Varsa Mariann. Kínar |' 2oo4.

oszi szerneszter

Szoszerkezet
Duplázás .

) .t: /. ..í
'i

szintaktikailagis ktilonboz1kaz eredetimorfémátől. az rij szÓ szemantikailagés/vagy a vo|icionálisigékduplázása:korlátozÓ aspektus('egy kicsit') Qing3 ni3 chang}chang zhei4 ge cai4.iÉÍtr,**8+* kérlek! KÓstold csak mes ezt az ételt. Qing ni chang zhei ge cai,Éli<*jt+*. Kérlek kőstold meg ezt az éte|t' "

-

-

V duplázvais V' Adv' duplázva is Adv' _ (chang2chang megkőstol ha monoszillabikus dupl.,akkora második tag semlegeshangsrilytí.

"gy

kicsit')

I .VoIicionáIis igékduplázása eredménykiegészítŐs, melléknévi igék,nem.volicionális igék(wang1 Íu._ elfelejt) nem duplázhatóak. vol i ci onál i si s ék : pl.:jiao4;íao W:Fj. - tanítgat shuol shuo ii, iÍ,_ mondogat xie 1xie 4fr,Btrpihenget bei4bei iJÉ _ felmondogat zou3zou É^E_ sétálgat mo2mo fÉH - dorzsolget a kéttag koztjttmegjelenhet yi is, anélkiil, a hogy a jelentés megváltozna. jiao4yiS jiao4 +,'*#. Pl. bizonyosdiszillabikusigéket lehet,bizonyos di-ket nem lehetduplázni' ha egy di-t duplázunk,nincs fonolőgiai változás ! !,

|4ri,,,cJ qing3jiao4-qing3j iao4 iÉ#\iÉ#-terlezosk dik (egy kicsit) tao3lurr4-tao3lun4 i'tiái{iA- megbeszél maZfan2-ma2fan} rtX'inffi'ffi - zavar iegy kicsit) p i l p i ng2-p i l p i n92 +tt ÍLt'Y_ kri ti zii l (egy ki csi t) i,.T yan2jiu1-yan2jiu EfinnI jí_ kutat (egy kicsit) I a di-ket nem választhatia -' el

-

ha egy kifejezéslehet mono ésdi is, akkor csak a mono vá|tozatát lehet duplázni: Ni3 ma4yi ma ta1men'íftg-g,Ít!.,í|]. ésnem *ni3 zhou4ma4zhou4ma4ta1 men.,íi]iit'1{iiq,íÜ.'íl]Szidod óket (egy kicsit).
i.ii i,,Uii.l. ',iuit ta í;i; ;'.l 1i ot kérdezed (egy kicsit). jli fijr

Wo3menzhao3yizhao ren2fr,Í|]+t-tji,,\ ésnem
Egy kicsit kerestinkvalakit. -

+n^

*wornen xun2zhao3 xun2zhao3 ren2fr,Í|] +t+ í

ha a volicioná|isige ige-tárgyosszetétel, ahol a komporrensek elválaszthatÓak, akkor a duplázás csak az elso tasra vonatkozik.

I
Varqa Mariann, Kínai I. 2004. oszi szerrreszter

i

i,'t

jiao4 - aludni egy kicsit pl. shui4jiao4W'b-r aludni - shui4shui vadászni _ da3da |te4_ vadászni egy kicsit da3 lie4-ÍTtrÉ - ftirodni - xi3xi zao3 xl3zao3 #Li* tiao4wu3 E)Effi_táncolni, tiao4tiaowu3 akkor egytitt duplázzuk öket. ha az ige-tárgy szetételnem szétvá|aszthatő, ''_ ővatosnaklenni, xiao3xin1xiao3xin1 pl, xiao3xin1 z.lr, neheztel'bao4yuan4bao4yuan4 bao4 yuan4 ÍÉJf.q_

ek 2. M elléknev dupldzása hong2hongdehual ,I,ItrI]L _ piros vtrág (hangstilyozzaaz eredetiértelmet) _ tal duplázott melléknevekkel: man4-man-degun3,|E,|.E}&rá lassan gurul mÓdhatározót is képezhettink ktilon-ktilonduplázzukoket: diszillabikusmelléknevekduplázása: shu1shu fu4fu4 _ kényelmes shulfu4 *ÍfiR_kényelmes, (clean),ganlgan jing4jing4 ganljing4 +W_ ÍtszÍa qing1chu3'É.t_ tiszta (clear),qinglqing chu3chu3 hu}tu2 fijifr - zavarodott, hu2hu tu2tuz kuai4le4 ,|JtF_ vidám, kuai4kuai |e4 |e4 duplázhatÓ,viszont nincs arra szabály,hogy melyik nem: nem minden melléknév jian3jian dan1dan l i fÉj _ egyszerii; ry 1ian3dan *fu3 fu zaLzaZ* fu3za2 ti-+- bonyolult; shi2shi2 chen92shi2 i'X-oszinte; cheng2cheng * jiao3hua2 &Úfr _ számÍtó jiao3jiao hua2hua2 pang4 fll_kovér;pang4pang4 shou4 IHrp_ sovány; *shou4shou* jing4jing jing4 ií_ csendes; chao3 w)- zajos;*chao3chao* g g u i l j ul F l f'E - r e n d e s ; u i l g u i l j u l j u l ye3man2EÍ,E_ barbár; *ye3ye man2man2 stb. amit nem lehet duplázni. Ilyenek még:mei3li4 *El!._ szép; sokkal tobb diszill., mint monoszi|l. melléknév, _ xing4gan3 ,|+B_ szefi; chou3lou4 E.FÉ_ cs nya; fei2wo4 flEiÍ _ termékeny; wei3da4 ,Í.t]^ magasztos; ju4ti3 E{^- konkrét; chou1xiang4tÁ^ - absztrakt;jilben3E^_ alap;rong}yía+íh _ konnyti; stb. kun4nan2nxE_ nehéz -

3. A sz,ámlálőszavakdupláuisa jelent:bang4bang rou4 doul yao4 cha}íÉk*^]ál1EA_ minden font hristmeg kell mérni. egyes''-t ,,minden

tiao2tiaoxin1wen2 ***fr|4l_ minden hír ge4ge renZ tt',\minden ember minden .iság fen4fen bao4zhi3 $},w,^W,tr._ zuo4zuo shan EE tLl- minden hegy jian4jian yilfu l+l+-kFlFr-minden ruha számlálÓszavakatnem lehetduplázni pl.: gonglli3 Ag-km; xinglqi lE.}il _ hétstb. tobbszőtagos nem lehet:*yue4yueF F_ hőnap, **miao3miaoF)t,} _ másodperc*; viszont kevésmonoszillabikusat - minden nap;nian2nian{F,.|._minden év. pedig tian1tian^^ de bizonyos osztályozőszavakduplázásafurcsánakhangzik egyes nyelvjárásokben, másokban elfogadhatő. P|. zhil }{ a csirke osztályozőszava.

4. Rokonságszavak duplázása - Sok rokonságszőbantalálkozhatunkduplázással,de ezek tobbnyirekotott morfémák,tehát fiiggetlentil nem jelenhetnekmeg. (kivétel: ba4 6 _aPa; ésmal i9- anya).Mások ha egyéb morfémávalállnak, akkor megszÓlításban haszná|atosak: da4jie3 t{il _ 'novér' a megszőlításban, általános kifejezoje a Jie3jie tHíE. Azok a rokonságnevek,amelyek nem tartalmaznakduplázást,diszillabikusak: zu3fu4 in';| _ apai nagyapa; biao3ge1*É} _ elso unokabáty;biao3mei4 -elso unokahríg; tang2di4 Hffi_ elso apai unokaocs; zht2nu3 í--í. _ a báty lánya stb. duplázottrokonságszavak: ba4ba 66apa; malma rqlq- anya; ge1ge ÉJ _ báty ÉJ. di 4di *# - ocs jie3jie ,tr,E,_ novér; ye2ye $f - apai nagyapa nai3nai Wrll- apai nagymama bo2bo Íaffi_ aZ apabátyja; shu2shufl,fl- az apa occse; gul gu {.üq-fi apai nagybácsi; jiu4j i u HH_ any a i n a g y b á c s i ; lao3lao3kt^rt- anyai nagyanya; gonglgong /*/a\.afeleség apősa; ,*Wpo2po a feleség anyősa.
r J.LJJ

mei4mei bkifr-ntg

Affixáciők A Prefixumok 4.1 lao3- tlxiao3-

rJ'

családnevekelé,hogy abből ,,becenevet'' képezzenek. a|ao 2 adhatÓ számok elé 1-10,hogy a sztiletési je|ezze. legidosebba lao3da4 áX(vagyis srrrrendet A n i ncsl ao3yiI Z - )

A.2. di4 ffi -sorszámnévképzo: di4yil-ffi* A.3 chul dJ

elso; di4 er4ffi. . -második; di4yilwan4 "fr,-h _tízezredtk.

- 1-10 a számnevek elé,hogy a holdhÓnap elsó tíz napját je|ezzék. a chulyi1r4]]-; chul er4iIJ. .; chulsan1 }J -.' a kozépiskola e|so,másod ésharmadosztályát is jelenti' 4.4. ke3 nT

rql

,-nivalő, pl': ke3ai4 ÍI*- szeretnivalő;ke3xiao4 belőliik: eÍ'képezzen melléknev - íz'etes; ke3neng2 '.Ifia igékel tt szerepel,hogy ke3kou3 nI n (támaszkodhatő*); t"áLao4 nI# hiteies EItH- félelmetes. qx_ nevetség.,; kjchi1 íÍvZ_ eheto;ke3pa4 EI,íÉ-."gbí;;;;' ke3xin4 lehetséges; csak a váltak, ezérÍ' ke3 már nI prefixummal, k tott morfémákká egybeforrtak a ke ke3lian2 ET,|t_ bizonyos igékteljesen ke3jian4 ET[, evidens; ke3xi1 ÍTg- sajnálatosan; prexifum: etimolőgiai értelemben szánalmas.

A.5. Ha -LÍ' lnan}lE hao3 - jő, jől nanZ - nehéz (lit.jÓ, néz) hao3kan4,TÉ_jőt kinézo csrinya _rosszul kínézo, nunzt.u,'+ xEÉ (lit. jő, szagolni) huor*"nz lÍl4_ jő itlatri nan}wen} Í&líJ- btid s (lit.jő hallani) n"",.'.'' ,t|fr_dallamos ffi [Í- kellemetlen hangzásri ( """','""'' 4, 1- y_j ől v i s e l h e to l i t.j Ó k i b í r) n^"i'n. ' állhatÓ, nehezenkiállhatő 4 nan2shou r\ft_"kl nem hao3shuol ,+il'-jől kifejezheto kifejezhetű n^nzshuo 1 xEii,- nehezen ha o3 yong4, 1. ffi _jő v i s e l e t ÍEffi- nehezen használhatő """ií""*o hao3chi1 ,Íffz_ finom rossz íz ' megeheto, nanz"nir \EÉ_nehezen

B, infi xumok

" deís..1,|.l"i,1fif,:f].,lh'p"1flfT#ií;liffi:?i'ffiT:::ill infixum: .lehetségességetkifejezo

.-.l:^*^.Á'

C, Sffixumok -

birt, ésa de suffixum, va'amint a de É!guo E- tapasztalati zhe á-<luratív; _ l"ggyakoribb a le perfektív; Most: Ezekrol majd késobb. }& _ mődhut. ,urri^um.

C . 1 .- e r J L - madár niao3 + er: niaor3 9JL gen1 + er: genr1 {RJt- gyokér gui3 +er:guir3 WU- szellem

fonolőgiai . :í.j.ji[[1ffiT*ffilffjJTJ:1'":',:?.'"fj.J}ffi1káffIil:ff.:;tn.j]'"ff:: is'
,;"TT:"n". mogott akárszámlálőszavak és idohat. igék, helynevek,

Varga Mariann, Kínai l. 2004.09.28.

Nyelvészeti kutatások Kínában
Xu Shen (58.l47), Shuo wen jie zi (Az elsó etirrrolÓgiai szotár, fonetikaikutatásokforrása) I(ang Yinzhi (1166-1834), Jing zhuan shi ci (Kulcs a régisz<ivegek magyarázatiktritikájához) ( 168jelentés nélktilifunkciÓszÓ magyarázata) Ma Jianzhong(1845.1900), Slri wen tong (az e|sorendszerezett Ma kírrai nyelvtarr) A máj. 4. nrozgalnrat kovetoerr baihuanépszertisodik. a Lí Jinxi (1889.l978),A trenrzcti nyelv j szerkesztésŰr ttyelvtana Lti Shuxictng, Zhongguowenfa yaoltie (A kínainyelvtan vázlata;írottésbeszélt is) ITangLi, Zhongguoxiandai yufa (Modern kínainyelvtan,baihua) Kína nyelvtanielrnélete (Jespersen Bloomfield inspirálta) és Chen Wangdao(1890-L97]), retorikaáttekintése A Yuan Retrchao, Mandarin primer Berying glloyu yufa (1948) a Bloomfield.féle strukturalista megkozelítés. YuartRenchao,A grammarof spokenChinese (1986) (szerk.), Diltg Shengshu Xiandai hanyuyufa jiangirua(Chao strukturalista szemléletét kciveti) 1960-asévekAmerikájában mcgjelerrt transzforrrratív a getteratív nyelvtan.Kínai kovetóje elsoként: Zlru Dexi ésLti Shuxiang:Zhongguoyuwen (Ma: Journal of Chinese Lirrguistics) - 1955:SzimpÓzium a standardizá|t modetnkínairÓl - a putonghua ésajiantizi e|terjedése

A modern standard nyelv
A guoyu t! i{ a Qing alatt inkább a mandzsut jelentette,de az írottadminisztráciÓ nyelve a wenyan I i.i. egyik kései formája volt. A hivatalnokok pedig a guanhua-n Hiíi azaz az északi rrye|vjárásokka| színezettnye|vettbeszéltek, nrely a kor és lrely szi.ikségleteirrek rrregfele|oelt fej|odott ki, de netn lett hivatalossá téve. Egy uniformizá|t nemzeti nyelv létrehozásában két játszott dorrtoszerepet:egy j iroda|rrri tényezo standardlétrelrozása a beszéltkírraiegy {i és formájának létrelrozása. rij torténelrrri Az helyzetbenírjnyelwe is szukség volt. 1909:a guanhuanyelv tanítása iskolákban az 1910:guanhua-> guoyu (talán a japán lcolugo hatására), ami ekkor az iskolák ésadminisztráciÓ, de nem az irodalomnyelve. Hu Shi (189L- 1962) és Chen Duxiu (1880-I94z) rij irodalmi nyelvértvalÓ ktizdclme a Shui hu zhuan ésa Hong lou meng alapján.A wenyan -t a.Tang-kortÓl valÓ fejlodésének végerednrénye, hogy 191905. 04. után a baihua H iÉ |ettaz irodalomnyelve is. A guanhuatele volt pekingi lokalizmusokkalésegyéb rryelvjárásielenrekke|. 19l3-ban tartott Az konferencia alkalmával, melynek célja az irás1egyekolvasatánakunifomizálása, olyan rendszert hoztak létre,amclyikberr egyetlen nyelvjárás sem donrináns.Ennek kovetkezménye I919-berr az kiadott Guoyin zidian Efr?lb., arnit késobbgyakorlatiatlansága miatt sokat kritizáltak. 1932ben a pekingi dialektustalapul vévemegírtáka Guoyin changyongzihui-t ltJff,fií|lJia|f a kiejtés nornralizálására. Késóbb szovjet lratásra Qu Qiubai jott elö a kírrai írásjegyektncgsztitttetésével aZ írás és romanizálásával, anri a guanhuanyelvjárások feletti formáján alapulna. Ezt putonghua-nak*il[ neveztecl. Elutasította máj.4. utáni baihua-t ái.t, és az írottnyelvet is a putonghua.hoz i,,íí a akartakozelíteni.

VargaMariann, Kinai l. 2004.09.28.

íl

a hívei között viták zajlottak'Végül 1955-benelismerték 1949 után a guoyu és a putonghua a alapul. putonghua-t, melynekkiejtése pekingidialektuson Mandarin: a pekingi, chengdui,xiani nanjingi dialektusokösszefoglaló neve. A guanhua.ból fejlődött ki' Baihua: a Tang-kortól van kialakulóban.A modernbaihua mégmindig sok wenyan elemet kínaival. tartalmaz, a jelenlegibaihuasemazonosa beszélt s a is. más Guoyu:a pekinginalapul,de beolvasztott nyelvjárásielemeket A kifejezést népikínában nyelvetjelöli. Taiwanonmég mindig a standard rnárnem használják, ezzelszemben színtenem ls nyelvének neve. l950{ől elismertputonghua a Putonehua: népiKína standard a kiilönbözik a guoyutö|' vagy írottnyelvnek beszélt akár elnevezése modem'klasszikus, Hanw in.iE: ma a legáltalánosabb is. is lehet dialektusravagy a standardra kínai régies elnevezése, Zhoneguohua #Efi: a beszélt alkalmazni kínaira vonatkozhat. is Zhongwen:fI írott beszélt és

i

I

Kiejtés
Az egyetlen,ami szigorúanmeg van szabva a modem kínaiban,az a fonológiája: pekingi.

Hangsúlyok
nincs 5, 3 3 _2 3 (akkoris, ha a második3 adottesetben xiao2jie5 u]rff; de a rokonságnevekben változás) 213 x -2/3 lx 3 yil - és bu4 T az |23 előtt= 4 l23 4 e|őt|=24 .E')lr pl' speciálismorfémák esetén: gu3,E' (izzhuitgu3 #tB.E') de' gu2tou5 zhi2toulE:L de: zhi1jia5ÍÉfl az etimológiaizhi3: da4muzhi3 t{EtE, shi2zhi3AiE

lntonácio, nyomaték
ez az hangsirlyozásban bárhova eshet. A leghangsrilyosabb utolsÓ szÓtag. A kontrasztív a A qingshegnzi-t#tr 1. neln lelret izo|álva kiejteni. Ezek torténetileg Middle Chinesebol johettek. jelent számukra a pekingi szÓtag, ezértnehézséget A déli nyelvjárásokbankevésa hangsÍrlytalan elsajátítása.

Kínaiszotag = morféma
szavak, amelyek szÓtagonként Kl. kínai monoszillabikus, modern kínaibantobbszÓtagricisszetett (p|. kínaiban bohe szÓ Kevéspoliszillabikus vatrmind a modern,mind a k|asszikus elemezhetöek. 'mentol', -r )L morféma::. hashima'mandzs riai béka'.Szubszillabikus . kot tt morféma(csak valamivel egyiittpl. houzi őRT)

V a r g a M a r i a n n ,K í n a i | . 2 O o 4 . O 9 . 2 8 .

. -

szabadmorféma (csak cinállőan,pl. gou á0) tobbfunkciÓs (ha reaktív,a szabadmorfémák) korlátolt (lra kevéskontextusbarr fordu|e|ó; a kottittekgyakran)

A szo
A szÓhatárokje|oletlenek, nrégiskcinnytife|ismerni az osszetartozoírásjegyeket, ne|léz de pontosan tisztázni a jelentéstiket. Ding Shengshu: ci iil _ egység, jelentése melynek spec. van és onállÓan használhatÓ. - Egymorfémásszavak - Morféma+suffixum (zi Í'_r /L, tou }; - Hangs lyváltássalkeltkezett szavak (mai3 * mai4 *, ding1zi lI1'ding4 tT stb) - Kváziprefixumok (laohu33zR, sorszámnevek)

- osszetett szavakbÓl van a legtobb: minimum két morfema, melyek kciztil egyik sem affixum, de gyakori tagok, mint xue2 Y 1'-togia')affixummá váltak. A frázis és mondat szintaktikaiviszonyai mind megtalálhatÓak cisszetett az szavaktag]aikozcittiviszonyoknál.(So, SV, Vcompl) a szintaxisés morfolÓgia kozcittihatárt nehézmegálbpítani.

- Duplázás (bába É6, gége tr*I)

A szocsoportok
teltszavak ffi*i-"]Xucí ffii="]_ szavak rires fonév,ig., rnelléknév (tárgyat|an á|lapotlratározÓ trrerttagadhatÓ, lehet ig., !ry 6 csoportja: és *hen3, nincshen3), állítmány, V számnév kciveti), számlálÓszÓ(számv. mutatÓnm 1szamtatoszÓ után áll) és.névmás (fn.ként viselkednek, nemmÓdosíthatők, de _ *oí.n Í]i,Í|]zánmejn [ÉJ,íi], mutatÓ tá,Ít!; zhéi,ná; kérdó: slrenrné lt/a, na3flfí nei3tllll, visszh zi1í c; méi : fiÍ) á )- ) |
, 1 /J^-\

Xuci: határozÓszavak (fuci; általában k tottek, mÓdosídák az igét és melléknevet: zht3 ,F. csak, jiánjiJna 4 i+r[i+fr fokozatosan,hen3 íR nagyon,.zui4.& a l.g- a nyelvészekide sorolják ; bu4 T, mei2 YÉ bie2 Í,tJ: mődhatározÓk), eltiljárÓk (ieci Á la , 'geuor erednek, rryelvtani viszorryjeIoIo); ; konjunkciÓk (lianci {r:ir]; he2tI1 és,erqién rft]H továbbá; suoyi25 Ifr|)) ezlrt), partikulák (zhuc:i4| I'Jií];lnol]oszi||., atonal.,nye|vtani viszottyszÓ,igei ésfÓrrévi szuffixuIrrok; il1birt.,tttaWlkérd., cle a [E vocativ,' ba tl[. tanács.),interjekciÓk (tanci !XiÉl;aszintaktikus;figyelme ztetés, felhívás, érze|mi kifej., szokatlanfonolÓgia), onomatopoeia(xiang4shenglci}; hangutánzó, fnéviv. melléknévi, huala
Illt9l|i[ esÓ haItgja, guIong - ztirej)
tt{P nlr

l ) | II ' i I

Ige gyakranlehet fn is: piping12+Wi|,, zuzhi3|,II2^.E'z aklasszikus kírraira je|lenrzobbvolt, tnint a nrodernre' már nem tobb ilyen szÓ van, mint az arrgolban. ma

A nye|vtanikategoriák kifejezése
Nirrcs irrflekciÓ,az affixumoknakkis szerepjut.A szÓrend,a partikulák és azelo|járÓkjátszák a fobb szerepet.

V a r g a M a r i a n n ,K í n a íI . 2 0 0 4 . 0 9 . 2 8 ,

Szám
Csak a névmásokesetében van kifejezve a szám: -men |l. xena szemé|yt jelolö flr-vel is állhat, ez azonban sokban krilcinbcizik az angol tsz.tÓl:szárnokkal nem ál|hat; nem kotelező minden kontextusban; emberek csopordára vonatkozik. Pl hai2zimen lhTl|J(a gyerekek /egy biz. csop ortjal), laoshimenZ|íFl'l'tanárok'. A tsz-otmásféleképp ki lehet fejezni:-xie1 tb is taggal:na4xie 1ren1)]Y, ry^_ ,azokaz etnberek'. Tszri alany v. tárgy kifejezhetóa dou1 á]í-val (mindannyian, mind). Shul doul zai4 zhoulzishang ]I#IS|Í.-H T.r. A kcinyvekmind az aszta|on vannak. Szánrokat perszernás lrreIuryiségjelzove| lelretfejezni:you3deh.ft,s'néhány' ,egy,, is ki ,y12ge-f ji3ge )1"+ 'Számos,néhány', hen3duo 4p.4'Sok'.A tanulÓk nehezenszokják ffieg,hogy a kínaiban I a szám inkábbopcionális, mint kotelezó.

Határozott határozat|an és referencia
Nittcsenek néve|ok,de nétni rnegktilcirrboztetés lasonlÓ a he|yzet mint a szám esetében. azért fellellretó. A |latározottfÓrreveknek lehetrrekhatározott mÓdosítÓi, Vagy lra iIyenek nincscnek, jelol az is, ha topikba rakjuk. határozottságot Wo mei gei ta shu. {t)ft yátÜ,fi Nem adtamneki k nyvet. " Shu wo mei gei ta. f]Ítifth4Ú' Nem adtamneki a k nvvet.

A|árende|és modosítás és
W dei dianshr;i-+jirí! - az éntévém E}xltrj,L Jintian shangwu hui+x.J-+É!á- a lnaclé|elotti aé talá|kozÓ aé fazhán r.)utrl 1i-I#- k nny{iipar Qinggo-ngyé tráa fejlódése
A,de ilyen használata sokbanhasonlít más nyeivek birt. esetére. A kínaiban rninderrrnÓdosítÓszÓ rnegelózi a mÓdosítottat. Minden rrornirrális a|árendelést cle a szuffixumnrallehet kifejezni, beleértve birtokviszonytis. a

Ni,géi mén qián ttÍ1átÚ'l|1#Jtktá dé upénL,amit nekik adtál Xihuan chouyan ren.É.xt+ de rffifr.t/.- dolrányoztri a szeretó emberek
EgyszÓtagÍr melléknevek és bizonyos foldrajzi egységet kifejezó fórrevek a de tr,s nélkril is mÓdosíthadáka fn.et: hao3 shul lÚ+], Zhonglguo shul + trf;. rouuszÓtag{l melléknevekvagy fokozatlratározova| rnÓdosított rnel|éknevek esetében kotelezoa de használata: herr3lrao3 de shul íR 'nagyonjÓ '.gy ,Taí.|'J konyv', you3yi4si de shu1 fr,É,T"{Ü!_l'] érdekes kcinyv,.

Esetviszonyok
A mondatbana fonévés ige kozotti viszorryt fejezik ki az esetek.A kínaiball* akár azangolban _ tobbnyire prepozíciÓkka| fejezlretókki a viszonyok. Ezek torténetileg igékbó|vezetlretökle. Még szinkronikus perspektívában evidens igei tennészettik, is mivel a legtcibbesetben a prepozíciÓként nriikodö szavak igekérrt szerepellretnek. is je|o|etlerl,, a|anvrrregelöziaz állítmárryt. |ratározat{att Az a|anveset az A kozvetlclrtárgy azige után áll jeloletlen. A határozotttárgy is kcjvetheti igét,ktiloncisen ésszintén iz ha inherensenhatározott.E,zek ige e|ottis elofordu||ratrrakba tl.szerkezetben (igen vitatottszerkezeta a kínai nyelvészetben).

V a r g a M a r i a n n ,K í n a i I . 2 0 0 4 . 0 9 . 2 8 .

Wo3 da3le tal. {JiÍTT lÚ, Megverternöt. Ni shénme shíhou|ai |t<lt/alJ.J {nx_ Mikor j ssz? gátzi ba fan chi wan |e. ÍhTtEltRvZ',fi,T_ a gyerek az éte|tmegette. Bizoltyos létet, rnegjelenést, e|tiinést kifejezo igékestébenlogikai alarryálllratlrátul is. Pl. xia4yu3 a TNl_ esik az esó; zou3le yige ren ÉT-+^egy ember elment,chul tai4yangle *l^[JH rkib jt a nap. A kozvetett tárev (egy cselekvéskedvezményezettje) vagy az lge utáni pozíciÓbÓl vagy a gei % prepozíciÓbÓl isnrerheto fel. Wo gei3leta yi4ben3shul +\h Í,Ítb-^.B - aatam neki egy konyvet. Gei3 ta da3 ge dianhua.1á4bfif Eiír- Felhívjaöt. Tal ai4ren2gei3 ta li3fa4 4Ú,,y.^hl,bÍy,k._ A felesége vág1aa haját. A stattdardban k zvetetttárgy rnindig rnegelózi a kcizvetlentárqvat,de bizonyos nyelvjárásokban, a mint pl. a Shanghai,Guangzhou,fordított sorrend. a

Eszkozhatározó: yong4 AJ vagy na2#: yong4 daol qiel rou4 H]nr;)]l^J- késsel h st vág; na} chi3 |iang} eRÉ_ vonalzÓval mér. TárshatározÓ: genl flR:genl mei4mei qua ERít W* - a hÚrggal megy. HelvhatározÓsprepozíc iÓk: Zai4 í:I:: zai4 ke4ting1 shui4jiao4 |Í.*ilÍW,il,- a nappalibanalszik Ezt kovethetia fn után a li E._'-ban', shang4-L _ '-ra, -on' 1wLtitrg - szobában',zhuozisháng;f, Í^): - az asztalon') Komplex helyhatározok, ezek után á1]a mian(r) mlL,.bian(r) t,L,.tou. ;,( pt. Shu zai zhuozi ha shangbian#]/Í}t T)jú. _ a konyv az asztalonvan, ta zai men2 wai4bianr ltll/Í.lt1,ib)L - a kapun kívtil van. Egyéb komplex helyhat':li3bian trrÜ _ bent, xia4bian T]á_ lent, hou4bian ÉnI _ hátul, mogott; qian2biann'j]á- elott'elo|;you4bianttJ_jobbra, zuo3bian trnl_ balra Ablatívusz: cong2 A: Zhangl tong2zhi4congT shang4hai3lai}. í|(tÉ]#'Ali$ * _zttang 'elvtárs' ShanghaibÓljott. Véghatároző: dao4: ílJ Dao4 Bei3jingl qua í|Jlbli*Prepozíci

Pekingbemegy.
Igei jelentés

Ba3 1E

Gei3A Yong4 ArJ Na2 $ Gen 1 fR Zai4 E Cong2A Dao4íU

megragad ad használ

eset
Accusative instrumcntal ' ' !. l

Dative, benefactive Instr. comitative
Locative /

Vesz,visz
kovet Jelen lenni kovet megérkezik

Ablative Terminal

i' .r

,i

V a r g a M a r i a n n ,K í n a i I . 2 o O 4 . O 9 . 2 8 .

Aspektus
A kírraiban más ázsiai nyelveklrez |rasotrlÓan netn igeidök vatrttak, ltatremaspektusje|olók., azaz azt fejezik ki, lrogy a cselekedet befejezödott-e Vagy folyamatban van. A befejezettcselekvésta Ie T partikula fejezi ki. Wo3 kan4le nei4benr3shul , +\É 7ll"Jlts_ olvastam azta konyvet. Ni3 chi1le fan4 zai4 qu4aa. IBrtZT tR|r*I]Ü, _ Menj, miután ettél. Ez a le utallrat nr ltra,de a jovore is ez utÓbbi pl. alapján. a A befejezettlen jelciletlen. cselekedet Zuottanwanshangwo kan shu. IlFXÍIft,L+\F:fi - Te;;ap este kcinyvetolvastam. Itt a kérdés nem az,hogy befejezte.evagy Sem' ezértnem kell /e. A cselekedet tartamátt bb mÓdon jelolhedtik. A legáltalánosabb ma, hogy zai.ttk tesznekaz ige elé. Tamen zai chi fan lÚ,lt1&B!t,,tfr._ esznek. Épp Kevésbé gyakori a zhe *í sufix az ige után: Tamen zheng4kai1zhe hui4 ne ,ÍL!,,Í|]# T#*I|fr,_ Éppgyriléseznek.

yi 1futr fu&j,Jt._

A zhe ffi gyakoribb használatábanállapotot fejezki: chuanl yi1 fu ff4Y'Í]E', ruhát veSZ fel,; chuan1zhe 'ruhát

hord'

A kínai igékesetében nincs krilonbsé az aktívésa passzívformák kozcitt.Chi1 EZ- ,enni, ,megéve g és lenni,, így a yu2 chille ÍL1^I1!LT egyarántjelentheti 'a hal evett,, ,a lral meg lett éve,.A passzív szerkezetet pontosítani lehet, ha az ágenst aza|ábbiprepozíciÓk egyikejelcili: rang4it, jiao4 Ik,,ogy a forrnálisabbbeia 4h, Xiao2ling3 rang4ba4bada3le.4. eit66+I T _ Xiaolinget megverteaz apja. Tal bei4 da4jial pi1ping2le.4u4É.x^+W,,i|,T - tuinaerrkimegkritizálta öt.

Tagadás
A tagadÓszÓ nrege|oziazigét. Bu4 4_ minden igével használhatÓ, kivéve you3 a h_ |enni-t you3.t a ntei2iA-vel tagadjuk. A A mei2 a mrilt idejii igéktagadoszavais. A tiltÓszÓa ,buyao, 'nem 'ne!'

T,ry_

kell' ésa bie2 xÜ_

Segédigék
Ez egy őriási téma, inkább csak megvizsgálunknéhányat itt kciztiltik.A legtobb kínai segédigének egy Vagy tobb funkciÓja van, éssok kcizotttika szemantikai _ átfedés ktilcirrcisen azonigékkozott, amelyek lehetségességet fejeznekki. A tagadÓszÓkat min digbu4 T-val tagadjukésnem mei2-jel! Akarat Yao4: E akar, bu2yao4: T* nem akar - bu yao qu4 Tig{*_ nem akar menni Xiang3 fH es yuan4yi ffi.(É akaratot fejezki: xiang lai2 is jonni, yuanyi kan4slru1/,8 'tH* - szeretne ,fulÉ.|l_tcinyvet akar olvasni. KoteIezóség Dei3 í$_ kell, eros kotelezettséget fejez ki. Bu2yong4 TI]J ésbu2bi4 T,x,_ nem kell, nem sztikséges éssoha *bu4dei3 !!

V a r g a M a r i a n n ,K í n a i I . 2 0 0 4 . 0 9 . 2 8 .

Yirtglgail lii.ih vagy yirtgldarrgl )i\i.it- kellene, kell 1ehetségesség Képesség, Ta Hui4 á_ tud, képes; jin1tian hui4 |aiz.4Ú"#XáX.vta tud autÓt vezetni. gyakran a hui4 A pekingibena neng2,rlEhelyettesíti jolret (o); Ta lrui4 kai1clre1,í áTtF-

'lehetségesség' Jintian ta neng2 |at2# értelmét.

^,íLuÉ.E '(.

E'ngedély Ke2yi p].Dl- hat, -het;Zher bu keyi you2yong3 /LT nI DliÉii( - itt nem lehet szni. nem ugyanezt fejezi ki a neng2:.rjEbu4neng2 chou1yan1 4i.dE+t|l,iWKérdo éstagadÓ mondatokbarr lehet venni? részt szabaddohányozni;neng2 canljia1 ma? fj\?luq_ Lehetségesség Neng2.rJE_leggyakoribb: neng2zou3lu4 É'Etit&_ járhat; bu4neng2shi2xian4 ^ÍjE*II, _ nem lehet megvalÓsítani. A komplex igék másik két nagy csoportja esetébenmás szerkezettel lehet inkább kifejezni a lehetségességet: (p|. 1. Ige + iránykiegészíto na2shanglai LX- fe]hoz; zou3jin4qu iEdI*- bemegy) 2. ige + (da3si3 +TTZ- agyonver;chi 1'bao3ali,4!,- jÓllakik). Mindkét eredmérrykiegészítö szerkezetekberr na2 de lévó ige után betessztika de-t14^: esetbenÚrgyképczzuka potenc.,lrogy a szerkezetfejéné| tud lakni; Tagadásánála de-t a bu4 4| fel tudja hozni; chi de baot{Z14.,il!,-jÓl slranglai+F)-xna helyettesíti: bu shanglai l]lí^J-x.

A kínaimondat
Általába'r fo. (major) és altípusokra(minor)oszthatÓaka kínai mondatok. A majorban van alany és qua ÍJi*), a minorbancsak állítmányvan(Qu4*). A kínaibana minor gyakortbbaz állítmány(Wo3 tnondatbÓláll. tobb egyszerri Vagy osszetett. osszetett Az arrgolrrál. nrajorlelretegyszerti, A Ezeket ezértinkább topik és Sok kínai nyelvtan kitér aza|any ésállítmány kozotttLaza kapcsolatra. kommentként ttevezik lneg. Alany az, atnirol állítunk va|amit, ebben a tekintetbenaz állítrrrány egy tárgyas ige ágense (shi1shia}fi$): wo da viszonyulhat az a|anyhoz.Lehet az a7any sokféleképp qÍis): Gonglzuo4 - Megveftemöt. De le|ret irányul (shou4shi4 az'amire a cselekvés le ta. {JifTT 4Ú, zuo4wan2le T.(r.ff>iT _ a tnulrka be lett fejezve. Lelret egy objektutn csupán, arniro| állítunk valamit: Ta shulfa3 hao3 ,Í fllÍt{}+- Az o kalligráfiája jo, Lelret eszkoz is: Da4wan3 heltangl, A nagy tál leveshez,a kicsi rizsirez van. xiao3wan3 chi 1fan4 X\lutWlh , 4..'rítlÚuz,fx_ tenni: szokás a mondatelejére A hely- ésidohatározÓkat Ming2tian hui4 xia4xue3ma? Ü1^áT En9 _ Holnap esni fog? a Wulli hen3 leng3 /Étríb17+- szobábannagyonhideg van. a Hogy ezek határozÓk, vagy a mondat alanyai, igen nehézeldcinteni kínaiban: _ Pekingbennincs pálma. (Pekingrrek nincs pálmafája.) Bei3jing1 mei2you zong1shu4]bl]i'AÉ fi,Ftr Az állítmányszerint a kínaimondatokatkétcsoportralehet osztani. jin1tian wu3hao4 - ma otodike van; A kopulás mondatokbanegyáltalán nem kell igénekszerepelnie: guandongi. wo3 ai4ren2Guan1dongLren2 +\*-^x/s.,)u- A feleségem

V a r g a M a r i a n n ,K í n a i | . 2 o O 4 . O 9 . 2 8 .

Azonban tartalmazhatja shi4 ,E_ van, vannak a létigét, aminek csak kopuláris funkciÓja van. Tagadni lehet a bu4-val T, de semmi tnás aspektusje|olóvel neln szerepelhet. Azonosságot,vagy tagságot fejezhettink vele. ki Zhanglsanl shi4 tai fu4qin. cKjzE,ítuJ.* Zhangsan aZapJa. Zhe4xiel xue2shengdoul shi4 Zhonglguo2 ren2.j*,'j+H{.[/g+ tr^ _E,zeknrind kínai diákok. Néha a shi-ve| ,E csak |azán kommentáliuk a mondat topikját' Pl. a Miért vagy otthon nappal? Kérdésre rnondlrat.1uk, l-rogyWo sái wan3slrangde ke4, +\EÍ]tt,-LtÉiX - Este van Órám. (,,Esti Órás vagyok") Létezést kifejezó mondatban you3 ll. á||,amit mindig a a ntei2-ve|& tagadunk, a shi-vel ellenben és á|lhat aspektusjelolo partikulával-Állhat helyhatározoval vagy anélkiilis. You3 fan4 ma? +Í,tpq_ Van rizs?;Zher4 mei2you ren2.]álL&+J.,,\_ ttt nlncs senki. A birtoklásis a you3-va| fejezheto Wo3 you3 ki. s|ru +J.É l. JJ- Van konyvem. A kínaibatl vattnak is kérdó, kijelentö (eloletlen)ésfelszÓlítÓmondatok. A kérdo jel lt, éstcibbtípusa mondat Van: kérdószavas (cluolshao +,). _ mennyi; zett3ttte |E/a _ hogyan; slrcn2tt.e lt/A_ mi, mit; wei4 shenhne )ltt A_ miért; nar3-uflIl ho|; )L slrctt2ntesl 2ltou ltau.] {Íi- mikor.) A kérdornondat szÓrendjeua. mint a rá adott vá|aszszőrendje. Ni3yao4 slren2me,t Ítl<\Ttt/z,-Mit akarsz?_Wo3 yao4 na4ben3shu1. +J(@l]f ^.8 - azt a k nyver akarom. EIdontendo kérdés típusa: két l. a ma li9 mondatvégi partikulahasználata: qu4 ma? (,r*tEl Ni3 Mész? 2. alternatívás kérdés ige állítÓ éstagadÓ formájáv (A az a| bu4 4|l): Ni3 qu4 bu2q ua?|Í*T * Mész Vagy nem més z?: Mész? Ez a forma nem alkalmazlratÓ,ha az ige bármilyen formában is mÓdosítvavan. Ni3 ye3q u4ma? Íi:Ú' *ruJ ? A felszolítÓ mondatbanáltalában egyedtil az ige szerepel. SzerepeIlret rnásodik szemé|yti a személyes némásis: Ni3 qu4! Sokui u.,, le a fe|szotitas Qu4! é|éból, javas|attá, azt kéréssé vá|toztatja a nrondatzáro l|E.Ni3rnenlai2aa. (,l<1|J)<rru ba Gyertek!(JÓ?) _6*, A felszÓlítÓmondattagadá a bu2yuo4 sa bie2 iÜ_ nem kell, ne. Az e|soés3. szerrrélyre vorratkozÓfelszÓlításua. Zan2men zou3ba. ÍrÉl,Í| ]t I]Ü,Menj tink! Zhanglsanl qu4ba. tK:* rA - Zhangsan menjen. Ha st'irgető je|legti a felszÓlítás, akkor a ba |lÜ,elmarad: Zan2men kuai4 zou3 [Él,l'tÉ_ Men1tink gyorsan!

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful