MITCH EARLEYWINE

MARIHUÁNA

M ITCH E ARLEYWINE
SZENVEDÉLYEK

M ARIH UÁNA
A tudomány álláspontja

Edge 2000 NDI Budapest 2004

A fordításhoz felhasznált kiadás: Mitch Earleywine: Understanding Marijuana. A New Look at the Scientific Evidence Copyright c Oxford University Press, 2002 Hungarian translation c Gagyi Ágnes, 2003 Magyar kiadás c Edge 2000 Kft., 2004

Tartalom

Fordította: Gagyi Ágnes A fordítást az eredetivel egybevetette: Turóczi Attila A 4. fejezetet szakmailag ellen˝ rizte: Dull Andrea o Nyelvi lektor: Halmos Mária és Kovács Kristóf 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

El˝ szó a sorozathoz . . . . . . o El˝ szó a magyar kiadáshoz . o El˝ szó (G. Alan Marlatt) . . . o A szerz˝ el˝ szava . . . . . . . . o o Köszönetnyilvánítás . . . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. 7 . 9 12 18 20

Kiadja: Edge 2000 – NDI Felel˝ s kiadó: Klein Dávid o Sorozatszerkeszt˝ : Buda Béla dr. és Demetrovics Zsolt o Felel˝ s szerkeszt˝ : Halmos Ádám o o Borítóterv: Baksa Gáspár Nyomdai el˝ készítés: Kertész Zoltán o Nyomdai munkák: Kontaktprint Nyomda Kft. Felel˝ s vezet˝ : Aba Béla o o ISBN 963 86421 3 0

A kannabisz történetének fontosabb állomásai A kannabisz használata és káros használata . . Lépcs˝ - és kapuelmélet . . . . . . . . . . . . . . . . . . o A marihuána hatása a gondolkodásra és az emlékezetre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szubjektív hatások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A kannabisz farmakológiája . . . . . . . . . . . . . . A marihuána hatása az egészségre . . . . . . . . . Marihuána a gyógyászatban . . . . . . . . . . . . . . Szociális problémák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Törvények és drogpolitika . . . . . . . . . . . . . . . A marihuánaproblémák kezelése . . . . . . . . . . Záró gondolatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . 21 . . . 55 . . . 80 . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103 142 171 197 227 265 298 328 359

Irodalomjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 364 Név- és tárgymutató . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 402

˝ Eloszó a sorozathoz

Nem egészen egy évvel ezel˝ tt indítottuk útjára az Edge 2000 o Kiadó és a Nemzeti Drogmegel˝ zési Intézet közös kiadásában a o Drogtörténet Klasszikusai címu sorozatunkat. Az els˝ kötet Al˝ o bert Hofmann LSD – Bajkever˝ csodagyerekem címu kötete volt, o ˝ amelyet hamarosan követett Timothy Leary Az eksztázis politikája címu írása. A sorozat célját tudományos igénnyel íródott, illetve ˝ a drogprobléma megítélését alapvet˝ en befolyásoló, els˝ sorban o o kultúrtörténeti jelent˝ séggel bíró kötetek megjelentetésében hao tároztuk meg. Az újabb kötetek el˝ készítése során egyre több o esetben merült föl, hogy számos olyan könyv megjelentetése is indokolt lenne, amelyek nem illeszkednek szorosan ebbe az eredeti koncepcióba. Els˝ sorban olyan, az elmúlt években mego jelent, fordításra váró kötetekr˝ l, illetve hazai szerz˝ k által elkéo o szített kéziratokról van szó, amelyekr˝ l ma még nem állíthatjuk, o hogy klasszikusai a drogtörténetnek, csak remélhetjük, hogy néhány évtized múltán annak fogja tekinteni oket a szakirodalom. ˝ Így született tehát az ötlet, hogy olyan új sorozatot indítsunk, az eredeti sorozat folytatása mellett, amelyben kurrens, az elmúlt években született tudományos írásokat kívánunk közzétenni. Ebben a sorozatban, amelynek a Szenvedélyek címet adtuk, egyúttal témánkat is tágítjuk, s a szenvedélybetegségek teljes spektrumából kívánunk tájékoztatást nyújtani az olvasók számára. Nem maradunk tehát a szukebb drog témánál, hanem bevonjuk az ˝ egyéb kémiai addikciókat (alkohol, dohányzás, legális gyógyszerek), valamint a viselkedési addikciókat (szerencsejáték-szenvedély, internetfügg˝ ség, kodependencia, stb.) is a témák közé. o

Budapest. hogy a f˝ városi fiatal feln˝ ttek (18–34 éves o o . Bár ilyen jellegu diskurzus – ráadásul igen kiélezett ˝ módon – Magyarországon is zajlik. de mégis és továbbra is hiányterület a szenvedélybetegségek világával foglalkozó (szak)irodalom. hogy a sorozat indító kötete. de leg˝ alábbis eltekinteni a használók büntet˝ jogi felel˝ sségre vonásáo o tól. jól tükrözi szándékunkat. ahol a kannabisz fogyasztása jelent˝ sebb méreteket öltött. akik azt o mondják. Ez a dilemma valamennyi olyan társadalmat foglalkoztatja. április 25. Ilyen sorozatot o szeretnénk tehát. Így csak néhány. amelyek nem csupán a tudomány területén tevékenyked˝ o ket érdekelhetik. hogy az elmúlt évekhez képest további – bár a korábbi id˝ szakhoz képest csökkent ütemu – növekedésnek leheo ˝ tünk tanúi. a „tálalás” azonban elérhet˝ vé teszi az írást a nem szakemberek számára is. már rendelkezésre álló adatot kiragadva elmondható. s ezért célszeru lenne legalizálni ezt a drogot. a legtöbbek által kipróbált és használt illegális drog. hanem a téma iránt érdekl˝ d˝ szélesebb réteo o geket is. s˝ t egyre népesebb azoknak a tábora. 2003 tavaszán végzett felmérések adatai még feldolgozás alatt állnak. azt azonban már most is látjuk. Úgy tunik. korántsem hazai jelenségr˝ l o van szó. s bízunk benne. elolvasható írásokat tehát. o Márpedig a hatvanas évek óta Nyugat-Európa és Észak-Amerika országai ebbe a körbe tartoznak. Mitch Earleywine összefoglalója a marihuánával kapcsolatos jelenlegi tudásanyagról. a két ˝ szél. olyanokat azon˝ ban. amelyekben a megközelítés alapossága kimeríti a tudományosság szigorú kritériumait. akik a fenti állítáo sok ellenkez˝ jét fogalmazzák meg. függ˝ séget kialakító hatása viszonyo o lag kicsi. s kiállnak a szigorú és a kano nabiszszármazékok használatát is keményen büntet˝ drogpolitio ka mellett. Népes. de továbbra is jelent˝ s a hiány az olyan kio o adványokban. „Fogyasztható”. így hazánk is. szül˝ k és fiatalok is szerezhetnek ismereteket o o egy-egy a szenvedélybetegségekkel kapcsolatos témáról.8 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA Tudományos muveket kívánunk közreadni. Buda Béla és Demetrovics Zsolt sorozatszerkeszt˝ k o ˝ Eloszó a magyar kiadáshoz Magyarországon és a világon mindenfelé a marihuána a legnépszerubb. hogy olyan szerr˝ l van szó. amelyekb˝ l pedagógusok. melynek egészségügyi o kockázatai nem jelent˝ sek. Magyarországon a legfrissebb. a kilencvenes évek fordulója óta pedig csatlakoztak ezekhez az országokhoz a közép-kelet-európai térség államai. ˝ S egyúttal. részben éppen ezért is. pontosabban a kannabisz körül kering. a legtöbb társadalmi és drogpolitikai vita is a marihuána. 2004. Az elmúlt években sok minden jelent meg Magyarországon ebben a témakörben. a „nagyon tudományos” és a „nagyon laikus” megközelítés b˝ vült leginkább. Erre válaszul egyre er˝ sebb azok hangja is.

A droghasználat témaköre. bármi legyen is az el˝ zetes véleméo nye (hiszen nem tagadhatjuk. o o Demetrovics Zsolt sorozatszerkeszt˝ o . mérlegelje ezek „üzenetét”. Ennél valamivel kevesebben (21. hanem kutatási eredményekb˝ l kiindulva akar o véleményt alkotni a kannabiszhasználattal kapcsolatos legfontosabb kérdésekr˝ l. És bár ebb˝ l adódóan kutatások tucato o jait „kénytelen” részletesen bemutatni az egyes témák tárgyalása során. kész arra. amellyel nem lehet nem o foglalkozni. mind a feln˝ tt népesség droghasználatát o felmér˝ ADE vizsgálat. Mitch Earleywine ezen ur betöltésében ˝ nem vádolható részrehajlással. az ezzel a jelenséggel foglalkozók gyakran térnek le a tudományosság. o Ezért van. Maga is felhívja azonban a figyelmet az olyan pontokra. Mind a középiskolás korosztályra vonatkozó. akiknek – mert ilyen is lehet – nem célja. mint két évvel korábban. jelentése között minden esetben szakadékot találunk. s ezen belül a kannabiszszármazékok körüli vita talán kiemelten olyan terület. ugyanakkor szeretnének o minél többet megtudni err˝ l a szerr˝ l. politikai szempontok. évfolyamos budapesti középiskolásokat tekintve közel hasonló értékeket kapunk.1%) használt már életében marihuánát vagy hasist. hogy olyan jelenségr˝ l van o szó. hogy ezen az ingoványos. vagy ha úgy ítéljük meg. mint ahány kérdésre válasszal tudnak szolgálni. És ajánlom a könyvet azoknak is. tökéletes biztonsággal mozog a tudományosság szempontját maga el˝ tt tartva.: A kábítószer fogyasztás elterjedtsége – epidemiológiai helyzetkép (2003) tanulmányban olvashatók (in: Felvinczi K.* o Már ez a néhány adat is jelzi. s ily módon elemz˝ . hogy kiforrott véleménye legyen a kannabiszhasználattal kapcsolatos nagy kérdésekr˝ l. Sorozatunk céljaival összhangban azonban most egy olyan kötetet szeretnénk közreadni.4%-uk életében legalább egy alkalommal kipróbálta már a marihuánát vagy a hasist. [szerk. majd interpretálja és összegzi ezeket. ahol különös óvatossággal kell eljárnunk.10 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA ˝ EL OSZÓ A MAGYAR KIADÁSHOZ 11 korosztály) valamivel több mint harmada (34. Aki. o megjelenés alatt). aki nem végkövetkeztetések alapján. Egy-egy adat. A 9-10. Bemutatja a rendelkezésre álló adatokat. Sajnos azonban. de megközelít˝ leg minden nyolcadik fiatal a mego kérdezés el˝ tti hónap során is használt kannabiszt. azzal. 28. A szerz˝ kell˝ alapossággal tárja o o elénk ezeket. ami néhány százalékkal magasabb érték. a kötet mégis olvasható. s˝ t olvasmányos marad. felvethet akár o egymással szöges ellentétben álló interpretációs lehet˝ ségeket. hogy áttekintse a marihuánakutatás eddigi tudományos eredményeit. akik a megkérdezést megel˝ z˝ évben is használták o o ezt a drogot. amelyt˝ l nem tudunk eltekinteni.]: Jelentés a magyarországi kábítószer-helyzetr˝ l. Aki. prekoncepciókkal. nem a véo leményéhez gyujt adatokat. járjon el így! Ajánlom tehát a könyvet mindenkinek. * vizsgálati eredményeket. a Dél-Kaliforniai Egyetem kutatója kötetének egyik legnagyobb értéke éppen az. Elekes Zsuzsanna és Paksi Borbála irányítása alatt o készül a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Viselkedéskutató Központjában. Budapest. A konkrét adat és értelme. értelmez˝ gono o dolatmenetét is végigkövethetjük. még a tények ismeretének hiányában is). összefoglaló. Gyermek-. bármi legyen is a véleménye. egy-egy vizsgálati eredmény is nyerhet különböz˝ értelmezést.4%) vannak azok. A szerz˝ minden egyes vitás kérdésnél kao o landra hív bennünket. hogy nem egyszer még a legkitun˝ bb módszertani ˝ o vizsgálatok is több kérdést hoznak a felszínre. Ifjúsági és Sportminisztérium. o A fentiek miatt ugyanakkor – és ezt megint csak a könyv legnagyobb értékei közt kell jegyeznünk – ne várjunk a kötett˝ l o végs˝ válaszokat. s még így sem lehetünk bizonyosak tévedhetetlenségünkben. amely mentes ezekt˝ l a szempono toktól. kontrollálhatjuk. el˝ ítéletekkel. s aki akár hajlandó újragondolni álláspontját. amelybe mindig keverednek indulati. Javaslom minden olvasónak. úgynevezett ESPAD. hanem az adatok alapján kívánja ki˝ alakítani a véleményét. Mitch Earleywine. A vizsgálati eredmények ráadásul rendelkezésre állnak. tévhitekkel terhelt o területen. A vizsgálatokkal kapcsolatos els˝ eredmények o Paksi B. érzelmi. ha az nem vág egybe a tudomány álláspontjával. illetve a józan társadalmi vita útjáról. hogy el˝ zetes feltevések o vakítanák el az adatok értelmezésében. véleményünk lehet és többnyire van. nemzetközi összehasonlító vizsgálat. vitázhatunk vele.

Tervezett kutatásom az alkohol és a marihuána várakozási hatásaival foglalkozott volna. s akár egyetlen slukktól is a függ˝ ség rémálmába zuhano o hat az ember. o hogy feljelentem ot a helyi RCMP** tisztnek. Látogatónk viszont azt állította. hogy a marihuána a heroinhoz vezet˝ o lépcs˝ . Addigra a mari* ** huána népszerubb lett.˝ EL OSZÓ (G. hogy a marihuána serkenti a költ˝ i ihletet. és megpróbál felállítani egy diagnózist. (D.) Royal Canadian Mounted Police. hogy miért nem ítélte nekem a bíráló bizottság a támogatást. Mego pályáztam egy speciális. amelyek az alkohol hatásait egy másik. o Daphnéval meg egy barátunkkal az erd˝ ben sétáltunk Brit-Koo lumbia egy távoli szigetén. A tanszéki bulikon egyetemisták és végzett hallgatók egyaránt nyíltan füveztek. hogy pszichológia szakra járok a Brit-Kolumbiai Egyetemen. mi a különbség a költ˝ és a pszichológus között. s a demonstrációkon a mario huána illata sokszor a könnygáz szagával versengett. amíg te megfigyelsz” – mondta. Akkoriban elhatároztam. például a feszültségcsökkentést és a pszichoszociális környezet provokációira válaszul megjelen˝ agresszív o viselkedéseket. Felháborodottan utasítottam vissza. ahol hippi egyetemisták keveredtek a vietnámi háború ellen tüntet˝ kkel. egy San Franciscóból odalátogató költ˝ . Az NIAAA bírálóitól magas pontszámot kaptam. amelyben a drogot. illetve placebót kapó csoportokat két-két további csoportra osztjuk a szerint. Én részt veszek. Sok diákom és kollégám szeretett volna többet megtudni a marihuána viselkedési és pszichológiai hatásairól. s hogy füvet szívni a legújabb divatnak o számít az Öböl környékén. széles körben használt. az NIDA azonban elutasított. és felajánlott egy-egy slukkot. Pályázataimat egymástól függetlenül bírálták el az NIAAA és az NIDA kutatási részlegén.) * Marihuánából sodort cigaretta (D. míg a pszichológus csak jegyzetel. pedig ugyanazt a kutatássorozatot javasoltam a két pályázatban. a kutató által kiválasztott pszichoaktív szer hatásaival hasonlítják össze. Zs. Nagybátyám. Barátunk. 1968-ban doktoráltam. beleértve ennek a ciginek az elszívását is. Mikor megtudta. próbáltuk-e már a füvet. mire el˝ vett egy jointot* a zsebéb˝ l. hogy az adagolt szer az egyik esetben alkohol. „A költ˝ o o közvetlenül tapasztalja az életet. „Nem”o mel válaszoltunk. és a következ˝ évben bekerültem a o Wisconsini Egyetem pszichológia tanszékére. de a témáról szóló szakirodalom hiányos és ellentmondásos volt. mint valaha. és – bizalmas úton – megtudtam. 1963 kés˝ nyarán feleségemmel. aki ak˝ koriban a Vancouveri Erkölcsrendészet detektívje volt. Így például azt reméltem. amelyet a Nemzeti Alkohológiai Intézet (NIAAA) és a Nemzeti Kábítószerügyi Intézet (NIDA) írt ki olyan kutatások támogatására. a másikban marihuána lett volna. azzal az egy különbséggel. hogy az el˝ zetes táo jékoztatás során arról informáljuk-e oket. megkérdezte. sokszor mondta nekem korábban. Zs. hogy Olyan módszertani elrendezés. amikor valaki marihuánás o cigarettát ajánlott fel nekem. hogy az alkoholfogyasztás kognitív és társadalmi meghatározottságát vizsgáló kutatásomat kiterjesztem a marihuána emberre gyakorolt hatásaira. ALAN MARLATT) 13 ˝ Eloszó Ma is emlékszem az els˝ alkalomra. illetve összehasonlította volna mindkét szer és a nekik megfelel˝ placebó különböz˝ viselkeo o désbeli hatásait. egyszeri kutatói ösztöndíjat. Az 1970-es évek elején a Washingtoni Egyetemre kerültem. Megkérdeztem az NIDA kutatási irodájában. s˝ t az is megfordult a fejemben. hogy placebót. hogy drogot adtunk nekik. Különösen azokon a Madi˝ sonhoz hasonló helyeken. vagy ˝ arról. Kanadai Lovasrend˝ rség o . meggyújo o totta Zippo öngyújtójával. hogy az alkohol várható hatásaira irányuló kutatásom (amelyben a „balanced placebo design”-t* használtam) marihuána és placebó fogyasztása esetére is értelmezhet˝ lesz. Megjegyzése miatt még ma is bosszús vagyok rá. tudom-e. megkérdezte.

hogy a kormányzat. Dr. e. és a lakosság 5%-a vallotta azt. Az Egyesült Államok „zéró-tolerancia” politikája mindenfajta marihuánafogyasztást (legyen az akár gyógyászati célú) rossznak és illegálisnak min˝ sít. A 9. fejezet a marihuánafogyasztás folyamatának és hatásának tömör gyógyszerészeti leírását tartalmazza. nem tartható fenn a jelenkori kutatások alapján – a marihuánafogyasztók nagy többsége nem tér át heroinra vagy más keményebb drogra. Ez a könyv újszeru hangot üt meg az állami kiad˝ ványok negatív elfogultságához és a füvet népszerusít˝ kiadvá˝ o nyok (például a High Times magazin) pozitív lelkesedéséhez képest. ha felhagyok a marihuána kutatásával. A kézirat olvasása közben végig mély benyomást tett rám a tudományos tájékozódás széles és elmélyült jellege. hogy az elmúlt hónapban marihuánát fogyasztott. 8000-t˝ l egészen o napjainkig. amiért jelen könyvében átfogó és tudományosan tárgyszeru áttekintést adott ˝ err˝ l az állandó vitákat gerjeszt˝ témáról. hogy az amerikaiak egyharmada számolt be legalább egyszeri marihuánafo- gyasztásról. AIDS-betegek étvágyának növelése.” A 22-es csapdája abban áll. A 6. és az egyén egyéb tulajdonságait (például a kedélyállapotot) befolyásoló hatásait illet˝ legutóbbi kutatások eredményeir˝ l éro o tesülhetünk. beleértve az NIDA-t is. folyamatosan megvonta a támogatást a lehetséges gyógyászati el˝ nyökre irányuló kutatásoktól. A marihuánahasználat ellenz˝ i gyakran leértékelik a marihuána leheto séges gyógyászati hasznát. de csak abban az esetben. A 4. Megtudjuk továbbá. fejezetben olyan szociális problémákról olvashatunk. már csak azért is. többek közt itt olvashatunk arról. különösen ha olyan következtetésekre jutottam volna. mivel több államban. jelenleg o a San Francisco-i Kaliforniai Egyetemen zajló kutatást.” o A 8. o Mitch Earleywine komoly elismerést érdemel. A kormány erre a kérdésre adott hivatalos válaszából idézünk: „Nem léteznek a marihuána gyógyászati hasznát bizonyító biztos kutatási eredmények. ALAN MARLATT) 15 javaslatom esetleges „politikai gondokat” okozhatott volna az NIDA-nak. amit a 7. se nem végzetesen mérgez˝ . mivel ennek elismerése fenyegetné a zéró-tolerancia elvét. amely a marihuána étvágynövel˝ hatásával foglalkozik AIDS-betegek o esetében. bemutatja a történetét Kr. . f˝ o leg a Nyugati Parton (beleértve saját otthonomat. a szemnyomás csökkentése zöldhályog kezelésében stb. o A témák változatossága ugyancsak elismerést érdemel. hogy a marihuána „kevesebb problémát” okoz az alkoholnál a társas viselkedés – így például az agresszió – tekintetében. Ez volt az els˝ találkozásom az országunkban jeo lenlév˝ és a marihuána kutatását érint˝ politikai nézeteltéréseko o kel. Az NIAAA támogatta volna az alkohollal kapcsolatos vizsgálódásaimat. és 5. Ugyanezek a viták folynak ma is a „Drogháború” ügyében.). A marihuánával és o o annak hatásaival kapcsolatos legújabb és legpontosabb ismeretekre kíváncsi olvasók az objektív információk biztos forrására találnak itt. A marihuána szakirodalmának teljes áttekintését nyújtja: az alapvet˝ biológiai hatásmechao nizmusoktól indulva eljut egészen a marihuánával kapcsolatos problémák megel˝ zésére és kezelésére tett ígéretes javaslatokig. hogy a marihuána se nem tökéletesen ártalmatlan. fejezetben a mentális és fizikai egészségre való hatások tárgyalása követ. amelyeket gyakran a marihuánahasználattal hoznak összefüggésbe.14 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA ˝ EL OSZÓ (G. o o A második fejezet a marihuánahasználat múltjával és jelenével foglalkozik. kivéve egyetlen. Az els˝ fejezetben a kendernek a textiltermékek (például kötél) o és papírtermékek el˝ állításában játszott szerepér˝ l olvashatunk. fejezet a marihuána gyógyászati használatának id˝ szeru o ˝ kérdését veti fel. Ebben a témában egyre inkább szükség van a pontos tájékozódásra. A könyv nagyon sok információval ajándékozza meg az olvasót a csodálatos „zöld gyomról”. mely szerint a növény használata bármilyen formában rossz és illegális. Earleywine a függ˝ viselkedés elismert kutatója és a viselkedésteráo piában és más kezelésmódokban tapasztalt klinikai pszichológusnak a tekintélyével szólal meg. fejezetben a marihuánának a gondolkodásra és emlékezetre gyakorolt hatásaival kapcsolatos. hogy az a „lépcs˝ ”-elmélet. Washington államot is) nyilvános népszavazásokat tartottak egyes betegségek marihuánával történ˝ gyógyításáról (például a kemoterápiával o járó émelygés csökkentése. Itt idézem a szerz˝ megjegyzését: „Ezek az eredo mények amellett szólnak. amit legel˝ ször vancouveri nagybátyámtól o o hallottam.

akik anélkül szeretnének marihuánát fogyasztani. hogy maguknak vagy másoknak kárt okoznának vele. Igaz. minden nagyobb hivatalos beszámoló szerint a kannabisz nem növeli az agressziót”. beleértve szüo l˝ földemet. további illegális státusza ellenére is. A marihuánával kapcsolatos problémák kezelésér˝ l a 11. hogy o az NIDA nem támogatta az alkohol és a marihuána agresszióra gyakorolt hatásával foglalkozó kutatásomat. mások pedig aktívan fontolgatják ezt a lehet˝ séget (Svájc és Kanada. Az itt bemutatott anyag azt mutatja. akik le akarnak szokni a marihuánáról (absztinenciás cél). objektív módon mutassa be a marihuánára vonatkozó kutatásokat és egyéb adatokat. Változatos kezelési módozatok kerülnek említésre. akik a marihuánát választják. Míg egyes országok dekriminalizációs politikát alakítottak ki (Hollandia). fejezet jól körvonalazza a marihuánatörvények és -politika kérdéseit. úgymint a dekriminalizáció vagy a legalizálás mellett és ellen szóló érveket. Egyaránt tárgyalja ezen érvek erkölcsi és gyakorlati vonatkozásait. Amint az utolsó mondatban mondja: „Talán azokat is tolerálhatnánk. mint a magyarázatról”. például a kognitív viselkedésterápia. ALAN MARLATT) 17 beleértve az amotivációs tünetegyüttest. A 10. Az agresszív reakciókkal kapcsolatban a szerz˝ szavait idézem: „mivel a drog semmilyen hatással nincs az o ellenségességre. amely jól észrevehet˝ en növeli az agresszív reakció veszélyét. Brit-Kolumbia tartományt is). Az utolsó oldalakon együttérzésre o ˝ szólít fel azokkal szembeni reakcióinkban. az Egyesült Államok o jelen álláspontja. hogy a marihuána kutatásának összetett jellege és a körülötte kialakult politikai helyzet miatt „a kutatás értelmezésére tett minden próbálkozás többet mondhat magáról a magyarázóról. vagy minimalizálni szeretnék a negatív hatásait (ártalomcsökkentéses cél). Az alkoholhoz képest. hogy az érdekl˝ d˝ olvasóo o o nak kiegyensúlyozott. amely szerint a marihuána semmiféle használatát nem ismerik el legálisnak. Nem csoda. a tizenkétlépéses facilitáció és a motivációs interjú. beleértve a jelenlegi tiltó politika és az alternatív megoldások. de ebben az esetben er˝ sen támogao tom azt az elfogulatlan er˝ feszítését.16 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA ˝ EL OSZÓ (G. valószínuleg a közeljöv˝ ben sem ˝ o fog változni. Earleywine arra figyelmezteti az olvasót. Alan Marlatt University of Washington . o a marihuána éppen ellenkez˝ irányban hat. a gondatlan vezetést és az agressziót.” G. Az utolsó fejezetben Dr. hogy ígéretes alternatív kezelési módok állnak azok rendelkezésére. Mondanivalóját né- hol csíp˝ s humorral fuszerezi. fejeo zet szól.

hogy teljes képet nyújthassanak a szerr˝ l. A szuk perspektíva megakadá˝ lyozza ezeket a leírásokat abban. de ezt nem dönthetjük el a megfelel˝ inforo mációk hiányában. Amit az emberek ezekben a képekben látnak. Csakhogy a világ ennek ellenére frusztráló. hogy ezeknek az embereknek a legtöbbje alkoholt is ivott (lásd a 9. így az olvasók maguk is értelmezhetik oket. másokat megéget. majd éro telmezik az eredményeket. Az az általános emberi vágy. A betiltáspártiak például hivatkozhatnak arra. hogy a világot két kategóriára osszuk fel. Mindent két kategóriába gyömöszölni lehangoló és hiábavaló igyekezetnek bizonyulhat. hogy még egy értelmi fogyatékos is ˝ megoldhatta volna oket (lásd a 4. mint amilyen az valójában. akik szeretnek önállóan gondolkodni ahelyett. ˝ Az utolsó szempont jelenti a legnagyobb gondot: vannak olyan dolgok. hogy a marihuána is az egyik kategóriába tartozik. bármennyire zavarosak vagy ellentmondásosak voltak is. amely szerint mindent o annyira egyszeruvé kell tennünk. mit kell gondolniuk. hogy mások mondanák meg nekik. Olykor az eredmények alátámasztják a szerz˝ következtetéseit. ˝ A víz oltja a szomjat. de meg is fulladhatunk benne. Az értelmezések engem gyakran a hírhedt Rorschach-teszt tintafoltjaira adott válaszokra emlékeztetnek. fejezetet). mint a tintapacáról. vagy fekete. mint az adatokról. de túladagolva végzetes lehet. máskor viszont egy pontosabb vizsgáo lat azt mutathatja. ha o minden vagy fehér. fejezetet). vagy mint függ˝ séget okozó narkotikumról. az inkább szól róluk. amennyire csak lehet. Azt o viszont elmulasztják megemlíteni. amelyek semmilyen emlékezeti problémát nem mutattak ki tartós marihuánafogyasztásnál. hogy minden kutatást nagyon részletesen bemutattam. A marihuána leírásakor különböz˝ vonásait hangsúlyozhatjuk: o beszélhetünk róla mint gyógyszerr˝ l. hogy autóbalesetek szerepl˝ inek vérében gyakran találnak THC-t. Különböz˝ szerz˝ k így reagálhatnak a marihuánával kapcsoo o latos kutatásokra. Az els˝ Einstein gyakran idézett kijelentése. a tuz egyeseket melegít. hogy a következtetései nem megalapozottak. miközben a mario huánával kapcsolatos kérdésekre igyekszem válaszolni. Ennek a gondnak ˝ úgy próbáltam elejét venni. . teljes mértékben érthet˝ . Sokkal könnyebb döntéseket hozni. A marihuánapártiak olyan kiterjedt kutatásokra utalhatnak. A kutatók adatokat közölnek. Lehet. Mióta világ a világ. A második szempont a kutatás és az eredmények értelmezése közti különbséggel kapcsolatos. Az aszpirin csillapítja a fájdalmat. o Talán mindháromnak van köze az igazsághoz. se nem rosszak.˝ ˝ A SZERZ O EL OSZAVA 19 ˝ ˝ A szerzo eloszava Három szempontot kell szem el˝ tt tartanom. ˝ Magam úgy próbáltam ezt kikerülni. de színpompás marad. de nem ˝ egyszerubbé. Az idevonatkozó terjedelmes irodalom bemutatása következik itt azok számára. hogy minden hozzáférhet˝ o kísérleti eredményt gondosan áttekintettem. melyek se nem jók. mint ártalmatlan tudato módosító anyagról. Értelmezésük többet árulhat el róluk. de önmagában egyik jellemzés sem tökéletes. Azt viszont nem teszik hozzá. amelyet ˝ gyakran hiányosan foglalnak össze vagy rosszul értelmeznek. hogy a tesztek annyira könnyuek voltak. A gyors összefoglalásra tett hasonló kísérletek egyo szerubbnek mutatják a kannabiszt. Az adatokat el kell különítenünk értelmezéseikt˝ l. Ezeket egyértelmuen jónak vagy rossznak min˝ síteni veszélyes és ˝ o értelmetlen vállalkozás. A marihuánának kiterjedt irodalma van.

Susan és Clark Van Scoyk. Dahlia Earleywine. hogy módosult tudatállapotba kerüljön. Sara Hopfauf. toleranciája. Boaz Levy. hogy Tajvanról indulva az egész világon elterjedt.Köszönetnyilvánítás ˝ Elso fejezet A kannabisz történetének fontosabb állomásai Rengeteg ember segített e muvem létrehozásában. Linda Mathews. a pszichológia 680 szemináriumomnak és minden diákomnak. akár a hat méteres magasságot is elérheti. Lucy Ravitch. John Storr. . Jason Schiffman. A virágokat. mindegyiknek megvan a saját története. vagyis létezik a növény hím. Neki ajánlom ezt a muvet. David és Felice Gordis. Bob Earleywine. Aaron Saiger. üreges szárhoz csatlakozik. o Kevés természetes kártev˝ támadja meg. o A n˝ nemu növény rövidebb. Jack Huntington. Susan Kesser. Joe LaBrie. akik felvették a pszich. orvoslásra és kikapcsolódásra. amelyek sugár alakban ágaznak szét egy véo kony nyélr˝ l. és világszerte rengeteg ember szív azért kannabiszt. Lester Grinspoon. valamint Vicki Pollock. a magvakból élelmet és olajat állítanak el˝ . és az id˝ járás széls˝ séo o o gei alig befolyásolják növekedését. kitartása és megértése minden közhelyes megnevezést fölülmúlt. A növény a legtöbb környezetben gyorsan n˝ . A boltosok kendermagból o készült finomságokat árulnak. e könyv minden szavát elolvasta. hogy visszanyerik látásukat. Mosolygó tinédzserek sokszor vásárolnak kenderb˝ l készült inget. leveleket és gyantát gyógyító és tudatmódoo sító készítményekben használják. Norman Miller. 165-öt. Evan Helmuth. A szárakból kenderfonalat. Ez a faj kétlaki. Domenico Scarlatti. David Rothblum. a „kábszer-órát”! Szeretett feleségem. a tetején pollennel borított virágokkal. o Bár az ipari kender. ˝ Az emberek a Cannabis sativa nevu hírhedt zöld gyomnak szinte ˝ minden egyes részét felhasználják. A nyél vastag. amelyeket ragadós gyantával véd. Joe Earleywine. amelyek végül nem kerültek bele. s ennek köszönhet˝ . Alexandria o o Cymrot. Jim De Santis. Tamar Gollan és Mark Myers. Levelei öt vagy több keskeny levélkéb˝ l állnak. Zöldhályogos betegek marihuánás cigarettákat szívnak abban a reményben. Josh Gross. Elana. Kristine Rapan. Szívb˝ l jö˝ o v˝ köszönetem a következ˝ knek: Catharine Carlin. az orvosi marihuána és a mámorító kannabisz ugyanabból a fajból származik. A növényt több száz éve használják az iparban.és n˝ nemu változata is. nagy pollenfogó virágai vannak. Diagnosztizálta és elviselte hónaponkénti MKSz (Marihuánás Kézirat Szindróma) rohamaimat. azokat is. Leslie Iversen. o ˝ és magvakat termel. Brian Varnum és Terry Wager. A hímnemu o ˝ ˝ növény magasabbra n˝ . Külön köszönet a csütörtök esti csoportnak. A levélo kék csipkés széle egy kés fogazott éléhez hasonlít.

1975). A tengeri utak sikere ezeken a köteleken is múlt. A Velencében épül˝ hajók kötélzete csak a legjobb min˝ séo o gu kenderb˝ l készülhetett. 1959). Az azóta eltelt 10 000 évben a kender felhasználásának új módjai alakultak ki. A lent csak Kr. az o o egyik els˝ kendertermel˝ ország is volt. e. Az 1500-as években Anglia fejl˝ d˝ ˝ o o o hajóhadának több kötélre volt szüksége. hogyan kell növényeket termeszteni. és már Kr. o Ballas és Madianou. amely évezredeken keresztül az egyik legjelent˝ sebb. Velence különösen híressé vált jó min˝ ségu o ˝ kenderfonaláról és köteleir˝ l. amikor a világ nagyban különbözött a mostanitól. míg Kr. o mivel ezen a vidéken csak Kr. Ebben a koncentrációban egy egész mez˝ elfüstölése sem vezeto ne módosult tudatállapothoz. Kr. A kender évezredekkel el˝ zte meg mindegyiküo ket. 23–79) o Naturalis Historia címu muvében említi a kender kötélként való ˝ ˝ felhasználását. Ezeket nyilvánvalóan import kenderb˝ l sodorták. sampont és o olajat. Ezek egyike sem taro o talmaz jelent˝ s mennyiségu tetrahidrokannabinolt (THC). kenderb˝ l készült termék volt. azonban a növény sokakat ölhetett meg azáltal. hogy hajói számára kötelet készítsen bel˝ le. amelyek bambuszból készültek. 3500 után kezdték termeszteni. e. hogy a világ els˝ fonalát kenderb˝ l készítették. a gyenge termékért kemény pénzbírság és verés járt. Ezért az ipari hasznáért széles körben termesztették ezt a növényt. 1975). Afrikába. de csak sokkal kés˝ bb. A velencei kenderfonó munkások o külön céhhez tartoztak.15% THC (Kirk. Aki ezt megtao . A kenderfonal Valószínu. Mindemellett az íjhúrnál fontosabbnak bizonyult a kötél. (Stefanis. 1968. e. Kung. u. A növény gyógyító és tudatmódosító (pszichoaktív) ereje is hozzájárult népszeruségéhez.22 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A KANNABISZ TÖRTÉNETÉNEK FONTOSABB ÁLLOMÁSAI 23 Az ipari kender története A legtöbb kábítószerként használt növénnyel ellentétben a kenderb˝ l termékek tucatjait lehet el˝ állítani. de ezek az újítások indították a o növényt hosszú és termékeny útjára. vagy jött rá arra. hogy segített éles nyilakat juttatni gyenge húsokba. az ipari kenderben gyakran alig van 0. A Krisztus utáni els˝ évezred végén a tengereket a kenderkötelekkel felszerelt o olasz hajók uralták. A vikingek magukkal vitték a kenderkötelet Izlandra. 1533-ban VIII. amely 2 vagy több százalék THC-t tartalmaz. Másfajta rostok nem álltak a rendelkezésére. Az els˝ aratások itt a o o o Kr. u. a mao ˝ rihuána f˝ pszichoaktív hatóanyagát. u. o o Az egész világon népszeruvé tette a kendert a bel˝ le készült ˝ o er˝ s és tartós kötél. A kenderb˝ l fonalat. valamint többféle szappant. Henrik rendeletben adta ki. Újabb évezred telt el. 1980). e. 8000 körül készült. ki volt az a zseni. Hierón Franciaországból szállított kendert az ókori Görögországba. az els˝ nagy kötélkészít˝ vidékek egyike. Nem tudjuk. milyen veszélyes lehetett. ruhát. Angliában Kr. hetedik században zajlottak (Rubin. amire leginkább a hajózásban volt szükség. 400 körül kezdtek kannabiszt termelni. így terjedt el Ázsiából Indiába. Munkájukat nagyon szigorú törvények szabályozták. A pszichoaktív kannabiszo szal ellentétben. hogy minden földmuvesnek ˝ kötelez˝ valamennyi kendert is termesztenie. 1982). Az id˝ sebb Plinius (Kr. Taj˝ o o vani régészek Kr. 1999). papírt o és élelmet állítanak el˝ . Még soha senki nem halt bele o o abba. Ezek az új húrok jobbnak bizonyultak a régieknél. Az embernek nem sok fogalma lehetett még arról. o és er˝ sebben lehetett velük l˝ ni. így a kender termesztése és készítése egyre fontosabbá vált. Kínai íjászok régen ebb˝ l a növényb˝ l készítették az o o íjak húrját. o Dél-Oroszország. 2500-ban elkezdték a gyapot termesztését (Grun. Ilyen régre visszanyúló eseményeket nehéz értelmezni. aki a kannabisz szárát el˝ ször o bontotta szálakra. 100-ból származó kenderköteleket találtak. hogy több szál összesodrásával er˝ sebb fonalat nyerhet. kenderszálakkal díszített agyagedényeket fedeztek fel (Chang. 850-ben magokat is szállítottak magukkal utazásaikon (Abel. e. Európába és Amerikába. mint valaha. 1997). Messzebb vitték a nyílvessz˝ t. u. ˝ o A kender egyik korai használatából kiderül. hogy túl sok marihuánát szívott (Petro. 200 körül II. A kannabiszszálak ezen els˝ használata az írásos történelem el˝ tti id˝ kb˝ l o o o o származik.

de sokkal o ˝ nagyobb területeket szenteltek egy sokkal több munkát igényl˝ o és halálosabb terméknek – a dohánynak (Bishop. amelyeket ropewalk-nak (kötélver˝ muhely) neveztek. míg a gyanta meglágyult és a szálakat külön lehetett választani. o s termesztésének egyéb hátrányai is voltak. Az északi felvásárlók hiányában a déli farmerek számára nem volt többé értelme kendert termeszteni. mivel a növény termesztése és feldolgozása nagyon fáradságos és sok id˝ t igényl˝ munka o o volt. Az 1600-as évek elején az Angliában felhasznált kender nagy része Oroszországból érkezett. 1580). A kendertermelés serkent˝ leg o hatott a rabszolgakereskedelemre. Az itteni termék azonban nem aratott nagy sikert az amerikaiak közt. A kendertermelés több szempontból is megváltoztatta Amerikát. de a termék o népszerusége sokat változott az id˝ k során. Sajnos abban az id˝ ben az oroszok tisztességtelen o üzleti magatartásukról voltak híresek. Az északi gyárosok a külföldr˝ l vásárolt. 450-ben keletkezett Történet˝ írása kenderb˝ l készült ruhákról számol be a szkíták és az ókoo . Állítólag a kendermagot fogyasztó szárnyasoknak is furcsa ízük lett (Thistle és Cook. ezért Anglia kénytelen volt megvásárolni a kendert. nagyban hozzájárult a szukebb hazájában ter˝ mesztett kender sikeréhez. A New England-i városok megépítették saját kötélgyáraikat.vagy gyapot˝ szálból készül. Mindemellett még ma is találkozunk kenderszálból készült termékekkel. 1966). 1629 körül hajókat kezdtek építeni Salemben. A polgárháború nagy változásokat hozott a termelésben. Most is árulnak kenderkötélb˝ l készült o függ˝ ágyakat. A függetlenségi háború alatt Kentuckyban is elkezdték a termelést. A második világháború alatt a o kormány a Kendert a gy˝ zelemért címu klasszikus hazafias filmo ˝ mel (1942) próbálta a farmereket kendertermesztésre biztatni. aligha ˝ tudjuk felmérni a kendervászon-öltözék jelent˝ ségét. Mindezek ellenére a o kender nem tunt el teljesen. A learatott szárakat félre kellett tenni. akik központi futésnél melegedünk. 1958). e. Benjamin Franklin maga közölte Angliával. Kendervászon Kenderb˝ l legalább 2400 éve készítenek vásznat. annak bírságot kellett fizetnie. 1972). Hérodotosz Kr. Az ottani keresked˝ k minden elérhet˝ kenderszárat megvásárolo o tak. A háború után a kendertermékek iránti kereslet lecsökkent. hogy növeljék azok súlyát és árát. Javasolta. Azóta a kenderellenes törvények jelent˝ sen csökkentették a keno derkötél gyártását. Az 1700-as évekre a gyarmatok már az összes helyben termesztett kendert maguk használták fel. de a parasztok o továbbra is a bírságot választották a kendertermesztés helyett. A vászon az ókori világ nagy részén ismert és népszeru volt. ami miatt ez a cikk nagyon megdrágult (Eaton. A növekv˝ kereslet ellenére a növény kevés jövedelmet hozott. egyes orosz keresked˝ k szándékosan o szemetet dobtak a kenderbálákba. Henry Clay. A rothadó növények buze az egész környéket ˝ elárasztotta (Tusser. A két világháború alatt ugyancsak megn˝ tt a kereslet. hogy a Kongresszus magas vámokat szabjon ki az import kenderre. o o így az amerikai gyarmatokon is elrendelte a kender termelését (Abel. A helyi parasztok nem voltak hajlandók megtermelni. Mivel akkoriban a kendert súly szerint árulták. Ezek a ruo hák kényelmesebbek is lehettek egy döglött állat részeib˝ l kéo szített öltözéknél. Massachusetts államban. A jamestowni gyarmatosítók 1616 körül jó min˝ ségu kendert termeltek (Gray. o jobb min˝ ségu kendert kedvelték. 1962). hogy a gyarmatosok saját kenderszükségletüket is alig tudják fedezni. 1890-ben még mindig gyártottak ˝ kenderkötelet az Egyesült Államokban. Henrik leánya. A kenderszálból ˝ o készült anyag megjelenésével az embernek kevesebb állatb˝ rre o lett szüksége. így exportra semmiképpen sem képesek (Carrier. Ma a legtöbb kötél muanyag. Az új világ lakói azonban nem sok segítséget jelentettek a kender utáni hajszában. részben a gyapotfeldolgozás technológiájának fejl˝ dése miatt is. A kötélo ˝ sodrásban járatos ír bevándorlók kötélsodró iskolákat nyitottak Amerikában. aki legendásan a o ˝ „kompromisszumok embere” és Kentucky állam képvisel˝ je volt o a Kongresszusban. 1966). Anglia igyekezett megszabadulni az orosz függ˝ ségt˝ l. Mi. 1980).24 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A KANNABISZ TÖRTÉNETÉNEK FONTOSABB ÁLLOMÁSAI 25 gadta. 1980). Más régi és újabb termékeknél a kenderszálat beo leszövik a más anyagból készült textíliába. Erzsébet királyn˝ növelte ezt a büntetést (Abel.

200 körülr˝ l) is említi (Rubin. Egyesek szerint a kenderruha jelenléte a sírban a kendervászon királyi rangjára utal (Abel. A feltaláló kortársai nem sok lelkesedést mutattak újítása iránt.26 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A KANNABISZ TÖRTÉNETÉNEK FONTOSABB ÁLLOMÁSAI 27 ri görögök földjén. 900-as években tanulták meg. A mai környezetvédelmi meggondolások el˝ segíthetik a kender visszatérését. Saját halálát színlelte. e. 1980). nadrágok. tiltakozásul a kender termesztését illegálisnak min˝ sít˝ helyi törvények ellen (Rosenthal és o o Kubby. e. Ezt követ˝ en Spao nyolország és más országok is birtokába jutottak e technikának. Ma kalapok. A gyapot termelésére és feldolgozására kidolgozott korszerubb módszerek nagyban csökkentették a kender jelent˝ ˝ o ségét (Bonnie és Whitebread. A kendervásznat a kínai Szertartások könyve (Kr. Woody Harrelson színészt azért tartóztatta le a kentucky-i rend˝ rség. önt˝ formákba tették oket. így az amerikai gyártók kénytelenek külföldr˝ l vásárolni a nyersanyagot. Sokkoló lépésével Caj Lun nemcsak hogy eladta a termékét. 1968). ékszereket és egy kenderb˝ l készült ruhát o találtak (Werner. 1122–249) származó sz˝ tt anyagot fedezo o tek fel (Li. A növény termesztése még mindig illegális az Egyesült Államokban. feltehet˝ leg a szao markandi csatában szerzett kínai foglyoktól. bambuszra. de kés˝ bb aztán Japánban is terjedni kezdett. A kender népszerusége jelent˝ sen csökkent a gyapot 1800-as ˝ o években kezd˝ d˝ elterjedésével. hogy papír elégetésével látszólag térítsék vissza az életbe (Carter. kezdetben több tonna kendert használtak el ruhaanyagnak. Caj Lun egy kreatív és színes személyiség volt. majd vizet öntöttek a pépre. mint a kender. Ez az eljárás évszázadokig a kínaiak titka maradt. A kendervászon a középkorban is népszeru o ˝ maradt. u. o o selyemre vagy pergamenre írtak (Garraty és Gay. Grun. 1996). 1975). A Hawaii-n és Észak-Dakota államban 1999-ben hatályba lépett törvény több mint 50 éve el˝ ször engedélyezi a o kender termesztését Amerikában. 1972-ben a Csú dio nasztia idejéb˝ l (Kr. A legnagyobb cégek is kísérleteznek kenderb˝ l készült kao lapok és ingek gyártásával és árusításával. majd hamarosan a selyem és a bambusz helyett erre az olcsó és könnyu anyagra kezdtek írni. hogy a gyapot kevesebb o rostot ad hektáronként. Caj Lun kijelentette. 1974). A polgárháború vége felé azonban a kendervászon és -rost kereslete csökkenni kezdett. ˝ A papírgyártás technikája két Kínában honos növény felhasználását igényelte. 1980). u. Mások is elkezdtek papírt égetni temetéseken. és a kender biztosította az ehhez szükséges vásznat. o ˝ A kenderb˝ l sz˝ tt anyagok visszanyertek valamit egykori népo o szeruségükb˝ l. 1982). . Az ókori kínaiak még cip˝ t is készítettek keno derb˝ l (Abel. 1999). miért neki tulajdonítják a papír ötletét. aki találmányát Kr. 105-ben tette nyilvánossá. de új használati formát is teremtett számára. Kenderpapír A régi szerz˝ k több száz éven keresztül k˝ re. Mikor az összekeveredett rostok felemelkedtek a víz színére. hogy ez ˝ az anyag képes feltámasztani a halottakat – ami bármely új termék esetében figyelemre méltó mutatvány. o Modern kendertermeszt˝ k azt állítják. A kenderb˝ l készült papírt el˝ ször a Krisztus el˝ tti els˝ o o o o évszázadban említik a feljegyzések. Az arao bok a Kr. feltéve. 1964). A Kr. ˝ mint a k˝ olajból készült muanyagszálak. Ráadásul a kender valószínuleg kevesebb káros hatással van a vízre és a talajra. és károsabb lehet a környezetre. o mert elültetett négy kendermagot. 1974). drámai története segíthet megérteni. ha a Kábítószerellenes Ügynökség (Drug Enforcement Agency) megfelel˝ felhatalmao zást állít ki rá. Ett˝ l függetlenül a mono da szerint a kenderpapírt Caj Lun kínai hivatalnok fedezte fel. o de a kender talán hamarosan visszatérhet Amerikába. 570-ben meghalt Arnegunde francia királyné díszes sírjában aranyat. A kender kiszorításához a szintetikus ruhaanyagok szintén hozzájárultak. Mikor az európaiak elözönlöto o ték Amerikát. ingek. több vízre és rovarirtóra van szüksége. s˝ t esküv˝ i ruhák ˝ o o o is készülnek ebb˝ l az osi anyagból (Evans. A papírégetés temetési szokása Ázsia sok vidékén elterjedt. Sok cég köro ˝ nyezetbarát és gazdaságos nyersanyagként reklámozza a kendert. ahol o ˝ papírrá száradtak. A hideg telek miatt meleg ruhára volt szükségük. 1981. u. Eperfakérget és kenderszálakat oröltek ösz˝ sze. Hogy ötletét egy csapásra népszeruvé tegye. fára. és megbízott néhány embert.

mikor használták el˝ ször táplálékként a kendert. A kannabisz terápiás hatásával kapcsolatRekreációs vagy szociális-rekreációs droghasználaton a szerhasználatnak azt a módját értjük. hogy vajszeruen kenhet˝ masszát ˝ o kapjon. Egyesek szerint az 1937-es Marihuána Adóztatási Törvény (Marijuana Tax Act). hogy az osi Ázsiából a világ minden részére elterjedjen.28 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A KANNABISZ TÖRTÉNETÉNEK FONTOSABB ÁLLOMÁSAI 29 s pár száz éven belül papírmalmok jelentek meg Európa-szerte (Abel. 1996). rohamok. amely tiltó vámot szabott ki a kenderre. Az olaj olyan zsírsavakat tartalmaz. és reformtáplálékként árusítják. így a kenderb˝ l készült o papír drágább. tartalmaz viszont 20–25% fehérjét és az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen összes aminosavat. Az import megnöveli a nyersanyag árát. még az Egyesült Államokban is. u. Gao lénosz (Kr. kendermagból készült ˝ kását szolgáltak fel karácsony el˝ estéjén (Benet. s ez nagyban hozzájárult ahhoz. * . Sokkal hamarabb n˝ meg fölo o használható állapotúra. amely kizárólag a kikapcsolódáshoz. Bár valamennyivel drágábban. s kitermelése kevésbé károsítja az ökoszisztémát (Kirk. 1991). hogy az els˝ kannabiszellenes központi töro vények az 1937-es Marihuána Adóztatási Törvénnyel érvénybe léptek. mint a fa. 1980). Többféle betegség o kezelésére használták. hogy a marihuána kevésbé fáradságossá teszi a munkát és enyhíti a menstruáció el˝ tti tüneteket és a menstruáo ciós görcsöket. szórakozáshoz. Lengyelországban és Litvániában a szakácsok sokáig egy semieniatka nevu. Egy másik salátaöntethez használja fel az olajat. 130–200) egy nagyon körülményesen elkészíthet˝ kendermag-desszertr˝ l számol be. Megtisztított állapotban nem sok THC van benne. mint a fájdalom. amelyek az ember számára nélkülözhetetlenek egyes vitaminok lebontásához vagy új sejtek létrehozásához (Wirtshafter. A madáreledelek jóval azután is tartalmaztak sterilizált magvakat. vagy olajat préselnek bel˝ lük. A kender illegális státusa az Egyesült Államokban útját állja minden nagyobb arányú kísérletnek a kender papírgyártásban való felhasználására. ˝ Marihuána az orvoslásban Az orvosi marihuána története különbözik a kenderfonal forrásául szolgáló kannabisznövény történetét˝ l. arzén) viszont nagyon alacsony százalékban tartalmaz. Az egyik cég mogyoróval darálja össze. A növényt folya˝ matosan emlegetik a gyógyszerkönyvekben és a népi gyógyászatban. Az indiaio ak szerint a kender évezredek óta Síva istenn˝ kedvenc eledele. higany. o A kendermag fogyasztása mellett táplálkozási érvek is szólnak. Mérgez˝ nehézfémeket (pélo dául stroncium. Megint mások emelt fehérjetartalmú csipszet és pereckéket sütnek a lisztb˝ l. ez a fajta papír még ma is megtalálható. A kender azonban gazdaságosabbnak és környezetvédelmi szempontból is megfelel˝ bbnek bizonyulhat. A papírgyárak nagy része ma fapéppel dolgozik. o de világszerte találunk példát kenderb˝ l készült fogásokra. Rosenthal és Kubby. A pirított kendermag népszeru finomság. például kálcium és kálium. A Kendermagos szakácskönyv több mint 20 receptet taro talmaz (Miller és Wirtshafter. A kendert sokféle élelmiszerhez felhasználják. akik egyébként helytelenítik a rekreációs kábítószer-fogyasztást*. 1997). 1999). hogy végleg o o felszámolják a többi papír-alapanyagot (Herer. Az emberi szervezet számára elengedhetetlenül szükséges ásványi anyagok is találhatók benne. valójában akkor született. ˝ Kenderbol készült élelmiszerek Nem tudjuk. mikor az erd˝ k és vegyipari vállalatok vezet˝ i elhatározták. Ezt mézzel és más magokkal együtt ˝ rudacskákká préselik. 1975). ahol tilos a növény termesztése. A növényt még az állatok is fogyasztják. mint a farostpapír. izomgörcs. Gyógyító hatása még azok közt is népszeruvé ˝ tette a marihuánát. hányinger. amelyet gazdag rómaiak o o fogyasztottak ínyencfalatként. A magvakat vagy megpirítják és lisztté orlik. Ugyancsak több orvosi beszámoló szól az ókortól a mai napig arról. álmatlanság. asztma és depresszió kezelésében használatos szert. A lisztben megmaradnak az áso ványi anyagok és a fehérje. étvágytalanság. 1999.

Scott. ezekr˝ l kés˝ bb szó lesz a könyvben. de nem jutott még el Kínába (Blum. 2500-ban) kokalevelet rágtak. . 1982). hogy képes belelátni a saját gyomrába. különösen Kínában. s minden esetben társas kontextusban jeleo o nik meg. Más indiai orvosok sikeresen alkalmazták köhögés és asztma. Galénosz. hogy ez a gyógyszer Keleten is elterjedjen (Maisto. 1965). Galizio és Connors. mint ahogy a többi tudatmódosító szer fogyasztása is tovább folyt. Példának okáért az egyiptomiak ekkoriban vezették be a 365 napos naptárt. A használat tehát ebben az esetben a társakkal való együttléthez (szociális) és a kikapcsolódáshoz (rekreációs) kapcsolódik. amelyet az asztma kezeléséo re használtak. A rekreációs droghasználatot általában hetenkénti-kéthetenkénti vagy annál ritkább. 2737-ben kezdték gyógyászati célokra használni. Azt tartották róla. Dél-amerikai bennszülöttek az orvosi marihuána felfedezése után kb. 1997). a kannabisz egyike volt azon kevés szereknek. 1997). a marihuánamag levét ajánlotta fülfájásra. amelyben a marihuánát a gyógyításban alkalmazható sok egzotikus növény közé sorolta. 200 évvel (Kr. beriberire. e. amelyek ebben a kultúrában a szorongás enyhítésére szolgáltak. 1969). valamint láz és nyálkahártyagyulladás ellen is ajánlotta (Aldrich. 5000 évvel ezel˝ tt jelent˝ sen más volt a világ és a gyógyszeo o rek is. 1980). a marihuána reumára gyakorolt hatását azonban ma is kutatják (Turner és ElSohly. e. Egy kínai udvari zenész ekkor faragta az els˝ bambuszfurulyát. 1960]. u. o a camellia sinensis. 1984. Az ókori Rómában az id˝ sebb Plio nius eredményes fájdalomcsillapítóként emlegeti a marihuánát. A rómaiak hódításaik során értesültek a kannabisz gyógyító tulajdonságairól. 1400 körül az indiai Atharvavéda vallási szövege szent növényként említi a marihuánát. 1975). reumára és – furcsa módon – gyenge emlékezet esetén is (Abel. 1995). A kínaiak tisztában voltak a népszeru orvosság tudat˝ módosító mellékhatásaival. Ezek közé tartozott az ephedra. amely képes a feszültség feloldására. o ez a népszeru növényi csodaszer (Aldrich. A gyógyítás a mágia rokona volt. Zs. több kontinensen zajló történetre o tekint vissza. mivel olyankor az ember „ördögö˝ ket lát” és „szellemekkel beszélget” (Li. többnyire hétvégenkénti használatsuruség. mint az akkoriban elérhet˝ bármely más gyógymód.) ˝ ˝ o Közel-Keleten. és kés˝ bb az amfetamin felfedezéséhez vezetett. 1981). Gyakran szö˝ v˝ dnek legendák az újítókról vagy felfedez˝ kr˝ l. A gyógyo szerészetbe a titokzatos Shen Neng kínai császár vezette be. Ezen betegségek legtöbbjére azóta más kezelési módok alakultak ki. Az orvosok óva intettek a szer nagy mennyiségu fogyasztásától. aki Néró hadseregében volt orvos. mialatt Kínában új és új alkalmazásait dolgozták ki. aki évszázadokig hatással volt a nyugati orvoslásra. az els˝ koffeintartalmú tea. A kannabisz Kínából végül eljutott Indiába. (Kés˝ bb kutatások igazolták a kezelés eredményességét o [Kabilek. ami mindenek fölött álló gyógyszerészeti szaktekintéllyé avatta (Wallnofer és Von Rottauscher. (D. 70-ben Dioscorides összeállított egy gyógyszerkönyvet. Kínában sem felejtették el Shen Neng tanításait. A világ más részein léteztek o már egyéb kábítószerek is. aki sok más gyógyszert is felfedezett. Shen Neng füvei valószínuleg nyújtottak ako ˝ kora megkönnyebbülést. sokszerepl˝ s. Sushruta indiai gyógyító a vértolulás gyógyszereként írta fel. Az orvosi marihuána tovább terjedt. maláriára. és megfigyelni a füvek hatásait. és a Keopsz-piramis még viszonylag újo nak számított (Grun. Az ópium nagyon népszeru volt a ˝ szabadid˝ eltöltéshez köt˝ dik. Krejci és Santavy. Ennek ellenére a növényt továbbra is használták gyógyításra. és Shen Neng o o o sem kivétel ez alól. de egyúttal figyelmeztet. Így aztán a legtöbb betegségre sokáig a marihuána maradt az egyetlen elérhet˝ o enyhülés. hogy túlzott mennyiségben impotenciát okozhat. Shen Neng császár marihuánát írt fel köszvényre. Mivel a hinduknál tiltott az alkoholfogyasztás.) Kr. egy természetes serkent˝ szer. valamint a függ˝ ség hiánya jellemzi. amit mai fogyasztói „vatta a szájban” jelenségként emlegetnek. fájdalomcsillapítóként és felfúvódás ellen alkalmazta. 1990).30 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A KANNABISZ TÖRTÉNETÉNEK FONTOSABB ÁLLOMÁSAI 31 ban ugyancsak érdekes tudományos és jogi kutatások születtek. így az egyes kezelési módok még messze nem voltak ideálisnak nevezhet˝ k. 1974. és a ginzeng. A marihuána gyógyszero o ként is hosszú. A kannabiszt Kr. A növény hírhedt nyálkahártya-szárító hatása miatt. sikertelenül lepra és korpa ellen (Nahas. az az ókori görög orvos. Pedacius Dioscorides. jóval a kenderszál els˝ hasznosítása után. de földrajzilag túl távol voltak ahhoz.

vérhast és maláriát kezeltek marihuánával. A szöveg említést tesz egy Pantagruelion nevu gyógyszer˝ r˝ l. Rodéziában lépfenét. 1975). u. jól ismert orvosi alkalmazásai nem szun˝ tek meg. 1974. Amint a Közel-Keletre. A szotók a jeruzsálemiekhez hasonlóan szülés közben használták. A tizenhetedik században a marihuána továbbra is híres maradt gyógyító hatásáról. Görögország és Róma határain kívül is kidolgoztak új módokat a marihuána orvosi használatára. A daggának. aki az indiai Goa városban élt. és folyamatosan újak alakultak ki (Du Toit. míg az illet˝ végül telo jesen megnyomorodik és meghal (Levey. egészen az 1970-es évekig (Grinspoon. 1563). aki szinte minden él˝ lényt rendszerbe foglalt. amelybe csak a kannabisz és a komló. és serkentette a méhösszehúzódásokat (Aldrich. és jelent˝ s vitákhoz vezettek o (Dreher. 1993). Az arab ˝ országok lakói többet fogyasztottak ebb˝ l a szerb˝ l. mert ott a hasis mindig népszeru volt. Valójában nem léteznek halálos túladagolásra utaló bizonyítékok (Petro. A drog káros hatásával kapcsolatos els˝ figyelmeztetések o o egyike Ibn Vásijáh A mérgekr˝ l címu arab szövegében jelennek o ˝ meg. amely szerinte enyhíti a köszvény okozta o fájdalmat. 1753-ban Linné. hogy a marihuánát már legalább 2400 éve használják szülés közben. többek közt a marihuánát is. u. Kr. 1997). a svéd természettudós. Bár tudatmódosító hatása nyilvánvalóan közrejátszott a marihuána afrikai elterjedésében. talán mert itt a kano o nabisz alapú kábítószerek még nagyon ritkák voltak. Ezzel a gondolattal aztán rengeteg kutatás foglalkozott. de az emberek általában véve nem sokat aggódtak a marihuána miatt. A szer valószínuleg csillapítot˝ ta a fájdalmát. a csaraszhoz hasonló er˝ sen mámorító kannabisz-készítmény) o megvakítja és megnémítja fogyasztóját. Cannabis sativának nevezte o el ezt a növényt. 1578-ban Kínában Li Sí-Csen a kannabisz hányingercsillapító hatásáról ír. 1980). Tudományos nevét a kender a tizennyolcadik század második felében kapta. az orvosi marihuánával is egyre több írás kezdett fogo lalkozni. ˝ ˝ hogy a marihuána segítséget jelenthet kedélybetegség esetén. A tizenkettedik századra a marihuána Egyiptomból átterjedt Afrika többi részére is. étvágynövel˝ hao tása miatt (da Orta. és begyógyítja az égési sebet. a sebészet régi kínai megalapítója. A gyógyító hatásokról szóló beszámolók mellett folyamatosan jelen voltak a túlzott fogyasztástól óvó figyelmeztetések is. Kambodzsai és vietnámi n˝ k még ma is marihuáo nából készült teát isznak a szülés utáni szenvedés enyhítésére. Hoa Te. A hottentották és mfenguk kígyómarás ellen ajánlották. Az egyik újítás a gyerekszülést megel˝ z˝ vajúdást o o megkönnyít˝ alkalmazás volt. 4. Francois Rabelais. u. 200 körül az els˝ keleti gyógyszerkönyv az o munkája o ˝ alapján gyógyszerként említi a marihuánát (Abel. Dél-Afrikában az asztma gyógyszereként ismerték. Az ehhez hasonló aggodalmak talán azért voltak er˝ sebbek az o arab világban. Etiópiában régészek 1300-ból találtak marihuánanyomokat tartalmazó pipákat (Van der Merwe. hogy Kína. a kannabiszról. hogy a hasis (egy. Európában ebben az id˝ ben kevesebb figyelmeztetésr˝ l tudunk. Garcia da Orta portugál orvos. 1977a). 1000 körül.32 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A KANNABISZ TÖRTÉNETÉNEK FONTOSABB ÁLLOMÁSAI 33 Kr. A marihuána magzatra gyakorolt hatásával foglalkozó kutatások vegyes eredményekkel jártak. Grinspoon és Bakalar. 1980). 1966). o A lány föltehet˝ en gyerekszülés közben halt meg Jeruzsálemo ben (Zias és munkatársai. A Kr. Vásijáh azzal riogat. 1952). 1975). ahogy az afrikaiak hívták a kannabiszt. Ez a szülészeti használat lagalább az 1800-as évekig tartott (Grigor. Akárcsak ma. a Humulus lupulus . Afrikába és Indiába tett utazások száma n˝ tt. a kannabisz negatív hatásaival kapcsolatos régi aggodalmak is a hatásairól szóló zavaros beszámolóknak köszönhet˝ k. jó a lovak kólikája ellen. akkoriban kezdte a marihuánát alkohollal kombinálva fájdalomcsillapítóként használni (Li. 1997). de az kétségtelen. törzsr˝ l törzsre más és más gyógyító képességet tulajdoo nítottak. Du Toit (1975) szerint valószínuleg a bantuk vitték le a növényt a ˝ keleti part mentén. 1852). Az orvosi marihuána megjelent egy akkoriban népszeru ken˝ cs összetev˝ i ˝ o o közt (Grattan és Singer. 1971. ami növelo o te az ezzel kapcsolatos nyugtalanságot is. sok gyógyfüvet említ. századból származó o fiatal n˝ i test maradványaiban marihuánanyomokat fedeztek fel. 1997). a francia orvos és testnedv-gyógyász 1532-ben jelentette meg Gargantua és Pantagruel címu híres köny˝ vét. Robert Burton A melankólia természete (1621) címu muvében utal arra. A Cannabinaceae családban talált számára helyet. Vannak rá bizonyítékok.

o A betegek kedélyállapotuk és étvágyuk javulásáról is beszámoltak. A kivonat növelte az étvágyat. különösen a módosult tudatállapot és az elmebaj közti párhuzamok szempontjából. tetanusszal és epilepsziával való gyötrelmek enyhítésére tett kísérletei is jártak némi sikerrel. El˝ ször reumás o betegeknek adagolt marihuánát. o o gyulladások és köhögés kezelésében (McMeens. 1924-ben o o orosz botanikusok egy csoportja azonosított egy. Ez több okból adódhatott. megpróbálta megkülönböztetni o az európai kendert az indiaitól. 1980). hogy meglehet˝ sen fölkeltette az érdekl˝ dést az ˝ o o orvosi kannabisz iránt Angliában és az amerikai kontinensen. Els˝ kí˝ o sérleteit állatokon végezte. vagy külön fajtáknak számítanak. ˝ A marihuánát ekkoriban Franciaországban is egyre többen kezdték használni. köszvény. hogy külön fajként tartsák számon a Cannabis Indicát. 1997). s arra ösztöo nözték. 1971. Gyakran o ˝ o William O’Shaughnessy ír orvosnak tulajdonítják azt az érdemet (avagy bunt). De mivel egyre több esettanulmány tanúskodott a o szer hasznossága mellett. hogy a kezeléo sek nem mindig bizonyultak hatásosnak. Az állatokon végzett kísérletek megnyugtatták O’Shaughnessyt a szer ártalmas hatásait illet˝ en. így például vizeletcsorgásra. Azt javasolta. az iránta való igény n˝ ttön-n˝ tt. amely köztudottan alacsonyabbra n˝ . például marihuánaolaj nem sokat segíthetett a szifiliszen. A marihuána akkor már mindennapos gyógyszernek számított Indiában. o A rendszertannal kapcsolatos els˝ vitákkal egyid˝ ben a mario o huána orvosi hírneve eljutott az amerikai kontinensre is. hogy a húst is fogyasztó emberek érzékenyebbek-e a marihuánára. Jóval kés˝ bb. kolerával. kolera. Mindemellett Amerikában és Európában hivatásos orvos nemigen ajánlotta ezt a szert. A kezelés enyhítette fájdalmukat. de csökkentette a velük járó fájdalmat. Hogy ezek egyetlen fajta változatai-e. a szer egyre népszerubbé vált (Abel. A konferencia kedvez˝ eredményekr˝ l számolt be a fájdalom. Ez az o o igény a keresked˝ kre is ösztönz˝ leg hatott. Azt ma sem tudjuk. a húsev˝ fajoknál nagyobb tudato módosító hatást tapasztalt. és több gyantát termel. hogy vizsgálni kezdje a szer hatását több betegségre is. Klein. és jót tett elmebaj. s nemsokára a jó mio o n˝ ségu készítmények könnyebben elérhet˝ vé váltak. a szexuális vágyat.34 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A KANNABISZ TÖRTÉNETÉNEK FONTOSABB ÁLLOMÁSAI 35 tartoztak. az el˝ bbieknél o is alacsonyabb fajtát. amit Robert Burton javasolt 1621-ben. amely a kannabisz tudatmódosító hatáo sával foglalkozik. Grinspoon és Bakalar. A veszettséggel. mint a vegetáriánusok. A THC antidepresszáns hatására irányuló modern kutatások is vegyes eredményekkel jártak. 1783-ban Lamarck. Eredményei nem voltak túl biztatóak (Moreau. émelygést és görcsöket. Eredményei 1842-ben jelentek meg a Bombay-i Orvosi és Fizikai Társaság Beszámolói címu folyóiratban. 1860). Amint ennek a híre eljutott Angliába és Amerikába. Az 1794-es New Edinburgh-i gyógyszerkönyv több o problémára is marihuánaolajat ír fel. Dr.) Moreau a marihuánát a depresszió lehetséges ellenszereként is vizsgálta. köhögésre és nemi betegségekre. Ezt a kivonatot legtöbbször úgy nyerték. hogy összegezze a marihuána orvosi hasznáról való ismereteket. ahogyan néhány évezreddel azel˝ tt Shen Neng is állította. és ez arra indította O’Shaughnessyt. 1860-ban Amerikában összeült Ohio Állam Orvosi Társasága. a Cannabis ruderalist. Az orvosi marihuána ugyan nem gyógyította meg ezeket a betegségeket. Ráadásul a hozzáférhet˝ kano nabiszkivonatok és -tinktúrák hatékonysága meglehet˝ sen küo lönböz˝ volt. hogy emberekkel kezdjen kísérletezni. hogy a marihuánaleveleket alkoholba áztatták. A szer gyógyító hírneve Angliában is fennmaradt. még ma is er˝ sen vitatják (Schultes. 1868). 1833-ban O’Shaughnessy a Brit Kelet-India Társaságnál és a Calcuttai Orvosi Egyetemen dolgozott. egyes esetekben meger˝ sítették Moreau o következtetéseit. Jacques Joseph Moreau de Tours az 1830-as évek végén kezdett kannabisszal kísérletezni. 1845). Plowman és Lockwood. (Err˝ l a o kutatásról és a Hasis Klubbal való kapcsolatáról szó lesz még a következ˝ részben is. aki az evolúcióval kapcsolatos téves elképzeléseir˝ l vált híressé. 1975). Az Egyesült Államok Gyógyszerkönyvének 1868-as kiadása több oldalon keresztül sorolja a kannabisztinktúra hasznos alkalmazási módjait. Sir Russel Reynolds a tekintélyes Lancet hasábjain dicsér- . Kezdetben a szer kognitív hatásait vizsgálta. víziszony és álmatlanság ellen (Wood és Bache. El˝ ször is lehetséges. A New England-i gyógyszerkönyv 1767-es kiadása kendergyökeret javasol b˝ rgyulladásra. 1890-ben Viktória királyn˝ legf˝ bb o o orvosa. máskor viszont bizonyos személyek esetében javulást mutattak (Grinspoon.

Krejci és Santavy. 1941-ben törölte a szert a gyógyszerek sorából (Bonnie és Whitebread. akik ma legálisan fogyasztanak marihuánát gyógyászati célokból (Randall és O’Leary. Ezek a nehézségek és az a felfedezés. részben azért. visszafogta a marihuána gyógyászati használatát. A Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) egyik kutatása során. A marihuána gyógyszerként ˝ való rendszeres fogyasztásával sikerült megakadályoznia. Bár ez elég ártalmatlan tünetnek hangzik. ami a marihuá˝ . de o nem talált enyhülést. Az 1970-es években az adatok végül egy minden addigitól eltér˝ o alkalmazási mód lehet˝ ségére utaltak: a zöldhályog kezelésére. Egy csehszlovákiai kutatássorozat az 1950-es évek végén bizonyította a kannabisz antibiotikus és fájdalomcsillapító hatását (Kabilek. Az 1900-as o évek elején a Squibb Company egy Clorodyne nevu gyógyszert ˝ ajánlott gyomorbaj ellen. fájdao lomcsillapító és altató hatásokról számolnak be (Aldrich. Az 1940-es és 1950-es években a szer orvosi használata és kutatása is jelent˝ o sen csökkent. Hepler és Petrus. 1960). Ma is sok o o beteg fordul ehhez a szerhez enyhülésért. hogy a kannabisz jó megoldás lehet erre a problémára. Mindezek ellenére a Marihuána Adóztatási Törvény 1937-es életbe lépése. kiváltképp az Egyesült Államokban. például homályos látást vagy fejfájást okoz. 1976). a szemen belüli er˝ s nyomás kíséri. 1997. amely az unciánkénti 100 dollárt is elérhette – ez pedig meglehet˝ sen nagy o összeg volt 1937-ben. amely végül vaksághoz veo zethet.36 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A KANNABISZ TÖRTÉNETÉNEK FONTOSABB ÁLLOMÁSAI 37 te a szert. 1997). néhányuk furcsa mellékhatásokkal jár. Végül egyike lett azon keveseknek. További vizsgálódások glaukómás betegek esetén is kimutatták ezt a hatást (Grinspoon és Bakalar. asztma és menstruációs problémák ellen (Reynolds. Az orvosi kannabisz és származékai körüli legújabb fejlemények a kemoterápiával és az AIDS-szel járó émelygés és súlyveszteség kezelése körül zajlanak. Orvosok már az 1500-as években (lehet. Állítólag maga a királyn˝ is kannabiszkivonao tot használt görcsoldóként (Randall és O’Leary. amely 1850-ben többfajta betegség gyógyszereként említette a kannabiszt. a vakság egyik leggyakoribb okát. A pupilla összehúzódása gyakran a szemen belüli nyomás csökkenését jelzi. Operációval sem tudnak jelent˝ s javulást elérni. a fénykörök er˝ s szemen belüli nyomást jeleznek. Bár léteznek eredményes kezelési móo dok erre a problémára. o mert alkalmazkodnak a szerekhez. 1988). 1974). o Ezt a betegséget. 1998). Heves jogi csatákat vívott. A Lily Kutatólaboratóriumok kifejlesztettek egy Nabilone nevu szert. (A törvényr˝ l részletesebben lesz szó a o 10. nyugtató. 1980).) Az Egyesült Államok Gyógyszerjegyzéke. és komoly kísérletezésnek vetette alá magát. Randall minden akkoriban elérhet˝ kezelést kipróbált. amelynek értelmében speciális adót kellett fizetni a marihuána szállításáért. A marihuána gyógyászati alkalmazásai évszázadokon keresztül alig tértek el a Shen Neng császár által eredetileg leírtaktól. s így csökken a szemen belüli nyomás enyhítésének hatékonysága. pupillatágulás helyett a pupilla enyhe öszszehúzódását tapasztalták. Robert Randall személyében legalább egy glaukómás beteg is akadt. Az 1930-as években már az Eli Lilly és a Parke-Davis is piacra dobott ilyen termékeket (Mikuriya és Aldrich. együttesen arra utalnak. Egyszer. o hogy a marihuána képes csökkenteni a szemen belüli nyomást. amelyet a marihuána pupillatágító hatását vizsgáló rend˝ rségi jelentések o igazolására végeztek. észrevette. de ezen kívül nem sok más kutatás került nyilvánosságra ekkoriban. amely kannabisz és morfium keverékét tartalmazta (Roffmann. amelyben a jogi problémákat tárgyaljuk. miután marihuánát szívott. hogy a szemen belüli nyomás teljes vakságot okozzon. fejezetben. arcrángás. s ez így volt ebben az esetben is. hogy már el˝ bb) felfigyeltek a marihuána hányino gercsökkent˝ és étvágynövel˝ hatására (Abel. A marihuánát tartalmazó gyógyászati termékek leírásai a századel˝ n görcsoldó. A zöldhályog sikeres marihuánás kezelésér˝ l szóló els˝ véo o letlen eredmények két forrásból származnak. Reynolds szerint a kannabisz sikeresen alkalmazható álmatlanság. Ennek ellenére letartóztatták marihuána birtoklásáért és termesztéséért. 1890). Ez az adótörvény tiltó vámot szabott ki a szerre. Ráadásul egyesekre alig hatnak az elérhet˝ gyógyszerek és eljárások. hogy eltuntek a fénykörök. 1982). Randall a látóidegére ható er˝ s nyomás miatt fényköröket látott a fényforráo sok körül. 1998). A huszadik század fordulójára a marihuánatinktúrák és -kivonatok egyre szélesebb körben váltak elérhet˝ vé. aki maga fedezte fel ezt a hatást.

A marihuána orvosi használatának legf˝ bb akadálya az. e. Az ipari kender csak azok o o tudatállapotában okoz változást. Sok orvos és szervezet fáradozik a marihuána újrabesorolásáért abban a reményben. Emellett pedig jóval ˝ drágábbak is. amikor a tünetek nem voltak jelen. Roueche. a többit˝ l különböz˝ használati formát jelent. Grinspoon és Bakalar. mivel aki éppen hányástól szenved vagy émelyeg. A marihuánát gyógyszerként o használó betegek valószínuleg a pszichoaktív hatásait is megta˝ pasztalták. jogi és ˝ gazdasági tényez˝ függvénye. Az els˝ rekreációs droghasználók valószínuleg ezek a régi kínaiak o ˝ voltak. annak meglehet˝ sen nehezére eshet lenyelni egy pirulát. 1971. és a hatás csak sokkal kés˝ bb jelentkezik. o de az els˝ dleges cél a tünetek enyhítése marad. ezekben az esetekben a tudatállapot módosulására helyezett hangsúly változó. akik inkább szórakozásból. Shen Neng betegei Kr. 2737-ben talán olyankor is fogyasztották a növényt. 6400 óta. kategóriájú szernek min˝ sítette. 1996. akik a divatban találják meg az eksztázis forrását. képes utánozni a marihuána egyes gyógyító hatásait. de valószínuleg már Kr. A dronabinol. és rendelkezik a marihuána egyes gyógyító tulajdonságaival (Lemberger és Rowe. Az emberek Kr. A gyógyászati és a rekreációs használatot valószínu˝ leg az különböztette meg egymástól. beleértve a pénzbírságot és börtönt is. 1997). hogy megkérd˝ jelezzék az els˝ kategóriájú beo o sorolást. kikapcsolódási céllal való használatának története az orvosi alkalmazástól függetlenül alakult. Néhány slukk és rövid várakozás után a beteg eldöntheti. akik o vallásos szertartás részeként használnak kannabiszt. a THC egy szintetikus változata. 1995). a gyönyörhöz és az ismeretlenhez. valószínu. A marihuána alacsonyabb ára és valószínu hatékonysága soka˝ kat indított arra. Birtoklása kemény büntetést von maga után. hogy rekreációs cél˝ ból is ott fogyasztották el˝ ször. A marihuánát gyógyszerként fogyasztó betegek megváltozott gondolatokról és érzésekr˝ l is beszámolnak. Mivel a kender Ázsiából ered. o hogy nem rendelkezik semmilyen elismert gyógyászati értékkel. az ennek megfelel˝ marihuánamennyiség pedig jeo lent˝ sen kevesebbe kerül (Rosenthal és Kubby. 1997). 1999 júliusában a Kábío tószerellenes Ügynökség (Drug Enforcement Agency) a dronabinolt II. e. hogy ezzel sok ember szenvedését enyhíthetik. Sajnos a szer folyamatos használata mérgez˝ nek bizoo nyult. e. A dronabinol bizonyított pozitív hatásai ellenére sokan érvelnek amellett. A betegek szívesebben szívnak marihuánát. ami azt jelenti. mint a gyógyulás kedvéért szívtak kannabiszt. Egy beteg havonta 600–1000 dollárt költhet dronabinolra. és az orvosi marihuána története tovább folytatódik (Grinspoon. mert a jelek szerint felhalmozódik az agy szöveteiben.38 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A KANNABISZ TÖRTÉNETÉNEK FONTOSABB ÁLLOMÁSAI 39 na aktív hatóanyagainak egy származéka. kategóriájú kábítószernek min˝ sül az Egyesült Államokban. Ez a szer is étvágynövel˝ és o hányingercsillapító hatással bír. A betegnek ugyanis o meg kell emésztenie a szájon keresztül adagolt dronabinolt. Zimmer és o Morgan. 1998). A marihuána még I. A dronabinoltabletták nem teszik lehet˝ vé o ezeket a könnyu és gyors változtatásokat. vallási. hogy az illet˝ beteg volt-e o vagy sem. rekreációs fogyasztás egy sajátos. és 1992-ben az AIDS kezelésében is. hogy o törvényes megtorlás jár érte. némileg csöko kentve ezáltal a felírásához szükséges papírmunkát és felhajtást. A kannabisz ilyenfajta fogyaszo tásának története sok mindent elárul az ember viszonyáról az újdonsághoz. 8000 ˝ óta isznak alkoholt (Mellaart. Az asszírok és a sumérok már körülbelül egy évezreddel Shen Neng el˝ tt o . helyett III. Az orvosoknak nem szabad marihuánát felírniuk. 1967. 1975). Nem a kannabisz volt az els˝ tudatmódosító o szer. amelyet Marinol márkanéven árulnak. szüksége van-e még további adagra. hogy a marihuána orvosi és gazdasági szempontból is hasznosabb. A szer rekreációs használata sokféle muvészi. Sokak szerint az adagokat o is könnyebb változtatni marihuánás cigaretták esetén. S˝ t. Ezzel szemben az Élelmiszereket és Gyógyszereket Ellen˝ rz˝ Hivatal (Food and Drug Administration) 1985-ben jóo o váhagyta a dronabinol alkalmazását rákos betegek kezelésében. A mámorító kannabisz története A kannabisz élvezeti cikként. Vannak. A tisztán pszichoaktív. ezért hosszútávú kezelésekben nem lehet alkalmazni (Randall és O’Leary.

ahhoz o hasonlóan. 47–127) számol o be a trákok azon szokásáról. Még ˝ ez a javaslat is félrevezet˝ lehet. o mákot és fél tucat egyéb fuszert tartalmaz. Egy szkíta temetési szertartást írt le. Kr. 100 körül a taoisták felületesen foglalkozni kezdtek az alkímiával. sokan o ezzel áldoznak az istenn˝ nek ünnepekkor. Kr. Meng Shen ókori kínai orvos azt írja. 1980). A bhang népszeruségéhez valószínuleg az is ˝ ˝ hozzájárult. más˝ különben több kiló elfogyasztása sem járt volna tudatmódosító hatással. Kr. 1980). 1974). de Hérodotosz err˝ l nem tesz emlío tést. ˝ sem Plutarkhosz nem ítélte el ezeket az embereket. e. A bhang fogyasztá˝ sának fontos vallásos vonatkozásai vannak. bár ez Kínába csak Kr. sokszor fogyasztják szent ünnepeken. u. A manapság elérhet˝ rengeo teg nyugtató ellenére a nyugatiak inkább rekreációs célból fordulnak a kannabisz feszültségoldó hatásához. hogy a szkíták a temetéseken kívül is hódoltak ennek a szokásnak. hogy ez a gyakorlat valóban létezett (Rudenko. 1980). A taoisták o azonban meglehet˝ sen motiváltak lehettek. o hogy a kannabisz okozta látomások a halhatatlansághoz vezet˝ o utat tárják fel (Needham.40 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A KANNABISZ TÖRTÉNETÉNEK FONTOSABB ÁLLOMÁSAI 41 szívtak ópiumot (Scott. 1969). Ezek szerint a legtöbb fogyasztó valószínuleg nem hallucinált az átlagos adagtól. de a mámorító kannabisz nem. megemésztve a kannabisz bizonyos hao tásai el is tunnek. 1995). a történetírás ˝ görög atyja megemlítette a szert izgalmas Történetírásában. de az ˝ ottani mondák szerint Síva hindu istenn˝ hozta le a Himalájáról o (Abel. Az indiaiak többféle kannabiszterméket is megkülönböztettek: a gandzsát. Sem Hérodotosz. A kannabisszal kapcsolatos vélemények valószínuleg helyen˝ ként és korszakonként változtak. u. A gandzsa esetében a növény virágos csúcsát. Plutarkhosz munkássága idején. és o csak nagyon nagy dózis esetén fordul el˝ (Tart. Kínában meger˝ södött a taoista mozgalom. Ez az o els˝ elítél˝ vélemény megel˝ zte Ázsiában a vaskorszakot. de thandaiként is emlegetik. 800-ra jutott el (Maisto és munkatársai. 1981). Lehet. a magvak ugyanis nagyon kevés o THC-t tartalmaznak. egyszeruen ˝ csak beszámoltak egy másik kultúra szokásairól. u. valószínuleg azért. Közben megváltozott a kínaiak véleménye. 1999). 1970). 600-ban. A hív˝ k szerint Síva is élvezte a kannabiszt. általában kannabiszt. cukrot. Ennek az italnak a neve is o bhang. Az ókoriak számára egyébként a kannabisz okozta módosult tudatállapot inkább valami furcsaságnak tunt. A kannabisz ˝ o gyantájának ez a tömény változata valószínuleg Kr. 1971). hogy a látomások eléréséhez legalább 100 napig kell folyamatosan fogyasztani a magokat (Li. 1000 kö˝ . Indiában még formálisabb kapcsolat alakult ki a kannabiszhasználat. majd álomba merülnek. hogy egy növény fels˝ részét a o tuzbe dobják. A növénynek nem csak szent használata létezik ˝ Indiában. Ez az ital nem túl er˝ s hatású. a csarasz esetében pedig a növény gyantáját szívják agyagpipákból. a szertartás és az imádság között. amely során kannabiszmagok füstjét lélegezték be (Hérodotosz. Valószínu. 1974). Máshol nem o tiltották a szert. hogy a kannabisz volt ez a növény. e. vagy folyékony. mint a kikapcsolódás jegyében folyt. e. s˝ t o o o o a fémb˝ l készült ekét is (Garraty és Gay. mélyen beszívják a füstöt. u. s különösen feszültségoldó hatását hangsúlyozza. A Tao akkori köveo t˝ i helytelenítették a kannabisz fogyasztását (Abel. A bhangot megeszik. Kés˝ bb Görögországban Plutarkhosz (Kr. 1980). mintsem a gyógykezelés vagy vallásos szertartás részeként. Fogyasztásának els˝ néhány évezredében nem sok feljegyzés o született az új tudatmódosító szerre vonatkozó felfogásokról. 2000 körül a o szer már vallásos szövegekben is megjelenik. Indiában azonban továbbra is megmaradt a kannabiszfogyasztás vallási jellege. mert úgy tartották. mert akkor még Kínán kívül ˝ sehol sem ismerték. magokat. ˝ Valószínu. a házigazda ezzel az üdít˝ vel kínálja vendégét. Bár itt egyértelmuen a módosult tudatállapot elérése volt a ˝ cél. ˝ semmint bunnek. 450 körül Hérodotosz. A hasist valószínuleg kés˝ bb fejlesztették ki. Bár elkészítésének sok különböz˝ módja van. Rudenko szovjet régész bizonyítékokat talált arra. tejet. Az ipari kender megel˝ zo te ezeket a szereket. és kannabisz révén próbáltak hallucinációkat el˝ idézni (Abel. Ez a hatás csak nagyon ritkán. hogy a hinduknál tilos az alkoholfogyasztás. Kr. a marihuána taoista használata mégis inkább a vallás. Az Atharvavéda szent könyve dicsérettel emlékezik meg róla. a csaraszt és a bhangot. hideg üdít˝ elkészítéséhez használják. hogy gyanta borította oket. Lehet. akárcsak ma. ahogy nyugaton alkoholt kínálgatnak (Abel. hogy a növény Kínából jutott el Indiába.

Bár az a tévhit. de a hasist ennek ellenére a mai napig „Hajdar boraként” emlegetik. beleértve ellenségeinek meggyilkolását is. A névtelen nyugtatószert elkezdték hasisként emlegetni. Egy ember hasist szív egy nyilvános fürd˝ ben. mint maga a növény. vagyis merényl˝ knek nevezo ték. majd levakarták magukról a közben rájuk ragadt o gyantát. Magát a gyantát surít˝ eljá˝ o rást is sajátos legendák övezik. Különben Ibn Vásijáh korabeli orvosnak nem lett volna oka arra. 1989). hogy ha huen teljesítik feladatukat. hogy a hasis er˝ szakos cseleo kedetekre indít. Pár pillanat után újabb adag szert kaptak. bekötötték a szemüket. Ezen az új helyszínen ˝ született az egyik legtartósabb és legveszedelmesebb legenda a szer er˝ szakhoz vezet˝ hatásáról. hogy o az ember egyszerre tapasztalja a tudatállapot módosulását. 1971). A történet szerint a hasist Hajdar. Modern receptek kannabiszolaj és marihuána-por összekeverését javasolják. valószínuleg ennél egyszerubb volt megrázni a nö˝ ˝ vényt. akik állítólag hasist o o fogyasztottak. o hogy a hasist el˝ állító hajdani eljárás abban állt. jóllehet biztosan nem igaz. hogy haláluk után visszatérhetnek oda. ígéretesnek tunhetett azoknak az ˝ európaiaknak a szemében. és közben tisztában is van ezzel. bár pontatlan figyelmeztetését a szer halálos hatásával kapcsolatban.42 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A KANNABISZ TÖRTÉNETÉNEK FONTOSABB ÁLLOMÁSAI 43 rül jutott el az arab országokba. A legenda szerint odaadásuk abban a hitükben gyökerezett. A történet szexuális vonatkozá- . A hasisban koncentrált gyanta nagyobb arányban tartalmaz pszichoaktív THC-t. továbbra sem tunt el (Schwartz. szállítani és árusítani. hogy megtegye aggódó. és valószínuleg jobban is jövedelmezett. Marco Polo korától az 1700-as évekig ismertté vált egy közelkeleti történetgyujtemény. Az „asszaszin” eredetileg azt is jelenthette. 1974). hogy „gyilkolni”. Bár a „hasis” és az „asszaszin” hasonlóan hangzanak. az Ezeregyéjszaka meséi. mégis kidobják a fürd˝ b˝ l. 1984). mint más kannabiszkészítmények. o o 1090 körül Hasszán-ibn-Szabah és követ˝ i sokak szívébe ülteto tek félelmet. Az. de a o „hasszassz” szóból is kialakulhatott. Nem túl vidám történet. a gyilkosokat. a szúfik perzsa atyja találta fel 1155-ben (Rosenthal. Különböz˝ mesék szólnak arról. ˝ megint bekötötték a szemüket. Több mint száz évvel kés˝ bb Marco Polo ezzel a történettel tért o vissza a Közel-Keletr˝ l. emiatt sokkal könnyebb raktározni. Bár ez nagyon romantikusan hangzik. mint az egész növényt. Az egyik anek˝ dota a hasis hatásáról szól. ami arabul azt jelenti. hogy a kannabisz agressziót kelt. „asszaszinoknak”. hogy a kannabisz használata buncselekmények˝ hez vezet (Bonnie és Whitebread. 1985). és kivezették oket a kertb˝ l azzal ˝ o az ígérettel. a Paradicsomba jutnak. Tovább marad hatékony. Még a Szövetségi Kábítószer Ügyosztály (Federal Bureau of Narcotics) els˝ vezet˝ je. valószínuleg ez az elkészítés legjobb mai technikája (Gold. o Kés˝ bbi változatok szerint Hasszán követ˝ i közvetlenül ellenséo o geinek legyilkolása el˝ tt fogyasztották a gyanta koncentrátumát. és egy különböz˝ egzotikus gyönyöröket nyújtó buo ja kertbe vezették oket. E csábító alternatív etimológiák ellenére a hasis és az asszaszin közti társítás tartósan fennmaradt (Casto. A mesébe egyes változtatások is beféro k˝ ztek. Bár tisztában o o van vele. Ennek bizo˝ nyítására Hasszán bepillantást engedett nekik ebbe a nirvánába. A hasist könnyebben lehetett szállítani. Állítólag Hasszán megszállott követ˝ i minden óhao ját teljesítették. hogy meztelen o rabszolgák vagy szép fiatal lányok szaladtak keresztül a kannabiszmez˝ n. és összenyomkodni a meglazult gyantát. mert a szexuális izgalom kétségo o bevonhatatlan jelei mutatkoznak rajta. hogy csak a módosult tudatállapot okozta álomképet lát. és szexuális érintkezésr˝ l ábrándozik. Harry Anslinger is bizonyítékként hozta fel ezt a o o történetet arra. a szó más eredete mellett nyomósabb érvek szólnak. ˝ Ez az új termék könnyen átterjedt Indiából az arab országokba. laboratóriumi kísérletek ˝ igazolták. hogy Hasszán katonáit err˝ l a szerr˝ l nevezték el. Az egyik legenda szerint az újoncoknak drogot adtak. Az élmény hatására valószínuleg huségesen ˝ ˝ teljesítették a parancsokat. hogy a marihuána valójában csökkenti az agressziót (Myerscogh és Tylor. Egyesek azt is állították. és hasispogácsákká gyúrták. Az adatok nem támasztják ezt alá. akik éppen új módozatokat kerestek saját kreativitásuk serkentésére. ha teljesítik Hasszán parancsait. o Ezek a mesék sokakkal elhitették. A szer feltalálásáról szóló egyik monda különösen népszeru ma˝ radt. Ibn Vásijáh korábbról származó figyelmeztetései cáfolják ezt. hogy „Hasszán követ˝ je”. de a kábítószer iránti érdekl˝ dést ez is növelhette. 1970).

44

MARIHUÁNA

A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA

A KANNABISZ TÖRTÉNETÉNEK FONTOSABB ÁLLOMÁSAI

45

sa hozzájárulhatott ahhoz, hogy a kannabiszt afrodiziákumként (ajzószerként) is számon tartsák. A hasis kacskaringós utat járt be az arab országoktól az európai muvészvilágig. Napóleon 1798-as egyiptomi hadjárata során ˝ a francia sereg emberei el˝ ször találkozhattak a hasissal. Bár o Napóleon betiltotta a kannabisz bármifajta használatát, katonák és tudósok tértek vissza Franciaországba hasissal megrakodva. Az Ezeregyéjszaka meséi meglehet˝ sen népszeru lett Európában, o ˝ és sokan ismerték a tudatállapot módosulásáról szóló leírását. Egyes muvészek új ihletet reméltek a szert˝ l. Lehet, hogy a ˝ o költ˝ i vagy fest˝ i inspiráció hiánya vezette arra a muvészeket, o o ˝ hogy különféle gyógyszereket próbáljanak ki. Kortárs beszámolók nemigen voltak a hasisfügg˝ ségr˝ l, úgyhogy sok kísérletez˝ o o o kedvu muvész határozott úgy, hogy kipróbálja a szert. ˝ ˝ A kannabisz és a muvészvilág közti kapcsolatról szólván ˝ Jacques Joseph Moreau francia orvosra szoktak a legtöbbet hivatkozni. Moreau el˝ ször 1830-as közel-keleti útján próbálta ki a o hasist. Feltevése szerint a kannabisz okozta érzékcsalódások hasonlatosak az elmebetegek hallucinációihoz és tévképzeteihez. Azt remélte, hogy ez a kutatás segítségére lesz majd az elmebaj kezelésében (Moreau, 1845/1973). Kés˝ bb többek közt Timothy o * fogadott el hasonló sejtéseket az LSD-vel és egyéb halLeary lucinogénekkel kapcsolatban (Leary, 1997). Moreau eredetileg maga fogyasztotta a hasist, és úgy találta, hogy a módosult tudatállapot párhuzamokat mutat az elmebetegség bizonyos vonásaival. Ezeken az eredményeken felbátorodva önkénteseket keresett, akik vállalták, hogy alávetik magukat a szer hatásának, míg o egy józanabb állapotból megfigyeli oket. Moreau-t Pierre ˝ ˝ Jules Teophile Gautier, a népszeru, nyíltan hedonista regényíró ˝ segítette munkájában. Nemcsak részt vett a kísérletekben, de segített más kísérleti alanyokat is toborozni a francia muvészek ˝ köréb˝ l. A kísérletez˝ k ezen csoportja felvette a „Hasis Klub” o o nevet, és minden hónapban rendszeresen találkozott egy párizsi kúriában.
Lásd b˝ vebben Timothy Leary: Az eksztázis politikája – drog, tudat, vallás. o Edge 2000 – NDI, Budapest, 2003.
*

Gautier 1843-as A Hasis Klub címu írásában közli els˝ hasisél˝ o ményének részleteit. A kézirat jellegzetesen tükrözi a kor francia irodalmának drámai ízlését. Az éjszaka természetesen sötét és csillagtalan. A kúriában minden „gigantikus”, „pompás”, „káprázatos” és „titokzatos” (Gautier, 1846/1966). Gautier dawamesc-et fogyasztott, hasis, cukor és különböz˝ fuszerek felhaszo ˝ nálásával készült édességet. A leírt hallucinációi feltun˝ en er˝ ˝ o o sebbek és a részleteiben gazdagabbak, mint amilyenekr˝ l mások o beszámolnak. Lehet, hogy az író túlzott a hatás kedvéért, de az is lehet, hogy nagyobb és er˝ sebb adagot kapott (Solomon, 1966). o Bizonyítékok utalnak rá, hogy az akkori hasis tartalmazhatott ópiumot is, ami jelent˝ sen megváltoztathatta Gautier élményét o (Bell, 1857). Bár a leírás nagyrészt ártalmatlan látomásokról szól, egyes részek kifejezetten paranoid, rémült és szomorú reakciókról számolnak be. Moreau 1846-ban jelentette meg a kísérletr˝ l o szóló könyvét, és elismer˝ oklevelet kapott érte egy, a Francia o Tudományos Akadémia által támogatott tudományos pályázaton (Abel, 1980). A Hasis Klub folytatta muködését, és soraihoz Baudelaire, Bal˝ zac, Dumas és Flaubert is csatlakozott. Nem tudjuk, mennyiben befolyásolta a szer az alkotóerejüket. Az err˝ l szóló mai kutatáo sok vegyes eredményekkel jártak (Chait és Pierri, 1992). Egyes tagok magáról a szerr˝ l is írtak. Baudelaire 1858-ban jelenteto te meg Mesterséges mennyországok címmel a kannabiszról szóló monográfiáját. A könyv leírja a gondolatok és érzések finom változásait a szer hatása alatt. Eufóriáról és lelki gyötrelemr˝ l o egyaránt beszámol, beleértve a széls˝ ségesen nagy adagokkal o járó paranoid, rémült reakciókat is. Hangsúlyozta a környezet jelent˝ ségét abban, ahogyan a szer kifejti a hatását. Ez a munka o a szinesztéziát, a kevert érzékelés jelenségét is leírja, így például Baudelaire a színek hangjáról és a hangok színér˝ l beszél. Ez a o szinesztéziás érzékelés még inkább el˝ fordul hallucinogén szeo rek hatása alatt. Baudelaire a Mesterséges mennyországokat kib˝ o vítette De Quincey Egy ópiumev˝ vallomásai általa készített foro dításával, és 1860-ban újra kiadta (Solomon, 1966). A hasisról és ópiumról szóló következ˝ könyvéb˝ l, A romlás virágaiból az o o e szerekr˝ l alkotott kedvez˝ tlen véleményét olvashatjuk ki. o o

46

MARIHUÁNA

A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA

A KANNABISZ TÖRTÉNETÉNEK FONTOSABB ÁLLOMÁSAI

47

Úgy tunik, a Hasis Klub többi híres tagja Baudelaire-nél vagy ˝ Gautier-nél kevesebb id˝ t szentelt a szernek. Az bizonyos, hogy o kevesebbet publikáltak róla. Balzac valószínuleg inkább csak a ˝ megfigyel˝ szerepét játszotta a találkozókon. Ritkán próbálta o ki a szert, és nemigen írt róla, kivéve egy levelében, amelyben néhány enyhe hatásról tesz említést (Balzac, 1900). Alexandre Dumas sem fogyasztott sokat. Egyetlen írását sem szentelte a kannabisz témájának, de a Monte Cristo grófja egyik fejezete er˝ o sen emlékeztet Hasszán asszaszinjainak emlékezetes történetére. Feltehet˝ leg Flaubert is inkább csak megfigyel˝ volt a gyuléseo o ˝ ken. (Az ember már csak azon töri a fejét, vajon ki fogyasztotta a szert tulajdonképpen, miközben ezek a hírességek mind csak nézel˝ dtek.) Flaubert sem foglalkozik közvetlenül a kannabiszo szal egyetlen muvében sem. 1880-as halála után fennmaradtak ˝ jegyzetei egy La Spirale címu regényhez, amely arról szólt volna, ˝ hogyan megy tönkre egy ember a hasis miatt (Abel, 1980). A kannabisz az 1800-as években terjedt át Angliába a La Manche csatornán keresztül, de eleinte nem sok nyugtalanságot okozott. 1855-ben egy parlamenti képvisel˝ számolt be aro ról, hogy külföldi útja során kipróbálta a szert (Urquhart, 1855). Kés˝ bb az angol újságok a szer állítólagosan káros hatásai ellen o érveltek. Laird-Clowes angol író különösen ellenezte azt a gondolatot, hogy a kannabisz er˝ szakot okozna, mondván, hogy ez o egyszeruen hihetetlen (Laird-Clowes, 1877). Az angol muvészek ˝ ˝ követték francia kollégáikat, és hasist fogyasztottak a muvészi ˝ ihlet érdekében. Valószínu, hogy William Butler Yeats és Os˝ car Wilde is használta a szert, bár mindketten jobban kedveltek más tudatmódosító szereket, mindenesetre egyikük sem szentelt olyan nagyszabású muvet a kannabisznak, mint Baudelaire vagy ˝ Gautier (Abel, 1980). Végül a mámorító kannabisz eljutott az Egyesült Államokba. Amerikai szerz˝ el˝ ször 1854-ben tesz róla említést, John Greeno o leaf Whittier egyik versében (Whittier, 1854/1904). Egy akkoriban népszeru író, Bayard Taylor saját, hasissal kapcsolatos ta˝ pasztalatait írja le az 1850-es évek közepén megjelent két utazási könyvében (Taylor, 1854, 1855). Az els˝ egyiptomi találo kozása a szerrel ártalmatlan volt, ám kés˝ bb a sorozatos, nagy o

adagokban való fogyasztás kellemetlen hatásokkal járt. Taylor történetei arra indítottak egy Fitz Hugh Ludlow nevu amerikai ˝ fiatalembert, hogy maga is kísérletezni kezdjen a szerrel, s végül tapasztalatait névtelenül A hasisev˝ címu könyvben adja ki o ˝ 1857-ben (Ludlow, 1857). Mivel néhány kisebb adag elfogyasztása után semmilyen hatást nem tapasztalt, Ludlow bevett egy óriás adagot, és negatív élményben volt része. Ennek ellenére néhány hét múlva ismét próbálkozott. Megtapasztalta a szinesztéziás élményt úgy, ahogy Baudelaire leírta, valamint a kacagást, a száj kiszáradását és a kellemetlen, szorongó érzéseket. Ludlow ezután ismételten fogyasztotta a szert, és arról számolt be, hogy sajátos módon nehezére esik távol tartania magát t˝ le. Végül egy o orvos segítségével sikerült végleg abbahagynia a fogyasztását. Könyve máig az egyik legismertebb kannabiszról szóló amerikai írás ebb˝ l a korszakból (Abel, 1980). Lehet, hogy Ludlow könyo vének hatására Amerikában mások is kipróbálták a szert, de az 1800-as évek végén még nagyon kevesen használták. Sokkal népszerubb volt nála az ópium, az alkohol és a kokain. Kés˝ bb ˝ o ezek mindegyikét betiltották. A század vége felé meghozták az els˝ ópiumellenes törvéo nyeket, amelyekben valószínuleg az ázsiaiak elleni fajgyulölet ˝ ˝ is szerepet játszott. A törvényhozók olyan eltúlzott beszámolókra hivatkoztak, amelyek kokaint fogyasztó afrikai és karib származású emberekr˝ l számoltak be. Mexikói és afrikai beváno dorlók hasonló diszkriminációja kés˝ bb a kannabisz betiltásában o is közrejátszhatott (Musto, 1999). A huszadik század fordulóján kevesen használtak marihuánát az Egyesült Államokban, és aki igen, az biztosan nem tartozott a fehér protestáns társadalomhoz. 1911-ben a kannabisz szövetségi szintu betiltására tett els˝ ˝ o próbálkozás sikertelen maradt. A helyi vezetés több államban saját marihuánaellenes törvényeket hozott, különösen azokban az államokban, ahol nagy volt a bevándorlási arány. A korabeli újságok beszámolói szerint kevés akkori olvasó ismerte a szert. 1920-ban életbe lépett a Tizennyolcas Alkotmánykiegészítés, ami betiltotta a szeszesitalokat. Az alkoholtilalom idején csökkent az alkoholfogyasztás, a marihuánafogyasztás viszont megn˝ tt. o Kávé is több fogyott, miután a szeszt betiltották (Brecher, 1972).

48

MARIHUÁNA

A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA

A KANNABISZ TÖRTÉNETÉNEK FONTOSABB ÁLLOMÁSAI

49

Az 1800-as évek végén Indiában ezzel ellentétes helyzet állt el˝ : o az indiai marihuánára kirótt adók miatt a szer úgy megdrágult, hogy sokan inkább az alkoholhoz fordultak (Abel, 1980). Miután 1933-ban feloldották az alkoholtilalmat, az állami ellen˝ rzés a marihuánára irányult. A kannabiszfogyasztás és az o er˝ szakos cselekedetek összefüggését hatásos történetek hirdeto ték. Ezek a beszámolók gyakran hagytak figyelmen kívül olyan kézenfekv˝ alternatív magyarázatokat, mint az alkoholfogyaszo tás vagy az elmebaj. Az újságok legfurcsább történetei William Randolph Hearst tollából születtek. Hearst-öt anyagi érdekek fuzték a fa- és papíriparhoz, valószínu, hogy szerette volna ki˝ ˝ szorítani a kendert a piacról (Herer, 1999). Harry Anslinger ezekkel az újságokban megjelent mesékkel érvelt a Kongresszus el˝ tt o az 1937-es Marihuána Adóztatási Törvény elfogadása mellett. Ez a határozat nem tiltotta be a szert, viszont magas adókat szabott ki rá. Anslinger kemény büntetéseket javasolt a szerrel kapcsolatos törvénysértésekért, és kitartóan dolgozott, hogy tovább súlyosbítsa ezeket az 1951-es Boggs Rendelettel. A kutatások már akkoriban cáfolták Anslinger azon állítását, hogy a szer er˝ szakos cselekedetekhez vezetne, így a Boggs Rendelet azért o szabott kemény büntetéseket marihuána birtoklásáért, mert az akkori meggy˝ z˝ dés szerint használata heroinfügg˝ séghez veo o o zet. (A 3. fejezetben lesz szó arról, hogy a marihuána mennyiben vezet keményebb drogokhoz.) A marihuánát az 1950-es években még nem fogyasztották sokan, de az 1960-as évek során hirtelen megn˝ tt a népszerusége. o ˝ Már nem csak kisebbségek használták a szert: országszerte mindenfajta etnikumból származó egyetemisták számoltak be arról, hogy fogyasztották. A 60-as évek végén egy Lyndon Johnson elnök által kijelölt bizottság semmilyen bizonyítékot nem talált arra, hogy a szer heroinfügg˝ séghez vagy er˝ szakhoz vezetne. o o Sokan reménykedtek a marihuánaellenes törvények eltörlésében, így alakult meg 1970-ben a Nemzeti Szervezet a Marihuánatörvények Reformjáért (National Organization for the Reform of Marijuana Laws [NORML]). Richard Nixon elnök azonban minden ez irányba tartó lépést megtagadott, annak ellenére, hogy a reformot egy tényfeltáró bizottság is támogatta. 1970-ben néhol

helyileg csökkentették a birtoklásért járó büntetéseket, majd a törvények nagy részét visszavonták, amint Ronald Reagan elnöksége alatt megváltozott a szerrel szembeni magatartás. A muvészetekben továbbra is feltuntek a kannabisz okozta ˝ ˝ módosult tudatállapot megjelenítései. Allen Ginsberg, a beatkölt˝ marihuána hatása alatt esszét írt, amelyben a marihuána töro vényesítését kéri (Ginsberg, 1966). Az esszé nagy szenvedéllyel tárgyalja a témát, bár a nyelvhasználati normáktól sok helyen eltér. Azóta is komikusok, képregények, szórakoztató musorok ˝ emlegetik a szert. A tévében is gyakran láthatunk ilyen utalásokat, így például füstöl˝ ket éget˝ fiatalokat, akik vicces értelo o metlenségeket beszélnek. Úgy tunik, hogy bár több mint 60 éve ˝ illegálisnak számít, a szer majdnem 5000 éves használata tovább folytatódik. 1997-ben, majd kés˝ bb 1999-ben az amerikaiaknak o megközelít˝ leg egyharmada vallotta azt, hogy életében legalább o egyszer fogyasztott kannabiszt (Department of Health and Human Services [DHHS], 1998; Pszichoaktív Szerhasználati és Népegészségügyi Szolgáltató Hivatal [SAMHSA], 2000). Az eljövend˝ felhasználók száma valószínuleg együtt fog változni azokkal o ˝ a muvészi, vallási, jogi és gazdasági tényez˝ kkel, amelyek a ˝ o fogyasztást a múltban is meghatározták. Sajnos nagyon sokan nincsenek tisztában a használat okaival, következményeivel és összefüggéseivel. A hátralév˝ fejezetek ezeket a hiányzó inforo mációkat igyekeznek pótolni.

Összefoglalás Ipari, orvosi és rekreációs felhasználási módjai révén a marihuána az egész világon híressé vált. A kannabisz sokféle használatának hosszú története Kr. e. 8000-ig nyúlik vissza, amikor tajvani mesterek kenderszálakkal díszítették az általuk készített agyagedényeket. Az ókorban kés˝ bb kötéllé fonták a szálakat, még o kés˝ bb vásznat sz˝ ttek bel˝ lük. Kr. e. 100 körül a kínaiak már o o o papírt készítettek a kenderb˝ l. Ezek a termékek az ókori világ o minden részén elterjedtek. Kr. u. 850-ben a vikingek magukkal vitték a kenderkötelet Izland szigetére. 1000-ben a kenderkötél

50

MARIHUÁNA

A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA

A KANNABISZ TÖRTÉNETÉNEK FONTOSABB ÁLLOMÁSAI

51

hozzájárult Itália tengeri hatalmához. A kender annyira fontos volt, hogy a brit parasztok pénzbírság terhe mellett kapták parancsba a termesztését. Királyi parancs utasította az amerikai gyarmatokat arra, hogy kendert exportáljanak, de azok inkább maguk készítettek a kenderb˝ l kötelet és vásznat. A növény o magvából és olajából változatos, ma is népszeru ételek készültek. ˝ A kenderkötelet és -vásznat részben helyettesítették a gyapot- és a szintetikus szálak, de egy újabb mozgalom a gazdaságosabb ipari kenderhez való visszatérést támogatja. Ma is árusítanak kenderb˝ l készült ingeket, cip˝ ket, s˝ t függ˝ ágyakat is. Az olao o o o jat samponok, szappanok és ken˝ csök készítésében is felhaszo nálják. A marihuánát el˝ ször Kr. e. 2737-ben használták gyógyászati o célokra, amikor Shen Neng kínai császár több betegség ellen is javasolta. Ez a kezelési mód elterjedt egész Ázsiában, majd az afrikai partok mentén is. Indiában egyes hindu szekták vallási szertartásokban használták. Az 1500-as években egyes európaiak is emlegetni kezdték a marihuána gyógyító hatásait. 1842-ben William O’Shaughnessy ír orvos megjelentette a növény orvosi használatával kapcsolatos kutatásait, amelyeket Indiában végzett. A gyógyszertárakban világszerte megjelentek a kannabiszból készült kivonatok. Az orvosok sok mindenre javasolták, a fülfájástól kezdve a hányingerig. Az 1940-es években a kannabisz ellen hozott törvények miatt az orvosi tanács kénytelen volt visszavonni ezt a szert. Az orvosi marihuánáért folyó mozgalom ennek ellenére folytatódik. Az 1970-es években végzett kísérletek során a szer új felhasználási lehet˝ ségére bukkantak a zöldo hályog kezelésében. Bár a dohányként használt marihuánával, a THC-vel és egyéb kannabinoidokkal foglalkozó kutatásokat gyakran hátráltatják bürokratikus nehézségek, ezek a vizsgálatok azóta is az orvosi marihuána újabb és újabb alkalmazási lehet˝ ségeit tárják fel. o A kannabisz rekreációs használata valószínuleg korai gyó˝ gyászati alkalmazásának nyomán alakult ki. A növény tudatmódosító hatása szerepet játszhatott a szkíták azon szokásában is, hogy – Kr. e. 450-b˝ l származó feljegyzések szerint – ezzel o a növénnyel füstöltek temetéseken. Kr. u. 100-ban a taoisták

Kínában e szer révén próbáltak látomásokat el˝ idézni. A szer o nemi izgalomról szóló történeteket is ihletett, mint például a Kr. u. 1200-ban megjelent Ezeregyéjszaka meséiben. A szer tudatmódosító hatásának a híre Európába is eljutott. Napóleon katonái az 1798-as egyiptomi hadjáratból hasist hoztak haza magukkal Franciaországba. Moreau francia orvos az 1840-es években több francia muvészt és írót juttatott hozzá a szerhez. A hasisról ˝ szóló irodalmi muvek Amerikában is hozzájárultak a szerrel való ˝ kísérletezéshez, ahol Fitz Hugh Ludlow 1857-ben jelentette meg saját kábítószeres tapasztalatainak történetét. Amerikában csak a századfordulón kezdték tömegesen használni a szert. Az 1930-as években az összes államban betiltották. Az 1960-as és 70-es években e törvények ellenére egyre többen kezdték fogyasztani. Kiterjedt szervezetek alakultak a marihuánával kapcsolatos törvénykezés megváltoztatására. A szert ma is fogyasztják, az amerikaiak egyharmada próbálja ki legalább egyszer életében rekreációs célból. E sokat vitatott fonal, gyógyszer és kábítószer jöv˝ jét biológiai, pszichológiai és társadalmi hatásának bonyoo lult kölcsönhatása dönti majd el.

Függelék: ˝ A fontosabb események idorendi táblázata Kr. e. 8000: Tajvanon el˝ ször használják a kenderszálat o Kr. e. 2737: Shen Neng császár Kínában el˝ ször javasol mario huánás gyógykezelést Kr. e. 2000–Kr. e. 1400: Indiában az Atharvavéda szent könyve el˝ ször említi a marihuána feszültségoldó hatását o Kr. e. 600: a kenderkötél megjelenése Dél-Oroszországban Kr. e. 450: Hérodotosz Történetírása megemlíti a kendervásznat, és beszámol a szkítáknak arról a szokásáról, hogy a tudatállapot módosítása kedvéért fogyasztanak kannabiszt Kr. e. 200: a kenderkötél megjelenése Görögországban. A kínai Szertartások könyve megemlíti a kendervásznat Kr. e. 100: a kenderb˝ l készült papír els˝ nyomai Kínában (lásd o o még Kr. u. 105)

52

MARIHUÁNA

A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA

A KANNABISZ TÖRTÉNETÉNEK FONTOSABB ÁLLOMÁSAI

53

Kr. u. 23–79: id˝ sebb Plinius Naturalis Historia címu muvében o ˝ ˝ említést tesz a kenderkötélr˝ l és a marihuána fájdalomcsillao pító hatásáról 47–127: Plutarkhosz beszámolója arról, hogy a trákok megmámorosodnak a kannabisz fogyasztásától 70: Dioszkoridész, egy Néró hadseregében szolgáló orvos a marihuánát is felsorolja gyógyszerkönyvében 100: Angliába el˝ ször visznek be kenderkötelet o 105: a monda szerint Caj Lun ekkor fedezi fel Kínában a kenderb˝ l készült papírt (lásd még Kr. e. 100) o 130–200: Galénosz görög orvos gyógyszerként alkalmazza a marihuánát 200: az els˝ keleti gyógyszerjegyzék említést tesz a marihuáo náról, Hoa Te kínai sebész fájdalomcsillapítóként használja 300: Jeruzsálemben egy fiatal n˝ marihuánát fogyaszt szülés o közben 570: Arnegunde francia királyn˝ sírjába kenderb˝ l készült ruhát o o helyeznek 850: a vikingek magukkal viszik a kenderkötelet Izlandra 900: az arabok is megtanulnak papírt készíteni a kenderb˝ l o 1000: kenderkötelet kezdenek használni az itáliai hajókon, Ibn Vásijáh arab orvos Mérgekr˝ l szóló könyvében a marihuáo na veszélyeire figyelmeztet 1090: Hasszán-ibn-Szabah hasissal toborozza az asszaszinokat 1155: állítólag ekkor fedezi fel Hajdar a hasist 1200: az Ezeregyéjszaka meséi címu arab történetgyujtemény leírja ˝ ˝ a hasis mámorító hatásait 1300: kannabiszt tartalmazó agyagpipák Etiópiában – eszerint a szer Egyiptomból Afrika többi részére is elterjedt 1532: Rabelais francia orvos Gargantua és Pantagruel címu mun˝ kájában a marihuána gyógyító tulajdonságairól ír 1533: VIII. Henrik büntetést szab ki azokra a parasztokra, akik nem hajlandóak kendert termeszteni 1563: Garcia da Orta portugál orvos beszámol a marihuána gyógyító hatásairól 1578: a kínai Li Shizhen a marihuána antibiotikus és hányáscsillapító hatásairól ír

1600: Anglia kendert importál Ororszországból 1616: jamestowni gyarmatosítók kendert kezdenek termeszteni 1621: Burton A melankólia természetében arra utal, hogy a marihuána segíthet a depresszió kezelésében 1753: Linné a növények rendszerébe foglalja a Cannabis sativát 1764: az orvosi marihuána megjelenik a New England-i gyógyszerkönyvben 1776: Kentuckyban megkezd˝ dik a kendertermesztés o 1783: Lamarck meghatározza a Cannabis Indicát 1794: az New Edinburgh-i gyógyszerkönyv megemlíti az orvosi marihuánát 1798: Napóleon katonái Egyiptomban megismerik a marihuánát és a hasist 1842: O’Shaughnessy ír orvos angol orvosi újságokban közli a kannabiszról szóló kutatásait 1843: Gautier francia szerz˝ megjelenteti A Hasis Klubot o 1850: a kannabiszt felveszik az Egyesült Államok gyógyszerjegyzékébe 1854: megjelenik Whittier munkája, az els˝ amerikai mu, amely o ˝ a kannabisz tudatmódosító hatásáról számol be 1857: Ludlow amerikai író közzéteszi A hasisev˝ t o 1858: Baudelaire francia költ˝ megjelenteti a Mesterséges mennyo országokat 1890: Sir J. R. Reynolds, Viktória királyn˝ legf˝ bb orvosa mario o huánát ír fel a királyn˝ nek o 1924: orosz botanikusok meghatározzák a Cannabis ruderalist 1937: elfogadják a Marihuána Adóztatási Törvényt (Marijuana Tax Act), amely speciális adót ró ki a szert tartalmazó gyógyszerekre 1941: a kannabiszt törlik az Egyesült Államok gyógyszerjegyzékéb˝ l o 1951: a Boggs Rendelet tovább növeli a szerrel kapcsolatos büntetéseket 1960: cseh kutatók bizonyítják a kannabisz antibiotikus és fájdalomcsillapító hatását 1970: megalakul Nemzeti Szervezet a Marihuánatörvények Reformjáért (NORML)

54

MARIHUÁNA

A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA

1971: az els˝ bizonyíték a marihuána jótékony hatására zöldo hályogos betegeknél 1975: megjelenik a Nabilone nevu kannabiszalapú gyógyszer ˝ 1985: az Élelmiszereket és Gyógyszereket Ellen˝ rz˝ Hivatal o o (FDA) jóváhagyja, hogy rákos betegek kezelésére a dronabinol nevu szintetikus THC-t alkalmazzák ˝ 1992: az FDA jóváhagyja a dronabinolt az AIDS miatti testsúlycsökkenés ellen 1999: Hawaii és Észak-Dakota államok kísérletet tesznek a kendertermesztés törvényesítésére. A DEA III. kategóriájú kábítószernek min˝ síti át a dronabinolt, ezzel megkönnyítve o alkalmazását 2000: sikertelen törvényesítési kísérlet Alaszka államban 2001: Kanadában elfogadják az orvosi marihuánát támogató központi törvényt

Második fejezet A kannabisz használata és káros használata

A marihuána használóinak számát nehéz megbecsülni. Sokan érthet˝ módon vonakodnak bevallani, hogy törvénytelenül cseo lekedtek, ami félrevezetheti a fogyasztók számára vonatkozó becsléseket. Ugyanakkor a marihuánának nincs olyan szabvány adagja, mint mondjuk egy doboz cigaretta vagy egy korty whisky. Ráadásul az emberek rosszul emlékezhetnek, eltúlozhatják vagy kisebbíthetik az elfogyasztott adagot. Többféle kifejezés is van a drogproblémák leírására, de mindegyikkel van valami gond. Az addikció fogalmának nincs általános jelentése. A függ˝ ség rendelkezik egy speciális jelentéssel, amely eltér az abúzus o jelentését˝ l, de el˝ fordulhat, hogy két marihuánafügg˝ egyén o o o esetében egyetlen közös tünetet sem találunk. Az abúzus hivatalos meghatározása sem elég pontos, például két abúzusos esetként besorolt fogyasztó problémái teljesen eltér˝ ek lehetnek. o Egyesek az illegális kábítószerek fogyasztásának bármely formáját abúzusnak tekintik. Valószínuleg az lenne a legjobb, ha ˝ a káros használat meghatározásában a kábítószer okozta egyéni problémákból indulnánk ki. Ez a megközelítés a kezelés számára fontos információkhoz segíthet hozzá.

A kannabiszfogyasztók számának megbecsülése 200 és 300 millió közt van azoknak a száma, akik világszerte marihuánafogyasztásról számolnak be (Woody és MacFadden, 1995). Kanadában (Russell, Newman és Bland, 1994) és az Egyesült Államokban is máig ez a legáltalánosabban használt ille-

56

MARIHUÁNA

A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA

A KANNABISZ HASZNÁLATA ÉS KÁROS HASZNÁLATA

57

gális drog. 1999-ben az amerikai feln˝ ttek megközelít˝ leg egyo o harmada (76 millió f˝ ) számolt be arról, hogy legalább egyszer o fogyasztotta. Amerika lakosságának 9%-a vallotta azt, hogy az elmúlt évben marihuánát szívott, 5% pedig az elmúlt hónapban is élt vele (SAMHSA, 2000). Ez az 1999-es felmérés nem mérte a hetente használók számát, de 1996-ban a népesség körülbelül 3%-a mondta, hogy az elmúlt év során több mint 51 napon szívott marihuánát (DHHS, 1998). A fogyasztók között több volt a férfi, mint a n˝ . Tavaly a 12 évesnél id˝ sebb n˝ k 6,5%-a és a o o o férfiak 10,5%-a számolt be a szer fogyasztásáról (Greenfield és O’Leary, 1999). A drog népszerusége a fogyasztók kora szerint is változik. ˝ A 12 és 17 év közötti populáció 19%-a próbálta már a marihuánát, ami aggasztóan magas érték. A legtöbb kábítószer-élvez˝ a o 18 és 25 év közti fiatal feln˝ ttek közül kerül ki. 1999-ben ebben o a korcsoportban 52% próbálta már a marihuánát és 17% szívott az el˝ z˝ hónapban. 25 év fölött kevesebben használják, egész o o életük során körülbelül 40%-uk próbálja ki (SAMSHA, 2000). A használati arány korszakonként is változik. 1972-t˝ l 1979-ig o az Egyesült Államokban a fogyasztók aránya évr˝ l évre n˝ tt. o o A csúcs 1979-ben volt, amikor a 18 és 25 év közöttiek 68%-a számolt be legalább egyszeri kannabiszfogyasztásról. Azóta ez a szám csökkent: 1991-ben 51%, 1996-ban csak 44% volt (NIDA, 1991; SAMHSA, 1997). Ma az emberek legtöbbje nem fogyasztja a szert, vagy csak igen ritkán. 1999-ben az Egyesült Államokban minden korcsoportban többen voltak az absztinensek, mint a fogyasztók. Úgy tunik, viszonylag kicsi a minden héten, il˝ letve a minden hónapban fogyasztók aránya (3%-nál kevesebb, illetve 5%). Óvatosan kell értelmeznünk ezeket a becsléseket. Bár a kutatók a lehet˝ legkörültekint˝ bben járnak el az adatgyujtéskor, o o ˝ nem feledkezhetünk meg arról, hogy ezek a kérd˝ ívek szeméo lyes bevalláson alapulnak. Ezek a számok nem a marihuánafogyasztók valódi számát tükrözik, hanem azoknak a pontos arányát, akik hajlandóak fogyasztónak vallani magukat. Bár elnökjelöltek is beszámoltak már marihuánafogyasztásról, az emberek gyakran hajlamosak hazudni illegális és társadalmilag el-

ítélt viselkedésekkel kapcsolatban (LaBrie és Earleywine, 2000; Wimbush és Dalton, 1997). A beszámolók pontatlansága valószínuleg a kábítószer-fogyasztás miatti társadalmi és jogi megtor˝ lásokból eredeztethet˝ . A pontatlanság mértéke a megkérdezett o korától és a korszaktól is függhet. A 70-es évek tinédzserei különböz˝ okokból akkor is fogyasztónak vallhatták magukat, ha o valójában nem voltak azok. A kortársak nyomására és a marihuánával szembeni általános magatartás miatt túlzások is el˝ o fordulhattak a beszámolókban. Más okok miatt az 1990-es években megtörténhetett, hogy a szül˝ k letagadták, hogy marihuánát fogyasztanak. Amiatti ago godalmukban, nehogy a gyerekükb˝ l is fogyasztó váljék, negatív o túlzásokba eshettek. Az ezekhez hasonló elfogultság pontatlanná teszi a becsléseket. Az egyszeru feledékenység is csökkentheti ˝ a felmérések érvényét: akik például ritkán használják a szert, lehet, hogy nem emlékeznek biztosan, hogy fogyasztották-e az el˝ z˝ hónapban, vagy nem. Így ezek a becslések az évek során o o csak körülbelüli tapogatózást jelenthettek a marihuánafogyasztók valódi számát illet˝ en. Még a vizeletvizsgálat vagy a hajteszo tek sem pontosíthatják a képet, mivel ezek a próbák a nagyon rég bevitt szert nem mutatják ki. A marihuánát fogyasztók számának megállapítása tehát eléggé nehéznek tunik, de az elfogyasztott marihuánamennyiség ˝ megbecsülése talán még ennél is megoldhatatlanabb feladat. Az alkoholhoz, a koffeinhez és a nikotinhoz hasonló legális drogoknak van valamilyen szokásos adagja. Egy korty whisky, egy csésze kávé, egy doboz cigaretta nagyjából mindig ugyanakkora mennyiség. A marihuánának viszont nem létezik szabvány adagja. A pipa feje vagy a joint akármekkora lehet. Különböz˝ növények esetében a hatékonyság is változhat. Ugyanakkora o mennyiségnek egy-egy személyre kifejtett hatása is széls˝ ségeo sen különböz˝ lehet (Zimmer és Morgan, 1997). o Az egyik vélemény szerint a fogyasztás mértékét az évente elfogyasztott marihuána mennyiségén lehetne lemérni. Nyilván nagyon nehéz megbecsülni az Egyesült Államok évi marihuánafogyasztását. A Kábítószerellenes Ügynökség (Drug Enforcement Agency) 2035 tonna kannabisz lefoglalásáról számolt be,

1994). 1990. mint az elfogyasztott mennyiségre. vagy a fogyasztás gyakoriságára. Ezenkívül a problémák különböz˝ felfogásai eltér˝ kezelési móo o dokat is írnak el˝ . és mennyire nehezen szoknak le róla. akkor a problémás személyek legjobb kezeléo sének a teljes absztinencia látszik. o mint a koffeinnél (Franklin. ez személyenként körülbelül 90 grammot jelentene. o Ha például elfogadjuk azt az állítást. Egy o o másik kutatás során a szakért˝ k aszerint rangsoroltak 18 drogot. 1990). a függ˝ ség. helyezett). hogy korlátozhassák a fogyasztásukat (Roffman és munkatársai. 1995). hogy a marihuána nem okoz szenvedélybetegséget. Ezzel szemben. A káros droghasználatnak különböz˝ megítélései alakultak ki. A káros használat meghatározásai Addikció A marihuánával kapcsolatos addikciót nagyon nehéz definiálni. ami személyenként csak körülbelül 60 gramm (How Much Marijuana?. o hogy milyen könnyen „maradnak rajta” emberek. Hilts két élenjáró kutatót kért meg arra. akkor elégséges lehet a fogyasztás csökkentése is. mások jóval kevesebbet fogyasztanak. a fogyasztók számából kiindulva számíthatjuk ki az elfogyasztott mennyiséget.) és o o a koffein (12. A leggyakoribb definíciók az addikció. Példának okáért viszonylag sokan kipróbálják. a koffeint. o o . mint mások. Szakért˝ k állítják. hogy ez a veszély a marihuánánál nem nagyobb. nincs szükség teljes absztinenciára. s minden valószínuség szerint az ˝ addikció fogalmának eltér˝ értelmezéseib˝ l adódnak. A napi használók száma szerint ez az Egyesült Államokban 1476 tonna marihuánát jelentene évente. mint egy másik. Egyes kutatók szerint a kannabisz nem is okoz addikciót. és a marihuána okozta problémák. gombák. ez a személyenként évi 60–90 grammos átlag durván megközelítheti az igazságot. hogy mindenki egy gramm füvet szív el egyszeri alkalommal. Általában o véve a kábítószerek által okozott károkkal kapcsolatban inkább a negatív következményekre figyelnek. az alkohol (8. Hilts. A káros használat különböz˝ meghatározásainak komoly következményei leo hetnek. Ezek az eredmények csak a szakért˝ k véleményét tükrözik. LSD és meszkalin) nyertek a marihuánánál alacsonyabb helyezést (Franklin. A marihuánával kapcsolatos problémák feltérké˝ o pezéséhez azonban további információkra van szükség. hogy tulajdonságaik szerint rangsoroljanak hat széles körben használt szert: a nikotint. Csak a hallucinogének (MDMA. de o más bizonyítékok is szólnak amellett. Ha minden évben az amerikaiak 9%-a szív kannabiszt. A marihuána a 14. Valójában természetesen a fogyasztás mértéke különbözik. Ezekkel a gondokkal szembesülve az addikcióra való hajlam alacsony besorolásai zavaróak lehetnek. a kokaint és a marihuánát. és mennyire válik függ˝ vé t˝ le az egyén. A fogyasztók számára és az elfogyasztott mennyiségre irányuló hasonló becslések alapján fogalmat alkothatunk a szer népszeruségér˝ l. A heroinnal kapcsolatos magatartásokra ez az értelmezés a legjellemz˝ bb. A káros használattal kapcsolatos elképzelések mindegyikéhez viták egész sora kapcsolódik. hogy a szer végzetes függ˝ séget okoz. Mindkét szakért˝ az o utolsó helyre sorolta a marihuánát abból a szempontból. o ha csak enyhébb kellemetlen következményekkel számolunk. A marihuána által okozott problémák egyik meghatározása sokkal elterjedtebbnek mutathatja ezeket. az o abúzus. a heroint.58 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A KANNABISZ HASZNÁLATA ÉS KÁROS HASZNÁLATA 59 ami becslésük szerint a teljes forgalom körülbelül 10–15%-át jelenti. Ezek a durva becslések nem jellemzik az egyéni fogyasztót. egyesek gyakrabban és nagyobb mennyiséget használnak el. tehát egyesek ennél jóval többet. mennyire alkalmazkodik hozzá a szervezet. 1993). Mindemellett egyes fogyasztóknál valóban kialakulnak problémák a szerrel kapcsolatban. Az ezek o közti különbségekb˝ l sok vita és félreértés született. Egy másik vélemény szerint visszafelé. és sokan kérnek segítséget.) mögött. Tegyük fel. Mégis. de csak kis töredékük használja rendszeresen. Mindezeket részletesen fogjuk vizsgálni az alábbiakban. helyre került a legális drognak min˝ sül˝ nikotin (1. Koffeinproblémáktól szenved˝ embeo rek gyakran alkalmazzák ezt a megoldást. hogy mennyire okoz megvonási tüneteket.

az egyénnek azt az érzését. o vagy éppen megtapasztalják a droggal kapcsolatos problémákat. hogy a szer használata során a fogyasztó képtelenné válik arra. Az olyan társaságokban. akik kutatják. ˝ hanem a személy állapota. Ennek az értelmezésnek a hívei a kontroll elveszítését hangsúlyozzák. Az eljárás nyilvánvaló hátrányai ihlették az addikció erkölcsi modelljét. de a koponyaléke- . Azok min˝ sülheto nek a szer megszállottjainak. A modell hívei kezelésként vallásos nevelést és templomba járást javasoltak. hogy ez a módszer sem járt tökéletes eredménnyel minden kábítószer-probléma esetén. Az is megrögzött fogyasztónak min˝ sülhet. ami abban áll. Lehet. Az orvosok sok emberi problémát min˝ sítettek át biológiai betegséggé. illetve hogy egy cselekvés vagy szer gúzsba köti az embert (Lenson. hogy kiengedjék onnan a károkozó szellemeket. o A megrögzött fogyasztás fogalma a fogyasztási kényszer szubjektív vetületét fejezi ki. Ez a definíció o a szerrel való megszállott foglalatosságot. és sok órán keresztül képesek várni. 1995). hogy a betegségmodell jelent˝ s fejl˝ dés o o eredménye a drogproblémákkal kapcsolatos el˝ z˝ elképzeléseko o hez képest. 1997). növelheti a gyógyszerek eladásából vagy a kórházi kezelésb˝ l származó bevételt. hogy drogot fogyasztani muszáj. vagy azok is. E modell szerint a bajok okai az alantas gondolatok és cselekedetek. egy idegen kémiai o anyag befolyása révén (Miller. Eredetileg nem volt sok köze a drogokhoz. például minden este ugyanabban az órában szív marihuánát. Egyes orvosi körökben az a hallgatólagos el˝ feltevés muködik. hogy az anyagot beszerezhessék. hogy ha egy rossz szokást testi rendelleo nességként kezdenek kezelni. a megrögzött fogyasztást és az állandó visszaesést hangsúlyozza. el˝ zetes és eljövend˝ kábítószer-élvezetr˝ l beszélnek. nem minden utóhatás nélo kül. ahol állandóan csak a jelenlegi. az megrögzött fogyasztó lehet. A kontroll elveszítése azt sugallja. ahogyan o az emberek az id˝ k során a személyes problémákra reagáltak. ha valaki többszöri próbálkozás után is képtelen o abbahagyni a szer fogyasztását. Gold és Smith. Aki marihuána nélkül nem képes szeretkezni. például mint mikor valaki állandóan az orrát piszkálja. Az „addictio” latin t˝ jelentése „kijelent. kezelik. A szóhoz kapcsolódik az „alávetés” jelentése. Szasz. akik sok id˝ t és er˝ feszítést áldozo o nak a megszerzésére. Az a felfogás. több hatalomhoz és pénzhez juttathat bizonyos orvosi csoportokat (Foucault. A modell körüli vitákban annak a története tükröz˝ dik. Egyes területeken a gonoszszellem-modellt a problémák erkölcsi modellje követte. Ezek az elképzelések a problémák kezelésében is tükröz˝ dtek. kinyilatkoztat. hogy ezek a tüo ˝ netek egy biológiai folyamat során állnak el˝ .60 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A KANNABISZ HASZNÁLATA ÉS KÁROS HASZNÁLATA 61 Az addikció kezdetben egy szokás ismétl˝ d˝ gyakorlását jeo o lentette. amint ma is sokan teszik. A Z ADDIKCIÓ MINT BETEGSÉGMODELL A betegségmodell jelent˝ s érzelmeket válthat ki azoknál. 1973. Az addikció fenti meghatározására jellemz˝ az is. Ide tartozhatnak azok. A gonoszszellem-modell egyes hívei a koponyalékelés módszerét használták: a beteg fejébe lyukat fúrtak. hogy a drogproblémák kezeléséhez biológiai beavatkozásra van szükség. vagy megnézni egy filmet. akkor abban a pillanatban az orvosi beavatkozások létjogosultságot kapnak. aki azonos körülméo nyek között rendszeresen használ valamilyen szert. o o o nyilván nem tudnak min˝ ségi kapcsolatok kialakulni. Addikción leginkább rossz szokást értettek. A huszadik század elején az Egyesült Államokban addikción egy cselekvés helyett egy orvosilag meghatározható állapotot kezdtek érteni. megköt”. Akik o szerint például démonok okozták a bajokat. akik gyakran idézik fel korábbi módosult tudatállapotaikat és folyton a következ˝ fogyasztásról o ábrándoznak. vagy a jellem erkölcstelensége. hogy a személyes nehézségeket fiziológiai hiányosságokként kezelik. 1961). hogy abbahagyja a szer használatát. Régebben gyakran gonosz szellemeknek tulajdonították a személyes nehézségeket. o Ez a történet azt mutatja. akik hosszú utat tesznek meg. Ebben az orvosi felfogásban az addikció nem egyszeruen egy kellemetlen cselekvés. Nem feltétlenül jelent folyamatos mámort. Az a tendencia. Az ereo deti jelentés a szenvedélybeteg és szenvedélye közti nyilvánvaló kapcsolatra utal. o Egyes gyógyászati szövegek szerint az addikció a legmegfelel˝ bb kifejezés a drogproblémák meghatározására. Ennek a megkülönböztetésnek talán nem látszik azonnal a jelent˝ sége. Talán ez az értelmezés vezetett az addikció betegségként való felfogásához. azok ördöguzéssel ˝ védekeztek.

1973. Peele. Pedig azok az alkoholisták. Ennél sokkal könnyebb egyszeruen felírni valamilyen gyógy˝ szert. hogy a fogyasztással járó kémiai folyamatok miatt váltak képtelenné arra. 1978. hogy magánál a szernél sokkal fontosabb az. Vannak bizonyos hátrányai annak. A betegség definíciói is meglehet˝ sen o bizonytalanokká váltak. mint ahogy például egy kocsmában fellángol az alkohol iránti sóvár- gás.62 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A KANNABISZ HASZNÁLATA ÉS KÁROS HASZNÁLATA 63 lésnél mindenképpen jobb volt. A betegségmodell azt sugallja. Az. és növelheti a visszaesések arányát. amit az emberek gondolnak róla. Ez a modell módosította a gondok forrását: míg ˝ a gonoszszellem-modell szerint a problémák a személyiségen kívülr˝ l származtak. A visszaesési arány növekedése els˝ renduen példázza a beo ˝ tegségmodell hátrányait. Egyúttal arra is vezetheti az embereket. Az addikciónak nincs olyan közvetlen genetikus meghatározottsága sem. hogy a megvetésre és parancsolgatásra vesztegetett energiát inkább a beteg embert tiszteletben tartó kezelésre kell fordítani. Ez a modell teljes mértékben mell˝ zi az addikció társadalmi aspektusait. A betegségmodell azért is növelheti a visszaesések számát. Semmilyen baktérium vagy vírus nem vezet a drog káros használatához olyan értelemben. Ez a felfogás o minimalizálja a kábítószer-problémák és a társadalmi hovatartozás közötti kapcsolatokat (például Armor. o A kábítószer-problémáktól szenved˝ embereknek viszont gyako ran kell ilyesmit hallaniuk. Ha valaki azt . Általában nem hibáztatjuk a másikat. hogy ne o a szenvedélybetegeket hibáztassák az ellen˝ rzésük alól kikerült o tünetekért. hozzájárulhat a visszaeséshez (Marlatt. A betegségmodell kritikusai természetesen ugyancsak az egyént tiszteletben tartó kezelést támogatják. akiknek tudtuk nélkül alkoholt adagoltak. Ezen tények ellenére a betegségmodell egyes hívei továbbra is tisztán biológiai jelenségként tárgyalják a szenvedélybetegséget. 1998). Az emberek eszerint önhibájukon kívül. amelyr˝ l részleo tesebben lesz szó a 11. akik alkoholnak hitt placebót ittak (Marlatt és munkatársai. 1997). Sokan gondolták úgy. többféle el˝ nnyel járt az erkölcsi moo dellhez képest. Lehet˝ vé vált. A cukorbetegnek sem mondjuk azt. Annál inkább azok. hogy a betegségmodell a drogproblémákat egy betegség tüneteinek nyilvánította. fejezetben. hogy leálljanak a szerr˝ l. hogy a beteg ténylegesen képtelen kisebb adag szert bevenni anélkül. mint amennyit bármikor is bevenni szándékoztak. mivel nem hasonlít egyéb betegségekre. Demming és Reid. hogy elveszítené a mértéket. és akkor majd elmúlik a betegsége. Az e programmal elért sikerek ellenére sok kutató mégsem ezt tartja a legjobb modellnek. hogy a drogproblémák betegségként való kezelése hátulüt˝ kkel járhat. Az uralom elvesztése az addikciós o betegség szinonimája lett. társadalmi és pszichológiai tényez˝ k mell˝ zéséhez o o vezethet (Peele. A rák tünetei nem lobbannak be egyes környezetekben. 1973). A társadalmat megváltoztatni még nehezebb. nem mutatták az italfogyasztás fölötti kontroll elvesztésének jeleit. a tizenkétlépéses programnak az alapját. Egy ember viselkedésén többnyire nagyon nehéz változtatni. ha elkap egy influenzát vagy ételmérgezést. a o probléma kezelését teljes mértékben az orvosi beavatkozásoktól teszi függ˝ vé. hogy a pszichológiai kezelés helyett helytelenül csak a gyógyszeres kezelésben bízzanak. hogy a bajokon társadalmi változtatások révén próo báljunk segíteni. ha a droggal kapcsolatos problémákat biológiai rendellenességnek tekintjük. Az erkölcsi modell egyes hirdet˝ i szerint a kábítószerfügg˝ k gyenge akaratú. ily módon elzárja el˝ ttünk azt a o lehet˝ séget. Az addikció nehezen min˝ síthet˝ betego o ségnek. Ezek az eredmények azt mutatják. mert a kontroll elvesztésének gondolata köré szervez˝ dik. Ez a modell képezi a drogproblémások egyik legnépszerubb kezelé˝ sének. Az a o hit. hogy minimálisra csökkentsék a függ˝ viselo kedés miatti személyes felel˝ sséget. Polich és Stambul. mint például a Down-kórnak vagy a vérzékenységnek. 1998). ez a magyarázat az okokat az egyénen belül o kereste. A kábítószer-problémáktól szenved˝ k o gyakran számolnak be arról. Emellett azonban arra is figyelmeztetnek. hogy a szer használata elkerülhetetlenül nagyobb adagok fogyasztásához vezetett. fogyatékos vagy o o bunös emberek. mint ahogy mondjuk lépfenét vagy AIDS-et okoz. hogy vegyen er˝ t magán. egyúttal egy sor másfajta o problémát hoztak létre. egy betegség miatt fogyasztják a drogokat. A probléma biológiai vetületének túlhangsúlyozása fontos gazdasági. A betegségmodell hirdet˝ i abbéli o o igyekezetükben. Miller és Miller.

a megvonási tünetek és a szer utáni sóvárgás a környezet változásaitól is függnek.64 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A KANNABISZ HASZNÁLATA ÉS KÁROS HASZNÁLATA 65 hiszi. Mindez arra utal. Simpson és Roffman. ˝ mint biológiai folyamatoknak köszönhet˝ . Más kifejezések a megfigyelhet˝ o o viselkedés leírására irányulnak anélkül. Peele (1998) szerint ez hitelteleníti a betegségmodellt. s erre valószínuleg ezután is sor kerül. 1965). és egyre többet kezdtek szívni (Stephens. vagyis e felfogás szerint a biológián kívül egyebek is hozzájárulnak az addikció kialakulásához. Peele az addikció régi meghatározásához tér vissza. hogy a kontroll elvesztése valószínuleg inkább pszichológiai. Más kutatók viszont úgy érvelnek. Eredetileg sok elmegyógyász véleményét figyelembe vették a meghatározások kialakításában. A függ˝ ség és abúzus megjelennek o benne. hogy fognak-e valaha na˝ gyobb adagot fogyasztani. Peele (1998) szerint a szenvedélybetegség alapvet˝ o tünetei a szervezet hozzászokása a szerhez. 1990). Az itt szerepl˝ definíciókat sokszor o felülvizsgálták már. A szónak annyi különböz˝ éro telmezése lehetséges. Mások az egyszeri fogyasztást saját gyenge akaratuk bizonyítékának vagy egy betegség tünetének tartották. Isbell és Seevers. Furcsa módon az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization [WHO]) a „függ˝ ség” szó hasznáo latát javasolta az addikció elítél˝ mellékzöngéi miatt (Eddy. az addikció nem. 1968). Mind a háromnak jelent˝ s o gyötrelmet kell okoznia. 1994). amelyek leírása alább következik. az nagyobb mohósághoz vezet. hogy ezek az adatok cáfolják a betegségmodellt. Curtin. egyes o elmegyógyászok inkább a „függ˝ ség” vagy „abúzus” kifejezéo seket használják. Mégis a betegségmodell egyik legélesebb kritikusa marad. beleértve a szerelmet is (Peele. biológiai folyamatot. A szervezet hozzászokása a szerhez. Soha nem végeztek hasonló kutatást a marihuánával. amely olyan cselekvéseket is magába foglal. Kés˝ bb aztán a o kutatók fokozatosan megpróbálták a meghatározásokat inkább a tudományra. Gold o és Smith. amit „félrelépésként” könyveltek el. A függ˝ ség diagnózisához korábban egyszeruen csak „a rendo ˝ szeres használatra vagy a szer szükségességére” utaló bizonyítékok voltak szükségesek (APA. A megfigyelhet˝ viselkedés visszatér˝ téma az Amerikai Pszio o chiátriai Társaság által kiadott Diagnosztikai és statisztikai kézikönyvben (DSM). hogy megbízható diagnózisokat lehessen rá alapozni. hogy alkoholt iszik. és ugyanabban az évben kell el˝ fordulo . A ké˝ zikönyv els˝ változata (a DSM-I ) 1952-ben jelent meg (Amerio can Psychiatric Association [APA]. most a negyedik kiadásánál tart. amelyek az egészség meggyengüléséhez és szenvedéshez vezetnek. Egyeo sek csak egyszer szívtak. A mai meghatározások a használat maladaptív (rosszul alkalmazkodó) mintáira koncentrálnak. ˝ Függoség A DSM-IV a drogfügg˝ séget hét bizonyos tünet közül bármely o három jelenléteként határozza meg. 1952). Mindamellett az. hogy egy bels˝ folyamao tot vagy betegséget feltételeznének. hogy elveszítette a jelentését. meghatározza. Az addikció jelenthet egy tisztán testi. Halo bach. a megvonási tünetek jelentkezése és a szer utáni állandó sóvárgás. semmint véleményekre támaszkodva tisztázni. A fogalmat a drogokon kívül szinte minden elképzelhet˝ vio selkedésre kiterjeszti. Az addikció és a betegség egyéb meghatározásai csak növelték a zavart. hogy Peele rosszul értelmezi az addikciót (Wallace. 1997). mely az összes pszichiátriai betegség meghatározására tesz kísérletet. Sok kutató gondolja o úgy. A LTERNATÍVÁK AZ ADDIKCIÓ FOGALMÁRA Mivel az addikciónak sokan nagyon tág és elítél˝ meghatározását adják. mell˝ zve a drogproblémák pszicholóo giai tényez˝ it (Goldberg. 1975). Egy ilyen kutatás során kezelés alatt álló marihuánafogyasztók visszaeséseikr˝ l nyilatkoztak. Mások ezeknek a szavaknak az értelmét érzik pejoratívnak és elítél˝ nek az addikcióhoz képest (Miller. és utána gyorsan visszatértek az absztinenciához. mint ha úgy iszik alkoholt. ahogyan az absztinensek gondolkodnak a kis menynyiségu fogyasztásról. Ez a meghatározás azonban túl szubjektívnek bizonyult ahhoz. 1997). így aztán más megnevezések is kialakultak a droggal kapcsolatos problémákra. amelyek nem feltétlenül kémiai hatásra történnek. hogy nem tud róla. A diagnózisok felállításához egyéb tünetekre is szükség van.

és sok élvez˝ je minden gond nélkül abba tudja hagyni (Schuckit o és munkatársai. akiknél nem lépnek fel megvonási tünetek (APA. Ez a kellemetlen hatás kezdetben akadályozhatja a fogyasztást. hogy jobb kedélyállapotba kerüljenek (Somins. Comer. 1999b). 1968). akiknek napokon keresztül adagoltak mesterséges THC-t. Sokan azért szívnak kannabiszt. hogy o elkerülje ezt a besorolást. és további fogyasztásra indíthat. ezért el˝ fordul. Sok drog idéz el˝ megvonási tüneteket. hogy egyesek o többet szívnak ugyanazon érzelmi reakciók el˝ idézése érdekéo ben. Sokak szerint a marihuána megvonása semmilyen hatással nem jár. de a tünetek önmagukban is elég nyilvánvalóak. Ismételt fogyasztás esetén a szer egyes hatásai csökkenhetnek. aki egyforma megvonási tüneteket tapasztalna. Az bizonyos. Ám a szervezet alkalmazkodhat a THC ezen hatásához (Haney. Az emberek nem a droghoz. és megszerzéséért mal˝ adaptív áldozatokat hoz. Például o a marihuána kiszárítja a szájat. valamint a gondok megléte ellenére történ˝ too vábbi fogyasztás. miután abbahagyják (Haney. A leghírhedtebb megvonási tünetek a herointól származnak. 1999). de id˝ vel ez eltunik (Weller és o ˝ Halikas. A függ˝ ség másik tünetét a megvonással járó kellemetlen hao tások jelentik. A szervezet alkalmazkodása a fizikai függ˝ ség egyik legfono tosabb jele. ami a görcsös o fájdalom megszüntetését célozza. 1999a). mint a fogyasztás mértékére vagy gyakoriságára figyel. Akik több egymás utáni nap szívnak. Mindegyik tünet arra utal. Ha a szero vezet alkalmazkodása vagy a megvonási tünetek jelen vannak a tünetek között. hogy a betegnek mindennapi muködéséhez szüksége van a szerre. 1998). Lehet. Foltin és Fishman. Foltin és Fischman. a nikotint és az alkoholt. idegesebbnek érzik magukat. A diagnózishoz bizonyos mértékben szükség van ugyan a klinikus döntésére is. A függ˝ ség mai meghatározásai ezért o inkább a negatív következményekre koncentrálnak. rosszkedvr˝ l o és alvási zavarokról számoltak be. hogy a marihuána o o különösen azoknál az egyéneknél okozhat gondokat. Ezek szerint a marihuána is vezethet megvonási tünetekhez. a fogyasztás miatt lecsökkent tevékenységi szint. hogy nem jár olyan jól látható tünetekkel. Ez a megközelítés elég pontatlan volt. az Amerikai Pszichiátriai Társaság azt javasolta. az id˝ érzék elvesztése o a használat következtében. 1968). Ward. Comer. Ward. hogy többet szívjanak. beleérto ve a legközönségesebb szereket is: a koffeint. ha túlságosan kiszárad a szájuk. és a függ˝ ség tüneteként tarthatjuk o számon. Nincs két ember. Ilyenkor ugyanazon adag ismételt bevétele már nem jár a kezdeti fergeteges hatással. Lehet. szembeszök˝ megvonáo o si tünetek. Correia. hogy különbséget kellene tenni a függ˝ ség egyes típusai között. tehát függ˝ séghez. hogy sok alkoholproblémával küszköd˝ személy szándékosan csak 11-szer ivott évente. akkor fizikai függ˝ ségr˝ l van szó. hogy sokan kevesebbet szívnak. a szer utáni állandó sóvárgás és a fogyasztás csökkentésére tett kísérletek sikertelensége. hogy így a marihuána hatásaihoz való alkalmazkodás nagyobb fogyasztáshoz vezet. A fogyasztás növelésével a problémák esélye is n˝ . A marihuána elvárt hatásaihoz való alkalmazkodás arra indíthatja a fogyasztókat. Lehet. de amint szervezetük alkalmazkodik a szerhez. hanem a hatásaihoz alkalmazkodnak. és nem jutott el a problémák mélységéig. 1982). A mai diagnózis inkább a következményekre. A „rendszeres túlzott italfogyasztás”ként ismert rendellenesség diagnózisa évi 12 részegséget írt el˝ o (APA. Ezzel szemben a DSM korábbi változatai a fogyasztás gyakoriságát tekintették tünetnek. A DSM-IV különbséget tesz a fizikai és nem fizikai függ˝ ség között. míg mások megmaradnak. Ha három másik o . 1999a). o Kiegészít˝ tünetnek számítanak az eredeti szándékon felüli foo gyasztás. amikor abbahagyták a szer fogyasztását (Haney és munkatársai. mint az alkoholé vagy a heroiné. Mindamellett kísérleti alanyok. A fügo g˝ ségi diagnózis els˝ változatai kiemelték. Carey és Borsari. Ez az opiát hírhedt az általa okozott megvonási tünetekr˝ l: ilyen például a láb csavargató mozgatása. o Mivel a kannabisszal nem jártak er˝ s. Magukba foglalják a szervezet droghoz való hozzászokását és a megvonási tüneteket. és így többet szívhatnak. Mindemellett o o a szervezet alkalmazkodása vagy megvonási tünetek nélkül is nyilváníthatnak valakit nem-fizikai függ˝ nek. amelyeket régen a függ˝ ség velejárójának tekintettek. már nem száradnak ki annyira.66 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A KANNABISZ HASZNÁLATA ÉS KÁROS HASZNÁLATA 67 niuk. Ez a tünet nagy mennyiségu ˝ fogyasztásra vall.

hogy a beteg az összes keze ügyébe es˝ szert elfogyassza. még mindig függ˝ ség a diagnózis. Végül a függ˝ ség tünetének számít az. Másrészt nem tekinthetjük sikertelen próbálkozóknak azokat. Azt is ide sorolhatjuk. ez kétségtelenül a viselkedés jelent˝ s változását jelo zi. nikotin. A kofo fein-. Ezzel szemben viszont. hogy ez valami ellenállhatatlan kényszerre utal. hogy nem képesek elejét venni egy ilyen vágyódásnak. Sokan félreértelmezték a kontrollvesztés fogalmát. Ez a tünet egyszeruen arra utal. tudattalan fogyasztással. illetve a munkaid˝ elveszo tegetése a drogok megszerzése érdekében. aki hétf˝ nként nem képes dolgozni a hétvégi dorbézolások miatt. javíthatnának a helyzetükön csupán azáltal. A függ˝ ség harmadik tünete az. az egyértelmuen o ˝ a függ˝ ség jele. A szabadid˝ alakítása ugyancsak fontos tényez˝ o o a diagnózis számára. A jelent˝ s id˝ mennyiség meghatároo o o zásának szubjektív jellege hozzájárulhat a függ˝ ség diagnózisa o körüli problémákhoz. ha szunni nem akaró sóvárgás gyötri oket a drog o ˝ ˝ után. Bárki esetében. ha valakinek az egész napja azzal telik. Ez a tünet arra utal. akik egy esti beszívás o után még reggel is találnak némi marihuánát a házban. a függ˝ ség jelének tekinthet˝ . hogy beszerzi a szert. o azzal érvelhetnek. akik nem is akarnak leszokni a szerr˝ l. vagy a szer után való szüntelen sóvárgás. vagy a drogok beszerzésével. Nehéz tisztázni. ha valaki többet fogyaszt. Azok az emberek. A legtisztább eset az. akik nem élnek eléggé színes életet. hogy ez az elvesztegetett id˝ túl kevés ahhoz. o E változtatás révén a marihuánafügg˝ ség diagnózisa gyakoribo bá vált. ha valaki nyilvánvao ló problémák ellenére sem hagyja abba a szer fogyasztását. hogy ez a tünet sosem mutatkozhat annál. hogy a függ˝ ˝ o kábítószer-élvez˝ knek nehezükre eshet betartani. s emiatt ennek a tünetnek a mego o állapítása eléggé szubjektív. beszív. Mivel a marihuána illegális. o mint amennyit eredetileg szándékszik. akkor kétségtelen. hogy azok a kannabiszfogyasztók. joggal mondhatnák. és ennek ellenére sem képes leszokni a szerr˝ l. Az. A szabadid˝ s tevékenységek elhagyása a o szórakozási formák leépülését mutatja. A negyedik tünet a fogyasztás csökkentésére tett próbálkozások sikertelensége. pszichológiai vagy egészségi állapotában. a bel˝ le való kio o gyógyulással. o o A függ˝ ség ötödik jele a droghasználat miatti id˝ veszteség. s ez a barátság az együtt o drogozásra és a szer együttes beszerzésére korlátozódik. hogy az illet˝ nem o függ˝ . az emberekkel való kapcsolatokra és a szabadid˝ s tevékenységekre vonatkozik: o a drog annyira lefoglalja az egyént. Így van ez olyan emberek esetében például. fogyasztói sok id˝ t eltölthetnek beszerzésével. akik csak egy órát töltenek azzal naponta. Ha valaki határozott szándéka ellenére képtelen kevesebb marihuánát szívni. Ez a tünet leginkább a munkára. akik korábban szívesen mentek kirándulni. Az az érdekes. E nehézségek sokszor függnek össze az ember o . Tünetnek min˝ sül a munkateljesítmény romlása tudato o módosulás vagy másnaposság miatt. hogy kevesebbet szívnak. Ha valaki csak o más kábítószer-élvez˝ kkel barátkozik. hogy nem veszítették el a kontrollt. A hatodik tünet minden más tevékenység visszaesése a droghasználat miatt. személyközi viszonyaiban.68 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A KANNABISZ HASZNÁLATA ÉS KÁROS HASZNÁLATA 69 szimptóma jelen van náluk. o o Ez az id˝ eltelhet magával az intoxikációval. Akkor min˝ síthetjük oket o o ˝ is függ˝ knek. A szándékon felüli fogyasztás valójában nem társul ezzel a túlzott. hogy hány erre fordított óra számít már jelent˝ s id˝ veszteségnek. o visszaesett aktivitásról beszélhetünk. társadalmi. most viszont minden szabadidejüket beszívva töltik a tévé el˝ tt. Ha valaki gondokat tapasztal a munkahelyén. A társadalmi kapcsolatok hiánya még kiváló munkahelyi o teljesítménnyel párosulva is függ˝ ségre utalhat. hogy emiatt már függ˝ nek teo kinthet˝ . vagy szerettek könyveket olvasni. hogy lefekvés el˝ tt szívnak egy kicsit. színházba. A szándékon felüli fogyasztást egykor kontrollvesztésnek tartották. o hogy tünetnek min˝ süljön. hogy az egyén csak adott adag elfogyasztását tervezi. de az intoxikáció alatt ennél jóval többet fogyaszt. és lassan magához tér. Másrészt viszont a jó munkahelyi teljesítmény még nem biztosíték arra.vagy alkoholfügg˝ knek ugyanez kevesebb idejüko be kerül. aki minden egyes napon eltölt ezzel néhány órát. ha csak egy kis o adag elfogyasztását tervezik. aki sosem szándékszik egyetlen kisebb adagot sem elszívni. azt gondolván. hogy a szer jelent˝ sen átalakította az illet˝ társadalo o mi viszonyait. Ez a megközelítés o azt sugallja.

akik buntudatról vagy csökkent ön˝ becsülésr˝ l számolnak be a szer miatt. és olyan szül˝ kre. o o Abúzus Egyes negatív hatásokat. Azok. Ha valakinek kevés kötelessége van. Ezzel szemben azokra. Ide sorolható o például az is. aki egy kialakult tüd˝ tágulás ellenére sem hagyja o abba a fogyasztást. ahol bármifajta illegális drogfogyasztást elítélnek. a törvénnyel való összeütközések. Ezzel fura helyzet alakul ki a diagnózis számára. akik azért buknak meg a vizsgán. Ugyanekkora fogyasztás mellett kevesebb konfliktus adódhat olyan családoknál. és a gyerekgondozás gondja se nyomasztja oket. annak ellenére. akik másnaposság miatt képtelenek elvégezni a munkájukat. A diagnózishoz a most érvényben lev˝ négy kritérium o egyikének jelenléte is elég (APA. Az abúzus jól megkülönböztethet˝ a fügo g˝ ségt˝ l. Bár a drogabúzus komoly problémákra utal. ahol a kábítószer-fogyasztás súlyos negatív következményekkel . Ezek a tünetek a fontosabb kötelességek elmulasztása. de aki elég gyakorlott ebben. avagy a drog beszerzése miatti id˝ veszteség.70 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A KANNABISZ HASZNÁLATA ÉS KÁROS HASZNÁLATA 71 életében jelent˝ s szerepet játszó személyekkel. de egy kábítószeo res szubkultúra tagjaira kisebb valószínuséggel állítják fel ezt a ˝ diagnózist. akik épp szabadságon vannak. Vannak. E személyközi problémák forrását gyakran a droggal kapcsolatos különböz˝ attitudökben o ˝ találhatjuk meg. Ezek a rendellenességek és a szenvedés feltétlenül szükségesek az abúzus azonosításához. o mert a szer beszerzésével vannak elfoglalva. 1997). a drogabúzus tüneteiként szoktak kezelni. Ha valaki továbbra sem o képes leszokni. amelyek nem a fogyasztót körülvev˝ emberekkel függnek össze. akik elhanyagolják a gyerekeiket. a fontos kötelességek elmulasztása o a munkahelyi. Ez ˝ o a diagnózis olyan jelent˝ s romlásra vagy gyötrelemre utal. A tapasztaltabb diagnoszták meg tudnak egyezni abban. Olyan egyéb problémák is adódhatnak. ami o közvetlenül a drog használatából származik. A kötelességek elmulasztásának jelent˝ sége azt emeli ki. tulajdonképpen minden idejüket intoxi˝ kált állapotban tölthetik anélkül. Egy olyan családban például. érvényes lehet a drogabúzus diagnózisa. hogy a negatív következmények ellenére való további fogyasztás a függ˝ ség jele lehet. például ha valao ki szeretteivel. vagy elhanyagolják gyermekeiket. de emiatt mulasztanak a munkahelyen. akik inkább elfogadnak egyes drogokat. hogy kire érvényesek a drogabúzus kritériumai. Ilyen körülmények között nem lenne érvényes rájuk a kötelességmulasztás szimptómája. az nyilván gyakrabban vagy súlyosabban mámorosodhat meg anélkül. hogy különböz˝ foglalkozású embeo rekre alkalmazhassuk. egyetemistákra. hogy emiatt negatív kép alakul ki benne önmagáról. munkaadóival vagy családjával való konfliktusai ellenére tovább folytatja a szer fogyasztását. hogy az esetleges abúzusban szenved˝ k o muvészi módon képesek úgy rendezni az életüket. Az abúzus els˝ tünete. az abból való kilábalás. A második szimptóma a nem biztonságos környezetben való fogyasztás. hogy ez a tünet érvényes lenne rá. az is sok veszekedést okozhat. amelynek megállapításához ett˝ l eltér˝ és több tünetre o o o o van szükség. amelyek még nem utalnak egyértelmuen függ˝ ségre. mivel a problémák az egyén környezetével együtt változhatnak. a függ˝ séget sok orvos súlyosabbnak tartja. A DSM itt különösen a vezetés vagy gépek kezelése közbeni fogyasztásra utal mint olyan veszélyes helyzetekre. hogy a drog˝ használat ne befolyásolja kötelesség-teljesítésüket. Vonatkozhat olyan alkalmazottakra. az megbízhatóan képes ezeket a kategóriákat alkalmazni. és kire nem (Uestuen és munkatársai. akik lényegesen kevesebbet szívnak. A szimptóma érdekes vonását képezi. otthoni és iskolai teljesítmény romlását jelenti. és a gondok ellenére való további fogyasztás. az mindenképpen függ˝ nek min˝ sül. mert be voltak tépve az órákon. hogy bármilyen kötelességüket elmulasztanák. 1994). nem biztonságos környezetben való fogyasztás. Ezt a romlást okozhatja o ˝ maga a módosult tudatállapot. Ennek a tünetnek a mego határozása elég tág ahhoz. Így a függ˝ nek nyilvánío o tott személyekre nem állíthatják fel a kevésbé súlyos drogabúzus diagnózisát. E jelek mindegyike esetében szükség van személyes értelmezésre is. ha valaki csak néhanapján szív egy kis füvet. hogy o milyen fontos a megfelel˝ muködésmód. Ez a helyzet nem mond ellent annak.

A harmadik tünet a törvénnyel való összeütközésekre vonatkozik. Bizonyos értelemben azok. sok kritika született ezekkel a diagnózisokkal kapcsolatban. mivel meg˝ növelték a negatív következmények esélyét. Grilly. o ˝ A FÜGG OSÉG ÉS AZ ABÚZUS FOGALMÁVAL KAPCSOLATOS KRITI KÁK Az abúzus és a függ˝ ség diagnózisa bizonyos el˝ nyökkel o o szolgál az addikció fogalmához képest. A fu hatása alatti vezetés drogabúzusnak számít. 1986). Másrészt azoknak az embe˝ reknek. de sosem okoznak balesetet. Ezek az ellenvetések általában a diagnózisokkal kapcsolatos három problémára vonatkoznak. hogy ezek nem ˝ eléggé tudományosak. akik a törvényes szankciók ellenére kábítószert vesznek magukhoz. s emiatt úgy tunhet. hogy a munkahelyi. 100 növény termesztése miatt életfogytiglani börtön és 10 millió dolláros bírság jár (Margolin. elég. mint ahogy minden. mint az egyéni viselkedésr˝ l (Brecher.72 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A KANNABISZ HASZNÁLATA ÉS KÁROS HASZNÁLATA 73 járhat. ha a teljesítmény romlása negatív következményekkel jár. akiknél ilyen rendellenességet állapítottak meg. a DSM-be foglalt meghatározást megpróbáltak már kritizálni. o . A marihuána semmilyen más káros következménye sem ennyire súlyos. Legalább egy kutatás találta úgy. és nagyobb követési távolságot hagynak. hogy valóban megtörténjen a baleset. Mindemellett. hogy ezek az állítások csak általánosan gyenge vezetési képességeiket tükrözik. szociális. 1998). legyen az nyilvános részegség vagy módosult tudatállapotban való vezetés. hogy a törvénnyel való összeütközés lehet a marihuána legrosszabb következménye. El˝ ször is a poo litikai légkör annyira befolyásolja a diagnózisokat. hogy a vezetés közbeni kannabiszfogyasztás elfogadhatatlan. fejezetet). akik módosult tudatállapotban autót vezetnek. A diagnoszták is megbízhatóan alkalmazhatják ezeket a kategóriákat (Uestuen és munkatársai. o o 1972. hogy ezért tudománytalan színben tunnek fel. ha o o valakit letartóztatnak bármilyen. ami megegyezik a függ˝ ség utoljára tárgyalt tüneo tével. A szenvedélybetegséggel ellentétben mindkett˝ meghatározását szélesköru egyetéro ˝ tés övezi. ezért a meghatározások o finomításának meg kellene könnyítenie a rendellenességek azonosítását. Lehet. Ezeknek a tevékenységeknek nem kell olyan bonyolultaknak lenniük. Sok érv szól amellett. hogy az emberek jobban vezetnek marihuána hatása alatt (Smiley. pszichológiai és egészségi gondok ellenére való további fogyasztás abúzusnak min˝ sül. az elfogadott vélemény szerint a marihuána csökkenti a gondolkodási képességet. Amint a 10. de az adatok arra utalnak. Mégis. a marihuána birtoklása annál inkább. hogy egyesek valójában lassabban hajtanak. mégis abúzusról beszélünk. személyközi. Így például azok esetében. Targonca o vagy gépek használata is ide tartozhat. elo adása. A politikai programok befolyásolják a diagnózisokban felhasznált meghatározásokat. Harmadrészt pedig orvosok és kábítószer-fogyasztók fontos problémákat mell˝ zhetnek azért. még ˝ pár háznyi távolság esetén is. Az abúzus negyedik tünete a problémák ellenére való további fogyasztás. amelyek nem foglalják magukba a szer fogyasztása következtében el˝ állt mámort. Az alkohol birtoklása például ritkán vezet a törvénnyel való összeütközésekhez. ha megn˝ o ennek esélye. Figyelem: nincsen szükség arra. mint mondjuk a hegymászás vagy l˝ fegyverek kezelése. mikor betépve vezetnek (lásd a 9. Ne feledjük. Ide tartozik a szer birtoklása. Erre hivatkozva a Nemzeti Szervezet a Marihuánatörvények Reformjáért (NORML. mint józan állapotban. vagy terjesztésének szándéka. a drog okozta viselkedés miatt. az ezzel járó negatív megbélyegzés is sok szenvedést okoz. jelent˝ sen fektetnek be a szerbe. 1997). A DSM hívei szerint az abúzus és a függ˝ ség valóságos. A törvénnyel való más olyan összeütközések is ide tartoznak. természeti jelenségek. E tünet meghatározása alapján a legális drogok fogyasztói kisebb eséllyel vádolhatók drogabúzussal. vagy nem büntetik meg oket. Abúzusnak min˝ sül. akik valamilyen tiltott szert használnak. fejezetben szó lesz róla. Sok tapasztalt fogyasztó számol be arról. mert a definíciók szerint ezek nem min˝ sülnek o o tünetnek. Ez a szimptóma ugyanolyan mértékben szólhat egy társadalom értékrendjér˝ l. 1998). 1996a) világosan kijelenti. hogy a pszichoaktív hatás ideje alatt épp olyan jól képesek vezetni. Eszerint az abúzus és a függ˝ ség mindig is léteztek. Bármely feladat esetén fel lehet állítani ezt a diagnózist. mint azok.

akárcsak a többi rendellenesség. A meghatározásokban bekövetkezett finomításokat az adott korszak politikájának és az épp hatalmon lev˝ pszichiáterek véleményének tudják be. 1997). hogy az azonos nemuek közti ˝ vonzódás tiltott vagy megengedett volta politikai folyamatok. Még ha létezik is premenstruális szindróma. A drog˝ problémák elmebajként való kezelése a munkát keres˝ embereko nek is sok kárt okozhat (Peele. Ezek a fogalmak ellep- . A kritikusok szerint ahogyan a homoszexuálisoktól való félelem (homofóbia) hozzájárult a fenti diagnózishoz. Lehet. Bárki. o o Problémák A droggal kapcsolatos nehézségeknek az addikció. Volt eset. vagy a függ˝ ség szavakkal történ˝ jellemzése félreértéseket szülo o het. Az „abúzus” szó különböz˝ tünetek o tucatnyi kombinációját jelentheti. Azok a klinikusok. Ez a diagnózis a munkát keres˝ n˝ ket is ˝ o o károsíthatja. hogy ezeket a rendellenességeket megkülönböztetik a drogproblémáktól. A diagnózis ellenz˝ i az ezzel járó elítél˝ címkéket is felhozzák o o érvként. 1998).74 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A KANNABISZ HASZNÁLATA ÉS KÁROS HASZNÁLATA 75 s a tudományos kutatás fedezte fel oket számunkra. hogy az abúzus és a függ˝ ség. Az nyilvánvaló. a függ˝ ség vagy az abúzus o fogalmára koncentrálva (Marlatt. Az aktivisták kemény munkájának eredményeképpen ezt a diagnózist törölték. 1997). Miller. Mindemellett ezek a szavak ˝ nem fejezik ki az egyén tényleges gondjait. Ügyvédek érveltek úgy. Az újabb kutatások szerint a drogok káros hatásait az egyéni problémákra odafigyelve inkább lehet csökkenteni. A DSM kritikusai olyan pontokra mutatnak rá. További gondokat okozhat az. Az egyéni problémákra figyelve elkerülhet˝ k lennének a diagnózisok hátulüt˝ i. el˝ bb-utóbb képesek leszünk leírni o az abúzust és a függ˝ séget tökéletesen meghatározó tüneteket. 1995. akiknél a diagnózis szerint nem áll fenn a függ˝ ség o vagy drogabúzus esete. ahol a meghatározások felülvizsgálata az aktuális politikai programokkal esett egybe. Így o sokak szerint ezeket a rendellenességeket nem felfedezik. és nem a tudományos kutatás függvénye. 1998). hogy tünetek adott sora egy bizonyos rendellenességre utal. nem valóságos jeleno ségek. beleérto o ve a politikai programokkal járó változásokat. 1965. akinél az idevágó szimptómák közül egy vagy több jelen van. mint egy valós jelenség létezésér˝ l (Caplan. A „kábítószerfügg˝ ”-höz o hasonló címkék csökkenthetik az egyén esélyeit abban. hogy a drogfügg˝ ség vagy abúzus felment˝ körülmény o o olyan buntényekre. de még a jelentésük sem elég világos. akik kizárólag csak ezekre a diagnózisokra támaszkodnak. a drogabúzus kategóriájába sorolható. hogy munkát találjon. az abúzus. 1968). mint például a gyerekgyilkosság. ez a bélyeg sosem jár további következmények nélkül. Ezek a szavak nemhogy leértékel˝ en hangzanak (Eddy és o munkatársai. Az abúzusra és a függ˝ ségre létezik o formális definíció. hanem társadalmi konstrukciók. és egyéb problémáit is súlyosbíthatják. Gold és Smith. amelyeket szerény beavatkozásokkal meg lehetne szüntetni. Ha elég ˝ figyelmesen vizsgálódunk. a premenstruális szindróma ismert jelenségének klinikai leírása. mintsem az addikció. úgy járul hozzá a férfiuralom egyéb diagnosztikai kategóriák fennállásához. Az addikciónak nincs általánosan elfogadott meghatározása. hogy ez az állítólagos rendellenesség többet árul el az Amerikai Pszichiátriai Társaság n˝ kkel szembeni mao gatartásáról. a megbélyegzést és a diagnózisba nem ill˝ bajok mell˝ zését. o A DSM kritikusai azonban azzal érvelnek. A függ˝ ség megállapításához o hét tünet közül bármely három jelenlétére van szükség. figyelmen kívül hagyhatják a beavatkozás esélyét olyan pácienseknél. A marihuánahasználók egy része olyan könnyebb problémákkal találkozik. hanem kitalálják. ami lehet˝ vé teszi bizonyos tünetegyüttesek o könnyu és gyors megállapítását. szellemi rendellenességként történ˝ besorolása komoly negatív következo ményekkel járhat. hogy felment˝ tényez˝ ként haszo o nálták buntett esetén. Ez a kategória egyértelmuen csak n˝ k esetében alkal˝ o mazható. Ha egy elmegyógyász szakember úgy határoz. Egykor például az azonos nemuek iránti vonzódás ˝ is rendellenességként szerepelt a DSM-ben (APA. o Kutchins és Kirk. A DSM-IV-ben megjelenik a menstruáció el˝ tti rossz hangulat (premenstruális diszo fória). ami több mint 30 lehetséges kombinációt jelent.

egészségi vagy pszichológiai problémákat azok közül. E fogalmak korlátai olyan más hozzáálláshoz vezettek. aki az elmúlt évben marihuánát fogyasztott. kideríthetjük. hogyan kábítószerezik. sosem tesztelték. Az abúzus inkább vidéken o fordult el˝ . 15%-ukon viszont o segíthetne. és azt sem szívesen vállalják. ha a marihuána használatával kapcsolatos egyéni problémákat azonosítanánk. hogy hányan tapasztaltak hasonló szociális. Egészo ségi gondnak min˝ sült bármilyen egészségügyi vagy fizikai tüo net. Egy ilyen emberekb˝ l álló kontrollcsoport bizonyára sokat segítene a kuo tatás értelmezésében. sem a függ˝ ség o kritériumai nem érvényesek rájuk. Ezek szerint azt az id˝ t. Lehet. akik sosem használják a szert. ha sosem szív marihuánát. Az abúzussal és függ˝ séggel foglalkozó o egyik legkiterjedtebb kutatás során 42 000 ember adatait vették föl. hogy a marihuána semmilyen problémát nem okoz. sem az abúzus. o az illet˝ nek hasznára válhat. Ez a kutatás az el˝ z˝ évben kannabiszt használó embereko o re koncentrált. hogy a szer által okozott problémákkal küszköo d˝ emberek azért nem hajlandóak csökkenteni a fogyasztásukat. A PROBLÉMÁK ELTERJEDTSÉGE A marihuánával kapcsolatos problémák gyakoriságát nehéz megbecsülni. amelyet a megkérdezettek a marihuánának tulajdonítottak. El˝ fordulhat. a tevékenységek iránti érdekl˝ dés elvesztése vagy egészségi gondok azokkal is el˝ foro o dulnak.76 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A KANNABISZ HASZNÁLATA ÉS KÁROS HASZNÁLATA 77 lezhetnek olyan. A függ˝ ség depressziós fogyasztókra volt jellemz˝ bb o o o (Grand és Pickering. hogy ezeket a problémákat a marihuána okozza. Ezek szerint öt ember o közül. ha korlátoznák a fogyasztásukat (NIDA. hogy a drogozással járó problémákról beszámoljanak. hogy egy kliens állandó fáradtságról panaszkodik. amelyek akár akadályozhatják is a kezelést. vagy sem. és 4% oo legalább három negatív következményr˝ l. Más kutatások alátámasztják azt az elképzelést. de az adatokkal kapcsolatban kérdések is felmerülhetnek. A problémákra helyezett hangsúly révén a klinikusok elkerülhetik a medd˝ vitákat például arról. o hatékonyabban tölthetnénk el. 1998). hogy egy adott eset beletartozik-e o egy bizonyos rendellenesség el˝ re meghatározott kategóriájába. a diagnózisba nem beletartozó problémákat is. Ily módon minden saját bevalláson alapuló kutatás alábecsülheti a problémákat. amerikaiakról vett mintából az el˝ z˝ évben marihuáo o nát fogyasztók 85%-a e problémák egyikér˝ l sem számolt be. 1991). A kannabisz használata miatti baráti vagy családi veszekedéseket például társas problémának min˝ sítették. akik nem szívnak marihuánát. A pszichológiai problémák a rossz kedélyállapotot és a tevékenységek iránti érdekl˝ dés elvesztését foglalták magukba. Tegyük fel például. Más kutatások a diagnózisok helyett inkább a negatív hatásokra figyeltek. o illetve ha leszokik. egészségi problémákkal és pszichológiai tünetekkel. Tio zenöt százalékuk számolt be egy problémáról. fogalmunk sincs arról. Ha kikérdezzük az illet˝ t arról. Ennek a kutatásnak a korlátai természetesen még nem jelentik azt. amely a diagnózis vagy a betegség helyett a problémára helyezi a hangsúlyt. Sajnos. A jelenlegi hozzáállás azonban könnyen eltúlozhatja a marihuána negatív hatásait. Újabban nagyszabású vizsgálatok foglalkoztak a társadalmi élettel. Els˝ pillantásra úgy o tunhet. 6%-ánál pedig függ˝ séget. ha kevesebbet vagy korábban szív. Azt a hallgatólagos el˝ felo tevést azonban. Az emberek a fogyasztást sem mindig hajlandók bevallani. Ha a marihuána fogyasztói több ilyen problémáról számolnának be. o hogy a fáradtság a szer fogyasztásával eltöltött éjszakák után jelentkezik-e. o mert sem a szenvedélybetegség. hogy vao laki függ˝ nek min˝ sül-e. 8% kett˝ r˝ l. Ehelyett a kliensekkel is o o a marihuána fogyasztásával járó károk csökkentésére koncentrálhatnak. Egy 5 éven át megfigyelt csoport 9%-ánál alakultak ki problémák (Weller és . hogy a szer a marihuánafogyasztók egy részének gondokat okoz. Egy o nagyobb. Bár ez a probléma még nem min˝ sül abúzusnak. hogy a kutatásban megkérdezettek egy része akkor is találkozott volna ezekkel a gondokkal. mint az absztinensek. Ezek az információk bizonyára segíthetnek megbecsülni a marihuánával kapcsolatos problémák gyakoriságát. Családi veszekedés. négy semmilyen káros következményr˝ l nem számolt be. A vizsgált egyének 23%-ánál diagnosztizáltak abúzust. az valamennyire igazolná a feltevést. hogy a fogyasztók 15%-a találkozik a szer által okozott ˝ problémákkal. amíg azon aggódunk.

akik a fentiek közül legalább három problémával találkoztak. a pillanatnyi eszméletvesztéseket és a függ˝ ség szubjektív érzését foglalták o magukba. A fogyasztók számát nehéz meg- . hogyan neo o vezzük ezeket. mint a szerrel kapcsolatos problémák egyszeru listája. mint a kannabisz által okozott tényleges gondoko ról. mint 5%-a számol be hetenkénti használatról. A kontrollproblémák a 48 órás folyamatos fogyasztásra és a kora reggeli fogyasztásra vonatkoztak. hogy a marihuána fogyasztása nem jár minden káros következmény nélkül. Ide sorolandó még az az érzés is. Ezek a kutatások arra utalnak. amelyek bárkivel megeshettek. Az amerikaiak kevesebb. A marihuánával kapcsolatos problémákat csökkent˝ o technikákról a 11. Az elfogyasztott mennyiséget ugyancsak nagyon nehéz megbecsülni. Az addikciónak nem létezik általános meghatározása. ha az egyén számára a marihuána fogyasztása túlzottá. 1980). de a fogyasztók 6–23%-a a szer által okozott nehézségekr˝ l o számol be. Ide tartoztak a szer negatív hatásai. Ezek a kutatók négy szempontra figyelve határozták meg a probléma fogalmát. A drog káros használatának sok meghatározása alakult ki. függetlenül attól. ezért ezt a fogalmat nehéz tudományos min˝ o ségben használni. A negatív hao tások a testi egészséggel kapcsolatos problémákat. A problémákra helyeo zett hangsúly másfel˝ l segítségünkre lehet az addikció. fejezetben lesz szó. 2–300 millió fogyasztója van világszerte. A marihuána használatával járó problémák nem túl gyakoriak. illetve arra az esetre. A fogyasztás megváltoztatása olyan kábítószerélvez˝ knek is segíthet. a fogyasztás fölötti kontrollal kapcsolatos problémák. Az abúzust és a függ˝ séget megbízhatóan o lehet diagnosztizálni. ez a kutatás sokkal inkább a marihuánával kapcsolatos gondokkal foglalkozott. mivel a megkérdezettek gyakran feledékenyek. a személyközi kapcsolatokban beálló nehézségek. Mind˝ két diagnózis többet mondhat a klinikus kulturális hátterér˝ l és o értékrendjér˝ l. abúzus o vagy függ˝ ség megel˝ zésében is. vagy szándékosan hazudnak saját fogyasztásukkal kapcsolatban. abúzus vagy függ˝ ség kategóriájába. Az 1991-es ˝ NIDA-kutatással ellentétben. valamint a szerhasználattal kapcsolatos kedvez˝ tlen vélemények. becsülni. ide tartozik az addikció. A személyközi kapcsolatokban beállt nehézségeken a barátokkal vagy szeretett személyekkel való veszekedéseket értették. Mindemellett az abúzus és a függ˝ ség o diagnózisa nem lát el bennünket annyi használható információval. ha valaki képtelen volt határt szabni drogfogyasztásának. Amerika népességének körülbelül egyharmada próbálta ki legalább egyszer életében. függ˝ ség. de inkább csak problémás marihuána-fogyasztókra vonatkoznak. bunössé. abúzus és a droggal kapcsoo latos problémák fogalma. akik nem feltétlenül férnek bele az addiko ció.78 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A KANNABISZ HASZNÁLATA ÉS KÁROS HASZNÁLATA 79 Halikas. amely olyan problémákra koncentrált. nem kívánatossá válik. Összefoglalás A marihuána a világ legáltalánosabban fogyasztott illegális kábítószere. E népszerusége ellenére a marihuánát kevesen fogyaszt˝ ják rendszeresen. A fent említett 9% olyan problémás fogyasztókra vonatkozik. és hogy egyesek számára a fogyasztás gondokat okoz.

hogy az élettani muködések semmilyen kapcsolatot nem támasz˝ tanak alá a marihuána és az egyéb drogok használata között (Institute of Medicine [IOM]. Az els˝ ilyen elo o méletek több mint 40 évvel ezel˝ tt jelentek meg (Nahas. hogy több THC-hez jussanak (Schenk és Partridge. Ennek az irodalomnak az értelmezéséhez nagyon jól kell értenünk az okozatiság fogalmát. 1999. hogy a marihuána biológiai hatása más drogok ellen˝ rizhetetlen fogyasztásához vezet. Ha a marihuána olyan o élettani változásokat okozna. Wiley. áttekinti az ok-okozatiság kritériuo mait.és lépcs˝ elméletekr˝ l jelent˝ s kutatások születtek az évek során. Azért sem mutattak különösebb igyekezetet. A kapuelmélet hívei arra mutatnak rá.és kapuelmélet Kutatók. sokáig a o * droghasználat furcsa metaforájaként szolgált. egyes elméletalkotók a marihuánáról mint kapudrogról kezdtek beszélni. Sok széles körben ismert jelentés összekeveri a droghasználat okait az egyszeru el˝ zményekkel. elméletalkotók. o o o E kutatásokat azonban nehéz értékelni a lépcs˝ vagy a kapu o világos definíciója hiányában. s mint ilyen. nagy valószínuséggel más drogokat is fogyasztaná˝ nak. Ezzel szemben a THC hatásáo nak kitett rágcsálók nem mutattak nagyobb hajlandóságot arra. A lépcs˝ elméletek o gyakran azt állították. 1997).) . A kapu. biológiai lépcs˝ o o lenne. a szer jelent˝ s károkat okozhat azáltal. hogy a marihuána a keményebb drogokhoz vezet˝ nyilvánvaló. amelyek megnövelik az egyéb drogok iránti vágyat. A tények nem támasztják alá ezt az elképzelést. 1997). amelyeknek kannabiszt adagolnak. 1990). mint ahogy a só fogyasztása után szomjas lesz az ember. hogy a marihuána használata súlyosabb következményekkel járó drogok fogyasztásához vezet.vagy kapuelméletek szerint még ha a marihuána egyéb o hatásai minimálisak is. o A lépcs˝ (stepping-stone) az el˝ bbre. Zs.vagy feljebbjutást mego o könnyít˝ támaszték a láb számára. Például a THC. politikusok és szül˝ k több rendben kio fejezték abbéli aggodalmukat. 1999). Ez a fejezet ezért meghatározza a o lépcs˝ és a kapu fogalmát. hogy aki o heroint vagy kokaint használ. megvizsgálja a marihuána és a más drogok fogyasztása közti kapcsolatokkal foglalkozó szakirodalmat. Hasonló érvek szólnak a fiatalkori alkoholfogyasztás vagy dohányzás ellen is. A marihuánának és a kemény drogoknak van néhány egyforma vagy hasonló biológiai hatása. A kannabinoidoknak mindemellett saját idegi receptoruk van. A kapuk és az ok-okozatiság Az azzal kapcsolatos bizonyítékok hiányában. A kapu általában egy területre való belépést tesz lehet˝ vé. valahogy úgy. A marihuánával kapcsolatban tehát els˝ sorban az általa bevezetett más drogok káros következo ményei miatt kellene aggódnunk. például a heroin és a crack* fogyasztásához vezeti. dohányt és Kristályos kokain (D.ÉS KAPUELMÉLET 81 Harmadik fejezet ˝ Lépcso. A drogfogyasztás tényleges okai kö˝ o rüli zavar csökkentheti a drogabúzus és egyéb problémák elleni er˝ feszítések hatékonyságát is. o Sokak szerint a marihuána okozta kémiai hatás csillapíthatatlan vágyat kelt más drogok iránt. akkor azok az állatok. Mindez arra mutat.˝ LÉPCS O. hogy a más drogokat adagoló pedálokat nyomkodják. o hogy használóit egyéb illegális szerek. ha erre lehet˝ ségük nyílna. 1999. E lépcs˝ . Állatokkal végzett kísérletek kiegészít˝ bizonyítékokkal szolo gáltak a biológiai lépcs˝ elmélet ellen. amely nem reagál közvetlenül a heroinhoz vagy kokainhoz hasonló más drogokra. az opiátok és a kokain hasonló változásokat okoznak a dopamin-rendszerben (Koob és Le Moal. az általában alkoholt. és ennek alapján tárgyalja a drogproblémák lehetséges megel˝ zési módjait. Zimmer és Morgan.

A kapcsolat kritériuo ma azt jelenti. Ezek a feltételek a kapcsolat. hogy a szer és a hatás közt kapcsolat van. hogy egyik drog a másik használatát okozza. hogy a kapudrogok közvetlen módon más szerek fogyasztását okozzák. A legjobb bizonyítékokkal azok a kísérletek szolgálnak. hogy emberek esetén izoláljuk a marihuánát mint a más drogok fogyasztását kiváltó okot. Edo dig azonban egyetlen. Ezzel az id˝ beli egymásra következés köveo telménye is teljesül. állatokon folytatott kísérlet sem igazolta. Például egy kísérlet bebizonyíthatja a marihuána tudatmódosító hatását két csoport összehasonlítása révén. a kapuelméletet azonban nem lehet embereken tesztelni. Ezután a csoport véletlenszeruen kiválasztott felé˝ nek marihuánát. hogy a marihuánát fogyasztók nagyobb pszichoaktív hatást tapasztaltak. ha az adott jelenséget nem okozhatta semmilyen más lehetséges ok (Hume. amelyek esetében a feltételezett okokat lehet befolyásolni. Mivel a két csoport a fogyasztás el˝ tt alig különbözött. hogy a THC növelné más drogok használatának valószínusé˝ gét. Végül a tudatállapot módosulásának egyéb lehetséges okait is elvethetjük. junk-ért vagy acidért* Ezek a gondok lehetetlenné teszik. Sok gyakorlati és etikai problémát vetne fel.) o * . (D. hogy bizonyítást nyerjen. az id˝ beli egymásra következés és az izoláció. 1999). amelyek közül az egyik marihuánát. milyen más szereket használtak korábban. mint a placebót fogyasztók. Ilyen kritériumokat el˝ ször a skót filozófus David Hume. a másik placebót szív.82 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA ˝ LÉPCS O. Egyszeruen csak arról számoltak be.ÉS KAPUELMÉLET 83 marihuánát fogyasztott korábban (Kandel. Egy ilyen kísérlet eredményei kielégítenék Hume kritériumait. a másik felének valamilyen jól álcázott placebót adhatnak. hogy a marihuána a második csoport által tapasztalt tudatmódosító hatások izolált oka. Miller. o Az id˝ beli egymásra következés azt jelenti. vagyis oksági viszony csak akkor áll fenn. hogy pontokban fejezzék ki. hogy az oknak meg o kell el˝ znie az okozatot. ˝ hogy a dohányzás gyakran megel˝ zi a marihuána fogyasztását. Feltehet˝ leg 0 pontot adnának o maguknak. amelynek hivatalos kémiai neve lizergsavdietilamid. ha embereknek véletlenszeruen marihuánát adagolnánk. Legalább három világos kritériumnak kell teljesülnie egy ok-okozati összefüggésre ahhoz. mivel a kísérleti alanyok csak marihuánát és placebót szívtak. Hume hangsúlyozta. az ezt követ˝ pontozás pedig valószínuleg azt mutato ˝ ná. A kapuelmélet élenjáró kutatói azonban sosem állították. míg a junk szóval a szerz˝ a heroint jelöli.vagy heroinfogyasztókat kérdeznek meg arról. Az ezen elméletek körül uralkodó zavar miatt sokan arra következtettek. A marihuánát fogyasztók magasabb pontszámai bizonyítanák. 1994). vagy legalábbis a több THC beszerzésére való igyekezetet (Schenk és Partridge. Zs. 1990). Ezek a kutatások bizonyíthatják a kapcsoAz angol acid (sav) szó az LSD-re utal. hogy csak bizonyos feltételek mellett nyilváníthatunk valamit egy adott jelenség okának. o hogy minden alternatív okot ki kell küszöbölni. Wiley. A korrelációs vizsgálatok során leggyakrabban crack. a különbséget csak a mario huána okozhatja. 1739). Ez a fajta kísérlet Hume mindhárom kritériumának meg tud felelni. Nehéz bizonyítani azt. hogy egyik drog közvetlenül a másik fogyasztásához vezetne. hogy ˝ lássuk. o ez pedig általában megel˝ zi más illegális drogok használatát. Az így kapott eredmé˝ nyek megbízhatóan bizonyíthatják. semmilyen szer hatása alatt nem álló csoport alanyait meg lehet kérni arra. o és azt a benyomást keltették. A véletlenszeru kiválasztás biztosítja a két csoport ha˝ sonlóságát. o Néhány másik szerz˝ azonban félreértette ezeket az adatokat. az ok hiányában pedig a hatásnak nem szabad bekövetkeznie (esetleg más hatással járnia). Emiatt a kapuelmélet egyedül a korrelációs kutatásokra támaszkodhat. 1999. mekkora tu- datmódosító hatást tapasztalnak. Ezzel a feltétellel minden más magyarázatot vagy okot ki lehet szurni. Végül az izoláció fogalma pedig azt. Kézenfekv˝ alternatíva ehelyett állatokkal kísérletezni. hogy a marihuána elkerülhetetlenül más drogok fogyasztásához vezet (Nahas. Yamaguchi és Chen. E félreértések elkerülése érdekében alaposan meg kell értenünk az ok-okozatiság fogalmát. az ano gol empiristák egyike fogalmazott meg 1700-ban. hogy oknak és okozatnak együtt kell el˝ fordulnia. Egy egyszeru kísérlettel jól lehet bizonyítani a kannabisz tu˝ datmódosító hatását. Az oknak a feltételezett hatással kell járnia. Kezdetként egy nagyobb. melyikük ugrik ezután kokainért. 1992.

hogy a buncselekményeket a templomok okoz˝ zák. és esetleg enyhén ˝ hallucinogén szere. mint ahogy a buncselekmények o ˝ száma növekedni kezdett. de a marihuánafogyasztóknak csak kis része kezd egyéb szereket is használni. Egyesek el˝ bb o *. és a szókincsük is gyarao podik. S˝ t. nagyobb méretu ˝ cip˝ t hordanak. amelyek szerint a marihuána crack-függ˝ séget okoz. A kapuelmélet bizonyítására felhozott kutatások legtöbbje azt mutatja ki. Létezhetnek alternatív magyarázatok is. a lábuk is megn˝ . valójában ezekben az abszurd példákban több o korrelációt találunk. pszichostimuláns. hogy a heroint vagy cracket fogyasztó emberek nagy része korábban marihuánát is használt. akik anélkül szívnak kannabiszt. amelyek a templomok számát a buncselekmények növeke˝ désével. Az elterjedt el˝ ítélettel ellentétben a marihuána és a o keményebb drogok közti kapcsolat meglehet˝ sen gyenge. Egy kutatás szerint a 10–99 alkalommal marihuánát fogyasztó férfiak 75%-a egyszer sem használt egyéb illegális drogot (Kandel és Davies. hogy o o a szavakat a lábunkban tároljuk. a statisz˝ tikai adatoknak azon félreértelmezései. de nem képesek izoo lálni a marihuánát mint okot. hogy bármilyen más illegális drogra áttértek volna. A városok növekedésével a templomok és a buncselekmények száma egyaránt ˝ n˝ . Bármennyire is abszurdnak tunnek ezek a példák. mint a kannabiszt. Sok o kemény drogot használó ember fogyasztott marihuánát korábban. Egyesek ebb˝ l arra következtethetnének. Az alábbiakban részletesebben kifejtjük a kapcsolat. A vizsgálatokban csak olyanok o vettek részt. a szókincs gazdagságát pedig a cip˝ méretével hozzák o kapcsolatba. emiatt az id˝ beli egymásra következés o kritériuma sem alkalmazható minden esetben.ÉS KAPUELMÉLET 85 latot és az id˝ beli egymásra következést. o Kapcsolat Az oksági összefüggés bizonyítására Hume els˝ kategóriája a o kapcsolat. Az eset kielégítené az ok és okozat közti kapcsolat és az id˝ beli egymásra következés kritériumát is. hogy mekkora tévedés lehet statisztikai adatokat bizonyítékokként kezelni. o o hogy a templomok okozzák a buncselekményeket. Az a tény. Amennyiben ˝ a templomokat el˝ bb építették. Másrészt a marihuána fogyasztása nem mindig el˝ zi meg o a keményebb drogokét. hogy a marihuána hozzájáo rul a drogproblémák kialakulásához. hogy a templomok számának növekedésével a bunözések száma ˝ is n˝ . így a kutatás eredményei eleve nem vonatkoznak mindazokra. A Pszichoaktív Szerhasználati és Népegészségügyi Szolgáltató Hivatal (Substance Abuse and Mental Health Services Administration Az ecstasy napjaink egyik népszeru. Ezek az adatok azonban nem sokat mondanak a marihuána és a kemény drogok közti kapcsolat mértékér˝ l. Rápróbálják ki a cracket vagy az ecstasyt adásul ezekben a vizsgálatokban nem izolálták a marihuánát mint okot. hogy azok az emberek. akik kemény drogot is fogyasztottak. amelynek használata f˝ ként a parti-kultúrához. ez még további alapot nyújthat a következtetéshez. els˝ pillantásra o o o megkérd˝ jelezhetetlenül bizonyítja. nem sokban különböznek azoko tól. Ez a kapcsolat azonban nyilvánvalóan az évek múlásának tulajdonítható. ezek a tények önmagukban még nem támasztják alá azt a következtetést. o o s nem feltétlenül áll a két jelenség ok-okozati viszonyban egymással. A kapcsolat gyenge jellege részben abból következik. a táncos o szórakozáshoz kapcsolódik. hogy kemény drogokat jóval kevesebben fogyasztanak.84 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA ˝ LÉPCS O. hogy egy városban a statisztikai adatok azt mutatják. Zs.) * . hogy a kemény drogok fogyasztói ezt megel˝ z˝ en marihuánát szívtak. Ahogy a gyerekek nagyobbak lesznek. mint amennyi a marihuána és a crack között van. Hibák az oksági gondolkodásban Tegyük fel. Mindkét jelenség a népesség növekedésének köszönhet˝ . Némi könnyedséggel ebb˝ l arra is lehet következtetni. akik gazdagabb szókinccsel rendelkeznek. Mégo is. az id˝ beli egymásra következés és az izoláció kritériumait. 1992). Egy másik példa a cip˝ méret és a szókincs közti kapo csolat. A következ˝ kben azonban o néhány kissé abszurd példával illusztráljuk. mint marihuánát. A statisztikai adatok azt mutatják. (D.

hogy a kemény drogok fogyasztóinak számát elosztják a marihuána fogyasztóinak számával (itt is felételezik.4 heroin 3.0 0. abban a reményben. vagyis. A társadalomtudományokban a 0.9 1. az el˝ írás szerint o számított feltételes valószínuség értéke 0.4 0.0 0. (A számításokat lásd a fejezet végén.5. Ha mindenki.5 11. akkor a korrelációs együtthatójuk a 0 közelébe esik. A 0. ha két jelenség között nagyon er˝ s a kapcsolat. vagyis ezzel nemigen bizonyítható a köztük lév˝ kapcsolat.) A marihuána és a crack közti kapcsolat mértéke tehát kisebb annál. hogy a két jelenség között er˝ sebb vagy gyengébb o a kapcsolat. 3.4 19. akik marihuánát fogyasztottak.23. akkor a szóban forgó feltételes valószínuség 1. 1 a kokaint is ki fogja próbálni. Ez a számítás azt feltételezte. Az összefüggés o bizonyítására egyes szerz˝ k egy másik statisztikai eljáráshoz foo lyamodnak: feltételes valószínuségekkel számolnak. táblázat. Earleywine és Finn. Drogfogyasztási szokások 1999-ben. Bár Amerikában 25 millió o . ˝ Ismét tegyük fel. Az Egyesült Államokban ugyanezek a statisztikák a kannabisszal kapcsolatos büntetések növeléséhez vezettek.33 a valószínuség. Rockville.1.1.3. táblázatot). Mindamellett kevés marihuánafo˝ ˝ gyasztó marad tartós kokainélvez˝ .5 crack 5. mint ami a tudósok szerint figyelemre méltó.3-as és 0. Finn és Martin. Maryland: SAMHSA) összefoglalása. Az országos felmérés adatai alapján a marihuána és a crack használata közti korreláció jelenleg 0. Két jelenség kapcsolatának mértékét korrelációs együtthatóval adják meg. hogy 1 a korrelációs együttható.2 Az adatok a Pszichoaktív Szerhasználati és Népegészségügyi Szolgátató Hivataltól (SAMHSA) származnak (2000). o Az arra való esély. akkor a korrelációs együttható 1 lenne. hogy mindenki.3 körüli korrelációt mutatnak a matematikaórákon elért eredményekkel (Gougeon. Az nagyon ritkán fordul el˝ . 2000) adatai jobban megvilágíthatják ezt a kérdést (lásd a 3.4-es korrelációt találnak (Earleywine. Mindenesetre. aki kipróbálja a marihuánát. akik kipróbálták már a marihuánát. hogy valaki a kokainport kipróbálja a marihuána után. tehát közelít˝ leg 0. hogy így elszigetelhetik a marihuánát a kokainpiactól. már szívott marihuánát is. kokaint is szívna. a valószínuség 0. meglehet˝ sen magasnak tunik. hogy eltöröljék a kisebb adag marihuánáért járó büntetéseket. hogy aggodalmat ébresszen. Ezt a számot úgy kapják. A marihuána és marihuána egész életen át az elmúlt évben az elmúlt hónapban 76. hogy o egy jelenség mindig együtt jár egy másikkal. aki cracket fogyasztott. Amerikában (millió f˝ ) o a heroin közti korreláció még kisebb. a feltételes valószínuség kiszámításához a 25 milliót kell osztani 76 mil˝ lióval. A marihuána és a keményebb drogok fogyasztása közti korreláció a standard mérések szerint nagyon kicsi. és számításba vették azokat is. de más szert nem próbáltak ki. A személyiségtesztek pontszámai és az alkoholfogyasztás mértéke közt is gyakran 0. 1990. A marihuána és a kokain közötti kapcsolat feltételes valószínusége riasztónak tunik. aki kemény drogot fogyasztott. Ha mindenki. ha pedig nagyon laza kapcsolat van közöttük. aki a marihuánát kipróbálja. 1991).ÉS KAPUELMÉLET 87 [SAMHSA]. az már a marihuánát is kipróbálta). Ehhez hasonló statisztikák ösztönözték a holland kábítószer-reformereket arra. 1984).86 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA ˝ LÉPCS O. és ez a szám aszerint nagyobb vagy kisebb. Az 1999-es A Drogproblémák Nemzeti Háztartartásvizsgálata (National Household Survey on Drog Abuse. hogy aki kemény drogot fogyasztott. Ha 100 ember közül ˝ 30 tért át a crackre. például a Scholastic Aptitude Test (iskolai képességvizsgálat) matematika-pontszámai 0. A korrelációs együttható egy – 1 és 1 közötti szám (a – 1-et és az 1-et is beleértve).3 körüli korrelációkat általában már figyelemre méltónak tartják. Ha 76 millió mario ˝ huánafogyasztó közül 25 millió fogyasztott kokaint is. A feltéte˝ les valószínuség ebben az esetben annak a mértékét adja meg. aki szívott marihuánát.1 kokain 25. el˝ bb a marihuánát próbálta ki.3-nál kisebb korrelációt általában elhanyagolhatónak tekintik. Eszerint várhatóan o ˝ 3 ember közül. hogy egy országos felmérésben mindenki. Ez elég nagy szám ahhoz. akkor a korrelációs o együtthatójuk az 1 közelében van.7 1. ˝ hogy mekkora eséllyel használnak keményebb drogot azok az emberek. kipróbálta a cracket is.4 3. Ha a marihuánát ˝ szívóknak csak a fele próbálta ki a cracket.

SAMHSA) származnak (2000). Sok kutatás utal arra. 1997). hogy a marihuána egy-egy évben kokainhasználathoz vezet. korábban marihuánát szívott.5%) Még kevesebben használtak heroint körülbelül 26-ból 1 próbálta ki (3.8%) körülbelül 50-b˝ l 1 fogyasztott kokaint az elmúlt hónapban (2. így az. táblázatot). és általáo nos iskolába jártak. Ehhez az id˝ beli egymásra következéssel o o és az izolációval kapcsolatos érvekre is szükség lenne.0%) o Még kevesebb marihuánafogyasztó használt cracket körülbelül 13-ból 1 próbálta ki (7. Eszerint annak az esélye. Maryland: SAMHSA) összefoglalása. hogy valaki a kemény o drogok fogyasztójává váljék. hogy a keményebb drogok használói korábban marihuánát fogyasztottak.2. Egyes kutatók szerint a keményebb drogok fogyasztóinak több mint 90%-a korábban szívott marihuánát. 1992). Az adatok a Pszichoaktív Szerhasználati és Népegészségügyi Szolgáltató Hivataltól (Substance Abuse and Mental Health Services Administration. A marihuánafogyasztók egy o része pedig kés˝ bb keményebb drogokat. Mindez arra mutat. Tegyük fel. aki kemény drogot fogyaszt. vagyis 0. még nem tekinthet˝ oksági o bizonyítéknak. A marihuána egyszeri kipróbálása még nem elegend˝ ahhoz. hogy a marihuánafogyasztás és a más drogok káros fogyasztása közti kapcsolat nagyon gyenge.3%) A számítások során feltételezték.88 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA ˝ LÉPCS O. Bates és Pandina. marihuánát kipróbáló amerikai vizsgálata Kevesen váltak rendszeres fogyasztóvá körülbelül 4-b˝ l 1 fogyasztott marihuánát az elmúlt évben (25. hogy az emberek kipróbálják-e ezeket a szereket. Ennél még kevesebben (1. hogy 20 kannabiszfogyasztóból csak 1 használ kokaint évente legalább egyszer. Labouvie.5 millióan) fogyasztottak kokaint az elmúlt hónap során.05. Az alkoholt ivó és dohányzó embereknek egy része kés˝ bb marihuánát is fogyaszt.7%) o Kevesen fogyasztottak kokaint azok közül. akik korábban kipróbálták a marihuánát körülbelül 3-ból 1 próbálta ki a kokaint (33.2.9%) körülbelül 200-ból 1 fogyasztott heroint az elmúlt évben (0.5%) körülbelül 333-ból 1 fogyasztott heroint az elmúlt hónapban (0. Az 1999-es Drogproblémák Nemzeti Háztartartásvizsgálata (National Household Survey on Drug Abuse. Ez azt jelenti. A drogfogyasztás els˝ o lépcs˝ je valószínuleg a koffein. cracket vagy o heroint is használ. 0. Kapu-kapcsolatok ˝ Idobeli egymásra következés Ha a marihuána valóban más szerek használatához vezet. ha a kapcsolat sokkal er˝ sebb lenne. Hasonló számítások szerint annak az esélye. kokaint. hanem egyszeruen ˝ azt.02-nél valamivel kisebb. 3. 4 millió (az évenkénti kokainfogyasztók száma) osztva 76 millióval (a kannabiszfogyasztók száma). ami sok kritikát vont maga után (Zimmer és Morgan. 1992. Másrészt viszont ezek o az emberek korábban cukrot is ettek. 1997).0%) körülbelül 20-ból 1 fogyasztott kokaint az elmúlt évben (4. vagyis közel 1 az 50-hez. Másrészt ez az egyetlen kritérium még akkor sem bizonyíthatná az ok-okozatiságot. . és mindannyian szívtak marihuánát korábban. o Egyes szerz˝ k szerint a drogproblémákhoz vezet˝ kapu valójáo o ban a cigaretta (Kandel és munkatársai. Egyes kutatások már az egyszeri kipróbálást is a droghasználat bizonyítékának tekintik (például Blaze-Temple és Lo. ami id˝ beli egymásra következésre utal. A legtöbb kutatás o szerint a fiatalok els˝ ként alkoholt vagy nikotint fogyasztanak. leveg˝ t lélegeztek. hogy mindenki. táblázat. Az összes. fogyasztásának mindenképpen meg kell el˝ znie a kemény drogok o fogyasztását. hogy a marihuána hónaponkénti kokainfogyasztáshoz vezet. de ezt sehol sem említik a keo ˝ ményebb droghasználathoz vezet˝ kapuként. Ez a szám a crack és a heroin esetében még kisebb (lásd a 3. az elmúlt évben 4 milliónál kevesebben használták. hogy ezek az emberek legalább évente egyszer fogyasztják a szert.5%) o körülbelül 7-b˝ l 1 fogyasztott marihuánát az elmúlt hónapban (14.ÉS KAPUELMÉLET 89 ember próbálta már életében a kokaint. Valójában a kapuelmélettel kapcsolatos kutatások nem a kemény drogok használata miatti problémákat vizsgálják. Rockville. hogy a kemény drogok fogyasztói korábban marihuánát szívtak.3%) körülbelül 200-ból 1 fogyasztott cracket az elmúlt hónapban (0.7%) körülbelül 100-ból 1 fogyasztott cracket az elmúlt évben (1. 100 marihuánafogyasztó közül tehát várhatóan kevesebb. mint 2 fog havonta kokaint fogyasztani.

semmilyen más magyarázatnak nem szabad léteznie a köztük lev˝ kapcsolatra. hogy az amfetamint. és egészen más valami pedig heroinhasználatra. ino kább csak arra. 1992). Ilyen körülmények közt nemigen következtethetnénk arra. és független o o o más drogok hasonló tulajdonságaitól. a nem o biztonságos szexet. o Ezzel szemben legalább két empirikusan alátámasztható alternatív magyarázat is létezik. motiváló erejét˝ l függ. hogy azok az emberek. Az egyik azon a gondolaton alapul. miel˝ tt el˝ ször kiugrott egy ˝ o o repül˝ b˝ l. 1966). de nem mindegyikre. az o elterjedtebb tevékenység egyszeruen azért fordul el˝ korábban. hogy az emberek azt a drogot használják el˝ bb. 1994). várható hatásaitól. hogy a marihuána a kemény drogok használatához vezet˝ kapu lenne. Vagyis például lehet. Egy másik kutatás mintájából 39% el˝ bb használt o kemény drogokat. egyedi folyamat. A független folyamatok érve statisztikai logikát követ. Fendrich és Goldstein. hogy a kokainfogyasztásért a marihuána a felel˝ s. mint kannabiszt (Mackesy-Amiti. Ez még nem jelenti azt.90 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA ˝ LÉPCS O. a kevésbé elérhet˝ szereket pedig o o kés˝ bb vagy egyáltalán nem fogyasztják. o . egymástól független folyamatok eredménye. mint marihuánát. mert a marihuána sokkal elterjedtebb a mi kultúránkban. Sok kemény drogos nem a o marihuánával kezdte. Ugyanazon alapvet˝ baj részeként kezeli a drogabúzust. Egy több ezer embert vizsgáló felmérés eredménye szerint a kemény drogot használók 1%-a egyáltalán nem használt el˝ z˝ leg marihuánát (Donovan és Jessor. hogy minden drog fogyasztása független. Ez a modell nem magyaráz meg minden statisztikai adatot. Így például a legtöbb ejt˝ erny˝ s muo o ˝ ugró valószínuleg nézett már tévét. mint a kokaint. hogy az ejt˝ ero o o o ny˝ s muugrást a televízió okozza. mint o a marihuána. A statisztikai függetlenség hipotézisét olyan lakónegyedekben lehetne még tesztelni. hogy a drogfogyasztáshoz egymástól független folyamatok is hozzájárulnak. 1997). azel˝ tt már részt vettek sokkal elterjedo tebb tevékenységekben is. A két tevékenység valószínuo ˝ ˝ leg különböz˝ . LSD-t. mint hogy kannabiszt szívott volna (Ginsberg. 1983). o o Egy másik vizsgálat szerint a felmérésben részt vev˝ kemény o drogosok 15%-a már kokaint használt vagy intravénásan szúrta magát. az apró vétségeket vagy a buncselekmé˝ nyeket. A drogfogyasztás folyamatával kapcsolatos másik megközelítés mindenfajta abúzust a problémás viselkedések tágabb csoportjába illesztve próbál megérteni. E hipotézis szerint egy drog használata ugyanazon szer elérhet˝ ségét˝ l. O el˝ bb szúrt heroint. ez az elérhet˝ ség nagy szerepe mellett o beszélne. kokaint vagy heroint kipróbáló fiatalok 29%-a nem fogyasztott korábban marihuánát (Blaze-Temple és Lo.ÉS KAPUELMÉLET 91 Ráadásul a kábítószerek használati sorrendje sem mindig támasztja alá azt a gondolatot. Hasonlóan érvelhetünk a drogfogyasztással kapcsolatban is: a drogfogyasztók valószínuleg az elterjedtebb ˝ drogokat próbálják ki hamarabb. akik valamilyen ritka te˝ vékenységet folytatnak. Izoláció: független folyamatok vagy problémás viselkedés? Hume harmadik oksági kritériuma az izoláció. Egy ausztráliai fiatalok körében végzett kutatás azt találta. az ünnepelt „beatkölt˝ ” jó o ˝ o példa lehet erre. de az kétségtelen. miel˝ tt marihuánát szívott volna (Golub és Johnson. Az id˝ beli egymásra következés tehát érvényes o egyes kemény drogos esetekre. Nagyon valószínu. ahol a crack könnyebben elérhet˝ . Négy orszáo gos mintán folytatott kiterjedt (több mint 6000 résztvev˝ s) kutao tás szerint a drogfogyasztás fokozatainak nagy része egymástól statisztikailag független folyamatok szerint alakul (Miller. Másrészt még tökéletes egymásra következés esetén sem tekinthetnénk bizonyítottnak az ok-okozatiságot az izoláció követelményének teljesülése nélkül. o amelyik könnyebben elérhet˝ . hogy a crack a marihuánafogyasztáshoz vezet˝ kapu. Ha a marihuána valóban kemény drogok fogyasztásához vezet. Ezt nevezi Miller (1994) a statisztikai függetlenség hipotézisének. Ha az itteni kábítószer-élvez˝ k el˝ bb fogyasztanak o o cracket. ˝ o mert elterjedtebb. Ebb˝ l nem feltétlenül következik az. Allen Ginsberg. hogy egy egyént valami koffeinfogyasztásra ösztönöz. Az emberek azért is fogyaszthatják korábban a marihuánát. o 1994).

az illegális droghasználói identitás. a marihuána talán mégo is „hozzájárul” más drogok használatához. Ha nem is tekinthet˝ egyedüli oknak. hogy a marihuána és más drogok közti kapcsolat bizonyos „probléma-hajlamosságnak” lenne köszönhet˝ . Ráadásul marihuána hatása alatt nehezebb visszautasítani a felajánlott másfajta kábítószert. 1997). illegális drogfogyasztónak min˝ síthetik saját magukat. az egyének problémás viszonyulásaiban keresend˝ . Még ha a kannabiszt nem is tarthatjuk a drogproblémák okának. Ezen eredmények szerint ugyanazok a személyiségvonások. hogy ha nem is o egyedüli okként. o Egy másik lehet˝ ség az. 1998). Ezek alapján nem a marihuána okozza a keményebb drogok használatát. Ezek az eredmények alátámasztják azt a feltételezést. 1988). Ez a hozzájárulás különböz˝ módokon történhet. vagyis a személyiség lehet egyaránt a marihuána és másfajta drogok fogyasztásának az oka. Komoly koffein. o Sok kutatás mutatott ki er˝ s korrelációt különböz˝ drogok o o használata között (Earleywine és Newcomb. Sussman és Dent. A statisztikai adatok nem támasztják alá. Egyéb okok is vezetnek a kokain vagy a heroin fogyasztásához. Azok például. gyako rabban használnak többféle és nagyobb mennyiségu kábítószert ˝ (Simon. 1997). A kannabiszfogyasztás és más szerek használata közt nem létezik er˝ s o kapcsolat. akik marihuánát o szívnak. Akik pedig sosem használtak semmilyen illegális szert. A következ˝ bekezdésekben mindegyikr˝ l részletesebben o o szó lesz. akik izgalomra. kokainfogyasztáshoz is vezethetnek. hogy az egyéb szerekkel kapcsolatos abúzust a marihuána okozná.vagy nikotinfogyasztók nemigen tartják magukat drogosnak. több mint 6000 résztvev˝ s országos felméo rés elemzése során arra az eredményre jutott. s így növeli az ezekkel járó problémák esélyét. . Az egyik mód arra. hogy létezne egy egyenesen a függ˝ ségo re hajlamos személyiségtípus (Nathan. Együttesen ezek a tényez˝ k járulhatnak hozzá o ahhoz. kalandra és er˝ s élményekre vágynak. s a kábítószer-fogyasztás esetén sem álo líthatjuk ezt. amelyik egyetlen folyamat során állna el˝ . A statisztikai függetlenség és a problémás viselkedés elméletei mellett a kutatások egy harmadik fajtája is az ellen szól. hogy a személyiségvonások és többféle szer fogyasztása korrelál. Miller (1994) négy. 1994). Sok veszélyes tevékenység is korrelál a droghasználattal (Jessor. mondják. hanem a marihuánát kedvel˝ emberek egy o része a kokaint is kedveli. A marihuána mint járulékos ok Kevés olyan érdekes viselkedés létezik. amelyek miatt valaki marihuánát szív. azért mindenképpen megkönnyíti többféle szer használatát.92 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA ˝ LÉPCS O. E szerint az elmélet szerint a fiatalok egy kisebb csoportja olyan tevékenységek csoportjába keveredik. hogy a marihuánát nem lehet o izolálni a keményebb drogok fogyasztásának okaként. A fogyasztás oka a marihuána és más tudatmódosító szerek esetében is mélyebben. azok az emberek. hogy egy kannabiszfogyasztó keményebb drogokra térjen át. de a marihuána mégis hozzájárulhat a kemény drogok fogyasztásához. Egyes vizsgálatok azt találták. Stacy. amelyek mindegyike negatív következményekkel járhat (Jessor és Jessor. o s ezzel megn˝ a kemény drogok fogyasztásának is az esélye. Bár egyo általán nem bizonyított. a gyenge iskolai teljesítmény. hogy a marihuána beszerzése során o az emberek más drogok piacával is találkoznak. Egyes szerz˝ k azzal érvelnek. Valójában nem a kannabisz vezet koo kainfogyasztáshoz. ˝ Az elmélet szerint a kannabiszhasználat és más drogok fogyasztása közti kapcsolat nem abból származik. hogy a problémás viselkedés elmélete magyarázhatná a droghasználat állomásait. Mindez azt a gondolatot er˝ síti.ÉS KAPUELMÉLET 93 A drogok sorrendjével kapcsolatos másik alternatív magyarázat a problémás viselkedés elmélete. hogy a marihuána más szerek használatához vezet. hogy a marihuána hozzájáruljon a drogabúzushoz. hanem mindkett˝ o ugyanazon mögöttes személyiségtípus hatására áll el˝ . Talált egy sokféle kábítószert használó nagyobb alcsoportot és egy semmilyent sem használó másik csoportot. nem biztonságos szex és buncselekmények. hogy a marihuánát a kemény drogok fogyasztásának izolált okaként tartsuk számon. Ilyenek a drogfogyasztás.

A társadalmi A DARE egy. Alkohol. hogy ugyanattól az embert˝ l kapták-e els˝ adagjukat. Longitudinális vizsgálatokkal az id˝ múlását köo vetve. Lehet. fejezetet). így próbálják elszigetelni a kemény drogok piacától. a Drogmegel˝ zési Oko o tatóprogramot (Drug Abuse Resistance Education [DARE])* és az önbecsülés növelésére tett kísérleteket. Kevés kutatás foglalkozik ezzel a folyamattal. hogy ez az intézkedés csökkentette a kemény drogok fogyasztását (lásd a 10. ez az elképzelés inkább az intuíción alapszik. Minden alkalommal. akik csak placebót szívtak. A másik veszélyforrás az illegális drogok piacával való találkozás. és emiatt illegális drogfogyasztóknak tartják magukat. hogy a marihuána okozta pszichoaktív hatás megváltoztatja a kemény drogok fogyasztásának esélyét. o Végül. egyúttal ezeknek a kísértéseknek is kiteheti magát. ami növeli annak az esélyét. Ezek a statisztikai adatok alátámaszthatnák azt a feltételezést. amelyek különböz˝ technikákat tanítanak meg a káo bítószer-fogyasztásra biztató nyomás leküzdésére. Ez a fajta érvelés vezetett Hollandiában a marihuána törvényesítéséhez. akik egyáltalán nem szándékoztak kokaint vagy crack-et fogyasztani. hogy a kokaint vagy a heroint kannabisz hatása alatt próbálják-e ki el˝ ször. mások viszont nem. ha a marihuáo nafogyasztás közvetlenül keménydrog-abúzushoz vezetne. (D. hogy ellenálljon egyéb szerek használatának. Arról viszont nem szólnak statisztikai adatok. ha azok.ÉS KAPUELMÉLET 95 azok a legtöbben kokaint vagy cracket sem szándékoznak fogyasztani. akik kannabiszt szívnak. hogy próbát tegyenek a kokainnal és a crack-kel. 1997). A statisztikai adatok akkor támasztanák alá ezt az elméletet. hogy inkább elfogyasztják-e a számukra elérhet˝ vé tett másfajta drogokat az o intoxikáció ideje alatt. Ezzel kapcsolatban természetesen még sok dolguk akad a tudósoknak. Néhány kísérlettel könnyen meg lehetne világítani ezt a jelenséget. Más vizsgálatok egy interjú során megkérdezhetnék a kemény drogok fogyasztóit.94 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA ˝ LÉPCS O. hogy marihuána hatása alatt nagyobb a valószínusége annak. Nagyon nehéz megel˝ zni a függ˝ séget o o és a drogabúzus egyéb tényez˝ it. a drogokkal kapcsolatos alapvet˝ nevelési programot. hogy a marihuána hatása alatt állók nagyobb hajlandóságot mutatnának. Zs. Drog és AIDS) szintén a rend˝ rség muo ˝ ködteti. heroinnal vagy kokainnal is találkozhat. miután kipróbálják a marihuánát. mint azok. az Egyesült Államokban kialakított és a rend˝ rség által muo ˝ ködtetett drogprevenciós program. beleértve a félelemkeltés taktikáit. ez csökkentheti az egyén esélyét arra. ˝ A drogabúzus megelozése Sokkal könnyebb lenne megel˝ zni a drogabúzust. Sok kísérlet maradt viszonyo lag sikertelen. mint o o akit˝ l a kannabiszt beszerezték. Valójában a drogproblémák különféle tényez˝ k bonyolult kölcsöno hatásából származnak. így – miután kannabiszt szívtak – olyan embereknek is eszébe jut. Tartósabb kannabiszfogyasztás után illegális drogfogyasztónak tarthatja magát az ember. és megfigyelhetnék. Más programok ennél ígéretesebbnek látszanak. hogy egyszer egy keményebb drogot is kipróbáljon. Ez a véleményük azonban megváltozhat. hogy marihuána hatása alatt mennyire érzik magukat hajlandónak más drogok kipróbálására. ide tartoznak azok az interaktív foglalkozások. miután kipróbálják a marihuánát. Egyes kutatások azt mutatják. A dealer különböz˝ üzleti stratégiákat alkalmazhat o a kemény drogok eladására. Lehet. beleértve a jó min˝ ségükr˝ l való o o személyes tanúskodást is. A program során a fiatalokat egyenruhás rend˝ rök oktatják iskolai o tanórák vagy osztályf˝ nöki órák keretében. hogy valaki más drogot is kipróbáljon. áttérnének keményebb drogokra is. A kannabisz-árusok más drogokat is árulhatnak. miel˝ tt kipróbálták a o marihuánát. A program magyarországi adaptációját DADA néven (Dohányzás. lehet. Emberek vallomásait is összegyujthetnék ˝ arról. Ez az identitás növelheti más drogok kipróbálásának az esélyét. hogy egyesek felveszik ezt az identitást. A gondolkodási képességek a marihuána hatására o visszaesnek. amikor valaki marihuánát vásárol. A kutatók THC-injekciót adhatnának be rágcsálóknak. de a kutatások nagyon termékenynek is bizonyulhatnak. egyénenként fel lehetne mérni a drogfogyasztói identitást. így aki marihuánát akar beszerezni.) o * . Az em˝ berek gyakran kombinálnak különböz˝ szereket (Earleywine és o Newcomb.

Ezek a hibák annyira lerontották a programok hitelét. nem büntetésalapú módszerek a 1960-as évek végén és az 1970-es évek elején kialakított programokat használnak fel. o . Sajnos. hogy a hitelét növelje. mind ˝ az 50 államban és sok más országban is elterjedt. 1991. hogy a résztvev˝ o o o diákok nagy része sokat tanult az abúzussal járó drogokról. akik szörnyu büntetéseket alo ˝ kalmaztak. a megel˝ zésre o tett er˝ feszítések eredményei sok esetben gyorsan semmivé válo hatnak. Tobler. Egyes mai. hogy bátornak mutatkozhassanak. amelyek a kábítószerek különböz˝ hatásaitól való o félelemkeltést szolgálták volna. A program költségei és korlátozott hatása alapján azt mondhatjuk. és o eredményesnek bizonyultak a kábítószer-használat csökkentésében (Sussman. akiket dohányzáson kaptak (Maisto. és segíthetik a diákokat abban. Az is okot adhatott a drogok ˝ kipróbálására. Trevistan és Elliot. 1634-ben például az orosz cár felhasíttatta azoknak a katonáknak az orrlyukát. hogy a fiatalok az egész programban kételkedni kezdtek. Galizio és Connors. Botvin és Orlandi. hogy a gyerekeknek inkább hasznukra vált volna ugyanazt az id˝ t tanulásra fordítani. A legtöbb kutatás azt mutatta. Lehet. 1983-ban a Los Angeles-i Rend˝ rség o (Los Angeles Police Department) és a Los Angeles-i Egyesült Iskolakerület (Los Angeles United School District) közös programja során rend˝ rtisztek általános tudnivalókat tanítottak. Sajnálatos módon azonban az így hirdetett információk egy része túlzás. A diákok és a rend˝ rök egyaránt arról számoltak be. Bosworth. Ideális esetben a negatív következmények elfogulatlan bemutatása távol tartotta volna a diákokat a kábítószerekt˝ l. az amfetaminok és a hallucinogének robbanásszeru terjedése. hogy nagyon élvezték a o programot. hogy csak túl sokat vártak t˝ le.96 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA ˝ LÉPCS O. és még nagyobb arányú drogfogyasztáshoz vezettek. vagy egyenesen botrányos hazugság volt. o Az egyik kutatás például 10 évvel kés˝ bb vizsgálta a diákokat. és eddig egyetlen programnak sem sikerült tartósan kiküszöbölni a droghasználatot (Shope. Gyorsan létrehoztak olyan ˝ programokat. 1999). Népszerusége ellenére azonban ˝ a DARE program nem járt jelent˝ s hatással a drogfogyasztáso ra. o A pszichológiai ráhatások általában nem hagynak olyan mély nyomot az emberben. 1991). hogy pozitív hatásai még 10 évvel kés˝ bb o is érvényesüljenek. Akkoriban sok feln˝ ttet pánikba o ejtett a marihuána. a barbiturátok. Egyes félelemkeltési taktikák ilyen módon visszafelé sültek el. és ezek különböz˝ következményeir˝ l. A drogproblémák elleni küzdelem valószínuleg magukkal a ˝ kábítószerekkel egyid˝ s. 1995). Legalább nyolc kutatás nem talált számottev˝ különbséget o a programban részt vett és az abból kimaradó diákok között (Ennett. o o Objektív információkat kezdtek terjeszteni az illegális szerekr˝ l o és következményeikr˝ l. mint a standard drogedukációs programok (Lynam és munkatársai. Stacy és Craig. Dent. A résztvev˝ k egy része egyszeruen tájékozoto ˝ tabb fogyasztóvá vált. Kamp és Lang. A DARE program máig a legismertebb iskolai próbálkozás a drogabúzus csökkentésére. 1994). A félelemkeltés taktikája tehát hatástalannak bizonyult az alkohol és egyéb drogproblémák megel˝ zésében (Goldberg. Paradox módon egyes lázadó fiatalok számára a negatív következmények kihívásként tuntek fel. Ringwalt és Flewelling. Ezen általános drog-felvilágosító programok tervez˝ i abo ban reménykedtek. Egy több mint 1000 résztvev˝ s kutatás szerint a program nem járt jobb eredo ménnyel. Powers-Lagac. Talán a félelemkeltési taktikák bukása késztetett egyes megel˝ zési szakért˝ ket egy ezzel ellentétes módszer kidolgozására. Voltak. o A programok résztvev˝ i kétségtelenül sokat megtudtak a különo böz˝ szerekr˝ l. 1999). A drogproblémák visszaszorítása továbbra is megoldásra váró feladat. Copeland. Esetenként a programok azzal a nem kívánt következménnyel is jártak. mindenfajta túlzás vagy dramatizálás o nélkül. A program hihetetlen népszeruségre tett szert.ÉS KAPUELMÉLET 97 hatást célzó programok különböz˝ stratégiákat kombinálnak. hogy megalapozott döntéseket hozzanak. 1998). hogy ezzel a módszerrel hitelt szerezhetnek. o Bents. és a o drogok visszautasításáról meg az életvezetésr˝ l adtak el˝ elemi o o iskolákban. 1998). hogy növelték az illegális szerek iránti kíváncsiságot (Schinke. 1991). a szül˝ k és a közösség más tagjai is jó véleménnyel o voltak róla (Levinthal. A növekv˝ tudás ellenére o o o azonban ez a módszer gyakran semmilyen hatással nem járt a drogfogyasztásra. Mindemellett sok program még ma is terjeszt objektív információkat.

Az itt tanított stratégiák o közé tartozik. ˝ o amelyekben megtanulhatják. Newcomb és Bentler. Többfajta környezetbe bevezetve és részletes ellen˝ rz˝ kutatásokkal egybekötve ez a módo o szer olyan sikereket hozhat. amilyeneket a marihuánát kapuként kezel˝ egyszerusít˝ felfogástól sosem várhatnánk. akik legtöbbször túlbecsülik o ezt a számot (Perkins. és ezért úgy érzik. egyszeruen hagyják faképnél a nyomást gyakorló illet˝ t. ˝ o Egyre nagyobb tudatosság övezi a drogfogyasztásra való közvetett nyomást is. hogy alternatív közös programokat ajánljanak fel.98 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA ˝ LÉPCS O. Cashin és Presley. s ez a kritika gyakran irányul a kábítószerekr˝ l a médiában kialakított hibás. Egyes vizsgálatok szerint az önbecsülés szoros kapcsolatban van a drogfogyasztással (Hoefler és munkatársai. hogyan lehet olyan döntést hozni a droghasználatról. A kábítószer-élvez˝ knek is gyakran tunhet úgy. s ebb˝ l arra lehet következtetni. Leichliter. az id˝ sebb o o testvéreket és a barátokat is. A példaképnek számító személyek kábítószer-fogyasztása is közvetett nyomásnak számít. hogy a o magukat többre értékel˝ és eredményesebbnek érz˝ emberek keo o vésbé élnek a szerrel. amely minimálisra csökkenti a negatív következményeket. hogy ezek az egyének annyira bíztak magukban. Ezeknek a nyomásoknak a feltérképezése segíthet a drogfogyasztás csökkentésében (Donaldson és munkatársai. ezek a stratégiák azonban nem akadályozzák meg a drogfogyasztást (Donaldson és munkatársai. 1999). a felkínált kábítószer visszautasítására való felkészítés és a drogfogyasztásra való közvetett társadalmi nyomás kivédésére való felkészítés. Lehet. 1996). Az ilyen típusú prevenciós programoknak sikerült elég tartósan megnövelni a résztvev˝ k önértékelését. Ezek a programok különo böz˝ technikákat kombinálva igyekeznek beoltani az embereket o a drogfogyasztásra biztató társadalmi nyomások ellen. 1992). nekik is kell kábítószert használniuk. hogy a normának megfeleljenek. Bár a fenti módszerek nem sok sikert eredményeztek a drogabúzus megel˝ zésében. Az erre való felkészítés többet jelent Nancy Reagan javaslatánál. sajátos elemekkel járulhatnak hozzá a jobb eredmények eléréséhez. Ezután áttekintik. Ezek a technikák általában a droghasználat melletti és elleni érvek megfogalmazását foglalják magukba. hogy a droghasználat valami széles körben elterjedt dolog. A drogfogyasztók számáról alkotott elképzelések gyakran ferde képet mutatnak a drogfogyasztásról. 1999). más megközelítések ennél ígéretesebbo nek mutatkoznak. A fogyasztók számának pontos közlése csökkentheti az abból a feltételezésb˝ l származó nyomást. többnyire a többi résztvev˝ el˝ tt. Ezek a tevékenységek más o o beavatkozások során is segítettek megváltoztatni a droggal kapcsolatos attitudöket. hogy ne alakuljon ki semmi problémájuk ezzel kapcsolatban. A drogok visszautasítására való képesség a drogfogyasztásra biztató társak nyomásának segíthet ellenállni. A legsikeresebb programok a résztvev˝ kkel való interakcióra épülnek. illetve hogy ha a nyomás fenyeget˝ vé o válik.ÉS KAPUELMÉLET 99 Egy másik próbálkozás a drogabúzus csökkentésére az önbecsülés növelését célozta meg. varázslatosnak beállított képo re. hogy azt gondolták. Ezek a sajátos elemek a drogfogyasztók valódi számának tudatosítása. 1996). A résztvev˝ k szerepjátékokat játszanak. Meilman. McCarthy és o Bentler. hogy mindeno ˝ ki más is fogyaszt drogokat. Az emberek sokszor tévesen azt gondolják. hogyan utasítsák vissza különböz˝ helyzetekben a felkínált kábítószert. Az egyén sikereivel és az önértékeléssel kapcsolatos pozitív érzelmek növelése hozzájárulhat az egyén boldogságához. E tevékenységek mellett a társadalmi hatást ˝ célzó programok további. o El˝ ször információkat közölnek a droghasználat testi következo ményeir˝ l. A társadalmi hatást célzó programok nagy része sikerrel járt (Hansen. hogy mindenki más is o fogyaszt illegális szereket. A viselkedésnormák észlelése sok területen nagyon fontos szerepet játszik a viselkedés irányításában. 1989. miszerint „egyszeruen mondj nemet”. különös tekintettel a rövid és hosszú távú negatív o hatásokra. beleértve a szül˝ ket. A drogfogyasztók számáról való objektív információk gyakran meglepik a résztvev˝ ket. o ˝ o . hogy mindig közvetlen módon mondjanak nemet. tudják úgy kezelni a drogot. 1996). A társadalmi hatást célzó programok például jelent˝ s sikereket mutattak fel. Stein. hogy kerüljék el a drogos társaságokat. A résztvev˝ k végül nyilvános fogadalmat tesznek a drogok nélküli életo re. Pao radox módon azonban egyes kutatások szerint a nagyobb önbecsülés er˝ sebb drogfogyasztással jár (Newcomb.

hogy mindenki. bármilyen népszeru is. sosem próbálkozott crack-kel. a cracket. hogyan o védjék ki a kábítószerek használatára biztató nyomást. akik kipróbálták a marihuánát. fogyaszPróbálta a marihuánát Próbálta a cracket Igen Nem Összesen Igen 6 70 76 Nem 0 145 145 Összesen 6 215 3. A drogabúzus megel˝ zésére tett kísérletek közül sok csak koro látozott sikerrel járt. Mindamellett a marihuánao fogyasztóknak csak kis része próbálja ki a kokaint. miszerint a marihuána a komolyabb negatív következményekkel járó kemény drogokhoz vezet˝ kapu vagy lépcs˝ . (Ezt kiszámítani könnyebb. Végül pedig a mario huánahasználat. ráadásul a marihuána fogyasztása nem minden esetben el˝ zi meg a keményebb drogokét. nem sikerült megakadá˝ lyoznia az illegális szerek fogyasztását. inkább mindenfajta illegális szer fogyasztása egy mögöttes devianciára vagy személyiségproblémára vezethet˝ vissza. o El˝ ször a két átlóban lev˝ két-két szám szorzatát számítjuk ki. aki kipróbálta a cracket. aki próbálta a marihuánát. Csak nagyon kevesen válnak e szerek rendszeres fogyasztóivá. az id˝ beli egymásra következés és az o izoláció kritériumaival lehet igazolni.3. o Eszerint 70 millió ember. hogy távol tartjuk magunkat a kannabisztól. Egy Pearson-féle szorzási eljárást használnak a kiszámítására: 2 × 2-es táblázatban helyezik el az adatokat. hogy az a 6 millió. akik kipróbálták a marihuánát. hogy a marihuána a kábítószerek iránti vágyat serkent˝ életo tani változásokat okozna. vagy mindkett˝ t. o o jelent˝ s érdekl˝ dést keltett. Az 1960-as és 1970-es évek félelemkeltési stratégiái nem sokban befolyásolták a drogfogyasztást. A marihuána és más drogok közti kapcsolat mellett csak korlátozott bizonyítékok szólnak. táblázat. Az önbecsülés növelése sem csökkenti a droghasználatot. o o a korreláció pedig ezen két átlós szorzat különbségének és a széleken álló négy szám szorzata négyzetgyökének a hányadosa (Rosenthal és Rosnow. aki kipróbálta a cracket. táblázat tartalmazo o za azoknak a számát. A DARE programnak. hogy nem egyik drog vezet a másik használatához. a táblázat szélén pedig föltüntetik a megfelel˝ sorok. vagy egyiket sem. A 3. mint megmagyarázni. 1991). a kemény drogok fogyasztása és más problémás viselkedések közti összefüggés arra mutat. A statisztikai adatok szerint a kokain és heroin fogyasztói el˝ ször a kannabiszt próbálják ki. a cracket. Azoknak az amerikaiaknak a száma (milliókban). hogy a társadalmi hatást célzó programok meglehet˝ sen ígéretesnek mutatkoznak a drogfogyasztás visszaszorítáo sában. a cracket vagy a heroint. vagy egyiket sem (1999) o . Nem létezik azonban bizonyíték aro o ra.) A drogfogyasztásra vonatkozó 1999-es adatokat felhasználva és a feln˝ tt amerikaiak számát 221 millióra o becsülve kiszámíthatjuk a marihuána és a crack használata közti korrelációt. Tegyük fel. illetve oszlopok összegét. és értékes képzésben részesítik a résztvev˝ ket arra vonatkozóan. A korrelációk kiszámítása Kalandvágyóbb lelkek kíváncsiak lehetnek a marihuánahasználat és más drogok fogyasztása közötti pontos korrelációra. Egy kutatássorozat arra mutat rá. Ezek a programok megbízható információkat közölnek arról. Ezek szerint a drogproblémák megel˝ zéo o sének többet kell jelentenie annál. Egy oksági összefüggést a kapcsolat. ˝ hogy a marihuána további drogfogyasztáshoz vezet. Ezáltal jelent˝ sen hozzájárulhatnak az abúzus és a függ˝ ség megel˝ o o o zéséhez. Tegyük fel. mindkett˝ t. Az a feltételezés is alaptalannak tunik. hogy viszonylag ritka jelenség a drogfogyasztás. 221 millió amerikai feln˝ tt közül tehát o 76 millió próbálta ki a marihuánát és 145 millió nem próbálta.3. el˝ z˝ leg fogyasztott már marihuánát.100 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA ˝ LÉPCS O.ÉS KAPUELMÉLET 101 Összefoglalás Az a felfogás.

A két átlós szorzat különbsége tehát 8. ha nem végeznek olyan feladatot. A heo roin esetében ezek a táblázatba kerül˝ számok még kisebbek. A hosszú távú marihuánafogyasztást vizsgáló kutatások kezdetben nem sok változást mutattak ki. Ezt az értéket a fordításban korrigáltuk. azaz a 0. Nézzük a korrelációszámítást ezen táblázat alapján. így az emberek intoxikált állapotban is képesek egyszerubb új ˝ feladatokat megtanulni. A marihuánafogyasztás és ezeknek a kemény drogoknak a fogyasztása közötti korreláció tehát elhanyagolható mértéku. a jobb o föls˝ saroktól a bal alsóig haladó átlóban lev˝ két szám szorzata o o 0 × 70 millió = 0. Betépett embereknek egyértelmuen nehezükre esik. o mivel még kevesebben próbálták ki. Az intoxikáció alatt tisztán kimutathatóan megváltoznak a gondolkodás és az emlékezés bizonyos tulajdonságai. Ezt a számot kell elosztani a négy széls˝ szám szorzatának négyo zetgyökével. a szövegben más változtatást azonban nem tettünk. Egyes vizsgálatok szerint tartós fogyasztóknál fellépnek kognitív problémák. Az intoxikáció okozta károsodások viszonylag sajátosak.78 × 1015-nek a hányadosa közelít˝ leg 0. Bár a 10-szeres különbség abszolút értékben jelent˝ snek számít. Csak néhány kutatás talált megválto- . A szer tartós fogyasztása megváltoztathatja a gondolkodási (kognitív) képességek egyes vonatkozásait is.23-as érték sem jelez jelent˝ s összeo függést. kevésbé képesek uralkodni magukon.7 × 1014. * Az emberek másképp gondolkoznak és másképp emlékeznek kannabisz hatása alatt. odafigyeljenek a részletekre.7 × o o 1014-nek és 3. Sok más gondolkodási képesség érintetlen marad. vagyis 76 millió × 145 millió × 6 millió × 215 millió négyzetgyökével. ˝ Negyedik fejezet A marihuána hatása a gondolkodásra és az emlékezetre A szerz˝ az eredeti muben egy helyiértéket téved. mások szerint nem. A számítást átlós szorzatok különbségének kiszámításával kezdjük: a bal föls˝ saroktól a jobb alsóig haladó átlóban o lev˝ két szám szorzata 6 millió × 145 millió = 8. vagy a szer fogyasztása el˝ tt megtanult o dolgokra visszaemlékezni. valójában a szerz˝ következtetései ezen érték o o vonatkozásában is helytállóak. ami gyors reflexeket vagy tartós odafigyelést kíván. összetett információkat tanuljanak meg. Ezért módosult tudatállapotban jobb. és kevésbé kitartóak egyhangú feladatok végzésében. párhuzamosan végezzenek kéto fajta tevékenységet. Ezek a gondok csak növekednek nagyobb adag vagy bonyolultabb feladatok esetén. Ráadásul a tartós kannabiszfogyasztás megváltoztathatja a kognitív képességeket is.23 *.7 × 1014. 8.78 × 1015-nel egyenl˝ . vagy új. s így helytelenül a o ˝ 0. tartósan szem el˝ tt tartsanak valamilyen célt. Egyes vizsgálatok szerint marihuána hatása alatt az emberek lassabban reagálnak.02-es eredményre jut. ami közelít˝ leg 3.102 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA tott már marihuánát is. hogy valami˝ re koncentráljanak.

amikor o új módon kell megoldaniuk egy feladatot. Az egyszeru feladatokat.104 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A MARIHUÁNA HATÁSA A GONDOLKODÁSRA ÉS AZ EMLÉKEZETRE 105 zott gondolkodási és emlékezési képességeket azoknál. Bizonyos kutatások során azt tapasztalták. Egyes vizsgálatok szerint betépve az emberek képtelenek sokáig odafigyelni valamire. A vizsgálat kritikusai módszertani hibákra hívják fel a figyelmet. A változás mértéke az adagtól. romlik az összetett reakcióidejük. és rontja a teljesítményt a bonyolultabbak esetében. mint az intelligencia. a tapasztalattól és egyéb tényez˝ kt˝ l o o o is függ. akik kevés tapasztalattal rendelkeznek a szerrel kapcsolatban. Alább mindegyik hatást és a rá vonatkozó kutatási eredményeket is részletesen bemutatjuk. más kutatások pedig sok feladat kapcsán egyforma teljesítményr˝ l számoltak be fogyaszo tó és nem fogyasztó csoportok esetén. nem tudnak fejben számolni. de ebben sem minden vizsgálati eredmény egyezik meg. például amelyekben ˝ szópárokat kell megjegyezni. nehezükre esik hangosan felolvasni egy nehezebb szöveget. Ezeknek a hatásoknak a gyakorlati vonatkozásai még nem tisztázottak. A szer fogyasztása el˝ tt tanultak is o érintetlenek maradnak az intoxikáció idején. hogy a marihuána tartós használata kisebb bajokhoz vezethet bonyolultabb feladatok megoldásában. ˝ Betépett emberek egyértelmuen másként érzékelik az id˝ múlá˝ o sát. például bizonyos vizsgálatok szerint a kannabisztól megn˝ az egyszeru reakcióid˝ . Így foglalhatnánk tehát össze a marihuána hatását a gondolkodási feladatokban nyújtott teljesítményekre: Valószínuleg érintetlen képességek ˝ egyszeru tanulás ˝ hosszú távú memória Lehetséges. különösen azoknak a fogyasztóknak az esetében. Úgy tunik. laboratóriumi környezetben egy nagyobb adag marihuána a teljesítmény széls˝ séges romlását okozhatja bizonyos o feladatoknál. Általában véve nem okoz változást o a könnyebb feladatoknál. a résztvev˝ k marihuána hatása o alatt is könnyedén teljesítik. hogy módosult tudatállapotban a résztvev˝ knek problémát jelent. Új. hogy a hosszú távú marihuánafogyasztás nem okoz nagyarányú változást az olyan általános kognitív képességek terén. Bizonyos képességek egyértelmuen károsodnak az intoxikáció ideje alatt. Mégis a kutatásokból arra következtethetünk. mások szerint nem. hogy megváltoznak ˝ észlelés hangos olvasás számolási képességek összetett reakcióid˝ o felidézés betolakodási hatások a felismerési emlékezetbe (intrúzió) Akut hatások – áttekintés A kannabisz megváltoztatja a gondolatokat. Néhány más feladat esetén a marihuána hatására vonatkozó laboratóriumi kísérletek egymástól eltér˝ eredményekkel jártak. akik sok éven keresztül naponta fogyasztottak. dául könnyen vissza tudnak emlékezni a szívás el˝ tt megtanult o szólistákra. a környezett˝ l. és károsodnak az emlékezeti és az észlelési képességek is. a memória. Er˝ s o marihuánafogyasztóknál a megszokottól eltér˝ agyhullámokat o találtak bonyolult feladatok végzése közben. de érzékenyebb módszerekkel dolgozó kutatások mégis sok finomabb hiányosságot mutattak ki olyan fogyasztóknál. akik tartósan és gyakran élnek a szerrel. A résztvev˝ k pélo . Ezek a vizsgálatok arra mutatnak. ezek az emberek lassabban és ˝ kevésbé hatékonyan képesek feldolgozni az információkat. mások szerint viszont o ˝ o nem. hogy megváltoznak egyszeru reakcióid˝ ˝ o önuralom kitartó figyelem Valószínu. vagy a tanulási képesség. más kutatások nem mutattak ki ilyen nehézségeket. A kannabisz különböz˝ módon befolyásolja a teljesítményt küo lönböz˝ feladatok esetén. o Egyes kutatások szerint a marihuána rontja a teljesítményt. A nagyarányú károsodások hiánya biztató.

Marihuána hatása alatt álló emberek tehát vissza tudnak emlékezni a fogyasztás el˝ tt tanultakra – az els˝ osztályos tanító néni o o nevét˝ l kezdve a nemrég tanult szólistákig mindenre. ha egy adott hangot hallanak. Ez nem rontott a teljesítményeken. A szer ezen képességekre gyakorolt hatásainak tisztázásához további munkára van szükség. Ha például a listán a „baba” szó párja a „piros”. Martz. de statisztikailag jelent˝ s eltéréseket mutattak ki marihuánafogyasztás esetén o (Borg. miel˝ tt a kutatás alkalmával mao o . ami arra mutat. Ezekben a feladatokban egyes kutatások kicsi. Ezek mind olyan ismeretek voltak. Más vizsgálatok kis adagot használtak. Lehet. hogy a szer hatása alatt sokszor spontán módon eszükbe jutnak olyan távoli emlékek.106 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A MARIHUÁNA HATÁSA A GONDOLKODÁSRA ÉS AZ EMLÉKEZETRE 107 Akut hatások Valószínuleg érintetlen képességek ˝ Nagyon nehéz bebizonyítani azt. 1975. hogy túl kis adagokkal dolgoztak. visszafojtsák az automatikus reakcióikat. Más kutatások semmi ilyesmit nem találtak (Braden. hogy gyorsan válaszoljanak. a felidézés egyes területeit egyáltalán nem befolyásolja. csak egy o o idény alatt futó tévésorozatokra emlékezzenek vissza (Wetzel. Ami lehet. A legtöbb erre vonatkozó vizsgálat so˝ rán a résztvev˝ knek a fogyasztás el˝ tt megtanult szavakat kell o o felidézniük. 1974. Hooker és Jones. Egy kutatócsoport pedig arra kérte a résztvev˝ ket. de nagyobb adag ronthat. amelyet a résztvev˝ k tudtak. a már megtanultak felidézésének képessége módosult tudatállapotban is tökéletesen muködik. 1976). de nem kell semmilyen bonyolultabb döntést hozni. amelyek évek óta feledésbe merültek (Tart. Mégis sok megfelel˝ adagokkal dolgozó és megfeo lel˝ en kiterjedt kutatás utal arra. Fink és Freedman. rihuánát szívtak volna. 1971). Azok a kutatások. 1992). a „baba” felmutatásakor „piros”-at kell válaszolni. hogy megváltozik A marihuána nem mindig vagy korlátozottan hat az egyszeru ˝ reakcióid˝ re. A marihuánafogyasztás ennél a feladatnál láthatóan nem okoz változást a teljesítményben. Kés˝ bb az egyik szó láttán fel kell idézni o a másikat. hogy egy szernek nincs hatása. Gershon és Alpert. ál˝ o o taluk ismert szavakat kell felsorolniuk. Lemberger és Forney. hogy a szer nem befolyásolja az egyszeru tanulási képességet (például Chait és ˝ Pierri. unalmas feladatokat. Más kutatásokban egy adott betuvel kezd˝ d˝ . minél gyorsabban nyomjanak o meg egy gombot. lehet. A kutatások egy része kevés vizsgálati személylyel dolgozott. 1971). Ezt a jelenséget nem vizsgálták empirikus módon. ˝ ˝ E GYSZER U REAKCIÓID O A kutatók úgy mérik a reakcióid˝ t. hogy a kannabisz fogyasztása akadályozza-e az embereket abban. 1987). Vagyis még nem o tisztázott. a gátlásra és a kitartó figyelemre. hogy a kannabisz hatásait ˝ kimutassák. Janowsky és Clopton. vagy fényt látnak. A résztvev˝ k placebó és marihuána fogyasztása o után egyforma jól válaszolnak. Dornbush. Stillman és Wyatt. vagy a tesztek voltak túl könnyuek ahhoz. Rodda. A szer nem járt a teljesítmény csökkenésével ezekben a memóriafeladatokban (Chait és Pierri. amelyek nem mutattak ki különbsége- H OSSZÚ TÁVÚ EMLÉKEZET Bár sokan hallottak a kannabisznak az emlékezetre gyakorolt hatásáról. Evans. o hogy megkérik a résztvev˝ ket. viszont egybevág azzal. hogy az ezt kimutató kutatás nem elegend˝ kísérleti o személyt vizsgált. ˝ E GYSZER U TANULÁS – PÁROS ASSZOCIÁCIÓS FELADAT A páros asszociációs feladat egyik változatában a résztvev˝ knek szóo párokat kell olvasniuk. 1982). hogy a kannabisz nem károsítja o az egyszerubb feladatok megtanulását vagy a fogyasztás el˝ tt ˝ o tanultak felidézését. vagy kitartóan végezzenek hosszú. hogy sok évvel azel˝ tti. 1992. hogy a kannabisz a hosszú távú memóriát nem károsítja. A hosszú távú emlékezet. Valójában o egyes fogyasztók arról számolnak be. ami megnehezíti a kisebb eltérések érzékelését. Ennél a feladatnál gyors gondolkodásra és gyors reflexekre van szükség.

mint értelmetlen betusorokét. A marihuána lehetséges hatása a reakcióid˝ re nehézségeket o okozhat a kognitív kutatásokban. A többi eredmény szerint a marihuána rontotta a résztvev˝ k arra való o képességét. Bár az önuralom elvesztésének ezeket a következményeit nem lehet laboratóriumban tesztelni. ami csökkentette annak az esélyét. Ebben a feladatban színek neveit (például piros. hogy a marihuána okozta hiányosságokra bukkanjanak. a kutatók általában azt feltételezik. hogy azok a kutatások. mert sok marihuánafogyasztó szerint módosult tudatállapotban sokkal könnyebb monoton munkát végezni (Carter. unalmas feladatra irányuló hosszú koncentrációt kö˝ vetelnek. miközben a szer csak a reakcióid˝ re o hat. Túlzásba vihetik az evést. 1973. mint hogy színeket nevezzenek meg. például a gondolkodás hatékonyságát mér˝ feladatokban gyakran azt mérik. a tinta színe. mennyi id˝ re o o van szüksége a résztvev˝ knek a megfelel˝ gomb megnyomásáo o hoz. hogy a marihuána más feladatoknál kimutatott hatása nem csak a reakcióid˝ vel kapcsoo latos (Chait és Pierri. A marihuána egyszeru reakcióid˝ re gyakorolt hatását o ˝ o csak további kutatások fedhetik fel. Az. Gorenstein. így ez sem okozhatta a különbséget. Ezek a kutatások azért fontosak. a „KÉK” szó felolvasásának a o legátlására van szükség. Az embereknek hosszabb ideig tart ezeknek a szavaknak a színét megnevezni. 1987. meggondolatlanul létesíthetnek szexuális kapcsolatot. mások viszont nem találkoztak ilyenekkel (Evans és munkatársai. hogy a módszerek nem voltak megfelel˝ ek. Egyes kutatások azt találták. hogy a fel˝ tüntetett szavak színeket jelentenek. A GÁTLÁS GYENGÜLÉSE Sokak csalódására a feln˝ tt élet lego nagyobb részében folyamatos önuralomra van szükség. A marihuána hatására más területeken is csökkenhet az emberek önuralomra való képessége. akik nehezen uralkodnak magukon. A tinta színe nem mindig egyezik meg a szóval. nehezíti a tinta színének a megnevezését. 1987). általában gyengébben teljesítenek ebben a feladatban.108 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A MARIHUÁNA HATÁSA A GONDOLKODÁSRA ÉS AZ EMLÉKEZETRE 109 ket. Az önuralom hiánya problémás viselkedéshez vezet. mert az emberek sokkal gyakorlottabbak abban. amelyek semmilyen negatív hatást nem mutattak ki. meggondolatlan szexuális kapcsolatokhoz vagy er˝ szakkitörésekhez. A résztvev˝ k számában sem volt o eltérés. az általános képesség mérésére kreatív ötletek születtek. Ehhez a válaszhoz az er˝ sebb reakció. hasonló adagokkal dolgoztak. hogy gátolják a spontán választ. kikottyanthatnak nem helyénvaló szavakat. mivel a reakcióid˝ vel kapcsolatban nem mindig. folyamatos teljesítménytesztnek nevezett próba során képerny˝ n megjelen˝ o o . Sok gondolkodást tesztel˝ felo adat a válasz gyorsaságán alapul. és más csábításoknak is engedhetnek. zöld. 1989). A piros tintával írt „KÉK” szót tartalmazó kártya esetén a helyes válasz „PIROS”. A marihuána kimutatott hatásai ezekben a feladatokban változóak voltak. gyakori drogélvezethez. Figyelemhiányos gyerekeknek vagy alkoholista feln˝ tteknek például gyakran akadnak problémáik a teljesítése o során (Gorenstein. kisebb mintákkal dolgoztak. például túlzott ételfogyasztáshoz. Emiatt megtörténhet. 1980). Az ilyen viselo kedés széles skálájú lehet. például a „KÉK” szót felírhatják piros tintával is. ezért a hatás elmaradását nem foghatjuk arra. Azok az emberek. 1992). A kutatók általában megegyeznek abban. negatív hatásai a szégyent˝ l kezdve o a betegségen és a munkahely elvesztésén keresztül a börtönig terjedhetnek. o vagy csak korlátozottan mutattak ki változásokat a szer hatása alatt. hogy marihuána hatása alatt is hasonló problémák léptek fel (például Hooker és Jones. K ITARTÓ FIGYELEM ( VIGILANCIA ) Az éberséggel vagy a figyelem fenntartásával kapcsolatos vizsgálatok gyakran egy nagyon egyszeru. Az egyik. Chait és Perri. Mammato és Sandy. hogy a kevésbé begyakorolt helyes választ adják (a tinta színét nevezzék meg). A résztvev˝ knek el kell fojtaniuk a domináns választ (a szó felolvao sását) ahhoz. vagyis a hatás nem az adag kicsinysége miatt maradt el. Érdemes megjegyezni. A résztvev˝ knek a szavak elolvasása helyett a tinta színét kell o megnevezniük. hogy ez a feladat az önuralom szintjének mérésére szolgálhat. hogy ezek a tesztek a gondolkodás károsodását mutatják ki. kék) színes tintával írják fel kártyákra. Mégis. 1992). Ez a feladat azért nehéz. Egyes kutatások a Stroop-feladaton tesztelték a kannabisz hatását. hogy szavakat olvassanak fel.

Módosult tudatállapotban úgy tunik. 1976). minden további ténykedés . hogy a romlás vagy a javulás csak ezután jelentkezett volna. A marihuána hatása alatt lev˝ résztvev˝ k túlbecsülték a megtett távolságot (Bech. hogyan készítsünk sarat. amely gyors választ igényel adott színekre. Rafaelsen o o és Rafaelsen. Például bármely teszt. Ilyen vizsgálatok fényt deríthetnének a marihuána figyelemre tett hatásának jelent˝ ségére. É SZLELÉS A marihuána okozta mámorban módosul az érzékelés. hogy marihuána hatása alatt a tárgyak közt észlelt távolságok megn˝ nek (Tart. se nem javítja az ebben a feladatban nyújtott teljesítményt (például Vachon. hogy pénzjutalom felajánlása csökkentené a módo˝ sult tudatállapotban elkövetett hibák számát is. látás és hallás megváltozásáról számolnak be. hogy jelezzenek. Szubjektív beszámolók szerint az események sokkal hosszabbnak tunnek. A térészlelés is megváltozik. 1971). az ég˝ k egyenként. Lehet. 1974). o hogy módosult tudatállapotban rövid id˝ közök a valóságosnál o sokkal hosszabbnak tunnek. Egy óráig tart a kísérlet. a hangos ˝ olvasásra. mint dokumentumfilmet nézni arról. ami körülbelül annyira lehet érdekes. Fogyasztói az ízlelés. Ezeknek a jelenségeknek egy részét laboratóriumi vizsgálatok is alátámasztják. mint azt figyelni. mert a résztvev˝ k rosszul érzékelik ˝ o a színeket. hogy az emberek id˝ vel toleránssá válnak-e erre a hatásra. 1974). Képeken elrejtett figurákat is sokkal nehezebben fedeznek fel (Pearl. a komplex reakcióid˝ re és az emlékezet o néhány aspektusára. A marihuána se nem rontja. o Ami valószínuleg megváltozik ˝ A THC valószínuleg káros hatással van az érzékelésre. Sokan számolnak be arról. o Valószínu. Domini és Rennick. Az elvégzett vizsgálatok csak 7 percnyi odafigyelést követeltek. Egy másik tipikus vigilanciavizsgálaton a résztvev˝ k egy o neonég˝ k által alkotott kört figyelnek.110 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A MARIHUÁNA HATÁSA A GONDOLKODÁSRA ÉS AZ EMLÉKEZETRE 111 számokat kell figyelni. Ez az eredmény a teljesítmény javulását hirdet˝ anekdotákkal ellentétben arra utal. Haegerstrom-Portnoy és Flom. Arra kérték meg oket. mintha pár másodperc egy egész ˝ percig tartana. A színek használata a továbbiakban akár helyes is lehet. ezért kevésbé tudják élvezni a mélységillúziókat. de a fogyaszo o tóknál ez a romlás gyorsabb volt. Úgy tunik. a számolásra. Az intoxikált és a józan résztvev˝ k teljeo sítménye egyaránt romlott az id˝ el˝ rehaladtával. 1973). hogy ez a próba túl könnyu ahhoz. ezek a hiányosságok kognitív torzulásokat okozhatnak. Lehet. A marihuána hatása alatt lev˝ résztvev˝ k általában már 20 másodperc eltelte után jelezo o tek (Chait és Pierri. a kannabisz a látásban is változást okoz. Laboratóriumi kísérletek meger˝ sítik. Marihuána hatása alatt a kísérlet˝ ben résztvev˝ k 30 másodpercnyi várakozást 30 másodpercnél o hosszabbnak érzékeltek. a résztvev˝ knek ilyenkor mindig meg kell nyomniuk o egy gombot. Legalább egy. ˝ amikor szerintük eltelt 30 másodperc. Id˝ r˝ l id˝ re az egyik ég˝ kioo o o marad. a teljesítmény csökkenését fogja kimutatni egyszeruen azért. A három dimenzióra utaló jeleket is nehezebben érzékelik. Brown. Legalább 10 kutatás mutatja. Nem sokkal érdekesebb ez. soro o ban egymás után gyulladnak ki. tapintás. 1971). és egy adott gombot megnyomni minden esetben. 1992). hogy a marihuána megváltoztatja az id˝ észleo lést. lehet. autóveo zetési szimulátort alkalmazó kísérlet igazolta. 1973). de mivel a kezdeti input hibás. Mivel az információ helyes feldolgozásához kezdetben pontos észlelésre van szükség. hogy a mao rihuána hatása alatt nehezebb odafigyelni a hosszú. Marihuána hatása alatt a résztvev˝ k inkább voltak hajlamosak figyelmen kívül hagyni egy-egy o kimaradó villanykörtét. Fogyasz˝ tása után az emberek nehezebben különböztetik meg a színeket. hogy bármilyen éberségi változást is ˝ felfedjen. mintha például egyetlen lemezt órák hosszat lehetne játszani (Tart. Ezek a hatások már kis vizsgálati mintánál is megjelentek szokványos adag fogyasztása mellett. unalmas feladatokra (Sharma és Moskowitz. Sulkowski és Rich. hogy az id˝ sokkal ˝ o lassabban telik. hogy a marihuána megváltoztatja a távolság észlelését. Problémát jelent megkülönböztetni a kék különböz˝ árnyalatait o (Adams. hogy ez a feladat sok hasonlóságot mutat egyesek valódi munkájával. További kutatás kérdése. amikor a 8-as szám megjelenik. ahogy a víz párolog. szaglás.

˝ Ö SSZETETT REAKCIÓID O Bár az egyszeru reakcióid˝ nem fel˝ o tétlenül károsul marihuána hatása alatt. ha módosult tudatállapotban gyakorolják a feladatokat (Peeke és munkatársai. miután marihuáo nát fogyasztottak. és o több hibát követtek el (Chait és Pierri. hogy a résztvev˝ k többször o nyomtak meg nem megfelel˝ gombot (Low. Ez hasonlít arra az idegesít˝ jelenségre.112 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A MARIHUÁNA HATÁSA A GONDOLKODÁSRA ÉS AZ EMLÉKEZETRE 113 helytelennek tunik. különösen a számoláshoz szükséges figyelmet. hogy ha valakinek marihuána hatása alatt kell kiszámolnia a borrava- lót vagy egy egyenleget. amelyekben a résztvev˝ knek egy sor szót kell elolvasniuk. nehezebb feladatok esetén csökken a teljesítmény.és viszo szafelé. o amikor valakit utánoznak. A feladatok különböz˝ változásokat muo tattak ki marihuána hatására. A reakcióidejük is n˝ tt. Azt a képességet. Bennett és Forney. A komplex reakcióid˝ s feladatokban o általában különböz˝ történésekre különböz˝ gombok megnyoo o másával kell válaszolni. az emlékezet más aspektusai jelent˝ sen károsulnak. amely lehet˝ vé teszi a helyes szavak o kiválasztását ebben a feladatban. jobb. A beszívott o résztvev˝ knek több idejükbe került felolvasni a szövegeket. 1992). A második listán szerepl˝ szavak közül néhány az els˝ o o listáról való. Jones és Stone. 1986). 1992). Haine. Egyes kutatások kismértéku. 1975. f˝ leg neo hezebb feladatok esetén. Az mindenesetre nyilvánvaló. az egyik gombot nyomják meg. hogy helyes o o választ adjanak (Block és Wittenborn. 1976). az még nem tisztázott. ha vár. annál nagyobb teljesítményromlást mutattak ki kannabisz hatására (Clark és Nakashima. hogy a marihuána hibákhoz vezetett. Lehet. Például a színek téves észlelése is hozzájá˝ rulhatott a teljesítmény csökkenéséhez a Stroop színmegnevez˝ o feladatban. E MLÉKEZET Bár a fogyasztás el˝ tt tanultak az intoxikáció ideo jén is érintetlenek maradhatnak. A legtöbb vizsgálat o azt mutatta ki. Klonoff és Marcus. ha piros. Hogy ez gyakorlatilag mit jelent. 1968. 1975). Módosult tudatállapotban a résztvev˝ k nagyon könyo nyen azonosítják azokat a szavakat. vagy segítségül hívja egy józanabb barátját. o 1973). jobb. akkor a másikat. ha nem szív marihuánát el˝ tte. A marihuána által okozott memóriaprobléo mák általában olyan feladatok esetén jelentkeznek. Az emberek nehezebben tudtak 100-tól hetesével visszafelé számolni. és a résztvev˝ knek ki kell találniuk. ezzel a hatással szemben kialakulhat to˝ lerancia. o S ZÁMOLÁS A marihuána rontja a matematikai teljesítményt. felismerési emlékezetnek nevezzük. miközben fülhallgatón visszahallgatták a saját hangjukat. Casswell és Marks. de nem minden esetben (Peeke. miután marihuánát szívtak. 1976). így olvasás közben a résztvev˝ k negyed másodperccel a kiejtés után halloto ták vissza a hangjukat. Chait és Pierri. Ezek az adatok a kognitív képességek romlására mutatnak marihuána hatása alatt. Általában minél nehezebb volt a feladat. Bonyolultabb összeadási vagy kivonási feladatok esetén is hibáztak (például Casswell. mások viszont azt találták. Egy tucat kísérletben próbáltak számokat összeadni vagy kivonni marihuána hatása alatt álló résztvev˝ k. majd kicsit kés˝ bb egy másik listát mutatnak o nekik. A feladatot azzal nehezítették. A felolvasott szövegek is eléggé bonyolultak voltak. Volt. míg elmúlik a mámor. hogy a kannabisz csökkenti a mentális képességeket. Kiplinger. hogy ezekhez a hatásokhoz hozzá lehet szokni. Például arra kérhetik a résztvev˝ ket. Ez ugyancsak alátámasztja azt. de ezt a kérdést egy kísérlet sem vizsgálta. nehéz szöveget kellett felolvasniuk el˝ re. Úgy tunik. körülbelül o ˝ 10 százaléknyi növekedést mutattak ki (Borg és munkatársai. késleltetett hallási feedback-kel manipulálták. Az biztos. hogy ha valaki a Nikomakhoszi etika nyilvános felolvasására készül. o hogy ha zöld fény gyúl ki. A marihuána jelent˝ sen rontotta az olvasási teljesítményt. 1970). O LVASÁSI KÉPESSÉG Egy kísérletsorozatban a résztvev˝ knek o ismeretlen. amelyeket el˝ z˝ leg is láttak o o . hogy marihuána hatása alatt a résztvev˝ knek akár 50%-kal is több id˝ be került. Egyes vizsgálatokban a résztvev˝ knek Ariszo totelész munkáiból kellett felolvasniuk ilyen feltételek mellett (Manno. hogy melyek o ezek. hogy a visszajátszott hangot ún. 1973).

unalmas feladatokat. hogy egyszeruen csak felismer˝ nék oket. mint józan társaik. A marihuána fogyasztása el˝ tt történtekre is jól vissza lehet emlékezni. Miller és munkatársai. Bár e kutatások nagy része semmilyen . Az akut hatások összefoglalása Általában véve a marihuána nem károsítja er˝ sen az egyszeo ru tanulási képességet vagy a fogyasztás el˝ tt tanultakra való ˝ o visszaemlékezést. hogy a marihuána hatása alatt nehezebb különbséget tenni a releváns és irreleváns ingerek közt. hogy módosult tudatállapotban is ˝ szert lehet tenni könnyebb. hibátlanul elvégezni egy sor kivonást. az ˝ o önuralomra való képességet és a kitartó figyelmet vizsgáló kutatások vegyes eredményekkel jártak. hogy a marihuána megnehezíti a releváns és irreleváns ingerek megkülönböztetését. Egy irreleváns szó. Egyes esetekben a szer megnövelte a reakcióid˝ t. hogy a kannabisz kevésbé károsítja az értelmes dolgokra. hangosan felolvasni bonyolult szövegeket. Sok kutató vizsgálta a hosszú távú fogyasztás hatását ezekre a funkciókra. 1998). jelent˝ s o károsodást mutat marihuána hatására. a kötetlen felidézés. o A marihuána alig akadályozta az embereket abban. vagy hogy kitartóan végezzenek hosszú. például a szemtanúként átélt eseményekre való emlékezést. 1992). Lehet. o Kannabisz fogyasztása után az emberek nem képesek megjegyezni új szósorokat. A marihuána hatása alatt álló résztvev˝ k o minden esetben kevesebb szóra emlékeztek (például Dornbush és munkatársai. Ez a jelenség (az emlékezeti betolakodás) nagyon gyakori kannabisz fogyasztása után (Chait és Pierri. akik több éve minden nap marihuánát szívnak. Tollestrup. képtelenné tette az embereket arra. amely ezekhez hasonlóan bonyolult. új jártasságokra. Másrészt olyan szavakat is hajlamosak voltak lejegyezni. Marxsen. 1977). Ezt a típusú o hibát memóriaintrúziónak. ugyanolyan ismer˝ so o nek tunik. megkülönböztetni hasonló színeket. Olyan szavakat is ismer˝ sként azonosítanak azonban. hogy felismerjék az esemény szempontjából fontos információkat (Yuille. 1978). beleo értve a távoli múlt eseményeit is. Az erre vonatkozó vizsgálatokban a résztvev˝ knek minél több szót kell lejegyezniük o emlékezet alapján egy el˝ z˝ leg látott listáról. vagyis nekik kell o o felidézniük a szavakat ahelyett. 1979. Ha egyszeri adag már károsodáshoz vezet.114 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A MARIHUÁNA HATÁSA A GONDOLKODÁSRA ÉS AZ EMLÉKEZETRE 115 (Miller. A szavakkal kapcsolatos vizsgálatok eredményei azonban nem érvényesek az emlékezet minden vonatkozására. Az emlékezet egy másik típusa. Ezek a felismerési emlékezettel kapcsolatos problémák arra utalnak. Valószínuleg jobb. ami alátámasztja azt a feltételezést. o hogy visszatartsák azonnali késztetéseiket. mint a relevánsak. pontos vagy gyors gondolkodást követel. 1971). például úgy tunik. amelyre a szólisták öszszehasonlítása jó példa lehet. hogy az állandó használat hasonló hatással járhat még az intoxikáció elmúltával is. vagy gyorsan megnyomni adott gombokat adott fények kigyulladása esetén. a tanúvallomások min˝ sége érintetlen marad. amelyek nem szerepeltek a listán (Miller és Cornett. ˝ az olvasási. amelyek az els˝ listán is rajta vol˝ o tak. mint a ˝ felismeréses gyakorlat. Az egyszeru reakcióid˝ t. Az intoxikáció tehát károsítja a felismer˝ képesség egyes o aspektusait. és jobban károsítja az értelmetlen ingerek felidézését. Valószínu. az észlelést. vagyis amelyik nem szerepelt az els˝ listán. Cornett és Wikler. A legtöbb humán vizsgálat olyan embereket hasonlít össze. A marihuána tartós fogyasztásának hatásai A tartós marihuánafogyasztás változásokat okoz a gondolkodásban és az emlékezetben. amelyek o nem szerepeltek az els˝ listán (Dornbush. azaz emlékezeti betolakodásnak nevezik. Ez a feladat általában nehezebbnek bizonyul. lehet. a számolási képességet és az összetett reakcióid˝ t. Porter és Herve-Hugues. amelyeknek szemtanúi voltak. ha semmi olyan ˝ tevékenységet nem végzünk marihuána fogyasztása után. illetve akik saját állításuk szerint sosem fogyasztották a szert. 1974). A részt˝ o vev˝ k módosult tudatállapotban éppen olyan jól számoltak be o eseményekr˝ l. A marihuána egyértelmuen károsítja az emlékezet bizonyos aspektusait.

mindkét csoportban legalább 25 résztvev˝ re van szükség (Coo hen. azzal vádolják. utána részletesen összefoglaljuk az ide vonatkozó kutatásokat. A különbségeket kimutató kutatások kritikái ugyancsak a vizsgálat alanyaira és az alkalmazott tesztekre irányulnak. kel kapcsolatos kritikák pedig általában arra hivatkoznak. Általában véve a kutatásokat ért rengeteg kritika ellenére úgy tunik. hogy a kutatások túl kis mintákkal dolgoztak ahhoz. A tesztek- . o egyes vizsgálatok alacsonyabb teszteredményekr˝ l és rendelleo nes agyhullámokról számolnak be azok esetében. amelyik csak 10 embert vizsgált (Schaeffer. ˝ amelyek nem csak egyetemisták közül válogatnak. A semmilyen különbséget nem talált kutatások között olyan is van. El˝ bb a kritikák áttekintése o következik. 1981). Azokat a vizsgálatokat. hogy ezek a o vizsgálatok nem mindig foglalkoztatnak elég résztvev˝ t. akik hosszú ideig minden nap szívtak marihuánát. A megoldás nyilván az. Lehet. de a vizsgálat ideje alatt tiszta emberek között. Azok a fogyasztók ugyanis. hogy nem jelentkeznek önkéntesen a kutatásra. ˝ N EM MEGFELEL O MINTAVÉTEL A második kifogás a résztvev˝ k tulajdonságaira vonatkozik. hogy a fogyasztók és absztinensek közt markáns különbségeket lehessen kimutatni. amelyek nem mutatnak ki változásokat tartós marihuánafogyasztás hatására. akiknek a szer a legkomolyabb károsodást okozza. Ezek az em˝ berek valószínuleg még azokból a kutatásokból is kimaradnak. a vizsgálatban résztvev˝ emberek számát illeti. mivel o az absztinensek közé olyanok is bekerülhettek. A kutatások értelmezése és az ellenük felhozott kritikák az eredményeikt˝ l függ˝ en o o változnak. hogy nem megfelel˝ vizsgálati mintákkal vagy o nem eléggé érzékeny tesztekkel dolgoztak. miszeo rint a legértelmesebb marihuánafogyasztók kerültek a kísérleti alanyok közé. Kritikák ˝ ˝ N EM MEGFELEL O MÉRET U MINTÁK Az els˝ kifogás. sosem kerülnek be a kutatásba. amelyek nem mutattak ki különbséget a hosszú ideje fogyasztók és az absztinensek között. Az így o o kiválogatott csoportokon végzett vizsgálatok azt mutatják. Ahhoz. lehet. akik valójában fogyasztanak marihuánát. de ezt nem vallották be. A rendszeres használat azonban gyakran gyengébb teljesítményhez vezet nagyon érzékeny tesztek esetében. 1990). Valójában lehet. A vizsgálatok kritikusai szerint azonban igenis létezhetnek különbségek. csak különböz˝ okok miatt a vizsgálatok nem mutato ták ki ezeket. Általában a kutatás önkéntesei között nincsenek jelen azok az A kevés vagy semmilyen különbséget kimutató vizsgálatok kritikái – áttekintés Sok kutató semmilyen különbséget nem talált marihuánát sosem fogyasztott és állandóan fogyasztó. hogy a marihuána tartós fogyasztása nem okoz maradandó változásokat a gondolkodásban és az emlékezetben. hogy különbségeket fedjenek fel. hogy nagyobb mintákat kell megvizsgálni. Andrysiak és Ungerleider. mivel sem f˝ iskoo lára. eleve olyanokat vizsgáltak. hogy a marihuána fogyasztása nem jár negatív hatásokkal. Megfeo lel˝ mennyiségu adat hiányában a kutatás nem fedheti fel a mao ˝ rihuána hatásait. Ezek az okok a résztvev˝ kkel és az alkalmazott o tesztekkel egyaránt összefüggnek. Lehet. hogy a hosszabb távú marihuánafogyasztás ˝ nem okoz nagyobb arányú neuropszichológiai károsodásokat. hogy azok. és a kísérleti csoportok „szennyez˝ désére”. akiknek a drog maradandó károsodásokat okozott. sem orvosi egyetemre nem veszik fel oket. ami felo merül azokkal a vizsgálatokkal kapcsolatban. A minta nem megfelel˝ kiválogatására is gyanakodnak. Mivel ott mindenkinek meg kell felelnie bizonyos felo vételi követelményeknek. hogy az ezekben alkalmazott feladatok nem elég érzékenyek a finom kognitív rendellenességekre. akik nem szenvednek valamilyen széls˝ séges károsodást a szert˝ l. El˝ ször is a kutatások egy réo o szébe f˝ iskolákról vagy orvosi egyetemekr˝ l toborozzák a részto o vev˝ ket. Ezekb˝ l az eredményekb˝ l arra követo o keztethetünk.116 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A MARIHUÁNA HATÁSA A GONDOLKODÁSRA ÉS AZ EMLÉKEZETRE 117 jelent˝ s károsodást nem mutatott ki a krónikus fogyasztóknál.

és for- dítva. Sok kutató azt hangsúlyozza. Egyes kutatások olyan résztvev˝ ket alkalmaznak. akikre a szer nem hatott negatív módon. s ezért úgy tunhet. A semmilyen hatást nem talált kutatások pontos értékeléséhez tehát jó figyelembe venni a minták nem megfelel˝ méretét. hogy az általuk vizsgált résztvev˝ k hosszú ideig és nagy menyo nyiségben fogyasztották a szert. hogy az absztinensek csoportjába keveredett fogyasztók csökkentik a csoport pontszámát. A szer illegális státusa miatt azonban ez a stratégia elég kényelmetlennek bizonyulhat. A vizsgálatoko ban alkalmazott tesztek gyakran túl egyszeruek ahhoz. hogy egyes fogyasztók valótlanul absztinensnek vallják magukat. amely azt mutatja. ˝ Másrészt a pénzjutalom kedvéért azok is fogyasztónak vallhatják magukat. amely vizeletszuréssel próbálta elkerülni ezt a problémát. és ez különösen így van a drogokkal foglalkozó vizsgálatok esetén (Strohmetz. hogy egy kognitív teszt azt kéri a résztvev˝ kt˝ l. Lehet. A kevert csoportösszetétel komolyan megváltoztathatja a kutatás eredményét. a ˝ bevallások 12%-át nem tudta igazolni (Pope és Yurgelun-Todd. ha o a vizsgálatokba bonyolultabb feladatokat is bevennének. Tegyük fel. akik valamilyen okból távol tartják magukat a kutatástól. még fizetség ellenében sem. akik valójában nem azok. Ezt a kifogást nehéz visszaverni. A lego o valószínubben károsodott fogyasztók elérésére a másik stratégia ˝ az. A légiközlekedési irányítókon és a videojátékok rajongóin kívül nem tudjuk. Ha a marihuána tényleg rontja a teljesítményt. hogy a marihuána fogyasztása semmilyen negatív következménnyel nem járt.118 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A MARIHUÁNA HATÁSA A GONDOLKODÁSRA ÉS AZ EMLÉKEZETRE 119 emberek. Nem tudjuk tehát. akik több mint 10 éve szívnak naponta. o K EVERT („ SZENNYEZETT ”) CSOPORTOK Egy harmadik típusú kifogás a marihuánahasználatra vonatkozó személyes bevallások érvényességét kérd˝ jelezi meg. Komolyabb problémákkal küszköd˝ emberek valószínuleg nem szívesen véo ˝ geznek laboratóriumi feladatokat. vagyis a fogyasztók 12%-a absztinens is lehetett. Lehet. o s így a legmegfelel˝ bb kutatási alanyoknak min˝ sülnek. Minden kutatásnak. A kutatások tervez˝ i esetleg azzal is érvelhetnek. Alterman és Walter. hogy a legtöbb kutatás csak olyan krónikus fogyasztókkal dolgozott. A marihuána hatásait sokkal ˝ nagyobb eséllyel lehetne kimutatni nehezebb feladatokkal. akik nagyobb károsodást szenvedtek. ˝ N EM ELÉGGÉ ÉRZÉKENY TESZTEK A kritikák nem csak a résztvev˝ k számát vagy tulajdonságait kifogásolják. Bowman és Pihl (1973) ennek ellenére meglátogattak fogyasztókat jamaikai otthonukban. A nehezebb kognitív tesztek során gyakran hasonló ingerek közt kell különbséget tenni. Mindamellett ezek a tesztek mutatják ki legérzékenyebben a tartós marihuánafogyasztás okozta elváltozásokat az agymu˝ ködésben. hogy a tartós marihuánafogyasztás nem jár káros hatásokkal. Ennek elkerülésére a legjobb módszer vizeletszurést alkalmazni. 1996). nincs különbség a két csoport között. o a mintaválasztás esetleges hibáit. hogy ezek a hatások csak nehezebb próbák esetén kerülnek felszínre. Ezzel a módszerrel olya˝ nok is részt vehetnek a vizsgálatban. lehet. . hogy bármilyen hosszú távú ˝ vagy nagy mennyiségu kannabiszfogyasztás sem csökkentené a ˝ teljesítményt egy ilyen egyszeru feladat esetén. vagy nem lennének hajlandóak ellátogatni a laboratóriumba. Lehet. Egy ilyen feladatot még egy gyengeelméju is helyesen el tudna végezni. A kutatók úgy tudnának el˝ remutatóan felelni ezekre a kritikákra. a csoportok közti keveredést és a tesztek érzékenységi fokát. Egy nemrég végzett vizsgálat. mennyiben tekinthet˝ k ezek a minták reprezentao tívnak. Fogyasztók és ˝ absztinensek egyforma jól teljesítenének. kinek van még erre szüksége a mindennapi életben. hogy soo o rolják fel az ábécé betuit. és olyan gyorsan kell válaszolni. figyelnie kell ezekre a kritikákra. s ebb˝ l arra lehetne o következtetni. 1990). A szerrel kapcsolatos táro sadalmi és jogi megítélések miatt megtörténhet. és így sem találtak kannabisz okozta hiányosságokat a kognitív képességeket mér˝ feladatokban. hogy ˝ kimutassák a marihuána negatív hatásait. hogy a lakásukon keresik fel oket. amennyire csak lehet. hogy nagyon boo nyolult tesztek megoldásakor talált egészen finom különbségeket nehéz gyakorlati szempontból értékelni.

14 LSD-fogyasztó és 14 kontrollrésztvev˝ több mint két tuo cat neuropszichológiai és intelligenciatesztet töltött ki. A marihuá˝ na miatt kiszabott büntetések ott nem túl kemények. a marihuánát szentségként tisztel˝ egyház 10 tagját teszo telték. és a kutatásban részt vev˝ fogyasztók o sem használták a szert elég tartósan. Ez a rugalmas módszer segített biztosítani azt. Egy hasonló. ezek azonban mind támadhatók. Lehet azonban. Kontrollcsoport és a kannabiszfogyasztás el˝ tti o teljesítmény ismeretének hiányában nem tudhatjuk. hogy egyes fogyasztók absztinensnek vallották magukat. A kontrollcsoport tagjai között tehát el˝ foro o dulhattak fogyasztók is. jobban teljesítettek volna-e ezek az emberek. Egy dartmouth-i végz˝ s o egyetemistákkal végzett vizsgálat során 14 marihuánafogyasztó. az emlékezetet és a pszichomotoros sebességet mér˝ o tesztet és egy tanulási próbát. tanuláo o si képességet. hogy jelent˝ s különbségeket leheso sen kimutatni. A felmérés ˝ sokféle tesztb˝ l állt. Ha a marihuána károsítja a kognitív kéo pességeket. A marihuánafogyasztók és a kontrollcsoport között nem találtak különbséget. akkor ezek a tesztek érzéketlenek voltak ezekre a károsodásokra. de az ezek által használt minták kevertek lehetnek. hogy a vizsgálatban a leginkább károsodott egyének is részt vegyenek. o beleértve a Wechsler Feln˝ tt Intelligencia Skálát (egy IQ-tesztet). az intelligenciát és a motorikus teljesítményt mér˝ tesztben (Carlin és o Trupin 1977). A vizsgált személyek elég er˝ s fogyasztók voltak.4 éven keresztül. bár ezt nem ellen˝ rizték biokémiai elemzésekkel. hogy teljesítményük nem rosszabb az o átlagnál (Schaeffer és munkatársai. 30 fogyasztó és 24 absztinens jamaikai férfit vizsgált (Bowman és Pihl. Több mint egy tucat intelligenciateszt és neurofiziológiai muködéseket ˝ mér˝ teszt azt mutatta. További kutatások is utalnak arra. Egy másik vizsgálat semmilyen különbséget nem talált 10 fogyasztó és nem fogyasztó között több mint két tucat. és a minta is túl kicsi volt ahhoz. akik vallási meggy˝ z˝ désb˝ l tartották távol magukat o o o a marihuánától. 1976). o átlag 5 éve szívtak naponta. kunyhókban és köztereken. Ezek az emberek 60–120 gramm marihuána-dohány keveréket szívtak el naponta. amelyek a reakcióid˝ t. átlagban 7. ha nem használták volna a szert. A teszteket többféle környezetben végezték. o számos. A résztvev˝ kön felmérések sorozatát végezték el. Léteznek más kutatások is. Ezeknek a feladatoknak a legtöbbje csökkent teljesítményt mutatott ki alkoholisták esetében. A vizsgált körzetben például egyes bisztrók nyilvánoo san lehet˝ vé tették a marihuána fogyasztását (Satz. bár ez eléggé valószínutlen. otthonokban. hogy eleve kiszuri a káro˝ sodott fogyasztókat. o Megtörténhetett. A vizsgálat során alkalmazott 15 fajta mérés közül egyik sem mutatott ki marihuána által okozott károsodást. 1981). közülük néhány a marihuána akut hatásainak tartott jelenségekre is érzékenynek bizonyult. Ugyanezek a tesztek gyakran mutatnak ki károsodást krónikus alkoholistáknál. hogy a marihuána fogyasztása nem jár káros hatásokkal. de ez Costa Ricán nagyon valószínutlen. Az egyik vizsgálat során egy. A krónikus fogyasztók legalább 10 éve naponta átlag 20 jointot szívtak el. A kontrollcsoportba olyan nem fogyasztók tartoztak. hogy o a marihuána fogyasztása nem befolyásolja jelent˝ sen a kognitív o képességeket. A kannabiszfogyasztók és nem fogyasztók közt viszont nem találtak jelent˝ s különbségeket. amelyek nem találtak különbségeket. Ezt a mintát nem gyanúsíthatjuk azzal. és még kisebbek voltak az 1970-es években. Az LSD-fogyasztók eredményei csak egy neuropszi- . Absztinenciájukat független informátorok er˝ o sítették meg. 17 éve szívtak el naponta áto lag 9 jointot. észlelést és emlékezetet vizsgálták. Fletcher és o Sutker. A résztvev˝ k elég régóta. A kutatók ebb˝ l azt a következtetést vonták le. Costa Ricán végzett kísérlet ugyancsak semmilyen különbséget nem talált 41 fogyasztó és 41 absztinens között. önuralmat. 1973). amikor ez a kutatás elkezd˝ dött. de vizeletszuréssel vagy hajminták vizsgálatával ˝ ezt nem ellen˝ rizték. hogy a minta kis mérete kizárja. hogy a negatív hatások hiányát más kannabiszfogyasztókra is biztosan általánosítani lehessen. Ezek a tesztek azonban nem voltak különösebben érzékenyek.120 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A MARIHUÁNA HATÁSA A GONDOLKODÁSRA ÉS AZ EMLÉKEZETRE 121 Kevés különbséget találó kutatások Az egyik kutatás. amely nem fedett fel marihuána okozta kognitív károsodásokat.

A tesztek se voltak különösebben nehezek. de más kutatásokban alkoholistáknál kimutattak különbségeket. F˝ iskolai és egyeteo mi hallgatókon végzett kísérletek tehát nem mutattak ki negatív hatásokat a marihuána esetében. A marihuána kognitív hatásaival foglalkozó egyik legújabb és legkiterjedtebb kutatás a mentális funkciók változásait vizsgálta több mint 11 éven keresztül. o Ha valaki kábítószer okozta károsodásokat szenvedett volna. A marihuána használata szerinti osztályozás kizárólag személyes bevallás alapján történt. Ezek a kutatók arra következtettek. A különbségek hiányának tehát több oka is lehet ennél a vizsgálatnál. A kísérlethez rövid id˝ t kórházban kellett tölteniük. amit˝ l esetleg o lecsökkentek a különbségek a két csoport között. 30 kontroll) végzett kutatás 47-féle. Ráadásul a marihuánafogyasztó csoport hetente két alkalomnál kevesebbszer szívott. Ezek a fogyasztók ˝ naponta szívtak átlag 17. A kutatást ért legfontosabb kifogás az általa alkalmazott tesztet illeti. precíz fiatalok járnak. „Hol van Ön most?” Még Alzheimer-kóros vagy demenciás betegek is helyesen válaszolnak a kérdések egy részére. hogy ezeknek a résztvev˝ knek különösen jó kognitív képességeik voltak. 1999). ˝ Rendellenesnek minosített különbségek Egyes kutatók találtak ugyan kisebb különbségeket. IQ-t. hogy nem is igazán er˝ s fogyasztók. Furcsa módon az egyik teszt az emlékezet jobb muködését mutatta ki a fogyasztók esetében. ˝ hogy finomabb elváltozásokat is kimutasson. hogy csak egyetemi hallgatók közül válogatnak. Lehet. és o lehet. 1977). A marihuána által okozott károsodásoktól szenved˝ emberek valószínuleg nem jutnak be ide. 8 közül 7 teszt a memóriát és a motoros képességeket vizsgálta (Grant. amint azt a különbségeket kimutató vizsgálatokban alkalmazott többféle teszttel kapcsolatban kés˝ bb mego magyarázzuk. A kutatók akaratlanul o is kizárhatják a kutatásból a valóban károsult fogyasztókat azzal. Rochford. mivel a helyszínéül szolgáló intézmény o mindenkit˝ l magas fokú kognitív teljesítményt követelt meg. amely 29 fogyasztó és 29 nem fogyasztó orvosi egyetemistánál mutatta ki a különbségek hiányát. Ez a rövid szurési ˝ eljárás csak a legkomolyabb károsodásokat mutatja ki. de megtörténhet. A tesztben ilyen kérdéseket is feltesznek: „Hányadika van ma?”.122 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A MARIHUÁNA HATÁSA A GONDOLKODÁSRA ÉS AZ EMLÉKEZETRE 123 chológiai tesztnél különböztek a többiekét˝ l (Culver és King. motivált. hogy nem csak túl magas képzettségu vagy küo ˝ lönösen károsult egyéneket tartalmaz. vagy fel se vették volna. 1973). A minta tehát abból a szempontból is megfelel˝ . Egy 60 jamaikai o férfin (30 fogyasztó. A résztvev˝ ket egy óriási epidemiológiai kutatáso ból válogatták ki. Ráadásul a vizso ˝ gált fogyasztók csak havonta három alkalommal fogyasztottak marihuánát. az nem járhatott volna többet az iskolába. 1975). hogy ezek a minták nem jól tükrözik a fogyasztókat. ezt semmiképpen sem o érheti kritika.5 éven keresztül. Lehet. hogy a kannabisz okozta kognitív károsodás nem kielégít˝ en bizonyío tott (Rubin és Comitas. Grant és LaVigne. és hat neuropszichológiai felmérésben nem talált köztük különbséget (Rochford. A fogyasztók legalább ötvenszer szívtak átlag 3. hogy az alkalmazott tesztek nem voltak túlo ságosan érzékenyek. körülbelül 1300 baltimore-i lakos esetében (Lyketsos. Ennek a mintának a mérete meglehet˝ sen nagy. de módszertani okok miatt hibásnak min˝ sítették ezeket. 4 évig. o 1974). amely 26 fogyasztó és 25 nem fogyasztó orvosi egyetemistát hasonlított össze. így sok fogyasztó absztinensnek vallhatta magát. Garrett. Kett˝ vagy három lehetett a véo o letlen eredménye. A kutatás eredményének azonban nem tulajdoníthatunk túl nagy jelent˝ séget. . A résztvev˝ kön a Mini Mentális Állapotvizsgálatot (Mini-Mental State o Exam) végezték el.7 év alatt. ami elijeszthette a leginkább o károsult fogyasztókat. emlékezetet és motorikus sebességet mér˝ teszttel mindössze o 4 jelent˝ s különbséget talált. Orvosi egyetemre viszonylag intelligens. amely megalkotói szerint túl egyszeru ahhoz. Fleming és Stunkard. Hasonlóan korlátozott egy másik kísérlet. mint kétszer egy hónapban. Hasonló kritikák illettek egy másik kutatást is. amely a gondolkodási funkciók id˝ vel való o hanyatlásával foglalkozott. de a kutatók szerint a részvétellel járó ingyenes orvosi vizsgálat inkább bátorítólag hathatott némely résztvev˝ re. vagyis sokan kevesebb. Liang és Anthony.

ezekb˝ l arra lehet következtetni. Kritikák ˝ ˝ A MARIHUÁNA HASZNÁLATÁT MEGEL OZ O KÜLÖNBSÉGEK A különbségeket hangsúlyozó vizsgálatok kritikusai egy kulcsfontosságú mozzanatra hívják fel a figyelmet a résztvev˝ kkel o kapcsolatban. amelyek o nem származhatnak a fogyasztás el˝ tt már létez˝ különbségeko o b˝ l (Block és Ghoneim. Ezek a különbségek már jóval azel˝ tt jelen o lehettek. hogy a tesztek nem voltak elég nehezek ahhoz. hogy a résztvev˝ k nem elég tartósan fogyasztják a szert. hogy marihuánát kezdtek volna használni. o A résztvev˝ k havonta átlag tizenegyszer fogyasztottak marihuáo nát 5 éven keresztül. Végül peo o dig egyes hatások statisztikai jelent˝ ségre tehetnek szert anélo kül. A kutatás olyan különbségeket azonosított az er˝ s. hogy a résztvev˝ k a vizsgálat alatt is be voltak szívva. o Mindamellett lehet. ami kell˝ en tartós használatnak számít. 1979). ha véletlenszeruen osztao ˝ nánk be embereket két csoport valamelyikébe. hogy marihuánát kezdtek fogyasztani. meglehet˝ sen sok kutatás szól amellett. Az is megtörténhet. hanem az akut hatásokat mérte. de o más magyarázatok is létezhetnek. A marihuána fogyasztóinak hiányosságai bizonyíthatják azt. ha feltárjuk korlátaikat is. A különbséget nem kimutató kutatások kritikáihoz hasonlóan az ezen vizsgálatok ellen felhozott kifogások is a vizsgált mintát és az alkalmazott teszteket illetik. Például a tartós fogyasztók már azel˝ tt is különbözhettek o a nem fogyasztóktól. hogy kimutassák a marihuána okozta változásokat (Ray. 1993). Alternatív stratégia lehetne. o hogy a marihuána mégiscsak okozhat gondokat a gondolkodási funkciók körében. hogy egy negyedik osztályban kitöltött kognitív képességteszt alapján válogatta ki a fogyasztókat és a nem fogyasztókat. még miel˝ tt bármeo lyikük is marihuánát kezdett volna fogyasztani. akik nem ezt teszik. Prabhu. E hiányosságok ellenére van valamelyes támogatott˝ sága annak a véleménynek. de ezek a vizsgálatok egyéb módszertani problémákkal küszködnek. így a kuo tatás valójában nem a krónikus. akik az évekig tartó mindennapos marihuánafogyasztást választják. o Az alábbiakban ezeknek a kifogásoknak mindegyikét részletesen kifejtjük. Ráadásul a krónikus fogyasztók más drogokat is használhattak. hogy a szer károsítja az illet˝ funkciókat. hogy ezek a felel˝ sek. hogy a kontrollcsoo portba fogyasztók is keverednek. s a károkért lehet. és lehet. különbözhetnek azoktól. A legjobb o o módszer ennek ellen˝ rzésére az lenne. El˝ o fordul azonban. hogy megpróbálunk olyan krónikus fogyasztókat és absztinenseket találni. Ilyen körülmények között elképzelhet˝ . a másik pedig absztinens maradna. hogy az alacsonyabb pontszámokat o nem a marihuána okozza.124 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A MARIHUÁNA HATÁSA A GONDOLKODÁSRA ÉS AZ EMLÉKEZETRE 125 Egy kés˝ bbi. Lehet. Ráadásul a sokfajta kutatásban alkalmazott sokfajta teszt mer˝ o véletlenségb˝ l is különböz˝ eredményeket találhatott. hogy az ezekre vonatkozó vizsgálatok rosszul összeválogatott vagy kis mintákkal dolgoznak. hogy a marihuána nem idéz el˝ koo moly neuropszichológiai problémákat. hogy az egyedi esetekben jelent˝ s változásokat takarnának. hogy a csoportok teljesítménye már a marihuána használata el˝ tt is különböz˝ volt. tartós fogyasztóknál. Más kutatások bonyolultabb feladatokat használtak a marihuána által okozott gondolkodási problémák kimutatására. Összefoglalva. akiknek a kognitív képességeiket lemérték. hogy a o marihuána nem okoz nagyarányú kognitív károsodásokat. Sok más kutatásból hiányzik ez o a gondos el˝ készület. Ez a módszer azonban nyilvánvaló etikai és gyakorlati problémákat vet fel. o . Azok az emberek. Nath és Neki. Mohan. és csak 1 statisztikailag szignifikáns memóriaelégtelenséget talált 15 különböz˝ teszt során. Egyik kutatásnak úgy sikerült alkalmaznia ezt a módszert. Eljövend˝ kutatások komoly felméréseket o o A krónikus fogyasztók károsodásait kimutató vizsgálatok kritikái – áttekintés A károsodásokat kimutató vizsgálatok értelmezését segítheti. Indiában végzett vizsgálat 30 fogyasztót és 50 o absztinenst hasonlított össze. Az egyik csoport évekig szívna marihuánát naponta. hogy a tesztek túl könnyuek.

Részle˝ tes. hogy a marihuánával kapcsolatban azonosított összes probléma ezekt˝ l a szerekt˝ l származik. bár ez a képességük egy hónapnyi elvonás után visszatért (Nakamura da Silva. Egy gyakran idézett kutatás során például. 1991). akik sosem használtak hasist (Soueif. T ÖBBFÉLE DROG FOGYASZTÁSA A krónikus kannabiszfogyasztók és az absztinensek közti különbségek oka nem csak a marihuána lehet.126 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A MARIHUÁNA HATÁSA A GONDOLKODÁSRA ÉS AZ EMLÉKEZETRE 127 végezhetnének nagy számú kisgyereken. nem valószínu. és a tesztelés el˝ tt egy bizonyos o ideig nem fogyasztanak marihuánát. Ezen hiányosságok ellenére. s ez okozhatta a teljesítmény csökkenését. nem peo o dig a marihuánától. Wilkinson és Masur. T ESZTELÉS MÓDOSULT TUDATÁLLAPOTBAN A kutatók kérése és a pénzbeli jutalom ellenére is megtörténhet. Ezek az állatkísérletek komoly bizonyítékokkal szolgálnak arra. A kiválogatásban a vizeletszu˝ rés vagy a hajminták vizsgálata is segíthet. hogy egy o ideig a kórházban maradnak. 2000). Concilio. ˝ hogy abba fogja hagyni csak azért. nem pedig valamilyen más drog okozza. illetve a kuo tatók által elvégzett statisztikai próbák mennyiségéhez fuz˝ dik. a krónikus hatásokat csakis akkor lehet vizsgálni. Az egyik kísérletben azt találták. akik csak kannabiszt fogyasztanak (LaBrie és Earleywine. mint azok. hogy befektetjük oket a kórházba. hogy 3 hónapnyi szerhasználat után a patkányok nehezebben tanultak meg tájékozódni egy labirintusban. Sajnos. 1976). Más tartós fogyasztást vizsgáló tesztek olyan tanulási hiányosságokat találtak patkányoknál. 1982a. amelyek több hónapnyi elvonás után sem javultak (például Stiglick és Kalant. T ÚL SOK TESZT A hasonló vizsgálatok értelmezésével kapcsolatos másik kérdés a résztvev˝ knek adott feladatok. és kés˝ bb. hogy ezeket a méréseket csak kannabiszt fogyasztó embereken végezzék. hogy egy tudós kérésére vonalakat húzogasson. Legalább egy újabb kutatás ezzel a stratégiával dolgozott. ilyen kutatásoknak sikerült néhány károsodást kimutatniuk tartós fogyasztás esetén. A kannabisz kognitív funkciókra gyakorolt hatásának vizsgálatához fontos lenne. hogy a hasis fogyasztói több alkoholt és ópiumot is fogyasztottak. Állatkísérletek esetében könnyebb minimálisra szorítani az egyéb drogok zavaró hatását. Az abúzus rágcsálókon és f˝ eml˝ o o sökön kimutatott alacsony aránya miatt az itt levont következtetéseket kevésbé befolyásolja a többféle drog hatásából ered˝ o kevert hatás lehet˝ sége. újra felmérhetnék a kognitív funkciókat. 1997). hogy a tanulási és emlékezeti problémákat a marihuána. és így is talált károsodásokat krónikus fogyasztóknál (Pope és Yurgelun-Todd. Ha valaki évek óta naponta szív. hogy a naponta marihuánát fogyasztó emberek a kísérlet napján absztinensek maradjanak. b). Lehet. azt találták. 1977). például a túl rövid ideju használat (egy év vagy kevesebb) és a túl kicsi min˝ ták. ˝ A résztvev˝ knek ebben az esetben bele kell egyezniük. Különben a krónikus fogyasztó képességeiben tapasztalt bármely károsodás a pillanatnyi módosult tudatállapotnak is tulajdonítható a hosszú távú fogyasztás helyett. hanem az alkohol és az ópium okozták a kimutatott változásokat (Fletcher és Satz. 1996). épít˝ kockákat rakosgasson vagy szavakat o próbáljon megjegyezni. miután egy o kis részük krónikus fogyasztóvá vált. Nagyon nehéz biztosítani azt. Az akut hatásokat ismerve. Enélkül pedig a vizsgálat krónikus fogyasztók és nem fogyasztók helyett intoxikált és józan embereket hasonlít össze. ˝ o A feladatok és a statisztikai próbák számával annak a valószí- . névtelen személyes beszámolók segíthetnek különválasztani más drogok használóit azoktól. Esetleg úgy lehetne ezt megoldani. ezekkel a kutatásokkal kapcsoo latban egyéb módszertani gondok merülnek fel. Ezt a kritikát nem könnyu hatékonyan és etikusan kivédeni. A marihuána fogyasztói más drogokat is használhattak. Lehet. hogy krónikus fogyasztók a tesztelés napján sem hajlandók távol tartani magukat a marihuánától. hogy bizonyos marihuánára vonatkozó vizsgálatok esetében sem a marihuána. amikor a résztvev˝ k nem állnak a o szer hatása alatt. amely a teljesítmény gyengülését mutatta ki hasisfogyasztóknál. A marihuánát szívók sok esetben más drogot is fogyasztanak (Earleywine és Newcomb.

s ezáltal a véletlen eredmények száma is. 1976). Ha a o fogyasztók és absztinensek 100 különböz˝ tesztet töltenek ki. Azok közt a fogyasztók és nem fogyasztók között.128 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A MARIHUÁNA HATÁSA A GONDOLKODÁSRA ÉS AZ EMLÉKEZETRE 129 nusége is n˝ . A kritikusok ezt a különbséget jelentéktelennek találták (Zimmer és Morgan. Az egyik klasszikus kutatásban például. Minél több tesztet töltenek ki. mint a fogyasztók. ha az eredmények teljesítik ezt a feltételt. közel 100 statisztikai próbát végeztek (Soueif. 1976). a véletlen el˝ foro o dulás valószínusége egyre n˝ . akik nem használják a szert. míg a fogyasztók átlag 2. A leginkább a magasan képzett emberek eredményei különböztek. vagy 1%. hogy véletlen különbségek jelennek meg. Marihuána okozta különbségeket kimutató vizsgálatok Ahhoz. hogy az eredmények nem túl kicsik-e. o véletlenül is megjelenhetnek különbségek köztük. Semmi- Az utolsó kritika a statisztikailag szignifikáns hatások nagyságára és jelentésére vonatkozik. nagyon kicsi a valószínusége annak. a tesztek menyo nyiségét. ha elég nagy ahhoz. Ennek a problémának a megoldásához hozzájárulhatna az.) Mindemellett 100 esetb˝ l ötször vagy 20 esetb˝ l o o egyszer is lehetnek az eredmények teljesen véletlenek. mint azoknak. amely a marihuána káros voltát támasztotta alá. Az ilyen kis hatások jelentését máig vitatják. akiknek legalább középiskolai bizonyítványuk volt. o o vagyis 0. mint azok közt. 10%. o 16 kognitív képességeket mér˝ teszt közül tíz mutatott ki küo lönbségeket. Az egyik legels˝ és legnagyobb kutatássorozat több mint 1600 o egyiptomi börtönben lev˝ emberre terjedt ki (Soueif. hogy véletleo nül is különbségekre akadjanak. hogy pontosan értelmezzük a különbségeket kimutató vizsgálatokat.05” feltétel olyankor o jelenik meg egy kutatás leírásában. hogy intoxikáltak-e a résztvev˝ k a tesztelés közben. A marihuána káros hatását a kognitív képességekre akkor lehetne megbízhatóan igazolni. Elég nagy minták esetén a tesztek eredményeiben kimutatott nagyon kis különbségek is statisztikailag szignifikánsak lehetnek. ha a károsodások elég nagyok lennének. Az erre vonatkozó szokás sze˝ o rint a statisztikailag szignifikáns különbségnek akkorának kell lenni. Ha azonban a különbség ugyanannyi o résztvev˝ esetén csak 20%. hogy a kannabisz tartós fogyasztása nem vezet komoly intellektuális károsodáshoz. Bonyolult feladatok esetén azonban el˝ fordulnak o kisebb elégtelenségek. hogy 100 esetb˝ l csak 5-ben fordulhasson el˝ véletlenül. Ezzel csökkenne a próbák. és azt is. Min˝ o den statisztikai próbánál van valamennyi hibalehet˝ ség. vagy nem csak véletlenül el˝ forduló különbségekr˝ l számolnak-e be. Egy gyakran idézett kutatás például ÉS JELENTÉSE . 1976). Ha egy tesztben az absztio nensek 50%-kal jobban teljesítenek. meg kell tudnia felelni ezekre a kifogásokra. (A titokzatos „p < 0. Kezdetben o a kannabisz kognitív funkciókra gyakorolt hatását vizsgáló kutatások nagyon széles területen keresték a lehetséges károsodásokat. mint egy negyed szó. Bár a csoportok statisztikailag különböztek. azt. A STATISZTIKAILAG SZIGNIFIKÁNS KÜLÖNBSÉGEK NAGYSÁGA azt mutatta ki. a másféle drogok fogyasztását.94 számot tudtak felidézni. amely a tartós marihuánafogyasztás által okozott hiányosságokat fedi fel. annál nagyobb a lehet˝ ség erre.és térbeli távolságbecso o lés) a marihuána fogyasztói teljesítettek jobban. ha a hipotéziseket néhány kulcsfunkcióval kapcsolatban fogalmaznák meg. 1997). valamint a gondolkodás és az emlékezet fontos részeit érintenék. A legtöbb kutatási folyóiratban megjelent írás szerint egy különbség akkor szignifikáns statisztikailag. Erre a kutatásra a fent felsorolt kritikák mindegyike érvényes. o o Bármely kutatásnak. hogy ez a különbség véletlenül ˝ is el˝ fordulhatott volna. hogy ne fordulhasson el˝ véletlenül. nagyobb különbségek voltak. az absztinensek átlag 2. hogy kannabiszt fogyasztó egyiptomi városlakóknak rosszabb a számmemóriájuk. Az ilyen kutatások általában azt mutatják.05-nél kisebb legyen a valószínusége a különbség vé˝ letlen el˝ fordulásának. akik kisebb iskolázottsággal rendelkeztek. figyelembe kell vennünk a fogyasztás el˝ tt már o létezett különbségeket.75 számra emlékeztek (Soueif. Ez azonban megnövelte annak a lehet˝ ségét. Az átlagok közti különbség kevesebb. kett˝ ben viszont (az id˝ .

amelyek nem a kognitív képességekkel függnek össze. hogy a résztvev˝ k józan állapotban végezték a próbákat. de ez a különbség egy számjegynél is kevesebb volt (Soueif. így nem szurték ki azokat a o ˝ különbségeket.és id˝ becslés. mikor a résztvev˝ k o még ki sem próbálták a marihuánát. Nem ismerjük a kognitív képességek fogyasztás el˝ tti különbségeit. az. így o nem tudjuk pontosan kiszámítani a talált hatások mértékét. Amint például fent is említettem. amelyek már akkor is megvoltak. a reakcióid˝ t elég szoo katlan módon mérték. Bár a kognitív képességek korábbi állapotát és más szerek fogyasztását nem ellen˝ rizo ték. motorikus sebességet és id˝ észo lelést mér˝ teszteken. 1976). A résztvev˝ knek csak egy részét fektették be kórházba. o 11 bhangfogyasztó és 15 kontrollrésztvev˝ ) megismételték a meo mória-. és nem bizonyosodtak meg arról. ami eszükbe jut egy szó o o hallatán. Más drogok fogyasztásáról a kutatás nem tartalmaz beszámolókat. Például a konto ˝ . o hogy biztosan józanul vegyenek részt a vizsgálatban. 1977). hogyan muködtek a résztvev˝ k ˝ o kognitív funkciói a fogyasztás el˝ tt. o o de azt nem tisztázzák. ahol számokra kellett emlékezni. Igaz. vagyis az eredmények o nem lehettek a véletlen muvei. Egy másik indiai kísérlet jelent˝ s különbségeket talált az id˝ o o észlelés. Az eredmények o a korábbi vizsgálathoz hasonlóak voltak. hogy egyesek intoxikáltan vettek részt a vizsgálatokon. o A fogyasztók közül sokan ópiumot is szívtak. motorikus és reakcióid˝ s vizsgálatokat. erre nem volt sok esélyük. Egyesek ezek közül nagyon kicsik. A talált eredmények a kognitív képességek olyan különbségeib˝ l is eredo hetnek. 1977). Egy másik. hogy közvetlenül a tesztelés el˝ tt o is beszívjanak. Ebben a kísérletben arra kérték a résztvev˝ ket. különösen az o IQ-teszteknél (Wig és Varma. hogy a résztvev˝ k o józanul végzik a próbákat. hogy mondják ki az els˝ dolgot. A legtöbb reakcióid˝ -feladatban egy fény o kigyulladásakor vagy egy hangjel megszólalásakor rögtön meg kell nyomni egy gombot. Az a tény. valamint motorio kus sebesség és reakcióid˝ tekintetében 25 marihuánát szívó. A tesztek száma nem volt túl nagy. bár mivel börtönben voltak. A szokásos kritikák közül néhány azonban erre a kutatásra is érvényes. amelyek köo zül 8 mutatott ki különbségeket. A résztvev˝ k 8 kognitív tesztet töltöttek o o ki. a marihuánával párhuzamosan használt egyéb szereket. o 25 bhangot fogyasztó és 25 kontrollrésztvev˝ között. Más különbségek viszont meglehet˝ sen nagyok voltak. (A bhang o marihuána. 1990). emlékezet. A gandzsát o szívók reakcióideje a kontrollcsoport átlagának kétszerese volt (Menhiratta. Ráadásul ezek a különbségek ˝ elég nagyok és jelent˝ sek is voltak (Cohen. tej. A szerz˝ k o azonban nem megfelel˝ formában tették közzé az adatokat. 23 fogyasztó és egy 11 f˝ s konto rollcsoport összehasonlításakor az el˝ bbiek gyengébben teljesío tettek az intelligenciahányadost. o o o E kutatás résztvev˝ i csak 10 tesztet töltöttek ki. hogy milyen különbségek voltak a résztvev˝ k kognitív képességeiben a fogyasztás el˝ tt. A marihuánát fogyasztók olyan okokból is késlekedhettek. mint a korábbi vizsgálatban. hogy a résztvev˝ k a vizsgálat el˝ tti 12 órában nem szívtak kannabiszt. A tesztek o száma ugyanakkora volt. óvatosságra int ennek a kísérletnek az értelmezésekor. Wig és Verma. a fogyasztók és nem fogyasztók eredményei szignifikáns különbséget mutattak abban a feladatban. A kutatók azt állítják. de egyes eredmények így is jelent˝ snek tunnek. o o A résztvev˝ k közt elhanyagolható különbségek voltak az alkoo holfogyasztás szempontjából. cukor és fuszerek felhasználásával készül˝ ital. de a kimutatott statisztikailag szignifikáns különbségek egy része nagyon kicsi volt. err˝ l hogyan gy˝ z˝ dtek meg. A különbségek abból is származhattak. Nem tisztázott. hogy a vizsgálat egy kórházban folyt. amelyb˝ l 6 mutatott ki különbségeket. mit jelent egy ilyen feladat esetén a lassú válasz. a méret. hogy nem ellen˝ rizték a fogyasztást megel˝ z˝ kognio o o tív képességeket. Az eredmények közti eltérés egy képfelismerésen alapuló memóriateszt esetében egy képnél is kevesebb volt.) ˝ o A kutatók nem számolnak be arról.130 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A MARIHUÁNA HATÁSA A GONDOLKODÁSRA ÉS AZ EMLÉKEZETRE 131 lyen információ nem szól arról. garantálta. A fogyasztókat semmi sem akadályozta meg abban. s ez is leronthatta a pontszámaikat (Fletcher és Satz. Indiában végzett kutatássorozat is kimutatott kannabisz okozta hiányosságokat. Nem tuo dunk a marihuánával párhuzamosan fogyasztott egyéb drogokról sem. 1978). amelyek már a fogyasztás el˝ tt is jelen lehettek. 10 évre rá a résztvev˝ k egy részén (19 marihuánát szívó.

132

MARIHUÁNA

A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA

A MARIHUÁNA HATÁSA A GONDOLKODÁSRA ÉS AZ EMLÉKEZETRE

133

rollrésztvev˝ k kétszer jobban teljesítettek a bhangfogyasztóknál o abban a feladatban, ahol számokat kellett felidézni fordított sorrendben. Az említett szokatlan reakcióid˝ -feladat itt is különbo ségeket mutatott ki a fogyasztók és nem fogyasztók között. Azt viszont nem tudjuk, hogy a csoportok képességei különböztek-e már a fogyasztás el˝ tt is, és az sem bizonyított, hogy nem más o drogok okozták a különbségeket. Egy másik hosszú távú utánkövet˝ vizsgálat különbségeket o mutatott ki egy olyan mintán, amelyben korábban nem találtak marihuána okozta elváltozásokat a kognitív muködésben. A ku˝ tatók felderítették azokat a résztvev˝ ket, akiknél a Costa Ricán o végzett vizsgálat eredetileg nem mutatott ki semmilyen eltérést (Satz és munkatársai, 1976; lásd e fejezet „Kevés különbséget találó kutatások” címu alcímét). Ezután újra elvégezték rajtuk ˝ ugyanazokat a méréseket, és néhány újabbat is. Három újabb teszt eredményeiben fedeztek fel különbségeket. A 12 évvel azel˝ tt is kitöltött tesztekben fogyasztók és nem fogyasztók egyo formán teljesítettek. Pontszámaik keveset csökkentek az évek során. A három újabb tesztnél azonban a nem fogyasztók jobban teljesítettek. Az egyik teszt a memória visszakeresési folyamatait vizsgálta; a másik kett˝ ben kitartó figyelemre és koncentrációra o volt szükség. Nem tudjuk, volt-e különbség a csoportok között ezekben a képességekben a kannabisz fogyasztása el˝ tt. Az alo kohol- vagy dohányfogyasztás tekintetében nem különböztek, de egyéb drogokról semmit sem tudunk. A kutatók arra kérték a résztvev˝ ket, hogy a tesztelés el˝ tti napon tartózkodjanak a o o marihuánától és az alkoholtól, de nem ellen˝ rizték, hogy valóo ban így történt-e. Nagyon sok tesztet végeztek, és a kimutatott különbségek elég kicsik (Page, Fletcher és True, 1988). Öt évvel kés˝ bb elvégeztek még egy nyomonkövet˝ vizsgáo o latot. Az adatok csak az id˝ sebb résztvev˝ k körében mutattak o o ki különbséget a csoportok között. Ezek az emberek 45 év körüliek voltak, és átlag 34 éve szívtak marihuánát. 4 emlékezet- és 8 figyelemtesztet töltöttek ki. Két memóriateszt és két figyelemteszt mutatott ki különbségeket. A használat el˝ tti különbségeko r˝ l azonban semmit sem tudunk. Lehet, hogy akik marihuánát o

szívtak, már fogyasztása el˝ tt is kisebb memória- vagy emlékeo zetproblémákkal küszködtek. Vizeletelemzések igazolták, hogy a résztvev˝ k valóban fogyasztók, hogy nem használnak egyéb o drogokat, és hogy a teszteléskor tiszták voltak. A vizsgálat közepest˝ l a jelent˝ sig terjed˝ hiányosságokat mutat ki. Ezek az o o o adatok arra utalnak, hogy a tartós marihuánafogyasztás sajátos memória- és figyelemzavarokat okozhat, bár nem zárhatjuk ki maradéktalanul annak a lehet˝ ségét, hogy ezek a zavarok már a o fogyasztás el˝ tt is léteztek. o A legtöbb, egyetemistákon végzett kísérlet nem talált a marihuánahasználatnak tulajdonítható eltéréseket (Culver és King, 1974; Grant és munkatársai, 1973; Rochford és munkatársai, 1977), két különböz˝ feladatot alkalmazó kutatás azonban kio mutatott néhány, memóriával kapcsolatos problémát. 25 nem fogyasztó és 25 legalább hetente kétszer fogyasztó egyetemista vizsgálatából arra következtettek, hogy a marihuána akadályozza a hosszú távú memóriába való információátvitelt. A résztvev˝ k fogyasztás el˝ tti képességeir˝ l vagy más drogok fogyasztáo o o sáról nem szólnak adatok. A résztvev˝ k a vizsgálatkor józannak o vallották magukat, de ezt a kutatók nem ellen˝ rizték. A beszáo moló nem szól más tesztekr˝ l, és a talált különbségek elég nao gyok (Gianutsos és Litwack, 1976). Egy másik kutatás, amelyet 37 nem fogyasztó és 26, legalább 6 hónapja naponta fogyasztó egyetemistán végeztek, jelent˝ s különbségeket talált az emlékeo zeti és tanulási képesség terén. A résztvev˝ k alkoholfogyasztáo si szokásai körülbelül megegyeztek, más drogok fogyasztását azonban nem mérték. A kutatók megismételték a kísérletet 21 fogyasztóval és 18 kontrollrésztvev˝ vel, és marihuánához kapo csolódó, hasonló memóriaproblémákat találtak. Ez alkalommal a más drogokat is fogyasztókat kizárták a vizsgálatból (Entin és Goldzung, 1973). A fogyasztás el˝ tti kognitív képességekr˝ l itt o o sem tudunk semmit, és azt sem ellen˝ rizték, hogy a résztvev˝ k o o józanok voltak-e a vizsgálat alatt. A kimutatott hatások a közepest˝ l a nagyig terjedtek. o

134

MARIHUÁNA

A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA

A MARIHUÁNA HATÁSA A GONDOLKODÁSRA ÉS AZ EMLÉKEZETRE

135

Jobb teljesítmény fogyasztóknál Egyes kutatások váratlan módon jobb teljesítményt találtak a fogyasztók esetében. Ezen eredmények kapcsán soha senkinek nem jutott még eszébe kannabiszt javasolni a kognitív képességek javítására, de a marihuána káros hatása ellen sikerült kétséget ébreszteniük. Az egyik vizsgálatot, amely jobb teljesítményt mutatott ki fogyasztóknál, 11 nem fogyasztó és 11, átlagosan 4 éven keresztül hetente 3–5-ször fogyasztó résztvev˝ n végezték. o Több mint egy tucat teszt semmilyen különbséget nem mutatott ki a csoportok közt. A fogyasztók jobban teljesítettek egy általános gondolkodási képességeket mér˝ feladatban, de a tesztek o viszonylag nagy száma miatt ezt nagyon óvatosan kell értelmeznünk. Ugyanezek a kutatók egy másik mintán is 8–11 gondolkodási feladatban jobb teljesítményt mutattak ki a fogyasztóknál (Weckowitz, Collier és Spreng, 1977). A marihuánafogyasztók jobb teljesítménye részben a mérési módszerek természetében keresend˝ . A legtöbb kutatásban o alkalmazott tesztekkel ellentétben itt nem annyira az információk gyors feldolgozására, mint inkább eredetiségre és újszeru ˝ gondolkodásra volt szükség. A kapott adatok mégsem jelentik feltétlenül azt, hogy a marihuána fogyasztói kreatívabbak, mint mások. A csoportok közt már a fogyasztás el˝ tt is létezhettek o különbségek. A fogyasztók közt gyakori volt más drogok használata is, s ez megnöveli annak az esélyét, hogy ezek a hatások tulajdonképpen egyéb drogoknak köszönhet˝ ek. Lehet, hogy a o résztvev˝ k a vizsgálatok alatt is be voltak szívva. A kutatók elég o sok tesztet alkalmaztak, a talált különbségek viszont közepesek, vagy még nagyobbak voltak. A legf˝ bb kritika a résztvev˝ k kio o válogatásának módszerét illetheti. A mintát nem véletlenszeruen ˝ állították össze, hanem a fogyasztók ajánlottak más fogyasztókat. Ez a módszer torzíthatta az eredményeket is. Ha egy kreatív fogyasztó a kreatív barátait is magával hozta, a jobb teljesítményr˝ l szóló eredmények hibásnak bizonyulhatnak. o

˝ ˝ A fogyasztás elotti teljesítményszint sikeres ellenorzése Azon kevés kutatások egyike, amelyek a drogfogyasztás el˝ to ti állapotot is vizsgálták, 144 fogyasztót és 72 nem fogyasztót hasonlított össze. A kísérlet résztvev˝ it olyanok közül válogato ták, akik negyedik osztályban kitöltötték az Iowa Test of Basic Skills nevu képességvizsgáló tesztet. A kutatók er˝ s (hetente 7 ˝ o alkalommal), közepes (heti 5-6 alkalommal) és enyhe (heti 1–4 alkalommal) fogyasztókat hasonlítottak össze absztinensekkel. Az er˝ s fogyasztók átlag 6,2 éve szívtak marihuánát. A résztveo v˝ kön 17 felmérést végeztek a memóriával, tanulási képességgel o és motorikus képességekkel kapcsolatban. A nem fogyasztók 4 tesztben értek el jobb eredményt az er˝ s fogyasztóknál: egy o számolási készséget mér˝ feladatban, egy verbális képességeo ket mér˝ feladatban, valamint két olyan feladatban, amelyekben o könnyen elképzelhet˝ szavakat kellett megjegyezni. o Az enyhe és közepes fogyasztók eredményei egy teszt kivételével mindenütt megegyeztek a nem fogyasztók által elért eredményekkel. Egy fogalomalkotási feladatban meglep˝ módon a o közepes fogyasztók jobban teljesítettek a nem fogyasztóknál. (Ebben a tesztben el˝ ször két családról mutatnak fényképeket, o majd újabb, eddig nem látott emberekr˝ l kerülnek el˝ fénykéo o pek, s a résztvev˝ knek ki kell találniuk, melyik családhoz tartozo nak.) Más számottev˝ különbség nem akadt a csoportok között. o Az er˝ s fogyasztók 13 tesztben ugyanolyan jól teljesítettek, mint o a nem fogyasztók (Block és Ghoneim, 1993). Annak ellenére, hogy a kutatók ügyesen lemérték a fogyasztás el˝ tti különbséo geket is, más drogok használata szempontjából nagy különbség volt a csoportok között. A kutatók arra kérték a résztvev˝ ket, o hogy tartózkodjanak a droghasználattól a tesztfelvétel ideje alatt, de nem foganatosítottak intézkedéseket ennek betartása érdekében. A résztvev˝ k sok tesztet töltöttek ki, viszont minden kimuo tatott különbség elég nagy volt (beleértve a közepes fogyasztók csoportjának jobb teljesítményét a fogalomalkotási feladatban). Sajnos, a különbségeket az is okozhatta, hogy esetleg a részt-

136

MARIHUÁNA

A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA

A MARIHUÁNA HATÁSA A GONDOLKODÁSRA ÉS AZ EMLÉKEZETRE

137

vev˝ k módosult tudatállapotban jelentek meg a vizsgálaton. Ez o a kutatás egyaránt szolgálhat érvekkel a marihuána káros volta mellett, illetve amellett is, hogy a közepes vagy enyhe fogyasztás nem jár kognitív károsodással.

˝ Enyhe és eros fogyasztók összehasonlítása Bizonyos kutatók azzal érveltek, hogy a marihuánát kipróbálók sok mindenben különbözhetnek a marihuánát nem kipróbálóktól. Ezek a rejtett különbségek befolyásolhatják a vizsgálatok eredményeit. Ez a kutatócsoport ezért 65 krónikus fogyasztót hasonlított össze 64 enyhe fogyasztóval a marihuána kognitív hatásai szempontjából. A krónikus fogyasztók az utóbbi 30-ból legalább 22 napon szívtak marihuánát; az enyhe fogyasztók 9 vagy kevesebb napon. A krónikus fogyasztók 7 tesztb˝ l kett˝ ben értek o o el gyengébb eredményeket, egy, a gátlást mér˝ neuropszicholóo giai tesztben (Wisconsini Kártyarendezési Teszt [Wisconsin Card Sorting Test]) és egy tanulással, felismeréssel és felidézéssel kapcsolatos tesztben (Kaliforniai Verbális Tanulási Teszt [California Verbal Learning Test]). A különbségek a kicsit˝ l a közepesig tero jedtek. Az egyik, verbális emlékezetet mér˝ feladat például egy o szónál is kisebb különbségeket mutatott ki a csoportok között. Néhány más hatásra is fény derült, amikor a kutatók a n˝ ket o és férfiakat külön vizsgálták. A férfiaknál az er˝ s és az enyhe o fogyasztók különböz˝ eredményeket értek el néhány, a téri emléo kezetet mér˝ feladatban. Az er˝ sebben fogyasztó férfiak kevésbé o o voltak képesek képeket felidézni. A csoportok teljesítménye az önuralmat mér˝ Stroop-tesztben is különböz˝ volt, amely során o o színeket kell megnevezni. Másfajta különbség jelent meg, mikor a kutatók az intelligenciahányadosuk alapján osztották csoportokra a résztvev˝ ket. Az alacsony verbális intelligenciájú er˝ s és o o enyhe fogyasztók különböz˝ képpen teljesítettek beszédkészséo get vizsgáló feladatokban (Pope és Yurgelun-Todd, 1996). Ezzel a kutatással kapcsolatban is felmerülhetnek a szokásos kifogások. Nem tudjuk, léteztek-e különbségek már a fogyasztás el˝ tt. A más drogok okozta különbségek esélyét viszont igyekezo

tek személyes beszámolók és vizeletvizsgálat alapján csökkenteni. Más drogok fogyasztóit következetesen kizárták a vizsgálatból. A közvetlenül a tesztelés el˝ tti fogyasztást elvileg kizárta o az, hogy a résztvev˝ knek kórházban kellett tartózkodniuk, ahol o szigorúan ellen˝ rizték oket. E módszertani er˝ sségek ellenére a o ˝ o statisztikai próbák száma elég magas lett, miután a csoportokat nemek és IQ-jellemz˝ k szerint is felosztották, a feladatokat pedig o részfeladatokra szedték szét. Ezzel a próbák száma meghaladta a hatvanat, így n˝ tt a véletlen eredmények esélye. Ráadásul a o talált különbségek a kicsi és közepes tartományba estek.

˝ Serdülok vizsgálata Az eddig említett kutatásokat kivétel nélkül mind feln˝ tteken o végezték. A kannabisz serdül˝ kre gyakorolt hatásait mindezo idáig nem vizsgálták kell˝ figyelemmel. Mivel sok kognitív o képesség a kamaszkorban fejl˝ dik ki, bármilyen kémiai hatás o komoly következményekkel járhat. A szakirodalom csak néhány, kamaszokkal foglalkozó kutatást említ (Schwartz, 1991; Schwartz, Gruenewald, Klitzner és Fedio, 1989). Ezeket folyamatosan idézik is, mint a marihuána káros volta mellett szóló bizonyítékokat, bár velük kapcsolatban is merültek fel módszertani kritikák (Zimmer és Morgan, 1997). Ezeket az adatokat az teszi olyan fontossá, hogy a marihuána fiatalkorúakra gyakorolt hatásáról nagyon keveset tudunk. Egy másik vizsgálat, amely 10 kannabiszfügg˝ kamaszt vizso gált egy drogmegel˝ zési program keretében, hét tesztb˝ l kett˝ o o o ben mutatott ki memóriaproblémákat egy 17 f˝ s kontrollcsoporto hoz képest. A szokásos kifogások egy része ezt a kutatást is illetheti, de nem mindegyik. Nem tudjuk, különböz˝ en teljesítettek o volna-e ezek a fiatalok a fogyasztás el˝ tt is. Egy részük phencyco lidint is használt, ami közismerten gondolkodási problémákat okoz (Cosgrove és Newell, 1991). Valószínu, hogy józanok voltak ˝ a vizsgálat alatt; mivel az egy gyógyító intézményben folyt. Csak 10 tesztet végeztettek el velük, és a talált különbségek mindkét olyan feladat esetén nagyok voltak, amelyekben eltérés mutat-

138

MARIHUÁNA

A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA

A MARIHUÁNA HATÁSA A GONDOLKODÁSRA ÉS AZ EMLÉKEZETRE

139

kozott. Másfel˝ l a kontrollcsoport több mint fele nem vett részt o a kezelési programban. Nem tudjuk, milyen hatással járt volna a részvételük, de a kutatók megemlítik, hogy a programba való felvétellel járó széls˝ séges érzelmi reakciók befolyásolhatták a o kognitív képességeket (Schwartz és munkatársai, 1989). A kamaszok tökéletesebb vizsgálatához megfelel˝ bb kontrollrésztveo v˝ kre lenne szükség. A kutatás korlátai ellenére a Nemzeti Szero vezet a Marihuánatörvények Reformjáért (National Organization for the Reform of Marijuana Laws) gyermekek és serdül˝ k o számára nem ajánlja a marihuána fogyasztását (NORML, 1996a). A további, kamaszokon végzett vizsgálatok fontos hiányt töltenének be a szakirodalomban.

Agyi vizsgálatok Sok adat tanúskodik amellett, hogy krónikus, er˝ s marihuáo nafogyasztók gyengébben teljesíthetnek összetett gondolkodási feladatokban. Az információfeldolgozásban beállt változások mérésére az elektroenkefalográfia (EEG) használata is alkalmas. A krónikus marihuánahasználatnak tulajdonított egyik változás a rendellenes agyhullámok megjelenése bonyolult feladatok végzésekor (Solowij, 1998). Az adott jelenségre (például egy fény felvillanása vagy egy hangjel megszólalása) válaszként megjelen˝ o agyhullámokat eseményhez kötött potenciáloknak nevezik. Az agyhullámok ezen változásai alapján következtetéseket vonhatunk le a kognitív folyamatokkal kapcsolatban. Egy sor kutatás talált rendellenes hullámokat krónikus fogyasztóknál, ami arra utal, hogy kevésbé pontosan vagy kevésbé gyorsan dolgoznak fel információkat. Az ilyen vizsgálatokban végrehajtandó feladat nagyon nehéz volt. A résztvev˝ k egy sor hangjelet hallottak, egyeseket a bal o fülükben, másokat a jobb fülükben, a jelek lehettek hosszabbak, rövidebbek, mélyek vagy magasak. Akkor kellett megnyomniuk egy gombot (lehet˝ leg gyorsan), ha egy el˝ re megadott magaso o ságú, hosszú hangjelet hallottak a megfelel˝ fülükben. Például o tegyük fel, a kutatók arra kérték oket, hogy akkor nyúljanak ˝

a gombhoz, ha hosszú, magas hangjelet hallanak a jobb fülükben. Az ember könnyen megkülönbözteti a két fülében hallott hangokat, viszont a hangok magasságát és hosszúságát nehezebb megkülönböztetni. A magasnak és mélynek számító hangok meglehet˝ sen hasonlóak voltak, ugyanazon a skálán a C és o E hangnak feleltek meg. A hangjelek hosszúságában sem voltak nagy különbségek: a hosszabb jel csak 51 ezred másodperccel tartott tovább, mint a rövid. Egy ilyen kutatássorozatban a krónikus fogyasztók nehezen különböztették meg a hangjeleket egymástól. Sokkal gyakrabban mulasztották el megnyomni a gombot a megfelel˝ hangjel o hallatán, mint a nem fogyasztók. Ugyancsak gyakrabban nyomták meg nem megfelel˝ hangra is. Amellett, hogy többet hibázo tak, rendellenes agyhullámokat is kimutattak náluk. A nem fogyasztóknál általában nagy eseményhez kötött potenciálok jelentek meg a gombnyomást kívánó hangjelek után, a többi hangjelre azonban nem változtak az agyhullámaik. Az agyi tevékenység nagy változásai a megfelel˝ hangok kognitív feldolgozásáról tao núskodnak. A változások hiánya azt jelzi, hogy a résztvev˝ k o gyorsan azonosították az irreleváns hangokat, és nem dolgozták fel oket. A nem fogyasztókhoz képest a krónikus fogyasztók ˝ agyhullámai lassabban változtak meg a releváns jelek után, és jobban megváltoztak az irreleváns jelek után. Ezek a változások arra utalnak, hogy a krónikus fogyasztók nehezebben különböztették meg a releváns hangjeleket a nem relevánsaktól. Vagyis sokkal inkább nehezükre esett különbséget tenni két különböz˝ o inger között. Azoknak a tényez˝ knek a nagy részét, amelyek zavart okozo hatnak a különbségeket kimutató kutatásokban, ebben a kutatásban kiszurték. A résztvev˝ k kognitív képességeit ugyan nem ˝ o ellen˝ rizték a fogyasztás el˝ tt, de mindkét csoport egyformán o o jól teljesített egy olvasási feladatban, amely jól korrelál az általános intelligenciával. (Mivel sok kutató szerint az IQ nagyon stabil, ebb˝ l arra következtethetünk, hogy a csoportok közt vao lószínuleg nem volt különbség a fogyasztás el˝ tt.) Más drogok ˝ o befolyásának az esélyét csökkentette, hogy kizárták mindazokat a résztvev˝ ket, akik saját bevallásuk szerint havonta több mint o

nagyobb mintákon és többféle módszerrel végzett kísérletek segíthetnek tisztázni. Egy másik. hogy a marihuánát fogyasztó résztvev˝ k nehezebben különböztetik o meg egymástól a releváns és az irreleváns ingereket. o Lehet. a feldolgozásnak ez az aspektusa hamarabb rendbe jön. hogy krónikus fogyasztók gyengébben teljesíthetnek bonyolult. a marihuána fogyasztói jól teszik. Vizeletelemzések igazolták. A tartós ˝ kannabiszhasználat valószínuleg nem okoz nagyobb károsodá˝ sokat a gondolkodásban. hogy több évi rendszeres kannabiszfogyasztás változásokat okoz az információk feldolgozásában. hogy a gondolkodás más megnyilvánulásait (egyszeru ˝ reakcióid˝ . Összefoglalás A marihuána okozta akut intoxikáció jól kimutathatóan károsítja a kognitív képességek egy részét. a hangos olvasás. ide tartozik az egyszeru tanulás vagy a fogyasztás ˝ el˝ tt tanultakra való visszaemlékezés képessége. o Ezek a volt fogyasztók ugyancsak lassabban nyomták meg a gombot a megfelel˝ hangjel után. Az agyhullámaik is javulást mutattak.140 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A MARIHUÁNA HATÁSA A GONDOLKODÁSRA ÉS AZ EMLÉKEZETRE 141 egyszer más drogot is fogyasztottak. A talált különbségek magukba foglalnak egyes agymuködésbeli elváltozásokat is a marihuána tartós használa˝ tának következtében. Egy kés˝ bbi kutatás o szerint legalább egy rendellenes agyhullám jelentkezése fokozódik a hosszabb ideig tartó marihuánafogyasztással (Solowij. er˝ s marihuánahasználat hatásait vizsgáló kuo tatásokkal kapcsolatban fennáll bizonyos zavaró körülmények veszélye. gyors választ követel˝ o feladatokban. mint a még aktívan fogyasztó résztvev˝ ké. Az eseményhez kötött potenciált vizsgáló kutatások kimutatták. akik legalább 5 éven át rendszeresen szívtak marihuánát. hogy a megkülönböztetési feladatokban nyújtott gyengébb teljesítményt és a rendellenes agyhullámokat a marihuána okozta. Ezek az eredmények arra mutatnak. fejezetben szólunk. bár gyengítheti a teljesítményt bonyolult feladatok megoldásában. 1998). de nagyobbak. mint a nem fogyasztókéi. kitartó figyelem) is befolyásolja. hogy a tartós marihuánahasználat valóban ezekhez a kognitív változásokhoz vezet. A P300 azonban már nem volt lassabb a volt fogyasztóknál. önuralom. Ez a fogyasztók. hogy a krónikus fogyasztóknak hosszabb id˝ be telhet. például az emlékezet. 1998). További. Egy másik fajta komponens (P300) lassabban jelentkezett minden fogyasztó esetében. és ugyanabból a korcsoportból származtak. Ez a potenciál (feldolgozási negativitás vagy FN) jelentkezett válaszként az irreleváns hangjelekre. ha bizonyos feladatokat csak józanul végeznek. kés˝ bbi kutatás ugyanezeket vizsgálta olyan foo gyasztóknál. a számolás és az összetett reakcióid˝ egyes aspektusait. o Ezek szerint a releváns és irreleváns ingerek megkülönböztetésének képessége lassabban épül vissza. Egyes o kutatások hiányosságokat mutattak ki ezekben a képességekben. Ez az eredmény azt mutatja. míg bizonyos információkat feldolo goznak. de a kísérlet el˝ tt átlag 2 évvel leszoktak (Solowij. volt fogyasztók és nem fogyasztók közti összehasonlítás jelent˝ s bizoo nyítékokkal szolgál amellett. attól függetlenül. hogy milyen régóta szívtak kannabiszt. Ezekr˝ l az agyi és idegrendszeri hatásoko ról részletesebben a 7. A krónikus. . végzettségük is hasonló volt. Más kognitív képességek a módosult tudatállapotban is érintetlenek maradnak. mások viszont nem találtak semmi ilyesmit. Olyan eseteko ben. Az irreleváns hangjelek által keltett FN-jeik kisebbek voltak. További vizsgálatok is szólnak amellett. Úgy látszik. amikor az optimális eredmény nagyon fontos. A különböz˝ vizsgálatok sokféle hiányossága ellenére o néhány következtetésük mégis fenntarthatónak tunik. negatívan befolyásolja-e a marihuána a reakcióid˝ t. o az önuralomra való képességet vagy a kitartó figyelmet. hogy a vizsgálatokon józanul vettek részt. de a nem megfelel˝ hangjeleko o kor nem nyomták meg tévedésb˝ l többször. A két csoport tagjai hasonló alkoholfogyasztási szokásokkal rendelkeztek. azt igazolva. mint a nem fogyaszo tók.

E változások egy része a kannabinoidok kémiai tulajdonságainak köszönhet˝ . pél˝ dául a gondolkodásban. Ha ehhez még a drogok fölkavaró hatása is hozzájárul. amellyel közölni tudják az élményeiket. A többi változás függ o a fogyasztó elvárásaitól.SZUBJEKTÍV HATÁSOK 143 Ötödik fejezet Szubjektív hatások Gondolatok A jelen pillanatra összpontosítás n˝ o A feledékenység n˝ o Szexualitás Az orgazmus fokozottabbnak tunik ˝ A szexuális érzékenység n˝ o Spiritualitás N˝ a nyitottság a vallásos élményekre o Fokozott érzékenység az „istenire” A marihuána megváltoztatja az észlelést. a gondolkodásra hatnak. a szexualitásra. a spiritualitásra és az alvásra. az érzékekre. Magasabb funkciókban. valamint a magasabb funko ciókra. Mások inkább lazító vagy nyugtató hatásúak. az emlékezetben vagy a spiritualitásban is változások állhatnak be. az emlékezetre. Egyes változatok inkább „mámorítóak”. A kannabiszt rendszeresen használók azonban a nehézségek ellenére sok esetben kialakítanak egy saját zsargont. Ebben a fejezetben a szubjektív tapasztalatok vizsgálatával kapcsolatos nehézségekr˝ l lesz szó. Ez a szubjektív állapotok közti finom különbségtétel leginkább azokra a megkülönböztetésekre hason- . o hogy a kulturális környezet hogyan viszonyul a marihuánához. Ezek a tényez˝ k megjósolhatatlan módon keveredhetnek. a szavak könnyen alkalmatlannak bizonyulhatnak arra. Az id˝ t és teret eltoro zítja. és különböz˝ tudati élményeket o keltenek. a térre. például az érzésekre. Újabb szóhasználatokkal a különböz˝ marihuánafajták által keltett hao tásokat is meg lehet nevezni. még a legéberebb álla˝ potban is. a gondolkodásra. illetve arról. a környezet igényeit˝ l. mivel fogyasztói mino ˝ dent viccesnek találnak. hogy kifejezzék a tapasztaltakat. Az észlelésben vagy érzésekben beállt egyszerubb változásokat is nehéz kifejezni. Egy harmadik fajtát „nevet˝ s funek” neveznek. milyen hatásai lehetnek a marihuánáo nak az id˝ re. A következ˝ felsoo rolás ezeket a hatásokat tekinti át: Észlelések Az id˝ lelassul o A tér nagyobbnak tunik ˝ Az érzetek mintha élesednének Érzések A jó közérzet n˝ o A nyugalom n˝ o Az érzések er˝ sebbnek tunnek o ˝ Nagy adagnál a félelemérzés n˝ o Alvás Kis mennyiségben segíti az alvást Nagy mennyiségben akadályozza az alvást Nem kívánatos hatások Csökken a koncentrálóképesség A személyiség elvesztésének érzése Piros szemek Kiszárad a száj és egyéb nyálkahártyák A legtöbb ember általában nehezen talál megfelel˝ szavakat o érzései kifejezésére. Az érzetek élesebbnek tunnek. vagy attól is. és a o legfurcsább élményeket hozhatják létre.

Sokan végeznek olyan tevékenységeket marihuána fogyasztása közben. mikor valójában más tevékenységek változtatták meg az érzéseiket. a legtöbbször pozitív élményr˝ l száo molnak be. mert végre tévét nézhettek. az egyéni elvárásokat pedig beállítódásnak (set) nevezte. Gautier. 1845). Az emberek tévesen is hio hetik. o A marihuána fenomenológiai leírására tett els˝ kísérletek egy o része nem is a tudomány. Hosszú. Ezen óriási különbségek miatt nem beszélhetünk általános. a kedvenc ételek élvezete. Mivel a marihuána okozta szubjektív élményt a környezet és az elvárások is befolyásolják. Megtörténhet. a tájékozódó képesség elvesztésér˝ l és paranoiáról számolnak be. amelyek a szer hiányában is megváltoztatnák az érzelmeiket. vagy üljenek be egy szépen berendezett szobába egy kis zene mellé. ezért lehet. vagy sétálhattak egyet az erd˝ ben. elbeszél˝ irodalmi szövegek helyett o azonban a kutatók itt el˝ re megtervezett kérdésekre adott válao szokat vizsgáltak. nyugodt környezetben. hogy fogyasztás el˝ tt keressenek egy kedves o helyet a szabad ég alatt. akik o kellemes élményre rendezkednek be egy kényelmes. o Ráadásul egyes élményekért sokkal inkább lehet felel˝ s az egyén o . hogy a marihuána miatt változott meg a kedvük. Tudományos kutatók esettanulmányokban próbálták leírni a szer hatását (például Moreau. hanem az irodalom területér˝ l száro mazik. o Az egyéni reakciókban megnyilvánuló óriási egyéni különbségeken túl minden tudományos beszámoló hangsúlyozza. azt tanácsolva a hao o sist fogyasztóknak. Egyesek irtóo o zatosnak tartják a hatását. biztonságos. Bár ezek alapján sok mindent megtudhatunk a szerr˝ l. e hatások vizsgálatához többféle módszerre és körültekint˝ értelmezésre van szükség. A marihuána hatásáról szóló beszámolók hiányosságai nem csak feledékenységb˝ l fakadhatnak. amelyekkel borszakért˝ k szokták jellemezni a legfrissebb boro termést. Ezek az emo berek egynél többször nemigen próbálják ki a szert. Azok a fogyasztók.144 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA SZUBJEKTÍV HATÁSOK 145 lít. 1971. Baudelaire. hogy a fogyasztók attitudjei és körülményei nagyban befolyásolják. A marihuánának tulajdonított eufóriát a zenehallgatás. Egyes jelenségekre gyakran utalnak ezekben a munkákban. akiknek élvezetet okoz a szer. kínzó öntudatosságról. Néhány szerz˝ tapasztalata azonban még mindig nem o terjeszthet˝ ki a marihuána összes fogyasztójára. Ez utóbbiak közül sokan hihetetlenül nagyra értékelik a szert. A kutatások valószínuleg alábecsülik a kellemetlenséget. A kutatás eredményeir˝ l kés˝ bb részletesen o o lesz szó. Ezek a kutatások a marihuána hatásairól szóló élménybeszámolókon alapultak (Halikas. a marihuána miatt változott meg a kedvük. hogy a kedélyállapotról vagy érzelmekr˝ l szóló o emlékek nem egészen fedik a valódiakat. Baudelaire (1861) több mint 140 évvel ezel˝ tt írt err˝ l. Ludlow. vagy más. rendszerint a marihuánafogyasztással társuló tevékenységek is okozhatják. Lehet. Ezek az iroo dalmi muvek ihlették az els˝ nagyobb mintát vizsgáló tudomá˝ o nyos vizsgálatokat. Zinberg (1984) a környezetet körülményeknek (setting). ˝ hogy az illet˝ milyen hatást tapasztal. Önmagáo ban egyetlen kísérlet sem deríthet fényt maradéktalanul az intoxikáció természetére. hogy egyes hatások csak laboratóriumi körülmények közt jelentkeznek megbízhatóan. hogy az emberek azt mondják. Ginsberg és sok más szerz˝ is szavak ezreivel próbálta kifejezni a kannabisz okozta élo ményt. és kellemetlen körülmények között fogyasztják a szert. hogy hipotéziseket állítsunk fel a szer hatásáról. Némelyik élményeik a vallásos eksztázishoz hasonlítanak. o nem nyerünk teljes képet a kannabisz okozta tudatmódosulásról. Goodwin és Guze. Ezt a gondolatot több kutatás is alátámasztja. Szerinte a körülmények és az egyéni beállítódás bármely pszichoaktív drog hatását befolyásolhatja. Egyéni tapasztalatokról szóló részletes beszámolók és a fent felsorolt szerz˝ k irodalmi muvei mégis segíto ˝ ségünkre lehetnek abban. Akik viszont félelmetes élményre számítanak. azokban a szer hatása gyakran pánikot és gyanakvást kelt. Tart. szeretkezhettek. 1971). Az amszterdami kannabiszversenyeken sokszor valóban hasonló szubjektív hatások alapján osztályozzák a különböz˝ termékeket. mivel a legtöbben ˝ csak olyan fogyasztókat vizsgálnak. mindenkire érvényes marihuána-élményr˝ l. El˝ ször is a kannabisz o hatása egyénr˝ l egyénre széls˝ ségesen változik. pedig valójában azért voltak boldogok.

Megtörténhet. Tart (1971) azt min˝ sítette jellemz˝ tapasztao o latnak. Kés˝ bbi laboratóriumi vizsgálatok. Ilyen körülmények o közt bármely változás nyilvánvalóan az elvárásoknak. a felmerül˝ o témáknak. A lehetséges válaszok az „egyáltalán nem”. a marihuána okozta tudatmódosulásra jellemz˝ o hatást azonosított. ami a laboratóriumon kívül lehetetlen. Mint minden kutatás. Sajnos. akik egy sivár szobában egyedül töltenek ki kérd˝ íveket. 1971). Azt is értékelték a résztvev˝ k. A kannabisz vagy a kannabinoidok használatának laboratóriumi vizsgálata igazolhatja a személyes beszámolókat vagy az esettanulmányokat. hogy ott pipázgassanak és kötetlenül beszélgessenek. mint a kannabisz kémiai hatása. hogy egyszeruen az elvárások miatt ˝ történik így. vagy magának a szernek is. hogy az összes különbség kizárólag a kannabisztól származik. A vizsgálat például irányulhat olyan fogyasztókra. A marihuána szubjektív hatásának megértéséhez a személyes beszámolók és a laboratóriumi vizsgálatok is elengedhetetlenül szükségesek. hogy laboratóriumban végezzenek kísérleteket kannabisszal. akkor lehet. ez is saját korának terméo ke. milyen érzés. Annak ellenére. Csak a különböz˝ módszerekkel készült vizsgálatok o együttes figyelembevétele segíthet leírni az élményt. Ilyen o kutatással külön lehetne választani a THC hatását is. eltekintve Ginsberg javaslatától (1966). józan kutatóktól körülvéve. hogy ez a módszer nem sokat mutat meg a marihuána keltette érzelmekb˝ l. hogy a laboratóriumban ugyanolyan élményekr˝ l számolnak be a fogyasztók. de azért elég gyakoriak o o voltak. hogy a marihuánát és a placebót fogyasztók környezete minden szempontból megegyezzen. hogy el˝ ször tapasztalják az o illet˝ hatást. Ha viszont egy baráti társaságot hívnának o be a laboratóriumba. Más kérdéo sek az emberek közötti „játszmákra” (a viselkedésüket irányító társas forgatókönyvekre) vagy a „majrékra” (gondjaikra) vonatkoztak. amelyek nem általánosíthatóak a laboratóriumon kívüli világra. Ha valaki azt várja.146 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA SZUBJEKTÍV HATÁSOK 147 személyes elvárása. Csak így lehetünk biztosak abban. Ezek a kísérletek abban is segítségünkre lehetnek. Ravasz kutatók teljesen megtéveszt˝ placebót is adagolhatnának. Sok más hatást is azonosított. hogy marihuáo na fogyasztása után milyen gyakran voltak ilyen tapasztalataik. hogy olyan környezetekben adagolják a szert. Egy jó kísérlethez arra van szükség. hogy a szubjektív élmény változik-e csupán annak a tudatnak a hatására. A szubjektív hatásoknak o legalábbis egy része ezekb˝ l az elvárásokból származik. „néha”. és megfigyelhetnék. Az számított gyakori tapasztalatnak. hogy különválasszuk az elvárásokat a kémiai hatásoktól. amelyet a fogyasztóknak legalább a fele gyakran vagy rendszerint tapasztalt. A személyes beszámolókon alapuló vizsgálatok hiányosságai arra indították a kutatókat. A kérdések a kés˝ 60-as évek zsargonját idézik. o például THC-t nem tartalmazó marihuánát. A résztvev˝ knek azt kellett megmondaniuk. mint küls˝ o o helyszínen. Az így született érzéseket tulajdoníthatnánk a társaság összetételének. o Lehet. amelyek a marihuána okozta intoxikáció alatt léphetnek fel. emiatt könnyen megtörténhet. A résztvev˝ k nagy o része kaliforniai egyetemista volt. A kutatás több mint 30. A kérd˝ ív olyan tapasztalao tokra kérdezett rá. ez a kutatás sok olyasmire is fényt derít a módosult tudatállapottal kapcsolatban. A laboratóriumi környezet általában mesterséges. hogy a kannabisz fogyasztásától boldognak fogja érezni magát. Az egyik els˝ hivatalos fenomenológiai vizsgálat több mint o 200 kérdést tett fel 150 olyan embernek. „gyakran” és „rendszerint” voltak. hogy o mennyire kellett betépniük ahhoz. és nem a kémiai hatásnak lenne köszönhet˝ . akik több mint egy tucatszor szívtak már marihuánát (Tart. Vagyis a marihuána okoz- ta tudatmódosulás megértésére tett próbálkozások mindegyike korlátozott. Ezek az adatok o sok korábbi irodalmi mu és esettanulmány beszámolóit alátá˝ masztották. a marihuána fogyasztását jelöl˝ kifejezés). miszerint magunk próbáljuk ki a szert. A résztveo v˝ kt˝ l azt kérdezték például. például az eufória érzésére és a dolgok elfelejtésére. túl sok esélyt kapna a véletlen. hogy az illet˝ kannabiszt szív. amelyet a résztvev˝ knek legalább a fele legalább néha tapasztalt. hogy egy másik korszak szlengjét használja. amelyek nem min˝ sültek ugyan jellemz˝ nek. hasissal és tiszta THC-vel. mikor „beindulnak” o o (turn on. ami elvileg ma is érvényes lehet. amelyek során a o . A laboratóriumi kutatásoknak is vannak azonban korlátai.

az intoxikáció alacsony vagy közepes szintjén is. alátámasztották Tart (1971) úto tör˝ eredményeit. hogy nem nagyon érdekelte o oket a jöv˝ .148 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA SZUBJEKTÍV HATÁSOK 149 résztvev˝ knek THC-t adagoltak. 100 olyan emberb˝ l álló minta. A kannabiszról készült korai esettanulmányok is hangsúlyozták azt a tapasztalatot. hogy a résztvev˝ k egy ideig várakozzanak. hogy az id˝ lassabban folyik. Egy tu˝ o cat hasonló laboratóriumi vizsgálatot áttekintve egyes kutatók arra következtetnek. Ginsberg. A résztvev˝ k arra is utaltak. Egy harminc másodperces hirdetés vagy három perces rockszám jelent˝ sen hosszabbnak tunhet marihuána hatása alatt. 1971). hogy több id˝ telt el. Egy máo sik. Az id˝ becso lés-feladat azt kéri. Egyetlen kutatás sem vizsgálja az alkohol és a marihuána együttes hatását az id˝ észlelésre. hogy az id˝ hirtelen mintha lassabban o folyna. az alkoholnak is van hason˝ ló hatása (Lapp. 30 másodperc o várakozás után akár egy perc elteltér˝ l is beszámoltak. A marihuána hatása o alatt álló résztvev˝ k túlbecsülik ezt a tartamot. o . a résztvev˝ k túlbecsülték a megtett távolságot. Gyakran érezték úgy. Ezt a bels˝ leg megélt lassulást a szubjektív hatások vizsgálatáo ra kidolgozott laboratóriumi módszerek is igazolták. A Tart (1971) által vizsgált résztvev˝ k is azt állították. és minél hosszabb az id˝ tartam. Az általuk bejárt távolságokat is másként észlelték. mint valójában. Tér Moreau (1945) hasis okozta intoxikációval foglalkozó korai kutatásaiban a térbeli viszonyok megváltozott észlelésér˝ l számol o be. hogy a marihuána fogyasztása után az ˝ id˝ és a tér észlelése is megváltozik. Egy másik. 1992). például az érzelmekre vagy a spiritualitásra. mondjuk csak 20 másodpercet várakoznak 30 helyett. Lehet. o ˝ Tart (1971) vizsgálati személyei szerint a marihuána jellegzetes hatásai közé tartozik az az érzés. azt hiszik. miel˝ tt o ismét megnyomják a gombot. id˝ meghatározásnak nevezett feladatban a résztvev˝ knek o o egy gomb megnyomása után adott ideig kell várakozni. Más kutatók által készített hasonló interjúk és o kérd˝ ívek is sokban hozzájárultak a kannabisz okozta tudatmóo dosulás megértéséhez. ebb˝ l arra következo o tethet. Úgy tunik. hogy keveredve még nagyobb lassulást o okoznak. Ez a ˝ módszer is szubjektív lassulást mutatott ki. különösen az intoxikáció köo zepes vagy magasabb szintjén. mint amekkorák valójában voltak. hogy túl sokáig vezetett. A kapott adatokat a különböz˝ hatások o alapján különböz˝ kategóriákba sorolják. hogy ebben az esetben ez a hatás összekeveredik az id˝ eltorzulásával. hogy másként észlelik a o távolságokat marihuána hatása alatt. Úgy tunik tehát. mivel els˝ sorban csak a jelen pillanatra koncentrál˝ o o tak. o majd találják ki. Egyesek els˝ sorban az o o észlelésre vonatkoznak. 1994). Marihuána fogyasztása után az emberek kisebb id˝ közönként nyomják meg a gomo bot. 1966). 1973). Úgy tunik. A térészlelés megváltozását laboratóriumi kísérletek is igazolják. annál inkább o (Chait és Pierri. ugyancsak igazolta ezeket a hatásokat (Halikas és munkatársai. mennyi id˝ telt el közben. hogy az id˝ jelent˝ sen lelassul marihuáo o na hatása alatt. Zywiak és Izzo. Mindamelo lett megtörténhet. hogy az emberek közti távolság megn˝ . akik legalább öto venszer fogyasztottak már marihuánát. Észlelés ˝ Ido Irodalmi beszámolók gyakran említik az id˝ észlelés eltorzuláo sát marihuána okozta intoxikáció alatt (Gautier. 1846. Mikor egy kísérlet során egy adott útvonalon autót kellett vezetniük. A Hasis Klub tagjai jelent˝ sen nagyobbnak látták a szobában o a távolságokat. o Ez a hatás a közepes vagy magasabb szintu intoxikációnál jelent˝ kezett. Például egy számítógép szóköz- billentyujét kell 30 másodperc múlva újra megnyomniuk. mások magasabb funkciókra. hogy nagyobb távolságot tett meg (Bech és munkatársai. Ezt a hatást a vizsgált minta 75%-a min˝ sítette o rendszeresnek. Ha egy módosult tudatállapotban lev˝ o o résztvev˝ úgy érzi. Collins.

vagyis lehet. Kannabisz hatására a színészlelés is változik. Pihl és Leiter. de a laboratóriumi kísérletek ennek épp az ellenkez˝ jét mutatják. hogy a marihuána látási elváltozásokat okoz (Adamec. Nem tudjuk. Ezt a hatást nehéz lenne laboratóriumban igazolni. Tart (1971) résztvev˝ i arról számoltak o be. Lehet. Marihuána hatása alatt tehát a színészlelés szubjektív tapasztalata és a valódi színészlelés eltérnek egymástól. Marihuána fogyasztása után a résztvev˝ k teljesítménye o jelent˝ sen csökkent azokban a feladatokban. így más vizsgálatok hitelesebbnek bizonyulhatnak. o o Egy másik. hogy módosult tudatállao ˝ potban az emberek kevésbé élénken írnak le képeket. pedig nem ez a helyzet. . Bár a hallucináció igen ritka. A legnehezebben a kék árnyalatait tudták megkülönböztetni. Lehet. o o ahogyan az elképzelteket elmondják. Ennek az is lehet az oka. vagyis hogy valaki olyan tárgyakat észlel. A teljes vizuális hallucináció. ahol különböz˝ áro o nyalatokat kellett megkülönböztetni egymástól (Adams. Ezt a látási rendellenességet tulajdoníthatjuk az aura akkori népszeruségének is. A laboratóriumi kutatások azonban nem igazolták ezeket a jelentéseket. de sok klinikai esettanulmány számol be hallucinációkról nagy adag kannabisz hatására. de ˝ tulajdoníthatjuk bizonyos kémiai hatásoknak is. hogy a kísérletben résztvev˝ k o könnyebben képzeltek el képeket és tárgyakat enyhe és közepes intoxikáció hatása alatt. Régi ázsiai szövegek utalnak arra. Ezt a hatást is nehéz laboratóriumban tesztelni. drámai ízlése is befolyásolhatta. hogy az emberek marihuána hatására úgy érzik. hanem abban. o o Másfel˝ l egyszeruen azt is jelenthetik. mint a józan csoportéit (Block és Wittenborn. 1984b). hogy a hiányosság nem a képzel˝ er˝ ben van. jobban el tudnak képzelni dolgokat. A kutatások tehát igazolják. 1980). Egy több mint 200 kanadai fogyasztón végzett vizsgálat is amellett szól. a valós ingerek észlelései igen gyakran eltorzulnak az intoxikáció miatt. hogy nagyon nagy o adag elszívása után az emberek arca körül valamilyen aurát vagy fényt vélt látni. A résztvev˝ k szerint ez akkor fordult el˝ . Sokan számolnak be arról. hogyan lehetne egyértelmuen megmérni ezeket a formá˝ kat vagy jelentésüket. Az intoxikált résztvev˝ k képleo írásait a bírálók sokkal kevésbé találták élénknek. 1976). Ezeket a leírásokat azonban a korszak irodalmának túlzó. hogy n˝ a képzel˝ erejük. miután hasist ettek. Például tanulási és emlékezeti feladatokban képeket használó résztvev˝ ket arra o kértek. Ez a hatás akkor fordult el˝ rendszeresen. Tart (1971) arról számol be. mikor már legalább o o közepesen be voltak szívva. hogy az intoo xikáció azt az érzést kelti. hogy az elképzelés képességét nem észlelik valósan. Egy áto lagos szoba például sötétebbnek és különlegesebbnek látszott. de ez valójában nem így van. amelyek nyilvánvalóan nincsenek ott. Közvetlenül ezekkel a hatásokkal azonban egyetlen laboratóriumi vizsgálat sem foglalkozott. Brown. 1971). A laboratóriumi kísérletek a személyes beszámolóknak ellentmondva ennek az ellenkez˝ jét muo tatják. hogy nagyobb adagok esetén látomások jelennek meg (Abel. Haegerstrom-Portnoy és Flom. hogy marihuána hatása alatt sokkal könnyebben láttak formákat értelmetlen vizuális mintákban. tapasztalt fogyasztókat vizsgáló kutatás során csak kevesen (4%) számoltak be látomásokról (Halikas és munkatársai. hogy marihuána hatása alatt élesedik a látásuk és a mélységészlelésük. hogy jobban látják a színeket. hogy a marihuána hatása alatt álló személyek csak hiszik. Tart (1971) azt is megállapította. 1976). hogy a fogyasztók egyszeruen csak ˝ azt hiszik a szer hatására. A Tart (1971) által vizsgált résztvev˝ k körülbelül fele számolt be arról. Mindemellett a Tart (1971) által vizsgált minta 9%-a rendszeres hatásnak min˝ sítette a hallucinációt er˝ s intoxikáció esetén. valós változásokat azonban még nem sikerült kimutatni.150 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA SZUBJEKTÍV HATÁSOK 151 Látás A marihuána okozta tudatmódosulás gyakran a látást is megváltoztatja. mintha mindent élesebben észlelnénk. Gautier (1846) és a Hasis Klub más tagjai elég terjedelmesen számolnak be a környezetükkel kapcsolatos megváltozott vizuális élményekr˝ l. Ezek az eredmények azt is jelenthetik. valamiféle elvárásnak. hogy az általa vizsgált csoport rendszeresen látott új színeket vagy több árnyalatot marihuána hatása alatt. amikor a résztvev˝ k elég er˝ sen be voltak már o o o szívva. hogy írják le a képeket. még óriási adag kannabisz fogyasztása mellett is nagyon ritka.

hogy az intoxikáció ideje alatt csökkent a térbeliség érzetét adó sztereoszkópos képek háromdimenziós észlelése (Emrich és munkatársai. hogy a o hangok színes. de kés˝ bb visszatért. hogy az emberek szerint javul a hallásuk. A harmadik fajta javulás. További kutatásokra van tehát szükség ahhoz. Tart (1971) is talált néhány jellegzetes hallási élményt. A tanulmány szerz˝ je o egy 42 éves orvosról számol be. hirtelen a mélységet is észlelni kezdte. és azt állították. a fénykörök eltunését azonban nem sikerült vizsgálatokkal ˝ bizonyítani. A hangok finom változásainak észlelése azt is jelenti. Gautier (1846) azt állította. hogy a marihuána hallásjavító hatását igazolni lehessen. illetve hogy a ritmus is tisztábbnak tunik. hogy jobban megértik a dalszövegeket. ami a szemen belüli nyomás növekedésével jár. de mindezidáig nem alkalmaztak ilyeneket a kannabisz hatásának vizsgálatára. hogy a zene színes. Ez a hatás enyhe és középfokú intoxikációnál jelentkezett. hogy hasis fogyasztása után harangszót vélt hallani. viszont laboratóriumi eredmények arról tanúskodnak. A kutatók az érzékek ilyen összekeveredését szinesztéziának nevezik. amikor a kannabisz jó hatással van egy észlelési folyamatra. Két különböz˝ kutatás. a marihuána egy másik látási hatása a szemen belüli nyomás csökkenése. Nagyon gyakorinak. hogy már enyhe intoxikáció esetén is bekövetkezik. Ez a hatás elmúlt. ugyancsak arról számol be. Furcsa módon a laboratóriumi kísérletek azt mutatták. Az még hátravan. mikor marihuána fogyasztása közben a hegyeket nézte. amelyet 100 amerikai. vizuális tulajdonságokat vesznek fel. o A mai dalszövegek min˝ ségét tekintve azonban lehet. 1976. Balzac (1900) arról számol be. fényköröket lát a fényforrások körül. hogy az egyes zenei hangok sokkal jobban megkülönböztethet˝ kké válo nak. Laboratóriumi vizsgálatok még sosem mérték ezt a jelenséget. Végül. Mikor ez a nyomás n˝ . Tart (1971) résztvev˝ i szeo rint marihuána hatására a képek és festmények sokkal inkább térhatásúnak látszanak. A szemen belüli nyomás csökkenését laboratóriumi kísérletek igazolták. Moreau (1845) úgy találta. és a fénykörök eltunnek (Randall és ˝ O’Leary. Ez a javulás egyike azon kevés példáknak. Személyes beszámolók nagyobb arányú vizsgálata segíthet megvilágítani ezt a jelentséget. 1991). Az a gondolat. 1971). illetve o 200 kanadai fogyasztón végeztek. Létezését egy eléggé új és érdekes esettanulmány is alátámasztja (Mikulas. amir˝ l a Tart (1971) által vizsgált o résztvev˝ k beszámolnak. A hangészlelés élességének és a zenei hangok megkülönböztetésének mérésére elég el˝ rehaladott laboratóriumi módszerek léo teznek. aki egész életében csak kétdimenziósan látott. 1998). ha marihuánát szívnak (Adamec és munkatársai. vagy rendszeresnek min˝ síteto ték. 1976).152 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA SZUBJEKTÍV HATÁSOK 153 A mélységészlelés is megváltozik. A szinesztéziáról o o több mint 200 kanadai fogyasztó is beszámolt (Adamec és munkatársai. a marihuána javítja a látásukat. Egy másik. Egyszer azonban. hogy az emberek úgy érzik. hogy jobban értették a dalok szövegét. hogy báro mely marihuána okozta javulás jelent˝ sen csökkentené az eladáo si mutatókat. rendszeresnek min˝ sített auditív hatás. a hangforrások jobb térbeli megküo . hogy az emberek módosult tudatállapotban érzékenyebbek a zajokra és a zenére. hogy mennyei akkordokat hallott a Hasis Klubban. A marihuána fogyaszo tása csökkenti a nyomást. Az általa vizsgált fogyasztók arról számoltak be. Ezeket az eredményeket nem er˝ sítik meg laboratóriumi vizsgálatok. A Tart (1971) által ˝ vizsgált fogyasztók szinte mindannyian (95%) beszámoltak err˝ l o a hatásról. Azt mindenesetre adatok bizonyítják. hogy ezt a mélységgel kapcsolatos jelenséget laboratóriumban is igazolják. hogy inkább ront némely látási folyamatokat. 1996). Már viszonylag enyhe tudatmódosulás esetén is úgy érezték. nyilvánvalóan összekeveri a vizuális és az auditív érzékterületeket. Halikas és munkatársai. a hangok több finom változását fedezték fel. Robert Randall glaukómától szenved. és jobban meg tudták különböztetni egymástól a hangforrásokat. Hallás A marihuána változásokat okozhat a hangok észlelésében. Ez a hatás Tart (1971) mintájában csak er˝ s intoxikáció esetén fordult el˝ . amint a szeme o és az agya hozzászokott a háromdimenziós látáshoz.

Az irodalmi beszámolók folyamao tosan hangsúlyozzák ezt a változást. akik csak placebót kaptak. Az err˝ l a jelenségr˝ l szóló beszámolók jól ilo o leszkednek az érzékek feler˝ södésének gyakran visszatér˝ témáo o jába. Baudelaire is megemlíti A hasis címu muvében. hogy a marihuána állítólagos tapintásfokozó hatása nem segít a tapintáson alapuló kirakósjátékok megoldásában. Más tapaszo talt fogyasztók is az ízlelési érzetek feler˝ södésér˝ l számoltak be o o (Adamec és munkatársai. jobban hallják a hangokat. mint a legfinomabb borok. 1982). Lehet. hogy az emberek marihuána hatása alatt úgy érzik. a kutatóknak azonban még laboratóriumi körülmények között kell ezt igazolniuk vagy cáfolniuk. Ízlelés Gautier (1846) szerint hasis fogyasztása után az egyszeru víz is ˝ olyan zamatosnak tunik. Lehet. és valószínuleg jobb ˝ sztereóhatást okozott. hogy tapintás alapján gyoro san felismerjék az egyes formákat. Mindössze arra lenne szükség. hogy osztályozzák. ˝ . A Tart (1971) által vizsgált résztvev˝ k ˝ ˝ o többsége (65%) izgatóbb. Tapintás A tapintás megváltozása a marihuána okozta tudatmódosulással járó egyik legf˝ bb jelenség. és a jelenségr˝ l több mint 200 kanadai fogyasztó is o beszámolt (Adamec és munkatársai. hogy a fokozottan újszeru és izgalmas tapintási ingerek ˝ akadályozták a résztvev˝ ket abban. rombuszt stb.154 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA SZUBJEKTÍV HATÁSOK 155 lönböztetése. Weller és Morse. o A tapintás örömével kapcsolatban laboratóriumi kutatásokat még nem végeztek. hogy a tapintás új min˝ ségei nyíltak meg el˝ ttük. hogy amikor marihuána hatása alatt hallgattak zenét. Ez a hatás közepes vagy er˝ s ino toxikációnál jelentkezett. A tapintás feler˝ söo dése hozzájárulhat a szexuális élmény legendás gazdagodásához is. 1982). érzékibb tapintási ingerekr˝ l számolt o be marihuána fogyasztása után. édes. Az mindenesetre bizonyos. A tapintási érzékek élesedésér˝ l szóló irodalmi és személyes beszámolókkal ellentétben a kío sérletek alacsonyabb tapintási érzékenységet mutattak ki intoxikáció hatása alatt. Tíz. ezeket azonban még sosem alkalmazták kannabisz hatása alatt álló résztvev˝ kön. sós vagy keseru ízek érzékelésében (Mattes. A kutatók kifejlesztettek már módszereket a hangforrások közti távolság észlelésének mérésére. hogy bekössék a marihuánát vagy placebót szívott résztvev˝ k szemét. hogy módosult tudatállapotban az emberek kevésbé motiváltak ilyenféle feladatok gyors elvégzésére. Egy másik. hogy már enyhe intoxikációnál is az ízlelési élmények új min˝ ségei jelentkeztek. Ezek az eredmények azonban még nem jelentik feltétlenül azt. mekkora élvezetet okoz a tapintásuk. fából készült formát (négyzetet. Általában o véve azt mondhatjuk. hibátlanul oldották meg a feladatot (Maccannell. pedig nem lenne olyan nehéz. Halikas és munkatársai. hogy a marihuána fokozza a tapintási érzékelést. hogy a marihuána növelte a tapintási élményeket (Halikas. Laboratóriumi vizsgálatok nem mutattak ki javulást a hagyományos savanyú. amint err˝ l a magasabb funkcióknál részletesebben szó lesz. 1976. Ez az eredmény is összhangban van az érzékek általános feler˝ södésér˝ l szóló beszámolókkal. Karr és Clark. 1977). Miután o a résztvev˝ k kannabiszt szívtak. úgy tunt nekik. A minta több o o mint fele (55%) tapasztalt újszeru tapintási ingereket az intoxi˝ káció ideje alatt. Ha a marihuánát fogyasztó csoport nagyobb pontszámokat adna. A fogyasztók ráadásul azt is állították. igazoltnak tekinthetnénk.) kellett egy puzzle-táblán a nekik megfelel˝ mélyedésbe csúsztatni. keresztet. és különböz˝ tárgyakat adjanak a keo o zükbe azzal a kéréssel. A marihuá˝ na legendás étvágykelt˝ hatásáról sok vicces leírás született. hogy ˝ az egyes hangszerek távolabb helyezkednek el egymástól. Milstein. a feladat megoldása jelent˝ sen o o több idejükbe került. hogy marihuána hatására sérül a tapintási érzék. o o 100 tapasztalt fogyasztón végzett vizsgálat is azt találta. A fogyasztók arról számoltak be. Az egyik feladat során a résztvev˝ knek egy kio rakósjátékot kellett kirakniuk pusztán tapintás alapján. Ez a hatás közepes intoxikációnál jelentkezett. 1976). mintha a hangok a szoba különböz˝ saro kaiból jönnének. Azok pedig. Tart o (1971) kutatása is arról számol be.

euforikusabbnak találták a szer hatását. hanem az élvezet. illetve placebót fogyasztó csoportok érzelmes diafilmekre vagy filmjelenetekre.156 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA SZUBJEKTÍV HATÁSOK 157 Shaw és Engelman. Minden nap 4 marihuánás vagy 4 placebós cigarettát szívtak el. hogy THC az. Ez arra utal. Az általa vizsgált résztvev˝ k rendszerint er˝ sebbnek érezték az érzelmeio o ket kannabisz fogyasztása után. o hogy THC-t kaptak. és többet is szerettek volna bel˝ le. Több mint 90%-uk mondta azt. Irodalmi muvek is tartalmaznak utalásokat ˝ erre a jelenségre. Akik tudták. jellegzetes jelenségr˝ l is beo o számol: módosult tudatállapotban a résztvev˝ knek nagyobb élo vezetet okozott az evés. Valószínu. hogy a marihuána békés és nyugodt érzéseket kelt a használójában (Weller és Halikas. hogy a marihuána az anyagcserét is lassítja amellett. 100 másik olyan fogyasztó. A kannabisszal foglalkozó irodalmi muvek gyakran emlegetik a kannabisznak az érzésekre ˝ tett pozitív hatását. Egy kutatás során két csoportnak különböz˝ instrukciókkal adtak szintetikus THC-t. 1994). amikor marihuánát szívtak. Azokon a napokon. Az elvárások szerepét laboratóriumi vizsgálatok igazolják. o o ami ismételt használatra indíthat. Marihuána fogyasztása után gyakran kívánták az édességet. amit az ízek okoznak. Az is lehet. mit kaptak. Ugyanekkoo ra adag meg is nyugtatta oket. A marihuánával kapcsolatos elvárások tehát valószínuleg nagyban hozzájá˝ rulnak az érzelmi hatáshoz (Kirk. elszálltak. Ez általában csak er˝ s intoxikáo ció esetén történt így. akik legalább ötvenszer szívtak kannabiszt. Több mint 2500 olyan veterán katona. Egy másik kutatásban vizsgált 100 fehér ember közül. aki életében legalább ötször szívott. akik laboratóriumi körülmények köo zött szívtak hasist. de a súlygyarapodásuk is nagyobb volt annál. Mindkét hatás már enyhe intoxikáció esetén is jelentkezett. pedig a hasis nem is tartalmazott THC-t (Cami. hogy a szert˝ l ellazult és megnyugodott. függhet a fogyasztó elvárásától is. hogy növeli az étvágyat (Foltin. A vizsgálat szerint az intoxikáció ideje alatt az emberek 40%-kal több kalóriát fogyasztanak. Ezt a jelenséget egy részletes laboratóriumi vizsgálat is igazolta. Azok. Ez a hatás közepes vagy er˝ s intoxikációnál következett be. A Tart (1971) által vizsgált résztvev˝ k szerint o a kannabisztól majdnem mindig jobb kedvük lett. hogy a kannabisztól megéhezett. 1988). Guerra. Segura és De La Torre. Tart (1971) egyéb érzelmi reakciókról is beszámol. Fischman és Byrne. egy másik kutatásban ugyancsak arról számolt be. hogy a kannabisz hatására megkívánta az édességet (Halikas és munkatársai. és többet is ettek. nemcsak hogy több kalóriát fogyasztottak. hogy a drog hatását kellemesnek találja-e. Magasabb funkciók Érzelmek Bármely drog esetében az érzelmi hatás az a legf˝ bb tényez˝ . Az egyik o csoport tudta. o Több mint 60% pedig azt állította. 1971). a kérdés laboratóriumi vizsgálata azonban még hátravan. akik nem o tudták. Egyes résztvev˝ k például. ˝ A kannabisz érzelmi hatásai azonban nemcsak kémiai folyamatoktól. 1991). Az érzelmi hatás tehát részben a fogyasztó fejében keletkezik. aki ˝ életében legalább ötvenszer szívott már. kellemesebbnek. 72% mondta azt. ami ekkora kalóriamennyiség mellett várható lett volna. amit kapott. 1997). Ráadásul az. ugyancsak kellemes élményekre emlékezett. . úgy érezték. a másiknak csak azt árulták el. és 37% azt. fejezetben o szó lesz. hogy ezek az ˝ érzések további fogyasztásra motiválták oket. Ugena. Egy egyszerubb kutatás is ösz˝ szehasonlíthatná. A kutatás során hat férfi élt laboratóriumi körülmények között 13 napig. hogy a szer hatására eufória fogta el (Lyons és munkatársai. Hasonló eredmények sugallták az orvosi marihuána használatát súlyelégtelenséggel küszköd˝ betegek esetében. 1982). kevésbé reagáltak pozitívan. hogy az intoxikáció idején valójában nem az ízlelés fokozódik. amint arról a 8. hogy a szer hányingercsökkent˝ hatású. hanem részben a fogyasztók elvárásaitól is függhetnek. Tart (1971) egy ezzel összefügg˝ . hogyan reagálnak marihuánát. 1998). Doty és de Wit. Az utóbbi években számos módszert kifejlesztettek az érzelmi reakciók mérésére.

A rövidtávú memóriának ez a drasztikus károsodása ugyancsak er˝ s vagy nagyon er˝ s intoxikáció esetén léo o pett fel. a gondolataik sokkal inkább „a jelenr˝ l” o vagy az „itt és mostról” szóltak. Tart (1971) elég sok ilyen jellegzetes hatást talált. akár olyan eseményekr˝ l is. Egy több mint 200 kanadai fogyasztón végzett kutatás is gyakran talált err˝ l a fajta feledékenységr˝ l szóló beszámolókat o o (Adamec és munkatársai. hogy módosult tudatállapotban jobban tud koncentrálni. Ezzel szemben viszont egy másik. Az általa vizsgált résztvev˝ k o arról számoltak be. hogy a marihuána fokozza az érzelmeket. A korszak zsargonjával élve azt kérdezte a résztvev˝ kt˝ l. hány o o fogyasztót láttak „bemajrézni” (freak out) vagy „érzelmileg súlyosan kiborulni” (catastrophic emotional upset). mire egy elkezdett mondat végére ért. mintha növelné a koncentráló képességet. Ez a hatás er˝ s vagy nagyon er˝ s intoxikáció hatására o o következett be. Közepes vagy er˝ s intoxikáció o hatására pedig mintha gyakrabban lettek volna éles meglátásaik önmagukkal kapcsolatban. A Tart (1971) által vizsgált résztvev˝ k már jóval a társalgás befejezése el˝ tt rendszeresen o o elfelejtették. igao o zoltnak tekinthetjük. A minta több mint fele állío totta. o A minta több mint 65%-a számolt be arról. Lehet. A fogyasztók gyakran arról számoltak be. hogy a fogyasztóknak is feltunnek a röviddel kannabiszfogyasztás után fellép˝ ˝ o emlékezetzavarok. fejezetben említett adatok is bizonyítják. A marihuána fogyasztói ritkán panaszkodnak arról. hogy mir˝ l volt szó. Ekkora intoxikáció esetén Tart (1971) résztvev˝ inek olvasási o nehézségeik voltak. a marihuána megváltoztatja az emlékezet bizonyos vonatkozásait.158 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA SZUBJEKTÍV HATÁSOK 159 Ha a kannabiszt fogyasztó résztvev˝ k er˝ sebben reagálnak. o ˝ mivel Tart mintája tapasztalt fogyasztókból állt. hogy er˝ s vagy nagyon er˝ s intoxikáció hao o tása alatt úgy érezték. az elejére már nem tudott visszaemlékezni. A laboratóriumi vizsgálatok általában cáfolják. Valami olyasmir˝ l o o Gondolkodás A kannabisz érzelmekre gyakorolt hatása egyes gondolkodási hatásaival is összefügghet. Bár nem min˝ sült jellegzetesnek. amiket a laboratóriumi vizsgálatok kimutattak. A fogyasztók számos szubjektív élményr˝ l o számolnak be a gondolkodásukkal kapcsolatban. hogy a rövid távú memóriájuk nem muködik ˝ rendesen. hogy a drog a gyengébb teljesítmény ellenére azt az érzést kelti. Másrészt viszont a fogyasztók arról is be szoktak számolni. A kognitív hatások nagy részét a 4. hogy a marihuána fokozná a kognitív képességeket. 1976). és az esze is jobban vág (Halikas és munkatársai. Ez az arány valószínuleg ennél nagyobb. hogy ez a feledékenység gyakran vagy rendszerint el˝ o fordult. A minta nagy többsége (89%) válaszolta azt. hogy alkalmanként. Tart (1971) a marihuána okozta érzelmi kríziseket is vizsgálta. Nyilvánvaló. elég széls˝ séges o o hatás gyakran el˝ fordult a Tart (1971) által felvett adatok között. Emlékezet Amint a 4. hogy szerinte ez kevesebb. Tart (1971) kutatásai egy érdekes és váratlan emlékezeti jelenségre is fényt derítettek. 100 fogyasztóból álló mintának 30%-a azt állította. amelyeket már sok éve elfelejtettek. hogy régi emlékek törtek fel bennük. egy másik. az emlékezet szubjektív tapasztalata azonban jelent˝ sen eltérhet a valós o teljesítményt˝ l. A fogyasztók némely tapasztalatai megegyeznek o azokkal a hatásokkal. akiknek örömet okozott a szer használata. mint 1%-ban fordul el˝ . Ezeket a hatásokat közvetlenül egyetlen laboratóriumi vizsgálatban sem tesztelték. hogy módosult tudatállapotban képtelenek lennének visszaemlékezni a fogyasztás el˝ tt tanultakra. . s létezését laboratóriumi memóriavizsgálatok is alátámasztották. Laboratóriumi tesztek is igazolják. 1971). jobban értékelték a finom humort. mikor be vannak szívva. fejezetben tárgyaltuk. o hogy az emberek marihuána hatása alatt is fel tudják idézni a régebbi tudásukat. és könnyebben el tudtak fogadni egymásnak ellentmondó gondolatokat.

amelyeket tiszta állapotban általában nem tapasztaltak. Ha ezeket az okokat sikerül megszüntetni. de a rossz kapcsolatból is. kétharmada számolt be kannabisz okozta szexuális izgalomról. fokozódott a közelség. nagyobb orgazmusuk volt. Együttemlítésük gyakran zavart és aggodalmat kelt. 1984). Azt mondták. a Veszélyes játék szerint hasis hatása alatt könnyebb elcsábítani valakit. akit hasis fogyasztása után szexuális izgalom fogott el. Ez egybehangzik azokkal a beszámolókkal. E hatások legtöbbje csak legalább közepes intoxikációnál jelentkezett. ha szent. Bár a marihuána sok hatása ˝ gyengül az id˝ múlásával. Az így kapott eredmények egyes szexuális rendellenességek kezelésében is segítséget jelenthetnének. akik vallásos életet él- . A marihuánával talán gyógyítani lehetne egy viszonylag gyakori és elég komoly problémát. A marihuána nemiséggel való összekapcsolása körülbelül olyan régi. 1985).és intimitás-élményük. Nagy részüknél ez a hatás csak er˝ s intoxikáció esetén o jelentkezett. valo lási vagy spirituális dolgokat tudományosan próbálunk vizsgálni. A Tart (1971) kutatásában résztvev˝ k által legtöbbet emlegeo tett hatás a fokozott orgazmus volt.160 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA SZUBJEKTÍV HATÁSOK 161 például. Louisa May Alcott (1869) novellája. de a kiterjedtebb kutatások is arra mutatnak. mint a nem fogyasztók. Ugyanakkor ezek az emberek többet voltak partner nélkül. Ezen ígéretes lehet˝ ségek o ellenére a marihuána szexuális késztetésekre gyakorolt hatása nem túl felkapott téma a kutatásokat támogató intézmények körében. akkor utána a marihuána hasznosnak mutatkozhat a szexuális vágy növelésében. Az erre irányuló kutatások vizsgálhatnák a maszturbációt és a szexuális érintkezést THC adagolása után. a kórosan alacsony nemi izgalom zavarát. Ez aligha újdonság azok számára. 1200-ban o megjelent és népszeruvé vált Ezeregyéjszaka meséiben egy férfi˝ ról olvashatunk. Szexualitás Kevés vitatottabb téma létezik Amerikában. hogy a szer hatása alatt könnyebben felidéz˝ dnek bennük távoli o emlékek. Harry Anslinger a kannabisz izgató hatásáról szóló mesékkel próbálta átvinni a Marihuána Adóztatási Törvényt (Marijuana Tax Act) 1937-ben. A résztvev˝ k több mint o o fele gondolta azt magáról. A téma empirikus megközelítése sokáig tabunak számított. A marihuána állítólag az orgazmus olyan területeit nyitotta meg számukra. Sokakat sért˝ en érint. A Kr. Kevés laboratóriumi vizsgálat igazolja ezeket a személyes beszámolókat. és nagyobb valószínuséggel létesítettek szexuális kapcsolatot azonos ˝ nemuekkel. hogy a szexuális vágy o különlegesen gyenge. Ezek a beszámolók kevés számú eseten alapultak. hogy a rövidtávú ˝ memóriájuk romlik kannabisz fogyasztásától. Weller. de azt is állítják. Morse és Hoffmann. hogy módosult tudatállapotban jobb szeret˝ . A többi hatáshoz hasonlóan erre is az irodalomban találunk el˝ ször utalásokat. vagy nagyobb teljesítményt voltak képesek nyújtani az ágyban. mint a szex és a kábítószerek. örömérzet és tapintási érzékelés növekedésér˝ l szólnak. hogy a spiritualitás nagyon jó hatással van a mentális és fizikai egészségre (Miller. és sokan tartották magukat készségesebbnek és odao adóbbnak. Ezeknek a résztvev˝ knek. Spiritualitás Egy másik sokat vitatott téma az amerikai kultúrában a természetfölöttihez való viszony. e. Úgy tunik. ami az általános iskolában történt. és jó ideje nem gondoltak rá. 1999). A marihuána szexuális hatását egy 100 fogyasztón végzett. személyes beszámolókon alapuló vizsgálat is igazolta (Weller és Halikas. E rendellenesség legf˝ bb tünete. a fogyasztók tudják. a szexuális hatások 6–8 éven keresztül o stabilak maradnak (Halikas. Mindamellett újabb kutatások kimutatták. ami származhat egészségügyi vagy lelki okokból. hogy a marihuána megváltoztatja a szexuális élmény bizonyos vonatkozásait. ugyanez a minta ezeket o a hatásokat is rendszeresnek min˝ sítette. mint maga a szer. amelyek az izgalom. Így esetleg sikerülne igazolni a fokozott szexuális élményr˝ l szóló o beszámolókat. miután marihuánát szívtak. akik életükben lego alább ötvenszer használták a szert.

Az alvásra sok más drog is hat. Dr. A barbiturátok hírhedtek az abúzus. Számos kultúrában a vallás szerves részét képezik a pszichoaktív szerek. Az ezekkel az altatókkal járó hátrányok arra vezettek egy szklerózis multiplexben szenved˝ n˝ t. Ez a fajta alváshigiénia jobb pihenést eredményezhet. Mindezek nyomán a kannabisz spirituális vonatkozásai több kutatásra is ösztönz˝ leg hatottak. 1997. Erwin. o Tart (1971) csak egy jellegzetes hatásról számol be. Az Amerikai Indián Egyház például szentségként használja a peyote növényt. Mindamellett a marihuána . úgy tunik. Reynolds. ˝ o módosult tudatállapotban sokkal gyerekesebbek. Alvászavarokkal küszköd˝ emberek számára sokszor haszo nosnak bizonyul. hogy a kannabiszt az álmatlanság nemhivatalos gyógyszereként kezdjék használni. R. Többen a szer megfontolt. Viktória királyn˝ legf˝ bb orvosa ezt a szert javasolta álmatlanság ellen. amelyekre egyszeru igennel vagy ˝ nemmel kellett felelni. hogy a marihuána o o fokozhatja a spirituális élményeket. 1985). és csodálkozva tekintenek a már ismert dolgokra is. mint az univerzummal való egyesülést. az alvásra a kannabidiol hat a leg˝ inkább. 1996). függ˝ ség vagy halálos túladagolás veszélyér˝ l. álmatlanságban szenved˝ emberb˝ l álló mino o tán az alvás jelent˝ s javulását mutatták ki. A minta egynegyede számolt be olyan vallási élményekr˝ l. 1998). Mai szerz˝ k is állítják. nyitottabbak. A laboratóriumi vizsgálatokban a marihuánát fogyasztó résztvev˝ k nyugodtabbnak bizonyultak. kisebb eséllyel mutatják a káros szerhasználat tüneteit. Ez a beavatkozás több lépcs˝ ben történo het. Ezek a hatások hozzájárultak ahhoz. amelyek marihuána hatása alatt érték oket. és elítélik az esztelen fogyasztást (Bello. meditatív célokra való használatát ajánlják. Ez ellentmond más szeo mélyes beszámolóknak. Egy 15. Farinpour és Braverman. Sok o o korai irodalmi beszámoló szól a marihuána nyugtató hatásáról és az általa okozott nagy ereju álmokról (Rosenthal. o ˝ és nagy hatással voltak rájuk. és az ágyukat csak alvásra és szeretkezésre használják egyéb tevékenységek helyett. hogy számukra a módosult tudatállapot vallásos jelent˝ ségre tett szert. és sokkal jobban aludtak. Halikas és munkatársai. A placebós o cigaretta nem hatott ilyen módon (Block. különösen a barbiturátok és a benzodiazepinek. Az eredmény sikeres. amelyek szerint a marihuána megnyugtatja az embert (Lyons és munkatársai. Másfel˝ l egy kisebb csoport alvászavarokról is beszámolt. mint bármelyik gyógyszer. 1981). amelyet spirituális jelleguként lehet értelmezni. A résztvev˝ k körülbelül egyötöde o mondta azt. pihentet˝ alvás volt (Grino o spoon és Bakalar.162 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA SZUBJEKTÍV HATÁSOK 163 nek. hogy a szer – különösen nagyobb adag bevétele után – álmosítóan hat: általában könnyebben aludtak el már a legenyhébb intoxikáció esetén is. A kannabidiollal kapcsolatos biztató adatok ellenére az álmatlanság leküzdésének legjobb módja különböz˝ szerek beszedése helyett a viselkedés o megváltoztatása marad. hogy marihuánát szívjon o o elalvás el˝ tt. J. Azonban még mindig vitatott az illegális drogok alkalmazása ilyen kutatásokban. A résztvev˝ k úgy érezték. az istenséggel való kapcsolatot. A Kopt és a Rasztafári Egyház tagjai kannabiszt szívnak a vallási gyakorlat keretében. Sok Tart (1971) által vizsgált résztvev˝ számolt o be arról. Ezek a tapasztalatok a vallásos eksztázis élményére hasonlítanak. 1997). elkerülik a koffeinhez hasonló izgatószereket. különösen nagyobb adagoknál. A beno o zodiazepinek emlékezetvesztéshez vezethetnek. Tart (1971) spirituális voo natkozású kérdéseket is feltett. küo lönösen nagyon er˝ s intoxikáció esetén. miután kannabidiolt o adagoltak nekik (Carlini és Cunha. ha minden este ugyanabban az órában térnek nyugovóra. Ez a hozzáállás csökkenthetné a negatív következmények esélyét. Bár a marihuána hatásainak legtöbbjét a THC okozza. Egyes nepáli buddhista felekezetek is szentségként használják a marihuánát (Clarke. és fogyasztásuk után másnap lomhának érzi magát az ember. 1998). Akik gondolkodva fogyasztják a szert. és tudatosan odafigyelnek az élményeikre. A minta több mint 65%-a gyakran vagy rendszerint észlelte ezt a hatást közepes vagy er˝ s intoxikáció esetén. Alvás A marihuána az alvásra is hat. Gieringer és ˝ Mikuriya. Úgy írták le ezeket. vagy a béke és öröm kifejezéseit. 1997).

beleértve a paranoiát. Tart (1971) nem sok negatív reakciót o talált. hogy a hatások örökleo tességét is megvizsgálják. Az érzékszervek kikapcsolása (szenzoros depriváció) és a meditáció a személyiség elvesztésének olyan élményéhez vezethet. hogy ezek a negatív hatások nagy valószínuséggel ˝ örökletesek. hogy ez minden fogyasztóra érvényes lenne. A gyakori negatív hatások a tiszta gondolkodásra. amelyben megváltozik az egyén önmagáról vagy a környez˝ valóo ságról való tapasztalata. például alváshiány. A pozitív hatások esetében. Mindamellett. Egyesek ˝ közülük ikrek voltak. és újabbakról is beszámolt. Gautier. o Egy másik negatív hatás a személyiség elvesztésének érzése (deperszonalizáció) lehet. Az. Louisa May Alcott (1869) Veszélyes játék címu novellájának ˝ egyik szerepl˝ je szerint ezek az averzív hatások „nem túl kelo lemesek. Ez sokféle kedvez˝ tlen helyzetben el˝ fordul˝ o o hat. hogy a marihuána szubjektív hatásai biológiai tényez˝ kön is múlnak. Irodalmi szövegek a hao sis által okozott gyötrelmekr˝ l is beszámolnak. Ludlow o és Baudelaire is hosszan részletezik a túladagolás rémiszt˝ hatáo sait. Valószínu.és kétpetéju ikrek vizsgálatakor ˝ azt találták. vagy az els˝ fogyasztáskor. Valószínu. o az 12 alkalomnál kevesebbszer fogja használni. Ezek az eredmények o alátámasztják. hogy o gyakran váltak szórakozottá. 1997). Ez tipikusan olyan élmény. és szinte 40%-ukat zavarodottá tette a marihuána. a buntudatot és az émelygést. Egy 100 rendszeres fogyasztón végzett vizsgálat során a minta 12%-a számolt be arról. így olyan vizsgálatokba se fog bekerülni. ˝ hogy ha valakit er˝ s negatív tapasztalatok érnek a szer hatására. vagy futottak mellékvágányra. ami lehet˝ vé tette. Tart (1971) nem tett fel kérdést ezzel a hatással kapcsolatosan. mintha kilépne a saját testéb˝ l. pánik vagy valamilyen elmebaj hatására. hogy módosult tudatállapotban nem tud koncentrálni. mert Tart (1971) résztvev˝ io nél kevésbé tartós fogyasztókat vizsgált. Egy több mint 2500 emberb˝ l álló minta. hogy a marihuána fokozta a deperszonalizáció érzését . amely nélkülöz mindenfajta fájdalmat vagy zavarodottságot. Nem kívánatos hatások A marihuána által okozott rossz érzésekre sokkal kevésbé szoktak figyelni. hogy a szer hatására rendszerint úgy érzi. akik közül mindenki o legalább ötször szívott marihuánát. fáradtság. Laboratóriumi vizsgálatok egyértelmuen azt ˝ találták. ˝ A laboratóriumi vizsgálatok lassú és kevésbé hatékony gondolkodásról számolnak be marihuána hatása alatt. Az ebben a kutatásban vizsgált emberek több mint fele állította. hacsak valaki nem kimondottan a fantomok. hogy valaki valótlannak érzi magát. Az általa vizsgált résztvev˝ k átlag több mint kéto százszor és legalább egy tucatszor szívtak kannabiszt. A fizikai gyengeséget nem vizsgálták. még nem jelenti azt. kreativitást. A deperszonalizáció érzéséhez hozzátartozik. 1998). mint a sablon szerinti eufóriára. mert hirtelen nem tudja. Sok más nem kívánatos reakciót is említettek. 1982). az orület ˝ és a rémálmok kedvel˝ je”. o ki is o valójában. hogy Tart alig talált pánikról vagy más kellemetlen érzésekr˝ l való o beszámolókat. kilép önmagából. energiát és eufóriát.164 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA SZUBJEKTÍV HATÁSOK 165 és a kannabidiol további vizsgálata révén érdekes dolgokat tudhatnánk meg a kannabinoidok alvással és tudatos muködéssel ˝ kapcsolatos hatásairól. pontos munkára. A kannabisz fogyasztása averzív reakciókkal is járhat. vagy a problémák hatékony megoldására való képtelenség voltak. megfelel˝ körülmények között ez o az érzés akár kellemes is lehet. vagy azért aggódik. hogy ez a kutatás ˝ azért fedezett fel több negatív hatást. Az általa vizsgált résztvev˝ k arról számoltak be. igazolta ezeket a negatív hatásokat. A résztvev˝ k szerint a marihuána fizikailag is o legyengítette oket. Egy. Ez a homályos gondolkodás volt az egyetlen jellegzetes negatív hatás. amelyek tartós marihuánafogyasztókat vizsgálnak. de a laboratóriumban is bizonyított nyugtató hatás is erre utal (Block és munkatársai. különösen nagyon nagy adag esetén. ugyancsak találtak örökletes tényez˝ ket (Lyons és munkatársai. beleértve a nyugalmat. A résztvev˝ k szinte felénél (49%) is el˝ fordult néha ez a hatás (Weller o o és Halikas.

feszültséggel és zavarodottsággal járt. A két. és lehajolt. o hogy a pánik a pénisz visszahúzódásával járhat. A legtöbb eset különös módon Ázsiában fordul el˝ . O is segítségért kiáltott. o urt érzett a hasában. Az els˝ alkao lommal tehát. mao o rihuánát el˝ ször kipróbáló fogyasztó tapasztalta a koró-jelenséo get (Chowdhury és Bera. Els˝ fogyasztásakor furcsa. o A kezelés egyszeru volta (kis id˝ eltöltése a vízben) arra utal. amelyek a marihuána által kiváltott koróval foglalkoztak volna. marihuánahasználathoz társított eset az indiai Nyugat-Bengáliában fordult el˝ . hogy ezek a negatív hatások elrettentik az embereket a szer további használatától. 1993). o egy 27 éves hinduval fordult el˝ . A koró például heroinmegvonás esetében is el˝ fordult. aki egy szomszédos faluban lakott. Kínában ezt a jelenséget suk jang-nak (zsugorodó pénisz) hívják. hasznosnak bizonyulhatott a koró ellen. Rémületére azt tapasztalta. Két további nem kívánatos hatásként a száj kiszáradását és a szemek kipirosodását említhetnénk. hogy a szorongás és a kulturális elvárások együttesen okozzák a rendellenességet. Ez az érzés dühvel. ami köztudottan szorongással és rossz o közérzettel jár (Chowdhury és Bagchi. hogy megérintse. megfogták o a péniszét. Más esetek is alátámasztják. 1995). a reakció önbeteljesít˝ ként is muködhetett. Erre a betegségre nagyon nehéz hihet˝ magyarázatot találni. hogy a marihuánától. Szerencsére ez a rendellenesség nagyon ritka. Az egyik legújabb és legkirívóbb nemkívánatos reakció a kulturális tényez˝ k fontosságát hangsúlyozza. 26 éves uno˝ katestvérével fordult el˝ . aki els˝ alkalommal 30-szor o o szívta mélyen tüd˝ re a marihuána füstjét. A szakirodalomban nem esik szó olyan laboratóriumi vizsgálatokról. hogy a pénisze eltunt a hasában. A személyes beszámoo . aki valamennyire is becsben tartja a nevezett testrészét. A fogyasztók a száraz száj ellen általában valamilyen folyadékot kortyolgatnak. hogy mély lélegzet˝ o vételekkel kitöltheti. 100 tapasztalt fogyasztó közül 60% mondta azt. Nem valószínu te˝ hát. A klinikai eredmények tanúsága szerint egyetlen éjszakai er˝ s fogyasztás is zavaros gondolkodáshoz és o fáradtsághoz vezet a következ˝ napon. A fogyasztók legtöbbje azért panaszkodik a szem kipirosodására. majd több mint két órára egy közeli tóba ültették. mert ebb˝ l a környezete könnyedén a o marihuána hatására következtethet. hogy a nemi szerve tökéletesen rendben van. ami a tapasztalat negatív jellegére utal. hogy a nemi szerve ismét a normális. hogy a marihuánától rendszerint kiszárad a szája és a torka. 1999). hogy az illet˝ pénisze visszao húzódik a hasába. amely másfel˝ l még nagyobb aggodalomhoz vezethetett. amíg rá nem jött. ami csökkenti a szorongást.166 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA SZUBJEKTÍV HATÁSOK 167 (Matthew és munkatársai. amíg úgy nem érezte. A barátai érte jöttek. Amint ez az elvárás érvénybe lépett. mikor kannabiszt fogyasztottak. 1994). Szinte mindegyikük (99%) legalább néha tapasztalta ezt a jelenséget. a szorongás és más tünetek ehhez a reakcióhoz is vezethettek. A második eset ennek a fiatalembernek egy távoli. Mégis. o ˝ A pénisz visszahúzódása miatti aggodalom növelhette a szorongást. o A jelenség olyan ritka. ahol 1982-ben korójárvány tört o ki (Franzini és Grossberg. Barátai fél órára betették egy tóba. legalábbis id˝ közönként. kipirosodik a o szeme (Halikas és munkatársai. de azt nem tudta. A név „tekn˝ sbékafejet” jelent. hogy a marihuána korót okozott. ahol gyakori o az a meggy˝ z˝ dés. ismerve a marihuána szorongáskelt˝ ha˝ o tásaira utaló adatokat. a szemek pirosságát pedig pár szemcsepp elmulasztja. A minta kétharmada számolt be arról. Egy másik közelebbi vizsgálatra érdemes negatív hatás a kannabisz-másnaposság. hogy a pénisze minden egyes lélegzetvétellel egyre inkább ˝ visszahúzódik a hasába. Hirtelen azonban az a kísérteties érzése támadt. Legalább kett˝ . Az ezzel az érzékcsalódással járó rémületet bármely férfi megértheti. Mindkét fiatalember közel lakott egy korójárvány helyszínéhez. Érthe˝ t˝ módon segítségért kiáltott. Kicsivel kés˝ bb furcsa o o érzést tapasztalt a lábában. O is o hallotta. hogy az eset a kannabisz fogyasztása után történt. 1971). hogy a szorongás a pénisz elvesztéséhez veo o zet. mi történt a rokonával. hogy szisztematikus vizsgálata egyszeruen lehetetlen. ezeket az eseteket a pánik kulturális interpretációjaként foghatjuk fel. o valamint azzal a riasztó érzéssel. Másodkézb˝ l arról értesülhettek. amir˝ l azt gondolta. ˝ o hogy a figyelem bármilyenfajta elvonása. o az általa jelölt állapot er˝ s szorongással és halálfélelemmel jár. Az els˝ számon tartott eset.

akik csak placeo bót szívtak. 1973). . hogy csak homályosan bír gondolkodni. 1. mint azok. Az egyetlen mód ennek kiderítésére az.) E kutatás o 9 résztvev˝ je szerint másnap is jelentkezett valamennyi intoxio káció és zavarodottság. mint a kannabinoidok marihuánában jelenlév˝ keveréke. ha úgy teszteljük ezeket a hatásokat. esettanulmányok. Ezzel szemben viszont szinte a felük ébredt néha fáradtan. 20 vagy 30 mg THC-t adtak a résztvev˝ knek.5. Ezek a negatív tapasztalatok sok fogyasztó szokásait megváltoztathatják. Arról beszámolni. a ˝ hatás inkább 1. és érezte úgy. Ez a csalódottságuk másnap reggelig is megmaradhatott (Chait. hiszen az emberek leggyakrabban együtt fogyasztják ezeket a szereket (Earleywine és Newcomb.168 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA SZUBJEKTÍV HATÁSOK 169 lókon alapuló kérd˝ ívek vegyes eredményeket mutatnak ezzel o kapcsolatban. vagy „sohasem” fordultak el˝ . A 13 résztvev˝ kannabisz fogyasztása után nagyobb o lelkesedés. és 1. mint az alkohol vagy más drogok fogyasztása után fellép˝ tünetek. hogy a résztvev˝ knek kizárólag csak mario huánát adagolunk. Ez utóbbi tapasztalat hasonlít a másnaposság közismert érzéséhez. Mivel egy cigaretta elszívása során a THC 50%-a egyszeruen elfüstölög. mivel a résztvev˝ k ez alkalommal rosszul érezték magukat a fogyaszo tást követ˝ reggelen. Ezek során a kutatók 10. Egy máo sik. amelyek „rendszerint”. hatásai laboratóriumi vizsgáo latokkal jól kimutathatóak. A résztvev˝ k sokféle o o utóhatásról számoltak be.5 o marihuánás cigaretta THC-tartalmának felelnek meg. hogy a marihuána miképpen befolyásolja ezek kombinációját. mint az alkohol vagy más drogok fogyasztása után fellép˝ tüneo tek. és a fejük is tiszta volt. bárki számára gondot okozhat. hogy a kannabisz-másnaposság nem annyira negatív élmény. 1985). 1985). Lehet. érzések és érzelmek bonyolult keveréke alkotja. Az emberek szubjektív tapasztalatait gondolatok. hogy a marihuána fogyasztása utáni napon rendszerint nyugodtnak és pihentnek érzi magát. Összefoglalás A tudat állapotait nagyon nehéz leírni. legalább ötvenszer fogyasztó résztvev˝ t vizsgált. különösen a legnagyobb adag esetében (Cousens és DiMascio. A másnaposság szubjektív élménye valószínuleg ugyanúgy személyr˝ l személyre változik. 1991). hogy ezek a tünetek valóban a marihuánának tudhatók-e be. Mégis. Az id˝ érzék eltorzulása a marihuána fogyasztása utáni napon is o jelentkezhet (Chait és munkatársai. Energikusabbnak és izgatottabbnak is érezték magukat. hogy a THC önmagában több negatív utóhatással jár. Lehet. de csak o ˝ placebót kaptak helyette. ugyanabban a laboratóriumban végzett kísérlet eredményeit gyakran a másnaposság bizonyítékaként szokták idézni. laboratóriumi kísérletek és személyes beszámolók is igazolnak. ezt a kérdést is tartalmazta. „néha”. Az a kutatás. A „rendszerint” kategóriába sorolt hao tások mind pozitívak voltak. hogy a marihuána-másnaposság nem olyan súlyos. A résztvev˝ k több mint fele mondo ta azt. mert marihuánára vártak. 1990). A személyes beszámolók alapján arra következtethetünk. 2 vagy 3 jointénak feleltethet˝ meg. Heten közülük viszont még ezután 24 órával is gyengébben teljesítettek a saját átlaguknál (Leirer. Tart (1971) úttör˝ munkája nem foglalkozik a máso napossággal. o Viselkedési vizsgálatok is mutatnak arra.és jókedvpontokat adott magának. hogy a kannabiszt fogyasztó résztvev˝ k o jelent˝ sen jobban érezték magukat. Az valójában nem tisztázott. hogy a marihuána a pszichoaktív hatás elmúlta után is járhat bizonyos hatásokkal. Egy kísérlet során kilenc pilóta közvetlenül egy marihuánás cigaretta elszívása után – nem meglep˝ módon – gyengébben teljesített a repülésszimuo látor kezelésében. hogy egyes résztve- v˝ k rosszkedvuek lettek azért. amely 100. mint az in˝ o toxikációra adott reakciók. Egy 12 résztvev˝ n végzett vizsgáo lat semmilyen bizonyítékát nem találta másnaposságnak a laboratóriumi fogyasztást követ˝ reggelen (Chait. egyes hatásokat irodalmi alkotások. Yesavage és Morrow. Az eredményeket közelebbr˝ l megvizsgálo o va azonban azt látjuk. Más kutatások inkább alátámasztják a marihuána-másnaposság gondolatát. 1997). Fischman és Schuster. (Ezek az adagok durván 0. Annak ellenére tehát. Nem mindegyik laboratóriumi vizsgálat észlelt másnaposságot a marihuána után.

A szer tisztán észrevehet˝ en megváltoztatja az észlelést. er˝ sebbek zavarják az alvást. amelyek ezekre a receptorokra hatnak. A hangok új tulajdonságokat vesznek fel. Fokozódnak o a szexuális és spirituális élmények. vagy megeszik ezeket az anyagokat. amíg a következ˝ t kimondják. A fogyasztók úgy érzik. amelyek ugyanezekre hatnak. A fogyasztót eufóo ria fogja el. egyesek még az ˝ el˝ z˝ mondatot is elfelejtik. milyen módon jutnak be ezek az anyagok a testbe. Ezek az anyagok kapcsoo latba lépnek saját speciális receptoraikkal – a CB1-gyel az agyban és az idegrendszerben. Az alábbiakban ezek részleteire térünk ki. amelyeket kannabinoidoknak neveznek. Laboratóriumi vizsgála˝ tok mégsem igazolják ezt a javulást. és a test olyan természetes anyagairól. . valamint a CB2-vel az immunrendszerben. Az érzelmek hevesebbek vagy széls˝ ségesebbek. bár a laboratóriumi bizonyítékok inkább az érzékelés ˝ károsodását mutatják ki. a hasisolajban és néhány szintetikus gyógyszerben. o Az id˝ lelassul. Az emberek vagy belélegzik. a hasisban. ami különböz˝ gyorsaságú felszívódáso hoz vezet.170 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA Bár az egyes egyéni reakciók közt nagy különbségek vannak. A marihuána több mint 60. buntudat. de o ˝ o potenciálisan kellemes hatásoknak is köszönhet˝ . A marihuána a magasabb funkciókban is változást okoz. amelyek ezekre a kannabinoidokra reagálnak. hogyan kerülnek be az anyagcserébe. A szer népszerusége ezeknek a különböz˝ . Egyes negatív hatások is elég gyakoriak. ilyeo nek az anandamid és az arachidonolil-glicerin. A kutatók a testben is azonosítottak olyan természetesen jelenlev˝ anyagokat. a dronabinolban és a levonantradolban különböz˝ hatáser˝ sségu kano o ˝ nabinoidok vannak. E hatások egy része az elvárások miatt következik be. például a nabilone-ban. A fejezet els˝ felében o azonosítjuk a marihuána pszichoaktív hatásáért felel˝ s kémiai o alkotókat és azok hatásait. Ezután azt tárgyaljuk. Változatos módokon léphetnek egymással kapcsolatba. A tapintás és az ízek is érzékibbnek és érdekesebbnek tunnek. A kannabinoidok hatására megváltozik az idegsejtek membránjának az átereszt˝ képessége. Enyo o o hébb adagok javítják. A tér tágasabbnak vagy változatosabbnak hat. és hogyan hatnak a szervezetre. mint például a szorongás. csak erre a növényre jellemz˝ anyao got tartalmaz. jobban látnak. o Hatodik fejezet A kannabisz farmakológiája A marihuána él˝ szervezetekre gyakorolt hatásának megértéo séhez a hatóanyagait is ismernünk kell. paranoia és talán ˝ a másnaposság. ami a hatásukat is megváltoztatja. A marihuánában. megint mások o viszont egyértelmuen a kannabinoidok kémiai tulajdonságainak ˝ köszönhet˝ ek. A gondolatok a jelen pillanat köré csoportosulnak. mások a kultúrától függ˝ en változnak. tapasztalt fogyasztók szerint egyes élmények rendszeresen jelentkeznek. A fejezet végén pedig azokról a receptorokról lesz szó. A rövidtávú memória egyértelmuen károsul. o Általában minden érzéki inger érdekesebbnek és kívánatosabbnak tunik.

ábrák is o mutatják. A növény nagyobb mennyiségben tartalmaz delta-9-THC-t. mert hamarabb eljut az agyba (Razdan. amelyeket a 6. A kannabisz több mint 400 különböz˝ kémiai összetev˝ b˝ l áll. ábra. beleértve a szubjektív érzékelés változásait is. o . A delta-9-THC.172 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A KANNABISZ FARMAKOLÓGIÁJA 173 OH OH O C5 H11 O C5 H11 6. a kannabinol és a kannabidiol teszik ki a marihuánában lev˝ pszichoaktív anyagok jelent˝ s részét. A 6. de a delta-9-THC-nél jelent˝ sen kisebb mennyiségben van jelen o a növényben. 1971). de ezek legtöbbje a delta-9-THC. Ebb˝ l legalább 66 csak erre a nöo o o o vényre jellemz˝ .2. amib˝ l a kutatók arra következtetnek. A marihuána pszichoaktív hatásainak nagy része valószínuleg a delta-9-THC-nek ˝ és a delta-8-THC-nek köszönhet˝ . Ez a metabolit is pszichoaktív hatásokkal jár. 11-hidroxi-delta-9-THC. Amint a 6.3. és a kannabinoidok gyujt˝ nevet kapták. ábrán láthatunk. CH2 OH OH O C5 H11 6. ábra. Ebben a könyvben csak a formális megnevezéseket használjuk. Aktív hatóanyagok – a kannabinoidok A marihuána hatásának megértésében az els˝ lépés az. Jelent˝ s mennyiségu kutatás foglalkozott egy eho ˝ hez közel álló molekulával. a két molekula csak az els˝ széngyuru kett˝ s kötéséo ˝ ˝ o nek elhelyezkedésében különbözik. A lego ˝ o ismertebb kannabinoid valószínuleg a delta-9-tetrahidrokanna˝ binol (THC). ábrán is látható. széles körben ismert kannabinoid a kannabinol és a kannabidiol. hogy ez okozza a szer o hatásának jelent˝ s részét. a delta-8-THC-vel is. Hasonlóképpen a delta-8-THC-t hívják delta-6-THC-nek is. és háromszor olyan er˝ s tudatmódosító hatással járhat. A delta-8-THC. és a marihuána hatását o o nagy részben ezek az anyagok okozzák. a delta-8-THC. hogy ezen anyag és a THC között csak néhány atomnyi eltérés van. Két másik. így ez sokkal hamarabb jut el az agyba. és a 6. Így a (formális nevén) delta-9-THC-t delta-1-THC-ként is ismerik (a monoterpenoid megnevezés szerint). Az egyszeru THC ˝ megjelölés a delta-9-es változatra vonatkozik. Több tucat más kannabinoid is létezik. A delta-9THC. és 6. mégis háromszor akkora hatása lehet. A THC és a kannabidiol együttesen a marihuána összetev˝ inek 95%-át teszik ki (Dooreno bos. 6.1.2.5.3.1. A máj a delta-9-THC-t 11-OH-deltao 9-THC-re (11-hidroxi-delta-9-THC-re) bontja le. 1986). A máj erre a vegyületre bontja le a delta-9-THC-t. Ez a kannabinoid okozza a marihuána hatásainak nagy részét.4. A vegyületeknek kétféle megnevezése használatos: formális és monoterpenoid. A marihuána egyes hatásait ez a kannabinoid okozza. Quimby és Turner. ábra. hogy o azonosítjuk a hatóanyagait. Fetterman.

Intravé˝ násan. 1974). Mindegyik vegyület hatását külön és THC-vel együtt is megvizsgálják. o ˝ A növény fejl˝ dése során ez a vegyület alakul át THC-vé. nagyobb mennyiségben adagolva azonban a kannabinol is kivált bizonyos szubjektív élményeket. 1973). Timmons. kannabiciklol. A kannabinol különösen nagy érdekl˝ dést keltett. Erre bomlik le a delta-9-THC. vagy a gondolataik . Davis és Wall. A köztük lev˝ o különbségek meglehet˝ sen kicsik. ami o kés˝ bb kannabinollá bomlik le. Kés˝ bb o azonban kiderült. Különböz˝ növények esetében azonban ez a mennyiség változó lehet. akárcsak a kannabinol esetében (Hollister. 1974). mint a THC (Perez-Reyes. Sok id˝ s hippi véleményéo vel ellentétben tehát a marihuánából f˝ zött tea valószínuleg nem o ˝ váltja ki a marihuána jellegzetes hatásait. Mindegyikük lipofil. viszont meghosszabbítja o a tartamát. miért csökken a marihuána hatékonysága. 1998). vagyis o zsírban. kannabinidiol és kannabitriol. Olyan pszichotikus tüneteken is segített. a kannabinol vagy a kannabidiol változatai. a kutatók együttes o hatásukat is megvizsgálták. Megfelel˝ mennyiség azonban csökkentheti az egészséges o emberek szorongását. A kezdeti kutatások eredményei szerint a kannabinol nem eredményez semmilyen szubjektív élményt. 6. A kannabinol csökkenti a THC által okozott szubjektív élmény er˝ sségét. és csökkenti a testük h˝ mérsékletét (Yoshida és munkatársai. o Az állatok a kannabinol nagyobb adagjaira egyértelmuen a ˝ THC-hez hasonlóan reagálnak (Jarbe és Hiltunen. hogy a kannabidiol csak közepes adagban hat. A kannabinol részben semlegesíti a THC serkent˝ o hatását (Brazis és Mathre. Kannabidiol. mind a THC elálmosítja az egereket. tizedannyi˝ ra er˝ s. Vízben nem oldódnak. részben azért. mert a THC id˝ vel erre o o a vegyületre bomlik le. ami egyúttal arra is magyarázatot ad. A marihuána bizonyos fajtáiból o készült gyanta közel 40%-a kannabidiol (Grilly. ha sokáig tárolják (Hollister. amikor a betegek hangokat véltek hallani. Korábbi kutatások az önmagában adagolt kannabidiolnak semmilyen hatását nem mutatták ki. 1987). 1997). Mivel mindkét anyag nagy mennyiségben fordul el˝ a marihuánában.4. és nem az immunrendszerre (IOM.5. o o Ezek közé tartozik a kannabikromene. o 1995). ha a marihuánát hosszabb ideig tárolják. 1974). Pél- dául mind a kannabinol. o Egyes afrikai fajták nagyon keveset tartalmaznak ebb˝ l a hatóo anyagból (Turner és Hadley. kannabielsoin. Kannabinol. kannabigerol. Úgy tunik. Egyes vizsgálatok más kannabinoidokkal. E hasonlóságok ellenére a kannabinol valószínuleg inkább ˝ az immunrendszerre hat az idegrendszer helyett. a marihuána hatásai eltunnek. Ez a kannabinoid alakul át delta-9-THC-vé az érett növényben. ábra. Amint a THC kannabinollá bomlik le. Túl kicsi vagy túl nagy adagok semmilyen hatást nem váltottak ki. 1999). A kutatások hat további sajátos molekulafajtát is felfedeztek a marihuánában. különösen a kannabinollal és a kannabidiollal is foglalkoznak.174 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A KANNABISZ FARMAKOLÓGIÁJA 175 OH OH O C5 H11 HO C5 H11 6. Ezzel szemben a THC hatásai inkább az idegrendszerre irányulnak. Mindegyikük neve a már ismert „kannab-” el˝ taggal kezd˝ dik. A kutatások nagy része a THC-re koncentrál. zsírszövetekben vagy zsíros folyadékokban könnyen oldódó anyag. A kannabidiollal is jelent˝ s mennyiségu kutatás foglalkozik. ábra.

Növelheti a THC által kiváltott eufóriát. 1855. de legnagyobb mennyiségben o a gyantatermel˝ mirigyekben vagy a virágos csúcsokban találo hatók kannabinoidok. szokatlan észleléseket. ha kannabidiollal kombinálnák (Zuardi és Guimaraes. a hasis. Bár a kannabidiol lassítja a THC lebontását. A drogos közvélemény szerint a kannabidiol csökkenti és késlelteti a THC pszichoaktív hatásait. A THC okozta intoxikáció negatív vonásait tehát csillapítja. nagyobb páo nikot vagy pszichotikus hatásokat válthatnak ki. A hasist sokféle legenda övezi. hogy ez a kölcsönhatás nem ilyen egyszeru. o o Ugyanezek a munkások másutt azt mesélték. hogy meztelenül gyujtötték be a termést (Johnston. A THC – különösen nagy adagokban – önmagában szorongást. Azt is megvizsgálták. A csarasz jelentése hasis. A kifejezés valószínuleg a portugál „mariguango” szóból eredeztethet˝ . Ezeket a meséket mostani városi mítoszoknak o vagy a modern dealerek üzleti fogásainak hihetnénk. A különböz˝ marihuánakészítmények különböz˝ neveket o o viselnek. A kannabidiol fokozni is képes a THC egyes ˝ hatásait. hogy a munkások b˝ rkötényben szaladtak át a mez˝ n. Az indiaiak három formát különböztetnek meg: a bhangot. míg a szorongást és gondolkodászavarokat csökkenti. hogyan befolyásolja a kannabidiol a THC hatásait. Ezeket a kölcsönhatásokat azonban nagyon nehéz tanulmányozni. vagy tejjel és különböz˝ fuszerekkel egy bhang nevu italt f˝ znek bel˝ le. de még a THC pánikkelt˝ és kellemetlen hatását is akadályozza. Ennek ismerete különösen hasznos lehet azon vizsgálatok számára. o ilyenek például a marihuána. A gyógyszer negatív mellékhatásait nagyban csökkenthetné. a THC egy szintetikus változatával foglalkoznak. Az emberek vagy elszívják ezeket a leveleket. Ezt a szert az émelygés és a súlycsökkenés gyógyítására szokták használni. A gandzsa o ˝ ˝ o o Indiában a n˝ nemu növény virágos csúcsát jelöli. hogy a munkások meztelenül szaladnak keresztül napsütötte kannabiszréteken. 1997). amelyben a o ˝ legtöbb nedv található. Eszerint az aratás úgy történik. a hasisolaj vagy a szintetikus gyógyszerek. A korabeli beszámolók nagy részében arról van szó. Ezenkívül a kannabidiol fokozza az álmosságot.176 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A KANNABISZ FARMAKOLÓGIÁJA 177 zavarosakká váltak. egyes negatív mellékhatásait csökkentheti. így egy adag kannabidiollal kevert THC-nek több pszichoaktív bomlásterméke keletkezik. A marihuána azon fajtái. ami ˝ o mámorító szert jelent (Maisto és munkatársai. pánikot és pszichotikus tüneteket okozhat. amelyekb˝ l hiányzik a kannabidiol. A két kannabinoid együtt más hatásokat válthat ki. majd gyengéden ledörzsölik magukról a rájuk ragadt gyantát. A kannabidiol lelassítja a THC lebontását a májban. Kannabiszkészítmények A kannabinoidokat több különböz˝ formában lehet fogyasztani. Kim. Az egyik elterjedt történet a gyanta begyujtésének különösen egzotikus technikájáról számol ˝ be. beleértve az eufóriát és a tudatmódosulás szubjektív élményét. 1997). például a különböz˝ o bizarr gondolatokat és a furcsa. állítólag Mexikóból származik. A „marihuána” spanyol elnevezés. amelyek a dronabinollal (Marinol). ezért ezek a részek sokkal többe is kerülnek. 1997). Kés˝ bb ezt o a szót a kannabisznövény szárított leveleinek és virágainak a jelölésére kezdték használni. A kannabisznak szinte mindegyik része tartalmaz pszichoaktív összetev˝ ket. a kutatások azonban azt mutatják. 1995). Von Bibra. ˝ . vagyis a virágtól elválasztott és összepréselt gyanta (McKim. a „marihuánához” hasonlóan. A kannabidiol önmagában is szorongáscsillapító hatású. más hatásait pedig csillapítja. azonban hasonló történeteket már az 1850-es években is lejegyeztek. 1855). A bhang a növény szárított leveleit jelöli. 1995). Perotti és Benet. Jamaikában azonban ugyanez a szó a levelekre is vonatkozik. a gandzsát és a csaraszt. mint ha a THC-t önmagában adagolták volna (Bornheim. Bio zonyos pszichotikus tüneteket is csökkent. és eredetileg olcsó dohányt jelentett. és pogácsákat gyúrnak bel˝ le. A metabolizmus lassítása révén a kannabidiol megnövelheti a THC egyes hatásait. mint külön-külön. hogy felfogják a gyantát. és megakadályozhatja az epileptikus rohamokat (Zuardi és Guimaraes.

Az ipari kenderként használt Cannabis sativa a legtöbb esetben 1%-nál is kevesebb THC-t tartalmaz. csaraszon és hasison kívül a hasisolaj is jelen van. Az is meglehet. valahogy ahhoz hasonlóan. a ˝ szerrel járó abúzus veszélye minimális. 1997). kivéve az elvárásokból származó változásokat. a tejük túróvá változik majd. ˝ olaj marad hátra. A dronabinol (Marinol).vagy hasisminták egyáltalán nem tartalmaznak THC-t. Egyes. még korai stádiumban lev˝ kutatások arra engednek következo tetni. Ezek nyilvánvalóan semmilyen szubjektív hatást nem okoznak. Ezt a ragadós folyadékot úgy nyerik. ˝ o hogy hasisolajat sajtolnak kannabiszporba. mint a hasisnak vagy a kannabisznak. mert az olaj viszonylag suru anyag. bhangon. amelynek orvosi használata az Egyesült Államokban hivatalosan engedélyezett. Bárhogyan is történt régen. hogy ha elég sokat kergetik a teheneket. Az illegális drogok piacán a gandzsán. és miután az oldószer elpárolog. a termesztés körülményeit˝ l és a tárolás módjától függ˝ en is változik. A növény bio o zonyos fajtái több THC-t tartalmaznak. a THC szezámolajban oldott szintetikus változata hasznosnak bizonyult étvágytalanság. A szintetikus kannabinoidok egészségügyi használatáról a 8. a modern hasistermesztéshez nem tartozik hozzá a meztelen rohangászás. Mindemellett a o hasisolaj nem különösebben népszeru. de egyes becslések szerint ez az arány 50%-ig is terjedhet. ezeket általában szájon keresztül lehet bevenni. A leger˝ sebb élményeket a nagy hatékonyságú hasis o vagy hasisolaj idézi el˝ . ahogy falusi gyerekek azzal biztatják a városiakat. ígéretesnek mutatkozik a sebészeti beavatkozások által o okozott fájdalom. de megéri vállalni a kockázatot. amely az Egyesült Államokban még nem hozzáférhet˝ . A levonantradol egy másik szintetikus THC. o o A kannabinoidoknak szintetikus változatai is léteznek. Egyes hasisolaj. Hatékonyság A kannabiszkészítmények hatásai széls˝ ségesen változóak. hogy a hasist vagy kannabiszt valamilyen oldószerben forralják. o A hasis általában 20% THC-t tartalmaz. Az Egyesült Királyságban elérhet˝ egy o másik ehhez hasonló szer. hányinger és görcsök ellen használnak (például Steel és munkatársai. és o hasissá préselik. mivel a hasisolajat drágábban lehet eladni. mint más fajták. ez a legnagyobb mennyiségben el˝ forduló pszichoaktív vegyület. Ez az egyetlen kanna- binoid. 1999). hogy ezeket a történeteket a kívülállók megtréfá˝ lására találták ki. Bár a növényben nem a THC az egyetlen hatóanyag. fejezetben lesz szó részletesebben. o A marihuána hatékonysága a fajtától. Az oldószerek – általában alkohol vagy éter – gyúlékonysága miatt ez az eljárás nagyon veszélyes (Gold. Mások egyszeruen úgy állítanak el˝ tablettákat. 1980). 1998). 1986). 1995). Az olajat csak egy külön˝ leges üvegpipában lehet szívni. s az ebben a ˝ formában elérhet˝ hatást is megfelel˝ nek találják (Clarke. A fogyasztók nagy részének sokkal egyszerubb hasist vagy marihuánát fogyasztani. A o hatékonyságot leginkább a delta-9-tetrahidrokannabinol (THC-) tartalom szerint szokták mérni. 1985). 1981. Mindezen termékek hatékonysága azonban nagyon változó lehet. Eddig egyetlen gyógyszercég sem próbált gyógyszereket kifejleszteni ennek az anyagnak a használatával (IOM.178 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A KANNABISZ FARMAKOLÓGIÁJA 179 Valószínu. amely módosult tudatállapotot okoz. Ilyen kis koncentrációban fogyasztva semmilyen szubjektív hatással nem jár. A készítéséhez felhasznált oldószerek is egészségtelenek lehetnek. s fogyasztása elég sok vesz˝ do séggel és mocsokkal jár. 1989). Tyson és munkatársai. A hasisolajban akár 70%-nyi THC is lehet. amelyet ugyancsak émelygés. Újabb kutatások szerint a szklerózis multiplexszel járó görcsök és az operációk utáni fájdalom ellen is jó (Hanigan. Destree és Truong. Az 1%-nál kisebb THC-tartalmú marihuána hatása megegyezik a placebó hatásá- . az émelygés és a hányás kezelésében (Jain és munkatársai. hogy Alzheimer-kóros betegek viselkedészavarainak kezelésében is segíthet (Volicer és munkatársai. émelygés és hányás ellen (például Lefkowitz és munkatársai. A termel˝ k o ehelyett lerázzák a gyantát tartalmazó részeket a növényr˝ l. a nabilone (Cesamet). hogy szegényebb munkások nem engedhették meg maguknak a b˝ ro kötényt. Úgy tunik. majd leszurik. Gyakran a hatása ˝ ˝ is er˝ sebb. Ez azért van így. és sokkal könnyebb csempészni.

1977). Kés˝ bbi elemzések akár 8%-ot is kimutattak o (Perry. Az 1980-as évek közepén egyes szerz˝ k azzal álltak el˝ . 1984-ben. 1984).5%-ról az 1990-es évek végén mért 4. Ez a vizsgálat o sokkal nagyobb THC-koncentrációkat mutatott ki. Kisebb THC-tartalom esetén a mao rihuána erejét az is csökkenti. ilyen kicsi THC-tartalommal a kannabisz semmilyen szubjektív hatást nem okoz. és a o o h˝ mérséklet hogyan alakult. A hatékonyság 1000%-os (MacDonald. 4. Nem sok értelme lenne azt feltételezni. Sokkal valószínubbnek tunik az 1970-es évek elején mért ˝ ˝ 1. 1998).6% THC volt (Ratcliffe. szappant vagy ruhákat. mint a Hatóanyagtartalom Figyel˝ Program. Ez az álo lítás nyilvánvalóan túlzó vagy hamis. hogy a THC-tartalom nagyban különbözött fajtánként és mintánként. Senki nem fog betépni attól.6%-os eredménye óvatos. A hatékonyság attól is függ. A már több mintával és jobb tárolási technikával dolgozó Hatóanyagtartalom Figyel˝ Progo ram (Potency Monitoring Project) által kimutatott koncentráció 2% és közel 4% között mozgott. ámde hihet˝ nek becslésnek tunik. az adatok ellentmondanak ennek. Az 1980-as évekt˝ l az 1990-es évek közepéig mért adatok o ugyancsak azt mutatják. 1997). hogy egy teljesen hatástalan szer ekkora népszeruségre tett szert az évek során. például a kannabinolnál és a kannabidiolnál nem mutattak ki növekedést az évek során (ElSohly és munkatársai. Más kannabinoidoknál. Mindezek alapján valószerutlennek tunik. néha 1%-nál is kisebbre becsülték. a legnagyobb. 2000). független kaliforniai laboratórium is információkkal szolgál. El˝ ször is ezek a becslések nao gyon kevés elkobzott minta alapján történtek. Amint arról fentebb is szó volt. A THC lebomlását a fény is gyorsítja.5%-os THC-koncentrációt 1997-ben mérték. 1997). A médiában több beszámoló is megjelent arról. mennyire volt es˝ s vagy száraz id˝ az adott évben. ˝ amely szerint a THC-tartalom 4%-osra duplázódott meg. 1988). de 22%-ot is kimutattak már (Iversen. Más hasonló érvelések a Mississippi Egyetem Hatóanyagtartalom Figyel˝ Programjának o (University of Mississippi’s Potency Monitoring Project) eredményeire hivatkoztak. hogy az utóbbi években a marihuána hatékonysága drasztikusan megn˝ tt. Az a vélemény is fenntarthatónak tunik. az 1976-ban talált 2%-os átlag o ˝ még közelebb lehet az igazsághoz. o A kutatók azt feltételezik. 1990-ben és 1991-ben az átlagos THC-tartalom megközelítette a 4%-ot (PMP. hogy a hatékonyság növekedése nagyobb veszélyt is jelent. hogy a marihuána hatóerejének növekedése nagyobb károkhoz is vezet. 1985). Bizonyos évek során csak 50 minta gyult össze (Potency Monitoring Project ˝ [PMP]. Nem tisz- . 1988-ban. Ráadásul megtörténhet. hogy töményebb lett a szer. ha elfüstöli a kenderb˝ l készült sampont. A kevés számú minta és a nem megfelel˝ tárolás ellenére az átlagos THC-tartalom o 1972-ben 2% volt (ElSohly. 1973-ban több mint 100 mintát megvizsgálva az átlagos eredmény 1. Bár a média által közvetített jelentések gyakran emlegetik azt a veszélyt. Ezek az 1970-es ˝ években készült vizsgálatok tehát valószínuleg alábecsülték az ˝ akkor forgalomban lev˝ marihuána THC-tartalmát.180 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A KANNABISZ FARMAKOLÓGIÁJA 181 val (Zimmer és Morgan. Ez a program a letartóztatások során elkobozott kannabisz THC-koncentrációját vizsgálta. mint ha ugyanannyi ideig sötét helyen tartották volna o (Brazis és Mathre. s így a THC hamar lebomlott (Mikuriya és Aldrich. 1984) vagy 10 000%-os növekedését emleget˝ jelentések tehát egyértelmuen pontatlao ˝ nok. Ráadásul az a hallgatólagos feltételezés. hogy a marihuána o o hatékonysága százszorosára n˝ tt (MacDonald. 1974–1996). o A marihuána pszichoaktív fajtái 2–5% THC-t tartalmaznak. Holley és Turner. A 90-es évek átlaga hasonló volt. a növekedést mértékét bizonyítani azonban nagyon nehéz. hogy a rend˝ rséo gen meleg helyen tárolták a marihuánát. Ratcliffe (1974) 1. hogy a ˝ ˝ 70-es években használt marihuána átlagos THC-tartalma 1%-nál kisebb lett volna. Már több mint 30 éve is beszéltek arról. 1974–1996). 2000). hogy a Hatóanyagtartalom Figyel˝ o Program alábecsülte a 70-es években használt marihuána által tartalmazott THC mennyiségét. ha meleg helyen tárolják (Clarke. 1974).5%-os átlagra való háromszoros növekedés. A kendertermékek tehát nem rendelkeznek pszichoaktív hatással. Egy évig világos helyen tárolva a marihuána háromszor annyit is veszíthet az erejéb˝ l. A hatékonyságról egy másik. Az 1970-es években ezt nagyon alacsonyra. amely sokkal több mintát elemzett. hamisnak bizonyulhat. Ezzel o az állítással kapcsolatban komoly viták alakultak ki.

benzint és fájdalomcsillapítókat. a legelterjedtebb a belélegz˝ s módszer.182 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A KANNABISZ FARMAKOLÓGIÁJA 183 tázott. azaz egy 73 kilós embernek 9125 mg THC-t kellene bevennie ahhoz. Kevesebb cigaretta elszívásával csökkenteni lehetne a füst által okozott károsodásokat. másokat a nyelv alá helyeznek. 1999). Kutatók a THC intravénás adagolásával és marihuánás kúpokkal is kísérleteztek. milyen következményekkel jár a kétszeres vagy háromszoros növekedés. Az állatok különböz˝ csoportjai különböz˝ nagyságú adagokat kapnak. vagyis ezek szerint körülbelül 450 joint elszívása lehet végzetes. 1989). Tashkin. 1999). A drogok sokféleképpen kerülhetnek be a testünkbe. hogy elszívnák. ha a marihuánát megennék ahelyett. A b˝ r alá is szokták adni. Az er˝ sebb kannabiszból kevesebb is a kívánt hatás o eléréséhez vezet. a vér pedig egyenesen az agyba szállítja. Néhány szer a b˝ rön o keresztül is képes beivódni. Rendszerint két módon használják: belélegzik (a füstjét). Soha senki nem halt meg THC-mérgezésben. A felszívódás gyorsasága összemérhet˝ azzal. és durván 20 mg THC-t tartalmaz. vagy szájon keresztül fogyasztják (megeszik). A halálos adag megbecsülése bármely drog esetében elég hátborzongató állatkísérletek segítségével történik. Wilkins és Simmons. ópiumot. A vér THC-tartalma már a füves cigaretta szívása közben elérheti a legmagasabb koncentrációt. 900 joint körülbelül 1 kilogrammot nyom. 1986). Halálos adag THC elfogyasztása anyagilag. orrzselét és egy nyelv alá helyezhet˝ szintetikus o THC-készítményt is kifejlesztettek (IOM. A marihuána fogyasztásában egyik eddig felsorolt módszer sem túl gyakori. Azt az adagot. A hatékonyabb marihuánából kisebb. Ez utóbbi technikák még elég ritkák. Ezt a veszteséget is beleszámítva a halálos adag inkább 900 jointnak felelne meg (Doweiko. míg o o a szer valamelyik csoport felét meg nem öli. és ez alól a THC sem kivétel. A nagyobb adag THC-t tartalmazó marihuána nem feltétlenül bizonyul veszélyesebbnek. A kannabiszon kívül az emberek belélegezo nek még nikotint. A THC esetében ez az LD 50 125 mg-ot jelentene a testsúly minden egyes kilogrammjára (Nahas. a THC-nak legalább 50%-a semlegesít˝ dik vagy megy kárba az égési folyamatban az elszálo ló füsttel. amely az állatok 50%-ára halálos. Ez a fogyasztási mód tehát kevesebb negatív hatással járna. err˝ l tanúskodik a mindenki által jól o ismert nikotintapasz. orr-sprayt. ragasztókat. hogyan jut be a szervezetbe. a tudósok LD 50-ként (letális dózis) emlegetik. mint amikor intravénás adao golás során egyenesen a vérbe juttatják a THC-t. A THC gyorsan . Továbbá. ahol a marihuána legtöbb receptora elhelyezkedik. A kannabinoidok adagolási formái A kannabisz hatásainak megértéséhez azt is tudnunk kell. rövidebb slukkokat kellene szívni (Heishman. Marques-Magallanes. a magasabb THCtartalmú marihuána bizonyos szempontból hasznosnak is bizonyulhat. cracket. A módosult tudatállapot els˝ jelei így már o 10 másodperccel azután jelentkezhetnek. Izomba vagy vénába lehet injekciózni a különböz˝ szereket. metamfetamint. Egy átlagos marihuánás cigaretta egy grammot nyom. így kisebb lenne a száj. de legalábbis fizikailag biztosan lehetetlen. A kevesebb füstölés csökkentené a kátrány bejutását a szervezetbe. A kétfajta fogyasztás hatásait a következ˝ rész tárgyalja o részletesen. A füst okozta károkat természetesen azzal lehetne tökéletesen kiküszöbölni. Gyógyszercégek mélytüd˝ s aeroo szolt. A tüd˝ ben bent tartott füst hatóanyaga a hajszálerek gazdag o hálózatán keresztül közvetlenül a vérkeringésbe jut. a torok és a tüd˝ károsodásának a veszélye o (Matthias. Bár a tapasztalt fogyasztók sokat mesélnek a túlzott fogyasztásról. A drogok fogyasztásának ez az egyik leggyorsabb módja. Stitzer és Yingling. Egyes kábítószereket az orron keresztül szippantanak fel. ezt nevezik „b˝ rbe o o o lövés”-nek. Ezen adatok alapján aztán a kutatók kikövetkeztetik az emberre halálos adag mennyiségét. El˝ ször is a kannabisz bizonyított módon nem okoz akut o mérgezést. Mivel a halálos túladagolás nem fenyeget. ez a mennyiség százszorosan meghaladja a leger˝ sebb fogyasztók által átlagosan elszívott menyo nyiséget is. hogy kifújtuk a füstöt (Levinthal. és a káros gázok belélegzését. hogy 50% eséllyel elhalálozzon. 1997). 1999). mint a gyengébb fajták.

Gillespie és Hollister. több tényez˝ határozza meg. hogy kiköhögnék. o * laki arra. de ebéd után szájon o keresztül fogyasztva lehet. Mások sosem tanulják meg. Egyes kutatások szerint a tapasztalt fogyasztók több THC-t képesek bejuttatni a szervezetükbe. McDaniel. és nagyobb hatásról számol be. A szájon keresztül való bevétel a drogok fogyasztásának legosibb módja. A vér–agy gát a zsírban oldódó anyagok nagy részét nem engedi át. azonban ritkán panaszkodik vao Utalás Bill Clinton magyarázkodására. a száj. az enyhe fogyasztók csak 14%-át tudták beszívni (Ohlsson és munkatársai. o Azt. A bél fala és a környez˝ hajszálerek o közt két rétegnyi zsírmolekula helyezkedik el. o o ha valaki hosszú slukkokat szív. hogy nem bír eleget beszívni. Azok a szerek. hogy az ismételt fogyasztás egyre érzékenyebbé teszi az embereket a szerre. A gyomor magas savtartalma sok kártékony vegyületet képes lebontani. így csökkentve a mérgezés veszélyét. a torok és a tüd˝ irritációjára panaszkodnak. miszerint szívott ugyan marihuánát. o Mindezen természetes akadályok miatt a szájon keresztül való fogyasztás hatása sokkal lassabb. mint a tapasztalatlanabbak. 8000-ben alkal˝ o maztak. hogy az tovább bontsa oket. de nem tüd˝ zte le.184 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A KANNABISZ FARMAKOLÓGIÁJA 185 eloszlik mindenféle zsírszövetekben. Sajnos egyes hasznos gyógyszerekkel is ugyanez történik. mint a belégzéses módszeré. Inkább a füst kellemetlen o hatásaira. hogy az agyat is elérik. Étel formájában a marihuána hatása valószínuleg enyhébb. azaz sokkal hatékonyabban hasznosítják a füstöt. és aztán politikusok lesznek*. A májból érintetlenül ˝ kikerül˝ vegyületek bekerülnek az általános keringésbe. A kipróbálók egy része kés˝ bb megtanulja leszívni o a füstöt. o o A kismértéku felszívódás is okozhatja. és sokáig mélyen lent tartja a füstöt. Lindgren. Ezt a hatékonyságot a tapasztalt fogyasztóknál a fordított toleranciának vagy szenzitizációnak nevezett furcsa jelenség is megmagyarázhatja. Ennek alapján egyes kutatók arra következtettek. Ezek a természetes akadályok fontos szerepet töltenek be bizonyos mérgez˝ anyagok o semlegesítésében is. A THC legalább 30%-a eltunik az égés során. ezt követ˝ en pedig lebomlik. A laboratóriumi kísérletek során az er˝ s fogyasztók egy joint o THC-tartalmának körülbelül 27%-át. amelyek sikeresen átvészelik a gyomorsav hatását. amelyet el˝ ször körülbelül Kr. A véro keringésbe való bejutásuk azonban még nem garancia arra. mi˝ vel a szer egy része az emésztés során lebomlik. A leger˝ sebb hatást azzal lehet elérni. onnan pedig a májba. amit aztán kiköhögnek. amelyekben viszont kevesebb a pszichoaktív hatóanyag. Ohlsson. hogy sokan az els˝ ˝ o néhány kipróbáláskor semmilyen hatását nem érzékelik a marihuánának. . és függ a belek telítettségét˝ l. s így a szubjektív hatások eléréséhez id˝ vel egyre kevesebb marihuána is elegend˝ . 1982. de cigarettában elszívott adagéhoz képest. A szájon keresztül fogyasztott marihuána vagy hasis hatása késleltetett és egyenetlen egy ugyanekkora. Agurell. o Egyes fogyasztók emiatt inkább megeszik a marihuánát vagy a hasist. A cigaretta ˝ égése közben a slukkok között még több kannabinoid vész kárba a füsttel (Davis. 1985). Egy-két ˝ slukk már érezhet˝ növekedést jelent. amelyek gátolják a felszívódását. majd kiürül o a szervezetb˝ l. hogy már nagyon kis adagoknál is gyors hatást tapasztalnak. e. szájon keresztül bevett szernek az egész emészt˝ csatornán végig kell o haladnia. Elég tapasztalattal rendelkeznek ahhoz. hogy tudják. ahol néhány olyan természetes akadállyal is találkozik. Ezzel szemben a tapasztalatlan fogyasztók sok esetben túl nagy slukkokat szívnak. A legtöbb. de a vér végül a májba és a vesékbe is eljuttatja. hogy mennyi THC szívódik fel a belélegzés során. a vékonybélbe jutnak. alkohol esetében (Roueche. hogy semmilyen szubjektív hatással nem jár. Cadwell és Moody. vagy túl kicsiket. így például az inzulin szájon keresztül adagolva teljesen hatástalan marad. A THC-t tartalmazó füst hatása gyors. A beszívott THC mennyisége egyénenként er˝ sen változhat. Egy gramm kannao bisz elszívva er˝ s intoxikációt tud okozni. és az adagot nagyon könnyu módosítani. 1984). Ez a gát elválasztja az agyat a vérkeringést˝ l. Sok rendszeres fogyasztó számol be arról. mennyi füstöt bírnak leszívni anélkül. így csak a zsírban oldódó vegyületek jutnak be ezekbe a hajszálerekbe. 1963).

A drog lebontásához szükséges id˝ tartamot a kutatók a feleo zési id˝ vel jellemzik – ez az az id˝ tartam. Axelrod és Kopin. A kisebb hatásfok és lassabb hatás ellenére az ételként fogyasztott marihuánának is sajátos története van. hogy a THC távozna a testo b˝ l. a szer hatása sokkal kés˝ bb o tet˝ z˝ dik. hogy ez a folyamat sosem vezet nulla koncentrációhoz. 1980) akár 4 napig is terjedtek (Johansson. Bár a média gyakran újdonságként kezeli ezt a jelenséget. ami alatt az eredeti o o adag 50%-ára bomlik le. 1980). Az intoxikáció jóval azel˝ tt elmúlik. Brine. hogy a THC kiürült a testb˝ l. o A THC lebontása A THC lebontásához szükséges id˝ egyénenként és vizsgálattól o függ˝ en is meglehet˝ sen nagy változatosságot mutat. A vér THC-tartalma a zsírszövetekbe költözik. Hasisból is gyakran készítenek csokoládés és egyéb süteményeket vagy leveseket (Powell. és így tovább. Azt az o o id˝ tartamot. A THC hatása o jelent˝ sen nagyobb. hogy tudatmódosító hatása legyen. Továbbá a dronabinolt. Harold és Perez-Reyes. Csokoládés süteményben fogyasztva a legnagyobb o o koncentrációt 1–6 órán belül éri el. 1988). Sadler. mert segítségével kézenfek˝ v˝ nek tunt a marihuánával szemben kialakuló tolerancia magyao ˝ . majd az els˝ órában o 90%-kal csökken. guacamoléra. körülbelül 2 óra múlva (Ohlsson és munkatársai. Egy intravénás THC-injekció után az anyag koncentrációja a vérben szinte azonnal a legmagasabb szintre emelkedik. a kutatások eredményei szerint 19 órától (Hunt és Jones. de a legnagyobb hatásra 2. Gleadle és King. Modern receptek is vannak marihuánás csokoládésütire. Johnson. 1997). Ez körülbelül néhány óra – szájon keresztül való fogyasztás o esetében több. Ha valaki 100 mg-ot fogyasztott bel˝ le. Engelman és ElSohly. Az els˝ óra elteltével a vér THC-tartalma többé o nem csökken olyan gyorsan. o ˝ o és beoldódott a zsírszövetekbe. Wall. Ez a kutatás tapasztalt fogyasztók esetében 28. levesre. Ohlsson és munkatársai. A marihuána alkoholos tinktúráját is szájon keresztül fogyasztják. Arguell. hogy egy képzeletbeli drog felezési ideje egy nap. Edling-Owens.5 vagy ˝ 5 felezés után már nem mutathatók ki (Diaz. 1971). Az adag 50%-onként egyre csökken. 1971). 1993). 1988). darált húsra. 1985. Ez a gyors csökkenés azonban nem jelenti azt. Húsos szendvicsben fogyasztott kannabiszgyanta is legalább 2 óra elteltével hatott csak (Law. o o Az eredmény azért tunt vonzónak. Az olajban vagy vajban kisütött és édességekhez kevert marihuána évszázadok óta csemege (Abel. Zénón paradoxona alapján azt gondolhatnánk. Egy kutatás során valamennyi hatást 30 percen belül is kiváltottak a marihuánás sütemények. majd lassan lebomlik és kiürül. A THC felezési idejének vizelet alapján történt becslései hihetetlen változatosságot mutatnak. amint egyre gyakorlottabb szerhasználók lesznek (Lemberger. nem szabad o o összekevernünk a szer pszichoaktív hatásainak tartamával. A következ˝ nap ez o ismét 25 milligrammá csökken. Tegyük fel. valójában a barbiturát és benzodiazepin típusú nyugtatók is a zsírszövetben raktározódnak el. Gyakorlatilag azonban a drogok 4. A májban történ˝ lebontást végbélkúp o formájában való adagolással is meg lehet kerülni. így is több THC tud felszívódni (Mattes. de most már túl kis mennyiségben ahhoz. ha ezt a folyamatot megkerülve. de sosem tunik el teljesen. Moffat. ez o egy nap alatt 50 milligrammá bontódik le. Paul. a zsírszövetekben tárolt mennyiség újra visszatér a keringésbe. kezd˝ knél 57 órás felezési id˝ t mutatott ki.186 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A KANNABISZ FARMAKOLÓGIÁJA 187 Ha étel formájában fogyasztják. Miután a THC kiürül a vérb˝ l a o vizeletbe és a székletbe. belégzéso sel viszik be a testbe.5 órát kellett várni (Cone. szezámolaj-tablettákban pedig. 1983). Az emésztési folyamat tehát csökkenti a szer biológiai hozzáférhet˝ ségét. Hollister és Halldin. o A szájon keresztül való fogyasztással elkerülhet˝ a torok és száj o irritációja vagy a cigarettázással járó tüd˝ problémák. Korábbi kutatások szerint a fogyasztók egyre hatékonyabban képesek lebontani a THC-t. Mason. Shaw. 1980. 1984). egyszeruen csak kikerült a vérb˝ l. Mell és Mitchell. mint a dronabinol.5-3. a THC szintetikus változatát könnyen lenyelhet˝ szezámolajkapszulák formájában árusítják. mint ha csak elszívják az adagot. ami alatt a THC kiürül a szervezetb˝ l. banánkenyérre és egyéb édességekre.

kognitív vagy érzelmi hatással. amelyek nem a vizelet vizsgálatán alapulnak. rendszeres foo gyasztók vettek részt (Johansson és munkatársai. Ezt a jelenséget a kutatók már jól ismerték. amely egy különlegesen érzékeny mérési technikával dolgozott. Ezek az eredmények látszólag ellentmondanak annak az elképzelésnek. Népszeru szerz˝ k gyakran rosszul értelmezik azt. Biológiai funkciójuk megfejtésével rengeteg kutatás próbálkozott. Egyes korai vizsgálatok radioaktív THC nyomon követésével kísérleteztek. Ráadásul abban a kísérletben. amely a leghosszabb felezési id˝ t mutatta ki. egyes nyugtatóknál. A tapasztalt fogyasztóknál gyorsabb feldolgozást kimutató vizsgálatokkal ellentétben egy újabb kutatás azt találta. 1980). 1985. 1991). 1984). o mert sokkal gyorsabban kitisztultak. másoknál kevesebb id˝ alatt bontja le o a szervezet. akik nem kaptak bel˝ le naponta o (Hunt és Jones. ahol kifejthetik a hatásukat. 1993). mint a sejtmembrán átereszt˝ képességének megváltozása. Cohen és Pickworth. A legtöbb vizsgálat 1-1. A kiürülési id˝ változatossága o ellenére úgy tunik. A becslések közti különbségek egyéni különbségeket is tükrözhetnek. 1990). Underground mendemondák szerint az áfonyalé vagy más f˝ zetek képesek megrövidíteni azt az id˝ szakot. hogy valamiféle utóhatás még a fogyasztás után egy héttel is érezhet˝ . hogy a THC 12-13 nap múlva ürül ki teljesen a szervezetb˝ l. Újabb vizsgálatok kiderío . hogy egyesek egyszeruen gyorsabban dolgozzák fel ezeket az anyagokat. hogy a kutatások csak ke˝ o vés résztvev˝ t vizsgáltak viszonylag kevés ideig. Lehet. amikor a hatások már régen megszuntek (Zimmer ˝ és Morgan. 1998). a koffeiné 3–6 óra (Henningfield. mivel az alkohol egyes hatásai is valószínuleg innen származnak ˝ (Doweiko. hogy mit ˝ o jelent a THC hosszú felezési ideje. A zsírszövetekb˝ l fokozao tosan felszabaduló THC nem jár semmilyen szubjektív. hogy hatását talán úgy éri el. 1988).188 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A KANNABISZ FARMAKOLÓGIÁJA 189 rázata. A szerz˝ k szerint az emberek azért válhattak toleránssá. hogy ismételt használat révén nem is n˝ a THC lebono tásának hatékonysága. azt mondhatjuk. Népszeru szerz˝ k szerint ˝ o ez a normális kiürülési id˝ (DuPont. és két héten keresztül követte a THC-koncentráció változását. Ohlsson és muno katársai. célpontra van szükségük. A marihuánát tehát egyes drogoknál több. a marihuána felezési ideje valóban hosszabb ˝ más drogokénál. mint azok a közepes fogyasztók. Ennek o a vizsgálatnak az alapján. A zsírszöveo teket vizsgálva egyes kutatók azt találták. a felezési id˝ o 2 napos vagy még hosszabb (Diaz. hogy a THC a neuron egész felületéhez hozzá tudott kapcsolódni. 1997). o A felezési id˝ tartamára vonatkozó becslések változatossáo ga valószínuleg annak köszönhet˝ . 1999). Lehet. hogy a tapasztalt fogyasztók gyorsabban bontanák le a THC-t. 1997). Igaz. hogy megváltoztatja a sejtmembránok átereszt˝ képességét (Makriyano nis és Rapaka. az anyagcsere folyamatát azonban ez nem gyorsítja fel (Coombs és West. még hosszabb felezési id˝ t mutattak ki. A kannabiszt tehát még egy-két héttel a fogyasztás után is ki lehet mutatni. hogy azok a résztvev˝ k. 1989). hogy egyesek szervezetéb˝ l a THC akár egy hónap alatt sem ürül ki teljesen (Johanso son. 2. Noren. Kannabinoid receptorok Amint a kannabinoidok beléptek a szervezetbe. és vizsgálati o módszereik is eltértek egymástól. Az intoxio káció valójában pár óra alatt elmúlik. akiknek két héten keresztül minden nap o THC-t adagoltak. csak krónikus. Kés˝ bbi kutatási eredmények szerint a marihuána hatásai köo zül legalább néhánynak más oka is van. mint ˝ mások. de sokan ennél gyoro sabban dolgozzák fel a THC-t. Egy újabb kutatás. Azok a módszerek. amely a legjobb elérhet˝ módszereket o használta. Ezek azt találták. Nagyon sok folyadék fogyasztásával fel lehet hígítani a vizelet THC-tartalmát. Wall és munkatársai. 1982. A nikotiné például 2 óra körül van.5 napra becsülte a felezési id˝ t (Ohlsson és munkatársai. ezt a kérdést azonban tudományos módszerekkel nem vizsgálták. 1983). Sjovall és Halldin. amelyek jobban oldódnak a zsírban. o o amíg egy teszt pozitív eredménnyel járhat. nem bontották le gyorsabban az anyagot. ami arra utal. és azt állítják. viszont kimutatható a kábítószerteszteken.5 napos felezési id˝ t mutatott ki (Huestis és Cone.

Melvin és Milne. Valószínuleg ezeken a folyamatokon múlik a THC és más ˝ kannabinoidok hatása is. Akadályozhatják vagy serkenthetik a gamma-amino-vajsav (GABA) képz˝ dését. és azt is feltérképezték. hogy valószínuleg fontos o ˝ . Mollereau. Devane. akárcsak a kokain. ami a memória muködését segíti. 1998). amit a középiskolában err˝ l tanulhattunk. Dysarz. Herkenham és munkatársai. Melvin és Howlett. amely o az alkohol nyugtató hatásához járul hozzá (Pacheco. amely a cAMP el˝ állítását végzi. 1988. Miután ezeket a receptorokat kizárták. ezáltal talán a Parkinson-kór kezelésében is segíthetnek (Sanudo-Pena és Walker. 1997). o Az egyik hatás. hogy ez a receptor ilyen sok él˝ lényben megvan. egyesek a sejten belül foglalnak helyet. Devane és Howlett. Egy neurotransz˝ mitter bármiféle változása a többiek muködését is befolyásol˝ ja. A piócának. 1988). A kannabinoidreceptorok és a hozzájuk kapcsolódó neurotranszmitter-rendszerek tehát fontos szerepet játszanak az agy muködésében. A THC az acetilkolin nevu neurotranszmitter termelését is befolyásol˝ ja. amelyhez cAMP-re lenne szükség. Melck. emiatt az állatkísérletek eredményei valószínuleg az emberre is érvényesek (Gerard. 1992. a ciklikus adenozin-monofoszfát (ciklikus AMP vagy cAMP) szintézisét. o A káliumcsatornákkal ellentétben a kálciumcsatornák ugyanekkor elzáródnak. 1990). 1999). amelyek megváltoztatják a cAMP-t. a nikotin vagy az alkohol (Koob és Le Moal. 1991).190 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A KANNABISZ FARMAKOLÓGIÁJA 191 tették. A kannabinoidok serkenthetik a dopamin mozgást aktiváló hatását. a tyúknak. amelyek keresztülívelnek a sejtfalon. Az. mint a µ-opiodreceptorok. o a receptorok nem valamifajta mechanikus zárak. emiatt kevesebb neurotranszmitter szabadul fel. az amfetamin. Milone és DiMarzo. Más hasonló hatású drogok speciális receptorokkal rendelkeznek. ezek hogyan helyezkednek el az agyban (Bidaut-Russel. 1993. Miután az agyban azonosították a CB1receptort. mint a hidra. Vassart ˝ és Parmentier. 1997). amelyeket megfelel˝ kulccsal lehet nyitni és zárni. Ward és Childers. lassítják az idegsejt által kibocsátott elektromos ino gereket. hogy a kannabinoidoknak saját hatóterületük van.(és mino denfajta más) receptorok olyan aminosavakból álló fehérjeláncok. Az összehasonlítás kedvéért tízszer vannak többen. Stefano. 1990. A kannabinoid. A CB1 típusként ismert kannabinoidreceptorok elég nagy számban vannak jelen az idegrendszerben. Még egy olyan egyszeru egysej˝ tu. ami az idegimpulzusok továbbítását segíti (Howlett. Egyes aminosavak a sejtfalba ágyazódnak. A kannabinoidreceptorok és a hozzájuk kapcsolódó agyi rendszerek nem valamiféle vákuumban muködnek. Azzal ellentétben. ˝ a tekn˝ sbékának. Piser. azt sugallja. a kutatók arra következtettek. Evans és Houston. ˝ Az ember kannabinoidreceptorai óriási hasonlóságot mutatnak a rágcsálókéval. egy olyan neurotranszmitterét. Seybold és Thayer. megint mások kinyúlnak a sejten kívülre. hogy megakadályozzák a cAMP képz˝ dését. amit a kannabinoidok megakadályoznak. Shen. A kannabinoidok öszszekapcsolódnak a küls˝ aminosavakkal. Ezt – nem meglep˝ módon – CB2-nek neo vezték el. amely ˝ képes változást okozni a táplálkozásában (De Petrocellis. Az acetilkolin változásai ˝ állhatnak a kannabisz-intoxikációval járó emlékezeti problémák mögött. következésképpen a cAMP képz˝ dése. A kannabinoidreo ceptor aktiválódásával tehát minden olyan folyamat lelassul. 1996). Ezek a receptorok gátolják az adenilil-ciklázt (AC). Salzet és Salzet. Bisognor. A THC tisztán kimutatható változást okoz a dopamin-rendszerben. a pisztrángnak és a gyümölcslégynek is vano nak kannabinoidreceptorai (Howlett. amit˝ l a neuron kevésbé aktív lesz. is rendelkezik kannabinoidreceptorral. azt az enzimet. a puhatestueknek. Különböz˝ kannabinoidok különböz˝ féleképp o o köt˝ dnek. Johnson. Hamar sikerült is azonosítaniuk a kannabinoidreceptorokat. A kuo tatók az AC kialakulását megakadályozó összes ismert receptort megvizsgálták. Johnson. voltaképpen változást okoznak az idegsejtek közötti kommunikációban. de egyikük sem reagált a kannabinoidokra. amelyeken a morfium hat. a további munka során egy másikat is felfedeztek az immunrendszerben. és csökkentik a neurotranszmitterek termelését. az AC. A kannabinoidok tehát azáltal. hogy a kannabinoidok képesek meggátolni egy rendkívül fontos vegyület. és a sejt bels˝ muködéo o ˝ sét befolyásolják. ami változó tevékenységhez vezet az idegsejtben. Ez a receptor a neuron káliumcsatornáit is megnyitja.

6. amelyekre ezeknek reagálniuk kell. 2-arachidonoil-glicerin (2-AG). hogy a receptorokhoz különböz˝ alakú molekulák is kapcsolódhatnak. Hatására túlzásba vihetjük az evést (Williams és Kirkham. 1993). de azt még nem o tudjuk pontosan. Az etanolamin az alkohollal rokon. Az arachidonsav más vegyületek tucatjának szolgál épít˝ anyagául. így a THC-nél rövidebb ideig hat. ami „boldogságot” vagy „eksztázist” jelent (Devane és munkatársai. Így például az endorfin nevu endogén opiátok sem ha˝ sonlítanak az ópiumhoz vagy a morfiumhoz. 1999). ábrán láthatók.192 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A KANNABISZ FARMAKOLÓGIÁJA 193 OH OH O C N H O C O OH 6. 1992). a szanszkrit ananda szó nyomán. beleértve olyan hatóanyagokat. de magának az agynak a muködésér˝ l is. Ez a kannabinoid természetes módon jelen van a szervezetben. Valódi kémiai neve arachidonoil-etanolamin. Az anandamidmolekula nem hasonlít különösebben a THC-re. ábra. hogy ilyen sok állatban csak azért ala˝ kultak volna ki bizonyos receptorok.7. hogy azokhoz hasonló alakjuk o lenne. A hatásai kevésbé er˝ sek. hogy a molekuláknak milyen kritériumoknak kell mégis megfelelniük. amelyek o az aszpirin hatásával kapcsolatosak. A receptorok iránti o affinitása is csak 25–50%-a a THC-ének. amelyek ugyancsak aktiválják ezeket a receptorokat. A CB1. csökken a test h˝ mérséklete. a vegyület arachidonsavból és etanolaminból áll. Amint a név is mutatja. A kutatók az agy sok CB1-ben gazdag területén találtak anandamidot. és 6. A két legtöbbet vizsgált anyag ezek közül az arachidonoil-etanolamin (anandamid) és a 2-arachidonoil-glicerin (2-AG). A kisagyban – amely az agy egyik mozgásszabályzó központja – is vannak CB1-receptorok. tevékenységünk lanyhul. Úgy tunik. mégis a neuronok ugyanazon területeire hatnak. hogy a testen belül keressenek olyan anyagokat. beleértve a hippokampuszt is. ábra. A kannabinoidreceptorok felfedezése után a kutatók a szervezet olyan saját anyagait kezdték keresni. Ennek o a receptornak tehát szerepe lehet a rövidtávú emlékezet marihuána okozta károsodásában. Ez az endogén kannabinoid van jelen a legnagyobb mennyiségben a szervezetünkben. az anandamid nevet kapta. de mind a kett˝ kapcsolódni tud a kannabinoidreceptoo rokhoz. Az anandamid mégis kivált néhányat a THC hatásai közül. o 6. Kannabinoidok a testünkben Az elég valószínutlen. Más természetes anyagok is kapcsolódhatnak különböz˝ drogok receptoraihoz anélkül. Az els˝ kannabinoid.6. amit sikerült a szervezeten belül azoo nosítani. Anandamid. amelyek a 6. Ez volt az els˝ ismert endogén kannabinoid. talán o ugyancsak a rövidebb lebomlási id˝ miatt. Az világos.7. amely az emlékezetért felel˝ s egyik agyterület. hogyan is hat a marihuána. Való- . és érzéketlenebbé válunk a fájdao lomra (Fride és Mechoulam. és általános funkcióval rendelkezik. Az endogén kannabinoidok vizsgálata révén sokat megtudhatunk arról. Az anandamidot az enzimek elég gyorsan lebontják. több endogén vegyület ˝ o ˝ is kapcsolatba lép kannabinoidreceptorral.és CB2-receptorok titokzatos jelenléte arra indította a kutatókat. hogy lehet˝ vé tegyék egy o zöld gyom hatóanyagainak feldolgozását.

Más kannabinoidhatásokban játszott szerepe még nem tisztázott. ebb˝ l o legalább 66 csakis erre a növényre jellemz˝ kannabinoid. a kannabinol és a kannabidiol vannak jelen benne. A kutatók több tucat egyéb kannabinoidot is azonosítottak. Egyes kutatásoknak sikerült már más anyagokat is elkülöníteniük. A marihuána füstjének belélegzésével a THC gyorsan felszívódik a vérbe és az agyba. Lehet. és enyhítheti az epilepsziás rohamokat. Jelen van a lépszövetben. ilyen például a 2-AG. 2000). A THC bizonyos o szubjektív hatásait. ritkábban megeszik a kannabiszkészítményeket. mint például az orr-spray vagy a végbélkúp. illetve csökkenti. mivel kisebb adagban is képes biztosítani a kívánt hatást. az anandamidhoz hasonló vegyületek is köt˝ dhetnek a o kannabinoidreceptorokhoz. hogy az 1970-es években rosszul. és csökkenti a test h˝ mérsékletét. 1997). amelyek nagy része az eddig említettekhez hasonló alakú. Összefoglalás A marihuána több mint négyszáz vegyületet tartalmaz. Az anandamid a talamuszban is jelen van. Pontos biológiai hatásukat még nem ismerjük. hasisolaj és marihuána sokféle változatát. bár egyes állítások szerint ez az érték lehet jóval nagyobb is. Nagyobb adagokban álmossá- got okoz. A lego nagyobb mennyiségben a delta-9-THC. a többi kémiai tulajdonságukat azonban még nem sikerült tökéletesen megérteni. beleértve a hasis. ezeket azonban még nem azonosították. másrészt viszont id˝ ben meghosszabbítja o . az egyik legfontosabb agyszövetet alkotó vegyület. jól észrevehet˝ változásokat okoz. Azok az aggodalmak. 1999. Hatékonyságuk rendkívül változó. THC-vel kombinálva a kannabidiol növeli a vér THC-koncentrációját. ami a fájdalomért és az érzelmekért felel˝ s. Egereknél a pulzust és a vérnyomást is megváltoztatta (Jarai és munkatársai. így az immunrendszerben is (IOM. és csökkenti a módosult tudatállapottal járó szorongó vagy paranoid érzéseket. Rengeteg kannabiszkészítmény létezik. A THC az alkohollal. az intoxikáció tartamát viszont meghosszabbítja. A szájon o keresztül bevett marihuánának vagy hasisnak el˝ ször meg kell o emészt˝ dnie az emészt˝ csatornában és a májban. Az anandamid még a mellrák sejtjeinek növekedését is képes megakadályozni (De Petrocellis és munkatársai. mint a THC-é.vagy há˝ o romszorosára növekedett. A kannabinol pszichoaktív hatása tizedakkora. A fogyasztók a legtöbb esetben elszívják. Az agyban és az immunrendszerben játszott pontos szerepének kutatása most is zajlik. Sugiura és munkatársai. a nikotinnal vagy sok más elterjedt droggal ellentétben nagy adagokban sem mérgez˝ . valószío nuleg abból származnak. amelyek szerint az utóbbi 30 évben a marihuána hatékonysága drasztikusan megn˝ tt. Az anandamid az agyon kívül más szövetekben is hat. hogy az anandamid itt más receptorokkal reagál. a hasisolaj pedig akár 70%-ban is tartalmazhat THC-t. amelyek kapcsolódnak a kannabinoidreceptorokhoz. A nao gyobb hatékonyságú marihuána valójában a tüd˝ betegségek veo szélyét is csökkenti. ami késlelteo o ti. Schweitzer és Piomelli. amely a szervezetben az anandamidnál 170-szer nagyobb mennyiségben van jelen (Stella. 2000). és a szubjektív hatásokban pár óráig tartó. 1998). Bizonyítottan köt˝ dik a CB1. különösen a stimuláló hatásokat csökkenti. ahol rengeteg CB2-receptor található. lassítja a THC lebomlását. 1999). vagy ˝ nem reprezentatív mintákon végezték az elemzéseket. Furcsa módon a talamusz kevés kannao binoidreceptort tartalmaz. A tízszeres vagy százszoros növekedés teljesen valószínutlen. A THC ˝ koncentrációja minden valószínuség szerint csak kett˝ . A kannabidiol csökkenti a szorongást és a pszichotikus tüneteket.194 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A KANNABISZ FARMAKOLÓGIÁJA 195 színuleg az e területen elhelyezked˝ receptoroknak köszönhet˝ . 2000). Mostanában a kutatók más fogyasztási módokat is kikísérleteztek. A kannabisz maga általában 2–4% THC-t tartalmaz. A kannabisz tudatmódosító hatása a THC-nek tulajdonítható. Mindegyik oldódik zsírban.és o CB2-receptorokhoz is (Sugiura és munkatársai. Az endogén kannabinoidok kutatása napjainkban eredményesen folytatódik. Más. Ekkora növekedés még nem ok a riadalomra. ˝ o o hogy a kannabinoidok képesek oldani a görcsöt és a remegést (Baker és munkatársai. a hasis 50%-ban.

arra azonban még nem születtek bizonyítékok. valamint hogy milyen hatásai lehetnek a pszichés zavarok kialakulására. amelyek aktiválják oket. Nagyobb adago ban a kannabinoidok id˝ legesen megváltoztatják a szaporodáo si hormonok és a sperma összetételét. de már túl kicsi adagokban ahhoz. A szer súlyosbíthatja egyes pszichés rendellenességek tüneteit. a bomlási termékek pedig kiürülnek. de tartós fogyasztók agymuködésében kimutathatók változások komplex felada˝ tok végzésekor. Innen fokozatosan felszabadulva ismét bekerül a vérkeringésbe. még nem mutattak ki semmilyen súlyosabb tüd˝ betegséget. Azt vizsgálva. Ebben a fejezetben arról lesz szó. ˝ magát a betegséget nem ez okozza. mint ahogy korábban feltételezték. Az e területen folyatott o további kutatások valószínuleg még többet fednek majd fel a ˝ szer hatásmechanizmusairól és az agy muködésér˝ l is. amelyek sajátosan a kannabinoidokra reagálnak. különösen a memóriáért és a moo toros kontrollért felel˝ s területeken. Bár maga az intoxikáció ritkán tart tovább pár óránál. rákot vagy tüd˝ tágulást. E két receptor jelenléte alapján a szervezet saját anyagai után kezdtek kutatni. Álta˝ lában véve a túladagolás veszélye nem áll fenn. A zsírszövetekben ez a vegyület akár egy hónapig is elraktározódhat. ˝ o Hetedik fejezet A marihuána hatása az egészségre A marihuána egészséget befolyásoló hatásával több kötetnyi kutatás és rengeteg konferencia foglalkozik. mennyire mérgez˝ a o marihuána.196 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA a szer hatását. akik csak kannabiszt szívnak. de egyébként nem dohányoznak. és rövidebbek is. o o Mindezeket az alábbiakban tárgyaljuk részletesebben. s a témát jelent˝ s viták o övezik. ezek a hatások azonban a fogyasztás beszüntetésével el is múlnak. o o de könnyebb légzési zavarok el˝ fordulhatnak. hogy az agy bonyolultabb. az agyra. . A másik (CB2) az immuno rendszerben gyakori. a légúti rendszerre. A máj lebontja a felszabadult THC-t. Két ˝ természetes kannabinoidot találtak: az anandamint és a 2-AG-t. amelyek o arról tanúskodnak. bár ezek a hatások kevésbé er˝ sek. de úgy tunik. hogy szubjektív hatásokat okozzon. Az egyik (CB1) az agyban fordul el˝ . Az agyszerkezetben még nem találtak marihuána okozta elváltozásokat. Azoknál a fogyasztóknál. A kannabinoidok immunrendszerben játszott szerepe meglehet˝ sen bonyolultnak o tunik. a THC teljes lebontásához legalább néhány napra van szükség. Hatásaikban ezek hasonlítanak a THC hatására. a terhességre és az immunrendszer muködésére. a kutatók két receptort azonosítoto tak. Ennek az új neurotranszmitter-rendszernek a felfedezése nyomán intenzív kutatás kezd˝ dött. hogy milyen neurotranszmitter-rendszerek teszik lehet˝ vé a THC hatását. hogy a ˝ marihuána fogyasztása növelné a fert˝ z˝ betegségek veszélyét. a szaporodásra.

A THC 50%-a azonban kárba vész az elszálló füsttel. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk az ezzel foglalkozó kutatásokat. ilyen például a szorongás. hogyan adagolja a szert anélkül. Emberünknek tehát több mint 450 o jointot kellene elszívnia ahhoz. Mivel azt hiszik. még többet esznek. hogy elérje a halálos adagot. ha a marihuánát megették ahelyett. Ha valamiféle genetikailag manipulált új marihuánafajta a normális THCtartalom tízszeresét tartalmazná. és ebb˝ l csak 20 mg a THC.198 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A MARIHUÁNA HATÁSA AZ EGÉSZSÉGRE 199 Mérgezés A médiában különböz˝ mesék jelennek meg arról. Az ilyen. hogy túladagolásban elhalálozzon. A kannabisz azonban alapjában véve nem mérgez˝ . hogy sok. o és kés˝ bb sokkal nagyobb pszichoaktív hatást érnek el. Egyes elmebetegségek tüneteit viszont képes fokozni. hogy a kannabisz valamilyen módon megnövelte az elmegyógyintézetben kezelt betegek számát. nem szándékos túladagolás sokféle kellemetlen tünettel járhat. Újabb szerz˝ k is utalnak arra. A leglelkesebb füvest sem fenyegeti tehát a túladagolás veszélye. Rowell és Rowell. s emiatt egyesek azért aggódnak. 1939). csak nem vártak még elég hosszú ideig. pánikhoz vagy pszichózishoz vezet (Gorman. de a betegségüket nem ez a o szer okozza. Mikor India még angol gyarmat volt. A bizottság azt találta. az Indiai Kenderbizottság (Indian Hemp Drugs Commission) állami támogatással végzett kutatást azoknak a híreknek a nyomán. Lapey. 2000). általában tapasztalatlan fogyasztók esetében fordulnak el˝ . 1986). hogy a marihuána pszichés rendellenességekhez vezet. Még soha senki nem halt meg o THC-mérgezésben (Iversen. 1999). Pedig lehet. hogy elszívták volna. és inkább ako kor. egyo ˝ Mentális zavarok Legalább 100 évre nyúlik vissza az aggodalom amiatt. 1894). Ha közelebbr˝ l megvizsgáljuk o az adatokat. f˝ leg ha o nagyobb adagot. hogy eleget ettek. ezért a halálos adaghoz valójában 900 jointra lenne szükség. vagy a vizuális hallucinációk. hogy a szer haszo nálata mentális zavarhoz. 1996). hogy ez a nagyobb hatékonyság halálos túladagolásokhoz vezethet. bármilyen legendásan er˝ s marihuánát szívjon is. a paranoia. A tapasztalt fogyasztók többsége tudja. különösen ha túl sokat szívnak egyszerre. Állatkísérletek alapján kiszámították. sion [IHDC]. hogy tudatmódosító hatása legyen. akik hasist ettek. akkor 15 órán keresztül kelo lene folyamatosan szívnia ahhoz. A szorongásos reakciók ritkák. hogy a marihuána semmilyen pszichés rendellenességet nem okoz (Indian Hemp Drugs Commis- . nem fogyasztottak eleget a szerb˝ l. azt hihetik. Az alkohol o és az aszpirin ellenben évente több száz embert mérgez meg (Doweiko. hogy az kellemetlen érzelmeket okozzon. de ezt a rövid tartamú reakciót nem szabad összekeverni a szorongásos zavarral. A szájon keresztül fogyasztott THC szubjektív hatásai csak néhány óra elteltével jelentkeznek. pszichológiai problémákkal küszköd˝ ember szív marihuánát. mint o ahogy eredetileg tervezték. 1996. A legtöbb marihuánás cigaretta 1 grammot nyom. az eredeti adag nem volt elég ahhoz. Azokat is hirtelen ijedtség vagy rémület foghatja el. Az 1930-as évek propagandája az Egyesült Államokban még mindig azt hirdette. hogy az o újabb kannabiszfajták magasabb THC-tartalommal rendelkeznek. Az ismeretlen er˝ sségu kannabiszt általában óvatosan használják. még akkor is 90 joint lehetne csak halálos. 1931. azt találjuk. Akik nincsenek tisztában ezzel a késéssel. Ha valaki 10 perc alatt képes lenne elszívni egy ilyen er˝ s marihuánás cigarettát. hogy a kannabisz elveszi az emberek eszét (például Fossier. Ezeket az eredményeket azonban nagyon kevesen vették figyelembe. Egy 73 kilós ember esetében ez 9125 mg. Szorongásos zavarok A marihuána okozta tudatmódosulás fokozhatja a szorongást. hogy a halálos adag a testsúly minden kilogrammjára 125 mg THC lenne (Nahas. A tapasztalatlanabb fogyasztók nagyobb eséllyel esnek pánikba.

2000). amelyekben a marihuánafogyasztás elterjedtebb volt (Hall és Solowij. akik hajlamosak a pánikra. Egy pszichoo tikus betegnek például az a különös gondolata támadhat. Ezenkívül a kannabisz okozta változások hamar el is múlnak. 1990). jobb. hogy a kórjelek a legtöbb esetben megel˝ zik a marihuánafogyasztást. ami általában a pszichés zavarban szenved˝ emberekre jellemz˝ . Poulton és Moffitt. A kokain vagy amfetamin tartós o o használata is okozhat a szkizofrénia egyes változataihoz hasonló paranoid. hogy a szer megnyugtatja oket (Grinspoon és Bakalar. ˝ Egy nemrégiben 800 új-zélandi résztvev˝ n végzett longitudináo lis vizsgálat semmilyen kapcsolatot nem talált a kannabisz és a szorongásos rendellenesség vagy a depresszió között (McGee. A tapasztaltabb fogyasztók inkább úgy találják. 1998). míg a szkizofrénia krónikus pszichés rendellenesség. mint az absztinenseké. a meszkalin vagy a pszichedelikus gombák a gondolkodás olyan hibáihoz vagy furcsa beszédhez vezetnek. hallási hallucinációkkal és a helyzethez nem ill˝ érzelmekkel járnak. vagy a tudat változásait kellemetlennek találják. hogy a tünetmentes id˝ ben o szívták a marihuánát. Allebeck és Rydberg. 1997). hogy pszichotikus egyének gyakrabban kísérleteznek kannabisszal. hogy az emberek különböz˝ gondolatokat ültetnek be a fejébe. vajon felléptek-e már a betegség jelei a marihuána fogyasztása el˝ tt is. Ha valaki nagyon sok marihuánát vagy hasist eszik. A halo lási hallucinációk esetében olyan hangokat hallanak. különösen a hallucinogének. Az er˝ s fogyasztók (akik 50-szer vagy többo ször használták már a szert) esélye hatszor akkora volt. akkor a rendellenesség el˝ fordulási arányának a fogyasztás gyakoriságával o együtt kellene n˝ nie. Williams. A vizsgálat során kétszer akkora eséllyel alakult ki szkizofrénia marihuánafogyasztóknál. de évekig nem volt rohamuk. Más vizsgálatok eredményei arra utalnak. hogy a hatás tet˝ zzön. amelyek ugyancsak fokozhatták a tüneteket. hogy a betegséget a kannabisz okozza. Mindazok azonban. és arra utal. Ráadásul o o o a kellemetlen hatás általában csak rövid ideig tart. Ha a betegséget valóban a marihuána okozná. A helyzetnek nem megfelel˝ érzelem o például az. 1989). és nem utáo na következnek be (Thornicroft. A szkizofrén betegeknek javára válhat. El˝ bbi esetében a szkizofréniára jelo lemz˝ gondolkodási és érzelmi problémák nem lépnek fel (Basu. E furcsa tünetek kapcsolata a marihuánával fontos információkkal szolgál az agy muködésér˝ l. miel˝ tt a következ˝ adagot is elfogyasztják. Lehet. ha valaki mosolyog. ha nem használnak kábítószereket. Lehet. amelyek valójában nem léteznek. Az LSD. hogy a kan˝ o nabinoid rendszer valószínuleg szerepet játszik a pszichotikus ˝ megbetegedések lezajlásában.200 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A MARIHUÁNA HATÁSA AZ EGÉSZSÉGRE 201 szerre csak kisebb adagot szívnak el. és megvárják. A szkizofrénia azonban nem fordult el˝ o o gyakrabban azokban a történelmi korszakokban. o Malhotra. A marihuána okozta szorongást az esetek legtöbbjében az egyszeru támoga˝ tás is enyhíti. Ezek a pszichotikus rendellenességek általában o furcsa gondolatokkal. Pszichotikus zavarok A kannabinoidok keltette tudatmódosuláshoz hasonló jelenségek bizonyos elmebetegségek. ˝ hogy a marihuána szorongásos megbetegedést vagy depressziót okozna. irracionális viselkedést. Az is megtörténhetett. hogy a mego betegedett embereknek már korábban is voltak furcsa tüneteik. . Egy svéd katonákon végzett kutatás a marihuánafogyasztásból próbálta megjósolni a pszichotikus rohamok bekövetkeztét. 1999). Elég valószínutlen tehát. ha elkerülik a kannabiszt és más pszichoaktív kábítószereket. például a szkizofrénia esetében is el˝ fordulnak. mint a nem fogyasztók esetében. Lehet. Más drogok is el˝ idézik ezeket a tüneo teket. de betegségüket nem a drogok okozzák. A pszichotikus gondolatok sok eseto ben teljesen elfogadhatatlanok az illet˝ kultúrában. hogy a különös tüneteik miatt nyúltak a szerhez (Andreasson. tapasztalhat hasonló tüneteket. A kutatás azt se vizsgálta. A marihuána okozta szkizofrénia gondolata ellen a kannabiszhasználat és a szkizofrénia gyakoriságát összehasonlítva lehetne még érvelni. Azonban a marihuána fogyasztói mindenféle egyéb drogot is használtak. miközben fél vagy szomorú. de a kannabisz okozta pszichózis nem azonos a szkizofréniával. Bhagat és Varma. Azt azonban nem bizonyítja.

a 18 éves korban fennálló problémák alapján azonban már nem lehet megjósolni. akik 18 éves korukban marihuánát szívtak. 1994. 1999). ˝ Bár magát a betegséget nem okozza ez a szer. A kapcsolatot az indokolja. ˝ o alkoholprobléma és antiszociális személyiségzavar (McGee és munkatársai. gyakran a pszichotikus epizódokat megel˝ z˝ en is (Linzen. hogy egy adott életkorban történ˝ drogfogyasztásból nagy valószínuséggel lehet következteto ˝ ni egy másik életkorban megvalósuló drogproblémára. lehet. 1999). hogy a marihuána fogyasztása valószínuleg nem vezet szkizofréniához. Ezeket az adatokat azonban óvatosan kell értelmeznünk. akiknek 15 éves korukban pszichés problémáik voltak. A 15 éves kori zavarokból lehetett következtetni a 18 éves kori marihuánafogyasztásra. az viszont nem igaz. Lehet. Nem új gondolat. Ezekben az életkorokban a mentális egészség károsodásai legalábbis er˝ sebben hatnak a o kannabiszfogyasztásra. hogy a marihuánát jobban kedvelik más illegális drogoknál (Dixon. Giuf˝ o frida. A kés˝ bbi kannabiszhasználatot legjobban a szabályok o áthágásában megnyilvánuló zavarokból lehetett megjósolni – a viselkedészavarból és az ellenkez˝ -dacos zavarból. Lehet. amelyet 800 új-zélandi résztvev˝ n végeztek. hogy milyen szerepet játszanak a kannabinoidok az agy muködésében. mint fordítva. 1991). A 15 éves korban meglev˝ pszichés problémák vezethetnek o marihuánafogyasztáshoz 18 éves korban. el˝ fordulhat. hogy ˝ a tudatot mindenképpen befolyásolják. hogy szkizofrén betegek rendszeresen fogyasztottak kannabiszt. A marihuánafogyasztás o itt nem szorongáshoz vagy depresszióhoz vezetett. A kannabisz tartós használata növelheti annak az esélyét. A téma további vizsgálata sok mindent felfedhet arról. Weiden. azt mutatja. hogy ez az eredmény nem egyezik sokak elképzelésével . Ez az észrevétel arról tanúskodik. Azoknál a férfiaknál. és nem fordítva.202 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A MARIHUÁNA HATÁSA AZ EGÉSZSÉGRE 203 Mindezek alapján arra következtethetünk. hogy inkább a pszichés zavarok járulnak hozzá a kannabisz fogyasztásához. Thornicroft. hogy a 15 éves korukban marihuánát szívók. és a tüneteik is súlyosabbak (Caspari. hogy a szkizofrének gerincvel˝ i foo lyadékában magasabb az endogén kannabinoidszint. Ha pedig valami nincs rendjén a kannabinoid-rendszerben. hogy a marihuána károsítja a mentális egészséget. o o 1990). o hogy a kevésbé törvénytisztel˝ fiatalok. 18 éves korukra pszichés zavarokkal fognak küszködni. Emrich és Piomelli. Dingemans és Lenior. Kannabiszt rendszeresen fogyasztó pszichotikus betegek többször kerülnek kórházba. hogy 21 éves korában fog-e marihuánát szívni az illet˝ . Ugyanennek a kutatásnak egy eredménye szerint els˝ ránéo zésre igazolódni látszik az a feltételezés. hanem a mentális zavaroktól szenved˝ emberek szívnak gyakran mao rihuánát. A pszichotikus problémák ezek szerint ennek a neurotranszmitter-rendszernek a rendellenes muködéséb˝ l eredhetnek (Leweke. hogy nem a marihuána okoz pszichés betegséget. 2000). hogy azok az o emberek. 21 éves korukra nagyobb valószínuséggel lépett fel kannabiszfügg˝ ség. Ezek a gyeo rekkori problémák általában a szabályok és a tekintély nem megfelel˝ tiszteletén alapulnak. Egyes szerz˝ k szerint ez a o rendellenesség az endogén kannabinoid rendszerrel függ össze. 18 éves korukra nagyobb valószínuséggel válnak a marihuána ˝ fogyasztóivá. o hogy a marihuána fokozza a szkizofrénia egyes tüneteit. Szkizofrének arról is beszámoltak. Egy említésre méltó longitudinális vizsgálat. könnyebben megszegik o a törvényt marihuánafogyasztással. Csak férfiak esetében a 18 éves kori marihuánafogyasztás gyakran bizonyos fajta 21 éves korban meglev˝ pszichés zavarokat jósolt meg. Antiszociális viselkedés Más adatok amellett szólnak. hogy ezzel a szerrel vagy az alkohollal kapcsolatos problémák lépjenek fel. Az nyilvánvaló. Wurster. Id˝ sebb korosztályoknál o már mást tapasztaltak. Haas. o hogy a mentális zavarok csak egy bizonyos fejl˝ dési stádiumban o növelik a kannabiszfogyasztás esélyét. Ez az öngyógyítás egy formája is lehet náluk. hogy bizonyos tünetek enyhítése miatt fordulnak a marihuánához. Sweeney és Frances. Egyes kutatások azt találták. akkor pszichotikus zavarok is felléphetnek. Lehet.

Mikhael és Hill. hogy a krónikus kannao biszfogyasztás nem vezet agysorvadáshoz (Stefanis. de való igaz. akik 18 éves korukban marihuánát fogyasztottak. bár a vizsgált személyek már akkor is rongálták mások tulajdonát. hogy ˝ marihuána. Ezek az újabb adatok azonban jobbára elkerülték a média figyelmét. bunözést o ˝ és hazudozást foglalja magában. s ezzel vége szakadt azoknak a vio táknak is. amely során az agykamrák jobb láthatósága érdekében a liquorteret leveg˝ vel töltik fel a röntgenezést megel˝ z˝ en. lehet hogy ez csak azért van így. 1971). (D. S˝ t. o o o hogy valakinél antiszociális személyiségzavart állapítsanak meg. hogy a kannabisz mellett ezek a fiatalemberek több más drogot is használtak. Ezzel a tökéletesített technikával vizsgáltak meg tizenkét embert. A kannabisz nem okoz pszichopátiát. Az antiszociális személyiségzavar nagy valószínuséggel a gyerekkori szabályt és tekintélyt ˝ nehezen tisztel˝ magatartási zavar feln˝ tt változata.vagy alkoholfügg˝ lesz. hosszú távú jellemz˝ k. Goodwin. Mendelson és David. Thomson és o Williams. Evans. ahhoz. lego alább egy éven keresztül. A diagnózist pszichopatológiai ˝ és szociopatológiai definíciók alapján fejlesztették ki. A szabályt és tekintélyt nehezen tisztel˝ gyerekkori magao tartászavar sok esetben megel˝ zi a marihuánafogyasztást.204 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A MARIHUÁNA HATÁSA AZ EGÉSZSÉGRE 205 a marihuána káros hatásairól. de pszichopaták gyakran szívnak kannabiszt. A kutatásban vizsgált férfiak egy része talán egész életében magán viselte személyiségzavarának jeleit. mint a kontrollcsoportnál. Agysorvadásnak semmi jelét nem találták (Co. A vizsgálat nagyobb kamrákat mutatott ki náluk. 1977). Ahhoz. A marihuánahasználat inkább egy alapvet˝ en devianciára o és törvény iránti tiszteletlenségre való hajlam velejárója lehet. szükség van az antiszociális személyiségzavarok diagnózisának ismeretére. Gado. annál valószínubb. hogy minél több marihuánát fogyaszt egy fiatalember. Bár a marihuánahasználat sok esetben megel˝ zi o az antiszociális személyiségzavar diagnózisát. o Az antiszociális személyiségzavarokkal kapcsolatos eredmények ennél egy kicsit bonyolultabbak. A további. hogy már gyerekkorában magatartászavara legyen. és kábítószereztek. 18 éves kor el˝ tt azonban o nem lehet diagnosztizálni oket. 1976). A kannabiszfogyasztás tehát valószínuleg csak egy ˝ részét képezte a szabályok megszegésére vonatkozó általános hajlamuknak. A vizsgálatban alkalmazott technikát sem tartották alkalmasnak az agytérfogat pontos megbecsülésére. akik 5 éven keresztül napi 5 marihuánás cigarettát szívtak el. Az eljárás elviselhetetlen fejo o o fájással jár. amelyek a pneumoenkefalográfiával végzett vizsgálatokat körülvették. akik 25–62 jointot szívtak el havonta. Egy másik kutatás 19 résztvev˝ t vizsgált. Egy harmadik kutatás során 12 fogyasztó CAT-vizsgálatát véA pneumoenkefalográfia egy ma már régóta nem használatos agykutatási módszer. 1977). A vizsgálat kritikusai azt hangsúlyozták. amib˝ l sorvadásra következtettek (Campbell. amib˝ l az következik. A személyiségzavarok tartós. A kompjútertomográfia (CAT) az agyszerkezet pontosabb vizsgálatát tette lehet˝ vé. ezo o zel a kérdéssel foglalkozó kutatás során egy vitatható technikával (pneumoenkefalográfiával* ) mérték meg az agykamrák méretét 10 fiatalembernél. amelyek egész o élete során végigkísérhetnek valakit. jobb mérési módszereket alkalmazó vizsgálatok nem támasztották alá ezeket az eredményeket. 21 éves korukban gyakran szenvedtek antiszociális személyiségzavaroktól. Az eredményekkel sokat foglalkozott a média is. Az egyik els˝ . hogy ezt helyesen értelmezzük.) * . szükséges. Az agy Szerkezeti károsodások Alapos vizsgálatok sem mutattak ki szerkezeti változásokat feln˝ ttkori tartós kannabiszfogyasztás hatására. A CAT szurés itt sem mutatott ki sem˝ milyen rendellenességet (Kuehnle. Zs. Az o antiszociális személyiségzavart ilyen korban még nem lehet diagnosztizálni. mert a diagnózist 18 éves kor alatt nem lehet felállítani. A kutatás szerint azok. akik több mint 11 évi fogyasztás után neurológiai kórtünetekre panaszkodtak. részt vettek verekedésekben. és általában az egész életet végigkísér˝ agresszív viselkedést.

A strukturális különbségek o egy része alátámasztja azt a feltételezést. Más módszerek elektroenkefalográfiával vizsgálják az agyhullámokat. o ˝ hogy 17 éves koruk el˝ tt kezdjenek marihuánát szívni. o ahogyan az emberek feldolgozzák az információkat. akik korábban kezdtek el mario huánát fogyasztani. kés˝ bb azonban már nem jár további o o következményekkel. ˝ A kannabisszal foglalkozó kutatók az agyi véráramlást (CBF) és az agy anyagcseréjét vizsgálták. amely szerint a feln˝ ttkor el˝ tt nem o o szabadna kannabiszt fogyasztani (NORML. Agymuködés ˝ Bár az agyvel˝ képi megjelenítésének leghaladóbb technikái sem o mutattak ki marihuána okozta változásokat az agy szerkezetében. ami rendszeo rint eltorzul a kannabisz okozta intoxikáció hatására. hogy a THC megakadáo lyozza az agyszerkezet egyes természetes változásait. Az agyszerkezet különbségei nem korreláltak a fogyasztás éveinek számával. Segítségükkel olyan marihuána okozta változásokat mutattak ki. Nagyon hasznos lenne több résztvev˝ vel o is megismételni a kutatást. Az agynak ezen a területén nagyon sok kannabinoidreceptor található. A muködés vizsgálatának újabb módszerei olyan ké˝ pi megjelenítésekkel dolgoznak. átlag 9 kilóval kevesebbet nyomtak. hogy a marihuána védelmet nyújthat az agysorvadás ellen. ami ugyancsak a fejl˝ dés megakadására utal. különösen a kisagyban. A kutatás nem szolgál dönt˝ bizonyítékokkal amellett. Egy nemrégiben készült kutatás. legalább 2 éven keresztül (Block. Ez arra utal. Ami még fontosabb. és fontos szerepet játszik az id˝ észlelésben. a fiatalkori marihuánahasználat változást okozhat az agy fejl˝ désében. Lehet. és o 8 cm-rel alacsonyabbak voltak.vagy CAT-szuréseken. kevesebb szürkeállományt és több fehérállományt talált azoknál a feln˝ tteknél. 1983). akik 17 éves koo ruk el˝ tt kezdtek szívni. A fenti bírálatok ellenére az agyfejl˝ dés károsodáo sának veszélye igazolja a Nemzeti Szervezet a Marihuánatörvények Reformjáért (National Organization for the Reform of Marijuana Laws [NORML]) javaslatát. a testük is kisebb volt. Bár feln˝ tt fogyasztóknál a kutatások nem mutattak ki szero kezeti elváltozásokat. hogy a THC bizonyos hormonokra gyakorolt hatása befolyásolhatja az agy természetes változásait. amelyek a fiatalkori fejl˝ dés velejárói lennének. Mindezek miatt a kisagy a legjobb célpontnak tunt a krónikus kannabisz˝ . Mindezek ellenére senki sem vetette fel azt az ötletet. akik más drogot nem használnak. hogy az agy fejl˝ désében keletkezett zavar. O’Leary. hogy o ezeket a strukturális változásokat valóban a marihuána okozta volna. Az agy szerkezetének módosulását más drog is okozhatta. a tartós kannabiszfogyasztás befolyásolhatja az agy mu˝ ködését.206 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A MARIHUÁNA HATÁSA AZ EGÉSZSÉGRE 207 gezték el. 1996a). 2000). akik kisebb agytérfogattal rendelkeztek. amelyek attól függ˝ en változnak. o amely az MRI-módszert használta. A n˝ k 3 kilóval voltak könnyebo bek ugyanakkora magasság esetén. o hogy azok tették ezt. Lehet. hogy egy kritikus id˝ szakban a kannabiszfogyasztás akadályozo hatja az agy fejl˝ dését. A vizsgálat semmilyen rendellenességet nem mutatott ki a fogyasztóknál. amelyekhez nem tartoznak nagyobb anatómiai változások. akik 17 éves koruk el˝ tt kezdtek marihuánát szívni o o (Wilson és munkatársai. Szerkezeti károsodást vagy agysorvadást itt sem találtak (Hannerz és Hindmarsh. olyanokkal. akik 6–20 éven keresztül legalább naponta egy gramm kannabiszt fogyasztottak. mert sorvadás helyett inkább arra utal. Ehrhardt és munkatársai 2000). Ez az eredmény azért különösen riasztó. Meglep˝ módon nagyobb agykamrákat talált a nem fogyasztóko nál – mintha a marihuána valamilyen módon megóvná a fogyasztók agyát a sorvadástól. Ezek a módszerek azokra az agyi folyamatokra érzékenyek. kisebb agytérfogatot. Azoknak a résztvev˝ knek. amelyek a vér áramlását és az anyagcserét mérik. Egy újabb kutatás a mágneses rezonancia képalkotást (MRI). Ráadásul a vizsgált minta viszonylag kicsi volt (57 ember). Azok a férfiak. egy viszonylag új és pontosabb módszert használt a szövettérfogat mérésére. a korai marihuánafogyasztók több más illegális drogot is használtak. A résztvev˝ ket nem véletlenszeruen jelölték ki arra. pedig ok naponta leg˝ alább kétszer szívtak. amelyek nem jelennek meg az MRI.

Az intoxikáció idején a vér áramlása általában megn˝ a kisagy o irányába. hogy a résztvev˝ k egy o része benzodiazepin nyugtatókat vett be a mérések el˝ tt. 1998). Thulin. 1996). hogy ez a csökkenés mit jelent. Az nem egészen tisztázott. 2000). az adatok összessége arra utal. ami azt jelenti. Az állatkísérletek eredményei alá is támasztanák ezt az elképzelést. Krónikus fogyasztók esetében tehát a kannabisz használata normalizálná a véráramot a kisagy irányába. Más kutatások szerint épphogy kevesebbszer. hogy a krónikus THC-hatás ugyanako kor az agy alkalmazkodását eredményezi. mikor valaki a szer után vágyakozik. ezzel foglalo kozó kutatás az agyi vérellátás csökkenését mutatta ki 8 tartós. Az els˝ . vagyis a receptorok számának a csökkenése vagy a visszaszabályozó mechanizmus a kisagybeli vérellátás csökkenését eredményezné. Más kutatók ugyanezt találták 17 embernél. a tapasztalt fogyasztóknál ugyancsak alacsonyabb CBF értéket mutatott ki. o Elképzelhet˝ . A frontális alfa-hullámaik koherensebbek is voltak. azaz a megnövekedett kisagyi vérellátás a kannabinoid receptorok számának csökkenését eredményezheti a kisagyban. akik legalább hetente szívtak 5 éven keresztül (Volkow és munkatársai. er˝ sebb alfa-hullámokat mutattak o ki. hogy csak a legkevésbé károsult fogyasztókat vizsgálták. 1999). és használata után ismét megn˝ -e. mit jelez ez a nagyobb koherencia ebben az esetben. hogy a kannabisz rendszeres. Ez a o szer bizonyítottan csökkenti az agy vérellátását (Solowij. Karacan és munkatársai. és ki lehetne deríteni. Risberg és Warkentin. hogy a jobb és a bal agyféltekéjük valószínuleg egyszer˝ re bocsátotta ki a hullámokat. Tunving. Az agyhullámok közti koherencia jelezhet relaxációt. ˝ 1998). amelyeknek tartósan nagy mennyiségu kannabiszt adagoltak (Solowij. Nem tudjuk. hogy csökkenti a vérellátást és az anyagcserét ezen a területen. hogy a rendszeres használók számára azért szüko séges a marihuána fogyasztása. 1976). Ezekkel a kezdeti kutatásokkal szemben azonban kritikusaik azt hozták fel. O’Leary. Ez az eljárás egyértelmu válto˝ zásokat mutatott ki azoknak az állatoknak az EEG-jén. így ezt a hatást valószínuleg nem ˝ az intoxikáció okozta. o Más kannabiszkutatások az agyhullámokat vizsgálták elektroenkefalográf (EEG) segítségével. Egyes kutatások szerint a tartós fogyasztóknál gyakrabban jelenik meg egy bizonyos típusú agyhullám. Egy másik kutatás. akik legalább két éven keresztül átlag 17-szer szívtak hetente (Block. Az EEG által kimutatott változások nagy része az agykéreg frontális részének alfa-hullámaiban történik. 1986). Hichwa és munkatársai.5 hertz és 12. míg a vizsgált személyek nem voltak a szer hatása alatt (Rubin és Comitas. amelynek sikerült kiküszöbölnie a benzodiazepin hatását. akik 10 éve használtak kannabiszt. különösen a szubjektív eufória id˝ tartao . Stefanis. hogy az agyi vérellátás csökkenése hozzájárul-e a kannabiszfogyasztás fenn- tartásához. 1975. Más kutatások kimutattak elváltozásokat krónikus fogyasztók EEG-in. A funkcionális MRI segítségével meg lehetne vizsgálni az agyat kognitív feladatok végzése közben.5 hertz között változik. Bár nem mindegyik kutatás talált különbségeket. nyugalmat vagy figyelmetlenséget. és nem a modern elemzési módszerekkel dolgoztak. Az eredo ményeket azonban az is befolyásolta. 1998. 1976. nyugodt állapotot jelez. de ezek az eredmények egyenetlenek voltak. hogy a kisagyi vérellátást normalizálják. 1992). A vizsgálat el˝ tt a résztvev˝ k 24 órán keresztül tartózkodtak o o a marihuána fogyasztásától. Egyes vizsgálatok kimutatták. és ez általában csendes. További kutatások megvilágíthatnák. s a folyamat így megismétl˝ dne. hogy módosult tudatállapotban az alfahullámok gyakoribbak. A frontális alfa-hullámok növekedése a THC akut hatására hasonlít (Struve és munkatársai.208 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A MARIHUÁNA HATÁSA AZ EGÉSZSÉGRE 209 fogyasztás okozta változások vizsgálatára. Egy másik kutatás a pozitronemissziós tomográfiával (PET). Régebbi kutatások semmilyen változást nem mutattak ki emberi fogyasztókon. akik átlag 10 éve szívtak naponta. Az alfa-hullámok frekvenciája 7. Elképzelhet˝ . A kutatások részletei alább következnek. tartós használata kimutatható változást okoz a kisagy muködésében ˝ azáltal. Olyan embereknél. egy nukleáris képi megjelenít˝ eljárással mutatott ki csökkent anyago csere-aktivitást a kisagyban 8 krónikus fogyasztónál. mint a kontroll résztvev˝ ko nél (Mathew és Wilson. er˝ s fogyasztónál. Megint más kutatások semmilyen különbséget nem találtak (Solowij. valóban csökken-e a kisagyi vérellátás.

1995). érdekes dolog történik. akik nem fogyasztják a szert. A célhang megszólalásakor nem mindig nyomták meg a gombot. Az agy normális P50 hullámot bocsát ki az els˝ kattanásra. mint másoknál. A hangok által el˝ idézett o o agyhullámaik is eltértek a megszokottól. mikor nem fogyasztják a szert. hogy nehezebben különböztetik meg a hangokat egymástól. vagy vannak egymással verseno g˝ . mint azok. Arra kérték oket. A figyelmüket is könnyebb elterelni.210 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A MARIHUÁNA HATÁSA AZ EGÉSZSÉGRE 211 ma alatt (például Lukas. Szkizofrének például gyakran hallanak különböz˝ hangokat. Ez azt mutatja. Krónikus kannabiszfogyasztóknál egyes feladatok végzése közben is találtak rendellenes agyhullámokat. 1997). hogy az információfeldolgozással gondok vannak. hogy az ember kattanó hangot hall. valamelyes javulást mutattak. Mendelsohn és Benedikt. Ebben a vizsgálatban a krónikus fogyasztók agyhullámai arra utaltak. ami megváltoztathatná az agyhullámaikat. miközben ˝ az els˝ feldolgozásával foglalkozik. Mintha az agy kiszurné a második P50 egyes részeit. amely az adatok szerint tartós kannabiszfogyasztás hatására megváltozik. Azok a résztvev˝ k. o A szkizofrén tüneteket enyhít˝ gyógyszerek viszont a P50 kao puzást is javítják (Light. és nagyobbat az irreleo váns hangok hallatán. Azoknál a háborús veteránoknál is csökkent P50 kapuzást mutattak ki. mikor egyvalamire igyekeznek kono centrálni. o A kapuzás egyeseknél jobban muködik. Ha gyorsan egymás után két kattanás hallatszik. arra utalva. hogy a krónikus fogyasztóknak nehezére esik megkülönböztetni a releváns hangokat az irrelevánsaktól. hangok vagy más jelenségek változásokat idéznek el˝ az agyhullámoko ban. amikor az ember figyel rájuk. más hangokra viszont nem reagáltak. de az absztinensekhez képest még mindig voltak rendellenes eseményhez kötött potenciáljaik. hogy a krónikus fogyasztók akkor is módosult tudatállapotban vannak. vagy már leszoktak róla.5 éven keresztül. párhuzamos gondolataik. Akiknek ilyen módon károsult az információfeldolgozási képessége. Azok a résztvev˝ k. Geyer. az információt tehát kevésbé hatékonyan dolgozzák fel. de a többi hangot hallva semmit se csináljanak. Cadenhead és Braff. 2000). amikor nem kellett volna. Ez pozitív agyhullám. akik poszttraumás stresszbetegségben szenvednek. de mivel a o második elhangzásakor az agy még az els˝ kattanás feldolgozáo sával van elfoglalva. amelyekb˝ l megbizonyosodo o hattak arról. hogy az agy mintegy becsuk egy kaput az els˝ kattanás után. amely 50 milliszekundummal azután je- lenik meg. A rövidebb. gyengébben teljesítettek ebben a feladatban. mint az intoxikáció idején. a második P50 a normálisnál kisebb lesz. Clementz. Ennek az eseményhez kötött reakciónak a pontos jelentését még nem ismerjük. hogy a résztvev˝ k semmilyen pszichiátriai rendo ellenességben nem szenvednek. Krónikus kannabiszfogyasztóknál csökkent kapuzást is kimutattak (Patrick és munkatársai. azok sokkal nehezebben szurik ˝ ki a küls˝ információkat. A P50 is egy olyan eseményhez kötött potenciál. Ezek az eseményhez kötött potenciálok azt mutatják. viszont többször megnyomták tévedésb˝ l. de mindenképpen arra utal. A fogyasztók P50 kapuzás értéke a nem fogyasztókénál jelent˝ sen kisebb volt. amelynek során állandóan rossz érzéseket kelt˝ gondoo latok törnek fel bennük (Neylan és munkatársai. átlag 13. s így józanul is olyan agyhullámokat bocsátanak ki. A vizsgált fogyasztók átlag 13 jointot szívtak el hetente. A fények. A nem fogyasztók agyhullámai hirtelen megváltoztak a kijelölt hangok megszólalásakor. második választ o gyakran kapuzásnak (gating) is nevezik. Ezzel szemben a fogyasztók agyhullámai sokkal kisebb változást mutattak a megfelel˝ hangok. A P50 kapuzásuk is gyengébb. hogy már azel˝ tt o o . gyakran számolnak be arról. úgyhogy o a második kattanással járó új információ nem befolyásolhatja az els˝ feldolgozását. 1999). Egy kutatássorozatban például a résztvev˝ knek egymáshoz hasonló hangjelek közt kellett különbséget o tenniük. Lehet. hogy egyszerre több gondolat tör rájuk. akik hetente o 2–7 alkalommal szívtak átlag 10 éven keresztül. hogy egy bizonyos hang (a célhang) ˝ megszólalásakor nyomjanak meg egy gombot. mintha túl sok információ hatolna be egyszerre az agyukba. Megtörténhet. A kutatók körültekint˝ interjúkat készítettek. Akik ˝ csak gyengén kapuznak. akik már átlagosan 2 éve leszoko tak a marihuánáról. hogy a krónikus fogyasztók kevésbé hatékonyan dolgozzák fel az információkat.

akik se marihuánát.212 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A MARIHUÁNA HATÁSA AZ EGÉSZSÉGRE 213 is gyengébben kapuztak. de ezek az eredmények egybehangzanak azzal a feltevéssel. mint egymagában véve bármilyen más ok. a nehéz légzést és a hörghurutot. A cigarettázás több halálesetet okoz. 1997). Lehet. Ez azonban még nem o jelenti azt. a o váladéklerakódásokat. hogy a kannabisz megváltoztatja az agymuködést. az er˝ s fogyasztók tehát lehet. amelyek a tüd˝ rák o korai fázisára hasonlítanak (Zimmer és Morgan. hogy komoly tüd˝ problémái legyenek. gyakrabban betegednek meg. 2000). influenza ˝ vagy hörghurut miatt. Az adatok mégis arra mutatnak. hogy meggy˝ o . amihez majd 40 éves munka kellett. A dohányosok és a cigarettázó kannabiszfogyasztók ugyancsak gyakrabban mutatták ezeket a tüneteket (Tashkin és munkatársai. amelyek alig mutattak ki kannabisz okozta hiányosságokat. Az agymuködés finom rendellenességei nem okoznak gon˝ dot a mindennapi élet fontosabb tevékenységeiben. és még azt is kimutatta. hogy marihuánát kezdtek volna szívni. Az agyi véráramlás. hogy hat év alatt a naponta fogyasztók 36%-a ment orvoshoz meghulés. ˝ Légzoszervek Áttekintés Akik csak kannabiszt szívnak. z˝ en lehessen bizonyítani a marihuána tüd˝ re gyakorolt esetleo o ges negatív hatását. hogy a krónikus marihuánao fogyasztók figyelme sokkal szétszórtabb. A változások gyakorlati vonatkozásait még nem ismerjük. de egyébként nem dohányoznak. hogy valószío nuleg mindkett˝ er˝ sen hozzájárul a tüd˝ betegségek kialakulá˝ o o o sához (Iversen. hogy marihuánát szívjanak. Sok országban csak nemrégiben terjedt el a marihuána. Eszerint a kannabiszfogyasztás nem növeli jelent˝ sen a légúti megbetegeo dések mértékét. Más kutatások viszont az er˝ s fogyasztóknál o több hörghurutra utaló tünetet találtak. akik marihuánát és dohányt is szívnak. A kognitív feldolgozásban beállt finomabb változások az agymuködés komolyabb problé˝ máit el˝ zhetik meg. hogy jobban o o teszik. ritkán panaszkodnak tüd˝ problémákra. mint akik csak az egyiket fogyasztják (Bloom. Évtizedes kutatásokra van szükség ahhoz. 1987). Nagy mennyiségu ˝ kórházi jelentést megvizsgálva azt találták. gázok és a h˝ csak o id˝ vel vezetnek megbetegedéshez. hogy a marihuána biztosan nem okoz légúti problémákat. beleértve a köhögést. Mindemelo lett fellépnek náluk különböz˝ tünetek. Egyes funkciók hosszabb absztinencia esetén helyreállhatnak. A belélegzett részecskék. Légúti megbetegedések Újabb kutatások nem sok jelét találták annak. A nem fogyasztóknak alig kisebb (33) százalékának voltak hasonló gondjai (Polen. o több ilyenféle tünetet mutatott ki náluk. A dohányfüst és a kannabisz füstje sokban hasonlítanak. se dohányt nem szívtak. hogy a tartós kannabiszfogyasztás változást okoz az információfeldolgozásban és az agymukö˝ désben. ha leszoknak. A kísérlet megismétlése és a tudatváltozások szubjektív tapasztalatának vizsgálata többet fedhetne fel a jelenséggel kapcsolatban. A tüd˝ o sejtjeikben olyan elváltozásokat mutattak ki. és gyakran egyszerre több gondolat tör rájuk. mint azok a feladatok. Hasonlóan nehéz feladat volt o a dohányzás káros voltának bizonyítása. mint azoknál. még miel˝ tt nyilvánvaló kognitív károsoo dások lépnek fel. 1993). amely nem cigarettáo zó. A legtöbb krónikus kannabiszfogyasztó még túl fiatal ahhoz. hogy azok. beleértve az állandó köhögést és váladékképz˝ dést. Egy vizsgálat. Egy másik kutatás igazolta ezeket az eredményeket. ámde naponta marihuánát szívó résztvev˝ kkel foglalkozott. az EEG és az eseményhez kötött potenciál vizsgálata egyaránt arra mutat. hogy a szer hatására az emberek másképp dolgozzák fel az információkat. hogy ezek a mérések sokkal érzékenyebbek. hogy a marihuána növelné a légúti megbetegedések számát. Hogy való˝ ban a marihuána okozza-e az információfeldolgozásban kimutatott változásokat. arra csak egy olyan longitudinális vizsgálat deríthet fényt. Mindamellett az eddigi eredményekb˝ l arra következtethetünk. amelyben véletlenszeruen jelölik ki a részvev˝ ket ˝ o arra. amib˝ l az következik.

1987). az alsó légutak krónikus elzáródásával foglalkozó vizsgálat nem talált különbséget a marihuánafogyasztók és azok között. hogy a marihuána o mennyire káros a tüd˝ re. Ezzel szemben egy másik vizsgálat. egy kis o sz˝ röcskével. ami segít kitisztítani a különböz˝ részecskéket a o o tüd˝ b˝ l. hogy a kannabisz füstje képes olyan módon károsítani a légz˝ o szerveket. o o o A THC önmagában nem rákkelt˝ . duzzanatokat és felgyülemlett nyákot mutattak ki 2 éven át heti 5 jointot szívóknál. Ez arra mutat. A kutatások o ˝ mintái közt nem volt olyan különbség. Ezek a változások különösen azoko nál voltak gyakoriak. A 15 éven o keresztül naponta 2-3 marihuánás cigarettát elszívók mégis csak kevéssé különböztek azoktól. 1998). hogy mindjárt tüd˝ tágulást okozna. amelyek még nem okoznak nyilvánvaló muködési zavarokat. 1983). További kutatásokra van szükség aho hoz. de nem dohányoznak. Paoletti. 1996). akiknél a tüd˝ ben. A marihuána tehát anélkül is megváltoztathatja az alsó légutakat. amelyek daganat kialakulásához vezethetnek (Roth és munkatársai. hogy a kannabisz fogyasztása nem vezet tüd˝ táguo láshoz. akik se marihuánát. akik kannabiszt és dohányt is szívtak. Kannabiszfogyasztók tüdejének szövetvizsgálatai olyan sejtelváltozásokat mutattak. ano o nál kevesebb elzáródás van a tüd˝ járatokban. Sherrill és Coulson. se dohányt nem szívtak. Alsó légúti problémák Sok alsó légúti problémát bronchoszkópos vizsgálattal lehet kimutatni. amelynek a résztvev˝ i áto lag napi egy jointot szívtak el. A krónikus. Ez a módszer olyan károsodásokat is kimutat. A sejtek ilyen elváltozása azért riasztó. Egyes eredményekb˝ l azonban arra következtethetünk. Rák A statisztikai adatok szerint nem betegednek meg gyakrabban rákban azok. Minél többet. ami daganatok kialakulásához vezethet. 1997). Különösen súlyos tüneteket találtak azoknál. .214 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A MARIHUÁNA HATÁSA AZ EGÉSZSÉGRE 215 Kaltenborn. Friedman és Tekawa. A dohányosoknál o évr˝ l évre egyre több elzáródást mutatnak ki. azok a rák korai stádiumához hasonló elváltozásokat mutattak (Leuchtenberger. se dohányt nem szívtak (Tashkin. Camilli és Leibowitz. A kannabiszfogyasztóknál a csillós sejtek nagy része a o o b˝ rsejtekhez vált hasonlóvá. 1987). Nem tudjuk tehát. ami megmagyarázhatná az eltér˝ eredményeket. akik marihuánát szívnak. 1997). ˝ Tüdoproblémák A marihuána tüd˝ re gyakorolt hatásával foglalkozó kutatások o vegyes eredményekkel jártak. hogy a o marihuánafogyasztók tüdejében több abnormális sejt van. az állandó doo hányzástól mind jobban eltöm˝ dnek a légúti járataik. Sok tüd˝ sejt például normális esetben csillóval rendelkezik. hogy az o elkövetkez˝ években kannabisz okozta tüd˝ rák is el˝ fordulhat. és arra utalnak. ha az alkoholt és a dohányzást o kiküszöbölték (Sidney. mennyi leveg˝ t tudnak kipréselni a o tüdejükb˝ l a résztvev˝ k egy másodperc alatt. Sok tanulmány számol be er˝ s mao rihuánafogyasztásról azoknak a fiataloknak az esetében. o Egyes résztvev˝ k szövettani vizsgálata azt mutatta. jelent˝ s károsodásokat mutatott ki o a tüd˝ muködésében (Bloom és munkatársai. akik se marihuánát. hogy a füvezésnek az alsó légutak krónikus elzáródására gyakorolt hatását megismerjük. er˝ s kannabiszfogyasztás tehát a dohányzáshoz hasonló légzési o problémákat okozhat. Simmons. orrüregben vagy nyel˝ cs˝ ben rákot találtak (IOM. akik a kannabisz mellett dohányt is szívtak (Roth és munkatársai. Ezek az adatok a dohányzás rákkelt˝ hatását vizsgáló o régebbi kutatások eredményeihez hasonlítanak. Egy több mint 64 000 füvesen végzett kutatás adatai szerint több típusú rák veszélye sem n˝ tt meg. mert tüd˝ rák kialakuláo sának a kezdetét jelentheti. Azt mérték. Egy. o o o 1999). Amikor azonban izolált sejteo ket marihuánafüstnek tettek ki. Quesenberry. A tüd˝ ˝ o ilyen vizsgálata során a nyálkahártyán vöröses elváltozásokat.

kevesebb kátrány rakódott le. A vízipipa azáltal. s ez ráadásul a o o tüd˝ károsodás veszélyét is csökkentené. akik szeretik sokáig benntartani a leveg˝ t. amikor a leszívott füstöt hosszú ideig a tüd˝ ben tartják. A népszeru hiedelemmel ellentétben azonban a ˝ füst kátrány. Egy kísérlet azt is kimutatta. ha el˝ bb kifújnák a füstöt. Ezen a h˝ mérsékleten elvileg a rákkelt˝ szénhidroo o gének még nem égnek el. hogy a lélegzet benntartása akkor is megváltoztatta a kognitív képességeket. amíg a o fogyasztók lent tartják a füstöt. Ez arra mutat. A kutatások szerint ezek a módszerek vegyes hatással járnak. A felszabaduló rákkelt˝ anyagok csökkentésére egy másik o szerkezetet is kitaláltak. A vízipipa használata tehát nem csodaszer a kannabisz okozta légzési zavarok elkerülésére. hogy lehuti a füstöt. a ˝ h˝ által okozott károkat csökkenti. így ˝ a fogyasztóknak több kannabiszra van szükségük. Ilyen a szájon keresztül o való fogyasztás. A magasabb THCo tartalmú kannabisz füstje kisebb adagban is ugyanakkora szubjektív hatással jár.216 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A MARIHUÁNA HATÁSA AZ EGÉSZSÉGRE 217 ˝ A tüdoártalmak csökkentése Drogfogyasztók körében elterjedt néhány módszer a marihuána tüd˝ károsító hatásának a csökkentésére. így viszont kevesebb kátrány jut a szervezetbe. mint azokéban. Ráadásul ezek a pipák a THC egy részét is kiszurhetik. Mivel lehuti a füstöt. ami ideális esetben több THC-t. o . Egy kísérlet során azoknak a fogyasztóknak a tüdejében. 1997). hogy kevesebb o füst bevitelével ugyanolyan állapotot érjenek el. akik körülbelül 2% THCtartalmú kannabiszt fogyasztottak. kétségtelenül segít csökkenteni a tüd˝ . Annak a lehet˝ sége. Farinpour és Bravero man. Az is az intoxikációhoz hasonló szédületet okozhat. hasonló mértéku pszichoaktív hatást idézheto ˝ nének el˝ akkor is. 1991). ha o a fogyasztók er˝ sebb marihuánát szívnak. ha valaki minden füst nélkül sokáig bent tartja a lélegzetét.és egyéb részecsketartalmát nem csökkenti (Doblin. Azok a fogyasztók tehát. o Egy másik stratégia arra az id˝ tartamra vonatkozik. Feltalálóinak szándékaival elo lentétben azonban a szerkezet által létrehozott g˝ z általában kis o mennyiségu pszichoaktív THC-t és nagyobb mennyiségu kevés˝ ˝ bé hatékony kannabinolt tartalmaz. A brit rend˝ rség 20% o THC-t tartalmazó marihuánát is lefoglalt már (House of Lords. amíg a kannabinoidok párologni nem kezdenek. és annak elkerülése. és ezt könnyu összekeverni a marihuána ˝ hatásaival. mint a hosszabbak. Az ilyen er˝ s kannabisz valószínuleg káros hatások nélkül o ˝ is okoz szubjektív élményt. a párologtató használata sem ideális o biztosíték a tüd˝ problémák ellen (Gieringer. Emiatt több kátrány és egyéb részecske raktározódik el a tüdejükben. Végül a tüd˝ károsodásának veszélyét az is csökkentheti. Ez azono ban valószínuleg nagyobb kátránylerakódással jár. 1998). mikor a résztvev˝ k csak placebót szívtak (Block. Egy szur˝ nélküli joint gya˝ o korlatilag jobb THC–kátrány arányt biztosít. A rövidebb slukkok elo vileg ugyanolyan szubjektív hatással járnak. csökkenti a h˝ által ˝ o okozott károkat. hogy a hatékonyabb kannabisz segíthet csökkenteni a légúti megbetegedések veszélyét (Matthias és munkatársai. Bár a lehutött füst ˝ el˝ nyei itt is érvényesek. a vízipipa vagy párologtató pipa használata. valamint kevesebb szenynyez˝ dést és kátrányt tartalmaz. 1996). két vizsgálat is kimutatta. o Ugyanezt a célt szolgálhatja a nagyobb THC-tartalmú kannabisz fogyasztása.és légúti problémákat. 1989. mint egyébként. Ez a fajta pipa egy forró tányéron addig melegíti a marihuánát. akik körülbelül 4% THC-t tartalmazó marihuánát szívtak. hogy a füst hosszabb ideig a tüd˝ ben legyen. Bár erre a módszerre sok tapasztalt fogyasztó esküszik. Elterjedt szokás a hosszú slukk. Ezután belélegzik az így keletkezett párát. 1994). A marihuána vagy hasis szájon keresztül való fogyasztása természetesen semmilyen hatással nincs a légz˝ szero vekre. 1992). egyéb áldásos hatásai azono ban korlátozottnak bizonyultak. ami kétség˝ telenül hozzájárul a légúti betegségek kialakulásához. csak a káros hatásuk kisebb. hogy a slukkok id˝ tartama nem befolyásolja a kedélyo állapotot (Zacny és Chait.

hogy ez inkább a marihuána állítólagos nemi vágyat fokozó szerepével függ össze. és ismét bekövetkezett náluk a peteérés. a tejkiválasztásra ható hormont és a sárgatesto hormont (progeszteront). A spermasejtek száma és életmuködései azonban nem estek a nor˝ mális szint alá. Rolfs és Cramer. teheneket vagy tengeri sünöket szeretne tenyészteni. Mindamellett még nem találtak végs˝ bizonyítékot arra. hogy egy hónapon keresztül napi 8 joint elszívása jelent˝ sen csökkentette a spermasejtek számát és mozo gékonyságát (Hembree. mint a termékenyek. Tengeri sünök o spermáján végzett kiterjedt vizsgálatok azt találták. ha nem ad nekik túl sok kannabiszt. Állatokon és embereken végzett kísérletek arra is rámutattak. hogy a kannabinoidokkal kezelt sperma kevésbé volt képes megtermékenyíteni a petesejteket. Beral. A medo o d˝ csoport 61%-a. Egereknél a testsúly-kilogrammonként 5 mg THC-s kezelés (egy 73 kilós ember esetében 18 joint) a szokásosnál kétszer több abnormális spermasejtet eredményezett (Zimmerman. Nagy adagokban a szer csökkenti a menstruációt befolyásoló hormonokat. azt állítva. hogy a marihuána esetleg kihat a termékenységre és a születési rendellenességekre. (Fels˝ ˝ o tagozatos egészségügyi tanárom szerint a marihuánafogyasztók gyermekei egyetlen szemmel születnek a homlokuk közepén.218 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A MARIHUÁNA HATÁSA AZ EGÉSZSÉGRE 219 Szaporodás A kutatások több érdekes vonatkozása utal arra. F˝ eml˝ sökön végzett kísérletek kimutatták. akik rendszeresen fogyasztanak o marihuánát. Ez egyre növekv˝ aggodalomhoz vezetett ˝ o aziránt. de megtörténhet. nagyobb eséllyel esnek teherbe (Joesof. hogy a kannabinoidok fontos szerepet játszanak a nemi hormonok és a sperma muködésében. Ugyanekkora o mennyiség 18 napi adagolása után a majmoknál nem következett be peteérés. hogy marihuánafogyaszo tók szaporodási funkciója károsodott volna. a kannabisznak tulajdonítható hatás sokkal enyhébb o volt (Mueller. 1993). jól teszi. Az egyik kutatás azt mutatta. és a kísérlet után egy id˝ elteltével normalizálódo tak. A kannabinoidok a bikasperma mozgékonyságát is csökkentették a Petricsészében (Shahar és Bino. Nagy adagban tehát a marihuána megszakíthatja a n˝ i nemi hormonok normális muködését. 1984). Terhesség A terhes n˝ k viselkedése nyilvános egészségügyi aggodalmak o tárgyát képezi. A kokain sokkal er˝ sebb hatást gyakorolt a termékenységre. A hatások létrehozásához testsúly-kilogrammonként 2. hogy a THC válo o tozást okozhat a nemi hormonokban. Daling. hogy a marihuána teljes medd˝ o séghez és szörnyu születési rendellenességekhez vezet. Miután a kuo tatók kiszurték a kokainfogyasztást és egyéb medd˝ séget okozó ˝ o tényez˝ ket. Weiss és Moore. (Schuel és munkatársai. 1988). Aral. ami egy 59 kilós n˝ esetében napi 7 jointnak felel meg. Zeidenberg és Huang. beleértve a tüsz˝ hormont. mint a termékenységre gyakorolt hatásával. 1979). Zimmerman és Raj. Aki tehát egereket. hogy a THC befolyásolja a spermaképz˝ dést. Embereken végzett vizsgálatok azt találták. A n˝ i termékenységre vonatkozó kutatások embereknél veo gyes eredményekkel jártak. Nahas. A marihuánafogyasztás és a születési rendellenességek közt sem mutattak ki kapcsolatot. A medd˝ fogyasztók viszont nem szívtak o gyakrabban vagy hosszabb ideig. amelyek a nemekkel és a nemiséggel kapcsolatos felfogást is tükrözik (Stoltenberg. Almirez. a termékeny csoportnak viszont csak 53%-a o szívott kannabiszt. Egy kés˝ bbi vizso gálat szerint viszont azok a n˝ k. Egyes államokban . 1990). Sajnos a droghasználat megel˝ zéo sére tett lelkes próbálkozások során eltúlozták az erre vonatkozó statisztikai adatokat. hogy a medd˝ n˝ k közül többen fogyasztanak marihuánát. Patkányok és nyulak esetében is hasonlókat tapasztaltak. de id˝ vel ezek a o ˝ o funkciók helyreállnak (Smith. Scher és Asch.5 mg THC beinjekciózására volt szükség. 1979). Végül is ezeknek a vizsgálatoknak sem sikerült kimutatniuk a férfiúi termékenység kannabisz okozta tényleges károsodását.) Óriási mennyiségben fogyasztva a marihuána elvileg csökkentheti a szaporodási képességet az embernél. 1999). 1974). Egy évi tartós adagolás után mindazonáltal a szervezetük hozzászokott ehhez a hatáshoz.

Watkinson és Willan. A fenti vizsgálatok a terhesség alatti marihuánaszívás semmilyen negatív következményét nem mutatták ki. mert Jamaikán nagyon ritkán használnak más drogokat. ezek a kísérletek az el˝ bo bit˝ l némileg eltér˝ módszerekkel dolgoztak. Geva és Robles. Más kutatások se mutattak ki jelent˝ s hatásokat azoknál a o csecsem˝ knél. 1996). akik a terhesség ideje alatt marihuánát szívtak. ahol a marihuánát fogyasztó n˝ k általában nem használnak o más szert. hogy a másik csoport semmilyen drogot nem fogyaszt. Észak-amerikai kutatások sem mutattak ki marihuánafogyasztás okozta magzati károsodásokat. akinek a vérében valamilyen drogot találnak. viszont éberebbnek és kiegyensúlyozottabbnak bizonyultak (Dreher. az er˝ s fogyasztók o o gyerekei kevésbé voltak ingerlékenyek. amikor ezeket az adatokat emberekre próbáljuk általánosítani (Zimmer és Morgan. és növeli a spontán abortuszok és a rendellenességgel született egyedek számát. Megint más kutatások semmilyen összefüg˝ gést nem találtak a marihuánafogyasztás és a kihordási id˝ köo zött (Witter és Niebyl. 1983). Azoknak az anyáknak azonban. már csak azért is. Megtörténhet. és meg˝ bizonyosodnak arról. Valójában azonban ez csak hat nap különbséget jelentett. akik terhesséo gük alatt marihuánát szívtak. amelyek hosszabb ideig nyomon követték a gyerme- . és semmilyen növekedési rendellenességet sem találtak 6 éves korukban (Day. o Egyes esetekben kés˝ bb a figyelemmel és a szabálykövetéssel o kapcsolatos problémák léptek fel. Egy több o mint 12 000 újszülöttön végzett vizsgálat semmilyen összefüggést nem talált a terhesség alatti kannabiszfogyasztás. 4 és 5 éves kor között a kognitív képességeikben sem találtak semmilyen károsodást (Hayes. 1990). gyakran maguknak is viselkedési zavaraik vannak. Richardson. Azoknak a jamaikai n˝ knek a gyermekei. 1997). A kutatóknak így sok esetben Jamaikához hasonló helyekre kell korlátozniuk a vizsgálódásaikat. Ezek a törvények azt feltételezik. hogy a gyermekeik esetében ezeket a problémákat a marihuána. hogy az illegális drogok károsak a magzatra.220 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A MARIHUÁNA HATÁSA AZ EGÉSZSÉGRE 221 gyermekbántalmazásért is beperelhetik azt a terhes anyát. o ezeknek azonban az esetek legtöbbjében nem sok gyakorlati jelent˝ sége volt. A magzat korukban marihuána hatásának kitett gyermekeknél csecsem˝ korban nem sok hatást mutattak ki. a méhen belüli fejl˝ dés. 4 éves koruk el˝ tt semmilyen tünetet nem találtak. 1984). a gének vagy a nem megfelel˝ nevelés okozza-e. akik magzatként marihuána hatásának voltak kio téve. Hasonló kísérletek szerint a THC nagyon nagy adagokban csökkenti a születési súlyt. 3 napos korukban és egyhónapos korukban semmiben sem különböztek azoktól. a kokain és egyéb hasonló drogok hatását. 1994). Állao tok esetében ki lehet ezt küszöbölni azzal. A magzatkoruko o ban marihuána hatásának kitett amerikai gyerekeknél például 3 éves korukban semmilyen nagyobb hiányosságot nem tapasztaltak a motorikus képességek terén (Chandler. hogy a vizsgált személyek egyéb drogokat is fogyasztanak. hogy egy véletlenszeruen kiválasztott csoportnak marihuánát adagolnak. Más kutatások nagy mintákon kimutattak ugyan statisztikailag jelent˝ s különbségeket. okoz-e a marihuána ezekhez képest további problémát. 1994). a születési súly és a születési rendellenességek o között (Linn és munkatársai. és aztán megnézik. Gallagher és Day. Egy másik lehet˝ ség. s emiatt nem tudhatjuk. A marihuánának a magzatra való hatásával foglalkozó kutatások eredményeit gyakran megzavarja. Nugent és Hudgins. Richardson. miután az alkohol és nikotin hatásait kiszurték. akiket születésük el˝ tt marihuána hatásának o tettek ki. Egy 538 n˝ n végzett vizsgálat például rövidebb o o kihordási id˝ t mutatott ki azoknál a n˝ knél. ami er˝ o o sen megnöveli a szüléssel járó veszélyeket. Dreher és Morgan. Lampart. A születési súlyban sem tapasztaltak különbségeket (Fried. akiknek az édesanyja sohasem használta a szert. hogy terhes n˝ k emiatt nem járnak el a terhesgondozásra. hogy a kutatók megbecsülik o az alkohol. S˝ t. Azoknál a gyermekeknél. hogy o a marihuána nem sokban befolyásolja a kisgyerekeket. azok a kutatások azonban. Ezek a kutatások szolgálnak a legjobb információkkal a marihuána hatásaival kapcsolatban. akik terhességük o o alatt hetente hatszor szívtak kannabiszt. A kevés számú elérhet˝ kutatási eredmény azt mutatja. 1991). Nagyon óvatosnak kell lennünk azonban akkor.

él˝ állatokon és embereken vizsgálták. Más kutatások azzal a módszerrel dolgoztak. impulzív. ˝ Az ezzel foglalkozó kutatások nagy része a fehérvérsejteket (leukocitákat vagy limfocitákat) vizsgálta. Más kutatások ezt nem támasztották alá. Sokan alkalmazzák az AIDS-szel járó beteges fogyás vagy a rák elleni kemoterápia okozta étvágytalanság ellen. hogy a gyerekük impulzív. o o hogy minden egyes immunsejtjük a lehet˝ legjobban muködjön. 1974). hogy a szer inkább hat a kisebb sejtkultúrákra. Képz˝ désüket a thymus-mirigy (csecsem˝ mirigy) seo o gíti el˝ . de az elvégzett elemo o zések számával nem korrigálták a kapott eredményeket. Az orvosok és a betegek érthet˝ aggodalmat mutatnak minden olyan kezeléssel o szemben. Egy korai kutatás szerint a marihuánafogyasztók T-sejtjei kevésbé reagáltak az immunrendszert stimuláló anyagokra. Ezek a gyermekek például 6 éves korukban egy hosszantartó. amelyeket megfert˝ zött egy vírus. amelyeket T-sejteknek is hívnak. innen a „T-sejt” név. akik naponta egy jointot szívtak. különösen mivel gyógykezelésre is használják. A terhes anyák viszont jobo ban teszik. és figyelemproblémái vannak. s lehet. akik nem szívtak kannabiszt a terhesség alatt. o o megkérd˝ jelezhetetlen bizonyíték. hogy a gyerekek a marihuána hatásától függetlenül örökölték ezeket a tulajdonságokat. A kutatók o azonban arra is figyelmeztetnek. hiperaktív. A limfociták hozzákapcsolódnak o azokhoz a sejtekhez. Suciv-Foca. arról számoltak be. hogy a kutatók kiszurték az ehhez a problémához eset˝ leg hozzájáruló egyéb tényez˝ ket. Lehet. majd a gyermekek fejl˝ dését is o nyomon követte egészen 10 éves korukig (Goldschmidt. mivel ilyen esetben a magzatot érint˝ hatások negatívak. beleértve az anya által haszo nált egyéb drogokat. A terhesség alatti kannabiszfogyasztás és a kés˝ bb o o fellép˝ problémák közötti kapcsolatra tehát nem létezik végs˝ . Mindezek miatt egyes eredmények egyszeruen a véletlen folytán is ˝ el˝ állhattak. Az AIDS-t˝ l vagy ráktól szenved˝ embereknek arra van szükségük. Ebben a mintában a terhesség alatti marihuánafogyasztásból következtetni lehetett bizonyos gyerekkori viselkedési problémákra. Az ilyen anyák nem túl jó szül˝ nek is bizonyulhatnak. Immunrendszer A marihuánafüstnek az immunrendszerre gyakorolt hatása ma is vitatott téma. mint azokéi.222 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A MARIHUÁNA HATÁSA AZ EGÉSZSÉGRE 223 kek fejl˝ dését. Egy másik említésre méltó longitudinális vizsgálat 600 terhességet követett végig. Day és Richardson. hogy az anya saját viselkedési problémáit a kutatás során nem vették figyelembe. 1992). Általában azt o találták. hogy nem fogyasztók sejtjeit THC-nek vagy kannabiszfüst- . fegyelo mezetlen n˝ k gyakrabban fogyasztanak kannabiszt a terhesség o ideje alatt. feleannyit rendetlenkedtek. A problémák mögött genetikai okok is állhatnak. Ráadásul ezek a gyerekek a tanáraik szerint fegyelmezetlenebbek. az anya depresszióját vagy ellenségesked˝ o természetét. amelyek elpusztítják a fert˝ zött sejtet. o ˝ A THC-nek az ellenálló képességre gyakorolt hatását különálló sejteken. mint társaik. találtak néhány zavaró hatást a kognitív képeso ségekkel és a viselkedési problémákkal kapcsolatban. ha nem fogyasztanak semmilyen kábítószert. és sokkal kevésbé az emberek immunmuködésére. majd o olyan molekulákat szabadítanak fel. hogy a kannabisszal való magzati találkozás gondokat okozhat sok évvel kés˝ bb. Azoknak az anyáknak a gyerekei. hiperaktív. Ráadásul a kutatók több tucat elemzés során mutatták ki ezt a kevés jelent˝ snek vehet˝ különbséget. figyelmet igényl˝ feladatot gyengébben teljesítettek (Fried. Ezek az adatok azt mutatják. Armand és Morishima. így lehet. Watkinson és o Gray. Az eredmények ugyanazok maradtak azután is. amely csökkenti a szervezet ellenálló képességét. A T-sejteknek tehát nagyon fontos szerepük van az immunmu˝ ködésben. Ez a folyamat nemcsak a fert˝ zés helyét számolo o ja fel. akik terhességük idején marihuánát szívtak. Azok az anyák. hogy figyelemproblémákkal küszköd˝ . 1999). vagy nem o ismertek. Több vizsgálat semmilyen károsodást nem talált a marihuánafogyasztók sejtjeiben (IOM. mint a nem fogyasztókéi (Nahas. hanem a vírus további elterjedését is megakadályozza. hogy a gyermekeknél emiatt o lépnek fel viselkedési problémák. 2000).

milyen gyakran betegednek meg azok. hogy THC-t o adagoltak nekik. a szert nem lehet túladagolni. amikor az emberek meghulnek. Azoknál a tengerimalacoknál például. melyik csoport tagjai betegednek meg gyakrabban. Ez az adag egy 73 kilós ember esetében több mint 700 jointnak felelne meg. amelyeknek nem adtak THC-t. A kutatások egy részében azonban óriási adag THC-t alkalmaztak. hogy THC hatására kevésbé képesek ellenállni a vírusoknak és baktériumoknak. A Gyógyszerészeti Intézet (Intstitute of Medicine) szerint a marihuánafüst hatása további kutatást igényel (IOM. 1997). ˝ ezek az adatok alátámasztják azt a feltételezést. Egy másik kutatás szerint azoknál a heteroszexuális férfiaknál. 1999). így a kutatások egyszeruen ˝ azt szokták összehasonlítani. Lele. amelyikben véletlenszeruen jelölnének ki embere˝ ket arra. azokhoz képest. Úgy tunik. A dronabinolhoz. 1989). hogy o károsítja a tüd˝ immunsejtjeit (Tashkin. Ezeknek a vizsgálatoknak ki kell szurniük a fogyasztók életmódjából származó ténye˝ z˝ ket. 1990. vagy más betegségeket ˝ kapnak el (Zimmer és Morgan. különösen az olyan pszichotikus rendellenességekét. Mindamellett az o izolált sejtek ilyenfajta kezelése keveset mond el arról. Bracci és McGrath. A betegséget magát azonban nem a marihuána okozza. Tengerimalacokon és egereken kimuo tatták. 1993). hogyan muködnek a szervezeten belül. Bár a különválasztott sejtek viselkedése nem feltétlenül általánosítható az egész emberi szervezet immunmuködésére. mint a szkizofrénia. amelyek a fert˝ zött organizmuo sokat tisztítják ki a tüd˝ b˝ l. Az él˝ állatokon végzett vizsgálatok valószínuleg relevánsabo ˝ bak ebb˝ l a szempontból. Ez egyértelmuen több. mint amennyit akár ˝ a lehet˝ legrendíthetetlenebb fogyasztók használnak. Egy HIV-pozitív embereken végzett hasonló vizsgálat azt találta. hogy a marihuánafogyasztás nem befolyásolta az immunmuködést (Coates és mun˝ katársai. A kutatók sós folyadékkal nyertek o o ki makrofágokat rendszeres fogyasztók tüdejéb˝ l. azokat a sejteket. Ezzel a módszerrel szemben azonban nyilvánvaló etikai kifogások merülnek fel. hogy a marihuána károsítja az immunrendszert. Ezek az adatok tehát nem igazolják azt a riadalmat. A kutatás o kritikusai azt hangsúlyozzák. és kis mennységben a marihuána füstje sem jár káros hatással. Ez csökkentette a sejt reakcióképességét olyan kémiai anyagokra. aszpirin és alkohol nagyobb ˝ adagjai is hasonló eredményhez vezetnek. több tünetet találtak. influenzásak lesznek. o Mivel az állatkísérletek alapján is nehéz általános következtetéseket levonni. Az egyik valamivel több légúti tünetet mutatott ki a kannabiszfogyasztóknál (Polen. a baktériumokat vagy a rákos sejteket. A THC-vel kezelt egerek is kisebb ellenálló képességet mutattak más vírusokkal és baktériumokkal szemben (Cabral. akár 200 mg-ot is testsúly-kilogrammonként. hogy ezek az adagok az emberi fogyasztásnak nem reális megfelel˝ i. Az ideális tudományos kutao tás az lenne. hogy a marihuána hozzájárul a tüd˝ betegségek kialakulásához azáltal. 1999). 1999). Egy másik érdekes kutatási módszer az alveoláris makrofágokat vizsgálja. Egyes pszi˝ chés zavarok tüneteit fokozhatja. amelyeket herpeszvírussal fert˝ ztek meg azután. kisebb eséllyel alakul ki non-Hodgkin limfoma (Holly. Az agyszerkezetet igen kis . Így a kutatás eredményei csak ˝ korlátozottan vonatkoznak azokra az esetekre. 1999). amelyek normális esetben stimulálják az immunmuködést. mint azoknál. A létez˝ adatokból követo keztetve a THC nem károsítja a szervezet ellenálló képességét. majd megfigyelnék. akik rendszeresen fogyasztanak kannabiszt. hogy a szer az immunrendszer károsodásához vezetne.224 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A MARIHUÁNA HATÁSA AZ EGÉSZSÉGRE 225 nek tették ki. Összefoglalás A kannabisz egészségkárosító hatásával rengeteg kutatás foglalkozik. Kaslow és munkatársai. a THC immunrendszert érint˝ hatását a legmego felel˝ bb lenne embereken kutatni. valamint az egyéb drogok használatát is. hogy marihuánát vagy placebót szívjanak hónapokon keresztül. akik a marihuána fogyasztása mellett döntenek. Azonban a koffein. akik egyáltalán nem fogyasztják. a THC szájon keresztül adagolt szintetikus változatához nem mellékelnek figyelmeztetést arra vonatkozólag. A nem foo gyasztóktól nyert sejtekhez képest ezek a makrofágok nehezebben pusztították el a gombákat. Kevés ilyen kutao tást folytattak.

hogy a marihuána nem tökéletesen ártalmatlan. A terhes n˝ k számára valószínuleg jobb. semmilyen men˝ tális vagy fizikai károsodással nem jár. Tartós. Nagy adagban a kannabinoidok megváltoztatják a nemi hormonokat és a spermát. és ˝ gyakran olcsóbbnak bizonyul más gyógyszereknél. A különböz˝ álláso o pontok élénk vitákat gerjesztettek. A krónikus kannabiszfogyasztók˝ nál gyakrabban jelentkeznek különböz˝ légúti tünetek. lehet hogy egyesek száo mára megfelel˝ bb a kannabisz gyógyszerként való használata. milyen hatást gyakorol a THC és a kannabiszfüst az immunrendszerre. mennyire bizonyultak hasznosnak különféle megbetegedések kezelésében. hogy a marihuána növelné a fert˝ zéses megbetegedések arányát. amelyek a tüd˝ rák korai stádiumára emlékezo tetnek. és nem is végzetesen mérgez˝ . hogy elfogulatlanul meg tudjuk becsülni a szer el˝ nyeit és hátrányait is. jelenleg legális drogokhoz képest az egészséget károsító o hatása minimális. Ha valaki mindennap szív. Mindemellett úgy tunik. A kannabisz a legális drogoknál – alkohol. Pszichotikus zavarokban szenved˝ emberek o valószínuleg jobban teszik. Meg kellene vizsgálni. nikotin – kevésbé károsítja az egészséget. azzal érvelnek.226 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA mértékben megváltoztatja. A tüd˝ sejtekben találtak olyan o elváltozásokat. Mivel azonban az emberek különböz˝ képpen reagálnak a gyógyszerekre. o A marihuána legtöbb gyógyászati alkalmazásáról még nem született elég kutatási eredmény ahhoz. . ez a hatásuk azonban id˝ vel elmúlik. beteg emberen segítene. kiterjedt o kutatásokra lenne szükség. ˝ napi fogyasztása komplex feladatok gyors megoldását nehezítheti. Ahhoz. Egyes rendellenességek kezelésére a kannabisz mellett éppúgy választhatjuk a hivatalos gyógyszereket is. Ha egy férfi meg szeretne termékenyíteni egy n˝ t. majd a vizsgálatok értékelésével kapcsolatos o fontosabb szempontokat tárgyalja. hogy biztos következetéseket vonhassunk le velük kapcsolatban. Ellenfeo leik szerint viszont a jelenleg elérhet˝ törvényes gyógyszerek is o megfelel˝ enyhülést nyújtanak a tünetekre. A marihuána egyértelmuen enyhít egyes problémákat. képes-e a marihuána enyhíteni a tüneteket anélkül. ha távol tartja magát a kannabisztól. Ez a fejezet az orvosi marihuána rövid történetével kezd˝ dik. megvizsgálva a rendelkezésünkre o álló adatokat arról. ezért indokoltnak tunik ˝ tovább folytatni a vizsgálódást. koffein. Az adatok szerint a kannabinoidok önmagukban és kombinált terápiában is eredményesen alkalmazhatók. Más. hogy kellemetlen mellékhatásokat okozna. ha semmilyen drogot o ˝ nem fogyasztanak. Ezután a marihuána alkalmazási lehet˝ ségeit tekintjük át. Nyolcadik fejezet Marihuána a gyógyászatban Akik az orvosi marihuána törvényesítését pártolják. például o nehéz légzés vagy hörghurut. ha egészséges feln˝ ttek o alkalmanként marihuánát szívnak. az bizonyítottan megterheli a tüd˝ t. hogy a szer sok szenved˝ . o A kutatások eredményei amellett tanúskodnak. és sokkal kevesebb halálesetet okoz. ha nem szívnak kannabiszt. azonban a legérzékenyebb vizsgálatok is csak többévi fogyasztás után mutattak ki kisebb változásokat az agy muködésében. nao o gyobb szerencsével járhat. A szintetikus kannabinoidok is sok rendellenességen képesek segíteni. o Valószínuleg további vizsgálatok szükségesek annak megállapí˝ tására. arról azonban nem születtek bizonyítékok.

A többi államnak is legalább a felében történtek hasonló kezdeményezések (Rosenthal és Kleber. Az újkori Európában o Dr. amikor AIDS-es betegek émelygés és étvágytalanság ellen marihuánát kezdtek használni. Kutatási szempontok Bár a marihuána gyógyászati alkalmazása körüli jogi és etikai gondokat a kutatások nem oldják meg. ha orvosi célra alkalmazzák. Az Egyesült Államokban az 1937-es Marihuána Adóztatási Törvény (Marijuana Tax Act) visszaszorította a marihuána orvosi (és rekreációs) használatát azáltal. A kutatások folytatódtak. ha túl nem szárnyalta a többi orvosságét (Abel. e. s ezzel az orvosi alkalmazását is megtiltották. A marihuána szinte mindegyik orvosi alkalmazása egyedi sikerekkel kezd˝ dött. ha a hatásuk nem lett volna elég jelent˝ s. Ezzel a gyógyszer orvosi hatékonyságát vizsgáló kutatások is abbamaradtak. Az esettanulmányok és a o o randomizált klinikai kísérletek egyaránt fontos információkkal szolgálnak. hogy adatokat gyujtsenek a terápiás ˝ hatásokról. hogy a szer enyhített egyes fizikai tüneteket. Ezek közé tartoznak az esettanulmányok vagy a randomizált klinikai kísérletek el˝ nyei és hátrányai. hogy a marihuána és az egyes kannabinoidok is gyógyító hatásúak lehetnek. 1970-ben egy drogproblémákkal foglalkozó rendelet (Comprehensive Drug Abuse Prevention and Control Act) aszerint különböztette meg az egyes kábítószereket. Ideális esetben a kannabisz hatékonyságáról szóló eredmények az etikai és jogi viták számára is megalapozott információkkal szolgálnak. émelygést és görcsös tüneteket. A marihuánát a heroinnal. reuma és emlékezeti zavarok ellen. Az 1900-as évekre Európa és Amerika legfontosabb gyógyszercégei is elkezdtek kannabiszkivonatokat forgalmazni különféle tünetekre. hogy költségessé vált. Az orvosi marihuána kutatásával kapcsolatban néhány kulcsfontosságú kérdés merül fel. A fogyasztók érzékelték. Az ezzel o járó veszélyek ellenére a marihuánát elég gyakran használják gyógyászati célokra. bár csak speciális körülmények között. beriberi. Az Egészségügyi Minisztérium 1992 márciusában hivatalosan lezárta a programot. Indiában. a kivételesen engedélyezett alkalmazások száma exponenciálisan megnövekedett. 1999). Ennek ellenére a kormány egyes betegek esetében engedélyezte a marihuána használatát egy különleges engedélyekhez kötött programban. Az új gyógyszer híre az egész világon elterjedt. Ezeknek a hatásoknak a híre klinikai körökben is elterjedt. mert a hatóanyagtartalmuk nem volt egyenletes. William O’Shaughnessy vezette be gyógyszerként a 1830-as években. hogy milyen gyógyászati alkalmazásaik lehetnek. 2737-ben használták gyógyászati o célra. és óriási papírmunkát is követelt. A kannabisztinktúrákkal kapcsolatban felmerülhettek ugyan problémák. 1942-re az Amerikai Orvosi Társaság (American Medical Association [AMA]) ajánlása ellenére a marihuánát törölték az Egyesült Államok Gyógyszerjegyzékében számon tartott gyógyszerek közül. de a hatékonyságuk így is utolérte. amikor Shen Neng kínai császár és gyógyszerész ezt a szert írta fel köszvény. Afrikában. és emberi résztvev˝ k helyett a legtöbbször o csak állatokkal dolgoznak. illetve milyen mértékben vezetnek káros használathoz. beleértve a fejfájást. a rekreációs használók száma viszont növekedett. a meszkalinnal és az LSD-vel együtt az I-es kategóriába sorolták be.228 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA MARIHUÁNA A GYÓGYÁSZATBAN 229 Az orvosi marihuána rövid története A kannabiszt el˝ ször Kr. Valaki egyszeruen rájött. Az 1990-es évek elején. Több szerz˝ szerint a marihuána o orvosi alkalmazásai nem terjedtek volna el más országokban is. malária. Állatokon és embereken végzett újabb kísérletek is arra mutatnak. a szer hatásait érdemes vizsgálni. még akkor is. 1996 oszére azonban Kalifornia ˝ és Arizona állam is engedélyt adott a szer gyógyászati alkalmazására. Görögországban és Rómában is próbáltak enyhíteni vele egyes tüneteket. valamint az alternatív gyógymóo dok megfelel˝ el˝ nyei és hátrányai. hogy a o ˝ . A kannabisz birtoklása tehát a szövetségi törvények megszegésének min˝ sül. Az így hozott törvények azonban ütköznek a szövetségi törvénykezéssel. 1980). Ideális esetben ez a program lehet˝ o séget biztosított volna arra.

nehéz összegyujteni a pénzt olyan randomizált klinikai vizsgálatokra. mint hogy hatékonyan csökkenti a tüneteket. 1997). A hasonló beszámolók egy részét az orvosok meg is jelentették. a THC egy szintetikus változatának egy 10 milligrammos . Kiterjedt klinikai kísérletek hiányában az orvosok nem javasolták a napi egy aszpirint a második szívroham megakadályozására. 1999). hogy jobbak a többi gyógyszernél. ˝ amelyek a marihuána gyógyhatását igazolnák. A résztvev˝ k nagy mintájának véletlenszeruen adagolnak o ˝ kannabiszt vagy placebót. o Az esettanulmányokkal kapcsolatban azt is szokták emlegetni. ez így bizonyosan nem a tünetek változásának vagy a betegek elvárásainak köszönhet˝ .és pénzbefektetésre van szükség. a cigarettában elszívott marihuána és más gyógyszerek összehasonlításakor. hogy az illet˝ szer semmilyen o káros hatással nem jár. A tünetek sok esetben id˝ vel ˝ o amúgy is enyhülnek vagy er˝ södnek. Az ilyen kísérleo tekhez sok id˝ re és pénzre van szükség. Egyes jelentések például már az 1970-es évek közepén beszámoltak arról. viszont ezek biztosítják o a legmegbízhatóbb adatokat. s ez egyes esetekben további vizsgálatokhoz vezetett. o Az ár és a mellékhatások fontos szerepet játszanak a szájon keresztül fogyasztott THC. A kiterjedt kutatásokhoz jelent˝ s id˝ . hogy az egészséggel kapcsolatos gondok mindig egyediek. hogy a gyenge profitlehet˝ ség miatt akadályozzák a marihuána kuo tatását (Herer. és emlékeznek rájuk. Az orvosok véleménye mindenesetre különbözik abban. Ezek az érvek abban az esetben különösen meggy˝ z˝ ek. hogy napi egy aszpirin csökkenti egy második szívroham esélyét. Engedélyezéséhez nem volt szükség más antidepresszánsokról szóló információkra. a kutatók randomizált klinikai vizsgálatokat alkalmazo nak. Az esettanulmányok hívei azt hangsúlyozzák. ha o o korábbi kutatások már igazolták. hogy ezek elegend˝ információt biztosítanak-e o ahhoz. A dronabinolnak (Marinol). ezek kevésbé járnak az abúzus veszélyével. inzulin és penicillin is. Ennek a gondolatnak a hívei azért vannak inkább a már bevett gyógyszerek mellett. Az orvosoknak és betegeknek közösen kellene mérlegelniük a szer el˝ nyeit o és hátrányait. Elvileg tehát a marihuána orvosi használatának jóváhagyásához sem kellene mást bizonyítani. Placebóval végzett kontrollkísérletek hiányában nem tudhatjuk. hogy a placebónál hatékonyabban enyhítette a depressziót. s o o ezalatt a szer által nyújtott enyhülést˝ l el vannak zárva az embeo rek. Emiatt azzal vádolják a gyógyszercégeket. Sokak szeo rint a marihuánának minden más elérhet˝ gyógyszernél jobbo nak kell lennie ahhoz. és biztonságos. hogy más gyógyszerek esetében elég azt igazolni. hogy sok gyógyszer kevés számú pozitív eredmény nyomán terjedt el. Mivel azonban a marihuánától ezek a cégek nem sok profitot remélhetnek. hogy engedélyezzék a gyógykezelésben való használatát (IOM. Az orvosi marihuána értékelésének másik fontos kritériuma a szerrel járó el˝ nyök és relatív hátrányok aránya. hogy biztonságosak és hatékonyak. Azt is hangsúlyozni szokták. Ez az elfogultság a kisebb kutatásokkal szemben több száz életet követelt: a kezdeti eredmények megjelenése és a nagyobb klinikai kísérlet befejezése között sokan meghaltak (Grinspoon és Bakalar. A fluxoetine-t (Prozac) például annak alapján hagyta jóvá az Élelmiszereket és Gyógyszereket Ellen˝ rz˝ Hivao o tal (Food and Drug Administration [FDA]).230 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA MARIHUÁNA A GYÓGYÁSZATBAN 231 szer enyhít valamilyen tünetet. Az esettanulmányok nagyon jó ötletekkel szolgálhatnak a további kutatások számára. hogy betegeiknek marihuánát vagy kannabinoidokat írjanak fel. Másfel˝ l az egyedi esetekr˝ l szóló jelentéseknek hátulüt˝ i is o o o vannak. 1999). Ezeket a gondokat elkerülend˝ . Talán egyes esetek minden o kezelés nélkül is helyrejöttek volna. aztán ezt másoknak is tudtára adta. mert azt gondolják. Nagyobb kutatás leírása ezzel kapcsolatban azonban csak 1988-ban jelent meg. így az aszpirin. Sok gyógyszer esetében a klinikai kísérleteket gyógyszercégek támogatják. ezért az egyéni reakciók alapján különböz˝ adagokat és kezeléseket kell felírni. A gyógyszerekre minden beteg másképp reagál. A sikeres eseteket publikálják. hogy a javulás nem egyszeruen az elvárások miatt állt-e be. Minden kezelés minden egyes alkalmazása egy új eset. Egy gyógyszer hatékonyságának megállapításához a gyógyszer ára és a mellékhatások el˝ zetes vizsgálata is hozzátartozik. de azt már nem kell bizonyítani. a kudarcokat viszont gyakran elfelejtik. Ha a kannabiszt kapott csoport nagyobb javulást mutat.

West. a Crohn-betegség. A tartós o fogyasztás hatásairól a hetedik fejezetben olvashattunk. a feln˝ ttkori figyelemhiányos rendellenesség. kellemetlen mellékhatásokkal járt. Más kutatások szerint az asztma. a nem konto rollálható er˝ szakos kitörések. A tabletta formájú szintetikus THC csökkenti a szemnyomást. amelyet a nyomás csökkentésére használtak. Amint azt 30 éve bebizonyították. 1999). ha a Nemzeti Kábío tószerügyi Intézet (National Institute on Drug Abuse [NIDA]) végezné a marihuánaellátást. A fokozott szemnyomás károsítja a sárgafoltot. fizikai és pszichológiai problémán is segíthet. o Ráadásul egyeseknél a szemnyomás sem csökkent. vagy ha a kormányzat eltörölné a büntetéseket. hogy a lehet˝ legkevesebb kellemetlen hatást érjék el. Ezekkel a szerekkel kezelt betegek látási zavarokról. enyhítik a fájdalmat. 1997). Ilyenek az epilepsziás rohamok. Ha a betegek kis mennyiségu marihuánát szívnak el. és különböz˝ embereknél más-más o o arányt mutat. jók hányás ellen. és – meglep˝ módon – a kábítószer-függ˝ ség. fejfájásról. a daganatok. ami látási zavarokhoz vezet. A glaukóma kialakulásának o esélye az évek számával n˝ . állandó vizelési ingerr˝ l és szívdobogásról panaszkodtak.232 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA MARIHUÁNA A GYÓGYÁSZATBAN 233 tablettája 13 dollárba kerül (Rosenthal és Kleber. a szkizofrénia. ha nagyobb kiszerelésben forgalmazzák. a marihuána egyértelmuen csökkenti ezt a nyomást (Hepler és ˝ Petrus. ami a fokozott szemnyomással járó ˝ problémák egész csoportját jelöli. Csak a szemlencse egyes betegségeit˝ l vakulnak meg többen. ami egyértelmu el˝ nye az elszívott marihuánának a szájon keresztül bevett ˝ o THC-vel és egyéb gyógyszerekkel szemben. el˝ segítik a súlygyarapoo dást. 1999. Leggyakoribb formája a 60 évnél id˝ sebbek 1%-át o és a 80 évnél id˝ sebbek 9%-át sújtja. az álmatlanság és a szorongás kezelésében is hatékonynak bizonyulnak. szokásos kezelési módok hatásaival. Az alábbiakban a marihuána mindegyik fent említett hatásával egyenként foglalkozunk. A marihuána tehát kevesebbe kerül. az komoly anyagi veszteségeket és sok személyes gyötrelmet csökkentene (IOM. Amerikában o több mint 2 millió glaukómás beteg van. növelik az étvágyat. Többféle sebészeti eljárást is kidolgoztak. Ez a leggyakoribb megel˝ zhet˝ o o o ok. az eredményt ˝ pár percen belül érzékelhetik. Ennyi kannabisz kevesebb mint 5 dollárba kerül az illegális piacon. mint a szájon keresztül fogyasztott THC vagy az egyéb gyógyszerek. Ha ezt a rendellenességet sikerülne o kiküszöbölni. Akkoriban az összes egyéb gyógyszer. de egy id˝ szakos betegség rövid marihuánás kezelése nem jár több melo lékhatással. A szemnyomás csökkentése Világszerte több mint 67 millió ember szenved a glaukóma (zöldhályog) nevu betegségben. s úgy változtathatják az adagot. hogy a kutatókat ezekkel a hatásokkal kapcsolatban is randomizált klinikai kísérletek elvégzésére serkentsék. így a látás jelent˝ sen romlik. ha egy nagyobb vásárlás alkalmával tesz rá szert valaki. a jamaikaiaknak például 3%-ánál fordul el˝ . mint más népszeru gyógyszerek használata. (A tabletták nem hatnak olyan gyorsan.) Ugyanaz a 10 o ˝ milligrammnyi THC egy fél marihuánás cigaretta tartalmának felel meg. (Egy átlagos kezelésben napi két tablettára lehet szükség. a fülcsengés. Afrikai vagy karibi szármao zású embereknél ennél gyakrabban alakul ki. mint a . Quigley. hogy a kannabinoidok csöko kentik a glaukómával járó szemnyomást. de nem nélkülözi a szájon keresztüli fogyasztással járó hátrányokat. hogy a szer egy sereg más. ˝ Ellen˝ rzött vizsgálatok igazolják.) Ezt az árat körülbelül 8 dollárra lehet csökkenteni. ezek azonban kockázatosak voltak. 1971). 1996. Az árat jelent˝ sen csökkenthetné. a menstruációs görcsök. (Egy speciális program alacsonyabb áron teszi elérhet˝ vé a szert kis jövedelmu páciensek számára. amelyek a szemnyomást csökkentve akadályozzák meg a látóideg károsodását. akik közül 80 000 teljesen megvakult. a poszttraumatikus stresszbetego ség (PTSD). A marihuána füstje kevesebb mellékhatással is jár. az álmatlanság. a premenstruális szindróma. Ezek o o az esetek elég bizonyítékkal szolgálnak ahhoz. A betegség minden 100 000 ember közül körülbelül háromszáznál fordul el˝ . Kevés kutatás hasonlította azonban össze ezeket az eredményeket más. valamint enyhítik a görcsöket és a nem akaratlagos mozgásokat. A glaukómát olyan különböz˝ módszerekkel igyekeznek keo zelni. Esettanulmányok és állatkísérletek arra utalnak.

1999. hogy többévi sikeres használat után másik gyógyszerre váltsanak (Randall és O’Leary. Lao és Koes. A leggyakrabban ˝ alkalmazott gyógyszerek az aszpirin. Carpenter. Egy évtizedes alapkutatás után nyugat-indiai kutatók kifejlesztették a Canasolt. Egyesek közülük szükségtelennek tartják. Az egyik hátránya. 1998). a stressz csökkentése és biofeedback módszerek jelent˝ s segítséget jelenthetnek (Morley. 1999).234 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA MARIHUÁNA A GYÓGYÁSZATBAN 235 marihuánás cigaretta. o Az akupunktúra és hasonló alternatív kezelések a vizsgálatok egy részében eredményesnek. még miel˝ tt az 1992-ben lezárult volna. 1995). A fájdalomnak rengeteg variációja létezik a nagyobb területre kiterjedt feszül˝ lüktetést˝ l az éles. A Canasol o megjelenése és a kutatások ezen új iránya miatt a marihuána hatásaival foglalkozó vizsgálatok a Gyógyszerészeti Intézet (Institute of Medicine. Van Tulder. Jelenleg háo rom glaukómás beteg kap marihuánás cigarettát az NIDA-tól. Valószínu. a naproxen sodium és számtalan egyéb. Berman. Carroll és Moore. ezzel azonban nem sikerült csökkenteni a nyomást. 1997). az ibuprofen. A glaukóma kezelésével kapcsolatos legújabb kutatások inkább a látóideg és a retina meg˝ rzését o helyezik el˝ térbe a szemnyomás csökkentése helyett. nem orvosi beavatkozásokkal is jó eredményeket le˝ het elérni. amely csökkenti a szemnyomást. hogy legális orvosi kannabiszhoz jussanak. tudatmódosító hatása nincs. hogy a hatása csak rövid ideig tart. A kivételes körülmények közötti használatot jóváhagyó állami programhoz fordultak. hogy elkerülje a látóideg károsodását. Nehezére is eshet egy betegnek évek hosszú során át ilyen kezeléshez tartania magát. szúró fájdalomig. akiknek évek óta a marihuána segítségével sikerült meg- orizni a látásukat. Esettanulmányok bizonyítják. Egy marihuánás cigaretta elszívása után 3-4 órával a szemnyomás ismét megn˝ . az acetaminophen. és éveken át segített meg˝ rizni a látásukat o (Randall és O’Leary. Az els˝ THC-csepo pekkel ellentétben. A betegek ráadásul úgy találják. ha más kezelési módok nem járnak náluk sikerrel. mégsem jelent tökéletes megoldást a glaukómás betegek számára. A csepp olcsó. A probléma aktualitását a nyilvános dohányzásra vonatkozó újabb korlátozások is növelik. A marihuánamámorral járó kognitív és szubjektív változások ugyancsak nem kívánatos mellékhatásnak tunnek. 1998). valószínuleg a fájdalom helyét˝ l és inten˝ o zitásától függ˝ en (Kleinhenz és munkatársai. Viszonylag egyszeru. de a jelenleg elérhet˝ o gyógyszerek megfelel˝ nek látszanak. 1997).) THC o tartalmú szemcseppet is kifejlesztettek. Bár a marihuána csökkenti a szemnyomást. másokban viszont eredménytelennek bizonyultak. 1999). Bennett és Plum. o Cherkin. Ezek a tiltások a kezelés felfüggesztésére kényszeríthetik a betegeket. hogy a cigaretta esetében az adagolást is könnyebb ellen˝ rizni. mialatt dolgoznak vagy utaznak. A placebó például sebészeti betegek 16%-ánál csökkentette a fájdalmat (McQuay. Jelent˝ s o el˝ nnyel járna egy olyan alternatív megoldás. a szemcseppként adagolható kannabiszkivonatot. célzott ˝ nyomáscsökkent˝ kkel kombinálva még jobb eredményeket lehet o elérni (West. Vannak egyszeru és kevés mellékhatással járó kezelési módo ˝ szerek. bár a betegek nagy része toleránssá válik ˝ a szemnyomás csökkentéséhez szükséges adagok esetén fellép˝ o reakcióhoz. Az új orvosság lehetséges el˝ nyei ellenére o azok. hogy a szert más. amelyben csak o napi egy adagra lenne szükség. Teljes foo o lyóiratok kötetnyi kutatásokat publikálnak a fájdalom kezelésér˝ l. IOM) szerint nem élveznek majd prioritást (IOM. mellékhatásai alig vannak. Egyes betegek választhatják a marihuánát. Az egyéb módszerekkel elért sikerek ellenére a mai napig a gyógyszeres kezelés maradt a legnépszerubb. A tünetet gyakran befolyásolja az izgatottság vagy a kedélyállapot. o Emiatt a betegnek naponta többször kell szívnia ahhoz. a Canasol 15 percen belül akár 50%-ára csökkenti a nyomást. o Fájdalom Az emberek leggyakrabban valamilyen fájdalom miatt fordulnak orvoshoz (Andreoli. hogy a marihuána csökkentette náluk a szemnyomást. 1997). nem szívesen vállalják a más orvosságra va˝ ló átállás kockázatát. ezért a relaxáció. könnyen be- . Egyes glaukómás betegek vállalták a bürokráciával járó terheket.

Knobel és Musty. Az egyetlen biztató eredmény az volt. Másfel˝ l viszont mindegyikük okozhat mérgezést. hogy marihuána fogyasztása után csökkent az ízületi gyulladással járó fájdalom. A marihuána ˝ vagy a kannabinoidok fájdalmat befolyásoló hatását sokféle módon vizsgálták. megfelel˝ adagban nem okoznak melléko hatásokat. római természettudós már az elo s˝ évszázad kezdetén marihuánát javasolt a fájdalom ellen. Tekintve.236 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA MARIHUÁNA A GYÓGYÁSZATBAN 237 szerezhet˝ fájdalomcsillapító. 1997). o majd elektromosan sokkolják oket. Az amerikaiak évente 10 000 tono nát fogyasztanak el ezekb˝ l a szerekb˝ l. Megvizsgálták. Körülbelül 12 mg THC-t tartalmazó marihuána elszívása után a résztvev˝ k érzékenyebben o reagáltak az elektromos sokkokra (Hill. hogy a hatásokat valóban a marihuána. 1974). Schwin. azt azonban ezek az eredmények nem bizonyítják. Az emberek hamar toleranciát fejlesztenek ki egy adott adagra. amelyek nem okoznak ilyen problémákat. kellemetlen érzést. és krónikus o betegségeknél. 1977). például sebészeti beavatkozások alkal˝ mával. Ezek a gyógyszerek o o viszonylag olcsók is. Nagyon hasznos lenne tehát. Ezek a leger˝ sebb fájdalom esetén is segío tenek. és a továbbiakban egyre többet fogyasztanak. a fejfájásra. az influenzához hasonlatos tünetekkel és görcsös izomrángásokkal jár (Maisto és munkatársai. 1980). 200 körül Hoa Te ázsiai sebész alkohollal kombinált marihuánát használt fájdalomcsillapítóként (Abel. ha olyan alternatív fájdalomcsillapító módszereket találnának fel. hogy a vizsgálatokban ki tudjuk szurni az elvárások hatásait. 25 mg szájon keresztül bevett THC pedig nem csökkentette a hideg víz okozta fájdalmat (Karniol. A résztvev˝ knek marihuánát adnak. amit az am- putált testrész helyén szoktak érezni. és az enyhébb fájdalmat eredményesen csillapítják. Egy másik esettanulmány azt találta. Az egyik esettanulmány szerint a szájon keresztül adagolt THC csökkenti a fantomfájdalmat – azt a furcsa. Komoly fájdalmakra más gyógyszereket alkalmaznak. Shirakawa. nagyon fontos. és nem egyszeruen az elvárások okozták. Mindezeket a feltételeket egyetlen szer sem teljesíti a fájdalom összes típusa esetében. Tizenkét acetaminophen tabletta egy gyerek halálát is okozhatja. hogy a fájdalomra ˝ a placebó is nagy hatással van. Az opiátok legfontosabb hátránya. Takahashi. abúzushoz vagy függ˝ séghez vezethetnek. Kr. . viszont olcsó. esetleg h˝ forrás közelébe ˝ o vagy jéghideg vízbe teszik az ujjukat. az elviselt fájdalom mennyiségére azonban nem hatott a szer (Raft. teljesen meg is szüntethetik a fájdalomérzést vagy közömbössé tehetik a beteget a fájdalommal szemben. Az egyik kutatás szerint pedig éppen hogy növelte a fájdalomra való érzékenységet. Krónikus fájdalmakról panaszkodó betegeknek esetleg kis pumpát ültetnek a gerincébe. A kannabisz ígéretesen egészítheti ki ezt a listát. és mellékhatások nélküli teljes enyhülést biztosít. gyors. például morfiumot és codeint. Egy harmadik vizsgálat szerint a kannabiszkivonat a fog. Goodwin és Powell. 1975). Mindezek alapján érdekes következtetéseket lehet levonni. A megvonás nagyon kellemetlen. Id˝ sebb Plinius. A fent említett esettanulmányok mellett nagyobb mintával dolgozó kutatások is foglalkoztak a témával. Gregg. hogy a marihuána csökkenti a fájdalmat. a májat és a veséket. Az o opiátok túl nagy adagban halálosak. Az ideális fájdalomcsillapító nem vezet abúzushoz.és a fogínyfájdalmakat is csökkentheti (Grinspoon és Bakalar. 1995). ezért a kutatók nagyon sokféle fájdalomcsillapítót fejlesztettek ki. u. Az aszpirin o túladagolása károsíthatja a gyomorfalat. hogy a kannabisz nemigen csillapítja a fájdalmat. amely folyamatosan adagolja nekik a szert. Kezdetben ezek a kutatások nem sok reménnyel biztattak. o Laboratóriumi fájdalomingerek Egyes kutatások önkéntesek reakcióit vizsgálják különböz˝ fájo dalmat okozó ingerekre. például a rák során fellép˝ fájdalmakra. A klinikai tapasztalatok és az esettanulmányok ma is amellett szólnak. milyen hatással járt a marihuána a laboratóriumban vagy operációk által el˝ idézett fájdalomra. hogy halálos túladagoláshoz. Akut ingerek esetén használják oket. és o az orvosok azóta használják fájdalomcsillapítóként a marihuánát. Ghia és Harris. hogy intravénás THC-injekció után a résztvev˝ k o nagyobb ütéseket vagy nyomást találtak fájdalmasnak. Az 1970-es években végzett vizsgálatok azt találták.

a fájdalom mérésének módszereit illeti. Az eredmény tehát az. amely er˝ s lüktetéssel. hogy a marihuána csillapítja a fájdalmat. Az emberek érzékenysége az elektromos áramütésekre naponta változhat. hányással járhat. amelyek talán több gyakorlati érvénnyel rendelkeznek. Az els˝ tünet sok esetben az. Ezek a kutatások vegyes vagy pozitív eredményekkel jártak. akik marihuánát szívtak. mint az a korábbi vizsgálat. hogy a beteg o villanásokat vagy aurákat lát. megbízhatóbb módszert dolgoztak ki. emiatt a fájdalomküszöb mérésére egy új. amikor a h˝ már fájo dalmat kelt. pontosan mennyi ideig tartották a kezüket a körte közelében. és hihetetlen gyötrelmet okoznak. A forró villanykörtével végzett kísérletek azt mutatták. Ezek a kitágult artériák aktiválják a fejb˝ rben húzódó idegszálakat. és az el˝ bbieknél is csak megfelel˝ adagban. 1999). A fájdalmat az éles fény és az er˝ sebb zajok vagy o illatok is kiválthatják. amin a kannabisz o eredményesen segíthet. A korábbi módszereknél tehát megbízhatóbb. a THC egy szintetikus változata. mint ütésekkel vagy hideg vízzel. o A résztvev˝ k adott pozícióban egy forró villanykörte mellé teo szik a kezüket. Általában véve minél több slukkot szívtak. A marihuána tehát csökkentheti a laboratóriumi fájdalomingerekre adott reakciókat. Legtöbbjüknél az els˝ fájdalmak már o o Sebészeti beavatkozások keltette fájdalom A marihuána fájdalomcsillapító hatásának tesztelésére egy gyakorlatibb módszer a sebészeti beavatkozások után végzett vizsgálat. Egy sérüo o lések és sebészeti beavatkozások okozta fájdalommal foglalkozó vizsgálatban a levonantradol. ami ezekkel a laboratóriumi vizsgálatokkal szemben felmerülhet. amely a h˝ re adott reakciókon alapul.5% THC) vagy placebót szívtak. dalomcsillapítóként placebót. 1977). A migrén a fejfájás egy olyan formája. különböz˝ ˝ o körülmények között végezték (Raft és munkatársai. Végül jelentkezik a lüktetés. A legkevésbé a nagyobb adag THC-t tartották megfelel˝ nek. o amely nem mutatott ki ilyen hatást (Hill és munkatársai. Fejfájás Egy gyakran el˝ forduló fájdalom a fejfájás. és nagyon le is gyengítheti a beteget. hogy akut fájdalom kezelésére eredményesen használható a marihuána. másoknál viszont nem. a placebónál eredményesebben csökkentette a fájdalmat (Jain. ˝ o o 6 másik a placebót találta jobbnak. Azok. Ryan. arról viszont kevés információval szolgálnak. A kutatást gyakran annak bizonyítékaként idézik. akiknek négy zápfogát kellett kihúzni. és akkor húzzák vissza. Megtörténhet azonban. egynegyedüknél havonta legalább négyszer fordul el˝ migrénroham. McMahon és Smith. A mutétet négy alkalommal. Ezek az adatok – egy ˝ megbízhatóbb mérési módszer alapján – a marihuána fájdalomcsillapító hatását igazolják. o Az Egyesült Államokban körülbelül 23 millió ember szenved az ilyen fejfájástól. hogy ez a kutatás er˝ sebb marihuánát használt. Az eredo mények vegyesek voltak. Ezzel a fájdalomteszttel kevésbé változó eredményeket kaptak. diazepámot (szorongáscsökkent˝ o gyógyszer) és két különböz˝ adag THC-t alkalmaztak. hogy a marihuána nem csökkenti a fájdalmat (IOM. hogy ezeket az eredményeket nem lehet az orvosi használatra általánosítani. Az egyik kísérlet résztvev˝ i o maximum 18 slukk marihuánát (3. Fotocella érzékeli. A migrént˝ l szenved˝ k ezután küo o lönleges feszültségr˝ l és fáradtságról panaszkodnak (Grinspoon o és Bakalar. hidegrázással. Russo. Érdemes megjegyezni. Az eredmények alapján tehát arra következtethetünk. 1977. ami néha csak a fej egyik oldalán érezhet˝ . izzadáso sal. látási zavarokkal. 1998). több ideig tartották a kezüket a villanykörte közelében. annál tovább turték a fájdalmat. ahol a vérerek a kopoo nyán kívül kitágulnak. hogy a o marihuána egyeseknél csökkenti a fájdalmat. hogy a krónikus fájdalmakra jó hatással van-e. Fáj- . Ezért a sebészi beavatkozások és a betegségek okozta fájdalommal kapcsolatosan további kutatások születnek. Valójában 3 résztvev˝ a kisebb adag THC-t jónak vagy o kitun˝ nek találta. és el˝ nyben részesítette a placebóval szemben. Az egyikben olyan férfiak vettek részt. 1981).238 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA MARIHUÁNA A GYÓGYÁSZATBAN 239 Az egyik kritika. émelygéssel. 1974).

bevett gyógyszerekével. Ideális esetben ezek a kutatások összehasonlítanák a kannabiszkészítmények hatását más. Állatokon végzett vizsgálatok szerint a migrén által sújtott agyi terület. akik folyamatos fájdalmakról panaszkodtak. hogy ha az els˝ tünet megjeleo nésekor elszívnak egy marihuánás cigarettát.2 milliárd dolo lárra is rúghat a migrén miatt csökken˝ termelékenység okozta o anyagi kár. Az egyik vizsgálatban 10 rákos betegnek. ˝ hogy a résztvev˝ knél gyakran szubjektív hatások is felléptek. Annak ellenére. agykamrát összeköt˝ vezeték környéki szürkeállomány sok kannabinoid recepo tort tartalmaz. Az orvosok már 1874-t˝ l írnak fel kannabiszt o fejfájás ellen. az óriási hozzájárulást jelentene a migrén kezeléséhez. Különösen hasznosnak bizonyultak a test vegetatív állapotairól történ˝ visszajelzésen alapuló (biofeedback) módszerek. o A legnagyobb adagnál több beteg szédülésr˝ l. másokon 5. az egész rohamot meg tudják el˝ zni (Grinspoon és Bakalar. A kannabinoidok más gyógyszerekkel kombinálva is hasznosnak bizonyulhatnak. Legalább három egymást követ˝ vizsgálat szolgál ígéretes bio zonyítékokkal arra. o Bizonyos gyógyszerek segítettek a migrént˝ l szenved˝ k egy réo o szén. 1997). 30%-uknál viszont nem jártak sikerrel. hogy a betegek mégis inkább ezeket a mellékhatásokat választják a rákkal járó fájdalmak helyett. hogy további kutatásokat végezzenek a kannabinoidok migrénre tett hatásával kapcsolatban (IOM. Az 1970-es években o úgy tartották. Másokat eufória fogott el (Noyes. A rákkal járó fájdalmak Egyes betegségek. 15 vagy 20 mg THC-t kaptak. hogy a marihuána csökkentheti a betegséggel járó gyötrelmeket. A morfiumhoz hasonló opiátok sokszor nem sok segítséget jelentenek ezekkel a fájdalmakkal szemben. de a migrénnel járó émelygést és hányást is csillapítja. Baram és Canter. A migrén ellen kidolgozott gyógymódok egyel˝ re tökéletleo nek. a fájdalom a két nagyobb adag THC hatására statisztikailag szignifikáns csökkenést mutatott. gyulladás vagy a különféle er˝ telo jes kezelések. hogy könnyen toleranciát. bár a kutatók hangsúlyozzák. o 1998). Ha a kannabinoidok ugyanolyan hatékonynak bizonyulnak. Mikor 1942-ben a marihuánát törölték az Egyesült Államok Gyógyszerjegyzékéb˝ l. s ezért nehezebb volt kimutatni a hatásokat. például o az opiátokkal szemben. o amelyek relaxáció és bels˝ képalkotás segítségével megtanítanak o megváltoztatni a véráramlást. A résztvev˝ k egyes napokon placeo o bót. 1981). Fogyasztói arról számolnak be. ami jelent˝ s enyhüléssel jár (Elmore és Tursky. Megfelel˝ terápiával az embereket o akár már 8 alkalommal is meg lehet tanítani arra. Lehet. 1997. függ˝ séget vagy abúzust alakítanak ki. ha a résztvev˝ k számát néggyel növelik. IOM) érdemesnek tartja. Ráadásul a páciensek 66%-ánál nemkívánatos mellékhatások is jelentkeztek. de kevesebb a mellékhatásuk és elérhet˝ bb o az áruk. se száma. különböz˝ napokon küo lönböz˝ adag THC-t adtak. Ezek a hátrányok arra vezették a betegek egy részét.240 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA MARIHUÁNA A GYÓGYÁSZATBAN 241 20 éves koruk el˝ tt jelentkeznek. E kutatásnak és az esettanulmányok alapján a Gyógyszerészeti Intézet (Institute of Medicine. Évente akár 17. 1999). vagy csökkentsék a vér˝ áramlást. a leger˝ sebb fejfájásnál is o makacsabb fájdalommal járnak. Rosenthal o és munkatársai. 10. Ezek az o eredmények biztatónak tunnek. o . A marihuána el˝ nye a többi fájdalomcsillapítóval. A marihuána migrénre gyakorolt hatását klinikai kísérlet nem vizsgálta. hogy a fájdalom helyén összeszukítsék az artériákat. különösen a rák. hogy a minta elég kicsi volt. A szájon keresztül adagolt THC hátrányait és el˝ nyeit az egyes esetek alapján lehetne megállapítani. és ellen˝ riznék a o szer hatékonyságát. Brunk. a 3. hogy kipróbálják a marihuánát. A rákkal járó fájdalmat okozhatja az idegek károsodása. a kezelés hívei tiltakoztak (Russo. Ráadásul a kisebb adagok fájdalomcsillapító hatása is statisztikailag szignifikáns lett volna. 1975). hogy a kannabinoidok enyhítik a rákkal járó fájdalmakat. és 4. Ráadásul émelygést is okoznak. hogy nem csak a fejfájást. de az esettanulmányoknak se szeri. A jelenlegi becslések szerint az amerikaiak 30%-a betegedik meg rákban. homályos gondolo kodásról és álmosságról panaszkodott. és hírhedtek arról. és ezeknek az embereknek kétharmada bele is hal.

amelynek elindítására a fenti két vizsgálat és egy állatkísérlet ösztönözték a kutatókat. Lehet. a rákkal kapcsolatos. A kutatás eredménye a THC-hoz közel álló szerek fájdalomcsillapító hatását igazolja. hogy a THC hatása felér más fájdalomcsillapítókéval. hogy a marihuánás cigaretta hatását vizsgáló kutatások is hasonló eredményekkel járnának. A kutatás szerz˝ i szeo rint a NIB-et azért nem alkalmazzák a mindennapi orvosi gyakorlatban. majd eldöntik. o nagy adag codeint (120 mg). a rákos betegeknek a codeinra. szorongásról. Émelygés és hányás Sok orvosság émelygést vagy hányingert okoz. depresszióról és az önuralom elvesztésér˝ l. hogy a kannabinoidok hatékonyan csillapítják a krónikus fájdalmakat. A biztató eredmények ellenére az orvosok továbbra is aggódnak a kannabinoidok mellékhatásai miatt. (További 10 beteg részvételével ez az arány már statisztikailag szignifikáns lett volna. Érdemes azonban megjegyezni. Egyszerre csak néhány slukkot szívnak. Ezzel a módszerrel a vizsgálatok szerint éppen annyi marihuánát lehet fogyasztani. Öt beteg kellemetlen reakciókról számolt be. de ˝ ami még nem jár a személyiség elvesztésének érzésével. hogy mennyit szívjanak el. és NIB-nek nevezték el. Ez a három kutatás alapjában véve alátámasztja azt. Az adagot is nagyon nehéz ellen˝ rizni. 1975). Az erre irányuló kutatások nyomán a kannabinoidoknak fontos szerep juthat a fájdalom kezelésében. A vizsgált mintán azonban nem sok ilyen hatást mutattak ki (Staquet. A legtöbb kutatás. A THC negatív mellékhatásai azonban er˝ o sebbek voltak. mert szorongásos és szédüléses mellékhatásokkal jár. Sokan azt gondolják. mint a placebó vagy o a nyugtató. várnak néhány percet.) Ezek az eredmények alátámasztják. amely a THC és a codein hatását hasonlította össze egy nagyobb mintán. A NIB lényegesen er˝ sebb fájdalomcsillapító hatást fejtett ki. így egyes daganatokat eltüntetnek. Sajnos azonban az egészséges szöveteket is károsítják. hogy szükségük van-e újabb slukkokra. hogy a kannabinoidok relaxáló. A kezelés er˝ s émelygéssel és hányással is jár. 1999). Brunk. hogy a vesék. sok másik növekedését pedig megakadályozzák. vagy más nem kívánatos mellékhatással (Grinspoon. A fájdalomtól szenved˝ betegek jelent˝ s része kellemetlen mellékhatásokkal reagált o o a kannabinoidokra. minimális mellékhatásokkal (Fuentes és munkatársai. Az onkológusoknak nagyon óvatosan kell meghatározniuk az adagokat ahhoz. A gyorsabb felszívódás a hatás könnyebb ellen˝ rizhet˝ ségével o o jár. A kisebb adagok nem jártak a fájdalom statisztikailag szignifikáns csökkenésével. kis adag THC-t (10 mg) és nagy adag THC-t (20 mg) vett be. a szív és egyéb szervek csak a lehet˝ legkevésbé o károsodjanak. úgy tunik. Négy másik egyértelmu eufóriát érzett (Noyes. o ˝ Avery és Canter. Mivel azonban a NIB hatékonyabbnak bizonyult a secobarbitalnál (a nyugtatónál). Ez a módosított molekula nitrogént tartalmaz egy benzopirán-származékban. nyugtató hatásuk miatt csillapítják a fájdalmat. hogy a szájon keresztül fogyasztott kannabinoidok lassan és kiszámíthatatlanul hatnak. a kannabinoidok ˝ fájdalomcsillapító hatása nem csak a relaxáción múlik. 1997). mérgez˝ vegyületek megtáo o madják a rosszindulatú sejteket. 1971. Gantt és Machlin. Egy harmadik kutatás. és köztudott. hogy ezek a kutatások mind szájon keresztül fogyasztható származékokkal dolgoztak. A NIB a codeinhez hasonló mértékben hatott. kis adag codeint (60 mg). secobarbitalra (egy nyugtatóra) és a THCmolekula egy módosított változatára adott reakcióit hasonlította össze. szorongással.242 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA MARIHUÁNA A GYÓGYÁSZATBAN 243 Ennek a vizsgálatnak a nyomán egy másikat is elvégeztek. mint a codeinéi. A nagyobb adag mindkét szer esetében jelent˝ s enyhülést okozott. Grinspoon és Bakalar. A rák kezelésében az egyik legfontosabb módszer a kemoterápia. Harmnicnégy krónikus fájdalmakról panaszkodó rákos beteg különböz˝ napokon placebót. Bár a kemoterápiával kezelt bete- . Újabb elméletek szerint kannabinoidokat és opiátokat kombinálva maximális fájdalomcsillapító hatást lehetne elérni. amennyi megszunteti a fájdalmat. Fájdalomcsillapító hatásuk egyo forma volt. 1978). amely a marihuána émelygéscsillapító hatásával foglalkozik. A marihuánás cigarettát használó o betegek sokkal jobban ki tudják számítani. Az er˝ s. o ami akár napokig eltarthat.

mivel a gyors felszívódás megkönnyíti a hatás ellen˝ rzését. és kevesebbe is kerül. a kemoterápia el˝ tt két órával THC-t vagy placebót o adtak. ami csökkenti a gyógyulás esélyeit. hogy a kannabisz füstje hamarabb felszívódik. A leggyakrabban mégis gyógyszeres kezelést alkalmaznak. Sikerült megakadályozni a kemoterápia okozta hányást gyerekeknél a delta-8-THC-vel. különösen a mai világban. Egy másik szer (metoclopamid) mindhárom el˝ bbit felülmúlta (Gralla és o munkatársai. Már az orvosi rendel˝ látváo o nyától vagy a várószobában játszott zene hallatán is émelyegni kezdenek. 1975). ha eltörölnék a szankciókat. akik esetében a szokásos émelygés. A NIDA által biztosított 4–6 cigao retta ugyanennyi THC-t tartalmazna. 1997). segít csökkenteni a kemoterápia okozta émelygést (Burish és Tope. ami kevésbé jár tudatmódosító hatással. Mivel ezeknek a szereknek a hatását er˝ s bizonyítékok támasztják alá. lehet. A kezelések ismétl˝ désével a betegekben feltételes o reakció fejl˝ dik ki ezekre a hatásokra. mint a delta-9-THC. Ezeket a vizsgálatokat nagyon hasznos lenne elvégezni. beleértve a figyelem elterelését és a relaxációt. Viniciguerra. az orvosoknak külöo nösen nagy papírmunkába került ezt a szert javasolni. További kutatások egyértelmuen igazolták ezt a hatást ˝ (IOM. Meggy˝ z˝ és lelkes eseto o tanulmányok számoltak be a szer áldásos hatásairól. a további kutatások jobb eredményeket mutattak ki más orvosságok esetében. Emiatt egyesek rendszeresen kihagynak kezeléseket. 1985. vagy teljesen abbahagyják a kezelést. Ennyi kannabisz a feketepiacon most 20 dollárba kerül. Bár a THC hatása felülmúlta az egyik népszeru émelygéscsökkent˝ gyógyszer (prochlorperazine) ha˝ o tását. Moore és Brennan. és kevesebb mellékhatással is járt. A viselkedés befolyásolása. és a mellékhatásai is minimálisak (Abrahamov. Bár a marihuánás cigaretta émelygéscsillapító hatását még vizsgálják. Az így elszívott kisebb adagok o . A marihuánás cigaretta valamint a nabilone és levonantradol nevu szintetikus kannabinoidok egyaránt csökken˝ tették az émelygést és a hányást (Steele. Az orvosok legalább azóta ismerik a kannabisz émelygés. Újabb émelygéscsillapítók pedig még a metoclopamidnál is ígéretesebbnek bizonyulnak. Az émelygés kiküszöbölése tehát jeleno t˝ sen csökkentené a rákban elhalálozók számát (Grinspoon és o Bakalar. hogy az 1840-es években O’Shaughnessy publikálta az indiai kutatása során kapott eredményeket. 1980. A THC a hatékonyságát igazoló eredmények ellenére sem vált népszeruvé a vele kapcsolatos jogi problémák és a fejlett alterna˝ tív kezelési módok miatt. 1997). Az állandó hányás miatt a szervezetbe nem kerül be elegend˝ táplálék sem. 1999). Az újabb orvosságok és a marihuánás cigaretta hatását még nem hasonlították össze klinikai kísérletben. Az ilyen kezelésekben felhasznált dronabinol (THC) az egyszerre megvásárolt szer mennyiségét˝ l o függ˝ en 50–100 dollárba kerül. 1995). Egyes kezelések a kemoterápia keltette émelygés ellen 400 dollárba kerülnek (Kattlove. Gralla és Braun.244 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA MARIHUÁNA A GYÓGYÁSZATBAN 245 gek sokszor leginkább a haj kihullása miatt aggódnak. s emiatt kevesebbszer alkalmazták a kemoterápia alatt. Abrahamov és Mechoulam.és hányáscsillapítók hatástalannak bizonyultak. mások csak 35 dollárba (IOM. Ami pedig még fontosabb. 1992). nagyon fontos kérdés.és hányáscsillapító hatását. beleértve a neves harvardi professzor Stephen Jay Gould tanulmányát is (Grinspoon és Bakalar. 1980). hogy ez bizonyul majd a legolcsóbb kezelésnek. és mellékhatásai alig voltak (Sallan. Mivel a THC hosszú id˝ n keresztül o II-es kategóriájú kábítószernek min˝ sült. Az. egy másik gyógyszer (haloperidol) ugyanolyan hatékonynak bizonyult. Zinberg és Frei. 1995). Tyson és munkatársai. és még olcsóbb lenne. 1999). Lehet. Valószínuleg már az ókori kultúrákban is ˝ tudtak róla (Abel. Az els˝ kísérletet a tekintélyes New England Journal of Medio cine publikálta 1975-ben. 1988). A betegek beszámolói szerint a THC jelent˝ s enyhülést o okozott. ˝ ahol minden más kezelés sikertelen marad. hogy mennyibe kerül egy kezelés. Húsz rákos betegnek. Klinikai tapasztalatok alapján az 1970-es évek elejét˝ l lehetett hallani arról. hogy a marihuána segíthet o a kemoterápia alatt álló betegeken. úgyhogy már a kezelés o elkezdése el˝ tt is hányingerük van. A betegek szerint cigaretta formájában sokkal könnyebb adagolni a marihuánát. a terápia leger˝ sebb mellékhatása a legtöbb esetben az émelygés és o a hányinger. az orvosok o valószínuleg csak azokban az esetekben írnának fel dronabinolt. 1984).

drasztikusan csökkenti a túlélési arányt.és torokproblémák kockázatát. Sok AIDS elleni gyógyszer is étvágytalanságot okoz. . Mindketo t˝ alultápláltsághoz. Többféle émelygéscsillapító kisebb adagját kombinálva hatásosan csökkenthetnénk az émelygést anélkül. A kannabinoidok nem sokat segítenek az anorexia nervosában szenved˝ embereken. A kifejezés o „pszichés eredetu étvágytalanságot” jelent. a lehet˝ ség azono ban ígéretesnek tunik (IOM. Mivel az emberek különbö˝ z˝ képpen reagálnak az egyes gyógyszerekre.246 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA MARIHUÁNA A GYÓGYÁSZATBAN 247 kisebb költséget és kevesebb mellékhatást is jelentenek. hogy mellékhatások jelentkeznének. IOM. miközben o minden erejükkel próbálnak ellenállni neki. ha a test˝ súlyuk 5%-kal az ideális alá csökken. amelynek során a betegek testsúlyuknak több mint 10%-át veszítik el. Az egyik ezek közül az étvágy elvesztése. azonban nem valószínu. ami csökkenti a túlélés esélyét. 1994). 1999). nincsenek megelégedve a testük méreteivel. A kannabinoidok használata tehát megoldást jelenthet a más gyógyszerekkel szemben kialakult tolerancia esetén. 1996). Az egyéni reakciók szinte minden gyógyszer esetében változóak lehetnek. Az anorexia általában rákos vagy AIDS-ben szenved˝ beteo geknél fordul el˝ . A HIV-fert˝ zés több okból is hozo zájárul a testsúly csökkenéséhez. Ezzel kapcsolatban még nem végeztek kutatásokat. Az étvágytalanságot (a tünetet) azonban sikeresen le lehet gy˝ zni a marihuána és a o THC segítségével (Gross és munkatársai. A kisebb költségek mellett más érvek is szólnak a marihuána és a kannabinoidok émelygéscsillapító hatásának kutatása mellett. Ráadásul a rák és a vele járó depresszió ellen alkalmazott kezelések is gyakran étvágycsökkenéssel és súlyveszteséggel járnak. akiknek a testsúlya az ideális testsúly kétharmada alá csökken. A rákbetegek 50–80%-ánál drasztikus testsúlyo csökkenés tapasztalható. személyre szabott kezelésre lehet szükség. ezzel csökkenthetnék a toleranciát. amit cachexiának vagy beteges fogyásnak is neveznek. a kannabinoidok hasznosan egészíthetik ki a többi gyógyszer hatását. amikor a popkultúra híres szentjei enynyire girhesek. soványsághoz és jelent˝ s egészségi probléo o mákhoz vezet. Úgy tunik. 1983. a kannabinoidok o más szerekkel való kombinációja pedig nagyon ígéretesnek látszik. Az ˝ o AIDS-es betegek sokkal valószínubben halnak meg. 1999). A rákos sejtek és a o test immunválasza is segítik az anorexia és cachexia kialakulását (Bruera és Higginson. Ráadásul tolerancia is kialakulhat velük szemben. akiknél a drog étvágykelt˝ hatása csak o o bels˝ konfliktusokat és depressziót eredményezhet. Ez a fajta étvágyvesztés vagy anorexia jelent˝ sen különbözik az anorexia o nervosa nevu pszichológiai rendellenességt˝ l. A hasmenéssel és lázzal járó AIDS-es sorvadás. Ha egyik orvosságról a másikra váltanának. A tünet leginkább a hasnyálmirigy-. az étvágytalanság és súlyveszteség nem tunik ˝ fontos problémának. míg más gyógyszerek különböz˝ neurotranszmitter-rendszereko re hatnak. Még senki nem betegedett meg tüd˝ rákban attól. mert a normálisnál alacsonyabb testsúlyra törekednek (APA. A kérdés további kutatása mindenképpen indokoltnak tunik. Súlyos betegek esetében azonban a kezelések mellékhatásaként jelentkez˝ étvágytalanság nem kívánatos o súlyveszteséget okoz. hogy a cigaretta növeli o a tüd˝ . Az anorexia nervosás betegek is éhesek. ez a meghatározás ˝ azonban félrevezet˝ . Az anorexia ner˝ o vosában szenved˝ betegek általában túlságosan hájasnak éro zik magukat. o csak nem veszik tudomásul. o ˝ hogy a kemoterápia alatti akut fogyasztás ilyen gondokhoz vezetne. növelve a véletlenszeru fert˝ zések esélyét. Azok a betegek. és nem hajlandóak egészséges testsúlyuk meg˝ rzésére. A fogyás legyengíti az immunrendszert. Az anorexia nervosával ellentétben az anorexia valóban az étvágy és a táplálék iránti érdekl˝ dés hiányával jár. hogy o néhány hónapig marihuánát szívott.és o prosztatarák utolsó stádiumára jellemz˝ . Az orvosi marihuána ellenz˝ i azzal érvelnek. a kannabi˝ noidok a kannabinoidreceptorok révén csökkentik a hányingert. ˝ Étvágytalanság és súlyveszteség Egy olyan korszakban. tüd˝ . szinte minden esetben meghalnak. a kezelésük azonban különböz˝ módokon törtéo nik. Lehet. Mivel másféleképpen hatnak. hogy a szokásos émelygéscsillapítókra a rákos betegek egy része nem jól reagál.

Az AIDS ˝ kés˝ i stádiumában pedig ennyi id˝ alatt a betegek általában nao o gyon lefogynak. A legtöbb kutatás. Kísérletek is bizonyítják. Hat egészséges férfi. Hetvenkét AIDS-es beteg. mint azok a társaik. Egy másik kutatás során dronabinol segítségével sikerült étvágynövekedést és súlygyarapodást elérni rákos betegeknél (Gorter. A különbség már a negyedik hét után statisztikailag szignifikánssá vált. Az anandamid hatása azonban megszunt. Az Alzheimer-kórtól szenved˝ betegek is gyako ran visszautasítják a táplálékot. amikor a kutatók gátolták a CB1 receptort (Williams ˝ és Kirkham. személyenként eltérhet. Stelly. Shaw és ElSohly. A marihuánás kúp és cigaretta lehetséges el˝ nyei ellenére a vizsgálatok legtöbbjében o szájon keresztül adagolt szintetikus THC-t használtak. Ráadásul több beszámoló szerint a betegek is jobban szeretik cigaretta formájában elfogyasztani a marihuánát. A kannabinoidreceptorok tehát egyértelmuen ˝ fontos szerepet játszanak az étvágy alakulásában. 1999). 300-ban ismerték a marihuána étvágynövel˝ hatását (Matts. Az immunrendszer gyengülése miatt olyan mikroorganizmusok kerülhetnek a bélbe. Ezzel a módszerrel hamar fel tudják mérni a hatást. hogy a CB1 kannabinoidreceptor kulcsfontosságú szerepet játszik az étvágy szempontjából. sokkal nagyobb étvágynövekedést mutatott. amelyek akadályozzák a táplálék felszívódását. McLaughlin és Volicer. A száj és a torok elfekélyesedése is nehezebbé teszi az evést (IOM. Az adag nagysága. hogy az így adagolt hatóanyag elkerüli a májat. és a kutatás további hat hete alatt így is maradt. u. akárcsak a marihuána többi hatása. Morris. akik csak placebót kaptak. Egy endogén kannabinoid (anandamid) injektálása után patkányok kétszer annyit ettek. 1999). naponta 1000 kalóriával többet fogyasztottak marihuána hatására – 40%-kal többet. Egy o cigaretta nagyobb étvágynövekedést okoz. 1994). hogy elkerüljék a túl nagy adaggal járó o negatív hatásokat. Az adag nagyságán és a fogyasztás módján kívül a fogyasztás gyakoriságának is fontos szerep jut. a fogyasztás módja és tartama is befolyásolja a hatást. hogy a marihuána valóban hat az étvágyra. o A tapasztalaton és személyes beszámolókon alapuló kérd˝ ívek o is igazolják. azok a betegek. s a betegek étvágya és kedélyállapota is javult. Hosszú távon a rendszeres használat nagyobb étvágynövekedéssel jár. 1988). akik egy kutatás 13 napja alatt végig a laboratóriumban laktak. mint placebó elszívása után (Foltin és munkatársai. akik csak fiziológiás oldatot kaptak. 1999. ezért beteg emberekre nemigen vonatkoztathatók. akiknek THC-t adagoltak. A cigaretta és a kúp el˝ nye a o tablettával szemben az. Az étvágynövekedés. akik naponta kétszer 2. 1997). hogy a THC növeli a rákos betegek étvágyát. mint az alkalmi (Mattes. A cigaretta bizonyos el˝ nyökkel jár a többi módszerhez képest. Bár az étvágyuk különbözött. Állatkísérletek alapján kiderült. A szájon keresztül fogyasztható kannabinoidok a vizsgálatok szerint sikeresen segítik el˝ a súlygyarapodást. A dronabinol-kezelés étvágynövel˝ és súlygyao rapító hatását más vizsgálatok is alátámasztják (IOM. Túl kis adagban a marihuána nem növeli o az étvágyat. Ez az eredmény azt mutatja. és ok 7 hónapon keresztül megtartották a súlyukat. El˝ ször is az adagnak megfeo lel˝ nek kell lennie. 1989). mint hatvanhét másik. Tierney. mivel leginkább csak az étváo gyat próbálják növelni a testsúly növelése érdekében. Kotler. azt találta. hogy az étvágy növekedése nem placebóhatás. 1994). Wang és Pierson. túl nagy adagban pedig gyakorlatilag megakadályozza az evést. Egy hat hetes (szájon keresztül adagolt) THC-kezelés után jelent˝ s súlygyarapodást mutato tak.248 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA MARIHUÁNA A GYÓGYÁSZATBAN 249 s ez további fogyáshoz vezet. rák és AIDS esetében is. Egy utánkövetéses vizsgálatban 94 betegnek dronabinolt adagoltak. Engelman és munkatársai. Szájon keresztül adagolt kannabinoidok HIV-fert˝ zött és AIDS-es betegeknél is súlygyao rapodást eredményeztek (vagy legalábbis megakadályozták a további fogyást). nem gyarapodtak szignifikánsan többet a hat hét alatt (Beal és munkatársai. 1995). 1991). amely a kemoterápia okozta émelygéssel foglalkozott. és ennek megfelel˝ en adagolják a szert. és a viselkedészavaraik is enyhültek (Volicer. 1971). sok beteg mégo . Engelman. Az anorexia és cachexia ellen kidolgozott kezelések egyel˝ re tökéletlenek. A fenti kutatásokat egészséges embereken végezték. A fogyasztás módja is nagyon fontos. mint egy dronabinol tabletta vagy egy marihuánás kúp. Az emberek már Kr. A szintetikus THC hasznosnak bizonyult Alzheimer-kór. hogy marihuána hatására az étel sokkal jobban esik (Tart.5 mg dronabinolt kaptak.

minimálisra csökkento ve a lehetséges veszélyeket (Rosenthal és munkatársai. mint önmagában a megesztrol. fejezetben is utaltunk rá. Sajnos. Ez a megoldás némi veszéllyel járhat a szájon keresztül szedhet˝ kano nabinoidokhoz képest. 1971). hogy a rákos betegek étvágyát is megnövelte. a tüd˝ els˝ dleges imo o munsejtjeit viszont sajnos károsítja. A megesztrolos és THC-s kezelés másik közös mellékhatása a súlygyarapodás jellegét illeti. Rengeteg bürokratikus nehézség után a San Francisco-i Kaliforniai Egyetemen dolgozó Dr. és ha az immunrendszer nem elég er˝ s. Nem sok szisztematikus vizsgálat foglalkozott a marihuánának a vírusokkal. mint az olyan fehérjékben gazdag ételeket. az orvosok és betegek különösen amiatt aggódnak. életveszélyes tüd˝ bajt okozhat (IOM. beleértve a könnyu felo o ˝ szívódást. Más gyógyszereket is szoktak használni ezeknek a tüneteknek az enyhítésére. Az aggodalmak ellenére a használók a marihuánás cigarettának leginkább csak a jótékony hatását emlegetik. mint a dronabinol. Étvágynövel˝ hatásával szemben ráadásul tolerancia alakulhat ki o (Krampf. hogy a marihuánás cigaretta el˝ segíti-e a súlygyarapodást anélkül. és el˝ o segítette a súlygyarapodásukat (Dansak. o A thalidomid nevu altató arról hírhedt. A kutatás eredményei majd segítenek eldönteni. A megesztrol-acetát (Megace). emiatt a o kutatók más. a baktériumokkal vagy a daganatokkal szembeni ellenállóképességre gyakorolt hatásával. hogy megvizsgálja a marihuána AIDS-es betegekre gyakorolt hatását. míg a dronabinol esetében akár hetek is eltelnek. Hatékonyabb. A megesztrol és dronabinol kombinációja tehát nem okoz nagyobb súlygyarapodást. A kezelés körülbelül napi 10 dollárba kerül. Másik ok az aggodalomra a baktériumok vagy a gombaspórák általi fert˝ zés. A szakirodalomban azonban nem találtunk ellen˝ rzött kísérleteket. esetleg arra következtethetünk. a fert˝ zések esélyét is növeli. ez a kezelés akár napi 150 dollárba kerülhet. Mindkét módszer testszövetek helyett inkább a zsírlerakódást gyarapítja. amelyek a marihuána és a súlyo gyarapodás közti összefüggéssel foglalkoztak volna. A T. Csak kiterjedt klinikai kísérle- tek alapján lehet megítélni. hogy a kannabisz károsíthatja az immunrendszert. Amint a 7. Timpone és munkatársai. alkalmazása jelenleg be van o . ˝ nem sok hatással van. hogy az étvágyukat már egyetlen cigaretta is meghozza. Ilyen eljárás lenne. A makrofágokat. míg a kívánt hatás jelentkezik. amelyek az egyik legfontosabb szerepet játsszák az immunrendszerben. alternatív gyógymódokat próbáltak keresni. A táplálékkiegészít˝ vitaminok.250 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA MARIHUÁNA A GYÓGYÁSZATBAN 251 is inkább továbbra is az illegális marihuánát fogyasztja. 1997). amelyek szerint a marihuána csökkentette a kemoterápia miatti hányást. és egy katéter beültetésével járnak. hogy egyéb nem o kívánatos mellékhatásokkal járna. A cachexia ellen sokféle hormon és gyógyszer létezik. 1999). impotencia. a minimális mellékhatást és a kisebb költséget. ha növekedési hormonokat vagy intravénás táplálékkiegészít˝ ket adagolnának a betegnek. ilyen eljárást az Élelmiszereket és Gyógyszereket Ellen˝ rz˝ Hivatal (Food o o and Drug Administration [FDA]) hivatalos engedélyével is alkalmaztak már. a progeszteron hormon egy szintetikus változatának hatására AIDS-es betegek kilókat szedtek föl.és B-limfocitákra. úgy tunik. Krónikus betegeknél a füst káros hatása nagyobb kockázatot jelenthet. hogy kényelmetlen. A legtöbb fogyasztó szerint a kannabisz inkább az édességet kívántatja meg velük. Azoknak a beszámolóknak az alapján. Donald Abrams engedélyt kapott rá. amelyek sokkal inkább hozzájárulhatnának az egészségük meg˝ rzéséhez (Tart. esetleg a o sokat vitatott thalidomid nyugtatószert alkalmaznák. hogy károsítja a mag˝ zat karjának és lábának a fejl˝ dését. A betegek a szokásos el˝ nyökr˝ l számolnak be. de az ilyen kezelések elég drágák. ami amellett. Azt is hangsúlyozzák. 1997. Mellékhatásként légzési nehézségek. 1997). ásványi anyagok és elektrolitek o intravénás adagolásával el lehet érni izomgyarapodást. Pár perc alatt o o azonban 160 fokra melegített hagyományos vagy mikrohullámú süt˝ ben el lehet pusztítani a kórokozókat. a májenzimek elváltozásai és vércukorproblémák jelentkezhetnek. A penészgomo ba a kannabiszon is megterem. hogy a marihuánás cigaretta jelent˝ s o el˝ nyökkel jár-e a dronabinolhoz vagy a marihuánás kúpokhoz o képest. Az izomtéro fogat tehát nem n˝ meg ennek a kezelésnek a hatására. Rekombináns növekedési hormonok növelik az izomszövetet. és a dronabinol hozzáadása nem növeli a hatását. Mindemellett ennek a kezelésnek is megvannak a hátrányai. 1997).

1999. Arról is sokat megtudhatnánk általuk. hogy a marihuána enyhítette az izomgörcseit (Dunn és Davis. Az els˝ vizsgálatok egyikében. Az emberek már évszázadok óta ismerik a marihuána görcsoldó hatását. 1999). Száz év sem telt el. 1982). annak minden kellemetlen következményével együtt. A világon több mint 15 millió ember szenved gerincsérülésben. Izomgörcsök Az izomspazmust (izomgörcsöt) gyakran valamilyen trauma vagy betegség miatti idegkárosodás okozza. belértve az Eli Lilly-t és a Parke-Davist. Egy névtelen kérd˝ íven 24-b˝ l 21 gerincsérülésben és izomspazo o musban szenved˝ beteg számolt be arról. hogy alternatív megoldásokat keressenek a marihuánás kezelés helyett. Gerincsérülésben szenved˝ emberek arról is beszámolnak. Petro. 1974). s az áldozatok o többsége 35 év alatti (IOM. görcsoldó hatását is újra emlegetni kezdték. amelyek fokozzák a cachexiát. 1842).252 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA MARIHUÁNA A GYÓGYÁSZATBAN 253 tiltva. . 1997c). ˝ Ezeknek a beszámolóknak a nyomán kutatásokat is végeztek. Ez a betegség az immunrendszer rendellenes muködésével függ össze. Ez az állapot rendszerint az izomtónus növekedésével.vagy motorbaleset. Destree és Truong. Mindezek a tünetek együttvéve könnyen túlérzékenységhez. Az agy vagy a gerincvel˝ károsodásai. de az ókori források nem tesznek közvetlen említést az izomspazmus kezelésér˝ l. Az esetek nagy része autó. a szélütés. Er˝ s ˝ o görcskészségben szenved˝ betegek ivás vagy evés közben meg o is fulladhatnak. Klinikai kísérletek esetleg igazolhatnák. esetleg sportolás vagy er˝ szakos támadás során történik. és gyak˝ ran a központi idegrendszer idegsejtjeinek pusztulását okozza. a finomabb motorikus képességek elvesztésével és fájdalommal jár. Amint a kannabisz az 1970-es években egyre nagyobb népszeruségre tett szert. hogy a szájon keresztül adagolt THC nyomán javultak a reflexek és az izomtevékenység (Truong és Hanigan. Harvey és Cayner. hogy a thalidomid segíti a hasznos súlygyarapodást (Krampf. William O’Shaughnessy az o 1830-as évek végén indiai kutatásai során értesült a kannabisz görcsoldó képességér˝ l. mire a nagy gyógyszercégek. hogy o egy marihuánás cigaretta elszívása után kevesebbszer szakad meg az álmuk. amely a kannabisz terápiás hao tását tesztelte ezeken az embereken. Az 1937-es Marihuána Adóztatási Törvény arra kényszerítette az orvosokat. amelyek els˝ sorban gerincsérüléses vagy szklerózis multiplexo ben szenved˝ betegekkel foglalkoztak. Nem csak gerincsérülések okozhatnak izomspazmust. 1986). Éjszaka ellen˝ rizhetetlen mozgások szakíthatják o meg az álmukat. Korlátaik ˝ ellenére a kannabinoidok ígéretesnek mutatkoznak az anorexia és a fogyás kezelésében. az agyvérzés vagy a szklerózis o multiplex is spaszticitáshoz vezethet. Mindezek a kezelések eredményesebbnek bizonyulhatnak a kannabinoidoknál és a megesztrolnál. Segíthet azonban megakadályozni olyan kémiai anyagok felszabadulását. 1997). s ez mindenféle tevékenységüket er˝ sen visszaszorítja. o A görcsök és a gyenge izomkontroll vizeletvisszatartási nehézségeket okozhatnak. és akadályozzák a mindennapi tevékenységeket. munkabaleset. Egy esettanulmány szerint a THC a codeinnél hatékonyabban csökkentette a láb izomgörcseit egy gerincsérülés okozta kétoldali végtagbénulásban szenved˝ betegnél (Hanigan. 1986). o A gerincsérülések a sérülés helyénél lejjebb elhelyezked˝ izo mokhoz vezet˝ idegpályákat is károsíthatják. A hibás idegimo pulzusok görcsös izomösszehúzódásokhoz vezethetnek. Egyre nehezebben vagy egyáltalán nem tudnak járni. és kevésbé émelyegnek (IOM. Ezek a tünetek jelent˝ s szeno vedést okoznak. 8 férfiból 5 érezte úgy. depresszióhoz és er˝ s veszteségérzethez veo zethetnek (IOM. hogy a kannabisz enyo hítette a tüneteiket (Malec. hogy a kannabinoid rendszer hogyan befolyásolja az éhség és a jóllakottság érzését. kannabiszkivonatokat kezdtek forgalmazni görcsoldóként (Aldrich. o Öt hasonló gerincsérüléses és végtagbénulásos betegnél is azt találták. 1997). 1999). A legegyszerubb feladatok is óriási kihívássá válnak. az Egyesült Államokban 10 000-nél több új esetet jelentenek be évente. O a tetanusszal és veszettséggel jáo ˝ ró görcsök ellen alkalmazott kannabiszt (O’Shaughnessy. A szklerózis multiplex is gyakran jár ezzel a tünettel. vagy nagyon jól lehetne kombinálni oket.

Öt közülük a javulás szubjektív érzésér˝ l számolt be. hogy a kannabinoid rendszer fontos szerepet játszik a mozgásproblémákban (Baker és munkatársai. A javulást független orvosok is igazolták (Petro. jelent˝ s enyhülésre talált a marihuáo nás kezelésben. Az 1970-es években a klinikai tapaszo talatok alapján a marihuána fokozott izomtónust enyhít˝ hatását o dicsérték. 1981). akaratlan izomösz˝ szehúzódásokkal. az izomfeszülés mérésére szolgáló elektromos berendezés (EMG) ugyanezt mutatta ki (Petro és Ellenberger. sok olyan kísérletet is elvégezhetnének. Egy. akinél a szokásos gyógyo kezelés hatástalan maradt. akik annyira remegtek. A kezdeti pozitív eredmények további kutatásokra ösztönözték a kutatókat. 1989).254 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA MARIHUÁNA A GYÓGYÁSZATBAN 255 A szklerózis multiplex az idegrendszer több pontján is pusztítja az idegsejteket beborító mielinhüvelyt. hogy a kannabinoidok szklerózis multiplexes görcsöket befolyásoló hatására érdemes lenne kiterjedt klinikai kísérleteket is végezni. azt találták. hogy a szájon keresztül adagolt THC a placebónál jobban csökkentette a tüneteiket. Egy alapos esettanulmány szerint egy szklerózis multiplexben szenved˝ férfi. Ezen eredmények nyomán egy olyan kísérletet is elvégeztek. s ez egy sereg különböz˝ tünetet okoz: fáradtságot. A világon több mint 2. A betegek pozitív beszámolói nyomán rendszeresebben is kutatni kezdték ezt a hatást. o Ez segítene felfedni a kannabinoid receptorok szerepét a görcskészség kialakulásában. Mivel az agy motorikus területein sok kannabinoidreceptort találtak. 1983). a látás elveszo tését. aki nem tudta. mert ezek a betegek már a szklerózis multiplex el˝ o rehaladott állapotában voltak. Schonle és Conrad. Ráadásul a CB1 antagonistái megakadályozzák a THC hatását ezekre a tünetekre. Egy újabb technikával talán el˝ lehet o állítani ilyen állati modellt. ˝ amelyek reszketést. Lehet. amely a sejtek vezetési képességének javításához járul hozzá. Kiterjedt vizsgálatok szerint egereknél a THC csökkenti a CREAE okozta görcsöt és reszketést. 90%-uknál izomspazmus is kialakul. hogy emiatt szinte semmilyen tevékenységet nem tudtak végezni. ámde fontos pozitív hatásáról. hogy a szklerózis multiplexre vonatkozó vizsgálatok nem rendelkeznek megfelel˝ állati modellel.5 millióan szenvednek szklerózis multiplexben. amely a szájon keresztül adagolt THC és placebó hatását hasonlította össze 9 szklerózis multiplexes betegnél. a THC csökkentette az izomspazmust. Az izomgörcshöz hasonlóan o o zavarják az alvást. A krónikus agyvel˝ . Két másik a javulás érzésér˝ l is beszámolt. vizeletvisszatartási problémákat és izomspazmust. melyik beteg milyen szert kapott.és gerincvel˝ o o gyulladás (CREAE) az immunmuködés olyan változásaival jár. Nem is olyan régen. 1980). 1999-ben a Gyógyszerészeti Intézet kijelentette. és tényleg jobban tudtak írni vagy mozo dulatlanul maradni. egyes vizsgálatok megpróbálták feltárni a kannabinoidok esetleges hatását a mozgási zavarokra. izomspazmust és a szklerózis multiplex tünetéhez hasonló mielinpusztulást okoznak. mérhet˝ o o változást azonban nem lehetett kimutatni. Ha a kutatók állatokban is el˝ tudnák idézni o a betegséget. embereken végzett vizsgálat igazolja. depressziót. Az állatkísérletek és a kevés számú. A betegség korábbi szakaszában a marihuána nagyobb enyhülést hozhat. bele- . A beteg beszámolt a szexuális teljesítménye javulásáról is: a marihuána egy ritkán vizsgált. 2000). amelyek emberek esetében etikai szempontok miatt nem kivitelezhet˝ k. Sokan izomfájdalomról és görcsökr˝ l is beszámolnak. Ezek az eredmények amellett szólnak. de ezek a betegségek sokkal drasztikusabb. Nyolc szklerózis multiplexes beteg esetében. Akaratlan mozgások Más rendellenességek is járnak görcsszeru. mint a kezelés el˝ tt (Clifford. és megnehezítik a finomabb motorikus feladatok elvégzését. Egy másik vizsgálat szerint egy szklerózis multiplexben szenved˝ férfinél a marihuánás cio garetta csökkentette az izomgörcsöt és javította a mozgáskontrollt (Meinck. A mielinhüvely pusztulása miatt megváltozik az ideg vezetési képessége. legyengít˝ mozgásokat idéznek el˝ . s ez nagyban korláo tozza a kutatásokat. Egy olyan személy ítélete szerint. s a betegséggel járó károsodások is súlyosak voltak már. o hogy a kezelés ebben az esetben azért nem járt látványos eredményekkel.

Lees és Stern. Klinikai kísérletekkel. ugyancsak enyhítette öt disztóniás beteg tüneteit (Consroe. Túlságosan lenyugtathatják a beteget. a disztóniát és a Parkinson-kórt. Ez egy örökletes. és a kannabisz hatására egyes esetekben javulást mutat. A kannabinoidok is képesek befolyásolni a dopamin hatását. amelyek rendszerint akaratlan izomösszehúzódásokkal járnak. 47 Tourette-szindrómás beteg közül 13 vallotta azt egy interjúban. Sandyk és Snider. amely kényszeres mozgási rángásokkal (tikkekkel) és hangkitörésekkel jár. 1999). 1991. Kolbe és Dengler. amelyben kannabidiolt alkalmaztak. a marihuánás cigaretta és más kannabinoidok ígéretesen egészíthetnék ki a mozgászavarok ellen kidolgozott kezeléseket. A disztóniákat. 1993. hogy az elszívott marihuána csökkentette a tüneteket. Sandyk és Awerbuch. kellemetlen izommerevséget okozhatnak. hogy a THC. A rendellenességet állatokon modellálva azt találták. valamint a lassú mozgásoknál remegést okoz. Ezt azonban csak kiterjedt klinikai kísérletek igazolhatják. hogy a kannabinoidok segíthetnének a kezelésben (IOM. amelyek a szokványos orvosságokat. szintén enyhítheti a kannabisz. A Tourette-szindróma olyan rendellenesség. A betegség során rendszerint az el˝ agy egy kannabinoidokban gazdag területén tao lálható idegdúcok idegsejtjei károsodnak. Egy esettanulmány. THC-t vagy marihuánás cigarettát adagoló kísérletek többet mondhatnának arról. érzelmi labilitással és a gondolkodási képességek károsodásával jár.256 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA MARIHUÁNA A GYÓGYÁSZATBAN 257 értve a Tourette-szindrómát. hogy izomme˝ revedést. lehetne igazolni. 1997). és kiszáríthatják a szájat. konvulzióval vagy más akaratlan mozgásokkal jár. A kannabinoidkezelés a Tourette-szindróma és a disztóniák esetén összességében reményteljesebbnek tunik. Más gyógyszerekre viszont pozitívan reagáltak (Frankel. rendszerint az okozza. s ennek nyomán 15 további Huntington-kóros betegnek is ilyen kannabinoidot vagy placebót adtak. mint a Huntington-kór vagy ˝ Parkinson-kór esetében. Közülük 11-en (85%) mondták azt. Mindkétfajta szer pozitív hatása arra utal. viszont súlyos mellékhatásokkal járnak. és hatékony enyhülést okoznak. a Huntingon-kórt. Sandyk és Awerbuch. 1988). és nem közvetlenül az arcrángásokra hat (Hemming és Yellowlees. 1994). hogy többféle kannabinoid kombinálásával jobb eredményeket lehetne elérni. pozitív hatásokat mutatott ki. hogy el˝ nyösebben. Rágcsálókon végzett kísérletek szerint a kannabinoidok képesek serkenteni ennek a területnek a muködését. hogy a marihuána jelent˝ sen enyhíti a tüneteiket o (Muller-Vahl. 1997). A jelenlegi gyógyszeres kezelések haloperidolt és pimozidot alkalmaznak. nem sok javulást tapasztalt. A Parkinson-kór nevu betegség arról ismert. de a kannabidiol nem is aktiválja a CB1 receptort (Consroe és munkatársai. degeneratív betegség. az idegrendszeri rendellenességek egy csoportját. A kezelés nem járt sikerrel. A THC vagy a marihuánás cigaretta hatékonyságának bebizonyításához jóval több kutatásra lenne szükség a mozgásproblémák terén. A négy közzétett esettanulmány közül három arról tanúskodik. kialakulása a dopamin-rendszerrel függ össze. és lehet. 1990). amelyek a dopaminháztartásra hatnak. hogy marihuánát szív. Huntington-kóros betegek kezelésében már alkalmaztak kannabinoidokat. 1988). Sajnos emberek esetében a vizsgálatok nem jártak ilyen ígéretes eredményekkel. További. mintha csak THC-t adagolunk szájon keresztül. amely gyors izomösszehúzódásokkal. mint ezek a o gyógyszerek. ami megváltozott tudatállapottal. az alternatív kannabinoid-kezelést és ezek kombinációt hasonlítanák össze. amely nem aktiválja ezt a receptort. A CB1 receptor aktiválásával sikerült csökkenteni a disztóniát hörcsögöknél (Richter és Loscher. A kutatók szerint a kannabisz inkább csak a szorongást oldja. Másrészt viszont a témával kapcsolatos egyetlen megjelent kutatás szerint 5 beteg. Rohamok A rohamot. 1986). hogy különböz˝ agysejtek csoportjai robbanásszeruen egyszerre lépnek o ˝ . A kannabidiol. Hughes. és csökkentik az akaratlan mozgáso˝ kat (Sanudo-Pena és Walker. aki marihuánát szívott. mennyire hatékonyan alkalmazhatók a kannabinoidok a Huntington-kór kezelésében.

Az álmatlanságra vonatkozó adatok elég érdekesek: az álmatlanságtól szenved˝ betegek kio sebb mintája gyorsabban elaludt a THC-t˝ l. utána pedig nyilvános. o 1973).258 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA MARIHUÁNA A GYÓGYÁSZATBAN 259 muködésbe. Az 1970-es években kezdett. A kannabinoidok. el˝ seo * Ahol a kísérletvezet˝ k sem tudják. a szokásos orvosság mellett kannabidiolt vagy placebót adagoltak. az epilepsziától körülbelül 30 millió ember szenved. 1981). Amellett. Graeff és Guimaraes. 12 betegen végzett hasonló kísérlet nem igazolta ezt az eredményt. és enyhítik az ízületi gyulladással járó fájdalmat. 1978). Több esettanulmány szerint képesek kordában tartani (British Medical Association. a reakciók közt azonban elég nagy különbségek voltak (Carlini és Cunha. hogy megfelel˝ o o szorongás lépjen fel náluk. mindenféle ˝ o gyógyszer alkalmazása nélkül (Hope és Heimberg. Még nem sikerül tisztázni. Másfel˝ l viszont viselkedéo si terápiákkal is kitun˝ javulási arányt lehet elérni. Grinspoon és Bakalar. 1997b). Munson és Carchman. továbbá általuk sok mindent megtudhatunk a kannabinoid rendszer muködésér˝ l. amit a kannabio diol jelent˝ sen csökkentett. hogy ki és melyik szert kapja (D. Vegyes tünetek A marihuána bizonyos terápiás hatásainak kevesebb figyelmet szenteltek. Egy másik vizsgálatban 15 epilepsziás betegnek. az eddigi eredmények további kutatásra jogosítanak fel. Egy harmadik. de ezek is ígéretesnek bizonyulhatnak egyes tünetek kezelésében. akik rosszul reagáltak más kezelési módszerekre. Újabb munkák a folyamat mögött meghúzódó bonyolult biokémiai mechanizmusokra is fényt derítettek (Molnár és munkatársai. A beszéd mindegyik résztvev˝ ben kimutatható szorongást keltett. a szorongás és az asztma tüneteit. A kannabinoidok az asztmarohamokat is enyhítik. Ez arra utal. 1980). hogy a kannabinoidok milyen hatással vannak a rohamokra. 1981). A Gyógyszerészeti Intézet (Institute of Medicine) legújabb jelentése azonban ezeket a kutatásokat nem említi. 2000). placebóval ellen˝ rzött. Csak kétszeresen vak*. A kannabinoidok tehát hasznosan egészíthetik ki az asztma ellen jelenleg használatos gyógymódokat. kis humán mintán ˝ o végzett vizsgálatok bizonyos állatkísérletekkel és esettanulmányokkal együtt arra utalnak. Tíz egyetemistának placebót. elpusztítják a mikrobákat. a marihuánás cigaretta azonban nyilvánvalóan nem alkalmazható légúti megbetegedések esetében. Aeroszolos THC-s kezelés hatására asztmás betegek könnyebben tudtak lélegezni (Hartley. 1997b). Zs. hogy segíti az alvást. videóra rögzített beszédet kellett tartaniuk. o Cosme. o A rohamok ellen jelenleg elérhet˝ kezelési formák az emberek o 20-30%-ánál hatástalannak bizonyulnak (Petro.) o gíthetik a daganatok visszahúzódását. Az egyik ezzel kapcsolatos vizsgálatban a résztvev˝ knek nyilvános beszédet kellett tartaniuk. 1986). különösen a kannabidiol képesek csökkenteni az epilepszia okozta rohamokat (Petro. 1997). 1997. 1976). és nagyon eltér˝ eredményeket kaptak o (Ames. 1993). A kannabidiol hatása el˝ nyösebbnek o o bizonyult a többi gyógyszerénél. nao gyobb mintán végzett kísérletek fedhetik fel a kannabinoidok rohamokra gyakorolt hatását. Egy patkányokon végzett vizsgálat szerint a THC ízületi gyulladás ellen is alkalmaz- . kannabidiolt vagy egy szokásos szorongás elleni gyógyszert (ipsapirone-t vagy diazepamot) adtak. Nogrady és Seaton. állatokon végzett kísérletek szerint a kannabinoidok el˝ segítik a daganatok visszahúzódását (Haro ris. Egyes. és semmilyen mellékhatással nem járt. Mivel más gyógymódok gyakran hatástalannak bizonyulnak. hogy a kannabidioltól többet és jobban aludtak (Carlini és Cunha. de a vizsgálat statisztikai érvényét csökkenti. Egy másik kutatásban részt vev˝ 15 beteg arról számolt o be. de a legnagyobb o adag (30 mg) er˝ s mellékhatásokkal járt (Cousens és DiMascio. Az egyik kutatás során 200–300 mg kannabidiol enyhítette 8 epilepsziás beteg rohamait (Cunha és munkatársai. 1993). Az egyik leggyakoribb rohamot okozó rendelle˝ nességt˝ l. hogy a kannabidiol segítségére lehetne a fóbiáktól vagy szorongástól szenved˝ embereknek is (Zuardi. A kannabidiolt kapott csoport nagyobb javulást mutatott. hogy a kannabinoidok esetleg enyhíthetik az álmatlanság. hogy a kutatók csak kis mintával dolgoztak. a kannabidiol a szorongást is képes oldani.

Ezek a hatások menstruációs görcsök. és nem is mindenki esetében járnak sikerrel. o és a tünetekben beállt változásokat vagy az egyéb gyógyszerek alkalmazásának csökkentését is jeleznie kell. a betegek jól teszik. ezeket azonban hivatalos vizsgálatokban nem ellen˝ rizo ték. ha orvosi célra el˝ ször legális csatornákon próbálnák o beszerezni az emberek a marihuánát. A betegek a megfelel˝ állami képviseletekhez is foro o dulhatnak. 1960. s ez a védelem érvéül szolgálhat egy esetleges letartóztatáskor. Bizonyos módokon lehet igazolást lehet szerezni arról. amit az orvos ír fel. premenstruális szindróma. A jelenlegi kezelések egy része viszont nem kívánatos mellékhatásokat okoz. baktériumok. A betegeknek soha nem szabad a megfelel˝ adagnál többet termelniük vagy bevenniük (Zeese. hogy a helyi hatóságok nem alkalmaznak eljárást o azok ellen. Az eljárás bonyodalmaiból következtethetünk arra. hogy a kannabinoidok ˝ terapiás hatása további kutatást érdemel (Grinspoon és Bakalar. Bár a programot lezárták. o 1997). amelyekben nem alkalmaznak kannabiszt. fülcsengés. Ha a fenti módon nem sikerül megkapni az engedélyt. A kezelést tabletta formájú THC-vel kellene kezdeni. szkizofrénia. nem kontrollálható er˝ szakos kio törések. a betegeknek nagyon körültekint˝ en mérlegelniük kell az orvosi o marihuána lehetséges el˝ nyeit és hátrányait. de mindenképpen arra utalnak. A kannabisz legalább egy esetben meglep˝ módon segített megszabadulni a o más drogoktól való függ˝ ségt˝ l is. 1997). 1981). Mivel a legtöbb államban nagyobb büntetés jár 28 grammnál több kannabisz birtoklásáért. depresszió és bipoláris rendellenesség* esetén jelenthetnének segítséget. mikrobák és gombák ellen is alkalmazható (Kabilek és munkatársai. miel˝ tt megszegik o o a szövetségi törvényt. a szövetségi hatóságok viszont igen. Mégis. Fujimori. Az esettanulmányok természetesen korlátozott érvényuek. Esettanulmányok néhány további gyógyhatásról is beszámolnak. Így * el˝ fordulhat. börtön vagy tulajdonelkobzás szabható ki. hogy ez a kezelés már elég jó eredménnyel jár. Ha a szintetikus THC nem enyhíti a tüneteket.260 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA MARIHUÁNA A GYÓGYÁSZATBAN 261 ható. másoknak eladni vagy odaadni. A jogi tanácsadók szerint az lenne a jó. ami ellen pénzbírság. Crohn-betegség. mivel csökkenti a fájdalmat és az izmok merevségét (Smith. Turner és ElSohly. ha mindig csak ennél kevesebbet tartanak maguknál (Margolin. A szerre adott reakciókat orvosi feljegyzésekben kell rögzíteni. Ezek a büntetések azokban az államokban is érvényesek. feln˝ ttkori fio gyelemhiányos rendellenesség. amelyben elfogadták az orvosi marihuánára vonatkozó törvényeket. mániás depresszió . Jogi természetu problémák ˝ Néhány államban elfogadták a marihuána orvosi alkalmazását engedélyez˝ törvényeket. Ha valaki a marihuána alkalmazása mellett dönt. Semmilyen körülmények között nem szabad az orvosságot másokkal megosztani. de miután a tüneteiket a szokásos kezelések nem vagy nem megfelel˝ en enyhítették. Az orvosi marihuána alkalmazása mellett dönteni nagy kockázattal jár. Lehet. Más állatkísérletek szerint gyulladás. az orvosi marihuánáo hoz vagy szájon keresztül szedhet˝ kannabinoidokhoz fordultak o enyhülésért. hogy folyamodványt nyújtsanak be a nevükben. a kannabisz birtoklása még o mindig a szövetségi törvények megszegésének számít. hogy sok amerikai milyen ellentmondásosan viszonyul a marihuána orvosi alkalmazásához. Lowe és Welch. 1998). akik eleinte elutasították az ilo legális drogokat. Mindezekre a problémákra o o elterjedt pszichológiai és gyógyszeres kezelések léteznek. Esettanulmányok gyakran számolnak be olyan betegekr˝ l. akik gyógyászati célra marihuánát használnak. 1998). hogy az illet˝ nek valóban szüksége o van a marihuánás kezelésre. a beteg az orvosán keresztül az „Investigational New Drug” (Tesztelés Alatt Álló Új Gyógyszerek) programhoz folyamodhat. és nem lesz szükség marihuánára. vagy helyi politikusokat is megkérhetnek arra. err˝ l mindenképpen be kell számolnia az orvosának. poszttraumás stresszbetegség. ezen próbálkozásokról szóló bizonyítékok a szer orvosilag alátámasztott igényének igazolásaként szolgálhatnak kés˝ bb.

A füstben bevitt részecskék hatását hamarabb megérzik. A marihuánás cigaretta o o és a szájon keresztül bevett kannabidiol is képes csökkenteni bizonyos rohamokat. másoknál lehet. Általában véve a kannabinoidok gyógykezelésben való alkalmazása ígéretesnek mutatkozik. mint a szájon keresztül adagolt THC. Azok a gyógyszerek. Pontos hatásait megállapítani nehéz és komplex feladat. A legtöbb hivatalos vizsgálatban dronabinolt. A THC jól kimutathatóan csök˝ kenti a szemnyomást. kísérleti o fázisban lev˝ kezelések hatékonyabban növelik az izomszövet o térfogatát. (Az étvágy növelése szempontjából a marihuánás cigaretta el˝ o nyösebbnek mutatkozik. Más mozgási rendellenességek. Mivel azonban a marihuána ma I-es kategóriájú kábítószernek számít. de mindenképpen további kutatást igényel. Sok beteg szerint a marihuánás cigaretta többféle el˝ nnyel is jár a szájon keresztül fogyasztott THC-hez kéo pest. hogy semmilyen o hatással nem járnak. mivel a reakciók egyénenként elo tér˝ ek. Esettanulmányok szerint a kannabisz sok . A kannabinoidok gyógyhatásával kapcsolatban néhány egyértelmu eredmény is született. hogy a betegek és orvosok csak egyéni alapon dönthetnek a kannabinoidok hasznáról. mint a codeinhez hasonló szokásos fájdalomcsillapítók. s ennek megfelel˝ en az adagot is úgy tudják változtatni. A marihuánás cigaretta és a szájon keresztül fogyasztott THC ugyanolyan hatékonyan enyhíti a fájdalmat. egy tabletta formájában adható szintetikus THC-t alkalmaznak. mint a Huntington-kór vagy Parkinson-kór esetében ezt nem sikerült meggy˝ z˝ en bizonyítani. Mindkett˝ jól alkalmazható émelygés és hányinger ellen is. de többe kerülnek) fájdalom izomgörcs súlyvesztés Az orvosi marihuána története több mint 4500 évre nyúlik vissza.262 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA MARIHUÁNA A GYÓGYÁSZATBAN 263 Összefoglalás A következ˝ lista a kannabinoidok gyógyító hatásait foglalja o össze: Kevéssé bizonyított hatások Huntington-kór Parkinson-kór Majdnem bizonyított hatások szorongás ízületi gyulladás disztónia álmatlanság mikrobák rohamok Tourette-szindróma daganatok Bizonyított hatások étvágytalanság glaukóma (az alternatív kezelések eredményesebbnek bizonyulhatnak) émelygés és hányás (az alternatív kezelések eredményesebbnek bizonyulhatnak. bár egyes újabb. A marihuána és a THC is serkenti a kemoterápiás kezelés alatt álló és az AIDS-es betegek étvágyát.) A súlygyarapodást is el˝ segíthetik. de az alternatív kezelésekkel is ugyanolyan jó eredményt lehet elérni. A marihuánás cigaretta vagy a kannabinoidok el˝ nyei vagy háto rányai különböz˝ ek lehetnek. hogy o a mellékhatások a minimálisra csökkenjenek. o Egyes émelygéscsillapítók hatékonyabbnak bizonyulhatnak. Több esettanulmány és néhány ellen˝ rzött kísérlet szerint a o kannabinoidok a gerinc sérülésével vagy szklerózis multiplexszel járó izomgörcsöt is csökkentik. gyógyhatásait is nehéz kutatni. amelyek a betegek nagy részénél o jelent˝ s enyhülést okoznak. Ezek az egyénre jellemz˝ reakciók arra utalo nak. de sokkal többe is kerülnek.

különösen a fiatalkorúak. A marihuána és kannabinoidok orvosi alkalmazásaira vonatkozó további kutatások felvilágosíthatnának bennünket a kannabinoid rendszer muködésér˝ l. Ideális esetben a drogtörvényeknek minimalizálniuk kellene a tiltott anyagok negatív hatásait. National Institute of Drug Abuse [NIDA]. szokásos gyógymódokkal kombinálva is hatékonynak bizonyulhatnak. beleértve a termelékenység csökkenését.264 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA más probléma esetén is hasznosan alkalmazható. 1998. akkor birtoklásáért. Az adatok szerint azonban a kannabisznak nem sok köze van a fenti problémák kialakulásához. Népszeru kiadványokból az derül ki. Másrészt a kutatások alapján tö˝ o kéletesebb kezelést lehetne kidolgozni különböz˝ betegségekben o szenved˝ emberek számára. ezt azonban még nem vizsgálták megfelel˝ o kutatásokkal. Az amotivációs szindróma Áttekintés Akik a marihuána betiltását szorgalmazzák. Bár léteznek az ellenkez˝ irányo ba mutató adatok. apatikus naplopókká vál- . 1996. A marihuána illegális státusa mellett szóló érvelések gyakran az általa okozott szociális problémákra hivatkoznak. 1989). a gondatlan vezetést és a kiszámíthatatlan agressziót. A kannabinoidok más. hogy a marihuána ˝ bizonyítottan motiválatlanságot. gondatlan vezetést és agreszsziót okoz (például Drug Watch Oregon. eladásáért és használatáért jogosnak tunne kemény büntetéseket ki˝ szabni. Indiana Prevention Resource Center. o Kilencedik fejezet Szociális problémák A marihuána betiltása körüli legparázsabb viták sok esetben a szer szociális problémákban játszott szerepe körül zajlanak. az el˝ ítélet szerint a rendszeres kannabiszo fogyasztók. aggodalmukat fejezik ki a marihuána hosszabb távú használatának a motivációra gyakorolt negatív hatása miatt. Ha a kannabisz ilyen ártalmas módon hatna. Az ide vonatkozó kutatások részletei alább következnek.

és kevésbé koncentrálnak a jelenre. 1999). hogy a szindrómához a tisztán körvonalazott céloknak vagy a koncentrált er˝ feszítés képességének a hiánya is hozzátartoo zik. 1968. Az „amotivációs szindróma” fogalmát az 1960-as évek végén alkották meg közömbös. és egy kituzött cél követését sem értékeli mindenki egyformán. akik marihuánát szívnak. különleges módszert használ a motiváció mérésére. Smith. a szabadid˝ r˝ l és a produko oo tivitásról vallott eltér˝ nézetek szerint (Robinson. vagy o nincsenek konkrét terveik ezek elérésére. 1985). 1968). Az amotivációs szindróma meghatározásai még a nyugati kultúrán belül is számottev˝ különbségeket mutatnak. a motiváció és az elért eredmények nem feltétlenül vezetnek boldogsághoz vagy az élettel való nagyobb megelégedettséghez. hogy a motivált emberek jól teljesítenek az iskolában. illetve annak bizonyítása. hogy a o o marihuána minden ambíciót kiöl a fiatalokból. A szindrómáo tól szenved˝ k kevesebb hosszú távú céllal rendelkeznek. vagy egyáltalán az életben ˝ való részvételre való képességüket. hogy közömbösségüket a marihuánahasználat okozná. hogy a motivációt vagy az amotivációs szindrómát méri.266 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA SZOCIÁLIS PROBLÉMÁK 267 nak. Ezek az adatok azonban még nem bizonyítják. sosem tesztelték. Az esettanulmányok azt sugallták. ami megnehezíti a kutatások közti összehasonlítást. Az amotivációs szindróma kutatásában a legf˝ bb o problémát a tünetek pontos meghatározása jelenti. kitartóak a laboratóriumi feladatok elvégzésében. az energia. Valójában a jövend˝ beli célokat követve az ember o minimalizálja a jelen pillanat élvezetét. A nevel˝ k és a szül˝ k különösen aggódni kezdtek. amelyeket más kultúrák kielégít˝ nek tartanak (Morningstar. A kutatók szerint ezt az állapotot a rendszeres droghasználat okozza. hogy tényleg a marihuána hatott a motivációra. kedvetlen tinédzserek leírására. megfelelnek az alkalmazóik elvárásainak. s ez számottev˝ gyötrelo met okozhat (Burke. Kutatók el˝ ször több mint száz éve azonosítottak letargikus. depresszióval. az id˝ kellemes eltöltése fontosabbá válik. Egy adott o kultúra amotivációs szindrómája egy másik kultúra ideális életmódját jelentheti. Ha létezik a marihuána által okozott amotivációs szindróma. Márpedig a világ leghíresebb tetteit sokszor olyanok vitték végbe. Elveszíthetik a koncentrálásra. A legtöbb kutató saját. mások a laboratóriumi kísérletekben nyújtott teljesítményt. Nem létezik o rá jól körülhatárolt meghatározás vagy a tünetek elfogadott listája. Szinte az összes mérési módszer a produktivitással kapcsolatos. Sok kutató hallgatólagosan feltételezi. Az ellentmondó bizonyítékok ellenére a marihuána motivációra gyakorolt befolyásával kapcsolatos aggodalmak ma is élnek (NIDA. Az amotivációs szindróma fogalma különösebb megfontolás nélkül tart patologikusnak olyan viselkedéseket. 1894). 1998). Azt a hallgatólagos el˝ feltevést o azonban. de mindegyikük azt állította. Krónikus kannabiszfogyasztók ritkán számolnak be . A beszámolók általában a fontossági szempontok finom módosulásaként írják le az amotivációt. ˝ Az amotiváció meghatározása A meghatározások tág jellege és a felmérési módszerek változatossága miatt az amotivációs szindróma gondolatát komoly kritikák érték. Mások egyértelmuen ˝ nem ezt teszik. tipikusan nyugati értékekre hivatkozik. akikb˝ l minden érdekl˝ dés kivész az iskola. a produktivitás és a lendület elvesztésével jár. Az amotivációs szindróma fogalma azt a hamis látszatot keltheti. hogy a teljesítmény minden esetben boldogsághoz vezet. 1994). Nem minden embernek ugyanazok a céljai. hogy az amotivációs szindróma a higiéniai szint csökkenésével. a frusztráció turésére. feltehet˝ leg a központi idegrendszerre gyakorolt o negatív hatása révén (McGlothlin és West. akik nem jeleskedtek ezeken a területeken. A munkahelyi szabadság ideje például országról országra széls˝ ségesen változik. A szerz˝ k ismételten hangsúlyozo ták. Egyes kutatók a foglalkoztatottságot és a tanulmányi teljesítményt vizsgálták. ˝ Egyes kultúrák el˝ nyben részesítik a jövend˝ re vonatkozó tero o veket. tünetei nem hasonlítanak a más drogok helytelen használatával együttjáró nyilvánvaló problémákhoz. A teljesítmény kevésbé fontossá. motiváció o nélküli kannabiszfogyasztókat (IHDC. Továbo bá. munka vagy o o bármilyen produktív tevékenység iránt (Nahas. keményen dolgoznak. 1990). hogy ténylegesen a marihuána okozza oket.

Egy másik vizsgálat szerint a motiváció mértéke inkább korrelál a depresszióval. akik azért használnak marihuánát. amennyit akartak. hogy a marihuána a motiváció csökkenését okozza. amikor más drogok használatát is figyelembe veszik (Green és Ritter. inkább mutatnak a depresszióra utaló szimptómákat. Az amotivációs szimptómákért tehát inkább a depresszió. Laboratóriumi teljesítmény A legels˝ hosszú távon kannabiszt adagoló kísérletek egyikében o a kutatók hat férfit fogadtak fel arra. kés˝ bb inkább lesznek depreszo o sziósak. ópium.268 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA SZOCIÁLIS PROBLÉMÁK 269 az alkohol-. hogy mindenki egyenl˝ eséllyel kerül a marihuánát fogyasztók csoportjába. hogy a kábítószer okozza a tüneteket. 28 napon A kannabisz mint ok Az az elképzelés. Ebben az ugyanazon kísérleti személyek eltér˝ teljesítményein alapuló („within-subo jects design”) módszerben minden résztvev˝ dolgozik intoxikált o és józan állapotban is. Bizonyos id˝ o szakokban nem kaptak kannabiszt. ismételt napi fogyasztásból származó. mint a marihuánafogyasztással. motio válatlan emberek néha kannabiszt szívnak. amelyekb˝ l értelmes következtetéseket von˝ o hatnánk le. Akik 16 éves koruk el˝ tt próo bálják ki a marihuánát el˝ ször. szociális és munkahelyi nehézségekr˝ l. o Emellett a tüneteknek nem szabad egyéb tényez˝ kben gyökeo rezniük. de nem tisztázott. Kezdetben 2 dollárt kaptak székenként. és megemelték a fizetésüket. ha meg akarunk bizonyosodni arról. ha megel˝ zi és korrelál vele. 2000). E körülmények között minden azonosított különbségnek a kannabisztól kell származnia. Az amotivációs szindróma állítólagos tünetei nem korlátozhatók csak a kannabiszhasználatra. A marihuána akkor lehet az amotiváció oka. El˝ fordul. hogy 70 napon keresztül székeket készítsenek. Olyan emberek. cigarettánként 50 centért. hogy képesek legyenek megbirkózni a problémáikkal. mint a kannabisz lehet a felel˝ s. A kutatók így összehasonlíthatják minden egyes személy intoxikált teljesítményét saját józan teljesítményével. ha o a marihuána a lendület hiányát okozná. a depresszió. Az ilyen típusú kutatáshoz hosszú id˝ re.vagy kokainfügg˝ ségre jellemz˝ drasztikus o o anyagi. o ra. hogy feln˝ ttek esetében ˝ o a kannabisz fogyasztása nem társul jelent˝ s módon depresszióo val. ugyanolyan megingathatatlan bizonyítékokat kíván a kapcsolat. gyenge koncentrációképesség és apátia. Egy másik módszer. hogy a depressziót a kannabisz okozza-e. a motiválatlanság és a marihuánafogyasztás közötti összefüggés nem egyirányú. mint a harmadik fejezetben tárgyalt kapuhatás. mint például a személyiség. így o minden azonosítható különbség forrása inkább lesz a kannabisz. Mindamellett. s ez azt a látszatot keltheti. máso kor marihuána hatása alatt dolgoznak. így a laboratóriumi kísérletek helyesbíthetnék a marihuána motivációra tett hatásának egyéb magyarázatait. ez egyértelmuen ellent˝ mondana az amerikai álommal rendszeresen társított egyenletes teljesítménynek. Csak kevés laboratóriumi kísérlet nyújt olyan. hogy a résztvev˝ k egyszer placebó. hogy szomorú. Újabb keletu vizsgálatok azt mutatják. A depresszió. máskor hetekig annyit szívhattak. A klinikai értelemben vett depresszióhoz gyakran hozzátartozik az amotivációra jellemz˝ o fáradtság. hogy az amotivációs szindróma forrása valóban a kannabisz. Ez az eljárás biztosítja. vagy más drogok használata. még er˝ s foo gyasztók esetében is (Musty és Kaback. Ez az összefüggés azonban nem jelentkezik. A kutatók véletlenszeruen oszthatnak szét ˝ marihuánát és placebót. a depresszió. komoly o er˝ feszítésekre és anyagi támogatásra van szükség. mint a személyiség. Ez az átfedés azt sugallja. vagy más drog használata. megfelel˝ o mennyiségu adatot. A többnao pi kannabiszfogyasztásnak a szindrómára jellemz˝ letargiát és o ambícióhiányt kellene okoznia. de kétszer sztrájkoltak. 1995). Kísérletekre van szükség. id˝ beli egymásra következés és izoláció kritériumaio . hogy az amotivációs szindrómával kapcsolatos klinikai megfigyelések depressziós emberek marihuánát fogyasztó részhalmazán történhettek.

tükrözheti a motiváció csökkenését. és többet szabadid˝ s tevékenységgel. hogy kevesebb széket készítettek. hogy a kísérlet alanyai viszonylag kevés ideig voltak kitéve a kábítószer hatásának. A pénzjutalom nem motiválta gyorsabb reakcióra az intoxikált résztvev˝ ket. hogy módosult tudatállapotban az emberek nem reagálnak a szokásos motivációnövel˝ technikákra (Pihl és Sigal. ám akik hisznek a szindróma létezésében. A fizetésemelésért folytatott sztrájk megrendezéséhez minden valószínuség ˝ szerint motivációra. egy hét szünet után további 9 napig fogyasztottak. Az adag 4 vagy 5 marihuánás cigarettának felelt .270 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA SZOCIÁLIS PROBLÉMÁK 271 keresztül a kutatók arra kérték oket. mint akik nem szívtak. de állatokon 12 hónapos vizsgálatot is végeztek már. utána o 64 napig kannabiszt szívtak. Ez a vizsgálat egyértelmuen alátámasztja. kevesebb széket készítettek. de valószínubb. a másikban egy tankönyv kérdéseire kellett válaszolniuk. szervezésre és lendületre volt szükség. hogy intoxikált állapotban az emberek kevésbé hajlandóak számukra nem vonzó feladatokat végezni. Az. amikor a kutatók megengedték a fogyasztást. Ezek az adatok nem bizonyítják az amotivációs szindróma létezését. Ha ezek az eredmények bizonyítékként hozhatók fel o az amotivációs szindróma mellett.2 cigarettát fogyasztottak azokon a napokon. amelyek a motiváció csökkenését mutatták ki az intoxikáció ideje alatt. hogy ez az eredmény kevéssé támasztja alá az amotivációs szindrómát. hogy a rendellenességek ennél kés˝ bb jelennek meg. A motiváció laboratóriumi befolyásolásának egyik bevett módja az. 1974). Két különböz˝ feladatban nyújtott napi teljesítmény szerint fizették o oket. 1978). Egyéb jelét nem mutatták a motiváció hiányának. Nem sokan hajlandóak részt venni o ennél hosszabb kísérletekben. A szerz˝ k hangsúlyozo o zák. Egy reakcióid˝ s feladatban ˝ o a kannabisz hatása alatt álló résztvev˝ k sokkal kevésbé reagálo tak erre az ösztönzésre. Egy. hogy az intoxikáció ˝ csökkentheti a teljesít˝ képességet (Miles és munkatársai. Ezek az adatok inkább csak azt mutatják. Lehet. Mindkét feladatban minden helyes válaszért 10 cent járt. o Két másik bentlakásos laboratóriumi kísérlet szerint kannabisz hatása alatt álló férfiak kevésbé hajlottak olyan feladatok végzésére. sem a tartós fogyasztás nem járt mérhet˝ o hatással a teljesítményre. így a marihuána betiltáo sát szorgalmazók gyakran egyéb kutatásokat idéznek. Az egyikben nagy számokat kellett összeadniuk számoló˝ gépen. azzal támadnak. 1976). hogy ez bizonyítékként használható-e az amotivációs szindróma vonatkozásában. az amotiváció forrásaként szerepelhet. de ez a hatás nem azonos azzal a cél nélküli apátiával. 1989. Tulajdonképpen báro mi. Miután marihuánát szívtak. bírálóik azt hangoztatják. hogy csak további bizonyíték az intoxi˝ káció teljesítményrontó hatására. A 94 nap alatt a válaszok. A férfiak átlag 5. o Az viszont homályban marad. az utolsó 3 napban pedig ismét nem kaptak kábítószert. A vizsgált személyek az els˝ 11 napban tiszták voltak. amikor kannabiszt kellett fogyasztaniuk. Népo szeru cikkek gyakran az amotivációs szindróma bizonyítékaként ˝ hivatkoznak ezekre a vizsgálatokra. beleértve a televíziónézést is. összesen 17 mg-os THC-tartalommal. Rögtön a sztrájk után is. Ezek a hosszú távú vizsgálatok kevéssé támasztják alá a kannabisz teljesítménycsökkent˝ hatását. ezek a férfiak kevesebb id˝ t o töltöttek munkával. Egy másik hosszabb távú kísérletben a kutatók 30 férfit fizettek egy 94 napos kórházi tartózkodással egybekötött vizsgálatért. Lehet. 1990). hogy legalább 2 cigarettát ˝ szívjanak. a hibák és a munkaid˝ statisztikai aránya hasonló maradt o (Cohen. a helyes válaszok. Mivel az embereken végzett laboratóriumi kísérletek nem bizonyítják az amotivációs szindróma létezését. amelyeket nem kedveltek (Foltin és munkatársai. amely az amotiváció legtöbb meghatározásában el˝ fordul. amikor megemelték a fizetésüket. ami halogatásra késztethet. hogy néhány hónapnyi fogyasztás még nem vezet tünetekhez. a marihuána hatásaira irányuló kutatás során a kutatók pénzjutalommal próbálták növelni a motivációt és a teljesítményt egyszeru feladatoknál. hogy a feladatokban nyújtott jó teljesítményért több pénzt ajánlanak fel. Ebben a jellegzetes kísérletben a kutatók 62 fiatal hím majomnak adagoltak véletlenszeruen kannabiszt ˝ vagy placebót. de o csökkentette a reakcióid˝ t a józanoknál. akkor a legtöbb pszichoaktív hatóanyag a szindróma okának min˝ sül. Sem az akut intoxikáció. Általában az emberek kevesebb széket készítettek és kevesebb órát dolgoztak.

Ez a kutatás más. hogy bizonyos hiányosságokat mutat néhány laboratóriumi feladatban. Szerencsére a kutatók egy nehezebb feladatot követel˝ . o o A majmoknak abban a csoportjában. Ez a f˝ eml˝ sökön végzett kutatás a teljesítmény csökkenését o o mutatja egy nehéz feladat esetében. kevesebb választ adtak. ha adott színekre válaszként ˝ adott gombot nyomtak meg. azok a majmok. itt úgy érvelhetnének. A kannabiszt és a placebót fogyasztó majmok körülbelül ugyanannyi választ adtak. a kondicionált helyzet paradigma (conditioned position responding) esetében. amelyek józanul gyakoroltak. Egyes majmok naponta kaptak a szerb˝ l. A feladat túl könnyu ahhoz. hogy kimutas˝ sa az amotiváció hatásait. más kutatók a marihuána és a tanulmányi és munkateljesítmény közti kapcsolatot vizsgálták. de nem volt különbség a nem gyakorló majmok esetében. A szükséges pedálozások száma minden meger˝ sítés után tovább n˝ . 1992). Három hónap kannabiszmegvonás után a helyes válaszok aránya visszatért a normálishoz. amelyek minden nap fogyasztottak kannabiszt. egy folytonosan o növekv˝ teljesítményt igényl˝ (progressive ratio [PR] elnevezéo o su) feladatot. ˝ o . A marihuána nemigen befolyásolta a helyes válaszadást. A kutatók nem számoltak be semmilyen változásról a higiénia. vagy az amotivációs szindróma egyéb tünetei tekintetében. minden majom egyformán teljesített. hogy megvizsgálják. amelyek gyakorolták a feladatot a fogyasztás idején. de csak a kísérlet utolsó hónapjában. Egyes majmok. hogy megkapják a tablettát. A drog nem hatott a könnyebb feladat. Ez az eredmény azt jelentheti. egy évnyi marihuánafogyasztás után. és nem egyértelmuen ˝ arra. Azok. emberekkel végzett vizsgálatokkal együtt egyértelmuen alátámasztja. kilencszer a harmadikért és így tovább. még egy év kannabiszfogyasztás után sem. mint azok a placebófogyasztók. Hogy tovább teszteljék a marihuána motivációban játszott szerepét. a kannabiszfogyasztók rosszabbul telje- sítettek. Ali. Vagyis. Ha egy majom háromszor nyomja meg a pedált az els˝ tablettáért. Az o o egyik mérés. Mindamellett ez elég gyenge bizonyítéknak tunik a teljes amotivációs szindrómára. a kedélyállapot. amelyek gyakorolták a feladatot az év során. ˝ Sok kritikus azonban irrelevánsként veti el ezeket a laboratóriumi bizonyítékokat. Scallet és Bailey. mint azok a társaik. A motivációhiány tünetegyüttese arra utal.272 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA SZOCIÁLIS PROBLÉMÁK 273 volna meg egy ember esetében. hogy valaki az életben nem tud teljesíteni. Ez az o eljárás lehet˝ vé tette. másik mérést is használtak. amelyben nem gyakoroltak. milyen hatással van o a hosszú távú kannabiszfogyasztás a motivációra és a teljesítményre. amelyek nem gyakoroltak. egy egész éven keresztül. Ezzel szemben abban a csoportban. A PR-feladatban a majmoknak egyre többször kell ˝ lenyomniuk egy pedált ahhoz. Ez a feladat tehát a marihuánával összefügg˝ hiányosságokat o mutatott azoknál a majmoknál. bizonyos körülmények között rontja a teljesítményt. amelyekb˝ l a helyes o válaszok hasonló százalékot tettek ki. amelyek csak hétvégenként fogyasztottak. mint a placebót fogyasztók. Az ilyen mindennapi feladatokban nyújtott teljesítmény romlása relevánsabbnak tunik az amotivációs szindrómát illet˝ en. amelyben egész évben gyakorolták a feladatot. de csak azoknál a majmoknál. hogy a kannabisz hatása alatt álló majmok nem tanulták meg olyan jól a feladatot. az úgynevezett kondicionált helyzet paradigma (conditioned position responding) alkalmazásakor jutalmakhoz kötött helyzetekben adott válaszokat vizsgáltak: a majmokat banánízu tablettákkal jutalmazták. Akik a marihuána betiltását pártolják. Egy évnyi fogyasztás után minden majomnak naponta két feladatot kellett végrehajtania két hónapon keresztül. A feladatok a f˝ eml˝ skutatásban használt tipikus feladatok voltak. ugyanolyan teljesítményt nyújtottak. amelyek kannabiszt kaptak. semmilyen tekintetben nem különböztek a kontrollállatoktól. hogy ebben a vizsgálatban a válaszadás egyáltalán nem kíván túl sok motivációt. Ez a különbség a kannabiszt csak hétvégén fogyasztóknál is megjelent. és nem gyakorolták a feladatot. hogy ˝ a marihuána fogyasztása bizonyos feladatoknál. ekkor mindkét csoport egyformán jól teljesített (Slikker. Paule. mint a placebót kapók. mások hétvégenként. o akkor hatszor kell megnyomnia a másodikért. Ez a kísérleti elrendezés tehát alig szolgál bizonyítékokkal az amotivációs szindróma létezésére.

ke- . ahogy figyelembe vesszük ezeket a tényez˝ ket. Bizonyos személyiségu emberek szívhatnak mari˝ huánát. Iskolai teljesítmény A szül˝ k és a tanárok érthet˝ módon aggódnak a marihuánát. Gergen és Morse. és gyakrabban hagyják ott az iskolát. Mindemellett a kapcsolat hiánya cáfolhatná. akik több id˝ t töltöttek az oktatási intézményen kívül. Ezenkívül azok a középiskolások. o o az amotivációs szindrómát és az iskolai munkát illet˝ en. Nagyon valószínutlen. A fogyasztók és nem fogyasztók közt az elért eredmények. hogy a kannabisz jó hatással lehet az iskolai teljesítményre. például bizonyos emberek azért is fogyaszthatnak kannabiszt. és kevéssé fontosnak ítélhetik az iskolát vagy a munkát. A kutatók csak feltételezhetik. ezért a kannabiszfogyasztás és a tanulás vagy a munka közötti egyszeru kapcsolat még nem bizonyítja az amotivációs szindró˝ ma létezését. a szaktárgyak megváltoztatása. semmi különbséget nem mutat a jegyek. 1990). akik er˝ s foo gyasztók. hogy egy harmadik tényez˝ a felel˝ s ezért a kapcsolatért: meglehet. hogy nem ez okozta a gyenge teljesítményt (Shedler és Block. A közhiedelemmel ellentétben több mint fél tucat vizsgálat bizonyítja. amelyet 1400 egyetemi hallgatón végeztek. hogy o o a depressziós emberek rosszul is teljesítenek és kannabiszt is fogyasztanak. ugyano olyan nagy valószínuséggel tervezték a diploma megszerzését ˝ (Hochman és Brill. A legtöbb er˝ s fogyasztónak rossz o jegyei voltak már a marihuána fogyasztása el˝ tt. hogy ezen o eredmények ellenére senkinek nem jutott eszébe feldobni azt az ötletet. Az egyik jellegzetes felméo rés. Ám az alternatív magyarázatok is csak ugyanennyire tarthatóak. Ezen eredmények szerint a marihuána helyett más drogok okozhatják a rosszabb iskolai jegyeket (Hall. 1996). 1994). Goode. 1971). nagy valószínuséggel alkoholt és egyéb tiltott szereket ˝ is fogyasztanak. és többet lógnak (Kandel és Davies. Általában az er˝ s fogyasztók térnek o el az elvárásoktól. a középiskolás diákok között azonban a marihuánafogyasztók gyengébb jegyeket kapnak. 1997). hogy a marihuánafogyasztás gyenge teljesítményhez vezet a munkahelyen vagy az iskolában. ha a használat és a teljesítmény nem korrelálnak. Solowij és Lennon. Meglep˝ módon legalább két másik kutatás jobb tanulmáo nyi eredményeket talált a marihuánafogyasztók között (Gergen. amib˝ l az köo o vetkezik. Az is lehet. Megjegyzend˝ . hogy a kannabisz motiválatlanságot okoz. a kannabisz és az iskolai teljesítmény közti o összefüggés nem mutatható ki. Abban a pillanatban. 1973). A marihuána minden valószínuség szerint nem okoz gyenge ˝ iskolai teljesítményt. Az egyetemistákon végzett kutatások tehát nem támasztják alá az amotivációs szindróma elméletét (Zimmer és Morgan. hogy a marihuánafogyasztók a többiekéhez hasonló jegyeket kapnak a f˝ iskolán.274 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA SZOCIÁLIS PROBLÉMÁK 275 A tanulmányokkal és a munkával való korrelációk A drogfogyasztás és a munkahelyi vagy iskolai tevékenység közti összefüggésekkel foglalkozó felmérések esetében hiányzik a kontrollcsoport alkalmazása. Ehelyett azt mondhatjuk. vagy a látogatott intézmények száma szerint. mert nem sikerült jól beilleszkedniük a munkahelyi vagy iskolai életbe. 1972. Csakhogy az adatok az amotivációs szindrómának ezt a korlátozott formáját sem támasztják alá. Kritikusabbak a társadalommal szemben. A krónikus fogyasztók (legalább három éve legalább háromszor szívtak egy héten). hogy a marihuána rendszeres fogyasztása a középiskolában egy általános devianciamintába illeszkedik. A kannabiszfogyasztás az egyetemeken nem befolyásolja az iskolai teljesítményt. Ugyanezek a diákok kevesebb id˝ t foro dítanak a házi feladatokra. Talán a kannabisz rombolja le a tinédzserek ambícióit. Els˝ pillantásra ez az összefüggés a kannabisz és az iskolai o teljesítmény között tökéletesen beleillik az amotiváció elméletébe. hogy ˝ a drog amotivációs szindrómát okoz. amit a krónikus használattal foglalkozó kísérletekben alkalmaztak. A kuo tatások f˝ iskolai és középiskolás diákok iskolai eredményeire o koncentráltak. a nem szakmai tevékenység vagy a sport területén sem mutatkozik különbség. Így ezek a kutatások kockáztatják az amotivációs szindróma elméletének igazságát.

A legstabilabb állásokkal rendelkez˝ emberek 15. Mindamellett az er˝ s fogyasztók jobban o fizet˝ . többet jelent a munkateljesítmény valamelyes ingadozásánál. Sok esetben már azel˝ tt is ˝ o így viselkedtek. Munkahelyi teljesítmény A marihuána munkahelyi hatásával kapcsolatban két ellentmondó vélemény alakult ki. mint a többiek (Comitas. Az Egyesült Államokban. Akik o o ismétl˝ d˝ . és nekik elég pénzük is van marihuánára. a konvenciókhoz nem alkalmazkodó középiskolások választhatják a marihuánát. Lehet. valószínuleg a marihuánával kapcsolatos bör˝ tönbüntetések miatt. de valószínuleg nem a marihuána okozza a devianciájukat. ˝ hogy károsan hat olyan munkákra. 1992). hogy a kannabiszt felfedezték volna a maguk számára (Donovan. valószínuleg eredményesebben tevé˝ . hogy a marihuána elviselhet˝ bbé o teszi a monoton munkát. de csak feln˝ ttek esetében. mint az alkalo mi fogyasztók vagy a nem fogyasztók. hogy intoxikált állapotban is rendesen végezzék a munkájukat. magasabb státusú állással rendelkeztek.6 cigarettát naponta. amelyek során összetett vagy gyors döntésekre van szükség (Chait és Pierri. az adott munka jellegét˝ l függ˝ en. Itt meg kell jegyezni. o akik marihuánát szívtak. Sokan azt gondolják. a munkaórák és az illet˝ addigi munkái és munkahelyei jobo ban jellemzik a munka motiváltságát. A statisztikai adatok a marihuánafogyasztás és a munkavégzés között pozitív összefüggést jeleznek. o Intoxikált állapotban a kezdeményez˝ készség tartós hiánya. Costa Ricán a fogyasztók gyakrabban voltak munkanélküliek. hogy a fizetésük magasabb volt. többet kerestek. 7. Indiában például a munkások 50%-kal több gandzsát fogyasztottak aratás idején (Chopra és Chopra. hogy fokozzák munkavégzési képességüket. a bérekre. Ezzel ellentétben viszont valószínu. Mivel ezek a fiatalok már a kannabisz fogyasztása el˝ tt is rendelkeztek ezekkel a tulajdonságoko kal. egyszeru feladatot végeznek. 1980). 1994a). Costa Ricán és Jamaikában ezen csoportok tagjainak a munkához való hozzáállása hasonló volt (Bowman és Pihl. Depressziós.2 szálat (Page. hogy a kannabisz fogyasztása ténylegesen a fizetés növekedésével jár. és gyakrabban keverednek buncselekményekbe. o alkalmi fogyasztók és absztinensek között. a szer kevéssé tehet˝ felel˝ ssé középiskolai diákok amotiváo o ciós szindrómájáért. 1983). 1996a). keményebben dolgoztak. En˝ nek ellenére a középiskolások kábítószer-fogyasztásával kapcsolatos aggodalmak miatt a Nemzeti Szervezet a Marihuánatörvények Reformjáért (National Organization for the Reform of Marijuana Laws) ajánlása szerint csak feln˝ ttek használhatják a o kannabiszt (NORML. hogy ez a korreláció még nem jelenti azt. Talán a jobban keres˝ emberek több marihuánát engedhetnek meg maguknak. 1957). Carter. akik több marihuánát fogyasztottak életükben. o ami az amotivációs szindróma meghatározó tünete. A bérek. a kutatások kevés különbséget mutattak ki az er˝ s fogyasztók. Azokban az országokban. Lehet. Mindkét felfogás igaz lehet. mint a nem fogyasztók. ahol a munkások állandó jelleggel szívnak marihuánát. munkaórákra és munkaer˝ vándoro lásra gyakorolt hatása ugyancsak nem támasztja alá az amotivációs szindrómával kapcsolatos elképzeléseket. különböz˝ munkákat végz˝ fiatal feln˝ ttön végzett o o o felmérés magasabb fizetéseket talált az er˝ sebb fogyasztóknál o (Kaestner. 1973. Akik o gyakrabban változtatták a munkahelyüket. A munkanélküliek még kevesebbet fogyasztottak – naponta 6. o Ugyanezen kutatók egy másik beszámolója szerint negatív korreláció áll fenn a fogyasztás és a férfiak munkaórái között. Jamaikában azok a mez˝ gazdasági munkások.276 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA SZOCIÁLIS PROBLÉMÁK 277 vésbé vesznek részt az egyházi és az iskolai életben. Akik marihuánát szívtak. és tekintve. ennek a mennyiségnek kevesebb mint felét szívták. A kannabisz hatása a munkavégzésre tehát széls˝ ségesen változhat küo lönböz˝ típusú munkák esetében. Egy több o mint 8000. ahol a kannabisz fogyasztása kevésbé elterjedt. mások viszont azért használják. kevesebbet dolgoztak. hogy csökkenti a motivációt és a tevékenység hatásfokát. az unalom eluzéséo o ˝ ˝ ért kannabiszhoz fordulhatnak. hogy a stabil állással rendelkez˝ emberek o eléggé tapasztaltak ahhoz. 1976). Azok az emberek. motiválatlan. 1996).4 jointot szívtak el egy nap.

hogy a szer hatása alatt kevésbé ambiciózus és dinamikus. és magukat a fogyasztókat kérdezték meg arról. Az er˝ s o fogyasztók egy része mégis úgy találta. s ez megmagyarázhatja. akik az elmúlt 10 évben legalább hetente háromszor szívtak marihuánát. Didcott. N˝ knél a munkaórák és a fogyasztás nem korrelálo tak szignifikánsan (Kaestner. hogy a marihuána fáradttá. intuitív megközelítést választották. Swift és Hall. hogy ez az intoxikáció alatt vagy után volt-e így. Ezek közül az er˝ s fogyasztók közül hárman (8%) mondo ták azt. Egy több mint 10 000 katonán végzett felmérés szerint a kannabiszfogyasztókat gyakrabban szerelték le (McDaniel. Az egyik els˝ ilyen vizsgálatban 99 olyan New York-i lakost o kérdeztek meg telefonon. hogy a kanna- . akik az elmúlt harminc napban átlag 27 nap szívtak marihuánát. Salyards és Mahoney. Mindemellett úgy tunik. a megkérdezettek az er˝ s o marihuánafogyasztásnak tulajdonították a motiváció csökkenését. Több mint egyötödük (21%) érezte úgy. Más kutatók 268 ausztráliai fogyasztót kérdeztek meg. Ebben a mintában elég sokan használtak más drogot. miért mutatott ki a kutatás csak ilyen alacsony arányban motivációs problémákat. 1991). vagyis csökkenti a motivációt és az energiát. a higiéniai szint csökkenése és a szociális viselkedés zavarai) nem vizsgálták. Az amotivációs szindróma feltételezett tüneteit (letargia. hogy a szer kreatívabbá tette oket. akik nagyobb mennyiségo ben fogyasztottak más drogokat. Ez az eredmény nem feltétlenül utal amotivációra. A kutatók minden olyan résztvev˝ t kizártak. A motiváció hiányát viszont egyértelmuen a kannabisznak tulajdonítják (Rainone. hogy az a 11 ember. akik csökkent energiáról számoltak be. A résztvev˝ k közül sokan használtak más drogoo kat is. Annak ellenére tehát. ami hozzájárulhatott a motiváltság csökkenéséhez. és jobb mun˝ kát végeztek a hatása alatt (Gruber. 1998). 1987). 1989). E felmérés alanyai mindannyian 18 évesnél id˝ sebbek voltak. mert kevésbé motiválttá teszi oket. Az alkoholfogyasztást viszont nem vizsgálták. Meg kell jegyeznünk. Pope és Oliva. A vizsgálatot megel˝ z˝ hónapban több mint egynegyedük (24%) o o használt a kannabiszon kívül más illegális kábítószert (Reilly. mivel a kannabisz birtoklása miatt is meneszthették oket. Közülük 11-en (11%) mondták azt. Sokan nyújt˝ hattak tökéletes teljesítményt. 1997). 1988). Az eredményeket óvatosan kell kezelnünk. hogy a munkáltatók más tiltott szerek fogyasztóit nagyobb eséllyel rúgják ki (Normand. hogy a marihuánafogyasztók nem veszítik el gyakrabban az állásukat. hogy a marihuána gyengíti a célratörést vagy az energiáit. Az is lehet azonban. pedig így kiderülhetett volna. Parish. akik állításuk szerint legalább 5000-szer szívtak marihuánát. hogy fel˝ n˝ tteknél a kannabisz fogyasztása nincs széls˝ ségesen negatív o o hatással a bérekre. Ez a hatás nem ismétl˝ dött meg egy teno gerészújoncokkal végzett vizsgálat során. szerintük hogyan befolyásolja a marihuána a motivációjukat. 1994b). használt-e más szereket is. Deren. hogy egyik fenti kutatás sem dolgozott kontrollcsoporttal. és mégis leszerelték oket kanna˝ bisz birtoklása miatt. Azt nem tisztáz˝ ták. A beszámoló nem tisztázza. Kleinman ˝ és Wish. hogy a szer miatt csökkent az energiájuk. 1990. Egy másik vizsgálat során a kutatók 37 amerikaival készítettek interjút. A megkérdezettek szinte egyharmada (30%) alkoholproblémákról számolt be.278 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA SZOCIÁLIS PROBLÉMÁK 279 kenykedtek. A munkahelyi foglalkoztatottsággal és a droghasználattal kapcsolatos egyéb kutatások azt mutatják. o A motiváció szubjektív megítélése Egyes kutatások a közvetlen. hogy a kannabisz negatívan befolyásolja a munkájukat. Ezzel szemben heten (19%) ˝ azt válaszolták. annak ellenére. mint a többieket (Blank és Fenton. hogy valójában a többi szer csapolta meg az energiáikat. Más körülmények is csökkenthették az energiájukat vagy motivációjukat. és a mintának szinte fele a marihuánán kívül más illegális drogot is használt. motiválatlanná vagy tunyává teszi oket. így ezek az adatok nem vonatkoznak o a fiatalkorúak amotivációjára. ahol a marihuánafogyasztókat ugyanolyan arányban menesztették. hogy alkoholt és egyéb drogokat is fogyasztottak. az alkohol pedig tompító hatású. Mindamellett minden résztvev˝ arról számolt o be. munkaórákra vagy a munkaer˝ vándorlásra.

Legtöbbjük azonban már azel˝ tt o is gyengén teljesített. de ok ezt a marihuána hatásá˝ nak tartják. hogy id˝ nként az ˝ o emberek egy része motivációs problémákkal küzd a kábítószerfogyasztástól függetlenül is. hogy a kannabiszfogyasztók bizonyos százaléka szerint a szer negatív hatással van a motivációra. a kutatók azonban nem vették figyelembe a vizsgált változók nagy számát. hogy a fogyasztók az ambíció csökkenését a marihuánának tulajdonították. akik számára o nem olyan fontos a produktivitás. Összegzés Az embereken és f˝ eml˝ sökön végzett laboratóriumi kísérleo o tek nemigen támasztják alá az amotivációs szindróma létezését. A 44 alkalmi fogyasztó sosem szívott egy hónapban 10 alkalomnál többször. hogy az er˝ s fogyasztók o nem számoltak-e be a motiváció hiányáról már a kannabisz fogyasztása el˝ tt is. 1997). motiválatlannak és gyengének anélkül. Ezen emberek egy része szív marihuánát. Mindemellett tagadhatatlan. Lehet azonban. Ezek az eredmények kétségessé teszik azt a feltételezést. hogy azok az emberek. hogy a kannabisz miatt csökken a lendületük. hogy az er˝ s fogyasztók kevésbé motiváltak. Egy 237 diákon végzett vizsgálat például körülbelül 5%-uknál amotivációs tüneteket talált. o Az intenzív fogyasztók más illegális drogokat is gyakrabban használtak. Mindamellett ezek az eredmények o o arra utalnak. A tünetek kialakulásához mentális vagy fizikai betegségek is hozzájárulhattak. így ez is el˝ állo hatott mer˝ véletlenségb˝ l. ami mindenkivel megtörténik. hogy ˝ . hogy az a kutatás. hogy kannabiszt kezdett volna szívni. gyenge munkahelyi teljesítmény vagy a munkaer˝ vándorlás között. hogy fogyasztottak-e kannabiszt (Duncan. amelyek valószínuleg hoz˝ zájárulnak a teljesítmény csökkenéséhez. és sokan más drogokat is használnak.280 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA SZOCIÁLIS PROBLÉMÁK 281 biszt nem használó embereknek is vannak-e problémái a tenni akarás. mint longitudinális adatokkal szolgálnak. valószínu azonban. amely szerint ˝ o az elégedettség fontos kelléke a motiváció és a produktivitás. akkor az er˝ s fogyasztók szerint inkább csökkenti a motivációt a marihuáo na. A munkahelyi foglalkoztatottságra vonatkozó adatok nem mutatnak összefüggést a kannabiszhasználat és a kisebb fizetés. egyike volt azoknak. hogy a problémák más. attól függetlenül. tévesen tulajdonítják a szernek ezeket a tüneteket. Mivel ezek a kutatások inkább korrelációs. Emellett szól. Lehet. és a tüneteket a marihuánának tulajdonítja. 1987). Lehet. Nagyon sok ember érzi magát fáradtnak. A kutatók azonban itt sem vették figyelembe az összehasonlítások nagy számát. de o elégedettebbek (Kouri. er˝ s fogyasztókat vizsgáló kísérletben alkalmi mao rihuánafogyasztók csoportja szolgált kontrollként. 1995). A 45 er˝ s fogyasztó legalább 2 éve naponta szívott kannabiszt. így ez az eredmény akár véletlenül is megjelenhetett. Yurgelun-Todd és Gruber. Az eredmény statisztikailag ˝ szignifikáns volt. A csoportok közt nem volt különbség a mentális állapot. Ehelyett inkább úgy tunik. Lehet. A marihuánát szívó középiskolások gyengébben tanulnak. hogy a fenti kutatások résztvev˝ inél nem más drogok használata csökkentette-e a o tenni akarást. azt nem tárják fel. nagyobb valószínuséggel for˝ dulnak a marihuánához. érzelmi kontrolláltság vagy boldogság szempontjából. mint az alkalmi fogyasztók. hogy azok. hogy a marihuána motiválatlanná teszi oket. Ha nem véletlenül jelent meg. Lehet. a szorongás. Furcsa módon a motiváció esetleges károsodása ellenére az er˝ s fogyasztók inkább meg o voltak elégedve az életükkel. amelyb˝ l az egyéb o drogok fogyasztóit kizárták. akik marihuánát szívnak. a lelkesedés vagy a lendület tekintetében. s ez megmagyarázhatja a csoportok közti különbségek egy részét. pedig azt valójában más szerek okozták. Egy másik. amelyek a legkisebb mértékben (8%) találtak motivációs problémákat (Gruber és munkatársai. Úgy tunik. Az er˝ s o fogyasztók viszont gyakrabban nyilatkozták azt. hogy bármilyen kábítószert fogyasztana. valószínu okait a marihuánával ˝ kapcsolatos elvárások miatt nem veszik figyelembe. nem tör˝ dtek azzal a bevett nézettel. mint az alkalmi fogyasztók szerint. Pope. Er˝ s fogyasztók szeo o mélyes beszámolói szerint bizonyos százalékuk úgy érzi. A kannabiszfogyasztás nem befolyásolja a f˝ iskolások és egyeo temisták tanulási teljesítményét. a depresszió. hogy a marihuána csökkenti a motiváltságot. Az sem tisztázott. hogy csak azt az energiaingadozást tapasztalják.

Ezek az adatok érthet˝ aggodalmat ébresztenek a vezetési kéo pességet károsító tényez˝ k miatt. kevésbé súlyos balesetek esélyét viszont növeli. A jelenlegi adatok szerint tehát a kannabisz nem okoz gondatlan vezetést vagy baleseteket. diszfóriát és apátiát. intoxikált állapotban semmiképp ne vezessenek. hogy más. A kannabisz és a közúti biztonság összefüggését vizsgáló kutatások kétfajta módszerrel dolgoznak: a balesetek epidemiológiai vizsgálatával és az intoxikált vezet˝ kkel végzett laboratóriumi o vizsgálatokkal. Általában véve a kutatások azt bizonyítják. ha a sof˝ r életkorát és a vér alkoholtartalmát is figyelembe veszik. Epidemiológiai vizsgálatok Szerte a világon számos kutatás számol be arról. hogy a kannabisz nem vezet gondatlan vezetéshez. és kevesebb kockázatot vállalnak. 1985. hogy a halált vagy sérülést okozó baleseteknél a vezet˝ k vérében THC-t találo tak. a Nemzeti Szervezet a Marihuánatörvények Reformjáért (National Organization for the Reform of Marijuana Laws) er˝ sen hangsúlyozza. de err˝ l nem szólnak adatok. Ezeknek az embereknek azonban – a vizsgá- . Sokféle szer képes növelni o a közúti balesetek veszélyét.282 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA SZOCIÁLIS PROBLÉMÁK 283 a motiváció csökkenését inkább más drogok fogyasztása. amelyekben nagyon gyors o válaszreakcióra lett volna szükség a baleset elkerüléséhez. vagy egészségi és érzelmi problémák okozzák. o Mivel a marihuána bizonyítottan károsítja a figyelmet és a gyors reflexeket. 1994). hogy az alkohol és a kannabisz kombinációja jelent˝ sen rontja a vezetési képességet. hogy a kannabisz fogyaszo tása balesetet okoz. A szimulátorokkal dolgozó laboratóriumi kísérletek és a kutatásokban vizsgált valós vezetési teljesítmény is azt mutatja. 1999). Talán az alkohol a leggyakoribb és legrosszabb híru ezek közül. több helyet hagynak az autók között. 1998). Lassabban vezetnek. Swan. Ittas állapotban vezetni. A kannabisz okozo ta amotivációs szindróma tehát nem tekinthet˝ bizonyítottnak. Az ütközések és balesetek száma azóta sem változott lényegesen (Bureau of Census. ezért több kutató is vizsgálta. amelyek pozitívan képesek befolyásolni a kedélyállapotot. Másfel˝ l ezekben a kísérletekben általában nem foro dultak el˝ olyan veszélyes helyzetek. amelyben 43 000-en haltak meg. hogy a marihuána nem befolyásolja a halálos balesetek arányát.) A kannabisz a sérülésekkel járó balesetek számát sem növeli. mint amilyenek korábbi vélemények szerint az összes er˝ s fogyasztót jellemzik. 1997-ben az Egyesült Államokban 16 millió autóbaleset történt. 1996a). hogy a szer esetleg növeli az autóbalesetek esélyét. A közönséges antidepresszánsok. Els˝ pillantásra ez alátámasztja. o (Alkohol hatása alatt fiatal sof˝ rök gyakran okoznak közúti balo esetet. Ha tehát a fogyasztók csökkenteni szeretnék a marihuána okozta károkat. Ráadásul újabb munkák arra mutattak rá. nagyon veszélyes és meggondolatlan cselekedet. A kannabisz okozta intoxikáció egyértelmuen megváltoztatja ˝ a gondolkodást és az emlékezést. 1995). hogy az intoxikált vezet˝ k általában ellensúlyozzák a szer o kognitív hatásait. az adatok azonban ezt nem támasztják alá. különösen ha az alkoholt kannabisszal is kombinálják. Ezeken az embereken valószínuleg segíthetnének a de˝ presszió elleni kognitív viselkedésterápiás kezelések. ˝ antihisztaminok vagy nyugtatók is csökkentik a vezetési képességet (Riedel és munkatársai. o A fogyasztók egy depressziós csoportjára azonban jellemz˝ ek o lehetnek az amotivációs szindróma tünetei (Musty és Kaback. ha intoo xikált állapotban nem ülnek a kormány mögé (NORML. milyen mértékben okozhat közúti balesetet. Egyik kutatás sem mutatott ki olyan mindent átható letargiát. a motivációt és a teljesítményt. Lehet. Gondatlan vezetés Áttekintés Az amotivációs szindróma nem az egyetlen marihuánahasználatnak tulajdonított szociális probléma. hogy a fogyasztók jobban teszik. o Mindenesetre lehet. Népszeru kiadvá˝ nyok szerint a marihuána miatt gyakoribbak a balesetek (Mann. Az is jelent˝ s aggodalo mat keltett.

Váratlan módon ezen sof˝ rök közül feleannyian okoztak o balesetet. milyen változások állnak be az egyes résztvev˝ k egyéo ni teljesítményében. Az etanol bio zonyítottan rontja a vezetési képességet. hogy a marihuána és a közúti biztonság összefüggését feltárjuk. o Ausztráliában például 1000 halálos baleset résztvev˝ i közül o 11% volt kannabisz hatása alatt. az eredmények azonban eléggé egybehangzóak ahhoz. Ilyen körülmények között a különbségeket egyedül az intoxikáció okozhatja. Egy kaliforniai kutatás. mint azok. Furcsa módon a marihuána és a közúti biztonság összefüggésével foglalkozó vizsgálatok nagy része szerint kannabisz hatása alatt lev˝ sof˝ rök egy kicsivel ritkábban okoznak halállal vagy o o sérüléssel járó balesetet. A kutatók véletlenszeruen adhatnak ˝ kannabiszt vagy placebót a vezet˝ knek. ritkábban okoztak balesetet. Crouch. egyszer pedig o kannabisz hatása alatt kell vezetniük. az. akik ezt intoxikált állapotban nem vállalják. a csak kannabisz hatása alatt álló vezet˝ k közül balesetet okozók aránya a kábítószero mentes csoport közül balesetet okozók arányának csak 70%-a volt (Terhune. hogy azok. Több mint egy tucat ilyenféle kísérlet áttekint˝ vizsgálata alapo ján három gyakori jelenségre lehet fölfigyelni. Ezzel szemben akik csak kannabiszt szívtak. különválasztotta o azokat a vezet˝ ket. vagy alkoholt és marihuáo nát fogyasztottak. o Lehet. El˝ ször is az emo .284 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA SZOCIÁLIS PROBLÉMÁK 285 lattól függ˝ en – akár 84%-a alkoholt is fogyasztott. Egy másik Egyesült Államok-beli kutatás szerint. általában kevésbé engedelmeskednek a tiltásoknak. akik semmilyen szert nem fogyasztottak (Drummer. Bár senkinek sem áll szándékában marihuánát ajánlani a biztonságos vezetés érdekében. akik alkoholt. akiknél csak a kannabisz jelenlétét mutato ták ki. A baleseti jelentések becslései szerint azok a sof˝ rök. amelyik több mint 1800 halálos balesetet vizsgált. gyakrabban okoztak balesetet. A kutatók így megvizsgálhatják. A fenti ausztráliai vizsgálatban például 30%-kal kevesebb balesetet okoztak a kannabiszfogyasztók. Peat és Crouch. 1992). mint józanul. amely 300-nál több halálos baleset szerepl˝ ivel foglalkozott. 1985). A laboratóriumi kutatások lehetséges magyarázattal szolgálnak ezekre az adatokra. és inkább keresik a kockázatot. hogy érdekes kérdéseket vessenek fel. A véletlenszeru elosztás o ˝ biztosítja. mint a nem fogyasztók. hogy kannabisz hatása alatt az emberek másképp viselkednek vezetés közben. akik teljesen józanul vezetnek (Bates és Blakely. így minden azonosított különbségért az o intoxikáció. hogy mindegyik résztvev˝ o vezet intoxikált és józan állapotban is. ˝ hogy rosszabb vagy meggondolatlanabb vezet˝ k nagyobb esélyo lyel ülnek a kormány mögé intoxikált állapotban. A balesetek szerepl˝ inél kimuo tatott THC magas aránya tehát egyszeruen csak arra is utalhat. A laboratóriumi kísérletekkel tehát ki lehet küszöbölni a marihuána vezetésre gyakorolt hatásának egyéb magyarázatait. Ez a within-subjects design-nak nevezett módszer biztosítja. Ennek a módszernek különböz˝ el˝ nyei vannak az epidemiológiai vizsgálathoz o o képest. Statisztikailag egyik vizsgálat szerint sem kisebb esélyu a marihuánafogyasztók baleseti ˝ részvétele. hogy ezek az emberek józanul is gyengébben vezetnek. Az is megtörténhet. hogy a THC nem befolyásolja a vezetést. lehet. Egyes kritikusok szerint a balesetet okozók THC-szintjének vizsgálata különböz˝ téves következtetéseket enged meg. Lehet. A laboratóriumi kísérletek kétféleképpen is ki tudják küszöbölni ezeket a problémákat. Ippolito. Laboratóriumi kísérletek A másik módja annak. Egy máo sik módszerben a résztvev˝ knek egyszer placebó. és ez tunik a legegysze˝ rubb magyarázatnak ezekre a szerencsétlenségekre. akik marihuána fogyasztása után is autóba ülnek. hogy mindkét csoportba egyenl˝ eséllyel kerülnek be o jó és rossz sof˝ rök is. gyenge vezet˝ k azonban o fogyaszthatnak THC-t. hogy a vezet˝ knek véletlenszeru kio ˝ választással THC-t vagy placebót adagolunk. a marihuána nem befolyásolja jelent˝ sen a vezetést. amelyekben az alkohol hatását kiküszöbölték. mint azok. Azok szerint ˝ az elemzések szerint. akik semmilyen szert nem fogyasztottak (Williams. mint azok. nem pedig a minta milyensége a felel˝ s. 1999). mint azok. 1994).

1986). ahogy a közlekedésben man˝ vereztek. normális országúti forgalomban vagy városi utcákon. körülbelül egy fél. és korlátozza a sérülések vagy halálesetek esélyét. (Ez egy 68 kilós férfi esetében kett˝ . ha esetleg mégis baleset történik. Az epidemiológiai vizsgálatok szerint azok a gépkocsivezet˝ k. hogy a marihuána esetleg er˝ szakos cselekeo detekhez vezethet. ám a marihuána sokkal kisebb szerepet játszik a gondatlan vezetésben. N˝ ket és férfiakat arra kértek. Az egyikben egyszeruen csak végig kellett haj˝ taniuk egy útvonalon. amelyik állandóan változtatta a sebességét. A marihuána semmilyen más módon nem befolyásolta azt. hogy testsúly-kilogrammtól o függ˝ en 0. o ami jelent˝ sen növeli a balesetek esélyét (Smiley. miért mutattak ki az epidemiológiai vizsgálatok alacsonyabb baleseti arányt a csak kannabiszt fogyasztóknál.04%-on tartotta. o A Smiley (1986) beszámolója után született kiegészít˝ vizsgáo latok is igazolják ezeket a hatásokat. A szer megnövelte az oldalirányú mozgást. egy egész és másfél jointnak felel meg. A legrosszabbul azok teljesítettek. Ez a három tényez˝ megmagyarázhato ja. aki o osztályozta a teljesítményüket. Az alkohol viszont az oldalirányú kilengések mellett ezeket a képességeket is károsította. Minden vezet˝ mellett egy oktató is ült. A résztvev˝ k vagy placebót ittak. 200 vagy 300 mikrogramm THC-t szívjanak el. Természetesen jobb. Mindamellett a kannabisz hatása a vezetési képességekre viszonylag elhanyagolható. Ráadásul nagyobb követési távolságot is hagynak. mint ahogy azt egyes népszeru kiadványok állít˝ ják. vagyis azoknak a vezet˝ knek a kocsija. hogy marihuána hatása alatt a vezet˝ k nagyobb oldalirányú kilengéseket végeznek. amely a THC és az o o alkohol hatásait vizsgálta külön-külön. ami a lélegzet alkoholtartalmát 0. Harmadszor pedig ezek a vezet˝ k ritkábban el˝ znek. a balesetek gyakoriságát azonban a marihuána csak minimális mértékben befolyásolja. amelyeket az alkohol esetében találtak. ahogyan a vezet˝ k o az autót kezelték. A NORML határozottan arra kéri a gépjármu-vezet˝ ket. akik csak kannabiszt fogyasztanak. A marihuánának két jellegzetes hatását mutatták ki a vezetésre. A laboratóriumi kísérletek azt mutatják. 1998). mert igazi autóban. éhgyomorra gyoro san megivott sörnek felel meg. Mindez csökkenti a balesetek veszéo o lyét. A másik hatás az volt. illetve egymással kombinálva. A másikban egy kijelölt autót kellett megadott távolságban követniük. átfogó tanulmány négy különböz˝ kísérletr˝ l számol be. Ezek az eredmények gyökeresen eltérnek azoktól. és csökkentik a követési távolságot. megtartva a 90 kilométeres óránkénti sebességet.286 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA SZOCIÁLIS PROBLÉMÁK 287 berek lassabban vezetnek marihuána hatása alatt. hogy soha ne vezessenek a szer mámorító ˝ o hatása alatt. o Ez egy 68 kilós személy esetében 0. vagy o ahogy megfordultak. mint azoké.) Ezután a résztvev˝ knek különo böz˝ alkalmakkor különböz˝ helyeken kellett vezetniük: elhao o gyatott. többször el˝ znek. de egyébként o ugyanúgy tudják kezelni az autót. Alkohol hatására a sof˝ rök általában gyorsabban o hajtanak. akik teljesen józanul vezetnek. (Egy második muszerfal lehet˝ vé ˝ o tette. o ˝ o o o . o vagy annyi alkoholt. ha senki nem próbál balesetveszélyes gépeket irányítani tudatmódosító szer hatása alatt. és o ugyanúgy tudnak fordulni.) Ez a fajta vizsgálat el˝ nyösebb a szimulátorokkal dolgozó vizsgáo latoknál. sokkal többet o kanyargott a sáv két oldala között. hogy az oktató szükség esetén átvehesse az irányítást. A résztvev˝ knek két különböz˝ típusú vezetési feladatot kelo o lett elvégezniük. ugyanúgy man˝ vereznek. Egy újabb. hogy a vezet˝ k a második o feladatban nagyobb követési távolságot tartottak. mint egyébként. igazi közlekedés közben nyújtott teljesítmény sokkal jobban általánosítható más helyzetekre is. akik marihuánát szívtak. Az erre vonatkozó szakirodalomban a szerz˝ k egyértelmuen az el˝ ítéleteikt˝ l függ˝ en tálalják az adatokat. nem okoznak gyakrabo ban balesetet azoknál. A közúti balesetek komoly szociális problémát jelentenek. 100. Agresszió Áttekintés A motiváció elvesztésén és a gondatlan vezetésen kívül sokan azért is aggódnak. akik marihuánát és alkoholt is fogyasztottak (Robbe. akik csak placebót szívtak. Tehát a közúti balesetekben ugyan több ezer ember hal meg évente. egyenes szakaszokon.

az általános következtetések azonban ugyanazok. a további munka sokat felfedhet az agresszió természetér˝ l általában. és az alkohol vagy serkent˝ szerek krónio kus fogyasztása egyértelmuen növelik az agresszív cselekedetek ˝ esélyét (Kleiman. nem mutato kozott agresszívebbnek azoknál. ˝ o Laboratóriumi kísérletek sem mutattak ki összefüggést a kannabisz okozta intoxikáció és az agresszió között. Hasszánnak. hogy ez segít csökkenteni az er˝ szakot. akik csak placebót kaptak. 1999). a gyilkosságok száma pedig n˝ (Miron. hogy a kábítószerek er˝ szakhoz vezetnek. akiknek valamilyen laboratóriumi összehasonlító feladat elvégzése el˝ tt THC-t adagoltak. gyakran fogyasztanak marihuánát is. Azok az o o emberek. mint a kutatások valódi eredményeit. o ˝ Történelmi elozmények Ha valahol a kannabisz és agresszió kapcsolatának kérdése merül föl. 1997). Más drogok haszo nálata bizonyítottan növeli az agressziót. A kutatók 268 gyilkosságért elítélt rabbal készítettek interjút. A szakirodalom értelmezése hihetetlenül egyenl˝ tlen ezen a területen. A 18-ból 15 azonban ezen a napon más drogot is fogyasztott (Spunt. Azoknak az embereknek a többsége. o Simon és Johnson. Az intoxikáció. 1994). akik marihuána hatása alatt hajlamosabbak o a provokált er˝ szakra. Dent. Goldstein. legtöbbször utalnak az asszaszinokra. Az adatok helyes értelmezéséhez tehát az eredeti kutatások alapos ismeretére van szükség. Egy másik viszont éppen annak igazolásaként hivatkozik rájuk. Amit az o egyik szerz˝ a marihuána agressziókelt˝ hatására idéz bizonyío o tékként. s közülük 72-en azt vallották. inkább más drogok a felel˝ sek (Zimmer és o Morgan. hogy a gyilkosság el˝ tti 24 órában kannabiszt szívtak. Az emberek már legalább a tizenhetedik század óta feltételezik. A törvényhozók gyakran azzal indokolják a drogok betiltását. és külön hangsúlyozza. az értelmezések közt azonban már óriási különbségek vannak.288 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA SZOCIÁLIS PROBLÉMÁK 289 A marihuána és az agresszió kapcsolatára irányuló kutatásokat összefoglaló munkák sok esetben inkább ezeket az el˝ ítéleteket o fedik fel. A kutatók világosan tálalták ezeket az adatokat. o A statisztikai adatok azonban furcsamód mást mutatnak. különböz˝ államok kormáo nya által támogatott tudományos munkacsoport egyaránt arra az eredményre jutott. hogy a marihuána valamilyen módon hozzájárult a bun˝ cselekményhez. Ha ezeket az eredményeket más kutatások is alátámasztják. hogy a marihuána csak nagyon ritkán vezet er˝ szakhoz. de statisztikailag jelent˝ s o kapcsolatokat a kannabisz és az agresszió közt. hogy a kannabisz és o az agresszió közti állítólagos összefüggésekért. azzal a másik szerz˝ épp azt támasztja alá. o Ilyen kutatások között vannak standard esettanulmány-sorozatok. Egyes vizsgálatok kimutato tak korrelációkat a marihuánafogyasztás és az agresszív cselekedetek közt. 1992). hogy a követ˝ ivel o o . 1996). mint ahogy ez az eset is mutatja. o Ezt legjobban egy gyilkosokkal foglalkozó vizsgálat értelmezéseivel példázhatjuk. korrelációs vizsgálatok és különböz˝ laboratóriumi kíséro letek is. Két kutatásnak azonban a népesség nagyon válogatott részénél. A 72-b˝ l 18 mondta o o azt. o a megvonási tünetek. Brownstein és Fendrich. o esetenként békésebbek voltak. Stacy. de nem a marihuána vezeti oket er˝ szakos cselekedetekre. rendkívül meghatározott körülmények között sikerült kimutatnia kicsi. egy nem ortodox muzulmán szekta vezet˝ jének az 1090-es években o állítólag azzal sikerült meg˝ riznie a hatalmát. Egy tanulmány annak bizonyítékaként idézi ezeket az adatokat. akik inkább hajlanak az er˝ szakra vagy más drogok o fogyasztására. hogy a marihuána er˝ szakos cselekedetekhez vezet (Sussman. ezekért a kapcsolatokért azonban gyakran inkább személyiségjellemz˝ k vagy más drogok a felel˝ sek. 1997). a kutatások nagy része szerint azonban a kannabisz használata nem vezet er˝ szakhoz. hogy a mario huána nem vezet er˝ szakhoz. eszerint éppen ezeknek a törvényeknek a szigorú végrehajtása miatt egy ellenséges érzelmekkel áthatott underground piac alakul ki. Több. s˝ t. illetve azoko ról az emberekr˝ l is. A normál népesség körében nincs közvetlen összefüggés a marihuánafogyasztás és az er˝ szak között. A kutatások mindegyikének vannak er˝ s oldalai és hiányossáo gai is. hogy a marihuána nem vezet er˝ szakhoz o (Zimmer és Morgan.

hogy haláluk után visszatérhetnek. o ˝ Az egyik jellemz˝ kutatás katonai foglyok esetében vizsgálta o az agresszív buncselekmények arányát. o A legvéresebb. ha jól teljesítik a küldetésüket. Er˝ sebb bizonyítékok szólnak amellett. Egy másik eset vizsgálata során. bekötötték a szemüket. letartóztatottakon és elmegyógyintézeti ápoltakon végzett korai kutatások semmilyen összefüggést nem tártak fel a kannabisz és az er˝ szakos buncselekmények között. 1970). hogy az utasításoknak megfelel˝ en cseo o lekedjenek. a Szövetségi Kábítószer Ügyosztály (Federal Bureau of Narcotics) els˝ vezet˝ je az asszaszinokról szóló történetet a marihuána álo o tal okozott er˝ szak bizonyítékaként hozta fel (Bonnie és Whiteo bread. tehát o az asszaszin valószínuleg inkább „gyilkost” jelent. Mások szerint William Randolph Hearst azért publikált az újságjaiban kannabiszellenes történeteket. amelyre a Szövetségi Kábítószer Ügyosztály ugyancsak gyakran utalt. Újabb szerz˝ k is állítják. Azt nem mindig részletezik. a Szövetségi Kábítószer Ügyosztálytól származik. o o Katonákon. megölte a szüleit és három testvérét.290 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA SZOCIÁLIS PROBLÉMÁK 291 legyilkoltatta a riválisait. Az egyik klasszikus példa erre egy flori- dai gyilkossági eset 1933-ból. o Az emberek ezekb˝ l a mesékb˝ l furcsa módon mégsem azt a o o következtetést vonták le. 1974). hogy marihuánát szívott (Bromberg. Victor Licata. hogy a szer ellenséges o érzelmeket kelt (Schwartz. A marihuánafogyasztók ˝ . az a Paradicsomba juttatja oket. Állítólag ez az élmény ösztö˝ nözte a követ˝ ket arra. A „haszo sza” szót˝ valójában azt jelenti: „gyilkolni” vagy „kiirtani”. 1970). A kezdeti beszámolókkal ellentétben a további vizsgálat kiderítette. A mé˝ dia figyelme mégis a marihuána és az er˝ szak kapcsolatára iráo nyult. Sajnos más valószínu magyarázatokról nem tudósítottak ˝ ugyanilyen lelkesen. a hasis volt. ˝ o hogy a buntettet marihuána hatása alatt vitték-e végbe. Ezután azzal az ígérettel vitték el onnan oket. hogy Licata már a szer fogyasztása el˝ tt is követett el o er˝ szakos cselekményeket. A családjában sokan küszködtek még pszichotikus betegségekkel. hogy a hasis agressziót kelt. 1984). 1939). A kutatók leg˝ alább 70 éve keresik az er˝ szakos buncselekmények és a mao ˝ rihuánafogyasztás közti kapcsolatot. amellyel o elkábították oket. Buncselekmények ˝ A marihuána és az er˝ szak kapcsolatát tekintve a fentieknél tuo dományosabb módszert választottak azok a kutatások. amely szerint a kannabiszfogyasztás összefügg az er˝ szakkal. Ez a hiedelem egyes esetek félreértelmezéséb˝ l származhat. ha ˝ huen követik Hasszán parancsait. hogy a marihuána agressziót okoz. Egyes szerz˝ k o azzal vádolják Harry Anslingert. Az egyik ilyen legenda szerint a szekta új beava˝ tottjait bedrogozták. 1999. de minden elmélet. Ennek ellenére az asszaszinokat sokan továbbra is a hao sissal hozzák összefüggésbe (Casto. nehogy a kenderb˝ l o készült papír veszélyeztesse az erd˝ birtokai értékét (Herer. hogy orjöngésbe kergessék magukat ˝ a gyilkolás el˝ tt. amelyek a buncselekmények vizsgálatából indultak ki. legnagyobb szenzációt kelt˝ beszámolók egy o része 1930-ból. Ezeknek a lehet˝ ségeknek azonban o o egyike sem jelent meg a sajtóban (Kaplan. egy ismert kannabiszfogyasztó. Még kés˝ bbi változatok szerint ˝ o a katonák hasist vettek be. Komoly. 1998). o Sloman. és egy egzotikus szórakozásokkal tele buja kertbe vitték. hogy a kannabisz segít elaludni. kiderült. hogy ez a két tényez˝ együtt változik. Egyesek szerint Hasszán gyilkos követ˝ it is a hasisról nevezték el o „asszaszinnak”. feltételezi. hogy Licata valószínuleg hangokat hallott a gyilkossá˝ gok idején. Állítólag a katonák ˝ azt hitték. Ehelyett az a hiedelem terjedt el. Egy ilyen kapcsolat még nem igazolná közvetlenül. A legtöbb beszámoló marihuánafogyasztók által elkövetett förtelmes buncselekményekr˝ l szól. pszichotikus mentális zavarban szenvedett. mint „hasis˝ ev˝ t”. Lehet. Egy helyi lap a gyilkosságokat a marihuánának tulajdonította. hogy ezekkel a mesékkel csak a Kábítószer Ügyosztály nagyobb költségvetését igyekezett igazolni. Harry Anslinger. hogy a gyilkos hamisan állította. Hasszán híveinek lelkes harca és páratlan husége mesés magyarázatokat ihletett. A mese kés˝ bbi változatai szerint a szer. és Harry Anslinger még sok-sok évig ezzel az esettel példálózott. hogy az o „asszaszin” eredetileg „Hasszán követ˝ jét” jelentette.

A legmeggy˝ z˝ bb bizonyítékokat o o azonban azok a laboratóriumi kísérletek szolgáltatják. Mikor a kutatók ˝ egy csoportja a korábbi er˝ szakos cselekményeket és az alkoholo fogyasztást is bevonta az elemzésbe. akik szeretik a kockázatot. amikor be voltak szívva. A hatás nao o gyon enyhe volt. 1971). Ezeket az eredményeket kés˝ bbi kutatások is igazolták. (A feladat kés˝ bbi o változatában a nyertes pénzt vagy pontokat vesz el a vesztest˝ l. Volt rabok azonban. 1999).) o Az ellenfél azonban nem valódi. Néhány újabb kutatás kis mértéku. mintha az ellenfél egyre nagyobb büntetéseket szabna ki. mint más drogok fogyasztói (Abel. Loeber. o (A korrelációk 0. hogy a résztvev˝ knek laboratóriumi o o körülmények között THC-t adagolunk. A frusztráció. hogy a marihuána dühössé vagy ellenségessé teszi oket (Davidson és Schenk. o hogy a marihuána okozta intoxikáció agresszióhoz vezet. és er˝ szakosan o is viselkedhetnek. Steinberg és Stacy. hogy akkor viselkedtek-e ellenségesen. amelyek az ellenséges érzelmeket. ezért a o legtöbb vizsgálatban provokálni szokták a résztvev˝ ket. vagyis az er˝ szak mértéke nagyon kis növekeo dést mutatott a kannabiszfogyasztás er˝ s növekedése esetén is. ˝ Halikas. 1999). amelyek általában er˝ szakosabbá teszik az embereo o ket. sokkal valószínubb magyarázat lehet az agresszióra. a kábítószer-megvonás. Ez a paradigma a mindennapi élet ellenséges interakcióinak abszurd másolataként tunhet fel. Lehet. Olyan emberek. Simon.) Ebben a kutatásban a tizenéveseket a marihuánafogyasztási szokásaikról és az agresszív cselekedeteikr˝ l kérdezték. mennyire agresszívan reagálnak. A vizsgált személynek versenyeznie kell: egy ellenfélnél gyorsabban kell helyes választ adnia. kannabiszt is szívhatnak. Az emberek kevesebb mint 4%-a számol be arról. Ezért ezek az eredmények még nem feltétlenül támasztják alá. A nyertes minden forduló után elektromos sokkal büntetheti a vesztest. vagy más olyan tényez˝ k. Laboratóriumi kutatások A marihuána agresszióra gyakorolt hatását úgy is lehet megfelel˝ módszerrel vizsgálni. és az eredmények is el˝ re o meghatározottak. Más drogok használata. majd o megfigyelik. Murphy. hogy a kannabiszfogyasztók kevésbé viselkednek antiszociálisan. 1977). A résztvev˝ mindig adott arányban veszít. ˝ Más kutatások szerint ezek a kisebb mértéku kapcsolatok a ˝ kannabiszfogyasztás és az er˝ szak között még nem jelentik azt. ugyancsak nagyobb agresszióhoz vezethetnek a játékosoknál (Cherek. Egy ilyen környezetben kevesen ragadtatják magukat er˝ szakos cselekedetekre. mert nagyok voltak a vizsgálati minták. Er˝ o szakos buncselekménnyel vádolt fiatalok egy csoportja szerint ˝ például a kannabisz a legtöbb esetben csökkenti az agressziót (Tinklenberg. White és Hansell. de jelent˝ s kapcsolatot mutattak o a kokain és amfetamin használatával (Simonds és Kashani. A kutatások résztvev˝ i mao rihuána hatása alatt kisebb pontszámot érnek el azokon a kérd˝ íveken. hogy a kannabisz er˝ szakhoz o vezet. és csak azért érték el a statisztikai szignifikancia szintjét. amelyek ténylegesen az ellenséges viselkedést vizsgálják. 1998. 1981). akik már követtek ˝ el er˝ szakos cselekedetet. és nehezen uralkodnak magukon. beleértve az alkoholt is. 1980). White. Az egyik népszeru kutatási paradigma egy kétszemélyes versenyz˝ s játékkal dol˝ o gozik. mint a o ˝ nem fogyasztók (Bromberg és Rodgers. Dent. agresszívebben viselkednek ebben a o játékban. 1946). dühöt és agressziót o hivatottak mérni (Abel. ˝ o hogy az általuk elkövetett er˝ szakos cselekmények nem függtek o össze a kannabiszfogyasztással. Murphy és Pfefferbaum.292 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA SZOCIÁLIS PROBLÉMÁK 293 nem követtek el gyakrabban er˝ szakos buncselekményt. Goodwin és Guze. Stouthamer-Loeber és Farrington. de statisztikailag szig˝ nifikáns kapcsolatot mutatott ki a marihuánafogyasztás és az er˝ szak között serdül˝ k bizonyos csoportjaiban. Schnapp és Dougherty. 1994. hogy csak arról van szó. hogy marihuánát is szívnak és agresszíven is viselkednek (Sussman. azonban nem az egyik viselkedés okozza a másikat. 1977). o A kutatók – hogy agressziót provokáljanak – úgy tüntetik fel. Egyes vizsgálatok azt találták. Az egyik o például 109 buncselekményekért felel˝ s fiút vizsgálva azt találta. Ezen para- . azt o azonban nem derítették ki. Moeller. 1999. 1997). a marihuána és az agresszió közti összefüggések eltuntek (White és munkatársai. hogy egyes tinédzserek bizonyos személyiségi jellemz˝ k vagy hajlamok miatt úgy döno tenek.2 körül mozogtak.

Egy másik laboratóriumi vizsgálat a marihuánamegvonás okozta agresszióval foglalkozott. A vizso gálatban egy módosított paradigmát használtak.) Ezek az antiszociális résztvev˝ k agresszívebbnek bizonyultak kannao bisz hatása alatt. akiknek jelent˝ sen kevesebb közük volt a szerhez. de csak a cigaretta elszívása utáni els˝ órában o (Cherek. hogy a kannabisz nem befolyásolja az agressziót. 1999). Saját els˝ napi viselkedésüköz képest o o is agresszívebbek voltak. Taylor és munkatársai. mert nem tudtak kimutatni értékelhet˝ hatást. a feladathoz tartozó provokáció ellenére (Myerscough és Taylor. ami gyakran társul kábítószerezéssel és er˝ szakkal. felteo het˝ en azért. Lehet. hogy a normál népességben a marihuána nem kelt agressziót.294 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA SZOCIÁLIS PROBLÉMÁK 295 digmát alkalmazó laboratóriumi kísérletekben a marihuána csak nagyon ritkán növelte az ellenséges reakciók számát. hasonló módszerrel végzett kutatás különös figyelmet keltett. akik rendszeresen fogyasztottak kokaint és egyéb drogokat. korlátozott eredményeket. hogy egyesek er˝ szakosabban reagálnak o kannabisz hatása alatt. Összegzés A régiek meséivel és a széles körben elterjedt félreértésekkel ellentétben a marihuána nem okoz agressziót a normál népességnél. 1985. Bár maga az intoxikáció nem vezet er˝ szakos viselkedéshez. a o o THC hatása alatt azonban nem. 3. Steinberg és Cherek. A kontrollcsoport 20 olyan o emberb˝ l állt. Adatok bizonyítják például. egy korábban szociopátiának nevezett problémát. A kísérletben nyolc. hogy a kannabisz er˝ szakhoz vezet. kis mintán végzett laboratóriumi kísérletnek az alapján nem szabadna arra következtetnünk. Nagyobb adagban a THC enyhítette az agressziót. A kutatás megismétlése még több tanulsággal szolgálhatna. Ez a vizsgálat egy érdekes értelmezési lehet˝ séget kínál fel a marihuána és er˝ szak közti o o összefüggéssel kapcsolatban. Mindenesetre ennek az egyetlen. például buncselekményekbe keveredett tizenévesek˝ nél. A résztvev˝ k mego feleltek a függ˝ ség kritériumainak. Dougherty. . 1993). hogy az ellenfelükt˝ l elvett pontokat kés˝ bb o o o készpénzre váltsák be.. hogy egyes emberekben nagyobb agressziót keltenek. kétes kerületben lakó férfi vett részt. A résztvev˝ k alkohol hatása alatt er˝ sebb elektromos sokkokat adtak. Roache Egli. hogy a marihuána okozta intoxikáció nem növeli az er˝ szakos reakciók esélyét. hogy a szer hatására ellazulnak és megnyugodnak. 1976). Tapasztalt fogyasztók ellenséges és barátságtalan érzelmek helyett inkább arról számolnak be. különösen o mivel más kutatások nem mutattak ki ilyen hatást. (A kutatók ezt az eljárást „pontelvételi paradigmának” [point subtraction paradigm] nevezték el. A kannabiszo függ˝ résztvev˝ k a 3. A 28. akik o legalább 5000-szer szívtak már kannabiszt. és nem az intoxikáció miatt mutattak ki enyhe összefüggéseket. hogy a buncselekményekkel kapcsolatos ˝ kutatások is inkább a megvonás. Egyéb drogokkal is megtörténik. hogy az alkohol az antiszociális személyiségzavarral küszköd˝ embereket sokkal agresszívabbá teo szi. o o Nehéz értelmezni ezeket a kis mintán kimutatott. Lane. Davis és munkatársai. napra az agresszív reakciójuk visszatért a normálishoz. A kísérletet bemutató cikk nem elemzi az els˝ óra utáni eredményeket. napon er˝ szakosabban viselkedtek o o o a kontroll résztvev˝ knél. A kutatók a pontelvételi para- digmát alkalmazták egy 19 személyb˝ l álló minta esetében. ami megengedte a résztvev˝ nek. A népesség egy kis csoo portjánál. és 7. és nem különbözött a kontrollcsoportétól (Kouri. o o A játékot egy kórház detoxikációs osztályán játszatták bentfekv˝ betegekkel a kezelésük 1. Az egyik. mint az egészségeseket (Moeller. mert látszólag az agresszió növekedését mutatta ki marihuána hatására. 1998). Közülük hétnél antiszociális személyiségzavart diagnosztizáltak. pszichopatáknál és megvonás alatt álló marihuánafügg˝ foo gyasztóknál gyenge kapcsolatot mutattak ki a kannabisz és az agresszió között. mint másokban. A laboratóriumi kutatások nagy o többsége azt mutatja. Mivel a szer nem vezet er˝ szakhoz. 7. és 28. minden o nagyobb bizottsági jelentés arra a következetésre jutott.. Pope és Lukas. A buncselekményekkel kapcsola˝ tos kutatások nem sok összefüggést mutattak ki a kannabiszfogyasztás és az er˝ szak között. Az eredmények azt mutatják. a megvonási periódus alatt ez mégis o megtörténhet. Lehet. napján.

A legtöbb. amelyek hosszú távon adagoltak kannabiszt a résztvev˝ knek. és általában az egyideju alkoholfogyasztás áll mö˝ götte. vagy nagyon kis korrelációt mutatott ki a marihuána fogyasztásával – utóbbi alapján arra következtet- hetünk. Másrészt o viszont spontán módon lassabban is hajtanak. mint a nem fogyasztók. ezeket a tüneteket azonban valószínuleg ˝ nem a kannabisz okozta. nagyobb követési távolságot hagynak. E területekre irányuló kutatások egyaránt azt igazolják. és nem kapnak kisebb fizetést. hogy agresszív emberek is szívnak kannabiszt. hogy az intoxikált vezet˝ k hajlamosabbak az oldalirányú kilengésekre. a gondatlan vezetés ˝ és az er˝ szak miatt aggódni. Alkohol hatása o alatt álló személyek ezzel ellentétben egyértelmuen rosszabbul ˝ vezetnek. gyengébb jegyeket kapnak. amelyekben a vezetés el˝ tt THC-t vagy placebót adao goltak a kísérleti személyeknek. és ritkábban el˝ znek. gondatlan vezetést és agressziót. A marihuána okozta amotivációs szindróma létezését nem sikerült bizonyítani. hogy ez az aggodalom alaptalan. semmilyen tartós hatást nem mutattak o ki a teljesít˝ képesség szempontjából. a marihuánafogyasztás megválo toztatása azonban nem sokban befolyásolná ezeket a szociális problémákat. er˝ szakos buncselekményekkel foglalo ˝ kozó vizsgálat semmilyen. o A kannabiszfogyasztók nem nyújtanak gyengébb munkahelyi teljesítményt. A kannabisz okozta intoxikáció valószínuleg az agressziót sem ˝ befolyásolja. A kannabiszfogyasztás nem korrelál a f˝ iskolai tanulási eredményekkel. . nem okoztak gyakrabban balesetet.296 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA SZOCIÁLIS PROBLÉMÁK 297 Összefoglalás A tiltáspártiak szerint a marihuána jelent˝ s szociális problémáo kat okoz. Azok a középiskolások. beleértve az amotivációs szindrómát. Lehet. A normál népesség körében végzett laboratóriumi kísérletek szerint az intoxikáció idején nem n˝ az agresszív reakciók száma. Ráadásul azok a laboratóriumi kísérletek. mint a józan vezet˝ k. hogy depressziós fogyasztókról szóló esettanulmányok apátiáról. Akiknek csak THC-t találtak a vérében. Valóo színuleg jogos az emberek produktivitása. közömbösségr˝ l vagy diszfóriáról (rossz hanguo latról) számoltak be. o A kannabisz és a gondatlan vezetés közti összefüggés is nagyon gyenge. Azok a laboratóriumi o kísérletek. azt mutatják. de már a fogyasztás elkezdése el˝ tt sem volt jó az iskolai teljesítményük. nem maradnak gyakrabban munka nélkül. akik o marihuánát szívnak.

beleértve a mindenfajta szabályozástól mentes szabadpiacot és a magas jövedelmi adókat kivet˝ . Abban az id˝ ben Georgia o államban halálbüntetés járt annak. El Pasóban már 1914-ben helyi rendeletet adtak ki a „loco weed” („bolond fu”) ellen. és a marihuána okozta károk is minimálisra csökkennének. Mások viszont a status quo meg˝ rzésére. mint a heroin. A betiltás mellett állók szerint viszont ez a változtatás a kábítószerezés hallgatólagos elfogadásával lenne egyenl˝ . Anslinger marihuána okozta gyilkosságokról és antiszociális cselekedetekr˝ l készült ábrázolásokkal indokolta a o törvényt. mivel o a marihuána fogyasztása csak korlátozott negatív következményekkel jár. amelyek szerint bevándorlók marihuána hatása alatt er˝ szakos cselekedetekre ragadtatták o magukat. Az 1950-es években a büntetéseket tovább növelték (Bonnie és Whitebread. Azok szerint. gyakran olyan történetek alapján. és ezzel még nagyobb károkat okozna.TÖRVÉNYEK ÉS DROGPOLITIKA 299 Tizedik fejezet Törvények és drogpolitika A marihuánatörvények rövid története A kannabisztermékek az 1900-as évek el˝ tt legálisak voltak o az Egyesült Államokban. Bár a fiatal Fitz Hugh Ludlow már 1857-ben beszámolt kannabisz okozta módosult tudatállapotról A hasisev˝ címu könyvében. Weisheit. o Egyes szerz˝ k a dekriminalizáción túl a törvényesítést javao solják a feketepiac kiküszöbölése érdekében. . 1974. A kannabisz jelenlegi betiltása mellett és ellen kardoskodók különböz˝ erkölo csi és gyakorlati vonatkozású érveket hoznak fel nézetük alátámasztása érdekében. átruházásáért azonban unciánként (1 uncia kb. Ez a szabályozás nem nyilvánította illegálisnak a szert. 1986). vagy még o súlyosabb büntetésekre törekednek a károk csökkentése és egy kábítószerekt˝ l mentes Amerika érdekében. 1933-ra már harminckét állam rendelte el a betiltását. A megfelel˝ o zárjegyek nélküli birtoklás a szövetségi törvények megszegésének számított. er˝ sen ellen˝ rzött. amit általában a közép-amerikai szigetekr˝ l vagy Mexikóból érkez˝ bevándorlóknak tulajdonítanak. fejezetet). Harry Anslingernek. a legtöbb amerikai még sok éven o ˝ keresztül nem használta a szert rekreációs célra. így a marihuána birtoklásáért ugyanakkora büntetés járt. milyen következményekkel járna a birtoklásért kiszabott büntetések enyhítése. 30 gramm) 100 dolláros adót vetett ki. o kevesebb sérülés esne az emberi jogokon. Egyesek szerint a jelenleg érvényben lev˝ büntetések aránytalanok. akire másodszor is rábizonyították. a jelenlegi törvénykezés megváltoztatásával meg lehetne spórolni az adófizet˝ k pénzét. Az Egyesült Államokban rövid történetük során viták sorozata kísérte a marihuánával kapcsolatos törvényeket. Jelenlegi adatok szerint a marihuána fogyasztása nem vezet hasonló buntettekre (lásd a 9. ami a marihuána mellett más droo gok fogyasztását is ösztönözné. o o az állami törvénykezés egészen az 1930-as évekig nem foglalkozott. mint heroin birtoklásáért. A betiltást ellenz˝ k o különféle. széles skálán mozgó terveket dolgoztak ki. hogy kiskorúnak marihuánát próbált eladni (Himmelstein. 1940-re a szert az ˝ összes államban törvényen kívül helyezték. Legel˝ ször állami és városi szabályzatok tiltották be a o szert. hatósági engedélyo o o hez kötött árusítást. A marihuánafogyasztás szokásával. A korabeli közvélemény szerint veszélyesebb lehet. 1992). a Szövetségi Kábítószer Ügyosztály (Federal Bureau of Narcotics) els˝ vezet˝ jének közbenjárására a szöo o vetségi kormány 1937-ben elfogadta a Marihuána Adóztatási Törvényt (Marijuana Tax Act). akik a marihuána dekriminalizációját és törvényesítését javasolják. 1919-ben egész Texasban betiltották a ˝ marihuánát. Az újabb dekriminalizációs próbálkozások vitákat szítottak azzal kapcsolatban is.

csikkfogó csipeszt vagy bármi más. így különböz˝ könyvek és folyóo iratok is illegálisnak min˝ sültek volna. a marihuánafogyasztást Amerika legsúlyosabb problémájának nevezte (Koski és Eckberg. Ha valaki kiskorúakat tesz ki a szer hatásának. újra szankciókat vezettek be. Egyes államok. Tucatnyi ˝ államban törölték a nyilvántartásból az els˝ kihágás után nem o visszaes˝ k adatait. A DEA marihuánamego semmisít˝ programokat dolgozott ki. A drog elkobzására vonatkozó törvények további súlyosbításokat engednek meg. és az intoxikált állapotban való vezetés is. bunöz˝ szörnyeteggé alakul át. büntetend˝ . de a büntetések az 1970-es évek közepére enyhülni kezdtek (Brown. mondván. ha valakit marihuánával kapcsolatos törvényszegésért tartóztatnak le. Van. 1984). Az akkori aktivisták azt jósolták. Flanagan és McLeod. 1984. Ide tartozik a birtoklás. A dekriminalizáció támogatottsága csökkent. ha adott ideig megfelel˝ magatartást tanúo o sítottak. ha valaki oreganót vagy más legális anyagot ad el marihuána címén. a szövetségi törvények azonban érvényben maradtak. még akkor is. viszont gyakran elejtették a vádat azokkal szemben. szállítás. A kellékekkel kapcsolatos végrehajtások is egyre gyakoribbak lettek. Weisheit. A Kábítószerellenes Ügynökség (Drug Enforcement Agency [DEA]). A marihuána fogyasztásához használt kellékek birtoklása is törvénybe ütközik. Vízipipát. és háborodott. hogy néhány éven belül a legtöbb államban legalizálják majd a marihuánát (Sloman. termesztés. Egyes büntetések o o o viszonylag enyhék.300 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA TÖRVÉNYEK ÉS DROGPOLITIKA 301 Az 1960-as évek végére a szerrel kapcsolatos felfogás megváltozott. az még inkább súlyosbítja a büntetést. ˝ ha valaki marihuánát tartott magánál. o ha drogabúzus elleni kezelésnek veti alá magát. ha a törvényszegés nem a vezetéssel kapcsolatos. 1978-ra már legalább 11 államban nem számított buncselekménynek az. Egyes területeken az illet˝ csak úgy szerezheti vissza a jogosítványát. Kevesebb mint egy uncia birtoklásáért els˝ alkalommal Kaliforniában csak egy 100 dolláros pénzbírság o jár. a legális büntetéseké n˝ tt (Brown o és munkatársai. Ezek a törvények különösen azok számára írnak el˝ terápiát. Reményeiket megcáfolva. Sok más államban nem történt dekriminalizáció. 1998). A cenzorok a marihuánáról szóló kiadványokat is megpróbálták kelléknek nyilvánítani. 1992). A büntetések államról államra változnak. akiket els˝ alkalommal o kaptak rajta kis mennyiségu marihuána birtoklásán. amelyek szerint o a marihuána minden fogyasztója a szer rabszolgájává válik. A felfüggesztés akár 5 évig is tarthat. a drog fogyasztásához használt tárgyat birtokolni máig büntetend˝ doo log. Azért is büntetés jár. eladási szándék. elo adás. ha valakit egy iskola vagy egy lakótelep mellett kapnak el marihuánával. akinél marihuánát találtak. Más büntetések sokkal súlyosabbak. A jelenleg érvényben lév˝ drogpolitika szerint az Egyesült o Államokban szinte minden. talán küls˝ politikai o nyomásnak engedelmeskedve. melynek keretében felkuo tatták és felégették a kannabiszültetvényeket. A büntetések ismét súlyosbodtak. A rend˝ rség elkobozhatja a marihuánával kapcsolao . 1983). Az emberek megkérd˝ jelezték azokat a korábban megjelent írásokat. A letartóztatások ˝ o száma nem csökkent. hogy a jelenlegi törvénykezés súlyosabb következményekkel jár. Ezek a programok Hawaiitól Kaliforniáig 40 államra terjedtek ki. Amint egyre több fiatal próbálta ki a marihuánát. ahol a jogosítvány felfüggesztésével jár. Rhode Island-en több mint 5 kilogramm birtoklásáért egymillió dolláros pénzbírságot és életfogytiglani börtönt szabhatnak ki. a mérleg az 1980-as években a kriminalizáció oldalára billent vissza. ami a marihuánához kapcsolódik. amelyek korábban dekriminalizálták a szert. a hatásairól való elképzelések is átalakultak. A szövetségi hatóságok tehát továbbra is eljárást indíthattak bárki ellen. akik marihuáo nát birtokoltak. Ez a dekriminalizáció csökkentette a birtoklásért járó állami büntetést. a törvényszegések ismétl˝ déséo t˝ l és a marihuána mennyiségét˝ l függ˝ en. egyes államok pedig dupla büntetést szabnak ki kiskorúaknak való eladásért. Sok államban emelt büntetés jár azért. Carter elnök még a szövetségi dekriminalizációt is javasolta. mint maga a szer. A marihuánának a munkahelyi teljesítményt rontó hatását feltételezve a munkásokat egyre több kábítószertesztnek vetették alá.

házát. amelyet a marihuána eladásából nyert pénzen vettek. mert rossz. o A fizikai és érzelmi hatásokra rengeteg bizonyíték létezik. Egyes betiltáspárti moralisták szerint a marihuánát azért kell továbbra is betiltani. „Egyszeruen az az igazság. amelyek valójában a költségek vagy a károk transzcendens megfelel˝ i. hogy soha nem is emelnek vádat (Schneider és Flaherty. 1991). hogy ˝ az utilitarista érvek objektív módon mérlegelik a hátrányokat és el˝ nyöket. 1991). . Ez a megkülönböztetés bizonyos szempontból mesterkéltnek tu˝ nik. a legmeggy˝ z˝ bb o o érv. lehet. sok esetben utilitarista módon értékelik a marihuáo na által okozott károkat.) * A betiltás kapcsán felhozott érvek A marihuána betiltása ellen és mellett harcolók különböz˝ alao pokon szoktak felhozni érveket az egyes törvények el˝ nyeivel o és hátrányaival kapcsolatban. hogy az érvelésük alapja független a cselekedet következményeit˝ l. Ezek az érvek tehát nem közvetlenül a marihuána által okozott károk megállapításán alapulnak. 1998). Az ilyen kérdéseknek összetett. 1998). Lehet. Az érvek általában a jelenleg érvényben lev˝ törvények o el˝ nyeit és hátrányait hasonlítják össze az alternatív javaslatoo kéval. Az ideális drogpolitika olcsón és hatékonyan küszöbölné ki a problémát. akiknek a tulajdonát elkobozzák. amely hozzájárult a törvény megszegéséhez. Bármely vagyontárgy. ha egy adott gyógyszerrel vagy kezeléssel a marihuána által okozott károkat tökéletesen semlegesíteni lehetne. Mikor azonban az o o ilyen moralisták arra kényszerülnek. E tényez˝ kre vonatkozó küo lönböz˝ felfogások különböz˝ drogpolitikai elképzelésekhez veo o zetnek. mert „károsítják az ember fizikai. ezek alapján azonban morális érvelés helyett csak egy utilitarista érvelést lehetne felállítani a lehetséges károkról és el˝ nyökr˝ l. hogy az erkölcsre vagy a jogokra vonatkozó kijelentések a jó és a rossz olyan fogalmára hivatkoznak. Az egykori drogcár*. ha nem okoznak semmilyen kárt. A vitákat leggyakrabban az el˝ feltevések o közti értékkülönbségek okozzák. hogy miért rossz a marihuánafogyasztás. farmját vagy bármilyen más tulajdonát. hajóját. A legtöbb érvelés adott feltételezések mellett tökéletesen koherens. Egyesek. a leggyakrabban ellentmondást nem tur˝ bels˝ ˝ o o meggy˝ z˝ dés alapján történik (Husak. Az érvek a leggyakrabban arra hivatkoznak. o o Az Egyesült Államokban a Fehér Ház Nemzeti Kábítószer-Ellen˝ rzési Hio vatalának mindenkori igazgatóját illetik a „drogcár” elnevezéssel (D. hogy az erkölcsre és a jogokra. Az érveket rendszerezni is szokták aszerint. 1996). A betiltás melletti erkölcsi érvek az etikus viselkedés fogalmára alapoznak.302 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA TÖRVÉNYEK ÉS DROGPOLITIKA 303 tos törvényszegéssel gyanúsítottak pénzét. vagy a költségekre és a haszonra koncentrálnak. ugyancsak elkobozandó (Boire. amelyeket nagyon nehéz összefoglalni. Azoknak az embereknek a nagy része ellen. azt állítják. pedig o egy cselekedet rossz voltának a megállapítása sok esetben a vele járó negatív következményeken alapszik. autóját. hogy mennyibe kerül a törvények végrehajtása a szer által okozott károkhoz képest. akik a betiltás mellett érvelnek. kocsi vagy hajó elvesztésével járhat. A rend˝ rség gyanúja tehát o már önmagában is egy ház. És az erkölcsi érv. Néha úgy tunhet.” (Bennett. A betiltás mellett szóló erkölcsinek tartott érvek Egy erkölcsi vita mindig felkavarja az embereket. Barry McCaffrey. 1992). Szerintük bizonyos cselekedetek akkor is leo hetnek rosszak. Még ilyen ártalmatlan állapotban is illegálisnak kellene maradnia. hogy indokolják a meggy˝ o z˝ désüket. Zs. az egykori drogcár szerint például a kábítószerek azért rosszak. Egész könyvek szentelnek több száz oldalt a drogpolitikával kapcsolatos erkölcsi és jogi kérdéseknek (például Fish. végül is. érzelmi és erkölcsi erejét” (Raspberry. William Bennett muvében morális ma˝ gyarázatokkal él. Itt csak a legfontosabb viták f˝ bb pontjait o emeljük ki. hogy a kábítószer˝ használat rossz. érzelmi vonatkozásai vannak. Valójában azonban ezt gyakran a jó és a rossz erkölcsi o vagy jogi fogalma szerint teszik. Akkor is rossz maradna. Annak indoklása. Az erkölcsi er˝ re gyakorolt negatív hatásokat nehéz kimutatni.

ritka alkalmakkor végzik. csökkenti a teljesít˝ képességet. a produktivitással. amely a gondolkodás károsodásával jár. hogy a betiltás erkölcstelen. és sokkal könnyebb ellen˝ rzés alatt o tartani. amit az amerikai indiánok vallási szabadságáról szóló törvény 1994-es kiegészítései (American Indian Religious Freedom Act Amendments) támogatnak. hogy végs˝ soron ezek az érvek is utilitarista állítáo sokra vezethet˝ k vissza. D. A betiltáspártiak azt hangsúlyozzák. A betiltást ˝ pártolók szerint viszont a peyote használata sokkal kevésbé elterjedt. amely szentségként alkalmazza a marihuánát: a hindu brahmakrisna szekta és az etiópiai Zion Kopt Egyház hívei. A vallási jogokra hivatkozó érvelés a kábítószer-fogyasztással kapcsolatban különösen bonyolult problémát vet fel. Olsen v. Egyes szerz˝ k szerint ezen moralistáknak semmi se drága a drog o betiltásáért cserébe (Husak. Az érvek sok esetben támaszkodnak a jog és az erkölcs között észlelt kapcsolatokra is. U. A kannabiszszertartás mindkét egyházban hosszú hagyományokkal rendelkezik. a magánélethez és a magántulajdonhoz való jogot. Az érvelést másfel˝ l az intoxikáció o és teljesít˝ képesség kapcsolatáról való elképzelések támasztják o alá. Érdemes megjegyezni. Ezzel szemben a szertartásos kannabiszfogyasztásra akár naponta többször is sor kerül. Mások szerint az intoxikáció képtelenné teszi az embereket arra. hogy a vallásos szertartásokon általában nem fogyasztanak annyi bort. mert rossz üzenetet közvetít az állampolgárok felé. az intoxikációval és az önkontrollal kapcsolatosak. A betiltást ellenz˝ moralisták szerint hagyni kellene. A betiltást támogató moralisták szerint a drogpolitikában változást okozó minden intézkedés erkölcsellenes.vagy a kannabiszfogyasztás. mert olyan örömöket okoz. és a kannabisz vallásos alkalmazása is törvénybe ütkö- . amelyeket fogyasztója egyesek szerint nem feltétlenül érdemelt ki. (Itt meg kell jegyeznünk. azok nyilvánvalóan el˝ bbre valóo nak tartják a vallási szabadság el˝ nyeit a marihuánafogyasztás o hátrányaival szemben. beleértve a szabad vallásgyakorláshoz. Az indián peyote-szertartást ráadásul csak különleges. 1967. hogy ezek az érvelések végül gyakran az utilitarista értelemben vett károkra utalnak: az erkölcsi döntések magyarázata a különböz˝ o hátrányok és el˝ nyök mérlegelésére fut ki. Akik így érvelnek. ha hozzájárult a társadalomhoz. Sokan ezeket a kannabiszszertartásokat az amerikai zsidóknál és keresztényeknél ismert vallásos borszertartásokhoz hasonlítják. Azt állítják. o o hogy Purim ünnepén sokszor lerészegednek a hív˝ zsidók. mivel nem egyezik az alkotmány szellemével.) A tiltakozás ellenére a törvényszék továbbra is a betiltást támogatja. o amit sokan amerikai sajátosságnak tartanak. hogy az mámort idézzen el˝ . A betiltást ellenz˝ moralisták szerint a jelenlegi törvények o sértik ezeket a jogokat.. o A betiltás elleni erkölcsinek tartott érvek A betiltás elleni érvek egy része az alkotmányban foglalt jogokra és az emberi jogokra hivatkozik. 1992). A betiltás melletti morális érvekhez hasonlóan a betiltást ellenz˝ morális érvek sem a károk elemzésén alapulnak. A vallási szabadság volt az egyik dolog. Bármely állapot. hogy ezek az egyo házak az Alkotmány els˝ kiegészítése (First Amendment) által o el˝ írt vallási szabadság jegyében gyakorolhassák ezeket a szero tartásokat. 1989). s így ütközik a munka etikájával. az élvezeteknek tehát csak az összeszedett. A peyote egyértelmuen mámort okoz.. A. mint a peyote. E. Legalább két vallás létezik. Az Egyesült Államok törvényszékei nem támogatják ezeket a vallási érveket (Leary v. S. A betiltást ellenz˝ moralisták szerint a o o vallási szabadság megsértése sokkal nagyobb kárt okoz. hogy biztonságosan és tudatosan viselkedjenek.304 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA TÖRVÉNYEK ÉS DROGPOLITIKA 305 A betiltás melletti morális érvek az örömmel. Az ilyen érveket alátámasztó egyik el˝ feltevés szerint az öröm csak akkor o illet meg valakit. A marihuána tehát azért rossz erkölcsileg. mint a marihuánáé. Legtöbbjük o az Alkotmányba foglalt jogokra hivatkozik. amiért az európaiak átkeltek az Atlanti-óceánon. A betiltást ellenz˝ moralisták viszont gyakran utalnak arra. Hio vatkozni szoktak a peyote vallásos használatára is az amerikai indiánok egyházában (Native American Church). A betiltást ellenz˝ moralisták a vallási szabadsághoz való jogot a szer foo gyasztásának mindenféle kontrollja fölé helyezik. felel˝ s produktivitást lenne szao bad követniük.

hogy ha valaki a kábítószer fogyasztása mellett dönt. aki az elmebetegségekr˝ l alkotott sajátos felfogásáról híres. az állam elutasította a kérésüket azon az alapon. hogy próbára tegye a magánélethez való jog alkalmazhatóságát. alapvet˝ döntéseket illet. Az érvelés szerint kábítószerfogyasztási szokásokba való bármilyen állami beavatkozás a tizennegyedik kiegészítésbe foglalt magántulajdonhoz való jogot sérti meg. Mint a legfels˝ bb bíróság elé vitt ügyeket általában. 1972-ben Irwin Ravin ügyvéd szándékosan hagyta magát letartóztatni marihuána birtoklásáért. Más érvelések szerint a magánélethez való jog csak olyan fontos. az saját egyéni szabadsága és felel˝ ssége hatókörébe tartozik – olyan o erkölcsi kérdés. hacsak ezek a törvények nem alkotmányellenes módon próbálják szabályozni a vallási gyakorlatot. hogy a marihuána o fogyasztása személyes ügy. Az új törvényt viszonylag ritkán alkalmazzák (Gordon. nem a kábítószerezést védi. mint amilyen a gyerekvállalás. hogy a magánélet védelme alá essék. Egy magánszervezet a peyote vallási használata miatt menesztett két tanácsadót. hogy a marihuána nem elég fontos ahhoz. Ez azt o feltételezi. hogy az alkohol birtoklására vonatkozó állami tilalom ütközik a tizennegyedik kiegészítés kijelentésével. Ugyanez érvényes a marihuána birtoklására is. Sokak szerint a kannabisz fogyasztásához való jogot is be lehet ide sorolni. amely kívül esik a jog területén. szabadságáo tól vagy tulajdonától megfelel˝ jogi eljárás nélkül”. A bíróság o az alkohol birtoklásához való jogot nem tartotta olyan alapvet˝ o fontosságú privilégiumnak. hogy az állásukat a nem megfelel˝ viselkedésük miatt veszítették el. Például a születésszabályozáshoz való jogot a magánélethez való jog alapján hagyták jóvá. ennek következtében pedig az alkotmány védelme alatt állnak. A magánélethez való jog különös fontosságra tett szert egy sokat emlegetett állami ügyben Alaszkában (Ravin v. 1990). State). Ezt az 1975-ös határozatot követ˝ en az alaszkai törvénykezés eltörölte o a 120 grammnál kisebb mennyiségu marihuána személyes hasz˝ nálatra történ˝ birtoklásáért járó büntetéseket. A bíróság kijelentette. A betiltást ellenz˝ moralisták úgy látják. Egy ezt követ˝ o szövetségi ügyben (NORML v. a szabad akaratot védelmez˝ emberekkel együtt. A per azt példázza. A magánélethez való jogon alapuló érveket tehát a szövetségi törvényszékek nem támogatják. Mikor munkanélküli segélyért folyamodtak. azt hangsúlyozta. A per során elhangzott. hogy a magánélethez való jog hatáskörébe tartozzon. Az üggyel kapcsolatos fejtegetések kisebb könyvtárat tesznek ki. A döntés értelmében az állam jogosan tagadta meg a munkanélküli segély kifizetését. amelyet az Alkotmányba foglalt magánélethez való jog védelmez. akiknél kábítószerabúzus esete állt fenn. teljesen magánjellege miatt a marihuána személyes használatra történ˝ birtoklása ebo ben az esetben a magánélethez való jog védelme alatt áll. o hogy a drogok személyes tulajdonnak számítanak. . A magánélethez való jog problémáját óriási jogi szakirodalom tárgyalja. Egy másik betiltásellenes erkölcsi érv a magántulajdonhoz való jogra hivatkozik. Az Egyesült Államok legfels˝ bb bírósága nem fogadta el ezt o az érvet (Crane v. 1994). általános érvényu törvények vallási motivációjú tevékenységekre való alkal˝ mazását”. 1980) hiába érveltek a magánélethez való joggal. hogy vallási indokok alapján nem lehet megkerülni a törvényt. A betiltást ellenz˝ morao listák szerint bár az alkotmány nem garantálja közvetlenül a magánélethez való jogot.306 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA TÖRVÉNYEK ÉS DROGPOLITIKA 307 zik. Bell. miszerint egyetlen államnak sem áll jogában „megfosztani bárkit is az életét˝ l. Az állami bírák hatá- rozata szerint a magánélethez való jog érvényes erre az esetre. Thomas Szasz pszichiáter. Smith. hogy a marihuána fogyasztására való jog nem eléggé alapvet˝ vagy elfogadott jog o ahhoz. ezt is nehéz összeo foglalni. Egy híres legfels˝ bb bírósági eset a peyote vallási hasznáo lata körül folyt (Employment Division v. amelyet minden államnak tiszteletben kellene tartania. Szasz más. 1990-ben azono ban ismét visszaállították ezeket a törvényeket. Campbell. Ennek a jognak az értelmezése néhány korábbi ügyön alapszik. Úgy o vélik. egy egyedül vagy intim körben folytatott tevékenység (ami nem sért másokat) jogosultan tarthat számot az alkotmány védelmére. A Bíróság döntése o szerint az alkotmány els˝ kiegészítésében szerepl˝ szabad valo o lásgyakorlás passzusa nem korlátozza „a semleges. Véleményük szerint a helyzet nem üzleti. 1917).

hogy ha a marihuána legális lenne. Törvényszék el˝ tt a szabad akarathoz o o való joggal még nem érveltek marihuánával kapcsolatos ügyekben. Hearst lapjaiban a marihuána betiltásának érdekében felháborító történetek jelentek meg marihuána okozta kegyetlen gyilkosságokról. A betiltás és a szigorú eljárások például növelik a gyilkosságok arányát (Miron. de nem árusítják. amikor a jogalkotók összeállították az o Alkotmány kiegészítéseit (Bill of Rights). hogy a marihuánával kapcsolatos károk ilyen kicsik. amely szerint az állampolgároknak olyan jogai is vannak. Szasz és mások szerint az. A kannabisz jelent˝ sen kevesebb kárt okoz más drogoknál. Az természetesen biztató. Azok. akik nem használnak marihuánát. 1995). a legtöbb esetben úgy nyilatkoznak. Az amerikai feln˝ tteknek körülbelül az egyharmada próbálja ki a mario huánát. Úgy tunik azonban. A drogfogyasztás következményeire hivatkozó érvek és a drogtörvények A betiltáspártiak többsége szerint a marihuánaellenes törvényeket azért hozták. Abban az id˝ ben. 1992). hogy a törvényesítéssel a szer o intoxikáló ereje is elmúlna (Lenson. Egy 1400 feln˝ ttön végzett o közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 80%-a akkor sem próbálná ki a szert. Bárhonnan is eredjenek a tiltó törvények. Az intoxikánsok elleni legális szankciók sokféleképpen csökkenthetik a használatot. Ezeket az adatokat óvatosan kell értelmeznünk. A letartóztatástól való félelem figyelemre méltóan kicsi. hogy megvédjék a fogyasztókat a saját magukon és másokon okozható lehetséges károktól. mint 10%-ánál jelentkeznek a szerrel kapcsolatos problémák (Weller és Halikas. vagy még gyakrabban használná (SAMHSA. a kábítószerekhez bárki szabadon hozzáférhetett. Kevesen mozgatnak meg minden követ. Senki nem csapja zálogba a tulajdonát vagy bocsátja áruba a testét. Herer (1999) szerint például William Randolph Hearst sajtómágnás azért akarta felszámolni a kendertermesztést. A szabad akarathoz való jog védelme alatt mindenki maga döntheti el azt. 1993). Más szerz˝ k o szerint a betiltás a marihuánát fogyasztó bevándorlók elleni fajgyulöl˝ attitudökb˝ l alakult ki (Musto. hogy hetente. lásd a 2. hogy egyszeruen nem érdekli oket ˝ ˝ a szer. 1980. Az emberek rendszerint nem tud- . hogy kezelést kapjanak marihuána okozta problémák miatt. o különösen az alkoholnál és nikotinnál. így az o fakitermel˝ üzemei ˝ o felvirágozhattak. hogy valaki szabadon megválaszthatja. Más történészek eltér˝ véleményen vannak. Növelhetik a letartóztatástól való félelmet. A betiltás ellen harcoló jogtudósok szerint a kiegészítés érvénye a kábítószerek birtoklására és fogyasztására is kiterjed. A szabad akarathoz való jog az alkotmány kilencedik kiegészítésének hatáskörébe eshet. nehezebben elérhet˝ vé tehetik o a drogokat. hogy egyedül az o kiterjedt erd˝ s bir˝ o tokai szolgáltathassák a papírgyártás alapanyagát. megváltoztatnák a fogyasztási szokásaikat (Johnston. hogy mit juttat a szervezetébe. Általában azonban a kilencedik kiegészítésre hivatkozó érveléseket a törvényszékek nem fogadják el. 1997). vagy felemelhetik az árát. fejezetet). annyira magától értet˝ d˝ volt az alkotmány szerz˝ i számára. 1981). A tiltás a kenderre is vonatkozott. Akik csak fogyasztják a kannabiszt. a betiltáspártiak gyakran ezeknek a tiltásoknak a sikereként emlegetik a fogyasztás és a fogyasztás okozta problémák alacsony számát. hogy kannabiszhoz jusson. amelyek nem foglaltatnak az alkotmányba. de csak 3%-uk számol be arról.308 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA TÖRVÉNYEK ÉS DROGPOLITIKA 309 Megint másik érv szerint a marihuána fogyasztását a szabad akarathoz való jog védelmezi. 1981). hogy ezért o o o nem tettek róla külön említést (Szasz. nem a törvényekt˝ l való félelem miatt nem drogoznak o (Maloff. 1999). 1990). Valójában azonban az adatok szerint a betiltás és a szigorú eljárások er˝ szakos o feketepiacot hoznak létre. azoknak évente körülbelül 2%-nyi esélyük van a letartóztatásra (MacCoun. 1999). Ez azonban a betiltást ellenz˝ k szerint nem o a kábítószertörvények érdeme. A törvénykezést ˝ o ˝ o anyagi érdekek is befolyásolhatták. Nagyon kevesen nyilatkoznak úgy. Általában a rendszeres fogyasztóknak kevesebb. ha legális lenne (Dennis. hogy ˝ a marihuánatörvények nem sokban befolyásolják ezen tényez˝ k o alakulását. hogy mit akar fogyasztani. Bachman és O’Malley. Egyes fogyasztók azon szoktak viccel˝ dni.

Egyes tanulmányok szerint a fiatalkorú fogyasztók aránya valójában alacsonyabb Hollandiában. kemény drogokat vagy alkoholt árusítaniuk. hat különböz˝ o helyen vásárolva. hogy egy adott korcsoportban a ˝ törvények érvénybe lépése óta valóban megn˝ tt a marihuánafoo . 1976-ban a hollandok úgy határoztak. ˝ 1995-ben nemzetközi nyomás hatására az egyszeri vásárláskor megengedett mennyiséget 5 grammra csökkentették. A marihuána és a hozzá kapcsolódó ˝ termékek egy nemzetközi egyezmény keretében továbbra is illegálisnak számítanak. Újabb adatok szerint a 12 és 18 év közötti holland állampolgároknak csak 21%-a próbálta ki a szert. hogy a letartóztatástól való félelem miatt fogyasztanának kevesebbet. Az illegalitás kétségtelenül emeli a marihuána árát. hogy a marihuánát könnyu vagy ˝ nagyon könnyu beszerezni (Johnston. hogy a fogyasztási szokások nem változtak. segíthetnek pontosabb képet kialakítani a különböz˝ drogpolitikák hatásairól. hogy az iránta való igény megszunjön. 1975 óta a középiskolás végz˝ sök 80%-a o minden évben arról számol be. Nagy-Britanniában pedig enyhítették a szankciókat. míg Amerikában ez az arány 38%. hogy ez a különbségtétel segíthet különválasztani a marihuánapiacot a sokkal súlyosabb negatív következményekkel járó drogok piacától. Nem szabad reklámozniuk a szert. 1993). Bizonyos szabályozások is kialakultak ezekre a kávézókra. ahol a marihuánát dekriminalizálták. Hollandia. miért viselkednek így vagy úgy. ahol továbbra is a keményebb büntetések vannak érvényben. Az ilyen helyeken végzett vizsgálatok eredményei azonban eltérnek egymástól. mások szerint több nyugodt év után megn˝ tt a fogyasztás. Ausztrália. A rend˝ rség tehát o nem alkalmazza a marihuána elleni törvényeket. ha az illet˝ o mennyiség túl kicsi. a törvényi szankciók hatásaival kapcsolatban is lehet vizsgálódni. nem teszik kevésbé elérhet˝ vé a szert. vagy hogyan viselkednének. 18 éven aluli személyeket kiszolgálniuk. Ezzel szemben úgy tunik. Bachman és O’Malley. Az olyan helyeken végzett kutatások. Ennek a drogpolitikának a megalkotói azt remélték. ˝ 1996). hogy nem hajtják végre a 30 grammnál kevesebb marihuána birtoklásáért vagy eladásáért járó büntetéseket. hogy az utóbbi hónapban is szívott marihuánát. 1996). az amerikaiaknak viszont 18%-a. mint ott. A kritikusok másfel˝ l küo lönösen a fiatalkori droghasználat miatt aggódtak. A marihuána és a hasis hollandiai dekriminalizációját széles köru félreértések övezik. mivel nem növelik a legális szankcióktól való félelmet. A drogpolitika körüli viták széles körben figyelmet ébresztettek. legalábbis amennyire a legális beavatkozások alakítani tudják. Gyakorlatilag egy óra tudatmódosulás pár dollárért más tudatmódosító szerekhez képest olcsónak számít. Azonban könnyen be lehet szerezni akár 30 grammot is. Hollandiában azonban nem fogyasztanak több marihuánát. Olaszország o és Spanyolország eltörölte a pár gramm marihuána birtoklásáért járó büntetéseket (azóta Svájc és Kanada is). tilos szerencsejátékokat üzemeltetniük. és nem muködhetnek iskolák közelében. ˝ ahol ezeket a törvényeket megváltoztatták. alig befolyásolja a fogyasztókat (MacCoun. A legtöbb tizenéves szerint nehezebben lehet sörhöz jutni.310 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA TÖRVÉNYEK ÉS DROGPOLITIKA 311 ják rendesen megmagyarázni. Egyes tanulmányok arról számolnak be. A marihuánaintoxikáció sokszor kevesebbe kerül. hogy sok ember viselkedése megváltozna. A holland dekriminalizáció kritikusai azt jósolták. hogy a rendelkezés hatására a drogfogyasztás a csillagos égig ugrik majd. mint kannabiszhoz (Center on Addiction and Substance Abuse [CASA]. o Dekriminalizációs kísérletek Ott. A marihuánatörvények a szer elérhet˝ ségét is csak kis méro tékben befolyásolják. A rendelet érvénybe lépésével több kávézó is elkezdett marihuánát és hasist árusítani. Egy hosszabb legális periódus alatt lehet. o és nem növelik meg annyira a marihuána árát. Az ár azonban. hogy a jelenlegi törvények nem befolyásolják a fogyasztást. Újkeletu vizsgálatok szerint a ˝ holland fiatalok 11%-a számolt be arról. ha a körülmények alaposan megváltoznának. Mindamellett kevesen számolnak be o arról. mint az Egyesült Államokban. s a büntetések hiányában a fogyasztás aránya megn˝ ne. Az adatok tehát azt mutatják. mint egy mozi vagy színház.

Nebraskában. Dél-Ausztráliában és az Ausztrál F˝ városi Területen a marihuána birtoklásáért 150 dolláo rig terjed˝ pénzbírság jár. and Sport]. o Nem csak Hollandiából származnak adatok a dekriminalizációs politikával kapcsolatban. Hollandiához és Ausztráliához hasonlóan a dekriminalizáció itt sem okozott nagyobb változásokat a marihuána fogyasztásában. A 18 és 20 év közötti holland lakosság körében a fogyasztók aránya megnövekedett. ahol a kokain és heroin tiltottnak számít. Welfare. Maine-ben. és 60 napon belül be kell fizetniük. mint az Egyesült Államokban (Zimmer és Morgan. mint ott. Maine és Kalifornia államokban (Maloff. hogy csak azok a releváns adatok. Holland Egészségügyi. Colorado-ban. amikor a fogyasztás már megengedett. 1979-re tizenegy államban o törölték el a marihuána birtoklásáért járó büntetéseket: Alaszkában. 1997). sok amerikai szerint más országok tapasztalatait nem lehet az Egyesült Államokra vonatkoztatni (MacCoun és Reuter. 1998. Bár a holland és ausztrál példa azt mutatja. 1997. New Yorkban. Észak-Karolinában. Kaliforniában. Valószínuleg a többi államban is hasonló ˝ volt a helyzet. Népjóléti és Sportminisztérium [Dutch Ministry of Health. ahol súlyosabb büntetéseket alkalmaznak (Ali és munkatársai. mint az egyszeru. Mississippiben. A középiskolás végz˝ sök itt o is ugyanannyi marihuánát fogyasztottak. A törvényszeg˝ k egy kannabisz-büno o tet˝ cédulát kapnak. 1997). civil pénzbírságok. ahogy az amerikai fiatalok leisszák magukat. Stam és Kuiplers. A náluk lev˝ o kannabiszt is elkobozzák. hogy a dekriminalizáció nem növeli a marihuánafogyasztást. A feln˝ ttek fogyasztási szokásai o sem mutattak nagy változást Oregon. hogy a kemény büntetések nem csökkentik hatékonyabban a marihuánafogyasztást. A betiltáspártiak szerint viszont ˝ a dekriminalizáció miatt az emberek megfeledkeznek a szer le- . 1981). Minnesotában. hogy 18. A szert eladni vagy nyilvános helyen fogyasztani továbbra is tilos. 1981). NIDA. mikor betöltik a 21. 1996-ra ez az arány 44%-ra n˝ tt o (de Zwart. itt valamiféle feln˝ tté válási rítusra o gondolhatunk. mint a többi államban (Johnston és munkatársai. 1995). National Drug Strategy. 1984-ben a 18–20 évesek 15%-a próbálta ki a kannabiszt. Sokan attól tartanak. hogy a marihuána dekriminalizációjával más drogok fogyasztása is megugrik. hogy ezek miatt nem ugrott meg a marihuánafogyasztók aránya. McGeorge és Aitken. Bár különböz˝ országok példáját neo héz egymásra vonatkoztatni. 1995). hogy a szövetségi marihuánaellenes törvények ezekben az államokban is végig érvényben voltak. A végrehajtó szervek ezt a büntetést könnyebben tudják végrehajtani.és a kokainhasználat kisebb. Lehet. mint egy teljes letartóztatást. mint Hollandiában (100 000 f˝ b˝ l o o 160 fogyasztó. A holland példa nem igazolja ezt az aggodalmat. 1997). a marihuána beszerzésekor az emberek nem érintkeznek a kemény drogokkal. Megtörténhet tehát. A heroinfogyasztók egy f˝ re es˝ aránya az Egyesült Államokban (100 000 f˝ b˝ l o o o o 308 fogyasztó) jóval nagyobb. Ausztrália nyolc szövetségi állama közül kett˝ ben ugyancsak nem jár büntetés 25 grammnál o kevesebb marihuána birtoklásáért. és legálisan vásárolhatnak alkoholt. ami leginkább a közlekedési büntet˝ céduo o lákhoz hasonlít. A dekriminalizáció els˝ lépései után 8 évvel felvett adatok szerinti növekedés o arról tanúskodhat. Bizonyos értelemben ez a módszer megnövelte a büntetések esélyét. 1997. A dekriminalizáció hívei az ausztrál és holland példa mellett ezeknek az államoknak a példájára szoktak hivatkozni azt alátámasztandó. mint más országokban. A rendelkezés bevezetése után a bejegyzett törvénysértések száma megugrott. Lehet. amelyek az Egyesült Államok határain belülr˝ l származnak. Lehet. ahol a marihuána fogyasztását kemény büntetésekkel sújtják. hogy fokozatosan változik a szer megítélése. születésnapjukon a hollandok marihuánafogyasztással egybekötött mulatozást csapnak. Mivel olyan boltokban is hozzá lehet jutni.312 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA TÖRVÉNYEK ÉS DROGPOLITIKA 313 gyasztók száma. A betiltáspártiak azt hangsúlyozzák. Hollandiában a heroin. A marihuána könnyebb elérhet˝ sége az egyéb tudatmódosító szerek iránti o érdekl˝ dést is csökkenthette. miközben a büntetést enyhítette. A marihuánafogyasztás mértéke azonban nem lett nagyobb ezeken a területeken. ahhoz hasonlóan. Ohióban és Oregonban. Ráadásul kevesebb fiatalkorú próbálja ki a kokaint Hollandiában. hogy a marihuána a dekriminalizáció miatt kevésbé kapcsolódik más szerekhez. Mivel a fogyasztás éppen abban a korban gyakori. évüket.

A drogtörvények végrehajtása az állami és helyi vezetésnek évente körülbelül 16 milliárdjába. 1997). Mindenesetre. hogy a termést a törvény képvisel˝ i o vagy a tolvajok el˝ l elrejtsék. 1996-ban az 1. legális kannabiszt vásárolják a feketepiacról származó. a szójabab és a széna mögött (NORML. o Ezt a pénzt a problematikus fogyasztást megel˝ z˝ programok o o támogatására is fel lehetne használni. Az Egyesült Államok alkotmánya 1791-es módosításának negyedik kiegészítése szerint alapos indok nélkül tilos bárkit is átkutatni. Amerika 13 760 000 000 dollárt költött marihuána miatti letartóztatásokra – körülbelül 21 400 dollárt törvényszeg˝ kként. A betiltást támogató moralisták viszont ezt az érvet elfogadhatlannak tartják. amelyeket néhány állam vagy más országok példája alapján lehetetlen megjósolni. vagyis összesen közel 32 milliárdba kerül (ONDCP. Kevesebb o pénzt kellene kiadni arra. Nem csak anyagi természetu hátrányok vannak. A legalizálást pártolók azt hangsúlyozzák. hogy jó min˝ ségu. 1996b). és valószínuleg fognak még költeni a marihuánafogyasztás felszámo˝ lására. vagy még nagyobb is lehet. Ez a becslés fél kilónként 2700 dolláros nagybani árat feltételez. Újabb kábítószeres ügyekben a végrehajtó szerveknek meglehet˝ sen tág teret engedtek abban. Ha minden letartóztatás ugyanannyiba került.314 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA TÖRVÉNYEK ÉS DROGPOLITIKA 315 hetséges káros hatásairól. A törvények ˝ végrehajtásának jelenlegi módszere az emberi jogok megsértéshez és a törvény iránti tisztelet csökkenéséhez vezethet. hatékonysága szerint osztályozott terméket o ˝ vásárolnak. Ezeket a károkat nehéz pontosan megbecsülni.) Az adók hozzáadásával a marihuána ára a jelenlegi maradna.7 milliárd dollárt költ a drogok betiltásának fenntartására (Office of the National Drug Control Policy [ONDCP]. míg mások kevésbé. illetve a törvénnyel szembeni tisztelet esetleges elvesztésére szoktak hivatkozni. 1997a). amelyek nem tartalmaznak növényvéd˝ szerekb˝ l o o vagy máshonnan származó káros anyagokat. A végrehajtó szervek kiadásai nincsenek a kábítószerek fajtája szerint lebontva. 1996). 1997b). A betiltás becsült költségei Bármely el˝ nyökkel járjon is a marihuána betiltása. de valószínuleg megközelíti a ˝ néhány milliárd dollárt. és körülbelül 15 milliárd dollárt tesz ki. hogy inkább a megadóztatott. A szövetségi kormány évente 15. s ez az évek során a fogyasztás és a vele járó problémák növekedéséhez vezet majd. Az erre a piacra kirótt adók és engedélyért járó illetékek dollármilliárdokat jelentenének évente (Kleiman. az amerikaiak akkor is dollármilliárdokat költöttek már el. A szövetségi törvénykezés megváltoztatása olyan hosszú távú következményeket vonhat maga után. (Az alkohol ára és el˝ állítási költo o sége hasonló módon csökkent a tizennyolcadik alkotmánykiegészítés visszavonása után. hogy a feketepiacra nem lehet adót kivetni. ha a szer legális lenne. avagy állami adósságokat lehetne törleszteni. De ha a marihuánatörvények végrehajtása csak feleennyibe került. A betiltással járó egyéb költségek abból származnak. 1992). hogy bizonyos o letartóztatás költségesebbek. ismeretlen min˝ ségu termékek helyett. A tiltásból származó o ˝ veszteséget nehéz megbecsülni. sokkal olcsóbban el˝ lehetne állítani. Az adó kifizetésével az emberek biztosak lehetnének abban. Ilyenek a törvény o végrehajtására és a börtön fenntartására vonatkozó költségek. hogy a marihuánára kirótt adókból drogmegel˝ o zési vagy -kezelési programokat lehetne támogatni. Kétségtelen. ezeknek a o törvényeknek különböz˝ hátrányai is vannak. Ideális esetben ez a rendszer arra ösztönözné a fogyasztókat. de a költségvetési információk azért segíthetnek a becslésben. A marihuánaiparban dolgozók jövedelemadóit is beszámító becslések szerint a betiltás évente 10 milliárd dolláros bevételt˝ l fosztja meg az államot (Rosenthal és Kubby. Ráadásul a legális marihuánapiacra kiszabható adó is elvész. Jelenlegi becslések szerint az Egyesült Államokban a marihuána a negyedik legértékesebb termény a kukorica. A kiskereskedelmi. és mit tartsanak elegend˝ indoknak o o . A betiltás további hátrányaként a polgárjogok megsértésére.5 millió kábítószerrel kapcsolatos letartóztatásnak körülbelül a 43%-a (642 000) történt marihuána miatt (FBI. egy fontnál jóval kisebb mennyiségekre vonatkozó ár ennek háromszorosa. hogy mit mio n˝ sítenek alapos gyanúnak.

˝ Az. Kábítószer-fogyasztásról – érthet˝ módon – határozottan kevesen számolnak be. és meghalsz”. Morális érvekre. 1998). marihuánával kapcsolatos vád miatt fognak perbe (Mandel. Egészen széls˝ séges jao vaslatok is elhangzanak. Akik keményebb büntetéseket javasolnak. amelyeket a következ˝ jelmondat fejez o ki a legjobban: „Próbáld ki. Súlyosbítások A büntetések súlyosbítása mellett azt az érvet szokták felhozni. vagy a lehetséges el˝ nyökre és hátrányokra hio vatkoznak. egyes szerz˝ k azonban más alternatívákat javasolnak. a szigorú korhatár. s˝ t halálesethez vezeto tek amiatt. Sok állampolgár szerint a marihuána birtoklásáért kiszabott büntetések túlságosan súlyosak. Ezek a tényez˝ k csökkenthetik o a drogszabályozás hatékonyságát. Az elmulasztott letartóztatásokkal való összehasonlítás is meghaladná az egyszeru elemzést (Ostrowski. o ˝ A letartóztatások esélyét csak óriási költségek ellenében lehetne Alternatív tervek Sokan érvelnek a jelenlegi status quo fenntartása mellett. akik ellenzik az ilyen módszereket. Egyes reforo merek szövetségi változtatásokat javasolnak. túl nagy azoknak a kisebbségieknek az aránya. csökkentheti az egész jogi rendszerrel szembeni tiszteletet. mások szerint a marihuánafogyasztás szabályozását az alkoholéhoz hasonlóan az egyes államokra kellene bízni (Benjamin és Miller. mint az Egyesült Államokban (Benjamin és Miller. Ezt az állítást az adatok is alátámasztják. Olyan félreértések részleteit is fel szokták hozni. Az alkalmi fogyasztás ilyen megítélése valószínuleg ˝ sok fogyasztót eltérítene a szándékától. vagy er˝ sen szabályozott legalizálást o . Daryl Gates kijelentette. A marihuánao törvényekre vonatkozóan a még keményebb büntetésekt˝ l a telo jesen szabályozatlan legalizálásig mindenféle javaslat elhangzik. Ahhoz képest. hogy a rend˝ rség a szegényebb negyedekben folytao tott valamiféle tevékenységet kábítószerügyletként értelmezett. Arra is rámutatnak. 1990-ben Los Angeles akkori rend˝ rf˝ nöke. hogy aki o o kipróbálja a marihuánát. amíg az alkoholfogyasztás és a dohányzás nem ütközik törvénybe. amelyek állítólag rehabilitációs központként muködnek. 1994). o A pontosabb utasítások csökkenthetnék a letartóztatások számát. amelyek az egész országra érvényesek lennének. azt állítják. javasolva. 1991). 1993). A betiltással járó ilyenfajta hátrányokat nehéz pénzveszteségben kifejezni. hogy elveszítsék a törvénybe vetett általános bizalmukat (Packer. Egyes bírák szerint a drogkeresked˝ k találékonysága miatt szükség van erre a szabadságra. azt „egyszeruen le kellene l˝ ni” (Gor˝ o don. Azzal kapcsolatban is felmerültek kifogások. hogy hány fehér számol be marihuánafogyasztásról. Az alkalmi fogyasztók olyan börtönbe kerülnek. ha ezzel egy id˝ o ben nem n˝ a letartóztatások valószínusége is (MacCoun. a nem mego felel˝ fogyasztás büntetése és különleges engedélyek kibocsátása o a fogyasztók számára. Az eljárás kritikusai szerint ezzel megszegik a negyedik kiegészítésben foglaltakat. hogy az adatok szerint a büntetések szigorítása nem sok hatással jár. 1968). akiket valamilyen. A javasolt szabályozási módszerek közé tartozik az adóztatás. és egyes törvénytisztel˝ polo gárokat esetleg arra vezethetnek. hogy ezzel teljesen fel lehetne számolni a drogfogyasztást. hogy büntetéssel el lehet rettenteni az embereket. 1991). hogy a törvény végrehajtása megsértheti az állampolgári jogokat. arra hivatkoznak. A központban alkalmazott te˝ rápiák közé tartozik például a magánzárka és a kemény munka is. Másrészt sokan álszent dolognak tartják a marihuána betiltását. az ellen˝ rzött árusítás. amelyek illegális vizsgálathoz. 1988). vagy dekriminalizációt. hogy az ilyesféle rendelkezések végrehajtása sértené az állampolgári jogokat. a jelenlegi drogpolitikához hasonlóan. Mindegyik javaslatnak vannak el˝ nyei és o hátulüt˝ i is.316 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA TÖRVÉNYEK ÉS DROGPOLITIKA 317 arra. A legtöbb terv a két széls˝ ség között helyezkedik o el. hogy a letartóztatások igazságtalan módon legtöbbször a kisebbségek tagjait veszik célba. Malajziában és Szingapúrban a kábítószer-kereskedelmet halállal büntetik. A kábítószer birtoklásáért történ˝ letartóztatások aránya o mindkét országban 30%-kal alacsonyabb. hogy letartóztassanak valakit. o Azok.

másrészt viszont újabbakat teremtene. Ha eltörölnék a büntetéseket és adókat vetnének ki a megfelel˝ en o szabályozott. A dekriminalizáció a fogyasztás kismértéku növekedése mel˝ lett sok pénzt takarít meg. és szintén széles skáo lán mozognak. s ez a költségeket is ismeretlen mértékben megnövelhetné. 1988). hogy a szabályozás költségei nem haladnák meg az így befolyó adókat. A fogyasztásról szóló beszámolók viszonylag nagyobb száma valószínuleg annak tulajdonítható. hogy a drogfogyasztás csökkentése megéri ezeket az áldozatokat. mivel ezeknek a drogoknak a használata súlyosabb következményekkel járhat. azonban különböz˝ hátulüt˝ i is vano o nak. Ráadásul lehet. A szabad akarat eltökélt hívei szabadpiacot javasolnak. A szabályozatlan legalizálás hosszabb korszaka azonban megváltoztathatja a helyzetet. hogy marihuánát szívtak. Mint már korábban is említettük.318 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA TÖRVÉNYEK ÉS DROGPOLITIKA 319 jelent˝ sen növelni. Ez a megoldás nem vezetett a fogyasztás növekedéséhez Hollandiában. és az illegális kereskedelmet is visszaszorítaná (Kleiman. a fogyasztást és az esetleges problémákat ezért is nagyon nehéz megbecsülni. A feketepiaccal való találkozás pedig növelheti a marihuánánál sokkal károsabb drogokkal való érintkezés esélyét. Egy ilyen megoldás biztosan felszámolná a végrehajtási költségeket. és a börtönöket is ki kellene b˝ víteni – mindezek a költségek együttvéve o akár 150 milliárdra rúgnának. és az állampolgári jogokat sem sértené. Az adatok szerint a dekriminalizációval a végrehajtási költségek is csökkentek (Aldrich és Mikuriya. kis mennyiségben árusított termékre. o 1998). A pénzbüntetések továbbra is érvényesek. Egyes legalizálásra törekv˝ javaslatok a o „paradicsommodell” alkalmazását szorgalmazzák. Mindamellett megtörténhet. Ezen változások hatása a fogyasztók egészségére ugyancsak növelné a költségeket. amely a kannabiszt szokványos mez˝ gazdasági termékként kezelné (Evans. Dekriminalizáció A dekriminalizációs javaslatok az USA egyes államaiban alkalmazott módszerekt˝ l egészen a holland példa követéséig tero jednek. akik a kemény büntetések hívei. azt állítják. hogy a fogyasztók az alkoholhoz vagy vény ellenében kapható gyógyszerekhez fordulnának a marihuána helyett. Az illegális piac ellen semmit sem tesz. A fogyasztás megnövekedésével a vele járó problémák is megsokasodnának. Az ezen terveket támogató érvek sok esetben a kábítószerek magántulajdon-jellegén alapulnak (Szasz. Feltéve. Nagyobb végrehajtó apparátust kellene alkalo mazni. 1992). a fogyasztásra és a fogyasztás nyomán kialakuló problémákra való hatását azonban nagyon nehéz megbecsülni. ez az eljárás nyereséggel is járna. talán az Egyesült Államok lakossága sem reagálna másképp. mint ahogy azt a jelenleg rendelkezésre álló adatokból meg lehet jósolni. különösen azok. Ez a hozzáállás minimálisra csökkenti a marihuánafogyasztás egyik legsúlyosabb következményét: a börtönbüntetést. személyes fogyasztásra szánt kisebb adag birtoklásáért azonban nem tartóztatnak le senkit. a nem fogyasztók nagy része nem a törvény általi szankciók miatt mell˝ zi a marihuáo nát. hogy sok év múltán a fogyasztás aránya sokkal inkább megnövekedik. az növelné az állami bevételeket. 1992). így a marihuánára ugyanazok a szabályozások vonatkoznának. Egyes államokban a marihuána termesztése és árusítása továbbra is tilos. A betiltást pártoló moralisták. Mint már említettük. a fogyasztás aránya nem n˝ tt meg ugrásszeruen o ˝ azokhoz a területekhez képest. A reklámszakemberek és keres- . megnövekednének a törvényszéki kiadások. és körülbelül 500 dollárig terjedhetnek. Legalizálás A marihuána legalizálására vonatkozó javaslatok nagyban különböznek a dekriminalizációs tervekt˝ l. A holland mintához közelebb álló dekriminalizáció segítene leküzdeni ezeknek a problé- máknak egy részét. Ilyen típusú legalizálással eddig még egyetlen országban vagy államban sem próbálkoztak. ahol megtartották a büntetéseket. A betiltással elvesztett adóhaszon a dekriminalizációval sem térül meg. hogy a büntetés hiányában ˝ többen merték bevallani. mint a marihuánáé. mint bármely más árura.

beleértve az intoxikált vezetést. Rengetegféle törvényjavaslat jelent meg az elmúlt 30 évben az egyes államokban. illegális drogok fogyasztását. Az elképzelés szerint postai megrendelés útján vagy állami elosztóhelyeken bizonyos mennyiségu marihuánát biztosítanának a fogyasztási engedély˝ lyel rendelkez˝ k számára (Kleiman. nyilváo nos intoxikációt. Bármifajta nem o o megfelel˝ viselkedés. 1992). Egy másik választási lehet˝ ség az o lett volna. o Az állam adót vethetne ki a szerre. amely a marihuánára vonatkozó ellen˝ rzést az alkoholéhoz tette volna o hasonlóvá. hogy az egyes államok o egyéni terveket javasoljanak. ha így akarta volna. A fogyasztók nagy része valószínuleg el˝ nyben részesítené a versenyképes áron elérhet˝ . 1971-ben például a New York-i Szenátus elé vittek egy olyan törvényjavaslatot. Mindenesetre valószínunek látszik. ami a marihuána feketepiacon való beszerzésekor elég gyakori. Nadelmann. más. A fogyasztóknak arról kellene bizonyságot tenniük. ezért nem tudjuk. Ez o a stratégia rendelkezik a többi legalizálási javaslat el˝ nyeivel. A legtöbb javaslat adók kivetését is szorgalmazza. Ezzel minimalizálni lehetne a szer hatása alatti felel˝ tlen o viselkedést. de a feketepiacot is életben tartanák. A következ˝ évben o Oregon és Pennsylvania államban hasonló törvényjavaslatokat terjesztettek el˝ . a reklámozásra vonatkozó kiegészít˝ korlátozásoko kal együtt. A törvénytervezet arra is lehet˝ séget adott volna. Ily módon o a más drogokkal való érintkezés esélye is csökkenne. hogy szövetségi törvénnyé váljon. Ezekhez hasonló reformokat még sehol sem fogadtak el. és megszaporodhatnának a helytelen használattal járó problémák is. Más reformerek kiegészít˝ szabályozásokat javasolnak. és önsegít˝ csoportokról vagy kezelési központokról is o tartalmazhatna információkat. A csomaghoz részletest leírást lehetne mellékelni arról. Ez els˝ sorban a fogyasztás mértékét hivatott korlátozni. Természetesen ez a törvényjavaslat nem kapott elég támogatást ahhoz. Az engedély kibocsátásához a vezet˝ i engeo dély megszerzéséhez hasonló írásbeli vizsgát kellene tenni. milyen hatással járnának. hogy figyelmeztet˝ szöveggel és adópecséttel ellátott o o egyunciás (kb. hogy megakadályoznák a problematikus használatot. Akinek a szer használata problémákat okoz. vagy a helyi iskolákat o lehetne támogatni. hogy megengedik a szövetségileg ellen˝ rzött kereso ked˝ knek.320 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA TÖRVÉNYEK ÉS DROGPOLITIKA 321 ked˝ k találékonysága nyomán a fogyasztás aránya jelent˝ sen o o megn˝ hetne. o Az engedélyezett adag mértékét nehéz meghatározni. a kábítóo szer túlzott használatának megel˝ zését. hogy tisztában vannak a marihuánára vonatkozó törvényekkel és a fogyasztással járó problémákat megel˝ z˝ módszerekkel. a kannabisz megadóztatásáról és az oktatásról szóló törvénytervezet (Cannabis Revenue and Education Act) a marihuána megadóztatott. A végrehajtási költségeket és az állampolgári jogokon esett sérelmeket óriási mértékben csökkentené. f˝ leg kiso o korúaknál. szabályozott termelését és elosztását javasolta. amelyekb˝ l fedezni lehetne a végrehajtási költségeket. és a szer kiszolgáltatását kiskorúaknak vagy drogproblémáktól szenved˝ személyeknek. 30 grammos) csomagokat árusítsanak. az így szerzett bevétel felét pedig a marihuána abúzus elleni nevelésre fordította volna. ide o tartoznak a fogyasztóknak kiadott engedélyek és az elfogyasztható mennyiségre vonatkozó korlátozások. az visszaadhatná az engedélyét. az o engedély visszavonásához és egyéb kiegészít˝ büntetésekhez veo zetne. és gyengítenék a fe- ketepiacot (Evans. hogy ˝ csökkentenék a végrehajtási költségeket. Ha a mari- . vagy a szer kiszolgáltatását engedéllyel nem rendelkez˝ fogyasztóknak. A kiskorúaknak való árusítást vagy az intoxikált vezetést továbbra is szigorúan büntették volna. Természetesen minden állam fenntarthatta volna a betiltást. o A többi legalizálási terv komolyabb szabályozást javasol. Növekedhetne azonban a marihuána fogyasztása. A túl kicsi csomagok lehet. 1982-ben benyújtott szövetségi törvényjavaslat (Cannabis Revenue Act) szerint az egyes államoknak különböz˝ választási lehet˝ ségek álltak volna a reno o delkezésükre. Az 1981-ben Massachusettsben beterjesztett. ˝ o o megfelel˝ en osztályozott és garantált min˝ ségu legális kannao o ˝ biszt az illegális piacon beszerezhet˝ áruval szemben. hogyan lehet megel˝ zni a szer okozta o károkat. 1992. A javaslat szerint mindkét államban állami elo osztóhelyekre korlátozták volna az árusítást. A kannabisz megadóztatásáról szóló. 1998).

Egyes javaslatok szerint meg kellene tiltani. A drogtesztek ellenz˝ i szerint kábítószerszurésen részt o ˝ venni megalázó élmény. az segíthetne kiküszöbölni az illegális forrásokat. több pénzt keresnek (Kaestner. fontos munkákban nyújtott teljesítményt gyengít- heti. a balesetekkel és az egészségügyi juttatásokkal kapcsolatban. s ez megnövelné a marihuána iránti érdeko l˝ dést. Mégis. hogy a megfelel˝ adag mértékét megbecsüljük. akiknek gyógyászati célból többre van szükségük. Az engedély kiváltása a feln˝ tté válás rítusává o n˝ hetné ki magát. Ahogy több millió legálisan alkoholt fogyasztó ember legálisan nem megy be részegen dolgozni. a más. Nielson Co. hogy az ára még jóval a feketepiaci ár alatt maradjon. Az engedély titkosítása bonyolult kérdéseket vet fel. hogy meg lehessen becsülni. ˝ Kábítószerellenorzés a munkahelyen A munkaadók – érthet˝ módon – maximalizálni szeretnék az o alkalmazottaik teljesítményét. hogy a marihuánát fogyasztó alkalmazottak kevésbé hatékonyan képesek dolgozni. Ezek az általános félelmek óriási er˝ feszítéseo ket szültek a munkahelyi drogtesztekkel kapcsolatban. 1991). o A titkosítással kapcsolatos további kérdés a munkahelyi alkalmazás kritériumait illeti. Más munkaadók morális okokból csak absztinensekkel hajlandók dolgozni. túl sokan tartanak attól. Egy utilitaristább néz˝ pontból azzal is érvelnek. bár egyes munkások szerint a kétkezi mun- . Az ilyen javaslatokban egybemosódik a szabadid˝ s fogyasztás engedélyezése a o munkaórák alatti intoxikációéval. ami egy másik bonyolult jogi kérdés tárgyát képezi. amit átlagosan a tévé el˝ tt o o szoktak tölteni (A. Kevés adat áll a rendelkezésünkre a marihuánafogyasztók munkahelyi hatékonyságáról. küo lönböz˝ feltételezésekre van szükség. ugyanúgy egy engedéllyel rendelkez˝ marihuánafogyasztó o sem feltétlenül mámoros állapotban fog hozzá a feladatához. mint amennyit az emberek általában templomokban töltenek. Akik nem szívnak el ennyit. hogy bizonyos állásokat engedéllyel rendelkez˝ fogyasztók foglaljanak el. o o hogy a drogellen˝ rzések költségei meghaladják az általuk hajtott o hasznot. C. hogy a biztosítótársaságok növelni akarnák az engedéllyel rendelkez˝ fogyasztók biztosítási díját. és több egészségügyi kedvezményt használnak majd fel. hogyan ellen˝ riznék az engedélyezett fogyasztók nevéhez vao ló hozzáférést. Azok pedig. Bár. Egy ilyen rendelkezés viszont arra bátoríthatná az engedéllyel rendelkez˝ fogyasztókat. o hogy az engedéllyel rendelkez˝ fogyasztók idejük 2%-át a szer o hatása alatt töltsék. hány intoxikált óra jut egy egységnyi adagra. akik marihuánát fogyasztanak. az engedélyek és a korlátozott adagok révén lehetne minimalizálni a szer káros hatásait. hogy a mértékkel fogyasztott ˝ marihuána káros hatással lenne az egészségre. s a teszt illegális vizsgálatnak és lefoglalásnak min˝ sül. hogy ezt a szabályt a fogyasztók nem tartanák be. Az engedélyekkel kapcsolatos javaslat legnyilvánvalóbb hátránya a fogyasztásra tett hatásával függ össze. monoton munkák esetében (Carter. A munkahelyi intoxikációnak csökkentenie kellene a teljesítményt. és durván egy hetedét tenné ki annak az id˝ nek. A kannabiszfogyasztók munkahelyi teljesítményeire irányuló kutatások fontos kérdéseket segíthetnek megválaszolni a hatékonysággal. Bár az eddigi kutási eredmények nem támasztják alá egyértelmuen. hogy a haszon kedvéért o eladják a legális úton beszerzett kannabiszt – ez a törvényszegés büntetésekhez és az engedély elvesztéséhez vezetne. Ahhoz. pedig az árusításhoz szükség lenne arra. még ha többen is döntenének a kannabisz fogyaszo tása mellett. Sokan közülük azért aggódnak. s ennek a költségei több millió dollárra o rúgnak. Bár a marihuána növelheti a teljesítményt egyes unalmas. recept alapján többet is megrendelhetnének. 1980). több balesetet okoznak. pélo dául nem lehetnének légiforgalom-irányítók. Ez a heti 4 óra több lenne. 1998).. évi 52 gramm lehet˝ vé tenné. illetve azzal.322 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA TÖRVÉNYEK ÉS DROGPOLITIKA 323 huánát csak annyira adóztatnák meg. kevesebbet is vásárolhatnának. Ha egy gramm marihuána durván 4 óra intoxikációt okoz. az is megtörténhetne. A szer hatásában elég o nagy egyéni különbségek mutatkoznak. Az Egyesült Államokban a nagyobb cégek több mint 80%-ánál végeznek kábítószerellen˝ rzést. Az egyik vizsgálat szerint azok.

akiknek a teljesítménye javításra szorul. citromlé vagy vízhajtók fogyasztásával is növelni lehet. Olyan munkahelyeken. Az állami alkalmazottak tehát ugyanannyi tiltott szert fogyasztanak. így valószínuleg csak azoknak éri meg kábítószerellen˝ r˝ o zéseket végezni. fáradtság vagy betegség okozza-e (Maltby. egyetlen fogyasztó azonosítása 77 000 dollárba került. az alkalmazottak a munka megkezdése el˝ tt rövid o kognitív teszteket tölthetnének ki. Gyakorlatilag nagyon kevesen fogyasztanak illegális drogokat munka közben. és nem is olyan megalázóak. Egyes társaságok azért törölték el az alkalmazás el˝ tti tesztet. áfonyalé. ahol a biztonság meg˝ rzéséhez a megfelel˝ teljesítményre o o van szükség. hogy ezt drogozás. 1991). A kábítószerellen˝ rzés elterjedésére válaszként egész o kis iparág fejl˝ dött ki. amelyek o kábítószer-fogyasztás esetén is növelik a negatív teszteredmény esélyét. és szinte bármit megtesznek. hogy aláaknázzák a hatékonyságát. semmilyen különbséget nem talált a kábítószer-fogyasztók és a nem fogyasztók között (Zwerling. Ett˝ l o o eltekintve a negatív eredmény egyetlen biztos garanciája a tartós absztinencia marad.7 millió dolláros szövetségi kábítószerellen˝ rzés hatékonyságát vizsgálta. A program hívei azzal érvelnek. Egyes vegyületek a vizelet összetételét is megváltoztatják. Egy vizsgálat. o ecet. A legtöbb ilyen módszer a kábítószer-fogyasztás heo lyett a munkateljesítményre koncentrál. hogy ezek a samponok valóban csökkenteni képesek a marihuána bomlási származékait a hajban. A munkahelyi kábítószerellen˝ rzés sokakban visszatetszést o kelt. Zorntlein. Ezt a hatást a mendemondákon kívül semmi nem igazolja (Coombs és West. Egy kutatás egy 11. Ha a tesztet a nap egy kés˝ bbi ponto jára id˝ zítik. Különböz˝ samponokkal állítólag befolyásolni lehet a o hajtesztek eredményét. Ha valaki nagyon sok vizet iszik. Úgy tunik. 1990). mert a dolgozók valóban nagyon ritkán fogyasztanak kábítószert munka közben. Azoknak az alkalmazottaknak. ezeket azonban a laboratóriumok már külön kimutatják. A munkafelügyel˝ k a gyenge o teljesítményt nyújtó alkalmazottakat hazaküldhetnék attól függetlenül. Az adatok szerint azok a számítógépcégek. mint a lakosság többi része. A drogtesztek o helyett rengeteg más alternatíva létezik. alacsonyabban helyezkednek el a termelé˝ kenység szerinti listán. Potsch. mint azok a cégek. ez pedig arra utal. és segítséget is kapnak. Valószínu. hogy az ellen˝ rzések elijesztik az állami alkalmazottakat a o kábítószerekt˝ l. mivel a dolgozók munkája szünetel. amelyek kábítószerellenorzést alkalmaznak. amelyek nem foglalkoznak ilyesmivel. Egyes legendák rendelkeznek valamelyes valóságalappal. o A közvetlen költségek mellett a kábítószerellen˝ rzések továbo bi veszteséget is okoznak. azonban egyetlen használat még nem elég a teljes kimutathatatlansághoz (Rohrich. amelyek nem kerülnek olyan sokba. A szabadid˝ s o marihuánafogyasztás nagyon gyenge – vagy egyáltalán nem kimutatható – utólagos hatást gyakorol a munkára (Normand. ezt megfelel˝ o módon visszajelzik. Skopp és Becker. Lempert és O’Brien. 1980). Ez olyan termékeket forgalmaz. A hamisítást szolgáló termékek és klinikai . amely postai dolgozók által okozott balesetekkel foglalkozott. a ˝ marihuána az egészségügyi juttatások igénybe vételét sem befolyásolja. Az els˝ reggeli vizelet több metabo˝ ˝ o litot tartalmaz. mint a kábítószerellen˝ rzés. A drogfogyasztók körében elterjedt szóbeszéd szerint a negatív eredmény esélyét a különböz˝ füvek. amíg hajszálakat vagy vizeletmintákat nyújtanak át. ásványi anyagokat tartalmazó olaj. a pozitív teszteredmények aránya azonban mego egyezik az egész lakosság drogfogyasztásának arányával. hogy azért nem mu˝ tattak ki semmilyen hatást. A Kaliforniai Kaiser Permanente program nagy mintán végzett vizsgálata a fogyasztók és nem fogyasztók egészségügyi költségeit összehasonlítva semmilyen különbséget nem mutatott ki (Polen. 1993). 1994). akiknek er˝ s erkölcsi kifogásai vannak a kano nabisz ellen. Ryan és Orav. Mivel az emberek o nagy része nem fogyaszt illegális drogokat. az növeli a hamis negatív eredmény esélyét. A marihuánafogyasztók azonosítása csak korlátozott haszonnal jár. hogy a kábítószerellen˝ rzések nem befolyásolják a fogyasztást. mint a többi. 2000). mert emiatt csökkent az esélyük o arra. Az adatok arra mutatnak. az csökkenti az anyagcseretermékek suruségét a vizeletben. 1999). hogy jól képzett munkaer˝ t vegyenek fel.324 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA TÖRVÉNYEK ÉS DROGPOLITIKA 325 kát megkönnyíti (Carter. Az eljárás az alkalmazottak moráljára is nagyon rossz hatással van.

aki kiskorúnak marihuánát adott el. az alig járt egy pénzbírság kifizetésénél súlyosabb következményekkel. Egy ilyen eljárással a végrehajtás jelenlegi költségeit is meg lehetne spórolni. Akik a dekriminalizációt javasolják. Az 1960-as években. A következ˝ 60 évet változatos magatartás jellemezo te a kannabisszal szemben. és korlátozná az általuk megvásárolható marihuána mennyiségét. mint amekkora kárt maga a marihuánafogyasztás okoz. hogy a fogyasztást ez a módszer sem küszöböli ki teljesen. A betiltást támogató morális érvek szerint a kannabisz erkölcstelen és zülleszt˝ hatású. A betiltáspártiak egy része szerint a büntetések megszigorításával minimálisra lehetne csökkenteni a fogyasztást. A betiltást ellenz˝ moralisták szerint a jelenlegi törvénykeo zés megsérti az állampolgárok alkotmányba foglalt jogát a szabad vallásgyakorláshoz. hogy azok o is találkozzanak a keményebb drogokkal. illetve arra.326 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA TÖRVÉNYEK ÉS DROGPOLITIKA 327 módszerek elterjedtsége alapján arra kell következtetnünk. és a más drogokkal való érintkezést is kiküszöbölné. hogy a jelenlegi hivatalos hozzáállás és drogpolitika nem örvend nagy népszeruségnek. a marihuána elleni els˝ szövetségi rendelkezés a Marihuána Adóztatási o Törvény (Marijuana Tax Act) volt 1937-ben.és fels˝ bb középosztálybeli fiatal o is kipróbálta. ˝ Összefoglalás Bár a marihuána fogyasztásának hosszú története van. Egy olyan állami program. amint a szert egyre több közép. mikor egyes helyeken halálbüntetéssel sújtották azt. ebben a kérdésben nem a további kutatások. mi következhet a hosszú legális használat. és a fogyasztás sem o n˝ tt különösebben. Volt. Azok közül. Az els˝ tiltásokat a o marihuána okozta er˝ szakos cselekedetekr˝ l szóló történetekkel o o indokolták. Ha erre a piacra adót lehetne kivetni. akik csak egy kis füvet akartak beszerezni. súlyosabb következményekkel járó kábítószerekre is áttérjen. akik a marihuána törvényesítését javasolják. hogy a büntetések csökkentése több helyütt jelent˝ sen csökkentette a költségeket. A jelenlegi törvények helyett több különböz˝ alternatívát is kio dolgoztak. Az 1980-as és 1990-es években egyes államok újra büntetend˝ vé tették a szert. ˝ hanem a mindenkori politikai helyzet játssza majd a f˝ szerepet. majd 60 évnyi ingadozó szabályozás után. o . A dekriminalizáció mindamellett nem beo folyásolja az illegális drogkereskedelmet. amelyek a dekriminalizáció minden el˝ nye mellett a feketepiacot is képesek lennéo nek befolyásolni. ez a terv azonban a vele járó költségek és az állampolgári jogokon esett lehetséges sérülések miatt nem kivitelezhet˝ . Kezdetben a büntetések egyre súlyosbodtak. egyesek olyan új stratégiákat dolgoztak ki. o másrészt újabb mozgalom indult a marihuána mint gyógyszer legalizálásáért. A marihuána betiltása körüli viták morális és pragmatikus érvekre hivatkoznak. Azoknak az o országoknak a példája. Ha valaki személyes használat céljából egy unciánál kevesebb marihuánát tartott magánál. a vele kapcsolatos attitudök is megváltoztak. Nehéz megjósolni. hogy az illet˝ o o más. A két oldal erkölcsi és gyakorlati érveit elnézve úgy tunik. A pragmatikus éro vek rendszerint a szer egészségkárosító hatására vagy fiatalkorúakra gyakorolt befolyására hivatkoznak. a magánélethez és a magántulajdonhoz. de a feketepiac egyben lehet˝ séget teremt arra is. az jelent˝ sen megnövelhetné az állami bevételeo ket. A betiltás elleni pragmatikus érvek szerint a jelenlegi törvények végrehajtása többe kerül. A legalizálásra vonatkozó törvényjavaslatok azonban komoly ellenállásba ütköztek. azt hangoztatják. ahol keményebb büntetések vannak érvényben (Malajzia és Szingapúr) azt mutatja. hogy a marihuána használatával megn˝ annak az esélye. amely engedélyeket állítana ki a fogyasztók számára. az adók utáni jövedelmet is biztosítaná. Az ˝ 1970-es évek végére a marihuána személyes fogyasztás céljából való birtoklása tizenegy államban már nem számított buncselek˝ ménynek.

Az elterjedt hiedelemmel ellentétben azoknak az embereknek a nagy része. egy új munkahely. de bevezeti az olvasót a marihuána okozta károk ma elérhet˝ kezelési módszereibe. Ezeknek az eseményeknek nem kell különösebben drámainak lenniük. Más problémák esetén a pszichológiai kezelés sokkal eredményesebbnek bizonyul. Legnagyobb részük gyógyszerek. s ezért továbbra sem szoknak le. 1996). Ezután a kezelések tökéletesítésére törekv˝ javaslatok következnek. akiknél drogabúzus alakul ki. o Minden egyes fogyasztó számára más út vezet a marihuána fogyasztásától a marihuána okozta problémákig (Newcomb és Earleywine. Az ezekhez hasonló. Cuno o ningham és Toneatto. 1996) vagy depressziótól (Evans és munkatársai. Sobell. mert más hobbit találnak maguknak. és bemutatunk o három ígéretes kezelési módszert a drogabúzus ellen. nem teljesen o ˝ hatékonyak. soha nem is voltak igazán függ˝ k. legalább fele újra kipróbálja a szert (Brown. 1991. amit kés˝ bb már o szégyellt. könyvek. mások soha nem szoknak le. akik maguktól leszoknak. majd azokat a kutatásokat tekintjük át. hogy milyen módszerekkel lehet enyhíteni a marihuána okozta problémákat.A MARIHUÁNAPROBLÉMÁK KEZELÉSE 329 Tizenegyedik fejezet A marihuánaproblémák kezelése Ez a fejezet arról szól. Ez a fejezet nem helyettesítheti az abúzus elleni kezelést. szorongástól (Yonkers. egyes fogyasztók szakemberek segítségével próbálják abbahagyni a fogyasztást. Ezek közé tartozik a kognitív viselkedésterápia. akik aztán nem szoknak le. 1999). Bár egyesek maguktól is le tudnak szokni. különböz˝ szervezetek. Ezek az emberek saját bevallásuk o szerint a problémák elkerülése végett szoknak le. amelyek hatására minden fogyasztó elhatározhatná. akik maguktól leszoknak. Egyesek azt emlegetik. Sok egykori fogyasztó számol be arról. hogy valami olyat mondott marihuána hatása alatt. még turhet˝ en létez˝ problémás fogyasztók számát nem ˝ o o ismerjük. amelyek a túlságosan er˝ s kannao biszfogyasztással járó gondokra irányulnak. úgy tunik. A kutatások szerint azokkal. ennek megfelel˝ en a kivezet˝ út is személyr˝ l o o o személyre különbözik. o orvosok vagy más szakemberek segítsége nélkül szokik le a szerr˝ l (Peele. akiknek különösen nehezükre esik maguktól leszokni a szerr˝ l. Máo sok szerint viszont ezeket az eseteket megvizsgálva többet tudhatnánk meg a függ˝ ség természetér˝ l is (Sobell. más fogyasztók soha nem hagyják abba a szer használatát. vagy az elért eredmény öröme is segítségükre volt. akik spontán módon hagyják abba a fogyasztást. vagy mert gyerekük születik. akik kezelés segítségével hagyják abba a fogyasztást. Egyes fogyasztók azért hagyják abba a marihuána használatát. mint más fogyasztókkal. 1998. hogy a családi segítség. A fejezet els˝ részében a kezeo léssel foglalkozó kutatások bonyodalmairól lesz szó. Massion és Keller. A becslések szerint a kannabiszfogyasztók 9–15%-ánál alakul ki valamilyen fogyasztással kapcsolatos probléma (NIDA. 1980). o A függ˝ ség ellen kidolgozott terápiák. hogy valamilyen kritikus esemény miatt határozott úgy. Warshaw. hogy az általuk tapasztalt negatív hatások még nem teszik teljesen cselekvésképtelenné oket. Pánikbetegek (Bruce. akik bármilyen drog fogyasztásáról sikeresen szoktak le. hogy leszokik. 1993). Nem ismerünk olyan tisztán meghatározható körülményeket. 1983). vagy akik soha nem szoknak le. a tizenkétlépéses facilitáció és a motivációs interjú. Ezek leginkább azok az emberek. esetleg er˝ s köhögés alakult ki nála. Spiegel és Hegel. hogy leszokik. megfelel˝ szinten ˝ o képesek élni. Lehet. A kezelésekr˝ l szóló vizsgálatok szerint azoknak o a fogyasztóknak. 1992) szenved˝ emo . vagy letartózo tatták marihuána birtoklása miatt. nem történik többször ilyesmi. vannak. Sok kutató szerint azok. Azokon kívül. Egyesek szakavatott segítség nélkül is leszoknak. Vaillant. 1993). Weller és Halikas. Lehet. magától szokik le.

A visszaesés-megel˝ z˝ technikák a kezelés kognitív vio o selkedésterápiás modelljéb˝ l származnak. A legtöbb drogterápiás program például kémiai függ˝ ségben szenved˝ emberekkel o o foglalkozik. akinek volt munkahelye és megfelel˝ végzettsége. pedig ezek az emberek o valószínuleg eltér˝ problémákkal küszködnek. Ezen meger˝ sít˝ o o o összejöveteleken áttekintették a korábban történteket. az emlékezetvesztés és a megvonási tünetek voltak.vagy alkoholfügg˝ résztvev˝ k nem o o vennék komolyan a marihuánával kapcsolatos problémákat. illetve az amiatti aggodalom. Más kutatások csak o egyfajta szer okozta problémákkal foglalkoznak. A kutatók 212 embert azonosítottak (161 férfit és 51 n˝ t). A panaszaik a marihuánafogyasztással összefügg˝ negatív érzések. amelyek ellen ˝ o különböz˝ beavatkozásokra volna szükség. a résztvev˝ k egyenként átlag o 7-8 alkalommal jelentek meg. Ezeket a stratégiákat a fejezet végén tárgyaljuk részletesebben. 1994). akik megfeleltek o a vizsgálat kritériumainak. különösen a nehéz id˝ szakokban. a csökkent önbecsülés. o alkalmanként kétórás id˝ tartamra. Roffman és Simpson. hogy képtelenek csökkenteni az elfogyasztott adagot. illetve lemérjék a hosszú távú eredményeket. Ez a módszer a marihuánaproblémák esetében is hatékonyabbnak bizonyulhat. problémákkal ˝ küzd˝ fogyasztót vonzanának. A terapeuták az els˝ 3 hóo o napra 10 alkalmat ütemeztek be. és a fogyasztók 14%-a maradt egy éven keresztül absztinens. illetve olyan alternatív tevékenységeket igyekezett megtervezni. akik segíthetnek az absztinencia betartásában. hogy attól tartanak.330 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A MARIHUÁNAPROBLÉMÁK KEZELÉSE 331 berek például sokkal jobban reagálnak a kezelésekre. 1987). hogy együtt kezeli a városi crack-függ˝ ket és a vidéki alkoholistákat. Az is lehet. Mindkett˝ célja az absztinencia volt. Legtöbbjük 30-as éveiben járó fehér ember. a vizsgálatot megel˝ z˝ 90 napo o ból 81 napon szívtak. A kannabiszproblémák kezelésére irányuló kutatások A kizárólag marihuánaproblémák kezelésével foglalkozó empirikus kutatások egyikének a fogyasztók több mint egyharmadánál sikerült teljesen kiküszöbölnie a szer negatív hatásait. a feladataik álo landó halogatása. A résztvev˝ k postán küldött kérdésekre is válaszoltak a o kezelés utáni els˝ . Ezek a résztvev˝ k egyo értelmuen olyan er˝ s fogyasztóknak min˝ sültek. heroin. A kezelés befejezése után 3 és 6 hónappal még két kiegészít˝ találkozás volt. illetve a marihuána fogyasztásával és a fölmerül˝ probo lémákkal kapcsolatos kérdésekre kellett írásban válaszolniuk. hogyan hatnak ezek a terápiák a valóságban. Emiatt megtörténhet. A kifejezetten marihuánafogyasztással kapcsolatos nehézségek ellen kidolgozott kezelések valószínuleg több. A visszaesés-megel˝ zés olyan érzéseket. Néhányan közülük naponta négyszer vagy még többször használták a szert. amelyek kiküszöbölhetik a drog használatát. hogy a problémás marihuánafogyasztók nem tekintik a saját esetüket a többi kábítószer-fogyasztóéhoz hasonlónak. A kétfajta kezelés a kannabiszfogyasztás két különböz˝ aspeko tusára koncentrált. 12–15 résztvev˝ találkozott két terapeutával. Roffman és Simpson. Átlag o 15 éve fogyasztottak marihuánát. mint az általános függ˝ ség elleni o o programok (Roffman és Barnhart. akik a szer kel˝ o o lemetlen következményeit tapasztalták. Lehet. kilencedik és tizenkettedik hónapban. amelyek növelik a marihuánafogyasztás esélyét. A különböz˝ o o hangsúlyok ellenére a kétfajta kezelésben sok volt a közös tényez˝ . hogy a crack-. A kezelések vizsgálata nem sokat tár fel azzal kapcsolatban. A drogterápiás programoknak még mindenképpen fejl˝ dniük kell. o hogy túl sok embernél túl sok mindent szeretnének elérni. a szociális támogatás o pedig a tizenkétlépéses módszerekben játszik szerepet. Lehet. Mindkett˝ csoporo o o tokkal dolgozott. A kannabiszon kívül nem voltak más droghoz kapcsolódó problémáik. A vizeletminták tanúsága szerint a válaszok nagyon pontosak voltak. A társas támogatást nyújtó csoport olyan fontos társakat igyekezett találni. 1993). A kutatók általában azért iktatnak be ilyen meger˝ sít˝ alkalmakat. Ráadáo sul minden résztvev˝ fogyasztási szokásairól egy barátja vagy o . Ezen kezelés utáni alkalmak résztvev˝ it˝ l vizeletmintákat veto o tek. hogy o o javítsák. A kutatás a visszaesés-megel˝ z˝ technikákat hasonlította össze egy szociáo o lis támogatást nyújtó csoporttal (Stephens. Sokan anyagi gondokról és a szeretteik elégedetlenkedésér˝ l is beszámoltak o (Stephens. gono dolatokat és helyzeteket igyekezett azonosítani.

akik mind az 5 utánkövetési alkalommal visszajeleztek (167 ember). Lehet. milyen szemléleti keretbe helyezzük. amelyeken marihuánát szívtak. és hosszabb ideje fogyasztották a szert. hogy megtudjunk róluk valamit. hogy a szerr˝ l nem szoktak le. Ha a két csoport a kutatás el˝ tt nem különbözött egymáso tól.) Azoknak azonban. Eredetileg is több marihuánával kapcsolatos problémáról o számoltak be. o o Mindamellett ezek az adatok azt mutatják. A résztvev˝ k foo gyasztási szokásait és esetleges problémáit tehát a kezelés utáni els˝ . Wertz. ha azt a 45 em˝ o bert is figyelembe vesszük. mert nem tapasztaltak megfelel˝ javulást. Simpson és Stephens. Csak a kutatásban végig részt vev˝ k eredméo nyeit figyelembe véve tehát lehet. hogy a problémás fogyasztóknak nem kell feltétlenül egész életükben elviselniük a negatív következményeket. hogy valaki ne vegyen részt az ismétl˝ d˝ mérések o o mindegyikében az utánkövetés során. fiatalabbak voltak. az lenne. hatodik. akik o ezt nem tették meg. Az o egyik módszer arra.332 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A MARIHUÁNAPROBLÉMÁK KEZELÉSE 333 rokona is beszámolt. A kezelés után valao mivel több alkoholproblémáról számoltak be. és több pszichés problémáról számoltak be (Roffman. Ezek a számok különösen akkor tunnek el˝ nytelennek. hogy a kezelés résztvev˝ inek szinte kéto o o harmadánál nem sikerült kiküszöbölni a marihuánaproblémákat. Ezekkel az eredményekkel kapcsolatban fontos figyelmeztetés lehet. hogy akik nem vettek végig részt a vizsgálaton. o A kutatók javulásnak min˝ sítették azt is. Lehet. és azoknak a napoknak a száma sem különbözött. Úgy tunik. ˝ a tartósabb. és pohárba pisiljenek. mi történt azzal a 45 résztvev˝ vel. A résztvev˝ k a kezelés alatt határozott javulást mutattak. A résztvev˝ k több mint 60%-a két hétig o nem nyúlt a szerhez az erre kijelölt id˝ pont után. harmadik. Ezen kritériumok szerint a minta 36%-ánál a keo zelés után egy évvel is javulás volt tapasztalható. tekintve hogy eredetileg is nagyobb gondokról számoltak be. Lehet. Nem tudjuk. A minta nyilván nem veszi figyelembe azokat. (Másfel˝ l azokat a problémás fogyasztókat sem vizsgálja. hogy egy részük a marihuánafogyasztás korlátozása miatt az alkoholhoz fordult. és több mint 85%-uk a kezelés után sem szokott le. hogy jobb dolguk akadt. Klepsch. hogy túlbecsülnénk a kezelés sikerét a kimaradt résztvev˝ ket illet˝ en. o A visszaesés-megel˝ zés és a szociálisan támogató technika egyo formán hatékonynak bizonyultak a marihuánaproblémák csökkentésében. akik id˝ el˝ tt abbahagyták a kezelést. Egyesek azzal érvelhetnének. ha valaki nem panaszo kodott többé negatív hatásokról. A kutatók csak azoknak az eredményeir˝ l számolnak o o be. és nem maradnak ki a kezelésr˝ l. és feleannyi napon szívott. Mindamellett o csak 14%-uk maradt absztinens a kezelést követ˝ egész évben. Lehet. 1993). akik terápiát igényelnek. és a résztvev˝ k o 31%-a javult vagy ért el absztinenciát az egész év során. Kevéssé meggy˝ z˝ nek látszhat. o Egyébként mindkét csoport ugyanannyi problémáról számolt be. o Egyes résztvev˝ knek sikerült kiküszöbölniük a fogyasztással jáo ró problémákat annak ellenére. és úgy döntöttek. Ez a lemorzsolódási arány (21%) általában jellemz˝ a terápiás vizsgálatokra. mint a kezelés el˝ tt. o o Ennek a terápiás hatást vizsgáló kutatásnak az értelmezése azon is múlik. e két megközelítés alapján o . Ugyanennek a kutatócsoportnak az adatai arra utalnak. Bár a marihuánafogyasztás és a hozzá társuló problémák csökkentek. hogy ezek az emberek valószínuleg rosszabb eredménye˝ ket értek el a többieknél. kevesebbet kerestek. nem vesznek too vább részt a kezelésben. Ezek a kiegészít˝ beszámolók a legtöbb o esetben megegyeztek a résztvev˝ kt˝ l származó információkkal. Mégis mutatkozott eltérés a két csoport között: a visszaesés-megel˝ zéses csoport tagjai naponta kevesebbszer o szívtak marihuánát. hogy o azért maradtak ki. akik nem o akarnak leszokni. ha összehasonlítanánk oket a kutatásban végig résztvev˝ társa˝ o ikkal. mint a társak támogatására épít˝ csoport. valószínuleg a kezelésben is hasonló sikereket értek volna el. ˝ Valójában az a 45 személy. problematikusabb kannabiszhasználat növeli annak az esélyét. hogy a lemorzsolódók o megfelel˝ javulást értek el. jelent˝ sen különbözött a többi résztvev˝ o o t˝ l. mint hogy kérd˝ íveket töltsenek ki. hogy egyes résztvev˝ k egy id˝ után elmaradtak a keo o zelésr˝ l. kilencedik és tizenkettedik hónapban o többféle módon is mérték. a résztvev˝ k gyakrabban ittak alkoholt. akik maguktól is képesek voltak leszokni. o o és segítettek biztosítani a vizsgálat pontosságát. akikr˝ l nem volt adat minden utáno követési alkalommal.

Több foglalkozáson a résztvev˝ k nagyobb eséllyel sa˝ o játíthatják el a megel˝ zési technikákat. nikotin. de más drogokkal kapcsolatos vizsgálatok is tanulságosak lehetnek ebb˝ l a szempontból. Másfajta függ˝ ségek elleni terápiákkal összehasonlítva mind a visszaeséso megel˝ zés. hogy a gyógyszeres kezelés csak az egyik drogot cseréli a másikra . Komolyabb problémákkal küszköd˝ embereknek álo landó támogatásra lehet szükségük ahhoz. ha senki sem akarná ˝ igénybe venni. Ez a fajta kezelés valószínuleg nem járna sok haszonnal. A marihuánaproblémák csoportos és egyéni kezelését még nem hasonlították össze. akik a rövidebb terápiákra nem reagáltak. o King és Patterson. akik úgy érvelnek. Devlin. ezt pedig minimális költséggel is meg lehetett oldani.334 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A MARIHUÁNAPROBLÉMÁK KEZELÉSE 335 legjobb becsléseink szerint 36%-os esélyük van a jobbulásra. a résztvev˝ k beutalása kórházba. kevés költséget igényl˝ változtatá˝ o sokkal jobb eredményeket is el lehet érni ilyen kezelésekkel. 1996). Lehet. sok problémás fogyasztó jobb eredményt ért el (Fiorentine és Anglin. sok hasonló kísérletet áttekint˝ vizsgálat szerint o azonban a kórházi beutalás nem éri meg a vele járó költségeket (Miller és Hester. mint azoknál. Közvetlenül a marihuánaproblémákkal kapcsolatban ismét nem rendelkezünk adatokkal. és jobban megbeszélheo tik a problémáikat. hogy hosszabb kezelésekkel azoknál a fogyasztóknál is eredményeket lehetne elérni. így nagyobb eséllyel maradnának absztinensek. 1971). hogy a kórházi beutalás hogyan befolyásolja a marihuána okozta problémákat. Egy több mint 2000 drogfogyasztót vizsgáló kutatás azt mutatta. Más kutatások a drogabúzustól szenved˝ k egy csoportja esetén javasolnak kórházi kezelést (Moos. Sok drogterápiás program próbálkozott egyéni kezeléssel a csoportterápia helyett. hogy a csoportos foglalkozások olyan társas támogatást biztosítanak. hogy absztinensek maradjanak. ˝ Ráadásul ezekhez a terápiákhoz csak tizenkét csoportfoglalkozásra volt szükség. Az utógondozásban való hosszabb ideju részvétel alkoholisták esetében ˝ is jobb eredményekkel járt (Tucker. Úgy tunik tehát. Egy. hogy egyszeru. Lehet. o Egy drogabúzustól szenved˝ közösség esetében egy 6 hónapos o program jobb eredményeket hozott. Chou és Anglin. Az egészségügyi szakember˝ rel négyszemközt eltöltött id˝ nagyobb odafigyelést. 1986). Sokak szerint helyes lenne a pszichológiai kezelést gyógyszeres kezeléssel kiegészíteni. 1997). az egyéni o esetnek megfelel˝ speciális beavatkozásokat és másfajta terápiás o kapcsolatot eredményezne. azonban egy kokainabúzussal foglalkozó vizsgálatban a csoportterápia némileg eredményesebbnek bizonyult (Schmitz és munkatársai. Donovan és Marlatt. A kutatás a csoportterápiában résztvev˝ knél kevesebb kokainnal összefügg˝ problémát o o talált. ami hozzájárul a problémák leküzdéséhez. akikkel egyénileg foglalkoztak. mind a társas támogatás módszere megfelel˝ en ígéo o retesnek tunik a problémás marihuánafogyasztás csökkentésére. amelyekkel a marihuánaproblémák kezelését javítani lehetne. Croan és Briscoe. 1994). Ez az eredmény hasonló az alkohol-. Els˝ pillantásra a csoportos foglalo kozás kevésbé tunik ígéretesnek. hogy ˝ az egyéni kezelés nem sokban javítaná a marihuánaproblémák elleni kezelések eredményét. Lehetséges módszerek a kannabiszproblémák kezelésének tökéletesítésére Terapeuták és kutatók többféle változtatást is javasoltak. Bár vannak. Azzal még egy kutatás sem foglalkozott. Egy másik népszeru elképzelés szerint a drogterápiában részt˝ vev˝ ket be kellene utalni a kórházba. a o foglalkozások számának megemelése és az absztinenciát megkönnyít˝ gyógyszerek.vagy heroinfügg˝ knél o elért javulási arányhoz (Hunt. mint egy 1 hónapos kezelés (Bleiberg.és a kokainfogyasztást (Hser. Kevés problémás marihánafogyasztó szeretne befeküdni a kórházba a kezelés kedvéért. Elvileg a hosszabb távú kezelések is vonzó alternatívának tunnek. Az adatok tanúsága szerint ezek közül o a javaslatok közül egyesek hatékonyabbnak mutatkoznak. Mikor többet foglalkoztak velük. 1998). ahol kevésbé jutnak hozo zá a tiltott szerekhez. 1997). Grella. mint mások. Barnett és Branch. 1999). hogy a hosszabb kezelések hatékonyabban csökkentették a heroin. Ide tartozna az egyéni terápia. Lehet.

336

MARIHUÁNA

A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA

A MARIHUÁNAPROBLÉMÁK KEZELÉSE

337

(Cornish, McNicholas és O’Brien, 1995), ez a módszer összhangban van a függ˝ ség biopszichoszociális és orvosi modelljeivel. o Az abúzus elleni gyógyszeres kezelések általában a következ˝ o négy módszer egyikét választják: (1) csökkentik az egyidejuleg ˝ fogyasztott kábítószer negatív hatásait; (2) az illet˝ kábítószerrel o kombinálva kellemetlen hatást idéznek el˝ ; (3) csökkentik a szer o utáni sóvárgást és a szer euforikus hatását; (4) enyhítik azokat a tüneteket, amelyek miatt az illet˝ eredetileg kábítószerezni kezo dett. Eddig mind a négy módszert csak korlátozottan alkalmazták a marihuána okozta problémákra. Egyes gyógyszeres beavatkozások egészen kis mértékben adagolják az adott kábítószert, hogy csökkentsék az iránta való sóvárgást és a megvonási tüneteket. Így muködnek a nikotin˝ helyettesít˝ terápiák. Nikotinos rágógumi, tapaszok vagy orro spray-k segíthetnek leszokni a dohányzásról, ha megfelel˝ vio selkedésterápiás technikákkal kombinálják oket (Fiore, Smith, ˝ Jorenby és Baker, 1994; Sutherland és munkatársai, 1992). Marihuánával kapcsolatos kezelésekben ezt a módszert még sosem alkalmazták. Bár a THC adagolására léteznek alternatív módszerek is, mint a szájon keresztül adagolható dronabinol vagy a marihuánás kúp, a helyettesít˝ terápia túl nagy eséllyel vezethet o abúzushoz, így a kannabiszfogyasztás negatív következményeit ezzel a módszerrel nem érdemes kezelni. Úgy tunik, ez az elkép˝ zelés egyetlen terápiás közösségben sem örvend nagy népszeru˝ ségnek. Egyes gyógyszerek kellemetlen reakciót váltanak ki, ha egy abúzust okozó szerrel kombinálják oket, ami csökkentheti a visz˝ szaesés veszélyét. A disulfiram (Antabuse) például alkohol fogyasztása esetén hányingert idéz el˝ , s emiatt esetleg az alkoo holisták inkább elkerülik az italt (Adelman és Weiss, 1989). Az ezüstacetáttól a cigarettafüst kellemetlen, fémes ízt idéz el˝ a o szájban, ami segíthet a dohányosoknak elkerülni a visszaesést (Hymowitz, Feuerman, Hollander és Frances, 1993). Eddig azonban még nem fedeztek fel olyan szert, amely megbízhatóan kellemetlen hatást idézne el˝ marihuánafogyasztás esetén. A mario hánafogyasztók problémáin tehát ezzel a módszerrel még nem lehet segíteni.

Más gyógyszerek akadályozzák az abúzust kiváltó szerek kellemes hatását, és csökkentik az iránta való sóvárgást. Naltrexone hatására a kliensek kevésbé kívánják az opiátokat és az alkoholt, és az ezek által keltett euforikus hatás is csökken. Naltrexone alkalmazásával sikerült javítani az alkoholisták visszaesési arányát (Volpicelli, Alterman, Hayashida és O’Brien, 1992), és segíthet az opiátfügg˝ knek fenntartani az absztinenciát (Holloway, o 1991). A methadon csökkenti az opiátok által el˝ idézett eufóriát o és sóvárgást, és segít a heroinabúzus leküzdésében (Callahan, 1980). Egy ilyen gyógyszer a marihuána esetén is segíthetne minimalizálni a problémákat, olyan szert azonban, amely a marihuána keltette sóvárgást vagy eufóriát csökkentené, még nem sikerült találni. Egyes szerek ugyan blokkolják a CB1 receptort, de nem tudjuk, mennyire biztonságosan és hasznosan lehetne oket alkalmazni a kannabiszabúzus és -függ˝ ség ellen. ˝ o Az eddig tárgyalt gyógykezelési stratégiák közvetlenül a kábítószer-problémákra irányulnak. Egy másik fajta kezelést azok számára dolgoztak ki, akik valamilyen pszichológiai probléma miatt fordulnak a kábítószerhez. Egy olyan gyógyszeres kezelés, amely enyhítené ezeket a tüneteket, a marihuána iránti szükségletet is csökkentené. A gyógyszer tehát közvetett módon csökkenthetné a marihuánafogyasztást azáltal, hogy megszüntetné azt az állapotot, ami a fogyasztás eredeti oka. Egyesek hangulatzavarok vagy más pszichológiai rendellenességek leküzdésére is használják a szert (Burton, 1621; Grinspoon és Bakalar, 1997). Azok a gyógyszerek, amelyek kevesebb mellékhatással és negatív következménnyel járnak, segítségükre lehetnének ezeknek az embereknek abban, hogy leszokjanak a marihuánáról. Az ezekre a tünetekre irányuló pszichológiai kezelés is csökkenthetné a fogyasztásukat. Kognitív viselkedésterápiás kezelésekkel például csökkenteni lehet a depressziós tüneteket, és ezzel ki lehetne küszöbölni a marihuána antidepresszánsként való használatát. Következtetésként levonhatjuk, hogy eddig a kórházon kívüli visszaesés-megel˝ zés és társas támogatás volt a leghatásosabb o (és egyetlen) szisztematikusan megvizsgált marihuánaproblémák elleni terápia. Mivel a sikeres eredmények aránya a tökéletesnél jóval kisebb, néhány változtatással javítani lehetne a

338

MARIHUÁNA

A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA

A MARIHUÁNAPROBLÉMÁK KEZELÉSE

339

kezelési módszereken. Valószínuleg nincs szükség egyéni keze˝ lésre és kórházi beutalásra. A kezelés meghosszabbítása növelheti a siker esélyét. A depresszióhoz vagy szorongáshoz hasonló egyideju pszichológiai problémák gyógyszeres kezelése ugyan˝ csak hozzájárulhat a marihuánaproblémák leküzdéséhez. Ezek az adatok és egyes alkoholproblémák kezelésével foglalkozó kutatások arra utalnak, hogy három pszichológiai kezelési módszer különösen hatékonynak ígérkezik. Az alábbiakban részletesen ismertetjük oket. ˝

Ígéretes pszichológiai módszerek a marihuánaproblémák kezelésére Legalább három különböz˝ megközelítés elég ígéretesnek muo tatkozik a drogfogyasztás negatív következményeinek a csökkentésében. Ezek a kognitív viselkedésterápia, a tizenkétlépéses facilitáció és a motivációs interjú. A kognitív viselkedésterápiás kezelés megpróbálja megváltoztatni azokat a gondolatokat és helyzeteket, amelyek korábban drogfogyasztáshoz vezettek. A fentebb leírt kutatásban használt visszaesés-megel˝ zéses teráo piát a kognitív viselkedésterápiás elmélet alapján alkották meg. A tizenkétlépéses facilitáció speciális technikák alkalmazását jelenti annak érdekében, hogy az emberek eredményesen tudjanak részt venni a tizenkétlépéses kezelésben. Ezek a programok a kezelés egyik aspektusaként a társas támogatásra alapoznak, ami hasonlít a fenti kutatásban a társas támogatást nyújtó csoportra. A motivációs interjú a problémafeltárások és a személyek közti interakciók révén serkenti a problémás viselkedés megváltoztatására vonatkozó elhatározásokat. Egyetlen marihuánával kapcsolatos kutatás sem hasonlította össze mindhárom módszert. Mindegyik kezelésnek megvannak a maga el˝ nyei. Mikor egy óriási vizsgálat keretében összehao sonlították ennek a háromféle kezelésnek az eredményeit alkoholfügg˝ knél, azt találták, hogy mindhárom körülbelül egyforo ma eredményeket ért el (Project MATCH, 1998). A háromféle módszernek vannak közös tényez˝ i, ami megmagyarázhatja a o

hasonló eredményeket. Mindhárom kezelésben azt hangsúlyozzák, hogy a változtatás a kliens személyes felel˝ ssége. Másrészt o mindhárom különválasztja a kábítószer-használatot az egyén értékének megítélését˝ l. Mindhárom rendszeres jelenlétet és aktív o részvételt követel meg. A terápiákról szóló leírások nem fedik fel minden egyes részletüket. Minden próbálkozás, amely egy egész kezelést néhány oldalnyi szövegbe igyekszik belesuríteni, szükségszeruen siker˝ ˝ telen marad. Még a legegyszerubb abúzus elleni beavatkozá˝ sok is meghaladják az egyszeru magyarázatokat. A pszichote˝ rápiák tudományos leírásai gyakran figyelmen kívül hagyják az intim, gyógyító interakcióknak azt a lehet˝ ségét, amit az ilyeno fajta kezelések nyújthatnak. A folyamat szabványos leírásai a nevelést, empátiát, bátorítást és az esetleges belátásokat hangsúlyozzák. Ideális esetben ezek kombinációja megváltoztatja a viselkedést, felszámolja a problémákat, és nagyobb boldogsághoz vezet. Ezeknek a kezeléseknek az esetében azonban az el˝ o re meghatározott technikák és alapelvek csak korlátozott képet nyújtanak arról, valójában hogyan muködnek. ˝ Bár a kezelések módszere és stratégiái eltér˝ ek, a legtöbbhöz o valódi kapcsolatra van szükség egy terapeutával. A terapeuták gyakran azt gondolják, hogy a változást a technikák idézik el˝ , o a kapcsolat azonban ugyanolyan fontos tényez˝ (Strupp, 1989). o Az a felvetés, hogy a kapcsolat fontosabb az egyes speciális technikáknál, a különböz˝ terápiák esetén tapasztalt hasonló o eredményeket is megmagyarázhatja (Wampold és munkatársai, 1997). Lehet, hogy a különböz˝ kezelések azért értek el hasonló o eredményeket, mert mindegyik a terápiás kapcsolaton alapul. A „kézikönyvesített” kezelési módokban minden foglalkozáson el˝ írt anyaggal kell dolgozni, különböz˝ terapeuták mégis küo o lönböz˝ eredményeket érnek el. Ezek a különbségek valószío nuleg a terápiás kapcsolaton múlnak. Ez a kapcsolat azonban ˝ nem a terápián kívül megszokott barátság vagy mentori viszony másolata. Még viszonylag egyszeru problémák esetén is, mint az ˝ ágybavizelés vagy a kutyáktól való rettegés, a kezelés különleges szakértelmet igényel a klinikai szakember részér˝ l. Az adatok o egyértelmuen alátámasztják a pszichoterápia hatékonyságát, az ˝

340

MARIHUÁNA

A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA

A MARIHUÁNAPROBLÉMÁK KEZELÉSE

341

azonban máig nem tisztázott, hogy pontosan milyen mechanizmusoknak köszönhet˝ a kezelés sikere. A terápia muködik, de o ˝ senki nem tudja pontosan, hogy miért (Dawes, 1994). Az alábbi leírások tartalmazzák mindegyik kezelés alapelveit, de lehet, hogy a kezelések sikere nem ezeknek a szabályoknak köszönhet˝ . Lehet, hogy mindegyiké – legalábbis részben – a terápiás o kapcsolaton múlik.

Kognitív viselkedésterápia A drogabúzus elleni kognitív viselkedésterápia lényege, hogy a kábítószerhez köt˝ d˝ környezetekkel, gondolatokkal és tevéo o kenységekkel foglalkozik. Az ember környezetének bizonyos tényez˝ i nem kívánatos, problémás fogyasztást válthatnak ki. o Ezek a kiváltó tényez˝ k küls˝ és bels˝ eredetuek is lehetnek. o o o ˝ A küls˝ tényez˝ k közé tartozik bármilyen, drogokkal összefügo o gésben lev˝ személy, hely vagy tárgy. Valaki egy csikkfogó, egy o rockszám vagy egy hamutartó hatására is könnyen megkívánhatja a szert. Bels˝ tényez˝ k a droggal közvetlenül vagy közveo o tetten összefügg˝ gondolatok vagy érzelmek. Egyes kiváltó okok o közvetlenek, mások közvetettek. A közvetlen tényez˝ k közelebb o állnak magához a kábítószerhez, ilyen a szer fogyasztása iránt érzett sóvárgás vagy késztetés. Közvetett tényez˝ k is növelik a o drogfogyasztás esélyét, ezek hatása azonban kevésbé egyértelmu. Ilyen a frusztráció, a düh, de az öröm is. A kognitív vi˝ selkedésterápia szerint a fogyasztók megtanulják, hogy ezekre a kiváltó ingerekre drogfogyasztással válaszoljanak, mint ahogy bármilyen más viselkedést is megtanul az ember. Ebb˝ l követkeo z˝ en azt is megtanulhatják, hogy a környezetet, a gondolatokat o és a tevékenységeket megváltoztatva a problémás drogfogyasztás helyett másképp viselkedjenek. Az a feltevés, hogy a drogfogyasztás tanult viselkedés, ellentmond egyesek tapasztalatainak. Sok rendszeres fogyasztó szerint a drogfogyasztás automatikusan következik be, nem sok gondolkodás vagy er˝ feszítés kell hozzá. Valójában gyakran el˝ o o fordulnak kiváltó ingerek a fogyasztás el˝ tt, még ha a fogyasztók o

nem is tudatosítják oket. Komoly er˝ feszítések árán a terapeuta ˝ o és kliense közös munkával azonosíthatja azokat a környezeti tényez˝ ket, amelyek kábítószer-fogyasztáshoz vezettek. Ezután a o kliens megtanulja, hogy ezekre a tényez˝ kre más viselkedéssel o reagáljon. A korábbi fogyasztásokról szóló részletes beszámolók segíthetnek megjósolni az elkövetkez˝ nehézségeket. Ez az ino formáció az els˝ lépés a fogyasztás negatív következményeinek o csökkentése felé (Beck, Wright, Newman és Liese, 1993). A drogfogyasztást megel˝ z˝ helyzetek gyakran zavarba ejt˝ en o o o sokfélének tunnek. Megtörténhet, hogy valaki akkor fogyaszt ˝ nagy adag kannabiszt, amikor buliba készül, amikor egy munkahelyi konfliktus után hazaért, illetve minden szombaton. Ezek közt a helyzetek közt semmilyen nyilvánvaló kapcsolat nincs. A kognitív viselkedésterápiás modell szerint az, ahogyan valaki az adott helyzetr˝ l gondolkozik, nagyobb mértékben befolyáo solhatja a drogfogyasztást, mint maguk a körülmények. Lehet, hogy mindegyik környezet egy bizonyos gondolatot ébreszt az illet˝ ben – gyakran valami ilyesmit, hogy „csak a marihuánával o tudom fokozni ezt az élményt”. Lehet, hogy ezeket a gondolatokat könnyebb megváltoztatni, mint a konkrét helyzeteket, ezért a kognitív kezelés els˝ sorban rájuk koncentrál. o A kognitív viselkedésterápiás modell szerint az emberek különböz˝ rejtett vélekedéseket hordoznak magukban. Bizonyos o helyzetek aktiválják ezeket a vélekedéseket, és megfelel˝ gono dolatokat hívnak el˝ , ami a legtöbb esetben bizonyos tevékenyo séghez is vezet. Egy problémás marihuánafogyasztó például azt hiheti, hogy a relaxáció egyetlen módja, hogy marihuánát szív. Lehet, hogy egy helyzetet feszültnek értékel. Ez az értelmezés aktiválhatja azt a vélekedését, hogy a feszültség feloldásához marihuánára van szüksége. Ez a vélekedés nagy valószínuséggel ˝ a fogyasztás gondolatához fog vezetni, s ez kiválthatja a tudatállapot módosításához szükséges cselekvéseket. A kognitív terápia megtanítja a klienst arra, hogy kétségbe vonja ezeket a vélekedéseket, és így minimalizálni tudja a fogyasztását. A kliens megtanulhatja tehát, hogy a helyzeteket ne stresszhelyzetként értelmezze, és megváltoztathatja azt a vélekedését is, hogy a relaxáció egyetlen módja a marihuánafogyasztás (Beck és mun-

342

MARIHUÁNA

A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA

A MARIHUÁNAPROBLÉMÁK KEZELÉSE

343

katársai, 1993). Megtanulhatja, hogy marihuánaszívás helyett hallgathat inkább zenét, meditálhat vagy sportolhat. A terapeuták sokféle technikát kidolgoztak az ilyen vélekedések megváltoztatására. A legtöbbhöz el˝ ször a rejtett véleo kedés azonosítására van szükség, majd a vélekedést megcáfoló bizonyítékokat próbálnak mutatni és megvitatni. Az egyik legelterjedtebb stratégia, amit a kognitív viselkedésterapeuták alkalmaznak, a szókratészi kérdezés (bábáskodás). A szókratészi kérdezés neve Platón leírásaiból származik az ókori görög filozófus, Szókratész és tanítványai közti beszélgetésekr˝ l (Platón, o 1999). Szókratész ritkán fecsérelte az idejét didaktikus kifejtésekkel. Ehelyett kérdések sorozatával úgy irányította a tanítványait, hogy végül ok maguk válaszolják meg a feltett kérdést. Hozzá˝ ért˝ terapeuták hasonló kérdezési módszert alkalmaznak. Inforo mációk egyszeru közlése helyett ez a stratégia egy felfedezési fo˝ lyamatot tanít meg. Végs˝ soron a kliensek megtanulják maguk o feltenni ezeket a kérdéseket, így a terapeuta jelenléte nélkül is józanok tudnak maradni. Ez az eljárás a kliens legfontosabb gondolatait és érzéseit is mozgósítja. Azok például, akik azt hiszik, hogy a relaxáció egyetlen módja a marihuána, különösen jól reagálnak a más kikapcsolódási lehet˝ ségekkel kapcsolatos kérdésekre. A piheno tet˝ kikapcsolódásra irányuló kérdések nagy általánosságban o is hasznosnak bizonyulnak. Az is hatékony lehet, ha a klienst a fogyasztás el˝ tti kedvenc tevékenységeir˝ l kérdezik. Azzal, o o hogy megpróbálnak egy listát összeállítani azokról az általuk kedvelt tevékenységekr˝ l, amelyek kábítószer használata nélkül o is megnyugtatják oket, az a meggy˝ z˝ désük is gyengül, hogy a ˝ o o relaxáció egyetlen eszköze a marihuána. Érdemes megjegyezni, hogy a kliensek számára a saját példáik mindig sokkal meggy˝ z˝ bbek, mint azok a lehetséges megnyugtató körülmények, o o amelyeket a terapeuta talál ki. Ez a módszer nagyra értékeli a kliens képességeit, föltételezi, hogy képes bizonyítékokat keresni a vélekedései ellen (Overholser, 1987). Ha sikerül megváltoztatni azt, ahogyan a kliens korábban a drogfogyasztáshoz vezet˝ o helyzetekr˝ l gondolkozott, az csökkentheti a problémás drogo fogyasztást.

A kognitív viselkedésterápia sok más technikát is alkalmaz, amelyeket nehéz lenne itt mind felsorolni, néhány kulcsfontosságú stratégia azonban a visszaesés megel˝ zésére irányul. Sokan o sikeresen leszoknak a szerr˝ l egy rövid id˝ re, de nem bírnak o o sokáig absztinensek maradni. Ezért sok kognitív viselkedésterápiás technika nemcsak a fogyasztást, hanem a visszaesést is igyekszik kiküszöbölni. A gondolatok és vélekedések a visszaesés megel˝ zése szempontjából is nagyon fontosak, mivel az o úgynevezett absztinenciamegszegés-effektus (abstinence violation effect) nagyrészt ezeken a tényez˝ kön múlik. Az absztineno ciamegszegés-effektus nagy veszély, amivel a drogfogyasztását megváltoztatni akaró személynek a visszacsúszás megakadályozása érdekében meg kell vívnia, ha már elkötelezte magát a szerfogyasztási szokásainak megváltoztatása mellett. A legtöbben, akik elhatározzák, hogy nem szívnak többet, vagy csökkentik a szívás mennyiségét, id˝ nként megbotlanak. o Arról van szó, amikor valaki mégis drogozik, pedig le akart szokni róla, vagy többet fogyaszt, mint az el˝ re megszabott o mennyiség. Az absztinenciamegszegés-effektus olyankor lép föl, amikor például egy kisebb, meggondolatlan slukk nyomán valaki az egész hétvégét marihuánafogyasztással tölti. Mintha azt mondaná: „Ha már megszegtem az absztinencia-fogadalmamat, akár annyit is szívhatok, amennyi belém fér”. A visszaesés megel˝ zéséhez nagyon fontos minimalizálni a kisebb botlások hatáo sait. Bár sokan azt gondolják, hogy a szer kémiai hatásai miatt már egyetlen adag is feltétlenül visszaeséshez vezet, valójában a gondolkodás megváltoztatásával meg lehet akadályozni, hogy ezek a kisebb botlások gondot okozzanak. Az, hogy valaki hogyan értelmezi a botlását, sokkal inkább növelheti a visszaesés esélyét, mintsem maga a botlás (Marlatt és Gordon, 1985). Senki nem kételkedik abban, hogy az emberek intoxikált állapotban rossz döntéseket hozhatnak a további drogfogyasztással kapcsolatban, és hogy a szer kémiai hatása egyértelmuen befo˝ lyásolja ezeket a döntéseket. Mindamellett sok visszaes˝ arról o számol be, hogy az absztinenciamegszegés-effektus nagyon kis adagnál következett be. Gyakran egyetlen korty italnak vagy csak a marihuána illatának a hatása is elég a fogadalom nagy-

függ˝ ségb˝ l kilábalni o o kívánó emberekb˝ l áll. hogy az emberek a saját drogfügg˝ viselkedésüknek megfelel˝ tizenkétlépéses közösségo o hez csatlakozzanak. instabil és speciális tényez˝ knek tulajdonítják. stabil és általános. még nem végeztek. A kliensek úgy kezelhetik a problémás drogfogyasztást. hogy visszaesnek. amelyet meg lehet tanulni. Ezzel szemben viszont azok. o Azok az emberek tehát. akik a karaktergyengeséghez hasonló bels˝ . hogy a kémiai hatásoknak nem jut nagy szerep az ilyen visszaesésekben. hogy a botlás esélye instabil. egyértelmuen je˝ lentkezett. Ez a közösség olyan. ha egyáltalán van ilyen. hogy valaki azt gondolja. Tegyük fel. képtelen ellenállni a csábításnak. Curtin. instabil. o o az sokkal kisebb eséllyel vezet visszaeséshez (Stephens. Demming és Reid (1973) egy ravasz vizsgálattal kiderítette. stabil és általános tényez˝ nek tulajdonítják a botlásukat. a botlását saját gyenge személyiségének tulajdonítja. akik placebót kaptak. és a gyakorlattal egyre javul. 1994). o A vizsgálat során egy kérd˝ ívet kellett kitölteniük azzal kapcsoo latban. hogy a gondolatoknak nagy szerepük van a visszaesés megel˝ zésében. bármikor javítani lehet rajta. Marlatt. de azt mondták nekik. Akik azt gondolták. akik egy absztinencia célú programban vettek részt. Néhány példa talán segíthet illusztrálni ezeket a jellemz˝ o ket. hogy alkohol. A képesség hiánya is instabil állapot. aki egyszer már leszokott a marihuánáról. Lehet. Ha a botlásukat ilyen küls˝ . A kognitív viselkedésterápia alapjában véve a tanuláselmélet révén próbálja kezelni a drogabúzus okozta problémákat. hogy valaki. hogy a botlás értelmezése befolyásolja a viszszaesés esélyét. amelyben vagy marihuánát. Ennek a képességnek a hiánya valószínuleg ˝ küls˝ körülményeknek köszönhet˝ – például hogy az illet˝ nek o o o nem volt alkalma még kifejleszteni. részben etikai meggondolások miatt. ˝ akik a botlást küls˝ . o o valószínuleg vissza fognak esni. sokkal könnyebben túlteszik magukat rajta. Másrészt a visszaeséseket o is igyekszik megel˝ zni azáltal. hogy mit gondolnak ezekr˝ l az esetekr˝ l. A társas támogatás ugyanilyen hatékonynak bizonyult a marihuánaproblémák kezelésében. ˝ Tegyük fel például. kevésbé tartják valószínunek. hogy azoknál az alkoholistáknál. speciális körülményeknek tulajo donítják. Ráadásul az embereknek nem ajánlanak fel lépten-nyomon marihuánát. vagy placebót adnának a problémás fogyasztóknak. hogy o azért estek vissza. Mivel azt gondolják. mert bels˝ leg eleve képtelenek voltak a fogao dalmuk betartására. Tizenkétlépéses facilitáció Ez a rövid beavatkozás abban segít. nem jelentkezett az absztinenciamegszegés-effektus. akik a megbotlásukat környezetük stabil és következetesen el˝ forduló tényez˝ inek tulajo o donították. amely a marihuánafogyasztást vizsgálta egy kezelés alatt. és nem vonatkozik minden helyzetre. akik alkoholt ittak. hogy azonosítja azokat a helyzeo teket. ha megkínálják marihuánával. Legalább egy kutatás azonban. igazolta. Nyilvánvaló. Egy empirikus vizsgálatban a kezelés viszonylag rövid változatai is hasznosnak bizonyultak. bels˝ tulajdonság. o Ehhez hasonló kutatást. Azoknál is növekedett a fogyasztás. A legnagyobb o o visszaesések esetén három általános jellemz˝ t lehetett megküo lönböztetni: bels˝ . de nem tudtak róla. A karaktergyengeség. akik közös csoportfoglalkozásokon és o . Mindannyian szívtak marihuánát az absztinencia kezdeteként kijelölt id˝ pont után is. általában továbbra is fogyasztották a szert. o Stabil jellemz˝ – minden helyzetben érvényes a személyiségre. A placebó elfogyasztása után jelent˝ sen több alkoholt o ittak. A drogokat viszszautasítani olyan képesség. A kezdeti adag után nem folytattak ivászatot. Nem ez azonban az egyetlen empirikusan is igazolt módszer. amelyekben megn˝ a drogfogyasztás veszélye. és a tizenkétlépéses programokban is szerepet játszik.344 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A MARIHUÁNAPROBLÉMÁK KEZELÉSE 345 arányú megszegéséhez. majd mego tanítja az embereket arra. a problémás fogyasztók körülbelül egyharmadánál küszöbölték ki a szerrel kapcsolatos gondokat. A vizsgálatot 75 emberen végezték. mint bármely más tanult viselkedést. A kezelés hatása egyrészt a drogfogyasztással és következményeivel kapcsolatos vélekedések megváltoztatásának köszönhet˝ . Simpson és Roffman. Azoknál viszont. hogy másként reagáljanak ezekre.

A programok alkalmat biztosítanak arra. forróvonalak a telefonos segítségnyújtás számára. hogy a leszokni kívánó melyik csoporthoz tartozik (Nowinski. de egy egyszeru javaslat alapján kevesen csatlakoznak egy ilyen közösség˝ hez. az egyéni cselekedetek erkölcsi felülvizsgálata. ˝ A kezelés során minden kliens rendszeresen találkozik egy képzett facilitátorral. o A szociális támogatást nyújtó kezelés sikere alátámasztja az Anonim Marihuánaszívók és az Anonim Narkósok hatékonyságát a problémás fogyasztóknál. Az Anonim Alkoholisták és a más drogokra kidolgozott tizenkétlépéses programok közt nincs nagy különbség. aktív részvételre bátorítja az illet˝ t. józan életvitelt tegyenek a magukévá. Ezeknek a programoknak mindegyike a 12 lépésen és a betegségmodellen alapul. hogy segítségére leo gyenek egy közösségnek. 1997). az elfogadás és a megadás hangsúlyozása. A programok központi témái is közösek. amely segít megbirkózni a programhoz való csatlakozás feltételeként szolgáló feladatokkal (Nowinski és Baker. hogy az emberek egy új. A tizenkétlépéses facilitáció egy hivatalosabb módon segíti hozzá a rászorulókat a programban való sikeres részvételhez. és figyelemmel kíséri a fejl˝ dését. hogy az illet˝ kimarad o a kezelésr˝ l. amelyhez a közösségben való aktív részvétel is hozzátartozik. Mindegyik programban nagyon fontos szerepet játszanak a támogatók. Valószínuleg jogosan lehet ˝ általánosítani az Anonim Alkoholistákkal foglalkozó kutatások eredményeit. aki elmagyarázza a programot. tanácsadóra vagy terapeutáo ra magán a közösségen kívül. mivel nem alkalmaznak formális diagnózisokat vagy kivizsgálásokat. és a gyógyulás hírének eljuttatása a többi problémás fogyasztóhoz. A közösségben való részvétel javítja az alkoholisták eredményeit. Labouvier. az Anonim Narkósok és Anonim Marihuánaszívók beszámolói szerint a közösség tagjai sikeresen szoknak le a marihuánáról. Kahler és Frey. Az adatok tanúsága szerint a tizenkétlépéses facilitáció hatékonyan csökkenti az alkoholproblémákat (Project MATCH. hogy az illet˝ elveszítette a szer feletti o uralmát. akiknek gondjaik merülnek fel a marihuánahasználat során. 1989). Sok mentális egészségügyi szakember ajánlja kábítószer-problémák esetén is a tizenkétlépéses foglalkozásokat. az imádság. hogy a marihuánaproblémák esetében is sikerrel járna. McCrady. Gold és Pottash. hogy ez a program meglehet˝ sen megbízható (Miller. ˝ hogy a tizenkétlépéses facilitáció is hasonló módon muködne. ˝ attól függetlenül. Valószínu. 1996). Emellett hosszú id˝ re visszanyúló trao dícióval is rendelkeznek. Bár nem sok hivatalos kutatás vizsgálta az elért sikerek mértékét. A tizenkétlépéses programokkal ellentétben a tizenkétlépéses facilitáció a pszichoterápia egy formája. A facilitátor formálisan o o nem része a tizenkétlépéses programnak. 1992). amely lépésekhez ilyen fontos eljárások tartoznak: annak elismerése. 1998). valószínu. ami azt jelzi.346 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A MARIHUÁNAPROBLÉMÁK KEZELÉSE 347 tevékenységeken vesznek részt. A csoportfoglalkozások hasonló formában zajlanak. a sorstársak. és a foglalkozásokon való rendszeres részvétel. és megadják azt a lehet˝ séget az embereknek. A tizenkétlépéses programok nem min˝ sülnek pszio choterápiának. és valószínuleg a problémás kannabiszfogyasztókon is se˝ gítene (Morganstern. Ezek az el˝ nyök indokolták a tizenkétlépéses o o facilitáció kifejlesztését. A tizenkétlépéses kezeléshez nincsen szükség vezet˝ re. Rendelkezésre áll a tagok teljes hálózata. mint például a spiritualitás. . hogy a közösség aktív o tagjává váljon. útmutatást ad a lépésekkel kapcsolatban. valamilyen az egyénnél saját magánál nagyobbra értékelt dologban való hit kifejlesztése. A tizenkétlépéses facilitáció tehát ígéretesnek mutatkozik a marihuánafogyasztók esetében. és segíthetik az új tagot. A mentálhigiénés szakemberek szerint érdemes a tizenkétlépéses facilitáció felé fordulniuk azoknak. a hibák kijavítása. Ehelyett 12 lépésben próbálják megoldani a problémákat. egyénekkel foglalkozó terapeutával ellentétben ezek a közösségek ingyen szolgáltatást biztosítanak a világ szinte minden nagyobb városában. Emiatt a tizenkétlépéses módszer több el˝ nnyel is járhat a pszichoterápiához kéo pest. A facilitátorral való beszélgetések azonban csökkenthetik annak az esélyét. A legtöbb. és sok tagjuk számol be sokévi sikeres józan életvitelr˝ l. Mivel az eljárások hasonlóak.

Pár hét részvétel után lehet. A gyengeség beismerése annak a megértéséhez vezethet. Aki például naponta füvezik. o Egyes problémás fogyasztók szerint az elfogadás egyszeri. amelyekben a terapeuta a problémás fogyasztóval és a számára fontos emberekkel egyszerre találkozik. hogy segítséget kérjen. Ez a beo ˝ látás képezi a megadás alapját. Kevesen ismerik be szívesen. és ha részt vettek a foglalkozásokon. A megadás azt jelenti. o és értékelnie kell a spiritualitás szerepét a gyógyulásban. Az is el˝ ny. A terapeutának nem feltétlenül kell egy tizenkétlépéses program résztvev˝ jének lenni. Olyan foglalkozásokat is ˝ lehet szervezni. és a program hagyományait részletezi. Végül saját korlátainak az elismerése arra késztetheti. a megadás. és állandóan fáradtnak érzi magát.348 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A MARIHUÁNAPROBLÉMÁK KEZELÉSE 349 A facilitáció módjai Mint ahogy egy terápia sem jár ugyanazon eredménnyel két különböz˝ alkalommal. 1995). ha egy nap sikerült józannak maradniuk. Amint egyre o nyíltabban beismerik. hogy problémamentesen drogoznak. amelyben a o o résztvev˝ k elismerik. A kezelés kés˝ bb a tizenkétlépéses gyógyulás két o központi témája felé fordul: az elfogadás és a megadás irányába. A javulás kezdeti szakaszában a mindennapos részvétel a cél. és hajlandó lesz elfogadni. a fáradtságot alvási zavaroknak tulajdoníthatja. Kezdetben lehet. ha oszintén megbeszélik a ˝ drogfogyasztás és az életükben felmerül˝ problémák közti összeo függést. hogy nem tud normálisan együttélni a szerrel. A tagadás leküzdésében segíthet. Er˝ sen összefügg a program els˝ lépésével. Az elfogadás ellentéte a tagadás – az uralom elvesztése elleni tiltakozás. hogy az illet˝ nem bír egyedül tevékenyen muködni. Az Anonim Marihuánaszívók kiadványa a Reményteli Élet (Life With Hope. A gyengeség elismerése ahhoz a nehéz belátáshoz vezethet. a személyes gyengeség és korlátozottság elismerése is könnyebbé válik. A tizenkétlépéses csoportra vonatkozó olvasmányok is hozzájárulhatnak a kezeléshez. A legtöbb program a tagság els˝ o 90 napjában 90 foglalkozást javasol. hogy a drogok teszik tönkre az életüket. a tartalékolt kábítószer. Ide tartozik a programmal való megismerkedés. o A tizenkétlépéses facilitáció els˝ foglalkozása a közösséggel o való kapcsolatfelvételre bátorítja a klienst. hogy az illet˝ nyuo . hogy a fogyasztók a droggal kapcsolatos problémákat egyéb tényez˝ knek tulajdonítják. hogy energikusabbnak érzi már magát. Ezek a foglalkozások sokszor ugyancsak a drogfogyasztást el˝ segít˝ o o személyekre koncentrálnak. rájön. hogy csak küls˝ segítséggel tud józan o maradni. hogy elvesztették a szer fölötti uralmukat. Emiatt a tizenkétlépéses facilitáció is o másképp muködik minden egyes esetben. ha jó kapcsolatban van a közösség aktív tagjaival. A terapeuta arra kéri még a klienst. hogy egy naplóban rögzítse a foglalkozásokon való részvételeit és az ezekre adott reakcióit. Az Anonim Narkósok által kiadott Narcotics Anonymous (1988) hasonló információkat tartalmaz a program hagyományaival és lépéseivel kapcsolatban. A tagadás természetes reakció a szeméo lyes korlátozottság gondolata ellen. vagy az erkölcsi botláo sok oszinte és alapos felülvizsgálata. amely az egyes lépéseket. kategorikus váltást jelentett a gondolkodásukban. A további foglalkozásokon folyóiratokat és egyéb olvasnivalókat tekintenek át. például mások szerepe a drogfogyasztás el˝ segítésében. Kiegészít˝ foglalkozásokon választhao tó témák is lehetnek. Az elfogadás a személyes korlátok nyugodt beismerését jelenti. és a közösségben való aktív részvétel. A terapeuta megdicséri oket azért. Ezenkívül a tagok beszámolnak az esetleges drogfogyasztásukról vagy a fogyasztás iránti vágyukról. de ismernie o kell a különböz˝ foglalkozásokat. Mindamellett a keze˝ lések megegyeznek az alaptémákban. Ha a fogyasztónál megfelel˝ kábítószer-problémákat mutatnak ki. különösen ha a környezetükben egyesek azt vallják. értenie kell a betegségmodellt. ha ural˝ kodni tudtak a szer utáni vágyukon. az elfogadás. a tizenkétlépéses programra vonatkozó o tapasztalatok is eltér˝ ek. A problémák nélküli fogyasztás reális alternatívakénti kezelése is tagadásnak min˝ sülhet. hogy nem bírják már kontrollálni a fogyasztásukat. a terapeuta a keo zelésben való rendszeres részvételt és a tizenkétlépéses foglalkozásokat javasolja számára. hogy a rendszeres marihuánafogyasztás gyengítette le. a legtöbben azonban fokozatos változásként tapasztalják meg.

350 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A MARIHUÁNAPROBLÉMÁK KEZELÉSE 351 godtan elfogadja a küls˝ segítség szükségességét. A programmal kapcsolatos olvasmányok ugyancsak hozzájárulhatnak a jobb megértéshez és a hatásos részvételhez. A kliensek eleinte nem szívesen kérik el bárki telefonszámát. Ez a a tizenkétlépéses modell o legújabbnak számító és leginkább vitatott eszméje. hogy a kliensek o aktív résztvev˝ kké váljanak. Az olvasmányok sok olyan személy történetét is elmondják. A történetek nyílt megbeszélése a facilitátorral vagy a közösség tagjaival ugyancsak meger˝ sítheti ezt az o érzést. Egyesek o o számára maga a közösség számít annak. A tizenkétlépéses módszer szakirodalmában számos könyv és brosúra foglalkozik az elfogadás. A magasabb er˝ említésekor mindig azt hangsúlyozzák. A tizenkétlépéses facilitáció további foglalkozásai a közösségi részvétel er˝ sítésére koncentrálnak. vagy elviszik magukkal a foglalkozásokra. ha valakit éppen ez érdekel. A különböz˝ o foglalkozásokon való megjelenés és részvétel azt jelzi. ha csak ellátogat a kliens a foglalkozásokra. ahol a hozzászólást gyakorolhatják. hogy az illet˝ elkötelezte magát a józan életmód mellett. vagy az egyes résztvev˝ k tapasztalataira. hogy a javuláshoz elengedhetetlen a küls˝ segítség. Egyesekben jelent˝ s ellenállást kelt. A támogató egy nao gyobb tapasztalattal rendelkez˝ egyén. A kliensek megbeszélhetik a facilitátorral kapcsolatos problémáikat. Ez a hajlandóság gyakran a közösségben való aktívabb részvételben nyilvánul meg. meg kell próbálniuk jobban megéro teni a programot. találhat magának kizárólag férfiak. Ezek a történetek gyakran hatnak az olvasó érzelmeire. a megadás és a gyengeség összetett problémáival. n˝ k. a nagyobb hatáshoz azonban arra is szükség van. mások olyan istenekhez fordulnak. de a szerepjátékra is alkalmuk nyílik. hogy rendszeresen mego jelenjenek. A program nem írja el˝ . válaszolni tud az esetleges kérdésekre. hogy milyen magasabb er˝ re kell itt gondolni. latin-amerikaiak vagy melegek számára szervezett o programot. A szerepjátékok ebb˝ l a szempontból is o hasznosak lehetnek. vagy bármelyik felszóo lalni kívánó résztvev˝ megjegyzéseire. ami egy másfajta életvitel kialakítását szolgálja. Ehhez valóban arra a beismerésre van szükség. majd nyugodtan elkérheti a telefonszámukat. Ez a folyamat segítheti a problémás fogyasztót abban. Ezek a kapcsolatok segíthetnek kialakítani egy új szociális segít˝ hálóo zatot. Nincsen két azonos tizenkétlépéses program. Van. ahol inkább a lépésekre figyelnek. amelyeket homogén csoportok számára terveznek. Az els˝ lépés ehhez. és tanácsokat tud adni egy drog nélküli értelmes élet felépítéséhez. Ahhoz. hogy néha telefonon érdekl˝ dnek o és bátorítják. amely sok mindent felfedhet a drogokkal és a kezeléssel kapcsolatban felmerül˝ attitudökr˝ l és hiedelo ˝ o mekr˝ l. és felkészül o egy magasabb er˝ befogadására. Léteznek olyan prograo mok is. Egy támogatóval vagy a programban részt vev˝ társakkal való o kapcsolat ugyancsak el˝ segíti a javulást. 1996). hogy id˝ nként o megszólaljon. így fokozatosan egyre többjüket ismerheti meg. A terapeuta o javasolhatja a kliensnek. például azáltal. támogatásról nem is beszélve. akik a drogok negatív következményei miatt a közösséghez fordultak. Kezdetnek az is nagyon jó. és növelik az összetartozás érzését a többi problémás fogyasztóval. amelyekr˝ l a szervezett vallási nevelésük során tao nultak. a tio zenkétlépéses programra jellemz˝ pluralista megközelítés elleo nére is. A javulás korai o szakaszában az emberek gyakran vegyes érzelmekr˝ l számolnak o be a foglalkozásokkal kapcsolatban. aki elviszi a program o üzenetét az új tagokhoz. A megadás jelei általában magukba foglalják a küls˝ segítség o elfogadására való hajlandóságot. Más résztvev˝ k társai lehetnek az új tagnak a javulási o folyamatban. Akik nem érzik jól magukat az egyiken. A kliens megbeszélheti a facilitátorral a foglalkozásokra vonatkozó véleményét. járhatnak egy másikra. ha rendszeresen eljárnak az ülésekre. A résztvev˝ k benyomása a foglalkozásokról általában o o egyre javul. vagy segítségért is folyamodhat. o hogy ez az egyén személyes felfogásától függ. amelyekre támaszkodni tudnak (Wallace. hogy a foglalkozások után minél több társával beszélgessen. és részt vegyenek a foglalkozásokon. semmilyen más abúzus elleni kezelés o nem támaszkodik rá. A magasabb er˝ gondolata egyedül ezekre a tizenkétlépéses o programokra jellemz˝ . Némelyek számára a szeretet vagy a tudás t˝ lük függeto len jelenségek. hogy a program alapelveinek intellektuális megértéséb˝ l kiino . például.

az elfogadás és a hitelesség. hogy az illet˝ egyén is így tegyen. hogy az általa negatívnak ítélt érzelmek kifejezésekor ellenséges reakcióba ütközik. tapasztalaton alapuló megértés felé mozduljon el. hogy a terapeuta ˝ megértse. Mivel ez a viselkedés sokféle terápiában jelen van. a motivációs interjú annak az esélyét növeli. Bár implicit módon mindenki érzi. amely a kliens cselekvési szándékának különböz˝ szakaszai esetében különböz˝ beavatkozásokat o o követel meg. a szomorúságot. Nagyon sokan maguktól is leszoknak a drogról. mint az egyes kliensek. ha a kliens dühbe gurul. Carl Rogers eredetileg ezeket a tulajdonságokat az általa kialakított kliensközpontú terápiával kapcsolatosan hangsúlyozta (Rogers. Ez a modell a változást olyan folyamatnak tekinti. amelyek általában véve növelik a változás esélyét. A terapeuta általában minden sikeres kezelés esetében így viselkedik. és semmilyen módon nem manipulálja. a kiábrándulást. A motivációs interjú néhány általános alapelv szerint igyekszik csökkenteni a marihuánával kapcsolatos problémákat. így bátorítást adhat az oszinte meg˝ nyilatkozásokra.352 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A MARIHUÁNAPROBLÉMÁK KEZELÉSE 353 dulva egy mélyebb. a szer utáni sóvárgásról számol be. és oszintén értékeli ˝ a kliens bonyolultságát és egyediségét. Mindezeknek a gondolatoknak és technikáknak a kombinációja egy életen keresztül elkötelezhet valakit az új életvitel mellett. és a változással járó sokféle érzelmet. A nem birtokló viszonyulás azt jelenti. hogy mi az empátia. a hit. mert a kliens saját motivációjának hiányában a drogfogyasztást korlátozó technikákat tanítani egyszeru id˝ pocsékolás. A meleg légkör jelei a különböz˝ terapeuták esetéo ben eltér˝ ek. o o . a nem birtokló meleg légkör. a terapeuta a változásmodell szakaszait alkalmazza. Az empatikus reakcióhoz egyértelmuen hozzátartozik. az empátia. és meleg légkörr˝ l tanúskodhat. El˝ o ször is a terapeuta úgy viselkedik. A terapeuta viszonyulása nem változhat. Másodszor. hogy saját o maga változtasson az életvitelén. Azok a viselkedési módok. Az érzésekben való osztozás növelheti a kliens bizalmát. Ha ezek az indítékok elég meggy˝ z˝ ek. A kliensnek tehát nem kell attól tartania. hogy az növelje a változás esélyét. A drogproblémákkal kapcsolatos ambivalens és ellentmondó érzelmek körüljárása segítheti a klienst abban. hogy a terapeuta általános jóindulattal viszonyul a kezeléshez. és arra vezethetik az illet˝ t. a nem birtokló meleg légkör és a hitelesség. 1997). és semmi esetre sem hibáztatja vagy ítéli el. hogy a döntéseivel csökkenteni tudja a fogyasztás káros hatásait. nem beszéli rá semmire. például figyelmesen meghallgatja a klienst. A drogabúzus kezelésében nagyon fontos ez a megértés és empátia. ez megmagyarázhatja az eredmények hasonlóságát is (Wampold és munkatársai. A kezelés a motiváció növelésére törekszik még azel˝ tt. hogy megpróbálo kozna a viselkedés megváltoztatásával. A terapeuták valószínuleg nem voltak még pontosan ugyanab˝ ban a helyzetben. akárcsak más embereknél. vagy újra fogyasztani kezdi a szert. 1992). 1950). A teo rapeutával való beszélgetések rávilágíthatnak a drogfogyasztás káros következményeire. A meleg légkör azt jelenti. A terapeuták azért választják ezt a módszert. akkor ˝ o már nagyobb az esély a drogproblémák kiküszöbölésére. A nem birtokló meleg légkör a terapeuta interakcióinak a jellegére vonatkozik. Ennek az empátiának a kifejezése javíthatja a kliens és a terapeuta kapcsolatát. hogy a terapeuta nem korlátozza a klienst. A viselkedés változásai nem befolyásolhatják a terapeuta jóindulatát. Az empátia a másik ember érzelmeivel való azonosulási képességet jelenti. Mindamellett egy oszino ˝ te mosoly. és a drogfogyasztás negatív következményei elleni küzdelem (Nowinski és Baker. figyelmes bólintás vagy megfontolt odafigyelés javíthatja az interakció min˝ ségét. hogyan értelmez egyes helyzeteket a kliens. ezeket a tulajdonságokat nehéz elvont szinten meghatározni. a kliens gyakran maga dolgozza ki o o a saját stratégiáit a problémás fogyasztás kiküszöbölésére. Ha a kliens magáénak vallja a célokat. A motivációs interjú során a kliensnek a szerr˝ l való leszokásra voo natkozó saját indítékait igyekeznek felszínre hozni. Motivációs interjú A motivációs interjú egy terapeutával való rövid interakciók sorozatát jelenti a problémák csökkentése érdekében. amelynek szerves része lesz a szociális segítségnyújtás. de biztosan jól ismerik a frusztrációt.

a szer által okozott örömöt. A fontolgatás el˝ tti szakasz arra az id˝ szakra vonatkozik. Az ebben a szakaszban lev˝ marihuánafogyasztók még sosem o foglalkoztak a fogyasztási szokásaik megváltoztatásával. Ezeknek a tényez˝ knek a felmérése gyakran élesebben kiemeli a fogyaszo tás és a következményei közti összefüggéseket. A fontolgatás a viselkedés megváltoztatása mellett és ellen szóló érvek mérlegelését jelenti. elhatározás. vagy bármilyen más negatív következményt. fenntartás és visszaesés (Prochaska. amio o kor az egyén még nem is gondol arra. hogy oszintén ˝ beszámoljon minden pozitív élményér˝ l a droggal kapcsolatban. hogy elsajátítsák ezeket a képességeket. hogy megváltoztassa a viselkedését. A kutatók olyan emberek interjúi alapján azonosították ezeket a fázisokat. a meleg légkör és a hitelesség minden hatékony terápiás interakciónak alapvet˝ feltétele. A terapeuta a fogyasztás következményeir˝ l is megkérdezheti a fogyasztót. A változásmodellben az ambivalenciát hangsú˝ lyozottan a változás szerves részének tartják. Más szemszögb˝ l az ambivalencia tagao dásnak tunhet. akik maguktól szoktak le a dohányzásról. A hiteo ˝ ˝ lesen viselked˝ terapeuta gesztusnyelve. hogy arra o o próbálja tanítani ezeket az embereket. megbízható. A további beszélgetések során a terapeuta tisztességesen reflektál a fogyasztó saját maga által említett gondjaira. Az. Bár nem lehet adott cselekvéseket a környezetükb˝ l kiragado va hitelesnek vagy hiteltelennek min˝ síteni. Egy hozzáért˝ terapeuta nem vesztegetné az id˝ t azzal. Norcross és DiClemente. hogy az emberi kapcsolat fontosabb. az sokkal kellemesebb atmoszférát teremt. Kezdetben a pro és kontra érvek vizsgálata a fogyasztás folytatásának er˝ s vágyát fedheti fel. amelyeket. vagy az o ellenkultúrához való kapcsolódást. Ehelyett a terapeuta a kezelést a helyzet felmérésével kezdi. már belépett a megfontolási fázisba. 1983). mint hogy pontosan kövessék a kezelés el˝ írásait. Ha a terapeuta természetesen viselkedik. A motivációs interjút végz˝ teo rapeuta arra biztathatja a marihuánafogyasztót. kellemetlen személyközi interakciókat. cselekvés. Hat fázist találtak: megfontolás el˝ tti o szakasz. A változásmodell szakaszai azokat az egyes lépéseket írják le. o o . Ezután megkérdezheti a fogyasztót a negatív hatásokról is. Ez a helyzet az emberek ambivalens viszonyát tükrözi a drogfogyasztáshoz. mert nem lennének még motiváltak arra.354 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A MARIHUÁNAPROBLÉMÁK KEZELÉSE 355 A hitelesség autentikus. A fogyasztás mértékér˝ l és gyakoriságáról o való beszámoló jó kiindulópont lehet. oszinte és valódi ˝ (Miller és Rollnick. hogy a prekontemplációt a változás egyik ál- lomásának tekintik. A kliensek csak a tettetést˝ l és túlzásoktól mentes reako ciókban bíznak meg. Sok terápia közvetleo nül ezekre koncentrálva igyekszik meger˝ síteni a kapcsolatot. Ez a megfelel˝ fázis arra. o A motivációs interjú ezeket a tényez˝ ket a változásmodell szao kaszaival kombinálja a problémás droghasználat leküzdése érdekében. A változtatás melletti határozott döntéssel a kliens belép az elhatározás fázisába. mindig megtesznek az embe˝ rek. fáradtságot. hivatalosnak vagy mesterkéltnek tunik. hogyan szokhatnak le. mint ha túlságosan el˝ írásszerunek. Az ambivalencia fontos és gyakori eleme a fontolgatásnak. Az elhatározás a viselkedés megváltoztatására való szándék határozott kijelentésével kezd˝ dik. A változásmodell állomásai Az empátia. hogy valódi kapcsolat alakul ki köztük. hogy úgy érzik. és nem csak információt cserélnek. a modell egyik leginkább újító gondolata. ha egy terapeuta következetes. szemkontaktusa és arco kifejezése mindig a szavainak megfelel˝ . 1991). amikor megváltoztatják valamiféle problémás viselkedésüket (Prochaska és DiClemente. abban az értelemben. 1994). fontolgatás. realista viselkedést jelent. o beleértve a szexuális érintkezés javulására vonatkozó tapasztalatokat. hangsúlyozva a korábbi negatív következményeket. Alapjában véve mino dig látszania kell annak. az emberek könyo nyen felismerik. Ez meger˝ o o sítheti a kliens és a terapeuta kapcsolatát. Ez az eljárás gyakran elvezeti a fogyasztót a változtatás melletti döntéshez. úgy tunik. beleértve a o negatív érzéseket. Ha az egyén ezeknek az összefüggéseknek az ismeretében elkezd foglalkozni a változtatás gondolatával. de o a leszokásét is. kezdik megismerni a terapeutát. az id˝ lelassulását. A hitelesen viselked˝ o terapeuták kliensei arról számolnak be.

o ˝ Minden ígéretesnek tun˝ alternatíva idetartozhat. Azonosítják azokat a helyzeteket. El˝ fordulhat például. hogy azonosítsák azokat a tényez˝ ket. hogyan lehetne ezekben is kivédeni a visszaesést. hogy az átfedés miatt érnek el ezek a programok hasonló eredményeket. de hasznosabb. Már nemcsak foglalkoznak a változtatás gondolatával. Mikor a kliensek egy ideje már sikeresen betartják a fogadalmukat. és kiküszöböli a további fogyasztás esélyét. Ezzel a megközelítéssel sikerülhet normálisnak tartani az esetleges botlásokat. Esetenkénti visszaesés szinte mindig el˝ fordul. Az absztinencia vagy az ellen˝ rzött fogyasztás más vonatkozásai viszont várato lan nehézségeket állíthatnak elé. A kezdeti kutatások szerint azok az emberek. már a fogadalom betartásának a fázisába való belépést jelzik. Érdemes megjegyezni. A botlását tanulási alkalomként használhatja annak érdekében. és figyelmesen meghallgatja a nehézségek részletes leírását és a csábításnak való sikeres ellenállásról szóló büszke beszámolókat. hogy a jöv˝ ben elkerülhesse a o fogyasztást hasonló helyzetekben. hogyan utasítsa vissza a felkínált kábítószert. 1994). A hao tékonyság érzése. amikor valao ki meg akarja változtatni a viselkedését. más relaxációs technikákat gyakorolhat be. Amikor nagyon er˝ s a csábítás. ha az idejüket és energiájukat inkább annak szentelik. Ahhoz. akik sikeresen szoknak le a dohányzásról. hogy a terapeuta és a fogyasztó szabadon ötleteket gyujt. mint a vélekedések megváltoztatása és a viszszaesés megel˝ zése. A változásmodell a megcsúszásokat és a viszszaesést a változás egyik stádiumának tekinti. hogy a változtatás kidolgozására tett er˝ feszítések az elhatározás el˝ tt hiábao o valóak maradnak. els˝ próbálkozásra csak ritkán maradnak absztinensek o (Prochaska és munkatársai. A fogadalom betartásának a kulcsa az önálló hatékonyság és a megváltozott viselkedés fenntartása. Ha régebben a feszültség feloldására szívott marihuánát. és eltervezik. mint ahogy elképzelte. A botlások tehát a változási folyamat szerves részét képezik. Leszoknak. Szerepjátékokkal is gyakorolhatja. hogy a konfliktus kezelésére is más módokat kell kidolgoznia. A kliens és a terapeuta mostantól a visszaesés megel˝ zéo sén dolgoznak. hogy egy volt kannabiszfoo gyasztó ismét rágyújt egy családi veszekedés után. A botlások esetén azonnali cselekvésre van o szükség. az csökkentheti az absztinenciamegszegés-effektus esélyét. Ha a botlásokat a változtatási folyamat részeként kezelik. általában n˝ a bizalmuk a saját képességeikben. Ezen kívül a fogyasztó egy tizenkétlépéses o programban való részvétel mellett is dönthet. A kliens egyes helyzeteket könnyebbnek találhat. mint a fogadalom betartásáé: a viszszaesés megel˝ zése. ha rögtön kilép a szituációból. az általuk lehet˝ vé tett tervezés o . amelyeken kábítószerrel kínálhat- ják. felhívhatja a telefonos segélyszolgálatot o vagy egy barátját. majd megint leszoknak. amelyeket a fontolgatás vagy elhatározás stádiumá˝ ból még nem tudhattak megjósolni. Amint a kliensek rendszeresen az új viselkedést alkalmazzák a régi helyett. hogy képesek az új viselkedésminták követésére. A terapeuta ilyenkor meger˝ síti o a klienst arról. amelyek fogyasztáshoz vezeto ˝ tek. ami az egyszeri megbotlást teljes visszaeséssé változtatja. amelyekben a legnagyobb a visszaesés veszélye. hanem gyakorolják is. Oszinte vizsgálódással újabb kockázatos helyzetet sikerülhet azonosítani. Segíti a klienst a fogyasztással kapcsolatos problémák megoldásában. Most viszont már tudja. az abba vetett optimista hit. A fogyasztó ilyenkor azzal akadályozhatja meg a viszszaesést. Például a kliens úgy dönthet. beléptek a cselekvési stádiumba. s így ennek a kezelésére már el˝ re kidolgozhato nak egy tervet. Az új szokások és tevékenységek közvetlen tapasztalata olyan ismeretekkel láthatja el oket. hogy ezek a visszaesést megel˝ z˝ technikák összhangban vannak a tizenkétlépéses és a o o kognitív viselkedésterápiás megközelítésekkel. hogy elkerüli azokat a bulikat. A változtatás ˝ o stratégiája támaszkodhat például olyan kognitív viselkedésterápiás technikákra. Meg kell jegyeznünk. el˝ ször o nagy motivációra van szükség. Ez a szakasz különösen tanulságosnak bizonyul.356 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA A MARIHUÁNAPROBLÉMÁK KEZELÉSE 357 hogy a marihuánafogyasztó valamilyen tervet dolgozzon ki a fogyasztás korlátozására. A tervezés általában azzal kezd˝ dik. Lehet. hogy a gyakorlat id˝ vel megkönnyíti a folyamao tot. hogy korábban ezt az eshet˝ séget nem sorolta a kockázatos helyzetek o közé. Botlások esetén a legtöbb ember magát hibáztatja. hogy egy terv sikerrel járjon. A botlások fázisának a kulcsa ugyanaz. visszaesnek. Lehet.

A je˝ lenleg elérhet˝ kezelések ígéretesnek mutatkoznak. A rendszeres fogyasztókra sincs mindig káros hatással. Sokan úgy vélik. Bár tökéletes kezelés nem létezik. például a szorongásra vagy a depresszióra irányulnak. Ezeknek az embereknek csak kis részénél alakulnak ki más tiltott szerekhez fuz˝ d˝ problémák. nem teljesen tökéletes. Mások el˝ bb o alakítanak ki valamilyen véleményt. Három drogabúzus elleni terápia is ígéretesnek mutatkozik a marihuána okozta problémák esetében: a kognitív viselkedésterápia. Egyesek maguk is meg tudják változtatni a fogyasztási szokásaikat. A növény legalább 10 000 éves. és kevesebb mint 10%-uk válik rendszeres ˝ o o marihuánafogyasztóvá. A marihuánára vonatkozó kutatások szelektív olvasatával bármely mellette vagy ellene szóló érvelést alá lehet támasztani. ˝ o o A marihuánával kapcsolatos tények egy részét nem lehet kétségbe vonni. ha elég motivációval rendelkezik hozzá. ˝ vagy hoznak döntést egy jelenséggel kapcsolatban. Mint a bevezet˝ ben is említettem. komoly er˝ feszítésekkel és kemény o munkával bárki leszokhat a marihuánáról. többféle. Sok százmillió ember próbálta már ki. de ígéretes alternatíva közül választhatnak a problémák leküzdésére. majd ezt igazoló bizonyítékokat keresnek. A figyelmes olvasó számára azonban feltunhet néhány következetesen el˝ kerül˝ téma. Akik inkább valamilyen kezelésben vennének részt. az a racionális. mint a vizsgált jelenségr˝ l. Legalább 4500 éve alkalmazzák gyógyászati célokra. a kutatásokról szóló magyarázao tok gyakran többet árulnak el magáról a magyarázóról. A terápia is sokakon segít. és kiküszöbölheti a negatív hatásait.358 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA segít minimalizálni a problémákat. de még nem o tökéletesek. hogy kiküszöbölje a kábítószer okozta problémáit. meghozzák a döntést. Az egyéb. azoknak is több választási lehet˝ ségük van. abúzust okozó drogokkal kapcsolatos kutatások adatai arra utalnak. a tizenkétlépéses facilitáció és a motivációs interjú. és 14%-uk marad végig absztinens a kezelés utáni év folyamán. Jó általános terápiás képességeket és minden egyes változási fázisnak megfelel˝ célzott beo avatkozásokat kombinálva a motivációs interjút végz˝ terapeuta o sok lépésen keresztül hozzásegítheti a fogyasztót ahhoz. hogy a kezelés id˝ tartamát meghosszabbítva o még jobb eredményeket lehetne elérni. és csak ezután alkotnak véleményt. és nem lehet egykönnyen összefoglalni vagy értelmezni. o A tizenkétlépéses csoportterápiák az egyik vizsgálat szerint a résztvev˝ k egyharmadánál küszöbölik ki a marihuánaproblémáo kat. Tizenkettedik fejezet Záró gondolatok Összefoglalás Akik a marihuána negatív hatásaitól szenvednek. egyesek maguk is le tudják küzdeni oket. Rekreációs fogyasztása is évezredek óta folyik. ha el˝ bb o o információkat gyujtenek. Ez a könyv a marihuánáról szóló ismeretek jelent˝ s részét tartalo mazza. . Ha mégis problémáik merülnek fel. A marihuána szakirodalma azonban nagyon terjedelmes. amelyek a fogyasztással egyideju rendellenessé˝ gekre. Azok a gyógyszeres és pszichológiai kezelések is segíthetnek korlátozni a marihuána káros hatásait. A kannabisz a legnépszerubb illegális drog ˝ a világon.

A krónikus fogyasztók nem mutatják az amotivációs szindróma következetes. kivéve. Más országok tapasztalata szerint a dekriminalizáció csak igen csekély hatással van a drogproblémák kialakulására. amelyek növelhetik a rák kialakulásának kockázatát. Többet esznek. Az intoxikáció az adag nagyságától függ˝ en általában néhány órát tart. Egyesek o o o nyugodtabbnak. Ezen elképzelések közé tartozik a legalizáció. Intoxikált személyek nehezebben tanulnak meg új dolgokat. o o A kannabinoidok és kannabinoidreceptorok kutatása kétségte- lenül segít majd az emberi elme és emberi test további megismerésében. Elmúltával máso naposság vagy egyéb utóhatás alig tapasztalható. Emellett viszont olyan követ- . de sokan úgy érzik. de a tüdejükben olyan elváltozásokat fedeztek fel. A krónikus fogyasz˝ tók gyengébben teljesíthetnek olyan bonyolult. boldognak és nyitottnak érzik magukat a szer hatására. és kívánják az édességet. Ezenkívül még a szerrel kapcsolatos törvények is megváltozhatnak.360 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA ZÁRÓ GONDOLATOK 361 A marihuána okozta intoxikációval kapcsolatban is rendelkezünk biztosnak tun˝ ismeretekkel. kevesebb embert juttatnának börtönbe. Ugyanolyan jól tudnak autót vezetni. amelyek gyors reagálást és er˝ s odafigyelést igényelnek. Több szerz˝ szerint más drogpolitikák o olcsóbbak lennének. Ha átnézik o az ide vonatkozó irodalmat. nehéz feladatok esetén. különösen a tüd˝ vel és az aggyal kapcsolatban. Lassabbak a bonyolult feladatok megoldásában. az olvasók is egyetérthetnek ezzel. és az agyhullámaik is megváltoznak. Az Egyesült Államok több államában dekriminalizálták már a szert egy id˝ re. pélo dául az újabban kifejlesztett párologtató pipához hasonlóakat. mert nem érdekli oket a szer. akik több éven keresztül naponta szívtak marihuánát. dohányhoz és számtalan gyógyszerféléhez képest a marihuána alkalmi fogyasztása nem sok kárt okoz. Egyes tények a krónikus használattal kapcsolatosan is eléggé nyilvánvalóak. hogy ezek a tapasztalatok az Egyesült Államokra nem alkalmazhatók. Komoly egészségi problémákat még nem mutattak ki a krónikus fogyasztóknál. továbbá egyént˝ l és helyzett˝ l függ˝ en változik. Az egészségre gyakorolt hosszú távú hatások eddig megválaszolatlan kérdésekre deríthetnének fényt. aligha dolgozik rendesen. a dekriminalizáció és a fogyasztói engedélyek kibocsátása. és nem azért. A prob˝ lémás fogyasztók számára elérhet˝ kezeléseket is tökéletesíteo ni lehetne. saját bevallásuk szerint általában azért nem teszik. amellyel a füst kártékony anyagait igyekeznek kiszurni. A szöo vetségi betiltás azonban ezalatt is végig érvényben maradt. Az alkoholhoz. hogy a legtöbb ember fülében hihetetlenül hangzanak. o a teret és az érzelmeket. és növelni lehetne a törvény iránti tiszteletet. hogy ez tartotta vissza az embereket a marihuána fogyasztásától. hogy milyen gyakorlati jelent˝ sége lehet ezeknek o az eredményeknek. ezek a bizonyított eredmények azonban annyira ellentmondanak a mindennapi észjárásnak. A kannabisz az 1937-es Marihuána Adóztatási Törvény (Marijuana Tax Act) óta illegálisnak számít az Egyesült Államokban. A törvénykezés ˝ megváltoztatásával sok pénzt meg lehetne spórolni. így megtörténhet. Érzékenyebb tesztek azonban kimutattak egyes elváltozásokat az agymuködésben. mint azel˝ tt bármikor. További technikákat o lehetne kidolgozni a szer káros hatásainak megel˝ zésére. Az élményt magát nehéz le˝ o írni. s ez nem növelte a fogyasztás arányát. mint józanon. A jöv˝ a kannabisz számára is sokféle lehet˝ séget tartogat. jól azonosítható jeleit. A rend˝ rség évente több mint o o félmillió amerikai állampolgárt tartóztat le marihuánával kapcsolatos buncselekményekért. Igaz viszont. o gondolkodási vagy képességfelmér˝ teszteken sem teljesítettek o rosszabbul az átlagnál. Akik azonban nem szívnak marihuánát. Ez a munka kiegészít˝ ismeretekkel szolgálhat az o aggyal és az immunrendszerrel kapcsolatban is. ha már a feln˝ tt kor o elérése el˝ tt elkezdték a fogyasztást. Másokban paranoid és szorongó érzéseket kelt. Az azóta eltelt 60 év során a betiltás ellenére többen használták a szert. Azoknál az embereknél. További vizsgálatok tesztelhetnék a marihuána és a kannabinoidok lehetséges gyógyító hatásait. Marihuána fogyasztása után az emberek másként észlelik az id˝ t. A standard intelligencia-. nem tapasztaltak semmilyen elváltozást az agy felépítésében. mert illegális. o Máig vitatott. hogy aki az ideje nagy részét mámoros állapotban tölti. és segítenének meg˝ rizni a törvény iránti tiszteletet. A kormány évente több milliárd ˝ dollárt költ a betiltásra.

o Az alkoholfogyasztást ma is sokan ellenzik. Sokak szerint ez a nagyobb tisztelet mindenkinek csak javára szolgál. és jelent˝ s károkat o is okoz. Bizonyos anyagi szempontok hatására azonban a ˝ szavazó állampolgárok hajlandók voltak elfogadni a tudatállapot módosításának ezt a kémiai eszközét. o vallástól. ha a fogyasztásnak másokra nézve nincsenek káros következményei. A kannabisztörvények a szerrel kapcsolatos elképzeléseket tükrözik. akik viszont igen. Akik el˝ vigyázattal o fogyasztják. Fizikai cselekvések is megváltoztathatják a tudatállapotot. Vegyük például a meditációval. valószínuleg azért. Jó példák erre a tudatállapot módosítását szolgáló mentális tevékenységek. az állampolgárok eléggé ˝ megbíznak feln˝ tt társaikban ahhoz. A koffein. amikor az emberek azokat a társaikat is tolerálják. akik bármilyen formában is tudatmódosító szerhez folyamodnak. Teljesen o emberi dolog. . mert betiltásuk rendkívüli er˝ feszítéseket igéo nyelne. határozottan deviánsnak tarthatja az olyan embereket. o o különösen akkor. a tudatossággal és a bels˝ élettel kapcsolatban. A jelenlegi drogpolitikát nem csak a marihuána okozta esetleges károk indokolják. és nem igazolják a jelenlegi drog˝ politikát. mint a marihuána túladagolásában. Mindannyiunkban vannak sablonos elképzelések a gondolatokat és a tudatot megváltoztató technikákkal kapcsolatban. hogy milyen kimondatlan el˝ feltevésekkel rendelkeznek az emberek o azokról. Sokan deviánsnak tekintik ezeket a tevékenységeket. A koffein és a nikotin nem okoz akkora tudatmódosulást. az empirikus kérdés. hogy a szer csak kisebb károkat okozhat. Afelé közeledünk. A könyvben sok ide voo natkozó kutatást bemutatunk. Sokkal mérgez˝ bo bek is. Kiterjeszthetnénk-e ezt a bizalmat a marihuána fogyasztóira is? A gazdasági érdekek és az igazságérzet kombinációja révén a világ egyre jobban a különböz˝ ség elfogadása felé mozdul el. Talán azokat is tolerálhatnánk. szexuális irányultságtól. és nehéz lenne óvintézkedéseket foganatosítani ellenük. és a rá kirótt adó ˝ jelent˝ s állami jövedelmet biztosított a gazdasági válság idején. Az alkoholnak sokkal er˝ sebb befolyása van a gondolkodásra. A szer negatív hatásait különböz˝ vizsgálatokkal fel lehet tárni. hogy csökkentsék a marihuána okozta károkat. Sokak szerint a törvényeket azért hozták. Bizonyos tudatállapotot módosító kémiai anyagok is elfogadottak. hogy megbélyegzik oket. feltéve. mivel a szer jól ismert és népszeru volt. Az ejt˝ erny˝ s muugrás. azokat sem maga a szer. o Az emberek egyre inkább tisztelni kezdik egymást kortól. Úgy tunik. a nikotin és az alkohol bizonyítottan befolyásolja a gondolkodást és a kedélyállapotot. Az állampolgárok egy része ezeket az embereket gonosznak vagy romlottnak tartja. legálisnak számítanak. Ennek ellenére sokkal többen haltak meg ezek következtében. etnikai hovatartozástól.362 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA ZÁRÓ GONDOLATOK 363 kezményekkel is járhat. foglalkozástól. Ezek a tevékenységek mindamellett törvényesek maradnak. ha egyre több ember értesül arról. hogy maguknak vagy másoknak kárt okoznának vele. Az alkoholt betiltó törvényeket azonban visszavonták. hogy a tudatnak milyennek kellene lennie. a bungee jumping és a o o ˝ motorozás törvényes dolog. nemt˝ l. hogy ezek a nézetek válnak a kannabiszpolitikát leger˝ sebben meghatározó tényez˝ kké. A marihuána által okozott károk nem tunnek nagyon súlyosnak. hogy megengedjék ennek o a drognak a használatát. sem a vele kapcsolatos törvények nem károsítják. Az alkoholisták sokat szenvednek amiatt. ami aggodalomra adhatna okot. Amíg azonban fogyasztásuk másokat nem károsít. hogy miért próbálták korábban betiltani Amerikában. akik anélkül szeretnének marihuánát fogyasztani. hogy ez a betiltásukhoz vezessen. A marihuánatörvényeket alakító egyéb tényez˝ khöz o a kutatások eredményei már sokkal kevésbé szólhatnak hozzá. A törvénykezés azzal is összefügghet. a gyakori imádkozással vagy a hipnózissal kapcsolatos nézeteket. annyira azonban nem zavarja az embereket. mert ˝ nem ártanak senkinek. ha valaki azt gondolja. akik másképpen gondolkoznak. politikai meggy˝ z˝ dést˝ l vagy iskolázottságtól függeto o o lenül. Lehet. amelyeket jelen pillanatban nem tudunk megjósolni. Az is fontos tényez˝ lehet. mint a marihuána. Hogy a kannabisz mennyire káros valójában. Aki nem foglalkozik ilyesmivel. o ami megmagyarázhatja. hogy kívülr˝ l bevitt kémiai anyagok o o nem játszanak bennük szerepet. Talán azért nem számítanak buncselekménynek ezek ˝ a tevékenységek. Mindenki rendelkezik hallgatólagos feltevésekkel a gondolkodással.

South African Medical Journal.IRODALOMJEGYZÉK 365 Irodalomjegyzék A. N. History of therapeutic cannabis. 2097–2102. 20. L. L. Washington D. D. T. Philadelphia: Saunders..tvta. J.. F. F. New York: New Directions. Huffman. Lefkowitz. European Addiction Research. Ali. L. et al. (1999). J. Cecil essentials of medicine.. TV statistics.) (1997). (1861/1989). Available: http://www. 56. H. (1973). An efficient new cannabinoid antiemetic in pediatric oncology. Chronic ethanol increases the cannabinoid receptor agonist anandamide and its precursor N-arachidonoylphosphatidylethanolamine in SK-N-SH cells.. S. . E. E. Drug testing and monitoring survey. C. (1999). 32. The relationship between cannabis and violence: A review. M. 69. Balzac. C. Bennett. R.. In M... R. 84–87. Rubin (Ed. C. Life Sciences. B. Washington D. C. O. B. 20. (1976). R.. American Psychiatric Association (APA) (1994). (1989). L. 56. (1999). L. T. Boston: Little. Undoing drugs. Cincinnati: Anderson.. Anticonvulsant effect of cannabidiol.. Marijuana: The first twelve thousand years. P. An analysis of the subjective marijuana experience.). Brown. Acta Psychiatrica Scandinavica. Savings in California marijuana law enforcement costs attributable to the Moscone Act of 1976 – A summary. Psychological Bulletin. (Eds. New York: Wiley. The social impacts of the cannabis expiation notice scheme in South Australia. N.). D. W. Adelman. Bates. Brown. 39–50). Cannabis in medical practice (pp. M. & Rafaelsen. 79. C. T. (1991). S. Bech. P. Canberra.. (1997). 10. L. R. Rafaelsen.. & Plum. 14. Aldrich.. (1977). J. T. Diagnostic and statistical manual of mental disorders (1st ed. & Weiss. Boston Medical and Surgical Journal. W. Allebeck. R. New York: Guilford. 71–73. 21. Baker. Mathews & J. R. (1988). Nature.. Abel. Wright. Bhagat. (1991).. P. The Hague: Mouton. J. & Rydberg. Aldrich. G. Alcott. D. L. & Varma.. Cannabis and alcohol: Effects on estimation of time and distance. American Management Association (1998). C. Florida: Lifeservices. The benefits of marijuana: Physical.). O. R. C.. A. C. 339).).). Yangco. Beck. Abramahov. Basavarajappa.. (1995).. J.. Abel. Lyman & G. (1986). 522–528. Dronabinol as a treatment for anorexia associated with weight loss in patients with AIDS. D. 209–216. Adams. F. Diagnostic and statistical manual of mental disorders (4th ed. 222–232. Beal. B. Beal. Newman. E. Journal of Neurochemistry. Mathre (Ed. Laubenstein. Polich. American Psychiatric Association (APA) (1952). Ames. Laubenstein. Nielson Co. 119–124. H. D. Pryxe. Olson. (1980). New York: William Morrow. S. Andreoli. Brown. (1997). Morales. Olson. P. Christie.org/stats.. Bellman. J.. Malhotra. Benet. 11. E. P. K.. Baudelaire. London: McFarland. American Psychiatric Association (APA) (1968). Hawks. A. S. M.. et al.. Journal of Pain and Symptom Management. J. Drugs in society (p. A.). On the haschish or Cannabis Indica. M. Letters to Madame Hanska. V. 75–81. Journal of Psychoactive Drugs. 72.. Plots and counterplots: More unknown thrillers of Louisa May Alcott. Evidence for acute effects of alcohol and marijuana on color discrimination. & Mikuriya. Armor. New York: Plenum. (1900). The plea to legalize drugs is a siren call to surrender. New York: Basic Books. Croxford. Cannabioids control spasticity and tremor in a multiple sclerosis model. Schizophrenia in users and non-users of cannabis. P. Diagnostic and statistical manual of mental disorders (2nd ed. Australia: Department of Health and Family Services. 295–307. J. S. International Journal of the Addictions. Andreasson.. 40. Stern (Ed. Carpenter. (1998). 373–381. What is therapeutic about inpatient alcoholism treatment? Hospital and Community Psychiatry. Psychopharmacologia. Bell. R. & Blakely. (1998). R. A. Cognitive therapy of substance abuse. & Stambul.: Author. Lenton. & Liese. Bellman. Basu. & Mechoulam. et al. Potter (Eds. 14. Long-term efficacy and safety of dronabinol for Acquired Immunodeficiency Syndrome-associated anorexia. The flowers of evil. Washington D. (2000). A. (1976). G. G. B. Journal of Pain and Symptom Management. Pertwee.).. C. J. (1869/1976). R.. U. A. Yangco. Abramahov.. D.. W. M. & Flom. Hall. 505–510. Cannabis psychosis and acute schizophrenia: A case control study from India. (1995).. et al. Donnelly. A. B. 89–97.. & Hungund. Alcoholism and treatment.: Author. 193–211. psychological. Benjamin. R. (1975). & Leiter. A. and spiritual. L. (1989). 515–519. New York: Author. 84.: Author.). M. B. Pihl. Bennet. C. (1993). Boca Raton. & Miller. Perception and Psychophysics. L. D. F. S.. Adamec. O. In V. Haegerstrom-Portnoy. K. J. Cannabis and culture (pp. Role of cannabis in motor vehicle crashes Epidemiological Reviews.. M. J. 7–14. Early diffusion and folk uses of hemp. C. (1978). Mathews (Eds. (1996). 35–55). Bello. M. 404. J.. (1857). E. 5.. In M. B. L.

& Wyatt. R. International Journal of the Addictions. The marijuana conviction: A history of marihuana prohibition in the United States. D. 29. W. T. (1974). Burke.. L. Burish. S. Cerebellar hypoactivity in frequent marijuana users. Cannabioid receptors in sperm. Rockville. Li. 281–285. Acute effects of marijuana on cognition: Relationships to chronic effects and smoking techniques. Psychopharmacologia. C. Sedative. & Lo. M. K. Department of Justice. In J.). R. 825–827. H. J. Cannabis in medical practice (pp.. L.Walsh (Eds. J. 211–218. Drug Metabolism & Disposition. 29. J. R.): Addictive behaviors across the life span (pp. Perceptual & motor skills.) (1984). Washington D. Augustinack. NeuroReport. 759–766. British Journal of Addiction.. Journal of Pain and Symptom Management. J. Therapeutic uses of cannabis.. Agurell (Eds. Amsterdam: Harwood. Journal of Consulting and Clinical Psychology. D. & Higginson. Flanagan. Ghoneim. Marijuana and medicine (pp. 215–225. Burton. J.. & Whitebread.. I.. and other subjective effects of marijuana: Relationships to smoking techniques. 159–170. R. M. New York: Vintage. 110.366 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA IRODALOMJEGYZÉK 367 Bidaut-Russell... Marijuana effects on the speed of memory retrieval in the letter-matching task. Blaze-Temple. 58. D. Psychological techniques for controlling the adverse side effects of cancer chemotherapy: Findings from a decade of research. Brown. S. 113. (1993). Block.G. P. 491–496. W. Block. et al. et al. Boston: Little. J. Maryland: National Institute on Drug Abuse. New Jersey: Humana. Government Printing Office. Devane. (1986). Newbury Park: Sage. & McLeod. Bishop. 11. M. & Benet. (1999).. Mathre (Ed. B. 55. D. E. T. & Alpert.. 295. P. M. Effects of marijuana on contingent negative variation and reaction time. (1992). R. J. Spiegel. Arndt. I. S. . Paoletti. & Wittenborn. (1973). O’Leary. (1999). C. Bureau of Census. 405–412. Bureau of Justice Statistics. & Hegel. (1939). 825–831. 317–326). K. S. (1999). American Journal of Psychiatry. C. G. Block. Ghoneim. Block.. Z.. A. T. Farinpour. 87. Camilli. stimulant. M. Block. J. L. R. 142–156). Braden. 287–301.. (1993). & Mathre. 219–228. Recovery patterns in adolescent substance abuse. Cachexia-anorexia in cancer patients. Effects of chronic marijuana use on human cognition. Nahas. 516–518. R. E. M. Guse & J. McMahon (Eds. W. D. 102. Anatomy of melancholy. Brazis. Totowa. R. Croan. (1992). Pharmacology. Respiratory effects of non-tobacco cigarettes. (1984). R. M. Farinpour.. (Eds. & Wittenborn. Washington D. Blank. J. (1999). Brown. I. A history of American manufactures. J. H. 21–55. (1997). 21. Psychological Reports. Stillman. R.. I. Bonnie. & Braverman. Marihuana and aggressive crime.. 503–512.). Block. Marihuana: A psychiatric study. Charlottesville: University Press of Virginia Borg. (Eds. California: Ronin. Blum. New York: Oxford University Press. W. Baer. L. (1994). New York: Gardner. M. R. 4–12 Bromberg. K. C. G. Bornheim. Bowman. 729–740. (2000).. pp. Early employment testing for marijuana. Stages of drug use: A community survey of Perth teenagers. Boire. J. 537–541. (1621/1977). (1998). O’Leary. S. Bruce. R. (1972). M.). C. Block. (1966/1868). Biochemistry and Behavior. I. I. Y. T. Y. Hichwa. J. 225–239. S. Journal of the American Medical Association. G. C. M. L. & Pihl. Kim. G. (1992). I. R. London: McFarland.). R. 59. New York: Kelley. Statistical abstract of the U. M. Marijuana effects on visual imagery in a paired-associate task. T. L. Brown. J. S. Psychopharmacologia. Bromberg. Biochemistry and Behavior. M. S. R. T. Psychopharmacology. R. D. Augustinack.: U. (1975). M. (1996). (1974).. Drugs in the workplace (monograph 91. S.. Z. Dosage and administration of cannabis. Harvey & S. (2000). K. 749–753. A. International Journal of the Addictions. I. Kaltenborn. I. International Journal of Stress Management. In G. Bloom. A. B. Devlin.. Licit and illicit drugs. C. & Braverman. 7.. & Briscoe. A. & Wittenborn. A. 151–167). Archives of General Psychiatry. Marlat & R. (1995). M. R. 43. J. 6. Block. (1984b). R. Perotti. Cannabis: Psychological effects of chronic heavy use: A controlled study of intellectual functioning in chronic users of high potency cannabis. Effects of frequent marijuana use on brain tissue volume and composition. Handbook of abusable drugs. L. British Medical Association (1997). A. S. Erwin. M. Brecher. & Leibowitz. Cognitive-behavioral therapy helps prevent relapse and recurrence of panic disorder following alprazolam discontinuation: A long-term follow-up of the Peoria and Dartmouth studies. In M. 161–183).. J.. R. Marijuana effects on semantic memory: Verification of common and uncommon category members.. O. (1992). S. Ehrhardt. W. (1987). Sutin. C. J. Journal of Neurochemistry. (1991). Cabral. & Ghoneim. M. M. Sourcebook of criminal justice statistics – 1983. & Howlett. 907–917. R. A. Relationship between treatment length and outcome in a therapeutic community. Bruera. R. 42. W. C. J. & Tope. 67. U. J. 55. J. J. Berkeley. Marijuana law.: Congressional Information Services.. L. Dose effects of smoked marijuana on human cognitive and motor functions. NeuroReport. 11. K. In S. J. D. It’s not how hard you work but how you work hard: Evaluating workaholism components. W. J. & Rodgers. Effect of cannabidiol pretreatment on the kinetics of tetrahydrocannabinol metabolites in mouse brain.. & Fenton. 151–156. British Medical Journal. Pharmacology. 31. M. Gershon. (1946). (1984a). R. 23. E. Cannabinoid receptors and modulation of cyclic AMP accumulation in the rat brain.. Bleiberg. D. (1990). Ponto.

455–461. D. R. J.. 423–434. J. F. L. J. Gallagher. N. M. Miller (Ed.). 125. Journal of the American Medical Association. Casswell. (1991). Davis. B. & Post. D. 4–29. & Hill. (1975). M. & Trupin. Biochemistry and Behavior. Absence of cerebral atrophy in chronic cannabis users: Evaluation by computerized transaxial tomography. B. Journal of Clinical Pharmacology. W. et al. Paredes. A. D. 143–168). Pulles. Reading. 299S–310S. Chowdhury. (1997). C. Massachusetts: Addison-Wesley. & Bagchi. 41. (1993). (1970). 100. The role of modeling and previous experience in the facilitation of marijuana intoxication. F. 82. & Schuster. 89. Marijuana/cannabinoids: Neurobiology and neurophysiology (pp. C. 1. Volitional control of marijuana intoxication: A study of the ability to “come down” on command. Chandler. A. G. Chait. Casswell.. Effects of smoked marijuana on human performance: A critical review.. 12. 617–624. Co. (1973). J. C. Laboratory and psychometric measurements of aggression. & Chopra. 275–281. Social facilitation of marijuana intoxication: Impact of social set and pharmacological activity. (1994). Zeidenberb. J. 20. R. (1996). M. Alternative strategies in the treatment of narcotic addiction: A review. Murphy & A. N. 21. Guerra. N. 257–258. 15.. M. L. Campbell. Carter. The beginnings of agriculture in America. Thomson. 229–238. 621. & Williams. Center on Addiction and Substance Abuse (CASA). Fischman. B. & Dougherty. M. J.. American Journal of Psychiatry. M. Bartke (Eds. New York: Johnson Reprint Co. R. A. L. B. International Journal of the Addictions. Drug & Alcohol Dependence.. Carter. Chopra. Casto. J. They say you’re crazy. Segura. D. Carlin. (1980). (1968). (1968).368 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA IRODALOMJEGYZÉK 369 Callahan.. Chang. D. M. (1981). Psychopharmacology. F. J. 1219–1224. 5. & Bera. (1968). Egli. 25. Mikhael. Journal of Abnormal Psychology. Cherek. W. National survey of American attitudes on substance abuse: II. 428–434. (1990) Subjective and behavioral effects of marijuana the morning after smoking. Boca Raton: CRC. D. New York: CASA at Columbia University. R. Richardson. Y. New Haven: Yale University Press. E. N. 132–140. L. Prenatal Exposure to alcohol and marijuana: Effects on motor development of preschool children. Koro in heroin withdrawal. D. L. D. Brain Research.. G. The archeology of ancient China. D. Carlin.. 328–333. Caspari. Hashish! Los Angeles: Red Eye. & Nahas. A. Alcoholism: Clinical and Experimental Research. The addictive behaviors (pp. (1977). Clarke. S. R. Cerebral atrophy in young cannabis smokers. L. E. Journal of Nervous and Mental Disease. C. M. A. & Nakashima. Studies of violent and nonviolent male parolees: I. L. S. P. Chait. J. Cannabis in Costa Rica. (1985). (1972). 387–423). Cannabis intoxication: Effects of monetary incentive on performance. (1957). 1017–1020. L. Perceptual and Motor Skills. 179. 80. Journal of Abnormal Psychology.. 13. 65–70. P. 669–671. and post-maintained responding of male drug users. K. Carlini. D. Experimental studies of marijuana. D. S. G. Cannabis control in Canada: Options regarding possession. Journal of Psychoactive Drugs. New Haven: Yale University Press. The use of cannabis drugs in India. W. A.. E. (1999). 115–119. D. M. L. Gado. 21. J.). & Marks. 514–522. Philadelphia: Institute of the Study of Human Issues.. The effect of long-term chronic marijuana use on neuropsychological functioning. (1993). Clifford. New York: Pergamon. D. Chen. 111. (1977). M. The invention of paper in China. (1974). Canada: Author. E. Cherek. In L. J. L. Koro following cannabis smoking: Two case reports Addiction. D. D. C. International Journal of the Addictions. Post. 163–168. Caplan. Ventral tegmental microinjection of delta-9-tetrahydrocannabinol enhances ventral tegmental somatodendritic dopamine levels but not forebrain dopamine levels: Evidence for local neural action by marijuana’s psychoactive ingredient. 2. & De La Torre. J. K. P. (1973). Acute effects of marijuana smoking on aggressive escape. Bakker. Science. 41. Pharmacology. (1955).. Hypnotic and antiepileptic effects of cannabidiol. Clark.. C. 417S–427S. Goodwin. Biological Psychiatry. W. & Pliner. Journal of Clinical Pharmacology. 379–384. Ugena. Ottawa. Cannabis and temporal disintegration in experienced and naive subjects. R. 159. Teens and their parents. (1996). Effects of subject expectancy on THC intoxication and disposition from smoked hashish cigarettes. 803–805.. 747–757. Halpern. European Archives of Psychiatry and Clinical Neuroscience. Chait. 237. Janal. Carrier. (1992). G. (1962). Effects of moderate and high doses of marijuana on thermal pain: A sensory decision analysis. (1998).. & Cunha.. Roache. L. 40. D. T. L. S. Chowdhury. Cannabis and schizophrenia: Results of a follow-up study. T. (1983). D. a controlled investigation of behavioural tolerance in moderate users of cannabis. 1229–1230. . R. Carlin. M. Hangover effects the morning after marijuana smoking. & Day. G. E. D.. E. I. N. M. (1993). Cappell. S. A. S. (1981). B. Clark. R. C.. W. Marmur. & Pierri. Annals of Neurology. (1980). Bulletin on Narcotics. N. W. Bakker. H. S. A. (1998). Moeller. R. R. N. & Halpern.. & Gardner. Cami.. (1971). 249. 45–49. In W. Lancet. Tetrahydrocannabinol for tremor in multiple sclerosis. A. Marijuana and the assassins – An etymological investigation. D. Schnapp. Canadian Centre on Substance Abuse. W. Psychopharmacology. Evans..

drinking. 47. 30. Cohen. A. Jr. C. R. Milone. 95. G. Finding of the endocannabinoid signalling system in Hydra. 18.. B. Snider. N. 701–708. Geva. 38.. Cohen. Trebach & K. Government Printing Office. Farewell. H.. Cannabis and work in Jamaica: A refutation of the amotivational syndrome.. 355–364. Tillery. M. Mell. C. C. O. & Robles. T. 447–454. Crane v. M. (1994). G. L. L.. R. P. 531–538. and urinalysis in humans following ingestion. et al. W. (Sir Clements Markham. J. Dawes. J. Stern. 141–186). Open label evaluation of cannabidiol in dystonic movement disorders. McNicholas. Culver. C. Hillsdale. R. W. & West. Dennis. A. Consroe. Alcoholism: Clinical and Experimental Research. Melck. European Neurology. (1563/1913). Controlled clinical trial of cannabidiol in Huntington’s disease. E. Pharmacology. L. F. M. Johnson. London: Henru Sotheran. Psychopharmacologia. R. W. M. 159–169. 175–185. (1997). Textbook of psychopharmacology (pp.. D. L. Annals of the New York Academy of Sciences. Carlini. Archives of General Psychiatry. Bisogno. McDaniel. Varying levels of marijuana use by adolescents and the amotivational syndrome. 277–282. Delta-9-THC as an hypnotic: An experimental study of three dose levels.. (1986). The American people are starting to question the drug war. 575–637). D. P. L. New York: Oxford University Press. J. C. R. Drug testing: Issues and options. (1976). L. T. (1991).). Marijuana-laced brownies: Behavioral effects. New Jersey: Lawrence Erlbaum. M.. Alcohol. W. K. De Petrocellis. London: McFarland. Washington D. L. 21.. 98 (1917). V.. R. Washington D. 132. L. R. S. Dansak. Treatment of substance related disorders. 169–175. National household survey on drug abuse: Population estimates. a very primitive organism: Possible role in the feeding response. In A. (1973). R. S. & Schent. A. de Zwart. Read. et al. L. 377–387. D. (1988). Cohen. 304. (1997). Consroe. Creason. P. 786–794. Journal of Analytic Toxicology. Mathre (Ed. 97–110). A. Comitas.. S..: American Psychiatric Association. American Journal of Epidemiology. (1979). W. Psychopharmacologia.. House of cards.. Cosgrove.. J.. J. New York: American Library. E. Sandyk. De Quincy. Calzavara. 69–83). 245 U. Biochemistry and Behavior... . (1994). (1990). (1998). Melck. N. 282. Sandyk. & Moody. Determination and characterization of a cannabinoid receptor in rat brain. Some smoking characteristics of marijuana cigarettes.. 92. E. and gambling among pupils aged 10 years or older. W. & Kuiplers. (1990). 44–48. Proceedings of the National Academy of Sciences. A. S. pharmacologic. Laezza. & DiMascio. 33. 48. T. Agurell. S. C. Wilette (Eds.: Drug Policy Foundation. R. W. E.. M. 34. J. 12. Davidson. I. 40. Cohen. V. J. Psychological Reports. Nemeroff (Eds. Colloquies on the simples & drugs of India (Goa). 323–330. 4. Jr. L. B. 19. Variability in subjective responses to marijuana: Initial experiences of college students. Raboud. 211–220. M. Cannabinoids: Chemical. Marihuana: A new ball game? Drug Abuse and Alcoholism Newsletter. A. Zeese (Eds. F.. 707–711. S. (1980).. S. A. J. Pharmacology. R. J. S. T. & Newell... 1997. Gagliardi. F. L. 37. Bisogno.. Addictive Behaviors. E. & Di Marzo.. E.). Johnson. Confessions of an opium eater. Cornish. Ramos. A. Day. G. Pimental. 8375–8380. A. M. Journal of Clinical Psychology. (1995). (1974). Department of Health and Human Services (DHHS). Netherlands: Netherlands Institute of Health and Addiction. New York: Free Press. S.. (1974).. 717–722. H. C... H. H. Annals of the New York Academy of Sciences. Cunha. Paul. & Snider. W.. Performance on a verbal learning task by subjects of heavy past marijuana usage. (1984). D. Cadwell.. Rein. (1998). physiologic effects. 8. M. (1994).. A. Chronic administration of cannabidiol to healthy volunteers and epileptic patients.. T..).. P.. G. E. 24–34. (1999). L. De Petrocellis. Recovery of neuropsychological functions during reduction in use of phencyclidine. In A. Consroe. & O’Brien. The endogenous cannabinoid anandamide inhibits human breast cancer cell proliferation. (1966). Ct. Pereira. & Pertwee. S. 38 S.. The great issues in drug policy (pp. Richardson. Neuroscience. (1988). Statistical power analysis for the behavioral sciences. D. 605–613. International Journal of Neuroscience. (1997). MacFadden.. Dysarz. L. B. marijuana. D. (1981). Dewey & R. (1990). Schatzberg & C. L. L. Cousens. Washington D. K. Laguna. C. Campbell. In S. A. D. R. In M. and therapeutic aspects (pp.: U. M. & King. Stam. (1976). A. As an antiemetic and appetite stimulant for cancer patients.. J. Trans. & Rickles. R. Cannabis in medical practice (pp. 31. Davis. S. R. F. Cofactors of progression to acquired immunodeficiency syndrome in a cohort of male sexual contacts of men with immunodeficiency virus disease.). S. & Goldman. and tobacco: Effects of prenatal exposure on offspring growth and morphology at age six. & Mitchell.. & Howlett. da Orta. J. J. et al. Devane. The 94 day cannabis study. Musty... et al. C. Jr. 282.. Palmisano. drug use. (1991). P. Melvin.370 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA IRODALOMJEGYZÉK 371 Coates. New York: Academic. Molecular Pharmacology. Key data–smoking. J. K. Allender. Bifulco.). Neuropsychological assessment of undergraduate marihuana and LSD users. (1991). Cone. Coombs. B. The perceived effects of smoked cannabis on patients with multiple sclerosis.

J. F. 353–364. H. Sweeney. ElSohly. 15. Arafat. J. W.. Bulletin of the World Health Organization. Headache. (1998). (1994). Fink. Psychology of Addictive Behaviors. Dornbush.. W. Sensation seeking explains the relation between behavioral inhibition and drinking. & Jessor. Du Toit. E.. Griffin. A comparison of two psychophysiological approaches to the treatment of migraine.. 5... T. & Banahan. H. American Journal of Psychiatry. Oregon: Author. M. M. M. Addictive Behaviors. B. I. D. Drug policy in the Netherlands–continuity and change. (1994). American Journal of Public Health. Experimental and Clinical Psychopharmacology. Di Marzo. Potency trends of delta-9-THC and other cannabinoids in confiscated marijuana from 1980–1997. Pediatrics. Pharmacology. S. L. Ringwalt. J. R. H.. A.. Doweiko. American Journal of Psychiatry. P. A:. Wendl. (1980). Drugs in drivers killed in Australian road traffic accidents. P. M. Victorian Institute of Forensic Pathology. The delta-9-tetrahydrocannabinol content of confiscated marijuana. Concepts of chemical dependency.. V. M. (1987). R. Prenatal marijuana exposure and neonatal outcomes in Jamaica: An ethnographic study. & Frances. H. et al. & Finn. New York: Macmillan. B. In D. 128. 194–197. Ennett. F. 93. 36. New York: Oxford University Press. Problem behavior theory and the explanation of adolescent marijuana use. Earleywine. Haas. (Report no. J. Dagga: The history and ethnographic setting of Cannabis sativa in Southern Africa. C. Mathre (Ed. In V. R. Fetterman. (1991). Hanus. Personality risk for alcoholism and alcohol consumption: A latent variable analysis. (1974).. Drummer. Sussman. Constituents of Cannabis sativa L. M. Severson. S. S. The Count of Monte Cristo. A. 114–119. Harvey (Ed. (1996). 123–128.. Lifetime prevalence of “amotivational syndrome” among users and non-users of hashish.. Cultivation. H. Pertwee. Dumas. M. H. (1991). memory. L. M. 12. 1974–1983. Newsletter of the Multidisciplinary Association for Psychedelic Studies. & Turner. 396. & Martin C. (1973). M. L... M. Glynn. The MAPS/California NORML marijuana waterpipe/ vaporizer study. 1394–1401. S... E. L. 26. Rubin (Ed. Elmore. How drugs influence behavior. A. Ross. K. ElSohly. & Hanishc.. (2000). Australia: Monash University. Drug dependence: Its significance and characteristics.. Cannabis and pregnancy.. Duncan.. 148. D. C.. Tobbler. The perceived effects of marijuana on spinal cord injured males. Employment Division v. P. 39. New Jersey: Prentice Hall. Isbell. C. & Freedman. A. R. E. H. (1994). (1994). 0594). Doblin. Problem drinking and the dimension of involvement with drugs: A Guttman scalogram analysis of adolescent drug use.. C. Von Meyer. Donovan. M. 93–101. Melbourne. 872 (1990). Finn.. Paraplegia. Earleywine. Eddy. Rotterdam: Balkema. (1997). Breuer. M. 1. C.. Trick or treat from food cannabinoids? Nature. M. 175. Getting tough on gateway drugs. S. 183–187. S. 73. M. (1997). MacKinnon.. 191.. Sepe.. 494 U. Washington D. 21. Marijuana research review. 254–260. 84. extraction. Reduced binocular depth inversion as an indicator of cannabis induced censorship impairment. L. Annals of the New York Academy of Sciences. . Diaz. Weiden. Dornbush. Cannabis in medical practice (pp. Welfare and Sport. E. E.). Murray. (1992). (1965). D. 45. R. H. 258. Upper Saddle River. (1990). G. A. et al. How effective is drug abuse resistance education? A meta-analysis of Project DARE outcome evaluations. 233–247). R. Zihl. 3–14. 32. Drug Watch Oregon. Nugent. New York: Brooks Cole. R.. (1966). Yi. Journal of Forensic Sciences. London: McFarland. 1946–1949. L. Dixon. Marijuana. Halbach. Transactions of the New York Academy of Science. correlates discriminant validity. J. A history of the old south. S. Earleywine. H. Netherlands: Author. and prospective effects on health outcomes. (1975). R. Holley. Z. Addictive Behaviors. Drug abuse prevention programming: Do we know what content works? American Behavioral Scientist. B. M. Smith. J. M. (1981). Residual effects of marijuana use on learning and memory.. T.. & Davis. & Turner. 40. Cannabis and culture (pp. 159–170). Oxford: IRL. 169–178. Isolation and structure of a brain constituent that binds to the cannabinoid receptor. & Newcomb. Donaldson. 16. Berger. Crozier. L. A. Marijuana ’84 (pp. M. & Flewelling. A. Doorenbos N. 636. R. C. & Tursky.. Weber. Eaton. Stevenson. Entin . Dunn. Dutch Ministry of Health. et al. R. N. P. Concurrent versus simultaneous polydrug use: Prevalence. (1984). (1997). N. 868–883. and analysis of Cannabis sativa L. In M. P. C. Portland. A.372 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA IRODALOMJEGYZÉK 373 Devane. G. E. 543–552. 19–22. (1844/1998). A. 224–230. Mehmedic. J. Biochemistry and Behavior. (1999). 23. Drug abuse in schizophrenic patients: Clinical correlates and reasons for use. (1971). (1991). L. Quimby. Friede.). (1995). L. 5. R. Donovan. A. M.: American Psychiatric Association. M. R. J. E. P. 24–30. 689–690. J. 94–100. XXVI.. & Seevers. (1996). Cannabis in Africa. Dreher. Emrich. & Hudgins. M. (1996). Journal of Drug Issues. L. 51–62).... Marijuana and memory: Effects of smoking on storage. & Goldzung. American Journal of Public Health. Dreher. (1974). B. Du Toit. (1985). N. 379–404. and perception. A. G. (1971). (1983). O.). B. J. Science.. 721–733. G. DuPont. B. Psychological Record. De Petrocellis.. The Hague: Mouton.

. E. Correlates of marijuana use among college students. & Gray. C. Gergen. B. Fish (Ed. Kelly. et al. 325–336. E. Fischman. J. Neurotoxicology and Teratology. Newsletter of the Multidisciplinary Association for Psychedelic Studies. et al. Fuentes. J. (1997). M. R. D. The effectiveness of the nicotine patch for smoking cessation. Garraty. & Richardson. (1990). The Columbia history of the world. (1992). M. L. J. A. B. & Mechoulam. Crime in the United States. 9. M. B. Fries. a brain constituent.). 871–877. In D. Gianutsos. How to legalize drugs (pp. Clinical Pharmacology and Therapeutics. B. & Litwack. R. J. Lemberger. F. R. 129–134. et al.. Neurosurgery and Psychiatry. P. Journal of the American Medical Association. 1940–1947. Ruiz-Gayo. 23. The ancient cultivation of hemp. Martz. L. Gold.. M. and alcohol.. M. 247–252. D... 436. M. Rodda. 55. M. J.. A.. Life Sciences. 39–52. A. 65. C. 20. Day. F. New York: Random House. P. (1991). K. Foltin. J. Hemp Times. J. (1981). Molecular cloning of a human cannabinoid receptor which is also expressed in testis. W. L. Goldschmidt. R. R. V. Garvey.. Fried. A. (1976). 6. 49. New York: Wiley. (1998). H. (1846/1966). (1989).. Journal of Neurology. Bulletin on Narcotics. (1931). A. Franzini. J. Nellis. Brady. Kiplinger. 84. B.. B... 607–614. Antiquity. T. Journal of Applied Social Psychology. Impairment of performance with low doses of marihuana. Journal of Research in Personality. T. A. Madness and civilization: A history of insanity in the age of reason.. (1988). E. Foltin. A follow-up study of attentional behavior in 6-year-old children exposed prenatally to marijuana. American Journal of Obstetrics and Gynecology. Martz. Watkinson. Evans. S. Bulletin of the Psychonomic Society. Pharmacological activity of the cannabinoid receptor agonist. D. J. 34. Solomon (Ed. M. T. New York: Harper and Row. Trevistan. Frankel.. M. & Byrne. Fride. R. W. (1966).. How to legalize drugs. 29–34. D. Archives of General Psychiatry. Grove. 42–49. Colorado: Morton. N. . Foltin. 279. (1993). Evans. J. G. J.. J. R.. K. Eccentric and bizarre behaviors. J. & Anglin. A. & Satz. W. R. (1982). P. (1989). D. J.: U. Watkinson. (1994). Gerard. Northvale. 183–200). S. The hashish club. Godwin. J. (1999). E. Cannabinoids as potential new analgesics. Bernstein. R. R.. & Forney.. 283–286. Marijuana use during pregnancy and decreased length of gestation. 60–71. & Elliot. Government Printing Office. (1990). New Orleans Medical and Surgical Journal. Northvale. A. The marijuana papers (pp. M. 675–685.. 1–16. (1997). W. Franklin. A. 369–387). Gergen.. & Stern. What is “legalization”? What are “drugs”? In J. Smith. 53. & Willan. & Lindsay. Effects of marihuana-dextroamphetamine combination. 22. 936–940. G. In D.). Brady. J. M. Gieringer. E. The marijuana papers (pp. Biochemistry and Behavior. (1992). & Gay.374 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA IRODALOMJEGYZÉK 375 Evans. (1976). Vassart. & Johnson. D. Lemberger. W. (1967). M.. W. (1984). 150. D. Biochemistry Journal. Brown. W. 16. J. Evans. 41. Hollon. J. (2000). E. Motivational effects of smoked marijuana: Behavioral contingencies and high-probability recreational activities. Effects of prenatal marijuana exposure on child behavior problems at age 10. (1999). R. 369–382. M. P. Motivational effects of smoked marijuana: Behavioral contingencies and low-probability activities. Journal of the Experimental Analysis of Behavior. J. Manzanares.. (1994). L. R. D. R. Bosworth. M. Effects of smoked marijuana on food intake and body weight of humans living in a residential laboratory. D. 87. M.. D.. 23–27. D. Ginsberg. Rule.. I. Anabolic steroid education and adolescents: Do scare tactics work? Pediatrics. 7. Englewood. Golub. L. Journal of Studies on Alcohol. 29... & Nellis. New York: Bobbs-Merill. Federal Bureau of Investigation. & Corchero. cigarettes. 121–135). L. M. Solomon (Ed. G. Goldberg. 1–14. New Jersey: Jason Aronson. M. Bents. (1973). 277–279. Fossier. Cannabis alchemy: The art of modern hashmaking. European Journal of Pharmacology. A. Ferguson. R. D. C. 1996. M... Foucault. (1977). R. (Ed. Fletcher. M. L. J... Vela. Fischman. Neurotoxicology and Teratology. 271. B. First manifesto to end the bringdown. A methodological commentary on the Egyptian study of chronic hashish use. Gautier. M. 313–314. 299–311.. S. D.). J. & Baker. P. M. 11. M. M. G. J. 14.. Fiore. (1972). 802–808. (1991). C. Marijuana for parkinsonian tremor.. Does increasing the opportunity for counseling increase the effectiveness of outpatient drug treatment? American Journal of Drug and Alcohol Abuse. Drugs across the spectrum. Mollereau.. Rodda. T. C. Jorenby. The effects of caffeine and provocation on aggression. Lees. Marijuana water pipe and vaporizer study. S. Differential relapse following cognitive therapy and pharmacotherapy for depression. G. Fish. Appetite.. The shifting importance of alcohol and marijuana as gateway substances among serious drug abusers. 90. Capriotti. 5–19. H. & Parmentier.. & Grossberg. R. 2. 14. C. The marijuana menace. Last words: Wedding day dreams.). Washington. Clinical Pharmacology and Therapeutics. Fiorentine. R.. 5–9. 350–361. J. B. M. S. anandamide.. (1990). R. Goldberg. (1973). Derubeis. V. (1997).. A. L. A. Bernstein. A... (1998). G. A. Fischman. New Jersey: Jason Aronson. 231. Hughes. Evans. Chronic marijuana smokers show reduced coding into long-term storage. New York: Bobbs-Merrill. & Morse. M. Pinsecki. Pharmacology. 53. Reche. Berkeley: Ronin. (1995). Hooked-not hooked: Why isn’t everyone an addict? Health. (1996).. FBI uniform crime report. 3.

. (1998). The pharmacology of marijuana. (1971). Mammato. 352. C. Norton. Solowij. & Truong. Fleming.. S. S. Braude and S.. 10. J. Foltin. A. Goodwin. Antinoceptive. T. Anti-tumor properties of cannabinoids. A.. J. Marijuana is NOT medicine. Foltin. (1984–1985). G. L. T. & Solowij. Gorman. D. Sex differences in marijuana use in the United States. (1971). Harris. 701–711. S. Clark. Journal of Studies on Alcohol. L. & Sandy. Lampart. L. History of agriculture in the Southern United States. W. Dreher. J. Abstinence symptoms following oral THC administration to humans. & Seaton... A. (1991). Drug and Alcohol Dependence. 41.. Psychopharmacology. Morse. 2. L. (2000). G.). Kaye. Marijuana use and depression. & Guze. A. New Haven: Yale University Press. D. L. 239.. Munson. D. 48. Gloucester. M. (1974). M. 5. 217. C. Abstinence symptoms following smoked marijuana in humans. (1998). V. R. A neuropsychological assessment of the effects of moderate marihuana use. 156. In M. 32. 165–171. The health and psychological consequences of cannabis use. 1980–1990. Massachusetts: Peter Smith. 692–694. S. R. L. Comer. & Singer.. (1994). & O’Leary. et al. 15.). Santa Clarita. Clinical Pharmacology and Therapeutics. 9.. Journal of Psychoactive Drugs. Hasan. New York: W. Egbert. W. Gordon. & Oliva. Cambridge: Harvard University Press. E. subjective and behavioral effects of smoked marijuana in humans. 39. Halikas. S. Rochford. Lancet. Gorenstein. W. Drugs and human behavior. & Fischman. & Ritter. 1996).. Halikas. 13. A. Kelsen. 141. W. R. California: California Narcotic Officers’ Association. Hannerz.. H. & Hindmarsh. Hartley. C. Gralla. Journal of Health and Social Behavior... Hanigan. F. (1999). R. 297–303. Effects of regular marijuana use on sexual performance. A. Weller. Hayes. B. pp.. P. L. 395–404. Journal of Nervous and Mental Disease. 310–318. (1992). A.. 163–172. T. New York: Raven. (1976). The timetables of history. Greenfield. (1982). S. S. CEEB SAT mathematics scores and their correlation with college performance in math. Neurological and neuroradiological examination of chronic cannabis smokers. Marijuana. S. & Morse. Journal of Clinical Psychology. M. (1952). Gray. N.. Hansen. Performance of inattentive-overactive children on selected measures of prefrontal-type function. Grant. L. 8–11. B. Psychopharmacology. Bordin. 235–246). (1978). Cancer Treatment Reports. The relationship between cannabis use and DSM-IV cannabis abuse and dependence: Results from the national longitudinal alcohol epidemiological survey. G. A. H. J. 3. J. A. The return of the dangerous classes–drug prohibition and policy politics. E. & Hoffmann. M. B. Cognitive-perceptual deficits in an alcoholism spectrum disorder.. Drug use and grades in college. 619–632. H. R. D. 7. C. E. A. P. C. Grilly. G. In V. A double-blind trial of delta-9-THC in primary anorexia nervosa. & Stunkard. W. (1852). The Hague: Mouton. Journal of Substance Abuse.. Oncology (Supplement). B. Godberg. (1986). H. M. (1994). L. Five-year follow-up of rural Jamaican children whose mothers used marijuana during pregnancy. Kris. N. Gougeon. Green. the forbidden medicine. J. Haney. Rubin (Ed. (1998). West Indian Medical Journal. Weller. M. Grigor. (1987). 141. Social aspects of the use of cannabis in India. 68. & Pickering. 40. 59. J. 198. A longitudinal study of marijuana effects. W. R. Journal of the American Medical Association. C.376 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA IRODALOMJEGYZÉK 377 Goode. A. Tyson. W. A. W. L. Halikas.. W. 773–776). D. W. Cannabis and culture (pp. 59–70. (1997). A. (1984). J.. Marijuana effects: A survey of regular users. New York: Touchstone. C. Caine. J. (Vol. Marijuana reconsidered. (1983). B. Indian hemp as an oxytocic. Canberra: Australian Government Publication Services. 124–125. 20. G. Monthly Journal of Medical Science. Adverse effects of cannabis. (1982). M. M. S. 523–525. E. R. E. R. C. & Lennon. E.. . R. D. Anglo-Saxon magic and medicine. G.. C. Gross. (1958). J. R. E. E. (1991). & Morgan.. J. J. 207–210. Faden. J. (1983). British Journal of Clinical Pharmacology. Very long-term users of marijuana in the United States: A pilot study. Gorenstein... Nogrady. 278–280. (1985). M. Management of anorexia-cachexia associated with cancer and HIV infection. 120–123. Grun. Grinspoon. Greenwald. 40–49. Grinspoon. Destree. P. R. 45. Comer. T. Educational Research Quarterly. B. & Bakalar. & Carchman. & Fischman. 385–394. X. A. (1999a). B. 14. Ward. J. (1999b). Journal of Clinical Psychopharmacology. Grattan. K. (1971). Pope. C. Health Education Research: Theory and Practice. D. H. 1611–1616.. 261–275. I. Annals of Neurology. Hall... International Journal of the Addictions. A. School-based substance abuse prevention: A review of the state of the art in curriculum. K. Grant... A. 403–430. Gruber. Substance Use and Misuse. F. & Stitzer. Harvard Review of Psychiatry. R. B. 6. 5.. 13–17. Boston: Allyn and Bacon. Nature. S. Antiemetic therapy: A review of recent studies and a report of a random assignment trial comparing metoclopramide with delta-9-tetrahydrocannabinol. Bronchodilator effect of delta-1-tetrahydrocannabinol. et al. Szara (Eds. J. M. R. The effect of delta-9-THC on human spasticity. Haney. (2000). D. M. (1973). 225–227. 249–264. W. Ward. 255–264. Gorter. (1997). London: Oxford University Press. (1989). Hall.

& Seaton. T. B. 375–389. Marijuana/cannabinoids: Neurobiology and neurophysiology (pp.). How to legalize drugs (pp.. and homologs and metabolites of delta-9-tetrahydrocannabinol. & Powell. Holly.. New Jersey: Jason Aronson. (1990). Orleans & J. & Yellowlees. B. Florida: CRC. Biochemistry and Behavior. Psychopharmacology. Tolerance and disposition of tetrahydrocannabinol in man. & McGrath. J. subjective reports. M. Boca Raton. Y. 429–439). R.). New York: Oxford University Press. 1679–1694. C.). Journal of Pharmacology and Experimental Therapeutics. 415–418. . Holloway. C3. Barlow (Ed. M.378 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA IRODALOMJEGYZÉK 379 Heishman.. (1998). Murphy & A. 94.. 34. 34. A. (1999). and performance. Slade (Eds. M. S. (1999). U. & Branch. Drugs and rights. L. H. (1998). C. Melvin. A. J. S. Is nicotine addictive? It depends on whose criteria you use.. Hope. cellular responses (pp. analysis. 297–302. & Cone. . C. (1998). Herer. 389–391. Hymowitz. R. A. Herkenham. C. R. New York: Pergamon. Howlett. Proceedings of the National Academy of Sciences. & Frances. J. L. D. W. physiological. P. Stillman (Eds. Northvale. Hunt. W. Lieb. Melvin. 7–8. 20. metabolism. Nogrady. Hollister. Experiences with administrations of marijuana to glaucoma patients. H. subjective and performance measures. D. E. Evans.). California: HEMP Publishing. A.) New York: Oxford University Press. & Yingling. Paton (Eds. Smoking deterrence using silver acetate. August 2). & Cone. A treatise on human nature. M. Bronchodilator effect of delta-1-tetrahydrocannabinol. Grella. Herodotus (1999/5th Century B. London: The Stationery Office... Hollander. Bracci. (1994. & Heimberg. E.. & Houston. 29–60). Bartke (Eds.. J. Chou. 35–44. A. A. In D. (1974). New York: Cambridge University Press. & Jones. M.. L. Pharmacology. In G. & Milne. The emperor wears no clothes. D. Clinical handbook of psychological disorders (pp. Trans. C. A. W. 1932–1936. Husak. J. A. Perkonigg. D. P. Nahas & W. D. G. D. In C. J. E. R. M. I. J. Covariates of cannabis use progression in a representative population sample of adolescents: A prospective examination of vulnerability and risk factors. 94–103. R. Proceedings of the Fifth International Congress of Therapeutic Drug Monitoring and Clinical Toxicology. The therapeutic potential of marijuana (pp.). Acute and residual effects of marijuana: Profiles of plasma THC levels.. 5. Husak. How much marijuana do Americans really smoke? (1995). (1971). M.. J. (1992). In L. (1989).. & Wittchen. Marijuana and pain. 11. M. In J. 7. Addiction. N. (1971).. House of Lords – Select Committee on Science and Technology (1998). Hill.. Psychopharmacology of nicotine. Johnson. Horton. 113–116. Goodwin. Contemporary Drug Problems. 44. (1987). Pharmacology. Increased susceptibility to memory intrusions and the Stroop interference effect during acute marijuana intoxication. 523–525. S. Hoefler. 33. D.. Heishman. & Petrus. Lele. Journal of Pharmacology and Experimental Therapeutics. S.. Little. Rx for addiction. Scientific American. Journal of Psychopharmacology. (1991). (1973). J. Urinary excretion half-life of 11-Nor-9-carboxy-delta-9-tetrahydrocannabinol in humans.. 63–76).. J. B. 130. M.. (1999). et al. The cannabinoid receptor. 188. M. Non-classical cannabinoid analgesics inhibit adenylate cyclase: Development of a cannabinoid receptor model. J. Evaluation Review. In S. Schuster. Van Nuys. J. R. (1993). B. M. 264. C. P. (1988). (1992). 87. Feuerman. Cannabis – The scientific and medical evidence. Chronic marijuana use and psychosocial adaptation. C. Huestis. F. Nicotine addiction: Principle and management (pp. . Waterfield. Hochman. Marijuana: Biological effects. 7. 132–139. 3–11. 27. Molecular Pharmacology. D. T. Zeidenberg. H. American Journal of Psychiatry. (1993). p. P.. E. (1739/1978). Effective treatment of Tourette’s syndrome with marijuana. & Anglin. Hume. Huestis. M. M. Structure-activity relationships in man of cannabis constituents. R. Stitzer. Biochemistry and Behavior. 20–24. S. E. Johnson. Cohen and R. The histories. G. S. Cannabinoid receptor localization in brain. Q. N. S. A.. M. 99–136). M. The continuing career of marijuana: Backlash. L. R. Y. & Jones. 455–456. E. Hooker. S. S. S. W. Pharmacology. Hemming. C. Journal of Clinical Psychology. 173–179. D. G. G. L. C. 24–45). De Costa. within limits. G. Hilts. (R.. G. Dewald (Ed. Henningfield. M.). Relationships between drug treatment careers and outcomes: Findings from the National Drug Abuse Treatment Outcome Study. 13. P. (1993).. L. Social phobia and social anxiety. (1978). Hembree. 570–576. W. (1979). New York: Plenum. American Journal of Epidemiology. G. A. 91. L. Relapse rates in addiction programs.. Sonntag. Cohen. Himmelstein. New York: Guilford. (1980).. New York: Oxford University Press. Lynn. Hepler. Effects of tetrahydrocannabinol content on marijuana smoking behavior. Barnett. (1993).). Schwin. 1–21. Hser. Hunt. & Brill. 215. M. Forensic Drug Abuse Advisor. Howlett. Case-control study of non-Hodgkin’s lymphoma among women and heterosexual men in the San Francisco Bay area.. A. R. Hospital and Community Psychiatry. (1990). British Journal of Clinical Pharmacology. P. J. 561–565. M. A. Fish (Ed. P. 387–423). M. Henningfield.. New York Times. Two rationales for drug policy: How they shape the content of reform. D. & Pickworth.. (1974). R.). Changes in human spermatozoa associated with high-dose marijuana smoking. W. Nahas. (1986). 496–519. 22. J. D. R. J. & Huang. 150. C.

Washington D. Factline on marijuana. (1993). Washington D. Journal of Clinical Pharmacology. P. Kaplan. Drug abuse: Hedonic homeostatic dysregulation. (1999). B. R... A.. and cocaine. S. R.: National Academy. 83. Cambridge: Cambridge University Press. Pharmacology. R. Kirk. Vulnerability to drug abuse (pp.. B. Journal of Studies on Alcohol.. Aral. New perspective on adolescent risk behaviors. 454–470. Windeler. Jain. & Eckberg. B. (1981). Krejci. (1989). & Hiltunen. N. U. Noren. Kirk.. L. 332. M. Randomised clinical trial comparing the effects of acupuncture and a newly designed placebo needle in rotator cuff tendinitis. G. E. Blackwelder. Jarai. Yamaguchi. C. R. J. Ryan. G. K. M. D. D.. Razdan. E. J. J. M. 1975–1980. J.. New York: Basic Books.. Shirakawa. C.. Kandel. 13. 9.. (1997). 278. E. Determination of delta-1-tetrahydrocannabinol in human fat biopsies from marihuana users by gas chromatography-mass spectrometry. Bachman. J. 216–228. New estimates of the effect of marijuana and cocaine on wages: Accounting for unobserved person specific effects. R. Sociological Focus. 3. Iversen. American Journal of Clinical Nutrition. Kaestner. Report of the Indian hemp drugs commission. Kleinhenz. H. P... J. Pain. Biochemistry and Behavior. Hemp as a medicament. Fernandez-Salas. Karniol. Palenicek. J. D. 320S–326S. K. 40. & Davies. Effects of delta-9-tetrahydrocannabinol and cannabinol in man. S. Kleiman. Washington D. Johnston. Karacan. J. A. Streitberger. (1992).. Industrial and Labor Relations Review. R. P. & Jessor. Hemp Times. Takahashi. A. Doty. 52–58. Hollister. Effects of expectancies on subjective responses to oral delta-9-tetrahydrocannabinol. Bloomington: The Trustees of Indiana University. Stages of progression in drug involvement from adolescence to adulthood: Further evidence for the gateway theory. Evaluation of intramuscular levonantradol and placebo in acute postoperative pain. (1998). (1855). & O’Malley. New York: Appleton. 149–154. A. Yerg. (1976). Beral. 29. K. D... 53.. W. Kaslow. D. Antiemetic properties of granisetron. Mavridis. W. S. A.. I. D. J. 1975–1995. Pickens (Eds. 59. W. et al. F. M. (1995). T. & Santavy. I. R.380 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA IRODALOMJEGYZÉK 381 Indian Hemp Drugs Commission (IHDC). Glantz & R. (1988).. L. H. The science of marijuana.: American Psychological Association. Z. M. D. Williams. K. (1996). Against excess: Drug policy for results. T. Progression to regular marijuana involvement: Phenomenology and risk factors for near-daily use. K. K. 447–457. Kabilek. R. Koski.)... 3. D. 381–412. 26.. Kaestner. Kattlove. Problem behavior and psychosocial development: A longitudinal study of youth. 235–241. J. G. Journal of the American Medical Association. C: U. & Halldin. Johnston. Jarbe. Chemistry of common life. 287–293. Tierney. . Jessor.. I. 5–22. 211–253). et al. Carter. & Chen. (1989). Journal of Pharmacy and Pharmacology. Wang. 35. Goparaju. & Musty. R. F.. 255–273. New York: Oxford University Press. Jessor.. 3424–3429. M. & Cramer. (1994a). Journal of Human Resources. Knobel. Joesof. K. Kaestner. Hypertension. V. The effect of illicit drug use on the labor supply of young adults. A. R. Neuropharmacology. N. 21. B. Coulson. Institute of Medicine (IOM). Arguell. Magnitude of body-cell-mass depletion and the timing of death from wasting in AIDS. (1998). Sjovall. 12. E. (1994b). et al.. (1989). 27–29.. Prolonged apparent half-life of delta-1-tetrahydrocannabinol in plasma of chronic marijuana users. 35–38. Johansson. & Martin. Simla. Johnston.. Marijuana and medicine: Assessing the science base. 44–88. From Hungary with love. (2000).. New England Journal of Medicine. 47. (1981). (1999). 592–594. Bachman. H. Coggins. J. New York: Wald. G. Annals of Epidemiology.. & O’Malley. P. (1960). & Le Moal. T. L. Cannabimimetic activity of cannabinol in rats and pigeons. 53. India: Government Central Printing Office.. Kandel. Gussbacher. (1977). Fertility and use of cigarettes. S. R. Biomedical Chromatography. Sleep electroencephalagraphic-electrooculographic characteristics of chronic marijuana users. Ostrow.. Journal of Labor Economics. & Halldin. 123–136. L. R. National survey results on drug use from the Monitoring the Future study. A. Koob. Sugiura.. L. M. Wang. Wagner. 16. 53. High school students who use crack and other drugs. Cardiovascular effects of 2-AG in anesthetized mice. J. Kandel. Indiana Prevention Resource Center. E. (1975). F. L. & de Wit. Rolfs. Thornby. (1970). Archives of General Psychiatry. (1983). Monitoring the Future Occasional Paper. Z. The effects of drug use on the wages of young adults. R.. 679–684. In M. Bulletin on Narcotics. (1996). New York: Academic Press. & Davies. R. F. R. (1998). S. G. L. J. R. (1999). Pharmacology. L. McMahon. (1992). Marijuana decriminalization: The impact on you. 348–374. (1992). Bureaucratic legitimation: Marihuana and the Drug Enforcement Administration. 282. 13.. R. 1653. Johansson. 502–512... D. G. M. E. Government Printing Office. & Pierson. A. 374–375.. L. A. alcohol. Science. Marijuana–The new prohibition. 3... Annals of the New York Academy of Sciences. C. marijuana. M. J. J. D. (2000). (1991). Kotler. W. 261. O. & Smith. No evidence for a role of alcohol or other psychoactive drugs in accelerationg immunodeficiency in HIV-1-positive individuals. P. (1894). J. (1987). 71–80.

113. New York: Harper. (1971). An amateur assassin. Transactions of the American Philosophical Society. Los Angeles: J. 36. E. 28. R. H. U. A. & Kirk.. Forensic aspects of the metabolism and excretion of cannabinoids following oral ingestion of cannabis resin. Journal of Consulting and Clinical Psychology. Li. 10. 302–308. Tarcher. Liang. R. R. G. E. Ludlow. M. D. H. C. (1994). . J.. R. A. J.. S. 131–140. In V. Cannabis use and cognitive decline in persons under 65 years of age. W. Pope. H. U. W.. E. & Braff. Low. Attributes of heavy vs. 353–359. & Lenior. Gleadle. C.. 73. (1991). H. L. W. Pope. Elevated endogenous cannabinoids in schizophrenia.. Mendelson. C.. 143. S. & Morrow. K.2d 851 (5th Cir. (1997).. Mathre (Ed. 157. Electroencephalographic correlates of marijuana-induced euphoria. Journal of Pharmacy and Pharmacology. R.. H. 157–165. Belgravia. Clinical Pharmacology & Therapeutics. 221–227. London: McFarland. Psychopharmacological effects of alcohol on time perception: The extended balanced placebo design. (1999). & Piomelli. Leirer. H. (1975).. S. Cannabis in medical practice (pp. MacCoun. R. K. Rosner. H. Zimmerman. 1967). A. A... AIDS and the wasting syndrome.. H. G. E. L. 96–112. Giuffrida. 339–343. Economic Botany. C. (1857). D. M. Cadenhead. Lukas. & David. Canadian Medical Association Journal. F. (1996). (1995). Sexual risk behaviors and alcohol: Higher base rate estimates revealed using the unmatched count technique. J. & Marcus. A.. 289–294. Boston: Allyn and Bacon.. Marijuana update 1996. Flashbacks: A personal and cultural history of an era. P. A. Psychological Bulletin. K. D. Linn. W. J. Normal P50 suppression in schizophrenia patients treated with atypical antipsychotic medications. In M. J. Minneapolis: University of Minnesota Press. R. & Pandina. 37. (1997). K. (1999).. 149. K.. M. A. Logan. 38. Medieval Arabic toxicology. 1. Light. Kalant (Eds. T. T. F. E. A. The association of marijuana use with outcome of pregnancy. The hasheesh eater: Being passages from the life of a Pythagorean.. Y. Monson. & Earleywine. Meyer. Progress in Neuro-Psychopharmacology. 23. A. S. (1984). Archives of General Psychiatry. 177–224). Yesavage. M. Drugs and the law: A psychological analysis of drug prohibition. J.. Psychopharmacology. et al. Toronto: Addiction Research Foundation. Kouri. R.. L. Axelrod. D. D. (1999). Bates. L. 51. Toomey.. Kung.. & King. Computed tomographic examination of heavy marijuana users. H.. 55. J. Garrett. 371–380. D. P. Lenson.. J. 1665–1669. C. M. L. Clementz. V. American Journal of Psychiatry. R. & Lukas. H. 383 F. E. Pharmacological Reviews. H. M. (2000). Cannabis abuse and the course of recent-onset schizophrenic disorders. 58.. (1973). S. (1877). S. Levinthal. The Hague: Mouton. 108. Age of first use: Its reliability and predictive utility. Mason. M. C. Archeology in China. (1966). S. J. Lapey.. (1994). B. Schoenbaum. C. Levey.. Fehr and K.382 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA IRODALOMJEGYZÉK 383 Kouri.. J. Toronto: University of Toronto Press. Mendelson. R. (1977). Maccanell. Rubin (Ed. Lyons. B.. & Ryan. Lemberger. Krampf. 638–643. Marijuana carryover effects on aircraft pilot performance. Making us crazy. 409–417. D. D. & Clark. How do genes influence marijuana use? The role of subjective effects.S. L. Laird-Clowes. M. Law. 37. G. (1977). S. Moffat. 321–326.. L.. occasional marijuana smokers in a college population. G. K. (1999). 67. J. behavior. Zywiak. 767–771. P. J. & Izzo. Goldberg. P. Addiction. 497–512. (1983). Karr. A. Clinical pharmacology of nabilone. Collins. Kutchins.. L. C. I. Biological Psychiatry. (1975). 237. S. Drugs. On drugs. Labouvie. Changes in aggressive behavior during withdrawal from long-term marijuana use. et al. Lapp. Emrich. P. Leweke. R. Wurster. Project DARE: No effects at 10-year follow-up. J. An archeological and historical account of cannabis in China. (1993). A.. 5–43. (1999). Novak... Journal of Studies on Alcohol. H. Journal of Studies on Alcohol. Journal of Sex Research. O. Martin. and modern society. & Anthony. Lynam. D. Eisen. H. L.. Lemberger. C.). 92. 794–800.. (1997). R. The origin and use of cannabis in Eastern Asia: Their linguistic-cultural implications. Effects of marijuana (cannabis) smoke on cellular biochemistry on In Vitro test systems. M. 18. Stubblefield. O. 31. G. 1231–1232. Yurgelun-Todd. Journal of the American Medical Association. & Rowe. 475–481. (2000). E. Dingemans. Leuchtenberger. 1161–1164. I..). a cannabinol derivative. J. Metabolism and disposition of tetrahydrocannabinol in naive subjects and chronic marijuana users. Lyketsos. 56. LaBrie. In K. E. Geyer. Linzen. 62. (1959). S. The neurophysiological basis of the marijuana experience. Cannabis and health hazards (pp. Leary v. I.. J. 590–593. T.. Green. 273–279. M. American Journal of Epidemiology. 720–726. S. New York: Free Press. (1995). R. M. 437–448. Aviation Space and Environmental Medicine. (1983). American Journal of Public Health. Li. (1997). Drug and Alcohol Dependence. G. (1997). (1995).. & Benedikt. M. V. Marijuana produced impairments in form perception: Experienced and nonexperienced subjects. (1974). Cannabis and culture (pp.). J. 51–62). Klonoff.. Kuehnle. NeuroReport. C. Leary. Omaha: Drug Watch International. Milich.. & Kopin. Milstein. 84–93). & Gruber.

E. A.. Acta Psychiatrica Scandinavica. G. R. E. & Moore. A. Contemporary Drug Problems. Sequence of drug use among serious drug users: Typical vs.. F.. 1145–1150. Variation in the placebo effect in randomized controlled trials of analgesics: All is as blind as it seems. Advances in substance abuse. Maryland: National Institute on Drug Abuse. Nature. S. 49. Hanus. A. A. Maltby.. Boca Raton. Journal of Neurology. T. 331–335. H. 81. (1973). E. N. Columbus.). New York: Guilford. Degrado. J. New York: McGraw-Hill. Effects of cannabinoids (marijuana) on taste intensity and hedonic ratings and salivary flow of adults. (1997). & Connors. McDaniel. Chicago: Year Book Medical Publishers. & Simmons. D. The molecular basis of cannabinoid activity. (1993). & Goldstein. K. 27. D. Fride. Mackesy-Amiti. 47–52. & Engelman. Fendrich. R... Interpreting Dutch cannabis policy: Reasoning by analogy in the legalization debate. Oakland: Medi-Comp. Drug and Alcohol Dependence.. A. P. D. California: Marijuana Anonymous World Services. J. G. E.. Rockville. 63. Greenwich. M.) McQuay. V. by T. A. J. 45. J.. Marlatt. H. W. & Wilson. R. 337–386). R. Engelman. 1. 20. 25–26. J. Connecticut: JAI. J. D. Comparative effects of smoking marihuana or placebo on human motor and mental performance. Mechoulam. et al. Bypassing the first-pass effect for the therapeutic use of cannabinoids. 306–340. Marijuana alert. & Aitken. Biochemistry and Behavior. N. M. H. Shaw. Biochemistry and Behavior. The marijuana problem: An overview.. Makriyannis. Guide to state and federal marijuana laws. pp. drinking. I. 185–196. G. Ed. Maisto. S. McGee. 233–241. G. New York: Guilford. (2000). Di Marzo. Catal Huyuk: A neolithic town in Anatolia. Florida: CRC. Guse & J. 187–195. Cognitive process in alcohol use: Expectancy and the balanced placebo design. Caroll. J. 125–140. 491–503. & Forney. pp. (1988). 67–75. A. P. Haine. Englewood Cliffs. Edling-Owens. Mello (Ed. Is marijuana law enforcement racist? Journal of Psychoactive Drugs. L. Drugs in the workplace (monograph 91. R. Mahdi. (1967). & West. pp. Mattes. (1997). M.. MacDonald.. I. D. New York: McGraw-Hill. Relapse prevention: Maintenance strategies in the treatment of addictive behaviors. 389. Manno. & Coleman. Harm reduction. (Ed.. (1968). (1997). (1997). P. Wilson. In L.384 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA IRODALOMJEGYZÉK 385 MacCoun. atypical progression. Mattes. & Reuter. 10. R. (1995). R. Shaw. Wilkins. H. Loss of control drinking in alcoholics: An experimental analogue. (1999). Turkington.. The effects of marijuana on cerebral blood flow and metabolism. Mann. 95. Bartke (Eds. (1989). Archives of Physical Medicine and Rehabilitation. Harvey. Journal of Drug Issues. Marijuana/ cannabinoids: Neurobiology and Neuro-physiology (pp. 1126–1134.. T.). G. W. (1992). Mellaart. In N. & Cayner. J. L. M. J. Meinck. G. (1997). Demming. M. Cannabinoids and appetite stimulation.. L. Marlatt. J. 1839–1972. S. J. R. New York: Harcourt. New York: American Civil Liberties Union. (Ed. (1994). E. Drugs and behavior: An introduction to behavioral pharmacology I.. B. A. D. R. B. Y. & ElSohly. Bennett. R. A longitudinal study of cannabis use and mental health from adolescence to early adulthood. 44. J. K. A. Journal of Abnormal Psychology. M. 58. P. P. S. Cannabis effect on spasticity in spinal cord injury. Matthias. Tashkin. & Reid. and adolescents. Marlatt. Bisogno. 19. W. M. (1994). H. S. T. W.. M.. R. Report of the committee on Cannabis Indica.. Effects of cannabis decriminalization in the Australian Capital Territory on university students’ patterns of use. Sheskin. B. Pharmacology. Effect of cannabinoids on spasticity and ataxia in multiple sclerosis. The Arabian nights. 808–815.. (1985). Chemical Senses. (1982). 151–167). P. 47. J. 125. McMeens. Regional cerebral blood flow and depersonalization after tetrahydrocannabinol administration. 11. M. Effects of varying marijuana potency on deposition of tar and delta-9-THC in the lung during smoking. M. R. D. W. Galizio.. B. (Vol. J. (1998). Marlatt. Anandamide may mediate sleep induction. L.). 83–91. A. R. Mandel. 116–118. & Moffitt.. Life Sciences.. Malec. Williams. (1981). J. Mattes. C. (1995). Los Angeles: Chuck Alton.. K. J. 278. Drug use and abuse. Mathew. (1860). Margolin.). Maloff. 100.. F. K. McGlothlin. (1984). (1988). L. L. A. Shaw. Chiu. 785–793. A.. (1998). R. R. New York: Knopf. Pharmacology. Poulton. Science. R. T. B. 745–747. 64. New Jersey: Prentice Hall. & ElSohly. McKim. (1992). H. McGeorge. Clinical Pharmacology and Therapeutics. 117–140.. Kiplinger. (1970). L. Drug testing: A bad investment. J. A review of the effects of the decriminalization of marijuana. Welsh (Eds. T. Marijuana Anonymous (1995). M. Mikuriya. 2173–2184. Engelman.. Van Nuys. K. M. & Rapaka. Drugs. 1973. Pain.. A. D. American Journal of Psychiatry. Schonle. (1990). F. & Rohsenow. Marques-Magallanes. 159–199). Mathew. & Gordon. Biochemistry and Behavior. 120–122. (1985). 236. Pharmacology. Ohio: Follett & Co (Reprinted from Marijuana: Medical papers. (1999). (1997). . & Conrad. J. (1980). Does pre-employment drug use predict job suitability? In S.). Addiction. In Transactions of the 15th Annual Meeting of the Ohio State Medical Society. Life with hope.. R. Murphy & A.

6950. (1986). T. & Hester. R. Van Nuys. Vermont: Paul S. (1991). S.S. 56. S. A. J. Newman. K.. (1997). J. Life Sciences. 1898–1902. King. Journal of Psychoactive Drugs. Muller-Vahl. M. 852–854. Cornett. Szabó. W. (1990)... G. Congreve. ginsenoside. L. Pain management. Sudden onset of subjective dimensionality: A case study. Nathan. L.. & Kaback. Miller. (1991). 49. & Miller. (1985). 1–43. & Frey. D. M. Cambridge handbook of psychology. E. T. K.. McCrady. subjective estimates of intoxication and multiple measures of memory. Cannabis: Toxicological properties and epidemiological aspects. 46. C. Marijuana: Dose-response effects on pulse rate. R. (1977). D. & Moore. K42). J. 82. 25. C. JEL No. Addictive Behaviors. 47–55. Suciv-Foca. J. Some psychological correlates of long-term heavy cannabis users. 145. (1998). Journal of Substance Abuse Treatment. Marijuana: Dose-response effects on pulse rate. 482–486.. R. Mikulas. R. L. (1988). 19. W. L. 794–805. Erickson. et al. R.. 66–72. 1. Inhibition of cellular mediated immunity in marihuana smokers. California: World Services Office. Cannabis 1988: Old drug.. Thandai and Chilam: Traditional Hindu beliefs about the proper use of cannabis. S. (1991). Lane.. A. health. Miller. G. R. D. 7). J. (1990).. S. 22. & Dengler. (1997). W. New York: Raven.. Addictive Behaviors. New York: Wiley. Mucsi. 28. A 12-step treatment approach for marijuana (cannabis) dependence.. 861–867. D. & Smith. & Cornett. S. Athens. The addictive personality is the behavior of the addict. R. E. Gibbins. & Pottash. (1994). (NBER Working Paper No. T. R. I. J. Antisocial personality disorder and alcohol-induced aggression. Daedalus. & Wikler. Perceptual and Motor Skills... Musty. Integrating spirituality into treatment: Resources for practitioners. An experimental study of the effects of daily cannabis smoking on behavior patterns.. 479–489. A test of socioeconomic status as a predictor of initial marijuana use. (1979). the potency question. & Hicks. Epidemiology. 6. . Nahas. Der Nervenarzt. (1988). (1974). M. McFarland. H. pleasantness. 419–420. A test of alternative explanations for the stage-like progression of adolescent substance use in four national samples.. (1996). J. Gold. Q.. 9. Moos. (1997). L. Cambridge: Cambridge University Press. Gold. (1999). 34 (Suppl. Manual of therapeutics for addictions. Moreau. F.. Inpatient alcoholism treatment: Who benefits? American psychologist. New York: Guilford. (1996). Weinman. Molnár. Miller. and cannabinoid derivatives. subjective estimates of potency. 82–87.. (1997). 132. Journal of Consulting and Clinical Psychology. Berek. Pusztai. 1325–1350. Gilles de la Tourette syndrome: Influence of nicotine. J. Miller. R. D. McManus (Eds. Nadelmann. A. B. J. (1997). D. B. T. N. I. Middlebury. Nahas. A. 87–132. and marijuana on the clinical symptoms. E. J..). M. G. Morley. 20. R.. R. 234–237). 68. 241–250. P. 768–777. 985–989. Miller. 141–165. Psychiatric Services. Miller. H. & Wikler. Armand.. & Aldrich. free recall and recognition memory. G. Concho. 287–293. 121. D. (1986). W. (1992). Narcotics anonymous. T. (1999). J. da Sikes. 1541–1546. 183–188. R. Myerscough. D. Journal of Personality and Social Psychology. Relationships between motivation and depression in chronic marijuana users. S. Medical Journal of Australia. (1999). & Cherek. Life Sciences. & Taylor. 22. prohibition of drugs and alcohol. N. Dougherty. K. G. 195–200. Miller. J. Recreational drug use and the risk of primary infertility. The American disease: Origins of narcotic control. Cornett. Keep off the grass. S. Miles. M. 183.. Violence and the U. New York: Oxford University Press. Kahler. Miller. S. C. R. A. Kolbe.. G. D. 20.. In A. 65. Marshman. (1995). & Rollnick.. Biochemistry and Behavior. (1978). West & C. Q. Drugs and Alcohol Dependence. K. F. 15. D. J-P. S. L. and recognition memory. W. Washington D. Outcomes of residential treatment of substance abuse in hospital and community-based programs. subjective estimates of intoxication. G.. Nakamura. Moeller. R. J. T. S. Miller. & Wirtshafter. Wilkinson. & Patterson. Miller. Wig. (1988). E. new dangers. E. (1989). (1974). Labouvie. Morningstar. Ocsovszki. alcohol. 56. Reversible effects of acute and long-term administration of delta-9-THC on memory in the rat. S. M. Acta Pharmacologica et Toxicologica. Motivational interviewing. A. C. and medicine (pp. Science. Mueller. Daling. & Morishima. 2151–2158. Journal of Psychoactive Drugs. S..386 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA IRODALOMJEGYZÉK 387 Menhiratta. Steinberg. Ohio: Hempery.. D. C. W. G. E. Affiliation with alcoholics anonymous after treatment: A study of its therapeutic effects and mechanisms of action. S. 268–275. (1985). R. G. & Masur. Pharmacology. Miller. Narcotics Anonymous. (1978). N. (1845/1973) Hashish and mental illness. Mikuriya. H. The effects of marijuana on human physical aggression. Morganstern.. P. S. Pharmacology. Marijuana: Dose-response effects on pulse rate. 573–579. A. M. S.: American Psychological Association. & Verma. Thinking seriously about alternatives to drug prohibition.. N. Musto. S. Alcoholism: Clinical and Experimental Research. G. Journal of Consulting and Clinical Psychology.. 167–175. The hemp seed cookbook. Membrane associated antitumor effects of crocine-. R. Nahas. British Journal of Psychiatry. M. C. N. Anticancer Research. A. 41. Drew. (2000). Miron. E. D. Baum. 17. P. R. Brightwell. G. Weiss.. A. L. Devenyi. R.

D. Annals of clinical research (pp. New York: Lexington Books. 1–7).388 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA IRODALOMJEGYZÉK 389 National Drug Strategy Household Survey Report (1995). S. (1997). (1989). S. NORML v.. W. Agurell. How to legalize drugs (pp. Rockville. 251–281. S. Hollister. . Marijuana: Facts parents need to know. & Susser. (1997a). DEA. 15. Normand. et al. Crop earnings in the United States. D. Brunk. New Jersey: Jason Aronson. D. M. 1656–1664. M. (1991). 878 F. Under the influence? Drugs and the American workforce.org/ facts/crop/report. Packer. 421–461. R. (1996). Stout (Ed. J. Principles of responsible cannabis use. 2d 849 U. & Canter. Foster City. A.. Department of Health and Human Services. The twelve-step facilitation handbook. Maryland: U.. Lindgren. M. 7. Psychosociocultural perspectives on chronic cannabis use: The Costa Rican follow-up. & True. H. Northvale. Biomedical Mass Spectrometry. S. K.). Journal of Applied Psychology. Chiang (Eds. org/about/responsible. Pacheco.. The willing host: Intrapersonal contributors to substance abuse. Nowinski. S. K. 136 L. S.. & Hollister.. S.: National Academy.. & Canter. E. A.. C. Noyes. R. Lenoci. Page. The limits of criminal sanction. C. The analgesic properties of delta-9-tetrahydrocannabinol and codeine. Illinois: Forest Institute. & Childers. & Mahoney. Journal of Applied Social Psychology. B.2d 1458 (D. C. Clinical Pharmacology and Therapeutics. 84–89. S. J. M. R. H. H. Normand. 261–267.. Ohlsson. 20. 3569. 1989). Washington D. Palo Alto. & Earleywine. Fletcher.. (1997). 6–10. (1990).. & O’Brien. Agurell.. L. J... A. National Institute on Drug Abuse (NIDA). National Institute on Drug Abuse (NIDA). Plasma delta-9-tetrahydrocannabinol concentrations and clinical effects after oral and intravenous administration and smoking. J-E. C. 1118. K. J. S.). Clinical Pharmacology and Therapeutics. State and local spending on drug control activities.: U. (1987). Nowinski. (1997b). (1996b).. S. C. W. 964 U. E. and their utility in the treatment of tetanus and other convulsive diseases.: U. (1990). 409–416.: Author. J. D. A. In J. J. C. LEXIS 837. F. S. C. N. 629–639. M. 47–57. & Gillespie. J-E. J. Gillespie. & Bentler. Salyards. NIDA capsules: Summary of findings from the 1990 Household Survey on Drug Abuse. Sensory gating in chronic post-traumatic stress disorder: Reduced auditory P50 suppression in combat veterans. Brain Research.)..: Author. Cigarette smoking. D. J.. Canberra: Australian Government Publishing Service. National Organization for the Reform of Marijuana Laws (NORML). Drug prohibition muddles along: How a failure of persuasion has left us with a failed policy.. Ng. 139–143. J. Illicit drug use and the risk of new-onset seizures. (1996). H. C. 46. Hollister. Olsen v. Washington D. Schoenfeld. Journal of Psychoactive Drugs. 28. (1994). Available: http://www. Barnett & C. In C. In F. & Baker. A. 823–837. K. On the preparation of the Indian hemp or gunjah (Cannabis Indica): The effects on the animal system in health. Wahlen. K. American Journal of Epidemiology. Supp. 123 (D. F. S. O’Shaughnessy. American Behavioral Scientist. Available: http://www. Ohlsson. Brust. (1993)... Needham. (1975). Weiss. 132. Newcomb. Journal of Psychoactive Drugs. 603. Transactions of the Medical and Physical Society of Bombay. Treating substance abuse: Theory and technique (pp. M. Noyes. Newcomb. Identification of cannabinoid receptors in cultures of rat cerebellar granule cells.). Olsen v. Biological Psychiatry. 13–37). academic lifestyle. DEA. O. S. P. S. J. Ohlsson. Single-dose kinetics of deuterium-labelled delta-1-tetrahydrocannabinol in heavy and light cannabis users. S. S. Ward. Overholser. Hauser. C. McCallin. Brunk. Monitoring the future study. 519 U. (1998). 8. 18. A. M.. Department of Health and Human Services. A. Bell. 96–1058. H. Analgesic effects of delta-9-tetrahydrocannabinol. J. (1980).shtml.natlnorml. Avery. M. (1983). B.. (1998). 352–368). E. J-E. L. Page. McCarthy. Agurell.. No. (1842).. Lempert. L. Ed. (1974). Department of Health and Human Services. (1968). J. New York: Guilford. M. R.. (1975). 102–110. Wahlen. (1992). 9. 488 F. R. (1982). An evaluation of pre-employment drug testing. 19. J. The amotivational syndrome hypothesis and the Costa Rica study: Relationships between methods and results. National Organization for the Reform of Marijuana Laws (NORML). Keller & J. Fletcher.norml. Pharmacokinetics and pharmacodynamics of psychoactive drugs (pp. A. F. Rotgers. Clinical utility of the Socratic method. C. J. (1996a). A. & Gillespie. C. National Institute on Drug Abuse (NIDA). Ct. Washington D. Science and civilization in China. 75. W. In G. Office of the National Drug Control Policy. California: Biomedical Publications. 1980). Report from the National Survey on local and state governments. Facilitation 12-step recovery from substance abuse and addiction.. Fish (Ed.shtml. S. B. S. Neylan. Office of the National Drug Control Policy. A. T. C. Journal of Clinical Pharmacology. 824–840). M. L. 15. Ostrowski. Morganstern (Eds. J. Washington D.. D.. B. S. National drug control strategy. California: Stanford University Press. Des Plaines. Baram. C. (1988). D. 117 S. W. Cambridge University Press. Lindgren. Washington D. W. Lindgren. L. (1985). Pharmacokinetic studies of delta-1-tetrahydrocannabinol in man. 57–65. and self-efficacy: An eight-year study from early adolescence to young adulthood.

. Deren. J. A. (1989). (1980). (1997b). W. Powell. 253–258. Quarterly Reports. C. 87. Prochaska. S. (1987). (1948). Rachham. & Wrigley. Cannabis in medical practice (pp. Effects of practice on marijuanainduced changes in reaction time.. Journal of Neurology. (W. H. Fitz-Gerald.. 3.. D. Raspberry. with Brodsky. Straumanis. Spasticity and chronic pain. J. July 15–21). M. Effects of intravenous tetrahydrocannabinol on experimental and surgical pain: Psychological correlates of the analgesic response. Ravin v. C. Cashin. Street drug analysis and drug use trends. The meaning of addiction. 158. (1981). S. (1979). Raft. C.. 280–285. H. R.. O. J. London: McFarland. G. S. W. Trans. 159–163. Nath. Cannabis in medical practice (pp. Meilman. Pharmacology and toxicity of cannabis. (1997a). & Harris.. Synhexyl. 21. 112–124). (1977). Stages and processes of selfchange in smoking: Toward an integrative model of change. Petro. W.. E. P. R. Ratcliffe. 537 P. Health care use by frequent marijuana smokers who do not smoke tobacco. O. Summary of street drug results. (1996). C. G. Pope. Prevention and the power of persuasion. 69. PharmChem Newsletter. Gargantua and Pantagruel. PharmChem Newsletter. New York: Taplinger. The diseasing of America. J. Reduced P50 auditory gating response in psychiatrically normal chronic marijuana users: A pilot study. D. Ghia. R. J. J. A. Timmons. Peele. New York: Avon Books. M. T. & Wall. Misperceptions of the norms for the frequency of alcohol and other drug use on college campuses.). Struve. Petro. C. 19. Petro. Leavitt. J. R. Pearl. F. Psychopharmacology.. H. A. J. The residual cognitive effects of heavy marijuana use in college students. J. Journal of Mental Science. D. 21. C. (1973). Polen. 80. E. S. D. L. Washington Post National Weekly Edition. Salloway (Eds. M. & Sigal. Mohan. Petro.. 696–1000. S. M. (1998). New York: Mass Market Paperback. In M. (1977). Rouse. Peeke. The anarchist cookbook. (1991). New York: W. p. 279. C. (1996). Perez-Reyes. (1996. A comparison of the pharmacological activity in man of intravenously administered delta-9-tetrahydrocannabinol. 390–395. & Wish. Raffel. (1999).. L. (1999).. In M. Secaucus. (1975). W.). G. 31. New York: Thunder’s Mouth. C. 4. F. D. S. C. Prabhu. L. Journal of General Internal Medicine. K.390 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA IRODALOMJEGYZÉK 391 Parish. (1976). Pihl. C. The natural history. D. Values clarification approaches to pre-teen substance-abuse prevention. Gregg. 29. (1974). Lewiston. New York: Edwin Mellen. 13–24. M. H.). A. Matching patients with alcohol disorders to treatments: Clinical implications from project MATCH. Relation of pre-employment drug testing result to employment status: A one-year follow-up. Trans. D. Prochaska.. 1307–1312. Marijuana as a therapeutic agent for muscle spasm or spasticity. W. E. M. University of Mississippi: Research Institute of Pharmaceutical Sciences.. Great dialogues of Plato. Project MATCH Research Group. J. 1973. Marijuana Rx: The patients’ fight for medicinal pot. British Journal of Ophthamology. 21. Journal of the American Medical Association. 56–66). Clinical Pharmacology and Therapeutics. Journal of American College Health. Rabelais F. J. & Neki. Motivation levels and the marihuana high. (1991). Synthetic cannabis preparations in psychiatry: I. & Yurgelun-Todd.. Indian Journal of Medical Research. 29. Potency Monitoring Project (PMP). 1969–1976. 6. (1993). London: McFarland. J.. (1994). Psychosomatics. Forster and J.. J. New Jersey: Barricade. J. D. Pond. Journal of Abnormal Psychology. 5. Powers-Lagac. Rainone. H. Psychological effects in depressive patients of the marijuana homologue synhexyl. San Francisco: Josey Bass. Short-term effects of marijuana smoking on cognitive behavior in experienced male users. C. Peels. (1998). Number of people with glaucoma worldwide.). J. L. (1989). Journal of Psychoactive Drugs. G. A. 413S–416S. Leichliter. (1974–1996). Mathre (Ed. L. A. In M. & Ellenberger. Randall. Cambridge: Harvard University Press. Perkins. S. M. 48. D. Petro. Treatment of human spasticity with delta-9-tetrahydrocannabinol. 81–85.. (1998). P. Trans. State. G. 276–279. J. H. Biological Psychiatry. 47. Mathre (Ed. G. Love and addiction. H. (1999). Boston: Houghton Mifflin. 589–602. & Presley. 11. D. D. & DiClemente. 45. & O’Leary. Peele. 353–359. and Psychiatry. Mathre (Ed. Norton. (1999). Journal of Clinical Pharmacology. Parker. 521–527. London: McFarland. R. 596–601. . cannabinol and cannabidiol. W. E. & DiClemente. 96. 112–124). Experientia. Plato. Jones. & Manno.). Perry. (1971). Patrick. P. 44–47. D. Changing for good. A. 119–140). Pliny the Elder. S. Western Journal of Medicine. (B. R. 275. 1368–1369. O. (1973). Davis. & Stone. (1978). C. D.2d 494 (Alaska 1975).. D. V.. J. C. Journal of Mental Health UK. Norcross. Ray. Prevention and treatments of alcohol and drug abuse (pp. Domino. 389–393. Heavy marijuana users not in treatment: The continuing search for the “pure” marijuana user. & Rennick. (1950). 4. Journal of Consulting and Clinical Psychology. (1997c). Quigley. In B. Kleinman. Neurosurgery. J. Part II. Psychopharmacologia. 26–33. Seizure disorders. (H. Cannabis in medical practice (pp. (1983).). J. 7. Chronic cannabis use and cognitive functions. 3.).

. E. Science. Marijuana and Tourette’s syndrome. 13. 167–182). S. 465–466. Schaeffer. & Ungerleider. International Journal of the Addictions. Gieringer. I. G. L. The Hague: Mouton.. R. Jolles. (1976).. Annals of the New York Academy of Sciences. Mountain View. S. In D. H. M. Andrysiak. Sallan. Roffman. G. W. J. G. (1993).. New York: Thunder’s Mouth. Why marijuana should be legal. The immune response and marijuana. H. Zinberg. & Kubby. C. Oakland: Quick American Archives.. F.392 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA IRODALOMJEGYZÉK 393 Razdan. D. J. Predictors of attrition from an outpatient marijuana-dependence counseling program. Human Psychopharmacology: Clinical and Experimental. Schmitz. C. 442–450. Psychopharmacology. Schinke. California: Sage. Roffman. R. Riedel. 102–106. Acta Psychiatrica Scandinavica. E.). M. S70–S78. J. M. Rhoades. (1982). R. & Mikuriya.. D. Rustin. Airway inflammation in young marijuana and tobacco smokers. (1999). (1998). 1. Effect of the shampoo Ultra Clean on drug concentrations in human hair. 221–226. Cannabis dependence. 376 (Suppl. Leiden: E. Marihuana: Chemistry. (1997). Roth. Skopp. Oswald. Why Germans get six weeks off and you don’t. L. 38. P.escapemag. (1976). In G. M. Klepsch. 18. Assessing need for marijuana dependence treatment through an anonymous telephone interview. J. E. Journal of Clinical Psychopharmacology. Kleerup. P. Pharmacology Review. F. R. R. & LaVigne. Schenk. Grant. D. Rosenthal. Marijuana’s impairing effects on driving are moderate when taken alone but severe when combined with alcohol.. Rochford. C. Lucia (Ed. M. A. Marijuana medical handbook. Roth. R. Marijuana as medicine. Vuurman. J. T. S. Escape. (1963). S49–S63. Robbe. M. H.. & Bland. Rudenko. A. C. Simmons. A current formulation of client-centered therapy. Russo. (1975). 553–566. Addictive Behaviors. A novel cannabinoid receptor agonist. 639–651. 8. Newman. Rosenkrantz. Brill. S.. W. H. Arora. 76. & Barnhart. Essentials of behavioral research. R. A. 282. 75–149. 264. Cannabis and culture. (1994).). Van Boxtel. M. Barsky. Antiemetic effects of delta-9tetrahydrocannabinol in patients receiving cancer chemotherapy. & Hall. Roffman. J. Role of subthalamic nucleus in cannabinoid action in the substantia nigra of the rat. S. Jacks...com/home/sub 3c. M. W. T. . & Partridge. H. J. A. Richter.). V. Idanpaan-Heikkila (Eds. Barsky. S. exerts antidystonic effects in mutant dystonic hamsters. J. 837–846. L.. J. E. & Tashkin. L. Russel. (1998). Cognition and long-term use of Ganja (cannabis). 444–445. (1999). W. E. International Journal of Legal Medicine. L. Fletcher. (1981). Frozen tombs of Siberia. P. Rosenthal. the weed of madness. & Rosnow. New York: Springer-Verlag. 371–377. Roffman. S.. P. (1977).. Verhey. & Stephens. pathologic and molecular criteria. R. & Rowell. V. & Walker. 293. Sandyk. American Journal of Respiratory and Critical Care Medicine. and J. Berkeley: University of California Press. Philadelphia: Saunders. E. A... Social Service Review. Making sense of medical marijuana. & Sutker. 1635–1638. H. M. J. P. & Becker. 77. (2000). M. 213. 157. E. & Loscher. Structure-activity relationships in cannabinoids. Rohrich. & Walker. Addiction. S. 285–290. M. E. T. Dunner (Ed.. 54–62. A. Swift. B. Botvin. S. et al. Arora. Simpson.12. J.. 928–937. S. J. Newbury Park. Seattle: Madrona Publishers. biochemistry and cellular effects (pp. (1996). Cannabis for migraine treatment: The once future prescription? An historical and scientific review.. E. Rosenthal. (1991). (1997). Drug abuse and dependence. 159–165. N. A. W. Available: http://www. J. Lancet. European Journal of Pharmacology.) (1975). (1994). S. Endobronchial injury in young tobacco and marijuana smokers as evaluated by visual. 3–8. Cocaine-seeking produces by experimenteradministered drug injections: Dose-effect relationships in rats. C. 1057–1065. & Stephens. D. E. 113. Paton. Robinson. (Ed. 111. D. S. B. Human Psychopharmacology.. American Journal of Respiratory and Critical Care Medicine. Wertz. R. Potsch. C. S. Vermeeren. Medical students and drugs: Further neuropsychological and use pattern considerations. Alcohol and civilization (pp. P. M. A. Alcohol in human culture. 100A. (1986). Kleerup. & Awerbuch. R. Rubin.. (1950). Sanudo-Pena. Winter. Effects of intrastitial cannabinoids on rotational behavior in rats: Interactions with the dopaminergic system. (1970). (1993). & Tashkin. (1998). Rogers. (1996). 13. 93. The Hague: Mouton. Neuropsychologic. A. (1998). International Journal of the Addictions. 266–306. M. 105–109).. R. New York: McGraw-Hill. F.. & Frei. & Orlandi. (1994). S. Ganja in Jamaica. Journal of Neurophysiology. D. Rowell. E. 637–638. Reynolds. & Comitas. Long-term cannabis use: Characteristics of users in an Australian rural area. A. Synapse. 441–456). P. E. & Kleber. Rubin. Reilly. J. Rosenthal. R. K. I.htm. Nahas.. Proceedings of the Association of American Physicians. R. D. 147. R. T.. (1975). S. R.). 795–797. Zorntlein. (1987). intellectual and personality correlates of chronic marijuana use in native Costa Ricans. On the trail of marijuana. Current psychiatric therapy (pp. R. D.. (1988). New England Journal of Medicine. 22. L. 30. In S. (1991). Substance abuse in children and adolescents: Evaluation and intervention. J. 153. M.. (1939).. a medical anthropological study of chronic marihuana use. Rosenthal. J. Sanudo-Pena. J. (1998). Roueche. 24. (1980). Mechanisms of drug-induced driving impairment: A dimensional approach. California: Pacific. Pain. G. Didcott. J. (1998).. J.. On the therapeutic uses and toxic effects of Cannabis Indica. M.. C. P. (1971) The herb. D. Satz. New York: McGraw-Hill. M.

C. K. Marijuana and medicine (pp. Schwartz. (1994). Li. Boca Raton. (1998). Carey. T. A.. Clinical Pharmacology and Therapeutics. Spunt. & Toneatto. Correia. M. M. J. Scallett. 195–213. H. 64. Marijuana: On-road and driving simulator studies. R. 185–197. 34–68). 612–630. L. Validating a five-factor marijuana motives measure: Relations with use.. B. (1984). M. McMahon (Eds. (1966).. In J. Goldstein. et al. New Jersey: Humana. 21. . C. Chang. Steele. Shedler. E. The Pittsburgh Press. S. Slikker. Sensation seeking and drug use among high risk Latino and Anglo adolescents. Available: http://www.. C. Scher. Soueif. (1994). N. C. 16. Cannabis: An example of taxonomic neglect. Bulletin on Narcotics. 73. A. 665–672. & Dent. Journal of Neuroscience.. and Driving. Sobell. 121–134. 23. Smith. New York: Academic. G. S. New York: Bobbs-Merrill.. W. R. E. Journal of Drug Education. 41–49. Pediatrics. (1986). Biochemistry and Behavior. M. Cannabis and cognitive functioning. Presumed guilty: The law’s victims in the war on drugs. Tripp. T. 387–423). Twelfth grade follow-up of the effectiveness of a middle school-based substance abuse prevention program. H. 397–401. 219–224. J. International Journal of the Addictions. J. Journal of Psychedelic Drugs. P. S. B. pharmacologic. (1990). Makriyannis. Schuel. & Kashani. & Machlin. G.. (1969).. (1998). Solowij. Cannabinoid receptors in sperm. A. Marlatt & R. T. Schwartz. A. L. H. Smith. R. L. G. Quesenberry. A.. Burkman. P. Cannabis and culture (pp. Brownstein. G. H. Kamp. Sutin. Martin’s Griffin. (1991. Pharmacology. Fujimori.. & Block. (1984). F. C. Cambridge: Cambridge University Press. J.). & Fedio. 175. Sloman. Drugs. S. Seybold. and R. J.). Sidney. 4322–4334. In V. Dewy. Adolescent drug use and psychological health: A longitudinal inquiry. Marijuana: A crude drug with a spectrum of unappreciated toxicity. B.. D.. A. 156. D.. New York: St.. S.. P. C. 405–418. Plowman. (1996). R.. Specific drug use and violence in delinquent boys. P. M. 2. (1998). & Lang. 183–191. Clinical implications for four drugs of the DSM-IV distinction between substance dependence with and without a physiological component. Gruenewald. Simon. R. C. & Asch.. J. Reefer madness: A history of marijuana... A. Sharma. American Journal of Diseases of Children. T. Perceptual and Motor Skills. E. In S. In L.org/wod/wod. Simonds. Smiley. In G. Marijuana/cannabinoids: Neurobiology and neurophysiology (pp. Cancer Cause and Control. and neurohistological effects of chronic marijuana smoke exposure in the nonhuman primate. & Tekawa. T. 265–273. (1974). J. Alcohol. Shahar. California: Sage. Gralla. A. Cunningham. L. Simons. Cannabinoid receptor agonists inhibit glutamatergic synaptic transmission in rat hippocampal cultures. New York: Funk and Wagnalls. Rubin (Ed. Picone. & Siris.. & Bino. M. M. R. J. M. Schuckit. P. E. R. F. (1997). Bartke (Eds. K. (1991). (1975).). Characterization of delta-9-tetrahydrocannabinol and anandamide antinociception in non-arthritic and arthritic rats. 45. 967–970.. Schultes. (1974). W. Tolerance to the reproductive effects of delta-9-tetrahydrocannabinol. M. 28. M. Stacy. S. P. J.. J. M.. T. & Fendrich. Almirez. Lowe. 60. T. Harvey & S. P. W.. J. H. American Journal of Drug and Alcohol Abuse. Short term memory impairment in cannabis-dependent adolescents. J. 7.. & Welch.. W. A review of psychoactive substance use and abuse in schizophrenia: Patterns drug choice. & Thayer. J.. & Moskowitz. P.. 25–42. A. In vitro effects of delta-9-tetrahydrocannabinol (THC) on bull sperm. 1341–1342. 457. Newbury Park.. C. Copeland. Totowa. A. Sobell. Relapse prevention treatment for cocaine dependence: Group vs. K. Schneier.). M. problems. B. Nahas. & Lockwood. (1968). (1980). 471–485).. taima. A. (1998).). (1978). neurochemical. Smith.. (1993). Journal of Nervous and Mental Disease. 22. Klein. Biochemical Pharmacology. 335–346). United States). Agurell (Eds. H.htm. F. J. A. G. R. 2. & Bailey. Friedman. Solomon. F. Cancer Treatment Reports. D. 722–728.394 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA IRODALOMJEGYZÉK 395 & Grabowski. Scott. J. M. Willette (Eds. Baer. S. E. Zimmerman. P. J. M. R. (1997). R. 28. Addictive Behaviors. 17. & Flaherty. (1999). 641–652. 21–38). 1214–1219.... L. Ali. I. The role of marijuana in homicide. J. M. D. Paule. 29. 23. American Psychologist. M. Individual format. (1980). Heavy marijuana use and recent memory impairment. Agurell. & Borsari. (1992). American Journal of Psychiatry. The Hague: Mouton. M. August 11). Journal of Counseling Psychology. 38. Florida: CRC. (1998). Smith. et al. Shen. (1987). T. (1999).. Double-blind comparison of antiemetic effects of nabilone and prochlorperazine on chemotherapy-induced emesis. L. H. N. Daeppen. Addictive behaviors across the life span (pp. The white poppy: A history of opium. 45. G. D. Schwartz. Personality and Individual Differences. Staquet. K. Piser. L. Effect of nitrogen analog of tetrahydrocannabinol on cancer pain. Some determinants of psychological deficits associated with chronic cannabis consumption. S. Sussman. Shope. D. Schneider. Murphy & A. I. The marijuana papers. B. 80–82. R. W. W. 8. 143. M. Gantt. S. Behavioral. The acute and chronic toxicity of marijuana. Effects of two levels of attention demand on vigilance performance under marihuana. (1976). G. & Braun. 37–48. V.. The cannabinoids: Chemical. Klitzner.... 305–322. S. A life-span perspective on natural recovery (self-change) from alcohol problems. Marijuana use and cancer incidence (California. J. (1989). G. S. Psychiatric Annals. W. Danko. and alcohol motives. T. and therapeutic aspects (pp.

S. Learning impairment in the radial-arm maze following prolonged cannabis treatment in rats. B. A. & Simpson. Evidence that 2-arachidonoylglycerol but no N-palmitoylethanolamine or anadamide is the physiological ligand for the cannabinoid CB2 receptor.. (1997). Stephens. Petersen (Ed. Topographic quantitative EEG sequelae of chronic marijuana users.. & Roffman. Dent. 918–922. A. et al. American Review of Respiratory Disease. 135. T. Sussman. Stacy. A. M. Stiglick.. J. T. A. Stefanis. 1. Stockings. & Salzet. Evidence that the cannabinoid CB1 receptor is a 2-arachidonoylglycerol receptor. Testing the abstinence violation effect construct with marijuana cessation. A.. A. S. 77. (1996). 753. 26. & Piomelli. M: D. 324–329. Sociocultural and epidemiological aspects of hashish use in Greece. D. 14. 23–32. Summary of findings from the 1999 National Household Survey on Drug Abuse. R. 736–738. and nonsmokers. Sutin. J. 219–224. Initiation and maintenance of tobacco smoking: Changing determinants and correlates in adolescence and young adulthood. Dent.. M. American Journal of Health Behavior. E. & Craig. In G. 117–123. Kondo.. 149–178). S. 9. (2000). Rubin (Ed. R. (1854).396 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA IRODALOMJEGYZÉK 397 Stefanis.. E. Hajek. Stoltenberg. (1947).. S. The myth of mental illness. B. Russell. Maryland: U.. C. (1994). New York: Putnam. M. D. (1971). C. T. T:. L. Journal of Biological Chemistry. & Walter. Marijuana and the lung. N. Stapleton. 19. . P. & Coulson. Treating adult marijuana dependence: A test of the relapse prevention model. (1994).. Kondo. S. (1855). P. H. Harvey & S.). C. Jarvis. D. Respiratory symptoms and lung function in habitual. E. Adult marijuana users seeking treatment.. E. 717–724.. Salzet. Kodaka. One-year outcomes of Project Towards No Drug Abuse. The land of the Saracens. (1997). Simon. L. A. Stacy. Addictive Behaviors. 23. The international challenge of drug abuse (pp. S. A. Schweitzer. 44. Nakan. Cannabis and Culture (pp. F. Drug and Alcohol Dependence. P.. Our right to drugs. 274. S.. Subject selection bias in alcoholics volunteering for a treatment study. E. M. Journal of Drug Issues. British Medical Journal. 27. C. 77. Stephens. et al. P. Asia Minor.. (1982a). E. Substance Abuse and Mental Health Services Administration (SAMHSA). Manno. & Johnson.. Nakane. Lancet. V. I. 279–288). Stein. Patrick. D. 1996. W. & Madianou. California: Science and Behavior Books. smokers of tobacco alone. R. 303–326). Sussman. (1976). (1994). 1100–1104. and related compounds. A look at marijuana’s harmful effects.. (1987). ether-linked analogues. H. 332–344. Psychotherapy: Can the practitioner learn from the researcher? American Psychologist. Strohmetz. Dent. Kishimoto. Ballas. One-year prediction of violence perpetration among high-risk youth. A new euphoriant for depressive mental states. T. H. D. H. S. The Hague: Mouton. Y. Comparison of the agonistic activities of various cannabinoid receptor ligands i n HL-60 cells.. J. Belcher. 340. L. Nature. Biological aspects of cannabis use. NIDA Notes. Heavy habitual marijuana smoking does not cause an accelerated decline in FEV1 with age. Rockville. S. Stefano. Swan. & Kalant. Residual effects of prolonged cannabis administration on exploration and DRL performance in rats. (1999). (1997). In R.. (1996). & Bentler. (1999). Alterman. D. J. Stella.. T. 62. Nahas. 61. Tart. Simmons. 388. C. Szasz. et al. (1982b). Kodaka.). & Manno. Brain Research. (1961). 26. 92–99. Refusing to be a man: Essays on sex and justice. Randomized controlled trial of nasal nicotine spray in smoking cessation. B. C. Marijuana and medicine (pp. D. T. Preventive Medicine.. Szasz. Maryland: National Institute of Drug Abuse. 155. T.. A. M. G. Roffman. 56. National Household Survey on Drug Abuse: Population estimates.. G. (1998). S. E. New York: Meridian. Seruve. S.. P. Duann. A. (1988). or pictures of Palestine.. Sussman. M. T. T. (1989). Sherrill. Rockville. R. M. & Simpson. & Kalant. Steinberg... B. J. J. smokers of marijuana and tobacco. J. A second endogenous cannabinoid that modulates long-term potentiation. Journal of Applied Social Psychology. S. Curtin. J. 2794–2781. Totowa. New Jersey: Humana.. W. Rockville. R. (1997).). Sugiura. In V. R. D. Journal of Consulting and Clinical Psychology. Tashkin. Journal of Consulting and Clinical Psychology. Sugiura.. (1999). Agurell (Eds. R... (1999). 167–179. Taylor. N. 209–216. Substance Abuse and Mental Health Services Administration (SAMHSA). et al. Sutherland... 605–612. Psychopharmacology. (2000). M. H. Sicily and Spain. Newcomb. T. T. R. 275. & Stacy. Simpson. Alcoholism: Clinical and Experimental Research. W. K. C. Roffman. New York: Praeger. (1993). Leavitt. H. Psychopharmacology. Bourque.. (1992).. P. A. A. (1990). Palo Alto. S. American Journal of Respiratory and Critical Care Medicine. Simmons. A. 695–733. Coulson.. A. J. W. Simon. W. New York: Putnam.. G. 632–642. (1992). Taylor. Miyashita. 773–778. B.. J. Journal of Biological Chemistry. A. Straurmanis. Department of Health and Human Services.. Clark. 17–42. Stiglick. Suhara. Tashkin. On being stoned. C. Stephens. heavy smokers of marijuana alone. Tashkin.. (1975). A. C. Identification and characterization of the leech CNS cannabinoid receptor: Coupling to nitric oxide release. J. A journey to central Africa... D. W.. New York: Hoeber-Harper. H. S. S. 124–128. 141–148. G. Marijuana use: Current issues and new research directions. S. Maryland: SAMHSA. Miyashita.. G.. Strupp. Structure-activity relationship of 2-arachidonoylglycerol.. R. B. 160–187.

J. O. H. & Warkentin. 59. New York: Bell. P. Bordin. 291–302. T. (1997). AIDS Research and Human Retroviruses. Tucker.. Thornicroft. Vinciguerra. Van Tulder. & Volicer.. Cherkin. D. N. 913–919. 21. 13. D.. A. (1983). Donovan. Marihuana effects on learning. Cannabis smoking in 13th–14th century Ethiopia. Wallace. The effects of marijuana on human physical aggression. International Journal of Geriatric Psychiatry. K. The natural history of alcoholism. (1996). J. Volkow. 161–169. treatment effectiveness. (1999).. Harold. Li. (1997). Berman. J. W. S. E. Weckowicz. L. (1976). A.. J. Terhune. C. Vaillant. C.. A. The narcotic luxury: Hemp and humans. (1975). & Ahn. & Cook. 352–363. Murphy.. Van der Merwe. N. Tyson. Rawitch. J. R. & Pfefferbaum.. P.. J.. Moody. Controlled drinking. Chatterji. New York: Guilford. (1992). Spine.. Brain glucose-metabolism in chronic marijuana users at baseline and during marijuana intoxication. Chinese fold medicine and acupuncture. Turner. H. O. et al. 34. 13.. Morris. S. W. A. Five hundred points of good husbandrie. Oxford: Clarendon Press. M. its homologs and isomers. (1981). Murphy. Collier. (1974). & Von Rottauscher. Tancredi. W. R. Washington D. E.. Clinical Pharmacology and Therapeutics. et al. Compton. W. (1983).. ( 1986). Journal of Psychoactive Drugs.. (Eds. A. Trent. T. J.). Lao. 49. 808 065). Chemical analysis of cannabis sativa of distinct origin. L. E.. W. L. A. P. Cannabis and psychosis: Is there epidemiological evidence for an association? British Journal of Psychiatry. 261–284.. 39. Gralla. J. 153–161.. V.. Drugs and criminal assaults by adolescents: A replication study. C. C. L. C. 47. R. E.. Sadler. H.. G. The effectiveness of acupuncture in the management of acute and chronic low back pain. Ippolito. Psychiatry Research: Neuroimaging. The pillars of Hercules. & Spreng. R. American Journal of Clinical Oncology. and kinetics of delta-9-tetrahydrocannabinol in men and women. L. J. 528–532. D. Morganstern (Eds. personality traits. Turner. S. A. D. Cambridge: Harvard University Press. (1977). 203–215. (1992). Metabolism.. Brine. (1965). M. D. S. 270–279. 2. Psychological Reports. M. J. E. Egorin.. Babor. M. disposition. 141–150.398 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA IRODALOMJEGYZÉK 399 Taylor. Clark. M. Clinical Pharmacology and Therapeutics. C... 283S–291S. 13–37). A. B. A. F. Treating substance abuse: Theory and technique (pp. C. & ElSohly.. J. The incidence and role of drugs in fatally injured drivers (DOT HS Report No. K. J. A.. A. 122.. Wright. B. R. Wallnofer. Evaluation of a four. Keller & J. X. 176. 1–11. M. Psychopharmacologia. Valentine. E. 39. K.” Psychological Bulletin. G. 77–80). & Hadley. M. B. 24. Objective criteria for the diagnosis of marijuana abuse. Naltrexone in the treatment of alcohol dependence. Baiyewu. (1580).. WHO study on the reliability and validity of the alcohol and drug use disorder instruments: Overview of methods and results. Gillespie. Journal of Nervous and Mental Disease. (1855/1994). & Koes.. Enama.. Archives of General Psychiatry. M. (1990). Tunving. (1988). New York: Greenwood.. Weisheit.) Cannabis and Culture (pp. 525–527. (1997). J. Lohrbach: Werner Piper’s Medien Xperimente. Regional cerebral blood flow in long-term heavy cannabis use. & Rich. Moore. G. W. S. A. (1855). 1113–1123. Inhalation marijuana as an antiemetic for cancer chemotherapy. attention and time estimation. Effect of delta-9-THC on EMG measurements in human spasticity. Wallace. R.. J. (1981). Rubin (Ed. T. W. 41. Weller. T. Tusser. D. 157. Mager. Domestic marijuana: A neglected industry. & Brennan.. 876–880. B. Effects of dronabinol on anorexia and disturbed behavior in patients with Alzheimer’s disease. Hayashida. Journal of Studies on Alcohol. Field dependence. Stich. Thistle. & Lubetkin. A meta-analysis of outcome studies comparing bona fide therapies: Empirically. 5. Cranston. Journal of Clinical Pharmacology. The Hague: Mouton. Timpone. Seventeenth-century economic documents. & Halikas. (1972).. B. & Hanigan. & Bosl.. Alterman. Uestuen. (1980). 67. N.. Department of Transportation.. (1985).: U. Journal of Psychoactive Drugs. K. K.. Gammon. or a narrative of travels in Spain and Morocco in 1848.. Wampold. cognitive functions. L. London: Henrie Denham. Grant. T. 29–38. L. & Perez-Reyes. Rotgers.. (1986). M. Drug and Alcohol Dependence. Tinklenberg. G. 277–287. McLaughlin. B. (1990). J. et al. In V. National Highway Traffic Safety Administration. E. A. T. Benson. G. L. . Wall. Aggressive Behavior. J.. Mondin.versus six-week length of stay in the Navy’s alcohol treatment program. Urquhart. Mullani. J. Kris. 25–33.). and social values in heavy cannabis users and nonuser controls. G. M. 12. Thulin. D. “all must have prizes.. A. (1999). D. (1998).. M. 719–725. C. 22. 15–21. J.. Vardaris. 8. Sulkowski. Biological activity of cannabichromene. G. Vachon. Theory of 12-step oriented treatment. (1992). N. E. Volicer. (1974). I. L. Psychiatry Research 17. D. J. New York State Journal of Medicine. B. R. Mayers. E. Risberg. (1997).. 232. P. Phase 1 trial of levonantradol in chemotherapy-induced emesis. Changing addictive behavior: Bridging clinical and public health strategies. The safety and pharmacokinetics of single-agent and combination therapy with megesterol acetate an dronabinol for the treatment of HIV wasting syndrome. Archivos de Investigacion Medica. (1996). Troung. C. G. Stelly. New York: Guilford. M.. New York: Harper. 88. A. J. & Marlatt. Volpicelli. E.. 305–315. A. & O’Brien. Von Bibra. In F.. and the disease model of addiction: A commentary on the ideological wishes of Stanton Peele. J. & Crouch.

Loeber. Porter. 308–313. A. Baltimore: Williams & Wilkins.. 278–281. I. L. E. Zeese.). Hawk. 785–803. Kaplan & B. Marijuana: Biological effects. 837–858. (1995). J. 33. Zinberg.. J. K. & Dalton. (1990). & Chait. J. Wig. 133–141). 810–817). The Compleat Poetical Works of John Greenleaf Whittier. Y. S. Psychopharmacology. (1997). & Kirkham.. F. Phenomenology and course of generalised anxiety disorder. L. & Hansell.) (pp. A. K. Zuardi.. Cannabidiol as an anxiolytic and antipsychotic.. London: McFarland. . & MacFadden. Wetzel. Weller. K. F. J. The dispensatory of the United States of America (18th ed. J. Wood. Wiley. Synthesis and pharmacological effects in mice of halogenated cannabinol derivatives. H. T. S. In M. 215. G. 223–226. L. Wirtshafter. (1989). 168. G. D. E. 117–128. Cannabis in medical practice (pp. & Farrington. Nature. D. R. 76. H. (1997). Alcohol: The gateway to other drug use among secondary-school students. (1998). R. Journal of Applied Psychology. A. Tollestrup. Stark. & Keller. P.. (1990). London: McFarland. Boston: Houghton Mifflin. (1999). V. Frankish royal tombs in the cathedrals of Cologne and Saint Denis. Stouthamer-Loeber.. Witter. T. Yuille. Marxsen. et al. P. S. Ryan. Massion. G.). Turkington. J. & Clopton. M. & Raj. Ohishi. & Orav. (1868). Drugs in fatally injured young male drivers. N. Yonkers. Paton (Eds. (1995). New Haven: Yale University Press. A. In M. analysis. Zuardi. & Chait. 21. 363. E. A. Base rate employee theft: Convergence of multiple methods. Breur. L. (1985). R. 362–365. & Halikas. M.. 20–32). 1–22. Williams. M. C. (1997). O.. Whittier. J. New York: Pergamon.400 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA IRODALOMJEGYZÉK 401 Weller. & Varma. An exploration on the effects of marijuana on eyewitness memory. Drug and Alcohol Dependence. Cosme. & Herve-Hugues. Zimmerman. D. J. (1964). E. Change in effects from marijuana: A five. The efficacy of preemployment drug screening for marijuana and cocaine in predicting employment outcomes. J. M.. N. 28. 186–193. 19–25. Werker. F. 481–484. (1982). 64. Marijuana use and sexual behavior.to six-year follow-up. 7. Early medical use of cannabis. Journal of Clinical Psychiatry. 43. Wilson. Response to marijuana as a function of potency and breathhold duration. Mathre (Ed. H. (1999). 82–88. J. and brain (pp. R. 756–763. Antiquity. Y. cellular responses. F. M. Pharmacology. A. Yoshida. J. Anandamide induces overeating: Mediation by central cannabinoid (CB1) receptors. Remote memory during marijuana intoxication. D. (1854/1904). N. Janowsky. A. Development and Psychopathology. A. 211–219. (1979). D. L. Zacny.. Acute and long-term effects of drug use on aggression from adolescence into adulthood. Journal of Psychopharmacology. Marijuana myths marijuana facts. Mathew. Zimmer. Drug set and setting: The basis for controlled intoxicant use. C. Mathre (Ed. R. 7. Woody. R. W. L. White.. (2000). 36–38. Coleman. Mathre (Ed.. Cannabis in medical practice (pp. London: McFarland. Biochemistry and Behavior. L.). A. B. 19. 103. Usami. 2. Effects of cannabinoids on spermatogenesis in mice. J. G. G. P.. Cannabis in medical practice (pp. D. C.. J. Zacny. & Crouch. I.) (pp. W. The use of certain cannabis derivatives (Canasol) in glaucoma. Marijuana use in pregnancy and pregnancy outcome. (1984). Yamamoto. W. (1985). B. N. 42. In G. (1997). 335–337. P. Mathre (Ed. Wimbush. (1993). & Morgan. M. Nutritional value of hemp seed and hemp seed oil. (1984). E. (1998). H. Cannabis in medical practice (pp. Cannabis: Discrimination of “internal bliss”? Pharmacology. D. C. H. J. metabolism. Williams. A. & Guimaraes. G. J. Werner.). S. Effects of ipsapirone and cannabidiol on human experimental anxiety. J. Levy. reproduction. Journal of Drug Issues. 2639–2643.. Breathhold duration and response to marijuana smoke. (1997). 201–216. 257–260. Sadock (Eds.. & Bache.. & Guimaraes. (1996). P. Journal of Youth and Adolescence. F. 82. D. 379–382). S. R. Journal of Addictivie Diseases. Brain morphological changes and early marijuana use: A magnetic resonance and positron emission tomography study. (1982). R. D. R. In M. New York: The Lindesmith Center. 315–317.. Psychopharmacology. 11. J. Graeff. 38. White. Developmental associations between substance use and violence.. G. & Barnes. 143. Journal of the American Medical Association. K. Peat. Zwerling. 100. Zias. 20. Seligman. & Provenzale. 181–191).). Patterns of long-term heavy cannabis use in north India and its effects on cognitive functions: A preliminary report. International Journal of Law & Psychiatry. R. London: McFarland. L. Public Health Reports.). (1977). Philadelphia: Lippincott. In H. J. D. S. 103–111). 14... Psychopharmacology. & Niebyl. R. (1999). M. A. American Journal of Perinatology. W. M. Zimmerman. Journal of Sex Research.. British Journal of Psychiatry. A. F. Watanabe. & Halikas. L.. (1997). & Yoshimura. W. West. Legal issues related to the medical use of marijuana. R. Chemical and Pharmaceutical Bulletin. 407–418). M. Nahas and W. M. A. 264. C. Comprehensive textbook of psychiatry (6th ed. T. Welte. A. Biochemistry and Behavior. In M. 487–498. F. (1993).. J. Cannabis related disorders. Warshaw.. C. (1991). A.

33. 178. 247. 200. 276 Gautier. 123. L. 154. 187 Baudelaire. 245. 336. 325 arachidonoil-glicerin (2-AG) 192–194 asszaszinok 43. 35 da Orta. 186. 32.és tárgymutató bunözés 43. 231. 282–287. 253. 35. 225. 224. 160. 46. 207. 230. 339. 191. 48. 257 dopamin 81. 252 Anslinger. 74 amfetamin 30. 301. 204. 312–313 autóvezetés 71. 46 anorexia 246–247. 269.ÉS TÁRGYMUTATÓ 403 Név. 252. 165. 33. 164 gátlások 108–109 gerincsérülések 253 Ginsberg. 130. 92. 207. 152 barbiturátok 96. 163. 231. 258 er˝ szak 42. 248 Anglia 23. 241. 129 elektroenkefalográfia (EEG) 138. 318–319 deperszonalizáció 165-166 depresszió 29. 317. T. 229. 277 Crohn-betegség 232 csarasz 41. 259 Atharvavéda 31. G. 176. 229. 46. 70–76. 108. 337 . 38. 231. 242. 276. 251-252 alvás 162–164 Alzheimer-kór 178. 24. 260 Flaubert. 282. 232. 45. 240 absztinencia 58. 231. 123–129. 307 altatók 163. 95–99. 239. 36. 232. 35. 247–251. 290. 176. 276. 35. 292 amotivációs szindróma 265–282 anandamid 192–194. 257 Drogmegel˝ zési Oktatóprogram 95 o dronabinol (Marinol) 38. 255. 64. 235. 337 antiszociális személyiségzavar 203–204. 235–243. 44. 310–314. ˝ 291–293. 334–337. 178-179. 258-259 Balzac. 157. 310. 263 fejfájás 239–241 figyelemhiányos rendellenesség 109. T. 44. 295 cachexia 247–248. 45. 248–251. 228. A. 249. 31 gamma-amino-vajsav (GABA) 191 gandzsa 41. 26 Amerikai Pszichiátriai Társaság 65. 33. 36. 332 ~tilalom 47–48. 46. 249 Amerikai Indián Egyház 162. 212 emlékezet 106-107. 279. 263 Dumas. 35. 36. 266. 240. A. 37. 277 Egyiptom 30. 209 Alcott. 258. 75. 228. 132. o o 251 émelygés 35. 90. 336 fülcsengés 232 Galénosz 28. 246–252 fantomfájdalom 236 fájdalomcsillapítás 31. 288. H. J. 127. 46. 46. 183. 252 Görögország 23. 35. 177. 147. 329. 199. 253. 287–295 o eufória 45. 153. 32. Ch. 46 Egyesült Államok 24. 279. 150. 144. 30. 289–290 aszpirin 193. 203. 201. 252 Gyógyszerészeti Intézet (IOM) 225. 135. 260. 44. 241. 165. 337 Diagnosztikai és statisztikai kézikönyv (DSM) 65–67. 144. 290. 31. 160 Élelmiszereket és Gyógyszereket Ellen˝ rz˝ Hivatal (FDA) 38. 187. 259 gyógyszerkönyvek 29. 239. 177. 64. 232. o 295. 36. 228 gyomorbaj 36 gyógyszercégek 179. 318 Burton. M. 332 ~problémák 203. 176. 45. 160. 32. 179. 45 dekriminalizáció 300–301. 34. 212. 176. 93. 120. 325 ~ mint kezelési cél 330–358 ~ vizsgálatok közben 116. 163. 191. 242. 223. 159–160 endorfin 193 ephedra 30 epilepszia 35. 177. 243–246. 162–163. G. 44 függ˝ ség 58. 329–330. 71. 73–74 diszfória 282. 164 benzodiazepinek 163. 209. 33 De Quincey. 46–47. 78. 178 Ezeregyéjszaka meséi 43. 132. 49. 41 Ausztrália 284. 231. 179 ciklikus adenozin-monofoszfát (cAMP) 190 codein 236. 305 Amerikai Orvosi Társaság 228 amerikai polgárháború 25. 55. 48. 251–252 Canasol 234 Cannabis sativa 21. 256. 268. 263 ~-es sorvadás 37. 67. 198. 287–295 agy 205–212 ~hullámok 116. 118. 231. 78 agresszió 43. 96. 90. 294 anyagcsere 156. 87. 164 alkohol 189. 242. 235-236 asztma 29. 247-248 akut hatások 106–115. 113–114. 183. 274. 138–140. 144. 284. 208 bhang 41. 26. H. 145. 178. 344 ~fogyasztás 47–48. 191. 43. 45. 40. 229. 178. 340 acetaminophen (Tylenol) 235-236 addikció 59–65. 209–211 ~i vérellátás 208–209 ~sorvadás 205–207 AIDS 37. 207–208. 296 disztónia 256. 223. 263 émelygéscsillapítók 243–246. 178 börtönbüntetés 38. R. 254. 232. 43. 46. 33. 155. 131. 147 ginzeng 30 görcsoldó 36. 299 Antabuse (disulfiram) 336 antidepresszánsok 35. 135 abúzus 64–65. 46 Franciaország 23. 260. 228. 263 étvágytalanság 178. 263 Costa Rica 120. 34. 65–70. 301 álmatlanság 29. 240.NÉV. 73–78.

257. R. 222 LSD 44. 177. D. 269. 239. 224 kognitív viselkedésterápia 340–345 kokain 47. 172–179. 120.és gerincvel˝ -gyullao dás (CREAE) 255 Laird-Clowes. 46 Leary. 200 hallucinogének 44. 313 Kanada 55. 253 India 22. 235. 316-317. 215. J. 160. 285–289 Platón 342 Plinius 23. 26. 216. 252 megvonási tünetek 67–68 mellékhatások 31. 24. 234. 251 ok-okozatiság (kauzalitás) 81–84. 80. 94. 327 malária 30. 237. 95. 165. 124. 96. 187. 157 Hearst. 330. 242. 95. 249 Hollandia 87. 259 Jamaika 118. W. 165. 47. 90 ópium 30. 82–85. 36. 201. 59. 228. 256. 167. 260 premenstruális szindróma 74. 291. 155–156. 113. 31. 137. 250 kender 22–29. 305. 232. 308-309 Kína 23. 168-169. 228. 190. 216 kannabisz ~ hatása az egészségre 197–226 ~kivonatok 34. 244 kannabinol 173–175. 200-201. 208. 191 kálium 28. 147. 305 HIV 225. 34. 152 morfium 36. 178-179. 201. 220. 41. 251 pszichózis 200 Rabelais. 243–246. 240–250. 113-114. 276. 177. 58. 207–209. 290 hatóanyag-tartalom (hatékonyság) 34. 244. 166. 219. 249. 292 o . 252 paranoia 144. 254. 289–291 kapuelmélet 80–85. 319–323 levonantradol 179. F. 35. J-J. 200. 179–183. 200. 48. 29. 93. 288. 38. 247. 95. 311 kannabidiol 163–164. 260 meszkalin 59. 40 kisagy 193. 126 Oregon 313. 282. 228 hányás 178. 164. 96 O’Shaughnessy. 59. 57. 200–202. 320 Oroszország 23. 244. S. 279. ~ orvosi használata 227–264 ~ és szociális problémák 265–297 ~ története 21–54. W. 146. 163. 40 hinduizmus 31. 42. 248. 231–232. 257–258 Róma 31. 88 Kábítószerellenes Ügynökség (DEA) 27. 300 kálcium 28. W. 223. 252. 230 izomgörcsök 29. 229. 319 hörghurut 213 Hume. 255. 146. 50. 283. 244 Napóleon 44 Nemzeti Kábítószerügyi Intézet (NIDA) 78. 44 legalizáció 300. 72. 246. 312. 137. 299 o hasmenés 247 Hasszán-ibn-Szabah 42–43. 310. 223–225. 48. 245 Nemzeti Szervezet a Marihuánatörvények Reformjáért (NORML) 48. 236 Plutarkhosz 40 poszttraumás stresszbetegség 211. 90. 199. 150. 277 Kalifornia 229. 47. 89. 59. 230–231. 174. 90 Huntington-kór 256-257 idegrendszer 175. 248. 67. 232. 48. 64 penicillin 230 peyote 162. 207–208. 308 heroin 48. 228. 228–229. 189. 45. 223. 292. 35. 162 rohamok 29. 263. 253. 263 kannabinoidok 50. 241–243. 291. 57. 157. 138. 150. 228 Marihuána Adóztatási Törvény 28. 164. W. 59. 59. R.404 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA NÉV. 212. 276. 179. 48 non-Hodgkin limfóma 225 nyugtatók 36. 253. 189. 39. 130. 253-254. 93. 304. 279 krónikus agy. 190–191. 202. T. 299 MDMA 59 megel˝ zés (prevenció) 95–99. 177–178 Hasis Klub 44–46. 198. 90. 67. 181. 36. 37. 237. 256 hasis 32. 181. 188. 249 reakcióid˝ 107–108. o 315 megesztrol 251. F. 256–259. 94. 195. 228. 90. 250. 207. 43. 27. 295. 248. 40. 310–312. 228. 31. 45. 81. 240. 191 káros használat 55–79 kemoterápia 37.ÉS TÁRGYMUTATÓ 405 hallucináció 40. 196. 299. 299 migrén 239–240 Miller. 228 methadon 337 metoclopamid 245 Mexikó 177. 306 phencyclidin 137 placebók 82–83. 218. 88. 36. 200 haloperidol 245. 202. 32. 131 o Reynolds. 320–323 inzulin 185. 228 secobarbital 242 serdül˝ kor 137–138. 48–49. 336 hányingercsillapítás 33. 252. 191. 199 Parkinson-kór 191. 185. 32. 221. 257 Peele. 146. 232. 287 neurotranszmitterek 191. 130. 36. 213. 44. 88. 234. 216. 144. 252–255 ízületi gyulladás 237. 255–260 endogén ~ 192–194. 145. 169. 220. 90. 230. 301. 189. 247. 219. 246. 177. 33 Randall. 224. 31. 285. 207–209 koffein 30. 123. 243–246 hányinger 29. 37. 233. 266 id˝ érzékelés 66. 33. 232. 152 Rasztafári Egyház 162 rák 38. 41–47. 44. 270–271. 256–257. 179. 259–260 menstruációs problémák 29. 38. 239. 36. 148–169. 173–176. 228 Ludlow. 191. 90–94. 59. 176. 33. 276 intelligenciahányados (IQ) 121. 246 nikotin 57. 236 motivációs interjú 352–354 Nabilone 37. 244 légz˝ szervrendszer 212–217 o longitudinális vizsgálatok 94. 130. 232. 30. 241–242. 33. 28. 243–246. 149. 334 Nixon. 292 kompjútertomográfia (CT) 205 koró 166–167 Közel-Kelet 31. 44 kreativitás 43. 221. 34. 74. 335 Hérodotosz 25. R. R. 153 A hasisev˝ 47. 190. 41. H. 139 intoxikáció 68. 289. 243–246. 299 Malajzia 317. 187. 189–194. 92 Moreau de Tours. 244. 134. 337 szintetikus ~ 38. R. 202 ~ farmakológiája 171–196 ~ receptorai 81. 148–149 o immunrendszer 175. 232 progeszteron 218. 149. 197. 33. 183–184.

46 Yeats. 43–44. E. 327 szkizofrénia 200–202. 49. 354–358 végbélkúpok 183. 176. 219 Stroop-teszt 108. 242 szifilisz 34 Szingapúr 317. 253–257. 263 szorongás 31. 178. 299 szülés 32. N. 144 Zion Kopt Egyház 305 zöldhályog 21. 175–176. 183. 232–235 . 63–64. 239. 157. 215 o Új-Zéland 200. 232. 244. B. 228 Spanyolország 27. 208. 178-179. 223–225. 104–115. 202 vakság 36. 246–252 Szasz. 216–220. 336–338. 166–167. 251 vizelet 187–189. 35. 307. 299. 66. 215. 66. 260 szklerózis multiplex 163. 169. 193. 251. 34–36. 280 ~ és orvosi marihuána 258–259 ~ kannabinoid-kezelése 175–176 marihuána-intoxikáció következtében fellép˝ ~ 166–167 o Szókratész 342 Szövetségi Kábítószer Ügyosztály (FBN) 43. 162–165. 334. 136 súlyveszteség 37. 36–37. 186 szédülés 241. 186. 72. 228 tizenkétlépéses facilitáció 338. 99 terhesség 219–223 tetrahidrokannabinol (THC) 22. 160–161 szezámolaj 178. G. 186. 142–170. 336 vérnyomás 194 vigilancia 109–110 vikingek 23 Viktória királyn˝ 35. 249. O. 179. W. 221 születési súly 221 taoizmus 40 Tart. 209. 239. 237. 199–200. 39. T. 325–326 Whittier. 179 szintetikus ~ 38. 206. 36.) 285–286. 152. 233-234.406 MARIHUÁNA A TUDOMÁNY ÁLLÁSPONTJA Shen Neng 30. 252. 257 Történetírás 25. 209-210. 259. 46 Zénón 187 Zinberg. 40 tudatállapot megváltozása 31. 46 társas nyomás 57. 33. 225. 290. 36. 231–235. 199–200. 35. 146. 162 o visszaesés 60. 198. 82–83. 310 tüd˝ rák 213. 166 szemnyomás 233–235 szexualitás 43. 41. 215 o tüd˝ tágulás 70. 190. 356–357 vitaminok 29. 248. 46 Wilde. 211. 231-232. 256. J. 249. B. 172–176. 220 születési rendellenességek 218. 179–189. 310 spaszticitás 252 sperma 218. C. 261. 244–245. 31. 293–294 delta-9-~ 172-173. 258–259. 42. 214. tetrahidrokannabinol (folyt. 242. 233 változásmodell 352. 168 Taylor. 35. 253–255. 345–352 T-limfociták 223. 330–332. 241–242. T. 232. 47. 112. 147–160. 127. 343–345. 250 Tourette-szindróma 256. 291. 261 tinktúrák 34. 39–41. 69. 308 szájszárazság 47.

Attila út 23.edge2000. Bajkevero csodagyerekem. illetve megrendelhetok ˝ az Egde 2000 Kft. Rogers: Valakivé válni (A személyiség születése) ˝ Janette Rainwater: Az öngyógyítás muvészete (Te vagy a felelos) ˝ 1980 1980 3490 1980 SHL Képeskönyvek Pszichológia máskép Pszichoterápia máskép Káoszelmélet máskép 1890 1890 1890 ˝ Pedagógusoknak (szüloknek. az értelemig és tovább 1980 1200 1200 Kiadványaink 20% kedvezménnyel közvetlenül is ˝ megvásárolhatók. Egy „varázsszer felfedezése” Timothy Leary: Az eksztázis politikája 2200 2200 Aki pszichológusokkal akar találkozni ˝ ˝ Eross László – Veér András: Tébolykeringo Klein Sándor: Az intelligenciától a szerelemig Klein Sándor: . fax: 202-0180 e-mail: info@edge2000.Az Edge 2000 kiadói ajánlata ˝ Gyerekeknek és felnotteknek (mese.és szervezetpszichológia Mónus Ágnes: Public Relations (A bizalomépítés muvészete) ˝ John Wellemin: Az ügyfél szolgálatában Margaret Wheatley: Vezetés és a modern természettudomány Testi/lelki segítség ˝ ˝ Eugene T.hu www. Ecco talányos kalandjai Hervé This: Az atomoktól a sajttortáig Bolti ár (Ft) 2400 3200 1980 1200 2200 1200 2900 1100 5290 4800 1980 1200 2300 1200 800 1280 1200 1200 SHL könyvek ˝ ˝ Vezetoknek (vezetojelölteknek és akiket vezetnek) ˝ Scott Adams: Dogbert szigorúan titkos vezetoi kézikönyve Scott Adams: A Dilbert elv ˝ Meredith Belbin: A team avagy az együttmuködo csoport ˝ ˝ Ken Blanchard és társai: Empowerment (A felelosség hatalma) James Champy: A vezetés újjáalakítása ˝ Erdos Géza: Akció (A teljes szívvel végzett tevékenység) Daniel Goleman: Érzelmi intelligencia a munkahelyen John Kao: Ötletgyár avagy a kreatív szervezet Klein Sándor: Munkapszichológia Klein Sándor: Vezetés.-tol 1013 Budapest. kinek fészek 1200 1700 1100 1980 4800 1980 A drogtörténet klasszikusai ˝ Albert Hofmann: LSD. Tel. akiket érdekel a tanulás/tanítás) Dienes Zoltán: Építsük fel a matematikát Dienes Zoltán: Játék az életem (Egy matematikus mágus visszaemlékezései) ˝ Haim Ginott: Szülok és gyermekek Klein Sándor: Gyerekközpontú iskola Varga Tamás: Matematikai Lexikon Winkler Márta: Iskolapélda – Kinek kaloda. . regény.: 375-7473. vers. elgondolkodtató feladatok) Kéki Csilla: Kis esti mesék Klein Dávid: Mardantól Bathkeláig William Goldman: A herceg menyasszonya Dennis Shasha: Dr. .hu . Gendlin: Fókuszolás (Életproblémák megoldása önerobol) Alexander Sztrasnij: Természetgyógyászat (Ép testben ép lélek) Carl R.

Nemzeti Drogmegel˝ zési Intézet. drogprevenció. 2001. jogi és társadalmi vonatkozásai. Elméletek – modellek. 2003. Kelemen Gábor és Rácz József tanulmányai. Kutatások 2.A Nemzeti Drogmegel˝ zési Intézet o eddig megjelent kötetei Kutatások Demetrovics Zsolt: Droghasználat Magyarország táncos szórakozóhelyein. Budapest. Elméletek – modellek Buda Béla (szerk. Nemzeti Drogmegel˝ zési Intézet. A drogpokol hétköznapjai. KEF módszertani anyagok 2. Paksi Borbála és Demetrovics Zsolt: A drogprevenciós gyakorlat megismerése. 2004. Elméletek – modellek. o Oktatási-képzési segédanyagok Fürst Zsuzsanna és Wenger Tibor (szerk. Budapest. Budapest. 2002. 2003. Budapest. intézményi szerepzavarok. 2002. Demetrovics Zsolt. o Sorsok és Szenvedélyek sorozat Szirének Éneke. Budapest. 2001. L’Harmattan Kiadó. 2003. A budapesti drogprevenciós programok felmérése és értékelése. 2002. KEF módszertani anyagok. (A kötethez mellékletként tartozik a Budapesti Drogprevenciós Adattár 2001 c. Kutatások 3. Oktatási-képzési segédanyagok 1. L’Harmattan Kiadó. CD) Ritter Ildikó: (T)örvény. L’Harmattan Kiadó. Budapest. Budapest. o Budapest. Általános elméleti kérdések o (Válogatás). Paksi Borbála: Drogok és Feln˝ ttek. o Buda Béla: A drogmegel˝ zés elméleti alapjai I.): Drogok. o . ifjúsági problémák. Kutatások 1. L’Harmattan Kiadó. Budapest. Sinkáné Sinka Rita: K˝ virág. Nemzeti Drogmegel˝ zési Intézet. L’Harmattan Kiadó.): A kábítószerkérdés orvosi. KEF módszertani anyagok 1. L’Harmattan Kiadó.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful