Pszichológia

6. fejezet

TUDAT Az egyén tudatában van-e az őt érő külső/belső ingereknek. Régen azt gondolták, hogy a lélek=tudat – ma a tudatosság is fontos a pszichológiában. Tudat funkciói: 1. Monitorozás Önmagunk és környezetünk megfigyelése. Ha minden külső és belső ingert figyelembe vennénk túl nagy lenne az információterhelésszelektálnunk kell Elsőbbséget kapnak a túlélés szempontjából fontos ingerek ( éhség, hideg ,fájdalom minden egyéb ingert elnyom) ingerek megválogatásának képessége 2. Kontroll Cselekedeteink megtervezése és irányítása. ( gyakran nem tudatosan tesszük, problémamegoldás tudattalanul is lehetséges s azt vesszük észre, hogy rájöttünk a megoldásra) Tudatelőttes emlékek Tudat számára bármikor hozzáférhető tanult képességek ( pld autóvezetés,cipőbefűzés), emlékek(pl szókincs, földrajzi ismeretek), melyek a tudatunkban nincsenek aktuálisan benne, de bármikor részleteiben fel tudjuk idézni. Tudattalan - Freud pszichoanalitikus elmélete szerint: a tudat elfojtott emlékeinek, tiltott vágyainak őrhelyeelfojtás A freudi elszólás ezek felszínretörése. Más pszichológusok szerint ide tartoznak a mentális folyamatok is- fejben számításokat végzünk a minket körülvevő világról melyek tudattalanok ( pld:tudatában vagyunk a környezetünkben lévő tárgyak közötti távolságoknak másodpercek alatt) Automatikus készségek Kezdetben tudatos, figyelmet igénylő készségek automatikussá válása ( pld autóvezetés) Minél kevesebb figyelmet igényel az adott cselekvés annál kevesebb tudatos kontroll kell hozzáakár több tevéknység is végezhető egyszerre- bármikor vissza tudunk térni Disszociáció ( Pierre Janet 1989) Tudat egy részének leválása a másikról s tudatos kontroll nélkül működik tovább ( pld: álmodozás vmely cselekedet közben) Enyhe formája normális, súlyos formája a disszociatív viselkedészavar( többszörös személyiségzavar) ALVÁS Módosult tudatállapot- de közben az egyén nem teljesen érzéketlen környezetére ( pld : szülők felébrednek gyermekük sírására). Előrelátás is van- elménkben beállítjuk „belső óránkat” amikorra ébredni szeretnénk. EEG – elektroencephalográfia Koponyafelszínen elektródák által elektromos feszültségváltozások ( agyi elektromos hullámtevékenység) grafikus rögzítése. ( sok ezer idegsejt feszültségváltozása) Alvás szakaszai- 4 féle mélységi szint+ egy 5. REM szakasz 1. szakasz: átmenet az ébrenlétből a mélyebb alvás felé 2. szakasz: alvási orsók ( rövid 12-16Hz hullámok) és K komplexek (éles kiemelkedések)jellemzik 3. és 4. szakasz: delta hullámok jelennek meg(1-2Hz)- a két szakasz között csak ezek aránya a különbség. Idős korban csökken a 3. és 4. szakasz mennyisége REM ( rapid eye movement) gyors szemmozgásos szakasz Az alvás NREM ( nincs REM)szakaszokkal kezdődik és több REM és NREM szakaszokat tartalmazó ciklusból áll.

-1-

Pszichológia

6. fejezet

Általában a mélyebb szakszok eltűnnek az éjszaka 2. felében, a REM szakaszok pedig felszaporodnak. 8 órás alvásban nagyjából 4-5 különböző REM periódus van. Az alvásciklus az életkorral változikí. - Újszülött: 50% REM - 5 éves korra: 25% REM - idős korra 18% REM NREM szakasz jellemzői: - Szívritmus, légzés lassul - izmok elernyednek - az agy anyagcsere sebessége 25-30%-kal csökken  „üres agy” az ellazult testben - Kb 50%-ban álmodunk. REM szakasz jellemzői: - 10-20 másodperces szakaszokban gyors szemmozgások, - szívverés szaporább, - az agy anyagcsere sebessége gyorsabb, mint ébren - izmok mintha megbénultak volna” látszólag éber agy- magatehetetlen testben” - szinte mindig álmodunk( érzelmileg telített, vizuálisan eleven, logikai bakugrásokkal tarkított álmok) Alvás- ébrenlét ellenfolyamat elmélet E két folyamat alakítja a napi alvásébrenlét ciklusunkat- egymáshoz viszonyított erősségük szabályoz - drive- homeosztatikus alvási késztetés Fiziológiai folyamat- a szervezet biztosítani akarja a kellő alvásmennyiséget - napszaktól függő ébrenléti folyamat - Cirkadián ( napszaki) ritmusú24 órás Befolyásolja a napszak ( fény) és hormonok ( melatonin) is. Biológiai óra: minden nap kb ugyanakkor ébredünk. Alvászavarok Akkor beszélünk róla, ha az alvásképtelenség károsítja a nappali teljesítményt  Narkolepszia –kóros aluszékonyság Nappali REM epizód betörés 30 mp-től akár 30 percig is tarthat.(Közbeni álom hallucinációnak tűnik) Az egyén összeesik, mert hirtelen jön, nincs ideje elhelyezkedni. Valószínüleg genetikai hajlama öröklődik.  Apnoé-légzésleállás alvás közben Két oka lehet: - idegrendszeri ok: ingerkimaradás - lágy szájpad izmai pettyhüdteklégcsőelzáródás A csökkent oxigénszint miatti vészhormonok felébresztik az alvót- nem is szerez sokszor róla tudomást. Ha gyakran előfordul ébren folyton álmosak, fáradtak, elaludnának beszélgetés közben is. Idős férfiaknál gyakori- altató szedése végzetes lehet!  Alváshiány Legtöbbünkre jellemző. Napi 8-9 óra alvás helyett az általános a 6-9 óra. Tünete: kora délutánra elpilledünktöbb alvással jobb lenne a teljesítőképesség  Inszomnia- alvás minőségi / mennyiségi panasza Szubjektív- 50%-ban nincsenek fent többet 30 percnél egy éjjel, de csak erre emlékeznek, amikor alszanak arra nem. ÁLOM Módosult tudatállapot- álomképek emlékekből, ábrándokból, minket foglalkoztató kérdésekről. Álomemlékezés: mindenki álmodikám kevésbé emlékeznek rá gyakorlással fejleszthető Álomhossz: REM szakasz hossza Tudatos álom: Valóságosnak tűnik, az egyén azt hiszi, hogy ébren van.Álomtartalom valószínűleg befolyásolható erős szuggesztióval.

-2-

Pszichológia

6. fejezet

Freud: Álomfejtés (1990) Álom: „ Tudatalattiba vezető királyi út” Látens álomtartalom: tudatalattiba száműzött”tiltott” vágyak ( olyan vágyak beteljesülése, melyek ébren bűntudatot vagy fájdalmat okoznának) Álommunka: segít a vágyak manifesztálódásában ( álom vágyteljesítő szerepe- legtöbb pszichológus ezt elutasítja) Evans ( 1984) REM alatt az aznap kapott információk dolgozódnak fel ( agy off line-ban van)emlékezetbe beépül Álmok alatt az agy néha on line módba lép- ezekre a pici részekre emlékszünk reggel Hobson(1997) Az álmokat hallucinációk, dezorientáció, amnézia jellemzi hasonlít a delíriumra Az álomtartalmak nagyban függenek az adott egyén nemétől, kultúrájától, személyiségétől. Elemzések szerint csupán az álmok fele foglalkozik az az előző napi eseményekkel. Az álombeli érzelmek inkább negatívak, sok bennük az agresszió(gyilkosság) Domhoff: folytonossági elmélet Az álom az egyén elképzeléseit, érzelmi gondjait tükröző folyamat. Kognitív tevékenységeknek nagy a szerepe. MEDITÁCIÓ Bizonyos gyakorlatok rérvén elért módosult tudatállapot. Nagy hagyománya van: hindu jóga, kínai és japán zen ( buddhizmus) Fajtái - Megnyíló meditáció: elme megtisztításaúj élmények - Koncentrációs meditáció: tárgyakra, szavakra, eszmékre figyel aktívan  eredménye egyfajta misztikus állapot, teljes relaxáció, külvilágtól való elszakdás. ( Matramudra: több száz éves tibeti szöveg) HIPNÓZIS Reaktív állapot, melyben a figyelem a hipnotizőrre és annak szuggesztióira irányul. Változó mértékben vagyunk hipnotizálhatóak. Hipnózisválaszok: - Mozgáskontroll - fokozott: szuggesztió hatására akaratlan, irányított mozdulatok - csökkent: hipnotizőr mozgások gátlására is adhat utasítást: „bénulás” - Poszthipnotikus válasz Hipnózis alatt adható utasítás a felébresztés utánra ( pld: nyissa ki az ablakot) Poszthipnotikus amnézia: utasításra elfelejtődnek a feltört emlékektorzulhat a memória Előre megbeszélt jelszóval ez a tiltás feloldható. - Pozitív hallucinációk Jelen nem lévő tárgyak látása, hangok hallása. - Negatív hallucinációk Jelen lévő dolgokat nem észlel. Általában a + és – hallucináció keveredik. Előidézhető poszthipnotikus hallucináció is: felébredve nem valós dolgot láthat s fordítva- a valósat nem látja. Rejtett megfigyelő ( Hilgard:1986) A lélek egy része kívülről, egészében szemléli a hipnotizált egyén élményeit- bár ez nem tudatosul benne.

-3-

Pszichológia

6. fejezet

Hipnózis, mint terápia: - Szorongás enyhítésére orvosi beavatkozások előtt - Asztma - Sugárkezelés okozta hányinger - Általános fájdalomcsillapító - Szerekről való leszoktatás PSZICHOAKTÍV SZEREK Olyan szerek melyek befolyásolják a viselkedést, tudatot vagy hangulatot. ( Drog kifejezés nem helyes, az az a nem élelmiszernek számító anyag ami kémiai úton változtatja meg az élőlény működését. Általában drog szó alatt mégis a pszichoaktív szereket értjük.) Drogfüggőségről beszélünk, ha: 1) Tolerancia – egyre több szer szükséges ugyanazon hatás eléréséhez ( opiát: gyorsan kialakul, marihuána:alig van tolerancia) 2) Megvonási tünetek- felfüggesztés esetén 3) Kényszeres használat- a fogyasztandó mennyiség akarattól függetlenné válik, a drog megszerzése mindennél fontosabb Drogabúzus: droggal való visszaélés: Még a függőség előtti folyamatos fogyasztás a káros hatások ismerete ellenére ( pld:olyan alkoholista akinél nincsenek függőségi tünetek, de sok balesetet okoz, családi problémákat vet fel ivása, nem jelenik meg a munkahelyén) Fajtái: 1. DEPRESSZÁNSOK- központi idegrendszer működését csökkentik - Nyugtatók ( trankvillánsok pld Xanax, Valium) - Altatók ( barbiturátok- pld Sevenal) - Inhalátumok ( oldószerek, ragasztók) - Etil- alkohol- gyorsan felszívódó kis molekulák az alkoholtartalmú italokbangyomorba, vékonybélbe jutszétáramlik a testbenleginkább az agyat érinti( a zsírból álló agyszövetek jól felszívják az alkoholt) Véralkoholszintek hatásai: - 0,03.0,05%-os véralkoholszint: lazaság, gátlások feloldódása,rámenősség, mozgásos reakciók kezdenek lelassulni. Magyarországon 0,08% felett ittasságról beszélünk, ez a legális limit . - 0,10%-os véralkoholszint: beszéd elkent, nehezül a mozgás koordinálása,agresszió illetve csendesség is előfordulhat - 0,20%-os véralkoholszint: mozgásképtelenség - 0,40% feletti szint életveszélyes Alkoholfogyasztás - szociális ivás - divat a rohamszerű ivás( 4-5 ital gyors felhajtása) Nagyok a kulturális különbségek- Kínában nem is elfogadott dolog.Dél Koreában egyre növekszik az alkoholisták száma ( üzletemberek munka utáni ivászata egyre gyakoribb) USA- nagyok az etnikai csoportokon belüli különbségek ( indiánok: magas az alkoholizmus %-a - szegénység, iskolázatlanság miatt, latin származásúak: bevándorlók között nem gyakori, de az ott születetteknél igen, nők szinte nem isznak) Nagyok a nembeli különbségek- férfiak gyakrabban lesznek alkoholisták.

-4-

Pszichológia

6. fejezet

2.OPIÁTOK- ópium és származékai( megmetszett mákgubó beszárított leve) Olyan anyagok, melyek a központi idegrendszerre hatva csökkentik a fizikai érzékenységet és az ingerekre a válaszkészséget - morfiumheroin ( erős fájdalomcsillapító) - kodein ( fájdalom-, és köhögéscsillapítók alapja) Opiátreceptorokhoz kötődnek az agyban. Felszívódása függ a használat módjától- intravénásan, elszívva gyorsabban, felszippantva lassabban hat. Heroinhasználat ( inj., cigifüst, inhalálás) Hangulatjavító szer ( nincsenek vizuális élmények)eufória, szorongás csökkenése Kezdetben intenzív örömérzet, majd egyensúlyi állapot- kielégülés Nagyon addiktív- rövid használat után is függőséget okoz. Tolerancia hamar kialakul- egyre nagyobb adag kell a kívánt hatás eléréséhez. Megvonási tünetek egyre rosszabbak( izzadás, hányinger, görcsök) a rosszullét elkerülésére újra használnia kell. Gyakori a halálos túladagolás ( megbízhatatlan tisztaság)agyi légzőközpont bénulásfulladás AIDS, hepatitis veszélye a közös tűhasználat miatt. Függők kezelése: - metadon ( agonista szer- csökkenti az opiát utáni vágyat) - naltrexon (antagonista- megakadályozza az opiát receptorokhoz való kötődést- csökkenti az alkohol utáni vágyat is) 3. STIMULÁNSOK-serkentőszerek Növelik az élénkséget, hiperaktivitást okoznak - Amfetaminok ( Benzedrin, Dexedrin,Methedrin) „speed”- szinte azonnal hat, hangulatmódosító,önbizlomnövelő Hatása elmúltával depresszió, túlérzékenység, fáradtság lép fel. Tolerancia gyakran kialakul dózis emelése Tartós fogyasztása testi és szellemi leépülést okoz- skizofrénia- szerű tünetek, hallucinációk, erőszakos cselekedetek. - Kokain- kokacserje szárított leveléből készül Növeli az önbizalmat, gondolkodást, aktivitást fokozza. Használata: belégzés,felszippantás, injekció Crack- meggyújtható vegyületelszívható Erősen addiktív, tolerancia, elvonási tünetek alakulnak ki. Eufóriaingerlékenység( búskomorság), vizuális hallucinációk („mozgó fény” „hófény”), Kokainbogarak mászásának érzete a bőr alatt. 4.HALLUCINOGÉNEK Elsődleges hatásuk a külső/ belső ( perceptuális) érzékletek megváltoztatása. ( időérzék, akusztika, tapintás) - LSD ( a „sav”)- színtelen, szagtalan, íztelen Kockacukorban vagy papíron átitatott anyag. Okozhat „ kellemetlen utazás” élményt is. Élénk szín-, és hanghallucinációk, misztikus élmények. Flashback- visszacsapás: jóval később korábbi élmények emléknyomainak megjelenése Veszélye, hogy pánikot okozhatöngyilkosság - PCP ( „angyalpor””szupersav”) Valójában disszociatív érzéstelenítő. Használója úgy érzi, hogy kilép környezetéből- később nem emlékszik a történtekre. Könnyen, olcsón előállítható akár házilag is. Formái: oldat,tabletta,cigaretta, felszippantható por

-5-

Pszichológia

6. fejezet

5.CANNABIS SZÁRMAZÉKOK Jókedvet, kognitív és motoros zavarokat, néha hallucinációkat kiváltó pszichoaktív szer. - Marihuána – cannabis leveléből és virágából készül Hatóanyaga:THC ( tetra-hidro-cannibol) Kis adagban feldobottságot okoz, nagy adagjának hatása hasonló a hallucinogénekhez. Az élmény nem mindig kellemes. Elszívható cigarettában és vízipipával ( bong), megiható, megehető. Rontja az emlékezést(THC felhalmozódik a hippokampuszban) Romlik a mozgáskoordináció- autót vezetni nem szabadna Rendszeres fogyasztói testi- lelki kimerültségről,depresszióról, szorongásról számolnak be. Felhalmozódik a májban, vesékben, lépben, herékben, agyban. Utóhatása sokáig fennmaradhat. - Hasis – cannabis keményített gyantája Hatóanyaga ennek is a THC. Elszívható, megehető, megiható. PSZI JELENSÉGEK Parapszichológia: Körülöttünk lévő világról az ismert érzékszervek közvetítése nélküli információcsere. Képesek vagyunk-e a fizikai világot puztán mentális eszközökkel befolyásolni? Nagy a vita a téma körül. Jelenségei: - ESP ( extraszenzoros percepció) - telepátia ( gondolatátvitel) - clairvoyance - prekogníció - pszichokinézis ( tárgyak elme segítségével való mozgatása)

-6-

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful