1.

Passzív bankm veletek
Passzívnak nevezzük azokat a bankm veleteket, amelyek a források összetételét és mértékét módosítják. Azonban a passzív ügyletekkel nemcsak forrása keletkezik a banknak, hanem tartozása is. Ezek alapján a következ f bb fajtáit különböztetjük meg a passzív bankm veleteknek: számlanyitás, betétgy jtés, pénzalapok és alapítványok kezelése; értékpapírok kibocsátása; jegybanki refinanszírozási hitelek igénybe-vétele; váltók viszontleszámíttatása; egyéb értékpapírok fedezete mellett igénybe vett hitelek; bankközi hitelfelvételek; nemzetközi közvetlen hitelfelvételek; t keemelés: jegyzett t ke; t ketartalék befizetés; befizetés eredménytartalékba; alárendelt kölcsönt ke igénybevétele.

1.1. Számlanyitás, betétgy jtés; pénzalapok és alapítványok kezelése
A bankszámlák megkülönböztethet ek funkciójuk szerint, eszerint beszélhetünk pénzforgalmi folyó betét elkülönített és letéti számlákról. A lekötés módját illet en megkülönböztethetünk látra szóló betétek – ezekhez a betéttulajdonosok szükség esetén azonnal hozzájuthatnak, nincs korlátozás határid s betétek – két eset lehetséges: a lekötött betét bármikor felvehet , de kamatvesztéssel jár; a felmondásos betét csak az el re meghatározott lejáratkor vehet igénybe. A lekötés idejét tekintve a betét lehet rövid (1 évnél rövidebb) közép (1 és 5 év között) és hosszú lejáratú (5 évnél hosszabb futamid re).

A nyitott bankszámla pénzneme szerint beszélhetünk hazai és külföldi bankszámláról. A számlához való hozzáférést illet en a bank ügyfelei különféle korlátozásokkal élhetnek: fenntartásos betétek – a betéthez való hozzáférésre és felette való rendelkezésre csak meghatározott személyek jogosultak; zárolt betét – a betét csak meghatározott id elteltével vehet fel vagy teljesíthet róla meghatározott kifizetés A pénz tulajdonosai lehetnek vállalatok, vállalkozók, szövetkezetek; lakosság; egyéb szervezetek; külföldiek.

1.2. Értékpapírok kibocsátása
A bankok általában részvények, kötvények és záloglevelek formájában bocsátanak ki értékpapírokat. Rövid lejáratú értékpapírok (pénztár-, érték-, hozam-, kincstárjegynek stb.) Kibocsátásuk célja általában likviditási feladatok megoldása (lejáratuk többnyire 90, 180, 270, 360 naposak). Középlejáratú értékpapírok. Cél: tartós források megszerzése vagy 2-3 éves befektetések finanszírozása. Hosszú lejáratú értékpapírok kibocsátásának célja általában a tartós befektetésekhez szükséges források el teremtése vagy a t keemelés egy sajátos változatának végrehajtása - az alárendelt kölcsönt ke megszerzése. Záloglevél kibocsátás. A záloglevél olyan állandó kamatozású értékpapír, amelynek fedezetét ingatlanok zálogjogi lekötése teremti meg. Ezért els sorban a mez gazdaság és az épít ipar tartós hiteligényének kielégítése érdekében célszer kibocsátani. A záloglevelek mögött föld és ingatlanfedezet áll, ezért a legtöbb országban meghatározzák a záloglevél kibocsátás fels határát vagy a kibocsátó bank által képzend garanciaalap mértékét.

1.3. Jegybanki refinanszírozási hitelek igénybevétele
Saját t két pótló hitel - forráshiányt kiegészít célzatú. Erre a hitelfajtára azokban az országokban van szükség, ahol az államosított bankrendszer ismételt privatizációjára került sor (pl. Portugália, Spanyolország stb.); az egyszint bankrendszereket a kétszint ek váltották fel (pl. a volt szocialista országok). Az üzleti bankok hitelkihelyezéseik növelése érdekében vagy e tevékenységek b vülésének következményeként kezdeményezhetik a jegybanki refinanszírozást célzó hitelek b vítésének lehet ségét. Ez a mennyiségi hitelszabályozás keretében történik. A kereskedelmi bankok hiteligénye teljesíthet a szelektív vagy min ségi hitelszabályozás formájában is amely azokban az országokban kap nagyobb teret ahol meglehet sen er s az állami beavatkozás az üzleti életbe, f leg a fiskális politikán keresztül; jelent s mérték a külföldi hitelek és t keforrások részesedése a gazdaság finanszírozásában. A szelektív refinanszírozás sajátos módját képezi a jegybank által közvetített külföldi hitelek igénybevétele. A külföldi hitelez k általában kevésbé tartják azt kockázatosnak, hogyha egy jegybanknak hiteleznek, mintha egy kereskedelmi bankkal szemben tennék ezt.

1.4. Váltók viszontleszámítolása; az egyéb értékpapírok fedezete mellett igénybe vett hitelek
A váltók viszontleszámítolásának az a lényege hogy a központi bank el re meghatározott keretösszeg erejéig megvásárolja (viszontleszámítolja) az üzleti bankok által leszámítolt váltókat. Az ezeknél a tranzakcióknál alkalmazott kamatlábat nevezik rediszkontlábnak vagy viszontleszámítolási kamatlábnak, ez a futamid és a jegybanki politika függvényében változhat. hitelez i pozíció átadását jelenti a központi bank számára, likviditási vagy pótlólagos forrásbevonási gondjaik vannak. a váltó teljes futamidejére nem jellemz az igénybevételük, mivel a rediszkontlábak jellemz en magasabbak az azonos futamidej betétek kamatlábainál. a kereskedelmi bankok egymás között is alkalmazhatnak rediszkontálást Penzióhitel - ebben az esetben a váltó, mint értékpapír fedezetként, biztosítékként szolgál. Lombard hitelr l beszélünk abban az esetben, ha a jegybanktól értékpapír-fedezet ellenében történik hiteligénylés.

1.5. Bankközi hitelfelvétel
Bankközi pénzpiac - ahol bankok és más pénzpiaci szerepl k kötnek egymással rövidlejáratú hitelügyletet. fedezet nélkül és gyorsan lehet hitelt igénybe venni, egymás hitelkockázatát már el re, keretjelleggel felmérik. Bankközi limit - egy bank likviditási hiánya esetén a számára más bankokban nyitott limitek. A bankközi hitelek futamideje 1 naptól néhány hónapig terjedhet. Belföldön hosszabb finanszírozási együttm ködés esetében gyakoribb a hitelszindikálás, amikor is több bank közösen finanszíroz egy hitelkihelyezést. Egynapos bankközi hiteleknél megkülönböztetik az overnight (felvétel az üzletkötés napján, lejárat a következ munkanapon), a tomnext (felvétel az üzletkötés napját követ napon, lejárat az ezt követ munkanapon) és a spot (felvétel az üzletkötést követ második napon, lejárat az ezt követ munkanapon) típusú kötéseket. A határid s bankközi hitelek jellemz je, hogy azokat lejárat el tt nem lehet felmondani, csak ellentétes irányú üzletkötéssel lehet zárni. a lekötött bankközi hitelszerz dések mellett felmondásos konstrukciók is léteznek általában 1-3 napos likviditási nehézségek áthidalását teszik lehet vé.

1.6. Nemzetközi közvetlen hitelfelvétel
Az üzleti bankoknak lehet ségük van közvetlenül is részt venni a nemzetközi hitelkapcsolatokban, nevezetesen kötvénykibocsátás, direkt (bank to bank) hitelfelvétel és betételfogadás útján

1.7. T keemelés
A bankok illetve a banktevékenység fejl désének, b vülésének természetes velejárója, az el írt t kemegfelelési mutató miatt pedig kötelez lehet a saját t ke növelése. Lehet ségek: a jegyzett t ke (új részvények kibocsátása) a tartalékok (t ke-, eredmény-, általános); valamint az alárendelt kölcsönt ke növelése útján A jegyzet t ke emelésének négy fajtája ismeretes: 1) új részvények névértéken való kibocsátása; 2) új részvények kibocsátása névértéken felüli árfolyamon; 3) a már kibocsátott részvények névértékének felemelése; 4) új részvények kibocsátása névértéken alul.

Névértéken való kibocsátásra akkor kerülhet sor, ha a bank nem rendelkezik tartalékokkal, vagyis a t ke megegyezi a társaság tiszta vagyonával. A részvények névértéken felüli kibocsátása a leggyakrabban alkalmazott változat, amihez a régi részvényesek el vásárlási joga tartozik. A két utolsó lehet ség a számos országban tiltott, máshol a részvények névértékének a felemelése megengedett, míg az új részvények névértéken aluli kibocsátását bankcs d vagy szanálás esetén alkalmazzák. Amennyiben a t keemelés névérték felett kibocsátott részvény segítségével történik, akkor a névérték feletti részt a t ketartalékba kell helyezni vagy abból azt képezni. A bankok eredménytartalékokat képeznek az el z évek üzleti tevékenységéb l származó eredményeib l. A bankoknak számos országban általános tartalékokat is képezniük kell, arra az eshet ségre, ha a kockázati tartalékok nem lennének elegend ek a megnövekedett kockázatból adódó veszteségek fedezetére. Sajátos módja az alapt ke megemelésének az alárendelt kölcsönt ke.

2. Aktív bankm veletek
A passzív bankm veletek során összegy jtött források hasznosítása az aktív bankm veletek során történik. Aktív bankm veleteknek tehát azokat a tranzakciókat nevezik, amelyekkel a bankoknak követelésük vagy vagyonra szóló joguk keletkezik. Az aktív bankm veletek f bb módozatai a következ ek: hitelnyújtás (hitelközvetítés); bankgarancia nyújtása, kezesség vállalása; pénzügyi lízing; követelések megvásárlása, megel legezése: váltóleszámítás, faktorálás, forfetírozás; befektetések, értékpapírügyletek; bankközi hitelkihelyezések; egyéb aktív bankm veletek. Az üzleti bankok forrásaikat els sorban hitelnyújtásra, követelések megel legezésére, befektetésekre használják fel, de egyéb m veletek finanszírozását is ellátják.

2.1. Hitelnyújtás; hitelközvetítés
A gazdasági folyamatok zavartalan lebonyolításához nélkülözhetetlen az a tevékenység, amelynek keretében a pénzintézet a passzív ügyletekkel bevont forrásait kihelyezi, vagyis hitelez. A küls finanszírozás nem az üzemeltetési eljárásból, hanem kívülr l pumpál t két a vállalatba, amely általában hitelfelvétel útján megy végbe. A saját és idegen t ke közti f bb különbségeket a következ táblázat mutatja:

Saját t keképzés Nincs kamatigény

Idegen t keképzés Fix kamatigény

Korlátozás nélkül Id ben korlátozott rendelkezésre áll visszafizetési kötelezettség Tehát más pénzének a használatáért kamat jár (idegen pénz használatának ellenértéke).

A hitel pénztömegre gyakorolt hatása alapján beszélhetünk jegybanki, kereskedelmi banki és nem monetáris pénzintézetek (beruházási bankok, fejlesztési bankok, takarékpénztárak) által nyújtott hitelr l. A hitelt felvev k alapján megkülönböztethetünk bankközi, vállalati, lakossági (fogyasztói) és költségvetési, az államháztartás alrendszerei által felvett hitelr l. Lejárat szerint lehet rövid (az 1 éven belül lejáró hitelek), közép (futamidejük 1 és 5 év közzé esik) és hosszú lejáratú hitel (az 5 évnél hosszabb futamidej hitelek). Lejáratnak (futamid nek) a kölcsön- vagy a hitelszerz dés aláírásának id pontjától az utolsó törleszt részlet esedékességéig tartó id szakot tekintjük.

Megkülönböztethetjük a hiteleket formájuk (hiteltípus) szerint is: a.) pénzhitel (vagy pénzkölcsön): folyószámlahitel számlahitel b.) hitelnek min sül kihelyezések váltó leszámítolása követelések megvásárlása áruvásárlási hitel értékpapírhitel c.) kötelezettségvállalási hitel: hitelkeret fizetési kötelezettségek vállalása Pénzhitel vagy pénzkölcsön folyósítása esetén a bank az ügyfélnek azonnal kifizeti a kölcsön összegét készpénzben vagy számlajóváírással. Két típusa van a folyószámlahitel és a számlahitel. Hitelnek min sül kihelyezésekr l akkor beszélhetünk, ha a pénz visszafizetését a bank nem attól az ügyfélt l várja, akinek folyósította. Értékpapír-hiteleket a bankok valamilyen átruházható értékpapír megvásárlására nyújtanak. Kötelezettségvállalási hitel a hitelkeret, a bankgarancia, a banki kezesség és a váltókezesség (bankaval). Ezek az eszközök mérlegen kívüli tételként vannak nyilvántartva.

Hitelcél szerint lehetnek átmeneti forgóeszköz-szükségletet finanszírozó hitelek, tárgyi eszköz beszerzést finanszírozó hitelek, komplex projekteket finanszírozó (fejlesztésekhez kapcsolódóak) és ingatlanhitelek. Az átmeneti forgóeszköz-szükségletet a bank éven belüli lejáratú forgóeszköz-hitellel finanszírozza, amely lehet üzemviteli vagy ügyletfinanszírozási hitel. Üzemviteli hitelr l beszélünk abban az esetben, ha a bank a vállalkozás teljes forgóeszköz-állományára nyújtja a hitelt. A lejáratok is követik a termelési ciklus szakaszait. Ügyletfinanszírozási hitelnél nem a forgóeszköz-állomány egészét tartják leginkább szem el tt a bankok, hanem üzletenként külön-külön megvizsgálják a finanszírozás lehet ségét, az adott tranzakció kockázatát és hozamát. A termelés tartós forgóeszköz-szükségletének banki finanszírozása éven túli forgóeszköz-hitellel történik Az ingatlanhitelek két nagy csoportját különböztetjük meg: jelzáloghitelek (hosszú lejáratú hitelek, és leginkább lakóingatlanokhoz kapcsolódnak) és építési hitelek (rövidebb lejáratú, csak az építkezés id tartamára szól). hitelek

2.1.1. A hitel költségei
Ügyleti kamat Az ügyfelek alapkamat + felár alkalmazásával kapják a hitelt. Az alapkamat banki irányadó kamat, amelynek mértéke eltér az egyes hiteltípusoktól függ en. A kamatfelár az alapkamaton felül fizetend többletkamat, amelynek mértéke az ügyfél adósmin sítését l függ. Hitelbírálati díj Ezt az összeget az ügyfélnek akkor is be kell fizetnie, ha a hitelkérelmét elutasítják. Kezelési költség Az adott ügymenet költségeivel kapcsolatban felszámított összeg. Kifizetése általában az els folyósított tételb l történ levonással történik. Szerz déskötési díj Rendelkezésre tartási jutalék Abban az esetben, amikor a bank hitelkeretet bocsát az ügyfél rendelkezésére, akkor a fel nem használt hitelösszeg után díjat számít fel, mivel az összeg folyamatos rendelkezésre tartása költséget jelent számára. Késedelmi kamat Szerz désmódosítási díj

2.1.2. Teljes hiteldíj mutató
„Az a bels kamatláb, amely mellett az ügyfél által visszafizetend t ke és hiteldíj egyenl az ügyfél által a folyósításkor a pénzügyi intézménynek fizetett költségekkel csökkentett hitelösszeggel.” (41/1997. Kormányrendelet 8.§. 1. bek.) A teljes hiteldíj mutató (THM) azt hivatott szolgálni, hogy az éves kamatlábnál jobban, könnyebben értékelhet számmal mutassa meg a fogyasztónak, hogy a felvett hitele mekkora költségekkel jár. Tehát a teljes hiteldíj az az összeg, amelyet a hitelszerz dés alapján a hitelfelvev nek – a t keösszeg visszafizetésén felül – fizetnie kell. Nem min sül hiteldíjnak a prolongálási költség, a késedelmi kamat, egyéb olyan díjak, amelyek a hitelfelvev kötelezettség vállalásának nem teljesüléséb l erednek, biztosítási és garancia díjak, valamint a pénzátutalási díjak. A THM számítására és közzétételére vonatkozó rendelkezés el írásait a három hónapnál hosszabb lejárattal rendelkez fogyasztási hitelszerz dés esetén kell alkalmazni.

2.1.3. A hitelnyújtás folyamata
A hitelnyújtás egy több szakaszból álló komplex folyamat, mely a hiteligény felmerülésével kezd dik, és a folyósításig, illetve a visszafizetésig tart. A hitelintézetek fogyasztói és üzleti hitelezésének alapvet célja: nyereséges hitelek nyújtása minimális kockázattal.

2.1.4. Kapcsolatfelvétel 2.1.5. Hitelkérelem
Ha valaki hitel felvétele mellett döntött, igényét egy úgynevezett kölcsönkérelmi lapon kell benyújtania a banknál.

2.1.5.1. A hitelkérelem követelményei

tartalmi

és

formai

A pénzintézetek saját igényeik szerint el írják azokat a tartalmi és formai követelményeket, amelyeket elvárnak az adóstól a hitelkérelem benyújtásakor. Ezek általában a következ k: hiteligényl azonosító adatai; a kért hitel célja, típusa, id tartama, összege és pénzneme; saját er nagysága, a fedezetként felajánlott biztosítékok; a hiteltörlesztés ütemezése, a visszafizetés forrása.

2.1.5.2. A befogadása

hitelkérelem

dokumentálása
a

és

A hiteligényl knek rendszerint alapdokumentumokat kell mellékelniük:

következ

kölcsönigényl lap jövedelemigazolások személyazonosító okiratok közüzemi számla alaprajz adásvételi szerz dés tulajdoni lap telefon tulajdont igazoló dokumentumok

2.1.6. Hitelbírálat
A hitelbírálat olyan banki elemz tevékenység, amelynek alapvet célja, hogy a bank felmérje a várható kockázatokat, és megállapítsa, hogy az ügyfél képes lesz-e visszafizetni a törleszt részleteket, és a hitel kamatát. A kockázatok felméréséhez szükséges információk: • A legfontosabb információk az ügyfél hitelkérelméb l és ahhoz kapcsolódó dokumentumokból nyerhet k. • Az ügyféllel folytatott interjúk, személyes megbeszélések • Amennyiben a banknak már van kapcsolata az ügyféllel, felhasználhatók mindazok az információk, amelyek a magatartására, fizetési fegyelmére, együttm ködési készségére vonatkozóan rendelkezésre állnak.

2.1.7. Adósmin sítés
Az adósmin sítés a kölcsönt felvev hiteltörlesztési képességének várható alakulását meghatározó módszereket foglalja össze. A bankok adósmin sítési rendszere, a min sítési kategóriák különböz ek. A standard lakossági hiteltermékeket igénybe vev ügyfelek min sítése pontozásos rendszer alapján történik, amely az ügyfelek fizetési képességét és készségét befolyásoló tényez kb l épül fel. A min sítési folyamat f lépései: el sz rés alapmin sítés hitelképesség vizsgálat végs min sítés fedezetértékelés

2.1.7.1. El sz rés
Az el sz rés során az ügyfél által kötelez en benyújtandó dokumentumok teljességét és valódiságát ellen rzik. Eme folyamat során ellen rizni kell, hogy: a kérelmez benyújtotta-e az összes el írt dokumentumot a benyújtott dokumentumok valódiak-e az igényl lap adatai megegyeznek-e a dokumentumok adataival az igénylés minimális feltételeit teljesíti-e az ügyfél az igénylés alanyai szerepelnek-e a BAR-ban az igényl jogosult-e az igényelt összegre A hiteligénylés minimális feltételei általában a következ k: a hiteligényl elmúlt 18 éves, de a futamid lejárta el tt nem tölti be a 65. életévét, devizabelföldi magánszemély, alkalmazottak esetén minimum 6 hónapos folyamatos határozatlan idej , vagy a hitelkérelem beadási dátumától számítva legalább 2 évig tartó, határozott idej munkaviszony, vállalkozók esetén minimum 1 éves igazolt, folyamatosan m köd vállalkozás, vagy vállalkozói viszony adott banknál lakossági folyószámla nyitása Amennyiben az ügyfél a minimális hiteligénylési feltételeket nem teljesíti, a hitelkérelmet elutasítják, vagy egyedi eljárás során döntenek róla.

2.1.7.2. Alapmin sítés
Az alapmin sítés két részb l áll: scoring ügyfél ellen rzés A scoring célja, hogy objektív szempontok alapján értékelje az ügyfél fizetési hajlandóságát és képességét. Ennek során a bank, különböz eszközökkel elemzi, majd meghatározza az ügyfelek fizetési megbízhatóságát befolyásoló tényez ket. A tényez k értékeihez pontszámokat rendelnek hozzá. Az alapmin sítés szerint a bankok az ügyfeleket általában 3 kategóriába sorolják: Alapmin sítési Megnevezés kategóriák A1 I.osztályú, hitelezhet A2 II.osztályú, hitelezhet A3 Nem hitelezhet Az ügyfél ellen rzés, vagyis az adósra, adóstársra, kezesre vonatkozó adatok megbízhatóságának és valóságtartalmának ellen rzése a lakossági adósmin sítési terület hitelügyintéz jének a feladata.

Az ellen rzés az alábbiakra terjedhet ki: az ügyfél személyazonossága, elérhet sége, jövedelmének forrása, meglév banki kapcsolat min sége, az ügyfél fizetési magatartása.

2.1.7.3. Hitelképesség vizsgálat
A bankok hitel- és hitel kihelyezési képességét jelent sen befolyásolja a bank ügyfeleinek hitelképessége is. A hitelképesség vizsgálat során a bankok meghatározzák az ügyfél jövedelmének a terhelhet ségét, vagyis hogy adott jövedelemb l mennyit fordíthat a hitel(ek) törlesztésére. Ez alapján általában 3 kategóriába sorolják az ügyfeleket: átlagon felüli átlagos átlagon aluli

2.1.7.4. Adósmin sítés
A végs min sítést az adósmin sítési terület végzi. Ennek eredménye az alapmin sítés és a többi vizsgálat függvénye. Ha a végs min sítés „nem hitelezhet ”, akkor lehet ség van egyedi eljárás keretén belül ennek módosítására.

2.1.8. Fedezetértékelés A bankok biztonságához a biztosítékok teljes köre is hozzátartozik. Ezek nem garantálják a bankok követeléseinek kiegyenlítését, de csökkentik a kockázatot, növelik a biztonságot. A követelések biztosítékául szolgáló eszközök valós értéke csökkenhet, ezért a követelés összegének többszörösét is elérheti a fedezet értéke. Minél kockázatosabb az ügylet, annál magasabb a bank által igényelt biztosíték értéke. A hitelnyújtó biztonsága megköveteli, hogy a fedezethez jogilag érvényesíthet hozzáférési lehet sége legyen. A döntéshozók felel ssége a fedezet elfogadhatóságának, meglétének, tulajdonosi körének és értékének az ellen rzésére terjed ki. Amennyiben az ügyfél az adósmin sítés alapján hitelképesnek bizonyult, a fedezet vizsgálatát a hitelösszeg függvényében az illetékes döntéshozó végzi el figyelembe véve a 4 szem elvet (fiókvezet + ügyfélgazda).

2.1.8.1. Az elfogadható biztosítékok köre Az ügyfél a felvett hitelét alapvet en az els dleges fedezetb l, vagyis a rendszeres jövedelméb l fizeti vissza. Azonban a bankok a kockázat további csökkentése érdekében egyéb közvetett fedezeteket is kiköthetnek. Lakossági hiteleknél az alábbi típusú közvetett fedezetek kerülhetnek bevonásra: ingatlan jelzálogjog ingó jelzálogjog óvadék készfizet kezességvállalás Kiegészít biztosíték lehet: hitelfedezeti életbiztosítás vagyonbiztosítás számlaterhelési jog vételi (opciós) jog Ingatlan jelzálogjog Amennyiben a zálogjog jogosultját nem illeti meg a zálogtárgy birtoklásának a joga, jelzálogjogról beszélünk. Magánszemélyek esetén a következ ingatlan típusokra lehet jelzálogjogot alapítani: lakás, lakóház, családi ház nem lakás céljára szolgáló ingatlan építési telek üzlethelyiség

Ingó jelzálogjog Ingó vagyontárgyak biztosítékként való lekötése a Magyar Országos Közjegyz i Kamara nyilvántartásba vétele útján lehetséges. Magánszemélyek esetén kizárólag per-, teher-, és igénymentes járm fogadható el fedezetként. Óvadék Ez egy olyan dologi biztosíték, amelyb l ha az adós nem teljesíti fizetési kötelezettségét, a bank közvetlenül, végrehajtási eljárás nélkül jogosult a követelését kielégíteni. Szükséges az óvadék tárgyának átadása is. Óvadékként per-, teher-, és igénymentes értékpapír, forint és deviza készpénz fogadható el. Készfizet kezesség Lakossági hitelügyletek esetén csak a készfizet kezesség fogadható el biztosítékként. Hitelfedezeti életbiztosítás Az életbiztosítás kizárólagos kedvezményezettje csak a bank lehet.

Vagyonbiztosítás Összege nem lehet kevesebb, mint a hitelösszeg. A biztosítás kizárólagos kedvezményezettje csak a bank lehet. Számlaterhelési jog Ennek kikötését a hitelszerz dés tartalmazza. Vételi (opciós) jog Ennek kikötése esetén a bank egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja az ingatlant. 2.1.8.2. A biztosítékok értékének megállapítása Ingatlan fedezete Az ingatlan hitelfedezeti (forgalmi) értékének meghatározását csak az erre kijelölt, a bankkal együttm ködési megállapodást kötött értékbecsl cégek végezhetik. Ingóság Ha a kölcsönügylet biztosítéka új ingóság, akkor értéke megegyezik az eladási árral. Használt ingóság finanszírozása csak gépjárm vek esetében lehetséges. A gépjárm aktuális piaci értéke az Eurotax nyilvántartó rendszer adatai alapján kerül meghatározásra.

Óvadék Forint és devizabetét fedezete mellett nyújtott forint hitel esetében az el írt fedezeti arány változásának nyomon követése az aktuális devizaárfolyam alapján történik. Értékpapír fedezet mellett nyújtott forint hitel esetén az elfogadható értékpapírok körét és aktuális értékét, a kötelez fedezeti arány meghatározását az értékpapír piaci információk alapján kell elvégezni. Készfizet kezességvállalás A készfizet kezesnek ugyanazokat a feltételeket kell teljesítenie, mint az adósnak. 2.1.9. Döntés, döntési hatáskörök a lehet legtöbb információ felhasználásával határozzanak a döntéshozók a hitel odaítélésér l vagy elutasításáról, érvényesüljön az ún. „négy szem elv” (a javaslattev és a döntéshozó nem lehet egy személy), a bankok a döntési hatásköröket szuverén módon, néhány jogszabályi kötöttség betartása mellett határozzák meg, döntést csak a döntési jogkörrel felruházott döntéshozó hozhat.

A döntés lehet jóváhagyás, azaz az ügyfél megkapja a hitelt; bizonyos feltételekkel jóváhagyás, további információk kérése érdekében a kérelem visszaadása, elutasítás. A nagyobb és speciális hiteleket többnyire különböz szint és összetétel bizottságok döntése alapján nyújtják. A döntést az adósmin sítés és a fedezetvizsgálat eredménye alapján hozza meg a döntéshozó. Az ügyfél csak akkor hitelezhet , ha mind az adósmin sítési, mind pedig a fedezetértékelési feltételek szerint hitelképesnek bizonyul. 2.1.10. Szerz déskötés, folyósítás A hitelnyújtásról szóló pozitív döntés után a hitelügyintéz értesíti az ügyfelet és el készíti a hitelszerz dést. A bankok a következ ket foglalják össze a kölcsön- és zálogszerz désben: a kölcsön és kondíciói a kölcsön folyósításának feltételei kamat a kölcsönhöz kapcsolódó költségek, díjak törlesztés a kölcsön biztosítéka(i) biztosítás az ingatlanra felmondás adós(ok) kötelezettségei

egyéb rendelkezések A szerz dések mellékletét képezik a zálogjog bejegyzése, a biztosítékok átvételét igazoló okiratok, a kezességi szerz dések stb. A közjegyz i okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállalás esetén az ügyfél és a bank által aláírt szerz dés egyoldalú közokiratba foglalását az ügyfél intézi. Ebben az esetben a kölcsön folyósítása csak a közokiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállalás ügyfél általi bemutatása után folyósítható. A kétoldalú közokiratba foglalás esetében a fiókvezet és az ügyfélgazda megszervezi a közjegyz el tt történ aláírást. Miután a felek kölcsönösen ellen rzik, hogy a szerz désben lév feltételek el zetes szándékaikkal egyez en szerepelnek, az ügylet összes résztvev je aláírja a szerz dést.

2.1.11. Törlesztés Törlesztésr l akkor beszélhetünk, ha az ügyfél valamilyen meghatározott részletfizetési konstrukcióban (általában havi részletekben) fizeti vissza a hitelt. A befizetések történhetnek: bármely bankfióknál vezetett lakossági bankszámláról (átutalással vagy csoportos beszedési megbízással), a bank bármely bankfiókjában, illetve postai úton. Az els törleszt részlet a folyósítást követ 30. napon esedékes. A további törlesztés minden hónapban, a kölcsönszerz désben meghatározott kezd nappal azonos naptári napokon válik esedékessé. A kölcsönök teljes futamideje alatt az ügyfeleknek lehet ségük van a fennálló tartozást részben vagy egészben el törleszteni meghatározott díj felszámítása mellett. 2.1.12. Szerz désmódosítás Szerz désmódosításra akkor kerül sor, amikor az ügyfél az eredeti szerz désben meghatározott feltételek megváltoztatását kezdeményezi. Ekkor az ügyfél erre irányuló írásos kérelmet nyújt be az ügyfélgazdának. A szerz désmódosítás esetei: Lejárat és esedékesség változtatás A törleszt részletek számának csökkentése A törleszt részletek számának növelése (prolongáció) Fedezetcsere, fedezetkivonás

2.1.13. Hitelmonitoring A hitel folyósítását követ en a bank feladata, hogy a nyújtott hitel „életét” a lejáratig folyamatosan figyelemmel kísérje. Ezt a folyamatot hitelmonitoringnak, vagy hitelgondozásnak nevezzük. A hitelmonitoring kiterjed a kölcsön rendeltetésszer felhasználásának nyomon követésére, a hitelcél megvalósulásának vizsgálatára, az adós pénzügyi helyzetének folyamatos figyelemmel kísérésére, valamint a jogi biztosíték(ok) meglétének és értékének az el írt gyakorisággal történ vizsgálatára. Amennyiben az ügyfél fizetési kötelezettségének nem tett eleget, az ügyfélgazdának telefonon fel kell szólítania a nem fizet adóst az elmaradt részlet megfizetésére. A lakossági hitelkezel rendszer az esedékességet követ en bizonyos nap elteltével központilag értesíti az ügyfelet az elmaradásról. Ha az ügyfél tartozása továbbra is fennáll, a hitel felmondásra kerülhet. A visszafizetés növelése érdekében speciális eljárásokat alkalmaznak, amelynek célja az adós fizet képességének helyreállítása.

A bankkölcsönök késedelmi szankciója a késedelmi kamat.

teljesítésének

objektív

A bank nyomon követi a fedezeti arányt is, amely az adható teljes hitelösszeg és a fedezeti érték hányadosa. Ez szintén nem haladhat meg bizonyos határértéket. 2.1.14. Havi adósmin sítés A havi adósmin sítés az ügyfél összes hitelének figyelembevételével történhet a késedelmes napok száma alapján az alábbi táblázat szerint: A kötelezettségek Adósmin sítési késedelme kategóriák 0 ≤ késedelmes napok problémamentes A1 száma ≤ 30 külön 31 ≤ késedelmes A2 figyelend napok száma ≤ 60 61 ≤ késedelmes átlag alatti A3 napok száma ≤ 90 91 ≤ késedelmes kétes A4 napok száma ≤ 180 181 ≤ késedelmes rossz A5 napok száma ≤

2.1.15. Hiteladminisztráció A hiteladminisztráció az ügyféllel való kapcsolatot végigkísér nyilvántartási, adatszolgáltatási tevékenységet jelenti, amely a hitelkérelem beérkezését l a hitel elévüléséig tart. A hitelezés folyamán különböz dokumentációk készülnek és érkeznek a bankba. Ezeket hiánytalanul meg kell rizni, és az iratkezelési szabályzatban rögzítetteknek megfelel en kell tárolni. Az ügyfélre vonatkozó általános anyagok tárolása az ügyféldossziéban történik. A konkrét hitelek dokumentumait – hitelkérelmek, szerz dések – a hiteldossziék tartalmazzák, míg a fontosabb eredeti okmányokat a páncéldosszié. Az ügyiratkezelés mellett a további hiteladminisztrációs feladatok: számítógépes nyilvántartás (adatfelvitel, adatfeldolgozás, adattárolás) a hitel folyósítások teljesítése a hitel lejáratok érvényesítése (a törlesztési kötelezettség rögzítése) a hitellel kapcsolatos költségek az ügyfél felé történ elszámolása információszolgáltatás (az ügyféllel való adminisztratív levelezés)

2.2. Követelések megvásárlása, megel legezése: váltóleszámítás, faktorálás, forfetírozás 2.2.1. Váltóleszámítás Váltó alkalmazására kerül sor a váltó ellenében történ szállításnál; a fizetési okmányok birtoklása érdekében, ha a vev az okmányokhoz csak a szállító által elfogadott váltó ellenében juthat; az importés exportfinanszírozás számos hitelkonstrukciójánál, túlnyomórészt biztosítékként. A váltók leszámításával az üzleti bankok hitelt nyújtanak ügyfeleiknek. A bankok számára ez az egyik legkedveltebb hitelnyújtási megoldás, mert túlnyomórészt jövedelmez és kis kockázattal járó ügyletet képvisel. Ez csak akkor igaz, ha a bankok a váltó elbírálásánál igen nagy gondossággal járnak el. A váltóknak jegybankképeseknek kell lenniük. A kereskedelmi bankok nemcsak leszámítás révén nyújtanak váltókkal összefügg hiteleket, hanem elfogadványi hitelek útján is, amelyek el nyösek az ügyfelek számára, mert bank áll a váltójuk mögött, tehát könnyebben forgatható és beváltható; a bankok pedig úgy juthatnak a jutalékbevételhez, hogy forrásaik nem csökkennek, nem hitel adnak, hanem csak egy aláírást;

bizonyos mód van fináncváltó útján történ hitelnyújtásra is, ami akkor következik be, ha a bank az ügyfele által kibocsátott saját váltót közvetlenül leszámítja. Ez a m velet viszont nagyon kockázatos ezért sok országban törvény tiltja a fináncváltó alkalmazását. 2.2.2. Faktorálás Faktorálás esetében rövid lejáratú követelések, kintlév ségek megvásárlásáról vagy megel legezésér l van szó, amelyek folyamatos, tartós árú- és szolgáltatási kapcsolatokból származnak. Faktorálással a bankok vagy az erre szakosított intézeteik tulajdonképpen garanciát vállalnak meghatározott jöv beni fizetésekre, amennyiben ezt a vev k elfogadják vagy kívánják. A faktorálás lehet visszkereset nélküli, amikor a bank a szállítónak kifizetett összeget akkor sem követelheti vissza, ha a vev nem fizet, illetve visszkeresettel megállapodott, amikor az visszakövetelhet . Vagyis a bankok a hitelezési kockázatot is átvállalják részben vagy egészben az eladóktól. 2.2.3. Forfetírozás A forfetírozás segítségével a bankok ügyfeleik közép- és hosszú lejáratú, nagy összeg követeléseit vásárolják meg, jóval a lejárati id el tt. Ezek az ügyletek általában a beruházásokhoz és a fejlesztésekhez kapcsolódó szállítások ellenértékével függnek össze.

2.3. Befektetések, értékpapírüzletek A kereskedelmi bankok üzletpolitikájának szerves része különböz befektetések eszközölése, amely forrásaik jövedelmez kihelyezésének egyik módja lehet. A befektetések nemcsak jövedelmez ségi motivációkat fejeznek ki, hanem a tartós ügyfélkapcsolatok kialakítását is célozzák. A bankok befektetései, mint aktív m veletek, tehát sok vonatkozásban eltérnek az általános intézményi befektet i magatartástól és annak jellemz it l: nemcsak a jövedelmez séget (osztalékot árfolyamnyereséget) célozzák meg, hanem kiszélesítik a termelési és szolgáltatási kereteket, megváltoztatják a termelés módját, struktúráját, így növelik saját befektetéseik biztonságát. 2.4. Bankközi hitelkihelyezések A bankok likviditási helyzetük függvényében nemcsak hitelt vehetnek fel a bankközi pénzpiacról, hanem ott betét elhelyez ként vagy hitelkihelyez ként is megjelenhetnek. A bankok jövedelmez sége szempontjából nyílván nem csak a likviditási hiány okoz veszteséget, hanem a túlzott likviditás is. és

2.5. Nemzetközi közvetlen hitelkihelyezés A technikai változat a hitelnyújtók számára a felesleges lekötés elkerülését, a hitelt igénybevev k számára pedig a likviditáshiány áthidalását teszi lehet vé. A lebonyolításnak technikailag többféle módozata ismert úgymint számlahitelek, akkreditívek vagy postahitelek formájában. A kett s deviza-adásvétel útján nyújtott hitelek valójában határid s devizaügyletek, amelyek keretében az egyik bank meghatározott devizáért egy másik devizát vásárol, és egyúttal biztosítja magának azt a jogot, hogy meghatározott id n belül az üzletkötés id pontjában eladott devizát visszavásárolja. Az els adásvétel hitelnyújtási, míg a második törlesztési m veletnek felel meg. Hitelkihelyezés esetén bankhitelnek nevezik azt, ha egy bank nyújtja a hitelt, konzorciális hitelnek pedig akkor, ha több bank. Abban az esetben, ha a bankcsoport el re meghatározott pénzintézetekb l áll, akkor klubhitelr l van szó, ha pedig a piacon keresik a csatlakozó partnereket, akkor szindikált hitelr l van szó.

2.6. T kekivonás vagy –leszállítás Az üzleti bankok aktivitásának jelent s mérsékl dése, piac vagy vagyonvesztés, a követelések és kintlév ségek behajtásának kétségessé válása vagy ellehetetlenülése, a tartalékolási kötelezettségek teljesíthetetlensége, a tevékenységt l független tényez k (vis major) stb. következményeként t kekivonásra vagy leszállításra kerülhet sor. Ennek négy változata lehetséges: a részvények alacsony árfolyamon történ visszavásárlása, majd megsemmisítése; a még a bank tulajdonában lév részvények kibocsátásának, illetve a kiadott, de még ki nem egyenlített részvények eladásának a felfüggesztése és a t ke ezzel arányos leszállítása; a t keleszállításnak megfelel részvénymennyiség névértéken történ visszavásárlása, majd az alapt ke adekvát mérséklése; a részvények névértékének a leszállítása, minden ellenszolgáltatás nélkül.

2.7. A lízing speciális bérlet, pénzkihelyezési forma, különleges finanszírozási megoldás, speciális kereskedelmi eszköz. Általános megfogalmazásban a lízing olyan üzletfajta, amelynek során a lízingbeadó azzal a céllal vásárolja meg a lízingbevev által kiválasztott jószágot, hogy annak használatát a lízingbe vev nek díjfizetés ellenében adott id re átengedje, és egyben lehet séget teremt a számára, hogy a szerz désben meghatározott futamid lejártával a jószág a tulajdonába menjen át. A lízingügyletnek három szerepl je van: a lízingbeadó, a lízingbevev és a szállító. A modern lízinget inkább nevezhetjük tárgyi eszköz formájában megtestesül hitelezésnek. 2.7.1. Pénzügyi lízing Pénzügyi lízing (financial lease) esetén a lízingbeadó a lízingbevev által megjelölt szállítótól, a lízingbevev által kiválasztott jószágot megvásárolja és a lízingbevev nek díjfizetés ellenében határozott idej használatra átadja. A felek már a szerz déskötéskor rendelkeznek a jószág futamid t követ tulajdonjogáról, ami az esetek többségében a lízingbevev részére biztosított opciós vételi jog.

2.7.2. Operatív lízing Operatív vagy m ködési lízingnek nevezzük azokat az ügyleteket, amikor a lízingbeadó a tulajdonában lév jószágot a lízingbe vev nek el re meghatározott id re díjfizetés ellenében használatra átadja, de a futamid lejártával a lízingbevev az adott jószágot köteles a lízingbe adónak visszaszolgáltatni. Operatív lízing esetében a lízinget a lízingbeadó a lízing tárgyához kapcsolódó szolgáltatásként értelmezi, ahol a lízingtársaság jövedelme ebb l a szolgáltatásból származik. A lízingbevev a lízingtárgy tulajdonjogát nem kívánja megszerezni, csak a használatára van szüksége, hogy gazdasági tevékenységét folyamatosan végezhesse. Eltérések az operatív lízing és a bérlet között: A lízingtárgy kiválasztása – operatív lízing esetén a lízingbevev szabadon megválaszthatja a lízing tárgyát, amelyet a lízingbe adó megvásárol a számára. Bérlet esetén a bérbevev nem választhat szabadon, csak a bérbeadó kínálatán belül. Termékfelel ség – a bérbeadó teljes termékfelel séget vállal, ezzel szemben operatív lízing esetén a lízingbeadó nem vállal felel séget. Futamid –a bérlet lehet határozott és határozatlan futamidej is, míg az operatív lízingnek mindig határozott a futamideje.

2.7.3. Visszlízing (Sale and Lease Back) A direkt lízingnél a lízingbeadó egyben szállító is, visszlízingnél viszont a lízingbevev a szállító. A visszlízing tehát olyan finanszírozási megoldás mikor valaki valamilyen jószágát eladja egy lízingtársaságnak, majd azt azonnal lízingbe is veszi. 2.7.4. Allízing (Sublease) Abban az esetben, ha a lízingbevev a lízing tárgyát továbbadja lízingbe úgy allízingr l beszélünk. A tranzakció csak az eredeti lízingbeadó beleegyezésével történhet és csak olyan társaság végezheti, amelynek magának is jogosítványa van a lízingbe adásra. Két esetben szoktak allízing szerz dést alkalmazni: Refinanszírozási célú allízingnél a kés bbi lízingbeadó lízingtársaság, sokszor lízingbevev jét err l nem is tájékoztatva, a lízingtárgyat nem bankhitellel refinanszírozza, hanem egy t keer s lízingtársaságtól maga is lízingbe veszi. Kockázatmegosztási célú allízingre akkor kerül sor, ha a lízingtársaság nem tartja megfelel hitelképesség nek a nála lízingelni kívánó ügyfelet, de a tervezett beruházást szívesen finanszírozná. Ekkor a lízingcég felkérhet egy számára megbízható, hitelképes lízingtársaságot arra, hogy vegye lízingbe a lízingtárgyat és adja allízingbe az eredeti ügyfélnek, vagyis a két lízingtársaság tulajdonképpen osztozik a kockázaton.

2.7.5. Szervizlízing A szervizlízing egyaránt lehet operatív és pénzügyi lízing is. Lényege, hogy a lízingelésen túl a lízingtársaság még szervízszolgáltatásokat is vállal. Például a számítógépeket lízingel társaság vállalja, hogy a lízing tárgyát teljes id tartama alatt karbantartják, szervizelik.