You are on page 1of 76

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Bölcsészettudományi Kar

ALAPSZAKOS ZÁRÓDOLGOZAT
A Szapolyai testvérek története
Szapolyai Imre és István életpályája

Témavezető: Dr. Dreska Gábor
egyetemi tanársegéd

Készítette: Locsmándi Dániel
történelem alapszak latin minor

2010

Tartalom

Bevezetés....................................................................................................................................3 Előszó......................................................................................................................................3 Historiográfia..........................................................................................................................5 A Szapolyai család eredete.....................................................................................................8 A Szapolyai fivérek politikai pályája........................................................................................11 Szapolyai Imre fiatalkora és felemelkedése Mátyás uralmának elején.................................11 Diplomáciai küldetés Bécsben..............................................................................................13 Harcok a felvidéki husziták ellen..........................................................................................15 A boszniai háborúk...............................................................................................................20 Az 1467-es felkelés...............................................................................................................23 Az 1471-es lázadás................................................................................................................26 A csendes felemelkedés évei.................................................................................................28 Szapolyai Imre nádorsága.....................................................................................................33 Szapolyai István a Mátyás halála utáni időkben...................................................................35 Szapolyai István utolsó évei..................................................................................................40 A Szapolyai család további sorsa..........................................................................................45 A Szapolyaiak a kor társadalmában..........................................................................................47 A Mátyás-kori arisztokrácia..................................................................................................47 A Szapolyai család birtokai...................................................................................................49 Főúri udvartartás, familiárisok..............................................................................................52 Házasodási politika, család...................................................................................................54 Egy eltérő életpálya – Szapolyai Miklós...............................................................................58 Vallásosság............................................................................................................................62 A Szapolyaiak és a művészetek............................................................................................64 Összegzés..................................................................................................................................66 Bibliográfia és rövidítésjegyzék................................................................................................68 Források................................................................................................................................68 Felhasznált irodalom.............................................................................................................71

2

Bevezetés
Előszó
Szakdolgozati témám a Szapolyai testvérek története. Munkámban elsősorban a család két tagjával, Imrével és Istvánnal foglalkozom, akik politikai-katonai téren talán a legtöbbet tették a család felemelkedéséért. A köznemesi eredetű család az 1400-as években Pozsega megyében élt, majd a Hunyadi János szolgálatába szegődő Szapolyai Imre Mátyás idején, a király segítségével kezdett egyre feljebb emelkedni, egyszersmind testvéreit, Miklóst és Istvánt is támogatta, hogy feljebb jussanak a társadalmi ranglétrán, és ezzel a család érdekeit is képviseljék. Éppen ez az oka annak, hogy a két testvérrel együtt foglalkozom. A mai kor szokásaival ellentétben a középkorban még sokkal fontosabb szerepe volt a családnak. A birtokokat is sokszor nem egy ember, hanem egy család vagy bizonyos fokú rokonság kapta.1 A testvérek együtt birtokolták a vagyont, együtt intézték a birtokügyeket.2 Elképzelhető, hogy a család a társadalmi életben is együttműködött és mintegy felosztva a különböző karriertípusokat, a felemelkedésnek hogy Imre összes először lehetséges útját igyekeztek feladatok megvalósítani. Megfigyelhetjük, pénzügyi-igazgatási

elvégzésével, később elsősorban diplomáciai tevékenységével szolgálta urát, Miklós egyházi pályára lépett, István pedig a katonai pályát választotta. Imre halála után legfiatalabb öccse a nádori tisztség betöltésével a politikai pályát szinte bátyja helyét vette át. Az Imre és István közötti különbség a képzettségben is megfogható: míg Imre rendelkezett valamilyen szintű képzettséggel, hiszen több helyen deáknak nevezik és utalnak gazdaság ügyekben való jártasságára, István még élete vége fel sem beszélt sem latinul, sem németül.3 A család, a testvérek összetartozása mutatható ki a tudatosnak nevezhető családpolitikában is. A középkori birtokos famíliák számára komoly nehézséget jelentett, hogy a magyar jogszokás szerint a fiúgyermekek között egyenlően kellett szétosztani a vagyont. A sokgyermekes családokat a birtokaprózódás fenyegette, ám a kevés gyermeket
1

Jó példa erre Mátyás 1460. október 7-én kelt oklevele, melyben Salgó várát és más birtokokat 12 000 aranyforintért elzálogosítja Szapolyai Imrének és általa testvéreinek, Miklósnak és Istvánnak. Balassa cs. okl. 118. 2 Fügedi: Elefánthyak 34–36. 3 A bécsi egyetem küldöttségével István 1490 áprilisában tolmács útján beszélt, mert – a bécsi bölcsészkar jegyzőkönyve szerint – a latin és német nyelvben járatlan volt: „…comes predictus… se ad partem cum sibi collateralibus convertit, tandem tamen per interpretem (nam et ipse Ungarus fuerat, expers linguae latine alemannique)”. Fraknói: Magyarországi tanárok és tanulók a bécsi egyetemen 21.

3

Sokat számított (és ezt csak köszönni tudom). Imrének nem született fiúgyermeke (vagy csak nem érte meg a felnőttkort). 4 . 4 5 Fügedi: Uram. vagy csak későn házasodtak. és gyakori megbeszéléseinken türelmesen válaszolt kérdéseimre. aki Imre kincstartói tisztségét Istvánra „ruházza rá”. Farkas Zoltán tanár úr a leadási határidő előtt már jóval munkámat sürgette. Felsőbbéves támogatóim (talán mondhatom: barátaim) közül Lakatos Bálintnak vagyok a leghálásabb. A testvérek összetartozását egy különleges és nem sokszor emlegetett dolog is mutatja.4 A helyes megoldást az jelenthette. az ő gyermekei örökölték meg azt a vagyont. ötleteivel sokat segített. Végül – természetesen – családomnak és barátaimnak is köszönöm támogatásukat. szakdolgozati téma után kutatva ötleteim közül ő javasolta a Szapolyai testvérek történetét. mind a későbbi történészek – a mai kutató számára néha bosszantó vagy éppen megmosolyogtató módon – összemosták a fivérek alakját. 6 Tubero: Commentarium 129.5 A Szapolyaiak esetén is ezt láthatjuk: Miklós a papi hivatással (vagy legalábbis foglalkozással) kizárta a lehetőségét a családalapításnak. Elsősorban témavezetőmnek. hogy az Eötvös Collegiumban a Történész Műhely vezetője. A középső testvér gondoskodott a család fennmaradásáról. Mind a kortársak.vállaló szülők attól retteghettek. Erre az egyik legjobb példa a dalmát (raguzai) Ludovicus Tubero. hogy kihal a család. ezáltal többé-kevésbé sikerült elkerülnöm azt a szakdolgozatot írókat fenyegető őrületet. aki már évek óta segít a középkor iránti kíváncsiságom kielégítésében. amit apja és annak testvérei szedtek össze hosszú és ilyen szempontból kétségkívül sikeres életük során. Imre halála előtt nem sokkal. Péterfi Bence értékes javaslataival. Dreska Gábor tanár úrnak tartozom hálával. tisztségeit. hogy gyermekei csak a második házasságból születtek. Kubinyi: Törvénytelen gyermek 20. egyszersmind megörökítve latin nyelvű könyvében a magyar kincstartó szót („quincitartonus” alakban).6 Munkám során sokaktól kaptam önzetlen segítséget – néhányukat itt név szerint is meg szeretném említeni. István viszont kétszer is kötött házasságot – érdekes. ha sok (lehetőleg fiú) gyermek született. királyom… 195. ám közülük nem házasodott meg mindenki. mely a leadás előtti hetekben fenyegeti őket. aki mindig szívesen rendelkezésemre állt. a tudatos családtervezésnek ezt a viszonylag emberséges módját választván.

13 Az elbeszélő források mellett nagy szerepet kapnak az okleveles és diplomáciai jelegű anyagok.11 A század második felében.7 Művének utalásaiból szinte fel lehetne építeni Imre és István életpályájának rövid összefoglalását. aki humanistaként Ludovicus Tubero néven írta meg elsősorban a magyarokkal foglalkozó világtörténeti művét. Jánosnak a királyi címe miatt – sokszor előkerülnek történetírásunkban. 9 Eschenloer leírása Mátyás és Beatrix esküvőjéről. már magyar nyelven alkotó Székely István és Heltai Gáspár is megemlékeznek a katonapolitikusból nádorrá lett személyről. amelynek elején István meglehetősen fontos – mai tudásunk szerint viszont téves – szerepet játszik.10 Ő csak Istvánnal foglalkozik. Magyarországon működő történetírók közül legrészletesebben és legpontosabban Bonfini foglalkozott a testvérekkel. Mindenképpen érdemes megemlíteni Szerémi György alkotását. a boroszlói ostrom idején véghezvitt hadműveleteiről. monografikus jellegű írásmű azonban idáig nem készült róluk. 13 Istvánffy: Magyarok dolgairól írt históriája. A korszakban élő. Thuróczy: A magyarok krónikája és Ransanus: Magyarok története. 12 Tizenhatodik századbeli magyar történetírók. Nagy hatalmuk és birtokaik révén sokakkal kapcsolatban álltak. A külföldiek közül a lengyel Długosz krónikájában és Peter Eschenloer boroszlói polgár műveiben kerülnek elő röviden a szepesi urak. 8 A hasonló fogalmazás valószínűvé teszi. még így is nagy anyagmennyiségből tudunk értesüléseket szerezni. a nádorról adott jellemzése nagyban befolyásolta a róla később kialakult képet. században megélénkülő történetírás elsősorban a Mátyás halála utáni időszakkal foglalkozott. amikor a Bécset szinte árulóként feladó nagyúrról ír. Összefoglaló. Szamota: Régi utazások. Thuróczy István és Pietro Ransano egy-egy mondattal emlékeztek meg István 1474-ben. Jóllehet a Szapolyaiak családi levéltára nem maradt ránk.Historiográfia A Szapolyai testvérek – a betöltött tisztségeknek. hogy Ransano a magyar Thuróczy munkájából vette át a vonatkozó részeket. több fajta dokumentumból előkerülnek. például a szintén Mátyás halálával kezdődő időkkel foglalkozó Istvánffy Miklós a korábbi történetírók felfogását veszi át. 11 Szerémi: Magyarország romlásáról. A királyi oklevekből 7 8 Bonfini: A magyar történelem tizedei.12 Heltai kizárólag Bonfinit követi. Időben még közel áll a Szapolyaiak életéhez Ludovik Crijević. 10 Tubero: Feljegyzések. 5 . Forrásai a kortársak elbeszélései és saját tapasztalatai lehettek. A későbbi történetírók. vagyonuknak és nem utolsósorban István fiának.9 A 16.

Vitéz-összeesküvés) alig-alig ismert. A kép mégsem teljesen üres: más.16 A legnagyobb mégis azon művek száma. jóllehet politikaformáló szerepükről az eddigi kutatások alapján is sejtéseink lehetnek. Horváth: Felső Részek 952. de egy-egy ponton említik őket a hatalmukból eredő befolyásuk miatt. A városi levéltárak (elsősorban Bártfáé) szintén komoly forrásértékkel bírnak. 18 Szerencsére ez ma már megindulni látszik: az egyik leginkább előremutató kezdeményezésnek a 2003-ban Miskolcon tartott konferenciát tartom. Mindez azonban a jövő feladata”. Horváth: Felső Részek. melyek általánosságban mutatják be a korszak hatalmi rendszerét. 17 Például: Pálffy: Koronázási lakomák. és életüket. az egyes jelenségeket aprólékosan feldolgozó tanulmányok száma. melyek ugyan nem a Szapolyaiakkal foglalkoznak. de más arisztokraták szerepe az 1460–1470-es évek politika történetében (pl. a Szapolyaiak életéhez kapcsolódó témájú művekben (részben Mátyás korának hihetetlen népszerűsége miatt) bőséggel találunk utalásokat. 18 Horváth Richárd megfogalmazása szerint: „…a Szapolyaiak. század második felétől felemelkedő család tagjairól és egészéről bőséges adathalmaz áll rendelkezésünkre. 1462–1472 közötti huszita harcok. így az általam vizsgált testvérpárról sem készült sem monográfia. más családok levéltárainak kincsei pedig a birtokpolitikájukat. de számos előadás a korábbi időszak megismeréséhez nagy 14 15 Például: Tóth-Szabó: Cseh-huszita mozgalmak. még nem született összefoglaló munka a Szapolyai családról. Horváth Richárd munkásságának köszönhetően – szaporodott meg a testvérek életének kisebb szakaszaival foglalkozó. A történészi szakirodalomban. Az 1460-as években a felvidéki csehek ellen vívott küzdelmeket például innen ismerjük a legrészletesebben.15 A történésznek és a téma iránt érdeklődőnek is nagy segítséget nyújthatnak azok a könyvek. amikor Imre és István életpályáját mutatom be. Ezért is tartom fontos feladatnak. Például: Kubinyi: Szervitorok. nádori-bírói tevékenységüket ismerhetjük meg (például a Podmaniczky vagy a Zichy család levéltárából).elsősorban politikai tevékenységükről értesülhetünk (például Teleki József forráskiadásai). tanulmányok.14 illetve főleg az utóbbi időben – elsősorban talán Kubinyi András. 16 A 15. század végén megjelent. ahogy már fentebb említettem. Ez a halmaz azonban rendezetlen és erősen szétszórt. arisztokráciáját. erdélyi lázadás.17 Összegzésképpen megállapítható. századi arisztokráciáról talán a legjobb összefoglalásokat Fügedi Erik nyújtotta. A 18. 6 . hogy a 15. tevékenységüket összefoglalóan mutassa be és elemezze. sem összefoglaló jellegű tanulmány. Sroka: Genealógia. melyen elsősorban Szapolyai Jánossal és az ő korának Erdélyével foglalkoztak. hogy a hazai történetírás mielőbb foglalkozzon a kérdéssel az igen befolyásos és eddig jóformán mellőzött Szapolyai családdal. Szepes és Sáros megyék forráskiadásai is nagy segítséget nyújtanak. Dolgozatommal éppen ezt a hiányt igyekszem pótolni.

jegyzet) 23 Jászay: A magyar nemzet napjai 14. 21 Ma is találkozhatunk azonban Zapolyai alakkal. 2004. hogy Heltai még a Szapolyaiak kortársa volt. jegyzet). században már igazolták a Szapolyai hangalak meglétét.20 A Szapolyaiakkal foglalkozó történész még egy nagy nehézségbe ütközik a források és a szakirodalom feltárása során. 20 „Ha közülük [a főurak közül] egy-kettő – mindenekelőtt pedig a hangadó Szapolyai István – átérzi a reá háramló rettenetes felelősség súlyát. század első felére és közepére jellemző a Zápolyai. századi magyar nyelvű történeti munkák (Brodarics. a helytelen Szapolyai változat csak Heltai Gáspár téves olvasata alapján terjedt el. Régi magyar családnevek szótára 1158. a forrásokban (az adott nyelvtől függően) pedig még tarkább a kép. Jászay: A magyar nemzet napjai 14. a hazai Corvin János helyett a külföldi és erőtlen Jagelló Ulászló támogatását. A Régi Magyar Családnevek Szótára szerint a Pozsega megyei Zápolya helynévből képzett Zápolyai a helyes alak. (38. Zápolya család megnevezés. Ő a Zápolyai alakot helytelennek tartja. v. Heltai. A család nevét igen sokféleképpen írták.segítséget nyújtott. 347– 348. hiszen a 19. (2.” „Nagy átalakulásokat bajos. Kettejük közül elsősorban Istvánt értékelték – főleg a Mátyás halála utáni bukásban játszott szerepét keresték. amely a délszláv eredetet inkább mutatja.19 Az ilyen irányú történeti (rész-)kutatások fellendülése nagy hatással lehet majd az egész korszakról alkotott képünk bővítésében is. de ha a személyi kérdést mégis felvetjük.… az élvvágyó s mindenáron uralkodni akaró özvegy királynénak a magyar jövőre vészesen nehezedő árnyéka mellett… a Szapolyai István árulására kell elsősorban rámutatnunk. A Szapolyai testvérek (erkölcsi) értékelése elsősorban a régebbi történészi munkák jellemzője volt. Szerkesztette: Bessenyei József et al. ö. (2. jegyzet) 7 . Gercséni Ambrus deák) kortársi véleményét – és ezzel a Szapolyai hangalak helyességét – fogadja el a szerző. magukkal ragadhatták volna társaikat is. Miskolc. 22 Barta: A Sztambulba vezető út 211. A fekete sereg kiontott vére is elsősorban az ő fejükre száll. amint Szapolyai szavára egyértelműen sorakoztak Ulászló mögé. Barta Gábor indoklására hivatkoznak. a magyar nyelvű szakirodalom Zápolyai és Szapolyai (a 19. sőt helytelen egy-két. A latin nyelvű oklevelekben elsősorban a de Zapola. különösen személyi okra vezetni vissza. Napjainkra azonban inkább a Szapolyai név terjedt el.23 19 A konferencia anyaga tanulmánykötetben is megjelent: Tanulmányok Szapolyai Jánosról és a kora újkori Erdélyről.21 Amikor a magyar középkorászok ezt indokolják. A történetírók felfogását átvéve gyakran István nyakába varrták Bécs és Ausztria elvesztését.” Tóth: Fekete sereg. Nem feledkezhetünk meg azonban arról. Emiatt főleg a 20. században néha Szapolyay) névalakokat használ. Zapolia vagy Zapolya írásmód érvényesül.22 Itt Jászay Pálnak a reformkorban megjelent könyvére gondol. amelyben a 16.

(Emellett a Dél-Magyarországról származást említi. sem a Salgó településnél nem találtam erre utaló nyomot. Zapolyából származnak. Már a 18. szerinte valószínűleg gyermekkorában meghalt. 25 Engel: Archontológia 35. 30 Engel: Magyarország a középkor végén. A Pozsega megyei Zapolyát már a 13. 1778. A lemezen sem a Salgó birtoknévnél. 24 Őseiket – szintén hangzás után – a Kapol. 28 1910. az oroszországi vajda fiának neve is csak „Lászlónak is nevezett Leustachius”. 1. akik azt gondolták. Kapolai családdal kötötte össze. hogy Kaplai János gyermekeiről (éppen Imréék szüleinek generációjáról) alig tudunk valamit.) Solymos urának nevezi Lászlót. anélkül.26 Azt azonban elismeri. az időben visszafelé csak Lászlóról. 31 Sroka: Genealógia 96. Dorottyát és Katalint (Imre és István biztosan az elsőtől születtek). 29 Sroka: Genealógia 96–105. 27 Wagner: Szepes IV. 8 . században említik. Ez az állítás nem teljesen igaz: voltak olyan történetírók. a testvérek apjáról ír. Mivel Kaplai János a vayvoda Russie tisztséget töltötte be 1379–1381 és 1382–1383 között. Csánki: Magyarország történelmi földrajza II.28 A Szapolyai család genealógiájának Stanislaw A.27 Később Temesváry János igyekezett megerősíteni ezt az elképzelést.25 ezzel meg lehet magyarázni azt is. században élt Carolus Wagner azt gondolta a Szepesség forrásait kiadó művében. 430.29 Ő elsősorban az általam bemutatott testvérekkel és azok leszármazottjaival foglalkozik. 432. csak röviden ismertetek néhány elképzelést. hogy a Szapolyaiak (nevük alapján) a Délvidékről. Sroka szentelt egy tanulmányt a Turul 2005. hogy meg tudják fejteni ezt a rejtvényt (vagy valamely darabját). Mivel nem feladatom ennek kiderítése. Imre özvegy anyja is így nevezi meg magát: „Katherina conthoralis condam egregii Ladislai fili vayvode”. hogy bármelyik mellett elkötelezném magamat. hogy a Hunyadiakhoz kell kapcsolni a családot: Hunyadi János anyja nem a csak Heltai Gáspár által említett Morzsinai 24 Wagner: Szepes IV. 26 Tóth-Szabó: Cseh-huszita mozgalmak. 1778. hogy miért írják körül egyes oklevelek Imrét a „filius Ladislai filii woyvode” kifejezéssel. Bártfa 225. évben megjelent számában. A gyulafehérvári Hunyadi-sírok megvizsgálása során arra jutott.31 Varjú Elemér érdekes megoldást kínált a Szapolyaiak felemelkedésének okára.A Szapolyai család eredete A Szapolyai család eredéről nem sokat tudunk. Wagner nem ismerte nagyon a Mátyás korában élt testvéreket sem: Miklósról semmi pontosat nem tud.30 Megnevezi László két feleségét. Kaplai. 1. de a sok különböző megoldás együtt nem ad ki tetszetős és teljesen elfogadható képet.

32 Az elméletet többek között Ioan Lupaş. 35 DL 34077.33 A 20. amikor – adatok híján – bizonyíthatatlannak nevezte azt a feltételezést.Erzsébet.34 Felhívja a figyelmet az 1410-es években Pozsega megyében több falut birtokló. 38 Kubinyi: Törvénytelen gyermek 22. hogy az a Borkafi János.35 Rokonaik közül a Szvinnai családot ismerjük. Lajos előtt bizonyos birtokokat adott el. augusztus 2-i oklevélben. 32 33 Varjú: A Hunyadiak síremlékei 88–93.) Csánki Dezsőnél is előkerültek korábban Pozsega megyei Szapolyaiak: Demeter fia János a 14. ugyanis IV. 9 .38 E. melyet a mai szakirodalom – jobb híján – elfogadni látszik: Szapolyai Imre a törökverő Hunyadi János törvénytelen gyermeke. Csánki: Magyarország történelmi földrajza II. és ezért bocsátott meg mindig a lázadók pártjára álló Szapolyai fivéreknek. 36 Czaich: Dataria 8. akikkel 1455-ben pereskedtek (Szvinnai Albert nádori jegyző felesége egy általunk nem ismert Szapolyai Miklós vajda lánya volt). hogy a Varjú által Hunyadi Jánosnak tulajdonított sírkövön az álló alaktól heraldikai jobb oldalon álló címerpajzson (az apai címer helyén) a hollós címert. míg a bal (anyai) oldalon a Szapolyaiak hármas halomból kinövő farkasát láthatjuk. aki Hunyadi Mátyás családjával foglalkozott egy cikkében. és az ez alkalomból kiadott oklevelekben a néhai Cerneki vagy más néven Szapolyai Borkafi Andrásnak fiaként tűnik fel. század második felében néhány birtokot elzálogosított a helyi nemeseknek.37 A nemrég elhunyt középkorász Varjú Elemérhez hasonlóan a Hunyadiak és a Szapolyaiak kapcsolatát igyekezett kimutatni. Kovács Péter. így Mátyás király féltestvére volt. hanem egy Szapolyai lány. alio nomine de Zapolya” – áll az 1525. (Idézi Kubinyi: Szervitorok 171. század végén Kubinyi András kutatásainak köszönhetően tisztult leginkább a kép. 449. csak névrokona volt-e az ekkor már erdélyi vajda Szapolyai Jánosnak vagy vérségi kapcsolat is összekötötte őket. a két világháború között élt román történész is átvette.36 Nem tudjuk. Sixtus pápa 1474-ben Szapolyai Imrének mint a török elleni harc vezetőjének kérésére adja a ciszterciek savnikvári monostorának 120 forintra becsült éves jövedelmét Imre unokaöccsének. de a Szapolyaiak familiárisi rendszerét vizsgáló tanulmányában fontos megállapításokat tesz. 294–297. mint inkább a testvérek felemelkedésének okaival foglalkozott. Varjú Elemér eredményeire reagált. 34 Kubinyi: Szervitorok. Szvinnai István Esztergom megyei klerikusnak. A kapcsolat később megjavulhatott. Radu: Hunyadi János 401. és Kubinyi: Mátyás király 17. Ő fogalmazta meg azt az állítást. Az uralkodó ezért látta el tisztségekkel és birtokokkal a testvéreket (közülük elsősorban a legidősebbet). Ő nem annyira a család őseivel. akkor még legfeljebb csak középnemesi rangban álló Szapolyai családról. Melléktartományok okl. Ennek bizonyítéka az lenne. aki II. 37 „Filius condam Andree Borkaffy de Czernek.

10 . hogy csak egy-egy forráson alapulnak. esetleges lehetőséget vetem fel.45 A fivérek síremlékeinek tanúsága szerint Imrénél még inkább a farkas. Vajknak Radul nevű testvérét Lászlónak is hívták – sajnos pontos hivatkozást nem találtam. a farkassal szembefordulva jelenik meg. ugyanis a címeren soha nem látható sisak. A Szapolyai család címere a 15. míg Istvánnál az egyszarvú a hangsúlyosabb címerállat. jobb irányba néző. 43 Gyulai: Farkas vagy egyszarvú 91–92. támadó állású farkas áll.40 Ő elvileg lehetett az a László. 46 Gyulai: Farkas vagy egyszarvú 95. délvidéki kormányzóságának és bánságának emlékein és szepesi grófi pecsétjein – utóbbinál a címertartó angyalok is megjelentek. Gyulai: Farkas vagy egyszarvú 93. Cillei és Hunyadi családok használták. Megítélésem szerint egyenlőre ezeket a gondolatokat feltételezésnek fogadhatjuk el. de ez alapján kék mezőben levő zöld halomról.44 Imre nádorságának idején tűnnek fel az egyszarvút ábrázoló pecsétek.42 Ez a pecsétkép volt használatban Imre főkincstartói levelein. valamint arany csillagról lehetett szó.41 Imre az első. E. század második felétől jelenik meg. 45 Gyulai: Farkas vagy egyszarvú 94–95. A címer színei csak későbbi forrásokból maradtak ránk. A fenti elméletek igen tetszetősek. milyen oklevélszövegből vagy egyéb forrásból tudhatjuk mindezt. mellette hold és csillag. melyen hármas halomból kinövő. Kovács: Hunyadi-család 35. 1476-os függőpecsétjén címertartó angyal csücskös talpú címerpajzsot fog. akinek pecsétnyomata ránk maradt. Megítélésem szerint mintakövetésről van szó (mint a házassági politikában vagy az örökös ispáni cím használatában).43 Feltehetőleg nem adomány-. akitől a Szapolyai testvérek származtak. Nem valószínű. nincs módunk ellenőrizni vagy mással alátámasztani őket. bizonyítékként viszont nem kezelhetjük. Ennek eredete nem ismert. a szerző által közölt családfa alapján ezt megtehetjük: Hunyadi János apjának.39 Amennyiben mindenképpen rokoni kapcsolatot keresünk a két család között. önmagukban és egymás mellett is megállják helyüket. Gyulai: Farkas vagy egyszarvú 93.mely szerint Hunyadi János anyja Szapolyai-lány lett volna. A nehézség az. A Szapolyai testvérek őseinek múltjáról továbbra sem tudunk sokat. ugyanis a címerleveleken a címerállat általában az uralkodó neve (azaz a heraldikai bal oldal) felé fordul. hanem felvett címerrel van dolgunk. Az unikornis szintén ágaskodó pózban. 44 Gyulai: Farkas vagy egyszarvú 93. de Gyulai a király szolgálathoz és a főúri státushoz köti. ezüst holdról és farkasról.46 39 40 E. Kovács: Hunyadi-család 40. ez pedig reneszánsz jellegzetesség. hogy sokkal korábban használtak volna már pecsétet. A névazonosságon kívül azonban ezt az elméletet semmi nem támasztja alá. így csak mint ötletet. korábban például a Garai. 41 Gyulai: Farkas vagy egyszarvú 91. A címertartó angyal ekkoriban kezd megjelenni Magyarországon nyugati mintára. 42 Gyulai: Farkas vagy egyszarvú 92–93.

és nem apja (László) volt vajda. 96. Számos forrás litteratusnak vagy – például Jan Długosz krónikája – Deáknak nevezi.52 Életkorát számolgatva még ha 1456-ban fiatalnak is gondoljuk. bárói család familiárisából a király tisztségviselőjévé vált. 145–147. Azt a László vajda fia Imrét azonban. és Wagner: Szepes II. pl. Weber: Ötödik municipium 428. nec fefellit indicium ejus. Emellett így Hunyadi János – életkorkülönbség híján – nem tudott volna felfigyelni rá mint tehetséges ifjúra. Ha ekkor még tizenéves. okl.” 51 „Non hunc fortuna anceps non incursus.53 Mátyás megválasztása és trónra kerülése után pályája gyorsan emelkedésnek indult. et inter directionem eius enutritus. ezt alapos forráskritikával kell kezelnünk. 47 Kisfaludy Katalin szerint Hunyadi János birtokszomszédja volt. még túl fiatalnak tartom ahhoz.50 Hunyadi János halála után is hűségesen kitartott a család szolgálatában. Arról nem is beszélve. 53 Balassa cs. hogy a későbbi nádort azonosíthassam vele. non amicorum mutabilitas. más részét pedig – szinte természetes szükségszerűségként – a Hunyadi család szolgálatában a gazdasági-igazgatási feladatokat már elsajátított. et ambigua spes detruxit…” 52 Engel: Archontológia II. 49 Az oklevelet Wagner közli: Wagner: Szepes I. et inter curam. hogy Imre nagyapja. prima fidelitatis fundamenta iecit. inkább csínytevő kamasznak gondoljuk is.49 E szerint Imre „már ifjú korától néhai híres atyánknál nevelkedett mind az ő gondoskodása. a hűség első alapjait letette és atyánk személyében a róla való sejtésnek legkedvesebb bizonyságát adta”. 50 „Hic namque a juvenali aetate sua apud quondam illustrem genitorem nostrum. hogy a szerző mire alapozza ezt az állítását.48 A legtöbbet még a Mátyás által szepesi örökös ispánná kinevező oklevél narratiójából tudjuk meg – igaz. Kisfaludy: Matthias Rex 44. és születési idejét 1409–1419 közé tesszük. ez a matuzsálemi kor pedig nem volt gyakori abban az időszakban. 101–102. de a szövegből nem derül ki. Egyetemjárásáról nem találtam adatot. morumque honestatem inter secretaria officia constitutus. Az oklevéllel nem sokan foglalkoztak. 262. 11 . akkor halálakor hetven-nyolcvan éves lehetett. Ezzel nem volt egyedül: a Mátyás által kinevezett homo novusok egy része a király családjából került ki (Vingárti Geréb vagy Pongrác család). születési idejét mindenképpen 1440 elé kell tennünk. priusquam ob ingenii. ac futurae de se spei se ipsius parentis nostri oculis charissimum dedit. mind az ő irányítása közepette.51 az Engel-féle archontológia is ebből az időszakból említi őt: Szilágy Erzsébet nagybányai várnagya volt (1457).A Szapolyai fivérek politikai pályája Szapolyai Imre fiatalkora és felemelkedése Mátyás uralmának elején Szapolyai Imre fiatalságáról nem sokat tudunk. mielőtt jellemének és erkölcseinek tisztessége miatt titkári hivatalba állíttatott. aki egy 1429-es oklevélben hatalmaskodóként jelenik meg Ezdegew-i Pál Luchka nevű birtokán. gyakorlati 47 48 Teleki: Hunyadiak kora 613.

57 Balassa cs.62A 15.64 utóda Besenyői Bertalan (1464–1467) – ő már nem szerzett báróságot ezzel a tisztséggel. augusztus 27-én Guti Ország Mihály nádor előtt Töttös László tiltakozik. Egy 1459. hogy szerezzenek elégtételt Szapolyai Imrének („fidelis nostri Emerici litterati de Zapolya. A 14. okl. 12 . Zichy cs. mivel Nomeni Nagy Imre és társai károkat okoztak neki.56 A tisztségek viselése mellett Imre megkezdte a családi vagyon gyűjtését is – a Szapolyaiakra jellemzően nem mindig tiszta eszközökkel. okl. s familiája is elfoglalta az ország kormányzásában ura emelkedésének megfelelő helyét”.63 A bárói sorba emelő pozíciót Imre 1464 tavaszáig töltötte be. századi arisztokráciát vizsgáló Fügedi Erik szerint gyakorlatilag csak annyi történt. ettől kezdve számított főúrnak. okl. 62 Csánki: Mátyás udvara. 55 Mátyás utasítja Zakoli Pétert és társait. Bártfa 173. és Soós: Magyarország kincstartói 41. 63 Ember Győző véleményét idézi Soós: Magyarország kincstartói 9. május 15-én Szapolyai Imre kincstárnok (és még nagybányai kamaraispán) ad menedéklevelet a bártfai és lőcsei kereskedők részére. 60 1459. század közepe felé megjelenő kincstárnok ugyanis eleinte a tárnokmester helyetteseként. 59 Zichy cs.65 Következő thesaurarius ugyanis a kikeresztelkedett budai zsidó.60 Jól látható. Ernuszt János lett. X. Imrére viszont ez még nem vonatkozott: bárói mivolta számos előjoggal járt. Miklósnak és Istvánnak a Zemplén megyei Tokaj várát egyéb birtokokkal együtt. mégsem kapott Péter fiával együtt menedéklevelet.61 Ő az állam és a királyi udvar háztartási költségeinek kezelője.55 1459-ben Szentpéterszegi Angyallal együtt sókamaraispán. 83. A 15. 116. hogy „Mátyás személyében nagybirtokos arisztokrácia került az ország trónjára. 65 Soós: Magyarország kincstartói 16. 88–89. hogy a király itt még a korábban már jól bevált feladatkörnek megfelelően tünteti ki kedvelt emberét. 86. június 24-én kelt oklevél szerint Mátyás 12 ezer forintos tartozása fejében elzálogosítja Szapolyai Imrének. a kincstartóságot 1459-ben nyerte el Mátyástól. okl. DL 55769. 14–15. 61 Soós: Magyarország kincstartói 8. X. később önállóan a gazdasági ügyek legfőbb irányítójává vált. 532.54 Szapolyai Imre is így kezdte hatalmának építését: nagybányai kamaraispánságáról már 1458 nyarán tudunk. február 16-án nevezte így magát Szapolyai Imre Kallói Jánosnak írt levelében. Magyar Balázs).59 Szapolyai Imre első bárói tisztségét. 64 Utoljára 1464. X. század végére ezen tisztség betöltője a királyi tanács egyik legbefolyásosabb tagjának számított. hogy jóllehet Tuz János és Szapolyai Imre előző nap 239 aranyforintnyi kielégítést adtak. hogy „familiares egregiorum Johannis Thwz et Emerici litterati” hatalmaskodást követtek el Bátmonostori Töttös Péter Borsod nevű birtokán. X. 56 Teleki: Hunyadiak kora 613. 58 Zichy cs.58 Mátyás a királyi tanáccsal együtt („nos personaliter unacum certis prelatis et baronibus nostris”) igyekezett megbékíteni őket. Zichy cs. comitis camare [nostre Ryvuli Dominarum]”). s jóllehet vagyoni helyzete ezt nem tette volna 54 Fügedi: Mobilitás 58–59. Fügedi: Mobilitás 59. 57 A királynak viszont alig több mint egy hónap múlva arról kellett értesülni Bodrog megye jelentéséből. A békéltetés nem volt sikeres: 1459.ismeretekkel rendelkező familiárisok adták (Laki Tuz János. okl. ekkor – éppen a reformok miatt – a kincstartóság tényleges hivatali szervvé kezdett válni.

Imre kincstartóval s Pongráccal” beszélte meg a legsürgősebb teendőket. Kanizsai Lászlóval. Locsmándi: III. nem számított törvényes uralkodónak.66 Erről az első okleveles adatunk 1461. 71 Máramaros 435–436. (Posztumusz) László születése óta nem az ország.68 1461. Frigyes kísérlete… 73 Fraknói: Királyválasztások 97. viselője a belső. Az országnagyok jótálltak azért. Az 1459-es pártütést követő harcok lecsillapodásával a diplomácia vette át a fegyverek helyét: 1462. hogy Mátyás megtartja a Podjebrád Kunigundával kötött házassági szerződést. akik kezességet vállaltak Mátyásért. a Szent Korona V. hogy kincstartói funkciója miatt kapta ezt a feladatot: a király által Szigetnek küldött levélben Szapolyai Imréről mint kincstartóról. január 26-ról származik.71 Itt nem bizonyos. és 207. részt vehetett a királyi tanács ülésein. Kubinyi: Bárók a királyi tanácsban 197. 68 Ilyen volt például 1461. a főúrnak küldött címzése „generali capitaneo parcium nostrarum Zepusiensium”. Frigyes német-római császár kezében volt – amíg Mátyást nem koronázták meg ezzel az ereklyeként használt tárggyal. elsőbben is János váradi püspökkel. 70 Bonfini: A magyar történelem tizedei 469. és 207. 72 Ezen alfejezet megírásakor alapvetően a 2009-es Adsumusban megjelent cikkemre támaszkodtam. Rozgonyi Sebestyénnel. 13 . Szapolyai Imre és Bátori István vettek részt tíznél több alkalommal a királyi tanács ülésein.70 Thesaurariusként bírói feladatokat is ellátott: a király például őt bízta meg.72 A magyar állam jelképe.indokolttá. szűkebb tanácsnak is tagjává válhatott. amikor a fenyegető német. A középkorász Horváth Richárd éppen a tanácsüléseken való gyakori részvétellel mutatja be. Horváth: Bátori István 68. 69 Teleki: Hunyadiak kora 6–7. milyen előkelő. március közepén Vitéz János magánlátogatás címén Frigyeshez ment. török és csehhuszita veszély miatt „atyai barátaival. 73 Április 3-án született meg az egyezmény Grazban. mintha a király tudta nélkül tárgyalt volna (Mátyás félt. bizalmi helyzetben állt Imre Mátyásnál. hogy az ország nem támogatja Frigyesnek tett javaslatát). 66 Csak Guti Ország Mihály. és 437–438. december 24–28-én vagy 1462.69 Valószínűleg Bonfini elbeszélésében is ezért tanácskozott vele Mátyás. Mátyás utasítására úgy tett. hogy az feleségül fogja venni Podjebrád Kunigundát.67 Mivel a kincstartóság fontos pozíciónak számított. január 25-én ezért lehetett azon urak között. hogy ítéljen a Sziget városhoz tartozó Stibor Mihály és társainak erőszakoskodási ügyében. Diplomáciai küldetés Bécsben Kincstartósága idején – és valószínűleg e tisztsége miatt – vett részt egy Mátyás számára kiemelten fontos diplomáciai küldetésben. február 10-én. hanem III. Eszerint Frigyes visszaadja a koronát és Sopront. 67 Kubinyi: Bárók a királyi tanácsban 197.

Hof.82 74 Ezek Fraknó. 78 Bonfini 1959.81 A koronát a követek július 24-én 6 óra körül vették át. 116. 80 Fraknói: Királyválasztások 99–100. és a tárgyalások végéig engedelmeskedjenek nekik. Kobold. Ezt a magyar követek pecsétjeikkel erősítették meg. a bécsi levéltári delegátusnak. Kovács: Matthias Corvinus 38–39. 118. ha az ország nem háborúzik a török ellen. ám a köznemességgel csak „annyit közöltek. amennyi szükséges volt”: nem tudtak az örökösödési pontról. Megváltoztatták az örökösödési pontot is: csak akkor lesz a Habsburgoké az ország. de Vitéz János ragaszkodott a rendek megkérdezéséhez.) 75 Fraknói 1890. Lamberger. melyek közül Fraknót és Koboldot Frigyes halála után 40000 aranyért ki lehetett volna váltani az egyezmény szerint.76 26-án az országgyűlés megszavazta a korona visszavásárlását és az ehhez szükséges adó kivetését. például Mátyásnak csak akkor kell Frigyes számára katonai segítséget nyújtania. Kőszeg és Rohonc voltak.74 Mátyás 80000 forintot fizet. Módosították a grazi egyezmény néhány pontját. 79 III. Thuróczy Benedek és Szapolyai Imre királyi kincstárnok képviselték Mátyást. Szapolyai Imre farkast ábrázoló pecsétlenyomata még jól felismerhető. 82 Teleki: Hunyadiak kora 74. 69. 81 Itt szeretném megköszönni Fazekas István tanár úrnak. Palóczi László.79 onnan pedig Bécsújhelyre mentek. hogy a követeket engedjék be a városba. hogy a soproni szerződést személyesen láthattam a bécsi Haus-. és ha fiúörökös nélkül halna meg. a magyar trón a császárra száll. Kismarton. 76 Kisfaludy: Matthias Rex 43. Frigyes június 10-én utasította a soproni polgárokat. 14 .80 Július 19én egyidejűleg állították ki a szerződési okiratokat Bécsújhelyen és Sopronban. ha Mátyásnak törvényes fiúgyermeke vagy fiúunokája nem marad. közülük az országgyűlés választhat. Újlaki Miklós. július első felében értek Sopronba. Ha pedig Frigyes több fiú utódot hagy hátra. 77 Fraknói: Királyválasztások 98. Cserébe élete végéig megtarthatja a magyar királyi címet és többi magyarországi birtokát.und Staatsarchivban. és Teleki: Hunyadiak kora 63–64. Várdai István kalocsai érsek.77 Az országgyűlés új követeket választott: Vitéz János.valamint Mátyást fiának fogadja. 5. A május 20-án összeülő országgyűlésen a rendek – jóllehet nagyon örültek a korona visszaszerzésének – az árat magasnak találták.75 A béke feltételeit a királyi tanács elfogadta. Házi: Sopron I.78 1463. (E.

89 A Felső Részek főkapitányi posztját gyakran egy időben többen is betöltötték. amely szerint Mátyás az apjának tett szolgálatai fejében. Nagybányának mikori és miféle ostromáról szól a szöveg. 129. hogy nem tudjuk.87 1460-ban azonban a csehek elleni csapatok élén nemcsak őt találjuk főkapitányként. akit Erzsébet királyné nevezett ki. valamint a csehek és törökök elleni háborúban szerzett érdemei miatt zálogosítja el Szatmár és Németi mezővárosokat Szapolyai Imrének és általa testvéreinek. Szerinte „kis túlzással azt is mondhatnánk. Upor László és Magyar 83 84 Kubinyi: Államszervezet 130.) feltűnik a vidéken mint a felső részek kapitánya. hogy a főkapitányi tisztségről még alig tudunk valamit. 15 .88 Upor László és Ólnodi Czudar Sándor mint kapitányok. okl. nem sikerült többet kiderítenem – feltehetőleg egy elírással lehet dolgunk a forráskiadásban. de már március-április tájékán Szapolyai István és Upor László. hogy a Szapolyai család története részben a Felső Részek kapitányságával kezdődik”. Sroka: Genealógia 96. Nagybánya ostromakor annak védelmében tett érdemei. hogy a felvidéki harcok az ellen a Giskra János ellen folytak. Balassa cs. Bártfa 117.86 A humanista történetíró – már idézett – elbeszélése szerint Mátyás ekkor „atyai barátaival”.85 Mátyás trónra kerülésekor olyannyira fontos kihívást jelentettek a cseh rablók a Felvidéken. Bártfa 195. 85 Ennek talán – de nem biztosan! – ellentmond az az 1462. Genealógiai témájú tanulmányában Sroka is Szapolyai Imrét mint Hunyadi János katonáját mutatja be. 86 „Uralma elején Mátyás király elé három nehéz háborút hozott a sors… egyik a római. másik a török császárral folyt le. és – ismereteink szerint – Imre is itt mutathatta meg katonai képességeit először. Erről a tisztségéről (amely egyben azt jelenti.Harcok a felvidéki husziták ellen Kubinyi András az 1990-es Mátyás-tanulmánykötetben arról panaszkodott. 121. s azok elsősorban Imrére vonatkoznak. Érdekes. mellette pedig Szapolyai István. 89 Természetesen felmerülhet a kérdés. köztük Szapolyai Imrével tárgyalt. harmadik a csehekkel. ezeket testvériségnek nevezték…” Bonfini: A magyar történelem tizedei 469. való igaz. hogy Bonfini A magyar történelem tizedei című könyvében a törökkel és a némettel egyenlő súlyú kihívásként jelentek meg. István azonban – meglepő módon – már Mátyás uralma előtt (1454. dec. ámde nem voltak feltétlenül egyenrangúak: Horváth Richárd tanulmánya szerint az egyetlen főkapitány (capitaneus supremus) Szapolyai Imre volt. a Felső Részek kapitányai segítséget kértek Bártfától a vidék védelméhez.83 Azóta Horváth Richárd jelentetett meg egy jól használható cikket a Századok hasábjain. és az asszony halála után László király főkapitányának titulálta magát. Teiszler: Felső Részek 170–172. old. hogy a király a tanáccsal együtt Rozgonyi Sebestyént nevezte ki a csehek elleni hadműveletek vezetésére.84 Jóllehet ezzel az állítással teljesen nem értek egyet (a kincstartóság is kiemelten fontos tisztséget jelentett a korban). A nehézséget az jelenti. január 7. akik maguk között szövetséget alakítottak. jegyzet Horváth: Felső Részek 930. A németek elleni háború mellett csak említésre kerül. 88 Tóth-Szabó a Szapolyaiak őszi jelenlétéről ír. sok a megválaszolandó kérdés. hogy Istvánnak ez az első komoly tisztsége. 12-én kelt oklevél (átirata: DL 65921). hogy miért éppen a Szapolyaiak kerültek oda. hogy Imrénél fontosabb pozíciót viselt már igen korán és feltehetőleg fiatalon). 87 Bonfini: A magyar történelem tizedei 469. hanem mellette van Szapolyai Imre és István. Jóllehet Mátyás korának elejéről kevés használható adattal rendelkezünk róluk.

hol alkapitányi (vicecapitaneus) tisztséget láttak el.vagy fölérendeltségi kapcsolatot jelentenek. január 1-jén Bártfához írott leveléből kiderül.98 Ezen területek megyésispánságaival azonban általában nem kerültek ellentétbe.Balázs hol kapitányi. 97 Horváth: Felső Részek 942. Teiszler Éva szerint a Felső Részek kapitányát felváltva nevezték kapitánynak és főkapitánynak. amikor tanulmánya végén megállapítja.92 Ezt a fontos feladatkört ráadásul éppen az a volt Hunyadi-familiáris látja el. hiszen ő kincstartóként 1459 és 1464 között inkább Budán. 95 A két testvér között alá. Tóth-Szabó Pálnál például 1460-ban Rozgonyi Sebestyén a főkapitány. 1464 és 1465 között pedig a boszniai háborúk és dalmát-horvát-szlavón báni feladatai miatt a Délvidéken tartózkodott.90 Úgy látja. 96 Horváth: Felső Részek 941–942. de királyi városok által küldött csapatokat irányították. 92 Például az 1461-ben a Sáros és Szepes megyékben beszedett pénz került Szapolyai Istvánhoz. Tóth-Szabó: Cseh-huszita mozgalmak 319. ugyanis bizonyíthatóan még a megyékhez írt levelek sem alá. a megye vezetésébe nem 90 Horváth: Felső Részek 941. 93 Horváth: Felső Részek 948.94 Emellett az Alsó Részek kapitányai is gyakran elhagyták tartózkodási helyüket. és 952. 91 Horváth: Felső Részek 941.93 Ráadásul – noha 1464–1465-ben Imre csakugyan nem a Felvidéken tartózkodott – az 1460-as évek elején még ténylegesen részt vett a husziták elleni harcokban. mellette – a Szapolyai testvérekkel együtt – négy kapitány teljesít szolgálatot. ugyanis – a mátyási hadpolitika részeként – a seregek gyorsan és az egyes régiók között is gyakran mozogtak. 94 Mátyásnak 1461. a tényleges katonai teendőket István öccse végezte el. ugyanis Istvánhoz nem Imrétől. Imre főkapitányságának okát a kutató a kincstartóságon kívül – jobb híján – a Mátyás és Szapolyai között feltételezhető rokoni kapcsolatban látja. Bártfa 201. vagyis a két fogalom tulajdonképpen megegyezett. 16 . ugyanis egyrészt ők királyi vagy a helyi. és addig a hűtlenségnek (tudomásunk szerint) legkisebb jelét sem mutatta. hogy Imre kincstartóságának a Felső Részek kapitányi posztjával való időbeli egybeesése nagyban megkönnyíthette a csehek elleni harcok anyagi ügyeinek intézését. aki valóban a Felvidéken (az 1460-as évek elejétől főleg a központnak kiépítendő Késmárkon) tartózkodott. Nem Imre volt az egyetlen főkapitány. Teiszler: Felső Részek 178.91 Ezzel azonban tulajdonképpen maga a cikk szerzője száll vitába. 98 Horváth: Felső Részek 936. aki felemelkedését Mátyásnak köszönheti. Teiszler: Felső Részek 175–176. arisztokraták (például Rozgonyi Sebestyén) csak ritkán látják el a feladatot.97 A kapitányok területi hatókörét ma már nehéz kideríteni.96 Ezt azzal is alá lehet támasztani. hogy Mátyás a többi kapitányt is inkább rokonai vagy hűnek bizonyult familiárisai közül szokta kinevezni. 95 Teiszler: Felső Részek 178–179. hogy Richnó és Sáros átvételére Szapolyai Imre megy. hanem magától Mátyástól érkezte a parancsok.és fölérendeltségi viszonyt sem kell feltétlen látnunk. hogy Imre kinevezése valószínűleg csak egy tiszteletbeli cím adományozását jelenthette.

előbbiben – Upor Lászlóval együtt Bártfának írt leveléből feltételezhetően – Szapolyai István is részt vett.) Az ostromok nem jártak sikerrel. komoly erősségeknek számító Sárost. A seregek élén ekkor már Szapolyai Imre a főkapitány. A sikerek után azonban Hont megyébe távozott. liptói és turóci csehek – ideiglenesen – még egy várat is elfoglaltak.102 A hadjárat fő célpontjává Sáros vára vált. Bártfa 193.104 Az 1462-es év hozott nagy változást a lassan állandósuló háborús helyzetben. 104 Tóth-Szabó: Cseh-huszita mozgalmak 322–323. (Mátyás Eperjesről írta a bártfaiaknak. ami a helyi nyersanyagkincsek és gazdag városok miatt különösen hátrányos volt az ország egésze szempontjából. április 3-i grazi egyezmény kimondta. Richnó és Újvár ostroma is ebben az évben történt. személyesen vezette egy ideig a csapatokat.105 Az 1462.) Az ostrom eredménye az lett. December elején mindenesetre még Imre a vár alatt tartózkodott. ezen kívül pedig Szepesbe és Sárosba törtek be. 100 Novemberben Szapolyai Imre ittlétéről értesülünk. Bártfát pedig arra utasította. hogy száz lovast és száz gyalogost küldjön a parancsnoknak. hogy az idő rövidsége miatt ne neki. Mátyásnak újra figyelmeztetnie kellett őket erre. másrészt pedig a kapitány gyakran a működési területére eső megyék ispánja is volt egyben. 101 Tóth-Szabó: Cseh-huszita mozgalmak 319–320. Bártfa 193–194. A régi. Richnót100 és Újvárt ostromolták. A nagy haderő miatt a diadal biztosnak látszott. szabályos ostrommal (erődítések emelésével) igyekeztek elfoglalni. sőt a zólyomi.szóltak bele. a főkapitány viszont időközben ismét Rozgonyi Sebestyén lett. 102 Tóth-Szabó: Cseh-huszita mozgalmak 321. hogy november végén a győzelem után a cseh Costka kezébe adták a várat – ebből később nehézségek adódtak. 103 Tóth-Szabó: Cseh-huszita mozgalmak 321. Majláth: Liptó-Új-Vár 134.101 A tárgyalások sikertelennek bizonyultak. és meghagyta a lőcseieknek. a Frigyeshez pártoló – és a magát immár Ausztria kapitányaként megnevező – Giskra János ellen 1461 januárjának elején újra kirobbant a háborúskodás. hogy Mátyásnak ki kell 99 Horváth: Felső Részek 937. hogy az éppen Murányt bíró csehek ellen hadakozó Szapolyai Istvánt támogassák. 17 .99 A hadműveletek váltakozó sikerrel folytak. 105 Ebben az évben Szapolyai István sikertelenül ostromolta a Komorovszki Péter által védett Liptóújvárat.103 Mátyás is fontosnak tartotta az zajló katonai eseményeket. de a királyi csapatok nem tudtak döntő győzelmet kicsikarni. István öccse Upor Lászlóval kapitány volt mellette. (Mivel ezt azok – Szapolyai István panasza szerint – nem akarták teljesíteni. hanem a Richnó alatt lévő Szapolyai Imre kincstárnoknak küldjék. melyet végül a Szentgyörgyi grófok vettek be. hogy a helyi ispánra esik a választása. nagy vagyonú (és tekintélyű) emberek közül választania – csaknem természetes. A királynak mindenképpen érdekében áll az esetleges konfliktus elkerülése mellett a helyismerettel rendelkező. ám novemberben a hadműveletek diplomáciai okokból akadtak el: Podjebrád György tárgyalásokat javasolt a kettejük közötti vitás kérdések – közöttük természetesen a felvidéki husziták problémája – rendezése céljából.

111 Tóth-Szabó: Cseh-huszita mozgalmak 329–330. A szerző elismeréssel illeti Szapolyai István szerepét: „Ezek az idejében eszközölt intézkedések eredményezték. 108 Bártfa 1559. A sikertelenség miatt Mátyás 1465 tavaszán személyesen vezetett ide a seregeket.109 A nyugati részeken 1466-ban még Svehla János és csapatai okoztak nehézségeket. 110 Kubinyi: Mátyás király 46. s ha majd szükség lesz rá. és az év vége felé felszólította a városokat. hogy küldjenek segítséget. a Felvidéken pedig Szapolyai István készült a harcra. ugyanis ebben az évben foglalták el a Nyitra megyéhez tartozó Kosztolányvárát. a Mátyással korábban ellenséges vezérrel. illetve elővigyázatosságra intette a városokat. 1463 végétől egyszerre két helyen folytak hadi események a husziták ellen: Nyugat-Magyarországon az ausztriai bratrik a Sopron megyei Macskakővárát foglalták el. A szerző ugyan bécsújhelyi békét ír. ezért Mátyástól kért segítséget. Jóllehet Svehla János végleges legyőzésében Szapolyai István tevőlegesen nem vett részt (a huszita zsoldosvezér kiostromlását Podmaniczki László vagy személyesen Mátyás végezte). de azt csak egy évvel később kötötték meg Mátyás és Frigyes követei. A Felvidék keleti felén (a Szapolyaiak központján) ezután végre béke honolt.” 18 . A király a Kassán őrzött adót Szapolyaira bízta.egyeznie „Giskra főispánnal”. „a kit Mátyás bölcs előrelátásból Giskra meghódolása után a felső részeken hagyott”.110 másrészt a hozzá tartozó területet Szapolyai István igyekezett felkészíteni egy esetleges betörésre: megegyezett Komorovszki Péterrel. A káosz teljes volt: ausztriai és morvaországi urak Magyarországra törtek be. és a hosszú évek harcait egy gyors és sikeres hadjárattal zárta le. 109 Tóth-Szabó: Cseh-huszita mozgalmak 329. illetve Dengelegi Pongrác András vezetésével nagy királyi sereget indított a Felvidékre. Idézi: Tóth-Szabó: Cseh-huszita mozgalmak 328–329.111 Svehla legyőzésével zárultak le véglegesen a huszita csehek elleni harcok. az ellenség száma csak tovább nőtt.106 A hivatalos békekötés még nem jelentette a harcok megszűnését.107 Az egyre nagyobb hadi jártasságot szerző vezér központját a lengyelországi és liptói huszitákhoz egyaránt közel fekvő Késmárkon rendezte be.108 Együttesen sem értek azonban el számottevő eredményt. ekkortól kezdve szilárdult meg a Felvidéken a béke – a jó 106 Tóth-Szabó: Cseh-huszita mozgalmak 324. meghagyta a városoknak. küldjenek segítséget. aki önerőből nem volt képes feltartóztatni a támadókat. ennek értelmében 1462 elején Vácott Mátyás és a cseh zsoldosvezér kibékültek egymással. hogy a felsőrészek ezúttal mentek maradtak a zsebrákok látogatásától. hogy készüljenek fel a várható harcokra. a magyar urak pedig külső országokba támadtak. 1464 elején a husziták támadást intéztek István ellen. hogy az nem fogja támogatni a bratrikat.) 107 Tóth-Szabó: Cseh-huszita mozgalmak 328. (Erről – és Szapolyai Imrének ebben játszott szerepéről már fentebb szót ejtettem. egyrészt a végső győzelem előtt elsősorban ő küzdött a cseh ellen.

milyen jellegűek lehettek ezek a tárgyalások. április 2. (344.112 1459-ben Tokajt. ahol nem voltak ispánok. Elképzelhetjük.117 Horváth Richárd a család felvidéki felemelkedését vizsgálva figyelte meg azt. Hiába volt 112 Tóth-Szabó: Cseh-huszita mozgalmak 430–431. 115 Horváth: Felső Részek 937. 116 Eperjes 257.116 A politikai mellett a gazdasági hatalom is fontos tényezőnek számított. január 10. Horváth a szepesi ispáni címet 1462. A király tevékenységüket busásan megjutalmazta: egyrészt (részben) ezért kapták a testvérek a szepesi örökös ispáni (vagy grófi) címet. másrészt számos birtokkal gazdagodhattak. a Szapolyaiak inkább helyi birtokaik. április 10-én is az ekkor már feltehetőleg elhunyt nádor sárosi alispánjaiként jelennek meg. sz. Sóvári Sós István és Roskoványi Miklós még 1488. közé tudta okleveles anyag segítségével elhelyezni.közbiztonságra természetesen nagy szükség volt ebben a gazdasági szempontból kiemelten fontos országrészben. 19 .115 Ennél azonban feltehetőleg tovább állt e megyék élén: állandóan használt szepesi örökös ispáni címét erre nézve bizonyítéknak foghatjuk fel. Mivel a vár hovatartozása finoman szólva kétséges volt ezekben az években. A Szapolyaiak nemcsak katonai babérokat arattak a harcok során. és 1482. 116. hogy még azokban a megyékben is komoly befolyással bírtak. 349 és 358. 117 Horváth: Felső Részek 938. január 11. április 17-én az alispánok már Cecei Lőrinc és Bezzegi Borsos Benedek (ugyanott). csak „hosszas tárgyalások” után került 1460-ban a Szapolyaiakhoz. és 1485. vagy a harcok (és az azzal járó anyagi terhek) fejében elzálogosíthatta nekik az adott területet – gyakorlatilag a két eljárás között nem volt semmilyen különbség.114 A Szapolyaiak a birtokokon kívül politikai hatalmat is szereztek. okl. Az ekkor történt birtokszerzések közül jó példa Richnó vára. 118 és 121. 113 Balassa cs. mint a főkapitányi tisztség segítségével érték el az ispáni címet. közé. február 21. nem ismerünk olyan esetet. 1460-ban Salgó várát és Ozdin kastélyt.113 „Természetesen” nemcsak tisztességes úton lehetett birtokot szerezni ezekben a zavaros időkben: Szepes vára. melyet az uralkodó – annak tartozékaival – 1460 novemberében zálogosított el 12000 aranyforint fejében Szapolyai Imrének és Rozgonyi Sebestyénnek. hogy ezeken a közigazgatási területeken a famíliájukból való alispánok álltak a vármegye második legfontosabb (és a tényleges irányítást inkább végrehajtó) pozíciójában. ha a Szapolyaiak mint a királyi sereg parancsnokai „tárgyaltak”. oklevelek) 114 Horváth: Felső Részek 949. 1488. a király helyett immár a maguk érdekeit képviselő vezérek valószínűleg többet tudtak tenni a vár megvédése érdekében. Megyésispánságaikról kevés adatunk van. Ezt úgy érték el. melyet korábban Thurzó Márton és testvérei birtokoltak. amikor a király visszaváltotta volna a birtokot. a sárosit 1462. 1463-ban pedig Szatmár és Németi városokat kapták meg Mátyástól a hadjáratra fordított kölcsöneik fejében. Mátyás vagy örökjogon adományozott nekik területeket.

A délvidéki származású nemes itt lehetőséget kapott arra. végül a védők 1463 karácsonyának másnapján adták fel az erődítményt szabad elvonulás fejében – aki akart. Újlaki Miklós erdélyi vajda és macsói bán.például Zemplén megye főispánja 1459–1468 között Perényi István. Vezsenyi László lovászmester. „hiszen a feltétlen Mátyáshű Szapolyaiak hatalmának megerősödésével a Felső Részeken közvetett módon a királyi hatalom is új bázisra lelt”. hogy az egyháziak és a világiak közül is azok jöttek el elsősorban. ha már 1465-től Szapolyai-familiárisok töltötték be az alispáni tisztséget.121 A vár megvívása nehezen ment. 20 . Ezért – és persze presztízsokokból – indult meg a magyar sereg 1463-ban az ez évben török kézre került Bosznia és főleg annak egyik erős pontja.119 Jól látszik. 119 Pálosfalvi: Nikápolytól Mohácsig 123. Jajca ostromára az év végén került sor. amikor a török főerők téli szállásaikon tartózkodtak. Mátyás ehhez feltehetőleg hallgatólagosan hozzájárult.118 A boszniai háborúk Szapolyai Imre életében jóllehet fontosak a boszniai háborúkban elért eredmények. Jelen volt a kalocsai érsek. de a magyar király számára mindenképpen fontos volt a déli határokat fenyegető törökök elleni védekezés. 118 Horváth: Felső Részek 940. 120 Thallóczy: Jajcza LXLV. a gyorsabbat Szapolyai Imre alá rendelte. átütő támadásra nem került sor. A középkorász azt is feltételezi. akár tisztségüknél fogva érintettek voltak a déli határ menti béke biztosításában. Kivételt éppen a kincstartó jelenthetne. ám neki „birtokainál és eredeténél fogva nagy személyes összeköttetései voltak a vidéken”. Mátyás törökellenes politikájának elemzése nem feladatom. akik akár területüknél. Szapolyai Imre kincstartó. Vitovec János szlavón bán. Jajca visszaszerzésére.120 Mátyás támadó seregét két részre osztotta: a műszaki csapatokkal és ostromgépekkel haladó lassabb menetoszlopot a király vezette. illetve egy viszonylag békés helyzet biztosítása. hogy a török ellen bizonyítsa katonai tehetségét. hogy a Szapolyaiak – ha nem is emiatt nyerték ispáni tisztségeiket – a főkapitányi rangot és hatalmat felhasználva tudták saját embereiket (nyilván a főispán akarata ellenére) megválasztatni és elfogadtatni az adott megye nemesi közösségével. a váradi és a pécsi püspökök. 121 Kubinyi: Magyarország története 221. A király nagy sereget vitt magával: a királyi csapatok és a fizetett nemesi bandériumok mellett egyházi és világi urak is személyesen szálltak hadba. Guti Ország Mihály nádor. Pongrác János erdélyi vajda. egész életútját tekintve mégis inkább kitérőként kell értelmeznünk azokat. a horvátországi Frangepán István és Márton.

április 12. utána a mi előharcosunknak éberségének és munkájának tulajdonítjuk”. akik ugyanabban a háborúban tettek nagy szolgálatokat a török ellen. mely a 15.124 A boszniai helytartóság különösen magas rangot jelentett. Mátyás levelei 219–220. amikor Szapolyai Imre még a déli részekért felelt. „kézzel vezérelhető” vezető jelenléte. A levél csak évre datált.). század második felében volt jellemző: néha megegyezik a szlavón bán és a kincstartó személye (például Vitéz János vagy Ernuszt Zsigmond esetében). április 5. ráadásul tapasztaltabbak voltak utóduknál – a királynak mégis fontosabb volt a terület katonai-közigazgatási központosítást és egy hozzá hű. méltóságsor: Podmanicky cs. hogy a védelem hatékonysága érdekében utólag engedélyezze Szapolyai Imre kinevezését „usque ad octo vel decem annos”. megelőzve az erdélyi vadját és az országbírót is. (1464. április 12. július 12. 21 . hogy a szlavón báni tisztséget Imre Újlaki Miklóssal megosztva viselte. Kubinyi András hívta fel a figyelmet a Szlavónia kormányzása és a kincstartóság közötti kapcsolatra. (1464. de mindenképpen május előtt keletkezett. 127 Pálosfalvi: Vitovec János 463–464.beállhatott Mátyás seregébe is. A török szultán – hallván a felmentő sereg közeledtének hírét – egy 122 123 Thallóczy: Jajcza CIV. A feladattal gyakorlatilag Szapolyai Imrét bízta meg az uralkodó: koronázása után egyrészt – új tisztséget hozva létre – kincstartóját Bosznia helytartójává (gubernator regni Bozne) tette. Házi: Sopron I. deinde ipsius propugnatoris nostri vigiliis et labori tribuimus” Wagner: Szepes I.125 Ezekkel a kinevezésekkel egy kézbe került a délnyugati részek védelme. okl. okl. Mátyás a felmentő sereggel az egy évvel korábbi taktikát folytatta: két hadtesttel (ez feltehetőleg 6200 embert jelentett) előreküldte Szapolyai Imrét.126 Érdekes. ugyanis a királyi privilegiálisok méltóságsoraiban a világi tisztségek között ez állt a második helyen (első a nádor). Ő szintén előőrsöket.128 A déli részek védelmére valóban nagy szükség volt: 1464. között Mohamed szultán megkísérelte visszafoglalni Jajca várát.).122 A király Szapolyai Imrének két év múlva adott oklevelében is kiemelte az egykori familiárisnak a győzelemben játszott szerepét: „[a hadi sikereket] elsőként az isteni kegynek. április 5. okl. másszor a volt kincstartóból lesz bán (Szapolyai Imrét és Tuz Jánost hozza fel a középkorász). 124 Thallóczy: Jajcza CVII. 128 Pálosfalvi: Vitovec János 464. 42–46. és augusztus 22. „száguldozókat” küldött ki.) – ekkor Mátyás koronázása miatt számos privilégiumot kellett megerősítsen. (1464. (1464.) „…Divinae primum gratiae. 106–111. Okleveles forrás: Blagay cs. akik hamar Jajca határára értek. Bonfini 200 átállt katonát említ (Bonfini: A magyar történelem tizedei 481. 125 Ilyen oklevél: Frangepán cs. 366–368. 126 Mátyás kérte a pápától.). és Pálosfalvi: Vitovec János 463. 146–147. hogy Szapolyai kinevezésével Mátyás azt a Vitovec Jánost és Frangepán Istvánt tette le. másrészt rábízta a Boszniával szomszédos területek tisztségeit: Szapolyai Imre ezután dalmát-horvát és szlavón bánként tűnik fel előttünk a forrásokban. 5.123 Bosznia nagy részének elfoglalásával még nem nyugodhatott meg Mátyás: a megszerzett területeket meg is kellett tartani. mivel Imre a vránai perjelséget és valószínűleg a zágrábi püspöki várak feletti hatalmat is megkapta. 68. Kubinyi: Vémeri Zsigmond 163– 164. II.127 Gondok adódtak azonban abból.

Mohamed menekülésszerűen vonult vissza.134 A zvorniki vereség eldöntötte a hadjárat sorsát: Bosznia egyesítése nem sikerült. de még egy 1465. 135 Thallóczy: Jajcza CXIX.136 A sikertelen katonai teljesítmény miatt azonban a 1465. Az itáliai származású történetíró véleménye lesújtó: „Zvornik falánál a magyarok eredtek csúfos futásnak a törökök puszta hírére”. Frangepán Duimnak szóló kiváltságlevélben is „…Emerico de Zapolya regni Bozne gubernatore … eodem Emerico de 22 . sőt „lanyhábban kezd eljárni” és a felmentő sereg közeledtének hírére ő javasolta Mátyásnak. ezek hírt adtak Zvornik hősies védőinek. sőt egy 1465. Thallóczy Lajos szerint mivel Szapolyai Imre volt a vezér. a szultán vezére portyázó martalócokat küldött át a Drinán. az ütközőállam nem állt helyre. hogy Mahmud.130 A vár megvívása előtt a vezér – kis kitérővel – az 1443 óta török Szrebeniket foglalta el és csak ezután csatlakozott a Zvornik ostromát megkezdő fősereghez. ennek indoklására már a korszakban különböző magyarázatok születtek. március-április fordulójától Vitovec János. A nagy sár miatt nehezen mozogtak.137 Északra küldésének terve viszont már régebben Thallóczy: Jajcza CX–CXII.129 Mátyás a sikeres felmentő hadjáratból támadóba váltott át. Szobi Péter és Disznósi László lettek társai. Szerinte a magyar sereg gyengébb és pihenésre szorul. 136 Thallóczy: Jajcza CXXIII. s mivel ez sikertelen volt. A török források azt állítják. 134 Thallóczy: Jajcza CXVIII. 131 Pálosfalvi: Nikápolytól Mohácsig 128. ezért is lett olyan fontos Jajca bánsággá alakítása. Thallóczy: Jajcza CXIV.) Zvornik ostromára indította csapatait – Szapolyai Imre irányította az egyik seregrészt.). melyet Mátyás vezetett.131 A várat nem sikerült bevenni. Addig – Bosznia helytartójaként – ő intézte a jajcai várkörzet ügyeit. kénytelenségből otthagyták a magasabban beágyazott lőszerszámokat (az ágyúkat a folyón vitték haza). ősszel (október 8–november 9. és Bonfini: A magyar történelem tizedei 482. augusztus 3-i. Nagy volt a tekintélye. emiatt majdnem megvakult.132 Bonfini szerint az ostrom során „Imre lovaskapitányt” egy városból kilőtt nyílvessző megsebesítette a szemén.utolsó rohamot rendelt el augusztus 22-re. a hadjárat és annak célja – Zvornik elfoglalása – is az ő fejéből pattant ki. július 30-i oklevélben is Bosznia kormányzójának nevezi magát (Bártfa 244. s ezek örömrivalgásától a keresztény seregek rémületbe estek és a Száva felé elmenekültek. április 13-án találkozunk utoljára 129 130 vele a Délvidéken.135 Szapolyai Imre még egy évig tevékenykedett a déli határokon. Raguza ajándékot küldött neki.133 Thallóczy Lajos igyekezett logikus magyarázatot találni a menekülésre: a rossz idő miatt parancsolt Mátyás visszavonulást. hogy vonuljanak vissza.). a szlavóniai nemesek bizalommal fordultak hozzá. 137 Pálosfalvi Tamás szerint címét májusig viselte (Pálosfalvi: Vitovec János 464. 133 Bonfini: A magyar történelem tizedei 488. 132 Thallóczy: Jajcza CXVII. A lassú visszavonulás miatt Mahmud pasa és Ali bég martalócai rajta tudtak ütni a magyar seregen. Imre azonban nem maradt itt sokáig.

138 „Ad Boznam propter occupationem magnifici Emerici gubernatoris in partibus superioribus. március 30-án arról értesítette római követét. 139 Fraknói szerint Mátyás a pápa akaratának megfelelően Csehország ellen lépett fel. II. 140 Pálosfalvi Tamás szerint valószínűleg kárpótlásként kapta a Magyarországon addig csak ritkán használt címet. A kamarahaszna és a harmincadvám átnevezésével a korábbi kiváltságok megszűntek. nemcsak hogy büntetlenül élték túl az eseményeket. az erdélyi vajdákat. Frangepán cs. Az összeesküvők még adófizetést is vállaltak. valamint Ellerbach Bertoldot. a műfajból kifolyólag furcsa is lenne ennek ellenkezője. Szapolyai és a „nemzeti párt” ezzel elégedetlen volt – ezért távolította el a király Imrét a fontos tisztségekből. Fraknói: A Hunyadiak és a Jagellók kora 215–216.141 Zapolya Dalmatie. Szapolyai Imrét és Istvánt megválasztva uraiknak. A zalaiak megtagadták az adó fizetését. és ez elsősorban a nemességüket igazolni nem tudókat. 84–87. valamint a kiemelt helyzetű népeket (jászokat. amikor Kolozsmonostorban július 18-án egyezségre léptek a király ellen. Még meglepőbb módon. s őket fegyveres népekkel nemsokára oda szándékozzuk küldeni”.138 Áthelyezését Fraknói Vilmos kegyvesztésként értékelte. 23 . A Mátyás politikájával elégedetlen főurak ennek az elégedetlenségnek álltak élére. Croatie et Sclavonie regnorum nostrorum … banis…” szerepel a méltóságsorban.megfogalmazódott a királyban: 1465. 376. hogy „Boszniába a nagyságos Imre kormányzó felsőbb részeken való elfoglaltsága miatt más kapitányokat helyezünk.139 de Mátyás legfeljebb csak vezére katonai képességeibe vetett hitét vesztette el. 141 Teke: Mátyás 56–57. kunokat. hiszen ebben az évben kapta a szepesi örökös ispáni címet. hanem még Mátyás kegyeiből sem estek ki. Mátyás levelei 168–169. et illos cum gentibus armigeris illuc propediem missuri sumus”. jóllehet hagyományos értelemben vett bárói tisztséget ezután egy jó darabig nem viseltek. de a komolyabb fegyveres lázadás a központtól távol levő Erdélyből indult. Pálosfalvi: Vitovec János 464. székelyeket) érintette. alios capitaneos disponimus. 140 Az oda kinevező okmányban ráadásul dicséri Imre délvidéki tetteit – igaz. mely hamarosan az ország más területeire is átterjedt. és Bónis: Regeszták. Szentgyörgyi és Bazini Jánost és Zsigmondot. és szembefordultak az addig őket támogató királlyal. 1467 tavaszán Mátyás gazdasági reformokat vezetett be. A Szapolyai testvérek – az utókor és a kortárs történetíró Bonfini számára igencsak meglepő módon – belekeveredtek ebbe. Az 1467-es felkelés 1467-ben Mátyás ellen az erdélyi országrészben egy komoly felkelés bontakozott ki. okl. Fraknói: A Hunyadiak és a Jagellók kora 221. melynek oka a külpolitikai elképzelésekben való szembenállás.

147 Hiába emelte fel őket az uralkodó a saját családjából vagy familiájából. Bonfini: Decades 18. Az áskálódók szerint ráadásul Imre többre tartotta magát a királynál. hogy a szepesi gróf embereket küldött a 142 143 Bonfini: A magyar történelem tizedei 495. hilari et periucundo vultu susceptus at amplexus ibique perpetue fidei fedus ictum”. 145 Mátyás 1486 őszén fogadta őt először. Bonfini 674–675.142 Felsorolja Imrének az uralkodóval szembeni ellentéteit. mennyi igaz belőle – főleg mivel a humanista ekkor még nem tartózkodott Magyarországon. amelyet szeptember 28-án Szebennek írt. „…ad pagum quendam Emericus cum florentissimo exercitu improvisus occurrit. per Johannem metropolitem Strigoniensem reconciliatus supplex regem veniam exoravit. Ezt az elbeszélő forrásokon kívül Mátyásnak az a levele bizonyítja legjobban.144 Bonfini leírása nagyon szép. 144 Bonfini: A magyar történelem tizedei 497. Ennek volt köszönhető Bonfini szerint. Elbeszélése szerint az 1467-es moldvai hadjárat során a főúr elhagyta a királyi tábort – a tettet a humanista „illetlenség” névvel illeti. 24 . Fügedi: Mátyás király 436. Vitéz János érsekkel békítette meg őt. 1488-ban kezdte írni művet. hogy a Német-római Birodalom felé forduló Mátyás külpolitikájával voltak elégedetlenek a törökellenes lépéseket fontosabbnak tartó nemesi rétegek. de még lázadóbb hajlamúak voltak. veluti ante diximus. „magát tehetségével és erejével megoltalmazni remélte”. bárók. A király néha „megdorgálta” Imrét és bosszankodott miatta. 149 Fügedi: Mobilitás 63.A felkelésbe a Szapolyai testvérek is belekeveredtek. 150 Fügedi: Mobilitás 61.146 Fügedi Erik szerint az újonnan felemelt bárók azt sérelmezték inkább. hogy ő is a Mátyás kegyéből kieső Szilágyi Mihály sorsára jut.149 A Mátyás által bevezetett egyesített tisztségek (például a horvát-dalmát és a szlavón báni cím Bosznia kormányzóságával együtt) különösen lázadásra csábított. Bonfini: A magyar történelem tizedei 495. sőt Antonio Bonfini Tizedeiben egyenesen Imrét teszi meg a lázadás egyik vezéralakjának.143 Ezért Imre 1467-ben nyíltan elpártolt a királytól. 146 Fraknói: A Hunyadiak és a Jagellók kora 214. 148 A király állítólag saját szavai szerint „a sárból emelte fel őket”. hogy az előkelő címeket megkapták ugyan a királytól. de az azzal járó hatalmat (Mátyás természete és politikája miatt) már nem. de nem tudjuk. Az uralkodó ebbe nem nyugodott bele.150 Bármi is volt az oka. A vele ellenkező és szabadszájúan beszélő bárót Mátyás „néhanapján fenyegetőleg megdorgálta”.148 onnantól már a korábbi arisztokrácia életmódját és hatalmát kívánták utánozni – nemhogy hűek lettek volna. hogy a Moldvából visszatérő Mátyást a legidősebb Szapolyai „ragyogó hadsereggel” fogadta „egy falunál”. hogy hallotta. tudniillik a főurak szerint Mátyás a saját feje után megy. „minden főnemestől hallgató tiszteletet és maradéktalan engedelmességet követelt”.145 A 19. és „szövetséget kötöttek az örökös bizalomra”. a Szapolyai testvérek csatlakoztak a felkeléshez. kiskirályok 376. et. ezért az félni kezdett. Ebben azt mondja. 147 Fügedi: Ispánok. aki őt „derült és nagyon vidám tekintettel fogadta”. és hűséget ígért a királynak. század végi történetírás arra gondolt.

István. hogy a Kapi várának ostromára kiküldött Szapolyai Imrének adjanak meg minden segítséget. 153 Fraknói: A Hunyadiak és a Jagellók kora 221. február 10-én kelt szöveg már egy korábban kötött egyezményre hivatkozik. 154 A megbocsátásnak egy ránk maradt dokumentumát. sem vagyonukat nem vette el.160 A hadjárattal kapcsolatban a trójai hősökhöz hasonlítja a magyar urakat. 159 Az országnagyok kezeskedtek. hogy azok ott lázítsanak. január 14. és március 29. Kubinyi: Bárók a királyi tanácsban 197. akinek rendíthetetlen hűsége magasan kitűnt ebben a háborúban”. 25 .159 A kibékülés tartósságát Bonfini szavai is bizonyítják. Wagner: Diplomatarium Sarosiensis 72. A levél nincs pontosan datálva. Katona István közli. aki megbocsátott nekik.városba.157 A Szapolyaiakban annyira megbízott. és 207. 156 Miklós püspök ekkori tevékenységéről nem sokat tudunk. A háború áprilistól szeptember elejéig tartott. „Emericus comes Scepusiensis Stephanusque frater. Fraknói: A Hunyadiak és a Jagellók kora 226–227. 254–256. a királlyal való különleges kapcsolatuk.151 Kisfaludy Katalin szerint „a fölkelőkhöz Mátyás elkényeztetett bizalmasa. sőt sem életüket. Kubinyi: Mátyás király 65. a Szapolyaiak hamar a helyzet rendezése során diplomáciai tehetségét megcsillantó Mátyás hűségére tértek vissza. Szapolyai Imre is csatlakozni készült: bevetésre kész csapataival a Szerémségben állomásozott. aki a Mátyást az 1468-as cseh hadjáratra kísérők között első helyen említi őket: „Imre szepesi gróf és fivére.154 Ennek oka lehetett egyrészt a Szapolyaiak ekkor már tekintélyes vagyona. melyet a Szapolyai-familiáris Varjú Pál részére állított ki a király. feltehetőleg 1468. Bonfini: Decades 27. cuius virtus constantissimaque fides in eo bello nimis enituit”. Érdekes. quod comes Scepusiensis homines suos ad seducendum vos illiuc mitteret…” Teleki: Hunyadiak kora 285–286. hogy Mátyás nem szedet be több rendkívüli adót. hogy az ekkor még élő Miklós püspök (éppen a forrongó erdélyi részek egyházi főméltósága) járt közben testvéreiért. között keletkezett. 155 Gondolhatunk itt az esetleges rokoni szálakra.155 de azon egyszerűbb lehetőség is elképzelhető. azt 151 „Audiamus. Az 1468. Kubinyi: Törvénytelen gyermek 22. a székelyek legfőbb sérelme megszűnt: az adót 1468-ban ismét a hagyományos módon szedette Mátyás. hogy a Szapolyaiak a Szepességben és Gömörben keltek fel a királyi hatalom ellen. Ezzel szemben Kubinyi András a felkelőkhöz való csatlakozását valószínűsíti.152 Fraknói úgy tudta. 157 Teke: Mátyás 59. 160 Bonfini: A magyar történelem tizedei 502. 152 Kisfaludy: Matthias Rex 80. de mivel „regni nostro anno undecimo. „amíg csak ő kéri”. 158 „…dum per praefatum Emericum comitem requisiti fueritis”. hogy a két testvér közül a kevésbé kompromittálódott Istvánnak éppen a hűségét emeli ki.158 A szeptemberben tartott királyi tanácson is részt vehetett Imre. de feltehetőleg – az egyháziakkal együtt – erős királyi hatalomban volt érdekelt. Katona XV.153 Az elpártolás semmiképpen sem volt hosszú idejű.156 A bárók közül mindenestre mások sem lakoltak életükkel a pártütésért (a köznemesek közül néhányan igen). hogy fogják el őket és leveleikkel küldjék hozzá. okosságát mérlegeli. coronationis vero quarto” évben írták. megparancsolja. „Aki Imre ravaszságát. hogy 1468ban a felső-magyarországi városokat arra utasította.

itt egy másik Ulysses vagy Palamedes. Bonfini: A magyar történelem tizedei 511. 163 Teke: Mátyás 77. ez kezdetekor szinte az egész országra kiterjedt. elpártolt a királytól”. ezért állhatott az ország legfőbb egyházi méltósága a felkelés élére. „Hunc [sc.167 A humanista történetíró ezután egyik legkülönösebb leírásával igyekszik magyarázni a már nem megkérdőjelezett hűtlenség okát.164 Végül az uralkodó – a nyugati hadjáratok kedvéért – látszólag elhanyagolta a déli határrész védelmét. az indoklásban még ennél is tovább megy Bonfini. de csak úgy. miért árulta el a királyt a sok jótétemény ellenére: „Megvallom.fogja mondani. 164 Teke: Mátyás 78. ráadásul túl sokat és az adómentességre jogosultaktól is.161 Az 1471-es lázadás Mátyásnak az 1467-es után még egyszer. ráadásul egy új várat is emeltek a magyarok ellenében Szabácsnál. imádd. 166 Teke: Mátyás 79. 167 Bonfini: A magyar történelem tizedei 511. a törökök portyái egyre fenyegetőbbé váltak. cur id fecerit tot beneficiis et honoribus affectus. ha ökör volna is”. hogy a pártütéssel a legkevésbé se ártsak neki. 165 Teke: Mátyás 80–82. Bonfini: Decades 27. „Si quis Emericum astum sapientiamque pensitarit. respondisse ferunt: Fateor me a rege defecisse. alterum Ulyssem Palamedemve fuisse dixerit. sed ita tamen. 168 Bonfini: A magyar történelem tizedei 511. 1471-ben kellett komolyabb belső ellenállással szembenéznie – igaz. hogy a Szapolyai testvérek belekeveredtek-e a szervezkedésbe.163 A királyi bíráskodás során gyakran túllépte megengedett hatáskörét. Emericum] quandoque rogatum. amikor 161 Bonfini: A magyar történelem tizedei 502. és rendkívüli hatalmánál fogva szabályszerű eljárás nélkül ítélt el valakit vagy kobozta el birtokát. a korábbival ellentétben alig maradt meg valaki Mátyás hűségén. hogy „akit a szent koronával koronázva látsz.162 A főurak elégedetlenek voltak a királyi politikával.… a király pedig Achillest”.165 Nem tudjuk biztosan. elpártoltam a királytól. István minden tekintetben mintázta Agamemnont.168 Sőt. ut illi nunquam 26 . hanem magamat mentsem ellenségeim féltékenységétől és ármánykodásától”. A török veszélyt szem előtt tartó Vitéz János és Csezmicei János ráadásul egyre kevésbé voltak elégedettek Mátyás erőskezű irányításával.166 Bonfini is bizonytalankodik: „egyesek bizony még Imre szepesi grófot sem zárják ki közülük. szentséges királynak tekintsd és tiszteld. Mátyás ígéretei ellenére többször is rendkívüli adót vetett ki a rendek megkérdezése nélkül. az erdélyi hadjárat előtt. aki – mint elbeszéltük – egyszer már. 162 Állítólag még a nádor is csak azzal az állítással indokolta királyhűségét. Stephanus Agamemnonem … et rex Achillem omni ex parte referebat“. Könyvében Imre így indokolja.

akinek feladata volt a betörő lengyel Kázmér herceg elleni védelem. et hac arte. az ékesszólásban és ravaszkodásban egyaránt kitűnő szepesi Imrét a nádorral meg néhány püspökkel beküldte a várba. hogy Bonfini előbb említi (és jobban dicséri) Imrét. hogy bölcsen megőrizze a királyt az országnak. Ezt a módot használta tehát arra. és 207. quanti momenti ipse foret. és mintha mi sem történt volna. az országgyűlésnek az adók hagyományos. Bonfini: A magyar történelem tizedei 512. odajött a nádor meg az alemann [Beckensloer] János váradi püspök és az összeesküvők közül is sok. sajnos Bonfini nem fejti ki részletesebben – nem is tudom mással magyarázni. Bártfa 279. hogy Kassa.173 A végén jóformán egyedül maradó esztergomi érseket Bonfini szerint éppen Szapolyai Imre térítette vissza az uralkodó hűségére – szinte tükörképeként vagy paródiájaként annak. ugyanis a szeptember 21-én tartott királyi tanácsban az uralkodó mellett kiálló főurak listáján a harmadik helyen szerepelt (a sorban István öccse követte őt). és Kázmér lengyel herceg sem merte nagyon hangosan hangoztatni követeléseit. hogy pártütésével kijózanodásra késztette a rágalmazók által ellene felbőszített királyt. milyen fontos ő. 173 Teke: Mátyás 86–93. Lengyelországból a sereggel hazatért. 171 1472.170 A király a következő év elején már komoly feladattal látta el: őt nevezte ki a Felső Részek védelmére kiküldött kapitánynak. 169 Bonfini: A magyar történelem tizedei 511. a lázadók elvesztették bázisukat. sok főnemest hívott össze Budára.hozzáteszi: „Mert ebben az emberben annyi furfang és ész volt. „Vir enim ille tanta calliditate ac prudentia fuit. január 22-én Csupor Miklós erdélyi vajda írta a bártfaiaknak. akit mezővárosokkal. a gyors sikerekben a király mellett álló és ekkor már igen nagy erőt képviselő zsoldossereg szerepét sem szabad alábecsülni.172 Ígéretekkel bomlasztotta fel a lázadók táborát (például Újlaki Miklósnak a Bosznia királya cím elismerését. 170 Kubinyi: Bárók a királyi tanácsban 198. hogy 1467-ben Vitéz János tette meg ezt a szívességet Mátyásnak.174 ipse deficiendo nocuerim et me ab inimicorum obtrectationibus et insidiis asseruerim. mint a folyamatosan királyhű nádort. falvakkal titkon megvesztegetve magához békített”. „aztán a közismerten komoly és bölcs férfiút. Eo igitur temperamento usus est.169 Az érvelés természetesen igen suta. Az okleveles anyagok tanúsága alapján – még ha kezdetben a lázadók közé is állhatott – hamar Mátyás hűségére tért. A taktika bevált: egyre többen pártoltak vissza Mátyáshoz. Mátyás maga 24-én küldött hasonló tartamú üzenetet. 27 . és ezzel a mesterkedéssel megmutatta a fejedelemnek meg ellenlábasainak. hogy a király kinevezte a Felső Részek kapitányának Szapolyai Imrét. Érdekes. et regem regno et se regi prudentissime conservavit. Lőcse és Bártfa 400 gyalogossal legyenek a főúr segítségére.“ Bonfini: Decades 41. Igaz. országgyűlést hívott össze Budára. mint hogy a humanista történetíró maga sem értette. önmagát a királynak”. Eperjes. 172 Mátyás az összeesküvés kirobbanása után „sereget állított. egyszersmind azt is meghagyta. ut deficiendo regem delatorum criminibus irritatum ad respiciendum impelleret. hogy békítsék ki az érseket”.171 A lázadást Mátyás gyorsan megfékezte. Bonfini: A magyar történelem tizedei 512.” Bonfini: Decades 41. ha valóban szembekerültek egymással. principi et inimicis ostenderet. mi fordíthatta szembe a királyt és az általa felemelt egykori köznemest – feltéve. 174 A király Esztergomba ment. „szabályos” szedését ajánlotta).

május 8-án fegyverszünetet kötöttek. hogy közvetlenül az 1471-es felkelés után Mátyás Szapolyai Imrére bízta a lengyel ügyet. Mátyás hatalma immár teljesen megszilárdult. A békekötéssel Mátyás 1474. mint ami korábban például a Bosznia helytartója cím volt. 180 A király ekkor Csehországban harcolt (a levelet Oppelnből küldte). A szakirodalom is kevesebbet foglalkozott ezzel a korral. hogy a belpolitikailag zavaros 1471-es év után a katonai urak jobban Mátyás bizalmába kerültek. mellyel eddigi pályájukat lehetett követni. Szapolyai Imre.178 A harcok nem tartottak sokáig: márciustól béketárgyalások kezdődtek.175 István pedig katonai feladatokat látott el. Az országhatáron kívül pedig a király inkább személyesen intézte ügyeit. 1474 augusztusában a király Pozsonynak üzente. 28 . A békekötésre azonban csak 1474.177 Felderítés céljából minden hájjal megkent kémeket (Buda és Myhno nevű oláhokat és társaikat) küldött ki. Kubinyi: Bárók a királyi tanácsban 178. a Mátyás elleni utolsó felkelés leverése után a Szapolyai testvérek a korábbiakhoz képest szinte eltűnnek a szemünk elől. 176 Horváth Richárd egy cikkében kiemeli. A harcok során Imre nemcsak haderejét. a méltóságsorokból is eltűnik. Bártfától és a kereskedőik segítségével komoly kapcsolatokat kiépítő városoktól igyekezett híreket szerezni az ellenségről. 179 Békeszerződések 200. régi adósságért fel ne tartóztassák és ne üldözzék őket. hogy küldjenek két polgárt Budára Szapolyai Imréhez és Bátori Istvánhoz. illetve elsősorban olyan témákat vizsgált (például Mátyás és Beatrix házassága). A Szapolyai testvérek a kétféle feladattípus ellátásával ilyen szempontból csak jól járhattak. Ennek részben az az oka. Nehring: Quellen zur ungarischen Aussenpolitik… 94. 177 Bártfa 280.179 Imre a 70-es évek közepétől a belügyek intézésében nyújtott Mátyásnak (nem hivatalos) segítséget. 180 Teleki: Hunyadiak kora 510–511. Imre egészen 1486-ig nem töltött be semmi olyan hivatalt. mivel királyi ügyekben járnak el. január 10-én bízta meg őket. melyek a Szapolyaiakhoz nem vagy csak közvetetten köthetők.176 Már szó esett arról. hogy. Bártfa 281. A családi vagyont azonban ezekben az időkben mesésen gyarapították. hogy Imrének arra kellett kérnie Bártfa városát. György pécsi prépost és Gáspár szepesi prépost képviselték. Osvát zágrábi püspökök. és Imre elsősorban diplomáciai. 178 A kémek erkölcsösségéről sokatmondó az a tény. Természetesen a korhoz képest elég sokat tudunk róluk. akikre a hivatalos ügyek intézését bízta. de korántsem azzal a részletességgel. azaz gyakorlatilag 175 Kubinyi András nem véletlenül nevezi őt a korszak „szürke eminenciásának”.A csendes felemelkedés évei Az 1470-es évektől. hanem egyéb lehetőségeit is kihasználta. hogy a belpolitikában nyugodtabb évek következtek. Horváth: Bátori István 60. február 21-én került sor Ófalunál – a magyar királyt Rangoni Gábor erdélyi.

hogy az uralkodó által feltehetőleg támogatott Imre nem ért el sikert az ügyben. ha a lakodalmat leíró Peter Eschenloer Gutit tartotta is grófnak. 181 „reliquimus loco nostri cum plena nostra facultate… Emericum de Zapolya” Házi: Sopron I. az erdélyi püspök és a nagyváradi püspök”. a kalocsai érsek. A királyi kegyet mutatja az is. a vajda [Pongrác János]. 184 Bónis: Regeszták. a helytartó (a korabeli oklevelek alapján) akkor is csak Imre lehetett. március 16-án írta IV. 183 Szamota: Régi utazások 107. királyom… 92. utána következtek a kormányzó. Sixtus a gyulafehérvári püspöknek. A két fél közötti pert Rangoni Gábor egri püspök és pápai legátus igyekezett megoldani. neki kell engedelmeskedniük. 415. akik az ügyet a Mihály milkói püspöknek utalták vissza. „hátrahagyjuk a mi helyünkön a mi teljes hatókörünkkel Szapolyai Imrét”. 1475.182 Így Imre.185 Az ügy kimenetele nem ismert. mégis jóformán az ország első embere lett. tőle jobbra pedig Szapolyai Imre mint Bosznia kormányzója. az erdélyi püspök és a nagyváradi püspök”. október 28-án Sopronnak üzente. Hasonló levél ment aznap Kassának is. de Jób a Szentszékhez fellebbezett és leveleket szerzett a veszprémi püspökhöz és a székesfehérvári lectorhoz. 185 Mátyás levelei 424–425. de ő Rómába tért vissza. Meglátásom szerint Pálffy Géza helytelenül magyarázza: „A király melletti legelső asztal a nagy grófé [Guthi Országh Mihály nádoré] volt. Fügedi: Uram.181 A helytartóság különösen annak fényében érdekes és meglepő. A király kérte a pápát. mindenesetre tudva azt. Teleki: Hunyadiak kora 546–547. hogy a nádor korára és/vagy egészségi állapotára való tekintettel nem tudta betölteni ezt a feladatát. Bánffy Miklós. a kalocsai érsek. hogy mivel ő a török elleni hadjárat miatt nem lesz az országban. Elbeszélése szerint Garai Jób és Szapolyai Imre egyezségre léptek egymással. 411. Fügedi Erik megoldási javaslata szerint a király jobbján a nádor ült. Ezt az összekuszálódott helyzetet akarta IV. Sixtus pápa rendezni. s nem István. A másik esetben. hogy Garai Jób nem tartozott Mátyás kedvelt emberei közé. ám Jób – jóllehet erre hitet tettek – nem nyújtott segítséget Imrének. hogy mivel mindketten hatalmas bárók és ezért perük különösen káros. Pálffy: Koronázási lakomák 1017. 5. 29 . Ténylegesen is megfogalmazódott ez egy évvel később: Mátyás 1475.184 1476. hogy a nádor – akinek ezt a tisztséget elméletileg el kellett volna látnia – Guti Ország Mihály személyében még életben volt.183 A hetvenes években nagy port verhetett fel a hazai közéletben Szapolyai Imre és Garai Jób pereskedése. március 27-én Mátyás még mindig a helyzet rendezetlensége miatt kellett írjon a pápának. A sorrendet szerintem kétféleképpen értelmezhetjük. egyben be is számolt röviden a korábbi eseményekről. az ő pozíciójának leginkább a helytartó felel meg. A milkói püspök (az esztergomi vicarius) előtt beperelte. 341–342. hogy 1476-ban Mátyás esküvőjén „a király melletti legelső asztal a nagy grófé volt. nehezen képzelhető el. mely egészen a pápáig jutott. Az első esetben Szapolyai Imre ült a királyhoz legközelebb: Guti Ország Mihály nem számított grófnak. és Bónis: Regeszták. „pro conservanda pace” nevezzen ki egy új legátust vagy nevezzen ki valakit az ország főpapjai közül. hogy rábízza a szövevényessé vált ügyet. 182 Feltehető. a vajda. Bánffy Miklós [pozsonyi ispán]. jóllehet hivatalosan nem látott el bárói feladatokat. utána következtek a kormányzó [Szapolyai István].helyetteseiként hagyta hátra ezeket az urakat.

quae tendens in Poloniam omnem regionem popularetur.) Érdekes. hogy mindkét szerzőnél csakis itt kerülnek elő a Szapolyaiak. leginkább Istvánt. Lényegében ugyanezt ismétli Petrus Ransanus is: „… utque hostem maiore concuteret terrore. 50 ezer forint hadisarcot szereztek. 171. 190 Bonfini: A magyar történelem tizedei 546.187 A csapat kicsiben követte királya példáját: a brandenburgi határ melletti Mesenitzet megszállva a közvetlen környéküket nem bántották. Az 1470-es évektől kezdve jóformán állandósuló harcok – jóllehet a szakirodalom az ország egésze szempontjából eltérően ítéli meg ezeket – erre remek alkalmat kínáltak. hogy ott tűzzelvassal igen nagy pusztítást vigyen végbe”. 190 Az 1474-es fejedelmi gyűlés választotta meg erre a tisztségre.189 1479-ben is az északnyugati végeken időzött: részt vett az 1479-es olmützi magyar-cseh királytalálkozón. ő adományul kapta Trencsén mezővárost…”. 191 Kubinyi: Mátyás király. hogy maguknak maradjon ellátmány. ráadásul a városok – 186 Thuróczy: A magyarok krónikája 334. mint a keménykezű Hunyadi. a harcmezőn igyekezett nagy dolgokat véghezvinni. 30 . et quicquid ei fieret obvium. 177. „Missoque inter haec magnifico viro Staphano de Zapoliia comite Scepusiensi perpetuo summo sue expeditionis capitaneo sui exercitus quadam cum parte in Poloniam tunc militis custodia orbatam. Thuróczy: Chronica 291. 193 Tóth: Fekete sereg. 79 192 Tóth: Fekete sereg. 189 Bonfini: A magyar történelem tizedei 522. és a legnagyobb veszedelemben sem kímélte életét. aki egy csatában sem hiányzott a király mellől. 146. A hadicselt furcsa és a történetírásban szinte egyedülálló módon Gyárfás István eredménytelenként értékelte. Zápolya István örökös szepesi grófot. igni ferroque absumeret“. Gyárfás: Fekete sereg 619. Az eset leírásakor Bonfini Szapolyai István mellett Kinizsi Pált említi. 187 Tóth: Fekete sereg. misit Stephanum cognomento de Zapolia totius exercitus sui ducem. A király ugyanis „seregének egy részével elküldte a nagyságos férfiút.186 Az István alá rendelt sereget a glogaui és liegnitzi herceg szekérvárral felszerelt 2000 fős gyalogsága és egy 1000–1200 fős lovasság alkották. hadának főkapitányát az akkoriban katonai őrizettől megfosztott Lengyelországba. Kázmér nem ment haza. 170–171. ahol Mátyás katonai tehetségét csillogtathatta. (Magyarul: Ransanus: Magyarok története 150. és közülük is csak a fiatalabb testvér. vagyonát. Ransanus: Epithoma rerum… 171. viribus bellica virtute insignem cum quadam parte copiarum.Míg Imre elsősorban a határokon belül maradt. ő volt Szilézia teljhatalmú kapitánya.188 Ebben a háborúban végzett tevékenységük okán Bonfini a magyar főurak közül Szapolyai Istvánt. ugyanis küldetésüket nem teljesítették. Despot Pált és Jaksics zászlóaljparancsnokot emeli ki. ugyanis a rá bízott hadsereg mérete nem volt arányos a feladattal.191 melyet előtte Podmaniczky Lászlót töltött be. 188 Tóth: Fekete sereg. A király a kitüntetetteket „rangja szerint megajándékozta. Bonfini: A magyar történelem tizedei 518. Istvánra fontos feladat hárult. in illaque maximas vastitates ferri et ignis ministerio edere fecit“. de azon túl keleti irányban Poznanig minden földet feldúltak.193 A határok védelmét sem volt képes ellátni. István azokon kívül. Az 1474-es híres „boroszlói táborozás” alkalmával.192 Hivatalát nem tudta hibátlanul ellátni: Mátyás 1474-es hazamenetele után a fegyelmet nem tudta olyan mértékben fenntartani.

Amennyiben István egyéb elfoglaltságai miatt nem tudott Ausztriában tartózkodni.). akik azonban csak rövid ideig töltötték be ezt a fontos pozíciót.194 1479-ben Mátyás a stájerországi Regede. Retzet és Eggendorfot foglalta el. de a török betörés miatt seregestül hazahívta a szepesi urat. Tóth: Fekete sereg. megszökött a fogságból. hogy ilyen esetben mellőzzön bármiféle hadüzenő formaságot.197 A „magyar Liviust” egy ízben bátorságával különösen elismerésre késztette: az 1482-es hainburgi vesztes ütközetben a menekülő magyarokat igyekezett megállítani. azt megszállta. 31 . Pálosfalvi: Nikápolytól Mohácsig 168–169.” Bonfini: Decades 118.198 Gyorsaságát is dicséri a humanista szerző: a Bécs elleni támadó parancs megkapásakor „István feltöltötte a sereget. 237. Az ostrom egyébként sikertelen volt. Marburg ostromát a király Szapolyai Istvánra és Tettauerre bízta. Černahora kiesett Mátyás kegyéből – István ezzel is jobb helyzetbe került.201 Ebben az évben a cseh zsoldosvezér. 219. 196 Bonfini: A magyar történelem tizedei 551. Pettau és Fürstenfeld ellen küldte Geréb Péterrel együtt. de ő sem ért el 194 195 Tóth: Fekete sereg. „Stephanus dux ubique gentium fortissimus semper habitus. míg maga – a meghódított területet kiszélesítendő – Laat.202 A császárváros eleste utáni legkomolyabb ostrom Bécsújhelyhez köthető. 200 Bonfini: A magyar történelem tizedei 564.199 A nagy sikert. 202 Tóth: Fekete sereg. hogy az Ausztria fővárosába való ünnepélyes bevonuláskor ő követhette Mátyást (1485. június 1. Ernuszt Zsigmond pécsi püspök helyettesítette.203 Mátyás nem volt elégedett vezére tevékenységével a sikertelen támadások és a hanyag ostromzár miatt.a magas adóra hivatkozva – nemigen adtak pénzt.196 Innentől kezdve gyakorlatilag a Mátyás halálát követő zavaros időkig – a rövid és csalóka fegyvernyugvásokat leszámítva – István a nyugati fronton harcolt. Bécs elfoglalását követően a vezér abban a kitüntetésben részesült. 198 Bonfini: A magyar történelem tizedei 559. de „István. Bonfini: Decades 123. 187.200 Az év végétől kezdve István képviselte Mátyást az elfoglalt hercegségben: Ausztria főkapitánya lett. Bonfini: A magyar történelem tizedei 548. 203 Pálosfalvi: Nikápolytól Mohácsig 171. (A szükséges zsoldot is a főkapitány szedte be. A küzdelemben nem válogatott az eszközökben: Regede elfoglalását például ma nem tartanánk lovagiasnak: a vezér a törökök üldözésének ürügyével bekéretőzött a külvárosba. 199 „Stephanus datis exercitibus supplementis mira celeritate regia mandata peragit”. majd az éj leple alatt a várat is elfoglalta. akiknek segítségével felvehették a harcot a rablókkal. akit a földkerekség legbátrabb emberének tartanak”. Kubinyi: Püspöki kar. mert Frigyes felmentő sereget küldött. A németek Tettauerrel együtt elfogták és magukkal vitték. Kubinyi: Ausztriai kormányzat 118. ezután a város is kénytelen-kelletlen megadta magát. Ennek megkezdését is Szapolyaira bízta az uralkodó. Mátyás egyenesen megtiltotta Szapolyai Istvánnak. 197 Bonfini: A magyar történelem tizedei 553. 201 A tisztségben Černahorai Boškovič Dabiš és Jan Trnka előzték meg. és hihetetlen gyorsasággal végrehajtotta a királyi parancsot”. 84.) Végül 1477 tavaszán érkezett egy 2000 fős zsoldos lovas segédhad.195 Amikor azonban Ausztria ellen törtek ki a harcok 1480-ban.

206 A csehekkel levő feszült viszonyt és háborúskodások sorát lezáró olmützi békét 1479. a két aláírási helyszínről elnevezett gmunden-korneuburgi béke előkészítésében is részt vett Veronai Gábor egri.208 204 205 Tóth: Fekete sereg.207 Politikai tevékenység mellett igyekezett a családi vagyont tovább gyarapítani. Szerémi: Magyarország romlásáról 45. 208 Horváth: Szapolyai Imre 270. 206 Békeszerződések 209. a világiak között elsőként áll a listán.205 Ezalatt Imrének sem ment rosszul a sora: diplomáciai ügyek segítségével bizonyította a királynak saját értékességét. Szerémi György krónikája szerint ő volt a törvénytelen születésű Corvin János herceg keresztapja. Az 1477.204 Szapolyai István más módon is igyekezett kapcsolódni a királyhoz. hogy Mátyás részét csak 400 ezer aranyforintért lehet majd visszaváltani. Ebben kölcsönösen elismerték egymás cseh királyságát és elhatározták. Bazini és Szentgyörgyi Zsigmond és mások szerepelnek.komolyabb sikert addig. Többek között 1476 körül megszerezte az árulás vádjába keveredett Tornaiaktól Tornát. Lendvai Bánfi Miklós pozsonyi ispánnal és György pozsonyi préposttal. 32 . 1486-ban (ideiglenesen) Barkót. 239. A békét több magyar főúr megerősítette és ezzel tartalmát garantálta – köztük volt természetesen Szapolyai Imre is. amíg 1487-ben kiéheztetéssel meg nem törte a védőket. Igen előkelő helyen. a Pozsega megyei Kővárat. 207 Békeszerződések 236. mellette Újlaki Lőrinc herceg. Filipec Jónos váradi püspökkel. július 21-én kötöttek meg Hunyadi Mátyás és Jagelló Ulászló. év végén létrejött.

seditiones. 209 Schönherr: Hunyadi Corvin János 70–71. január 1.214 A király halála esetén a palatinus a kiskorú trónörökös gyámja. 213 DRH II. melyet Imre nádorként tölthetett. 211 Fügedi: Mátyás király 435–436.211 Az 1486.216 Szükség esetén ő az ország főkapitánya (supremus capitaneus regni).210 Fügedi Erik szerint az uralkodó Szapolyai kiválasztásával csak „a kisebbik rossz elvét érvényesítette. ahol az első szavazat a nádort illeti. Az első törvénycikk kimondja. Azt kell igazából csodálnunk. és folyamatos adományokkal maga mellett tartania őt. hogy a rövid idő alatt. 217 1485:4. DRH II. nemzeti politika határozott képviselője”-ként mutatja be. aki a király akarata és szándéka szerint vezeti a sereget (és parancsol az abban szolgáló nemeseknek). de ilyenek már régen nem álltak a király mellett”. 214 DRH II. akik a királyi hatalommal szemben igyekeztek ellensúlyt képezni. így a király – ha a köznemeseket nem akarta magára haragítani – jóban kellett lennie Imrével. tc. 314–315. az ennek nem örülő Mátyás – ha már valakit kénytelen volt – a magához közel álló Szapolyai Imrét nevezte ki. között született. az országlakosok csak beleegyeztek ebbe (ex consensu regnicolarum). 212 DRH II. Ebben egyesek szerint a rendek növekvő hatalmát kell látnunk. hogy a kezdetekben igen alacsonyról induló nagybányai familiáris várnagy milyen magasra jutott. 315. Hasonló véleményen van Fraknói Vilmos.209 Mások szerint Szapolyai Imre a Mátyás politikájával elégedetlen köznemességre támaszkodott. illetve azt.215 A nádornak a halott uralkodó örökösének kiskorúsága idején joga van országgyűléseket összehívni. hogy a királyi család magvaszakadásakor királyválasztó országgyűlésre kerül sor.212 nádori törvényeknek nevezett cikkelyek szerint azonban Szapolyai Imre a király akaratából (per Mathiam regem) lett nádor. hogy 1485-1486 fordulóján elérte az ország legnagyobb méltóságát. és 25. tc. 33 .213 A törvényeket annak ellenére tartom ismertetésre érdemesnek. az ország nemességének pedig neki mint valódi uruknak és királyuknak kell minden dologban engedelmeskedniük. Pártra és hívekre lett volna szükség. DRH II. 315.Szapolyai Imre nádorsága A fentiek alapján nincs mit csodálni azon. 311. 215 „ …ac vero domino. hogy a király az örökösödési problémák ellenére (az 1486-os nádori törvények értelmében Imre lett volna a kiskorú trónörökös gyámja a király halála esetén) éppen őt nevezte ki. semper obedire. 210 Kisfaludy: Matthias Rex 173. controversiae). et in omnibus rebus obtemperare tenentur” 1485:2. és a király helyettese. tc. 315. nádor lett. aki Imrét „a régi. 216 1485:3.217 Az országlakosok közötti ellentétek (differentiae. leglényegesebb pontjai nem kerülhettek elő. 314. DRH II. et regi.

hogy bizonyos Hont. 430–432. ugyanis a király helyett kihallgathatja a követeket. DRH II. 316. 34 . okl. ilyenkor a kegyelmezésen és a koronára háramlott javak adományozásán kívül minden királyi előjoggal bír. Mátyás mégis megbízott Szapolyai Imrében.de a király és a nemesek közötti ellentétek estén is az ő feladata azok elsimítása.218 Diplomáciai feladatokat is elláthat. Nem került sor annak bizonyítására. hogy ne ítélkezzenek a Töttös-örökség ügyében. hatalmaskodás vagy birtokjogok tárgyában bárkit törvény elé idézhet. 225 Zichy cs. 220 1485:8–9. 224 Zichy cs. hogy a király halála után Corvin Jánost támogatta volna-e: rövid nádorsága után 1487 szeptemberében meghalt. Ő az ország leghatalmasabb bírája (iudicum regni maximus).219 Mátyás kibővítette és megerősítette helyettesének bírói feladatkörét is: az adománybirtokokkal kapcsolatos panaszokat először a nádorhoz kell beterjeszteni. szeptember 7. tc. okl. tc. 316–317. Várdai Jánosnak.226 de a király máshogy döntött. 226 Zichy cs.224 A per azonban nem intéződött el egyszerűen: Imre a per vesztesei részére elengedte ugyan a bírság rá eső részét (octingentos florenos).222 A nádori pozícióban töltött másfél-két év alatt Imre a „hagyományos” nádori feladatokat látta el. tc. XI.223 Nádorként ennél jóval bonyolultabb ügyeket is el kellett látnia. Elsősorban bírói tevékenységének nyomai maradtak ránk. mely szerint annak a varsányi vásárról hazafelé tartó jobbágyaitól Muroni Vér András emberei két hordó bort elvettek. a nádor a király távollétében annak helytartója (locumtenens). utóbbi esetben békítő szerepe van. XI. A Várdai Mátyás.) Még a király is csak rendkívüli hatalmánál fogva bírálhatja felül a nádor döntéseit (bármely más bíró döntéseit rendes királyi hatalmánál fogva teheti meg). (DL 39323 – tulajdonképpen az 1486-os. 223 Teleki: Hunyadiak kora 168–169. 222 Nádorságának időbeli határait Fügedi Erik 1486. XI. még ha mi ennek okát csak találgatni tudjuk is. (Minden más bíró csak a hatalmaskodások ügyében rendelhet el idézéseket. majd ő 218 219 1485:5–6. nyomtatásban is megjelent törvénykönyv méltóságsora) és 1487. 1485:7.221 Korábbi tapasztalatai nem lehettek túl kedvezőek. 221 1485:10. december 8-án arra utasította a váradi káptalant: vizsgálják ki Sztári Bálint azon panaszát. 423–429. DRH II. Egy viszonylag egyszerűbb esetre példa.220 Végül. 429–430. 317. tc. DRH II. január 25. Bars és Fejér megyei birtokokat adjanak át Töttös Orsolyának és jegyesének. Mátyás utasította az ország bíráit. okl. Miklós és Aladár közötti birtokperben például ő kötelezte a fentieket. DRH II. Fügedi: Mobilitás 105. közé tudta helyezni. hogy 1486. 316.225 a budai káptalan be is iktatta a jegyeseket a birtokba.

Szapolyai István azok között volt. 232 Bártfa 381.229 Júniusban ténylegesen hozzákezdett a feladathoz: a várostól az időpont és hely megnevezését kérte a tárgyaláshoz. A vele levő nemes is erővel vele jött.230 szeptemberben pedig reményét fejezte ki. A nehézséget részben az okozta. Zichy cs. hogy Istvánt öccse tisztségével „ruházzák fel” a történetírók. okl.személyesen fog intézkedni. Elkapták az 227 228 Zichy cs. 230 Bártfa 367. de előrelátását már kevésbé: az ügy még a pápa előtt is megfordult (Bártfa 449–450) és még 1498-ból is van peranyag (Bártfa 503. akik Mátyás haláltusáját saját szemükkel nézhették végig – a király erőszakos haláláról szőtt (utólagos) történetek némelyike szerint ő is részt vett a király megölésében. pl. 35 . 473–476. és trónkövetelők kezdtek vetélkedni a magyar trónért. sőt vállalkozott – a királyhoz való állandó bejutás lehetősége miatt – a gyilkosságban való részvételre. mivel „ez az átkozott ember nem akar békében maradni. Szerémi György leírása szerint a főurak 1490-ben összesküvést szőttek Mátyás ellen. amikor az egész országban az addigi viszonylagos nyugalom megszűnt. az általa építtetett kápolnában temették el.232 Gyermeke nem volt. Így is történt: a tűznél melegedő Mátyás csak őt akarta beengedni. Szapolyai István a Mátyás halála utáni időkben A Szapolyai testvérek közül a – tudomásunk szerint – középső István élt a legtovább. hogy teendőit elvégezve foglalkozik majd a Svarc Győzővel egy ezer forintos szőlő okán kipattant ügyükben. XI. s nekünk gyermekeinkkel együtt nem hagy nyugtot a saját házunkban”. A helyzet Mátyás halálával változott meg. hogy az ügy a szüretig befejezést nyer. 1490-ig azonban nem sok változás történt addigi pályájában: Ausztria főkapitányaként az újonnan megszerzett terület legfontosabb irányítója volt. hogy Svarc a Bártfával rivalizáló Kassa város bírója volt. XI. 231 Bártfa 369.227 (Erre a következő évben került sor. Jó szándékát értékelhetjük.228) A nádor 1486 májusában Szepesváráról üzente Bártfának. Izsépi Márton írta meg Bártfa városának szeptember 13-án.234 hogy öljék meg a királyt. 229 Bártfa 366. 233 Szerémi: Magyarország romlásáról 43. 442–443. 234 Máshol is előfordul. okl. Szapolyai István örökölte meg. nem ért rá sok mással foglalkozni.). hogy Szapolyai Imre meghalt. Imre 1487-es halála után ő lett a családfő. Előző napon (12-én) Szepeshelyen.231 A szüretet a nádor már nem élte meg.233 A szervezkedőknek István „kincstárnok” javasolta azt. nagy vagyonát legközelebbi hozzátartozója. Tubero: Commentarium 129.

237 Tizenhatodik századbeli magyar történetírók 57. hogy 235 Szerémi itt bibliai párhuzammal Jézushoz hasonlítja a királyt: Mátyás „Barátaim. 36 . és 53. Fraknói: A Hunyadiak és a Jagellók kora 334. Stadt Wien 57.242 de nagy területen. hogy Magyarországot a szorongattatástól és elnyomatástól. István előrántotta köpenye alól a háromélű kardot. 243 A bécsiek még élénken emlékezhettek az ostromra.241 Az itt állomásozó képzett zsoldossereg számbelileg jelentős volt ugyan. A rendek 17000 aranyért elzálogosították Kismartont Szapolyai Istvánnak. 240 Kubinyi: Két sorsdöntő esztendő 3. tiszta. amit ekkorig szenvedett. A bécsi városi tanácsot emlékeztette. Nagy: Lajta 378.ajtót nyitó kamarást és a maguk oldalára állították.236 Ezt a történetet vette át a 16. mert azokat eredetileg a Corvin János pártján álló Cecei Kis Máté kezelte volna. A naplóíró Johannes Tichtel visszaemlékezése alapján az éhség miatt a városlakók lóhúsra fanyalodtak. 238 Ha királygyilkos nem is volt. 236 Szerémi: Magyarország romlásáról 44. Más számítások szerint Mátyás 1485 és 1490 között mintegy 3000 katonát állomásoztatott Bécsben. Stadt Wien 57.235 A támadók „megragadták a királyt s az asztalra dobták.27) és a getszemáni kertben (Máté 26.243 Ennek ellenére István igyekezte a lázadó hangokat megfékezni. április 21-én Bártfának írt levél: „Immár arról elmélkedjünk. A bibliai személyeket tovább behelyettesítve Szerémi tulajdonképpen az áruló Júdáshoz hasonlítja Szapolyai Istvánt. Ehhez elvileg pénzt is kapott a királyi tanácstól. túlságosan nem sajnálta Mátyást. de senkit sem engedtek bemenni a királyhoz”. de nem védekezett. illetve a Stubentor melletti elővárost elpusztították. 1490. ők gondoskodtak az oltásról is. Tichtel’s Tagebuch 32. várak és városok őrségeibe voltak szétszórva. serény és harcias” Miksának nevezte – a nevet egymás mellett négyszer (három különböző színnel) írva le. megszabadítsuk. tedd hamar. Kubinyi: Két sorsdöntő esztendő 33. továbbra is ellátta a főkapitányi feladatkörből következő kötelességeket. amit tenni akartok” felszólítással teljesíti be sorsát. melynek során Mátyás csapatai tönkretették a szőlőket Ottakring és Dornbach környékén. 239 Kubinyi: Két sorsdöntő esztendő 2. minden húsféle ára az egekbe szökött.237 A történettudomány ma elfogadott vélekedése szerint a Mátyás erőszakos haláláról szóló történetek csak legendák.240 de hogy anyagi gondjai voltak. április 11-én a fővárosban tűz ütött ki. hogy a későbbi császárt Isten által adott „mindenható. a rendet Szapolyai István és katonái tartották fenn. 242 Mintegy 6000 főt tett ki. miért jöttetek?” kérdéssel fogadja a gyilkosokat. hogy Szapolyai István az elsők között készülhetett fel a királyválasztással kapcsolatos bonyodalmakra és lehetőségekre: a zavarosban halászók számára hatalmas lehetőségeket nyújt egy ilyen helyzet. megszálló csapatként tekintettek rájuk. A vámok megszerzése azért is volt nagyon fontos. Kulcsár: Jagelló-kor 58. hogy meg akarják ölni. emellett a lakosság – Mátyás politikájának ellenére és részben következményére – ellenséges hangulatú volt velük szemben. legalábbis erre utal az 1490. Miksa visszatértének viszont annyira örült. majd – halálát érezve – „Komám. század második felében működött Székely István is. A király előre érezte. A Bibliában Jézus mondja ezt az őt eláruló Júdásnak az utolsó vacsorán (János 13.239 Mátyás hazavitele után is Ausztriában maradt. melyben a harmincadvámok küldését kéri a katonák fizetése céljára. Sokan akarták látni kegyetlen halálát. Bécsből irányította a várost és az elhunyt király által elfoglalt területeket. s alulról alfelébe döfte egészen a melléig.50). régi szabadságába visszahelyezzük”. Számunkra az a fontos.238 István (a királyi tanáccsal együtt) egyelőre Bécsben maradt. azt bizonyítja egy Bártfához küldött levele. 241 Bártfa 414. Isten kegyében álló.

Mátyás jó királyként szabadságokat adott nekik; ha nem maradnak békességben, ő (a helytartó) kegyetlen lesz hozzájuk.244 A bécsi egyetemmel is tárgyalt a magyar királyválasztással kapcsolatban; a leendő magyar király iránti hűségre akarta őket kötelezni.245 Várható volt azonban, hogy egy esetleges támadáskor nem tudnak majd kitartani a támadók ellen. A királyválasztó országgyűlésen Szapolyai István nem volt jelen. Ennek ellenére Antonio Bonfini szinte „királycsinálónak” állítja be történeti művében. Mikor ugyanis a követek nem tudtak választani a jelöltek közül, arra jutottak, hogy „két-két követet küldenek István grófhoz, … és ezek puhatolják ki az ő szándékát és elképzeléseit, hogy azt, akit ő királynak javasol, az összes többi elfogadja”. Jóllehet valójában annyi történt, hogy mindkét nagy párt képviselői elküldték követeiket a maguk mellé állításukra,246 az ország egyik legnagyobb földesurának és hadvezérének szava sokat nyomott a latban.247 A jelöltek közül Ulászló tudta megnyerni magának: május 7-én – István kérésére – Lublin248 és Podolin várakat, a lengyelektől visszaváltandó 13 szepesi várost és a Mátyástól zálogjogon kapott Kremsir várát és uradalmát ígérte neki.249 A követek „úgy találták, hogy István inkább Csehország királyát pártolja, mint bárki mást, sőt, véleményéhez hozzátette, hogy ha a főurak valaki mást választanának, ő akkor is azt tekinti királynak, aki az állam számára a saját meggyőződése szerint a legmegfelelőbb.250 Döntését a főkapitány azzal indokolta, hogy Miksát gyűlöli az ország, ő zsarnok lenne; János Albert erkölcse és vakmerősége nem jó (egyébként is a bátynak illene uralkodnia), Corvin János pedig fattyú, és az ő megválasztásával a külföldi ellenségek száma nem csökkenne.251 Jámbor, tapasztalatlan fejedelmet akart és külföldit, hogy az ellenség számát ezzel is apasszák.252 István „jó lóra tett”, az ország előkelői is elsősorban Ulászlót támogatták, aki gyorsan lépett, és a nagy hatalommal bíró Beatrixot egy házassági ígérettel maga mellé állította.
244 245

Istvánffy: Magyarok dolgairól írt históriája. 32–33. Fraknói: Magyarországi tanárok és tanulók a bécsi egyetemen 21. 246 Maffeo Triviliensis jelentéséből tudjuk ezt. Fraknói: Királyválasztások 127. és Magyar dipl. eml. 237. 247 Kubinyi András hívja fel a figyelmet arra, hogy a fekete sereg felett is hatalommal bíró Istvánt milyen fontos volt a jelölteknek megnyerni maguk számára. Kubinyi: Két sorsdöntő esztendő 17. 248 Weber: Lubló 149–150. 249 Fraknói: II. Ulászló királlyá választása 16–17. és Fraknói: Királyválasztások 115. Ulászló érdekében Filipec János beszélt. Tóth: Fekete sereg. 309. Szabó Dezső Miksa pártján igyekezett Istvánt láttatni, de ennek okát (bizonyos urak kötelezik magukat a pozsonyi béke11. pontjának betartására) nem tartom meggyőzőnek. (Szabó: Pozsonyi béke 402.) Mindenesetre Tóth Zoltán is elképzelhetőnek tartotta ezt. Tóth: Fekete sereg. 313. 250 Bonfini: A magyar történelem tizedei 601. 251 Kubinyi András szerint ezért nem Mátyás törvénytelen fiát támogatták, mert tőle nem várhattak sokat; csak a köznemesség bízhatott abban, hogy Corvin János mágnássá emeli őket. Kubinyi: Két sorsdöntő esztendő 13–14. 252 Bonfini: A magyar történelem tizedei 601. Székely György szerint az Ulászló mellé állás oka egyrészt a Mátyással és politikájával való személyes ellentét és a gyenge király alatti oligarcha-uralom iránti vágy voltak. Székely: A rendek válaszúton 420.

37

Szapolyai szempontjából ez azért volt fontos, mert az özvegy királyné küldött egy jelentősebb pénzösszeget a fekete seregnek, amely Ausztriában állt István szolgálatára.253 Ez azért is jött kapóra Istvánnak, mert Corvin János felbomló pártjából egyre többen álltak át Miksa oldalára.254 Miksa fegyveres támadásakor Szapolyai Istvánnak alapvetően két választási lehetősége volt: vagy csapatait összevonva valamely fontosabb ponton (például Bécsben vagy Bécsújhelyen) megpróbálja feltartóztatni a még így is túlerőben lévő ellenséget, vagy a szétszórt helyőrségekkel nem legyőzni, hanem lassítani próbálja Miksát. István az utóbbit választotta. Mind a történetírók, mind a későbbi történészek közül sokan kárhoztatták ezért a tettéért.255 A taktika talán bevált volna, de Miksa is ügyesen taktikázott: csak a legfontosabb várakat és városokat foglalta el, és így gyorsan tudott haladni.256 Az irányt is okosan választotta meg, ugyanis – akárcsak 1459-ben apja, Frigyes – délnyugatról támadt Magyarországra.257 Szapolyai ellen még az a vád is elhangzott, hogy a katonák zsoldját elsikkasztotta.258 Mentségére legyen mondva, hogy Ausztriát ebben az évben élelemhiány sújtotta,259 így a Sziléziából Morvaországba vonuló fekete sereg sem tudott segíteni,260 ráadásul csak későn, augusztus 20-a után érkeztek meg a Duna északi partjára.261 István helyőrséget hagyott Bécsben Upor László parancsnoksága alatt,262 amely azonban a hősies kitartás ellenére sem tudta megakadályozni a bécsi fellegvár elfoglalását.263 A fellegvár

253 254

Ezt maga Szapolyai kérte a vele tárgyaló Filipec Jánostól. Tóth: Fekete sereg. 309. Kubinyi: Két sorsdöntő esztendő 29. 255 Szapolyai Istvánnak „minden böcsületi, egyedül ez az elhagyatott és emberül meg nem tartatott Bécsnek gyalázatjával méltán megkisebbíttethetik”. Istvánffy: Magyarok dolgairól írt históriája. 32. „Ezalatt Miksa római király Ausztriát, melynek megoltalmazására Zápolyai kísérletet sem tett, elfoglalta…” Fraknói: A Hunyadiak és a Jagellók kora 347. „A magyar fővezér, Szapolyai István eljárása merőben menthetetlen.” „… feláldozta Ausztriát, s hazamenekült, hogy a lengyel támadásnak közvetlenül kitett birtokait megmentse.” „Semmi sem jellemzi jobban az akkori viszonyokat, hogy örökös gyalázat helyett még jutalmat kapott »költségei és szolgálatai fejében«.” Tóth: Fekete sereg. 311–312. A külföldi szerzők érthető módon egyáltalán nem érezték tettének aljasságát: Smets például tárgyilagosan közli, hogy István „erős had kiséretében elhagyta a várost s az Ulászló elleni párt leverése végett átkelt a Lajtán”. Smets: Osztrák Birodalom 394. 256 E. Kovács: Miksa magyarországi hadjárata 40. 257 Kubinyi: Két sorsdöntő esztendő 30. 258 István „meg tudta volna tartani Bécset, ha a zsoldot, melynek – mint mondják – bővében volt, kifizette volna a katonáknak, és nem tartotta volna saját hasznát többre a közérdeknél”. Tubero: Feljegyzések 141. 259 Kubinyi: Két sorsdöntő esztendő 92–30. István felszólította a fontos földrajzi helyzetben lévő Sopront, hogy ne akadályozzák az élelmiszereknek Ausztriába történő juttatását. Sopron I. 6. 64–65. Idézi: E. Kovács: Miksa magyarországi hadjárata 41. 260 Tóth: Fekete sereg. 312–313. 261 Kubinyi: Két sorsdöntő esztendő 30. 262 Az őrség mintegy 400 főt számlált. Wenzel: Marino Sanuto 74. 263 Kubinyi: Két sorsdöntő esztendő 30. Az Istvánffy említi, hogy Miksa a város ostroma előtt már elküldte néhány emberét Bécsbe, akik a hangulatot a magyarok ellen fordították. Ezt nem tartom valószínűnek, hiszen – szintén Istvánffy tudósítása szerint Bécsben már korábban sem szerették új uraikat. Istvánffy: Magyarok dolgairól írt históriája. 32.

38

augusztus 29-én esett el.264 Szapolyai István maga hazatért Magyarországra,265 ahol elképzelhető, hogy részt vett a Corvin János elleni harcokban és Ulászló hatalma megszilárdításában.266 A csontmezei ütközetben való részvétele nem bizonyított: Bonfini és más szerzők nem írják, és Szapolyai István okleveleinek kiadási helyei sem valószínűsítik azt,267 de egyes szakirodalmakban szerepel,268 és egy olasz nyelvű forrás is megerősítheti ezt: egy Milánóból Nápolyba írt követjelentés szerint a koronát állítólag („dice etiam”) az erdélyi vajda, István gróf, István apát és mások vitték el Ulászlónak.269 Hamarosan új feladattal kellett szembenéznie: az elsősorban a Felvidék felől várható lengyel támadás elleni védelmet a helyismerettel és sok katonai tapasztalattal rendelkező Istvánra bízta az uralkodó. Ennél a küldetésnél saját birtokai és így személyes érdekeltsége miatt jobb teljesítményt várhattak tőle.270 1490 őszén még Durholcz Pál, Szapolyai szepesi kapitánya szállt szembe a betörő János Alberttel, de ekkor még komoly harci cselekményre nem került sor; a Jagelló testvérek hamar (1491. február 20.) kiegyeztek egymással. A magyaróvári fegyverszüneti tárgyalások 1490 szentestéjétől a következő év vízkeresztjég tartottak; a magyar delegáció élén Szapolyai István állt.271 A béke nem volt tartós: Szapolyai István az 1491-es év nagy részét a Miksa ellen harcoló királyi seregben töltötte (a fővezér Báthori István vajda volt),272 a nyár végén viszont ismét szűkebb hazájába kellett mennie, mivel János Albert ismét öccse ellen tört. 273 Költségei fedezésére Ulászló megengedte, hogy a rendkívüli adót saját célokra használja fel.274 A helyi főurak és városok csapatait is alá rendelték,275 sőt a király már a főúr érkezése előtt küldött csapatokat Zelena Gergely vezetésével a szorult helyzetben lévő városok számára.276 A szeptember közepén megérkező István a Bártfát megszerezni igyekvő lengyel herceggel az
264 265

Kubinyi: Két sorsdöntő esztendő 30. A Szeréminél olvasható történetet, mely szerint „István kincstárnokot” a bécsiek elfogták, és úgy kellett megszöknie, nem tartom elfogadhatónak, hiszen akkor nem hagyhatott volna hátra helyőrséget Bécsben. Szerémi: Magyarország romlásáról 46. 266 Smets: Osztrák Birodalom 394. 267 Horváth: Szapolyai-itinerarium 5. Ezúton is szeretném megköszönni a szerzőnek, hogy a kéziratban lévő itinerariumot nagylelkűen rendelkezésemre bocsátotta. 268 Draskóczy: Tizenötödik század 211. 269 Beatrix okl. 174. Neumann Tibor értelmezése szerint a jelentés Kinizsi Pált írja erdélyi vajdának, Bátori István pedig mint „lo Conte Stephano” szerepel. Neumann: II. Ulászló koronázása 334. 270 Kubinyi: Két sorsdöntő esztendő 31–32. 271 Neumann: Békekötés Pozsonyban – országgyűlés Budán 340. 272 Istvánffy: Magyarok dolgairól írt históriája. 53–54. A történetíró szerint a védők végül Szapolyai Istvánnal és Bátori Istvánnal tárgyaltak a megadás feltételeiről. 273 Szapolyai felvonulásáról Petri Fodor Lászlónak szeptember 8-án Pataki Péter leleszi notariushoz írt levele számol be részletesen. DL 46169. Ekkor ismét a Felső Részek kapitányának címét viselte. Neumann II. Ulászló koronázása 331. és DL 97807 (idézi: Teiszler: Felső részek). 274 Kubinyi: Két sorsdöntő esztendő 40. Saját területén (Gömör megyében) csak a királyi ígéret után engedélyezte a beszedést. DL 90206. 275 Neumann: Békekötés Pozsonyban – országgyűlés Budán 344–345. 276 Neumann: Békekötés Pozsonyban – országgyűlés Budán 346–347.

39

441. A történetírók a csatával kapcsolatban elismerték István katonai tehetségét és harci erényeit.280 A csata magyar győzelemmel zárult. Szapolyai István nádor engedélyére Pápán egy házat építhetnek.279 A döntő ütközetre szenteste napján Kassa mellett került sor. ugyanis szerinte Ulászló a kérdéses időpontban nem tartózkodott Pozsonyban. A nádorság 1491-es kezdetét említi Kisfaludy Katalin: Kisfaludy: Matthias Rex 175. elképzelhető. 29. utána a vezérek a János Albert hűségére tért Eperjest foglalták vissza. a szebeniekhez írott pozsonyi levelében. 279 Kubinyi: Két sorsdöntő esztendő 40. de legalább ötezerre lenne szüksége. Igaz. Sebestyén: A magyar királyok tartózkodási helyei 94–95.283 A 15.282 Katona István is ezt állítja. 281 Kubinyi: Két sorsdöntő esztendő 40. január 1-jét mondja.281 A lengyel herceg legyőzésével Ulászlónak sikerült elérnie azt. február 7-én a Szina melletti táborban. A kérdéses oklevél a DL 102246. február 16-án már nádornak nevezi őt egy. Neumann: Békekötés Pozsonyban – országgyűlés Budán 360. 286 Katona: Historia critica XVII. creatus est Budae in palatinum…”..286 Más. Wagner: Diplomatarium Sarosiensis 192. a hadvezéri babérokat is a rácokat felvonultató Kinizsi Pálnak juttatja. 282 Kulcsár: Jagelló-kor 65. február 8-tól április 28-ig Pozsonyban volt. sőt március 29-re teszi a nádorrá tétel napját.285 Az oklevelet Katona István hamisnak tartja. 283 Egy „régi kézirat” tanúsága szerint: In anno domini 1492. Szapolyai István utolsó évei 1492 elején országgyűlést tartottak. Katona: Historia critica XVII. amire még évek múlva is a legbüszkébb volt: sikerült megteremtenie a békét. feria 5. igaz. Vitius Gotius szeptember 13-i (Budán kelt) levelében azt írta. Kubinyi: Magyarország története 333. dominus Stephanus de Zapolya. A hagyományos történeti szakmunkákban azt találhatjuk.278 Szorult helyzete csak akkor javult. 280 Bonfini: A magyar történelem tizedei 638–639. Sroka: Genealógia 97. amikor a pozsonyi béke november 7-i megkötése után a Haugwitz vezette fekete sereget a Felvidékre vezényelték. 40 . és Tubero: Feljegyzések 185–193. Szerémi György a csatát 1493 decemberére teszi. proxima post festum annuntiationis B. február 15-e és 20-a között a Kassa menti táborban tartózkodott. ő egyedül ezt az egy oklevelet ismeri. Ulászló 1491. 178. hogy Szapolyainak háromezer lovasa van. hogy ebben az évben írta a levelet. Valentini Martyris”. A tárgyalásokba a helyi városokat és a nemességet is bevonta. Az ütközet időpontjának Székely György 1492.284 Egy másik. M. mely már 1491-ben nádornak nevezi Szapolyai Istvánt. Szerémi: Magyarország romlásáról 50. hogy ezen a diétán lett Szapolyai István az ország nádora.őszön sikertelen béketárgyalásokat folytatott. Martii.. 1496. Székely: A rendek válaszúton 446. századi arisztokráciával is foglalkozó Fügedi Erik utalt arra a csak éves jelzéssel rendelkező oklevélre. comes Scepusiensis. szerencsére datált oklevélből ennél többet tudhatunk meg: Ulászló 1491. ebből az évből 277 278 Bártfa 439. V. mely szerint Szapolyai már ebben az évben nádor volt. ekkor már a Corvin János csapatai ellen vonuló Szapolyai nádorról lehetett benne szó.277 de csatát – elegendő katona híján – nem vállalt. 284 Fügedi: Mobilitás 105. hoc est. 285 „feria tertia proxima post festum B.

tc. hogy Ulászló 1491-ben csak megígérte Istvánnak. 290 Neumann: II. 292 Neumann: II. amikor az azt állítja.származó okleveleiben Szapolyai nem szokta magát nádornak nevezni. Élete végére Szapolyai István eljutott bátyjához hasonlóan elérte a legmagasabb tisztséget: palatinus. hogy az 1439:2. 291 Neumann: Békekötés Pozsonyban – országgyűlés Budán 344. körüli időpontra tesz egy Rákos mezei diétát. mint Mátyás királytól. Ha ugyanis István kincstárnok azt mondta volna neki. volt-e 1491-ben ilyen országgyűlés. Ulászló koronázása 327. vagy Wagner: Diplomatarium Sarosiensis 193–194. melyen – egy ránk nem maradt dekrétumban – a nemesi kiváltságokat. A szerző tanulmányának még csak az első közleménye jelent meg a Századok hasábjain. hogy ne egyék semmit egy hétig.” Szerémi: Magyarország romlásáról 51. a humanista éppen a nádorról nem ejt egy szót sem. melyet meg kell válaszolnunk. 1499-ig látta el. de az 1492 februárjában tartott budai országgyűlésre teszi Szapolyai István nádorrá választását. 1439:2. 293 Neumann: Bátori István 102.291 Ő azon a véleményen van.294 1493-tól emellett koronaőri tisztséget is betöltött. Bonfini: A magyar történelem tizedei 615. sem a király őt. 289 A középkorász Neumann Tibor szerint azonban ekkor nem rendeztek gyűlést.295 Nádorsága elsősorban Budához kötötte. vagy DL 90206. Istvánffy: Magyarok dolgairól írt históriája. hogy Ulászló a koronázásával egybekötve tarthatott egy országgyűlést.292 Neumann egy másik tanulmányában a nádorválasztást az 1492 tavaszán tartott országgyűléssel köti össze. a választási feltételeket és az ország védelmi övezetekre való felosztását foglalhatták írásba. ex consilio prelatorum ac baronum et regni nobilium pari voluntate eligat”. április 24. 287 Például Wagner: Szepes IV. 295 Hivatali társa Bakócz Tamás volt.293 Elképzelhetőnek tartom akár azt is. Ulászló koronázása 335–336. Hitelesnek tartja Bonfinit. mást tenni egyáltalán nem mert volna. okl.288 A következő kérdés. 287. 289 Kronológia 320–321. 65.290 Egy újabb tanulmányában közli Ulászlónak azt a tudomásunk szerint meg nem valósult szándékát. DRH I. mert nem féltek tőle úgy. Annyi bizonyos. hogy majd a zavaros idők elmúltával őt fogja kinevezni nádornak – a kérdés most még nem érzem lezártnak. 22–23. vagy Eperjes 270– 272. 41 . huzamosabban csak kétszer mozdult ki: egyszer egy diplomáciai esemény. 294 Hatalmára – bár nyilván túloz – jól rávilágít Szerémi György: „… mert a király [Ulászló] tartott is Istvántól. 288 „Insuper quod regia maiestas palatinum regni antiqua consuetudine ipsius regni requirente eo. 79. feladatát haláláig. et ex parte ipsius regie serenitatis regnicoli iudicium et iustitiam facere potest et tenetur. hogy a koronázás után osztották szét az országos tisztségeket – igaz. sajnos éppen az 1492-es országgyűlést tárgyaló rész nem látott még napvilágot. vagy Szent-Iványi cs.287 pedig nyilván ez igen nagy mértékben emelhette tekintélyét. quod idem palatinus ex parte regnicolarum regie serenitati. hogy 1491 őszén üljön össze az országgyűlés az adó összehívása céljából. a király helyettese lett. A Magyarország történeti kronológiája 1491. másszor egy katonai esemény miatt – ekkor mutathatta be utoljára az utókor által olyannyira dicsért hadvezéri tehetségét. törvénycikkek alapján a nádort az országgyűlésen választják. és az 1492:33.

hogy Szapolyai István Újlakiért annak lázadása 296 297 Szent-Iványi cs. 307 Beatrix okl. 14–15. hogy vizsgálják ki. név szerint Jánost.297 A Sopronban tartózkodó németújhelyi zsidók számára is legalább háromhavi tartózkodási engedélyt kért. Sopron vm. 298 Magyar-zsidó okl. és 207. 184–185. 310 Tringli: Az újkor hajnala 95. Ő is tudta.303 Az Ulászló és Beatrix közötti házassági vitába is belekeveredett. február 18-án a váradi káptalannak Zthári Bálint és Muroni Vér András közti perrel foglalkozó oklevelét másolta le és erősítette meg. hogy Ulászló házassági ígérete csak csel lesz. hogy a kiküldött nádori emberrel együtt iktassák be birtokába Kaszai Miklóst. például arra kérte Győr hatóságát 1493.305 illetve az özvegy házasságával kapcsolatban nyilatkozott. amikor Beatrix ügyéről 1492 márciusában a királyi tanács tárgyalt. 305 Kubinyi: Bárók a királyi tanácsban 199. 162. és a fizetett összegről nyugtát kért.302 A király kérésére elmaradt iratok Budára hozását kérte Justh Andrástól. 154. 300 Kanizsai László fiai és Kanizsai György osztották fel egymás között Sárvár. hiszen az apja boszniai királysága miatt hercegi címet viselő Lőrinc később valóban örökös nélkül hunyt el.309 Végül azonban az örökség – Werbőczy István nádorsága idején – II. 243–244. 303 Justh cs. okl. 302 Teleki cs.310 Talán a szerződésnek köszönhető. szeptember 12-én. Egy névtelen jelentés is Szapolyai István nevét a házasságot támogató urak között sorolja fel. Védelmébe vette egyszer Szentiváni Istvánt és Balázst. 567–570.307 1493-ban a nádor örökösödési szerződést kötött Újlaki Lőrinccel. 104–105.Nádorként ugyanúgy bírói feladatokat látott el. 236–238.306 Még 1496 októberében is levelet írt Ludovico Sforza milánói herceg a magyar főúrnak. 299 Justh cs. Károlyi cs. 235–236. Lászlót és Andrást.300 Feljelentések esetén kivizsgáltatta a gyanús eseteket. Magyar-zsidó okl. hatalmaskodtak-e a Kanizsiaiak a Pokiak Mérges nevű birtokán. 308 Fraknói: A Hunyadiak és a Jagellók kora 358. 179. okl. okl. 42 . mégis felemlegeti.304 de emellett jelen volt akkor.298 Felszólította a turóci konventet. Beatrix okl. Jóllehet az esküvőn jelen levő urak között nem sorolja fel Szapolyait. 345–346. okl. 219–231. 301 Győr vm.308 Ez igen jó lehetőségnek tűnt a családi vagyont mindenáron gyarapítani kívánó Szapolyai számára.299 tanúskodott előtte zajló birtokügyekben. 66. amikor a királynéi pénzen szerzett hadak vezetéséről beszél.301 Kérésre átírt jogbiztosító iratokat is: 1493. Lajoshoz került. mint ahogy előtte öccse tette azt. Léka. és Sopron I. 304 Schönherr: Hunyadi Corvin János 143.296 másszor a Károlyiakat. hogy támogassa Beatrix házassági ügyét. Kapuvár és Kanizsa várakat. 309 Tringli: Az újkor hajnala 90. Monyorókereki Elderboch János saját tartozásairól új szerződést kötött Szapolyai nádor előtt. okl. 306 Beatrix okl. 6. okl. okl.

különböző fajtájú halat. 317 Bonfini: A magyar történelem tizedei 652. sőt halála előtt. és fölékszerezett ruháját. Ulászló Eperjes városnak.318 Bonfini tudósítása szerint ezen az országgyűlésen bízták meg Szapolyai Istvánt és Bakóc Tamást a Szent Korona őrzésével. amely ne került volna legalább háromezer aranyba. Mivel a terület Szapolyai István érdekkörébe tartozott. az egyik lengyel merő igazgyöngybe öltözött. március 23-án írta II. 319 Bonfini: A magyar történelem tizedei 647. amikor menlevelet kapott. 314 1494. aki e napokban egyetlen olyan darabot sem viselt magán. A felvidék természetes helyszínül kínálkozott. borjút. évi lőcsei fejedelmi kongresszus 376. 320 Kulcsár: Jagelló-kor 100. gabonát…316). Lajos uralkodása idején országbíró lett.313 1494-ben a Jagelló család tagjai találkozót tartottak Lőcsén. és azonnal föltett egy olyan roppant értékű követ. Fraknói: A Hunyadiak és a Jagellók kora 358. hogy a polyák az első pillantásra legyőzöttnek ismerte el magát.” Bonfini: A magyar történelem tizedei 652–653. hiszen a magyar és a lengyel király területeinek határán helyezkedett el. rengeteg ökröt. hanem létrejöttében is nagy szerepe volt: Divéky Adorján a lőcsei királytalálkozó okaiként egyrészt az Ulászló hatalmát veszélyeztető Miksát. hanem bírósági eszközökkel lépjen fel ellene.319 A tisztséget 1497-ig töltötte be.320 A nádort emellett még közpénzek eltulajdonításával és a királyi hatalomra töréssel is megvádolták. 315 Az étel-ital biztosításával nem volt gond Bonfini leírása szerint („a királynak kétszáz hordó bort küldött ajándékba… töméntelen mennyiségű. Bonfini: A magyar történelem tizedei 659. Divéky: 1494. 318 „Emlékezetes eset. 313 Tringli: Az újkor hajnala 90. mire a nádor. 43 .321 311 312 Bonfini: A magyar történelem tizedei 658. mely addig a visegrádi várban volt. gazdagsága fitogtatásával viszont általános elismerést keltett. Újlaki Lőrinc támogatása) csak akkor volt hajlandó odamenni.312 Végül Újlakinak nem esett komolyabb baja. amellyel a magyarokat el akarta kápráztatni. II. aki a városoknak dupla árat fizethet a gabonáért és az egyéb terhekért.314 illetve magyar országnagyként is jelen illett lennie. 316 Bonfini: A magyar történelem tizedei 651. 321 Fraknói: A Hunyadiak és a Jagellók kora 363. 315 Egyesek szerint Szapolyai Istvánnak a diplomáciai eseménynek nemcsak lebonyolításában. melyeknek gyűjtését Szapolyai István végezheti. Eperjes 282–283. hogy adjanak a királytalálkozóra élelmiszereket. másrészt az Ulászlót Szapolyai István vezetésével támadó köznemességet nevezi meg. ám a személyes megjelenéssel kis gond akadt. ezt a lengyel részéről kihívásnak érezte. az abban az évben tartott országgyűlésen a köznemesség a főurak ellen fordult és lemondatták őket a koronaőrségről. hogy a lengyel és a magyar fejedelmek gazdagságuk hiú fitogtatása kedvéért drágakövekkel és gyöngyökkel aggatták tele magukat. István az azóta lengyel királlyá lett János Alberttől való félelmében és az Ulászlóval való súrlódások miatt (Corvin János várainak megostromlása.idején szót emelt: Ulászló ne katonai erővel.317 Megjelenésével. árpát. az ellátásban is fontos szerepet vállalt. Utóbbi vádat elsősorban Corvin János hangoztatta Fraknói: A Hunyadiak és a Jagellók kora 374. elégette.311 A király válaszában saját eljárásának jogosságát hirdette és megfenyegette a Lőrincet esetleg támogatókat.

1774. 331 Wagner: Szepes II. hiszen ezen év márciusában tartotta esküvőjét Frangepán Beatrixszal Modrusban. Hosszú és eredményesnek nevezhető életpályát befutva 1499. A nagy hatalmú főúrnak ellentmondani nem merészelő herceg Árva.325 A nádor már korábban. 328 Schönherr: Hunyadi Corvin János 238–239.323 Szapolyai 1496 januárjában összegyűjtötte a seregeket.324 majd az ellenség ellen vonult. A szerző szerint Corvinnak a köznemességre szüksége lévén nem lépett fel a szintén ezen réteg felé közeledő nádor ellen. Ezzel az Ulászló politikájával elégedetlen horvátországi mozgolódáshoz csatlakozott – személyesen nem is vett részt az eseményekben. 44 . 330 Wagner: Szepes I. Bártfa 478. hogy az apja által neki szánt országot megszerezze magának. ahonnan már nem nagyon mozdult ki.331 322 323 Schönherr: Hunyadi Corvin János 226–227. július 10-i oklevelében a három zálogba adott várat a nádornak adta – Árva kiváltását ráadásul a hercegnek kellett állnia.322 Ulászló – már csak a támadás várható iránya miatt is – nádorára bízta a támadás visszaverését. 148–151. hogy az ellenséget visszaverte. Az Ausztria védelmére fordított kiadásai fejében Corvin Jánostól követelt kárpótlást. Emellett feltehetőleg Szapolyai hatalma is közrejátszhatott a döntésben. Újlaki Lőrincet.326 A politikába visszatérni próbáló és ehhez az urakat megnyerni szándékozó Corvin 1494. fiai taníttatásáról gondoskodik. január 25-én írt Bártfának és Kassának.Szapolyai István utolsó hadvezéri tevékenységét ironikus módon éppen a családját felemelő király fia ellen vívta: a nem túl ismert esetre 1496-ban került sor. Lőcsei krónika 20. hogy legyenek készen hadinépeikkel és hadiszereikkel Corvin János ellen. 325 Bártfa 480. 324 1496. 329 Kubinyi: Szervitorok 181. december 23-án hunyt el Pápán. 12. Ulászló 1496. Somi Józsát és Ráskai Balázst.329 Ránk maradt végrendeletében Ulászlónak juttatandó ajándékokról. A Bonfini szerint szabályos ostromot folytató Szapolyai a király felszólítása ellenére sem hagyott fel a harci cselekményekkel. Bonfini: A magyar történelem tizedei 647. Március 3-án üzente meg Rosenberkből (Rózsahegy) a segédcsapatokat küldött Bártfának. Fiai nevelőinek kiválasztotta [lego!] Bakócz Tamást. Likava és Szklabina várakat adta zálogba. 327 Schönherr: Hunyadi Corvin János 210. A magyar fordításban helytelenül az olvasható. az nem lépett fel Szapolyai ellen. Corvin János a lengyelekhez fordult segítségért. 326 Schönherr: Hunyadi Corvin János 202. hogy itt halt meg. Ezen kívül – Poki Péter várnagy árulása következtében – 1493 telének elején Bajmóc várát szerezte meg.328 Szapolyai István a Corvin elleni hadjárat után visszatért Budára.330 Végakaratának megfelelően Szepeshelyen temették el. 1493-ben összetűzésbe keveredett a herceggel. Vingárti Geréb Pétert. 1774.327 Amikor az 1498-as országgyűlésen Mátyás fia panaszlevelet adott be (részben elvett birtokai miatt). január 18-i levelében értesíti erről Bártfát. György veszprémi püspököt.

Dolgozatomnak nem témája az ő életpályájának bemutatása. Az ekkor még igen fiatal ifjú helyett azonban anyja irányította a családot. azonban 1512-ben sikerült Zsigmond lengyel királyhoz adnia Borbálát. hogy felelős-e Szapolyai János a mohácsi vereségért. György a csatamezőn lelte halálát.332 Hedvig másik terve az volt. 334 Tringli: Az újkor hajnala 111. hogy Jagelló Annát kérje meg János számára (1505-ben). A jelenlegi szakirodalom megítélésem szerint inkább azt látszik elfogadni. Lajos király halálával trónörökös nélkül ürült meg a trón. Az 1505-ös országgyűlésen neki (is) érdekében állt volna a magyar király nemzetiségének törvényben való rögzítése.334 A török elleni harcok a körülményekhez képest sikeresen vezette. milyen mértékben.és középnemesség szövetségese lett.335 Részt vett az 1514-es parasztfelkelés leverésében. hogy a királyi javadalmakat egyedül neki nem kellett visszaszolgáltatnia az uralkodónak. aki a Hunyadiak leszármazottja volt. hiszen öccse. 339 Gyorsan lépett: még ez év november 11-én az ősi szokások szerint királlyá koronáztatta magát 332 Fraknói: A Hunyadiak és a Jagellók kora 375. és ha igen. fiai számára minél nagyobb hatalmat szeretett volna biztosítani. hogy a vajda – az ellentétes értelmű királyi parancsok miatt – nem tudott időben a helyszínre érkezni. 333 Draskóczy: Tizenötödik század 212.337 amely azonban Ulászló fiának. 337 Tringli: Az újkor hajnala 86. A birtokokat végül az özvegy Frangepán Beatrix kezével együtt György brandenburgi gróf szerezte meg. például Havasalföld és Szerbia területén viselt hadat. 335 Kulcsár: Jagelló-kor 117. Tringli: Az újkor hajnala 107. Az előkelő származású. 338 A magyar történelem egyik nagy kérdése. Ez a kapcsolat sem jött létre. Ezt gyermekei kiházasításával igyekezett elérni: először Szapolyai Györggyel szerette volna elvetetni Corvin Erzsébetet.338 amikor II. mely alapján a Corvin Kristóf halála esetén a Hunyadi család birtokai Erzsébetre és férjére szállnak – Kristóf éppen a szerződés megkötését követő néhány héten belül halt meg. A nagy lehetőség a mohácsi csatával jött el számára. Tringli: Az újkor hajnala 91. Kettejük eljegyzése nem vezetett házassághoz. pedig még házassági szerződést is kötöttek.A Szapolyai család további sorsa István halála után a családfő hivatalosan János lett.333 Szapolyai János felnőve folytatta a család által kijelölt utat. részben itt szerzett érdemeit ismerték el azzal. 336 Kulcsár: Jagelló-kor 133. Lajosnak születésekor okafogyottá vált. jóllehet még arról sem áll rendelkezésünkre jól használható összefoglalás. A csatával egyébként ő vált a Szapolyai család egyetlen élő férfitagjává. a legfontosabb eseményeket kiemelve ismertetem. Ezért életét csak röviden. özvegy Hedvig nagy álmokat dédelgetett. 339 Sroka: Genealógia 99. 45 . Már 1510-ben kinevezték erdélyi vajdának – a tisztséget királlyá választásáig töltötte be.336 A politikai életben a hatalom megszerzése érdekében az országgyűléseken egyre nagyobb súlyt képviselő kis.

341 Emellett az ország déli részét egyre inkább a török tartotta uralma alatt. A lengyel anyától született János Zsigmondnak nem adatott meg az. A nemzetközi politikai színpadon rossz híre volt. kihalt. Oppeln és Ratibor hercegeként 1571. 342 Barlay: Romon virág 94. november 3-án ő is fejére illesztette a királyi jelvényt. 340 341 Tringli: Az újkor hajnala 167. hiszen Habsburg Ferdinánd – ironikus módon részben a Szapolyai János nagybátyjai által is megerősített bécsújhelyi szerződésre hivatkozva – szintén jogot formált a magyar koronára. és Erdély fejedelmeként.Székesfehérvárott.340 Nem tudott azonban a teljes ország felett uralkodni.343 ezzel a Szapolyai család. és csaknem pontosan egy évvel vetélytársa után. a magyar királyi címet nehéz lett volna felülmúlni. A körülmények ismeretében meglepően hosszú ideig tartó uralkodás után.342 A speyeri egyezményben 1570-ben lemondott választott magyar királyi címéről. 343 Acsády: Magyarország három részre szakadása 412. mely alig egy évszázaddal előbb indult meg a felemelkedés útján. 1527. 1540-ben hunyt el – hátrahagyva csecsemő fiának egy igen rossz állapotban lévő országot. március 14-én hunyt el gyermektelenül. 46 . ugyanis törökbarátsággal és a reformációs irányzatok támogatásával vádolták. Tringli: Az újkor hajnala 167. mint ami apja és nagyapja nemzedékének: a család rangját és vagyonát már nem tudta gyarapítani – igaz.

Ide tartoznak familiárisaik. akik Zsigmond király ideje óta jórészt kiestek a hatalomból. az alattuk levő réteget is megtekinthetjük. az országgal és a többi főúrral kapcsolatban álló. amely a szepességi urakat láttatja az élen. szintén nagyon fontos vonatkozását sem. karrierje nemcsak 344 345 Ide tartoznak a Rozgonyiak. A 15. Mátyás trónra kerülését követően pedig a fiatal uralkodónak (és a mögötte álló tanácsadó testületnek) kimondottan érdekében állt egy teljesen új. a gyakori uralkodóváltás és a háborúk következtében megsokasodó elhalálozások miatt nagyobb lehetőség mutatkozott a felemelkedésre az alacsonyabb sorban élők számára. akár a velük egy szinten állóktól). hanem az addigi köznemességnek is lehetősége nyílt akár a legmagasabb tisztségek elérésére is. szolgáik. Amennyiben viszont a képzeletbeli piramisból egy olyan részletet vágunk ki. Az ifjú Hunyadi ezért a részint megtartotta a hűséges bárói családokat. A legnagyobb mértékű felemelkedésre éppen Szapolyai Imrének nyílt módja. Jóllehet kevesebbet szeretnék foglalkozni vele. nem kerülhetem meg életüknek egy másik. Ha a kor társadalmát piramisként képzeljük el. a régi családok eltűnését újak felemelkedése követte. aki az ország legmagasabb tisztségét tölthette be. mágnási udvartartásuk.345 Felemelkedése. század közepén ez különösen igaz volt. részint az előkelőket (proceres) kapcsolta magához. báni tisztségeket töltötték be). 47 . a hatalom gyakorlásában részt vállaló testvérpárt mutattam be. mint a bárók. elsősorban Mátyástól függő és ezért hozzá mindenkor hűséges réteg kialakítása. korábban ők a nádori. Fügedi: Mobilitás 57–58. vagyis a régóta előkelő családok szerezhették meg. azaz a hatalmi önreprezentáció egyes elemeit: hogyan választották el magukat a nemesség többi részétől (akár a társadalmilag alacsonyabb rangúaktól.A Szapolyaiak a kor társadalmában A Mátyás-kori arisztokrácia A Szapolyaikat dolgozatom nagyobb részében mint a királlyal. A középkori magyar arisztokrácia – részint a családok kihalása. Itt vizsgálhatjuk a frissen felemelkedő Szapolyai família önmagáról kialakított vagy kialakítás alatt álló képét is. ugyanis a Habsburg Albert halálát követő polgárháborús idők. ám többnyire ők is azokat a tisztségtípusokat láthatták el.344 A kormányzati tisztségeket nemcsak ők. de csak a bírók és udvari méltóságok között (ez rangvesztést jelent. részint az uralkodói szándék miatt – gyakran változott. a Szapolyai testvérek – jóllehet az uralkodóhoz igen közel állnak – mégis alávetett helyzetben vannak. melynek csúcsán a király áll.

a vele együtt járó hatalom és megbecsülés nemcsak az egyénnek.347 Szapolyai Imre helyzete különleges: Fügedi Erik a Hunyadi-familiárisok és a hivatalnokok közé is besorolja. egy-egy jellegzetességet kiragadva ismertetni.350 Mátyás uralmának központosító jellegéről eltérnek a vélemények. Mátyás levelei 219–220. ugyanis a túl nagy hatalom szerinte lázadásra csábított. s familiája is elfoglalta az ország kormányzásában ura emelkedésének megfelelő helyét”. hogy „Mátyás személyében nagybirtokos arisztokrata került az ország trónjára. Szapolyai egyszerre volt dalmát-horvát és szlavón bán. akikre Mátyás mint természetes szövetségeseiként számíthatott (Vingárti Gerébek.őt érintette. 352 Fügedi: Mobilitás 65. hiszen „a bárói méltóság betöltése. 48 . A jelenséget leíró Fügedi Erik ezt elhibázott politikának tartja. Mátyás részéről természetes és okos döntés volt. bár a mai kutató inkább csak az utóbbit tudja vizsgálni.352 másrészt közülük csak az Ernusztoknak és a Szapolyai testvéreknek sikerült magukat arisztokrataként elismertetni. 349 Fügedi: Mobilitás 59.353 Ez a rangbeli emelkedés nyilvánvalóan mind a család gondolkodásmódjában. Laki Tuz Balázst és Magyar Balázst sorolhatjuk ide. mindenesetre néha megfigyelhetünk a tisztségek halmozásában egy centralizációs törekvést. Ide sorolja be Draskóczy István is őket: Draskóczy: Tizenötödik század 98. 351 Fügedi: Mobilitás 61. valamint Bosznia kormányzója. de mások véleménye alapján akár a rokoni kör részévé is tehetjük.346 Az újonnan felemelkedetteket származásuk szerint több csoportba sorolhatjuk. gazdasági és egyéb feladatokat. hogy volt familiárisi rétegét felemelje.351 A Mátyás által felemelt új családok számát Fügedi 37-re teszi. 353 Kubinyi: Bárók a királyi tanácsban 178. A harmadik halmaz a hivatalnoki feladatukat kiemelkedően ellátottakat tartalmazza. 348 Ezzel jóformán meg is lehetne magyarázni a pozsegai eredetű nemes szédületes felemelkedését. 346 347 Fügedi: Mobilitás 77. hiszen amellett. még tehetséges hivatalnok is volt. mind a külsőségekben meg kellett jelenjen. Dolgozatom következő részében én is ezt igyekszem röviden. 348 Kubinyi: Mátyás király 17. hanem a családnak is szólt”. Erre példa Bátori Istvánnak egyszerre viselt országbírói és vajdai tisztsége vagy Szapolyai Imrének a délnyugati határok védelme érdekében egyesített hatalma. Pongrácok). Az első a Hunyadi-rokonság. 350 Fügedi: Mobilitás 59. hiszen ők éppen a familiaritás lényege miatt voltak alkalmasak új feladataik ellátására: korábban már a bárói család mellett el tudták sajátítani a birtokigazgatási. de egyrészt e családok 40%-a 1505-re kihalt. Fügedi: Mobilitás 58–59. hogy „jó helyre született” és megfelelő urakat szolgált. Költségei fedezésére még a vránai perjelséget is megkapta. A második csoport a régi Hunyadi-familiárisokból áll. 349 Fügedi szerint egyszerűsítve akár azt is mondhatjuk. mint például Ernuszt János.

359 A várat csak 1462-ben foglalták vissza a csehektől. Sajnos éppen ezt a birtokrendszert a legnehezebb vizsgálni. hanem a Rozgonyiaknak és a Szapolyaiaknak adta.361 A Perényiek 1440-ben Giskra kezére került birtokát. (Idézi Kubinyi: Szervitorok 171. 360 Horváth: Adalékok 102. így a birtokigazgatásról nem tudunk sokat. DL 34077. Richnót. ugyanis „nem önként és szabadon. de erre is történtek már próbálkozások.354 Témám egyébként is a testvérek politikai életútjának bemutatása. mivel korábban állítólag ennyit költöttek a csehek elleni harcokra. sőt egy időre a Perényiektől Nagyida városának egy részét is megszerezték. amely a felemelkedő nemes első rezidenciája lett. 49 . ezért az ingatlanokban kifejezett vagyoni helyzetet csak röviden tárgyalom. ugyanis Perényi Miklós és János tiltakoztak. de ekkor már két éve zálogjogon a Szapolyaiaké.360 Egy évvel később ettől a családtól vették zálogba 4000 forint értékben Alsóvadász és Újfalu falvakat. amivel ők maguk a Thurzóktól kiváltották a várat.359 1461-ben kapták meg Tállyát (szintén a husziták elleni harcokra költött összeg fejében zálogul). 362 Tringli: Perényiek 176. Imre 1459-ben zálogbirtokként kapta Tokajt.355 Szapolyai Imre azonban Hunyadi János nagybányai várnagya volt. hanem erőszakra és… Mátyás királynak és Imre kincstartónak erős kényszerítésére kellett ezt [az esküt] letenniük”.A Szapolyai család birtokai A Szapolyaiak felemelkedését talán birtokaik gyarapodásán tudjuk a legjobban szemlélni és szemléltetni. ugyanis a család levéltára nem maradtak ránk. Szapolyai István halálakor már az ország egyik leggazdagabb birtokosának számítottak. DL 70915. 262. Csánki: Magyarország történelmi földrajza I. az 1462-es visszafoglalás után Mátyás nem eredeti tulajdonosaiknak. A 15. Idézi: Horváth: Szapolyai Imre 270. ám a század végére. 357 DL 244061. Idézi: Tringli: Perényiek 180. A zálogösszeg 12000 forint volt. A Szapolyai család ősi birtokai a délvidéki Pozsega megyében feküdtek. század elején még alig rendelkeztek valamivel. 358 Horváth: Adalékok 100–101.) 356 Engel: Archontológia II. Feltehetőleg azért a 4200 forintért kapták. 361 Horváth: Adalékok 102.358 1460 novemberétől övék Szepes.356 és István öccsével együtt a Felvidék keleti részén szerezték első komolyabb birtokaikat.362 1464-ben kapták meg Boldogkő és 354 355 Szekfű: Magyar történet 48. Térképen ezt még nem sokan ábrázolták a feladat nehézsége miatt. 249. A ránk maradt iratok áttekintése és feldolgozása pedig megítélésem szerint messze meghaladja ennek a dolgozatnak a kereteit. A településeket nem tarthatták meg. ezzel a Perényiek mellett a környék leggazdagabb birtokosai lettek.357 A várral a tiszai átkelőhely vámja is övék lett.

de ez nem biztos. Pest megye 245. A per lefolyása nem ismert. A várnak a család életében játszott központi szerepével dolgozatom más helyén foglalkozom. hogy a birtokok a kezükön vannak. március 21-én Mátyás előtt Serkei Mihály nevében Inárchi István jelentette be.371 Trencsén 1477-es megszerzésével a család egy nagyon fontos. 369 Horváth: Szapolyai Imre 270. században 67. században 55. 50 . (A főúr halálakor örökölte még meg a cseszneki uradalmat. 373 Bonfini: A magyar történelem tizedei 522. Engel: Magyarország a középkor végén. században 67. központi jelentőségű hely birtokába jutott. Ugod és Csesznek.374 Ebben az évben került a Szapolyaiakhoz Pápa.365 A kincstartói feladatkör ellátása során felmerülő pénzszerzési lehetőségek meglétét nem kell bizonygatni.366 A család nemcsak a Felvidéken terjeszkedett: 1464 és 1466 között Szapolyai Imre Pápa és Ugod váruradalmakat szerezte meg politikai támogatás fejében Garai Jóbtól. A Szapolyaiak nevében Bozinkai Balázs elismerte. A királyi kegy és a különféle tisztségek mind a család vagyonának gyarapodását segíthették.364 Az 1460-as évek birtokszerzéseinek méretét nyugodtan tarthatjuk rendkívülinek.369 Ebben az évben lett Imréé a Pozsega megyei Kővár.373 Vámosi Bebek Pál 1479-es halála után annak vagyona Szapolyai Imrére és dengelegi Pongrác Jánosra háramlott. de a vár 1507-ig a Szapolyaiak kezén maradt. 365 Horváth: Felső Részek 946–947. ugyanis 1467.370 valamint a Körös megyei Badjanovc kastély és Torna vára.375 Egy évvel később kapták meg az Abaúj megyében 363 364 Horváth: Adalékok 100. 371 Engel: Nagybirtok a 15. 370 Horváth: Szapolyai Imre 270.363 Szintén ebben az időben jutott kezükre Dunajec. hogy jogilag (és erkölcsileg) tisztán történt. 367 Horváth: Szapolyai Imre 270. Szapolyai Imre kincstartóságának öt éve alatt 60000 forintnál nagyobb értékben kapott Mátyástól zálogbirtokokat.368 1476 körül szerezte meg Tornát. században 45. 375 Engel: Nagybirtok a 15. Krasznahorka és Szendrő) kapta meg. valamint Moróchida birtok. 366 Engel: Nagybirtok a 15. 372 Még Bonfini is részletesen tárgyalja a királyi adományt. pedig ő nem szokott jogi ügyekkel foglalkozni. 372 Horváth: Szapolyai Imre 270. Dunajec birtoknévnél. és 103–104. Torna. de erről okleveles bizonyítékok állnak rendelkezésükre. A Felső Részek kapitányaiként a fivéreknek joguk volt a visszafoglalt területeket – stratégiai okokból – az eredeti tulajdonosnak való visszaszolgáltatás helyett saját ellenőrzés alatt tartani.Regéc várakat. 374 Engel: Nagybirtok a 15.367) Bebek Orsolyával kötött házassága miatt 1470-ben a magtalanul elhunyt Pelsőci Bebek Imre birtokait (Szádvár. 368 Horváth: Adalékok 104–105. miután a Tornaiak hűtlenség miatt elvesztették azt. hogy Szapolyai Imre és István öt éve elfoglalták a panaszosok Dunajec nevű várát tartozékaival együtt. A király ezek bemutatására Szent György nyolcadát tűzte ki határnapul.

378 Imre élete végén. században 67.381 Egyedül Corvin János előzte meg őket. században 52. 17 kastélya. 384 Szapolyai Istvánnak 1495-ös adatok alapján 12308. 7 kastélyt. 17 mezővárost és 300 falut mondhatott magáénak.5 portája.fekvő Gönc mezővárost. a harmadik Geréb Péternek pedig 5620 portája volt. a második helyen álló Corvin Jánosnak 5937.382 a képzeletbeli rangsorban pedig Újlaki Lőrinc következett utánuk. Jóllehet az egyes számok nem pontosak. 378 Engel: Nagybirtok a 15. Az adott birtokok mérete. 387 Nagy: Lajta 378. Rozgonyi Rajnáldnak 19. Közvetlenül Mátyás halála után a rendek – Ausztria megvédésének költségeire – Kismartont 17000 aranyért zálogosították el a főkapitánynak. században 52. Kovács: Leggazdagabb magyarok 423. mely Szapolyai Imrének 32 várat tulajdonít. Acsády: Birtokviszonyok 32.387 1494-ben szerezte meg Corvin Jánostól Árva. századi történész még csak az 1494–1495-ös adóösszeírás alapján dolgozott. de sajnos nem állnak rendelkezésünkre pontosabb adatok. A Szapolyai-birtokok beleestek a felmérésbe. 383 Újlaki 14 várat. hogy a 19.384 Az eltérés azzal magyarázható. 376 377 Engel: Nagybirtok a 15. Újlaki Miklósnak 38. században 45. Perényi Istvánnal 18. század végén a leggazdagabb főúr. Ez az adat nem hiteles.380 Mátyás halálakor a család (gyakorlatilag István) kezén hatalmas birtokállomány volt. 51 . amely egyrészt csak a ténylegesen adót fizető jobbágytelkeket vette számításba. ám szintén az egész országra vonatkozik az a milánói jelentés.385 Korábban készült (feltehetőleg 1474 előtt). században 55. értéke természetesen ebből a számból nem mutatható ki. 1486-ben Mátyás utasítására még ideiglenesen Barkó ura is lett. 386 E. Garai Jóbnak 33. Engel: Szabolcs megye birtokviszonyai 618. összehasonlítás céljából mégis használható a lista. 379 Horváth: Szapolyai Imre 270. négy kastélyukkal. században 15. ám Corvin János birtokainak nagy részét ez az összeírás nem tartalmazta.383 Acsády Ignác számításai szerint azonban Szapolyai István volt a 15.386 A nádor még élete vége felé közeledve is gyarapította a családi vagyont.377 Részben övék lett Garai Jób vagyona is annak 1481-es elhunyta után. 49 mezővárosa és körülbelül 1000 falva volt. Engel: Nagybirtok a 15. 17 mezővárosukkal és mintegy 240 falujukkal az ország második legnagyobb birtokosának számítottak. 380 Engel: Nagybirtok a 15. 18 várukkal. században 52. Rozgonyi Lászlónak pedig 20 várral kellene bírnia. másrészt nem terjedt ki az ország egész területére. 385 Engel: Nagybirtok a 15. Engel: Nagybirtok a 15. a forrás szerzője más birtokosoknak is eltúlozza gazdagságát – Guti Ország Mihálynak ezek szerint 23.379 Ekkor már a király kevésbé igyekezte ellátni hű embereit birtokokkal vagy éppen magához láncolni új embereket: figyelmét Corvin János helyzetének megerősítése felé fordította. 382 Neki 30 vára. 381 Engel: Nagybirtok a 15.376 valamint Dobi László magvaszakadása miatt annak birtokait (például Dobot és Dorogot).

A sok háború éppen az ő társadalmi rétegüknek kedvezett. Kubinyi: Két sorsdöntő esztendő 42. aki a családfán pontosan el nem helyezhető 388 Schönherr: Hunyadi Corvin János 210. lietavai és somlyói birtokát kapta meg. (Az ok-okozati viszony persze fordított: a tekintély alapján gyűltek a kis. 392 Kubinyi: Két sorsdöntő esztendő 43. ugyanis – Kubinyi András megfigyelése szerint – Magyarországon olyan szétszórtan helyezkedtek el a nagyurak birtokai. században 15. 169–194.388 valamint a debreceni uradalmat (Böszörmény nélkül). A leghatalmasabb főurak is csak annyit tehettek meg. 1494-ben Szapolyai jogot szerzett arra. Szerkesztette: Bessenyei József et al. hogy az ország nagy részében túlsúlyban lévő birtokaikra támaszkodva az egész ország feletti királyi címre törhettek – ezzel a lehetőséggel azonban a korszakban csak a Hunyadiak és a Szapolyaiak tudtak élni. annál nagyobb az illető előkelő tekintélye.és középnemesek a főurak mellé. 2004. A kérdéssel Kubinyi András foglalkozott behatóbban. Poki Péternek és Antalnak birtokában állt zálogként. hogy önálló területet nem tudtak leválasztani az anyaországról. hiszen minél nagyobb a familiárisi réteg. hiszen felhalmozott vagyonukkal ki tudtak tartani a harcok végéig. In: Tanulmányok Szapolyai Jánosról és a kora újkori Erdélyről. 52 . kaszai. Márkuslehota és Harbatin birtokokat Ledecre és Mojtinra.395 Mégis van erre példa Perneszi Pál személyében. 286–288. 395 Kubinyi: Szervitorok 175. Ulászló előtt Podmaniczky Jánossal és annak László fiával cserélte ki István Milohó.392 Az országból való kiszakadásuktól azonban nem kellett a mindenkori uralkodónak tartania.389 Kinizsi Pál halála után annak lévai. nem tudjuk. hogy – az Újlaki családdal összevetve – a Szapolyaiak viszonylag ritkán tették családtagjaikat familiárisukká.) A nehézséget a forráshiány jelenti: mivel a Szapolyai család levéltára nem maradtak ránk. Miskolc. tisztjeinek.390 1496. akinek aztán zálog. segítséget tudtak nyújtani az uralkodónak. familiárisok Magyarországon a familiaritásnak köszönhetően viszonylag könnyen össze lehetne hasonlítani az egyes főurakat.393 Főúri udvartartás.Likava és Szklabinya várakat. 391 Podmanicky cs. június 3-án II. 394 Kubinyi András: A Szapolyaiak és familiárisaik (szervitoraik).391 A Szapolyaiaknak hatalmas birtokállományuk volt. hogy pontosan hányan és milyen feladatokat láttak el mellettük. Szklabinya eredetileg Corvin János vára volt. 390 Engel: Nagybirtok a 15.394 Ő állapította meg. hogy a várat saját pénzen váltsa ki. 393 Kubinyi: Bárók a királyi tanácsban 183.vagy adománybirtokokkal kellett kárpótolnia őket. előadása szerencsére nyomtatásban is napvilágot látott. okl. 389 Engel: Szabolcs megye birtokviszonyai 618.

aki a nagyúr halála után is kitartott a család mellett. hogy az alispánoknak a helyi megyéből valóknak kell lennie. század utolsó évtizedében. Ezzel szemben az udvartartásukban szolgálatot tevőket az ország egész területéről választották. 402 Kubinyi: Szervitorok 193. 399 Pálosfalvi: Grebeni László 301.397 A harmincad beszedésével járó terheket Kolozsvári Salczer vagy Solar Lőrinc vette le ura válláról. de más országrészből valókat nem hoztak. Az efféle feladatok végzése igencsak kifizetődőnek bizonyult: a már említett Sommerfeld Zólyom megyei birtokot kapott.404 Érdekes.399 István nádort pedig protonotariusként szolgálta Horváti Liszkai Ádám. Ilyen törvény például az 1480:60. Hangácsi Mihályt pedig a köznemesi ülnökök közé választották 1498-ban. aki 396 397 Kubinyi: Szervitorok 174. tanácsokkal szolgáló katonák viszont abból az előkelőbb nemesi rétegből kerültek ki. hiszen egy helyi ismertséggel nem rendelkező és a megye viszonyaival tisztában nem levő ember nem tudta volna a felmerülő nehézségeket jól megoldani.Szapolyai Orsolya férjeként volt 1464–1465-ben szlavón vicebán. az ugyanis kimondta. amely szükség esetén nagy haderőt tudott mozgósítani. 403 Kubinyi: Szervitorok 187. Ennek tekintetében nem meglepő. Budaméri Márkus Gergely. Kubinyi: Szervitorok 179. Ettől kicsit eltér Sáros megye alispánja. Hangácsi alnádora.403 A törvénnyel viszont ellenkezett ez a gyakorlat. Utóbbiakat nem a tekintélyes nemesek közül választották ki. 299.400 Összességében Kubinyi felfigyelt néhány általánosságra.396 A Szapolyai-familiárisok sokféle feladatot láthattak el. 398 Kubinyi: Szervitorok 182. hogy az alispánok az adott terület szűkebb környezetéből kerültek ki. a megyéhez tartozó vár várispánságával. törvénycikk. A vezető állású katonák és a bérért dolgozó. DRH II. Az ő fia (Imre) viszont már Corvin János szolgálatában állt a 15. és 181. 53 . 404 Kubinyi: Szervitorok 192–193. 401 Kubinyi: Szervitorok 183. Bónis: A jogtudó értelmiség… 355–356. hogy az alispáni funkció gyakran együtt járt egy.398 A hivatali teendőkben sem voltak egyedül a Szapolyaiak: Imre alnádora Grebeni Hermanfi László volt.402 A közigazgatási feladatokat tekintve a Felvidéken több ispánságot bíró Szapolyaiak alispánjaik segítségével tudtak nagy hatást gyakorolni az adott megyére. egyben zempléni alispánja volt Szapolyai Istvánnak.401 Az Újlakiakkal ellentétben a Szapolyaiak viszonylag ritkán neveztek ki előkelő nemeseket várnagyi. Lehettek uruk mellett személyi titkári feladatokat ellátó alkalmazottak. A Szapolyaiak gyakran helyezték át tisztviselő szervitoraikat egy-egy régión belül. mint például Sommerfeld Jeromos. 400 Bónis: A jogtudó értelmiség… 358. de a főúr tisztség nélküli tanácsosokat is alkalmazhatott – ilyen volt Korom Bálint. alispáni és kevéssé fontos katonai posztokra.

408 Ez a lehetőség nem csak a katonák számára kínálkozott: Mekcsei György.Szepes várának volt várnagya az 1467-es felkelésben játszott szerepe előtt. család A középkori nemesi családok számára a házasság nagyon fontos volt. 410 Sroka: Genealógia 96.406 A katonai familiárisokról. amely biztos jövedelmet juttatva állt rendelkezésükre életük hátralevő részében. Ha ugyanis az alispán az ő familiárisi körükből kerül ki.410 A kétszeri házasságkötés nyilván nagyobb segítséget jelenthetett számára a felemelkedésben.412 1448 októberében esett el a rigómezei 405 406 Kubinyi: Szervitorok 187. hanem vagyoni és tekintélybeli okok játszottak szerepet a házasfelek (általában szülőkön. Horváth: Adalékok 104–105. világiként kapta meg a szepesi prépostságot urától. aki az erdélyi vajdai méltóságot 1446 és 1448 között töltötte be. Szapolyai Imre felesége Bebek Orsolya volt.405 Horváth Richárd hívta fel a figyelmet a Szapolyaiak északkelet-magyarországi felemelkedését vizsgáló tanulmányában arra. 408 Kubinyi: Szervitorok 192.411 Ő Pelsőczi Bebek Imre lányaként látta meg a napvilágot. akkor a megyében történő dolgokra sokkal nagyobb hatást tudnak gyakorolni. de hogy ez a tekintélybeli ugrás sikerült-e nála. 412 Engel: Archontológia 15. 411 Sroka: Genealógia 96. 54 . rokonokon keresztül zajló) kiválasztásánál. és ha igen. emellett az abaúji ispán és a jászok bírája tisztét is betöltötte. ennek köszönhető-e. ahol (még) nem ők voltak az ispánok. Szapolyai László. hogy a testvérek azokban a megyékben is nagy befolyást tudtak elérni. aki 1493-tól Szapolyai István nádor titkára volt.409 Házasodási politika. Közhelyszámba menő megállapítás. azaz az urukat hadi szolgálattal kisegítőkről sincsen sok adatunk. de számuk minden bizonnyal magas volt. 409 Bónis: A jogtudó értelmiség… 321. azt források híján nem tudjuk megállapítani. az általam vizsgált személyek édesapja kétszer házasodott. Első felesége Dorottya volt. de nem beszélhetünk személyes vonzalmon alapuló férfi-nő kapcsolatról. Példáját később István fia követte. A már említett Korom Bálint is szükség esetén a tanács mellett fegyverrel segített. 407 Kubinyi: Szervitorok 181.407 Ezek a katonai szolgálatot végzők ironikus módon gyakran kaptak egyházi jövedelmeket szolgálatuk végeztével. a másodikat pedig Katalinnak hívták.

A házasság időpontjára: Magyar dipl. a homonnai Drugeteknek is a Felvidéken terültek el birtokaik. Az Ákos nembeli Bebek ág vámosi ágánál (4. hiszen az arisztokráciával való erősebb kötődés mellett azt is megfigyelhetjük. 422 Krisztinát egyesek a főúrnak Hedvig hercegnővel kötött második házasságából származtatják. a Druget névnél. eml. 420 Sroka: Genealógia 97. 424 Sroka: Genealógia 97. 40. akár nem. tábla). Szapolyai Druget Simonnal együtt örökölt. Rákos várakat és a fél krasznahorkai uradalmat örökölte meg.421 Ebből a házasságból született Krisztina és Veronika lánya. A házasságkötésre Sroka szerint 1469 körül került sor. akire a nagy múltú családok képviselői ferde szemmel tekinthettek hirtelen felemelkedése és a királlyal való bensőséges viszonya miatt. 417 Elképzelhetőnek tartom (bár bizonyíték ezt nem támasztja alá). hogy Szapolyai Imre éppen az 1467-es Mátyással való szembefordulás miatt szerzett tekintélyt a királyi mágnáspolitikát bizalmatlanul szemlélő régi családok között. 421 Barta: A Sztambulba vezető út 43.418 Szapolyai István első feleségével kapcsolatban bizonytalan a magyar történetírás: valószínűleg homonnai Druget Katalin volt ő. Murány. Imre Palocsa. de csak egy év múlva nyilvánították halottá. és Horváth 2008.413 Az alacsonyabb társadalmi rétegből származó Szapolyai Imre még ezzel is jól járhatott. old.416 Akár 1469-ben történt. hogy akárcsak a pelsőci Bebekeknek (és az Orsolyát feleségül vevő Derencsényi Imrének). 270. a Szapolyai névnél. III. az 1459–1479 közötti pohárnokmesterhez ment feleségül. A Drugetek már Károly Róbert idején nádorokat adtak az országnak. 423 Így magyarázzák. Fügedi 1970.414 Sógorán kívül még anyósa is igen előkelő családból származott: Pálóci Veronika nádor lánya volt. hogy hogyan lehet Szapolyai Krisztina Druget János felesége. másik pedig ajtónállómester volt korábban. Emellett természetesen a kiterjedtebb bárói rokonság sem lebecsülendő: Bebek Orsolya húga az a Zsófia volt.423 ám ezt mások azzal cáfolják. Szádvár. 90.419 ám az Engel-féle genealógiai táblázatok szerint homonnai Druget Simonnak nem volt Katalin nevű lánya. aki Homonnai Druget Simonhoz.ütközetben. Engel CD Gen. ez a házasság mégis nagy segítséget jelentett neki. 416 A család vámosi ága halt ki (utolsó tagja. november 7. 419 Sroka: Genealógia 97. 417 A házasságból tudomásunk szerint nem született gyermek. 422 Sroka: Genealógia 97. A Druget család homonnai ágánál. 415 Sroka: Genealógia 96.. jegyz. Fügedi 1970.. hiszen apósára mint a törökök elleni harc áldozatára és háborús hősre hivatkozhatott. tehát az egyik legtekintélyesebb eredetű famíliával állunk szemben. 229–231. egyik testvére lovászmester. és Engel CD Gen. 212. hogy a család ezen ágának 1469es kihalásával Imre tekintélyes vagyonhoz jutott. 55 . 81. Bebek Pál 1469. hogy Krisztina már 1486-ban Druget János feleségeként tűnik fel. Barta 1983. 420 A házasság beleillett a Szapolyai testvérek házasodási és birtokpolitikájába. 418 Engel CD Gen. Veronika Butkai Péter 413 414 Engel: Archontológia 15. Engel: Archontológia 2–3.415 de Horváth Richárd csak annyit ír. és Hedvig feleségül vétele is csak ebben az évben történt meg.424 Másik lánya. előtt halt meg). Engel CD Gen. Fügedi Erik is Druget Jánossal köti össze Krisztinát.

199–200. 434 Sroka: Genealógia 97.425 István első házasságának ideje nem ismert.426 aki II. Fügedi Erik hívta fel a figyelmet arra. Jaroslaw Černahora a szepesi főúrral rivalizált Hedvig kezéért. Bátori István 1523-ban vette el Konrád mazóviai herceg Zsófia lányát. hogy 1486-ban már eladó sorban lévő lányai voltak. az 1470-es évek első fele utánra semmiképpen sem helyezhetjük a házasságot.) 428 Tóth: Fekete sereg 237. 760.434 Közülük a legidősebb János volt.427 A hölgyért állítólag nem csak István lépett porondra. István Ausztria főkapitánya – mind a ketten a királyt helyettesítő feladatkört látnak el. (Fügedi: Mobilitás 90.. másrészt pedig a többi arisztokrata család közül is kiemelkedtek. amit itt is megfigyelhetünk: a középkori családpolitikában a fiúk kiházasítása sokkal fontosabb volt. 427 Új magyar életrajzi lexikon 179. 431 Fügedi 1970.) Butkai persze sokat nyert ezzel: 1489–1497 között már királyi tárnokmesterként jelenik meg. A DL 19969 jelzetű oklevélben már szerepel János.433 Érdemes a házasság időpontját is megfigyelni: a Szapolyai család ekkor hatalma csúcsán van. 430 A pecsét kiterjesztett szárnyú sast ábrázol. melyből nem született fiúgyermek. (Hedvig szócikk. C. hercegi származású lány elvétele egyrészt a család előkelőségét hangsúlyozta (Hedvig hercegnői címé Magyarországon is megőrizte. hogy az ekkor már igen nagy hatalmú Szapolyai család lányát egy egyszerű várnagy vette el. E. Gyulai: Farkas vagy egyszarvú 95. Magyar dipl. században ezt több magyar főúri családnál megfigyelhetjük: korábban a Garaiak két nemzedéke házasodott sziléziai vagy mazóviai családból. 216–219. Kovács: Matthias Corvinus 36. 229–231. mint a lányoké. feltételezhetően a két irat között került sor a jeles eseményre. aki még 1493 előtt (feltehetőleg 1487 vége felé) született.432 a Szapolyaiak után pedig a Bátori családból származó István nádor vett el egy mazóviai hercegnőt. 56 . Ezért lehet az. mindenesetre amennyiben elfogadjuk azt. Házasságukból született János.429 A külföldi. István második házassága hozta meg számára (és a család számára) az európai szintű arisztokráciába való felzárkózást.). György. DL 21436. eml. ugyanis a királyné éppen Szapolyai István lakodalmán tartózkodott. hogy csak később közölte Ferenc herceg halálhírét Beatrixszal. 1486 őszén a királyi udvarban feleségül vette Piast Hedvig mazóviai hercegnőt. 90.435 A pontos évszám 425 Sroka: Genealógia 97. 435 Sroka: Genealógia 98. Premislav tescheni herceg és Anna mazóviai hercegnő lánya volt. sőt a Piastok családi címerét használta pecsétjein is430). Tóth: Ecsedi Bátori család 27. A feleség halálának időpontja is ismeretlen. Engel CD Gen.431 A 15–16. 433 Fügedi 2004. Imre a nádor. Barbara és Magdolna. A levél december 22-én kelt. és mivel a követ november 23-án is írt levelet a ferrarai hercegnek (uo.komáromi várnagyhoz ment hozzá. III.428 A fényes ünnepségen Mátyás és Beatrix többek között arany nyakékkel és aranybrokát öltözékkel ajándékozták meg az ifjú párt több mint ezer forint értékben. a Butkai névnél. 432 Például az 1459-ben elhunyt Garai László vette el Alexandra tescheni hercegnőt. de István más fiúgyermeke még nem. vagyis az ország legfőbb méltósága. 426 Az esküvővel kapcsolatban Caesar Valentinus ferrarai követ írta Hercules hercegnek. ugyanis a Mátyás által felségárulásért lefejeztetett cseh kancellár. 429 Csánki 1883.

Szapolyai Barbara. vagy 1490. február 6-án. Ulászló házasélete 828. 442 Sroka: Genealógia 99. István nádorságának idejére kell helyeznünk. ugyanis György testvére az. akiket Hedvig és Anna névre kereszteltek. Wenzel: II. gyermeke nem volt. 42. jegyzet Sroka utal tanulmányában egy 19. de a szerződésből tudjuk.441 Ő is magasra emelkedett: a lengyel Öreg Zsigmond (uralkodott 1506 és 1548 között) vette feleségül 1512. 1515-ig éltek együtt. Rövid házasságukból két gyermek származott. 57 .kérdéses. A házasság nem jött létre.436 Ez alapján 1490-re tehetjük születését. században élt Štefsan Hyroš még látta sírját a trencséni plébániatemplomban – a felirat alapján a lány halálát 1491–92 utánra. amikor október 2-án Barbara apoplexiás rohamban meghalt. 41. Magdolna nem érte meg a felnőttkort. 441 Sroka: Genealógia 99. azaz az apa komája Szerémi György szerint maga a király volt. 1505-ben Szapolyai István özvegye megegyezett Corvin János özvegyével. Mátyás halála után Szapolyai István Jan Łaskival beszélgetve és annak magasságát fiáéval összevetve így szólt: „Ha csak kicsikével nagyobb testű lenne fiam. A királyi családdal való kapcsolat fordítva is élt: Hedvig II. aki 1495ben látta meg a napvilágot. most Magyarország királya lennél”.437 Az első változatot valószínűsíti azonban az az anekdota. Frangepán Beatrixszal. mely János születését 1487. 212. mivel semmilyen forrásra nem hivatkozik. Sroka: Genealógia 99.439 Második fiával kapcsolatban ilyen nehézségeink nincsenek. hogy György 1495 februárjában született. ugyanis 1526-ban Velencében 36 esztendős férfinak írják le. 440 Sroka: Genealógia 99. Sroka: Genealógia 101. Ulászló egyik lányának keresztanyja volt. A gyakran pontatlan történetíró a születés időpontját júliusra teszi. amely szerint 1490-ben. 443 A sír felirata: „iaceo hac tumba illustrissima virgo Magdalena orta Stephano dicto Zapolya… palatino…”.443 436 437 Barta 1983. Erzsébetet. a királyi sírok mellett helyezték végső nyugalomra. 439 Szerémi 1961. századi munkára. de nem ad neki hitelt. 438 Katona: Historia critica XVII.440 Ő a mohácsi csatában vesztette életét. A 19. 31.442 Szapolyai István legkisebb gyermeke. március 29-re teszi.438 A gyermek keresztapja. de a történésznek inkább 1496-ra kell tennie születési idejét. Krakkóban. hogy Szapolyai György feleségül veszi Hunyadi Mátyás unokáját. István idősebb lánya a források szerint 1495-ben született.

amikor Miklósból (talán 444 A szakirodalom is igen keveset ír róla. Nemcsak ezért foglalkozom vele a legkevésbé: rövid élete miatt nem volt nagy lehetősége a komolyabb egyházi felemelkedésre. Imre már régóta előkelő körökben forgolódott. komolyabban egyedül Temesváry János foglalkozott vele.Egy eltérő életpálya – Szapolyai Miklós A három fivér közül Szapolyai Miklóst nem ismerjük annyira. viszonylag veszélytelen és biztosnak mondható emelkedés nem csak személyét. sokkal inkább szigorú családi politikát: a többgyermekes családoknak több okból is hasznos volt. Ezt az indoklást itt óvatosan kell kezelnünk. hanem családját is érintette. mint testvéreit. ha a család egyik tagja a klérus (minél magasabb rangú) tagja. 58 . rokonai felemelkedését vagyonával és befolyásával segíthette.444 Miklós püspöki pályájánál elsősorban nem hivatástudatot vagy elköteleződést feltételezhetünk. hiszen a Szapolyaiaknál kicsit más a helyzet. Egyrészt az egyházi pályán történő.

április 26-án tette meg. Máté püspök 1461 nyarán meghalt. Imre jó helyet szerzett öccsének: a püspökség jövedelmei a korszakban folyamatosan nőttek. Fügedi: Uram. A középső Szapolyai testvér püspöki működéséről kevés és jórészt elszórt adatunk van. okt. 448 Legkorábbi ismert említése: DL 34077. és Eubel: Hierarchia catholica 254. Dorottya lehetett.450 Ő az első olyan egyháznagy. hogy arisztokrata családokban az esetek kétharmadában akkor ment egyházi pályára egy gyerek. kihalhat a család. 1525-ben már 24000 forintot jelentett. 452 Magyar dipl. Miklós 1461-ben lett az erdélyi püspöki cím birtokosa. tanulmányairól. hiszen a pap testvér erről már nem tud gondoskodni. szerinte intő példaként lebeghetett előtte elődjének. Pius ezt 1462. Hivatalba lépésének ideje kérdéses. század elején 5000. hogy a király még az ősszel őt nevezte ki. I. hogy ha a másik két testvérnek nem születik gyermeke. II. ha legalább három fiútestvére volt. Születési ideje ismeretlen. Zichy cs. feltételezhető. A háromnál kevesebb fivérrel bíró egyháziak inkább a feltörekvő – és így kis kockázatot is vállaló családokra voltak jellemzők. Viszonylag rövid működési idejére esik ugyan az 1467-es erdélyi felkelés. és Eubel: Hierarchia catholica 254. DL 30849. a pápai kinevezés pedig a jövő év elejére csúszott. azaz az ő anyja is még Szapolyai László első felesége. haláláig töltette be. de abban játszott esetleges szerepe nem ismert.446 Másrészt megfigyelhető egy családtervezési ok is: a nőtlenség vállalásával elkerülhetővé vált a túl sok gyermek a famíliában és annak fenyegető következménye.). Fügedi Erik figyelte meg.447 Szapolyai Miklós fiatalkoráról – a családtagoknál sajnálatosan megszokott módon – semmit nem tudunk.452 Szapolyai Miklós tisztségét 1468-ig. 179–181. Temesváry 1925-ös könyvében már 1461-től datálja Miklós püspöki működését. Máté püspöknek sorsa. 449 Sroka: Genealógia 96. hogy hármójuk közül ő volt a középső testvér. okl. Temesváry: Erdély középkori püspökei 373. Fügedi: Mobilitás 92–93. 451 de Miklós kérése és a velencei államtanács közvetítése ellenére nem engedte el a püspöki annatákat (azokat a püspök ígérete szerint a török elleni négyszáz fős lovasság felállítására használta volna). végül a század végén már az esztergomi és a váradi mögött a leggazdagabb jövedelmet jelentette a tisztség.testvére közbenjárására445) erdélyi püspök lett 1461-ben. eml. Temesváry János nem tartja valószínűnek az ebben való részvételt. hogy püspök lenne. aki 445 446 Temesváry: Erdély középkori püspökei 373. egyházi pályájának korábbi pontjairól nem tudunk semmit. Egy 1461. 129. a birtok elaprózódása. 450 Ez a jövedelem a 14. Datálatlan (1461 véginek gondolt) privilegiális oklevél méltóságsorában szerepel Miklós erdélyi püspök és Szapolyai Imre mint Bosznia helytartója. Hasonló felsorolás: Balassa cs. 15-én kelt birtokfelosztó oklevélben békéltetőként és egyeztetőként lép fel. akkor mindig a második helyen hozzák őt. akit Mátyás főkegyúri jogát érvényesítve nevezett ki. Mivel azonban elődje.449 Neveltetéséről. 447 A kockázatot az jelentette. 451 Temesváry: Erdély középkori püspökei 373. X. királyom… 119. ám Imre méltósága miatt az iratot későbbinek kell tartanom.448 Ebből arra következtethetünk. okl. 119. 59 . Temesváry János 1910-ben még 1462–1468 közé tette működését. mivel a pápa csak 1462 tavaszán nevezte ki őt hivatalosan (Temesváry: Szapolyai Miklós 52. de amikor a források név szerint sorolják fel a testvéreket. a pápával utólag kellett elismertetni a prelátusi kinevezést. még nem írja.

453 Kubinyi András ezzel szemben inkább arra az álláspontra helyezkedett. marosi. a seregállítás működésével kapcsolatban érdekes adalékkal szolgál Mátyás 1466. politikai. hogy a püspöki hatalmat gyengítendő. ő Erdélyben tartotta a kapcsolatot a három nemzet képviselőivel. 461 Temesváry: Erdély középkori püspökei 379. 459 Temesváry: Erdély középkori püspökei 381. 456 Kubinyi: Püspöki kar. szeptember 13-i oklevele. A királlyal való kapcsolata biztosan nem volt olyan jó.458 Március 29-én más püspökök példáját követve Székesfehérváron kelt oklevelében búcsúban részesítette a kassai templom látogatóit. akik a Miklós püspöktől átvett és 453 454 Temesváry: Erdély középkori püspökei 383.461 Az egyháznagyok katonai kötelességével. diplomáciai feladatvállalásáról nem tudunk. 455 Bónis: Regeszták. Temesváry: Erdély középkori püspökei 381. április 3-án megerősítette a Mátyás és III.csatlakozott az 1459 elején Németújváron szervezkedő Frigyes-párti urakhoz. az 1467-es adóreform nem az ő pénzét. Mátyás Szapolyai Miklós halála után elrendelte a gyulafehérvári vár lebontását. a feladatra az esztergomi érsekkel és a váradi püspökkel együtt kérte meg őt II. Ezek – a kor szokásainak megfelelően – bíráskodási és egyházkormányzati ügyek. udvarhelyi.456 Beszédes az is. 5. Kubinyi: Püspöki kar. hogy Miklós előző évben a királynál panaszkodott a tizedfizetéssel kapcsolatos visszásságokról. 84–85. csíki és gyergyószéki székelyeket. Mátyás koronázásán biztosan részt vett. Kubinyi: Mátyás király 65. 60 . Utóbbiba tartozott példának okáért a Szűz Máriáról elnevezett újházi cisztercita apátság átadása az új tulajdonosnak. hogy a felkelők oldalára állt. 85. 457 Ez beleillett a püspöki hatalom általános gyengítését célzó törekvésekbe (a rendelet egyébként hatástalan maradt). hogy a püspöknek járó tizedet ne az új szokás szerinti tizenhatoddal fizessék. ha a püspök az eredetileg az adókedvezmények eltörlése miatt felfokozott hangulatú lázadók közé állna – igaz.457 Miklós az egyéb politikai eseményektől általában tartózkodott. Frigyes között kötött békét. Rajmond argentinai püspöknek.460 Főleg hivatali ügyeit ismerjük. és amíg 1467 őszén Imre és István a Felvidéken szították az elégedetlenséget.454 Ezzel szemben beszédesnek tartom azt. 373. Pál. és az esemény után még egy darabig Budán maradt. mire a király utasította az aranyosi. melyben bizonyos Külső-Szolnok és Kraszna megyei nemeseket kötelez kártérítésre. ezt az oklevelet tehát nem lehet perdöntő bizonyítékként elfogadni. 460 Házi: Sopron I. mint Imréé: csak a tágabb királyi tanács ülésein vehetett részt.459 A többi egyháznaggyal együtt 1464. 458 A koronázás napján Székesfehérvárott adott ki oklevelet. hanem jobbágyainak a király felé fizetendő taksáját érintette. 455 Ezek után furcsa lenne. 78.

635. és nem áthelyezésről volt szó. 469 Temesváry: Erdély középkori püspökei 378. a nap és hold között kiemelkedő farkast használta. 359. Temesváry: Erdély középkori püspökei 382.469 A pápai udvar 1464. szeptember 27-én Mátyás Pozsonyban még élőnek tudta őt.464 Bírói feladatköréről maradt ránk talán a legtöbb forrásos emlék. hogy egy őáltala kiválasztott gyóntatója bármilyen bűn és esetleges egyházi büntetés alól feloldozhassa – nem tudjuk. 61 . (DL 36393).472 de december 27én az erdélyi püspöki szék már üres. hogy gyalui birtokán saját pénzből plébániatemplomot emelt védőszentje. amikor meghagyta neki (és a Losonci Bánfiaknak). Kolozsmonostor I. 468 Czaich Dataria.471 1468. Ide tartozik például. 464 Temesváry: Erdély középkori püspökei 383. 366–372. 466 DL 30855. hogy Miklós a Valkay Osvát és Sarmasági Elek közötti 1463-as perben közbenszóló ítéletet hozott.).473 Biztosan meghalt.468 Abból már jóval inkább. 646. 462 463 Szövegét közli Temesváry: Erdély középkori püspökei 380–381. 470 Temesváry: Erdély középkori püspökei 377. 473 Temesváry: Erdély középkori püspökei 383. hiszen az okleveles iratok is elsősorban jogbiztosításokhoz kötődnek. november 30-i engedélye alapján joga volt ahhoz. okl.467 Jóllehet egyházi személy volt. erre szüksége volt-e. ebből nem lehet következtetéseket levonni lelki életével kapcsolatban. A pápától engedélyt kapott hordozható oltáron való misézésre – igaz. elhivatottságáról nem tudunk sokat mondani. 1468. amikor a Kereszturi család tagjai birtokukat lelki üdvükért („pro salutis animarum ipsarum refrigerio”) és a Miklós püspöktől kapott 200 forintért Szent Mihály erdélyi egyházának adományozzák (1467. Segédpüspöke a lengyel Kaminetz János volt. május 11. Kolozsmonostor I. 258. hogyan biztosítják ezzel lelki üdvüket? Elképzelhetőnek tartom. 467 Közbenjárása hatására Kwsal-i Jakch Péter bocsátott meg Bebek Györgynek és Pelsewcz-i Vajda fia Pálnak.463 Címerként a Szapolyaiak hagyományos címerét. vallásosságáról. november 1-jén a leleszi konvent élőnek említi. vagy csak biztonsági és elismertségi okból kérte ezt a kegyet.470 Halálának pontos időpontja nem ismert. Ez nem is csoda.465 Előtte zajlott egy hosszadalmas per az erdélyi káptalan és a hatalmaskodással vádolt Erdélyi István alvajda között – a per iratai nyolc oldalt tesznek ki. Szent Miklós püspök tiszteletére. 106. Megítélésem szerint semmiképpen sem vet jó fényt rá az az eset. Ha az adomány önkéntes. hogy ne szedjenek vámot a kolozsváriaktól.csapatgyűjtésre vonatkozó pénzeket elsikkasztották.462 Kormányzati szempontból sem ismerjük eléggé: püspöki helynökei közül csak Gergely szolnoki főesperest és tasnádi vikáriust ismerjük. 465 Bónis: Regeszták. 472 DL 82523. Bónis: Regeszták. miért kapnak érte pénzt? Ha a birtokot valós értékéért adják el. hogy a püspök csak kihasználta az özvegy Klára és gyermekei szorult helyzetét.466 Más fogott bírák segítségével pedig még a királyi udvarban hozott ítéletet is felülbírálhatta. 471 Bánffy cs.

477 Kubinyi: Szervitorok 171. felmentést adott nekik a hegyvám alól. és Kubinyi: Szervitorok 171.475 A családban más egyháziakat is találunk: a vizsgálódásom központjában álló testvéreknek talán unokatestvére lehetett az a Szvinnai István. akkor milyen formában. mint az előzőeknél: a papi pálya sajnos nem feltétlenül jelent lelki elhivatottságot a korszakban. Szapolyai Miklós életpályájáról dolgozatom más részén számolok be. 478 „Fides sine opibus mortua est. hogy a testvérek birtokaikból többet szerzetesrendeknek adományoztak. 480 F. Feltehetőleg ugyanez a János kaphatta meg 1447-ben a ciszterci rendi Santa Maria de Tapolsca monostor apáti címét. és a Szabolcs megyei Tardos birtokkal ajándékozta meg őket. Tudjuk.477 Utóbbiaknál is azt kell hangsúlyoznom. XV. a hívőnek mind a kettőre szüksége van. Ez azért is fontos. mint a lelki érzelmek terén. Ennek ellenére röviden igyekszem a család vallásosságára utaló nyomokat feltárni és bemutatni. 479 Fügedi: Koldulórendek és városfejlődés 84. és amikor a pápa a négy évig tartó széküresedés után Veronai Gábort tette meg gyulafehérvári püspökké.hiszen többet élőként nem említik. Ez azonban nem perdöntő tényező. Imre 1476-ban Tokajban telepítette le a pálosokat. mert a középkori felfogás szerint a hit és a jócselekedetek összefonódnak. melyek a magyarországi kései gótika legszebb alkotásai közé tartoznak. mint lelki vonzódás miatt lett a középső testvérből Erdély püspöke. Romhányi: Kolostorok és társaskáptalanok 60.476 A rokonság fokát nem tudjuk megállapítani annál a Szapolyai János pozsegai kanonoknál. 17. 62 . 481 Wagner: Szepes IV. aki Imre közbenjárására kapott biztos jövedelmet a pápától. segítették-e az Egyházat. Pápán479 és az Abaúj megyei Szántón480 obszerváns kolostort alapítottak. lelki életét vizsgáló kutató számára nagyon kevés forrás áll rendelkezésre. akkor Miklós püspök haláláról beszél.474 Vallásosság A Szapolyai testvérek vallásosságáról nem tudunk sokat. és azok sem közvetlenül használhatók. A család vallásosságára utaló egyértelmű nyom lehetne Szapolyai Miklós egyházi pályája. hanem 474 475 Temesváry: Erdély középkori püspökei 383. A több száz éve élt emberek gondolkodásmódját. Az építkezés nemcsak vallási. Idézi: Pásztor: A magyarság vallásos élete 14.” Temesváry Pelbárt Sermones de tempore II. és ha igen. A Szapolyai testvérek esetében vallási életüket többek között tetteik alapján nézhetjük meg: támogatták. 14.481 Művészettörténeti szempontból (is) kiemelkedően fontos a szepeshelyi és a csütörtökhelyi kápolna. 476 Czaich: Dataria 8. századi pápák oklevelei 249–250. akit 1468-ban említenek.478 Ezen a téren szerencsére nem vagyunk annyira elveszettek. ugyanis feltehetőleg inkább családpolitikai okok. 63.

148–151. testét pedig Szent Márton egyházára bízza. 482 483 Fügedi: Mobilitás 78.485 Feltehetőleg ez is azt mutatja. halálukban közel kerülhettek egymástól – a monostor egyik legfontosabb feladata a közös temetkezőhely biztosítása volt. Ránk maradt végrendeletében – életpályájához mérten meglepő. Előbbit 1473-ban a párizsi Saint-Chapelle mintájára.és családi okokra is visszavezethető. A kettős jelenet nem a magyar gyakorlatra jellemző: inkább külföldön készíttettek ilyen jellegű ábrázolásokat. felső részén a mennyei koronázást láthatjuk. A végrendeletben István számos birtokot hagyott egyháziaknak. hanem a már meglévőt bővítették egy-egy mellékkápolnával. de ép lélekkel lelkét Istennek. jól mutatja Szapolyai Imrének egy 1485-ből származó levele a késmárkiakhoz. Szapolyai István lelki életéről. az adott helyzetből kiindulva nem annyira váratlan módon – igen sokat szól egyházi ügyekről. hogy Nyugat-Európától eltérően itt nem törnek annyira az ég felé a templomok. (Szepeshely szócikk) és Pásztor: A magyarság vallásos élete 75. Balogh: Mátyás király és a művészet 207.482 A Szapolyaiak Csütörtökhelyen és Szepeshelyen nem új templomot emeltek. 486 Wagner: Szepes I. látványos és lelki üdvük szempontjából hasznos épületet hozzanak létre.487 A haldokló nádor beteg testtel. hogy az idősödő Imre (kevesebb. de a magyar hagyományoknak megfelelően építtették feltehetőleg Kassai Istvánnal. 483. 487 Wagner: Szepes I. Az újonnan felemelkedő családok a vagyoni lehetőségek és a mintakövetés miatt is igyekeztek ilyet építtetni. 63 . (Csütörtökhely szócikk) és IV. Az előkelő rétegekben nemcsak az egyén.presztízs. mint két évvel járunk halála előtt) lelki üdvösségéről akart gondoskodni a földi javak megszerzése után. hogy szép. A gótika magyar jellegzetessége. Balogh Jolán szerint minkét kápolna a budai várkápolna mintájára készült. Az épületekről való nagyfokú gondoskodás (még ha az ország egyik leggazdagabb emberéről beszélünk is) mindenesetre a lelki ügyekkel való foglalkozást is mutat. amelyben egyéb dolgok mellett arról is ír. hanem az egész család számára az összetartás egyik kifejezője a közös nemzetségi monostor. Pásztor: A magyarság vallásos élete 145–147. Ha a családtagok életükben nem is álltak egymáshoz közel. 484 Művészeti lexikon I. Kéri. 485 Pásztor: A magyarság vallásos élete 161–162. Hogy ez az építkezés mennyire fontos volt a fivéreknek. Máriának és a Szentléleknek ajánlja. Mindkét esetben a már meglévő templom déli oldalát bővítették. mert akkor gyorsabban lenne kész a munka. 436.486 Könnyen elképzelhetőnek tartom. hogy az általa alapított a mennybe felemelt Szűz Mária tiszteletére emelt kápolnába temessék. vallásosságáról más forrásból is értesülhetünk. hogy a fivérek nem sajnálták a pénzt. hogy sürgessék meg az Egyház számára szánt kövek elkészítését. 69.484 Az oltárképen Szűz Mária mennybevétele látható: a kép alján halálát.483 utóbbi 1488–1493 között készült és Krisztus Testének szentelték.

Pásztor: A magyarság vallásos élete 84. Pásztor: A magyarság vallásos élete 83. 490 A szöveg pontosan meghatározza az elvárt egyházi szolgálatokat – a kápolna rektorának hat káplánt kell eltartania. 495 Bonfini: A magyar történelem tizedei 652–653. nem építettek ki könyvtárat. az adománylevélben az egyház számára történő alamizsnálkodás és az elhunytakért való imádkozás mint az elhunytak lelki üdvéről való legbiztosabb gondoskodás jelenik meg. és csak ezután mondják meg.495 István és Hedvig esküvője is nagy fényűzés közepette zajlott. hiszen egyrészt ez is a politikai hatalom kibővítésének és megtartásának módja. különösen pedig hitveseiktől és gyermekeiktől mindennap követelik szenvedéseik enyhítését – nemcsak folytonos imádkozással. A fényes 488 A mindenkor meglevő anyagiasság természetesen itt is előkerül: a prépost becsültesse meg a falut. Perényi Imre nádor mind tettek szentmise-alapítványt. nem fogadtak udvarukba humanistákat. 489 Wagner: Szepes I. és ennek a tíz embernek mind részt kell vennie a Szapolyai István halálának évfordulóján tartandó gyászmisén és halottak zsolozsmáján. Hedvig. Fraknói szerint ráadásul a monumentális építészeti alkotások építésében az élen járó Hunyadiakat leginkább a Szapolyaiak követték. hogy érte. 493 Fraknói: A Hunyadiak és a Jagellók kora 625.Egy gönci birtokot azzal hagy a szepesi Szent Márton egyházára. és gyermekei az általuk alapított kápolna részére adományt tettek. 490 „Mivelhogy mi igen üdvös dolognak véljük az elhunyt hívek jámbor óhajait – akiknek a lelkei az élőktől. 494 Fraknói: A Hunyadiak és a Jagellók kora 625. sőt – akár a templomépítés – szinte elvárt volt. 491 Pásztor: A magyarság vallásos élete 90. 64 . Ennek ellenére megvan a létjogosultsága ennek a szövegrésznek is. a Szapolyaiak fényűzésére vonatkozó történetet a lőcsei királytalálkozó leírásánál már említettem. négy iskolás korú fiúnak naponta el kell énekelnie a zsoltárokat.492 A Szapolyaiak és a művészetek A Szapolyaik nem művészetpártolásukról váltak híressé – joggal. tudósokat. Özvegye. de bőséges adományozással is – ami a legbiztosabban ad enyhülést a léleknek – kielégíteni…” Pásztor: A magyarság vallásos élete 75–76.489 A testvérek halála után is volt. Imre bátyja és anyjuk lelki üdvéért mondassanak misét. milyen miséket lehet a falu értéke alapján örök időkre mondatni. 148–151.494 A Bonfininál olvasható.488 Gyermekei kiválasztott tutorjai között is két klerikus. Bakóc Tamás és György veszprémi püspök szerepelt.491 A lelki üdvösségért mondatott szentmise elrendelése a kor előkelőinél jellemző. Corvin János. 492 Aragóniai Beatrix.493 másrészt mindenki szereti a körülötte lévő tárgyakat szépnek látni és láttatni. Nem áldoztak hatalmas összegeket a legújabb divat szerinti reneszánsz épületek létrehozására. aki gondoskodott lelki üdvükről.

503 Draskóczy: Tizenötödik század 112.501 de saját céljaikra is építkeztek.503 Az 1477-ben megszerzett Trencsén Imre halála után. 499 A Mátyás-kori művészettel foglalkozó Balogh Jolán éppen István síremlékéről hoz példát arra. Vörösmárvány anyaga és egyes szoborrészletek alapján (például a címertartó angyal. s az 1499-ben elhunyt Szapolyai vállpáncélját díszítő plaquette-en is ilyen alak látható. hogy a szép és drága dolgokkal sok mindent el lehet érni: II. Ezt igazolja. a kereskedelmi utakhoz és a Szapolyai-kézen levő trencséni harmincadhelyhez is közel volt. az 1490-es években vált lassan a család központjává.504 de a família előkelőségének hangsúlyozását is fontosnak érezték. Ebben katonai. gazdasági és kényelmi okok egyaránt szerepet játszottak. 500 Balogh: Mátyás király és a művészet 252. Balogh: Mátyás király és a művészet 192–193. Kenyeres: Trencsén 6. „ez egykor Mátyás királyé volt. század végi magyar mintába illeszkednek bele. a trójai háborút ábrázoló falikárpit. reális ábrázolásra való törekvés jelentkezik”. Ulászló 1495-ös.496 A főúr tudta. az oroszlán) a budai kőfaragó műhelyben készülhetett. 65 . hogy a budai műhely mennyire korszerű volt: az itáliai szobrászat 1500 körül az ágaskodó lovon ülő harcos ábrázolását igyekezett tökélyre fejleszteni. 502 Horváth: Szapolyai Imre 270.500 Az építészet terén a testvérekhez köthető szepeshelyi és csütörtökhelyi kápolnákról a vallásosságról szóló fejezetben tettem említést. pünkösdhétfői lakomájának leírásakor szóba kerül egy. a nádor és [Somi] Józsa adta Ulászlónak. Természetesen nem csak egyházi épületeket emeltettek. Corvinus János megfuttatása után. Imre sírköve különösen jól sikerült alkotás: „Zápolyai marcona arcvonásaiban bizonyos egyénítésre. hogy – mint az emberek beszélték – megnyerjék jóindulatát”.497 Szapolyai István arany nyaklánca a 16. de a kialakított udvaron lovagi tornákat lehetett rendezni. a Szapolyai-birtoktestek közepén terült el. Bonfini: A magyar történelem tizedei 665. század végén 70000 forintért kelt el Velencében. Politikai-katonai szerepvállalásuk miatt elsősorban katonai létesítmények köthetők hozzájuk.498 A Szapolyaiak ránk maradt síremlékei a 15. Első központjuk Tokaj volt. 504 A vár a Vág völgyének védelmi rendszerének fontos pontja volt. 501 1461-ben például Mátyás Lőcse védelmére Szapolyai Istvánnal építtetett várat. hogy az átépítések során nemcsak katonai szempontok érvényesültek (többek között kettős várfallal látta el az erődítményt). majd István Késmárkon építette ki székhelyét. az interregnum idején pedig. Budáról és Sziléziából könnyebben meg lehetett közelíteni.budai lakodalmon a hadvezér Mátyástól aranyláncot és aranybrokát ruhát kapott.502 Szepes várát is igyekeztek kényelmesebbé tenni. és Kenyeres: A Szapolyai család és Trencsén 136–138. 498 Garády: Horváth Mihály kisebb munkái 397. emellett a címertartó angyalok és az ágaskodó ló is jól sikerültek. 499 Balogh: Mátyás király és a művészet 251–252. kiépült a palotaszárny 496 497 Balogh: Mátyás király és a művészet 348 és 383.

a gyengébb ellenfelek eltiprása. könnyen igaz lehetett. de viszonylag gyorsan el is tűnetek a történelem színpadáról. még tudott arról. hogy mennyire alkottak jelentőset a fivérek. hogy a feledés homálya elnyelje őket. az Duna felé való kinézéssel vala”. tagjai ma már nem élnek közöttünk. 32. Istvánffy: Magyarok dolgairól írt históriája. Összegzés A Szapolyai testvérek életútjának megismerése után természetesen vetődhet fel a kérdés. Jóllehet leginkább a királlyá váló Szapolyai János tart igényt a figyelemre. Láttuk: a fivérek nem csak tisztességes eszközökkel igyekeztek helyzetükön javítani. hanem megragadták a kínálkozó lehetőségeket és éltek azokkal. De érheti-e emiatt gáncs a Szapolyai családot? Határozottan nemmel kell felelnem erre a kérdésre. A korszakban gyakran elhangzó vád. apja és nagybátyja szorgos munkájának eredménye volt. Erre minden eszközt. hogy Szapolyai Istvánnak Bécsben volt egy palotája. a szövetségesek helyes megválasztása. István feleségének díszkertet építtetett. a vadaskert azonban feltehetőleg későbbi. hiszen mindenkinek veleszületett vágya a minél nagyobb társadalmi rang. akár tapasztalatként. az utókorra hagyott tárgyi-építészeti emlékek nem engedik. hogy az ország több pontján (például Budán) kényelmes és szép lakóhelyekkel bírtak. Ez azonban a korszakban (és nem csak akkor) szintén általános volt. hogy az az alap. az erősebb oldalára állás: ezek mind a családpolitika részét képezték. Természetesen a szerencse (vagy gondviselés) is nagy szerepet játszott: a fiatal Imre éppen annak a Hunyadi Jánosnak lett familiárisa (vagy akár annak volt 505 506 Kenyeres: A Szapolyai család és Trencsén 142. A történelmi emlékezetbe tetteikkel mégis sikerült beírni magukat: a politikai életben való részvételük.506 Feltételezhető. ravaszkodások. század második felében kihalt. A család a 16. vagyon. „mely az várasban bő és nagy épületű s gyönyörűséges helyen. hogy a Szapolyai testvérek nem voltak hagyományos értelemben mecénásnak nevezhetők. mit vonhatunk le akár következtetésként. így a szép és drága dolgokkal járó csillogást is felhasználták. melyre ő építkezhetett. Politikai ügyesség.505 Bár Istvánffy később élt. mely szerint a Szapolyaiak a királyi hatalomra törtnek. Felemelkedésük üstököshöz volt hasonló. Összességében azt figyelhetjük meg. pozíció megszerzése. 66 . Ennek ellenére előkelőségüket ki szerették volna hangsúlyozni az összes lehetséges téren. nem szabad elfeledkeznünk arról sem. Kritikát egyedül a módszerek tekintetében fogalmazhatunk meg.is.

508 Szapolyai István ezt még végrendeletében is kihangsúlyozta. de semmi részleteset nem tudnánk róluk. de egy tehetséges és az ország vezetésében tevékeny részt vállaló család. István pedig katonai hozzáértésével bizonyították be az uralkodó számára. vagy legalábbis megfelelő szakembereknek bizonyultak szakterületükön: Imre elsősorban a gazdasági és diplomáciai feladatok teljesítésével. ne feledjük el azt se. Amennyiben a Szapolyaiak nem ragadják meg a kínálkozó lehetőségeket. Wagner: Szepes I. akinek fia magyar király lett. 507 A legmagasabb tisztség a nádori volt. 148–151. Ezen kívül ne gondoljuk azt. 67 . és természetes módon – legalább részben – saját ismertségi köréből emelte fel saját udvarának tagjait.508 Nemcsak egy lehetőségeit a lehető legnagyobb mértékben kihasználó testvérpár emelkedett fel jórészt Mátyás uralma idején. hogy a Szapolyaiak tehetségesen végezték el a rájuk bízott feladatokat. amelynek ma talán a nevét ismernénk. A (szintén?) Mátyás-rokon Geréb család tagjai nem tudtak olyan magasra jutni. hogy minden magasba törő család ilyen volt. Kulcsár: Jagelló-kor 96. valószínűleg csak egy egyszerű Pozsega megyei família maradnak. melyet Geréb Péter éppen Szapolyai István halála után tölthetett be 1504-ben bekövetkezett haláláig. és egy jogtipró (vagy rokoni kapcsolatát kihasználó) család felemelkedésének voltunk tanúi. Ha erkölcsi ítéletet kívánunk mondani felettük.törvénytelen gyermeke).507 Imre és István kitűnő. hogy csakis az erkölcstelen lépések számítottak. El kell ismerni. hogy ők a király és a királyság nélkülözhetetlen segítői és támaszai. pedig a rokoni kapcsolatok és annak következményekén rájuk bízott tisztségek erre lehetőséget adtak.

1914. 1995. Budapest. Bonfini: Decades = Antonius de BONFINIS: Rerum Hungaricarum Decades. = A Tomaj nemzetségbeli losonczi Bánffy család története. II.-T. 1976. Budapest. 1997. Magyar Tudományos Akadémia. I. Beatrix okl. Püski. M. JAKUBOVICH Emil közreműködésével közli BERZEVICZY Albert. Iratok az egyházi bíráskodás történetéhez a középkori Magyarországon. Fordította KULCSÁR Péter. okl. Susanna TEKE. Sixtus idejéből. Ediderunt I. Pál és IV. Második kötet. 1910. 1897. Bánffy cs. és II. = A Balassa család oklevéltára 1193–1526. okl. Budapest. 1989. Balassi Kiadó. Budapest. Akadémiai Kiadó. Diplomatikai Levéltár DRH I. Békeszerződések = KÖBLÖS József – SÜTTŐ Szilárd – SZENDE Katalin: Magyar békeszerződések 1000–1526. Könyvnyomda. kötet. Szerkesztette s az I. Budapest. = Decreta Regni Hungariae. Hornyánszky V. IVÁNYI et L. kötethez mutatót készített: Dr. 1928. Oklevéltár. 1990. 1–17. Udv. = Decreta Regni Hungariae. 1458–1526. Budapest. FEKETE NAGY Antal kézirata alapján sajtó alá rendezte és szerkesztette BORSA Iván. FÓGEL et B. Bónis: Regeszták = BÓNIS György. 68 . GEREVICH Tibor és Dr. Gesetze und Verordnungen Ungarns. okl. Kir. IVÁNYI Béla.Bibliográfia és rövidítésjegyzék Források Balassa cs. Pápa. A kéziratot gondozta és szerkesztette BALOGH Elemér. = Aragóniai Beatrix magyar királyné életére vonatkozó okiratok. Bonfini: A magyar történelem tizedei = Antonio BONFINI: A magyar történelem tizedei. és 235–272. 2000. Gesetze und Verordnungen Ungarns. Francisci DÖRY collectionem manuscriptam additamentis auxerunt. Szerkesztették THALLÓCZY Lajos és BARABÁS Samu. = CZAICH Á.. Czaich: Dataria. Blagay cs. 1301– 1458. Összeállította: IVÁNYI Béla. Bártfa = Bártfa szabad királyi város levéltára. Második és befejező közlemény. R. DRH II. Jókai Mór Városi Könyvtár. Akadémiai Kiadó. = A Blagay-család oklevéltára. Vera BÁCSKAI. Diplomatikai Fényképgyűjtemény DL = Magyar Országos Levéltár (Budapest). Szenszéki regeszták. Történelmi Tár 1899. 1458– 1490. A Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Bizottságának megbízásából Dr. Budapest. Budapest. JUHÁSZ in IV tomis. Gilbert: Regesták a római Dataria-levéltárnak Magyarországra vonatkozó bulláiból II. DF = Magyar Országos Levéltár (Budapest). Geisa ÉRSZEGI. kötet. commentariis notisque illustraverunt Georgius BÓNIS. commentariis notisque illustraverunt Georgius BÓNIS. Magyar Tudományos Akadémia. Budapest. Francisci DÖRY collectionem manuscriptam additamentis auxerunt. 1941. Budapest.

Nap Kiadó. 1903. Írta és összeállította IVÁNYI Béla. 1092–1539. 1289– 1484. I/1. Budapest. 1991. Jahrhunderts. Magyar-zsidó okl. 2001. Alsó-szlavóniai okmánytár. Magyar Tudományos Akadémia. Levéltári Közlemények 47 (1976) 87–120.) Budapest. Budapest. Magyar dipl. Budapest. 1274–1525. = Magyar-zsidó oklevéltár. Magvető Kiadó. Balassi Kiadó. I. (FRAKNÓI Vilmos 1893-as és 1895-ös köteteinek reprintje. okl. A Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Bizottsága megbízásából szerkesztették Dr. Franklin-Társulat Könyvnyomdája. I. Harmadik kötet. Összeállította HAIN Gáspár. Magyar Tudományos Akadémia. 2008. = Magyar diplomacziai emlékek Mátyás király korából. okl. = A Frangepán család oklevéltára. könyv.) 1244–1710. Máramaros-sziget. THALLÓCZY Lajos és HORVÁTH Sándor. = A Justh család levéltára. Wodianer F. Archivum liberae regiaeque civitatis Eperjes. TÁLLYAI Pál XVII. Budapest. kötet. 1875–1878. = Magyarország melléktartományainak oklevéltára. 247–267. Győr. Melléktartományok okl. Győri Egyházmegyei Levéltár. 1454–1529.Eperjes = Eperjes szabad királyi város levéltára. Külügyi osztály. Egybegyűjtötte és jegyzetekkel kísérve kiadta APSAI MIHÁLYI János. 1988. Oklevelek 1491–1600. Kivonatokban közzéteszi és a bevezető tanulmányt írta Jakó Zsigmond. 1–12. Közzéteszi BORSA Iván. Szerkeszti FRISS Ármin. Istvánffy: Magyarok dolgairól írt históriája = ISTVÁNFFY Miklós: Magyarok dolgairól írt históriája. Városi Nyomda. Budapest. Sajtó alá rendezi GÉRESI Kálmán. Mathiae Corvini Hungariae Regis Epistolae Exterae. A család megbízásából kiadja gróf KÁROLYI Tibor. 1912. eml. Budapest. Második kötet. Lőcsei krónika = Szepességi avagy lőcsei krónika és évkönyv a kedves utókor számára. Frangepán cs. Nehring: Quellen zur ungarischen Aussenpolitik… = Karl NEHRING: Quellen zur ungarischen Aussenpolitik in der zweiten Hälfte des 15. Budapest. kötet. okl. Orbász és Szana vármegyék. 1885. 1458–1490. Kiadják THALLÓCZY Lajos és BARABÁS Samu. Akadémiai Kiadó. 1990. századi fordításában. századból. Szerkesztette NAGY Iván és báró NYÁRY Albert. Mayer és Berger könyvnyomdája. 1900. Kiadja az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. és fiai bizománya. Kolozsmonostor = A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei (1289–1556). Sajtó alá rendezte BENITS Péter. = A nagy-károlyi gróf Károlyi család oklevéltára. (Dubnicza. 1913. = HORVÁTH Richárd: Győr megye hatóságának oklevelei. Budapest. Szeged. Máramaros = Máramarosi diplomák a XIV. 1245–1526. 1931. Akadémiai kiadó. okl. Harmadik kötet. Mátyás levelei = Mátyás király levelei. 69 . Magyar Tudományos Akadémia. Károlyi cs. és a XV. Justh cs. 2005. 1328–1525. Budapest. 1458–1490. Győr vm.

I–IV.) (Monumenta Hungarica V. Ransanus: Epithoma rerum… = Petrus RANSANUS: Epithoma Rerum Hungaricarum. (Id est omnium temporum liber primus et sexagesimus. Magyar Helikon. Posonii et Cassoviae. Osiris Kiadó. ROGERIUS mester: Siralmas ének. MÁLYUSZ Elemér kézirata alapján sajtó alá rendezte és az előszót írta: BORSA Iván. Teleki család gyömrői ága. kötet. Textus. IVÁNYI Béla. 1985. 1780. Szeged. aus der Kaiserlichen Königlichen Hof. 1774–1778. = Sopron vármegye története. von KARAJAN. Akadémiai Kiadó. okl. Szerémi: Magyarország romlásáról = SZERÉMI György: Magyarország romlásáról. Wagner: Diplomatarium Sarosiensis = Diplomatarium comitatus Sarosiensis. Budapest. = A Szent-Iványi család levéltára. 1999. Második kötet 1412–1653. Ed. = A podmanini Podmaniczky-család oklevéltára. Budapest. Szerkeszti NAGY Imre. G.) Herausgegeben von Th. Magyar Tudományos Akadémia. Kiadja a gr. 1230–1525. n. Osiris Kiadó. Thuróczy: A magyarok krónikája = THURÓCZY János: A magyarok krónikája. okl. I. Teleki cs. 1351–1510.Podmanicky cs. MDII bis MDXXVII. Budapest. 1937. Budapest. Összegyűjtötte és jegyzetekkel kísérte SZAMOTA István. sumptibus Joannis Michaelis Landerer. I. 1977. Házi: Sopron = HÁZI Jenő: Sopron szabad királyi város története. Szamota: Régi utazások = Régi utazások Magyarországon és a Balkán-félszigeten. Litfass Károly könyvnyomdája. Thuróczy: Chronica = Johannes de THUROCZ: Chronica Hungarorum.) Írta és összeállította: Dr.) Curam gerebat Petrus KULCSÁR. I./1. Viennae.) H. MDXIX bis MDLIII. MCCCLXXXXVI bis MDLIII. I. Akadémiai Kiadó. Tichtel’s Tagebuch = Johannes TICHTEL’s Tagebuch. okl. családtörténeti bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta LUKINICH Imre. (Archivum Gyömrőense comitum Teleki de Szék. Georg Kirchmar’s Denkwürdigkeiten. Ediderunt Elisabeth GALÁNTAI et Julius KRISTÓ. Budapest. Wagner: Szepes = Analecta Scepusii sacri et profani. Oklevéltár. Budapest. Sigmunds von Herberstein Selbstbiographie. 2001.. (ERDÉLYI László fordítását átdolgozta JUHÁSZ László. Közzétette. 1928. Szent-Iványi cs. = A római szent birodalmi széki gróf Teleki család gyömrői levéltára. Sopron. Ransanus: Magyarok története = Petrus RANSANUS: A magyarok történetének rövid foglalata. Teleki: Hunyadiak kora = TELEKI József: A Hunyadiak kora Magyarországon. 1891. Budapest. 70 . Akadémiai Kiadó. Tizenhatodik századbeli magyar történetírók = Tizenhatodik századbeli magyar történetírók. Régi kiadások és kéziratok után szerkeszté TOLDY Ferenc. 1852– 1863. MCCCCLXXVII bis MCCCCXCV. kötet. 1891.und Staatsdruckerei. kötet. Kiadja Sopron vármegye közönsége. Sopron vm. Pest. (Fontes Rerum Austricarum I. okl. 1961. Wien. 1855. 1988. Carolus WAGNER. 1054– 1717. Quod ex tabulariis et codicibus manuscriptis eruit Carolus WAGNER. Sopron. 1931. Johannes Cuspian’s Tagebuch.

1890–1913. Emich Gusztáv könyvnyomdája... Budapest. Budapest. Zichy cs.) Budapest. 1377–1541. XV. Jenő pápa (1431–1447) és V. Szerkesztette NAGY Imre – NAGY Iván – VÉGHELYI Dezső – KAMMERER Ernő – DŐRY Ferenc – LUKCSICS Pál. 1938. IV.. Magvető Kiadó. Balogh: Mátyás király és a művészet = BALOGH Jolán: Mátyás király és a művészet. II. Budapest.. köt. C. A Bátori család ecsedi ágának tagjai. Viennae. 1894. Mátyás udvara. Csánki: Mátyás udvara = CSÁNKI Dezső: I. 1872– 1931. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat. TÓTH Norbert: Ki kicsoda az ecsedi Bátori családban. 1. Budapest. századi pápák oklevelei. (1526–1528. Acsády: Magyarország három részre szakadása = ACSÁDY Ignác: Magyarország három részre szakadásának története. Felhasznált irodalom Acsády: Birtokviszonyok = ACSÁDY Ignác: Régi magyar birtokviszonyok 1494–1598. Miklós (1447–1455). In: Scriptores Rerum Ungaricarum veteres ac genuini. 750–785. Barta: A Sztambulba vezető út = BARTA Gábor: A Sztambulba vezető út. II. 1971. 1854. Értekezések a történelmi tudományok köréből 16. Közreadja: BLAZOVICH László. Magyar Tudományos Akadémia. Budapest. Magyar Tudományos Akadémia. 1526–1608. Csánki: Magyarország történelmi földrajza = CSÁNKI Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. GALÁNTAI Erzsébet. 1746. Kiadja LUKCSICS Pál. nimirum ab anno Christi MCCCCXCmoque ad annum Christi MDXII in Pannonia et finitimis regionibus gestis libri XI. Szabolcs: Romon virág. Pest. Bp. (Szegedi középkortörténeti könyvtár 4. Tubero: Feljegyzések = Ludovicus TUBERO: Kortörténeti feljegyzések (Magyarország). Tóth: Ecsedi Bátori család = C. I. Gondolat. Budapest. századi pápák oklevelei = XV. Századok 17 (1883) 515–581. HELTAI Gáspár magyar krónikája. Tubero: Commentarium = Ludovicus TUBERO: Commentarium de rebus suo tempore. szám 5–47. = A Zichy család idősebb ágának okmánytára. 1994.) Szeged. 71 . 1558. III. Budapest. okl. II. 1986. Fejezetek a Mohács utáni magyar reneszánszról. 617–667. 1897. Ed. 1575. 1983. 1985. Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle 2009.SZÉKELY István magyar krónikája. Sz. Bónis: A jogtudó értelmiség… = BÓNIS György: A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon. Barlay: Romon virág = BARLAY Ö. Tomus secundus. Ioannes Georgius Schwandtner. Codex diplomaticus senioris comitum Zichy… I–XII. V.

1914. és a XV-ik században. s. Válogatott tanulmányok. században.: Honor. H. 1921. In: Hunyadi Mátyás. 1873–1874. Budapest. H. Ulászló királlyá választása = FRAKNÓI Vilmos: II. KOVÁCS Péter: Matthias Corvinus. In uő. 29–51. Szerkesztette: FRAKNÓI Vilmos.: Honor. Szerkesztette: RÁZSÓ Gyula – V. évi lőcsei fejedelmi kongresszusról. évi lőcsei fejedelmi kongresszus = DIVÉKY Adorján: Ujabb elmélet az 1494. Kovács: Matthias Corvinus = E. n. é. Értekezések a történeti tudományok köréből. Fraknói: Királyválasztások = FRAKNÓI Vilmos: A magyar királyválasztások története. Budapest. Pytheas. ispánság. Zrínyi Kiadó. ispánság. Ulászló királlyá választása. Századok 53–54 (1919–20) 371–379. Budapest. Kovács: Leggazdagabb magyarok = E. Kovács: Miksa magyarországi hadjárata = E.) Budapest. Engel: Archontológia = ENGEL Pál: Magyarország világi archontológiája 1301–1457. E. 193–211. In uő. ROMHÁNYI Beatrix: Kolostorok és társaskáptalanok a középkori Magyarországon. 1996. Eubel: Hierarchia catholica = Conradus EUBEL: Hierarchia catholica medii aevi sive summorum pontificum. Budapest. Magyar Történettudományi Intézet.. Századok 139 (2005) 421–428. Századok 19 (1885) 1–20. Regensburg. n. Fraknói: A Hunyadiak és a Jagellók kora = FRAKNÓI Vilmos: A Hunyadiak és a Jagellók kora. CDROM. 1990. 2000. évfordulójára. Draskóczy: Tizenötödik század = DRASKÓCZY István: A tizenötödik század története. Egy követjelentés és a valóság.. Válogatott tanulmányok. KOVÁCS Péter: Miksa magyarországi hadjárata. Fraknói: Magyarországi tanárok és tanulók a bécsi egyetemen = FRAKNÓI Vilmos: Magyarországi tanárok és tanulók a bécsi egyetemen. 2000. kiadás. Budapest.. Officina Nova. (A magyar nemzet története IV. n. Fraknói: II. (1440–1526). szám. 2003. Pannonica Kiadó. 2. 600–624. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat. F. MOLNÁR László. Kovács: Hunyadi-család = E. a XIV. 13–72. 1896. r. Osiris. Engel: Magyarország a középkor végén = ENGEL Pál: Magyarország a középkor végén. Budapest. 2003. E. Magyar Tudományos Akadémia. Történelmi Szemle 37 (1995) 1. Budapest. Engel: Szabolcs megye birtokviszonyai = ENGEL Pál: Szabolcs megye birtokviszonyai a 14–16. KOVÁCS Péter: A Hunyadi-család. E. Romhányi: Kolostorok és társaskáptalanok = F. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R-T. Emlékkönyv Mátyás király halálának 500. Osiris. Katalógus. Harmadik kötet. E. 1874. 97–115. KOVÁCS Péter: A leggazdagabb magyarok 1472-ben. vár. cardinalium. 72 . században. Budapest. e. 1990. században = ENGEL Pál: A magyar világi nagybirtok megoszlása a 15.Divéky: 1494. Engel: Nagybirtok a 15. 35–49. ecclesiarum antistitum series ab anno 1431 usque ad annum 1503 perducta. vár.

Szerkesztette: NEUMANN Tibor. In: uő. Fügedi: Uram. A középkori magyar arisztokrácia fejlődése. polgárok. Gyárfás: Fekete sereg = GYÁRFÁS István: A fekete sereg. 1981. 1970. Horváth: Szapolyai-itinerarium = HORVÁTH Richárd: A Szapolyai család tagjainak itineráriuma (1458-1540). Tanulmányok a magyar középkorról. Magvető Könyvkiadó. kiskirályok. Jászay: A magyar nemzet napjai = JÁSZAY Pál: A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után. Budapesti Történeti Múzeum. In: Analecta Mediaevalia. Gyulai: Farkas vagy egyszarvú = GYULAI Éva: Farkas vagy egyszarvú? (Politika és presztízs megjelenése a Szapolyai-címer változataiban).. (Könyvismertetés. Magvető Könyvkiadó. Budapest. 1992. nemesek. In: Tanulmányok Szapolyai Jánosról és a kora újkori Erdélyről. 91–124. nemesek. Budapest. Századok 11 (1877) 500–509. Horváth: Szapolyai Imre = HORVÁTH Richárd: Szapolyai Imre. Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle 43 (2009) 48–82. és 391–408. 1793. századi Magyarország hatalmasai. (1974-es kiadás reprint jellegű kiadása) Garády: Horváth Mihály kisebb munkái = GARÁDY Sándor: Horváth Mihály kisebb munkái. Fügedi: Koldulórendek és városfejlődés = FÜGEDI Erik: Koldulórendek és városfejlődés Magyarországon. 617– 629.: Kolduló barátok.) Századok 1 (1867) 291–305. Tanulmányok a középkorról. Horváth: Felső Részek = HORVÁTH Richárd: A Felső Részek kapitánysága a Mátyás-korban. Magvető Könyvkiadó. Budapest. Kézirat. Budae. Budapest. Horváth: Bátori István = HORVÁTH Richárd: Életrajzi szilánkok ecsedi Bátori István politikai pályafutásáról (1458-1479). kiskirályok = FÜGEDI Erik: Ispánok. 57–88. 1981. Fügedi: Mobilitás = FÜGEDI Erik: A XV. Miskolc. 2008. 1846. Fekete Sas Kiadó. Tanulmányok a magyar középkorról. 2004. 73 . Bp. Fügedi: Mátyás király = FÜGEDI Erik: Mátyás király. In. Katona: Historia critica = Stephanus KATONA: Historia critica regni Hungariae. A középkori magyar nemes és klánja. Századok 137 (2003) 929–954. 1986.Fügedi: Elefánthyak = FÜGEDI Erik: Az Elefánthyak. Kiállítási katalógus. 2004. Budapest. a király. bárók. Fügedi: Ispánok. századi magyar arisztokrácia mobilitása.: Kolduló barátok.: Hunyadi Mátyás. 419–439. In: uő. Budapest. polgárok. hagyomány és megújulás a királyi udvarban. stripis mixtae. bárók. 1458–1490. Budapest. 2008. Budapest. Pest. Első kötet. Magvető Könyvkiadó. 269–270. Horváth: Adalékok = HORVÁTH Richárd: Adalékok a Szapolyaiak északkelet-magyarországi felemelkedéséhez. királyom… = FÜGEDI Erik: Uram. 2001. királyom… A XV. Szerkesztette: BESSENYEI József et al.

In: Tanulmányok Szapolyai Jánosról és a kora újkori Erdélyről. 169–194. In: Adsumus VII. Kulcsár: Jagelló-kor = KULCSÁR Péter: A Jagelló-kor. Kubinyi: Két sorsdöntő esztendő = KUBINYI András: Két sorsdöntő esztendő (1490–1491). In: Tanulmányok Szapolyai Jánosról és a kora újkori Erdélyről.: Főpapok. Kenyeres: Trencsén = KENYERES István: A trencséni vár a XVI. 20–22. Századok 122 (1988) 147–215. Locsmándi: III. Frigyes kísérlete a magyar trón megszerzésére 1458 és 1463 között. Eötvös József Collegium. Budapest. kötet. Miskolc. egyházi intézmények és vallásosság a középkori Magyarországon. Történelmi Szemle 1991.. Levéltári közlemények 62 (1992) 111–121. Majláth: Liptó-Új-Vár = MAJLÁTH Béla: Liptó-Új-Vár történetéből. 74 . Gondolat. 39–50. 1–54. 1981. 2004. Főszerkesztő: BENDA Kálmán. 1990.. Vince Kiadó. 2003. In: uő. zágrábi püspök. 69–86. Kubinyi: Államszervezet = KUBINYI András: A Mátyás-kori államszervezet. Kubinyi: Mátyás király = KUBINYI András: Mátyás király. 1999. História 21 (1999). Kubinyi: Törvénytelen gyermek = KUBINYI András: Törvénytelen gyermek a magyar középkorban. Emlékkönyv Mátyás király halálának 500. Szerkesztette: RÁZSÓ Gyula és V. Szerkesztette: BESSENYEI József et al. Kubinyi: Szervitorok = KUBINYI András: A Szapolyaiak és familiárisaik (szervitoraik). 2009. Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség. 2004. Ulászló idején. Kronológia = Magyarország történeti kronológiája.Kenyeres: A Szapolyai család és Trencsén = KENYERES István: A Szapolyai család és Trencsén. szám. Szerkesztették: FÖRKÖLI Gábor. 169–194. Eötvös Konferencia előadásaiból. In: Hunyadi Mátyás. Tanulmányok a IX. Budapest. Frigyes kísérlete… = LOCSMÁNDI Dániel: III. Századok 18 (1884) 127– 141.: Főpapok. Budapest.) Budapest. Osiris Kiadó. 1981. 1999. Budapest. Budapest. 1983. egyházi intézmények és vallásosság a középkori Magyarországon. NAGY Éva és SÁGI Tamás. MOLNÁR László. Miskolc. Kubinyi: Ausztriai kormányzat = KUBINYI András: Mátyás király ausztriai kormányzata. Budapest. Kubinyi: Vémeri Zsigmond = KUBINYI András: Hivatalnok-karrier a XV. Akadémiai Kiadó. Fons 2 (1995) 5– 72. I.és a Jagelló-korról KUBINYI András írt. Kubinyi: Bárók a királyi tanácsban = KUBINYI András: Bárók a királyi tanácsban Mátyás és II. 2001. század végén: Vémeri Zsigmond királyi kincstartó. Budapest. In: uő. században. Szerkesztette: BESSENYEI József et al. 161–170. Budapest. Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség. Kubinyi: Magyarország története = ENGEL Pál – KRISTÓ Gyula – KUBINYI András: Magyarország története 1301–1526. Kubinyi: Püspöki kar = KUBINYI András: Mátyás király és a magyar püspöki kar. (A Mátyás. 7. évfordulójára. A kezdetektől 1526-ig. Kisfaludy: Matthias Rex = KISFALUDY Katalin: Matthias Rex. Gondolat.

Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften. Stadt Wien = Die Stadt Wien. XIV– XVII.) Századok 142 (2008) 267–313. A Jagelló-Habsburg kapcsolatok egy fejezete (1490–1492). 2005. Egy zsoldoskarrier a 15. 1965–1968. Pálffy: Koronázási lakomák = PÁLFFY Géza: Koronázási lakomák a 15–17. Schönherr: Hunyadi Corvin János = SCHÖNHERR Gyula: Hunyadi Corvin János. A Magyar Történelmi Társulat kiadása. Pálosfalvi: Vitovec János = PÁLOSFALVI Tamás: Vitovec János. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. kötet. Századok 5 (1871) 369–387. (Első közlemény. Neumann: Békekötés Pozsonyban – országgyűlés Budán = NEUMANN Tibor: Békekötés Pozsonyban – országgyűlés Budán. Pál nyomdája. 7. 1396–1526. Neumann: II.Művészeti lexikon = Művészeti lexikon. Budapest. SROKA: A Szapolyai család genealógiája.) Wien. Ulászló koronázása = NEUMANN Tibor: II. Történelmi Szemle 79 (2005) 96–105. 75 .) Századok 138 (2004) 1005–1101. Pálosfalvi: Grebeni László = PÁLOSFALVI Tamás: Grebeni Hermanfi László alnádor. (Második közlemény. Budapest. (Egy ismeretlen országgyűlésről és koronázási dekrétumról. századi Magyarországon. Századok 135 (2001) 429-472. századi Magyarországon. (Österreichische Städtebuch. Budapest. Főszerkesztők: ZÁDOR Anna és GENTHEON István.) Századok 144 (2010) 335–372. Nagy: Lajta = NAGY Imre: A Lajta mint határfolyam. Akadémiai Kiadó. 1473–1504. Zrínyi Kiadó. 1894. Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle 43 (2009) 83–127. Radu: Hunyadi János = Lupescu RADU: Hunyadi János alakja a magyar és a román történetírásban. Magyar Nyelvtudományi Társaság. Smets: Osztrák Birodalom = SMETS Mór: Az Osztrák Birodalom története. Budapest. n. Ulászló uralkodása alatt (1490-1493). Budapest. Pleiz Fer. Soós: Magyarország kincstartói = SOÓS Ferenc: Magyarország kincstartói 1340–1540. 1993. század. Sebestyén: A magyar királyok tartózkodási helyei = SEBESTYÉN Béla: A magyar királyok tartózkodási helyei. Franklin-Társulat. Budapest. II. Neumann: Bátori István = NEUMANN Tibor: Bátori István politikai szerepe II. 449–464. Nagy-Becskerek.) Századok 142 (2008) 315–337. 1999. Pálosfalvi: Nikápolytól Mohácsig = PÁLOSFALVI Tamás: Nikápolytól Mohácsig. Pásztor: A magyarság vallásos élete = PÁSZTOR Lajos: A magyarság vallásos élete a Jagellók korában. Régi magyar családnevek szótára = KÁZMÉR Miklós: Régi magyar családnevek szótára. Egy tekintélyes szlavón köznemesi politikus pályaképe. 1999. Herausgegeben von Peter CSENDES und Ferdinand OPLL. Budapest. Az önálló magyar királyi udvar ceremóniarendjének kora újkori továbbéléséről és a politikai elit hatalmi reprezentációjáról. Sroka: Genealógia = Stanisław A. 1891. é. 1940. Band. Ulászló koronázása és első rendeletei. Fordította: RÉPÁSZKY Tivadar. Századok 139 (2005) 385–420.

Temesváry: Erdély középkori püspökei = TEMESVÁRY János: Erdély középkori püspökei. In: Magyarország műemlékei I. Századok 34 (1900) 421–433. 1917. Wenzel: II. Budapest. Hadtörténelmi közlemények 116 (2003) 427–462. Szeged. Századok 11 (1877) 630–641. vár és város) története. Századok 48 (1914) 383–403. Weber: Ötödik municipium = WEBER Samu: Ötödik municipium a Szepességben. H–K. 73–93. A IV. (1462– 1468. Magyar Egyetemi Nyomda. 75–97. 2005. és Kir. Hornyánszky Viktor Cs. Századok 20 (1886) 141–156. III. 1450–1527. Szegedi Középkorász Műhely.). é. Cluj – Kolozsvár. 1925.Szabó: Pozsonyi béke = SZABÓ Dezső: A pozsonyi béke. Budapest. Szerkesztette FORSTER Gyula. Budapest. Székely: A rendek válaszúton = SZÉKELY György: A rendek válaszúton: a dinasztiaváltás harcai 1490–1492-ben. a győzhetetlen király. Főszerkesztő: MARKÓ László. Szekfű: Magyar történet = SZEKFŰ Gyula: Magyar történet. kötet. 727–757. Új magyar életrajzi lexikon = Új magyar életrajzi lexikon. kötet. 1491. TEISZLER Éva. Tringli: Perényiek = TRINGLI István: Hunyadi Mátyás és a Perényiek. n. Budapest. 1990. 51–53. Erdélyi Múzeum 27 (1910). A tizenhatodik század története. Magyarország története 1440– 1541. Wenzel: Marino Sanuto = WENZEL Gusztáv: Marino Sanuto Magyarországról 1496–1501-ben. 2002. Weber: Lubló = WEBER Samu: A lublói vár. 1501–1506. Budapest. Ulászló magyar és cseh királynak házas élete. Budapest. Thallóczy: Jajcza = THALLÓCZY Lajos – HORVÁTH Sándor: Jajcza (bánság. Medievisztikai PhD-konferencia (Szeged. június 9–10. 76 . IV. Teke: Mátyás = TEKE Zsuzsa: Mátyás. Századok 5 (1871) 1–11. Levéltári Közlemények 63 (1992) 175–192. 816–840. 2003. Ulászló házasélete = WENZEL Gusztáv: II. Budapest. Helikon Kiadó. Udvari Könyvnyomdája. 1915. 1905.) előadásai. Teiszler: Felső Részek = TEISZLER Éva: A Felső Részek főkapitányságáról. Temesváry: Szapolyai Miklós = TEMESVÁRY János: Szapolyai Miklós erdélyi püspök. Varjú: A Hunyadiak síremlékei = VARJÚ Elemér: A Hunyadiak síremlékei a gyulafehérvári székesegyházban. 1922. Tóth: Fekete sereg = TÓTH Zoltán: Mátyás király idegen zsoldosserege (a Fekete Sereg). Budapest. 2005. november 7. Magyar Könyvklub. Tóth-Szabó: Cseh-huszita mozgalmak = TÓTH-SZABÓ Pál: A cseh-huszita mozgalmak és uralom története Magyarországon. Vince Kiadó. Tringli: Az újkor hajnala = TRINGLI István: Az újkor hajnala. 165–179. Szerkesztették: MARTON Szabolcs. In: Medievisztikai tanulmányok.