You are on page 1of 76

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM

Bölcsészettudományi Kar

ALAPSZAKOS
ZÁRÓDOLGOZAT

A Szapolyai testvérek története

Szapolyai Imre és István életpályája

Témavezető: Készítette:
Dr. Dreska Gábor Locsmándi Dániel
egyetemi tanársegéd történelem alapszak
latin minor

2010

Tartalom

Bevezetés....................................................................................................................................3
Előszó......................................................................................................................................3
Historiográfia..........................................................................................................................5
A Szapolyai család eredete.....................................................................................................8
A Szapolyai fivérek politikai pályája........................................................................................11
Szapolyai Imre fiatalkora és felemelkedése Mátyás uralmának elején.................................11
Diplomáciai küldetés Bécsben..............................................................................................13
Harcok a felvidéki husziták ellen..........................................................................................15
A boszniai háborúk...............................................................................................................20
Az 1467-es felkelés...............................................................................................................23
Az 1471-es lázadás................................................................................................................26
A csendes felemelkedés évei.................................................................................................28
Szapolyai Imre nádorsága.....................................................................................................33
Szapolyai István a Mátyás halála utáni időkben...................................................................35
Szapolyai István utolsó évei..................................................................................................40
A Szapolyai család további sorsa..........................................................................................45
A Szapolyaiak a kor társadalmában..........................................................................................47
A Mátyás-kori arisztokrácia..................................................................................................47
A Szapolyai család birtokai...................................................................................................49
Főúri udvartartás, familiárisok..............................................................................................52
Házasodási politika, család...................................................................................................54
Egy eltérő életpálya – Szapolyai Miklós...............................................................................58
Vallásosság............................................................................................................................62
A Szapolyaiak és a művészetek............................................................................................64
Összegzés..................................................................................................................................66
Bibliográfia és rövidítésjegyzék................................................................................................68
Források................................................................................................................................68
Felhasznált irodalom.............................................................................................................71

2

Bevezetés

Előszó

Szakdolgozati témám a Szapolyai testvérek története. Munkámban elsősorban a család két
tagjával, Imrével és Istvánnal foglalkozom, akik politikai-katonai téren talán a legtöbbet tették
a család felemelkedéséért. A köznemesi eredetű család az 1400-as években Pozsega
megyében élt, majd a Hunyadi János szolgálatába szegődő Szapolyai Imre Mátyás idején, a
király segítségével kezdett egyre feljebb emelkedni, egyszersmind testvéreit, Miklóst és
Istvánt is támogatta, hogy feljebb jussanak a társadalmi ranglétrán, és ezzel a család érdekeit
is képviseljék.
Éppen ez az oka annak, hogy a két testvérrel együtt foglalkozom. A mai kor szokásaival
ellentétben a középkorban még sokkal fontosabb szerepe volt a családnak. A birtokokat is
sokszor nem egy ember, hanem egy család vagy bizonyos fokú rokonság kapta.1 A testvérek
együtt birtokolták a vagyont, együtt intézték a birtokügyeket.2
Elképzelhető, hogy a család a társadalmi életben is együttműködött és mintegy felosztva a
különböző karriertípusokat, a felemelkedésnek összes lehetséges útját igyekeztek
megvalósítani. Megfigyelhetjük, hogy Imre először pénzügyi-igazgatási feladatok
elvégzésével, később elsősorban diplomáciai tevékenységével szolgálta urát, Miklós egyházi
pályára lépett, István pedig a katonai pályát választotta. Imre halála után legfiatalabb öccse a
nádori tisztség betöltésével a politikai pályát szinte bátyja helyét vette át. Az Imre és István
közötti különbség a képzettségben is megfogható: míg Imre rendelkezett valamilyen szintű
képzettséggel, hiszen több helyen deáknak nevezik és utalnak gazdaság ügyekben való
jártasságára, István még élete vége fel sem beszélt sem latinul, sem németül.3
A család, a testvérek összetartozása mutatható ki a tudatosnak nevezhető
családpolitikában is. A középkori birtokos famíliák számára komoly nehézséget jelentett,
hogy a magyar jogszokás szerint a fiúgyermekek között egyenlően kellett szétosztani a
vagyont. A sokgyermekes családokat a birtokaprózódás fenyegette, ám a kevés gyermeket

1
Jó példa erre Mátyás 1460. október 7-én kelt oklevele, melyben Salgó várát és más birtokokat 12 000
aranyforintért elzálogosítja Szapolyai Imrének és általa testvéreinek, Miklósnak és Istvánnak. Balassa cs. okl.
118.
2
Fügedi: Elefánthyak 34–36.
3
A bécsi egyetem küldöttségével István 1490 áprilisában tolmács útján beszélt, mert – a bécsi bölcsészkar
jegyzőkönyve szerint – a latin és német nyelvben járatlan volt: „…comes predictus… se ad partem cum sibi
collateralibus convertit, tandem tamen per interpretem (nam et ipse Ungarus fuerat, expers linguae latine
alemannique)”. Fraknói: Magyarországi tanárok és tanulók a bécsi egyetemen 21.

3

4 Fügedi: Uram.4 A helyes megoldást az jelenthette. Végül – természetesen – családomnak és barátaimnak is köszönöm támogatásukat. hogy kihal a család. Sokat számított (és ezt csak köszönni tudom). szakdolgozati téma után kutatva ötleteim közül ő javasolta a Szapolyai testvérek történetét. 5 Kubinyi: Törvénytelen gyermek 20. ha sok (lehetőleg fiú) gyermek született. A középső testvér gondoskodott a család fennmaradásáról. Péterfi Bence értékes javaslataival. 6 Tubero: Commentarium 129. Elsősorban témavezetőmnek.vállaló szülők attól retteghettek. amit apja és annak testvérei szedtek össze hosszú és ilyen szempontból kétségkívül sikeres életük során. ezáltal többé-kevésbé sikerült elkerülnöm azt a szakdolgozatot írókat fenyegető őrületet. aki Imre kincstartói tisztségét Istvánra „ruházza rá”. ötleteivel sokat segített. vagy csak későn házasodtak. 4 .5 A Szapolyaiak esetén is ezt láthatjuk: Miklós a papi hivatással (vagy legalábbis foglalkozással) kizárta a lehetőségét a családalapításnak. ám közülük nem házasodott meg mindenki. tisztségeit. királyom… 195. Erre az egyik legjobb példa a dalmát (raguzai) Ludovicus Tubero. mely a leadás előtti hetekben fenyegeti őket. István viszont kétszer is kötött házasságot – érdekes. Felsőbbéves támogatóim (talán mondhatom: barátaim) közül Lakatos Bálintnak vagyok a leghálásabb. egyszersmind megörökítve latin nyelvű könyvében a magyar kincstartó szót („quincitartonus” alakban). aki mindig szívesen rendelkezésemre állt. hogy az Eötvös Collegiumban a Történész Műhely vezetője. hogy gyermekei csak a második házasságból születtek.6 Munkám során sokaktól kaptam önzetlen segítséget – néhányukat itt név szerint is meg szeretném említeni. Imre halála előtt nem sokkal. aki már évek óta segít a középkor iránti kíváncsiságom kielégítésében. a tudatos családtervezésnek ezt a viszonylag emberséges módját választván. mind a későbbi történészek – a mai kutató számára néha bosszantó vagy éppen megmosolyogtató módon – összemosták a fivérek alakját. az ő gyermekei örökölték meg azt a vagyont. Farkas Zoltán tanár úr a leadási határidő előtt már jóval munkámat sürgette. A testvérek összetartozását egy különleges és nem sokszor emlegetett dolog is mutatja. Imrének nem született fiúgyermeke (vagy csak nem érte meg a felnőttkort). és gyakori megbeszéléseinken türelmesen válaszolt kérdéseimre. Dreska Gábor tanár úrnak tartozom hálával. Mind a kortársak.

Összefoglaló. 8 A hasonló fogalmazás valószínűvé teszi. Jánosnak a királyi címe miatt – sokszor előkerülnek történetírásunkban. aki humanistaként Ludovicus Tubero néven írta meg elsősorban a magyarokkal foglalkozó világtörténeti művét. A külföldiek közül a lengyel Długosz krónikájában és Peter Eschenloer boroszlói polgár műveiben kerülnek elő röviden a szepesi urak. A királyi oklevekből 7 Bonfini: A magyar történelem tizedei. 13 Istvánffy: Magyarok dolgairól írt históriája. amikor a Bécset szinte árulóként feladó nagyúrról ír.11 A század második felében. monografikus jellegű írásmű azonban idáig nem készült róluk. Historiográfia A Szapolyai testvérek – a betöltött tisztségeknek. 8 Thuróczy: A magyarok krónikája és Ransanus: Magyarok története. például a szintén Mátyás halálával kezdődő időkkel foglalkozó Istvánffy Miklós a korábbi történetírók felfogását veszi át.9 A 16. Nagy hatalmuk és birtokaik révén sokakkal kapcsolatban álltak. amelynek elején István meglehetősen fontos – mai tudásunk szerint viszont téves – szerepet játszik. Forrásai a kortársak elbeszélései és saját tapasztalatai lehettek. A korszakban élő. Szamota: Régi utazások. Jóllehet a Szapolyaiak családi levéltára nem maradt ránk. a boroszlói ostrom idején véghezvitt hadműveleteiről. 11 Szerémi: Magyarország romlásáról. Mindenképpen érdemes megemlíteni Szerémi György alkotását. 5 . még így is nagy anyagmennyiségből tudunk értesüléseket szerezni. már magyar nyelven alkotó Székely István és Heltai Gáspár is megemlékeznek a katonapolitikusból nádorrá lett személyről.10 Ő csak Istvánnal foglalkozik.12 Heltai kizárólag Bonfinit követi. Magyarországon működő történetírók közül legrészletesebben és legpontosabban Bonfini foglalkozott a testvérekkel. Időben még közel áll a Szapolyaiak életéhez Ludovik Crijević. a nádorról adott jellemzése nagyban befolyásolta a róla később kialakult képet. több fajta dokumentumból előkerülnek. 9 Eschenloer leírása Mátyás és Beatrix esküvőjéről.13 Az elbeszélő források mellett nagy szerepet kapnak az okleveles és diplomáciai jelegű anyagok. A későbbi történetírók. vagyonuknak és nem utolsósorban István fiának. hogy Ransano a magyar Thuróczy munkájából vette át a vonatkozó részeket. században megélénkülő történetírás elsősorban a Mátyás halála utáni időszakkal foglalkozott. Thuróczy István és Pietro Ransano egy-egy mondattal emlékeztek meg István 1474-ben. 12 Tizenhatodik századbeli magyar történetírók.7 Művének utalásaiból szinte fel lehetne építeni Imre és István életpályájának rövid összefoglalását. 10 Tubero: Feljegyzések.

századi arisztokráciáról talán a legjobb összefoglalásokat Fügedi Erik nyújtotta. így az általam vizsgált testvérpárról sem készült sem monográfia. sem összefoglaló jellegű tanulmány. és életüket. de egy-egy ponton említik őket a hatalmukból eredő befolyásuk miatt. az egyes jelenségeket aprólékosan feldolgozó tanulmányok száma. de számos előadás a korábbi időszak megismeréséhez nagy 14 Például: Tóth-Szabó: Cseh-huszita mozgalmak. Ezért is tartom fontos feladatnak. század második felétől felemelkedő család tagjairól és egészéről bőséges adathalmaz áll rendelkezésünkre. még nem született összefoglaló munka a Szapolyai családról. erdélyi lázadás. Horváth: Felső Részek 952. Vitéz-összeesküvés) alig-alig ismert. amikor Imre és István életpályáját mutatom be. 1462–1472 közötti huszita harcok. arisztokráciáját. 18 Horváth Richárd megfogalmazása szerint: „…a Szapolyaiak. de más arisztokraták szerepe az 1460–1470-es évek politika történetében (pl.16 A legnagyobb mégis azon művek száma. A kép mégsem teljesen üres: más. nádori-bírói tevékenységüket ismerhetjük meg (például a Podmaniczky vagy a Zichy család levéltárából). Mindez azonban a jövő feladata”. A 18. A történészi szakirodalomban. 6 . hogy a 15. jóllehet politikaformáló szerepükről az eddigi kutatások alapján is sejtéseink lehetnek. tanulmányok. más családok levéltárainak kincsei pedig a birtokpolitikájukat. melyen elsősorban Szapolyai Jánossal és az ő korának Erdélyével foglalkoztak. Dolgozatommal éppen ezt a hiányt igyekszem pótolni.14 illetve főleg az utóbbi időben – elsősorban talán Kubinyi András. ahogy már fentebb említettem. Horváth: Felső Részek. hogy a hazai történetírás mielőbb foglalkozzon a kérdéssel az igen befolyásos és eddig jóformán mellőzött Szapolyai családdal. a Szapolyaiak életéhez kapcsolódó témájú művekben (részben Mátyás korának hihetetlen népszerűsége miatt) bőséggel találunk utalásokat. 16 A 15. század végén megjelent. Horváth Richárd munkásságának köszönhetően – szaporodott meg a testvérek életének kisebb szakaszaival foglalkozó. Az 1460-as években a felvidéki csehek ellen vívott küzdelmeket például innen ismerjük a legrészletesebben. 17 Például: Pálffy: Koronázási lakomák.elsősorban politikai tevékenységükről értesülhetünk (például Teleki József forráskiadásai). 18 Szerencsére ez ma már megindulni látszik: az egyik leginkább előremutató kezdeményezésnek a 2003-ban Miskolcon tartott konferenciát tartom. Szepes és Sáros megyék forráskiadásai is nagy segítséget nyújtanak.17 Összegzésképpen megállapítható. melyek ugyan nem a Szapolyaiakkal foglalkoznak. tevékenységüket összefoglalóan mutassa be és elemezze. melyek általánosságban mutatják be a korszak hatalmi rendszerét.15 A történésznek és a téma iránt érdeklődőnek is nagy segítséget nyújthatnak azok a könyvek. Ez a halmaz azonban rendezetlen és erősen szétszórt. Sroka: Genealógia. A városi levéltárak (elsősorban Bártfáé) szintén komoly forrásértékkel bírnak. 15 Például: Kubinyi: Szervitorok.

amely a délszláv eredetet inkább mutatja.” Tóth: Fekete sereg. 22 Barta: A Sztambulba vezető út 211. Szerkesztette: Bessenyei József et al. Napjainkra azonban inkább a Szapolyai név terjedt el. v.22 Itt Jászay Pálnak a reformkorban megjelent könyvére gondol.21 Amikor a magyar középkorászok ezt indokolják. Emiatt főleg a 20.23 19 A konferencia anyaga tanulmánykötetben is megjelent: Tanulmányok Szapolyai Jánosról és a kora újkori Erdélyről. Jászay: A magyar nemzet napjai 14. a helytelen Szapolyai változat csak Heltai Gáspár téves olvasata alapján terjedt el. Miskolc. 347– 348. Zapolia vagy Zapolya írásmód érvényesül. században néha Szapolyay) névalakokat használ. jegyzet) 7 . században már igazolták a Szapolyai hangalak meglétét. Zápolya család megnevezés. de ha a személyi kérdést mégis felvetjük. Ő a Zápolyai alakot helytelennek tartja. század első felére és közepére jellemző a Zápolyai. különösen személyi okra vezetni vissza. jegyzet). A Régi Magyar Családnevek Szótára szerint a Pozsega megyei Zápolya helynévből képzett Zápolyai a helyes alak. a forrásokban (az adott nyelvtől függően) pedig még tarkább a kép.… az élvvágyó s mindenáron uralkodni akaró özvegy királynénak a magyar jövőre vészesen nehezedő árnyéka mellett… a Szapolyai István árulására kell elsősorban rámutatnunk. Gercséni Ambrus deák) kortársi véleményét – és ezzel a Szapolyai hangalak helyességét – fogadja el a szerző. Régi magyar családnevek szótára 1158. 2004.” „Nagy átalakulásokat bajos. a hazai Corvin János helyett a külföldi és erőtlen Jagelló Ulászló támogatását. amelyben a 16.20 A Szapolyaiakkal foglalkozó történész még egy nagy nehézségbe ütközik a források és a szakirodalom feltárása során. hiszen a 19. (38. 20 „Ha közülük [a főurak közül] egy-kettő – mindenekelőtt pedig a hangadó Szapolyai István – átérzi a reá háramló rettenetes felelősség súlyát. A fekete sereg kiontott vére is elsősorban az ő fejükre száll.19 Az ilyen irányú történeti (rész-)kutatások fellendülése nagy hatással lehet majd az egész korszakról alkotott képünk bővítésében is. A Szapolyai testvérek (erkölcsi) értékelése elsősorban a régebbi történészi munkák jellemzője volt. jegyzet) 23 Jászay: A magyar nemzet napjai 14. Barta Gábor indoklására hivatkoznak. 21 Ma is találkozhatunk azonban Zapolyai alakkal. A történetírók felfogását átvéve gyakran István nyakába varrták Bécs és Ausztria elvesztését. sőt helytelen egy-két. Heltai. hogy Heltai még a Szapolyaiak kortársa volt. századi magyar nyelvű történeti munkák (Brodarics. a magyar nyelvű szakirodalom Zápolyai és Szapolyai (a 19. Kettejük közül elsősorban Istvánt értékelték – főleg a Mátyás halála utáni bukásban játszott szerepét keresték. (2. Nem feledkezhetünk meg azonban arról. A latin nyelvű oklevelekben elsősorban a de Zapola. A család nevét igen sokféleképpen írták. (2. ö. magukkal ragadhatták volna társaikat is. amint Szapolyai szavára egyértelműen sorakoztak Ulászló mögé.segítséget nyújtott.

430. 432. A Szapolyai család eredete A Szapolyai család eredéről nem sokat tudunk.26 Azt azonban elismeri. 1778. Mivel Kaplai János a vayvoda Russie tisztséget töltötte be 1379–1381 és 1382–1383 között. 27 Wagner: Szepes IV. A lemezen sem a Salgó birtoknévnél. anélkül. hogy a Hunyadiakhoz kell kapcsolni a családot: Hunyadi János anyja nem a csak Heltai Gáspár által említett Morzsinai 24 Wagner: Szepes IV. Csánki: Magyarország történelmi földrajza II. Sroka szentelt egy tanulmányt a Turul 2005. hogy meg tudják fejteni ezt a rejtvényt (vagy valamely darabját). 1. hogy miért írják körül egyes oklevelek Imrét a „filius Ladislai filii woyvode” kifejezéssel. Dorottyát és Katalint (Imre és István biztosan az elsőtől születtek).) Solymos urának nevezi Lászlót. szerinte valószínűleg gyermekkorában meghalt. Zapolyából származnak. 24 Őseiket – szintén hangzás után – a Kapol.27 Később Temesváry János igyekezett megerősíteni ezt az elképzelést. Imre özvegy anyja is így nevezi meg magát: „Katherina conthoralis condam egregii Ladislai fili vayvode”. akik azt gondolták.29 Ő elsősorban az általam bemutatott testvérekkel és azok leszármazottjaival foglalkozik. 26 Tóth-Szabó: Cseh-huszita mozgalmak.31 Varjú Elemér érdekes megoldást kínált a Szapolyaiak felemelkedésének okára.25 ezzel meg lehet magyarázni azt is. az időben visszafelé csak Lászlóról. A Pozsega megyei Zapolyát már a 13. a testvérek apjáról ír. 1. csak röviden ismertetek néhány elképzelést. 1778. 28 1910. hogy a Szapolyaiak (nevük alapján) a Délvidékről. de a sok különböző megoldás együtt nem ad ki tetszetős és teljesen elfogadható képet. 29 Sroka: Genealógia 96–105. 31 Sroka: Genealógia 96. Wagner nem ismerte nagyon a Mátyás korában élt testvéreket sem: Miklósról semmi pontosat nem tud. az oroszországi vajda fiának neve is csak „Lászlónak is nevezett Leustachius”. Mivel nem feladatom ennek kiderítése. Bártfa 225. Kapolai családdal kötötte össze. sem a Salgó településnél nem találtam erre utaló nyomot. A gyulafehérvári Hunyadi-sírok megvizsgálása során arra jutott.30 Megnevezi László két feleségét. században élt Carolus Wagner azt gondolta a Szepesség forrásait kiadó művében. században említik. 8 . 25 Engel: Archontológia 35. évben megjelent számában.28 A Szapolyai család genealógiájának Stanislaw A. Kaplai. hogy Kaplai János gyermekeiről (éppen Imréék szüleinek generációjáról) alig tudunk valamit. Ez az állítás nem teljesen igaz: voltak olyan történetírók. hogy bármelyik mellett elkötelezném magamat. 30 Engel: Magyarország a középkor végén. (Emellett a Dél-Magyarországról származást említi. Már a 18.

míg a bal (anyai) oldalon a Szapolyaiak hármas halomból kinövő farkasát láthatjuk. Lajos előtt bizonyos birtokokat adott el. augusztus 2-i oklevélben.Erzsébet. 38 Kubinyi: Törvénytelen gyermek 22. Csánki: Magyarország történelmi földrajza II. 32 Varjú: A Hunyadiak síremlékei 88–93. Ő nem annyira a család őseivel. 294–297. melyet a mai szakirodalom – jobb híján – elfogadni látszik: Szapolyai Imre a törökverő Hunyadi János törvénytelen gyermeke. ugyanis IV. csak névrokona volt-e az ekkor már erdélyi vajda Szapolyai Jánosnak vagy vérségi kapcsolat is összekötötte őket. 37 „Filius condam Andree Borkaffy de Czernek. és Kubinyi: Mátyás király 17. mint inkább a testvérek felemelkedésének okaival foglalkozott. 34 Kubinyi: Szervitorok. század második felében néhány birtokot elzálogosított a helyi nemeseknek. század végén Kubinyi András kutatásainak köszönhetően tisztult leginkább a kép. Sixtus pápa 1474-ben Szapolyai Imrének mint a török elleni harc vezetőjének kérésére adja a ciszterciek savnikvári monostorának 120 forintra becsült éves jövedelmét Imre unokaöccsének. Ő fogalmazta meg azt az állítást.35 Rokonaik közül a Szvinnai családot ismerjük.37 A nemrég elhunyt középkorász Varjú Elemérhez hasonlóan a Hunyadiak és a Szapolyaiak kapcsolatát igyekezett kimutatni. aki Hunyadi Mátyás családjával foglalkozott egy cikkében. alio nomine de Zapolya” – áll az 1525. 36 Czaich: Dataria 8. (Idézi Kubinyi: Szervitorok 171. így Mátyás király féltestvére volt. 35 DL 34077. Az uralkodó ezért látta el tisztségekkel és birtokokkal a testvéreket (közülük elsősorban a legidősebbet). Kovács Péter.38 E.32 Az elméletet többek között Ioan Lupaş. hanem egy Szapolyai lány. Melléktartományok okl. 33 Radu: Hunyadi János 401. 449. amikor – adatok híján – bizonyíthatatlannak nevezte azt a feltételezést. aki II. de a Szapolyaiak familiárisi rendszerét vizsgáló tanulmányában fontos megállapításokat tesz.33 A 20. akkor még legfeljebb csak középnemesi rangban álló Szapolyai családról.36 Nem tudjuk. és az ez alkalomból kiadott oklevelekben a néhai Cerneki vagy más néven Szapolyai Borkafi Andrásnak fiaként tűnik fel. hogy az a Borkafi János. 9 . A kapcsolat később megjavulhatott. Ennek bizonyítéka az lenne.34 Felhívja a figyelmet az 1410-es években Pozsega megyében több falut birtokló. Szvinnai István Esztergom megyei klerikusnak.) Csánki Dezsőnél is előkerültek korábban Pozsega megyei Szapolyaiak: Demeter fia János a 14. Varjú Elemér eredményeire reagált. hogy a Varjú által Hunyadi Jánosnak tulajdonított sírkövön az álló alaktól heraldikai jobb oldalon álló címerpajzson (az apai címer helyén) a hollós címert. és ezért bocsátott meg mindig a lázadók pártjára álló Szapolyai fivéreknek. akikkel 1455-ben pereskedtek (Szvinnai Albert nádori jegyző felesége egy általunk nem ismert Szapolyai Miklós vajda lánya volt). a két világháború között élt román történész is átvette.

Gyulai: Farkas vagy egyszarvú 93.42 Ez a pecsétkép volt használatban Imre főkincstartói levelein.46 39 E. A címertartó angyal ekkoriban kezd megjelenni Magyarországon nyugati mintára. mellette hold és csillag. bizonyítékként viszont nem kezelhetjük.40 Ő elvileg lehetett az a László. 42 Gyulai: Farkas vagy egyszarvú 92–93. 41 Gyulai: Farkas vagy egyszarvú 91. A névazonosságon kívül azonban ezt az elméletet semmi nem támasztja alá. a szerző által közölt családfa alapján ezt megtehetjük: Hunyadi János apjának.45 A fivérek síremlékeinek tanúsága szerint Imrénél még inkább a farkas. hanem felvett címerrel van dolgunk. 1476-os függőpecsétjén címertartó angyal csücskös talpú címerpajzsot fog. Cillei és Hunyadi családok használták. Ennek eredete nem ismert. hogy sokkal korábban használtak volna már pecsétet. Kovács: Hunyadi-család 40. Az unikornis szintén ágaskodó pózban.mely szerint Hunyadi János anyja Szapolyai-lány lett volna. A Szapolyai testvérek őseinek múltjáról továbbra sem tudunk sokat.43 Feltehetőleg nem adomány-. század második felétől jelenik meg. akitől a Szapolyai testvérek származtak. míg Istvánnál az egyszarvú a hangsúlyosabb címerállat. A Szapolyai család címere a 15. de ez alapján kék mezőben levő zöld halomról. 46 Gyulai: Farkas vagy egyszarvú 95. ugyanis a címeren soha nem látható sisak. A fenti elméletek igen tetszetősek. A nehézség az. Nem valószínű. Vajknak Radul nevű testvérét Lászlónak is hívták – sajnos pontos hivatkozást nem találtam. akinek pecsétnyomata ránk maradt. Megítélésem szerint mintakövetésről van szó (mint a házassági politikában vagy az örökös ispáni cím használatában). így csak mint ötletet. Gyulai: Farkas vagy egyszarvú 93. 45 Gyulai: Farkas vagy egyszarvú 94–95.41 Imre az első. ezüst holdról és farkasról. nincs módunk ellenőrizni vagy mással alátámasztani őket. esetleges lehetőséget vetem fel.44 Imre nádorságának idején tűnnek fel az egyszarvút ábrázoló pecsétek. ez pedig reneszánsz jellegzetesség. ugyanis a címerleveleken a címerállat általában az uralkodó neve (azaz a heraldikai bal oldal) felé fordul. délvidéki kormányzóságának és bánságának emlékein és szepesi grófi pecsétjein – utóbbinál a címertartó angyalok is megjelentek.39 Amennyiben mindenképpen rokoni kapcsolatot keresünk a két család között. A címer színei csak későbbi forrásokból maradtak ránk. de Gyulai a király szolgálathoz és a főúri státushoz köti. Megítélésem szerint egyenlőre ezeket a gondolatokat feltételezésnek fogadhatjuk el. korábban például a Garai. jobb irányba néző. támadó állású farkas áll. melyen hármas halomból kinövő. a farkassal szembefordulva jelenik meg. Kovács: Hunyadi-család 35. önmagukban és egymás mellett is megállják helyüket. 44 Gyulai: Farkas vagy egyszarvú 93. valamint arany csillagról lehetett szó. milyen oklevélszövegből vagy egyéb forrásból tudhatjuk mindezt. 40 E. 43 Gyulai: Farkas vagy egyszarvú 91–92. 10 . hogy csak egy-egy forráson alapulnak.

Azt a László vajda fia Imrét azonban. prima fidelitatis fundamenta iecit. aki egy 1429-es oklevélben hatalmaskodóként jelenik meg Ezdegew-i Pál Luchka nevű birtokán. hogy a későbbi nádort azonosíthassam vele. 53 Balassa cs. bárói család familiárisából a király tisztségviselőjévé vált.” 51 „Non hunc fortuna anceps non incursus. et inter directionem eius enutritus. és Wagner: Szepes II. priusquam ob ingenii. hogy Imre nagyapja. 49 Az oklevelet Wagner közli: Wagner: Szepes I. de a szövegből nem derül ki. ac futurae de se spei se ipsius parentis nostri oculis charissimum dedit. és nem apja (László) volt vajda. mind az ő irányítása közepette. Weber: Ötödik municipium 428. 50 „Hic namque a juvenali aetate sua apud quondam illustrem genitorem nostrum. pl. okl. Emellett így Hunyadi János – életkorkülönbség híján – nem tudott volna felfigyelni rá mint tehetséges ifjúra. 101–102. morumque honestatem inter secretaria officia constitutus. non amicorum mutabilitas. gyakorlati 47 Teleki: Hunyadiak kora 613. 48 Kisfaludy: Matthias Rex 44. nec fefellit indicium ejus. Arról nem is beszélve.53 Mátyás megválasztása és trónra kerülése után pályája gyorsan emelkedésnek indult. 145–147.52 Életkorát számolgatva még ha 1456-ban fiatalnak is gondoljuk. A Szapolyai fivérek politikai pályája Szapolyai Imre fiatalkora és felemelkedése Mátyás uralmának elején Szapolyai Imre fiatalságáról nem sokat tudunk.51 az Engel-féle archontológia is ebből az időszakból említi őt: Szilágy Erzsébet nagybányai várnagya volt (1457). mielőtt jellemének és erkölcseinek tisztessége miatt titkári hivatalba állíttatott. 47 Kisfaludy Katalin szerint Hunyadi János birtokszomszédja volt. Ha ekkor még tizenéves. inkább csínytevő kamasznak gondoljuk is. Számos forrás litteratusnak vagy – például Jan Długosz krónikája – Deáknak nevezi. et inter curam. és születési idejét 1409–1419 közé tesszük. ezt alapos forráskritikával kell kezelnünk. születési idejét mindenképpen 1440 elé kell tennünk.49 E szerint Imre „már ifjú korától néhai híres atyánknál nevelkedett mind az ő gondoskodása. Egyetemjárásáról nem találtam adatot. ez a matuzsálemi kor pedig nem volt gyakori abban az időszakban. akkor halálakor hetven-nyolcvan éves lehetett. hogy a szerző mire alapozza ezt az állítását. 96. Az oklevéllel nem sokan foglalkoztak. még túl fiatalnak tartom ahhoz. Ezzel nem volt egyedül: a Mátyás által kinevezett homo novusok egy része a király családjából került ki (Vingárti Geréb vagy Pongrác család). et ambigua spes detruxit…” 52 Engel: Archontológia II. 262.50 Hunyadi János halála után is hűségesen kitartott a család szolgálatában. 11 . a hűség első alapjait letette és atyánk személyében a róla való sejtésnek legkedvesebb bizonyságát adta”. más részét pedig – szinte természetes szükségszerűségként – a Hunyadi család szolgálatában a gazdasági-igazgatási feladatokat már elsajátított.48 A legtöbbet még a Mátyás által szepesi örökös ispánná kinevező oklevél narratiójából tudjuk meg – igaz.

63 Ember Győző véleményét idézi Soós: Magyarország kincstartói 9. 64 Utoljára 1464. 116. 61 Soós: Magyarország kincstartói 8.55 1459-ben Szentpéterszegi Angyallal együtt sókamaraispán. okl. 532.59 Szapolyai Imre első bárói tisztségét.ismeretekkel rendelkező familiárisok adták (Laki Tuz János. június 24-én kelt oklevél szerint Mátyás 12 ezer forintos tartozása fejében elzálogosítja Szapolyai Imrének. 65 Soós: Magyarország kincstartói 16. és Soós: Magyarország kincstartói 41. DL 55769. Fügedi: Mobilitás 59. 59 Zichy cs. Zichy cs. 58 Zichy cs. s familiája is elfoglalta az ország kormányzásában ura emelkedésének megfelelő helyét”.63 A bárói sorba emelő pozíciót Imre 1464 tavaszáig töltötte be. Magyar Balázs). okl. később önállóan a gazdasági ügyek legfőbb irányítójává vált. ekkor – éppen a reformok miatt – a kincstartóság tényleges hivatali szervvé kezdett válni. a kincstartóságot 1459-ben nyerte el Mátyástól.58 Mátyás a királyi tanáccsal együtt („nos personaliter unacum certis prelatis et baronibus nostris”) igyekezett megbékíteni őket.61 Ő az állam és a királyi udvar háztartási költségeinek kezelője. Ernuszt János lett.56 A tisztségek viselése mellett Imre megkezdte a családi vagyon gyűjtését is – a Szapolyaiakra jellemzően nem mindig tiszta eszközökkel. X. 60 1459. augusztus 27-én Guti Ország Mihály nádor előtt Töttös László tiltakozik. okl. század közepe felé megjelenő kincstárnok ugyanis eleinte a tárnokmester helyetteseként. századi arisztokráciát vizsgáló Fügedi Erik szerint gyakorlatilag csak annyi történt. okl. Imrére viszont ez még nem vonatkozott: bárói mivolta számos előjoggal járt. hogy „familiares egregiorum Johannis Thwz et Emerici litterati” hatalmaskodást követtek el Bátmonostori Töttös Péter Borsod nevű birtokán. ettől kezdve számított főúrnak. A 14. hogy jóllehet Tuz János és Szapolyai Imre előző nap 239 aranyforintnyi kielégítést adtak.54 Szapolyai Imre is így kezdte hatalmának építését: nagybányai kamaraispánságáról már 1458 nyarán tudunk.64 utóda Besenyői Bertalan (1464–1467) – ő már nem szerzett báróságot ezzel a tisztséggel. hogy szerezzenek elégtételt Szapolyai Imrének („fidelis nostri Emerici litterati de Zapolya. Zichy cs. 12 . mivel Nomeni Nagy Imre és társai károkat okoztak neki. 56 Teleki: Hunyadiak kora 613. 62 Csánki: Mátyás udvara. mégsem kapott Péter fiával együtt menedéklevelet. comitis camare [nostre Ryvuli Dominarum]”). május 15-én Szapolyai Imre kincstárnok (és még nagybányai kamaraispán) ad menedéklevelet a bártfai és lőcsei kereskedők részére. 83. s jóllehet vagyoni helyzete ezt nem tette volna 54 Fügedi: Mobilitás 58–59. A békéltetés nem volt sikeres: 1459. Egy 1459. X.60 Jól látható. 14–15. 57 A királynak viszont alig több mint egy hónap múlva arról kellett értesülni Bodrog megye jelentéséből. 57 Balassa cs.65 Következő thesaurarius ugyanis a kikeresztelkedett budai zsidó. 86. X.62A 15. Bártfa 173. hogy „Mátyás személyében nagybirtokos arisztokrácia került az ország trónjára. X. okl. hogy a király itt még a korábban már jól bevált feladatkörnek megfelelően tünteti ki kedvelt emberét. 88–89. század végére ezen tisztség betöltője a királyi tanács egyik legbefolyásosabb tagjának számított. A 15. 55 Mátyás utasítja Zakoli Pétert és társait. Miklósnak és Istvánnak a Zemplén megyei Tokaj várát egyéb birtokokkal együtt. február 16-án nevezte így magát Szapolyai Imre Kallói Jánosnak írt levelében.

Az országnagyok jótálltak azért. mintha a király tudta nélkül tárgyalt volna (Mátyás félt. hogy ítéljen a Sziget városhoz tartozó Stibor Mihály és társainak erőszakoskodási ügyében. szűkebb tanácsnak is tagjává válhatott. 73 Április 3-án született meg az egyezmény Grazban. 71 Máramaros 435–436. A középkorász Horváth Richárd éppen a tanácsüléseken való gyakori részvétellel mutatja be. hogy az ország nem támogatja Frigyesnek tett javaslatát). elsőbben is János váradi püspökkel.indokolttá. december 24–28-én vagy 1462. Rozgonyi Sebestyénnel. február 10-én. 13 . Eszerint Frigyes visszaadja a koronát és Sopront. hogy Mátyás megtartja a Podjebrád Kunigundával kötött házassági szerződést. Frigyes kísérlete… 73 Fraknói: Királyválasztások 97. (Posztumusz) László születése óta nem az ország. nem számított törvényes uralkodónak. Mátyás utasítására úgy tett. Horváth: Bátori István 68. és 207.70 Thesaurariusként bírói feladatokat is ellátott: a király például őt bízta meg. Frigyes német-római császár kezében volt – amíg Mátyást nem koronázták meg ezzel az ereklyeként használt tárggyal.66 Erről az első okleveles adatunk 1461.71 Itt nem bizonyos. hogy kincstartói funkciója miatt kapta ezt a feladatot: a király által Szigetnek küldött levélben Szapolyai Imréről mint kincstartóról. Imre kincstartóval s Pongráccal” beszélte meg a legsürgősebb teendőket.72 A magyar állam jelképe. hogy az feleségül fogja venni Podjebrád Kunigundát. hanem III. török és cseh- huszita veszély miatt „atyai barátaival. a Szent Korona V. részt vehetett a királyi tanács ülésein. akik kezességet vállaltak Mátyásért. amikor a fenyegető német. 68 Ilyen volt például 1461. január 25-én ezért lehetett azon urak között. 66 Csak Guti Ország Mihály. Kanizsai Lászlóval. 70 Bonfini: A magyar történelem tizedei 469. 72 Ezen alfejezet megírásakor alapvetően a 2009-es Adsumusban megjelent cikkemre támaszkodtam.69 Valószínűleg Bonfini elbeszélésében is ezért tanácskozott vele Mátyás. Szapolyai Imre és Bátori István vettek részt tíznél több alkalommal a királyi tanács ülésein. a főúrnak küldött címzése „generali capitaneo parcium nostrarum Zepusiensium”.68 1461. Locsmándi: III. viselője a belső.67 Mivel a kincstartóság fontos pozíciónak számított. Diplomáciai küldetés Bécsben Kincstartósága idején – és valószínűleg e tisztsége miatt – vett részt egy Mátyás számára kiemelten fontos diplomáciai küldetésben. és 437–438. Kubinyi: Bárók a királyi tanácsban 197. március közepén Vitéz János magánlátogatás címén Frigyeshez ment. milyen előkelő. és 207. 67 Kubinyi: Bárók a királyi tanácsban 197. bizalmi helyzetben állt Imre Mátyásnál. január 26-ról származik. 69 Teleki: Hunyadiak kora 6–7. Az 1459-es pártütést követő harcok lecsillapodásával a diplomácia vette át a fegyverek helyét: 1462.

118. hogy a követeket engedjék be a városba.80 Július 19- én egyidejűleg állították ki a szerződési okiratokat Bécsújhelyen és Sopronban. Várdai István kalocsai érsek. 5. 82 Teleki: Hunyadiak kora 74. Házi: Sopron I. és ha fiúörökös nélkül halna meg. 69. Ha pedig Frigyes több fiú utódot hagy hátra. és Teleki: Hunyadiak kora 63–64. és a tárgyalások végéig engedelmeskedjenek nekik. 81 Itt szeretném megköszönni Fazekas István tanár úrnak.75 A béke feltételeit a királyi tanács elfogadta. hogy a soproni szerződést személyesen láthattam a bécsi Haus-. például Mátyásnak csak akkor kell Frigyes számára katonai segítséget nyújtania. a magyar trón a császárra száll.) 75 Fraknói 1890. 79 III.79 onnan pedig Bécsújhelyre mentek. közülük az országgyűlés választhat. Újlaki Miklós. ha Mátyásnak törvényes fiúgyermeke vagy fiúunokája nem marad. (E.81 A koronát a követek július 24-én 6 óra körül vették át.82 74 Ezek Fraknó. melyek közül Fraknót és Koboldot Frigyes halála után 40000 aranyért ki lehetett volna váltani az egyezmény szerint. Lamberger. Cserébe élete végéig megtarthatja a magyar királyi címet és többi magyarországi birtokát. ha az ország nem háborúzik a török ellen. Szapolyai Imre farkast ábrázoló pecsétlenyomata még jól felismerhető. a bécsi levéltári delegátusnak. Kőszeg és Rohonc voltak. 14 . július első felében értek Sopronba. Hof.74 Mátyás 80000 forintot fizet. ám a köznemességgel csak „annyit közöltek. 78 Bonfini 1959. de Vitéz János ragaszkodott a rendek megkérdezéséhez. A május 20-án összeülő országgyűlésen a rendek – jóllehet nagyon örültek a korona visszaszerzésének – az árat magasnak találták. Ezt a magyar követek pecsétjeikkel erősítették meg. Kobold.valamint Mátyást fiának fogadja. Thuróczy Benedek és Szapolyai Imre királyi kincstárnok képviselték Mátyást. Kovács: Matthias Corvinus 38–39. Módosították a grazi egyezmény néhány pontját. Megváltoztatták az örökösödési pontot is: csak akkor lesz a Habsburgoké az ország. 77 Fraknói: Királyválasztások 98. Kismarton. 116. Palóczi László.76 26-án az országgyűlés megszavazta a korona visszavásárlását és az ehhez szükséges adó kivetését. amennyi szükséges volt”: nem tudtak az örökösödési pontról. 80 Fraknói: Királyválasztások 99–100.und Staatsarchivban. Frigyes június 10-én utasította a soproni polgárokat.78 1463. 76 Kisfaludy: Matthias Rex 43.77 Az országgyűlés új követeket választott: Vitéz János.

hogy a Szapolyai család története részben a Felső Részek kapitányságával kezdődik”. Nagybányának mikori és miféle ostromáról szól a szöveg. 89 Természetesen felmerülhet a kérdés. a Felső Részek kapitányai segítséget kértek Bártfától a vidék védelméhez.88 Upor László és Ólnodi Czudar Sándor mint kapitányok.) feltűnik a vidéken mint a felső részek kapitánya. mellette pedig Szapolyai István. akit Erzsébet királyné nevezett ki. hanem mellette van Szapolyai Imre és István. A nehézséget az jelenti. Bártfa 195. hogy Bonfini A magyar történelem tizedei című könyvében a törökkel és a némettel egyenlő súlyú kihívásként jelentek meg. 15 . Harcok a felvidéki husziták ellen Kubinyi András az 1990-es Mátyás-tanulmánykötetben arról panaszkodott. 121. nem sikerült többet kiderítenem – feltehetőleg egy elírással lehet dolgunk a forráskiadásban. Érdekes. ámde nem voltak feltétlenül egyenrangúak: Horváth Richárd tanulmánya szerint az egyetlen főkapitány (capitaneus supremus) Szapolyai Imre volt. 129. harmadik a csehekkel. s azok elsősorban Imrére vonatkoznak. amely szerint Mátyás az apjának tett szolgálatai fejében. 87 Bonfini: A magyar történelem tizedei 469. de már március-április tájékán Szapolyai István és Upor László. január 7. hogy nem tudjuk. Jóllehet Mátyás korának elejéről kevés használható adattal rendelkezünk róluk. Upor László és Magyar 83 Kubinyi: Államszervezet 130. és az asszony halála után László király főkapitányának titulálta magát. old. hogy a király a tanáccsal együtt Rozgonyi Sebestyént nevezte ki a csehek elleni hadműveletek vezetésére. hogy Istvánnak ez az első komoly tisztsége. hogy a felvidéki harcok az ellen a Giskra János ellen folytak.86 A humanista történetíró – már idézett – elbeszélése szerint Mátyás ekkor „atyai barátaival”. A németek elleni háború mellett csak említésre kerül. hogy miért éppen a Szapolyaiak kerültek oda. 85 Ennek talán – de nem biztosan! – ellentmond az az 1462. köztük Szapolyai Imrével tárgyalt. Teiszler: Felső Részek 170–172.87 1460-ban azonban a csehek elleni csapatok élén nemcsak őt találjuk főkapitányként. hogy a főkapitányi tisztségről még alig tudunk valamit. István azonban – meglepő módon – már Mátyás uralma előtt (1454. ezeket testvériségnek nevezték…” Bonfini: A magyar történelem tizedei 469. és – ismereteink szerint – Imre is itt mutathatta meg katonai képességeit először. Genealógiai témájú tanulmányában Sroka is Szapolyai Imrét mint Hunyadi János katonáját mutatja be. 86 „Uralma elején Mátyás király elé három nehéz háborút hozott a sors… egyik a római. 88 Tóth-Szabó a Szapolyaiak őszi jelenlétéről ír.89 A Felső Részek főkapitányi posztját gyakran egy időben többen is betöltötték. valamint a csehek és törökök elleni háborúban szerzett érdemei miatt zálogosítja el Szatmár és Németi mezővárosokat Szapolyai Imrének és általa testvéreinek.85 Mátyás trónra kerülésekor olyannyira fontos kihívást jelentettek a cseh rablók a Felvidéken. sok a megválaszolandó kérdés. Szerinte „kis túlzással azt is mondhatnánk.84 Jóllehet ezzel az állítással teljesen nem értek egyet (a kincstartóság is kiemelten fontos tisztséget jelentett a korban). jegyzet 84 Horváth: Felső Részek 930. hogy Imrénél fontosabb pozíciót viselt már igen korán és feltehetőleg fiatalon). Balassa cs. Sroka: Genealógia 96. való igaz. másik a török császárral folyt le. Erről a tisztségéről (amely egyben azt jelenti. Nagybánya ostromakor annak védelmében tett érdemei. okl. 12-én kelt oklevél (átirata: DL 65921). Bártfa 117.83 Azóta Horváth Richárd jelentetett meg egy jól használható cikket a Századok hasábjain. akik maguk között szövetséget alakítottak. dec.

90 Úgy látja. Teiszler Éva szerint a Felső Részek kapitányát felváltva nevezték kapitánynak és főkapitánynak. 92 Például az 1461-ben a Sáros és Szepes megyékben beszedett pénz került Szapolyai Istvánhoz. 95 Teiszler: Felső Részek 178–179.96 Ezt azzal is alá lehet támasztani. Nem Imre volt az egyetlen főkapitány. amikor tanulmánya végén megállapítja. a megye vezetésébe nem 90 Horváth: Felső Részek 941.97 A kapitányok területi hatókörét ma már nehéz kideríteni. hogy Imre kincstartóságának a Felső Részek kapitányi posztjával való időbeli egybeesése nagyban megkönnyíthette a csehek elleni harcok anyagi ügyeinek intézését. Teiszler: Felső Részek 178. Tóth-Szabó Pálnál például 1460-ban Rozgonyi Sebestyén a főkapitány. ugyanis egyrészt ők királyi vagy a helyi. ugyanis – a mátyási hadpolitika részeként – a seregek gyorsan és az egyes régiók között is gyakran mozogtak.vagy fölérendeltségi kapcsolatot jelentenek. aki felemelkedését Mátyásnak köszönheti. Tóth-Szabó: Cseh-huszita mozgalmak 319. aki valóban a Felvidéken (az 1460-as évek elejétől főleg a központnak kiépítendő Késmárkon) tartózkodott. hogy Richnó és Sáros átvételére Szapolyai Imre megy. 1464 és 1465 között pedig a boszniai háborúk és dalmát-horvát-szlavón báni feladatai miatt a Délvidéken tartózkodott. hanem magától Mátyástól érkezte a parancsok.91 Ezzel azonban tulajdonképpen maga a cikk szerzője száll vitába. ugyanis bizonyíthatóan még a megyékhez írt levelek sem alá. hogy Imre kinevezése valószínűleg csak egy tiszteletbeli cím adományozását jelenthette. 97 Horváth: Felső Részek 942. Bártfa 201. hogy Mátyás a többi kapitányt is inkább rokonai vagy hűnek bizonyult familiárisai közül szokta kinevezni.Balázs hol kapitányi. ugyanis Istvánhoz nem Imrétől.és fölérendeltségi viszonyt sem kell feltétlen látnunk. és addig a hűtlenségnek (tudomásunk szerint) legkisebb jelét sem mutatta. Teiszler: Felső Részek 175–176. 98 Horváth: Felső Részek 936.98 Ezen területek megyésispánságaival azonban általában nem kerültek ellentétbe. arisztokraták (például Rozgonyi Sebestyén) csak ritkán látják el a feladatot. mellette – a Szapolyai testvérekkel együtt – négy kapitány teljesít szolgálatot. 93 Horváth: Felső Részek 948. 16 . de királyi városok által küldött csapatokat irányították. hiszen ő kincstartóként 1459 és 1464 között inkább Budán. 95 A két testvér között alá. Imre főkapitányságának okát a kutató a kincstartóságon kívül – jobb híján – a Mátyás és Szapolyai között feltételezhető rokoni kapcsolatban látja. 96 Horváth: Felső Részek 941–942. a tényleges katonai teendőket István öccse végezte el. vagyis a két fogalom tulajdonképpen megegyezett.93 Ráadásul – noha 1464–1465-ben Imre csakugyan nem a Felvidéken tartózkodott – az 1460-as évek elején még ténylegesen részt vett a husziták elleni harcokban. és 952.92 Ezt a fontos feladatkört ráadásul éppen az a volt Hunyadi-familiáris látja el.94 Emellett az Alsó Részek kapitányai is gyakran elhagyták tartózkodási helyüket. hol alkapitányi (vicecapitaneus) tisztséget láttak el. 94 Mátyásnak 1461. január 1-jén Bártfához írott leveléből kiderül. 91 Horváth: Felső Részek 941.

102 Tóth-Szabó: Cseh-huszita mozgalmak 321. hogy Mátyásnak ki kell 99 Horváth: Felső Részek 937. liptói és turóci csehek – ideiglenesen – még egy várat is elfoglaltak.101 A tárgyalások sikertelennek bizonyultak. A királynak mindenképpen érdekében áll az esetleges konfliktus elkerülése mellett a helyismerettel rendelkező. Bártfa 193. 104 Tóth-Szabó: Cseh-huszita mozgalmak 322–323.104 Az 1462-es év hozott nagy változást a lassan állandósuló háborús helyzetben. Richnót100 és Újvárt ostromolták.103 Mátyás is fontosnak tartotta az zajló katonai eseményeket. hogy száz lovast és száz gyalogost küldjön a parancsnoknak. 105 Ebben az évben Szapolyai István sikertelenül ostromolta a Komorovszki Péter által védett Liptóújvárat. előbbiben – Upor Lászlóval együtt Bártfának írt leveléből feltételezhetően – Szapolyai István is részt vett. nagy vagyonú (és tekintélyű) emberek közül választania – csaknem természetes. 100 Novemberben Szapolyai Imre ittlétéről értesülünk.) Az ostrom eredménye az lett. hogy november végén a győzelem után a cseh Costka kezébe adták a várat – ebből később nehézségek adódtak. Richnó és Újvár ostroma is ebben az évben történt. sőt a zólyomi. Bártfát pedig arra utasította.105 Az 1462. 101 Tóth-Szabó: Cseh-huszita mozgalmak 319–320. melyet végül a Szentgyörgyi grófok vettek be. a Frigyeshez pártoló – és a magát immár Ausztria kapitányaként megnevező – Giskra János ellen 1461 januárjának elején újra kirobbant a háborúskodás. December elején mindenesetre még Imre a vár alatt tartózkodott. Mátyásnak újra figyelmeztetnie kellett őket erre. (Mivel ezt azok – Szapolyai István panasza szerint – nem akarták teljesíteni.99 A hadműveletek váltakozó sikerrel folytak. A seregek élén ekkor már Szapolyai Imre a főkapitány. hogy az idő rövidsége miatt ne neki. személyesen vezette egy ideig a csapatokat. hogy az éppen Murányt bíró csehek ellen hadakozó Szapolyai Istvánt támogassák. és meghagyta a lőcseieknek. ami a helyi nyersanyagkincsek és gazdag városok miatt különösen hátrányos volt az ország egésze szempontjából. (Mátyás Eperjesről írta a bártfaiaknak.102 A hadjárat fő célpontjává Sáros vára vált. szabályos ostrommal (erődítések emelésével) igyekeztek elfoglalni. hanem a Richnó alatt lévő Szapolyai Imre kincstárnoknak küldjék. A nagy haderő miatt a diadal biztosnak látszott. hogy a helyi ispánra esik a választása. Bártfa 193–194. István öccse Upor Lászlóval kapitány volt mellette. április 3-i grazi egyezmény kimondta. 17 . A régi. másrészt pedig a kapitány gyakran a működési területére eső megyék ispánja is volt egyben. ezen kívül pedig Szepesbe és Sárosba törtek be. de a királyi csapatok nem tudtak döntő győzelmet kicsikarni. komoly erősségeknek számító Sárost. Majláth: Liptó-Új-Vár 134.szóltak bele.) Az ostromok nem jártak sikerrel. ám novemberben a hadműveletek diplomáciai okokból akadtak el: Podjebrád György tárgyalásokat javasolt a kettejük közötti vitás kérdések – közöttük természetesen a felvidéki husziták problémája – rendezése céljából. 103 Tóth-Szabó: Cseh-huszita mozgalmak 321. a főkapitány viszont időközben ismét Rozgonyi Sebestyén lett. A sikerek után azonban Hont megyébe távozott.

és az év vége felé felszólította a városokat. aki önerőből nem volt képes feltartóztatni a támadókat. illetve Dengelegi Pongrác András vezetésével nagy királyi sereget indított a Felvidékre. illetve elővigyázatosságra intette a városokat.) 107 Tóth-Szabó: Cseh-huszita mozgalmak 328. 111 Tóth-Szabó: Cseh-huszita mozgalmak 329–330.egyeznie „Giskra főispánnal”. 108 Bártfa 1559.108 Együttesen sem értek azonban el számottevő eredményt. ugyanis ebben az évben foglalták el a Nyitra megyéhez tartozó Kosztolányvárát. hogy készüljenek fel a várható harcokra.106 A hivatalos békekötés még nem jelentette a harcok megszűnését. de azt csak egy évvel később kötötték meg Mátyás és Frigyes követei. (Erről – és Szapolyai Imrének ebben játszott szerepéről már fentebb szót ejtettem. a Felvidéken pedig Szapolyai István készült a harcra.111 Svehla legyőzésével zárultak le véglegesen a huszita csehek elleni harcok. s ha majd szükség lesz rá. Idézi: Tóth-Szabó: Cseh-huszita mozgalmak 328–329. A káosz teljes volt: ausztriai és morvaországi urak Magyarországra törtek be. A sikertelenség miatt Mátyás 1465 tavaszán személyesen vezetett ide a seregeket. A szerző elismeréssel illeti Szapolyai István szerepét: „Ezek az idejében eszközölt intézkedések eredményezték.109 A nyugati részeken 1466-ban még Svehla János és csapatai okoztak nehézségeket. és a hosszú évek harcait egy gyors és sikeres hadjárattal zárta le. küldjenek segítséget. A szerző ugyan bécsújhelyi békét ír. „a kit Mátyás bölcs előrelátásból Giskra meghódolása után a felső részeken hagyott”. az ellenség száma csak tovább nőtt. a magyar urak pedig külső országokba támadtak. 109 Tóth-Szabó: Cseh-huszita mozgalmak 329. ennek értelmében 1462 elején Vácott Mátyás és a cseh zsoldosvezér kibékültek egymással. ezért Mátyástól kért segítséget. egyrészt a végső győzelem előtt elsősorban ő küzdött a cseh ellen. ekkortól kezdve szilárdult meg a Felvidéken a béke – a jó 106 Tóth-Szabó: Cseh-huszita mozgalmak 324. a Mátyással korábban ellenséges vezérrel. Jóllehet Svehla János végleges legyőzésében Szapolyai István tevőlegesen nem vett részt (a huszita zsoldosvezér kiostromlását Podmaniczki László vagy személyesen Mátyás végezte). A király a Kassán őrzött adót Szapolyaira bízta.107 Az egyre nagyobb hadi jártasságot szerző vezér központját a lengyelországi és liptói huszitákhoz egyaránt közel fekvő Késmárkon rendezte be. hogy küldjenek segítséget.” 18 . hogy az nem fogja támogatni a bratrikat. meghagyta a városoknak. 1463 végétől egyszerre két helyen folytak hadi események a husziták ellen: Nyugat-Magyarországon az ausztriai bratrik a Sopron megyei Macskakővárát foglalták el. 110 Kubinyi: Mátyás király 46.110 másrészt a hozzá tartozó területet Szapolyai István igyekezett felkészíteni egy esetleges betörésre: megegyezett Komorovszki Péterrel. A Felvidék keleti felén (a Szapolyaiak központján) ezután végre béke honolt. hogy a felsőrészek ezúttal mentek maradtak a zsebrákok látogatásától. 1464 elején a husziták támadást intéztek István ellen.

Megyésispánságaikról kevés adatunk van. 116. április 2. Hiába volt 112 Tóth-Szabó: Cseh-huszita mozgalmak 430–431. 1463-ban pedig Szatmár és Németi városokat kapták meg Mátyástól a hadjáratra fordított kölcsöneik fejében. és 1482. nem ismerünk olyan esetet. Horváth a szepesi ispáni címet 1462. 1488. oklevelek) 114 Horváth: Felső Részek 949. január 10. Az ekkor történt birtokszerzések közül jó példa Richnó vára.116 A politikai mellett a gazdasági hatalom is fontos tényezőnek számított.112 1459-ben Tokajt. Elképzelhetjük. 117 Horváth: Felső Részek 938. 116 Eperjes 257.117 Horváth Richárd a család felvidéki felemelkedését vizsgálva figyelte meg azt. a király helyett immár a maguk érdekeit képviselő vezérek valószínűleg többet tudtak tenni a vár megvédése érdekében. ha a Szapolyaiak mint a királyi sereg parancsnokai „tárgyaltak”. 1460-ban Salgó várát és Ozdin kastélyt. a sárosit 1462. a Szapolyaiak inkább helyi birtokaik. január 11.115 Ennél azonban feltehetőleg tovább állt e megyék élén: állandóan használt szepesi örökös ispáni címét erre nézve bizonyítéknak foghatjuk fel. közé tudta okleveles anyag segítségével elhelyezni. melyet korábban Thurzó Márton és testvérei birtokoltak. 19 . hogy ezeken a közigazgatási területeken a famíliájukból való alispánok álltak a vármegye második legfontosabb (és a tényleges irányítást inkább végrehajtó) pozíciójában. Sóvári Sós István és Roskoványi Miklós még 1488. és 1485. sz. 115 Horváth: Felső Részek 937. másrészt számos birtokkal gazdagodhattak. ahol nem voltak ispánok. Ezt úgy érték el. február 21. Mátyás vagy örökjogon adományozott nekik területeket. A Szapolyaiak nemcsak katonai babérokat arattak a harcok során. milyen jellegűek lehettek ezek a tárgyalások. amikor a király visszaváltotta volna a birtokot. (344. április 10-én is az ekkor már feltehetőleg elhunyt nádor sárosi alispánjaiként jelennek meg. hogy még azokban a megyékben is komoly befolyással bírtak.114 A Szapolyaiak a birtokokon kívül politikai hatalmat is szereztek. A király tevékenységüket busásan megjutalmazta: egyrészt (részben) ezért kapták a testvérek a szepesi örökös ispáni (vagy grófi) címet. 349 és 358.közbiztonságra természetesen nagy szükség volt ebben a gazdasági szempontból kiemelten fontos országrészben. 113 Balassa cs. mint a főkapitányi tisztség segítségével érték el az ispáni címet.113 „Természetesen” nemcsak tisztességes úton lehetett birtokot szerezni ezekben a zavaros időkben: Szepes vára. melyet az uralkodó – annak tartozékaival – 1460 novemberében zálogosított el 12000 aranyforint fejében Szapolyai Imrének és Rozgonyi Sebestyénnek. Mivel a vár hovatartozása finoman szólva kétséges volt ezekben az években. 118 és 121. április 17-én az alispánok már Cecei Lőrinc és Bezzegi Borsos Benedek (ugyanott). vagy a harcok (és az azzal járó anyagi terhek) fejében elzálogosíthatta nekik az adott területet – gyakorlatilag a két eljárás között nem volt semmilyen különbség. közé. csak „hosszas tárgyalások” után került 1460-ban a Szapolyaiakhoz. okl.

Jajca ostromára az év végén került sor.121 A vár megvívása nehezen ment. hogy a török ellen bizonyítsa katonai tehetségét.120 Mátyás támadó seregét két részre osztotta: a műszaki csapatokkal és ostromgépekkel haladó lassabb menetoszlopot a király vezette. hogy a Szapolyaiak – ha nem is emiatt nyerték ispáni tisztségeiket – a főkapitányi rangot és hatalmat felhasználva tudták saját embereiket (nyilván a főispán akarata ellenére) megválasztatni és elfogadtatni az adott megye nemesi közösségével. Vezsenyi László lovászmester. Jajca visszaszerzésére. Mátyás ehhez feltehetőleg hallgatólagosan hozzájárult. hogy az egyháziak és a világiak közül is azok jöttek el elsősorban. a horvátországi Frangepán István és Márton. Újlaki Miklós erdélyi vajda és macsói bán. Pongrác János erdélyi vajda. 118 Horváth: Felső Részek 940. amikor a török főerők téli szállásaikon tartózkodtak. akár tisztségüknél fogva érintettek voltak a déli határ menti béke biztosításában. Mátyás törökellenes politikájának elemzése nem feladatom. Jelen volt a kalocsai érsek.például Zemplén megye főispánja 1459–1468 között Perényi István. végül a védők 1463 karácsonyának másnapján adták fel az erődítményt szabad elvonulás fejében – aki akart.118 A boszniai háborúk Szapolyai Imre életében jóllehet fontosak a boszniai háborúkban elért eredmények. A király nagy sereget vitt magával: a királyi csapatok és a fizetett nemesi bandériumok mellett egyházi és világi urak is személyesen szálltak hadba. ha már 1465-től Szapolyai-familiárisok töltötték be az alispáni tisztséget. A délvidéki származású nemes itt lehetőséget kapott arra.119 Jól látszik. Vitovec János szlavón bán. Kivételt éppen a kincstartó jelenthetne. 119 Pálosfalvi: Nikápolytól Mohácsig 123. de a magyar király számára mindenképpen fontos volt a déli határokat fenyegető törökök elleni védekezés. akik akár területüknél. átütő támadásra nem került sor. „hiszen a feltétlen Mátyás- hű Szapolyaiak hatalmának megerősödésével a Felső Részeken közvetett módon a királyi hatalom is új bázisra lelt”. Ezért – és persze presztízsokokból – indult meg a magyar sereg 1463-ban az ez évben török kézre került Bosznia és főleg annak egyik erős pontja. A középkorász azt is feltételezi. ám neki „birtokainál és eredeténél fogva nagy személyes összeköttetései voltak a vidéken”. egész életútját tekintve mégis inkább kitérőként kell értelmeznünk azokat. Szapolyai Imre kincstartó. 20 . a gyorsabbat Szapolyai Imre alá rendelte. 120 Thallóczy: Jajcza LXLV. illetve egy viszonylag békés helyzet biztosítása. 121 Kubinyi: Magyarország története 221. a váradi és a pécsi püspökök. Guti Ország Mihály nádor.

méltóságsor: Podmanicky cs. mivel Imre a vránai perjelséget és valószínűleg a zágrábi püspöki várak feletti hatalmat is megkapta.). 5. (1464. (1464.128 A déli részek védelmére valóban nagy szükség volt: 1464. hogy Szapolyai kinevezésével Mátyás azt a Vitovec Jánost és Frangepán Istvánt tette le. Mátyás levelei 219–220. akik hamar Jajca határára értek.) – ekkor Mátyás koronázása miatt számos privilégiumot kellett megerősítsen. április 12. (1464. okl. április 5. 127 Pálosfalvi: Vitovec János 463–464.125 Ezekkel a kinevezésekkel egy kézbe került a délnyugati részek védelme. mely a 15. 42–46. okl. hogy a szlavón báni tisztséget Imre Újlaki Miklóssal megosztva viselte. A levél csak évre datált. hogy a védelem hatékonysága érdekében utólag engedélyezze Szapolyai Imre kinevezését „usque ad octo vel decem annos”. „kézzel vezérelhető” vezető jelenléte. Okleveles forrás: Blagay cs. 366–368. 128 Pálosfalvi: Vitovec János 464.123 Bosznia nagy részének elfoglalásával még nem nyugodhatott meg Mátyás: a megszerzett területeket meg is kellett tartani. Házi: Sopron I. deinde ipsius propugnatoris nostri vigiliis et labori tribuimus” Wagner: Szepes I. akik ugyanabban a háborúban tettek nagy szolgálatokat a török ellen.124 A boszniai helytartóság különösen magas rangot jelentett.).) 123 „…Divinae primum gratiae.122 A király Szapolyai Imrének két év múlva adott oklevelében is kiemelte az egykori familiárisnak a győzelemben játszott szerepét: „[a hadi sikereket] elsőként az isteni kegynek. és Pálosfalvi: Vitovec János 463. amikor Szapolyai Imre még a déli részekért felelt. 125 Ilyen oklevél: Frangepán cs. másszor a volt kincstartóból lesz bán (Szapolyai Imrét és Tuz Jánost hozza fel a középkorász). utána a mi előharcosunknak éberségének és munkájának tulajdonítjuk”. és augusztus 22. 68. „száguldozókat” küldött ki. április 5. 106–111. század második felében volt jellemző: néha megegyezik a szlavón bán és a kincstartó személye (például Vitéz János vagy Ernuszt Zsigmond esetében).beállhatott Mátyás seregébe is. Ő szintén előőrsöket. okl. 124 Thallóczy: Jajcza CVII. II. 21 . július 12.). de mindenképpen május előtt keletkezett. ráadásul tapasztaltabbak voltak utóduknál – a királynak mégis fontosabb volt a terület katonai-közigazgatási központosítást és egy hozzá hű.127 Gondok adódtak azonban abból. ugyanis a királyi privilegiálisok méltóságsoraiban a világi tisztségek között ez állt a második helyen (első a nádor). másrészt rábízta a Boszniával szomszédos területek tisztségeit: Szapolyai Imre ezután dalmát-horvát és szlavón bánként tűnik fel előttünk a forrásokban. (1464. Kubinyi: Vémeri Zsigmond 163– 164. Kubinyi András hívta fel a figyelmet a Szlavónia kormányzása és a kincstartóság közötti kapcsolatra. 126 Mátyás kérte a pápától. között Mohamed szultán megkísérelte visszafoglalni Jajca várát. A török szultán – hallván a felmentő sereg közeledtének hírét – egy 122 Thallóczy: Jajcza CIV.126 Érdekes. Mátyás a felmentő sereggel az egy évvel korábbi taktikát folytatta: két hadtesttel (ez feltehetőleg 6200 embert jelentett) előreküldte Szapolyai Imrét. megelőzve az erdélyi vadját és az országbírót is. Bonfini 200 átállt katonát említ (Bonfini: A magyar történelem tizedei 481. 146–147. április 12. A feladattal gyakorlatilag Szapolyai Imrét bízta meg az uralkodó: koronázása után egyrészt – új tisztséget hozva létre – kincstartóját Bosznia helytartójává (gubernator regni Bozne) tette.

134 Thallóczy: Jajcza CXVIII.132 Bonfini szerint az ostrom során „Imre lovaskapitányt” egy városból kilőtt nyílvessző megsebesítette a szemén. 135 Thallóczy: Jajcza CXIX. és Bonfini: A magyar történelem tizedei 482.131 A várat nem sikerült bevenni. Szobi Péter és Disznósi László lettek társai. sőt egy 1465. a hadjárat és annak célja – Zvornik elfoglalása – is az ő fejéből pattant ki. Thallóczy: Jajcza CXIV. július 30-i oklevélben is Bosznia kormányzójának nevezi magát (Bártfa 244. Nagy volt a tekintélye. hogy vonuljanak vissza.utolsó rohamot rendelt el augusztus 22-re. március-április fordulójától Vitovec János. Imre azonban nem maradt itt sokáig. augusztus 3-i. emiatt majdnem megvakult. Szerinte a magyar sereg gyengébb és pihenésre szorul. ennek indoklására már a korszakban különböző magyarázatok születtek.137 Északra küldésének terve viszont már régebben 129 Thallóczy: Jajcza CX–CXII. s mivel ez sikertelen volt. 136 Thallóczy: Jajcza CXXIII. a szultán vezére portyázó martalócokat küldött át a Drinán. melyet Mátyás vezetett. A török források azt állítják. Addig – Bosznia helytartójaként – ő intézte a jajcai várkörzet ügyeit.135 Szapolyai Imre még egy évig tevékenykedett a déli határokon. 132 Thallóczy: Jajcza CXVII. április 13-án találkozunk utoljára vele a Délvidéken. de még egy 1465.130 A vár megvívása előtt a vezér – kis kitérővel – az 1443 óta török Szrebeniket foglalta el és csak ezután csatlakozott a Zvornik ostromát megkezdő fősereghez. 131 Pálosfalvi: Nikápolytól Mohácsig 128. A nagy sár miatt nehezen mozogtak. Az itáliai származású történetíró véleménye lesújtó: „Zvornik falánál a magyarok eredtek csúfos futásnak a törökök puszta hírére”. s ezek örömrivalgásától a keresztény seregek rémületbe estek és a Száva felé elmenekültek. hogy Mahmud.134 A zvorniki vereség eldöntötte a hadjárat sorsát: Bosznia egyesítése nem sikerült.). 137 Pálosfalvi Tamás szerint címét májusig viselte (Pálosfalvi: Vitovec János 464. Raguza ajándékot küldött neki.133 Thallóczy Lajos igyekezett logikus magyarázatot találni a menekülésre: a rossz idő miatt parancsolt Mátyás visszavonulást. Mohamed menekülésszerűen vonult vissza. a szlavóniai nemesek bizalommal fordultak hozzá.129 Mátyás a sikeres felmentő hadjáratból támadóba váltott át. ezek hírt adtak Zvornik hősies védőinek.). 133 Bonfini: A magyar történelem tizedei 488. Frangepán Duimnak szóló kiváltságlevélben is „…Emerico de Zapolya regni Bozne gubernatore … eodem Emerico de 22 .136 A sikertelen katonai teljesítmény miatt azonban a 1465. az ütközőállam nem állt helyre. ősszel (október 8–november 9. 130 Thallóczy Lajos szerint mivel Szapolyai Imre volt a vezér. kénytelenségből otthagyták a magasabban beágyazott lőszerszámokat (az ágyúkat a folyón vitték haza).) Zvornik ostromára indította csapatait – Szapolyai Imre irányította az egyik seregrészt. sőt „lanyhábban kezd eljárni” és a felmentő sereg közeledtének hírére ő javasolta Mátyásnak. A lassú visszavonulás miatt Mahmud pasa és Ali bég martalócai rajta tudtak ütni a magyar seregen. ezért is lett olyan fontos Jajca bánsággá alakítása.

et illos cum gentibus armigeris illuc propediem missuri sumus”. Croatie et Sclavonie regnorum nostrorum … banis…” szerepel a méltóságsorban.141 Zapolya Dalmatie. Az összeesküvők még adófizetést is vállaltak.139 de Mátyás legfeljebb csak vezére katonai képességeibe vetett hitét vesztette el. Frangepán cs. székelyeket) érintette. Fraknói: A Hunyadiak és a Jagellók kora 221. és szembefordultak az addig őket támogató királlyal. A kamarahaszna és a harmincadvám átnevezésével a korábbi kiváltságok megszűntek. A zalaiak megtagadták az adó fizetését. s őket fegyveres népekkel nemsokára oda szándékozzuk küldeni”. valamint Ellerbach Bertoldot. 138 „Ad Boznam propter occupationem magnifici Emerici gubernatoris in partibus superioribus. nemcsak hogy büntetlenül élték túl az eseményeket. 84–87. Fraknói: A Hunyadiak és a Jagellók kora 215–216. II. amikor Kolozsmonostorban július 18-án egyezségre léptek a király ellen. 140 Pálosfalvi Tamás szerint valószínűleg kárpótlásként kapta a Magyarországon addig csak ritkán használt címet. és ez elsősorban a nemességüket igazolni nem tudókat. melynek oka a külpolitikai elképzelésekben való szembenállás. mely hamarosan az ország más területeire is átterjedt. valamint a kiemelt helyzetű népeket (jászokat.138 Áthelyezését Fraknói Vilmos kegyvesztésként értékelte. Szapolyai és a „nemzeti párt” ezzel elégedetlen volt – ezért távolította el a király Imrét a fontos tisztségekből. hogy „Boszniába a nagyságos Imre kormányzó felsőbb részeken való elfoglaltsága miatt más kapitányokat helyezünk. Szapolyai Imrét és Istvánt megválasztva uraiknak. Még meglepőbb módon. Szentgyörgyi és Bazini Jánost és Zsigmondot. Az 1467-es felkelés 1467-ben Mátyás ellen az erdélyi országrészben egy komoly felkelés bontakozott ki. Mátyás levelei 168–169. hanem még Mátyás kegyeiből sem estek ki. de a komolyabb fegyveres lázadás a központtól távol levő Erdélyből indult. 376. jóllehet hagyományos értelemben vett bárói tisztséget ezután egy jó darabig nem viseltek. Pálosfalvi: Vitovec János 464. 1467 tavaszán Mátyás gazdasági reformokat vezetett be. hiszen ebben az évben kapta a szepesi örökös ispáni címet. okl. A Mátyás politikájával elégedetlen főurak ennek az elégedetlenségnek álltak élére. az erdélyi vajdákat. 140 Az oda kinevező okmányban ráadásul dicséri Imre délvidéki tetteit – igaz.megfogalmazódott a királyban: 1465. kunokat. alios capitaneos disponimus. 141 Teke: Mátyás 56–57. a műfajból kifolyólag furcsa is lenne ennek ellenkezője. és Bónis: Regeszták. 139 Fraknói szerint Mátyás a pápa akaratának megfelelően Csehország ellen lépett fel. 23 . A Szapolyai testvérek – az utókor és a kortárs történetíró Bonfini számára igencsak meglepő módon – belekeveredtek ebbe. március 30-án arról értesítette római követét.

Elbeszélése szerint az 1467-es moldvai hadjárat során a főúr elhagyta a királyi tábort – a tettet a humanista „illetlenség” névvel illeti. A király néha „megdorgálta” Imrét és bosszankodott miatta. a Szapolyai testvérek csatlakoztak a felkeléshez. „magát tehetségével és erejével megoltalmazni remélte”.142 Felsorolja Imrének az uralkodóval szembeni ellentéteit. „minden főnemestől hallgató tiszteletet és maradéktalan engedelmességet követelt”. 147 Fügedi: Ispánok.147 Hiába emelte fel őket az uralkodó a saját családjából vagy familiájából. Fügedi: Mátyás király 436. A felkelésbe a Szapolyai testvérek is belekeveredtek. és „szövetséget kötöttek az örökös bizalomra”. hilari et periucundo vultu susceptus at amplexus ibique perpetue fidei fedus ictum”. hogy hallotta.144 Bonfini leírása nagyon szép. de még lázadóbb hajlamúak voltak. 145 Mátyás 1486 őszén fogadta őt először.149 A Mátyás által bevezetett egyesített tisztségek (például a horvát-dalmát és a szlavón báni cím Bosznia kormányzóságával együtt) különösen lázadásra csábított.146 Fügedi Erik szerint az újonnan felemelt bárók azt sérelmezték inkább. 144 Bonfini: A magyar történelem tizedei 497. „…ad pagum quendam Emericus cum florentissimo exercitu improvisus occurrit.145 A 19. aki őt „derült és nagyon vidám tekintettel fogadta”. Ebben azt mondja. ezért az félni kezdett. mennyi igaz belőle – főleg mivel a humanista ekkor még nem tartózkodott Magyarországon. hogy a szepesi gróf embereket küldött a 142 Bonfini: A magyar történelem tizedei 495. 24 . 146 Fraknói: A Hunyadiak és a Jagellók kora 214. 1488-ban kezdte írni művet. 150 Fügedi: Mobilitás 61. kiskirályok 376. 148 A király állítólag saját szavai szerint „a sárból emelte fel őket”. bárók. Ezt az elbeszélő forrásokon kívül Mátyásnak az a levele bizonyítja legjobban. amelyet szeptember 28-án Szebennek írt.148 onnantól már a korábbi arisztokrácia életmódját és hatalmát kívánták utánozni – nemhogy hűek lettek volna. Ennek volt köszönhető Bonfini szerint. Az uralkodó ebbe nem nyugodott bele. tudniillik a főurak szerint Mátyás a saját feje után megy. Az áskálódók szerint ráadásul Imre többre tartotta magát a királynál. hogy a Moldvából visszatérő Mátyást a legidősebb Szapolyai „ragyogó hadsereggel” fogadta „egy falunál”. és hűséget ígért a királynak.143 Ezért Imre 1467-ben nyíltan elpártolt a királytól. század végi történetírás arra gondolt. veluti ante diximus. de az azzal járó hatalmat (Mátyás természete és politikája miatt) már nem. sőt Antonio Bonfini Tizedeiben egyenesen Imrét teszi meg a lázadás egyik vezéralakjának. Vitéz János érsekkel békítette meg őt. A vele ellenkező és szabadszájúan beszélő bárót Mátyás „néhanapján fenyegetőleg megdorgálta”. hogy ő is a Mátyás kegyéből kieső Szilágyi Mihály sorsára jut. hogy a Német-római Birodalom felé forduló Mátyás külpolitikájával voltak elégedetlenek a törökellenes lépéseket fontosabbnak tartó nemesi rétegek. 149 Fügedi: Mobilitás 63. et. 143 Bonfini: A magyar történelem tizedei 495. Bonfini 674–675.150 Bármi is volt az oka. Bonfini: Decades 18. de nem tudjuk. hogy az előkelő címeket megkapták ugyan a királytól. per Johannem metropolitem Strigoniensem reconciliatus supplex regem veniam exoravit.

156 Miklós püspök ekkori tevékenységéről nem sokat tudunk. 154 A megbocsátásnak egy ránk maradt dokumentumát.159 A kibékülés tartósságát Bonfini szavai is bizonyítják. Kubinyi: Mátyás király 65.151 Kisfaludy Katalin szerint „a fölkelőkhöz Mátyás elkényeztetett bizalmasa. Wagner: Diplomatarium Sarosiensis 72. 254–256. 159 Az országnagyok kezeskedtek. megparancsolja. hogy a két testvér közül a kevésbé kompromittálódott Istvánnak éppen a hűségét emeli ki. melyet a Szapolyai-familiáris Varjú Pál részére állított ki a király. sőt sem életüket. Az 1468.152 Fraknói úgy tudta. 155 Gondolhatunk itt az esetleges rokoni szálakra. között keletkezett. Bonfini: Decades 27. Katona XV. 160 Bonfini: A magyar történelem tizedei 502. „Emericus comes Scepusiensis Stephanusque frater.városba. hogy az ekkor még élő Miklós püspök (éppen a forrongó erdélyi részek egyházi főméltósága) járt közben testvéreiért. 158 „…dum per praefatum Emericum comitem requisiti fueritis”. aki megbocsátott nekik. A háború áprilistól szeptember elejéig tartott. feltehetőleg 1468. azt 151 „Audiamus. a királlyal való különleges kapcsolatuk.158 A szeptemberben tartott királyi tanácson is részt vehetett Imre. Kubinyi: Törvénytelen gyermek 22. 157 Teke: Mátyás 59.155 de azon egyszerűbb lehetőség is elképzelhető. akinek rendíthetetlen hűsége magasan kitűnt ebben a háborúban”.156 A bárók közül mindenestre mások sem lakoltak életükkel a pártütésért (a köznemesek közül néhányan igen). okosságát mérlegeli. a székelyek legfőbb sérelme megszűnt: az adót 1468-ban ismét a hagyományos módon szedette Mátyás.153 Az elpártolás semmiképpen sem volt hosszú idejű. január 14. hogy a Szapolyaiak a Szepességben és Gömörben keltek fel a királyi hatalom ellen. István. hogy fogják el őket és leveleikkel küldjék hozzá. Ezzel szemben Kubinyi András a felkelőkhöz való csatlakozását valószínűsíti. és 207. Kubinyi: Bárók a királyi tanácsban 197. 152 Kisfaludy: Matthias Rex 80. de feltehetőleg – az egyháziakkal együtt – erős királyi hatalomban volt érdekelt. hogy 1468- ban a felső-magyarországi városokat arra utasította. Katona István közli. A levél nincs pontosan datálva. február 10-én kelt szöveg már egy korábban kötött egyezményre hivatkozik. cuius virtus constantissimaque fides in eo bello nimis enituit”. „amíg csak ő kéri”. hogy Mátyás nem szedet be több rendkívüli adót. a Szapolyaiak hamar a helyzet rendezése során diplomáciai tehetségét megcsillantó Mátyás hűségére tértek vissza.160 A hadjárattal kapcsolatban a trójai hősökhöz hasonlítja a magyar urakat.154 Ennek oka lehetett egyrészt a Szapolyaiak ekkor már tekintélyes vagyona. de mivel „regni nostro anno undecimo. aki a Mátyást az 1468-as cseh hadjáratra kísérők között első helyen említi őket: „Imre szepesi gróf és fivére. quod comes Scepusiensis homines suos ad seducendum vos illiuc mitteret…” Teleki: Hunyadiak kora 285–286. Fraknói: A Hunyadiak és a Jagellók kora 226–227. 25 . Érdekes. és március 29. coronationis vero quarto” évben írták.157 A Szapolyaiakban annyira megbízott. hogy a Kapi várának ostromára kiküldött Szapolyai Imrének adjanak meg minden segítséget. 153 Fraknói: A Hunyadiak és a Jagellók kora 221. sem vagyonukat nem vette el. „Aki Imre ravaszságát. Szapolyai Imre is csatlakozni készült: bevetésre kész csapataival a Szerémségben állomásozott. hogy azok ott lázítsanak.

István minden tekintetben mintázta Agamemnont. hanem magamat mentsem ellenségeim féltékenységétől és ármánykodásától”. sed ita tamen. ha ökör volna is”. „Si quis Emericum astum sapientiamque pensitarit. Mátyás ígéretei ellenére többször is rendkívüli adót vetett ki a rendek megkérdezése nélkül. 168 Bonfini: A magyar történelem tizedei 511. 167 Bonfini: A magyar történelem tizedei 511. 163 Teke: Mátyás 77. Könyvében Imre így indokolja. 165 Teke: Mátyás 80–82.161 Az 1471-es lázadás Mátyásnak az 1467-es után még egyszer. 164 Teke: Mátyás 78. respondisse ferunt: Fateor me a rege defecisse. Bonfini: Decades 27. hogy a Szapolyai testvérek belekeveredtek-e a szervezkedésbe. a korábbival ellentétben alig maradt meg valaki Mátyás hűségén. és rendkívüli hatalmánál fogva szabályszerű eljárás nélkül ítélt el valakit vagy kobozta el birtokát. ezért állhatott az ország legfőbb egyházi méltósága a felkelés élére. szentséges királynak tekintsd és tiszteld. Emericum] quandoque rogatum.168 Sőt.… a király pedig Achillest”. miért árulta el a királyt a sok jótétemény ellenére: „Megvallom. az indoklásban még ennél is tovább megy Bonfini. hogy a pártütéssel a legkevésbé se ártsak neki. hogy „akit a szent koronával koronázva látsz.163 A királyi bíráskodás során gyakran túllépte megengedett hatáskörét. ráadásul túl sokat és az adómentességre jogosultaktól is. itt egy másik Ulysses vagy Palamedes. az erdélyi hadjárat előtt.162 A főurak elégedetlenek voltak a királyi politikával. ez kezdetekor szinte az egész országra kiterjedt. a törökök portyái egyre fenyegetőbbé váltak.fogja mondani. ut illi nunquam 26 . de csak úgy. alterum Ulyssem Palamedemve fuisse dixerit. aki – mint elbeszéltük – egyszer már. elpártolt a királytól”. Bonfini: A magyar történelem tizedei 511. amikor 161 Bonfini: A magyar történelem tizedei 502.164 Végül az uralkodó – a nyugati hadjáratok kedvéért – látszólag elhanyagolta a déli határrész védelmét. 162 Állítólag még a nádor is csak azzal az állítással indokolta királyhűségét. Stephanus Agamemnonem … et rex Achillem omni ex parte referebat“.167 A humanista történetíró ezután egyik legkülönösebb leírásával igyekszik magyarázni a már nem megkérdőjelezett hűtlenség okát.166 Bonfini is bizonytalankodik: „egyesek bizony még Imre szepesi grófot sem zárják ki közülük. „Hunc [sc. 166 Teke: Mátyás 79. imádd. elpártoltam a királytól.165 Nem tudjuk biztosan. cur id fecerit tot beneficiis et honoribus affectus. ráadásul egy új várat is emeltek a magyarok ellenében Szabácsnál. A török veszélyt szem előtt tartó Vitéz János és Csezmicei János ráadásul egyre kevésbé voltak elégedettek Mátyás erőskezű irányításával. 1471-ben kellett komolyabb belső ellenállással szembenéznie – igaz.

172 Ígéretekkel bomlasztotta fel a lázadók táborát (például Újlaki Miklósnak a Bosznia királya cím elismerését. Igaz.hozzáteszi: „Mert ebben az emberben annyi furfang és ész volt. január 22-én Csupor Miklós erdélyi vajda írta a bártfaiaknak. Érdekes. 173 Teke: Mátyás 86–93. az ékesszólásban és ravaszkodásban egyaránt kitűnő szepesi Imrét a nádorral meg néhány püspökkel beküldte a várba. 170 Kubinyi: Bárók a királyi tanácsban 198. országgyűlést hívott össze Budára. 169 Bonfini: A magyar történelem tizedei 511. odajött a nádor meg az alemann [Beckensloer] János váradi püspök és az összeesküvők közül is sok. és ezzel a mesterkedéssel megmutatta a fejedelemnek meg ellenlábasainak.171 A lázadást Mátyás gyorsan megfékezte. mint hogy a humanista történetíró maga sem értette.” Bonfini: Decades 41. Ezt a módot használta tehát arra. és mintha mi sem történt volna. hogy pártütésével kijózanodásra késztette a rágalmazók által ellene felbőszített királyt. ugyanis a szeptember 21-én tartott királyi tanácsban az uralkodó mellett kiálló főurak listáján a harmadik helyen szerepelt (a sorban István öccse követte őt). hogy 1467-ben Vitéz János tette meg ezt a szívességet Mátyásnak. 27 . 174 A király Esztergomba ment. egyszersmind azt is meghagyta. Eperjes. Eo igitur temperamento usus est. 171 1472.169 Az érvelés természetesen igen suta. és Kázmér lengyel herceg sem merte nagyon hangosan hangoztatni követeléseit. az országgyűlésnek az adók hagyományos. „szabályos” szedését ajánlotta). akit mezővárosokkal. principi et inimicis ostenderet. hogy a király kinevezte a Felső Részek kapitányának Szapolyai Imrét. sajnos Bonfini nem fejti ki részletesebben – nem is tudom mással magyarázni. Az okleveles anyagok tanúsága alapján – még ha kezdetben a lázadók közé is állhatott – hamar Mátyás hűségére tért. ha valóban szembekerültek egymással. falvakkal titkon megvesztegetve magához békített”. hogy bölcsen megőrizze a királyt az országnak. A taktika bevált: egyre többen pártoltak vissza Mátyáshoz. et hac arte.170 A király a következő év elején már komoly feladattal látta el: őt nevezte ki a Felső Részek védelmére kiküldött kapitánynak. önmagát a királynak”.174 ipse deficiendo nocuerim et me ab inimicorum obtrectationibus et insidiis asseruerim. akinek feladata volt a betörő lengyel Kázmér herceg elleni védelem.173 A végén jóformán egyedül maradó esztergomi érseket Bonfini szerint éppen Szapolyai Imre térítette vissza az uralkodó hűségére – szinte tükörképeként vagy paródiájaként annak. ut deficiendo regem delatorum criminibus irritatum ad respiciendum impelleret. 172 Mátyás az összeesküvés kirobbanása után „sereget állított. Bonfini: A magyar történelem tizedei 512. a lázadók elvesztették bázisukat.“ Bonfini: Decades 41. sok főnemest hívott össze Budára. mint a folyamatosan királyhű nádort. és 207. a gyors sikerekben a király mellett álló és ekkor már igen nagy erőt képviselő zsoldossereg szerepét sem szabad alábecsülni. hogy békítsék ki az érseket”. Lengyelországból a sereggel hazatért. Lőcse és Bártfa 400 gyalogossal legyenek a főúr segítségére. Bártfa 279. et regem regno et se regi prudentissime conservavit. Bonfini: A magyar történelem tizedei 512. „Vir enim ille tanta calliditate ac prudentia fuit. mi fordíthatta szembe a királyt és az általa felemelt egykori köznemest – feltéve. hogy Kassa. „aztán a közismerten komoly és bölcs férfiút. hogy Bonfini előbb említi (és jobban dicséri) Imrét. Mátyás maga 24-én küldött hasonló tartamú üzenetet. milyen fontos ő. quanti momenti ipse foret.

Horváth: Bátori István 60. Imre egészen 1486-ig nem töltött be semmi olyan hivatalt.175 István pedig katonai feladatokat látott el. mint ami korábban például a Bosznia helytartója cím volt. hogy küldjenek két polgárt Budára Szapolyai Imréhez és Bátori Istvánhoz. Természetesen a korhoz képest elég sokat tudunk róluk. hogy a belpolitikailag zavaros 1471-es év után a katonai urak jobban Mátyás bizalmába kerültek. hogy Imrének arra kellett kérnie Bártfa városát. 180 A király ekkor Csehországban harcolt (a levelet Oppelnből küldte). A harcok során Imre nemcsak haderejét. 28 . hogy közvetlenül az 1471-es felkelés után Mátyás Szapolyai Imrére bízta a lengyel ügyet. 179 Békeszerződések 200. február 21-én került sor Ófalunál – a magyar királyt Rangoni Gábor erdélyi. hogy a belpolitikában nyugodtabb évek következtek. de korántsem azzal a részletességgel. A békekötéssel Mátyás 1474. Ennek részben az az oka. melyek a Szapolyaiakhoz nem vagy csak közvetetten köthetők. május 8-án fegyverszünetet kötöttek. Nehring: Quellen zur ungarischen Aussenpolitik… 94. a Mátyás elleni utolsó felkelés leverése után a Szapolyai testvérek a korábbiakhoz képest szinte eltűnnek a szemünk elől. A családi vagyont azonban ezekben az időkben mesésen gyarapították. Bártfa 281. Osvát zágrábi püspökök. A szakirodalom is kevesebbet foglalkozott ezzel a korral. 180 Teleki: Hunyadiak kora 510–511.176 Már szó esett arról.177 Felderítés céljából minden hájjal megkent kémeket (Buda és Myhno nevű oláhokat és társaikat) küldött ki. Szapolyai Imre. A csendes felemelkedés évei Az 1470-es évektől. január 10-én bízta meg őket. akikre a hivatalos ügyek intézését bízta. 1474 augusztusában a király Pozsonynak üzente. Mátyás hatalma immár teljesen megszilárdult. A Szapolyai testvérek a kétféle feladattípus ellátásával ilyen szempontból csak jól járhattak. A békekötésre azonban csak 1474. 178 A kémek erkölcsösségéről sokatmondó az a tény. Bártfától és a kereskedőik segítségével komoly kapcsolatokat kiépítő városoktól igyekezett híreket szerezni az ellenségről. hogy. 176 Horváth Richárd egy cikkében kiemeli. hanem egyéb lehetőségeit is kihasználta. régi adósságért fel ne tartóztassák és ne üldözzék őket. Kubinyi: Bárók a királyi tanácsban 178. azaz gyakorlatilag 175 Kubinyi András nem véletlenül nevezi őt a korszak „szürke eminenciásának”. és Imre elsősorban diplomáciai.179 Imre a 70-es évek közepétől a belügyek intézésében nyújtott Mátyásnak (nem hivatalos) segítséget. illetve elsősorban olyan témákat vizsgált (például Mátyás és Beatrix házassága). 177 Bártfa 280. mivel királyi ügyekben járnak el. György pécsi prépost és Gáspár szepesi prépost képviselték. a méltóságsorokból is eltűnik. Az országhatáron kívül pedig a király inkább személyesen intézte ügyeit.178 A harcok nem tartottak sokáig: márciustól béketárgyalások kezdődtek. mellyel eddigi pályájukat lehetett követni.

mindenesetre tudva azt.182 Így Imre. de Jób a Szentszékhez fellebbezett és leveleket szerzett a veszprémi püspökhöz és a székesfehérvári lectorhoz. 183 Szamota: Régi utazások 107. 185 Mátyás levelei 424–425. egyben be is számolt röviden a korábbi eseményekről. Hasonló levél ment aznap Kassának is. akik az ügyet a Mihály milkói püspöknek utalták vissza. a kalocsai érsek. utána következtek a kormányzó [Szapolyai István]. „hátrahagyjuk a mi helyünkön a mi teljes hatókörünkkel Szapolyai Imrét”. A két fél közötti pert Rangoni Gábor egri püspök és pápai legátus igyekezett megoldani. hogy 1476-ban Mátyás esküvőjén „a király melletti legelső asztal a nagy grófé volt. s nem István. A király kérte a pápát. 5. az erdélyi püspök és a nagyváradi püspök”. és Bónis: Regeszták. hogy mivel ő a török elleni hadjárat miatt nem lesz az országban. A sorrendet szerintem kétféleképpen értelmezhetjük. Ténylegesen is megfogalmazódott ez egy évvel később: Mátyás 1475. neki kell engedelmeskedniük. hogy a nádor korára és/vagy egészségi állapotára való tekintettel nem tudta betölteni ezt a feladatát. jóllehet hivatalosan nem látott el bárói feladatokat. mely egészen a pápáig jutott. a vajda. 182 Feltehető. de ő Rómába tért vissza. Bánffy Miklós [pozsonyi ispán]. 184 Bónis: Regeszták. Elbeszélése szerint Garai Jób és Szapolyai Imre egyezségre léptek egymással. 415. március 16-án írta IV. 411. A királyi kegyet mutatja az is. az ő pozíciójának leginkább a helytartó felel meg. nehezen képzelhető el.184 1476. hogy az uralkodó által feltehetőleg támogatott Imre nem ért el sikert az ügyben. a vajda [Pongrác János]. 29 . 181 „reliquimus loco nostri cum plena nostra facultate… Emericum de Zapolya” Házi: Sopron I. Sixtus pápa rendezni. mégis jóformán az ország első embere lett. Bánffy Miklós. hogy mivel mindketten hatalmas bárók és ezért perük különösen káros.helyetteseiként hagyta hátra ezeket az urakat. Fügedi: Uram. Fügedi Erik megoldási javaslata szerint a király jobbján a nádor ült. királyom… 92. A milkói püspök (az esztergomi vicarius) előtt beperelte. 341–342. Teleki: Hunyadiak kora 546–547. tőle jobbra pedig Szapolyai Imre mint Bosznia kormányzója. a kalocsai érsek. hogy Garai Jób nem tartozott Mátyás kedvelt emberei közé. az erdélyi püspök és a nagyváradi püspök”. Meglátásom szerint Pálffy Géza helytelenül magyarázza: „A király melletti legelső asztal a nagy grófé [Guthi Országh Mihály nádoré] volt. október 28-án Sopronnak üzente. Sixtus a gyulafehérvári püspöknek. a helytartó (a korabeli oklevelek alapján) akkor is csak Imre lehetett. ám Jób – jóllehet erre hitet tettek – nem nyújtott segítséget Imrének.181 A helytartóság különösen annak fényében érdekes és meglepő. 1475.183 A hetvenes években nagy port verhetett fel a hazai közéletben Szapolyai Imre és Garai Jób pereskedése. ha a lakodalmat leíró Peter Eschenloer Gutit tartotta is grófnak. A másik esetben.185 Az ügy kimenetele nem ismert. Ezt az összekuszálódott helyzetet akarta IV. március 27-én Mátyás még mindig a helyzet rendezetlensége miatt kellett írjon a pápának. hogy rábízza a szövevényessé vált ügyet. utána következtek a kormányzó. Az első esetben Szapolyai Imre ült a királyhoz legközelebb: Guti Ország Mihály nem számított grófnak. Pálffy: Koronázási lakomák 1017. hogy a nádor – akinek ezt a tisztséget elméletileg el kellett volna látnia – Guti Ország Mihály személyében még életben volt. „pro conservanda pace” nevezzen ki egy új legátust vagy nevezzen ki valakit az ország főpapjai közül.

Bonfini: A magyar történelem tizedei 518. Lényegében ugyanezt ismétli Petrus Ransanus is: „… utque hostem maiore concuteret terrore. Zápolya István örökös szepesi grófot. Despot Pált és Jaksics zászlóaljparancsnokot emeli ki. hadának főkapitányát az akkoriban katonai őrizettől megfosztott Lengyelországba. 188 Tóth: Fekete sereg. ahol Mátyás katonai tehetségét csillogtathatta. ugyanis a rá bízott hadsereg mérete nem volt arányos a feladattal. 191 Kubinyi: Mátyás király. aki egy csatában sem hiányzott a király mellől. és a legnagyobb veszedelemben sem kímélte életét. ugyanis küldetésüket nem teljesítették. in illaque maximas vastitates ferri et ignis ministerio edere fecit“. leginkább Istvánt. 50 ezer forint hadisarcot szereztek. Istvánra fontos feladat hárult. mint a keménykezű Hunyadi. hogy mindkét szerzőnél csakis itt kerülnek elő a Szapolyaiak. 193 Tóth: Fekete sereg. hogy maguknak maradjon ellátmány. et quicquid ei fieret obvium.191 melyet előtte Podmaniczky Lászlót töltött be. Az eset leírásakor Bonfini Szapolyai István mellett Kinizsi Pált említi. 170–171. Gyárfás: Fekete sereg 619. ő volt Szilézia teljhatalmú kapitánya. ő adományul kapta Trencsén mezővárost…”.187 A csapat kicsiben követte királya példáját: a brandenburgi határ melletti Mesenitzet megszállva a közvetlen környéküket nem bántották. de azon túl keleti irányban Poznanig minden földet feldúltak. 189 Bonfini: A magyar történelem tizedei 522. ráadásul a városok – 186 Thuróczy: A magyarok krónikája 334. 190 Az 1474-es fejedelmi gyűlés választotta meg erre a tisztségre.) Érdekes. (Magyarul: Ransanus: Magyarok története 150. 171. vagyonát. misit Stephanum cognomento de Zapolia totius exercitus sui ducem. 30 . István azokon kívül. 79 192 Tóth: Fekete sereg. 177. viribus bellica virtute insignem cum quadam parte copiarum. 187 Tóth: Fekete sereg. Thuróczy: Chronica 291. A király a kitüntetetteket „rangja szerint megajándékozta. quae tendens in Poloniam omnem regionem popularetur. A hadicselt furcsa és a történetírásban szinte egyedülálló módon Gyárfás István eredménytelenként értékelte. a harcmezőn igyekezett nagy dolgokat véghezvinni. 146. igni ferroque absumeret“. Ransanus: Epithoma rerum… 171. Az 1474-es híres „boroszlói táborozás” alkalmával. Míg Imre elsősorban a határokon belül maradt. „Missoque inter haec magnifico viro Staphano de Zapoliia comite Scepusiensi perpetuo summo sue expeditionis capitaneo sui exercitus quadam cum parte in Poloniam tunc militis custodia orbatam. 190 Bonfini: A magyar történelem tizedei 546.188 Ebben a háborúban végzett tevékenységük okán Bonfini a magyar főurak közül Szapolyai Istvánt. A király ugyanis „seregének egy részével elküldte a nagyságos férfiút.189 1479-ben is az északnyugati végeken időzött: részt vett az 1479-es olmützi magyar-cseh királytalálkozón.192 Hivatalát nem tudta hibátlanul ellátni: Mátyás 1474-es hazamenetele után a fegyelmet nem tudta olyan mértékben fenntartani.193 A határok védelmét sem volt képes ellátni.186 Az István alá rendelt sereget a glogaui és liegnitzi herceg szekérvárral felszerelt 2000 fős gyalogsága és egy 1000–1200 fős lovasság alkották. Az 1470-es évektől kezdve jóformán állandósuló harcok – jóllehet a szakirodalom az ország egésze szempontjából eltérően ítéli meg ezeket – erre remek alkalmat kínáltak. és közülük is csak a fiatalabb testvér. hogy ott tűzzel- vassal igen nagy pusztítást vigyen végbe”. Kázmér nem ment haza.

Ernuszt Zsigmond pécsi püspök helyettesítette. 200 Bonfini: A magyar történelem tizedei 564. Kubinyi: Püspöki kar. (A szükséges zsoldot is a főkapitány szedte be.a magas adóra hivatkozva – nemigen adtak pénzt. akit a földkerekség legbátrabb emberének tartanak”. ezután a város is kénytelen-kelletlen megadta magát. akiknek segítségével felvehették a harcot a rablókkal. 219. Retzet és Eggendorfot foglalta el. Bécs elfoglalását követően a vezér abban a kitüntetésben részesült.195 Amikor azonban Ausztria ellen törtek ki a harcok 1480-ban. 197 Bonfini: A magyar történelem tizedei 553. 199 „Stephanus datis exercitibus supplementis mira celeritate regia mandata peragit”. 187. akik azonban csak rövid ideig töltötték be ezt a fontos pozíciót. 201 A tisztségben Černahorai Boškovič Dabiš és Jan Trnka előzték meg.198 Gyorsaságát is dicséri a humanista szerző: a Bécs elleni támadó parancs megkapásakor „István feltöltötte a sereget.196 Innentől kezdve gyakorlatilag a Mátyás halálát követő zavaros időkig – a rövid és csalóka fegyvernyugvásokat leszámítva – István a nyugati fronton harcolt. 84.). de ő sem ért el 194 Tóth: Fekete sereg. majd az éj leple alatt a várat is elfoglalta.203 Mátyás nem volt elégedett vezére tevékenységével a sikertelen támadások és a hanyag ostromzár miatt. Marburg ostromát a király Szapolyai Istvánra és Tettauerre bízta. „Stephanus dux ubique gentium fortissimus semper habitus. 202 Tóth: Fekete sereg. Bonfini: Decades 123. Pálosfalvi: Nikápolytól Mohácsig 168–169. míg maga – a meghódított területet kiszélesítendő – Laat. megszökött a fogságból. Černahora kiesett Mátyás kegyéből – István ezzel is jobb helyzetbe került. Amennyiben István egyéb elfoglaltságai miatt nem tudott Ausztriában tartózkodni.197 A „magyar Liviust” egy ízben bátorságával különösen elismerésre késztette: az 1482-es hainburgi vesztes ütközetben a menekülő magyarokat igyekezett megállítani. 203 Pálosfalvi: Nikápolytól Mohácsig 171. Az ostrom egyébként sikertelen volt. 195 Bonfini: A magyar történelem tizedei 548. mert Frigyes felmentő sereget küldött. Tóth: Fekete sereg.194 1479-ben Mátyás a stájerországi Regede. Pettau és Fürstenfeld ellen küldte Geréb Péterrel együtt. június 1. Ennek megkezdését is Szapolyaira bízta az uralkodó. 31 .201 Ebben az évben a cseh zsoldosvezér. de „István. de a török betörés miatt seregestül hazahívta a szepesi urat. Mátyás egyenesen megtiltotta Szapolyai Istvánnak. 198 Bonfini: A magyar történelem tizedei 559. 237. hogy az Ausztria fővárosába való ünnepélyes bevonuláskor ő követhette Mátyást (1485. Kubinyi: Ausztriai kormányzat 118.” Bonfini: Decades 118. azt megszállta. és hihetetlen gyorsasággal végrehajtotta a királyi parancsot”.) Végül 1477 tavaszán érkezett egy 2000 fős zsoldos lovas segédhad. A küzdelemben nem válogatott az eszközökben: Regede elfoglalását például ma nem tartanánk lovagiasnak: a vezér a törökök üldözésének ürügyével bekéretőzött a külvárosba.200 Az év végétől kezdve István képviselte Mátyást az elfoglalt hercegségben: Ausztria főkapitánya lett. A németek Tettauerrel együtt elfogták és magukkal vitték.202 A császárváros eleste utáni legkomolyabb ostrom Bécsújhelyhez köthető.199 A nagy sikert. hogy ilyen esetben mellőzzön bármiféle hadüzenő formaságot. 196 Bonfini: A magyar történelem tizedei 551.

Ebben kölcsönösen elismerték egymás cseh királyságát és elhatározták.204 Szapolyai István más módon is igyekezett kapcsolódni a királyhoz.206 A csehekkel levő feszült viszonyt és háborúskodások sorát lezáró olmützi békét 1479. a Pozsega megyei Kővárat. 1486-ban (ideiglenesen) Barkót. a két aláírási helyszínről elnevezett gmunden-korneuburgi béke előkészítésében is részt vett Veronai Gábor egri. A békét több magyar főúr megerősítette és ezzel tartalmát garantálta – köztük volt természetesen Szapolyai Imre is. július 21-én kötöttek meg Hunyadi Mátyás és Jagelló Ulászló. 205 Szerémi: Magyarország romlásáról 45. Többek között 1476 körül megszerezte az árulás vádjába keveredett Tornaiaktól Tornát. Lendvai Bánfi Miklós pozsonyi ispánnal és György pozsonyi préposttal. Az 1477. 206 Békeszerződések 209. hogy Mátyás részét csak 400 ezer aranyforintért lehet majd visszaváltani. 32 . év végén létrejött. amíg 1487-ben kiéheztetéssel meg nem törte a védőket. Filipec Jónos váradi püspökkel. a világiak között elsőként áll a listán.207 Politikai tevékenység mellett igyekezett a családi vagyont tovább gyarapítani. Igen előkelő helyen.205 Ezalatt Imrének sem ment rosszul a sora: diplomáciai ügyek segítségével bizonyította a királynak saját értékességét. mellette Újlaki Lőrinc herceg. 208 Horváth: Szapolyai Imre 270. 207 Békeszerződések 236.komolyabb sikert addig. Bazini és Szentgyörgyi Zsigmond és mások szerepelnek.208 204 Tóth: Fekete sereg. Szerémi György krónikája szerint ő volt a törvénytelen születésű Corvin János herceg keresztapja. 239.

209 Schönherr: Hunyadi Corvin János 70–71. controversiae). hogy a király az örökösödési problémák ellenére (az 1486-os nádori törvények értelmében Imre lett volna a kiskorú trónörökös gyámja a király halála esetén) éppen őt nevezte ki.215 A nádornak a halott uralkodó örökösének kiskorúsága idején joga van országgyűléseket összehívni.210 Fügedi Erik szerint az uralkodó Szapolyai kiválasztásával csak „a kisebbik rossz elvét érvényesítette. seditiones.214 A király halála esetén a palatinus a kiskorú trónörökös gyámja. 311. Ebben egyesek szerint a rendek növekvő hatalmát kell látnunk. semper obedire. 214 DRH II. illetve azt. 210 Kisfaludy: Matthias Rex 173.212 nádori törvényeknek nevezett cikkelyek szerint azonban Szapolyai Imre a király akaratából (per Mathiam regem) lett nádor. 33 . 315. az ország nemességének pedig neki mint valódi uruknak és királyuknak kell minden dologban engedelmeskedniük. Pártra és hívekre lett volna szükség. 217 1485:4. hogy a rövid idő alatt. között született. hogy 1485-1486 fordulóján elérte az ország legnagyobb méltóságát. melyet Imre nádorként tölthetett. et in omnibus rebus obtemperare tenentur” 1485:2.217 Az országlakosok közötti ellentétek (differentiae. így a király – ha a köznemeseket nem akarta magára haragítani – jóban kellett lennie Imrével. DRH II.211 Az 1486. Hasonló véleményen van Fraknói Vilmos.216 Szükség esetén ő az ország főkapitánya (supremus capitaneus regni). 215 „ …ac vero domino.209 Mások szerint Szapolyai Imre a Mátyás politikájával elégedetlen köznemességre támaszkodott.213 A törvényeket annak ellenére tartom ismertetésre érdemesnek. DRH II. aki a király akarata és szándéka szerint vezeti a sereget (és parancsol az abban szolgáló nemeseknek). Szapolyai Imre nádorsága A fentiek alapján nincs mit csodálni azon. nemzeti politika határozott képviselője”-ként mutatja be. leglényegesebb pontjai nem kerülhettek elő. hogy a kezdetekben igen alacsonyról induló nagybányai familiáris várnagy milyen magasra jutott. et regi. 213 DRH II. de ilyenek már régen nem álltak a király mellett”. 211 Fügedi: Mátyás király 435–436. az ennek nem örülő Mátyás – ha már valakit kénytelen volt – a magához közel álló Szapolyai Imrét nevezte ki. Az első törvénycikk kimondja. 315. akik a királyi hatalommal szemben igyekeztek ellensúlyt képezni. hogy a királyi család magvaszakadásakor királyválasztó országgyűlésre kerül sor. 314. 315. DRH II. 314–315. ahol az első szavazat a nádort illeti. és a király helyettese. aki Imrét „a régi. az országlakosok csak beleegyeztek ebbe (ex consensu regnicolarum). január 1. tc. és 25. tc. 212 DRH II. és folyamatos adományokkal maga mellett tartania őt. nádor lett. tc. 216 1485:3. Azt kell igazából csodálnunk.

Várdai Jánosnak. Miklós és Aladár közötti birtokperben például ő kötelezte a fentieket. tc. 219 1485:7. mely szerint annak a varsányi vásárról hazafelé tartó jobbágyaitól Muroni Vér András emberei két hordó bort elvettek.219 Mátyás kibővítette és megerősítette helyettesének bírói feladatkörét is: az adománybirtokokkal kapcsolatos panaszokat először a nádorhoz kell beterjeszteni. ilyenkor a kegyelmezésen és a koronára háramlott javak adományozásán kívül minden királyi előjoggal bír. 430–432. A Várdai Mátyás.221 Korábbi tapasztalatai nem lehettek túl kedvezőek. 220 1485:8–9. tc. hogy a király halála után Corvin Jánost támogatta volna-e: rövid nádorsága után 1487 szeptemberében meghalt. Elsősorban bírói tevékenységének nyomai maradtak ránk. 223 Teleki: Hunyadiak kora 168–169. Mátyás mégis megbízott Szapolyai Imrében. Fügedi: Mobilitás 105. XI. hogy 1486. 423–429.224 A per azonban nem intéződött el egyszerűen: Imre a per vesztesei részére elengedte ugyan a bírság rá eső részét (octingentos florenos). Bars és Fejér megyei birtokokat adjanak át Töttös Orsolyának és jegyesének. Nem került sor annak bizonyítására.226 de a király máshogy döntött.223 Nádorként ennél jóval bonyolultabb ügyeket is el kellett látnia. közé tudta helyezni. a nádor a király távollétében annak helytartója (locumtenens).220 Végül.222 A nádori pozícióban töltött másfél-két év alatt Imre a „hagyományos” nádori feladatokat látta el. majd ő 218 1485:5–6. ugyanis a király helyett kihallgathatja a követeket. 316. Egy viszonylag egyszerűbb esetre példa. okl. DRH II.218 Diplomáciai feladatokat is elláthat.225 a budai káptalan be is iktatta a jegyeseket a birtokba. 224 Zichy cs. XI. utóbbi esetben békítő szerepe van. hogy bizonyos Hont. XI. 317.) Még a király is csak rendkívüli hatalmánál fogva bírálhatja felül a nádor döntéseit (bármely más bíró döntéseit rendes királyi hatalmánál fogva teheti meg). tc. 222 Nádorságának időbeli határait Fügedi Erik 1486. okl. 34 . Ő az ország leghatalmasabb bírája (iudicum regni maximus). (DL 39323 – tulajdonképpen az 1486-os. okl.de a király és a nemesek közötti ellentétek estén is az ő feladata azok elsimítása. 225 Zichy cs. szeptember 7. 221 1485:10. Mátyás utasította az ország bíráit. DRH II. 226 Zichy cs. még ha mi ennek okát csak találgatni tudjuk is. 429–430. nyomtatásban is megjelent törvénykönyv méltóságsora) és 1487. hogy ne ítélkezzenek a Töttös-örökség ügyében. (Minden más bíró csak a hatalmaskodások ügyében rendelhet el idézéseket. 316–317. december 8-án arra utasította a váradi káptalant: vizsgálják ki Sztári Bálint azon panaszát. 316. hatalmaskodás vagy birtokjogok tárgyában bárkit törvény elé idézhet. tc. DRH II. DRH II. január 25.

A nehézséget részben az okozta.230 szeptemberben pedig reményét fejezte ki. Szapolyai István örökölte meg. az általa építtetett kápolnában temették el. Így is történt: a tűznél melegedő Mátyás csak őt akarta beengedni. akik Mátyás haláltusáját saját szemükkel nézhették végig – a király erőszakos haláláról szőtt (utólagos) történetek némelyike szerint ő is részt vett a király megölésében. Szapolyai István azok között volt. XI. Szerémi György leírása szerint a főurak 1490-ben összesküvést szőttek Mátyás ellen. Izsépi Márton írta meg Bártfa városának szeptember 13-án. pl. okl. Előző napon (12-én) Szepeshelyen.233 A szervezkedőknek István „kincstárnok” javasolta azt. 229 Bártfa 366. sőt vállalkozott – a királyhoz való állandó bejutás lehetősége miatt – a gyilkosságban való részvételre. 231 Bártfa 369. hogy az ügy a szüretig befejezést nyer. amikor az egész országban az addigi viszonylagos nyugalom megszűnt. 232 Bártfa 381. A vele levő nemes is erővel vele jött. mivel „ez az átkozott ember nem akar békében maradni. hogy teendőit elvégezve foglalkozik majd a Svarc Győzővel egy ezer forintos szőlő okán kipattant ügyükben. 1490-ig azonban nem sok változás történt addigi pályájában: Ausztria főkapitányaként az újonnan megszerzett terület legfontosabb irányítója volt. XI. 473–476. 233 Szerémi: Magyarország romlásáról 43.227 (Erre a következő évben került sor. hogy Szapolyai Imre meghalt. 230 Bártfa 367. nem ért rá sok mással foglalkozni.234 hogy öljék meg a királyt. és trónkövetelők kezdtek vetélkedni a magyar trónért.). nagy vagyonát legközelebbi hozzátartozója. Tubero: Commentarium 129. 228 Zichy cs. 35 . de előrelátását már kevésbé: az ügy még a pápa előtt is megfordult (Bártfa 449–450) és még 1498-ból is van peranyag (Bártfa 503.232 Gyermeke nem volt. Jó szándékát értékelhetjük. 442–443. A helyzet Mátyás halálával változott meg.személyesen fog intézkedni. hogy Svarc a Bártfával rivalizáló Kassa város bírója volt. s nekünk gyermekeinkkel együtt nem hagy nyugtot a saját házunkban”. hogy Istvánt öccse tisztségével „ruházzák fel” a történetírók.231 A szüretet a nádor már nem élte meg. Szapolyai István a Mátyás halála utáni időkben A Szapolyai testvérek közül a – tudomásunk szerint – középső István élt a legtovább. okl. Imre 1487-es halála után ő lett a családfő. Elkapták az 227 Zichy cs.228) A nádor 1486 májusában Szepesváráról üzente Bártfának. 234 Máshol is előfordul.229 Júniusban ténylegesen hozzákezdett a feladathoz: a várostól az időpont és hely megnevezését kérte a tárgyaláshoz.

április 21-én Bártfának írt levél: „Immár arról elmélkedjünk. amit tenni akartok” felszólítással teljesíti be sorsát. 243 A bécsiek még élénken emlékezhettek az ostromra. Miksa visszatértének viszont annyira örült. Ehhez elvileg pénzt is kapott a királyi tanácstól. 1490. A Bibliában Jézus mondja ezt az őt eláruló Júdásnak az utolsó vacsorán (János 13. hogy meg akarják ölni. ők gondoskodtak az oltásról is. A bécsi városi tanácsot emlékeztette. A bibliai személyeket tovább behelyettesítve Szerémi tulajdonképpen az áruló Júdáshoz hasonlítja Szapolyai Istvánt. miért jöttetek?” kérdéssel fogadja a gyilkosokat. hogy Szapolyai István az elsők között készülhetett fel a királyválasztással kapcsolatos bonyodalmakra és lehetőségekre: a zavarosban halászók számára hatalmas lehetőségeket nyújt egy ilyen helyzet. Más számítások szerint Mátyás 1485 és 1490 között mintegy 3000 katonát állomásoztatott Bécsben. tiszta.243 Ennek ellenére István igyekezte a lázadó hangokat megfékezni. de senkit sem engedtek bemenni a királyhoz”.235 A támadók „megragadták a királyt s az asztalra dobták. Számunkra az a fontos. és 53. április 11-én a fővárosban tűz ütött ki.239 Mátyás hazavitele után is Ausztriában maradt. túlságosan nem sajnálta Mátyást. Nagy: Lajta 378. Tichtel’s Tagebuch 32. István előrántotta köpenye alól a háromélű kardot. 240 Kubinyi: Két sorsdöntő esztendő 3. 237 Tizenhatodik századbeli magyar történetírók 57. s alulról alfelébe döfte egészen a melléig. minden húsféle ára az egekbe szökött.236 Ezt a történetet vette át a 16.27) és a getszemáni kertben (Máté 26.241 Az itt állomásozó képzett zsoldossereg számbelileg jelentős volt ugyan. emellett a lakosság – Mátyás politikájának ellenére és részben következményére – ellenséges hangulatú volt velük szemben. Kulcsár: Jagelló-kor 58. hogy 235 Szerémi itt bibliai párhuzammal Jézushoz hasonlítja a királyt: Mátyás „Barátaim. illetve a Stubentor melletti elővárost elpusztították. hogy a későbbi császárt Isten által adott „mindenható. Fraknói: A Hunyadiak és a Jagellók kora 334. század második felében működött Székely István is. legalábbis erre utal az 1490.242 de nagy területen. Bécsből irányította a várost és az elhunyt király által elfoglalt területeket. régi szabadságába visszahelyezzük”. azt bizonyítja egy Bártfához küldött levele. 241 Bártfa 414. A vámok megszerzése azért is volt nagyon fontos. Sokan akarták látni kegyetlen halálát. melynek során Mátyás csapatai tönkretették a szőlőket Ottakring és Dornbach környékén.ajtót nyitó kamarást és a maguk oldalára állították. A rendek 17000 aranyért elzálogosították Kismartont Szapolyai Istvánnak. továbbra is ellátta a főkapitányi feladatkörből következő kötelességeket. hogy Magyarországot a szorongattatástól és elnyomatástól. várak és városok őrségeibe voltak szétszórva. Isten kegyében álló. Stadt Wien 57. melyben a harmincadvámok küldését kéri a katonák fizetése céljára.237 A történettudomány ma elfogadott vélekedése szerint a Mátyás erőszakos haláláról szóló történetek csak legendák. 238 Ha királygyilkos nem is volt. amit ekkorig szenvedett. 242 Mintegy 6000 főt tett ki. 236 Szerémi: Magyarország romlásáról 44. mert azokat eredetileg a Corvin János pártján álló Cecei Kis Máté kezelte volna. 36 . tedd hamar.240 de hogy anyagi gondjai voltak. a rendet Szapolyai István és katonái tartották fenn. majd – halálát érezve – „Komám. megszálló csapatként tekintettek rájuk. Kubinyi: Két sorsdöntő esztendő 33. serény és harcias” Miksának nevezte – a nevet egymás mellett négyszer (három különböző színnel) írva le. de nem védekezett.238 István (a királyi tanáccsal együtt) egyelőre Bécsben maradt. Stadt Wien 57. A naplóíró Johannes Tichtel visszaemlékezése alapján az éhség miatt a városlakók lóhúsra fanyalodtak. A király előre érezte. megszabadítsuk.50). 239 Kubinyi: Két sorsdöntő esztendő 2.

Mátyás jó királyként szabadságokat adott nekik; ha nem maradnak békességben, ő (a
helytartó) kegyetlen lesz hozzájuk.244 A bécsi egyetemmel is tárgyalt a magyar
királyválasztással kapcsolatban; a leendő magyar király iránti hűségre akarta őket kötelezni.245
Várható volt azonban, hogy egy esetleges támadáskor nem tudnak majd kitartani a támadók
ellen.
A királyválasztó országgyűlésen Szapolyai István nem volt jelen. Ennek ellenére Antonio
Bonfini szinte „királycsinálónak” állítja be történeti művében. Mikor ugyanis a követek nem
tudtak választani a jelöltek közül, arra jutottak, hogy „két-két követet küldenek István
grófhoz, … és ezek puhatolják ki az ő szándékát és elképzeléseit, hogy azt, akit ő királynak
javasol, az összes többi elfogadja”. Jóllehet valójában annyi történt, hogy mindkét nagy párt
képviselői elküldték követeiket a maguk mellé állításukra,246 az ország egyik legnagyobb
földesurának és hadvezérének szava sokat nyomott a latban.247 A jelöltek közül Ulászló tudta
megnyerni magának: május 7-én – István kérésére – Lublin248 és Podolin várakat, a
lengyelektől visszaváltandó 13 szepesi várost és a Mátyástól zálogjogon kapott Kremsir várát
és uradalmát ígérte neki.249 A követek „úgy találták, hogy István inkább Csehország királyát
pártolja, mint bárki mást, sőt, véleményéhez hozzátette, hogy ha a főurak valaki mást
választanának, ő akkor is azt tekinti királynak, aki az állam számára a saját meggyőződése
szerint a legmegfelelőbb.250 Döntését a főkapitány azzal indokolta, hogy Miksát gyűlöli az
ország, ő zsarnok lenne; János Albert erkölcse és vakmerősége nem jó (egyébként is a
bátynak illene uralkodnia), Corvin János pedig fattyú, és az ő megválasztásával a külföldi
ellenségek száma nem csökkenne.251 Jámbor, tapasztalatlan fejedelmet akart és külföldit, hogy
az ellenség számát ezzel is apasszák.252
István „jó lóra tett”, az ország előkelői is elsősorban Ulászlót támogatták, aki gyorsan
lépett, és a nagy hatalommal bíró Beatrixot egy házassági ígérettel maga mellé állította.

244
Istvánffy: Magyarok dolgairól írt históriája. 32–33.
245
Fraknói: Magyarországi tanárok és tanulók a bécsi egyetemen 21.
246
Maffeo Triviliensis jelentéséből tudjuk ezt. Fraknói: Királyválasztások 127. és Magyar dipl. eml. 237.
247
Kubinyi András hívja fel a figyelmet arra, hogy a fekete sereg felett is hatalommal bíró Istvánt milyen fontos
volt a jelölteknek megnyerni maguk számára. Kubinyi: Két sorsdöntő esztendő 17.
248
Weber: Lubló 149–150.
249
Fraknói: II. Ulászló királlyá választása 16–17. és Fraknói: Királyválasztások 115. Ulászló érdekében Filipec
János beszélt. Tóth: Fekete sereg. 309. Szabó Dezső Miksa pártján igyekezett Istvánt láttatni, de ennek okát
(bizonyos urak kötelezik magukat a pozsonyi béke11. pontjának betartására) nem tartom meggyőzőnek. (Szabó:
Pozsonyi béke 402.) Mindenesetre Tóth Zoltán is elképzelhetőnek tartotta ezt. Tóth: Fekete sereg. 313.
250
Bonfini: A magyar történelem tizedei 601.
251
Kubinyi András szerint ezért nem Mátyás törvénytelen fiát támogatták, mert tőle nem várhattak sokat; csak a
köznemesség bízhatott abban, hogy Corvin János mágnássá emeli őket. Kubinyi: Két sorsdöntő esztendő 13–14.
252
Bonfini: A magyar történelem tizedei 601. Székely György szerint az Ulászló mellé állás oka egyrészt a
Mátyással és politikájával való személyes ellentét és a gyenge király alatti oligarcha-uralom iránti vágy voltak.
Székely: A rendek válaszúton 420.

37

Szapolyai szempontjából ez azért volt fontos, mert az özvegy királyné küldött egy jelentősebb
pénzösszeget a fekete seregnek, amely Ausztriában állt István szolgálatára.253 Ez azért is jött
kapóra Istvánnak, mert Corvin János felbomló pártjából egyre többen álltak át Miksa
oldalára.254
Miksa fegyveres támadásakor Szapolyai Istvánnak alapvetően két választási lehetősége
volt: vagy csapatait összevonva valamely fontosabb ponton (például Bécsben vagy
Bécsújhelyen) megpróbálja feltartóztatni a még így is túlerőben lévő ellenséget, vagy a
szétszórt helyőrségekkel nem legyőzni, hanem lassítani próbálja Miksát. István az utóbbit
választotta. Mind a történetírók, mind a későbbi történészek közül sokan kárhoztatták ezért a
tettéért.255 A taktika talán bevált volna, de Miksa is ügyesen taktikázott: csak a legfontosabb
várakat és városokat foglalta el, és így gyorsan tudott haladni.256 Az irányt is okosan
választotta meg, ugyanis – akárcsak 1459-ben apja, Frigyes – délnyugatról támadt
Magyarországra.257 Szapolyai ellen még az a vád is elhangzott, hogy a katonák zsoldját
elsikkasztotta.258 Mentségére legyen mondva, hogy Ausztriát ebben az évben élelemhiány
sújtotta,259 így a Sziléziából Morvaországba vonuló fekete sereg sem tudott segíteni,260
ráadásul csak későn, augusztus 20-a után érkeztek meg a Duna északi partjára.261 István
helyőrséget hagyott Bécsben Upor László parancsnoksága alatt,262 amely azonban a hősies
kitartás ellenére sem tudta megakadályozni a bécsi fellegvár elfoglalását.263 A fellegvár

253
Ezt maga Szapolyai kérte a vele tárgyaló Filipec Jánostól. Tóth: Fekete sereg. 309.
254
Kubinyi: Két sorsdöntő esztendő 29.
255
Szapolyai Istvánnak „minden böcsületi, egyedül ez az elhagyatott és emberül meg nem tartatott Bécsnek
gyalázatjával méltán megkisebbíttethetik”. Istvánffy: Magyarok dolgairól írt históriája. 32. „Ezalatt Miksa
római király Ausztriát, melynek megoltalmazására Zápolyai kísérletet sem tett, elfoglalta…” Fraknói: A
Hunyadiak és a Jagellók kora 347. „A magyar fővezér, Szapolyai István eljárása merőben menthetetlen.” „…
feláldozta Ausztriát, s hazamenekült, hogy a lengyel támadásnak közvetlenül kitett birtokait megmentse.”
„Semmi sem jellemzi jobban az akkori viszonyokat, hogy örökös gyalázat helyett még jutalmat kapott »költségei
és szolgálatai fejében«.” Tóth: Fekete sereg. 311–312. A külföldi szerzők érthető módon egyáltalán nem érezték
tettének aljasságát: Smets például tárgyilagosan közli, hogy István „erős had kiséretében elhagyta a várost s az
Ulászló elleni párt leverése végett átkelt a Lajtán”. Smets: Osztrák Birodalom 394.
256
E. Kovács: Miksa magyarországi hadjárata 40.
257
Kubinyi: Két sorsdöntő esztendő 30.
258
István „meg tudta volna tartani Bécset, ha a zsoldot, melynek – mint mondják – bővében volt, kifizette volna
a katonáknak, és nem tartotta volna saját hasznát többre a közérdeknél”. Tubero: Feljegyzések 141.
259
Kubinyi: Két sorsdöntő esztendő 92–30. István felszólította a fontos földrajzi helyzetben lévő Sopront, hogy
ne akadályozzák az élelmiszereknek Ausztriába történő juttatását. Sopron I. 6. 64–65. Idézi: E. Kovács: Miksa
magyarországi hadjárata 41.
260
Tóth: Fekete sereg. 312–313.
261
Kubinyi: Két sorsdöntő esztendő 30.
262
Az őrség mintegy 400 főt számlált. Wenzel: Marino Sanuto 74.
263
Kubinyi: Két sorsdöntő esztendő 30. Az Istvánffy említi, hogy Miksa a város ostroma előtt már elküldte
néhány emberét Bécsbe, akik a hangulatot a magyarok ellen fordították. Ezt nem tartom valószínűnek, hiszen –
szintén Istvánffy tudósítása szerint Bécsben már korábban sem szerették új uraikat. Istvánffy: Magyarok
dolgairól írt históriája. 32.

38

augusztus 29-én esett el.264 Szapolyai István maga hazatért Magyarországra,265 ahol
elképzelhető, hogy részt vett a Corvin János elleni harcokban és Ulászló hatalma
megszilárdításában.266 A csontmezei ütközetben való részvétele nem bizonyított: Bonfini és
más szerzők nem írják, és Szapolyai István okleveleinek kiadási helyei sem valószínűsítik
azt,267 de egyes szakirodalmakban szerepel,268 és egy olasz nyelvű forrás is megerősítheti ezt:
egy Milánóból Nápolyba írt követjelentés szerint a koronát állítólag („dice etiam”) az erdélyi
vajda, István gróf, István apát és mások vitték el Ulászlónak.269 Hamarosan új feladattal kellett
szembenéznie: az elsősorban a Felvidék felől várható lengyel támadás elleni védelmet a
helyismerettel és sok katonai tapasztalattal rendelkező Istvánra bízta az uralkodó. Ennél a
küldetésnél saját birtokai és így személyes érdekeltsége miatt jobb teljesítményt várhattak
tőle.270
1490 őszén még Durholcz Pál, Szapolyai szepesi kapitánya szállt szembe a betörő János
Alberttel, de ekkor még komoly harci cselekményre nem került sor; a Jagelló testvérek hamar
(1491. február 20.) kiegyeztek egymással. A magyaróvári fegyverszüneti tárgyalások 1490
szentestéjétől a következő év vízkeresztjég tartottak; a magyar delegáció élén Szapolyai
István állt.271 A béke nem volt tartós: Szapolyai István az 1491-es év nagy részét a Miksa ellen
harcoló királyi seregben töltötte (a fővezér Báthori István vajda volt),272 a nyár végén viszont
ismét szűkebb hazájába kellett mennie, mivel János Albert ismét öccse ellen tört. 273 Költségei
fedezésére Ulászló megengedte, hogy a rendkívüli adót saját célokra használja fel.274 A helyi
főurak és városok csapatait is alá rendelték,275 sőt a király már a főúr érkezése előtt küldött
csapatokat Zelena Gergely vezetésével a szorult helyzetben lévő városok számára.276 A
szeptember közepén megérkező István a Bártfát megszerezni igyekvő lengyel herceggel az
264
Kubinyi: Két sorsdöntő esztendő 30.
265
A Szeréminél olvasható történetet, mely szerint „István kincstárnokot” a bécsiek elfogták, és úgy kellett
megszöknie, nem tartom elfogadhatónak, hiszen akkor nem hagyhatott volna hátra helyőrséget Bécsben.
Szerémi: Magyarország romlásáról 46.
266
Smets: Osztrák Birodalom 394.
267
Horváth: Szapolyai-itinerarium 5. Ezúton is szeretném megköszönni a szerzőnek, hogy a kéziratban lévő
itinerariumot nagylelkűen rendelkezésemre bocsátotta.
268
Draskóczy: Tizenötödik század 211.
269
Beatrix okl. 174. Neumann Tibor értelmezése szerint a jelentés Kinizsi Pált írja erdélyi vajdának, Bátori
István pedig mint „lo Conte Stephano” szerepel. Neumann: II. Ulászló koronázása 334.
270
Kubinyi: Két sorsdöntő esztendő 31–32.
271
Neumann: Békekötés Pozsonyban – országgyűlés Budán 340.
272
Istvánffy: Magyarok dolgairól írt históriája. 53–54. A történetíró szerint a védők végül Szapolyai Istvánnal és
Bátori Istvánnal tárgyaltak a megadás feltételeiről.
273
Szapolyai felvonulásáról Petri Fodor Lászlónak szeptember 8-án Pataki Péter leleszi notariushoz írt levele
számol be részletesen. DL 46169. Ekkor ismét a Felső Részek kapitányának címét viselte. Neumann II. Ulászló
koronázása 331. és DL 97807 (idézi: Teiszler: Felső részek).
274
Kubinyi: Két sorsdöntő esztendő 40. Saját területén (Gömör megyében) csak a királyi ígéret után
engedélyezte a beszedést. DL 90206.
275
Neumann: Békekötés Pozsonyban – országgyűlés Budán 344–345.
276
Neumann: Békekötés Pozsonyban – országgyűlés Budán 346–347.

39

29. Szerémi György a csatát 1493 decemberére teszi. Ulászló 1491.281 A lengyel herceg legyőzésével Ulászlónak sikerült elérnie azt. A hagyományos történeti szakmunkákban azt találhatjuk. igaz. dominus Stephanus de Zapolya. hoc est. 282 Kulcsár: Jagelló-kor 65. 280 Bonfini: A magyar történelem tizedei 638–639. amire még évek múlva is a legbüszkébb volt: sikerült megteremtenie a békét. Az ütközet időpontjának Székely György 1492. hogy ebben az évben írta a levelet.284 Egy másik. V. A nádorság 1491-es kezdetét említi Kisfaludy Katalin: Kisfaludy: Matthias Rex 175.283 A 15. ekkor már a Corvin János csapatai ellen vonuló Szapolyai nádorról lehetett benne szó. századi arisztokráciával is foglalkozó Fügedi Erik utalt arra a csak éves jelzéssel rendelkező oklevélre.277 de csatát – elegendő katona híján – nem vállalt.. Sroka: Genealógia 97. február 7-én a Szina melletti táborban. Szerémi: Magyarország romlásáról 50. 279 Kubinyi: Két sorsdöntő esztendő 40. A kérdéses oklevél a DL 102246. február 16-án már nádornak nevezi őt egy.280 A csata magyar győzelemmel zárult. január 1-jét mondja. A tárgyalásokba a helyi városokat és a nemességet is bevonta. és Tubero: Feljegyzések 185–193. hogy ezen a diétán lett Szapolyai István az ország nádora. Wagner: Diplomatarium Sarosiensis 192. mely szerint Szapolyai már ebben az évben nádor volt. Székely: A rendek válaszúton 446. 1496.. feria 5. hogy Szapolyainak háromezer lovasa van. 283 Egy „régi kézirat” tanúsága szerint: In anno domini 1492.278 Szorult helyzete csak akkor javult. 278 Vitius Gotius szeptember 13-i (Budán kelt) levelében azt írta. 281 Kubinyi: Két sorsdöntő esztendő 40.286 Más. Kubinyi: Magyarország története 333. 441. Szapolyai István utolsó évei 1492 elején országgyűlést tartottak. Sebestyén: A magyar királyok tartózkodási helyei 94–95. M. február 15-e és 20-a között a Kassa menti táborban tartózkodott. Valentini Martyris”. amikor a pozsonyi béke november 7-i megkötése után a Haugwitz vezette fekete sereget a Felvidékre vezényelték. Martii. ebből az évből 277 Bártfa 439. 285 „feria tertia proxima post festum B. comes Scepusiensis. proxima post festum annuntiationis B. de legalább ötezerre lenne szüksége. Katona: Historia critica XVII. creatus est Budae in palatinum…”. sőt március 29-re teszi a nádorrá tétel napját. 178. utána a vezérek a János Albert hűségére tért Eperjest foglalták vissza. Igaz. ő egyedül ezt az egy oklevelet ismeri. Szapolyai István nádor engedélyére Pápán egy házat építhetnek. február 8-tól április 28-ig Pozsonyban volt. elképzelhető. a hadvezéri babérokat is a rácokat felvonultató Kinizsi Pálnak juttatja. mely már 1491-ben nádornak nevezi Szapolyai Istvánt.282 Katona István is ezt állítja.279 A döntő ütközetre szenteste napján Kassa mellett került sor. ugyanis szerinte Ulászló a kérdéses időpontban nem tartózkodott Pozsonyban. 286 Katona: Historia critica XVII. 40 . 284 Fügedi: Mobilitás 105. a szebeniekhez írott pozsonyi levelében.285 Az oklevelet Katona István hamisnak tartja.őszön sikertelen béketárgyalásokat folytatott. Neumann: Békekötés Pozsonyban – országgyűlés Budán 360. A történetírók a csatával kapcsolatban elismerték István katonai tehetségét és harci erényeit. szerencsére datált oklevélből ennél többet tudhatunk meg: Ulászló 1491.

287 Például Wagner: Szepes IV. mert nem féltek tőle úgy. hogy a koronázás után osztották szét az országos tisztségeket – igaz.293 Elképzelhetőnek tartom akár azt is. melyen – egy ránk nem maradt dekrétumban – a nemesi kiváltságokat. 1499-ig látta el. Bonfini: A magyar történelem tizedei 615. Annyi bizonyos. feladatát haláláig. 65.288 A következő kérdés. Ulászló koronázása 327. Ulászló koronázása 335–336. hogy az 1439:2. másszor egy katonai esemény miatt – ekkor mutathatta be utoljára az utókor által olyannyira dicsért hadvezéri tehetségét. vagy DL 90206.287 pedig nyilván ez igen nagy mértékben emelhette tekintélyét. 287. 290 Neumann: II.292 Neumann egy másik tanulmányában a nádorválasztást az 1492 tavaszán tartott országgyűléssel köti össze. sajnos éppen az 1492-es országgyűlést tárgyaló rész nem látott még napvilágot. hogy Ulászló a koronázásával egybekötve tarthatott egy országgyűlést. A szerző tanulmányának még csak az első közleménye jelent meg a Századok hasábjain. et ex parte ipsius regie serenitatis regnicoli iudicium et iustitiam facere potest et tenetur. 288 „Insuper quod regia maiestas palatinum regni antiqua consuetudine ipsius regni requirente eo. amikor az azt állítja.származó okleveleiben Szapolyai nem szokta magát nádornak nevezni.294 1493-tól emellett koronaőri tisztséget is betöltött. április 24. Élete végére Szapolyai István eljutott bátyjához hasonlóan elérte a legmagasabb tisztséget: palatinus. ex consilio prelatorum ac baronum et regni nobilium pari voluntate eligat”. sem a király őt. hogy majd a zavaros idők elmúltával őt fogja kinevezni nádornak – a kérdés most még nem érzem lezártnak. 1439:2. huzamosabban csak kétszer mozdult ki: egyszer egy diplomáciai esemény. hogy ne egyék semmit egy hétig. volt-e 1491-ben ilyen országgyűlés.295 Nádorsága elsősorban Budához kötötte. körüli időpontra tesz egy Rákos mezei diétát.290 Egy újabb tanulmányában közli Ulászlónak azt a tudomásunk szerint meg nem valósult szándékát. 41 . quod idem palatinus ex parte regnicolarum regie serenitati. hogy 1491 őszén üljön össze az országgyűlés az adó összehívása céljából. mint Mátyás királytól. 79. törvénycikkek alapján a nádort az országgyűlésen választják.291 Ő azon a véleményen van. 291 Neumann: Békekötés Pozsonyban – országgyűlés Budán 344. melyet meg kell válaszolnunk. vagy Eperjes 270– 272. 289 A középkorász Neumann Tibor szerint azonban ekkor nem rendeztek gyűlést. okl. 294 Hatalmára – bár nyilván túloz – jól rávilágít Szerémi György: „… mert a király [Ulászló] tartott is Istvántól. de az 1492 februárjában tartott budai országgyűlésre teszi Szapolyai István nádorrá választását. a választási feltételeket és az ország védelmi övezetekre való felosztását foglalhatták írásba. A Magyarország történeti kronológiája 1491. és az 1492:33. 293 Neumann: Bátori István 102. 289 Kronológia 320–321. Istvánffy: Magyarok dolgairól írt históriája. vagy Wagner: Diplomatarium Sarosiensis 193–194.” Szerémi: Magyarország romlásáról 51. 22–23. Ha ugyanis István kincstárnok azt mondta volna neki. a humanista éppen a nádorról nem ejt egy szót sem. mást tenni egyáltalán nem mert volna. tc. hogy Ulászló 1491-ben csak megígérte Istvánnak. Hitelesnek tartja Bonfinit. vagy Szent-Iványi cs. a király helyettese lett. 292 Neumann: II. DRH I. 295 Hivatali társa Bakócz Tamás volt.

304 Schönherr: Hunyadi Corvin János 143. Lászlót és Andrást. és a fizetett összegről nyugtát kért. 310 Tringli: Az újkor hajnala 95. Sopron vm. név szerint Jánost.297 A Sopronban tartózkodó németújhelyi zsidók számára is legalább háromhavi tartózkodási engedélyt kért.300 Feljelentések esetén kivizsgáltatta a gyanús eseteket.296 másszor a Károlyiakat. hogy a kiküldött nádori emberrel együtt iktassák be birtokába Kaszai Miklóst. Egy névtelen jelentés is Szapolyai István nevét a házasságot támogató urak között sorolja fel. Védelmébe vette egyszer Szentiváni Istvánt és Balázst. hogy vizsgálják ki. 235–236. 219–231. okl. 14–15. 345–346. 307 Beatrix okl.310 Talán a szerződésnek köszönhető. például arra kérte Győr hatóságát 1493. Léka. 305 Kubinyi: Bárók a királyi tanácsban 199. amikor a királynéi pénzen szerzett hadak vezetéséről beszél. és 207. 243–244. Ő is tudta. február 18-án a váradi káptalannak Zthári Bálint és Muroni Vér András közti perrel foglalkozó oklevelét másolta le és erősítette meg. Magyar-zsidó okl. 299 Justh cs. amikor Beatrix ügyéről 1492 márciusában a királyi tanács tárgyalt.305 illetve az özvegy házasságával kapcsolatban nyilatkozott. mégis felemlegeti. 179. hogy Ulászló házassági ígérete csak csel lesz. mint ahogy előtte öccse tette azt. Nádorként ugyanúgy bírói feladatokat látott el. 309 Tringli: Az újkor hajnala 90.307 1493-ban a nádor örökösödési szerződést kötött Újlaki Lőrinccel. 104–105. Jóllehet az esküvőn jelen levő urak között nem sorolja fel Szapolyait. Beatrix okl. 66. 567–570. Monyorókereki Elderboch János saját tartozásairól új szerződést kötött Szapolyai nádor előtt. 301 Győr vm.299 tanúskodott előtte zajló birtokügyekben. 308 Fraknói: A Hunyadiak és a Jagellók kora 358. okl. okl.302 A király kérésére elmaradt iratok Budára hozását kérte Justh Andrástól. 184–185. Lajoshoz került. 236–238. 162. 6. 297 Károlyi cs. 303 Justh cs.301 Kérésre átírt jogbiztosító iratokat is: 1493.306 Még 1496 októberében is levelet írt Ludovico Sforza milánói herceg a magyar főúrnak. szeptember 12-én. hiszen az apja boszniai királysága miatt hercegi címet viselő Lőrinc később valóban örökös nélkül hunyt el. 42 . hogy Szapolyai István Újlakiért annak lázadása 296 Szent-Iványi cs. hogy támogassa Beatrix házassági ügyét.298 Felszólította a turóci konventet. 302 Teleki cs. okl. okl. 154. 306 Beatrix okl.304 de emellett jelen volt akkor. hatalmaskodtak-e a Kanizsiaiak a Pokiak Mérges nevű birtokán. 300 Kanizsai László fiai és Kanizsai György osztották fel egymás között Sárvár.308 Ez igen jó lehetőségnek tűnt a családi vagyont mindenáron gyarapítani kívánó Szapolyai számára. okl. 298 Magyar-zsidó okl.303 Az Ulászló és Beatrix közötti házassági vitába is belekeveredett. Kapuvár és Kanizsa várakat. okl. és Sopron I.309 Végül azonban az örökség – Werbőczy István nádorsága idején – II.

aki e napokban egyetlen olyan darabot sem viselt magán. Eperjes 282–283. március 23-án írta II. 43 .313 1494-ben a Jagelló család tagjai találkozót tartottak Lőcsén. gabonát…316). Ulászló Eperjes városnak.idején szót emelt: Ulászló ne katonai erővel. Utóbbi vádat elsősorban Corvin János hangoztatta Fraknói: A Hunyadiak és a Jagellók kora 374.319 A tisztséget 1497-ig töltötte be. Divéky: 1494. Lajos uralkodása idején országbíró lett. melyeknek gyűjtését Szapolyai István végezheti. az egyik lengyel merő igazgyöngybe öltözött. amikor menlevelet kapott. 319 Bonfini: A magyar történelem tizedei 647. sőt halála előtt.318 Bonfini tudósítása szerint ezen az országgyűlésen bízták meg Szapolyai Istvánt és Bakóc Tamást a Szent Korona őrzésével. A felvidék természetes helyszínül kínálkozott. másrészt az Ulászlót Szapolyai István vezetésével támadó köznemességet nevezi meg.320 A nádort emellett még közpénzek eltulajdonításával és a királyi hatalomra töréssel is megvádolták. ezt a lengyel részéről kihívásnak érezte. 321 Fraknói: A Hunyadiak és a Jagellók kora 363. mire a nádor. II. hanem létrejöttében is nagy szerepe volt: Divéky Adorján a lőcsei királytalálkozó okaiként egyrészt az Ulászló hatalmát veszélyeztető Miksát. ám a személyes megjelenéssel kis gond akadt. különböző fajtájú halat. 320 Kulcsár: Jagelló-kor 100. hogy adjanak a királytalálkozóra élelmiszereket.317 Megjelenésével.321 311 Bonfini: A magyar történelem tizedei 658. rengeteg ökröt. 316 Bonfini: A magyar történelem tizedei 651. 317 Bonfini: A magyar történelem tizedei 652. elégette. 312 Bonfini: A magyar történelem tizedei 659. hanem bírósági eszközökkel lépjen fel ellene. amellyel a magyarokat el akarta kápráztatni. évi lőcsei fejedelmi kongresszus 376. hogy a lengyel és a magyar fejedelmek gazdagságuk hiú fitogtatása kedvéért drágakövekkel és gyöngyökkel aggatták tele magukat. árpát. Újlaki Lőrinc támogatása) csak akkor volt hajlandó odamenni. amely ne került volna legalább háromezer aranyba. az ellátásban is fontos szerepet vállalt. Mivel a terület Szapolyai István érdekkörébe tartozott. 313 Tringli: Az újkor hajnala 90. hogy a polyák az első pillantásra legyőzöttnek ismerte el magát. 315 Egyesek szerint Szapolyai Istvánnak a diplomáciai eseménynek nemcsak lebonyolításában.314 illetve magyar országnagyként is jelen illett lennie. 315 Az étel-ital biztosításával nem volt gond Bonfini leírása szerint („a királynak kétszáz hordó bort küldött ajándékba… töméntelen mennyiségű. és azonnal föltett egy olyan roppant értékű követ. 314 1494. gazdagsága fitogtatásával viszont általános elismerést keltett.” Bonfini: A magyar történelem tizedei 652–653. és fölékszerezett ruháját. hiszen a magyar és a lengyel király területeinek határán helyezkedett el. Fraknói: A Hunyadiak és a Jagellók kora 358. István az azóta lengyel királlyá lett János Alberttől való félelmében és az Ulászlóval való súrlódások miatt (Corvin János várainak megostromlása. borjút. 318 „Emlékezetes eset. aki a városoknak dupla árat fizethet a gabonáért és az egyéb terhekért. az abban az évben tartott országgyűlésen a köznemesség a főurak ellen fordult és lemondatták őket a koronaőrségről. mely addig a visegrádi várban volt.311 A király válaszában saját eljárásának jogosságát hirdette és megfenyegette a Lőrincet esetleg támogatókat.312 Végül Újlakinak nem esett komolyabb baja.

Somi Józsát és Ráskai Balázst. Corvin János a lengyelekhez fordult segítségért. 1774. Bártfa 478. 327 Schönherr: Hunyadi Corvin János 210.322 Ulászló – már csak a támadás várható iránya miatt is – nádorára bízta a támadás visszaverését. december 23-án hunyt el Pápán. Bonfini: A magyar történelem tizedei 647. A Bonfini szerint szabályos ostromot folytató Szapolyai a király felszólítása ellenére sem hagyott fel a harci cselekményekkel. Az Ausztria védelmére fordított kiadásai fejében Corvin Jánostól követelt kárpótlást. Újlaki Lőrincet. fiai taníttatásáról gondoskodik. Lőcsei krónika 20. Ezen kívül – Poki Péter várnagy árulása következtében – 1493 telének elején Bajmóc várát szerezte meg. 331 Wagner: Szepes II. 328 Schönherr: Hunyadi Corvin János 238–239. hogy itt halt meg. György veszprémi püspököt.331 322 Schönherr: Hunyadi Corvin János 226–227. január 18-i levelében értesíti erről Bártfát.325 A nádor már korábban. A nagy hatalmú főúrnak ellentmondani nem merészelő herceg Árva. Fiai nevelőinek kiválasztotta [lego!] Bakócz Tamást. 1493-ben összetűzésbe keveredett a herceggel. 329 Kubinyi: Szervitorok 181. Emellett feltehetőleg Szapolyai hatalma is közrejátszhatott a döntésben. 324 1496. Likava és Szklabina várakat adta zálogba. hogy legyenek készen hadinépeikkel és hadiszereikkel Corvin János ellen.327 Amikor az 1498-as országgyűlésen Mátyás fia panaszlevelet adott be (részben elvett birtokai miatt).329 Ránk maradt végrendeletében Ulászlónak juttatandó ajándékokról. január 25-én írt Bártfának és Kassának.330 Végakaratának megfelelően Szepeshelyen temették el. az nem lépett fel Szapolyai ellen. hiszen ezen év márciusában tartotta esküvőjét Frangepán Beatrixszal Modrusban. július 10-i oklevelében a három zálogba adott várat a nádornak adta – Árva kiváltását ráadásul a hercegnek kellett állnia. ahonnan már nem nagyon mozdult ki.328 Szapolyai István a Corvin elleni hadjárat után visszatért Budára. 326 Schönherr: Hunyadi Corvin János 202. 330 Wagner: Szepes I. 325 Bártfa 480. hogy az apja által neki szánt országot megszerezze magának. 148–151.324 majd az ellenség ellen vonult. Ezzel az Ulászló politikájával elégedetlen horvátországi mozgolódáshoz csatlakozott – személyesen nem is vett részt az eseményekben. Március 3-án üzente meg Rosenberkből (Rózsahegy) a segédcsapatokat küldött Bártfának. A szerző szerint Corvinnak a köznemességre szüksége lévén nem lépett fel a szintén ezen réteg felé közeledő nádor ellen. 12.323 Szapolyai 1496 januárjában összegyűjtötte a seregeket. Szapolyai István utolsó hadvezéri tevékenységét ironikus módon éppen a családját felemelő király fia ellen vívta: a nem túl ismert esetre 1496-ban került sor. Vingárti Geréb Pétert. 1774. 44 . A magyar fordításban helytelenül az olvasható. 323 Ulászló 1496.326 A politikába visszatérni próbáló és ehhez az urakat megnyerni szándékozó Corvin 1494. hogy az ellenséget visszaverte. Hosszú és eredményesnek nevezhető életpályát befutva 1499.

mely alapján a Corvin Kristóf halála esetén a Hunyadi család birtokai Erzsébetre és férjére szállnak – Kristóf éppen a szerződés megkötését követő néhány héten belül halt meg. Tringli: Az újkor hajnala 91. 339 Sroka: Genealógia 99.335 Részt vett az 1514-es parasztfelkelés leverésében. például Havasalföld és Szerbia területén viselt hadat. Lajosnak születésekor okafogyottá vált. jóllehet még arról sem áll rendelkezésünkre jól használható összefoglalás. 333 Draskóczy: Tizenötödik század 212. 334 Tringli: Az újkor hajnala 111. Az előkelő származású. György a csatamezőn lelte halálát.és középnemesség szövetségese lett. 45 . Dolgozatomnak nem témája az ő életpályájának bemutatása. 339 Gyorsan lépett: még ez év november 11-én az ősi szokások szerint királlyá koronáztatta magát 332 Fraknói: A Hunyadiak és a Jagellók kora 375. hiszen öccse.338 amikor II. milyen mértékben. Az 1505-ös országgyűlésen neki (is) érdekében állt volna a magyar király nemzetiségének törvényben való rögzítése. hogy felelős-e Szapolyai János a mohácsi vereségért. özvegy Hedvig nagy álmokat dédelgetett.333 Szapolyai János felnőve folytatta a család által kijelölt utat.336 A politikai életben a hatalom megszerzése érdekében az országgyűléseken egyre nagyobb súlyt képviselő kis. 337 Tringli: Az újkor hajnala 86. 338 A magyar történelem egyik nagy kérdése. Tringli: Az újkor hajnala 107. Lajos király halálával trónörökös nélkül ürült meg a trón. hogy Jagelló Annát kérje meg János számára (1505-ben). fiai számára minél nagyobb hatalmat szeretett volna biztosítani. Ezt gyermekei kiházasításával igyekezett elérni: először Szapolyai Györggyel szerette volna elvetetni Corvin Erzsébetet. azonban 1512-ben sikerült Zsigmond lengyel királyhoz adnia Borbálát. részben itt szerzett érdemeit ismerték el azzal. A birtokokat végül az özvegy Frangepán Beatrix kezével együtt György brandenburgi gróf szerezte meg. Ezért életét csak röviden. Kettejük eljegyzése nem vezetett házassághoz. 336 Kulcsár: Jagelló-kor 133. 335 Kulcsár: Jagelló-kor 117. hogy a vajda – az ellentétes értelmű királyi parancsok miatt – nem tudott időben a helyszínre érkezni. a legfontosabb eseményeket kiemelve ismertetem. Ez a kapcsolat sem jött létre.334 A török elleni harcok a körülményekhez képest sikeresen vezette. aki a Hunyadiak leszármazottja volt.332 Hedvig másik terve az volt.337 amely azonban Ulászló fiának. A nagy lehetőség a mohácsi csatával jött el számára. és ha igen. Már 1510-ben kinevezték erdélyi vajdának – a tisztséget királlyá választásáig töltötte be. A csatával egyébként ő vált a Szapolyai család egyetlen élő férfitagjává. pedig még házassági szerződést is kötöttek. Az ekkor még igen fiatal ifjú helyett azonban anyja irányította a családot. A Szapolyai család további sorsa István halála után a családfő hivatalosan János lett. A jelenlegi szakirodalom megítélésem szerint inkább azt látszik elfogadni. hogy a királyi javadalmakat egyedül neki nem kellett visszaszolgáltatnia az uralkodónak.

Oppeln és Ratibor hercegeként 1571. 46 . 1527. A körülmények ismeretében meglepően hosszú ideig tartó uralkodás után. 1540-ben hunyt el – hátrahagyva csecsemő fiának egy igen rossz állapotban lévő országot. és Erdély fejedelmeként.342 A speyeri egyezményben 1570-ben lemondott választott magyar királyi címéről.341 Emellett az ország déli részét egyre inkább a török tartotta uralma alatt. 340 Tringli: Az újkor hajnala 167.Székesfehérvárott. ugyanis törökbarátsággal és a reformációs irányzatok támogatásával vádolták.343 ezzel a Szapolyai család. mint ami apja és nagyapja nemzedékének: a család rangját és vagyonát már nem tudta gyarapítani – igaz. november 3-án ő is fejére illesztette a királyi jelvényt. március 14-én hunyt el gyermektelenül. hiszen Habsburg Ferdinánd – ironikus módon részben a Szapolyai János nagybátyjai által is megerősített bécsújhelyi szerződésre hivatkozva – szintén jogot formált a magyar koronára. a magyar királyi címet nehéz lett volna felülmúlni. A lengyel anyától született János Zsigmondnak nem adatott meg az. 341 Tringli: Az újkor hajnala 167. 342 Barlay: Romon virág 94. 343 Acsády: Magyarország három részre szakadása 412. és csaknem pontosan egy évvel vetélytársa után. kihalt. A nemzetközi politikai színpadon rossz híre volt.340 Nem tudott azonban a teljes ország felett uralkodni. mely alig egy évszázaddal előbb indult meg a felemelkedés útján.

az országgal és a többi főúrral kapcsolatban álló. elsősorban Mátyástól függő és ezért hozzá mindenkor hűséges réteg kialakítása. nem kerülhetem meg életüknek egy másik. A legnagyobb mértékű felemelkedésre éppen Szapolyai Imrének nyílt módja. 345 Fügedi: Mobilitás 57–58. század közepén ez különösen igaz volt. korábban ők a nádori.345 Felemelkedése. részint az előkelőket (proceres) kapcsolta magához. Ide tartoznak familiárisaik. részint az uralkodói szándék miatt – gyakran változott. aki az ország legmagasabb tisztségét tölthette be. akik Zsigmond király ideje óta jórészt kiestek a hatalomból. karrierje nemcsak 344 Ide tartoznak a Rozgonyiak. báni tisztségeket töltötték be). amely a szepességi urakat láttatja az élen. vagyis a régóta előkelő családok szerezhették meg. mint a bárók. ám többnyire ők is azokat a tisztségtípusokat láthatták el. de csak a bírók és udvari méltóságok között (ez rangvesztést jelent. A középkori magyar arisztokrácia – részint a családok kihalása. a régi családok eltűnését újak felemelkedése követte. Jóllehet kevesebbet szeretnék foglalkozni vele. az alattuk levő réteget is megtekinthetjük. Mátyás trónra kerülését követően pedig a fiatal uralkodónak (és a mögötte álló tanácsadó testületnek) kimondottan érdekében állt egy teljesen új. a Szapolyai testvérek – jóllehet az uralkodóhoz igen közel állnak – mégis alávetett helyzetben vannak. szolgáik. A Szapolyaiak a kor társadalmában A Mátyás-kori arisztokrácia A Szapolyaikat dolgozatom nagyobb részében mint a királlyal. mágnási udvartartásuk. a hatalom gyakorlásában részt vállaló testvérpárt mutattam be. Amennyiben viszont a képzeletbeli piramisból egy olyan részletet vágunk ki. Itt vizsgálhatjuk a frissen felemelkedő Szapolyai família önmagáról kialakított vagy kialakítás alatt álló képét is. a gyakori uralkodóváltás és a háborúk következtében megsokasodó elhalálozások miatt nagyobb lehetőség mutatkozott a felemelkedésre az alacsonyabb sorban élők számára. szintén nagyon fontos vonatkozását sem. ugyanis a Habsburg Albert halálát követő polgárháborús idők. azaz a hatalmi önreprezentáció egyes elemeit: hogyan választották el magukat a nemesség többi részétől (akár a társadalmilag alacsonyabb rangúaktól. A 15. 47 . Ha a kor társadalmát piramisként képzeljük el. hanem az addigi köznemességnek is lehetősége nyílt akár a legmagasabb tisztségek elérésére is. akár a velük egy szinten állóktól). melynek csúcsán a király áll. Az ifjú Hunyadi ezért a részint megtartotta a hűséges bárói családokat.344 A kormányzati tisztségeket nemcsak ők.

Szapolyai egyszerre volt dalmát-horvát és szlavón bán. még tehetséges hivatalnok is volt. mind a külsőségekben meg kellett jelenjen. hogy volt familiárisi rétegét felemelje. bár a mai kutató inkább csak az utóbbit tudja vizsgálni.346 Az újonnan felemelkedetteket származásuk szerint több csoportba sorolhatjuk. 48 . 349 Fügedi: Mobilitás 59. egy-egy jellegzetességet kiragadva ismertetni. A második csoport a régi Hunyadi-familiárisokból áll. 346 Fügedi: Mobilitás 77. de egyrészt e családok 40%-a 1505-re kihalt. 351 Fügedi: Mobilitás 61. mint például Ernuszt János. hiszen ők éppen a familiaritás lényege miatt voltak alkalmasak új feladataik ellátására: korábban már a bárói család mellett el tudták sajátítani a birtokigazgatási. Erre példa Bátori Istvánnak egyszerre viselt országbírói és vajdai tisztsége vagy Szapolyai Imrének a délnyugati határok védelme érdekében egyesített hatalma. 350 Fügedi: Mobilitás 59. Költségei fedezésére még a vránai perjelséget is megkapta. valamint Bosznia kormányzója. gazdasági és egyéb feladatokat. mindenesetre néha megfigyelhetünk a tisztségek halmozásában egy centralizációs törekvést. hiszen amellett. 352 Fügedi: Mobilitás 65. 349 Fügedi szerint egyszerűsítve akár azt is mondhatjuk. Laki Tuz Balázst és Magyar Balázst sorolhatjuk ide.351 A Mátyás által felemelt új családok számát Fügedi 37-re teszi. s familiája is elfoglalta az ország kormányzásában ura emelkedésének megfelelő helyét”. Mátyás részéről természetes és okos döntés volt.347 Szapolyai Imre helyzete különleges: Fügedi Erik a Hunyadi-familiárisok és a hivatalnokok közé is besorolja. A harmadik halmaz a hivatalnoki feladatukat kiemelkedően ellátottakat tartalmazza. Mátyás levelei 219–220. Dolgozatom következő részében én is ezt igyekszem röviden. 348 Kubinyi: Mátyás király 17. Az első a Hunyadi-rokonság. hogy „Mátyás személyében nagybirtokos arisztokrata került az ország trónjára. akikre Mátyás mint természetes szövetségeseiként számíthatott (Vingárti Gerébek. de mások véleménye alapján akár a rokoni kör részévé is tehetjük. Pongrácok). hogy „jó helyre született” és megfelelő urakat szolgált. 353 Kubinyi: Bárók a királyi tanácsban 178.350 Mátyás uralmának központosító jellegéről eltérnek a vélemények.őt érintette. 347 Fügedi: Mobilitás 58–59. 348 Ezzel jóformán meg is lehetne magyarázni a pozsegai eredetű nemes szédületes felemelkedését. A jelenséget leíró Fügedi Erik ezt elhibázott politikának tartja. Ide sorolja be Draskóczy István is őket: Draskóczy: Tizenötödik század 98.352 másrészt közülük csak az Ernusztoknak és a Szapolyai testvéreknek sikerült magukat arisztokrataként elismertetni. ugyanis a túl nagy hatalom szerinte lázadásra csábított. hanem a családnak is szólt”.353 Ez a rangbeli emelkedés nyilvánvalóan mind a család gondolkodásmódjában. hiszen „a bárói méltóság betöltése. a vele együtt járó hatalom és megbecsülés nemcsak az egyénnek.

amivel ők maguk a Thurzóktól kiváltották a várat. 360 Horváth: Adalékok 102. A Szapolyai család birtokai A Szapolyaiak felemelkedését talán birtokaik gyarapodásán tudjuk a legjobban szemlélni és szemléltetni. ezzel a Perényiek mellett a környék leggazdagabb birtokosai lettek. 249. Idézi: Tringli: Perényiek 180.355 Szapolyai Imre azonban Hunyadi János nagybányai várnagya volt. az 1462-es visszafoglalás után Mátyás nem eredeti tulajdonosaiknak. 49 . A zálogösszeg 12000 forint volt. hanem erőszakra és… Mátyás királynak és Imre kincstartónak erős kényszerítésére kellett ezt [az esküt] letenniük”. A településeket nem tarthatták meg. de erre is történtek már próbálkozások.358 1460 novemberétől övék Szepes.361 A Perényiek 1440-ben Giskra kezére került birtokát. de ekkor már két éve zálogjogon a Szapolyaiaké. Richnót. hanem a Rozgonyiaknak és a Szapolyaiaknak adta. ugyanis „nem önként és szabadon. 362 Tringli: Perényiek 176. 358 Horváth: Adalékok 100–101.) 356 Engel: Archontológia II. amely a felemelkedő nemes első rezidenciája lett.362 1464-ben kapták meg Boldogkő és 354 Szekfű: Magyar történet 48. Feltehetőleg azért a 4200 forintért kapták. 355 DL 34077. így a birtokigazgatásról nem tudunk sokat. Csánki: Magyarország történelmi földrajza I. 262.356 és István öccsével együtt a Felvidék keleti részén szerezték első komolyabb birtokaikat.357 A várral a tiszai átkelőhely vámja is övék lett. Sajnos éppen ezt a birtokrendszert a legnehezebb vizsgálni. A ránk maradt iratok áttekintése és feldolgozása pedig megítélésem szerint messze meghaladja ennek a dolgozatnak a kereteit. sőt egy időre a Perényiektől Nagyida városának egy részét is megszerezték.360 Egy évvel később ettől a családtól vették zálogba 4000 forint értékben Alsóvadász és Újfalu falvakat.359 1461-ben kapták meg Tállyát (szintén a husziták elleni harcokra költött összeg fejében zálogul). 361 Horváth: Adalékok 102. Térképen ezt még nem sokan ábrázolták a feladat nehézsége miatt. A 15. század elején még alig rendelkeztek valamivel. mivel korábban állítólag ennyit költöttek a csehek elleni harcokra.354 Témám egyébként is a testvérek politikai életútjának bemutatása. Imre 1459-ben zálogbirtokként kapta Tokajt. (Idézi Kubinyi: Szervitorok 171. 359 A várat csak 1462-ben foglalták vissza a csehektől. ezért az ingatlanokban kifejezett vagyoni helyzetet csak röviden tárgyalom. ugyanis Perényi Miklós és János tiltakoztak. DL 70915. ám a század végére. Idézi: Horváth: Szapolyai Imre 270. 357 DL 244061. Szapolyai István halálakor már az ország egyik leggazdagabb birtokosának számítottak. A Szapolyai család ősi birtokai a délvidéki Pozsega megyében feküdtek. ugyanis a család levéltára nem maradtak ránk.

A királyi kegy és a különféle tisztségek mind a család vagyonának gyarapodását segíthették. 364 A Szapolyaiak nevében Bozinkai Balázs elismerte. Engel: Magyarország a középkor végén.369 Ebben az évben lett Imréé a Pozsega megyei Kővár. Torna. században 67.Regéc várakat.373 Vámosi Bebek Pál 1479-es halála után annak vagyona Szapolyai Imrére és dengelegi Pongrác Jánosra háramlott. de ez nem biztos. 366 Engel: Nagybirtok a 15. A Felső Részek kapitányaiként a fivéreknek joguk volt a visszafoglalt területeket – stratégiai okokból – az eredeti tulajdonosnak való visszaszolgáltatás helyett saját ellenőrzés alatt tartani. 368 Horváth: Adalékok 104–105. Szapolyai Imre kincstartóságának öt éve alatt 60000 forintnál nagyobb értékben kapott Mátyástól zálogbirtokokat. Ugod és Csesznek. 372 Még Bonfini is részletesen tárgyalja a királyi adományt. de a vár 1507-ig a Szapolyaiak kezén maradt. ugyanis 1467. 365 Horváth: Felső Részek 946–947. században 67.367) Bebek Orsolyával kötött házassága miatt 1470-ben a magtalanul elhunyt Pelsőci Bebek Imre birtokait (Szádvár.366 A család nemcsak a Felvidéken terjeszkedett: 1464 és 1466 között Szapolyai Imre Pápa és Ugod váruradalmakat szerezte meg politikai támogatás fejében Garai Jóbtól. A várnak a család életében játszott központi szerepével dolgozatom más helyén foglalkozom. március 21-én Mátyás előtt Serkei Mihály nevében Inárchi István jelentette be. hogy Szapolyai Imre és István öt éve elfoglalták a panaszosok Dunajec nevű várát tartozékaival együtt. miután a Tornaiak hűtlenség miatt elvesztették azt.375 Egy évvel később kapták meg az Abaúj megyében 363 Horváth: Adalékok 100. Pest megye 245. 50 . 367 Horváth: Szapolyai Imre 270.364 Az 1460-as évek birtokszerzéseinek méretét nyugodtan tarthatjuk rendkívülinek.371 Trencsén 1477-es megszerzésével a család egy nagyon fontos. A király ezek bemutatására Szent György nyolcadát tűzte ki határnapul. de erről okleveles bizonyítékok állnak rendelkezésükre. hogy a birtokok a kezükön vannak. 374 Engel: Nagybirtok a 15. században 45. A per lefolyása nem ismert.363 Szintén ebben az időben jutott kezükre Dunajec. hogy jogilag (és erkölcsileg) tisztán történt.368 1476 körül szerezte meg Tornát. pedig ő nem szokott jogi ügyekkel foglalkozni.370 valamint a Körös megyei Badjanovc kastély és Torna vára. 372 Horváth: Szapolyai Imre 270. 375 Engel: Nagybirtok a 15.365 A kincstartói feladatkör ellátása során felmerülő pénzszerzési lehetőségek meglétét nem kell bizonygatni. és 103–104. (A főúr halálakor örökölte még meg a cseszneki uradalmat. Dunajec birtoknévnél.374 Ebben az évben került a Szapolyaiakhoz Pápa. században 55. 370 Horváth: Szapolyai Imre 270. 373 Bonfini: A magyar történelem tizedei 522. valamint Moróchida birtok. központi jelentőségű hely birtokába jutott. 371 Engel: Nagybirtok a 15. Krasznahorka és Szendrő) kapta meg. 369 Horváth: Szapolyai Imre 270.

Rozgonyi Rajnáldnak 19. amely egyrészt csak a ténylegesen adót fizető jobbágytelkeket vette számításba.383 Acsády Ignác számításai szerint azonban Szapolyai István volt a 15. 386 E. 387 Nagy: Lajta 378.385 Korábban készült (feltehetőleg 1474 előtt). 17 kastélya. de sajnos nem állnak rendelkezésünkre pontosabb adatok. 17 mezővárosukkal és mintegy 240 falujukkal az ország második legnagyobb birtokosának számítottak. Jóllehet az egyes számok nem pontosak. Ez az adat nem hiteles. Közvetlenül Mátyás halála után a rendek – Ausztria megvédésének költségeire – Kismartont 17000 aranyért zálogosították el a főkapitánynak. 7 kastélyt.fekvő Gönc mezővárost. Az adott birtokok mérete. Rozgonyi Lászlónak pedig 20 várral kellene bírnia. Perényi Istvánnal 18. 380 Engel: Nagybirtok a 15. században 52. 385 Engel: Nagybirtok a 15. 377 Engel: Szabolcs megye birtokviszonyai 618. Kovács: Leggazdagabb magyarok 423.5 portája. 384 Szapolyai Istvánnak 1495-ös adatok alapján 12308. másrészt nem terjedt ki az ország egész területére. századi történész még csak az 1494–1495-ös adóösszeírás alapján dolgozott. 381 Engel: Nagybirtok a 15. században 52. a forrás szerzője más birtokosoknak is eltúlozza gazdagságát – Guti Ország Mihálynak ezek szerint 23. ám Corvin János birtokainak nagy részét ez az összeírás nem tartalmazta. összehasonlítás céljából mégis használható a lista.382 a képzeletbeli rangsorban pedig Újlaki Lőrinc következett utánuk.381 Egyedül Corvin János előzte meg őket. 379 Horváth: Szapolyai Imre 270. században 55. A Szapolyai-birtokok beleestek a felmérésbe.380 Mátyás halálakor a család (gyakorlatilag István) kezén hatalmas birtokállomány volt. 49 mezővárosa és körülbelül 1000 falva volt. a második helyen álló Corvin Jánosnak 5937. 383 Újlaki 14 várat. Újlaki Miklósnak 38. 382 Neki 30 vára. században 45. 51 . Engel: Nagybirtok a 15. mely Szapolyai Imrének 32 várat tulajdonít. Acsády: Birtokviszonyok 32.387 1494-ben szerezte meg Corvin Jánostól Árva.384 Az eltérés azzal magyarázható. Engel: Nagybirtok a 15. században 67.386 A nádor még élete vége felé közeledve is gyarapította a családi vagyont. század végén a leggazdagabb főúr. hogy a 19. 18 várukkal. ám szintén az egész országra vonatkozik az a milánói jelentés. a harmadik Geréb Péternek pedig 5620 portája volt. négy kastélyukkal. században 15. 378 Engel: Nagybirtok a 15. 1486-ben Mátyás utasítására még ideiglenesen Barkó ura is lett.379 Ekkor már a király kevésbé igyekezte ellátni hű embereit birtokokkal vagy éppen magához láncolni új embereket: figyelmét Corvin János helyzetének megerősítése felé fordította.378 Imre élete végén.376 valamint Dobi László magvaszakadása miatt annak birtokait (például Dobot és Dorogot). Garai Jóbnak 33. értéke természetesen ebből a számból nem mutatható ki. 376 Engel: Nagybirtok a 15. században 52. 17 mezővárost és 300 falut mondhatott magáénak.377 Részben övék lett Garai Jób vagyona is annak 1481-es elhunyta után.

hiszen felhalmozott vagyonukkal ki tudtak tartani a harcok végéig. században 15.391 A Szapolyaiaknak hatalmas birtokállományuk volt.vagy adománybirtokokkal kellett kárpótolnia őket. hogy önálló területet nem tudtak leválasztani az anyaországról. lietavai és somlyói birtokát kapta meg. Kubinyi: Két sorsdöntő esztendő 42. A leghatalmasabb főurak is csak annyit tehettek meg.390 1496. aki a családfán pontosan el nem helyezhető 388 Schönherr: Hunyadi Corvin János 210. 2004. 394 Kubinyi András: A Szapolyaiak és familiárisaik (szervitoraik). hogy – az Újlaki családdal összevetve – a Szapolyaiak viszonylag ritkán tették családtagjaikat familiárisukká. 286–288. 391 Podmanicky cs. Miskolc. A sok háború éppen az ő társadalmi rétegüknek kedvezett.és középnemesek a főurak mellé. segítséget tudtak nyújtani az uralkodónak. 395 Kubinyi: Szervitorok 175. hogy az ország nagy részében túlsúlyban lévő birtokaikra támaszkodva az egész ország feletti királyi címre törhettek – ezzel a lehetőséggel azonban a korszakban csak a Hunyadiak és a Szapolyaiak tudtak élni. előadása szerencsére nyomtatásban is napvilágot látott. 169–194. kaszai.395 Mégis van erre példa Perneszi Pál személyében. június 3-án II. hogy pontosan hányan és milyen feladatokat láttak el mellettük. A kérdéssel Kubinyi András foglalkozott behatóbban. 390 Engel: Nagybirtok a 15. In: Tanulmányok Szapolyai Jánosról és a kora újkori Erdélyről. ugyanis – Kubinyi András megfigyelése szerint – Magyarországon olyan szétszórtan helyezkedtek el a nagyurak birtokai.392 Az országból való kiszakadásuktól azonban nem kellett a mindenkori uralkodónak tartania.Likava és Szklabinya várakat. nem tudjuk. Szklabinya eredetileg Corvin János vára volt. 52 . Márkuslehota és Harbatin birtokokat Ledecre és Mojtinra. annál nagyobb az illető előkelő tekintélye. 1494-ben Szapolyai jogot szerzett arra. Ulászló előtt Podmaniczky Jánossal és annak László fiával cserélte ki István Milohó. Szerkesztette: Bessenyei József et al. (Az ok-okozati viszony persze fordított: a tekintély alapján gyűltek a kis. hiszen minél nagyobb a familiárisi réteg. 393 Kubinyi: Bárók a királyi tanácsban 183. hogy a várat saját pénzen váltsa ki. familiárisok Magyarországon a familiaritásnak köszönhetően viszonylag könnyen össze lehetne hasonlítani az egyes főurakat. 389 Engel: Szabolcs megye birtokviszonyai 618.393 Főúri udvartartás.389 Kinizsi Pál halála után annak lévai. 392 Kubinyi: Két sorsdöntő esztendő 43.394 Ő állapította meg. okl. Poki Péternek és Antalnak birtokában állt zálogként.388 valamint a debreceni uradalmat (Böszörmény nélkül). tisztjeinek.) A nehézséget a forráshiány jelenti: mivel a Szapolyai család levéltára nem maradtak ránk. akinek aztán zálog.

Hangácsi Mihályt pedig a köznemesi ülnökök közé választották 1498-ban. Budaméri Márkus Gergely. törvénycikk.397 A harmincad beszedésével járó terheket Kolozsvári Salczer vagy Solar Lőrinc vette le ura válláról.401 Az Újlakiakkal ellentétben a Szapolyaiak viszonylag ritkán neveztek ki előkelő nemeseket várnagyi. Ilyen törvény például az 1480:60. hogy az alispánok az adott terület szűkebb környezetéből kerültek ki. DRH II. amely szükség esetén nagy haderőt tudott mozgósítani. aki a nagyúr halála után is kitartott a család mellett. 402 Kubinyi: Szervitorok 193. és 181. de a főúr tisztség nélküli tanácsosokat is alkalmazhatott – ilyen volt Korom Bálint. Lehettek uruk mellett személyi titkári feladatokat ellátó alkalmazottak. 404 Kubinyi: Szervitorok 192–193. az ugyanis kimondta. 401 Kubinyi: Szervitorok 183. mint például Sommerfeld Jeromos.396 A Szapolyai-familiárisok sokféle feladatot láthattak el. A Szapolyaiak gyakran helyezték át tisztviselő szervitoraikat egy-egy régión belül. Ezzel szemben az udvartartásukban szolgálatot tevőket az ország egész területéről választották. aki 396 Kubinyi: Szervitorok 174. Az efféle feladatok végzése igencsak kifizetődőnek bizonyult: a már említett Sommerfeld Zólyom megyei birtokot kapott.398 A hivatali teendőkben sem voltak egyedül a Szapolyaiak: Imre alnádora Grebeni Hermanfi László volt.404 Érdekes. Az ő fia (Imre) viszont már Corvin János szolgálatában állt a 15. hogy az alispánoknak a helyi megyéből valóknak kell lennie. tanácsokkal szolgáló katonák viszont abból az előkelőbb nemesi rétegből kerültek ki.400 Összességében Kubinyi felfigyelt néhány általánosságra.403 A törvénnyel viszont ellenkezett ez a gyakorlat. a megyéhez tartozó vár várispánságával.Szapolyai Orsolya férjeként volt 1464–1465-ben szlavón vicebán. Bónis: A jogtudó értelmiség… 355–356. egyben zempléni alispánja volt Szapolyai Istvánnak. Ennek tekintetében nem meglepő. Hangácsi alnádora. Ettől kicsit eltér Sáros megye alispánja. A vezető állású katonák és a bérért dolgozó. 397 Kubinyi: Szervitorok 179.399 István nádort pedig protonotariusként szolgálta Horváti Liszkai Ádám. 398 Kubinyi: Szervitorok 182. 403 Kubinyi: Szervitorok 187. 299. de más országrészből valókat nem hoztak. 400 Bónis: A jogtudó értelmiség… 358. század utolsó évtizedében. 399 Pálosfalvi: Grebeni László 301.402 A közigazgatási feladatokat tekintve a Felvidéken több ispánságot bíró Szapolyaiak alispánjaik segítségével tudtak nagy hatást gyakorolni az adott megyére. Utóbbiakat nem a tekintélyes nemesek közül választották ki. alispáni és kevéssé fontos katonai posztokra. hogy az alispáni funkció gyakran együtt járt egy. 53 . hiszen egy helyi ismertséggel nem rendelkező és a megye viszonyaival tisztában nem levő ember nem tudta volna a felmerülő nehézségeket jól megoldani.

406 Horváth: Adalékok 104–105.408 Ez a lehetőség nem csak a katonák számára kínálkozott: Mekcsei György. hanem vagyoni és tekintélybeli okok játszottak szerepet a házasfelek (általában szülőkön. család A középkori nemesi családok számára a házasság nagyon fontos volt. és ha igen.Szepes várának volt várnagya az 1467-es felkelésben játszott szerepe előtt. 409 Bónis: A jogtudó értelmiség… 321.410 A kétszeri házasságkötés nyilván nagyobb segítséget jelenthetett számára a felemelkedésben. hogy a testvérek azokban a megyékben is nagy befolyást tudtak elérni. A már említett Korom Bálint is szükség esetén a tanács mellett fegyverrel segített. Első felesége Dorottya volt. de számuk minden bizonnyal magas volt.407 Ezek a katonai szolgálatot végzők ironikus módon gyakran kaptak egyházi jövedelmeket szolgálatuk végeztével. 54 . 410 Sroka: Genealógia 96. de hogy ez a tekintélybeli ugrás sikerült-e nála. a másodikat pedig Katalinnak hívták. Ha ugyanis az alispán az ő familiárisi körükből kerül ki. akkor a megyében történő dolgokra sokkal nagyobb hatást tudnak gyakorolni.409 Házasodási politika. de nem beszélhetünk személyes vonzalmon alapuló férfi-nő kapcsolatról. rokonokon keresztül zajló) kiválasztásánál. 407 Kubinyi: Szervitorok 181. az általam vizsgált személyek édesapja kétszer házasodott. aki az erdélyi vajdai méltóságot 1446 és 1448 között töltötte be.405 Horváth Richárd hívta fel a figyelmet a Szapolyaiak északkelet-magyarországi felemelkedését vizsgáló tanulmányában arra. amely biztos jövedelmet juttatva állt rendelkezésükre életük hátralevő részében. ahol (még) nem ők voltak az ispánok. 412 Engel: Archontológia 15.411 Ő Pelsőczi Bebek Imre lányaként látta meg a napvilágot. 408 Kubinyi: Szervitorok 192. ennek köszönhető-e. azt források híján nem tudjuk megállapítani.412 1448 októberében esett el a rigómezei 405 Kubinyi: Szervitorok 187. aki 1493-tól Szapolyai István nádor titkára volt.406 A katonai familiárisokról. Példáját később István fia követte. 411 Sroka: Genealógia 96. Közhelyszámba menő megállapítás. Szapolyai Imre felesége Bebek Orsolya volt. emellett az abaúji ispán és a jászok bírája tisztét is betöltötte. világiként kapta meg a szepesi prépostságot urától. Szapolyai László. azaz az urukat hadi szolgálattal kisegítőkről sincsen sok adatunk.

a homonnai Drugeteknek is a Felvidéken terültek el birtokaik. old. de csak egy év múlva nyilvánították halottá. Fügedi Erik is Druget Jánossal köti össze Krisztinát.. A Druget család homonnai ágánál. tehát az egyik legtekintélyesebb eredetű famíliával állunk szemben. 422 Krisztinát egyesek a főúrnak Hedvig hercegnővel kötött második házasságából származtatják. a Szapolyai névnél. hiszen az arisztokráciával való erősebb kötődés mellett azt is megfigyelhetjük. Barta 1983. hiszen apósára mint a törökök elleni harc áldozatára és háborús hősre hivatkozhatott. Az Ákos nembeli Bebek ág vámosi ágánál (4.416 Akár 1469-ben történt.423 ám ezt mások azzal cáfolják. 421 Barta: A Sztambulba vezető út 43. 420 Sroka: Genealógia 97. 55 . 423 Így magyarázzák. 415 Sroka: Genealógia 96. 40. Murány. 419 Sroka: Genealógia 97.424 Másik lánya. tábla). III. 414 Engel CD Gen. hogy Krisztina már 1486-ban Druget János feleségeként tűnik fel. akár nem. eml. Szádvár. 81. Fügedi 1970. 424 Sroka: Genealógia 97. aki Homonnai Druget Simonhoz. Engel CD Gen. november 7. egyik testvére lovászmester. Szapolyai Druget Simonnal együtt örökölt. másik pedig ajtónállómester volt korábban. 422 Sroka: Genealógia 97. Bebek Pál 1469.415 de Horváth Richárd csak annyit ír. A házasságkötésre Sroka szerint 1469 körül került sor.414 Sógorán kívül még anyósa is igen előkelő családból származott: Pálóci Veronika nádor lánya volt. 420 A házasság beleillett a Szapolyai testvérek házasodási és birtokpolitikájába. 90.421 Ebből a házasságból született Krisztina és Veronika lánya. és Horváth 2008. 417 Elképzelhetőnek tartom (bár bizonyíték ezt nem támasztja alá). előtt halt meg). 270. és Engel CD Gen. 416 A család vámosi ága halt ki (utolsó tagja. 212. ez a házasság mégis nagy segítséget jelentett neki. hogy Szapolyai Imre éppen az 1467-es Mátyással való szembefordulás miatt szerzett tekintélyt a királyi mágnáspolitikát bizalmatlanul szemlélő régi családok között.. A Drugetek már Károly Róbert idején nádorokat adtak az országnak. jegyz.419 ám az Engel-féle genealógiai táblázatok szerint homonnai Druget Simonnak nem volt Katalin nevű lánya. Emellett természetesen a kiterjedtebb bárói rokonság sem lebecsülendő: Bebek Orsolya húga az a Zsófia volt. A házasság időpontjára: Magyar dipl. a Druget névnél. Imre Palocsa.418 Szapolyai István első feleségével kapcsolatban bizonytalan a magyar történetírás: valószínűleg homonnai Druget Katalin volt ő. hogy akárcsak a pelsőci Bebekeknek (és az Orsolyát feleségül vevő Derencsényi Imrének).413 Az alacsonyabb társadalmi rétegből származó Szapolyai Imre még ezzel is jól járhatott. hogy hogyan lehet Szapolyai Krisztina Druget János felesége. Rákos várakat és a fél krasznahorkai uradalmat örökölte meg. Engel: Archontológia 2–3. hogy a család ezen ágának 1469- es kihalásával Imre tekintélyes vagyonhoz jutott. 417 A házasságból tudomásunk szerint nem született gyermek. az 1459–1479 közötti pohárnokmesterhez ment feleségül. 418 Engel CD Gen. Veronika Butkai Péter 413 Engel: Archontológia 15. és Hedvig feleségül vétele is csak ebben az évben történt meg. Fügedi 1970. 229–231.ütközetben. akire a nagy múltú családok képviselői ferde szemmel tekinthettek hirtelen felemelkedése és a királlyal való bensőséges viszonya miatt.

hogy 1486-ban már eladó sorban lévő lányai voltak.) Butkai persze sokat nyert ezzel: 1489–1497 között már királyi tárnokmesterként jelenik meg. az 1470-es évek első fele utánra semmiképpen sem helyezhetjük a házasságot. ugyanis a királyné éppen Szapolyai István lakodalmán tartózkodott. ugyanis a Mátyás által felségárulásért lefejeztetett cseh kancellár.433 Érdemes a házasság időpontját is megfigyelni: a Szapolyai család ekkor hatalma csúcsán van.komáromi várnagyhoz ment hozzá. DL 21436.427 A hölgyért állítólag nem csak István lépett porondra. a Butkai névnél. Gyulai: Farkas vagy egyszarvú 95. mint a lányoké. feltételezhetően a két irat között került sor a jeles eseményre. mindenesetre amennyiben elfogadjuk azt. 430 A pecsét kiterjesztett szárnyú sast ábrázol. István Ausztria főkapitánya – mind a ketten a királyt helyettesítő feladatkört látnak el. A DL 19969 jelzetű oklevélben már szerepel János. 199–200. III. Jaroslaw Černahora a szepesi főúrral rivalizált Hedvig kezéért. hogy az ekkor már igen nagy hatalmú Szapolyai család lányát egy egyszerű várnagy vette el. Magyar dipl. A feleség halálának időpontja is ismeretlen. Kovács: Matthias Corvinus 36. században ezt több magyar főúri családnál megfigyelhetjük: korábban a Garaiak két nemzedéke házasodott sziléziai vagy mazóviai családból. 229–231. György. melyből nem született fiúgyermek. 434 Sroka: Genealógia 97. 427 Új magyar életrajzi lexikon 179. Bátori István 1523-ban vette el Konrád mazóviai herceg Zsófia lányát. Házasságukból született János. de István más fiúgyermeke még nem. sőt a Piastok családi címerét használta pecsétjein is430). Barbara és Magdolna.432 a Szapolyaiak után pedig a Bátori családból származó István nádor vett el egy mazóviai hercegnőt.435 A pontos évszám 425 Sroka: Genealógia 97. 426 Az esküvővel kapcsolatban Caesar Valentinus ferrarai követ írta Hercules hercegnek. (Fügedi: Mobilitás 90.425 István első házasságának ideje nem ismert. 90.428 A fényes ünnepségen Mátyás és Beatrix többek között arany nyakékkel és aranybrokát öltözékkel ajándékozták meg az ifjú párt több mint ezer forint értékben. C. vagyis az ország legfőbb méltósága. 433 Fügedi 2004. hercegi származású lány elvétele egyrészt a család előkelőségét hangsúlyozta (Hedvig hercegnői címé Magyarországon is megőrizte.) 428 Tóth: Fekete sereg 237.431 A 15–16. István második házassága hozta meg számára (és a család számára) az európai szintű arisztokráciába való felzárkózást. 1486 őszén a királyi udvarban feleségül vette Piast Hedvig mazóviai hercegnőt. 432 Például az 1459-ben elhunyt Garai László vette el Alexandra tescheni hercegnőt.429 A külföldi.. hogy csak később közölte Ferenc herceg halálhírét Beatrixszal. aki még 1493 előtt (feltehetőleg 1487 vége felé) született. 435 Sroka: Genealógia 98. Fügedi Erik hívta fel a figyelmet arra.). amit itt is megfigyelhetünk: a középkori családpolitikában a fiúk kiházasítása sokkal fontosabb volt. 429 Csánki 1883. és mivel a követ november 23-án is írt levelet a ferrarai hercegnek (uo. 760. 216–219. (Hedvig szócikk. Engel CD Gen. 431 Fügedi 1970.426 aki II. eml. A levél december 22-én kelt. másrészt pedig a többi arisztokrata család közül is kiemelkedtek. 56 . Ezért lehet az. Tóth: Ecsedi Bátori család 27.434 Közülük a legidősebb János volt. Premislav tescheni herceg és Anna mazóviai hercegnő lánya volt. Imre a nádor. E.

212. Ulászló házasélete 828. Magdolna nem érte meg a felnőttkort.440 Ő a mohácsi csatában vesztette életét. 441 Sroka: Genealógia 99. azaz az apa komája Szerémi György szerint maga a király volt. Rövid házasságukból két gyermek származott. hogy György 1495 februárjában született. jegyzet 437 Sroka utal tanulmányában egy 19. 440 Sroka: Genealógia 99.439 Második fiával kapcsolatban ilyen nehézségeink nincsenek. 443 A sír felirata: „iaceo hac tumba illustrissima virgo Magdalena orta Stephano dicto Zapolya… palatino…”. ugyanis 1526-ban Velencében 36 esztendős férfinak írják le.436 Ez alapján 1490-re tehetjük születését. 42. 31. amely szerint 1490-ben. a királyi sírok mellett helyezték végső nyugalomra. 439 Szerémi 1961. István idősebb lánya a források szerint 1495-ben született. most Magyarország királya lennél”. hogy Szapolyai György feleségül veszi Hunyadi Mátyás unokáját. A királyi családdal való kapcsolat fordítva is élt: Hedvig II.kérdéses. 438 Katona: Historia critica XVII.443 436 Barta 1983. vagy 1490. A házasság nem jött létre.442 Szapolyai István legkisebb gyermeke. 1515-ig éltek együtt. Frangepán Beatrixszal. István nádorságának idejére kell helyeznünk. ugyanis György testvére az.441 Ő is magasra emelkedett: a lengyel Öreg Zsigmond (uralkodott 1506 és 1548 között) vette feleségül 1512. Szapolyai Barbara. március 29-re teszi. Sroka: Genealógia 101. de nem ad neki hitelt. 57 . mely János születését 1487. de a történésznek inkább 1496-ra kell tennie születési idejét. A gyakran pontatlan történetíró a születés időpontját júliusra teszi. 1505-ben Szapolyai István özvegye megegyezett Corvin János özvegyével. 41. században élt Štefsan Hyroš még látta sírját a trencséni plébániatemplomban – a felirat alapján a lány halálát 1491–92 utánra. 442 Sroka: Genealógia 99. akiket Hedvig és Anna névre kereszteltek. Wenzel: II. Erzsébetet. Krakkóban.437 Az első változatot valószínűsíti azonban az az anekdota. február 6-án. amikor október 2-án Barbara apoplexiás rohamban meghalt. Ulászló egyik lányának keresztanyja volt. de a szerződésből tudjuk. századi munkára.438 A gyermek keresztapja. Mátyás halála után Szapolyai István Jan Łaskival beszélgetve és annak magasságát fiáéval összevetve így szólt: „Ha csak kicsikével nagyobb testű lenne fiam. aki 1495- ben látta meg a napvilágot. gyermeke nem volt. Sroka: Genealógia 99. mivel semmilyen forrásra nem hivatkozik. A 19.

mint testvéreit. Egyrészt az egyházi pályán történő. 58 . ha a család egyik tagja a klérus (minél magasabb rangú) tagja. viszonylag veszélytelen és biztosnak mondható emelkedés nem csak személyét. rokonai felemelkedését vagyonával és befolyásával segíthette.444 Miklós püspöki pályájánál elsősorban nem hivatástudatot vagy elköteleződést feltételezhetünk. Nemcsak ezért foglalkozom vele a legkevésbé: rövid élete miatt nem volt nagy lehetősége a komolyabb egyházi felemelkedésre. komolyabban egyedül Temesváry János foglalkozott vele. hanem családját is érintette. Imre már régóta előkelő körökben forgolódott. amikor Miklósból (talán 444 A szakirodalom is igen keveset ír róla. sokkal inkább szigorú családi politikát: a többgyermekes családoknak több okból is hasznos volt. Egy eltérő életpálya – Szapolyai Miklós A három fivér közül Szapolyai Miklóst nem ismerjük annyira. hiszen a Szapolyaiaknál kicsit más a helyzet. Ezt az indoklást itt óvatosan kell kezelnünk.

Temesváry János 1910-ben még 1462–1468 közé tette működését. április 26-án tette meg. A középső Szapolyai testvér püspöki működéséről kevés és jórészt elszórt adatunk van. Pius ezt 1462. Fügedi Erik figyelte meg. század elején 5000. Imre jó helyet szerzett öccsének: a püspökség jövedelmei a korszakban folyamatosan nőttek. egyházi pályájának korábbi pontjairól nem tudunk semmit. akit Mátyás főkegyúri jogát érvényesítve nevezett ki. ám Imre méltósága miatt az iratot későbbinek kell tartanom. tanulmányairól. de amikor a források név szerint sorolják fel a testvéreket. Hasonló felsorolás: Balassa cs. aki 445 Temesváry: Erdély középkori püspökei 373. Mivel azonban elődje. Máté püspök 1461 nyarán meghalt. Zichy cs.450 Ő az első olyan egyháznagy. 179–181. Viszonylag rövid működési idejére esik ugyan az 1467-es erdélyi felkelés. még nem írja. Miklós 1461-ben lett az erdélyi püspöki cím birtokosa. 452 Magyar dipl. 451 Temesváry: Erdély középkori püspökei 373. Egy 1461. I. a pápai kinevezés pedig a jövő év elejére csúszott. Temesváry: Erdély középkori püspökei 373. azaz az ő anyja is még Szapolyai László első felesége. Születési ideje ismeretlen. okl. Fügedi: Uram. szerinte intő példaként lebeghetett előtte elődjének. X. és Eubel: Hierarchia catholica 254. 446 Hivatalba lépésének ideje kérdéses. hogy püspök lenne. 15-én kelt birtokfelosztó oklevélben békéltetőként és egyeztetőként lép fel. hogy a király még az ősszel őt nevezte ki. eml. 449 Sroka: Genealógia 96. a birtok elaprózódása. hiszen a pap testvér erről már nem tud gondoskodni. hogy hármójuk közül ő volt a középső testvér. hogy ha a másik két testvérnek nem születik gyermeke. akkor mindig a második helyen hozzák őt. feltételezhető. Máté püspöknek sorsa. ha legalább három fiútestvére volt. kihalhat a család. 1525-ben már 24000 forintot jelentett. és Eubel: Hierarchia catholica 254. a pápával utólag kellett elismertetni a prelátusi kinevezést. de abban játszott esetleges szerepe nem ismert.449 Neveltetéséről. Fügedi: Mobilitás 92–93. végül a század végén már az esztergomi és a váradi mögött a leggazdagabb jövedelmet jelentette a tisztség. Temesváry János nem tartja valószínűnek az ebben való részvételt. Temesváry 1925-ös könyvében már 1461-től datálja Miklós püspöki működését. 129. haláláig töltette be. 59 . 451 de Miklós kérése és a velencei államtanács közvetítése ellenére nem engedte el a püspöki annatákat (azokat a püspök ígérete szerint a török elleni négyszáz fős lovasság felállítására használta volna). okl.452 Szapolyai Miklós tisztségét 1468-ig. Datálatlan (1461 véginek gondolt) privilegiális oklevél méltóságsorában szerepel Miklós erdélyi püspök és Szapolyai Imre mint Bosznia helytartója. királyom… 119. A háromnál kevesebb fivérrel bíró egyháziak inkább a feltörekvő – és így kis kockázatot is vállaló családokra voltak jellemzők.448 Ebből arra következtethetünk. mivel a pápa csak 1462 tavaszán nevezte ki őt hivatalosan (Temesváry: Szapolyai Miklós 52.446 Másrészt megfigyelhető egy családtervezési ok is: a nőtlenség vállalásával elkerülhetővé vált a túl sok gyermek a famíliában és annak fenyegető következménye.). 119. okt.testvére közbenjárására445) erdélyi püspök lett 1461-ben. Dorottya lehetett.447 Szapolyai Miklós fiatalkoráról – a családtagoknál sajnálatosan megszokott módon – semmit nem tudunk. 448 Legkorábbi ismert említése: DL 34077. 447 A kockázatot az jelentette. 450 Ez a jövedelem a 14. DL 30849. II. hogy arisztokrata családokban az esetek kétharmadában akkor ment egyházi pályára egy gyerek.

85. ha a püspök az eredetileg az adókedvezmények eltörlése miatt felfokozott hangulatú lázadók közé állna – igaz.460 Főleg hivatali ügyeit ismerjük. 454 Kubinyi: Mátyás király 65. és amíg 1467 őszén Imre és István a Felvidéken szították az elégedetlenséget. 455 Ezek után furcsa lenne.461 Az egyháznagyok katonai kötelességével. Ezek – a kor szokásainak megfelelően – bíráskodási és egyházkormányzati ügyek. 60 . a seregállítás működésével kapcsolatban érdekes adalékkal szolgál Mátyás 1466.457 Miklós az egyéb politikai eseményektől általában tartózkodott. Frigyes között kötött békét. Mátyás Szapolyai Miklós halála után elrendelte a gyulafehérvári vár lebontását. hanem jobbágyainak a király felé fizetendő taksáját érintette. akik a Miklós püspöktől átvett és 453 Temesváry: Erdély középkori püspökei 383. Kubinyi: Püspöki kar.456 Beszédes az is. a feladatra az esztergomi érsekkel és a váradi püspökkel együtt kérte meg őt II. 78. udvarhelyi. Pál. 457 Ez beleillett a püspöki hatalom általános gyengítését célzó törekvésekbe (a rendelet egyébként hatástalan maradt).458 Március 29-én más püspökök példáját követve Székesfehérváron kelt oklevelében búcsúban részesítette a kassai templom látogatóit.454 Ezzel szemben beszédesnek tartom azt. hogy a püspöknek járó tizedet ne az új szokás szerinti tizenhatoddal fizessék. szeptember 13-i oklevele. diplomáciai feladatvállalásáról nem tudunk. Utóbbiba tartozott példának okáért a Szűz Máriáról elnevezett újházi cisztercita apátság átadása az új tulajdonosnak. április 3-án megerősítette a Mátyás és III. Rajmond argentinai püspöknek.459 A többi egyháznaggyal együtt 1464. 84–85. 455 Bónis: Regeszták.453 Kubinyi András ezzel szemben inkább arra az álláspontra helyezkedett. hogy a felkelők oldalára állt. 373. politikai. 460 Házi: Sopron I. ő Erdélyben tartotta a kapcsolatot a három nemzet képviselőivel. hogy Miklós előző évben a királynál panaszkodott a tizedfizetéssel kapcsolatos visszásságokról. csíki és gyergyószéki székelyeket. ezt az oklevelet tehát nem lehet perdöntő bizonyítékként elfogadni. 461 Temesváry: Erdély középkori püspökei 379. az 1467-es adóreform nem az ő pénzét. 5. A királlyal való kapcsolata biztosan nem volt olyan jó. Mátyás koronázásán biztosan részt vett. és az esemény után még egy darabig Budán maradt. mint Imréé: csak a tágabb királyi tanács ülésein vehetett részt.csatlakozott az 1459 elején Németújváron szervezkedő Frigyes-párti urakhoz. 459 Temesváry: Erdély középkori püspökei 381. 456 Kubinyi: Püspöki kar. mire a király utasította az aranyosi. hogy a püspöki hatalmat gyengítendő. marosi. melyben bizonyos Külső-Szolnok és Kraszna megyei nemeseket kötelez kártérítésre. Temesváry: Erdély középkori püspökei 381. 458 A koronázás napján Székesfehérvárott adott ki oklevelet.

472 DL 82523.468 Abból már jóval inkább. hogyan biztosítják ezzel lelki üdvüket? Elképzelhetőnek tartom. vallásosságáról.465 Előtte zajlott egy hosszadalmas per az erdélyi káptalan és a hatalmaskodással vádolt Erdélyi István alvajda között – a per iratai nyolc oldalt tesznek ki. elhivatottságáról nem tudunk sokat mondani. 464 Temesváry: Erdély középkori püspökei 383. hogy a püspök csak kihasználta az özvegy Klára és gyermekei szorult helyzetét. hogy Miklós a Valkay Osvát és Sarmasági Elek közötti 1463-as perben közbenszóló ítéletet hozott. hiszen az okleveles iratok is elsősorban jogbiztosításokhoz kötődnek. 467 Közbenjárása hatására Kwsal-i Jakch Péter bocsátott meg Bebek Györgynek és Pelsewcz-i Vajda fia Pálnak. 462 Szövegét közli Temesváry: Erdély középkori püspökei 380–381. május 11. Kolozsmonostor I. november 30-i engedélye alapján joga volt ahhoz. 463 Temesváry: Erdély középkori püspökei 382. 258. 359. Ez nem is csoda. vagy csak biztonsági és elismertségi okból kérte ezt a kegyet. 61 .473 Biztosan meghalt. 106. erre szüksége volt-e. Megítélésem szerint semmiképpen sem vet jó fényt rá az az eset. Bónis: Regeszták. A pápától engedélyt kapott hordozható oltáron való misézésre – igaz.). 466 DL 30855. amikor meghagyta neki (és a Losonci Bánfiaknak). 465 Bónis: Regeszták. Kolozsmonostor I. 470 Temesváry: Erdély középkori püspökei 377. hogy egy őáltala kiválasztott gyóntatója bármilyen bűn és esetleges egyházi büntetés alól feloldozhassa – nem tudjuk. 366–372. ebből nem lehet következtetéseket levonni lelki életével kapcsolatban. 1468. Ha az adomány önkéntes. Ide tartozik például. 635.470 Halálának pontos időpontja nem ismert. (DL 36393). amikor a Kereszturi család tagjai birtokukat lelki üdvükért („pro salutis animarum ipsarum refrigerio”) és a Miklós püspöktől kapott 200 forintért Szent Mihály erdélyi egyházának adományozzák (1467. hogy ne szedjenek vámot a kolozsváriaktól.csapatgyűjtésre vonatkozó pénzeket elsikkasztották. szeptember 27-én Mátyás Pozsonyban még élőnek tudta őt. hogy gyalui birtokán saját pénzből plébániatemplomot emelt védőszentje.467 Jóllehet egyházi személy volt. november 1-jén a leleszi konvent élőnek említi. 469 Temesváry: Erdély középkori püspökei 378.463 Címerként a Szapolyaiak hagyományos címerét. 646. 471 Bánffy cs. okl.469 A pápai udvar 1464. a nap és hold között kiemelkedő farkast használta. 473 Temesváry: Erdély középkori püspökei 383.472 de december 27- én az erdélyi püspöki szék már üres.466 Más fogott bírák segítségével pedig még a királyi udvarban hozott ítéletet is felülbírálhatta. és nem áthelyezésről volt szó. miért kapnak érte pénzt? Ha a birtokot valós értékéért adják el. Segédpüspöke a lengyel Kaminetz János volt.471 1468. Szent Miklós püspök tiszteletére. 468 Czaich Dataria.464 Bírói feladatköréről maradt ránk talán a legtöbb forrásos emlék.462 Kormányzati szempontból sem ismerjük eléggé: püspöki helynökei közül csak Gergely szolnoki főesperest és tasnádi vikáriust ismerjük.

Idézi: Pásztor: A magyarság vallásos élete 14. a hívőnek mind a kettőre szüksége van. századi pápák oklevelei 249–250. mint lelki vonzódás miatt lett a középső testvérből Erdély püspöke. és Kubinyi: Szervitorok 171. A több száz éve élt emberek gondolkodásmódját. és azok sem közvetlenül használhatók. ugyanis feltehetőleg inkább családpolitikai okok. A Szapolyai testvérek esetében vallási életüket többek között tetteik alapján nézhetjük meg: támogatták. 476 Czaich: Dataria 8. 14. melyek a magyarországi kései gótika legszebb alkotásai közé tartoznak. 477 Kubinyi: Szervitorok 171. hanem 474 Temesváry: Erdély középkori püspökei 383. XV. Ez azért is fontos. és amikor a pápa a négy évig tartó széküresedés után Veronai Gábort tette meg gyulafehérvári püspökké. akkor milyen formában.475 A családban más egyháziakat is találunk: a vizsgálódásom központjában álló testvéreknek talán unokatestvére lehetett az a Szvinnai István. akit 1468-ban említenek. mint az előzőeknél: a papi pálya sajnos nem feltétlenül jelent lelki elhivatottságot a korszakban.hiszen többet élőként nem említik. 481 Wagner: Szepes IV. mint a lelki érzelmek terén. 475 Szapolyai Miklós életpályájáról dolgozatom más részén számolok be. hogy a testvérek birtokaikból többet szerzetesrendeknek adományoztak. felmentést adott nekik a hegyvám alól.” Temesváry Pelbárt Sermones de tempore II. Pápán479 és az Abaúj megyei Szántón480 obszerváns kolostort alapítottak. A család vallásosságára utaló egyértelmű nyom lehetne Szapolyai Miklós egyházi pályája. mert a középkori felfogás szerint a hit és a jócselekedetek összefonódnak. Imre 1476-ban Tokajban telepítette le a pálosokat. 480 F. segítették-e az Egyházat.478 Ezen a téren szerencsére nem vagyunk annyira elveszettek. 17.481 Művészettörténeti szempontból (is) kiemelkedően fontos a szepeshelyi és a csütörtökhelyi kápolna. Feltehetőleg ugyanez a János kaphatta meg 1447-ben a ciszterci rendi Santa Maria de Tapolsca monostor apáti címét. akkor Miklós püspök haláláról beszél.477 Utóbbiaknál is azt kell hangsúlyoznom. Romhányi: Kolostorok és társaskáptalanok 60. 62 .474 Vallásosság A Szapolyai testvérek vallásosságáról nem tudunk sokat. és a Szabolcs megyei Tardos birtokkal ajándékozta meg őket. és ha igen. lelki életét vizsgáló kutató számára nagyon kevés forrás áll rendelkezésre. 478 „Fides sine opibus mortua est. aki Imre közbenjárására kapott biztos jövedelmet a pápától. Ez azonban nem perdöntő tényező. Tudjuk. 479 Fügedi: Koldulórendek és városfejlődés 84. Ennek ellenére röviden igyekszem a család vallásosságára utaló nyomokat feltárni és bemutatni. Az építkezés nemcsak vallási.476 A rokonság fokát nem tudjuk megállapítani annál a Szapolyai János pozsegai kanonoknál. 63.

hogy az idősödő Imre (kevesebb. mert akkor gyorsabban lenne kész a munka. Ránk maradt végrendeletében – életpályájához mérten meglepő. Ha a családtagok életükben nem is álltak egymáshoz közel.presztízs. Balogh Jolán szerint minkét kápolna a budai várkápolna mintájára készült. Előbbit 1473-ban a párizsi Saint-Chapelle mintájára. 69. hogy sürgessék meg az Egyház számára szánt kövek elkészítését. felső részén a mennyei koronázást láthatjuk. Kéri. hogy az általa alapított a mennybe felemelt Szűz Mária tiszteletére emelt kápolnába temessék. hogy szép. Az újonnan felemelkedő családok a vagyoni lehetőségek és a mintakövetés miatt is igyekeztek ilyet építtetni. Mindkét esetben a már meglévő templom déli oldalát bővítették. jól mutatja Szapolyai Imrének egy 1485-ből származó levele a késmárkiakhoz. 436. testét pedig Szent Márton egyházára bízza. 148–151. 483 A gótika magyar jellegzetessége. halálukban közel kerülhettek egymástól – a monostor egyik legfontosabb feladata a közös temetkezőhely biztosítása volt. hogy Nyugat-Európától eltérően itt nem törnek annyira az ég felé a templomok. látványos és lelki üdvük szempontjából hasznos épületet hozzanak létre.484 Az oltárképen Szűz Mária mennybevétele látható: a kép alján halálát. Az épületekről való nagyfokú gondoskodás (még ha az ország egyik leggazdagabb emberéről beszélünk is) mindenesetre a lelki ügyekkel való foglalkozást is mutat. Hogy ez az építkezés mennyire fontos volt a fivéreknek. hanem az egész család számára az összetartás egyik kifejezője a közös nemzetségi monostor. Máriának és a Szentléleknek ajánlja. hanem a már meglévőt bővítették egy-egy mellékkápolnával.és családi okokra is visszavezethető.482 A Szapolyaiak Csütörtökhelyen és Szepeshelyen nem új templomot emeltek. (Szepeshely szócikk) és Pásztor: A magyarság vallásos élete 75. 483. Szapolyai István lelki életéről.486 Könnyen elképzelhetőnek tartom. A kettős jelenet nem a magyar gyakorlatra jellemző: inkább külföldön készíttettek ilyen jellegű ábrázolásokat. de a magyar hagyományoknak megfelelően építtették feltehetőleg Kassai Istvánnal.487 A haldokló nádor beteg testtel. 63 . 482 Fügedi: Mobilitás 78. 487 Wagner: Szepes I. Az előkelő rétegekben nemcsak az egyén.485 Feltehetőleg ez is azt mutatja. mint két évvel járunk halála előtt) lelki üdvösségéről akart gondoskodni a földi javak megszerzése után. de ép lélekkel lelkét Istennek. 485 Pásztor: A magyarság vallásos élete 161–162. Pásztor: A magyarság vallásos élete 145–147. vallásosságáról más forrásból is értesülhetünk. az adott helyzetből kiindulva nem annyira váratlan módon – igen sokat szól egyházi ügyekről.483 utóbbi 1488–1493 között készült és Krisztus Testének szentelték. A végrendeletben István számos birtokot hagyott egyháziaknak. Balogh: Mátyás király és a művészet 207. 486 Wagner: Szepes I. (Csütörtökhely szócikk) és IV. 484 Művészeti lexikon I. hogy a fivérek nem sajnálták a pénzt. amelyben egyéb dolgok mellett arról is ír.

491 Pásztor: A magyarság vallásos élete 90. de bőséges adományozással is – ami a legbiztosabban ad enyhülést a léleknek – kielégíteni…” Pásztor: A magyarság vallásos élete 75–76. 494 Fraknói: A Hunyadiak és a Jagellók kora 625. Pásztor: A magyarság vallásos élete 84. Nem áldoztak hatalmas összegeket a legújabb divat szerinti reneszánsz épületek létrehozására. Pásztor: A magyarság vallásos élete 83. aki gondoskodott lelki üdvükről. 492 Aragóniai Beatrix. Fraknói szerint ráadásul a monumentális építészeti alkotások építésében az élen járó Hunyadiakat leginkább a Szapolyaiak követték. Bakóc Tamás és György veszprémi püspök szerepelt.492 A Szapolyaiak és a művészetek A Szapolyaik nem művészetpártolásukról váltak híressé – joggal.494 A Bonfininál olvasható. Özvegye. négy iskolás korú fiúnak naponta el kell énekelnie a zsoltárokat. és ennek a tíz embernek mind részt kell vennie a Szapolyai István halálának évfordulóján tartandó gyászmisén és halottak zsolozsmáján. 495 Bonfini: A magyar történelem tizedei 652–653.495 István és Hedvig esküvője is nagy fényűzés közepette zajlott. 148–151. nem építettek ki könyvtárat. Perényi Imre nádor mind tettek szentmise-alapítványt. Imre bátyja és anyjuk lelki üdvéért mondassanak misét. 64 .491 A lelki üdvösségért mondatott szentmise elrendelése a kor előkelőinél jellemző. sőt – akár a templomépítés – szinte elvárt volt.Egy gönci birtokot azzal hagy a szepesi Szent Márton egyházára. Ennek ellenére megvan a létjogosultsága ennek a szövegrésznek is. az adománylevélben az egyház számára történő alamizsnálkodás és az elhunytakért való imádkozás mint az elhunytak lelki üdvéről való legbiztosabb gondoskodás jelenik meg.493 másrészt mindenki szereti a körülötte lévő tárgyakat szépnek látni és láttatni. és csak ezután mondják meg. tudósokat. 490 „Mivelhogy mi igen üdvös dolognak véljük az elhunyt hívek jámbor óhajait – akiknek a lelkei az élőktől. Hedvig. hiszen egyrészt ez is a politikai hatalom kibővítésének és megtartásának módja. a Szapolyaiak fényűzésére vonatkozó történetet a lőcsei királytalálkozó leírásánál már említettem. és gyermekei az általuk alapított kápolna részére adományt tettek. különösen pedig hitveseiktől és gyermekeiktől mindennap követelik szenvedéseik enyhítését – nemcsak folytonos imádkozással. hogy érte. A fényes 488 A mindenkor meglevő anyagiasság természetesen itt is előkerül: a prépost becsültesse meg a falut.489 A testvérek halála után is volt. Corvin János. milyen miséket lehet a falu értéke alapján örök időkre mondatni. 489 Wagner: Szepes I.488 Gyermekei kiválasztott tutorjai között is két klerikus. nem fogadtak udvarukba humanistákat. 493 Fraknói: A Hunyadiak és a Jagellók kora 625. 490 A szöveg pontosan meghatározza az elvárt egyházi szolgálatokat – a kápolna rektorának hat káplánt kell eltartania.

497 Bonfini: A magyar történelem tizedei 665. „ez egykor Mátyás királyé volt. Ulászló 1495-ös. és Kenyeres: A Szapolyai család és Trencsén 136–138. Budáról és Sziléziából könnyebben meg lehetett közelíteni. a kereskedelmi utakhoz és a Szapolyai-kézen levő trencséni harmincadhelyhez is közel volt. reális ábrázolásra való törekvés jelentkezik”.504 de a família előkelőségének hangsúlyozását is fontosnak érezték. század végén 70000 forintért kelt el Velencében. Vörösmárvány anyaga és egyes szoborrészletek alapján (például a címertartó angyal.497 Szapolyai István arany nyaklánca a 16. emellett a címertartó angyalok és az ágaskodó ló is jól sikerültek.503 Az 1477-ben megszerzett Trencsén Imre halála után. hogy – mint az emberek beszélték – megnyerjék jóindulatát”.budai lakodalmon a hadvezér Mátyástól aranyláncot és aranybrokát ruhát kapott. Kenyeres: Trencsén 6.501 de saját céljaikra is építkeztek.500 Az építészet terén a testvérekhez köthető szepeshelyi és csütörtökhelyi kápolnákról a vallásosságról szóló fejezetben tettem említést. Imre sírköve különösen jól sikerült alkotás: „Zápolyai marcona arcvonásaiban bizonyos egyénítésre. Első központjuk Tokaj volt. 498 Garády: Horváth Mihály kisebb munkái 397.496 A főúr tudta. Politikai-katonai szerepvállalásuk miatt elsősorban katonai létesítmények köthetők hozzájuk. a trójai háborút ábrázoló falikárpit. az 1490-es években vált lassan a család központjává.502 Szepes várát is igyekeztek kényelmesebbé tenni. gazdasági és kényelmi okok egyaránt szerepet játszottak. a nádor és [Somi] Józsa adta Ulászlónak. hogy a szép és drága dolgokkal sok mindent el lehet érni: II. de a kialakított udvaron lovagi tornákat lehetett rendezni. Balogh: Mátyás király és a művészet 192–193. Ezt igazolja. kiépült a palotaszárny 496 Balogh: Mátyás király és a művészet 348 és 383. Corvinus János megfuttatása után. a Szapolyai-birtoktestek közepén terült el. majd István Késmárkon építette ki székhelyét. s az 1499-ben elhunyt Szapolyai vállpáncélját díszítő plaquette-en is ilyen alak látható. 65 . Természetesen nem csak egyházi épületeket emeltettek. pünkösdhétfői lakomájának leírásakor szóba kerül egy. 504 A vár a Vág völgyének védelmi rendszerének fontos pontja volt. 502 Horváth: Szapolyai Imre 270. 499 A Mátyás-kori művészettel foglalkozó Balogh Jolán éppen István síremlékéről hoz példát arra. hogy a budai műhely mennyire korszerű volt: az itáliai szobrászat 1500 körül az ágaskodó lovon ülő harcos ábrázolását igyekezett tökélyre fejleszteni. Ebben katonai. század végi magyar mintába illeszkednek bele. 500 Balogh: Mátyás király és a művészet 252. az oroszlán) a budai kőfaragó műhelyben készülhetett. hogy az átépítések során nemcsak katonai szempontok érvényesültek (többek között kettős várfallal látta el az erődítményt). az interregnum idején pedig.498 A Szapolyaiak ránk maradt síremlékei a 15. 499 Balogh: Mátyás király és a művészet 251–252. 501 1461-ben például Mátyás Lőcse védelmére Szapolyai Istvánnal építtetett várat. 503 Draskóczy: Tizenötödik század 112.

a gyengébb ellenfelek eltiprása. az erősebb oldalára állás: ezek mind a családpolitika részét képezték. hogy Szapolyai Istvánnak Bécsben volt egy palotája.is. könnyen igaz lehetett. az utókorra hagyott tárgyi-építészeti emlékek nem engedik. század második felében kihalt. A család a 16. Erre minden eszközt. Jóllehet leginkább a királlyá váló Szapolyai János tart igényt a figyelemre. akár tapasztalatként. a vadaskert azonban feltehetőleg későbbi. vagyon. hogy az az alap. ravaszkodások. nem szabad elfeledkeznünk arról sem. A korszakban gyakran elhangzó vád. de viszonylag gyorsan el is tűnetek a történelem színpadáról. hogy a Szapolyai testvérek nem voltak hagyományos értelemben mecénásnak nevezhetők. Összességében azt figyelhetjük meg. melyre ő építkezhetett. Ennek ellenére előkelőségüket ki szerették volna hangsúlyozni az összes lehetséges téren. Láttuk: a fivérek nem csak tisztességes eszközökkel igyekeztek helyzetükön javítani. hogy az ország több pontján (például Budán) kényelmes és szép lakóhelyekkel bírtak. tagjai ma már nem élnek közöttünk. mely szerint a Szapolyaiak a királyi hatalomra törtnek. 506 Istvánffy: Magyarok dolgairól írt históriája. hogy a feledés homálya elnyelje őket. apja és nagybátyja szorgos munkájának eredménye volt. hanem megragadták a kínálkozó lehetőségeket és éltek azokkal. hogy mennyire alkottak jelentőset a fivérek. így a szép és drága dolgokkal járó csillogást is felhasználták. István feleségének díszkertet építtetett. Felemelkedésük üstököshöz volt hasonló. Politikai ügyesség. Ez azonban a korszakban (és nem csak akkor) szintén általános volt. pozíció megszerzése. Összegzés A Szapolyai testvérek életútjának megismerése után természetesen vetődhet fel a kérdés. mit vonhatunk le akár következtetésként. hiszen mindenkinek veleszületett vágya a minél nagyobb társadalmi rang. még tudott arról.505 Bár Istvánffy később élt. Természetesen a szerencse (vagy gondviselés) is nagy szerepet játszott: a fiatal Imre éppen annak a Hunyadi Jánosnak lett familiárisa (vagy akár annak volt 505 Kenyeres: A Szapolyai család és Trencsén 142. „mely az várasban bő és nagy épületű s gyönyörűséges helyen. 32. A történelmi emlékezetbe tetteikkel mégis sikerült beírni magukat: a politikai életben való részvételük. Kritikát egyedül a módszerek tekintetében fogalmazhatunk meg. De érheti-e emiatt gáncs a Szapolyai családot? Határozottan nemmel kell felelnem erre a kérdésre. a szövetségesek helyes megválasztása.506 Feltételezhető. 66 . az Duna felé való kinézéssel vala”.

de egy tehetséges és az ország vezetésében tevékeny részt vállaló család. és egy jogtipró (vagy rokoni kapcsolatát kihasználó) család felemelkedésének voltunk tanúi.507 Imre és István kitűnő. hogy csakis az erkölcstelen lépések számítottak. 508 Szapolyai István ezt még végrendeletében is kihangsúlyozta. 148–151. de semmi részleteset nem tudnánk róluk. Amennyiben a Szapolyaiak nem ragadják meg a kínálkozó lehetőségeket. Ezen kívül ne gondoljuk azt. Wagner: Szepes I. István pedig katonai hozzáértésével bizonyították be az uralkodó számára. hogy a Szapolyaiak tehetségesen végezték el a rájuk bízott feladatokat.törvénytelen gyermeke). akinek fia magyar király lett. 67 .508 Nemcsak egy lehetőségeit a lehető legnagyobb mértékben kihasználó testvérpár emelkedett fel jórészt Mátyás uralma idején. melyet Geréb Péter éppen Szapolyai István halála után tölthetett be 1504-ben bekövetkezett haláláig. A (szintén?) Mátyás-rokon Geréb család tagjai nem tudtak olyan magasra jutni. valószínűleg csak egy egyszerű Pozsega megyei família maradnak. vagy legalábbis megfelelő szakembereknek bizonyultak szakterületükön: Imre elsősorban a gazdasági és diplomáciai feladatok teljesítésével. Kulcsár: Jagelló-kor 96. El kell ismerni. Ha erkölcsi ítéletet kívánunk mondani felettük. hogy minden magasba törő család ilyen volt. és természetes módon – legalább részben – saját ismertségi köréből emelte fel saját udvarának tagjait. hogy ők a király és a királyság nélkülözhetetlen segítői és támaszai. 507 A legmagasabb tisztség a nádori volt. ne feledjük el azt se. amelynek ma talán a nevét ismernénk. pedig a rokoni kapcsolatok és annak következményekén rájuk bízott tisztségek erre lehetőséget adtak.

Budapest. commentariis notisque illustraverunt Georgius BÓNIS. Budapest. és 235–272. 68 . 1–17. = CZAICH Á. Összeállította: IVÁNYI Béla. Második és befejező közlemény. Pál és IV. Bónis: Regeszták = BÓNIS György. JAKUBOVICH Emil közreműködésével közli BERZEVICZY Albert. Budapest. Könyvnyomda. Sixtus idejéből. Budapest. Jókai Mór Városi Könyvtár. II. Diplomatikai Fényképgyűjtemény DL = Magyar Országos Levéltár (Budapest). Második kötet. Geisa ÉRSZEGI. kötethez mutatót készített: Dr. Gesetze und Verordnungen Ungarns. Szerkesztették THALLÓCZY Lajos és BARABÁS Samu. 1989. DRH II. Susanna TEKE. Iratok az egyházi bíráskodás történetéhez a középkori Magyarországon. = Aragóniai Beatrix magyar királyné életére vonatkozó okiratok.. Beatrix okl. kötet. Magyar Tudományos Akadémia. Pápa. JUHÁSZ in IV tomis. Bártfa = Bártfa szabad királyi város levéltára. Francisci DÖRY collectionem manuscriptam additamentis auxerunt. Budapest. 2000. = A Balassa család oklevéltára 1193–1526. = Decreta Regni Hungariae. Akadémiai Kiadó. Budapest. FÓGEL et B. Magyar Tudományos Akadémia. = A Tomaj nemzetségbeli losonczi Bánffy család története. Szerkesztette s az I. 1458– 1490. 1910. 1301– 1458. Békeszerződések = KÖBLÖS József – SÜTTŐ Szilárd – SZENDE Katalin: Magyar békeszerződések 1000–1526. 1995. Budapest. Ediderunt I. = A Blagay-család oklevéltára. Francisci DÖRY collectionem manuscriptam additamentis auxerunt. Udv. R. IVÁNYI et L. Blagay cs. Bibliográfia és rövidítésjegyzék Források Balassa cs.-T. Czaich: Dataria. IVÁNYI Béla. Fordította KULCSÁR Péter. okl. Hornyánszky V. Püski. 1941. I. kötet. Budapest. okl. DF = Magyar Országos Levéltár (Budapest). FEKETE NAGY Antal kézirata alapján sajtó alá rendezte és szerkesztette BORSA Iván. Gilbert: Regesták a római Dataria-levéltárnak Magyarországra vonatkozó bulláiból II. A Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Bizottságának megbízásából Dr. 1997. Diplomatikai Levéltár DRH I. A kéziratot gondozta és szerkesztette BALOGH Elemér. Bonfini: Decades = Antonius de BONFINIS: Rerum Hungaricarum Decades. Balassi Kiadó. Vera BÁCSKAI. commentariis notisque illustraverunt Georgius BÓNIS. 1897. Oklevéltár. Gesetze und Verordnungen Ungarns. Akadémiai Kiadó. Budapest. Kir. 1976. Szenszéki regeszták. = Decreta Regni Hungariae. Bánffy cs. 1914. 1990. Budapest. Bonfini: A magyar történelem tizedei = Antonio BONFINI: A magyar történelem tizedei. 1928. és II. GEREVICH Tibor és Dr. 1458–1526. Történelmi Tár 1899. okl. M.

= Magyarország melléktartományainak oklevéltára. Akadémiai kiadó. Kivonatokban közzéteszi és a bevezető tanulmányt írta Jakó Zsigmond. Oklevelek 1491–1600. 2005. Külügyi osztály. = A Justh család levéltára. 1885. Levéltári Közlemények 47 (1976) 87–120. Budapest. 1875–1878. Második kötet. 1–12. 1990. századból. Budapest. századi fordításában. Magyar Tudományos Akadémia. Magyar Tudományos Akadémia.) 1244–1710. Alsó-szlavóniai okmánytár. A család megbízásából kiadja gróf KÁROLYI Tibor.Eperjes = Eperjes szabad királyi város levéltára. 1328–1525. 1903. Károlyi cs. Mátyás levelei = Mátyás király levelei. Budapest. = A nagy-károlyi gróf Károlyi család oklevéltára. Győri Egyházmegyei Levéltár. Wodianer F. Szerkeszti FRISS Ármin. Harmadik kötet. Közzéteszi BORSA Iván. Városi Nyomda. Budapest. Sajtó alá rendezte BENITS Péter. könyv. Budapest. és a XV. = HORVÁTH Richárd: Győr megye hatóságának oklevelei. Jahrhunderts. Magyar dipl. 1458–1490. Lőcsei krónika = Szepességi avagy lőcsei krónika és évkönyv a kedves utókor számára. kötet. Melléktartományok okl. Kiadják THALLÓCZY Lajos és BARABÁS Samu. 1458–1490. Franklin-Társulat Könyvnyomdája. Sajtó alá rendezi GÉRESI Kálmán. Nehring: Quellen zur ungarischen Aussenpolitik… = Karl NEHRING: Quellen zur ungarischen Aussenpolitik in der zweiten Hälfte des 15. Kiadja az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Archivum liberae regiaeque civitatis Eperjes. 1289– 1484. THALLÓCZY Lajos és HORVÁTH Sándor. Győr vm. okl. Akadémiai Kiadó. Mayer és Berger könyvnyomdája. Szerkesztette NAGY Iván és báró NYÁRY Albert. Máramaros-sziget. 69 . Justh cs.) Budapest. 1913. Budapest. Egybegyűjtötte és jegyzetekkel kísérve kiadta APSAI MIHÁLYI János. 247–267. okl. Budapest. Nap Kiadó. Harmadik kötet. Összeállította HAIN Gáspár. A Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Bizottsága megbízásából szerkesztették Dr. = Magyar-zsidó oklevéltár. 1900. Magvető Kiadó. I. eml. Balassi Kiadó. 2001. TÁLLYAI Pál XVII. Orbász és Szana vármegyék. 2008. I. kötet. Máramaros = Máramarosi diplomák a XIV. 1454–1529. 1274–1525. Magyar-zsidó okl. Magyar Tudományos Akadémia. I/1. Budapest. Írta és összeállította IVÁNYI Béla. Budapest. = Magyar diplomacziai emlékek Mátyás király korából. (Dubnicza. Kolozsmonostor = A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei (1289–1556). és fiai bizománya. okl. Frangepán cs. 1245–1526. 1931. (FRAKNÓI Vilmos 1893-as és 1895-ös köteteinek reprintje. Szeged. 1988. okl. Győr. = A Frangepán család oklevéltára. 1912. 1991. Istvánffy: Magyarok dolgairól írt históriája = ISTVÁNFFY Miklós: Magyarok dolgairól írt históriája. 1092–1539. Mathiae Corvini Hungariae Regis Epistolae Exterae.

kötet. családtörténeti bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta LUKINICH Imre. okl. = A római szent birodalmi széki gróf Teleki család gyömrői levéltára. 1931. 1054– 1717. (Fontes Rerum Austricarum I. Budapest. Litfass Károly könyvnyomdája. 1852– 1863. Kiadja a gr. MDXIX bis MDLIII. MDII bis MDXXVII. MCCCLXXXXVI bis MDLIII. = Sopron vármegye története. ROGERIUS mester: Siralmas ének. Budapest. Wagner: Szepes = Analecta Scepusii sacri et profani. 1780. IVÁNYI Béla. Budapest. (ERDÉLYI László fordítását átdolgozta JUHÁSZ László. 1351–1510. MCCCCLXXVII bis MCCCCXCV. Ransanus: Epithoma rerum… = Petrus RANSANUS: Epithoma Rerum Hungaricarum. Osiris Kiadó. Közzétette. Wien. = A Szent-Iványi család levéltára./1. 1999.) (Monumenta Hungarica V. 1891.Podmanicky cs. Házi: Sopron = HÁZI Jenő: Sopron szabad királyi város története.) H. Budapest. von KARAJAN. I. I. aus der Kaiserlichen Königlichen Hof. Budapest. 70 . Sigmunds von Herberstein Selbstbiographie. Akadémiai Kiadó. Teleki cs. 1937. kötet. Szerémi: Magyarország romlásáról = SZERÉMI György: Magyarország romlásáról. Ediderunt Elisabeth GALÁNTAI et Julius KRISTÓ. Posonii et Cassoviae.) Curam gerebat Petrus KULCSÁR. Teleki: Hunyadiak kora = TELEKI József: A Hunyadiak kora Magyarországon. n. 1961. Quod ex tabulariis et codicibus manuscriptis eruit Carolus WAGNER. Budapest. Sopron. Sopron vm. 2001. I. 1774–1778. Pest. Tizenhatodik századbeli magyar történetírók = Tizenhatodik századbeli magyar történetírók. okl. Szerkeszti NAGY Imre. Összegyűjtötte és jegyzetekkel kísérte SZAMOTA István. Thuróczy: Chronica = Johannes de THUROCZ: Chronica Hungarorum. 1230–1525. Sopron. okl. 1855. Textus. 1928. Szent-Iványi cs. Magyar Helikon. Georg Kirchmar’s Denkwürdigkeiten. Ed. Szeged. Wagner: Diplomatarium Sarosiensis = Diplomatarium comitatus Sarosiensis. Teleki család gyömrői ága. I–IV. Viennae. Tichtel’s Tagebuch = Johannes TICHTEL’s Tagebuch. Kiadja Sopron vármegye közönsége. okl. 1891.und Staatsdruckerei. Akadémiai Kiadó.. (Archivum Gyömrőense comitum Teleki de Szék. Szamota: Régi utazások = Régi utazások Magyarországon és a Balkán-félszigeten. Osiris Kiadó. Ransanus: Magyarok története = Petrus RANSANUS: A magyarok történetének rövid foglalata. Carolus WAGNER. = A podmanini Podmaniczky-család oklevéltára. (Id est omnium temporum liber primus et sexagesimus. sumptibus Joannis Michaelis Landerer. 1985. kötet. Akadémiai Kiadó. I. MÁLYUSZ Elemér kézirata alapján sajtó alá rendezte és az előszót írta: BORSA Iván.) Herausgegeben von Th. G. Második kötet 1412–1653. Budapest. 1988. Thuróczy: A magyarok krónikája = THURÓCZY János: A magyarok krónikája. Magyar Tudományos Akadémia. Oklevéltár. Johannes Cuspian’s Tagebuch.) Írta és összeállította: Dr. Régi kiadások és kéziratok után szerkeszté TOLDY Ferenc. 1977.

Budapest. Miklós (1447–1455). HELTAI Gáspár magyar krónikája. 1994. Magvető Kiadó. Tóth: Ecsedi Bátori család = C. SZÉKELY István magyar krónikája. Fejezetek a Mohács utáni magyar reneszánszról. II. C.. Szabolcs: Romon virág. Bp. Századok 17 (1883) 515–581. XV. 1985. 750–785. Budapest. 1558. Szerkesztette NAGY Imre – NAGY Iván – VÉGHELYI Dezső – KAMMERER Ernő – DŐRY Ferenc – LUKCSICS Pál. 1872– 1931. Kiadja LUKCSICS Pál. 1377–1541.. Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle 2009.. nimirum ab anno Christi MCCCCXCmoque ad annum Christi MDXII in Pannonia et finitimis regionibus gestis libri XI. szám 5–47. II. II. Gondolat. Csánki: Mátyás udvara = CSÁNKI Dezső: I. Budapest. Tomus secundus. Bónis: A jogtudó értelmiség… = BÓNIS György: A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon. okl. 1. III. Barlay: Romon virág = BARLAY Ö. I. Közreadja: BLAZOVICH László. Balogh: Mátyás király és a művészet = BALOGH Jolán: Mátyás király és a művészet. Budapest. GALÁNTAI Erzsébet. A Bátori család ecsedi ágának tagjai. 1983. (Szegedi középkortörténeti könyvtár 4. Viennae. köt. 71 . Magyar Tudományos Akadémia. Budapest. 1575.) Szeged. Magyar Tudományos Akadémia. Tubero: Commentarium = Ludovicus TUBERO: Commentarium de rebus suo tempore. In: Scriptores Rerum Ungaricarum veteres ac genuini. Sz. 1526–1608. 1938. 1854. 1746. Budapest. IV. Jenő pápa (1431–1447) és V. Mátyás udvara. Értekezések a történelmi tudományok köréből 16. V. Zichy cs. századi pápák oklevelei. 1971. Tubero: Feljegyzések = Ludovicus TUBERO: Kortörténeti feljegyzések (Magyarország). Csánki: Magyarország történelmi földrajza = CSÁNKI Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest. 1894. 1890–1913. Felhasznált irodalom Acsády: Birtokviszonyok = ACSÁDY Ignác: Régi magyar birtokviszonyok 1494–1598. Barta: A Sztambulba vezető út = BARTA Gábor: A Sztambulba vezető út. Emich Gusztáv könyvnyomdája. Ed. (1526–1528.. Codex diplomaticus senioris comitum Zichy… I–XII. Pest. TÓTH Norbert: Ki kicsoda az ecsedi Bátori családban. századi pápák oklevelei = XV. = A Zichy család idősebb ágának okmánytára. 617–667. 1897. Ioannes Georgius Schwandtner. Acsády: Magyarország három részre szakadása = ACSÁDY Ignác: Magyarország három részre szakadásának története.) Budapest. 1986. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat.

Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat. Budapest. E. E. Zrínyi Kiadó. kiadás. 600–624. 1873–1874. Budapest. 2003. 1990. ROMHÁNYI Beatrix: Kolostorok és társaskáptalanok a középkori Magyarországon. évfordulójára. Fraknói: A Hunyadiak és a Jagellók kora = FRAKNÓI Vilmos: A Hunyadiak és a Jagellók kora. szám. Osiris. Magyar Történettudományi Intézet. Romhányi: Kolostorok és társaskáptalanok = F. e. (1440–1526). Kovács: Hunyadi-család = E. és a XV-ik században. n. Szerkesztette: FRAKNÓI Vilmos. Válogatott tanulmányok. Harmadik kötet. Budapest. vár. Pannonica Kiadó. században. Officina Nova. 1896. KOVÁCS Péter: Miksa magyarországi hadjárata. 1990. 13–72. 29–51. Pytheas.. E. In: Hunyadi Mátyás. cardinalium. 1996.. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R-T. (A magyar nemzet története IV. 72 . Katalógus.) Budapest. Válogatott tanulmányok. vár. n. ispánság. Budapest. a XIV. Budapest. évi lőcsei fejedelmi kongresszus = DIVÉKY Adorján: Ujabb elmélet az 1494. 2. évi lőcsei fejedelmi kongresszusról. 1921. CD- ROM. Századok 53–54 (1919–20) 371–379. Értekezések a történeti tudományok köréből. KOVÁCS Péter: Matthias Corvinus. KOVÁCS Péter: A Hunyadi-család. században = ENGEL Pál: A magyar világi nagybirtok megoszlása a 15. Regensburg. Magyar Tudományos Akadémia. Fraknói: Királyválasztások = FRAKNÓI Vilmos: A magyar királyválasztások története. Ulászló királlyá választása = FRAKNÓI Vilmos: II. Engel: Magyarország a középkor végén = ENGEL Pál: Magyarország a középkor végén. ecclesiarum antistitum series ab anno 1431 usque ad annum 1503 perducta. Szerkesztette: RÁZSÓ Gyula – V. H. ispánság. Századok 139 (2005) 421–428.. Századok 19 (1885) 1–20. Egy követjelentés és a valóság. 2000. 35–49. 193–211. s. Budapest. Kovács: Leggazdagabb magyarok = E. Engel: Archontológia = ENGEL Pál: Magyarország világi archontológiája 1301–1457. Budapest. Engel: Szabolcs megye birtokviszonyai = ENGEL Pál: Szabolcs megye birtokviszonyai a 14–16. Engel: Nagybirtok a 15. században. F. 2003. Kovács: Miksa magyarországi hadjárata = E. é. Fraknói: Magyarországi tanárok és tanulók a bécsi egyetemen = FRAKNÓI Vilmos: Magyarországi tanárok és tanulók a bécsi egyetemen.: Honor. MOLNÁR László. Kovács: Matthias Corvinus = E. Eubel: Hierarchia catholica = Conradus EUBEL: Hierarchia catholica medii aevi sive summorum pontificum. Ulászló királlyá választása. n. Budapest. Történelmi Szemle 37 (1995) 1. 1874. E. Fraknói: II. In uő.Divéky: 1494. Emlékkönyv Mátyás király halálának 500.: Honor. Osiris. Draskóczy: Tizenötödik század = DRASKÓCZY István: A tizenötödik század története. H. r. 2000. 97–115. KOVÁCS Péter: A leggazdagabb magyarok 1472-ben. In uő. 1914.

: Hunyadi Mátyás. stripis mixtae. (Könyvismertetés. 1981. 1793. bárók. Századok 137 (2003) 929–954. (1974-es kiadás reprint jellegű kiadása) Garády: Horváth Mihály kisebb munkái = GARÁDY Sándor: Horváth Mihály kisebb munkái. 269–270. 1986. királyom… A XV.Fügedi: Elefánthyak = FÜGEDI Erik: Az Elefánthyak. Fügedi: Mobilitás = FÜGEDI Erik: A XV. Első kötet. 419–439. Budae. 1981. Századok 11 (1877) 500–509. Miskolc. és 391–408. Tanulmányok a magyar középkorról. Budapesti Történeti Múzeum. Fügedi: Mátyás király = FÜGEDI Erik: Mátyás király. In: Tanulmányok Szapolyai Jánosról és a kora újkori Erdélyről. nemesek. Gyárfás: Fekete sereg = GYÁRFÁS István: A fekete sereg. Tanulmányok a magyar középkorról. Kiállítási katalógus. 2001. 1458–1490. 91–124. Magvető Könyvkiadó. 617– 629. A középkori magyar nemes és klánja. Fügedi: Koldulórendek és városfejlődés = FÜGEDI Erik: Koldulórendek és városfejlődés Magyarországon. Horváth: Felső Részek = HORVÁTH Richárd: A Felső Részek kapitánysága a Mátyás-korban. századi Magyarország hatalmasai. Fekete Sas Kiadó. Budapest. 2008. 1846.. Tanulmányok a középkorról. Katona: Historia critica = Stephanus KATONA: Historia critica regni Hungariae. polgárok. Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle 43 (2009) 48–82.: Kolduló barátok. In: uő. Jászay: A magyar nemzet napjai = JÁSZAY Pál: A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után. In: Analecta Mediaevalia. A középkori magyar arisztokrácia fejlődése. In: uő. Pest. századi magyar arisztokrácia mobilitása. királyom… = FÜGEDI Erik: Uram. 1970. 73 . Fügedi: Ispánok. Kézirat. kiskirályok. a király. Budapest.: Kolduló barátok. nemesek. Budapest. Budapest. 57–88. Budapest. Magvető Könyvkiadó. Magvető Könyvkiadó. 2004. Budapest. Szerkesztette: BESSENYEI József et al. Horváth: Szapolyai-itinerarium = HORVÁTH Richárd: A Szapolyai család tagjainak itineráriuma (1458-1540). Bp. 2008. In. Szerkesztette: NEUMANN Tibor. 2004. Gyulai: Farkas vagy egyszarvú = GYULAI Éva: Farkas vagy egyszarvú? (Politika és presztízs megjelenése a Szapolyai-címer változataiban). Fügedi: Uram. Budapest. Budapest. 1992. hagyomány és megújulás a királyi udvarban. Magvető Könyvkiadó. Horváth: Bátori István = HORVÁTH Richárd: Életrajzi szilánkok ecsedi Bátori István politikai pályafutásáról (1458-1479). bárók. polgárok. Horváth: Adalékok = HORVÁTH Richárd: Adalékok a Szapolyaiak északkelet-magyarországi felemelkedéséhez. kiskirályok = FÜGEDI Erik: Ispánok.) Századok 1 (1867) 291–305. Horváth: Szapolyai Imre = HORVÁTH Richárd: Szapolyai Imre.

161–170. Kubinyi: Vémeri Zsigmond = KUBINYI András: Hivatalnok-karrier a XV. In: Hunyadi Mátyás. Szerkesztette: BESSENYEI József et al. Kenyeres: Trencsén = KENYERES István: A trencséni vár a XVI. 1981. 2001. egyházi intézmények és vallásosság a középkori Magyarországon. 2004. Eötvös Konferencia előadásaiból. Ulászló idején. Kulcsár: Jagelló-kor = KULCSÁR Péter: A Jagelló-kor. Budapest. Kubinyi: Szervitorok = KUBINYI András: A Szapolyaiak és familiárisaik (szervitoraik). Századok 18 (1884) 127– 141. In: uő. Budapest. Budapest. História 21 (1999).: Főpapok. Kubinyi: Két sorsdöntő esztendő = KUBINYI András: Két sorsdöntő esztendő (1490–1491). Eötvös József Collegium. Budapest.) Budapest. Emlékkönyv Mátyás király halálának 500. Budapest. 2004. Budapest. Kubinyi: Magyarország története = ENGEL Pál – KRISTÓ Gyula – KUBINYI András: Magyarország története 1301–1526. 1990. In: Tanulmányok Szapolyai Jánosról és a kora újkori Erdélyről. 1983. In: uő. MOLNÁR László. Szerkesztette: RÁZSÓ Gyula és V. Kubinyi: Püspöki kar = KUBINYI András: Mátyás király és a magyar püspöki kar. évfordulójára. Miskolc. (A Mátyás. 1–54. Kubinyi: Ausztriai kormányzat = KUBINYI András: Mátyás király ausztriai kormányzata. Levéltári közlemények 62 (1992) 111–121. Kubinyi: Államszervezet = KUBINYI András: A Mátyás-kori államszervezet. zágrábi püspök. egyházi intézmények és vallásosság a középkori Magyarországon. Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség. Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség.: Főpapok. Majláth: Liptó-Új-Vár = MAJLÁTH Béla: Liptó-Új-Vár történetéből. NAGY Éva és SÁGI Tamás. Kisfaludy: Matthias Rex = KISFALUDY Katalin: Matthias Rex. Budapest. szám. 1999. I. 1981. Kubinyi: Mátyás király = KUBINYI András: Mátyás király. 2009. Vince Kiadó. 169–194. század végén: Vémeri Zsigmond királyi kincstartó. Osiris Kiadó. A kezdetektől 1526-ig. Történelmi Szemle 1991. Frigyes kísérlete a magyar trón megszerzésére 1458 és 1463 között. században. Frigyes kísérlete… = LOCSMÁNDI Dániel: III.és a Jagelló-korról KUBINYI András írt. Főszerkesztő: BENDA Kálmán. Kubinyi: Törvénytelen gyermek = KUBINYI András: Törvénytelen gyermek a magyar középkorban. 20–22. 2003. In: Tanulmányok Szapolyai Jánosról és a kora újkori Erdélyről. Szerkesztették: FÖRKÖLI Gábor. Budapest.. 74 . Fons 2 (1995) 5– 72. In: Adsumus VII.Kenyeres: A Szapolyai család és Trencsén = KENYERES István: A Szapolyai család és Trencsén. 7. 39–50. Locsmándi: III. 69–86. Gondolat. 1999. Akadémiai Kiadó. Századok 122 (1988) 147–215. Kronológia = Magyarország történeti kronológiája. Szerkesztette: BESSENYEI József et al. Kubinyi: Bárók a királyi tanácsban = KUBINYI András: Bárók a királyi tanácsban Mátyás és II.. Miskolc. Gondolat. kötet. Tanulmányok a IX. 169–194.

Sroka: Genealógia = Stanisław A. század. (Egy ismeretlen országgyűlésről és koronázási dekrétumról. Ulászló uralkodása alatt (1490-1493). Band. Magyar Nyelvtudományi Társaság. Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften. Budapest. Akadémiai Kiadó. Herausgegeben von Peter CSENDES und Ferdinand OPLL. Nagy-Becskerek. 1993. Az önálló magyar királyi udvar ceremóniarendjének kora újkori továbbéléséről és a politikai elit hatalmi reprezentációjáról. Pálosfalvi: Grebeni László = PÁLOSFALVI Tamás: Grebeni Hermanfi László alnádor. 1999. Stadt Wien = Die Stadt Wien. Radu: Hunyadi János = Lupescu RADU: Hunyadi János alakja a magyar és a román történetírásban. Pálffy: Koronázási lakomák = PÁLFFY Géza: Koronázási lakomák a 15–17. Fordította: RÉPÁSZKY Tivadar. 7. Neumann: Bátori István = NEUMANN Tibor: Bátori István politikai szerepe II.Művészeti lexikon = Művészeti lexikon. é. Budapest. 1891. Pásztor: A magyarság vallásos élete = PÁSZTOR Lajos: A magyarság vallásos élete a Jagellók korában. 1396–1526. Pál nyomdája. Történelmi Szemle 79 (2005) 96–105. kötet. (Második közlemény. Budapest. Főszerkesztők: ZÁDOR Anna és GENTHEON István. Zrínyi Kiadó. Egy zsoldoskarrier a 15. (Österreichische Städtebuch. Budapest. Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle 43 (2009) 83–127. II. SROKA: A Szapolyai család genealógiája. Ulászló koronázása és első rendeletei. 75 . Régi magyar családnevek szótára = KÁZMÉR Miklós: Régi magyar családnevek szótára. 1999. Pleiz Fer. Pálosfalvi: Vitovec János = PÁLOSFALVI Tamás: Vitovec János. 1965–1968. Soós: Magyarország kincstartói = SOÓS Ferenc: Magyarország kincstartói 1340–1540. 1940. századi Magyarországon. Franklin-Társulat. 1894. Neumann: II. XIV– XVII. 1473–1504. A Magyar Történelmi Társulat kiadása. Századok 139 (2005) 385–420.) Századok 144 (2010) 335–372. Századok 5 (1871) 369–387.) Wien.) Századok 138 (2004) 1005–1101. Neumann: Békekötés Pozsonyban – országgyűlés Budán = NEUMANN Tibor: Békekötés Pozsonyban – országgyűlés Budán. 2005.) Századok 142 (2008) 315–337. Pálosfalvi: Nikápolytól Mohácsig = PÁLOSFALVI Tamás: Nikápolytól Mohácsig. n. Budapest. A Jagelló-Habsburg kapcsolatok egy fejezete (1490–1492). Budapest. Egy tekintélyes szlavón köznemesi politikus pályaképe. Schönherr: Hunyadi Corvin János = SCHÖNHERR Gyula: Hunyadi Corvin János. Századok 135 (2001) 429-472. századi Magyarországon. 449–464. Smets: Osztrák Birodalom = SMETS Mór: Az Osztrák Birodalom története. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. (Első közlemény. Nagy: Lajta = NAGY Imre: A Lajta mint határfolyam. Sebestyén: A magyar királyok tartózkodási helyei = SEBESTYÉN Béla: A magyar királyok tartózkodási helyei.) Századok 142 (2008) 267–313. Ulászló koronázása = NEUMANN Tibor: II. Budapest.

Budapest. 1922. Szerkesztette FORSTER Gyula. 1915. Weber: Lubló = WEBER Samu: A lublói vár. Budapest. Századok 34 (1900) 421–433. a győzhetetlen király. TEISZLER Éva. Varjú: A Hunyadiak síremlékei = VARJÚ Elemér: A Hunyadiak síremlékei a gyulafehérvári székesegyházban. Magyarország története 1440– 1541. Budapest. Temesváry: Szapolyai Miklós = TEMESVÁRY János: Szapolyai Miklós erdélyi püspök. 1450–1527.) előadásai. é. Budapest. 727–757. 165–179. Tóth: Fekete sereg = TÓTH Zoltán: Mátyás király idegen zsoldosserege (a Fekete Sereg). Főszerkesztő: MARKÓ László. 2005. Szegedi Középkorász Műhely. Budapest. In: Magyarország műemlékei I. június 9–10. Magyar Egyetemi Nyomda. Új magyar életrajzi lexikon = Új magyar életrajzi lexikon. Erdélyi Múzeum 27 (1910). In: Medievisztikai tanulmányok. Tóth-Szabó: Cseh-huszita mozgalmak = TÓTH-SZABÓ Pál: A cseh-huszita mozgalmak és uralom története Magyarországon. Budapest. Hadtörténelmi közlemények 116 (2003) 427–462. 1925. Magyar Könyvklub. 76 . Tringli: Az újkor hajnala = TRINGLI István: Az újkor hajnala. Budapest. kötet. Ulászló házasélete = WENZEL Gusztáv: II. Szeged. Szekfű: Magyar történet = SZEKFŰ Gyula: Magyar történet. Századok 48 (1914) 383–403. kötet.). 816–840.Szabó: Pozsonyi béke = SZABÓ Dezső: A pozsonyi béke. Ulászló magyar és cseh királynak házas élete. 1905. A tizenhatodik század története. vár és város) története. 1917. III. 51–53. november 7. Medievisztikai PhD-konferencia (Szeged. Vince Kiadó. Szerkesztették: MARTON Szabolcs. 2003. Székely: A rendek válaszúton = SZÉKELY György: A rendek válaszúton: a dinasztiaváltás harcai 1490–1492-ben. 2002. 1491. n. Tringli: Perényiek = TRINGLI István: Hunyadi Mátyás és a Perényiek. Hornyánszky Viktor Cs. Wenzel: II. (1462– 1468. 1501–1506. Teke: Mátyás = TEKE Zsuzsa: Mátyás. H–K. A IV. Budapest. Helikon Kiadó. IV. 75–97. Századok 5 (1871) 1–11. Teiszler: Felső Részek = TEISZLER Éva: A Felső Részek főkapitányságáról. Weber: Ötödik municipium = WEBER Samu: Ötödik municipium a Szepességben. Századok 20 (1886) 141–156. Wenzel: Marino Sanuto = WENZEL Gusztáv: Marino Sanuto Magyarországról 1496–1501-ben. 1990. Thallóczy: Jajcza = THALLÓCZY Lajos – HORVÁTH Sándor: Jajcza (bánság. Temesváry: Erdély középkori püspökei = TEMESVÁRY János: Erdély középkori püspökei. 73–93. Cluj – Kolozsvár. Századok 11 (1877) 630–641. Udvari Könyvnyomdája. Levéltári Közlemények 63 (1992) 175–192. 2005. és Kir.