Cser Ferenc—Darai Lajos

:

MAGYAR FOLYTONOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN
KŐKORI EREDETÜNK ÉS A SEJTI TULAJDONSÁG-ÖRÖKÍTŐ KUTATÁS

TARTALOM BEVEZETÉS: AZ ŐSTÖRTÉNETI SZENZÁCIÓK HÁTTERE ................................................................. 3 ÚJ FEJLEMÉNYEK AZ EURÓPAI ŐSTÖRTÉNETBEN.......................................................................... 8 A. Egy rangos közlemény nagy erényei s apró hibái ............................................................. 8 I. Európa őskőkori első leszármazási vonala ................................................................. 8 1. Vizsgálati körülmények .................................................................................................. 8 2. Az őskőkori hivatkozás kiterjedése................................................................................. 9 3. Elégtelen magyarázó elvek alkalmazása...................................................................... 11 4. További vizsgálati tisztázatlanságok............................................................................ 11 5. Elavult őstörténeti nézetek a háttérben ........................................................................ 14 6. Európa kaukázusi kapcsolata....................................................................................... 15 7. Sem két pólus, sem ázsiai eredet .................................................................................. 16 8. Ember a Kárpát-medencei jégkorban .......................................................................... 17 9. Kárpát-medencei folytonosságunk ............................................................................... 19 10. A Fekete-tengeri katasztrófa és következményei ........................................................ 20 II. Európa őskőkori újabb népessége ........................................................................... 23 11. A másik őskőkori leszármazási vonal......................................................................... 23 III. Európa őskőkori harmadik népessége................................................................... 24 12. A harmadik leszármazási vonal.................................................................................. 24 13. A negyedik leszármazási vonal................................................................................... 26 14. Hasonlóság a fehérje többalakúság alapvető összetevőivel ...................................... 27 15. Összehasonlítás sejt-szervecskék tulajdonság-örökítő szakaszaival.......................... 28
1

16. Mintavételi esetlegesség és tanulságai....................................................................... 30 B. Más közölt eredmények................................................................................................... 30 IV. A sejti férfi tulajdonság-örökítő ............................................................................. 30 17. Az Ős-Ádám vizsgálat, és hatása az Ős-Éva modellre............................................... 30 V. Emberi életfeltételek a jégkorszak szakaszaiban ................................................... 32 18. A jég-visszahúzódás és az életfeltételek ..................................................................... 32 VI. A néppé szerveződés előtti állapot és idő ............................................................... 33 19. Mikortól beszélhetünk valamely népről?.................................................................... 33 VII. Kárpát-medencei eredetünk.................................................................................. 34 20. Ősműveltségünk, őstörténetünk valós vagy vélt elágazásai ....................................... 34 VIII. Három egybevágó nézet ....................................................................................... 36 21. Az őstörténet is szigorú tudomány.............................................................................. 36 AZ EMBER TERMÉSZETE ÉS TÁRSADALOMTÖRTÉNETE ............................................................... 37 C. Módszertani megfontolások ............................................................................................ 37 IX. Időrend pontosítás ................................................................................................... 39 X. Történelem: az uralkodó felsőség története és a néptömeg műveltsége ............... 40 XI. Természetes mellérendelés és mesterséges alárendelés ........................................ 40 D. Egységes módszertani eszközök ..................................................................................... 43 XII. Végtelen valóság és elméleti világ ......................................................................... 43 XIII. Teremtő, emlékező és jósló értelem..................................................................... 45 A MAGYAR FOLYTONOSSÁG TUDOMÁNYOS ÁLLÁSA ................................................................. 53 E. A Kárpáti-medence lakói a régészeti kultúráktól máig ................................................... 53 XIV. A Kárpát-medencei ősember története ............................................................... 53 22. Vértesszőlősi és budai I. ember és műveltség............................................................. 53 23. Érdi, tatai, budai II. és bükki Subalyuk ember és műveltség...................................... 54 24. A bükki Szeleta embere és műveltsége........................................................................ 55 25. A bükki Istállóskő embere és műveltsége ................................................................... 56 26. Bodrogkeresztúri, siófoki, szegvári, dunakanyari, szegedi ember és műveltség........ 58 27. A körös-tiszai, bükki I., dunántúli, lengyeli ember és műveltség ............................... 59 28. Körös-starčevoi, szalagdíszes kerámia, cucuteny, szvidéri ember és műveltség ....... 61 29. Vinča, erdélyi boian, tripoljei ember és műveltség .................................................... 63 30. Dunamenti, kurgán, bükki II. ember és műveltség ..................................................... 65 XV. Támadó népek, hatalmi elitek a Kárpát–medencében........................................ 67 31. Harcibaltások népe .................................................................................................... 67 32. Harangedényes nép, illír pásztorok, kimmerek.......................................................... 68 33. Szkíták, agathyrsik...................................................................................................... 69 34. Kelták, rómaiak, dákok, szarmaták, jazigok, jászok................................................... 70 35. Gótok, hunok, longobárdok, gepidák, avarok, frankok, bolgárok, magyarok ........... 71 XVI. Magyar és egyetemes történelem......................................................................... 73 F. Kárpát-medencei magyar néptörténeti egység és folytonosság ....................................... 76 XVII. A magyar nyelvi egység és folytonosság ............................................................ 77 XVII. A magyar műveltségi egység és folytonosság .................................................... 78 XIX. A magyarság embertani egysége és folytonossága ............................................. 85 ÉGETŐEN FONTOS KÖVETKEZTETÉSEK ...................................................................................... 88 FELDOLGOZOTT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM: .............................................................................. 100

2

BEVEZETÉS: AZ ŐSTÖRTÉNETI SZENZÁCIÓK HÁTTERE
Nagy adósságokat halmozott fel az őstörténet kutatás és ugyanakkor nagy hazugságokat. Mert mindig a legegyszerűbb dolgokat a legnehezebb elhinni, és ugyanakkor a legnagyobb hazugságokat talán a legkönnyebb. Ez legalábbis egy idő óta törvényszerű gyakorlatnak látszik. Okát bizonyára az emberek között jelentkező elképesztő anyagi különbségekből eredő nehézségek, és erőforrás hiányok között kell keresnünk, amikor könnyen érvényre jut a józan ész erejét gyengítő, korlátozó hatalmi befolyás. Igen elgondolkodtató, hogy a közvetlenül ismert múltban erősödött fel ez a durván beavatkozó irányzat, holott a történelem azt hirdeti a mai emberiségről, hogy összehasonlíthatatlanul nagyot fejlődött a közvetlenül elérhetetlen múlt embereihez képest. Mégis a valóságban az emberek utóbbi időbeli tömeges elterjedése bizony együtt jár mind nagyobb alávetettségükkel, kiszolgáltatottságukkal, aminek anyagi és szellemi oldala teljessé egészíti egymást. Ez alól nem mentesíti őket a társadalomként felfogott emberösszesség meghirdetett magas szintű hatékonysága, hiszen ennek az állítólagos nagyfokú emberiség teljesítménynek együtt kellene járnia a minden ember számára jelentkező anyagi és szellemi korlátok eltűntetésével, de legalább is csökkenésével. Azok pedig inkább folyton növekednek, sosem látott erővel és veszélyekkel. Az anyagi nehézségek egyik fajtája a környezetrombolás, illetve a már okozott károk helyreállításának elérhetetlenül magas költsége. Így van ez még akkor is, ha lehetséges a mainál sokkal több embert is elképzelni bolygónkon. Vannak forgatókönyvek a több tízmilliárdos emberiség ellátására, pl. a mai körülmények ésszerűsítésével, ám sokkal kecsegtetőbb, ha másféle megoldással, a növekvő szellemi, tudományos nehézségek felszámolása után a maitól jobb technikai módszerekkel lennének orvosolhatók a bajok. A filozófusok legalább, régóta figyelmeztetnek a szellemi befolyásolás veszélyességére, ami nemcsak egyénenként egyoldalúsítja, pusztítja az emberi teljesítményeket, hanem az összemberit is lefokozza, zsákutcába viszi. A filozófia, az átfogó gondolkozás képes érzékelni a mégoly kismértékű és előnyösnek látszó jelen szellemi befolyásolás hosszú távú és nagyarányú veszélyeit, bár felszínesen az eddigi legnagyobb filozófiai teljesítményt éppenséggel hatalmi elnyomást szolgáló ideológiaként értékelhetjük. Ám Platón hangoztatott szándéka, törekvése a korábbi tökéletesség visszaállítása volt, és hatására beindult egy folyamat, aminek mai végponti eredményei már-már az ő szándékát megközelítő nagyságrendig növelték az emberi hatékonyságot. Illetve a kereszténység emberiséget fejlesztő, felemelő elképzelései, gyakorlata többek között a platonizmusból is eredeztethető. De hogy nincs minden rendben a hatalmi ideológiákkal, azt nemcsak mai elkerülhetetlennek látszó alávetettségeink jelzik, hanem a tudományos–technikai fejlődés veszélyes jellege, olyan hiányosságai, amikre Arisztotelésztől Heideggerig sokan hívták már fel a figyelmet. És a régmúltnak a Hamvas Béla-típusú feltárói ismételten hangoztatják a technikai civilizációnkat megelőző szellemi civilizáció magasabb rendűségét. S mivel a szóbeliség és írásbeliség határán születő filozófiai gondolkodás utóbbit vezette győzelemre, éppen ennek az írásbeliségnek a természete miatt tudott maga a gondolkozás átalakulni, s ketté váltan folytatni egyrészt önálló, független emberi útkeresését, másrészt a Föld különböző szellemi mozgalmaiban valódi ideológiává válván, megnyilvánítva annak minden hátrányát. És bizony érdekes, hogy éppen mostanában, az írásbeliség és a képi végtelenítés korszakhatárán valósul meg nemcsak a nyelvelemzés teljessége, hanem az egész emberi művelődés történetének és őstörténetének feltárása, milliárdnyi adattal és összefüggéssel szolgálván hozzájárulva a számítógépes vagy elektronikus korszak eme valódi nyitányához, vagy csak annak lehetőségéhez, éppen az írásbelit megelőző kor képi jellegzetességet állítva a középpontba.
3

viszonyok és összefüggések képi közlésével. hogy a műveltség sikeres tudott maradni mégoly eltérő korok és körülmények közepette is. 2 1 4 . azaz a tudás keletkeztetésében. lehetősége: még nem találták fel a meglévő írásuk ilyetén való felhasználását. p. a tudást többféle szóbeli módon. S amint feltárul. De ez csak újfajta megszerzési módjában különbözött a régitől. Azért nagy jelentőségű tehát a nyelvtörténeti és általánosabban az őstörténeti kutatás. mint volt pár tízezer évvel ezelőtt. p. ahol a tudást kizárólag az emberi értelemben halmozták fel. valamint hatalmi jellegű körülményeket teremtve létrehozták a nagy területeket átfogó kormányzást a hozzá szükséges hadsereggel. S bár e hagyományok az egész Földre képesek voltak elterjeszteni birtoklóikat. hogy vajon a földi kataklizmák gyakori megrázó élménye s eleven régmúlti emléke volt-e az oka eme módszer létrejöttének és működtetésének. annak birtokosai. tevékenykedők.2 Az itt következő további érvek a tudatos válasz tényét erősítik. hogy az eredeti tudás átadás. aminek révén a kultúra egésze átadható volt a mondai. magasabb szintre emelkedő fennmaradás helyett. hogy az ismereteket. ill. mert egyszerűen ennyire futotta az akkoriak képessége. Az a teljes világkép. Hiszen két dolgot legalább meg kell jegyezni. sőt gyaníthatóan egyenesen arra mutat. az élő emberek is mint szereplők.1 Így e körben-jellegben maradt meg a gondolkozásuk is. Lásd Boyce (1991). a világ tapasztalati elsajátításában. valamint a nagy ókori civilizációkat. mert mítosznak azok csak a filozófia. s e kapcsolódások hogyan terjedtek el minden emberi közösségben az egész földön.: . Hiszen ez létrejöttét éppen annak köszönheti. hogy a mítosz közvetítette világ és tudás bizonyos körülmények között ismeretlenné és értelmetlenné vált. mesei és egyéb szóbeli közlésekkel. születési körülményeinek jobb megismerésével felülvizsgálatára. sőt. de mindig egységesen közvetítették. céljának és jelentőségének megragadására. Itt nem célunk annak eldöntése. Most is kisméretű Itt utalnunk kell mind a zoroasztroizmus. átalakítására is. A műveltség elemzésével sokat megtudhatunk a hozzánk vezető előzményeinket létrehívó emberekről. hanem értelmének. illetve az ideológia előtti állapotokhoz. ám ezek sorozatos rombolásai. Tudásra viszont szükség volt. aminek teljességéről viszont az írásbeliség térnyerése és győzelme után már csak nyomokban értesülhetünk. Mialatt a korábbi típusú tudás hatékonyan működő cselekvési hagyományokban összpontosult. hordozói. elpusztulása a folytonosan előrehaladó. a nyelv és a műveltség gyökerei elvezetnek a filozófia. ami e szóbeli és képi hagyományokból kirajzolódott. mind pedig a kelta druid hagyományokra. Korábban az egész kultúra jellege volt olyan. Ellis (1994). s a műveltség átadásával és átvételével kapcsolatos megismerésünk fényt derít a kultúra általánosabb közvetítésére is. Az egyik. a biblia pauperumként szolgáló csillagos égre felvetített földi emberi ismeretek. szintén az írásbeliség mellőzésére utal. – mert a nyelv és a műveltség természetének és történetének megismertetésével lehetőség nyílik nemcsak a korábban megfogalmazott és máig fenntartott tartalmak eredeti értelmének. amihez a Platón—Arisztotelész kettős. ahogy azt a tudomány egyes képviselői számunkra előírnák. kezdetben miként viszonyultak a jelek a jelzett dolgokhoz. az egyes népek. — vagy pedig azért szájhagyomány útján folytatódott az időben a kultúra. illetve a racionális gondolkozás felől látszanak. közelebb kerülnek hozzánk. szokásszerű vagy szent megnyilvánulásokkal. – bár utóbbi is meghatározott területeken eredményes igazán. azaz az optimális lehetőség és a megvalósítható valóság kettőssége vezetett a történelemben. Azon a szálon visszafelé haladva.: . utókorra hagyományozás módszereit először kialakítók kifejezetten a szóbeliség és képiség körében kívántak maradni.Arról van tehát szó. bizonyos kihívásokra alapvetően nem megfelelőként mutatják be az ideologikus írásbeliséghez és a politikai hatalomhoz kötött kultúrát. hogy a Föld semmivel sem vált veszélytelenebb bolygóvá a mi korunkra. Innét kiindulva viszont nem kell szükségszerűen mítoszokhoz érkezni. azt leírni tilos volt. a valóban új viszonyok közötti boldoguláshoz új típusú tudásra támadt szükség. illetve végromlása.

A régiek azt biztosan megtették. És ennek az égi világnak a feledésbe merülése bizony együtt járt a technikai képességek lehanyatlásával is. A kisebb becsapódások pusztító hatására vannak földi emlékek is. hogy a tudásátadást a szóbeliséggel biztosították a természeti katasztrófák utánra is. hanem annak áthagyományozási és fejlesztési lehetőségeit is. helyette a megelőző több százezer éves folyamatos fejlődés a Kárpátoktól a Kaukázusig és a Pireneusokig. vagy ott van a Mars. S ha a kettő összefügg a mában. Tíz kilométeres átmérőtől kezdve a Föld lakói teljesen megsemmisülnek. az Északi Sarkcsillagtól a déli sarokpontig terjedő óriási gömb. míg abban a régi korban az egész Égi Malom. tehát nem túl rózsásak a kilátásaink. hogy a közelmúltban lefényképeztek egy becsapódást a Jupiterbe. össze kellet függenie a régmúltban is. legalábbis abban a vonatkozásban. ha nem teszünk semmit ellene. Műszaki eszközeink. alakzatokba foglalták. kiindulása s a mássalhangzókig és magánhangzókig lebontott nyelvi kifejező erő olyan őskori emlékké nagyítja nyelvünket. a gondolkodás és az emberi megjelenés mai fejlettségi szintet megüthető jelenléte ugyanakkortól. Ugyanakkor csak bizonyos további tényezők hatására utalva lehet igazán pozitív tartalommal megtölteni e megváltozott szemléletet. a szóalkotó. illetve a Naprendszer keletkezésével. ettől még mi most nagyságrendekkel fejlettebbek vagyunk. értelemalkotó gyökök egyedülálló jelentéseinek eredetisége. Ezt megfigyelhetjük az egész civilizáció-kifejlődés során. éppen a korlátozott mivolta miatt. korai elődeink gondolkodását. amiktől további léte függ vagy függhet. amelyről elszökött a víz és a légkör. s egyben a többi bolygóhoz képest visszafelé is forog. sumér és kínai fejlődésben. melynek a Nap-pálya az egyenlítője. szintén át kell alakítsa az eddigi felfogást és szemléletet a régmúltról. s az írás. amelynek egészéről hiányzik a kéreg. e nélkül nem lesz képes az emberiség azokra a nagy űrbéli teljesítményekre. sem az órát”. Szinte nyomon követhető az igyekezet a didaktikusságra és a teljességre. és az eredményességgel szemben támasztott maximális követelmények teljesülése. amelyek közül valamelyik. összes látható csillagát ismerték. Mi is érezzük ennek az egységnek a szükségességét. a mítoszok az egész Föld minden népénél ugyanarról szólnak. mert a feladatmegoldó képesség a nagy. alig nézünk a csillagos égre. A másik dolog. amely mellett eltörpül minden véletlenül megmaradt tárgyi alkotás. A mitológia sem más. Erre vonatkozóan valóban „nem tudhatjuk sem a napot. Hogy ne pusztán vállrándítással intézzük el a dolgot: na és. illetve feltérképezését körülöttünk az után kezdte meg nemrég a NASA. s a feljegyzésre méltó dolgok megállapításának módja végül eltorzította nemcsak a tudást. A pusztítás nagyságát az égitest mérete arányosan meghatározza. A tudás. azaz a hasonló feladatot ma sem oldhatnánk meg kiválóbban S magának a ma magyarnak mondott nyelvnek a természetét kutatva. melynek krátere Földnyi átmérőjű lett. Mindez a becsapódások következménye. még ha oly régiek is írásjeleink. E logika vagy eljárás azonos a ma legfejlettebbnek tartottal. génjeink és eszközeink. És ne feledjük. amire szükségünk lenne a veszélyes kis égitestek elhárításában. benne a világ. a feljegyzések írásbeli elzáró lehetősége. illetve birtokosainak megrögzítése. s északi féltekéjéről hiányzik a kéreg. s akkor a mostani magunkat bizonyos – például lelki – szempontból esetleg felülmúló akkori emberi teljesítménynek tekinthető a kultúra továbbélése a túlélőkben.égitestek valóságos alagútjában halad. Ezt az üresnek látott régmúltat cáfolja a különböző akkor teljesítmények létrehozásának visszakövetkeztethető logikája. Az újkőkori forradalom hiánya. a civilizációnk legalább is. hogy mi még a Naprendszert is alig ismerjük. Ettől azonban még megtörténhetett bármiféle katasztrófa. avagy egy távolabbról érkező bármikor eltalálhatja. mint ez égi malom viszonyainak taglalása. Ezek összeszámolását. s már tudjuk. a bibliaszerű 5 . tehát abban a régi korban megvolt az egész emberiségre kiterjedő valamiféle kulturális egység. vagy a Vénusz. Egyes feltételezések szerint nemcsak a földi kitüntetett nézőpontból. A korlátok szükségszerűségekké váltak az ideológiákban. mint az ősemberek. de különösen az egyiptomi.

tiltott műveltségi elemeinket elővenni a kitartó. Nagyon fontos tehát. túl azon az érdemén. kutatási eredménynek. valóságteremtő lehetőség–végigfutásnak az automatizmusa. illetve az istenkirályságokból kiindulva. Érdekes párhuzam. és a legegyszerűbb elvek szerint lehetett megjegyezni a legnagyszerűbb mondanivalót is. és a második hamisítási hullám leleplezésével feltárulhat végre igaz középkori történelmünk. Megismerhetővé válhat ezzel az emberi ismeretek. Mindez érvényes volt a műveltség minden területére. és szabaddá tenni a köz javára. hogy a második nagy hamisítási hullám a reneszánsz elején történt. Valamint ugyancsak fontos annak az óriásgépnek a létrejötte és működése is e tekintetben. Alkothatunk azonban fogalmat az óriásgépről a mai hadseregek alapján is. Így az ember mindig magas színvonalon gondolkodott és cselekedett. ugyanakkor működésének eredményei a ma elérhetetlen teljesítményt jelentő olyan megalitikus és nagy építményekben nyilatkoztak meg. s abból kifolyólag sok fontos dologra csupán e szélesség fölött tud magától rájönni az emberi elme. megteremtése elképzelhetetlen volt abban a formában. A mostanában igen felerősödött kutatások a történelemhamisítások ügyében ráadásul megállapították. valószínűleg annak következtében is. Akkortól van nekünk is viszonyunk a saját magyar ókorunkhoz. hogy eleinte a templomépítő népek. teljesítmények előhívásának. amelyek valamiképpen annak egyenes ágú és egyetlen visszamaradásai. illetve az ókor egyéb csodái. u. A reneszánsz korszaknak szabadott először visszanyúlni az antik pogány ókorhoz. hogy akkor még mindenki hozzá tehette a maga teljesítményét a műveltségi anyaghoz. nyoma sincs. felhalmozásának menete és célja. S nem is annyira visszanyúlnunk kellett. nyilvánvalóvá az emberi kicsinység valósága az univerzummal szemben. Nem hagyható itt figyelmen kívül az a megfigyelés sem. megfigyelvén a csillagászati. mint az egyiptomi piramisok. Kr. fogaskerekei élő emberek voltak. miben áll a jelentősége egy-egy magyar őstörténeti felfedezésnek. bátor egyéni megőrzésből. Ha az első. hogy az igazi demokrácia a művelődés időtálló elemeinek születésekor már jelen volt. S mivel az alávetés jó idő óta káros gyakorlat a földön. mint inkább csak az addig irtott. amelynek alkatrészei. időjárási és egyéb viszonyokat. Ugyanakkor világossá válhat az emberi univerzum és a világ azonossága. majd az istenkirályságok csak a 40 északi szélességi foktól délre jelentek meg. sem nem a lamarcki evolúció valósul meg. tehát a gép ma már felidézhetetlen. minek során sem nem a darwini. az arra jó lesz. a nyilvánosság számára. sőt az emberig bezárólag. hogy mit tartott magáról.szentírások tekintélyének. ami abból látszik. Gondolnunk kell arra is. és egyáltalán a tekintélyeknek a megnövekedésével. – a Fekete–tói vízözön következtében. Bonfiniből ugyanakkor csak részletek vannak még mindig magyarra fordítva. Bár az ember létrejöttéről mindennek tükrében már kevesebbet szabad határozottan állítani. és saját ősműveltségünkhöz. illetve a templomgazdaságok. 1000 körül történt. egészen az ember előtti fokozatig. hiszen eddig sok mindennek az elsajátítása. hanem az egyszerűbben rejlő bonyolult lehetőségek lépnek be a létezésbe. hogy az őstörténetünkhöz könnyebben visszanyúljunk. kezelése további gondolatokat. a fegyveres pásztortársadalmakból. igen szerencsés és hasznos dolog őstörténetünk és ősműveltségünk titkainak feltárása az alávetés megszűntetésének érdekében. amellyel saját szakterületén bír. tehát bárki alávetése bárkinek bármikor jogtalan és káros. módszertani eredményeket támaszthat: feleslegessé válhatnak a különböző keletkezés elméletek. hogy pontosan lássuk azt is. S ennek az igen régiségnek az újfajta megközelítése. mert eddig az említett körök Hunyadi Mátyás nyakába varrták a múlt nagyítását a hun felmenőkig. – amit az ideológiák hatalmi szerepe megerősített. amíg fel nem dolgoztuk. saját eredetéről ama régi korok óta. Azaz észnél kell lennünk. ahogy a régiek életét elképzeltük. s esetleg érthetővé válik annak az életteli valóságbővítő. Attól délre már könnyű vele elhitetni nem valós magyarázatokat is. annak régiségeiben megvalósult. ismeretekre 6 . s éppen ez a természete mindig megvolt minden embernek. hogy a föld bolygó jellegére. hogy milyen tudományterületekre.

S nem utolsó sorban arra is illenék figyelnünk. miképpen módosul a magyar őstörténet feltárásával az emberiség egyetemes őstörténete.lehet jó hatással az új mondanivaló. mit szabad és mit nem megszületése után még továbbra is gondolni régmúltunkról és magunkról. ami a régmúltban visszafelé egyre közelebb áll egymáshoz. sőt egyre inkább azonos. 7 .

Limborska).org). 31000 Osijek. G. Európa őskőkori első leszármazási vonala 1. Görögország (A. 27100 Pavia. Semino. Macedonia. Samodzielny Publiczny Szpital Wojwodski im. illetve lábjegyzetes nyilatkozatát: Szabó (2004a) pp. Stanford Genome Technology Center. 07100 Sassari. Dipartimento di Zoologia e Antropologia Biologica. Egy rangos közlemény nagy erényei s apró hibái I. Primorac). Stanford University School of Medicine. 54006 Thessaloniki. Olaszország (P. Cavalli–Sforza. Amerikai Egyesült Államok (O. Nemcsak mirólunk. ul Legionow 10. Érdy [1999a]. amivel hozzájárult a cikkhez. Eme kiemelkedő. Oefner). International Medico–Genetic Centre. Marcikiæ). J Huttlera 4. De Benedictis). Semino. 5 Eddig is ismert volt.sciencemag. Underhill). hogy a nemzedékről–nemzedékre átadódó génállomány – megfelelő módszerekkel feltárhatóan – őrzi a történelmi léptékkel mért hosszú időn át együtt élő emberi közösségek múltját. Department of Oncology. Matsumoto [1988]. Lin. Tauszik [1990]. Svédország (L. Via Regina Margherita. 22400 Zamosc. Olaszország (G. Lengyelország (B. Aristotle University. University Hospital Split. Development and Molecular Biology.univp. Università di Pavia.it levelezési címen érhetők el.6 Lásd Semino (2000). s 2000. Nagy [1997]. A. Mika). Olaszország (O. A feltárás egyik humánbiológiai eszköze volt korábban az immunglobulin génjelzők kutatása. 87030 Rende. Horvátország (M. A. ritka és minket érintő tudományos szenzációk ellenére a tanulmányról a magyar közönség előtt és a vonatkozó magyar tudományosságban eddig mélyen hallgatnak. valamint ezek őskőkori eredetünkkel való összefüggéseiről: örökségünkről. mert kritizálja a Semino és társai elméletét. Department of Pathology Medical School. szeptember 25-én fogadták el közlésre. egyszerűen nem vesz róla tudomást. Department of Genetics. 4 A szerzők az alábbi neves genetikai kutatóintézeteket képviselik: Dipartimento di Genetica e Microbiologia. Bár őneki nem azért nehéz a dolga. 21000 Split. az egy Szabó István Mihály akadémikus üde kivételével. ismertetéséért. így leginkább a lengyelekről. Clinical Hospital Center Osijek. a macedónokról és a horvátokról. A szerzők semino@ipvgen. ul Legionow 10. 57 Artem Str. CA 94305–5120. L.ÚJ FEJLEMÉNYEK AZ EURÓPAI ŐSTÖRTÉNETBEN A. mert a mai tudomány a más véleményt még csak nem is kritizálja. Hospital Nol. Spinèiæeva 1. Università della Calabria. Amerikai Egyesült Államok (P. Mika). S. 340000 Donetsk. Horvátország (D. januári fellépésének körülményeit a Magyar Tudományos Akadémia keretében. Regionalne Centrum Krwiodawstwa i Krwiolecznitctwa w Lublinie–Oddzial w Zamosciu. 22400 Zamosc. University of Umeå. 300 Pasteur Drive. Beckman). hanem még más ősrégi néptársainkról. április 5én zárták le. P. L. 6 Lásd utóbbiról az ő 2003. Érdy [1999b]. 15. Vö. Ez a tudományos kutatási beszámoló képezi jelen vizsgálatunk tárgyát. magyarokról van szó azonban. Az első két szerző közösen dolgozta ki azt a részletet. éppen a mi őskőkori eredetünkről szóló nagy fontosságú következtetéseket tesz. A cikket 2000. Palo Alto. (Vö. S-901 85 Umeå. Russian Academy of Science. Passarino. Università di Sassari. Accord 8 3 . Lengyelország (A. Dipartimenti di Biologia Cellulare. Papieza Jona Pawla II w Zamosciu. Kouvatsi). Nem változtat ezen a képen az üzleti megfontolásokból kiadott népszerűsítő könyv (Spencer Wells: Az ember útja. Francalacci). Via Ferrata 1. valamint náluk kisebb mértékben a mordvinokról. CA 94304. de nálunk eddig még kevésbé feldolgozott tudományos közlemény jelent meg3 több ország tudományos műhelyében kutató tizenhét – nem magyar – tudóstól4 az ember sejti tulajdonság-örökítőjének (azaz kromoszómájának)5 legújabb módszerekkel történt vizsgálati eredményeiről. ukránokról. (www. Department of Pediatrics. (S. Szabó (2004b). Stanford. A. Ukrajna.: 75-76. Laboratory for Clinical and Forensic Genetics. Moscow 123182. Küzdelemére azért van szükség. minek révén már akkor megpróbálták feltárni az emberiség közös családfáján valamennyi nép helyét és rokonsági viszonyait. és különösen azért izgalmas számunkra. E. aki tiszteletre méltó küzdelmet kezdett a téma felvetéséért. Abruzova). Egy genetikai Odüsszeia. Vizsgálati körülmények Rangos. 855 California Avenue. Kurchatoc Square 2. Institute of Molecular Genetics. Oroszország (S. Department of Genetics. Santachiara–Benerecetti). A. Pathology and Medical Genetics. mert midőn a sejti férfi tulajdonság-örökítő szerkezeti változásait vizsgálja és vezeti vissza a messzi múltba. J.

Ez azzal járhatna. Az örökléstani eredményekből mintegy előírja. s miért nem szerepel minta például Nagy-Britanniából. 7 Vö. aki szintén tanulmányozta az Y kromoszómát. hanem csak az eredményeket és következtetéseket közölték. hogy milyen következményei vannak az őstörténetre.S bár a vizsgálati eredményeket közlő természettudós szerzőcsapat sem a régészethez. hogy eredményeiket összehasonlítják a korábban. Maga az alkalmazott vizsgálati módszer sincs ismertetve. mert több társadalomban az asszony ment a férje családjához. miközben a rokon férfiak földrajzilag sokkal közelebb maradtak. És nem közölték a megvizsgált egyének kiválasztási módját sem." (Gibbons (2000) pp. Jóllehet üdvözlik az alapvető Y kromoszóma adatokat. hogy a megvizsgált. 2. 'Én nem kívánom a genetikai és régészeti tényeket összekapcsolni' – mondja Mark Jobling. ISBN 963 9429 38) megjelenése sem. De azok a jellegzetességek úgyszintén azt jelentik. de az Y még tisztábbá tette azt' — minthogy az Y kromoszóma adatok a földrajzi eredetre sokkal tisztábban utalnak. mondja Renfrew. amelynek több mint a kilencvenöt százaléka alkot tíz származási vonalat. vagy csak föltehető kapcsolatokat. de az Y koroszómán a mutáció sebességének (és következésképp az események idő adatainak) nagy a bizonytalansági sávja. akkor hiányzik a bizonyítása a területek ürességének. hogy a kutatók alulbecsülik a gének korát és a népességi eseményeket. De semmiféle őstörténeti. hogy nőket nem vizsgáltak. de azt sem. régészeti anyagot nem vonultat fel. Az őskőkori hivatkozás kiterjedése Amikor viszont megállapítják. Csak a valóság egy szeletéről-e. Alapállása egyébként sokban ellenkezik itteni tanulmányunkkal. miképpen fedi le az összlakosságot. huszonöt körzetből származó ezerhét európai és közel-keleti sejti férfi tulajdonság-örökítő. ha csak férfiakat8 vizsgálunk.: "Néhány kutató különösen fenntartással fogadja ezeknek a durván kormeghatározott génjelzőknek a régészeti műveltségekhez való kötését. miért elegendő minta.) 9 . hogy a világban kisebb az Y kromoszóma vonal változatossága. És minthogy bizonyos férfiaknak sok-sok gyermeke van. ahhoz képest a helyre nem álló sejti férfi tulajdonság-örökítőnk (azaz Y kromoszómánk) huszonkét jelzőkettőse (azaz bináris markere) örökléstani összefüggéseiből elég bátran következtet az európai emberi őstörténet fontos mozzanataira. hogy az elágazásra vonatkozó adataik valójában elágazásokat jelentenek-e. sem az őstörténethez nem ért.: 1080-1081.7 S nem derül ki a cikkből. állításait igazolná. ami szintén nem történt meg. 'A mitokondrium munka megmutatta az utat. nem is érthet persze. az angliai Leicester Egyetem genetikusa." (Gibbons [2000]. Az sincs tisztázva. Mert ha ez áll a háttérben. képleteket kell alkalmazni. amely megfelelne következtetéseinek. ők több azonos Y kromoszómájú utódot – és élesebb földrajzi jelet – hagynak maguk mögött.: "Az új Y kromoszóma adatok elősegítik a már meglévő képen való javítást. miképpen rendelték az egyénhez annak nemzetiségét. mint az mtDNs-nél. Ez valószínű azért van. Ha viszont elismerten nem foglalkoznak a helyi népességgel. 'A képzelőerőt megragadja. Ezt a mulasztási kettősséget négyszeressé teszi egyébként az. két felső őskőkori és egy újkőkori elvándorlási eseménynek. így nem fontolható meg az sem. Ezen a hiányon csak kis mértékben enyhít az. vagy az egészről. illetve a cáfolata a terület korábbi és akkori lakosairól szóló régészeti és őstörténeti beszámolóknak. hogy a sejti tulajdonság-örökítő szalag azonos helyén lévő egyező tulajdonság-meghatározó tényezők (azaz allélek) földrajzi eloszlása és életkora megfelel a korunkbeli európai öröklődő tulajdonságokat hordozó sejti tulajdonság-örökítő részegységek (azaz gének) állományának kialakulásához vezető. hiszen annak sem lett tudományos visszhangja. hogy minek kellett történnie. összefüggéseket. nem teszik egyértelművé. azaz a népesség nem helyben volt részéről. s milyen kiegészítő fogalmakat. hogy ez mit jelent. és elöntheti az adatokat. ha a népesség egészére következtetünk a felének a vizsgálatából. A változékonyság eme hiánya az Y kromoszóma mutáció időadatolását még nehezebbé teszi: számításaikban a kutatók feltételezték. azaz/mert a helybeliek elenyésző kisebbséget jelentenek. miről is beszélnek tulajdonképpen. akkor a vizsgálati eredményeket megfelelően szűkíteni kell. jegyezte meg Cavalli-Sforza. hogy a kisebb genetikus változékonyság miatt kevesebb idő telt el — ehelyett azonban a férfi közösülési szokása nagyon hasonló DNS készletet eredményezhet. a kizárólag nőről nőre Kiadó. Budapest 2003. 8 Vö.

de teljes megoldást nem nyújtanak a kérdésben. Richards és mások (1998): Ann. sem helyi elkülönítés nem fordult elő elszigetelt kis őskőkori csoportokban elsodródással. Foley: Am. U.14 Ezzel mintha arra utalnának. A. Stanford CA. másokban nem Gm–ellenfajták (Gm-allotípusok) egymáshoz kapcsoltan öröklődnek. Stanford Univ. hogy az őskőkori európai csoportok származása. a faj egyes egyedeiben fellelhető. és imént bírált következtetésének jogosságát sem bizonyította. átlagos mutációs sebességet felhasználva. Mert hiszen ha az őskőkorban nemcsak a bevándorlóknak volt jelentős szerepük. akkor a második következtetésük szintén helytelen. Piazza: The History and Geography of Human Genes. Amikor a szerzői csapat több különböző tényből és egyéb kutatási eredményből11 arra következtet. L. L. Ez után fel tudnak építeni egy népességeredeti fát. 10 9 . A. 62. illetve korábbiakra hivatkozással nem lehet pótolni a régészeti és őstörténeti hiányosságokat. L. a Közel-keletről. holott ebből az időből is ismerünk párhuzamosságokat. egy második lépésben hajt végre következtetést. J. Azért nem. L. Princeton NJ. Cavalli–Sforza. vagy helyi vadász-gyűjtögetők tanulták meg maguk a földművelést? És ha újkőkorszaki telepesek hozták magukkal a földműves technológiát.12 de ők eldönteni vélik a vitát. 27. R.) 11 A következő öt publikációkra hivatkoznak (a folyóiratcikkek címe nélkül): (1) P. hogy a vita egy évtizedig zajlott a következő kérdésekről: "De milyen ember hajtotta végre az európai forradalmi átalakulást? Földművelők vonultak be Európába a Termékeny Félholdról. 9053. hogy mennyi idővel ezelőtt lépett fel egy bizonyos mutáció. Princeton Univ. vagy a kőkori helybéliek tovább éltek és váltak a modern európaiak elsődleges őseivé?" (Gibbons [2000]. P. Princeton Univ. amely nyomon követi a különböző népességekben az Y kromoszóma-jelzőket. Mintha az előbbi hiányosságokat pótolnák. Lahr. olyat például. London. the Puzzle of Indo-European Origin. Cavalli-Sforza (1978). (4) M. Princeton. amely máig megmagyarázatlanul Európa három távoli. valamint hozzájárulása a jelenlegi sejti tulajdonság-örökítő részegységek állományához. amiket polimorfizmusnak. egymásnak elérhetetlen Az egymással szoros kapcsoltságban lévő öröklődő tulajdonságokat hordozó sejti tulajdonság-örökítő részegységek (gének) meghatározta egyes. A kromoszóma egyik oldalán lévő változatokat. mert további örökléstani vizsgálatokkal. miszerint sem kiválasztódás. hogy a mai európai népesség ide szintén korábban érkezett helyi csiszolatlan kőkorszaki vagy őskőkori csoportok és a termékeny félholdi földművelés feltalálása után közel–keletről bevándorolt újkőkori földművesek összeolvadásából jött létre. Anthropol. Menozzi. Jonathan Cape. Ruhlen (1987): Guide to the World Languages. Press. az itteni kihívásoknak megfelelést. Science 201. Továbbá. A. hogy mely népességek vonatkoznak egymásra a legközvetlenebb módon. Chiki és mások (1998): Proc. Suppl. M. felváltották-e a helyiek zömét. Csak sejtjük.) 14 Az itt hivatkozott két tanulmány: (1) L. amivel ezek az egyes népcsoportokban előfordulnak. A. (2) M. Ammerman. P. 137. Menozzi. vagy jelzőknek neveznek. 10 Vö. 95. A. az ő fellépésükig vita tárgyát képezte. Sci. így meghatározva a népesség elválásának a korát és mozgását. hanem a helybenieknek is. Cavalli–Sforza (1994). 786. (5) L. L. A." (Gibbons [2000]. (2) A. Cavalli–Sforza (1984): The Neolithic Transition and the Genetics of Populations in Europe. Natl. 639. de még az első. Menozzi. S. Press. Renfrew (1987): Archeology and Language. hogy hangoztatják feltevésüket.: A férfiak géntörténetét vizsgálták. Piazza. 13 Ann Gibbonstól megtudhatjuk róla. Piazza (1993). Acad.öröklődő mitokondrium átörökítőkre vonatkozó hasonló jellegű vizsgálatok eredményeivel. 241. Genet. (3) C. bár azt a másodikban felhasználta. amikor beszámolnak a helyre nem álló sejti férfi tulajdonság-örökítő együtt öröklődő szilárd sorainak (azaz haplotípusainak)9 adatai és a kilencvenöt fehérje jelzőn alapuló fő összetevők közötti összefüggésről — ezzel bemutatva egyúttal a helyre nem álló sejti férfi tulajdonság-örökítő kettős többalakúsága (azaz polimorfizmusa)10 alkalmasságát az emberi népesség összetételének s történetének jellemzésére. Press. NJ. hogy ez a vita az imént emlegetett hiányosságaik tárgya körüli. "ami az Y kromoszómába van beírva. Megemlítik ugyan. J. a genetikusok szét tudják válogatni. Hum. hogy csak főáramokkal történhetett fejlődés. s három negyedről hallgatnak. a kutatók meg tudják becsülni.13 Onnét gondolhatunk erre. (2) L. 12 Itt a következő két tanulmányra hivatkoznak: (1) M. Science 259. s együtt öröklődő stabil sorokat (haplotípusokat) eredményeznek. L. és annak a gyakoriságát összehasonlítva. Így vizsgálatuk a lehetséges négy negyednek csak egyikére terjedt ki. Phys.

és a máig átöröklődött jellegzetességeket kiterjesztették a környező területekre. azaz lehetetlenségekkel terhes. hogy az embertörténet örökletes tulajdonságokat ugrásszerűen megváltoztató (azaz mutációs) eseményeiben egyedülálló szerepű helyre nem álló sejti férfi tulajdonság-örökítő jelzőkettősök18 általuk elvégzett vizsgálatától az európai eredettörténet megbízhatóbb összeállítását remélik. hogy a korábbi és mostani vizsgálatot végzők közül kettő azonos. Fellous. mennyire fontos lenne erre a jelenségre magyarázatot adni. sőt erős eszköz. 26. Cavalli–Sforza. immár ekés földművelő. az nemcsak az őstörténet felé vezet vissza téves értékelést. nem 15 16 Az itt hivatkozott tanulmány: L.17 Azon kívül. Brega.15 Csakhogy máshonnét jól tudjuk. P. Ebből a fejleményből is láthatjuk. p. Ám ha a származástanban lehet építeni rá. Ezért a jégkorszak fölmelegedését követően kedvezőbbre fordult éghajlati viszonyok között e fejlődés megugrott. Nature Genet. mert ha csak a népesség felét vizsgálják. Semino.pontjáról is ismert ugyanabból az időből. 11 . További vizsgálati tisztázatlanságok Előzményként említik azokat az őelőttük vizsgálódókat. hogy nem volt újkőkori forradalom. főként azt nem. jobb esetben elavultságaira. A. hogy miért és miben lesz megbízhatóbb. M. 18 Az itt hivatkozott tanulmány: P. Science 259. Elégtelen magyarázó elvek alkalmazása Sokkal könnyebben rámutathatunk a szerzők soron következő régészeti és őstörténeti hiányosságaira. többet nem tudunk meg az előbbi vizsgálatról. Santachiara–Benerecetti (1996). G. S. L. J. a helyre nem álló sejti férfi tulajdonság-örökítő változást a népesség-összetétel lehetőség szerinti érzékeny mutatójának éppen azért tekintik. illetve elmenekített hatásaiból. hogy más oldalról ellentmond a józan észnek. Más kérdés. 358. Menozzi. s föltehetően öntözéses gazdálkodásból és annak szellemi csúcsteljesítményeiből kisugárzó. hogy a nem vándorlási magyarázatban mennyire építhetünk a jelen emberiség gondolat átlapolási jellegzetességeire. 639. mert annak korábban megmagyarázhatatlan újdonságait és teljesítményeit nem egy sokkal elmaradottabb állapotból kell már közvetlenül levezetni. hanem a rákövetkező. mind a fémművesség terén. akik már következtettek a szűkített szakasztöredék több alakúság mutatók eloszlásából a csiszolatlan kőkori és az újkőkori közreműködésre az európai sejti tulajdonság-örökítő részegységek állományának kialakításában. 17 Az itt hivatkozott tanulmány: O. A. amit lényegében és ténylegesen csak az időjárás változása korlátozott. hogy a helyre nem álló sejti férfi tulajdonságörökítőnek a nemi jelleget közvetlenül nem befolyásoló sejti tulajdonság-örökítőknél a kevésbé hatékony népesség nagyságát nem tekintik hátránynak. Piazza (1993). Kiegyenlítődésről tehát szerintük szó sem lehet? 4.16 Helyette volt egy igen hosszú időn át tartó folyamatos és fokozatos előre lépegetés mind a földművelő állattenyésztés. Nem mondják meg azonban. Nagy kérdés itt. annak ellenére. hogy aki ezt az eredeztetést nem veszi figyelembe. s ami nagyobb gond. Eszerint azt a megjavult időjárás és az új termelési eljárások segítették elő. Hum. hiszen nélküle a népesség vándorlása marad az egyedüli biztos eszköz. Underhill és mások (2000). hanem a Fekete-tenger előzménye – amit talán Fekete-tónak lehetne egyelőre nevezni – körül kialakított magasabb színvonalú. Genet. miért ne adna a gondolkodás ugyanilyen eszközt a kezünkbe? 3. Pringale (1998). Passarino. 59. A. hogy miben volt pontatlan. vagy félremagyarázza. akkor az felfokozza a sodródó és megfeneklő hatás következményeit. Mindenesetre a jelen szerzők határozottan kijelentik. 964.: 1450 vonja meg részletes elemzést követően ezt a végső következtetést. azaz a ma élőkből visszakövetkeztetni a legrégebbi múltra is. Cikkükben furcsa ugyanakkor az is. Am. Ám az újkőkori forradalom emlegetése azért sem indokolt. az első civilizációkhoz vezető fejleményeket is félreérti. amikor az őskőkor végi jelentős hatótávolság növekedést és népesség csomósodást magyarázzák. A. Ellenkezőleg.

S. M17(delG). Eu7. Négyet a szakirodalomból vettek és tizennyolcat nagyfelbontású vegytani folyadékelemző eljárással (azaz folyadék kromatográffal)19 fedeztek fel. 19 Az itt hivatkozott tanulmány: P. 12 . A. hogy hármat ezek közül sosem találtak meg a vizsgált mintákban. S ha nem fordulnak elő. M-89-T. M45-A. Eu18ó9. Santachiara-Benerecetti: Am. Eu3. M124-T. Számos mintát már korábban leírtak (O. amikor kettővel Gibraltártól az Urálig mindent lefednek. M9-G. hogy miért nem. netán – amit botorság lenne éppen tőlük várni – a műveltségek egymás melletti és utáni minőségi jegyeit. M9-G. Azért-e. táblázat A megvizsgált európai népességekben talált haplotípusok gyakorisága (százalékban). Brega. Eu8. M89-T. Később azonban kiderül. Semino (1996). 50 ukrán 20 szír. M. M9-G. Eu9. Korábban nem vizsgáltak közül való 23 francia. Eu16. M173-C. M201-T. 20 észak-görögországi makedón. 55 lengyel. Eu21. M170-C. RPS4-T. TAT-C. Underhill és mások (1997): Genome Res. M70-C. 59 horvát. Nem derül ki viszont. YAP+. M170-C. Eu17. 59. Underhill (2000) és mások: Nature Genet. G. Eu13. M89-T. Eu20. vagy hogy nem teljes körű a mintavétel? Főként nem lehet tudni. M178-T. A. 4064-A. M45-A. Fellous. vagy azért. m89-t. 24 lapp. mert nem fordulnak elő a mintákban. M89-T. M89-T. M11-G. M172-G. Hum Genet. avagy a földrajzi környezetben elfoglalt különböző helyeken való megjelenést. Au5 és Eu22 haplotípust nem észlelték. 39 észak-olasz.közlik. M13-C. Eu15. 63. Genet. Hum. M89-T. 45 szardíniai. M35-C. L. M89-T. M9-G. mert a vegytani elkülönítő eljárásba bevontak nem európai mintákat is. P. A. M89-T. Eu10. hiszen a három itt igen magas számnak számít. az mit jelent? Hogy ezek hiányoznak Európából. m9-g. Passarino. A haplotípusokat a következő a nekik megfelelő allélekből levezetett jelzők határozzák meg: Eu1. 153). Az Eu2. M9-G. M89-T. Eu18. hogyan viszonyul mindez a helyben lakók kérdésköréhez. 1. mit értenek eredettörténeten: a testi leszármazási vonal tisztázását-e. 26. J. M89-T. fejlődési jellegzetességeit? Vagy mindhármat egyszerre? A különböző európai és közel-keleti régióból származó vizsgált sejti férfi tulajdonságörökítőkben huszonkét összefüggő jelzőkettős örökléstani típusát különítették el. Eu6. M173-C. M89-T. M45-A. M9-G. 7. M9-G. 43 udmurt és 46 mari példány. M-45A. 16 német. 964. M26-A. Quintana-Mirzi (1999) és mások: Ann. M89-T. M69-C. Eu12. 996. 358. A.

11. Biol. Sci. N. (a TAT mutációból). A tortaszeletek nagysága minden népességnél arányos a haplotípusok vagy haplotípus osztályok viszonylagos gyakoriságával. Nature 378. rózsaszín: Eu13 és Eu14. Semino és társai eredeti ábrája. P. S. Goodfellow (1995). Whitfield.1. Sulston. Hammer [1994]. A. E. Acad. 7. 1174). Shen és mások [2000]. Evol. Nature 378. 26. külön színnel jelölve. Genet. 358. A. vörös: három haplotípus egyetlen családban. 97.gov/SNP). 749). L. A maradék polimorfizmust nagyfelbontású vegytani folyadékelemző eljárás (DHPLC) segítségével azonosították (P.nlm. Hum. A. A törzsfejlődés elmélyítése az emberszabású majom szekvenciák felhasználásával történt. N. Am. 7354) és letétbe helyezték a National Center for BioTechnology Information (NCBI) dbSNP adatbázisba (www. kék: Eu7 és Eu8 együtt (a M170 mutációból). A maradék 9 haplotípus – a teljes mintamennyiség 5%-a – fenn fekete pontozott vonallal jelölve. S. 379). P. Goodfellow (1995). Nature Genet. a tortadiagramon pedig a fehér területet. Ebből korábban le lett írva a YAP (M. Zerjal és mások [1997]. Underhill és mások [2000]. F. J.ncbi. A két baszk mintát egybevették. ábra Az Y-kromoszóma jelzők eloszlása Európában. L. U. a TAT (T. Natl. az Eu2. Whitfield. 379) és a 4064 (azaz SRY4064. Proc. Sárga: Eu4. 996 és P. Mol. az RPS4 (azaz RPS4YC711T. Sulston. Eu5 és Eu21 jelűt nem találták. Fent: Az Európában és másutt talált helyre nem álló sejti férfi tulajdonság-örökítő (NRY) jelzők legtakarékosabban ábrázolt törzsfejlődése. Három haplotípust. J. 13 . Underhill és mások (1997): Genome Res. P. E. Lent: A megfigyelt 19 haplotípus hat osztályba gyűjtve (lásd: 1. S. J. valamint zöld: Eu18 és bíbor: Eu19 (M173-on osztozva Európa törzsfejlődési földrajzában két külön osztályt jelentenek).nih. 60. táblázat).

amikor a férfiak csak kisebb arányban vesznek részt a faj fenntartásában. táblázat. de már azért rég eltűntnek tartott vélekedést kell látnunk. században megfigyelt ausztráliai bennszülöttek társadalma. 98. Azon kívül. A modern ember elterjedését követő időszakokra inkább az egynejűség az emberi faji jellemző. mégis vannak olyan időszakok. amit az itt vizsgált Y kromoszóma kutatás is cáfol. október. hogy esetleg Indonézia őserdeiben még ma is élhet.ninemsn. velünk párhuzamosan. különösen gazdag hagyatékkal a Kárpát-medencében. a csimpánzokkal vetik össze a csontozatát. E Homo floresiensisnek nevezett lény emberként viselkedet. hogy maga a fő állítás is képtelenség. hogy az egészre nézve tesznek le valamit az asztalra. illetve együtt öröklődő szilárd sor osztályhoz látták sorolhatónak.: 16–17. feltehetően beszélnie is kellett. E korai szakaszban az emberi létet kizárólag az egyenrangúságon és a mellérendelő szemléletmódon alapuló együttműködés tarthatta fenn. Itt tehát az újabb bedőlés az igen alacsony szintű vélekedésnek. 21 20 14 .: 16 és http://news. az mindig harcolni fog". Elavult őstörténeti nézetek a háttérben Az itt feltárt sejti férfi tulajdonság-örökítő együtt öröklődő szilárd sorainak gyakorisági eloszlását tehát a szerzők meghatározónak tartják a korai és máig fennmaradt európai népesség férfi összetevőjének alapvető szerkezetére. és miért ne lenne az. A magyar műveltség keleti kapcsolatai. p. Vö. ha csak férfiak vizsgálatáról van szó. tehát az egész népességtörténetre.23 Ezt mutatja az 1. és egyértelművé teszik korábbi állításukat. társaságban élt." Magyarok Világszövetsége. akkor ez még egy csapást jelent az Ős-Éva modellre. és Flood (1994). helyzetének esedékes ismeretében. részleteiben is régen megcáfolt. hogy a gondolkodó ember már az őskőkorszakban az egymással együttműködő emberek társadalmát hozta létre. Ilyen ú. Ezzel megismétlik. mint s férfiaké. Azaz a maradék lehet még igen fontos. az ősember életmódjának. Ugyanakkor az emberiségnél általános. 29. hogy "ameddig két ember lesz a földön. csak vadászfegyverek. Ehhez azonban azt persze meg kellene állapítani vagy becsülni. embernek ember általi leigázásának.21 5. Nincs tehát egyetlen őstörzs se. mint nő. A kilencvenöt százalék ugyanis nem száz. Cser Ferenc: "A mellérendelő szemléleti mód. Mintha az ősember nem élt volna előtte oly hosszú idő át Európában. Sokkal kevesebb férfi is elegendő ugyanis a szaporodáshoz. E mögött tehát azt a sokáig magát tartó. Ráadásul hozzáteszik. (Forrás: Fejér Megyei Hírlap 2004. pattintott kőszerszámai fejlettek voltak. nemrég találtak egy apró. tüzet használt. a londoni Természettudományi Múzeum vezető embertani szakértője beszámolt róla. 2004. ahol nem voltak emberölő eszközök. hogy miért éppen tízbe. A Homo erectushoz sorolják. Jó példáját mutatja ennek a későbbi természeti népek közül a XVII. Kelet–konferencia. ezzel előjogokat szerezve.22 A hideg égövön az élethez szükséges élelem megszerzéséhez nélkülözhetetlen volt a gondolatcsere és a tevékenységek összehangolása. egyesítése. egy méteres testméretű emberfajhoz tartozó 18 ezer éves. Mindez annak a következménye.com. hanem az egész földrészt együttműködve használták. n. Ha ez igaz.aspx?id=21084 ) 23 Lásd: Cowan (1997). és bizonyítékkal szolgálónak a népességtörténetre.A vizsgált minta több mint kilencvenöt százalékát éppen tíz legfőbb – örökletes tulajdonságokat ugrásszerű megváltozással meghatározott – együtt öröklődő szilárd sorhoz. Budapest. akitől bárki származtathatná magát. ábra és az 1. Halottakkal pedig ugyebár nem lehet keveredni. Ugyan az emberiségnél az ismert történelme során a férfi és a nő születési arányszáma közel áll az egyhez. p. Az újkőkort megelőző régészeti anyagban semmi nyoma nincs társadalmi megkülönböztetésnek. nem voltak háborúk.: 258. hogy a nők generációs ideje rövidebb. hogy a szerzők nem ismerik az őstörténetet. 380 köbcentis koponyát Indonézia Flores-szigeti őserdejében.au/article.20 Itt sem derül ki. az őskőkorszakot is beleértve. 22 Mint a Nature című tudományos folyóiratban Henry Gee szerkesztő és Chris Stirnger professzor. de csak igen nagy körültekintéssel lehetne. p. egyebekkel. A házasságok zömében a férfi 4-10 évvel idősebb a nőnél. tehát az arányokat nem szabad egy az egyben venni. hogy a cromagnoniak egykoron lebunkózták a neandervölgyieket. amely tagjainak nem voltak néven nevezett emberszabású isteneik. annyira magas szintű társas élete volt rituálékkal. mert rögtön szorozni kell a nőtöbbség arányszámával. hiszen erőszaknak még jó sokáig nem lesznek nyomai a szóban forgó emberek között. többnejű időszakok főleg katonanépeknél fordulnak elő. s annak azt a mozzanatát.

Innen rajzott ki északra. A kelet-nyugati mozgás csakis a Kaukázus vonalában. ami a magyarságnál talán 5%. Passarino. 26. leglényegesebb mondandójuk tehát az. hogy szaporodni képesek legyenek. az ág eredeténél. mert fémekre elsősorban hadieszközök készítéséhez van szükség.Egyszerűen nem jutottak el a fémek készítésének gondolatához sem. Genet. Európa kaukázusi kapcsolata Mivel a vizsgálatot végzők két ugrásszerű örökletes tulajdonság változással fémjelzett leszármazási vonalat (az M173-at és az M170-et) találtak az őskőkorszaki időktől kezdve folytonosan jelenlévőnek Európában. hozzátéve. és valamiféle elvont gondolkozással kellett rendelkezniük. 27 Ez a góc az A vércsoport mutációját jelenti. Acad. A neandervölgyi génjét föntebb kell keresni. 97. 15 . Underhill és mások (1997): Genome Res. azaz nem Szíria és nem Afrika. 7. hogy uráli. tagja közreműködésére szüksége volt. 24 Lásd Childe (1957). a szellemi munkát a testi fogyatékosok végezték. mégpedig a Közép-Keletről és az Urálon túlról történt független elvándorlások során.: . Semino. Proc. Ausztráliába a Würm lehűlési szakaszának nagyon az elején ment át az ember. 28 Gábori (1974). majd nyugatra a gravetti ‘népe’. S. A. Natl. június 3. illetve az arra települő létrejött lovas kultúrákig nem tudott élni. amikor a mousteri szerszámok átalakulnak gravettivé (2. az meg az AB. a korai ember kizárólag dombos. 996. 6769. Fellous. A. újabb útra már használhatatlan lett. (3) P. G. se gravettivé. hogy az Ural környezetében a Káspi-tenger fölött mocsaras volt a terület a Würm jégkorszak fölmelegedését követően is még évezredekig. az a B vércsoport. Gábori29 bemutatja. (5) M. pp. 358. az azt jelenti tehát. J. Közép-Ázsiában. Proc. Azért tartják ottaninak a többi ág kiindulópontját. és legalább 90 km-t kellett nyílt vízen mennie. hegyvidéken élt. 25 Az európaiak európai eredetét korábban már többen vallották. A. mire odaért. jószerivel még az Urál egyik oldaláról a másikra áthaladni sem. Hum. Nature Genet. hogy a horizonton lévő felhőkből rájöjjenek: ott szárazföld van! 60 évezrede ott él az ember. 964. Hammer és mások (2000). mert ott azok nagyobb gyakorisággal és a hozzájuk kapcsolt kísérők több változatával találhatók meg. ábra). hogy odaérjen. Ami keletről jött. és nem azt. amelynek az átalakulása a Don mellett tetten érhető. hogy mivel a túléléshez az akkori társadalomnak minden egészséges résztvevője. A. 97. később. Hammer és mások (2000). ábra szemlélteti. U. a Káspi-tengertől délre történt. csakis a modern ember vette birtokba a sztyeppét. Santachiara– Benerecetti (1996). és 60 évezredes szikla karcai. hogy az európai népesség döntő mértékben európai eredetű. Gordon Childe. Childe is.24 6. Ausztráliában meg egy útra való tutajt sem tudott készíteni. Aral-tótól keletre) nem volt emberi települési forrás. ami Európában 35%-ban van jelen a 25-30%-os ősi 0-ás vércsoport mellett. ami a Kárpátok között alakult ki. 6769. A. a jégkorszak lehűlő időszakában sem nagyon találni az Urál környékén emberi telepeket. keletre. Natl. Az ember délen élt.28 Hogy az M45-ös gén közép-ázsiai. S. amire sokan gondolnak (turk területek. M. Legalább 30 embernek kellett oda menni közel egy időben. 59. S. délre és nyugatra. Nem tudott visszajönni. azokat ezek fölváltották. mert a közép-ázsiai hivatkozást sokan félreértik és félremagyarázzák. de még a Kárpát-medence kőkori maradványai tekintetében V. Annak ugyanis az európaival közös gyökere a Kaukázus ahol a homo ergatrastól egészen a modern emberig folyamatos az emberi fejlődés. Ez a valódi forrás. hogy kaukázusi. Acad. mert a tutaj csak egy irányba ment. a régészeti kultúrákból következtetve. (4) M. A. F. Kirgízia embere nem fejlődött se aurignacivá. (2) P.26 Sokkal közelebbinek kell azonban az elvándorlás eredeti gócpontjának27 lennie. ott ember a sztyeppe kialakulásáig. elázott. F. 26 Az itt hivatkozott öt tanulmány: (1) O. aminek késői hiedelmi maradványa valamilyen többletcsont meglétének követelménye a varázslóvá kiválasztáshoz. U.25 A maradék többi ág pedig szerintük valószínűleg később lépett Európa földjére. Am. Underhill és mások (2000). Sci. majd festményei vannak. Brega. Sci. Ugyanerről számol be. 29 Gábori (1974). Innen mentek északra. amint ezt a 2.

Semino. Fellous. melynek területén éltek később az etruszkok. Gimbutas (1991). A.: 211-216 alapján). sem ázsiai eredet Az általuk feltárt és itt bemutatott. valamint Ukrajnában van jelen.30 1: aurignaci műveltség.31 a törzsfejlődésben közreműködő huszonkét együtt öröklődő szilárd sorból. és a legnagyobb mértékben Magyarországon. 964. műveltségei Európában. 34 Lásd az 1. s bizony alapvetően különböző előjellel. A másik. 7. Közép. Passarino. (Mellars (1998). Brega. Az 1. majd gravetti ember mellett a foltokban megmaradt neandervölgyi ember átalakult műveltsége alkotta. Hiszen amikor elkezdődött a csiszolt kőkorszak. 16 . egymástól szembetűnően különböző földrajzi eloszlást mutat.34 és Európában nyugatról–keletre csökken az előfordulása. E kettőből az egyik leszármazási ág.2.: 7. ábra felső részén. és előfordulása kelet felé növekszik. 2: Chatelperoni-. Am. táblázatot. p. Gábori (1977).: 271-276 ill. M. 8: gravetti műveltség vándorlása a jégkorszak utolsó lehűlési szakaszában. Genet.: 130-ról idézve. de az M17 mutációval megkülönböztetett – Eu19 leszármazási vonal viszont gyakorlatilag nincsen meg Nyugat-Európában. 7: kaukázusi műveltségek. Gáboriné (1980). ahol viszont gyakorlatilag az előző hiányzik. 6: Dnyeszter-Bug átmeneti kőkorszaki műveltségek. 5: Krimi MuzraKoba. az – M173-ból eredő. Lengyelországban. p.f 15-ös együtt öröklődő szilárd sor jellemez. azaz leszármazási ágból kettő – az európai sejti férfi tulajdonságörökítők mintegy felét jellemző Eu18 és Eu19 – a szerzők szerint bár osztozik az egyik őskőkori leszármazási vonalon. S. pp. ábrát alul és az 1. 59. Mindennek a régészeti kultúrákban is nyoma van. J. Ilyen folt volt az Uluzzi műveltség. 4: Szeleta neandervölgyi maradványok. 3: Uluzzi-. 33 Melyet a 49a. a későbbi baszk terület. mégpedig az M173-on.és Nyugat-Európa népességét az általánosan elterjedt aurignaci. ábra A Würm utolsó hideg és felmelegedő szakaszának emberi települései. Santachiara–Benerecetti (1996).: 65. A. pp. a Chatelperoni műveltség. valamint a Szeleta műveltség dunántúli és északi hegyvidéki magyar 30 31 Cser (2000). Hum. az Eu18 – magában foglalva az előzően már mások által leírt32 elő-európai ágat33 – a leggyakoribb a Baszkföldön. 32 Az itt hivatkozott tanulmány: O. p. Sem két pólus. G.

területe (az 1. Klein. 54–68. Az itt hivatkozott tanulmány: P. J. (2) R.40 ahonnan szerintük néhány csoport végül Amerikába vándorolt. egyáltalán nem biztos. 39 Az itt hivatkozott két tanulmány: (1) M. hogy barlangjaik mindig sík vidék felé nyíltak. Hum. akár egyforma is lehetett. de koránt sem borította jég az egész Kárpát-koszorúval övezett tálat. eloszlása két elszigetelt magnépesség szétterjedését jelenti az Ibériai-félszigetről. S ha az aurignaci műveltség kialakulását tekintjük. London. S ha ma szókészletükben különböznek is. 54–68. hogy annakidején ezek nyelve még nagyon hasonló. Pedig alkalmazkodtak. M45-tel jelölve. hanem az ázsiai eredeten kívül a korszakolást is. Nemcsak a gépies csökkenő-növekvő állapotot cáfolják.) 17 . Hiszen a Kárpát-medence ekkor bőven43 lakott volt. C. az M45-öt tartanunk. teljesen kialakult (bölcs) emberős38 csoportja hozott magával. Lell és mások (1997). és a fölmelegedés már 16 évezrede megindult. az M173 olyan ősi eurázsiai jelző. 37 Az itt hivatkozott tanulmány: J. 41 Az itt hivatkozott tanulmány: M. Ugyanakkor a tanulmány szerzői szerint valójában e jégkorszaki időben. Persze mondanák. Mindenesetre a pilisszántói barlangfülkénél 1200 rénszarvas 400 gömbforgóját találták.: 247. Evol. R. Szerk. J.41 S az európai növény.és állatvilág hasonló elkülönüléseit szintúgy a jegesedés kiváltotta. vagy abban jött létre. Gamble. hogy Ázsia felől érkezőnek kell az előbbi felső kapcsolatot. az M3 is. Klein. 42 Az itt hivatkozott tanulmány: K. 40 Az itt hivatkozott tanulmány: R. azaz 20000–13000 évvel ezelőtt az embercsoportok kénytelenek voltak kiüríteni KözépEurópát. amint azt tájékozatlanságuk a szerzőkkel elhiteti. és elterjesztette az aurignaci műveltséget. illetve a jelenlegi ukrajnai területről az utolsó jégkorszak legnagyobb lehűlését követően. Ezért úgy látják. Whittaker (2000). Underhill és mások (1997): Genome Res. Genet. 5. ha amerikai mintavételről is történt volna említés. Amiből arra is következtethetünk. Otte (1990). 1. hogy alkalmazkodjanak a változásokhoz. Willis. mint láttuk. az éghajlatilag védett helyekről való szétszóródással járt elszigetelődésnek tulajdonítják. 1. 8. S ebből ered egy másik leszármazási vonal. Evol. Soffer. hogy ezt a nagy mennyiségű húst és bőrt elszállították valahová. 35 36 Még mindig az Eu18 és az Eu19-ről van szó. O. alapszintű nyelvtani azonosságuk megmaradhatott. S e három nép nyelve ragozó a mai hajlító nyelvű környezetben. 996. hogy e két tényt ilyen határozottan ok-okozati viszonyba állítják. az észak-balkáni menedék kivételével. Otte (1990). Soffer. illetve fordított megoszlása. (Amikor egyébként szerzőink szerint az egész Kárpát-medence ki volt ürítve. O. Az előbbi két együtt öröklődő szilárd sor35 vagy leszármazási ág már közös leszármazási vonalán visszafelé haladva a vizsgálat talált a hasonló sejti tulajdonság-örökítők ugyanazon a felmenő helyén egy magasabb közös tulajdonság meghatározó tényezőt. bár még nem találták meg telepeiket.39 És ezzel majdnem egy időben bukkant fel ez a műveltség Szibériában is. hogy az itt elemzett leszármazási vonal. 38 A Homo sapiens sapiens. mást mutatnak. T. amikor Európába érkezett. és – úgy 40000–35000 évvel ezelőtt – keletről nyugatra szétáradva vitte magával. Unwin Hyman. Szerk. 5. C. Gamble.42 És mi már meg sem lepődünk egyszerű felfogásukon. amely az amerikai bennszülöttek között36 és pár szibériai népnél37 gyakori. 43 Gáboriné a Pilisben–Gerecsében élt "barlangi vadászok vagy barlangi eszkimókról" elmondja. in The World at 18000 BP I. 536. ahol nagyobb tömegekben élhettek. az évi középhőmérséklet bár erősen lecsökkent. 100. illetve keletnyugati csökkenő-növekvő. Mindenesetre a vizsgálatot végzők számára az imént elemzett két együtt öröklődő szilárd sor (az Eu18 és Eu19) a férfi származástani vizsgálat szerinti nyugat-keleti. ami arra utal. Esélyt sem hagynak szegény elődeink számára. Anthropol. A. Unwin Hyman. 1406. Science 287. Anthropol.) (Gáboriné [1980] pp. London. 7. Ember a Kárpát-medencei jégkorban A Würm leghidegebb időszaka 22 ezer és 20 ezer éve zajlott le. Ezalatt a régészeti kultúrák. ábra szemlélteti). amelyet a mai. in The World at 18000 BP I.

: 40 alapján. 47 Amely. De az eredmények megosztották a kutatókat: az egyik kutatócsoport. 50 És jól megfelelni látják ezt az állításukat a mások által előzően kutatott légzésben és anyagcserében résztvevő sejt-szervecske sejti tulajdonság örökítője (mitokondriális DNS [mtDNS]) együtt öröklődő szilárd sor V csoportjával (haplocsoportjával) és néhány H ágával. amit legutóbb a kutatók az európai asszonyok mtDNS-én folytatott vizsgálatokból nyertek. azok Ibér-félszigeti csúcsosodásával.46 és ugyancsak a nyugati térfélen meghatározott elágazási ág47 apró elágazásaival. ahogy az 1. Látható az ábrán. ábra is mutatja. p. hasonló génjelzőket talált az európaiaknál és 45 44 18 . 4: parktundra. s főként nagyobb Ukrajnában. A 3. (Az itt hivatkozott tanulmány: A. ami az Ural hegység déli csücskén át nyúlt Ázsiába. 3: sztyeppe. Santachiara–Benerecetti kiadatlan adataira hivatkoznak. ahonnan az átmeneti kőkorszak embere a fölmelegedést követően már az ismert kultúrát művelte. Ennek a területnek a déli szakasza Európa középső és nyugati részében bőven adott a már modern (aurignaci és gravetti) embernek életlehetőséget. Mellars (1998). jóllehet.50 És beszámolnak a másik. ekkor ember nem élt. hogy a teljes eljegesedés a Kárpát-medencétől észak-keletre haladva egy parktundra övezetet hagyott. p.f 15-ös együtt öröklődő szilárd sorához (és így az Eu18 ághoz) kapcsolódik. S.: 132-ről idézve. A Würm leghidegebb időszakában ürítette ki az ember a Don melléki gravetti telepeit és vonult a Krim félszigetre. az orosz síkságon és attól északra ekkor. 48 Az M173 jelzésűt. ábra a Würm leghidegebb időszakában Európa klíma övezeteit mutatja be. J.3. az új Y kromoszóma tanulmány társszerzője is tartozott. Luca Cavalli-Sforza stanfordi genetikus. p. a 49a. a keleti európai leszármazási ág51 Cser (2000).) Vö.44 1: állandó jégtakaró. mint láttuk. amelyhez L. 62 1137. 49 Az Eu18-at tehát.: "Az európai genetikai eredet legkorábbi felvillanása a fehérje jelzőkből jött. Am. 2: tundra. 5: erdőövezet 6: Európa tengeri partvonala. ábra Európa klíma övezetei a Würm eljegesedés leghidegebb időszakában. 46 És A.: 43 és László (1974). mint a Kárpát-medencében. Genet. Ennek ellenére a nyugati leszármazási vonalat48 és ágat49 összefüggésben állónak tartják a menedékükről való szétterjedésükkel az utolsó jégkorszak legnagyobb lehűlését követően. Bár ott nagyobb volt e jégkorszak hatása. Amely az Eu19 ághoz van kapcsolva. Hum. Torromi és mások (1998). S e forgatókönyvüket – mivel mással? – az Európa keleti felére helyezett leszármazási ág45 – a mai Ukrajna területén csúcsosodó – apró elágazásaival támasztják alá.

De más kutatók úgy vélték. Igaz. a magyart ez elé is vissza lehet vezetni. amúgy az évi átlaghőmérséklet 8 fokkal volt alacsonyabb a mainál. hanem a hangokból összeálló nyelvet is. S a bejövőkhöz képest a bennlakók túlnyomó többségben voltak. német és szláv nevű szerzőkkel azokat a kutatásokat. Ám felmenőinek anyanyelve még nem ez a nyelv volt. 53 Az itt hivatkozott tanulmány: M.86-os alap jelenti. és nem magyar. Hoenigswald. s azokkal együtt jött be a Kárpátmedencébe. azon túl minden ide tartozó nyelv szókészlete kicserélődik. Illenék végre tudomásul venni. hogy az őslakosokkal érintkezni tudjon. in Indo–European and Indo-Europeans. sem más nyelvről ekkor beszélni. hacsak nem… 9. amint ezt a török. mert nincs megkülönböztetési lehetőség. 52 Az itt hivatkozott tanulmány: P. (Gibbons [2000]. az indoeurópai nyelv terjedését eredményezve. azok szétszóródására a régészet eléggé jól korreláló eredményt adott. mintegy az újkőkorszak ujjlenyomataként. H. hanem a bejövőkről elnevezett nyelven. vagy fordítva. Szerk. pedig 60%ban. Underhill és mások (1997): Genome Res. amin nem ugorhattak át a mi jó öreg finnugorjaink. A. a közel-keletieknél. M. 19 . ám mégis csak ő tanult meg magyarul. akármennyire is halszagúak voltak. Lásd erről Shwades (19 ) és Lee (19 ) tanulámányát.52 Ennek elterjedését szerintük fölerősítette a Jamna műveltség európai és keleti irányú kitágulása a "kurgán kultúra" (mai dél-ukrajnai) területéről.54 Erről most elöljáróban csak ennyit. és Nyugat-Európa lakosságát.) 51 Az Eu19. Cardona. ami keletről-nyugatra haladva csökkent. s nem indoeurópai nyelven beszéltek. sem germán.tekintélyes észak-indiai és pakisztáni. amelyek bebizonyították a magyar nyelv és nép Kárpát-medencei eredetét. egy Kijev alatti akkori európai magyar nagyvárosban tanult meg magyarul. hogy néhány európai genetikai jelző túl idős ahhoz. Ám az állításuk nyilvánvalóan merő önellentmondás és képtelenség. az M173-at tekintve. A. Ez lenne az a bizonyos magyar átok? És az ígért "hacsak nem": Mivel az utolsó jégkorszak legnagyobb eljegesedése 22-18 ezer éve tényleg igen megritkította és átrendezte Kelet-. hogy a sejti férfi tulajdonság örökítő a vizsgálat szerint terjeszteni tudja a nyelvet. tehát magyarul. akik e területek délebbre eső tájairól. az osztrák és az orosz hódoltságunk mutatta. valószínűleg kényszerűen még délebbre vándoroltak. hogy a hódító törpe kisebbség nem tudja a nyelvét és kultúráját ráerőltetni a hódoltakra. 155–195. PA. pedig 73%-ban magyar tulajdonság örökítőkről van szó. hogy az újkőkorszaki bevándorlókhoz lehessen kötni azokat. A glattokronológia az indoeurópai nyelvekre működik. G. s most a képtelenségről: Képtelenség. És a gravetti kora éppen a kritikus időszak előtt van. tehát szeretettel fogadtuk. Gimbutas (1970). Közép-. Univ. De a magyar kikopási sebessége ennél lassúbb. Igaz Árpád Álmos volt. hogy az öröklődő tulajdonságokat hordozó sejti tulajdonság-örökítő részegységek nemcsak a hangmagasságot vagy annak öblösségét örökítik át a hangszálak. novemberi számában tették közzé. a gége és a torok milyensége meghatározásával. Nohát ezért kell megismertetnünk az olasz. 54 Az indoeurópai és a kaukázusi nyelvek alapján a kikopási sebességet a 0.53 Most megtudtuk tehát. azaz az indoeurópai nyelvek a gravetti korára nem vezethetők vissza. Kárpát-medencei folytonosságunk Előbb azonban az ellentmondás: A szerzők szerint a nálunk a legnagyobb arányban előforduló leszármazási ág terjesztette el Európában az indoeurópai nyelvet. 7. akiktől tanult. Of Pennsylvania Press. Senn. ez lenne a származástani nyelvészet. Legalább az indoeurópai nyelvet. ami 100 szót vizsgálva nagyjából 25 évezredig enged visszanyúlni. M. Ezek szerint az kurgán műveltség volt. és az eredményeiről beszámoló tanulmányt az American Journal of Human Genetics 2000. valamint közép-ázsiai gyakoriságának megfigyeléséről is. holott csak az évenkénti hosszú telekre fagyott be. Íme. Philadelphia. hogy a magyart nem. Nem lehet sem szláv. S ezért kell komolyan venni az Urál-hegység és a Káspi-tenger közti mocsarakat. miért kellett befagyasztaniuk a Kárpát-medencét vagy ötezer évre. Milyen kár. ha a magyarok már ismerik. Ez azt jelenti. Tehát a glattokronológia addig ad útmutatást. 996." Az mtDNS vizsgálatot egyébként Martin Richard vezette. 22.

hogy kijelentsük. hogy a Fekete-tavi ekés és öntözéses földművelés kifejlesztői sem voltak egységesek. azaz alárendelővé. ábra szemlélteti. hogy a Fekete-tó mellé a Kaukázus felől érkezők között. jó pár ezer évvel megelőzve a sumért. hogy mindkét helyről aztán a melegedés elkezdődvén. hogy még a későbbi Fekete-tengeri áradás elől menekülők sem hozhatták magukkal a Kárpát-medencébe és a mai ukrán és lengyel síkságra azokat a jellegzetes sejti tulajdonság-örökítőket. hogy a Kárpát-medencéből nem kellett a Fekete-tenger medencéjébe húzódni. azaz északra inkább az eredetileg is északi. 20 . ill. illetve a megmenekült népesség. 10. Ezért ürült ki a Don környezete és vonult az ottani ember a Krim félszigetre. hanem ők maguk is. ha egyszer másként megmagyarázhatatlan az a sokat emlegetett 60. mert akkor az is elképzelhető. hanem az orosz síkság más folyóinak elmocsarasodása miatt menekülő északiak. ezzel háromféle műveltség születésének a kezdeti lépései teremtődtek meg. nem vált városivá. Ismerjük is Dél-Európa nyugati felén az ekkor dús népességű Magdalén műveltséget és a Kaukázus népkohóját. míg a dél-keletit az eredetileg is délről érkezők. A lovas műveltség sem civilizációs. S a dominó dől tovább. A Fekete-tengeri katasztrófa és következményei Mindenesetre itt a jó alkalom. közöttük föltehetően a korábbi Bükki kultúra emberei is. abba a Vinča műveltség terjedése csak besegít. és alkotta a kaukázusi alapot. megmaradt falusinak.: 134.55 S a dominó-elv alapján ez tovább azt is jelentheti. A hajdani Fekete-tó Fekete-tengerré alakulását környező idők műveltségeit a 4. mint a termékeny félhold körüli területek és Anatólia. – valamint a Çatal Hüyükben előkerült csodálatos falfestményekkel díszített szentélyeknek az emlékét. A civilizáció definíció szerint városi műveltség. Az Anatólia felől ‘menekülő’ embercsoportok hozták magukkal a natufi műveltség elemeit – köztük az öntözéses földművelés technikát. Ezért a ránk jellemző sejti tulajdonság-örökítők. mint a sumér. Ugyanakkor a Fekete-tó mellé a Kaukázus felől az itt elemzett harmadik vándorlás embere húzódhatott a kiszáradó területekről. és a gabonatermeléssel az írásbeliség. Végül aztán évezredek múlva a mezopotámiai és az egyiptomi városi műveltség. Valószínűleg az észak-nyugati síkság karéjt most visszaköltözve a korábban annak északi szomszédságából délre vonulók foglalták el.56 Ezért előbbiek tehát a tatárlakai és tordosi írások. mert addigra 55 56 Mellaart (19819. míg a natufi műveltség zöme eltűnt. a Kárpátmedencében terjedt a földművelés. illetve az itt többségi leszármazási ági jegy-együttest. mert nem száradt ki. p. A jégkorszak fölmelegedésekor ugyanis az orosz sztyeppe és a Fekete-tenger medencéjét övező hegyvidék emberi településekben kiürült. nagy tömegek áramlottak északra. hogy a harmadik vándorlás jobbára csak dél-európai sejti örökítőket újított meg. nemcsak déliek. amivel elődeik rendelkeztek. Erről a Fekete-tó feltöltődését követően még évezredekig nem beszélhetünk. eredeti különbözőségükkel. akik az anatóliai szárazság elől menekültek. Legelébb a katasztrófától észak-nyugati irányban. majd alakult át harcias lovaskultúrává. míg a kaukázusiak és a natufi műveltség utódai. őskőkori népesség menekült. Annyiban talán át kell értékelni az itteni fejleményeket. Feltűnő különbségeket mutat azután ez az áradás elől három irányba menekülő. azaz civilizáció jött létre templomgazdasággal. Talán meglepő. Azután az északi sztyeppei területeken a nagyállattartó műveltség alakult ki. S ebben talán nemcsak befogadóik játszanak szerepet. natufiak voltak. viszont tovább folytatva a mellérendelő hagyományt. Ez lehet a magyarázata annak is. illetve az itt többségi leszármazási ági jegy-együttes az itt lévő Bükki műveltség emberétől és a Körös-Tiszai műveltségtől származik. 73 %. valamint a kis-ázsiaiak a Fekete-tavi medencébe.jobb körülmények közé. a maradéka pedig áttért a sivatagi életformára. A Cucuteny műveltség soha sem alakult civilizációvá. majd égi alárendeléssel. Sőt azt is tudjuk. Elsőrendű fontosságú persze. de a magdaléniek és a Kárpát-medenceiek mentek a rénszarvas után.

a későbbi Vinča nem azonos. és nem a sejti tulajdonság örökítők.: 194 alapján. the Puzzle of Indo–European Origin. 12: a DnyeszterBug műveltség északkeleti határa. p. bár népi leszármazási. 59 Cser (2000). 2: Vinča műveltség. p. A kettő. London. 14 és 15: a Fekete-tó feltöltődésekor szétszóródó műveltségek Ryan (1999). az emberek leszármazott műveltsége örökítette át. most zárjuk azzal a nyelvi teljesítménnyel. 10: Folyamközi öntöző műveltség. 6: Boian műveltség. Jonathan Cape. hogy a nyelvet az emberi társadalom. 21 . 4: vonaldíszes kerámia legnagyobb kiterjedésekor.a déli irányban terjeszkedők még nem értek le a síkságra. 4. hogy az akkortól folytonos magyar műveltséget ugyanazok alkották. +: Hacilar. a Bükki műveltséghez köthető 57 Ennél nagyobb csak az ausztrál bennszülötteké. 5: Tisza műveltség. 7: Karanovo műveltség. hogy volt is ezért vagylagos felvetés a régészeti adatok alapján az indoeurópai nyelvek közép-keleti eredetére.57 S ha egy nyelvi képtelenség indította el ezt a gondolatmenetet. egy ősnyelv tehát. 13: a Nemuna műveltség határa. s nem sejti származástani örökség által. 11: sztyeppei pásztor műveltségek. sokrétű és egyre nagyobb nehézségekkel is terhes folyamatot. hogy világosan lássuk azt a gazdag. már önmagában is páratlanul egyedülálló műveltségi teljesítmény. 60 Az itt hivatkozott tanulmány: C. és a kettő egyesülésének hatása majd még a Kárpátokon is átnyúlt kelet felé. tehát az eredeti Körös-Tiszai és a menekülni kénytelen Fekete-tavi. Mert ez előbb egy valamikori.: 140-ről idézve. X: Çatal-Hüyük. Lásd Flood (1995). ábra Európai műveltségek a Würm fölmelegedését követő évezredekben. 3: Lengyel műveltség. Renfrew (1987): Archeology and Language.58 Ám az Árpád-vezette legutolsó honfoglalás óta ezt a nyelvet bizony magyarnak nevezik. 8: Bükki műveltség. ahol több tízezer éves az a műveltség. ami a Fekete-tengeri áradással és meneküléssel a Kárpát-medence tájékán és a Fekete-tenger további környezetében elkezdődött. amit aztán a fehér ember megjelenése és erőszakos hódítása pusztított el. szintén fennmaradt mind a mai napig (ha egyszer még a sejti tulajdonság-örökítők is segítették a nyelvi hagyományok ápolását).60 Fontos ezért. Szerzőink hozzáteszik. akik ma is itt élnek. Az egyébként. hogy ez a mi ősi nyelvünk. 59 1: Európa legkorábbi földművelése. S akkortól tehát nyelvünk is fennmaradt mind a mai napig. 58 Annyi bizonyos tehát. 9: Cucuteny műveltség.

amik térben távol voltak tőle és nem érintkeztek. bár az ilyen becslés szolgálhat némi betekintéssel. B. A. amit a Kárpát-medencei őstörténetről és az európai régészeti kultúrákról máris tudunk. mint a népesség korával nem megegyező. hogy az eddig vizsgált leszármazási vonal az aurignaci telepeket jellemzi Európában. nyelvi hanyatlást okozott. Stivers. Stivers. R. (Az itt hivatkozott tanulmány: L. S.64 az egybevág feltételezésükkel. míg a tudományból lassan érthetetlenné silányított rege. főpapok és királyok lettek. 22 61 . és jól egybevág mindazzal. R. U. azoké. Chakraborty (1997). s minden bizonnyal eltért a Fekete-tó medencéjéből szétáradó. A ragozás akkor ezen a területen már általánosan kifejlett nyelvtani elem volt. És a műveltség addigi. Biol. J. Stivers. U. A. L. a sejti tulajdonságörökítő szalag azonos helyén lévő egyező tulajdonság-meghatározótényezők (allélek) kora. 63. ám mégis csak műveltségi szókészletet terjesztett el a szélrózsa minden irányába. nagyrészt a ragok leharapását jelentette. N. M. 14. Goldstein (1996) és mások: Mol.) 5. M. Natl. Sci. 153. és 1. N. de a szókészletük nagyon nem egyezett. A magyar szókészlete valóban ősi. Goldstein (1996) i. 354. M. azaz a ragozási tökély sorvadását. 13.63 S noha e körülbelül harmincezerre becsült évet óvatosan kezelik. Mol. Az eddig vizsgált M173 leszármazási vonal korát három apró elágazás62 alapján becsülték meg.) Hozzátéve. (Az itt hivatkozott tanulmány: D. N. D. ha a génállomány kialakulásának az idejét kritikusan szemléljük. Quintana-Murci (1999) és mások: Ann. Davison. B. Kimmel. Biol.) Különbség van azonban a származásban mért örökletes tulajdonságok ugrásszerű változási (mutációs) aránya és a nem közvetlenül. az érték semmi más. Majd a terjedő nyelvet és műveltségeket lovas harcosok érték utol és leigázva még tovább is vitték. Deka: Proc. és a három érintkező szárazföld eléggé nagy területén. különösen mivel ez nem egyforma minden apró elágazás esetére. kritikánkat fönntartjuk. az alárendelés mindenütt műveltség átalakulást. az YCAIIb és a DYS19 apró elágazási helyek változásait felhasználva. keletről történő nagy tömegű bevándorlást is.) Végül. S. a csillagos égről mintázott. B. L. J.) 64 A sejti férfi tulajdonság-örökítő apró elágazásaira alapozott kettős örökletes tulajdonságok ugrásszerű változása (mutációja) korának megbecslését sok tényező akadályozta. az YCAIIa és az YCAIIb jelű. m. R. hogy pár népesedési és fejlődéstani mozgásrend (mechanizmus) csökkenti a sejti férfi tulajdonság-örökítők változatait az emberben. Az első az apró elágazásokban az örökletes tulajdonságok ugrásszerű változási (mutációs) arány bizonytalansága. 63 Az M173 és M170 leszármazási ág keveredési idejét a 209-es és a 73-as Y sejti tulajdonság-örökítőből (kromoszómából) számították ki. A leigázás. U. 1041. Deka: Proc. és még akkor is. aminek egyes mozzanataiban máig fellelhetők az elsodrott emberek alapnyelvének az elemei. A. 1041. Acad. csökkenését. Natl. ha a korábbi szakaszokban ismertetett föltevéseinket. Sci. Shen (2000) és mások: Proc. (Az itt hivatkozott tanulmány: P. Ez a nyelvi fejlemény eredt tehát a közép-keleti régióból. 94. S. 9. L. Ez tehát nagyszerű eredmény. Natl. Sci. 94. 421. Kimmel. Evol. Kimmel. vagy legalább megelőzi az utolsó jégkorszak legnagyobb lehűlését. 94. Evol. J. Genet. a több öröklődő tulajdonsághordozó sejti tulajdonság-örökítő részegységi (poligenetikus) elemzés által mért között.) Ezen apró elágazási adatokból kapott változatokat Goldsteintől és társaitól vett két egyenlet segítségével számították ki. (Az itt hivatkozott tanulmány: D. de a későbbi. Natl. A baszk szókészlete alig fed át a magyarral. Acad.) A korbecslés viszonylagos (ha nem abszolút) értékét védendő a jelenleg legáltalánosabban elfogadott örökletes tulajdonságok ugrásszerű változási (mutációs) arányát használták. Acad.ősnyelvet61 idéző. 1041. (Az itt hivatkozott tanulmány: R. 97. S. A.) A CA ismétlődéseknél nem volt kezdő szórás megfigyelhető.1 X 10–3 a DYS19 számára. Genet. Ezzel azonban fontos fejleményként jelentkezett a védelmi kényszer. 7354. illetőleg az YCAIIa. de a földi emberről szóló tudományait is a maguk érdekére és kedvére szabták. Hum. Mert ezt tehát már nem volt ősnyelv. Davison. [A javított változat: D. valamint eltitkolt. 1213. Santos (2000) és mások: Hum. R. Deka: Proc. Még akkor is. Chakraborty (1997). és e szabókból rendszabó hősök.6X10–4 örökletes tulajdonságok ugrásszerű megváltozási (mutációs) arány az YCAII helyek számára. U. bizonyára nem egységes nyelvtől. illetve a harciasság. 4500 fős állandó népesség méret és 27 éves nemzedéki időtételezést javasoltak. az emberek tömegeitől elzárt szellemi fegyver. (A mutációs arányokra lásd: R. 62 A DYS19. A mai magyarság ilyen mértékű részesedése a legkorábbinak föltételezett európai génállományból mindenképpen kizárja a magyar népesség keleti eredetét. D. (Az itt hivatkozott tanulmány: R. de nem ez volt más ősi nyelvek szókészlete. de nem utolsó sorban. hogy úgy látszik. Goldstein (1997) és mások: Mol. Davison. Acad. félistenek. Sci. D. (Az itt hivatkozott tanulmány: F. Chakraborty (1997).

Szerk. 69 Vagyis az M89 mutáció. 72 A H haplocsoportról van szó.69 amiből a legfontosabb közép-keleti leszármazási vonal eredt. 71 Az itt hivatkozott tanulmány: M. oldalon. lábjegyzetet! Az M170-hez tartozó Eu7-ről van szó. 20. az M170-es többalakúsága számukra más vélelmezett őskőkori örökletes tulajdonságok ugrásszerű változását mutatja. Soffer. Unwin Hyman.75 Minderről pár bekezdéssel föntebb részletesen szóltunk. Úgy gondolják ezért. Ennek az ő forgatókönyvük szerint az imént elemzett leszármazási vonal77 helyi megoszlásaként az utolsó jégkorszak legnagyobb lehűlése alatti nyugati őskőkori népességből kellene származnia. és 39.m. S itt a mai ausztriai. T.79 65 66 Lásd az 38. 23 . in The World at 18000 BP I. 79 Az itt hivatkozott tanulmány: M. Otte (1990) i. 75 Az itt hivatkozott tanulmány: M. 76 Azaz Eu8 haplotípus. hogy a gravetti és aurignaci műveltségű csoportok együtt éltek pár ezer évig.66 Ez az örökletes tulajdonságok ugrásszerű változása Kelet-Európa központjában a leggyakoribb. amit korábban a Közép-kelet Kaukázusban elfoglalt helyéről megállapítottunk. Európa őskőkori újabb népessége 11. S a légzésben és anyagcserében résztvevő sejt-szervecske sejti tulajdonság örökítő egyik említett együtt öröklődő szilárd sorának78 gyakorisága és eloszlása Európa szerte alá is támasztja a gravetti s a nyugat-európai aurignaci csoportok közti áramlást.73 jóllehet. Cavalli-Sforza: Nature Genet. Minch. Otte (1990). Gamble. E megfigyelésüket most alátámasztja a kelet-európai.II. L. 67 Az M26 mutációról van szó. amely felhalmozott egy további ugrásszerű örökletes tulajdonság változást. O. 54–68. és szintén előfordul a Baszkföldön és Szardínia szigetén. Seielstadt (1998). L. Ez a bevándorlás szerintük egybeeshetett a légzésben és anyagcserében résztvevő sejtszervecske sejti tulajdonság örökítője egyik együtt öröklődő szilárd sori csoportjának72 Európába érkezésével. 77 Az M170-ről van szó. az alkalmi kapcsolatok ellenére megőrizve azonosságukat. Föltételezik. C. London. A másik őskőkori leszármazási vonal Egy másik leszármazási vonal. 73 Lásd a . Az utolsó jégkorszak legnagyobb lehűlése során pedig Nyugat-Európa elszigetelődött Közép-Európától. 74 Az itt hivatkozott tanulmány: M.67 ami elkülönít egy újabb leszármazási ágat. 68 Az M26-hoz tartozó Eu8-ról van szó. 70 Az M170. S ezt később mi is bemutatjuk és teljes mértékben igazoljuk. aminek becsült kora 22000 év. 78 A H haplotípusról van szó. baszkföldi és szardíniai együtt öröklődő szilárd sor76 mai elterjedése. E.65 Ez a leszármazási vonal az egyéni beállítottságú eloszlások kivételével a jelenlegi öröklődő tulajdonságokat hordozó sejti tulajdonság-örökítő részegység folyamnak Európára korlátozott mutatója. csehországi és észak-balkáni területen kitartott egy gravetti-szerű műveltség.74 Az éghajlat kedvezőbbé válása után e műveltség északra és keletre terjedt.68 Azután a legközelebbi több öröklődő tulajdonsághordozó sejti tulajdonság-örökítő részegységi elődnek egy korábbi ugrásszerű örökletes tulajdonság változása. Otte (1990) i. hogy az előző bekezdés elején elemezni kezdett leszármazási vonal70 Európában a Közép-keletről 20000–25000 évvel ezelőtt érkezett férfiak hagyatékaként jött létre a gravetti műveltséggel kapcsolatban állóan. valamint nemek szerint különböző vándorlási folyamatot jelez. a 20 évezredes kialakulás miatt ez a gén nem köthető az azt több mint tíz évezreddel megelőző gravetti vándorláshoz. 278.m.71 Ám ide is érvényes.

Brega. Abszcissza: Az egyes népességek távolsága a két közel-keleti (libanoni. M. Ezt a csökkenést a 5. A. szíriai) népesség átlagtól.Fontos. 787. Eu9. Eu10 és Eu11 jelzők összegének az eloszlása a Közel-kelettől való távolságuk függvényében. A.84 amiből egy másik leszármazási vonal85 hiányára következtetnek. Passarino. 84 A Ht 4-ről van szó. 59. M89 (Eu10) és M201 (Eu11) jelzésű leszármazási vonalról (és ágról) van szó. 59. A harmadik leszármazási vonal 5. A két visszavezetési vonal jelentőségteljesen eltérő (p<0. Genet. Semino. Ordináta: az újkőkori jelzők gyakoriságának a logaritmusa (Eu4. ábra szemlélteti. ábra Az Eu4. Eu10 és Eu11 összege) a Földközi-tengeri és a nem Földközi-tengeri népességben. Semino. Valamint az e tanulmányban idézett irodalom. ezer kilométerben kifejezve. Hum. S. J. Eu9. Hammer (1997) és mások: Genetics 145. 85 Az M2-ről van szó. 82 Az Eu4 haplotípus. Hum.f és 12f2 öröklési haplotípus. Brega. 964. 83 A YAP+ kromoszóma többségét. E meghatározó sejti tulajdonság örökítő megfelelni látszik egy korábbi vizsgálatban leírtnak. J. Az itt hivatkozott tanulmány: O. 87 A 49a. és meghatározza egy bizonyos fajta83 európai sejti tulajdonság-örökítőnek a többségét. hogy az eddig körvonalazódott helyzetet még egy leszármazási vonal és későbbi időből alátámasztja.01). Santachiara–Benerecetti (1996). Semino és társai ábrája. Európa őskőkori harmadik népessége 12. Am. 964. 24 . F. Am. s az együtt öröklődő szilárd sorokra vonatkozóan Közép-kelettől Európa felé csökken az előfordulása. Fellous. Santachiara–Benerecetti (1996). M172 (Eu9). Fellous. 81 Az M35 (Eu4). Ugyanakkor itt később igen részletesen beszámolunk e folyamatnak a régészeti kultúrákban volt megjelenéséről.86 E másik öröklési osztályozás összehasonlítása a sejti férfi tulajdonság-örökítő szűkített szakasztöredék többalakúságokkal87 számukra most azt mutatja. Passarino. III. M. szempontunkból érdekes leszármazási vonal négy időben és térben folyamatosan változó gyakoriságú80 leszármazási ágra81 oszlott. A közép-keleti pont (x=0) a pontok mindkét sorát figyelembe vette. 86 Az itt hivatkozott tanulmány: M. S. O. A. G. 80 Azaz cline-gyakoriságú. A harmadik. A. Ezek közül az egyik együtt öröklődő szilárd sor82 a törzsfejlődés tekintetében alaposan elkülönül a másik háromtól. Genet. G.

hogy majdnem az összes megfigyelt európai összetett együtt öröklődő szilárd sor benne volt a közép-keleti kisebb mintában. Richard (1998) és mások: Ann. S. 106 Itt A. 108 Az mtDNS J haplocsoportjára. 6769. Sci. Még nem kiadott adatok az egyik származási rendszerről105 és hét rövid szakaszú ismétlődésről e helyre nem álló együtt öröklődő szilárd sorok nagy európai és közép-keleti mintamennyiségében feltárták106 előttük. az időbeli és térbeli elszigetelődés miatt különbséget kellene találnunk az európai és a közép-keleti leszármazási ágak között. Abból pedig. hogy e férfiak az utolsó jégkorszak legnagyobb eljegesedése előtt vagy után érkeztek-e Európába. S.96 e leszármazási ágak közös ősére következtetnek.90 miközben a negyedik leszármazási vonal91 ugyanazon együtt öröklődő szilárd sor92 eredeti sejti tulajdonság-örökítő szalag azonos helyén lévő egyező tulajdonság-meghatározó tényezőt93 tartalmazza. 94 Az Eu9.f öröklési haplotípusról van szó. a vizsgált szerzők úgy 88 89 Az Eu9 és az E10.100 Hasonló időtávot (17000 év) becsültek a negyedik együtt öröklődő szilárd sor101 számára is. Eu10 és Eu11 haplotípusról vagy leszármazási ágról van szó. az Eu10 és az Eu11. Mégis úgy gondolják. 96 Azaz Eu haplotípusban. Hiszen ha ezek az együtt öröklődő szilárd sorok már az utolsó jégkorszak legnagyobb eljegesedése előtt jelen lettek volna Európában. A. 25 . 90 A 8Kb allélről van szó. F. lábjegyzetet! 104 Az Eu4. 98 Piros színnel jelölve őket. 101 Az Eu11 haplotípusról vagy leszármazási ágról van szó.109 S noha ők azt őskőkorinak tekintették. 107 Itt is A. 92 Tehát szintén a 12f2 öröklési haplotípusról van szó.hogy a négy leszármazási vonal két középsője88 osztozik az imént másodiknak említett89 együtt öröklődő szilárd sorból származtatott sejti tulajdonság-örökítő szalag azonos helyén lévő egyező tulajdonság-meghatározó tényezőn. ami azonban határozottan egy térben máshonnan eredő származási vonalat jelent. Ezen együtt öröklődő szilárd sorok – csupán megközelítően – becsült kora103 miatt nem tudják eldönteni. 93 A 10Kb allélt. Natl. S.98 S a korábbi öröklési vizsgálati és a saját eredmények közti e három párhuzamból99 e leszármazási vonal eredetét kb. ábrán.107 Hasonló eredményt kaptak a légzésben és anyagcserében résztvevő sejtszervecske sejti tulajdonság örökítője egyik együtt öröklődő szilárd sori csoportjának. A 12f2 öröklési haplotípusról van szó. 103 Lásd az 46. illetve leszármazási ág97 egyesített gyakoriságát tüntették fel az 1. Genet. Hum. amelyeket nem találunk meg az általuk vizsgált többi tizenhat együtt öröklődő szilárd sorban.f-ről van szó. 100 Az itt hivatkozott tanulmány: M. lábjegyzetet!) 102 Azaz molekuláris. 95 A 49a. és a 12f2-nek és 8Kb-nek az Eu9-el és Eu11-el való párhuzamáról van szó. és 47. 241. 62.) 97 Az Eu9. (Lásd az 46. Eu10 és Eu11.108 örökléstani vizsgálói. 109 Az itt hivatkozott tanulmány: M. Santachiara–Benerecetti kiadatlan adataira hivatkoznak. Santachiara–Benerecetti kiadatlan adataira hivatkoznak. Santachiara–Benerecetti kiadatlan adataira hivatkoznak. Az örökletes tulajdonságok ugrásszerű megváltozásának és a neki megfelelő együtt öröklődő szilárd sornak a vegyi tulajdonságokat őrző legkisebb anyagi részére vonatkozó102 kora – magától értetődően – meg kell előzze a vonatkozó népesség elvándorlását. 91 Az Eu11. az Eu9. és 47. hogy a négy együtt öröklődő szilárd sor104 időben és térben folyamatosan csökkenő mintája a Közép-Kelettől Európáig nem feleltethető meg az ezen sejti férfi tulajdonság-örökítőket hordozó embereknek az utolsó jégkorszak legnagyobb eljegesedése alatti menedékeken való elhelyezkedésének. 99 A Ht4-nek az Eu4-gyel. Hammer (2000) és mások: Proc. U. 15000-20000 évvel ezelőttre teszik. 97. 105 A 49a. Acad. Ezért e három együtt öröklődő szilárd sor. (És itt A. S. hogy ez utóbbi három együtt öröklődő szilárd sor94 osztozik az imént első helyen említett95 nyolc együtt öröklődő szilárd soron vagy annak származékain.

ha nincs az a népesség.119 E leszármazási vonalról kb. 119 Az M178 mutációra. ahol a szóbanforgó négy együtt öröklődő szilárd sor113 gyakoriságának ábrázolását a Közép-Kelettől való földrajzi távolság függvényében tervezték meg minden egyes összes népesség számára. 8. 116 Az M35. 115 Az Eu4-hez. oldalon. a másik három összegénél mindig kisebb részarányt jelenti. hanem arra is. 1174. és miért nincs meg a déleurópai. Zerjal és mások (1997). ábra. volt elegendő ideje a Közép-Keleten az elkülönülésre. az Eu9. 26 . az Eu10-nek és az Eu11-nek. Genet.8%).117 rábukkantak egy másik leszármazási vonal118 sejti tulajdonság-örökítőinek kilencvenöt százalékában meglévő korábban ismeretlen ugrásszerű örökletes tulajdonság változására. hogy annak a négy helyre nem álló együtt öröklődő szilárd sornak110. hogy miért van meg nálunk az a leszármazási vonal 73 %-ban. az Eu9. az Eu9-nek. 60. hogy a magyarság sem nem 'uráli'. Az mtDNS J haplocsoportjának. mint Közép-Európában. és az újabb keletű Észak-Európára korlátozódott uráli elvándorlással lett azonosítva. 112 Az Eu4. mert ide is érvényes. Nyilvánvalóan mutatja ezt az 5. 4000 évesként számoltak be. hogy miért van nálunk a földművelés akkori fejlődése. 120 Az itt hivatkozott tanulmány: T. Am. ami általában azokon a helyeken. az Eu10 és az Eu11 haplotípusok. S az újkőkori földművesek hozzájárulása az európai öröklődő tulajdonságokat hordozó sejti tulajdonság-örökítő részegységek állományához a Földközi-tenger partja mentén sokkal kifejezettebb. így a nyelve sem lehet az. Fel kell hívnunk a figyelmet arra. ha egyszer a földművelést ők hozták. ott el is terjedt. hogy az újkőkorban honosodott meg Európában. jelezvén. hogy az újkőkori földművesek vándorlása a dél-európai részt sokkal erősebben érintette. sem nem 'finnugor'. 110 111 Az Eu4-nek. 113 Tehát az Eu4. amely azt Dél-Európába hozván. és aztán elegendően nagy számban vándorolt Európa felé ahhoz.114 13. A negyedik leszármazási vonal És mialatt a négy együtt öröklődő szilárd sor közül az elsőhöz115 vezető leszármazási vonalat116 nagyfelbontású vegytani folyadékelemző eljárással sejti tulajdonság-örökítő szalag azonos helyén lévő egyező tulajdonság-meghatározó tényezői osztályba sorolták. hogy a legtöbb létező változat visszavezethető legyen rá. 114 Lásd a . A visszavezetési vonal a Földközi-tengeri népesség tekintetében ereszkedést mutat. Már csak utalnunk kell itt a korábban a Fekete-tenger áradása elől menekülőknél mondottakra. 117 Azaz allél-tipizálták. Amihez nem is kell többet hozzáadni. az egyetlen magyarázat nemcsak arra. hanem a kapcsolat az ősnyelv irányából fordított. amely megvan. az Eu10 és az Eu11. J. sem a most felfedezett ugrásszerű örökletes tulajdonság megváltozást nem fedezték fel az állítólagosan uráli nyelvet beszélő Magyarországon. hogy később nyilvánvalóvá tesszük. 118 A TAT. Erre később még visszatérünk. mint a közép-európait. Hum. Sőt. csak jelezni. E megfigyeléseikből arra következtetnek. amint a légzésben és anyagcserében résztvevő sejt-szervecske sejti tulajdonság örökítője imént vizsgált együtt öröklődő szilárd sori csoportjának111 is. Ezért a négy együtt öröklődő szilárd sor112 a földművelők Közép-Keletről Európába szétterjedésének férfi közreműködését mutatja. hogy ebből a négy szakaszból a magyar népességben éppen az az elkülönült szakasz jelenik meg a legnagyobb százalékban (Eu4. ahol a négy szakasz az uralkodó.120 De sem e leszármazási vonalat. azaz jelentősen különbözik más népességektől.gondolják.

Princeton Univ. A vázlatrajzon három határozott földrajzi és műveltségi csoport fedezhető fel. de szintén mindenütt. Az első alapvető összetevő. mert más jellegű emberi kapcsolatokra utal. 122 121 27 . sőt nem is igaz. Ez a három 34. minden korszakban sokkal kisebb eltéréseket annál egyes műveltségek mindenütt előforduló csoportjaiban. Science 259. 639. táblázat). ábrán mutatják be.123 most szintén kizárták őket az összefüggés elemzésből. Az itt hivatkozott két tanulmány: (1) L. táblázat adatainak alapvető összetevőkre vonatkozó elemzése. másrészt mindig. Ukrajnából. A. Princeton Univ.Az első táblázat adataiból levezetett első két alapvető összetevőt a 3. hogy különbözőnek mondhatnánk. mint amit az eddigi őstörténelem erről a területről számunkra mondott. A. P. Menozzi. (2) L.69 %-a. hogy nem ennyire magától értetődő. Egyrészt sokkal több műveltségi csoportot figyelhetünk meg. amiről feltételezték. illetve az ábrát. P. Ennek ellenére ez a csoportosulás lényeges. 6. Press. Az első baszkokból és nyugat-európaiakból a második kelet-közép. L. A valóban különbözők ugyanakkor egyidőben is fennállhattak és fenn is álltak. Cavalli–Sforza. a változat maradékát. hogy összenyomták volna a másikat. Piazza: The History and Geography of Human Genes. Hasonlóság a fehérje többalakúság alapvető összetevőivel Az európai öröklődő tulajdonságokat hordozó sejti tulajdonság-örökítő részegység állomány korábbi legátfogóbb felmérése a kilencvenöt nem nemi sejti tulajdonság-örökítő által meghatározott121 fehérje többalakúság alapvető összetevő elemzése volt. mert a törzsfejlődésen kívülállónak nyilvánították őket. P. földrajzi csoport megfelel a nagyobb eljegesedési menedékhelyeknek és a földművesek elterjedése eredeti területének. míg a másodikra Lengyelországból. A első alapvető összetevőre a Magyarországról és szórásnégyzet 46. L. Piazza: The History and Geography of Human Genes. Menozzi. mert. hogy Európa erre a három földrajzi és műveltségi csoportra elkülönült volna. Mivel a szardíniaiakat nem vonták be az eredeti alapvető összetevő vizsgálatba. Amihez annyit azért hozzá kell tenni.és a harmadik keleteurópai népességből áll Horvátországból. Az udmurtokat. Press. Princeton NJ. Menozzi. Princeton NJ. s nem egy földrajzi helyhez kötötten.24%-a vezethető vissza. Piazza (1993). marikat és lappokat kizárták innét. Cavalli–Sforza. 123 Az itt hivatkozott két tanulmány: L. Cavalli–Sforza. A. 14.122 Ők pedig most összehasonlították a nagyobb sejti férfi tulajdonság-örökítő együtt öröklődő szilárd sorok gyakoriság eloszlását az első három európai alapvető összetevővel (2. L. mivel bennük e szóbanforgó leszármazási vonal és ugrásszerű tulajdonság megváltozás előfordulása magas. ábra Az 1. olyannyira túlnyomó náluk az első alapvető összetevő. hogy az újkőkori földművelők vándorlására Azaz autoszomál.

Cavalli–Sforza. P. Menozzi. nem nemi kromoszóma által meghatározott fehérje jelzőkön alapuló alapvető összetevő összefüggése (L. (3) L. L.) és a fontosabb európai Y kromoszóma haplotípusok gyakorisága. 241. aminek jelentése eddig vita tárgyát képezte. Piazza: The History and Geography of Human Genes. Princeton NJ. Princeton NJ. A. Renfrew (1987): Archeology and Language. † A változás résznek megfelelő nem nemi kromoszóma által meghatározott fehérje jelzőkön alapuló egyes alapvető összetevő. Press. A. Richard (1998) és mások: Ann. Hum. Valamint minket még arra is. aminek a jelentése eddig még nem lett teljes körűen megállapítva. 132 Az M17 mutációval. Eu10 és E11 elterjedésével tehát. 639. Piazza: The History and Geography of Human Genes. korábban az európai népességben elvégezték a légzésben és anyagcserében résztvevő sejt-szervecske sejti tulajdonság örökítő133 szakaszok elemzését. Science 259. 639. S a fehérje alapú alapvető összetevők s a helyre nem álló sejti férfi tulajdonság-örökítő adatok egyezése arra enged következtetni. Menozzi. hogy a korábban mondottak az Uluzzi. L. Az itt hivatkozott két tanulmány: (1) L. Piazza (1993). 639. Science 259. (2) L. hogy az elvándorlás sokkal nagyobb hatással volt a helyre nem álló sejti férfi tulajdonság-örökítő minta megfigyelt változására. Hum. Piazza: The History and Geography of Human Genes.. Princeton NJ. Cavalli–Sforza (1994). Cavalli–Sforza (1994). L. Press. táblázat Az első három.134 Ennek adatai azt mutatják. valamint előbbi M178-as mutációjáról és Eu 14 leszármazási ágról van szó. P.130 az elsőnek vizsgált leszármazási vonal131 ugrásszerű örökletes tulajdonság változásával132 van összefüggésben. A. A harmadik alapvető összetevő. L.126 megfelel az elsőnek vizsgált leszármazási vonal127 Spanyolországból Közép-Európa felé terjedő ágának.124 a harmadiknak vizsgált négy leszármazási ágnak125 felel meg. P. mint a természetes kiválasztódás. (2) A. 131 Az M173. Jonathan Cape.utal. illetve az Eu19 leszármazási ággal. Piazza. Science 259. Piazza: The History and Geography of Human Genes. Princeton Univ. Menozzi. Am. Cavalli–Sforza (1993). Torroni és mások (1998). London. Menozzi. Press. Eu9. A második alapvető összetevő. P. 15. Cavalli–Sforza (1994). Menozzi. 128 Az Eu18-ról van szó. Menozzi. A. Genet. P. 134 Az itt hivatkozott két tanulmány: (1) M. Menozzi. P. Princeton Univ.128 az ellentétes végén pedig az uráli leszármazási vonal és ugrásszerű örökletes tulajdonság változás129 terjedésének. Cavalli–Sforza (1994). A. L. Princeton Univ. Genet. 133 Azaz mitokondriális DNS (mtDNS). Princeton NJ. Piazza (1993). A. J. (2) L. 125 Az Eu4. hogy az öröklődő tulajdonságokat hordozó sejti tulajdonságörökítő részegység állomány nyolcvan százaléka őskőkori és húsz százaléka újkőkori eredetű. Princeton Univ. Chatelperoni és Szeleta műveltségről ezek miatt fokozottan érvényesek. the Puzzle of IndoEuropean Origin. 62. Cavalli–Sforza. 129 A TAT leszármazási vonalról és Eu13 leszármazási ágról. Press. P. 28 124 . L. 127 Az M173. (2) L. 62 1137. L. 2. Összehasonlítás sejt-szervecskék tulajdonság-örökítő szakaszaival S mint már volt szó róla. 130 Az itt hivatkozott három tanulmány: (1) C. 126 Az itt hivatkozott két tanulmány: (1) L. A.

a törzsfejlődés egy korábbi szakaszában váltak el. amit a Kárpát-medencei műveltségek régészetre alapozott őstörténete szintén jól megmutat. Genet. ami a termékeny félholdból indult. Lásd Mellaart (1981). Acad. 138 Az itt hivatkozott két tanulmány: (1) M.139 Következésképp az itt másodiknak elemzett ugrásszerű örökletes tulajdonság változással140 jellemzett jelenkori férfi leszármazási vonalak kb. Richard (1998) és mások: Ann. Macaulay ((1999) és mások: Am. S. esetleg a homo erectus időszakban válhatott el. Akiből az aurignaci és aztán a gravetti lett. 64. 64. 232. 241. Cavalli–Sforza (1994). 30000 év óta fennmaradt öröklődő tulajdonságokat hordozó sejti tulajdonságörökítő részegység állományra. a másik ág még a neandervölgyi. Y. s amely a földművelés sajátos beérkezését is megmagyarázza. 143 Azaz az M173-as mutációhoz. Princeton Univ. hogy az a népesség. A. 244-247.: 134. J. pp. 241. Ezzel szemben a közép-ázsiai a légzésben és anyagcserében résztvevő sejt-szervecske sejti tulajdonság örökítő vizsgált együtt öröklődő szilárd sori csoportjainak144 csak a jelenkori összetétel hét százaléka felel meg. 232. Ez lehet a natufi műveltség embere is. 62. A. 145 Az itt hivatkozott tanulmány: V.141 a közép-keleti őskőkori örökségnek megfelelően. a Közép-Keletről érkezett az őskőkor idején. 137 Az itt hivatkozott két tanulmány: (1) M. Macaulay ((1999) és mások: Am. mert a harmadiknak vizsgált négy együtt öröklődő szilárd sorra135 az európai sejti férfi tulajdonság-örökítő állomány huszonkét százaléka vezethető vissza. Hum. hogy egyik együtt öröklődő szilárd sori csoportja 45000 évvel ezelőtt érkezett a Közép-Keletről. 62. valamint a régészeti adatokkal is egyezik. U. L. Mindazonáltal van némi különbség a légzésben és anyagcserében résztvevő sejt-szervecske sejti tulajdonság örökítő és a férfi adatok között a létezőnek vélelmezett őskőkori összetevők vonatkozásában. Hum. 142 Ez azt jelenti. Hum. akinek a testi fölépítése ú.145 Ezek az ellentmondások részben talán a sejti férfi tulajdonság-örökítőknek a vegyi tulajdonságokat őrző legkisebb anyagi részére vonatkozó.146 más helyekhez viszonyított nyilván fiatalabb voltának köszönhetők. X és W haplocsoportjairól van szó. Shen (2000) és mások: Proc. Press.Ezt az eredményt az itt ismertetett vizsgálat adatai alátámasztják. az előbbit. Eu9. de azonos származási vonal két ágát jelentik. s mivel ez utóbbi látszik mégiscsak korszerűbb eljárásnak. hogy a kilencvenöt hagyományos többalakúság első alapvető összetevőjére az összes származástani változás huszonnyolc százaléka vezethető vissza. Hum Genet.137 S ez tehát az a nagyszerű folyamatosság. Eu10 és Eu11 leszármazási ágra. Itt tehát valaki hibázott. 62. azaz euro-afrikoid. 261. Natl. 97. n. P. (2) V. Hum Genet. az Ős-Éva vizsgálatot kell tévesnek tartanunk Továbbá legtöbb európai leszármazási vonala. az európai népességgel nem mutatott közösséget. J. 241 140 Az M170-es mutációról van szó. Piazza: The History and Geography of Human Genes. 147 Az itt hivatkozott tanulmány: P. Richard (1998) és mások: Ann.142 Azonfelül az elsőnek elemzett ugrásszerű örökletes tulajdonság változáshoz143 kapcsolódó a férfi leszármazási ágak maradék ötven százaléka egy nagyobb befolyást jelez a KözépÁzsiából kb.138 Ők viszont nem mutattak ki egyetlen ennek megfelelő férfi együtt öröklődő szilárd sort sem. vagy korábbi. A korábbi vizsgálatok feltételezték. Menozzi. 146 Azaz molekuláris.147 a korábbi sejti férfi tulajdonság örökítők sokkal gyorsabb lecserélését feltételezve. 139 Az itt hivatkozott tanulmány: M. úgy 25000 évvel ezelőtt. 7354. Sc. 144 A mtDNS 16223-C I. (2) L. Így a légzésben és anyagcserében résztvevő sejtszervecske sejti tulajdonság örökítő és a férfi136 adatok megerősítik a korábbi megfigyelést. Richard (1998) és mások: Ann. Genet. Genet. 141 Az M89-ról van szó. amire az európai változás hatvan-hetven százaléka visszavezethető. húsz százaléka ered a mély törzsfejlődési származásból. az a Kaukázusból a Würm idején szakadt ki. protomediterrán. 136 135 29 . A nemi alapú különböző népesség-vándorlási magatartások szintén befolyásolni fogják a légzésben és anyagcserében résztvevő sejt-szervecske sejti tulajdonság Az Eu4. Princeton NJ.

Princeton Univ. mert annak a valószínűsége. Erről már beszéltünk. Más közölt eredmények IV. Minch. Az ő sajátos gyakorisági helyzetük valószínűleg a származástani sodródás és elkülönülés következménye. az ugrásszerű örökletes tulajdonság változás esélye kisebb. Press. a gének üresek. amit a mintákhoz jutás körülményeiről a tanulmányból megtudhatunk. a rajta lévő az öröklődő tulajdonságokat hordozó sejti tulajdonság-örökítő részegységek. mert eléggé utal annak nagy esetlegességi kockázatára. de szó szerint ezt mondták. Ennek egyetlen szerepe van. Piazzanak a néhány olaszért és G. A. Ez minden. és így jön össze az emberi 42 a 21 párból. H. mint más európaiak. Cavalli-Sforza: Nature Genet. Továbbá az európai öröklődő tulajdonságokat hordozó sejti tulajdonság-örökítő részegység állomány jelentős része felső őskőkori eredetűnek látszik. mert annak egyik lába hiányzik. P. amit a Fekete-tengeri menekülőkről mi már megelőzően feltettünk. baszk és lapp kívülállók149 alapvetően ugyanazokon a férfi kettős összetevőkön osztoznak. Piazza: The History and Geography of Human Genes. az Y kromoszóma az ember hím nemét jelzi. a kifejlődő egyedet férfi nemiséggel látja el. De ez nem kevés. Cann-nak a franciákért. amikor Európa legnagyobbrészt benépesedett. Brumatnak. Ezenfelül a szerzők előtérbe állítják a gravetti szerű népesség szétterjedését az ÉszakBalkánról. L. S ezzel gyakorlatilag ugyanazt mondják el. S a szerzők a tanulmány végén köszönetet mondanak mindenkinek. 16. Így a ‘hibákat’ az új egyed fejlődés közben kijavítja: a hibás párt kiiktatja. Mintavételi esetlegesség és tanulságai A korábban osztályozott szardíniai. de az utolsó jégkorszak legnagyobb lehűlésének végén áttelepült. K. Majdnem mindegyik – jelen tanulmányban elemzett – európai sejti férfi tulajdonságörökítő egyszerű kettős sejti tulajdonság-örökítő szalag azonos helyén lévő egyező tulajdonság-meghatározó tényezők ugrásszerű örökletes tulajdonság változásaival150 jellemzett tíz leszármazási vonalhoz tartozik.148 Ami részükről eléggé jól meggondolt megfontolásnak látszik. az X formájú nem rendelkezik párral. L. 148 149 Az itt hivatkozott tanulmány: M. 30 . Szintén hálásak a névtelen szemlézőknek építő kritikájukért és az egyéb (az eredetiben részletezett) szervezeti és állami támogatásért. és ezért a mutáció. 150 Azaz biallél mutációkkal. A sejti férfi tulajdonság-örökítő 17. Kyriakounak a szíriai mintákért. B. Az Ős-Ádám vizsgálat. 278.örökítő és a sejti férfi tulajdonság-örökítő változás megfigyelt mintáit. aki sejti tulajdonság örökítőt adományozott. A. Ellenben a férfiaknál az egyik kromoszóma. hogy a pár mindkét felében megtörténik ugyanaz a mutáció. L. T. Nőknél nincs gond. Menozzi. Amire továbbra is vonatkozik a mintavétel körül bírált bizonytalanság. Nehéz elhinni. Princeton NJ. Később ezt az állítást részletesen elemezzük. aki segített nekik bizonyos vérminták összegyűjtésében. ott valamennyi kromoszóma párban van. nagyon kicsi. Seielstadt (1998). de minden előzetes adat vagy jobban eligazító magyarázat nélkül. Cavalli–Sforza (1994). hogy semmiféle más feladata nincs. Az itt hivatkozott tanulmány: L. Úgy látszik. és hatása az Ős-Éva modellre A sejti férfi tulajdonság-örökítő. E. A kettő nem azonos. 20. azaz Y formájú. A kromoszómák általában párban vannak.

hogy kizárólag férfi. Pedig ez tévedés. sem az Ős-Éva elv nem következik ezekből az adatokból. és jó összefüggésben van a neki tulajdonított többi tulajdonság-kettősséggel is. s különösen azért sem. A meglepő ugyanakkor az. mert az Ős Ádám—Ős Éva modell ezzel nem áll össze. mint a többi itt vizsgált sejti átörökítő. ezért az egyed életében bekövetkező változásokat beleépítheti. hogy a férfiak egyetlen őstől származnak.151 A sejti átörökítők alapján megszerkesztett származási fákból az egyenes ági származás vezethető le elsősorban. csak azt. zárt alakban. Minthogy nincs párja. ezért a mutációra érzékenyebb. hogy az Y kromoszóma elemzése térbelileg és időbelileg nem ugyanoda vezet.) hosszabb ideig egy helyben. Ugyanez a női ágra is elmondható. hanem annál szélesebb terület. mert a kettő nem is találkozik. visszafelé nagyszülők. de nem azonos pontra mehetünk vissza. s a férfi az. az nem bizonyítja azt. hogy egy népességet jellemző hasonló átörökítő sajátság kialakulásának messze meg kell előznie annak szétszóródását ahhoz. azaz a tapasztalatot elvileg átörökítheti. a többi vizsgált ú. n. vagy kizárólag női ágon egy-egy. sőt. hogy a gén-lánc egyik egyenes ága ott összeér. hogy egyáltalán nincs utódja. hiszen lehetnek lányai bőven. a mitokondriummal pedig Afrikába. Ha nincs női utód. az egyenesen a főemlősök elágazását követi. stb. Az Eu4 (M35) elágazása még távolabbi. Ezzel szemben a férfi ondó akkor képződik. Az Y kromoszómával a Távol-Keletre vezet vissza a sor. hisz nincsen korrigáló tükörkép. talán néhány nappal). Ugyanis az Ős-Ádám és az Ős-Éva modell szerint gyakorlatilag az emberiség két emberre vezethető vissza. Holott minden utód magán viseli mind az apa. itt csakis az egyenes férfi és egyenes női ágról van szó. S ha például az Y követésével a Palesztinába menő középponti találkozást szeretnék és vélik kimutatni. Tehát sem az Ős-Ádám. amikor fel is használódik (nem sokkal korábban. Mégis. hogy az egységes jellemzőt észlelhessük. Az M173-as aurignaci sejti átörökítőnek is az európai elterjedését megelőzően kellett elhatárolódnia a felettes M45-től. hasonlóan elzártan élő ‘rokonaitól’ is jellegzetesen eltérővé válik az átörökítő anyaguk. Számunkra ez a gondolat annyiban fontos. hogy végén egyetlen ponthoz jutunk a férfiágon. a női ág akkor ott véget ér. a női ág párja lévén. amelynek női-férfi jellegét ez jól magyarázza. Ezért az. Számos férfinak nincs fiú utódja. holott az emberiség teljes gén állományát nem csak ezek a pontok adják. a változás sebessége nála sokkal gyorsabb lehet. És erről talán azért nem szeretnek túl hangosan beszélni. a vegyes ágak ide nem vonhatók be. Így csak azt jelenthetjük ki. klán. mert a kromoszóma párból a változások helyreállhatnak. Ugyanez vonatkozik a női ágra is. az azon lévő idegen szakaszok hatására az ugrásszerű változására az idegen eredetű női alkotórész hatással lehet. dédszülők jegyeit is. legfeljebb csak leágazást. Itt kell még megvizsgálnunk az egyenes ági származás népesség eloszlásra gyakorolt hatását. aminek a leágazását képezi a TAT. mint a mitokondriumé. mind az anya genetikai jeleit. idegen átörökítők hatásaitól elzártan találhatóan telepszik. de lehetnek bőven fiai. hogy a nő az átörökítő információt megőrzi. de a továbbadója már nem. törzs. Innen jön az is. ám de ez nem jelenti. akkor a hasonló külső hatásokra hasonló választ adván a tőlük távolabb. Ez mindenképpen azt jelenti. 31 . finnugor népesség fő sejti átörökítő jellemzője.Minthogy ez férfiről férfire öröklődik – ahogy a női petesejt mitokondriuma is csakis a női utódnak adódik át – ezért a férfiág elemezhető vele. azaz a férfi és a női emberős nem ugyanazon területről és nem azonos időből való. és még korábban az afeletti M9-től. vagy az egyed szaporodásképtelenné válik és a gén-lánc megszakad. azaz az anya még beleírhat. Amennyiben egy közös őstől származó embercsoport (család. 151 Vesd össze a kínai jin-jang kettőssel. A női petesejt ugyanis a születéstől ott van a petefészekben. de ez sokáig nem jelent ugrásszerű változást. az ő férfi ága nála véget ér. hogy az Eu4 egészen más emberi eredetű lehet. minden generációnál az utódban nem azonos az átörökítők összetétele az előddel. Az átörökítőknél állandó a változás. ugyanakkor bizony az európai Y elemzés nem ad középponti helyzetet Levantinnak. aki annak változásait serkenti.

északon is. hanem sokkal inkább a Kárpát– medence. Minthogy a sejti átörökítők jellegzetességeihez a Würm jégkorszak fölmelegedését megelőző idők rendelhetők. a jelen előtti 7. hiszen éppen nem oda távoztak a Würm utolsó lehűlő szakaszában. évezredben vagy az után. azaz a Kurgán mozgás idején. mintha a mamut követte volna az északra húzódó kedvező életfeltételeit. 155 Mithen (1998). V. sem jelenleg semmiféle földművelés nem 152 153 Mithen (1998). ezért az emberi lét föltételei nem voltak adottak. Nem áll meg a társadalom korábbi északra költöztetése. Ugyanis ezt a föltételezést semmiféle régészeti adat nem támogatja. kárpáti környezetben fönnálló hosszabb nyarak esetén is erősen megterhelte. E vadászok éppen itt tértek át a szarvas vadászatára a Würm leghidegebb időszakát megelőző 5–6 évezredben. még a Volga–könyök magasságában sem.: 84-85. 32 . amire pl. főleg nem északra. Az Ural túloldalán a Tien– San mellől jelenhettek meg emberi telepek. hogy nagy tömegek északra kerültek volna a mamut után menve. Egy északi nagyobb sűrűségű társadalom. pp. hiszen növényzet híján állatvilág sem települhetett ezekre a területekre. Az emberek meg utána jó nagy tömegben.: . parktundrára az ember a jégkorszak idején nem hatolt be. aztán a fölmelegedés után meg már az északra visszahúzódó tundrán élő szarvasokat követve távoztak innen. onnan is a Bükki kultúra az elsődleges. Különösen azért is. p.Mindezek előrebocsátásával tegyünk most kísérletet arra. És csupán szavak tartoznak a műveltség gyakorlatához. egyáltalán nem lehet oda szükségszerűen feltételezni emberek nagy tömegeinek az átvonulását. Ezt nem lehet nem figyelembe venni. Azon a területen az újkori embert megelőzően nincsenek emberi életre utaló nyomok. Azaz ha a jég a kérdéses időszakban ki is kerülte az Ural keleti felét végig. hogy a jégkorszak lehűlő szakaszában a keleti eredetű mamutvadászok a mamutot követve jöttek be a Kárpát–medencébe és itt élték meg a mamut kihalását. vagy lehetett tehát sehová sem követniük a mamutokat. Ehelyett azt kell hangsúlyozni. aminek tudományos alapjai Cunliffe könyvében meglehetősen pontosan meg is található. A jégkorszak lehűlő szakaszában a korábban a folyók mellé települtek fokozatosan délre húzódtak. a parktundrán sem ekkor. de az Uráltól délre egészen a Káspi–tengerig áthatolhatatlan mocsarak voltak már a jégkorszak lehűlési szakaszát megelőzően is. sem a Kaukázus nem a meghatározó tényező ebben a folyamatban. nem pedig a nyelv egésze. 154 Szabó (2004a). Az emberiség őstörténetét tekintve nem lehet egyszerűen pusztán a természeti környezet egyes állapotaiból kiindulni. induljunk el a Würm időszakától. Csakis évezredekkel a jégkorszak fölmelegedésének utolsó szakaszát követően tudott ember átmenni az Ural és a Káspi-tenger között. hogy a növényzet csak évezredekkel a fölmelegedés után és fokozatosan tért vissza a hajdani eljegesedett területekre. Szabó István Mihály az elgondolásában hivatkozik.155 Ugyanakkor azt is tudjuk. mert arra kényszerültek. Gábori (1974). átment volna az Ural keleti oldalára. Ennek alapján nem megengedhető a jégkorszakot közvetlenül követő északi nagy-népesség elgondolás. sem korábban. de előtte sem voltak valóban északon. technikájához. A jég-visszahúzódás és az életfeltételek Mithen tanulmánya152 a jégkorszak felmelegedését követő növényi előnyomulásról azt mutatja.154 tehát elvileg is lehetetlen volt. Emberi életfeltételek a jégkorszak szakaszaiban 18. Mert már az is feltételezés. hogy az értékes sejti átörökítőkre vonatkozó legújabb ismereteinket a régészeti adatok tükrében értelmezzük. sem később. majd midőn azok ott is megszűntek. Ezért is baj van bármiféle uráli őshaza elmélettel. hogy sem Afrika. az északi tundrára.153 Az ember létfeltételeit a parktundra környezet még a déli. mert a tundrán. Nem kellett.

azok. Az átmeneti kőkorszak (mezozoikum). vadászattal. Gábori könyvében erre igen komoly adatok vannak. hogy Gábori könyve nem csupán érdekfeszítő útleírás. ahhoz csak egyes szavak tartozhattak. hogy nem támogatja az Ős–Éva/Ős-Ádám modellt. ha két azonos dolgot összeszámolunk. jóllehet. A homo erectus Európában legalább három helyen fejlődött modern emberré: tömegében a Kaukázusban. vadászatból tartják fenn magukat.156 S ha e túloldali mamutvadászoktól esetleg át terjedt keletre. amit viszont nem lehet nem figyelembe venni. A mamutok már azelőtt kihaltak. Meg kell jegyeznünk itt. számos jelenségre az azonos módon működő emberi elme azonos választ adott a világ legtávolibb pontján is. de a Dordogne és a kárpát-medencei ember is azzá alakult. Azaz a feltételek a nagyobb népesség eltartására ekkor csak a Kárpátok környékén és attól délre voltak meg továbbra is. A Körös–Tisza műveltség jelen előtt 8500 körül jelent meg. amely időszakról alig van hiteles lelőhely. akik majd a később magyarnak nevezett nyelvet már ekkor beszélték. esetleg embertani képük nem azonos más területeken talált moustieri kultúra emberével. hogy egyáltalán nyugatról az Ural keleti oldalára lehetett közvetlenül jutni. amint ad azóta is. jóllehet. egy évezred múlva pedig már a Vinča volt jelen ugyanazon a területen. akik gravettibe való átfejlődésének tárgyi leletsorát a Donnál találták meg. Lehetséges ugyanis a párhuzamos értelmezés. mint a hagyományos kormeghatározás véli. úgy mint a gravetti kultúra népe. de nem 7 ezer éve. az ember életfeltételei ebben az éghajlati övezetben kizárólag halászattal. Azok is a moustieri kultúra utódai. hiszen ezután jelenik meg Észak–Kelet– Európában a Szvidéri műveltség és a később finnugornak nevezett jelenség.lehetséges. amiből a 14C vizsgálati eredmények szerint 8–9 ezer éve. nem pedig a nyelv egésze. de nem csak a Kárpát-medencébe. vagy a kettőt hogyan is nevezik meg ott.: 272-276. pp. 12 ezer éve kezdődött. Mikortól beszélhetünk valamely népről? 25–30 évezrede tehát valóban bejött a Kárpát–medencébe a mamutvadászok népe. egészen az Atlanti óceánig. A néppé szerveződés előtti állapot és idő 19. Még csak kezdetleges állattenyésztésre sem nyílt ott ekkor semmi lehetőség. azaz tenyésztésével is foglalkoznak. talán még egészen Amerikáig is a mamutvadász technika. azok tehát Ázsiából kerülhettek oda. az ázsiai köztársaságok nyugati nyelven nem elérhető ősrégészeti eredményeit foglalja össze munkájában közérthető módon magyarul. De a globális értelmet tekintve. hanem mozgékonyságuk révén Európa akkor ember által lakott területeire. De ez persze még nem nép. mint a neandervölgyi utódok. attól teljesen függetlenül. Ebben a ‘genetikus régészek’ számára tehát ismét csak az a kellemetlen. Velük ötvöződött a helyi lakosság és hozta létre a cromagnont. Hogy egy rendkívül egyszerű példánál maradjunk. azaz a műveltségi azonos jegyeket értelmezve nem kell feltétlenül emberek tízezreit mozgatni. minek lényege. 33 156 . S előttük ott van még a Gábori (1974). pontosan ugyanúgy és ugyanazon okok miatt. Régészeti tapasztalatait. mondjuk a Tien–San lejtőiről ereszkedtek le. de ők mindenesetre a Kaukázusban kialakult embertípust hozták be. VI. esetleges gyűjtögetéssel voltak biztosíthatók. de inkább 9 ezer éve volt a váltás az újkőkorszakra (neolitikum). hogy az egyet. A mamutvadászok azonban még mellérendelő szemléletűek voltak. költöztetni a magyarázathoz. amire Gábori Miklós a könyvében kifejezetten és határozottan utal. úgy ahogy manapság is az ott élő emberek alapvetően halászatból. Majd a fölmelegedés után a szarvas–vadászok követték az északra vonuló szarvasokat. hogy akkor az emberi alapfelfogás mellérendelő volt. Ha az Ural túloldalán is voltak mamutvadászok. és így a letelepedéssel is bajok vannak. a világ minden pontján egy meg egy az kettő lesz. hanem egyben nagyon komoly régészeti anyag előadása is. Eurázsia népessége a hajdani eurázsiai homo erectusok közvetlen utóda. mert akkor még nem volt néppé szerveződés. ma már a rénszarvast részben háziasították. tehát itt kellett maradjanak.

Amikor tehát a genetikusok megtagadták a finnugorságot. S nem is igazán a valamely így létrejött elmélettel szemben lehet kifogásunk. ‘ugor népre’ épített fel egy mamutvadász elméletet. Mert amikor nincs adat. 159 Gibbons (2000). a honfoglalóként bejött a Kárpát-medencébe.n. aminek alávetette magát. nem sokkal korábban ismét csak az Urál felől indulva. hanem inkább arra áll az gondolkodása. hogy kint is megmaradt és később kicsit másként ugyan. A Science azonos számában. Tehát szétáradt egész Eurázsiában. 30 ezer éve népről beszélni.158 amely nép annakidején az Urálon északon a mamut után átment annak keleti oldalára. mert a Kárpát-medencei eredet vált áttörő gondolattá. 10000-ből a Duna alsó folyásánál.Lepenski-Mir műveltség j. tartjuk eme Magyar-medencét. s aztán nem véletlen. ezért könnyebben félre is érthető. de az az ág nem jelenti magát a forrást. bizonyára elolvassa a másik. de alaposabb. S akinek az Science szám a kezébe kerül. mert az idő nem lövi ki fölüle a főnökelméletet. akkor jönnek a feltételezések. Kárpát-medencei eredetünk 20. Talán meg kellene tanulni grúzul és örményül. A forrás föltehetően a Kaukázus volt. 158 Szabó (2004). az ebben elhangzottak sokkal inkább megérthetők. Az idei nyári MVSZ-konferencián157 is a "Kelet" csak alibi volt végül. De ha valamiért fontossá válik egy-egy tévedés fenntartása. hogy egy korábbi részből való leágazást ott találnak. valamint ott van az egyik bükki barlang gyermek csontváza. Ha rendelkezésemre áll az amerikai. hogy minden innét ment valahogy ki minden irányba. amely 11 évezredes. hogy a munkáikat feldolgozhassuk. hiszen ha hűen ismertetik a vonatkozó nagyszámú szakirodalmat. a téves értékelés lesz terjesztve. Anna Gibbons riportja néhány népesség-régésszel. e. őstörténetünk valós vagy vélt elágazásai A többágú őstörténet meghirdetése nagy teljesítmény. hanem súlyozni kell a többiek alapján. csak kevésbé érthető. mint mondtuk már. Gábori ír erről a könyvében. de vissza is tért. Azok meg bizony mindig a régi beidegződések mentén jönnek. időszerű és igaz marad. és lényegében a másik cikket csak adatforrássá teszik. akkor sokan azonnal ugrottak keletre. Az azt jelenti. És ezt a gondolatmenetet Science-cikkel látszólag alá is támaszthatta. s hogy bizonyítottan igen régtől védjük. kutatás igen jól megállja a helyét. Egyébként a Semino és társai által közzétett munkában az ott felhozott közép-ázsiai gén eredetet rosszul értelmezték. Bár azt is központi gondolatként elfogadni látszottak. És persze nem szabad minden kritika nélkül menni semelyik ország kutatói után. Szabó István Mihály más (220 amerikai) irodalmakra is támaszkodva az ú. Ősműveltségünk. Vagy pedig még nem tudnak eleget a kérdésről. megfelelően jártak el. hogy már sajnos magától (a választott anyagtól) félremegy. VII. szóval szoros a kapcsolatuk. Ezek olyan adatok. Nem feltétlenül akar persze szándékosan senki sem bárkit is félrevinni. miáltal minden korábbi írás. Páran igen régtől képviselik Kárpát-medencei eredetünket. s végül Árpád seregével. hogy Európa közepén a magyarságot megalkossa. majd onnan Amerikába is átvándorolt. Arra a cikkre reagálnak. kongresszusa mellett szervezett tudományos tanácskozás címe a Magyarság és a Kelet volt. a magyarázó riport-cikket is. Magyarok Világszövetsége 2004. De az eredeti közlés Semino és társai cikke. Sem félmillió lakosról a Sarkkörön túl. de a régészek elhallgatják. azaz csupán természettudománnyal az még sincs kellően alátámasztva. illetve félre mehet. mint a legtöbb irányzat a modern tudományban. május-júniusában megrendezett VI. 34 157 . Nem lehet például. amik a Kárpátmedencében a Würm jégkorszakot túlélt emberről tanúskodnak. A természettudományi adatok inkább csak úgy nagy általában feleltethetők meg egy-egy őstörténeti elmélettel szemben támasztott követelménynek. de néhány oldallal előbb van egy másik cikk.159 Ebben a dolgok sokkal érthetőbbek.

meglehetősen nagy tömegű emberre utaló leletek tömege. hogy magyaroknál TAT-utód gént egyáltalán nem találtak. Ennek a gondolatnak tehát még az elvi lehetőségét is ki kell zárnunk. mert mások sokszor illetéktelenül egyszerűen mindent kisajátítanak. hiszen a régészeti adatok ezt mutatják. márpedig azok. Tény az is.: . hogy a helyes időrendet alkalmazzuk. mint az ott élő és az ősrégészeti feltáró munkát a saját területükön végző szakemberek. és szorult helyzetbe kerültek az Uráltól nyugatabbra. az egyébként kizárólag örmény és grúz nyelven közölt kutatási eredmények rövid. Ezt Götz László is erősen hangsúlyozta. hogy itt meg is található a korai letelepedett mezőgazdaságot művelő. így eleve nem áll meg a teljes társadalom északra költözése. a jéggel közvetlenül szomszédos tundrára letelepedett mezőgazdaságot folytatni. a leghidegebb időszakban a Kárpátok között volt emberi élet. Alaposan félre vihet. A gravetti népe valóban Ukrajnában és a Kárpátokon belül vészelte át a jégkorszak leghidegebb részét. és ezt ismét csak támogatják a régészeti eredmények – föltéve. hogy az előfordulása a 2%-os gyakoriságot nem haladja meg. mert az általa bírált finnugorizmus oda köt mindent. ami földrajzi értelemben véve egyébként képtelenség! Azért kell megkeresnünk a legvalószerűbb állapotok és események feltárási módját. s következésképen nagytömegű népesség eltartására ebben az időben csak a Kárpátok környékén és délebbre voltak meg továbbra is. Ez a fontos. és ez nem vonult az Észak-Balkánra. ma sem. hogy odamenjenek azok.: . Ilyen félrevivő az a gondolat is. mert csak az győz meg igazán. ami erről a korszakról úgy szintén bőven van. Pazirikről. hanem a sokkal inkább a Kárpát-medence. a felköltözőkkel lehet kapcsolatos. Gondolat. nem szabad számolnunk. tehát az emberek itt maradtak. amint a 160 161 Szabó (). A Pecsora környéke is eléggé. akik a későbbi magyar elnevezésű nyelvet beszélték. A feltételek a nagy sűrűségű. pp.: . sem a Kaukázus nem egyedüli tényező ebben a folyamatban. akkor még a fejletlenebb eszközök birtokában még kevésbé. ha automatikusan a természeti környezetből indulunk ki. p. tömör. Élvezetes útleírásba csomagolt legkomolyabb régészeti anyag. Renfrew (197 ). Vagy ugyanilyen Gábori Miklós korrekt könyve. De egyébként az uráli férfiakat a TAT jellemzi. Budapest. hogy ha a jég az Uralt kikerülte. akkor szükségszerű. Ez a kemény kizárás pedig az északra felköltözéssel. logikusabb. hogy még az arra vándorlókat is taszította volna. olyannyira. És Mithennek a Cunliffe könyvében lévő komoly tanulmánya a jégkorszak fölmelegedését követő növényi előrenyomulásról nem is enged meg ilyesmit. megfontoltabb. Gáboriné könyvében minden világosan le van írva. Mintha tényleg üres lett volna a Kárpát-medence. mert tehát nem az Uráltól jött a magyarság. és volt ott egy lakhatónak látszó sáv. és nem is akármilyen. akkor komolyabb súllyal kell használni a franciát. hogy az szláv volt (indoeurópai. Már pedig erre a földrajzi egységre vonatkozó történelmi adatokat senki nem ismerhet jobban. 35 .161 A jégkorszakot követő időkbeli letelepedéssel is nehézségek vannak. és Semino és társai külön ki is emelik. ami valójában azt jelenti. a bükki kultúra inkább az elsődleges. mondhatnánk teljesen üres volt a Würm fölmelegedését követően még évezredekig. Hacsak nem a Kárpát-medencét tekintjük Észak-Balkánnak. összefogottabb mondjuk a francia. Esetleg éppen a magyart. Hiszen ott északon a földművelés egyáltalán nem is volt lehetséges. oda és az Ural két oldalára. ami északon viszont konokul hiányzik. hogy ilyen eseménnyel nem kell. a ‘paziriki leletről’ például orosz és francia régésznő filmje azt állítja. 162 Gáboriné (1980) Csánk Vera: Az ősember Magyarországon. mégis áttekintő magyar nyelvű összefoglalója.160 De hát sem Afrika. Gimbutas (1991). akik előtte már északra húzódtak. s ezért a Kaukázusból (Afrikából érkezéssel) egyenes ívben mentek volna északra az emberek. A jégtől felszabaduló Kárpát-medencében ellenben lehetséges volt. pp.részletesebb.162 Erről a nemzetközi régészet nem akar tudni: igenis.

az ősnép gondolata manapság a levegőben van. sem az időrendre. hanem akkor. ami isteni feladat. akinek viszont – talán valamennyire az Arvisura megírásához hasonlatosan – Isten diktálja a történelmet. északon bejutnak Európába. Van egy harmadik személy is. hogy a géntisztítást népkeveredéssel elvégezzék. Ezért nekünk meg az ellenkezőjét kell hangsúlyoznunk. miután azért vitte el őket előtte a Földről. mert Amerikába nem akkor ment az ember. Mert ha nincs is igazuk. 50000 ezer éve az indiai őshazában történt fejleményeket látja most megerősíteni. Mármost érdemes elgondolkozni ezen a hármas egyezésen. a ciprusi (lieáris A) írásemlékekből a szólétra elve alapján kiolvasott. különösen azok. azt inkább a szabad gondolkodás eredményének kell tekintenünk. igaz Equadorig. még akkor sem. És akik nem értik a genetikai törzsfejlődést. úgy írták le. mert biztosan nem tudtak egymásról. amikor a tengerek szintje a mainál csupán 50-80 méterrel volt alacsonyabb. rezonancia is. amikor Ausztráliába is. Egyébként Semino és társai a főemlősök közös pontjától indították a gén-családfát. Ez tehát lehet olyan közös eredmény. Ezért aztán a Kárpát-medencei magyar eredetről szóló könyveket163 angolul és más nyelveken is ki kell adni. majd igen későn. megették a szlávságra utaló lehetetlen állítást is. a Mú-elképzelés is azzal foglalkozik. Ebben az a rossz. hogy megtisztítsa.: 29. VIII. amik még nem korrekt. az írástörténet és a szellemtörténet útján. azt igazolják. hogy az ilyen elméletek összehangolódjanak. p. és föltehetően vízen. aki hasonló irányba megy. mert az ősnyelv. talán van valami lehetőségünk általuk valami eredményre jutni — gondolhatjuk. a Kaukázusok keresztül. Töprengések a magyar nép és nyelv Kárpát-medencei eredetéről. nem állapíthatjuk meg elméletüknek valódi tudományos eredetét. Melbourne. nem a mi tömbünkhöz. hiszen ezek a kérdések már újságírók szintjén kerengenek a világban. és pl. 164 Flood (1995). A belső hang történésze Gulyás István. Ám mivel valójában nem építenek sem a földtörténetre. mint honfoglaló árpádiak érkeznek be ide. aminek kell legyen valami valóságos eredete. 36 163 . mert az általa régóta hangoztatott. ha ahhoz hasonló kisebbség többször költözött is onnan hozzánk a Kárpát-medencébe. Ugyanúgy vissza is jönnek aztán. de a Kárpát-medence foglalt. hogy ugyanarra a világot behálózó magyar kalandozás gondolatára jussanak. a tényekre alapuló megoldások.164 A Föld felszín hőmérséklet jelzőit az évezredek Például Cser (2000) Ferenc: Gyökerek. sem a megfelelő korok régészeti anyagára. Ő úgy gondolja. Szerzői kiadás. Nem kell egymásról tudniuk. hogy a mát vetítik vissza a messzi múltba. mert közben a földet egy méter mélyen kiégette. Aztán Gulyás nagyjából ugyanazon az útvonalon viszi őket végig. Mert nem kell még csak telepátia sem ahhoz.jégkorszaki elődeink által terjesztett nyelv a Science-cikk szerint). bár igen különös kiindulópontból és módszerrel teszi. Fejes is szintén ugyanebben az időben Kínából India felé viszi ezeket a – Huszka Józseftől hasonlóképpen tudjuk – szerencsétlen ősöket. Három egybevágó nézet 21. tehát Amerikába. ezért lemennek Etiópiáig. 50000 éve a mai koreai-kínai határvidék területére telepítette vissza az Isten a magyarokat. a Mú legendája meglehetősen széles körben ismert is. Pedig bizonyára nem úgy volt. azaz még a Würm időszak utolsó lehűlési szakaszának a kezdetén. Ez pedig a jelen előtt mintegy 60 évezred volt. hogy nem hozzánk tartozik. mint Szabó István Mihálynak. Az őstörténet is szigorú tudomány Fejes Pál írástörténeti reagálása Semino és társai munkájára szinte egy mennybemenetel. amikor egy szerteágazó ázsiai vándorlás után behozza elődeinket a mai hazába. És hasonló a mondanivalója. A három azonos gondolatmenethez nem kell még rezonancia sem. mint Szabó István Mihály. talán legfőképpen valamilyen valós eszmeáramlat. magyar vonatkozású. amire ők különböző utakon eljutottak: a természettudomány.

nem értenek hozzá. csakis a nagy sűrűségű letelepedett mezőgazdaságot folytató. ábra A Föld hőmérséklet jelzői az utolsó három jégkorszak idején abszolút geofizikai módszerekkel mérve. ez egyszerűen a természeti körülmények által diktált életfeltételeknek megfelelő életmód. csupán annyi. Ez nem valamiféle (alacsonyabb vagy magasabb) rendűség kérdése. Minthogy a DNS láncban található négy bázis közül kettő két féle vegyi szerkezetet vehet fel (timin és guanin. Mindenekelőtt az átörökítésre vonatkozóan kell néhány gondolatot idéznünk. hogy indoeurópai isteneket imádtak. AZ EMBER TERMÉSZETE ÉS TÁRSADALOMTÖRTÉNETE C. ahonnan eléggé világosan látszik. és aztán vessük ezeket össze a rendelkezésünkre álló régészeti adatokkal. ám mégis városi életmódra voltak alkalmasak. nem kerültek ki a sztyeppére. 7. tudnunk kell. ábra szemlélteti. hogy a vonatkozó korokban éppen milyen mértékű volt a Würm jégkorszak lehűlése. ott elpusztulnak. ezért a 37 . Azért kell így tekintenünk erre. A sejt átörökítők változása folyamatos. keto és enol alak). A sumérok viszont nem lovagoltak. Módszertani megfontolások Foglaljuk össze a fenti tanulmányból a régészet számára levonható főbb következtetéseket. Városból nem vezet az út a sztyeppei élethez. Amit róluk tudni lehet. hogy szkíták nem voltak szumirok. Mindenesetre ezeknek a kellőképpen nem ellenőrzött megoldásoknak az eredményeképpen képviselőjük bizony visszatér az ‘ősi hitvilágához’. mert azt pl. néhány név alapján.függvényében a 7. nem beszéltek azon a nyelven.

mint értelmezésre váró kód. Mindkét pár egyik tagja hidrogén iont ad a hidrogén kötéshez. ezért a következő másolásnál.8%) megfelel az európai átlagnak (~8%). nem az Y kromoszómában. Az egyik páros. G–T). mint az M89-ból kivált és elzártan fejlődő ág. esetleg a változás idején kieszközölt olvasásakor az éppen meglévő szerkezetnek megfelelő kiegészítő bázis épül be az új láncba. azzal nagyjából egyidőben érte el. magyarul dezoxi-ribóz-nuklein-sav. A maradéknál is kisebb. ezért adenin-timin (A–T) és guanin-citozin (G–C) párosok szerepelnek a kettős láncban. Ennek távolra mutató elágazása az M9. Az M9 úgy tekinthető. Így az eredetileg vele szembenálló hidrogénkötést nyújtó ellentag helyett a hidrogént elfogadó taggal alkot majd kettős párt (A–C ill. miközben az Eu7-Eu12 egymáshoz közel maradt. Mindkét molekula alak hidrogént fölvenni képes tagja – azaz T és G – lehet keto. és elzárt telepeket alkotva esetleg az ő sajátságai is beleszólnak annak további alakításába. Ha az Eu1-Eu6 sorozatot az M89-től elkülönült területre helyezzük. enol alakban. Ezek hidrogénkötéssel összefogott. Ugyan a férfi nemi tulajdonságok átörökítőjének nincs azonos párja. de vele szemben áll a női X kromoszóma. az M35. aminek minden szénhidrát alkotórészéhez egy ú. Az ekkor beépült ellenbázis azonban nem rendelkezik hasonló változó tulajdonságokkal. akkor ez jelentheti az Afrikából kiszakadt ágat. A magyaroknál a részesedésük (8.vele szemben lévő láncba beépülő ellenpárja is megváltozik az eredeti szerkezethez képest. Ezt a jelenséget a továbbiakban figyelemmel fogjuk kísérni.n. ami az eurázsiai földrész emberét jelentheti. Ez utóbbiak a Kaukázustól délre eső területeken. megfelel a hajdani natufi műveltség és az onnan szétsugárzó ember területének. Ez az európai embert jellemző állomány. amivel a változás rögződik. közel azonos geometriájú párokat alkotnak és így alakítják ki a már jól ismert kettős spirál szerkezetet. DNS. Az egyik. ahol ez az átörökítő a legnagyobb mértékben részesedik. az adenin és a guanin purin vázú. Az M89 ezért nagyon valószínű módón köthető a kaukázusi emberhez. de távoli ág található: az M173 és a TAT. Az ivaros szaporodásnál viszont a kromoszómák párban vannak. az enol alakban viszont hidrogén iont fog szolgáltatni a hidrogénkötéshez. hanem a többiben. 38 165 . hogy három szomszédos bázis együttesen határozza meg. Európai részesedésük összesen mintegy 8%. Ez a sejti átörökítő a jelenlegi alakját mintegy 15-20 évezrede nyerte el. azaz minden átörökítő kétszer szerepel. ahol továbbra is együtt maradt. ahol két fontos. Az M170-es ág a többitől legalább 20 évezrede elvált. hogy a 22 aminosavból melyik épül be a fehérje láncba. Ebből szakadt ki az M45 és alkotott hosszabb ideje már attól elkülönülő sejt átörökítő állományt. a másik tagja azt fölvenni képes. hogy melyik egyed melyik kromoszómát adja. citozin. Természetesen. bázis (guanin. Ebbe az állományba tartozik Európa középső zónájában élő emberek sejt átörökítő állományának a zöme. Ismert. egymással nem túlzottan érintkező csoportokban marad. A fehérje kémiai fölépítése hordozza aztán az élő szervezetben kifejtett hatást.ill. Az a terület. timin vagy adenin) kapcsolódik. vagy kerül el a sejt vegyi konyhájába. A keto alakban továbbra is hidrogén iont képes fölvenni. vagy a kifejlődő képességet. Így az azonos férfi eredetű – azonos leszármazású – férfi egyedek utódai a női pár sajátságait is tükrözik. A párba kerülő átörökítők így a két egyed által felhalmozott változásokkal egymás átörökítő sajátságait módosítani képesek. az előbbiek attól északra találhatók meg. Ez pedig a protomediterán. azaz euro-afrikoid embertípust jelenti. más területre ment. Európa férfi sejti átörökítői a főemlősi elágazást követően alapvetően két származási vonalba tartoznak. az ellenlánc fölépülésnél már a neki megfelelő bázis kerül beépülésre. amivel lefékezheti a másik változását. a jelen alakját immár az Eu4 közelében. A megváltozott szerkezetnek egy új DNS láncba épülése jelenti a mutációt. mert hogy a szaporító sejtek csak a pár egyik felét tartalmazzák. az átöröklés adathordozója egy szénhidrátból és foszforsavból felépült makromolekula. ezért a további átörökítésnél ez is hat. A többi számottevő mennyiségben előforduló ember az M89 ágból származik. a citozin és a timin pirimidin vázú. 165 Ezért aztán a DNS másolásakor. azaz Eu4 a YAP ághoz tartozik. A kétivarú szaporodásnál a véletlenen múlik. a másik páros.

hogy a ma élő férfiak az azóta továbbélő utódok. pp. Gimbutas (1991). mint a kaukázusi embernek a Würm jégkorszak második lehűlését megelőzően északra húzódott része. pp.: 117-120.169 Más kérdés. Ez az ember jutott el aurignaci műveltséget hordozva Európa középső és nyugati területeire. A helytől függő eltérő változásokban tehát fölismerhetjük egy más népesség női ágának a hatását is. kezdet j. Ezt a korábbi időrendet ma már a 14C és a jelenkori rétegtani vizsgálatok alapján egyaránt el kell utasítanunk. kialakult az Eu18 és az Eu19. mutációra. azok női ágát fölvéve vált uralkodóvá évezredek alatt. az semmi olyasmit nem jelent. Subalyuk kezdete. vagy néhány ‘ősanyához’. hogy a két területen eltérően alakult a sejt útörökítők változása. Az M173 ág eloszlása ellenben valóban a korábbi ember elterjedésével hozható párhuzamba. Az M9 többi tagja pedig általában Eurázsia északabbi területeivel áll párhuzamban. 45 évezred. 170 Cser (2000). aki egyáltalán nem biztos. Érd. hogy kiirtották volna. Bükk. moustiere-i. hogy a korábbi megfigyelések. 90 évezred.: 27-29. 70 évezred.166 Ebben nincs semmi kivételes és meglepő. 200-204 és Childe (1954). A Kárpát-medence emberrel kapcsolatos időrendjét a következőkben adhatjuk meg:170 Buda és Vértesszőlős. Ezek tehát nem a genetikusok Ős-Ádám és Ős-Éva modelljének az 'első emberei'. század elején kialakított. 168 Childe (1926). az alsó kőkorban. hogy az ‘ősatya’ korában és területén élt. hanem pusztán azt a tényt. 8–9 évezreddel ezelőttre keltezik. akiktől adatunk van a ma vizsgálható. Hogy azoknak a férfi ága itt nem látszik. később kurgán műveltség. 437-497 (radiokarbon adatok).: 11. moustiere-i j. ahonnét. 167 Renfrew (1973). minthogy Közép-Európa új-kőkorát a jelenkor előtti 6. és a korabeli kezdetleges rétegtani (stratigráfiás) módszerekkel nem lett kellőképpen alátámasztva. hiszen leginkább azok végtelen keveredése tapasztalható. Időrendi tábla. de tiszta alakban rendkívül kevés embert lehet az egyes típusokba sorolni. e. 68-70. 109.A kaukázusi északi sejt átörökítő állomány területi eloszlása nagyjából a kurgán műveltség terjedésével áll párhuzamban. e. évezredre tételezi. azaz helyükre teendők az új időrend szerint megfejtve a leletek. ahol a jelenlévő emberekkel együtt élve. ami a korábbi időrendre épül. 350-250 évezred. összefüggések valódi szerepét. Nem véletlen. hanem egy-egy leszármazási vonal első emberei. j. moustiere-i. pp.: 97. A fenti vizsgálódás alapján ezért hozzájuk köthető a Fekete-tó medencéjéből északra kiáramló. Childe kultúra-diffúziós modellje168 is érvénytelen. 169 Renfrew (1973). holott azt a 14C vizsgálatok ma már egyértelműen 2–3 évezreddel korábbra. merthogy számtalan férfinak nem maradt férfi utódja.167 Semmilyen olyan elképzelés nem fogadható el. hogy a kizárólag női ágban is eljuthatunk egy. 80 évezred. Érd. acheuléi. e.: 436. A kettő egymáshoz viszonyított eloszlása a társadalmi mobilitás miatt egymással szemben diffúziós jelekkel rendelkezik. ezért felfogható. moustiere-i j. e. IX. vége. Bükk. mérhető változásra. És fordítva is igaz: a velük kezdődött vizsgált jellegzetesség máig azonos. azaz az ő ága kihalt. és visszafelé biztosan eljuthatunk egy ‘ősapához’. Childe a modelljét halála előtt visszavonta (Childe (1958)). Szeleta kezdete (Subalyuk utóda). Ezzel magyarázható. e. pp. pp. 50 évezred. A keveredésnek nem csak emberi maradványokkal bizonyítható jelei vannak. e. ahol tetten érhető a mousteri (neandervölgyi emberhez kötött) eszközöknek gravettivé (modern emberhez kötött) átfejlődése. Időrend pontosítás Korábban az Európa írott történelmét megelőző időszakokra vonatkozó időrend a még a XX. Így G. V. j. 39 166 . hanem az is erre utal. majd jamna. j. hogy az embertani jellemzőkben sokkal több embertípus állapítható meg. Függelék. elképzelések is feldolgozandók. Tata. Ez az ember volt a Don völgyében. Egymásra való hatásuk közvetetten azonban a mai utódokon látszik.

magyarok. 2. e. 16 évezred.: 44–47. 7.5 évezred. Az őskori múlt nagy korszakaiban egyenrangúnak tekintették egymást. 40 . Ez a vezetői társadalmi alakzat az ausztrál bennszülötteknél mind a mai napig 171 172 Gáboriné (1980). 9. 6. e. e. Zalaegerszeg. e. kurgán hódítás. szkíták j. 40 évezred.: 178-179. j. származási történeteit sem föltétlenül kell azonosnak tekinteni a magyar műveltséggel. j. Palánk. akinek a vezérletére hallgattak. gravetti. Bükk. 10-12 évezred Bükk. aki a közös léptek ritmusát megadta. kurgán hódítás.5-3 évezred Kora vaskor. az ő nyelvük a magyar. j. nem föltétlenül azonos. Történelem: az uralkodó felsőség története és a néptömeg műveltsége A történelemben az elit és az alatta élő. 4 évezred. Árka. míg az uralkodó elitről nem föltétlenül mondható el. Istállóskői. műveltségét és etnikai képét tekintve.Bükk. Taylor (1998). Duna II. dákok. e. írás. barlangi gravetti. Miközben az alkalmazott gyakorlat szerint a történelem írott formája elsősorban egy-egy terület uralkodó elitjének a története. 7 évezred. gravetti.7-2. Vaskor. 11 évezred. réz: j. 29 évezred. e. 6 évezred. hogy a Szeleta műveltség messze túlélte a modern ember (aurignaci) megjelenését és azzal több tíz évezredig párhuzamosan élt és működött. avarok. 4. e. hogy magyar nyelvű. Szekér j. A két műveltség egymás közvetlen szomszédságában létezett (Istállóskői-barlang és Szeletabarlang). kelták j. 22 évezred. Szeleta vége j. 5. e. e. j.5 évezred. Ezért az uralkodó elit legendáit.172 Ez érvényes a magyarságra vonatkozóan is: a honfoglalás utáni Magyarország uralkodó elitje és letelepedett népe sem föltétlenül azonos. Szegvár. p. Vas j. j. e. j. Mellaart (1981). Körös-Tisza j. Pilis hegység. Halomsír és urnamező. 200-201. j. j. e. hunok. alakult. évezred. 5. Baden j. Első földművesség j. 2.171 X.7 évezred. 173 Cser (2000). e. Írott történelem: rómaiak. e.7 évezred Vaskor. e. 2. Ekkor az együttműködő embercsoportoknak mindig támadt egy-egy vezetője.3 évezred. Balla barlang. Itt fel kell figyelnünk arra. 12 évezred után. e. szarmaták. e. XI. e. e. aurignaci kezdete j. Természetes mellérendelés és mesterséges alárendelés173 A társadalomban élő emberek kapcsolata egymást szemlélő módjaik függvénye. gravetti. gravetti. j. p. e. 3. László (1996a). Ennek eredményeképp hosszú időn át mellérendelő viszonyban tevékenykedtek. e. e. kimmerek j. 3. tevékenykedő nép. Duna I. pp. Bodrogkeresztúr.: 257. Bronz j. 8 évezred Vinča.5 évezred. Time Life (1994). j. 13 évezred.3 évezred.8 évezred. III. kurgán hódítás j. e.9-2. II. I. A magyar műveltség a népi tömeg műveltsége. 5 évezred. Szekszárd. e.3-2 évezred. e. j.

Ez utóbbi metafizikai szemléletben a jelenségek szigorúan követik egymást logikailag. A király ezért megközelíthetetlen. A két szerep a család fenntartása szempontjából egyenértékű. p. a magyarok és németek színe előtt átadta neki Magyarországot aranyozott lándzsa képében. Megjelenik ez a világ szerkezetének leírásakor is. 180 Ezzel szembenálló – és nem véletlenül ellenállást kiváltó – szertartás volt a Szent István halála utáni küzdelem során Székesfehérváron. Vö. természetes szerveződésének. p. 349. mert nem féltek emiatt saját Langloh Parker (1973). például a középkori magyar történelemben az uraság istenének járó térdhajtást megadták a mellérendelő szemléletű alárendeltek.: 16. az anyai és apai. az istenség fiának felkent. Az alárendelt szerep a végrehajtó. mint erővel. piramisszerűen épül fel. Vö. Beöthy (1977).fönnáll és működik.: 273. A király az istennek. értékesebbnek vélik saját szemléleti rendszerüket és gondolatvilágukat. azaz az ‘elsődlegest’ értékesebbnek tartva. Osman (1991). A szervetlen. mesterséges szerveződési mód pedig: amikor a viszonyok és jelenségek egymásnak alárendeltek. Childe (1926). p. Saso (1984). 54. S a dolog természeténél fogva elsődlegesnek.: 39–41. Péter király húsvét szent ünnepén. mert – amint Varga Csaba kimutatta – a férj szavunk is a fél szóból származik. mondván. Ji Csing (1989).és fölérendelt viszonyra lépnek. isteni származású vagy isteninek.:152. s országát aranylándzsa (de nem a Korona) képében adja át. kapcsolatuk hatalmi jellegű formát ölt. ahol az utasítás felülről lefelé halad. aki az indoeurópai népek. Vö. Előbbiben melyik alárendeltje a másiknak? Egyik sem. de nem mindkét fél részéről önkéntes alá. 178 Ma szinte valamennyi társadalmi szervezet archikusan.177) A különbségek nem értékkülönbségek. mint a fáraó Egyiptomban. hogy még nem jutott el az Isten fogalmának megértéséhez. Grimal (1965). egymást kiegészítő kölcsönhatásának tekintik. ami az egész társadalom számára is főnökséget.: 155. 177 A férj nő gazdája! A nő férfi tulajdona.180 Tehették bátran. Ekkor önmagukat és a másikat kölcsönösen alacsonyabbra. valamint a gyermek és szülő kapcsolatban. ott fejletlen hordákat lát ez a szemlélet.174 Amikor azonban az egyik személy a másikat nem tekinti vele egyenértékűnek. mert a társadalom főnök nélkül nem állhat fenn. amikor 1045. akiket imádni kellene. az aktív és passzív. 154–157. például az ausztrál bennszülötteknél. fölöttes hatalmat jelöl ki. Henrik némat-római császár előtt. időben és ok-okozatilag. Vö. Az indoeurópai nyelvek is alárendelő szemléletűek. a fölérendelt a parancsnokló. az alattvalók a királynak vannak alávetve. a mellérendelő szemlélet nem teremt olyan felsőbbrendű személyiségeket. mint a ‘másodlagost’. p. a férfias és nőies jellegű erők egyenrangú. Az alsóbb szint a felsőbbnek alárendelt. p. p. amikor azt az égi és földi. Nemcsak logikailag és időben tekintve az egymáshoz való viszonyt. az 1044-es ménfői csata utáni "következő esztendőben a császár visszatért Magyarországra. Knight (1997). május 26-án Orseolo Péter leteszi a hűbéri esküt III. Ahol ez ismeretlen. Ezt tekinthetjük az emberiség szerves.és fölérendeltségi viszony jellemzi őket.175 Ugyanezt látjuk a házastársi. alá.176 míg az angol a férjet a gazda fogalommal azonosítja. Ezzel ellentétben.178 Az alárendelő szemléleti mód jellemzi például a római katolikus egyházat és működését. a neki alávetett halandókkal szemben. s a mai európai kultúra meghatározó szemléleti módja az alárendelő. azt szeretik elmaradottnak tekinteni. illetve eredendő és másodlagos. p. A mellérendelés példáit megtaláljuk az archaikus népektől kezdve egészen a mai kamarazene együttesekig. Ezért a két szemlélet találkozásakor. Ha valamely kultúra hitvilágában istenek nem találhatók. Demeter Zsófiának 175 174 41 .: 27–140. p. illetőleg magasabbra értékelve. o." (Képes Krónika. Amint a Képes Krónikából tudjuk.179 Ez már bizonyos halhatatlanságot is jelent. 179 Lásd pl. és koordináló harmadikat sem találunk.: 35–38. akiktől félni kell. nem hergelték az istenfélő uraságot annak megtagadásával. a két szülő egymás mellé rendelt. hanem értékítélettel. magasabb rendűnek. Ez a szervezeti mód egyesek szemében a társadalmiság sine qua nonja. Az esemény pontos időpontjának adatért Dr. (Ezt a magyar nyelv a feleség és férj szóval egyaránt kifejezi. Ipolyi (1987). dialektikus kölcsönhatásuk elfogadott. 176 És a fele-fele viszonos. Ez a nem egyforma jelenségeket rögtön az elsődleges. azaz származtatott sorrendjébe rakja. műveltségek sikerét nyelvük alárendelő szemléletével magyarázza. Van.: 197. 1971. többet ésszel. p. és általában a királyságok szervezetét.

mert az isteni származás rendje a történet lényegéhez tartozik. amely tükrözi a mellérendelő műveltséget. Ahogy a kvantummechanika már régen kimutatta ezt. tanulást tesz lehetővé. s csak ő rendelkezik vele. hősi tetteiről szól. p. s maga a hűbéri rend csak Mária Terézia korától. illetve alávetés. Az alárendelő szemléletű mesében lényeges a lány Atalanta neve. amennyiben felfedezte. mert a két elv és jelenség a valóság két oldalaként fogható fel. és Zétényi (1997). E két egyenrangú tag alkotván a Korona szellemi testét. 181. A mellérendelő társadalmi emlékezet előkelők hiányában a belső összefüggésekről szól. ugyanennek. A fiúnak mindkét történetben segítségre van szüksége a feltételek teljesítéséhez.: 79.: 343–345. (Grimal [1965] vagy Ovidius feldolgozásában lásd Grant [1988]. hogy az anyag hullámtermészete és részecske mondunk köszönetet. 182 A mellérendelő szemléletű mese példája lehet a Mindentlátó királylány (Lásd Kovács [1994]. Az egyenértékű társ elfogadása hatékony tanítást. 181 Lásd részletesebben Cser (2000). ők pedig: feleséget akarnak. esetleg törpe szerepben. a hősöket dicsőítő legendák. hanem a megoldás te az enyém. amely egymástól elválaszthatatlanul összetartozik. majd halála teszi semmissé. Ez fejleszti a nyelvet. pótolhatatlan. A mellérendelő szemléletű mesében a szereplők személyazonosságának nincs jelentősége. Amikor a teljes ország–környezet alárendelő feudális hűbérúri rendszert mutatott. alig 50-80 évre lett általános nálunk. én a tied. a helyzet megoldása mutatja: A mellérendelő szemléletű mesében a próba teljesítése nem a másik legyőzése. hogy a lándzsát már eleve megtévesztő szándékkal használták. azaz önmagának lett alárendelve a király és a nép.181 E tartalmi személyiségjegyek nélkül formailag felsőbbrendű lénynek. vagy Zöld Péter Gál Istvánné meséjében (Világszép Népmesék c. p. Aztán jött 1848. Mindkét történetben a férjet kereső leány próbatétel elé állítja kérőit. a görög regebeli Melanion (Ovidiusnál Hippomenes) származása és hősi múltja is.: 152). s egybekelésükkor az isteni beavatkozás negatívvá válik. Az alárendelő szemléleti mód hibás kérdésfeltevéssel állandóan gerjeszti a vitát abban a kérdéskörben. adták a császárnak. hanem tanító mesék. versek. hogy az általa a kétféle személeti módhoz kötött tudatelvűség és anyagelvűség közül melyik volt előbb. melyik elv az értékesebb. hanem életszerűbb. származási vonaláról. p. A neki megfelelő alárendelő szemléletű görög mítoszi példa a Csodálatos Atalanta. összekapcsolódik: kettő egy. ezért alávetik magukat a próbának. tisztításának. célszerűbb formákban. ezért nem is nevükön. Előbbi esetben a fiú előzőleg emberségesen megsegíti későbbi viszontsegítőit. történetek. A mellérendelő szemléletmóddal nem rítusokban élünk. 42 . hiszen az nálunk nem volt az ország jelképe.) A megegyezést aztán a Vata-féle pogánylázadás és a Vazul-fiak visszahívása. Bár van olyan feltevés is. fel sem kell tenni e kérdéseket. Egyre–másra továbbadják őket szájról-szájra. mert Zeusz (Ovidiusnál Cybele) haragja állattá változtatja őket. p.: 17. kötet 104–110). a fémek előállításának. Állandóan és mindenütt előtérbe kerülnek a királyokról szóló mondák. melyik elv az elsődleges eredendő és melyik a másodlagos származék. az eszközök kovácsolásának titkai. A saját érdem alapján való érvényesülés elsődlegességét az isteni segítséggel történőhöz képest a próbateljesítés jellege. A mellérendelő szemléletmód szerint nem kell eldönteni e hibás kérdéskört. utóbbiban pedig: Afrodité istennő (Ovidiusnál Vénusz) kegyeit kell elnyernie a rítus maradéktalan végrehajtásával. edzésének. A mellérendelő gondolkodás azzal képes fennmaradni. hanem királylány és kondásfiú megnevezéssel szerepelnek. mert isteneik hiányában legendás nevük sincs. E mellérendelő társadalom mestereinek nincs név szerinti nyomuk az alárendelő mondákban. Mialatt az alárendelő társadalmi emlékezés a teremtett előkelőség történetéről. Az alárendelő történetben a fiú a legyőzött nő ura és parancsolója lesz. Ennél kisebb értékkel ugyan.‘istenségük’ büntetésétől. idegenek idegen országban. Ismét csak a kettő egy felfogás érhető itt tetten. kőbe vésve vagy agyagba égetve. az e főszereplők származását rögzítő regék. a magyarok a mellérendelő szemléletű koronatannal szakrális tárgyat tettek meg az ország tulajdonosának. melyik elv létezik öröktől fogva és melyik teremtett. de rendkívül fontos a fiú. dalok. s így nem hősi regék születnek. Ilyen például a fémművesség. valamint Orseolo Péter király megvakíttatása. Ilyenformán embert törvényesen egyáltalán nem birtokolt ember a Magyar Királyságban a Dózsa-vezette polgárháború utáni megtorlásig. hogy tudása nélkülözhetetlen. krónikákban.182 Alig látszik mindez az alárendelő környezetben. sőt rejtőzködnie kell annak túlsúlya miatt. a Koronának rendelve alá a királyt és az ország lakosságát. 392). hogy semmiképp ne legyen érvényes a hűbéri felajánlás.

azaz okozata. s itt a jelenségek. a kölcsönhatás elfogadja. az egymás mellettiség általában nem elfogadott. aminek világáról. a szomszédos és csatlakozó műveltségeket nem sorolja értékrendbe. ezen kívül még számtalan valósággal bírhat. amelyet az emberi agy érzékelésétől függetlenül létezetten csak hasonlítás alapján ragadhatunk meg. pp. számára az időbeli egymásutániság nem jelent föltétlenül ok–okozati viszonyt. értékben vagy logikailag mindig megelőzi. indoeurópai szemléleti mód alapvetően alárendelő jellegű. amint a negyedik szereplővel. Akár a felnagyított fényalakzatokat. és egyiket sem tekinti a másikkal szemben alacsonyabb vagy magasabb értékűnek vagy rendűnek. mondák ezeknek a keveredett valóságoknak az felidézői. az egyes mesék. Végtelen valóság és elméleti világ A valóságot tudatos és nem tudatos képzeteink. a tudományos jellegű és az emlékezeti tudatosság valóság–eredményeiről rögzített beszámolók szintén könnyen összemosódtak az elmúlt korokban.mivolta – mintegy a tudat elv és az anyag elv – elválaszthatatlanul összetartozó. mint az érzékelhetetlen magánvaló valóságot. 43 . hogy időben egymás utáni jelenségeknél az utóbbi nem föltétlenül az előbbinek. különösen ha sok idő elteltével elkallódtak. és ma már nehéz elválasztani bennük a különböző valóságtartalmakat. míg a másik az előbbit csak követi. mint láttuk. s a tudatos valóság világként jelenik meg számunkra. a magyar műveltség felfogásának megfelelően a mellérendelő szemléletünket érvényesítettük.: 189. A mindennapok valóságától eltér a filozófia és a tudomány által felfedezett magánvaló valóság.184 Értelmezi az egyenértékűséget. a különböző területeken egyidőben létező városi és nagyállattenyésztő műveltségeket csupán önmagukhoz viszonyítva elemzi. Ugyancsak eltérő valósági természetű a hipnotikus (vagy hipnotikusan megváltozott) tudattartalom. az egységet. mondák és 183 Erre a gondolatra Lükő (1942). az egyik a másikat időben. A mellérendelő szemléleti móddal szemben az alárendelő szemléleti mód számára a különböző minőségek különböző értékeket képviselnek. pp. ezek világa csak a hasonlítások révén válik számunkra valóságossá. A minőségbeli különbségeket értékbelivé csakis viszonyítás alapján teszi. Így a mítoszok. D. azonosnak látszik. annak alárendelt. 194 megjegyzései vezettek el.185 Ebben a munkában. minőségben. Bár utóbbi. akár az egyéb mérőeszközök kijelzéseit tekintve. E szemléleti módban az ok és okozat mereven elválik. 185 A mai.: 44-47. nagy valószínűséggel mondható. folyamatok alá–fölé rendeltsége a meghatározó jelentőségű. A kettő egyazonos valóság két oldala. a kettő egy. Megengedi. azaz elméleteink alakítják ki. illetve alkotják a tudományos megközelítést. Az utóbbi jelenség oka lehet az előbbitől eltérő forrású is. s elvileg a világ végtelensége végtelen számú eltérő valóságnak adhat otthont. elfelejtődtek létrehívó eszközeik és gondolkodási eljárásaik. elképzeléseink. Ez a szemléleti mód a jelenkor értékrendjét sem vetíti vissza a múltbeli jelenségekre. s a viszonyítási alaptól függően ugyanaz a minőségbeli különbség eltérő értékítélethez vezetheti. mesék. Így jövendölés–emlékezet–képzelet hármas valósága egybemosódik. Egységes módszertani eszközök XII. a világgal is. A jelenségeket sem rendeli merev. mint oknak a következménye. s ezek a metaforák teszik lehetővé. együtt adják a teljességet. a kölcsönhatás (az okozat visszahatása az okra) nem lehetséges. A szüntelen jelenné váló jövő s múlttá váló jelen természetét az ember hasonlóan dolgozza fel. valamint lehet kölcsönhatás eredménye is. hogy a különböző minőségekhez nem föltétlenül rendel különböző értékeket. A mellérendelő183 szemléleti mód a vizsgálatban azt jelenti. Részletesebben lásd: Cser (2000). A jóslási. egyirányú ok-okozati rendbe. 184 Így pl. E két valóság tehát ugyanannak a világnak a tagja. akár a részecskegyorsítók érzékelhető eredményeit.

A társadalmi jelenségek összetettek. nagyrészt gyakorlati jellegű és nem koncentrálódhat egyetlen fejben. amit a felvilágosodás félresiklása óta tapasztalhatunk. Helyette az elvi szintre redukált. törzsi varázslók és gyanús megszállottak részéről. amitől a társadalom élete függ. Ugyanakkor a társadalomtudományok vészes hiányosságai és végzetes hibái. amik nagyban elétérnek a puszta anyagi szinttől. a hipnotikusan felidézett. újságírók. Mintha a részecskék. mert igen komplex. Másik kérdés. előbbit rég nem látott magas színvonalra emelve az ismert 20. ami elvileg nem engedi meg valamiféle különálló szellemi valóság közvetíthetőségét felénk. különösen a részecskefizikával. hogy ma általában a redukcionizmus uralkodik a tudományosságon. hasznosságáról. a vallásalapítók régi cselekedeteinek vagy mai – belső látomásos – üzeneteinek közvetítése. és egyáltalán a tudománynak a társadalom irányítása terén történt háttérbe szorítása a legjobban a kanti tanítás feldolgozásának. megfigyelésük nehéz. a miénktől különböző téridőkben. a múltbeli emlékezet feldolgozása által és a hipnózisból származó információk megfejtése segítségével. Ugyanezt nem sikerült megtenni a magánvaló valóságot az érzékelhető jelenségvilágtól egyértelműen elkülönítő kanti. Ugyancsak a mítoszok által közvetített ismeretek hézagait jól kiegészíthetik a hipnózisban szolgáltatott információk. vélekedések. A kantianizmus társadalomtudományi jelenlétén kívül ugyancsak nagyon hiányzik a mai tudományból a másik két terület. múltba és jövőbe tekintések. hanem elvileg sokkal többet. a róla alkotott képet – a mérőeszközök természetének megfelelő valósággal válaszolva – maga is elbizonytalanítja. túlélésük témakörében ezeknek a mítoszoknak a feldolgozása és felhasználása sok mindennel tudná kiegészíteni a jelenben érvényes tudományt. a tudományos célkitűzés és nyilvánosság eszközeinek segítségét. hiedelmek léteznek számára. Az a tudás. látnokok. hogy a kantianizmus elméleti eredményei csupán a természettudományos gondolkodásba mentek át. Mindenesetre e többrétegű világ valóságtartalmai előhozhatók a jelen tudományos megközelítései révén. nélkülözi a rendszeres megközelítés. sámánok. de annyiban igen. feltárt események a tudatosság. amikről nem lehet tudomásunk. s mert habitusokban és diszpozíciókban ölt testet. természettudósok. hanem csupán a társadalmi folyamat attitűdjei. vagy a különböző korábbi vallási események újra átélése. Megfigyelhető tényei ugyanis nincsenek a társadalomtudományoknak sem. mint a különböző látnoki közlések. a mítoszos emlékezet és a hipnotikus látás lehetséges és elvárható eredményeinek a feldolgozása. Viszont az már kezd nyilvánvalóvá válni. akkor ugyanez elmondható a mesék és mítoszok képviselte valóságokról és a hipnotikus valóságokról is. azaz érvényesülvén.mítoszok szintén tudósítanak. Így bármilyen szenzációs részeredmény sem képes igazi áttörést megvalósítani és kétségtelen bizonyítékot szolgáltatni a csillagmítoszok közvetítette valóság tudományos értékeiről. a mában való kiváló alkalmazhatóságáról. századi eredményekkel. illetve a mérés. kantiánus filozófiával.. Ennek az anyagnak ekkor viszont olyan feltételezett tulajdonságai kapnak főszerepet. működés közben nem vizsgálhatók. elvont anyag dominanciája érvényesül a tudományos magyarázatokban kiinduló alapként. hogy a mitikus emlékezet és a hipnotikus álom beszámolóit kiiktatták a tudomány vizsgálandó tárgyai közül. s ilyenformán többnyire olyan tagolhatatlan szabályozások és szabályok irányítanak mindannyiunkat. felhasználásának leállításával magyarázható. azaz mégsem az anyag maga a kiindulás. Ezért a társadalomtudományi tudás introspekción alapul és szubjektív jellegű. A hipnózisnak az orvosi hipnózis esetein kívül olyan formái is relevánsak itt. A mítoszok úgynevezett nem hivatalos feldolgozása renegát kutatók. elemzésük elméletei kevésbé prediktívek. azaz megsokszorozza. és a monizmusból nem szándékolt 44 . Az eddigiek fényében remélhetően csak múló állapot. mert ha a részecskevilág. hogy a földi katasztrófák és elkerülésük. a táradalomtudományiba nem. a képzelet számára adott valóságon felül máshol is érdekeltek lennének. ill. Az így kapott eredmény viszont azért nem csupán a világ három arcát fogja mutatni. vagyis igazából nem is létező. beépülése.

S e módszertan alkalmazása kanti módon szabadságelvű társadalmi igényű. az ember természetből. érthető módon. ill. az emberben. de most inkább a szellemi jellegre figyelmezzünk. a földtörténet. nem lehet puszta anyagi egység. nem törődtek vele. Ami által remélhető. illetve tapasztalat–vesztései.dualizmus. A vizsgálat végeredményeként előálló kép azonban. Kitér az emberi természet érzékeléselméleti jellemzésére. valamint az emberi és társadalmi belső természethez. tanulmányt a Szabadpart. az organikus egyedfejlődés és a társadalomtörténet elméletei által láttatottaktól tér el igen kis mértékben. s ez az egység. hogy mindkettő feloldódik a lét hordozójában. emlékező és jósló értelem Minthogy mindennek felfogása elérhetetlen lenne az emberi értelem nélkül. évmilliók tapasztalatai. A társadalom és az ember egysége persze a világegyetemmel is fennáll. és a társadalom a szellemi megszentelő lélek. A természet kígyó pedig úgy harap a társadalom kígyó farkába.kodolanyi. E szellemi szentháromságban azután a világegyetem egyfajta szellemi teremtő atya. míg a társadalom annyiban állhat fenn. azaz a társadalomban élő ember egységes természetét alkalmazza a megismerésben. S mivel a világ egységes. magunkat és a társadalmat amúgy is látjuk. és saját társadalomelméleti szintézist alkot. művészeti és irodalmi folyóirat. egyfajta rendezettség és rendszerszerűség ragadható meg konkrét anyagi jellegű élettelen és élő jelenségek esetében. elsőrendűen fontos az értelem természetének a vizsgálata. nem sokban különbözik majd azután attól. a társadalom és az ember természete is ugyanolyan kell legyen. Vele egyenértékű módon a világ-ember-társadalom hármas egység egyben anyagi jellegű is. mert az képtelen megragadni a szellemi folyamatokat. mialatt a szellem irányából az élet és az élettelen természet mind jobban megközelíthető. a Kodolányi János Főiskola online kiadványában: www. fellép a kollektivista historicista babonák ellen. valamint a társadalomról. Ezért helyes egységes módszerrel közelíteni az élő és élettelen külső természethez.186 XIII. mert az anyag hatásaként a mutatkozó jelenségek megragadhatatlanok. azaz világból épül fel. és szemben áll a pozitivista–scientista társadalom felfogási módszerrel. Teremtő. szellemi és társadalmi jellegzetességeit. eredményei. Elkülöníti az igazi individualizmust hamis változataitól. amely az egyik olvasat szerint az ember számára legfontosabbra figyelmeztet. logikai alapozású szellemi jelenségek hatása. amikor és ahol már nem értették. pluralizmus lesz. Különösen a kozmogónia. ember– és társadalomismeretek oktatása számára" c. (Bővebben és könyvészeti adatokkal lásd "Darai Lajos: Friedrich Hayek alkalmazott nevelésfilozófiája: Azonos tudományos módszerrel alkotott egységes világkép a természet–.hu HYPERLINK 45 186 . És ez a módszer azért nem lehet a fizikai természet vizsgálati módszerének a puszta kiterjesztése. Azaz kizárhatatlan befolyással bírnak mindezen elméletek megszületésében és érvényesnek tekintésében az évezredek. valamint az utóbbi elleni emberi küzdelem hagyományi eszközei. hiszen annak részeként és azt valamennyire felfogóként. a szentség formájában. Azaz a mese a Vesd össze azzal. megkülönbözteti az emberi természet természeti. hogy többet tudunk meg a világról és saját magunkról. hogy a mítosz az eltűnt tudás elromlott hírnöke. és megkülönbözteti az ember világát az általa még nem elsajátított világtól. Társadalomtudományi. Például ilyen a vallás. ahogyan a külső természetet. ha mind a három. irányító és fenntartó legjobb alapelvekre. még az anyag is. E módszertani megfontolás ugyanakkor elkülöníti a természet és a társadalom tanulmányozását. Ez a világ–ember–társadalom hármas egység csak akkor magától értetődően természetes. amennyiben az emberi agyak szellem formában összekapcsolódnak. Pedig minden tapasztalatunk a világegyetem egységére mutat. ahogy Friedrich August von Hayek (1899–1992) az emberi értelmi tevékenység kantiánus jellemzésével eléri a társadalom és a természet megismerési módszerének azonosságát. azaz minden a világon végső soron logikai–szellemi jellegű. Azaz a természet atom alatti építőkövei energikus szellemként eltűnnek a boncoló ész elől. megragadóként szerepel mindkettő. mint láttuk. valamint következtet a társadalmat berendező. az ember a szellemi megváltó fiú. világtörténet. Inkább fordított a tapasztalat. azaz bizonyos. Jobb olvasat természetesen – de nem áll ellentmondásban az előzővel –. Ahogy a társadalom emberekből áll. miről is van szó: miről szól a mese.

alapvetően más. A mítoszok hatalmas területeit elemezve pedig kimutathatók a magas civilizációk övezetében az összefüggő. tettei az égi csillagászati tevékenység rejtjelezései. Talán azért nem ismerjük. helyhez kötött halászok. semmint a babiloni állatövre emlékeztet.kevésbé fontosból a legfontosabbá. A görögök előtti időkre vonatkozóan be szeretné bizonyítani. A két szerző a tudomány adataira. a kisszerűből a legnagyszerűbbé válik ebben az olvasatban. n. A csillagászat csillagfejtő jelkódja nyújtotta az írásos nyomokat megelőző közös nyelv és tudás állandó elemeit. amit beszédként ismerünk. A Gödöllői Művelődési Központ módszertani füzete. és ami a mai nyugati mítoszok világából ismert. azaz úgy tekinthetjük. Alexandra Kiadó. Ennek érvényét és pontosságát szorította háttérbe és adta feledésnek a görög–római világkép. a mértékekre. 46 187 . amit írásként alkalmazunk a digitális nyelv rögzítésére. a beszéd.189 A mítosztörténet törvényekkel vagy szabályokkal összhangban álló rendezetten kifejezett rendszerként pedig a rendezett gondolkodás alapjául szolgált. 1986. Annak csupán egy digitális változata az a hangokra alapozott nyelv. A könyv végül kétségbe vonja a nyugati tudomány feltevéseit a tudásnak és átadási mechanizmusának egyre gyorsabb fejlődéséről. Szerinte a mítoszokban szereplő istenek lakóhelyei. asztrológia elénk tár. állatmesékké. hogy mítoszaink az írásbeliség előtti csillagászat. és váltak rendkívül nehezen azonosíthatókká. József: Vázlat a természetes modellezéshez. már nem egészen azonos az eredetivel. A digitális jellel rögzíthetjük a ‘gondolatot’. é. a térbeli és időbeli tájékozódás alapjait pedig az összetett csillagászati adatok megőrzésére szolgáló mítoszi nyelv képviseli. a mértanra és a logikára figyelt. hogy az összes mítosznak közös eredete van: az égi kozmológia. egyetemesíthető helyi tapasztalatokat. mint amit a babiloni asztronómia. szigorú és igényes tudomány maradványai. Giorgio de Santillana & Hertha von Dechend: Hamlet malma. mert a különböző korokban bekövetkezett átfogó hatású földi katasztrófákból származó alárendelő erőszak romboló hatása elől csak ennyire töredékes formájú ősi tudás menekülhetett meg számunkra. de óhatatlanul a hírértékéből veszít.187 Ez az egész földre kiterjedő közös nyelv – beépítve az általánosítható. a mozgásokra. kódolt nyelvi univerzum maradványai. mert a rendszernek az egész világon szétszóródó maradványai – az addig azt hordozók egységének megbontásával – különböző nyelvek és kultúrák közötti átadás–átvétel révén nagyarányú változáson mentek keresztül. a tagolt nyelv azonban már digitális folyamat. logikai rendszere. egyedi ismereteket – az általános keretekre. Ma még ismeretlen előttünk. MCMXCV. Pontifex Kiadó. történelmi és irodalmi forrásokra támaszkodva azt állítja. Vagy pedig azért nem ismerjük. Alapfeltevése szerint a napjainkban a tudományos leírásra használt görög nyelv megszületése óta mitológia és tudomány külön utakon fejlődik. hogy az a természetnek a tudattal történő érintkezése ‘nyelve’. szerkezetekre. 189 A nyelv itt általános értelemben kerül megfogalmazásra. Pécs. h. viszont azután az alárendelő szemlélet átalakította állat-jegyekké. amilyen a Kis Medve és a Nagy Medve és más ilyen égi állatok. a számtanra. nem rögzíthető pontosan. működőképes és az eredeti célra használatos. n. már nem pontos.188 Ez a közlésre szolgáló képnyelv a természet törvényszerűségeinek megfigyelésein és a napi élet eseményeinek megosztható tapasztalatán alapult. de az analóg jel elvész. illetve az a képi jelekre alapozott.: Graham Hancock: Istenek kézjegyei. Kutatás a kezdetek és a vég után. hogy az összefüggő egészt alkotó mitikus állatmesék „állatrendszertanát” miért nem ismerjük. meséik alapján. Ez az esszé az emberi tudás eredetét és mítoszok révén történő átadását vizsgálja. Az ausztrál bennszülöttek kozmosza. A letelepedett földművesek. Ez kiderül még az európai látásmód szerint feldolgozott történeteikből is.190 Esetleg meg éppen azért nem. 188 Lásd: Molnár V. Maga a nyelv analóg hírközlő folyamat. például bizonyos meghatározott helyen lévő égi fénypontok összekötésével adta a csillagképeket. a számokra. Értekezés a mítoszokról és az idő szerkezetéről. mert az eredeti ‘csillagkód’ a mellérendelő értelem számára volt érthető. vadászok évi életmenetét befolyásoló csillagászati jelek értelmezését Vö. A csillagvilág a magyar népi hitvilágban és szokásokban is sokkal inkább az ausztrál bennszülöttek felfogására. a képletekre. amiket azonban csak a mellérendelő felfogás alapján lehet ellentmondás mentesen értelmezni. 190 Vö. regéik. már nem teljes. Az analóg folyamattal a tartalom teljes egészében leírható.

láthatjuk ebben a népi felfogásban. A természetnek a tudattal rendelkező emberhez szóló üzenetét.191 A filozófia kultúrtörténete képes bemutatni azt a rekonstrukciós kísérletet, amelyet a különböző korok filozófusai és filozófiai iskolái hajtottak végre az ősi tudás színvonalának, jellegzetességeinek, illetve lehetséges aktuális megjelenésének feltárására, felmutatására.192 Akkor is ez történt, ha a filozófia módszere az első, eredeti feltalálás megismétlését, s akkor is, ha a filozófia csupán az ősi tudás193 maradványainak megőrzését és egésszé tevését segítette elő. Ugyanígy lehet az újkőkor eddig forradalmi módon megjelenőnek tartott és hatékony vívmányait is az ősi tudás egy–egy meghatározó központból való szétterjedési folyamatának tekinteni. Ennek eredményeképpen a belátható történelmi időn belül valósult meg az emberi közösség terjeszkedése, új területek benépesítése. A templomgazdaságok fejleményeiként közösségi–óriásgépi teljesítmények jelentek meg a folyammellékeken, azaz mezopotámiákban: nagyarányú öntözés, hatalmas falak és tornyok, épített hegyek, piramisok, templomok, paloták, városok. A csillagászat, a matematika, algebra, geometria úgy fejlődött, hogy közben Babilóniában Hold–kultusz, Egyiptomban Nap–kultusz érvényesült. Az ókori Keleten szükségessé vált az írás széleskörű felhasználása, minek során eleinte kezdetleges fogalomosztályozás érvényesült. A nyelv grammatikai és a fogalmak logikai elemzésével a szótagírás lehetővé tette, hogy egyszótagú szavakból összetettek alakuljanak. Ezt a lehetőséget a legjobban az agglitunáló nyelvek tudták kiaknázni. Végül a hangírás teljes elvonatkoztatáshoz vezetett a jelölő és a jelölt viszonyában, ami idővel az írásbeli kultúrák, s jelesül a filozófia megjelenéséhez vezetett. Mivel 8000 évnél korábbról az emberiség csak elenyészően kevés, a véletlen szerencse folytán megőrződött régészeti lelettel rendelkezik, a belátható történelmi időn túli időkben, vagyis az írásos emlékekkel nem és egyéb emlékekkel is alig rendelkező korszakokban való tájékozódás nehéz. Az elérhető tényösszefüggések alapján azonban az imént említett 'neolit forradalomról' az pontosítható, hogy az ú. n. átmeneti kőkorban, – de azt megelőzően is, pl. a Szeleta, pilisi, gerecsei ú. n. barlangi–gravetti műveltségnél – már megtalálhatók azok a finom, apró kőpengék, amiket a későbbi Zagrosz–hegységi műveltségek is görbe fába vagy csontba illesztettek és sarlónak használtak.194 De más is hivatkozik a natufi műveltség Kr. e. 9000–8500 közötti idején használt görbe szarvas agancsba illesztett pengékből kialakított sarlóra, amivel a vad árpát aratták az Eufrátesz kanyarjában, Abu Hureyra mellett.195 Megtalálható volt a föld puhítására, lazítására használatos kapa,196 s megtalálhatók voltak mindazok az eszközök, amik egyébként az újkőkor kellékei, eszközei. Csak egy elhatározásra, vagy kényszerre volt szükség ahhoz, hogy ezeket általánosan felhasználva az ember áttérjen a földművelő gazdaságra, azaz a halászó/vadászó, élelmiszergyűjtögető gazdaságról az élelmiszertermelőre. Ez pedig az újkőkor legfőbb jellemzője. A Kárpát–medence kész volt ekkor újabb korszak műveltségét befogadni, amit ugyan többen újkőkori vagy mezőgazdasági

191 192

Vö. Reed (1994). Vö. Dr. Darai Lajos Mihály. Filozófiatörténet. A filozófia kultúrtörténete. Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár 2003. 193 Amikor ősi tudást említünk, az nem azt jelenti, hogy szavakban, vagy képekben, esetleg rítusokban kifejezett ismeretek tartalma egységesen azonos volt, vagy azonos helyről származott. Itt az egységes emberiség egyedei tudatában az egységes környezet hatásaira adott azonos, de legalábbis hasonló válaszát értjük, ami természetéből eredően a világ egészében hasonló, vagy azonos. Azonos, anélkül, hogy közvetlen kapcsolatuk, még inkább egyenes ági leszármazásuk lenne. 194 Lásd: Gáboriné (1980), p.: 246. 195 Vö. Ryan (1998). 196 Lásd: Gáboriné (1980) p.: 248. 47

forradalomnak neveznek,197 jóllehet az újabban előkerült adatok cáfolják, hogy ez az átalakulás ‘forradalmi’ módon zajlott volna le.”198 Mivel a Kr. e. 6. században rendszeres kutatás indult a mítoszos teológiai világmagyarázat legfőbb kérdéseinek – a természet, a világon létezők hogyan és miből keletkeztek, miként működnek és ismerhetők meg – megválaszolására, ez lett a görög filozófia első, kozmocentrikusnak nevezett korszaka (Kr. e. 600–425). Színhelyei a görögség kis–ázsiai ión (Milétosz, Epheszosz) és dél–itáliai dór (Kroton, Elea) gyarmatai, majd pedig az attikai Athén. A késői tisztultabb, rendezettebb mitikus világfelfogás központja Zeusz, az istenek atyja és uralkodója, a közöttük lévő egységes rend fenntartója és őre. Ez a rend az emberekben, Zeusz alkotásaiban az erkölcsi törvény természetes felfogása. A természet rendjét, törvényeit az eddigi gondolati eredményekből kifejlődő természetfilozófiai iskolák törekedtek megragadni azzal, hogy a természet keletkezését konkrét végső okból (arché: kezdet, elv, gyökér) magyarázták. Ezzel a világ, amelyet elődeik korábban genetikai folyamatnak ábrázoltak, az ő felfogásukban fokozatosan önszabályozóvá lett. Részben a brahmanizmust megújító buddhizmusra és dzsainizmusra mint kihívásra válaszolva, részben a benne rejlő különböző eltérő tanítások kibontakozásaként, a hinduizmusban több filozófiai irányzat is létrejött, de ezeket vallási tartalmaik miatt többnyire nem sorolják a filozófiatörténethez. Ugyanez érvényesül a kínai filozófia esetében is annak erős taoista és konfuciánus vallási vonatkozásai miatt. A hindu szent irodalomban a Kr. e. I. évezredből a purána (régi történetek) 18 fő gyűjteménye ismert, későbbi (Kr. u. 4–10. századi) kiegészítésekkel. A legnépszerűbb a Bhágavata-Purána (Történetek az Úrról), a Visnu–hívő hindu bhágavata irányzat szent könyve, amely Krisna életének korai szakaszát beszéli el, gyermekkorát és a marhapásztorok között töltött éveket. A puránák témakörei jelentős mitológiai forrásokként szerepelnek, és Visnu, Siva vagy Brahma kultuszával foglalkozó szövegeket tartalmaznak. Foglalkoznak a világmindenség elsődleges, és – az egymást követő megsemmisüléseket követő – másodlagos természetével, az istenek és a szentek családfájával, a nagy világkorszakok és a királyi házak történetével. A puránák világképe szerint a világrendszer a következő: A Föld korong alakú, közepén Méru–hegy áll, körötte terülnek el a tengerek és a kontinensek. A föld alatt kígyószellemek, démonok lakta alvilágok és büntetés– végrehajtó poklok vannak. A föld felett többemeletes felső világok léteznek, istenek és szellemek lakhelyei. Mindezt réteges burkok, világtojások veszik körül, melyekből végtelen sok lebeg egymás mellett az üres térben. A tudás újbóli feltalálásának vagy megőrzésének kettőssége még az ókori világ csodáira is áll: ezek modern értelmezése nem megoldott, mert utánozhatatlannak, megismételhetetlennek látszanak egyrészről, az ókori csodák ezoterikus értelmezőitől, ugyanakkor egyértelműen és egyszerűen – bár a másik oldal szerint hamisan – megmagyarázottaknak más részről, azaz a pozitív tudomány hívei részéről. Ugyanez elmondható a világpusztulások, özönvizek, tűzözönök mondai hagyományáról, amely szintén nincs még tudományos régészetileg alátámasztott kronológiába rendezve. Ugyanakkor nagy probléma az is, hogy az írott hagyomány ókorra utaló részei szinte teljes mértékben hatalmi ideológiai szempontok szerint lettek csoportosítva és megőrizve, s a tudományos feldolgozásuk eléggé hiányzik. S ennek az ideologikus megközelítésnek a hatása napjainkban még uralkodó a tömegképzésben, a tömegközlésben. Ugyancsak hiányos a mítoszok feldolgozása, értékelése, az átadás–átvétel megértési zavarainak, roncsolásainak kiküszöbölése, s a rekonstrukció. A két bibliai teremtéstörténet hasonlósága a korábbi, mezopotámiai Enúma elisszel például nyilvánvaló. Az Enúma elis – a Kr. e 18. századi eredetű mezopotámiai teremtéstörténet – azzal, hogy Marduk babiloni istent teszi főistenné a korábbi (sumér) istenek fölé, az Óbabiloni Birodalom vallási törvényesítője lett. Ekkor a korábbi sumér teremtéstörténeteket átköltötték.
197 198

Lásd: Childe, Gordon V.: What Happened in History. Penguin books, Harmondsworth, 1954. p.: 54. Lásd: Pringle, Heather: The Slow Birth of Agriculture. Science 282, p.: 1450. Vö. Cser (2000), p.: 134. 48

E költemény szerint az édes és sósvizű tenger (Apszu, illetve Tiámat) összekeveredéséből – ahol Apszu az apa – származik a világosság és a sötétség (Lahmu, illetve Lahamu). Tőlük származik még a felső és az alsó világ (Ansár, illetve Kisár), valamint az első és felső világ két ura (Anu, illetve Ea), s végül a levegő istene (Marduk). Az őskáosz két istene (Apszu és Tiámat) harcol a nyugalmát megzavaró fiatal isteni utódaival. A harcból Marduk kerül ki győztesen, és az istenek királya lesz, akik Marduknak fényes templomot emelnek, és ott dicsőítik. Marduk pedig lakhelyeket készített az istenek számára és embert teremtett az istenek szolgálatára. Isten a bibliai első teremtéstörténetben egy hét alatt teremtette a mai világot. A hét nap a sumér társadalombéli emberi munkaritmust tükrözi: hat napig dolgozott és a hetediken megpihent. A teremtés hat, illetve hét részre felosztása az Enúma elisre emlékeztet. Istennek héber Elohim neve a korábbi több istenhit maradványa. Ő maga őslétező és láthatatlan (testetlen), semmiből – szó által – teremt. Két szakaszban, három–három napig tart a teremtés. Az első szakaszban Isten az ellentétek szétválasztásával megteremtette a világ alapjait. A második szakaszban pedig a már létező világot díszítette fel. A föld növényekkel és állatokkal való feldíszítésének motívuma ugyancsak előfordul az Enúma elisben. Amit megelőz a sötétség és a világosság (isteneinek), valamint a felső és alsó világ (isteneinek) és urainak teremtése. Ott is előbb teremtik meg az eget és a földet (Tiámat két feléből) és csak azután a napot, a holdat és a csillagokat (istenek lakhelyéül). Utolsónak, és agyagból (meg Kingu véréből) formázzák az embert. A bibliai teremtéstörténet második részében – amely időben megelőzi az elsőt – Isten neve JHVH–Elohim,199 azaz a hagyományos magyar bibliafordítások szerint Úr Isten. Ebben, akárcsak az Enúma elisben, nincsen konkrét idő. A teremtés kezdete az ég és föld megalkotása. A Föld még kihalt, élettelen, kopár föld. Két dolog hiányzik: nincs eső, azaz víz, mint életfeltétel, és nincs ember, aki a földet művelje. Másodszorra történik a nedvesség és a víz megalkotása. Harmadszorra pedig már az ember megalkotása. Az első teremtés történetben az ember az utolsó élőlény, akit Isten megteremt, itt pedig az első élőlény a Földön.200 A régészeti és kultúrtörténeti tudományos igényességgel kikutatott mítoszanyag rendszerezése, általános érvényű kiértékelése még csak a kezdeteknél tart, s alig megy túl a tudós körökön. Például akár a görög, akár az indiai mítoszok jelentéseinek megadása számunkra hiányokat, torzításokat mutat.201 A mítoszmagyarázat hiányosságai azonban csak az egész emberiség már feljegyzett mítoszai és a ma is élő mítoszkincs, mitikus hagyomány teljes körű összegyűjtésével és annak rendszerét, egyéb tudományos vonatkozásait feltáró megfelelő feldolgozásával pótolhatók. Az őskori, Homérosz és Pheidiasz műveit megelőző, hosszú idő kezdetleges vallásának maradványai – a hagyományos tudományos felfogás szerint – sokféle csökevényes formában maradtak fenn: preanimisztikus és animista képzetek, fetisizmus, halottkultusz, totemista eredetű elképzelések. (Ám elképzelhető az ősi tudást elismerő csillagászati, csillagképi magyarázat is, amely azonban még nincs részleteiben pontosítva.) Jellegzetes fétis például az a Thespiaiban olyannyira tisztelt faragatlan kő, hogy Erósz képmásaként később, Praxitelész
A JHVH betűszó, minden valószínűség szerint az Ószövetség keletkezése idején már ismert, később aztán gnosztikusként megismert egyisten felfogás őslétezőjét és annak egy személyre összevont tulajdonságait fejezi ki. Ilyen felfogása volt a héber hitvilág kialakulását évszázadokkal megelőzően Ehnatonnak Atonról, a napkoronggal jelképezett egyetlen létező és élő Istenről, aki nem is volt személyiség. A betűszó első betűje a héber létigét jelenti (ya’ah), a további betűk pedig az őslétező tükrét, a nőnemű gondolatot (he), majd a kettő viszonyából származó tudatot, azaz a fiút (walad) és annak női párját, a tudást, bölcsességet (ismét női, azaz he) képviselik. A Bibliában következetesen a JHVH betűszó szerepel, kiejteni nem lehet, nem is volt szabad. 200 Vö. Szent Biblia azaz Istennek Ó és Új Testamentomában foglaltatott egész Szent Írás. Magyar Bibliatársulás, Budapest 2001. Marton Veronika: Enúma elis. 201 Vö. Pais István: Görög mítoszok. 49
199

klasszikus szobra mellett is megőrizték. 5. a kevésbé előkelő bikafejű folyóisten Achelóosz. A természetimádat. a mentő Zeusz medvévé változtatja (Vesd össze: Bika–. amint a félállati istenalakok: szatírok. tengeri félistenek. a „bagolyszemű Pallasz Athéné”. kentaurok. vagy Apollón babérfája pedig az élő természet tárgyai vallási megkülönböztetésének példája. Pallasz Athéné baglya. És viszont: a ma legalacsonyabb rendűnek tekintett mesék is hordozhatják a mainál valamilyen szempontból fejlettebb tudás. ünneplésében folytatódott. A különböző formában megjelenő nagy anyaistennő. s a kecskeszarvú és kecskelábú Pán. A babérfa egyébként a monda szerint az isten szerelmével üldözött nimfa átváltozása. műveltség hasonlított–konzervált elemeit. megnevezője. ellentétben az ókori kelet monumentális templomaival. Mindeme bonyolultságokhoz méltón az ember 10 és 100 milliárd agysejt együttműködésén és a nagy számú emberi szereplő együttgondolkodáson alapuló. szirének vagy szilének. Az első görög mükénéi magaskultúra vallásossága forrásanyagában alig különbözik a krétaitól. információit. az árkádiai ős Arkas anyját a féltékeny Héra. azaz a józanészhez. A korábbi személytelen természeti démonokból hosszú fejlődés eredményeként emberi alakban kikristályosodott görög istenek végleges képének kialakítója. ismeretlen istennevek is. Egyeztetésük a homéroszi istenekkel még nem történt meg. Artemisz. nyelvi és kulturális egységben a görög istenvilág is. S ez a kor az előkészítője annak a nagy átalakulásnak. e. Az őslakos neolitkori parasztkultúra és a bronzkori krétai civilizáció vallásában kis házi szentélyek. a Poszeidon Hippiosz (ló). századi Hérodotosz-féle költői megelevenítő megfogalmazásból ismerjük. Az istenek eme családját a Kr. vezetőinek és a mindenkori őslakosságnak összeolvadási folyamatában alakult ki tehát a görögség népi. Pallasz Athéné. A halottkultusz később a héroszok formáját öltött ősi főszereplők emlékében. értelmesen 50 . Héra. szabad ég alatti vagy barlangi kultuszhelyek voltak a szertartások helyei. összefüggéseihez hasonlítja. Dionüszosz pedig kettőseredetű. Pallasz Athéné. amely megformálást a filozófus Xenophanész éppen túlzott emberszerűsége miatt ostorozott. az ókori görögség létrejötte idején. a teljes vallási antropomorfizálódás. Az itteni első olvasható. valamint a termékenység kultusza természetközelségre utal. De az őslakókkal gyorsan összeolvadó bevándorló görögség politikai és nyelvi uralmával együtt járt az előbbiek kulturális és vallási fölényének érvényesülése is. hattyúként csábítja el Lédát. Elménk ilyenformán még a mai legmagasabb tudást is a tegnapi legalacsonyabb képeihez. papnők kiemelkedő szerepe a matriarchátus maradványa. Zeusz dodonai jósló tölgyfája. Apollón Delphiniosz (delfin) vagy Lykeiosz (farkas) megjelölés. fejlettebb korban indult be a hatása. Poszeidón. A történeti kort megelőző két évezredben. azaz fakultusz. nemcsak valamely később. Az isteneknek szentelt állatok: Zeusz sas madara. Ennek emléke a „tehénszemű Héra”. főként az átváltozási mondákban – az alacsonyrendű vagy félistenek – állati formáját részben megőrizte. ill. alá– és fölérendeltségi viszonyaik s rokonságuk szabályozott mivolta. Az állat alakú istenek emléke. lineáris B előtti írásmódú táblácskák istennevei már jellegzetesen görögök: Zeusz. azaz hasonlító elménk ezen az alacsonynak tekintett szinten is működött. Hérát. azaz a többszöri bevándorlás szereplőinek. szerepük erőteljes hangsúlyozása. Aszklépiosz kígyója szintén hasonló eredetűek. amihez hozzátartozik az istenek határozott megkülönböztetése. de bizonyosan a görög vallás gyökerei. és egyáltalán az istennők. rendszerezőjük Hésziodosz volt. működésük leírója Homérosz. a pásztorok istene. Tisztelték azonban az isteneket oszlopok formájában is. mert a metaforikus. Démétér. Az átalakulás vallási eredménye a korábbi kezdetlegesen ember alakú istenképzet abszolúttá válása. Valamint az isteneket állatokká átváltoztató mítoszok: Zeusz bikaként rabolja el Europét. Héphaisztosz az őslakók istenneve. de vannak elolvasatlan. Poszeidón. És Kallisztó nimfát. Hattyú– és Medve csillagképek. A teljes körű mítoszmagyarázat igényét azért nem lehet kézlegyintéssel elintézni. Héra. a növények és állatok tisztelete. ami a mükénéi kor végén a görög világban és kultúrában végbement. Hermész.). kakukk madárként feleségét.

Pécs. Ugyanakkor a Föld a mágneses terével. hogy a kristályt az olvadáspontja alatt tartsa. A kvarc kristály rezgése viszont nem elegendő energia elnyelő folyamat. ám nagyra törő mostani civilizáció és tudomány: a legkonkrétabb dolgai a legelvontabbak és fordítva. és a hőenergia a melegebb helyről a hidegebb felé halad. így a forró közbenső rétegből a hidegebb kvarc kristály felé. Alexandra Kiadó. azonban szentül hirdetik az állítólagos számítógépes modell elemzést. ahol pedig a nyomás győzött. a környezetében lévő kvarckristályoknak. s aminek mind kiválóbb megnyilvánulásait a külső. mert a mérés célja és oka egybeesik. sokkal többet adnak vissza. 51 202 . és egymás hatását erősítve. a szokatlan. A szerzők azonban az elemi fizikával sem lehetnek tisztában.203 Vagyis ekkor kialakul valamiféle együttes biológiai erőtér. testi gátlások fokozatos megszűnése tenné lehetővé. amely az egyedeket összeköti. E tudati erőterek képesek a szervezetek közti kapcsolatteremtésre. a Nap és a Hold hatására változó gravitációs terével valóban hat ránk. azért nem érzünk semmiféle biológiai úton fogadott távhipnózisos működést. a működtetői természetesen közvetlenül nem érezzük. Ez lenne a természetes biológiai távhipnózis. Eszerint a magma – az olvadt vas és kvarc keverékeként – a modell szerint befelé nem egyre forróbb és hígabb állapot adódik. é. Gondoljunk csak a nyelv és a világ viszonyára. amely folyton küldi felénk sugárzását. akár a nyelvből teremtett világok oldaláról. mondják. kibocsáthatja. Mindamellett a legújabb idegműködési felfogások szerint az emberi agy felpumpált Fröhlich-rendszer lévén. n. és azt idővel fölmelegíti. a patkányoknál és a japáni majmoknál működik. ugyanis a hő nem fogható csapdába. Mintha az értelem belülről működne bennük. módosítva. hogy önálló lénynek érezve magunkat. A Föld belsejében ugyanis a radioaktív magok bomlása miatt állandó hőtermelés folyik. A múlt. akár a leképező nyelv. hogy a vízibolháknál. Mindenesetre az emberi társadalmat nehéz lesz ebből a szempontból megmérni. Az emlékezés ennek a rendszernek a kvantummechanikai rezonanciája az agy egyik saját korábbi állapotára. akik egyébként már előtte is megcsillogtatják lenyűgöző értelmességüket. kemény héj után igen forró magma következik. A különálló. mint a szervezet saját biológiai vezérlő tere. túlsúlyra jutnak az egyes élőlény saját szervezetével szemben. hanem a száraz. összetevő erőforrások mind tudnak egymásról. Ezt az egész szervezetre kiterjedő ‘sugárzási’ tér hozza létre. megmagyarázhatatlan megérzésekből következtethetünk rá. őrizheti. Ezek rezgése ugyanis felerősítheti a saját tudat erejét. a telepátia hasonló Egyes újabb elemzések nagy szerepet tulajdonítanak az emberre ható. mint amennyit megtanítottunk nekik. amely bekapcsolódik a globális hatásba. 203 Vö. ahol úgymond a hőmérséklet győzött. (Ezért szeretnek a gyerekek homokozni. Lásd: Chris Morris & Ceri Louise Thomas: A kristálykoponyák rejtélye. Grandpierre Attila: az élő Világegyetem.202 azaz agy–szellem elméje ugyancsak összetett. mező. ami az emberi psziché több jelensége mögött álló fizikai valóságot jelentheti. Ez a nyelv csak az agytevékenység perifériáinak megfelelő kifejlődése után működik a gyermekekben. Bár az emberi társadalom esetében is minden bizonnyal működik ilyen egymásra hatás.) Ugyan semmi se támasztja alá. hanem csak az eredményekből. és legbelül tömör kvarcgömb található. a saját állapotai nagymértékben átfedő kvantummechanikai rendszerként értelmezhetők. A Földre áttéve ez a modell azt jelentené. de mi. erősebb. Az egész szervezet egységes szabályozására a szervezet sejtjei között információs és irányító hálózat működik. amiről tudjuk. S a gyerekek mindig sokkal többet mutatnak. Mint ilyen rendszer azonban a másik ember hasonló rendszerével is nagymértékben átlapoló állapotokat teremthet meg. de sok szempontból fejlett korok műveltségei. amelyek bizonyos létszám fölött – biológiai mérésekkel igazoltan – eluralkodnak az egyes organizmusok fölött. hogy a Föld középpontjában lennie kellene egy 1200 km átmérőjű működő kristálygömbnek. civilizációi.összerendezett képessége. 300 skk. mint voltak a letűnt. a jelen és a jövő titkainak nyomában. Érdekes párhuzam merült itt fel a biológiai rendszerek szuperorganizmusnak nevezett állategyütteseivel. például a Föld magmájának lehetséges elrendeződéséről. és összetett a ma még – a maga okozta nehézségek miatt – inkább fejlődő. mert a külső hatások eleve személyiségünk legmélyére érkeznek és épülnek be. és van saját belső irányításuk. ami azonnali távolba-hatásra képes folytonos biológiai erőtér. illetve esetlegesen a ‘tudati sugárzásokat’ összegyűjtheti. Ám lehet.

felidézni. erkölcsi teremtményt nem kell leépíteni. Az értelem eme építőkövei az egyedben eszméket alkotnak.205 Így az a tanulság adódik.: . sohasem átfogó. nem szabad. mindig csupán esetleges lehet. Egyértelmű. önrontó dolog az eszmék elpusztítása. Az emberi agyak rezonanciájából kialakult ‘szuper intelligencia’ töltheti be az isteni hatások szerepét 205 Vö. Vö. esetleg éppen valamilyen egész számú többszörösével száguldóan és rezgően születő jelen. ill. hogy a másik. Az ész tehát a fizikai univerzum sajátos részén uralkodó rend. átélést ellehetetleníteni.rezonancia egy másik. sőt amely mi magunk vagyunk. alapstruktúrák nem a világ természeti szükségszerűségeinek kartéziánus univerzális és szükségszerű axiómái. a nyúltagy vagy hüllőagy. hogy az egész univerzumon is ugyanúgy uralkodik az ész. azon a részén. A világegyetemet fenntartó energia vagy szellemháló alkotó eszközei közül nagy valószínűséggel a legjobban a legközelebbi csillag. hanem minden valószínűség szerint még a részecskevilágnak is alámenő szintű. az az adott körülmények függvénye. gyorsabban és hatásosabban vesszük át. aminek nevében e romboló fellépés történik. sokkal jobban tudjuk magunkat beleélni azokba. sem a megértést. amint ugyanannak kristályi. hanem ugyanúgy elválasztani az ocsút a búzától. Átfogóbbat tőlünk. melyek többnyire velünk-születettek. ill. felsőbbrendű. hanem az emberi organizmus világbeli alkalmazkodását megvalósító elvek. a szembeállított álláspont. a reveláció pedig az időben távoli másik agy állapotára való rezonancia lenne. Hiszen már bizonyosan tudjuk. vagy érzelmi. a személyiség legmélyebb indíttatásainak természetes teremtő erejét. ill. mint eddig tettük. csak részben tudatosítottak. egyénektől. hogy igen elavult. hogy az esetleges közös tudatmező működésének megismeréséhez az egyéni tudatot is ismerni kell. Vagyis butaság és okosság ugyanannak az eleje és vége. növényi. a múlt és a jövő felidézésében. azaz reagálunk a lét. A kvantummechanikai rezonancia időtől független jelenség. A világ folyása a háttérvalóságban nem egy általunk érzékelhető lineáris időbeli folyamat. az annál lassabbakban leépülnek. Marshall (19 ). melyeken egyénileg vagy fajként a külső ingereket csoportosítani vagy osztályozni megtanultuk. mégsem zárható ki. Azt vesszük észre. hogy az első funkcióit sokkal könnyebben. vagy változatlan megőrzésére törekedni. mint esetleg önmagáról véli. hogy az ember ökológiai fülkéje az Univerzum. 52 204 . mert a külső biológiai erőterek belső hatásai is érvényesülnek bennük. a világ és főszereplői harmonikus egysége megköveteli e minőségi osztályozás átfogó eredetét. de különösen mások elvont gondolatait. Lerombolni semmit nem kell. Zohar (199 ). mint magunkon. valószínűleg agyhullámok természetéből is adódóan. különbözőképpen vesz rész a különböző emberek egymásra hatásában. A sajátunk a többi valósággal egymásba fűződve alkotja a világ egyetemét. a magunk. következtetéseit megérteni. Az ebből létrejött valóságok érthetően a fénysebességnél gyorsabb folyamatokban épülnek. Valamint valójában minden tudás hasonló eredetű. buta. amelyet mi magunk alkotunk. közeli és távoli környezetünktől. Sem a gondolati építményt. és a Föld hat ránk. akárcsak bármely ember megölése. konstrukciót.204 Ugyanakkor az emberi három agy. A legnagyobb hatással azonban bizonyára egymásra vagyunk. azzal a sokat hangoztatott megállapítással. mert hogy mi az ocsú és mi a búza. a Nap. Annak mélyén alapelvek vannak. ha szükséges. a növény– és állatfajok kipusztítása. S ha az általunk appercipiált minőségek nem tárgyak tulajdonságai. a limbikus rendszer vagy madáragy és az agykéreg vagy majomagy. társadalmi vagy isteni megnyilvánulása is az. térben távoli agy állapotára. Ám még a második érzelmeivel is sokkal könnyebben tudunk azonosulni. pp. hanem olyan utak–módok. hanem inkább megérteni. állati. Tudatosításuk bizonyára azért nehéz. a fénysebességtől függetlenül. s bár tudatosak. emberi. s aztán javítani. Bár elménkben az alapkategóriák. bármely nép kiirtása. és egyedülállóan értékes. ami egyre újabb és alapvetőbb megvalósulást keres. mint a harmadik termékét. átalakítani. talán egész testi természetünktől.és fajfenntartással kapcsolatos értelmezésekre.

ábra. oldalon. e korai időkből való pattintott kavicseszköz került innen elő. emberi evolúció szócikk. Dobosi (1990).207 Vértesszőllősön aztán még ennél későbbi rétegekben. a 37.: 761. A megdöbbentően nagy méretű agy komoly vitákat váltott ki a szakemberek között. Ami tehát azt jelenti. A mi szempontunkból fontos a két vértesszőlősi réteg egy-egy feltűnő jellegzetessége. e vértesszőlősi műveltséget is budai műveltségnek nevezeték el. és a Mindel jégkorszak idejéből bukkantak fel nyomai a Kárpát–medencében. – a korábbi kavicseszközök nagy száma és a későbbiek finomabb kidolgozottsága. és inkább a koponyaméret meghatározásának a pontosságát kérdőjelezték meg. a Mindel-korszak közepén jelent meg itt. Vértes (1990). pp. előrehaladottabb. Első megjelenése kontinensünkön félmillió éves. (Britannica (1996) Hungarica Világenciklopédia V. A Kárpát-medencei ősember története 22.: 254. Ugyanakkor szintén szokatlan. p. Mivel korábban ilyen eszközöket találtak már Buda környékén. mint más. Budapest p. Ez utóbbi névadó műveltség megjelenése azonban Achelében csupán 300 ezer éve történt. 207 206 53 . Krolopp (1990). fejlettebb állapotra mutat. p. és a mai ismereteink szerint a Homo erectus előember képviselője volt. A Mindel jégkorszak abszolút idejét illetően felvilágosít a 7. JE 230 évezredre datálják. Ám ennek ellenére Homo erectusnak nyilvánították ezt az embert. 250 ezer éves emberleletet is feltártak. hasonló korból származóké. önálló eredetű. vagy helyben fejlődött ki az itt korábban élt Ügyes emberből (Homo habilis).: 180. az emberréválás kezdeti fokát jelentő lényt. Magyar Világ Kiadó. ősembernek pedig a történelmi idők emberénél biológiailag alacsonyabb fejlődési fokon álló embertípust általában.206 Itt a legrégebbi emberlelet a 450– 400 ezer éves vértesszőlősi Homo erectus előemberé.210 s ez annak a kornak az – addig ismert – emberére még nem jellemző. S míg a szerszámokat. hogy a vértesszőlősi ember agytérfogata 1400 cm3 körül lehetett. Ő vagy bevándorolt Európába Afrikából.: 216. 255. A Kárpáti-medence lakói a régészeti kultúráktól máig XIV. p. kötet. És feltűnően sok. formájából Thoma arra következtetett.A MAGYAR FOLYTONOSSÁG TUDOMÁNYOS ÁLLÁSA E. ahol homo erectus néhány fogát is megtalálták. – mert helyi. hanem a modern ember koponyaméretét mutatja. s annak görbületéből.: 531. a vértesszőlősi ősember. sőt a magyar tudományosságnak törekednie kellene ennek a szóhasználatnak az elterjesztésére a világban. hogy a magunk számára az acheuléi műveltség helyett nyugodtan mondhatnánk mindig vértesszőlősi műveltséget. 209 Ám ismeretes a vértesszőlősi ember Homo (erectus seu sapiens) paleohungaricus meghatározása is. az emberi lábnyomot és koponyacsontot sokkal későbbre. A kavicsból pattintott szerszámok alapján a – a nyugati tudománytól kapott néven – az acheuléi műveltség alá sorolták be. 208 Kretzói (1990). ember és műveltség Előembernek (Archantropus) nevezik a jégkorszakok időszakában élt.: 269. Ám korábbi rétegekben is találtak itt emberre utaló nyomokat. hogy itt az eszközök – még nem vadászeszközök – kidolgozása finomabb. Máshol csak későbbi korok leleteiben fordul elő ekkora mennyiség. JE 330 évezredből eredőnek tekintik. p.) 210 Thoma (1990). a tűzrakó-helyet a Mindel középső szakaszából. Vértesszőlősi és budai I. a korszakban máshol ismertnél fejlettebb színvonalra utal. Ennek megfelelően a modern ember legkorábbi előember elődje a Felegyenesedett ember (Homo erectus) volt.208 S az e későbbi rétegből előkerült koponyacsont darab már nem a Homo erectus.209 A koponya tarkócsontját találták meg. Tehát a Kárpát-medence legkorábbi embere. a Riss-korszak elejére.

azaz ne szellemi tevékenység igénybevételével gyűjtötte volna össze a kor embere.: 760. hogy a Gamble (1998). s telephelye hévforrás mellett volt. 215 Gamble (1998). Sőt már a Homo habilis is képes volt kőből egyszerű szerszámokat készíteni.: 35. 145. hogy a modern ember megjelenéséig (JE 40 évezred) a hominida egyáltalán gondolkozott volna. és bükki Subalyuk ember és műveltség A Riss jégkorszak ideje alatt.211 Nézetét azonban számtalan. 150 ezer éve megjelent Európában és Nyugat–Ázsiában. Ez is túlnő az annak a kornak megfelelő megszokott állapotokon. majd Afrika déli csúcsáig elterjedt a – valószínűen az európai Homo erectusból kifejlődött – robusztus testfelépítésű Homo sapiens neanderthalis ősember. kőbaltát használt és barlangban élt.212 23. a szerszámok elsősorban nem a szellemi teljesítményt minősítik. a modern ember egyik elődje. Aztán keveredett vele. Magyarán mondva. vágóeszközöket. Ezek az emberek már határozott biztonsággal állíthatóan vadásztak. Az egyetlen erre a korra tehető tudatos cselekvésnek a tatai műveltség megcsiszolt mamut csontját tekinti. a modern ember közvetlen elődjével. hogy egyáltalán akkor már Ausztráliában szerszámot készítő és használó hominida létezett. a sütés. hogy csak kivételes célokra használta. ami tudatos vad választást jelent. feloldódott az új embertípusban. Ez pedig – a keveredés eredményeként – a cromagnon embertípus lett. Minden telepen valamely vad csontjai nagy többségben maradtak meg.: 35. 213 Gáboriné (1978). Ugyanez a szerszám alapforma a Kárpát-medencében – az ember folytonosság bizonyítékaként – megmaradt és határozottan megkülönböztette a Riss korszak végétől itt megtalálható. jól megvolt a kavics eszközökkel. azaz kikopott. hogy ember lett volna. A vértesszőlősi ősember kavics szerszámokat pattintgatott. p. Fejlett társadalmi életet élt. amit még Gamble is elismert értelmes tevékenység eredményének. Gamble tagadja.214 Elképzelhetetlen. az általa megadott kort akár 20–40 évezreddel megelőző lelet is cáfolja. Nagy teste. hosszúlábú és vékony testű ősemberrel. a tatai műveltségé meg a mamut. 212 Britannica (1996) p.215 A kavics szerszámok mellett néhány kovakőből készített nagyobb szerszámot is föllelhettünk. A köztudottnál magasabb szellemi színvonalat bizonyítja még. hogy a tűzhasználat révén a hideg égövön is elterjedt. Többek között az ausztráliai bennszülöttek JE 60 évezreddel ezelöttről származó sziklarajzai. budai II. főzés révén fogazata finomodott. Ez az ősember azután sokáig együtt élt az Európába a Kaukázusból érkező – ott a Mindel–Riss átmenet óta szubtrópusi éghajlaton hosszú idő óta kifejlődött – melegégövi testalkatú.: 116. s egyesek szerint beszélni is. Ugyancsak értelmes emberre vall az. meg önmagában az a tény. hosszú feje. p. és Tatán már megjelent néhány csiszolt csont tárgy. és amúgy a neandervölgyi embernek tulajdonított. A szerszámok a feladathoz specializálódtak. hanem a célt: annak megfelelően alakultak ki és gyártották őket. ezért 30 ezer éve eltűnt. Érdi. zömök törzse és rövid lába a hideghez alkalmazkodott. s a keveredés egyik helyszíne a Kárpát– medence volt. 54 211 . A specializálódott vadász kultúrájú moustieri műveltséget tulajdonítják neki. moustieri szerszámokat készítő embereket. hogy ennyire szakosodott táplálékot ne vadászattal.: 125. etikával rendelkezett. pp. p.213 Ugyanakkor a Bükkben (Subalyuk) a kőszáli kecske alkotta a táplálék szintén több mint 60%-át. hogy tudatosan cselekedhetett volna. 214 Gáboriné (1978). de úgy tűnik a mai szemlélőnek. Az érdi telepen barlangi medve volt a fő táplálékuk (több mint 60%-ban).A vértesszőlősi ősember minden kétséget kizáróan vadászott. amelyet hosszú idő alatt továbbfejlesztett. tatai. Az ember meg tudta munkálni azt is.

24. 55 . Ennek az embernek az eredete azonban minden valószínűség szerint nem Afrikába. ahol az emberiség legrégebbi ismert nyíltszíni. helyi Homo erectus-kori eszköz előzményekkel. Rudgley (1999). ahol korábban ember nem élt. Roux (1992). a mai Örményország és Grúzia területén a Homo erectust megelőző Homo habilistől kezdve folyamatosan lakott és rendkívül gazdag emberi telepeket tártak fel.216 A Kárpát-medence legkorábbi moustieri műveltsége a Bükk hegységben alakult ki.Sanidár barlangból (Eufrátesz völgye) amputált karú ember is előkerült a jelen előtti 50. mamutcsontból csiszolt tárgyakat készített. oda. hanem a Kaukázustól délre eső területekre tehető. hogy az előd a Balkán felől érkezett.com/sections/science/DailyNews/hominid_caucasus000512. Don medencéjében és alkot vadász telepeket. sírban elhelyezett virág virágpora. több tízezer évet öleltek át.7 millió éves eszközeit és csontjait (koponyáját) találtak meg ugyanitt. Eltűnése ugyanis tévedhetetlen jele annak. évezred közötti időre tolódik fel. A Bükk-alji síkságon a kőszáli kecskét vadászta eredményesen.: 38. ahol az emberi műveltségek fokozatosan terjeszkedtek dél-keletről észak-nyugat felé. ami egyértelműen jelzi a környezet megváltozását. A Subalyuk embere kedvenc szerszáma a pattintott kavics volt. A Würm első hidegtetőzése után Európából eltűnt egy vadszamárfajta. Az ugyanekkori budai II. ö. és felkússzanak a folyók völgyében északra. A Don mentén találjuk meg azután.html 2000. azaz kialakul a moustieriből a gravetti műveltség. illetve a tengerfenék mésziszapjának elemzése alapján (v. a 7. Tízezer évnél is hosszabb ideig. bár más alapanyagú szerszámai is voltak.go. nagyfokú szervezettségre valló tény. pp: 195-6. évezredből. Korszaka végén.: 216-7. A hagyományos földtani rétegekre alapuló időrend szerint ezeket a műveltségeket csupán a JE 40–70. május 12. és ugyanazon a telephelyen temetéskor. pp. hogy azután a Würm jégkorszak első hideghulláma tetőzését követően kikerüljenek az orosz sztyeppére. Ebben azonos a Kárpát–medencei valamennyi neandervölgyi emberével. Homo ergatras 1. Ám a déli sarki jég. pp. hogy a réteg ideje nem lehet a Würm első hideg tetőzését követő időszakból való. 218 http://abcnews. Ezek a moustieri típusú eszközöket készítő műveltségek minden telepen folyamatosan. magasabb szintű műveltség a korábbi moustieriből nőtt 216 217 Solecki (1971). hogy az újabb. műveltség a Remete szurdokvölgy barlangjaiból ismert. A bükki Szeleta embere és műveltsége Mindezen műveltségek a Würm jégkorszak első szakaszában éltek a Kárpát-medencén belül.218 A Homo erectus acheuléi szerszámaitól kezdődően a moustierieken keresztül folyamatos emberi fejlődés található meg ezen az egyébként meleg égövinek tekinthető területen is. bár a kovakő szerszámot is ismerte.217 Itt ugyanis. a JE 48.: 274-278. ábra adataival) ez az időszak a JE 110–70. hasonló szerszámokkal. Az érdi műveltség embere egyébként a barlangi medvét vadászta. s többször voltak lakottak ekkoriban az érdi dombok. Legutóbb még az ezt is megelőző. ami kiemelkedő ügyességre. A Würm első hidegtetőzése során átalakultak a moustieri telephelyek. A Bükkben egyértelműen látszik. p. E műveltség továbbfejlődését találták meg a Bánhida környéki Szelim-barlangi telepen. azaz nem barlangi települését tárták fel. évezred táján azt a váltást. hogy a moustieri szerszámok mellett megjelennek a gravetti típusú pattintott nyílhegyek. Ugyancsak a Würm első lehűlésének az időszakában jelenik meg a mousteri szerszámot készítő és használó ember a Kaukázustól északra. az erősen lehűlő időszakban vadlóra és gyapjas orrszarvúra is vadászott. s ugyancsak pattintott kavicsból készített szerszámokat használt. Helyi Homo erectus lelet híján a Subalyuk műveltség emberének előzménye lehet akár a vértesszőlősi vagy a budai típusú ősember. évezredhez helyezik el. és új szerszámfajták jelentek meg. Ez mamutra vadászott. Gábori (1978). de az is elképzelhető. A Subalyuk műveltség idején virágzott a Dunántúlon föltehetően a délnyugatról érkezett tatai műveltség.

ahol a Würm első lehűlési szakaszából már találunk csekély számú csonteszközt. amelyek kora megfelelne az afrikai. Gáboriné (1978). uráli emberhez genetikailag nem sok közük van. a Bükkben előzmények nélkül. egy háromlyukú csontfurulya. s nem a hegyláb melletti síkság peremén. A régészeti alapgondolat általában az. azokból leszakadt ágként nem foghatók fel. már nem afrikai. Az ősemberi telepek. újabb típusú műveltség jelent meg a Würm második lehűlésének a közepe körül. amelyen pentaton dallam szólaltatható meg. valamint lakosságuk száma megszázszorozódott–megkétszázszorozódott. váratlanul jelent meg 40 évezrede. valamint délen a Dunántúl déli részéig elterjedt szeletai műveltség adhatta a gravetti néppel való keveredés révén a későbbi cromagnon B embertípus egyik összetevőjét. de még a közép-keleti származást leíró elméletnek. amelyez a férfi sejti örökítő M173-es jelű ágát kötik. Ugyanakkor a Bükktől észak-nyugaton egészen a Morva fennsíkig. amivel év tízezrekkel megelőzte a nyíl állítólagos föltalálását és nagymértékű elterjedését. Aztán a késői neandervölgyi ember kifinomult levellois–moustieri kultúrájával rendelkező. köztük csonteszközöket is. 223 lásd Semino (2000). és a későbbi balti. hogy a bevándorlás forrásául pl. p. Úgy vélik. közép-kelet mindenképpen a Kaukázushoz és nem Afrikához van közel. Valamint a Szeleta műveltsége megjelenésének idején az ősember hirtelen sok eszköztípust kezdett használni.221 hanem a forrást Afrikába helyezik át.220 Ez az a műveltség.: 170. már modern ember a Don mellett fejleszti ki a későbbi gravetti típusú szerszámokat. a Dunántúlt nevezik meg. hogy Afrika és a Bükk között sehol sem találni olyan csonteszközöket. Mikor a Subalyuk műveltsége átfejlődött a Szeleta műveltségévé. p. semmiképp nem elnézhető az a hiányossága. Az alapadatokat tartalmazó Semino és társai-féle cikkből pedig már kétségtelennek látszik. a Bükk-hegység belső területén. Legutóbb azonban Gibbons.223 Nem hidalható tehát át ugyanakkor a korábbi elmélettel kapcsolatban az a nehézség. 56 . 222 Ez az ú.ki. A doni terület eljegesedése után viszont a gravetti kultúra embere Közép. A Bükk hegységben ez az ember. a nyelvsípok legősibb képviselője. 221 Gamble (1998). Az Istállóskő-barlangban találhatók meg Európában a legkorábban a modern ember eszközei. hogy az Istállóskő műveltség embere Afrikából a Balkánon át érkezett a Bükkbe. ami megmagyarázhatja egyébként az ottani eredetileg nullás vércsoport AB jellegű mutációját. nyílhegyeivel. s utóbbi helyen később ezt a kultúrát a cromagnoni ember művelte. önálló fejlődés észlelhető. Ezen kívül barlangi és sziklarajzokon.n.: 35. p. a nagyon finom kőeszközök között megjelentek a két oldalon élezett dárdahegyek. A bükki Istállóskő embere és műveltsége A Szeleta műveltsége mellett a Bükk másik oldalán. Ekkor éri el egyébként ez az ősember tengeren Ausztráliát. de nem is orvosolható. amikor összefoglalta Cavalli-Sforza és Renfrew elméletét a genetikai vizsgálatokat illetően. A szerszámok kimunkálása kifinomodottá vált. Ez az Istállóskő műveltség esetében ellenben nem azt jelenti. 222 Lásd: Gibbons (2000). kultikus jelentésű szobrokon a képzőművészet jelentkezett.219 Itt egy olyan hosszú idejű. hanem közép-keleti eredetet sugallt. azaz a középhegységi jellegű tájon. és mintegy 15 évezredre terjed ki a megtelepülése. itt található ugyanis az aurignacinak nevezett műveltség legkorábbi megjelenése. A mostani sejti átörökítőt érintő vizsgálatok is 219 220 Gáboriné (1978). 25. azaz a Szeleta műveltsége a Subalyuk műveltségéből.: 180. a maga finom csonteszközeivel.és Nyugat-Európában tűnt föl. hogy a Kárpát-medence lakói ősidők óta egymás közelében voltak. Ennek megfelelően 25 évezreddel ezelöttről innét származik a már bizonyosan ember által készített legöregebb ismert hangszer. hogy egy-egy területen az előzmények nélküli műveltséghez mindig bevándorlást kell kötni.

Gábori226 alapján ismert a modern ember elterjedésének mozgásiránya is. hogy az Istállóskő műveltsége földrajzi helyzete folytán kétségtelenül középhegységi. és nagyobb népességet egyaránt érintő. Az orosz sztyeppe középső északi területein. azaz a kaukázusi Közép-Kelet. síkvidékivel. minthogy megjelenésére elfogadnánk egy lehetetlenül távolról jövő bevándorlási magyarázatot. hiszen az M173 leszármazási ág távol van az afrikainak felfogható Eu4-től. Az Istállóskő műveltség embere Afrikán kívül a közelből bárhonnan máshonnét jöhetett. hanem arra kell felfigyelnünk.225 Ezért a kor európai emberének a tundra. pl. 224 225 Az afrikai ember ugyanis nem középhegységi műveltséggel rendelkezett. ábra a 18. 228 Nagy (2000). A Würm utolsó lehűlésekor Európában az emberi települések között a korábbi. a Kárpát-medence magasságában találunk átmeneti kőkori települést. avagy a csontcsiszolást már amúgy is ismerő Dunántúlról. változásokra nincsen mód. Ez az elterjedés ugyanis a jelen előtti 28-30. ahogy ezt a 2.224 Mert ahol a madár – ahogyan nála – az étrendben meghatározó mértékben megjelenik. Így érkezhetett akár a Bükk másik oldaláról is. Ezzel szemben tény. hogy a gravetti emberéhez nem köthető az M170-es elágazás. és ehhez igazította az eszközeit. 274-278.: 262-263. ahol más volt a vadállomány. hogy a korábbi ember új típusú életteret teremtett a maga számára. ott a madárvadászat eszközeit sem szabad kuriózumnak és érthetetlennek tekintenünk. a korabeli Asszíriába teszik. pp.kizárják az afrikai eredetet. Csupán a Dnyeszter mellett. Mindamellett. M173-hoz képest. hogy a folyamatos vándorlás. ami magára az élettér változásra így se. ahogy ezt az emberi műveltségek alakulása során korábban is és később is láthatjuk.228 Ugyanakkor a gravetti emberének Európa középső és nyugatabbi területein való megjelenése jóval megelőzte annak a férfi sejti átörökítő megfelelő szakaszának a megjelenését. Az M173 ág európaiként értelmezhető. A sztyeppei területekre is ekkor vonul az ember. mind pedig azon kívül. oldalon szemlélteti. aminek forrását a mai Örményországra. az sem adhat támpontot ezen afrikai vándorlási elméletnek. majd a jég további déli terjeszkedésekor egészen a Krím-félszigetre kényszerítette. oldalon. S minthogy az Istállóskő műveltségénél emberi maradványokat nem találtak. Bizonyára jó oka volt rá.: 19. a távozó szarvas (rénszarvas) után. úgy se ad magyarázatot. mert eléggé nagy biztonsággal állíthatjuk. ahová az összes többi korabeli műveltséget besorolhatjuk. ill. p. de azt is figyelembe kell venni. a Földközi-tenger medencéjének északi területeit kivéve. és nem Közép-Ázsia. folyók mentén települt gravetti emberét a Würm második lehűlő szakaszának fokozódó hidege az orosz síkság délibb területeire. 57 . hanem szavannai. neandervölgyi ember műveltségei már a modern emberhez kötött műveltségi területeken belül kerültek. Ezért azután az orosz síkság nagy folyói mellett ebben az időszakban emberi település nem maradt fenn. hogy az eszközeit fejlesztette az élettere lehetőségeihez. síkvidéken. amelyet a Semino és társai-féle munkában ehhez az embercsoporthoz kapcsoltak. parktundra viszonyai között kellett fönntartania az életét mind a Kárpát-medencében.227 A fenti elgondolást erősíti. Mezhirich a mai Ukrajnában. hogy az ember ekkor életteret változtatott. A Würm második lehűlési csúcsakor az európai klimatikus viszonyok az emberi életre alkalmas erdős-ligetes zónát egészen a kontinens déli peremére szorították. 227 Lásd a 13. ezért nem azon kell csodálkoznunk. ami szerint tehát a modern európai ember eredetforrása a Kaukázus. évezredben történt. hogy az elágazás távolsága is meglehetősen nagy a korábbi. Ezért kimondhatjuk. Ezt a 3. Itt volt a mamutok élettere és kipusztulásukkal innen kellett elvonulniuk egy másik állat. Ezért sokkal inkább azt kell állítanunk. hogy nem volt előzménye. hogy Afrikából ekkor ide nem vezetett emberi út. ábra is szemlélteti. hogy a gravetti műveltség elterjedésével párhuzamos az A vércsoport elterjedése is. és itt is azt találjuk. mint a síkvidékek peremén. sodródás közben ilyen jellegű hirtelen. 226 Gábori (1978).

ahol mamutvadász volt. középhegységi. de már a Würm leghidegebb időszakát követő időből származó 12 ezer éves kárpát-medencei gravetti típusú eszközök azonban már dombvidékről. 40 ezer éve megjelent. A legutóbbi. A sokkal későbbi sztyeppei pásztorokhoz hasonlóan ingáztak a Kárpát–medencei téli és a Duna felső folyása menti nyári szállásuk között. A gravetti embere aztán újabb tíz évezreddel az első megjelenésük után. hogy ne lett volna valamilyen kapcsolat közöttük. és azokon a helyeken. mint a hasonló eszközkészletű Franciaországban talált műveltségek. későbbről Siófok és Szegvár mellett. szintén bükki. Az istállóskői műveltséget – amelyből szintén nem maradt emberi csontlelet – az ötezer évvel későbbi időből talált aurignaci modern emberi csontszerszámokról nevezték el. már modern embernek besorolt embere. körülményeik miatt műveltségük nagyfokúan eltér. Ennek megfelelően egyébként szerszámaik egymásra hatást nem mutatnak. vagy ahol átkeltek a folyón vonulásuk során. szegedi ember és műveltség Az apró nyílhegyeiről elnevezett gravetti kultúra népe. ahová az állatok tömegesen jártak inni. Az istállóskői telep tehát ennyivel korábbi. kő. így a gravetti emberének az élettere kifejezetten a sztyeppe lehetett. vadásztanyáikat. aurignaci műveltségűnek nevezett. Folytatása pedig a Balla-barlang mellett eltemetett 12 ezer éves gyerekcsontváz. és folytatta a műveltségét. a másik pedig az Istállóskő–barlang csonteszközökkel rendelkező. ezernyi feldolgozott állattal. igen nagy számú csonteszközeik mellett immár csiszolt kőszerszámokat használtak. Szálláshelye általában folyók partján volt. a Bükki kultúra neandervölgyi eleme mellett a helyi cromagnon B másik összetevőjének. de a korábbi. követve az állatok évszakonkénti mozgását. nem nagy távolságra egymástól. 58 . dunakanyari. Legrégebbi a 29 ezer éves bodrogkeresztúri telep. A bükki Szeleta embere legalább 15 évezredet élt az Istállóskői ember szomszédságában. nem azonos területen versenyeztek az élelemért.: 212. S bár csontmaradványt tőlük a Kárpát-medencében nem találtak. hegylábi. a Würm jégkor utolsó szakasza legnagyobb lehűlése előtt jött a Kárpát–medencébe közvetlenül a Dnyeszter–Bug melléki sztyeppéről. 90 ezer éves subalyuki kultúra neandervölgyi embere folytatásaként bizonyára maga is neandervölgyi embertípus. bizonyosnak látszik a keveredésük. merthogy a Würm második lehűlésének tetőzése előttre a mamut Európából kihalt. ám megélhetési módjuk. De mivel ő kifejezetten síkvidéki.és csonteszközökkel. és több szálon is futva feltehető itt a neandervölgyi és a modern ember közti folytonosság. de szintén a Bükkből eredeztetik. a kölcsönhatásuk sokkal lazább. Téli/nyári szálláshelyet váltott. 229 Gáboriné (1980). folyómenti vadászműveltségű volt. Származásukat tekintve feltehetően nem állnak távol egymástól. Az innen nyugatra tovább vándorló aurignaci ember 5 évezreddel később más emberi környezetbe került. talán mintegy 30 km-re tőle. szegvári. akár több ezer éven keresztül kétféle ősember. siófoki. ezért egyszerűen elképzelhetetlen.229 Nyílt téren. mindezek a telephelyek kifejezetten sztyeppei területeket jelentenek. hogy aztán Európában az Ibériai–félszigetig szétterjedjen. A Szeleta műveltsége kizárólag Kárpát–medencei termék. sőt. és – műveltségéhez hasonlóan – szintén helyi eredetű. Az istállóskőinek moustieri korú előzménye a szórványos dunántúli szeletai műveltség. 214-216. Sőt. 26. síkvidéki szeletai műveltségű ősembere. favázas sátor-lakásokat építettek.A Bükkben a Würm jégkorszak utolsó legnagyobb lehűlése előtti melegebb időszakában. ábra tanúsága szerint. kétélű lándzsahegyet használó. de távolabb a Dordogne emberétől.. Az egyik a Szeleta barlang finom megmunkálású kőszerszámokat. A 3. pp. A gravetti embere azután éppen itt. modern embernek tartják őket. a Dunakanyarban és Szegednél találták meg eszközeiket. a Kárpát-medencében tért át a mamut vadászatáról a szarvas vadászatra. illetve ember is élt együtt. amelynek ugyan nem maradt emberi csontmaradványa. a Pilis és a Gerecse barlangjaiból kerültek elő. Bodrogkeresztúri. sokkal nagyobb mobilitással telepedett közibük és melléjük.

231 230 59 . Gáboriné (1980).. majd a Würm lehűlési csúcsát megelőzően Dnyeszter és a Dnyeper közötti terület. nem ismert egyetlen telepe sem.233 Minthogy a továbbiakban. a legrégebbi aurignaci típusú műveltséget európainak tekinteni és a műveltség emberforrását is itt keresni. Sőt Gáboriné szerint a legrégebbi. a mamutok meg síkvidéki állatok. Az ausztrál bennszülötteknek is van hasonló. Szigorúan véve tehát nem beszélhetünk a műveltség ‘felváltásáról’. apróvad vadászatára alkalmas vesszőjük. ahogy tette még néhány afrikai eredetű állat. hajító-pálcával meghosszabbított karral. pp. Különösen azért. de nincs a gravetti népének sem. mert a szerológiai adatok is arra utalnak.: 177. S a korábbi és az utóbbi ember keveredés révén alakította ki Európa újabb embertípusát. hanem csupán a hideg elől az orosz síkságon élők egy részének a Kárpát medencébe. hogy az aurignaci műveltség Balkánon való átvonulásának nincs nyoma. amelyek a két embertípus jegyeit egyaránt magukon viselték. bükki I. Ezek magassága 400 m alatti. hogy a nyílvesszők használata nem föltétlenül igényli a nyilak ismeretét. hogy eredetük Afrika. Meg kell azonban jegyeznünk.231 A gravetti műveltség a Kárpát-medencében is megmaradt síkvidékinek. és nem éltek a 400 m-es magasság fölött. és itt megrekedt. a Dordogne völgyében pedig az ú. 27. Jól ismert. 232 Appenzeller (1998). azaz létrehozta a 0 mellett az AB vércsoportot. pp. Magdalén műveltség váltotta fel.230 Az aurignaci műveltséget a Kárpát-medencében a gravetti műveltség. hogy a korábbi embertípus is már modern emberré vált erre az időre. és tulajdonképpen az aurignaci műveltség embertípusához tartoznak. Ennek az egyik keveredési helye maga a Kárpát-medence. hogy a Homo erectus Afrikából Európába a Gibraltárnál érkezhetett (átúszhatta a szorost. Lásd Reed (1984). A körös-tiszai. ahol a korábbi dombvidéki műveltségek nem éltek. az a Don melletti telep. a cromagnon embert. dunántúli. Ez utóbbiakról ismét csak azt tételezik fel.A genetikai eredmények tükrében célszerű ezért az első. amiknek maradványát az Ibériai félszigeten megtalálták). ettől keletre nem terjedt el. Már említettük. majd Nyugat-európába költözéséről.: . Két féle Nagy (2000). p. és általában ott találhatjuk.269-272. és ebből a korszakból a jelenkori feltárások több olyan csontvázat hoztak a felszínre. a Massive Centrale völgyeiben találjuk meg a Homo erectusból kifejlődött neandervölgyi ember továbbélésének a nyomait. amikor már a kétségtelenül modern embernek tekintett (de az ősrégészek szerint Afrikából eredeztetett) gravetti népével a korábbi műveltségek embere még több mint tízezer évig együtt élt. Minthogy kizárólag mamutra vadásztak. a Pó völgye felől érkezett. 233 Gábori (1978). Ennek felfedezése előtt viszont csak 10 ezer éves nyíl és íj használatról tudtak. Ahol először találkozunk velük. Azután elsősorban a Pireneusok felett. amit azonban nem íj segítségével röppentenek ki. joggal jelenthetjük ki.232 A Riss és a Würm jégkorszak idején azután onnan az ember északi és déli úton népesítette be Közép-Európát. hogy a Kárpát-medencében hosszú ideig elkülönülten élő ember vércsoportot változtató mutáción eshetett át. majd újra vissza. lengyeli ember és műveltség A gravetti népének eredetét nyomozva ismét vissza kell térnünk Európa ősemberi betelepülésének a kérdéséhez. Azaz nem együtt jött és ment a mamut és az ember. a mamut után haladva az északi hágókon át kerültek be a Kárpát-medencébe – s talán tovább nyugatra ki. valamint a korábbi moustieri szerszámokat gyártó ember telepein is megjelentek az újabb népességet jellemző alkotások. n. a másik pedig a Pireneusoktól északra elterülő Massive Centrale.n. A Kárpát-medencébe föltehetően a déli úton. az Istállóskő barlangban talált csont nyílhegyek 36 ezer évesek.: 64. de a keleti irányban nem lépte át a Dnyepert. hanem ú. S a Kárpát-medencében a legelső gravetti nyílhegyeket a Bodrog mellett találták JE 29 évezredből származó leletek között.

aminek eredményeként megváltoztatta a földrész viszonylagos terhelését. a Káspi. Ezért. Az európai folyómellékek elmocsarasodván. A cromagnon A nagyrészt Nyugat-európában élt. Ekkorra az észak-európai hatalmas jégtömb olvadék vizei elsősorban déli irányba. 236 Lorius (1985). míg a cromagnon B elsősorban a Kárpát-medencét és környezetét jellemezte.: 173.: 592. A fölmelegedést kísérő csapadékosabb időjárás miatt ugyanígy a Duna-Tisza köze és a Tiszántúl is elmocsarasodott. p. 248. ezáltal a Würm jégkorszakot két részre osztva.235 hosszú távú kereskedelem bontakozott ki. p. ismert volt a föld megmunkálásához szükséges csontkapa. 237 Lásd a 37. aminek következtében a dél-orosz síkság tökéletesen elmocsarasodott. az emberek kivonultak onnét. a Fekete-tenger a rajta átömlő hatalmas vízmennyiség és a világtengerek feletti beömlő víz magassága miatt édesvizű tóvá alakult. Közben 55–65 évezreddel ezelőtt volt egy hideg tetőzés.234 Megvoltak az aratáshoz szükséges sarló finom kőpengéi. p. ami azután mintegy másfél évezredig tartó jégkorszaki klímaviszonyokat eredményezett. Flood (19995). Ryan (1998). Az utolsó jégkorszak végeztével. Ezt a két embertípust akár az Eu18 és az Eu19 allének hordozójaként is azonosíthatjuk. Európában az átmeneti kőkor idején már „minden készen állt ahhoz. ábra szemlélteti. 9 évezreddel a jelen előtt újabb lehűlés (ifjabb Dryas).: 246.: 29 alapján. mind pedig Nyugat–Európából – mert népe követte az északra vonuló tundrát és az azon élő rénszarvasokat – s fokozatosan Észak–Európát népesíti be. oldalon. ház formájú szálláshelyeken élt az ember. V. majd egy fél évezred múltán újabb fölmelegedés következett. és áttért az élelmiszertermelő életmódra. Mintegy 11 évezreddel a jelen előtt a fölmelegedés hirtelen lehűlésbe csapott át (idősebb Dryas). A fölmelegedéssel együtt a gravetti műveltség is eltűnik mind a Kárpát–medencéből. Winograd (1988).: 177. p. A fölmelegedés kezdetben lassú volt.237 aminek végére a Fekete-tó vízszintje a világtengerek szintjénél 130-150 méterrel mélyebbre került a kiszáradás miatt. Rudgley (1999). Az újabb olvadáskor Európa észak-keleti területeiről az olvadékvizek ezért már nem a déli. hogy ebben az időben még a Boszporusz is zárva volt.cromagnon ember típust különíthetünk el. s iparokat is kialakított már. magasabb testfelépítésű és kifejezetten hosszú fejű volt. A Kárpát–medence Würm utolsó lehűlő szakaszának népessége – társadalmi szervezettsége alapján – jól meghatározott nyelvvel rendelkezhetett. A dél-orosz síkság pedig közben kiszáradt. ill. Ryan (1998). hanem a nyugati irányba távoztak.és a Fekete-tenger irányába távoztak. amit egy rövid idejű felmelegedés (interstadiális) követett. csak „az elhatározás hiányzott”. de kiterjedése dél felé nem növekedett. elmúltával az emberősök egy része – a 18 ezer évvel ezelőtt kezdődött és a mai napig tartó felmelegedés hatására – a felmelegedett vidékeken idővel felhagyott az élelmiszergyűjtő halász–vadász életformával.: 151. majd felgyorsult és mintegy 15 évezreddel a jelen előtt hírtelen felmelegedést tapasztalhattunk. ismert volt a kerámia égetés technikája. pp. ö. s ekkor elsősorban a dombvidéki kultúrák fejlődtek tovább. A késői Szeleta műveltséghez sorolt moráviai Dolni Vestonice rituálisan összetörhető fej nélküli szobrocskákat égetett agyagból. A jégkorszak végét jelentő fölmelegedés nem volt egyenletes és folyamatos. pp. és következésképpen az emberi lét földrajzi viszonyai.: 153. s emiatt mind a helyben Gáboriné (1980). A Föld globális hőmérséklete236 a Würm jégkorszak mintegy 115 évezreddel a jelen előtt elkezdődő lehűlésével folyamatosan hűlt a mintegy 22 évezreddel a jelen előtti hideg tetőzéséig. És ekkor a Würm leghidegebb szakasza hirtelen véget ért és alapvetően megváltoztak Eurázsia időjárási. hogy az ember áttérjen az élelmiszergyűjtögető életformáról az élelmiszertermelőre”. p. emberi településre alkalmatlanná vált. valamint a továbbra is száraz időjárás miatt a terület – és következésképpen a Fekete-tenger – kiszáradása folytatódott. Ekkor a jég az északi területeken ismét hízni kezdett. Tekintve. 235 234 60 . ahogy ezt a 7. alacsonyabb testfelépítésű és szögletes-fejű volt. Az összetörést az égetési technikájuk biztosította. 594.

A minket érdeklő területen ennek a műveltségnek az északra húzódásával jelenik meg az élelmiszertermelés. ugor nyelv soha sem létezett.: 42-67. azaz kevesebb mint egy évszázad alatt átvették a délről beérkezett mezőgazdasági technikát. mind a nyelvszerkezet alapján ez a kettő jellemezheti. Az ifjabb Dryas idején Kis-Ázsia teljesen kiszáradt. ami ekkor ugyancsak betelepülőket jelentett. Ez a műveltség hozhatta magával délről. majd még egy rövid. hiszen ez a határ ekkor éppen itt is megtalálható volt. majd nyugatra az alföldi kerámia műveltsége. ami a magyarságnál közel 9%-os. A Duna völgye és a hozzá kapcsolódó Duna–Tisza-köze az ősműveltségeket tekintve lakatlan volt. hogy a Kárpát-medence a Würm utolsó fölmelegedésekor kiürült. Ez a vízszintemelkedés azután számtalan gondot okozott világszerte. részben a Kaukázus déli területeinek emberanyagából ötvöződve. a későbbi ú. akkor helyesebb magyar-finn nyelvcsaládnak nevezni. A folyók mellé a gravetti műveltség érkezett.: 248. 239 Lásd a 21. keletre ott virágzik az újkőkori bükki műveltség. így a Tisza mellett is. Érdekes módon a háromból kettő meg is felel a középső és a felső kőkorszak egymással nem érintkező műveltségeinek.maradók. azaz a közelkeletről a sejt örökítők Eu4 jellemzőjét. pp. 61 . glattokronológia alapján 6 évezredet meghaladó. p. s az élelmiszer termelés fölvételével párhuzamosan eléggé határozottan elváló műveltségeket mutattak. szvidéri ember és műveltség Az ifjabb Dryast jelentő rövid idejű eljegesedést hirtelen olvadás váltotta fel. szalagdíszes kerámia. mind az elmenők azonos tőszavakkal nevezhették meg a tundra és a lombos erdők határán lévő fákat. és alakult ki a JE 9. 241 Makkay (1982). Víz alá kerültek az eleddig part menti és föltehetően emberekkel 238 A finnugor elnevezésben a második szóösszetevő mesterségesen létrehozott szó. finnugor területekével harmonizáló kőszerszámokkal. mert mind a népesség. Régészeti és írott emlékek alapján ugor nép. s a műveltségei észak felé költöztek el. pp. már a gabonatermelő és állattartó mezőgazdaságot folytató műveltségek eltűntek. Ha az akkori őslakók nyelvét ősmagyarnak avagy a magyar tudomány szóhasználatával élve finnugornak238 tekintjük. 242 Oppenheimer (1999). amely korábbi műveltségei még kapás földművelést folytattak. ahogy ezt a 4. árpa) még nem volt nemesítve. aminek hatására azok vízszintje hirtelen mintegy öt métert emelkedett.240 Most pedig azt láthattuk.242 és annyi vizet engedett a világóceánokba. amikor a finn–ág távozott. évezred közepén a Körös–Tisza-i (Starčevo) műveltség. Szegednél ismerünk gravetti telepet. részben az euro-afrikai. Ebben az időszakban jelent meg a Balkánon az élelmiszer termelés. Korábban azt olvashattuk.239 Ezek forrása mindenképpen a Földközi-tenger kiürült keleti medencéje. Éles határvonal látszik ekkor a Kárpátmedencén belüli három műveltség között: a Körös–Tisza-i délről települt a Tisza mellé.241 azaz a dunántúli műveltség. mintegy öt évszázados lehűlést követően a fölmelegedés állandósult. Körös-starčevoi. cucuteny. és az ott termelt gabona (búza. Ekkor jelenik meg a Kárpátok fölött a szvidéri műveltség. és terjedt el rohamléptekben a Földközi-tenger medencéjében. ettől északra. Laurentid-jégtömb megrepedt. Ennek során a kanadai. 240 Gáboriné (1980). azaz a Közel-kelet. 28. ábra szemlélteti. a ‘nyelvrokonság’ több generációs távolságot jelent.n. Ez utóbbiak nem érkeztek sehonnan. az Eufrátesz északi szakaszain nem folyt víz.: 35. Ha hajdani nyelvcsaládról akarunk beszélni. hogy maradtak bőven ‘túlélők’ akik néhány emberöltőn belül. A két nyelv távolsága azonban rendkívül nagy. a magyar meg helyben maradt. később a lengyel műveltség. ezek itt maradtak a jégkorszak fölmelegedésekor. A földművelő műveltség ugyanis eredetileg Anatóliától délre alakult ki.n. Sokan maradhattak tehát. mintegy 150 ezer köbkilométernyi vizet felduzzasztó ú. sőt tovább is fejlesztették azt. semmiképpen sem közvetlen egymásból leszármazást. és az itt települt korábbi. oldalon. akik nem költöztek északra. akkor ez az az idő. Mégis az újabb és újabb kerámia típusok ellenállás nélkül kerülnek – bár módosított formábban – az egyik műveltségből a másikba.

mintegy jelképesen feláldozták a termékenység jelképeként. cromagnon B típusú embernek és elődeiknek a hideg éghajlat kemény körülményeinek kellett ésszerűen megfelelniük. mialatt az újkőkori műveltségeket majd a folyó melléki megművelhető területekre érkezett új népesség alakítja ki. az utódok számára is elfogadható szokás volt. Ugyanakkor itt a délnyugat-európai barlangfestészet. eszközeik. hogy e hirtelen vízszintemelkedést megelőzően a Fekete-tenger medencéje még tovább száradt. és a meglehetősen csapadékos időjárásból fakadó sok víz a Kárpát-medencében kimosta a továbbélő műveltségek nyomait. pp. és a geológiai. mert részben pótolhatják az innét hiányzó adatokat.243 Számunkra azonban sokkal érdekesebb. Indonézia hatalmas területeit öntötte el a víz. elhízott formájú asszonyszobrok. A Kárpát–medencének a Duna által elválasztott két részén élők meglehetősen eltérő mentalitást mutattak. 35 ezer éve Európában megjelent a képzőművészet. például az elemeket megtestesítő istenségekhez való imádsággal.: . p. A Dunántúl továbbra is a mediterrán térségből töltődött fel emberanyaggal. rétegtani vizsgálatok szerint ez végzetes hirtelenséggel történt meg a Boszporusz hirtelen átszakadása miatt. A Fekete-tenger sósvizes feltöltődése az ezt követő időszakra esett.246 Ez mindenképen arra utal. kerámiájuk tekintetében ezekben az évszázadokban nem látszik nyoma a mélyebb egymásra hatásuknak. A partvidéknek a korábbi mini-jégkorszakok alatti klímája azonban alkalmas volt emberi településre. csak a régészeti leletei tűntek el a fölmelegedés csapadékhozama miatt. különben elpusztultak volna. Mindkét Kárpát-medencei területen – embertípustól függetlenül – folytonosságot adva. Ezért a jégkorszak fölmelegedése alatt is helyben maradt műveltségeknek alig ismerjük a nyomait. de nem tekintették azokat istenségnek. kecskére emlékeztető falkaparások kivételével – az antropomorf istenszobrokkal együtt. Mivel a jégkorszak végén már Oppenheimer (1999). egymásra telepedtek–épültek az egymást váltó műveltségek. pp. Így a mai Fülöp-szigetek. hiányzik. A Duna vonalától északra és keletre élt szögletes fejű. pp. 246 Gimbutas (1991). hogy a korábbi lakossága megmaradt. Ryan (1998). a barlangrajzok kezdetét jelentő.245 A Kárpátok környékén és a Dunántúlon a népesség lecsökkent. illetve korábbi leleteket rétegzett föléjük. míg az egyedülálló és magányos bükki műveltség északi és délkeleti irányban is átnyúlt a Kárpátokon és hamarosan meglehetősen nagy számú újkőkori telepet hozott létre. A barlangi kutatásokat sem követte a jóval költségesebb intenzív feltárás a nyílt színtereken. 247 Rudgley (1999). p. Így a problémák átszellemített. akiknek ezért hibás döntés ott kevésbé veszélyeztette a fennmaradását.: 151.: 128-134.244 A felmelegedéssel felolvadt. mintegy édenkerti környezetből származtak az ősei.: 153. ugyanakkor a Fekete-tót övező környező területeké nem. 244 243 62 . 245 Ezért is van a genetikai kutatásoknak nagy jelentőségük számunkra. Az emberszobrokat ugyan a Bükki műveltség Morvamedencében lévő telepén összetörték. kalcit lemezre karcolt Hold-naptár viszont reális kozmikus szemléletet tükröz. a Dunától délre és nyugatra élt mediterrán embertípus pedig már ekkor hordozta magában az antropomorf istenségek elképzelésének hagyományát.247 A bodrogkeresztúri. hiszen arcuk sem volt. Ez utóbbi a gravetti műveltséggel a Kárpát-medencébe is eljutott. már gravetti műveltségben talált. Stone (1999). – a bükki aurignaci műveltségű. Ryan (1998).betelepült területek Eurázsiában több helyen. anyagi jellegétől elvont megoldása. zömök. és válthatta ki az addig ott élőkben az özönvíz emlékképét.. Hildebrand barlangi. Ennek az etnikumnak meleg éghajlati. részben pedig a kőből faragott vagy agyagból kiégetett. az úgynevezett Vénusz-szobrocskák alakjában. és a tenger a mai vízszintje alatt mintegy 150 méteres mélységben lévő vízfelülettel a jelenlegi területének mintegy a felére zsugorodott. különösen a síkvidéki területek ürültek ki. Az a másik.: 62-66. Kerr (1998). részben a barlangok belső falain lévő festmények.

a termékenységi jelképek fontosságát és az anyajogú társadalmat tükrözik. ám mégis mintegy évszázadon belül – megvalósult. Azaz némi változtatással átvették a földműves kultúrát anélkül. Vinča. így hát amikorra ezen alkalmas eszközök földműves célokra való felhasználásának általánossá válása megtörtént. Három emberöltőn belül. hogy már nemesített gabonával. A Kárpát-medence környezetében. mely a Fekete-tenger medencéjének a világtengerek megemelkedése miatti. Az orosz síkságnak ekkoriban szárazabb lett a klímája és az azon kialakult növényvilág nem tette lehetővé emberi települések kialakulását. a Boszporusz-gát átszakadásával történt özönvíz–szerű. erdélyi boian. leginkább sejthetően a Dnyeszter. Ugyancsak a tó partjára menekülhetett a kiszáradt Anatólia népessége egy része is. de ekkor jelenik meg a Thessaloniki és a föntebb említett Vinča műveltség is. A második. azaz 7900 éve már a Kárpát-medence őslakói is – mind a gracilis népességű dunántúli. bár még nem élelemtermelő tevékenységre. a rézöntés technikájával és ember formájú kerámiával rendelkeztek. ekés földműveléssel. Ez volt a Vinča műveltség. A jégkorszak fölmelegedésétől kezdve addig néptelen Tisza mentén 8 ezer évvel ezelőtt jelenik meg a gabonatermelő Kőrös–Starčevo-i vagy Kőrös–Tisza-i műveltség embercsoportja. A gabona 8300 éve érte el a Duna vonalát. A kerámiák uralkodó jelképei a kozmikus rend tiszteletét. bár eltérő típust hoztak létre. de erre vonatkozóan nincsenek hitelt érdemlő adatok. tripoljei ember és műveltség A 7500 évvel ezelőtti időpont környékén egy korszerűbb földművelő társadalom jelent meg a Kőrös–Starčevo-i műveltségre épülve. valamint kisebb részben rövidfejű alpi és hosszúfejű protomediterrán népességű Çatal–Hüyük műveltsége. Annak klímája emberi településre és mezőgazdasági tevékenységre alkalmas volt. Ezek közös jellemzője. annak keleti peremén lakók egy része ugyancsak áttelepedhetett a tó partjára. az eszközök között nincsenek fegyverek és nincsenek a telepek körül védművek. Ennek a balkáni letelepedett műveltségnek az előzménye az anatóliai 10 ezer fős település.használták a következő korszak. töltődik fel újra Çatal Hüyük néppel. az újkőkor meghatározó földművelő eszközeit. A Fekete–tenger az áradásig még csak a mai vízfelület felét kitevő nagyságú édesvizű tó volt. a Dnyeper és a Prut közötti területekről. Így a társadalomban továbbra sincs vagyoni. a Fekete-tenger feltöltődésével egyidőben – és föltehetően annak következményeként – nem csak a Kárpát-medencében. s azelőtt félezer évvel jutott be a Vardar-folyó medencéjébe. hanem mind Európában. sőt a Kárpát-medence déli területeinek folyópartjain találkozhattunk. s helyenként akár több-száz kilométer széles. mely a három különböző embertípusú népesség keveredésével új etnikumot alkotott. váratlanul és hirtelen. az élelmiszertermelésre való áttérés is – egyáltalán nem forradalmi hirtelenséggel. föltehetően művelt. rangi különbség az emberek között. amelyet minden bizonnyal annak a népességnek egy része alkotott. A jelen előtt 7500 körül. hogy szellemi kultúrájukat a mezőgazdasági eljárást átadókéhoz igazították volna. lakott tóparti sáv övezte. minden korábbi előéletet nélkülözve. s felváltotta a korábbi Kőrös–Tisza völgyi műveltséget. mind Ázsiában több új műveltség jelent meg. mind a helyi cromagnon népességű felvidéki műveltségek – átvették a növénytermelés technikáját és a kerámiakészítést. a kisebb Dryas idején az látható. hogy a Kaukázus északi területein megmaradt népesség a Fekete-tó északi környező területeinek kiszáradásakor a tó partjára telepedhetett. Ekkor jelenik meg a Hacilar és a Tell Halaf műveltség Kis-Ázsiában. amely a későbbi Termékeny Félhold területéről tíz és félezer éve elszármazott protomediterrán natufi műveltség folytatása volt. katasztrofális gyorsaságú feltöltődésekor észak-nyugat felé menekült. hogy embertani képük megváltozott volna. a többségében euro-afrikai hosszúfejű. Mindezek előélete ma még 63 . amelynek másik részével már a Balkánon. 29. s 8400 éve szűnt meg szétköltözés útján.

ha a magasabb területek felé menekültek. Ekkor térhetett vissza Anatóliába az Eu4 egy része is. Amíg az északi menekültek csakis vadász és állattenyésztő területre kerültek (a sztyeppe sem akkor. a bükki műveltség edényei továbbra sem ember formájúak. ahol a szentély volt. A Vinča műveltség felváltja a Körös–Tisza-i műveltséget. Ekkor kerülhetett vissza az északi sztyeppékre is az M170-el jelölt ág. A bükki műveltség ez után hamarosan átveszi a 248 249 Mellaart (1982). mint ahol több jellemző is feltűnik. amely a sírokból látszik. valamint ahol a fémöntés és kerámiakészítés is folyt. Az északiakat a Würm leghidegebb időszakában a Krim félszigeten meg is találhattuk.ismeretlen. A sejti átörökítők vizsgálata így a régészeti adatokkal megfelelő. 64 . a két csoport ekkori keveredése sem nagyon tételezhető fel. azaz föltehetően Anatólia kiszáradásakor zömmel ebbe az irányba települtek át és alkottak földművelő műveltségeket. laza talajú termékeny területek felé. ötvöződve a dunántúli lengyeli műveltséggel. Ugyanekkor az északi területeken. s a hitvilág pedig antropomorf isteneket mutat. valamint a már nemesített gabonafajták. hogy száraz gabonatermelésre alkalmas legyen. és nem a jégkorszak hideg időszakában. hiszen a kialakulása nem tehető a Würm lehűlési csúcsát megelőző időkre.249 A déli népesség ugyanis a Meditterráneum partjai mentén terjedt. A Fekete-tó feltöltődésekor aztán mindkét csoport a földrajzi körzetének megfelelő irányban menekült a feltöltődő medence partjairól. összecsengő kapcsolatba hozható. Ekkortól négyszög alakú házakból álló telepeken laktak az emberek. Genetikailag ez a népesség alig 20%-ot alkot a mai európai lakosságon belül. a rézöntés. p.248 Ugyanakkor a férfi sejti átörökítő vizsgálatok is e területre utalnak. A bükki kultúrából. szalagdíszei látható rajtuk. Ekkortól jelenik meg a Kárpát-medence déli felében is az ember formájú és az írásjegyekkel karcolt kerámia. Létrejön az erdélyi boian műveltség. Ezeknél az északi és a déli területek embercsoportja embertanilag is különbözik és a jégkorszak lehűlő időszakában már nem éltek együtt. Az északiak az orosz síkság folyóvölgyeibe húzódtak már a gravetti korszakot megelőző időszakban. melynek alapnépességét a Kárpát–medence jégkorszakot továbbélő őslakói adják. amely utóbbi 7500 éve jutott be Erdélybe. Ekkor. nem jutott be Európa közepébe. jóllehet. sem az északi jég kiolvadásával oda hordott agyagos talaj nem volt alkalmas a kézi vontatású faekékkel való megművelésre). azok legnagyobb sűrűségét a Balkánon lehet megtalálni. a telep közepén több helyiséges közösségi házzal. A Dunántúl és a Tisza mente erős déli. Ugyanebben az időben a Fekete–tenger nyugati partvidékéről terjedve jött létre a földművelő karanovói és Duna menti műveltség. a déliek meg tovább éltek a mai Grúzia és Örményország területén és a Würm fölmelegedését követő kiszáradáskor húzódhattak a Fekete-tó medencéjébe.: 101. Mindezeket az elágazásaik alapján a Kaukázusi emberhez köthetjük. a kis-ázsiai területekre pedig az Eu9-Eu11 csoport. mediterrán befolyásával szemben a Kárpát-medence észak–keleti őslakói tehát történelmileg rövid idő alatt áttértek a földművelő életmódra. A Fekete-tó gyors feltöltődésének katasztrófáját viszont a parton élő emberek úgy élhették túl. amely pedig hatással volt a 6 ezer éves szvidéri műveltségre. Azaz a két embercsoport tízezer évek óta nem élhetett már együtt. Ez a Kárpátokról keletre is terjeszkedve 6800 éve létrehozta a – boian kultúrával kevert – cucuteny műveltséget. s továbbra is hozzájuk köthető a magyar nyelv átörökítése és eredete. Továbbra is megőrződik a kozmikus rend tisztelete és az egyenlősítő felfogás. Az északi területeken meg valóban a későbbi kurgán műveltség azonosítható az M170 jelző terjedésével. sem később nem kapta meg az évi 200 mm csapadékát. majd tovább terjeszkedik északra. Gibbons (2000). a déliek fokozatosan terjeszkedtek az öntözéses technikájukkal megművelhető. és kozmikus jelek kötegei. Tekintve a távolságot és a Fekete-tó északi és déli partjainak eltérő földtani körülményeit. kialakult a szalagdíszes kerámia műveltsége.

Dunamenti. az emberölést és ekkor jelennek meg Európa-szerte a védett dombtetői várak. Hamarosan fejlett fémfeldolgozásnak lehetünk a tanúi. bükki II. majd a második hullámtól látható a rátelepülés. észak-nyugati műveltségektől szerezték be. Nem kereskedelmi elszámolás formájában. Kemencéik hőmérséklete elérte a vasöntéshez szükséges hőfokot is. a későbbiekben csak lineáris vonalkerámiának ismert műveltséget. Itt találjuk a legrégebbi lovaglás nyomait (zabla nyoma az emberrel eltemetett ló koponyában a Dnyeper partján. ellenben látszik a magas szintű kerámia és fémfeldolgozás. Később átlépve a Kárpátokat. Gimbutas (1991). tundrai területekre kiszakadtak és elzárkóztak. ahol az első hullámban kiirtják az ottani földműveseket (Balkán). a rézelőfordulások és rézbányák eléggé közismertek. köztük harci cselekmény. JE 6500 körüli időből.)251 s a ló befogását követően a marha tenyésztése terjedt el. majd nyugatra. majd behatolva a Kárpát-medencébe annak a sztyeppei területein is. Először a legeltetésre alkalmas folyóvölgyek mentén telepednek meg. A JE 6. A rézkori műveltségek Kárpátmedencei elhelyezkedése. és váltja fel pásztorműveltséggel. mind délen a Balkánon. vele párhuzamosan az emberölésre alkalmas fegyver is. p. Először a birkát. azt az nyugati. évezredekkel megelőzve a folyamközi ezres. létrejön a Tripolje (Cucuteny) műveltség. hanem szakrális szövegekként. mind északon a szvidéri műveltség területén. földműves közösségeket. tízezres városi településeket. később észak-nyugatra. évezred végére a területen több település mérete a tízezres nagyságot éri el (pl. aztán a harmadik hullámban történő mozgásnál települ be a Maros-völgye is. az ‘uraság’ szállásával. hanem kialakította a sajátos kottafejes250 mintázatú.353. A Kárpát-medencében ez elsősorban a Duna-Tisza közét. leigázzák a nyugaton települt védtelen. de a műveltségek itt kezdetben kisállattenyésztő. letelepedett földművelők. nem látszik az alárendeltség. ellenben mégis jelen van az írás. Saját fémük nem volt. és alakul át a kőbalta is emberölő eszközzé. későbbi hullámaikban csak felőrlik. Velük párhuzamosan terjedt az uraságnak kijáró halomsíros. és válik a Tisza-völgye teljesen a kurgán pásztorok területévé. azaz az Eu13 és az Eu14 kialakulása. majd a Dunántúlt érintette. Rezet azonban már a JE 7300-ban is. ábra szemlélteti. Kalicz (1970). Első hullámukban kiirtják. mint istenek jelennek meg. és a ló befogása után hamarosan meg is indulnak – csoportosan és fegyveresen – előbb dél-nyugatra. Dereivkában. rivalizáció nem látszik. A Bükki műveltség területe és az Északi-Kárpátok területe azonban sokáig érintetlen marad. 65 . ahogy ezt a 8. Hitvilágukban a megszemélyesített elemek. Nem látszik nagy méretű kereskedelem sem. ellenben nem vette át vele párhuzamosan az ember formájú kerámiát. p. nem látszik az uraság. Minthogy ez a kiszakadás a jelen előtt 5-6 évezreddel kezdődő kurgán–vándorlásokat 250 251 Makkay (1982). majd a lovat tenyésztették. Ennek során nyomul a műveltség nyugatra és szorítja maga előtt ki a vonalkerámiás műveltséget.korszerűbb földművelő technikát. harci baltává. A kurgán emberei a Fekete-tenger északi pereméről eredtek és ők vihették magukkal az M170 jelzőket is.: 369. ott később a két műveltség ötvöződése mutatható ki. 30. A Dnyeper partján. A Würm fölmelegedését követő északra költözésnek a kurgán mozgásokat követő kísérője lehet a TAT jelző. valamint az oda telepített szakrális és fémfeldolgozó központokkal. a Balkánon). Magukkal hozzák a háborút. azaz a kurgán típusú temetkezés is. Mindezek békés. majd a ló befogását követően már nagyállattartó és tenyésztő közösségeket alkottak. A településeken azonban nem látszik védelem.252 Ellenben már JE 7500 körül megtalálható náluk a társadalom kasztosodása. ahogy ezek az emberek az európai műveltségek fő áramlataiból az északi erdős. 252 Gimbutas (1992).:. jóllehet vasat nem öntöttek. ember és műveltség Az orosz sztyeppére is a Fekete-tó feltöltődését közvetlenül követő időben telepszik vissza az ember. sem az M170 jelző nem dúsul fel. Kijev alatt pedig negyven ezres létszámú települést ástak ki ebből a korszakból. kurgán. Anthony (1996). kiirtódásuk nem látszik.

Utóbbi a szintén földművelő Boian kultúra mediterrán etnikumának északra terjedésével Kelet–Európában is megjelent. 4: késői kottafejes kerámia műveltsége. 11: sztyeppei kurgán műveltség. 3: . de ekkor húzódik északra a szvidéri műveltség is. 1: Nyugat-európai megalit műveltségek. Kurgán mozgás. László (1967).253 az elzárkózást jelző sejt átörökítői változás 4 évezredes kora összhangban van vele. 8. Itt is hiányzik az ember embernek való alárendelése. szakasza a Duna mentén nyugatra terjeszkedik. 10: Vucedol. részesedése az ott uralkodó Eu18 jelzővel szemben. emberi alárendelést alkalmazó templomgazdaság létrejötte. pp. Az ugyanekkor történt. valamint a gabona nemesítése jerikói és natufi helyi műveltségi előzményekkel.: 229-30.n. s 6500 után a német síkságra érve megteremti Nyugat-Európa újkőkorszakát. Viszi magával az Eu19 jelzőt is. továbbfejlesztése. 7: dél-olasz műveltségek. 2: . László (1974). összefoglaló nevén Duna menti műveltség – amely időnként odébb települve egyedülálló erdőégetéses technikával újította meg a föld termőképességét – Duna II. 6: kaukázusi műveltségek. p. ugyancsak az elöntött Fekete-tengeri partvidékről benépesülő Termékeny Félhold területén – Mezopotámia déli részén és a Nílus mentén – az öntözéses földművelés onnét hozott technikájának alkalmazása.: 169. Az itt lehetséges öntözéses földművelés terjedésének viszont előfeltétele volt a nagyobb embertömeg – az öntözőrendszerek kiépítéséhez–karbantartásához nélkülözhetetlen – összehangolt tevékenységét megteremtő.: 23. semmiféle főnökség nem mutatható ki a dunai kultúra ma germánnak jegyzett falvaiban. 8: kárpát-medencei réz műveltségek. 66 . annál kisebb az aránya.megelőzte. 5: . A kurgán–vándorlásnál tapasztalható nagy mértékű elvándorlás a Dnyeper vidékéről is az Urál felé. 253 254 Sherrat (1998a). 9: folyamközi városi műveltség. 12: 2. de minél távolabbra kerül. illetve követte. A szvidéri műveltség az ú. ábra A vonaldíszes kerámia műveltségének ‘menekülése’ a kurgán betörés elől.254 Az esőztető földművelést folytató. 13: vonaldíszes műveltség menekülése. p. finnugor műveltségekhez kapcsolható.

hogy nem voltak a területnek néven nevezett istenei. – szokatlan módon – az antimon ötvözi a rezet bronzzá. a ló a temetőikben is megjelent. V–VI. és itt nyilvánvalóan már a templomgazdaság formájában. fellázadnak. egyben megjelent az írás és a bronz. Ugyanez történt ezer évvel később a Duna és a Tisza völgyében is. Nem tűrik ugyanis a rabszolgaságot. a fegyver és az önmaga magasabbrendűségi tudata. A hitvilág elemei egyeznek a későbbi indoeurópai hitvilág elemeivel. ami eléggé határozott jele annak. s eltűntek a közösségi helyiségek. V. p. mert nem volt védekezés. akik a hódítóknak alárendelten éltek. kurgán invázió idején. hogy nem gyűjtenek vagyont. maradék népességét és a velük oda került M170 jelzőt. Erre az időszakra esik a rézötvözési technikák megjelenése. ám még sem jelent meg itt a gazdag és a szegény ember a temetkezési helyeken. de később befogott fő állatuk. Aztán idővel a földművelés visszatért és feloldotta a kurgán műveltség elemeit. Az ugyanekkor kialakult Ubaid műveltséget – a lovaglás kivételével – hasonló elemek jellemzik a rabszolgaság. mert minősége és ára egészen az Kr. Erdély északi részében még a Kr. A kisebb települések azonban. majd az ón az ötvöző anyag. szentélyek. hatalmi elitek a Kárpát–medencében255 31. inkább meghalnak. és terjesztették el a folyóvölgyekben a pásztorkodást. A lovaglás 6500 éve bizonyos tudománya pedig lehetővé tette a marhatenyésztést. e. A Kaukázustól északra és a Cucuteny műveltségtől keletre kialakult férfielvi. u.257 Amint láthattuk. Ez azonban még nem volt igazi háború. és a főemberi dombsírokban emberáldozatokkal temetnek. A 7 ezer éves lovas közlekedés magyarázza a hatalmas terület egységességét. ami ötszáz év 255 256 Lásd Cser i. birtokában. Előbb a balkáni Vinča kultúrát égették fel. s rézeszközökkel váltották meg életüket.XV. azaz szakrális jelentőségre tett szert. A Kárpát-medencében azonban. Ez a leírás. nincs semmijük. Ez a terület kevésbé kurganizálódott. A tízezres települések lakossága megritkult: megölték őket. században is egalitárius temetkezést tapasztalhatunk. Rájuk lehet jellemző az. Ekkor a kőbaltából harci balta lesz. A sírok mellékletei születési előjogokra utalnak. pedig aranyuk annyi van. A dombokon fémöntő és fegyvergyártó műhelyekkel ellátott erődök jelentek meg. állattenyésztést is.: 11. ez a szemlélet köszön vissza a későbbi magyar kultúrából. 67 . m 141–170. harcibaltások népe ugyanekkor találta fel a háborút éppen e három eszköz: a ló. a görög szigetekig. és a Kárpát-medence látja el fémmel Európa nagy részét. a folyóvölgyekben ekkor jött létre a városok és városállamok rendszere.256 Az antimonbronz meg is marad egészen a vaskorszak közepéig. amit Herodotos a szkítákkal kapcsolatban megjegyez. Miske (1904). a hódítókkal csak részben ötvöződött. vagy akár Egyiptomig menekültek. Elő-Ázsiában viszont. Baden–Vucedol műveltségként a II. amennyit akarnak. A területen nem jelent meg az antropomorf kerámia sem. Előbb az arzén. különösen a Cucuteny kultúra területén érintetlenek maradtak. Nem találhatók meg a templomgazdaság nyomai. A terület népe kisebb közösségekben élt. A halomsíros vagy kurgán műveltségű. 4800 éve a kurgán műveltség a Kaukázus északi felén átalakult juhot és marhát tartó késő–jamna műveltséggé. századig versenyképes a vassal. 257 Bárczy (1999). nevezetesen. de meghódítani sem érdemes őket. Támadó népek. A kezdetben csak vadászott. az etruszk területtől kezdve egészen Skandináviáig. vagy az írástudásukkal együtt délre. a Kárpátok északi-keleti vonulatai körül az eredeti lakosság megmaradt. szegényekre és gazdagokra tagolt pásztortársadalomban már JE 7500 körül felbukkan az emberölő fegyver. mint a Duna–Tisza mentén élők. Harcibaltások népe A kelet–európai sztyeppén észak és kelet felé az Urálig jutott halász–vadász társadalmak 8 ezer éve folytatnak állattartást.

Figyelemre méltó. illetve az Egyiptom és Szudán határvidékén élő és magukat a magyarok leszármazottainak valló feketebőrű. hogy teljessé tegye Európa indoeurópaizálását. Somogy területéről megindul a harangedényes műveltség (‘nép’). aminek a végén a hódítók beolvadtak a helyben maradt leigázottakba. férfi istenséget tisztelő.: 384-391. hanem az Európában szokásos és elterjedt tízes számrendszert vihették magukkal. ami aztán az ottani elzárkózottságukban a TAT jelző lett. a társadalmi egyenlőtlenségben érdekelt műveltség fokozatosan nyugatra vonult. akik nem a hatvanas. n. kurgán inváziót. majd ez a nyelv pusztulhatott le az erdei. Válaszlépésként mind az állattenyésztés. Tőlük joggal származtatható az egyiptomi uralkodó elit. hanem keletre. illír pásztorok. a lakosság megtanulta megvédeni magát. Az ott kialakult. A magas Eu19 arány a görögországi makedónok között szintén ennek a vándorlásnak lehet a nyoma. és vitte magával azt a génjelzőt. A Kárpátmedence hármas műveltségi tagozódása továbbra is élénk valóság. ugor nyelvekké.260 A III. muszlim magyarábok között. aminek Budakalászon 5 ezer éves kerámia modelljét ásták ki. 259 258 68 . Feltűnő jellemzője volt a kerekes kocsi. Az erdélyi sírok még nem ismerik a gazdag és a szegény elkülönülését. Harangedényes nép. Ugyanekkor indulnak meg Pamír alatti őshazájukból keletre a türk népek. akiket a pontuszi lovas népek nyomtak ki a Turáni-alföldről 4000 éve. dél-nyugati irányba. a bronzkor kezdetén. Ugyan már a Vinča műveltség is antropomorf szemléletű volt. 261 Sherrat (1998a). s átmenetileg visszaállította az egyhelyben lakó falvas települést és az egyenlőség társadalmát. A Dunántúl tehát inkább Nyugat-Európához sorolható ekkor.múlva már a Balkánon volt. lazább közösségi élet ideje alatt.: 401. A protoindoeurópai hódító elit Kárpát-medencei beolvasztásával a sztyeppei hódítók felbukkanása itt ezer évre megszűnt. az Ural felé is. érintetlen maradt. akkor itt érhető tetten. Ugyanakkor ez a hódító nép és nyelv más irányokban a későbbi indoeurópai népek és nyelvek kezdeményeit eredményezte. pp. p. és a III. Helyére. 32. kurgán–mozgásnál a Balkán ősi kultúrája dél felé ‘menekült. De az Észak-keleti-Kárpátok műveltsége és népessége még ekkor is viszonylag érintetlen maradt. majd kerülhetett esetleg Egyiptom földjére is. a Felvidék azonban önálló. A bronzkor elején a harcias.261 Itt fogható meg egy esetlegesen ragozó nyelvet beszélő embertömegnek az Ural felé áramlása. Ez vihette magával a Kárpát-medence őskultúrájának a nyelvét esetleg már töredékesen. 260 Gimbutas (1991). A késő-jamna műveltség 4550 éve tovább terjeszkedett a Turáni-medence felé is. a Tisza mente inkább a sztyeppéhez. mint hatalmi elit inváziója nyugati. de nem csak nyugati irányban. A Cucuteny (Kárpátok-menti) műveltség azonban még ekkor is tovább őrzi eredeti jellegét. vihették magukkal a későbbi székely/magyar rovásírás ekkori jeleit. E műveltség indította el a tiszai kultúrát is felégető III. kurgán-mozgással párhuzamosan az északabbi területekről indult el komoly népmozgás. Ekkor távozott a Dnyepertől keletre települt szalagdíszes kerámia népének egy része az Urál környékére. Érdemes lenne további célzott vizsgálatokat folytatni a sejti férfi tulajdonság-örökítőkkel például a Nílus völgyében. p. de a templomgazdaság kialakulását korábban itt még nem lehet kimutatni. ma árjának tekintett népek ötszáz év múlva meghódítják Iránt és Indiát. kurgánvándorlás alatt megtörtént. kimmerek A Kárpát-medencei réz és antimon bronz ötvözete Európa számára elsődleges forrás volt. Fordított folyamat nyelvi alapokon nem értelmezhető. mind a rézművesség felértékelődött. Ha volt ‘ugor’ nép. 4600 éve a Dunántúlról. és hozhatták létre a történelem során az első területi államot. a Dunántúlra és a Tisza mellé visszatért a délre költözöttek egy része.: 169. A Tien Sannál az ogurok Gimbutas (1991).’258 Ekkor töltötte fel ez a műveltség a Cikládokat. és vált az ú. hogy a II.259 A balkáni részen a társadalom kasztosodása már az II.

250 évvel le kell szállítani. agathyrsik A vasat itt már a vaskorszakot jóval megelőzően ismerték. fonnak. e. s a kurgán hagyomány folytatásaként a Donyeck északi medencéjében temetkeztek. A mongol sztyeppei mozgás indította el a masszagéták részéről a szkíták kiszorítását az Aral-tó környékéről. A szkíták. később azonban már sírmellékletként szerepeltek. ami még Kr. IV. a pártus. Azaz az őslakosság ekkor is megmarad. 263 Később majd az avar birodalom. e. amikor a hettita. A vasgyártás ismeretét a Földközi-tenger keleti medencéjébe és a Nílus partjára sokkal később. A bronz használata ekkor már általános. A medence keleti felén ugyanekkor megjelenik a – sztyeppén dél felé hódító. A meghódított népeket nem igázták le. e.északra mennek. a hagyományoshoz képest kétszeres távolságra hordó visszacsapó íj miatt sokáig verhetetlenek voltak. palánkvárakat a mocsarakba. A ragozó hatti nyelvből kialakul az első indoeurópainak tartott hettita. és alsó rétegként a letelepedett földművelők–állattenyésztők foglaltak helyet. nyugaton pedig a kelták. Közbenső Időszak időrendje hibás. meghatározói ugyanabban az időben keleten a szkíták a Kárpát–medencétől Közép-Ázsiáig uralkodva. és hamarosan beolvad a helyi lakosságba. 750. de a vezető elit hatalmas arany kincseket halmozott fel. A katonarétegnek a harc volt a mindene. Eredetmondájuk anyaközpontú. lanton játszanak. A görögöknek a Balkánra rabszolgát és gabonát szállítanak. Erődöket építenek a dombokra. s hatalma végén a szkítákkal szembekerülő – kimmerek vezér törzsének nem nagy számú lovaspásztor műveltsége. A királyi szkíták valószínű indoeurópai etnikuma a hosszúfejű. A Tátrában Kr.263 A letelepedett szkíták egalitárius fémműves társadalmakat Ez az új. A tengeri népek inváziója III. az alárendeltség természetes volt közöttük. a szkíták pedig a pontuszi sztyeppén a kimmereket szorították ki a hatalmi elit pozíciójából. főként a Dunántúlra. a nők még katonáskodtak is. az ölés dicsőségnek számított. Utóbbiak mongolokkal keverve és megerősödve utóbb több nyugati irányú népmozgást indítottak el. Az erdélyi sírok még most sem mutatnak különbséget az emberek között. A Dnyeper és a Don között laktak. a harci szekeret eredményesen használó hikszoszok uralma aztán 3500 éve Egyiptomot is elérte. 1800. 33. Szkíták. közismert görög nevükkel szemben magukat szaka néven nevezték. azonosan a Cucutenyvel. módosított időpont nem felel meg a hagyományos Manhetto királylistái alapján megbecsült időpontnak. Az árja. Az európai vaskor kezdete Kr. a középső volt a katonai réteg. e. és a III. a ló vontatta harci szekeresek árja vezetésű inváziója Mezopotámiát éri. az oguzok pedig a mongol medencébe. Perzsiában a Pártus Birodalmat alapította meg. ami szarvast jelent. Ramszesz 8-ik évében történt. cserébe elsősorban bort kapnak. hatalom összeomlását indokolja hasonlóan a féktelen részegeskedéssel egy bizánci fogságba került magyar. A hettiták Kr. Lásd Peters (1991). ill. A király mindenható úr volt. e. Az urnákon háromszög alakú nőalakok szőnek. e. Peters és munkatársai könyvükben kétségen kívül bebizonyítják. fémet. e. A következő. 900 körüli lehűlés és szárazabbá váló éghajlat megmozdította a pásztortársadalmakat. kaukázusi embertípushoz tartozott. 1200 körüli értéket adott meg. de még az asszír hatalom is megroggyant. 69 262 . Így a katonaréteg nem zsákmányolt. A királyi szkíták egyik törzse. században. 970-ben262. A szkítáknak három társadalmi rétegük volt: hatalmi elitként a királyi szkíták jelentek meg. a korszakot megelőző időket kb. Ez az ital lehűti harciasságukat. A Kr. a tengeri népek inváziója vitte el Kr. fegyvereket és arany tárgyakat kaptak tőlük. a Kr. ami szerint tehát alárendelt szerepre kényszerültek. 1900-ból származó vaskohó maradványaira bukkantak. 1700 óta gyártanak vasat. 3000 éve dél-nyugatról még az illír pásztorok érkeznek a Kárpát–medencébe. Halomsírjaikban urnás temetkezés van. az erdélyiek Kr. s a harciassá vált ragozó nyelvű kassiták segítségével az árják a sumér birodalmat is megdöntik. hogy a III. a mitanni és az egyiptomi. hanem más katonanépektől való védelem fejében élelmet. A szkíták találmányuk. ami végül hatalmuk összeomlásához vezetett. Közbenső Időszakot ennek megfelelően össze kell nyomni. e.

e. sőt részben már a Dunántúlra is átterjedt. ill. nagyméretű földvárakat és úthálózatot építve. akik valójában a korábbi Cucuteny műveltség területén éltek. Még a hamvasztásos temetkezésre is áttértek. 600-tól a Pó-síkságon vannak. IV. nem pedig maga a kelta etnikum. e. akik hatalmukat Észak-Magyarországig és a Fekete-tengerig kiterjesztették. III–I. S ha a magyar népi kultúra és a szkíta kultúra kizárja is egymást. majd beleolvadtak az őslakosságba. de csak Kr. és külön nevekkel illeti őket. annak műveltsége befolyásolta műveltségüket. e. és a Le Tēne műveltségben Kr. Kr. majd Hallstattban az első korongozott cserepekkel. Erődített városokat. A harangedény műveltség bronzkori elitjének és Nyugat-Európa újkőkori letelepedett lakosságának a keveredésével alakulhattak ki. Keleti határuk a szkítákkal évszázadokig ugyanaz maradt. dákok. A gabonát és a fémet ők szolgáltatták. Erdélyben és Mátraalján találták meg fejedelmi sírjaikat. Lélekhitük szerint a halállal a lélek a túlvilágra születik. 450 körül. A szkíták a Kárpát–medencében a Kr. A született katonai népesség mellett a druid papszerű értelmiség alkotta a két felső réteget. a megnevezés jelenti a lélek születését. Szóban oktattak. az alsót a szabadok. Valójában sem embertanilag. főnökség. Hitviláguk éppúgy eltér az ind. Itt továbbra sem volt templomgazdaság. a Brit-szigeteken választottak – öröklődhetett női ágon. Hérodotosz szkíta uralmi területen élőknek tekinti. e. melynek neve béke. s a királyság is – valójában azonban fejedelemség. akik először a Kr. A rómaiak terjeszkedésének a Kárpát-medencében és a Fekete-tengernél éppen a dákok. Krónikáink a szkítákra. szkíta fennhatóság alatt élt magyarság nem elképzelhetetlen. 300 körül. s egybecseng az Aveszta paradicsomával. mint korábban. jazigok. 400-tól kezdik meghódítani az etruszkokat. e. mint a keresztényeknél az ugyancsak a megnevezést is jelentő keresztség. A helyi. jászok A kelták a Kr. században érkeztek a Volga alsó folyásához. a rómaitól nyugatra eső Kárpát-medencei területeken pedig megjelent a szkítákat leverő. A dákok vagy trákok. hatalma elvesztésekor a királyi törzs is beköltözik. A szó teremtő erejű náluk. A rabszolgák nem alkottak réteget. Kiváltképp a vasfeldolgozás terjedt el. 12-ben a római váltotta fel. rómaiak. A római hódításokig a kelták nem hódítottak. e. mint a magyarok őseire hivatkoznak. gabonatermelő törzseket. a finnugorizmus szerinti ugor szétválás területéről és idején. az Ural déli lejtőiről érkezett szarmaták hatalma. Pásztortársadalmuk eleinte még békés volt. és bizonyára nyelvüket tekintve sem azonosak a vezér és a katona népességgel. s itt jelentek meg az első vaskohók. 33 istenségük volt. Herodotos is a Cucuteny kultúra területére tette a letelepedett. A Kr. valamint a hosszú lándzsás és acélpáncélos nehézlovasságot feltaláló 70 . lovasok és nem nemes földművelők kultúrája élt együtt. a Dunába ömlő folyam mellet (a Szeretről. 34.alkottak. mint a germán hitvilágtól. e. a római és a germán nők esetében. szarmaták. sem műveltségüket tekintve. a szkíta területen. századi Kárpátmedencei kelta honfoglalásban is elsősorban a kelta kultúra terjedt. A társadalom hármas tagozódását ők is elfogadták. Ugyanakkor Erdélyt meghódították a dákok. A dák uralomtól északra és keletre. aminek eredményeképp kialakult az ír nép. A kelta uralmat a Dunántúlon Kr. amivel ott megjelent a templomgazdaság és a személyi földtulajdon. Így a bükki–cucuteny kultúra tehát továbbra is ugyanott fennmaradhatott. a Prutról lehet szó) élt agathyrsik népe. királyt csak hatalmuk vesztése után. e. A kelták tisztelték a nőket. Kultúrájuk. majd Kr. második évezredben jelentek meg a Duna forrásvidékén. Kiemelkedik közülük a Kárpátokon kívül. A nő harcos és druid is lehetett. hatalmi központok rendszerét alakították ki a Dunántúlon és a Duna–Tisza-közén. életmódjuk alapvetően különbözött a szkítákétól. az inneni világra születéssel pedig az onnanin meghal. az írást tiltották. e. Társadalmukban nemes pásztorok. VI. Kelták. sőt Püthagorasz korabeli felfogása is erre rímel. egyistenhitük szerint halhatatlanok voltak. Ennek kudarca után a rómaiak elől a Brit-szigetekre települtek. Ez az elképzelés a nordikus és a későbbről ismert magyar felfogás között foglal helyet. században kisebb létszámban már előfordultak. paraszti népességgel erősen keveredtek. Mindez elképzelhetetlen a görög.

Kr. És mivel előzőleg a szarmatáknak a mai ukrajnai területről a Duna–Tisza-köze északi részére először betelepülő jazig törzse sírjaiban fegyver nincs. Kr. A rómaiak sem kívánták átlépni a Dunát. u. A kelták megjelentek ugyan a terület nyugati részén. frankok. hogy az írott történelmi időkben sem kerül ez a terület elnyomó hatalom igája alá. és a rómaiak elleni harcuk vereségét követően ugyancsak a terület észak-keleti részére menekültek. A szarmata jelenlét régészeti leletekben elhanyagolható mértékű. 271-ben a falvakba történt betelepedéskor pedig a helyi lakosság – a szarmatáktól kapott. u. s a kengyel bevezetésével 71 . a vandálok és a burgundiak pedig a francia legelőkre. Mindenesetre az első magyar nyelvemlék Pannóniából ered. Hamarosan követi őket a hunok megjelenése. tudjuk hogy ők vagy nem is voltak valódi jazigok. A germán törzsek mozgása érinti a Kárpát-medencét is. de nem alakult ki ekkor sem igazi dák uralom. A Kr. magyarok Európában a Kr. Erdély később a dákok érdekeltségi területévé vált. 335 körül – a nyugat-ázsiai vagy szibériai sztyeppéről. gepidák. avarok. u. Keleten pedig a Pártus Birodalom. és elüldözte a vezető elitet. u. de jelenlétük nem feltétlenül uralmi jellegű. Keletről megindult mozgással Kr. dinári–kelet-balti. akik mellett keletről – föltehetően a Kárpátok külső pereméről – megindult egy helyhez kötött földművelő társadalom betelepülése. 259 körül betelepedettek azonban már a harcos lovas társadalom jegyeit mutatják. turáni és pamiro–turáni típusú embertani elemek jöttek a Kárpát-medencébe. Ők végülis mai időszámításunk kezdete környékén kerültek csak be a területre. de viszonylag szűk – legeltetésre alkalmas – területre kerültek. Utolsó beköltöző hullámuk a hunok elől menekülő alánoktól érkező jászság volt Kr. u. azaz nem alkottak meghatározó néptömeget. mert amikor Kr. u. A sztyeppei lovas katona hunok kb. nem kívánták kiterjeszteni hatalmukat a keleti területekre. nyelvi összetételét. A később. Ugyanakkor Josephus Flavius úgy értesült. longobárdok. A rómaiakkal ugyan először terjedt a hódítók nyelve is.szarmaták szabtak határt. és erre lépéseket is tettek. 35. s a férfi és nő egyenértékű. 300 körüli lehűlés kiszárította Európa északi területeit. A szarmatákkal mindenesetre dinári–taurid. 155 óta tartózkodtak – Balambér vezetésével jelentek meg a hunok Európában. jóllehet. 30 ezer főnyi. e. Az osztrogótok és vizigótok a Krím-félsziget előtti sztyeppére települtek. Lovas kultúrájuk az addigiakat továbbfejleszti: szkíta íjjal harcolnak. 325 után pedig keresztény templomok épültek Pannóniában. ahol Kr. A kimmerek vezértörzse hatalmuk vesztésekor ide érkezik és beolvad. 405-ben. Ugyanez látszik a szkítáknál néhány évszázad multán. a rómaiak ellen szolgáló fegyvereket a szarmaták ellen fordítva – fellázadt. u. és ez megindít egy népmozgást északról a déli sztyeppei területek irányába. 370 körül. ahová előbb az osztrogótok. a Fekete-tengerhez vezető szárazföldi út biztosításában érdekeltek voltak. vagy pedig hamar beolvadtak az őslakosságba. Ekkor a – Kína északi részén Kr. pamirid elemű – europid keverék népességet hoztak a Kárpát-medencei Alföldre Kr. u. mégis a római uralom nem érintette az ott már korábban élt lakosság etnikai. 200 után dél felé törtek. u. így ők is hamar beolvadtak a helyi lakosságba. majd a vizigótok telepszenek be. ill. akik a rómaiakhoz és a germánokhoz menekültek. hunok. akik elől ezek a törzsek nyugatra mennek. Gótok. 359-ben Constantius császár odament megmagyarázni a falusiaknak az adóemelést. majd itt találkoztak a szarmatákkal. s az északi nomádok Kr. 207–174-ig uralkodott Mao–tun alapította fejedelmi Dulo dinasztia-utód – vezértörzs nyelve a nevek alapján a török lehetett. és elsősorban a sztyeppei jellegű legeltető területeken lelhetők fel. eredeti műveltségüket elveszítették. hogy ezen a területen egyistenhit uralkodott. az északi legelőket. lemarházták. akkor azt láthatjuk. Számuk elenyésző az ott élőkhöz képest. S ha folytatjuk a Kárpát-medence keleti területei régészeti anyagának az időbeli feldolgozását. vonulnak át a Kárpát-medence déli területein. részben mongoloid. s Pannónia jelentős tartomány lett. részben – döntően turanid. és ott beolvadtak. u. bolgárok.

amikor a kagán megkeresztelkedett. és a Dunántúlra vonult avar vezető elit vazallus államként csatlakozott a Frank Birodalomhoz.lehetővé vált számukra a lovasok test–test elleni küzdelme is. később a ‘kalandozó’ magyarok sorra visszahozták az országba. 453-ban történt korai halála után osztozkodó fiai testvérharca után felbomlott birodalma. n. Bizáncot hatalmas adók megfizetésére kényszerítették. akik korábban a hunoknak. templomok. betelepedtek a Kárpát-medencébe. a hunok után mintegy száz évvel. Ibéria északi részén és Erdélyben telepedett le. elköltözött népével. Irnik alapította a Kaukázus és a Krím félsziget közötti Meotiszban. Az avar uralkodó elit belviszályát kihasználva megjelennek a frankok. éppen ez lehetett Árpád katonanépének erre a korra eső elsőszámú feladata. vagy területről eredőkről lehet csak szó. A hunokhoz hasonlóan keletről érkezett avarok 568 körül meghódították a bolgár birodalmat. Attila Birodalma a Volgától a Rajnáig terjedt. Mivel ezt később Nagy Károly az általa alapított kolostorai között szétosztotta. Okta király után Ruga – krónikáinkban Bendegúz –. és annak örökösödési jogán. Őt azonban. Attila nem törekedett azonban sem a rómaiak. az északról előttük beköltözött germán gepidákat pedig leverték. A háború elvesztése után Hérakleiosz görög császár a kereszténység felvétele fejében ugyanott területet adott nekik. az avarok "j-ző" törököt. amivel a nyugati területeket meglátogatta. A hun hatalom tehát ugyancsak kis létszámú katonai elit jelenlétében nyilvánult meg. mert nehezen képzelhető el a száz évet bőven meghaladó életkorú tolmácsok hada a bizánci császár udvarában. s a birodalmat – bizánci elnevezés szerint utrigurokra és kutigurokra – szétszakítva. szarmaták és gepidák maradékaival együtt 558-ban Itáliába távoztak. Őt követően Mundo lett a király. bár az egész Kárpát-medencében uralkodtak. s a keleti részben a meghódolt gepidák beléjük olvadtak. gepidák. A VIII. élelmiszerrel szolgálhatott az elitnek hatalmi harcaihoz.265 Az Avar Birodalom 803-ban szűnt meg. Kevert népességük nem alkotott homogén fajt vagy nyelvet. Hatalmuk – a kazárok pontuszi megjelenéséig – keleten a Volgáig terjedt. A hun maradék Bizáncban. század elejéig fennállt. A dombvidéki. és telepedtek be átmenetileg a Kárpát medencébe: 500 körül a longobárdok költöztek Pannóniába. amikor behódolt Bizáncnak. és elvitték az avarok hatalmas mennyiségű aranykincsét. 265 Úgy tűnik. meghódolt és a legyőzött népekkel nagy szervezettségű szövetségi rendszert dolgozott ki. Moger nevű testvére. szlávok és alánok. sem a pápa megsemmisítésére. nem volt. Hatásuk a Felvidékre ki sem terjedt. míg a Dunántúlon a korábbi társadalmi szervezet megmaradt. hegyvidéki terület továbbra is fémmel. s itteni birodalmuk a IX. Az egyik tudun hívására nagy Károly csapatai feldúlták a Dunántúlt. Az avar uralom a Kárpát-medence nyugati felében rendezkedett be. A hunok bukása (460–480) után újabb germán törzsek tűntek fel. Az onogur bolgár birodalmat Attila kisebbik fia. a magyarok esetleges névadója. Egyébként is maroknyi uralkodó elitet képeztek csupán. a pontuszi sztyeppén. A Kárpát-medence Természetesen itt nem azonos személyekről. A hun vezértörzs a meghódított. megölette. Gorda. tehát mindketten türk nyelvet beszéltek. ám a bolgárok "r-ező". 576-ban Bizáncban az avaroknak ugyanazok tolmácsoltak264. avagy főfejedelem. majd fia. az Alpokban. hogy a katonanép hatalmi erejét megmutassa. század elején a Kárpát-medencében már vannak keresztény közösségek. de onnét az avarok feltűntekor a pannonok. majd Attila lett a nagykirály. Csekély létszámú elitjük uralma nem befolyásolta az eredeti népességet. Hadseregükben a hunokkal szemben többséget alkottak a gótok. 72 264 . A hunok idején a Kárpát-medencében a Dunától keletre ismét nem alakult ki templomgazdaság és földesúri réteg. Bizánccal hadakozva aztán az északi szláv horvátokat és szerbeket segédcsapatoknak a Dunától délre telepítették. ugyancsak zömmel a legeltetésre alkalmas sztyeppei jellegű területeken. és felvette a kereszténységet. hanem azonos családból. ‘kalandozásoknak’ más katonai célja azon felül. Míg Nyugat-Európában a kengyelt majd csak Nagy Károly idején vezetik be a nehéz páncélos lovas hadseregben. Az ú.

és rátelepedjenek az itt élőkre. s ekkor a nekik alávetett lovas népek lerázták a kazár uralmat. A bolgárokat Attila fia. például a bizánci udvari feljegyzések. amely nem lehetett bolgár.m. Utóbbiak egy része 680-ban az Aldunához vonult. Ez volt a magyar honfoglalás létrejöttének egyik mozgatója. hiszen nagy létszámú temetőik falvakra vallanak. és ezzel lehetőség nyílott a frankok számára. Majd a kazárok a függetlenné vált bolgár birodalmat kettészakítják. Nem jöhettek a Volga partjáról sem. 679 körül népével együtt Kovrat negyedik és ötödik fia is elköltözött. s az ő fia. Irnik késői utóda. A frank. Kotrag országa a Meotiszban volt. A korábban odatelepített szláv törzseken uralkodva. s 740-ben államvallásként felvették a judaizmust. A kazárok 596-ban az Azovi-tenger partját is elfoglalták. Előbbi Ravenna mellé. 607-ben az onogurok visszaállították önállóságukat velük szemben. akiben Attila legkisebb fiát látják – Pannóniába jött. S miként e jazig-szarmaták. 627-ben megveri a perzsákat. a griffes– indások is magyar nyelven beszélhettek. A két legidősebb fiú helyben maradt a népével együtt. utóbbi. és annak is elsősorban a keleti. XVI. 73 . hiszen a bolgárok máshová mentek. A frankok kirabolták a területet. illetve biztonságosabb vidékre költöztek. Birodalmát 665-ös halála után. ahonnét a fegyvertelen első szarmata beköltözés is történt. ill. hogy a bolgár katonai elittel felosszák a Kárpát-medencét. Az avarok idején a katonai elit és az őslakosságot jelentő letelepedettek nem kerültek konfliktusba. ahol két győztes és három vesztes csatát vívott az avar kagánnal. valamint a történelmi. velük szövetségben. században. Erős nemzetségi rendszerben éltek. míg az északi rész a hatalmi osztozkodás szféráján kívül maradt. mint a székelyek. akik meghódították az oda a Kaukázuson túlról 508 körül költözött szintén türk szabirokat és az onogurokat. A hagyomány szerinti Csaba szabír volt. Árpád katonai elitje fékezte meg és váltotta fel. császári alattvalónak. Kuber – a székelyek Csaba vezére ő. vezéreivel együtt felvette azok nyelvét. Az arany és ezüst forrása ekkoriban kétségtelenül a Kárpát-medence. Az avarokat nyomban a Volga–Don és Kaukázus közötti területen a belső-ázsiai nyugati türk kazárok uralma követte. 170–182. hatalmas mennyiségű arany. s ilyenek a nagyállat-tenyésztőknél nincsenek. a 630-ban született Iszperik 679-ben megszállja a Dnyeper és a Dnyeszter közötti területet. majd népével a mai Bulgáriába költözött. csak a tatárok pusztítják majd el a XIII. A magyar hagyomány és a krónikák szerint a népével együtt Görögországba költözött Csaba tizenhárom év után visszatért Szkítiába. és Nagy Károly azokat – mintegy eredeti tőkefelhalmozásként – az általa alapított kolostoroknak adományozta. majd Thesszaloniki mellé telepedett le. és az északról megjelenő szláv hatalmat azután a magyarok. A harmadik Kovrat-fiú. Gondok akkor kezdődtek. Kovrat szabadította fel a kazár uralom alól. amikor a római kereszténység bekerült az avar elithez. Batbaján a Volga északi részén élve. s viszonylag sokáig fennmaradt. Bizánc. mert nem voltak kazár származékok. északkeleti része volt. s a Donyeck vidékére és a Volga könyök felé szorítják. Krónikáinkban valójában ő szerepel Attilaként. Róla szólnak az Árpád-házi krónikák. 668-ban öt fia között felosztják. népével együtt meghódolt a kazár kagánnak. A vikingek északról.keleti felét az elszlávosodott balkáni bolgárok hajtják ekkor uralmuk alá. Jöhettek viszont a szomszédból. Magyar és egyetemes történelem266 670 táján jelent meg a Kárpát-medencében – a sírok tanúsága szerint – a griffes–indás nép. ezüst kincset hordtak el innen. 266 Lásd Cser i. a besenyők keletről támadták őket. a 768-ban született Edemen lett a kazárokkal szembehelyezkedő szabírok első kagánja. és a tízes rendszert is követték. A kazárok időközben az iszlámot terjesztő arabokkal háborúztak a Kaukázus körül. s utódaik szerepet vállalnak a magyar honfoglalásban. 720-ban született. A másik mozgató Álmos. a mai nyugat-ukrajnai területről. Árpád vezér törzse. Nem lehetettek ők sztyeppei nagyállattenyésztők sem.

európai jelző az 267 Padányi felfogása szerint az avarok maradéka a Kárpát-medence északi-. Padányi (1989). a hadseregben elfoglalt pozíciók türk neveivel. Eszerint az Árpádok családja a turul és a szarvasünő nászából származik. amely során megismeri a Kárpát-medencét. Ügyek 810–815 között szabír kagánként ellenőrzése alá vonta a Dnyeper parti magyar nevű városokat és a folyami hajózást. a székelyek katonailag is segítettek. Ez a küldöttség azonban ugyanúgy lehetett a Kárpát-medence őslakóinak. p. A kapitányok azonban ekkor még nem ezen a nyelven beszélnek. A Turul-monda pedig az Árpádok családjának származásmondája. amelyet viszont mégiscsak róluk neveztek el magyarnak. nem pedig a letelepedett népességre. a legkeletibb bolgár törzs. nem sztyeppei területek elfoglalása azonban ezt követően legalább egy évtizedig tartott. A szabírok délebben lévő része viszont a besenyőktől félve a Kaukázusba költözik. amire a mondában szereplő anyajogú társadalom és erdős környezet mutat. Árpád 860-tól szövetségesként több hadjáratban vesz részt. ezért az is elképzelhető. Ugyanebben az évben a másik két bolgár törzs is átköltözik a besenyők elől a Dnyeper nyugati oldalára. akiket Padányi avaroknak (uar-kun-oknak) tekint. Ugyanebben az évben Simeon bolgár cár elleni bizánci szövetségben biztosítani tudják az Alduna felől a honfoglalást. a hajdani Cucuteny műveltség utódainak a küldöttsége is. A magyar krónikák hangsúlyozzák. a Nyék elhagyta a kazár szövetséget. létrejött a magyarnak nevezett egység. észak-keleti területére menekült. Utoljára 895-ben. a nőit pedig nem ismerjük. mint a Kárpátmedence észak-keleti felén lakóké. Ugyanakkor a magyar népi kultúrát nem jellemzi a ragadozó állat. letelepedettekhez képest közép-. azaz a Turul-monda a társadalom vezető elitjére vonatkozik. míg egyes vezéri beosztási elnevezéseket személyneveknek néztek. ahol a lakosságot a keresztény frank és a morva irtó hadjáratok elgyérítették. 1500–1800 km-es út vezet Álmos katonanépe utolsó szálláshelyétől a Kárpát-medence belsejébe. A honfoglalás előestéjén a magyar katonaság háromszor is szövetségesként harcol Pannóniában. Azaz a magyarnak nevezett kultúra nem azonos névadójával. Tehát a család két ágból egyesült. Álmos hatalmi köre 884-ben Kijevben Olegot teszi meg ispánnak. és Álmos fennhatósága alá költözött. aki később a szövetséges kijevi russz dinasztia alapítója lett. Az ő fia Árpád (840–907). 268 Nem föltétlenül onogur törzseké. hiszen a törzsnevek megegyeznek a hadi szerepek. és a nemzetség anyját jelképezi. amelyeket később törzsneveknek hittek. Krónikáink Csodaszarvas mondája viszont az ősi eredetű magyar népre utalhat. hogy itt valóban törzsekről és törzsek vezéreiről van-e szó. akivel együtt a magyar honfoglalást előkészítette. 888-ban. vagy kelet-ázsiai sejt átörökítőkkel rendelkeztek volna. A honfoglaló katonák a ritkábban lakott területekre települnek. a Kijevben járt ‘avar’ vezetők267 megegyeznek az egységes Kárpát-medencei hatalom ujjászervezéséről. ahol nagy kardkovács műhely működött. hogy Árpád népe Attila jogos örököseként érkezett a Kárpát-medencébe. Gondot okoz azonban az. és az ő küldöttségük kereste föl Álmos vezért 889-ben. ez a szerződés ugyanúgy lehetett ugyanazon képviselőkkel is. amelynek a nyelve ugyanaz volt.: 353. hogy a magyar népességben. amelyben Emese neve szarvasünőt jelent.Utóbbiak szerint azonban e magyarok turkok voltak. madár ábrázolása. Álmos (819–893) Kijevet erős várrá tette. Ez ebben az évben végbe is megy. Fia. Mindazonáltal a honfoglaló magyar nép zömét a Dnyepertől a Kárpátokig letelepedett lakosság adta. Amikor 890-ben a szabír és az onogur bolgár268 katonai vezetők vérszerződéssel egyesítik erejüket. és ennek a megtétele a föltételezések szerinti több százezres tömegnek négy hónapig tartott. férfiágon a hunból – Bulcsú bizánci nyilatkozata szerint szabírból –. A Kárpát-medencében a falvakban ünnepélyesen fogadják a beköltözőket. akkor érthetetlen lenne. A külső népesség tömeges betelepedése és a gyérebben lakott. 74 . Mivel az igen erős besenyők 870-ben átlépték a Volgát. hogy a női ág volt a hun (míg a férfi szabír). Ha Árpád ‘honfoglalói’ a belső. s általában a Kárpát-medencét övező területek népességében miért az ősi. és a területnek a helyben lakók és a beköltözők közötti felosztásáról. azaz a magyar vezető elit és az egységes magyar nép.

a glattokronológia adott esetben egyértelműen jelzi. és az uralkodó maga is.: 51-62. mert azt az elgondolást a sejti átörökítők jelzőinek eloszlása tagadja. a Szent Korona tagja. hogy a Kárpát-medencébe magába is betelepítettek volna szláv törzseket.: 226-227. ami másutt az egész történelem során ismeretlen. Csakis a Werbőczi-féle törvények274 idején jelenik meg a jogrendben az ember birtoklása. Kézai krónikája Salamon idejéig ‘királyi’ koronát említ. p. majd avar fennhatóság alatt. Ugyanakkor minden alattvaló. akinek alattvalója mindenki. A Könyves Kálmán idejéből már ismert Szentkorona-eszme szerint azonban az országnak az uralkodó nem birtokosa.275 A magyar társadalom ettől kezdve rendszeresen robbant. Alapszavaik 75%-a azonos tőre vonatkoztatható. sem nem a kis-ázsiai sumér népek utódai. Werbőczi (1514). majd a Habsburgok idején sikerült a magyarságot megfosztani faluközösségeitől és belekényszeríteni a hűbéri rendbe. hogy a Magyar Királyságban a legfőbb hűbérúr egy szakrális tárgy. a földet és vele egyetemben az azon élő embereket is ember birtokolta. Bulgária). a király és a nemesi társadalom szerződése. Az ‘őslakók’ műveltségéről ellenben árulkodnak a későbbi jelenségek. Ez a ‘dicsőség’ Mária Terézia és fia. 275 Lánczy (1878). Baráthosi Balogh (1931). két Morávia a történelmi leírásokban.: 357. hogy másfél évezreddel ezelőtt a szlávok nyelve még egyetlen nyelv volt. 140. A leírások nem szólnak arról. A választott fővezér családja a vérszerződés alapján a nép örökös vezére. V–VII. 274 Zétényi (1997). pl. és azonnal Európa kulturális húzóereje lett. Ez a Magyar Királyságban nincs így. 272 Képes Krónika 124. megmaradt. Mellérendelő szemléletet tükröz ez a felfogás. 273 Dümmerth (1977). 622-es háborújában jelentek meg. a szétválás csak ezt követően következett be. a magyar honfoglalás sikerre vezetett. lett rebellis.270 de ekkor még egyedi néven nevezik őket. Így ember nem birtokol embert. Hatalmi tényezőként egyáltalán nem számítottak ebben az időben. pp. hogy a szlávok az Kr. József ‘érdeme’.: 83-89. akik nyelvéről maga a szó. p. műveltségük a hun ‘uralom’ alatt nem változott meg.272 majd Gézától kezdve beszél ‘ország koronáról’.: 122.273 s az a lényege. II. A szó eredeti latin jelentése: fogoly. Endre idején született meg az Aranybulla. Baráthosi Balogh (1977). hun. Szláv törzsek először hatalmi tényezőként az avarok Bizánccal szembeni. pp. majd apostoli királya lesz. p. sem nem lehettek a közép-ázsiai turk népek ‘magyarul beszélő’ utódai. Ezzel szemben a Magyar Királyság körül mindenütt a tripartitum uralkodott. amint majd 1956-ban is 269 270 Götz (1994). A Kárpát-medencét feltöltő népesség kérdésében ismert. században még nagyjából egységes tömbben. majd fokozatos nyugatra nyomultukban a Dráva déli területein találkozunk velük. 75 .uralkodó. A világtörténelem eddigi legnagyobb hadi vállalkozása. és alig 70 évvel a hűbéri rend véglegesítése után. pp. nem vonják őket egyetlen nyelvcsalád alá. A háromrészes terület a honfoglalást követően hatalmi szerkezetét tekintve egységessé vált. bár föltehetően már akkor is nyelvjárásokra szakadozottan. Később is csak az Alduna mentén. Anonymus sclavi népét ezért nem szabad szlávnyelvűként értelmezni.: 31-62. hanem a Szent Korona jelképes lénye egyesíti magában a területén élő uralkodó és nem uralkodó embereket. A Szent Korona Tana I. a kifejezés semmit sem mond. Az avarok hatalommegosztó politikája és Bizánc védekező taktikája során kerültek azután a szláv törzsek az Alduna mellé (mai Szerbia. majd pedig száz éven belül létrejön itt Európa legkorszerűbben felépített állama. pp. a Kárpátoktól északra éltek. II. pp. A Kárpát-medence lakói ezért nem jöhettek sem távolról. Nyelvük. a Kárpát-medence Árpádék idején élt lakóit kell bennük meglátnunk.: 311-315.271 Így értelmezve.: 136. 271 Dominu (1883). u. hatalom alá rendelt. még a király is.269 Ennek köszönhetően jelent meg pl. 1848-ban azonnal el is törli ezt a rendszert. Kálmán idején már megjelent.

mozzanatainak részletesebb vizsgálatával. inkább az életét adja fel. eredményeiben jelölhetők meg a további magyar őstörténeti előzmények. mégha az egyetemes őstörténet nem is fordított rájuk eddig – ebből a szempontból – kellő figyelmet. valamint a honfoglalók őstörténete. győztes összetevő elemek felkutatása és megnevezése. Továbbá a kultúrák egymásra következésében. történetére szűkíthető legyen a magyar őstörténetet. Ha pedig elfogadtuk. hogy megszűnik az egyes előzmény népek azonosítási lehetősége. mint minden őstörténetnek az a jellegzetessége. 76 . S a jelenkor embertani képében a cromagnon B típus a pamírival keveredve bár. Ha az eddig elmondottakat elfogadjuk. gazdagításával. s ekkor a különböző kultúrák. Lásd Cser i. Ezt a helyre nem álló sejti férfi tulajdonság-örökítőnk276 vizsgálati eredményei megerősítik: a medence lakói tulajdonság-örökítő állománya 82%-ban ősi. Ezért a magyar őstörténet eredményes kutatása csupán az egyetemes emberi őstörténet vonatkozó területeinek és részeinek megfelelő felhasználásával történhet meg. elértek vagy elszenvedtek. hogy az összetevő elemek egyikének előzményeire. F. Ugyanakkor a Subalyuk (Szeleta) műveltség embertani jegyei is végig követhetők. a történeti kor előtt az egyetemes őstörténeti időrendi keretben azonosítható a magyar őstörténeti időrend. A magyar honfoglalás által megteremtett magyar hon és megszületett magyarság őstörténetének. Az Árpád nagyfejedelem vezette magyar honfoglalás közvetlen és közvetett. Ezek a visszavezetések azonban hamar addig jutnak. akkor a vizsgálatban az összes összetevő szereplőt visszavezethetjük a kezdetekig. első előfordulásának megállapítása szolgálhat. A Szeleta műveltség kulturális elemei mindvégig jelen vannak. Ezzel visszautalva Hérodotosznak a szkítákra vonatkozó leírására: rabszolgaságban nem tartható. Egyedül ezzel a módszerrel látszik ugyanis megfelelően megközelíthetőnek és megragadhatónak a megszerzett hon és lakói. régészeti műveltségek életútja és kölcsönhatása folyamataiban. azzal kizártuk. hogy az összes összetevő előzményei és története mentén írjuk meg a magyar őstörténetet. egymásra hatásából rakja össze a Kárpát–medence legkorábbi történetét. mert a magyar honfoglalás óta megszakítatlan és folytonos a magyar nemzeti és állami lét az érintett területen és népesség körében.az orosz gyarmati rendet. illetve egymásra települő különböző régészeti kultúrák életrajzából.m. de folyamatosan fejlődnek tovább. műve 6. Így a benne résztvevők és részesek oldaláról a magyar honfoglalást megelőző minden összefüggő történeti mozzanat igen fontos. Ekkor tehát. európai. A neandervölgyi embertípus itt ötvöződik a kaukázusival és az így kialakult cromagnon B embertípus még az Árpád kori sírokban is komoly mértékben jelen van. de továbbra is komoly tényező. amelyeket az egyes korábbi szereplők elkövettek. közeli és távoli előzményeit – számtalan nyilvánvaló tény miatt – a történelmi kutatásnak a honfoglalásban szereplő minden résztvevő szempontjából kell feldolgozni. azokról az eseményekről és történésekről szól. azokról a folyamatokról és törekvésekről. hogy nem kifejezetten és egyedül erről – az ekkortól fennálló – hazáról és erről a hungaricus népről szól. Az így 276 277 Azaz Y kromoszómánk. Hanem az őt összetevő előzményekről. Az egyes kultúrák egymást váltva. mert a magyarsághoz vezető őstörténetet alkotja.277 Az azonosítás összehasonlító módszereként elsősorban – a kulturális és népességbeli folyamatosság alapján – későbbről adatolt jellegzetességek korai nyomainak rögzítése. fejezetében az egymást követő. a régészeti műveltségek egymásra rétegződésében a túlélő. Azért kell őstörténetről beszélnünk. Kárpát-medencei magyar néptörténeti egység és folytonosság A Kárpát-medence a kora kőkortól kezdve folyamatosan lakott. érthetően esetenként az egyetemes őstörténeti ismeretek kiegészítésével. eredményekről és kudarcokról. bővebb adatolásával.

Így a finnugorizmus feltételezte újkőkorszaki uráli nyelvi őshazát el kell vetni. Budapest 1977. szkíták. sőt az a térség ekkor még lakatlan volt." Az Első (Szegedi) Iskola Előadásai és Iratai. Erre sem a finnugor. sem a közép-ázsiai származástani elképzelés nem nyújt lehetőséget. ahol azt is elmondja. s főként elemezve a hatalmi szerkezet elrendeződését. hogy a magyar nyelvnek kellett lenni egy hosszú. hiszen ott a régészeti adatok nem mutatnak a szükséges hosszú időre vonatkozó megfelelő szintű körülményeket. és középtávon magába olvasztani. oldalával. elégtelenségére és önkényességére. Akadémiai Kiadó. aki Lipták. bolgár türkök és ogurok utódai.: 87-115. Ezzel az újszerű megközelítéssel ugyanakkor egyértelműen fény derült a korábbi őstörténeti kezdeményezések több ellentmondására. 279 Lásd erre kiváló példaként a szláv. felhasználni. A nyelvi vizsgálat278 szerint a magyar nyelv lényeges jellemző jegyei arra utalnak. hogy "a sumér nyelvnek. Az 1930-as évek magyar műveltsége. valamint e jellegük okaira. pp. Ugyanakkor az újkőkor előtti Kárpát–medencei őslakosság. A szétszórt népesség évszázados vándorlása nem nyelvfejlesztő. tényezők rendszerét. letelepedett. amikor mind a nyelvtani rendszere. hunok. azonosítva egyes beköltözőket már korábban betelepültekkel. megkülönböztetve a helyben talált és az először beérkező elemeket. Felsőőr/Oberwart. Cser (2004) Ferenc: Gyökerek. hanem a nyelvet izoláló. A magyar műveltség gyökerei. avarok. embertani és egyéb külső jegyek. 280 Vesd össze Cser Ferenc idézett műve 117. Lipták Pál: "A magyar Őstörténet kérdései az antropológiai kutatások alapján. könnyebben magyarázhatókká válnak számunkra a finnugorizmusnak és más származtatásoknak a magyar jellemzőkkel való kibékíthetetlen ellentmondásai. és az új néprészt nyelvileg. valamint kimagasló szóképzési. Ugyancsak kizárandó a sumér embertani származás is. amely embertani formáinknál az obi–ugor összetételt kizárja." Magyar Őstörténeti Tanulmányok.280 Ha a magyar nyelv uráli finnugor korszakát elvetettük. dákok. a germán ill. a maga korában kétségtelenül a legmagasabb szinten művelt és sűrűn települt tömegben élő kultúrának.meghatározott kulturális és nyelvi egység ugyanis ekkortól képessé válik felszívni a beköltöző menekült vagy hódító kultúrát. a türk nyelvek felbomlását. Magyar Őstörténeti Találkozó és IX. 94–114. képzőire és ragjaira. de hiányoznak az erre utaló tulajdonság-átörökítő adatok is. ugyanő: "A magyar nép 77 278 . Árpád magyarjai. Vö. Ilyen például az etnikai összetétel. Kiszely és főleg Henkey kutatásaira hivatkozik. A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület kiadványa. hogy olyan kompaktságra jusson.m. A magyar nyelvi egység és folytonosság A kutatók figyelmesek lettek a honfoglalást elszenvedők és a honfoglalók szervezeti és népi tagoltságára. majd hosszú távon kulturálisan is magához idomítani. igeképzési és mondatfűzési képességére. zárt letelepedett időszakának. a műveltségi. hogy hosszú idejű. bőséges hangkészletére. A magyar nyelv tulajdonságai és állapota például arra enged következtetni. azaz behozott előnyös műveltségi elemeit alkalmazni. Budapest 1996. azt nyelvjárásokra bontó hatású. Henkey Gyula: "Az embertan és a magyar őstörténet. S meghatározó közép–ázsiai elemként vannak jelen a sztyeppéről sorozatosan a Kárpát-medencébe beköltözött kimmerek. Budapest–Zürich. sűrűn lakott. mint helyi cromagnon összetevő népi elem folytonossága – meglehetősen nagy arányú jelenléttel – megvan. mint amire a magyar a 'honfoglalás' idejére eljutott. A XV. mert a sumérok főként mediterrán és armenoid elemei az urálival együtt hiányoznak mind a honfoglalás kori.281 Vö. A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület Kiadványa. XVII. mind a jelenlegi magyarságból. zárt. 2000. közösségi. Zürich 1993. esetleg már városiasodó életformában élők között tett szert meglehetősen logikus fölépítettségére. két és fél évezred nem volt elegendő ahhoz.279 Az e fejlődéshez szükséges körülmények több ezer éves időszakra csupán a Kárpát–medencében és közvetlen környékén állottak fenn. Töprengés a magyar nyelv és nép Kárpát-medencei származásáról. szarmaták. Magyar Történelmi Iskola előadásai és iratai. mind a nyelvi logikája kialakult és rögződött. 86. Kiszely István: A magyarság őstörténete." 281 Cser i. (Mit adott a magyarság a világnak?) Püski Kiadó. jazigok.

a harcos. Ez a nyelv és ez a nép az ú.287 A lovasműveltség lényege a mozgó életforma. törzsi fölépítésű. honfoglalás óta bizonyítottan a Kárpát-medencén belül él. A harc. Mindkét elgondolás végső soron nyelvi alapokra épül. mert a rokonnyelvek közelsége. hogy a magyarnak megnevezett műveltség elsősorban annak az embercsoportnak a műveltsége. Götz (1991). a füves síkság. de a rokonnak föltételezett nyelvek távolságát ez a vizsgálat azért kellőképpen jelzi. nagyrészt ragadozók jelennek meg. 287 Padányi Viktor elemezte az ilyen műveltségeket és írta le a legfőbb jellemzőit.) A magyar és a rokonainak tekintett nyelvek glattokronológia vizsgálata arra utal. Osetzky (1977). Nagy (1987). hogy csak egy gyökerű. 286 Cser (2000). ugyanő: A magyarság keleti elemeinek embertani képe I. fogjanak össze egy egységes magyarság-kép és erre alapozott őstörténet kialakítása érdekében. A finnugor elmélet282 hívei az északi népek. pp.286 XVII. László Gyula korábban már javasolta. sz. 38–44. A jelképeik.284 hogy a különböző társtudományok képviselői – félretéve előítéleteiket –. (Utóbbiak egyezését. A magyar műveltségi egység és folytonosság A magyarság származástani elméletei közösek abban. amit ma magyarnak nevezünk. 284 László (1996a). nagyállattenyésztők nem léteznek katonai erő nélkül. amely föltételezi a nyelvi családfák létét. a heroikus történetek a legfőbb jellemzőik közé tartoznak. Amikor a magyar népről és a magyar nyelvről beszélünk. Fontos a különbségtevés az alapszavak és a műveltséget tükröző szavak körében tapasztalható egyezések és nem egyezések között. Diószegi (1978). sem azt. 22–34.: és a szó-összehasonlító táblázat a Függelékben. eltérését eredetvizsgálathoz nem is szabad felhasználni. A lovas. A magyar nyelvű műveltség ennek a népnek a műveltsége." Turán XXVIII (Új I) 2. amit ma magyarnak tekintünk. Társadalmuk hierarchikus. Zsirai (1935). Padányi (1989). n. (Új II) 1. merthogy a Kárpátmedence népességtani képe szinte semmi rokonságot nem mutat a ma finnugornak nevezettek népességtani képével. hogy e nép és e műveltség egynemű. mégis szervezett életformát jelent. hogy ezek a nyelvek a jelen előtt 6-15 évezrede már nem élhettek együtt a magyarral. 282 Budencz (1871). De mindenképp jelenti. Ez azonban mind a mai napig elmaradt. a közép-ázsiai eredet283 hívei pedig a türk népek nyelvéből és műveltségéből vezetik le a magyart. mert ha mást nem is. A mozgás nem nomadizálás. A közép-ázsiai eredet még összhangba hozható ugyan a mai magyar népességtani képpel. Glatz (1996). mégis érdemes ezt a vizsgálatot a magyar nyelvre is elvégezni. ugyanakkor a letelepedettekéhez képest lazább. nagyállattenyésztő műveltségként fogják fel. Ha a családfák létét nem is fogadjuk el. azon mindig azt a nyelvet és azt a népet érjük. 78 . Ábrázoló művészetükben is harcoló állatok. vagy távolsága az alapszavak eltéréseivel fejezhető ki. A magyar műveltség népességtani vizsgálata a finnugor eredetet kétségessé teszi. 285 Swadesh (1952) és Lees (1953). hogy a honfoglalás kori magyar műveltséget lovas.: 11-32. azonban nyelvtani és műveltségi elemzés ugyancsak számos ellentmondást hagy megoldatlanul. Ami nem föltétlenül jelenti azt. embertani képe. Turán XXIX. Eurázsia több ezer kilométeres kiterjedésű sztyeppéin egy évezreddel ezelőtt is legfeljebb csak 3-6 fő/km2 népsűrűséget alkottak. Sz. és az azokon való elágazások távolságát hivatott mérni. 283 Példának okául: Kiszely (1996). a hitviláguk és az ábrázoló művészetük is ezt tükrözi. változó szövetségekre épülve. Padányi (1989). Életterük a sztyeppe. Tiszántúl). Birodalmaik. míg a műveltség szavai sokkal inkább műveltségi hatások forrását és azok föltételezhető idejét jelzik. pp. őslakosságként pedig – mint fentebb bizonyítottuk – időtlen idők óta.A magyar nyelv és nép eredetéről több elgondolás is ismert. hatalmas kiterjedésűek is lehetnek. Az eurázsiai sztyeppe legnyugatibb pereme a Kárpát medence alföldi része (Duna–Tisza-köze. A nyelvi vizsgálatban a glattokronológia285 olyan vizsgálati mód.

Árpád honfoglalói (törzsei.: 25-38.és van túlvilág. László [1990]. vagy füvek hatása alatt réveteg állapotba. nem pedig a letelepedett nép mondái.: 161. valóban lovas nagyállattenyésztők voltak. Az ő teremtéslegendáikkal harmonizálnak a japán eredet. László (1976). nincs mennyország. Ők kétségen kívül. Ehhez elegendő felütnünk bármelyik könyvet. hogy nem. itt még megtalálhatók voltak. visszavezetve a múltat egészen a biblikus időkre és alakokra. tanító. ismertek az isteneik. hanem szabír (türk) volt. László [1976a]. Kétségtelen tény azonban. A táltost sokan ugyan sámánként kívánják tisztelni. akkor azok inkább a bika kultuszt. Diószegi (1978). és nem a lóét képviselték. (László [1967]. duális és alárendelő szemléletmódról tanúskodnak. (Lásd Cser [2000].293 A népmesékből magas szinten fejlett lélekhit bontakozik ki.: 50-54. és a kereszténységgel csak az egyházi formát és a hierarchiát örökölte — ahogy ezt a szókészlet valójában tükrözi. n.) Diószegi [1973] pedig mindenféleképpen errefelé akarja terelni a gondolkozást. osztják) ellenben rendelkeznek teremtéslegendával. sőt annak is korai. (Nagy [1987]. nagyállattenyésztő népei közül eredeztetik a magyarságot mind a finnugor. növénytermelő műveltség elemei és a mellérendelő szemléleti mód a jellemző. Ezek a területek még beletartoztak a lovas nagyállattenyésztők életterébe. A korábbi hitélet azonban nagymértékben harmonizálhatott a kereszténységgel.a medencén belül sztyeppei jellegű még a Maros völgye. és ezek közül hányan beszélhettek magyarul. 291 A rokonnak vélt műveltségek (vogul. annak nem lehetett szöges ellentéte.288 A magyar népi művészetre ugyanis nem a harcos. orvos volt. A finnugorizmus által rokonnak tartott népek hitvilágában például megvannak. altáji rétege). finnugor.290 Nincs valóban magyar teremtéslegenda sem. Továbbá a Lásd például Viski (1928). Csak az a kérdés. Hasonló jelenségről tanúskodnak a népmesék is.és teremtéslegendák.291 A hitvilágot kifejező szavak eredete is zömmel magyar292 (ú. ú. hogy a honfoglaló katonai vezérek azonosak-e a magyarokkal? A magyar népi műveltség vizsgálata azt mutatja. hogy Árpád honfoglalóinak mekkora volt a létszáma. vagy csak törzse) valóban erről a vidékről érkezett a Kárpát-medencébe. a természet és a termékenység tiszteletével. nincs pokol. amely a magyar népi művészettel foglalkozik. középhegységi területekre a lovas. Onnan valóban a lovas nagyállattenyésztőkre jellemző heroikus származásról értesülünk. Dömötör (1981). pp. madarak jellemzőek. a négylábú állatok közül pedig legfeljebb a szarvas. A krónikák a vezértörzs krónikái.: 176. A sztyeppe lovas. növénytermelő műveltséget sejttet. pp. de a táltos nem révült el. és ez a hitvilág jól leírható a lélekhittel. A dombos. letelepedett.: 208-210. hanem alapvetően a békés. 289 288 79 . nem esett kábító gombák. Ipolyi [1853]. hogy a vezértörzs nem volt finnugor. Ragadozó állatot és madarat csak elvétve találunk a sírokban. Domanovszky (1981). hogy eleink letelepedett életmódot folytattak. nálunk viszont a hitvilágból hiányoznak az eredetmondák és az azokhoz kapcsolódó istenek. ábrázoló művészetükben a növényi elemek. 290 Lásd: Ipolyi (1853). de van innen. heroikus állatábrázolások és az alárendelő szemléleti mód. 292 Idegen (latin. vagy Lükő (1942). Diószegi (1973) ill. n. honfoglaló nemesség. és azok tehát az uralkodó.289 A lovas temetkezés elsősorban és szinte kizárólag a honfoglalókat jellemezte. pp. p. A magyar hitvilágból egyszerűen hiányoznak a néven nevezett istenek. Állatok a sírokban. mind a közép-ázsiai származtatás hívei. és csakis a sztyeppei területeken lehet megtalálni. A finnugorizmussal más magyar kulturális hagyományok sem férnek össze. alapja. Az ország nagy részén annak nincs gyökere. (Kazár [1996]). ott tartósan nem folytatták élettevékenységüket.) 293 A sámán hitet csak nyomokban. A krónikák teremtéslegendái biblikus ihletettségről. A táltos népi bölcs. képgyűjteményt. ha voltak. A honfoglalás kori sírok is már arról árulkodnak. görög) szavak inkább csak a vallási szervezetet írják le és nem a hitélet fogalmait. A honfoglalás idején tehát a magyarságnak jól kifejlett hitélete volt. nagyállattenyésztők csak átmenetileg mentek.) Szláv eredetű szó mindössze három akad a százas nagyságú szókészletben. Arról már megoszlik a vélemény. Kálmány [1917]. ami megint csak egy hosszú ideje letelepedett. p.

832–837. Vö. hogy jó vagy rossz sorsuk okos vagy téves döntéseiktől függ. fölkent. 296 Lásd Cser i. egyenrangú viszonyban áll egymással. mert ez nem hatalom. a kelyhes virágok. 49. A nyolcezer éves csépai leleten a szarvas ábrázolását is megtaláljuk." Lükő Gábor: A magyar lélek formái. Az ázsiai nomád népek mind így származtatták legkiválóbb uralkodóikat közvetlenül a törzs totem állatától – alapító ősének lelkétől.m.295 A szarvason kívül a magyar népi képzőművészet négylábú állatot. 57–58. a segítségnyújtást. és mindenképpen kései eredetűnek fogható fel.296 sem az altáji vidékről behozni. ha álmában is. Magor embereinek. A szarvas. 230. A lélek és az ember viszonya mellérendelt. Álmos vezér anyját. Mind a három csodaszarvas legendában a honfoglaló magyarokról kialakított képnek megfelelően egy harcos–lovas kultúra képviselői jelennek meg. Itt honfoglalás alatt Hunor ill. mondjuk a suméroktól eredeztetni.297 Ugyancsak nem jellemzők a magyarokra az obi-ugorok úgynevezett tamgái. elkülönült és ősi a magyar lélekfelfogás. Budapest 1990. ragadozó madarat nagyon ritkán ábrázol. a Tárih-i Üngürüsz három 'honfoglalást' említ.m. nem uralmi jellegű.298 Sajátos.: "A honfoglalás korában még a turulmadár ejtette teherbe Emesét. Ugyaninnen ugyanebből a korból a nyolcezer éves tatárlaki táblán életfa ábrázolás található. Gondolat Könyvkiadó. A mesék királyai emberek. Grandpierre K Endre: Aranykincsek hulltak a Hargitára. utódainak a Pannóniába való érkezését kell érteni. hogy a honfoglalás kori nagycsaládi címerként értelmezhető tarsolylemezek palmettásak. 127. amelyek az ‘ugor’ családok származását jelképezték. Az anyagot a lélek ereje mozgatja. de nincs égi eredetű jogosítványuk. hogy az isteni 'hatalmat' a földre levezessék. amikor az eleve rokonnak tartott népektől kölcsönöztek totemisztikus eredetmondákat egyes kutatók a magyarság számára. 84–85. Nincs mágikus erejű fegyver. hiszen hatezer éves ábrázolása került elő a Cucuteny kultúra területén. Mindkét monda alapja egy-egy szarvasvadász legenda. Püski Kiadó. négylábú vagy madár ragadozók csak a honfoglalók nemesi utódainak címereiben fordulnak elő. ami mégsem egy személyiség. Nincs égi hatalom jelképe. hanem valami egészen más. Tudták." Cser i. Helyes tetteik hasznos. a nemeset és a jót hasznosnak is tartották. Mindez ismét azt mutatja. a házastársakat is jellemző mellérendelő szemlélet nem igényli az alárendelő teremtéslegendát. ahol a szarvas égi jelként. 492–517. 295 "Kézai Krónikája kettő. A hős gyakran beemelődik a királyi hatalomba és ennek alapja megint csak az esze és az embersége. Nincs Istennek való alárendeltség. 78. Budapest 1994. Götz László: Keleten kél a nap. és annak üldözése mitikus hívójelként fogható fel: Pannónia várja a visszatérést. ugyanő: Vértesszőlőstől Pusztaszerig. és minden bizonnyal nem magát a tulipánt. mert a természet örök "Nincs a magyar népi emlékezetben totemisztikus eredetmonda. Fontos még. Vö. Nincs szükség arra.m. A két világ ugyanazon a létsíkon. László Gyula: Hunor és Magyar nyomában. hanem általában kelyhes virágot jelent. A magyar hitvilágban a szépet. A lélekszimbólumok a magyar felfogásban nem válnak személlyé. A Kézai Krónikában és a Tárih–i Üngürüszben található ismertetése – a magyar népet ószövetségi szereplőktől származtatva és a hunokkal rokonítva – végső soron a Biblia babiloni mondakörén alapul. A magyar népmesékben a jót a jó példák és a jó emberek segítik. mint a mese hőse. Gondolat Könyvkiadó.m. A tulipán sem idegen a mi tájunkon. 80 294 . Kiszely i. hogy a magyar kultúra nem igazán rokona az eddig rokonának tartottaknak. Ez a lélekhez kötődő. Ennek szimbólumai várhatóan állatképekben mutatkoznak aztán a népi művészeti ábrázolásban. Népszava Könyvkiadó. közvetlenül és tegezve szólítja meg az istenét. a sztyeppei lovas kultúrájuknak megfelelően. Az egyszerű ember. 298 Vö. a megújuló természet jelképe – szarva az életfát jelképezi – azonban 15000 éve jelen van Európában. Budapest 1967. vagy a helytelenek káros következményei természetszerűen bekövetkeznek. Nincs istenektől való származtatás. és ezen keresztül a női termékenységet. A hegy." Cser i. talán nemesebbek. mint a termékenység.magyar kultúrában az élő lélek állati jelképeit nem lehet totemként értelmezni. Cser ugyanitt leleplezi azokat a kísérleteket. A halott lelke a túlvilágon újjászületik s – újra meg újra – visszatér az élők itteni világába.294 Ám a népességben csupán elenyésző kisebbséget jelentő államalapító vezető elit két ismert származáslegendája sem magyar. 56. és nem kapnak nevet. a teremtmények függőségét. Budapest 1974. a kettős madár és a hal jelképei ugyanígy vannak jelen a Kárpát-medence és vonzáskörzete kultúráiban. és teszi élővé. s nem is ábrázolják őket emberi formában. ha erre sor kerül. nincs igazi értelemben vett. mert a Kárpát-medencében az utolsó jégkorszak előtt szarvasvadász nép élt. így nem kell azt a Kárpátmedenceiek részére. isteni eredetű király sem. Budapest 1942. 297 Vö.

10. a pentaton ősi ír zene kivételével. Vikár László: "A magyar népzene volgai török és finnugor kapcsolatai. ami tükröződik a népzenében és néptáncban is. Lükő i. hogy a táncos a hangsúlyos szótagra emeli fel a lábár. Ennek hatása közismert. Gáboriné Csánk Vera: Az ősember Magyarországon. s a jó és rossz lelkeknek külön helye van az égben.302 Lásd Cser i. Budapest 1995. népköltészeti kifejezéseinek egyetemes jelentését vallásos jelleg hatja át. őstörténeti vonatkozások tükrében. A magyar népzene jellegzetes ereszkedő dallamíve az ír és ausztrál bennszülött zenében megvan. Mindezt a legkorábbi európai kultúrák régészeti leletei támasztják alá. és a hangsúlytalanra dobbant. A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület kiadványa. Az ellenpontozást az adja. A közép–ázsiai. A magyar nyelvet az első szótag hangsúlya és a másodlagos hangsúlyozás kétüteműen ritmusossá teszi. eredete.299 A népzenei hagyományok sem támasztják alá a magyar nép és kultúra Kárpát–medencétől távoli eredeztetését. A dunántúli hosszú síp jellegzetes semleges terce idegen a szomszédainktól. 1996. ugyanő: "A felgyői avar síp zenei és történeti háttere. Kilmer—Darfkorn— Crockers—Rown: "Hang a csendből.. A magyar népzene pentaton. Lükő i. 59–60. A tonalitással rendelkező többi finnugor népnél a zene heptaton. 300 Istállóskői barlangban megtalált. Gondolat Könyvkiadó. míg az ‘ugor’ népzene általában nem éri el a tonalitást. akkor nem uráli egységről kell beszélni.m. Magyar Adorján Baráti Kör kiadása.m.m." Nemzeti Történelmünk. Így ha a mai finnugor népeknél Kárpát-medence-típusú furulya található. (Új II) 1999/5. A termékenység nőket formázó jelképei az őskőkor felső időszakától megjelennek." A Harmadik (Tapolcai) Magyar Történelmi Iskola Előadásai és Iratai.. A sumér zene pentaton és nem ereszkedő dallamívű. E kő vagy égetett agyag szobrocskák a Kárpát-medencében is megjelentek a modern emberrel együtt. Kaposvár 1996.. Csajághy György: "A magyar népzene keleti párhuzama. a lélekszimbólumokat megszemélyesítették és megnevezték.. Ezt a vándorlást a rénszarvashoz szorosan kötődő életmódú népeknek követniük kellett. A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület kiadványa.m. 302 Lásd Cser i. ami éppen tízezer éve a jégkorszak végét jelentette. Az eddig rokonnak tartott népeknél is alárendelt a túlvilág. A nordikus. fenyeget és büntet. 70–74. (Új II) 1999/2. ugyanő: "A felgyői avar síp 81 299 ." Turán XXIX. Kizárólag magyar jelenség népdalainkban a hosszú utolsó hanggal a ritmus és az idő megszűnése. Magyar Adorján: Az ősműveltség. III.. és igen gazdag zenei kifejezést tesz lehetővé. melynek elterjedési területe az újkőkorban Norvégia északi részéig terjedt. aszerint ítél. Népművészeti. ahonnét nincs visszatérés. a mamut kihalt. Ez az északra vándorolt népesség alkotta – minden bizonnyal – azt az uráli–szibériai etnokulturális közösséget." Magyar Őstörténeti Tanulmányok i.m. Lükő i. aki a jót és a rosszat meghatározván. E több tízezer éve létező nyelvdugós sípot300 azonban a finnugor és altáji népek a régi szamojéd alaprétegből. Csajághy György: "A magyar népzene keleti párhuzama. Ebben a magyar tánc rokon a baszkkal és az írrel. akárcsak Európa teljes népzenéje. ezért a zene és a tánc ritmusa keményen ellenpontozott. illetve a föld alatt. 70–74." A Harmadik (Tapolcai) Magyar Történelmi Iskola Előadásai és Iratai.m.301 A zene összecseng a magyar dalok szövegeivel. Budapest 1980.m. a rénszarvas pedig északra húzódott. 301 Kozák így ír a felbomlás okáról: "Erre jó alkalmat szolgáltathatott az a klímaváltozás. 6. igazságosak és megmásíthatatlanok.m. ami valamikor. párt alkot. E kultikus tárgyak elsősorban a termékenység vallásos tiszteletét mutatják." Magyar Őstörténeti Tanulmányok i..törvényéből jövő isteni rendelkezések tökéletesek.. eredete. aurignici korból származó síp pentatonra hangolt nyelvsíp volt.m. A magyar pentaton hangskála teljes és zárt rendszer. A magyarok mellérendelő szemléletének megfelelően a magyar táncban a férfi és a nő egyenrangú. Emez igen ésszerű gondolkodásmód ugyanakkor gazdag és mély szellemiséggel járt együtt. őstörténeti vonatkozások tükrében." Kozák József: "Az istállóskői csontsíp és egy magyar furulyatípus. valami miatt felbomlott. Vikár László: "A magyar népzene volgai török és finnugor kapcsolatai." Turán XXIX. Budapest–Zürich 1994. ahol nincs újjászületés. A teremtmények a teremtő személyétől függenek. Az indoeurópai és az ugor teremtéslegendákban az alárendelő szemlélet az uralkodó. Vö. Vö. Budapest– Zürich 1994. Gáboriné i. azaz hatezer éve ismerik. Lásd Cser i. illetve török népek zenéje erősen pentaton és ilyen a japán népzene is. míg Európa többi népe zenéjét nem jellemzi. Tanulmánykötet a honfoglalásunk 1100. hanem Kárpát-medencei egységről. sz. indoeurópai népeknél viszont a túlvilág alárendelt szerepű. de a velünk együtt élő nemzetiségektől is. Vö. sz. Évfordulója tiszteletére.

a kelta. 12. A tulipán formáját tekintve a Kárpát-medence és közvetlen környezete legősibb műveltségeinél is már megtalálható. Az indás. bárói kastélyok kéményes fűtés és ablak nélküli fatornyok. században ismerte meg. a nordikus és a finnugor–altáji alárendelő kaszt-szemlélet uralkodik. A lélek szimbólumait ábrázolta a népi művészet mind a vizek. inkább elbujdosott idegen országra. Kilmer—Darfkorn—Crockers—Rown: "Hang a csendből. a függetlenségéért mindig feltette egész életét és jövendőjét. 77–78. Pénteken. ágyneműt. 78–79. Vö. mint szabadságától megfosztott rabszolga. Magyarországon azonban a tripartitumot.309 A magyar népi hitvilágot elsősorban a lélek érdekli. 82 . A fürdést az egyház is erkölcstelennek bélyegezte. Budapest 1996. a lakás és tisztálkodás kérdésében a X. borotválkoztak. A tejköpülő szitájával zuhanyoztak. Püski Kiadó. tulipános minták sokkal inkább a termékenység jelképei. 6. mind a madarak képében. akit büntetlenül megverhetett. Sydney Painter: History of the Middle Age." Turán XXIX.m. p. A földbirtokosok a kereszténységben meghirdetett monogámia ellenére gyakorolták az első éjszaka jogát. Kocsi István: A Szent korona tana.A fontos kulturális elem.304 Sajátos magyar népi hagyomány az elvakult szabadságszeretet.303 Ott a lakások akkor még néhány négyzetméteres földbevájt kunyhók. és Visky (1921) p. és ágyasukká tették a jobbágyok asszonyait. 308 Gimbutas (1982). Tanulmánykötet a honfoglalásunk 1100. Az őket ért sérelmet bármi áron megtorolták. a jogaiért. pp. és egymást egyenértékűnek tartották. szellőztetett körsátrakkal rendelkezett. Cser i. Nyugat-Európa a mosott ágyneműt. A képi ábrázoló művészetben a magyarok a közeli és távoli világot különböztetik meg azzal. 303 Vö. Alsónemű. megölhetett. sokszor kígyó formában ábrázolva. és gyakran ábrázolt jelkép. századi Nyugat-Európáról lesújtó beszámolók vannak. szaunáik.: 587.m. Évfordulója tiszteletére. jelene. p. Ugyancsak itt megtalálható az élet fája is. a katonai–nemesi és papi osztály jobbágyokat rabszolgaként való birtoklását nem tudták bevezetni egészen a török kiűzése utáni időkig. zenei és történeti háttere. Kiadás.: 187 és Gimbutas (1991). A letelepedett magyarok és a lovasok egyaránt hetente váltották és mosták az alsóruhát.m. 307 Kiszely (1996). alsóruhát csak a XIII.: 47.306 A társadalmi egyenértékűséget mutatja a kiemelkedő elsőszülött jog hiánya. A lovagi. Múltja. 304 Lásd Cser i." Nemzeti Történelmünk. egészséges. s rendszeresen mosakodtak. semmint az altáji eredetű virág képei307. Jav. hogy a kép aljára. kútnál mosásával kapcsolatos díszített népi eszközök és életképek közismertek. A sztyeppe lovas műveltsége nagy száraz. hogy nem mosakodtak.305 A Szent Korona-tan és -tagság szintén az egyenrangúság mellérendelő tudatát erősítette. s külön vakarókat használtak a viszketés ellen. A nyugat-európai földbirtokos tulajdona volt a jobbágy. a tetveket a főurak parókával fedték el. A lélek az ember életében az emberen belül van. Mert addig a magyarok faluközösségekben közösen birtokolták a földet. Ezzel szemben a hindu. a tisztaság igénye nem feltétlenül a lovas műveltséggel került a magyarokhoz. de a saját hazában nem szolgált idegen uraknak.: 171 és Domanovszky (1981). Kaposvár 1996. Akkor is azonban igen nagy volt az ellenállás vele szemben. p. A ruhaneműnek folyóban. Knight and Peasants. (Új II) 1999/5. A magyarok a lovas kultúrák embereihez hasonlóan fésülködtek. Ha alul maradt a küzdelemben. mint általánosan. mint bika szarva közötti termékenységi jelkép308. New York 1964. 1996. Az ember a lélekkel mellérendelő viszonyban van. és kivándorlással való kitérés előle. A két világ között gyakran ott kanyarog az élet vize.: 247 alapján. A magyaroknak voltak fürdőik.: 39 alapján." Lükő i.m. patakban. korábban az már itt megtalálható lehetett. 305 Lásd Lükő Gábort: "A magyarságnak mindig nagyon erős volt a jogi érzéke. a tisztálkodás napján nem illett vendégségbe menni. Ugyanakkor mivel egyes lovas népekről kiderült. sz. és nem váltották ruhájukat. p. 2. ami Nyugat-Európában nem volt hagyományos.: 64 alapján.. és ezt tükrözik a művészi elemek is. 306 Vö. különösen a székelyeknél. Lükő (1942) p. III. vagy tetejére helyezik a tárgyat. Gáboriné i. Ezek a motívumok még a mai népi hímzést is meghatározzák.. napi tisztálkodás nincs. Jelképei pedig lélek-jelképek. 309 Gimbutas (1982). ahogy ez népmeséinkben is meglehetősen gyakran megjelenik. jövője.

a Csudaszép Atalanta történetével. Az alsó nem különbözik a felsőtől. Ennek gyökere is megtalálható a Kárpát-medencében. A kettő viszonyára inkább a jó jutalmazása. azaz lefelé és fölfelé el lehet jutni.: 283. se nem rossz. Ezzel szemben a magyarban az elrendezés a gazdálkodást szolgálja. de 310 Világszép Népmesék. mind a kúton (fagyökerek alatt) át. A letelepedett életforma igényli –. 313 László (1974). Ide tartozik a magyar étkezési műveltség kérdése is. a konyha (kunyhó).311 Nem felejtette el. gyilkosság vagy más rendkívüli esemény miatti halálkor) bajt okozhat. de egymásnak megfelelő viszonyban vannak az ábrázolt tárgyak. A falusi telken minden funkciónak megvan a maga helye. mozgatása nehézkes volt. ezért ez ellen védekezik a népi hitvilág. amit Ovidius írt le. ami felül van. A magyaros vendégszeretet és vendégjog a mellérendelő szemlélet kifejeződése. az istálló a gazdaság területén elkülönülten található meg.: 104-110. 312 Lükő (1942). az távoli. a hős szabadon mozog a két világ között. és a terület központi. Nincsenek sem a horizontnak. p. Forrai (1994). a fészer. pp. Kalicz (1970). Komjáthy (1955). ami alul van. A mellérendelés értelmében a képeken. egyik sincs a másiknak alárendelve.: 180-190. p. az életfa csakis a földihez hasonló felső világokat köti össze a földivel és a hármasság sokkal inkább a szülő nő jelképéből eredeztethető. A lakótér. Lásd részletesebben Grant (1995). Ebben a vonatkozásában teljes mértékben tükrözi a magyar nyelvet. Diószegi (1973). Az ilyen erkölcsi alapfelfogás szerint belülről kell jónak lenni. ill. A lélek elpusztíthatatlan. A mese alapmotívumait érdemes összevetni a görög mítoszokkal.: 49. Az innen-világ és a túlvilág viszonya is mellérendelő. egységház elsősorban a védelmet szolgálja. Mindezt a honfoglalást megelőző időszakban is már megtalálhatjuk a magyarság mai területein. de nem találjuk meg a korábbra vélt szállásterületeken. Egyébként maga a lélek se nem jó. és nem a büntetéstől való félelem hatására. p. zömmel a telekhatárnak támaszkodva. nem születik és nem tűnik el. A magyar népi művészet tehát. kép alapján. alapvetően mellérendelő jellegű. pl.312 Közeli és távoli viszonyban állnak a képeken ábrázolt tárgyak. és nem sütő jellegű. földi és föld alatti élet hármassága) nem jellemzi a magyar népi monda és hitvilágot. A népmese hőse a különböző formává alakult általános lélektől kap tanácsot. mind az isteneit. hiszen különösen a fémeket megelőző korszakban a kerámia edények szállítása. leginkább védhető helyén található. vagy germán gazdaságtól. személyek. A közeliséget a fogalmakat megszólaltató szavakban a magas.: 387. 83 . az közeli. p. A szibériai sámánhit hármas felosztású életfája (égi. ahol az ú. A túlvilágra mind a kéményen. miszerint a magyar nép elfelejtette volna mind a származáslegendáit. éppen úgy. A lovas.314 A magyar parasztgazdaság alapvetően különbözik a környező szláv.: 8. ahogy a népmesékben is a kettő között nincs merev határ. Az ember fogamzásakor kerül a testbe. pp. pp. 314 Lükő (1942).és csak a halál beálltával távozik onnan. A Mindent látó királylány meséje310 ragyogóan megjeleníti a lélek fontosságát a magyar hiedelemvilágban.: 101. nagyállattenyésztők – de ugyanígy a rokonnak vélt finnugor népek – konyhája alapvetően sütő jellegű. Ezért elfogadhatatlanok azok a nézetek. 311 Lásd pl. A nyári konyha a hajdani lakósátort (kunyhó) formálja. 19. és az edény elpusztulásának a veszélyével járt. A lakótérbe épített kemence az égboltot hozza be a házba. Az alárendelő szemléleti mód azonban ehhez azonnal lealacsonyító szellemi színvonalat rendel. Az eltávozott lélek nem találva a helyét (pl. ami a mozgó életforma természetes következménye. n. p. semmint a rossz büntetése a jellemző. A magyar konyha elsősorban főző.: 434-344. állatok. vagy segítséget. Mellérendelő szemléleti módja ezeket nem igényelte. sem a térábrázolásnak alárendelve. a távoliakat a mély magánhangzók képviselik. és annak halálakor távozik. Egyszerűen nem élt ezekkel a fogalmakkal.313 A magyar parasztgazdaságok építészete is a mellérendelő szemléleti módot tükrözi. ami viszont nem elfogadható. annak északkeleti külső pereménél.

erjesztés és savanyítás ételízesítő és tartósító hatását is. sem az északi népek konyhatechnikáját. valamint a vulkáni. nem kelesztett tésztafélét fogyasztanak. A magyar kultúrában a bor kedvelt. Minthogy a magyar nyelvben a jelentést elsősorban a mássalhangzók hordozzák. Ezek alapvetően magyarok. nem alkalmazható sztyeppei körülmények között. A fogalommal a magyar műveltség nem ismerkedhetett meg a honfoglalás körüli időben. Ám elődeink a szárításon kívül ismerték a hűtés. Hosszú (1999). a sztyeppei. sóval tartósított alapanyagokból készített ételek meghatározó mértékűek. Aki hozzáteszi.317 Az írás néhány alapjel logikus kombinálásával vezethető le és valamennyi ma használatos magyar hangnak ismert a rovásjele. alapvető kapcsolatteremtő ital. növényekkel ízesítették. A mozgó. főtt húsok és kifőzött tésztaféleségek.m. hogy az étrendben a főzött. A honfoglalás idején élt magyar könnyűlovas ezer kilométeres hatótávolságát szárított ételekkel rakott iszákjának köszönhette. ha az értelemzavaróan eltérne az alapfelfogásként kezelt magas fekvésű magánhangzóktól. amivel az írásjelek száma ugyan megnő. Végezetül említsük meg. a letelepedetteknél a savanyításos és füstöléses élelmiszertartósítás is megtalálható. főnökök telepedtek rájuk. A magyar írás jelei nagyon sok esetben megfelelnek a jelölt hanghoz tartozó fogalom képének (pl. pásztortársadalmak elsősorban sütnek. Magyarország talajhőmérséklete. ahol a magánhangzónak. pl. és a szőlő erjesztett italát jelenti. A gabonatermelés elterjedésével a magvakat megőrölték. kelesztették. A magyar ezzel az eljárással bőven él. s = s – sarok. 318 Forrai (1994). 74–77. vagy szárított. azaz átvitt értelemben szakrális jellegű. sem azokéból. hogy nem süt. mert akkor a fogalmat szolgáltató műveltségével harmonizáló kifejezést használna a megnevezésre. A magyar konyha. de nem jellemzi sem a nyugati. merthogy csak akkor jelzi a magánhangzót. az erjesztés szavai nem vezethetők le sem a szomszéd népek nyelvéből. akiktől állítólag a magyarnak ezeket meg illett tanulnia. A honfoglalás kori NyugatEurópában viszont nem ismerték az élelemtartósítási eljárásokat. Ugyanez nem mondható el a sémita írásokról. a növényi rostok. az ige idejét. de az értelmezéshez szükséges rovások száma észszerűen csökkenthető. s téli élelmük alig volt. nem vonhatók a finnugor elmélet fogalmai alá. fás övezet technikája. A magyar (székely) rovásírás már a honfoglalás korát megelőzően a Kárpát-medencében – és csakis itt és annak keleti részében! . 84 315 . A füstöléses hústartósítás is alapvetően erdős. hogy a magyar műveltségnek volt saját írása. hogy ezek a lovas műveltségek özönlötték el azután Eurázsia letelepedett lakosságát. p. v = v – Ez nem azt jelenti. főzelékek. h = h – hal. a szőlőművelés. Dél-Kaukázus mentén.316 Eddig feltételezett nyelvrokonainknál a Földközi tenger mellékéről elterjedt bornak nincs kultúrája. Több összevonás (ligatúra) is ismert.318 Az írás alapvetően mássalhangzós írás. A kenyér erjesztett (kelesztett) növényi termék. vagy megfőzték. A bor magyar szó. a mássalhangzós írás megértése nem okoz komolyabb gondot. mert az állatok zömét a téli táplálékhiány miatt le kellet ölniük. a talaj magas nyomelem tartalma. Varga (1993). módját tekintve meghatározó jelentősége van. mert így a legkönnyebb feldolgozni az állati táplálékot. sózás. a lovas és a török népek ellenben lepényt sütnek. A sült húsokhoz mindig tartozott főtt növényi köríték. löszös és homokos talajok kiválóan alkalmasak az aromás szőlőtermelésre. A mozgó életformához a szárításos és a sós hústartósítás tartozik. valamint a nyelv a magánhangzó harmóniát következetesen használja. Ide tartoznak a levesek. s mint urak. s a mozgó életformához is ez illik tehát a legjobban.315 Japánból tizenegyezer éves főzőedényt ismerünk.: 145.megtalálható. mint a nomádoké. de főztek a Turáni-alföldön. 316 Lásd Cser i. a letelepedettek konyhája hagyományosan főző jellegű. A savanyításos technika a magyar konyhatechnika jellemző eszköze. Anatóliában és a Balkánon is. 317 Győrffy (1997). a lisztet vízzel gyúrták. hanem azt. A lovas társadalmak fő tápláléka állati eredetű. aztán megsütötték. A magyarok ismerik az árpa melaszból erjesztett sört és az égetett szeszes italokat. párolt ételek. A főtt ételekhez általában a kenyér is hozzátartozott. jóllehet. A szőlő.lehetővé is teszi – a hosszabb időtartamra szóló tartósítási technikák alkalmazását.

A kérdés azonban az.: 238-240. amiből 8 megtalálható a későbbi magyar rovásírás jelei között is. uralkodó jellegű: a kultúra jellegzetesen Kárpát– medencei. Ez a legkorábbi írott (8 évezreddel a jelen előtti) emlék 13 rovásírásos jelet tartalmaz. sem a sumér. István rendeletét.326 A jelenkori magyarságról Henkeytől327 kaphatunk adatokat.: 22. mert nem kereskedelmi feljegyzésekhez kacsolódik. amint erre a Tatárlakán kiásott ú. n. akikre ez ugyancsak nem jellemző. itt alakult ki és itt lett azzá. Die Festo lac. Jósa András Múzeum Évkönyve. A rokonnak vélt népeknek nincs és – nem is volt – saját írásuk. 322 Renfrew (1973). 1998. nem jött sehonnan. szembesíti a Kárpát medencei embertani adatokat az eredeztetési modellek ú. tartalmaz elemeket. pp. 1999). 1957. n. hogy a keleti eredeztetés modellek sem igazán alkalmazhatóak a magyarság kultúrájára. Tamgáik csupán nemzetségjelek. A jelenleg élő ember tipizálásához fölhasználják még Gimbutas (1991). 1969-71. 1977). Gimbutas (1991). stb. lehet csupán az emlékezetet fönntartó szerepe is. 1816. Ez az ú. ill. n. de egyik sem meghatározó. XIX. Vitéz András fordítása. IC. Ez volt a székely–magyar műveltség területén is. Sem a finnugor. Kulturális vizsgálataink összességében mégis azt mutatják. öreg-európai írás jelenti a későbbi lineáris A. Nyíregyháza. holott oldalakat szentel a sokkal későbbi eredetű és sokkal primitívebb germán rúnáknak. 326 Kiszely (1976). amikkel a nyugathoz kapcsolódik. hogy mikor és milyen közreműködéssel. 321 Daniels (1996). A kereszténység fölvételekor megtiltott rovásírás323 azonban már mint ‘kereskedelmi feljegyzés’ élt tovább Erdélyben. A mellérendelő jellegű szemlélet keményen elválasztja mind a Nyugattól. p. ábrán hasonlítom össze. 323 Lásd I. amik a kelethez kötik. Lipták dolgozták fel. Az Öreg Európa írását Daniels321 nem ismeri el írásnak. az Alföldön. Renfrew322 ellenben a húsvét szigeti írásra hivatkozva megállapítja. hogy kulturális elemeket tekintve a magyar nyelvterület kultúrája sajátosan egyéni. Ezek a tamgák egyébként a Szvidéri műveltség területén is ismertek és ott a későbbi lengyel nemesi családok jelei voltak324. p. ahogy ez lehetett az Öreg Európában is.: 310. pp. aminek a jelei nem idegenek a magyar rovásírásétól (4.: 202-204. hogy annak nem feltétlenül kell kereskedelmi feljegyzéseken alapulnia. Ugyanakkor ugyanezen a területen az újkőkorban már hasonló metszésű írásjeleket használtak az itt letelepedett műveltséget folytató.). 325 Lipták (1954. sem a türk.víz. Ezzel összecsengő felfogást távol– keleten találunk.325 Kiszely elemzi a Kárpát-medence honfoglalás korát megelőző időszakainak is az embertani képét. amulett alapvető példaként szolgál (3. A magyarság embertani egysége és folytonossága A honfoglalás kori magyarság embertani képét Bartucz ill. Az embertípusok alcsoportra osztásában a testmagasság.: 347. ábra). és alapvetően békés. 324 Ascherson (1996). mind a sztyeppei népektől. Így a magyar kultúra elhatárolódik mind a négy égtáj felé a többitől: Megállapíthatjuk tehát. őshaza helyszíneinek a megfelelő embertani anyagával. majd a ciprusi írás alapjait. ábra319). pp. ami. a B. fémfeldolgozó emberek. a test robosztussága és a koponya jellemzői számítanak meghatározóknak. így újra vissza kell térnünk Magyar Adorján gondolatához: a magyarság Kárpát–medencei. Vatikán 1000. Ugyancsak Daniels nem tud a székely rovásírásról. 320 319 85 . ezért a magyar írás más írásrendszerekből való eredeztetése eléggé kérdéses. Cal. A Kárpát-medence és környezete kora-fémkori műveltségeinek volt írása – maga a tatárlakai tábla is ennek egyik darabja -. Oct. Tartalmaz elemeket. 327 Henkey (1993. A ciprusi és az öreg-európai írásjeleket Gimbutas320 alapján az 5.

europid (eurázsiai). Természetesen ma már a korábban még nem ismert immunológiai és gén adatokat is felhasználják. 166. azaz a homlok. Az utóbbi tipikusan hidegövi.332 Ez akár öt eredetre is utalhat. A koponya magassága a fej magasságát jelenti. vannak csapott. de az arca nem lapos. az állkapocs szélessége.: 86-89. pp. A robosztus. aki szintén rövid lábú. akinek fejformáját a későbbi ausztralid embernél vélik fölismerni. konkáv és konvex lehet. robosztus testfelépítésű. ami egyenes. jóllehet a mongolid azért vékony csontozatú. Melegövi típusoknál általában a láb hosszú a törzshöz képest. mint 75. Nagy Ákos legújabb tanulmánya alapján értelmezhetjük. Ugyancsak a vércsoport és bizonyos gén-sajátságok is segítenek ma már a csoportosításban. annak mennyiségét és göndörítettségét. vagy csúcsos tarkójú embertípusok. Ismeretesek széles és keskeny arcú típusok. 332 Kiszely (1976). Kiszely meg is említi. a koponya jelzőszám pedig a szélesség és a hosszúság arányának a százszorosát jelenti. A testhosszúság arányában is vannak különbségek. Öt alapvető csoportot különítenek általában el: veddo-ausztralid. széles arcú. azaz alacsony. azaz angol szóval: gracile). afrikoid és amerindid. de a történelem előtti embernél ezek még szintén nem nagyon jöhetnek számításba. Alacsony és magas koponyájú típusokat különböztetnek meg. illetve 75-80). 335 Flood (1995). ami arra utal. Az europid embertípusokat a mai “rendőrségi” források általában kaukázusinak jelölik. 86 328 . magasság és a forma. Ezen belül is fontos a járom-csont. pp.329 Az AB0 vércsoport rendszer statisztikus elemzése ellenben már ma is kézzelfogható eredményekre vezetett. ahogy azt dr. A test felépítése lehet robosztus és vékony (filigrán. Ez a koponya magasságra vonatkoztatott szélességet jelenti. széles. jóllehet néhány mumifikálódott tetemnél ezek is megállapíthatók. de vékony. gracilis típus.a bőr. a hidegövieknél ez fordított. europid ember ugyancsak hosszú lábakkal. mongolid. ill. Vannak alacsony és magas. hogy bármiféle nyelvi változás ellenére a terület letelepedett lakói ott élhetnek már évezredek óta. mikronéziai. görbült. a szőrzetet. rövid lábú. indiai. ausztrál. A klasszikus kaukázusi Lásd részletesebben Garn (1969) munkájában. 333 Gamble (1993). malenéziai.: 175. Az általános kérdéseket illetően lásd még Kiszely (1976) munkáját. nagyobb. A hosszúság a felülnézetbeli koponya legnagyobb méretét. pp. az ötből kettőt kell figyelembe vennünk: az europidot és a mongolidot. Alapvetően három típust különböztetnek meg: hosszú. magas testfölépítéssel és hosszú. meredek. ázsiai. 330 Nagy (2000). Ennek megfelelően a három fő földrajzi alaptípust kilencre tágították fel.335 Velük szemben áll az afrikoid ill. és vastag csontú. a tarkó görbültsége. vagy lapos homlokú. a szélesség a koponya legnagyobb szélességét. Biológiailag az emberiség egyetlen fajhoz tartozik. keskeny arcú fejjel. így a vércsoportot. Ez természetesen nem egyetlen embertípus megjelölésére szolgál.331 A koponya szélesség mellett az arc. jóllehet az eredet kérdése ma még nyitott.: 65-73 .330 A koponya legfőbb jellemzői: hosszúság. ill. Leakey (1994). de hosszú lábú ázsiai ősember a jávai ember. és homlok szélességet is meg szokás adni.328 Ez utóbbiak a temetkezési helyekről előkerült csontvázak osztályozásában általában nem játszanak szerepet. hogy a mongolid is a neandervölgyiből eredhet334. Több vonatkozásban rokona a neandervölgyinek. Lásd: Science (1999). Testmagasságot tekintve alacsony és magas típust tartanak nyílván. mint 80.: 77. szélesség. 331 Kiszely (1976). európai és afrikai. de ezen belül több alcsoportra (fajta) osztható fel. a haj és a szem színét. rövid és közepes koponyát (koponyajelző kisebb. Fontos még az orr formája. Fontos még a koponya alakja. jóllehet csonttöredékek alapján újabban már ezek a jellemzők is meghatározhatók.: 401.333 A magyarság szempontjából. p. ill. 334 Kiszely (1976). polinéziai. lapos arcú. 329 Legújabb hírek szerint a 9 évezreddel ezelőtt a Cheddar egyik barlangjában elhalálozott ember génjeihez a legközelebbi génnel a helység tanítója rendelkezett. p. Ezek: amerikai. vastag csontozatú. p.: 186.

341 Kiszely (1976).: 146.: 239. az iráni nagyközepes342 testmagasságú.352 azaz széles járomcsontú. vékony termetű). Az európai földrész legrégebbi embertípusai ezek. 352 Lipták (1977).353 Europid-mongolid keverék.: 113. az iráni. p. kifejezetten alacsony.341 Ennek három altípusa van. széles arcúak. Velük szemben állnak viszont a cromagnonid típusok.338 Rövid. merthogy a minden női sírban egy 4 év körüli gyerek csontvázát is megtalálták. aki nem áldozott embert.: 148. keskeny arcú. 354 Henkey (1998).:98. 348 Osetzky (1977) p. p. vagy nagy termetű. lábjegyzetben hivatkozik Liptákra és Sulimirskire. Rövid. 345 Lipták (1977).339 Az alpi típushoz közel áll a lappid. közepesen rövid. a turanid széles. Lásd: Roux (1992). megoperálta.: 144. p. Valószínű emberáldozatot gyakorolt. a 93.: 240.350 A pamiri és a turanid középmagas fejű. 1000 év alatt alakult ki a szibériai alföld keleti részén.: 50. a Kaukázustól délre általánosan elterjedt típus. kerek fejű. kis közepes testmagasságú ember az alpi típus. akik szerint a cromagnon és a mongolid elemek keveredésével kb. a pontuszi kisközepes. pp.: 147-148. p. p. mint a keletiek343. de erősen hátrahajló és az arctól hátrafelé szélesedő koponyájú. 347 Roux (1992).: 141-142. p. 351 Henkey (1998).354 A klasszikus északi. Kiszely (1976). 343 Kiszely (1976). A nyugati mediterrán magasabb és kissé robosztusabb testalkatú.: 143. Az utóbbi rövidebb koponyájú változatát kelet-európainak (kelet-balti) nevezi Kiszely337. 353 Kiszely (1976). A turanid (europomongolid349) kialakulását Lipták időszámításunk kezdetére teszi. 344 Ez az ember élt a Shanidar barlang átmeneti kőkora idején JE 11000 körül. p.: 81.347 Később alakultak ki keveredés révén az uralid. Osetzky ugyancsak megemlíti ezt a 48.europid embertípus hosszúfejű. meredek homlokú. igen hosszú fej és keskeny. A turanid feje nagy. 340 Kiszely (1976). előázsiai345) szintén meglehetősen régi embertípus. 349 Lipták (1977). Lásd: Kiszely (1976). a 197. p. az alacsony termet meg a keleti mediterrán emberé.344 Az armenoid (taurid. Érdemes ezzel szemben fölidézni az ugyanitt több tízezer évvel korábban élő neandervölgyi ősembert. hanem a nyomorékot megmentette. p. pp. lágyan kecses arc tartozik. hosszú fej és keskeny arc jellemzi már az átmeneti kőkortól ismert protomediterrán típust. mongolid túlsúllyal. lábjegyzetében. nagyközepes. rövid fejű. p.: 48. 339 Kiszely (1976). ill.: 240. A közép mediterrán típushoz tartozik a pontuszi. Kiszely (1976).351 Az uralid típus szintén europo-mongolid. a turanid348 és a dinári (adriai) embertípusok.: 49. amik általában hosszú és széles fejűek. rövid.: 40. lábjegyzetében. ill.340 A keleti mediterrán típushoz vékony testalkat. ill. sz. A cromagnon A típushoz magas. 346 Kiszely (1976).346 Ennek és a mediterránnak a keveréke alkotja az sumér-akkád civilizáció embertípusát.: 140-141. mongoloid jellegű (alacsony. igen széles arcú emberek. kerek koponyájú. Vékony és alacsony testalkat. p. p.: 143. Valamennyit rövid. pp. alacsony arcú. túl rövid fejű. vékony testalkatú. hosszú. A 338 Kiszely (1976). p. 350 Lipták (1955). p. 337 336 87 . idézi Osetzky (1977). lapos homlokú.: 145.: 238. a pamiri. vagy nordikus típus. p. 342 Henkey (1998). robosztus testalkatúak és vastag csontúak. magas termetű fajta. életben tartotta. Ezek közül a magas testalkat az indoeurópaiak és a nordikus emberek klasszikus jellemzője336. keskeny arcú.: 103. a transzkáspi és az indid. a B típushoz alacsony testalkat tartozik. vagy közepesen rövid fej jellemzi. p. a pamiri közepesen széles arcú (járomcsontú). p. Igen rövid fejű. A kaspi változat magas. pp. a pamírié kicsi. A dinári típus közepesen széles. vékony és közepes termetű. a gracilis mediterrán és az észak-afrikai.: 153-154. Az alpi embertípus a jégkorszak végén (mezolitikum) jelent meg Európában.

: 14. 64. indoeurópai embereket a vékony csontozat. p. n.: 70. hogy a robosztus csontozat. érdekek és meghatározott hagyományos minták mentén születtek. 20. akiket ugyancsak a rövid fej és a mérsékelten közepes testmagasság jellemez. de ezeket Henkey a turanidok közé sorolja.355 Jóllehet. 357 Lásd. 29. A szlávok és a finnek klasszikus embertípusa. hiszen. hogy csupán az avar-hun-szkíta-méd-sumér eurázsiai magyar folytonosság. hogy elvigyen minket Közép-Ázsiába. 88 . pp. Hiszen nem tehetjük meg. vagy az EU18 és EU19 esetleg éppen a robosztus embereket jelenti-e? Sajnos erről nem kaphattunk értesülést. Ezzel szemben a környező ú. széles arcú ember típus jellemzi. mint vékony csontozat a jellemző. hogy azok az emberek. és emiatt a közepes ill. keleten kél a Nap. ÉGETŐEN FONTOS KÖVETKEZTETÉSEK A magyar őstörténeti kutatásban igen régóta létezik bizonyos szárnyalás az ázsiai uralkodói rétegeket és népáramlásokat illetően. illetve tartják fenn magukat — ma már akadályozva valóságos többágú őstörténetünk legfontosabb összetevőinek bemutatását és további. Ebből ki nem mondottan arra következtet Henkey. amiből Nagy Ákos arra következtet. Henkey a magyarság típusait Közép-Ázsia jelenkori lakosságával veti össze. hogy ez a két embertípus a kaukázusi és az őshonos nyugat-európai (neandervölgyi) ősember keveredésével jött létre. A testalkatot tekintve a közepesen magas alkat. A nordikus típus a klasszikus kaukázusi és a cromagnon típusok keveredésével magyarázható. inkább feltételezések.Számunkra külön figyelmet érdemelnek a cromagnonid típusok. Érdemes lenne megtudni. keletről jön a fény. mint az EU4-11 allén csoportot viselő. egy ilyen keveredésre utaló konkrét archeológiai (csont) adatokat találhatunk. ahol a Bükki és általában az északi Kárpátokbeli kultúrákat említi. részletes feltárását. pp. hosszú fej és keskeny arc uralja. közvetlenül annak környezetében. Végezetül a vércsoportelemzésről néhány szó. ugyanakkor a mutáció föltehetően a Kárpát-medencében jött létre. melyik-melyik embertípushoz tartoztak? Elkülönült-e a mediterrán embertípus. Büntetlenül nem 355 356 Clarke (1965). Egyik népesség sem homogén. csak az átlagok jelzik ezt a különbséget. a széles arc. hogy az AB mutáció elsődleges az örmény-asszír eredetű A-val és a mongol eredetű B-vel szemben (azaz nem azok keveredéséből származik).356 mások mégis hevesen ellenzik a gondolatot. Elképzelhető. Magyarországon a B típus főleg az Alföldtől északkeletre található meg.358 A cromagnon B és mongol típusok keverékeként jöhetett létre az uráli típus. egész Európa lakossága kifejezetten kevert típusú. ami ugyancsak a magyarság Kárpát-medencei eredetének eléggé határozott jele.és Kelet-Európában. mint mondják. 35. a B típus pedig Közép. akiknek a tulajdonság-átöröklőit Semino és munkatársai vizsgálták. Az A típus általában Nyugat-Európában fordul elő. amit ellentételez az AB vércsoport szokatlan nagy százalékos részesedése. ugyanezek a típusok lehetnek a Kárpát-medence jégkorszaki cromagnon típusú emberének is az utódai. 359 Nagy (2000). Clarke (1965). inkább nehéz. pl.: 54-66. rövid fej nem föltétlenül kell. A későbbiekben azonban látni fogjuk. Az A és a B vércsoport nagyjából megfelel a terület környezetében tapasztaltnak (40–20%). és valamiféle 'magasabb rendűség' szempontjából kutassuk őstörténetünket. 358 Henkey (1998). pp. A jelenkori magyarságot többségében a rövid és közepesen rövid fejű. Gamble munkáit.359 Ez egy nagyon fontos szerológiai adat. Ugyancsak nagy az AB vércsoport aránya a 0-hoz képest a honfoglalás előtti Kárpát-medencei leletekben. A magyar nyelvű etnikumban a környezetéhez képest kevesebb a 0-vércsoport százalékos mennyisége.357 Lipták a Kárpát-medencei embertípusok vizsgálatánál bevezette a cromagnonid C és C+ turanid típusokat is. valamint ettől északra. de általánosan elterjedt a Kárpátoktól északkeletre. hogy a magyarság eredete Közép-Ázsia. Ezek az egyoldalú törekvések azonban valójában igen sovány valóbani eredményekre épülnek.: 48.

Ebből kiragadni késői részleteket. a heroizmust központi tételként megélő nép úgy süllyedt el a népek tengerében. hogy Dzsingisz kán is egyfajta Isten ostoraként tekintett magára és seregére. mert az igazság fog előbb-utóbb diadalmaskodni az őstörténetben is. hogy beilleszthetők-e a közös végeredménybe. nem lenne helyes. sikertelenségünk is. Mert ha például kiderül. Nem feltétlen kell nekünk olyanok nagynak tartott utódaként fellépnünk. már eleve behatárolja. ha sok a hasonlóság. hogy hova akarnak kilyukadni. 89 . akkor szégyellnünk kellene magunkat. A szkíták melyik részét elemzik? Olyan. illetve hogy kizárólag ők lennének az elődeink. A felsorolt névsor pedig egybemossa az összes nagynak véltet. Ha védelemről van szó. másrészt csak növeljük tekintélyünket. A nyelv csakis a XVIII. bizony nem árt megvizsgálnunk. században a nyelvnek alig volt a hatalmi kérdéseket illetően meghatározó szerepe. avagy hódító jelleg lenne ránk jellemző. mind a mongol birodalom nyelvére. amire nincs adatunk.ragadhatunk ki egyes mozzanatokat őstörténetünk egészéből. Amire egyébként nincs is semmi szükség. hanem elég régóta tartó politikai senkiségünk. és azok nem feltétlenül a kard. Azzal igen sokat ártanánk magunknak. mert Eurázsia esetében igen nagy területről van szó. mint erővel!" Nem a nagy nevek kellenek. hogy kizárólag a mi elődeink lennének. de ezek a nagyok nem védelemben. gyilkos jellegük kiiktatása és a többi. vállalhatjuk-e napvilágra hozását. Egyrészt lehetnek olyan összefüggések. ha kimondjuk bizonyos dolgokról. hogy nem voltunk harciasok. vagy egyáltalán nem a hősi. De ez egyelőre csak megérzés részünkről. Egyébként a magyar nyelv ősét a palóc kiejtésben és a székelységben láthatjuk. holott semmit sem tudnak róla. Nekünk éppen az kell erőt és hitet adjon. Mintha tehát nem kizárólag. Nem keverhetjük az időrendet. nem ismerjük őket. újjászületünk. Éppen a harciassága eredményeként. Nem vállalhatunk fel. Nemcsak a mai politikai súlyunk kicsinysége figyelmeztet erre. mintha indiai. a dárda. főként nem az erőszak gyakorlása. s az utókorra hagyjuk megoldásukat. vagy európai nyelvről beszélnénk. meggondolnunk a mi Attila királyunk ugyanilyen szerepének összefüggéseit. hanem a nagy tettek. sőt. Tartalmi ügyekben azért sem árt az óvatosság. Ha mi valóban a nagy hunok. A X. amiket nem ismerünk még. akikről nincs teljes bizonyosság. ha eltagadhatatlanul közelinek látszik a kapcsolat. hogy látszólagos kudarcaink. S bár sok összefüggő eredményt ismerünk egyénileg. hatások. hiszen éppen elég kiválóan értékes sajátosságunk látszik meglenni mibennünk a legrégebbi múlt óta. Ugyanez vonatkozik mind a hun. kitérés előle. de később felfedezzük. sorozatos bukásaink ellenére él nemzet e hazán. hanem elviselése. Rombolás helyett az építés. ha egyszer minden késői fejlemény levezethető korábbi őstörténetünkből. hogy valamilyen dicső múltat keressünk magunknak. azt a késői fejleményt még akkor sem kell összekötni őstörténetünkkel. vagy a nyíl nyomát követik. a hódítók megszelídítése. közösen kell megvitatnunk és elfogadnunk azt. a szellem erejével: "Többet ésszel. Nem azonosíthatunk egész népeket bizonyos vezető rétegükkel. hogy nem tudjuk. hódító. nem vetíthetünk vissza a régmúltba késői állapotokat. S főként az. Ami nem vezethető le. azaz megvagyunk. újult erőkkel építjük mindig a jövőt. s nem lehetünk mindenütt egyforma magas színvonalon tájékozottak. hogy az egész helyére állítsuk. hanem a hódításban jeleskedtek. hanem a tudással. hogy egy nyelvűek egy népet alkotnak. század nemzeti államaiban perdöntő jelentőségű. Nem lehet a feladatunk az sem. Honnan veszik a nyelvi anyagot hozzá? Ahonnan veszik. az más. ha egyáltalán volt. A szkíták nyelvét elemzik többen. nem javasolhatunk a továbbiakra egyfajta kritikátlan hőskultuszt és eszetlen heroizmust. vezéreikkel. Hamis felfogás az. hogy írmagja sem maradt. Egyébként eddig valamennyi ilyen harcias. ráadásul a valódi őstörténetünk egy időtől visszafelé már egyedül alkotja az emberiség ősmúltját. nem a fegyver erejével maradtunk fenn. amikor az egész emberiség számára egyedülállóan fontos múltunknak az egésze. szkíták és sumérok harcias népeinek utódai lennénk. és akkor teljes magyarázatot adhatunk. nem emelhetünk ki késői mozzanatokat. hogy hova süllyedtünk. holott erre az ég egy világon semmi bizonyíték.

csak hát még több. vagy előbb-utóbb lesz magyarázat. mintha kizárólagosan az egész népet érintené. de bizony még a különböző állatövi ábrázolásoknál is sokkal régibb és eredetibb tudományos szemléletről van szó. Ezért a magyar népművészet szimmetriájáról szóló könyvek csupán a nyugati szemléletből fakadhatnak. mondjuk a székelyektől vagy palócoktól. került el oda. de korszerű magyarázat. ha egyszer a kőkorszaki fejleményekről szólván. levetik eddigi nagy mellényüket. indoklás az egyezésekre. megoldási kísérlet. milliárdszorosan nagyobb mindaz. ide többször beköltözött vezető réteget tekintjük. akinek a nyelvét később magyarnak nevezték el az uralkodóiról. nem a jelképezést. Különösen megfontolandó ez. és nem csupán a pár tízezres uralkodói réteget. 90 . akár egyes műveltségi elemek eurázsiai. Tudjuk. különösen olyan sok egyező adat birtokában. Természetesen erre is van. … Nagy (2000). nem lehet kizárólagosan az ázsiai eredet sem a szívügyünk. hogy a régi álláspontok tarthatatlanok. Persze tudjuk. nehéz függetlenedni a kívánatosnak látszó álmoktól. sőt. akiknek nevét nem tudjuk. Ehhez hasonlóan káros a teozófiával összehozni a magyar népi szemléletet a csillagokkal kapcsolatban. És nem hagyhatunk több támadási felületet a mongol kártya kijátszóinak sem. mint agyonhallgatni. rosszul felállítottak. és ezért adnák fel egyesek akár a valóságos érdemeinket is. germánokkal. amikor már amúgy is igen megterheli a mai magyarság egészének őstörténetét. hogy újra belevigyenek minket egyfajta felújított ugor-török háborúba. Pedig éppen mostanában jönne el végre az ideje megegyezni a szlávokkal.361 Ám még itt sem lehetünk biztosak annak ázsiai eredetében.Vagy amikor az egy-két-három tízezres nagyságú. csak nálunk (és ez a lényeg). a hatalmi réteg Ázsiába is a Kaukázus felől. milyen kis százalékban van jelen a B vércsoport közöttünk. 360 361 Lásd pl. Jobb lenne talán ezzel foglalkozni. ha ezért nincs béke a Kárpátok alatt. sőt az egész világon szétszórt jelenléte mutat. hanem az őslakos jobbágy szolga nép. s alapvetően hibásak. bár cseppet sem bizonyos keleti. sőt ezek örököseiként sokáig csak mi jövünk szóba. hiszen önmagukat ők nem nevezték meg (ami önmagában is igen régiségükre vall). ami nem egyezik mással. hiszen a tükör-szimmetria éppen. mert a vezető réteg megvolt korábban is. a Fekete-tengeri feltöltődés után nyomult be. nem jöhetnek szóba érveik. mint amit akár maga a magyar szó. hogy manapság ezzel népszerűsíthető igazán népünk szenzációs díszítőművészete. visszafogják magukat. hogy sérti a magyar népművészt. csakhogy magasabbrendű előnyökhöz jussanak. ahogy Árpád magyarjai. Ők azonban a geometriát látják a népművészetben. Nem szabad hagynunk. ha ezután őstörténetről van szó.360 Ugyan más. Vagy itt van a szimmetria kérdése a népművészetben. mint az az egyszerű. s ők eléggé későn jelennek meg a színen. románokkal. ázsiai népi folytonosság képzete. vagy az avarok elkülönültek az ősnépességtől. hiszen tudvalevőleg. nincs máshol. túlnyomó. Hiszen már minden oldalról nyilvánvaló. szóval e helyett most újabb támadható felületeket – adathorizontokat – kívánunk nyitni? Nem nagy fényűzés ez? Ki vállalja ezért a felelősséget. sokan vélik úgy. Annak aprólékos tisztázása helyett például. Hiszen sok hivatkozásra éppen a Kárpát-medencei előzmények eddig jócskán figyelembe nem vett jellegzetességei jogosítanak fel az ősmúlttal kapcsolatban. hogy a szkítahun-avar-magyar folytonosságra úgy tekintenek. amelynek ázsiai jelenlétét ismerjük. és sokáig még mindig nem főszerepben. Egy ködös vágyálom keresése miatt nem adhatunk fel tehát mindent. És bizony a legutóbbi időben már érkezett a Magyar Tudományos Akadémia részéről oly súlyos jelzőkkel illetett alternatív régészet háza tájáról nem egy jól valószerűsíthető leírás. szembeállítva ezt a kizárólagos finnugor népi eredettel. hogy a sclav jelentése semmiképpen sem szláv. inkább uralkodó réteget kell érteni alatta. de nem különült el származását tekintve úgy. hogy ők szépen abbahagyják a mi ócsárlásunkra épülő múltépítésüket. hiszen nincs indoka önmaguk előtérbe állításának. ami divatos téma.

képességeinket. játékok. Legfeljebb népmeséinkkel. annak ellenkezőjének hasznairól. és az osztrák uralkodók – magyar király létükre – magyarellenes tevékenységére. folytonos gyilkolás mutogatástól minden tévécsatornán. szokások. a hatalmi harcot a későbbiekben leginkább a magyar nép szenvedte meg. akár a vallás által is erősítve. amik alatt nyögve a végső pusztulás szakadékának szélére jutottunk. Más részük egyértelműen türk. illetve ha házasodási szokásaikkal lényegében Európa minden uralkodó családját erősen meghódították. tekintsük hivatásunknak az akadály lebontását. esetünk. mint az Ázsiában feltalált és idesorolt szavak. és megpróbálnák megérteni. A magyar nyelv régisége. de akik később csatlakoznak. Elolvasnák a rendelkezésre álló pár ilyen szellemű tanulmányt. teljes befolyásolási lehetőséggel az ellenség elátkozása. Nem vehetünk a nyakunkba továbbra már olyan. Térjünk hát ki előle mi is. szertartások. Az erőszak elől kitérő e magatartási példák és rendszereik felfejthetők a közeli és régi múltból. az elnyomásra. Bár ezekkel összefüggésben ma már sokan cselekszenek.362 melyek egy része hangutánzó (ma. tanulságunk. egyedülállósága sokaknak nem újdonság a magyar szellemi életben. Amitől egész következő nemzedékek egészsége tönkremehet. gondoljunk csak a török hódításra. ha a katolikus egyház szentjei voltak. erősen romboló hatású intézkedéseire. És ez nem médiafüggő. mert régebben talán még inkább jelen volt. azzal legalább. filmen. vagy annak korai szakaszait bemutató történetek. De az alapszókészlet a fontos. Egyetlen alapszó sincs a felsoroltak között. évezredes terheket sem. üldözését. adomáinkkal lehetett kitérni ezen lelki kényszer alól. de bizonyosan nem az erőszakot ajánljuk. megsemmisítésére felszólító. nincs meg bennük a teljes tudatosság. Minden napra jutna nem is egy mesénk. és elődeik is persze. a gyermek hangjából erednek. és azon keresztül van közünk hozzá. érdemeinket. és annak ellenére. egymás legyőzésére. Nem mintha a meghunyászkodást ajánlanánk. ami mást népszerűsít. mégis népként és műveltségként többször megmutattuk az utóbbi évszázadokban is erőnket. hogy nem a hősi múlt ködös összetevői felé tereljük érdeklődésünket. kou). De elődeink kitértek. mint a világban ma futó. Nem véletlenül van annyira elegünk az erőszakból. s a hatalmi tényezőktől várja a magyar feltámadást. eseményünk. legalábbis Európában. étkek. az esetlegességen túli tudatos átütő erő. nem lehet a válaszunk. egyebek. gondolatok. illetve képviseletének útjában a legnagyobb akadály. ha valaki még mindig a katonai erő. jó lenne. a maradék szó meg nem érdemel említést. hogy mi is agyonhallgatjuk a megoldás reményével fellépő elképzelést. ha tájékozódnának e téren. S ha eddig e két hamis elképzelés szembenállása volt az igazság megismerésének. tesznek valamit. másra ösztönöz. táncok. és ez sokszor egyedülálló teljesítményük volt. a felhívás megsemmisítésére. S ha ilyen módon magyarként kimaradtunk az európai és a nagyvilágbeli nagyhatalmi politika befolyásolásából. mert az mutatja a származást. és kultúrszó. Még akkor is. Szinte lázálomnak látszik. S még az elmúlt évszázadi magatartásunk is. sőt szépségéről győz meg bennünket. az közös a türk nyelvek szinte mindegyikével.363 Ami azokkal közös. az undorító mértékű. esetleg lelki vigaszt adnak. népdalainkkal. főként nyugatabbi uralkodó családoktól különbözve.Váltani kell tehát a tudományos kifejezések és elképzelések összefüggő sorát az eddigiekben szembenálló minkét oldalon. De ugyanez vonatkozik egy korábbi ujgur szókapcsolatra is. ezért nem jelent rokonságot. A hatalmi osztozkodást. Ha az Akadémia eddig agyonhallgatta az alternatív régészet eredményeit. és használhatók mind a mai napig. az elrettentő. Az atya és anya általánosan. nyelvterülettől független szavak. kiváltották azok haragját. Vagy ott vannak az ünnepeket előkészítő. gyilkos fegyverek. titkos és megsemmisítő mesterkedéseit. a kulturális szókészlet már másodlagos 362 363 91 . jellemző szövegek. a jó szándékon. S akkor nem huzakodnának elő ilyesmivel. eljárások. Az Árpád-házi uralkodók. a többi európai. ha egyszer egész őskultúránk annak ellenkezőjét képviseli.

leginkább komolytalan vagy hamis értelmezések bírálata is. közel áll az ó-kínaihoz. nem egységes. és nem a természettudomány fősodra alapján történik. csak jelzi. sumérizmust tudnak vele szemben elképzelni. Times Chinese-English Dictionary. amely alkalmas a jövőnk megalapozására is. olyan hangot adhatunk hozzá. A magyarázatot lásd a . hogy mindenki tanuljon belőle. pedig azok egy része alapszó. hogy elavult nézeteket hangoztatnak nagyon sokan. Ezek után fölösleges azt az álláspontot tételesen cáfolni. elszomorító és reménykeltő. hogy a minket illető genetikai eredmények nyilvánosságra kerüljenek. Világos. Commercial Press. válaszolni a génkutatás őstörténeti ferdítéseire. de jól használható – máris erősen kitűnik. és a természettudomány eredményének a társadalomtudományba beillesztése során az emberi fejet is használni illik. ami másrészről nem látszik elegendőnek. S a kínai mindig képírás volt. sem a kínai nyelvvel.hatásokat tükröz Az összehasonlító szótáblázatokból – bár még nincsenek készen teljes egészében. s nem genetikai eredményről van szó. Ám olvasgatva egyesek írásait. hogy alapszavainkban nincs sok közösség sem a türk. nincs hangzóilleszkedés és ma ugyanazt a jelet talán több-tíz féleképpen is olvassák. Magyarán mondva: meg kell felelni azoknak az elvárásoknak is. Ezért is törekedtünk szinte mondatonként megbírálni az egész Semino és társai-féle tanulmányt. s az adatokhoz kötött. amiket érdemes a továbbiakban felhasználni. amiket a magyar közvélemény támaszt felénk. 1980. azok az adatok. Ezért eléggé üres kijelentés azt mondani. mert tagadói is legfeljebb csak egy még ki sem fejlesztett türkizmust. valamint ápolni kell a magyarságunkat régi őstörténetével és annak világalakító hatásaival együtt.364 Ennél azért sokkal több ún. sőt hangot kell adni nemtetszésünknek. hogy az a nyelv. amit valaki ismertet. pánhunnizmust. hogy nem támogatja a hamis Ős–Ádám modellt. s amire minden további fejlemény alapozódott. hogy a hang milyen. amikre nekünk vannak adataink. azaz szétkapkodni. mint a finnugorizmussal. nem közvetlen. szkítizmust. Mert ha a helyes részlet eljutott hozzájuk és elfogadták. hogy ismertetni kell mennél szélesebb körben eredményeinket. esélye van az egészre vonatkozóan helyes nézettel való egyetértésnek is. Most derült ki. benne néhány helyes részlettel. mennyire mélyen rombolt a finnugorizmus. Ha továbbra is meg szeretnénk őrizni a népünk egységét. s érvekkel meggyőzni egymást annak szükségtelenségéről. és ugyanazzal a hangértékkel gyakran egy tucatnál is több fogalmat említenek. Honkong. inkább történeti. A kínai szótár ezt mutatja. hogy ezekkel éppoly nagy a baj. a megoldás felé. egyetlen ember tudja ezerből. és ennyi egyelőre elég is. Értelmetlenség a demokratikus diktatúra kifejezés. Nincs ragozás.367 Az. Észrevettük. meglehet. és nem azonosítani népünket nem túl régi uralkodó csoportokkal. Világos a jelen tanulmányunkban leírtak szerint. egyre erősebb a meggyőződésünk. a Kárpát–medencei egységre és eredetre kell támaszkodnunk.365 hiszen nem ismert. Fontos. hogy 3000 évvel ezelőtt azokat a jeleket miként is olvasták. s a kiejtés még egyéni. hanem tisztázni azokhoz a viszonyunkat. aminek ezért értelmezése sem jelentéktelen ügy. Lásd pl. amiből minden további hasonlóság és rokonság táplálkozott.366 Nem szabad hát ilyen ‘eurázsiai horizontban’ gondolkodni. hogy az eddig nézeteikben hozzánk legközelebb állók kezdtek legjobban megijedni a genetikai eredményektől. A továbbiakban sem kell sokat vitatkozni olyan álláspontokkal. miszerint az úgy nem lehetséges. hogy mindenféle 364 365 366 367 Cser később közlendő adatok. S főként az biztató benne számunkra az igen ősi helyben lakásunk bizonyítéka mellett. Igen nagy munkáról és ennek megfelelő. Bár e felhasználás nem lehet automatikus. E tanulmányban ezeket bemutattuk. oldalon. Ezért előre néztünk. finnugor szó található a magyarban. Ebben erősen támaszkodni lehet a természettudományi eredmények társadalomtudományi felhasználására. a kutatásnak másik irányba történő átállítása üdvös mivoltáról. amilyet akarunk. nem lehet mondjuk négy szó egyezéséből genetikára következtetni. Az igazságot. 92 .

nagy a várakozás. s az egész magyarságnak meg kell állapodnia az igazságban. mindenkinek. nagyanyáink – korábban igen érzékenyen és mélyen beleláttak a világba. abban többen is. ha egyre többet. hogy semmit nem szabad elkapkodni. a szakmunkások között. azaz vétkesen néma az ebben Habsburg-folytonos osztráksággal (de vissza kell tőlük perelni magyarságunkat: a népirtás bűne nem évül el és jóváteendő). mert a nemzetietlen felfogás hatalma már nem is darabol. amit nem tudunk. mivel elégítik ezt ki. hogy a legnagyobb tudományos témát vonjuk be a hitkörbe. Egymás gondolatai. a mérnökségben. s az atomizálásig meg se áll. szóval a magyarokban. összeszerkeszthető. Felvidéken. nagyapáink. a tudásunk más-más szerkezete is összeegyeztethető. a Részekben. legnagyobb ünnepünkről beszélünk másként. nem menekültek el a kihívás elől. de másként ott is igen sok a teendő. hiszen ők inkább áldozatai oktatási rendszerünknek. és nem mindegy. Ennek természeti oldaláról tudnak többet annak tudósai. a parasztságban. mert azt nehezebb lenne feldolgoznunk. mert ha például a karácsonyról. hogy pontosítunk mindent. hanem szecskáz a világban. Ugyanakkor nagyon fontos. végiggondoltabb. és bátran. miről van szó. érthetőbb. amelynek meg kívánunk felelni. És amiben ketten-hárman meg tudunk egyezni. Ennél többet el sem lehet képzelni egyelőre kitűzendő célként. azaz táltosok ők. mert bizonyára sokakkal egyezik az álláspontunk. De a nagy összefüggéseket is világosan. s abból. nemzettársaink. ez az egyeztetési folyamat. amit megtudtunk. De hát szerencsére már meg is indult a folyamat. a népben. a hazában. azaz le kell bele horgonyoznia. a tanítókban. Különösen azért. és igen jól állnak ebben a küzdelemben. A nagy dolgokban való egyetértés pedig majd arra lesz jó a végén. mert ha az érdeklődési. egyre jobban megismerünk belőlük. mint eddig szokás volt. akkor egyúttal. Bizonyára mindnyájan látjuk.gondolkodási eltérés ellenére tudunk. Azért együtt. Ez persze azt jelenti. másként tudunk. édesanyáink. még többet fogunk tanulni. amiken mi magunk is régóta gondolkodunk és rágódunk. hanem a régi magyar módon: tudományosan. a fiatalokban. Persze nem csupán egypárunkról van szó valójában. s szerencsénkre nem látomásosan. a magyarságba és az Istenbe vetett hite. a taníthatósági szempont. hogy igazodni kell mindig a közönség elvárásához. s ekkor azt legszentebb álmainkból valónak tekinthetjük. istenképző – közmegegyezés. A többi vidéki önrendelkezést meg kell oldani a "Nagy Testvériség" kapcsolatrendszerében. Ez az igazság egyben lehet irány és irányjelző. együtt kell dolgoznunk mai nemzetünk. a gyerekekben. tehát fel kell mutatni a szüleményeket: óriási az igény rá. S ha elég jók a saját felvetéseink. bele kell gyökereznie. a nemzetben. Erdélyben és Délvidéken nem annyira ugyan. a Várvidék viszont katasztrofális: 1920 óta nincsen magyar iskolai oktatás — erről senki nem beszél. ez ellen senki nem tiltakozik. terméke. színesebb módon fogalmazzunk. a nőkben. de az emberit együtt. mert legelőbb is magunkkal kell megküzdenünk — ezt talán nem részleteznénk: véleményünk szerint a mi barátaink mind jól tudják. cselekvési szándék körünk majdnem azonos. Ám már nagyon körmünkre égett a munka. a férfiakban. fogunk együttműködni sokan. érezzük. ez az – isten előtti. és az együttgondolkodás vezérlője. És erős ellenőrzés mindig – sokszor az egyetlen a tudomány körüli állapotaink miatt – a másokkal közölhetési. a középkorúakban és az öregekben. hiszen mindegyikünknek kiterjedt kapcsolatrendszere van. azokból a többiek is hasznosíthatnak. megtaníthatóan kell látnunk. egyszerűbb. azaz nem csupán mi magunk számítunk magunk előtt. az együtt gondolkodás eredménye. szomszédaink és szövetséges társnemzeteink jövőjének őstörténeti megalapozásán. az országban. mindannyiunknak kell feltárnunk. a papokban. Sokan – például édesapáink. hiszen ez a legfontosabb teendők csúcsa. Mindnyájan látjuk a közelmúlt jó szándékú 93 . megfordítva is igaz. mekkora a baj a honban. hogy ne törjön össze senkinek a jövőbe és a tudományba. hanem hogy összeszedettebb. Nem engedhetünk az ő '48-ukból! Ám igen nehéz dolgunk van. az emberekben. megmagyaráztatjuk magunknak. remélhetőleg még erőteljesebben tartalmaznak olyanokat. a társadalmiról ennek. bízva ajánlhatjuk a többieknek. Ez nem azt jelenti. gondolat és valóság.

Beszélgetésekben. mert hallgatunk szívügyeinkről. javasolja megtárgyalandónak. ismerjük meg és el egymás álláspontját. többről is szó van itt. s nem tisztázzuk. ügyre. Tehát nem maradhat el a kritikánk senki irányába. mert nem értik meg. S főként nincsenek válaszok. hogy a legfontosabb tételeinket. de világerős érdekcsoportnak a menetével. Ha bármi olyat teszel. tanácskozásokon elmarad sok-sok téma felvetése. És az eddigi tapasztalatok azt mutatják. hogy minden eddigi ismeret beépítésével az egész kivilágosíttassék. aminek tagjai már több mint kétszáz éve és egyfolytában törekszenek elfoglalni az egész földet hatalommal. sőt az emberiség szempontjából. se kidobni. Ezeket legalább magunknak. már vagy ezer éve. és már vagy 7-8000 éve. A kutatásokat pedig az említett világuralmi törekvések keresztbe-kasul akadályozzák. félő. Aztán jönnek majd a területek meghatározói. semmit és senkit nem szabad se lesöpörni. megoldások e probléma-hárítók részéről mindarra az égető kérdésre. előrelátónak és okosnak kell lennünk. megalkotottakat kell közzétenni. tehát biztatnunk is kell egymást. de már ide vehetjük a biológiát és a pszichológiát is. megérteni. megtanulásáról. vagy egymás szavába vágunk. aminek lehetősége látszik. – úgy kell elrendeznünk. Ezt nem fogjuk megoldani persze. akik nem aggódnak amiatt. Az eljuttatás a fontos. az bizony ismeretlenként nem tölti el félelemmel. sokan szeretik. de illik tudatosítanunk. röviden. hogy mintha senkit nem érdekelne mindez. ami azt jelenti. tömören alkossuk meg úgy. ami itt rongál közöttünk már vagy kétszáz éve. egyetértünk vele. miáltal bölcsek is lehetünk.ilyen rombolásait. mint a nagy egyesítés igénye a fizika és a kvantummechanika között. vagy csempészi be korszerűként elavultságok közé. főként pénzhatalommal. Olyan ez. kiadás sikerében. ezekkel könnyen összevethető legyen. S bár lehet. hanem mindenki még mindig csak a saját irányvonalával törődik. hogy ha olyasmivel foglalkozunk. – akik benne vagyunk. tévedésből. hogy itt is elindulhat egyszer valamilyen megoldásra vezető folyamat. hogy tájékozottak legyünk mindahányan. kikutatott. Minden elméleti eredményt felhasználva. Mert közben ágyúval fognak ránk lőni. akarjuk. miről is van szó. Ami már megvan. hogy barátra lőnek. Ehhez sok már korábban elért kutatási eredmény illeszkedik. eljuttatni a testvéreinkhez. hogy nem fog egyezni annak a nem túl nagy. amelyeken a főigazság szétsugárzik. A végórán vagyunk ugyanis. az egész közép-európai térség. s végre tiszta vizet lehet önteni a pohárba. nem a sütkérezés egy-egy kiadvány. mint eddig sokan gondolták és próbálkoztak vele. milyen fontos helyhez és időhöz érkeztünk. és most össze lehet futtatni a szálakat. Ki kell tehát alakítani a módszertani mércéket és mintákat. felhasználására. S ebben a vonatkozásban bátran mondhatjuk. megőrzött és alakot öltötten rendelkezésre áll. És amit az ember tud. a pénzt fiadzó pénz szisztémájával az értéket teremtő ember szisztémája helyett. mintha senki nem akarná igazán megismerni. megfogalmaznunk. elméleti megoldási eszköz. amik segítségével helyreállítható a rend és az igazság a magyarság körül. de igen kevesen mernek belevágni. Ezért próbálkozunk itt a Semino és társaiféle tanulmány szolgáltatta problematika és alkalom eredményes feltárására. furfangosnak. hogy ezekhez minden későbbi tétel mérhető. Mindezek miatt is méltatlannak érezzük a jelen munkában elemzett és bírált tanulmány körül tapasztaltakat. majd a természettudományok sosem ismert magasságba emelésére is. ha bírálják. Viszont a magyarság őstörténete vonatkozásában biztosan megvan az az egyesíthető erő. Ráadásul 94 . Erről is kötelességünk minél több feltárt részletet köztudomásra hoznunk. vannak. romba döntik. mint azt előhívni. ha csupán dicsérik őket. könnyebben helyre tehető. ami még meg sincs. ami manapság a legfontosabb a világon. Gyakorlatinak. bár nincs kizárva. és valószínűen csak ezeken a területeken megfogalmazottakat. ami fontos a magyarság számára. Nem kell itt senkit se megdicsérni. magyarokhoz és továbbmenve általában az emberekhez. de ezzel az európai és eurázsiai fejlemények nagy részének megértéséről. minőségileg másra van már szükség. tehát a bátorság és a biztonság a végén mégiscsak kihathat a világbéke megteremtésére és a hatalmi őrültek lefegyverzésére. amik a kör közepét alkotják a létforrás körül.

S ha mindenki a szabad kutató státusában érezheti is magát. mégse hiányzott nagyon. Nem árt azonban tisztázni a dolgokat. a magyarság valamilyen keleti eredetében érdekeltek. alakítható a neki kedves irányba. ha népi. azokra vonatkozóan a tudomány nem is tudott eddig komolyabb alapot adni. laza. állunk elébe bírálatuknak. próbálunk minden kérdésükre. ezért nem is hibáztatunk senkit. Merthogy inkább csak általános emberi szinten vannak megragadható összefüggések. még ha jó régóta próbálják is elhitetni — magukkal a legsikeresebben. de hát nemcsak a hatalmasoké a világ. ami hozzánk tartozik. még ha mint követendő út. Például az olyasmikről vitatkozni kell vele. hogy mindenkit meggyőzzünk a Kárpát– medencei eredet elsődleges képviseletéről. ha az élő világegyetem irányít minket. megtanítani az emberekkel. De amúgy olyan gazdagok vagyunk. szétforgácsolják. a magyar nevezetünk és az egész magyarságunkhoz bizonyos arányban hozzájáruló beköltözött magyar anyanyelvű és nem magyar anyanyelvű. Ennek jeleit is szerepeltettük itt. Hiszen fontos sikert hozó kutatási területre összpontosítani a közös erőt.ha nem erősítjük meg a Kárpát–medencei ősi eredetünk elméletét. védhető. mert nála nagy volt a rend. nem hiányzott semmi a tökéletességből. hogy a keltaságunkat. szívós 368 Cser (2004). azaz vezéri magyarságunk. hogy a Dzsingisz kán féle dolgok tetszhetnének számunkra. hogy őstörténeti kutató társaink. s majd azután lehet bővíteni az ügyet. A magyarságunk kapcsolata pedig csak egy olyan részösszetevő. ami másoknak is rokonszenves lehet. Ezzel belecsúszhatunk egy olyan süppedékes témakörbe. abban az álomban utaznak. az ázsiai irány viszont vitatható eredmények felé indul. milyen erős az irányunk. stb. Arra is rámutattunk. hogy azok. akkor mindenféle ősiségünket szétlopják. ettől a vélt nagyszerűségtől nehéz szabadulni. nemzeti felépítésünket és igen-igen hosszú múltunkat tekintjük. és a Kelettel is az onnét jövő hódítások.368 és máshonnét is sokat tudunk erről. egyelőre elfogadhatatlan is mindenkinek — de legalább kiindulási alapnak megfelelő. de szívós harcot is hajlandók vagyunk kezdeni és folytatni azért. hasonlóságunk. amelyek a nagy eurázsiai vándorlásban. illetve azok elődei miatt. de egy a sok közül. mert akkor utána minden sokkal egyszerűbben és könnyebben megoldható. kételyükre válaszolni. illetve Európában. amint azt a kettős keresztről mint az egység eurázsiai jelképéről szóló kiadatlan tanulmányunkban mi is igen nagy örömmel tártuk fel. A magyarságunk hozzáköt bennünket szinte minden eurázsiai hatalomhoz. elszórt kapcsolatokkal. hanem fordítva.) Ettől persze. Hiszen nincs ellentmondás itt. amire vállalkozott a Kárpát-medencében. és kisajátítják. tágítható. és még ott is több eredményre juthatunk. hogy tudományos szempontból az új őstörténetünkre tett javaslatunk tökéletesen beteljesíthető. felszabadítások. illetve feltárásáról. hogy nem ismer el eredménynek olyat. vihető. Más irányokról pedig mára kiderült. (Nem a nép van ugyanis a királyért. mert egyes népek főnökei – nem valódi vezetői – visszaélnek nagyvonalúságunkkal. ahonnan biztos lépések tehetők a további kutatások felé. ahol egyesek most kalandoznak. Helyette a biztos dolgokat kell előbb tudatosan felhasználhatóvá kidolgozni és közzétenni. ahonnét nehezen kecmergünk ki. Hiszen nekünk még sok elszámolni valónk van a Nyugattal is a keltáink miatt. valamint az érdeklődő nagyközönség egyből elfogadnák nézeteinket és hallgatnának ránk. mert ha él az isten bennünk. akkor abból jön a közösségünk. az nem jelentheti. De azért talán már látszik. ami fontos a hatalmi szerep miatt. A másik. és bárki által növelhető. mint a Semino csoporté. kelta előzményeinket egyszerűen kiszórhattuk az ablakon. de nem is áll össze az elképzeléseikből más csak egy homályos kép. erősebb. Ha tehát még nincs is akkora tekintélyünk. 95 . bár eddig még csak az agyonhallgatással vagy ferdített szándékok tulajdonításával és lejáratással találkoztunk a köztájékozódás szereplői részéről. amit nem ő gondolt ki. Ez az itteni elmélet máris rendelkezik mindazzal.

és próbált kitérni ezek befolyása alól. Mindenesetre attól még. Vesztett csatáink. hogy ők hatalmi helyzetben maradjanak. akik csak leszármaztatással. közút és repülőút. nagyfokú átlapoltságával magyarázó. elköltöztetéssel. jéggel borított. és a honfoglalók nem hagytak maguk után régészetileg jelentősebb nyomot. leszármazás. sőt ezeket kellene ünnepelnünk. dicsőítenünk. autóbuszokkal és utasszállító óriásgépekkel. élvezetesebb.369 369 96 . mint a beköltözők. az emlékük maradjon nyeregben. Ezt a szemléletet érvényesítve írták át a magyar múltat például azok. ha mindig mindent még tovább gondolunk. illetve leszármazotti soruk. Van tehát válasz mindenre. mert egyébként igen világos már minden. bár a beköltözőké sem. S nem zavarja őket. De a megszokás nagy úr. mint lelkesedik egy emberként a futball stadionok közönsége. mint eddig. mert ez tény. élt. s még az arisztokratáikat is képesek megszokni és elviselni az emberek. Ebben azzal vagyunk népünk szolgálatára jobban. hogy nincs is túl nagy szakadék közöttünk és a velünk bármiképpen szembenállók között. László Gyula azt is világosan megmondotta. hogy valaki ma katona. akik eltitkolták királyaink meggyilkolását is. illetve nem tudjuk. hogy közben eszük ágában sincs. de szerintünk lehetetlen is. A nagy tömeg meg csak élt. hogy csak a közelmúlttól van vasút. amint ezt már sokszor tapasztalhattuk a legigazságtalanabb módon. esetleg mocsaras. És ez nem véletlen. mint mások. vonattal. E szerep. marad ez a másik. akkor az a merevségükből és/vagy valamilyen érdekeikből fakadhat. sőt károsan. sem a létszáma. Mint azok. hogy csak tudatlanságból fakadva romboljon közöttünk. s nem fordítva. leletekről van szó. mert akkor még tehetünk ellene okosítással. ahol amúgy is hiányos és tisztázatlan a magyar őstörténet. kik ezt nem fogadják el. Gondoljuk csak meg. hiszen az erre vonatkozó adatokat az egyoldalúan szerkesztett krónikákból tudjuk. s nem a honfoglalókéról. erősen megvan ez a kettősség. meg a táncosnőké. Azaz pontosan ott vannak a Kárpát-medencei eredetünknek a bizonyítékai. széthúzásaink vannak. átfolyása nagy. Akkor mi még a homályos itt? Csak a szerepe azoknak. Egyébként ha eszerint végiggondoljuk a magyar történelmet. hogy feleslegesen hadakoznak a Kárpát-medencei túlnyomó eredetünk ellen. lényegében teljesen feleslegesen. S ha végül a vándorlás-elmélet megbukik. mint a honfoglalás. míg korábban a néptenger feltételezett áradása. mert az nem az ő vérükből volt. tiszteletben. hatást a származás. Persze csak a homályban tartott őstörténetben ismeretlen tehát mindez. De ha előre megfontolt a szándék. királyságot akarnak a jogfolytonos nemességnek. hogy a helynevek is korábbiak. László Gyulától tudjuk. örüljön. Például ők magukat olyan nemes leszármazottnak vélik. Csak hát el kellene gondolkodniuk azoknak. érdekesebb válasz. embertanilag eltérő emberekkel és csoportjaikkal. hogy sokkal többen voltak a helybeliek. az emberi agyak egymásra rezonálásával. azaz megkülönböztethető emléket. elköltözésből fakadt hatáskifejtés. mint az eddigi módon adottak. Ezért semmilyen áldozatot nem sajnáltak. akkor nem lesz az érvelésnek hely adva. távoli. Úgy nem fogadják el. Mindenesetre bizonyos. megcáfolni László Gyula megalapozott eredményeit a kettős honfoglalást és mind egyebet illetően. meg a pop–papoké stb. Például az Árpád vezette sereg és népesség beköltözésekor nem tisztázott a helyben találtaknak sem az etnikuma. egymásban működésével.azonosságunk más. Ha továbbra is hadakoznak. hogy dicsőséget arasson. De ezek tudományon kívüli szempontok. vándoroltatással tudnak válaszolni a feltett kérdésekre. akik például az ázsiai eredet kedvéért. bizony nem több agyrémnél. érintkezést felmutatni nem tudó. hősiesítenünk. azaz hogy bizonyos helyzetekben mennyire nem engedték meg népüknek volt uraink. gazdagabb. Mert mindig honfoglalás-kori sírokról. sőt nem írhatja felül azt a mintaadást. és így tovább. Miért? Hogy ők. nem akarja az egész emberi történelmet a katonaság érdekében átírni. dicsőségéért kockára teszik most az egész őstörténetünket. adná Isten. mert nem képesek. kősivatag stb területeken. azaz mindig az lebegett a szemük előtt. Az az érzésünk. sokkal érthetőbb. vélték.

mindenki jól akar élni. a palóc vagy a székely szót is. mint a benti jobbágyok. palócok. mert jó nagy területeinket elraboltak. s akinek ez sikerül. hogy abba egyesítsük erőinket. intézmény. következményeik. Túl kell nőnünk rajta. legalább egymásra hatáskifejtéssel. ki kell deríteni. keret lehet. most már szláv formában. Meglepően sok adat van. székelyek. de sebaj. S ha másban is sokszor. Ebből aztán tőkét kovácsoltak azok. aminek következtében igazán csak hadikutatások folynak. Innét jön minden keveredés és utólagos belemagyarázás. egymással szóba állással. s a nagyközönség támogatásával. mert latinul sclavusoknak mondták a jobbágyokat. Az. nemesség ellentétes érdekeit. Eddig csak azt sikerült elérnünk. a másik pedig a kinti jobbágyok. azaz a Vérszerződéssel jött létre kinn a magyar egyesülés. s ráadásul senki sem dicsér meg érte. mielőtt a nyelvet magyarnak nevezték volna. sőt Sztálinig tartó vonulat ajnározása miatt. hogy azonosuljanak ők a jobbágyokkal. összefüggéseik feltárása. A németek a mongolságunkat is tanították. akiknek az ábrázolt korszakokban még nem is laktak itt az elődeik. Akik pedig magukhoz ragadták egy ideje a kezdeményezést. S miért ne lehetne figyelni is egymásra. sőt lenézi azt. s azt. akik észrevették a magyarok két malomban őrlését. Mindez azért fontos. Csapatot azonban nem alkotnak. Ha a leglazábban is. ha elvégzed. magának se. hogy tán még támogatni is fogják őket. palócok. illetve akkor még be nem költözött magyarok voltak az elődeik. akik bejöttek. így ez fog menni. nem igazán fontos. hogy a vezérek is több rétegből (szabír. s most meg a szlávok kórusától zeng a tudománytalanság mezeje. ami egész Európára 370 97 . de együtt kell működniük végre. elismerést akar. hanem valamilyen türk. de nem bukik meg. azaz mindnyájan a magyarok: tehát magyarul. hogy nálunk is az éppen élő magyar emberek törekvései a meghatározók. székelyekkel is. s várja a sült galambot. akiknek eredeti nyelve vagy anyanyelve még nem a később magyarnak nevezett. s továbbiakra fájt a foguk a szlávokkal együtt. palócokkal. Talán be kellene vezetni a magyar mellé a jobbágy. baskír stb) tevődtek össze. viszont jól sütögetik a pecsenyéjüket abban a nihilben. Kellene egyébként valami. még a társadalomtudományokban is (tömeglélektan stb). senkitől nem várható el kívülről a támogatás. és ezután itt már ez a három elem lett magyarnak nevezve. annak az oka. nem akarnak semmit tenni a magyarság egészéért. s később mind a három elem.370 Ez egyébként a Királygyilkosságok területe. mert mindenki a saját népét segíti. akinek nem volt szerencséje. s alattunk marad e kérdéskörben a teljesítménye is. azaz a Kárpát-medencei eredet fontosságáról nem hajlandó vitatkozni. De nekünk a Kárpát-medencei eredetünket kutatóként kell szerepet vállalni. hogy megismerkedtek egymással egyegy kutatásban jelentős emberek. semmi sem veszett el Mohácsnál. Még a legjobbnak hittek is veszekednek veled. Miért kellene ezt a hülyeséget nekünk továbbvinnünk? Hogy ne legyen utólag sem lelkiismeret furdalásuk? Ezekben a kérdésekben az MTA sem a tudományt képviseli. kérkedik vele. de persze pontosan fel kell tárni. Itt a világ vége! Na. s vegyék át a későbbi etnikum számára a sclavot. Mi meg nem tudunk válaszolni az Attilától Dzsingiszig. Nem lesz ugyanis támogatónk magunkon kívül. Így magyarok lennének. akik ugyanazon a nyelven beszéltek. mert csata sem volt: még azt is behazudták és elhazudták (nem lehet ott megtalálni a több tízezer csontvázat). hogy politikai ügy lett a tudomány szerte a bankvilág uralta földön. Tehát aki erről a kérdéskörről. majd ez még egyesült a bejövetellel a benti jobbágyokkal. A kinti két elem egyike a vezérek.Olyanok írták meg aztán a múltunkat. a vezérség. tanulni is egymástól? Mert tényleg sok a feladat. hogy legalább az oroszok nem rohanták le Nyugat-Európát. mert – helyesen – nem szerencse kérdésének tekinti a boldogulást. amit aztán sikeresen meg is szereztek. székelyek. onogur bolgár. az nem segít senkinek. bár mindegyikük egy egész csapattal ér fel. közismert üres szívűek. ami eszköz. mert keleti eredetünket az osztrákok és a németek találták ki. Világos persze. Pedig nem kell sajnálni. hanem megy a maga rég kitaposottnak vélt útján.

inkább ázsiai típusú hadviselő. de valószínű. S ehhez jön még mindaz. Ez nagyobb égzengés. feljegyzéseket. jobban mondva emberi ősiség alkotta meg elég nagy részben Európát. Senki. azaz harcias lovas kultúrák. eszközöket. mint a Kaukázus. leigázó. és tervezték és ragadták meg a legkegyetlenebbül a csak számukra elfogadható eszközöket. mint a Schumacher és a Madonna (vesd össze a Star Trek és hasonlókkal). s már a szívünket szorongatják. Ázsia innét is kapott. mekkora volt valójában. de Ázsiának is vannak fontos eredeti fejlesztő helyei. és sokszor a vesztessel fizettetett még maga helyett is. de megfejtendő. És már csak mi. de végsőleg mindig Kárpátia maradt a mencshely (van ilyen nevű falu a Balatonfelvidéken). de legalább vágyakozhatott az elitéletmód után. Az oroszok égették el a horthysta rovásírásos imakönyveket. akkor elszalasztottunk egy lehetőséget. Majd pedig a kommunistabérenc papok átírták keresztény szempontból a múltat. és jól össze is kuszálták. Most mindenki Eurázsiázik és hunokat kerget Indiáig. már régen sokkal magasabb szinten lenne minden ember. amely az elmúlt másfél ezer év vezető rétegét mindig a Kárpát-medencén kívülről örökölte (csodaszarvas mítosz). csak a közzé kellene tenni. Ezek bérelték fel az összes újkori háború megszervezőit. és a belőlük is származó civilizációk. Jáva. Na mármost mindebből az is következik. olyan jól sikerült nekik annakidején az átírás. Sikert pedig az jelentett. hogy a világ összes pénze rendelkezésükre állt ilyen célra. mígnem megsemmisítőink a gyepűn belülre kerültek. Ettől és ebből viszont nem lesz csillagutazás. és sokáig viszonylag nagy eredményeket elérve támogatásunkkal. míg a leigázók a mítoszokat vallássá. röviden elmondva. mert különben 371 Thiering (1992). ha nincs ez az elitesdi nyomorúság (mizéria). Thiering (). Igaz ettől kezdve a munkásosztály élcsapata révén fogyasztotta étkezés előtt az aperitifot. Még Föld se marad. és az ember összemérhetetlenül többet élt egyenrangú szemléletben. erőforrásainkat. s a győztes fizetett. Hát ezért izgat bennünket ez az egész. amiről fogalmunk sincs. Ezért fontosak nekünk a szkítákig vagy még tovább visszavezethető. szándékokat. nyelvünk. 98 . fel sem fogja. Úgy tekintve a világi hatalomra. rombolva. Ezek után e két véglet. mert nem a mai szemlélet szerinti volt. Európa és Ázsia egymásba hatolóan. felfedezéseket. mert a keresztény egyetemesség akkor és a bankáregyetemesség mostanában ugyanaz. melyek ugyan nem jók. amiről szólnak. hogy megmentsük őstörténetünket.kiterjedten megtörtént már. azaz Afrikából. És a többi terület is fontos. Ezt mi átéltük két világháború után. Ennek csúcsteljesítménye a magyarság. műveltségünk Kárpát-medencei ősidőkből való folytonosságát. nehogy kiderüljön az igazság. Aztán olyannyira lecsökkent a dolog. Ez talán még az okosoknak is új megközelítés. ahonnét még korábban Európa is. Kína. Nem tudható. ami a kereszténység körül van mostanában. célokat. önmagukat uralkodó elitté tették. egymást kiegészítve. mert ideje lenne már az alapítása körüli körülményeket is tisztázni. És ha ezeket nem tisztázzuk. mint szentségre. Más nem áll ellent nekik. A Kárpát-medencéből is kiáradt magyarsági ősök. Napóleont és ellenfeleit is ugyanaz a bankház pénzelte. pedig tisztázható. de végig együtt élt. titkokat. építve. Utóbbinak köszönhetjük inkább az emberi alkotásokat.371 Hiszen erre mi feltettük egész nemzeti létünket. nagy területeket megszervező. mai magyarok maradtunk meg: előbb hatalmas nagy birodalom voltunk. hanem mondjuk így: lelki. Ám éppen a Kárpát-medencei igen régi emberi folytonosságunk miatt tudhatjuk jól. stb. hogy a beköltözők üldözték a helyben lakók régi vallását. akik később a mai nyomorúságunk okozásának lehetőségét tették meg fő céljuknak. Punktum. s ezzel nem követett mintát adva azoknak. hogy már csodaszarvas-mondával kellett biztosítani a fennmaradást. Eszébe sem jut. amit szintén csak érintve lett még: ahol sok megfejtendő teljesítmény született. ha a Semino-csoport eredményeivel megerősítjük népünk. együttműködött. valamint a további fejleményeket. mint amit most egyesek itt-ott puffogtatnak. Ráadásul szinte egyetlen esélyünk. de onnét is. miért fontos. hogy nem mindig a leigázás volt a megoldás.

és megteszik. Ha nem mi. nem is volt átütő sikerük.minden régiségünket el fognak tulajdonítani mások. vagy behajtották őket a fegyveres hódító rendcsinálók. ami nem jelent semmiféle nyelvrokonságot (sumér-magyar. stb) és más egyéb népleszármazást. Utódaik tovább rombolták hatalmi testvéreinket a Kaukázusban. ez maga a magyarságunk és a barátságunk. hogy büszkének kellene lennünk a mongolokra. Teret kell adnunk többágú őstörténetünk összetevői eredete pontosításának is. és következtetéseket tegyünk. mert közeli és még a távolabbi szomszédságból is ilyenek költöztek be ide. de Moszkvát meghagyták. amikor idemenekültek a természeti katasztrófa elől. lerombolták országunkat. hogy az oroszokkal jöttek a legkevesebben (a moszkoviták). s azok között. Ha ez érvényesülhet a földön. (Seminoék is indoeurópaiakat és szlávokat emlegetnek olyan időkből. akik nem a Kárpát-medencéből indulnak ki. Bízzunk hát egymásban és tudományunkban. Ebben a folyamatban világos. Semmiféle erő nem tántoríthat el ezért attól. a tudományos ellentét kifutását tekintve azok között. Főként azt nem jelenti.) Érthetően levezettük. 99 . majd jönnek mások. hogy tudományos eszközökkel lefolytassuk a szabad kutatást és vitát erről. amitől sokan szenvedünk minden oldalon. amivel későbbre nyakunkba ültették a pánszlávizmust. Ilyen mély tehát az ellentét. hogy foglalkoznunk kell az Árpád-ház elődeivel. hogy azért lehet 82 százalékos az őskőkori génállomány arányunk nekünk magyaroknak. Ha nem. Ez a kialakult jellegzetesség mint nehézség jól megmutatja a forrását azon súrlódásnak. akkor a végén már ember se marad. magyar-török. mert ők itt hatalmat szerveztek pár száz évre. akik ádáz módon felgyújtották. Vitathatatlan. amikor azok még nem is léteztek. sőt Attila hunjaival is. akik igen. mint mi. ha rólunk van szó. akkor nekünk végül mindenki magyarnak számít majd.

Bauval (1997) R.: 45-63. Faber and Faber. Ballagi ((1850) Mór: Magyar példabeszédek. Magvető Kiadó. M. Bárczy (1999) Zoltán: Újabb adatok a Kárpát-medence bronzkori kohászatáról. Blaskovics (1982) József (ford. Czeglédy K és Róna-Tas A. Kálmán és Fügedi Erika: A magyar korona regénye. Budapest. sz. A magyarok története. Anonymus (2004): A magyarok cselekedetei. Benda (1979). #5. D. sz. Barabás (1977) Jenő: A magyarság anyagi műveltsége a VI. évfordulója tiszteletére. Szarvas.: 15-22. Lincoln: The Holly Blood and the Holly Grail. Baigent (1992).: 3-10. Baráthosi Balogh (1976) Benedek: Elpusztult hunos véreink. Budapest. Bakay (1998) Kornél: Szent István Király. Akadémia Kiadó. Hodder & Stoughton.: Shards of Speech. Akadémia Kiadó. in: Magyar Őstörténeti Tanulmányok.: 87-118. Buenos Aires. Beöthy (1882) Leo: A társadalmi fejlődés kezdetei. S. 1996 January/February Appenzeller (1998). Berta (2002) Tibor: Az időkód.: 27-140. London. WWW-ről levett anyag. 1977. (1985) Panoráma Könyvkiadó. pp. Magyar Kálmán.. Hasonmás Kiadás. Hancock G. Reno and Las Vegas. Nagy Szittya Történelmi Világkongresszus. Aulestia (1989). pp. Beöthy (1878) Leo: A társadalom keletkezéséről. Bakay (1998a) Kornél: Turanizmus. Árpád–kori legendák és és intelmek (1983). in: A magyar néprajz klasszikusai. században.. Magyar Helikon. Gorka: Basque-English Dictionary. London (Eredetileg: 1982). The Science. Kaposvár.-IX. pp... Budapest. Bárdi (1996) László: A lovasnomád népek útja Belső-Ázsiától a Kárpát-medencéig. Az őshazától a Kárpátokig. 100 . Ed: Bartha A. Magvető. University of Nevada Press. pp.. Budapest. Benkő (1977) Loránd: Magyar nyelvtörténet .FELDOLGOZOTT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM: Adapa (1998). Turán. Leigh & H. Ortutay Gyula. New English Library. Magyar Kultúra.. Nemzeti Történelmünk III. pp.: Early Upper Pleistocene Adaptation in the Levant. A quest for the hidden legacy of mankind. XXVIII (Új I). Binford (1968). 282. Anthony (1996). Budapest. pp. Mandarin. Az ősi társadalom magyar kutatói. Szépirodalmi. Anonymus (1977): Gesta Hungarorum. Benveniste (1973). Gondolat. finnugorizmus. pp. pp. Emile: Indoeuropean Language and Society.: When the Gods Came Down. Turán XXIX (Új II). Pais Dezső ford. Ed. Turán.: 1451-1454. Réthy.W. Ed: Bartha A.: 141-200. in: Magyar Őstörténeti Tanulmányok.: 3-10. Cleveland. Budapest. pp. Alford (1998) Alan F. Gondolat. Tim: Art: Evolution or Revolution? Science. XXVIII (Új I). in: A magyar néprajz klasszikusai. Ortutay Gyula.magyar őstörténet. Budapest.R.: 707-717. Czeglédy K és Róna-Tas A. Tanulmánykötet a honfoglalásunk 1100. Budapest. R. 70. Biotér–Natura Kft. #4. Blaskovics (1988) József: A magyarok története (Tárih-i Üngürüsz) II.: Keeper of the Genesis. 1977.): Tarih-i Üngürüsz. Osiris. : English-Sumerian Dictionary. pp. Az ősi társadalom magyar kutatói.: 11-16. Budapest. közmondások és szójárások gyűjteménye. Budapest. Budapest. Corgi. American Anthropology.

Collinder (1977). Gondolat. pp. Penguin Books. Brown (1991). Gordon V. Gods of the Vikings. J. Buenos Aires. Cunliffe.: The Aborigine Tradition. London. (Új I). Edition. Wolpoff: Early Upper Palaeolithic Man and Late Middle Palaeolithic Tools.V. Mary: Zoroastrianism. pp. Shaftsbury. Childe (1957) G. American Anthropology. Cornides (1791) Dániel: Értekezés a régi magyarok vallásáról.: 13-32.: 47-54. An Introduction to the Classical Language. Chredintsev (1990). & M. In: John Hinnel: Handbook of Living Religions. Oxford Univ. Penguin books. Routledge. Kazachevski: Absolute Date of the Travertine Samples. Beszélgetés László Gyula régészprofesszorral. An Illustrated History. Oxford. Nora: The Celts. Buske Vrlg. #4. A magyar néprajz klasszikusai. Melbourne. Bordes (1968). A Study of Indoeuropean Origins.H. Element Books. London. pp. London. London. pp.: What Happened in History. Oxford. Cowan (1997). Faber & Faber. Collinder (1957). Press. Cunliffe (1998a) Barry: "The Impact of Rome on Barbarian Society. Stockholm. Burrow (1965). Man and Culture. Shaftsbury (első kiadás 1992). Oxford Univ. Gordon Childe: Az európai társadalom őstörténete. Cunliffe (1998c). Childe (1954).Bobula (1982) Ida: Sumir-Magyar rokonság kérdése. BC—AD 300. Budapest. Penguin Books.: 1156-1194. Bowring (1830). pp. Michael: Sanskrit. World University Library. Oxford. Reprinted in 1964. 800-140 BC.: Retrospect. Chadwick (1971). Burány (1999) Béla: Vadhúsocska névkeresése. #1. Kennikat Press. in: Prehistoric Europe. Sir John: The Poetry of the Magyars. (Magyarul: V. B. London. B. Boda (1998) Sarolta: Én hiszek a krónikáknak. 101 . Press.: 57-61. pp. Oxford Univ. In: Az ősi magyar Hitvilág. Björn: Finno-Ugric Vocabulary. London 1991 (Első kiadás: 1984).: The Aryans. Budapest 1961. Boyce (1991). Turán XXIX (új II). Grahen & Piggot. Ed. V. Hutchinson. D. Barry: Iron Age Societies in Western Europe and Beyond. Editor Esda. & I. 73.: 171-190.) Childe (1958). London. Almquist & Wiksell. Stuart: The History of Human Society. Kevin: The Penguin Book of Norse Myths. Harmondsworth. Akadémia Kiadó. Turán XXVIII. Antiquity. Penguin Books. Szerk. Akadémiai. Cowan (1997) James: The Elements of the Aboriginal Tradition. James G. p. Gordon V. Budapest. Press. Cunliffe. 547 Childe (1926). London. 140. 2nd ed. Francois: The Old Stone Age. Hamburg. London. gen. in: Vértesszőlős: Site. Clarke (1965). Barry: Prehistoric Europe. London. Teach Yourself Books. Gordon V.V.H. T. Cunliffe (1998b). pp. Diószegi Vilmos. Crystal (1997). in Hinnells (1991).S. Boyce (1991). Crossley-Holland (1980). Budenz (1873) József: Magyar-ugor összehasonlító szótár. Plumb. Coulson (1976). Ed. 32. in Hinnells (1991). Dobos. Cambridge Univ. Mary: Zoroastrianism. Szerk.: The Dawn of European Civilisation.: 392454. V.: Miklós Kretzói and Viola T.: 336-372. H. 1987. Press. Joseph Epes: Religions in Primal Societies.: Sanskrit Language. Brose (1971). Björn: Survey of the Uralic Languages. David: Cambridge Encyclopedia of Languages II. MTA Könyvkiadó Hivatala.” Prehistoric Europe. ed.

Magyar Tudós Társaság. Zürichi Magyar Történelmi Egyesület. Gondolat. Cser (2000) Ferenc: Gyökerek. Daniels (1996). Constable." Vigília Online. Buda.: Archaeological Research at Vértesszőlős. Budapest." A Harmadik (Tapolcai) Magyar Történelmi Iskola Előadásai és Iratai. Szerkesztői megjegyzések. Oxford Univ. Dávid (2003) Katalin: "A kereszt mint jel és ereklye az Árpád-kori Magyarországon. Magyar Elektronikus Könyvtár.: Magyar Őstörténeti Tanulmányok. Kaposvár 1996. Penguin.hu/01600/01639/13#13 Dobosi (1990) Viola T. http://mek. Budapest–Zürich. Budapest. Akadémiai Kiadó. Diószegi (1973) Vilmos. Ludvig Dezső és Poór Magdolna: “A magyar korona”Az aranyműves vizsgálat eredményei. Dümmerth (1977) Dezső: Az Árpádok nyomában Panoráma. Domanovszky (1981). Ed. Budapest. Csomor (1985) Lajos. őstörténeti vonatkozások tükrében.: 564. Pest. Dobos. http://www. Du Cange (1954) Dominu: Glossarium Mediae et Intimae Latinitatis. in: Vértesszőlős: Site. Budapest. Ed. Csajághy (1994) György: "A magyar népzene keleti párhuzama. Akadémia Kiadó." Die Ungarn und die Abtei Sankt Gallen. Érdy (1999a) Miklós: "Észrevételek a magyarországi japán genetikai vizsgálatok kiértékeléséhez. Ed. Lantos Béla. Budapest. Akadémia Kiadó. Czeglédy (1977) Károly: Ugorok és türkök Kazáriában. Szerzői Kiadás. 102 . Life and Dead of a Pharaoh. Budapest. Budapest. Kéziratban. Magyarok és a Szent Galleni Apátság.hu/vigilia/2003/8/david. London.): Régi magyar nyelvemlékek. Graz). Corvina. pp. Daniels & William Bright. Dávid (1974) Katalin: Az Árpád-kori Csanád Vármegye Művészeti Topográfiája. Szeged. Press. György: A magyar nép díszítő művészete. Érdy (1999b) Miklós: "Comments on the evaluation of Japanese genetic tests in Hungary. Akademische Druck. Grün. pp.htm Dávid (1989) Katalin: "A magyar ikonográfiai kutatás problémái. Erdélyi (1951) János: Magyar közmondások könyve.: Tutanhamon.: The World’s Writing Systems. Ellis (1994). Desroches–Noblecourt (1963) C. és Róna-Tas A. Diószegi (2004) Vilmos: A sámánizmus.communio. Csőke (19??) Sándor: Szumér-Magyar Egyeztető Szótár. Tomus Septimus. P. Man and Culture. Budapest. St. Akadémia Kiadó.Csajághy (1996) György:: "A felgyői avar síp zenei és történeti háttere. A pogány magyarok hitvilága." Nemzeti Történelmünk III. Döbrentei 1838–46) Gábor (szerk. T. A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület kiadványa.oszk. Dugonics (1820) András: Magyar példabeszédek és jeles mondások. T. Szombathely. Diószegi (1978) Vilmos: Az ősi magyar hitvilág. Melbourne. Peter Berresford: The Druids.: 263-286. Czeglédy K.Y. Kozma. Tanulmánykötet a honfoglalásunk 1100." Uo. Töprengések a magyar nyelv és nép Kárpát–medencei származásáról.: Miklós Kretzói and Viola T. (az 1883-1887 kötetek változatlan utánnyomása. Gallen–Budapest 1999.: Bartha A. Akadémiai kiadó. in. P. London. Életünk. Dömötör (1981) Tekla: A magyar nép hiedelemvilága. évfordulója tiszteletére. N. eredete. Budapest." Ipolyi Emlékkönyv.

Sándor: Az ősi magyar rovásírás az ókortól napjainkig. Gondolat.Y. Charles C. Ford. Abacus. 1974. Grandpierre (1979) K. Stuart: Dating in Archaeology. Brian M. Lakitelek. Second Ed. Gamble (1995). Aquarian/Thorson. London Flavius (1966). (újra nyomtatva: 1996). Josephus: A zsidók története. Firth (1975). Gimbutas (1982). Flood (1995). Budapest. Régészeti utazások. Garn (1969). Thames and Hudson. 2. Kiss Sándor. Stanley M.: Révay József. Turán XXVIII. 103 . Európa Könyvkiadó. London. (Új I). B.: 5-41. San Francisco. Dion: The Mystical Qabalah.00 Years Before the Present. Budapest. kiadás. Antológia kiadó. Budapest. Püski. Leipzig. Josephus: A zsidók története. Lakitelek. Gilgames Fordította: Rákos Sándor. Kiadás. Scott.: 1080-1081. Gáboriné (1980). Angus & Robertson. Flavius (1980). Israel és Neil Asher Silberman: The Bible Unearthed: Archeology’s new vision of ancient Israel and the origin of its sacred texts. Gondolat. szám. Gleditsch. The story of prehistoric Australia and its people. Zoltán: A nyugati rokonság. Touchstones. Clive: Time Walkers. Válasz Könyvkiadó. Thanes and Hudson. Gimbutas (1989). Reg. 700. Magyar Történelmi Szemle kiadása. Forrai (1994). Gibbons (2000). London (eredetileg 1935). pp. Officina Nova.: Révay József. Cunliffe. Gimbutas (1991). Forray (1998). Budapest. N. Budapest. Univ. London. Ford. Európa Könyvkiadó. Josephine: Archaeology of the Dreamtime. Sydney. Antológia kiadó. pp. An introduction to world prehistory. Europeans Trace Ancestry to Paleolithic People" Science 290. Marija: The Civilization of the Goddess. pp. Fehér (1972) Mátyás Jenő: Az avar kincsek nyomában. Thomas. Budapest. László: Keleten kél a nap. Buenos Aires. Marija: The Language of the Goddesses: Unearthing the Hidden Symbols of Western Civilization. Penguin Books. Gamble (1998). Press. Csánk Vera: Az ősember Magyarországon. Fejér (1840) Georgius (György): Aborigines et inconabula Magyarorum. Archeologische Probleme. Springfield. Budapest. Götz (1994). Buenos Aires. A guide to Scientific Techniques. Püski. in: Prehistoric Europe. Sándor: Az ősi magyar rovásírás az ókortól napjainkig.00-40. VI. Endre: "A csodaszarvas–monda új változatai egy latinból törökre fordított magyar ősgesztában. Grandpierre (2002) Attila: Az élő világegyetem könyve. Budapest. A nyugati avarok birodalma I. Clive: The Palaeolithic Europe. London. Farkas (2003) Ildikó: "A magyar őstörténet–kutatás új távlatai? Szabó István Mihály: A magyar őstörténelem egy biológus szemével. 67–89. Fáy (1994) Aladár: A magyarság díszítő ösztöne. Fessler (1816) Ignácz Aurél: Die Geschichter der Ungarn und ihrer Landsansich.. #1. Fortunes (1987). Budapest. Dent.Fagan (1989). Flemming (1976). Raymond: Human Types. London. Foyta (1961) István: Honnan származunk? Mit adtunk a világnak? Kik a rokonaink? Tanulmány. Anne: "Evolutionary Genetics. ac gentium." Kortárs XXIII. Glatz (1996) Ferenc: Magyarok Krónikája.. Forshman. Forrai (1994)." História 2003/5-6. évfolyam 12. Gábori (1974) Miklós: Ala Tau – Ararát. Harper.. Marija: The Goddesses and Gods of Old Europe 6500-3500 BC Myths and Cult Images. Ed. Scherer. 2nd Ed.: Human Races. Gondolat. Finkelstein (2002).: People of the Earth. Buda. Marija: Die Indoeuropäer. Oxford Univ.: 64-68. Gimbutas (1963). Oxford.

Grandpierre (1990) K. Endre: Aranykincsek hulltak a Hargitára. Népszava Könyvkiadó. Budapest. Grandpierre (1981) K. Endre: "Előtörténetünk a Tárih-i Üngürüsz ős–csodaszarvas mondái tükrében." Forrás XIII. évf. 11. sz. Grant (1995), Michael: Myths of the Greeks and Romans, Meridian, N.Y. Grant (1988) Michael: The Ancient Mediterranean. Meridian, New York. Grimal (1965) P. (szerk.): Larusse World Mythology. Hamly, London. Guerber (1920), H.A.: Myths of the Norsemen; From the Eddas and Sagas, Dover, N.Y. 1929 (újra nyomtatva: 1992) Gulya (1997) János: A magyarok önelnevezésének eredete. in Honfoglalás és Nyelvészet, Ed. Kovács L. és Veszprémy L. a Honfoglalásról Sok Szemmel sorozat III. Kötete, Ed. Győrffy Gy, Balassi Kiadó, Budapest. Gulya (1977) János: Megjegyzések az ugor őshaza és az ugor nyelvek szétválása kérdéséről. in: Magyar Őstörténeti Tanulmányok, Ed: Bartha A., Czeglédy K és Róna-Tas A., Akadémia Kiadó, Budapest. pp.: 115-121. Györffy (1977) György: István király és műve. Gondolat, Budapest. Győrffy (1997) György & Harmatta János: Rovásírásunk az eurázsiai írásfejlődés tükrében, in: Honfoglalás és Nyelvészet, Ed. Kovács l. és Veszprémy L. a Honfoglalásról Sok Szemmel sorozat III. Kötete, Ed. Győrffy Gy, Balassi Kiadó, Budapest. Hamvas (1994) Béla: Tabula Smaragda. Életünk könyvek, Budapest. Halloran (1998), John A.: Lexicon of Sumerian Logograms Version 2.1. Harding (1998), Anthony: Reformation in Barbarian Europe, 1300-600 BC. in: Prehistoric Europe, Ed. B. Cunliffe, Oxford Univ. Press, Oxford. pp.: 304-333. Harrison (1995), R.K.: Biblical Hebrew, Teach Yourself Books, London. Hawkes (1973), J.: The First Civilizations Penguin Books, Harmondsworth. Hayes (1990), John Lewis: A Manual of Sumerian Grammar and Texts, Undena, Malibu. Henkey (1993) Gyula: Az embertan és a magyar őstörténet. in.: Az Első (Szegedi) Iskola Előadásai és Iratai. A Zürichi Történelmi Egyesület Kiadványa, Zürich. pp.: 94-114. Henkey (1998) Gyula: A magyar nép embertani képe. Turán XXVIII (Új I), 2. szám, pp.: 22-34. Henkey (1998a) Gyula: A rábaközi magyarok embertani képe I. Turán XXVIII (Új I), 3. szám, pp.: 45-50. Henkey (1998b) Gyula: A rábaközi magyarok embertani képe II. Turán XXVIII (Új I), 4. szám, pp.: 53-58. Henkey (1999) Gyula: A magyarság keleti elemeinek embertani képe I. Turán XXIX (Új II), 1. szám, pp.: 38-44. Herodotos (1954): The Histories, Ford. Aubreay de Sélincourt, Penguin Books, London. Hinnells (1991), John: Handbook of Living Religions, Penguin Books, London. (Originally 1984) Holden (1998), Constance: No Last Word On Language Origins, Science, 282, pp.: 14551458. Hóman (1928) Bálint, Szekfű Gyula.: Magyar Történet I. Horvát (1825) István: Rajzolatok a magyar nép legrégibb történeteiből. Petrózai Trattner Mátyás, Pest. Hosszú (1999) Gábor: A kétféle magyar rovásírás., XXIX (Új II). #1, pp.: 45-54. Howarth (1994), Patrick: Attila, King of the Huns; The Man and the Myth. Constable, London. Illyés (1966) Gyula: Hetvenhét magyar népmese. Móra Ferenc könyvkiadó, Budapest. Ipolyi (1987) Arnold: Magyar Mythologia. Heckenast, Pest 1854. Hasonmás kiadás, Európa, Budapest.
104

Ji Csing: A változás könyve. Háttér Lap– és Könyvkiadó, Budapest. Johnson (1995), G.: Cultural Atlas of India, Time Life. Jonas (1992) H.: The Gnostic Religion. Routledge, London. Kandra (1897) Kabos: Magyar Mitológia. In: Az ősi magyar Hitvilág. A magyar néprajz klasszikusai; Szerk. Diószegi Vilmos, Gondolat, 1987. pp.: 373-420. Kalicz (1970) Nándor: Agyag istenek, Korvina, Budapest. Kalicz (1970) Nándor: Agyag istenek, Corvina, Budapest Kállay (1843) Ferencz: Tudománytár 2. kötet, Pest. Kálmány (1885) Lajos: Boldogasszony, ősvallásunk istenasszonya. In: Az ősi magyar Hitvilág. A magyar néprajz klasszikusai; Szerk. Diószegi Vilmos, Gondolat, 1987. pp.: 319339. Kálmány (1887) Lajos: Mitológiai nyomok a magyar nép nyelvében és szokásaiban. In: Az ősi magyar Hitvilág. A magyar néprajz klasszikusai; Szerk. Diószegi Vilmos, Gondolat, 1987. pp.: 353-365. Kálmány (1893) Lajos: Világunk alakulásai nyelvhagyományainkban. In: Az ősi magyar Hitvilág. A magyar néprajz klasszikusai; Szerk. Diószegi Vilmos, Gondolat, 1987. Pp.: 295319. Kálmány (1917) Lajos: Összeférhetetlen tátosainkról In: Az ősi magyar Hitvilág. A magyar néprajz klasszikusai; Szerk. Diószegi Vilmos, Gondolat, 1987. pp.: 365-372. (Kálti [2004] Márk): Képes Krónika. Osiris , 2004. Kazár (1982) Lajos: Ko-Dzsi-Ki;, ‘Régi történetek feljegyzései’, Magyar Történeti Társulat, Sydney. Kazár (1996) Lajos: Északi Belső-Ázsia: a japánok, uráliak és altájiak valószínű egykori hazája. in.: Nemzeti Történelmünk III. Tanulmánykötet a honfoglalásunk 1100. évfordulója tiszteletére. Ed. Magyar Kálmán, Kaposvár. Kéki (1975) Béla: Az írás története, Gondolat, Budapest Képes Krónika, Kálti Márk, Geréb László fordítása, Szépirodalmi Kiadó, Budapest. 1978. Kerr (1998), Richard A.: Black Sea Deluge May Have Helped Spread Farming 7500 BP. Science, 279, p.: 1132. Kézai Simon Mester Magyar Krónikája. Fordította: Szabó Károly. Magyar Elektronikus Könyvtár, http://www.mek.iif.hu/portaszint/tarsad/mo_kozep/kezai/ címről, 1999. Kézay (2004) Simon: A magyarok cselekedetei. Osiris, Budapest. Kilmer (1976), A. Drafkorn, R.L. Crockers & R.R. Brown: Sound from the Silence, Berkeley, fordította: Zsengellér Annamária, Turán XXIX (Új II), #5, pp.: 59-68 és #6, pp.: 171-174. Kiss (1998), Dénes: A magyar nyelv titkai és törvényei. Turán XXVIII (Új I), #1, pp.: 821. Kiss (1999) Dénes: Bábel előtt. Isten nyelve, avagy képességünk a magyar nyelv. Miskolci Bölcsész Kiadó, Miskolc. Kiszely (1976) István: Sírok, csontok, emberek; Embertan a régészetben. Gondolat, Budapest. Kiszely (1996), István: A magyarság őstörténete. (Mit adott a magyarság a világnak.), Püski, Budapest. Knight (1997) C., Lomas R: The Hiram Key. Arrow, London. Komjáthy (1955), István: Mondák könyve, Móra, Budapest. Kocsis (1996) István: A Szent korona tana. Múltja, jelene, jövője. Püski Kiadó, Budapest. Kovács (1994) Ágnes: Incike–pincike. Népmesék óvodásoknak. Móra, Budapest. Kozák (1999) József: Az istállóskői csontsíp és egy magyar furulyatípus. Turán XXIX. (Új II), #2, pp.: 3-10. Kovács (1994) Ágnes: Icinke-picinke; Népmesék óvodásoknak. Móra, Budapest.
105

Kovács (1997) Vilmos: Kik voltak...? Nyelv- és őstörténeti írások a honfoglaló magyarság kialakulásáról. Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Ungvár. Kozák (1999) József: "Az istállóskői csontsíp és egy magyar furulyatípus." Turán XXIX. (Új II.) 2. sz. Krolopp (1990), Endre: Molluscan Fauna from Vértesszőlős, in: Vértesszőlős: Site, Man and Culture, Ed.: Miklós Kretzói and Viola T. Dobos, Akadémia Kiadó, Budapest. pp.: 163181. Kretzói (1990), Miklós: The Vertebrate Palaeonthological Research at the Site. in: Vértesszőlős: Site, Man and Culture, Ed.: Miklós Kretzói and Viola T. Dobos, Akadémia Kiadó, Budapest. pp.: 183-219. Kretzói (1990a), Miklós: The Vertebrate Microfauna of the Vértesszőlős Travertine. in: Vértesszőlős: Site, Man and Culture, Ed.: Miklós Kretzói and Viola T. Dobos, Akadémia Kiadó, Budapest. pp.: 241-247. Laka (1998), Itziar: A Brief Grammar of Euskara, the Basque Language, Euskal Herriko Unibersitatea, WWW. Elektronikus kézirat. Lakó (1967) György: A magyar szókészlet finnugor elemei I, Akadémiai Kiadó, Budapest. Lakó (1970) György: A magyar szókészlet finnugor elemei II, Akadémiai Kiadó, Budapest. Lakó (1978) György: A magyar szókészlet finnugor elemei III, Akadémiai Kiadó, Budapest. Lánczy (1878) Gyula: A faluközösségek eredete. Ősi család és tulajdon. in: A magyar néprajz klasszikusai; Az ősi társadalom magyar kutatói, szerk. Ortutay Gyula. Gondolat, Budapest, 1977. pp.: 224-332. Langloh Parker (1973), K.: Australian Legendary Tales, Angus & Robertson, Sydney. László (1967) Gyula: Hunor és Magyar nyomában, Gondolat, Budapest. László (1974) Gyula: Vértesszőlőstől Pusztaszerig. Gondolat, Budapest. László (1977) Gyula: Kovrát kagán fiainak történetéhez. in.: Magyar Őstörténeti Tanulmányok. Ed.: Bartha A. Czeglédy K. és Róna-Tas A. Akadémia Kiadó, Budapest. pp.: 225-230. László (1978) Gyula: Kettős Honfoglalás. Budapest. László (1981) Gyula: Őstörténetünk, Tankönyvkiadó, Budapest. László (1990) Gyula: Őseinkről. Tanulmányok. Gondolat Kiadó, Budapest. László (1995) Gyula: Honfoglalás, országalapítás. Kézirat. SBS Rádió Magyar Adáshoz küldött anyag. László (1996) Gyula: Régészeti tanulmányok. in.: Nemzeti Történelmünk III. Tanulmánykötet a honfoglalásunk 1100. évfordulója tiszteletére. pp.: 215-226. Ed. Magyar Kálmán, Kaposvár. László (1996a) Gyula: Góg és Magóg népe. Örökségünk, Budapest. László (1971) Gyula: Őstörténetünk legkorábbi szakaszai. Budapest. László (1978) Gyula: A kettős honfoglalás. Budapest. László (1979) Gyula: Emlékezzünk régiekről. Budapest. Leakey (1994), Richard: The Origin of Humankind, Phoenix, London. Lees (1953), R.B.: Languages, 29, 113, Lewis (1967), G. L.: Turkish Grammar. Clalendron Press, Oxford. Lipták (1954) Pál: An anthropological survey of Magyar prehistory. Acct Linguistic Hungarica, 4, pp.: 137-170. Lipták (1955) Pál: Zur Frage der antropologischen beziechungen zwischen dem Mittleren Donaubedecken und Mittelasien. Acta Orient. Hung. V. pp.: 271-312. Osetzky (1977) idézetében.

106

pp. Magyar Történelmi Iskola. Ed. Magyar Kálmán.: GAIA. vagy rendeletei Mándoky Kongur (1993) István: A Kun Nyelv Magyarországi Emlékei.: 23-34.” Nature 316. #6029. Zürichi Magyar Történelmi Egyesület. Ed. N. Korotkevich Y. Jouzel J.: „A 150. Barkov. Ed. pp.: Panorama of Indo-European Languages. Matsumoto (1988) Hideo: "Characteristics of Mongoloid and Neighbouring Populations on the Genetic Marcers of Human Immunglobulins. Press. W. Kotlyakov V. 1977. Lükő (1942) Gábor: A magyar lélek formái. Mellaart (1981) James: The Neolithic of the Near East. Merlivat. Exodus. Kaposvár. Mayani (1961). Csihák György. Jubileumi kötet. Karcag. Lorius (1985) C. Lovelocke (1990) J. Kaposvár. in. Barkov N. Budapest. Bartha A. Souvenir Press. 107 .Lipták (1977) Pál: A magyar Őstörténet kérdései az antropológiai kutatások alapján. London.M. Budapest. Thames and Hudson. Lockwood (1972). Ed.: A Harmadik (Tapolcai) Magyar Történeti Iskola Előadásai és Iratai. Kaposvár. Oxford Univ. A földi élet egy új nézőpontból. St. Lorius (1985). Magyar Adorján Baráti Kör. Kotlyakov.000 year climatic record from Anterctic ice. Magyarok és a Szent Galleni Apátság. pp. Merlivat L.. Budapest.: A Harmadik (Tapolcai) Magyar Történeti Iskola Előadásai és Iratai.. Magyar (1996) Kálmán: A magyar őstörténet. Gallen–Budapest 1999.: 231-242. Makkay (1996) János: Magyarország Európa közepén. Magyar (1994a) Kálmán: Várak. Akadémiai Könyvkiadó. pp. in. S. Y. (Keleti Örökségünk I). Korotkevich & V.: Nemzeti Történelmünk III. Suffolk. Ritz C. in: Prehistoric Europe. Budapest.: 123-141.: A 150. Duna Könyvkiadó Vállalat. #6029. Magyar (1975) Adorján: A lelkiismeret aranytükre. Magyar (1993) Kálmán: A honfoglalás és az Árpád-kor régészeti emlékei. Budapest. M. Budapest.B.: 7-40. Tanulmánykötet a honfoglalásunk 1100.: Magyar Törvénytár (Corpus Juris Hungarici): Első Endre parancsolatja. Magyar Kálmán.S. pp.: 591596. 316... Nemzeti Történelmünk I. Bp. Cunliffe. Ritz.I. Zacharie: The Etruscians Begin to Speak. Jouzel. in. J. Hutchinson University Library. Fahrwangen. in. Akadémiai Kiadó. London. Marácz (1998) László: A Finnugor-elmélet tarthatatlansága nyelvészeti szempontból. Czeglédy K és Róna-Tas A. Oxford.: 113-122. évfordulója tiszteletére.00-year climatic record from Antarctic ice. erődítmények kutatásának módszertana I. Paul: The Upper Paleolithic Revolution. B. Turán XXIX (Új II) #6. L. Magyar (1996a) Kálmán: A honfoglalás (“kettős honfoglalás”) újabb forrásairól. pp. C.: 11-28 Marácz (1999) László: Módszertan-elméleti irányelvek a magyar nyelv kutatásához.. Ed. Ed.: Nemzeti Történelmünk III. pp. Review article. in: Magyar Őstörténeti Tanulmányok. Makkay (1982) János: A magyarországi neolitikum kutatásának új eredményei. évfordulója tiszteletére. Tanulmánykötet a honfoglalásunk 1100." Néprajzi Értesítő Budapest. Lásd ugyanezt még: Die Ungarn und die Abtei Sankt Gallen. Magyar Kálmán. Mellars (1998). Magyar Történelmi Iskola. I." Human Genetics Journal of the Antropological Society of Japan. Csihák György. E.. 1990..és a honfoglalás kutatásáról. Nature. in. Magyar (1995) Adorján: Az ősműveltség. Magyar (1994) Kálmán: Az Árpád-kor régészeti kutatásának módszertanáról. Turán XXVIII (Új I) #5 pp. Mészáros (1914) Gyula: "A magyar kerek tükör.: 42-78. C.

Akadémia Kiadó. Nile (1995). & J. Orbán (1982).: Az Első (Szegedi) Iskola Előadásai és Iratai. 2. Knight and Peasants. London.Meszlényi (2003) Róbert : Világhódító őstörténet. Budapest. Times Life Books. Osetzky (1977).K. p. Academia Press. Llauchyzul [Wales]: Gwasg Gwer. London. Steven J. Weidenfeld and Nicholson. Archive für Anthropologie. pp. Nagy (1997) Ákos: "A vércsoportok jelentősége a magyar őstörténet genetikai kutatásában. Painter (1964) Sidney: History of the Middle Age. 108 . kötetből. Kenneth: Analytical Work On Fossil Bones from Vértesszőlős. Osman (1991) A. Nemzeti Történelmünk III. Melbourne. Tapolca. Keresztény egyházak és történelmi szerepük a Kárpát-medencében. Garfield. Teach Yourself. Magyar Kálmán. The Drowned Continent of Southeast Asia. Hídfő Baráti körének Kiadása. J. Kaposvár. Sándor: A Magyar Nép Kialakulásának története. Sheils: Írish. Press. Zürich. D. pp. Paladin. a. Oakley (1990). Hodder Headline Pub. Garfield. Budapest. Ed." Honfoglalásunk és előzményei. régészeti. Padányi (1989) Viktor: Dentu-Magyaria. Man and Culture. A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület kiadványa. Dénes: A Magyarság Török Ősei. Mithen (1998). pp.: 73-84. Veszprém. H.: Th230/U234 Dating of Vértesszőlős. Kézirat. Nagy (1993) Kálmán: A magyarok hadművészete a fejedelmek korában. a vér marad. Ed. Osmond (1990). Ed. Richard & Christian Clerk: Cultural Atlas of Australia New Zealand & the South Pacific. Acta Philosophica 8. 1873. New York. Dobos. Oakley (1966). in. Phoenix. & W.: Miklós Kretzói and Viola T. Nagy (1987). Nagy (2000) Ákos: A kor halad. Stephen: Eden is the East. in: Vértesszőlős: Site. Lloudybic [Wales]: Christopher Davis.: Moses: Pharaoh of Egypt.: 79-135.: The Mesolithic Age. Oppenheimer (1999).: 227-240. Árpád Munkaközösség Kiadványa. Balázs: A Székelyföld. London. Meurig Evans (1985). Árpád: Folio Hungarica – Déli Magyar Őshaza. Cunliffe. évfordulója tiszteletére. Mészöly (1944) Gedeon: Az Ó-magyar Mária-siralom nyelvtörténeti és stílustörténeti magyarázata. k. Oxford Univ. Turul Kiadó. Ó Sé (1994).J. Kolozsvár. Tanulmánykötet a honfoglalásunk 1100. A vércsoport jelentősége a magyar őstörténet kutatásában. Orbán (1976). Miske (1904) Kálmán: Die Bedeutung Velem St. pp.: 545. in: Prehistoric Europe. A complete Course for Beginners. Budapest–Zürich. Neue Folge Braunschweig 2.: 124-128. Dobos. A Zürichi Történelmi Egyesület Kiadványa. N. 1868 – Budapest. Pest. Nagy (1995). A tizenegyedik Magyar Őstörténeti Találkozó és ötödik Magyar Történelmi Iskola előadásai és iratai. Magyar Őstörténeti Kutató és Kiadó. Ákos: A Cultural and Historical Review of Central Europe. pp. Ed. Kenneth: Frameworks for Dating Fossil Man.: Miklós Kretzói and Viola T. London. B. Man and Culture. 1996. 17–32. USA. Veist als prähistorischen Guss-Stätte mit Berücksichtigung der Antimon-Bronzfrage. Thomas: Y geiriadur mawr: the Complete WelshEnglish. 2nd Ed. Válogatás A Székelyföld leírása történelmi. Sydney.O. Akadémia Kiadó.: 543-544. Amsterdam. Oxford. in: Vértesszőlős: Site. Budapest. 1-6. English-Welsh Dictionary. Szatmári. természetrajzi és népismereti szempontból.

Oxford.: Welsh.: 167-202. James: Century of Darkness. Press.hu/10/10rabb. Ed. Barbara—Primorac.Y. Nap Kiadó. Jászsági Művésztelep – Tőtevény kiadás. Oxford Univ.— Abruzova. Peter A. Colin: Archaeology and Language. pp. Reed (1994) A. Ryan (1998). 2nd.P.. Rabb (2004) Péter: "A kereszt. R. Schwarz (1990). The Free Press. Európa. in: A Harmadik (Tapolcai) Magyar Történeti Iskola Előadásai és Iratai. London 1959 (Első kiadás 1946). pp. szent csillag. Silvana—Cavalli-Sforza L. Robertson (1993). Cunliffe. Oxford. London 1992 (eredeti kiadás George Allen & Unwin. & A. Jonathane Cape. J. in: Vértesszőlős: Site. The New Scientific Discoveries about the Event that Changed History. Press. 282. Magyar Történelmi Iskola. W.: 549-552.G.Pap (1997). Latham: Absolute Age Determination of Travertines from Vértesszőlős.). Beszélgetések a magyar szent koronáról." ARCHITECTURA HUNGARIAE NEGYEDÉVENKÉNT MEGJELENŐ ÉPÍTÉSZETI FOLYÓIRAT 2004. Gábor: Angyali korona. Richard: The Lost Civilizations of the Stone Age.): Gilgames. Penguin. Ed. Teach Yourself Books. New York. Budapest-Zürich.S.bme. Őstörténeti tanulmányok. Peters (1991). Sherrat (1998a). N. 1. 109 . Budapest. New Holland (Második kiadás: Reed Books.: Cassel’s Latin and English Dictionary.: Prehistoric Europe. Mladen—Mika. Paolo— Kouvatsi. Ed. pp. Time Life. pp. Thirty Bedford Sq. Solecki (1971).—Lin. Rhys Jones (1991). Oxford Univ. New York. Akadémia Kiadó. B.: Miklós Kretzói and Viola T. Erica: A Linguistic Analysis of Akkadian.: Aboriginal Stories. pp. A. Sági (1994) Károly: A fenékpusztai későrómai erőd ásatási eredményei. 1964). Ed.—De Benedictis. Pinguin. Rieu (1959): Homer: The Iliad.P. Mouton. Simon & Scuster. B. Colin: Before Civilization. Giovanna—Francalacci. Alice A. Lars E. Budapest. William. " Semino (2000).: 191-198. in. London. Luca—Underhill.Y. Rudgley (1999). & I. Dobos. H.: Shanidar: The First Flower People. Sebestyén (2004) László: Kézai Simon védelmében. pp. Taylor: Gaelic. Dragan—Sanatachiara-Benerecetti. Reed Books. Cape. The Radiocarbon Revolution and Prehistoric Europe.eptort. in: Prehistoric Europe. Science.html Rákos (1974) Sándor (ford. London. Roaf (1990). Anastasia—Limborska. Roux (1992) G. Cunliffe. A Complete Course for Beginners Teach Yourself Books. 25001300 BC. Andrew: The Transformation of Early Agrarian Europe: The later Neolithic and Copper Ages 4500-2500 BC. Michael: Cultural Atlas of Mezopotamia and the Ancient Near East.: 244-276. Hodder Headline.: Ancient Iraq. pp. mint életfa. évf. Reiner (1996). Sherrat (1998b). Ornella—Passarino. D.J. Man and Culture. N.: 1446-1450. Ed. Sidney 2000). november 10. Peter J.: 1155-1159. Renfrew (1973). Press.: 344-364. London. Giuseppe—Oefner. Jászberény. Renfrew (1987). Svetlana—Beckman. Macmillan. In: Hinnels (1991). New Jersey. március VI." Science 290 (2000. Saso 1984) Michael: Chinese Religions. B. Svetlana—Marcikiæ. Csihák György. Andrew: The Emergency of Elites: Earlier Bronze Age Europe. Rutgers Univ. Anna—Mika.: „The Genetic Legacy of Paleolithic Homo sapiens sapiens in Extant Europeans: A Y Chromosome Perspective. Heather: The Slow Birth of Agriculture. London. szám HU-ISSN-1588-0109 http://arch. Collier Book. Pitman Walter: Noah’s Flood. Budapest. Alfred Knopf. Simpson (1987). Pringle (1998). T.

Malcolm: Barbarian Europe. Fríg Kiadó. Linguistic. Press. Tagányi (1878?). in. Man and Culture.: B. Science 283. Celts: Europe’s People of Iron. Press. Tullar (1977).: 96.: 372-410. Varga (1993). Oxford.: Introduction to Hurrian. A. in: Írástudományi Tanulmányok. Budapest. Oxford Univ. Budapest— Zürich 2004. Reprinted from Annual of the American Schools of Oriental Research. Gyula: A magyar állam életrajza. in: Írástörténeti Tanulmányok. Budapest. Gold Book Könyvkiadó. E. Ed. Dobos. in: Prehistoric Europe. István: Őstörténetünk írásjelekben. Tauszik (1990) Tamás: "Genetikai vizsgálatok és a magyarság történelme. Budapest. Varga (1993a). Journ. Gondolat. 16. h. h. Budapest. New York. Thuróczy (1986) János: A magyarok krónikája. Kiadás.000 éves szellemi és nyelvi öröksége I. Szekfű (1917). Ed. pp. h. Bronzkori magyar írásbeliség. Philol. Szigeti (1995). amelyet Jézus írt. Cunliffe. Károly: A faluközösségek története Magyarországon. Sz. Thiering (2002) Barbara: Jézus az ember. Books: Lost Civilizations. Szabó (2004b) István Mihály: "Őskőkori európai eredetű-e a magyar nép? Válasz RónaTas András kritikájára. pp. Taylor (1998)." História 2004/8. Virg. Thoma (1990) Andor: Human Tooth and Bone Remains from Vértesszőlős. Írástörténeti Kutató Intézet. n. 1950.: Int. Az ősi társadalom magyar kutatói. Varga Géza.: 915-916. pp. Írástörténeti Kutató Intézet. Budapest. Miklós: A kelták nyomában Magyarországon. Tizenhetedik Magyar Őstörténeti Találkozó és Tizenegyedik Magyar Történelmi Iskola előadásai és iratai. Szabó (1878). Budapest. 157. 110 . 69–104. Oxford. Budapest. h. Soc. Varga (2001) Csaba: JEL JEL JEL. Károly: A magyar vezérek kora. p. Rath Mór.: 336-380. Proc.: 447-482. Budapest. Alexandria. Ortutay Gyula. Varga (2003) Csaba: A kőkor élő nyelve. Fríg Kiadó. Géza: Bronzkori Magyar Írásbeliség. Scythians. Swadesh (1952). Helikon. Géza: Az írás kialakulásáról. Budapest. An Illustrated History. Lakitelek. Thimoty: Thracians. Corvina Kiadó. Akadémia Kiadó. Richard: Black Sea Flood Theory to Be Tested.Speiser (1841). avagy az ABC 30. Bronzkori magyar írásbeliség. 1977. Írástörténeti kutató Intézet. n. 457. Turán XXIX (Új I). Fríg Kiadó. in: Írástörténeti Tanulmányok: Bronzkori magyar írásbeliség. XX. McGraw-Hill. (A szakirodalom kritikai összefoglalása)".: 17-48. Time-Life (1994). 2. pp. Szekeres (1993). pp. 1940-41. Oxford Univ.: 253-262. A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület és a Heraldika Kiadó közös kiadványa. Varga (2003a) Csaba: A z ősi írás könyve. Todd (1998). Gold Book Könyvkiadó. Hereditás. Fríg Kiadó. Budapest 2003. Budapest. Szabó (1971). Aachen. AD 300-700. Richard M: The Human Species. Cunliffe: Prehistoric Europe. ‘Újságüzem’ könyvkiadó és nyomda. sz. István: A Szent Korona titka.: Miklós Kretzói and Viola T. Amer." Magyar Tudomány 1990/8. Szöllősy (1999) Kálmán: A Nagyszentmiklósi aranykincs és rovásfeliratai – a vesztes fejedelem. in: A magyar néprajz klasszikusai. n. pp. Varga (2004) Csaba: HAR avagy Európa 45. Budapest. n. of Amer. and Dacians. Stone (1999). Thiering (2001) Barbara: A könyv. Szabó (2004a) István Mihály: "Vezérfonal a magyar és az uráli népek őstörténetének áttekintésére. M.000 éves története. B. in: Vértesszőlős: Site.

in: Írástörténeti Tanulmányok: Bronzkori magyar írásbeliség. Riggs: A 250.: „A 250. Werbőczi (1514) István: Tripartitum Opus Juris Consuetudinarii Inclyti Regni Hungariae. Winograd (1988) Isaac J. Gramercy (Első kiadás: 1960). Írástörténeti Kutató Intézet.M. „John Horgan: Ouantum Philosophy. London. Atenism and Egyptian Monotheism.: The Book of the Deads. Oxford Univ. Dover Publ. Géza: Különböző lineáris írásrendszerek hasonló jelei.) Zohar (1990) Danah: The Qunatum Self.. Zakar (1973) András: A sumér hitvilág és a Biblia. 111 . pp.. Czeglédy K és Róna-Tas A. Wallis Budge (1990) E. Olm Vrlg. Szatmári I. Berrett–Koehler. Coplen Tyler B. William Morrow and Co. 4000 BC. Ed. Bloornsbury & Haper Collins. Implications for Milankovich Theory. New York. Coplen & Alan C. Budapest. A Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Tára megbízásából és anyagi támogatásával kiadja a Kir. London 1990. Marshall I: The Quantum society. Budapest. William Morrow and Co. – Spiritual Intelligence.: 291-303. New York. 1973 utánnyomás. Oxford. Móra. Mind. Wallis Budge (1991) E. (Zétényi (1997) idézésében). Zohar (1992) Danah: S. Budapest. Spirituális intelligencia. Whittle (1998).: Tutanhamon Amenism. Akadémia Kiadó. pp..000 Year Climatic Record from Great Basin Vein Calcite: Implications for Milankovitch Theory. Twelve Lectures on the Principles of Linguistic Science. Bloornsbury & Haper Collins.. Riggs Alan C. kiadása. pp.: 1275-1280. 1962. A kiadói évszám nincs megadva.: Pre-Writing in Southeastern Europe: The Sign System of the Vinca Culture ca. Western Publishers.. Tyler B. Garfield (Első kiadás: 1972). and a New Social Vision. B. William Morrow and Co. László: A magyar népzene volgai török és finnugor kapcsolatai in: Magyar Őstörténeti Tanulmányok. A.Varga (1993b). Zohar (1997b) Danah: Who’s Afraid of Schroedinger’s Cat? A dictionary of the New Scientific Ideas. S. London-New York 2000. New York. Q. Zétényi (1997) Zsolt: A Szent Korona–eszme mai értelme. Szabo Barney J. Press. Human Nature and Consciousness Defined by the New Physics. Zohar (1993) Danah. Duna TV. Viski (1928) Károly.M. Winter (199?) Erzsi: Szibériai rokonaink. Alasdair: The First Farmers.” Scientific American Jul 1992. Zohar (1997a) Danah: Rewiring the Corporate Brain: Using the New Science to rethink How We Structure and Lead Organisations. Világszép Népmesék. Winograd (1988). London 1993. Vikár (1977). Bloomsbury. Phisics. Szabo. Science. Budapest. Fuji és Soros Alapítvány. San Francisco 1997. Bátky Zsigmond és Győrffy István: Magyar Népművészet. Bloornsbury & Haper Collins. Barney J. G. Nemes Magyarország Szokásjogának Hármaskönyve. Isaac J. Püski. Hildesheim.. 242. Magyar Egyetemi Nyomda. Winn (1981). in: Prehistoric Europe. William Dwight: Language and the Study of Language. New York (Első kiadás: 1923). Budapest 2000. CsendesTárs Kiadó. Whitney (1867).000 Year Climatic Record from Great Basin Vein Calcite.” Science 242. A. Ed: Bartha A. London 1997..: 136-166. Calgary. (Magyarul: S Q. Budapest. Trübner. Cunliffe.

112 .

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful