You are on page 1of 48

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány

Renczes Ágoston

A szlovák gazdaság
és Dél-Szlovákia magyarlakta
vidékeinek fejlődése
az EU-csatlakozás óta

.
Lektorálta: Réti Tamás

Budapest, 2010
Tartalom
Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5

I. A szlovák gazdaság 2004-től 2009-ig:
a gyors növekedés évei és a válság. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6
A növekedés háttere – makrogazdasági elemzés (2004–2008). . . . . . . . . . . . . . 7
Szlovákia az EU-csatlakozáskor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7
A növekedés szerkezete és fenntarthatósága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8
Gazdaságszerkezet. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12
A gazdaságot érintő reformok és azok hatásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15
Az adórendszer reformja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15
A válság hatásai és az eurozónába való belépés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18
A válság politikai értelmezései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19
A válság hatásai – középtávú makroökonómiai prognózis . . . . . . . . . . . . .20
A válság rövid távú hatásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .21
Az eurozónába való belépés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .22
Válságkezelés állami szinten. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .23
Válságkezelés vállalati szinten . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24
Költségvetés válság idején . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .25
Regionális különbségek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .26

II. Dél-Szlovákia és a magyarlakta vidékek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .30
Általános gazdaságföldrajzi jellemzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .30
1. Pozsony vonzáskörzete és Délnyugat-Szlovákia –
a Szenci, Dunaszerdahelyi, Galántai és Vágsellyei járás . . . . . . . . . . . . . . . . . 31
2. Komárom, Párkány és Léva környéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .35
3. Ipolyságtól keletre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .37
A válság hatásai Dél-Szlovákiára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .40

Összegzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .43

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 3
Bevezetés
Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa Szlovákia gazdasági fejlődését az elmúlt 4-5
évben, vagyis az EU-csatlakozás óta eltelt időszakban. A tanulmány két nagyobb rész-
ből áll. Az első a 2004 és 2008 közötti gyors fejlődés makrogazdasági elemzését, a
Szlovákiát 2008 második felében elérő és 2009-ben kibontakozó gazdasági válság
hatásainak és az ezeket mérsékelni igyekvő intézkedések bemutatását foglalja magá-
ba, és külön kitér az ország regionális különbségeire, illetve ezek alakulására a válság
függvényében. A második rész tárgya Szlovákia magyarok által lakott régióinak gaz-
dasági fejlődése az adott időszakban, „a határon túli magyarok részvétele a szlováki-
ai gazdasági átalakulásban” – idézhetnénk azon tanulmányok egyikének alcímét,
amelyeknek jelen munka a folytatása kíván lenni.1 Külön figyelmet szentelek annak,
hogy a 2008 közepéig tartó gyors növekedés hogyan jelenik meg (megjelenik-e egy-
általán) regionális szinten; illetve elemzem a válságnak az egyes magyarok által lakott
régiók gazdaságára gyakorolt hatásait.

A tanulmány bevezető jellegű; célom egy átfogó kép felvázolása volt, emiatt talán
egyenetlennek tűnhet. A legfeltűnőbb valószínűleg a 2004–2005-ös reformcsomag
adóreformjára fordított különös figyelem. Bár a tárgyalt időszak gyors növekedése
messze nem csupán ennek a reformnak köszönhető, mégis ez a legjelentősebb, a leg-
ismertebb és elismertebb, sőt – mondhatni – a legünnepeltebb.

A munka során a szlovák (gazdasági) sajtó cikkeire és elemzéseire támaszkod-
tam, valamint a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának, az Eurostat (az Európai
Unió statisztikai hivatala), a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériuma, a Szlovák
Nemzeti Bank, a szlovák Munkaügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium és a
Szlovák Befektetési és Kereskedelem Fejlesztési Ügynökség (SARIO) adatbázisait
használtam forrásként.

A tanulmány lezárásának ideje: 2010. február 5.

1 Az EÖKiK két műhelytanulmány-kötete foglalkozott a témával: A gazdasági integráció esélyei Szerbia és Szlovákia határ menti ré-
gióiban (Réti Tamás szerk., 2003); Átalakuló régiók (Réti Tamás szerk., 2004). Jelen tanulmányommal ezen munkákat kívánom
folytatni. Az idézett cím Ádám János Imre munkájáé, az Átalakuló régiók tanulmánykötetből.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 5
I. A szlovák gazdaság 2004-től 2009-ig:
a gyors növekedés évei és a válság
A tárgyalt időszakot tagoló legjelentősebb események Szlovákia 2004-es csatlakozá-
sa az Európai Unióhoz, a 2004–2005-ben megvalósított reformcsomag, a 2006-os kor-
mányváltás, valamint a monetáris unióhoz való csatlakozás 2009. január elsején. A vál-
ság – amely 2008 második felében érte el az országot – a tanulmány lezárásakor még
mindig aktualitás.

Mivel a tanulmány a 2004-től terjedő időszakkal foglalkozik, az EU-csatlakozásig
vezető úttal2 nem foglalkozom részletesebben, a tárgyalt időszak makrogazdasági
elemzésénél viszont – a szemléletesség kedvéért – az 1999-től 2003-ig terjedő idő-
szak gazdasági mutatóit használom összehasonlítási alapként.

A 2004–2005-ben megvalósított reformcsomagból – mint említettem – az adó-
rendszer reformját elemzem részletesebben.

A 2006-os kormányváltás nagyon jelentős politikai fordulat volt, az 1998-ban kor-
mányra kerülő Dzurinda-kabinet, amely az akkor szinte kilátástalan helyzetben lévő
országot két kormányciklus alatt kivezette a nemzetközi elszigeteltségből, újra növeke-
dési pályára állította az ország gazdaságát, és – nem utolsó sorban – Szlovákia a
régió többi országához felzárkózva tagja lett az Európai Uniónak, egy egészen más
beállítottságú kormánynak adta át az ország irányítását. A Fico-kormány több jellegze-
tessége is az 1998 előtti, rossz emlékű korszakot idézte, de az ország gazdaságára ez
nem volt közvetlen negatív hatással.

A 18 tagú kormányba 11 tagot delegált a Fico vezette SMER, hármat a nemzeti
SNS és kettőt a Mečiar-féle LS-HZDS. A gazdasági, pénzügy-, közlekedési, belügy-,
védelmi, külügy-, munkaügyi, kulturális és egészségügyi minisztériumot a SMER
miniszterei irányítják. Három minisztériumot kapott az SNS: az építésügyi és regionális
fejlesztési, a környezetvédelmi és az oktatásügyi minisztériumot, az LS-HZDS pedig a
mezőgazdasági és igazságügy-minisztériumot. Ebben az öt, a SMER koalíciós partne-
rei által vezetett minisztériumban 2006 óta összesen kilenc miniszterváltás történt a
sorozatos korrupciós botrányok miatt.

A Környezetvédelmi Minisztérium élén már az ötödik miniszter áll: a szén-dioxid-
kvóták eladása körüli súlyos botrány, és a harmadik leváltott miniszter után a SMER
2 Az EU-csatlakozásig eltelt időszakot feldogozza az EÖKIK két említett tanulmánya, ezért én csak utalásszerűen vázolom fel az
előzményeket. A ’90-es évek végére Szlovákia mind a politikai, mind a gazdasági átmenet tekintetében elmaradt a környező or-
szágoktól. A Mečiar-korszakot a hatalmas állami beruházásokkal mesterségesen szított gazdasági növekedés, zavaros privatizá-
ciós ügyek és korrupció jellemezték, miközben a politikában autokratikus elemek jelentek meg. Mindezek miatt Szlovákia egyre
távolabbra sodródott az európai integráció lehetőségétől, de az 1998-ban kormányra kerülő Dzurinda-kabinetnek sikerült hely-
reállítania a demokrácia és a piacgazdaság feltételrendszerét. 2002-ben újra a jobbközép nyerte meg a választásokat, a máso-
dik Dzurinda-kormány következetesen folytatta az első ciklusban megkezdett politikát. Szlovákia 2004-ben a térség többi orszá-
gával együtt tagja lett az Európai Uniónak.
Az új kormány gazdaságpolitikája – a magasra tett léc

A sajtó közvetlenül a választásokat követő mérlegeléseiben és elemzéseiben a SMER-HZDS-
SNS-koalíció a csupán egy irreális elméleti lehetőségként merült fel, amit az újságírók csak
„katasztrófakormánynak” neveztek. A győztes SMER végül mégis ezzel a két párttal kötött koa-
líciót, újra kormánytényezővé téve a ’90-es évek két rossz hírű politikusát, Mečiart és Slotát. A
Fico-kormányt emiatt megalakulása pillanatában össztűz alá vette a média, és azóta is a legke-
ményebb kritikával kell szembesülnie a Robert Fico vezette kabinetnek.

A Dzurinda-kormány emblematikus figuráját, a külföldön is nagy elismertségnek örvendő refor-
mer Ivan Mikloš pénzügyminisztert egy addig ismeretlen fiatal vállalkozó, Ján Počiatek váltotta
a miniszteri székben.

A média a „katasztrófakormány” új pénzügyminiszterének sem jósolt túl sok sikert, az üzleti
világból érkező sikeres vállalkozó azonban azzal kezdte a munkát, hogy a minisztérium átvéte-
lekor megtartotta annak a szakértői csapatnak a nagy részét, amely Mikloš irányításával kidol-
gozta és megvalósította a Dzurinda-kormány reformcsomagját. Bár a SMER azt ígérte, „komp-
romisszumok nélkül kiáll a jelentős változások, és ha szükséges, a jobboldali kormány az elmúlt
nyolc év alatt elfogadott döntéseinek eltörlése mellett”,* végül csak kisebb változások történtek,
miközben a reformcsomagnak köszönhetően a szlovák gazdaság addig soha nem látott mér-
tékben felpörgött.

* A SMER 2006-os kormányprogramjából.
(http://www.strana-smer.sk/files/dokumenty/volebny_program_2006.pdf)

– a koalíciós szerződést felrúgva – visszavette a minisztériumot az SNS-től. Az
Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztériumban is miniszterváltás történt egy köz-
beszerzési botrány miatt. Az LS-HZSD háromszor cserélte le a mezőgazdasági minisz-
tert, egyszer az igazságügy-miniszterét; valamint a SMER több minisztériumában is
cserélődtek a miniszterek, de ezekben inkább szakmai hibák, mint korrupciós botrá-
nyok miatt.

A növekedés háttere – makrogazdasági elemzés (2004–2008)

Szlovákia az EU-csatlakozáskor

Az EU-csatlakozás pillanatában Szlovákia jelentős változásokat tudott maga
mögött, ugyanakkor még nem sikerült lefaragnia lemaradását a térség többi új
EU-tagországához képest. A magas munkanélküliség, az alacsony munkabér, és a
kormánynak a kedvező vállalkozói környezet kialakítása érdekében tett intézkedései
azonban komoly növekedési potenciált jelentettek. A második Dzurinda-kormány
2004–2005-ben átfogó reformcsomagot valósított meg, amely kiterjedt az adórend-
szerre, a nyugdíjrendszerre, az egészségügyre, az oktatási rendszerre, a szociális ellá-
tásokra, a közigazgatásra és a közpénzek felhasználására. Ez a reformcsomag – jelen-
tős részben a sokat idézett adórendszernek köszönhetően – rendkívül vonzóvá tette

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 7
8 Renczes Ágoston: A szlovák gazdaság és Dél-Szlovákia magyarlakta vidékeinek fejlődése az EU-csatlakozás óta

az országot a külföldi befektetők számára és a hazai vállalkozói kedvet is ösztönözte.
Az uniós csatlakozást követő években a szlovák gazdaság addig soha nem látott mér-
tékben bővült.3

A növekedés szerkezete és fenntarthatósága

Bár dolgozatomban a 2004 óta eltelt korszakra koncentrálok, a gazdasági növe-
kedés az előző időszakkal összehasonlítva válik igazán szemléletessé. Célszerű tehát
megvizsgálni az 1999-től 2008-ig tartó korszakot egészben (1. táblázat), és összeha-
sonlítani az 1999-től 2003-ig és 2004-től 2008-ig tartó időszakokat (2. táblázat).
1999 és 2008 között a szlovák gazdaság átlagos növekedése 5,1% volt. A háztar-
tások fogyasztása 2002 óta kisebb ütemben bővült, mint a gazdaság egésze, ahogy
a közszféra fogyasztásának bővülése is kisebb mértékű a GDP növekedésénél (a
2006-os választási évet kivéve). A GDP növekedésének motorja tehát nem a fogyasz-
tás volt; sokkal inkább a beruházások és az export.
A beruházások növekedésének mértéke 2004-ig ingadozott, negatív értéket is
mutatott, de 2004-től folyamatosan nő, a GDP emelkedéséhez hasonló, vagy annál is
nagyobb ütemben, ám 2008-ban megtorpan a növekedése. Az exportbővülés gazda-
sági növekedésre gyakorolt hatása különösen jól látszik a 2006-os és 2007-es évek
rekordnövekedésén. 2006-ban a GDP 8,5%-kal nőtt, az export 21,7%-kal bővült, 2007-
ben 10,6%-os GDP növekedés mellett az exportbővülés 14,3% volt. (2008-ban megtor-
panás tapasztalható az export növekedésében: alig nagyobb az importénál és a GDP
növekedését sem haladja meg. 2008 második felében érte el Szlovákiát a válság, ami
elsősorban az exportnövekedés lassulásán keresztül éreztette a hatását.)

1. táblázat: A GDP és összetevőinek növekedése 1999-től 2008-ig

Reálnövekedés (%) 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
GDP 0,0 1,4 3,4 4,8 4,7 5,2 6,5 8,5 10,6 6,2
Háztartások fogyasztása – 0,1 2,2 5,7 5,5 1,6 4,2 6,6 5,9 7,1 6,1
Közszféra fogyasztása – 7,3 4,6 5,3 3,9 4,1 -2,2 3,3 10,2 0,1 5,3
Beruházások – 15,7 – 9,6 12,9 0,2 -2,7 4,8 17,6 9,3 9,1 1,8
Export 12,2 8,9 6,8 5,4 15,9 7,4 10,0 21,0 14,3 3,2
Import 0,4 8,2 13,5 4,4 7,4 8,3 12,4 17,7 9,2 3,1

Forrás: a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala (Štatistický úrad Slovenskej republiky)

Az export (és az import) konkrét éves összegeit GDP-hez viszonyítva is szembe-
tűnő a külkereskedelem egyre növekvő volumene. 1999-ben az export összege a GDP
összegének a felét tette ki, 2004-ben a 66%-át, 2006-tól pedig már a háromnegyedét.

3 Fontos megemlíteni, hogy az EU-csatlakozás puszta ténye kedvező hatást gyakorolt a szlovák gazdaságra. A várható csatlako-
zás – már annak bekövetkezte előtt – rendkívül pozitív üzenet a befektetők irányába, hiszen a csatlakozásra való felkészültség
egyben stabilitást, a gazdasági kritériumok teljesítettségét jelenti, ezért már a csatlakozás előtt is nagy volt a befektetői érdek-
lődés Szlovákia iránt (csatlakozás előtti, pre-accession boom), ami a csatlakozás bekövetkeztével csak fokozódott (csatlakozás
utáni, post-accession boom).
2. táblázat: A GDP és a külkereskedelem 1999-2008 (milliárd EUR, folyó áron)

1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
GDP 28,09 31,15 33,86 36,78 40,58 45,13 49,28 55,05 61,55 67,22
Export 14,06 18,21 20,29 21,64 26,66 29,81 32,86 40,92 47,35 49,52
Import 15,56 19,59 23,70 24,83 27,44 31,48 35,32 43,67 48,08 50,28

Forrás: a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala

Az 1999-től 2003-ig és a 2004-től 2008-ig terjedő két időszakot összehasonlítva a
legszembetűnőbb a GDP átlagos növekedése közötti eltérés: 1999 és 2003 között
évente átlag 2,8%-kal bővült a gazdaság, 2004-től 2008-ig viszont már 7,4%-kal. A ház-
tartások fogyasztása az utóbbi időszakban gyorsabban bővült, mint korábban, de a
GDP átlagos bővülését nem érte el, a közszféra fogyasztásáé is jócskán elmaradt
mögötte, mindkét időszak alatt. 1999 és 2003 között évente átlag 3,5%-kal csökken-
tek a beruházások, 2004 után viszont már gyorsabban bővültek, mint a GDP. Az
export már 1999 és 2003 között is figyelemreméltó átlag 9,8%-kal nőtt évente, 2004
után pedig 11%-kal, mindkét időszakban meghaladva mind a gazdaság bővülésének,
mind az import növekedésének ütemét.

3. táblázat: A GDP és összetevőinek átlagos növekedése
1999-től 2003-ig és 2004-től 2008-ig

Átlagos reálnövekedés (%) 1999–2003 2004–2008
GDP 2,8 7,4
Háztartások fogyasztása 3,0 6,0
Közszféra fogyasztása 2,0 3,3
Beruházások -3,5 8,4
Export 9,8 11,0
Import 6,7 10,0

Megjegyzés: Saját számítás a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala adatai alapján.

A gyors növekedés nem vezetett az infláció megugrásához, ellenkezőleg: az
1999-ben még kétjegyű inflációt 2004 után sikerült 5% alá szorítani. A folyó fize-
tési mérleg hiánya kb. a GDP 5%-át teszi ki, komolyabb ingadozás nélkül, az állam-
háztartás hiányát viszont sikerült radikálisan csökkenteni. Az állami kiadások
1999 és 2007 között mintegy 20 százalékponttal, a GDP 57%-áról 35%-ára szorul-
tak vissza, miközben az államadósság is a GDP hozzávetőleg 30%-ára mérséklő-
dött. Az állami kiadások4 csökkenése mögött a mečiari örökség felszámolása áll:
a gazdaságba pumpált és azt mesterségesen felpörgető transzferek 2000 után
radikálisan csökkentek.5 A stabilitási mutatók a 2004-2005-ben végrehajtott

4 Total general government expenditur – teljes kormányzati kiadásoknak is fordíthatnánk, valójában a teljes közszféra összes ki-
adását takarja (ESA 95 módszertan)
5 A Pénzügyminisztérium kimutatása szerint a transzferek 1998-ban még a GDP 15%-át tették ki (és az összes kiadás kb. harma-
dát), ezt a következő évben a GDP 10%-ára csökkentették, 2001-ben pedig 2% alá.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 9
10 Renczes Ágoston: A szlovák gazdaság és Dél-Szlovákia magyarlakta vidékeinek fejlődése az EU-csatlakozás óta

reformcsomag által generált gyorsuló GDP-növekedésnek köszönhetően tovább
javultak.6

4. táblázat: Szlovákia stabilitási mutatói 1999-től 2008-ig

1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Infláció (éves átlag, %) 10,4 12,2 7,2 3,5 8,4 7,5 2,8 4,3 1,9 3,9
Folyó fiz. mérleg egyenlege (a GDP %-ában) – 5,3 - 2,4 – 5,8 – 5,5 – 4,3 – 5,9 – 6,5 – 6,2 – 4,8 – 6,3
Államháztartás egyenlege (a GDP %-ában) – 7,4 -12,3 – 6,5 – 8,2 – 2,8 – 2,4 – 2,8 – 3,5 – 1,9 – 2,3
Állami kiadások (a GDP %-ában) 56,8 50,9 44,6 45,1 40,1 37,7 38,1 37,1 34,6 34,8
Államadósság (a GDP %-ában) 47,8 50,3 48,9 43,4 42,4 41,4 34,2 30,5 29,3 27,7

Forrás: Eurostat és a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala

Mindezzel Szlovákia teljesítette a konvergenciakritériumokat is: az ERM II. árfo-
lyamrendszernek már 2005 novembere óta tagja, az infláció a monetáris unió három
legstabilabb gazdaságának átlagos inflációja fölötti 1,5%-os sávon belül maradt, az
államháztartás hiánya a GDP 3%-a alá került, az államadósság 1993 óta nem haladta
meg a GDP 60%-át, és a hosszútávú kamatlábra vonatkozó követelményt is teljesítet-
te. Így tartani tudta az euró bevezetésének kitűzött dátumát, és 2009. január 1-jén belé-
pett a monetáris unióba.

A folyó fizetési mérleg viszonylag magas, a GDP 4-6%-a körül mozgó hiánya nem
jelentett kockázatot, ugyanis ennek nagy részét 2007-ig fedezte a közvetlen befekteté-
sek magas pozitív egyenlege (vagyis a hiány finanszírozása nem generált adósságot);
2008-ban azonban romlott a külkereskedelmi mérleg, és a közvetlen beruházások
egyenlege már csak a fizetési mérleg hiányának körülbelül a felét fedezte. Ezzel meg-
nőtt a hiány finanszírozásának adóssággeneráló – hitelekből fedezett – része.7

Külön figyelmet érdemel az a tény, hogy a konvergenciafolyamat során a korona
fokozatosan erősödött az euróhoz képest, vagyis Szlovákia egyre „drágább” lett a kül-
földi kereskedelmi partnerek számára. Amikor Szlovákia 2005 novemberében belé-
pett az ERM II. rendszerbe, a középárfolyamot 38,4550 SKK-ban rögzítették. Az erősö-
dő koronát 2007 márciusában újra fel kellett értékelni, ekkor a középárfolyamot 35,
4424 SKK-ban határozták meg, míg végül a 2008 májusában 30,1260 SKK-ban rögzí-
tett árfolyamon vezették be az eurót. A korona erősödése és Szlovákia „drágulása”
ellenére az export nem esett vissza; 2006-ban rekordmértékben, 21%-kal nőtt, 2007-
ben 14,3%-kal, és még 2008-ban is 3,2%-kal. De a növekedés üteme jelentősen mér-
séklődött.

6 „…a reformok rövid idő alatt felpörgették a gazdasági növekedést, ami önmagában évről évre zsugorította a deficitet.” – mond-
ta Ódor Lajos, a Szlovák Jegybanktanács tagja a HVG-nek adott interjújában (Magyarországon nehezebben lehetne ugyanezt
megcsinálni, 2009. 02.18).
7 A folyó fizetési mérleg hiánya 2006-ban 4,31 Md USD volt, a közvetlen befektetések egyenlege 4,18 Md USD. 2007-ben 3,99,
illetve 2,88; 2008-ban már 6,2 Md illetve 3,16 Md USD volta a folyó fizetésimérleg-hiány, illetve a közvetlen beruházások egyen-
lege. (Forrás: Szlovák Nemzeti Bank; a fizetési mérleg hiányának finanszírozásáról bővebben: Szakolczai György: A folyó fizetési
mérleg kumulálódó hiánya és a hiány finanszírozásának lehetőségei. Statisztikai Szemle, 2005. március, 239–257. o.)
5. táblázat: Az árszínvonal és az egy alkalmazottra jutó átlagos havi munkaköltség
az uniós átlaghoz viszonyítva (%; EU 27 = 100)

2004 2005 2006 2007 2008
Árszínvonal 54,9 55,4 57,4 63,5 69,5
Átlagos havi munkaköltség 27,6 28,3 33,5 n.a. n.a.
Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala, Eurostat

1. ábra

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 11
12 Renczes Ágoston: A szlovák gazdaság és Dél-Szlovákia magyarlakta vidékeinek fejlődése az EU-csatlakozás óta

A vásárlóerő-paritáson mért szlovákiai árszínvonal még a korona fokozatos felér-
tékelődése ellenére is csak az uniós átlag alig 70%-a volt, Szlovákia „drágulása” tehát
inkább az „olcsóság” mérséklődése volt, amely még így is nagyon kedvező a külföldi
kereskedelmi partnerek számára. A legnagyobb exportőrök külföldi nagyvállalatok,
amelyek nem utolsó sorban az olcsó munkaerő miatt érkeztek Szlovákiába; az egy
alkalmazottra jutó átlagos havi munkaköltség még 2006-ban is az uniós átlag mindösz-
sze 33,5%-a volt, ami a termékeik árképzését is jelentősen befolyásolja. Bár a korona
felértékelődésével együtt emelkedtek az exportárak is, Szlovákia exporttermékei még
mindig olcsók voltak a külföldi kereskedelmi partnerei számára.

Ennek köszönhető, hogy a korona felértékelődésére a külkereskedelem nem rea-
gált túl rugalmasan. 2006 első három negyedévében a korona enyhe leértékelődése
mellett meredeken nőtt az export és az import is, a negyedik negyedévben azonban a
korona felértékelődött, de a külkereskedelem volumene tovább nőtt. 2008 első két
negyedévében megint jobban erősödött a korona az euróval szemben, de ez megint
nem vetette vissza exportot. Az utolsó, 2008. májusi középárfolyam-rögzítést követően
visszaesett a külkereskedelem, de ez inkább a kezdődő és kibontakozó válság hatá-
sa, bár kétségtelen, hogy ebben a helyzetben az ország külföldi kereskedelmi partne-
rei érzékenyebben reagáltak a felértékelődő korona miatt dráguló szlovák exportter-
mékekre.

Megjegyzés: az általánosan használt EUR/SKK árfolyam helyett az SKK/EUR
árfolyamot használom; az előbbi egy negatív meredekségű görbe lett volna, az SKK/
EUR árfolyam jobban szemlélteti a korona felértékelődését, illetve könnyebben össze-
vethető a külkereskedelmi adatokkal. Az árfolyam negyedéves adatai a napi középár-
folyamok negyedéves átlagai. Az adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, Szlovák
Nemzeti Bank

Gazdaságszerkezet

A szlovák gazdaság szerkezetének vizsgálatakor szintén érdemes megvizsgálni
az 1999-es, a 2004-es és a 2008-as állapotot. Az egyes ágazatok reál GDP-n belüli ará-
nya sokat változott. 1999-ben a reál GDP 28%-át tette ki az ipar,8 ez az arány 2004-re
32%-ra, 2008-ra 33%-ra emelkedett. Az építőipar 1999-ben és 2004-ben a GDP 5%-át
tette ki, ez az arány 2008-ra 7%-ra nőtt, a kereskedelem aránya a ’99-es 11%-ról 14%-ra
bővült, a közlekedés-szállítmányozás aránya viszont 11%-ról 7%-ra csökkent. A mező-
gazdaság aránya 1999-ben 4%, 2004-ben és 2008-ban 5% (1. ábra).

A legnagyobb változások, a gazdaság átstrukturalizálódása, tehát az 1999–2004
közötti időszakban történtek, 2008-ig az egyes ágazatok aránya kisebb mértékben vál-
tozott, az ipar tovább bővült 32-ről 33%-ra, az építőipar 5%-ról 7%-ra, a gazdaság egé-
sze viszont jelentős növekedésen ment keresztül. (2. ábra)

8 A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának adatai alapján; az „ipar összesen” kategóriában a bányászat, az ipari termelés
(élelmiszeripar, vegyipar, fém- és gépgyártás, egyéb ipari termelés) és az energetika szerepel.
2. ábra. Az egyes ágazatok aránya a reál GDP-ben 2008-ban

Megjegyzés: Saját szerkesztés a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala adatai alapján; az ada-
tok az ESA 95 módszertan alapján számolva.9

3. ábra. Szlovákia reál GDP-je az egyes ágazatok szerint (millió EUR)

Megjegyzés: Saját szerkesztés a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala adatai alapján (ESA 95
módszertan)

9 „A GDP a különböző gazdasági szektorok vagy a nemzetgazdasági ágazatok által létrehozott bruttó hozzáadott értéknek, valamint
a termékadók és -támogatások (amelyeket nem osztanak szét szektorok vagy nemzetgazdasági ágazatok között) egyenlegének
az összege.” (http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32003R1287:HU:HTML)

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 13
14 Renczes Ágoston: A szlovák gazdaság és Dél-Szlovákia magyarlakta vidékeinek fejlődése az EU-csatlakozás óta

A gazdaság húzóágazata tehát az ipar. Az ipari termelésen belül is egyre nőtt a
gépkocsigyártás és az elektronikai ipar aránya. Míg 2000-ben az ipari termelés összes
árbevételének mintegy 1,5%-át tette ki az elektronikai ipar árbevétele, ez a részesedés
2004-ben már 2,6%, 2007-ben pedig 8,4%. Az gépkocsigyártás árbevétele 2000-ben
az ipar összes árbevételének 11,5%-át tette ki, 2004-ben 17,8%-át, 2007-ben pedig már
több mint 20%-át.10 A GDP növekedésének szerkezeti elemzésénél láttuk, hogy a
növekedés export-vezérelt volt. Az ipar és – rajta keresztül – az export növekedését az
országba érkező külföldi közvetlen befektetések tették lehetővé. 1999-ben 402 millió
eurónyi közvetlen befektetés származott külföldről, 2008-ban a befektetések közvetíté-
sével foglalkozó SARIO ügynökség adatai szerint 916 millió euró értékben valósultak
meg külföldi befektetések Szlovákiába (az újrabefektetett nyereséget és az egyéb
tőkét nem számolva). 2002-ben és 2006-ban kiugróan magas volt ez az érték. 2002-
ben a privatizációnak köszönhető a rekordmértékű, 4,4 milliárd eurós működő tőkeim-
port: a Szlovák Gázművek (SPP) magánosítása tette ki a 2002-es FDI mintegy két har-
madát. 2006-ban pedig nagyrészt a két autóipari konszern, a PSA és a Kia beruházá-
sainak köszönhetően érkezett a szintén kiugróan magas, 3,7 milliós közvetlen befek-
tetés külföldről.

4. ábra. Külföldi működőtőke-befektetések 1999–2009 (millió EUR)

Megjegyzés: A 2009-es adat az első 10 hónap kumulált értéke.
Forrás: Szlovák Nemzeti Bank11

10 Saját számítás a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai alapján („Az ipar árbevétele 2000-2007”)
11 http://www.nbs.sk/sk/statisticke-udaje/statistika-platobnej-bilancie/priame-zahranicne-investicie
A legnagyobb befektetők egyben a legnagyobb exportőrök is. A 2007-es export
25%-át tette ki a gépjármű, 20%-át pedig az elektromos gépek és berendezések. A tíz
legnagyobb exportőr között ott van mindhárom autógyár: a VW az első, a PSA és a Kia
pedig az 5. illetve a 6. helyen. A második helyen a Samsung áll, a Sony a hetedik. Az
első tízben találjuk még a Slovnaft-ot, a U.S. Steel-t és Mondi Business Paper SCP-t.12

A gazdaságot érintő reformok és azok hatásai

A 2004-2005-ben megvalósított reformcsomagot az Ivan Mikloš pénzügyminiszter
által vezetett szakértői csapat dolgozta ki. A reformcsomag kiterjedt az adórendszer-
re, a nyugdíjrendszerre, az egészségügyre, az oktatási rendszerre, a szociális ellátá-
sokra, a közigazgatásra és a közpénzek felhasználására.

A legnagyobb elismerést az adórendszer reformja váltotta ki; én is ezt tárgyalom
részletesebben. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az egész reformcsomag egy-
mással összefüggő reformokból állt, amelyek kidolgozásánál és bevezetésük sorrend-
jénél a szakértői csapat különös figyelmet fordított arra, hogy az egyes reformok lehe-
tőleg mérsékeljék egymás rövidtávú negatív, illetve erősítsék egymás pozitív hatásait.
Minden reformot külön modelleztek, és a munka során több független szakértői cso-
port állásfoglalását is kikérték az egyes kidolgozott reformokról.13

Az adórendszer reformja

Az adórendszer reformjának célja a kedvezőbb vállalkozói és befektetői környezet
kialakítása volt, illetve – ennek érdekében – az adótörvények deformáló hatásának meg-
szüntetése, és a minél magas szintű adózási hatékonyság és igazságosság elérése.

A konkrét intézkedések a következők voltak: bevezették az egykulcsos, 19%-os
személyi jövedelemadót, amely a természetes személyekre és a jogi személyekre14
egyaránt vonatkozik. A korábbi progresszív adórendszerben az szja-nak öt kulcsa volt.
A jogi személyekre, vagyis a vállalatokra vonatkozó korábbi 25%-os adókulcs 19%-ra
való csökkentése mellett eltörölték az osztalékadót is, amivel megszűnt a vállalatok
befektetésekből és tőkenyereségből származó bevételeinek kettős adózása.15 A for-
galmi típusú adók16 kulcsát szintén 19%-ban határozták meg. Az adóreform előtt két-
kulcsos volt az áfa: 14 és 20%-os. Eltörölték továbbá az ajándékozási, örökösödési és
ingatlan-átíratási adót; a cél szintén a bevételek kettős adózásának minimalizálása
volt. Valamint megszüntették a kivételek, speciális adóalapok és adókedvezmények
többségét.17

12 Forrás: A Szlovák Köztársaság Gazdasági Minisztériuma; „A külkereskedelem eredményei 2007-ben és 2008 első félévében”
(http://www.economy.gov.sk/vysledky-zahranicneho-obchodu-6739/128424s)
13 Ivan Mikloš: Kniha reforiem (Reformok könyve), SzK Pénzügyminisztériuma, Pozsony, 2005
14 A szlovák adórendszer a vállalkozásokat és társaságokat nevezi jogi személyeknek, a társasági nyereségadót pedig „jogi sze-
mélyek jövedelemadójának”. A továbbiakban „vállalati adónak” nevezem.
15 Árendás–Dudás–Illés–Szinek–Kénesy: A szlovákiai adórendszer 2004-ben – a 19% egy éve, Polgári Szemle, 2006/2
16 Tükörfordításban hozzáadottérték-adó; ez valójában az általános forgalmi adónak felel meg, a továbbiakban „áfaként” említem.
17 Ivan Mikloš: Kniha reforiem (Reformok könyve), SzK Pénzügyminisztériuma, Pozsony, 2005

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 15
16 Renczes Ágoston: A szlovák gazdaság és Dél-Szlovákia magyarlakta vidékeinek fejlődése az EU-csatlakozás óta

Ezekkel az intézkedésekkel az adórendszer sokkal hatékonyabbá és átláthatób-
bá vált. Az adóreformnak azonban volt egy komoly veszélye az államháztartásra
nézve: az adóbevételek csökkenésével túl nagyra nőhet a költségvetés hiánya. A körül-
tekintő tervezés, a reform várható hatásainak modellezése biztosította, hogy a költség-
vetés hiánya ne „szabaduljon el.”
A 2004-es költségvetés a GDP 17,9%-ára prognosztizálta az adóbevételeket, ame-
lyek végül a GDP 18%-át tették ki. Az adórendszer reformjának elmaradása esetén a
GDP 18,4%-a lett volna az összes adóbevétel, az adórendszer reformja tehát összesen
0,5 százalékponttal csökkentette az adóbevételeket (a tervezett költségvetéshez képest
pedig 0,1 százalékponttal nőttek). Az szja-ból származó bevételek 0,8, a vállalati adóból
származók 0,6 százalékponttal voltak alacsonyabbak, az áfából származók pedig 0,8%-
kal magasabbak voltak, mint az adóreform elmaradása esetén lettek volna.18

5. ábra. Az adóbevételek alakulása 2000-től 2008-ig (millió SKK)

Forrás: Infostat19 és az SzK Pénzügyminisztériuma

Az áfából származó bevételek a két, 14 és 20%-os adókulcs 19%-ban való egysé-
gesítése miatt növekedtek, ám a vállalati adóból származó bevételek az adókulcs 6
százalékponttal való csökkentése ellenére sem estek vissza. Komolyabb visszaesés
csak az szja-bevételek esetében tapasztaltható, de ezt kompenzálták az áfából szár-
mazó bevételek.

Az egyes adónemekből származó bevételek aránya a teljes adóbevételen belül
fokozatosan átalakult; az átstrukturálódás azonban adóreformot követően nagyobb
mértékű lett. A teljes adóbevételek legjelentősebb tételét az áfából származó bevéte-
lek teszik ki. 2000-ben a teljes adóbevételek 40,6%-a származott az áfabevételekből,
2003-ban 42%-a, 2004-ben már 47,5%-a, 2008-ra azonban ez az arány 43%-ra csök-
18 Ivan Mikloš: Kniha reforiem (Reformok könyve), SzK Pénzügyminisztériuma, Pozsony, 2005
19 Infostat – az SzK Statisztikai Hivatalának Informatikai és Statisztikai Intézete. Az ábrát Marek Radvanský „Ekonometrický model
SR s dôrazom na príjmy a výdavky štátneho rozpočtu“ (Az SzK ökonometriai modellje az állami költségvetés bevételeire és ki-
adásaira való irányultsággal) című munkájának 1-3. sz. ábrája alapján szerkesztettem, a Pénzügyminisztérium adatainak fel-
használásával.
kent; részben a vállalati adóból és az szja-ból származó bevételek gyors növekedése;
részben pedig amiatt, hogy a Fico-kormány 2007-ben csökkentette a gyógyszerek
áfakulcsát. Az adóreform vállalkozásélénkítő hatását a vállalati adóból származó bevé-
telek növekedése is tükrözi: 2000-ben és 2003-ban is az adóbevételek 14,5%-át tették
ki a vállalatiadó-bevételek; ez az arány 2005-ben 16,2%-ra nőtt, 2008-ban pedig 19,7%-
ra. Az szja kulcsainak egységesítése miatt az szja-bevételek összege mintegy 21%-kal
zuhant az előző évhez képest (ekkor az összes adóbevételek mindössze 12%-át tették
ki), 2005-ben azonban robbanásszerűen növekedtek: 59%-kal több szja-t szedett be az
állam, mint 2004-ben. Az szja-bevételek aránya a teljes adóbevételeken belül 17,1%
volt 2008-ban.20

6. Táblázat: az egyes adónemekből származó bevételek aránya
az államháztartás teljes adóbevételein belül (%)

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Áfa 40,6 44,6 43,5 41,9 47,5 47,1 46,8 45,0 43,1
Vállalati adó 14,5 12,2 14,8 14,5 14,2 16,2 15,4 17,4 19,7
Szja 14,6 16,8 15,8 15,9 12,1 15,4 14,9 15,6 17,1
Fogyasztási adók 16,4 17,2 16,9 19,0 20,7 17,5 19,0 19,8 17,7
Egyéb adók 14,0 9,2 8,9 8,7 5,5 3,8 3,9 2,3 2,3
Megjegyzés: saját számítás az SzK Pénzügyminisztériumának adatai alapján

A fogyasztási adóból származó bevételek növekedése az alkohol- és dohányfo-
gyasztási adókulcs uniós harmonizációjának tudható be; az egyéb adóbevételek szű-
külése pedig az adóreform során eltörölt adónemek okozta bevételkiesésnek köszön-
hető.

Az adóreform tehát sikeresen átstrukturálta az állami költségvetés adóbevételeit;
a vállalkozási és a munkavállalási kedvet egyaránt ösztönző adócsökkentés nem járt
a költségvetési hiány megugrásával: 2005 és 2008 között az szja-ból és a vállalati adó-
ból származó bevételek átlag 21,2, illetve 21,8%-kal nőttek évente. (Összehasonlításképp:
az szja-bevételek 2001-től 2003-ig átlag 7,8%-kal nőttek, 2004-ben – az adóreform évé-
ben – azonban majdnem 21%-kal estek vissza. A vállalati adó átlag 4%-kal nőtt éven-
te 2001 és 2004 között.21) Az adóreform (illetve az egész reformcsomag) végrehajtá-
sához a világgazdaság konjunktúrája biztosított rendkívül kedvező nemzetközi gazda-
sági hátteret: a gazdasági konjunktúra alatt az ország mintegy a potenciális befekte-
tők elvárásaihoz igazította magát az adórendszerrel, ráadásul a kormány még külön
adókedvezményekkel is támogatta a nagybefektetőket.

2004–2005 után az adóreform teremtette kedvező befektetői környezetnek
köszönhetően egy működőtőke-hullám érkezett az országba; hogy csak a legjelentő-
sebbeket említsük: a PSA Peugeot Citroën Nagyszombatban, a Kia Motors Zsolnán,
és a Samsung Electronics Galántán épített gyárat. Az ország addigi legjelentősebb

20 2005 óta az szja-ból származó bevételek 93,8%-az önkormányzatok költségvetésébe irányul (70,3% a helyi önkormányzat-
ok, 23,5% a megyei önkormányzatok költségvetésébe.) Ezért az állami költségvetés adóbevételei között jelentéktelen tétel-
ként jelenik meg.
21 Saját számítások az SzK Pénzügyminisztériumának adatai alapján.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 17
18 Renczes Ágoston: A szlovák gazdaság és Dél-Szlovákia magyarlakta vidékeinek fejlődése az EU-csatlakozás óta

vállalata, a pozsonyi Volkswagen mellett tehát két új autóipari konszern is betelepült
Szlovákiába; ezzel az ország az egy főre eső legyártott autók számának tekintetében
a világ élmezőnyébe került.22 A külföldi gyárak az adott iparág beszállítóit is maguk
köré csoportosították (többnyire ez is újabb külföldi cégek érkezését jelentette), illetve
az infrastruktúra igényeiknek megfelelő fejlesztésével is járt.
Az új vállatok új munkahelyeket teremtettek, mindez az államháztartás bevételei-
ben egyre több befizetett vállalati adót és szja-t jelent (utóbbi az önkormányzatok költ-
ségvetésében jelenik meg), valamint több befizetett áfát, hiszen a növekvő foglalkoz-
tatottsággal és bérekkel a lakosság fogyasztása is nő.

Az adóreform sikere azonban a lakosság körében nem volt olyan kézzelfogható (és
a hatásai sem azonnaliak), mint a szociális ellátórendszer, a munkaerőpiac és az egész-
ségügy reformjainak népszerűtlen intézkedései. A munkaerőpiac rugalmasabbá tételét
célozta a munkaszerződések megkötésének leegyszerűsítése, az évi kiszabható túlórák
számának megemelése, az alkalmazottak elbocsátásának egyszerűbbé tétele. A mun-
kanélküli és szociális segélyeket szigorúbb feltételekhez kötötték, és aktív munkakere-
sésre ösztönözték a munkanélkülieket. Ezek az intézkedések a munkavállalók körében
meglehetősen népszerűtlenek voltak, amit csak fokozott a tény, hogy a Dzurinda-
kormány két ciklusa alatt tartósan 15% feletti volt a munkanélküliség, ami csak 2005-ben
kezdett csökkeni. Az egészségügy liberalizálásából – az adósságok csökkentése, az
egészségügyi biztosítók részvénytársasággá alakítása, vagyis a magántőke bevonása,
a rendszer hatékonyabbá tételének szándéka – a lakosságot „a páciens felelősségének
növelése”, a vizitdíj érintette a legközvetlenebbül, és vált miatta az egészségügy reform-
ja az összes reform közül a legnépszerűtlenebbé. A nyugdíjreform igyekezett kiszűrni a
csökkenő aktív lakosság, egyre több nyugdíjas demográfiai trendjének közpénzekre
nehezülő terhét, és biztosítani a rendszer hosszú távú fenntarthatóságát. A hárompillé-
res rendszerbe szintén bevonták a magántőkét; a magán-nyugdíjpénztárak pedig – a
kockázat mértékének választhatóságával – gazdálkodhatnak a nyugdíjszámlákra befi-
zetett pénzzel. Továbbá sor került a nyugdíjkorhatár – nemre és gyerekek számára való
tekintet nélküli – 60 évre való emelésére. Az oktatásügyi reform az iskolák finanszírozá-
sának hatékonyabbá és átláthatóbbá tételét, és a felsőoktatás színvonalának emelését
célozta. A közigazgatási decentralizáció következtében több korábban állami kompeten-
ciát áthelyeztek megyei és helyi szintre; finanszírozásuk – fentebb említett módon – az
szja-ból származó adóbevételekből történik.

A 2004–2005-ös jól átgondolt – ha nem is tökéletes – reformok sora megalapoz-
ta a következő két-három év látványos gazdasági növekedését; az azokat végrehajtó
Dzurinda-kormány azonban a reformokkal óhatatlanul járó népszerűtlen intézkedések,
és az ezek miatti elégedetlenséget ügyesen kihasználó SMER szociális érzékenységet
számon kérő retorikája miatt elveszítette a 2006-os választásokat.

A válság hatásai és az eurozónába való belépés

Mivel a válság a dolgozat befejezésének pillanatában még mindig aktualitás, elő-
fordulhat, hogy a tanulmány megjelenésekor az ebben a fejezetben idézett és hivatko-
22 2009-ben került volna az első helyre Szlovákia; a válság azonban visszavetette az autógyártást.
zott prognózisok és előrejelzések helyett már újabbak is napvilágot láttak. Illékonyságuk
tudatában mégis idézem őket és hivatkozom rájuk, célom ezzel, hogy bemutassam a
válság hatásai és kezelése mellett várható következményeket, illetve az ezekre vonat-
kozó várakozásokat is. Továbbá igyekszem ízelítőt adni a válság körüli politikai és
szakpolitikai vitákból.

A válság politikai értelmezései

A válság politikai értelmezései a kormánykoalíció-ellenzék törésvonal mentén
különülnek el. A kormánykoalíción belül, vagy az ellenzék pártjai között nincsenek
lényeges különbségek a válság értelmezését és a válságkezelő lépéseket illetően;
pontosabban az egyik oldalon a SMER-en, a másikon Dzurinda ex-miniszterelnök
SDKÚ-ján kívül a többi párt nem vesz részt markánsan ebben a vitában. A radikális
jobboldali SNS és a Magyar Koalíció a feszült szlovák–magyar helyzettel, továbbá
előbbi a korrupciós botrányaival, utóbbi a pártszakadással, és az új magyar párttal, a
Híddal van elfoglalva. Mečiar HZDS-e sem nyilvánul meg túl gyakran a válsággal kap-
csolatban, inkább a saját csökkenő preferenciáit próbálja menteni, a kormánykoalíci-
ón belüli feszültségeket értelmezi, és a 2010-es közelgő választások esélyeit latolgat-
ja. A kereszténydemokrata KDH pedig visszafogottan kritizálja a kormányt, próbálja a
hazai oldalon enyhíteni a szlovák-magyar feszültségeket, és támogatja az SDKÚ-t.

A válság és annak kezelése körüli vita tehát – kis absztrakcióval – a SMER és az
SDKÚ vitájára redukálható. Mindkét oldal véleménye megegyezik abban, hogy a vál-
ságot nem Szlovákia okozta, és hogy kis exportorientált országként nagymértékben
függ a világgazdaságtól, és annak alakulására nincs túl sok befolyással. És abban is
mindkét oldal véleménye egyezik, hogy a válság hatásainak súlyosságáról a másik
oldal tehet.

„A válságot nem ez a kormány okozta. Nem is Szlovákia lakosai. A válságot a politika azon vál-
faja okozta, amelyet Szlovákiában az ellenzék képvisel.”
Robert Fico

Forrás: Pravda, 2009. 03. 11. 23

A SMER retorikájának hangsúlya a szociális igazságosságon van, érveit pedig az
előző kormánnyal való összehasonlítások képezik. Fico büszkén emlegeti az elmúlt
évek rekordmértékű gazdasági növekedését, a munkanélküliség visszaszorítását, az
euró bevezetését, nagyvonalúan megfeledkezve arról, hogy mindez az előző kormány
munkájának a gyümölcse. A válság nyomán visszaeső növekedés és a megugró mun-
kanélküliség oka maga a válság, miközben a kormány mindent megtesz hatásainak
enyhítésére. A hatásokért egyébként az ellenzék felelős, amely kormányzása alatt
gépkocsigyártó országgá tette Szlovákiát, olyan függőséget kialakítva ezzel, amelynek
most mutatkoztak meg a következményei. Az érvrendszerben gyakoriak az ilyen ellent-
mondások: a SMER büszke a gazdasági növekedésre, de kritizálja annak motorját, az
23 http://spravy.pravda.sk/fico-krizu-nesposobila-vlada-ani-obcania-ale-politika-opozicie-pbx-/sk_domace.
asp?c=A090311_130555_sk_domace_p23

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 19
20 Renczes Ágoston: A szlovák gazdaság és Dél-Szlovákia magyarlakta vidékeinek fejlődése az EU-csatlakozás óta

autóipart. Jellegzetes, hogy a Fico-retorika támadása általában védekezés: az ellenzék
és a média érzelmekre ható, kemény érveléssel való bírálása az onnan érkező, emó-
cióktól szintén nem mentes, de sokkal több szakmaisággal bíró kritika elhárítása.

Forrás: Ivan Mikloš blogja a Hospodárske Noviny weboldalán, 2009. 08. 17.24

Az SDKÚ retorikáját egyértelműen Ivan Mikloš határozza meg. Az SDKÚ politiku-
sai közül ő szerepel a leggyakrabban a sajtóban,25 pénzügyminiszterként elért sikerei
és szakmai elismertsége megkerülhetetlenné teszi és a figyelem központjába állítja.
Érvelése nem mentes a túlzásoktól, de mindig erősen szakmai jellegű. A válság kap-
csán keményen bírálja a Fico-kormány válságkezelő lépéseit: szerinte a belső kereslet
roncsprémiummal való élénkítése hatástalan, hiszen az autóipar kivitelre termel, a
roncsprémium pedig a külföldi keresletet nem befolyásolja. Hangsúlyozza, hogy a vál-
lalkozások élénkítése lenne a fő cél, további adócsökkentésen keresztül; a munka ter-
heinek csökkentése mérsékelné az elbocsátásokat, és serkentené a zuhanó beruhá-
zási kedvet is. Mikloš a kormány válságkezelő intézkedéseit pazarlásnak tartja. Szintén
kemény kritikával illeti a korrupciós ügyeket, amelyek főleg az SNS-hez fűződnek, és
amelyek során a feltételezések szerint hatalmas összegek vándoroltak közpénzekből
magánzsebekbe. A legélesebb bírálatát a kormány költségvetési politikája váltja ki.

A válság hatásai – középtávú makroökonómiai prognózis

Szlovákiát a hitelválság nem érintette közvetlenül, a szlovák bankok szigorú hitel-
nyújtási feltételeinek köszönhetően alacsony az ún. rossz hitelek aránya. A hitelválság
nyomán kibontakozó világméretű gazdasági válság a külföldi kereslet szűkülésén
keresztül sújtja a gazdaságot. A szlovák gazdaság alapvetően exportorientált, a húzó-
ágazatai az autóipar és az elektronika, amelyet nagyon súlyosan érintett a válság: a
gyakran hitelből finanszírozott autóvásárlások csökkenésével zuhantak a megrendelé-
sek, az autógyárak lényegesen kevesebb gépkocsit állítanak elő 2008 decembere óta,
mint korábban, és ez természetesen a beszállítóiknak is kevesebb megrendelést
jelent; valamint az elektronikai cikkek iránti kereslet is visszaesett. A 2009-es évközi
pesszimista prognózisokhoz képest a visszaesés azonban nem volt annyira mély. A
gazdasági növekedés megtorpant, a korábban várt 6%-os növekedés helyett 2009
közepén 6,3%-os visszaeséssel számoltak, végül a gazdaság 4,9%-kal esett vissza. A
Pénzügyminisztérium előrejelzése26 szerint a gazdaság 2010-ben újra lassú növeke-
désnek indul, majd a következő években egyre gyorsabban növekszik.
2009-ben a háztartások 0,4%-kal fogyasztottak kevesebbet, mint az előző évben,
a közszféra fogyasztása viszont 2,8%-kal nőtt. A beruházások 10,7%-kal estek vissza
2008-hoz képest, az export majdnem 16%-kal, és az import is több mint 17%-kal szű-
kült. 2010-ben a kivitel – a borús 2009-es prognózisokkal ellentétben – növekedésnek
indul, és 2011-től meghaladja az import növekedését is. A prognózis szerint 2010-ben
mind a háztartások, mind a közszféra kevesebbet fogyaszt, mint az előző évben, majd

24 http://hnonline.sk/nazory/c1-38074870-manana
25 Kivéve az elnökválasztás körüli időszakot, amikor Radičová volt a favorit.
26 Az előrejelzés 2010. február 3-i keltezésű, forrás: A Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériuma (http://www.finance.gov.sk/
Documents/Ifp/Ekonomicke_prognozy/Progn_feb2010/final_prognozy_web_FEB2010.pdf)
2011-től a fogyasztás is újra növekedik; a közszféráé szerényebben, a háztartásoké
gyorsabban, de nem meghaladva a GDP növekedésének mértékét. 2010-től tehát újra
növekedő gazdasággal számol a Pénzügyminisztérium, a növekedés markáns eleme
pedig ismét az export lesz, ami várhatóan majdnem kétszer olyan gyorsan növekszik
majd, mint a GDP.

7. táblázat: A GDP-növekedés és összetevőinek középtávú prognózisa (%)

2008 2009 2010 2011 2012 2013
GDP 6,4 – 4,9 2,8 3,3 4,5 4,6
Háztartások fogyasztása 6,1 – 0,4 – 0,2 1,6 3,5 4,1
Közszféra fogyasztása 5,3 2,8 – 2,4 1,1 0,3 0,5
Beruházások 1,8 – 10,7 6,3 3,5 4,4 3,3
Export 3,2 – 16,0 4,6 7,5 8,6 8,8
Import 3,1 – 17,3 5,6 7,1 7,4 7,6
Forrás: a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériumának 2009. június 15-i előrejelzése alapján

A válság rövid távú hatásai

Mint említettem, a válság a külföldi kereslet szűkülésén keresztül sújtja a szlovák
gazdaságot. A szlovák export 2008 novemberétől kezdett zuhanni, az előző év novem-
beréhez képest 15%-kal kevesebbet exportált Szlovákia ebben a hónapban, decem-
berben 20%-os az export visszaesése. 2009 első félévében a kivitel az előző évi szint
70%-a körül mozgott. 2009-ben a külföldi működőtőke-beruházások is visszaestek
Szlovákiában. 2008-ban még 2,3 milliárd euró értékben ruháztak be külföldi befekte-
tők az országban, 2009 januárjától októberéig azonban 74,3 millió euróval csökkentek
a külföldi befektetések.

6. ábra. Export 2008 januártól 2009 júniusig (millió EUR)

Megjegyzés: Saját szerkesztés a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai alapján (előzetes, becsült adatok)

A 2004 óta folyamatosan csökkenő munkanélküliség újra növekedni kezdett
2008 utolsó hónapjaiban. A 2004 januárjában még 19,3%-os munkanélküliség 2008-
ra 7,5% körülire mérséklődött, 2008 decemberében azonban 8% fölé emelkedett, és

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 21
22 Renczes Ágoston: A szlovák gazdaság és Dél-Szlovákia magyarlakta vidékeinek fejlődése az EU-csatlakozás óta

2009 első félévében is folyamatosan nőtt. 2009 júniusában 11,8% volt a regisztrált
munkanélküliek aránya.

A foglalkoztatottság elsősorban az iparban csökkent: 2009 első félévében 12,7%-
kal dolgoztak kevesebben az iparban, mint az előző év azonos időszakában. A nagy-
kereskedelemben27 17,3%-kal, a vendéglátóiparban 18,5%-kal csökkent a foglalkozta-
tottság, és az építőipart, az információs és kommunikációs ágazatot, valamint a közle-
kedés-szállítmányozást leszámítva az összes többi ágazatban is 2-10%-kal kevesebben
dolgoztak, mint 2008 első félévében.

Bár a 2010 elején kedvezőbbek a kilátások, mint a 2009-es prognózisok mutat-
ják, a foglalkoztatottság 2010-ben tovább csökken, illetve a munkanélküliség tovább
nő. 2010-ben 12,9%-os munkanélküliséggel számol a Pénzügyminisztérium fent idé-
zett prognózisa; 2011-től csökkenni kezd, de az eddigi legalacsonyabb, 2008-as 9,6%-
os szintet 2013-ban sem éri el.

7. ábra. A regisztrált munknélküliek aránya 2008 januártól 2009 júniusig (%)

Megjegyzés: Saját szerkesztés a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai alapján

Az eurozónába való belépés

Szlovákia 2009. január elsején lett a monetáris unió tagja, a kelet-közép-európai
országok között Szlovénia után a másodikként. Szlovákiában ekkor bontakoztak ki a vál-
ság hatásai, és a sajtóban több helyen is felmerült a kérdés, hogy ilyen kritikus időszak-
ban helyes-e feladni az önálló monetáris politikát. Szlovákiát a válság a külföldi kereslet
szűkülésén keresztül érinti, amely nem csupán a külföldi fogyasztás csökkenésének
köszönhető, hanem annak is, hogy Szlovákia immár az eurózóna tagjaként elkerülte a
hazai valuta leértékelődését, ahogy az a környező eurózónán kívüli országokban tapasz-
talható volt. Szlovákia így „megdrágult” ezen kereskedelmi partnerei számára. Mindez
27 A gépkocsi-kereskedelmet nem számítva
nem csupán az export visszaesését fokozta, hanem a belföldi kereskedelem visszaesé-
sét is. 2009 első hónapjaiban vált tömeges jelenséggé a bevásárlóturizmus: a szlováki-
ai vásárlók kihasználva a környező országok valutájának leértékelődését sokkal olcsób-
ban jutottak hozzá szinte bármilyen termékhez külföldön, mint otthon. Mindez azonban
csak átmeneti állapotnak bizonyult: 2009 közepére a környező országok valutái erősöd-
tek az euróhoz képest, a bevásárlóturizmus visszaszorult. Ivan Šramko, a Szlovák
Nemzeti Bank elnöke szerint az euró bevezetése nélkül Szlovákia nehezebben harcolna
a válság ellen, és a monetáris unió tagjaként sokkal kevesebb bizonytalansággal kell
szembe néznie, mint a monetáris unión kívüli országoknak.28

Válságkezelés állami szinten

Szlovákiát, mivel nyitott, exportorientált gazdasággal rendelkezik, a válság első-
sorban a külföldi kereslet szűkülésén keresztül érintette/érinti. Mivel a szlovák gazda-
ságpolitikának a külső keresletre semmilyen befolyása nincs, a válság hatásait a belső
kereslet „klasszikus” keynesiánus módszereivel igyekezett enyhíteni. Alábbiakban eze-
ket tekintjük át.

Roncsprémium

A roncsprémium az új gépkocsik iránti hazai keresletet hivatott élénkíteni. A lakos-
ság körében népszerű intézkedés pozitív hatásait többen is vitatják. A lényege, hogy a
roncstelepen leadott használt autót „beszámítva” az állam kifizeti az újonnan vásárolt
autó árának egy nem csekély részét, így ösztönözve az autótulajdonosokat arra, hogy
kihasználva ezt a számukra kétségkívül kedvező lehetőséget újra cseréljék autójukat. Az
intézkedés kritikusai szerint a belső kereslet élénkítése minimális hatással van a túlnyo-
mórészt kivitelre termelő autógyártásra. 2007-ben az autóipar 13,9 milliárd eurós árbe-
vételének 82%-a, 11,4 milliárd euró származott az exportból.29 Ráadásul nem csupán a
hazai gyártású autókra vonatkozott a roncsprémium, hanem az összes Szlovákiában for-
galmazott márkára. Bár a roncsprémium első fordulója alatt a Kia újra nyolcórás
műszakban működött, a szlovák roncsprémium leginkább a Szlovákiában évek óta leg-
népszerűbb Škoda forgalmát növelte. A hasonló németországi intézkedés viszont a szlo-
vák autóiparra volt kedvező hatással: a nagy német piacon nőtt a Szlovákiában gyártott
autók iránti kereslet. A roncsprémium elleni másik leggyakoribb érv, hogy azokat is autó-
cserére ösztönözte, akik ezt csak a következő években tervezték, és emiatt a jövőbeli
keresletben várható kiesés; illetve azokat is, akik nem terveztek autócserét, de megra-
gadva az alkalmat mégis megtették, elköltve a megtakarításaikat.

Állami beruházások: autópálya-építés, épületek hőszigetelése, atomerőmű-bővítés

Az állam az autópályák további építésével biztosít munkát az építőipar számára.
Hasonló a célja a hőszigetelési programnak is: az állam támogatást nyújt a panel- és

28 Šramko: Az Euró bevezetése nélkül sokkal nehezebb lenne a válság elleni küzdelem (Šramko: Bez prijatia eura by sa proti kríze
bojovalo ťažšie) – Hospodárske noviny, 2009. 07. 14.
29 Saját számítás a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai alapján („Az ipar árbevétele 2000–2007” és „Az ipar exportárbevétele
2000–2007” táblázatok alapján)

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 23
24 Renczes Ágoston: A szlovák gazdaság és Dél-Szlovákia magyarlakta vidékeinek fejlődése az EU-csatlakozás óta

családi házak külső hőszigetelésére is. Ennek a programnak környezetvédelmi és
energiapolitikai céljai is vannak. A gazdasági válság hatásait 2009 januárjában elmé-
lyítette a gázválság, az energiafüggőség csökkentése a célja a bohunicei atomerőmű
bővítésének terve.

Fiskális eszközök

Az elbocsátások mérséklése volt a célja azoknak a munka törvénykönyvében esz-
közölt változtatásoknak, amelyekkel csökkentették a munka járulékterheit, és igyekez-
nek az elbocsátásokat mérsékelni. Az állam magára vállalta a szociális és egészség-
ügyi járulékok fizetésének egy részét, megnövelte a fizetés adómentes részét, meg-
könnyítette a vállalkozások számára az állami támogatások igénylését. Ezek az intéz-
kedések plusz kiadásokat jelentettek, miközben az elbocsátások és a cégbezárások
miatt csökkentek az adóbevételek. Mindez súlyos terheket rótt a költségvetésre. A
2009-es költségvetés, amelyet még a válság hatásait figyelmen kívül hagyó, meglehe-
tősen optimista prognózisok alapján fogadtak el 2008 novemberében, alig több mint
1 milliárd eurós, a GDP 2,08%-át kitevő hiánnyal számolt.30 Ezzel szemben a deficit
rohamosan nőtt, már májusban meghaladta a tervezett érték 80%-át.

A kormány újabb adókedvezményekkel ösztönözte az autóipari vállalatokat a
további beruházásokra: a Volkswagen 300 millió eurót fektet be a pozsonyi gyár fej-
lesztésébe, ahol 2011-től a VW-csoport új családi autóját gyártják majd. A kormány 14
milliós adókedvezménnyel támogatja a beruházást.31 Hasonlóan járt el a kormány a
Kia esetében is: 15 milliós adókedvezménnyel támogatja a Kia 110 milliós beruházá-
sát, egy új motorgyártó csarnok felépítését Zsolnán.32 A főváros mellett, a magyar
határhoz közeli Horvátjárfalun épül majd fel Szlovákia eddigi legnagyobb, másfél mil-
liárd eurós ingatlan-beruházása, a Metropolis nevű, konferencia- és wellness közpon-
tot magába foglaló kaszinóváros. A beruházás támogatásának érdekében a parla-
ment módosította a szerencsejátékról szóló törvényt.33

Válságkezelés vállalati szinten

A keresletszűkülés miatti bevételkieséseket a vállalatok elbocsátásokkal és a
munkaidő átszervezésével próbálták enyhíteni. A PSA és a Kia több héten át két
műszakban és csökkentett munkaidőben működött. Több vállalatnál – elsősorban
az autóipari beszállítóknál – nagyobb elbocsátásokra került sor. Az elbocsátások

30 Forrás: a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériuma
31 A beruházás nyomán 1500 új munkahely jön létre, és 2011-től évi 400 ezer darabot gyártanak majd az Up! és Space Up! nevű
családi kisautóból VW, Škoda és Seat márkajelzés alatt. A döntés – amelyet sokáig húzott a VW, Csehország volt a másik esé-
lyes – azért is jelentős, mert eddig Pozsonyban eddig felsőbb kategóriás kocsikat (Porsche Cayenne, VW Touareg, Audi Q6)
gyártottak; az ezek iránti kereslet a válság miatt jelentősen csökkent. (Volkswagen potvrdil miliónovú investíciu [A Volkswagen
megerősítette a milliós beruházást] – Hospodárske noviny, 2009. 04. 23.)
32 Ez a legnagyobb összegű állami támogatás, amit a szlovák kormány eddig nyújtott vállalatnak a válság hatásainak enyhítésére
és befektetés-élénkítésre. 5,58 milliós segítséget kapott új beruházására a Nyitra környéki ICU Medical, és 2 millió körüli támo-
gatást több vállalat. (Najväčšiu pomoc získa Kia [A legnagyobb segítséget a Kia kapja] – Hospodárske noviny, 2009. 07. 08.)
33 Becslések szerint a Metropolis építése és majdani működése összesen 30 ezer új munkahelyet teremt, évente 600 millió Euro
plusz bevételt jelent az államkasszának, 5 millióval több turistát az országnak (az eddigi évi 6 millió látogató mellett.) Az egyik
befektető a magyarországi TriGránit. Forrás: Slovensko má investíciu snov. Vyrastie tu malé Las Vegas (Szlovákia megszerezte
az álomberuházást. Itt épül fel a kis Las Vegas), Hospodárse noviny, 2009. 10. 14.
elsősorban nem a saját munkásokat, hanem az ügynökségek által közvetített mun-
kaerőt érintették.

A keresletszűkülés az elektronikai ipart és kereskedelmet is érinti. Az ágazat vál-
lalatai azzal próbálták ösztönözni a keresletet, hogy maguk is – állami segítség nélkül
– meghirdették a roncsprémium-akciót, kihasználva a fogyasztók által már jól ismert
és népszerű kifejezés marketing-hatását.

Költségvetés válság idején

„A költségvetés tervezete világosan rámutat arra, hogy Robert Fico kormányának legfőbb jel-
legzetességévé az eladósodás vált, a hazugság, a szemfényvesztés, a lopás és a pazarlás.”
Ivan Mikloš, miután a kormány elfogadta a 2010-es év költségvetésének tervezetét

Forrás: Hospodárske noviny, 2009. 09. 30.34

A 2009-es és a 2010-re tervezett költségvetés az egyik központi témája volt a kor-
mány és az ellenzék válság körüli vitájának. A kormány keynesiánus válságkezelő
lépései 2009-ben magasabb kiadásokhoz vezettek, miközben a bevételek csökken-
tek, és az ellenzék már tavasz óta sürgette a 2008-ban még nagyon optimista prognó-
zisok alapján elfogadott 2009-es költségvetés felülbírálatát, és a kiadások lefaragását.
A pénzügyminisztérium viszont a spórolást csak 2010-ben tervezte elkezdeni, miköz-
ben az államháztartás hiányát ősszel a tervezett 2,08% helyett a GDP 6,3%-ára becsül-
ték; végül 6,1%-át tette ki.

„A költségvetés valóban minőségi, és a közpénzek konszolidációjához vezet. Meggyőző-désem,
hogy Szlovákia azon kevés országok egyike lesz, amelyeknek sikerül ez a konszolidáció.”
Ján Počiatek, miután a kormány elfogadta a 2010-es év költségvetésének tervezetét

Forrás: Sme, 2009. 09. 30.35

Počiatek pénzügyminiszter szeptember közepén megint szembe került a kormány-
nyal, 2010-re radikális megszorításokat helyezett kilátásba a költségvetés kiadási oldalán;
a szeptember végén a kormány elé került költségvetés azonban nagy meglepetést okoz-
va rekordösszegű államháztartási hiánnyal számol: a 3,75 milliárd eurós deficit a GDP
5,5%-a lesz. (A 2009-es hiány 2,8 milliárd lett a tervezett 1,01 milliárd helyett.) Egyúttal a
kormány rávette magát a 2009-es költségvetés korrekciójára is, amely szerint a bevételek
csökkenek, a hiány nő, a kiadásokat viszont sikerül a tervezett szinten tartani.

A tervezett és végül elfogadott 2010-es költségvetés azonnal a média és az ellen-
zék kritikájának kereszttüzébe került, Ivan Mikloš gyorsuló eladósodottságról beszél:
2008-ban az államadóság a GDP 28%-a alá csökkent, a 2009-ben azonban a becslé-
34 http://hnonline.sk/ekonomika/c1-38480070-miklos-vlada-zadlzuje-klame-kradne-a-plytva
35 http://ekonomika.sme.sk/c/5040796/ficov-predvolebny-rozpocet-vlada-schvalila.html

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 25
26 Renczes Ágoston: A szlovák gazdaság és Dél-Szlovákia magyarlakta vidékeinek fejlődése az EU-csatlakozás óta

sek szerint 36,2%-ára emelkedett; 2010-ben pedig 39,8%-át teszi ki majd a GDP-nek.
(Tételszerűen ez a 2008-as 18,6 milliárd eurós államadóssághoz képest 2009-ben
22,3 milliárdos, 2010-ben pedig 26,1 milliárd eurós államadósságot jelent.) A pénzügy-
minisztérium szerint a költségvetési hiány és az államadóság növekedése természetes
velejárója a válságnak, az államháztartási deficit 3%-os küszöbének átlépését az EU
ebben a helyzetben elnézi, az államadósság pedig még így is mélyen a 60%-os
maastrichti küszöb alatt marad. Az ellenzék azonban azzal érvel, hogy Szlovákia gaz-
dasági megítélését és vonzerejét kiugróan jó gazdasági eredményeinek és stabilitási
mutatóinak köszönhette; ezekhez képest a költségvetési hiány és az államadósság
ilyen mértékű növekedése negatív üzenet lehet a befektetők számára, és valószínűleg
romlik majd az ország eddigi nagyon kedvező megítélése. Ráadásul az államadósság
megugrása hatalmas összegekkel növeli az utána fizetendő kamatot is.

A 2010-es parlamenti választások kilátásai
A közelgő választásokon biztosra vehető a SMER sikere; a miniszterelnök népszerűsége töret-
len, az általa vezetett kormány súlyos botrányokkal terhelt négy éve ellenére. A választások tétje
tehát nem az, hogy ki nyeri meg, hanem hogy kivel köt a SMER koalíciót. A jelenlegi – létrejöt-
te pillanatától kezdve rengeteget kritizált – koalíció újraalakulása a lassan véget érő ciklus bot-
rányainak és feszültségeinek tükrében kétséges, de nem kizárt. A politikai palettán történt
néhány változás, amely minden bizonnyal befolyásolja majd a választások, és az azt követő koa-
lícióalkotás kimenetelét. A Magyar Koalíció Pártjából kivált politikusok új pártot alapítottak Híd
néven, és bár utóbbi az őszi megyei választásokon várakozáson alul teljesített, a közvélemény-
kutatások szerint mindkét párt bejuthat a parlamentbe, és egyik sem zárja ki a SMER-rel való
koalíció lehetőségét. Egy új párt is indul a választásokon (és várhatóan bejut a parlamentbe): a
Szabadság és Szolidaritás (Sloboda a solidarita, SAS). A párt többségében politikai múlt nélkü-
li szakemberekből áll, vezetője, Richard Sulík tanácsadóként részt vett az adóreform kidolgozá-
sában, és 2006-ig tagja volt Ivan Mikloš pénzügyminiszteri tanácsadói körének, majd 2007-ig
Počiatek pénzügyminiszter tanácsadójaként működött. Az SDKÚ-DS választási eredményét
minden bizonnyal befolyásolja majd, hogy Dzurinda ex-miniszterelnök egy pártfinanszírozási
botrány miatt távozni kényszerült a párt választási listájának éléről. Utódja Ivan Mikloš vagy Iveta
Radičová lesz. A 2009-es köztársasági elnök-választáson szép eredményt elért és a vártnál sok-
kal népszerűbbnek bizonyult Radičovával a lista élén az SDKÚ-DS javíthat az eddig előre jelzett
szerény választási eredményein.

Regionális különbségek

A regionális különbségek történelmi okait csak címszavakban foglalom össze. Az
egykori Csehszlovákiában kezdettől fogva érezhető az a gazdasági aszimmetria, ami-
nek következtében Szlovákia fejlődése elmaradt Csehországé mögött. Ebből adódott,
hogy Szlovákia Csehországgal szomszédos nyugati részei előbbre jutottak fejlődés-
ben, mint az ország többi része. Az ország déli és keleti határai mentén elterülő régi-
ók az új határok révén belső perifériákká váltak, megfosztva attól a természetes infrast-
ruktúrától, ami addigi fejlődésüket jellemezte és meghatározta. Ez az állapot évtizedek-
re konzerválódott. Az ipar, amelyet ezekbe a régiókba telepített a szocialista rendszer,
a rendszerváltást követően leépült. Azok a területek, amelyek beleesnek a jelentős
gazdasági potenciállal bíró nagyvárosok által meghatározott „háromszögekbe” vagy a
„közép-európai bumerángokba”, sokkal dinamikusabban fejlődnek.36 Keleti irányba
nincs ezekhez hasonló meghatározó nagyváros, a Budapest–Krakkó-vonaltól keletre
húzódó területek – Kassa kivételével – mintha kívül esnének Európa vérkeringésén.

Miközben a szlovák gazdaság aggregált mutatói 2004 és 2008 között gyors fejlő-
désről és egyre erősödő gazdaságról tanúskodnak, a meglévő regionális különbsé-
gek mindezek ellenére szinte alig csökkentek. A külföldi beruházók kimerészkedtek
Pozsony szűkebb környezetéből, de az ország még mindig felosztható egy délnyu-
gat–északkelet irányú vonallal egy fejlettebb és egy kevésbé fejlett részre. 2006-ban
az ország GDP-jének több mint negyedét Pozsony megye termelte, ami durván a
háromszorosa Eperjes és Besztercebánya megyék GDP-jének, és a többi megyéének
is több mint kétszerese. Az egy főre jutó GDP Pozsony megyében 2,34-szerese a szlo-
vákiai átlagnak, és több mint négyszer nagyobb, mint a legalacsonyabb egy főre jutó
GDP-vel rendelkező Eperjes megyében.

8. táblázat: A GDP és az egy főre jutó GDP megyék szerint (2006)

Megye GDP (millió EUR) Arány (%)
Egy főre jutó Arány (%)
GDP (EUR)
Pozsony 11707 26,3 19346 234,0
Nagyszombat 5573 12,5 10049 121,6
Trencsén 4635 10,4 7724 93,4
Nitra 5007 11,2 7073 85,6
Zsolna 4648 10,4 6688 80,9
Besztercebánya 4006 9,0 6104 73,8
Eperjes 3610 8,1 4516 54,6
Kassa 5381 12,1 6967 84,3
Szlovákia 44567 100,0 8267 (átlag) 100,0
Megjegyzés: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala adatai alapján

A munkanélküliség, az átlagkereset, az iskolázottság, sőt a várható élettartam37
tekintetében is hasonló regionális különbségek tapasztalhatók.

A válság kapcsán adódik a kérdés, hogy ezek a különbségek hogyan változtak,
változtak-e a válság hatására. A dolgozat írásának és befejezésének pillanatában a
válság még mindig aktuális jelenség, amelyre nem tekinthetünk kényelmes távlatok-
ból. A válság 2008 második felében érte el Szlovákiát, és 2009-ben mélyült el; ennek
megfelelően nem állnak még rendelkezésre azon adatok, amelyekkel a makrogazda-
sági elemzésnél dolgoztam: a regionális GDP, az egyes megyékbe érkező külföldi

36 A közép-európai térszerkezeti modellekből Szlovákia keleti fele általában „lemarad”. Ezen térszerkezeti modellek közül a köz-
ismert és közszájon forgó Budapest–Bécs–Pozsony és Bécs–Pozsony–Győr arany háromszögekre utalok, de említhetném a
Halle–Lodz–Budapest ipari háromszöget is. A közép-európai bumerángot a Gdansk–Poznan–Prága–Budapest vonal menti te-
rületek alkotják; egy másik pedig az adriai kikötőktől indul, és Zágrábon, Budapesten, Bécsen és Pozsonyon, Krakkó, Prágán
keresztül Berlinig tart. (Források: Aubert Antal: Kelet-Közép Európa ezredfordulón. In: Társadalom és átalakulás (szerk. Tésits
R. – Tóth J.) PTE Egyetemi Kiadó, Pécs, 2000; és Reichnitzer János Az oszrák–magyar határ menti együttműködés 15 éve
című előadása [www.nyuti.rkk.hu/borderregion/pps/rechnitzer050405.pps])
37 Az ENSZ 2002-es Fejlesztési programjának tanulmánya külön kitér arra, hogy Szlovákia deli és keleti vidékein alacsonyabb a
várható élettartam, mert nagyobb az alacsony végzettségű férfiak aránya, akik tartósan az egészségre ártalmasabb ágazatok-
ban dolgoznak.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 27
28 Renczes Ágoston: A szlovák gazdaság és Dél-Szlovákia magyarlakta vidékeinek fejlődése az EU-csatlakozás óta

működőtőke-beruházások értéke. Rendelkezésre állnak viszont a munkanélküliségi
adatok havi és járások szerinti bontásban. Ha elfogadjuk azt az egyszerűsítést, hogy
a munkanélküliség mértéke önmagában jellemzi egy régió gazdasági helyzetét, akkor
– összevetve 2008 és 2009 augusztusának munkanélküli adatait – hozzávetőlegesen
megválaszolhatjuk ezt a kérdést.

2008 augusztusában a munkanélküliség országosan 7,36 százalékos volt, 2009
augusztusára azonban 12,05 százalékra emelkedett. Az adatokat megyei vagy járási
bontásban vizsgálva érdekes viszonylagosság tapasztalható: azokon a területeken,
ahol 2008 augusztusában nagyon alacsony volt a munkanélküliség, 2009 augusztu-
sára a munkanélküliek száma megduplázódott, vagy annál is nagyobb mértékben
nőtt, az elmaradottabb, eleve magas munkanélküliséggel küzdő területeken viszont
csak feleekkora mértékben nőtt a munkanélküliek létszáma.

9. táblázat: A munkanélküliek létszáma és a munkanélküliségi ráta
2008 és 2009 augusztusában, illetve ezek növekedése

2008 augusztus 2009 augusztus Növekedés
Létszám Ráta Létszám Ráta Létszám Ráta
(fő) (%) (fő) (%) (fő) (%) (százalékpont)
Pozsony 6 938 2,09 14 129 4,14 7 191 103,65 2,05
Nagyszombat 10 575 3,68 22 392 7,67 11 817 111,74 3,99
Trencsén 11 657 3,95 27 674 9,25 16 017 137,40 5,30
Nyitra 21 680 6,34 39 804 11,27 18 124 83,60 4,93
Zsolna 16 690 5,20 33 216 10,04 16 526 99,02 4,84
Besztercebánya 41 374 13,20 58 596 18,68 17 222 41,63 5,48
Eperjes 41 719 11,18 65 140 17,63 23 421 56,14 6,45
Kassa 41 465 12,01 58 416 16,64 16 951 40,88 4,63
Szlovákia 192 098 7,36 319 367 12,05 127 269 66,25 4,69

A visszaesés tehát a fejlettebb területeken aránylag nagyobb volt, mint a kevésbé
fejletteken, viszont egy fejlettebb régióban (mint Pozsony, Nagyszombat vagy Zsolna
megye), a munkanélküliek minimális létszámának megduplázódása a munkaképes
lakosság létszámához viszonyítva még mindig eléggé alacsony munkanélküliséget
eredményez. A keleti megyékben, Besztercebánya, Eperjes és Kassa megyében az
eleve magas munkanélküliség kisebb mértékben nőtt, de ez a növekedés a munka-
nélküliek létszámát tekintve nagyobb volt, mint a fejlett régiókban. (Például Eperjes
megyében ez alatt az egy év alatt többen veszítették el a munkájukat, mint Pozsony és
Nagyszombat megyében együttvéve.)

Szembetűnő, hogy a külföldi befektetésekkel jól ellátott nyugati régiókban – a
munkanélküliek létszámának több mint 100%-os növekedése ellenére – továbbra is a
legalacsonyabb a munkanélküliség, míg az eleve problémás keleti megyékben tovább
súlyosodott a helyzet. 2008 augusztusában öt megyében volt alacsonyabb a munka-
nélküliség az országos munkanélküliségnél, ez az arány egy év múlva is változatlan,
de az országos rátától való megyei eltérések jelentősen megváltoztak. Pozsony és
Nagyszombat megye (pozitív irányban) messzebb került az országos szinttől,
Trencsén, Nyitra és Zsolna közelebb kúszott hozzá, a magasabb munkanélküliséggel
küzdő három megye (Besztercebánya, Eperjes és Kassa) pedig negatív irányban
került még messzebb az országos szinttől.

10. táblázat: Az egyes megyék munkanélküliségi rátájának eltérése az országos rátától

2008. augusztus 2009. augusztus
(százalékpont) (százalékpont)
Pozsony – 5,27 – 7,91
Nagyszombat – 3,68 – 4,38
Trencsén – 3,41 – 2,8
Nitra – 1,02 – 0,78
Zsolna – 2,16 – 2,01
Besztercebánya 5,84 6,63
Eperjes 3,82 5,58
Kassa 4,65 4,59

A válság hatására tehát nem csupán a munkanélküliség nőtt meg minden megyé-
ben, hanem tovább mélyültek a regionális különbségek.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 29
II. Dél-Szlovákia és a magyarlakta vidékek
Általános gazdaságföldrajzi jellemzés

A szlovák–magyar határ mentén húzódó magyarlakta járások semmiképp nem
kezelhetők egységes területként. Az ezekre a járásokra jellemző általános elmaradott-
ság sem azonos mértékű. Az évtizedekig nehezen átjárható határ periférikus helyzet-
be hozta ezeket a régiókat; az európai integráció nyomán virtuálissá vált határ viszont
új lehetőséget kínál ezen régiók újbóli összekapcsolódására és az együttműködésre.
A határ korábbi átjárhatatlansága nem azonos mértékben sújtotta, illetve az átjárható-
vá válása nem azonos mértékben teremt új lehetőségeket a határ egyes szakaszai
mentén elterülő régióknak. A Pozsonytól az Ipoly-torkolatig nyúló határszakaszt a
Duna képezi, amely mindig is természetes régiók közti határként működött. Pozsony
és Komárom között egyetlen híd található a Dunán (Medve és Vámosszabadi között),
a két országot, illetve a két régiót nem csupán a folyó választja el egymástól, hanem
több kilométer széles ártéri erdő is. Ez a két régió korábban sem volt egymásra utal-
va, és most a határok átjárhatóságával sem jelentkezik nagy mértékben az együttmű-
ködés igénye. Már csak azért sem, mert a szlovákiai oldalon Pozsony közelsége, a
magyarországi oldalon pedig Győr hozza nagyon kedvező gazdasági helyzetbe eze-
ket a régiókat. Révkomárom és Komárom, valamint Párkány és Esztergom térségei
már kevésbé értelmezhetőek egymás nélkül: a városok a köztük lévő hidak révén
összeérnek, közvetlenül a Duna mentén is találhatók falvak, vagyis a közvetlen kap-
csolatnak nincsenek olyan természetes akadályai, mint a határ fentebbi szakaszán.
Kelet felé haladva ez fokozottan így van. Az Ipoly már csak méreténél fogva sem képe-
zett markáns régiók közti határt, ezen határszakasztól keletre pedig korábban a leg-
szorosabban összetartozó régiókat szakított ketté a határ.

Figyelembe véve ezeket a gazdaságföldrajzi adottságokat, az egyes területekre
érkezett vagy azokat érintő külföldi beruházások mértékét, valamint a határ túloldalán
a megfelelő régiók gazdasági helyzetét, a szlovákiai magyarok által lakott terület
három különböző részre osztható. Az első a Csallóköz nyugati fele és a Mátyusföld,
azaz a Szenci, Dunaszerdahelyi, Galántai és Vágsellyei járások. A másik a Csallóköz
keleti fele, valamint Komárom és Párkány környéke, azaz a Komáromi, Érsekújvári és
Lévai járások. A harmadik – az előző kettőnél jóval nagyobb – területet pedig a szlo-
vák–magyar határszakasz mentének többi magyarok által is lakott járása képezi: a
Nagykürtösi, Losonci, Rimaszombati, Nagyrőcei, Rozsnyói, Kassa-környéki,
Tőketerebesi és Nagymihályi járások. Alábbiakban ezt a három területet külön-külön
elemzem.38

38 A közigazgatási egységek neveinek használatakor a „magasabb területi egység” (vyšší územný celok) helyett a „megye” (župa)
általánosan elterjedt kifejezést használom; a járások (okres) esetében pedig – azok neveit földrajzi neveknek véve – a nagy be-
tűs verziót használom (pl. Galántai járás a galántai járás helyett; a szakirodalomban mindkét írásmód előfordul, az előbbi a gya-
koribb, és magam is ezt érzem helyesnek.)
8. ábra: Szlovákia magyarlakta járásai

A járásnevek rövidítéseinek magyarázata:
SC – Szenc, GA – Galánta, DS – Dunaszerdahely, SA – Vágsellye, NZ – Érsekújvár, KN – Komárom,
LV – Léva, VK – Nagykürtös, LC – Losonc, RS – Rimaszombat, RA – Nagyrőce, RV – Rozsnyó,
KS – Kassa-környék, TV – Tőketerebes, MI – Nagymihály.

Megjegyzés: a térkép saját szerkesztés a Wikipedia szabad felhasználású térképei alapján.

Az általam használt felosztás az első, nyugat-szlovákiai terület esetében nem felel
meg az ország közigazgatási felosztásának:39 a Szenci járás Pozsony megye területén
fekszik, a Dunaszerdahelyi és Galántai járások Nagyszombat megye területén, a
Vágsellyei járás viszont már Nyitra megyéhez tartozik.40 Komárom, Párkány és Léva
környéke Nyitra megye területére esik, az ettől az ukrán határig húzódó terület pedig
Besztercebánya és Kassa megye területére. Mivel GDP-adatok járásokra lebontva
nem állnak rendelkezésre, az egyes járások gazdasági jellemzéséhez az egyes
megyék egy főre jutó GDP-adatait használom fel. Ezek az adatok ezen konkrét járások-
ra vonatkoztatva – mivel az egyes megyéken, sőt gyakran az egyes járásokon belül is
jelentős különbségek vannak – inkább csak irányadó jellegűek, mintsem pontosak, és
a különbségek szemléltetését szolgálják. A munkanélküliség és a külföldi működőtőke-
beruházások adatai járási bontásban is elérhetőek.

1. Pozsony vonzáskörzete és Délnyugat-Szlovákia – a Szenci,
Dunaszerdahelyi, Galántai és Vágsellyei járás

Pozsony és környéke Európa legdinamikusabban fejlődő régiói közé tartozik. A 2006-
ig Szlovákiába érkezett külföldi működőtőke-befektetések több mint 51%-a összpontosul a

39 A 2001-es közigazgatási reform elfogadásakor – annak ellenére, hogy a Dzurinda-kormány szakértőkkel kidolgoztatott egy a
természetes földrajzi adottságokat és a régiók történelmi fejlődését figyelembe vevő megyerendszer-javaslatot – az az elv érvé-
nyesült, hogy egyetlen megyében se legyen a magyarság többségben. Ez – különösen Nyugat-Szlovákiában – olyan megyé-
ket eredményezett, amelyek egymástól távoli, egymással semmilyen természetes kapcsolatban nem lévő régiókat szorított kö-
zös keretek közé.
40 A Vágsellyei járást is a 2001-es reform hozta létre, területét a Galántai járás korábbi területéből „vágták ki.”

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 31
32 Renczes Ágoston: A szlovák gazdaság és Dél-Szlovákia magyarlakta vidékeinek fejlődése az EU-csatlakozás óta

fővárosban.41 A Szenci járás közvetlenül határos a fővárossal; a Dunaszerdahelyi járást a
Csallóközt kelet-nyugati irányban átszelő Pozsony–Komárom gyorsforgalmi út és vasútvo-
nal; a Galántai és Vágsellyei járásokat pedig Pozsony–Galánta–Vágsellye–Érsekújvár(–
Párkány–Vác–Budapest) vasútvonal és a Mátyusföldet északnyugatról határoló D1 autó-
pálya köti össze Pozsonnyal. A Pozsonyba érkezett külföldi beruházások teremtette mun-
kaerőigény nagymértékben felszívta ezen járások munkaerejét is, a jó közúti és vasúti
összeköttetés biztosítja, hogy akár 60-70 kilométeres távolságból is naponta be tudjanak
járni az emberek Pozsonyba dolgozni ezekről a területekről. Pozsony kiépülése és az otta-
ni infrastruktúrafejlesztések (autópálya-, út- és hídépítés) ugyanilyen távolságból biztosítot-
tak megrendeléseket az építőipari kis- és középvállalkozóknak.

A külföldi beruházások tekintetében a tárgyalt régióra a fővároson kívül két város
gyakorol jelentős hatást: Nagyszombat és Galánta.

9. ábra. Külföldi működőtőke-beruházások a tárgyalt régióban
2003-ig és 2006-ig (kumulált érték, millió EUR)

Megjegyzés: Saját szerkesztés a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériumának adatai alapján
(FDI éves jelentések, 2003 és 2006)

2006 óta Nagyszombatban található Szlovákia egyik legjelentősebb külföldi beru-
házása, a PSA Peugeot Citroën gyára. A gyárban és beszállítóinál, a nagyszombati és
szeredi ipari parkokban a közelség és a jó összeköttetés miatt sokan dolgoznak a
Szenci, Galántai és Vágsellyei járásokból.
A szlovákiai külföldi nagyberuházások közül a galántai Samsung az egyetlen,
amely magyarok által is lakott területre érkezett.42 A beruházás nyomán minimálisra
41 Saját számítás a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai alapján.
42 A választás az eredetileg tervezett Nagyszombat helyett pont azért esett Galántára, mert Galántán beszélnek magyarul is. A
csökkent a járásban a munkanélküliség, sőt a fellépő munkaerőhiányt romániai és bul-
gáriai munkásokkal töltötték fel. A Samsung és beszállítója, a Jászplasztik néhány
minimálbéren dolgoztató környékbeli vállalattól is elszívta a munkaerőt, az ő helyükbe
is Romániából érkeztek munkások.

Az egy főre jutó GDP Pozsony megyében a legmagasabb – ide tartozik a Szenci
járás is. Szenc városa Pozsony és Nagyszombat között található, a D1 autópálya mel-
lett, és az ország egyik legnagyobb logisztikai központjának ad otthont. Pozsony
megyében az egy főre jutó GDP több mint 2,2-szerese az országos átlagnak.

Nagyszombat megye gazdasági teljesítménye 2006-ban ugrott meg a PSA beru-
házásainak köszönhetően; a megye második legfontosabb üzeme a galántai
Samsung. Az egy főre jutó GDP 2003-ban mindössze 4,3%-kal volt magasabb az
országos átlagnál, 2006-ban viszont már több mint 20%-kal haladta meg azt. (Járási
bontásban valószínűleg a Nagyszombati és Galántai járásokban a GDP/fő magasabb,
a többi járásban – így a Dunaszerdahelyiben is alacsonyabb értéket mutatna.)

11. táblázat: Az egy főre jutó GDP a Szenci, Dunaszerdahelyi, Galántai
és Vágsellyei járásokban (EUR, folyó árakon)

Járás Megye 2003 2004 2005 2006
Szenci járás Pozsony megye 12331 14286 17393 19353
Dunaszerdahelyi járás
Nagyszombat megye 5715 6659 7721 10048
Galántai járás
Vágsellyei járás Nyitra megye 4752 5582 6342 7073
Szlovákia 5481 6319 7146 8267

Megjegyzés: Saját szerkesztés a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai alapján

Bár a Vágsellyei járás már Nyitra megye területén fekszik, inkább tartozik Galánta
és Nagyszombat vonzáskörébe, mint Érsekújváréba, már csak azért is, mert önálló
járásként csak 2001 óta létezik, korábban a Galántai járás része volt. Nyitra megye egy
főre jutó GDP-je az országos átlag alatt van; a Vágsellyei járásban – a nyugat-szlováki-
ai nagyberuházásokhoz (is) köthető cégek tucatjainak és az ország egykori legna-
gyobb vegyipari vállalatának, a Duslónak köszönhetően – valószínűleg magasabb az
egy főre jutó GDP a nyitra megyei átlagnál.

A külföldi beruházások nyomán a munkanélküliség is visszaszorult a régióban. A
Szenci járásban a főváros szomszédsága miatt korábban is nagyon alacsony – 4%
alatti – munkanélküliség 3% alá csökkent; a leglátványosabb javulás a Galántai és a
Vágsellyei járásban tapasztalható. A Galántai járásban a 2004-es 7,9%-os munkanél-
küliség – amely már akkor is alacsonynak számított – 2008-ban 2,8%-ra csökkent. A
Vágsellyei járásban 2004-ben a gazdaságilag aktív lakosság 14,2%-a volt munka nél-

szlovákiai terjeszkedést ugyanis az indokolta, hogy a magyarországi gyár elérte a növekedés felső határát, és az új telephelyet
kereső korei//magyar küldöttség jobban meg tudta magát értetni Galántán. (Ako pomôcť južnému Slovensku [Hogy lehet se-
gíteni Dél-Szlovákián] – Trend, 2009. 6. 17.)

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 33
34 Renczes Ágoston: A szlovák gazdaság és Dél-Szlovákia magyarlakta vidékeinek fejlődése az EU-csatlakozás óta

kül, 2008-ban már csak a 6,9%-a. A Dunaszerdahelyi járásban is 9,2%-ról 5,1%-ra csök-
kent a munkanélküliek aránya.

10. ábra. A regisztrált munkanélküliek arányának alakulása 2004-től 2008-ig (%)

Megjegyzés: Saját szerkesztés a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai alapján

A lecsökkent munkanélküliség és az emelkedő bérek a fogyasztási keresletet is
megemelték. Az utóbbi években a régióban felépült szuper- és hipermarketek, a kis-
városok új bevásárlóközpontjai, a felújított városközpontok, az újonnan épült családi
és társasházak tucatjai a városokban és a falvakban is mind erről tanúskodnak.

Az ezredfordulón még meglehetősen lepusztult Galánta a Samsung érkezése óta
nagyot változott: a városban új üzletsorok és két új már-már plázaszerű bevásárlóköz-
pont épültek, felújítottak több középületet, a Samsung teherforgalmának gördüléke-
nyebbé tétele érdekében a város kereszteződéseit körforgalmakká alakították, miköz-
ben épül a várost elkerülő bekötőút is.

A leglátványosabb fejlődésen Dunaszerdahely ment át. A városban és környékén
jelentkező fogyasztási kereslet, amely korábban Pozsony és Győr plázáiban csapódott
le, nem csak a szuper- és hipermarket-láncokat vonzotta a városba, hanem felépült
egy pláza is mozival.43 Bár a Csallóközt a nagyberuházások elkerülték, Szerdahelyen
több külföldi cég is működtet kisebb gyárat, mint például az autóalkatrészeket gyártó
Schütt vagy mozgólépcsőket gyártó Schindler.

Délnyugat-Szlovákia magyarlakta vidékei tehát egyértelműen profitáltak a főváros
43 A Csallóközben már a ’90-es évek közepén divattá vált Győrbe járni; ekkor még a győri piac és üzletek az otthoninál sokkal szé-
lesebb választéka vonzotta a csallóközieket, és az olyan elérhető közelségbe került „nagyvárosi” szórakozási lehetőségek, mint
a „plázázás” és a plázamozi, illetve az összességében az otthoninál sokkal pezsgőbb élet, és mindez magyar környezetben. Ezt
az igényt vagy ennek az igénynek egy részét hivatott kielégíteni a szerdahelyi Max pláza, más kérdés viszont, hogy a Max mozi-
jában nem játszanak filmeket magyar szinkronnal.
gazdasági fejlődéséből, illetve az elérhető közelségben megvalósult nagyberuházá-
sokból. Mivel a határ túloldala, Győr-Moson-Sopron megye Magyarország legfejlettebb
régiója, a két régió nincs olyan mértékben egymásra utalva, ahogy azt a keletibb határ-
szakaszokon látni fogjuk. Győr munkaerő-piaci vonzáskörzete ezzel együtt is átnyúlik
a határon: becslések szerint 2005-ben kb. 4000 szlovákiai munkavállaló dolgozott
Győr-Moson-Sopron megyében.44

2. Komárom, Párkány és Léva környéke

A Komáromi, Érsekújvári és Lévai járások már messze kívül esnek a nagy nyu-
gat-szlovákiai beruházások vonzásköréből. Az Érsekújvári járásba 2006-ig 124 millió
euró értékben érkezett külföldi működőtőke; ehhez, de különösen a délnyugati régió-
ba fektetett működőtőke-állományhoz képest a Komáromi és Lévai járás 66, illetve 54
millió eurós külföldi befektetés-állománya szembetűnően alacsony. A régió legtöbb
alkalmazottat foglalkoztató cégei a komáromi hajógyár (685 alkalmazott) és a Rieker
cipőgyár, a világítástechnikával foglalkozó Osram Érsekújvárban (2100 alkalmazott),
az autóelektronikát gyártó Nuritech Ógyallán (340 alkalmazott) és a Smurfit Kappa
papírgyár (570 alkalmazott) Párkányban. Bár ezen cégek nagy jelentőséggel bírnak a
régióban, nem tudták felszívni a szabad munkaerőt.

11. ábra. Külföldi működőtőke-beruházások a tárgyalt régióban 2003-ig és 2006-ig
(kumulált érték, millió EUR)

Megjegyzés: Saját szerkesztés a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériumának adatai alapján
(FDI éves jelentések, 2003 és 2006)
44 http://www.hrportal.hu/index.phtml?page=article&id=39198

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 35
36 Renczes Ágoston: A szlovák gazdaság és Dél-Szlovákia magyarlakta vidékeinek fejlődése az EU-csatlakozás óta

A régió számára a legnagyobb munkalehetőséget a határ túloldalán található
ipari parkok jelentették a közelmúltig. A két ország EU-tagságával lehetővé vált a hatá-
ron átnyúló munkaerő-kölcsönzés. A komáromi Nokia és a körülötte levő ipari park és
az esztergomi Suzuki és Sanyo munkaerő-hiánya szlovákiai magyar dolgozókkal töltő-
dött fel. A szlovákiai munkaerő olcsóbb volt a magyarországinál, ugyanakkor a magyar
minimálbér magasabb a szlovákiainál, tehát megérte szlovákiai munkásokat foglalkoz-
tatni és nekik is megérte Magyarországon dolgozni. Ez az állapot a két szomszédos
régió fejlettségbeli különbségének köszönhető: Komárom-Esztergom megye
Magyarország fejlettebb régiói közé tartozik, Szlovákiában a Komáromi járás, Párkány
környéke és a Lévai járás (amelynek délnyugati fele szintén beleesik Esztergom mun-
kaerő-piaci vonzáskörzetébe) kevésbé fejlett. A határ menti ipari parkok rendkívül jó
hatással voltak a túloldali régió foglalkoztatottságára: a Komáromi járásban a munka-
nélküliség 2004 és 2007 között 13,7%-ról 7,36%-ra csökkent; az Érsekújváriban 16-ról
7,1%-ra, a Lévai járásban pedig 19-ről 11,7%-ra.

12. ábra. A regisztrált munkanélküliek arányának alakulása 2004-től 2008-ig (%)

Megjegyzés: Saját szerkesztés a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai alapján

Mindhárom tárgyalt járás Nyitra megye területén található; a megyei GDP/fő ada-
tok csak bajosan alkalmazhatók ezen járások gazdasági jellemzésére,45 inkább a
többi megyével való hozzávetőleges összehasonlításra alkalmasak. Nyitra megye egy
főre jutó GDP-je nem éri el az országos átlagot, és 2006-ig nem is bővült olyan dina-
mikusan, mint Pozsony vagy Nagyszombat megye esetében láttuk.

45 Nyitra megye északi fele fejlettebb, mint a déli, járási bontásban a GDP/fő vélhetően magasabb lenne az északi járásokban,
mint a déliekben. Másrészt a Komáromi, Érsekújvári és Lévai járások az ingázó munkások nagy száma miatt tipikusan olyan te-
rületeknek számítanak, amelyek problematikusak az egy főre jutó GDP kiszámításánál. (A Szlovák Statisztikai Hivatal „Módszer-
tani jegyzetei” alapján)
12. Táblázat: Az egy főre jutó GDP Nyitra megye járásaiban (EUR, folyó árakon)

Járás Megye 2003 2004 2005 2006
Komáromi járás
Érsekújvári járás Nyitra megye 4752 5582 6342 7073
Lévai járás
Szlovákia 5481 6319 7146 8267

Megjegyzés: Saját szerkesztés a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai alapján

A foglalkoztatottság növekedése ebben a régióban is megemelte a fogyasztási
keresletet, ami meg is látszik a falvak felújított házain, Komárom szuper- és
hipermarketein, új bevásárlóközpontján, Párkány szépen felújított városközpontján és
üzletein. A változás azonban nem volt olyan látványos, mint a délnyugati régióban. Az
új beruházások általában infrastruktúrafejlesztéssel is járnak, ahogy azt a Galánta ese-
tében láttuk; mivel azonban ebbe a régióba nem érkeztek új beruházások, az ilyen jel-
legű fejlesztések is elmaradtak.

3. Ipolyságtól keletre

Bár az Ipolyságtól keletre húzódó határszakasz hosszabb, mint az előző két tár-
gyalt határszakasz együttvéve, az itt elterülő régiókat nagyon hasonló gazdasági
helyzet jellemzi, ezért nem tárgyalom őket kisebb egységenként. Az ezen határsza-
kasz mentének régiói a legelmaradottabbak a magyarlakta térségek között. A határ
ezen a hosszú szakaszon a földrajzi adottságok és a történelmi fejlődés eredménye-
ként szorosan összetartozó régiókat szakított ketté és szorított perifériára. Az európai
integráció és a határ virtuálissá válása emiatt ezen régiók számára különösen nagy
jelentőséggel bír. A régiók újra-összekapcsolása és az együttműködés azonban
komoly akadályokba ütközik. A határ fizikailag korántsem virtuális: az évtizedeken át
tartó elszakítottságnak köszönhetően több olyan közút és vasútvonal leépült, ame-
lyet a határ kettészelt.

13. táblázat: Az egy főre jutó GDP Besztercebánya és Kassa megye járásaiban
(EUR, folyó árakon)

Járás Megye 2003 2004 2005 2006
Nagykürtösi járás
Losonci járás Besztercebánya
4708 5205 5126 6103
Rimaszombati járás megye
Nagyrőcei járás
Rozsnyói járás
Kassa-környéki járás
Kassa megye 4870 5570 6026 6965
Tőketerebesi járás
Nagymihályi járás
Szlovákia 5481 6319 7146 8267
Megjegyzés: Saját szerkesztés a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai alapján

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 37
38 Renczes Ágoston: A szlovák gazdaság és Dél-Szlovákia magyarlakta vidékeinek fejlődése az EU-csatlakozás óta

Az Ipolyon korábban kb. 50 híd ívelt át, ma számuk a határszakaszon csak négy;
az új hidak építésének előkészületei évek óta húzódnak, a tervek szerint idén elkezdőd-
het két híd építése.46 Az Ipolytól keletre húzódó határszakasz több pontján is leépült a
közúti és vasúti összeköttetés, illetve nem fejlesztették tovább a meglévő utakat.

Tehát nem tapasztalható az, ami Komárom és Párkány környékén, hogy az egyik
oldal gazdasági fejlettségéből a másik oldal is profitál. A térségben több közepes
méretű beruházás is található,47 ezek többnyire valamelyik távoli, külföldi cég beszállí-
tói. Végterméket előállító cégek maguk köré vonják a beszállítóikat is, generálva ezzel
a további beruházásokat (ahogy Nagyszombatban vagy Galántán), ilyenek azonban
ebbe a régióba nem érkeztek.

13. ábra. Külföldi működőtőke-beruházások a tárgyalt régióban 2003-ig és 2006-ig
(kumulált érték, millió EUR)

Megjegyzés: Saját szerkesztés a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériumának adatai alapján
(FDI éves jelentések, 2003 és 2006)

A külföldi működőtőke-állomány Besztercebánya megye déli járásaiban nagyon
alacsony, és 2003-tól 2006-ig alig változott valamit. A Rimaszombati járásban 16-ról 27
millió euróra emelkedett, a Losonci járásban azonban tőkekivonást hajtottak végre a
külföldi beruházók: a 2003-as, amúgy sem magas, 30 milliós külföldi működőtőke-

46 A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. és Besztercebánya megye önkormányzata közös pályázatán 7 millió euró támogatást
nyert a Magyarország–Szlovákia határon átnyúló együttműködés operatív programból a hidak felépítésére. (Hétmillió euró Ipoly-
hidakra, idén megkezdik az építést; Paraméter, 2009. 04. 17. www.parameter.sk)
47 Például az alumínium alapú csomagolóanyagokat gyártó német Hörnlein Ipolyságon, a hazai tulajdonú Ekoltec bútorgyár Füle-
ken, a Kia számára autóüléseket gyártó losonci Johnson Controls, a dél-koreai Sewon Rimaszombatban, amely a csehországi
Hyundai beszállítója, vagy a szintén autóipari beszállító holland CMF Group Rozsnyó mellett.
állomány 2006-ra 21 millió euróra csökkent. Jobb a helyzet Kassa megye déli járásai-
ban. A Rozsnyói és a Nagymihályi járások külföldi működőtőke-állománya 2006-ban
egy ilyen tekintetben „középmezőnybe” számító délnyugat-szlovákiai járáséhoz (pl. a
Dunaszerdahelyi) közelít.

A gazdasági helyzet súlyosságát a munkanélküliségi adatok szemléltetik a legér-
zékletesebben. Besztercebánya déli járásaiban országos szinten a legmagasabb a
munkanélküliség. A Rimaszombati járásban – mialatt az ország nyugati része dinamikus
fejlődésen esett át – 2004 és 2008 között 28,7%-ról csupán 26,83%-ra csökkent. A
Nagyrőcei járásban hasonló a munkaerő-piaci helyzet, a Losonci és Nagykürtösi járá-
sokban kicsit jobb: a munkanélküliség mindkét járásban 20% alá csökkent 2008-ban.

14. ábra. A regisztrált munkanélküliek arányának alakulása 2004-től 2008-ig (%)

Megjegyzés: Saját szerkesztés a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai alapján

Kassa megye szintén nagyon magas munkanélküliséggel küzd, bár Kassa városa
kiugróan jó adatokat produkál (a munkanélküliség 6% körüli, a megye 2006-os FDI-
állományának majdnem 82%-a Kassán koncentrálódott, és az egy főre jutó GDP-t is
valószínűleg a megyeszékhely „húzta fel” az országos átlag közelébe), nincs akkora
pozitív hatása a régióra, mint nyugaton Pozsonynak.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 39
40 Renczes Ágoston: A szlovák gazdaság és Dél-Szlovákia magyarlakta vidékeinek fejlődése az EU-csatlakozás óta

15. ábra. A regisztrált munkanélküliek arányának alakulása 2004-től 2008-ig (%)

Megjegyzés: Saját szerkesztés a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai alapján

A rossz infrastruktúra és a szakképzett munkaerő hiánya nagy hátrányt jelent a
beruházások tekintetében. A fogyasztási kereslet természetesen a minimálbér és az
átlagbér emelkedésével itt is nőtt. Ipolyságtól Nagykaposig minden kisvárosban van
legalább egy új szupermarket.

A válság hatásai Dél-Szlovákiára

Ahogy az utóbbi évek fejlődése más-más mértékben érintette a dél-szlovákiai régi-
ókat, úgy a válságnak is eltérőek a hatásai. Az általános visszaesés mértéke is ugyan-
azoktól a körülményektől függ, amelyek a fejlődést befolyásolták az egyes régiókban,
vagyis a külföldi működő tőkével való ellátottság, és a határ másik oldalával való inter-
akció. Ez esetben is mindössze a munkanélküliségi adatok állnak rendelkezésre, ezek-
kel illusztrálom a válság egyes régiókra mért hatásait.

A dél-szlovákiai régiókra is igaz, amit az országos regionális különbségek elem-
zésénél láttunk: a nyugati régiókban viszonylag nagyobb a visszaesés, de ez az álla-
pot még messze nem olyan súlyos, mint amilyen keleten még a válság előtt volt. A
keleti relatíve kisebb visszaesés valójában az elmaradottság mélyülését okozza.

A nyugati nagy beruházásoknál (PSA, Samsung) és beszállítóiknál a törzsalkalma-
zottak körében nem voltak tömeges elbocsátások, viszont az ügynökségektől kölcsön-
zött munkások tömegei gyakorlatilag elveszítették az állásukat. A forint évközi mélyrepü-
lése miatt különösen megerősödött a bevásárlóturizmus: az immár euróval fizető szlová-
kiai vásárlók tömegesen használták ki a számukra kedvező euró-forint árfolyam nyújtotta
lehetőségeket, komoly segítséget nyújtva ezzel a határ magyarországi oldalán a kereske-
dőknek a kritikus időkben, miközben az otthoni kereskedők forgalma csökkent.
14. táblázat: A munkanélküliek létszáma és a munkanélküliségi ráta
2008 és 2009 augusztusában, illetve ezek növekedése a Szenci, Dunaszerdahelyi,
Galántai és Vágsellyei járásokban

2008 augusztus 2009 augusztus Növekedés
Létszám Ráta Létszám Ráta Létszám Ráta
(Fő) (%) (Fő) (%) Fő % (Százalékpont)
Szenc 657 2,39 1275 4,53 618 94,06 2,14
Dunaszerdahely 2654 4,55 4774 8,09 2120 79,88 3,54
Galánta 1287 2,74 2529 5,33 1242 96,50 2,59
Vágsellye 1753 6,45 2769 9,93 1016 57,96 3,48
Szlovákia 192098 7,36 319 367 12,05 127269 66,25 4,69

Ezzel párhuzamosan magyar építőipari vállalkozók kezdtek el átjárni a dél-szlová-
kiai járásokba, szintén a kedvező árfolyamot kihasználva: munkájukért euróban ala-
csonyabb árat kérhettek, mint a hazai vállalkozók, amit aztán otthon kedvezően vált-
hattak át forintra. Átmenetileg megfordult tehát az az egykori tendencia, hogy az
emberek Magyarországról jártak át Szlovákiába vásárolni, illetve Szlovákiából
Magyarországra dolgozni.

Sajátosan érintette a válság a Komáromi, Érsekújvári és részben a Lévai járást.
Ezek a területek a komáromi (Magyarország) és esztergomi ipari parkok munkaerő-
piaci vonzáskörébe tartoztak. A szlovákiai munkások jelentős része munkaerő-köl-
csönző ügynökségeken keresztül dolgozott a határ túloldalán; a 2008. decemberi,
2009. januári első elbocsátottak jelentős része közülük került ki.48

15. táblázat: A munkanélküliek létszáma és a munkanélküliségi ráta 2008 és 2009
augusztusában, illetve ezek növekedése a Komáromi, Érsekújvári és Lévai járásokban

2008 augusztus 2009 augusztus Növekedés
Létszám Ráta Létszám Ráta Létszám Ráta
(fő) (%) (fő) (%) (fő) (%) (százalékpont)
Komárom 3367 6,83 7419 14,35 4052 120,34 7,52
Érsekújvár 4370 6,17 8486 11,73 4116 94,19 5,56
Léva 5748 10,17 8360 14,29 2612 45,44 4,12
Szlovákia 192098 7,36 319 367 12,05 127269 66,25 4,69

A korábbi években a Komáromi, Érsekújvári és Lévai járások viszonylag kedvező
foglalkoztatottsági adatai jelentős részben a határ túloldalán található ipari parkoknak
volt köszönhető; az ottani elbocsátások miatt 2009 augusztusára látványosan megugrott
a munkanélküliség ezekben a járásokban. Leginkább a Komáromi járás függött a határ
túloldalától, a munkanélküliség is itt emelkedett a legmagasabbra: a munkanélküliek
száma 120%-kal nőtt. Az Érsekújvári járás délkeleti fele és a Lévai járás délnyugati csücs-
ke pedig Esztergom és Dorog vonzáskörzete: az előbbi járásban majdnem a duplájára
nőtt a munkanélküliek száma; a határ túloldalától a legkevésbé függő Lévai járásban
45%-kal többen voltak munka nélkül 2009 augusztusában, mint egy évvel korábban.
48 http://www.hirszerzo.hu/cikk.beindultak_a_tomeges_elbocsatasok_-_eveket_megyunk_vissza_a_foglalkoztatasban.94004.
html; http://www.origo.hu/uzletinegyed/valsag/20081128-ezerketszaz-embert-bocsat-el-a-suzuki-esztergomban.html

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 41
42 Renczes Ágoston: A szlovák gazdaság és Dél-Szlovákia magyarlakta vidékeinek fejlődése az EU-csatlakozás óta

Az Ipolyságtól az ukrán határig húzódó határszakasz mentén fekvő járások már a
válság előtt is magas munkanélküliséggel küzdöttek (különösen a Rimaszombati és
Nagyrőcei járások). A 2004 és 2008 között nagyon lassan csökkenő munkanélküliség
2009 augusztusára – a Tőketerebesi és Nagymihályi járásokat kivéve – a munkanél-
küliség újra a 2004-es szint közelébe vagy efölé került. A munkanélküliségben
országelső Rimaszombati járásban a válság nem is értelmezhető 2008 közepén-
végén kezdődött visszaesésként: Rimaszombatban 2007-ben – a rekordnövekedés
évében – zártak be a régi, meghatározó üzemek, mint a cukor- és sörgyár. Bár az ilyen
jellegű felszámolások az egész országra kiterjedő folyamat részei voltak, ebben a régi-
óban nem sok új beruházás váltotta őket.49 Üdítő kivétel a Kassa-környéki járásban
található Kenyhec község ipari parkja: az itteni beruházók nem bocsátottak el tömege-
sen alkalmazottakat, sőt új beruházók is érkeztek.50

16. táblázat A munkanélküliek létszáma és a munkanélküliségi ráta
2008 és 2009 augusztusában, illetve ezek növekedése a Nagykürtösi járástól az ukrán
határig terjedő határszakasz mentén fekvő járásokban

2008 augusztus 2009 augusztus Növekedés
Létszám Ráta Létszám Ráta Létszám Ráta
(fő) (%) (fő) (%) (fő) (%) (százalékpont)
Nagykörtös 3675 17,39 4 681 23,28 1006 27,37 5,89
Losonc 5540 16,67 7 676 23,35 2136 38,56 6,68
Rimaszombat 10312 26,38 12 332 32,72 2020 19,59 6,34
Nagyrőce 5003 24,88 6 272 31,25 1269 25,36 6,37
Rozsnyó 5456 18,73 7 696 26,10 2240 41,06 7,37
Kassa-környék 7524 15,44 10 151 20,61 2627 34,91 5,17
Tőketerebes 7822 16,96 11 027 24,55 3205 40,97 7,59
Nagymihály 6319 13,37 8 546 17,81 2227 35,24 4,44
Szlovákia 192098 7,36 319 367 12,05 127269 66,25 4,69

49 Rimavská Sobota: Kríza? Tu je už roky (Rimaszombat: Válság? Itt már évek óta tart), Sme, 2009. 03. 03.
50 Taliansky investor otvoril v Kechneci nový závod na autokomponenty (Az olasz beruházó megnyitotta Kenyhecen az új gépko-
csialkatrész-gyárát), Sme, 2009. 11. 06.
Összegzés
A szlovák gazdaság 2004 és 2008 között gyors növekedésen ment keresztül. A gaz-
daság addig soha nem látott szárnyalásának a világgazdaság konjunktúrája nyújtott
rendkívül kedvező hátteret, amit a szlovák gazdaságpolitika 1998-tól kezdődően követ-
kezetes reformintézkedésekkel sikeresen használt ki. A 2004–2005-ös átfogó reform-
csomag az addig is komoly potenciállal rendelkező gazdaságot átláthatóbbá,
vállalkozóbarátabbá, és a külföldi befektetők számára különösen vonzóvá tette. A
Szlovákiába érkező külföldi beruházásoknak – túlnyomórészt a gépkocsigyártó és az
elektronikai ipari cégek – köszönhetően a gazdaság felpörgött, és 2006–2007-ben
rekordmértékben bővült. A gazdaság bővülésének árnyoldala, hogy a regionális
különbségek a kiugróan jó makrogazdasági eredmények ellenére sem csökkentek, a
fejlődés az ország nyugati felében koncentrálódott, míg a középső és keleti régiók
továbbra is komoly – leglátványosabban a magas munkanélküliségben megnyilvánu-
ló – gazdasági problémákkal küzdenek. A szlovák gazdaság növekedésének másik
nagy hiányossága, hogy túlságosan nagy súlyt foglal el benne két ágazat: az autóipar
és az elektronika. Az országot 2008-ban elérő és 2009-ben kibontakozó válság a kül-
földi kereslet szűkülésén keresztül érintette az országot. Mivel a gépkocsik iránti keres-
let világviszonylatban is a legnagyobb mértékben esett vissza, a szlovák gazdaságot
annak nem kielégítő mértékű differenciáltsága miatt nagyon érzékenyen érintette a
válság. Másrészt az előző évek növekedése stabilizálták a gazdaságot, amelynek
köszönhetően a szlovák gazdaságpolitika (a dolgozat befejezéséig) komoly megráz-
kódtatások és kemény megszorítások nélkül küzdött a válsággal, ám megugró mun-
kanélküliséggel, a tervezettnél jóval nagyobb államháztartási hiánnyal és növekvő
államadóssággal kellett szembe néznie.

Szlovákia magyarok által lakott régióinak fejlődését, illetve a fejlődésbeli különb-
ségeket a külföldi működő tőkével való ellátottság és az unióhoz, valamint a schengeni
övezethez való csatlakozás teremtette új lehetőségek határozták, határozzák meg.
Ezek alapján három részre vagy csoportra osztottam Dél-Szlovákia magyarok által
lakott régióit. Az első, a délnyugati járásokat magába foglaló régió a helyben vagy elér-
hető távolságban lévő külföldi beruházásoknak és a dinamikusan fejlődő főváros
közelségének köszönhetően komoly fejlődésen mentek át az EU-csatlakozás óta. A
második csoportba a déli járások tartoznak (Komárom, Érsekújvár, Léva). Ebbe a régi-
óban sokkal kevesebb külföldi működő tőke érkezett, mint a délnyugatiba, a legjelen-
tősebb eltérés, hogy míg az előbbiben a – némi sarkítással – helyben folyik a terme-
lés és fogyasztás, addig a déli járásokban inkább a fogyasztás történt helyben, hiszen
tömegek jártak át dolgozni a határ túloldalára. Vagyis a régió fejlődését a határ másik
oldalán található ipari parkok (Komárom, Esztergom, Dorog) nyújtotta munkalehetősé-
gek határozták meg a válság kibontakozásáig, a schengeni övezetbe való csatlako-
zással virtuálissá vált határ két oldalának gazdasági aszimmetriája elmozdulni látszott
a kiegyenlítődés felé. Az Ipolyságtól az ukrán határig nyúló határszakasz mentén fekvő
régiók külföldi működő tőkével való ellátottsága a legrosszabb három régió-csoport
közül, és a határ túloldalának hasonlóan súlyos gazdasági helyzettel küzdő régióival a
határ virtuálissá válása ellenére sem történhetett olyan pozitív egymásra-hatás, mint a

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 43
44 Renczes Ágoston: A szlovák gazdaság és Dél-Szlovákia magyarlakta vidékeinek fejlődése az EU-csatlakozás óta

déli járások esetében. A válság a délnyugati járásokat érintette a legkevésbé, a szom-
szédos magyarországi régióktól függő déli járásokat a legérzékenyebben, míg az
Ipolyságtól keletre húzódó járások eleve nehéz gazdasági helyzete tovább súlyoso-
dott. Az eurózónához való csatlakozással, miközben a környező országok valutái a vál-
ság miatt veszítettek értékükből, Dél-Szlovákiai régiói egy újabb aszimmetrikus hely-
zetbe kerültek a határ másik oldalának régióival szemben, amely aszimmetria – a
határ átjárhatóságának köszönhetően – a bevásárlóturizmusban formát öltve látszott
megindulni a kiegyenlítődés felé, amíg a forint újra nem erősödött.
Az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások
Közalapítvány gondozásában eddig megjelent kiadványok:
Kötetek
1. Médianacionalizmus és európai integráció (Szerkesztette Ágoston Vilmos)
2. Közeledő régiók a Kárpát-medencében. Dél-Szlovákia, Erdély és a Vajdaság gazdasági
átlakulása (Szerkesztette Réti Tamás)
3. Az ENSZ kisebbségi kézikönyve (Szerkesztette Böszörményi Jenő)
4. Többnyelvűség és EU-integráció. Az európai modell alkalmazhatóságáról a kisebbségi
iskolákban (Szerkesztette Ring Éva)
5. Felzárkózás vagy bezárkózás? Az európai modell alkalmazhatóságáról a kisebbségi iskolákban.
(Szerkesztette Ring Éva)
6. Médiapolitika vagy politikai média? (Szerkesztette Ágoston Vilmos)
7. Közeledő régiók a Kárpát-medencében II. Dél-Szlovákia, Erdély és a Vajdaság
gazdasági átlakulása (Szerkesztette Réti Tamás)
8. Salat Levente: A liberalizmus és az autonómia viszonyáról – kisebbségi nézopontból
9. Petrás Éva: Nacionalizmus és politikai romantika – Vázlat a magyar nacionalizmus romantikus
elemeiről és a politikai romantikáról Magyarországon
10. Autonómia, liberalizmus, szociáldemokrácia (Fejtő Ferenc, Salat Levente, Ludassy Mária,
Egry Gábor és Bognár Zoltán írásai)
11. A határon túli magyarság és a magyar közszolgálati média (Szerkesztette Ágoston Vilmos)
12. Ágoston Vilmos: A kisajátított tér – A nemzeti képzelet Doru Munteanu és Wass Albert műveiben
13. Balla D. Károly: Magyarul beszélő magyarok (Esszék, publicisztikák, írójegyzetek 2000–2006)
14. A Fiume (Rijeka)–Constanţa vasúti kapcsolat fejlesztése, transzbalkáni vasútvonal kialakítása
(Terv és ötlet: dr. Balogh Tamás)
15. Állam és kisebbség Ázsiában – európai nézőpontból (konferenciakötet, Szerkesztette:
Böszörményi Jenő és Hegedűs Dániel)
16 Jakab Attila: Vergődésben (Magyar kisebbségek „történelmi” egyházai az átalakuló Európában)
17. Gyurgyík László – Kiss Tamás: Párhuzamok és különbségek – A második világháború utáni erdélyi
és szlovákiai magyar népességfejlődés összehasonlító elemzése
18. Kincses Kolozsvár – ma (tanulmánykötet, szerkesztette: Réti Tamás)

Műhelytanulmányok
1. Huszka Bea és Ádám János: A gazdasági integráció esélyei Szerbia és Szlovákia
határ menti régióiban (Szerkesztette Réti Tamás)
2. Mézes Zsolt László: A dél-tiroli autonómia egyes elemeinek adaptációs lehetőségei
a határon túli magyarok vonatkozásában
3. Zolnay János: A „roma ügy” és finanszírozása
4. Jakab Attila: Az erdélyi magyar történelmi egyházak társadalmi szerepe
5. Átalakuló régiók (A Partium, a Bánság és Közép-Erdély gazdasága) (Králik Lóránd és Tibori Sza-
bó Zoltán tanulmányai, szerkesztette Réti Tamás)
6. Ágoston Vilmos: Médianacionalizmus és európai integráció. Magyarország és Románia
7. Mézes Zsolt László: Állam és egyház viszonyának változásai Franciaországban;
Jakab Attila: A laicitás
8. Zolnay János: A romapolitika sarokpontjai és finanszírozása
9. Átalakuló régiók. Székelyföld és Erdély gazdasága: az innováció és a versenyképesség egyes
kérdései (Sánduly Edit és Szabó Árpád, valamint Juhász Jácint és Györfy Lehel tanulmányai, szer-
kesztette Réti Tamás)
10. Átalakuló régiók. Dél-Szlovákia és a magyarok által lakott régiók gazdasági helyzete (Ádám
János, Morvay Károly, Reiter Flóra, Semsey Ilona és Tóth Attila tanulmányai, szerkesztette Réti
Tamás)
11. Jakab Attila: A protestáns Erdély. Az erdélyi magyar protestáns egyházak és vallási közösségek
társadalmi szerepe
12. Mézes Zsolt László: A magyar kormányzat kisebbségpolitikájában alkalmazott jogi
eszközök nem szándékolt következményei
13. Jakab Attila: A pluralitás vonzáskörében – Csíkszereda történelmi, társadalmi és vallási mikroszo-
ciográfiája
14. Jakab Attila: Többszörösen kisebbségben – A magyarországi román kisebbség vallási arculata
és az ortodox egyház társadalmi szerepe
15. Jakab Attila: Székelyföld – Mítosz és valóság
16. Zolnay János: Oktatáspolitika és etnikai szegregáció Miskolc és Nyíregyháza általános iskoláiban
17. Huszka Beáta: A szerb–magyar gazdasági kapcsolatok fejlődésének lehetőségei Magyarország
EU-csatlakozása után
18. Jakab Attila: Csángóság és katolicizmus – Az identitástudat változásai
19. Hegedűs Dániel: A határokon átívelő együttműködés nemzetközi jogi háttere I. – Multilaterális
keretek és a Magyar Köztársaságot érintő kelet-közép-európai bilaterális együttműködési formák
áttekintő elemzése
20. Böszörményi Jenő: Nyelvhasználati jogok a bírósági eljárásokban
21. Mézes Zsolt László: A külföldiek munkavállalása Magyarországon
22. Majoros András: Verseny és együttműködés – Magyarország és Románia
külgazdasági kapcsolatainak nemzetgazdasági és regionális dimenziói
23. Jakab Attila: Értelmiségi sorsok Erdélyben – Jelenünk a történeti visszatekintés tükrében
24. Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségű községeinek gazdasága
25. Ilić Angéla: Egyházi és vallási közösségek szerepe a vajdasági magyarok identitásának megőrzésében
26. Majoros András: Piac határok nélkül
27. Jakab Attila: A szlovákiai magyarság vallási arculata – Eredmények, folyamatok és perspektívák
28. Petrás Éva: A szlovák nemzettudat történetisége
29. Gyurgyik László: A szlovákiai magyar lakosság kormegoszlása – A 2001-es és a korábbi
népszámlálások adatai alapján
30. Hegedűs Dániel: Komplementer vagy redundáns struktúrák a területi együttműködés európai
szabályozásában? – Az Európa Tanács készülő Euroregionális Együttműködési
Csoportosulásának előzetes elemzése a magyar nemzetpolitika, illetve a létező EGTC-
struktúrával történő összehasonlítás komparatív nézőpontjából
31. Zolnay János: Kirekesztés, szegregáció, vákuumhelyzet a drávaszögi kistérség iskolakörzeteiben
32. Tóth Gábor: „Az eltávolítás haladéktalanul végrehajtandó” – Deportálások Kárpátalján
a második világháború idején
33. Lagzi Gábor: Kisebbségi kérdés, nemzeti kisebbségek Észtországban, Lettországban
és Litvániában a rendszerváltást követő időszakban
34. Majoros András: Délkelet-európai tőkebefektetések Magyarországról
(Lektorálta: Réti Tamás)
35. Ágoston Vilmos: Magyar és román szélsőséges honlapok
36. Hegedűs Dániel: Hatékony nemzetpolitika? – Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) szakértői bizott-
ságai munkájának elemzése az 1998 és 2002 közötti kormányzati ciklusban közpolitikai eszközökkel

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 47
48 Renczes Ágoston: A szlovák gazdaság és Dél-Szlovákia magyarlakta vidékeinek fejlődése az EU-csatlakozás óta

37. Petrás Éva: 1848 megítélése a szlovák és a magyar történetírásban
38. Neumann Eszter–Zolnay János: Esélyegyenlőség, szegregáció és oktatáspolitikai
stratégiák Kaposváron, Pécsen és Mohácson
39. Lagzi Gábor: „Lengyelek, de másak”
40. Majoros András: A többszintű területi együttműködés lehetőségei és akadályai – A Duna–Körös–
Maros–Tisza eurorégió esete
41. Hegedűs Dániel: Az egységesség útvesztője – EGTC nemzeti végrehajtási normák komparatív
elemzése és a kárpát-medencei jogszabályok kompatibilitásának kérdése
42. Beáta Huszka: The Discursive Construction of the Slovenian and Croatian Independence
Movement
43. Beáta Huszka: Discursive construction of the Montenegrin independence movement

Jelentések
1. Cigánynak lenni Magyarországon – Jelentés 2002: A változások, az ígéretek és
a várakozások éve (Szerkesztette Kállai Ernő és Törzsök Erika)
2. A Roma’s Life in Hungary – Report 2002: A Year of Changes, Promises and Expectations (Szer-
kesztette Kállai Ernő és Törzsök Erika)
3. Cigánynak lenni Magyarországon – Jelentés 2003: Látványpolitika és megtorpanás
(Szerkesztette Kállai Ernő és Törzsök Erika)
4. A Roma’s Life in Hungary – Report 2003: Illusory Politics and Standing Still
(Szerkesztette Kállai Ernő és Törzsök Erika)
5. Cigánynak lenni Magyarországon – Jelentés 2004: Helybenjárás
(Szerkesztette Kállai Ernő és Törzsök Erika)
6. A Roma’s Life in Hungary – Report 2004: Stagnation (Szerkesztette Kállai Ernő és Törzsök Erika)
7. Cigánynak lenni Magyarországon – Jelentés 2002–2006: Átszervezések kora
(Szerkesztette Kállai Ernő és Törzsök Erika)
8. A Roma’s Life in Hungary – Report 2002–2006: The Age of Reorganization
(Szerkesztette Kállai Ernő és Törzsök Erika)
9. Cigánynak lenni Magyarországon – Jelentés 2002–2006: Átszervezések kora
(Szerkesztette Kállai Ernő és Törzsök Erika)
10. A romapolitika kifulladása – Cigánynak lenni Magyarországon – Jelentés 2006
(Szerkesztette: Törzsök Erika, Paskó Ildi és Zolnay János)
11. A gyűlölet célkeresztjében – Cigánynak lenni Magyarországon – Jelentés 2006
(Szerkesztette: Törzsök Erika, Paskó Ildi és Zolnay János)

Háttéranyagok
1. A Patrubány-jelenség. Részletek az MVSZ és a VET sajtószolgálatának e-mailen
küldött tájékoztatásaiból (Szerkesztette Ágoston Vilmos)
2. Beutazás, tartózkodás, tanulmányok folytatása, munkavállalás, letelepedés és
állampolgárság megszerzése Magyarországon – Tájékoztató a tennivalókról, különös tekintettel a
határon túli magyarokra (Szerkesztette Mézes Zsolt László)
3. Jakab Attila: „Nemzet-” és egyházpolitika Erdélyben – A Gyulafehérvári Római Katolikus
Hittudományi Főiskola (Papnevelő Intézet – SIS) betagolódása a kolozsvári Babeş-Bolyai
Tudományegyetembe

A kiadványok letölthetők az EÖKiK honlapján (http://www.eokik.hu),
vagy személyesen átvehetők a kiadóban.