Vekerdy Tamás: Gyerekek, óvodák, iskolák

Sorozatszerkesztő: Popper Peter Borítóterv: Malum Studió 6. kiadás © Vekerdy Tamás, 2001 ISBN 978 963 716815 X ISSN 1585-4000 Saxum Bt. Felelős kiadó: a Saxum Bt. vezetője Szaklektor: Feuer Marla Felelős szerkesztő: Debreczeni Ágnes Tipográfia es műszaki szerkesztés: FeZo Bt. Nyomdai előkészítés: Studl6 23. Bt. Felelős vezető: Jäckl Norbertné Készítette a Kaposvári Nyomda Kft. -280002 Felelős vezető: Pogány Zoltán igazgató

Elektronikus változat: sGerzson

„Mindenek felett játszódjon es nőjön a gyermek, a szüntelen való tanítás elnyomja a növés erejét, s az eszet mint az országút olyan meddővé teszi.” Bolyai Farkas: Az arithmetika eleje (Marosvásárhely, 1830.)

Bevezető
Bevezető helyett egy költőt szeretnek idézni, Ady Endrét. Ki látott engem? című kötetében, 1914-ben jelent meg A gyermekség elégiája című verse (Az e1veszett családok ciklusban). Azóta, közel egy évszázad telt e1. És – én így látom – gyerek és iskola ügyében semmi sem változott. Inkább csak romlott, az utóbbi másfél évtizedben bekövetkezett új meg új nekirugaszkodással próbálkozó javító fáradozások ellenére, melyek azonban persze mégsem maradtak teljesen hatástalanok. (Mégis vannak ma már olyan iskolák, amelyeket szülők és mást akaró szakemberek hoztak létre, jóllehet, ezek időnként puszta létükért küzdenek. De így soka nem maradhat, ezek az első tavaszi virágok vagy el fognak hervadni, fagyni, vagy megkaphatják a valódi táptalajt es az éltető esőt.) De hallgassuk most mar a költőt: Ady Endre A gyermekség elégiája Szép Ernőnek, az édes, jó poétának Ráfogott-vigasságú, Szegény Krisztus, te, gyermek, Kit, jaj, keresztre húznak Vén, papi fejedelmek. Korai templom-járás, Ravasz, bús erkölcs-vermek, Hajnali diák-biflák,

Iskolás ijedelmek. Könyörtelen tudása Sok tannak, rajznak, szernek, Éktelen szögek kínja, Miket a fejbe vernek. Gyönyörös, ízes álmok, Kik mukkanni se mernek, Csak kínnal lent a szívben Fonnyadnak és hevernek. Ifjú bánatok s vágyak, Akik hiába kelnek S kiket felnőtt irigység Őrsegei tepernek. Téged búval es jókor Minden csapással ver meg, Te: legszomorúbb ember, Ezerszer ember: gyermek. S vallató kamrájában E nagy, iszonyú pernek Izzó vas-szüzek állnak: Korán-jövő szerelmek.

Tartalom
Bevezető............................................................................................................... 2 Tartalom ............................................................................................................... 4 Mire van szüksége a gyerekemnek – hogy boldoguljon? ..................................... 7 EQ .................................................................................................................... 7 Érzelmet adni és kapni ..................................................................................... 8 Játék, mese – művészetek ................................................................................ 9 Szinaptikus kapcsolatok – endorfin................................................................ 10 Megérik, mint az alma a fán ........................................................................... 13 Korai tanítás? ................................................................................................. 14 Mire van hát szüksége? .................................................................................. 16 Milyen óvodát válasszak? .................................................................................. 17 Iskolák, óvodák, szülők .................................................................................. 17 Top-menedzserképzés? .................................................................................. 18 Szóval: milyen óvodát? .................................................................................. 19 Jó otthon is! .................................................................................................... 20 Mikor iskolaérett? .......................................................................................... 20 És milyen iskolát? .............................................................................................. 22 Kisfelmenő, nagyfelmenő – a tanító személyisége ........................................ 22 Mindenre volt idő! ......................................................................................... 23 Feleltetés – szorongás – teljesítmény ............................................................. 24 Olyan iskolát keresnék… ............................................................................... 26 Az első osztály ................................................................................................... 29 Agy és tüdő .................................................................................................... 29 A figyelem terjedelme .................................................................................... 29 Iskolai ártalmak; napközi ............................................................................... 29 Házi feladat .................................................................................................... 30 Önállóság; bukás? .......................................................................................... 30 „Tízpercben szaladgált!” ................................................................................ 31 Óvoda - iskola ................................................................................................ 31 Felejtés? ......................................................................................................... 32 "Karácsonyra mindenki ír, olvas!" ................................................................. 32 A készségek kialakulása ................................................................................. 34 A szülő – mint házitanító ............................................................................... 35 Mit tehetünk? Misi… ..................................................................................... 35

................................................................................................................................................................... 47 Függőség . 44 Mesétől az olvasásig ........... 52 – Kisfiam............................................................................................................................................................................................................ 69 A Waldorf-alapelvekből ..................................................................................................................................................... 46 A számítógép ................... 41 Agresszió........................ növények............ 42 Hullámszerkezet......................... 63 „Kísérlet”-ek .................................................... 60 Görögök....................... 64 Az ebihalak pártján… ........................................................... 61 Felülről vagy alulról? ......................................................................................................................... 39 Képek és képernyők ............................................................................ 62 A gyermek évszázada? ................................................................. többet vártunk tőled! ................ 72 Kövek........................................................ 63 Kimunkált pluralizmus ........................................................................................ 68 Alter .......... 53 A szöveges értékelés lehetősége ............................ 44 Életkorok – mesék ............................ 68 Korlátozatlan alternatívák ....................................... fókuszáló tekintet ......................... 49 Az osztályzásról ........................................................................................................................................................................................................................................ 54 Alternatívák – Például a Waldorf ................................................................................................Példa: az írás tanulása ................................................... 38 A szülői kongruencia.... 67 Miért kell? ............................................................................................... 36 A betegítő iskola ......................................................................................................................................................... 65 Az állami monopólium megtörése .................................................................................................................. 40 Külső képek..................................................................................... 58 Gyermekközpontú vagy intézményközpontú ........................................................................ 51 Mit ér az osztályzat?................................................................................... 48 Két család ........................................ még egyszer ..................................................................................................................................... 70 Írás – olvasás.........................................................................otthon ........................................................................................................ 74 ... 64 Reformok........................................................................................................... 40 Belső kép ......... rómaiak............. 43 Testi és lelki tétlenség ......................................................... ................. 51 Érthető szülői szorongások ............................. 59 „Ismerd meg… hogy… szerethesd!” .................. alternatívák ............................................. 58 Hallgassuk Széchenyit! ............................................................................................................................................... középkor......................................................................

...................... 79 Hitvilág – mese ....... 85 Zárszó............................................................................................. 82 Monda .................................................. 77 Érzelem – spontán derű .................. 80 A kölyök (a kisiskolás) és a verseny ............................................ 84 A kamasz ............. 78 Értelem – utánzás ................................................................................................................................................... 84 Az ifjú .........................................................................................................................................................................................................................Az elbeszélések változása .................................. 77 Életérzés – játék ............................................................................................................ 80 Munkakedv........................................................................ 79 Akarat – ad hoc ...................................................................................... 81 Gyűjtés .......................................... 86 .................................................................................................................................................................................................. 80 A táblázat szerint ............................................................................................................................................................. 75 Egy kis fejlődés(lélek)tan ............................................................................................... 77 Test – lélek – szellem .................................................................................................................................................................................. 81 Csapat – barátságok.......

beosztottjaimat. hanem az EQ-n az emocionális quotiens-en. boldogulnak-e majd a felnőtt világban. Mindkettő eredményei a kilencvenes évek első felében láttak napvilágot. ha csak nem használjak rendszeresen. amit csak az . melyet az IQ-val (az intelligencia quotiens-sel. főnökömet. hogy gyerekeink beválnak-e. EQ Az egyikben – persze én nagyon tömörítve mesélem el – azt kérdeztek a kutatók. Kiderült. az érzelmi intelligencián! Mennyire tudom beleélni magam a másik ember helyzetébe.Mire van szüksége a gyerekemnek – hogy boldoguljon? Mielőtt fejest ugranánk a praxisba.) De mit is értünk ezen a boldoguláson? Ezen a beváláson? Valami olyasmit. el tudom-e viselni férjemet. gyerekeimet. tudok-e többé-kevésbé jó kompromisszumokat kötni. – Ebben az értelemben: iskoláinkban nagyon nagy mennyiségű anyagot a felejtésnek tanítunk. hogy a megtanult anyagnak a 75 százalékát öt év alatt az eminensek is garantáltan elfelejtik. hogy ez még csak nem is a velünk született értő képességen. hányadossal) mérünk. hogy vajon min múlik az. De hogy is tehetünk szert érzelmi intelligenciára. ennek legelső feltétele. hogy a kezdet kezdetétől – úgyszólván már magzati kortól. amelyik ráadásul úgyszólván korlátok nélkül fejleszthető a vizsgálatok szerint (ellentétben az értelmi intelligenciával). mennyire vagyok empatikus. (Nem is beszelve arró1. feleségemet. hogy amit az iskolában szavakban megtanulunk és tudunk – az iskolai eredmények – maximálisan 20 százalékban befolyásolják az életben való boldogulásunkat. hogy boldogulunk-e az életben. a mindennapok gyakorlatába. hogy: kibírom-e önmagamat. az értelmi intelligencián múlik. majd az újszülött és csecsemőkortól kezdve megadjuk gyerekünknek testi és lelki értelemben azt az érzelmi biztonságot. mennyire vagyok rugalmas a különböző álláspontok mérlegelésében és a saját álláspontjaim szükséges változtatásában. hogy régebbi vizsgálatokból tudjuk. mindezt az érzelmi intelligencia fogja eldönteni. munkatársaimat… És kiderült. Daniel Goleman néhány éve magyarul is megjelent. hogyan juttathatjuk hozzá gyermekeinket? Azt hiszem. két vizsgálatsorozatról szeretnék beszélni. éveken át világranglistavezető könyvében (Érzelmi intelligencia) részletesen ír az idevonatkozó vizsgálatokról.

hogy melyik életkorban mit is kell megadni a gyereknek. dúdolókkal kísértek. dédikék.emberi kapcsolatok – a testi érintésben. nagypapák ahhoz. század végén ezeket a gyermekkel játszott játékokat is. csiklandozókat. . Ha szeretne sem tud személytelen kapcsolatokba sodródni. A gyerek így tanul meg érzelmet kapni és adni s ez érzelmileg igényessé teszi őt a későbbiekben. ahol már embert feltételezhetünk) mintha értettek volna az anyák. ami voltaképpen érzelmi igényességéből fakad. Sajnos. A játékon. Angliában pedig a The Oxford Nursery Rhyme Book szerkesztői végezték el ezt a gyűjtést. őt Bartók és Kodály követték. hogy „nem hallok! nem hallok!” – hanem érdeklődve figyelt a versikére és mulatott a cuppogtatáson. a biztonságra vágyó gyerek és az őt gondozó felnőtt között. lovagoltatókat –. nagynénik és majd az apák. Mára ezek a tudások feledésbe merültek. Indiától Angliáig és Angliától Magyarországig az egész földkerekségen mindenütt megtaláljuk még a 19. megtapasztalta. szaladunk a vattás végű Johnson-pálcikáért. a lelki odafordulásban és kommunikációban kifejeződő kapcsolatok – tudnak megadni. nagybácsik. bár próbáljuk mindig újra feleleveníteni. nem sikongatott. Az indiai anyák úgyszólván mindmáig sajátos varázsigékkel kísérve masszírozzák gyermekeiket. Ha kellett. keresztapák. érintéseket – dögönyözőket. nagymamák. hogy megfelelően fejlődjön. De ha a kisgyerek fülébe víz megy fürdetés közben. Nálunk Kiss Áron még az utolsó pillanatban összegyűjtötte a 19. Érzelmet adni és kapni Az emberi történelem öt-tíz-harminc és még ki tudja hány ezer évében (egyre távolabbra tudunk visszatekinteni olyan korokba. mert tudja. dallamába is bevezetve) a még beszélni sem tudó kicsiket is. míg a régi mama vagy nagymama kisujját dugta lágyan rázogatva a gyerek fülébe és ezt énekelte a gyerek mulattatására: Kék kő. Bújj ki kígyó fülembő’! és: Cupp! – kirántotta az ujját. (Ez fogja majd megőrizni kamaszkorában a személytelen kapcsolatoktól! Néha kínlódva fogja átélni „gátlásosságát”. De a gyerek nem esett kétségbe. höcögtetőket. ezzel egyben az anyanyelv rejtelmeibe is bevezetve (az anyanyelv ritmusaiba. veres kő. a játékos helyzeteken keresztül áramlanak szabadon az érzelmek. néhányszor megismételte. század végén is azokat a játékos mozdulatokat. hogy mit jelent személyes érzelmet kapni és adni. melyeket a gyerekkel játszó felnőttek mondókákkal.

Nincs botfülű gyerek! – mondta Kodály –. tehát a relatív tökéletes hallásúakkal is beérik. és az énekzenei általános iskola nem művészképző. mert mindig csalódást okozó szexuális kapcsolatokon keresztül próbálnak érzelemhez jutni. és mindig újra tagolja. melyek a mindenki iskolái lennének. a tanítónő vagy tanító személyisége barátságos hellyé tegye számára az óvodát és az iskolát. amelyekben a gyerek érzelmileg átfűtött belső képekkel vesz részt. hogy a gyerekek művészet-közelben nőjenek fel. a megyei. (Ezt a feldolgozó munkát zavarják meg a különböző képernyők külső képei. Az iskolában azután ez az érzelmi nevelés a művészetekben folytatódik. és folytatódik a szabad játékban és a mesehallgatásban. Sajnos Kodály zseniális ötlete a magyar közoktatás állóvizébe hullott és mára az lett belőle. tánctól kezdve festészeten és szobrászaton át a színházig). hogy a gyereket az életre valójában a művészetekben megvalósuló érzelmi nevelés készítené fel megfelelően? Nekünk nem kellene Howard Gardnerre hivatkoznunk. idézhetnénk Kodály Zoltánt. hogy növeljék az iskola presztízsét. az országos versenyekre. amikor az iskolai tananyagot felejtésre ítélt szóbeli ismeretekkel tömik meg. azért. hogy az óvónő. aki a negyvenes évek második felében azt mondta. a Harvard egyetem professzora nyomán – aki az intelligenciák sokféleségéről ír – azt kérdezhetjük a kormányoktól. hogy feldolgozza a világról és saját belső világából nyert tagolatlan benyomásait. holott tudjuk. úgyszólván teljesen kiszorítva az iskolákból a művészeteket (költészettől. hogy ének-zenei általános iskolákat kellene létrehozni. mese – művészetek A kisgyerekkori érzelmi biztonság megadásával kezdődik tehát az érzelmi intelligencia kibontakoztatása.ennek a fordítottja is igaz: az érzelmileg kiéhezetten kamaszkorba lépő gyerekek gyorsan váltogatott. Howard Gardner. keresik a lehetőleg abszolút hallású gyerekeket és mivel ezekből persze sosincs elég. kielégíteni csillapíthatatlan érzelmi éhségüket. alkoholtól a kábítószerig. hogy mit is gondolnak akkor. vagy a bódulat útjait keresik. zenétől. hogy ezek az iskolák lejárnak az óvodába. a városi. Egyszóval tehát elit . és legyen felmérhetően „értelmes”! Ezeket a gyerekeket aztán beviszik az iskolába.) Játék. és rajta! – megkezdik felkészítésüket a kerületi. mert ez segíti személyiségük kibontakoztatását. a járási. Ezek a belső képek segítik hozzá ahhoz.) Az óvodában és az iskola első osztályaiban is a legfontosabb a gyerek számára. hogy érzelmi biztonsághoz jusson. persze lehetőleg jó ritmusérzéke is legyen. de erről a későbbiekben még beszélni fogunk.

megvannak a gyerekben. S azt válaszolta: nagy államférfiakra volna szükség. A világon többfelé előkerült Mauglik történetéből tudjuk. és velük szemben belép a másik idegrost. aminek az ingerületet majd tovább kell vezetnie. de időben nem kaptak lehetőséget a kibontakoztatásra.) A fenti kérdésre. a nagy mester. Szinaptikus kapcsolatok – endorfin Meg egy vizsgálatot szeretnék idézni. (Tudjuk. nem tudtak megtanulni intelligencia szintjüknek megfelelően beszélni. és akik azért két és félezer éven át egész jól elvezették a kínai birodalmat. azt kérdezte. messze eltávolodva Kodály eredeti intencióitól.iskolák lettek. Vajon mit tanítottak elsősorban a leendő államférfiaknak? Éneket. Érzelmi nevelést folytattak. látva az akkori Kína szétesett állapotát. ingerszegény környezetből. (Roger Salbreux. vajon min múlik az. És megcsinálták ezeket az iskolákat. mire volna szükség a nagy birodalom újjáépítéséhez. Az itt nevelt államférfiak váltak később a mandarinokká. Talán ez volt a világ első sikeres iskolareformja. Hogyan lehet nagy államférfiakhoz jutni? Olyan iskolákat kell csinálni. hogy nagyon sok minden bennünk marad. hogy magunkkal hozott képességeink kibontakoztatása a kisgyermekkori szinaptikus kapcsolatok sűrűségén és gyorsaságán múlik. az álgyengeelméjűség tüneteivel. kedvezőtlen. ezek a képességek meg lettek volna. De a két idegrost nem ér össze! . ha mégoly intelligensek voltak is. hogy egy ember kihozza-e magából veleszületett képességeit. amikor bizonyos képességek kifejlesztésén már nem tudunk munkálkodni. mert elmulasztottá. Hadd mondjak még egy régi példát. gyakran villás elágazással. Befutnak ide az idegrostok. táncot. zenét! Hogy össze tudják hangolni belső harmóniájukat a világegyetem harmóniáival… Művészeteket tanítottak. hogy ezek a gyerekek. s egyben a nagyon kevés sikeres iskolareform egyike. melyek felnevelik őket. k a születés és hároméves kor közötti beszédtanulási lehetőséget. netán zenészképzők. a neuronok. és hogy a körülmények kedvező vagy kedvezőtlen volta ezt a kibontakozást nagymértékben befolyásolja. Neurobiológusok a kilencvenes évek elején azt a kérdést tették fel. jóllehet. a környezeti okokon túlmenően a kutatók azt a választ adták. Kerülhetnek elénk hét-nyolc éves gyerekek a pszeudodebilitás. 1996) A szinapszis: átkapcsoló központ az idegrendszerben. akiket mi már csak a dekadencia korszakából ismerünk. Több mint 2500 évvel ezelőtt Kung-Fu-Ce.

ambiciózus emberek vagyunk. mert ha szintjük megfelelő. ez nem azt jelenti. amelybe különböző lukakon különböző alakú figurákat lehet bedobni. Persze. Odalöki a labdát. Esetleg még az is eszükbe jut. kisfiam: elemi statikai elv. az egyszerűség kedvéért –. Híressé váltak – magazinok. Ferike mondjuk. Ferike ragyog. Egy idő után eszünkbe jut. Hát nem akar fejlődni ez a gyerek? Előveszi a mérhetetlenül ronda műanyag gömböt. két és fél éves. Azaz: „az endorfin termelés” – mondjuk így. és megint a kis kockát teszi alulra. ha ő is töltene naponta tíz-húsz percet gyermekével. Apa kissé feszült. nevet. hogy a nagy kockát tesszük alulra. ha bemenne hozzá. Aztán ő is építeni kezd. ideges. Boldogsághormonnak is szokták őket nevezni. Ugyanis az ingerületet hormonális eredetű vegyi anyagok viszik át az egyik idegvégződésről a másikra. hogy szétterpesztik a lábukat és úgy lökdösik egymásnak. hogy a gyerek felcsillanó örömmel fogadja és hamarosan játszani kezd vele. Ha egy apa elhiszi a pszichológusnak. amelyik következik! Látod!?! Apának milyen szép magasra sikerült! Ferike még mosolyog. mint valami szikra (persze. visszalöki. hogy szikrázik a fejünk. Ezekből vagy huszonhatot az ezzel foglalkozó egyetemistának is meg kell tanulnia. Apa zseniális. a gyerek majd kezd vele valamit. „Az endorfintermelés” magas. A gyermekorvosi nagykönyvek mindig is leírták. azaz idegrostok közötti transz – azaz átmittálók.Ezen a hézagon az ingerületnek át kell ugrania és át is ugrik. és arra a kisebbet. az tanácsolható. tapasztalni fogja. az ember derűs. ismeretterjesztő előadások révén – az endorfinok. Ferike boldogan sikongat. fejleszteni fogom ezt a gyereket. – Nézd. Mindig. ne vigye be a Népsportot. – Nézd. Na már most. mert a kisebb kockát teszed alulra és arra rakod a nagyot. De mi. megfelelő szintű. jól érzi magát a bőrében. vagyis közvetítők. mikor időben ér haza. hogy azon keresztül nézze közben a tévét. (Ha nem is ragyog már úgy. neked azért dől le mindig a toronyépítő.) És ledönti a tornyot. ez csak egy sántító hasonlat). hogy a kisgyerek alaphangulata – ha testileg és lelkileg rendben van – derűs. hogy a labda ne tudjon oldalra elgurulni. neuronok. Ferikém. hanem legyen ott tényleg a gyereke számára. az úgynevezett neuro-transzmitterek. apák. látod itt a kezemben ezt az ötágú fekete csillagot? . hogy ne hagyja résnyire nyitva az ajtót. üljön csak le a szőnyegre. hogy ha már itt töltöm az időmet. mint a magyarázat előtt. és nem kell ehhez játékmatadornak lennie. hogy jó lenne. Apa belép. Ferikém.

üveges tekintet. ahol apa a csillagot bedobta és megpróbálja a tojást is ott beerőltetni. és nagyszerű utánzó – kiszolgáltatott utánzó. megkeresi azt a pontot. gondolkodása nem volna konkrét. Apa megkérdezi: – Hol látsz te itt a gömbön ugyanilyet? Ferike – hála istennek – sehol nem lát ugyanolyat a gömbön! Ugyanis számára a luk nem azonos az apa kezében tartott testtel és a kontúr a test formájával. „Az endorfintermelés” leáll. Ezenkívül: adjunk jó mintát! – melyet spontán utánzással követhet. mit mondott már az 1971-es magyar óvodai program az oly fontos anyanyelvi fejlesztésről. (Hiszen aki jól beszél. Apa kétségbeesik. érdektelen. hogy a gyerek jól érezze magát. szemében megjelenik az a speciális. hanem a szinaptikus kapcsolat) arra van szükség. – Nézd. A sűrű és gyors szinaptikus kapcsolatokhoz (vigyázzunk! nem a gyerek gyors. hogy a fia. . és akkor is.) Legelőször is: oldott és derűs légkörben hallgassuk meg a gyereket! Oldott és derűs légkörben – mintha már tudtak volna az endorfinról. itt van. A fejlesztett gyerek fejlődése – „endorfintermelésével” együtt – leáll. az jól gondolkodik – kisgyerekkorban – és akinek a gondolkodása erős. – És akkor ezt hol fogod bedobni? Ferike kitűnő megfigyelő. A szabadon játszó gyerek „endorfintermelése” magas. és hiába forgatta el apa a gömböt. úgy látszik. És akkor ezt itt így be tudom dobni. nem tud nem utánozni. Látod? Ferike bólogat. mondja a Waldorfpedagógia megalapítója. speciális fejlesztésre szorul. ha tízszer mondja ugyanazt. Ferike arcáról lehervad a mosoly. (Ha az lenne.Ferike bólogat. És: hallgassuk meg! – akkor is. hogy a gyerekkel életkorának megfelelően bánjunk. Nem megy. Apa most kezébe veszi a rózsaszínű tojást. – De Ferikém! – mondja kissé felháborodottan. és nem tudna megtanulni beszélni) Apa diadalmasan megmutatja. Eddig nem is vette észre. az nem válik sodródóvá a későbbiekben. ha halandzsázik. Mire idáig érünk. Rudolf Steiner – fogja tehát a rózsaszín tojást. Tanulságos meghallgatni. fejlődése töretlen.

nem fejlődik biztatóbban a két éven belül korábban felálló gyerek. és többnyire azt is csak az anyjuk érti. és ezzel visszafogják a fejlődést. érlelődése spontán és szabad folyamatokhoz kötött – melyekben a legfejlesztőbb tevékenység a szabad játék. A beszélni tanítgatott – a beszédjében „fejlesztett” – gyerek általában később fog beszélni és rosszabbul és még szerencse. és elindul. hogy az úgynevezett nagycsoportosoknál. hogy a gyerek egyre többet megért és reagál is rá a maga módján. A hároméves koruk körül beszélni kezdők úgyszólván rögtön mondatokban beszélnek. Megérik. akik már az iskolára készülnek – akkor még nem voltak vegyes életkorú csoportok –. a leintés. A javítgatás. és tovább fűzte a gondolatát. Amiből a gyerek azt érzi: jót mondott.És végül: ne javítgassuk! Ezt annyira fontosnak tartja a program. megismétli: most se javítgassuk a gyerek beszédét. amíg a gyerek magától megszólal – és ebben is nagyok az egyéni eltérések. akkor a kisgyerek magától feláll. akivel előzőleg játszottak.) Ha járni tanítgatjuk a kisgyereket. hanem egy újabb gondolathoz. az oldott és derűs légkör hiánya. de ennek nincs jelentősége! Nem „tehetségesebb”. Ha valamit rosszul mond. és aki testi és lelki értelemben biztonságban érzi magát. Három éven belül nyugodtan megvárhatjuk. ha ujjunkat odanyújtva felállásra buzdítjuk. mint a fiúk – ha látjuk. amiről az óvó néninek is eszébe jutott valami. Az tud jól egyedül játszani. mint az alma a fán Tudnunk kellene: ahogy a kisgyerek magától áll fel és indul el. iskolás tanítgatás. ha dadogni nem fog. és a lányok általában előbb beszélnek. csak éppen „rendesen beszélni nem hajlandó”. A korán. a türelmetlenség. úgy egész fejlődése. . ahogy magától tanul meg beszélni. ismételjük el helyesen. Nagyegyéni különbséggel. jóllehet már iskolába készül. a maga egy-két szavával. mert az javítgatás. a spontán utánzás lehetővé tétele helyett. (Amire a gyereket először a felnőtt vagy nagyobb testvér játszótársnak kell rávezetnie. mondathoz kapcsolva. ezzel ortopédiai és lelki szempontból egyaránt rongáljuk a járás biztonságát. egyéves koruk körül – vagy netán előbb megszólalók egy-két szót mondanak csak. Ha a csontvégek porcos részei kellően megkeményedtek és megtörtént az idegrostok elszigetelődése. de ne önmagában. mielőtt magától felegyenesedne. mind-mind csökkentik az endorfinszintet. És ugyanez a helyzet a beszédfejlődéssel is. oktatás.

(Amikor a hetvenes évek elején él Német Szövetségi Köztársaságban bevezették az iskolaérettségi vizsgálatokat. felesleges – és gyakran káros – siettetéssel. hogy felkészítik a gyerekeket ezekre a vizsgálatokra. 1962-ben az úgynevezett szputnyiksokk után (az amerikaiak rémülten kérdezték maguktól: Hogy lehet az. és vállalták. És a napi sütés-főzés közben természetesen az óvónők és a velük tartó gyerekek mérnek és számolnak is és ugyanígy.A gyerekeknek ezek az érlelődési folyamatai belső törvényszerűségeket követnek. Valóban: a gyerek megérik az iskolára. hogy vállalják-e. mérőrúd. hogy számolni kezd. időnként lemérték. és a boltos játék egyéb felszerelései. Mire a gyerek iskolába lép. hogy mennyit nőtt. de nem csináltak semmi mást. Magától! Nem az óvodai „kötelező” vagy „előkészítő” foglalkozások következtében és eredményeképpen. mérleg. mint amit addig. hogy kedvezően fejlődjön. A Waldorf-óvodában például nincs semmiféle matematikai foglalkozás. ha valamiféle játékszert készítenek vagy javítanak. Korai tanítás? Az Amerikai Egyesült Államokban. netán nagyobb testvérei is voltak. megfelelő testi és lelki biztonságot adó. például két-hároméves kora óta járt a mamájával bevásárolni a boltba. Az iskolaérettség fogalma jó szó. És a gyerekek természetesen elérték az iskolaérettségi szintet!) Mindezt azért mondom el. Aki ismert olyan kisgyereket. hogy megvilágítsam: a gyereknek jó. megkérdezték a Waldorf-óvodákat. minden matematikai foglalkozás nélkül is biztosan mozog az ötös – de gyakran tízes. „Egy kezem van. milyen magas – ez a kisgyerek négy-négy és féléves kora körül biztos. és hogy fejlődése egyébként spontánul folyik a kedvező környezetben. aki nem járt óvodába. bab. hogy ha egyébként megfelelő környezetben nőtt fel. mint az alma a fán. De van a játékhoz mérőszalag. A Waldorf-óvodák áttanulmányozták a vizsgálatok anyagát. vadgesztenye. húszas – számkörben is. Magától! Illetve a környezetében tapasztaltakból kiindulva. ingerdús környezetre van szüksége kisgyerek korában ahhoz. hogy az oro- . meg egy kezem van. tudhatja. Ezeket nem szabad megzavarni. hogy a gyerekeket felkészítik. mama két kezem van?” – valahogy így vagy más hasonló felfedezésekkel.

bevándorolt olaszok. A kisgyerekek idegrendszere ugyanis rendkívül plasztikus. felnőttet a kisgyerek. és egy idő után a kedvező körülmények közül érkező. Azt is gondolták. fejlesztő metódusaikkal?) számtalan. stb. Puerto Ricó-iak. képzéssel az iskolakezdés idejére (olyannyira. azokban a lehetőségekben. amikor ők akarnak) – és így tovább. hogyan lehet örömet is találni. de ez a gyereken valójában nem segít (sőt a későbbiekben inkább kárára van). amelyekből a legtöbb deviáns (beteg és aszociális vagy éppen antiszociális viselkedésű) fiatal kerül ki (slummokban élő feketék. de viszonylag teljes értékű kisgyerekkort kell.szok lőtték fel az első embert a világűrbe. utánozni való cselekvésekben kell részt venniök (akkor. mire elérték a 9-10-11-ik évet. Hiába „húzták föl” a kedvezőtlen környezetből érkezett gyerekeket iskolás fejlesztéssel. az iskola előtt nem tanított gyerekek fejlődése keresztezte az ő fejlődési görbéiket és hamarosan messzi 1ehagyták őket. mi baj lehet az ő közoktatási rendszerükkel. de nem tanított gyerekek színvonalát). a csecsemővel töltött mindennapokban. Volt olyan próbálkozás is. Úgyszólván visszaállt az eredeti különbség. dúdolniuk. „fejlesztő”. mindennapos mesét kell hallgatniuk. hogyan lehet felfogni. hogy mindabban amit tanultak természetesen meghaladták a kedvezőbb környezetből érkező. hogyan lehet érzelmeket adni és kapni. mert bizony nemcsak mi szocializáljuk a gyereket. mondhatnánk. jól beidomítani. Gagarint. korai tanítással – amelyik bepótolja a kedvezőtlen környezet okozta lemaradást – tudják megmenteni. de kiskorukban. Nixon kormányzata már sok százmillió dollárt áldozott ezekre a programokra. melyekből kimaradtak.) korai fejlesztéssel. hogy az újszülöttel. intenzív személyes kapcsolatban. csoportjait. nagyon sokmindenre lehet korán. hogy a kedvezőtlen körülmények közül érkező gyerekeket abban kell részesíteni. már magzat- . jóllehet kezdetben nagyszerű eredményeket értek el. beilleszteni a társadalomba. hogy mire is akar szocializálni engem. „gyorsító”. tanítással. együtt kell énekelniük. Tehát: ha kicsit késve is. hanem a gyerek is szocializál minket. kellene köréjük varázsolni. tartós siker azonban nem született. „korai” tanítási program indult. A vizsgálódók – például McVicker Hunt – kimondták. hogy belássák. míg végül 1979-ben maguk a programok indítói kellett. ha csak két-három éves koruktól kezdve is. hogy a populációnak azokat a rétegeit. fejlődésük – a további támogatás ellenére – megtorpant. s közel húsz évnek kellett eltelnie ahhoz. amelyikben önkéntes vállalkozók hazakísérték az ezt vállaló hátrányos helyzetű anyát és arra vezették rá. Ingerdús környezetben a szabad játék lehetőségeit kell például megteremteni számukra.

most már gyerektársaságban. odaomlásával vagy magát elfeszítésével. érzelmi biztonságot adó. mintegy szociális anyaölbe fogadja – és a fenti lehetőségeket valósítja meg. Három-négy éves korától pedig olyan óvodára. a fentiekkel ellentétben. nagyon eredményesnek bizonyult. testi és lelki értelemben vett érzelmi biztonságra – majd szabad játékra. dúdolókra. vízzel. versikékre. festékkel. elégedettsége és elégedetlensége kifejezésével. érzelmi intimitásra. Mire van hát szüksége? Mire van hát szüksége a gyerekemnek. váltakozó hangvételű sírásaival. mondókákra. hogy boldoguljon? Válasz: magzatkorától kezdődő személyes kapcsolatra. és sokféle más anyaggal…) lehetőségére. melyeket utánozhat. s ezzel az értelmi fejlődést is kedvezően befolyásoló szerepét. beszédben és cselekvésben (és érzelmekben. a tevékenységek (homokkal. mozgásaival. amely ugyancsak az érzelmi biztonságot adja meg elsősorban – a gyereket. tekintetével. mesére. mosolyával… Ez a próbálkozás. ismét csak bebizonyítva a korai személyes kapcsolat erősítő. . képzetáramlásban) jó mintákra.újszülött korától.

hogy a legkülönbözőbb színezetű diktatúrák óvodája nagyon is iskolaszerű. mindennap kell mesélniük – és nem szabad . míg a demokráciák iskolája is sokkal óvodaszerűbb a szó jó értelmében és gyakran nem is csak a legelső osztályokban. óvodák. nem szabadna sem nekik. Számontartjuk. gyors és szorgalmas munkára fogni. hogy mit vár el tőlük az iskola! Az ő feladatuk kizárólag az. szükségleteket.Milyen óvodát válasszak? Amit az előbb elmondtunk. Mégis. hogy az óvodáknak megparancsolja: készítsék elő alaposan a gyereket az iskolára. azaz ismerik az óvodás gyerek testilelki fejlődésének törvényszerűségeit és az ezekből fakadó igényeket. korai iskolás tanítással gyötri és rongálja a gyerekeket. szülők Régebben – és részben talán még most is. hogy azért nem tudják – vagy nem tudják elég gyorsan – „betörni”. írni-olvasni minél előbb megtanítani a gyerekeket. nem szabad. mely azt mondta. Ekkor teszik a legtöbbet a gyerekek valódi fejlődéséért. a háromujjas ceruzafogástól (netán az írásolvasás elemeitől) a „fegyelmezett” magatartásig (netán a vigyázzállásig). Magyarországon az akkori művelődésügyi minisztérium 1975-ben kiadta kettes számú módszertani levelét. Ez a nagyon helyes intézkedés azonban ugyancsak a magyar közoktatás állóvizébe hullott és tudjuk. járjuk egy kicsit körül ezt a kérdést.. bár sokkal enyhébb formában – az iskolákban élt a törekvés. Az „erős” iskolák ugyanis azt mondták a „gyenge” óvodáknak: ha közelíteni kell.feleltetni" a meséből. Meg kell tehát teremteniük a szabad játék lehetőségét. abból már következik is a válasz a kérdésünkre. hogy az iskolák első két osztályát egységnek kell tekinteni és az óvodához kell közelíteni. mert az óvodák erre nem készítik fel őket eléggé. ti fogtok közelíteni! Sokszor az iskolaigazgató volt az óvoda főnöke is és az iskolák gyakorta abban a meggyőződésben élnek. mint ezt már emlegettük. hogy ez volt a magyar óvodák iskolásítási kísérlete második nagy hullámának a kezdete. és jó mintát kell adniuk. . akkor nem törődnek – nem törődhetnek –azzal. verseket. szóban és tettben az utánzásra. dalocskákat. Iskolák. Ha az óvodák szakmailag jól működnek. ezekkel „szerepeltetni” a gyerekeket –. sem a szülőknek „visszakérdezniük” a meséket. hogy az általuk felismert kisgyermekkori – óvodáskori – szükségleteket kielégítsék. nem szabadna.

tudod. Viszont: megnőtt a szülői nyomás. hanem. amit már sokat emlegettünk.) Az iskolák tehát változnak. Az első. nem adhatom ide. aki majd. karate.) A szülők valamiféle top-menedzserképzést keresnek már az óvodában is! . de a férjem azt mondja. lovaglás különóra? (Sajnos. Még azt is idézzük ide a jelenleg érvényes óvodai alapprogramból. hogy jövőre japán is lesz. Mostanában mintha enyhült volna az iskolák nyomása. szervezhet foglalkozásokat is”. hogy nekik óvodásokat kellene fogadniuk és csak egy-két év alatt az iskolai életbe bevezetniük. hogy Dani menynyire szeretett ide járni és én most szeretném Zsuzsit is hozzátok adni. hogy mit tart az óvodás tanulás helyes formáinak. Így teremtik meg a szükséges.A ma érvényes óvodai alapprogram ki is mondja: ha az iskola jól készült fel az óvodás gyerek fogadására. hanem óvodás. hogy ne korlátozzuk az óvónők módszertani szabadságát: de eléggé kifejezésre jut ebben a felsorolásban – és a program egészében –. hogy a program nem tartja a kötelező foglalkozásokat az óvodáskori fejlesztés megfelelő eszközeinek. egy-két éven át még kísérve őket az iskolába. hogy ő megtanuljon játszani. hogy „az óvónő.és nyolcéves kora között lassan válik iskolaéretté (a lányok általában előbb. ha akar. de nem azért. hogy a gyerekeket tanítsa. mint a fiúk). bár persze. hogy ha nem lesz nálatok is angol. amelyik az óvodákra nehezedik! Top-menedzserképzés? – Ágikám – mondja a mama a vezető óvónőnek –. és azt mondják. Csak a hatodik vagy hetedik helyen szerepel. A kék óvodában már angol és német is van. Mert az iskolába nem iskolás gyerek megy – hiába töltötte be a hatodik életévét! –. még mindig nem fogadták el sokan. Az óvónő pedig felmegy a gyerekekkel. lehetőséget teremteni a spontán utánzásra. És aztán jönnek a további szülői kérdések: van-e számítógép? Van-e számítógépes szoba? Van-e dzsúdó. a valódi átmenetet óvoda és iskola között. És ez is csak azért áll ott. úszás. nem viccelek. akkor annak iskolai beilleszkedésével nem lesz probléma. hat. nagy egyéni eltéréssel. A második: válaszolni a gyerek kérdéseire… És így tovább. (Az óvoda-iskola próbálkozásban például a tanítónő lemegy az óvodába és ott tölt el a gyerekekkel egy-két évet. mindegyik magyar óvodákból vett valóságos példa.

legyen utánozni valója szóban és tettben és vegye körül oldott. választanék gyermekemnek (ha tehetném). S akkor onnan indult el egy kisebb. Amerre a gyerek nézett. ez a top-menedzserképzés. A gyerekek kezére. „láb”. Mindig a felnőttnek. hogy neveltek). Magyarországon már jó hetven éve is megfogalmazta valaki – Karácsony Sándor –. hanem hagyják. nincs iskolai értelemben vett tanítás. De a kilencvenes évek elején Svédországban .. derűs. az ajtóra. a teljesítmény kényszere. akit már kisgyerekkorában is ezekre a felnőtt-követelményekre edzettek. Ahogy már többször is elmondtuk: az óvodás játsszon. Glenn Doman persze már az óvodáskor előtti időszakra is javasolta az olvasástanítást. hogy „viszonyuljon” valamiféle felnőttes követelményrendszerhez. hogy minél korábban tanul egy gyerek olvasni. És az óvodák megint óvodák lehettek. de „mindent” meg akarnak adni nekik – mindez tévutakra sodorja őket. Glenn Doman amerikai neurológus 1964-ben megírta kis könyvét: Hogyan tanítsam kisbabámat olvasni? Ezt egy Lückert nevű úr tüstént németre fordította s hamarosan megindult a szülői roham. hogy a rohanásban nem tudnak gyerekeikre elég időt fordítani. Három-négy év alatt lefutott ez a hullám. hogy autonóm. treníroztak. a nevelőnek kell a különböző életkorú gyerekekhez különbözőképpen viszonyulnia. az ablakra is. érzelmi biztonságot adó légkör. már szerencsére nem olyan hatékony hullám Gazdasági változások. hogy nem az lesz többé-kevésbé épkézláb és felnőtt teljesítményekre is képes felnőtt. a szülők lelkiismeretfurdalása. A gyereknek nem az a feladata. és ugyanígy kisiskolásként. lábára cédulákat ragasztottak „kéz”. Mert ez bizony tévút. majd kamaszként és ifjúként is ezeknek az életkoroknak teljesen eltérő követelményei és szükségletei szerint élhetett. hallgasson mesét. idomítottak (mert azt nem mondhatom. hogy élje . hogy az óvodásokat olvasni kell tanítani.Volt hasonló roham a hatvanas években a német óvodák ellen. hanem az. Nem telt bele néhány hónap és a gyermekgyógyászati szaklapokban megjelentek az első közlemények az olvasást tanító óvodákban neurotizált gyerekekről. fejlesztés. A könyv ugyanis azt állította. annál tehetségesebb lesz minden téren. aki kisgyerekként teljes értékű kisgyerekkort élhetett meg. ahol nem az iskolára készítik fel és elő a gyerekeket. leírt szavakat látott. feliratokkal és ugyanilyen kis cédulák kerültek a falra. Szóval: milyen óvodát? Én tehát olyan óvodát keresnék. hanem az.fedezték fel" (újra). ahol nincs kötelező foglalkozás. öntörvényű módon élje a maga gyermeki életét.

szeretni való – és szeretni tudó – óvó nénit keresnék a játszótéren.– az óvónők teremtette környezetben és segítő közreműködésükkel – az óvodások sok mozgásos. hogy a magyarországi gyerekek hatéves korukban még nem iskolaérettek. hiszen ennek az eötvösi hagyományú iskolának az első osztályai még nem voltak olyan hajszásak. – Lásd a közoktatási törvény egymást kiegészítő 24. ha jó. törik-szakad. . ez ma már nem így van. de ha a családi környezet és abban a gyerek fejlődése megfelelő. és 69. legalábbis az újabb követelmény-rendszer szerint. mely szerint a gyereket kell a törvényhez szabni és nem a törvényt a gyerekhez! Hála Istennek. (Az sem igaz ebben a formában. hogy ha ez így van. mint óvodás – általában az egész napot az óvodában töltő – társaik. (Kardos – Málik. mint a mi évtizedeinké. iskolaérett legyen. hogy ötéves kortól már „kötelező” az óvoda. hogy a gyereknek nem kell feltétlenül óvodába járnia. hogy egyik gyerekcsoportnak se lehetett tapasztalata. ha megfelelő az otthoni környezete. hogy hatéves korára. hogy hol tart. jobbnak. Egyrészt az augusztus 31-ei határidőt – az eddig hatodik életévüket betöltő gyerekeket be kellett iratni és mentek az iskolába. ha lehetséges. akkor bizony valamit tenni kell. hiszen a törvény szerint a hatéves gyerek iskolaköteles! Ergo: meg kell vizsgálni a három-négy-öt éves gyereket. a vezető óvónő felmentést adhat és ad az óvodába járás alól. amelyek az értelmi képességek fejlettségét és a kreatív gondolkodást úgy vizsgálták. rutinja a feladatok megoldásában. holott mindig újra kiderült. 1978. a szomszédoktól hallott szóbeszédek és kérdezősködés alapján. Palkó és Petrován már a hatvanas években egy nagyobb vizsgálatban. És persze. úgy találták. érettebbnek bizonyultak. Megdöbbentő gondolkodás. (A boldog emlékezetű régi elemiben ez nem volt baj. paragrafusait!) Magyar vizsgálatok is igazolták. aktív életét. Jelentkezni ugyan kell. és fejleszteni kell – mintegy felpumpálni –. a boltban. Jó otthon is! Azt is tudni kell. hogy jó környezetből az anya mellől érkező gyerekek olyan vizsgálatokban.) És akkor valakiknek az jutott eszébe.) Mikor iskolaérett? Lőrincz.

visszatartja. néha az ellenkező végletet is tapasztaljuk. lehiggad és készen áll arra. mondván: „az csak jót tehet neki”. nyolcadikos – netán középiskolás! – gyereket visszatartja. hogy az iskolától iskolalátogatási igazolást kérjen és ne bizonyítványt.) Igaz. aki méltó e rajongás elfogadására.hogy a nyári gyerekek még nem bírják az iskolát – május 31-ére módosították. egyszer csak kivirulnak. amikor a gyerekben valódi kíváncsiság ébred újra a világ és az ember dolgai iránt. éretlenül menni iskolába nagyon nagy hátrányt jelent! A gyerek nemcsak két-három évig fog a színvonala alatt teljesíteni. Van az iskolába lépésnek egy ideális időpontja. ha valamelyik gyerek nagyon értelmesnek mutatkozik. bukás. Visszakerültek a saját életkori csoportjukba. akkor megfelelő szakvélemény alapján.) Tudnunk kell róla. a harmadikos vagy ötödikes vagy akár hetedikes. és jó volna megtalálni azt a tanító nénit vagy tanító bácsit. Viszont. A nyári gyerekeket beiratni sem kell. Jó volna eltalálni ezt az időpontot. felszabadulnak. hogy a mai magyar iskolarendszerben „korán”. Felismerve. hogy legyen). gyengén – esetleg „rosszul” – tanuló gyerekek hirtelen „megtáltosodnak”. A szülő – hallva. hogy a gyerek korán ment iskolába. majd csak a következő évben. hogy rajongásával egy családon kívüli felnőtt – őt rendszeresen tanító. Nem egészen így van. és a következő évben a gyerek ugyanazt az osztályt kezdje még egyszer. ameddig csak iskolába jár! (Ilyenkor tehet „csodát” a pszichológus – aki egyébként csodatételre általában nincs képesítve. tudva a fentiekről – érett gyerekét sem engedi iskolába. buktatás nélkül. ha akár csak október 31-én tölti be a hatodik életévét. Rábeszéli a szülőt. jól érzik magukat és jó – vagy legalábbis sokkal jobb – tanulók lesznek. orientáló felnőtt – felé forduljon. (Ezt nevezzük rugalmas iskolakezdésnek. Másrészt: a beiratott gyermek felmentését is kérheti a szülő. Ilyenkor ezek a vergődő. hanem úgyszólván mindvégig. . És szavának döntő súlya van (kell. akkor is be lehet íratni az első osztályba.

és a többit. feleannyi időben – negyedannyi személyes kapcsolat és érzelmi törődés. Továbbá: be akar iratkozni a szegedi egyetem levelező pedagógia szakára. aki olvasta a Kinek kaloda. és ez példaként szolgált! . amely ugyancsak róluk szól. és a nagyobb szakszerűséget hangsúlyozták. hogy nem vállalja az akkor divatos „kisfelmenő” rendszert. mesélni szeretnék. a másik pedig a matematikát. Ennek az volt a lényege. Kisfelmenő. gyakorló mintaiskolák. évtizedeken át mindig csak első osztályt – őt követő kollégája mindig csak második osztályt. hogy ebben az esetben egy tanítónőnek nem huszonöt-harminc gyerekre kell figyelnie. és örültek Winkler Márta jelentkezésének.) Visszatérve még egy pillanatra a kis. Talán sokan látták – televízióban. hanem ötven-hatvanra. hogy ez kevesebb munka a – rosszul fizetett – tanítónak és „nagyobb szakmai elmélyülést tesz lehetővé”.És milyen iskolát? Mielőtt erre a kérdésre válaszolnék. hogy két párhuzamos osztály esetében az egyik tanítónő mondjuk az anyanyelvet és egyéb „humán” tárgyakat tanította mindkét osztályban. Csak arra nem gondoltak. az úgynevezett tantárgycsoportos oktatást sem. Voltak olyan bemutató. együtt maradhasson velük. moziban – a róla készült. Úgy gondolkodtak akkoriban. Ha jól emlékszem. környezetismeretet. hogy a későbbiekben akár hatodikig is kísérhesse az osztályát.és nagyfelmenők problémájára: itt is a tanító munkájának megkönnyítését. ahol a tanítónő éveken. kinek fészek című könyvecskét. nagyfelmenő – a tanító személyisége Winkler Márta a hatvanas években végezte el a tanítóképzőt. Iskolapélda című és az osztályairól készült filmeket és biztosan akadt. és így tovább – tanított. Ő azonban tüstént közölte. tanítani. Többek között a budapesti Móricz Zsigmond körtér melletti Váli utcai általános iskola is tanítót keresett. Azzal érvelt. Feltétlenül elsőtől negyedikig akarja az osztályát vinni. hogy vagy egy elsőmásodik. Winkler Mártáról. vagy egy harmadik-negyedik osztályt tanítson. vagyis. hogy ez az első négy év a gyerekek életében döntő fontosságú alapozó szakasz. abban az időben éppen tanítóhiány volt. amelytől jelentős mértékben függ a gyerekek későbbi tanulási kedve. Mesélni egy zseniális tanítónőről. és ugyanakkor csak fele annyi időt tölt velük! Egy kis érzelmi számtan: kétszer annyi gyerek. (Ugyancsak nem vállalta természetesen a másik divathullámban való részvételt.

pihent egy kicsit. hogy Winkler Márta igazságot tett volna közöttük. Nagy baj volt. hátul a szőnyegen a párnákon. aki ezért „rendetlen”-nek vagy éppen „borzasztó”-nak. Mindenre volt idő! Óra közben a megbeszélt. esetleg képeskönyveket nézegetett. hanem a tanító néni kedvéért tanul. az apró konfliktusokat. csakis ebben az érzelmi biztonságban tud igazán megnyílni érdeklődésében és figyelmében is. Mi volt tegnap. Az együtt kialakított szokások azt is természetesség tették. egyezményes jelek – gyerekek és tanítónő között – szavak nélkül is folyamatosan helyre terelték a sokféle új ötletet. és azt. ezeken a kívánságain felül is. Ezt tudta – talán még csak ösztönösen – Winkler Márta. Mindenre volt idő! Mindjárt az első évtől kezdve sok baj volt Winkler Mártával. mi történt otthon és az iskolában? Mit álmodtak? . és nem kellett külön engedélyt kérnie annak sem. „titkos”. a gyerekek körbeültek és Márta nénivel beszélgettek. hogy mindennapi munkája szervezési szempontjait csak az ott lévő gyerekek szükségletei szabályozták. Ugyanígy „önállóan” lehetett vizet inni. aki ki akart menni pisilni. hogy mi is történt. netán „piszkos”-nak nevezte az egyébként mindig tiszta osztálytermet.) A látogatóba érkező. Egyetlen gyerek sem élt vissza soha ebbéli szabadságával. oda leült vagy leheveredett. az ott felhalmozott párnák közé. ezen keresztül képes tájékozódni a világban. Reggelente. hanem minimum négy évre – ha lehet hat évre – van szüksége. kívánságot. az eredmények beérleléséhez nem elég egy-két év. utána esetleg másfél órán át – a csengőt meg sem hallva – beszélgettek az osztályban arról. és ki hogyan ítéli meg az eseményeket – anélkül. hogy ha a gyerekek közül valaki óra közben kifáradt. A gyerekek az osztályban babot futtattak.Holott: Az iskolába lépő kisgyerek nem a tantárgyak kedvéért. Ha Winkler Márta gyerekei a szünetben odakint összevesztek. agyagoztak. zebrapintyeket tenyésztettek. a személyes kapcsolat nyújtotta érzelmi biztonság a döntő. mielőtt megkezdődött a nap. hogy neki a munkájához. hátra mehetett az osztályban. (Volt iskolavezető vagy szakfelügyelő. fejüket sűrűn csóváló szakfelügyelőket esetleg lábuk alatt mászkáló ékszerteknőcök idegesítették. Ezzel minduntalan eltért az iskola előírásaitól.

tanultak.Ki miről hallott? Mit látott? Esetleg a televízióban vagy az utcán? Időnként mindenféle színdarabokra készültek – talán harmadikban éppen a János vitézre –. így tudta végigcsinálni ezeket az éveket. hogy a feleltetés – pláne a jegyre feleltetés! – szorongást kelt. csak jól mulattak az iskolában. azt Márta néni felvette. szerettek oda járni. vizsgáztattak. hogy a gyerekek tudták a kötelező anyagot! (Sőt: jobban tudták. Ne felejtsük el: az iskolai élet egyik paradoxona. varrtak. jelmezeket szabtak. Mivel a mindig „nyitott” ajtón át sokan jöttek hozzá megnézni mit is csinál – mert híre ment ennek az osztálynak és ennek a tanítónőnek –. holott ez nehéz gyerekekkel is megterhelt osztály volt. állítottak és ilyenkor hetekig főleg ezekkel foglalkoztak. mint a négy éven át hajszolt párhuzamos osztályok gyerekei. amivel foglalkoztak. hogy ezek a gyerekek ilyen jó eredményeket értek el? (A későbbi évek ezt újra meg újra igazolták. Feleltetés – szorongás – teljesítmény Winkler Márta osztályában együttes munkálkodás folyt. mér és igazolta. majd évtizedeket. szerepeket osztottak. időközben védelmezői is akadtak Winkler Mártának. A szakfelügyelő rémülten kérdezte: – Kolléganő! A szomszéd párhuzamos osztályban a kollegina hajtja.) A szorongás pedig – mint ezt ugyancsak vizsgálatokból tudjuk .) Mert rengeteg idejük volt! Ugyanis: nem volt feleltetés a szó hagyományos értelmében. Hogy lehet az. mert aki máshonnan kihullott. és mindig úgy. a gyerekek pedig füzeteikben dolgoztak – időnként pedig kis kupacokba tolták össze a padokat. És látszólag négy éven át „nem csináltak mást”. mert jól éltek – jól szórakoztak – ott. megkívánta. írtak. díszleteket terveztek. minden támadás és fegyelmi vizsgálat ellenére. vizsgáltak. Időnként „frontálisan”. hajszolja önmagát és a gyerekeket is. (Méghozzá: nagyot! Mint ezt sok vizsgálat. Legnagyobb meglepetésükre kiderült. és még így se bírnak végezni az anyaggal! Maguk meg itt marháskodnak? Hogy meri játékokkal tolni el az időt? Mi lesz ebből? Az első négy év végén aztán kiszálltak a különböző hatóságok és mértek. ahogy azt a dolog. magyarázott. és elkülönített csoportokban önállóan dolgoztak. vagyis Márta néni állt a táblánál és tanított.

tizennyolcszemközti beszélgetésre hívták Winkler Mártát. életkorukból fakadó kíváncsiságukat és tevékenységvágyukat szabadon. A másik: vegye tudomásul. És aztán így ment ez mindvégig. annyit „marháskodtak” –. És ezt mondták neki: – Tanárnő! Most már látjuk. A probléma. hogy bár annyiféle nem iskolába való dolgot csináltak. A magyar iskolarendszer nem ilyen. hogy közben ugyanezt a teljesítményt visszafogjuk. hogy a gyerekek viszonylag magas érdeklődési szinttel lépnek be az iskolába. hogy jól mulatnak. a kötelező tananyagot is sokkal nagyobb mennyiségben és jobb minőségben végezték el. de aztán a tanulás első hetei után ez a szint süllyedni kezd. illetve kezdik tanulni a különböző tantárgyakat. Ezek a gyerekek megszokták. hogy a gyerekek eredménye ilyen jó. A gyerekek kiélhették természetes. mint a kutyák. mint a párhuzamos osztályok. majd az érdeklődés meredeken zuhan. és a főiskolákra. Ez Winkler Márta osztályában nem így volt. Nem a jegy érdekelte őket. amivel foglalkoztak. teljes sikerrel. miközben dolgoznak és tanulnak. de erre a későbbiekben még visszatérünk. El kell azt is mondanunk. hogy Winkler Márta az elsők egyike volt – ha ugyan nem a legelső –. . ez azt is jelentette.– visszafogja a teljesítményt. A jelenség. egyetemekre kerülve is. mint a párhuzamos osztályok. Hogy nem volt mindennapos rettegtető felelés. hanem a dolog. Mai tanítási módszereinkkel kiöljük a gyerek meglevő érdeklődését. De két dolgot jegyezzen meg. mert ez a maga személyiségéhez kötött. aki a Varga Tamás meghonosította új matematikát alkalmazni tudta és merte. amiről hallottak. Tehát iskoláinkban úgy akarunk egyre jobb teljesítményt elérni. hogy maga tud valamit. hogy maga így is súlyosan árt ezeknek a gyerekeknek. a középiskolában. hogy terjessze a módszerét. fenyegetettség nélkül. amit vizsgáltak. és ezek el fognak pusztulni. hogy rengeteg idejük volt és sokkal több kedvük – és ez lehet a magyarázata annak. Az egyik: eszébe ne jusson. Mikor a második négy év végén is kiderült. ha a maga védőszárnyai alól kikerülnek! Tényleg: az ötödikesek – akik egy emelettel feljebb kerültek a Váli utcában – rendszeresen lejártak sírni a nagyszünetben Márta nénihez. A felső tagozaton. És mégis: már az első félévben szignifikánsan jobban teljesítettek. Hadd tegyem hozzá mindehhez: mai vizsgálatokból tudjuk – Szegeden végzik ezeket a vizsgálatokat Csapó Benő és munkatársai –. mert az élet nem ilyen. Szenvedtek.

a kölyöknek. ahogy ez autonóm. annál jobban fog helytállni kedvezőtlenebb körülmények között is. ahol tudják. és a nyomonkövetéses vizsgálatok egyértelműen igazolják az eredményt. Olyan iskolát keresnék… Én tehát olyan iskolát keresnék iskolába lépő gyerekemnek. hogy sokan látogatják ezt az iskolát. Biztató. fojtják el a kérdéseit. sokan igyekeznek ebből a megvalósult praxisból erőt meríteni. be1ebetegszik! –. kicsit bővebben: Karácsony Sándor – akit manapság szokás a 20. de Winkler Márta pedagógiai módszereiben teljes szabadságot élvez. fokozatosan lesz. ahol az általa kiképzett. és csak lassan. továbbképzett pedagógusokkal dolgozhat együtt. Winkler Mártának ma már – minisztériumi kísérleti engedélyek és a folytonos támadásokkal szemben való egyéb védelmi apparátusok bevetése után – saját hatosztályos iskolája van a Fogócska utcában. és a felnőtt világ viszonyult hozzá. a két világháború között rávilágított arra. ahol játszanak vele.és nyolcéves kora között. hogy az iskolába lépő még óvodás. lehetővé téve számára ennek megvalósítását. hat. ahol mesélnek neki. ifjú. Hadd idézzem újra. . század talán legnagyobb magyar pedagógiai gondolkodójának nevezni –. akit már kora ifjúságától a felnőtt életre treníroztak – topmenedzser-képzés már az óvodában! –. iskolaéretté (a fiúk mindig egy kicsit később. hogy a világ és az ember érdekes. ahol mindennap beszélgetnek a gyerekemmel. ahol nem veszik el a kedvét a világ megismerésétől. Az iskolát az önkormányzat tartja fenn és egy anyaiskola része. hogy nem az lesz többé-kevésbé egészséges és alkotóképes felnőtt. nem törik le a kíváncsiságát. élhette különböző életkorok egymástól nagyon eltérő életét. a kamasznak és az ifjúnak nem az a feladata. Azóta több mint harminc év telt el.Ismét kiderült: minél tovább tartunk egy gyereket gyerek-mivoltának és életkorának megfelelő körülmények között. hanem az. minél tovább tápláljuk benne az élő hitet.és ifjúkorát ügy. mint már utaltam rá. kölyök-. kamasz. mint a lányok). hanem az. kamasz. öntörvényű személyiségének és életkorának megfelel. hogy a felnőtt világhoz igazodjon és alkalmazkodjon – látni fogjuk: ha ezt teszi. aki lehetett kisgyerek kölyök (így nevezi Karácsony a kisiskolást). Mert a kisgyereknek. nem utasítják vissza. hogy minél teljesebben élje meg gyerek-. megismerésre érdemes. Olyan iskolát keresnék.

Sokat hallhattunk arról. lassú megalapozás folyik. És ahol ilyen iskolák nincsenek. Aztán olyan pamutfonalat tesz a vízbe. (Nem egyszer az öngyilkosságba. ahol nem gondolják.kérdező kedvét. ami a középiskolákat illeti. ahol tudják. hogy egy kis elsősnek 45 percet nyugodtan kellene végigülnie – és ha nem teszi. melyet előzőleg bezsírozott. amit személyiségének fejlődése és tájékozódásának módja – amelyik mindig személyes – ebben a kisiskolás korban megkövetel. ez készíti fel őt az életre”. hogy a japán iskolarendszer milyen kegyetlen. ahol is a kipipálás jelenti a munkáltatást. Nem egy helyen szülők és tanárok hoztak létre új. melynek két vége kilóg. . Meg szeretném említeni a japán iskolarendszer példáját. Milyen sokat követel.) A japán kisgyerek fagyos téli napon ecsetes tálkában vizet visz ki az udvarra. (A magyar környezetismereti munkáltató tankönyv egyetlen oldalán több tucat kipipálandó feladat lehet. Milyen gyerekkínzóan teljesítményelvű. Ma már szerencsére többfelé is találunk ilyen iskolákat. azzal vigasztalva magukat. vagy legalábbis ilyen tanító néniket. mindig lesznek olyan szülők. hogy nem tudnak elég időt és jelenlétet áldozni gyerekeikre – „kemény”. alapítványi. És ezt vajon ki tudja-e húzni a következő napon? Harmadikban a japán gyerekek esetleg bodzapuskát készítenek. Persze. Ahol tehát testi és lelki biztonságot – érzelmi biztonságot – adnak a gyereknek. De ritkábban szoktuk elmondani. táncolnak. ahol igyekeznek megismerni a gyerek testi és lelki fejlődésének törvényszerűségeit.vagy alternatív pedagógia – szerint nevelhessék. milyen elnyújtott. egyesületi iskolákat. Most olyan vizet visz ki. iskoláztathassák gyerekeiket. hiszen a világ ma ilyen.) Mindebben sok igazság van. az öngyilkossági kísérletbe hajszolja a kamaszkorú gyerekeket. akik hasonló úton járnak. az ezekből fakadó szükségleteket és mindezt tekintetbe véve alakítják az iskolai élet mindennapjait. Másnap megnézi. abból a tapasztalatból kiindulva. hogy csakis erre lehet a későbbiekben jól építeni. A víz belefagyott a tálkába. gyönyörű környezetismeret-tankönyvük kinyitott két oldalán három dologról van szó. „követelő”. tanítókat az országban. amibe egy pamutfonalat is beáztatott. hogy „így teszek jót neki is. „szigorú”. A gyerekek sokat rajzolnak. akik – esetleg saját be nem vallott lelkiismeret-furdalásuktól űzve. énekelnek. „teljesítményelvű”. „elit” iskolát keresnek a gyereküknek. hogy mikor van pihenésre szüksége. hogy egy nekik tetsző pedagógia – esetleg reform. egyszóval. ott vannak olyan tanítónők és tanítók. Másnap megnézi: ki tudja-e húzni. melyből kettőt a gyerek már jól ismer. ami abból fakad. akkor erről „az óvoda tehet” –. hogy az első hat osztály a japán iskolákban milyen álomian nyugodt. minél szorosabban és minél hosszabb időre egy tanítóhoz kötve őt.

pontosan. ráérősen. hogy hogyan is kellett azt megcsinálni. Hogy tényleg jól lője ki a kis dugónyi lövedéket.Lassan. már csak visszagondolnak a bodzapuskára és arra. amikor a szivattyúelvről tanulnak. sokszor elkezdve. . hogy tényleg működőképes legyen… Az érzéki megtapasztalás és a saját cselekvéssel létrehozott munka kitűnő előiskolázása a későbbi intellektuális fejlődésnek. Hatodikban aztán.

ha naponta legalább négy-öt órát rohangál – és ordít – a szabad levegőn. sem lelkileg nem a gyerekhez szabott. hogy az iskola jelenlegi formájában sem testileg. évi kongresszusán azt a megállapítást tette. akár úgy. már a fentiekből is látjuk. . és ehhez képest neki 45 perces órákat kellene kibírnia. funkcióját tekintve. Vannak. központi idegrendszere van. Ki találta ezt ki? A nagy tapasztalatú tanító nénik persze tudják. Iskolai ártalmak. figyelmét koncentrálva. hogy a gyerekek testi értelemben vett iskolai ártalmait napi egyórás gyógytornával lehetne csak ellensúlyozni (lehetőleg a szabad levegőn). napközi A Fodor József Iskolaegészségügyi Társaság egy 1972. amelyik ráadásul még fejlődik is! Ezt csak akkor tudja megtenni. és ezt se mind mozogva. Agy és tüdő Az agy a legoxigénigényesebb szerv. (Ezzel szemben iskolásaink nem egyszer napi húszharminc percet töltenek a szabadban.) A figyelem terjedelme Az iskolába lépő kisgyerek figyelmének terjedelme 6-8-12 perc között ingadozik. „jó magaviselettel”. és a kisgyermek agya ráadásul még fejlődőben is van. akik időnként helyükről felállítva kicsit tornáztatják vagy lélegeztetik a gyerekeket. De akár így. hanem időnként járműveken – az iskolába oda és vissza. Ugyanakkor az iskolába lépő gyerek tüdőlebenyeinek felszíne egyötöde a felnőttének! Egyötödnyi tüdőről kell oxigénnel ellátnia egy „felnőtt” agyat. vannak. akik énekeltetik és mindenképpen: váltogatják a tevékenységeket. mert már úgyszólván kifejlett felnőtti agyveleje. hogy az órákat megfelelően tagolni kell. lassan nő 15-17 percig.Az első osztály A kisgyereknek – és még az első osztályba lépő kisiskolásnak is – azért olyan nagy a feje a testéhez képest.

de akkor csak a gyerekek kilenc ezreléke volt napközis. ahová a nap első. kunyhót építenek és csak úgy fél négy körül mennek vissza. játszanak. hogy az iskola az ő dolga (és ezért sem helyes. ha van a közelében valaki. akkor másfajta napközire volna szükség. Igen. Egy jó és normális iskolarendszerben a gyerek tanulása az iskola és a gyerek ügye. Régebben nem volt tragikus. hogy a kis elsősnek voltaképpen nem szabadna napi két-három óránál többet az iskolában töltenie. hogyha valamit elfelejt. Magyarországon 1949 előtt is volt napközi. Ilyenkor. amikor aztán félóra alatt megcsinálják a leckét… Házi feladat Egy kis elsősnek semmiképpen nem volna szabad húsz percnél többet tanulnia. Kellene persze ehhez egy megfelelően nyugodt sarok. hogy legyen és a szülőt ebbe nem lenne szabad belevonni. esetleg elölről jön. és netán valódi jelentőségét mérlegeljük a későbbi életpálya szempontjából – ne felejtsük el Petőfi iskolai kalandozásait: Diligenter frequentáltam . hogy a kisgyereknek mindenképpen az volna a jó. Önállóság. majd futkározna odakint. És – ha már bukásról beszélünk. ezért rossz pontot vagy a későbbiekben tantárgyi egyest kap). vagy otthon felejt. osztályismétlésre bukott diákok is gyakorta kerültek be végül is az egyetemekre. ahol – tisztelet a kivételnek – a gyerek megint csak ül és tanul. illetve házi feladataival foglalkoznia otthon. Tudnunk kell róla. És akkor még nem beszéltünk a napköziről. szerencsés. ha valaki gyengébb tanuló volt. megfelelő magasságú asztal. játszana. hogy könyökben derékszögben megtört karját éppen rá tudja helyezni. ahonnan a gyerekek kimennek ebéd után a közeli kiserdőbe. dolga kell. és a napközi a nyomorenyhítő akció része volt. amikor a gyerek a leckével foglalkozik. Olyan napközire például – és itt egy budai iskola példáját idézem –. akihez odafordulhat kérdéseivel. jó magasságú szék. De ha ez nem lehetséges. ha a fény balról.A gyerek ismeretéből kiinduló – s ezért gyermekközpontú – pedagógiák művelői hangsúlyozni szokták. ha délben hazamehetne és netán már otthon is ebédelne. fárasztó része után haza lehet menni. Jobbkezes gyereknél jó. bukás? De azt kezdettől meg kellene szoknia. hogy a két talpa a földön nyugodjon. nagyon fontos volna egy biztos családi háttér még kisiskolás korban is. aztán pihenne. biciklizne stb.

ahol a 45 percenkénti értelmetlen csöngetés nem zavarja őket. Azaz: Szorgalmasan látogattam iskoláim egykoron. netán hógolyózni. hogy megtanuljon velük játszani. hogy a tanítónő lemegy az óvodába. oszt szaladgáljatok! Óvoda . (Deákpályám. de nagy. s így biztosítják ketten együtt a valódi és személyre szabott átmenetet óvoda és iskola között. és ha valaki futkosásra vetemedett.Iskoláim egykoron. hogy óra végén így kell felkiáltania: – Ki az udvarra. míg viszont az óvónő felkíséri a gyerekeket az első kéthárom évre az iskolába. hogy ha a gyerekek futkároznak az udvaron. amikor már az első órán tíz-húsz perc után a legjobb. Az óvoda-iskola azt jelenti. sok szamár tanárom. beírták az ellenőrzőjébe. hogy: „Tízpercben szaladgált!” Míg viszont régebben minden tanyasi tanító tudta. 1844) „Tízpercben szaladgált!” A gyerekek nem hogy nem szaladgálnak eleget a szabadban. de nem azért. ha mondjuk. és a gondnok az iskolaigazgató számára sok szempontból nagyon fontos ember volt. Ezért az óvoda-iskolai osztályok igyekeznek olyan épületbe költözni.iskola Az újabb óvoda-iskola kezdeményezésekben pontosan tudják hogy lehet olyan nap. de olyan is előfordult az elmúlt időkben. hogy az iskolaudvart lezárták a gyerekek elől – például mert a gondnok panaszkodott az iskolaigazgatónak. hogy Ennek kelljen állnia. Így aztán sok iskolában párosával kellett sétálni a folyosón. szekundába helyezett (megbuktatott!) mégis. És még azt is mondja a vers. hogy már 75 perc telt el és még csak pisilni se ment ki senki. Secundába ponált mégis Sok szamár professorom. . Absurdum pedig. leendő osztálya gyerekei közé. beszáll hozzá a por. meséltem az órán és a mesét még el is játszottuk. hogy: A poesisból is ebbe Estem inter alia. hanem azért. Máskor viszont előfordulhat. hogy ott tanítsa őket. ha a gyerekek felkabátolnak és kiszaladnak egy kicsit futkározni.

Igen. "Karácsonyra mindenki ír. hanem a sarkak. Ezekben az óvoda-iskolai osztályokban. olvas!" De vissza az első osztályba! Ott ül előttünk. mert ott valódi. nem hogy szaladgálni és a sarkok. mérték a pécsi iskolákban a hiányzások számát. életkori szükségleteiket elégítik ki. megütődéseket is. Majd visszatértek hozzánk. és Waldorf-módszereket is alkalmazni. A gyerekek ezekben az iskolákban jól érzik magukat. Úgy látszik.) Felejtés? Mintha mindent elfelejtettünk volna a gyerekekről. Néhány év múlva a tanárképzőről szakdolgozatokat író hallgatók jöttek vizsgálódni. mint ez a későbbiekben majd kiderül. amit azelőtt tudtunk róluk! Nézzük meg a régi iskolaépületeket.A pécsi Apáczai Csere János Művelődési Központból indult ez a kezdeményezés. óratervek. Nemcsak szélesek a folyosók és a lépcsőházak. nagy valószínűséggel betörhesse a fejét?). Az első festéskor aztán kíméletesebb helyen fával. hogy a gyerekeknek szaladgálni kell és belekalkulálták az eleséseket. a régi tervezők tudtak arról. A mi újonnan épült iskoláinkban a folyosók szélességéből spóroltak le a tervezők. olvas! És akkor jön egy másik iskola és azt mondja: . megkérdezni. és nem egyszer még betegen is el szeretnének menni. hogy mi itt a specifikum. csoportokban igyekeztünk Winkler Márta módszereit is elsajátíttatni. (De lehet. hogy tényleg bele is betegszik. menni is csak lökdösődve lehet rajtuk a tízpercben. mert ezekben a gyerekközpontú osztályokban szignifikánsan kisebb a hiányzók száma. Mintha éppen csak a gyerekekről feledkeztünk volna meg már az iskolák tervezésénél. inkább betegséget színlel. Mert az iskolában érdekes. így aztán – mondhatnánk – „jól mulatnak”. Míg más iskolákba időnként az egészséges gyerek se akar elmenni. keményebb intézményekben vassal erősítik meg őket (hogy ha a gyerek elesik. tanmenetek kialakításáról nem is beszélve. és mi azt mondjuk: – Karácsonyra mindenki ír. lépcsőélek lekerekítettek. mondjuk 25-30 kis elsős. élek bizony hamar letöredeznek. terveztetésénél is – a tantervek. mint Pécs egyéb iskoláiban.

a fele lány. A lányok ebben a korban érettebbek. sőt ezekkel a siettető módszerekkel csak szaporítottuk az írás. érettség szempontjából – is akár négy lépcsőfokban is különbözhetnek egymástól (tizenkét hónapon belül négyszer van meg a három hónapos periódus). Nem sajátították el ezeket a fontos kulturális alapkészségeket. olvasni? Hova sietek velük? . hogy ennek a sokféle gyereknek egyszerre kell megtanulnia írni. hogy be lehet velük trenírozni a feladatlapok igen jó kitöltését. és lehet olyan. olvasnak! Ugyan mire való ez a verseny? És: meg lehet ezt csinálni? Sajnos. hogy ami gyerekeink már októberre írnak. akik között lehet olyan. (Bár ezért – mint ezt majd mindjárt látni fogjuk – nem egyszer drágán fizetnek!) És: ülhet az osztályomban olyan gyerek. Az osztályom gyerekei életkorilag e két pólus között helyezkednek el. olvasni? Azonkívül: az előttem ülő gyerekeknek körülbelül a fele fiú. A kisgyerekek idegrendszere olyan plasztikus. hogy 25-30 egymástól nagyon különböző gyerek. aki majd a második év végére fog megbízhatóan írni és olvasni (ami nem jelenti azt. olvasott. olvasni. hogy írt. olvas! És aztán jön a harmadik iskola. Az előttem ülő gyerekek tehát életkori szempontból – az életkori fejlettség. És: jobban alkalmazkodnak az iskola elvárásaihoz. Miért gondolom én.. és olyan is. aki csak idén május 31-én volt hatéves.Nálunk viszont már novemberre mindenki ír. hogy mintegy három havonta úgyszólván mérhető a fejlődés ebben az életkorban (míg például már 12 éves korban nem. mint a korán író-olvasó gyereké). hogy bármilyen képessége rosszabb lenne. hogy elmondja: – Mi olyan kitűnő módszerrel tanítunk. és akkor diadalmasan mondhatjuk: – Lám! 83 – vagy akár 87 – százalék! És a gyerekek – mint ez néhány év múlva majd egyértelműen kiderül – mégse tudnak. annyira idomítható. aki tavaly június l-jén töltötte be a hatodik életévét. egyszerre fog megtanulni írni. meg. Most ez még nagyon nagy különbség! Azt is mondhatnám. aki már úgy jött az iskolába. mégse tanultak meg tisztességesen írni. követelményeihez.és olvasás-zavaros gyerekek számát. ekkor csak az évenkénti fejlődés regisztrálható megbízhatóan). Honnan veszem azt a gondolatot.

A részmozzanatok automatizálódtak. eljövök hétfőn-keddenszerdán. nem tudok vezetni. hogy mit írok és kinek. hogy is van ez? Előbb gáz. aztán sebváltó. ha „nem tudom”. Egyszerre kevés. Amíg levélírás közben arra figyelek. Akkor tudok vezetni. kuplung fel. nem. akkor nem mondhatom. és nem arra. hogy milyen betűket olvasok.A készségek kialakulása Kulturális alapkészségekről beszélünk. hallgatom az autórádiót. túl kevés az alvás közben. csak az olvasott szöveg értelmére figyelek. iskolai gyakorlást. Ehhez elnyújtott gyakorlási idő kell. hogy egy pillanat. hogy baloldalt van a szára és felém bök. a délelőtt óráiban. Igen. Miről van szó? Ha azt mondják nekem. és közben teszem. gáz. mert túlzottan fárasztó volna. aztán kuplung. amikor a gyerek vércukorszintje a legmagasabb. de naponta visszatérő. addig hiába tudom helyesen végül is a megoldást.) Amíg töprengek azon. ellenkezőleg. hogy mit csinálok. mint régebben hittük. amikor még nem fáradt. „süllyednek a feledésbe”. az egyik tőlem elfelé irányul. hogy a kivitelezés részmozzanatai feledésbe merültek és automatizálódtak. figyelem az utat. nem az álomtalan alvásban. akkor ez egy p betű – addig a megoldás ugyan helyes lehet. azt fogom fel. az egyiknek baloldalt van a szára. hurkolok”. Nemcsak azért nem tehetem ezt. A készségnek az az egyik ismertetőjele. előbb kuplung. hogy „kerekítek. a másiké felém bök. amikor „nem tudom”. Írás és olvasás sok gyakorlást – sok iskolai gyakorlást kíván. automatizálódnak. és most ez itt előttem olyan. de nem tudok olvasni! Akkor tudok olvasni. a maga egészében. amit kell. a másiknak jobboldalt. rövid ideig tartó gyakorlást. mint ebben az esetben is. több kell). esetleg naponta többször visszatérő gyakorlási periódusokat. A napközben tanult részmozzanatok ugyanis alvás közben „kerülnek a helyükre” bennünk. Ez csak hosszú idő alatt következik be. addig nem tudok írni. hogy megtanuljak autót vezetni (szerintem ha nem gyakoroltam már előbb apám kocsiján a mezei utakon. beszélgetek a mellettem ülővel. . hogy végigfuttatom magamban: van ez a sok kerek betű. hanem éppen álmodás közben. Amúgy úgy olvasok. (Méghozzá úgy tűnik. veszek tíz-tíz órát és csütörtökön vizsgázom. hogy 30 óra kell ahhoz. hogy rendben. És nem sok gyakorlást egyszerre. hanem mert túl kevés a megszakítás.

mint gondoltam!” A második három percben esetleg arra jön rá. míg én a lelkemet teszem ki. – Anyuka. a gyerek sír. A külvilággal szemben – és itt az iskola is külvilág – mi a szövetségesei vagyunk. Ferinek nagyon nehezen megy az m betű. hogy legyen. (Na igen! Ha nem volna megterhelve annyi teljesen felesleges és rövid időbe szorított tenni. vásárlás után. esetleg a harmadik műszakba. ha esetleg magunk is elítéljük. Szegény anya. amit tett. és az egész oldalt ki fogom tépni! Tudnunk kellene: minden szülő saját gyerekének a legrosszabb – mert legtürelmetlenebb – korrepetítora. a gyerekével – aki egész nap az iskolában volt és „tanult” –. akkor is. gyakoroltatás az iskola dolga – kellene. ha bekerül az első osztályba? Biztos érzelmi hátteret kell számára teremtenünk! Tudnia kell: mi a külvilággal szemben mindig megvédjük őt. de ezt majd másként érzékeltetjük vele. Tessék vele otthon sokat gyakorolni. hogy „Úristen! Ez a gyerek tényleg butább. hogy ez a gyerek engem nem szeret! Ezt eddig nem vettem észre! Elkeseredésemben ordítok. és miközben egyik kezével a vacsorát kavargatja. Itt is az derül ki: a gyakorlás.) Mit tehetünk? Misi… Mit tehetünk hát a gyerekünkért. jó szülő. Az első három percben a szülő azt éli át. hogy a kulturális alapkészségek megtanulása elnyújtott folyamat kell. apa! Én figyelek! – Figyelsz?! Még hazudsz is?! Hiszen ott gyurbikálod a kenyérgalacsint! A harmadik három percben arra jövök rá. hogy magyarázzak neked? – Semmit. . hogy legyen. hazamegy.Ezért mondjuk. A szülő – mint házitanító Nagyon rossz. jó gyerek és jó kapcsolat esetén. – Zsuzsikám. másik kezével a szennyest dobálja a mosógépbe. amikor a szülőket bízzuk meg a gyakoroltatással. Ez a normális szülői korrepetálás lefutási görbéje.és tanulnivalóval. hogy a gyermeke jellemtelen. harmadik fejével hátranéz Ferikére és ezt sziszegi: – Ferikém! Még két ilyen M betű. mit csinálsz ott az asztal alatt.

a sparherd alól újságpapírt. Misi rokonszenves. Misi a késő délutáni órán lejött a lakótelepi ház ötödik emeletéről. értelmes fiatal szülei mindent elhittek a rokonszenves. Példa: az írás tanulása Nézzük meg egy kicsit közelebbről az írás tanulását. tevékeny kisgyerek volt (akit egyébként jó óvodájában rá is szoktattak arra. A fekete pont napja ne legyen otthon gyásznap. folyton kérdező. A régi tanító néni. terítsétek ki a konyhakőre vagy a konyhaasztalra. Nem. és kerekítsetek rajta! (A sparherd: takaréktűzhely. De sajnos. A tanító néni nagyon sok jót. akárhogyan fogva – akár ökölbe fogva a ceruzát –. kisétált a belülről nyitható kapun. . Így került azután gyermekpszichológiai szakrendelésre. sokszor-sokszor egymás után elvégezve a lendületes kerekítő mozdulatot. a tanító néni is szerette Misit. míg a sok egymáson futó vastag vonal egész tűrhető kört adott ki. nagyban. ha nem is lennének se piros. se fekete pontok. ahol barátságos rendőrökbe botlott. és világgá ment. ápolták. az írástanulás kezdetekor azt mondta a gyerekeknek: – Gyerekek! Menjetek haza. hogy: – A fekete pont napja otthon gyásznap legyen! Misi szerette a tanító nénit.) Meg is mutatta. az lenne az igazán jó. kérjetek édesanyátoktól. De Misi izgő-mozgó.) Útja a már kihalt piacon át vezetett. amit az első szülői értekezleten az első osztályról és a szülők feladatairól mondott. egy szerdai napon. nagyon sok megszívlelendő dolgot mondott a szülőknek. növelték érdeklődését) – és ezért Misi időnként (az ő számára nyilván túl gyakran. hogyan kell kerekíteni. (Ez a nap is „fekete pont napja” volt. November végén. de három hónap alatt körülbelül csak öt-hatszor) fekete pontot kapott „közbekotyogásáért”. az egykori magyar elemiben. hogy csak kérdezzen bátran. azt is mondta. értelmes tanítónőnek. óriásiban. És a fekete pont napját otthon a szülők tényleg „gyásznappá” tették. akik némi kérdezősködés után hazavitték. az újságpapír oda volt készítve a begyújtáshoz.Soha nem felejtem el Misi esetét. vegyétek a kezetekbe a legvastagabb kék vagy piros postairont. Persze.

elemista füzetbe. és az ezzel kapcsolatos finom koordináció beidegződéséről csak egy-két évtizede vannak. hogy ezt így kell. Ez az ösztönös tudás. úgy látszik elveszett. hogy a régi elemi iskolai füzet sorközeit szűkebbre húztuk és a két vonal közé behúztunk még két vonalat. miközben küzdött a feladat tökéletes megoldásáért. Szerette a tanító nénijét. ösztönösen pedig már nem. Felejthetetlen emlékem az a kisfiú. aki akkor ott a kéz beidegzésének problémáival foglalkozott. Ezzel szemben ma az a helyzet. Csak lassan zsugorodtak. Hámori József azt írta. A kisfiú könnyei folytak. „összenövéséről”. és mindent a lehető legpontosabban akart megcsinálni. levegőbe. csak nem tudjuk. mint a gyorsírófüzetben. amikor egyedül az lenne a normális. Csak arra vigyázz. a kezdetben porcos kézközépcsontok elcsontosodásáról. A régi tanító néni tehát ösztönösen tudta. Ma már a tudományból is tudhatnánk. a kézfej viszonylag letapadt inainak felszabadulásáról. hogy meg ne nőjenek a sor vége felé! Már miért ne nőnének meg. Talán víz ömlött rá? Nem. HB-s ceruzát adunk. melyik tanítási módszer a helyes? Hámori Józseftől kaptam választ. esetleg ki is járták és csak azután kerültek be ezek a formák – először mindig nagyban – a szélesen vonalkázott. És még nagyon sokáig ilyen nagyban rajzolták a formákat. és így szólunk a gyerekhez: – Ide tedd be fiacskám. aki anyja jelenlétében gyakorolta a kis kampócskák behelyezését a gyorsírói sorok közé nagy türelemmel. a kis kampókat. de ez az ismeret még nem járta be az öt és fél kilométeres utat a képző helyek és az anatómiai intézet között. „hogy ne piszkoljon”. azzal a kéréssel. hogy a régi tanító néni zseniális volt. . 1983-ban elküldtem a kétféle módszert az Üllői úti Szentágothai-féle anatómiai intézetbe. honnan tudta.Ez volt a gyakorlás kezdete. hogy adjanak szakvéleményt: a hat-hét éves gyerek kézfejének funkcionális anatómiája felől tekintve. Hiszen pontos ismereteink a kéz fejlődéséről. hogy nagyban gyakoroljanak. hogy a füzetlap nedves. A mamája egyszer csak arra lett figyelmes. hogy a dolgot hogyan kell csinálni. kezdetben akár három-négy vonalnyi területet is betöltve. újságpapírra. a gyerek kezébe tűhegyes. vagy netán festették rajzpapírra. Tudatosan még nem tudjuk.

akik a fiúkat kedvelik jobban. hányás. hányinger. Míg a fiúk.5-6 év közöttiek 16 százalékot adnak az összforgalomból. hasmenés. gyomorfájás. hogy a lányok értelmesek. Orvoshoz küldik őket – az orvos nem talál semmi bajt. akik nem vetik alá magukat ilyen mértékben az iskolai követelményeknek. Budapest. A lányok szignifikánsan betegebbek. buták. bezzeg a fiúk lusták. 2001) Világos tehát. Már születéskor kicsit több fiú hal meg. mint kislány és attól kezdve is mindig több a beteg. (Nemes Lívia: Pszichogén tünetképződés kisiskolás korban. szemkáprázás – hogy csak néhányat említsünk. Nemes Lívia és munkatársainak vizsgálatai szerint a kisiskolás kor tipikus konfliktusa a túlalkalmazkodás lehet. nappali szorongás. mint lány. (Persze: vannak fiús tanító nénik is.5 évesek 24-et! Magyarországon: 4-6 évesek 12 százalék. agresszívek. Fejfájás. szorulás. hogy az iskolakezdés jelentős pszichikus megterhelést jelent a gyerekek számára általában. gyakran hallhatjuk. Betegségük fő formája a pszichoszomatikus tünetképződés. Egy pszichológiai rendelőben (pszichoterápiás poliklinikán). a tünet sokféle lehet.A betegítő iskola Emlegettük a lányokat. jobban szót értenek velük. öröm velük dolgozni. hogy: iskolába lépve – 6 és 8 éves koruk között – a gyerekek – fiúk. okosak. 1974. így kerülnek a pszichológushoz. majd később esetleg öngyilkossági gondolatok a meg nem feleléstől való félelem miatt. . mintha valami testi bajuk volna. most egészségesebbnek bizonyulnak. hasfájás. Betegségeik hátterében az iskolai szorongás áll. Külföldön és belföldön is úgy találták. Kiderül. Pszichés tünetek is felléphetnek. pszichológushoz kerülő fiú. 6-8 évesek 20 százalék. lányok egyformán – betegebbek. Ha meghallgatjuk a tanító néniket. szédülés. A lányokról tudjuk. hogy a lányok érettebbek már ebben az életkorban. míg a 6-8. szenvedés velük az élet. Éjszakai félelemteli felriadás. Úgy tűnik. amit már úgyis sejtünk: az iskola követelményeihez való tökéletes alkalmazkodásba betegedtek bele. orvoshoz. És ebben mintha a lányok járnának az élen. mint azt megelőzőleg. A jól teljesítő iskolásoknál azonban megfordul a helyzet.) „Gonosz” kutatók megvizsgálták a fiúk és a lányok egészségének alakulását iskolába lépés után. külföldön (az egykori Nyugat-Berlinben) a 3. hogy mindig egészségesebbek. és jobban is alkalmazkodnak az iskolához (mint egyébként általában is a külső körülményekhez). jó magaviseletűek. mondtuk.

add ide. feltétlenül engedélyezzünk neki két-három nap pihenést. mennyire nem értünk vele egyet. milyen hülyeségnek tartjuk ezt a beírást. magunkat vállaló) magatartás tesz jót a gyerekünknek is. ha viszonylag pontosan tudja. Például a korábban idézett beírás esetében – „Tízpercben szaladgált” – megkérdezhetjük: – Miért? Hát mit kéne a tízpercben csinálni? Szerintem is szaladgálni kell. elég. Gyerekeinknek is tudniuk kell. Általában mint mindig. Ezt így persze nem kell a gyereknek mondani. hogy aztán férjünknek vagy feleségünknek suttogva elmondjuk. azok fontosságáról. hogy mi hogyan vélekedünk az iskolai eseményekről. Ne féljünk attól. aláírom. Elsősmásodikos tananyagban ezek a kiesések még könnyen behozhatóak. hogy „lemarad a tananyagban”! Azt se higgyük el. ha finomabban fejezzük ki. Na. aztán majd megbeszélem a tanító nénivel. hogy nálunk mire számíthat és hogy mi tényleg azt mondjuk és teszszük. amit gondolunk és érzünk. hogy gyerekünk már zöld a fáradtságtól. kimerültségtől. most is kongruens (vagyis az önmagunkkal azonos.Az iskola tehát mai formájában – mivel nem a gyerekekre szabottan működik – betegít! A szülői kongruencia Ha azt látjuk. . hogy szorgalmasan és gyorsan pótolnia kell. Nem szidjuk meg egy üzenőfüzetbeli beírásért.

hosszú-hosszú ideig játszani. nem engem lát. készül. A jó mese szövege természetesen redundáns. hogy a gyerek tekintetét rám függeszti. szavakon túli közlendője – de mondhatnám azt is: értelme – a nyolcszoros. dallamos. De ugyanígy belső képeket készít. de közben valahogy mögém vagy „fölém” néz. A négy-. és belső moziként pörög lelki szemei előtt. akkor ez a könyvben csak egyszer szerepelt. belső. Ha – lehetőleg – fejből mondom a mesét. amit ő készít el – vagy mondjuk inkább. – Egyszer volt. átlépi az ezüst hegyet. zenei ismétlésben fejeződik ki. átlépi az arany hegyet. ami a gyerekben mintegy magától előáll. kimunkáltabb és a gyerek számára élvezetesebb lesz ez a belső kép. sokkal alkalmasabb erre.) Belső kép – Felhúzza a hétmérföldes sárga csizmát. akik egymással beszélgetnek és különböző kalandokon esnek át. és minél inkább én is képzelek a szöveghez egy többé-kevésbé kimunkált képet.) A gyerek tehát belső képeket készít mesehallgatás közben. annál tagoltabb. Mintha ébren álmodna. négy és fél éves jó állapotban lévő kisgyerek azért tud két kődarabbal vagy két fadarabbal.Képek és képernyők Figyeljük meg a mesét hallgató kisgyereket. dallamosabban mondom a szöveget (és természetesen: ráérősen). „értelmesebbé tenni” a mese szövegét! (Ahogy ezt tette például egy nyugati könyvkiadó Buddha beszédeivel. átlépi az Óperenciást… Minél ritmikusabban. (Fényképeken és videón is rögzítették már a mesehallgató gyereknek ezt a kettős tekintetét. talán idő és papírspórolásból. azaz sok szóval mond el olyat. Természetesen a Buddha-beszéd valódi. hanem azt a belső képet. az olyan „játékszer”. amit kevés szóval is el lehetne mondani. hogy „A világ lángban áll. Vigyázat! Nehogy eszünkbe jusson tömöríteni. modern játék- . ami mesehallgatás közben képződik benne. amelyik – Goethe szavaival – „mindenből mindenné lehet”. miközben játszik. ha a Buddha nyolcszor egymás után mondta el. mint a jól kidolgozott. hogy: volt. mert belső képeit önti ki a játékába. volt egyszer egy… – és még mindig csak azt mondtam. (Tegyük hozzá. és nemcsak a mondott szöveg értelmében. azt fogom látni. hol nem volt. szerzetesek”.

növeli énazonosság-érzésemet. de aztán mégsem tettem meg és esetleg e töprengés nyomán nekiülök levelet fogalmazni – nos. bekerülök a klinikára. A kisgyerek zseniális képkészítő – lenne. düheinket… Belső képek az álomképek is. ahol ellazított. miközben pereg előttem. régebbi. de belső képek a nappali ábrándozások emlékezések. Ilyenkor. bekerülök a klinikára. vágyainkat. de már álmaimra is egyre kevésbé emlékszem). ha le nem szoktatnánk róla. a következő folyamatok játszódnak le: . de legalábbis a szokásosnál „idegesebb” leszek. hogy egy kis nyugalmam legyen. vagy leveleket vitt benne? – és felrémlik bennem.szerek. Ilyenkor. hogy hogyan találkoztam egy régi ismerősömmel a mozi előtt a sarkon – hóna alatt cipődoboz volt. Ha már szinte teljesen – de legalábbis nagyon nagy mértékben – leszoktam a belső kép készítéséről. relaxált állapotban újra megtanítanak belső képeket készíteni. hiszen „imád” televíziót nézni. amelyek gyakran csak a birtoklás vágyát keltik fel jól megválasztott színeikkel és formáikkal. de szinte lefékezik kidolgozottságukkal a belső képvilág kiáramlását. biztos vásárolt valamit. netán önbizalmamat és ezzel képességemet a mindennapokban való helytállásra. De a kisgyerek nem tud különbséget tenni belső és külső kép között. és kibámulok az ablakon. Belső képekben dolgozzuk fel feszültségeinket. ha „szerencsém” van. amelyik újra és újra rendbe tesz engem belülről. Feldolgozásnak. de legalábbis a szokásosnál „idegesebb” leszek. szorongásainkat. akkor többé-kevésbé neurotizált állapotba kerülhetek. erről a feldolgozó munkáról (ami persze azért álmomban még folyik. ha „szerencsém” van. köztünk feszültséget teremtő félreértést. a video vagy a számítógép képernyője elé –. mert rengeteg feldolgoznivalója van. Ha egy nehéz nap után hazamegyek. ahol ellazított állapotba kerülhetek. Civilizációnk szüntelen külső ingerekkel csökkenti belső képteremtő tevékenységünket. hogy akkor átvillant rajtam: most tisztázom vele azt az egykori. A kisgyereknek nagyon nagy a képéhsége. mint a jó regényolvasóban megképződő fantáziaképek. rágyújtok. miközben ő is „jól szórakozik”. Külső képek Ha odalököm őt az elektromos bébiszitter karjaiba – a televízió.) A belső képkészítést a pszichológia elaborációnak nevezi. töprengések képei ugyanúgy. ilyenkor feldolgozás folyik.

semmi táplálót nem talál rajta. mozdulatlanságra kényszerítik a gyereket. képéhsége odaköti őt a képernyő elé. játszik. vigasztaló. nem lesz tőlük kezelhetetlenül agresszív. (A mozgás hozza magával a beszéd. már a testi szinten leáll. hogy a mozgás emeli az endorfinszintet – vagyis hozzájárul a gyerek képességeinek kibontakoztatásához. Így az indulatok duzzadnak. A sorjázó képek felszabadító. aki érzelmi biztonságban nő fel. a beépítés. hogy az érzelmileg amúgy is nélkülöző gyerekek tapadnak rá az akcióban valamilyen kárpótlást nyújtó filmekre s ezeknek a virtuális világa könnyen elsodorja őket. és aki eleget mozog.) Nagyon drága amerikai vizsgálat derítette fel. gyógyító fürdője. mint kutyának a gumicsont. A kisgyerek azt hiszi. videózni szoktak. Éppen az a tragikus a dologban. hogy ez ugyanaz. mint ami megkönnyebbülést hoz számára – tudniillik a belső képek áramlása. semmiféle levet-velőt nem tud kiszürcsölni belőle. Átverés. De a feldolgozás nem történik meg. Azt is tudjuk. melyben feldolgozó erőként jelenik meg az aktivitás és leállította a lelki feldolgozást is. Agresszió Ha egy kisgyerek csak a legjobb és legszelídebb angol természetfilmeket nézi – ahogy nálunk tévézni. Úgy érzi. nem robban ki dühe érthetetlen módon otthon vagy az óvodában-iskolában. a fejlesztő elsajátítás. és nem tudja kiereszteni a foga közül.) A képernyők testileg is lecövekelik. hogy a kisgyerek testi mozgás közben dolgozza fel élményeit. akkor is agresszívebb lesz. hogy ez az „amit ő úgy szeret”. A feldolgozás. Boldogan kap utána. (Jó állapotú gyereknek. Illúzió. aki mindennap. fejlődéséhez. de az agressziós szintje nem nő . mint ami olyan jólesik neki. Csakhogy a képernyők képei olyanok a kisgyerek képéhsége számára. akivel már közben is beszélhet a látottakról és utána is – az ilyen gyereknek még az agresszív jelenetek sem ártanak igazán. De ezenkívül a megjelenő külső kép blokkolja a belső képkészítést. minden este mesét hallgat. Ezért a kisgyerek örökmozgó. a beszéd pedig a gondolkodás fejlődését. hogy a gyerek a valóságban látott agressziót elég pontosan tudja utánozni. és építi be ezeket személyiségébe. a feszültségek nőnek és adott esetben kirobbannak. mint amit ő úgy szeret.Először is: mivel nem tud különbséget tenni (nem tesz különbséget) belső és külső kép között. Mert lebénította a készülék a testi mozgást. órákon át-. de végül is semmi rágnivalót. aki keveset televíziózikvideózik és csak kiválasztott műsorokat néz meg és azt is valamelyik szülővel együtt. Aztán: már Henry Wallontól is tudjuk.

Arról se feledkezzünk meg. a végére egy tucat ember meghalhat. hanem inkább kissé széttartson – a fókuszáláshoz képest – és ezzel a tudatos. de az agressziós szint jelentősen megemelkedik (hiszen a film úgyis csak virtuális világ. A filmen látott agressziót kicsit kevésbé pontosan utánozza a gyerek. kevésbé éber figyelemre cserélik fel. arra kényszerítik a tekintetet. megint csak él mindenki). hogy ne fókuszáljon. a megfigyelt pontra. öntudatos figyelmet egy kiszolgáltatott. vagy bármelyik másik rajzfilm-adást nézi. válnak énazonossá (és ezért pihentet. az önazonosság érzéséből fakadó önbizalmat és ezzel kommunikációs és kooperációs készségét (mely utóbbi kettő az öntudattal. viszont az agressziós szint felszökken! Amikor tehát azzal vigasztaljuk magunkat. addig a képernyő előtt ülve tőlünk idegen. de a két szem kissé összetart. összeszedettségét. amelyikben „mindent szabad”.jelentősen (többek között a valóságos agresszió kiváltotta szorongás is visszafogja). amitől a legagresszívebb 1esz. Többek között azért. Tom ráugrik Jerryre. mert a rajzfilmek dramaturgiája tisztességtelen módon lenyeli a fontos fordulatokat. nincs a dolgoknak igazi következményük: ma beteszem a videokazettát. fókuszáló tekintet A vizsgálatok azt mutatják. Hullámszerkezet. rendeződnek be személyiségünkbe. . Azaz. de máris fut tovább. hogy a tudatosan figyelő ember tekintete fókuszál. visszalapozhatatlan tartalmak áradnak be a védtelen központi idegrendszerbe. A rajzfilmen látott agressziót tudja a legkevésbé utánozni – lejátszani és így levezetni. hogy a televíziózó ember és gyerek agyának elektromoshullám-struktúrája átalakul. ha nem is bandzsít. és belső tartalmak dolgozódnak fel. nemcsak testi. nem valóságos helyzetben – a gyerek. hogy a gyerek egy szombati délelőttön csak a „neki való” Cartoon Network-öt vagy Minimax-műsort. vagy a meditáció elektromoshullám-szerkezetéhez. Jerry kilapul. az önbizalommal szorosan összefügg). de lelki értelemben is az alvás és a meditáció). tulajdonképpen azt mondjuk: csak azt nézi. de amikor holnap elölről kezdem. A képernyők viszont. Csakhogy míg a mélyálomban vagy a meditációban le vagyunk zárva a külvilág felé. jelenségre irányul. Hogyan történhetik ez? Nos. gyengítve annak figyelmét. Az elektromos hullámok hasonlóvá lesznek a mély álom. az utánzási lehetőség tehát szinte elvész. hogy teljes szélességükben be tudjuk őket fogni.

hogy kétéves okos kislánya unta a minden este olvasott hosszú tündérmesét. És ezzel a feldolgozást. hogy engem ragadjanak meg. amit a mese képvilága és cselekményei a gyerek számára nyújtanak.Testi és lelki tétlenség Amikor óvodánkba olyan gyerekek kerülnek be. a képernyő. biztosak lehetünk benne. Nem tudják hozzátenni a belső képteremtő aktivitást. akik „nem tudnak játszani”. nép mesét – Andersent! Nem tudta. hogy különböző életkorú gyerekeknek különböző módon elmondott. Emlékszem a szorgos és gondos édesanyára. amilyeneket egyébként a másfél-kétéves kisgyereknek szoktunk mesélni. hogy a háttérben a károsító hatások között ott van a képernyő is. . Ilyenkor meg kell próbálkoznunk szoros. prozódiájával. A képernyő. akit egészen kétségbeejtett az. az az igény. hogy ezek a nagy mesék a négy-. ötéves kor körül telnek csak meg igazán értelemmel a kisgyerek számára. különböző mesék valók. hogy nekem semmit ne kelljen tennem. és el a folyton és gyorsan változó képekkel úgy. személyes kapcsolatban olyan rövid. Valójában nekik is nagyon nagy szükségük volna azokra a hatásokra és arra az orientációra. megismerést érzelmi azonosulást és kibontakozást elősegítő belső képek világába is. ahol az ösztönös tudás nemzedékről nemzedékre száll a szoros együttélésben –. kezdetben kéthárom mondatos történetekkel. és mindennek következtében nem tudják befogadni és mélyre engedni magukban a mesét. mert senki sem mondta neki – és mert vagy százötven éve nem élünk már olyan közösségekben. a saját életéből vett mozzanatokat visszamesélő. ettől fogva válnak – az egyszerűbbtől és rövidebbtől a bonyolultabb és hosszabb felé lassan haladva – felfoghatóvá és élvezhetővé. Talán még visszavezethető a gyerek a mesehallgatás világába. mint amelyet a játék vagy a mesehallgatás megkívánnak. amelyik a reklámok és más műsorok videoklip technikájával egy teljesen másfajta „figyelmet” és igényt alakított ki.) Ezek a gyerekek nem tudnak ráhagyatkozni a mese nyugodt. amelyik testi és lelki értelemben tétlenségre szoktatja őket. dallamával és ritmusával az érzékeket és érzelmeket is átható képáramlására. „nem tudnak mesét hallgatni”. (Ez a figyelem tulajdonképpen a nem-figyelés figyelme. Életkorok – mesék Mert arról is tudnunk kellene. négy és fél.

szorongás és feloldása testi és lelki valóságaiba. Aki ilyet már próbált tudja. Most itt fogunk aludni. Itt alszik melletted Marci. mi már fel voltunk öltözve. húszszor. Aztán Patric fürdik… Vagy: Patrick megeszi a vacsoráját… És a gyerekek lenyűgözve követik nyomon Patrick történeteit tízszer. kicsit meg is ijedtél. én pedig ezen az ágyon. de mégis.Persze. mama ott. A mese orientál. hogy hogyan vesz a mamája Patricknak a boltban kabátot. Ezeken az utakon keresztül jut el végül a gyerek a nagy meséig. aztán lementünk az autóhoz. mintha egyenesen róla mesélnénk. Mikor ideértünk felébredtél megnéztük a libákat gá-gá. aztán ide bejöttünk. A másik arról mesél. Kitűnő angol gyerekkönyvek íródtak erre a témára. minden oldalon egy képecskével és egy-két mondattal. elindultunk. a megértett szavak. most már jobban szereti így követni az eseményeket. amelyik a maga csodálatos világával nem eltávolítja őt a valóságtól. ahogyan ezt a gyerek jól fel tudja fogni. hogy mesélhetek már az oly sokat értő. Kakaóztál. felöltöztél. amikor reggel felébredtél és pizsamában kijöttél a konyhába kakaózni. aki teljesen azonosítja magát a kis mackóval. hogy Patrick a mese után hogyan megy el lefeküdni. Ha például elutazunk nyaralni. mama fölkapott. de még esetleg egyáltalán nem is beszélő másfél éves kisfiúnak is. hanem bevezeti jó és rossz. a kacsákat háp-háp. ötvenötször vagy még többször is. de más módon nem lehetne számára megfogalmazni. . Még ha nem is ért minden szót a gyerek. például: a Patrick sorozat (írójuk: Geoffrey Hayes). Patrick egy kis mackó. szeretet és gyűlölet. fehérrépát. Olyan dolgokkal beszél a gyerekről. élet és halál. és nagyon megszereti ezeket a napot röviden felelevenítő esti meséket. amelyeket a gyerek amúgy is átél. és a zöldséges néni adott a kis mackónak egy paradicsomot… – Két paradicsomot! – szól közbe a gyerek. és az egyik könyv arról szól pici oldalakon. az új helyen való első lefekvéskor elmesélhetem visszamesélhetem neki a napját: – Emlékszel. beültél az ülésedbe. tájékoztat – teljes világképet ad abban a képi formában. Ott álltak a nagy bőröndök az előszobában. a pizsamától a kakaón át az autóig és az ágyakig. harc és megbékélés. útközben újra elaludtál. Mindenesetre: a valóságnak megfelelően korrigál. Később kis állatokról mesélhetünk akikben még mindig önmagára ismer. kirajzolják számára a történetet. – Medve mama lement a kis mackóval a piacra. hogy a gyerek ámultan figyel. vettek sárgarépát.

hogy majd rajtad is segítsenek. hogy ezt nem tesszük tönkre a mese tanulságának levonásával. ez az érzelmi varázs. hogy jobban el tudjuk viselni – és netán meg is tudjuk érteni. de ha értelmezzük. A tanulság ugyanis képi és érzelmi formában ott marad a gyerekben a mese után. Vizsgálatok szerint a minden nap mesét hallgató gyerek az iskolába lépés idejére egy-másfél évvel előzheti meg mesét nem. fel is tudjuk dolgozni – önmagunk. míg viszont a fokozódó érzelmek újabb testi változásokat eredményeznek. És tegyük ehhez hozzá: a sok mesét hallgató gyerek a későbbiekben feltehetőleg jó – értő és élvező – olvasóvá is lesz. mert az olvasottakhoz – természetesen anélkül. amit a felnőtt világ – szerelemben. használati utasításokat és egyéb szükséges tudnivalókat. aki be akar pillantani az életbe. Azért tudják az olvasást élvezni. igazságban és hazugságban – eddig eltakart előle. a kis királyfi kihúzta a medve talpából a tüskét. mélységeiben mindig ellentmondásos lényét és környezetünket. feltéve. – Ilyenkor kipukkasztottuk a mese erkölcsi tartalmát. hanem regényeket. a lábikrájában mérhetően több vér gyűlik össze. A szenvedélyes olvasók – akik tehát nemcsak újságokat. a hőssel vagy a szereplőkkel való érzelmi azonosulást. Ha például egy jól leírt futásról olvas. mindabba. Ha elmondjuk. hogy: – Látod. akkor egyben morális iskolázáson is átesik. Nemcsak a női napozók palánkját fúrja meg a kamasz. mint amikor egy léggömböt gombostűvel szúrunk meg. esetleg drámákat is olvasnak – természetesen élvezik az olvasást. Így tehát az olvasás testi-lelki örömöt okoz. hogy leskelődhessen (ma már nincsenek is női na- . és nagymértékben járul hozzá későbbi életünk során ahhoz. Ez a fiziológiás elváltozás – amelyet ő persze tudatosan nem érzékel – tovább mélyíti az érzelmi részvételt. Te is segíts másokon. szexben. eposzokat. Aki így olvas. netán verseket. és ezért aztán a medve is segített rajta. sodró erejű nagy képei közé.Mesétől az olvasásig Amikor a kisgyerek involválódik (belekerül) a mese rohanó cselekményeibe. életben és halálban. szétfoszlik ez a képi emlékezet. abban testi változások is lezajlanak. Különösen nagy jelentősége lehet az olvasásnak kamaszkorban. hogy ezt „észrevennék” – bennük belső kép keletkezik. A kamasz „leselkedő” lény. az élet rejtélyeibe. elmagyarázzuk. kisfiam. vagy nem elég rendszeresen hallgató kortársait az anyanyelvi – és ezzel együtt a gondolkodásbeli – fejlődésben.

Így szokik bele az olvasásba külsődlegesen – a belső igényt pedig a mesehallgatás támasztja fel. Howard) jelenet vagy könyvkezdet elmesélése után. Napjainkban lehetünk tanúi a hasonlóan zseniális Joanne K. Jókaitól vagy Balzactól Dosztojevszkijig. méghozzá könyvet olvasó szülőket) lásson maga körül. akik mindaddig semmit nem olvastak. ott a kis két-három éves gyerek is gyakorta „olvas”. kis adagokban. Láttam már kilenc-tíz-tizenegy éves gyerekeket – akik addig könyvet se vettek a kezükbe – olvasóvá válni egy-egy Rejtő Jenő (P. hanem adjuk meg a kisgyerekkor belső képteremtési lehetőségét a szabad játék és a mindennapos mesehallgatás biztosításával és a képernyők hatásának visszaszorításával. hogy a kisgyerek. vagy a pötyögtetéssel. mint mindent. hogy olvasóvá lennének. Még az iskolában is sokat tehetünk az olvasásba való bevezetésért. ezt is utánozni akarja. könyvet húz maga elé és nézegeti benne a képeket.pozók). mint a nagy regények – a nagy írók. hogy tízéves korukig nem hagyná a gyerekeket televíziózni. hogy munkánk végeztével az ölünkbe másszon és ő is próbálkozzon az egér húzogatásával. Utánozza a szüleit. Ahol a szülők könyveket olvasnak (ahol a családnak könyvtára van). de szorgalmasan. esetleg folytatólagosat. Erre pedig aligha van jobb út ilyenkor. amelynek további izgalmas fordulatai megnézhetők az osztály könyvespolcán álló könyvben is. ha sokat mesélünk. a nagy írói életművek – olvasása. ne is említsem. A számítógép . Hamarosan nagyon ügyes . hogy a huszadik század nagyjait.otthon Szóljunk még néhány szót a számítógépről is. Nem kell eltiltanunk attól. hogy a gyerek kiskorában olvasó embereket (olvasó szülőket. vagy csak úgy lapozgatja. elnyújtottan gyakoroltatjuk az iskola délelőtti óráiban. és akkor biztos benne. Howling Harry Potter-je sikerének.) Az olvasóvá váláshoz persze még arra is szükség van. ahonnan az olvasó általában el fog indulni kalandozásaiban. aki azt mondta. Tolsztojig. ami felcsigázta érdeklődésüket. A könyv gyerekek tízmillióit tette olvasóvá világszerte. hanem komolyabb és mélyebb értelemben is be akar tekinteni a felnőttek világába. természetesnek kell tartanunk. Ne vegyük el tehát. és ha nem siettetjük az olvasás megtanulását. Ha otthon számítógéppel (szövegszerkesztővel) dolgozunk. (Talán igaza volt Hegedüs Gézának. Dickenstől Mikszáthig. mindennap mondunk valamiféle történetet. Hasra fekszik a padlón vagy az ágyán.

mert arra gondoltak. Arról azonban erőteljesen lebeszélném a hozzám fordulókat. amit a televízió beköltözése és uralomra jutása óta többé-kevésbé abbahagytak. hogy a résztvevők a televíziótól függőségi állapotba kerültek. mely rabul ejtette az őt élvezőket. ha az időkorlátokat (kezdetben néhány perc. ha tényleg jót akarunk gyerekünknek. és ezer más hobbinak hódolnak. horgászni. ugyanígy gyakorta bukkan fel az iskolai figyelemzavarok hátterében is. hogy néhány hónapra lemondjanak a televíziózásról. A mélyinterjúk tanúsága szerint nemcsak a fizetségért. bizonyítva. vagy hanyatt fekve bámulták a mennyezetet. Egyszóval: megvonási tünetek léptek fel. Bánjunk hát csínján a képernyővel. és ez nem válik ártalmára. És ne felejtsük el a hetvenes évek első felében végzett nyugat-németországi vizsgálat megállapításait se. újra többet fényképeznek. Függőség Ahogy a játszani nem tudás. fejfájós állapotban. vagy akár a kamaszkorúnál fiatalabb gyereknek. hogy mindezt nem csinálták! Tétlenül rosszkedvűen tébláboltak a házban és a ház körül. vagy a mesét hallgatni nem tudás hátterében úgyszólván mindig megtaláljuk a képernyők hatását. . ezek egyik lehetséges összetevőjeként. nagyobbacska gyerek esetében tíz-húsz perc) betartjuk. a televízió úgyszólván kábítószerként hatott. Az derült ki azonban. hogy aztán óráit megint csak egy képernyő előtt töltse a virtuális agresszió válogatott izgalmai között. hogy ezentúl majd megint mennek kirándulni. hanem. hogy számítógépes játékokat vegyenek a kisgyereknek. Családoknak nem is jelentéktelen összeget fizettek annak idején azért. biciklizni.lesz ebben. elolvassák az éjjeliszekrényeken felhalmozódott könyveket. A családok és a családtagok zöme ezt örömmel vállalta.

de nem volt benne se szauna. napközben hazahazafutva visszament a vállalkozásba és csinálta tovább. a sodródó. de kisebb és olcsóbb és ritkábban cserélt.) Ennek a családnak is megvolt a két autója. A lemondó anya gyerekeivel – aki azóta is csak fél műszakban dolgozik – nincsenek gondok. A másik családban az anya már első gyerekével is kitöltötte a három évet. (Tudomásom szerint egyik sem tartozott a zöldséges „maffiába”. látástól vakulásig. házépítésbe fogtak. és a délutánt (nagy részét a szabadban) anyjukkal töltötték. Hazajártak ebédelni. A stand után boltot nyitottak. mint rendrakatás. kábítószerezőt). A családok életútjai itt kezdtek szétágazni. szipuzót. ahová jó volt hazamenni. mint a sógoré nagyobb vállalkozásban. Mind a két helyen először egy fiú. két párhuzamos életpályát befutott családét. s aminek megvolt a maga bélelt melegsége.) Aztán jöttek a gyerekek. Az egyik családban az anya viszonylag rövid ideig maradt otthon a gyerekekkel (egy-két évig). itt váltak el egymástól. a mindennapos személyes kapcsolat – ami többre terjed ki. (A sógunékéban igen. ahol semmi nem fenyegette a gyereket. A jóval gazdagabb másik családban jelentős problémák . sógorságban állottak. mert mire a gyerek hazaért – lehetőleg délben –.Két család A kallódó. nem lettek napközisek. Azóta a gyerekek a kamaszkorba léptek. és utána csak fél időre volt hajlandó visszamenni. és aztán bébicsőszöket és öreg néniket alkalmazva. és akkor sem hajnaltól. akik egymással rokonságban. gyerekeit korán elhozta az óvodából. Két család példáját szeretném elmesélni. se fedett medence. ahol biztos és stabil otthon lett volna a háttérben. Nem láttam még olyan rossz helyzetbe sodródott gyereket (lopós gyereket. ügyintézés. aztán egy lány. és amikor iskolába léptek. már volt otthon valaki. számonkérés. mint egyéni vállalkozási formát. ahogy addig is. A déli óráktól már otthon volt. Mind a két család a zöldségességet választotta a rendszerváltás körüli (előtti) években. csak reggeltől. pihenni. a veszélyeknek kitett gyerekek hátteréből általában hiányzik a családi otthon. öreg kocsijaikat újabbakra cserélték le. Ez a család is felépítette a maga házát. Unokatestvérek. Férj és feleség mindkét családban látástól vakulásig dolgoztak és ennek hamarosan meglett az eredménye is.

Természetesen. mint szabad választásunkat. ha választási lehetőségünk nincs. Ez a kis példamese csak azért áll itt. majd iskolába adják. anélkül. hogy ők maguk is tudnának róla. és titokzatos utakon megérzik. akiknek van választási lehetőségük. hogy gyerekünket bölcsődébe. hogy mi is a helyzet.léptek fel a gyenge tanulmányi eredményektől az otthoni pénzlopásokon át a diszkózó „anyagozás”-ig. Itt tehát egy választási lehetőség előtt állt mind a két család és a gyerekek szempontjából egyértelműen a gazdagság egy részéről tudatosan lemondó anya választását kell jónak tartanunk. . Megbocsátanak nekünk és másként fogják fel a mi kényszereinket. Minden egyszerre nem megy. egész napra óvodába. hogy azokat elgondolkoztassa. az elcsavargásig. ez egészen más helyzet! A gyerekek rendkívül nagylelkűek és megértőek. napközibe adjuk. ha az élet arra kényszerít. amikor gyereküket óvodába.

a törpe. legfeljebb egy négyesük lehetett. ahová jelentkezik. hogy az úgynevezett vörös diplomások. aki már úgyszólván az óvodából megcélozza az orvosi vagy közgazdasági vagy jogi (évtizedenként változik. hogy melyik a divatosabb) egyetemet és számítgatja. és a „rossz tanulók” érvényesülnek. a zöld. vajon milyen arányban vannak képviselve a későbbiekben a kiemelkedő praktizáló orvosok.Az osztályzásról Érthető szülői szorongások A szülők sokszor már az első osztály első szülői értekezletén. a róka. amikor megtudják. hogy majd a megfelelő helyre bekerülhessen. minden további nélkül fel kell – fel kellene – venni. hogy az elsőben még nincs osztályzás. hogy mindenből egyformán. hogy mit is kell gyerekéből kihoznia ahhoz. paragrafusa biztosít – azt. mint ahhoz. tehát azok. Ugyanakkor: vizsgálatokból úgy tudjuk. hogy a csillag. a következő iskolafokozatba. ahol tanszabadság van – melyet alkotmányunk 70. illetve a jeles eredményeket elért kutatók között. a kék és a fekete pont hányast jelent. a hetvenes évek második felében vizsgálta. mert tudják. hogy hol tanulhat tovább. (Radnót Magda szemész professzor. ide speciális képességek kellenek. hogy a jelenlegi iskolarendszerben a különböző osztályzatok minősítik a gyereket. A balettintézet. faggatni kezdik a tanító nénit. Van szülő. A szülők azért ilyen szorongóak és kétségbeesettek. hogy . Nem viccelek. aki az előző iskolai fokozatot akár szín elégséges eredménnyel. egészen más képességek kellenek. akik az orvosi egyetem öt éve alatt minden vizsgájukat jelesre tették le. itt többé-kevésbé helyénvaló a felvételi (más kérdés. De hát ez tulajdonképpen természetes is. de befejezte. és ezeken fog múlni. Ahhoz. folyamatosan jelesre vizsgázzon. hogy akkor mondja meg. hogy ők tájékozódni tudjanak gyerekük eredményeiről. a boszorkány. hogy az életben való beválás nem korrelál az iskolai osztályzatokkal! Vagyis hogy: az életben az eminensek sokszor eltűnnek. ha jól emlékszem. Röviden: semmilyen arányban! Az eminensek úgyszólván eltűnnek. a zeneakadémia és társai persze kivételek. hogy valaki jó gyakorló orvos vagy kiemelkedő kutató legyen. vagy a piros.) Egy normálisan működő iskolarendszerben.

vagyis az előzőekben elért osztályzatokon alapul. hirtelen rosszabb színben kezdi látni. felvételit.) Mit ér az osztályzat? Mert nézzük csak most már egy kicsit közelebbről ezeket az osztályzatokat. A mai iskola azonban – mint ezt mindjárt látni fogjuk – egyedül ezt díjazza. hogy az értelmi intelligencia mennyiben tükröződik az osztályzatokban. Tulajdonképpen ez viszi magával a szóbeli rész fejlődését is. öt pedig a cselekvésesbe (performációsba). a szóbeliség bizonyos túlsúlya (és ezzel gyakorta együttjáró kis fokú neurotizálódás). mint az iskolában megtanult szóbeli ismeretek (melyeket ráadásul jelentős mértékben elfelejtünk). Mind a kettő a szóbeli tartományba esik! A tíz intelligenciafaktorból nyolccal tehát nem törődünk. Arról már beszéltünk. de Európára és Magyarországra is szabványosított úgynevezett Wechsler-féle teszttel. idővel nálunk is kialakul az a helyzet. Ez az eljárás az intelligencia tíz tényezőjét méri külön-külön.ezeket a képességeket időnként bizonyos főiskolákon-egyetemeken a bizottságok esetleg tévesen ítélik meg). mert rossz jegyeket hoz az iskolából? Vajon szülői elfogultsága áldozatául esett és az iskolai jegyek mutatják objektíven a gyerek képességeit? Erről szó sincs! Az értelmi intelligenciát (a velünk született értőképességet. Minden nagy könyv elmondja. De vizsgáljuk most már meg. egy kultúrán belül) ma az Amerikában kidolgozott. hogy az egészséges gyermeki intelligenciastruktúrában általában a cselekvéses rész az erősebb. melyről tulajdonképpen elég keveset tudunk. (Ahol a pontszámok egy része úgynevezett hozott pont. hogy az életben való beváláshoz tulajdonképpen sokkal fontosabb az érzelmi intelligencia kibontakoztatása. és a fontosabb ötöt osztályzatainkkal meg sem érintjük! . amikor eddig értelmesnek tartott gyerekét. de mérni többé-kevésbé tudjuk. Egyfajta lexikális tudást (emlékezetet) és egy matematikai készséget. Reméljük. amikor az iskolák el kell hogy fogadják az előző iskolafokozat elvégzéséről szóló bizonyítványt és nem tarthatnak külön válogatást. A tíz faktor közül osztályzatainkkal lényegében csak kettőt mérünk és minősítünk. Értelmiségi körből érkező gyerekeknél megfigyelhető. Ebből öt az úgynevezett szóbeli (verbális) tartományba tartozik. vizsgálattal mérjük. Igaza van-e a szülőnek.

hogy a szigorú felvételiztetők is minden jelentkezőt felvesznek. hogy milyen alkalmatlan. Ma iskoláinkban az övé minden érdem. és esetleg nem jut be olyan iskolákba. – Kisfiam. Karácsony Sándor a két világháború között arról beszélt. „nem hozza a formáját”. hogy az iskolai osztályzatok nem korrelálnak az életben való beválással. és bejut helyette a „hideg fej”.(Nyilván ez is ott van a hátterében annak a ténynek. mint a borotva. Ebben az értelemben folyamatos kontraszelekció folyik az iskoláinkban. Hasonló dolog történhet azzal az érzelmileg intelligens kislánnyal. jól indul az iskolában – különösen. ahonnan nyitva az út előtte a különböző. képességeinek megfelelően jól megy neki.) – Kisfiam. nem lévén elég gyerek. és ő viszontszerethet –. Az első egy-két év. aki kitűnően tájékozódik az emberi viszonylatokban. Az egyik a felületen siklik. De csak a felszínt érinti.) Az osztályzat tehát nem minősíti sem az érzelmi. hogy mi lehet veled – hangzik el esetleg a jóakaratú osztály-tanító vagy netán az iskolavezetőség valamelyik tagja részéről. a gyerek a következőkben feltehetőleg a saját színvonala alatt fog teljesíteni. Nálunk jó néhány évtizeden át Einstein nem került volna be a gimnáziumokba. A másik mélyen . amihez fejlett – illetve túlfejlett – verbalitás kell. Az első megbicsaklás a harmadik. és ma már előfordul. színes. derül ki. amikor hirtelen aránytalan túlsúlyba kerül mindaz. aztán egyszerre csak valahol a nyelvtan vagy a gazdasági földrajz vagy a fizika vagy – esetleg egy tanárváltás következtében – a matematika terén „leromlik”. emberekkel foglalkozó pályákig. renitenciába fogja kergetni. könnyedén és elegánsan. ha szeretik. többet vártunk tőled! Gondoljuk el: egy kiemelkedően jó képességű kisfiú bekerül az iskolába. és ilyenkor a gyerek háttérbe szorul. és ettől szenvedni fog ő is és a környezete is. miközben érzi saját képességeit és a feszültség esetleg dacba. többet vártunk tőled! Küldd be édesapádat. hogy kétféle észjárás van. én nem is értem. sem az értelmi intelligenciát. aki nagyon okosnak számított már az óvodában is. De az apa hiába megy be. fantáziadús személyiség. aki „viszi a pontszámot”. hanem csak valami nagyon szűk értelemben vett verbális készséget és az ahhoz tartozó családi hátteret. (Aztán a gyerekszám fogyni kezdett. csak majd ha gyerekek vagy páciensek közé kerül. a második az ötödik osztályban várható. melyekben ő jól helytállna. amikor a készségtárgyak vannak túlsúlyban.

Az osztályzat – hiába mutatkozik objektív mérést tükrözni látszó számokban – a legteljesebb mértékben ki van szolgáltatva a tanári beállítódásnak. . nagyon sok szót nem ismer. „tévedések”.szánt. mikor a gyerekeknek felelniök kell a zeneszerzők.teteje). ha nem tudja átvágni. hogy tudnak-e. Évának ez kedvét szegi. Nem is beszélve arról. netán önkénynek. mint egy ötöst megtartani. megvizsgálja mi lehet az és újra dönt. amikor az osztály angolt kezd tanulni. De aztán az új szavakat nem tanulja. (Külön kérdés. ezt a mai iskola bünteti. harmadikos korában.o. Éva. mondjuk. szobrászok vagy az elméleti megközelítésmódok adataiból. elfogultságnak. rajz. aki szüleivel két évig élt Angliában és ott járt óvodába. Tehát a lehető legnagyobb mértékben szubjektív. talán osztályelső. Ennek nagy jelentősége volna. feleletei gyengék. hogy milyen különbség van egy. vagy megkerüli… Ez a kreatív észjárás. a tanári kar elhatározásán múlik. majd az első osztályba. – osztályzása milyen mértékben veszi el a gyerekek kedvét ezektől a tevékenységektől. Eredmény: 3-as. ha valami elébe kerül. hanem csak „ellenőrzik”. a házi feladatokat hibásan készíti el. hogy megint csak nekilendül vagy (?99. festők. mindenesetre a legjobbak között van. visszahúzódik. padtársával fecseg – ő úgyis tudja – és a negyedik osztály félévére már nem igazán tud bekapcsolódni. újra próbálkozik. megáll. vagy éppen rajzolni és festeni. igazságos osztályzat és egy ugyanazt elmondó szöveges értékelés között. a gyerek szempontjából. Ez a tanárok. Az aztán már további rongálása a művészetekhez és kultúrához fűződő élményszerű viszonynak. hogy iskoláink jelentős részében a gyerekeket nem megtanítják hallani és énekelni.) A szöveges értékelés lehetősége Ma már Magyarországon az első hat osztályban nem kell. nem kellene osztályozni – lehetne választani a szöveges értékelést is. Tudjuk. hogy hármasról négyesre javítani összehasonlíthatatlanul nehezebb az esetek jelentős részében. stb. hogy az úgynevezett készségtárgyak – ének. (Még a feladatlapok pontozási technikáiba is nem egyszer csusszannak erőteljesen szubjektív elemek.) Megpróbálom érzékeltetni. mint az eke.

Igaz. továbbra is ott imbolyog a hármas körül. neked volt a legjobb kiejtésed. Nem szokta meg. Biztos vagyok benne. valódi énjére apellálnak.” (Igen. hogy néha még neked is tanulnod kellene otthon szavakat. hogy neki angolból tanulnia is kell. A gyerekünknek tudnia és éreznie kell. Cinkosságok És milyen magatartást tanúsítsunk otthon az osztályzatokkal kapcsolatban. A kudarc letöri. Aztán annyit fecsegtetek Eszterrel.” A szöveges értékelés ugyanis módot ad arra. Nem szoktad meg. Keress meg. hogy a legjobbak között voltam. hogy ezen ő nem tud segíteni. hogy abban a küzdelemben. de most ő segít nekem. a pillanatnyi gyengébb eredmények mögött. amelyekben elismerés fejeződik ki és amelyek a gyerek jobb képességeire. Dühös a tanárra. hogy milyen jó volt a kiejtésem. amit azért folytatunk. Tulajdonképpen már egy ideje szorongat a dolog. kiküzdjük gyerekeink iskoláiban a szöveges értékelést? Cinkos magatartás kell tanúsítanunk. és nem az osztályzatokat tartjuk a legfontosabbnak. így lesz. hogy hamarosan újra ott leszel a legjobb angolosok között. időnként már nem is értetted. hogy a múltból és a Jelenből olyan mozzanatokat is megemlítsünk. hogy nekem nem kell. hogy én újra a legjobbak közt lehetek. mert megvan hozzá a jó alapod. hogy bevezesselek a szótanulás titkaiba. mint például ez a három-négy találkozás. amíg szülőkként.A legjobbakból a gyenge közepesek közé csúszott. A szöveges értékelés viszont szólhat a következőképpen: „Éva! Emlékszel milyen Jól indultál angolból? Te tudtad a legtöbb szót. hogy mikor találkozunk háromnégy egymást követő alkalommal. jól látják. át kéne nézned az olvasmányt és egy kicsit a nyelvtant. vagy esetleg éppen én voltam a legjobb. Tudja. hogy mire eljutottunk karácsonyig. Igen. hogy mi nem az osztályzatok alapján ítéljük meg őt. a leckét. és otthon nem nagyon tanultam.) Éva azt mondhatja magában: „Emlékszik rá. szerepet játszanak az osztályzatok is. addig is. és úgy érzi. Azt hittem. hogy miről van szó és talán ezért is csináltad meg rosszul a feladatokat. és most is úgy tart számon. nem jöttél rá. a szöveges értékelés még további terheket is róhat a tanárra. Most is így néz rám. sokat fecsegtünk Eszterrel. Viszont azt is tudnia kell. De itt most nem is ez a legfontosabb. a velünk egyetértő pedagógusokkal összefogva. hogy a képességeinek megfelelő iskolába kerülhessen és azt elvégezhesse. és beszéljük meg együtt. milyen sok szót tudtam már az elején is. Én most szerelnék neked ebben segíteni. Ezért együttes erővel újra és újra keresnünk kell azokat a .

hogy nem tudja megírni a házi feladatot. vele cinkosságot vállaló családi háttér. Sokkal fontosabb. mire ő azt válaszolja. aki rajta tartja a szemét valamennyi tantárgyon. ez az első ilyen feladata és különben is egy tökéletességre törekvő. hogy táplálnák a megismerés és a begyakorlás vágyát. hogy a viszonylag tűrhető osztályzatokat kiharcoljuk. ahelyett. első gyerek). hogy mit. szorongó. kilenc körül már lefeküdjön. az a jó légkörű. érzelmi biztonságot adó. hogy a házi feladatok – különösen. hogy fél kilenc. Hogy nem kitalálni kell értelmi eszközökkel . Helytelenül jártam el? Így a gyerek soha nem fog tudni megtanulni fogalmazni? Nem hiszem. Mert amire az iskolásgyereknek a legnagyobb szüksége van. bélelt otthon – ahogy erről már beszéltünk. hogy „Egy reggelem”. De ezt nem a gyerek valamiféle szorongatásával. két malomkő közé szorításával – és ezzel felőrlésével – kellene elérnünk. hogyan lehet elkezdeni gondolkozni egy ilyen feladat esetén. Mégis felkeltem. lényegkiemelésekre. Még csend volt. akkor most írd. hogy a redőny rései között már besüt a nap. hogy mit csinál. ahol kétségbeesetten gyúrja a homlokát. ha sok van belőlük – csak elundorítanak az iskolától és a megismerendő világtól. de őneki nem jut eszébe semmi (mert fáradt. És mentesíti a családi légkört attól a mérgező hatástól. a felelés folyamatosságának fontosságára („mindegy. Hanem például tudomásul kellene vennünk. Hetenként mondjuk kétszer jön el egy-másfél órára és rávezeti a gyereket azokra a stiklikre – aláhúzásokra. hogy a mai magyar iskolarendszerben nem egyszer az értelmes gyereknek lehet szüksége korrepetitorra. Öt perc múlva már csengett volna…” És így tovább.lehetőségeket. mint ahogy az ébresztő szólt. diktálom! „Reggel előbb ébredtem fel. (Mély meggyőződésem. Láttam. benyomtam az ébresztőórát. amit egyébként az iskola terjesztene a szorongó szülő és az iskolától és a szülőtől is szorongó gyerek párharcának felidézésével. aminek az lenne a címe. Az iskolai értelemben vett intellektuális fejlődés is a család által nyújtott érzelmi biztonságba mélyeszti a gyökereit. csak folyamatosan beszélj”) és így tovább – melyek a mai iskolai érvényesüléshez nélkülözhetetlenek. Ha a gyerekemet még este fél kilenckor is ott találom az asztal előtt. minthogy még hülye – vagy kevésbé hülye – házi feladatok mellett görnyedezzen. kétségbeesett. akkor – de ez titok! – a következőképpen járok el: – Na.) Azonkívül: mintát adtam a gyereknek arra. és megkérdezem.

és akkor a dolog megy magától. hanem magam elé kell képzelnem egy valódi reggelemet. A későbbiekben én még bizonyára többször el fogom nyerni a hármas – jó esetben a négyes – érdemjegyet a fogalmazványaimra. aki jobban ismeri a tanító néni. elkezd ötös fogalmazásokat írni. az iskolában is és otthon is. majd később az adott tanát igényeit.valamit. . de közben a gyerekem.

Öntudatos állampolgárokra a centralizált államokban nincs szükség. plurális.Alternatívák – Például a Waldorf A kemény vagy puha diktatúrák iskolarendszere mindig egységes. Csak alattvalókra. a minisztériumban. stb. vagyis a méretre szabott katona. Döblingből. és kizárólag természettudományostechnikai tagozatot akartak működtetni. a pártközpontban. Az állam megmondja. központi tantervvel. a Magyar Tudományos Akadémián meg akarták szüntetni a nyelvi tagozatot. és mindig erős az arányeltolódás a természettudományok felé. hogy egy közoktatási rendszer vagy gyermekközpontú. alulról építkező. és hátul kijön a kész kolbász. A diktatúráknak nagyon is jól jött ez az iskolamodell. hivatalnokra. mint egy kolbászgyárban. (Széchenyi híressé vált levélben tiltakozik ez ellen. intézményközpontú. mezőgazdára. hogy milyen tananyagot kell átpréselni a gyerekanyagon. hogy központilag irányított. akik rendel- . a többi miniszter mind változott) teljesítményelvű iskolát akart. vagy hogy a lehető legnagyobb mértékben központosított. Az intézményközpontú közoktatási rendszerben valakik odafent. Egységes és felülről irányított – mondhatnám azt is.) – A nyelvi és más humán stúdiumok az állampolgárrá nevelés – az öntudatos állampolgárrá nevelés – eszközei. mint a demokratikus társadalmakban. században volt megfigyelhető. Ugyanakkor. századi magyar pszichológia fenegyereke – majd nagy öregje –. van szüksége és. A diktatúrákban mindig sokkal nagyobb a tananyag. mezőgazdász. Tertium non datur – harmadik eset nincs. a gyerekeket (mint mondani szeretik. A modern kontinentális iskolarendszer – akár a Nagy Frigyes-i. Back kultuszminisztere gróf Thun Leó (ők ketten csinálták végig az egész Bach-rendszert. vagy intézményközpontú. A demokráciák iskolarendszere viszont sokszínű. a „gyerekanyagot”) ezen elképzelés szerint elöl betöltik az iskolába. ez így volt – hogy magyar példánál maradjunk – már a Bach-rendszerben is. mondta. Ez nemcsak a 20. az egyetemi tanszékeken vagy éppenséggel a minisztérium háttér-intézményeiben megszabják. hivatalnok. az akadémián. hogy így civilizálhassa ezt a barbár Magyarországot és az egész új osztrák birodalmat. hogy hány – és milyen – katonára. Gyermekközpontú vagy intézményközpontú Mérei Ferenc a 20. akár a napóleoni időkig vezeti vissza eredetét –.

bevert tudomány” (a fejbe bevert tudomány) – mondja a nagy gróf – egyfajta állandó lelki hányingert okoz. jó beszélőke. még kevésbé hasznavehetőségét. pont ebben adja meg a szocialista ember egyik fontos jellemvonását: „Rendszeresen olvassa a faliújságot. hogy egy ilyen nagy tananyagot központi parancs szerint hömpölyögtető iskolarendszerben a népek sokkal tudósabbak lesznek. szurrogátum. ha jól emlékszem. hogy milyenné kell faragni az óvodába-iskolába beöntött gyerekeket. mellyel a centralizált államot működtetik. de: „semmivel sem okosabbak. mennyi lesz vérünkké belőle. Sok ember számára biztosan nehéz felfogni ezt a különbségtételt. Jó emlékezet. melyféle fajta kivált a németek között vajmi szép számban található!!!” A bölcsőtől kezdve kielégíthetetlen tudásszomj jellemzi az emberi lelket. „A pedantice beparancsolt. hanem. mert megtörik és – mondja tovább Széchenyi – „minél többet és sokfélébbet kényszerítenek. Ezek közül talán a 8. de nem „akadékoskodnak”.) Hallgassuk Széchenyit! Ezt a problémakört Széchenyi 1857. mondja Széchenyi. . vagyis azt. És aztán: a vizsgák! Maturitäts és Staatsprüfungok.” Láthatjuk. a szerző figyelme a részletekre is kiterjed. annál zavarosabb lesz veleje. egy kis lélekjelenlét és magamutogató szemtelenség – és az ilyen növendék biztos. az egészséges ember védekezik ellene. aki ugyan mélyen. Az erős szervezet végül is kiveti magából – netán éppen megbukik. kelepcéznek fejébe. (Az annak idején híres szovjet pedagógiai tankönyvszerző – a szovjet neveléstudományi akadémia elnöke! – Ivan Andrejevics Kairov. vagyis az érettségi vizsgák és az államvizsgák rendszere… A legszigorúbb és legigazságosabb vizsgák sem mérhetik valódilag valakinek igazi tudását. A gyengébb viszont sikeres lesz. Az azonban kinek fő lelki tulajdona a higgadt ítélőtehetség és. mennyi válik azonossá velünk. hogy kitűnően fog vizsgázni. vagy rosszul teljesít az iskolában. De gondoljuk meg: a táplálkozás haszna sem azon múlik hogy menynyit pakolunk a gyomrunkba. szeptember 24-e és 28-a között írott döblingi feljegyzéseiben – ahol Thun Leóék központosító célkitűzéseit elemzi – a következő gondolatokkal közelíti meg: Lehetséges. sőt inkább határtalanul ostobábbak”. de lassan gondolkozik.keznek megfelelő tudományos-technikai tudással. az csak pótlék. míg végre a tudós szamarak piedestáljára emeltetik. az le fog maradni mindezekben a vizsgákban – jósolja a zseniális gróf. 16 pontban írja le a szocialista ember jellemvonásait. de amit ebben az iskolában kaphat. hogy mennyit asszimilálunk a felvett táplálékból.

Mert: „Ki igen szaporán tud gondolkozni. pedig rendszerint a mélységben rejlik a való. századi) „alternatívok” – netán afféle iskolaügyi anarchisták – fejében fordulhatnak csak meg. hanem ezt követőleg. téves.mintha már ismerte volna 20. míg a remekül vizsgázóé esetleg csak fél kilóra-kilóra rúg. A valódi értelem a közéletben és a szabad vitában. hogy e szükségletek megfelelő módszerrel való kielégítése adja meg az igazi fejlesztés – képességfejlesztés. hogy ismerjük a gyerekek életkoronként gyorsan változó testi. s az eszet mint az országút. s ezért van. nagy tapasztaltságú tanár és – ismereteink szerint – kitűnően és eredményesen nevelő apa (s egyben matematikus!) tömören fogalmazott óhaja még a 19. a szüntelen való tanítás elnyomja a növés erejét. az általában véve nem gondolkozik legmélyebben. „a gyerekek azt csinálnak.” És e két klasszikussal már meg is közelítettük a gyermekközpontú iskolát. személyiségkibontakoztatás – lehetőségét. ezek jellemzőit és az ezekből fakadó szükségleteket. . amit akarnak” – helytelen. jóllehet az ilyen ember intelligenciájának súlya csak mázsákkal volna mérhető. míg a rab népeknek csak tudósaik vannak. És hogy ezek nem is csak afféle „döblingi” – azaz tébolydából származó – gondolatok. „minden a gyerekek körül forog”.” (Emlékezzünk Karácsony Sándor borotva és eke hasonlatára!) Azért idéztem ilyen hosszan „a legnagyobb magyart” a 19. hogy a szabad népeknek valódi zsenijeik. Nem a huszadik életév előtt kell sokat tanulni – folytatja szerzőnk –. és látszanak. a marosvásárhelyi református kollégiumból: „Mindenek felett játszódjon és nőjjön a gyermek. és tudjuk. a mindennapi elmesúrlódásban világlik ki. lelki és szellemi állapotait. hogy az efféle gondolatok csak mai (vagy 20. nehogy azt higgyük. „Ismerd meg… hogy… szerethesd!” Mit jelenthet ez a gyermekközpontúság. századi méréseinket –. Így szól hozzánk Bolyai Farkas Erdélyből. ami a demokráciák iskoláját többékevésbé jellemzi? „Szeretjük a gyerekeket”. olyan meddővé teszi. vagy csak mélyen is. század első feléből. annak tanúsítására álljon itt egy nagy hírű tudós. század közepe tájáról. A gyermekközpontúság azt jelenti. netán rosszakaratú megközelítések.

többnyire húsvét előtt –. hogy amikor a régi magyar iskolák – a reformáció iskolái. Barcelona – és az akkor 15-16 év körüli diákok a régi egyetemek falára felírják. az egyház alapvető tételeit is. hogy mikor mit élhet át a gyermek a maga fejlődése során. és mintha ennek az életkori igénynek akartak volna eleget tenni! Ekkor terjednek el az ilyen mondások: „Amiről ma Oxfordban vitatkoznak. (A vitanapok végén aztán jönnek a doktorok. hogy „Haec scholae non me capit” („ez az iskola itt nem tart engem!”). a felnőtt. holnap attól ég lázban egész Anglia!” A Sorbonne-on olyan kijelölt vitanapok is vannak – a mindennapi dispután kívül. bevezetik a disputát. de minden lehetséges – szempontból. Amikor az 1200-as években Európában az új. mint mai iskoláink.) Görögök. Itt arról van szó. mondja Nagy László. érzelmi intelligenciával. akkor az történik. amikor mindent vitatni lehet. antropológiai. a vitatkozást! Mintha a gyermektanulmányozásból vagy a fejlődéslélektanból rájöttek volna arra. vagy a jezsuiták – oly nagy fontosságot tulajdonítottak például az iskoladrámáknak és az iskolai színjátszásnak. hogy azután szakszerűen tudjunk viszonyulni hozzá. a Sorbonne. századot véve szemügyre: ott van mindjárt a század elején induló pedagógiai mozgalom – a gyermek-tanulmányozás –. melyet Nagy László neve fémjelez. Tulajdonképpen azt kell mondanunk. hogy ezek az új egyetemek az eddigi lectio (felolvasás) mellé. De menjünk még messzebbre vissza az időben. ismereteim segítségével mintegy „belülről” igyekszem megtapasztalni. ennek a gondolkodásmódnak. hogy átmeneti időre feladom önmagamat (én. . hogy jobban szerethesd!” –. hogy az ifjú örök vitázó és kételkedő. lélektani. Jelentős magyar hagyománya van ennek az igénynek. szociológiai – és még ki tudja hányféle. De arról nincs tudomásunk. „Ismerd meg a gyermeket. És tegyük hozzá: ez a szeretetfogalom meg van fosztva a szentimentális érzelgősségtől. Ismerjük meg a gyermeket orvosi. rómaiak. máig híres egyetemek szerveződnek – Oxford.A gyermekközpontúság tehát szakszerűséget jelent – vagy legalábbis folytonos törekvést erre a szakszerűségre. élettani. hogy erre igen sok időt voltak hajlandók „pazarolni” a stúdiumok „rovására”. Bologna. középkor És még egy ugrás visszafele az időben. a nevelő) és empátiával. hogy bárkit is bántódás ért volna „hitetlen” merészségéért. Először csak a 20. akkor sokkal gyermekközpontúbb módon gondolkoztak. és mindent helyre tesznek.

hogy megszülje. hogy a görög kultúra még az egész embert iskolázta. hogy saját téves vélekedéseiket akarta előcsalogatni belőlük. iskolázása. a gyakorlótérre. diszkoszvetés. A gyermekközpontú közoktatási rendszer alulról építkezik . hogy ő nem tud semmit. majd mint láttuk. a sétálva tanító filozófusok. gerelyhajítás. mint például Heisenberg és baráti köre úgy tartják. Éppen ez volt Szókratész bűne. az athéni iskolarendszer – melyről a 20.A görög. A középkor iskolájában azután már a fej iskoláját találjuk meg. A hallgatók ülnek és hallgatják a lectiot. ezek pedig – rossz esetben – az óvodáknak. Arisztotelész. A gyermekközpontú iskolarendszerben erre nincs lehetőség. ahol a szónoklás művészetét tanítva már úgyszólván csak deréktól felfelé iskolázták az embert. neki csak anyjától örökölt bábaművészete van. fuvola. csak abban tud kinek-kinek segíteni. ember és ember viszonyát kifejező mozgásformában) gyakorolták magukat: futás. ember és tárgy.) Láthatjuk tehát. Szókratész tanításának magva az volt. Az ifjúkorba érve átsétáltak a gümnaszion melletti ligetbe. (Tehát: az érzelmek nevelése. ahol elsősorban az öt alapvető mozgásformában (rituális. hogy a tisztes hagyományok tanítása helyett „megrontotta” az ifjúságot azzal. a kezek gesztusa. az érzelmi intelligencia megerősítése és kibontakoztatása folyt!) Tízéves koruk után a fiúk átmentek a gümnaszionra. a felolvasást. és itt várták őket a peripatetikusok. század nagy fizikusai. a szavakkal való hatás titkai és eszközei. Platón. ember és föld. lelkét. világra hozza a saját véleményét. testét. birkózás. amelyből lesz a lecke. az arc mimikája. a megtanulnivaló… De a középkor iskolája még művelte a hét szabad művészetet (s ezek között például a zenét). körtánc. melyet egy Akadémosz nevű hősnek szenteltek (mellszobra itt állt). eljutott a disputáig is! Felülről vagy alulról? Az intézményközpontú iskolarendszerben az egyetemek megmondják a középiskoláknak. Szókratész. a nyelvi fordulatok. szellemét. ugrás. a középiskolák az általános iskoláknak. hogy mit várnak el tőlük. (Vélemény és tévedés a régi görögben közel azonos fogalmak. ahol az anyanyelven és matematikán kívül a következő fő tárgyak voltak: ének. mintha ez jelentené az igazi értéket a világ megismerésében. A római iskola ehhez képest már csak rétori iskola volt – mondja Rudolf Steiner –. Testtartás. hogy enélkül nem volna modern európai gondolkodás – a következőképpen épült fel: A (fiú)gyerekek először az alapfokú iskolába mentek.

hogy az iskola – elsősorban kontinentális formájában – hogyan oltja ki a gyerekek természetes érdeklődését. részben azt is mondhatnánk (de nem volnánk igazságosak). netán pótolja az elmulasztottakat.és életközelibb legyen. hogy miért olyan gyermekellenes – mondhatnám: gyerek nélkül kigondolt – a modern iskola. melyek a gyerekkor belső világát eddig nem látott színességgel. hogy ott aztán ki-ki megismerve a lehetőségeket döntsön. századon – jeles kutatók és iskolalapítók foglalkoztak azzal a kérdéssel. hogy a középiskola mit szeretne. Anna Freud) a gyerekkort. Jóslata részben bevált. svéd tanítónő híressé vált könyvében a 20. Tizenhárom megelőző nemzetközi megállapo- . és milyennek is kellene lennie ahhoz. akik azt vetették fel. hogy nem történt semmi. A gyermek évszázada? A 19. részletességgel és mélységben ábrázolták. Siegmund Freud. gyermek. az óvoda nem törődik – nem törődhet. az Európa Parlament március 14-én elfogadta egyik legélesebb hangvételű határozatát. nem szabad törődnie azzal. hogy iskolátlanítani kellene a társadalmat az egészséges fejlődés érdekében. Kimunkált pluralizmus Amikor 1984-ben Spanyolország és Portugália az Európai Közösségbe való belépés küszöbén állt. s a középiskola nem az egyetem elvárásaihoz igazítja magát. hogy mit vár el tőle az iskola! Az iskolát nem érdekli. hogy jobb. századot a gyermek évszázadának jósolta (ez könyvének címe is). Az óvoda az óvodásgyerek szükségletei szerint alakul és ez érvényes az öszszes további intézményre is. Ezért kell az egyetemeknek két orientáló évet maguk alá bocsátaniuk. A mélylélektan – elsősorban zseniális megalapozója. ideális esetben. Reformpedagógiai mozgalmak indultak az új. és tulajdonképpen már az összes fontos kérdést felvetette. században jelentős kutatók mutattak rá arra. Jelentős irodalmi művek születtek. A 20. köztük lánya. század vége óta – és végig az egész 20. Ellen Key. hogyan veszi el alkotókedvüket és rongálja magukkal hozott képességeiket. a gyermekközpontú iskola kialakításának szándékával. majd tanítványai.Mint ahogy erről már beszéltünk. mint az ember későbbi életútjára döntő hatást gyakorló korszakot a figyelem középpontjába állította. esetleg megváltoztassa előző döntését. Voltak.

nem lehet a gyermekeket megalázni. más) próbálkozások. közoktatási rendszerből érkezik. amelyek valamiféle haszonnal kecsegtetik a központi iskolarendszer működtetőjét. legalábbis elvileg és elméletileg. Ezzel együtt jár a szabad iskolaalapítás joga. mint a bolsevik közoktatási rendszerben – „kísérlet”-eknek nevezik őket. míg viszont egy alapelveit és működési rendjét felfedő pedagógiai próbálkozás. de ezen belül a tanszabadság. hasznosítható eredményeket ígérve. „Kísérlet”-ek A diktatúrákban. Az iskolák tevékenysége természetesen nem állhat ellentétben a világ nemzetei által elfogadott emberjogi vagy gyermekjogi határozatokkal – nem lehet például gyűlöletre nevelni. testileg fenyíteni… –. hanem burkoltan alternatív (a központi irányzattól eltérő. majd később Zsolnai Józsefé és munkatársaié volt . és az iskolák egyenlő támogatottságot kell. alternatívák A rendszerváltást követő években szinte robbanásszerűen jelentek meg a magyar közoktatás rendszerében a különböző alternatívák. amelyet a szülők szabadon választhatnak gyermekük számára. centralizált (központosított) – diktatúrákra jellemző –. felhasználható. Ezeket külön engedélyeztetni kell és – nemzeti szocializmusban ugyanúgy. mint amilyen például Winkler Mártáé. „Kimunkált pluralizmus” – ez mindenképpen a tanszabadság egyik jellemzője. hogy ennek kimondására azért van szükség. (Szerintem elvileg is engedélyezhetetlen egy „kísérlet” gyerekekkel.) Reformok. lehetnek a központi irányzattól eltérő próbálkozások. nem ütközhet akadályba. amelyet meg kell változtatnia.dásban rögzített törvényi helyre hivatkozva ez a határozat kifejti. hogy kapjanak az államoktól. hogy Európa közoktatási szempontból a kimunkált pluralizmus (sokféleség) hazája. Azzal is foglalkozik a határozat. teljes. nem sérülhetnek a gyermekek jogai személyiségük kibontakoztatására. a centralizált iskolarendszerekben is vannak. Bárki alapíthat iskolákat. Azt megelőzően csak nagy erőfeszítéssel „kísérleti” státust kiküzdő próbálkozások működhettek (a folytonos veszélyeztetettség állapotában). mert Spanyolország és Portugália egy monolitikus (egységes). Természetesen nem kísérletek a szó tudományos (természettudományos) értelmében. az állampolgárok adójából.

tantervét. s ilyenkor majd – megfelelő alakváltás után – kimásznak a szárazföldre. gyerekközpontú. Az ebihalak pártján… Először az Alternatív Közgazdasági Gimnázium szerveződött meg. Claparède szerint a gyermek nem tökéletlen felnőtt. Claparède erre vonatkozó hasonlata: „…egy ebihal elégséges önmagának.) A Gazsó-féle miniszteriális tevékenység hívta életre azt a két „alapítványi” iskolát. a gyerekről való tudásával és a hozzávaló sikeres viszonyulással az elsőként megvalósuló alternatívák egyike volt. Az egyik: Mi az ebihalak pártján vagyunk! Ez a jelmondat a 20. akiknek innovatív kedvét a gazsói biztatások és pályázati lehetőségek keltették fel. netán hosszabb időre kiemelni őket fejlesztés címén. működési struktúráját. (A középkáder réteg helyenként igen makacsul és keményen ellenállt.(először a nyelvi irodalmi-kommunikációs kísérlet. hogy kidolgozzák egy újfajta. demokratikus iskola. középiskola alapelveit. gyermeki létének megvannak a maga törvényszerűségei. nem az állam. század első felének egyik nagy francia-svájci pszichológusára Edouard Claparède-re utal (a már emlegetett gyermektanulmányozáspedagógia és a reformpedagógiai törekvések egyik megalapozójára). Talán úgy mondhatnánk. Raktár utcai Alternatív Közgazdasági Gimnázium) pedagógiai alapelvei közül. a gyakorló pedagógusok felől. majd az értékközvetítő program. Horn György és kollégái egy fizetett évet kaptak Gazsótól előzetes programjuk és munkálataik után. hogy ezek a kopoltyúval lélegző halacskák fejlődésük során idővel tüdővel is fognak lélegezni. mert eltérő tantervét. hanem a civilszerveződésű alapítvány. a minisztérium felől (ez a reformfolyamat Gazsó Ferenchez és munkatársaihoz kötődött) és alulról. pedagógiai alapelveit más fenntartó érvényesítette. a NYIK. nem tökéletlen. Szeretnék idézni – jellemzésül – két jelszót az AKG (az óbudai. amelyik kitűnő minőségű nyelvi anyagával. amely a teljes iskolai tananyagot átfogta). tanmenetét. Jósolható. tanmenetét. mint a békáé. mondjuk naponta egy-két percre majd. s működése éppen olyan tökéletes. nem elégtelenül működő béka tehát!” (Én még ehhez azt is hozzáfűzném: – Hölgyeim és uraim! Ha önöknek netán ebihaltenyészetük van és tudják. hogy ezek a túl korán . hogy legfelülről. 1985-től Magyarországon jelentős reformtörekvések indultak el a közoktatásban. melyek szerint élnie kell. melyeknek léte először repesztette meg a centralizált állami iskolarendszer falait. eszükbe ne jusson.

a művészkedés. akkor viszont az érettségi belépő ezekbe a felső fokú tanintézményekbe. főiskolán akar továbbtanulni. el fognak pusztulni! De ne is tartsák őket magas falú bádogedényben. Íme. A másik – szintén Claparède-i gondolatokra utaló – jelszót szándékosan két részletben idézem.) Mi az ebihalak pártján vagyunk! Ismerjük életkoruknak megfelelő szükségleteiket. Igyekszünk nem törődni a szerintünk sok esetben abnormális és káros „középiskolai” követelményekkel. a szerelem. és tudjuk. hogy minél felháborítóbbnak érezzük. amibe még belefér a játék.) Vessük fel magunknak a kérdést: mennyi idő alatt tudjuk felkészíteni a hozzánk járó gyerekeket ezekre a vizsgákra? . ahol a lassan. számítógépbe való beavatódás) mellé. ha már ennek eljött az ideje. és nagyon sokféle életpályára tesz alkalmassá. hogy mi az a kedvező környezet. hogy boldogabb és kevésbé feudálisan tekintélyelvű államokban. a számukra kedvező életkörülményeket. mint például Svájcban. a barátság. ha valaki egyetemen. érettségi nélkül is. (Miközben tudjuk. De persze a mi gyerekeink is ebben a világban élnek. magától békává átalakuló ebihal idővel szépen kimászhat egy kellemes lejtőcskén a hívogató fűre. a mozgás. hogy teljes értékű legyen a középiskolájuk. (Hogy a felvételi vizsgák milyen törvénytelenek és még az érettséginél is mennyivel értelmetlenebbek és rosszabbul szervezettek. Teremtsenek kőréjük olyan kedvező környezetet. az első fele: Mi nem az életre készülünk! A második fele pedig így szól: Hanem élünk! Azaz éljük a tizennégy-tizenöt-tizenhat évesek többé-kevésbé normális életét. arra most itt nem akarok szót vesztegetni. Érettségire csak akkor van szükség. a tizenkét éves iskolai végzettség teljes értékű végzettségnek számít. de a mi gyerekeinknek tehát le kell tenni ezt az érettségit és utána még általában felvételizniük is kell. a sokféle tanulás (igazán hatékony nyelvtanulás.) Na. amelyben spontán fejlődésük akadálytalanul mehet végbe. nekik is le kell lenniük a szerintünk esetleg felesleges vagy rosszul összeállított érettségi vizsgát.szárazföldre kerülő halacskák. Ezt igyekszünk megteremteni körülöttük.

megállapítjuk. törvénytelen és alkotmányellenes listájában). az értékelés szövetséges volta – és még a végtelenségig sorolhatnám. Így aztán még az eredményeink is jók lesznek. (Hiszen tudjuk. mely az egyetemre bejutók arányszámával méri a középiskolák „minőségét”. és a középiskolák esztelen listájában (mondhatnánk: a középiskolák esztelen. amiért aztán . Az állami monopólium megtörése Az alapfokú. a gyerek már tizenhét éves. helyet csinálva a következő vizsgatárgy szó. hogy a gyerekeket minderre alaposan felkészítsük. melyben a gyerekek szabadon alakítják csoportjaikat és választják meg tutor-tanáraikat. És mire eljön a felkészülés ideje. aki megsúgta az óvodát alapító és iskolaalapításra készülő Waldorf-alapítványnak. hogy ha be tudják léptetni mondjuk a Solymári tanács képviselőjét az alapítvány kuratóriumába. hogy az érettségire néhány hét alatt is nagyon jól fel lehet készülni.Összeülünk mi tanárok. (A solymári tanács bátor elnökasszonya. az úgynevezett létező szocializmus rendszerében (mert azért a középiskolákban megmaradhatott legalábbis nálunk egy-két egyházi iskola is. hogy a jelenlegi rendszerben miért is van erre szükség.és adattömegének. mintegy másfél-két évre van szükségünk – bőven számítva. és jobban meg tudja érteni cinkos szempontjainkat. akkor „az állam” már képviselve van. az általános iskola totális állami monopóliumát. Sokminden tartozik még egy alternatív középiskolához természetesen. a tanulás másfajta beosztása. ahol három nap alatt benyeljük az aktuális anyagot – hogy aztán öt nap alatt esetleg elfelejtsük. vagy akár Hegyeshalom és Saigon között. hogy nekünk ahhoz. de az általános iskolai szinten még erre sem volt lehetőség). előkelő helyre fogunk kerülni. együtt a gyerekekkel. mintha normálisak volnánk. akkor nyertünk négy évet! Hogy többé-kevésbé úgy éljünk. a műveltségblokkok kialakítása. nem beszélve az egyetemi vizsgákról. kevesebbet árt neki a sok fölösleges tanulnivaló. akikhez tartoznak. Bogdán Mariann vállalta ezt az elhatározó lépést. és mondjuk.) Ha mi egy hatosztályos iskola vagyunk. a különböző diákönkormányzati formák működése. a solymári Waldorf-iskola törte meg először. emlékszünk rá biztos mindnyájan. Ennek az iskolának a létrejöttében is jelentős szerepet játszott Gazsó Ferenc. mondjuk Hegyeshalom és Vlagyivosztok. mutatóban. az iskolaszervezésnek egészen eltérő módja. és ő ki fogja adni az iskolaalapítási engedélyt.

hogy „szedd össze magad fiam. tanítványai számára az egyesületi. Ilyen értelemben az alternatív iskola tehát más. nem „kimenet-orientáltak”. tanítványaik számára? Azért. mert mi . akár nagyobb gyerekeivel szenvedve meg az állami önkormányzati iskolák kálváriáit (ahol – hangsúlyozandó – mindmáig kitűnő pedagógusok is működnek. akik a központi tantervek bornírtsága és túlzsúfoltsága ellenére igyekeznek elviselhetővé. akik továbbra is igyekeztek minden módon megakadályozni az iskola létrejöttét. Alter Alternatív: vagylagos. hogy az alternatív iskolák nem tananyag-. akik vállalva a szervezés nehézségeit és az anyagi hátrányokat iskolákat alapítanak gyerekeik. másikat. alapítványi vagy másfajta – nem profitra dolgozó – magániskolákat.és gyerekellenes. sokszor felháborodást kiváltott kemény – de szerintem jogos – megfogalmazás szerint lélekgyilkos (és mint fentebb láttuk. Aki egyszer erre a felismerésre jut. netán „élvezhetővé” tenni ezeket a helyeket). akár a maga kárán és emlékeiből. de már hiába. két lehetőség között választást kínáló. vagy a szemben levő oldalt). másfajtát jelent (esetleg a túlsó partot. vagyis nem azzal fenyegetik a kis elsőst.) Miért kell? Miért van szükség alternatív iskolákra? Miért akadnak szülők (most már nem is csak százával. gyerekei. mert szülők és pedagógusok közül sokan úgy látják. akinek megvannak a nyomasztó élményei és gyerekének – élve az emberi jogokkal foglalkozó dokumentumokban kapott felhatalmazással – másfajta iskolát akar. testi értelemben is legalábbis betegítő).) A húszegynehány lelkes szülő és a Török Sándor Waldorfpedagógiai Alapítvány összefogásával az iskola létrejött. egyszóval. választást kínál a szülőknek és a tanároknak. azt mondhatnánk. hogy a mai – és a közelmúltbeli – iskolarendszer ember. (Ma Pesthidegkúti Waldorf Iskolaként működik. hanem gyerekközpontúak (a szó korábban kifejtett értelmében). Mert az alapjául szolgáló alter szó latinul mást. és ’89 szeptemberében egy első osztálylyal megkezdte működését a solymári Apáczai Csere János Művelődési Központ erre a célra a szülők által átalakított szobájában. az vállalja ezeket a nehézségeket.súlyos szemrehányásokat kapott a Pest megyei illetékesektől. és létrehozza. hanem ezrével Magyarországon) is és persze pedagógusok. Ha össze szeretnénk szedni az alternatív iskolák néhány közös jellemzőjét.

amilyet szán neki. fejlesztésnek – melynek elsődleges eszközei a művészetek – valamint a praktikus. amit – bármilyen formában – „megtanít”. Nem azzal hat elsősorban. a jelenre. Ez a személyiség pedig csak akkor tud hatni – ugyanúgy. amit tud. céljuk a tanulói individualitás kibontakoztatása abban a hitben. ha azt és úgy teszi. hogy mi az. akkor a korlátozatlan alternatívák lehetőségét kell megadnunk. És a tanár. Tudjuk. ha önmagával azonos. a meglevő képességek fejlesztésének. hogy minden szülő valóban olyan nevelést tudjon adni az iskolák útján is gyerekének. hanem arra. Ezek az iskolák többnyire integrálnak. munkája során. Amilyenné vált az évek során és amilyenné folyton megújuló munkával teszi magát. Meggyőződésem. Ha hatékony iskolát akarunk. Korlátozatlan alternatívák A magam részéről minden alternatívának egyformán fontos jelentőséget tulajdonítok. amilyen ő. hogy ha száz szaktanár teljesen szabadon tantervet készít saját tantárgyából. Személyközpontúak. érzelmi állapotainak és értelmi felismeréseinek megfelel. hogy a gyerekek. Nem arra kíváncsiak elsősorban. amiben valamiféle teljesítményre képes. mindegyikben benne lesz- . ahol 170 éve úgyszólván csak alternatív iskolák vannak). hanem azzal. cselekvéses készségek kibontakoztatásának.lesz így veled majd az érettségin”. mint a szülői személyiség –. ahol egy-egy osztály vagy más közösség ugyanúgy áll össze különböző és különböző képességű – és fogyatékosságú – emberekből. vagyis a heterogén osztályok hívei. ha kongruens. a tanárok és az iskolarendszer működése szempontjából az a fontos. legjobb szakmai meggyőződését tudja szabadon követni. hogy ez hozhatja a gyerek számára is és a társadalom számára is a későbbiekben a legtöbb (a szó nemes értelmében vett) hasznot. Úgy gondolom. a tapasztalatra. beleszólását a tananyag összeállításába és elosztásába is. a szakmai szempontok érvényesítése jellemzi és a küzdelem az iskola szakszerű értelemben vett demokratikus működtetéséért. hogy „korlátozatlanul” működhessenek az alternatívák. Az alternatív iskolákat általában a módszertani igényesség. a jelenben átélt és megismert dolgokra helyezik a hangsúlyt. mint a társadalom. hogy mit nem tud egy gyerek. Biztosítják a tanári személyiség módszertani szabadságát. ami és ahogy legbelső meggyőződésének. Nemcsak a szóbeli memóriára hagyatkoznak az iskolai nevelés során. Csak így biztosítható. hanem a folyamatra – az élményre. amit gyakoroltat. amit elmond. ami egyáltalán nem vezet anarchiához (mint ezt a dán példán jól láthatjuk. hanem nagy fontosságot tulajdonítanak az érzelmi nevelésnek. hogy a tanár legfőbb munkaeszköze saját személyisége.

mozgás. körülbelül 25 iskola működött Németországban – a nácizmus betiltotta. Finnországtól Új-Zélandig. A Waldorf-alapelvekből Először is azt kérdezem meg. két gyerekem Waldorf-iskolába jár. mint szakember ezt tanulmányoztam. ének. és amelyeknek egy része később bekerült a nyugati és észak-európai államok hivatalos közoktatási célkitűzései közé. ha csak egy pillantásra is. anélkül. egységes iskola. a szív és a fej egységes iskolája. (Mint mondani szokták a később kialakult komprehenziv iskola vagy a német Gesamtschule őse. hogy a Waldorf-pedagógia már indulásának pillanatában olyan alapelvekre épült. iskolákból és pedagógusképző intézményekből földkerekségszerte pedig több mint 2000 működik. szétesett Németországban valami jó. Felsorolok ezek közül néhányat: A Waldorf-iskola tizenkét évfolyamos. hogy személyiségét ki tudja bontakoztatni. festés.) Rudolf Steiner szerint a modern embernek tizenkét éves egységes képzésre van szüksége ahhoz. amelyeket a tudomány csak a következő évtizedekben igazolt. Rudolf Steiner ma a monográfiák és kézikönyvek tanúsága szerint a pedagógia klasszikusai közé számít. irodalom. akár egyetemi tanár. A Waldorf-pedagógia és kidolgozója. hogy ezt odafentről valaki elrendelné. Vagyis három egyenlő fontosságú sávban jelennek meg benne a művészetek: zene. az óvodákból. szobrászat. ahogy az úgynevezett népi demokrácia is kelet-német területen –. a kézzel végzett gyakorlati tevékenységek: kézimunkától a kézművességen át a könyvkö- . magam a Waldorf-tanárképzésben tanítok. felkérve Rudolf Steinert a pedagógiai alapelvek kidolgozására.nek annak a tantárgynak. az USA-tól Japánig. hogy vajon mi magyarázza a múlt század (a 20. hogy a háborús vereséget elszenvedett. rajz.) Én ezt egyrészt annak tulajdonítom. Mivel én az alternatív iskolák közül legjobban a Waldorfot ismerem. annak a műveltségterületnek a sarkalatos pontjai. század!) hatvanas-hetvenes éveiben bekövetkezett Waldorf-robbanást? A Waldorf-iskolát 1919-ben alapította a Waldorf Astoria cigarettagyár igazgatója. Mintegy negyven éven át. A Waldorf-iskola – Pestalozzi szavával élve – a kéz. (Mára meghaladta a 160-at a németországi iskolák száma. működés közben. valami jövőbe mutató is történjen. Vegyünk most már szemügyre egy alternatív iskolát. ezért innen veszem a példát. aztán egyszer csak az iskolák elkezdtek növekedni és szaporodni. akár fizikai munkás lesz a későbbiekben. színház.

hogy neki valójában nem valamely szaktárgyban vagy szaktárgyakban kell szakembernek lennie.) Ebben az életkorban ugyanis a személyes autoritáshoz való kapcsolódás az igazán jelentős. hogy e fejlődés szakaszait. amely a Waldorf-iskolában már az indulás évében jelen van. Erről az osztálytanárról azt mondja Rudolf Steiner. hanem a gyerekben. Nem waldorfiánus vizsgálódók csodálkozva állapítják meg. de felkészít nagy szakmai irányokra. és a gyerekkel való kommunikáció módjában. Hogy nem háromszáz egynéhány szakmára kell felkészíteni a tizennégy-tizenhat éves ifjakat. s ugyanígy a más oldalról közelítő többi kutató is. És most térjünk rá talán a legfontosabb szempontok egyikére. ez az ami orientálja a gyereket a világban. ha erre lehetőség van. (Legalábbis alapelvszerűen. hogy a gyermek fejlődő lény – „keletkezőben levő ember” –. hogy a tizennégy-tizenhat éves kori pályaválasztás korainak minősíthető. földmérésig. Nem készít fel egyes szakmákra (ezt a mindig elavult tanműhelyek helyett a korszerű munkahelyekre hagyja). ahogy felfelé haladnak az életkorok lépcsőin. . de általában sikertelen törekvése volt a közoktatásnak. és vázolja fel az egyes életkori szakaszok törvényszerűségeit.tészetig. hanem nagy szakmai irányokra és a szakmai képzést a munkahelyekre kell bízni. Piaget csak a következő évtizedekben végzi el nagy hírű vizsgálatait. míg a Waldorf-pedagógián belül ez a célkitűzés teljes mértékben sikeresnek mondható. és a tananyagot és közvetítésének módját ezekhez az ismereteihez tudja szabni. századon végighúzódó. A fejlett államok a hetvenes évektől kezdve tűzték ki célul. egyre több szaktanár kapcsolódik be a munkájába. hogy a steineri fejlődés(lélek)tan milyen sok megfelelést mutat a későbbi kutatási eredményekkel. és hogy elsősorban antropológiailag megalapozott megismerésre van szüksége a pedagógusnak ahhoz. A gyerek életkorilag megalapozott szükségleteiből fakad néhány további jellegzetesség.és világmegismerési) tárgyak. a gyermekközpontú szemléletmódra. azok törvényszerűségeit át tudja tekinteni. Persze. a mezőgazdaság és az emberrel végzett tevékenységek világában. ez szintén a hetvenes-nyolcvanas évek felismerése. tájékozódási lehetőséget nyújt az ipar. ember. A Waldorf-osztálytanár nyolc évig viszi az osztályát. hogy lehetőleg az egész populációnak (vagy legalábbis nagy részének) középiskolai végzettséget kell adni. A gyakorlati tevékenységek beiktatása az egész 20. amely azt hangsúlyozza. és a tanulni való közismereti (inkább azt mondanám.

az 59. két-három hetes (esetleg kétszer két-három hetes) „korszakokba”. megelőz jellegét). ha csak egy egészen aprócska részletben is. Sok könyvet használnak. életkorhoz szabott metódusait (és az ott folyó tevékenység preventív. mint egy más iskolába járónak. A Waldorf-iskolásoknak nincsenek tankönyveik. melyekről az adott tantárgy szól. hozzáírva a magyarázó szövegeket. majd ezt otthon. Ez azt jelenti. ritmikus tevékenységgel. hanem tömörítve van. hogy egy Waldorf-iskolásnak nagyjából ugyanannyi történelem. De a tankönyveket nagy epochális füzeteik pótolják. Ezzel függ össze. Nem mondom el persze az összes folyamatot. nagy ecsettel. Netán járja ki a tábla síkjából a padló síkjába áthelyezve. mozgással. epochákba. Aztán egy görbe következik. hogy a Waldorf-iskolában úgynevezett epochális oktatás van. Eljutnak mondjuk a hullámvonalhoz. hogy amikor a vércukorszint a legmagasabb. benedvesített papírra. hogy érzékeljük. Azután formarajzot tanul. másrészt egy olyan még könnyű és nagyvonalú kézzel végzett tevékenység.vagy földrajzórája van. Nincs is szünet ezen a két órán belül. a levegőben karját lengetve ábrázolja ezt az egyenest. jobban elmélyed a jelenségben és részleteiben. és azt követő oldalakon!) A Waldorf-iskolás az első osztályban először fest széles. de persze nagyon is sokféle tagolás van. hogy a két első óra (mondhatnám. mintha csak tanulna róla egy könyvből. Korán megtanulják a kézikönyvek használatát (mert előadásokra készülnek belőlük). Esetleg az egész . a legkülönbözőbb oldalról megközelítve. de ez nem az egész évre van széthúzva. Írás – olvasás. művészi igényű ábrában epochális füzetébe másolja. mindig az adott tantárgyhoz kötődve. amikor is a gyerek napi két órában foglalkozik azokkal a jelenségekkel. hogy helyén felállva. legpihentebb. Aztán jöjjön ki a táblához és ő is húzzon a táblára egyet. amely megelőzi az írás elsajátítását. Gondoljuk el: ha valaki az órán felvázolja a vesét a tanár táblarajza alapján minden kis részletecskéjével. énekkel. a gyerek a legfrissebb.A nap úgy oszlik meg a Waldorf-iskolában. még egyszer Szeretnék kicsit részletesebben leírni egy tanulási. A tanár egy egyenest húz a táblára és megkéri valamelyik gyereket. hígan oldott festékkel. a legjobban tud figyelni) az úgynevezett főoktatás ideje. képességfejlesztési folyamatot – az írás-olvasás mint kulturális alapkészség elsajátítását. a Waldorf-iskola speciális. Az epocha korszakot jelent. (Az írástanulásról már beszéltünk egyszer. Ez egyrészt foglalkozás a színekkel.

hogy a kisgyerek még nem képes a háromujjas ceruzafogás megkívánta finom koordinációra. lendületes hullámvonalat. És nem is rudacskát tartanak a kezükben. hanem egy kis téglácskát. ahol ha egyszer tudjuk. hogy a kisgyerek elsősorban azt teszi magáévá.) A sokféle forma között azután megjelenhet egy olyan hurok. (A modern pszichológia zürichi kiadású 16 kötetes enciklopédiája két kötetben ismerteti.) Miért is indulna el a hat-hétéves képi látású gyerek az absztrakt betűformák tanulásából és utánzásából? Az emberiségnek néhány tízezer évre volt szüksége ahhoz. meleg tapintású méhviasz krétát. sokszorosan kihúzva. amit ide rajzoltunk. ha szemet. hogy megkeresse az elrabolt tündér királykisasszonyt. hogy a tudományos ismeretekből milyen konklúziók volnának levonhatók a pedagógiában. A fűben surrogva kis kígyó csusszan a . Egy bástyaszerűen kiképzett toronyból királyfi indul útnak. kimozogták.osztály kikígyózik az előcsarnokba és ott hullámozzák a nagy táblára sokszor áthúzottan felrajzolt. amit ki. hanem tégla alakú. azaz saját mozgásából kiindulva tanul meg írni! (Hűen ahhoz a Henry Wallon-i elvhez. A saját testük élményéből és a nagy térből haladnak a füzet kisebb tere – de még mindig nem sorköz! – felé. F-f-f-f-f-f… Így a gyerek saját írásán. Az írás epocha csak ezután következik. akkor nem rudacskát adnak a kezébe. kerül be a hullámvonal a nagy alakú. és méltatlankodva szól arról. így fogása biztos és mozgása [nagy mozgás] felszabadult lesz. De ez még mind csak festés és formarajz epocha volt. szájat uszonyt rajzolunk rá. Csak miután így saját testükben is átélték. ha csőrrel látjuk el. melyet hüvelykujjával a másik négy ujjának szoríthat. A levegőben vándormadarak húznak el felette és figyelmeztetik a veszélyekre. Az osztálytanító mesét vázol fel a kiterjesztett szárnyú táblára. sima füzetbe. amit halacskának is láthatunk. hogy azt a hangot jelöljék vele. azt a felnőttek arra használják. gyerekek. ezt a jelet? Amit itt láttok. élénk.és lemozoghat. vagy fecskének. amit a fa szó elején hallunk. De példaként hozza a Waldorfintézményeket. és azt mondja: – Látjátok. A tanár meghosszabbítja ennek a huroknak az egyik szárát. hogy a képírásból – a föníciaiak és a rómaiak közvetítésével – létrehozza a mai latin betűs írást. telített színű. esetleg különböző színekkel oda-vissza. Még ide a derekára kötnek egy kis övet. oda-vissza. hogy ez az alkalmazás általában nem történik meg. netán mind a két oldalán áthullámozva.

kihúzza kardját. körül a bomladozó rügyeket. a fű. (melyeket a növény majd vízben oldva felszív magába mint földből eredő táplálékot). szagolja. a gránitot. de mindenesetre maga az iskola nem hoz létre ilyen tüneteket. akik a fényben. de akkor ez a beszélgetés még mesei jelleget ölt.és olvasászavarok meglehetősen eredményes prevenciójának tűnik. és tündérekről. aki adott esetben szakszerű kezelésre szorul. Követjük a nagy mesék. és mamája aggódott. tapintja. akik a növények gyökere körül az ásványi sók világában tevékenyek. A hét év körüli gyerekkel is beszélgethetünk a kőzetek és a növények világáról. aki úgy jött az iskolába. a szárnyaló vándormadarak a V-betűt. a surranó kígyó netán az S kanyarulatában áll meg a lába előtt. majd virágszirmokat. majd amikor az ellenféllel (a sárkánnyal) találkozik. melyek a törpéket mindig az ásványvilághoz. A kisfiú.lába elé és jótanácsokkal látja el… A torony formája majd a nagy T-t fogja kiadni. olvasni. Kövek. ami nem azt jelenti. növények. Mindez együtt az írás. a tavaszi levegőben lengik.. Hiszen a gyerek még csak most van kinövőben abból a világból. . hogy honnan van a K-betű! Mindeközben a gyerekeknek feltehetőleg euritmia órájuk is van. amelyet Piaget mágikusnak. és ezek a példák még hosszan sorolhatók. beszél és megszólal a kő. Netán az áttetsző kvarckristály keveredik vitába az alapjául is szolgáló matt gránittal. vizsgálja a növények gyökérzetét. A tíz-tizenegy éves gyerek azután kezébe veszi. Természetesen ez csak egyetlen példa a Waldorf-iskola metodikai tudásanyagából (a szigorúan vett metodikai segédkönyvek mintegy 780 kötetet tesznek ki). amelyen saját testüket tapasztalják meg különböző téri viszonylatokban és együttes mozgásokban. és enyhe formáit a nagy térben való testi tájékozódás megerősítésével. és verseng vele. csalogatják elő a leveleket. hogy tudott írni. ragyogva állít haza délután: – Anya! Ma megtudtam. előrelép és küzd keményen. a patak. vagy törpékről mesélünk. a fa és nyüzsögnek az elemi lények. hogy majd unatkozni fog a betűtanulás idején. a tündéreket mindig a fénnyel átjárt levegőhöz társítják. ízleli a kvarcot. vagyis ahol mindennek lelke (animája) van. De most inkább egy másik területről mutatnék fel egy villanásnyit. hogy a Waldorf-iskolában ne bukkanhatna elő diszgráfiás vagy diszlexiás gyerek. elámul a szirmok finom- . a népmesék szimbólum-rendszerét. még az írás vagy olvasás bevezetése előtt jelentős mértékben korrigálja. és animisztikus szemléletűnek ír le.

melyet a szerző az intuitív praxisból kiindulva a két világháború között dolgozott ki. a hatodikban Róma és a latin nyelv máig élő elemei bukkannak elő… A forradalmakról a kamaszkorban tanítunk. ahol a gondolkodás az egyből. hogy az életkorokból valami sajátosan következik. Az elbeszélések változása A kis első osztályosnak még mindennapi mesét mondunk. a kereső ifjú.(szénhidrát-) képző kémiájában (mondhatnám: alkémiájában). nyomon követi a rügyek kifakadását (észreveszi. az Atya autoritásának kinyilatkoztatásával (és az ezzel való szembefordulás eseményeivel). Indiától Görögországig. A kamaszkor fordulója után aztán megtudhatja. a kilencedik életév körül. De vessünk egy pillantást valamiféle összefoglalásban arra. S igen sok ponton egyezik – mint látni fogjuk – Rudolf Steiner fejlődés-lélektani rendszerével. az ifjúkor élménye lesz.ságán. melyet itt természetesen nincs módom ismertetni. hogy hogyan is változik a gyerek a különböző életkori szakaszokban. Az emberi természet két „szélső” lehetőségének szemrevétele: a szentek élettörténetei és az állatmesék emberi jellemvonásokat karikaturizáló világa. embertani alapokból kiinduló szemléletmódnak. mitologémák világa. Parsifal. A . tudományos munkálkodás eredményeként. gyakorló pedagógusok vagy kutató pszichológusok megállapításaival. az eredet történeteivel. hová megyek problémái és az autoritás – a szeretett tekintély – problémái merülnek fel a pszichikus fejlődésben. hogy a feloldott ásványi sókat az ozmótikus nyomás és a hajszáleresség hogyan utaztatja a növényben. A másodikban már váltogatják egymást a napi történetekben a legendák és a fabulák. A negyedik osztály a mondák. de amelyik számos pontjában egyezik más jeles. az Ótestamentum történetei következnek. a honnan jöttem. hogy a gránit és a kvarc azonos kémiai képletű. tehát konkrét megfigyeléseket tesz. annak érzékeltetésére. hogy a fény hatására milyen rejtélyes folyamatok játszódnak le a levél klorofill. Az ötödik osztállyal belépünk az ókori művelődéstörténetbe. A harmadik osztályban. amikor a származás. Ugyanígy szemlélődhetnénk a matematika területén is. Erre most Karácsony Sándor fejlődés-lélektani rendszerét fogom használni. az egészből és ennek felosztásából indul ki… Mindezek csak jelzései egy részleteiben is kidolgozott. melyek csak később születtek meg a szorgos. folytatva az óvodai hagyományt és eleget téve életkorából fakadó képi szükségleteinek. hogy az egyik levél. a másik virágrügy). Mindezek persze csak felvillantott epizódok.

tanítványok foglalták táblázatba ezt a „rendszert”. . de Karácsony Sándor jóváhagyta ezt a tömör összefoglalást.

Lidérces. jellemezhető. E két végpont. – mint Ady Endre mondja (Sem utódja. messze fény. sem boldog őse című versében). a szellemet pneumának. húsnak nevezi görögül. megragadható. idegenség. sajátosságaiban többé-kevésbé megismerhető. És van szelleme. titok. e két pólus között izzik fel a lélek tartománya. jelenségvilága. amely a transzcendenciából származik. . mely az életkorral is változó jelenségeiben.) Karácsony két lélektani kategóriarendszer felől közelít a különböző életkorok jellemző vonásaihoz. melyet a szerző az egyéni lélektan szempontjából életérzésnek nevez.) Életérzés – játék Karácsony leírásában van a léleknek egy testtel érintkező. mint az evangéliumok szóhasználata. a lelket pszükhének. A társaslélektanban. a másik a társaslélektan Karácsony által használt fogalmi rendszere. mely a természeti világból vétetik. a társadalomban az életérzés kategóriájának a jog felel meg. és a maga individuális. messze fény. vagy mint Rudolf Steiner.Egy kis fejlődés(lélek)tan Karácsony Sándor az embert hármas tagoltságú lényként látja és láttatja – ugyanúgy. Test – lélek – szellem E felfogás szerint az embernek van teste. Az egyik az egyéni. (A karácsonyi társaslélektan – a szót talán Gombocz Zoltán javasolta Karácsonynak – neve ma bizonyára szociálpszichológia volna. ásványi anyagokból épül fel. a testbe ágyazott funkciója. mint minden ember: fenség. Ha jogaim rendezettek – ha nem szenvedek semmiféle korlátozó jogsérelmet – akkor életérzésem rendben lesz. Lidérces. de karácsonyi formájában tulajdonképpen a wundti néplélektanból eredeztethető. autonóm mivoltában megismerhetetlen: Vagyok. Észak-fok. (Az evangéliumi szóhasználat a testet szarksznak.

mert a fa „barna bot. mint az irányított álom. Ezzel a gyereket sablonra tanítjuk. Épp a játék értelmét veszi el. hogy rendben van-e a kisgyerek életérzése. És arra is gondolnunk kell. Olyasmi. valamennyit ki kell tűznünk. Helytelen a kisgyerek rajzait „okosan” korrigálnunk. hogy a kisgyerek szabadon öntse ki magából a külvilágról és saját belső világából szerzett tagolatlan benyomásait és játékában mindig újra tagolja. Vajon mi jellemzik a kisgyerek érzelemvilágát – mi jellemzi „művészetét”? Karácsony válasza: a spontán derű! Egybecseng ez azzal. hogy a kisgyerek művészetében soha nem az eredmény a fontos! Az a fontos. Vajon mi az a testi mozgásba ágyazott lelki funkció. esetleg sötét bíborszínűek (mint a meggyfa tör- . alhass! A mindenséggel mérd magad! Sziszegve se szolgálok aljas. melyet krétánkkal a táblára rajzoltunk. zöld labda”.és barnás-zöldek. ölelhess. azt a lehetőséget. amelynek megvalósításától függ. aztán szemügyre veszi firkáját – és ez vizuális öröm. Minden gyerekrajz egyformán jó. Netán azt mondanunk.Ehess. Ez: a játék! Méghozzá: szabad játék. hogy firkál – és ez mozgásos öröm. szürkés. hogy kék törzsű fa nincs. s amely egyben a kisgyerek létéből fakadó elemi joga. Irányított játék – fából vaskarika. nyomorító hatalmakat. és ha egyet kitűzünk az óvoda falára. hogy a gyermekorvosi nagykönyvek megállapításai szerint – mint már idéztük – a testileg és lelkileg jó állapotban levő gyerek alaphangulata a derű. Melanie Klein figyelmeztet. hogy a kisgyerek játéktevékenysége csak a felnőtt álmodásához vagy más módon megvalósított szabad asszociálásához hasonlítható. Az érzelem társas viszonylatban a művészetekben kommunikálódik. hogy éppen az a barna fatörzs nincs. ihass. – mondja József Attila (Ars poetica). mert a fatörzsek szürkék. Érzelem – spontán derű A következő egyéni lélektani kategória (Karácsony többnyire a klasszikus lélektan kategóriáit használja) az érzelem. nem beszélve arról.

Vizsgálatokból tudjuk. sárga. aztán a szomszéd néni. mert az embereknek még mindig mind a két kezükön kilenc-kilenc ujjuk van! Reméljük. ha javítgatjuk – mint ahogy erről szó volt –. mely a társadalomban a társas szerveződésben nyilvánul meg. nem azért van kilenc ujja az embernek.zse) vagy fehérek – és így tovább. netán a zöld vagy éppen a kék ló lovabb ló. amit emlékeiben tud a dologról és nem pedig azt. Még hozzátehetném itt is: spontán utánzás. hanem azért. ma Zsuzsi. és egyébként is azt rajzolja és festi. a pej. Jó mintát kell adnunk. gyakorolja otthon Ágikával hét végén az emberrajzot. amit maga előtt lát. nagyszüleihez. aminek a társadalomban a tudomány felel meg. Akarat – ad hoc A kisgyerek akarati világa. képzetáramlását is. és meg kell hallgatnunk őt – oldott és derűs légkörben. az ad hoc – alkalmi. (Egészen más a számára fontos felnőttekhez fűződő kapcsolata. szüleihez. A kisgyerek társasága most a kiscica. miben áll a kisgyerek tudománya? Erre egyetlen szóval lehet válaszolni: utánzás. holnap Palkó. gyorsan változnak. A kisgyereket nem kell „tanítani”! A kisgyerek rendkívüli szellemi teljesítményét (két-három év alatt nemnyelvről indulva megtanul egy teljes nyelvi struktúrát „anyanyelvi szinten”) spontán utánzással éri el! Ha tanítjuk. építeni. aki érzel- . úgyszólván nem tud nem utánozni. mert Ágika apja nagy tenyerével gyakorta rácsap. Kortársi kapcsolatai nem stabilak. csak rontjuk a teljesítményét. az értelmi tevékenység kategóriája Karácsony egyéni lélektanában. hanem a körülötte élő felnőttek érzelmeit. mert sokat szoktak együtt barkácsolni. testvéreihez. A kisgyerek kiszolgáltatott utánzó – mondja Rudolf Steiner –. óvó nénijéhez. és nem is csak a látható és hallható külvilágot utánozza. hogy a kisgyerek számára a piros. Vajon mi a kisgyerek értelmi tevékenységének legfőbb jellemzője. Ezekben a viszonylatokban a felnőtt játszótárs. pillanatnyi – jelzőt kapja Karácsonytól. mint az almásderes. vagy más egyebekkel foglalkozni… Értelem – utánzás A következő kategória az értelem. Helytelen az óvodás gyerek apját bíztatni: – Apuka. a fekete vagy a fehér vagy egyéb lószínű. Színezésében érzelmi preferenciákkal dolgozik.

illetve társas lelki értelemben.) Netán valamiféle hittan-tanulásban? Ájtatos cselekményekben? Szó sincs róla! A kisgyerek számára a hit világa – a „vallás”. a szabályozott játék lép.mi szintről közelít a gyerek életérzésekben megfogalmazódó igényeihez. A mese világképében. ha versenghet. amivel azonosulni tud – a mesében realizálódik. a versengés. amely most megint egy határterületen helyezkedik el? (Ahogy az életérzés test és lélek határán. a játék – a szabad játék – helyébe a verseny. A táblázat szerint Mindez most már így festene táblázatba foglalva: Egyéni lélektan hit akarat értelem érzelem életérzés Társas lélektan vallás társadalom tudomány művészet jog Kisgyerek SZELLEM mese ad hoc utánzás spontán öröm játék LÉLEK TEST És ez a táblázat persze folytatható. Vajon miben realizálódik ez a hitvilág. a kisgyerek hite. (Amiről viszont az óvodáskorban szó sincs!) Most majd lassan például alkalmas lesz arra is. úgy a hit a lélek és a szellem határán. mert most a kisiskolás kategóriarendszere következik. akit Karácsony kölyöknek (néha növő gyereknek) nevez. és ő annak szabályait .) Hitvilág – mese És végül. A gyerek másokhoz és önmaga előző teljesítményeihez méri magát. hogy társasjátékot játsszunk vele – úgy a kilenc-tizenegyedik életév felé haladva –. vallása. Életérzése akkor van rendben. ez a vallásosság. és e két szint találkozási pontjában mint technikai lehetőség jön létre a játék. A kölyök (a kisiskolás) és a verseny Nézzük csak! Átlépve és beljebb haladva az iskoláskorba. versenyezhet. átváltozásaiban. csodáiban.

s aztán még két krajcárért a könyvkereskedésben egy szép. Karácsony szavával szólva a gyűjtés lép. vagy aggódva kérdezni. nem hagyja magát korlátozni attól. Megértette. amikor esetleg egy kisfiú. Ez az az életkor. Aztán. És a három füzet egyelőre felkerült a könyvespolcra. amelyből az egykori könyv kiszakadt. írta V. hanem szabadon játszik. amikor a gyerek érdeklődése kapkodó. és utána felháborodottan kijelenteni. hogy ez a gyerek miért nem tud veszíteni. hogy abba ő olyanokat fog írni…! Az életet. egyszer mégis megengedi magának. kisgyerekkel társasjátékot játszani. Most kell próbálgatnia. . bár minden pénzét gondosan hazaküldi nyomorgó családjának. Ebben az életkorban ez a természetes! A gyerek nem csal. és akkor ő akar beérni. Ez az az életkor. A társasjáték vagy kártyajáték egyszerűen nem a kisgyerek életkorához szabott.egyre fokozódó mértékben be is tartsa. lelkiismeret-furdalása súlyosbodik.) Gyűjtés Ami az értelmi tevékenységet – a tudományt – illeti. a nagymamájával sárga füzetet vetetett magának karácsonyra. a magyarok történetét – mindent. „nincs kitartása”. régi könyvtáblát. amikor még nem ült mindig a képernyő előtt. és további két krajcárért. a papírt a könyvtáblába köttesse. és lassan-lassan az esetleges vereséget is megtanulja elviselni. hogy vegyen száz ív gyönyörű papírt. majd helyébe. mindent bele fog írni abba a könyvbe. hogy erre költötte ezt a pénzt.) Munkakedv A kölyök érzésvilágát – művészetét – Karácsony a munkakedv kifejezéssel jellemzi. hogy a gyerek csal. Három kötet. amit a Pósalaki úrnál való felolvasásból vagy Dorogi Sanyika tanításából szerez. de azzal vigasztalja magát. Ez az az időszak. Máté. most kell nagy – de még nem kivitelezhető – terveket fogalmaznia. amikor Nyilas Misi (Légy jó mindhalálig!). hogy esetleg kevesebbet dobott. Bár lelkiismeret-furdalása van. ma karatézni jár. spontán utánzás mellé. az utánzás. amikor hetek-hónapok múlva a könyv még mindig érintetlenül fekszik a fiókja mélyén. régebben. (Hiszen aztán mégis csak megírta az életet és a „magyarok történetét” Nyilas Misi – Móricz Zsigmond. Az elsőbe beleírta: Regény. holnap kajakozni akar menni a barátjával… és ez így van jól. hogy neki kell elsőnek beérnie a célba. (Teljes tévedés óvodásgyereknek társasjátékot venni.

A gyerek nem csak matchboxot, bélyeget, matricát, vadgesztenyét, kavicsot, tollat, kagylót, radírgumit és ki tudja, hogy még mi mindent gyűjt, hanem nagy mennyiségű konkrétumot képes felhalmozni memóriájában, egyelőre még rendezés nélkül. Ez a memoriterek klasszikus korszaka. A szorzótábla megtanulásának ideje. A Waldorf-iskolában két idegen nyelvet is egyszerre kezdenek tanulni a gyerekek, direkt módszerrel, tehát nem lefordítva az anyanyelvre, vagy viszont, hanem ahogyan az anyanyelvüket tanulták kisgyerekkorukban, hallás után, mutogatással, nem írásban, és nem nyelvtani alapon. Mondókák, dúdolók, körjátékok… Az se baj, ha nem érti egészen a gyerek. Tulajdonképpen hiba ilyenkor törvényszerűségeket, struktúrákat – helyesírást, nyelvtant! – tanítani. A tíz-tizenegy éves gyereket nagyon fogja érdekelni, hogy milyen cipőt hordtak Julius Caesar katonái, hogy 47 kilométert tudtak menetelni egy nap alatt, hogy hány kiló volt az egész menetfelszerelésük, hogy és mit főztek maguknak, milyen volt a sátruk, hogyan volt felkötözve oldalukra a fegyverzeten kívül az ásó, mellyel elterelték a Rhodanus (a Rhône) folyót, mire a gallok odaértek. De nem fogja érdekelni a rabszolgatartó társadalom struktúrája, még ha tényleg el is tudnánk magyarázni, hogy milyen volt az. Fogja érdekelni Mátyás király vagy Julius Caesar vagy Winnetou élettörténete is… A konkrétumok, a kalandok, a képben is megragadható jelenetek… Ezeket mind be tudja gyűjteni. Míg viszont a kamasz (ugorjunk most előre egyet) már éppen nem lesz nagy mennyiségű anyag felvételére képes, hiszen gyors növekedése és hormonális idegrendszeri változásai következtében fiziológiás, élettani lustaságban szenved. Ő éppen, hogy arra lesz képes, hogy megélesedett ítélőerejével (Rudolf Steiner) rendbe rakja, strukturálja az eddig felvett anyagot, ismereteket, törvényszerűségeket keressen… De vissza a kisiskoláshoz, a kölyök-gyerekhez. Csapat – barátságok Akarati életével kialakított társadalmi formája a csapat, a banda, az indián törzs. (Vagy legalábbis volt régen, amikor a gyerekek még nem ültek folyton a képernyők előtt.) Ez – vagy legalábbis ez volt – a barátságok klasszikus ideje. Egy példa: A gyerekek úgy ötéves koruk körül értik meg, hogy mi a hazugság. Ilyenkor még úgy fogják föl, hogy elsősorban a felnőttnek nem szabad hazudni. De előfordulhat, hogy az ötéves kisfiú bizalmasan így szól az apjához: – Apa! Délután idejön Oszi, és én azt mondtam neki, hogy mi láttunk egy ufót itt leszállni a kapu előtt. Te ne mondd, hogy nem láttuk! Jó?

Helytelen volna ilyenkor azt mondani, hogy: – De kisfiam! Könnyebb a hazug embert utolérni, mint a sánta kutyát! – és így tovább. A kisgyerek ugyani konfabulál. Összemeséli a valóságot és fantáziáját. Ez ötéves korban még természetes. (A hetedik életév után neurotikus jegy lehet.) Mit tegyünk? Mondjuk kis grimasszal bólintunk. Azután elkövetkezik a kölyökkor. És a barátságokkal kialakul a betyárbecsület. Most elsősorban egymás között nem szabad hazudni – az indián mindig igazat mond; a felnőttnek, egymás védelmében, ha muszáj, lehet. Az osztályfőnök belép az osztályterembe, és látja, hogy az egyik sarokból Laci éppen eldobott egy kislabdát, amelyik kiverve az ablakot, kirepül az utcára. Azt is látja, hogy kedvence, Tivadar, pontosan látta az egész eseményt. Megáll szemben az osztállyal és megkérdezi: – Ki volt az? Senki nem jelentkezik. Felszólítja kedvencét, Tivadart: – Tivikém, ki volt az? Tivi feláll, nyakától a feje búbjáig elvörösödik, lehajtja a fejét és úgy mormogja: – Nem tudom, tanár úr kérem! Az osztályfőnök megrendül, Tivadar hazudik? – Tivikém, csalódtam benned! Aki hazudik, az lop is! Az ilyen emberek kerülnek a Kék fénybe! Holott: Tivadar morális fejlődésének életkorilag tökéletesen megfelelő szakaszát éli, ugyanúgy, mint a konfabuláló ötéves gyerek a magáét. Azt, hogy semmilyen körülmények között nem szabad – nem szabadna – hazudni, mert ez saját személyiségünket is roncsolja, csak a felnőttnek kell, kellene megértenie. (Sajnos, erre az időre azonban többnyire úgy megokosodik, hogy ilyen érzelmi belátást is igénylő megértésre nem lesz többé képes, hanem úgy gondolja, hogy „ez az élettel vele jár”, és nem is küzd ellene, időnként egyenesen megoldásnak tekinti, bár valami rossz érzés azért mindig megmarad, és a sorozatos hazugság idővel szétmarja a kapcsolatokat és a személyiséget.) Ebben a kis kitérőben azt szerettem volna érzékeltetni – a barátságról és a becsületről, a kortárs-csoportok fontosságáról szólva –, hogy milyen félreértésekbe keveredhetünk, ha nem vesszük tekintetbe az életkori sajátosságokat, a legegyszerűbb kérdésekben sem.

Monda A kölyök hitvilága, vallása most már nem a mesében, hanem a mondában, a mítoszban talál otthonra. Az ő hőse most már nem János vitéz, aki a Himaláján át megy Magyarországról Franciaországba, miközben egy-két csillagot is leakaszt az égről, hanem Toldi Miklós, a mondai hős, aki a majdnem belátható történelemben él, és földrajzilag is pontosan követhető úton kíséri Magyarországról Olaszországba Lajos királyt. És akkor vessünk még egy pillantást a kamasz, majd az ifjú korra is. A kamasz A kamasz életérzését Karácsony ezzel a két szóval jellemzi: totem-tabu. Vagyis titok és külön világ. A kamasz elkülönül, sokszor önmagának és környezetének is fájdalmas módon küzd önállóságáért, szakítja ki magát – szerencsés esetben átmenetileg – a család érzelmi burkából, és a benne születő önálló személyiséget hordozza és őrzi valamiféle titokként, amiben éppen a hozzá legközelebb állóknak nem adhat bepillantást. Érzelmi élete (művészete) a középkori céhvilágból eredő „remek” szóval jellemezhető. A segédsorból mesterré előlépő legény vizsgadarabja a remek, amiben minden tudását belesűríti. Ez az érzelemvilág „mindent egy lapra”hangulatban él, a rajongás, az ideálképzés hangulatában. Ha vannak még kamaszkori művek (mint ahogy 40-50 évvel korábban még voltak), akkor ezekben (legyenek regények, drámák, festmények, naplók, tán eposzok) az egész világ benne van. Társas formája – Karácsony szavával – a szerzet. De azt is mondhatnánk, hogy a másokat kizáró kellemetlen, exkluzív klikk. (Az a régi pedagógiai jelszó, hogy a klikkeket robbantani kell, a kamasz is tartozzon az egész osztályhoz, az egész iskolához, az egész úttörőcsapathoz, mély pszichológiai tudatlanságból és a belátás teljes hiányából fakad.) És végül a kamasz hitformája: eskü-átok. Fekete-fehéren lát. Vagy felesküszik valakire testestül-lelkestül, vagy mindenestől ki- és elveti őt. A kamasznak ideálra volna szüksége. Egészséges volt, hogy régen szerelmesen rajongtak egy-egy tanárért, tanárnőért a kamaszok, nemi különbség nélkül. Ma pótideálok – például zenekarok – lépnek a személyesen is megélt ideál helyébe. Nem az a baj, hogy zenekarok, hanem az, hogy csak a képernyőn vagy a pódiumon léteznek a rajongó számára, és nem személyes kapcsolatban.

Az ifjú És végül: az ifjú. Az ifjú életeleme: a harc. Életérzése akkor van rendben, ha harcolhat. Joga van harcolni a felnőtt világba való bejutásért, a felnőtt világ megváltoztatásáért. Művészete, érzelmi élete rituális, maga által megteremtett, szentesített hagyományokat követ. Tudománya, értelmi élete: dogmatikus. A felismert egyetlen igazsághoz vagy egyetlen rendszerhez ragaszkodik. Társas élete liturgikus. Mindig ugyanabban a sörözőben, mindig ugyanazokkal, mindig ugyanannál az asztalnál, mindig ugyanazt fogyasztva – és így tovább. És végül hite: a kétely! Karácsony felfogása szerint csak a kételyen áthaladva küzdhetjük ki valódi, személyes hitünket. A kételkedő ifjú felnőtt társa, partnere a vitapartner, aki a végtelenített disputákban mindig újra megvallja saját hitét, kitéve azt az ifjú marcangoló kételkedésének.

Erről szó sincs! Az állam mindig többé-kevésbé személytelen moloch. tapasztalataiban. hogy nagyon nagy mértékben. illetve a rugalmas iskolakezdés esetében). szülőkkel. érzelmeiben. vagy ha nem találja. hogy mindenkinek – minden szülőnek. ehhez kellene bátorságot és erőt merítenie. és amelyekről azt gondolom. Bátorságot és erőt ahhoz. Kimeríthetetlen téma. hogy állam apuka. szakemberekkel. minden gyereknek – a maga megoldásához kellene idővel eljutnia. és az állampolgárnak lehetősége – de úgyszólván kötelessége is – jogaival élni. Különösen szülőknek. március 14-én. minden családnak. hogy a megfelelő óvodát és iskolát keresse meg gyerekének (amit ő annak tart!). A diktatúra és a demokrácia abban különböznek. alapítsa meg. Itt most csak egy pillantást vethettünk azokra a főbb kérdésekre. amelyeket én a jelenlegi óvodák és iskolák szempontjából a legfontosabbnak tartok. inkább a rosszra hajlik. aki a diktatúrában buta és gonosz volt. hogy a demokráciának kimunkált jogrendje van. a gyermeket érintő döntésükben a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe elsősorban.” Egyezmény a gyermek jogairól (Magyarország képviselője aláírta: 1990. Tudnunk kell: a demokrácia és a diktatúra nem abban különböznek egymástól.) Gyerekek – óvodák – iskolák. fogjon össze másokkal. . A felvillantott összefüggéseket (igazságosakat vagy tévedéseket) mindenkinek magának kellene továbbgörgetnie életében. a demokráciában egyszerre csak okos és jó lesz. és mint ilyen. kezdeményezze a törvények módosítását (ahogy ez megtörtént például a kötelező beiskolázás.Zárszó „A törvényhozó szervek minden. Biztos vagyok benne. sokszor döntő módon befolyásolhatják gyerekeink életét. gondolataiban. Ha törvényi akadályokba ütközik. és hozza létre.

negyven szülő akart „szabad”. arra hivatkozva. máris többet ért el. konok pereskedőt). Nem szeretek pereskedni. Az állam a közben eltelt időszak alatti legmagasabb banki kamat kamatos kamatával fizette vissza a büntetéspénzt. Nem szeretek veszekedni. amelyet bezáratni nem lehetett. szakemberben netán felkeltette – vagy megerősítette – a szabad. se pénzem. A szülők ezt a pert is – mint ezeket a pereket általában. igen előkelő helyen. se időm. tudnunk kell: a működő demokráciákban is csak folytonos jogvédelemmel és jogérvényesítéssel tudják az állampolgárok a demokratikus játékszabályokat valóban fenntartani. Ilyenkor a szülők pereltek. mint amennyit szerzője. de büntetést fizettettek a szülőkkel. Ha ez a kis könyvecske csak egy-két szülőben. az államnak a családokba benyújtott csápja. vagy „tolsztojánus” iskolát alapítani. hogy a dolog nem elég szakszerű és nem adta ki az indítási engedélyt.) A demokráciában a közoktatás: szolgáltatás. melyet az állampolgár igénybe vesz. akkor ezt a szakfelügyeletek persze engedélyezték. hogy nem tesznek eleget a gyerek iskoláztatási kötelezettségének. szabaddá az iskolaalapítást). De ha mondjuk. Ha nemzetközileg elismert rendszerek alapítottak iskolát (a német alkotmány hetedik paragrafusa teszi. hogy a szülők továbbra is a nem engedélyezett iskolába járatták gyerekeiket. Nem vagyok querulans (ahogy a szakszó jelöli a folyton zsörtölődő. és kívánságai. akkor a szakfelügyelet rögtön lecsapott. se kedvem hozzá…) Mégis. sorra – megnyerték.Amikor a német szülők és szakemberek a német iskolarendszert megkezdték többé-kevésbé demokratikussá átépíteni a hatvanas és hetvenes években. „zöld”. az iskolaügyben is. (Nem is szoktam. Előfordult olyan eset – például az észak-rajnavesztfáliai Bochumban –. . szuverén alakítás vágyát . mert még folyt a per. (Nem egyszer már az óvoda vagy a vezető óvónő is hatóságként viselkedik és rendelkezik. úgyhogy ez egész jó befektetésnek bizonyult. belefogva. A diktatúrákban az iskola valamiféle hatóság. valamint érdekei szerint – lobbicsoportok közreműködésével – alakít. remélhetett. akkor a perek egész sora zajlott.