Magyar Nemzet · Magazin 35

k ö n y v e s h á z Római szám
2010. január 2., szombat

Kalauzok idõutazóknak
Vérre menõ jambusok „LUKÁCS tanulhatjuk, hogyan lehet ógörögül elküldeni Platón
mesterét melegebb éghajlatra. (Így: „Parekhoi ho
Nemes Nagy Ágnes, a mûfordító Zseniális ötlete támadt a Cambridge-ben ókori törté-
nelmet tanító Philip Matyszaknak: útikönyveket ír
Apollón tász szász elaiász kai ta probata kai to szper-
ma a karpa!”)
régmúlt idõk városairól. Már a cím is telitalálat, hi- Róma sem kevésbé vonzó úti cél, hiszen az antik
szen látszatra a hátizsákos turisták széles tömegeihez világ fõvárosában járunk: trák ifjak, egyiptomi keres-
„KABDEBÓ LÓRÁNT valami mozdulatlanul” – idézem az egyik Rilke-vers- szól, miközben magas-, egész pontosan klasszikus kedõk és germán zsoldosok járják az utcáit, a piaco-
bõl. És teszem hozzá kiegészítésül a másik Rilke-szö- kultúrát árul: antik Rómát napi öt denariusból és an- kon egzotikus fûszereket és még egzotikusabb rab-
Ünnepi kötet jelent meg a napokban a versszeretõk veget: „csak éljünk itt lenn hozzáízeledve, / hogy ke- tik Athént napi öt drachmából. szolgalányokat vásárolhatunk, vagy beülhetünk a
számára: kis gyûjtemény Nemes Nagy Ágnes mûfor- ze rajtunk ismerõs legyen”. „Hozzáízeledve” – mi- A Scolar Kiadó minisorozata vicces „útikönyvek- harmadik körzetben levõ Colosseum zsúfolt lelátójá-
dításaiból. Eseményszámba mentek a ritka alkalmak, csoda szótalálmány ennek a versalkotásnak jellem- bõl” áll: megtudhatjuk belõlük, hol együnk, igyunk ra. A szerzõ – vagy a szerkesztõ – viszont nem bízott
amikor a kevés szavú nagy költõ versfordításra vállal- zésére! Különben is a kötetben olvasható verscsodák és filozofáljunk az európai kultúra bölcsõjében, és az olvasó mûveltségében, hiszen a római számozású
kozott. A kötet egésze pedig emlék a mély sötétség között a legcsodálatosabbak a Rilke-fordításai. hogyan szervezzünk meg egy tengeri utazást Itáliá- oldalakra zárójelben odaírta az arab számokat is.
korából, amikor legjobb költõink nem akartak a dik- Mindkettejükre érvényesen fogalmazza meg Nemes ba, különös tekintettel a kalózok elkerülésére. A két könyv különös elegye a fikciónak, a történe-
tatúra kívánalmainak megfelelni, de klasszikus költõ- Nagy: „A csönd vagyok, két hang közé bemetszve, / Athénba például érdemes Thermopülai felõl érkez- lemkönyvnek és az útirajznak: könnyed hangvételé-
ket örömmel szólaltattak meg. melyek csak lassan hangolódnak egybe.” nünk, és bármennyire meglepõ, az utcáknak még vel annak is érdekes olvasmány, aki soha nem vett
Mert csoda történt: a mûfordítások saját nincsen nevük. Megismerhetünk sok fontos apró klasszikusokat a kezébe. Jól forgatható lexikon egy
versként szólaltak meg. A világirodalom kü- F O T Ó : M T I – M O L N Á R E D I T részletet a fénykorát élõ város életébõl, vitába száll- régen letûnt világról – ha végigolvassuk, kevéssé tájé-
lönbözõ korszakából kerültek egymás mellé a Nemes Nagy Ágnes hatunk Szókratésszal, és megérthetjük, hogyan mû- kozott szomszédainkkal elhitethetjük, hogy nyaralá-
költemények, egyéni mondandójuk megma- ködött a világ elsõ demokráciája. A színházban jókat sunk alkalmával részt vettünk egy idõutazáson.
radt ugyan a különálló mûvekben, de amint nevethetünk Arisztophanész botrányos vígjátékain, (Philip Matyszak: Antik Róma napi öt denariusból.
kötetbe fogva egyben olvasom a gyûjteményt: majd gyönyörködhetünk az Akropoliszról nyíló kilá- Antik Athén napi öt drachmából. Scolar Kiadó, Buda-
a költõnõ egyedülálló világa sugárzik felém. tásban. Ha akarjuk, a könyv függelékébõl azt is meg- pest, 2009. Ára kötetenként: 3500 forint)
Váratlanul új Nemes Nagy Ágnes-kötettel
ajándékoz meg – legjobb versei szintjén.
Megszoktuk a nagy huszadik századi vers-
fordító költõk, Babits, Kosztolányi, Szabó Lõ-
rinc fordításainak hangját, az általuk terem-
tett iskolák jó tanulóinak követési távolságát
is ismerjük. Ez a kötet most egészen más.
Út Arunába
Profán hasonlat, de leírom. Nemes Nagy Ág-
nes igen szerette és nagyra becsülte fekete
uszkár kutyánkat, Alit. Róla mondta egyszer,
Album sorsdöntõ csatákról
és írásban meg is erõsítette: õ nem egy kutya,
õ Ali. Valami hasonlót érzek most, amint ezt „M. CS. megtette a 370 kilométeres utat. Nem ez volt azon-
az égbõl pottyant kötetet olvasom. ban a megiddói csata szempontjából döntõ fontossá-
Az a költõ volt, aki mindent tudott a vers- Itt állok, hogy harcoljak Õfelsége ellen Megiddóért – gú lépése.
rõl. Verstani bizottságokban szenvedélyesen érvelõ Szembeállítja az embert önmagával: itt vagytok, üzente a húszezer fõs serege élén villámgyorsan köze- Az ütközet Aruna város közelében lévõ helyszí-
elõadásokat tartott (a kötetben is olvasható egy eddig ilyenek meg olyanok, fiatalok, szerelmesek meg mu- lítõ III. Thotmesz fáraónak az egyiptomi fennhatóság nét a Karmel-gerinc hágóin keresztül lehetett meg-
ismeretlen felszólalása). Egyszer Arany János verselé- landók és elveszõk – de tudjátok meg, hogy általatok ellen lázadó kánaáni szövetséges haderõ vezére, közelíteni. Ezek közül kettõ biztonságos volt, a
sének kérdésérõl élesen összevitázott Vas Istvánnal. valami örök megtartja azt, amiért ide, ebbe a létezés- Durusa, Kádes királya. Az efféle csatára hívó üzenet harmadik azonban túl szûk, gyakorlatilag védhe-
Ekkor mondta Ottlik Géza elnézõ mosollyal, kerülve be belekerültetek. Értelme kell hogy legyen az élete- nem szokatlan az Egyiptomi Újbirodalom korában, a tetlen a rajtaütésekkel szemben. A fáraó – meghall-
barátai között az állásfoglalást: angyali költõk, milyen teknek! A sok változás ezt az értelmet mint tartást, Krisztus elõtti XV. században, akkoriban „voltak gatva hadvezérei érvelését, akik a kor protokollja
jó, hogy õk egy jambuson tudnak vérre menõen vitat- mint a lényegünkre vissza (vagy elõre?) utaló maga- ugyanis a hadviselésnek bizonyos szabályai, amelye- szerint nem magával az isteni hatalmú, így meg-
kozni! tartást kell hogy jelentse. Én magam ezt keresem, vá- ket, legalábbis néha, be is tartottak” – jellemzik ke- kérdõjelezhetetlen autoritást élvezõ fáraóval, ha-
A fordításban nem ezt a tudáskészletet csillogtat- gyom, remélem. Látom, érzékelem a versben. sernyés humorral az ókori hadi erkölcsöt (vagy an- nem egymással vitatkoztak – mégis a bizonytalan
ja. Itt verseket teremt, amelyekben az ember örök Olvassuk együtt Rilke Szerelmes versét, benne az nak hiányát) a Sorsdöntõ csaták, melyek megváltoz- utat választotta, amely sokkal gyorsabb átjutással
fénybe tekinthet. A látható világ részeit mint mozgó, amor sanctus, az Istenhez vonzó szent szerelem vá- tatták a hadviselés arculatát címû kötet szerzõi. kecsegtetett. Így szólt a haditanácshoz: „Felségem
alakuló, változó szobrokat rajzolja elénk. Kimondom gyódását érzem, de nem csodálkozom, ha egy szerel- A csaták története – talán mozgalmasságuk és a ezen az úton megy Arunába. Akinek az a kívánsá-
a szót, nem kerülöm el: tárgyként kiformálja. De úgy, mes a maga kiválasztottjához szólva kapcsolatuk hõsiesség gyakori megnyilvánulásai miatt – mindig ga, jöjjön, és kövesse Felségemet.” A vezérek ter-
hogy bennük és általuk az élet változása, alakulása, megszentelt létezését sóhajtja el a szöveggel: „Mégis, is a történelem legnépszerûbb fejezetei közé tarto- mészetesen követték. A csata kimenetele pedig e
sõt elmúlása is megképzõdjön. Gyönyörködjünk mi minket ér, mint a vonó, / mikor két húron egy zott. A híres ütközetek újrajátszása a legõsibb tö- döntés meghozatalakor gyakorlatilag el is dõlt. A
benne, szomorodjunk el, lelkesedjünk, forduljunk hangot zenéltet. / Mily hangszerre vagyunk feszítve meges szerepjátéknak számít, a terepasztalokon kánaániak a másik két út valamelyikén várták az
melankóliába: lássuk létezésünk megannyi változa- ketten? / Mily hang vagyunk, mily játékos kezekben?” csatarendbe állított
tát. Ugyanakkor a tárgyak valamilyen fényt is áten- Ennek zárlataként felcsendülhet a tiszta dal, a létezés ólomkatonák szá-
gednek magukon, az állandóan változásban lévõ vi- derûje: „Ó édes ének.” zainak vezénylése
lágban a bemutatott események mozgása mögött a (Elfogtam volna mást, s íme, elfogtak engem. Ne- pedig megbecsülés-
mozdulatlan lényeg sugárzik, és értelmet ad minden mes Nagy Ágnes válogatott mûfordításai. Válogatta nek örvendõ hobbi,
jelenetnek. A mozdulatban a mozgás értelme, a és az utószót írta: Buda Attila. Ráció Kiadó – Szépiro- bármilyen korú le-
hangban a körülötte lévõ csend van jelen. „S riadt és dalmi Figyelõ Alapítvány, Budapest, 2009. Ára: 1800 gyen is tulajdono-
esztelen a század, / ha hívsága mögött nem állhat / forint) suk. A fiúk mindig
szerették a hábo-
rúsdit, az izgalom
pedig már a lapok

A semmi pásztora
Lövétei Lázár László versei
„UGHY SZABINA
Örömteli együttmûködés eredményeként jelent meg
az erdélyi Lövétei Lázár László Árkádia-féle címû kö-
tete a kolozsvári Erdélyi Híradó és a budapesti Ráció
Kiadó gondozásában. A jövõben remélhetõleg az
ilyen és ehhez hasonló összefogásoknak köszönhe-
tõen még több kortárs erdélyi irodalmat olvashat a
magyar közönség.
Árkádia az idillikus költészetben a boldogság, a
gondtalan pásztorok országa volt. Hogy a költészet
már rég nem idillikus, az ország pásztorai már jó ideje
nem gondtalanok, tudjuk jól, érzi a költõ is. Hogy mi-
lyen ez az ország? Semmilyen, csak Árkádia-féle, ahol
a költõnek semmi gondja, „vagy ha van, nem érdekel”
– vágja rá a kötet címadó versében. Persze a helyzet
nem ilyen egyszerû. Lövétei ugyanis nem vonul el ma-
gas elefántcsonttornyokba. Itt marad, mást úgysem te-
het, és küzd a rákkal, a szerelemmel, a hétköznapok-
kal, nagy elõdök szavaival, a kiüresedett korral, ahol a
semmi pásztora lehet csupán. Bár a küzdés szó ebben
az esetben talán túlzásnak számít. Inkább valami Ady-
féle dacról beszélhetünk. A költõ tudja, hogy küldetése
van, ezt (ön)iróniával mégis elhalványítja. Ettõl lesz
szerény, õszinte, emberközeli a költészete.
Lövétei Lázár László nyelvhasználatában sokszor
minimalista, puritán hangot üt meg. A mindennap-
ok beszédét utánzó sorait azonban kötött versfor-
mák fegyelmezik. A kettõsség a megidézett költõk és
a saját szövegét vizsgálva is jellemzõ tulajdonsága.
Így például József Attila, Dsida Jenõ, Arany János,
Vergilius hangja hallatszik át és simul az erdélyi köl-
tõ verseibe.
Ha nem küzd, nem dacol, mit tesz az alkotó? Ösz-
szegyûjt, számot vet, olyan nyugalommal, mint aki
mindennapos kapcsolatban van a halállal. Átment
valamit egy idilli, naiv világból, a harmonikusnak hitt
életbõl, talán éppen azért, mert tudja, egyre kevesebb
értéket hozunk létre, a régieket egyre többen felejtik
el. Az ember csak dadog, vagy inkább hallgat, ha sze-
relmet vall, legyint, ha Istenrõl kérdik, s szándékosan
elferdíti mondandóját, ha már nem szólhat az Arany
János-féle nyelven. De ír, és amíg írni tud, s vannak,
akik értik a hexametert, még nincs veszve minden. A
jobb is jön, írja versében, „mert ha nem jönne, nem
jutna eszembe”. Életigenlés? Igen, bólint a fej, még ha
utána megtámasztja is az ököl.
(Lövétei Lázár László: Árkádia-féle. Erdélyi Hír-
adó Kiadó –Ráció Kiadó, Kolozsvár–Budapest, 2009.
Ára: 1800 forint)
gyors pörgetése
közben is elkapja az
embert. A kötet
egyébként nagyala-
kú album, amely la-
pozgatásra sarkallja
az olvasót. Tele van
méretes képekkel,
ábrákkal, perspek-
tivikus térképekkel,
amelyek felkeltik a
A porosz sereg által körbezárt francia csapatok Sedannál
figyelmet. A had-
osztályokat jelképe-
zõ alakzatokhoz fûzött néhány mondatos magyará- egyiptomi sereget, a harmadik útra még õrszeme-
zatból akkor is megérthetjük az ütközet fõ esemé- ket sem telepítettek. Amikor rájöttek végzetes té-
nyeit és azok ok-okozati hátterét, ha a fõszöveget vedésükre, káosz és pánik tört ki a szövetséges
nincs türelmünk elolvasni. Pedig érdemes, az egy- uralkodók között, ami tovább hátráltatta az új csa-
mástól évezredekben mérhetõ idõbeni távolságban tarend felvételét. Az egyiptomi harci szekerek és
lezajlott összecsapások (az utolsó bemutatott csata íjászok így különösebb megerõltetés nélkül gyõz-
az öbölháborúban játszódott le) hasonló szempon- ték le ellenségeiket, akik menekülõre fogták, és
tú feldolgozása, összevetése mindenkinek tartogat- csak azért nem semmisültek meg teljesen, mert az
hat meglepetéseket. egyiptomi katonák üldözésük helyett a hullák fosz-
Kr. e. 1457-ben zajlott le a megiddói csata. Ez volt togatásával foglalták el magukat.
az elsõ ütközet a hadtörténelemben, amelynek moz- A reprezentatív megjelenésû kötet böngészésével
zanatait „tudatos részletességgel” jegyezték le. Ká- az is eltölthet néhány kellemes órát, aki nem érdek-
naán uralkodói III. Thotmesz nagynénje, a gyakorla- lõdik különösebben a hadtörténet iránt, de a mé-
tilag fáraóként uralkodó régensnõ, Hatsepszut halála lyebb ismeretekre vágyók sem csalódnak az alapos
után lázadtak fel az egyiptomi hûbériség ellen. Arra háttér-információkat olvasva.
számítottak, hogy az egyiptomi szokásoknak megfe- (Kelly Devries – Martin J. Dougherty – Christer
lelõen interregnum és fejetlenség alakul ki a biroda- Jorgensen – Chris Mann – Chris McNab: Sorsdöntõ
lomban, de nagyot tévedtek. Thotmesz pillanatok csaták, melyek megváltoztatták a hadviselés arculatát,
alatt összeszedte húszezer fõs, jól szervezett hadse- i. e. 1457 – i. sz. 1991. Ventus Libro Kiadó, Budapest,
regét, és szokatlanul gyorsan, huszonegy nap alatt 2009. Ára: 6500 forint)