You are on page 1of 54
KAROL} GASPAR REFORMATUS EGYETEM HITTUDOMANYI KAR GYAKORLATI THEOLOGIAI TANSZEKE PAL APOSTOL GYAKORLATI THEOLOGIAJA ita: Dr. Boross Géza theologiai professzor BUDAPEST 1995 Késziilt: a Dunamelléki Reformétus Egyhazkeriilet Reda Nyomdijiban 1995-ben Felel6s vezet6: Demeter Levente igazgaté TARTALOMJEGYZEK BEVEZETES 1.§. PAL APOSTOL EKKLEZIASZTIKAJA A gyiilekezet azonositésa . . A gyiilekezetkritika Pal leveleiben ... A gyiilekezettherdpia .........04... 2.§. PAL APOSTOL HOMILETIKAJA Az igehirdetés theol6giai impulzusai Az igehirdetés tartalmi kritériumai .. ‘Az igehirdetés formai szempontjai .. 3.§. PAL APOSTOL LITURGIKAJA A keresztyén ember élete mint istentisztelet A gyiilekezet istentisztelete . A gyiilekezet épitése az istentiszteleten Prdfécia, misszié, az ékes és j6rend, a keresztség, az urvacso- ra, iinnepi esemény ... 4.8. PAL APOSTOL KATECHETIKAJA ‘A probléma en A katechézis célja . A katechézis anyaga Milyen a j6 katechéta? - 5.§. PAL APOSTOL MISSZIOLOGIAJA A misszié periédusa A misszié konkrét célja end5oa5cc00 ‘A misszi6 médszere A misszi6i prédikéci6 6§. PAL APOSTOL DIAKONIKAJA A diakonein és véltozatai PAl leveleiben A diakénia impulzusai . A diakénia munkadgai A diakénia szervezése ..... n 13 15, 19 22 2” 29 30 35 36 37 39 SGEE 51 52. 55 58 7.8. PAL APOSTOL POIMENIKAJA Pl apostol mint lelkigondoz6 . A kersztyén lelkigondozés motivumai A keresztyén lelkigondozés feladatai A keresztyén lelkigondozas eszkézei, a Szentirés Azimadség . A levelezés 8§. PAL APOSTOL KYBERNETIKAJA Pneumatikus organizmus A kharizmék jelentosége Ekesen és j6renddel_ . Piispdkék Presbiterek Diak6nusok ........+ : Asegyhdafegyelem ............5 . 9.§. PAL APOSTOL PASZTORALTHEOLOGIAJA Az egyhéai szolgalat forrdsa.. . Azegyhézi szolgélat Iényege .. Az egyhézi szolgélat kivetelményei ... Az egyhdai szolgdlat pecsétei Az egyhazi szolgdlat er6forrasai ... Az egyhazi szolgélat paradigmaja... settee 10.8. PAL APOSTOL GYAKORLATI THEOLOGIAJANAK LEGFOBB TANULSAGA A Szentlélek kézissége ‘Az egyhéz kiildetése A Szentlélek megoltésanak veszélye Spncued Az agapé mint a Szentlélek legértékesebb ajandéka a gyiile- kezet szdmara we 61 62 65 67 68 0 Ban 76 78 78 9 84 85 87 89 93, 96 102 104 105 106 BEVEZETES Ha dtgondoljuk Magyarorszégi Reformétus Egyhazunk, s6t batran mondhatjuk, a vildgegyhaz idészerd problémait, azonnal kezd kivilégo- sodni a tényallas, Jézus Krisztus egy egyetemes egyhazanak, a kiizd6 egyhéznak a legégetbb problémai ma hangstilyozottan gyakorlati theo- logiai kérdések. Evangélizaci6, egyhazalkotmany, laikusok szerepe az egyhdzban, keresztyén nevelés, reg, beteg, menekiiltgondozés, kérhaz és bortinmisszi6 — hogy csak e néhény ,napitendi pontot” emlitstik, mint olyan ,kihivas” melyre a theolégiai tudomanyok nagy csalédjan beliil alapvetéen a gyakorlati theolégianak kell feleletet adnia. ‘A kérdés csak az, van-e olyan gyakorlati theolégia, mely érdemben tud felelni egyhézi életiink égeté problémaira? Egyéltalén olyan helyzetben van-é ma a gyakorlati theoldgia, hogy hiteles vélaszt tud adni az akutté lett kérdésekre? Sajnos tigy ttinik, napjaink gyakorlati theol6gidja nem ké- pes ere a feleletadasra. Minél nagyobb figyelimet fordit az dn. humantu- domnyok eredményeire, vagy helyesebben szélva, eddigi felismeréseire, minél inkabb igyekszik megfelelni korunk ,elvarésainak”, annél inkabb kiinny‘inek talaltatnak feleletei-a Biblia mérlegén. A kérdés ugyanis a7, melyik gyakorlati theolégia tudna segiteni az egyhdz életének azon a kri- zisén, melyr6l egyze tébb 526 esik ma a harmadik évezred kiiszibbén? Hen- ‘nig Lutheré? Gert Ottoé? Dietrich Réssleré? Manfred Seitzé? Hiszen mind- egyikben van igazsgmozzanat, Koncepsis, tanécs, blesesség. Mégis azt kell megéilapitsuk, maga a gyakorlati theol6gia is sajétos krizisben verg6- dik napjainkban. E krizis Iényege réviden igy fogalmazhato meg: napjaink gyakorlati theolégidja gyakorlati, de nem theoldgia tébbé. Ugyhogy sziikségsze- rfion vetédik fel a radikalis kérdés, vane, létezik-e olyan gyakorlati theo- logia, amelyik egyszerre gyakorlati é theol6gia? Azaz van-e olyan gya- kkorlati theolégia, amely az egyhazi praxis problémdira theol6giai alapon tud eligazitast nytijtani? Roviden, van-e hivé gyakorlati theolégia? Feleletiink a kérdésre, van ilyen gyakorlati theol6gia, a Pal apostolé. Azé a Pal apostolé, akir6l mint theolégusrél a theol6giai szakirodalom a legna- gyobb elismeréssel nyilatkozik. Bultmann véleménye: ,Pal vildgtorténeti jelentoségét az magyarézza, hogy theol6gus volt." Harnack szerint: WA theolégia torténete nyilvanvaléan Pallal kezdédik”? Walter ezt irja: LP Al az. Gakeresetyénség vildgtérténetileg legielentsebb apostola”® Viistr- 5 helyi Jozsef igy latja: ,.PAl apostol volt Jézus keresztyénségnek els6 nagy propagatora, apologétdja, profétdja...”* Ime, Pal apostolt mint theolégust ismeri el és méltatja a régebbi és wjabb pélkutatas. Ugy tehét mint dogma- tikust és etikust. Az a tézis, miszerint Pal apostol ,theol6gus”, hogy tigy- mond ,a theolégia térténete Svele kezdédik” azt jelenti, hogy P4l apostol a keresatyén dogmatika és etika els6 theoretikusa, alaptételeinek megfo- galmazéja. Tehat a keresztyén dogmatikai és etikai eszmél6dés 6vele ke: dédik. A magunk részér6i ezen a ponton kell szembeforduljunk a palku- tatds eddigi eredményeivel. Véleményiink szerini a fenti palszemlélet a palkutatés alapvet6, legnagyobb tévedése. Mégpedig azért, mert az igazi Pal, a ,nemismert Pal” (Pongrécz J) valdban theol6gus, de nem dogmati- kus vagy etikus, hanem a sz6 legteljesebb, legigazibb értelmében gyakorlati theolégus. Espedig azért, mert Pél dogmatikai és etikai Allasfoglalasai is az egyhéz. életének konkrét kérdéseire adott theolégiai feleletek. Pl apostol sokat emlegetett ,,theol6gigja” az els6 keresztyén gyiilekezetek €6, konk- rét kérdéseire adott lelkigondozé valaszok. Vélaszok a gytilekezetek olyan lelki problémdira, mint a megigazulés, keresztyén szabadsag, szent- frésértelmezés, istentisztelet, hogy csak e néhdnyat emlitsiik. Azt is mond hatndk, hogy Pal theolégiai vitbaigazitasai az dsegyhaznak arra az alapve- t6 gyakorlati kérdésre adott feleletek, mimédon kell forgol6dni az Isten hazéban, mely ,,az.é16 Istennek egyhéza, az igazségnak aszlopa és erssé- ge” (1 Tim 3,15). Budai Gergelynek van tehat igaza: ,Pél theol6gidja telje- sen gyakorlati célokat szolgal, azaz igehirdetésének szolgdlataban all."> Pal apostol gyakorlati theol6giai gondolkodésénak irodalmi dokumen- tumai a levelei. Pal leveleinek gyakorlati theol6giai jelentéségére tb ku- taté is felfigyelt. {gy pl. Hans Ackelis ezt irja: ,Pél tart6s hatast gyakorolt az egyhéz fejlédésére levelei Altal. Mindaz amit szorongattatasai és harcai kézitt mihelyéb6l vagy borténeibdl a kis és szegény gyiilekezetekhez irt, az képezi mind a mai napig a vallasos 6pités {6 forrésait minden lelkileg magasan 4ll6 nemzetben. Pél levelei a keresztyén gyiilekezetek épité kényveivé lettek. Pal ajandéka az, hogy a hétkéznapi élet apr6 eseménye- it nagy vallasos szempontok alé tudja helyezni. Az 6 drokkévaléségos jékoz6d6 gondolkodasa fényében a foldi nyomortisdgok semmivé le nek.”® Majd rémutat Pél leveleinek liturgikai jelentéségére is mondvan: wLeveleiben akarva nem akarva liturgikus formakat adott az egyhdznak, amelyek iinnepélyes dsszejéveteleinken haszndlatban is vannak.”” Alfred Niebergall homiletikai szempontbél méltatja Pal leveleit. Nicbergall a péli 6 levelek segitségével llitja 6ssze Pal prédikécié szemléletének a vazlatat® Walter Jentsch grandiézus poimenikajéban Palt nevezi az els6 keresztyén levéllelkigondozénak. S6t olyan lelkigondozénak, aki egyidejtileg misszi- onarius és lelkigondoz6.? Megallapithatjuk tehat, hogy Pal apostol gy végezte Krisztus szolgalatat, hogy elvileg is reflektalt az egyhdz életének problémaira. A gyiilekezetek életére vonatkoz6 eme theolégiai reflexi6k t meg tszévik P4l apostol leveleit, Pal apostol leveleinek gyakorlati szempontbél is értékes részletei Pal apostol énvallomésai. Ezek a vallomésszerd részletek mutatjak, hogy Pal gyakorlati theol6giaja nem irdasztal mellett sziiletett spekulaci6, hanem Kemény bels6 tusakodasok, harcok, félelmek, imadsdgok kézétt sziiletett theolégiai déntések ill. felismerések. Pél apostol személyes modellje a sa- jat gyakorlati theolégidjénak. Sajét példajaval demonstralja, mimédon kell forgolédni az Isten anyaszentegyhdzaban. A Cselekedetek Kényve sok illusztraciéval szolgal erre nézve (pl. Acza 20). Itt deriil ki, kicsoda a hiteles (kompetens) gyakorlati theolégus. Pél a maga paradigmajaval bi- zonyitja, hogy senki sem lehet hiteles gyakorlati theolégus aki nem ismeri az éember és az tijember harcat, a kiils6 és bels6 ember dllands fesziiltsé- gét, a sdtén Gkélesapésait, a kétségbeesés szakadékait , a tévtanit6k akna- munkéjét, sét a sajat gyiilekezettink félreértéseit veliink kapesolatban. Pal levelei valésdgos kincsesbnyai az tin. pasztoréltheolégidnak (=a lelkészi szolgélat theolégidjénak), a pasztordlpszichol6giénak (= a lelkészi szolgé- lat Iélektani kérdéseinek), a pasztordletikanak (= a lelkészi szolgélat etikai problémainak), tehat az Ige szolgélataban 4ll6 ember kiizdelmeinek, er6- forrésainak, Az akadémikus gyakorlati theol6gia egyre nyilvanvalébb krizisének idején érdemes tehat a leghitelesebb gyakorlati theolégiaval, Pal apostol gyakorlati theolégidjaval foglalkozni. Ezek el6rebocsatésa utén, egyetlen kérdés marad hatra, a médszer prob- lémaja. Hogyan vazclhatjuk fel, hogyan tekinthetjik at Pal apostol gya- Korlati theol6gisjanak gazdag anyagat. Ez az anyag ugyanis nem rend- szerezve ll el6ttiink az tin. péli korpuszban, hanem szétsz6rva a kiilénbd- 26 levelekben. E levelekbél kell tehat dsszegydijtentink és rendszerezntink az egyes egyhazi funkcidkkal kapcsolatos pali mondanivalét. E forrésku- tatésban el6renden Pal tin. fGleveleire szoritkozunk, ezek kézitt is megkti- Ténbztetett jelent6séget tulajdonitva az 1 Kor. levélnek, mivel Goppelt fi- gyelmeztetése szerint ez a levél ,,Az egyhdzhoz szélé levél.”" Jegyzetek: 1 a ‘ ‘ 7 ° 10 TAR NF 1925, 59 Dogmengeschichte 1915,3 ‘TLRTh Band 3, 169-173 ,Paulus” Pal apostol. Tanulmény az 6skeresztyén valléstrténet kéréb6l. Kolozsvir, 1916; 142 Ujtestamentumi biblica theol6gia. Budapest. Theol kurzus: 78 Das Cheistentum in den ersten drei Jahrhundesten, 86 k Die Geschichte der chrstlchen Predigt. Leiturgia 11197 k Handbuch der Jugendsellsorge 1,76 ‘Az Ujszdvetség theol6gisja 2,122 1.§. PAL APOSTOL EKKLEZIASZTIKAJA. Irodalom: F Biichsel, Die Gemeinde Paulus (in: Der Geist Gottes im NT, Gitersloh, 1926, 342-366). ~ G Bornkamm, Paulus (184 k lapokon Die Kirche) Kesemarn, Das the- ologische Problem des Motivs vom Leibe Christi (in Paulinische Perspektive, 178). ~ ‘Métyés E, Az egyhéz Pél apostol igehirdetésében (in: UT-i kijelentéstirténet).~ Buda G, A gyakorlati theologia alapelve az UT-ban, Budapest 1925. ~ Ugyand, Az egyhéz Pail theol6gisjaban (in UF-ibiblica tehol). — A. Wilkenfiauser, Die Kirche als der mystis- ‘che Leib Christi nach dem Apostel Paulus 1940 (2. kiad). - A. rp, Leib Christi oder ‘Volk Gottes bei Paulus? THLZ 1954, 363 x, ~ J Hainz, Ekklesia. Strukturen paulinischer Gemeindetehologie und Gemeindeordnung, 1972. ~ L. Goppelt, Az evangélium teste. tiltése az egyhézban (in: Az USZ theol6gisja 2, 122 kk) - U. Heckel, Paulus und die Charismatiker (Theolbeitr. 1992, 117 k). E. Milbner, Theologie und Empirire der Kirche (8.21: Nlliche Orientirung). - Ch. Méller, Lehre vorn Gemeindeaufbau 2 6. fejezet Wie die Lehre Gemeinde baut”). H.D. Wendland, Die Kirche bei Paulus (in: Die Briefe an die Korinther, in DNTD). A palkutatés felismerései szerint Pél apostol gondolkodasénak inten- ci6i és motivumai ekKléziolégiai kijelentéseiben mint gydjtopontban fut- nak éssze.! Pal - irja egy masik kutaté ~ a s26 legszorosabb értelmében egyhéziasan gondolkodik. Pal ,egyhézias” gondolkodasa ekkléziolégiai, de ugyanakkor ekkiéziasztikai gondolkodas is. Palnal megd6lni latszik az a szemiélet, mely szerint az ekkléziolégiénak nem targya az egyhéz szol- gélata és az ekkléziasztikénak nem térgya az egyhdz, misztériuma. Pal az egyhaz titkér6l az epyhaz szolgélata szempontjabél beszél. Eben a vo- natkozAsban is igaz Budai Gergely felismerése, hogy tigymond ,,Pél theo- logidja teljesen gyakorlati célokat szolgal’.* Pal apostol theol6giai gondol- kodasénak egyik kulcsfogalma az egyhéz, illetve a gyiilekezet. Hogy Pal apostol theol6gidjénak egyik kulcsfogalma a gyiilekezet, ki- vilagosodik a gyiilekezet theoldgiai értékeléséb0l. Ez az értékelés a dirckt gyillekezetgondozés dokumentécija. Pal szAméra — s erte akarja rééb- reszteni a gyiilekezeteket — az egyhéz nem egyesiilet, amit egyes emberck egybesereglése és vallasos érdeklédése létesit, hanem Isten elhivott szent- jeinek (1 Kor 1,2) olyan kézissége, melyet Isten teremtett. Eredete, gyé- kérzete Isten szuverén akarataba nytlik vissza. Az egyhéz csak Istenbol érthet6! Theolégiai és nem szociolégiai képzédmény. Isten tigy teremti az egyhazat a vilégban, hogy apostolokat, igehirdetéket hiv ef s allit szolgé- latba. A gyillekezetek az apostoli szolgalat pecsétei. Isten levele, melyet 7 olvas minden ember (2 Kor 3). Pél az egyhazat ,,Isten gyiilekezeteinek” nevezi (1 Kor 1,2-10,32, 2 Kor 1,1-1 Thess 1).~ Pal szemében - s erre akar~ ja réébreszteni a gyiilekezetet ~ a gyiilekezet titka az, hogy a gyiilekezet wlsten szant6foldje”, ,,Isten épiilete”, ,.Isten temploma’. Itt lathaté tehat a gyiilekezet theolégiai azonositésa. {me ezt jelenti a gyiilekezet theolégiai értékelése, min6sitése, azonositésa, értelmezése, a gyiilekezet misztériu- manak megértése. Pal egyhazszemléletében a theolégiai azonosités mellé lép a gyiileke- zet krisztolégiai azonositésa is. Pal gondolkodasa szerint a gyiilekezetnek Krisztus a fundamentuma és Ura (1 Kor 3,11-125). A gyiilekezet hitvall- sa — hitvallas Jézus Krisztusrél (Rm 10,9-1 Kor 12,3). Amikor a gyiilekezet Grvacsordzik, akkor Krisztus asztalénak a vendége (1 Kor 10,21). A gyi Iekezet a Krisztus teste. ,Mert amiképen a test egy és sok tagja van ... azonképen a Krisztus is” (1 Kor 12,12). Tehat nem ,,azonképen a gyiileke- zet”, hanem ,azonképen a Krisztus” — aki a gyiilekezetben lathato. A gyiilekezet Krisztus masodlagos létmédja. Itt lehetiink tantii a gyiileke- zet fogalma ,elmélyitésének”? Ezért azt is mondhatjuk, hogy Pal ekklé- zioldgidja krisztol6gia. Az, hogy az egyhéz a Krisztus teste, azt jelenti, hogy nem arnyképe valami tévollev6, elvont, lathatatlan egyhaznak. Ha- nem azt jelenti, hogy az egyhdz Krisztus torténelmi megvalésulésa. Ezért nem mindegy, hogy az egyhéz tagjai hogyan ,,forgolédnak”, egyéltalén hogy minek, kinek tekintik magukat. A gyiilekezet életének és szolgéla- ténak conditio sine qua nonja a krisztologiai azonositas. ‘Ugyanilyen feltétel azonban a pneumatolégiai azonosités is. PAl egy- hazszemlélete szoros dsszefiiggésben van Pal pneumatolégisjaval Az egyhdzat a Szentlélek kereszteli egy testté (1 Kor 12,13). A gyiilekezet- ben a Lélek osztja ki a kegyelmi ajandékokat (1 Kor 12,1 kk). A gyiileke- zetben mint Isten templomaban Isten Lelke lakozik (1 Kor 3,16). E locus nagy félreértése az antropol6giai értelmezés, holott itt az ekklézidrél van 526 és nem az. emberi testrél! Az apostolok gyiilekezetalapito szolgdlata a Szentlélek mtive (2 Kor 3). Az apostolok igehirdet6 szolgalata ,nem a be- td, hanem a Lélek szolgdlata” (2 Kor 3). A pneumatikus kegyesség nem gyiilekezeten kiviili valami extrakegyesség, hanem gyiilekezeti kegyes- ség. A Lélek emberei betagolédnak a gyiilekezetbe mint a test tagiai (1 Kor 12, 431, -Rm 12,3 kk). Pal szerint az egyhéz (értsd gyiilekezet) pne- umatikus organizmus. Olyan szervez6dés tehat, amelyet a Szentlélek tet, amelynek tevékenységét a Szentlélek szabslyozza. Ebben az organiz- 20 musban a gyiilekezet minden tagjénak megvan a funkcidja. A létsz6lag értéktelen tag is sziikséges a kézisség szempontjabdl. Hogy Pal theol6giai gondolkodésnak mennyire kulcsfogalma a gyiile- kezet mutatja Pél gyakorlati theologidjanak mésik jellemz6 vonésa, a sok- szor igencsak radikélis gyillekezetkritika. Sajstos vondsa Pl gyiilekezet- szemléletének az, hogy mikézben ,fényoldalairél” - Isten temploma, a Krisztus teste, a Szentlélek munkateriilete - beszél, nem feledkezik meg a gyiilekezet ,Arnyoldalair6l” sem. Sot, azért beszél a fényoldalrél, hogy egyre tarthatatlanabbakka tegye az arnyoldalak jelenlétét. Pal gyillekezet- kritikdja maradand6 figueimeztetés a gyakorlati theoldgia egyik ekklézisztikai funkci6jéra! Arra, hogy a gyakorlati theol6gia sajstos, semmivel sem pé- tolhat6 funkcidja az egyhazban az aktudlis, konkrét egyhazi praxis kriti- kai vizsgélata. A gyakorlati theol6gia Istent6l adott feladata, leleplezni és megsziintetni akarni a gyiilekezet tévedéseit, torzjelenségeit, biineit. ‘A gyakorlati theol6gia feladata az egyhzban az dlland6 konfrontécié a gyiilekezet deformécidjaval a gyiilekezet életének reformécigja érdeké- ben. Ennek a gyakorlati theol6giai szempontbél oly tanuls4gos gyiileke- zetkritikénak (egyhazkritikanak) sz4mos példgja talélhat6 az apostol le- veleiben. Lapozzunk csak bele ,,az egyhézr6l 2616 levélbe” (Goppelt), az 1 Korinthusi levélbe. Uton utfélen gyiilekezetkritikara bukkanunk. Ilyen. kritika pl. régtén a levél elején taldlhaté apostoli reflexid a gyiilekezeti zakadasokra (v6: 1, 10-13). {me a theol6giai tények konfrontélasa az em- piriaval! Ugyanez a konfrontacié talalhat6 az egyhézr6l sz616 level har- madik fejezetében (vi: 2.9 versek). A deformacié tehat a gyiilekezet életé- ben a versengés és személyi kultusz. E deforméci6val szemben a gyakor- lati theol6gia ellenérv: ,Hat kicsoda Pal? Es kicsoda Apollos? Csak szol- ak, kik dltal, hivokké lettetek éspedig amint kinek kinek az Ur adta.” (5.v.) Ezutan a kérdés dllitasba csap at: ,Sem aki plantél nem valami, sem aki éntéz, hanem a névekedést adé Isten”. (7-v.) Ez a gyiilekezetkritika szélal meg a 3,16-23-ban, ahol a gyiilekezetet Isten templomdhoz hason- lifja, Ezt a gyiilekezetkritikét mutatja a korinthusi felfuvalkodottakkal szembeni apostoli véleménynyilvanitas’,,Nem beszédben all az Istennek orszéga, hanem erdben...” (4,20). Az dtddik fejezet a gyiilekezetben fellel- het6 pariznasdg kemény, radikalis kritikaja. A hatodik rész a hivok vildgi birésag el6tti pereskedésének a birdlata (Merészel valaki kéziiletek...? Megszégyenitésetekre mondom...). A fargumentum a béinézbkkel szemben, akik ilyeneket cselekszének ,nem érdkélhetik Isten orszégét.” IL (10.v) Tovabbi argumentum: , Nem tudjétok 6, hogy a ti testetek a Krisz- tusnak a tagjai?” (19.v) Pal gyillekezetkritikajénak legismertebb részlete az tirvacsordval kapcsolatos tanités. ,Ezt pedig tudtotokra advén nem di- csérlek, hogy nem haszonnal hanem kérral gyiiltok egybe” (11, 17-20), A deformacié: ,Mikor egybegyiilt8k nincs urvacsordjéval val6 élés’” (20.v) A kijézanités: Hat nincsenek e hazaitok az evésre és ivasra?” A krisztol6giai argumentum a rossz gyakorlattal szemben, az tirvacsora szereztetésének torténete: 23-27 versek. A rossz gyakorlat kivetkezmé- nyeinek felmutatésa (28-34. versek). - Ugyancsak ezzel az éles gyiileke- zetkritikéval taldlkozunk a lelki ajéndékok hasznélatérél sz616 fejezetek- ben. Ugyanezzel a gyiilekezet istentiszteletén tapasztalhaté vissz4ss4go~ kat illetGen a nyelvekensz6léssal kapcsolatosan (12-14 fejezetek). De az 1. Korinthusi levélen kiviil Pal més leveleiben is felbukkan a gyiilekezetkri- tika. fgy pl. a Gal 1,6-ban, A 3, 1 kk-ben. A 4,9-I1-ben, a 4,15-ben, 16-ban, 19-bert. Sét az Ef 4,20-ban is ha elfogadjuk az. efézusi levél esetében is a ali szerz6séget. Pélnak ez. az titon titfélen felbukkané gyiilekezetkritikaja egyrészt iga- zolja Biichsel megéllapitasat: ,,A péli leveleket egy gyakorlati ember irta j6zan komolysdggal. Megmutatjék milyenek voltak a valésdgban a péli gyiilekezetek, tehdt nemcsak azt, hogy milyennek kell lennidk...’* Ugyanakkor azonban dokumentéljék Makkai Sandor igazs4gat is, aki ezt frja egy helyen: ,,A Szentirasban csak gyarl6 gyiilekezeteket léthatunk... befejezett -keresztyének, tdkéletesen kész gytilekezetek nincsenek. Egészséges gyiilekezet e vil4gon nincs.”> Amde Pal sz4méra egy percig sem vités, hogy ez az empirikus gyiilekezet a Krisztus teste. Pél eme po- zitiy, épit6 gyiilekezetkritikéja ma is érvényes impulzus a gyakorlati the- ol6giai munka sz4méra. Arta inspiral, hogy a gyakorlati theolégia ma, mint egykor P4l apostol, egyrészt batran fedje fel, nevezze nevén, leplez- ze le a gyiilekezet életének k6rtineteit. Masrészt, gybgyitsa a gyiilekezet betegségeit az idedlis gyiilekezet képének bemutatasaval. Erre buzdit Ke- semannak az.a nagyon megsz{vielend6 figyelmeztetése is, hogy dgymond: was Motiv vor Christusleibe bei Paulus einzig in parenetischen Zu- sammenhengen auftaucht... Hier liegt einer der entscheidenden Unters- chiede zwischen den echten Briefen des Apostels und den Deuteropauli- nien vor... Eine Theologie der Kirche zu schreiben hat er jedoch seinen Nachfolgern und heutigen Interpreten tiberlassen... Die Parenese der Ort an dem das Thema der Kirche ausdriicklich erdrtert werden muss” Pal 12 apostol gyitlekezetkritikaja arra figyelmezteti a gyakorlati theolégiat, hogy a gyakorlati theolégia nemesak patholégidja a gyiilekezeti életnek, hanem therépidja is. Pl gyakorlati theolégiaja egyszerre pathologia és therdpia. Hogy pedig Pél apostol gyakorlati theolégiaja nemesak patholégisja a gyiilekezet életének, hanem therépigja is, bizonyitjak a pali levelek nor- matiy, pozittv titmutatésai a gyiilekezet életét illetGen. Pal levelei tehat azt is megmutatjak, milyennek kell (kellene) lennie a gyiilekezeti életnek. ‘Azaz Pal levonja a gyiilekezet theol6giai-krisztol6giai-pneumatolégiai azonositasanak a kovetkeztetéseit is. E kévetkeztetések lényege roviden igy fogalmazhaté meg: Pal szerint az 66 keresztyén gyiilekezet pneuma- tikus gyiilekezet (v8 1 Kor 121 k). Erre figyelmeztet Budai Gergely is mondvan: ,,Amikor P4l az 1 Kor 12-ben a charismak helyes értékelése 65 haszridiata fel6l Utbaigazgatést akar nydijtani, a charizmakkal egyiitt be- szél az egyhézrl. Teszi pedig ezt azért, mert az ekklézidr6l alkotott felfo- gasa tisztara charizmatikus jellegd, vagyis Pal az egyhdzat a charizmak megnyilvanulésénak tekinti...’” $ mindezt 1925-ben, j6 félevszazaddal a napjainkban virulé tn, charizmatikus mozgalom elétt! Budai dolgozata utin egy évvel késobb, 1926-ban Biichsel mutat r4 grandi6zus pneumato- logiai dolgozataban Pél apostol pneumatikus-charizmatikus egyhéz- szemléletére. Ezt irja: ,A gyiilekezetek élete tigy torténik, hogy a Szentlé- Ick egyes személyeket Kitlénieges funkcidkra hasznal... Minden funkcié sziikséges, a legesekélyebb is... A funkcidk kélesénds viszonyban éllnak egyméssal, egyik a mésikat nem nélkiilézheti.” Ezeket a killénleges adottsagokat Pal ,charizmaték”nak nevezi. Ez a kifejezés csak Palnél és az, 1 Pét-ben jn el6. Biichsel feltételezi ennek alapjén, hogy a keresztyén gyiilekezetben egy sajétos nyelvezet /terminolégia/ fejl6détt ki. A cha- tizmak nem természeti adottsagok, hanem a kegyelem ajandékai, melyek haszonra adattak. A gyiilekezetben mdkéd6 charizmatikus funkciék: az apostoli, a profétai, a tanitsi, a gyOgyit6, a kormanyz6, a nyelveken s2616 és azokat megmagyaraz6, tovabba a lelket megitélni képes funkcié.8 Ezek ‘megjelélésére szolgal a sajétos theol6giai terminus technikus, a kharisma- ta kifejezés. Biichsel véleményét igazolja az jab kutatok kéziil Kese- mann, mikor arra hivja fel a figyelmiinket, hogy a charisma sz6t Pél tech- nikai értelemben hasznalja s 6 vezette be a theol6giai szaknyelvbe? Az elmondottak alapjan megéllaptthatjuk, hogy Pal apostol modellje nyomén az igazi gyakorlati theolégidnk a gyiilekezetet értékelni (azono- 13 sitani) kell, kritiz4lni kell és inspirdlni (szabélyozni) kell. A gyakoriati theoldgia a gyiilekezet életének normaja, kritikéja és therépisja éspedig Isten igéjének a vilagossagaban. Pal apostol ecclesistikaja alapjén az egy- haz. megtijuldsénak alapfeltételei: az egyhdz theologiai dnismerete, az egyhdz. btinbanata és az egyhéz pneumatikus 4tformalédasa népegyhdz- él pneumatikus organizmuss4. Jegyzetek Bornkamm im. 184 Wendland im. 114 UT: biblica theologia (theol. kurzus) 78 Biichset, Der Geist Gottes im Nt 343 Bio gyalekezet, 79 Paulinische Perspektiven, 205 A gyakorlatitheol6gia alapelve az UT-ban, 27 Biichsel im. 356 Kesemann, Amt und Gemeinde im Neuen Testament (in: Exegetische Versuche ‘und Besinnungen, Berlin 1968, 56-57) 14 2.§. PAL APOSTOL HOMILETIKAJA Irodalom: Ravasz L, A profétasdg, Jézus és Pal igehirdetése (in: A gyillekezet ige- hirdetés elmélete, 171k). ~ H. Weinel, Paulus als Prediger (in: Christliche Welt, 1903, 913). A. Nibergall, De Ansetze der Predigt im NT (in: Leiturgia Il, 192 kk). ~E. Lerl, Die Predigt im NT, 1956. F.Biiehsel, Die Predigt des Paulus (Der Geist Gottes im NT, 337-340). G. Bornkamm, DaseWort (Paulus, 165 k). ~ H. Hegemiann, Paulus als Rethor tund Mystagoge (in: Predigt als Kommunikation Fig von Roloft, 44k). - . Bultmanm, Der Stil der paulinischen Predigt und die kynisch-stoische Diatriebe, FRLANT 14, Gittingen 1910. ~ Robertson FY, A korinthusi levelek magyardzata. ford. Czeglédy Sindor, Tahitotfalu, Sylvester kiadés 1925 (Teljes cfm: Robertson Frigyes Vilmos Egy- hazi beszédei Pal apostolnak a korinthusiakhoz {rott kétlevele feet). ~ Budai Gergely, UT: biblica theol6gia. (Theol. kurzus) Ravasz Lészl6 szerint {6l6ttébb érdekes az a par megjegyzés, amelyet Pal az igehirdetésfe vonatkozéan tesz”.! Budai Gergely-viszont tigy talél- ja, hogy tigymond: ,Pal leveleiben szmos olyan hely fordul el6, ahol az. apostol visszapillant vagy utal az Altala végzett alapvet6 missziéi igehir- detésre pl. 1 Thess 1, 9-10, — 1 Kor 2, 1-5, ~ 15, 1-11, - Gal 3, 1-5, Rm 1, 18-21.” Az alébbiakbai Pal apostol homiletikaja alapvonalainak a felva- zoléséban ezekre a ,megjegyésekre"illetve ,ttalasokra” téinaszkodunk. Eredményeinket {gy csoportositjuk: AZ igehirdetés theolégiai impulzusai, ‘Az igehirdetés tartalmi kritériumai és Az igehirdetés formai szempontjai Az igehirdetés theoldgiai impulzusai PAl apostol homiletikai-megjegyzéset ill. utaldsai mindenekel6tt az ige- hirdet6i szolgélat theol6giai impulzusaira, azaz iidvtérténeti dsszefiiges- seire mutatnak r4, Atra a keresztyén igehirdetés 6s homiletika torté- netében fundamentalis jelentdségd kérdésre vélaszolnak, miért van sziik- ség igehirdetésre az egyhdzban és az egyhdz igehindetésére a vilégban? Miért nem elég a keresztyén emberek mindennapi bizonysagtevé élete? Miért nem elég az egyhaz nyilvanos istentisztelete, a liturgia? Miért nem elég a diak6nia, a Pl Altal oly sokra értékelt ,szeretet éltal munkalkodé hit"?3 Ezek mellett, ezekkel paralell, s6t ezek elétt miért van sziikség a Prédikéci6ra, az. igehirdetés szolgélatara? Mik a prédikatori szolgdlat the- ol6giai motivumai? 1, Pal apostol meggyéz6dése szerint a keresztyén igehirdetés els6 sz4- 15 mii theol6giai impulzusa (motivuma) az az tidvtdrténeti tényéllés, misze- rint a Biblia Istene kegyelemben gazdag mindazokhoz, akik Ot segitségiil hivjdk. Csakhogy ,mimédon hivjék segitségiil azt akiben nem hisznek? ‘Mimédon hisznek pedig abban aki fel6l nem hallottak? Mimédon hallana- nak pedig prédikalé nélkiil?” (Rm 10, 12 kk) A keresztyén igehirdetés (prédikalés) célja tehat az, hogy a Biblia Istenében vals hitre segitse az ige- hallgatokat, azért, hogy segitségiil Aivhassdk a kegyelemben gazdag Is- tent. A Romai levélnek ez.a perik6péja (10, 12-21) Pél apostol homiletikai gondolkodasénak egyik legfontosabb, alapvet6 fejezete. Pal itt a dogmati- ka nyelvén sz6lva egészen a ,Predestinatio ad munus’-ig radikalizalja a prédikatori tisztet: , Mimédon prédikélnak pedig ha el nem Kiildetnek?” (15. vers) igy magyarézza ezt a helyet Kalvin is mondvan: ,,Az igehirdetés oka az Istent6l eredé kiildetés, mellyel ilymédon akart gondoskodni iid- vosségiinkrél”. Isten ,segitsége” ezek szerint tehdt nem a hétkéznapi gondok megoldéséra vonatkozik csak, hanem sokkal de sokkal tdbbre, é- pedig ,,az. iidvisségiigy” (Németh Laszi6) megoldéséra. Erre utal a ,meg- tartatik” (sothesethai) kifejezés! (13. vers) A ,killdetés” emlitése Kalvin szerint tébbek kézitt azt is jelenti, hogy tigymond: ,,Az evangélium nem véletleniil esik alé a felhokbél, hanem emberi kezek illetve lébak viszik azt oda, ahov Isten kiildi.”® Kdlvin szerint ez a periképa, kiiléndsen is a ti- zenhetedik vers ,nevezetes abbél a szempontbdl is, amit a prédikalés ha- tékonysdgérél mond. Azt taniisitja ugyanis, hogy a prédikélésnak onma- gaban nincs semmi eredménye. De amikor az Ur az 6 jétetszése szerint munkélkodni akar, akkor ez az. 6 hatalménak az eszkéze...’* Ugyan6 lej- jebb irja a kévetkez6ket: ,,Az emberi lelkek az igehirdetés révén telnek meg Isten ismeretével.”” Megéllapithatjuk tehat, hogy Pél apostol homile- tikai gondolkodésa szerint az igehirdetés egyik dént6 léneszeme annak az aidvésséglancnak, melyet Isten kegyelme szerkesztett egybe: kiildetés - igehirdetés ~ hitrejutés — iméds4g ~ iidvésség. Annak ellenére az, hogy olykor, mint pl. Izréel esetében is, kudarcot vallani latszik az igehirdetés. Olykor hiéba sz61, nem mindenkibél valtja ki a hit engedelmességét. En- nek ellenére mégis az tidvisség egyik dint6 léncszeme marad, olyan, ami néikiil nem lénc a linc. Az apostoli igehirdetésben ~ s éppen ea csoda — Krisztus maga sz6l. Bz a soda nem dertil ki a régi forditasbél. Kideriil azonban az UF-bél, mely igy adja vissza a tizenhetedik verset: ,,A hit tehat hallésbél van, a hallas pedig Krisztus beszéde (RF ,Jsten igéje”) dltal. A keresztyén igehirdetés els6 szémii impulzusa a Krisztus beszéde tehst, 16 vagy jobban mondva a beszél6 Krisztus, aki a maga prédikétorai (kértix) saélja Isten tidvézit6 evangéliumat eben a vilagban. 2..A keresztyén igehirdetés mésik impulzusa az igehirdetés bolondsaga- nak isteni legitimélésa illetve rehabilitélasa, Mivel a keresztyén igehirdetés Ignyegében nem més mint a keresztr6l valé beszéd, ezért hallgatsi egyré- szének ,botrénkozs", masrészének viszont ,bolondség”. A mégikus, ba- bonis vallasossdg jelt kivan. A filozofélésra hajlamos prédikaciShallgatok pedig, ,bdlesességet” keresnek. Istennek azonban tigy teiszett — irja Pal az 1 Kor 1, 18-ban~ hogy sem nem , jelek”, sem nem ,bdlesesség” Altal ,tart- sa meg” (sosai=iidvézitse) a hivOket, hanem a keresztr6l valé beszéd ,bo- Iondsaga”Altal. Mir6l van itt s26? Arr6l, hogy nincsen tit alulrél felfelé Is- tenhez, Istent sem csodajelekbél kévetkeztethetéen, sem az emberi speku- lci6 vitjan nem lehet megismerni. Isten egyetlen médon ismethets meg, az 6 Altala megnyitott titon. Ez a ,feliilrél” lefelé Isten dltal megnyitott ut a Krisztus, illetve a Krisztusr6l 2616 igehirdetés, azt is mondhatnok ,a krisztolégia a szészéken”. Erre utal a ,keresztr6l val6 beszéd” kifejezés. Fz a beszéd , Isten bélesessége”, s6t ,Isten ereje” a hivék széméra. A keresz- tyén igehirdetésre azért van sziikség egyhézban és vilagban egyardnt, mert benne nyit utat a Biblia Istene egyrészt az O megismerésére, masrészt az embeti élet mélységeib6l valé szabaduldsra az ember szaméra. Az, ,15- tennek ereje” kifejezés (18. vers, 24. vers) utalds azokra a radikélis véltoz4- sokra, melyeket a keresztyén igehirdetés altal képes el6idézni Isten a hive emberek életében. Azt is mondhatjuk, hogy Pal apostol homiletikai meg- gy6z6dése szerint a ker. igehirdetés életformal6, sorsfordit6, tidvésség- szerz6 er6, Er6 mely képes kiragadni a karhozatbél és felemelni Isten szi- véig. Ezért van sziikség ketesztyén igehirdetésre. Amuire képtelen a tudo- ményos istenkutatés, a valléspszicholégia és valldsszociolégia, az. lehetsé- ges a keresztyén igehirdetés Alta, a felilr6l adott vildgossag fényében be- Ieldtni Isten ,bolesességébe” és 4télni ,Isten hatalmét” 3. A keresztyén igehirdetés harmadik impulzusa Pal apostol homileti- kai szemlélete szerint a Krisztus feltémadasa. A keresztyén igehirdetés és a feltémadas dsszeftiggésér6l az 1 Kor 15-ben beszél az apostol. Mér ma- Ga az jellemz6 Pélra, hogy a feltémadés jelentéségét az igehirdetés seem- Pontjéb6l nézi els6sorban, s csak mésodsorban a korinthusiak hite szem- Pontjébdl. ,Ha pedig Krisztus fel nem témadott, akkor hidbavalé mi pré- dikélésunk, de hidbavalé a ti hitetek is” (14. vers). Hogy milyen nagy je- lentéségii szavak ezek mutatja az ujabb exegézis is. ,Az igehirdetés 7 egyetlen tartalma végiil is Jézus Krisztus” — frja Werner de Boor. Majd igy folytatja: ,Ha azonban ez a Jézus halott s ma mar nem él és nem cselek- szik, akkor a rdla sz6l6 iizenet targytalan és minden Rola s2616 beszéd ér. telmetlen.”® De erre figyelmeztet a ,legmélyebb keresztyén igehirdets” Robertson Frigyes Vilmos is. Ugy tdnik a keresztyén irasmagyarazat torté- netében 6 fogalmazza meg itt a legtaldlébban a lényeget. Ezt irja: ,,Téves felfogisa Pal leveleinek az, ha valaki az apostol ezen szavaibél ,én.a meg- feszitett Krisztust hirdetem” azt a kivetkeztetést vonja le, hogy az 6 éle- tének a f6tanitasa a keresztre vonatkozott. Pal igehirdetése inkabb a meg- feszitett és feltimadott Megvalténak a hirdetésével, mint a keresztrefesz{- tés puszta tényével volt tele. A legrégebbi idékben (Kr u 50-ben) a ke- resztr6l beszélni csaknem sziikségtelen volt, hiszen a Megvalt6 keresztre- feszitése nyilvanosan tértént és senki azt kétségbe nem vonta. Ehelyett az apostolok kimentek és azt prédikéltak, amit6l a vildg visszadébbent, Krisztus feltémadott."* A keresztyén igehirdetésre tehat — dllapithatjuk meg ezen a ponton — azért van sziikség, mert a keres2tyén igehirdetés az egyetlen informaci6forras a csodarél ,Krisztus feltamadott, kit halal elra- gadott”, Pél széméra Krisztus feltamadasa nem dogmatikum volt, hanem empiria (1 Kor 15,8). Ez az élmény, amir6l a nevezett helyen beszél, ige- hirdet6i szolgélaténak leghatalmasabb impulzusa. 4, A keresztyén igehirdetés ugyancsak intenziv impulzusa ,a békéltetés szolgélate”. Ettél a szolgélatrél Pél a2 Kor 5, 18-21 periképaban beszél. Wendland szerint itt tulajdonképpen az apostoli szolgélatrél van s26. ltt) oldalré! mutatja be Pal az apostoli szolgalat dicsdségét” irja.° Majd lejjebb: alsten és Krisztus maga all Pal prédikacidja mogott s beszélnek rajta ke- resztiil. Ezért Pal szava Isten szava (v6: 1 Thess 2.13). Pél prédikaciéja fel- hivas, békiiljetek meg az Istennel.”"! Robertson az apostoli szolgalatot a keresztyén szolgélat” el6képének tekinti és , keresztyén igehirdet6i szol- galatnak az Isten és ember megbékélésre irényulé munkéjarél” beszél pe- rik6pank alapjan Bristolban 1852 december 12-én. El6szér is a ra jellemz6 finom distikciéval kiilénbséget tesz a Krisztus tiszte és a mi lelkészi szol- galatunk kézétt. A mi hivatdésunk a lelkészség, s egyediil dvé volt a pap- 84g, irja. Majd lejjebb igy folytatja: A keresztyén igehirdet6 szolgalata an- nak hirdetésében all, hogy Isten az emberrel megbékélt, s misodszor ab- ban, hogy az igehirdet6 teljes komolysaggal, lelke mindazon képességével, amely ¢ tis szolgdlatanak rendelkezésére al, iparkodjsk az embereketar- ta inditani, arra birni, hogy Istennel békéljenek meg”.!2 18 5. A keresztyén igehirdetés étédik theolégiai impulzusa az a vilégos- sig, melyet Isten az 6 igehirdet6i szivében gy itott (8:2 Kor 4, 5-6). Erre figyelmeztet Robertson is e perik6pa magyarazatéban. ,,A. vilégossagot azért nyerttik, hogy azzal mésoknak szolgaljunk. Prédikaljuk... nem mi magunkat, hanem a Jézus Krisztust, hogy O az Ur, mi pedig szolgditok vagyunk a Jézusért. Mert Isten gyuijtott vilégossgot a mi sziviinkben.” Ha O vilégossagot adott nekiink, ezt azért tette, hogy viszont mi is, mint a ti szolgatok, titeket megvildgositsunk. Kell hogy olyanok legyiink mint a hegyen épitett varos”."? Robertson e szavaibél hivjuk fel a figyelmet az utolsé mondat kezddszavara ,Kell’. Ez a sz6 mutatja, mennyire ézi, mennyire kongeniélis Robertson a Pél gondolkozdsdval. A ,kell” azt a té- telt igazolja, csakugyan az igehirdet6 szivében témasztott isteni vilagos- sig, az igehirdetés egyik erbteljes theol6giai impulzusa. Az igehirdetés tartalmi kritériumai 1. Pal apostol homiletikai szempontbél fontos utalésai szerint a keresz- tyén igehirdetés els6 szémii tartalmi kritériuma a krisztuskdzpontisag. A keresztyén igehirdetés krisztol6gia a szés2éken! A péli krisztolégia egyik summés dsszefoglaldsa a Rm 4,25-ben olvashats {gy: ,Krisztus a mi biineinkért haldlra adatott és feltamasztatott a mi megigazulésunkért.” Ebb61 a krisztol6giabél kévetkezGen a keresztyén igehirdetésben megs76- lal a bibliai antropoldgia, szoteriol6gia, pneumatoldgia, s6t még a satano- logia is tigy, ahogyan az. Pal apostol leveleiben all el6ttiink. Az, hogy a ke- resztyén igehirdetés a ,keresztr6l 2616 beszéd” nem azt jelenti, hogy mindig egyetlen, immér unalomig ismételt téindja van csak, ti. a keresztre feszités torténete és értelmezése. Az, hogy a keresztyén igehirdetés a ke- resztt6l val6 beszéd azt jelenti, hogy témdja mindaz, ami kapesolatban van a kereszttel. Az ember btine (nyomortisaga) éppen tigy mint a Krisz~ tus dicsdséges feltémadésa és visszajvetele. Ugyanigy a Krisztust kévets Slet minden problémdja. Tehat nemesak arrél beszél, hogy mit jelent ,hit- ben” élni, hanem arr6l is, mit jelent ,reménységoen” éini, s6t mit jelent /S2eretetben” élni. Erdemes megfigyelni, hogy Pal leveleiben milyen s2é- Pen fonédik egybe ez a hérom nagy témakér. Az iidvtérténeti miilt, mint a hit fundamentuma. Az tidvtérténeti jévend6, mint a reménység pers- Pektivaja. Es az iidvtirténeti jelen, mely a szeretet gyakorlasanak kivalt- 19 képpen val6 ideje. A keresztyén igehirdetés, mivel krisztocentrikus ige- hirdetés, ezért trinitérius igehirdetés 2. A keresztyén igehirdetés masodik tartalmi kritériuma P4l apostol el- sz6rt homiletikai nyilatkozatai szerint az igehirdetés tisztasdga. Kiilénd- sen figyelemre mélt6 ebbél a szempontbél a 2 Kor 2,17. Az irdsmagyaré- 26k szerint P4l itt azokkal a vanrdormisszionériusokkal konfrontélédik, akik mint prédikatorok jartdk a vérosokat (Igy jutottak el Korinthusba is) s valésdgos ,drucikket” csindltak az evangéliumbél, anyagi ellenszolg4l- tatdst kévetelve prédikélisukért egyrészt, masrészt mindenféle judaista és girdg filoz6fiai tanitésokat kevertek bele az evangélium hirdetéscbe. Az eredeti gordg 526 (kapéleud) értelmében ezeket a vandorprédikatoro- kat Pal egyszer(ien az evangélium szatécsainak tekinti. Ezek igehirdeté- sével szemben mutat r4 a maga igehitdetésének sajétos vondsara mond- van: ,Mi nem olyanok vagyunk, mint sokan (!) akik meghamisttjék az Is- ten igéjét, hanem tisztén (eilikrineia=egyszerCiség, Sszinteség, ihletés), sot szinte Istenb6l szélunk az Isten elott a Krisztusban” (17. vers). Arr6l van itt 526, amir6l egy neves magyar reformatus igehirdet6, Benks Istvan be- szél egyik kinyve elészavaban, ti. az igehirdeté ihletettségéro}> Vagy Torrey a nagy evangélista, aki elmondja a Szentlélekr61 frott kényvében, hogy megtérése elétt milyen kinszenvedés volt szméra a prédikdlas. Al- landéan a papikabat gomtbjait csavargatta zavaréban, kinjaban. De hogy megvaltozott minden a megtérése utén. Alig varta, hogy prédikélhasson. Valésdggal délt beldle a mondanivald. Ugy érezte, ott dll mellette Jézus és ‘egyszertien © adja a szajéba a mondanival6t.° Az, igazi igehirdetés forré- sa Isten maga. Természetesen itt nem késziiletlenségrél van sz6, hanem a kijelentés csodajaxél, Arr6l, amit Benké Istvan fr idézett mdvében sajat prédikacidir6l: ,Ezek a beszédek tulajdonképpen csak halvany fénykép- felvételei vagy méginkébb emlékei annak az eseménynek, ami a sz6szé- ken tértént az ihlet aldott 6réiban... Gondolatlncokon kiviil érzéshullé- mok, indulatlokések, sugallat, igézet, vonzés és elutasitas, tamadas, érin- tés, itélet és ki tudja még mi minden drad a prédikator személyén at a hallgatok felé. Az egyetlen dolog, amit még soha senki hiénytalanul leirni nem tudott, az ihletett prédikacié.”"” Pal ha le nem is tudta frni, de na- gyon talaléan irja kériil, amikor igy sz6l: ,Szinte Istenb6l szélunk” Nos ezaz ,Istenb6l” ~ ez a keresztyén prédikécié masik pli tartalmi kritériu- ma. Ez a kritérium pedig az6ta is sarokba szoritja az egyhaz.igehirdetoit, azt kérdezvén, prédikator, honnan veszed a mondanivalét? Prédikéciés- 20 kétetekb6I? Netan filozéfusokt6l? Vagy pszichologusokt6l? Vagy a Lélek vilgossagaban az frott ige dltal magabol IstenbsI? 3. A keresztyén prédikacié harmadik kritériuma Pal apostol homileti- kai utaldsainak tiikrében, a prédikacié frésszersége, pontosabban az OT krisztolégikus értelmezése. Feine frja Pl apostol keresztyén {résértelme- 2és6r6l sok tekintetben ma is helytll UT theolégiajaban: ,Jézus az OT-t messianisztikusan énmagara vonatkoztatta s ezzel tj alapjét vetette meg az [rds értelmezésének. Jézus szmara az {rds nem Isten drékre lezdrt tir- vénykényve, hanem jévendilés az 6 személyérél.” Ez az értelmezés a zsid6 messianizmus legy6zését jelentette. Ezéltal érvénybe Iépett az OT lidvtdrténeti értelmezése. Az frasnak ez a megvildgosodasa a Szentlélek munkdja. Pél ezt a szemléletet vallotta. A zsid6k — szerinte — azért nem. valljak ezt, mert ,lepel” borul a sziviikre. Ha azonban megtémnek Krisz- tushoz, lehull a lepel, 2 Kor 3,15.18 Hasonléképpen létja Wendland is a problémat: ,,A Krisztushoz fordulés szabaditja meg Izréelt az értetlenség, leplétél... Pal itt nem egy kiildnleges dogmatikai tanitést akar adni Krisz- tus és a Szentlélek viszonyar6l. Ez a révid megiegyzés theolégiai szem- pontbl fontos. A kijelentés és az isteni Lélek megdradésa Krisztusban és Krisztus ltal lehetséges. Csak ahol Krisztus van ott van a Lélek. Egyediil @ Krisztushoz. valé megtérés altal (16. vers) tud az ember részesedni a tor- vényt6l, halal, itélett6l val6 szabadsdgban. Ezt jelenti a Szentirés ii, krisztolégikus értelmezése.’"” Igy latja a kérdést a neves észévetséges G. von Rand is amikor OSZ-i theologisjaban ramutat, hogy az, OSZ sajat in- tencidja szerint Krisztusra irényultan magyardzhat6.© Megallapithatjuk tehét, hogy a Szentirés un. torténetkritikai magyarzataval szemben az lidvtérténeti- krisztologiai magyarazat az irasszerd magyardzat. Az frds a maga egészében ,Krisztusta vezérl6 mester”. Az frés kulesa Krisztus ma- 8a. Ez a szempont Pal apostol szerint a keresztyén igehirdetés egyik ugyancsak lényeges tartalmi kritériuma, 4, Pal elszért homiletikai nyilatkozatai szerint a keresztyén igehirdetés nogyedik tartalmi ismertet6jele az igehirdetés gyiilekezotszerdisége. E gyii- lekezetszertiségre utal az 1 Kor 2,13: ,Ezeket prédikaljuk is nem oly beszé dekkel, amelyekre emberi bélesesség tanit, hanem amelyekre a Szentlélek {anit, lelkiekhez lelkieket szabvén.” Mire gondol itt Pal? Hiszen ez a nyi- latkozata tigy is értelmezhet6, mint formélis szempontbdl jelent6s homile- tikai dlléspont , etki tartalmat lelki formaban kell télalni” (de Boor). Ezt az értelmezést az 1 Kor 3,1 kk azonban lehetetlenné teszi. Espedig azért mert 21 a ,,Tejnek italaval taplaltalak titeket nem kemény eledellel” utaids nyilvan- val6va teszi, hogy itt tartalmi és nem formai kérdésrl van sz6. A, tejnek itala” a gyiilekezet Altal elhordozhat6, emészthetS igehirdet6i mondaniva- lo, Ennek a gyiilekezetszertiségnek a dokumentuma Pal ama mésik nyilat- kozata is, miszerint ,Aki profétél embereknek beszél épiilésre, intésre, vi- gasztalésra” (1 Kor 14,3 k). Pélnak ez a nyilatkozata homiletikai szempont- b6l azért olyan fontos, mert azt jelenti, hogy a keresztyén igehirdetés ak- kor gyiilekezetszerii ha ,épités" is, ,intés” is és mindenekfelett ,vigaszta- lis" (!) is. A gyiilekezetszertiség eme kivanalmai miatt konfrontélédik Pél a nyelveken sz6lassal. Mint az. frésmagyaréz6k sokszor rémutattak, nem magéval a nyelvekenszéléssal, mint olyannal van bajban Pél, hiszen tigy- mond ,tindnyéjatoknal inkabb tudok nyelveken szélani” (18. vers), de igy folytatja: ,,a gytilekezetben inkabb akarok dt szét sz6lni értelemmel, hogy egybeket is tanitsak...” (19. vers). ime ez a prédik: tett ,gyillekezetszertisége"! Ezt a gyiilekezetszertiséget mazza meg: ,,Aki nyelveken sz6l magat épiti, de aki pro tet épiti” (14,4). A lényeg tehat a gyiilekezetszertiség iigyében ez: a keresz- tyén igehirdetés mondanivaléja nem széllhat el érthetetleniil, hatdstalanul az igehallgatok feje felett, hanem inkabb értelmi-érzelmi és akarati gazda godast kell jelentsen a hallgat6k szamara. Az igehirdetés formai szempontjei Bultmann Rudolf kutatésai 6ta tudjuk, hogy Pal apostol igehirdet6i sti- lusa sok hasonléségot mutat a cynikus-stoikus filoz6fusok diatribéjével, s6t a rabbik argumentéciés médszereivel. Mutatja ezt a'leveleiben talél- haté sok parataxis (meilérendelés), antitézis (ellentétel), a kérdések és fel- eletek dialektikai felépitése, a megszélitésok, a meglep6 atmenetek. ‘A mésik fei (vitapartner) szavainak idézése és annak céfolata ami a gordg filoz6fusok diatribéjében szokasos médszer. Tipikus péli sz6noki fordula- tok pl.a , Nem tudjtok 6” (1 Kor 6) vagy a ,Ne tévelyegjetek” (1 Kor 15). Ezek a fordulatok mind a gordg diatribébdl valé stiluselemek. Pal jl is- meti a gérdg diatribé-dialogus eszkizeit, de ugyanakkor jératos az dzsiai retorikaban is. Az 1 Kor 15,35, a Rm 3,27, az 1 Kor 9,1 mutatjék, hogyan kéti dssze a dialogust és a retorikat. Ugyanakkor jellemz6ek Pal stilusara az antithézis-sorozatok, amelyek nemegyszer paradoxonnd valnak. Pél is- meri a nyits- zérds torvényét is (vé: 1 Kor 9,1 és 9,19). Szeret ismételni 22 (repetitio) is (ve: Rm 7,7 - 8,2 - 1 Kor 1,17 - 3,23, sophos, sophia). Bult- szerint egyszertien letagadhatatlan az a tény, hogy Pél sokat tanult ig sz6nokoktél, mint irja: A gérdg sz6nokok képenye fiigg Pal apostol vallain” (im). Nos, ez a sz6noki stilus az, ami nem normativ, nem kételez6 rdksége a péli homiletikénak. De akkor mi az ami kételez6? Ami ma is érvényes drdkség formai seempontbél? A kévetkez6k: 1. A pal homiletika és Pél igehirdetésének formai szempontbél ma is kitelez6 kévetelménye az igehirdetés szemlélotessége. ,Oh esztelen gala- tak, ki igézett meg titeket, akiknek szemei el6t tigy irtuk le Jézus Krisztust mintha tikéztetek feszitették volna meg” (Gal 3,1). Igaz, hogy a DNTD ma- gyardzéja szerint ,a szemléletes szemek elé rajzolasré!” nincs 576 a textus- ban. De a DNTD egyediil all ezzel a véleményével. Schlatter szerint ugyan- is: , Itt lathat6 milyen volt Pal prédikélésa. Arra igyekszik, hogy a gyiile- kezet szeme Krisztusra irényuljon, hogy tigy léssak 6t mint megfeszitet- tet.”21 Ugyanezt mondja Lohmann ? Hasonléképpen Kiss Jené: ,Annyira vildgosan és meggy6z6en szlt nekik Krisztusrél, hogy szinte el6jik raj- zolta”.* Victor Janos ezt irja: ,,A galacziabeliek emlékezhettek red, hogy mint kezdddatt az 6 Gj életik. A megfeszitett Krisztust hrdette nekik az apostol a legszemléletesebb erdvel”. Tordk Istvanndl ezt taléljuk: ,,Olyan eleven erdvel rajzolta eléjtik Krisztust, mintha szemiik léttéra tortént volna a keresztrefeszités,”* Megéllapithatjuk tehat, hogy igenis lehet beszélni a Pali igehirdetés és homiletika tiikrében az igehirdetés szemléletességének a kévetelményérdl. Ez a kovetelmény érvényes a gyiilekezeti igehirdetésre hézve is. Tizszeresen érvényes azonban a missziéi igehirdetést illetéen. Itt kerdjiik felismerni milyen kézel jar Ravasz Laszl6 a Pél apostol igehirdeté- shez és igehirdetési alapelveihez, amikor egyik tanulmanyaban az igehir- detés , irdjar6l”, ,epikajsrél” és ,,dramaiségarél” beszél. * {me Pal igazol- ja Ravasznak azt a kovetelményét, hogy legyen a prédikacidban ,epikai” elem is, ha nem is olyan eltdlzottan, ahogyan azt az tijabb xin. nartativ ho- miletika képvisel6i javalljék.” 2. Formai szempontbél is jelent6s tényez6 a péli homiletika tiikrében az vanaks", az igehirdet6 kényszeritettsége az igehirdetés szolgélatéra. Mi- ért makédik az igehirdetoben az az isteni kényszer, melyr6l Pal az 1 Kor 9,16-ban tesz futdlagos emlitést? Azért mert az igazi igehirdet6 a hamis igehirdet6vel szemben tele van félelemmel, reszketéssel (1 Kor 2,3). Mert minden igazi igehirdet6 tudja, mit jelent az, hogy a kincsiink ,cserép- edénybe” van (2 Kor 4,7). Es mert eldbb utébb minden igazi igehirdeto- . 23 nek meg kell tanulnia, hogy Isten ereje a prédikétor er6tlensége dltal vé- geztetik el (2 Kor 12,9). Igazoljak ennek az isteni kényszeritésnek az elle- nallhatatlansdgat az OT prbfétai is (v6 pl. Jer 1,6- Am 3,8). Ebben a vo- nalban All benne Pal. Ezért olyan az Urral szemben mint egy jognélkiili rabszolga (Lietzmann) aki tigy teszi dolgat, hogy nem var érte jutalmat De erre a kényszeritésre céloz, tulajdonképpen a kortars homiléta. Rudolf Boren is, amikor arrél beszél, hogy az igazi igehirdeto szémara a prédi- kalés ,szenvedély”. * A Keresztyén igehirdetés torténetének egyik legna- gyobb tanulséga Pal apostol éta, milyen masképpen prédikal az, aki fit az igehirdetés felsd-bels6 kényszere, mint az az ember, akit csak a lelkészi hivatal, a lelkészi dijlevél, az egyhazi torvény kényszerit a rendszeres, he- tenként tbb alkalommal trténd prédikétésra. Egyéltalén nem véletlen az, hogy az egyik legaldottabb keresztyén prédikator és homiléta, Spurge- on kiilon is kitér eléadésaiban ennek a Pal emlegette ,kényszernek” a tér- gyalisdra. ,Az elhivatas elsé jele - irja — hogy forr6, mindent legyGz6 vé- gyakozés tlt el a lelkészi szolgélat utén, Ez a kényszer ahhoz hasonl, mint amit a madarak éreznek, amikor elj6 a fidkak kikéltésének ideje Ilyenkor a madaranya inkabb meghal, mintsem elhagyja fészkét. Ezt a kényszert nevezi a Biblia ,csontjainkba rekesztett ttiznek”, ami ha hiany. zik, szerencsétlennek fogjuk érezni magunkat. Enélkiil nem birjuk elvisel- ni a szolgdlatunkkal egyiittjars Snmegtagadasokat...”* Ezen a ponton kezd kivilégosodni, miért kell az igehirdetés formai kérdései kézétt tér- gyalnunk az, anaké lérdését. Ime azért, mert az, anaké sokban megszabja magatartésunkat, viselkedésiinket, az Isten hézaban val6 forgolédgsun- kat. Az evangélium hirdetésének isteni kényszere miatt A] meg az a tétel, mely szerint a prédikacié alakja a prédikétor alakja (Bohren), 3. Itt kell megemlékezniink végiil is a keresztyén igehirdetés egyik el- felejtett tulajdonségér6l. Err61 Pal az 1 Thess 1-ben beszél mondvan: A mi evangéliumunk tinélatok nem éil csak sz6ban, hanem isteni erok- ben is” (5. vers). De ecrot beszél az I Kor 24-ben is, amikor gy 526! Az én beszédem és az én prédikélésom nem emberi bilesességnek hite t6 beszédében allott, hanem Léleknek és erGnek megmutatésdban is.” Ha- sonléképpen a Rm 15,18-19-ben: ,Mert nem merek sz6lni semmir6l, amit ne Krisztus cselekedett volna dltalam... jelek és csodk ereje dltal, az Ister Lelkének ereje éltal...” Ugyanigy a 2 Kor 12,13-ban: ,Apostolsigomnak jelei megbizonyosodtak kézittetck sok ttirésben, jelekben, csodakban és erdkben is.” Felttin6, hogy a pélkutatas milyen sz6rmentén kezeli ezeket 24 a helyeket. Taléléan jegyzi meg Wendland éppen az, utdbbi locussal kap- csolatban: ,El kell ismerniink a tradicionélis protesténs palkutatés nagy hidnyat: sem az extatikus sem a csodatevé Péllal nem térédtiink...”9° Pe- dig tér6dniink kell, mivelhogy ezek a bizonyos jelek és csodak nemesak az apostoli igehirdetés kiséréjelenségei voltak, hanem tébbszér is jelent- keztek a keresztyén igehirdetés térténetében. KillOndsen is lathat6 ez a nagy ébreszt6, pneumatikus igehirdel6k szolgélatéban, Igaz tehat a dis- tinkcid, amire éppen Pal homiletikéja hivja fel a figyelmet, csakugyan két- féle igehirdetés lehetséges. Az egyik az amelyik ,,csak szavakban All” A mésik az, ami nemesak savakban, hanem isteni erékben is, Szentlélek- kézlésben is. Napjaink hor dése, hogyan tudndnk eréta kar, hogy az tin. akadémikus homiletika a rajongas veszélyét elhdritand6, nem mer szembenézni ezzel a problémval. Osszefoglalésul dllapitsuk meg, hogy Pal apostol toredékes utalésok- ban megmaradt ,homiletikéja” szerint 2 keresztyén igehirdetésnek olyan teremt6, ité16 és megvildgosits ereje kellene legyen, mint amilyen ereje a Nizareti Jézus igehirdetésének volt. A biblikus igehirdetés kilonbizik az extatikust6l, mivelhogy érthet6 beszéd (, it értelmes 526”), mely képes megmozgatni az emberi akaratot az emberi sziv kézremikédésével. A Keresztyén igehirdetés informéci6, consolatio, inspiratio, Anamnézis is, mivelhogy t6rténeti tényekr6l informél, Krisztus halAlarél és feltmadé- sar6l. Ugyanakkor iidvizit6 er6, mert realizalja Isten veliink trtént meg- békélését. Az igchirdetés iidvesemény, mivel benne maga cselekszik Szentlelke és iggje dltal a feltémadott, dicsdséges, népe kéz6tt jelen levé Ur Jézus Krisatus. Az igehirdetés igazi krizise az, ha az, igehirdet6 lép Krisztus helyére és theol6gigjéval, retorikéjaval, pszichol6gisjaval eltakar- ja Krisztust, azaz ,meghamisitja” Isten iggjét. Jegyzetek: 1 Ravasz im, 21 2 Budaj im. 65, 3 Gal56 4 A Yomai levél magyarazata, 220 5 uo: 229 25 u a 4 15 ” 8 ww » 2 2 By 6 26 wo: 223 Die erste Brief an die Korinther. Wupp. Studb. 261 ‘Az els6 korinthusi levél magyarézata. ford. Czeglédy Sandor, 137 Der zweite Brief an die Korinther. in DNTD B 3,207 wo: 208, ‘A mésodik korinthusi levél magyarézata. ford. Czeglédy Sindor, 217 Robertson im 190 Wendland im DNTD 3 Bvear a mélyre. Bids26 Der Heilige Geist, 1966, 92 Benks ims. ‘Theologie des NTs, 213 DNTD B 2m 183 ‘Theologie des ATs 1, 259-262 ‘Der Galaterbrief, 104 Der Galaterbriet, 45, Dr. Kiss Jen, A megigazulés atja Csendes percek (Gal), 17 Jubileumi kommentir, 238 Gyakorlati bibiamagyarézat, in: Kéroly eml6kKonyy, 240 kk Gressmann, Erzehlend predigen, in: Von der Volkskirche zur offenen Gemeide, 1982, Miinchen, 64 k Predigtlehre, Miinchen 1971, 17 Boross Géza, Spurgeon kincseskamréja, Bp. 1989, 89 DNTD3, 251 3.§. PAL APOSTOL LITURGIKAJA. Irodalom: Blcstl, Der Kultus des Gemeinde (in: Det Geis Gottes in NT, 357 kk). R Stzllin, Die Apocstelzeit (in: Leiturgia 1,6). ~ Wendland, Dee Gottesdienst der pa- ulinischen Gemeinde in der Beurtelung des Paulus (Die Briefe an dir Korinther, in DNTD, 3, (36 k). Bornkamm, Gottesdienst (in: Paulus 193 k) A liturgika a keresztyén intentisztelet torténeiét, theolbgidjét és gya- korlati kérdéseit térgyal6, illetve ez utdbbit szabalyoz6 gyakorlati theol6- giai tudomédny. Tudomédnyossdganak kritériumai a rendszeresség és méd- szeresség. Pél apostolnél természetesen ilyen értelemben nem beszélhe- tink liturgikérél, mint ahogyan homiletikérél, katechetikar6l, vagy poi- menikar6l sem a 526 mai akadémikus értelmében. Hogy mégis beszéliink Pal apostol ,liturgiksjarél” azért tehetjik, mivelhogy az apostol levelei- ben nemcsak az igchirdetéssel kapesolatosan talélhatunk ,felettébb érde- kes utalésokat” (Ravasz), hanem a keresztyén istentisztelettel kapesolato- san is. Ezek az utalésok azonban ma is normativ erejiiek istentiszteleti életiinknek nemesak a forméléséra, alakitéséra, hanem magénak a keres2- tyén istentisztelet mibenlétének, lényegének, misztériumdnak a megérté sére nézve is. A keresztyén ember élete mint istentisztelet A rendelkezésiinkre 4ll6 adatok szerint Pél apostol liturgikajénak els6 tétele igy fogalmazhato meg, a keresztyén istentisztelet a keresztyén ember éle- tének nemcsak egy tinnepi drdban gyakoroit aktusa, hanem a keresztyén ember mindennopi (kétkOznapi) élete kell istentisztelet legyen. ,Kérlek azért titeket atyémfiai az Istennek irgalmassagéra, hogy szdnjatok oda a ti testelteket 6, szent és Istennek kedves Aldozatul, mint a ti okos tiszteleteteket” irja Pal a Rom 12,1-ben. A helyhez Kalvin a kévetkez6 magyarézatot fizi: ,Ad- jétok oda magatokat Istennek Aldozatul ha azt hatéroztétok, hogy Istent tisztelitek, mert ez az Isten tiszteletének szabélyszerd médja... Akkor tisz- teljik Istent illendoképpen, ha dsszes cselekedeteinket az 6 el6irdsaihoz szabjuk. Félre tehat az dsszes kigondolt istentiszteleti médokkal, melyck- tl Isten méltan undorodik... A Mennyei Biré Pal szdja dltal azt az isten- 27 tiszteleti médot nevezi okosnak, amelyet 6 maga rendelt...”.1 Biichsel sze- tint itt az egész élet megszentelésér6l van sz6. Ugy latja, hogy ez a gondo- lat az uralkods Pal egész theolégidjaban. Ezt irja ezzel kapcsolatosan: A helyes istentisztelet Pal sz4mara a logiké latreia = a személyes isten- Usztelet, ami annyi mint testiink odaéldozsa. Az istentisztelet tehat at- fogja az ember egész lényét s kihat életiink legaprobb részletéig, mint konkretumig. A keresztyén ember evése és ivésa is istentisztelet kell le- ayen (1 Kor 10,30). Pal liturgikaja szerint az istentisztelet nem egy kiilén része a profin életnek, hanem at meg Atjarja, megszenteli a profan életet.’2 Barth a ,logiké” kifejezést ai német (Luther, Stuttgarter, Ziircher) szokésos wverniinftiger”- helyett a sachgemess (=célszerd, szakszerd, targyszerti, is- tenszerd) sz6val forditja.? Kesamann ,geistlicher Gottesdiensttel” forditja.* Ugyans hivja fel mashelyen a figyelmet arra, hogy a logiké latreia helyes értelmezéséhez sziikséges ismerni azt a tradiciét, melynek eredete a stoi- kus népszerti filoz6fidnak az antik éldozat babonds felfogésa elleni pole- mikaban keresend6.> Ugyané ismét a Rémai levél magyarazatéban Schlatter nyomén ~ hangstilyozza, hogy tigymond: , keresztyén isten- tisztelet nem aban all, amit a szenthelycken, szent iddkben é szent cse- Tekményekkel végeznek, hanem a testi egzisztencia odaadasdban a profén- nak nevezett életteriileteken, a vilég hétkéznapjaiban, ahol minden keresz~ tyén egyszerre ldozat és éldozépap. Itt tulajdonképpen Pal a hivok epye- temes papségat proklamélja.”* Megallapithatjuk tehat az frdsmagyarézdk- kkal konszenzusban, hogy a keresztyén istentisztelet elsésorban nem ritud- lis, hanem etikai kérdés. Ebben az értelemben tanit Althaus is a DNTD-ban: Az etikai stkon megmutatkoz6 istentisztelet ,értelmes” (verniinftig,logé kus) istentisztelet.” Mint Kesamann 6 is rmutat, hogy a ,logikus” jelz6 kedvenc szava a hellénista filozéfidnak. A ,logikus aldozat” tigymond el- lentéte az dllatéldozatnak, ahogyan arr6l sz6 esik az egyiptomi-hellénista mystikaban: az aldozatnak, amit az ember bemutat meg kel! felelni a lo- gosz.lényegének, az isteni értelemnek. A ,szellemi” Istenséghez csak pszellemi” aldozat mélt6. Amikor Pal felhaszndlja ezt a kimnyezetében so- kat hasznaltfogalmat akkor arta mutat r, hogy igazijelentését a fogalom az Isten Lelkétdl elkészitett élet-4ldozatban nyeri el.” ’ Summéazva a véle- ményeket, megallapithatjuk az eredményt: a keresztyén ember életében akkor nincsen kialt6 ellentmondés, ha istentisztelete nemesak ritusokban ail, hanem a keresztyén etika konkrétumaiban. Pal liturgikajénak alapké- vetelménye, a keresztyén ember egész élete legyen istentisztelet. 28 A gyjilekezet istentisztelete A mésodik kérdés, amire nézve ha nem is kimerit6, de lényeges felele- teket taldlunk P4l leveleiben, milyen legyen a gyiilekezet istentisztelete? Lelohelyiink eben a problémaban az 1 Kor 12-14 fejezetek. Bornkamm hivja fel a figyelmet, egydltalén nem véletlen, hogy éppen a korinthusiak- hoz frott els6 levélben (Goppelt ,egyhézré! sz616 levél”) talalhato Pal ebb lényeges eligazitasa a gyitlekezet istentiszteletét illet6en. Azért van ex. igy, mert az ekklézia a vakiségban el6szir és mindenekel6tt istentisz- teletre egybesereglett gyiilekezet. A gyiilekezet az istentiszteletben bizo: nyul annak ami, De itt lesz: nyilvanval6 az is, ami nem tartozik lényegé- hoz, Pal fragmentélis liturgikajénak felttiné vonésa az, hogy itt nincs sz6 a zsid6 és pogény kultuszok kiils6ségeirél (szent helyrél, szent id6r6)). Ezzel szemben beszél ,igehirdetésrol", ,ldésmondastél”, a gyiilekezet -Amenjér6l", mint feleletrG1, a Kyrios ,segitésiilhivasard!”, akklaméciok- 161, melyekkel a gyiilekezet megerésiti Ura jelenlétét és hatalmat, himnu- szokr6l, amelyek az Urat dicsoitik és olyan istentiszteleti cselekmények- r6l, mint amilyen a keresztség és az tirvacsora. Az 1 Kor 16,2-b61 tudjuk, hogy a gyiilekezet a heti istentiszteletet a hét els6 napjan, Krisztus felté- madasanak a napjén tartotta. Sajnos pontos istentiszteleti ,rend” nincsen birtokunkban Pél idejéb6. Bornkamm tigy latja azonban, hogy e rendnél sokkal fontosabbak az apostol megéllapitasai az. istentisztelet értelmér6l 6s kritériumairél.5 Ezekbél a megillapitasokbél kivilaglik, hogy Pal isten- tiszteletszemlélete (,liturgikaja”) szerint a gyiilekezet istentisztetelét nem egy kiemelt személy, a mi szOhasznélatunk szerint egy ,liturgus” tartja, hanem az egész. gyiilekezet. A gyiilekezet nem nézéje, passziv szemlél6je az istentisztelet eseményeinek, hanem cseleko6 résztoevéje. Mai kifejezéssel élve Pal egyik alapvet6 kévetelménye a gyiilekezet tagjaival szemben az ,ac- tuosa participatio”, a cselekv6 részvétel: ,,Mikor egybegyiilték minden- iteknek van zsoltéra, tanitésa, nyelve, kijelentése, magyarézata” (1 Kor 14,26). A gyiilekezeinek az istentiszteletrél nemesak vinnie kell valamit, hanem oda hozni is valami lelki ajéndékot. Mindeniteknek — irja Pal, tehat nemcsak egy két privilegizalt, lelki vezets iigye az istentisztelet. Minden- kinek van valamilyen lelki ajéndéka. Az istentisztelet kézisségi alkotés, mint emberi mi. 29 — 2 A gyillekezet épitése A ketesztyén istentisztelet alapveté feladata Isten imaddsa mellett a gyiilekezetépités, az oikodomé. Ezt a kifejezést a pAlkutatds a keresztyén is- tentisztelet kulesfogalminak tekinti. Bornkamm figyelmeztet atra az egyal- talén nem jelentéktelen niianszra, hogy az épités hétszer jon el6 az 1 Kor 1d-ben? Ezzel a kifejezéssel azonban Pél nem az egyes gyiilekezeti tag szubjektiv pozitiv vallasos élményére céloz, hanem az egész, gyiilekezet Pozitiv vallasos gyarapodasdra. Lehet létai ezt mindjért onnan is, hogy az »onépitésrOl” Pal egyenesen irénikusan beszél (1 Kor 144). Igen de mit jelent val6jaban a gyiilekezet ép{tése? Biichsel szerint a kovetkez6ket wrAz érzelmi szféra ha nem kapcsol6dik is ki teljesen, de igen erésen hat- térbe szorul az akarati és értelmi élmények mellett, Erzelmi szinezetti él- mények a misztika Altal kivaltva ellentétben dllanak az épiilés pali értel- mezésével. Itt nem vallisos hangulatok eldidézésérél van s26. Ezért s20- ritja vissza Pél nagyon is tudatosan a nyelvekensz6lasban kitor6 vallésos felhangoltsagot. Nem kivanja teljesen szamizni a nyelvekens26last, de Kéveteli a racionalis, érthet6 magyardzatot. A gyillekezet épitése Pél szerint annyit jelent mint a gyiilekezet tanitisa.” 1 $ ez a megiegyzés azért olyan figyelemremélt6, mert azt jelenti, hogy a keresztyén istentiszteletnek ka- techetikai jelent6sége, funkci6ja is van. A profécia A ayiilekezeti istentiszteleten a gyiilekezet épitésének par excellence eszkéze a préfécia. Pal igen nagyra ériskeli a préféciét. A profécia Pal sze- zint ama bizonyos ,it (vagy tobb) értelmes 526”, mely mintegy dtvilégija az embert, felfedi a beindket s ezéltal arra a felismerésre segiti, hogy Isten csakugyan jelen van a gyiilekezetben (vo: 1 Kor 14,2425), Ezért Pal a kha. rlzmak felsoroléséban a csodatev6 er6k utén azonnal a profétélist emliti mésodik helyen (1 Kor 12.10), A préfétélés azonban nem akadélyozza Pélt, ogy energikus kritikét ne Kéveteljen a prfétélassal szemben, Pal liturgi- ija szerint a protétakritikanak (gen.obj, is dlland6 helye van a keresztyén istentiszteleten (1 Kor 14,29). Tehat nem csak a profétak gyiilekezetkritikaja legitim a keresztyén istentiszteleten, hanem a gyillekezet prOféta (prdfécia) Kritikgja is. A gyilokezetmek meg kell tudni allapitani, hogy a profétabol ‘énylegesen Isten Lelke sz6lt ¢ avagy valamilyen mas Iélek? A profétai bi- 30 Teorigee! tehat barmilyen fontos alkatrésze (konstruktiv eleme) a ke- Yesrtyén istentiszteletnek, mégsem abszolut tekintély. Természetesen ném ewalamiféle emberi mérték szerint torténik a profétakritika. Kharizma kell a ‘poolétéléshoz, de kharizma kell a profécia megitéléséhez. Pal szerint a pré- {fetélds kritikusai azok a gyiilekezeti tagok, akik ugyancsak birtokoljak a " profétélds kegyelmi ajandékat. A 29. vers ,tébbick” szava nem a gyiileke- _zet tagjait mind, hanem a tobbi profétat jelenti. Csak a profétasag kegyelmi _Ajindékaval felruhézottak alkalmasak, képesek a profétai bizonysdgtételt smegitélni, Az igazi profécia azért nem kell féljen a kritikat6l, mert Isten hi- telesiti azt a szivekben a Szentlélek bels6 bizonysagtétele dltal. Ide is érvé- yes killnben: ,A profétalelkek engednek a profétdknak.” (14,32) ‘Misszié ° Pél liturgikéja szerint a keresztyén gyiilekezet istentisztelete misszi6i szempontbél is jelentés esemény. Azért kell mindennek ékesen és j6rend- del torténni, mert a keresztyén istentisztelet nem titkos dsszejévetel. Nem valamiféle ,,zArt kort rendezvény, ahové csak klubbtagok léphetnek be eldzetes meghiv6 birtokaban”. Ellenkezleg! Pal nagyon is reélisan szé- mol azzal a lehet6séggel, hogy a gyiilekezet istentiszteletére bemehetnek idegenek, s6t hitetlenek is (1 Kor 14,24). ,.degenek” azok, akik még nem ismerik igazan az evangéliumot, mivel még nem allitotta Oket az evangé- lium hallgatdsa radikélis dntés elé. Ok az ,avatatlanok” (idegenek idiotés). A ,hitetlenek” azok, akik tudatosan més vilégnézetet vallanak, akik clutasitjék az evangéliumot. Ezcket az embereket a gytilekezetnek sohasem szabad végképpen mai kifejezéssel — lefrni. Pal reAlisan szmol a lehet6séggel, hogy hirtelen, miért, miért nem, de egyszercsak megielen- nek a gyiilekezet istentiszteletén. Ezért nem mindegy, milyen benyomast tesz.a gyiilekezet istentisztelete a kivuilallokra? ,Orjéngésmek” 1atjék e, vagy az egéaz életitket megrenditd istenélményben lesz résziik? Pél sze- rint ez a gyillekezet gondolkodasin és magatartésén millik. Az éhes 63 j6 rend P4l aposto! liturgikaja szerint a keresztyén istentiszteleten mindennek ékesen és j6 renddel kell térténni. A gyiilekezet istentiszteletén egyrészt Isten hélés gyermekeinek a boldog szabadsaga az uralkod6 alaphang, 31 Masrészt a Szentlélek fegyelme érezhet6, mert Isten fiainak a szabads4ga sosem valhatik anarchidva, vagy liturgiai khdoss24. Ezért Iehet nyelveken sz6lni, ha muszély. De csak ketten vagy harman széljanak és mindig le- gyen jelen magyaréz6 is. Ha valaki profétélni kivan, tegye, de itt is csak ket vagy hérom proféta sz6ljon. Gyakorolni kell az Onmérsékletet. S6t az istentisztelet résztvevéinek hallgatni is tudni kell, ti. egymast meghallgat- ni (14,30). Az ékes és j6 rend Biichsel szerint azt jelenti, hogy meg kell ta- nulni ,,féken tartani a kharizmét”."' Pal sehol sem ad merev istentiszteleti rendtartdst. Az istentisztelet ékességére, jrendjére magénak a gyiileke- zetnek kell vigydzni. Mindenesetre a gyiilekezet istentiszteletébél mint al- kotéelem nem hidnyozhat az ,értelmes imadség” (14,15), az ,értelmes éneklés” (uo), az dldés és az 4ment-mondas sem, ahogyan arta fentebb mar utaltunk. A keresztség Az 1 Kor 1,14 kk-bél digy tdnik, mintha P4l nem tulajdonitana kiilénd- sebb jelent6séget az elsé gyiilekezet istentiszteleti élete igenis jelentés mozzanaténak a keresztségnek (vo: Cullmann Urchristentum und Gottes- dienst c, méivévell). Sét mintha egyenesen konfrontdlnd a keresztelést az igehirdetéssel: , Nem azért kilddtt engem a Krisztus, hogy kereszteljek, hanem hogy az evangéliumot hirdessem’” irja az 1 Kor 1,17-ben. Talén fe- lesleges is mondani, hogy itt egyéltalan nem a keresztség vagy a keres: telés leértékeléséré1 van 76, hanem a sajétos korinthusi helyzetr6l. Mint Wendland ramutat, Pél azért ad halat, hogy esak keveseket keresztelt meg a gyiilekezetbél, hogy senki se élhessen vissza a helyzettel mondvan ,,fin Pal nevére kereszteltettem meg”!"? P4l maga nagyon is tisztban van a keresztség s igy a keresztelés jelentéségével. Ezért nevezi ,megmosatés- nak”, ,megszentelésnek” (1 Kor 6,11), a Krisztus ,,feléltézésének” (Gal 3,27), a Krisztus testébe val6 ,,belekeresztelésnek” (1 Kor 12.12), sot mas helyen a ,Krisztussal valé meghaldsnak és uj életre tamadasnak” (Rm 6,11). Mivel itt most nem feladatunk kibontani a keresztség teljes szimbé- lizmusét, csak arra mutassunk r4, hogy Pal egydltalan nen értékelte le a keresztelés aktusét, mint a keresztyén istentisztelet konstruktiv elemét, csak a gyakorlati végrehajtésat munkatérsaira bizta. 32 Az tirvacsora él liturgidjénak legjelent6sebb részlete az irvacsora misztériumérd! é helyes gyakorlatérél adott tanitésa. Az. 1 Kor 11-ben — amint arra az exegé- tak ramutatnak — Pl nem az tirvacsora , theolgidjét” akarja adni elséren- den, hanem gyiilekezeti gyakorlatat akarja szabélyozni. Azaz Pél nem dogmatikai szempontbél, hanem mai fogalmaink szerint hangstilyozottan gyakorlati theol6giai szempontb6l nézi az tirvacsorakérdést. Arra akarja tanitani a gyiilekezetet, milyen az tirvacsora igazi tinneplése? Pal istentisz~ teletszemléletének az. tirvacsora a kéz illetve esticspontja. Az tirvacsorét azért kell megbecsiilni, azért nem mindegy hogyan él vele a gyiilekezet, mert az. tirvacsora: 1. Emlékeztetés Krisztus haléléra, 2. Az Ur halélanak hirdetése (katangelloo = proklamélasa), 3. Az tijszévetség pecsétje, 4 A Krisztussal val6 koindnia atélése, 5. A hivok egyméssal val6 kézisségé- nek megerdsitése, 6. Az Ur visszajévetele reménységének ébrentartésa. Ez a hat pont azonban az. alébbi haromban is dsszefoglalhat6, az tirvacsora az iidivtérténeti mult, az. tidvtirténeti jelen é az, tidvtirténeti jOv6 csodajara emlékeztet, azaz Krisztus viltsdgéra, prezencidjéra é paruzidjara. Més szavakkal fogalmazva, az tirvacsora azt jelképezi, mit tett értiink Krisztus, mit tesz értiink ma és mit fog tenni holnap? Az tirvacsorénak e rendkivili jelentésége kihivas a gyiilekezet istentiszteletével szemben. Hol a helye az lirvacsordnak a gyiilekezet istentiszteleti életében? Minek tekinti a gyiile- kezet az, tirvacsorét? Miért kell estiespontnak tekinteni és nem fiiggelék- nek? Miért mennyei eréforrés és nem kegyes tradiciéapolés? Pal apostol firvacsoraszemlélete az irvacsora tijrafelfedezésének, rehabilitéldsénak a legerételjesebb bibliai impilzusa. Ezért igaz Barth Karoly hires diagnézisa, mely szerint a keresztyén istentisztelet az. tirvacsora nélkiil egyszertien sz6lva ,torz6". Amiképpen torz6 az istentisztelet amikor van ugyan sék- Tamentum de hidnyzik az igazi prédikaci6, ugyanolyan torz6 az is liturgi- kai szempontbdl, amikor van prédikacié de nincsen sékramentum." Itt ta- lala bibliai gyékérzetét Pl tirvacsoraszemléletében. Pél mar nagyon vilé- gosan létja az tirvacsora és a prédikacis dsszefiiggését. A sokszor idézett Rlasszikus szavak: ,Az Urnak halélét hirdessétek amig eljovend” nemesak azt jelenti e sorok irdjanak értelmezése ezerint, hogy a gyillekezet tirvacso- ravétele énmagéban is prédikéci6 (,hirdetitek”), hanem azt is, hogy az. ,is- tentisztelet” és az Urvacsorai istentisztelet dsszetartoznak.!* Tehat nem- sak prédikécié nem lehet tirvacsora nélkil, de tirvacsora sem lehet prédi- 33 kécié nélkiil! Azaz az Urnak haldlst nemésak néma evéssel és ivassal kell hirdetni, hanem minden evésnél és ivasnéll ra kell mutatni az evés és ivas szimbolikéjéra. Espedig vagy az tirvacsoraosztast megel6zé ,homilids” is- tentiszteleten hangz6 prédikécidban, vagy az tirvacsorai istentisztelet ke- retében elhang76 tin. tirvacsorai prédikacisban. A ,hirdessétek” (hirdeti- tek) hatdrozott parancs a sz6beli (verbilis) igehirdetésre is a gyiilekezet »néma” igehirdetése mellett! Unepi esemény Ha az elmondottak utén roviden dssze kivannék foglalni Pél apostol,li- turgikajanak” lényegét, azt mondhatjuk — ahogyan arra Biichsel is rémutat tébbszbr idézett kinyvében, hogy a keresztyén istentisztelet minden egy- szertisége, természetessége (szabadsaga) mellett a keresztyén gyiilekezet szaméara tinnepi esemény. Ezt az eseményt a hétkéznapok (az élet) isten- tisztelete nem pétolja, csak hitelestti. Az élet istentiszteletéhez a gyiileke- zeti istentisztelet dinnepi percei és 6réi adjék a pneumatikus téltést. Jegyzetek A R6mai Levél magyardzata. ford. Dr. Nagy Barna, 255. lap ium. 358 Der Romerbrief, 1924 (4, kiadés), 416, lapon ‘An die Ramer, 313 Kittel, ThWB III, 186 An die Romer, 313 Der Brief an die Rémer, DNTD 125 Bornkamm, im, 10 Biichsel im. 2 1Kor 15 13. Istenismeret és istentisatelet, 162 14 vO: W. Schenk, Theol. Versuche Ul, 1970, 73 kk. -O. Cullmann, Urchristentum und Gottesdienst 1964 (4. kiadas) 28 kk 34 PAL APOSTOL KATECHETIKAJA. Irodalom: P. Feine, Die Lehre des Paulus (in: TANT, 156-325). ~B. Kesemann, Paul nische Perspektiven, Tubingen 1969. - Ligyand, Gottesgerechtigkeit bei Paulus (Exeg, Vers, 220-233). ~ Ugyan, Paulus und die Frihkatholizismus (uo: 259 k). ~ G. Born Jarim, Paulus: Botschaft und Theologie (Paulus. Heidb. 1969).—L. Goppelt, Az Ujsz- ‘veiség theol6gisja 2. kotet. ford. Dr. Szathmsri Séndor (38-129). ~ F. Bichse, Paulus {in: Der Geist Gottes im NT, 267-452). Czegléty S, Pal apostoleschatolg6isja, 1911, — Coomasz D., Pél apostal antheopolégisja, 1910. MityésE., Pal apostol anthropol6gisja 16n vilégosség. Ravasz emlékkv, 174). -Usyand, A szenvedés értelme Pal igehirde- geen (TSZ 1941, 196 k). ~ Kittel, TWB JL, 638 katécheoo c. A probléma Ahogyan az egyhdz tobi életfunkci6jénak, a prédikacionak, a liturgid- nak, a lelkigondozésnak és a missziénak rendszeres és médszeres targya- lasa sehol sem talélhaté meg PAl apostol leveleiben, ugyantigy a keres7- tyén hitoktatés és nevelés tudoményagaé, a katechétikaé sem, Itt is, mint a t&bbi funkcis illetve tudomdnydg esetében azonnal szembe kell néz- niink az. alapvet6 problémaval, lehetséges e egyaltalan Pal apostol ,kate- chetikajarél” beszéIni? Nem all e fenn eben az esetben is, miként a t6b- biben az eisegézis csapdaja? A probléma annél inkabb is indokolt, mivel a gérbg ,katéchein” s26t magat mindssze kétszer talaljuk Pélra vonat- koztatva az UT-ban. Egyszer ott ahol Pél haszndlja sajét magéra mond- van: ,De a gytilekezetben inkabb akarok 6t sz6t sz6lni értelemmel, hogy egyebeket is tanitsak” (1 Kor 14,19). Masodszor pedig ott ahol ellenfelei mondjak réla, hogy a diaspérazsidékat a Mézest6l valé elszakadasra ta- nitja (ACS 21,21). Ezenkiviil még Pal a Gal 6,6-ban haszndlja szavunkat, amikor is megkiilénbézteti azokat, akik az igére tanittatnak és azokat akik a tanitdst végzik (tanitanak). De ezen a helyen sem tartalmilag sz6l a ilekezetben folyé tanitasrél, hanem jogilag rendezi a gyillekezet tani- Yoinak anyagi iigyeit. A Kiltel féle nagysz6tdr szerint a ,,katékhountes” akirél a Gal 6,6 beszél parallel kifejezés az 1 Kor 12,28-ban talélhat6 ,,di- daskaloi"-al. Pal tehit, figyelmeztet a Kittel, a megszokott didaskein mel- lett egy igen kevéssé, a zsidésdg vallasos nyelvezetében egyaitalan nem haszndlatos kifejezéssel él, s6t ~ s éppen ez.a figyelemre mélt6, ezt teszi a keresatyén tanités terminus technikuséva (im. I, 639). Az egyhaztorté- 35 net tigy tudja, hogy a tanit6k feladata az Gsgyiilekezetben egyrészt 2 krisztustradicié magyardzata és hagyomanyozésa volt. Masrészt a paran- csolatok és hittételek bepréselése a gyiilekezet hittudataba (Campenhau- sen). Werner de Boor szerint az 1 Kor 12,28-ban harmadik helyen emiitett stanitok” azok a férfiak voltak a gyiilekezetben, akik Isten igéje alapjén helyesen mutatték meg a gyiilekezetnek, mi az amit Isten nekik ajéndé- kozott é mi az amit toliik kivén. Hlyen értelemben all eléttiink Pél a maga eveleiben mint fanit6 aki nem profétai kijelentéseket k6z6l a gytllekezet- tel, hanem rdvezet az isteni igazsg megértésére 6; megragadésara.' Wendland digy talalja, hogy ehhez jérult még az oktatés és az evangélium- ba valé bevezetés feladata. Pél személyében latjuk — frja Wendland ~ hogy az apastol proféta volt, s6t tanité is (kiem. t6lem), a gyiilekezet vezetdje is? Ime ezért beszélhetiink mégis Pél apostol katechetikajérél és Pélrél mint katechétardl. Azért, mert levelei tiikrében PAl apostol dgy all el6t- tiink, mint a felnottkatechézis UT-i modellje, mint a felnéttkatechézis kompetens bibliai tipusa A katechézis célja Pal apostol (indirekt) katechetikaja mindenekel6tt aban a tekintetben szolgal figyelemre mélté tanulsdggal, miben kell Idssuk 2 (felnGtt) kate- chézis céjat? Az 1 Kor 3, 1 kk, tovabba a 13,11 és a 14,20 fényében a fel- eletet igy fogalmazhatjuk meg: Pél apostol véleménye szerint a katechézis célja a lelki kiskorisdg allapotabél a lelki nagykoniség Allapotaba elsegi- tenia gyiilekezetet. Az tehat 2 cél, hogy ,a Krisztusban kisdedek” legye- nek , férfitiva a Krisztusban”. Ne gy sz6ljanak, ne tgy értsenek, mint gyermekek, harem legyenek ,érettek az értelemben” és ,gyermekek a gonoszségban”, Itt nyomatékosan ismételjiik, a Pél gyiilekezeteiben els6- sorban ,felnétt” katechézisrél van sz6 é nem ifjisdgi katechézisr6l. No- ha fiatalemberek, vagy inkabb ifjak is voltak talélhatdk Pél kérnyezetében é gyiilekezetében (Timétheus, Eutikhus). De éppen az Eutikhusperikopa (ACS 20,7 kk) mutatja, hogy Pal elsdsorban a felnétt gyillekezetet tanitot- ta éspedig olyan gazdagon, hogy tigymond ,a tanitast megnytijtotta 6f6- lig”. S ezalatt a hosszti ,tanités” alatt egyetlen valaki volt ,,mély dlomba meriilve” ,egy Eutikhus nevi ifju"! Ami persze tavolr6l sem akarja azt je- enteni, mintha az apostol ,halélunalmas” katechéta lett volna. Csupan 36 = arra akar utalni, hogy nyilvan olyan témékrdl beszélt a felnéttekkel, me- lyek nem tudték ébren tartani az ablakban il iff figyelmét. A katechézis anyaga él apostol levelei arra a manapsag oly sokat vitatott kérdésre is felele- tet adnak, mi legyen a felnéttkatechézis vagy mondhatjuk a hitben nagy- korusité katechézis anyaga? PAl els6 felelete erre a kérdésre tméren igy fogalmazhaté meg: A hitben nagykorusité katechézis anyaga el6szir is az élet dltal felvetett gyiilekezeti problémak theolégiai megvilagitésa, ér- telmezése, megvélaszolasa. Pal apostol ,tanitésa” gy, amint az a levele- iben ellendrizhet6 nem egy el6re médszeresen atgondolt ,,ismeretanyag” didaktikus dtadasa hallgat6inak illetve olvasdinak, hanem mondhatnénk ,spontan” megvélaszolésa a torvény, a biin, a partoskodés, a vals, a ke- gyelmi ajindékok vagy a feltémadissal kapcsolatos kérdéseknek. Rovi- den, felelet arra a kérdésre, mit higyjiink (Lasd hited Tole mit varhat). Pal tanitisa azonban masodszor, nemesak a gyiilekezetnek arra a kérdésre fe- lel, mit higyjtink, hanem arra a masik, sokszor talan meg sem fogalma- zott, de mégis éget6 kérdésre, hogyan éljiink? Espedig, kihegyezve azt kell mondjuk, nemesak arra a kérdésre, hogyan érdemes élni, hanem arta a kérdésre, hogyan kell élnie a Keresztyén embernek. Milyen gyakorlati kévetkezményei vannak a keresztyének hétkéznapjaiban Jézus Krisztus kegyelmének, az. Atya szeretetének és a Szentlélek kézésségének? Itt de- ral ki tehat a két alapkérdés vilégosségaban, miért sziikséges a keresz- tyén gyiilekezet krisztol6giai, antropolégiai, pneumatolégiai, ekkléziol6- giai 6 eszkhatol6giai tanitésa? Mas szavakkal, a keresztyén dogmatikai 6s etikai tradici6 tovabbadasa és alkalmazésa? Ebb6l a szempontbél igen tanulsdgosak ~ az alapvet6 irodalomban fentebb jelzett palkutatas {6bb eredményei. A Pal krisztolégidjar6l, antropolégisjar6l, megigazuléstané- 161, eszkhatol6gisjarél frott tudoményos monogrifidk. Mai katechétaink egyik legsiirgetdbb addsséga a palkutatas eme fobb eredményeinek meg- ismerése, feldolgozasa, érthet6 nyelvre atiiltetése és népszerGsttése. Killé- ndsen sziikséges ez a féradozés a szektak elleni kiizdelem szempontjabél. Pal apostol tanit6i munkassaganak egyik igen fontos léncszeme az. apol6- gia, s6t a polémia a korabeli tévtanitdkkal. A péli levelek tiikrében a (fel- nétt)katechézis egyik par excellence feladata a ,mas evangéliummal” va- 16 konfrontéci6 (v8: Gal 6, 1 kk). A nem krisztusszerdi hamis tanitésok le- 37 — leplezése, lerontésa, Iehetetlenné tétele. E konfrontécié elsorendi feladata a Biblia helyes értelmezése, e helyes értelmezésére tanitds, a pli trasértel- mezés népszertsitése. A palkutatés szerint Pal apostol irdsértelmezésé- nek legf6bb figyelmeztetése az, hogy a Szentirdst a jelenre nézve kell értel- mezni! Pal sz4mara — mutat ré Feine - az OT eldképtorténeteket tartalmaz. Olyan térténeteket, amelyek az UT-i id6k tipusai. Abrahdm hitér6l nem- esak Abraham kedvéért beszél az Irs, hanem a keresztyén bibliaolvasék kedvéért (Rm 4,23), A pusztéban vandorl6 nép térténetér61 a jelenlegi ke- resztyén nemzedéknek kell tanulni. A vilag végére vonatkoz6 intelmek (pl. 1 Kor 10, 11 k) is a , mi tanulségunkra” irattak meg. Expressis verbis erre figyelmeztet a Rm 15,4 és az 1 Kor 9,10 is. Adam az eljévendé em- bemek, Krisztusnak a tipusa (Rm 5,14). Hagar és Sara, Ismael] és lzs4k nemesak torténelmi alakok, hanem az didvtérténet tipusai. Hagar a fidval, Isméelle! az OSZ-t reprezentélja. Sara az tij Jeruzsdlemet. Izsdk az igéret gyermeke Lélek szerint sziiletett. Mindebb6l a ker. bibliaolvasoknak azt kell megtanulniok, hogy 6k nem a rabszolgan6 gyermekei, hanem szaba- dok s nem kell hordaniok a torvény igdjét. Pal irésértelmezésének a leg- fontosabb kulesverse a 2 Kor 3-15: ,Ha megtér az Urhoz lehull a lepel.” Pal szerint kétféle {résértelmezés lehetséges. Az egyik a kortorténeti iré- sértelmezés. {gy olvassék az frést M6zes unokéi. A mésik a kijelentéstor- téneti irdsértelmezés, Igy értelmezi az [rast PAl. Pél sz4méra tehat — aho- gyan arra pl. a Romai levélhez frott kommentarjaban Paul Althaus is mutat - az OT helyes megértésének kulcsa Krisztus! Krisztus fel6l nézve az frést, talalja meg Pél az igazi értelmét az olyan locusoknak, mint az: 1. Méz 15,6 vagy a Hab 2,4. Dokumentélja ezt a Rm 1,17.9 Megallapithatjuk tehat, hogy Krisztus miatt lesz Pél szméra az OT térvénykonyvb6l az evangélium kényvévé. S hogy ismét csak Althaust idézziik: ,Pl nem tigy olvassa az OT-t mint ma olvassék, tehat tirténetileg, azaz s26szerint, a maga egykori térténelmi helyének megfeleléen. Pél tekintet nélkiil az ere- deti értelemre és dsszefiiggésekre haszndl fel OT-i helyeket a sajat gondo- latai kifejezésére és megalapozéséra. Tipolégikusan Krisztusra vonatkoz~ tatja az {rdst. Szabadon allegoriz4l (Gal 4,22). Egyes helyeket melyek Iz- réel egykori térténelmi helyzetére vonatkoznak, kézvetleniil a jelenre vo- natkoztat (Rm 15,4). A textusbél tj theol6giai igazségok olvashatk ki Ez,a médszer, irja Althaus, szémunkra Iehetetlenné valt és nem kételez6, De az. alapgondolat ma is érvényes, hogy ti, mia Jézus Krisztusban valé hitben az OT-ot s benne Isten trténetét a maga népével, nem érteimez- 38 hetjiik masképpen, mint Krisztusra vezérl6 Mestert. Az OT tekintélyének meértéke és kulcsa Jézus Krisztus. Krisztus fényében lathatjuk meg a bels6 ‘dsszefiiggést az OT és az evangélium kézétt. A zsid6 nép azért nem hiszi, hogy Jézusban a messidsjovendélés teljesedett be, mert még mindig sz6 szerint értelmezik az OT messidspréfécidit* irja Althaus. ‘Milyen a j6 katechéta? Eza harmadik kérdés, amelyre Pal indirekt katechetikéjébdl feleleteket kaphatunk. Azt kell mondanunk, ha van a katechetikénak olyan teriilete ahol érdemes figyelembe venni Pél apostol vallomésait, akkor az éppen a katechéta személyiségével, lelkiiletével, magatartéséval foglalkoz6 prob- Iémateriilet. Illetve Pal mondanivaléja e problematikaval kapcsolatban. Pal vallomésainak tiikrében eldszr azt lehet j6l meglatni, hogy a j6 ta- nit6 (katechéta) realista. Szdmol a valésaggal, az adott helyzettel és alkal- mazkodik hallgat6i lelki szinvonalshoz. Ennek az alkalmazkodésnak Klasszikus paradigméja az 1 Kor 3, 1 kk: ,En sem szdlhattam néktek aty- ‘4mfai mint lelkieknek, hanem mint testieknek, Krisztusban kisdedeknek. Tejnek italaval tAplaltalak titeket...” A j6 tanit6 tehat empathikus szemé- lyiség. Képes belehelyezkedni, énmagat mintegy beleéini, beleképzelni tanitvanyai szellemi helyzetébe. Nem kezdheti a tanitast a kharizma-tan- nal, de itélethirdetéssel, kemény kévetelményekkel, imperativusokkal sem. Tud kiilonbséget tenni ,tejnek itala” és ,kemény eledel” kézétt. Tud disztingvélni a hiv6 egzisztencia fokozatai kézétt. De idézzitk ezen a ponton Robertsont, aki - tigy ttinik ~ hogy az dsszes magyaréz6 kéziil a legvilégosabban érti és fejezi ki, mir6l is van itt s76. ,,A kemény eledel ~ {ja ~ nem valami mély értelmd tantétel pl. az elvélasztésrél, az tijésziile- tésr6l vagy a hit dltal valé megigazulésr6l, hanem... komoly felhivas a szigord, nemes életre. Pél mindazokra a dolgokra megtanitotta a korint- husiakat, amelyet azoknak meg kellett tanulniok, de az isteni életre vo- natkoz6 dsszes fogalmait nem kézblte veliik. A gyéngéknél meg kell elé- gedniink a becsiiletességgel és igazsdggal. Ezekt6l ne kéveteljiink nagy- lelktiséget... Veszedelmes dolog az értelmet teletémni olyan fogalmakkal, amelyeket a sziv nem érez at s igy kifejleszteni a képmutatist...” Robert- son maga is mestere lévén a tanitésnak pélciéval témasztja ala Pél igazsé- Sat: , Hogy a késziiletlen lelkekre nézve a magas kévetelések milyen ve- széllyel jarnak, mutatja Andnias esete, aki meg akarta csalni az apostolo- 39 ae kat... Péter nagyon bélesen jért el vele szemben, mikor azt kivanta, hogy minden adoménynak énként és kényszerités nélkiil kell befolyni... Amde a kézvélemény, mely az adakozésbél divatot csindl megkévetelte ezt az adakozést. S ez a kovetelmény ,kemény eledel” a gyengékre nézve, mert Anénids nem volt képes elhordozni azt.”> Pél vallomasainak tiikrében az. is kivilagosodik azonban, hogy a jé ka- techéta misodik jellemvonisa a gyingédség. ,Szivélyesek valank tikéztetek, miként a dajka dajkdlgatja az. 6 gyermekeit...” irja a thessalonikai gyiile- kezetnek (1 Th 2,7). Majd lejjebb a 11. versben: ,Miként az atya az 6 gyer- mekeit tigy intettiik és buzditottunk egyenként mindnyéjatokat.” Helye- sen jegyzi meg e versekkel kapcsolatasan Werner de Boor: ,Egyetlen misszi6, egyetlen evangélizécis, semmilyen gyiilekezeti munka nem sike- riilhet enélkiil a szeretet nélkiil.”* Batran tegyiik hozz4, semmilyen kate- chézis vagy vallaspedagégia sem. Sét tovébbmehetiink s kimondhatjuk, minden katechézis és valléspedagégia conditio sine qua nonja ez a pall hozzééllés, ez. a pali lelkiilet. E lelkiilet jelent6ségét csak mégjobban alé- huizza a 8. vers: , [gy felbuzdulva irantatok készen voltunk nemesak az Is- ten evangéliumat kéz6lni veletek, hanem a mi magunk lelkét is.” Erde- mes felfigyelni erre a fordulatra, hogy ,,nemesak”. Ez a sz6hasznélat fi- gyelmeztet a mésik lehetdségre is. Arra, hogy lehetséges ,csak" az. evan- géliumot kéz6lni, tigy, hogy magunkhoz nem engedjiik kézel tanftvanya- inkat. A modern kommunikéciskutatés azonban Pal apostolt igazolja, mi- kor figyelmeztet, az eredményes informécié alapfeltétele az interakci6, a személyes kapcsolat. Pl apostol vallomésainak tiikrében a j6 katechéta harmadik jellemvonsa — a vajudés. ,Gyermekeim, kiket ismét féjdalommal sziildk, miglen kidb- razolédik bennetek Krisztus” itja Pal a Galatéknak (4,19). A helyzet isme- retes. A galatdk elhajlottak Krisztust6l a térvényhez. Az apostolnak mé- sodszor is el kell szenvedni azokat a ,sziilési féjdalmakat” melyeket egy- szer mar elszenvedett. Az exegétik szerint itt arr6l van sz6, hogy Pélnak valosdggal ,birk6znia” kell azért, hogy a galatakban tjra kidbrézolédjék a Krisztus. Ennek a féjdalmas vajudésnak az egyik mozzanata maga a Galatékhoz frott levél is. S hogy itt nemesak ,elkigondozésr6l’ van $26, hanem katechézisr6l, sét mar szinte mai értelemben vett ,vallaspedago- gidrél”, mutatja Neighbour galatakommentérjénak kévetkez6 néhény gon- dolata is: ,Nemesak az evangélium hirdetése, hanem a fiatal hiv6k (nem- régen hiv6vé lett pogényok) nevelése (kiem. télem) is fontos feladata a Jé- 40 2 gus Krisztus kéveteinek... Pél minden levele foglalkozik a fiatal gytileke- zetek nevelésével. A galiciabeli hiveket ,szeretett gyermekeinck” nevezi. Arta torekszik, hogy alakot dltsén benniik a Krisztus, azaz, beszéljenek tigy mint Krisztus, éljenek tigy mint Krisztus...”” Jegyzetek 1 Der erste Brief an die Korinther, 212 (WSB) 2 Der erste Brief an die Korinther, 113 (DNTD) 3) Der Brief an die Rimes, 47 (DNTD) 4 im. 47-48 5. Pal apostolnak a korinthusiakhoz (rtt levele. ford. Czegledy Séndor. Tahitetfalu, Sylvester kiadss, 1925, 26-27. lapon 6 Die Briefe des Paulus an die Thessaloniches, Wuppertal 1960, 47 (WSB) Die Gnade allen, Beatenberg. én. 32. lap 41 ¥ 9. PAL APOSTOL MISSZIOLOGIAJA . © Spodalom H. Acts, Paulus als Missionas (in: Das Christentum in den ersten Jahr- ‘funderten, Leipzig 1912, 68) ~ Wernle, Paulus als Heidenmnissiona, Freiburg, 1899 Goran, Dos missonaiohe Verhaton des Plus nach 1 Kosither 9, 18.23 und der Apostelgeschichte (Geschichte und Glauben. Ges Aus. Band IV, Manchen 1971, $B) —C. Fics Der misionaische Kanon den Paulus (is Tediion nd Interpret, for. Studien aura NT und 2ut Hermeneutic Monchen 196, 1141) =. Voigt Some [pg tach Tinta T.1 Kor, 1623 Gr Lebendige Stine, 2755)” M. Bauer, Pauls edie Welumssion (ie Antenge der Chritenhet, EVA, 197, 110-99) A. Ooh, dohalt und Wirkung der paulinischen Missionspredigt (DNTD, 3, Die Briefe an die Theselonicher, 16). — 6 Peers, Die Theologie des Paulus im Rakrnensenes Mio Snsauftrages (in: Epochen der Heilgeschichte, Wuppertal 1984, 67 k). — Theo Sorg, Grund, Ziel und Weg missionarischen Verkindigung, Uberlegungen 2u 1 Kor 9, 16, 19-23. (in: Die Botschaft von der freien Gnade K. Teschner, Neukirchen 1990, 61 k). ~ art Pi a miezontcus(USZ kijlentéstrinet, 29), Ugur, Pala pogényok {Rieiondciun (iw Pal apetol megterése, 198)" K. Hacer, Ureistche Mision thet kuturele dent. Beobachtungen 2u Statgie und Home des Apostels Po Aus Gc theo.beitroge 198,61 1. Th. Brand. Paulie ae eidensson (in Bic Kirche im del der Zt, Bad Salaten 19362. Kinds $158). ~. Boman, Der Wethorizon der paiinschen Mision (Paulas 68) Amint a felsorolt témadnkhoz vagé szakirodalom bizonyitja, a palkiutatas megkiilnbiztetett érdeklédéssel fordul Pal apostol misszi6i munkésséga 6 missziészemiélete felé. Sokan sokféleképpen szdlnak Pélr6l a misszio- nérjusrél. Vannak kutatok, akik csbkkenteni kivanjék Pal misszi6i mun- kissdganak jelentoségét. {gy példanak okert Biichsel, aki tibbszir idézett kéinyvében hatérozottan kijelenti, hogy a poganyok ,egyhazét” nem Pl alapitotta, mivelhogy a pogdnymisszié mar Pél el6tt elkezdddtt. Pal csak Atvett egy mar megkezdett munkat, amikor beillt a poganymisszisba. Pal vilégtorténeti jelentdsége Biichsel szerint abban van, hogy a pogdnyke- Tesztyéneket megszabaditotta a mézesi torvény jérmétél. Diadalra vitte a Pneumatikus kegyességet. Biichsel eme vélekedésével szemben masok vi- szont tigy latjak, hogy Pal theolégisja (= 2 keresztyének torvényt6l val6 Sabadsaga} csak az 6 missziéi megbizatasénak kereteiben érthets (G. Pe- ters), Pal leveleit igazn akkor tudjuk értékelni ha felfedezziik bene a pali misszi6i koncepcié univerzalizmusét, a misszié organizalisénak ijszert- Ségét és azt a misszi6i életstfust, melyet Pal megvalésitott. Mi a magunk 43 we rész6r61 ez ut6bbi vélekedéssel tudunk egyetérteni. Ezért az alébbiakban megkiséreljiik felvézolni Pél missziolégisjinak alapvonalait. A misszié periédusa Pl apostol misszié-theolg6gidjénak els6 nagy pozitivuma az a felisme- rés és figyelmeztetés, hogy Jézus Krisztus eljévetelével és megdics6iilésé- vel tij korszaka kiszintott be az tidotérténetnek, melyben Isten tj népének, a Jézus Krisztus gyiilekezetének a vilégbél valé kihivasa, egybehivasa, Ssszegysdjtése folyik. Ez. az uj korszak réviden a misszi6 periédusa. E pe- riédus alapja a Krisztusban adott kijelentés. Ebbél a kijelentésbél téplal- kozik P4l misszi6i lendiiletének, felel6sségének dinamizmusa. Pél azért misszionérius, mert kijelentéshordoz6 (Gal 1,15 kk). Benne, mint Krisztus apostoléban, mint egykor Mézesben, wij korszaka (periédusa) kezd6détt az iidvosség t6rténetének. Ilyen periédus, mint a misszi6 periédusa még, nem volt a torténelemben. Ez.a periédus a paruzdig tart. Ezért éliink még mi is, kétezer évvel Pél utdn a misszi6 korszakéban. Abban a kegyelmi idoben amikor Isten Fia a maga gyiilekezetét minden népbél, orszégbél, nyelvbdl, térzsbél és fajbél el6hivja és megépiti. Erre gondol Pal, amikor a 2 Kor 6-ban ezt frja: ,1ié itt a kellemetes id6, imé itt az. tidvésség nap- jal” A misszié aktualitését azonban nem mindenki ismeri fel, hanem csak azok, akiket ,megragadott a Jézus Krisztus” (Fil 3,12). Innen érthet6, hogy Pal egész theol6gidja missziGilag meghatérozott és misszidilag iré- nyitott, ahogyan arra a palkutatés nyomatékosan rémutat. A misszié konkrét célja ‘A misszié periéduséban a Krisztus misszionériusai munkésségénak konkrét célja masok megriyerése Krisztusnak. Erre mutat a locus classicus, az 1 Kor 9, 19 kk. Aza kritikus bibliai hely melynek alapjén Iehetséges volna Pél apostolt kponyegforgat6, dlarcos, diplomatakeresztyénnek te- kinteni. Hogy ez micsoda tévedés, azonnal kideriil, ha kézelebbrél is szemiigyre vessziik ezt a kénnyen félreérthet6 locust. Nézziik csak magat a_,megnyerni” kifejezést. Amint az 1 Kor 9, 19-22 periképaja mutatja, € néhény versben nem kevesebbszer, mint dtszr jon el6 ez a sz6. A ling- visztika tudoménya figyelmeztet arra a tényéllasra, hogy a szivegben gyakran ismétléd6 526 verérs76, kulessz6 a szévegben. S valéban, erte a 44 fayre hivjak fel a figyelmet a régebbi és jab magyaréz6k is, Robertson: {jAzért mondott le a jutalomrél (ti, Pal), hogy madsokat megnyerjen.”? ‘Pheo Sorg: ,,Ez a kifejezés adja meg a céljét minden missziéi munkénak, jninden igehirdetésnek az egyhdzban: embereket megryerni (kiem. télem) Krisztusnak, embereket eljuttatni a Krisztusban talélhat6 idvésségre.”* fgy értelmezi locusunkat Spurgeon is: ,Mi volt Pél nagy célja életében és dikatori munkassdgdban? Udvosségre segiteni némelyeket. Tehét Pal jem publikumot akart maga kéré csalogatni. Nem ez a misszié c ‘Nem is az erkélesi jobbitas, hanem megnyerés az iidvisségre...’* Ismét Sorg: ,Ez a megnyerés a hivogat6, toborz6 igehirdetés altal trténik. Azonban jelenti a mésokhoz val6 személyes odafordulést, a felebaréti szolidaritdst... A keresztyén misszié torténetében mindig jottek id6k, amikor veszedelmes dolog volt csak szavakkal misszionélni. Sokszor az let bizonysagtétele meggy6z6bb, mint a szavaké. Embereket Krisztus- riak megnyerni — ez marad minden idében a feladat, ami Krisztus kove- {einek az egész életét igényli.“* Hogy mennyire nem képényegforgatas- 161, elvek nélkiili olcsé kompromisszumokrél van 526, még jobban kide- ‘il, ha mikroszk6p ald tessziik Pél misszi6i médszerét. 8 A misszié médszere "\zsidénak zsid6va...” mondja Pal. Hogyan értsiik ezt a nehezen érthet6 ‘dtivallomast? Ime Spurgeon magyardzata: ,Pél a maga missziéi munkajé- ban nagy egyiitiérzésr6l(") ett bizonységot azokkal szemben, akikkel dol- a volt... Amikor zsid6kkal beszélt nem azzal Allott el6 rdgtin, hogy 6 po- ‘Banyok apostola, hanem arr6l beszélt, hogy 6 is zsid6, mint ahogyan az is Volt. Ezért nem vetett fel sem nacionalista (nemzetiségi) sem cereménislis Kérdéseket. A zsidékkal arr6l a Valakir6l akart beszélni, akir6l Ezsaids pr6- féta azt mondja: Utalt 6s emberekt6l elhagyott volt, fajdalmak férfia, beteg- 86g ismeréje... Azért beszélt err6l a Valakir6l, hogy a zsid6kat Jézusban ‘Valo hitre téritse. Amikor pedig pogényokkal talélkozott, nem zsid6 nevel- ‘tetésének jegyeivel tiintetett. Ugy evett ahogyan a poganyok etek. Ugy ivott ahogyan a poganyok ittak. Leiilt veliik és beszélgetett veliik. Nem Stintette a kérilmetélkedés problémdjat. Egyediil Krisztusr6l akart nekik 826Ini, Amikor egy szkithiaival talélkozott, akkor a barbarok nyelvén be- ‘s2élt veliik. Amikor pedig az Areopéguson allt, olyan nyelven szélt, ami a ‘MAivelt athéniekhez illett...”° De halljuk Sorg magyarazatat is locusunkr6l. 45 ltt nem valamiféle olesé alkalmazkodasi technikér6l van sz6. Tehat nem arr6l, hogy az emberek széja ize szerint beszélt é azt mondta amit azok hallani akartak... Pal tigy beszélt é uigy csclekedett, mint egy igazi misszionérius, Ott kereste fel a hallgatéségat ahol az otthon volt, térbeli- leg, nyelvileg, trténetileg. Azaz egytajta sajatsagos ,clasticity”’ 6 ,flexibi- lityt” mutatott. Athénben az ismeretien isten oltérab6l indul ki. Efézusban a zsinagégaban a zsid6 Torabéi. Ugyanaz az. ember, ugyanaz az evangéli- um, de nem ugyanaz a szituacié s ezért a kiilénb6z6 titkeresések. Ebben a misszi6i mozgékonysagban keres az apostol tij meg tj kapesolédési pon- tokat, ezért valaszt tj szavakat és képeket. Azért, hogy hallgatéi hullam- hosszdn kommunikélja az evangéliumot. Az evangélium tartalma dlland6. Az igehirdetés forméja véltoz6. Egy ujabb frésmagyaréz6, Christian Wolff szerint: ,Nem az evangéliumot, hanem énmagat illesztette a hallgatéi- hoz."7 Lathatjuk tehét, hogy ez a kifejeaés ,zsidéknak zsid6va...” a missziondrius Pal szolidaritiskészségére és képességére mutat, az emberi szi- tudcidk és intencidk komolyanvételére.® Spurgeon Kina hires missziondriu- saval vilégitja meg a ,zsid6knak zsidéva” igazi értelmét. ,Isten hiséges embere ~ irja ~ gy dltézkédott mint egy kinai, még copfot is viselt. Allan- déan elvegyiilt az emberek kizitt s lehetoleg tigy élt, ahogyan 6k.” G. Vo- igt a kortérs jrésmagyaraz6 is hasonléképpen értelmezi a ,zsiddknak zsi- dova” kifejezést. Tobbek kézétt ext irja: ,PAl a maga hallgai6inak nemesak a sz6kincsét vagy szintaxisat hasznélta fel az evangélium kézvetitéssben, hanem gondolkodasmédjukat, szemléletiik koorditana-rendszerét, tapasz- talataikat és tradicigjukat. A Kolossélevélben odaig megy az akkomodaci- ban, hogy sokan azt hiszik, nem is 6 irta et a levelet. Pedig Voigt szerint 6 irta. Itt — fejtegeti ~ tant lehetiink az igazi ,diak6niai szolidaritasnak”, mely igy gondotkodik, te fontos vagy nekem, én komolyan veszlek téged. A szabadon valasztott duleia t6bb is mint missziondriusi és hermeneutikai médszer. Ez az evangéliumért villalt alapvet6 magatartésa Pélnak.”! A misszi6i prédikicié Az Ujabb homiletikai eszmélédésben sok 76 esik a kérdésrél, milyen az igeszerinti missziéi prédikéci6? Miben van a propriuma? Miben kii- Tnbézik a gyiilekezeti igehirdetést6l? Pél esetében, miben kiilénbézik a zsid6khoz intézett misszi6i prédikaci6 a pogényokhoz sz616 misszi6i ige- hirdetésto1? 46 1A mai palkutatés a zsid6 hallgatés4ghoz intézett missziéi prédikacié Paradigmsjénak Pélnak az antibkhiai zsinagégaban tartott igehirdetését (ACS 13,16) tekinti."! E beszédnek Lukacs kompozituma szerint a kovet- e26 részei lehettek: I. Izrdel torténete az exodust6l Davidig (17-22). Il Jé- ‘gus tOrténete a nagypénteki és hiisvéti csticsponttal (23-32). Il. Szent- frésidézet mint bizonyiték (33-37) és Applicatio: ,Azért legyen néktek fudtotokra...” (68-41). ~ Ez a prédikécié tele van bibliai idézetekkel s az OTél vett kiilénbézé megfogalmazésokkal. Olyan kézisségben hang- #ik, mely minden szombaton dsszejétt a torvény és a préfétdk hallgatsd- a'(15. vers). Eben a gyiilekezetben Pal, aki hasonié bibliai tradiciékb6l it, azon a nyelven tudott beszéini, amelyen maga gondolkodott. Ebben az istentiszteleti kézésségben sz4molhatott bizonyos, a maga korahoz illo exegetikai ismeretekkel is. Mindez dsszekéti ezt a prédikaci6t Pél apostol iin, fOleveleivel, mindenekelott a Galatékhoz. és a Rombeliekhez rot le- ‘eéllel, melyekben az. apostol kiiléndsen zsid6 beszélget6parinereire illet- ve ellenfeieire van tekintettel. A zsidékhoz intézett misszidi prédikaci6 nyllvanval6va teszi, hogy Izréel népének iidvtdrténeti jelent6sége epye- dill a kegyelmi kivalasztésra vezetend6 vissza. Isten dicsdsége azonban miégsem Izrdelben, hanem Jézus Krisztusban jelenik meg. Ez. a f6témdja ag.antidkhiai és minden evangélizélé prédikaciénak,'? ‘Mik voltak mostmar a pogényokat megsz6lité misszi6i prédikaci6 £6- vondsai? A palkutatds itt elsGsorban az athéni prédikacist tekinti modell- ek. Az ACS 17, 22 k-ban talélhat6 beszéd irodalmi szerz6jér6l vita folyik ‘az frésmagyardzatban. A DNTD szerint a beszéd nagyon is jellemz6 Lu- kkécsevangélista beszédkompozicidira, Van olyan vélemény, hogy ez a leg- 8zentlélekkel teljesebb beszéd, ami csak talélhat6 az UT-ban. Masok azon- ban idegen testnek tekintik a Csclekedetek Kényvében. Nem més, mond- jak, mint gordg filozéfia néhany OT idézettel vegyitve.’ Azonban ugyancsak a tekintélyes DNTD irja néhény fappal lejjebb: ,Az Areopagu- son-mondott beszéd jérészben nem mas mint a Rm 1,21. A beszéd szer- ‘26je tehat mégiscsak Pél. Lukécs megpréblja a gazdag tartalmii beszédet summazva rekonstrudlni. Az eredeti beszéd, aminek itt csak a véza létha- 6; valészintileg sokkal gazdagabb volt, mint az ami ittt el6ttiink fekszik Lukacs szévegezésében.” Err61 bes2él Udo Smidt is az ACS kommentar- ban: ,Paulus redet und offensichtlich nach einem wohldurchdachten Konzept, so dass wir den wortlichen Aufbau seiner Gedanken haben, wenn auch die Ansprache selber wohl ausfiihrlicher gewesen ist’.!° igy 47 tehat a szerziség kérdése tisztézottnak vehet6. De mi a jelent6sége az at- héni beszédnek missziolégiai szempontbél? ime. Ernst Lange a ,,Die Pre- digt im NT 1956” c. kinyvében ezt irja: ,Ha azt kérdezziik, milyen volt a poganyokhoz intézett Sskeresztyén kériigma, akkor az athéni beszédet mint nagy jelentéségd dokumentumot kell tekinteniink”. !° Ugyané né- hany lappal odébb, a beszéd behaté elemzése utén ext a végeredményt satiri lé: ,Az Areopdguson mondott beszéd gondolatvezetése el6kép nél- Kiili a szellemtérténetben. Példaja é dokumentuma a poganykeresztyén missziéi prédikaciénak. Pal ezzel a beszédével megalkotta egy wij misszi6i beszéd tipusét. Ez a misszi6i prédikacié térténelmet csindlt.”"7 Majd ugyan6 igy folytatja: ,Az Areopéguson mondott beszéd az egyetlen do- kumentuma ennek a prédikéciénak. Példa nélkiili médja a régi pogany kegyesség ellen intézett tamadasnak.”!® Hasonl6an nagyra értékeli az at- héni prédikaciot G. Voigt is: ,A beszéd maga mintapéldéja a misszi6i kapcsol6dasnak. Ez a prédikacié a Biblia Istenér6l val6 tizenet beledntve a gordg nyelv edényeibe."!9 A misszi6i homiletika szempontjab6l a kévetkez6 formai kévetkezteté- seket vonhatjuk le Pal athéni misszi 1. Egyaltalan nem mindegy, hogyan, mivel kezd6dik a misszi6i prédi- kaci6! Voigt ~ mint fentebb ramutattunk ~ mintapéldénak (Musterbeispi- elnek) nevezi az ,agnotos theos”sal tortént inditést: , Akit azért ti nem is- merve tiszteltek, azt hirdetem én néktek.” fme azonnal kivilagosodik a nC” betd a prédikcisban, Bz a célkittizés figyelmet teremt, mert egzisz~ tencidlisan érdekes: ,akit ti nem ismertek azt hirdetem néktek”. Azaz nem régi, unalmas kézhelyeket kivanok ismételgetni, hanem informéci6, meglep6, dj tizenet lesz. az igehirdetésem. 2. Milyen fontos a misszi6i prédikacicban az éroelés, az argumentaci! Pal, aki nagyon is tisztéban volt az Ige dinamikajaval, nem esik bele va- lamiféle ,igemitholégia” (majd az ige elvégzi) csapddjaba. ,Mert Obenne éliink és vagyunk...” mondja s azonnal érezni, milyen fontos, milyen si- lyos, milyen nagy jelent6ségti ez a parényi s26, hogy ,mert”. Ugyantgy a 29. 65 31. versekben is talélhaté ,Mivelhogy”. A mert is, a mivelhogyok is indokolnak, bizonyftanak, argumentélnak. A misszici prédikaci6 sajé- tos retorikai eszkize tehat az. érvelés. 3. Az athéni beszéd arra is figyelmeztet, milyen fontos. hogy a misszi6i prédikécié dialdgus legyen. Mindjért kezd6dik a megsz6litéssal: ,,Athéni férfiak!” (Liithi kilénésen is nagyjelentiségcinek tartja ezt a megsz6li- 48 t4st.)°? De az egész beszéd ad hominem s26l: ,a ti szentélyeiteket...” ,azt hhirdetem néktek...”,A ti kéltOitek kéziil...” Mintha csak beszélgetne a hallgatéival. 4, Milyen fontos — mutatja az athéni beszéd lukécsi vazlata is - hogy legyen a misszi6i prédikacionak vaza, struktirdja, felépitése, Ez a misz- szici prédikécié vilagosan hat részre tagolhat6: 1/22-23/b, 2/24-25, 3/25- 26, 4/28, 5/29, 6/30. 5. Milyen fontos tényez6 a kézérthet6ség, a prédikacié nyelve, termino- logisja. formal jellemvonésok mellett még fontosabbak azonban az athéni be- széd tartalmi vondsai. Itt kapunk feleletet a kérdésre, milyen temakrol széljon a misszi6i prédikaci6? 1, Széljon elészér is arrél, kicsoda a Biblia Istene? Azaz legyen a misszidi prédikéci6 tudatosan Istenr6l sz616 beszéd! Ez az Istenrél valé beszéd legyen rdgtén Konfrontécié azzal a primitiv népi hiedelemmel, miszerint Isten lokalizélhaté (kézzel csinélt templomban lakik). Ez a konfrontécié azért olyan nagyjelent6ségii esemény, mert benne nem ke- vesebb térténik, mint a valléstorténetben és vallasiélektanban oly fontos szetepet jéts26 tin. szent hely mithosznak alapvet6 megrenditése. De a thisszi6i prédikaci6 Istenr6l val6 beszéde alapjaban renditi meg ,az em- Berre szorulé Isten” balga hiedelmét is s ezzel mindenféle kultusz, magia & thourgia érvényességét is: ,Emberek kezét6l nem tiszteltetik...” A misszi6i prédikécié e nemkeresztyén istentisztelet krizise, radikalis kri- tiksja. Ugyanakkor a misszi6i prédikacié Istenrél valé beszéde ramutatés a Biblia Istenének kozmikus uralméra. Helyesen értelmezi ezt a részletet Liithi, amikor ezt prédikalja az athéni beszéd nyomén: ,,A Biblia Istene nem az elsé Impulzus, az elsé Mozgatd, ahogyan Gt a filoz6fusok elkép- zelik. G a Teremt6, Aki teremtette a vilégot és mindazt ami aban van.” 2 Széljon a misszi6i prédikacié masodszor arrél, kicsoda az ember? Az isteninterpretacié folytatédjék emberinterpretaciéban, Azaz mutassuk fel, mia szerves kapcsolat Isten és ember (theolégia és anthropoldgia) ké- tt, Beszéljen az. ember eredetér6l a misszi6i prédikacié. Mutassa meg, hol van az ember helye a teremtettségben? Hava jeldlte ki Isten? Mennyi fdeje van az embernek a féldén? Miért kézisségi lény az ember? Mit je- lent az ,egy vérb6l”? Mi az ember rendeltetése? (keresse az Urat!) Mit je- lent az, hogy ,ninesen messze egyikiinkt6l sem"? 3.-A misszi6i prédikécié harmadik f6témdja a megtérésre hivas ,Tsten 49 mostan parancsolja az embereknek, mindenkinek mindeniitt hogy meg térjenek.” Meg kell tehat mondani el6szér azt, hogy mibél és honnan le- het és kell megtérni? Mésodszor, hova, kihez? Bs harmadszor hogyan tér- tenik az igazi megtérés? 4. A misszidi prédikéci6 negyedik f6téméja az eszkhatol6gia: , Mivel- hogy rendelt egy napot...” Liithi magyarazata: ,Ezért veszélyes, sot tb mint veszélyes ennek az Istennek a rendeléseit athagni. © olyan Isten, akit nem lehet kigtinyolni. Ervényt tud szerezni akaraténak.’”9 Az eszk- hatologia f6alakja azonban Krisztus, aki feltémadott a haldlbél. Jegyzetek ium. 95 Ratschlege fut die Seelengewinner, 184. lap im. 194 k iam. Der erste Brief des Paulus an die Korinther. Zweiter Teil ThHIK VII/2, Berlin 1982, 31 kk U6, im. im. 195 10 Voigt im. 281 Klaus Haacker, Urchristliche Mission und kulturelle Identitet. Beobachtungen zur Stategie und Homiletik des Apostels Paulus (in: theo! betr. 1988, 61 k) 12. Udo Smidt, Die Apastelgeschichte, Stuttgart 1951 (2, kiadés), 101 13 Hacker im. 4 DNTD2, 231 15 im. 126 16 ism. 89 17 U6, ism. 108 19 wo, 223 20 Die Apostelgeschichte, Basel én. 277 k 21 U6 wo, 283 22. vo: Werner de Boor, Die Apostelgeschichte 1965, 319 k (WSB) 23 im. 6.§. PAL APOSTOL DIAKONIKAJA Plaodalom: A. Schmoll, Handkonkordanz zum griecischen Neven Testament, Sttt- t, 1958: ,diakonein” ~ ,diakonia” — ,diakonos".~ Kittel, TWB I 87.—H. Langenberg, jens, dienen (ib. Bibl. Begrifyk 68.k) im NT, 1981. A diakonein és fogalmi kére Pal 4 (in: A Magyarorszigi Reformatus Egyhdz.diaksnisja, Bp. 1979, 3-34) a i A diakonein és véltozatai Pal leveleiben “A diakonein és valtozatai (diakonia, diakonosz) Pél apostol leveleinek ik, azt is mondhatnok bétran, kulesszava. Kézel negyvenszer jin el6 ez ‘sz6csalad a pali korpuszban. De nem minden esetben tigy, mint a keresz: 4yén gyiilekezet specidlis szeretettevékenységének a megjelélése, hanem Anos értelemben igy, mint az apostol egész tevékenységét, apostoli Alkodasét megjel6I6 526. Ilyen értelemben talélkozunk a diakonein- a 2 Kor 3, 3-ban (,Krisztusnak a mi szolgdlatunk dltal szerzett levele tok”). Ugyanilyen értelemben jon el6 a Rm 11, 13-ban, ahol, Pél a ma- 4 Szolgélatér6l beszél. Az 1 Kor 12,5-ben, ahol a gyiilekezrti szolgélatok- ‘g6l van 526, ugyancsak az éltalénosabb értelemben haszndlja Pal. A 2 Kor ban is, ahol a Lélek szolgélatat konfrontalja Pal a haldl szolgélataval. ‘Payanigy a2 Kor §,18-ban, ahol a békéltetés szolgélatér6l van sz6. Ugyan- ® a2 Kor 6,3-ban, a 11,8-ban. Sot a nem hiteles pali fevelekben is, mint |, az Ef 4,12-ben, vagy a Kol 4,17-ben. A Rm 13,4-ben Pél az dllamot ne- Yezi Isten diakénusdnak. A 15,8-ban Jézus Krisztust nevezi a koriilmetél- kedés szolgajénak (!). A 16,1-ben Fébét a kenkreabeli gyiilekezet szolgaja- ‘Az 1 Kor 3,5-ben onmagat és Apoll6st mondja ,,csak szolgaknak”. A 2 rr 3,6-ban az apostolokat nevezi az Ujszévetség szolgainak. A 11,15-ben ‘Gedig a hamis apostolokra hasznélja a sz6t, azokra akik ,Atvéltoztatjak aagukat az. igazsdg szolgéiva.” Megéllapithatjuk tehat, hogy Pal levelei- ben a diakonia sz6 elészér Altaldban jeldli az apostoli szolgalatat és a gyii- Agkezetben foly6 killénféle szolgdlatokat (v8. 1 Kor 12, 1 kk). Ezen a pon- fon azonban érdemes felfigyelni a Kesemann észrevételére, hogy ti, az 1 oKor 12, 4 kk-ben a kharizmakat Pal valtakozva hasznélja a diakoniai-al.? ‘iy: Pal leveleiben a diakonein és valtozatai masodrenden jelilik a keresz~ yén szeretetszolgélatot. A sz6 eme, mondhatjuk, szorosabb érteimére “Aifal Pél a Rm 15,25-ben mandvan: ,Most pedig megyek Jeruzsélembe, x i: 51 szolgélvan a szenteknek.” Hangstilyozottan ilyen értelemben beszél az apostol a 2 Kor 8. és 9. fejezetében a diakéniérél. Az itt emlitett ,szentek irdnt val6 szolgélat” (2 Kor 9,1) nem més mint az 6sgyiilekezeti szegény- gondozés. Pal itt olyan részletesen beszél a szeretetszolgdlatr6l, hogy a diakonika azéta is ezt a két fejezetet tekinti a keresztyén diakénia magna chartéjénak. Wendland azt frja a DNTD-ban, hogy ha ésszeallitjuk 2zok- nak a kifejezéseknek a listéjét, melyeket itt Pél a gyiilekezetek szere- tetadomanyanak megjel6lésére haszndl (kegyelem: 8,6.7.19 ~ diakénia: 8, 4-9)1-12-13. ~ aldas: 9,5, ~ aldozatkészség: 9,12, ~ szabad adomény 9,13) akkor kikerekedik az adakozds egész theol6gidja? Mielott a részletekre térnénk, a fentiek alapjan felvetédik a kérdés, mi- lyen dsszefiiggés van, van-e egyéltalén valamiféle dsszefiiggés Pél apos- tol e kétféle szshaszndlata kézitt? Mi az dsszeftiggése a diakénia tigabb és szorosabb, szélesebb és specidlisabb értelme kézdtt? Miért jeldli mind- két szolgdlatot, a gyiilekezet tobbi szolgélatét és a specidlis szere- tetszolgdlatot az apostol ugyanazzal a terminus technikussal? Nos azért teszi ezt, mert tigy latja, hogy a specidlis szeretetszolgélat nem holmi fiig- gelék az 616 gyiilekezet testén, hanem a gyiilekezet pneumatikus életének egyik funkci6ja. Mésrészt viszont a gyiilekezet tobi szolgélata is (az ige- hirdetés is, a kormanyzés is) végeredményben nem més mint a gyiileke- zet szeretetszolgélatanak egy egy specidlis (indirekt) médja. Elesebben fo- galmazva, Pal theolégiai gondolkodasa szerint az igehirdetés ~ diakénia, a diak6nia viszont igehirdetés. A diakénia impulzusai Bar az frasmagyaréz6k szerint a 2 Kor 9 kronol6giailag elébb sziiletett mint a2 Kor 8, mi mégis a kanonikus sorrendet kévetjtik és a 2 Kor 8-b61 indulunk ki a diakénia impulzusainak sz4mbavételénél. fgy vildgosodik ki az a tényéllés, hogy a keresztyén szeretetszolgélat els6 impulzusa egy, a szeretetszolgdlatot gyakorl6 keresztyén gyiilekezet példaadésa. S6t nem is egy, hanem tébb gytilekezet példaadasérél van s26, hiszen Pé\ a macedén ngyiilekezetekr6l” beszél. Ezeknek a gyiilekezeteknek a példajéval moti- valja a korinthusi gyiilekezet szeretetszolgélatat. A macedén pyiilekezetek példéjéval mutat ré az apostol minden gyiilekezeti szeretetmunka végs6 és igazi forréséra, az isteni kegyelemre. , Tudtotokra adjuk Istennek azt a kegyelmét, amelyet Macedénia gyiilekezetivel kéz6lt.” fme tehat a kegye- 82 dimenziéjaban latja Pal a gyiilekezet , j6téteményét”. Ez a diakénia- élet azért olyan nagyjelent6ségd, mert egyrészt kiemeli a diak6niat a xy kategériajabol, masrészt leleplezi Isten orsz4génak azt a régi alap- At, mely szerint énmagaval tesz j6t, aki méssal tesz jét, A diakénia, nt a kegyclem ajéndéka annak a jele, hogy Isten biinbocsénatot hirdetett a macedénoknak. Annak, hogy életiikben megtért a bin rémuralma és va- tesereje. Annak a fordulatnak a jele a diakénia a maced6n gyiilekezetek dlatében, hogy ¢ gyiilekezetek tagjai Isten haragja aldl atkeriltek az Isten Kegyelme ald — Isten immar kedvét, drémét leli a Macedén gyiilekezetek- ben. S hogy milyen mély theolégiai dsszefiiggésr6l van sz6, mutatja a 9,8 ig, ahol is Pél expressis verbis Istenig radikalizélja a diak6niat mondvén: {.Az Isten pedig hatalmas arra, hogy rétok arassza minden kegyelmét, hogy mindenben, mindenkor teljes elégségetek lévén, minden jotétemény- re boségben legyetek.” ~ Mit jelent az, hogy a diakdnia kegyelem? Akkor tudunk felelni erre a kérdésre, ha viszalyarél nézziik a problérhat. Tehat {glismerjiik, hogy ha valaki idegenkedik a diak6niat6l, ha huizodozik a j6- téteményt6l, ha nincs kedve, ideje, pénze, keze, szeme, szive, tiirelme a diakénidhoz, akkor az azt jelenti, hogy nem kapta ,ezt a kegyelmet”. Mi- velhogy pozitiv oldalr6l nézve a kegyelem mit jelent? Azt, amit a 2, é kk. Yersekben igy olvasunk: ,A nyomortisig sok probdja kéz6tt is béséges az dromiik...” (2-6 versek). Amibél vildgosan kovetkezik az a felismerés, hogy nem a gyilekezetet kell kérleini, dlljon be a diakéniaba, hanem a viilekezetnek kell kérleini a diakénia felel6s vezet6it, hogy fogadjak be Gket ,a szentek irant val6 szolgalat stéteményébe és kézisségébe”. Mind- ext pedig miért? Azért mert ,onmagukat adtak el6szér az Urnak...” me a diakonia els6 sajéts4gos impulzusa, az isteni kegyelem 4ltal munkalt 6nd- tadas, énmagunk odaadasa az Urnak. ‘A mésodik impulzus az a tényéllés, hogy a diakénia hozzétartozik a keresztyén élet, a keresztyén gyiilekezet teljességchez. Hidba ,b6vilké- lik” ugyanis a gyiilekezet a hitben, a beszédben, a nagy theoldgiai igaz- Ségok ismeretében és minden buzgés4giban, ha nem bévolkédik a mé- sokkal valo jététeményben, az elesettek felkaroléséban. Ha ez.a szolgdlat hignyzik, akkor hidny van a gytilekezet életében. "A diakénia harmadik motivuma a krisztolégiai argumentum, a Jézus ae jotéteményére (Kharis) hivatkozds. ,Mert ismeritek a mi Urunk Jézus Krisztusnak jotéteményét, hogy gazdag lévén szegénnyé lett érette- tek, hogy ti az 6 szegénysége altal meggazdagodjatok” ~ olvassuk a 2 Kor 53 8,9-ben. Itt — amint arra G. Voigt rémutat ~ nem egyszertien arrél van s26, hogy Jézus Krisztus szegénynek sziiletett ,von Haus aus’, hanem itt Jé- zus tudatos déntésér6l van sz6: ,Gazdag lévén szegénnyé lett.” Tit tehat nem Jézus foldi sorséra kell gondolni — figyelmeztet Voigt ~hanem a pra- eexistens Krisztus déntésére. Jézus ,szegénysége” nem azt jelenti, hogy szdikélkédétt f6ldi javakban, hanem azt, hogy megalzta magat isteni di- cs6ségéb6l az emberi létformaba.”? Arrél van itt s26, amirél a karacsonyi énekkéltészet beszél: ,Elhagyd gazdagsdgat, véghetetlen orsz4gat, hogy érettiink adja nmagat.” Arrél van itt 626, amir6l Barth Kéroly it a KD- ban: ,Jézus annyira dtadta magét Istennek s (gy az emberi sorsnak, hogy istensége nemesak mésok szdmara, de még Snmaga széméra is egyszerti- en léthatatlanné lett.“4 Megfogalmazhatjuk tehat a tételt, a diakénia har- madik impulzusa az inkarndcié és a satisfactio. A gyillekezet diakénisjénak negyedik impulzusa a koinonikai argu- mentum. Mivel gazdagok és szegények egy testfé keresateltettek meg, ezért érvényesiilni kell az egyenléség (isétés) iidvtérténeti szempontja- nak. Erre a bizonyos ,egyenléségre” ugyanis Isten a maga népét mar az OT-ban megtanitotta a manndval. A manna nagy csoddja az volt, hogy Aki sokat szedett nem volt tébbje és aki keveset, nem volt kevesebbje...” (15. vers). Itt isteni rendrél van szé és ez a rend most gy érvényesiil a gyillekezet életében, hogy egyik gyiilekezet potolja a masik , fogyatkozé- sat’. Helyesen jegyzik meg tehat az irésmagyaraz6k, hogy az itt emlege- tet ,egyenléség” nem politikai, nem szociolégiai és nem filoz6fiai érte- Jemiben veend6, hanem hangstilyozottan theolégiailag értend6. Isten min- den gyermekshez egyenl6 médon fordul oda. Mindenkit egyenloképen szeret. Ezt akarja kifejezni a gazdagok ,feleslegének” tovabbadasaval a szegények felé. Isten nem azt akarja, hogy a gazdag gyiilekezetek szegé- nyek legyenek s hogy a szegények foglaljak el a gazdagok helyét. Isten azt akarja, hogy a kétféle gyiilekezet pOtolja ki egymas ,hidnyait”. Idéz- zilk ezen a ponton Victor Janos szavait: , Hogy egyenl6ség legyen ~ ezzel a tandcsdval mutat ré az apostol a szeretet szolgélatainak és aldozathoza- talainak az igazi értelmére. Nem az a cél, hogy ahol b6ség van, ott hidny témadjon, hanem hogy jusson mindeniivé elegend6 az Isten dldés4- bol...”° Hasonlé értelemben magyarézza_locusunkat Robertson Az egyenl6ség Pal szemében a viszonossagot jelentette, az igaz és szere- tetteljes testvériesség érzését.., Feleslegem nem az enyém... Ezt tiem nem az erdszak vagy a torvény ereje veszi el, hanem én adom oda a sze- 54 4 bennem laké térvényénél fogva. Vegyétek fontol6ra, hogy a keres2- ig mily gyorsan megoldana minden idevag6 kérdést...” ‘A diakOnia dtédik impulzusa a hélaadés kételessége (vé: %, 11-15). idiakOnia igazi értéke az, hogy sok hélaadassal b6vélkédik az Isten You.” Tehat vertikélisan termi a hélaadas gylimélcsét, nem horizont LA megsegitettok Istent dicséitik és nem az 6 eszkézeiként eljaré ajén- wokat. Victor Janos a kévetkez6 magyarazatot ftizi locusunkhoz: Isten céljaira szeretetb6l odaadott pénz sokkal tébb mint anyagi se- ipitség. Nagy lelki szolgélatot is végez. ,Sok hdlaadassal béséges az Isten Bist” az ilyen pénz. Ahova eljut, techeket kénnyit, segitséget nytt, s20- ‘andrdsdgokat drdmékse fordit. Es mindennek nyomdn panasz helyett Is- “fent ald hdlaadas fakadhat a szivekb6i,” (im) A Konzekvenciékat is le- “gonja: ,Ugy gazdalkodjam azokkal az anyagi javakkal amelyeket Isten re- bizott, hogy engedelmességemért halaval dics6itsék 6t masok.’” Meg- ‘llapithatjuk tehat az eddig elmondottak ésszefoglaldsaként is, a diak6nia {jfindlis impulzusa — P4l apostol diakonikéja szerint — Isten. magasztaldsa, {glorificatio Dei, a Soli Deo Gloria elve! A diakénia munkadgai Pl apostol diakonikaja tiikeében a keresztyén diakénia els6 aga a gyii- ekezeti szegénygondozas, vagy mésnéven, a gyiilekezeti segély mdikéclte- ise. Az irasmagyardz6k rémutatnak, hogy amikor Pél apostol el6szbr a jmacedéniai, majd a korinthusi gyiilekezetben is gydjtést rendez a jeruzs4- lemi és a Jeruzsdlem kérnyékén ezidétajt nagy anyagi inségben vergédé Byilekezetek szAmara, akkor els6sorban nem karitativ tevékenységet akar igyakorolni, hanem az egyhaz egységét, a zsid6 és pogdnykeresztyén gyii- Treztck Ssszetartozésat kivanja erdsiteni, s6t egyszertien ~ dokumentél- Ez a tényallas (Sitz im Leben) természetesen semmit sem von le a 2 Kor (BD fejezetek diakonikai értékébél. A ,Sitz im Leben” kettés tanulséggal ‘Séolgél. Az egyik az, hogy az 616 keresztyén gyiilekezet elsdrendt feladata Alszegényebb gyillekezetek anyagi tamogatisa. A mésik tanulség az, hogy a akéresztyén gyiilekezet diakéniai feladata dltaléban a szegénygondozas, els6- _Boiban a sajit kebelében él6 szegények felkarolisa, gondozAsa. Hogy mirdl is Wan itt sz6 tulajdonképpen, tigy tGnik ismét csak Robertson értette meg a leg igbban. Ezt irja: ,Az adakozés nem jelenti feltétleniil a pénzadomanyo- (Ast... Mert Iehet az alamizsnélkodés oktalan, meggondolatlan is, ami ké- 4 55 ros mind az adakoz6ra, mind az elfogadéra nézve. Az. adomanyoz6ra, mi- velhogy tépot ad a lustas4gnak. Az elfogadéra, amennyiben megfosztja 6t a fiiggetlenségét6l és ereje kifejtésében akadélyozza. Vegyik fontoléra azt is, hogy lehet valaki igazin adakoz6 akkor is, ha semmit nem ad kegyes cegyesiileteknek. De sok munkaalkalmat szerez, pénzét oly vallalkozésok- ba fekteti, amelyek az emberek legmagasabb rend képességeit fejlesztik ki, ha a munkés faradtsdgat tisztességgel megfizeti, akkor az ilyen ember, bar kézvetleniil semmit sem ad, kézvetve igenis bOkezti és alamizsnalko- 6. Az ilyen ember a 526 igazi értelmében adakoz6 és kényériiletes.”8 ‘A kersztyén diak6nia mésik {64ga Pal diakonikajénak tiikrében is a be- teggondozés. A legdirektebb utalast erre nézve a Rm 12,8/d-ben talaljuk, Az ,eleoon” (kényérill6) jelentésének értelmezésében megegyeznek az, frésmagyardz6k. Kesemann a R6mai levél kommentérjéban ezt irja: Az eleoon nyilvanvaléan a betegek és elhagyatottak 4poldit jelenti...”” Ugyanigy Werner de Boor a WSB-ben: ,,A fiatal keresztyén gyiilekezetek a kénydriiletesség emlitésénél valészindileg rogtén az. irgalmas Samarité- nusra gondolhattak, s ezért a kényériiletességben (irgalmassigban) egé- szen konkréten a betegek, a gyéngék és foglyok polasét lattak...”"° Leg- részletesebben Kalvin magyarézza a locust mondvén: A kényérilék azok az ézvegy és més szolgék, akik a régi egyhaz szokasa szerint a be- tegek 4poldséra voltak beallitva... Toliik azt kivanja az apostol, hogy vi- damsdggal végezzék tisztiiket, hogy zsémbességiikkel, amint ez gyakran mogtorténik, szolgdlataik szivességét ne csékkentsék. Mert amiképen a betegnek vagy barmi mds médon lestijtott embernek semmi sincs na- gyobb vigasztalsdra, mint amikor azt latja, hogy vidam é készséges lé- Iekkel akarnak rajta segiteni, tigy ha kelletlenséget vesz. észre az 6t tmo- gatok arcén, ezt a személye irant valé megvetésnek tekinti.”" A keresztyén diak6nia gyakorlésanak harmadik médja Pal diakonikajs- naka tiikrében, a keresztyén tolerancia, a hiv6k kélesénds tolerélisa. A lo- cus classicus itt a Gal 6,2. Ezt a locust gy is emlegetik, mint a diak6nia locus classicusét, mely a kélesénds f iz i k ai teherhordozés bibliai erétle- jes impulzusa. Pedig itt nem egyszertien ilyen értelemben van 26 ,egy- més terhének a hordozs4r6l”. Tehat nem a favagés, mosogatas, begyiijtis, gyOgyszereztetés, fiirdetés, para megigaz{tés stb. szolgdlatara kell gon- dolni. Hanem a hivé testvér biineinek, biinds természetének, 6emberének telerélasérél, szelid elhordozasarél. Erdemes felidézni Victor Janos magya- rézaiét: ,Egymds terhét hordozzétok - mondja Pél. Erre akkor kell gondol- 56 jen, amikor rémnehezedik a mésik ember biine. Sokszor nehéz elvisel- . Seeretném lerézni magamrol, mintha semmi kézém nem volna hoz De Krisztus trvénye mast kivan tlem. Szilérdsaggal, tielemmel kell loznom a nehezen elviselhet6 testvért is. Azért vagyok melléje ren- e, hogy segitségére legyek, titbaigazitsam...”"* Hasonléképpen tanit ‘ijabb frésmagyardz6, Beyer is a DNTD-ban: ,Ahogyan az els6 vers indja, a mésik gyengesége, s6t bGne mellé Allni, ezt jolenti a terhét hor- Beni... A gyillekezet a kélesénés hordozés kézissége. Enélkiil nem volna Meisztus gyiilekezete. Ez a Krisztus térvényének a betéltése a Mézes tor- dnyével szemben. A torvénykegyesség csak a gyengékt6l é bandsbkt6l 416 tart6zkodés Altal taltheti be a térvényt. Ezzel szemben Krisztus tor- ‘Wanye a szeretet, melyet csak a testvér terhének elhordozésaban lehet be- i. $ tulajdonképpen a mézesi torvény is ekkor tdltetik be igazan. a yer azonban még tovabb is megy mint Victor Jénos, mert szerinte a Whordozzétok” nemcsak tiirelmet jelent a mésikkal szemben, hanem az 6 iserthetdsége terhének felvételét is éspedig gy mint sajétomat, tehat it jelent, mint mellée dllani az 6 esendségében, vele egytitta ban el ‘harcolni, vele és érte hinni s érette Istennél kézbenjérni.”"* Pal apostol sajétos diakonikija $zerint a diakénia negyedik varidci6ja az. pmhatalom gyakorlésa. ,Isten szolgéja (diak6nusa) 6a te javadra” mondja *Pal a Rm 13,4-ben az dllami felsObbségr61. Kétségtelen, hogy Pal itt lelkigon- ‘doz6 célzattal beszél levele olvasbival az éllami felsobbségr6l. Az is nyilvar- “ais, hogy nem a 526 mai értelmében vett diakénia (szeretetszolgélat) gya- ‘Porlasét varja el a nemkeresztyén dllami fels6bbségt6l. Tehst nem Luther é- “‘d@inezése szerint gondolkodik a diakénidrél (hogy ti. a szegény és beteg- _gondozas az éllami felsbbség feladata és nem a gytilekezeté). Mégis meg- ‘gondolandé, mit is akar mondani Pél amikor az Allamhatalomrél, mint Isten ‘diakdnus4rél beszéi? Miért illik bele ez a tanités Pal diakonikajaba? Nos azéct, mert itt is a diakénia theol6giai hatterérdl van s26. ,.sten szolgdja 6 a s8javadra” mondja Pal s ezzel arra az Ostitokra mutat, mis volt Isten eredeti térve az dllamhatalommal? Az Allami hatalom sokféleképpen megmutatko- ‘deformédcidja ellenére is. Mi az Isten eredeti terve? fme nem at, hogy az alattvaldkat elnyomé erdszakszervezet legyen. Hanem a2, hogy dlljon Isten eolgélataba a béin elleni harcban. Mivelhogy Isten diakénidjénak egyik alapvets mozzanata ,,a gonosz megbiinte\ése”. Az dllamhatalom tehat vvisszautal Istenre. Ezen a ponton villan fel az éllamhatalom reformécigjanak enyege, legyen Isten diak6nusa az éllampolgérok javéra. 57 A diakénia szervezése Pl apostol a maga leveleiben nemcsak tigy All elottiink, mint a diaké- nia theol6gusa, hanem tigy is, mint a diak6nia kharizmatikus szervez6je. A2Kor 8-9 ,Sitz im leben’-je az a nagyobb méretd gydjtés (segélyakci6) melyet Pél a macedéniai gytilekezetek kérében rendezett a jeruzsdlemi és Jeruzsdlem kémyéki keresztyének megsegitésére. Korinthus varosaba is elkiildi levelét a gyiilekezetnek. Levelében nemesak késedelmezésének okait adja el6. Felhaszndlja az alkalmat arra, hogy a korinthusi keresztyé- neket is belevonja a gyiilekezeti segély szolgélataba. Erdemes megvizs- galni, hogyan teszi ez!? Mik a diakénia szervezésének lépései Pél mun- kassdganak tiikrében? A diakénia szervezésének, de mondhatjuk, hogy a gyiilekezet diaké- niai mozgésitésénak els6 lépése Pal leveleinek tiikrében a diakéniai hira- dé! Azaz, a diakéniéba még benemkapcsolédott gyiilekezetek informala- sa a mar diakénidt végzd gyiilekezetek Aldozatkészségér6l. ,,Tudtotokra adjuk pedig...” kezd6dik a nyolcadik fejezet s eben az informéciéban azonnal akarva nem akarva felAllitja az apostol a diak6nia modelljét perejtk szerint, s6t erejtik felett is adakéznak...” A diakénia szervezésében fontos ldneszem a gyéilekezet aldozatkészsé- génekelismerése. Nemcsak ditafdban (v6.7-verssel), hanem konkréten, @ diak6niai készség nyugtézdsival: ,,{me ti készségetek...” Pél szervez6- készségének szemiéletes dokumentuma, ahogyan erdsiti a gyiilekezete- ket egyméssal. Nemesak a korinthusiaknak beszél a macedénokrél, ha- nem a macednoknak is a korinthusiakr6l (9,2 vers). Victor Janos is felfi- gyel erre a mozzanatra. Ezt irja ezel kapcsolatban: ,,A Korinthusiak és a kéimyez6 Achdja tartomanydban laké hivek mér az el6z6 év ta kifejezték ukészségiiket” az apostol Altal inditott gydijtésben val6 részvételre. Meg- igérték, hogy Ok is hozzjérulnak a szentek irdnt val6 szolgélathoz”, az inséges testvérek megsegitéséhez. Es az apostol ennek hirét mar el is ter- jesztette, masokat is buzdétva ezzel a j6 példaval.,.”15 A diakénia szervezésének harmadik lépése a megfelelé munkatarsak megvélasztésa. Pl munkatérsai voltak: Titus (6.v. 16.v), egy bizonyos ,atyali” akit a gyiilekezetek valasztottak (19. vers) és egy harmadik aty- afi, akinek buzgé voltat — tigymond — sokszor kiprobaltuk... (22. vers) Mintha csak egy kis diakéniai bizottsag mdkédnék itt. A lényeg azonban az, hogy Pal nem egymaga kezelte a gyiilekezetek diakéniai adomanyét. 58 talén nem is 6 kezelte. Bleve elkeriilni akarta valészintileg a gyantisi- joknak még a lehet6ségét is. Milyen helyesen latja tehét a kérdést Ro- i, amikor ezt irja: ,... Pal azért is Kildétte a kéveteket, hogy a sajét utacidjét megvédje. Neki mar el6zetesen védekeznie kellett a felmeriil- 16 latszat és gancs ellen, mert ha olyan nagy ésszegeket, aminGkr6l itt van, egyediil 6 kezelte volna, az emberekben kénnyen felébredhetett a gyant, hogy Pala gydjtés egy részét a maga céljaira forditja. Ezért 21 versekben igy haritja el magatél a gyamuit: ,Ovakodunk ~ tigy- jond — hogy senki se écsérolhasson minket a mi szolgalatunk ltal valé ages jotétemény miatt, mert gondunk van a tisztességre nemesak a el6tt, hanem az emberek el6tt is.” (Vagy ahogyan az UF hozza: ,Ova- dni akarunk atl, hogy valaki megragalmazhasson minket szolgéla- ‘Agank eme béséges eredménye miatt, mert gondunk van a tisztességre memesak az Ur el6tt, hanem az emberek el6tt is...”)" 2%. A diakénia szervezésében lényeges mozzanat a diakénia mértékének, a jaksnia normajénak a feléllitésa is. Robertson egyik idevag6 prédikéci6- an kiilén fejezetet szentel az adakozés mértékének”. Ezt mondja: “Az apostol nem nevez meg a korinthusiaknak semminé ésszeget. Nem ‘pkar uralkodni sem elhatérozasukon, sem vonakodésukon. Mindazéltal “Ggdott nekik valamilyen mértéket... Eldszér is azt tandcsolta nekik, hogy egyenek bokeztiek. Masodszor arra kérte Oket, hogy megfontoltan adja- “pak (kik ahogy eltdkélte szivében). Harmadszor, hogy jékedvéten adakoz- os ne f4j6 érzéssel vagy kényszeritésb6l, mert a jokedvit adakoz6t eti az Isten.” Ugyand mutat r4 lejjebb, hogy Pal milyen vildgos kit, : ibséget tesz a megfontolt és az dtletszertien végzett adakozas kézit “A diakénia szervezésének tovabbi lényeges lincszeme a diakénia el6ké- “azitése (vd. 9,1 Kk versek), ,Mindenki tudja ~ irja Robertson - milyen més “rzéssel ad az ember ha a jétékonysdgra val6 adakozas kelloleg el6 van ké- ‘gaftve... A varatlanul j6v6 adakozési felhivas épp oly kellemetlen, mint a ‘hitelez6 létogatésa... Pél apostol j6l tudta ezt. Tudta, hogy a korinthusiak ha varatlanul iitnek rajtuk, szégyellni fogjak magukat s kesertiséggel telik saneg a szfviil Girdnta is, de a jeruzsdlemi szentek irént is, akiknek a javara ladakozni kényszeriiltek.”" Victor Jénos finom sz6jatékkal érzékelteti a fel- ukészités jelentGségét: ,Hogy készck legyetek... Az apostol félt, hogy min- jen ,,készségiik” (2. vers) ellenére mégis ,késziiletleniil” talalja ket, ha m kiildi eldre megb{zottait. Es nem akarta, hogy csak az 6 megjelenése- , az 6 szemeélyes erkélesi kényszere alatt kapkodjak hamarosan dssze 59 amit adni akartak. Ez ,ragadomény” lett volna, nem igazi ,adomény”. Le- gyen mar minden ,elére elkészitve”, mire 6 odaér...”1° — ime ezt jelenti a diak6nia lelki és adminisztrativ elokészitése. ‘Végiil még egy fontos mozzanat a diakénia szervezése szempontjab6l. Mint kideriil Pal diakonikéjébl, a diak6niat nem parancsolni, hanem ta- nécsolni kell. ,,Tanacsot adok...” olvassuk a szvegben. Itt is Robertson fi- gyel fel Pal fogalmazésdnak a jelentéségére. Ezt mondja: Az apostoli ta- nitési médnak egy sajétos vondsaval éllunk itt szemben. Nem tigy beszél- tek Ok mint diktétorok, hanem inkébb mint akik tanécsot osztogatnak...”% Foglaljuk dssze az elmondottakat. A diakénia szervezésének lénesze- mei Pal diakéniai tandcsadasa tiikrében: 1. A diak6niai hiradé (informa- cid). 2. A diakéniai készség nyugtézdsa. 3. A megfelelé munkatarsak ki- valasatésa. 4. A diakéniai norma felAilitésa. 5. A diakénia eldkészitése. 6. Nem parancsolni, hanem tandcsolni. Jegyzetek: Exeg,Vers.58 im. ad 2 Kor 89 Die lebendiige Steine, 52 KD 111,580 Rémai Korinthusi HII, levél. elmélkedések Bp én.183 im. 252 iim.185 im247 An die Romer, 330 WSB (Rémer), 288 10 Kalvin, A rémai levél magyarszata ford. Rabold Gusztév.Bp. 1954 12. Galatalevél Elmélkedések, 35 13 DNTD 4 us u0 15 im. 183 16 im. v0, 25 8 yo 253 1 ism 183 60 7.§. PAL APOSTOL POIMENIKAJA [rodalor: G. Heinrii, Paulus als Seelsorger. Lichterfelde 1910. - J. Sema, Theo- A rtzitet und Seelsorge bei Paulus (in: Luthertum, 1997, 97-117). -W. Schrange, Die mnkreten Einzelgebote in der paulinischen Paranese, 1962. ~ W. Jenisct, Paulus als conger (i Flandbuch der jugendseelsorge I, 5 k).H. Scher, Uber das Hauptan- on des 1 Briefes an die Korinther (Aulfsetze der chrstlichen Mahnung nach dem tel Pauls, uo, 206)— Kittel, THWB V, 771-798 ,parakaleoo” »paraklésis”.—L. Ni Die Motive der religios-sttlichen Paranese in den paulinischen Gemeindebriefen, M. Dibelius, die Paenese (in: Die Formgeschichte des Evangeliums, 284). Pal apostol mint lelkigondozé A palkutatés egybehangz6 megéllapitésa szerint a Keresztyén egyhéz- énet els6 nagyhatést lelkigondozéja, Pal apostol. Pal lelkigondoz6 te- ékenységére természetesen nem szabad modern képzeteket Visszavetite- PAl nem f6foglalozasti lelkipasztor volt, sem nem ,laikus lelkigondo- BS". O elsdsorban, a sz6 legésibb, legtisztabb értelmében ,misszionarius”, Grisztus kovete, az evangélium prédikatora. Szerteégaz6 misszi6i munkél- shodisa mégis tijra meg Ujra lelkigondoz6i beavatkozdst kévetelt tdle. Do- fentalja ezt pl. a Filemonhoz frott levél. Deismann ezt a levelet a Pélrél ott kényvében ,,az éskeresztyén lelkivezetés pillanatképénck” tekinti.! (Az, ahogyan itt Pal Onézimuszt nevezi (az én fiam, az én szivem), aho- an Filemont ,,testvérének” titulélja, ez a palkutatok (Lohmeyer, Jentsch) erint kifejezetten lelkigondoz6i kapesolatra utal Pal és Onézimus2, Pal ‘Filemon katt. A keresztyén anyaszentegyhaz trténetében Pal apostol els6 levéllelkigondoz6. PAl levelei nem dogmatikai kompendiumok, “hie bevezetések a keresztyén hit és erkélestan alapkérdéseibe, hanem “hangsilyozottan lelkigondoz6i iratok, az apostoli lelkigondozés irodalmi “dokumentumai. Pal itt a gytilekezeti élet konkrét és nemegyszer nagyon is onyolult lelki és testi kérdéseiben ad eligazitast a Szentlélek vildgossagé “bin, Pal theoldgiai fejtegetéseinek lelkigondozé tendencidjat bizonyitjak lpveleinek befejez6 részei, tin. parainézisek (v6. Dibelius kutatésaivalt). “ levelekben felbukkané ilyen szavak mint ,parakalein”, ,nouthein”, sridein”’ ugyancsak a lelkigondoz6 jelleget verifikaljék. Mindezt pedig azért tartottuk sziikségesnek el6rebocsdjtani, hogy megallaptthassuk, 61 ha nem is akadémikus poimenikai értelemben, mégis lehetséges Pal apos- tol ,poimenikajarél” is beszélni. Akarcsak mint homiletik§jér61, lieurgiké- jr6l, katechetiksjar6l, missziol6gigjér6l vagy diakonikéjérél A keresztyén lelkigondozis motioumai Pal apostol poimenikéja tiikrében a keresztyén lelkigondozés legels6 mozgatéja, motivuma ~ Isten lelkigondozésa. Azaz, Isten vigasztaldsa Pal Istene ,a minden vigasztaldsnak Istene”. Ami azt jelenti, hogy Pal Is- tenképe (theol6gidja) szerint Isten Alland6, folyamatos munkaja Svéinek sziintelen vigasztaldsa. Pal Istenének minden emberi helyzetre nézve van vigasztal6 szava. Pal Istene egyszercien kifogyhatatlan a vigasztalésban (2 Kor 1, 3 kk). Ez az isteni vigasztalds azonban nem dneél. A vigasztalés célja az, hogy digymond ,,mi is megvigasztalhassunk minden nyomori- sagban esteket.” Pal nem azért vigasztal, mert 6 jészivel ember, aki széna- kozik masok nyomortisdgén. Pél azért vigasztal masokat, mert 6 Isten eszkéze. A pili vigasztalé szolgélat mogott az a csoda all, hogy Isten vi gasztal6 Isten. Micsoda theol6giai tavlatokat, mélységeket nyit meg ez.az Istenr6l valé beszéd. Isten tehat nemcsak ,Bir6”, nemesak ,abszolut Szentség és igazs4g”. Nemesak ,,Torvényad6”. Sokkal inkabb empathikus Isten. Olyan Isten, aki nehezen viseli el évéi szenvedéseit. Az emberi sz0- mortisdg s annak mai fajtdja a depresszié nem az © akarata. Minden dep: resszié ellensége Isten atyai szivének. Az ember természetes Allapota nem a szenvedés, nem a nyomontisdg, a testi-lelki levertség, életintsdg, kilé- tdstalansdg, Isten a maga részér6l az 6 vigasztalésdval is ellenstilyozza, entyhiti azt a természetellenes Allapotot, amibe az embert a biine vitte. Az, hogy Isten ,wigasztal6” Isten, tulajdonképpen azt jelenti, hogy Isten nem szomortisdgra, hanem ,vigassdgra” teremtette az embert. Az emberi léte- zésnek nem szenvedésnek kellene lenni, hanem ,vig-ségnak”. A vigasz- tals azt jelenti, hogy Isten az dvéit a kétségbeesés Allapotabél tijra meg ijra kisegiti a napfényre. P4l apostol mindezt sajat tapasztalatabdl tudta (v8: 2 Kor 1, &11). A keresztyén lelkigondozés masik motivuma Pél poimenikajanak tiik- rében az egy test torvényének érvényessége a gyiilekezet életében. Akar szenved egy tag, vele egyiitt szenvednek a tagok mind...” (1 Kor 12,26). A gyiilekezet tagjai kézétt lehetetlen az egymds iranti kozémbisség. Mégpedig azért, mert ,Isten szerkesztette egybe a testet” éspedig azért, 62 py ».Ne legyen hasonkés a testben, hanem ugyanarrél gondoskodjanak sért a tagok.” A lényeg Pélnak ez a mondata, hogy Isten szerkesz- e egybe a testet (12,24). Ezzel a tanitassal az apostol egyszer s minden- Birra kiemeli' az egyhazat minden szocidllélektani kategéridbél és seem- fletbéI. S ehelyett lelkigondoz6i oldalrél vilégitja meg a kérdést. Ponto- Esbban, motivalja a gyiilekezeti lelkigondozést. Az, hogy a testet (a gyi Pekezetet) Isten szerkesatette egybe, azt jelenti, hogy a gyiilekezetnek csak P theol6giai értelmezése érvényes. Ahol ez a theolégiai szemlélet elttinik, fit lehetséges a gyiilekezet szétdobalodasa, részekre szakadésa, az olyan BSrtoskodis és klikkezés, ami Korinthusban is feliitétte fejét a keresztyén. jiilekezetben. A DNTD helyesen mutat r4, hogy amikor itt Pal a test pységérdl és tagoliségdrd] beszel, akkor nem valamiféle természetes je- ségre gondol. Kétszer is nyomatékosan hangstilyozza, hogy Isten az i ezt a rendet adta a gyiilekezetnek. Ezért nincs helye a gyiiJekezetben emmiféle clitmagatartasnak, sem semmilyen kisebbrenddségi érzésnek, nem csak a kélesinés felelésségnek? Nos, ebben a felelésségben van- lak a gyiilekezeti lelkigondozas gydkerei. "A keresztyén lelkigondozés harmadik theol6giai motivuma az a theo- ai antropologia, melynek kérvonalai vilégosan megjelennek P4l apos- leveleiben. $ itt most elsérenden nem is az Gemberrél sz6l6 mondani- léra gondolunk, hanem arra, amit Pal az tj ember viaskodasair6l és trédéseirél mond. Arrél van itt sz6, amir6l Madtyés Ené oly vilégosan 261 a ,PAl apostol antropolégidja” c. dolgozatéban.> Tébbek kézott ezt a: ,,Alapvet6 tanitésa az apostolnak az, hogy a megvéltott ember meg- lt a btinnek (2 Kor 5,17). De azutan arrél is bizonysagot tesz, hogy még- az Ujjéteremtett ember életében is van a biinnek hatalma, tigyhogy j iberiink csak Krisztusban valésdg, tényleges mivoltunk annak ellent- d, ahogyan a Rm 7,14 is mutatja.* Majd ugyand lejjebb: ,,Az uj em- J epyiitt az Gember is mikédésben van az életemben.”® Tehat a hive Hinber csakugyan ,simul justus simul peccator” (Luther). A Rm 7 ,€n”-je flutheri tradicié szerint a keresztyén ember ,,dupla egzisztencidjéra” vo- ‘Whatkozik. Luther itt Augusztinusz értelmezését kéveti. A magunk részé- Bil nyugodt szivvel elfogadhatjuk ezt az értelmezést, mivelhogy’a mi sze- Riiinkben leginkabb kompetens irdsmagyardz6 (akit még Spurgeon is el- pittert ennek), ti. Kélvin is a fenti értelemben magyarézza a Rm 7, 15-dt. ‘Rémai levélhez frott pompas kommentarjéban ezt olvassuk: ,Itt az Sostol a mar tijjasziiletett ember sajdtos példdjéra tér At... Amikor Isten 63 Lelke a hiv6 ember akaratat a j6 felé forditja, akkor vilégosan feltetszik a természet romlotts4ga, mely makacsul ellenall és az ellenkezOre trek- szik, Tehit az tijjasziiletett ember példaja a legalkalmasabb annak megis- merésére, hogy mennyire ellenkezik a mi természetiink a torvény igazs4- gaval...”° Es ismét ugyané lejebb: ,Ez a kiizdelem, amelyr6l az apostol beszél csak azéta van meg az emberben, amiéta Isten Lelke megszentel- te... A hiv6k akikben mar megkezd6datt az Istent6l val6 tijasziiletés, bel- 86 meghasonlésba jutanak... gyilélik a bint, de testiik maradvanyai visszahizzak 6ket a féldre...”” Pal tehat a Rm 7,15-ban nem a puszta em- beri természetet jellemzi, hanem azt irja le a maga személyén demonstral- va ,milyen és mekkora a hivék erétlensége”.* Az tjabb irésmagyarazat megkérdéjelezi ezt a reformatori értelmezését a locusnak. Sét éppen az el- lenkez6jét tanitjak mint Kalvin, Luther, Augusztinusz. A DNTD egyene- sen azt dllitja, hogy a reformatorok erészakot kévetnek el a locuson, ami- kor tigy magyardzzdk ahogyan magyardzzdk. Kélvin — hangzik a vad - ‘sajat kora tapasztalatait vetiti bele a locusba.? Mi a magunk részérél azon- ban mégis a reformatori magyarézatot tartjuk helyesnek. Espedig azért, mert: 1. A reformatorok magyardzatét igazoljak a lelkigondoz6i tapasz~ talatok. 2. A reformétorok magyarézatat igazolja a protestins antropol6- gia olyan Klasszikus miive, mint Brunner vilaghirdt konyve, a ,Der Mensch im Wiederspruch”, 3. A reformétorok magyardzatat igazolja a ta- pasztalati valldsiélektan. Es 4. A reformatorok értelmezését igazolja a WSB neves egzegétaja, Werner de Boor is mondvan: ,Tua res agitur... Me- lyik keresztyén nem ismer magara a Rm 7-ben? Ki az a keresztyén aki uigy tudja olvasni a Rm 7-et mint valami tévoli multat?”"” Ezért beszél Lith isa Romai levél alapjan tartott prédikaciésorozataban , hit j6 har- cirél” locusunk alapjén." Nos ezért fogadjuk el a reformatori értelmezé- sét a Rm 7-nek. S mondjuk azt, hogy az 6 és \ijember eme harca miatt van sziikség a gyiilekezetben lelkigondozasra A keresztyén Ielkigondozas negyedik motivuma a pneumatolégiai késztetés. A Szentlélek vezetésigénye a hivokkel szemben. Pélnak az a felismerése, hogy ,,Akiket Isten Lelke vezérel, azok Istennek fiai” tulaj- donképpen egy nagy igénybejelentés: a Szentlélek vezetni kivanja Isten gyermekeit. A keresztyén élet alapvet6 kérdése tehat, amin tulajdonkép- pen minden all vagy bukik, érvényesiil-e és mennyiben a Lélek vezetése a hiv6k életében? Err6l a dént6 kérdésr6l beszél a Rm 8 és Pél leveleinek szmos més helye. Felttiné ugyanis, hogy a Szentlélek és a hivok kapcso- 64 inak a kérdése milyen gyakran visszatér Pal leveleiben. Ez a kapcsolat bhivék széméara azért fontos, mert: 1. Nincsen immér semmi karhoztaté- azoknak, akik nem test szerint jarnak, hanem Lélek szerint (Rm 8,1). ‘A torvény igazs4ga azokban teljesedik be akik nem test szerint jarnak em Lélek szerint... 3. A Lélek szerint val6k a Lélek dolgaira gondol- . 4. A testnek gondolata halal, a Lélek gondolat azonban élet és békes- . 5, Akiben nincsen Krisztus Lelke az nem az dvé. 6. A Lélek megele- niti a halandok testét, 7. Akiket Isteri Lelke vezérel azok Istennek fiai. A fiusdg Lelke altal kidlijuk Abba, azaz atyam. 9. Mert a Lélek tesz bi- pnysdgot arrél, hogy Isten gyermekei vagyunk és 10. A Lélek esedezik gtiink kimondhatatian fohdszkodasokkal. {me egyetlen fejezetben tiz yen suilyos érv. Ez a tiz argumentum ~ nem is emlitve itt most a tbbit — onyitja miért lehetetlen az egészséges ker. élet a Szentlélek ,,kizéssé- nélkiil (2 Kor 13,13)? Nos, a keresztyén éietnek eme Lélekre utaltsaga tt van szitkség a gyiilekezetben lelkigondozésra. A keresztyén lelkigondozis feladatai gasztaldja. A Biblia Istene azért részesiti sziintelen vigasztalasban a ma- szolgéit, hogy 6k is megvigasztalhassanak barmely nyomortisagba es- et azzal a vigasztalassal, mellyel Isten vigasztalta meg Oket, Isten vi- isztalasa that szolgai életében findlis vigasztalés. Erte a vigasztalasra a sgbeesés kisértése miatt van sziikség. Mivelhogy ez.a kisértés ~ amint :a.2 Kor 1-b6l kideriil - magukat az apostolokat is utolérte (vo: 8 kk ek). Sét, s itt vildgosodik ki P4l apostol ,poimenikajénak” iddszerd- »,ma is megkisérti. A legujabb pasztordltheolégiai kutatdsok szerint ink lelkipdsztorainak is egyik nagy nyomoriisdga a depresszié kisér- 2 S6t azt kell mondjuk, végigkisérte ez a kisértés a keresztyén igehir- torténetét. Gondoljunk csak Luther, s6t Spurgeon melankéliés (dep- sziés) szakaszaira. Napjaink vilagszette ismert evangélizatora Billy Ingham egyik kényvében nyiltan beszél err6l a kisértésr6}. Ext irja: ,Egy grom hénapos evangélizaciés sorozatra utaztunk Anglidba 1954-ben, ha- p- Utazis kizben kifejezett levertség (!) vett er6t rajtam. Ugy tint, hogy pétan félelmetes tiizérségi csatarendjét gydjtétte dssze ellenem. Nem- 65 csak hogy levert voltam, hanem egyfajta depressziés érzés is folém kere- kedett, meg az.el6ttem all6 feladatra val6 alkalmatlansagom rémit6 érze- te is kisért...”!9 Ezért van sziikség Isten szolgdi életében is Isten vigaszta- ldsdra. Mésrészt azért, hogy 6k is megvigasztalhassanak ,barmely nyo- mortisdgba esteket.” Ami azonban nem azt jelenti, hogy valogatds nélkil minden szomorkodét mindenhol é mindenkor vigasztalnunk kell Isten vigasztalésdval, hanem amint a 6. versb6l vilégosan kideril Isten vigasz- taldsdval Isten népét, a gyiilekezetet kell vigasztalni (,a ti vigasztalasto- kért van az”). A keresztyén lelkigondoz4s masodik feladata Pél apostol poimenikaja szerint a gyiilekezet intése (ACS 20,2. — Rm 15,4. 1 Kor 14,1.-2 Kor 6,1. = Fil 4,2. - Kol 3,16. - 1 Thess 2,11. - 3,2. - 4,1. ~ 5,12.12. ~ 3,15. -2 Tim 4,2. Tit 19). Mire kell a gyiilekezetet inteni? Heinrich Schlier tanul- ményéra témaszkodva a feleletet igy adhatjuk meg. El6szér is arra kell inteni a gyiilekezetet, hogy kiilinleges id6ket éliink, ti. a kiilnleges dén- tések szitkségének az idejét. Ami azt jelenti, hogy Isten sz4munkra hozott déntése a Krisztusban most lett nyilvanvalévé. Misrészt, hogy nekiink is most van lehetségiink dénteni az tidvésség mellett. Ezt mutatja, hogy az idknek vege (a régi aionnak vége) elérkezett (1 Kor 10,11). Ami azt jelen- ti, hogy ,itt a kellemetes id6, itt az tidvésség napja” (2 Kor 6,2). Az Isten- t61 val6 tavolség éjszakgja elmiilt, Isten napjanak reggele reankkdszintott s igy most kézelebb van hozzAnk az tidvésség, mint amikor hivévé let- tiink (Rm 13,11 k). A keresztyén intés tehét - figyelmeztet Schlier ~ egy nagy felhivés arra, hogy alkalmazkodjunk ehhez az iidvtorténeti szitud- cishoz. Ezért siirgeti az Efézusi levél 5,16 verse: az alkalmakat éron is megvegyétek! (J6 hasznaljétok ki a lehetéséget.) Elészir tehat erre kell fi- gyelmeztessiik egymést a gyiilekezetben. Sez a figyelmeztetés a keresz- tyén lelkigondozés egyik sajétossga. A mésik amire ugyanigy kell f- gyelmeztessiik egymést, Istennek az az igénye, hogy éljtink a legteljesebb Snzetlenségben egymasért. Az idevag6 sok hely kéziil emeljiik esak ki a Rm 15, 1 kk+t. ,,Tartozunk pedig mi az erdsek hogy az erétlenek erdtlen- ségeit hordozzuk és ne magunknak kedveskedjiink. Mindenikiink th. 6 felebaratjanak kedveskedjék, annak javara, épiilésére, mert - hangzik a legf6bb érv ~ Krisztus sem dnmagdnak kedveskedett...” Taléléan frja e hely magyardzaténél Kalvin, mennyire jogos ez az intelem, mivelhogy tigymond: ,semmi sem akadélyozza vagy késlelteti annyira szolgalatain- kat, mint az, hogy kiki a kelleténél nagyobb mértékben rabja Onmagénak, 66 Eyhogy masok gondjéval nem tr6dve, csak a sajat elgondotésait és in- fatait koveti.” A harmadik intés a Szentlélek iranti engedelmesség ig ‘Meg ne szomoritsdtok Istennek ama Szentlelkét, aki dltal megpecsé- ick a teljes valtsagnak a napjara!” (Ef 4,30) Es fel is sorolja hogyan ‘et6 el a Lélek megszomoritésa is: minden mérgesség, folgerjedés, ;, larma, kéromkodds kivetésével az életiinkbél minden gonoszsig- Fepyitt. Ezek helyett pedig pozitiv eligazstas: ,Legyetek egymashoz jo- ‘osak, irgalmasok, megengedvén egymasnak miképpen az Isten is a sztusban megengedett néktek.” Es : "1 apostol poimenikajénak tiikrében a keresztyén lelkigondozés har- dik feladata maguknak a lelkigandozéknak a lelkigondozdsa. E lelki- jadozés mintapéldényanak tekinthet6k a2 tin. pasztori levelek. E levelek bo Tim, Titus) az irasmagyaréz6k szerint igen értékes dokumentumok @ biilekezeti élet szabidlyozsa szempontjabél is. De mint az egyhaz ,.pasz- aihoz” irott lelkigondoz6i iratok pératlanok az egész Biblidban. Mind- amit a gyilekezet tisztségvisel6irdl, az igazi prédikéci6rdl, az istentis i élet rendjérél, az egyhizkormanyzésrél & egyhézfegyelemr6}, a kit- fhbiz6 Allapotiak lelkigondozasarél, s fOleg amit Timétheusnak és Titus mint személyes vigasztalést és tandcsot ad, id6tallé jelentoségs az ;ndz, mindenkori szolgai szméra, irja Joachim Jeremias.'° Nem véletlen, az, ujabb biblikus lelkigondozastanok, igy Thurneysené is, Poel is kit 3 fejezetben foglalkoznak a lelkigondoz6k lelkigondozasaval. A keresztyén lelkigondozis eszkizei A Szentiras ‘Flég osak végiglapozni kicsit figyelmesebben Pél leveleit, azonnal kivi- soak irilyen Sokszor idézi az frést az apostol a lelkigondoz6 mon- mnivalé fejtegetése kézben, Igazén itt, Pal leveleiben lehet ltni, snit is je- t val6jabana Biblia haszndlata a lelkigondozsban. Miért olyan nélkti- etetlon eszkéz a lelkigondozdsbai ‘az. fras? Azért mert Pal teljes meg- J6z6déssel vallja, hogy tigymond: ,Amelyck egykor megirattak, a mi Grulsdgunkra irattak meg, hogy békességestirés dltal és az irésoknak a Hgasztalésa dltal reménységiink legyen.” (tm 15,4) A Szentirds nélkil Biem lehet sem vigas2talni, sem inteni, de még a lelkigondoz6kat sem lel- igondozni. Mutatjak ezt elszit is Pél zsidokeresatyénekhez. frott levél- Jotei (Rm 116-17. ~ 4,1-5, 68, 9k, 23-24. ~ 8. 26-27, 33, 36. 9,6, 9, Il- 67 14, - 5-18, 19-23, 24-27, 29-33, ~ 10, 15-16, 18-21, ~ 11, 3-4, 118-9. 11,24-27, 11, 34-35, — 12, 19-20, - 14, 11, ~ 15, 9-12.) Még jobban mutatjaék a pogany- keresztyén gyiilekezetekhez irott levelek (v5: 1 Kor 1, 19-20, ~ 31-2,9 ~ 2,15, - 3,17.18.19.20, 4,4 - 4,5 — 4,6. —5,7-8, 11, - 6,7, 84-86, -9,8-10, 13 = 101-11. 11,13-14, 18-20, 22. 11,3-11, 31, 14,21. 15, 3-4. 15,25, 27, 32, 33, 38, 45, 49, 54. - 2 Kor 15.9. -3,3. 6-7, 13, 14. ~ 4, 6.9.13.17 ~ 5, 69.10 11.17.20, 6, 29.14.16.17-18, 7, 10.~8, 9. 15.9, 6.79.10. ~ 10, 18 -11,3 ~Gal 3, 6-9, 16-18, ~ 4, 22-31). Az imédsig Tobbszir idézett kényvében Biichsel irja: ,Pél misszi6i munkaja nem meriilt ki csak prédikalésban, lelkigondozasban és a gyiilekezet vezetésé- ben, hanem fontos mozzanata volt az imadsag is.”1” Biichsel itt elvalasztja egyméstél a lelkigondozdst és az imadsdgot, mintha a kett6 két kiln funkciéja volna Pél misszi6i munkass4ganak. Pedig az imadsag Pal szolga- latéban nemcsak egy elem a tobi mellett, hanem éppenhogy lelkigondo- zasénak egyik fontos léneszeme. P4l azéltal is lelkigondozza a gyiilekeze- tet, hogy imAdkozik, hélat ad és knyérdg a gyiilekezetért (vb: 2 Kor 13, 7. = Fil 1,3-4 és 9-11. Rm 1, 1 Thess 1). Igaza van tehat annak a palkutat6nak aki a kévetkez6ket irja: ,A lelkigondoz6 mitvészetével formalt imadsgok az 6 imédsagai (ti. Pélé). Szeretettel és gonddal valogatja meg a szavakat, hogy azok j6 hatast gyakoroljanak olvaséira. Finom érzékkel ad halat a ko- rinthusbelick lelki adomanyéért (1 Kor 1,4 kk). A filippibelieket pedig biz- tatja, hogy aki elkezate benniik a j6 dolgot az be is fejezi majd (13-6). Szere- tettel dvja és inti Sket az imadsagra (4,6- v6: 1 Thess 5, 16-18). Epité szere- tete motivalja az imadsdgot akkor is, amikor a gyiilekezetek tidvisségéért kényordg (Fil 1,9-10).”"* Az apostolnak a maga lelkigondozoitjaiért mon- dott kézbenjér6 imddsdgait méltatja Pongrice J6zsef is Az imédkoz6 Pél apostol’ c. székfoglaléjaban (P4pa, 1943). Tobbek kézétt ezt irja: , Az imad- sag nem mutatés munka, de munka, mégpedig a legnehezebb fajtabél. Pal ezt a nehéz utat vélasztotta. Imadsagaiban emlékezett meg sziinteleniil a bardtairél, a hitben gyermekeirél. Fontos a szocidlis segités, elengedhetet- len a hivek létogatésa, igen hasznos a bibliakéri munka, nélkiilézhetetlen a prédikéci6ra valé el6késziilés, de mindez nem teljes. Pal egy felettébb vald utat mutatott eléttiink jovend6 evangéliumhirdeték elott: vigyik oda Isten elé mindazokat akik kézétt szolgélunk...”"7 68 Levelezés F Pal apostol levelei lelkigondoz6 levelek, vallja egybehangzéan a palku- fatés. Pal levelei nem theoldgiai tételeket fejtegetnek Snmagukért, hanem fheolégiai vélaszokat adnak konkrét életproblémakra. Pal apostol a ke- ‘atyén egyhiz. torténetében az, els6 levéllelkigondoz6. Ezeknek a lelki- ondoz6 leveieknek kiilénésen is becses darabja a Filemonhoz irott levél. en a levélben fellelhet6k a lelkigondozélevél ill. levéllelkigondozés sgfobb ismertetéjegyei. Lathatd eldszér, milyen a lelkigondozé levél japhangja, hangvétele (v6: 4. vers). Léthaté, milyen a lelkigondoz6 di- Eséret (vé: 5.7 versek) Lathat6 harmadszor, milyen is a lelkigondoz6 kérés jogyan lehet elGadni lelkigondozésunk céljat vé: 8-17 versekkel). — Lat- Phaté tovabbé, mit jelent a lelkigondoz6 érvelés, hogyan kell annak tértén- x (18-20 versek). Lathaté ugyanakkor az is, mit jelent a lelkigondozasban lelkigondoz6i bizalom (21. vers). Mégtovabba, milyen a lelkigondoz6i eménység (22. vers) és végiil, milyen a lelkigondoz6i jokivanat (25. vers) findezek alapjén a legteljesebb mértékben igazat kell adjunk Gerhard Friedrichnek amikor azt irja a levél kommentérjaban: ,Hogy ez a levél ka- ‘kus iratté lett, abbél érthet6 igazdn, hogy példaadé médon doku- ntalja, hogyan térténik egy az Sskeresztyénségben nagyon fontos és nem kénnyen megoldhaté kérdés (ti. a rabszolgakérdés) lelkigondoz6i ezelése.”” Ugyané idézi Luther idevagé mondatat: ,Amit Krisztus tett Grettiink az Atya Isten el6tt, azt teszi Szent Pal Onézimuszért Filemon Blot.” (uo) Ravasz Lasal6 is azt értékeli leveliinkben, hogy megmutatja nehéz tigyeket csak Krisztus alta lehet eligazitani”, tehat a levél ,mintat 2 ad, hogyan oldjuk meg nehéz kérdéseinket. 1 Paulus 1911, 12 2 DNTD B 2, H.D. Wendland, Die Briefe an die Korinthes, 122 3 fs l6n vildigossig, Ravasz Lészl6 emlékkényy 174 kk 4 im, 185 5. wo: 187 ‘6A roma levél magyarézata, 141 7 wo 142 69 70 uo, DNTD B 2, 80-81 Der Brief des Paulus an dir Rémer WSTB 174 Der Rémerbrief, Basel én, 138 kk Das evangelische Pfarrhaus und ein umstrittenes Problem (in: R. Riess/Hg/, H. rhaus umstrittene sm (in " ( Hg /, Ha. A Szentlélek, 107 Die ignart de chitichen Mahmung nich dem Ape Di Ber ean sng Peel Poul a Aube DNTD B 9, J. Jeremias, Die Brief an Timotheus und Titus A tekigondoe in legend 3 igondons tna Bp. 1380, 254). Die Person des Sorgers (in: Lebendige Seelsorge, 174) ° Boer fe Seh tom 318 kk Mityis Emo, UZ Kents, 1983, 32 ian?p DNTD B 2 Dor Brie an Phenom 199 Korn, 226 8.§. PAL APOSTOL KYBERNETIKAJA odalom: Kittel, TW ,.kitbernézis” (Beyer). ~ Bidehsel, Das Kirchenrece (im: 345- ). J Rohde, Urchristliche und falhrchtistliche Emter. EVA. 1976, — Kesemann, Amt Gemeinde im NT (in: Ex.Vers.56). ~ Ugyand, Theologen und Laien (uo: 279). ~ G i, Kybernesis im NT und heute (in: Ieh glaube eine hellige Kirche. Festschr. fir sation (in: Die Briefe an die Thessalonicher. DNTD, Band 3, 177). —J.Jeremias, Gemeindeordnng (in: Die Briefe an Timotheus und Titus, DNTD, 15 ki). ~H. ier, Die Ordnang der Kirche nach den Pastoralbriefen (in: Aufsetze 2ur Biblischen i. Kybernéta mindenki, aki az egyhdzat hivatalos megbizés apjan egy idére vagy dllandéan kormanyozza és igazgatja” ~ irja Ra~ any24s theoldgiai tudomanya s mint ilyen a gyakorlati theolsgiai tu- loményok csalédjanak tagja. Schleiermacher szerint a gyakorlati theol6- tulajdonképpen nem is més, mint az egyhdzkorményz4s mivé- zetének tudoménya. A kybernetika alapkérdése, hogyan kell ,fargoléd- Isten anyaszentegyhaz4ban? Hogyan érvényesiil a gyiilekezetben az yndaveretés szolgdlata Altal a Szentiélek vezetése, J62 egyhdz Fejének jo, tokéletes akarata? GP Bzekre a kérdésekre kerestink feleletet Pél apostol ,kybernetikéjaban” hetjiik ezt azért, mert br Pélnak nincs rendszeresen és médszeresen rt ,kybernetikéja”, de vannak allasfoglalisai, utasftésai és tandcsai a ilckezetek és munkatdrsai szAméra a legjelent6sebb kybernetikai prob- ’ékkal kapesolatosan. Az alabbiakban ezeket probaljuk roviden dttekin- i, Attekintésiinkben részben a korinthusi, részben az tin. pasztori leve- Fick idevagé anyagara tmaszkodunk. A korinthusi levelekre, mivel ezek a ibtelek, fdleg az els6 ,,az egyhézrél” szélnak (Goppelt). A pasztori levelek- Bie pedig azért, mert mint J. Jeremids ramutat, az els6 timotheusi level és a feTitushoz irott levél tartalmazzék a gyiilekezeti élet legid6sebb szabélyait fRendelkeznek az egyhézi hivatalok beéllitésdr6l, a tisztségviselokkel mbeni Kévetelményekr6l, a gyiilekezeti tagok magaviseletérdl. A pasz- 71 Pneumatikus orgenizmus ‘Ahogyan Biichsel tbbszr idézett alapvet6 jelentéségtt miivében ramutat Pal apostol levelei tikrében az egyhaz, (=gyilekezet) az az organizmus, melyben a Szentlélek jelenti ki magét, melyet a Szentlélek éltet és ami egy gazdagon elrendezett tevékenységet fejt ki, Biichsel szerint ennek a &étefnek dokumentéci6ja az 1 Kor 13, 1-3, ahol a gyiilekezet életfunkci6i keriilnek ra a leghitelesebb méreére, az agapé mérlegére. Ez. azt jelenti, Biichsel szerint, hogy az egyhéz nem egyszertien csak a meghalt Jézus hozzStartoz6inak a csapata, akik az O szavait megérizték, tovabbadjak és cselekszik. Nem is csak egy olyan hiv6 sereg, mely szeretethen tevékenykedik. Tovabbi, egyal- talén nem vallésos emberek egyesiilete, vagy valami olyan jogi kézSesép, mely vallasos tigyeket képvisel. Tehat - hangstilyozza Bitchsel ~ semmiféle csak jogi vagy szociolégiai,. sot még vallésszociologiai képzet sem adja vissza, fejezi ki azt a Kényeget, ami Pal gyiilekezeteinek a lényege volt. Azt ti. hogy az egyhaz az test, amelyben a Szentlélek él. Organizci6jét nem a tagjai hozzak Iétre. Az egyhaz szervezete (organizéciéja) tehat nem az egy- haztagok hitéb6l keletkezik, de nem is csak a Jézusra vonatkoz6 trténetile, athagyomédnyozott ismereteken nyugszik. Az egyhéz szervezete Istent6l jon. Isten Lelke nem csak mégétte all az egyhaznak, hanem benne jelenti ki ma- gat, mint testét ndveli, s6t tartja életben és kormadnyozza. Az egyhaz minden ~ Pal theologidja szerint — Isten Lelkét6l eltdltstt tag a nagy egészben. Mindenkinek megvan a maga funkcigja a test egészében. Az 1 Kor 12,14-27- ben Pal nyomatékosan mutat ré, hogy az egyhdz minden tagia, a latsz6lag értéktelen is értékes és a maga médjan sziikséges. Igy mindenki hozz4jérul az egész életéhez, A péli gyiilekezetek tehat valéban mint pneumatikus szervezetek éltek, frja Biichsel. Természetesen a hagyomédnynak is volt nem kis szerepe a gyiilekezetek életében, folytatja, amde ha az 1 Kor-i gytilekeze- tek életét dsszehasonlitiuk a zsinagégak életével, akkor latjuk, hogy a keres2- tyéneknél nemesak elmélet volt, hanem valés4g a pneumatikus élet. Ki- mondhatjuk tehat Pél ,kybernetikéjénak” els6 és legalapvet6bb tételét Krisztus egyhazénak egyetlen, igazi Korményz6ja a Szentiélek. A Kharizmék jelentosége Pal kybernetikajénak megismeréschez. és valés értékeléséhez. elenged- hetetlen az apostol , kegyelmi ajéndékokr6l (kharizmakrél)” s2616 tanité- 72 ak megismerése. Espedig azért, mert Pél kybernetikaja szerint a pbernézis ~ kegyelmi ajéndék (kharizma). Mivel a gyiilekezet pneuma- jus organizmus ~ mutat ré a palkutatés (Biichsel) ~ ezért nincsenek a Frilekezetben ,uralkod6k” és ,alattval6k”, csak egyenl6 tagok, akiknek Hlénféle funkeisik vannak. Pal idejében még sz sem lehet ,klerikusok- Bi” és_,laikusokrél”. Olyan megkiilénbéztetésr6l, mely szerint egyesek jokolnak valamiféle character indelibilist, masok pedig nem. A gyiile- eti tagok a kharizmék dltal képesek funkcidik betdltésére. A régebbi és bb palkutatés (Beyschlag, Budai, Kesemann, Moltmann) eredményei fegegyeznek Biichsel felismeréseivel, amikor kimutatjék, hogy a kegyel- Bi ajandékok kézétt els6 helyen allanak az vin. kerygmatikus charizmak. feket kaptak maguk az apostolok, aztén a proféték, az evangélistak, a Enitdk, az intOk. - A kegyelmi ajindékok kéziitt a médsik tipuscsoport a skonia kegyelmi ajéndékainak a csoportja. Ezeket a kharizmakat kaptak a énusok, diakonisszék, alamizsnaoszt6k és betegépol6k (Rm 12,8), az pvegyek (1 Tim 5,9), a gySgyitok és OrddgGiz0k. - A kegyelmi ajindékok srmadik csoportja a kybernetikus kharizmaké (Rm 165 - 1 Kor 16,15 - 12,6 ~ 1 Thess 5,12 - Fil 1,1). Helyesen latja tehat Biichsel, hogy Pal ra, Pal személyében a kybernezis pneumatikus funkci6. Budai Ger ki igencsak kompetens kutat6ja a kharizmaprobléménak igy érté- pli a korményzas kharizmait: ,Szintén kegyelmi ajéndék és mint ilyen um mindenkinck adatik. Feladata az egyhéz vezetéschez. sziikséges knek helyes kivélogatésa. Alapja e charismanak (kiibernesis) a ,lelkek egitélése” (diakrisis pneumatoon), vagyis az emberek képességénck és Stermettségének felismerése (1 Kor 12,10). A proistasthai jelenti az elijié- Bt, az iigyeket intéz6t, a munka vezet6jét. A lilbernézeis pedig a guberna- fres acclesiae. Az eléliérénak a charizmaja ~ kisebb vagy nagyobb mun- ‘ar vezetésére rendelje is 6t ~ a személyi és vagyoni dolgok megfelel6 ezetésében nyilvanul. Tehat akér egy megiév6, akér egy alakuléban lé- vagy fejléd6 egyhaznak (gyiilekezetnek) vagy egyesiiletnek a kor- yyzdsa kiilénds é nem mindenkinek adatott képességeket kivén. sknek a charizmaknak a jellemz6, \ényegét alkot6 vonasa szintén az, szolgélatuk célja az épités. E célkittizéseknek alapjén jérul azutan ez arizmatikus tevékenység is a tobbiekhez. Disciplindja a kyberneti- :? Mindezt azért kellett elérebocsajtanunk, hogy kivilégosodjék, mi- en igaza van Kesemannak, mikor azt irja, hogy Pal innen a kharizma- smiéletbsl kiindulva alapozza meg a RENDET a keresztyén gyiileke- 73 zetben. Erre a rendre utal az 1 Kor 12,28. A gyiilekezetben vannak ersek é gyengék, nemesek é nemnemesek, de az 1 Kor 12,21 szerint mind- cegyikre sziikség van. A keresztyén gyiilekezet rendjét végs6soron az. aga- pe szabja meg (1 Kor 13). nEkesen és j6 renddel” »Mindenek ékesen és jérenddel legyenek” ~ irja Pél az 1 Kor 14,40-ben. Eza korinthusi gyiilekezether intézett felszélités Pl apostol kybernetika- janak a lényege. Ha éssze akarndk foglalni egyetlen mondatban Pél apos- tol eligazitasait az egyhaz kormanyzséval kapcsolatban, ebben a mondat- ban, eben az. imperativusban tehetndk, mindenek ékesen és j6 renddel le- gyenek. Ennek a mondatnak azért van olyan nagy jelent6sége, mert a lelki ajandékok helyes gyiilekezeti, kézelebbrdl istentiszteleti kérdéseit szaba- lyoz6 bibliai fejezet apostoli summériuma. Ez az apostoli,direktiva” azonnal eldénti a Rudolf Sohm éta vitatott gyakorlati theolégiai problé- mit, dsszeegyeztetheté-e charizma és rend (gyiilekezeti, istentiszteleti)? Nem zérja-e ki egyik a masikat? Nem kell-e eleve a Szentlélek megoltasat latni a gyiilekezeti élet j6 rendjének kévetelésében ott, ahol mindenkinek van zsoltara, tanitésa, nyelve, kijelentése és magyardzata (14,26)? Nem je- lenti-e a ,rend” erdszakolésa a kharizmak szabad kibontakozAsénak aka- dalyat? Az eméciondlisan magas héfokti gyiilekezeti dsszejévetel valés gos racionalizalését, intellektualizAlését, azaz.kiszdritasét, lehiitését? Nin- csen-e igaza Sohmnak amikor az egyhéz_ ,rendezésében” (jurisatzélés4- ban) latja ,az. egyhéz. beinbeesését”? Milyen feleleteket kapunk ezekre «7 igencsak radikélis kérdésekre Pal apostol kybernetikajab6l? Amint a DNTD az 1 Kor. levél magyarézataban rémutat® a mai jogi ér- telemben vett ,egyhazalkotmanyt” Pal apostoli nem ismeri, tehst olyan ntisztségeket” sem, amelyekr6l a mai instituciondlis egyhazban beszé- link. Mégis ~ frja az frésmagyarézat ~ Pal apostolt kell az egyhdzjog 6satyjénak tekinteniink, aki a maga konkrét Allésfoglalasai éltal az egyhé- zi let kilénbé76 gyakorlati kérdéseiben rendet teremtett a korabeli gyii- lekezetekben és a gyiilekezeteknek magatartésformakat adott. Pél — foly- tatja a DNTD — dsszekapesolja a Szentlelket és a jogot, a szeretetet és a jo- got (v8: 1 Kor 6, 1 kk). ,,A Szentlélek teremt jogot” (Kesemann). Igen, mert a Szentlélek nem ellensége, hanem Teremt6je oz egyhiz rendjének (Kiem. t6lem), Aki gondoskodik arrél, hogy a gyiilekezet minden tagia és min- 74 en kegyelmi ajindék a maga jogaihoz juson, hogy szolidérisan éljenek gyiitt és hogy eme egyiittélés Altal a gyiilekezet épitését szolgaljak (12, 4 )). Az 1 Kor 11-14 fejezetei vilégosan dokumentaljak, hogyan faradozik gyiilekezeti dsszejévetel és a Szentlélekhatds rendjéért, hogy a hit Hégs6 mércéjéb6l hogyan bontakoztatja ki a nagy irényvonalakat anélkil, logy valamiféle torvény kényszeritésével meger6szakolnd a gytilekezet eumatikus életét. A lelki ajéndékok rangsoroléséval, melyek kézétt a Brom ,pneumatikus hivatal”, az apostoli, a profétai és a tanitdi a vezet6 H2,28) dsszekapcsolja a gytilekezetért végzett Snkéntes szolgélatokat, helyek hangstilyozottan énkéntes és nem jogilag elkiilénitett hivatali te- skenységek. Itt lesz lathat6, hogyan vezeti a Szentlélek a kharizmak hor- loz6it a gyilekezetért végzett énkéntes szolgélatokhoz s hogy ismét sak Fraga a Szentlélek az, Aki a ,hivatalokat”, a rendet és a tradiciét teremti heg a gyiilekezetben. Itt lesz érthet6 az.a sajétos jelenség, amire Kesemann Fivja fel a figyelmet , Amt und Gemeinde in Neuen Testament” c. igen €- fskes dolgozataba, hogy igymond az UT azokat a funkcidkat melyeket fri az, ,egyhdzi hivatal” névvel jeldliink, nem ismervén et a fogalmat, Ehindeniitt a diakénia sz6t haszndlja a funkci6k megjeldlésére.” Pal a j6 fend kedvéért kiilon felsorolja ezeket a ,,diakénidkat” az. 1 Kor 12, 28-ben. E Apostolok: Pal oket teszi els6 helyre mondvan: ,,...némelyeket rendelt az, ten az anyaszentegyhazban el6szir apostolokul...” (28/a). Az aposto- fok a feltamadott Krisztus tant Igehirdetésiik altal sziiletik a gyiilekezet. feltamadott Krisztus altal trtént elhivatésuknak kés2énhetik a teljha- Aimukat. ,,Az apostolok mégott kézvetleniil érezhet6 Urunk méltéséga Bs hatalma” (Campenhausen). [gy els6renden a Szentlélek minésitett hor- oz6i. A feltamadott Ur részt ad a maga kiildétteinek az 5 Letkébdl. Préféték: Isten Lelke dltal Ok hirdetik a btinbénatot, az itéletet és az Birkhatologikus jvend6 eseményeit. Taniték: Feladatuk a krisztustradici6 tovabbadésa és magyarézasa (in- Erpretildsa). Tovabba az isteni parancsolatok bevésése a gylilekezetek databa és a hitvallasok betanitasa (Campenhausen). Ugyancsak az 6 pladatuk a bevezetés a evangéliumba, Felténik, hogy eben az 1 Kor 12,28-ban olvashaté funkciélistéban nem térténik emilités az Bf 4,11-ben olvashat6 ,evangélistakrél” és ,pasztorok- sol’. Az frdsmagyaraz6k arra gondolnak, hogy Pél az apostolok cimsz6 Platt utal azokra a férfiakra, akiket kés6bb ,evangélistéknak” neveztck. EMivelhogy 6k folytatjak az apostolok munkéjét, Ok hirdetik a Jézus Krisz- 75 tusr6l 52616 megmenté evangéliumot, hogy a megmentett emberekbél gyiilekezetek formélédjanak s akiknek eme munkéja dltal a mar meglev6 gyiilekezetek névekedhetnek. A ,pasztori szolgélat” az frésmagyardzat szerint az apostolok, profétak, tanitok és az egész. gyiilekezet dltal folyt, azaz.a gyiilekezet tagjainak egymés irdnti kélesénés szolgélata Altal, aho- gyan arra a Kol 3,16, az 1 Thess 4,18 vagy az 5,11 is utal. A pésztori szol- galat csak a kés6bbi szdzadokban valt egyes gyiilekezeti tagok speciélis funkci6jévé. Feltehet6 azonban at is, hogy a pasztori szolgélatot ,,a pres- biterek” vagy episkoposzok végeziék a gyiilekezetben (vo: ACS 20,28) Mindenesetben az Osegyhazban (pali gyiilekezetekben) még nincsenck kiforrott egyhdzi tisztségek. Még minden mozgésban van. A kiilonds médon tartés szolgdlatra elhivott apostolok, profétak és tant- tk mellé lépnek az.,,ajandékok” melyeket egyes gyiilekezeti tagok kaptak. Ezek az ajandékok a ,bolesességnek beszéde” (12,8), ,tudomanynak beszé- de” (uo), ,a hit ajandéka” (célzés a hit kiemelked6 héseire). Ezutén a 12,8- 10-ben a ,csodatev6 erdk", ,a gydgyités ajindékai” a ,,gyémol6k” s6t ,a nyelvekensz616k” kapcsolédnak az apostol felsorolésaban. Felting — fi- gyelmeztet de Boor ~ hogy a ,vezetés ajéndéka” (=kormanyok) az utolsd Kharizmak kézétt emlittetik. Magyarézat, itt ismét a gyiilekezet sajétes the- ologiai rendjébe titkéziink. Kisértése volt mar az els6 gyiilekezeteknek a vi- lagi, éllami rend uténz4sa, azaz a vezetdknek tilsigosan is nagy tekintély biztos{tésa az apostolok, profétak és tanitdk rovéséra. Pal ezt a felbillenni lats26 egyensiilyt billenti vissza. Nagyon is szitkség van a gyiilekezetekben vezetOkre, gondnokokra, tigyintézdkre, de ezek a funkcionériusok nem szorithatjék héttérbe a lelki vezetéket. Mai nyelven, az adminisztricié nem relativiztlhatja az inspinéci6t! Anndl is inkabb, mivel nemesak ,eléljér6k"-ta volt sziikség a gyiilekezetek hétkéznapjaiban, hanem ahogyan a Rm 12, 7- bé6l Kideriil ,,int6kre” (lelkigondoz6kra) is. Adakoz6kra is, akik azonban nem azokat a tagokat jelentik, akik a magukéb6l adakoztak, hanem azokat a diak6nusokat, akikre az egyhaz kézvagyondnak a kezelését bizték (KAl- vin). Es végiil ,konydriilékre” is, akik azok az ézvegyasszonyok és diak6- nusok voltak, akik a betegapolés végzésére voltak bedllitva. A pilspokok Az ,episkopoi” kifejezés mindéssze dtszér jn el6 az UT-ban, ebbél négyszer Palndl (Fil 1,1 ~ 1 Tim 3,2 ~ Tit 1,7 - ACS 20,28) és egyszer Pé- 76 isp h Biispdkkel (T6kés Istvan). Bzempontjab6l mennyire nem mindegy a gyillekezetvezetOk mag Forgolédésa, mindennapi keresztyén élete mutatja az 1 Tim Ralélhaté lista egy gazdag egyhazi tapasztalat lecsap6désa, | kovetelményekben végeredményben err6l van 826. 4 (1 Pét 25). Ez az egyszerd statisztikai helyzet arma figyelmeztet, rey Pal peal a pyleket ékes és j6 rendjének biztositésa szempont- 2] fontosnak tatlja az episkopoi szolgélatat. Talén felesleges is monda- 1 de a tisztanlétés kedvéért érdemes leszégezni, hogy Pal értelmében a “ mem azonosithat6 minden tovabbi nélkil a mai értelemben velt Erre figyelmeztet J. Jeremias is mondvan: Av episkopos nem a monarchikus episzkopatus értelmében vett ,pis- i scr - Ahogyan a Fil 1,1 mutatja sokkal inkabb megfelel6 magyar szava vipydlekezetvezet6”. Az episkopos igei alakja az ,episkopeoo” annyit Eicer szészerint mint valamire nézni, megtekinteni, vigyézni, tigyelni, “ondoskodni, feliigyeletet gyakorolni, betegeket latogatni. Helyesen alla- Biija meg tehat Tokés Istvan a Fil 11 magyarézataban mondvan: A plis- Esk Srdll6 a keresztyén gyiilekezetben. Ki kell nyitnia a szemét, hogy dent j61 lésson s gy vigy4zzon a hiv6k kézotti szép rendre, az Isten arata szerinti életre...”” Hogy a kibernézis (gyilekezetkormény2és) atartésa, A gyiilekezet felvigyaz6janak mér az el6élete is tiszta kell legyen. Felvi- a6 oerareziyén gyilekezetben csak olyan ember lehet, akinek nem jetGdik amyék a hizaséletére (egy feleségd férfid, azaz nem elvalt em- Boer). Olyan, aki ,jzan”, azaz nemesak nem ,sok borivasba meriilt”, ha- Fem olyan, aki tavol all minden szellemi, lelki tilzAst6l, aki minden hely- etben éber, higgadt és el6reléts tud lenni és maradni. A gyillekezet fel Frigyézsja legyen tovabba ,tisztességes, vendégszeret6, tanitésra alkal- Eines, nom részeges, nem koteked6, hanem megért6, a viszdlyokat kerlil6, em pénzsévsr, olyan, aki a maga hazat jél vezeti, gyermekeit engedel- Frnességben és telies tisztességben neveli... Ne djonnan megtért ember le- Fgyen, nehogy felfuvalkodva az Srddggel azonos faglet ald essék. Szilksé- F es, hogy a kivillall6knak is 6 véleménye legyen rola, nehogy gyalazatba fs az brdég csapdajéba essék.” (UF) Jeremids szerint észre kell vweayil Fhogy Pal a gyiilekezet vezet6jével (piispdkkel) kapcsolatban nem emli ‘sem az. ordindci6 sem a gytijt6 beszéd képességét mint eldfeltételt, hanem F ésak az Istennek valé engedelmesség, készségét. Mert hiszen a felsorolt 7 Presbiterek nisztrélésaban, hanem feladatuk dtvenni és tést is.” c) A presbiterek résztvesznek a ad példat.!? tandcskoz6 és torvényhoz6 szerve, érinté kérdésekben.!! Diakénusok Dz episzkoposz (presbiiteros) ,hivatala” mellett a Pésctori levelek részletesen, szabdlyozzak a diakénusok magatartasat is (1 Tim 3, 8-13). Je- ‘emis magyarézata szerint a diakénusok feladata volt a gyilekezetben a szegények és betegek gondozasa. Cimik (elnevezésiik) valami teljesen ii & maga kordban, Ez az uj funkciomegielolés Jécus szavaira megy vissza (Mk 9,35 ~Mk 1045, -Jn 13, 1kk). Velik szemien ugyanazok az elvardsok éxvényesek mint a presbiterekkel szemben. Tisztességesek legyenck, nem Ketnyelviiek, nem sok borivasba meriiltek, nem rit nyereségre vagyék. Feleségeik is hasonloképpen tisztességesek legyenek, nem patvarkedék, jOzanok, mindenben hivek. Ok maguk, az episkoposzok, szintén egy fel- eséga” férfiak legyenck. Feladatkériiket legvilagosabban Kilvin hettoorta ‘meg az Insttutioban, A 1V/33-ben s26rél széra ezt ira: ,A seegenyck gondozasa a diak6nusok feladata volt. A rémaiakhoz {rottlevélben azon. ban kétféle neme van ezeknek felemlitve. Ott ugyanis Pél apostol igy 8261, aki alamizsnansztogaté szelidségben, aki masokon kényéril6 vt 78 a figyelmet, hogy Pél az episkopos é a Presbiiteros kifejezéseket felvéltva hasznalja ugyanazon tartalom kifeje zésére. J6l lithat6 ez a Tit 1, 5-9-ben. Egyik helyen ,presbitereket” emlst, dea masik helyen mér pispakoket, Az UT tudésai szerint ezek a helyek is azt mutatjak, hogy a presbiteri tiszt hozzatartozik a gytilekezet életé- hez. Szolgalatukat a gyiilekezetek épiilése, j6 rendje teszi nélkiilézhetet- Tenné, A vének testilletének funkcigjét a legijabb kutatas igy foglalja Ossze: a) A presbitérium képviseli a helyi gyiilekezetet, fogadja mas gyii- lekezetek ktilddtteit. Az ACS 11, 30 alapjén arza lehet KBvetkeztetni, hogy 2 presbiterek hataskérébe tartozott az anyagi tigyek intézése is® b) A presbiterek feladata azonban nem meriil ki csak az anyagi tigyek admi- tovabbadni az. apostoli tani- pasztor konyérgésében, atra az ACS 20, 36 az efézusi gyiilekezet vezet testiletenek aa 4) A vének testilete az apostolok mellett az egyhaz. legf6bb mely dintést hoz az egyhaz egészét jAmsAggal mivelje ezt. Mivel bizonyos, hogy nyilvanos egyhazi tisztsé- igekr6l beszél, két fokozatnak kell megkillénbéztetve lennie. S ha nem ‘csalatkozom itéletemben, az elébbiek alatt a diakénusokat érti, kik az ala- jmizsnékat kiosztotték. Az utébbiak alatt pedig azokat (a diakdnusokat), nmagukat a szegények és betegck gondozaséra szentelték. Ilyenek voltak az ézvegyek, akikrél a Timétheushoz (1 Tim 5,9) irt levélben tesz lemlitést. Az asszonyok ugyanis semmiféle més nyilvénos hivatalt nem 'viselhettek, mint csak azt, hogy a szegények gondozéséra adtak magukat. (a ezt elfogadjuk (amint hogy el is kell fogadnunk), vilgos, hogy kétféle diakénusok voltak, egyikiik a szegények iegyeinek kezelését, masikuk dig maguknak a szegényeknek az apolisat végezte. Bar magénak a ,dia- ‘Kénia” szénak (diak6nia=felszolgélés) tégabb jelentése van, mind- azoniltal a Szentirés ktilénésképpen azokat nevezi diakénusoknak, aki ket az egyhéz az alamizsna kiosztasdval és a szegények gondozésaval bi- zott meg és mintegy a szegények kincstaranak séférévé tet...” — frja Kal- vin az idézett helyen. Az egyhizfegyelem Egy emberilt6vel ezelott, 1940-ben Illyés Endre {gy figyelmeztette egy- hazunk kézvéleményét az egyhazfegyelem jelentéségének djratelfedezs- sére: ,A XVII. szézad delelése, majd lasstt hanyatlésa utén a XIX. szézad teljesen elmosta, néhol el is feledtette a fegyelem sziikségességét, emlékét is... De ezzel megesdkkent az egyhéz lelkekre valé hatésa is. Ezzel egyiitt vesztette emberi célok, elgondolasok feletti jogosultsagat, sot vezet, iré- nyit6, de vigasztalé, megnyugtat6 erejét is s evezett At valami puha hu- manizmus lagy melegségének a vilégdba, melyben nincs megtart6, jjéte- remt6 mennyei hatalom, megvalté kereszt, 616 Krisztus, tjjéteremt6 Lé- lek. Igy figgvén dssze a szdlak, nagyon is sziikségesnek latszik... az egy- hazfegyelemnek szentirésbeli... vonatkozésait megvizsgalni...” Ilyés Endre igazs4gat Pél apostol egyhdzfegyelmi rendelkezései iga- zoljak. Pél levelei tobb helyen is dokumentéljak, hogy Pél menayire nem engedte ,a puha humanizmus lagymeleg” vizein evezni a gyiilekezete- ket. Hanem nagyon is tudatosan, hitbol, Krisztus elotti feleldsséggel gya- korolta az egyhazfegyelmet az dltala alapitott vagy gondozott gyiilekeze- tekben. Levelei tiikrében az egyhézfegyelem gyakorlésinak az alébbi fo- kozatait kiilénbéztethetjiik meg: : 79 1. Kapesolatmegszakitds: ,Rendeljik néktek atyémfiai, hogy vonjétok el magatokat minden atyafit6l, aki rendetleniil és és nem ama utasttis (!) szerint, amelyet mit6liink kapott éspedig a mi Urunk Jézus Krisztus ne- vében” (2 Thess 3,6). Ugyanigy néhény verssel lejebb: ,Ha pedig valaki nem engedelmeskedik a mi levél éltal val6 beszédiinknek, azt jegyez7é- tek meg és ne tarsalkodjatok vele, hogy megszégyeniiljén. De ne tartsétok ellenségnek, hanem intsétek mint atyafit” (14-15 versek). 2. A piisztorifigyelmeztetés: ,Legyen gondod az intésre” irja Pél Timéthe- usnak az els6 levél negyedik részének tizenharmadik versében. Majd igy folytatja az Otédik részben: ,,Az id6sb embert ne dorgald meg, hanem int- sed mint atyédat. Az ifjabbakat mint atyédfiait. Az idésebb asszonyokat mint anyékat. Az iffabbakat mint n6testvéreidet, telies tisztasdggal” (1-2), 3. A nyiloinos feddds: ,A vétkeseket mindenek el6tt fedd meg, hogy a tobbiek is megfélemlejenek” frja Timétheusnak (6,20). Titusriak hasonlé- ‘képpen: , Mert van sok engedetlen, hisbaval6 bes7édi_ és csal6, kivaltkép- pen a kériilmetélkedésbol val6k, akiknek be kell dugni a s7jokat, akik egész hézakat feldtilnak, tanitvan rut nyereség okéért, amiket nem kelle- ne... annakokéért fedd Oket kimélés nélkil...” (1,13) 4. Az Urasztalét6l valé eltiltés: , Nem ihatjétok az Ur poharat, nem lehet- tek az Ur asztalénak és az ordégok asztalanak részesei" (1 Kor 10,21). 5.A kikézisités: ,Ne térsalkodjatok azzal ha valaki atyafi Iétére pardzna vagy csalé vagy balvanyimad6 vagy szidalmaz6 vagy részeges vagy ra- gadoz6. Az ilyennel egyiitt se egyetek...” (1 Kor 5,11). Majd lejjebb: ,,Ves sétek ki azért a gonoszt magatok kéziil!”™ Ami azért is fontos rendelke- 26s, mert éraékelteti az egész. gyiilekezet egyhazfegyelmi felelésséget. 6.A megtocsitis: ,Bocsdssatok meg neki & vigasztaljatok, hogy valami- képen a felettébb valé banat meg ne eméssze az ilyet.” (2 Kor 2,7) Ezek el6rebocséjtasa utén léthatjuk, milyen igaza van Biichselnek ami- kor tibbszir idézett mévében tibbek kézétt ezt irja: ,,Pél nem rettent vissza att6l, hogy a nyilvénos és biinbanatot nem mutat6 binds felett szi- gorti egyhazfegyelmet gyakoroljon.”1> 80 legyzetek: Biichsel im, 344-345, Budai Gergely, A gyskorlatitheolégin alapelve az Ujtestamentumban, Debrecen 1925,21. lap im. 357 DNTDB 3,17 Ex Versuche, 86 J. Jeremias, Die Briefe an Timotheus un Titus, 20, “Tokés Istvin, A flippibeliekhez intézet levél mgyarézata, 22 Araté Ferenc (seer), A presbiter a gyillekezet eldjérda, 12 Iyés Endre dr, Egyhfegyelem a magyar reformitus egyhézban, Debrecen 1941, 4 Bachsel im. 346 81 9.g. PAL APOSTOL PASZTORALTHEOLOGIAJA Irodalom: KH. Rengsdorf, Apostolat und Predighamt 1934. - E.G. Gulin, Das gesti- the Amt im Neuen Testament (ZSTH 1925, 296-313). ~ F. Gerke, The Origin of the hristian Ministry (The Ministry and the Sacraments, ed, R. Dunkerley, 1927, 343 7). - HLV. Cangenusr, Kirchliche Amt und geistiiche Vollmacht in der ersten drei jahrhunderten (BHTH 14, 1953). ~ J. Brosch, Charismen und Emter in der Urkitche, 61. - H. Greven, Propheter, Lehrer, Vorsteher bei Paulus (ZNW, 1952-53, 1-43). ~ E seman, Art und Gemeinde im Neuen Testament (Fx. Vers. 86 k).~ W. Nauck, Prob- des frihchristlichen Amtsverstendnisses (ZNW 1955, 276). — W. Schnithals, Das schliche Apostelamt. Eine historische Untersuchung, Goltingen 1961, ~ F.Biichsel, ie Aposteltetigheit des Paulus (in: Der Geist Gottes im Neuen Testament, 1926, 334 k) Napjaink gyakorlati theol6gidja egyre nagyobb figyelmet szentel az Ige szolgélatdban (=az egyhaz szolgalataban) allé ember, a lelkipasztor szemé- lyének. Az egyhézi szolgélat empirikus elemzése sotan egyre nyilvanva- jSbbA valt, milyen kulesszerepe van magénak az egyhézi szolgénak az evangélium terjesztésében. Erre a tényéllasra utal a Piper hannoveri prédi- tor szeminériumaban felfedezett axiéma: ,A prédikacié krizise a préd tor krizise.” Nos, ¢ krizist legy6zend6 a gyakorlati theolégia dsforméj ak, majd sokaig egyik kedves tudomanyagdnak, a pasztordltheologidnak (=a lelkészi szolgalatot szabalyoz6 gyakorlati theol6giai tudoménynak) or- endetes megelevenedését regisztralhatjuk. F megelevenedés értékes do- sumentuma ~ kronol6giai rendben haladva~ 1970-b61 G. Rau, Pastoralthe- ligie c-, 1971-b6l KW. Dahm, Beruf: Pfarrer c-, 1979-bdl a R. Riess szer- Kesctésében megiefent ,Haus in der Zeit. Das evangelische Pfarrhaus heu- ” c-, 1982-b61 B. Lange, Predigen als Beruf c.-, Ugyancsak 1982-b61 M. Jo- itis, Der Pfarrer ist anders. c., - 1988-bél ugyancsak tole a ,Der Traum les Theologen’” c. (Aspekte einer zeitgenissischen Pastoraltheologie 2) és 992-bdl a katolikus Drewermann, Klerikusok c. miive. Megallapithatjuk te- at, hogy a lelkészi szolgélat kérdéseire irényul6 theoldgiai vizsgalodas jaink gyakorlati theolégisjinak egyik virégzdsnak indult tudo- anyaga. Ez azt jelenti, hogy Pal apostol gyakorlati theolégidjat nem zér tuk le Pél apostol pasztoraltheolégiai mondanivaldinak attekintése né ‘il. Annél inkabb sem, miyelhogy Pél apostol a keresztyén anya- zentegyhéz. els6 pasztoréltheolégusa. Annak ellenére, hogy Pél apostol it sem tud a gyiilekezeti szolgélatnak a tirténelemben kialakult és nap- 83 jainkban gyakorolt formair6l, a theolégiai oklevélhez és dijlevéthez, kétott modern lelkészségr6l. Levelei mégis tele vannak a Krisztus szolgélatanak, az evangélium szolgélaténak, a gyiilekezetek szolgélatanak problémaival, illetve az.e problémakra adott apostoli tancsolssal,dllasfoglalassal, eliga zitéssal. Pal az evangélium szolgélataban dlland6 sziikségét érezte e szol- gélat theolégiai interpretalasdnak. Brre az interpretéciéra egyrészt ellenfe- lei, a hamis apostolok és tévtanit6k, akik minden er6vel igyekeztek alsésni apostoli tekintélyét. Masrészt életének nagy paradoxonja, amit igy fejezett ki ,amikor erétlen vagyok akkor vagyok erds!" Idében is tehat, de feno- menologiailag is nagy a tévolsdg Pal apostoli szolgélata és a mi mai mo- dem egyhézi szolgalatunk kéz6tt. Ennek ellenére Pal pésztoréltheol6gisja sok értékes impulzust adhat krizisben vergéd6 mai szolgdlatunkhoz. Mert az. iddbeli és fenomenol6giai killonbségek ellenére mégis van kézis neve- 26 PAl szolgélata és a mi szalgélatunk kézott, éspedlig az, hogy mindkett6 a Jézus Krisztusban elkézelitett Isten orsz4gdnak a szolgdlata. Meggy6z6- désiink, hogy ha tudnék magunkat és szolgélatunkat P4l szemével nézni, Kivergédhetnénk a modern egyhézi szolgak kriziséb4. Az egyhiizi szolgdlat forrisa Al apostol szétszért megjegyzésekben, bizonysdgtételekben rednkma- radt pasztordltheolégidjat eltszir is idészerdivé teszi Pal vallastétele az apostoli (egyhdzi) szolgélat eredetérdi, a forrdsrdl. Pal titon ttfélen hangoz- tatja, hogy az apostolségot 6 nem emberektél vette, hanem magatél az Ur Jéaus Krisztustol (vé: Rm 1,1 —1 Kor 1,17 1 Kor 11,23—Gal 1,11). Magétél senki nem Iehet igazi apostol. Apostol csak az lehet, aki litta Jézus Krisz- tust és megértette, hogy Isten elvélasztotta 6t mér édesanyja méhét6l fogva és amikor titott a7. 6ra el is hivta 6t az evangélium szolgalatara, arra, hogy kijelentse magat Sbenne a pognyok kézétt. Pél apostol szerint is van tehdt predestinatio ad munus” (=szolgélatra valé kivdlasztés) is az. idvisségre valé kivalasztason (predestinatio ad salutem) tilmenéen. Ennek a ,szolg4- latra valé kivélasatésnak” a bizonyftéka a kivdlasztott szolga alkalmassaté- telea szolgélatra. A szolgélatra val6 alkalmasség nem a mi egyéni képessé- geink fiiggvénye. Isten az aki alkalmassa tesz. (2 Kor 3, 5k) éspedig minde- nekel6tt azAltal, hogy megfoszt benniinket minden dner6tdl, dicséségtOt (Fil3,7). Pél mint apostol nem a maga személyes zsenialitésdnak segitségé- vel mdikédik, hanem Isten erejével. Pél nem maga alkotta meg életmtivét. 84 agit Jézus Krisztus rabszolgajénak tekinti, aki nemegyszer ,{élelem- mel és rettegéssel” végzi a szolgélatot (1 Kor 2,3), annyira tisztaban van a Fmaga énmagatél valé alkalmatlansagaval. Ezért nem is itéli meg nmagat ezért tartja csekély dolognak azt az ftéletet amit masok, {6leg ellenfelei jondanak réla, mert tigymond aki engem megitél az Ur az” (1 Kor 4). Bai snmaget ,,cserépedénynek” (2 Kor 4,7) latia. Magyarazat: hogy amaz sr6nek nagy volta Istené legyen és nem magunkt6l val6 (uo). Sez ~ mutat fr4 Biichsel ~ nem valamiféle elmélet volt csak Pél szAmédra, hanem olyan igazség, melyet sziintelenil szem eldtt tartott. Eszerint élt. Ami azt is jelen- f:, hogy apostoli hivatésdnak gyakorlisa kizben nem csak nagy gy6zelme- fot élhetett meg az Ur segitségével, hanem Isten féjdalmas megaladztatasait s (2 Kor 12, 8-10). Héromszor kényérgétt az Urnak, hogy ama bizonyos tivis” vétessék el a testébol, Krisztus azonban nem hallgatta meg, tovabb iezenvedni engedte, mondvén: ,Elég néked az én kegyelmem.” fgy tanulta fmeg az emberi logika szémara érthetetlen paradoxont: ,Amikor erétlen agyok akkor vagyok er6s.” S ez nem valami szellemes s76jéték volt az 6 ajkén, hanem keservesen, igen keservesen megeydt6rt életének nagy felis Fmerése. - Ugyanakkor Pal nem tartja magat alabbvalénak az OSZ nagy [ profétdindl. Sot aldottabbnak érzi és tudja magat, mint az OSZ legnagyobb embere, Mézes (2 Kor 34 ff). Altala Isten maga beszél (2 Kor 5, 20). Isten wemesak megbizést adé Ur, hanem Palban ill. Pal éltal Omaga hatékony. Pl szolgélata ezért olyan szolgélat, ami elevenné tesz, megigazuldst te- fremt, mely altal Isten sj teremtést végez a régi vildgban (2 Kor 5,17). Altala és munkatérsai dltal Jsten az 6 ismeretének illatt jelenti meg kinck életre, Ikinek halélra. Ebb6l eredéen Pai minden emberhez, kiildve érzi magit. Qlyan szolganak, aki a gordgoknek is, barbéroknak is, tudatlanoknak is ko- eles hirdetni Krisztus evangéliumat (Rm 1,14), Az egyhzi szolgdlat lenyege E Pal apostol pasztoréltheol6gija szerint az egyhazi szolgélat lényege az figchirdetés, az Ige szolgalata (Rm 10,15 k, ~ 1 Kor 1,21), Pal munkéss4gat bz a meggyz6dés hordozza és szabélyozza ~ mutat ré Biichsel ~, hogy az: fige amit hirdet nem 6t6le, hanem Isten Lelkét6l sz4rmazik '. Pél ezért volt FnegeySz6dve, hogy az.6 szavai (igéje) nagyobb hatést gyakorolnak a hall- patokra, mint a csak emberi szavak. Az.6 ajkén megsz6lalé ige—Isten ereje, Frely megmenti az embereket az itéletben redjuk var6 kathozatt6l. Ezért 85 tud Pl mint igehirdets nagy bizalommal lépni az emberek elé. Ezért neki nines sziiksége arra, hogy prédikélasat emberi eszkizdk igenybevételével tmogassa meg (1 Thess 1,5). Es Isten igazolta ot. Prédikélasdval életerés, viragz6 gyiilekezeteket tudott teremteni. Ezek a gyiilekezetek bizonyitjék, milyen igazak az 1 Kor 2, 1 kk szavai: ,,Az én beszédem és az én prédikalé- som nem emberi bélesességnek hitet6 beszédeiben (=pithanol6gia=titszéli szénoklas fogésaiban) Allott, hanem léleknek és ernek megmutatésdban.” Mi volt azonban a lélek é er6 demonstrdicSjénak a titka? Az apostoli dontés: ,Nem végeztem, hogy egyébrol tudjak kéztetek, mint a Jézus Krisztusr6l, mint megfeszitettrol!” (1 Kor 2,2). A dintés hattere a kildetés a keresztrol val6 beszéd kézhirrétételére (1 Kor 1, 17 k). Az tin. homileti- kai szitudcié ~ emberileg nézve — egyéltalan nem felelt meg ennek az ige- hirdetésnek. Hiszen a homiletikai szitudcié ez volt: ,Egy‘el6l a zsidék jelt kivannak, masfel6l a gordgok bilesességet keresnek”. Ebben a szituécis- ban sziiletett Pal déntése: ,Mi pedig Krisztust prédikéljuk, mint megfe- szitettet zsidéknak ugyan botrankozést, gdrégoknek pedig bolondsagot, mde maguknak a hivatalosaknak, tigy zsiddknak mint gériigdknek Krisztust, Istennek hatalmat és Istennek bilesességét.” $ ezzel a déntéssel Pal arra a theolégiai-homiletikai igazsdgra figyelmezteti az egyhaz.eljo- vend6 igehirdet6it, hogy nem a szitudcié szabja meg a kériigmat, hanem a Kérilgma teremt szituécit. ‘Mégpedig olyan szituaciét melyben eld6l a hallgat6k élet és haléla il- letve iidvissége vagy kérhozata, mivelhogy: ,Krisztus j6 illatja vagyunk Istennek mind az iidvéiziil6k mind az elkéthoz6k kéz6tt. Ezeknek halal illatja halélra, amazoknak pedig élet illatja életre” (2 Kor 2, 15 Kk). Az evangélium tehat dontés elé allit. S6t azt is mondhatndk, hogy lelep- lezi Isten dontését rélunk illetve hallgatéinkrél. Ennek az igehirdetésnek alapfeltétele azonban, hogy ne hamisitsuk meg (kapéletioo=vegyes keres- kedést folytatni) az Isten igéjét, hanem szinte Istenb6l széljunk Isten el6tt Krisztusban (2 Kor 2, 17), Az Istenbél val6 igehirdetésnek célja az emberek megbékéltetése Isten- nel, a békéltetés szolgélata (2 Kor 5, 19). rdemes felidézni ezen a ponton Robertson magyarazatét: ,A keresztyén igehirdet6 szolgélata annak hirde tésében dll, hogy Isten az emberrel megbékélt s masodszor aban, hogy az igehirdet6 teljes komolysaggal, lelke minden képességével, amely € liszt szolgdjdnak rendelkezésére All, iparkodjék az embereket arra indita- ni, arra birni, hogy Istennel békéljenek meg. Eppen ez nem térténik azon- 86 an. Mi valamennyien Isten gyermekei vagyunk jel szerint, de nem va- syunk azok a valéségban. Mindnyéjan Isten Fiai vagyunk, de nem mind- wyAjunkban van meg a Fitisdg Lelke, amelynek hatésa alatt {gy kidltandnk al, Abba, 6h Atya! Mindnydjan meg vagyunk valtva, de még nem mind- ajan vagyunk megszentelve.”? Idekivankozik Ravasz Laszlénak a fir elmeztetése is: ,A mi reformatus templomaink azért épiiltek, hogy el- \gozz6k benniik a békéltetésnek beszéde. Sohase hangzik hiéba, mert indig benne maga Isten kér, gyermekeim, békiiljetek meg énvelem!”> Az egyhézi szolgdlat kévetelményei 1. Az abszolut fiiggés ill engecelmesség. Hogy mir6l is van itt s26, léthat- mindjart a Cselekedetek Kényve 16, fejezetéb61. Lukécs itt elmondja, ho- valtoztatték meg misszi6i munkaterviiket a Szentlélek tiltésa (6. vers), ve Isten Alombeli kijelentése kivetkeztében (9. vers). De ezt léthatjuk a 1 20, 24-ben is, ahol Pél ezt mondja az 6t visszatartani akaré efézusiak- k: ,, De semmivel sem gondolok, még az én életem sem dréga nékem csak- elvégezhessem az én futésomat drimmel é azt a szolgélatot, melyet tem az Ur Jézust6l, hogy bizonysagot tegyek az Isten kegyelmének evan- séliumérdi.” Ugyanez 4 gondolat jin el6 az 1 Kor 9, 16-ban: ,Ha az evangé- iumot hirdetem nem dicsekedhetem, mert sziikség kényszerit engem. Jaj gyanis nékem ha az evangéliumot nem hirdetem...” 2. A tovis elfogadésa. Az erdtlenséget — ahogyan a 2 Kor 12, 9-b61 kide- —az Ur szolgajanak azért kell elfogadni, mert Isten dkonémidja szerint 6 ereje a mi erdtlenségiink éltal végeztetik el. Pal példdja mutatja, snayire nem kénny‘ elfogadni ezt a helyzetet. Amde azt is mutatja, By az Urral val6 dialégusban mégiscsak el lehet fogadni. Mint annyi- , most is tigy tinik, hogy Robertsonnak sikeriilt legjobban megérteni a , tévist6l” 52616 periképat. Ime ezt irja a 2 Kor 12, 6-11 alapjén 1853 jus 15-én tartott prédikaci6jéban: ,A magyaréz6k kéziil sokan igazan y éleselmé}iséget fejtettek ki e tOvis természetét illeten, 4m én att6l glek, hogy ez teljesen céljat tévesztette. Val6jaban nem azt kell kutat- ink, hogy mi voli ez.a PAl testébe adott tdvis, hanem azt, hogy miért ad- azt az Isten... Némelyek azt gondolték, hogy ez valami binds hajlam It, ami az apostol felett uralkodott. Masok nyelvhibénak képzelték. fegint masok szembajra vagy a népszertiség mas egyéni akaddlyéra loltak. Am mindez a szellemes sz6rszdlhasogatas id6fecsérlés csu- 87 pan. A tizedik vers a kévetkez6 Altalénos jellegd gondolatra vezet min- ket: hatérozottan felismerhet6, hogy az apostolnak volt valami megpr6- baltatésa, amely rénézve olyan volt mint a tévis és hogy az apostol érven- dezett rajta —nem magén a tvisen, hanem mivel Isten erejében részesiilt s annak segitségével el tudta hordozni a tovist.’4 Hogy Robertson milyen j6l latja a problémét, mutatja a kortérs frésmagyardzat is. A DNTD kiilén excursusban foglalkozik Pal betegségével.> Ezt irja: ,Tovébbra is nehéz kérdés marad, mit kell értentink a testbe sztirt tvisen és a sétén angya- lanak 6kélesapasain. Tobben Pélnak egy betegségére gondolnak (v6: Gal 4,\4 k). Azonban nem lehet teljes bizonyoss4ggal megmondani, milyen betegsegben szenvedett Pal. A Gal 4,15 figyelembe vétele nem kénnyiti meg a probléma megoldését, mivel egyaltalén nem biztos, hogy Pél azzal a mondattal, hogy ,,ha lehetséges volt volna szemeiteket kivajvén nékem adtétok volna” valamilyen szembetegségre céloz. Inkabb az a val6szint, hogy ezek a szavak képletesen (képiesen) értend6k. Sokan gondolnak epilepszidra is, a stan angyaldnak dkélesapésaira val6 utalds azonban egyaltaln nem azt jelenti, hogy itt feltétlenail epilepsziéra kell gondolni. A kifejezésnek lehetséges a sokkal dltalénosabb értelmezése is. Ujabban az orvostudomény ,endogén depressziéra” gondol. Az epilepszia mar az alaptermészet médja miatt sem valészinti: ,A sétan angyalanak dklézése jelentheti az akut depressziv szorongast” (K. Bonhoeffer bei Lietzman). Ez lehetséges. Pél semmiféle kézelebbi leirdsat betegségének nem adja.” Albert Schweitzer a ,Pal apostol misztikéja” (Tibingen 1980) c. munkajé- ban ,epilepszia szerdi rohamokra” (152. lap) gondol. De ezt a megjegy- zést ffizi a mondottakhoz: ,,Ami nem jelenti azt, hogy Pél valdban epilep- tikus lett volna”. Martin Dibelius, Paulus 1951 c. mdivében azt irja, hogy PA] apostol szellemi személyisége érintetlen maradt a testi gyétrelmek- ben. ,Mert az.az ember — irja — aki étven-hatvan évesen ezeket a leveleket frta, nem szenvedett valamiféle kibontakoz6 és szellemi képességeit gyéngit6 betegségfolyamatban és aki eben az életkorban ilyen utazésok- ra, gyakran gyalog, vallalkozni tudatt, az nem lehetett epileptikus.” Sum- ma summarum, itt egy kézelebbr6l meg nem hatérozhats fizikai gyenge- ségr6l van sz6. Ezt kellett az apostolnak elfogadni s 6t dicsekedni ezzel a gyengeséggel, hogy a Krisztus ereje lakozzék benne. A tovisnek ez a hit- ben valé feldolgozésa az egyhazi (lelkészi) szolgélat masik aposteli kive~ telménye. 3. A harmadik kovetelmény az. apostoli aszkézis. Amilyen joga volt Pél- 88 nak a hézassg mellézése, olyan joga nem elfogadni a gyiilekezettél az.el- tartést. Bér volna joga mindkettohéz, a hézassaghoz is, a gyiilekezet eltar- t6 dldozaténak igénybevételéhez is. ,.De én ezek kéziil egpyel sem éltem” (1 Kor 9,15). Tulajdon kezeivel munkélkodott (ACS 20, 33-34). Pal egye- F nesen biiszke arra, hogy senkire sincsen rdutalva és senkitél sem fiigg. } Bar sok féradtsdgot jelentett neki a kétkezi munka (1 Kor 4,11), mégis val- lalta drémmel. Espedig azért, hogy prédikélasaval ingyenval6vé tegye a Krisztus evangéliumat (1 Kor 9,18). Erre az aszkézisre céloz Pal a 9,27-ben js mondvan: ,, Megsanyargatom testemet és szolgéva teszem, hogy amig | masoknak prédikdlok magam valami médon méltatlanné ne legyek.” Pél itt a gérdg sportemberek aszkézisére és tréningjére gondol (WST). Ponto- sabban arra, amir6l_— mutatis mutandis ~ Ravasz Laszl6 besaél egyik, the- ‘oldgus didkok elétt tartott nagyszabasti eléadasaban. ,Harmadik legna- | gyobb dolog, ami a theolégus didkra var, megkezdése egy olyan aszketi- kus életprogramnak, amelyet egész életén kévetni kell. Sokszor emleget- tem, hogy a reformatus lelkipasztor egy protestans szerzetes kell legyen, a szerzetességnek egy evangéliumi személyét valédsitja meg. A szerzetes- ség alapgondolata az, hogy a Iélek uralkodjék a test faldtt, a test teljesen a léleknek szolgaljon. Elfogadhatjuk azt is, hogy ennek hérom megnyilva- nuldsa van, tisztasdg, szegénység és engedelmesség...”* Az egyhézi szolgalat pecsétei 1 1. A gyillekezetek. ,Eikezdjiik e ismét ajénlgatni magunkat? Vagy talén sziikségiink van, mint némelyeknek, ajéniélevelekre hozzétok vagy t6le- -k? A mi ajéniéleveliink ti vagytok, befrva a mi sziviinkbe, amelyet is et és olvas minden ember. Akik fel6] nyilvénwal6, hogy Krisztusnak a i szolgélatunk altal szerezett levele vagytok...” irja Pél a 2 Kor 3, 1 kk- en. Robertson a hely magyardzaténdll - tbbek kézétt — ezt inj. ,Krisztus /héza aban az. id6ben egy nagy testvéri kézdsség volt s ha valamelyik ‘orinthusi keresztyén utazni késziilt Romaba, vagy Galacidba, a piispok fagy a gyiilekezet ajénl6 levéllel létta el, hogy amikor odaérkezik, egy- erre otthon, baratok kézétt érezhesse magat. Pél kijelenti, hogy neki ines sziiksége ilyen levélre, A mi leveliink ti vagytok ~ irja a korinthusi yiilekezet tagjainak.”” Még vilégosaabban kommentalja locusunkat Vic- Jénos: Az apostol mellett sz6lé vilégos bizonyitvany volt maga a ko- inthusi gyiilekezet is. Az 6 életiik tényeire hivatkozhatott: joga van ah- 89 hoz, hogy Sket vezesse, mert hiszen amire eddig eljutottak, azt is az 6 ve- zetésének készénhették...”® - Mir6l tesznek bizonysAgot a gyiilekezetek? 11. Artél, hogy az apostolok nem énmagukt6l alkalmasak a gyiilekezet szolgélatéra, hanem alkalmatos voltuk Istent6l van (2 Kor 35). Azaz.s vo- catio interna emberi igazolsa a vocatio externa. 1.2. Arrél, hogy a keresz- tyén gyiilekezet szolgdlata az ujszévetség szolgélata. Nem a bettié, ha- nem a Léleké (2 Kor 3,6). 1.3. Arrél, hogy az ijszivetség szolgélata dics6- ségesebb szolgélat, mint a haldlnak kobe vésett bettikhéz kétott szolgéla- ta (2 kor 3, 7-8). 1.4. Arr6l, hogy a keresztyén gyiilekezet szolgdlata a Szentlélek szolgélata (17.v.). 1.5. Arrél, hogy a gyiilekezeti szolgélatban nemcsak a gyiilekezet tagjai hanem maguk az Ige szolgai is elvaltoznak dicséségr6l dicséségre az Urnak Lelkétdl (18. vers). Pal tehat pneumato- logiai dimenzidban és nem egyhaztérténeti vagy egyhazszociolégiai di- menzidban latja a gytilekezet szolgélatét. S hogy jl latja, hogy a gyiileke- zetet a Lélek transcendens és mégis immanens impulzusai éltetik, igazol- ja a gyillekezet valosagos élete. A szolgdlatunk nyomén keletkez6, éled6, szaporod6 gyiilekezet szolgdlatunk egyik hiteles pecsétje, 2. A musik pecsét ~ a jelek é csodék. ,Mert nem merek semmit sem sz6lni amit ne Krisztus cselekedett volna ltalam a pogényoknak engedelmes- ségre, sz6val és tettel, jelek és csodak ere dltal, az Isten Lelkének ereje Al tal...” frja Pal a Rm 15, 18-19-ben. Ugyanigy a 2 Kor 12, 12-ben: ,,Apostol- sdgomnak jelei megbizonyosodtak kézéttetek sok ttirésben, jelekben, cso- dakban és er6kben is.” Hasonl6képpen ir az 1 Thess 1, 5-ben: ,,A mi evan- géliumunk tinélatok nem éll csak sz6ban, hanem isteni er6kben is, Szent- Idlekben is...". $ hogy ez nemesak valamiféle énbizonységtétel, igazolja az ACS is amikor arrél ir pl, hogy ,nem kézinséges csodakat cselekszik Is- ten Pél keze éltal” (19, 11 kk). Ezekbdl a bibliai helyekbél vilagos, hogy a jelek és csodak hozzétartoznak Pél apostol misszi6i tevékenységchez, dlta- Iaban apostoli szolgélatahoz. Am, amint a DNTD becstiletesen megjegyzi, a csodatev6 Palnak nem sok szerepe van, s6t semmilyen szerepe sincs @ tradiciondlis, normélis, protesténs palértelmezésben Pedig, amint ara Biichsel nagyon helyesen ramutat, Pal nagyon is lényegesnek létja a jeleket és csodakat, mivelhogy ezek apostolsaganak ismertetéjegyei.!° Ha nem tud- nak csodékat felmutatni ~ irja Biichsel ugyanott — nem volna apostol. A csodak mellé térsulnak a ,jelek” ami Biichsel értelmezésében egyrészt az apostol kitartését (Alloképességét) jelenti a szenvedésekben, mésrészt munkéssagénak eredményeite vonatkoznak, amely eredményeket azon- 90 ban PAl sosem magénak tulajdonit, hanem a Szentlélek exejének (Rm 15,19). A Pal szolgélatat kisér6 jelek és csodak hiteles dokumentaciéi a Mark evangéliuma zérdsorainak, ,Azok pedig kimenvén prédikaléanal mindeniitt, az Ur egyitt munkélvan velék és megerésitvén az igét a jelek Altal amelyek kévetik 6ket.” (16,20). Pal apostol tehat egyéltalén nem tartja mellékes kérdésnek az ige szolgélata szempontjabél, kisérik e jelek az ige- hirdetést vagy sem? Egyiittmunkalkodik veliink az Ur az igehirdetésben_ vagy sem? § hogy itt mennyire nemesak az apostoli idokhiz. ketottjelen- ségekr6l van 26, mutatjak a nagy ébreszt6 igehirdetOk (Wesley, Whitfield, Spurgeon, Moody) szolgélatat kisér6 jelenségek (vo: Wesley Janos napléja. ford. Dr. Czaké Jené, Cogléd). vagy pl. Molnar Maria bensziil6tt, még ma is 616 kortarsainak emléke, hogyan allt el a vihar dithéngése a héborg6 tengeren a Missis hangos, érthetetlen nyelven (magyar nyelven) mondott imadsagéra!!! Egyhazunk ezekr6l a jelekr6l és csodaksél lemondott. ‘Az 1921-es Enekeskényviink 66. szémui piinkésdi énekiink 4. verse s26r61 szora ezt mondja: ,nem kériink Téled sz6lést sok nyelveken, Sem hogy csudat tegyiink betegeken...” Pal apostol arra 6szt6kél, banjuk meg et a racionalizmust és kérjiik vissza a legitim igehirdetést kisér6 jeleket és cso- dkat. Pl apostol pasztoraltheol6giaja ezen a ponton val6sagos kihivas in- tellektualista, tjracionalista, pszichologizAl6, végeredményben eredmény- telen, fejek és szivek felett elszall6 igehirdetéstink szAmara. 3. Az ellenségek. Pal apostol apostoli szolgélatanak pecsétei - barmilyen furesén hangozzék is - ellenségei. Kik voltak ezek? Egyrészt a judaista tani- t6k, ama bizonyos ,més” evangélium hirdet6i, akikkel Pél olyan kemény harcot folytat a Galatékért (vé: Gal 1,1 kk). Masvészt a korinthusi gyiileke- zet egynémely ,pneumatikusai”. Ezek azok ama bizonyos ,felfuvalkodot- tak” akikre tébb helyen is utal Pal az 1. Kor. levélben (vb: 4, 6.18.19. ~5,2 ~ }8,1- 134). Bz.a felfuvalkodottség az oka a gytilekezet partokra szakadésé- nak. A felfuvalkodottség, az ismeret tilértékelésébél ered, tigy ahogyan az a gnosztikusok esetében olyan jéllithats. A felfuvalkodotts4g az okaa gyii- lekezet helytelen istentiszteleti viselkedésének. Ezért kénytelen Pal a legha- ‘térozottabban konfrontalédni a gyiilekezet btineivel, ami annyit jelent mint a gyilekezet felfuvalkodott tagjaival. A felfuvalkodottség azonban nemcsak 4 természetes ember’ biiszkeség - ahogyan Biichsel helyesen rémutat — ha- ‘nem a ttiltengé peumatikus ontudat. A gnosztikusok, a kitlnbéz6 hamis | profétak a felfuvalkodottak. Ok azok, akikkel Pélnak els6sorban kell har- colnia. Ezek a hamis proféték, ezek a magukat profétdnak tekint6 és 91 profétai igénnyel fellép6 pneumatikusok azok, akik kritizéljak Palt 6s ne- hézségeket témasztanak neki (1 kor 14,37) ,ha valaki azt hiszi, hogy 6 pro= féta...”. Ezek azok, akik megkérd6jelezik, van-e egyéllalan valami kéze PAlnak a Szentlélekhez? Ezért irja Pal az 1 Kor 7, 40-ben ,hiszem, hogy ben- nem is Istennek Lelke van”. Idetartoznak, Pal ellenfelei kézé, az emancipalt préfétanék is, akik befedetlen fével imadkoztak és préofétaltak (1 Kor 11,6). Réviden, mindazok a pneumatikusok, akik megengediék maguknak, hogy annakfelette bélcselkedjenek, ami frva van (1 Kor 4,6). A pnumatikus ent- huziazmus (rajongas) tipikus jelensége — irja Biichsel ~ hogy szembeéllitja a Lelket az frassal. Pal a leghatdrozottabb nemet mond a rajongés minden variénsdra. Nemesoda hat ha pneumatikus ellenfelei egyrészt, masrészt rabbinista-judaista ellenfelei mindent megtesznek tekintélye lejarataséra, szolgdlata akadalyozasara. De éppen ezek az ellenfelek, ezek keserdisége, diihe, aknamunkéja Pal igazséganak a pecséte. Jaj volna Palnak, ha rokon- szenveznének vele akar a judaistak, akér a gnosztikusok. Ellenszenviik Pal indirekt igazolésa. Fogcsikorgaté elismerése, Pal a Krisztus titjan jar és nem a felfuvalkodottak vagy torvényesked6k titjin. Tudomdsul kellett vennidk, hogy Pal masképpen gondolkodik a keresztyén szabadsagr6l is, mint 6k, de a feltémadasrdl, a halal utani életré1 is, mint 6k. Ugyancsak mdsképpen. a torvény hasznérél, Altaldban az evangélium és torvény viszonyérél. Pal egydltalan nem hatrélt meg ellenfelei el6tt, hanem szembedllitja veliik azt a tobbet, azt a pluszt, ami az 6 szolgalatat jellemzi ellenfelei buzgolkodasaval szemben. ,,Héberek 6k? En is. Izraélitak 6? En is. Abraham magva é? En is. Krisztus szolgai 6? Balgatagul szdlok, én méginkabb: tbb féradtség, tab vereség, tbb birtén, gyakorta valé balélos veszedelem dltal. A zsidoktél &tszér kaptam negyvenet egy hijén. Héromszor megostoroztak, egyszer megkéveztek, héromszor hajétdrést szenvedtem, é-napot a mélységben téltéttem. Gyakorta val6 utazdsban, veszedelemben folyé vizeken, rablok kézétt, népem kézétt, vérosban, pusztéban, tengeren, hamis atyafiak ki- zott, faradts4gban és nyomorsagban, gyakorta val6 virrasztdsban, éhség- ben és szomjtisdgban, gyakorta valé béjtélésben, hidegben és mezitelen- ségben. Mindezeken til van az én naponkénti zaklattatésom, az ésszes gyillekezetek gondja. Ki beteg hogy én is beteg ne volnék? Ki botrénkozik meg, hogy én is ne égnék? Ha dicsekednem kell az én gyengeségeimmel dicsekszem. Az Isten és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja, aki mind- Srdkké dldott, tudja, hogy nem hazudom. Damaskusban Aretds kirdly helytartéja Orzette a damaskusiak vérosét, akarvan engem megfogni é az 92 ablakon ét korésban bocsstottak le a kofalon és megmenekiiltem kezei ko- ziil.” Ime Pal apolégidja ellenfeleivel szemben. ime az egyhézi szolgélat pecsétei: a legySziitt veszedelmek valésigos sorozata. Ime az egyhazi szol- gilat probéja, mi mindent tudunk kiallani ép elmével a Krisztusért? Logi- Kusan vet6dik fel ezen a ponton a kérdés, honnan van ereje a probatételek kézepette Krisztus kovetének az epyhaz szolgéjanak? Mik az egyhézi szol- galat er6forrésai? Mit felel erre Pal? Az egyhtizi szolgalat eréforrésai 3) ge 1.A Krisztussal val6 személyes talélkozfs. A damaszkuszi élmény Pal szé- [mara egész tovabbi élete és szolgélata szdmésa kiapadhatatlan er6forrés. wveleiben is utal erre, ha néhény mondattal is, mégis érezhet6 nyoma- tékkal. ,,Legutolszor pedig mindenek kézétt mint egy idétlennek nékem is megjelent” (1 Kor 15,8). A WSB magyarézata szerint az.,,cktroma” je- Ientése nem az, hogy ,koraszilétt”, hanem az, hogy ,életképtelen” emb- 1i6, aki abortusz kévetkeztében tavozott el az anyaméhbél. Lelki értclem- ben, a Tarzusi Saul, a gyiilekezet iildéz6je mint apostol még nem volt _életképes”. Ezért volt olyan nagy esemény a Krisztussal val6 talalkozés Ebben a talélkozésban Krisztus val6séggal ,megragadta” Palt (Fil 3,12), az eredeti girdg sz6 (katalambano) értelmében valésdggal ,,birtokba vet- te, lefoglalta” az Ur Palt a maga sz4méra. Ezért nem véletlen, hogy a ko- rinthusi pneumatikusokkal folytatott vitéban, amikor Pél a maga apostoli tekintélyét védi, az egyik legfobb érve ez a kérdés: , Nem léttam e Jézus Krisztust, a mi Urunkat?” (1 Kor 9,1). A Csel 26, 13 k-ben részletesebben. ‘is el6adja a nagy eseményt Agrippa kirdly el6tt: ,.Délben latam az titon kirdly, hogy a mennybél a napnak fényességét meghalad6 vilagossg su- garzott koriil engem és azokat, akik velem egyiitt haladtak. Mikor pedig mindny jan leestiink a féldre hallék sz6zatot, mely énhozzém szél és ezt mondia vala zsidé nyelven, Saul, Saul mit kergetsz engem? Nehéz néked ‘az észton ellen rugédoznod. En pedig mondék, Kicsoda vagy Uram? Es az monda: fin vagyok Jézus akit te kergetsz, De kelj fel és dilj labaidra, [mert azért jelentem meg néked, hogy téged szolgava és bizonysagea ren- ideljelck ugy azokban amiket léttél, mint azokban amikre nézve meg fo- ok neked jelenni...” Itt vilégosodik ki, miért frhatja az 1 Kor 9, 26-ban: En azért tigy futok, mint nem bizonytalanra, gy viaskodom mint aki 1em levegét vagdos.” fs miért a Fil 3, 14-et mondvan: ,Egyet cselekszem. 93 Azokat amelyek hatam mégétt vannak/ egész farizeusi multamat/ elfe- lejtvén, azoknak pedig melyek el6ttem vannak/ apostoli teend6im/ ne- kik délvén, célegyenest igyekszem az Istennek a Krisztus Jécusban onnan feliilrdl-val6 elhivasa (!) jutalméra.” Megallapithatjuk tehét ezen a pon- totn, hogy Pal apostol ,pasztordltheol6gidja” tiikrében az egyhazi (lelké- szi) szolgdlat egyik kimerithetetlen er6forrasa a Krisztussal val6 talalko- zs élménye, a Krisztus Altali megragadottsdg. 2. Az egyhézi szolgalat mésik ilyen (rejtett) erdforrdsa az extézis, a Krisztus Altal nyert ,elragadtatas”. ,,Ratérek a ldtomsokra 63 az, Urnak ki- jelentésire.” — irja a 2 Kor 12, 1 kk-ben. ,Ismerek egy embert a Krisztusban, aki tizennégy évvel ezelétt, ha testben é nem tudom, ha testen kivill é nem tudom, az Isten tudja, elragadtatott a harmadik égig. Es tudom, hogy az az ember ha testben 6, ha testen kiviil é nem tudom az Isten tudja, elragad- tatott a paradicsomba és hallott kimondhatatlan beszédeket, melyeket nem szabad embernek kibeszélnie...” Pélnak e valloméséhoz a DNTD a kévetkez6 magyarézatot fizi: ,,Az itt emlitett latomasok és kijelentések nem azonosak Krisztus Damaszkusz hataéréban adott kijelentésével, mely Pél apostolsagét alapozta meg, hanem extatikus élményr6l van itt s26, me- lyek csak az 6 szdméra, személyes volt jelent6sége. Olyasmi e2, mint a nyelvekensz6lés extatikus imadsdga, mely dsszekiti ugyan az imadkoz6t Istennel, a gyiilekezet sz4mara azonban érthetetlen marad (1 Kor 14,2). Ezért Pél sohasem hivatkozik ezekre a tapasztalataira, akkor sem, amikor tigy lép fel a gyiilekezetekkel szemben, mint azok apostola vagy Ielki aty: ja. Itt is csak azéct hozakodik elé ezzel, mert kikényszeritik belle ellenfelei. Amit itt Pél tapasztalt, az egy extatikus élmény, elragadtatds a harmadik égig, a paradicsomig.” Schlatter szerint a ,tizeanégy évvel ezelott” megie- Jélés mutatja, hogy ez az esemény milyen mélyen bevésédstt az apostol emlékezetébe, azonban azt is, hogy milyen ritkén volt ilyen tapasztalasban része az apostolnak. Pal, amint a 3. és 4. versek mutatjak, nem is tud rac: ondlis, logikus magyarézatot acini erre a jelenségre. Nem tudja maga sem, miis trtént valoban? Lelke kilépett a testébdl vagy egész személye ragad- tatott el a harmadik égig? A titkot réhagyja Istenre. Tapasztalatat igy fog lalja dssze: ,hallott Kimnondhatatlan beszédeket". Pélnak ez az élménye a profétak eszkhatologikus - pneumatikus élményéhez hasonl6, Semmi ké- ze sincs azonban az Urral.valé misztikus egységéhez. Ez egy egyszeri, sui generis élmény. Figyelemremélts ~ irja a DNTD — hogy Pal itt egyéltalén nem emltti a Damaszkusz el6tt atélt élményét. Nem, mert az masfajta ki- 94 jelentés volt. Ott Krisztus mint Ur, mint Isten Fia jelentette ki magat Pal- nak, s ezzel megalapozta hitét és apostoli elhivatasét (Gal 1,15 k). Az elra- gadtatés azonban olyan kegyelmi ajindék, ami médr a hivé é apostoli szolgélatban alls Palnak adatott. Ami tehat el6feltételezi a damaszkuszi él- ményt. A damaszkuszi kijelentésnek a forméja is més, mint az elragadta- tésnak. Ott Krisztus j6n kézel Palhoz, a mennyei vilég hajol le a fldhéz, Itt Pal ragadtatik el a harmadik égig. A két élmény mas és més szinten jét- sz6dik le. A lényeg a mi szempontunkbél mindenesetre az, hogy az elra- gadtatas ha nem is tartozik hozz Pal hitének alapstrukturdjéhoz. (Dibeli- us, Paulus und die Mystik, 1941), mégis olyan maradand6 emléke volt Pal- nak, hogy tizennégy évvel késObb is er6forrést jelentett sz4méra a korint- husi grasztikusokkal vivott kizdelemben. 3. Az egyhazi szolgdlat harmadik et6forrésa Pél apostol sz4méra a Krisztussal ual6 misztikus egység (Unio mistica cum Christo). A Krisztussal valé tartés kapesolatnak (locus classicus a Gal 2,20, hasanl6 utalésok: Fil 1, 20-21, - Gal 6,14, - Rm 15,18) Pal életében nagyobb hatasa van, mint az egyes kijelentéseknek és elragadtatésoknak. A kéziss6g —frja Bilchsel ~Jé- zus és Pal kéz6tt nem egyszertien hitk6zésség csak, hanem , jelenlétkézis- 86g” (286. lap). Ebb6l a kézdsségb6l érthet6, miért beszél Pal a2 Kor 3, 18- ban az Ur dics6ségének ,,visszatiikrozésér6l”? (vo. UF) azért, mert az Ura fény, a véle kexisségben 616 hivé ember pedig a tiikér, aki a fényt felveszi és vissza is veri. § innen magyarazhat6 a hiv6k ,elvaltozsa” is. S hogy ez a kézisség, ez a misztikus egység Krisztus 6 Pal kézott nem abrénd csu- pan, hanem val6sdg, az megmutatkozik Pal gytilekezeti munkéjaban. Pal | Korinthusban nemesak elméletileg, hanem tettekkel bizonyitotta, hogy Krisztus benne lakozik (2 Kor 13,3). $ ezért s26lifja fel ket is, éppen ebben a tekintetben Snvizsgdlatra ,Jézus Krisztus bennetek van 6?” (13,5) Ezt a isztikus egységet fejezi ki Pélnak az a bizonysAgtétele is, melyet a 2 Kor 4, 10-11-ben olvasunk: ,Mindenkor testiinkben hordozzuk az Ur Jézus ha- alat, hogy a Jézusnak élete is léthat6 legyen a mi testiinkben. Mert mi, kik éliink, mindenkor haldlra adatunk a [ézusért, hogy a Jézus élete is lat- 6 legyen a mi halandé testiinkben.” Itt vélik vilégoss4, iniért és hogyan lenthet kiapadhatatlan er6forrast az egyhézi szolgdlattal egyiittjar6 szen- edésekben a Krisztussal valé misztikus egység? Ime azért és tigy, mivel \ogyan Robertson frja e hellyel kapcsolatosan: ,Az apostolok a maguk zenvedéseiben Krisztus halélénak megismétlédés¢t, a hihetetlenséggel watéros szabaduldsainkban az 6 feltémadasénak megismétlédését lét- ték.’!? Hasonléképpen Victor Janos is a kévetkez6ket ffizi locusunkhoz: »Szenvedéseivel egyiitt arrél is beszdmol az apostol, hogy azok sohasem tettek kart benne. Meg tudott birkézni valamennyivel. Le nem teperhették, munkéjét meg nem akaszthatték. Mert ,Jézus haléldval” egyiitt ,,ézus éle- tét” is magaban hordozta... S6t abban a tudatban tekinthet vissza az. apos- tol mindenre, amit el kellett szenvednie, hogy abbél fakadtak életének eredményei...’’ Itt lesz vilégossd, hogy a Krisztussal val6 kézisség szen- vedéskizisség, aminek azonban megvan az tidvtérténeti értelme, Krisztus életének abrézolésa szolgéi életében (vé: Fil 1,20 — Fil 2,17 - Kol 1,21). Ezt jelenti a ,Krisztusban lenni” (A. Schweitzer). Az egyhazi szolgdlat paradigmaja Az elmondottak utan felvet6dik a kérdés, hogyan valésultak meg, meg- valésultak-e és egyéltalan megvalésithatok-e a gyiilekezeti (egyhazi)szol- gilat elvi szempontjai? A kérdésre az ACS 20, 17-38 adja meg a vélaszt Aza bibliai részlet, melyet réviden igy szoktunk megeimezni ,PAl bticsija az. efézusi gyiilekezet véneit6l”. Az frasmagyarézat (Jub. Kommentar, U. Smidt, DNTD, WSB) azért tartja kiiléndsen is értékesnek ezt a periképat, mert ez az egyetlen példa az UT-ban arra, hogyan beszél Pal apostol ke- resztyének eldtt (mai fogalmaink szerint egy presbiteri konferencin). Bar maga a beszéd - mondja az frésmagyardzat — Lukacs mesteri kompozicié- ja, tartalmilag azonban nagyon is jellemz6 Palra. Ez a részlet ~ irja Udo ‘Smidt - nyugodtan lehetne egy részlet Pél valamelyik leveléb6l. Nyelveze- te, gondolatvezetése sok rokonségot mutat azzal, amit az apostol a levele- iben (pl. a 2 Kor. levélben) elmond a maga szolgélatérdl, a gyiilekezetért hordozott felelosségér6l és az. 616 keresztyén gyiilekezetben meglev6 ki- sértésekr6l. Az Apostolok Cselekedeteir6l frott kinyv keretében Lukécs e beszéd kézlésével példét ad arr6l, ,hogyan erésitette és tanitotia Pél a ma- ga gyiilekezeteit.” Annak ellenére, hogy itt nem egy mai értelemben vett »Byiilekezeti lelkipasztor” jellemzi a szolgdlatat, hanem egy éppen titon 1é- V6 misszionérius, mégis tanuls4gos lehet ez a részlet a mai ,méltatlan bar de elhivott” gyiilekezeti szolgék szAméra, mivel a vilégmisszionérius Pal itt a maga hérom éven at tart6 gytilekezeti szolgélatar6l beszél. Nyugod- tan tekinthejiik tehdt perik6pankat a gyiilekezet (egyhézi) szolgélat bibliai — apostoli paradigmajénak. Ms szavakkal, a gyiilekezetben val6 pésztori magaviselet (18. vers) modelljének. Ne tegyiink mést azért az alabbiakban, 96 csak menjiink versr6l versre, s6t szinte sz6r6l sz6ra, keresvén a pali érte- lemben vett gyiilekezeti szolgélat ismertet6jegyeit! 1. Periképank tiikrében a gyiilekezeti szolgdlat ,az Urnak” végzett szolgdlat. Tehat nem emberi elvardsok, vagyak, kivansagok kiszolgélasa, hanem Jézus Krisztusnak végzett személyes szolgalat. Ami azt is jelenti, hogy a mi szolgalatunk éltal maga Jézus Krisztus kivan szolgélni. Szolgé- latunk méroéje tehat nem az emberek jétetszése vagy nemtetszése, hanem maga Jézus Krisztus. A gyiilekezeti szolgélat legfontosabb szempontja nem a szolgélat ,gyiilekezetszerdsége”, hanem a szolgélat ,krisztussze- risége” (Ur-szerGsége). Ez azért olyan fontos, mert az Urnak végzett szolgdlattal az Ur tervét, szandékat, akaratét kell megvalésitani. ,Szolgal- van az Urnak...” mondja Pél s ezzel arra ad példét, miben kell lassuk szolgélatunk értelmét, nagyszertiségét, kivaltsagossagét, rendkiviliségét. 2. Periképank masik nagy figyelmeztetése szerint azonban egyaltalan nem mindegy, milyen lelkillettel végezziik ezt a szolgélatot. Felfuvalko- dottan, g6gésen, biiszkén — avagy ,,teljes alézatossdggal”? Pal szerint a szolgélatunk csak akkor krisztusszerd, ha azt teljes alézatosséggal (=sze- rénységgel) végezziik (2 Kor 11,7, ~ Fil 4,12). Ami azt jelenti, hogy Pal nem lépett fel igényekkel, készen volt ,ingyen” hirdetni az evangéliumot, tudott megaldztatni is, azaz elfogadnia sztikés anyagi korilményeket is. Nem haborodott fel ezen. Nem ment el a kedve az Urnak val6 szolgélat- tél, Minden helyzetben igent tudott mondani az Urnak. 3. Pal apostol példat ad arra nézve is a maga gyiilekezeti szolgdlataval, hogy a gyiilekezeti szolgélattal velejérnak a kénnyek (sok konnyhullatés kézt—frja a 19/b-ben). S itt nyilvan nem a gyiilekezeten kiviili ellenfeleire torténik célzés, hanem azokra, akik a gyiilekezeten belil illeték kritikaval 6t, szegiillek szembe rendelkezéseivel (vé: 31. verssel, a Kor 2-el és a Gal 4,19-val). 4, Pal apostol példat ad azonban arra is, hogy a kiils6 ellenségek akna- munkgja ellenére is lehet dldéssal végezni a gyiilekezeti szolgdlatot. ,Sok kisértés” kézdtt. A WSB szerint itt azokra a ,nyomortisigokra”, er6feletti terhelésekre és kétségbeesésekre kell gondoljunk, meléyekr6l Pél olyan nyfltan beszél a 2 Kor 1, 8 kk-ban. 5. Pél apostol szolgdlata péida lehet a vonakodas nélkiili gytilekezeti szolgalatra: ,Semmit6l sem vonogattam magam ami néktek hasznos...” S hogy ez mit jelent, vildgosan megmondja az. Istenhez valé megtérés és a Jézus Krisztusban valé hit prédikalésat (,hirdessem néktek”). Ami azt je- 97 Pal minden alkalmat kihasznéllt az. ,intésre”. Valoban felvigyazéja volt a gyillekezetnek. 10. Pal efézusi szolgdlatanak még sok tovabbi részletét lehetne emliteni (Onzetlenségét, Isten ,,teljes” akaraténak hirdetését, térdre esve mondott imédsagat a gyiilekezet véneivel egyiitt...) de még csak egyet emeljtink ki, Pal apostol gyiilekezeti szolgélataban is nyitott maradt a Szentlélek vezetése szdméra (22 vers), Engedelmeskedett a Lélek vezetésének. Vagy ahogyan 6 mondja ,kényszeritésének”. Ezért tudta, mikor kell elmenni és hova kell elmenni. Ezért tudott ellenallni a szeretet megejt6 kérlelésének, az emberi indulatoknak. Ezért nem féltette az életét. Ezért tudta a szolga- latat elobbrevalénak tartani még az életéné! is. Pélnak ez a ,mobilitésa” valésdgos kihivés minden tradicionalizmussal, konzervatizmussal, kom- fortstabilitassal szemben. Orok felkialtejel, az Ur Jézustl vett szolgalatot (futésunkat) csak drmmel szabad, csak drémmel érdemes végezni. $ itt jelenik meg tira a nagy paradoxon: a gyiilekezeti szolgélat egyrészt Kénnyhullatés, masrészt Ordm. Ezért (thatta a 2 Kor 6, 1 kk pasztordleti: kajéban tébbek kézétt ezt a jellemzést magar6l és tarsairél: ,Mint banké- d6k, noha mindig érvendez6k.” lenti, hogy Pal els6 szdmi gyiilekezeti feladaténak tekintette a nyilvanos prédikélést. Masrés2t azonban azs, hogy prédikdlasa nem valamiféle Alta- anos , Istenr6l sz6I5 beszéd” volt, hanem a leghatérozottabb megtérésre hivas és a Krisztusban valé hitre segités. 6. Pél apostol gyiilekezeti szolgélata példaadé azonban a tekintethen is, ahogyan ésszekapesol6dik nala a prédikélés és a tanitds. A gyiilekezet ta- nitésa nem fiiggeléke a gyiilekezeti szolgélatnak, hanem a prédikel ikertestvére. Végeredményben maga is igchirdetés. Csak amig a prédik4- lasban inkabb a proklamativ elem hangstilyos, a kihirdetés, a kézhirréte. tel, a Krisztus gy6zelmének nyilvénossagra hozatala, addig a tanitésban az explicatio, a kifejtés, a megmagyarazés a lényeg. A meghirdetett ké- riigma idvtorténeti dsszefiiggéseinck megvildgitasa, elmélyitése. Ez az explicativ elem jellemezte Pal ,igehirdetését” is, de még inkabb hazan- ként végzett tanité munkéjét. 7. Pél apostol gyiilekezeti szolgdlata maradand6 figyelmeztetés atekin- tetben is. mennyire hozzAtartozik az. igehirdetés és tanitas szolgélatshoz a pasztoréci6, a lelkigondozas is. Erre utal a ,nyilvénosan és hazanként” kifejezés a 20. versben. Kalvin e vers alapjin a kvetkez6ket frja a Csele- kedetek Kényvének kommentérjéban: Nem azért rendelt az Ur paszto- rokat, hogy csak a gyiilekezetben tanitsak, hanem hogy az egyeseket is gondozzak, a tévelyg6 juhokat bevigyék az akolba, a betegeket é gyen- géket gondozzék és gydgyitsak... Ezért nem mentheté azoknak hanyag- Jegyzetek: sdga, akik azt hiszik, hogy a hetenkénti egy tanitdssal 1 Kételességiiket le- 3 Biichsel im. 237 réttdk és a tobbi id6t nyugodtan, tétleniil tolthetik...” 2 Robertson im. 217 8. Pél apostol gyiilekezeti szolgdlata paradigméja a gytilekezeti lelkész 3 Korbain L227 diak6niai feleldsségének is. ,Mindenest6l megmutattam néktek ilymd- 4 im 27 don munkélkodva kell az erétlenekr61 gondot viselni és megemlékezni az. 5 DNID Band 3, 249 Ur Jézus szavair6l, Jobb adni mint venni” (35. vers). 6 Korbén Il, 23-24 9, Pal apostol gyiilekezeti szolgélata paradigméja az el6relats, a holna- 7 Robertson im. 183 pot is elrendez6 szolgilatnak. Ezért motivalja a presbitereket (episzkopo- 8 Romai- H1I-Korinthusi levél. Elmélkedések, 160 9 DNTD Band 3,251 szokat=felvigyéz6kat) a gyiilekezetrél val6 gondviselésre kiilndsen is a tévtanitokkal szemben. Itt ismét a sajét példgjét adja elgjiik mondvan: Azétt vigydzzatok, megemlékezvén arrél, hogy én hérom esztendeig éj- jel és nappal meg nem szdintem kénnyhullatassal inteni mindenkit.” Azt is mondhatjuk e vers alapjan, hogy Pal apostol gyakorlati theol6gidja sz tint a gyiilekezeti szolgélat ,nonstop” szolgélat. Pal szdmara egyszertien ismeretlen volt a ,,hivatalos 6ra”” fogalma. Pélt barmikor lehetett zavarni. 10 Baichsel im. 340 Balazs Dénes, Pépua Uj Guinea, Budapest 1976, 269 12 Robertson im. 193 13. Vietor im. 165 14 Die Apostelgeschichte 15 CR 76,462 98 99 . 10.§. PAL APOSTOL GYAKORLATI THEOLOGIAJANAK LEGFOBB TANULSAGA Iroxialom: Budai Gergely, A gyakorlati theologia alapelve az Ujtestamenturnban Debrecen 1925, - Paul Feine, Theologie des Neuen Testaments, Leipzig 1922. ~ Fried- rich Biichsel, Der Geist Gottes im Neuen Testament, Gitersioh 1926, ~ Guinther Born- Jamm, Paulus, Berlin 1969. ~ Christian Schitz, Einfihhrang in die Pneumatologia, Darmstadt 1985. Leonhard Goppelt, Az Ujszovetség theologisja 2, 102 k Budai Gergely professzorunk mar 1925-ben megjelent ,,A gyakorlati theolégia alapelve az Ujtestamentumban” c. igen értékes magéntandri dolgozataban nyomatékosan figyelmeztetett a pneumatologia ekkléziasz- tikai jelent6ségére. ,Az egyhazban a Szentlélek munkalkodik azaz a meg- dics6iilt Krisztus, aki Lelkének kitiltése dltal megbizonyitotta, hogy bir- tokaban van teljes hatalménak, amelynek kézzel foghaté kifejtésére terré- numul az © Szent Lelkének dj teste gyanant hozta létre az egyhazat, melyben ott van... az egyhézat a benne él6 Szentlélek vagy Krisztus altal pheumatikus természetflétti er6k hajtjak ét, ezek hozték létre, ezek is tartjék fen...” (27. lap). Ebb6I kovetkezGen: ,,A Krisztus igazi tanitva- nyainak kotelességiik arra tirekedni, hogy az egyhdzban mindig a Krisz- tus Lelke legyen az uralkod6...” (25. lap). Ugyanesak 6 idézi Werle pro~ fétikus figyelmeztetését: ,,A keresztyén egyhaz a Lélek hatésa folytan jott Iétre. Minél ritkabban szokték ezt manaps4g tudomésul venni, andl in- kabb fontos, hogy figyelmeztessiik erre az embereket” (24. lap) Budai Gergely felismerései profétikus felismeréseknek bizonyultak. Igazolja ezt a szizadunk mésodik felében tamadt pneumatologiai ébredés a keresztyén theolégia térténetében.! Igazolja Barth Kéroly felelete Billy Graham eme kérdésre, mi lesz szerinte a kévetkez6 hangstily a theolégi- ban? , Habozés nélkiil valaszolta, a Szentiélek” irja Billy Graham ugyan- esak a Szentlélekr6l sz6lé kényve eldszavaban? Igazolja Bohren témér diagndzisa. ,A gyiilekezet Szentlélek nélkiil csak agonizal, jobb esetben vegetal, de nem éltet...”? Legmeggy6z6bben igazolja Pal apastol gyakor- lati theolégiajénak vizsgélata. Pal apostol gyakorlati theolégiajanak sok értékes figyelmeztetése ké- zétt a legfontosabb figyelmeztetés az, hogy Krisztus egyhaza étetének és szolgélatanak az alapfeltétele, a conditio sine qua non a Szentlélekkel va~ 101 16 kapesolat. Az egyhéz.élete és szolgélata azon all vagy bukik a vildg- ban, mi korményozza, mi szabdlyozza az egyhéz életét és szolgSlatét? A logika? A taktika? A jog? A szervezés és vezetéslélektan? Avagy a Szentlélek? Pal apostol gyakorlati theolégidjénak legfobb tanulsaga az, hogy a Szentlélek jelenléte, vezetése, ihletése, vigasztaldsa és vildgossaga exisztencidlis sziikség Krisztus egyhéza szdmara. Mutatja ezt az a2 egy- szerd statisztikai tényéllds, melyre Goppelt hivja fel figyelmiinket USZ-i theolégidjaban, hogy tigymond: ,Eltekintve Lukacst6l egy djszévetslgi szer26 sem utal olyan stirdin a PNEUMARA mint Pal. Igaz, hogy egy sor helyen ezzel az ember lelkére gondol (Rm 1,9 - 8,16, ~ 1 Kor 2,11, ~ 53, 7,34 ~ 2 Kor 2,13, ~ 7,1. ~ Fil 4.23, ~ 1 Thess 5,23, — Filem 25), messze nyoméan azonban az Isten Lelkére...”* Erre figyelmeztet Feine is a Pél apostol személyérél és tanitésérél frott fejezetben: ,,Az UT-i prédikétori hivatal ,A Lélek szolgélata”, mely Szentlelket kézvetit a hivoknek (2 Kor 3,8). A gyiilekezetet az apostol ,Krisztus levelének” nevezi, ami az é16Is- ten Lelkével az emberi szivekbe iratott (2 Kor 3,3). A judaizdldsra hajl6 galatak el6tt Pél a maga misszi6i igehirdetésére utal s azt kérdezi, vajon a torvény cselekedeteibél kapték e a Lelket, avagy az 6 igehirdetésére fel- el6 hitbol? (Gal 3,2) A keresztyének, zsid6k és pogdnyok, szolgaék és s2a- badok egy Lélekben egy testté kereszteltettek meg s egy Lélekkel itattat- tak meg (1 Kor 12,13). Pél a Szentlélek kozésségét kivanja a gyiilekezet- nek (2 Kor 13,13). Pal levelein végigvonul az a szemlélet, hogy a lelki ajandékok valésdga a karakterisztikus ismertet6jegye a gyiilekezetnek a nemkeresztyén vilégban.”> Megéllapithatjuk tehat, hogy Pal apostol gya- korlati theolégidja szerint a Szentlélek teszi a gyiilekezetet gyiilekezetté. Azaz a Krisztus testévé (1 Kor 12,13). Ebb6l kvetkez6en a Szentlélek ko- isségét nélkiiléz6 gyiilekezet dlgyiilekezet, halott gytilekezet, mely ago- nizél, legjobb esetben vegetal, amint arra mar fentebb is utaltunk (vb: 3 fejezet). Tehat képtelen feladatai betéltésére. Nem tud Isten munkatérsé- va lenni Isten dics6ségénck és orszdga eljévetelének szolgélataban. Al apostol gyakorlati theol6gigja szerint ugyanis az egyhéz.(=gyiileke- zetek) alapvet6 kiildetése a vilagban — Isten orszdganak hirdetése, sot reprezentélésa. Pal theoldgiai gondolkodasaban a Basileia thou Theou sokkal nagyobb szerepet jétszik, mint gondolndk. Az a felfogas, hogy ,Is- ten orszdga” Jézus igehirdetésének volt csak a vezérszélama, Pélndl azon- ban a Krisztus evangéliuma lép az Isten orszdga téméja helyére teljesen téves és felszines vélekedés. Egyrészt azért, mert Krisztus evangéliuma 102 Isten orsz4gét, annak érdmbirét jelenti Pélnél. Masrészt azért, mert a Pal- ra vonatkoz6 feljegyzések is, de maga Pél apostol direkt nyilatkozatai is, bizonyitjék, milyen kézponti szerepet jatszott Isten orsz4ga Pal apostol gondolkodaséban és igchirdet6i-tanit6i-apostoli munkéssdgaban. Tlyen erre vonatkoz6 direkt feljegyzések taldlhatok a Cselekedetek Kényve utols6 fejezetében. Az egyik a 23. versben: , Kittizvén tehat nekik egy na- pot, eljvének hozza a szallasara tobben, kiknek nagy bizonységtételle! sz61 vala az Isten orszdga fel6l...” A mésik a 31-32 versekben: ,Marada Al két esztendeig az 6 tulajdon bérelt széllésén és mindazokat befogadja vala, akik hozzé menének, prédikalvan az Istennek orszdgét és tanitvan az Ur Jézus Krisztus fel6l val6 dolgokat teljes batorsdggal, minden tiltés elicit.” Ezek a feljegyzések teljes dsszhangban vannak a 19. fejezet 8. versében olvashatokkal: ,Bemenvén pedig a zsinagégaba (ti Pél) bator- séggal sz6l vala, harom hénapon at vetckedvén és igyekezvén meggyOzni az Isten orsz4géra tartoz6 dolgokrél.” Ugyanigy a 20. fejezet 25. versé- vel, mely szerint maga Pal is a2 Isten orszéganak hirdetésében latta pré- dikéldsdnak lényegét: ,is most tudom, hogy nem latjétok tobbé az én or- cémat ti mindnyéjan, kik kéz6tt éltalmentem, prédikalvén az Istennek or- szdgat.” Az Isten orsz4gérél s26lni annyitjelent tehat mint a ,Jézusra vo- natkoz6 dolgokrél” (evangélium) széIni. Helyesen vette tehét észre s fo- galmazta meg a tényéllést Origenesz mondvan ,Jézus maga a megteste- siilt Isten orszéga’’® Isten orsz4ga Pal apostol theol6giai és igy gyakorlati theol6giai gondolkodésanak a néz6pontja. Isten orszdga fell itéli meg a gyiilekezet életének eseményeit. Az étkezési tOrvényekkel sokat bajlédo Keresztyéneknek ezt frja: ,Az Isten orszaga nem evés, nem ivés, hanem Igazsdg, békesség és Szent Lélek dltal val6 drém, mert aki ezekben szolgal a Krisztusnak, kedves Istennek és az emberek elétt megprobalt” (R, 14, 17-18). A felfuvalkodott korinthusi gnosztikusokat igy figyelmezteti: | Nem beszédben all az Istennek orszaga, hanem erdben.” (1 Kor 4,20) ‘A keresztyén szabadsdgot félreértdknek ezt a kijozanit6 kérdést teszi fel: _Avagy nem todjétok 6, hogy igazségtalanok nem rdkélhetik Istenntek Srszdgat?” (1 Kor 69) Majd igy folytatja: .Ne tévelyegjetek, se parézndk, se bilvanyimadok, se hizassagtdr6k, se pulyék, se férfiszapldstt6k, se lo- 6k, se tehetetlenek, se részegesek, se szidalmaz6k, se ragadoz6k nem Oro: kélhetik Isten orszagat.” (uo) A feltimadasr6l sz6l6 fejezetben hasonl6- Képpen sail. ,Azt pedig allitom atydmfiai, hogy test és vér nem Orokol- heti Isten orszagat” (1 Kor 15,50). Ugyanigy a cégéres biinds6krél a Gal 5, 103 2i-ben igy fr: ,akik ilyeneket cselekszenek, Isten orsz4génak Ordkései nem lesznek...”. B néhany idézet is vilagosan bizonyitja, milyen dént6 szempont Pél apostol dlldsfoglalésaiban az Isten orszga. Ezért allithatjuk fel tételiinket, Pal apostol gyakorlati theol6gidjaban az egyhéz életének -végs6 norméja Isten orszéga. Az egyhéz feladata Isten orszgénak képvi- selete, proklamélasa, vardsa, elOkészitése. Ezért van sziiksége az egyhaz- nak a Szentléiek kizOsségére. Kézelebbr6l azért, mert ,,rem beszédben All az Istennek orsz4ga, ha- nem er6ben.” Azaz az egyhaz Isten orszdga exejének reprezentansa kell legyen. Azé az er6é, mellyel Isten emberei parancsolni tudnak a tisztéta- lan léleknek, tigy ahogyan azt tette Pal pl. Filippiben (ACS 16,17) vagy Efézusban (19, 11 kk). Azé az er6, mellyel Isten szolgai le tudjék rontani azokat az. erdsségeket (okoskodasokat), melyek Isten ismeretet dltal emel- tettek és foglyul ejthtenek minden gondolatot, hogy engedelmeskedjék a Krisztusnak 2 Kor 10, 3-5). Azé az er6é tehat, melynek hatéséra megval- tozhat a hitetlen ember gondolkodésa, érziilete és akarata és ennek kovet- keztében erkélcsi magatartésa is. Isten orszganak ereje tehét nemesak 6r- dgdz6 er6 (megszabadités valamitél), hanem uijéteremts er6 (felszaba- dités valamire). De még tovabb kell menjiink, s azt is meg kell monda- nunk, hogy Isten orszagaénak ereje kereszthordozasra, szenvedésre is ké- pessé tevé er6. Pal apostol Klasszikus fogalmazésa szerint ,minden” élet- helyzet (megalaztatas é b6vélkédés, jéllakis é éhezés) elviselésére ké- pessé tevé eré (Fil 4, 13). Az egyhdz feladata ebben a vildgban, a Jézus Krisztus két eljdvetele kézétti iddben Isten orszdga emez erejének, az or dégiz6, az életiormalo és kereszthardozé erének a reprezentélasa, s6t kézlése a kériildtte 616 embervildggal. Ezért nem nélkiilézheti a gyiileke- zet a Szentlélek kozésségét. Pal apostol gyakorlati tehol6gidjénak a ma is aktuélis kérdése, mikor je- lenik meg a Szentléleknek ez az ereje (=Isten orszaganak ereje) az empiri- kus egyhdz életében és szolgalataban? Ha nem jelenik meg, miért nem jele- ‘nik meg? Mivel olthatja meg az egyhéz Isten Lelkének munkajat? (1 Thess 5, 19). Erdemes felidézni ezen a ponton a’ reformétus irésmagyardzat & prédikéciétorténet klasszikusainak vélekedését. Czeglédy Sandor ezt ij WA kévetkez6 négy vers (1 Thess 5,19-22) a Lélek ajandékaira vonatkozik, Akkor ezeknek gazdag kidradésa jellemezte a gyiilekezetck életét, nem ‘igy mint manapsag. Ma, amikor nagyon sokszor egy , mélyhatott” keres2- tyénséggel van dolgunk, alig tudjuk elképzelni a gyiilekezeti életnek azt a 104 forrésagat, mely a kévetkez6 intésekbél latszik. A Lélek mdkédése, mint més gyiilekezetekben, szokatlan és felttiné, talan éppen eksztatikus jelen- ségekkel jarhatott egyiitt és bizonydra voltak némelyek a gyiilekezetben, akik ezeknek \éttén htvés, kritikai 4lléspontra helyezkedtek. Kiiléndsen ezeknek sz6l az intés, a Lélek tiizést meg ne oltsatok (19. vers). Hadd fejtse ki tisatité, melegits, megvilagosité erejét...’” Ravasz Laszl6 1929 piinkosd- jén — tobe kézatt — igy prédikélt: ,,A Lelket meg ne oltsétok. Mennyire sz6l ez.az.ige azoknak, akik prédikalnak. El ne vesszen bizonysdgtetelink- béla Lélek ereje. Hiszen Krisztust meg lehet dlni és Istent el lehet drulni, ha rosszul prédikélnak réla, ha hidegek, ha unalmasak vagyunk, ha Jelktink- bél nem érad és nem gy tit sajat személyes hitiink. A lelket meg ne oltsitok S761 ex az egyhaz minden tényezéjének. El ne rejtsétek Istennek a Lelkét akér adminisztréci6ba, kozjogi érvényesiilésbe, e vildg szerint val6 hatal- maskodasba. Meg ne oltsétok a Lelket se cereméniaval, se onkénnyel, se emberi kitaldlassal... sajét magatok 4rnyékaval. Meg ne oltsdtok a Lelket, sz6l a parancs minden egyhazhoz, ne sértsétek és ne guinyoljatok egymast, ne tartsatok karhozottnak aki més hitet vall, apr6 dogmatikai amyalatokért ne igyekezzetek kitagadni egymést a szentek egyességébl, a Krisztus sze- relmébol, mert az egyhaznak az art legtbbet, hogy egyik része megtagadja a mésikat, egyik piispoke kitkozza a mésikat, sellenegyhazak, ellenpapak ‘s ellenconciliumok viaskodnak egyméssal. Art azért, mert olyan ember alig ey van aki a két kérhozatds kéziil egyiket sem hiszi, sok elhiszi az egyiket, sok a mésikat, a legtébb mind a kettdt s egészen elfordul Krisztustol egy- mast dorongol6 szolgai miatt...”* — Foglalkozik a probléméval a magyar reformétus igehirdetés torténetének mésik éldott alakja, Szabé Imre fasori lelkipasztor is. 1937 tavaszin magyarazta végig a gyiilekezetben a Thessa- onikai leveleket. Az 5,19-20 alapjan mondott prédikacisjaban - tbbek ko- zit ~ ezt mondja: ,,...mi a templomba a Szentlélek ihletéséért jéviink... Mir6l vehetfik észre, hogy meg van oltva a Lélek a gyiilekezetben? Ha bt- neinkrél nagyon Svatosen, nagyon tapintatosan, nagyon Keriilgetve esik 576, Ha nem érezted még talalva magad... Ha nem fogott el még valami hi- ‘vas, valami bens6, kényszerit6 ellendllhatatlan dsztinzés: mas életet kelle- ne élnem, mint amilyent élek, akkot ott a Lélek meg, van oltva. Ha tidvéssé- ged és karhozatod fel61 még nem volt sz6 egészen hatérozottan és vildgo- san, akkor a Lélek ott meg van oltva... Ha btinbocsénatr6l még nem volt 576 komolyan és ostromos erével, ha Isten szeretete nem kézelitett hozzad még tgy, hogy egyszerre elveszitetted vele szemben ellendllasodat, a Lélek 105 akkor meg van oltva. Egyszer er6sebben, masszor gyengébben hat a Lélek, de a templomi gyiilekezetben mégis csodak mennek végbe s itt torténik meg veliink az a nagy csoda, hogy ,Isten a balkezébot a jobb kezébe vesz, 4t” (Barth). A Lelket megolthatja igehirdets is, amikor bizalmatlan a Szent- lélek munkéja irént. De a Lelket megolthatja a gyiilekezeti tagok bizalmat- lanséga is. Hérom dolog szokta megoltani a Lelket a gyiilekezetben: a fari- zeizmus, a kéziny és a lelki tunyasag...”° — A kézelmiilt nagyhatasti ma- gyar reformatus igehirdetéje voll Jos Sandor Budapest-pasaréti lelkipasztor is, Irodalmi hagyatékban szintén taldlunk locusunkrél igehirdetést. Joo Sandor igehirdetésének kiilnds értéke az, hogy konkrét példékkal szem- lélteti a Lélek megoltésat. Ezek kéziil mi most a gyiilekezettel kapesoiatos példat emeljiik ki: “... gyakran megtérténd eset. Egy Krisztus utan észin- tén vagyéd6 Iélek elmegy a templomba vagy egy bibliaéréra, abban a re- ményben, hogy ingadoz6 hitécskejét a hivé emberek kézisségében megté- mogatjak és ott talén valéban langra is lobban benne valami a Lélek tiizé- bél... De uténa, kifelémenet hallja, hogy az elébb még dhitatosan énekl6, Igét hallgaté imadkoz6 emberek elkezdenek pletykAlni, valakinek a ruhdjat vagy viselkedését megsz6Ini... Az idetévedt, félénk barényka lelkére ugy ztidul ez a viselkedés, mint a hideg zuhany a pislakol6 ttizre és kArvallot- tan tévozva ezt gondolja magaban, na ide se jévok tobbet. Eppen azok, akiknek a kézisségébe er6sdni ment volna, oltotték ef benne a Lel- ket...” Ezek az igehirdet6k és igehirdetések visszhangot adnak Pél apos- tol pneumatologiajanak ekkléziasztikai jelentéségére, amikor ilyen részle- tesen és plasztikusan targyaljék a Lélek megoltasnak tragikus kévetkez- ményeit a gytilekezetre nézve. Felvet6dik azonban végiil is a kérdés, mi a Szentlélek kézésségének legnyilvanvalébb jele a gyiilekezetben? Kézenfekvé volna a felelet, a ke- gyelmi ajéndékok, a charizmak jelenléte, Mégis azt kell mondanunk, hogy Pal apostol sajétos theolégidja szerint igazdn mégsem a charizma, hanem az agapé. Egydltalén nem véletlen ugyanis, hogy a ,kivaltképpen valé titrél” sz616 tanitas, az 1 Kor 13, éppen a kegyelmi ajandékokrol sz6- 16 rész és a pneumatikus istentisztelet rendjét szabélyoz6 rész kézé ke- riilt. Mintha csak azt kivanta volna jelezni az apostol, hogy a Kharizmak- 161 sz616 tan az agapérsl 2616 tanitésban csticsosodik ki egyrészt, mas- részt pedig a pneumatikus istentisztelet alapja, gydkérzete az agapérdl sz6l6 tanitds. Mutatja ezt maga az 1 Kor 13, 1-3, ahol Pal a kegyelmi ajan- dékokkal ha nem is konfrontalja, de hasonlitja éssze az agapét. Az irds- 106 magyarézat (DNTD) szerint a szeretet az tokéletes ajandék, mely nélkiil minden kharizma értéktelen. Ennek a szeretetnek ~ irjak az exegétak — semmi dolga a szimpathidval, az emberi j6akarattal avagy az erosszal. Ez nem emberi erény. Nem arrél van tehat 526, hogy Pal a korinthusiak ex- tatikusan vallésos életével szembeéllitja a j6zan praktikus mordlt. A sze- retet (agapé) amirol itt s26 van a legmagasabbrendd isteni ajandéka, mely ott lesz tapasztalhat6, ahol a Szentlélek hat (Rm 5,5. — 15,30. - Gal 5,22). Mint ilyen pedig nemesak egy kegyelmi ajandék a sok kéziil, hanem min- dent atfogd. A szeretet maga Isten az emberek kézétt, az tij Aion tulaj- donképpeni hatalma, ereje és tékéletessége. [gy tehat - mutat ré a DNTD = ,aszeretet énekek éneke” nem egy énmagaban értékes miivészeti alko- t4s az 1 Kor. levél kizepén, hanem Pél apostolnak a gyiilekezeti élet egé- szen konkrét kérdéseivel valé birkézAsabél t6r el6 s lesz. estiespontjava a Szentlélek theolégidjénak, melyet az 1 Kor 12-14 ad el6. Mindent ezen a szereteten kell lemérni. Az 1 Kor 13 is az egész levélen végigvonulé an- tignosztikus front vonalaban all a 15. fejezettel egyiitt. A kegyelmi ajan- dékok elmiilnak (gnozis. prsfécia, nyelvekensz6lés is), az agapé azonban megmarad. Ezért van a szeretetben és nem a gnozisban vagy az extazis- ban’ megalapozva a keresztyén (=eszkhatolégikus) egzisztencia. Innen érthet6 az 1-3 versekben talélhaté dsszehasonlitésa a szeretetnek a lelki ajindékokkal. Szeretet nélkiil minden lelki ajéndékban az ember esak én- maganak szolgal végiilis, Gnmagit keresi. Minden vallasos er6 és ajandék megmerevedik és megromlik, ha hianyzik a szeretet.!! Ezért tehat a gyii- lekezet dnvizsgdlata mindig azt jelenti, érvényesiil-e jelen van-e, tapasz- talhaté-e a gyiilekezetben az agapé? Ha igen, akkor valdsag a Szentlélek kézéssége. Ha nem, akkor 2 Lélek megoltatott, megszomorittatott. Pal apostol gyakorlati theolégidjanak legfobb tanulsaga az, hogy a Szentlélek kézisségében a gyiilekezet a sz6 legbibliaibb értelmében vett szere- tetkozdsség, melyben a legkonkrétebben érvényesiil az ,egy test” torvé- nye. A gyiilekezet igy ,Abrézolhatja ki” (Gal 4,19) Krisztust a vildg el6tt. 107