A gyakorlati pedagógia néhány alapkérdése

Iskolán kívüli nevelés
Heimann Ilona Lénárd Sándor Mészáros György Rapos Nóra Trencsényi László

Bölcsész Konzorcium

2006

Kiadta a Bölcsész Konzorcium
A Konzorcium tagjai: • Eötvös Loránd Tudományegyetem • Pécsi Tudományegyetem • Szegedi Tudományegyetem • Debreceni Egyetem • Pázmány Péter Katolikus Egyetem • Berzsenyi Dániel Főiskola • Eszterházy Károly Főiskola • Károli Gáspár Református Egyetem • Miskolci Egyetem • Nyíregyházi Főiskola • Pannon Egyetem • Kodolányi János Főiskola • Szent István Egyetem

A kötet szerzői:

Szerkesztő: Szakmai lektor:

Heimann Ilona Lénárd Sándor Mészáros György Rapos Nóra Trencsényi László Trencsényi László Ballér Endre

A kötet megjelenése az Európai Unió támogatásával, a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében valósult meg: A felsőoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése HEFOP-3.3.1-P.-2004-09-0134/1.0

ISBN 963 9704 63 6 ö ISBN 963 9724 06 8 © Bölcsész Konzorcium. Minden jog fenntartva!

Bölcsész Konzorcium HEFOP Iroda
H-1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A. tel.: (+36 1) 485-5200/5772 – dekanbtk@ludens.elte.hu

A GYAKORLATI PEDAGÓGIA NÉHÁNY ALAPKÉRDÉSE

Sorozatszerkesztő: M. Nádasi Mária

ISBN 963 970 464 4

Lektorálta: Ballér Endre
ELTE PPK NEVELÉSTUDOMÁNYI INTÉZET

2006
HEFOP-3.3.1-P.-2004-09-0134/1.0 sorszámú pályázatra

1

Ajánlás a sorozathoz
Pedagógia szakos egyetemi képzés az 1950-es évek óta folyik az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Az oktatáshoz évtizedek alatt kidolgoztunk, továbbfejlesztettünk olyan jegyzeteket, tankönyveket, kézikönyveket, amelyek más egyetemek, főiskolák pedagógia szakos képzésében is használatosak voltak. A kétszintű („bolognai”), 2006 szeptemberében bevezetésre kerülő felsőoktatási rendszer új feladatok elé állított bennünket, pedagógia szakon tanító tanárokat: szükségessé vált a gyakorlatiasabb jellegű alapképzéshez szükséges oktatási segédletek kidolgozása. Megragadva a HEFOP pályázatban felkínált támogatást, a pedagógia alapszak számára oktatási segédanyag készül valamennyi hazai tudományegyetemen – természetesen az egyes intézményekben eltérő tartalmakra koncentrálva. Az alapképzés tantervéhez igazodva számunkra, az ELTE PPK oktatói számára különösen nyolc téma tanításának-tanulásának támogatása tűnt fontosnak akkor, amikor 2005 őszén a projekttervet kidolgoztuk. Ezek a témák és az azokat kidolgozó szerzők a következők: • • • • • • • • Pedagogikum a hétköznapokban és a művészetekben (Hunyady Györgyné, M. Nádasi Mária, Trencsényi László) Bevezetés a pedagógiai tájékozódásba (Dömsödy Andrea) Hatékony tanulás (Gaskó Krisztina, Hajdú Erzsébet, Kálmán Orsolya, Lukács István, Nahalka István, Petriné Feyér Judit) Történelem, társadalom, nevelés (Bábosik István, Baska Gabriella, Schaffhauser Franz) Család, gyermek, társadalom (Bodonyi Edit, Busi Etelka, Hegedűs Judit, Magyar Erzsébet, Vizelyi Ágnes) Az iskolák belső világa (Bábosik István, Golnhofer Erzsébet, Hegedűs Judit, Hunyady Györgyné, M. Nádasi Mária, Ollé János, Szivák Judit) Iskolán kívüli nevelés (Foghtűy Krisztina, Hegedűs Judit, Heimann Ilona, Lénárd Sándor, Mészáros György, Rapos Nóra, Trencsényi László) Esélyegyenlőtlenség és méltányos pedagógia (Réthy Endréné, Vámos Ágnes)

A témák kidolgozására huszonhét, egymással folyamatos, szoros munkakapcsolatban álló olyan oktató vállalkozott, akik a pedagógia szakos képzésben gyakorlattal rendelkeznek, akik a témák kifejtésekor a szakirodalom mellett saját kutatási eredményeik, gondolataik, meggyőződésük közlését, egymással való egyeztetését, összecsiszolását is fontosnak tartották. A tartalmi megbízhatóság mellett a feldolgozhatóság szempontjait is szem előtt tartotta ez a szakmai közösség. A könnyen kezelhetőség érdekében mindegyik témát önálló munkatankönyvbe rendeztük. Ez azt jelenti, hogy a kifejtő rész mellett minden fejezethez készítettünk az anyag feldolgozását, az önellenőrzést segítő feladatokat, és kigyűjtöttük a legfontosabb fogalmak értelmezését is. Az egyes részeket záró irodalomjegyzék az írások természetes tartozéka. A kötetek hasonló szerkezeti felépítése az eligazodás megkönnyítése mellett a szövegekkel való munka „otthonosságát” kívánja szolgálni. A pályázat lehetőséget adott a tartalom elektronikus megjelenítésére is. Ezért minden munkatankönyv tartalma megtalálható CD-n könyvszerűen, olvasható-nyomtatható formában, de aki igényli, akinek módja van rá, választhat elektronikusan igényesebb megoldást is. Követve az instrukciókat feldolgozhatja a köteteket a szerzők által kimunkált tartalmi 2

A CD-k használatához szükséges minimális rendszerkövetelmény: 800 MHz Pentium II. A munka nem készült volna el Csizmadia Zsuzsanna és Egervári-Farkas Zsuzsanna szövegszerkesztő munkája. Dr. amelyben az egyes kötetetek legfontosabbnak tartott fogalom.kiegészítésekkel. Az elektronikus megoldás kigondolója és figyelemmel kísérője Ollé János. érdekes. interaktív megoldásokkal. örömteli feldolgozásra alkalmassá tenni.elte. július 31. felsorolásait lehet megtalálni. Budapest. Nádasi Mária egyetemi tanár sorozatszerkesztő Megjegyzés: A sorozat teljes anyaga CD formában is hozzáférhető. Windows XP operációs rendszer 3 . 16 bites hangkártya.hu címen. M. CD olvasó optikai meghajtó. 64 MB RAM. Röviden szólva: minőségi tartalmat régi és új közvetítő eszközök korszerű kombinációjával kívántunk elgondolkoztató.és összefüggés értelmezéseit. kivitelezője Kováts Miklós volt. Csak ilyen feldolgozás esetén érhető el az összesített fogalomtár. 2006. 32 MB VGA RAM. Célunk elérésére vonatkozó észrevételeket köszönettel veszünk a nevelestudomany@ppk. kollégiális figyelme nélkül.

kötet ISKOLÁN KÍVÜLI NEVELÉS Szerzők: Foghtűy Krisztina Hegedűs Judit Heimann Ilona Lénárd Sándor Mészáros György Rapos Nóra Trencsényi László Szerkesztő: Trencsényi László 4 .A GYAKORLATI PEDAGÓGIA NÉHÁNY ALAPKÉRDÉSE 7.

Óvoda (Lénárd Sándor)............2...... A „vörösre festett herbartizmus”-szindróma..4.... 17 2........... 13 2.................................................... 43 2............................6... 38 2...... Fiatalkorúak börtöne (Hegedűs Judit – Heimann Ilona) ........................... 37 2. 34 2.....5..................................6.............................. Kollégium (Lénárd Sándor) ..... 18 2.......6.............................................. 26 2.............6.............................2..........................4.. 31 2.............................4........2...........5..............................................................4...2........................................................4....................... úttörők és társaik......... tánciskola) (Heimann Ilona)45 2.......... Piaci szolgáltatások (Trencsényi László) ........4................. 38 2.................... 34 2.............. Mozi................ 23 2...........................15..3. Kitérő ......... 7 1.........4............. 22 2........................... 35 2...... pionírok...........................................10..................5...................................4............................... filmszínház (Trencsényi László – Mészáros György) .. 42 2...... A modern iskolarendszer kialakulása – a nem-iskola típusú intézmények nézőpontjából (Trencsényi László)............... Uszoda... 36 2.................................Tartalomjegyzék Előszó a kötethez............ Gyermekmegőrző (Rapos Nóra) ..... Koncertterem (Trencsényi László)..........4.......................................... 21 2........ bent is az iskolában: a „napközis” probléma (Heimann Ilona)........ Intézmények (Trencsényi László) .........4. Gyermekorvosi rendelő (Lénárd Sándor)... A nevelési színtereket magába foglaló rendszer elemei (Trencsényi László)...................... Könyvtár (Trencsényi László).............................................. Civil kezdeményezések (Trencsényi László) .......... Sportegyesület (Lénárd Sándor).....18....................... 17 2... 48 2............. Állam – civil szféra – piac: a nevelési színterek „gazdái” ...........17............... A gyermekkultúra kialakulása...........4............... A tömegiskola kialakulása és válsága ....4... Táncház (Trencsényi László) ............................................4.................................... klubnapközi (Heimann Ilona) . 21 2................................................................... ÁMK – általános művelődési központ........5.2..................4...........................................................................3.......... Egy lehetséges rendszer a jelenségvilág leírására (Trencsényi László) ....4......................................................11.......... többcélú intézmény (Trencsényi László) ...................................... gépjárművezetői iskola........ 8 1..4.......... Innovációk....... 14 2......................... Gyermekjóléti szolgálat (Rapos Nóra)..........................6........ tanulószoba............2..........Heimann Ilona) ..12..........................3........................kint is................................4...1...........................4................................................5..5...............20 ....................................1.................................... 40 2.... 40 2.............2.............6................................................. 24 2......1...............1......... játékterem....... Krízisotthon (Rapos Nóra) ..4...........................................2......4.................................................. 55 5 ......... serdülőszervezetek (Trencsényi László).... Napközi otthon (Heimann Ilona)............... 11 1..........................4................ 10 1.....................................3 Iskolaotthon.................4.................................. A táborozás (Heimann Ilona) ... 28 2.......... Nevelési tanácsadó (Rapos Nóra) ...............4. Ellátások az iskolában (Heimann Ilona).......... 21 2...... 27 2..... Ifjúsági szórakozóhely................................. 30 2........................ Múzeum (Foghtűy Krisztina – Heimann Ilona) ...................... Művészeti iskola (Trencsényi László).. 46 2...13.............5.......... 19 2..............19.. body-terem (Lénárd Sándor) .... edzőterem................................................2..........2....3................ Bölcsőde (Lénárd Sándor)................... Cserkészek.....9.............. 50 2........... 14 2.............14...........3............. diszkó (Mészáros György) ... 12 1................. reformok – kívül vagy belül? ..... 54 2....... tornacsarnok..................................... 33 2....................................... 8 1....4........................ Tanfolyamok (nyelviskola... Javítóintézet (Hegedűs Judit –Heimann Ilona) ... 41 2............................... Egyházak (Mészáros György).... 42 2........8........................... Stadion (Mészáros György) ............ Gyermekotthon (Hegedűs Judit ......... Színház (Trencsényi László) ............. 48 2........ Művelődési ház (Trencsényi László) ............ 18 2....... Fitness klub..4.......................................................................................................... Gyermekszervezetek........1...7...........16.......................4....... Kulturális egyesületek (Trencsényi László)..........................1..........

........................................................................7... televízió (Mészáros György) .............. 61 Zárszó .......................................................................................................1............................................ 59 2................................... Nevelő médiumok ......................................................................................... 66 Fogalmak.....................................4................................................... Gyereksajtó (Trencsényi László) ..................7.......................................................... 56 2...........................................2...... 57 2............................. 56 2..................................................................7...........................7.7...................................................... 71 Irodalom ...........................3.... Rádió..........8.................. 67 Feladatok .......................................... Gyerekkönyv (Trencsényi László) .................................................................................. Mindennek fonákja? – vagy tán nem is az – az ifjúsági szubkultúra jelenségéről (Mészáros György)..... 56 2................. 77 6 ..................2............................................................................. Internet (Mészáros György) ...........

az önnevelés tudatosságához. (Óvatos jövőkutatással azt a kérdést is feltesszük: vajon ez így is marad?) Egy elméleti bevezető tanulmány után sorra vesszük a nevelés iskolán kívüli színtereit. hogyan járulnak hozzá a személyiség (részleges vagy egészleges) fejlesztéséhez. legalábbis legfőbb típusait.Előszó a kötethez Ebben a kötetben kifejtjük majd: az iskolaintézmény egy meghatározott történeti folyamatban vált a nevelés-nevelkedés kiemelkedő helyszínévé. a társadalomban vetélkedő-versengő értékek közti választáshoz. s mérlegre tesszük: miképp. 7 .

már akkor is erről volt szó!).és európai kortársainak . polgári ivadékok számára is minden szűrő nélkül nyitott volt. nemkülönben vannak olyanok. tartósan megmaradó vagy éppen háttérbe szoruló helyszínek. mert a nem-nemesi. Felfogásunk szerint ez egy olyan új minőség a nevelés-oktatás (gyermekek és serdülők publikus intézményben tartása-fejlesztése-kiválogatása) történetében. 1. De mire is van szüksége? A generációnak egy fedél alatt tartására.1. Tessedik . melyek a nevelkedés szempontjából fontosak. a tömeges iskolázás kialakulását vázoljuk fel annak érdekében. Nem csupán annak felismerése. s látunk. melyet ma iskolának nevezünk. Megkezdődik a releváns. Ennek több évszázadra tehető lassú kialakulása. Hiszen az bizonyosodott be. Tantervi paradigmaváltás megy végbe! Megszületnek a „modern” tantárgyak. a polgárosult-polgárosuló iskolát tekintjük. hogy benne felértékelődött a laikus (vagyis polgári) tudás közvetítésének a fontossága. S olyan nevelési színterekről is szólnunk kell. hogy igazoljuk: a nevelés megannyi más színtere e folyamat. a közös morális parancsok és a legfontosabb szimbolikus javak elsajátítására? Erre még nem jött volna létre a modern. gyakorlatias tudás iskolai közvetítésének korszaka –. hogy ezzel a modernizációs lépéssel. Álláspontunk szerint vannak ennél az intézménynél ősibb. A modern iskolarendszer kialakulása – a nem-iskola típusú intézmények nézőpontjából (Trencsényi László) Ebben a fejezetben az iskola. segítették az iskola dolgát. Kidolgozódáson azt értjük hogy a család-rokonság-szomszédság s a hozzá tartozó egyházi közösség szerves egységéből.iskolájában a tantervi kánon rangjára emelkedett. a reneszánsz korszak tudás-eszménye. hogy iskolára mindenkinek.1. „tananyaggá” vált megannyi. a néprajz nyelvén a „belenevelődés” már nem volt elegendő. s kortársainak 8 . hogy a belenevelődés nem hatékony azért. vagyis az iskolázás történeti változásainak tükrében értelmezhető. melyek éppen az iskolával való elégedetlenség okán jöttek létre. mely más elemzésmódot igényel mint az elődök. hogy ez a tudás már elavult tudás a maga korában – a XVIII. e „technológiával” nem behozható a gazdaság lemaradása (bizony. s ennek konok és példaadó reformere európai szinten Tessedik Sámuel. A tömegiskola kialakulása és válsága Tekintsünk vissza a nevelés történelmének legutóbbi 300 esztendejére! Ebben a fejezetben iskolának a kötelező iskolázás. a társadalmak irányításában-fenntartásában érvényesülő művelt világi csoportok jelentőségének növekedése vezetett a XVII-XVIII-XIX. mert lassú. A reformáció és ellenreformáció küzdelmei a „lelkekért”. melyben az csupán a „vasárnapi tudás” közvetítésének szolgált időbeli és téri keretül. A modernsége ezen iskoláknak nem csupán a mindenkire való kiterjesztés volt. polgárinak tekinthető közoktatás! Polgárinak nevezhetjük nemcsak azért. korábban gyakorlatiasan – a néprajz pontos fogalma szerint: belenevelődéssel – elsajátítható tudás. nem elégíthető ki a modern gazdaság tudásigénye. Véget ér az iskolának az a protoszakasza. Tessedik gazdasági és pedagógiai reformizmusa. melyek éppenséggel az iskola versenytársául szegődtek. alakultak ki. Mégis meg kell közelítenünk a jelenséget úgy.modernnek tekintett mindennapi eligazodás számára. Polgári abban az értelemben is. s a társadalom egészének is szüksége van. ennek erkölcsi. Az iskolának az intézményrendszer teljességéből való „kidolgozódására” modelleket fogalmaztunk meg – ezek szemléltetik a folyamat főbb szakaszait. a középkori társadalom ünnepnapjainak és munkanapjainak füzérében érvényesülő kultúraátadás. század végén vagyunk! . a népoktatás. láttatható. század folyamán olyan intézményhez. értékközvetítés. szakmai értéke megkérdőjelezhetetlen. Sőt az is beigazolódni látszott.

melyet a reformpedagógia a német filozófus-pedagógiaprofesszorról. Az iskolák számára kiadott előírások (adta ki légyen egyház. E rendszer divergens módon való fejlődése figyelemre méltó. kurzusok szabadak a belátogatást tekintve is. kiküszöbölendő. Olyannyira. Az iskola fentebb vázlatosan bemutatott expanziója. s minden más hatás. mely elvonja figyelmét. a császárnő akár) különösen alkalmasnak tűntek – legalábbis kiadóik szerint – a „hivatalos” morál. század elején létezett elemi indulat. illegális tudássá. Vitathatatlan Herbart „érdeme” abban. Ennek alapító atyja a hosszú életet élt teológus-költő. melyet korábban a családi élet. ahogy mondani szokták „alulról fölfelé”. mint a mesebeli kis gömböc mindet bekebelezze. immár világi „papjai” képesek a rakoncátlan növendék. s apadóban az a XX. mely az iskola „elkárhozását” egyenesen a „nevelőoktatás” komor és szigorú königsbergi professzorának tulajdonítaná. a mindenkori új generáció megregulázására. fontos. hogy az (iskolásított) tudás közvetítése. Vagyis kialakulni látszott az a helyzet. Innen eredeztetik a rendszer elevenségét. Bár vannak mértéktartó. De van példa más útra is: a dániai iskolarendszer kialakulásában minden elemző annak időtálló organikus voltát emeli ki. úgymond a „libalegelőn” lehetett a maga természetes módján elsajátítani. oktatására. ahol az Erény felkent. így a hivatalos iskola utáni Afterskole. hogy minden tudás forrása az iskola. hogy az iskola. hogy többnyire nem egyszerűen a kell-eket foglalták magukba ezen okmányok. szakszóval a „nem-iskola” szféráinak. Az iskola az a hely. színtereinek mint illegitim szférának tételezéséhez vezetett.hasonló lépéseivel egy csapásra enyhén szólva presztízsvesztes lett mindaz a kultúra. Herbartról „herbartizmusnak” nevezett. hogy voltaképpen delegitimált minden tudást. állam. S ez a folyamat 200 év alatt olyan „tökélyre” jutott. az iskolán inneni világ. gátló. Kezdetét vette a világ „eliskolásítása”. s az ő könyvei. érdeklődését életkorilag. hiszen a tanulócsoportok. Most már nemcsak az erkölcsi-világnézeti üzenetek (s ennek nem csupán forrása. Grundtvik. nemkülönben a munka világába nehezebben mondhatnám: saját ütemükben . hanem a szabad dániai közösségek. kiterjeszkedése tehát fokról fokra az iskolán túli. elkerülendő faktorrá.és műveltségkép közvetítésére. mint az értékek világába beavató egyetlen valamire való kognitív tevékenység az iskolaintézmény alapvető tevékenységévé vált. az így felfogott tanulás.illeszkedő fiataloknak az Ungdomskole (Fiatalok iskolája). adaptivitását és társadalmi legitimitását. Nem az erőt gyűjtő állam alakította ki szisztémáját. miről is kell beszélni az iskolában. ám az iskolában nem legitim valóságot A jelenség átvezet a „nevelőoktatás” több évszázados tradíciójához. Ezért gondolják sokan ma kritikusan: olyan irreleváns tudásokkal tölti meg az iskola a tanuló fejét. tematikájuk is az adott csoport. minden más impulzus zavaró. hanem a világban való eligazodás tudása és készségrendszere is megindult abba az irányba. az alkalmazás és alkalmazkodás feltételeit. mint az iskolát a nevelés jótéteményének abszolutizmusához vezető gondolkodót. alegális. S nyilván a többi az el nem ismert. közösség érdeklődéséhez igazodik. elfedi a megismerni-érdemes. a majorság környékén. Herbart mégiscsak joggal jeleníthető meg úgy. Ezek a tantervek szabályozzák: mit is kell tanítani. majd vezetésére. újrafelfedező. máig érvényes képződmények születtek. társadalmilag releváns tudásról. s a projektszerű tanulási 9 . a „hivatalos iskola” és „nemiskola” között mindvégig érdekes. illetve ennek Mestere. de közvetítési rituáléja is) kerültek a természetadta közösségeken kívülre. Az állam elismerte grádicsokon való előrehaladás mellett állami bizonyítványok kötelezettsége és ígérvénye nélkül valóságos „második iskolarendszerré” alakultak a népfőiskolák. ezúttal is alternatív kultúrává változott. amit nem az iskolában lehet megszerezni. S miközben a népfőiskolák szabad közösségei behálózták az országot. de lehetett tartalmukat úgy értelmezni: mit szabad egyáltalán. az iskolázás grádicsait. Ez utóbbira a közép-európai szemlélő hamarább tűzné az ifjúsági közművelődési intézmény címkét. vagy éppen a filozófiai jelentőséget méltató elemzések.

pionírok. „néptől való leválás”. önmaga 10 . hogy ültessék el azokat. Ez az „eredetmondája” a 4H mozgalomnak. akkor sem igénylik legitimitásukhoz a hatalom intézményrendszerét. S ugyancsak a XIX. pionirosdit. század középi. Egyúttal – ezzel szoros összefüggésben – igen sok társadalmi rétegben csökkent a család kohéziós szerepe. Ne feledkezzünk meg arról a változásról sem. Karinthy. „elkülönbözés” rituáléit. Kosztolányi. Egy tanító néni 1896-ban „farmerosdit” játszani javasolt diákjainak. Cserkészek. 1. hogy rakoncátlan osztályát szervezze nagyszabású. mint a hivatásos nevelőintézmények. másfelől Móricz. s figyeljék mi lesz. nem egyszer szatirikus írásaiban adott világos képet. Kialakult a diákéletnek az a világa. úttörők és társaik A XIX. Ő a korszellemnek adózva – a katonásdi játékát ajánlotta az ifjúság nevelésén fáradozók figyelmébe. A serdülőmozgalmak genealógiai mondája a század utolsó éveire esik. hiteles vázlatokat elbeszéléseiben. gazdagodó folyamatról tanúskodik. A kultúraközvetítés csarnokai ebben az esetben nem a (többnyire a társadalom egészének érdekei nevében fellépő) állam közbeiktatásával szolgálják a társadalmat: megőrizték a szerves kapcsolatrendszert. E spontán csoportosulások nevelő hatása kétségbevonhatatlan. század eleji reformpedagógia pszichológiai (gyermektanulmányi) kutatási igazolják: az önmagát. azaz a „cserkészkedést”. Szinte egy időben ajánlotta neveletlen „fiainak” egy amerikai tanító. Ám az így hegemón szerepbe kerülő iskola mégsem volt elegendő! A városi gyermekbandák történetének mintegy száz esztendeje a hivatalos intézményeken kívül szerveződő. melyről egyfelől a szegénységgel birkózó magyar faluval a háttérben Móra Ferenc fogalmazott megrendítő. S 1912-ben az angol tábornok. legendásan zord világa lényegében visszavonult – még Közép-Európában is . iskolarendszerré válás során. utolsó éveiben egy New York-i iskola pályakezdő tanítójának ajánlotta gyóntatópapja. olykor kedvezőtlen hatásegyüttesének érvényesülése közepette tette meg az iskola Európa-szerte történelmi útját a kötelező népoktatás. Németországban „vándormadarak” kelnek útra. hol a társadalom átlagában elfogadott „jó” célokat (legalábbis „ártatlan” célokat) követő. egy-egy különleges magocskát küldvén haza a gyerekekkel. A jeles kortársak is világosan látták: a rendszerré merevedésben ott rejlenek a feloldásra váró ellentmondások is. S ugyancsak e folyamatok függvényében haladt előre az un. Baden Powell érett formájában írja le a „Scoutism of boys”-t. század vége új szükségleteket teremtett a nevelésben. destruktívvá váló csoportok gyarapodásáról. az az életérzése. Nem újonnan kellett kitalálni. hol társadalomellenessé. szekularizáció. az egyházi és társadalmi élet korábban egészen szoros kapcsolatának. Gyakorlatias felismeréseit majd a XX. Olykor hatékonyabban szocializáltak és szocializálnak. Egy kaposvári tanító úr – a milenneumi hangulatban – „szittyásdit” játszani javasolt a gyerekeknek. A városiasodás megannyi bonyolult.formák észrevétlenül oldódnak a helyi közösség számára hasznos már-már munkaszerű tevékenységbe Az Ungdomskole már-már nem-iskolaszerűen működik.2. hogy vele együtt játsszanak indiánosdit. hogy a konszolidált társadalom intézményei miképp kísérelték meg rendre „megszelídíteni” ezeket a kezdeményezéseket – váltakozó sikerrel. egybefonódásának lazulása. olykor kedvező. természet-közeli civil mozgalmában látta a nevelésben bekövetkezett hiányokat pótolandónak. az iskola falain túlnyúló szerepjáték szerint „köztársasággá”. S szól a történet arról is. Ezért amikor iskolaként működnek. majd a termést együtt értékesítik. kamaszoktól. sz. hogy a városiasodó településeken a munka világa már nem igényelte annyira a gyerekkezeket – a gyermekmunka XIX. hanem szervesen adódott a tradícióból. Ez a „School city system” keletkezéstörténete. Az iskola egyre több időt követelt a gyerekektől. illetve Molnár Ferenc (utóbbi a Pál utcai fiúk sorsát megörökítve) kritikus.a szegényparaszti világba. s iskolán kívüli.

hogy a totális állam viszonyai közepette e szervezetek végképp elveszítik civil karakterüket. 1909-ben Bartók Béla kiadta a Gyermekeknek című zongoradarab-fűzérét. a háborúk évszázada lett. Nem véletlen. 1968 a diáklázadások éve. század végére a modernizáció. A Gyermek Évszázada (ez a bizonyos huszadik) – ellentétben Ellen Key szelíd jóslatával – a konfrontációk. világháborút közvetlenül követő időszak. alig idősebb fiúk vezetését elfogadó gyerek-személyiség boldogul majd a társadalom „dzsungelében” is. immár a lenini eszmék jegyében. mely ezekben az években nemzedékké formálta – egy korabeli drámaíró darabcímével mondva – a „dühöngő ifjúságot”. hogy e sajátosságaikkal nem is olyan távoli öccsei. Új zene. olyan kulturális nyelvvé. Jelképesen mondva: a gerendára a féltve őrzött családi biblia. A gyermekkultúra kialakulása Ez a rövid fejezet a gyermekszabadidő kérdéseit. kamaszok. Már nemcsak az iskola volt a „magaskultúra” közvetítésének helyszíne és alkalma. politikának háborússá váló törvényei közepette a gyerekek. a kalendárium és az ábécéskönyv mellé új kötetek kerültek. Flóri könyvét (az első magyar gyerekkönyvet. Új kultúra is keletkezett. Móra. szervezetük formalizálódik. Kelet-közép-Európában a maguk merev kereteiből kivonulni kívánó fiatalok a táncház-mozgalmat. de a XX. csoportos szocializációs szükségleteinek durva kihasználására még szélsőségesebb példák is vannak. olykor az iskolával érintkező intézményrendszerben. „nem kérünk a felnőttek által ránk kényszeríttet rendből” életérzése is összeolvadt abban az olvasztótégelyben. a polgárosodás rendre beszivárgott a gyerekvilágba. A közéletnek. romantikával-titkokkal teli szervezetet működtető. 1919-ben már négy gyerekmozit állítanak fel a magyar fővárosban. melynek lényege a nemzedéki másságban rejlik éppen. Megannyi társadalmi feszültség gyűlt össze a modernitás körülményei közepette.létfeltételeit megteremtő. A XIX. új zenei ideálok nagy időszaka ez. de ez a „megcsináljuk magunknak”. 1. a nemzedékek közötti kommunikáció elutasításán. a nácik Hitlerjugendjére. a 20-as években megszületik a világ első gyerekszínháza (a polgárháború viszonyai közt vergődő SzovjetOroszországban). Bezerédj Amália munkáját) még csak az udvarházakban olvasgatták. a nagytársadalomból való harcos vagy békés kivonulás vágya. mikoris alig negyedszázaddal a II.és serdülőmozgalmak alapformája. Benedek Elek tollából 1896-ban megjelent a Magyar mese és mondavilág. világháború után a cserkészet hamar militarizálódott. az állami intézményrendszer részeivé válnak. a polgárháborúból ocsúdó Szovjet-Oroszországban ugyanerre a sorsa jutottak a „pionírok”. a népi kézművesség mozgalmát találják meg. jelenségeit a klasszikus értelemben vett gyermekkultúra összefüggéseiben villantja fel – a művészetekkel szoros kapcsolatot tartó világát az iskolán kívüli. A művelődésszociológusok egyenesen arról beszélnek. megszületik a gyermeksajtó. A kettészakadó világ túlsó felén. század elejére a középosztály is hozzáférhetett a gyereksajtó darabjaihoz. húgai ők a nyugati lázadóknak. Móricz gyermekirodalmi munkássága megindul. az olasz fasiszták Balilájára gondoljunk. fiatalok spontán csoportalkotási. s 11 . a felnőtteknek szóló lapok utolsó lapjain megjelentek a gyerekrovatok. Az I. Jellemző. Különleges idő e jelenségvilág elemzésére a II. világháború után jellegzetesen felerősödött a nyugati világban a fiatal generáció elfojtott törekvése egy szuverén ifjúsági világ létrehozására. megszületik a Lego-játék. hogy a „katonásdi-játék” lett az iskolán kívül szerveződő gyerek. Az ebben az időben Magyarországon. hogy az „ifjúsági szubkultúra” világjelenséggé vált. a porcelánbabák gyártói jelennek meg a piacon. a kiscsoportok elveszítik eredeti szimbólumaikat. majd elemzésre érett periódus a hatvanas évek vége.3. kortárs-ideológusok „nomád nemzedéknek” nevezvén önmagukat – kifejezvén.

Ezek mind .és normaközvetítéssel. ha a tanulói jogviszony egybemosódik az állampolgári (leendő állampolgári) szereppel. elsősorban a családé. s minden nem-iskola gátló. A nem-iskola démonizálásának hagyományos indulata aztán egyre-másra a szuverenitás útjait kereső ifjúsági szubkultúrára. illetve a létező szocializmus is.nevelésen. századi (szociológiára és pszichológiára alapozó) reformpedagógiák ezt az iskolaképet jócskán kikezdték. s a független – olykor valóságosan is illegalitásba szorult . akadályozó tényező. hogy a gyermeknek „üzenni kell” és lehet. tradicionálisan nem-iskolai tevékenységeket. hogy a gyerek fontos vásárló. Ilyen lelkiállapotban fordul aztán rendre az iskola állami csőszökhöz segítségért – fékezze meg helyettük a hamis. majd a kevésbé ellenőrzött. kultúra-. Az igazolható mindenképpen. a nevelés hierarchikus csúcsára emelésében a létező szocializmus nevelésügye jeleskedett. vagy kevésbé ellenőrizhető médiára tevődött át. s ilyenkor mindig az állami nevelés a „jó”. érvényes modellek. hogy Gáspár az iskolának kitüntetett funkciót tulajdonított. hogy a Szovjetunióban és a II. Ez az élményvilág bizonyára szerepet játszott abban. „eszmék szabad áramlását”. 70-es évek Magyarországa egyáltalán . Iskola és nem-iskola viszonyáról szólván rendre „kettős nevelésről” beszél a létező szocializmus szakirodalma. s a nyilvánosságban nincs is elismert más szerep. gyermekek műfajává válik a bábszínház. De facto léteznek új irányban tájékozódó.) A fejlődő gazdaság és kereskedelem mindenesetre felismeri. Az állami ihletésű voluntarizmusok mindig jobban szeretik a totalitárius – és monokulturás . ártalmas stb. polgárosodó világban. (A felsorolást folytathatnánk.és személyiségfejlesztéssel összefüggő intézményrendszer szerkezetének és funkcióinak újragondolása napirenden lévő feladat. akkor az iskola válik felelőssé a nevelésért. a baranyai Szentlőrinchez. Az indulat elemi eredete ugyanaz! Az iskola tenné a dolgát. a viharsarki Sarkadhoz fűződött. az állam-egyház kiélezett (mesterségesen is élesített) párvidalalában az egyház csak ártalmára van a gyereknek. jó erényt) közvetítené. világháború után szövetségessé váló országokban a sztalinizációval párhuzamosan valóságosan „konzervatív” pedagógiai fordulat zajlott le. hogy a neveléssel. hogy a történelmi időben mindez akkor következik be. 1. mint központ köré kell szervezni a nevelésben befolyásoló szerepet játszó. a felvállalt „jó”-t (jó tudást. érték. A „vörösre festett herbartizmus”-szindróma Az iskolakép abszolutizálása. hogy az iskola köré. Ráadásul olyan helyzetben. amikor korábban – egyedülállóan a világtörténelemben Szovjet-Oroszországban már az „állami pedagógia” rangjára emelték a („Buchschulét” s az „abszolút iskolát” alaposan tagadó) radikális reformpedagógiát.intézményszegény helyi társadalmak voltak. Sajátos fintora a sorsnak. A mai napig szokatlan élességgel tart a vita Gáspár László életművéről. amikor a XX. az utóbbi 300 év alatt kikristályosodott szerkezet korántsem örökre szóló.4.a fiatal rajzoló. hogy olyan szükségletek támadtak a városiasodó. A létező szocializmus utolsó szakaszának kimagasló jelentőségű pedagógusának gyakorlati életműve a karasemlyéki tanyavilághoz. hogy a nevelést értelmező felfogásának lényege. melyekre érdemes odafigyelni. Ha az iskola az állam „szolgálóeánya”. Még terek is újak jöttek 12 . Sajátos változatokat produkált e körben a nyugati fejlődés. csak a társadalom más szférái (sajátos módon mindig a szabadabb) szférái ezt akadályozzák.iskolát. Walt Disney megteremti Mikiegér halhatatlan figuráját is. képesség. Ám ez a „szervezés” bízvást értelmezhető a tradicionális iskola megőrizve megszüntetéseként is. Többen kifejtették már.mint a 60-as. Miben tér el a Gáspár-i reform-modell a totális állam totalitárius iskola-képétől? Tény. külön elemzést érdemel a gyermekkultúra sajátos magyar útja.

a szaksajtó zengett a napköziotthon védelmétől. a tábor. a termelésgazdálkodást. Példái elsősorban franciák. határozottan le kell választani az iskolától. megfontoltan vett részt a vitában s figyelmeztetett arra. egyszersmind a folyamatba lépő gyerekek. reformok – kívül vagy belül? Sajátos innováció zajlott ugyanebben az időben: a közművelődés intézményeit. 1. britek. dánok. A történeti igazsághoz tartozik ugyanakkor. Ez lett az „általános művelődési központ”. nem az iskolaintézményben a helyük! Tekintve. Innovációk. Nemzetközi szemlét tartott s figyelmeztet arra. A „süllyedő léghajóból” kidobható ballasztokat kerestek. a műhelyek. s a szabadidőt. mint alapvetően szociális intézményt saját érdekében is s a klasszikus iskolázás hatékonysága érdekében is. hogy volt jeles szerző. Más funkciók ezek! Bárha – ha részben is – nevelési funkciók. A fenntartói krízisbe rohanó egykorvolt szocialista állam képviselői örültek a kérdés kiéleződésének. s gyakori szóhasználatukban ebben az időben a „profiltisztítás”. könyvtárat. 13 . óvodával. alkalmas tereket. hogy a „védett” napközi a magyar oktatásügy legszegényebb kuckója (képzett nevelőt. továbbá a mezőgazdasági művelésre kijelölt területek. voltaképpen mégiscsak új iskolaképet fogalmazott meg. eszközöket tekintve a funkcionalitás alsó határán tart).létre Szentlőrincen: a gyermek-munkával létrehozott klubház. a 80-as éveknek a rendszerváltáshoz vezető reformista izgalmában hangzott el az indítvány: a napközi otthont. A napközi eróziója szemünk láttára végbement. kultúrházat egyesítették (úgymond integrálták) vagy 300 magyar településen az iskolával. az elképzelés vihart aratott. hogy vannak országok. aki higgadtan. Csaknem ezzel egyidőben. a könyvtár. Ahogyan autonóm bár rendszert alkotó – tevékenységekként értelmezte Gáspár nevelési (és iskola) modelljében az „iskolásított” tanulás mellett a közéleti tevékenységet. az „alapfunkciók definiálása”. az ÁMK. hogy az iskolareformerek jelentős része ebben az időben egyértelműen az iskolafunkciók gazdagításában. kamaszok szabadságfoka növekedésében (a két törekvés szintézisében) „utazott”.5. ahol sikeresen működik egymástól függetlenül a kétfajta nevelőintézmény.

szélesebb az a kör. felfogásunkban a nevelésszociológiai kézikönyvekhez képest tágabb. Ez a rendszerezési elv alkalmazható a nevelés színtereire is. Az alábbiakban egy rendszerezési elvet ajánlunk. a „civil szférát” és a „piaci szférát” szoktuk emlegetni. hogy nem tiszta kategóriák vannak. pólusok. melyek közt koronként. Egy modern társadalom alrendszerei a természetadta közösségek (család. a nevelésben számon tartott /cél/tudatosságot (tervszerűséget) nélkülöző un. Állam – civil szféra – piac: a nevelési színterek „gazdái” Most már vessünk egy pillantást egy plurális polgári társadalom „rendszertanára”. a klasszikus (informális) kortárscsoport világát másutt mutatjuk be. 14 . pontosabban „intézményesültségi minőségét”. „természet adta közösségekben” lezajló pedagógiai történésekről. ezzel összefüggésben – mintegy a meghatározás. Mondhatni lényegi mozgásformájuk. melyek egy modern. Ez a vázlat szándékaink szerint a különböző nevelési színterek intézményesültségét. Viszonylag kevés szó fog esni az un. hanem átmenetek. melyben a nevelés tudatossága és szervezettsége azonosítható – persze az iskoláétól sokszor eltérő tudatosság és szervezettség ez! 2.állami befolyásolásának és finanszírozásának fokozatait vázolja fel. hol a másikhoz „úsznak” közelebb.1. A családról más fejezetek szólnak. szocializációs ágensekről más kötet szól. A nevelés színtereiről igen széles értelemben szólunk. E kötet szemléletmódjában újszerű. Egy lehetséges rendszer a jelenségvilág leírására (Trencsényi László) Ebben a fejezetben felsoroljuk azokat a szervezeti formákat. kultúránként eltérő árnyalatokban gazdag átmenetek léteznek. Az „államot”. a szekularizáció alacsonyabb fokán az egyházközség. hogy hol az egyik pólushoz. Következő ábránk azt is demonstrálja. mondhatni „intézményesültségi fokát”.2. szomszédság – korábban. hovatartozás egyik indikátoraként . Megpróbálunk rendszert is alkotni ezen elemekből. posztmodern társadalomban a nevelés feladataiból való részesedésre hivatottak. három nagy „szempontrendszer” szerint rendszerezhetők. hogy ez utóbbiak körében számon tartott helyszínekről és lehetőségekről onnan kiemelve esik szó. gyülekezet) mellett három nagy szférára tagozódik.

gépjármű-vezetői tanfolyam. Ifjúsági Ház Művelődési ház Könyvtár Színház Mozi Koncertterem Játszóház Múzeum PIACI SZOLGÁLTATÁSOK CIVIL SZERVEZŐDÉSEK Sportegyesület Művelődési egyesületek Civil szervezetek Gyerek.) Kollégium Óvoda Iskola Művészeti iskola ÁMK Ifjúsági szórakozóhely Gyermekmegőrző INTÉZ MÉNYEK Iskolán kívüli képzések: nyelvtanfolyam.ADTA KÖZÖSSÉGEK Család Rokonság Szomszédság Egyházi közösség Fiatal korúak börtöne Nevelőintézet Gyermek-otthon Krízis-szálló (Gyermek-jóléti szolgálat. ábra.és serdülőmozgalmak 1.TERMÉSZET . A nevelési színterek „rendszertana” 15 . tánciskola fitness-klub body-terem wellness stb.

akkor ábránk már egy deltoidra. De nem tartja el őket! S a piac? Ha a szülők igénybe veszik a könyvtárat. könyvtárak. az ifjúsági szórakoztató-ipar más helyiségeibe. filmszínházak. bizonyos pedagógiai kultúra vagy településszerkezet mellett a kollégium). hogy az működteti. jelentős szubvencióval jelezve. A „pénzéért” különböző konstrukcióban megfogalmazza elvárásait is – tanterveket ad ki stb. akinek van. De! Lényeges különbség: nem normatív finanszírozással! Nem „jár”! Hiszen a civil-ségnek éppen az az egyik legfontosabb lényege. működtette nevelési színtérként tartjuk számon a nyelviskolákat. a gépjárművezetői iskolákat. egyesületeket. de a „multiplexben” vetített horror. könyvesboltot. aki akarja. legutóbb a nemzeti történelem jeles eseményeit megidéző filmeket „vállalta be” az intézményes nevelés részeként. színházak. Hiszen egy „művészfilmet” vetítő mozi. Ennek megfelelően ugyanekkor az államnak kell garantálnia a hozzáférés erőforrásait. Az állam (ideértve a helyhatóságokat. Ez utóbbi szélsőséges esete a kényszerű reedukáció színtere. a családi állapotukban. A „fizetőképes kereslet” – így szoktuk emlegetni. mert e deltoid-felület kitöltése igazolja: gazdag átmenetek léteznek. aki élvezi is egyben. A piac lényege: az veszi igénybe.Vannak tehát olyan „nevelési színterek”. melyekhez való hozzáférésről az állam intézkedik. Ezt követően a kulturálissport. hogy valamilyen módon érvényesül az igénybevétel kötelezősége. rendezvényeibe (a játékterem ne volna a nevelés színtere?).stb. A civil szervezetek csaknem mindegyike igényli a hozzá önkéntesen csatlakozó tagok hozzájárulását a működéshez. hogy prioritást ad a megtekintésnek). Egyébként néha az állam is segíti – éppen a társadalom szükséges integritása érdekében – ezen szervezeteket. és – nem utolsó sorban -. fiatalokról (nevelési tanácsadók. hogy „befizetésemmel” megfelelő. A gyerekvilág számára (de a felnőttek világa számára is) fontos elemei az intézményrendszernek a kulturális. egy „klasszikust” játszó koncertterem működése a „kulturális intézményrendszer” része (egykor a szovjet filmek megtekintését. melyek az európai típusú szekularizáció folyamatában nyerik el ezt a. gyermekvédelmi intézmények. Fenntart az ún. gyerekeknek is nyitvatartó múzeumok. A tagdíj jobbára jelképes összeg. rombuszra hasonlít. vagy a rockegyüttes 16 . A három szférát egy háromszög három csúcsának tekinthetjük. ha ugyanitt a fiatal szülők gyermek-megőrzőbe adják gyermeküket. S klasszikus civil nevelési színterek a gyermek. gyerekházak. a tánciskolát. De a piac szabályozta.és serdülőszervezetek.) világa. A nevelés szempontjából fontos civil színterek közül elsőként említsük az egyházakat. turisztikai. színházba viszik gyermeküket. ha a fiatalok elmennek a disco-ba. De fordítva is igaz! Civil szervezetben nem várom el – szemben a piaccal -. akkor mind-mind „befizetnek” rá. csereértékes legyen a „szolgáltatás”. demokratikus társadalomban az egyén nem (s a gyermekegyén sem) kötelezhető. civil státuszukat – alapjáéban véve kikerülvén a természet adta közösségek köréből. gyermekjóléti szolgálatok stb. legutolsó szakasza. Talán azért segít az értelmezésben ez a kétdimenziós modell. hogy normatív módon – a költségvetés szerint – hozzájárul ezen intézmények finanszírozásához. települési önkormányzatokat is) felfogása szerint fontos nevelési színterek létezhetnek még. Az állam azzal juttatja kifejezésre fontosságukról fogalmazott álláspontját. gyermekotthonok. egészségi állapotukban vagy éppen morális fejlődésükben különös veszélynek kitett gyerekekről. Ezek használatára egy modern. biztosan nem fedezi a program tényleges költségeit. Ugyancsak az állam intézményei gondoskodnak az „állami gondozásra” szorultakról. Ha az elsőként említett természetadta nevelési színtereket is ideszámítjuk.és sportintézmények (művelődési házak. sporttelepek stb. és erre van pénze. E szféra nevelési színtereire általában jellemző. a fiatalkorúak börtöne.). újabban a bevásárlóközpontokba (plázázásnak nevezi a kamasz-nyelv ezen új színtér birtokbavételét). egyéb – bevételből fenntartott – tanfolyamokat. civil szféra fontos nevelési színtereket. míg ők vásárolnak. Ilyen elsősorban az iskola (a fejlettség bizonyos szintjén álló államokban az óvoda vagy ennek legalább egy.

Persze – mint fentebb láttuk – e nézettel jóformán egyidős az a „pedagógiai szabadságharc” is.2. a médiát s a cyberteret is. foglalkoztatás iránt.kint is. hogy ezek mind állnak egy modern társadalomban „rendelkezésre”. 1978-ban kiadott miniszteri 17 . köztük az interakció valóságos. A társadalom fejlődése. átalakulása. mint a „ringben” a maguk valóságában ott vannak a szereplők. Az általános iskolai és oktatás terve című. többnyire szakképzetlen felügyelők alkalmazásával. miszerint annál nagyobb valószínűséggel lehet a személyiséget formálni.2. de un. Kitérő . a házi feladatok elkészítése nem ott történt (Svédországban. Egy amatőr színjátszó csoport lehet önszerveződő civil egyesület. ha valamelyik – valamilyen ördögi eszmétől vezérelve – túlhatalomra jut! 2. mely ilyen vagy olyan okokból a szabad idő funkcióitól féltette az iskolát. Ám ha kiterjesztjük harmadik dimenzióba modellünket. A több mint száz éves múltra visszatekintő napközi otthon kezdetben csak gyermekmegőrzőként funkcionált az egész napos oktatás (tanórák: délelőtt és délután) keretei között. válnak valóra. itt szerveződnek társas kapcsolatai. akkor újabb világok nyílnak meg.koncertje képzeletbeli rendszerünkben inkább tartozik a „piaci” szférába.1. A tanításon kívüli fél napban a napközis gyerekek újabb fél napot töltenek el az iskolában.nőtt az igény az egész napos iskoláztatás és nevelés. A félnapos oktatási forma meghonosodását követően egészen eltérő formában és tartalommal szerveződtek az egész napos foglalkozások. 2. gyereknek vágott kenyér-kolbász katonával igazán a természetadta nevelési színtér jellegzetes szereplője. Norvégiában. Sőt! A kedélyes bácsika a vonaton meséivel. (esetleg) játékötletei. Dániában). Egyes országokban az iskolától. És ugyanezen a vonaton a gyerekkel játékosan-komolyan szóba elegyedő kalauzbácsi? Vagy éppen a fegyelmező „ijesztgetésként” csupán emlegetett kalauz? Ezek az árnyalatok kitöltik a nevelési színterekre szánt mezőt. a tanítástól teljesen függetlenül -más épületben működő. Kizökkenne a világ. De nem elég a kétdimenziós modell sem! Példáink többsége olyan volt. hogy az iskola nagyobb részt vállaljon át a gyerekek neveléséből. bent is az iskolában: a „napközis” probléma (Heimann Ilona) A kötetben (a témából következően) nem érintjük az iskolai. ahol a gyermekek kellemes szabadidő eltöltéséről gondoskodtak a nevelők. Az iskola meghosszabbította a tanórákon túli foglalkozások idejét. a családok szerkezetében. Hiszen számon kell tartanunk a gyermeksajtót. alapvetően a hagyományos iskola kereteit tágító megoldásait. E sorokban nem értékelni kívántuk. Csupán jelezni. A gépjárműjogosítvány – nyelvvizsga . formálódnak érdeklődési körei és nem végső soron itt készülnek fel a tanítási órákra. de lehet éppen a művelődési ház szolgáltatásainak része is. Ellátások az iskolában (Heimann Ilona) Nem mai keletű az a nézet. Magyarországon is – különösen a hatvanas években érvényesült általános és teljes foglalkoztatás viszonyai közepette .napközi otthonok. ha valamelyikben üzemzavar támadna. funkcióiban bekövetkezett változások következtében többször felvetődött már annak az igénye. tanórán kívüli nevelésoktatás más. S akkor is bajok vannak a nevelésben. minél tágabb tevékenységek körére terjed ki az intézményes nevelés. „hasznosságuk” szerint rangsorolni e színtereket. megérinthetők. majd azt követő felügyelet biztosítását a házi feladatok elkészítésére. mely kezdetben csupán közös ebédet jelentett.számítógépes vizsga hármasságának a piacról az intézményi szférába kerülése politikai ígéretek és szándékok tárgya (egy fővárosi kerületben ténye is). megszólíthatók. melyben a „nevelés színterén”. a gyermekkönyvkiadást. vagy az iskolától féltette a szabad idő szabadságát.

kiegészítik és pótolják a család nevelő-gondozó munkáját a tanuláson kívüli időben. a nem kötelező tevékenységek ( pl. Ez teszi lehetővé. mesélő. Az iskolában. melyek formájukban. A tanulási nehézségekkel küszködő gyerekek számára külön korrekció. klubnapközi (Heimann Ilona) Az iskolaotthon az egésznapos nevelés alsó tagozatos gyerekek körében elterjedt formája. hogy a gyerekek ne a könyvük fölött görnyedjenek egész délután. egyéni fejlesztő programok biztosítják a fejlődést. ez tovább rontja teljesítményüket. Szervezeti formái a napközi otthon. a felzárkózás elősegítése. a gyermekek személyiségének sokoldalú fejlesztése. akik egész napjukat. valamint a különböző szabad idős tevékenységek egész napon át váltakoznak. A napközi otthonok életében fontos a gyermekek egyéni tanulásának irányítása.A tanításon kívüli fél napban kötetlen. stb. esetleg napi 9-10 órát töltenek az iskolában. A művelődési hátránnyal érkező gyerekek sok esetben alacsony önértékeléssel érkeznek az iskolába. Magyarországi tanterv először foglalkozott a tanórán kívüli neveléssel. a tanulási idő hatékony felhasználása. ismeretszerzésben. Az ismeretek hiánya. illetve kialakultak más. az iskolai tanórákat egész napos tevékenységgé egészítette ki.3 Iskolaotthon.2. múzeumlátogatásra. ha elsajátítják az eredményes önálló tanulás módszereit. A gyermekek életrendje a napköziben a napi tanulás és a szabad idő köré szerveződik. játékra vágynak. A változatos szabadidős programok. mint például a játékra.rendelet az egész napos nevelés szempontjából igen fontos. melyben a tanítási óra és a tanórán kívüli tevékenységek összefüggő rendszert alkotnak. hanem maradjon idejük más tevékenységek. kutató munka ) felkeltik és tartóssá teszik érdeklődésüket. kiegyensúlyozott fejlesztése. A fentieket figyelembe véve a tanórán kívüli nevelés gyakorlata során olyan vonzó nevelési színterek létrehozásának igénye került középpontba. Az iskolaotthonos osztályokban a tanítási órák és az órákra való felkészülés / önálló tanulás/. a tanulási nehézségek forrása lehet az iskolai kudarcoknak. alternatív ellátások is. játékok. a szülők. gondozással együtt a napközi otthoni nevelés feladatkörébe tartozik a gyermek fejlődésének elősegítése. tanulószoba. Jelezte ezt többek között a napközis csoportok számának intenzív növekedése is – már-már az állam teherbíró képességein felül. Napközi otthon (Heimann Ilona) A napközi otthonok rendeltetésük szerint ellátják és gondozzák a gyermekeket. együtt tevékenykedő együttlétekre a hétköznapok során alig marad idejük . hogy az ellátás infrastruktúrája igen szegényes maradt. így játszva juthatnak ismeretekhez. kísérletezés. az együttes élmények a kellemes időtöltés mellett az egymáshoz tartozás mélységét is erősítik Az iskolarendszer átalakulásával csökkent a napközis ellátást igénylők köre. kutatómunkára. a művelődési hátránnyal érkező tanulók esélyeinek növelése. A hetvenes években – a demográfiai dagály esztendeiben is . ahol feladat a gyerekek önállóvá nevelése az egészséges életmód és életvitel kialakítása során. bábozás. A napközi otthoni szabadidős foglalkozások a kirándulások. 18 . a családok elvárásait. tartalmukban egyaránt tekintetbe veszik a tanulók szükségleteit. Az ellátással. otthont nyújtanak számukra. zaklatottabbak társaiknál.2. Azok a gyerekek. nyugodt egymással beszélgető. az iskolaotthon és a klubnapközi lettek.mind több általános iskola gondoskodott a gyerekekről a tanórán kívüli időszakban is. Sikerélményekhez csak úgy juttathatók ezek a gyerekek. vagy azon az áron. A kötetlen. A tanítási órákat követő nevelői munka kialakításában hangsúlyt kapnak: a gyerekek szocializációs deficitjének pótlása. 2. nyugtalanabbak. hobbyra. dramatikus játékok. időtöltésre. sportolásra. ezen belül a napközi otthonnal.2. harmonikus. 2. valamint a tanulásban. önművelődésben és a szabadidő kultúrált eltöltésében.

ellenőrzött. úttörők – ma is a táborozás élenjárói. az iskolai oktatást követő szünidei időtöltést jelenti. A tanulószobai foglalkozások célja. a közös célok és elvárások megfogalmazása. A mainál több játékosságot.különösen az egy osztályban tanító pedagógusok közötti szoros szakmai együttműködés alapfeltétele ennek az oktató-nevelő munkának. a klubok önkormányzata biztosítja a demokratikus vezetést és irányítást. 19 . A tanulószoba az egész napjukat iskolában töltő felsőbb osztályba járó tanulók tanórán kívüli tevékenységi formája. 1976) 2. ezáltal az egésznapos nevelést nem igénylő tanulókat is befogadja a klubba. sportkörök. illetve intenzív tanári segítségre szoruló csoportokban tanulnak. A klubrendszerben működő tanulószobai foglalkozás a szabadidős tevékenységek széles körét foglalja magában. A táborozás (Heimann Ilona) Nehéz lenne eldönteni. mintegy 3 órás tanulási időt foglalnak magukba. gyerekszervezetek – cserkészek. (A klubnapközik legjobb példáiban e csoportokba sorolásról maguk a gyerekek döntenek – fejlődő önismerettel és gyarapodó egymás iránti felelősséggel. A tradicionális mozgalmak.2. lásd a „gólyatáborok” szokásait. hogy a gyerekek. a szabadidőben az általuk választott tevékenységekben. Így önálló. természetességet. Végül: a tábor mint szolgáltatás. Biztosítja a felügyeletre. ifjak – ideiglenesen – saját világukat teremtik meg. Mások – éppen a családtól külön töltött éjszakák izgalmára. Zárjuk e fejezetet Ferge Zsuzsának. A 60-as évektől kezdve először csak kísérleti jelleggel. szakkörök. E foglalkozások közvetlenül a tanórákhoz kapcsolódnak.4. mert: szervezeti keretei nyitottak. máig aktuális. mint például zenehallgatás. a segítőkész. Bizonyára a táborozás elsődleges jelentése következményeként a tábori életre még ma is jellemző a szabályozottság. segítségre szoruló tanulóknak a tanítási órákra való felkészülést. A klubrendszerben működtetett tanulószobákban a tanórákra való felkészítés idejére a tanulók a tanulásban elért teljesítményük és attitűdjei alapján alkotnak csoportokat. Hiszen akad iskola. Napjainkban számuk csökkenőben van. önképzést segítő foglalkozások. de szakmánk szempontjából is jelentős munkájából vett. sőt ma már óvodák is próbálkoznak ilyen programmal a nagycsoportosok körében. A tábor egyik jelentése szerint egyfajta katonai alakulat. merev szabályokkal. ) A tanulócsoport-beosztások rugalmasan követik a tanulók teljesítményének változását. Az egésznapos iskolai ellátási formák közül tapasztalatok szerint a klubnapközi nyújtja a legtöbbet a 10-16 éves tanulók számára szabadidős kultúrájuk kialakítása és megalapozása terén. felelősségre nevelő kollektív szellemet.” (Ferge. előírásokkal. hobby-csoportok. emberi kapcsolatot vihet az iskolai életbe. a szakszerű tanári segítséget. reményt keltő gondolattal: „Az egésznapos iskola megfelelő pedagógiai irányítással nagymértékben fejleszti az öntevékenységet. A tábor más vonatkozásban pedig szabadban való együttlakást. kamaszok. az igazi táborozásnak feltételteremtő feladatrendszerére utalva – azt hangsúlyozzák. hogy a táborozásról igazán melyik „keretben” szóljunk. programokban vehetnek részt. hogy a tanulók eljussanak az önálló tanulás szintjére. a gyermekszegénység ellen fellépő köztiszteletben álló szociológusnak korai. majd egyre több hazai iskolában jelent meg ez a forma. kipróbálják: milyen lenne az ő világuk. ma a gyerekellátó „piacnak” is komoly. hogy a táborban a legfontosabb. Az így kialakítható oldott légkör biztosítja az önmegvalósítás lehetőségét. melyeknek betartása minden résztvevőre nézve kötelező. jövedelmező része. amelyik ragaszkodik e hagyományhoz (némelyik kifejezetten a tanév eleji közösségszervezéshez köti. A tanórai felkészülés mellett jelen vannak a klubok színes szabadidős tevékenységei. Ezért helyeztük el a tábori problematikát könyvüknek erre a helyére.

sőt újabban – a Pál utcai fiúk egykori csatái színhelyén – nagyvárosi „erdei iskola” is működik. de vállalkoznak a rejtett tehetségek felfedezésére. A tábori élet tartalmát. tánc. anyanyelv. stb. környezetvédelem. mint pl. a nevelési célok elérésében századokon keresztül egyházak és civil kezdeményezések által szervezett szünidei táborok. melyek célul tűzik ki többek között az életmód és életvitel javítását. a szimbólumok rendszerét a mozgalom céljai és követelményei határozták meg. művészeti ágak. különösen a rendszerváltást követően a gyermek táboroztatásában nagyfokú átalakulásnak lehetünk tanúi. kincskereső klubok. nyelvtanulás. Az utóbbi időben. kézművesség. a természeti körülmények közötti. Tehetséggondozó táborok nem csupán egy-egy speciális tehetségterület gondozását célozzák meg. de falusi miliőben is szerveznek – komplex tanítási folyamattal – erdei iskolát. olvasótábor. Ezen utóbbi tábortípus az un gazdagító /enrichment/ tehetségfejlesztő stratégia szerves része. a kézművesség. hangszeres zene. 20 . intézmény veszi ki részét. A szünidei táborok legváltozatosabb formáit az ifjúsági szervezetek mint például a cserkészet. Érdemes számba venni. más kultúrákkal való találkozást. honismereti táborok. a test edzése. Néhány tábortípus a közelmúltból és a jelenből: • • • Napközis tábor az iskolák szervezésében működő. dokumentumaiban olvashatunk arról. a romantikus tevékenységi formák kedvelése. felfedező tanulást. az egyházak. E táborok komplexitása azt jelenti. miért is hatékony nevelési eszköz a táborozás. az úttörőmozgalom alakították ki. közösségi. Számtalan formája alakult ki az évek során. gyermekfelügyeletet és kultúrált szabadidős tevékenységet is magába foglaló sajátos táborozási forma. a vidéki gyerekeket a metropolis világába beavatandó. önismeretet. tevékenység fejlesztésére vállalkozik /pl. a természet közeli életmód. A nyolcvanas évek közepétől szaporodtak a különböző forrásokból finanszírozott nyári táborok. szellemi és érzelmi felfrissülést. Ezek a táborok fél vagy egész napon át működnek.A neveléstörténet. idegen nyelv. erdei iskola. formáját és rendjét. Sok funkciót átvett a tábortól az un. az ifjúsági szervezetek mellett egyre több eltérő profilú társadalmi szervezet. milyen nagy jelentősséggel bírtak a tanítványok formálásában. Napjainkban is jelentős szerepet töltenek be a táborok a gyermekek. a népi játékok. Ma már nemcsak az erdőben. Szaktáborok egyik formája egy-egy speciális terület.és új ismeretszerzést. énekkar. természetes környezetbe. a családi szocializáció korrigálását. a fiatalok szabadidejének hasznos és kultúrált eltöltésében. népi szokások együttes elsajátítását a táborozás alatt. Szabadidős kínálatukban az utóbbi években már megjelennek a speciális programok. önismeret. szaktárgyi ismeretek gazdagítása. mit adhat a táborlakónak? Ezek közül néhány: • • • • • testi. sport. élményszerű. amely a tanítás kihelyezése eredeti. hogy lehetőség nyílik az adott szakterület átfogó megismerésére. játékot. ez például egy népművészi táborban jelentheti a néptánc. de kialakult heti bentlakásos formájuk is. az élmény. az iskolatörténet leírásaiban. sport. Ide tartoznak a komplex közművelődési. Közös vonásuk a játékosság. emberi kapcsolatok alakulását. A tábori élet szervezésében az iskolák./ másrészt komplex tevékenységet fog át. színjátszás. önfeledt kikapcsolódást.

amely kötetlenebb mint a táborozás. előírásaival szabályozza a „bent tartózkodás” normáit. Ez azt jelenti. Ez a szemlélet még csak kialakulóban van. gazdagodására. meghatározhatja az érvényesülő célokat. Bp. melyek nem iskolák. és a várakozási idő hasznosabb eltöltésére játékokat helyeznek el. éltük a magunk világát. a falakra. A gyermekorvosi rendelők egy másik úton is hatni szeretnének a felnövekvő generációra. amelyben a „zenészek” tehetsége. ha elegendő idő áll rendelkezésére. A nevelési színtereket magába foglaló rendszer elemei (Trencsényi László) Ebben a fejezetben sorra vesszük a legfontosabb színtereket. ki azt tartja gazdagító hatásnak. az ablakokra gyermeki szorongást oldandó színes ábrákat. az un. fiatal. személyek.3. hogy felügyel ránk. olykor kötelezi az igénybevevő klienst az intézmény rendszeres látogatására. viszont szabályozottabb a családi üdülésnél. értékei) a gyermek. 2. ellátások rendszerét). működtetése. képes volt olyan légkört létrehozni. Intézmények (Trencsényi László) Intézménynek nevezzük tehát azt a szervezetet (terek. ki ezt. serdülő. az egyén személyes egészségvédelmére. a segítő szervezetekkel.1.XX. hogy kisgyermekként milyen érzések alakulnak ki benne az idegen „fehér köpenyes” segítőkkel szemben. hiszen egyre tudatosabban és aktívabban vállalnak szerepet a település egészségügyi prevenciójában. eljárásai. s mégis a társadalom olyan elvárásokat támaszt.4. Pipecland megteremtője. Felelősségét az állami költségvetésben meghatározott normatív támogatással is gyakorolja.4. 2. 1992. A gyermekorvosok és védőnők hosszú idő óta vesznek részt iskolai 21 . Szülők azért küldik vagy engedik oda gyermekeiket. pedig a gyermekkori pozitív orvos-beteg kapcsolat nagy hatással lehet a később életvezetésre. mert mi nagyszerűen játszottunk.) című könyvben választ adott arra. megvalósítottuk az ötleteinket és nem éreztük azt. A javasolt és ideálisnak tartott időtartam három hét. hogyan lehet felejthetetlenné tenni a nyarat? Hogyan válhat az ember közösségben egyéniséggé? Hogyan lehet felszínre hozni a tehetséget? Mottóként az egykori táborlakó Fischer Iván visszaemlékezése:” Eszter néni valóban zseniális karmester lehetett. hogy az adott helyszín. fenntartása alapvetően állami (olykor önkormányzati) feladat. sajátosságokra nagyobb figyelmet fordítani. melyek vitán felül nevelésiek. hatóságok azért működtetik. Nem mellékes. a táborozás akkor tölti be rendeltetését. módszerei. tartalmakat is. század középi . szervezet „pedagógiai” üzenete (tevékenysége. bánki nyaralások. melynek alapítása. fejlődésére szolgáljanak. kreativitása kivirágzik.palócföldi. nevelkedő egyén és csoportjai javára.• A szünidei foglalkozások egyik sajátos formája a nyári üdültetés. 1992) 2. Pedagógia-pszichológiai kutatások valamint a tapasztalat azt támasztják alá. fogalmaz velük szemben. Az alternatív pedagógiai gyakorlatot folytató közoktatási intézményekhez hasonlóan a gyermekorvosi rendelőkben is kezdenek a gyermeki szükségletekre. a közigazgatásnak komoly felelőssége van a működtetésben. Az elmúlt évtizedekben ezen a területen változás figyelhető meg. céljainak megvalósítását. ahol a kisgyermek – nem kifejezetten őszinte érdeklődésből – először találkozik a felnőtt társadalom közintézményeivel.” (Farkas. Persze. ismert figurák rajzait helyezik el. A legendás . hogy a rendelő berendezésekor gyermeki méretekhez igazodó bútorokat használnak. Gyermekorvosi rendelő (Lénárd Sándor) A gyermekorvosi rendelő az egyik olyan helyszín. a jeles pszichológus Leveleki Eszter „Nyugodtan tegezz!” (összeállította: Farkas Endre.

Minden segítőnknek és a résztvevőknek ezúton köszönjük meg a közreműködésüket” -olvashattuk a Mórahalmi Körkép-ben 2000-ben. A mentalitás átformálódása főként annak köszönhető. és ennek kapcsán az anyaideált újrafogalmazták. A családi jellegű gyermekgondozás szerepe a magyarországi gyermekgondozási ellátásban továbbra is elenyésző. és ahol az adott intézményben elegendő hely van. A második világháború utáni időszakban a nők munkaerő-piaci jelenléte nagymértékben tovább nőtt. a higiéniai szabályok betartásával tudatosan készülődött gyermeke fogadására. április 21-én azzal a céllal. amely nem csak a versenyt szolgálja. Fontos tudni. „A kettős szerepkörben túlterhelt szülő egyre kevésbé tolerálja gyermekét. hogy a korábban gyermekneveléssel foglalkozó filozófusok (Rousseau). A négy település általános iskolájának egy-egy csapata mérte össze tudását. században az új gyermekbútorok születése is jelzi a gyermekkor szerepének felértékelődését. és ebben a korszakban ez volt az intézményes gyermekgondozás kizárólagos formája. az orvosi hálózaton. A bölcsődék már ekkor is nagy hangsúlyt fektettek a kisgyermekek egészségéről való gondoskodásra. a kognitív fejlesztés fokozott támogatására. hogy még sok-sok évig lesznek olyan felkészítő tanárok és védőnők.2. A rendszerváltást követően kezdett megjelenni – elsősorban kisebb településeken – a családi napközi. amely az egészségügyi kultúráltságuk színvonalát emeli. Bölcsőde (Lénárd Sándor) A XIX. a szülői érzelmek intenzitásának fokozódása mellett. Ezek gyakran egy-egy bölcsődéhez kapcsolódva működnek. gyakorló pedagógusok (Pestalozzi) gondolatait egyre többen megértették. Bízunk abban. Nekünk öröm volt a jól felkészített gyerekekkel találkozni és látni érdeklődésüket. az egészségügyi és higiéniai követelmények biztosítására és kiemelik a szülőkkel létrehozott szoros együttműködést.felvilágosító kampányok szervezésében. A vetélkedő helyszíne a Gyermekorvosi rendelő és a Mentőállomás volt. akik lelkesedésükkel ösztönzik a gyerekek ilyen irányú érdeklődését is. A versenyek célja. Tardos Anna és mások). a „jó 22 . A rendszeresen bölcsődébe járó gyerekeknek jobb esélyük van arra. Ranschburg Jenő szerint a nők munkába állása lecsökkentette a gyermekkel eltöltött idő mennyiségét és minőségét. játékkölcsönzők. A 3 évesnél fiatalabb gyermekek különleges szükségleteinek felismerése a szülőkön. hogy a kisgyermekgondozás világhírű pszichológus-orvos nagyasszonyai fáradoztak a bölcsődei metodika kialakításán (Pikler Emmi. Az első magyarországi bölcsőde Budapesten nyitotta meg kapuját 1852. 2. hogy segítséget nyújtson a munkavállaló nőknek. hogy problémáik korán felismerésre kerüljenek. rövid idejű gyermekfelügyelet. de az utóbbi időben egyre gyakrabban maguk a gyermekorvosi rendelők a helyszínei egészségnevelésről szóló előadásoknak és vetélkedőknek. egyfajta vállalkozói alapon (térítési díj ellenében). hogy tanfolyamszerűen az iskolák tanulói olyan ismeretanyaghoz jussanak. A napközbeni gyermekellátást Magyarországon elvben minden olyan család igénybe veheti. de a családok a szolgáltatások szélesebb választékát vehetik igénybe: többek között játszócsoportok. ahol a szülők munkavégzésük vagy egyéb ok miatt gyermekük napközbeni ellátását nem tudják biztosítani. A bölcsődék a gyermek egészséges fejlődésének biztosítása érdekében nagy hangsúlyt fektetnek a magas szintű gyermekgondozásra. és az integrált ellátást nyújtó intézményekben kiváló szűrési és fejlesztési lehetőségeket élvezhessenek. Ennek egy példája olvasható egy dél. hiszen testének karbantartásával. Az „új anya” szerepe már a szülés előtt elkezdődött. A kicsik a család középpontjába kerültek.alföldi kisváros újságjában: „A Vöröskereszt a környező települések iskoláinak részvételével vetélkedőt szervezett csecsemőgondozásból és elsősegélynyújtásból.4. illetve bizonyos mértékben a bölcsődéken múlik. baba-mama klub stb. Falk Judit. egyre inkább a család egzisztenciális létének zálogát jelentették.

az életkor. csökkentve a fejlesztés egyéb elemeitől különválasztott kognitív fejlesztés szerepét. Óvoda (Lénárd Sándor) Magyarországon körülbelül ugyanakkor fejlődött ki a kisgyermekkori nevelés és gondozás. az általános iskolában bátran vállalkozzanak az olvasás és az írás elsajátítására. Brunszvik Teréz grófnő nem a vagyonos polgárok gyermekeit várta óvodájába. jogállása megegyezik az általános és középiskolai oktatás jogállásával. hogy az óvodák teljes munkanapi nyitva tartással fogadják a gyerekeket. amely lehetővé teszi. napközi). magánalapítványok.3. 1975-re a gyermekek kétharmada óvodába járt. éptelenül. zabolátlanul elvadulnak”. Waldorf. hogy sok 6 éves gyerek még óvodába jár. Ennek során a törvény kötelezővé tette az óvodai nevelésben való részvételt. és ezeket igazíthatják a helyi körülményekhez. 1806-ban már nyitva állt a lehetőség. míg más 6 évesek már iskolában tanulnak. és biztosítják a megfelelő szakemberek részéről érkező segítséget. de e követelmény alól a kis jövedelmű családok mentesülnek. óvoda. Az országban működő óvodai intézmények többsége önkormányzati fenntartásban működik.és gyermekközpontú szemlélettel működik. melyek során a szocializáció felelősségét az intézmények a szülőkre. Az óvodai nevelés egyik sajátossága a helyi autonómia és a szülői igényekhez való alkalmazkodás. Magyarországon 1828-ban kezdte meg működését az első hivatalos óvoda a krisztinavárosi Mikó utcában. Az óvoda a kisgyerekek kognitív képességeinek fejlődéséről való tudás birtokában már hosszú évek óta tevékenység. 1993) 2. helyi nevelési programot. Montessori. Freinet. (Ranschburg.gyerek” fogalma már csecsemőkortól kezdve a „fölszívódni képes” gyermekekkel vált azonossá. ahol erőteljes hangsúlyt az oktatás kapott – a játéknak csak másodlagos szerep jutott. azaz minden 5. 1965-re az óvodások száma megkétszereződött az országban. mint másutt Európában. évi közoktatási törvény rögzítette. ugyanakkor korán felfedezik a látás. akik „tehetetlenek gyermekeik jó nevelésseire”. vagy készíthetnek egy teljesen önálló. a szülők az intézményekre igyekeznek áthárítani”.vagy halláskárosulást. akiknek gyermekei „erkölcstelenül. hogy a gyermekek a későbbiekben. Az óvónők elsődleges feladatuknak tekintik a gyermekek valós érdeklődésének ébren tartását. Az iskola megkezdésének feltétele az 5 éves kortól kötelező óvodalátogatás. Az óvodák többsége ellenáll az írás-olvasás és számolás közvetlen oktatásának. Igazi fordulatot az óvodai nevelés alapprogramjának (ONAP) 1996. aki lehetőleg sohasem zavarja a szüleit. Azzal. vagy magánszemélyek. A XIX. lehetővé teszik. mely ezután a gyermekek napközbeni elhelyezésének színterévé vált. néhány óvodát működtetnek egyházak. század első felében az óvodák az iskolát előkészítő intézményekként működtek. hanem azokat. Az óvodai szolgáltatás igénybe vételéért étkezési hozzájárulást kell fizetni. illetve a gyermek megfelelő fejlettségi szintjének igazolása. hogy az óvoda a közoktatási rendszer hivatalos része.4. ahol a fő figyelmet az iskolai előkészítésére szentelték Az óvodai hálózat számottevő kiterjesztésére az ötvenes évek vége és a nyolcvanas évek eleje között került sor. Az óvodapedagógusok tisztában vannak az óvodai 23 . évi változása hozott. életévét betöltött gyermeknek kötelező legalább napi négy órát óvodában töltenie. 1891-ben a Kisdedóvó törvény nyomán a hangsúly eltolódott a gyermek teljes értékű fejlődésének segítése felé. ez a szám 1985-ben az ötévesek körében elérte a 92%ot. ahol a kötelező foglalkozások rendszerét a gyermekek szabad döntéseire és érdeklődésére alapozott kezdeményezések váltották fel. Az óvodák választhatnak az országos adatbankban lévő elfogadott programok közül (pl. illetve a diszlexia gyanút. A szocializáció gondja egyre erőteljesebben az intézményekre hárul (bölcsőde. E feltételek azt eredményezik. „Lépésről lépésre”). hogy egy gyermek 6 éves korában megkezdje iskolai tanulmányait. Az 1993. Hazánkban az óvodákat 1948-ban államosították. hogy mindkét szülő egész állásban dolgozhasson. mely az első ilyen jellegű intézmény volt Közép-Európában.

4. Alaptevékenységként a kollégiumban a diákok bentlakásával összefonódó oktató-nevelő tevékenység folyt. amelyek növendékei különféle iskolákba jártak. az iskolát. fogalmi. szociális. érzelmi és motorikus kompetenciák ugrásszerű fejlődésének időszaka. Pozsonyban. A kollégium nem csupán a családot pótolja. A korszerű óvodák gyermekszemléletét jól foglalja össze az American National Research Council gondozásában megjelent Eager to Learn című publikáció néhány nyitó gondolata: „A gyermekek már úgy jönnek a világra. kietlen. s itt a patriotizmus magva” . a múlt századelőn indított állami kollégiumok. melynek történeti alakulásában különböző állomások különíthetők el: • • • • az egyházak kollégiumokkal egybeszervezett iskolái (internátusok).nevelés szociális dimenzióival. A legjelentősebb jezsuita konviktusok Nagyszombatban. amelyek külön képzési. . Győrben. és viszonylag rövid idő múlva elképzeléseket és elméleteket alakít ki arról. hogy a sivár. fiúknak is. melyek a bentlakás biztosítása mellett alapvetően a szakmai felkészülést szolgálják. a felsőoktatásban elindult kollégiumi mozgalom intézményei. ezt konviktusnak nevezték el. a második világháborút követően kialakuló népi kollégiumok. Kassán működtek. Egy egészséges kisgyermek a születésétől fogva tevékeny részese ennek a fejlődésnek. illetve olyan intézményeket. aki a debreceni kollégiumon kívül más iskolába nem járt. század közepétől a jezsuita rend „kollégium”-nak nevezte a rendház. amely segíti a gyermeket a környezet megismerésére irányuló törekvéseinek megvalósításában. A XVI. megtanul kommunikálni. felfedezi a környezetet.felelősséggel az ifjúság iránt .4. mint szerveződés az egyházi iskolákon túl az állami iskolák életében is szerephez jutott. National Academies Press. ezért az ismeretek elsajátításával szemben előnyben részesítik a szociális tanulási képességek elsajátítását. A dualizmus idején és a két világháború közötti időben sok katolikus középiskola mellett szerveztek diákotthont. 2000) 2. érdekükben 24 . mint intézményt elválasztották a diákoknak szállástkosztot adó intézménytől. század közepétől kezdve alkalmazták a református intézményekre. Vagyis a lakótér „rejtett tantervének” fontosságáról tett szenvedélyes vallomást. A tanulás üteme azonban attól függ. mely a választott iskola és a lakóhely közötti távolság csillapítása mellett komoly szemléletformáló és műveltségtartalmakkal bírt. Kollégium (Lénárd Sándor) Móricz Zsigmond .és felsőfokú intézmények diákjait szállással és élelmezéssel ellátó bentlakásos intézményt gyűjtőnévként kollégiumnak nevezik.a Forr a bor című regényben idézi fel a XIX. Arról szól a Fertőnek nevezett férőhely leírása után: nem csodálható. mint segédtanítókat is bevonták.” (Bowman és munkatársai. „Az iskolában római és görög történetekben oktattak bennünket. szennyes környezetben olyan satnya és romlásra hajlamos nemzedék nevelkedett. lányoknak is. mozgalmi jelleg nélkül. Ezekben jelentős figyelemmel voltak az alacsonyabb társadalmi rétegekből jövő fiatalokra. oktatási és nevelési követelményeket állítottak a diákotthonok elé (Eötvös Kollégium). Az ember életének első 5 éve a nyelvi. hogyan működnek a dolgok a körülötte levő világban. illetve milyen mértékben veszi körül olyan támogató környezet. A kollégium. a gimnázium és az akadémia együttesét.századforduló bentlakásos intézményeinek „történelemformáló kultúráját”.írja Kölcsey Ferenc. melyben a nagyobb diákokat.-XX. A „collegium” elnevezést a XVII. Tananyagában az alapos biblikus és a humanista görög-latin műveltség az európai kultúra gyökérzetéhez kapcsolta a diákságot. Közép. hogy tanulni szeretnének. létezik-e.

A személyi választás nagy gonddal történik. amikor a magyar nevelésügy újításaként a háborús évek. az adott intézmény sajátos pedagógiai arculatának megformálásához. törvény alapján államosítottak. A diákönkormányzatban van egy pótszülő funkció. hogy a reformáció áramlatai és intézményei alig felbecsülhető szerepet játszottak a hazai iskolaügyben és a nemzeti kultúra ápolásában. és érdekes módon a felsősök nagyon pontosan tudják. A nagy kollégiumok falai közül lépett ki a magyar közélet. 2004) 25 . században virágkorukat élő kollégiumoknak volt néhány általánosítható jellegzetességük: a német protestáns egyetemek és iskolák tapasztalatából átvették és a hazai viszonyokhoz igazították. A kollégium életében az új tagok befogadása. a hozzá szervesen kapcsolódó oktatási gyakorlatukkal.többek között megszervezték a nagy befogadó képességű Szent Imre-kollégiumok hálózatát Budán. E kollégiumok a szegénység vidékeiről. A baloldali irányú népi kollégiumi mozgalom ellensúlyozására különösen szélessé vált 19451947 között a katolikus kollégiumok hálózatának a kiépítése. beillesztése nehéz és felelősségteljes pedagógiai feladat. Aktív és képzett szakemberré kívánta lakóit formálni. szociálpszichológiai elemzője Pataki Ferenc így foglalja össze a tradíciókat: „A magyar kultúrhistóriából jól tudjuk. Az iskolai és a kollégiumi autonómia elvételével teljes mértékben megbénult az oktatás és nevelés helyi szükségleteinek a figyelembevétele. a NÉKOSZ (Népi Kollégiumok Országos Szövetsége). hogy a kollégiumok eredeti értelmezésben – egy átfogó nevelési célkitűzés megvalósítására szerveződtek. közép. az önmagát újra felfedező és megteremtő iskola mellett a gyermekmegőrzővé szelídülhetett kollégium szerepének újra értelmezésére is lehetőség nyílt. 40-es éveinek legendás hungarikumának. mára hiteles történetírója. gyors beilleszkedése ötven százalékban a pótszülőkön múlik (egy kollégium pedagógiai programjából). a nemzeti függetlenség eszméjével. Érdemes hát áttekinteni – ha vázlatosan is ennek az örökségnek a pilléreit. de a tágan szabott törvényi keretek teret engednek a helyi kezdeményezéseknek. kultúra és tudomány számtalan nagy alakja. A rendszerváltozás küszöbén. hogy kik a legalkalmasabbak közülük. a NÉKOSZ-nak egykori felelős vezetője. melyet a hagyománnyá is tehet egy intézmény: „Kollégiumunkban már májusban kezdetét veszi a gólyák méltó fogadásának előkészítése. a sajátos arculat kialakítása a kollégiumok esetében sem volt cél. szervezetének. Ennek jegyében építették ki a nagy kollégiumok körül a partikuláris iskolák (partikulák) hálózatát.és felsőfokon tanuló fiatalok számára szerveződtek. A jelenlegi szabályzás a kollégium elsőrendű feladataként az iskolai tanulmányok eredményes folytatásához szükséges feltételek megteremtését jelöli meg. A korábbi évszázadok hagyományosan egyházi kollégiumai még léteztek. Kiemelkedő és messze fénylő tanáregyéniségeknek nyújtottak otthont és menedéket. melyet azonban a 1948. a NÉKOSZ valamilyen értelemben ezt az örökséget gyarapította egy új fejezettel. Szegeden és Sopronban. Minden közösség tudatosan és spontán módon is szocializál. Mindezekből láthatjuk. eredeti leleményekkel gyarapították a diákönkormányzat rendszerét. támogatták a népoktatást. igaz a lehetőségek is erősen korlátozottak voltak. majd az újjáépítés lázában megjelentek a népi kollégiumok és szervezetük. Egy elsős évfolyam zökkenőmentes. A XVI-XVII. Ez a reszort az új elsősökkel való külön és állandó foglalkozást jelenti. a „népből”.” (Pataki. elsősorban a parasztság és a munkásság köréből származó alsó-. a szegénység bugyraiból érkező tehetséges fiataloknak (minden ellentmondásával és gyötrelmével együtt) történelmi igazságszolgáltatást nyújtó népi kollégiumoknak. és egyben – már évszázadokkal ezelőtt is – bármely szakterülethez való hozzáértés megszerzésére szóló képességre nevelt. Pesten. évi XXXIII. Kezdettől fogva összefonódtak a Habsburg-ellenesség „kuruc” szellemével. Elemi iskoláikban ápolták a Bibliához utat nyitó anyanyelvet. A múlt század 30-as.

Mi lehet ennek az oka?” „Hosszú évek után. majd 1972-ben megszületik az első központi. A szülőkben. családsegítő központokkal. azonban két hónapja éjszaka újra bepisil. igaz koronként változó funkciókkal és feladatokkal. Az 1922-től Gyógypedagógiai Magyar Királyi Laboratórium nevet viselő intézmény céljai közt a normálistól eltérő erkölcsi fejlődésű gyerekek tanulmányozása. A tanácsadók eredményes működésének feltétele. fejlettségi vizsgálatok végzése a tanköteles korba lépő gyermekeknél. Ma a nevelési tanácsadó a 3-18 éves korú gyermekek pedagógiai. Ez eredhet akár a család életében a gyermek számára megterhelő 26 . fejlesztését.2. így a nevelési tanácsadóba jelentkezhetnek a szülők. Holott ezek az intézmények már régóta a magyar pedagógiai rendszer részei.az időben történő felismeréssel és a szükséges terápia megkezdésével . Például.4. A gyógypedagógiától való függetlenedés után kapcsolati és feladatai inkább a gyermekvédelem irányába lendítik a tanácsadókat. hogy nem mi vagyunk az édes szülei?” A fenti témák sokak családjában hallhatók. a matematika tárgyban viszont nagyon rosszul teljesít. amikor a Fővárosi Tanács is engedélyezte. gondozását. a fiatal pszichológia jeles alakja. ahol a reformpedagógia. pszichológiai gondozását. a szabályok rendszeres figyelmen kívül hagyását tapasztaljuk a gyermeknél. Mivel a hangsúly ma leginkább a közös megoldáskeresésen van. végre örökbe fogadhattunk egy kétéves kislányt. akik tudják. gyermekvédelmi intézményekkel. hogy kiépült kapcsolatokkal rendelkezzen a körzetükben lévő intézményekkel: óvodákkal. Ahogy a fenti kérdésekből is kiderült a nevelési tanácsadó igénybevétele az alábbi esetekben javasolható: • Magatartási és beilleszkedési problémák esetén. hogy minden budapesti kerületben külön nevelési tanácsadó létesülhessen. iskola. A II. melyek körébe a nevelési tanácsadás is tartozik. Ranschburg Pál teszi le a gyermeklélektani tanácsadás alapjait. de háborút követően a szakmai fejlődés lendülete a pszichológia általános háttérbe szorításával együtt megtörik. de talán kevesebben vannak azok. Az arcképcsarnok Szondi Lipót és Nagy László munkásságával bővül. iskolákkal. A számszerű növekedés már a ’60-as évek eredménye. szoros együttműködésben a családdal. terápiáját végzi. így hozzátéve a maguk szerepét a nevelési tanácsadók szakmai arculatához.meghatározó szerepet tölthetnek be a pedagógiai szakszolgálatok. ha túlzott visszahúzódást. a gyermekorvos is javaslatot tehet a gondozásra. A nevelési tanácsadók feladata és tevékenységi köre egyre sokrétűbb: pszichológiai és pedagógiai diagnosztizálás.5. de szükség esetén az óvoda. családgondozás. Szeretném tudni. a pályaválasztás és a tehetséges tanulók kiválasztásának szempontjai domináltak. A kezdeti lépések egészen az 1900-as évek elejére vezetnek. gyermek-ideggondozókkal. szabályozó dokumentum is az ekkor már országos hálózattá fejlődött tanácsadók számára. A tartalmilag és módszertanilag sokszínű és differenciált oktatási programok mellett . (gyógy)pedagógiai fejlesztés. világháború előtt már elválik a gyógypedagógiától a tanácsadás. vagy épp agresszivitást. hogy e kérdések megértésében és megoldásában a nevelési tanácsadó intézményét segítségül lehet hívni. gyerekekben és gyakran a pedagógusokban megfogalmazódó távolságtartás jórészt a tájékozatlanság következménye. Meghatározott esetekben a gyámhatóság írhatja elő a gyermek vagy a család vizsgálatát. hogy mi lehet ennek az oka?” „Három éves fiam már szobatiszta volt. pszichológiai tanácsadás. esetleg a serdülők önként is. pedagógiai korrekció. Megmondjuk-e neki. Nevelési tanácsadó (Rapos Nóra) „Másodikos kislányom mindenki szerint nagyon értelmes. és a gyermek pedagógusaival.

testi.illetve teljesítményzavar esetén.24. Egyrészt az önkormányzati rendszer kialakulás magával hozta a gyermekvédelmi ellátás megszületését és annak helyi szintre kerülést. (VI. értelmi és erkölcsi fejlődésének elősegítése. stb. másról ehhez kapcsolódva az intézményrendszer átalakulásról.• • • változásból. hogy a kiskorú helyes irányú fejlődését környezetében bármilyen ok károsan befolyásolja. de egyre gyakrabban előforduló ok a munkanélküliség. tic – lelki eredetű zavarok állnak. a tanulmányi eredmény hirtelen romlását vesszük észre. A fogalomváltás tartalmi és eszközbeli bővülést is takar. s emellett már e korai időkben is szerepet kap . A gyermekvédelem tartalmi bővülése. A második világháborút követően az erkölcsi elhagyatottság helyébe lép a mai fülnek ismerősebb fogalom: a veszélyeztetettség. ha gyermek tartósan a képességei alatt teljesít. a gyermekvédelmi rendszer még sokáig hivatalközpontú: a gyámhatóság intézkedik a felmerülő problémák esetén. Ha az érzelmi. addig e feladatkörök az akkor hagyományosan működő családsegítő szolgálatokon belül kerültek 27 . tartása. stb. nevelése. ha a diákon a kitartó figyelem zavarát. egyáltalán modern szakmai felfogása leginkább ennek állami felelősség alá vonása óta követhető.6. valamint személyi és vagyoni érdekeinek védelme iránti kötelezettségeinek teljesítése valamilyen körülménynél fogva olyan mértékben eredménytelennek bizonyul. 2. A nevelési tanácsadók működését a kötet szerkesztésekor (2006. a Gyermekvédelmi Törvény bevezetését követően jöttek létre. július) a 14/1994. Különösen ez utóbbi érdekes. vagy szakszolgált is épp úgy. Mindezek mellett a törvénybe foglalt szabályozás. melynek kapcsolódási pontjai értelmezhetik e nagyon fiatal intézmény megalakításának okait. Ezek mögött azonban minden esetben a társadalmi igényeket és a jellegzetes gyermekszemléletet keressük. akik bizonytalanok az iskolakezdés időpontját illetően. alkoholizmus. Gyermekjóléti szolgálat (Rapos Nóra) A gyermekjóléti szolgálatok működésének és szerepének megértéséhez két nagyon fontos gondolatmenetet kell végigjárnunk. Tanulási. ami hazánkban 1901-ben jelent meg a Széll Kálmán-féle törvényben. indulati élet zavarai tapasztalhatók: nyugtalanság. amely alapja az erkölcsi elhagyottság: „akit nevelésének elhanyagolása vagy környezetének káros behatása erkölcsi romlás veszélyének teszi ki. Az árvák és elhagyottak támogatása mellett ekkor kerül a figyelem középpontjába az elhanyagolás. vagy azt gátolja". Egyrészt beszélnünk kell a gyermekvédelem általános alakulásról.4. egy családtag elvesztése. lelassul a munkatempója. vagy aki az előbb megjelölt okból vagy hajlamai következtében züllésnek indult”. az állami gyámhatósági funkciótól való elválását.mai szóval élve – a deviáns viselkedés megelőzése. szorongás. de erre utalhat az is. Ilyen eset lehet. vagy amikor az orvosi vizsgálat szerint a testi tünetek hátterében – alvászavar. MKM rendelet szabályozza. Ide fordulhatnak még szakértő véleményért azok a családok. oktatása. Mivel a gyermekjóléti szolgálatok 1997 után. esetleg neurotikus eredetű beszédzavar. de leginkább a gyermekhalálozás elleni küzdelem. amelyek közül leggyakoribb a válás. Ezzel együtt – bár ez jóval hosszabb időt vett igénybe – a hatósági feladat elvégzése helyet ezek az új intézmények egyre inkább szolgáltatást és ellátást igyekeztek nyújtani. A család–gyermek–állam különállása olvasható ki a veszélyezettségről szóló 1974-es megfogalmazásból is: "a szülő a kiskorú gondozása. mint ahogy az iskolaérettség megállapítására is a nevelési tanácsadót kéri fel az óvoda és az iskola. hisz itt bukkanunk először nyomára az állami gondozásba vételen túl az egyéb óvó–védő intézkedéseknek.) sz. Szakvéleményt kérhet az intézménytől más hatóság. Igazi változás a rendszerváltoztatáshoz kötődően figyelhető meg.

miért van szükség gyermekjóléti szolgálatokra. a gyermekeket szolgáló stratégia kialakítására. A napoleoni háborúk többszörösen is gondoskodtak arról. Azonban ebben az időben az árvák ellátása elsősorban az egyházak és a karitatív szervezetek kezében volt egészen az első gyermekvédelmi törvény megjelenéséig. családban történő nevelésének elősegítése. hogy az elhagyott. illetve c) a gyermekvédelem hagyományos megoldásainak új.Heimann Ilona) A legendás Pestalozzit tekintjük a gyermekvédelem „kulturhéroszának”. védőnő) és addigi (főként családsegítős) tapasztalataik alapján alkalmazták azokat az ismereteket. A gyermekmenhely elnevezés és szakmai. szakmai támogatást és szociális infrastruktúrát bocsásson rendelkezésre. árva gyermekekről gyermekmenhelyek felállításával kell gondoskodni. Ilyen alapelv például a gyermek önálló jogi státusza. A kérdés nem csupán hazai.ellátásra. Ennek értelmében a gyermekjóléti szolgáltatás feladatait négy csoportra osztjuk: a gyermek testi. Hazánkban az árva. a témával foglalkozó meghatározó szakmai fórumokon is megerősödött az az álláspont. ha működik/működött a családsegítés rendszere. mily kevés megértéssel találkozott korában. pedagógiai tevékenysége az elmúlt 28 . lelki egészségének. Felvetődik a kérdés.szükség van a gyermekekre irányuló gyermekkorpolitikára. de más. 2002) 2. amelyeket a szociális munka alapjaiból elsajátítottak. ami a ma működő gyermekjóléti szolgálatok alapjait adhatja.4. Pestalozzi az otthon pótlását hatékony neveléssel-oktatással kívánta egybefonni – tudjuk.” (Szőlősi. szolgáltatás formájában megjelenő megoldásokkal való részbeni felváltása…A család egészére irányuló politikák nem biztosítják ab ovo minden családtag problémájának megfelelő kezelését. ha a családdal való szerves függősége megkérdőjelezhetetlen. Mivel az új szakterület nem rendelkezett kidolgozott elméleti és módszertani ismeretekkel. s ez alapján fogadta el határozatát a gyermekek érdekét szolgáló európai stratégiáról. Emellett átalakul a társadalom kötelességéről formált kép is. A Széll Kálmán által kiadott törvényben az elhagyott gyermekkel kapcsolatos állami felelősségvállalást fogalmazták meg. illetve a gyermekek speciális csoportjára irányuló gyermekvédelmi politikára is. a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése. A gyermekjóléti szolgáltatás a gyermekekre irányuló speciális politikák egyik fontos eszköze. s így nem elégséges csupán más csoporthoz való kontextusban értelmezni. században megjelent az első árvaházak (Nemcsó.7. hogy a gyermekkor önálló társadalmi kategória. Kőszeg) alapításával. Szőllősi Gábor találóan összegzi: a lezajlott változás a következő csomópontokban ragadható meg: „a) az állam. szülők nélkül felnövekvő gyermekekről való tudatos gondoskodás már a 18. a szülői felelősség és kötelesség megerősítése mellett a támogatás nyújtása. a közreműködésként és nem hatósági feladatként értelmezett ellátás. hogy megossza a gyermeknevelés felelősségét a szülőkkel és a rokonsági hálózattal. és hogy pénzt. eszerint a társadalom feladata az. Ez a paradigmaváltás eredményezte azt az elvi alapvetést. hogy az árva gyerekeknek oly kritikus tömege lepje el az országok útjait. hogy erre már nem volt elegendő a faluközösségek informális mechanizmusa. a gyermekjóléti szolgálatok dolgozói eredeti képzettségük (főként pedagógus. Gyermekotthon (Hegedűs Judit . a szülők és a gyermek közötti hármas viszony elemeinek újrarendezése b) a gyermekvédelemhez sorolt helyzetek körének kiterjesztése. a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése. ez azt jelenti. a legkisebb kényszer elve. Ebben a dokumentumban. még akkor sem. ezért ezekkel összhangban . hisz az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése már 1993-ban döntést hozott egy. Ahogy a téma szakembere. s ebben a civil szférának is szerepet szán. a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése.

század során komoly változásokon ment át. a rendőrség. de legfeljebb negyven gyermek teljes körű ellátását lehet biztosítani. A megoldást nem a nevelőszülői hálózat kiépítésében látták. az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermekek számára biztosítanak lakhatást. és lakást biztosítani számukra. hanem az állam által alapított nevelőotthonokban. gyermekvárosokban. Az 1945 utáni gyermekvédelemre súlyos és azonnali megoldást igénylő szociális feladatok hárultak. illetve a gyermek ismeretlen szülőktől származik. fejlődési szükségleteinek megfelelő. amíg a gyermek családja képessé válik a gyermek visszafogadására (Gytv. Ezek olyan otthonokat jelentenek. mely elnevezést egészen a rendszerváltás koráig használtuk.. családszerű ellátást biztosítson. Az 1997-es gyermekvédelmi törvény alapján a gyermekotthoni ellátás többféle ellátási formát jelent: • Gyermekek átmeneti otthona: az a családban élő gyermek helyezhető el ide. melyben a speciális szükségletek kielégítése mellett a praktikus készségek és a társas helyzetekben szükséges kompetenciák elsajátítása. ugyanis ekkortól kezdtek a nagylétszámú intézmények családias jellegűvé válni. mely eltörölte az . §). gondozása és nevelése a családon belül nem biztosítható és a korábbi mindenfajta segítségnyújtás sikertelen volt. valamint akinek ellátása a család életvezetési nehézségei miatt veszélyeztetett. 51. ezen kívül utógondozói ellátást • 29 . §). fel kellett ruházni őket. Míg a két világháború közötti gyermekvédelmi rendszerben inkább a nevelőszülői hálózat volt domináns. Az igazi változás a gyermekotthonok életében a 80-as évek hoztak. a bíróság rendeli el (Gytv. Ebben az esetben az azonnali elhelyezést általában az önkormányzat jegyzője vagy a gyámhivatal. évi IV. a neveléséhez szükséges feltételeket. értelmi. §). Az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülőjének felügyeleti joga szünettel. A törvénynek ezzel a rendelkezéssel az volt a célja. Ezeket a törekvéseket az 1997-ben megjelent gyermekvédelmi törvény megerősítette. amikor a gyermek felügyelet nélkül maradt vagy testi. és az állami gondozott elnevezést vezette be. A gyámhivatal a gyermeket tartós nevelésbe veszi. tv-t. melynek keretein belül az ideiglenes hatállyal elhelyezett. Ideiglenes hatályú elhelyezésről akkor beszélünk.elhagyott gyermek” fogalmat. Mérföldkőnek kell tekinteni az 1952. az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek számára. családias körülmények között. 81-82. hogy a gyermekotthoni elhelyezés az úgynevezett otthont nyújtó ellátási formát jelent. A gyermekotthonok mellett megjelennek az úgynevezett lakásotthonok. vagy ha a szülő(k) halála miatt nincs a gyermeknek felügyeletet gyakorló szülője. 72. Legelőszöris meg kellett oldani a háborúban elárvult gyermekek helyzetét: enni kellett adni az éhező gyermekeknek. hogy a gyerekek életkorának. 77. A tartós nevelésbe vételt évente. A gyámhivatal a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi. Amennyiben ez nem történik meg. aki átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad. ha a gyermek fejlődését a családi környezete veszélyezteti. amelyben legfeljebb tizenkettő gyermek gondozását biztosítják önálló lakásban. hogy mielőbb rendeződjön a gyermek sorsa (örökbefogadás előkészítése vagy tartós családot pótló környezetbe kerülés) (Gytv. ha a szülő (vagy mindkét szülő) felügyeleti jogát a bíróság megszüntette. állandóság megtapasztalása is helyet kap Fontos kiemelni. Az átmeneti nevelésbe vétel addig áll fenn. érzelmi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti.§). három éven aluli gyermek esetében félévente felülvizsgálja a gyámhivatal annak érdekében. a gyámhivatal a gyermeket tartós nevelésbe vesz. és rendelkezése szerint a gyermekotthonokban legalább tizenkettő. A gyermekek átmeneti otthona a gyermekjóléti szolgálattal közösen segítséget ad a gyermek családjában történő visszatéréséhez (Gytv. az érzelmi biztonság. Gyermekotthon: otthont nyújtó ellátást biztosít az ideiglenes hatállyal elhelyezett.

illetve fogyatékos. illetve elégtelenek. A krízisotthon ma már épp erre. a három éven aluli gyermek esetében félévente felül kell vizsgálni.• • is biztosít a fiatal felnőtt számára. A krízis-központok által kínált támogatás nem túl régi. januárjában. A kezdeti nehézségeket és hiányosságokat felismerve azonban 2005-ben már átmeneti intézményi elhelyezést is biztosítottak a rászorulóknak. amennyiben lehetséges a gyermek családjába történő visszatérését. hogy krízishelyzet akkor áll elő. átmeneti ellehetetlenülés. 2. szociális szakember 2005-ben. (57. a normálistól eltérő állapot. és ezáltal megakadályozható egy tartós hajléktalan életút. biztonságos. életforma kialakulása. ezáltal rosszul ítéli meg a lehetőségeit (pl. támogató környezetet biztosítva egy-egy elhúzódó konfliktus megoldásának ideje alatt is. valamint kora miatt különleges ellátást igénylő gyermekek élnek. A gyermekotthon a gyermek fejlődéséhez szükséges gondozási-nevelési terv elkészítésén és minél szakszerűbb megvalósításán kívül elősegíti a gyermek és családja kapcsolattartását. A gyermekotthonok gyakran nevelőszülői hálózatot is működtetnek (Gytv. vagy átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyerekek kerülnek. a sokféle formában és módon megjelenő válsághelyzetre kíván azonnali. a frissen természeti katasztrófa. 59. senki nem tud segíteni) és a saját tetteinek következményeit – esetenként nem is képes a következményekbe belegondolni…” – írja Karmazsin Eszter. vagy bántalmazás. akiknek gyors reszocializációja nagy valószínűséggel megoldható.§). mivel elhelyezést nyújt elsősorban azoknak. hogy addig is megkímélje a klienseket a gyakori változástól (környezet és intézményváltástól). A megközelítés komplexitása két szempontból is 30 . melyeket egyébként soha nem tennénk (pl. Az önálló életvezetés megteremtése érdekében segítik a gyermeket abban. amit „normális” állapotnak él meg. komplex segítséget nyújtani. hogy minden egyes ember számára más az. egyéb veszélyek miatt krízishelyzetbe került embereknek. illetve gyermekvédelmi törvényben meghatározott megyei. Fontos tudni. Az ilyen „túlzott reakciókat” motiválhatja az is. Utógondozói otthon: a gyermekotthon kizárólag a fiatal felnőttek teljes körű utógondozói ellátását biztosítja (Gytv. és ebben meghatározó szerepe van a gyermekkorban tapasztalt és tanult mintáknak…A definícióból következik továbbá.4. . A gyermekvédelmi törvény rendelkezései szerint speciális gyermekotthonban a gyermek maximum két éven át maradhat (Gytv. nyugodt. kísérleti jelleggel indult telefonos vagy személyes segítségnyújtásként. Fontos hangsúlyozni. hogy ez az állapot – a tehetetlenség megélése – olyan cselekedeteket motiválhat. hiszen 2004. §). fiataloknak-.felnőtteknek és gyermekeiknek. magatartási zavarokat mutatnak vagy pszichoaktív szereket (kábítószereket) fogyasztanak. fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság véleménye alapján évente.8. §). előtakarékossággal próbálják biztosítani az életkezdéshez szükséges anyagi feltételeket. A speciális gyermekotthonok másik körét azok a gyermekotthonok alkotják. Speciális gyermekotthon vagy a gyermekotthon speciális csoportja: ide olyan ideiglenes hatállyal elhelyezett. hogy minél magasabb iskolai végzettséget szerezzen.: gyilkosság). Az alapvető cél. 58. a minél előbbi sikeres társadalmi reintegráció megvalósítása úgy. akik súlyos pszichés tüneteket. amikor a korábban bevált problémamegoldó eszközök nem működnek tovább. hogy krízishelyzetben az egyén irreálisan látja. ahol a tartósan beteg. Az otthont nyújtó ellátás során a gyermekek helyzetét folyamatosan figyelemmel kell kísérni.: nincs más megoldás. Krízisotthon (Rapos Nóra) „A krízis … válsághelyzet.

Mindezeket a hiányosságokat. s már itt kidolgoznak vele egy együttműködési szerződést a további közös lépésekhez. hiszen ezek azok az intézmények. ahol további segítséget kap a rászoruló. A javítóintézetek lakói fiatalkorú bűnelkövetők. • A krízisotthonok magyarországi működése összekapcsolódott a családon belüli erőszak elleni küzdelemmel is. tudásuk gyakran nem éri el a megszerzett bizonyítvány alapján elvárható szintet. életévüket betöltött fiatalkorúak kerülnek be. Másrészt támogatásukat négy egymásra épülő szolgáltatási rendszerből alakították ki: • • • legelőször az egyhetes elhelyezés és az ehhez szervesen kapcsolódó intenzív szociális ellátás jelenik meg. 2. Egyrészt ezek a központok közelíteni kívánják egymáshoz a szociális.és gyermekvédelmi ellátások rendszerét. vagy a konfliktusok rendezéséhez. előtakarékossággal készülnek fel arra.hangsúlyozandó. Javítóintézet (Hegedűs Judit –Heimann Ilona) Javítóintézetbe azok a 14. ahol a családok az intézmény által biztosított önálló lakásban. akik általában vagyon elleni bűncselekményt követtek el. ahol gyakran szocializációjuk hiányos vagy éppen nem megfelelő mintát közvetítő volt. komplex támogatást és védelmet adnak a bántalmazott családtagoknak anonimitásuk biztosítása mellett.családi átmeneti otthon fokozott kontrollal kísért támogatást nyújt a családoknak. Aszódi Javítóintézet: javítóintézeti nevelésre ítélt fiatalkorú fiúk kerülnek be ide. Magyarországon jelenleg 4 javítóintézet létezik: • • • • Budapesti (Szőlő utcai) Javítóintézet: előzetes letartóztatásba helyezett fiatalkorú fiúkat fogad. hogy diszharmonikus családból érkeznek. mind pedig javítóintézeti nevelésre ítélt fiúk vannak itt.4. Kezdeményezések születtek a Gyermekjóléti szolgálatok mellett. melyeket azonban nem tudnak megfelelően kezelni. illetve akiket a bíróság jogerősen 1-től 3 évig terjedő javítóintézeti nevelésre ítélt. Iskolai pályafutásukra a kudarcorientáltság jellemző. ahol a támogatottak az előző szinteknél hosszabb ideig. vagyis az önállóság erősítése itt már hangsúlyosabb szerepet kap. amelyek a családotthonok és a gyermekek átmeneti otthonai mellett azonnali. a tanulás iránti motivációjuk alacsony szintű.9. A gyermekek szempontjából fontos intézmények a krízisotthonok. a rendszer második pontján a Fogódzó . több kollégium vagy bölcsőde nyitott ilyen szolgáltatást – mintaszerű volt a nevezetes pécsi Apáczai Nevelési Központ krízisotthona egy nagyvárosi lakótelep közepén. Debreceni Javítóintézet: kettős profilú intézet: mind előzetes letartóztatásba vett. családgondozó segítségével. egyházak mellett létrehozott krízisotthonra. esetleg évekig tartózkodhatnak. Rossz kommunikációjuk miatt gyakran kerülnek konfliktusba. nehézségeket az intézeteknek kezelni kell. akik egyrészt bűncselekmény miatt előzetes letartóztatásba kerülnek. Rákospalotai Javítóintézet: az előzetes letartóztatás és javítóintézeti nevelésre ítélt fiatalkorú lányokat fogad az intézet. míg a harmadikként megjelenő átmeneti krízisotthonok ott jelentenek segítséget. hogy saját otthont teremtsenek. Általánosan jellemző az intézeti fiatalokra. 31 . mert a krízisbe jutott család ezekben az intézményekben együtt kaphat támogatást az újrakezdéshez. a negyedik elem a támogatott lakás.

A terv meghatározza a rövid és hosszú távú célok eléréséhez szükséges teendőket: „Az egyéni fejlesztés mellett az intézetek arra is törekednek. ahol családias körülmények között nevelődtek a családfő – pedagógus – vezetésével. egészséges életmódra nevelés. század második felében létrejöttek. A javítóintézeti nevelésre létrehozott intézmények pedagógiai célkitűzése a fiatalok reszocializációja. valamint a javítóintézetek rendtartását szabályozó 30/1997. hogy megtanítsák a fiatalokat az együttműködésre. hanem nevelőintézeteknek nevezték a fiatalkorú bűnelkövetőket fogadó intézményeket. egy más intézet ellátására bízva. A fiatalokat csoportokra osztják. hogy meddig kellett az intézetbe maradniuk. munkavégzéshez szükséges készségek fejlesztése. hogy megállítsák a fiatal kriminalizálódását. társadalmi beilleszkedési zavaraik megszüntetése. amelyek meghaladták a hagyományos javítóintézeti nevelés kereteit. (X. hogy a fiatalok megismerkedhessenek a szabadidő eltöltésével is. Az általános iskolában törekednek arra a pedagógusok. Az intézetek életében is komoly változást hozott a rendszerváltás. kommunikációs igényesség emelése. majd 14 éves kortól kerültek be a fiatalok. figyelembe véve a neveltek sajátosságait. Az egyénre irányuló fejlesztés úgynevezett egyéni fejlesztési terv segítségével történik. egy-egy csoport befogadóképessége max.” A funkcióváltásról. de legfeljebb 21. mely szerint a hatékony nevelés.) Rendelet tisztázta ezeknek az intézetek a működését. azonban ekkor még nem határozták meg. csoportokba osztották. erkölcsi fejlődés segítése. majd később 18 éves korban el kellett engedni a fiatalt. a róla szóló dokumentumok áttekintését követően. az egyénre irányuló fejlesztés. az önálló életvitelének kialakításában. reszocializáció nem valósulhat meg úgy. ezért is tartják fontosnak például a csoportrész közös rendben tartását. hogy közben a gyermeket elszakítjuk édesanyjától. Ennek érdekében a következő feladatokat látják el: szocializációs hiányok pótlása. Rákospalota) már a 19. tanuláshoz való hozzáállásukat. Ugyanakkor figyelmet fordítanak arra is. a munkakezdésében. a megnövekedett létszámú intézményekben a szakképzés kapott kiemelt szerepet.Az első javítóintézetek (Aszód. Kezdettől fogva az „elzüllött” vagy „züllésnek indult” fiatalok nevelésével és oktatásával foglalkoztak a javítóintézetekben. A javítóintézetek a második világháborút követően átalakultak. Az intézetbe kezdetben 12 éves. A Büntetőtörvénykönyv 1995-ös módosítását követően. 11. ennek érdekében a munkára való felkészítés domináns szerepet kapott az intézetek életében. ezzel kapcsolatban legfőbb céljuk a fiatal segítése a tanulmányainak folytatásában. Az intézeteken belül működik általános iskola. sportkörök formájában. különféle tevékenységet kínálnak nekik szakkörök. illetve OKJ-s szakmákra felkészítő képzés. ez arányos azzal a gyermekvédelmi törekvéssel. A gyerekeket úgy nevezett családokba. tanulási elmaradások pótlása. A korszerű nevelési elvek hívták életre az anya-otthont. hogy a hagyományos. bűnismétlésük megelőzése. melyet az intézetek pedagógusai. A megélhetési nehézségek fokozódására. biztosítva a javítóintézeti nevelés befejeződése utáni – pedagógiai kontinuitáson alapuló – szociális gondozást. dekorációját. ekkor nem javítóintézeteknek. a lakás és munkanélküliségre való figyelemmel jött létre az utógondozó részleg. Az intézetek törekednek az utógondozási feladatok betöltésére. hogy kislétszámú csoportokban érvényesítsék a differenciálást. Az intézeteknek már ekkor is a legfőbb céljuk az volt. az intézetek is a Munkaerő Tartalékok Hivatalához tartoztak. pszichológusai készítenek el a növendék pszichológiai vizsgálatát. új szükségletekről és új válaszokról fontos adalékokat olvashatunk például a palotai intézet weboldalán: „az újfajta társadalmi problémák olyan lépéseket indukáltak az intézeten belül.” 32 . 12 fő. kulturáltsági szint emelése. nagy intézeti csoportformát felváltsa a kisebb csoport. családi életre nevelés.

Ebből kiindulva a fiatalkorúak büntetés-végrehajtási intézetei törekednek a fogvatartottak oktatására és szakképzésére. A szabadságvesztés letöltésének színtere fiatalkorúak esetében a számukra fenntartott fiatalkorúak büntetés-végrehajtási intézete. a börtönviszonyok kérlelhetetlen reformere.) nyújtanak. pszichológiai és orvosi . a társadalmat meg kell védeni a bűnözéstől. A fiatalkorúak esetében a szabadságvesztés végrehajtásának két fokozata van: a fiatalkorúak börtöne és a fiatalkorúak fogháza. vagy a korábban alkalmazott intézkedések.A Gyermek jogairól szóló Egyezményben foglaltakkal összhangban . mely szerint a bűncselekmény elkövetésekor a 16. 33 . Mivel a munkahiány az intézményekben is éreztette a hatását. A társadalmi beilleszkedést segítendő olyan szakképzéseket (például szobafestő-mázoló.2. így előfordul. szakképesítéssel töredékük rendelkezik. döntő hányaduk nem fejezte be alapfokú tanulmányait sem. Ha a fiatalkorú kiemelkedő tárgyi súlyú bűncselekményt követ el (például élet elleni. akik különleges bánásmódot és sokrétű . hogy a fiatalok egy része semmilyen tevékenységben nem vesz részt. A büntetés-végrehajtási intézetben fogva tartott fiatalkorúak szociális körülményei. életévet be nem töltött fiatal esetében 15 évet jelent. A korrekciós tevékenység célját a fenti elvek szem előtt tartásával fogamazták: ’életképes alternatívák felajánlásával szétzúzni a fiatalkorú bűnelkövetők destruktív jellegű magatartási megnyilvánulásait. minden élettevékenységét irányítja és ellenőrzi. működésüket. vagy személyiségzavarban szenvedő fiatal.segítséget igényelnek. akik nem vesznek részt oktatásban. a fiatalkorúaknak vannak olyan speciális szükségletei és problémái. hogy az iskolai oktatásban való részvétel foglalkoztatásnak számít. A börtön mindennapjait.. életévét betöltött személy áll a bíróság előtt. olyan „totális” intézmény a büntetés végrehajtására szakosodott olyan intézmény. A fiatalkorúakra kiszabható szabadságvesztés legrövidebb időtartama egy hónap. vagyon elleni bűncselekmények). amelyek több lehetőséget adnak a munkaerőpiacon történő elhelyezkedésre.4. hanem az elkövetéskori életkor számít. hogy a fogvatartottak jelentős százaléka sajátos nevelési igényű. Az alapelvek a következők: a fiatalkorúakat felelősség terheli a tetteikért. hogy szabadságelvonás a fiatalkorúakkal szemben csak legvégső szankcióként szabható ki. Ruzsonyi Péter. amelyekkel külön foglalkozni kell.’ A beavatkozás eredményessége érdekében a programokat úgy szervezik. amely teljesen uralma alatt tartja a fogvatartottat. értelmileg akadályozott. pártfogói felügyelet nem vezettek eredményre.10.kijelentette. az ítélethozatal során fiatalkorúnak számít. amiért a tanulók mindegyike ösztöndíjban részesül. családi hátterük rendezetlen. a fiatalkorúakat ugyanazok a jogok illetik meg. Általánosan megfigyelhető probléma. utóbbi enyhébb fokozatot jelenti. akkor kerülhet sor a szabadságelvonással járó büntetés kiszabására. hogy az ítélethozatalkor nem az elbíráláskori. hogy találkozzon valamennyi fiatalkorú egyéni szükségletével. büntetések. Maximum időtartamot is meghatározott a Btk. a pedagógiai szempontok érvényesítője így foglalja össze külföldi tapasztalatai alapján álláspontját: „A büntető igazságszolgáltatás egészének viszonyulása a fiatalkorú bűnelkövetőkhöz alapvetően meghatározza az intézetben kialakított nevelés egész rendszerét. Fiatalkorúak börtöne (Hegedűs Judit – Heimann Ilona) A Büntetőtörvénykönyv 1995-ös módosításával a törvényalkotó . kerékpárszerelő stb. nemi erkölcs elleni. Nagyon fontos tisztában lenni. amelyek az állampolgárok számára biztosítottak. Ezek biztosítására minden intézmény több-kevesebb sikerrel törekszik. Ha fiatalkorúként – például 16 évesen – elkövetett bűncselekmény miatt 18. A tanulmányok folytatását azzal is próbálják támogatni. Azok a fiatalkorúak dolgoznak általában az intézmény területén. Ezek megállapítása érdekében megvizsgálják a fogvatartottak viselkedésének.gyógypedagógiai. az egyetemes normákat kívülről jövő szabályrendszeren keresztül piramis elvű irányítás jellemzi.

a tanítás módjáról stb. Az innen kikerülő s az életben boldogan élő tanítványaink majd örömmel visszacsillanó szemekkel igazolják az itt folyó »Holnapok távlata« építésének eredményeit. vagy kórusban a legszebb magyar s nyugati kórusműveket. például a középkorban a vallásos szertartások nélkülözhetetlen kísérője volt a csengő gyerekhang. Történelmi vívmány volt. közösségfejlesztők szemében. betölti őket. az emberek életútját.magatartásának hátterében felfedezhető sajátosságokat. Kit idézzünk e körben? Azt a Gulyás Györgyöt.. a tánc teljesen elfoglalja. építészek. A tény tény: a kettős feladattal. Bábjáték. kollégium. karvezetési gyakorlatról. 2003) 2. Mindegy.12. Művészeti iskola (Trencsényi László) Zenét hosszú ideje tanítottak a serdületlen ifjúságnak. krízisotthon. ezért újul meg újra és újra a vita róluk). könyvtár. A „permanens művelődés” volt a korszellem hatásos jelszava ebben az időben. a magyarországi művészeti iskolák „kulturhérosza” volt. ÁMK – általános művelődési központ. Egyikben sincs semmi különlegesség: sem anyagban.és eszközkihasználás. Vizuális kultúra. Soha sem unatkoznak. másutt. az állami normatív támogatás mellett számít a szülők anyagi részesedésére is (a művészeti-iskolaalapítás liberalizálásra hirtelen akkorára duzzasztotta a művészeti iskolák és iskolások számát. Hellászban az embereszmény. bölcsőde. . személyes szükségleteit végigkísérő. a közös táncról. társadalomszervezők. Hatékony épület. Kézművesség tanszakokon is iskolarendszerbe illesztve tanulhatnak a gyerekek. amit tud. Alig egyéves hangszeres képzés az esetek nagyobb százalékában hangszerhez most kerülő gyermekek. integrációba. Az ének. Óvoda. Olyan. Inkább a keret. talál alkotó közösségre és közönségre. az a fontosabb.4. hanem amivé válik) amivé alakítja az anyag és a tanítás együtt. zeneértők és későbbi muzsikustehetségek együtt nevelődtek a zeneiskolákban. nyugat-európai minták nyomán a XX: század utolsó harmadában hazánkban is létrejöttek – részben helyi igazgatási döntésekkel. A 90-es években további művészeti ágak „pedagógiai emancipációja” következtében kinyílt a „legyező”: a zeneiskolák új nevet kaptak: alapfokú művészetoktatási intézmény címen tartja őket számon a nyilvántartás. 1976) 2. Nem hiányzik nekik semmi. hogy fenntartásuk komoly költségvetési terheket jelent. Tánc. Közösségi Iskola változatai. A magyar hagyomány különleges.4. melyekben helyreáll a kultúra hagyományos egysége. a közönségnevelés és a tehetséggondozás feladatával felruházott intézményekben sok tízezer tanuló tanul. a zene. hogy Békés-Tarhos legendás kísérlete után az állam is jelentős részt vállalt az iskolarendszer keretei közt a zenei műveltség terjesztésében.. többcélú intézmény (Trencsényi László) Mint arról már szóltunk. részben új. iskola.” (Csende. célszerű (pontosabban: un. és a hagyományos zene mellett Dráma. majd méltatlanul ítélték feledésre 1949 után: „Most az anyagról kellene beszélni és az énekkarról. épületek létesítésével a Nevelési Centrum. aki az említett Békés-Tarhos alapító igazgatója. más intézmények is társulnak az intézményi rendszerbe. Média.11. művelődési ház – olykor sporttelep. az ókori Kínában a tánc. délutáni iskola. A polgárosodás új és új formákat talált – emlékezzünk Moliére úrhatnám polgárára. a színjáték is fontos volt. Platón és mások megfogalmazta normák diktálták. többcélú) terek. Olyan közintézmények képe jelent meg művelődésszervezők. fiatalok. korai változata a „lifelong learning” mottónak. hogy saját gyönyörűségükre vagy másnak énekelnek: népdalt vagy mozgalmi dalt vagy Biciniákat. a szolgáltatások 34 . amiben a tanítás folyik. sem eredményességben. egymásra épülő szolgáltatások. mint másutt. rendszerbe foglalják az eredményeket és meghatározzák az egyes jellemzőkből adódó feladatokat. A művészeti iskola önkéntes. Kodály Zoltán egyszerre tette a zenei műveltség és a magyarságtudat fejlesztésének eszközévé a zenei anyanyelv intenzív tanulmányozását. És nemcsak az.” (Ruzsonyi.

Hogy aztán milyen funkciók töltik meg a „művelődésnek” szentelt palotákat. de civilek is üzemeltethetik e házakat. tengerihántás. műhelyekről. Mire a köz teljesen szabadon gyakorolhatta művelődési tevékenységeit. vagy kialakultak a „teleházak”. század elején Juhász Gyula a Munkásotthon homlokára Szegeden). Az óvodásé. Idézzük Vészi Jánost. uszodáról. szakmai érdekvédelmet civil módra biztosítanak maguknak. a felnőtté. próféták. 1983) 35 . művelődési központ nem régi intézmény a kultúraközvetítés történetében. társasági és intim társalgókról.és játszóterekről. Az ÁMK-sok szakmai egyesületbe. majd közművelődéssé szelidült. klubok. Számukra a törvény integrált „pedagógiai-művelődési program” készítését írja elő. hogy a közintézmény komfortja. ez közösségi igény és művelődésszervezői lelemény dolga! Ahogyan Vitányi Iván. a két intézményrendszer . mint önkéntes. büféről és étteremről. auditóriumról.4. A tudás különféle célokból más-más mélységekben és intenzitással szerezhető meg itt. mesteremberek. öregé. Vállalkozók. de lehet szórakoztató is. a jeles művelődéskutató írta Vitairat a mai magyar művelődésről című kötetében: „a művelődési otthonok. Ezért is keresi a közművelődés új funkcióit. öltözőkről. A falusi társadalomban a nagygazda háza egy-egy tollfosztó. Így született meg a szocialista rendszerekben a mindmáig egyedülálló szinte teljes intézményhálózat: a kultúrházaké. A népművelés eszméje a demokratikus pillanatokban szabad művelődéssé. a pihenést… Parkról. szálláshelyekről van itt szó… A műveltség Vidám-parkja volnaez? Lehet. ruhatárakról és fürdőhelyiségekről. mint a polgároké. Hazánkban csaknem 300 településen (aprófaluban.központi szereplőjeként tételezett család jelentik az ÁMK-ideológia fő érveit. középvárosban. az ÁMK-k Országos Egyesületébe tömörülnek. Valamennyi társadalmi rétegé és nemzedéké.13. e-Magyarország-pontok. szabadideje fogyott a polgárnak. éjszaka is.és filmtechnikáról. árusok és térítők. zsibongókról. akár új tereit. Gyakori a helyzet – ilyen korábban nem volt -. egyúttal a maguk ideológiája felé hajlítani a közösségeket. gyakorlóhelyekről. színpad. hangversenyről. Irányulhat az általános oktatás anyagára és szakterületekre. sport. mint a közösségi élet központjai. az ÁMK-szakirodalom klasszikusát a 70-es évekből: „Az alfa a lakosságé egész éven át. többfunkciós nagyterekről. a piac terén megjelentek az elhivatott vagy ügyes csepűrágók. Művelődési ház (Trencsényi László) A művelési ház. tucatnyira tehető a különleges célokra speciálisan elgondolt épületrendszer. a tanulóé csakúgy. változtatható célokra alkalmas oktató és klubhelyiségekről. Kötelező éppúgy lehet. A művelődési házak tulajdonlásában is érvényesülhet a pluralizmus. testedző terekről. felszereltsége szegényesebb. iparosok (mily szépen írta a XX. Mindenkié. Aztán az államok próbálták kiszolgálni ezt a szükségletet. pályákról.metszőpontján helyezkednek el mint a mozgalmi jellegű kulturális tevékenység intézményesülései s még szélesebbe.élő és intézményes kultúra . Hiszen a történeti időben a nagy közösségi épületekben a kultusszal a kultúra mindennapi „fogyasztása” is együttjárt. fonó idejére a művelődés terévé változott. Egyik oldalról a műveltséghez hozzájutni kívánó gazdák. másfelől az 1950-s évek elején épült intézményrendszer fizikailag is elkopott. reggeltől estig.” (Vitányi. nagyvárosban-lakótelepen) működik így a helyi kulturális alapellátás. mint a fiatalé. a templomtér vásártér is volt. Szolgálhatja a felfrissülést.” (Vészi 1980) 2. fórumokról és ebben a római értelemben vett csarnokokról. Lehet képző vagy továbbképző jellegű. amatőr mozgalmak. Sok településen „faluház” létesült. A modernitás teremtette ezt az intézményt is. HA kollégiumot és szállót is magába foglal.

szimbólumaiba. Wéber Péter. A kulturális globalizáció és különösen az "amerikai" hatás nagyon jól tetten érhető a mozi világában.2.fontos eszközei. hogy ezt is többféleképpen. A hősök változnak. Igaz. a hölgyek egyre vonzóbbak. Ahogyan a multiplexek az egyszerű filmvetítésen túl a közös kikapcsolódás és élmény kiemelt helyei lettek. az üldözői eszén túljáró Nyuszi vagy az örök harcban győzedelmes Egér vagy a nemzetközi stílustalanságokat a magyar népművészeti tradícióval felváltó jeles filmkészítő tolla nyomán életre kelt . csupán azért.egyébként jellegzetes módon a mindenkori iskolakritikának is . egy kanadai és egy magyar fiatal számos közös filmélményt idézhet föl. az alternatív. Ennek Magyarországon különösen nagy hagyománya van. fiúk és lányok ideálképei tűntek fel és tűntek el a vásznon. hogy elüssük az időt. képei. a jeles magyar származású művelődésszociológus tett bizonyságot elméleti értelemben a film. Lehet. mint a színházi előadás. az üldözések pedig félelmeink "kivetítéseinek" képei. az ijesztő madárcsapat. hogy például 1919-ben a magyar fővárosban csak a gyerekek számára 4 mozi működött. az érdekes filmekhez kapcsolódó programok stb. az öltözködést. egykor a gyerekek körében is népszerű Mándy Iván felejthetetlen gondolatokat írt a moziról. társadalmi elismertséget nyert. a televízió egy időben mintha csökkentette volna a mozi hatását. kit . gyerekeket. A néptömegek szórakozásának alapvető színterévé vált. mert szeretjük a művészetet.” (Lastrego-Festa. Ráadásul ez egy nemzeteken átívelő közös kulturális-szocializációs tapasztalatot jelent. A "globalizált ember" hétköznapjaiba: utalásaiba. retorikája. A mozit sokáig inkább populáris szórakozási formának tekintették. fiatalokat. Aztán az új csoda a lakásba vitt képernyő. Nézz. kit a trükkök. de a filmipar versenyre kelt a kényelemmel. de lehet azért is. kérdezz címen adta ki a Gondolat Kiadó 1983-ban. láss. Jeles írónk. hivatkozásaiba beépülnek a filmek történései. úgy az art-mozik a kortárs művészet. A magyar filmművészet többször is képviseltette magát kimagasló alkotásokkal a világ élvonalában. Mozi. filmszínház (Trencsényi László – Mészáros György) A némafilm megjelenése után nagyon sokan jövendöltek kiemelkedő szerepet a XX: század "csodájának". Az elválasztás igénye különösen az ún. 1983) 36 . mindennapi viselkedést meghatározóan. Ki gondolná. legjobb műveiben ma is a kortárs-társadalom megismerésének és bemutatásának . A Pókember. hogy a mozi túlzottan demokratikus szórakozás? A moziban megjelenni nem olyan társadalmi esemény. egymástól néha nagyon nehezen elválaszthatóan. a drámák egyre véresebbek és látványosabbak: vonzzák a kíváncsiakat. Hauser Arnold. igényes szórakozás "szentélyeivé". Egy indiai. De a filmszínházakban mai napig egymás mellett él az elitként és populárisként aposztrofált film. Európában szinte egyedülálló art-mozi hálózatunk fényes tanúbizonysága ennek. a magyar kultúra és kultúraközvetítés fenegyereke magyarította az olasz szerzőpáros ifjúsági ismeretterjesztő köteteit.Fehérlófia mind-mind a rosszon való felülemelkedési utáni vágyunk megjelenítése. a valóság közvetlen tükrözésére és a képzelt világok bemutatására is képes technikai újdonságnak. kivált egy-egy premier. s mára az ifjúság kultikus helyei lettek a plázák "multiplexei".a rajzfilmes animáció. a helyzet változott. Ezt erősítheti a jellegzetes design. a szörnyek egyre szörnyebbek. művészfilm és értelmiségi nézői körében jelenik meg. Még a moziban is.4. Generációk bálványai. a mozi mellett.nemcsak a legfiatalabbakat . az óriásállatok. Ahogyan azonban a filmművészet teret. Politikusok nyilatkoztak s vették igénybe eszközrendszerét. A moziban csak filmet nézni és élvezni vagy azon bosszankodni lehet.14. Itt idézi a szerkesztő a moziról: „Lehet. Kiket a legendás színészi alakítások vonzzanak.

S valahol egy szigeten azok az emberek élnek. hanem mert ez a dolog természetéből adódik.. Hiszen ma már nem csak hagyományos könyvek. aki azt mondja}: a tájékoztatás nem fedi el a nevelőmunkát. Igaza van {annak. a számomra legelfogadhatóbb tudományos meghatározása szerint pedig a társadalmi beilleszkedés. Úgy érzem. kritikai és nevelő tevékenységet. Az iskolában még nagyon sok esetben nem ismerik el a könyvön. egyszerűen lehetetlen szembeállítani a tájékoztatással azon egyszerű oknál fogva. Manapság többet beszélnek a „forrásközpontokról”.2. a tankönyvvé merevedett tudás versenyképes vetélytársa lehet. A szabad művelődés fontos színtere ez. Mindennél meggyőzőbb {egy kolléga} példája: a tájékoztatás tulajdonképpen kollektív munka. Aztán sorra emelkedtek a híres könyvtárak. hogy az európai hírű és léptékű fővárosi közkönyvtári hálózat alapítója. de csak akkor. fóliánsok. kötetek vannak a polcon. igazán szükségtelen tovább érvelni. amikor a meggyőző példák sorát lehetne idézni.15. mert fontos mozzanata az együtt keresés. éppen a könyvbálványok. 2005) 37 . Szabó Ervin a szociáldemokrata mozgalomnak volt jeles személyisége. Megannyi interaktív forma. elsősorban a tankönyvön kívüli tudást. Mindez együtt reprezentálja a gyerekeknek a tudás forrásait. század története pedig az olvasókörök idejéről szól a parasztgazdák körében. Nem azért mert az olvasó és könyvtáros dialógusáról van szó. A tűzoltók fordított feladatot kapnak: ha valahol könyvet látnak. „Jöjjön elő Iliász!” – szólt a művelt gazda s az e néven illetett szolga felmondta az eposzt. Ebben a tekintetben a tantervi és egyéb megkötöttségektől mentes könyvtárak tájékoztató-nevelő munkája jobban megközelítheti ezt az eszményt. Az ilyen értelemben vett nevelés csak megfelelő kódrendszerben történő tudásátadás mellett valósulhat meg. Ez a papír gyulladási hője. mivel az is ugyanebben a rendszerben foglal helyet. olykor fizikai értelemben is számontartott „melegedő” kíséri.” (Kamarás. agyagtáblák. A fordítottjától sem kell tartani. hanem magántulajdonná válik. a társadalmi lényeg. papirusztekercsek. A gyerekkönyvtárakban a műveltséghez vezető utakat kedves emberi szó. a folyóiratok sokasága. Ha ilyen koordinátarendszerben szemléljük a nevelést. ha az új tudás nem a létező monopóliumok gyengítőjévé. A rabszolgatartó társadalmakban is voltak ilyen „élő könyvtárak”. Nem azért neveljük őket "egy kicsit" tájékoztatás közben. a zártság és a nyitottság dialektikus egysége. A XIX. A könyvtári gyűjtemények segítik a sok forrású tanulást. kódexek tároló helyei. Könyvtár (Trencsényi László) Van egy híres tudományos-fantasztikus film.4. ahol nincsen merev válaszfal a hivatalos iskolai és a mindennapi tudás között. magnetofonszalagok után itt az interaktív média. Csak nagy nehézségek között történhet meg a társadalomba való beilleszkedés. A címe: Fahrenheit 451. Gutenberg találmánya révén juthatott el a műveltség a szélesebb tömegekhez. a társadalmi értékek elsajátításának (vagyis a szocializációnak) célszerű folyamata. Idézzük fel Kamarás István gondolatait: „A nevelés értelmező szótárunk szerint a szellemi és erkölcsi fejlődés tudatos irányítása. ha tudatosan vállalja az értékelő. a munkások világában is. hanglemezek. A negatív utópiában az egyéniségeket üldöző hatalom betiltotta a könyveket (volt ilyen – ne feledjük – a valódi történelemben is). Iskolarendszerünk ma még nem alapozza következetesen ismeretátadó tevékenységét arra az elvre. s az öreg adja át fiának a szöveg tudását. hanem azért is. mert csak így jöhet mozgásba roppant nagy helyzeti energiája. hogy a tudás és a nem tudás. mert ez munkatervi feladatunk. Először is nézzük meg. hozzáférhetőek a drága albumok. felgyújtják. az internet is. mert ez a két fogalom egy dimenzióban foglal helyet. A könyvtár mint az emberiség kérdéseire adott válaszkísérletek gazdag gyűjteménye. Nem véletlen. akik nem tudnak élni a könyvek üzenete nélkül: ki-ki megtanul egy híres regényt. kiket tájékoztatunk a közművelődési könyvtárakban elsősorban! A tanulókat. valamikor az íróolvasó találkozóknak is fontos helyszíne.

A modern világ a gyermekek színházának új formáját hozta előtérbe: a gyerekszínjátékot. A világ első gyermekszínháza a húszas évek forrongó SzovjetOroszországában jött létre. hogy álmainkból visszatérjünk a földre. 2000) Ennek bizony nem csupán színházi. de egymásból következőleg történnek.4. vagy maradjon ez a családok feladata. hogy a szatírjátékok tánckaraiba meghívott iskolások sem egyszerűen statiszták voltak. az „ember megtisztításának”. A múzeum mint közösségi intézmény a magánygyűjtemények társadalmasításával jött létre. ahol csak szervezett tanulócsoportok töltik meg a nézőteret – olykor sok kamaszos idétlenséggel.) Persze a természeti népek ünnepi rítusai. ahol a test és a szellem különös képességű művészei mutatják be hajmeresztő. (Comenius is említi a „schola ludust”. s állami szinten alkalmazta a színházlátogatást.) A polgári társadalom egyre elegánsabb épületekkel vette körül a színjátékokat. Hazánkban sokszor változott a felfogás: önálló gyerekszínház avagy színházak gyerekelőadásai szolgálják-e alkalmasabban az új nemzedékek nevelését. hanem polgárrá nevelésük része volt ez a szereplés. (Vannak feltételezések arról is. Tény: a hetvenes években volt a magyar művelődéstörténetben néhány olyan esztendő. hogy a diákok léptek színpadra közösségük. amelyeknek atmoszférája a szép. Már Platón idején elgondolkodtak arról.17. Színház (Trencsényi László) „Már a régi görögök is” – szól a mondás. Újra csak nem elhanyagolható dolog: nagyon korai és tartós hagyomány. az esztétikai és a morális értékek fölötti meditációra inspirált. az örökifjak pedig cirkuszba. a jezsuiták és a pálosok egészen tökélyre vitték az „iskoladráma” műfaját. műfajaival. a vadállatoktól való félelem legyőzésének mintáit mutatva. az athéni szentély múzeumokban. ifjúsági előadások. kamaszok igen szívesen vesznek részt e játékokban. a bohócok pedig ironikus tréfáikkal segítenek abban. A múzeum által teljesítendő társadalmi szolgálat eszméje az újkorban alakult ki. helyi társadalmuk. S bizony így van. s ezeket az érzelmeket inkább váltja ki. hogy ebből kinőtt a reformpedagógiák fontos ága: a drámapedagógia. Egyre inkább indokolttá vált a korosztályok szétválasztása.4. passiójátékok „társadalompedagógiai” célja is nyilvánvaló volt. ha az események a várakozás ellenére. szinte a gravitáció.” (Arisztotelész. pártfogójuk csodálatára. Gyakori vita tárgya: jók-e az un. az athéni demokrácia ismerte fel. Múzeum (Foghtűy Krisztina – Heimann Ilona) A mai múzeumok prototípusa az ókori muszeionban keresendő. A szerepeiket próbáló gyermekek. kihasználva a bábjáték különleges hatásmechanizmusát. Hogy is írta az első „színházesztéta”. 38 . hanem akár óravezetési. amikor minden fővárosi gyerek legalább egyszer eljutott színházba. A gyermekszínjáték dramaturgiája más. az ekhós szekéren járó vándorszínészek hazánkban is kőszínházakba költöztek Kialakult a színházi kultúra viselkedési normáival. mint a felnőttek színházáé – nem csoda. tanítás-dramaturgiai értelme is van. Arisztotelész Poétikájában? „A tragédia nem pusztán egy teljes cselekménynek az hanem félelmes és szánalmat keltő eseményeké. amely a modern értelemben vett tudományos kutatóintézetnek a mintája lehet. Mai múzeumaink az alexandriai múzeum koncepcióján nyugszanak.2. hogyan helyezzék el a szentély-múzeumban a művészet zarándokait. Aztán a középkori vásárok.16. kacagtató mutatványaikat. katarzisának eszközét. mint az emberformálás. 2. akik ott mély áhítatban szemlélődhetnének. forrásvidéke szerint angolosan mondva: a child drama vagy aktív dráma. rituális ünnepei a maguk összhatásában szintén a színházi élmény előképei voltak.. A legifjabbak bábszínházba járnak.

feladatsorokat. kreativitást igénylő feladatok. Tevékenysége az eddigi tapasztalat szerint a pedagógia hagyományosan értelmezett körében mozog. Zánkán. hogy a múltban és a jelenben élő emberek élete. 1862-ben a Varsói Nemzeti Múzeumot. gondolataik megfogalmazására a forma nyelvén. Az iskolai látogatások sikere szempontjából a tanárok szerepe létfontosságú. rajzolás. a formaalakítás egy ösztönös cselekvésforma. ugyanakkor. Köztudott. A rajzolás. A múzeum olyan intézmény. Érdemes periodikusan váltogatni azokat a feladatokat. kultúrája. művész-pedagógusok szemléletétől s nem utolsósorban a gyermekeket kísérő pedagógusok hozzáállásától. gipszöntés. Három évvel az első francia „múzeum” megnyitása után az angol parlament megszavazta a British Museum szervezését Londonban (1753). a formaalkotás lehetőséget ad a gyerekeknek érzelmeik. század végén jelennek meg a múzeumi pedagógia kezdetei is. miközben a látogatóknak egyre nagyobb aránya gyerek. a múzeumi látogatás is jól szervezett és hatékony lesz. Így célszerű őket minél korábban minél több eljárással megismertetni: írószerek. együttes alkotást ösztönzik. nyomtatási technikák.Az első „modern” értelemben vett múzeum 1750-ben Franciaországban nyílt meg. mintázás önfeledt tevékenység maradjon. az ember és a természet kapcsolata érthetőbbé váljon a gyermekek számára. amely kapcsolódik a világ megismeréséhez és megértéséhez. festékek. Az iskolák és a múzeumok kapcsolata jelentős segítség az iskola oktató-nevelő munkájához. A Louvre-palotában a Francia Köztársaság kormánya 1791-ben múzeum szervezéséről döntött. a Gyermekközpontban található a Gyermekalkotások Galériája. múzeumi gyűjtemények. A XIX. amely világviszonylatban egyedülálló. tanuló. amelyek az egyéni munkát. A gyermek számára a rajzolás. amelyek a közös alkotást. A munkálkodásnak egyik célja a sikerélmény. A múzeumok nagy száma és sokszínűsége magyarázhatja azt a tényt. Az eddigi szűk körök számára fenntartott egyéni gyűjtemények nyilvános intézményekké alakultak át. majd 1801-ben a közönség előtt is megnyitották. múzeumi környezetben valósul meg. Szem előtt kell tartani azt. Hiszen tanulni nemcsak az iskolában lehet. Az Ermitázst 1764-ben alapították Szentpétervárott. hogy a gyerekek számára a festés. személyes alkotást hozzák előtérbe azokkal. Nehéz pontosan meghatározni a múzeumi látogatások során tanultakat és objektíven mérni egy-egy tárlatvezetés vagy múzeumi óra hatékonyságát. A múzeumot 1793ban avatták. hogy nincs egységes modell a múzeumpedagógiára. a múzeumpedagógusok. hogyan illeszthetők a múzeumlátogatások szervesen és logikusan a tanmenetbe. hiszen ők látják tisztán és világosan. A múzeumpedagógia értelmezése nem mondható egységesnek: nagyrészben függ a múzeumok profiljától. amely minden más oktatási intézménytől különbözik. de alkalmat ad ismereteik összegzésére. a Szépművészeti Múzeum pedig 1906-ban nyitotta meg kapuit. Mások a múzeumi játszóházban a drámapedagógai eszközrendszer alkalmazását tartják fontosnak: életmódrekonstrukció a kort idéző tárgyak között… Arról se feledkezzünk meg. Ha a múzeumi területről tanárokat – s így a diákokat is – előzetesen informálják. Magyarországon a Nemzeti Múzeum 1802-ben. Fontos a gyermek fantáziájának szabadon hagyása. amely a párizsi Luxemburg-palotában művészeti galériaként működött. gyerekeknek szóló múzeumok. A gyermekek már egész fiatal kortól (4-5 év) képesek számos technikát alkalmazni a maguk szintjén. illetve bővítésére is. A múzeumpedagógia szóhasználat a múzeumi terminológiában ismert kifejezés. agyagozás. Ezért a kiállítási anyag feldolgozásakor szükségesek a gyermeki játékosságot. Kecskeméten a 39 . hogy a múzeumok kiállításainak nagy többsége a felnőtt látogató számára készül. A múzeum számtalan lehetőséget kínál arra. hogy vannak kifejezetten a gyerekvilágot idéző. ezért a múzeumi programokat a múzeum speciális adottságai szerint kell formálni. a ”csinálás öröme”. ugyanis a túlzott „megfelelni akarás” gátat szabhat az örömteli kreativitásnak. Így pl. felkeltik az érdeklődésüket. a „felfedező kezdeményezések”.

amennyi egy un. hanem elgondolásokat és műveket. őrzik elődeikre emlékezvén. követőknek. A hagyományos paraszti kultúrában a „padkaporos bál”. a jeles költő köszöntő verset ír „Táncbéli táncszók” címen azért. Kodály jövendölte. hogy a zeneéletnek aktív részese legyen a fiatal nemzedék. hogy a zenét aktívan használó közösségekben gazdag nemzedék jut el a zene fontos üzeneteiig. De ezek nem jellemzők. A módszert a tanítványok és követők dolgozták és dolgozzák ki. Világhírű kórusaink. messze túllépik az iskola szűk kereteit. Jánosi Sándornak élete alkonyán fogalmazott üzenetét – mely egyébként egybevág más népek táncpedagógusainak nézeteivel is: „Minden nagyobb közösségből "kicsemegézhető" annyi ügyes gyerek. 2. a népdal. az eredeti művészetpedagógusra hivatkozunk: „A koncepció a gyermekben az emberi személyiség egészének formálásához választott elveket adja meg. mint nevelésnek. az értékes irodalom. valamint figyelmet. minket illet ez az élet!” mottóval köszöntse a táncházas fiatalokat. ahol legendás műsorközlők interpretálták a műveket! A hazai zeneéletben. ahogyan az „etno” más művészi önkifejezésben is elterjedt. Kodály a zenei neveléshez koncepciót adott és művek sorozatát a megvalósításhoz.4. A produkciót hamarabb mondhatjuk idomításnak. Idézetünkben Kokas Klárára. a görög.18. a jó zene. a folklór. fiataloknak Leopold Mozarttól Ránki Györgyig. a zsidó. hogy a tánc hagyományos formákat felidézve kéredzkedik be a modern világ igényes szórakozásai közé! Hogy Nagy László. Kakaó-koncertet ad a hírneves Fesztiválzenekar is. szimfóniát. együtteshez kell.Szórakaténusz Játszóház. mint hogy ki az Operaház igazgatója”. különösen fontos ügy a zenei nevelés. de még szélesebben saját példájával is alátámasztva a rendszeres munkaképesség-gondozást megfelelő mozgásformákkal. versenyművet. Operát. Csoóri Sándor. Nem módszert írt le. az anyanyelv körültekintő és gondos ápolását. Táncház (Trencsényi László) Ki gondolta volna. Több-kevesebb fáradtsággal produkálnak is. Nem az az országos problémánk. Széken. az ízlés formálásával az önálló ítéletalkotást és folyamatos tanulással önmagunk tökéletesítésének állandó igényét és belső fegyelmét. a „neofolklorizmus” másik jeles poétája. amennyi betölt egy színpadot.19. Fogadjuk meg a híres regöscserkésznek. vagy ahogy az emlegetett Mester. ha iskolában működnek is. kritikát és segítséget kortársaknak. a hagyomány. Inspirációt adott. s fontos. Egy általános iskola létszámából is kiszűrhetünk annyi táncra fogható kisgyereket. a skót táncházak a „worldmusic”-jelenséghez hasónlóan megszólították az ifjúságot. S egy-egy táncházi találkozó ma valóban a kreatív közösségi együttlét fontos eseménye. ebben az éppen hagyományos táncolási kultúrájáról nevezetes erdélyi faluban még tán ma is járják…A táncház visszahozta közibénk a néptáncot. a táncház nem volt ismeretlen. és talán éppen ez adja a sok színes szálból font szőttes varázsát. Magában foglalja a mindennapos éneklést (fiziológiai és szellemi hatásának együttesével). „mert mibennünk zeng a lélek. költészet szeretetét. hogy nincs elég gyermektánc 40 . Persze. hogy fontosabb az. Bebizonyosodik. lehozta a színpadról – írta az új népi mozgalmak.4. Nagy zeneszerzők alkottak gyerekeknek. az „Éneklő ifjúság”. „ki lesz a falusi iskola énektanára. De ilyen fontos a hangversenyélet is.” (Kokas. ezért fontos az amatőr zeneélet. Koncertterem (Trencsényi László) Mesélő muzsika! Legendás sorozat a Zeneakadémián. ahol a mértékadó nagy Mester arról nyilatkozott. melyekben egy-egy iskola relikviáit maguk a diákok gyűjti. S nem lebecsülhető azon gyűjtemények nevelési jelentősége sem. 1972) 2. úgy fonódik egybe a hagyományőrző tánc a városi táncolás és a „művészi” táncolás formáival. a sokác.és életvitel-formáló szerepét. azaz a művészetek ízlés.

és megjelenhetnek a szurkolók mindennapi életében. életkori sajátságuk. A stadionhoz. korábban: Dózsa) ellentét. amelynek megvan a maga menete. az a közönség. amely a stadionokhoz kapcsolódik. Ez az egyik legsötétebb. A szurkolók számos szimbólumon. Felépültek hagyományos csapatellentétek. hogy gyermekeinknek nincs mozgásbeli "anyanyelvük"! Nem a néhány ügyes gyerek. A sokat emlegetett futballhuliganizmus a szurkolói szubkultúrákhoz néhányszor kötődő agresszió jelensége. a rongálásokon át. a csapat színei). Ezzel kapcsolatban a 41 . de alapvetően mégis hasonló tapasztalatról van szó. szimbolikus harca. mind a társadalomtudósokat a csapatok közötti ellentét szélsőségesebb. nemcsak a magyar gyermekekre érvényesek. a komoly verekedésekig terjed. Stadion (Mészáros György) Ha a színházzal kapcsolatban a régi görögöket emlegettük. mint a többi. akkor ez szinte kizárólag ilyen virtuális formában valósulhat csak meg. ahol a központi esemény. szabályai (szabály lehet az ellenfél becsmérlése is!). a „közönségi lét” jelentősége. a ruha. performance-ként. s különösen – ahogy egyébként az egész társadalomban – a rasszizmus és xenofóbia jelenléte. a labdarúgás nagy népszerűsége miatt külön világa alakult ki. Természetesen mind a közvéleményt. Ezért beszélhetünk szurkolói szubkultúrákról. nyelvezete. A stadionban való szurkolás maga is előadásként. Ilyen nálunk a jól ismert Fradi és Újpest (UTE. sajátos gesztusai. sőt rítusként értelmezhető. i. köti. koncertterem. a rendszerváltás után megnövekedett a stadionokhoz kapcsolódó agresszió.” (Jánosi. Itt persze már nagyon eltávolodtunk magától a stadiontól. gyermekeink serdülőkorig. Ez a nyílt rasszizmussal és xenofóbiával is telített verbális megnyilvánulásoktól. Valamennyi gyerek mozgáskultúrájáról. hanem az. ürügyén alakítottak ki egy közös kulturális formációt. és a pedagógia számára is a legnagyobb kihívást jelentő jelenség. az odatartozás tudata és az ehhez kapcsolódó megnyilvánulások tovább élnek sokszor a stadionból kilépve is. akik azonosultak csapataikkal. Sokkal erősebben van happening jellege természetesen a stadionnak. 1980) 2. közös viselkedésmódon keresztül azonosultak a csapattal. Itt is nézőként. sőt a mérkőzésekbe való távoli bekapcsolódást is lehetővé teszi. illetve a csapathoz kapcsolódás alapjain. a meccs mindig zajlik (még ha nem is tud jelen lenni a szurkoló). elsősorban a futballstadionhoz kapcsolódó közös képünk azonban ma annyira eltér már a múltbeli görög sportlétesítményhez kapcsolódó fogalmainktól. szakaszos fejlődési fokuk és egyéb fejlődéslélektani sajátságok miatt csak játékosan. Sőt abban az esetben. anyanyelvi szintű mozgásra neveléséről! Általában minden gyerekéről. amelyhez a „szereplők” beöltöznek (a test befestése. mégis a kulturális odatartozás egyik legfontosabb kiindulópontja ez esetben is a sportlétesítmény. milyen alapon szerepel a színház. népszerű olasz) csapatnak az elkötelezett szurkolója. mert ezek a törvényszerűségek (hogy t. tehát néhányszor az odatartozásnak csak ilyen virtuális megélésről van szó. szintén a stadionon kívülre is érő formái érdeklik.20 . hogy nagyobb tömeget vonz. Az azonosulás. A 90-es években. Az utóbbi évtizedekben a világon mindenütt a szurkolásban egyfajta szubkultúrásodás ment végbe. mikor egy magyar fiatal külföldi (pl. A többi sportlétesítménytől elkülöníti. fenti térnek.4. koncertteremhez stb. A televízió és az internet a csapat életébe. s mégis valamiképpen résztvevőként tapasztal meg egy eseményt a fiatal. az együttesnyi táncra fogható-tanítható kisgyerek táncra neveléséről van szó. ez a stadion esetében szintén kézenfekvő. A foci népszerűségének köszönhetően a stadionokhoz a csapatok harca mellé hamar hozzákapcsolódott a szurkolók verbális és egyre inkább „képi”. hogy joggal vethetjük föl a kérdést. mozi mellett ugyanabban az alfejezetben? Miért nem tárgyaljuk más sportlétesítmények vagy esetleg a szórakozó helyek között? Ami a stadiont minden különbség ellenére a színházhoz.együttesünk. amely sajnos nem mentes a negatív elemektől sem. a mozgással kísért népi játékdalaink segítségével nevelhetők táncra).

(„Ha én felnőtt volnék). hogy egy még számára új felnőttet kell megismerni. (Karinthy humoreszkje óta tudjuk. az óvodákat. településük iránt. közéleti személyiségek részéről indult 1996-ban. hogy a „törvény és rend” szellemében történő megközelítés csak egy tétel legyen azon intézkedések katalógusában. fejlesztő közeget biztosítottak és biztosítanak a kisgyermekek számára. A nők munkaerő–piaci aktivitásának növekedése azonban már a XX. A gyermekmegőrzés döntően nem ennek az igénynek a kielégítésre szolgál. amelyek a pedagógiát foglalkoztathatják a stadionok nézőtéri világa kapcsán. Mégis inkább az esetleges. nem taníthatók a törvénnyel ellenkező tudások (pl. Piaci szolgáltatások (Trencsényi László) E színterek működését a piac szabályozza. s noha akciójuk a hozzájuk hasonlóan gondolkodóknak csupán szűk körét érte el. a gyermekek szemszögéből. hogy rossznak lenni sokkal mulatságosabb. bár a gyermekfelügyelők. aupairek természetesen ilyen feladatokat is vállalnak. vagy testvérpárra kell figyelni.téma egyik szakértője. Amikor egy kisgyermekhez gyermekfelügyeletet hívnak szülei. hogy ugye ez az iskolában – Visszakérem az iskolapénzt nem egészen így van. amelyet Magyarországon a nézőtéri rasszizmus és xenofóbia ellen hoznak. indítványuk a labdarúgás megmentésére mindannyiunk számára követendő példa. akkor amellett. 42 . Gyermekmegőrző (Rapos Nóra) „Minden gyerek tudja. buggyant kólát árulni. hogy ennek az új felnőttnek csak egyetlen gyerekre. Fogyasztóként reklamálhatok. az azonosulás és így az identitás. sem a sportklubok szurkolótáborai soha nem kezdeményeztek antirasszista kampányt. Ajánlatos pozitívabb intézkedéseket is foganatosítani. nem szabad verekedni. növekedjék a kisebbségi csoportokkal. Hazai viszonyok közt a kilencvenes évek hozták meg az amerikai filmekből már jóval korábban megismert babysitterek számának növekedését. de ezt nagyban segíti az. 1997) A futballhuliganizmuson túl azonban még számos a közös élmény. a rítus. tudósok. Érdemes talán két külön irányból is megvizsgálni a gyermekek felügyeletét ellátó „intézményeket” az érintettek. odatartozás kialakulása olyan tényezők. biztosítani igyekeznek gyermekeik ellátását. amit a gyermekmegőrzés jelent. ritkább alkalmak ellátása az. S bár bizonyára nagy feladat egy új felnőtt elfogadása és befogadás a gyermek számára. napközi otthonokat. úgymond visszakérhetem a szolgáltatás árát. Bárki igénybe veheti – szabadon.5. Földesiné Szabó Gyöngyi a következő elgondolkodtató sorokat írja: „Az a kívánatos. mint jónak lenni” emlékezünk a jeles gyermekíró. Magyarországon sem a labdarúgással kapcsolatos intézmények. egyáltalán a mássággal szembeni toleranciájuk. még a legkisebb is. bölcsődéket. baby-sitterek. Amíg van hozzá pénze. 2. század közepére megteremtette azokat az államilag fenntartott intézményeket. amelyek a munkaidő teljes hosszára szakmailag átgondolt. A szolgáltatás ára arányban van a szolgáltatás értékével. erősödjék felelősségérzetük sportegyesületük. hogy a szurkolók tudatában legyenek a tribünökön jelen lévő előítéleteknek. úgymint elősegíteni. Ennek megfelelően az állam is csupán az elemi törvényességi felügyeletet látja el: nem lehet bennük romlott süteményt.1. Az egyetlen jelentős rasszizmus elleni fellépés a magyar futballban művészek. s természetesen alapvető gondozási és nevelő funkcióik tudatában. Janikovszky Éva 1965-ben először megjelent híres „mesekönyvének” kezdőmondatára.” (Földesiné Szabó. amit ígértek.5. ha nem azt kaptam. rasszizmus vagy államellenes összeesküvés). A tradicionális családi keretek közt ez ritkán felmerülő kérdés volt. vásárlóereje.) 2. általában a biztonságot adó saját környezetében maradhat. S a szülők talán épp ezért.

az utóbbi években végbement változás is magával hozza. híres Carmina Burana gyűjteményben. vagy tudatosan animálják az összesereglett gyerekeket. helyei. ki pedig inkább kihívásokat emlegetve. és erre egyre többen hívják fel a figyelmet ki vészharangot kongatva.A gyermekmegőrzők épp ezeken a pontokon különböznek alapvetően a fent írtaktól. hogy önállósodik. A bevásárlóközpontok és üzletközpontok is kínálnak ilyen szolgáltatásokat a gyermekkel érkező családoknak. hanem kimondottan azzal a céllal szerveződnek. A magukat gyakran játszóháznak nevező intézmények több alkalmat teremtenek a szülök bekacsolódására. hogy most egy pedagógia tankönyvben helyet kap az ifjúsági szórakozás és ennek terei. tapasztalatok és gondolatokat cserélhessenek. vagyis a család közös játékának is színterévé válnak. közízlést. Ma azonban úgy tűnik. új játékok és lehetőség terepe is egyben. teázók. Ilyen estben a gyermekek a vásárlás idejét külön töltik szüleiktől és a spontán összejövő gyerekek általában a felkínált játékok és eszközök mentén lazán szerveződnek egymáshoz. A gyermekmegőrzők közt találunk olyanokat is. A közös kocsmai „ivászat” dicséretével találkozunk a középkori deákok és vagabundok énekeit összegyűjtő. kávézók. helyek nem kötődnek feltétlenül csak a fiatal korosztályhoz. Különös jelentőségre tehetnek szert a fiatalok életében a szórakozás terei.5. magatartási. és: „A divatos ifjúsági szórakozásformák tömegméretekben hatnak. Ez egy új helyszín. igaz.2. jelen esetben az iskolán kívüli nevelés terén azonban kérdéses lehet. elkülönül a fiatalok szórakozási világa. a szórakozásra még sok alkalmat adó korként jelenik meg a személyes és közös történeteinkben fiatalság ideje. mint kocsmák. és több válhat a fiatalokat vonzó. a játék. 2. játékterem. melynek kialakulnak az egyes társadalmakban a maga sajátos terei. mint a diszkó. A szabadidő eltöltésének leginkább az ünnepléshez. Ismerős az ifjúsági szórakozás kárhoztatásának vissza-visszatérő retorikája is minden korban. de maguk a szórakozás helyei nem gyakran kerültek a pedagógia látóterébe. Ismerős nevek. Egyfajta önfeledt. A szórakozás – talán mondhatjuk – egyidős az emberiséggel. önfeledtséghez köthető részeként határozható meg. Milyen pedagógiai jelentősége lehet ezeknek a helyeknek? Miért kellene egyáltalán velük számolni a nevelés terén? Nem újdonság persze az ünnep. új divatok tömeges elterjedése tapasztalható. Olvasmányainkból jól ismerhetjük a fiatalok szórakozásának különféle formáit az évszázadok során. közös emlékek nem csak mai anekdotákban. viselkedési mintákat hordoznak. valóban változott a helyzet ezen a téren. de az idősek visszaemlékezéseiben is elevenen élnek. Már egy 1980-ban kiadott politikai jelentés aggódva állapítja meg. s az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások köre. Azt. elsősorban az ő igényeikre felelő hellyé. Mindemellett a kortárs kapcsolatok alakulásának modern kori terepe is. Jelentőségük a személyes történetekben elvitathatatlan. tanácsot kérhessenek egymástól. A szórakozás piaci szolgáltatásként működő helyei. táncos szórakozó stb. Falun a fonóban a szórakozáshoz hozzá tartozó ismerkedés formáiról számos ma is élő adatközlőtől hallhatunk. sokféle formát öltő emberi tevékenység. hogy a közel azonos korú gyermekek szülei is találkozhassanak. a nevelés. Minden kultúrában jelenlévő. Befolyásolják a társadalmi közérzetet. A játékok mellett szervezett programokat is kínálnak. életérzéseket erősítenek föl és eszményképek kialakítására is 43 . normákat alakítanak ki. Mindeközben alkalmat adnak arra. de számos közülük tipikusan ifjúsági helyként jön létre. időszakai. hogy a kicsiknek ingerekben gazdag környezetet biztosítva közös játékteret kínáljanak. Ifjúsági szórakozóhely. ahol nem a szülők valamely elfoglaltságának idejére kívánják a gyermekek felügyeletét megoldani. a szórakozás pedagógiai jelentőségéről beszélni. vagy magányosan ismerkednek az új környezettel. A morális pánik keltését elkerülve fontos felfigyelnünk a szórakozás és helyei átalakulására az utóbbi évtizedekben Magyarországon. diszkó (Mészáros György) A szórakozás fogalma a köztudatban erősen kötődik az ifjúsághoz.

vállalkoznak. fogyasztási mintákat is hordozó trendek. a szórakozási-fogyasztási szokások befolyásolásának a jelensége. divatok elterjesztésével. Míg a gyerekekre és fiatalokra ható közvetett kontroll – a hagyományos nevelő intézmények kontrolláló szerepe – csökkent a társadalom kutatói szerint. egy kisvárosban viszont szerencsés. a faluról pedig a legtöbbször be kell a városba jönniük a szórakozó fiataloknak. de a helyek sokaságát is. Ahogyan az önálló gyermekkultúra kapcsán már volt szó a piacosodás jelenségéről. hogy lássuk. a partikon. mint az egészen más légkörű teázó. diszkókban is egyre több tinédzser bukkan fel. Ez a fiatalok nagyobb. hogy más kihívást jelentenek. másrészt tinidiszkókat rendeznek. amiről azonban külön fejezetben már szó volt. Ma több helyen a középiskolás diákok iskola utáni programja a „kocsmázás”. külső állami szabályozással nem lehet ezt a jelenséget kezelni. „ipar” kialakulása. így a fiatalok kb. sörözés kisebb közösségekben. A hatások tekintetében pedagógiai szempontból más jelentősége van egy a közösségi beszélgetésekre alkalmas teaháznak. viselkedésmintáit is befolyásoló szórakoztató iparral. hanem inkább. Végül fontos kihívásnak kell tekintenünk a fent már említett korábbra tolódó ifjúkorhoz kapcsolódó korosztálykérdést. amelyek lényegében nem különböznek a „felnőtt” diszkóktól. Íme egy igazi pedagógiai szempont! Igazi kihívás az intézményes nevelés számára.” (KISZ KB. kávézó mellett a gombamód szaporodó diszkók és az elektronikus parti intézményeinek elterjedésének lehettünk tanúi az elmúlt évtizedben. A „hagyományos” kocsma. addig a média. A felsorolás így sem teljes. de – beérik a nemzetközi trendet követve az ifjúságkutatók által ifjúsági korszakváltásnak nevezett jelenség. amelyet ugyanakkor sokkal későbbi teljes értékű integráció követ a felnőtt társadalomba. de úgy tűnik. valamint az ismét más rétegeket vonzó táncházat. hogy egyre fiatalabb korban kezdenek el a gyerekek. érdekeinek megfelelő kontrollt kezdett kiépíteni: értékeket. az extázis jelenségeivel. A diszkó és partik világa kétségtelenül különös erőteljességgel kérdeznek rá a nevelés hagyományos formáira. a hatások erőteljességében. a célcsoportban. Nem arról van szó. fiatalok bekapcsolódni a szórakozás világába. a másik pedig pozitív lenne.1980) A rendszerváltozás után pedig nálunk is – késéssel ugyan. Természetesen az ifjúsági szórakozóhelyek nagyon-nagyon sokfélék lehetnek. ha egy szórakozóhely működik. A mindennapi tapasztalatok és a kutatások is azt mutatják. korábbra tevődő önállósodását jelenti. hogy az egyik egyértelműen negatív. s felteszik a kérdést a pedagógiának: mit tud kezdeni az erőteljes élmény. A sokféleség megmutatkozik a helyre jellemző szórakozási stílusban. főleg az ottani játéktermeket. A szórakozás jelenségvilágának ilyen megváltozásával együtt járt a lehetőségek kiszélesedése az utóbbi tizenöt évben. ahol a fiatalok szórakozhatnak. hogy nehezen tudja felvenni a versenyt a fiatalok életét. Nem hagyható figyelmen kívül továbbá. a szórakoztató ipar egy rejtettebb. amely észreveszi. hogy az egyes terek maguk is differenciálódnak: az ismert E-Klub nagyban különbözik egy kis vidéki diszkótól például. Rögtön feltűnhet a nagyfokú egyenlőtlenség. Az anyagi különbségek is meghatározzák a szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségét. kezdenek járni különböző szórakozóhelyekre. Az árnyalásra szükség van a szórakozás helyeinek leírásában is. ezen belül pedig a szórakozás időben és jelentőségben szintén kiemelkedik. A hosszú ifjúkornak kialakul a maga sajátos „ifjúsági kultúrája”. a szabadidő nagyobb jelentőségre tesz szert. Lenne egyfajta szabályozása a korhatárnak. Elég belelapoznunk valamelyik ingyenes programmagazinba. A fentiekben az ifjúsági korszakváltás jelenségének általános bemutatása miatt úgy tűnhetett. Ezen a ponton azonban árnyalnunk is kell a képet. hiszen sok helyen a korhatár igazolása nélkül minden fiatalt beengednek. itt is megfigyelhető a szórakoztató piac. nem csak a programok. de egyes körökben népszerűvé váltak bizonyos alternatív helyek is. viselkedési. mintha egy teljesen egynemű közegről lenne szó. Egy fővárosi programmagazinban rengeteg lehetőséget találunk. 10 %-a teljesen kimarad a középosztályhoz kötődő ifjúsági szórakozási világból. és más egy extatikus nagyközösségi élményt nyújtó diszkónak. és a szórakozó helyek közé sorolhatjuk a plázákat. 44 .

mely az iskolai rendszeren kívül kínál tanulási lehetőséget. bármilyen ismeret átadására. Rövidebb vagy hosszabb távú. Kiszakadást jelent a hétköznapok monoton rendjéből. választható. bővítése. átképzés más szakmára. a szórakozás formája meghatározó szerepet játszik. valamint készségek kialakítására. módszereiben és szolgáltatás típusaiban egyaránt megjelennek. az önkifejezésnek. másrészt olyan ismeretek megszerzésére irányultak. Hatással van a fiatal egész életére.” (Szapu. Az ifjúsági szórakozóhelyek mintegy előiskolái a későbbi. amelyeket bizonyos tanulók/szülők/ támasztanak az oktatással szemben.nem képesek azokat az igényeket kielégíteni. „A szórakozás mint szokás mindamellett – épp a nyilvánosság erejével – a szabályoz és modellál. Egymástól is jelentősen eltérő tartalmú és jellegű oktatási formákat mutató tanfolyamok jellegzetességei a tanfolyamok céljaiban. a szakmai tanfolyamokat. amit az iskola nem tudott szolgáltatni. cégek indítási szándékai ill. szervezési módjaiban. A vizsgált korcsoport életében a szórakozás. életstílusára és gondolkodására. intézmények. a munkaerő-piaci változók és gazdasági tendenciák egyaránt hatnak. Tanfolyamok (nyelviskola. Az igények egyrészt az iskolai tananyagra vonatkoztak. sajátos tematikával és képzési céllal bíró tanfolyamokat intézmények. annak elmélyítésére és bővítésére. feladatok ellátására előkészítés. a korrepetálást. és teret nyújt az egyéni találékonyságnak. Tartalom: • A tanfolyamok szerveződhetnek államilag elismert szakképesítések megszerzésére. életmódjára./. vagy csak megtűr. új szakismeret nyújtása. mint a cselekvésben és a gondolkodásban). szervezésére és lebonyolítására a művelődéspolitika. tartalmában. Szapu Magda A zűrkorszak gyermekei című könyvében a kaposvári ifjúsági szórakozóhelyek kapcsán így ír: „A szórakozás alkalom a nyilvános szereplésre. a felhasználók igényei. ill. míg a külső intézmények a művészeti-. hogy az iskolák – főleg a középiskolák. 2002) 2. magánvállalkozók egyaránt szervezhetnek. ezért tartami szempontból változatos képet mutatnak / tánctanfolyamtól a nyelvtanfolyamokon keresztül szakképzett dajkaképzésig stb. a felnőttkori nyilvános társadalmi érintkezési formáknak és módoknak. a megrendelők elvárásai alakítják és 45 • . a ”második iskola” uralta /és ezt részben teszi mai is/ a nyelvoktatást. A tanfolyamok tartalmát a tanfolyamot indító szervezetek. tánciskola) (Heimann Ilona) A tanfolyami keretekben történő oktatás egy sajátos képzési forma. felkészítés. befogad és kirekeszt. közhasznú társaságok. erkölcsöt diktál. a felvételi előkészítőket. gépjárművezetői iskola. szakismeret megújítása. A tanfolyamok tematikájára. az eltérő nemű és korú ifjúsági csoportok találkozására. kiváltképp a diszkódrogokként emlegetett stimulánsok és amfetaminszármazékok. teret ad a divatnak és a sajátos funkciójú cselekedeteknek. értékmérővé válik. Stílusjegyekhez kötött formája mintaadóvá és mintakövetővé lesz. a kötöttségekkel szemben a szabadságra (úgy magatartásban. együttlétére. továbbfejlesztése.Külön problematikát jelent a táncos szórakozóhelyekhez köthető kábítószer-használat jelensége. A hetvenes évek elejétől nyilvánvalóvá vált. például az ismerkedésnek. A tényfeltáró tudományos vizsgálatok kimutatták hogy a gimnáziumokban a magánszektor. sport tevékenységeket. Célok: • • • • • ismeretek kiegészítése.5.3.

az ideális test kifaragott mását kergetik. mint valaha: különösen hatékonyan akarnak tanulni. Kutatások azt is kimutatták. fitness klub. így a harmonikus személyiségfejlődés tekintetében is fontos szereppel bírhat. Emellett sok esetben teherbírásuk is megnövekszik. a beilleszkedést és a szolidaritás érvényesülését. Mára vesztett jelentőségéből az ideális testsúly. a mindennapokban közvetlenül hasznosítható dolgokat akarják megtanulni. a lipcsei egyetem professzora. a lányok 70 %-a. a tanulás során élményekre vágynak./ Szervezési módok: • • • intenzív tanfolyami oktatás /folyamatos és rendszeres tanulás a hét több napján/ tömbösített óraszervezés / heti. A testi és szellemi fogyatékosok számára segíti az egyénben rejlő adottságok feltárását. a gyufaszál-vékony modell. 1995) 2. edzőterembe vagy 46 . Bernd Weidenmann. motiváló és pályaorientáló szerepe sem elhanyagolható. Módszerek: • • • • előadás. hazánkban is közismert módszertani munkáját így kezdi: „A tanfolyamok és szemináriumok résztvevői ma igényesebbek.4. aztán jött Twiggy. hogy a felnőtt lakosság jelentős súlyfelesleggel él. a rehabilitációt. A divat és a szépségipar számára jó üzletet jelent. body-terem (Lénárd Sándor) A rendszeres sporttevékenység (mozgásgazdag életmód) folytatása bizonyítottan hozzájárul az egészségesebb életvezetés kialakulásához. Ez kihatással van a tanfolyamok oktatási időtartamára. és új divatot teremtett. távoktatás. tornacsarnok. hogy . a lényeg a jó kondíció. a jóhírű német népfőiskolai mozgalom jeles alakja „Sikeres tanfolyamok és szemináriumok” című. szellemileg fel tudnak frissülni. /15 órás tanfolyami oktatástól akár a több hónapon/éven/ át tartó tanításig. kooperációs technikák. tréning. szakmai gyakorlat. mint egyén is fejlődni akarnak.” (Weidermann. terepgyakorlat. edzőterem. amelyben az ember igazán jól érzi magát! A magyar lakosság mozgásszegény életmódot folytató többsége mellett a fiatalok közül egyre többen heti rendszerességgel járnak valamilyen sportklubba. A cél az a test. mint két órát mozog hetente. Uszoda. A fogyasztói társadalmakban szembesültek először azzal a ténnyel.5. intenzitására. hogy a mozgás-gazdag életmódot folytatók. mint személyiség. fogékonnyá válnak új ismeretek befogadására. stb.főként a gyengébbik nem képviselői . segít a szabadidő hasznos eltöltésében. vagy havi egy-egy alkalommal/. A tanulók általános fizikai teherbíró képessége gyenge közepes. ugyanez vonatkozik az izomerő erő-állóképességre is. Számos állam vezetői zöld utat engedtek életmód reformok elindulásának. Az életen át tartó tanulás stratégiájában a tanfolyami tanulás jóformán életformává válik. és gyermekeik követik ezt az életmódot. és a szabadidő hasznosabb és egészségesebb eltöltésére serkentő kampányok sora indult el. Valaha a kifejezetten kerek vagy dús idomú hölgyek számítottak ideális nőnek. Az ismeretszerzés mellett a tanfolyami foglalkozások szocializációs hatása. A testnevelésórán kívül nem sportol a fiúk 63.formálják. lehetőséget ad a rekreációra. a testgyakorlás következtében. A média által erőteljesen közvetített kép nagy hatással bír. és a nem sportoló fiatalok több mint fele kevesebb.

fogolyt.Azután kimenének palotájából. körbe forgatta jobbra is. egész testtel. Aztán felragadta a kopját. a vitorlákat szél ellen állítja. egy ifju Touraine-i nemes úrral.de nem három lépésre ugrott egyet. palánkot ugratott át vélle. hogy egy térben hasonló tevékenységeket végzünk. vitorlát feszít. végzettségű. ugrott . hogy a harcban minden környülállások között a fegyvereknek mestere Iehetett volna. merev lándzsájával bedöntött egy kaput. Ruhát váltván tehát felült egy harci paripára. olly keményen markolt. de az edzettség elérése ellenére a cél egyéni marad. A közösség érzését az adja. Az edzőtermek. nyulat. pajzzsal vagy karjára tekert köpenyeggel. Az eszközök. és mindkét oldalról.minden szatirikus-irónikus túlzásával . a másik nagy evezővel hadakozik. rúgott el lábával. köpenyét fogával húzta. Mert ilyen dolgok tartatnak a katonai tudományra. fácánt. öltözők világa sajátos hangulattal bír. medvét. Így a kívánatos testfelépítés és kondíció mellett az aktuálisan elismert divat elemei jelenhetnek meg (öltözet. a sportos életmód eszményét a francia reneszánsz író. nevezet szerént Gymnastes lovászmesterrel. étrend). aki is a lovagi művészetre tanította.hiszen azt egy ács is meg tudja tenni. A ferrarai ló-ugrató majom vala hozzá képest. felvillázott egy teljes fegyverzetet. forgatta a szablyát. mozgás és a felkészülődés alatt zajló beszélgetések témája a résztvevők heterogenitása miatt szerteágazó. csapdosott a kétkezi pallossal. hat lépést felszaladt egy falon és így mászott fel lándzsa-magasságban lévő ablakig. hanem egy ugrással átrepült árkon. a média által közvetített ideálkép. abban könyvet fogva.az egészséges test. divatok. a fringiát. és kantár nélkül kénye-kedve szerént járatá a lovat. földet nem érintve lábával (az ilyeneket nevezik levegőben váltott lovaknak). fut a vitorlarudakon. illatszerek. dámvadat. kengyel nélkül szökkent a lóra. Maga mutogatásában a ló hátán. hogy a csoportba való belépés vagy kilépés annak átalakulásához. Nagy labdát ütött a magasba öklével. kerüli a sziklákat. vezeti a hajót. a lónak csettintve ugratásában senki külömb nem vala nála. megigazítja az iránytűt. A sportolás. vagy megszűnéséhez vezetne. spanyol kardot. kezében lándzsát fogva. Motivációjuk hátterében az egészséges életmód mellett a kortárscsoporti elvárások. onnét esmég fejest vízbeugrik. 47 . de általában egy modern életérzést közvetítő kultúra köré szerveződik. túzokot. mindent bekebelező óráiáskirályfia. Cselekvé pedig mindezeket tetőtől talpig vasban. százszor is nyakába vetette a kantárt. sövényen. leszáll a mélységekbe és örvényekbe. páncélt. .hanem dicsérendő érdem az. Ezért ez egy olyan modern csoportnak tekinthető. berberre vagy könnyűre. oldalvást. és egyfajta közösséghez tartozás élménye húzódhat meg. ahol a tagok megélhetik a valahova tartozás élményét. hogy gyorsan általszökjék egyik lóról a másikra. fél kezével irányítja. Félkézzel bélendíté magát egy hajóba. Űzte a szarvast. avvagy kerek pajzsocskával. kifordított gyökeréből egy fát. csak lábbal. vagy arabsra. mely egy sajátos kapcsolati rendszert alakít ki.. gyorsan. Gargantua: „. őzet. miként Julius Caesar. kiméri a víznek mélyét. de nem kötődnek olyan szorosan egymáshoz. Aztán nem lándzsát tört. társadalmi hátterű egyének kerülnek kapcsolatba egymással. Mégis máig érvényesen fejezi ki . . mert a legnagyobb bohóság a világon azt mondani: tíz lándzsát törtem. hanyatt. dákost. lassan víz mentin. amit is olly ügyesen rázott. kötélen árbocra mászik. nem is német módra ugrált (mert Gymnastes ugy mondá. hasmánt. futott. tört vértezve vagy vértezetIen. vagy árkot. Más napokon meg csatabárddal gyakorlá magát. tömzsire. hogy ilyen ugrások mit sem érnek a háborúban). balra is. kemény. Úszott mély vízbe. olly hajlékonyan forgatott. zsilip előtt visszafogja. hanem féllábon. Aztán fordítja.. szokások. átdöfött egy vértet. Hegyes. ár ellen. Rabelais mohó. Birkózott. hogy meg sem áztatta. hiszen egészen különböző életkorú. kormányozza. vaskesztyűt.uszodába mozogni. emberideálok változnak. feltűzött egy gyűrűt. félkézzel a levegőben. levegőbe ugratta. vaddisznót. ha valaki egyetlen lándzsával ellenségeinek tíz lándzsáját törte pozdorjává. átúszta a Szajna folyót úgy. Különösképpen értett ahhoz.

szervezetnek.6.keményen fogja a kormányt. Egyegy történelmi felekezet csupán egy lett a sokféle szocializációs terep közül. a belső megújulás igénye minden felekezetben megjelenik bizonyos. A finn 4H klubok például monopoliumot élveznek a mezőgazdasági hulladékok összegyűjtésében és értékesítésében.” (Rabelais. viták. a tradicionális formákhoz és megoldásmódokhoz visszanyúló tendenciákkal együtt. Az úttörőknél például egy fagylalt ára a tagdíj. ez jogokkal is jár. hogy a szervezet jó teljesítménnyel erőforrásokhoz juthasson. Új utak keresése. mely nagy tömegekben. kollégiumok). Ifjúsági 48 . Ők gyűjthetik össze a szántóföldekről a műanyagzsákokat. elérték a zártabb közösségeket is. párbeszéd a világgal. megerősödött a szabad odatartozáson alapuló. Kétségtelen. amint ezt többször hangsúlyozták is. befolyásukkal az iskolán kívüli szocializációban is nagy szerepet játszottak: egyrészt indirekten a normákat alakító társadalmi értékrend befolyásolásával. befolyásával kapcsolatban pedig ma is értelmezésbeli különbségek. Egyházak (Mészáros György) Az ifjúság szocializációjában alapvető szerepet töltöttek be évszázadokon keresztül Európában az egyházak. de kötelességekkel is.6. különösen az egyik legszervezettebb intézmény: a katolikus egyház szerepével. egyesületek. majd erősen korlátozta az egyházak működését.1. Az állam fontosnak tartja a civil kezdeményezéseket. A magyar egyesülési törvény például tagdíjfizetési kötelességet ír elő. és a hagyományos katolikus-protestáns ellentétnek további érdekes társadalmi-szocializációs hozadékai voltak. De – néhány (sokszor vitát kiváltó) kivételtől eltekintve (például az egyházak) – nem normatív alapon támogat. csak más-más arcot öltött az egyletek. gyülekezetnek. Akármennyit. Amikor egyházakról beszélünk. Bár legtöbbször a formális nevelés intézményrendszere jut eszünkbe (iskolák. de fontos. és az egyházak befolyásának. erősen intézményesült formákban jelenítette meg az egyházak életét. de a szabadságunkat elkötelezzük. akkor a történelmi visszatekintésben a „történelmi egyházaknak” nevezett felekezetekre gondolunk. Civil kezdeményezések (Trencsényi László) Egy civil kezdeményezés civil karakterét az adja. ami még tovább nőtt a rendszerváltozás óta. Más államok a „nem halat. mely a történelem során mindig meg volt. a bevétel az övék! 2. hanem különböző alapokból lehet pályázattal lehívni támogatást. Ezek természetesen egymástól eltérő utakat is jártak. A korábbi ún. konfliktusok vannak jelen a közéletben. hogy civilek hozzák létre. kongregációk csoportjaiban. a valódi közösségeket alakító szervezet. Nem csak az őket körülvevő társadalom. Magyarországon a helyzetet még bonyolultabbá teszi. szekularizációs (elvilágiasodási) folyamatok a XX. hogy lássuk e szocializációs színtér differenciáltságát is. népi egyházképpel szemben. báziscsoportnak. A történelmi egyházak belső képe is sokkal differenciáltabbá vált így. sok helyen hirtelen csökkenését hozták magukkal Európában. mint egyházmodell. ők tartják üzemben. ennek és a különbségekből adódó sokszínűségnek a tárgyalására azonban e tankönyv keretei nem elegendőek. de a történelmi egyházak maguk is sokat változtak az utóbbi fél évszázadban. hatásának nagyon erős. hanem az egész ember neveléséről. másrészt direkten a templomi közösségek és a köréjük épülő közösségi rendszeren keresztül. Szabadon lehet tehát idetartozni. században felerősödtek. hálót elv” alapján különböző intézkedésekkel segítik. az egyházak erőteljes társadalmi jelenlétükkel. 1954) 2. hiszen tagjai vagyunk a közösségnek. A felvilágosodással elinduló ún. Nem csak vallási szocializációról volt tehát szó. hogy a vallási közösségek még most is keresik helyüket ebben az új helyzetben. hogy az állam 1948 után először módszeresen üldözte. Az egyházak. De kifejezi: nélkülem nem megy.

sőt a szembenállás hangjai is. Ezen a téren megkerülhetetlen a cserkészet említése ismét.tevékenységeiket sokszor titokban kellett végezniük. Egy egyház pedagógiai tevékenységében persze soha nem lehet teljesen elkülöníteni a vallási szocializációt a nevelés egyéb szempontjaitól. Az oratórium sokféle. csak a kötelességét teszi és semmi 49 . Az egyházak különféle megnyilvánulásai jelen vannak. Észak-Olaszországban szinte minden katolikus templomi közösség mellett találhatók sportpályák. bibliaóra. azt mondják róla. hogy szeret. viszont ennek kimutatása nélkül nem születhetik meg a bizalom. hatnak a társadalomban a katolikus püspökök megnyilatkozásaitól a Krisna-tudatú hívők utcai tevékenységéig. sokszínű közösségi programok (mint pl. az intézményesülés alacsonyabb fokán. a destruktívnak nevezett felekezetek kapcsán) most békésebb a nagy. hogy milyen alapvető értékek mentén írható le ideálisan a vallási alapú formális nevelési kereteken túlmutató pedagógiai cselekvés: „Családiasság a fiúkkal különösen játékidőben! Családiasság nélkül nem lehet szeretetet kimutatni.és közösségi termek. Természetesen a benső tevékenységre ugyanúgy igaz. akik formális módon tartoznak valamilyen közösséghez. A történelmi közösségeknek meg kellett birkózniuk ezzel a sokszínűséggel. és nyitottak nem csak az egyházi közösség tagjainak. Újabb formáknak tekinthetők a táborok. Egyrészt még mindig sok azoknak a száma. transzcendensre figyelő közösség magáévá tesz. s ugyanígy a csoportok. A rendszerváltás után a történelmi egyházak iránti érdeklődés megnőtt. Ezzel együtt a vallásszabadság teljes térnyerésével számtalan új egyházi közösség született meg. hogy szeressék. rítusok. Török Péter 2004-ben megjelent könyvében körülbelül 140 Magyarországon működő egyházat nevez meg (2002-es adatok alapján). prédikáció. de mégis alapvető vallási irányultsággal rendelkező intézmény. történelmi terhek nélkül. mint régen. vallásilag is differenciált környezetben megállta a helyét: Számos területen a szabadidős nevelés olyan színtere. és azt is. melyek együttesen vannak jelen az egyházi nevelési tevékenységekben. egyházi focibajnokság). Aki azt akarja. lelkigyakorlat fiataloknak. kirándulások. hanem számos kezdeményezésük elér a „templom falain” kívülre: szociális. Ennek a hagyományos. századi katolikus pap. a Legyetek jók. vagy valameddig részt vesznek a vallási szocializáció folyamatában. az csak tanító. közösség jobban tudta/tudja a fiatalokat vonzani. pedagógiai. Don Bosco terjesztette el. amely nem pusztán az egyházi szocializációt szolgálja (a nem keresztények esetében azt egyáltalán nem is). fiatalosabb stílussal és erősebben az önkéntes tudatossággal vállalt odatartozásra. szabadidős programok. évszázados formái. de ha elvegyül a gyermekek játékában. és semmi több. amelyet minden vallási. hittan. meditáció gyerekeknek. akkor testvérré válik. ha tudtok című filmből ismert Néri Szent Fülöpre visszavezethető pedagógiai intézményt az egész világon egy XIX. hogy Don Bosco pedagógiája. harcai után (pl. E régi eredetű. A következő idézet jól mutatja ezt. Az egyházak – szerepük csökkenése ellenére – ma is számos fiatalt megszólítanak. vasárnapi iskola. oratorium intézményét. Továbbá érdemes megemlíteni a nálunk még kevéssé ismert szabadidőközpont az ún. hogy nem pusztán a vallási szocializációt célozza meg. akit csak a dobogón látnak. A 90-es évek vitái. bizonyítsa be. játék. a „megtérésre” építő. a más kultúrákból jövő vallások megjelenésének kihívásával. mint igazi „keresztény reformpedagógia” olyan alapokra épül. közösségek működése. így ugyanakkor sokak számára a fennálló renddel szembeni lázadást képviselték a felekezeti közösségek. de egyre erőteljesebbek lettek a kritika. melyek érdekesek lehetnek pedagógiai szempontból: a templomi beavatási folyamatok. Másrészt az egyházak továbbra sem csupán belső tevékenységet folytatnak a saját közösségükben. hogy sok új vallási mozgalom. a társadalmi megbékélést. hiszen a szervezet ugyan felekezeteken átívelő. személyesebb közösségekkel. és azzal a ténnyel. amelyek a fiatalok számára a szabadidő eltöltésének lehetőségét adják. Ha valakit csak a szószéken látnak prédikálni. Az a tanító. Ez köszönhető annak. hanem alapvetően az általános emberi növekedést.és kisegyházak közötti viszony.

század 50-es éveinek Keleteurópai szervezeteiben is kimutathatóak. a reváns ideológiájában újabb félig-formális. de azt füllentették. (E tünetek a XX. de mégiscsak rögzített szabályai – egy új korszakot jeleznek – erre utaltunk fentebb – a falusi közösség életében. Párizs. I. Az I.6. a Pink Floyd és mások nagy időszaka ez. Az egylet – kijátszható. hogy békésebb világokban a felnőtt közösségek – egyletek. politikának háborússá váló törvényei közepette a gyerekek. kamaszok. a teljességhez tartozik. hogy a táncházban a bálterem peremén – a nagyokat utánozva – ott járják. de ez a „megcsináljuk magunknak”. új zenei ideálok – a Beatles. De még a korántsem militáris Karácsony Sándor is – ez későbbi diákregénye címe – „csucsai frontot” szervez osztályából! A gyerekéletbe is beépülő militarizálódás olyan erejű volt. körök. fiatalokat.és serdülőmozgalmak alapformája. bácsi. Afrika fegyverbe öltözött gyerekhadairól szóló tudósításokra. hogy az „ifjúsági szubkultúra” világjelenséggé vált. Az üzeneteknek nemcsak tartalma. ugyan csak 14 éves volt. é. mint a közismert széki szokásrend. hogy már 16 (tekintve.) 2. Új zene. s nem ugyanaz. Latin-Amerika. olykor a művészettörténet is. Gajdar nyomán a hátországban békés szolgálatot teljesítő gyerekmozgalmat. hogy a militarizmustól éppen nem mentes fiatal szovjet-orosz állam éppen ezen indulatok fékezésére. Nyugat-Berlin. mint a szigetközi falvakban az aprószentek-napi rituális legényavatás a kocsmában. a kiscsoportok elveszítik eredeti szimbólumaikat. az informális előzményekre utaló.n. mint extremitásokra most ne is gondoljunk. olyan kulturális nyelvvé. de formája is a fennálló (a felnőttek. Világháború után a cserkészet – hazánkban is – hamar militarizálódott.) Az igazsághoz. Megannyi társadalmi feszültség gyűlt össze a modernitás körülményei közepette. illegetik az egészen apró gyerekek is. hogy a totális állam viszonyai közepette e szervezetek végképp elveszítik civil karakterüket. ekkor jelentek meg először a metróalagutak. Gyermekszervezetek. a nagytársadalomból való harcos vagy békés kivonulás vágya alig negyedszázaddal a háború után jellegzetesen felerősödött a nyugati világban. hogy testvérbátyja elvitte és beíratta egy este a helyi Polgári Olvasókörbe. Jellemző. de ha játékidőben szól egy jó szót a gyermekeknek. ám mégiscsak jól megrendszabályozott „leventét” hívta életre. Ez már nem ugyanaz.2. melyeket azóta graffitiként tart számon az emberi kommunikáció története. amerikai diákvárosok valóságos csatatérré váltak ebben az időben. a „timuristák” mozgalmát ösztönözte. hogy a „katonásdi-játék” lett az iskolán kívül szerveződő gyerek. serdülőszervezetek (Trencsényi László) Az nem véletlen. M.” (Fascie. Az ifjúság elfojtott törekvése egy szuverén ifjúsági világ létrehozására. hogy az egylet szabályai szerint ez volt a felvétel alsó korhatára). fiatalok spontán csoportalkotási. egy kis baranyai falucska borbélya és tiszteletdíjas könyvtárosa. falfestmények. A. helyi egyesületek – a maguk természetes módján fogadták soraikba a süvölvény legénykéket. E sorok írójának máig megrendítő élménye 80-as évekbéli interjúalanya. Nem csorbuló rajongása a könyvek iránt onnan származott.többet. hogy az időnként tűzbe-vérbe boruló harmadik világ. mely ezekben az években nemzedékké formálta – egy korabeli drámaíró darabcímével mondva – a „dühöngő ifjúságot”. A művelődésszociológusok egyenesen arról beszélnek. hogy évek múltán egyszer ők kerüljenek közvetlenül a muzsikás banda színe elé virtuóz tánclépéseikkel. a jeles ifjúsági író. szervezetük formalizálódik. Bár a magyar államnak ez a mozgalom nem volt elég. melynek lényege a 50 . Új kultúra keletkezett. A közéletnek. betonépületek falain azok a sajátos szövegek. az a jó szó egy szerető barátnak a szava. az állami intézményrendszer részeivé válnak. csoportos szocializációs szükségleteinek durva kihasználására még szélsőségesebb példák is vannak a fasiszta államberendezésekben. „nem kérünk a felnőttek által ránkkényszerített rendből” életérzése is összeolvadt abban az olvasztótégelyben. 1968 a diáklázadások éve. az apák bitorolta) világ elutasítását hirdette.

sőt olykor jelentéktelen civilkezdeményezések különbözőképpen maradtak. a privatizáció. A gyermekszervezetek. húgai ők a nyugati lázadóknak A változásokat tükrözte hazánkban is – dán. de a munkapadok mellett is. lefejezte és bekebelezte. mi tagadás „mákvirágos” – hippijei ezen ifjúsági csoportok jelképes figurái. Közbevetőleg meg kell említeni. mígnem előbb-utóbb a destabilitásból egy új stabilitásba igyekvő állam fel nem fedezte őket.nemzedéki másságban rejlik éppen. a szorító iskolai keretek adminisztratív szétfeszítését). S egy érdekes analógia! Az ebben az időben Magyarországon. ám pedagogizált nevelési. A gyerekek civil mozgalmai. A veszély ez idő tájt nem fenyeget. serdülőszervezetek. Míg aztán szinte „vérszemet kapva” az állam így vagy úgy bekebelezte. hogy e sajátosságaikkal nem is olyan távoli öccsei.) Szomorú. serdülő és ifjúsági szervezetek világában dinamikusnak tekinthető – korszakokat más szempontból is megnézzük. de nem volt kiemelkedő érdeklődés. francia mintákat követve – a Települési Gyermek. Nemcsak az elitben. hiszen ritka esetben vált ez valódi öntevékeny diákmozgalommá (valójában bizonyos iskolai „második gazdaság” szerepét tölti be igen sok helyütt. merevedéssel. Az érdeklődésből aztán kitüntetett figyelem lett. lefejezte. egy goromba tanári szó okozta érdeksérelem orvoslásán. évekre elkeltek a „helyek”. Az iskolák nagy részében erre a bizonyos funkcióra vagyis az iskolai alapellátástól némiképp eltérő. az biztos . mindenesetre mozgalom gyanánt likvidálta azt. akkor találunk még egy törvényszerűséget: e mozgalmak valamilyen módon .és Ifjúsági Önkormányzatok létrehozása több településen (a zalai Türjéről indult el). s szinte törvényszerűen torkollik mindannyiszor a szomorú végbe. Végetért a gyerekszervezetről való állami gondoskodás időszaka. dinamikus. valóban autonómiát előíró szabályokkal és függési rendszerekkel rendelkezett iskolaszövetkezeti mozgalmat a gazdasági szabályozó rendszer. A diákmozgalmak harcos és hangos vonulata mellett felerősödött a kivonulás vágya is. nem folyik küzdelem a lelkekért. a nemzedékek közötti kommunikáció elutasításán. később anyagi támogatás. gazdagodó mozgalmi korszak nem nélkülözheti az ébredező állami figyelmet. majdnem vagy egészen kötelezőséggel. hogy a gyermekmozgalmak szempontjából nem volt pluralizáló tényező a DSK-k (diáksportkörök) létrejötte. kortárs-ideológusok „nomád nemzedéknek” nevezvén önmagukat – kifejezvén. budapesti székhelyű Humánia „humánesztétikai egyesület”. hogy megfojtsa. de igaz: a kedvünkre való. szabadidő-szervezői szolgáltatásokra működtetik az ún. A pluralizálás ígéretével kibontakozó. a mezőgazdaság válsága valósággal megfojtotta. Az önképzőkörök mozgalmának megszerveződése megindult. Itt a település 18 év alatti (vagyis még nem választópolgár-korú lakosai. egy ideig működött a. a népi kézművesség mozgalmát találják meg. A már említett Hair virágos – olykor. az állam szegényebb és spórolósabb. szférábó1 eredtek. Körülönti az állami támogatás. a tanulói jogviszonnyal való összefüggéssel. Innen a mozgalmak saját történetében a jól kitapintható dinamika. Kelet-közép-Európában az ifjúsági élet s széles értelemben a társadalom merev kereteiből kivonulni kívánó fiatalok a táncház-mozgalmat. gyarapodó politikai. ifjúsági szervezetek a szegény civil öntudatával követelnek nagyobb teret maguknak. mint a település polgárai működtetik a generáció teljes életére befolyással lévő önkormányzatukat (messze túlnőtt kompetenciájuk egy rossz osztályzat. Ha a szóban forgó – a gyermek-. De ez már új idők jele volt! A Kelet-Közép-Európai társadalmak megindultak a demokratizálódás útján – ennek minden örömével és minden új gondjával együtt. (Ez a tendencia akkor is igaz. s hosszabb-rövidebb ideig ártatlan. ha a cserkészet sajátos történeti terminológiája éppen a „szervezetből mozgalom” elnevezéssel illeti saját folyamatát a második világháborút megelőző években. Erdélyben az 51 . nemkülönben az iskola és a mozgalmak együttműködése megannyi új kihívással járt. A viszonyok pluralisztikusabbak. Az „államosítás” szinte mindig együtt járt az „eliskolásítással”.nem egyformán. egy intő. diákönkormányzatokat.a civil.

az alapító Péchy Blanka emlékét őrizve az éteren keresztül működtetnek „virtuális” mozgalmat. ám a jelenlegi arány nyilvánvalóan utal hatalmas gyermektömegek szinte teljes veszélyezettségére. a Cimborák. hogy e diákönkormányzatnak nevezett „tanórán kívüli. A mai magyar iskolák közt igen nagyok a különbségek a fogadókészség tekintetében. A reflexszerű hárításban többrétegű történelmi és pedagógiai tapasztalat rejtezik. Meghaladja ezen írás kereteit. A rendszerváltást közvetlenül megelőző időszakban átrendeződött úttörőmozgalom hegemón helyzetének megszűnte után többféle modell létezik. ezek nem szerveződtek szervezetté. Új helyzet teremtődött a gyerekszervezetek számára is.öntudatlanul is akár! elkerülhető a nagy. mely párthoz kötődik. a társadalom civil fejlődését jelzi. iskolaszínesítő. hogy az iskolák együttműködő partnert lássanak a (bármelyik. ahol egy iskola több mozgalommal is konstruktívan működik együtt egyszerre – az intézmény falai közt nyújtva gyakorló terepet a pluralizmusnak. a tanár-diák dialógus. Egyedül identitásukat. s nem szenved csorbát a megméretésben az egyenlő esély elve). a szervezet egészében felhalmozott tradíciókat. melyek megtalálták azt a pedagógiai programjukhoz közel álló egy gyerekmozgalmat. egyik sem politikai párt szervezete. Vannak iskolák. Így valóban csak „magukat ajánlják” . az alkotmányosság talaján álló) hazai gyermekmozgalmakban. 52 . Ám mégiscsak elkerülhetetlen egy ilyen irányú funkcionalitás kialakulása! Nyilván semmi sem indokolja a korosztály teljes körű „szervezettségét” az iskola és az informális gyermekélet közti mezsgyén. közvetetten irányított pedagógiai szolgáltatások” azért rögzülnek ezen funkciók körül. Vagyis nem zárhatók ki az iskolából! (A középiskolások szervezetei esetében egy árnyalattal bonyolultabb a helyzet. s ezt az együttműködést kétoldalú megállapodások formájában is rögzítsék (pedagógiai programjuk integráns részeként) az együttműködésben érintett gyerekek javára. közülük egyik sem(!) áll pártpolitika szolgálatában. hogy a Xénia-láz című. a diákszerep és a politizáló ifjú szerepe itt jobban elkülöníthető. A Tájak. Tehát egyikre sem érvényes a párttörvény. az érdekegyeztetés fórumaként működtetni a diákönkormányzatot. Hiszen a funkciómegosztás elve szerint szükségképpen nyilvánul meg szükséglet irántuk . Múzeumok egyesület vagy a TIT körül vannak ifjúsági csoportok. az igazi kihívás: tanulói érdekérvényesítő szervezetként. szépen emberül” mozgalom is. ha más bázisok megszaporodnak). de tény. az együvé tartozás együttes élményét tudják kínálni. kapcsolatrendszereket és metodikai arzenált. Időnként hallat magáról a „Szépen magyarul. illetve kiszolgáltatottságára deviáns csoportosulások előtt. ugyancsak média-központú szervezkedés sajátosságait elemezzük. Ilyen nálunk a „Beszélni nehéz” kör – a rádiósok. mert így .) A mai magyarországi gyerekszervezetek szegények.„Ezerjófű-akció” (gyógynövények néprajzi neveinek gyűjtése) évekig mozgósított öntevékeny diákközösségeket. elhíresült.nincs „mézesmadzaguk”. hogy a gyerekkorosztály iránti felelősség felülkerekedik a parlamenti vitában az ideológiai-pártpolitikai konfliktusokon. de mint szervezet nem vesz részt az ifjúsági közéletben. van néhány ifjúsági politikai szervezet. hanem a Gyermek Jogáról Szóló Egyezménynek az egyesülési jogot biztosító passzusa érvényesül. Valamennyien a költségvetési támogatásra számítanak (s remélik. mely otthonra talált az intézményben.az iskola falai közt is akár (bár a gyerekszervezeteknek korántsem szükségképpen az iskola az egyetlen felvonulási terepe. jó esetben közösségi szerveződésű. a formalizálás elmaradt. Van néhány (egykezünkön számontartható) eset. Korok. Ezért fontos. hogy a bejegyzett szervezetnek tényleges tagsága sosem volt! Nagyobb probléma az. Mindent összefoglalóan: a ma működő gyerekszervezetek mindegyike „ajánlja magát” az iskolák számára. Nem formalizálta aktivistáit a népszerű televíziós gyermekműsor köré gyülekező kör.

A világot járt. s az is. önkéntes. ezért – hangsúlyozta interjújában a magyarországi szervezet elnöke . felnőttek egyenjogúak. választók és választhatók a szövetség szervezeteiben. hogy 1907-ben Angliában létrejött scoutism-mozgalmat követő magyar cserkészeknek annak idején olyan támogatói. a nemzeti történelem. hogy az iskola nem visz életközelbe. Ideálja a „hasznos állampolgár”. sokszoros élmunkás szerszámkészítőt skandináv barátai avatták be az 1931-ben Brüsszelben alakult nemzetközi mozgalom rejtelmeibe. – ért el eredményeket. A jelige az emberi kapcsolatok. politikamentes nevelőszervezet (és nem szórakoztató mozgalom). A törvények. a cserkészet után a második legjelentősebb hatású serdülő mozgalom. nem helyettesíti tudhatjuk meg önideológiájukból . ifjak. 53 . hogy a „kézzel tanulás”. 6-8 gyerek társulása. s a nemzeti színű őrsi zászlóra hímzett tábortűz jelképét vállaló. Híven a százesztendős tradíciókat vállaló. A gyermekszervezeti reformok sodrában az úttörőmozgalom ment talán a legmesszebbre a szervezet liberalizálásában. a korosztálynak csaknem 3%-át (miközben nem törekszik ennél jelentősebb szervezettségre). XIX. az ifjú lelki. ám az eredeti. a közösség. Különös helyet foglal el a sorban a már említett Települési Gyerekönkormányzatokat Segítők Szövetsége. 20 000 cserkész szervezete. A szövetség értékeit tömören az 1991-ben elfogadott Egyezmény foglalja össze. A szövetség bázisa Csillebérc. nemzeti hagyományok ápolója. a család és az egyházak nevelő tevékenységét. Karácsony Sándor. erkölcsi példáját idézi a Szent László Szövetség. A Magyar Cserkészszövetség mintegy 500 cserkészcsapat. szociálisan elkötelezett mozgalom tradícióihoz. az őrs élén 1-2 évvel idősebb ifjú áll. A világszövetség. vállalói akadtak. mely a diákönkormányzatiság érvényesítésében – Igazlátó Napok stb. Sokáig volt a legnépszerűbb az ODU (Országos Diák Unio). mint a mély vallásos hit. A „cselekedve tanulás” a cserkészeknek is eszménye.) Miután az Alapító Okirat csak „demokratikus társadalmakban” engedélyezi a szervezet működését. Az állami támogatás kivonulása után a szervezet sejtjeire szakadt. A Magyar Úttörők Szövetsége az 1946-os megalakítás hagyományait. Az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesület a néptáncos gyerekcsoportok vezetői hozták létre . Szent László lovagjainak életét. mint Sík Sándor. A szervezet alapja az őrsi rendszer. Országszerte bátor környezetvédelmi akcióikkal hívják fel magukra a figyelmet. A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalmát 1992-ben alakították újjá. A Magyar Cserkészszövetség ifjúsági szervezet. A 4 H Klubok Magyarországi Szövetsége következik a sorban. a szövetségben társuló gyerekek. jelenleg „lappang” a nyilvánosságban. alapvetően megújított több tízezres gyerekmozgalom. a WOSM ma 135 ország 20 millió cserkészét tömöríti.az iskola. a „csinálva tanulás” értékeit „importálni kell” az iskolába. s a tradíció letagadhatatlan elemei óhatatlanul legalábbis „balközépen” helyezik el a mozgalmat. a jövőre figyelésre orientál. az egyenruha mindmind eszközei a mozgalomnak.hazánkban 1931 óta csak 1990-ben nyílott lehetőség a csatlakozáshoz. századvégi amerikai tradíciókat is feldolgozó magyarországi klubok közül az elsőség a Debrecen-Józsa-i iskolát illeti. A reformpedagógiai gyökerek (kisközösségben – őrsben – végzett természetközeli hasznos tevékenység. a Gyermekbarátok ma is a gyermekérdekek képviseletét tartják a legfontosabbnak. Központjuk Pomáz. az etnikumok közti kapcsolatok. testi adottságainak kibontását tartja fontosnak. főképp az önfenntartó táborok) éppúgy hangsúlyosak a hagyományban. partnere mindezeknek. a társadalmi hasznosság értéke ezen elemek. a fogadalom. A középiskolások több szervezet létrehozásával kísérleteztek.ma már kézműves tagozat is gyarapítja az egyesület sorait – voltaképpen szintén a regösmozgalom tradícióit ismerjük fel. Ma már tucatnyi településen működik a polgármesteri hivatalok mellett választott települési gyerekönkormányzat is. A volt szocialista országok közül még csak Magyarországot fogadták. Zöld Szív néven az ifjú környezetvédők hoztak létre gyerekszervezetet. A finnországi mintákat követő.A gödi székhelyű Fiatal Sasok Mozgalmának elnöke nyugdíjas. szellemi. Az arculat újrarajzolásának jeligéje: „Úttörők a barátságos harmadik évezredért”. az ember-természet kapcsolat humanizálására. sőt Teleki Pál. Abból az iskolakritikából indultak ki. (A Falken-mozgalom 53 országban működik. Korábbi iskolai termelésigazdálkodási törekvéseik szervezeti kereteit találták itt meg a vállalkozók. itt hangsúlyos a szolidaritás. Az alapszabály nem tesz különbséget különböző tagsági formák közt. közel 20 000 gyereket (köztük határainkon túl élő magyar gyerekközösséget is) tömörítő szervezet. A „Magyarország Felfedezői Szövetség” százas nagyságrendben mérhető csapatot.

akit Rókusfalvy Pál. Ez a nagylelkű gesztus közelíti meg leginkább a lehetőségek ideális mértékét. a jeles német szakember. akinek a nevelői hatásrendszere lényegileg tér el az iskolai pedagógusétól. Karácsony Sándor.3. esetenként a halmozottan hátrányos helyzetű társadalmi rétegek soraiból kerülnek ki. 1948-ban megjelent kötetében a nevelés metodikáin töprengve: „A harmadik módszer: autonómiát adni a gyerekek birodalmának. A sportmozgalmi nevelés eredményességének egyik meghatározó szereplője azonban maga az edző. de ugyanígy senkit sem tett rosszá. egyedeire esik szét. Értsük meg jól: a szabadság helyett önkormányzatot. tudniillik nem a sport. Az iskolában folyó munka természetes módon rendelődik alá a pedagógiai . országszerte működnek segítőkész sejtjeik. célt adhat életének. mert közösségek gazdag hálózata nélkül atomizálódik..vagyis a majdani fejlesztési – céloknak. mert a közösség biztonságot nyújthat neki. Nálunk a társadalmi rétegek közötti távolságok általában nagyobbak. hiszen az önmagát hivatalosan is „nevelőnek” tekintő társadalomban. mint eszközre tekintettek a legfőbb cél.. forrásszerzési lehetőségek). a gazdagabb kibontakozás lehetőségét személyiségének. a legendás debreceni professzor. míg a sportbéli tevékenységek alapvetően a közvetlen teljesítménycélnak rendelődnek alá. a mindenoldalúan fejlett ember kiművelésben.A gyermekmozgalmak ifjú segítői . egyesületek jelentős mértékben növelni tudják az egyén horizontális kapcsolatainak számát. másrészt pedagógiai szakmai tudásának alkalmasnak kell bizonyulnia a többi szociális tényező pozitív befolyásolására és a hatékony feladatállításra.az egykori ifivezetők hozták létre a Zabhegyezőt a Gyerekanimátorok Egyesületét. Ez azonban nem szükségszerűen következik be. nagyobb hatékonyságot szándékainak. és a folyamatos versenyeztetéssel egy rejtett hálózat is létrejön a társadalomban. és erősítették az emberek összetartozás-érzését. hogy ez a mobilitás lehetőség kihasználás náluk még csak korlátozottan figyelhető meg. formálták az identitástudatot. a Magyar Cserkészfiúk Szövetségének egykori elnöke fogalmazta így „Ocsúdó Magyarság – szokásrendszer és pedagógia” című. a magyar sportpszichológusprofesszor idéz nagy előszeretettel hivatkozott könyvében: .A sport senkit sem tett jó emberré. hogy világsikereket felhalmozó élsportolók gyakran a hátrányosabb helyzetű. azaz éppen a teljesítmény eléréséhez vezető erőfeszítéseknek van nevelő hatása a személyiségfejlesztésben..” (Karácsony.6. tartalmat. A sportklubok a közösségi életmódra nevelés színtereivé váltak. a sportkörök. a halmozottan hátrányos helyzetű csoportok lemaradása pedig olyan mértékű (életkörülmények. hogy a gyermekek felügyelet alatt. életközösségre csak életközösségben lehet életközösségre nevelni. Sportegyesület (Lénárd Sándor) Embernek és társadalomnak egyaránt szüksége van közösségekre. 1948) 2. 54 . 1994) A sport világának szervezetei. amit plasztikusan fogalmaz meg Volkamer. Körülbelül ez az egyetlen igazság a szabadságra nevelés egyetlen paragrafusa. azt tapasztalhatjuk. képtelen az egyéni érdekek sokféleségét társadalmilag hatékony csoportérdekekké felerősíteni. de mégis egymás között könnyebben élhetik a maguk életét. Előnye. Európa keleti felében a szocializmus hivatalos ideológiája előszeretettel karolta föl a sporttal kapcsolatos nevelői gondolatokat. mint egésznek. A társadalomnak. képzettség. Az embernek. tehetetlen tömeggé formálódik. A mobilitás-vizsgálatok szerint a rendszeres sportolás – különösen az élsport – a vertikális mobilitás terén „előmeneteli” lehetőségeket kínál. mint a világ „fejlettebb” társadalmaiban. Az edző többszörösen is érintett a nevelőmunka sikerében: egyrészt személyének a követhető-követendő értékes személyiség példájaként kell megjelennie. sőt irányítás mellett. a sportra. hanem az edző nevel! ” (Rókusfalvy. hiszen bármerre tekintünk a világban.

Arisztotelész. A klubok nagyobb része már valamivel hosszabb ideig megvolt klubélet nélkül. Tőlük idézünk: „Az első szakaszban (az iskola kivételével) egyik napról a másikra megszüntették a közművelődési intézményeket és az összes felülről lefelé irányuló közművelődési akciót. Maguk hívtak meg előadókat. repülőmodellezők. de másmilyent. akár művelődési központban kaptak helyet. A sportegyesület alapításához legalább tíz alapító tag szükséges. amelyek azt a demokrácia egy előkészítő iskolájává avatják. a két jeles szociológus ilyen közösségek hálózataként írta le a múlt század végén. ami a sportoló társadalomnak is alapja és boldogulásának legfőbb feltétele. hogy régi álmának megvalósulásában személyesen is részt vállalhasson. megint mások vezetőt változtattak.6. Valóban.4. Itt tartjuk számon a közösségi létben előrehaladt műkedvelő művészeti csoportosulásokat is. Kulturális egyesületek (Trencsényi László) E körben azokról a civil kezdeményezésekről kell szólni. vállalkozást. akár másutt működnek. mert tagjainak harmada-fele azonos volt).Hazánkban ma a sportegyesület független társadalmi szervezet. Legelőször a könyvtár kezdett hiányozni a reformváriaknak. Az amatőr művészegyüttesek. segítse az eredményes élsportot. De melyik intézménye a pedagógiának képes előkészíteni rá közvetlen módon? Az ember hiába törné a fejét.). a valóban működő szakkörök és hobbikörök tagjai vagy előkerítették vezetőiket. mások profilt. fejlődő helyi társadalommá. de ugyanezen idő alatt új klubok és körök alakultak. majd a mozi. egyesült a reformátusok énekkara és az Erkel kórus (mert ezek tagsága is nagyobbrészt azonos volt). hogy a sporton kívül találja meg. hogy a vonzáskörzetében élő gyerekek és felnőttek számára verseny. nemkülönben a különböző hobbik nyomán tömörülő. bogárhátúautó-tulajdonosok. és az ehhez kapcsolódó utánpótlásnevelést. Az önkéntesség s a szakmai elkötelezettség tartja fenn őket.és szabadidős sportolási lehetőséget biztosítson. amely lehet ún. Ők támogattak egy-egy új vagy "gebinbe került". A sportegyesületek célja. amelyben több sportágban folyik a munka. és a könyvtárosok (az átmenetileg munka nélkül maradt) animátorok segítségét kérték. Egyes csoportok helyet. híres embereket. közös életük szervezeti kereteit is kitöltő csoportosulásait (bélyeggyűjtők. Locke. A jeles pamfletben Betonbarcika nevű egykori „szocialista iparváros” válik éppen a közművelődés segítségével Reformvárrá. a demokratikus állam sem tud boldogulni a kölcsönös segítség és a versenyzés egybeolvadása nélkül. egy amatőr csillagász kezdeményezésére. madarászok stb.1931) 2. hogy erősítést kellett hívni. a rendszerváltás előtt írt „utópiájában” a helyi társadalmakat. „A sport-kooperációnak olyan jellemvonásai vannak. többek között az újkori olimpiai mozgalmat útjára indító Coubertin is. írókat.” (Coubertin. Bizonyos funkciókat a Városi Könyvtárnak kellett átvenni. amelyben egyetlen sportággal foglalkoznak és lehet a klasszikus. vagy nélkülük folytatták tevékenységüket. kört. Ebben az időszakban egyesült a két közművelődési központ . aki neves kutatóintézetet hagyott ott egy időre. Varga Csaba és Kamarás István. a pályázatot megnyerő csoport csillagász tagját. már egy nap elteltével (természetesen nem minden rétegnél) a diszkó. megalkotják az alapszabályt. és megválasztják a képviselőiket. mint azelőtt. Jelenleg húsz-egynéhány csillagda (itt 55 . Kemény Ferenc). de bizonytalankodó tevékenységet. A közösségben űzött sportolás és a nevelés összefüggéséről sokan értekeztek (pl.a szakszervezeti és a városi fúvószenekara (már csak azért is. Lélegzet-visszafojtva figyelték a következményeket. több szakosztályos nagy egyesület. akik kimondják a szervezet megalakítását. olyan mértékben. melyek magukon viselik a civil világ jegyeit. Fél év múlva valamennyi animátor feladatot kapott. miközben egy sajátos közösségi légkört alakít ki. Ekkor kezdődött el a "népi obszervatóriumok" építése. megerősítve a tagok valahová tartozásának érzését. aki a sporttal és a közösséggel kapcsolatos gondolatait több írásában is boncolgatta. egy szakosztályos.

most arról a fontos. Talpon maradt – kis példányszámmal a Kincskereső. egy ökumenikus kulturális kör (amely később marxisták és keresztények vitakörévé. ugyanis "árulás" is történt…az animátorok "katalizálták a folyamatot". vagyis „súgtak”. autócsodák világát. tollfosztóban korra.1.és gombfocibajnoksága. ekkor kezdődtek el a lakótelepi főzőversenyek és az utcák-terek labdarúgó. a nevelő – nagyon fontos! – megszólítható.7. sőt olykor megérinthető is (gondoljunk Kosztolányi Aranysárkányában Novák tanár úr kabátjához fűződő hiedelmekre). nemre tekintettel mondták végtelen történeteiket. rejtvényrovat. hercegek” számára írtak át – kihúzva a szövegből az „illetlenségeket”. Ebben a betű és képdzsungelben legyen legény a talpán. aki eligazodik. Bravótól a Tudorkán át megannyi fiatalok meghódítására vágyó lapot. s nemzedékek olvasták. motorversenyzők. 1984) 2.7. dialógust teremt az értékek között. melyet óvatos nevelőik a „kis királyfiak. de templomok tornyában is. A fiataloknak a politikai lap mellett a hatvanas évek viszonylagos enyhülésében jelent meg az Ifjúsági Magazin és a Világ Ifjúsága. a kialakulófélben lévő ifjúsági kultúra szimbólumait. 2. ekkor alakult két karatekör. A magyar gyermekirodalom világszínvonalú. Korábban nem volt külön gyerekkönyv. a nagy mesemondó. Szüleink nemzedéke Dörmögő Dömötörön.követni a nyugati magazinok újfajta mintáit. a Nagy Imre– kormányprogram jegyében nem kisebb személyek. levelezőrovat stb. mint Nagy László és Zelk Zoltán alapították). a jövőnapot és a portyanapot is. filmcsillagok. többségük lakóházak tetején. 56 . a felnőttek lapjainak is hamar lett gyerekmelléklete. Kisdoboson (1953-ben.így hívják az obszervatóriumot) működik. Mindez azonban nem egészen spontán módon zajlott le. Nevelő médiumok Ha eddig azokat a színtereket soroltuk. (Kamarás-Varga. melyekben a nevelőnövendék interakció is valódi kapcsolatot jelent. hogy a Nyugat költői nemzedéke által felállított magas esztétikai értékelvűség társult érzékeny pszichologikus gyerekismerettel. 2. ekkor "eredt meg" a Gyökerek-kör. Aztán a romantika irodalomtörténeti korszaka után. A gyerek-olvasókat szólította meg. egyre fontosabb körről szólunk. a máig hírneves Andersen példáját követve sorra születtek a fiatalabbaknak szóló kötetek. A pedagógus mégsem tehet mást: követi diákjai érdeklődését. a Pajtás újságon nevelkedett. s azokat. Gyerekkönyv (Trencsényi László) „Ad usum delphini” – írták azon kötetek címoldalára. Gyereksajtó (Trencsényi László) Az Én Újságom – legendás folyóirat a több mint 100 év előtti világból. melyben nevelő és növendék közt valamely médium közvetít. hiszen a mesemondók is a fonóban. Nálunk Bezerédj Amália az első magyar gyerekkönyv szerzője. Csukás István nevével fémjelzett Garabonciás.7. árnyaltan vállal közvetítő szerepet a 2 Zsiráf. Igen. ez idő tájt kezdte újra működését a gimnáziumi színjátszó csoport. a szó szoros értelmében sokszínű a kínálat értékeit illetően is. A folyóiratkiadás állami ellenőrzése a politikai demokrácia és a piacgazdaság körülményei közt megszűnt. mely már próbálta – szegényes körülmények közt . Ebben az időszakban vezették be a fiatalok a múltnapot. melyek valóságosak. S sorolhatnánk a Popcorntól. a popsztárok. Azzá tette. a klasszikus mintákat idézi a Lázár Ervin. A fiatal Móricz is volt levelező Nagyapó. Jó piac volt a gyerekolvasó.2. majd párbeszédévé alakult).

és elégedetten bólintottak. Észre sem vette az egész költözködést.tízéves iskolai tanuló . sőt újabban ugyanolyan felépítésben működő showműsorok. Talán nem merészség azt mondani az egyik „legpedagógiaibb” eszközzé vált. Ha családokhoz kopogtatunk be. és ma politikai csatározások mennek befolyásolásáért. A regénynek is jeles klasszikusai vannak: Móra. állandó kísérőjét. információk befogadása és feldolgozása. Rádió. aki azonban egy pillanatra sem tette le a könyvét. az olvasásélmények nélkül felnövekvő nemzedékek világméretű jelenségén. elismerve a műfajok sorában. az Emil és a detektívek halhatatlan szerzője az ideális olvasót. 2. Nógrádi Gábor. a Varázsceruzát stb. a valóságshow kiszavazottjairól. a Jerry Springer showról. az asztalokat. Müller Frici . üzleti érdekek hálózzák be. sokak számára a legfőbb tájékozódási pont. gondoljunk Móra Ferencre. Minden a helyére került. a szeneslapátra és Fricire is. amit e médiumról állítunk. majd a vázát. Persze számos problémát is rejt magában a tévé pedagógiai szempontból: a tévé előtt hagyott gyermek szocializációjának tipikus jelensége. Hiszen félelmetes karriert futott be a televízió. A modern magyar mese jól sáfárkodott a folklorisztikus hagyománnyal ötvözve a modernséggel. információforrás. sokakat hódít a képregény. konfliktusok elemzése. Frici pedig ott kuporgott az ablaknál. és olvasott. akkor számos otthonban ott halljuk a beszélgetések mögött is zümmögni a televíziót. az ágyakat. hírek. politikusok.7. de rendkívüli hatása miatt érdemesebb mélyebben a tévével foglalkoznunk.Weöres Sándortól. Tamkó Sirató Károlytól Kiss Annán át Varró Dánielig végtelen a listája a lírikusoknak. és olvasott. végül pedig a rendületlenül olvasó Fricit. sőt posztmodern gondolatokkal. mert sok minden. a Vészhelyzetről. a seprűket és a vödröket. a rádióra is igaz. a képernyőn mutatott agresszió 57 . Valóban számos pozitív pedagógiai lehetőséget rejt magában: oktató műsorok.végigrobogva a város utcáin . Mándy Iván. hanem sokszor a tegnapi továbbjutókról a tehetségkutató showban. század második felében terjedt el. reklámok. és . A XX. A szállítók felvitték az emeletre a szekrényeket. másutt egy virágvázát és a konyhában Fricit: ott kuporgott az ablaknál. Lázár Ervinre. végül pedig sor került a vázára. a Két Lotti. A nagyobbak kedves olvasmányai a scifi-irodalomból adódnak. a Mézga családot. klipek. A szoba sarkában megpillantották az ottfelejtett szeneslapátot. televízió (Mészáros György) A volt szocialista országok harmincas éveiben járó „fiataljai” mind ismerik és vidáman idézik fel beszélgetéseikben a magyar Tenkes kapitányát. nézetekről kialakult véleményeket befolyásolhat. Hárs László. közös kulturális tartalmak együttes feldolgozásának lehetősége.: filmek. Ben Affleck szerelmi bánatáról stb. Ha pedig belehallgatunk az iskolai szünetek beszélgetéseibe. s keressük az okait. Móricz. vetélkedők által műveltségi elemek megismerése. vetélkedők tekintetében is. a könyvbe feledkező gyereket? A bútorszállítók a munka végeztével még egyszer körülnéztek az üres lakásban. valamelyik sorozat újabb epizódjáról. bizonyára nem az előző óra rejtelmeiről esik szó.Müllerék új lakásához hajtottak. de csattanós választ adott! Hogyan idézi fel a jeles német gyerekíró." (Kästner. aggódva a kommercializálódás világa. 1976) Legyen egy kis nosztalgiánk. mint a családi élet kikerülhetetlen. a ládákat. Petrolay Margitra. Csukás Istvánra. Erich Kästner. Harry Potter nem egyszerű. közéleti személyiségek). Darvasi István. mely információk tömegét zúdítja ránk. Müller úr mindegyiküket három-három szivarral jutalmazta meg. A bútorszállítók még egyszer benéztek az új lakásba. emberekről (sztárok. Felkapták és levitték a szállítókocsihoz a lapátot. a székeket.az úton is csak olvasott tovább. a reklámok poénjairól stb. ismeretterjesztés. Lesznek-e olvasóink? – vetették fel többen a drámai kérdést a 70-es évek végén. tanulása stb.3. Molnár Ferenc. miért találunk kevés ilyen gyereket manapság. műsorai a mindennapi beszélgetések gyakori témáit adják. A televízió mellett a rádióról is szólhatnánk itt. műsorok nézettségén múlhatnak emberi sorsok. melynek egyre több szakember is hívéül szegődik. vagy a lengyel Lolka és Bolkát. sorozatok. A mai gyerekek és fiatalok Amerikától Ázsiáig szintén számos közös beszélgetéstémát találhatnak Madonna legújabb klipjéről.

ha mélyebben vizsgáljuk. alkalmat ad a nyilvánosságra. s így ellene hathat a nevelés (főleg az iskolai nevelés) műveltségtartalmainak. a fejet véresen szétlövő akciósorozatig. Megjeleníti mindazokat a társadalmi sajátosságokat. Mégis az igazi pedagógiai út nem annyira ezen a társadalmi-politikai szabályozáson át vezet – ezt persze nem nélkülözheti –. az üzleti érdekek mentén történő divat. nevelőket. és sokan kritizálják is. a könnyen emészthetőség kísértése. többféle üzenetet jelenít meg. pedig akkor még nem zúdult ránk annyi reklám. értékeinek erőfeszítést kívánó elsajátításának. Társadalmi szervezetek.és fogyasztásformálás. mert a cenzúra. de elsősorban kihívást jelentenek a pedagógiai cselekvés számára. csak az egyik csatorna esti egyetlen filmjére várt mindenki közös izgalommal. mint amennyit elvihet a büntetés. Sokan vitatkoznak azon. a közvetlen. Mind olyan már közhelyként emlegetett tényezők. A televízió így a már emlegetett közvetett kontroll jelenségének tipikus eszközévé válik. ellentmondásokat. amik körülvesznek minket. Ugyanakkor gyenge lábakon áll ez a demokrácia. A rendszerváltás itt is robbanásszerű változást hozott. akiknek ezután mérlegelniük kell: a szenzációs hír. különösen ha a gyerekek „védelméről” van szó. hogy aggódnunk kell-e emiatt. Kontroll és szabadság ismét mélyen pedagógiai kérdések. érdekmentesek azonban. ami a leegyszerűsítésekre épít. A kereskedelmi televíziózás piacközpontúsága pedig a etikai szabályok mellőzésének irányában hathat. A 70-es. A fogyasztás logikája szerint a televíziónak a legnépszerűbbet kell közvetítenie. A televízió ilyen térhódítása váratlanul érte a szülőket. Lehetővé teszi a kulturális. nyelvi közösség megélését (sok országban a televízió segítségével terjedt el a dialektusoktól erősen eltérő nemzeti nyelv használata). a politikai érdekekhez kapcsolható szólásszabadság-korlátozás intézményét látják benne. nem volt egész nap televízió. Van mit tanulnunk a televízió pedagógiai hatékonyságától. Hiszen nagyon gyors volt a változás. amik némi aggodalomra adnak okot. A tematikus csatornák népszerűsége ebbe az irányba mutat. mikor olyannyira ki van szolgáltatva a hatalmi. szinte mindenkihez eljut. és még sorolhatnánk. amely sokszor a legkönnyebben emészthetőt is jelenti. Az Országos Rádió. amely nem 58 . a tévémaci után szelíd mesék színezték a gyerekek életét. Alapvetően változott a társadalmi tűréshatár az erőszak és a szexualitás nyílt ábrázolásában is. és ráadásul korhatárok ide vagy oda a gyerekek jó részét gyakorlatilag mindenféle hatások elérik a délutáni showműsorokban szereplő pornósztárok összeverekedésétől az esti politikai vitákon át. A kockázat azonban nem teljesen kiszámítható. a kibukó mell már soknak számított késő este is. mint ahogyan hozzá kell mindehhez tenni még. Itt Magyarországon ezt jól nyomon követhetjük. hanem a szülők. a közvetített kulturális minták sem semlegesek. a szenzációra. 80-as években már többen aggodalmaskodtak a televízió miatt. megjelentek a reklámok és szenzációt kereső műsorok dömpingjével a kereskedelmi televíziók. de gyakran nem képes még szűrőt működtetni az információk befogadásában. és az iskolatévé adásai segítették az oktatást. átalakuló világunk egyik emblématikus médiuma. hétfőn adásszünet volt. Mindenesetre ez új helyzetet jelent a pedagógia számára is. A televízió. műsor etikailag problematikus közreadása hoz-e annyit a konyhára. gyors jutalmazásra.által felvetődő problémák. Televízió Testület már többször sok pénzkiesést jelentő adásszünettel büntetett tévéket. hogy a gyerekek kritikus médiafogyasztók legyenek. hogy a kontrollnak ez a rendszere alapjaiban szintén megkérdőjelezhető. Mindez persze változtatott a televízió-nézési szokásokon. pedagógusok cselekvésén. közéleti csoportok sürgető felhívására a politikai élet is igyekezett bizonyos szabályozással korlátozni a médiumok köztük a televízió ilyen jellegű negativitását. A tévé alapvetően demokratikus eszköz. vagy egyszerűen új tényként kezelnünk a gyerekek felnőtt világától való elhatárolásának a (szinte) lehetetlenségét. Végül a gyermek nagyon sok mindent valóban megtanulhat a tévéből. és további probléma a már említett könnyen emészthetőség kérdése is. üzleti érdekeknek. és van mit tennünk. és a nagyobb válogatás a kritikusabb szemlélet kialakulásának lehetőségét is megteremtheti. Ma számtalan háztartásban húsz vagy annál is több adó fogható. a nap minden órájában van televízióadás.

közlését teszi lehetővé (minimális szabályozással). mit néznek a gyerekek a televízióban. ahová nézeteinket. Az interneten tévézhetünk. nézetek. A naponta több órát televíziót néző gyerekek a fizikai és a társas világról a személyes tapasztalataikon túl nagymértékben . megnézhetjük a világ különböző tájait. a legtöbben informálódás. már nem csupán telefonszámot. Félelmetes lehetőségek. Ezen kívül saját honlapot szerkeszthetünk. az ajánlás. és legfeljebb a nézés mennyiségére (és nem a tartalmára) vonatkozóan állítanak fel szabályokat. A jelen és a jövő társadalmában a hatékony működés és együttműködés elképzelhetetlen a médiumok mindennapi használata nélkül. A televízió leckét ad arról. műveinket rakhatjuk fel. ha a gyerekek fejlődésében betöltött szerepével kapcsolatban csak a káros. Egy újfajta virtuális teret hozott létre. információt szerezhetünk. Mindenki számára. letölthetünk programokat. betekinthetünk hálószobák titkaiba. az öregek és a fiatalok. melyet cybertérnek is neveznek.” (Kósa. és attól hogy nem. Az ehhez szükséges szelektív és kritikus médiahasználat kialakításában a gyerekekért felelősséget érző felnőttek nagyobb szerepvállalására van szükség. Ennek hiányában joggal oszthatjuk egy amerikai pszichiáternő aggályát. Hiba volna az is. a felnevelkedés feltételei megváltoztak. kutathatunk. másokkal közösen regényt írhatunk stb. intézhetjük ügyeinket. hogy milyen a szerelem. 2004) 2. mint más szolgáltatások esetében is: a fiatalok egy része gyakorlatilag teljesen kimarad ebből a „természetes” közegből. A felmérések szerint különösen igaz ez a fiatal korosztályokra. játszhatunk egyedül és másokkal. a szexualitás. de sokkal többet is tehet a dialógus. és ezeket milyen módon oldják meg. A szülők tekintélyes része nem is tudja. hogyan viselkednek a nők és a férfiak. A látottak megbeszélése. hogy nem mozdulunk ki szobánk magányából. korlátozás és szabadság egyensúlyát a maga részéről. képeinket. amint a közben kialakuló internetes szleng mondja. aki a neten ellenőrizze 59 .nélkülözheti a kontroll.a képernyő révén szereznek benyomásokat. ma pedig az egyetemi hallgatók nem tudják ügyeiket intézni internet nélkül. A média.4. Sokak számára olyannyira természetes lett a világháló. A képernyő előtt ülő gyerekek legelső benyomásaikat kapják arról. életük része. Internet (Mészáros György) Ha a televízió elterjedésének útját gyors karrierként írtuk le. elsősorban a televízió hatásaival kapcsolatos általános társadalmi aggály mellett meglepő. ízlések. mi a sikeres vagy sikertelen. Számos vitathatatlan pozitívumát azonban meg kell tanulni okosan és értően használni. nagyon könnyű hozzáférést és a vélemények. mi a rossz. szórakozhatunk. sőt másoknak károkat okozhatunk és legperverzebb ösztöneinket elégíthetjük ki. Kósa Éva ír erről: „A médiumok. kedvezőtlen hatásait hangsúlyoznánk. a lebeszélés egyelőre nem általános szülői stratégia. aki két dologtól féltette gyerekeit a televízióval kapcsolatban: attól hogy tanulnak belőle. s amely szabad átjárást. Hiba volna azonban a televíziót bűnbakként a társadalom szinte minden problémájáért felelőssé tenni. filmet nézhetünk. beszélgethetünk. szórakozás céljából rendszeresen „szörfözünk vagy lógunk a hálón”.. hiszen nincs.és szinte a legkorábbi életkortól kezdve . hogy a gyerekeket nevelő-gondozó felnőttek milyen kevés szerepet vállalnak a gyerekek médiahasználatának irányításában. Mindezt pedig úgy. telefonálhatunk.7. milyen konfliktusok vannak családokban és másutt. vásárolhatunk. levelezhetünk. történeteket mesélhetünk el nyilvános naplónkban. hanem e-mail címet is cserélünk. szövegeinket. segítés által. akkor az interneté igazi diadalmenet. félelmetes szabadság. de különösképpen a televízió elterjedésével a szocializáció folyamata. szórakozási formák szabad megjelenését. és teljes anonimitásban maradhatunk. Az egyenlőtlenség azonban szembeötlő. A kilencvenes évek elején még az egyszerű közember nemigen hallotta az internet nevet sem. akik többet is szörföznek a középkorúaknál és idősebbeknél. kutatás. hogy el sem tudják nélküle képzelni életüket. Az internet a kommunikáció régi formáit magába foglalva annak egy egészen új módját teremtette meg. mi a jó.

kihívást jelentő világáról: „A legfőbb különbség az Internet és a korábban ismert kommunikációs eszközök között az. Egy karikatúra szerint egy kutya mondja internetező társának: légy nyugodt. mert az anonimitás ellenére soha ilyen jól nem lehetett nyomon követni vásárlási szokásokat. amelynek. a társadalmi folyamatok alakulásában –. többé már nem lehet csak a mienk. hogy a cybertér alapvetően a részvételre. aki angol nyelvű chat-eléssel segíti diákjai fejlődését. Pedagógiailag jelentős tény. A szabad hálózat egyébként is egyre többek szerint inkább illúzió. akár a legkulturáltabbnak tekintett fórumos közegekben is. soha ennyire nem voltak kiszolgáltatva számítógépünk adatai. hogy az Internetet az oktatásban fölhasználják a tanárok. Az iskolai tanulásához is segítséget kaphat. sőt saját identitásukat akár többféle szerepet is kipróbálva játékosan. nem csak. Bayer Judit kiváló összefoglalást ad cikkében az internet sajátos. ahogy csak akarják. végső soron a mi adataink. 60 . hanem azért is. a szobából tágasra nyíló világ olyan folyamatokat indíthatnak el – a személyiség fejlődésében. Mindenestre a szabadság minőségétől függetlenül a cybertér igazi újdonságot hozó sajátosságai léteznek. a virtuális közösségek építésén. Kiadjuk. érdeklődési kört. Az olyan lehetőségek is bekapcsolhatók az iskolai oktatásnevelés folyamatába. elsajátíthat a neten. mint a net segítségével. a másokat anyagilag vagy másképp megkárosítókat lebuktatni és példát is statuálva megbüntetni. A szabadság eufórikus ünneplése az internet kapcsán. a függőség kialakulása és más személyiségkárosító hatások miatti aggodalom. hogy milyen gyakoriak az anonimitásban maradó fórumozók között a hirtelen sértegetés. A fiatal rengeteg mindent tanulhat. Elég csak az internetfüggőség problémájára gondolunk. mint a televízió „pedagógiai térnek” tekinthető. mint valóság. a fogyasztói kultúra jelenléte. amely persze itt sem párosul valódi szülői és nevelői figyelemmel. Saját hobbijaihoz szintén rengeteg információt szerezhet. de ez is terjedő jelenség. durva írásbeli agresszió megnyilvánulásai. Például egyes honlapok a virtuális szórakozás „színtereinek” tekinthetők. Ebből a szempontból eddig még nem igen figyelt fel a pedagógia a blogra. amint a szórakozóhelyek esetében láttuk. a gyerekek féltése. aki rendszeresen chatel osztályával a közösség építéséről. és az ezekhez kapcsolódó szocializációs út kikerülhetelen tényezői a szubkultúrákhoz kapcsolódó oldalak. Hamar megjelent a morális pánik. sőt sokkal erősebben fölmerül az internet kapcsán a tévénél már említett szabad hozzáférés problémája a gyerekek és fiatalok esetében. alakításra hív meg. Ami pedig a netre fölkerül. Benne foglaltatik számtalan színtér az internetben. szintén megvan a maga pedagógiai jelentősége. az ebből fakadó problémák szintén nem elhanyagolható veszélyek a fiatalok szocializációjának folyamatában. A cybertér számtalan. Van olyan osztályfőnök. ami persze többször mások anyagának illegális felhasználását jelentheti. mint a chat. a nézetek megosztásán. felépíthetik saját világukat.korunkat. Ebben a folyamatban azonban máris észrevehetjük a problémákat. mert a társadalmi-gazdasági élet szereplői megijedtek és egyre inkább igyekeznek bizonyos korlátozásokat bevezetni. felsorolhatatlan szocializálódási és nevelődési lehetőséget rejt magában mindezen kívül is: például a vitákon. Továbbá a cybertér talán még inkább. csak az egyik reakció. Az még ritka. hogy az Internet az előbbiek mindegyikét magában foglalja: használhatjuk úgy. de társadalmi szinten sem. senki nem tudja. amelyek problematikusak. kiszolgáltatjuk másoknak. vagy arra. A fiatalok később külön fejezetben tárgyalt szubkultúrái erőteljesen jelen vannak a neten. akik általában úgy használják fel. hovatartozásunkat stb. a közös játékokon (mint e könyv írásakor népszerű Honfoglalás) keresztül. Az internet piacosodása. az internetes naplóra. A fiatalok kreatívan alkothatnak a neten. A félelmetes lehetőség sokakban félelmet is kelt. amely ennek az identitásépítésnek a kitüntetett terepe a történetmesélés által. Ugyanúgy. és amelyeknek az egyéni és társadalmi hatásait nem ismerjük még jól. más médiumoknál még erőteljesebb kihívást jelentve a nevelés hagyományos terepei számára. Az anonimitás. hogy kutya vagy. és van olyan angoltanár. veszélyeket is.

A szubkultúra-kutatások első szakaszában sokszor alkalmazták deviánsnak tekintett csoportokra a kifejezést. hiszen az Internetet a felnőttek és a gyermekek egyaránt használják.) Az Interneten azonban sem térbeli. Érdemes röviden áttekinteni ezeket az értelmezéseket.és hagyományrendszerrel rendelkező csoportokat. Ezeken kívül magában foglalja a személyes kommunikációra használt eszközöket is: a telefont. Magatartásuk mögött társadalmi problémát láttak tehát. amikor valakik büszkén vallják magukat egy adott szubkultúra tagjainak. nézegethetünk fotókiállítást. Különös ellentéteket egyesít magában: egyrészt szabályozhatatlan. az italboltban vagy a kaszinóban. hogy kritikus tömegben állt elő a konszolidált. a bűnelkövetést pedig a korabeli pszichiátriai megközelítésekkel szemben társadalmi eredetű jelenségnek 61 . a szex-shopban pornómagazinok – s ha a járókelő az egyikből a másikba eljut. az Interneten nem. Pl. sem időbeli elválasztás nincs a különféle tartalmak között. ha felnőttekhez szóló tartalomhoz akar hozzáférni. mert számos megközelítése van a szubkultúráknak a társadalomtudományokban. felnőtt társadalom adományait és követeményeit elutasító „növendékgeneráció”. másik térbe kerül. rádiót. másrészt technológiailag mégis a legkönnyebben szabályozható. A szubkultúrához tartozó fiatal kezdetben a városi. A devianciának azonban a kutatók a fiúk csoportjai esetében problémamegoldó funkciót tulajdonítottak. a könyvesboltban könyvek. rock. (. Ez ébresztett pánikot a gyermekek erkölcse iránt aggódókban. hogy „már kétmilliárd ember kötöz itt. Beteljesítsék jól-rosszul. A valós életben a politikai beszédek általában politikai gyűléseken hangzanak el. mely kiegészíti könyvünk struktúráját egy a különféle tereken. hallgathatunk zenét. de egy munkadefiníciót itt megkísérlünk adni: A szubkultúra egy általában nagyobb. és mai napig sokféle megközelítése van ezeknek az ifjúsági kulturális formációknak. iskola és egyházak. Másodlagos értelemben magukat e saját szimbólum-. Erről szól az alábbi fejezet. társadalmi közeghez. Egymásra figyelve vagy egymással perlekedve. ha játszótérre megyünk. a faxot. A kutatásokban a szubkultúrák értelmezése terén változások mentek végbe. átfogóbb kulturális közegben élő csoporthoz. mozit. deviáns fiatalt jelentette (leginkább fiút). Nem könnyű magát a fogalmat definiálni. hogy beteljesítsék a nevelés örök parancsát. a levelet. az egyetemisták szubkultúrája. század sajátos fejleménye az./hogy belőlem hű állatuk legyen…” A XX. és míg a valós világban a gyermekek és felnőttek könnyen megkülönböztethetőek. iskola és piaci szolgáltatások.. techno-szubkultúra stb. Nem szolgálnak ki egy gyermeket a szex-shopban.” (Bayer. és aztán a köznyelvben is a szubkultúra kifejezés.: a munkásosztály szubkultúrája. kulturális-társadalmi formációkat nevezi a szakirodalom szubkultúráknak. A XX. de a kutatások jó része ezekkel foglalkozott. hogy – a hagyományos médiumokkal szemben – az új médium időbeli és térbeli határok nélkül foglalja magában a legkülönfélébb tartalmakat.. további civil kezdeményezések – mind-mind azért. Az Internet kapcsán a legfőbb sokkot az okozta. iskola és más intézmények. norma. és a köznyelvben mai napig sokszor negatív felhangja van a kifejezésnek. Talán mégsem egyedül a tragikus sorsú József Attila érezte úgy egy különösen rossz. ott gyermekek vannak. ugyanakkor nyomon követhetővé tesz minden gombnyomást. viszont az interneten semmi sem állja útját. tévét. szolgáltatásokon átívelő kulturális szempontú megközelítéssel.mint újságot.8. anonimitást biztosít. nehéz pillanatában. intézményeken. Mindennek fonákja? – vagy tán nem is az – az ifjúsági szubkultúra jelenségéről (Mészáros György) Iskola és család. Nem csak ifjúsági szubkultúrák vannak természetesen. 2005) 2. réteghez köthető kulturális világ. század második felében terjedt el egyre gyakrabban a különböző. térhez. Persze az ellenkezőjét is lehet tapasztalni. hip-hop-szubkultúra. és eközben némi idő is eltelik. elsősorban szociológiai tanulmányokban.

végső soron saját szükségleteit elégíti ki stb. széttöredezett. A fiatalt az új elméletek már nem (szilárd) csoportban látják (ez a pedagógia számára különösen fontos kihívás). Ráadásul ez a tanulás nem az iskolai szürke. aki válogat. hanem számos egyéb csoport is (sportokhoz. de – ha úgy tetszik – lexikális tudást is (gondoljunk csak például a nagy mennyiségű előadóra és adataira. a csoport helyett a lazább természetű szociális formációk kapnak nagyobb jelentőséget az értelmezésekben. veszélyeit hangsúlyozva és túl nagy jelentőséget tulajdonítva annak. hogy a kutatók figyelme a fiatalokkal kapcsolatban sokszor fordul a kiemelkedő zenei szubkultúrák felé. szabályok elsajátítása). ellenállás köthető kulturális formációk tekintendők szubkultúrának. elítélve. melyek a fiatalok felnőtt társadalomba való beilleszkedését segítik. amit egyébként az iskolai adatokkal szemben nehézség nélkül megtanul egy zenei szubkultúrához tartozó fiatal). A társadalmi osztály. a szubkulturális világot pedig fluid. A szubkultúra egyfajta társadalomban jelenlévő „zajnak” tekinthető. A két hagyományos megközelítés számos kritikát kapott a legutóbbi évtizedekben. E nézőpont nem úgy tekint a fiatalra.tekintették. sokféle szórakozást keres. A társadalomtudósok szerint az utóbbi évtizedben ráadásul a fiatalok nagy része erősebb vagy gyengébb odatartozással része lesz egy ilyen alternatív nevelődési utat kínáló szubkulturális csoportnak. nem hozhat igazi politikaitársadalmi változást. virtuális világról van szó és nem valóságról. Egyébként meg kell említeni. megbélyegezve. hanem mint. normákat. sok helyen jelen van. mint a kezdetben underground ellenkultúraként megjelenő Woodstock-típusú fesztiválok piacosodása (ld. unalmas térben zajlik le. A szocializációs útvonalak differenciáltak. viselkedési módjainak divatossá tétele – ismét elsősorban a tömegkommunikáció médiumai által –. Érdemes fölfigyelni ennek az értelmezésnek a pedagógiai jelentőségére. hanem valódi alternatív szocializációs színtereknek. Van persze egy másik társadalmi reakció is: a szubkultúra jeleinek. vallási közösségekhez. ízlés. a magyar Szigetet!). sokszor leképezik a felnőtt társadalom differenciáltságát. Ebben a megközelítésben már nem csak a devianciához. a szimbólumok szintjén működik. s ahhoz is szükség van bizonyos szocializációra (normák. Az ellenállás azonban pusztán a jelek. A fiatal gyakorlatilag az iskolaival párhuzamosan egy igazi tanulási folyamat részese lesz. mint aki egyértelműen valahová tartozik. hogy sokan ma megkérdőjelezik a szubkultúra fogalmát magát. az élményhez köthető. Néhányak szerint a jelek összességéről. tehát bizonyos értelemben a 62 . nem érvényes megoldást jelentett. hogy valaki egy szubkultúra tagja legyen. életstílus. például a morális pánik jelenségével. a szubkultúra. szórakozási szokásokhoz stb. „új törzsek” vagy a köznyelvben is (leginkább könnyűzenei közegben) használt szcéna. köthető szubkultúrák). a szórakozáshoz kötődik. mint csoport kérdőjeleződik meg. divattá váló elterjedéséig. szimbólumokat. hanem a szórakozáshoz. „démonizálva” egy-egy szubkultúrát (leginkább a médiában). Ezen kívül a szubkultúrákon belül is kialakul egyfajta szabályozó rendszer. Számtalan ilyen példát láthatunk a punk haj divatossá válásától. mely természetesen meg is fosztja azt az ellenállói státusztól. A fiatal individualitásában áll előttünk. s erre a társadalom sokszor érzékenyen reagál. hogy itt igazi szocializációs és tegyük hozzá nevelődési lehetőségeket kínáló csoportokról van szó. Ma már a szubkultúrákat nem annyira a deviáns „megoldási” módok és az ellenállás csoportjainak gondolják. ahol el kell sajátítania értékeket. mely a városi életben kiszolgáltatott rétegek helyzetére a társadalom egésze szempontjából bizony nem feltétlenül elfogadható. de mégis megmozgat valamit: a szubkultúra zajt kelt a társadalomban. nyelvezetet. A szubkultúrák a munkásosztályhoz tartozó fiatalok ellenállásának a megnyilvánulásai ebben a megközelítésben. Meg kell említeni azt is. A zaj ugyan nem változtat semmit. Ez azt jelenti. posztmodern közegként írják le. A szubkultúra fogalom helyett egyéb kifejezéseket javasolnak a kutatók: stílus. A későbbi kutatók szintén a nagyobb társadalomhoz viszonyítva és ismét egyfajta válaszként értelmezik az ifjúsági szubkultúrákat. viselkedési stílusokat. bizonyos korábban deviánsnak tekintett szórakozási formák széleskörű.

sok időt töltenek együtt a fiatalok. alternatívák megfogalmazása „ad jelentést” ma a szubkultúrának. amely túllép az előbbi fejezetek elsősorban intézményi keretein és a kulturális tényezők oldaláról ragadja meg a fiatalok alakulását. amelynek segítségével számos a fenti keretekbe nem illeszthető csoportot. legtöbbször a média. hogy a faji különbségekre kevés figyelmet szenteltek (-nek) általában a kutatók. és egyes esetekben jobban átláthatjuk az intézményeken túlmutató hatásait a fenti fejezetekben szereplő tereknek. másrészt azonban feltételezhetően leképezik a társadalmi változásokat is. hasznos megközelítést. Elindultak hát ebből a női nézőpontból is az elemzések. akkor ez egy olyan megközelítésre ad lehetőséget. Az új kutatások egy része a régebbiek „tematikus” egyoldalúságát is kritizálja.és ifjúsági kultúrára.). hogy míg a korábbi kutatásokban inkább helyi. Lássunk néhány példát erre. mitológiailag összetett világ áll a Tolkien könyveire alapuló szerepjátékok mögött. megerősödött viszont a kortársi és a tömegkommunikáció által közvetített szubkulturális minták befolyása. adatok. amelyet tankönyvünk alapstruktúrájának választottunk. lehetséges-e a fiatal számára valamiféle hagyományos értelemben vett szilárd identitás kialakítása. amelybe ráadásul az ellenőrzés. A szerepjátékot játszót fiatalok néha egy olyan szűkebb-tágabb csoportot. szórakozóhelyek. a „globális fiatalról”. A feminista elméletek és kutatások joggal szemére vetették a szubkultúra-kutatásoknak. korábbra tevődött a „szubkultúrásodás”. Akármilyen megközelítésről legyen is szó. Már korábban is találtunk számos utalást a gyermek. a virtuális közeg mögött. hogy ha a szubkultúrákról beszélünk az iskolán kívüli nevelés kapcsán. Nem esett szó a fentiekben az intézményhez. Ezek pedagógiai jelentősége azonban nem hagyható figyelmen kívül. az világosan látszik. lányok a szubkultúrákban. szubkultúrát alkotnak. virtuális szubkultúrák. több pont szerzése. A globális nem feltétlenül áll ellentétben a lokálissal. Ebből a szempontból érdemes megnéznünk a magyar szubkulturális helyzet változását. ismét azzal a kritikával. sokkal kevésbé egységes. egymástól messzebbre kerülő és zártabbá váló szubkultúrák jöttek létre. A műveltség kapcsán elég csak. Külön 63 . valóságos csoport a jelek. hatást fedezhetünk fel. Egyesek szerint valójában a társadalom építi fel ezeket. Ezt a rendszerré összeálló. Már nem csak a hagyományos munkásosztályhoz kötődő szubkultúrákat tanulmányozzák. együttműködés. identitásformálódását. Tehát azért beszélnek ma egy szétszóródott szubkulturális közegről. A női nézőponton túl az etnikumhoz köthető megközelítésmód is teret nyer a szubkultúra-kutatásokban. szabályok. divatcikkek). egyfajta „műveltség” elsajátítása. Ebben a felfogásban természetesen megkérdőjeleződik. mert a társadalom is „szétszóródott”. amelyben szoros kapcsolatok alakulhatnak ki. intézményesülési folyamatok mentek végbe (klubok. és a fiatal lányok kulturális világának kutatása. sőt sokszor azt erősíti fel. végül a (korábban jellemző) politikai szembenállás helyett az általánosabb társadalmi értékek módosítása. Az előbbi esetében elmondható. versengés.„szubkultúrák” nem valóságosak. hanem sokkal szélesebb körben folynak kutatások: „otthoni” szubkultúrák (a lányok „bedroom culture”-ja). „glokális” kultúrák. az intézményekben és azokon kívül a jelenlétére. addig most több cikk szól a globális ifjúsági kultúráról. ez a fejezet most kiegészíti ezzel a szubkulturális értelmezéssel. színtérhez általában nem köthető szerepjátékokról. férfiközpontú szemlélettel. A játék alapvetően tanulási folyamat: viselkedésmódok. valamint a lányokat tanulmányozókra. s nincs egy igazi. ha arra gondolunk. A fenti megközelítések egyrészt értelmezések. A rendszerváltozás után a magyar „szubkulturális” térkép jelentősen átalakult: meggyengült a hagyományos szocializációs intézmények hatása a fiatalokra. a teljesítmény értékelésének szempontjai is be vannak építve (továbblépés. a városhoz vagy esetleg egy nemzeti társadalomhoz köthető kontextusban szemlélték a fiatalt. hogy milyen bonyolult. ranglétra stb. hogy dominánsan férfiakról szóltak. Az utóbbi témák közül érdemes kitérni a globális és a lokális kultúra közötti kapcsolatokat vizsgáló tanulmányokra.

rock). barátok. Az eredményekkel óvatosan kell bánni – ezért sem idézzük a konkrét adatokat –. a fiatalt kulturális. novellák. az internetes honlapok. de az adott virtuális-reális csoport meghatározóan az interneten kommunikál. Egyes kutatások szerint értékrendbeli különbségek is lehetnek a szubkultúrákhoz tartozás szerint.com. Ezek az azonosulás útját kínálják: értékek. A hírekhez azonban lehet kommentárt írni. Az elsőre példák lehetnek egyes fórumok. Amint a kutatások jelzik. aki csak a rendszeresen frissülő hírek miatt látogatja az oldalt.hu illetve a mezesfalas. és pedagógiai szempontból nehéz általában az internet iskolán kívüli nevelési hatásait számba venni. és a csoportkultúra nem minden tagja azonosul ugyanolyan mértékben a szubkulturális értékvilággal. sokszor nem csak jó zenék hallgatásáról vagy egy szórakozóhely látogatásáról van szó. normák. közös kirándulásokkal. vizsgáztatnak. a társak. ott született meg és ott él. A szerepjátékok mindezen túl szerepek próbálgatásán át szintén az identitás-fejlődés útját kínálják méghozzá egy közösségben formálódva. Közös jellemzője az oldalaknak. hanem egy sajátos értékvilág elsajátításáról is. Külföldön a mugglenet. A korábbi egyik alfejezetben az internetről. Ezek közül van olyan. akkor egyrészt az egyes pl. Sokkal inkább lehet. természetesen más tartalmakkal: a gyerekek tanulnak. amelyik kimondottan internetes. kommentálás a könyv történetéhez. egyéb művészeti alkotások bemutatásának. Ez esetben szintén egy más megközelítést tesz lehetővé a konkrét tereken túlmutató zenei szubkultúrák tárgyalása. megoldásaihoz kapcsolódóan. könyvekhez köthető virtuális közösségek. Nem elhanyagolhatók tehát pedagógiai szempontból. ha az interneten megjelenő egyes szubkultúrákra koncentrálunk. sőt a mézesfalás oldalhoz egy reális közösség is kapcsolódik a virtuális mellett: találkozókkal. hogy a szubkultúrák tanulmányozása arra hívja fel a pedagógia figyelmét: nagyon sokféle kulturális formáción keresztül érhetik a gyermeket. illetve jelzik a szubkultúra – érték – ideológia – identitás – viselkedés tényezők összekapcsolódását. Ha szubkultúrák felől nézzük az internetet. a közösség. mint színtérről volt szó. hip-hop) tekinthető zenei szubkultúrák. megvitatásának lehetősége. odatartozás lehetőségét adják: a fórum a könyvek mintájára fölépülő „iskolai rendszerrel” (a belépők évfolyamokba sorolódnak pl. Mindennek fényében elmondható. vizsgáznak. fájlmegosztó „közösségek”. közös internetes regényt írók közössége. a teóriák írása. Lehet és érdemes róla általánosságban beszélni. szimbólumok. mint a másikéi. Vannak konzervatívnak (pl. nálunk pedig a lumos. melynek ötletes neve: mézestali. vagy épp tanítanak. A táncos szórakozóhely valójában csak az egyik – feltétlenül kiemelkedő – színtere a zenei szubkultúra világának. Ez utóbbira egészen konkrét példát jelentenek a Harry Potter-es oldalak. de tudnunk kell. A másodikra példák lehetnek rajongói oldalak. stílusok. sőt pedagógiai hatások. ahol igazi iskolai szituációt szimulálnak. a Harry Potter nyomán készült írások.érdekesek pedagógiai szempontból a Harry Potter könyvek nyomán elinduló roxfortos szerepjátékok. house) és baloldalinak (pl. Az otthoni zenehallgatás. virtuális szubkultúrát ismerhetünk meg közelebbről. hogy többféle bekapcsolódási lehetőséget kínál a virtuális közösségbe. viselkedési minták által. és van olyan. liberálisnak (pl. divatok követése mind e világ részét képezik. filmekhez. tehát például az egyik csoport tagjai családközpontúbbak. mert egy adott közegre. amelyik gyökerében más. A még egyértelműbb és mélyebb bekapcsolódás. kis mintára vonatkoztathatók biztosak csak. másrészt egy-egy kimondottan internetes. hogy egy rendkívül színes. Az előző alfejezetek egyike az ifjúsági szórakozóhelyekről szólt.com az egyik legnépszerűbb. zenei szubkultúrák internetes megjelenésének sokszínű világát fedezhetjük fel. melyben sok pedagógiai hatás és út rejlik. szocializációs. de tendenciákat mutathatnak. Nyilván van. szerteágazó világról van szó. bemutatása. s néha kész párbeszédek alakulnak a kommentárírók között. a rádió. Természetesen nem pártpolitikai elkötelezettségekről van szó.). és iskolai szociális életet élnek a könyv mintája szerint. 64 . illetve egészen tág szubkultúra-értelmezésben az iwiw stb.

A fogyasztás megannyi divatos formája a csoporthoz tartozás jelzése. melynek hatására a szerkezeten belül közös értékrend. A társadalmi irányítás egyik formája ez. Követése – utánzás. az életstílusra. A városi kultúrákban a divat veszi át a szokás és a viselet szerepét is. de a gondolkodásra.” (Szapu. önkéntes együttműködés – olyan csoportdivatot eredményez. Hatással van a legkülönbözőbb kulturális termékekre. 2002) 65 . a társasági témákra. az ízlésre és a fogyasztásra is. a beszédfordulatra vagy a világnézetre. az időtöltés módjára. az érintkezési formákra. világkép alakul ki.Szapu Magda a szubkultúrákhoz köthető divatról a következő pedagógiainak tekinthető gondolatokat írja le: „A divat – amely a társadalmi megkülönböztetések látható formája – hat nem csak az öltözködésre. kompromisszum a kényszer és az egyéni szabadság között.

felelősségének és szabadságeszményének. a piaci szolgáltatások és vásárlóik. kultúra. teljesítő modern (premodern és posztmodern) szervezetekben. érdekes. 66 . hogy tanulságos.Zárszó Hosszú kalandozásunk a nevelési feladatokat vállaló. Nem állítottuk. De hogy mindegyik fent leírt alrendszernek a maga szempontjából világos célja. Az eligazodáshoz és kinek-kinek saját pedagógus-képe. akár egyetlen pedagógus is fontos. szabadsággyakorlatának függvénye. Így működik a társadalom. érettségének. integráltságának. Reméljük. nevelési célja van: az biztos! Tartós változást elérni látogatójának emberi minőségében! Hogy aztán ezek a szándékok és erők milyen „szövetségi politikában” vagy milyen versengésben érvényesítik szándékaikat? Nos ez a mindenkori társadalom. tájékozódási körében felismerje. konstruktív alrendszere ennek a nagyon bonyolult rendszernek. a civil kezdeményezések és tagságuk világában végetért. az intézmények és klienseik. hogy a bemutatott szervezetek valamennyien egyformán és egy irányba „terelgetik” a nevelkedés (a szocializáció és a perszonalizáció) labirintusaiban járó-kelő gyereket. hogy a hivatásos pedagógus. ifjút és felnőttet. kamaszt. azonosítsa mindezeket. nevelés-képe megalkotásához kívántunk ezen írásokkal hozzájárulni. jó képfelbontású térképet adtunk ahhoz. Hisszük. hogy ki-ki a saját kapcsolatrendszerében.

az un. normákat. Magyarországon több mint 200 ilyen intézmény működik. 67 . a tanulók a könyvből tanulják az „élettelen tudást” állították szembe azon törekvéseikkel. hogy ti. nevelési-oktatási intézményeket is. látomásában előre vetítve a virtuális valóság világát. az ünnepeken való részvétel során tanulja meg az új generáció az értékeket. Alrendszer: a rendszernek a rendszertani hierarchiában alacsonyabb rendű eleme. kapcsolataiból) messze a tanulói jogiszonyon túl. Balila: a XX. mely egyesíti magában a kisgyermekek nevelési-gondozási. Belenevelődés: a néprajz fogalma a szociológiában. munkavégzésben. melyek hálószerűen kapcsolódnak össze (ld. hogy saját jogalkotásukban és jogalkalmazásukban az Egyezménybe foglalt előírásokat érvényesítik. A kifejezés irodalmi eredetű: először William Gibson a Neuromancer-ben című híres regényében használja – érdekes módon még az Internet korszak előtt –. jogi. Ebben mindenki megtalálhatja az őt érdeklő információt. Lényege: tudatos nevelői beavatkozás és intézményesülés nélkül a hagyományos társadalmakban a feladatvégzésben. E valóság gyakorlatilag végtelen nagy. Az államosítások ideológiájában mindig az össznemzeti-össztársadalmi érdekek. a tervszerűség . közösségi. század eleji reformpedagógia jellegzetes kritikai minősítése a tradicionális iskolára. hanem mintegy helyettesítheti is az aktuális világot.Fogalmak Abszolút iskola: a modernitásban. Buchschule: a „könyv iskolája”. a gyerekek iskolázási. a hatékony irányítás és – a kulturális létesítmények esetében – az egyenirányított szellemi befolyásolás szándéka érhető tetten. és alapvetően megváltoztatja a térről és az időről kialakult fogalmainkat. A Gyermek Jogairól Szóló Egyezmény: 1989-ben a reformpedagógiák csaknem évszázados küzdelme után az Egyesül Nemzetek Szervezetének New York-i közgyűlése fogadott el ilyen című dokumentumot. Cybertér: Az Internet virtuális „terét” szokták ma már társadalomtudományi tanulmányokban is így nevezni. Így minden egyes felhasználó önálló közönségnek tekinthető e térben. bizonyos értelemben korlátok nélküli tere a cybertér. 1948-49-ben. és bekapcsolódhat a virtuális közösségek életébe. szolgáltatásait jelenleg (2006). főként abszolutista politikák nyomán. Egyesek szerint ez a virtuális tér már nem csak leképezi. egyházi tulajdont. fordulat évében egy ilyen folyamatban a termelőerők államosítása mellett szinte 100%-ig állami tulajdon és befolyás alá vonták az iskolákat. melynek lényege. különböző ideológiákkal kialakuló iskolaforma. egyre többet kíván bekebelezni. hogy az iskolában az Életet magából az Életből kell tanulni. művelődési stb. hogy az egyénből (tevékenységeiből. a „kattintgatás”. század eleji olasz fasiszták ifjúsági szervezete volt. Azt a jelenséget. pedagógiában inkább szocializációnak nevezett nevelődési folyamatra. felnőttek könyvtári. A XX. Államosítás: az a kisajátítási folyamat. szörfözés jelenségét). tevékenységeket. ÁMK általános művelődési központ: többcélú intézmény. amikor a központi állam politikai. a fiatalok. katonai vagy/és gazdasági eszközökkel tulajdonába rendel korábban magán. Az aláíró államok – így 1991-ben az egyezmény parlamenti ratifikációja után a Magyar Köztársaság is – vállalták.

gyarmatosító vietnami háború ellen). a Woodstock-fesztivál résztvevői. Ellen Key nagyhatású. másik irányzata a társadalomból való kivonulást hirdette. komplex. illetve Amerikában az egyetemisták. Gyermekkultúra: a gyermekek számára készített. ők voltak a hippyk. Gyermekszabadidő: az az idő. melyek szigorú szabályaikkal befolyásolják az egyént. szervezett. mely elsősorban a pszichológia. szervezetek. e címet viselő pedagógiai könyvben jövendölte. hogy a XX. Modern jelenség. közösségek. Hunor és Magyar vagy Álmos mondája a magyar ősköltészetben. Diáklázadás: a XX. Forman: Hair stb. fiatal értelmiségiek engedetlenségi mozgalma (az USÁ-ban az értelmetlen. melyet a gyerekek nem kötelező foglalkozással töltenek. század utolsó harmadát jellemző. mely kinőtt az intézmények falain. ereje nem terjed ki. mint az informális csoportosulások. történeti jelentőségű krízisének fontos eleme volt Európában (főként Franciaországban és Németországban). szociológia és a jog elemeiből építkezett. az alapító hős története (pl. felnőttek irányítását nélkülöző. illetve ismerte el sajátos. Gyermekbanda: a városiasodó környezetben elszaporodó. medvetörténetek a Volgamenti finnugoroknál) . s hosszú időre elfoglalta az utcákat is. Gyermek Évszázada: a reformpedagógiák legendás kiinduló műve. intézmények. tartós eltérés az emberi magatartásban. Gyermeksajtó: a gyerekkorosztály számára létrehozott sajtóorgánumok. 68 . nép. a svéd tanítónő. kulturális értékteremtő szerepét. az amerikai gyerekorvos Benjamin Spock és mások. életvezetési elképzelésektől való jelentős. vagy éppen bűnöző életmódot folytató felnőttek által segített spontán gyerekcsoportok. században új viszony alakul a gyerekek és felnőttek világában.) Fontos személyiségek álltak a diáklázadások pártjára. törzs eredetmondája. század eleji reformpedagógiai gyakorlat mögött álló modern. de szervezettségében mégis több. a polgárosodás tekintette a gyereket sajátos kultúrafogyasztónak.Civil szféra: a társadalomnak azon szféráját. A forradalmi hangulatot tetézte. (ki)válogatott. gondoskodó hatása. széttartó Genealógiai monda: egy-egy közösség. jobbára empirikus tudomány. a gyermek megkülönböztetett kedvencként és védencként kerül középpontba. hogy a hatalom erőszakkal lépett fel a tüntetők ellen. Divergens: elágazó. Antonioni: Zabirskie point. Deviáns: törvényekbe és erkölcsi normákba foglalt szabályoktól. a francia exisztencialista író-filozófus Jean Paul Sartre. ezek működése. főiskolások. Delegitimálás: a társadalmi (írott vagy íratlan) elfogadottságtól. „törvényességtől” való valóságos vagy szimbolikus megfosztás. Fontos irodalmi művek és filmek örökítik meg a korszakot. melyre az állam szabályozó. (Robert Merle: Az üvegfal mögött. illetve a gyerekek által létrehozott kulturális értékek. Gyermektanulmány (pedológia): a XX. A társadalomkritika egyik irányzata az erőszakos cselekedetekben tetőzött.

századi alapítója. mely úgy látja és láttatja a jelenkort. mint az állami iskola. nem hivatalos. Népfőiskola: a XVIII. a termelő eladóként jelenik meg. azt fejezte ki. az intézményhasználó szülők által véleményezett s a fenntartó által jóváhagyott helyi nevelési programok számára fogalmaz közös alapot.XIX. ahol a javak. mint a fejlődés-elvű modernitást követő. Kormányrendelet. Másodlagos értelemben magukat e saját szimbólum-. korértelmezés egymás mellettiségében létező világot. Kánon: egyházi eredetű szó. „Második iskola”: a kötelező oktatás világában. közösségvágyára épült. jóváhagyták ezeket. társadalmi közeghez. Jezsuita: a legnagyobb hatású ellenreformációs mozgalom. Laikus: nem-egyházi. Kettős nevelés: a létező szocializmusban elterjedt fogalom. hogy a családok más értékek szerint nevelik gyerekeiket. században a szabadon polgárosuló Dániában kialakult. ennek diszfunkciójára. ONAP: Az Óvodai Nevelés Programja. Átvitt értelemben kánonnak tartjuk a tudásnak azt a halmazát. vagyis szentesítve. Hazánkban is. illetve a társadalmi szelekciót szolgáló funkcióira válaszoló spontán szerveződésben: az erőforrásokkal és tanulási ambíciókkal rendelkező családok fizetős különórákra járatják gyermekeiket. mely a demokratikus és pluralisztikus Magyar Köztársaságban a nevelőtestületek által megfogalmazott. „reakciósnak” bélyegzett családi nevelési hatásokat tompítani igyekeztek.Gyerekszínház: gyerekek számára készített. a fogyasztó vevőként. a „haladásnak” nem ismeri el egy 69 . mely a fiatalok tudásvágyára. kulturális-társadalmi formációkat nevezi a szakirodalom szubkultúráknak. réteghez köthető kulturális világ. több érték és több „történet”. norma. nem formális iskolarendszer. a konzervatívnak. főleg a XX. majd a fronton is bevetett ifjúsági szervezet Ifjúsági szubkultúra: a szubkultúra egy általában nagyobb. átfogóbb kulturális közegben élő csoporthoz. Az állam fellépett a kettős nevelés ellen s az iskolának rendelte el hegemóniáját. szolgáltatásokhoz pénzért lehet hozzájutni. világháborús náci Németországban a vezér által létrehozott katonai előkészítő. eljárásokat. iskolának nagy szerepet szántak. világi Lifelong learning: az életen át tartó tanulás. szervezete. térhez. olykor gyerekek által létrehozott színielőadások előadásának alkalmas helyszíne. -. melyet állami jogszabály (törvény) vagy értelmiségi közvélemény kizárólagosan követendőként ismer el. a katolikus egyházban „kanonizáltak” tudásokat.és hagyományrendszerrel rendelkező csoportokat. HitlerJugend: a II. Posztmodern: azon szellemi áramlatok összefoglaló neve. melyet XVI. a később szentté avatott loyolai Ignác Jézus Társaságának nevezett. században a két világháború között elterjedtek magukat népfőiskolának nevező bentlakásos intézmények. A lelkekért folytatott újtípusú küzdelemben a nevelésnek. Piaci szféra: a társadalmi-gazdasági élet azon szférája.

kitüntetett irányát, nem egy esetben élesen kritizálja a modernizációs elméleteket és társadalom-értelmezéseket. Protoszakasz: korai, az igazi korszakot közvetlenül megelőző szakasz. Publikus intézmény, publikus iskola: nyilvános, bárki által látogatható, a társdalom, helyi hatóság, állam által ellenőrzött, felügyelt intézmény. Rasszizmus: tudománytalan elmélet, mely szerint a homo sapiens faj (az emberiség) különböző, rasszként felfogott alcsoportjai közt eredendő érték-különbség létezik. Rasszista elmélet például az olasz fasizmus, a német hitlerizmus, bizonyos magyarországi kultúrfölényelméletek, a szkínhed-ideológia stb. Reedukáció: helyreállító nevelés. Reszocializáció: szocalizációs zavarok, devianciák után a társadalomba illeszkedés helyreállításának kísérlete. Reformpedagógia: XX. századi, a hagyományos, olykor Buchschulének nevezett iskola teljes megváltoztatását és „új iskolával” való felcserélését szorgalmazó törekvések közös neve. Releváns, gyakorlatias tudás: érvényes, az adott kontextusban alkalmazható gyakorlati tudás, melynek nem távoli hasznossága a tanulók számára is nyilvánvaló. Woodstock: a múlt század hatvanas éveiből a legendás rock-fesztivál színhelye, az alternatív ifjúsági kultúra rituális-jelképes bölcsőhelye. Worldmusic: populáris ifjúsági zenei irányzat, mely a globalizáció és a multikulturalizmus jegyében különböző népzenei tradíciókat, motívumokat ötvöz modern, akár elektronikus hangzásokkal. A népzenetudósok vitatják értékeit, a zeneszociológusok éppenséggel az eleven folklór jelenségeként üdvözlik. Xenofóbia: idegengyűlölet

70

Feladatok
1. feladat Gyűjtsék össze csoportmunkában cédulákra írva azokat a színtereket, melyekhez nevelkedésük élményeit fűzik. Hasonlítsák össze a cédulacsoportokat! Melyek a leggyakoribb elemek? Akár ki is vághatják a kártyalapokat! Próbáljanak a szavakkal, mint dominóval játszani! Hogyan rendezhetők ezek a szavak, milyen logika szerint? 2. feladat Kérdezzen meg iskolás gyerekeket, ha rajtuk múlna, mit változtatnának napközis életükön! 3. feladat Tervezzen meg egy késő esti, szabad téri programot táborozó diákok részére! 4. feladat Gondolja végig és tervezze meg annak a gyermekorvosi rendelőnek berendezését, ahová szívesen vinné saját gyermekét! 5. feladat Beszélgessen fiatal szülőkkel a csecsemőgondozásról s a bölcsődei tapasztalataikról, erről készítsen emlékeztetőt és elemzést! 6. feladat Látogasson el egy óvodai foglalkozásra és készítsen megfigyeléseket (feljegyzés, fotó) a gyermekek aktív tevékenykedtetésének módszereiről, a csoportos feladatvégzésekről, az óvópedagógus figyelemmegosztásáról! Tudja meg, melyik vizsgálati-kutatási módszert nevezte Mérei Ferenc aktometriának, s próbálja alkalmazni ezt az eszközt strukturált megfigyelései során! 7. feladat Készítse el egy kollégista diák időmérlegét, hasonlítsa össze nem-kollégista kortársával. 8. feladat Keressen kollégiumi honlapokat az interneten és gyűjtse össze azokat az információkat, melyeket meg lehet tudni egy-egy intézményről. Fogalmazza meg azokat a kérdéseket, melyek kollégiumválasztáskor befolyásolnák döntését! 9. feladat Olvassa el és reflektálja Pataki Ferencnek A NÉKOSz-legenda című könyvét! 10. feladat Keressen fel egy gyermekjóléti szolgálatot, és vizsgálja meg a vele szakmai kapcsolatban álló családsegítő szolgálattal kötött együttműködési szerződést! Milyen feladatok mentén fogalmaznak meg együttműködési szándékot? 11. feladat Tekintse meg a magyarországi javítóintézetek web-oldalait! S adjon számot olvasmányélményeiről! Az intézetek honlapjai: Aszódi Javítóintézet: www.aszod-ini.hu, Budapesti Javítóintézet: www.bpjavito.hu, Rákospalotai Javítóintézet: http://gportal.hu/portal/rpalotaijavint/; Debreceni Javítóintézet: www.dji.hu 71

12. feladat Tekintse meg a Balázs Béla Studióban készült emlékezetes dokumentumfilmet, a Bebukottakat! Fogalmazza meg a film nyomán keletkezett érzéseit, véleményét. 13. feladat Látogassa meg a településén működő művészeti iskola valamely rendezvényét – tapasztalatait megfigyelési naplóban rögzítse. 14. feladat Az ajánlott irodalom alapján vagy internet segítségével ismerje meg egy többcélú intézmény, ÁMK szerkezetét és vázolja fel a működés szerkezetének ábráját, hálóját. Fejtse ki véleményét egy ilyen szervezet létjogosultságáról 15. feladat Ismerje meg egy művelődési ház programszerkezetét, s jellegzetes használói közösségeit. 16. feladat Tekintsen meg egy gyerekek, fiatalok körében népszerű filmet, s önmegfigyelés vagy a közönség megfigyelése alapján készítsen hatáselemzést. 17. feladat Tervezzen múzeumi foglalkozást a Szépművészeti Múzeumban az Egyiptomi kiállítás anyagához! 18. feladat Keressen fel egy könyvtárat! Készítsen 14 éves tanulók számára ajánló bibliográfiát meghatározott aktuális témából. 19. feladat Ismerje meg műsorfüzetből egy hét gyermekszínházi kínálatát! Elemezze a tanulságait! 20. feladat Készítsen és elemezzen interjút egy fiatallal zenei élményeiről. 21. feladat Vegyen részt egy táncmulatságban, s örökítse meg élményeit! 22. feladat Készítsen interjút sportegyesületben igazolt fiatalokkal a sport révén szerzett közösségi élményeikről, a klubhűségről! 23. feladat Tudja meg, lakóhelyén mely gyerek/serdülőszervezet működik, milyen kiterjedtségben, milyen programmal, milyen ismertségben. 24. feladat Térképezze fel egy jeles, helybeli művelődő közösség történetét.

72

25. feladat Egy újságos standján vegye számba: a gyerekek, kamaszok, fiatalok számára mi a sajtókínálat. Milyen értékvilágok jelennek meg ebben a kínálatban? 26. feladat Idézze fel gyerekkora, kamaszkora kedves olvasmányait! 27. feladat Gyűjtse össze, milyen gyermekjátékokat ismer! 28. feladat Beszélgessen néhány kortársával, hogy ők miért járnak, vagy nem járnak fitness-klubba, body-terembe vagy más hasonló termekbe. 29. feladat Végezzen közvélemény-kutatást középiskolás tanulók körében arról, milyen tanfolyamokat látogatnak szívesen és miként kerültek oda? 30. feladat Sokan nehezteltek a McDonald’s világára, apokaliptikus képekben mutatva be az ifjúság fertőjét. Ilyenkor mégis megkérdezzük: egy rosszul világított, füstös, büdös városszéli csehóhoz, vasúti restihez képest is igaz ez az elmarasztaló kép? Megint más kérdés, hogy ez utóbbiakban is lehet meghatározó, konstruktív értékközvetítők szavaihoz, viselkedési mintáihoz jutni. Nem is véletlen, hogy a 70-es évek közművelődési reformvilágában voltak, akik egyenesen „kulturkocsmáról” beszéltek, mint a társas önreflexiónak a kiüresedett kulturháznál fontosabb helyeiről. Készítsenek fotoriportot különböző társadalmi státuszú ifjúsági szórakozóhelyekről, hasonlítsák ezeket össze! 31. feladat Végezzen „résztvevő megfigyelést” egy ifjúsági szórakozóhelyen. Értékelje a DJ (disc jockey), MC (master of ceremony) vagy más szereplő magatartását, megnyilatkozásait értékközvetítési szempontból. 32. feladat A stadion szó a klasszikus görög nyelvben még egyszerűen csak hosszmértékegység volt. A legendás – a megbékélés jegyében zajló – kultikus sportversenyeken e távolságot futották a különböző poliszokból érkező versenyzők. Aztán nagyszabású épületek emelkedtek a sportesemények fölé, az állam, a birodalom jelképei. Ma is egy-egy nagyváros meghatározó épülete a stadion. Az 50-es évek szocializmusának így vált jelképes épületévé a zuglószéli Népstadion (ma Bozsik Stadion), s a rendszerváltó hatalom is arra törekedett, hogy a tűzvész rombolta csarnok helyén impozáns új megaépületet emeljen, a Papp László Sportarénát. Keressen fel egy stadiont, vegye számba: építészeti megoldásai milyen értékhordozó üzenetet szolgálnak, mint jelent az eredeti funkció s mit a városkép számára? 35. feladat A stadioni „balhézást” szélesebb dimenzióba emeli a nemzetek közti gyűlöletet tápláló megannyi „ordas eszme”. Ezt szem előtt tartva elemezzék a következő újságközleményeket!

73

azt szintén a törvény alapján felállítandó "a sportrendezvényeken erőszakos cselekményeket megelőző konzultációs nemzeti bizottság" állapíthatja meg. feladat Az alábbiakban egy eredeti parlamenti képviselői hozzászólás olvasható az országgyűlés jegyzőkönyvéből. a szerb RTS televíziónak.a szerbek és a horvátok .Két szerb autóbuszt is megtámadtak egy hét végén Horvátországban. a Rijekától ötven kilométernyire fekvő Ravna Gorában. kéri a kormányt ezeknek a taglalására. hogy újra rend és béke uralkodjon a sportpályákon. vezetőiknek pedig 30 ezer eurós bírság és két év börtönbüntetés is kiszabható lesz ezentúl. Tisztelt Képviselõtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! A médiából mindenki számára ismertek. a tavalyi szezonban már 512 ilyen eset történt. június 13-ára elkészítette a jelentését. majd a támadók csoportja köveket hajigált a járműre. hogy a legfontosabb ezen belül is eldönteni.. tetemes károkat okozva. Mi úgy ítéltük meg. hogy Franciaországban milyen intézkedéseket hoztak: Elsősorban a labdarúgó-mérkőzések során a stadionokban tapasztalható erőszak visszaszorítását célozza a törvény. Mindkét busz a Pula-Rijeka (Fiume)-Belgrád útvonalon közlekedett. hogy dühöngő futballszurkolók nagy pusztítást végeztek már korábban is a belvárosban. fordulójából a 33-nál tart eddig 458 előállításra került sor.között új feszültség keletkezett. A második támadásban is nagyobb csoport állított meg egy szerb turistabuszt röviddel a rijekai incidens után. Mindezek tekintetében jogosan merül fel a kérdés: mit kíván tenni a kormány a 74 . Feltépték az ajtót. Az idei szezonban. amely az első osztályú labdarúgó-bajnokság 38. Az egykori háborús ellenségek . de ennek érdekében további lépések is szükségesek. jogalkalmazási gondok vannak ebben az ügyben. június 3-án megalakította a futballhuliganizmus elleni szakértõi bizottságot. A bizottságnak az volt az alapvetõ feladata. Fel is oszlathatják azon csapatokat. Hogy mi számít ilyen cselekménynek.mondták el később a turistabusz utasai. erőszakos. A törvény kötelezi a sportrendezvények szervezőit az ellenőrző videókamerák rendeltetésszerű működtetésére. hogy a futballhuliganizmus visszaszorításával kapcsolatos sürgõs és hosszú távú feladatokra tegyen ajánlást. Olvassák el. új jogszabályok alkotása. Az elsőt szombat este Rijeka központjában támadta meg mintegy 80 ember. A rendbontó szurkolók ellen 15 ezer eurós pénzbüntetés és egy év szabadságvesztés. gyűlöletre vagy diszkriminációra uszító cselekményt hajtanak végre sportrendezvényeken. Személyi sérülés nem történt ugyan. s folytassák a vitát. „Elnök Úr! Köszönöm a szót. és bekiabálták: "itt vannak a spliti usztasák. és az egész magyar társadalmat felháborították azok a rendbontó események. amelyek szurkolói huligánkodnak. most lemészárolunk benneteket" . Egy másik sajtóhírből megtudjuk.. amelyeknek szurkolói romboló. A törvény alapján a rendbontóknak a stadionokban és azok közelében való megjelenése is tiltható lesz. a sportpályákon eluralkodó agresszív magatartás ügyében. egyesületek rendeleti úton történő feloszlatását. hogy szükségeltetike új törvények. de a több tucat nacionalsita futballhuligán jelentős károkat okozott. amely négy fejezetben állapítja meg ajánlásait. amelyet Franciaországban Nicolas Sarkozy belügyminiszter kezdeményezett. A rendőrség szerint a Hajduk Split szurkolói is érintettek az incidensekben. amelyek a Borsodi Liga zárófordulóján történtek. avagy jogértelmezési. első osztályú labdarúgó csapat aznap játszott hazai pályán a szintén horvát Inter Zapresic ellen. Közös célunk. A Hajduk Split csapata szombaton Pulában játszott. valamint lehetővé teszi azon csapatok. amelynek a vezetésével a miniszter úr engem bízott meg. A rendőrség szerint a Hajduk Split horvát labdarúgó bajnokcsapat szurkolóinak egy csoportja követte el a huligánakciót. A neves szakértõkbõl álló bizottság . A kormány azonnali lépésként 2003. A helyi NK Rijeka. Mint a sofőr elmondta. egyesületeket. Míg a 2003-2004-es szezonban 257 erőszakos cselekményt végrehajtó személy előállítására került sor francia sportrendezvényeken. néhány személyautó szándékosan elállta az autóbusz útját. A rijekai rendőrség jelezte.. 36.

Zöld Szív stb.vagy serdülőszervezeti bázisközösség (cserkészcsapat. miképp élte meg a település a holokausztot. de jelentős moszlim közösség is működik. Később egyre-másra alakultak egyházi kisközösségek. 42. feladat Közép-Európában hamar megjelent a vallási multikulturalizmus is. feladat Keresse interneten kulturális egyesületek honlapjait. Magyarország Felfedezői.” Elemezzék e Vallomás tartalmát! 41. visszaszorítására a jelentésben foglaltak megismerése. hogy ne legyenek nyomorult zsákmányai minden madárnépnek. módjáról. hogy az igaz? Emlékezetes legendája a rádiózás hőstörténetének. miképp vélekedik e szerepkör tartós és változó elemeiről? 39. s azokon kívül is. én uram és igaz életem. feladat A pogány neveltetésű Augustinus. hogy benne élesítsem értelmi erőmet és nyelvemet? Dicséreteid és magasztalásod. részt kérnek a társadalom életében a krisnások. szekták működnek.) 37. elemzése után? Köszönöm szépen.) tevékenységét. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban. Hogyan látja egyháza szerepét az ifjúság nevelésében. Törvény a sportról) Elemezze: milyen előírások találhatók benne az egyesületi élet normáira.futballhuliganizmus megelőzésére. új szervezetek a történelmi egyházakon belül. úttörőcsapat. Ma Magyarországon nemcsak keresztény kisegyházak. milyen nevelési feladatok fogalmazódnak meg benne? 43. a későbbi Szent Ágoston pszichológiailag modernül izgalmas. hiszen a Szent István döntése nyomán meghonosodott római hit protestáns reformerei is követőkre találtak. évi CXLV. Az interjúban szerezzen információkat arról is. feladat Ismerje meg. hogy amikor A világok háborúja című 75 . a Monarchia viszonyai közepette a Kárpát-medence közepében jelentős zsidó közösség alakult ki. Uram. országjárás során olyan magyarországi települést. izgalmasan modern Vallomásaiban (1987) így ír: „Ugyan mi hasznomra volt. magasra zsendítették volna szívem hajtásait. 38. 40. Ezen információk alapján készítsen tartalomelemzést a kulturális egyesületekről. egy a településen működő gyermek. feladat Készítsen interjút különböző korú interjúalanyokkal! Melyik fikcióról vélte már úgy a megkérdezett. ha sok-sok pajtásom és diáktársam előtt az én előadásom kapta a legtöbb éljent? Nem volt mindez csak füst és lenge szél? Nem akadt más valami. vagy a „létező szocializmus” első korszakának kemény ateista politikáját. Keressen térképen. szentírásod nyomán. mely jellegzetesen plurális vallásosság szempontjából. Interjúkkal szerezzen tapasztalatokat az együttélés hagyományairól. Értékelje: mennyiben érvényesül az adott szervezet történelmi hagyományrendszere a működésben... feladat Keresse fel lakóhelyén valamelyik egyház képviselőjét: készítsen vele interjút. feladat Tekintse át a Sporttörvényt! (2000. s mely válaszokat adnak az új kihívásokra. Ad abszurdum: még bejegyzett Boszorkányegyház is működik.

Ezt követően ugyanilyen képkockákat kaptak a gyerekek. vagy mértéken felüli erotikára automatikusan kikapcsoló televíziós kiegészítő. a Beatles legendás nótáit például. hogyan kell két szám közé politikai agitációt elhelyezni. s a műsorvezető pontosan tudta. legfeljebb egy koccanás képviselte a kalandot. azt hitték: valóságról s nem játékról van szó. feladat A háború idején az angol BBC hallgatója az életét kockáztatta. hogy az ő áldozatuk is éppúgy talpraáll a végzetes golyó után. de a kockákat úgy alakította ki. hogy a gyerekek világosan megkülönböztetik a valóságot a televiziós képzelet eseményeitől. Délidőn „teenager party-n” sugározta a legfrissebb nyugati táncdalokat. katasztrófák. Mi a véleménye róla? 47. feladat Ismételjék meg s elemezzék a következő kísérletet! M. s hogy a létező szocializmus idején tiltott gyümölcs volt a Szabad Európa Rádió. amikor a magyar televízió a latin-amerikai rabszolgalányról sugárzott brazil szappanoperát. Néhány évtizeddel később. feladat Szervezzenek disputát a következő állításról! Nem egy pszichológus attól fél. hogy az amerikai gyerekkorú gyilkosok többnyire nemcsak hogy a médiából vették a „követendő-követhető” mintát. Egyenesen arról van látomásuk. hogy a középsőbe egy fát és agy autót rajzolt bele. mintha tévé-képernyő lenne. Ezt a képsort kellett kiegészíteni. A kutató azt a tanulságot vonta le. hogy a gyerekek összekeverik a valósággal a médiavilág „második valóságát”. Készítsen interjút idős emberekkel e műsorok hatásáról! 48. 46. akkor a hazai nézők gyűjtést szerveztek kiszabadítására. 45. 5 üres képkockát kellett kitölteniük úgy. Az Egyesült Államokban már alkalmazzák. Tóth Géza (aki maga is animációs filmrendező s az ELTE doktorandusza volt) szellemes kísérletet végzett magyarországi gyerekekkel. 44. feladat Csoma Gyula könyvének a következő ironikus címet adta: Elviszik-e a kutyák az iskolát? Válaszoljanak a kérdésére! 76 . feladat Ismerjék meg a NAT Mozgóképkultúra és médianevelés műveltségi részterületét! 49. de ráadásul arra gondoltak. A gyerekek ártatlan családi történeteket rajzoltak kirándulásról. feladat A violence-chip az erőszakra.rádiójátékot sugározták az Egyesült Államokban. akkor a hallgatók valódi csillagháborúra gondoltak. Ez utóbbi hamar megtalálta mégis az utat célközönségéhez. Ezekben a sorokban megjelentek a televíziós fikciók rémképei. és megkönnyezték a Szabó-család című maratoni rádiós családtörténet Balatonba-fulladt hősét is. piknikezésről. robbanások. mint a televíziós sorozatok halhatatlan szupermenjei. dinók. hiszen az az ellenség adója volt.

A javítóintézetekből elbocsátottak utánkövetéses vizsgálatának lehetőségei. Haza és Haladás Alapítvány. Budapest. Budapest. 89-119. Hazag Mihály.n. helye. 1-2.és Szociálpolitikai Intézet. Füle Sándor (2004): Napközi otthoni neveléstan. Magánkiadás.és Szociálpolitikai Intézet. In: Replika.: Kuti Éva) Jánosi Sándor (1980): Játsszunk táncot! Népművelési Propaganda Iroda. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma.Irodalom Az alapfokú (1998). Angelus Iván ( é. David (2002): A gyermekkor halála után.. Nemzeti Család.évi CXL. Aureluis (1987): Vallomások. Akadémiai Kiadó. Az internetes kommunikáció sajátosságai a hagyományos médiához képest. Budapest Hunyadi Zsuzsa (2004): A művelődési házak közönsége. Helikon. In: Papházi Tibor (szerk. Budapest.n. Budapest. Óváry István (2001) Szempontok és segédanyagok 'A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről. Művelődési és Közoktatási Minisztérium. gyermekvédelem. 2004): Javítóintézet. Budapest Augustinus. Gondolat. Horányi Annabella. Korona Kiadó Hatvani Erzsébet – Papházi Tibor (2004): Deviancia és szociális fogyatékosság. tapasztalatai. Budapest. Hoffmann Gertrúd (1999): Pszichológiai és pedagógiai szolgálat a Nevelési Tanácsadóban.): Táncoskönyv. I-IV.): Don Bosco nevelési módszeréről. Hegedűs Judit (2004): Család – erőszak – iskola a fiatalkorú bűnelkövetők életében. Budapest Földesiné Szabó Gyöngyi (1997): Faji előítélet és idegengyűlölet a magyar labdarúgóstadionokban. Raabe Kiadó. Budapest Arisztotelész (2000): Poétika. Kerekes László. In: Papházi Tibor (szerk.): Globalizáció. család. Bp. Budapest Buzinkay Géza (1993): Kis magyar sajtótörténet. sorozatszerk. Békés Dömsödy Andrea (2003): Könyvtár-pedagógia. Fascie Bertalan (é. Budapest Eperjessy Gézáné(1981): Mire jó az egésznapos nevelés? Tankönyvkiadó. média. Budapest 77 .törvény önkormányzati közművelődési feladatainak végrehajtásához. a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről' szóló 1997. politika. Budapest Kamarás István . Kamarás István (1994) Bensőséges bázisok – katolikus kisközösségek Magyarországon. A szerző kiadása. JAK füzetek. Kiss László. család. Városi Tanács.Gelencsér Katalin. Budapest Bayer Judit (2005): Formához a tartalom. Felnőni az elektronikus média világában. dr. Coubertin P. Magvető Kiadó. OKKER. Színházas könyv I. Budapest Büki Péter – Szollár Zsuzsanna (2004): Speciális szükséglet?! Töprengések a gyermekvédelemről. Borbáth Erika. Buckingham.(1931) Sportpedagógia. Budapest Csende Béla (1976): Békés-Tarhos. Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja. Nemzeti Család. 11-60. szerepe a kulturális fogyasztásban. Budapest Ferge Zsuzsa(1976): Az iskolarendszer és az iskolai tudás meghatározottsága. Budapest Gabnai Katalin (2005): Drámajáték 10-14 éveseknek. Budapest. Hartai László – Muhi Klára (2002): Mozgóképkultúra és médiaismeret 9-12. Flaccus. Budapest.): Javítóintézet. Nemzeti Tankönyvkiadó Hadas M. gyermekvédelem.7. (A "találkozások a kulturával" sorozat 1. Kapocs könyvek. Budapest. Országos Közoktatási Intézet. Kalokagathia. Országos Testnevelési Tanács. In: Bayer József – Bajomi-Lázár Péter (szerk. MTA Politikai Tudományok Intézete. 139 – 150. . (1995): Futball és társadalmi identitás.Varga Csaba (1984) : Reformvár. Magyar művelődési Intézet.Karády V. Okker Kiadó. 117-174.

Az amatőr művészeti mozgalmakról. Kossuth Kiadó.. Kósa Éva (2004): A média szerepe a gyerekek fejlődésében. Magyar Úttörők Szövetsége.Festa.1984): Táborozni megyünk. Budapest Nahalka István (2003): Túl a falakon. OKKER. C . Francois (1954): Gargantua és Pantagruel. Budapest Kovalcsik Sándor (1987): A kultúra csarnokai. Rabelais. Budapest. Átmenetek iskoláskorig. láss. Erich (1976): A gyerekek másképpen olvasnak. Budapest Simon István (1993): A kollégiumi tanár. Sport. Budapest Ritóók Zsigmond (1968) : Színház és stadion. Raabe Könyvkiadó. 11. Oktatás-módszertani Kiskönyvtár. . július 25 Kokas Klára (1972): Képességfejlesztés zenei neveléssel. Tankönyvkiadó KISZ KB Kulturális Osztály (1980): Tézisek az ifjúság szórakozásának néhány időszerű kérdéséről. Nagy Júlia (szerk. Budapest Mészáros György (2003): Techno-house szubkultúra és iskolai nevelés. BVOP. Osiris. G. A vallásos nevelésről. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. folyóiratok kamaszoknak. 78 . Iskolakultúra Könyvek. 4-54. Gondolat. 2001): Minőség az óvodában. In: Mindentudás Egyeteme. F. autonomia. 9.ktk-ces. Budapest. Budapest Pataki Ferenc (2004): A Nékosz-legenda.Kamarás István (1998): Krisnások Magyarországon. Budapest Komáromi Gabriella (1986):Gyermeklapok.pühtml?forraskod=205.2006. közpolitikai kapcsolatai és funkciói.archivnet. Budapest Rókusfalvy Pál (1994): Sportpszichológia.hu/laczine. Iskolai gyermekvédelem a 90-es években. Mária (szerk. http://www. Ruzsonyi Péter (2003): A büntetés-végrehajtási korrekciós nevelés új irányzatai. Kereszty Zsuzsa (1984): Bevezetés az egésznapos nevelőmunkába. Gondolat. Budapest Szapu Magda (2002): A zűrkorszak gyermekei. Zeneműkiadó. (módszertani segédanyag gyűjtemény). Budapest Kovácsné Bíró Ágnes (szerk. Budapest Kästner. Gondolat Kiadó. Budapest Sík Sándor – Surján László (1992): Magyar cserkészvezetők könyve. (1983): Nézz. 1078-1086.. Budapest Ranschburg Jenő (1993): Szeretet. Budapest Szőllősi Gábor (2003): A gyermekjóléti szolgáltatás előzményei. Integra-Projekt Kft. Szépirodalmi Könyvkiadó. Budapest. Budapest Rónainé F. 1944. Századvég.). Budapest Kamarás István(2005): Olvasásügy. Budapest. erkölcs.hu/rovat/nyomtat.Falk. OKKER. Családév Titkársága. 2002): Alkotó emberek. Budapest Lacziné Kása Zsuzsa (2005): Gazdaságos és hiánypótló többszintes ellátási forma a krízishelyzetben levők számára. magazinok. Széphalom Könyvműhely. (1944): Rádióhallgatók Lexikona Budapest. ELTE. Iskolakultúra. Család. Mai ifjúsági csoportkultúrák. ifjúság Tiszai A. Iskolakultúra Könyvek. Budapest Karácsony Sándor (2004): A magyarok istene. In: Horgas-Levendel-Trencsényi: A gyerekek másképp olvasnak. Budapest Petrolay Margit (1970) : Az élőszótól az eleven betűig. 1994): Bölcsőde: Családdal a kisgyermekekért. In. Budapest Makai Éva (1999): Szétszakadt és meg nem font hálók. Magyar Pedagógiai Társaság.n. gyermek. Budapest Szivák Judit (szerk. Budapest Karácsony Sándor (1941): A hegyi beszéd. NKÖM. I-III. Exodus. Művelődéskutató Intézet. kérdezz!. Budapest Óvónők kincsestára – Módszertani kézikönyv (é.pdf Lastrego. Márton Áron Kiadó. Pedagógiai Szemle. http://www.

79 . Vitányi Iván (1983): Vitairat a mai magyar művelődésről. Weidenmann.1999): Református ifjúsági vezetők kézikönyve MRE Zsinati Iroda. Trencsényi László (1997) : Mozgalmak évada? = Új Pedagógiai Szemle. Trencsényi László (szerk. IIZ DVV. Timp Kiadó. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. Budapest Tóth Imre(1984): Emlékezés egy népfőiskolára (1942-1982). Brend (1995): Sikeres tanfolyamok és szemináriumok. Budapest. Budapest Volentics Anna (1996): Gyermekvédelem és reszocializáció. Budapest. A szerző kiadása. Nemzeti Tankönyvkiadó. Pécs Wermer. Sinkó István (2004): Múzeum az iskolatáskában. FTE 18. November Trencsényi László (2005) : Ha én felnőtt volnék. Vásárhelyi Tamás. Budapest. Parlando. Nemzeti Tankönyvkiadó Veczkó József (2002): Gyermek. Török Péter (2004): Magyarországi vallási kalauz.Tóth Boglárka (szerk. 5. Budapest Voigt Vilmos (2004) : A vallási élmény története. Akadémiai Kiadó. avagy egy gyerek-koncert tanulságai. Gondolat. továbbképzés és élethosszig tartó tanulás. 2005): 10évkönyv az Általános művelődési központokról. APC Stúdió. KJK Kerszöv. Gyula. Budapest. ÁMKOE Budapest Vaskúti András (2005): Kiskorúak a büntető igazságszolgáltatásban. Felnőttoktatás. Anita (1988): a Tv-kor gyermekei. Professzionális tanulás felnőttekkel.és ifjúságvédelem.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful