You are on page 1of 127

PÁLYÁZAT

A PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ


ÜGYVEZETŐI POSZTJÁRA
PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ
2021-2026

Komáromi György

valamint

Benkó Bence, Bérczes László, Fábián Péter és Göttinger Pál

pályázata

2020

2
TARTALOMJEGYZÉK
I. BEVEZETŐ - KOMÁROMI GYÖRGY 6
II. KÖZÖS KIINDULÓPONTOK 8
MŰVÉSZETI TANÁCS MINT VEZETÉSI GYAKORLAT 8

TÁRSULAT MINT KÖZÖS GONDOLKODÁS 9

SZÍNHÁZ MINT KÖZÖSSÉGI TÉR 10

VÁROS MINT INSPIRÁLÓ OTTHON 11

SZEMÉLYES GONDOLATOK - BÉRCZES LÁSZLÓ 12

III. PRÓZAI TAGOZAT 14


SZEMÉLYES BEVEZETŐ - k2 SZÍNHÁZ 14

PÉCSI ÉS NEMZETI 16

SZÍNÉSZEK 18

SZEREPOSZTÁS 19

TÁNCKAR 20

MŰHELYMUNKA 21

DRAMATURGIA 22

MEGNÉZÉS 22

MŰSORPOLITIKA 24

NAGYSZÍNPAD 24

KAMARASZÍNHÁZ 25

N. SZABÓ SÁNDOR TEREM (STÚDIÓ) 25

TANTEREMSZÍNHÁZ 26

SZÍNHÁZI SOROZATOK 27

VENDÉGELŐADÁSOK 29

VÍZIÓ 30

IV. OPERATAGOZAT 31
SZEMÉLYES BEVEZETŐ - GÖTTINGER PÁL 31

BEVEZETŐ 32

FELADVÁNY 33

TÁRSULAT 33

3
A VÁROS OPERAÉLETE – ÚJ GENERÁCIÓK 34

TÁGASABB HORIZONT 35

REPERTOÁR 36

MŰHELYMUNKA 37

VÍZIÓ 38

V. MINTAÉVAD 39
NAGYSZÍNPADI BEMUTATÓK 39

KAMARASZÍNHÁZI BEMUTATÓK 42

N. SZABÓ SÁNDOR TEREM (STÚDIÓ) BEMUTATÓI 45

TANTEREMSZÍNHÁZI BEMUTATÓK 46

VI. TOVÁBBI ÉVADOK 47


VII. SZÍNHÁZPEDAGÓGIAI PROGRAM 50
SZÍNHÁZAT NEKÜNK! - IFJÚSÁGI PROGRAM 50

FELKÉSZÍTŐ ÉS FELDOLGOZÓ FOGLALKOZÁSOK 52

VIII. FESZTIVÁLOK ÉS DRÁMAPÁLYÁZAT 53


SZÍNHÁZ AZ EGÉSZ VÁROS FESZTIVÁL 54

DARABTEMETŐ FESZTIVÁL 55

DRÁMAPÁLYÁZAT 56

IX. STRATÉGIAI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK 57


PÉCSI BALETT 57

PANNON FILHARMONIKUSOK 57

TOVÁBBI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK 58

A VÁROS KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEIVEL 58

MÁS SZÍNHÁZAKKAL 60

X. GAZDÁLKODÁSI STRATÉGIA 62
MŰKÖDÉSI ELVEK 62

IRÁNYÍTÁSI STRUKTÚRA 67

MŰSZAKI HÁTTÉR 69

JEGYÉRTÉKESÍTÉS, BÉRLETRENDSZER 71

MŰKÖDÉSÜNK ELSŐ FÉLÉVE - ÁTMENETI IDŐSZAK 73

4
XI. ÜZLETI TERV 2021-2026 74
SZAKMAI-MINŐSÉGI MUTATÓK 74

PÉNZÜGYI TERV 78

XII. KOMMUNIKÁCIÓ / MARKETING 82


BELSŐ KOMMUNIKÁCIÓ 82

KÜLSŐ KOMMUNIKÁCIÓ 83

MARKETING 84

XIII. ZÁRSZÓ 86
EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREK SZÁNDÉKNYILATKOZATAI 88
ÖNÉLETRAJZOK 91
DR. KOMÁROMI GYÖRGY 91

FÁBIÁN PÉTER 95

BENKÓ BENCE 102

GÖTTINGER PÁL 106

BÉRCZES LÁSZLÓ 117

NYILATKOZATOK 119
IGAZOLÁSOK, HIVATALOS OKIRATOK 127

5
I. BEVEZETŐ - KOMÁROMI GYÖRGY

Nem egyszerűen azért pályázom a Pécsi Nemzeti Színház ügyvezetői


posztjára, hogy elnyerjem azt. Az ügyvezetői pozíció megszerzése nem cél,
hanem szükséges feltétel, hogy megvalósuljon a következő öt évben az a
művészi és szakmai program, melyre vállalkozunk. A programot közösen
fogalmaztam meg Benkó Bencével, Bérczes Lászlóval, Fábián Péterrel és
Göttinger Pállal, a leendő művészeti tanáccsal. A pályázat minden szaváért
én vállalom a felelősséget, noha ez egy közösen írt és vállalt szakmai terv.

A céljaink megvalósításához, eléréséhez elengedhetetlen lesz a Pécsi


Nemzeti Színház művészei, a színházban dolgozó művészeti, gazdasági,
adminisztratív és műszaki kollégák, azaz a Társulat bevonása. Velük együtt
fogjuk vállalni az előttünk álló kihívásokat. Szükségünk lesz a meghívott
alkotók, a közönség, a pécsi intézmények, az alapító és fenntartó Pécs város,
a működtetésben szerepet vállaló Minisztérium támogatására,
együttműködésére. Bármilyen együttműködés alapja a nyitottság és a
konstruktív párbeszéd lehet csak, melynek során az általunk
megfogalmazott célok közös Ügyekké válnak. Ez áll törekvéseink
fókuszában.

Egy atyai jóbarátom azt mesélte, hogy amikor a ’80-as években


színházigazgatói pályázatot írt, azt a hasznos tanácsot kapta, hogy kétszer
szerepeljen az írásában a „szocialista realista” kifejezés. Ezen pályázatban
nem szerepelnek „kötelező” szavak. Pontosabban, ha használunk egy
kifejezést, azt nem számításból vagy megfelelési kényszerből tesszük,
hanem meggyőződésből.

Részletes válaszokat adunk, szakszerűen, konkrétan és világosan kívánunk


fogalmazni. A saját, leendő szerepemet röviden egy színházi anekdotával
tudom leginkább bemutatni, amely arról szól, hogy hogyan választják ki a
leendő hallgatókat egy színiakadémián. Ez úgy történik, hogy az összes
jelentkezőt beterelik egy terembe, és azt mondják nekik, mindenki másszon
fel a csillárra. Aki visszakérdez, hogy miért, abból lesz a kritikus. Aki elkezd
gondolkodni, hogyan kellene felmászni, abból lesz a rendező. Aki nem
gondolkodik, csak mászik, abból lesz a színész. Aki pedig elszalad létráért,
abból lesz a színházigazgató.

Azért pályázom tehát, hogy elindulhassak a létráért. És hogy közvetlen


munkatársaim kitalálhassák, hogyan kerülhet a Társulat a fénybe.

6
Magamra létrahozóként tekintek tehát, akinek legfőbb törekvése, hogy
magas színvonalú és sokszínű művészi álmok valósulhassanak meg a Pécsi
Nemzeti Színházban. (A fenti anekdotának az utolsó mondatát magam
fűztem az eredetihez. Az alaptörténetet egyébként Vidnyánszky Attila
mesélte Máté Gábornak egy páros interjú során. Fájdalmasan régen történt
ez.)

Az általunk vezetett Pécsi Nemzeti Színház a pécsi városi identitás szerves


része lesz. Feladatunk a közösséghez való tartozás erősítése, a különböző
vélemények bemutatása, megértésük segítése. Célunk egy igazi közösségi
színház létrehozása, amely párbeszédre inspirálja a nézőket és az alkotókat
egyaránt. A közösségi igényt nem kiszolgálni, hanem szolgálni, formálni
kívánjuk.

A most 125 éves Pécsi Nemzeti Színház akkor lesz igazán sikeres a jövőben,
ha betölti ezt a missziót. Nem azért pályázunk a Pécsi Nemzeti Színház
vezetésére, mert pozíciókat szeretnénk elnyerni.

A cél összetett és a konkrét válaszokat a következő 87 oldalon adjuk meg.

7
II. KÖZÖS KIINDULÓPONTOK

MŰVÉSZETI TANÁCS MINT VEZETÉSI GYAKORLAT

A színházcsinálás közösségi műfaj. Az álmoktól, a konkrét ötletektől, a


felmerülő problémáktól, a váratlan helyzetektől a jó döntésekig vezető úton
csakis az eszmecsere, a másik ember iránti figyelem, kíváncsiság és bizalom
hozhat eredményt. Már csak azért is, mert egy igazgatónak nem kell
mindenhez értenie, de minden területre olyan szakembert kell állítania,
akiben bizalma van.

Recept nincs a vezetésre. Elképzelhető (mert vannak rá példák), hogy


egyetlen karizmatikus igazgató fogja össze az intézmény minden területét,
és jól tudhat működni egy-egy menedzser- és művész-személyiség párosa
is.

Mi a Pécsi Nemzeti Színházban egy harmadik változatot választunk: a


gyerekkorától színházzal „fertőzött” menedzser-igazgató a Művészeti
Tanáccsal járja végig a döntésekhez vezető utat. Művészeti tanács
működésére máshol is találunk példát, és a Pécsi Nemzeti Színházban is
létezik ilyen nevű grémium. Az esetünkben viszont a Művészeti Tanács a
vezetési gyakorlat lényege.

A csapatot már létrehozta az élet. A leendő Művészeti Tanács tagjai az


Ördögkatlanban (korábban Kaposváron és a Bárka Színházban) a közös
munka által csiszolódtak egymáshoz, azaz a csapatot nem létrehozni,
hanem működtetni kell.

A hosszú távú, közös munkára készülve tapasztaltuk meg, hogy ez az


(egyelőre) ötösfogat igazán jól működik: sokoldalú, kreatív, egymást
kiegészítő, egymásba kapaszkodó, szuverén személyiségekből áll, akik
humorérzékkel és öniróniával, pátosszal és lelkesedéssel, realitásérzékkel
és álmodozással, valamint sok-sok teremtő energiával vetik bele magukat
az Ügybe: egy önmagát újra és újra megfogalmazó, közösséget teremteni
akaró, jó színház ügyébe.

„Egyelőre ötösfogat”, írjuk, mert feltett szándékunk, hogy a Színház


működése során a leendő Művészeti Tanácsot kibővítjük
dramaturgokkal, illetve olyan szakemberekkel, akik segítik a
döntéselőkészítő munkát.

8
A prózai tagozatot vezető fiatal párosnak rég meg kellett tanulnia az
egymásra figyelést és a közös teremtést, hiszen évek óta együtt írnak és
rendeznek. Őket egészíti ki az operairodalomban és könnyűzenében
egyaránt jártas, prózát-operát rendező, drámát és honlapot író-szerkesztő
harmadik fiatal. Hozzájuk társul a rendezőként, dramaturgként, íróként,
fesztiválszervezőként sokféle műfajban jártas, tájékozott és gazdag
kapcsolatrendszerrel rendelkező idősebb kolléga, mint a Művészeti Tanács
leendő vezetője.

Ebbe a Művészeti Tanácsba illeszkedik szervesen az igazgató személye, aki


színház iránti szenvedélyével érti, sőt lelkesíti előbbieket, miközben
realitásérzékével, „számolni tudásával” mindig a földön állva, stabilan „tartja
a létrát” társainak.

A Művészeti Tanács „kicsiben” arra példa, amit nagyobb és még


nagyobb léptékben szeretnénk megvalósítani a Társulattal és a
Várossal is: egymást inspiráló találkozásokban, vitákban, párbeszédekben,
együttműködésekben kisebb-nagyobb közösségeket hozunk létre, mely
közösségek sajátjuknak élik meg az előadást, a társulatot, a színház egészét
és magát a befogadó Várost.

TÁRSULAT MINT KÖZÖS GONDOLKODÁS

A mai magyar színház egyik legalapvetőbb értéke a társulati rendszer.


Ebbe éppúgy beletartoznak a fővárosi és vidéki kőszínházak , mint az
állandó társulattal rendelkező független csapatok, miközben abszolút
létjogosultsága van az alkalmi, egy-egy produkcióra létrejövő szakmai
közösségeknek is – és mindezekre bőven találunk példát a tagadhatatlanul
sok sebből vérző, de sokszínű magyar színházi életben. (És noha nem e
pályázat dolga a problémák elemzése, azt ki kell mondanunk, hogy olykor
mintha hiányozna a kölcsönös tiszteleten alapuló elfogadás képessége,
ebből következően nem mindig becsüljük meg értékeinket. Azért is ki kell
ezt mondanunk, mert az általunk elképzelt Pécsi Nemzeti Színház
méltatlanul kezelt értékeink megtalálására és felmutatására is törekszik.)

Minden egyes tár, köztük a színészek, a díszítők, a műhelyekben dolgozók,


a színpadi, műszaki, adminisztratív munkatársak kicsi közösségei – és
mindez szerencsés esetben szövetségben egymásra épül mint egy élő

9
organizmus - tulajdonképpen egyetlen célért dolgozik, és ez maga az
előadás.

Aki részese volt már egy-egy jelentős előadás megszületésének, tudhatja,


hogy az előadás minden porcikájában benne van maga a társulat.
Legtöbbször visszakereshetetlen, hogy egy-egy mozdulat, gesztus, színpadi
megoldás kitől is származik, de még ha megnevezzük is a színészt, a
dramaturgot, a tervezőt, az asszisztenst, magát a rendezőt, tudhatjuk, hogy
a műsorterv elkészítésétől a költségvetés kialakításáig, az utolsó szögig
mindenki részese a előadás megszületésének.

De társulat nem attól van, hogy a címkét rábiggyesztjük az azonos


intézménynél dolgozó összes alkalmazottra, és még attól sincsen, hogy
ártatlan jószándékkal elhatározzuk, hogy legyen. A Társulatot a közös
munka és az idő teremtheti meg. Pécsett is ez a siker kulcsa,
nyitottsággal és figyelemmel fordulunk hát a Társulat felé.

SZÍNHÁZ MINT KÖZÖSSÉGI TÉR

Egy-egy előadás létrehozásánál, műfajtól függetlenül, nem lebeghet


előttünk más cél, mint hogy – jelképesen fogalmazva: “este hét és tíz között”
– színpad és nézőtér, még ha ideiglenesen is, de a megszülető katarzis által
közös térré, a megélt történés pedig közös élménnyé változzék.

A katarzis korántsem idejétmúlt szó, sőt, a 21. század elszemélytelenedő


világában érvényesebb és aktuálisabb, mint valaha, hiszen általa egyszerre
élhetjük meg személyes és közösségi identitásunkat. Ebben segít
bennünket a színház, mint a személyesség megszólalásának, a közösség
megnyilvánulásának fóruma.

Színpad és nézőtér kapcsolata műfajtól és alkotói szándéktól függően


sokféle lehet. Játszók és befogadók között egy gyönyörűen bonyolult
viszonyrendszer jön létre, melynek - jó esetben - a megszólalók és a
hallgatók is aktív részesei: közösen kutatnak valamiféle igazság után. A
színpadi helyzetek és dialógusok pont arra hívják fel a figyelmet, hogy az
igazság sohasem egy személynek a birtokában van, hanem
vélemények és nézőpontok ütköztetése közepette sejlik fel. Ez a
dráma.

10
A színházban fontos, hogy résztvevői, nézői egymással ellentétes
véleményeket ismerhessenek meg. Igyekezzenek pillanatokra sajátjukká
tenni a különböző elhangzó, felmutatott igazságokat. A vita egyszerre zajlik
a színpadon és a néző fejében. Ez a nézői attitűd, az érzelmi és gondolati
belehelyezkedés, az átérzés és megértés képessége az empátia. A színház
empátiára tanít, ezáltal hozzájárul egy empatikusabb és szolidárisabb
társadalom működéséhez.

Ha beülünk egy üres moziterembe, örülünk, hogy egyedül nézhetjük a


filmet. Ha a színházban körbetekintve sok üres széket látunk, rossz
érzésünk támad. Miért? Mert színházba azért járunk, hogy részei legyünk a
közönségnek. Közösségi élményt szeretnénk átélni, együtt sírni és nevetni
embertársainkkal. A színház képes együttérző, együttgondolkodó
közösséggé kovácsolni a legkülönbözőbb egyéniségekből álló,
máshonnan érkező, máshogy gondolkodó nézőket, a közönséget -
esetünkben a pécsi polgárokat.

VÁROS MINT INSPIRÁLÓ OTTHON

A Pécsi Nemzeti Színház a Város színháza. Természetesen Baranyáé,


Dunántúlé, Magyarországé, de utóbbiakra akkor tud egyedi és hiteles
módon sugározni, ha magába szívja a Város egyszeri és sajátos természetét.
Meggyőződésünk, hogy a Várossal való élő, kapcsolat nélkül nem tudnak
minőségi előadások létrejönni, mert azok feltétele az említett közösségi tér
megszületése. Ezt a kapcsolatot újra és újra meg kell teremteni, hiszen a
színház mindig a mai napot szólítja meg.

Pécsről messzehangzón zengenek az igaz közhelyek: kulturális főváros, a


mediterrán hangulatok városa, egyetemi város, a Mecsek kapuja... Az
ország legtávolabbi helyein is irigykedve gondolnak erre a városra,
miközben a pécsiek sokszor elégedetlenül, sőt panaszkodva visszhangozzák
ugyanezeket. Az irigykedőknek is, az elégedetlenkedőknek is igazuk van: a
fenti címkék mint lehetőségek léteznek, de ezekbe újra és újra életet
kell lehelni. A stratégiai szövetségeseink megnyerésének ez a célja.

Talán nem felszínes ismereteink alapján ugyanakkor kimondhatjuk: a pécsi


kultúra legjelesebb képviselői a 2010-es Európai Kulturális Főváros
programsorozatára készülve egy pillanatra összefogtak, de bizony hamar
elengedték egymás kezét. A minőséget megcélozva, de külön-külön,

11
egymástól függetlenül, egymásról keveset tudva, egymás mellett léteznek.
Ha ezt tudjuk, akkor a Város színházának nem lehet más célja, mint
hogy az újabb és újabb kézfogásokat inspirálja, megsegítse, hogy ezáltal
önmagát is felemelje, meghaladja.

A Város a Fiatalokat is jelenti, és Pécsről joggal mondják, hogy a fiatalok


városa. Több mint húszezer magyar és ötezer külföldi egyetemista tanul itt.
Egy kisvárosnyi fiatal értelmiségi! Vajon be tudjuk-e őket húzni a
színházba? Ugyanez a kérdés a gyerekekkel és a kamaszokkal kapcsolatban.
Előbbieknél talán könnyebb a feladat, utóbbiakat (a 12 és 18 év közti
fiatalokat) a színházak általában elveszítik. Pécsett szerencsére remek
drámapedagógusok vannak, és magunk is kivételes figyelmet akarunk
fordítani erre a korosztályra. Kidolgozott stratégiánk van erre.

El kell érnünk, hogy a városban élők és az itt hosszabb-rövidebb ideig


tartózkodók a Pécsi Nemzeti Színházra mint sajátjukra gondoljanak.
Értenünk kell egymást, közös nyelvet kell beszélnünk, amihez nekünk kell
megszólítanunk minden lehetséges nézőt. Rég elmúltak azok az idők (ha
voltak egyáltalán), amikor a „színháziak” elkészítették a „művet”, majd
elégedetten szemlélték, ahogy megtelik a nézőtér. A 21. században
rengeteg a kihívás, az elszívó erő, ami azokat a bizonyos lehetséges nézőket
más irányba, nem a Színház felé húzza-tereli. Ezért nekünk határozottan és
kreatívan meg kell tudni szólítani őket, hogy Pécs városa inspiráló otthona
legyen mindannyiunknak.

SZEMÉLYES GONDOLATOK - BÉRCZES LÁSZLÓ

“Színházzal nagyon későn, egyetemista koromban találkoztam először. Nem


büszkén és nem is szégyenkezve írom ezt, ez pusztán egy tény, ami annak a
hosszú kerülőútnak kezdete, amit a színház irányába, legtöbbször ösztönösen,
öntudatlanul tettem.

Az első történés egy egyetemi színházi fesztivál Debrecenben, ahol totális


értetlenséggel, de csodálattal bámulom a szegediek Kőműves Kelemenjét,
majd kellő távolságba menekülve, félelemmel vegyes, irigykedő vágyakozással,
sóvárogva lesem a Petőfi Rock nézők százait magával ragadó, végtelenített
körtáncát. A közösség, a találkozás elementáris élménye csapott meg akkor.

12
Aztán Székely Gábor Athéni Timon rendezése következik Szolnokon, és engem
lenyűgöz a kíméletlen pontosság, a meg nem alkuvó morális tartás, a vállalt
tragikus bukásban felmagasztosuló, általam el nem érhető emberi nagyság.
Ekkor kezdtem el – tudatlanul – színházról írni.

És jön a felsorolhatatlanul sok megrendítő élmény: Dogyin Gaudeamusa,


Ascher Három nővére, Hermanis Hosszú élete, Vidnyánszky Szarvassá
változott fiúja, Serban Ványa bácsija… Életemben sok-sok ilyen pillanat: ülök a
helyemen, körülöttem ismeretlenek százai, ülünk együtt, szívünk összeér, játszók
és nézők egy pillanatra együtt és külön-külön megélik, rész vagyunk és egész
vagyunk, bennem és minden egyes emberben felragyog a mindenség, a
létezéssel vagyok azonos. Katarzis, ezt mondjuk erre.

Időközben előadások létrehozásánál segédkezek, sőt egyre több előadást


rendezek. Hiszem, hogy elfogadható minőségben. De sikertől függetlenül mindig
a már említett kulcsszavak irányítottak, amik immár nem is rövid színházi
pályámon meghatározták életemet.

Hosszú kerülőutam most ehhez a leendő Művészeti Tanácsnak nevezett lelkes és


fiatal csapathoz vezetett. Jó velük tervezni és álmodni, és abban bízni, hogy ez a
kicsi közösség a közeli jövőben netalántán egy nagyobb színházi és városi
közösség megteremtésén fáradozhat.”

Bérczes László

a Művészeti Tanács leendő vezetője

13
III. PRÓZAI TAGOZAT

SZEMÉLYES BEVEZETŐ - k2 SZÍNHÁZ

Kevesen tudják, hogy a k2 Színház – mint az egyetemi évek és előadások után


már önállóan működő társulat – első előadása Nagyharsányban debütált az
Ördögkatlan Fesztiválon. Tehát kis túlzással mondhatjuk, hogy a k2 Színház
baranyai gyökerű társulat.

Ez az előadás A nagyharsányi menyasszony címet viselte; helyi idős emberek


történeteit alapul véve szökkent szárba ez a kis kortárs, magyar népszínmű. A
későbbi években már-már hagyománnyá vált, hogy az Ördögkatlan Fesztiválnak
otthont adó falvakat járva megírjuk az adott község saját mítoszát. Rendkívül
inspiráló volt egy közösség részévé válni, felkutatni a problémáit, történeteit,
majd a színház nyelvén újrafogalmazni annak identitását – mind a történeteiket
velünk megosztó helybéliek, mind a lelkes, kíváncsi alkotócsapat számára. Az
évek során megszületett öt színdarab kötetünkben is megjelent és olvasható.

A közösség megteremtésének újra és újra felhorgadó szándéka – minthogy


minden értelmében, a nézőtértől a társulati tagokig, a színházi munkában
és a színházon kívül is az alkotáshoz szükséges alapként gondolunk rá –
azóta is fel-felbukkant a k2 Színház mindennapi működésében, a művészi
terveinkben, valamint a társulat működtetéséről vallott, az állandó
visszajelzések mentén folyamatosan alakuló szakmai koncepciónkban.
Eddigi pályánk során igyekeztünk mindvégig megőrizni a nyitottságunkat,
kíváncsiságunkat mind emberileg, mind szakmailag: nyitottságot a
legkülönbözőbb társadalmi csoportok felé, valamint a különböző műfajok
tekintetében, amelyekben volt szerencsénk kipróbálni magunkat.

A társulati lét eddigi hat évében – és bővebben a tíz éves működésünk alatt –
többek között csináltunk már improvizációkra épülő előadást fociultrákról
(Dongó), írtunk a népszínházi szórakoztatás igényével fellépő, a klasszikus
operett műfaji követelményeire tekintettel lévő kortárs, magyar operettet
(Röpülj, lelkem!). Rendeztünk népszínművet (Szigligeti művei, Ördögkatlanos
előadásaink), írtunk és rendeztünk gyermekelőadást (Hantocska) és tantermi
előadásokat (Antigoné, Az apostol, stb.). Regényadaptációt készítettünk
(Színházi regény, A kastély, Karnevál, stb.), „klasszikus” drámákat állítottunk
színpadra (Csehov, Brecht, Székely János, Weöres Sándor) és nem utolsó sorban

14
csináltunk darabot 56’ emlékezetéről a New Yorkban élő, emigrált magyarokkal
készített interjúk alapján (Holdkő). Ehhez az előadásunkhoz kapcsolódik a
magyarországi szervezésű Hungary Live Festival létrejötte is, melynek keretein
belül volt szerencsénk mind Magyarországon, mind az Egyesült Államokban
eljátszani az produkciót.

Mindeközben kőszínházi tapasztalatokkal is bővült szakmai tudásunk. A


Miskolci Nemzeti Színházban, egymást követő három évadban hozhattuk létre
saját sci-fi-trilógiánkat, melynek középpontjában Babits Mihály, valamint a
magyar nyelv és irodalom kérdései álltak. Ez az előadássorozat azért is fontos
számunkra, mert lehetőségünk adódott ezeket koprodukcióban elkészíteni.
Testközelből tapasztaltuk meg, mennyire inspiráló a két társulat számára a
találkozás szakmailag és emberileg. A trilógia utolsó része kritikus-díj jelölést
kapott legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg kategóriában.

A Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházban klasszikus operett


rendezésére kaptunk felkérést. Az Állami Áruházat állítottunk színpadra, mely a
színház nagyszínpadán futott nagy sikerrel, valamint meghívást kapott a
Városmajori Színházi Szemlére, a VIDOR Fesztiválra és a veszprémi Rátonyi
Róbert operettfesztiválra is. Az előadás szintén kritikus-díj jelölést kapott legjobb
zenés/szórakoztató előadás kategóriában.

A Szegedi Nemzeti Színházban nagy sikerrel mutattuk be saját átiratunkban a


Lúdas Matyi-történetet, Matyi elszabadul címmel, melyet a kisiskolások
számára készítettünk a nagyszínpadra.

A Győri Nemzeti Színházban részt vettünk az egy napos Kortársasjáték


elnevezésű drámaíró és rendező versenyen, ahol Fábián Péter lett a legjobb
drámaíró és a nézők szavazatai alapján a Benkó Bence által rendezett
produkció lett a legjobb előadás. Ezen felül az idei évadban újra meghívást
kaptunk a Szegedi Nemzeti Színházba, ahol a Black Comedy című vígjátékot
állítjuk színpadra, valamint a Budapest Bábszínházba, ahol Szerb Antal A
Pendragon legenda című regényéből készítünk ifjúsági bábelőadást.

A Pécsi Nemzeti Színházban két, budapesti előadásunk is vendégszerepelt


(Mielőtt az éj leszáll!, Bakfitty). Emellett volt szerencsénk íróként és rendezőként
dolgozni a társulattal. Többek között e munka (Mecseki tigris) volt az egyik
legfontosabb találkozásunk a társulattal és a színház működésével, mely munka
során, úgy tapasztaltuk, sikerült remek kapcsolatot kialakítanunk a színház
alkotóival, munkatársaival.

15
Személyes kötődésünk továbbá az egyetemi évek és a POSzT kapcsán van,
melyen többször volt alkalmunk részt venni. Rendeztünk itt felolvasószínházi
előadást és részt vettünk többek között az Uránszív című, helyspecifikus, pécsi
legendákról szóló előadás létrejöttében. Az Ördögkatlan Fesztiválnak visszatérő
vendégei vagyunk immár tizenegy éve, és rendeztünk előadást a Janus Egyetemi
Színházban is. Mondhatjuk, hogy visszatérő vendégei vagyunk a városnak.

Eddig vendégek voltunk, most állandó tagjai szeretnénk lenni a pécsi


közösségnek. Határozottan állítjuk, hogy szívesen elköteleződünk a Pécsi
Nemzeti Színház és a város felé. Harminc évesek vagyunk, tele alkotóerővel,
kíváncsisággal, bizonyítási vággyal és konkrét tervekkel, józan állításokkal arra
nézvést, hogyan alakíthatjuk ki saját nyitott, kíváncsi, elhivatott közösségünket a
színházi alkotók és munkatársak, valamint a városi emberek között egyaránt.
Ehhez természetesen neves együttműködő partnerekre is szükségünk van, akik
mind a színházban, mind azon kívül szívesen dolgoznak velünk annak
érdekében, hogy megvalósuljon az a színházeszmény, amelyet az elmúlt tíz
évben a k2 Színház körül sikerült kialakítanunk és működtetnünk, és amely
rendkívül megtermékenyítő lehet Pécs városa számára.

A következőkben ezeket a terveinket és partnereinket mutatjuk be.

Fábián Péter és Benkó Bence

a prózai tagozat leendő vezetői

PÉCSI ÉS NEMZETI

Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a pécsi és baranyai emberek a


hétköznapi életük természetes részeként gondoljanak a színházukra.
Ne csak egy, a város szívében emelkedő míves épületet lássanak benne,
ahová illik olykor ellátogatni “kulturálódás” céljából, hanem a saját városuk
történetével, közösségüket érintő problémákkal, Pécs kulturális
sokszínűségével találkozzanak a színpadon.

Olyan színházat képzelünk el, amely élénken jelen van a város életében.
Szeretnénk, ha a színház kilépne az intézmény falai közül, és
hozzájárulna a város kulturális pezsgésének élénkítéséhez.

16
Ezzel párhuzamosan az is kiemelt célunk, hogy a pécsi polgárok ne csak
vendégek legyenek a színházépületben az előadások idejére, hanem
otthonosan mozogjanak benne.

Ezt a "kettős nyitást" egyfelől úgy kívánjuk megvalósítani, hogy színházi


projekteket hozunk létre Pécs legkülönbözőbb helyszínein, másfelől az
intézmény falain belül egyéb kulturális eseményekre invitáljuk a pécsieket
a "színházidőn" kívül is.

Olyan Pécsi Nemzeti Színházat képzelünk el, amelyben sosem szűnik meg
az élet: az előadások mellett kiállítások, irodalmi estek, szakmai
beszélgetések, koncertek, drámafoglalkozások hirdetik a pécsieknek,
hogy a színház kapuja mindig nyitva áll előttük.

A lokális gondolat nem zárja ki, hogy ugyanakkor az intézmény szélesebb


perspektívából is értelmezhető legyen. Egy nemzeti színház
megpályázásakor tisztáznunk kell, hogy mi mit értünk a "nemzeti"
fogalma alatt.

A reformkortól napjainkig sokan, sokféleképpen határozták meg, nekünk is


feladatunk lesz megtalálni a saját definíciónkat. Tekintsünk úgy a
“nemzeti”-re, mint gyűjtőfogalomra, melyben még a látszólag
ellentétes értékek is nemhogy békésen megférnek egymás mellett, de
még erősítik is egymást.

A mi nemzeti színházunk tiszteletben tartja a Nemzeti Színház eszményét,


az évszázados hagyományokra építve és azokat továbbgondolva egy új,
kortárs, a jelenben élő és a jövőbe tekintő tágas kulturális teret jelent.

A Nemzeti Színház kiemelten foglalkozik a magyar nyelv ügyével.


Klasszikus és kortárs magyar drámákat játszik, ösztönzi az új színdarabok
és műfordítások keletkezését. Előadásainak sokszor kiemelt témája a
magyar történelem, a magyar nemzet közösségi élményeinek
megfogalmazása: múltfeldolgozás és jövőbe tekintés.

A nemzethez tartozás szempontjából fontos a határontúli színházakkal


való élő kapcsolat. A Nemzeti Színház a kortárs igényeknek megfelelően
kötelességének érzi a nyitást más nemzetek, más kultúrák felé - és ebből
kifolyólag ösztönzi a különböző nemzetek és kultúrák közti párbeszédet.
Kitekinteni szándékozunk, nem bezárkózni. A terveinkben lévő nemzetközi
együttműködések, vendégjátékok, előadáscserék, nemzetközi
mesterkurzusok mind azt a célt szolgálják, hogy a Pécsi Nemzeti Színházat

17
ne más kultúrák, ízlések és gondolatok ellenében, hanem az összeurópai
kultúra, a nemzetközi színházművészet fontos részeként fogalmazhassuk
meg és helyezhessük el.

A Nemzeti Színház célja, hogy minden magyar ember színháza legyen,


világnézettől, vallási hovatartozástól, kortól, nemtől, társadalmi
osztálytól függetlenül. Előadásai nem csak bizonyos rétegeket céloznak
meg, hanem a mélyszegénységben élőktől kezdve, a különböző
kisebbségeken át a polgári és értelmiségi rétegekig mindenkihez szólnak. A
sokszínűség esetünkben mindennapi gyakorlat.

Hisszük, hogy egy nemzeti színháznak a kultúra, így az élet minden


területével feladata foglalkozni. Célunk, hogy a színház és a város
szimbiózisban, egymást feltételezve éljenek együtt. Nem utolsó sorban azt
valljuk, hogy egy nemzeti színháznak nemcsak feladata, de küldetése is van:
formálnia kell a közönséget, a közösséget. A következő öt évben feltett
célunk igényt teremteni, igényt formálni a minőségi kultúrára.

SZÍNÉSZEK

Nem szeretnénk radikális változtatásokat a társulat felépítésében,


mivel meggyőződésünk, hogy a Pécsi Nemzeti Színház jelenlegi művészei
olyan alkotó- és színházi emberek, akik a közös siker érdekében dolgozni és
tenni is tudnak, és akikkel az általunk felvázolt művészeti irányokat, terveket
megvalósíthatjuk.

Benkó Bence és Fábián Péter már megismerhették a Mecseki tigris alkotói


folyamatában a Társulat egy részét: Vlasits Barbarát, Urbán Tibort,
Stenczer Bélát, Götz Attilát, Arató Ármint, Bera Márkot, Bergendi
Barnabást. Természetesen szakmai nyitottsággal, együttműködési
szándékkal fordulunk a társulat többi tagja, Darabont Mikold, Fekete
Gábor, Füsti Molnár Éva, Győrfi Anna, Illés Alexa, Józsa Richárd, Köles
Ferenc, Lipics Zsolt, Németh János, Rázga Miklós, Sólyom Katalin,
Stubendek Katalin, Széll Horváth Lajos, Takaró Kristóf, Tóth András
Ernő, Unger Pálma, Vidákovics Szláven felé.

Célunk ugyanakkor a bővítés, ami ez esetben fiatalítást is jelent.


Fontosnak tartjuk, hogy mind a színművészek, mind a rendezők

18
tekintetében minél több fiatal alkotó jelenjen meg az általunk
vezetett színházban.

Ennek elérésében az első lépés, hogy a prózai tagozatot vezető Fábián Péter
és Benkó Bence jelenlegi társulata, a k2 Színház színművészei
csatlakoznak majd a pécsi társulathoz. Ez hat művészt jelent,
mindegyikük harminc év körüli, fiatal, elismert, potens alkotó, akik velünk
együtt vallják a közösségi színházról alkotott elképzeléseinket.
Véleményünk szerint az ő beépítésük fontos eleme annak, hogy az általunk
képviselt szellemiség ne csupán a vezetőség részéről artikulált kívánalom
legyen, hanem megjelenjen a színház hétköznapi életében. E hat
színművész mind diplomás alkotó, három a Színház- és Filmművészeti
Egyetemről, három a Kaposvári Egyetem Művészeti Karáról: Bán Bálint,
Borsányi Dániel, Formán Bálint, Gyöngy Zsuzsa, Király Dániel, Piti
Emőke.

A magyar színház régi adóssága a független társulatok becsatornázása


a kőszínházi struktúrába. Emlékezetes példa a magyar
színháztörténetben, amikor a nyolcvanas években Schwajda György
leszerződtette a Stúdió K Színház társulatát Szolnokra. Sajnos kevés ilyen
példát tudunk mondani. Pedig egy ilyen találkozás fontos, kreatív
energiákat szabadít fel és termékenyen hat minden résztvevőjére.

A Pécsi Nemzeti Színház társulata az egyik legkisebb az országban. A


létszám akkor tűnik arcpirítóan alacsonynak, ha egybevetjük a kötelező és
a vállalt feladatokkal: ez könnyen kiégéshez, motiválatlansághoz vezethet.
A bővüléssel építeni, megerősíteni és formálni kívánjuk a társulatot.

Tervezzük az előadásszám ésszerű csökkentését. Így egy arányos, jól


strukturálható művészi tervet tudunk végrehajtani a színházban, melyből
mindenki profitálhat.

SZEREPOSZTÁS

Kiegyensúlyozott és kellően dinamikus társulat megteremtését


tűzzük ki célul, melynek előfeltétele, hogy minden színésznek jut
méltó feladat az évadokban.

Legalább két évadonként olyan feladatot kínálunk minden társulati


színésznek, amely fontos, emlékezetes szerep vagy épp a pályáját

19
meghatározó munka lehet számára. Ez a kiszámíthatóság garantálhatja,
hogy a társulat tagjai kiegyensúlyozottan és odaadóan vegyenek részt a
közös munkában.

Nem célunk a színházon belüli „kasztrendszer” kialakítása és fenntartása.

Fontosnak tartjuk a színészek szakmai fejlődését, szeretnénk, ha


mindenki megmutathatná magát, akár olyan szerepekben, amelyek az
újdonság erejével hatnak mind a színész, mind a pécsi nézők számára.
Véleményünk szerint előre jutni csak akkor lehet, ha kellő mennyiségű, jól
adagolt akadályt gördítünk magunk elé annak érdekében, hogy közösen
képesek legyünk vizsgálni egymást, hogy fejlődjünk, hogy megjegyezhető,
unikális művészi produktumot hozhassunk létre.

Ennek kulcsa az általunk támasztott igény a legkülönbözőbb műfajok és


stílusok felmutatására és arra, hogy minden művész a lehető legtöbb
oldalát mutathassa meg a következő öt év alatt.

Emellett szeretnénk művészeinket ismertebbé és szélesebb körben


elismertté tenni a városban. Fontos, hogy a pécsi lakosok büszkék
legyenek arra, hogy ez a társulat pont Pécsett létezik és alkot. A társulat
országos ismertségét és megjelenését is erősíteni fogjuk folyamatos
híradásokkal, országos eseményeken vagy kezdeményezésekben való
részvételekkel, rendszeres vendégjátékokkal.

A társulat ezek során új impulzusokat, szakmai és emberi kapcsolatokat


szerezhet országosan és akár Európa-szerte is. Például Pécs
testvérvárosaival együttműködve.

TÁNCKAR

A színészekhez hasonlóan a Nagy Írisz vezetésével működő nyolc fős


tánckar felé is a szakmai együttműködés szándékával fordulunk: autonóm
művészekként számítunk jelenlétükre. Úgy véljük, a tánc-koreográfia a
zenés színházi, illetve a fizikai színházi előadások minőségének egyik
legfőbb garanciája. Az évadtervezés során külön figyelmet fogunk szentelni
annak, hogy a színpadra kerülő zenés művek méltó feladatokkal,
inspiráló kihívásokkal szolgáljanak a táncművészek számára. Továbbá

20
nem titkolt célunk az sem, hogy a prózai előadásokban táncművészeket
kérjünk fel speciális mozgáskultúrát igénylő szerepek eljátszására.

MŰHELYMUNKA

A jó színész mindig tanul. Általában szerepet, de úgy gondoljuk, hogy ez a


szakma valóban élethosszig tartó tanulás.

A pályázati kiírásban szereplő továbbképzési követelmény tehát


természetes igény, melyeknek megfelelő formáit kell megtalálnunk. A
továbbképzést műhelymunkának gondoljuk, melynek végén akár előadás,
performansz is születhet, vagy a munka közvetlenül beleépülhet a készülő
előadásba.

A műhelymunkának több formája van: a társulat színészei adott esetben


neves alkotókkal találkoznak, és különböző módokon részt vesznek egy-egy
workshopon, mesterkurzuson, vagy egyszerűen csak egy szakmai
találkozón. Ehhez olyan együttműködő partnereket találtunk, mint Tim
Carroll, Tompa Gábor vagy a Stúdió K Színház.

Egy adott évad rendezői már a konkrét, az évadtervben szereplő


munkájuk megkezdése előtt találkozni fognak a színház színészeivel,
akikkel pl. egy rövid szakmai műhely során megismerkedhetnek.

Az ifjúsági programunk évről évre magasabb szakmai színvonalú


működése is fontos cél, melynek alapja, hogy minél több színész vállaljon
egyre nagyobb szerepet benne. Nem titkolt célunk, hogy lehetőséget
biztosítsunk minél több alkotónak arra, hogy megfelelő drámapedagógiai
végzettséget szerezzen.

Nyitottak vagyunk és leszünk is a különböző igényekre azzal kapcsolatban,


hogy a színészeknek mire volna szükségük, kivel találkoznának vagy
dolgoznának szívesen egy adott évadban. Ennek feltétele a nyugodt alkotói
légkör, egymás meghallgatása és a konstruktív hozzáállás.

21
DRAMATURGIA

A színház fontos részlege lesz a magas szakmai tudással bíró,


nemzetközi vizekre is szívesen kievező, széles látókörű
dramaturgszekció - ideális esetben két fővel. Jelenleg nem dolgozik
szerződéses dramaturg a színházban, mi ezt súlyos hiánynak gondoljuk.

Egy színház állandó dramaturgjának munkája rendkívül szerteágazó.


A dramaturg egyszerre elméleti és gyakorlati munkás, művész és
szakember, egyszerre alkotótárs és kritikus kívülálló. Nemcsak végigkíséri
az alkotófolyamatokat, hanem ráhangoló előadásokat is tart, (online)
műsorfüzetet készít és közönségtalálkozókat vezet. Emellett segíti a
vezetőség munkáját, legyen szó marketingről, közönség- és
nemzetközi kapcsolatokról vagy szerzői jogi ügyekről. A színház
dramaturgja készíti el és aktualizálja a színház ún. katalógusát is, melyben
színdarabok állnak sorban célzottan a társulat tagjaira, az évadban
szükséges darabtípusokra, a megszólítani tervezett vendégrendezőkre stb.
címkézve. Egy ilyen gyűjtemény segíti a tervezést és a vészhelyzetek
megoldását is: minden váratlan darab- vagy rendezőcsere esetén lesz két-
három azonnal életképes javaslatunk.

A dramaturgnak kardinális szerepe lesz az évadtervezésben, az új,


kortárs szerzők és drámák felkutatásában, a fesztiválszervezésben és a
nemzetközi kapcsolatok kialakításában és ápolásában is.

Egy, a pécsi színháznak elkötelezett állandó dramaturg komoly


befolyással bírhat az intézmény egész működésére és szakmai
színvonalának emelésére, jövőbeni arculatára és szellemiségére.

MEGNÉZÉS

A bemutatók előtt néhány nappal több színházban úgynevezett


“megnézést” tartanak, amikor a színház igazgatója, főrendezője, rendezői,
vezető dramaturgja stb. először nézik meg egyben a készülő produkciót.

A megnézéseknek nagy és változatos hagyománya (Kaposvár) és gyakorlata


(Katona József Színház, Radnóti Színház, Miskolci Nemzeti Színház) van. A
megnézés intézménye a színház művészi színvonalának és a termékeny,
sikeres szellemi közeg megteremtésének, megőrzésének biztosítéka.

22
A megnézés kb. öt nappal a bemutató előtt, az alkotási folyamat
legérzékenyebb időszakában van. Miután a Művészeti Tanács tagjai
szokásos előadásidőpontban megnézik az összpróbát, zárt ajtó mögött
leülnek az előadás rendezőjével, írójával, dramaturgjával, tervezőivel,
azaz a kreatív csapattal. Ami elhangzik a megnézést követő
megbeszélésen, az csak az alkotókra tartozik. Minden “megnéző” elmondja
a meglátásait, észrevételeit, véleményét, mindezeket egy cél érdekében,
hogy az előadás jobb legyen.

A hozzászólók nem a saját víziójukat ecsetelik, hanem segítenek az adott


előadás rendezőjének, hogy a sajátját minél jobban meg tudja valósítani.
Akkor tölti be célját a megbeszélés, ha teljes bizalmi légkörben, őszintén
történik az eszmecsere.

A pozitív kritika az alkotók önbizalmát erősíti, fontos visszajelzést ad a


helyes irányokról. A negatív kritika akkor tölti be szerepét, ha egyfelől
elfogadja a rendező alapelképzelését, és abba belehelyezkedve mindig
praktikus tanácsokkal, megoldási javaslatokkal él: csak olyan hiányosságra,
pontatlanságra, hibára hívja fel a figyelmet, amit a bemutatóig még javítani-
változtatni lehet, vagy újat lehet kitalálni helyette.

A megnézés nem írja felül az alkotók elképzeléseit, utóbbiak a megbeszélést


követően elfogadhatják-követhetik az ott elhangzottakat, de figyelmen kívül
is hagyhatják azokat. A hozzászólók tiszteletben tartják a rendező művészi
autonómiáját.

A megnézésen a Művészeti Tanács tagjai vesznek részt, akik már a


műsorterv kialakításától kezdve „szemmel tartják” a munkafolyamatot,
tehát nem érheti őket alapvető meglepetés. De idővel részt vesznek majd
az eszmecserén meghívott pécsi alkotók, olyan személyiségek, akik az
alkotófolyamatok érzékenységét saját munkáikból nagyon jól ismerve
ártatlan tekintettel, külső szemmel magától értetődő, mégis váratlan új
szempontokat vethetnek fel, és friss, impulzív, új energiákat tudnak behozni
a munkába.

23
MŰSORPOLITIKA

A Pécsi Nemzeti Színháznak mindenkori feladata a legkülönbözőbb


közönségigények figyelembevételével minél szélesebb körű színházi
kínálat, repertoár kialakítása.

A kötelező, pályázati kiírásban szereplő elemeken felül kiemelten


fontosnak tartjuk a kortárs magyar dráma népszerűsítését, ezért
minden évadban teret biztosítunk új magyar drámák, színpadi adaptációk
bemutatásának. A Művészeti Tanács olyan színházi alkotóközösség
létrehozását tűzi ki célul, ahol a különböző színházi ízlésű, világnézetű, de
szakmailag releváns alkotók dolgozhatnak.

Természetesen bemutatkozási lehetőséget fogunk biztosítani


ígéretes, fiatal színházi alkotók számára. Ezért repertoárunk
kialakításában alapelv, hogy a bemutatók jelentős részét fiatal, harmincöt
év alatti alkotók hozzák létre.

Minden évadban az új bemutatók közül egy Pécs városához köthető


eseményekhez kapcsolódó színdarab lesz.

NAGYSZÍNPAD

Ideális esetben a nagyszínpadon évadonként hat bemutatót tartunk. A


műfaji sokszínűséget szigorú kritériumok lefektetésével kívánjuk
biztosítani. A hat bemutató:

- egy operett, musical vagy zenés vígjáték

- egy opera

- egy gyermek- vagy ifjúsági előadás

- egy magyar vagy világirodalmi klasszikus dráma, regényadaptáció

- egy kortárs külföldi vagy magyar dráma

- egy balettelőadás (koprodukció a Pécsi Balettel)

24
KAMARASZÍNHÁZ

A kamaraszínpadon öt bemutatót tervezünk:

- egy kamaraopera

- egy klasszikus magyar vagy külföldi dráma

- egy kortárs magyar vagy külföldi dráma

- egy koprodukció más magyarországi vagy külföldi (határontúli)


színházzal vagy független társulattal

- egy balettelőadás (koprodukció a Pécsi Balettel)

N. SZABÓ SÁNDOR TEREM (STÚDIÓ)

Az N. Szabó Sándor Teremben, azaz a Stúdióban a bátor kísérletezésé,


és a koprodukcióké a főszerep, ezért az évadonkénti két-három bemutató
esetében nem is szeretnénk műfaji kritériumokat szabni.
Együttműködünk a pécsi független szféra képviselőivel koprodukciók
formájában, illetve kész előadások meghívásával. Olyan alkotókat
szándékozunk ide meghívni, akik bátran vetik bele magukat merész formai
kísérletekbe, illetve szívesen emelnek be alkotásaikba a színház határait
feszegető elemeket.

A kooperációk szakmai koordinálásában kértük a pécsi alternatív művészeti


szférát egyesítő Pécsi Konnektor Egyesület támogatását, amelynek
képviselői örömmel mondtak igent az együttgondolkodásra. Az egyesület
részéről állandó kapcsolattartónak és szakmai konzulensnek Fábián
Gábort kértük fel, aki szívesen segít nekünk abban, hogy a Stúdió mint
befogadó hely a legprogresszívebb pécsi alternatív előadásokat,
összművészeti kezdeményezéseket lássa vendégül.

Ösztönözni és segíteni fogjuk színészeink egyéni alkotói törekvéseit is,


például monodrámák, előadói estek létrejöttét, melyek a színház falain
kívüli megjelenési lehetőséget is jelenthetnek.

25
TANTEREMSZÍNHÁZ

A város, illetve a megye középiskoláinak osztálytermeire szintén


természetes játszóhelyeinkként tekintünk.

Színházpedagógiai programunk keretében minden évadban


létrehozunk legalább egy tanteremszínházi bemutatót, melyet egész
évadban műsoron tartunk az iskolákban.

A tantermi előadások nagymértékben járulnak hozzá az általunk elképzelt


színházi nyitás megvalósításához. Ha a középiskolás nem tud elmenni
színházba, akkor a színház megy ki a középiskolába. Elég két tanórányi idő,
hogy az osztályterem színházzá változzon.

A tanteremszínházi programmal egyben szociális feladatokat is


szeretnénk ellátni. Pécs peremvárosi részein, illetve a környező
településeken is élnek olyan középiskolás korú fiatalok, akiknek szülei
anyagi helyzetüknél fogva nem engedhetik meg maguknak, hogy
gyermekeik színházlátogatását támogassák. Különös figyelmet szeretnénk
szentelni arra, hogy előadásaink ezekbe a hátrányos helyzetű
intézményekbe is eljussanak.

Tantermi előadásaink kettős tematikai koncepció mentén készülnek.


Egyrészt olyan előadásokat hozunk létre, amelyek kimondottan a
középiskolás korosztály hétköznapi életének problémáit dolgozzák fel.
Ehhez sok esetben nem is használnánk irodalmi alapot, inkább szociális
kutatások, a tanárokkal és diákokkal történő beszélgetések és színészi
improvizációk alapján születnének meg a bemutatásra kerülő produkciók.

Fontos küldetésnek tartjuk ugyanakkor, hogy a középiskolai ajánlott és


kötelező olvasmányok megértését, feldolgozását is elősegítsük,
egyszersmind rámutatva arra, hogy a legveretesebb magyar vagy
egyetemes klasszikus dráma vagy regény egy kamasz számára ma
ugyanolyan aktuális és érvényes lehet, mint a művek keletkezése idején.

Ennek megfelelően kezdeményezzük az irodalomórákon tanítandó


művek tanteremszínházi feldolgozását is. Optimális esetben persze a
fentebb kifejtett kettős törekvés egybeeshet: egy-egy klasszikushoz hozzá
lehet nyúlni oly módon, hogy közvetlenül érintse egy középiskolás fiatal
hétköznapi problémáit.

26
Tantermi bemutatóinkhoz minden esetben előkészítő, feldolgozó
foglalkozás is kapcsolódik. Meggyőződésünk ugyanis, hogy egy tantermi
előadás lényege nem csupán az osztálytermi körülmények között való
színházcsinálásban áll, hanem a drámapedagógiai módszerek, a színházi
nevelés alkalmazásának fontos fóruma.

Országosan elismert színházi nevelési szakemberekből, szakmailag magas


színvonalú ifjúsági előadásokat létrehozó formációkból Pécsett sincs hiány.
Ezért a más városokból időről időre meghívott vendégrendezők
foglalkoztatása mellett kiemelten fontosnak tartjuk a helyi
szakemberek bevonását rendezői felkérések, illetve koprodukciók
létrehozása révén.

A tanteremszínház rendkívül hasznos pedagógiai és társadalmi


szempontból, elég hozzá két-három kitűnő színész, egy bőröndnyi kellék és
a középiskolák vendégszeretete. Így nem tekinthető irreálisnak az az
elképzelésünk sem, hogy évadonként akár több tantermi előadás
bemutatására is sor kerüljön.

SZÍNHÁZI SOROZATOK

Repertoárunk üde színfoltjainak szánjuk a havi rendszerességgel


jelentkező, különböző néző-rétegeket megszólító színházi
sorozatokat, melyek - fogadtatásuktól függően - évadokon átívelve
színesíthetik a színház műsorát.

A Kamaraszínház színpadán havonta egyszer hírlapszínházi előadással


jelentkezünk. Ennek a műfajnak legizgalmasabb és legszórakoztatóbb
eleme, hogy a színház nyelvén azonnal reagál a napi történésekre. A kitűzött
bemutató előtti este olvasni kezdjük az aznap megjelent híreket,
kiválasztunk belőlük egy-két dramatizálásra alkalmasat, éjjel egyfelvonásos
darabot írunk belőle. Reggel 10-kor olvasópróba a színészekkel, délután a
rendelkező próbákkal párhuzamosan épül a (természetesen jelzés értékű)
díszlet, este héttől pedig bemutató. A k2 Színház csapatával készítettünk
hírszínházi előadásokat a budapesti Katona József Színházban Cucli címmel,
és tapasztalatból mondhatjuk, hogy ezek a hirtelen született előadások a
nézőknek garantált szórakozást, a színészeknek izgalmas szellemi
kalandot nyújtanak.

27
Az N. Szabó Sándor terem színpada ad otthont felolvasószínházi
sorozatunknak. E sorozat fókuszában a kortárs magyar dráma ügyének
támogatása áll. Egy nemzeti színház vezetőiként kiemelten fontosnak
tartjuk, hogy részt vállaljunk a magyar drámaírás népszerűsítésében, a fiatal
tehetségek felkutatásában.

Külön figyelmet szeretnénk fordítani a Baranya megyei szerzők


műveinek bemutatására. E művek felkutatásában szeretnénk
együttműködni a Jelenkor folyóirat munkatársaival. Velük, valamint a
színház dramaturgjával közösen szeretnénk hónapról hónapra kiválogatni
a felolvasásra szánt magyar drámákat.

Tervünk továbbá az is, hogy lehetőség szerint minél több felolvasószínházi


előadás megrendezésére vendégrendezőket kérjünk fel, mert
meggyőződésünk, hogy az új arcok, új megközelítések felpezsdítik a
társulatot, és persze az sem mellékes tényező, hogy egy-egy vendégrendező
a jól sikerült felolvasás után magával viszi a baranyai drámaírók jó hírét.

Szintén a Stúdióban lenne látható (nagy érdeklődés esetén a


Kamaraszínházban) kéthavi rendszerességgel megrendezésre kerülő
beavatószínházi sorozatunk. A beavatószínház lényege, hogy egy
klasszikus dráma szcenírozott jeleneteit egy, a darab szakértőjének számító
színházelméleti szakember vagy rendező elemző kommentárokkal látja el.
Így, miközben lepereg a néző előtt például Antigoné története, beható
ismereteket szerezhet a szophoklészi dramaturgiáról, a görög színház
rejtelmeiről is, vagyis képes lesz befogadni a dráma és az előadás olyan
rétegeit is, melyeket az előtt - ismeretek hiányában - nem tudott volna. A
beavatószínház tehát nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a középiskolás
korosztályt, de akár a felnőtt közönséget is színházértő nézővé tegye.

A beavatás aktusának lebonyolítását a legjobb szakemberekre bízzuk, ezért


a játékmester szerepére a Pécsi Tudományegyetemen tanító,
színháztudománnyal foglalkozó professzorokat, illetve meghívott, az adott
műfajban tapasztalt tanáregyéniségeket kérjük fel.

28
VENDÉGELŐADÁSOK

Egy olyan Pécsi Nemzeti Színházat képzelünk el, amit szívesen hívnak
és látnak vendégül a fővárosban és az ország legkülönbözőbb helyein,
és ahová szívesen jönnek vendégcsapatok.

A pécsi közönség számára nyújtott szolgáltatásunk színesítése érdekében


rendszeresen fogjuk vendégül látni más színházak magas művészi
színvonalat képviselő előadásait is, melyek kiegészítik a Pécsi Nemzeti
Színház által kínált repertoárt. Terveink között szerepel egy
vendégelőadások befogadására specializálódott sorozat, melynek
keretein belül a pécsi nézők havi rendszerességgel láthatnának
vendégprodukciókat.

Együttműködő partnereink között magyarországi és külföldi


társulatok is szerepelnek. Külön kiemeljük Pécs három
testvérvárosának fontos színházi műhelyeit - a Kolozsvári Állami
Magyar Színházat, az Újvidéki Színházat és a grazi Schauspielhaust -
akik biztosítottak minket támogatásukról, és akiknek szándékukban
áll előadások cseréje, koprodukciók létrehozása és közös
mesterkurzusok megszervezése az általunk vezetett Pécsi Nemzeti
Színházzal.

Hasonlóképpen fontosnak tartjuk a független társulatok és a különböző,


más műfajban alkotó intézmények és csapatok vendégül látását, így például
tánc- és cirkuszművészeti produkciók befogadását.

A társulatépítés szempontjából lényeges, hogy előadásainkat évről-évre


megmutassuk a budapesti közönségnek és megmérettessük
magunkat a különböző országos és határontúli, nemzetközi szakmai
fesztiválokon. Ezen utazások során fontos tapasztalatokat és inspirációkat
gyűjthetünk a későbbi munkáinkhoz.

29
VÍZIÓ

Elszántak vagyunk annak érdekében, hogy a Pécsi Nemzeti Színház


felkerüljön nemcsak a magyarországi, de a nemzetközi színházi
térképre is.

Olyan színházat fogunk létrehozni, amire egyszerre lehet büszke a benne


dolgozó társulat és az odalátogató közönség. Akkor leszünk elégedettek,

● ha irányításunk alatt a színház népszerű előadásokat, szakmai díjakat,


elismert színészeket és boldog nézőket tudhat magáénak.
● ha megszólítottuk a lehető legszélesebb közönséget, és ha
szívesen jön hozzánk az évtizedek óta színházrajongó pécsi néző és a
fiatal generáció is.
● ha a fiatal alkotók, az egyetemet frissen végzett művészek, akik
szeretnék vidéken kipróbálni magukat, először Pécsre gondolnak
majd.
● ha a pécsi társulathoz tartozásnak és a pécsi színházba járásnak
újra presztízse lesz.

Így lesz a hazai színházi közéletben hivatkozási pont a Pécsi Nemzeti


Színház.

30
IV. OPERATAGOZAT

SZEMÉLYES BEVEZETŐ - GÖTTINGER PÁL

Amikor színházrendezőnek álltam, és kisétáltam a főiskoláról, az első interjúmat


Székelyudvarhelyen adtam – noha kortárs brit prózai darabon dolgoztam éppen
(a később a Pécsett is megfordult és a POSZT-on is díjat nyert Love and Money
címűn), az interjúnak valahogy mégis ez volt a címe: “Csúcsműfaj: az opera”.

Hatéves korom óta voltam bérletes az Operában, és noha nem kerülhettem az


utolsó operarendező-osztályba (gimnazista voltam még, amikor Szinetár Miklós
rendezőosztálya elindult), később mégis a műfaj közelébe sodródhattam.
Rendezhettem angol barokk operát és belcantót, kortársakat és veristákat,
Verdit és Puccinit, Mozartot és Offenbachot is. Dolgozhattam a legnagyobbakkal
és a műfaj felé ösztönösen keresgélő amatőrökkel is. A munka persze mindig
vendégeskedés volt – ami egyrészt rossz, hisz operailag eddig nem sikerült
állandó otthonra találnom, másrészt jó is, mert kiterjedt kapcsolatrendszerre és
másutt hozzá nem férhető tapasztalatokra tehettem szert. Azt vettem észre,
hogy összefogásban, a résztvevők által beszállított, külön-külön is magas
színvonalú hozzáadott művészi értékek összesimításában vagyok jó – akár a
saját mániáim szerény háttérbe húzásának árán is. A felőlem érkező bizalom
pedig nagy tettekre és váratlan együttműködésekre sarkallta a velem
dolgozókat, kolozsvári zenekart a pesti szólistákkal, szegedi kórust a pesti
színpadi dolgozókkal, műkedvelő, szabadidejüket beáldozó énekeseket az
operaházi zenekar szólistáival, évtizedek óta praktizáló karmestereket a
pályakezdőkkel. Ez az integráló munka az elsődleges célom, amikor magamat
leendő tagozatvezetőként képzelem el. Én nem vagyok zenész, így a muzsikusi
karrierem egyengetése nem szempont. Nem akarok mindent én rendezni, mert
vezettem már színházat, és semmi nehézséget nem okozott nekem az évad
legnagyobb vállalásait általam nagyra (magamnál nagyobbra) tartott alkotók
kezébe adni.

Egyfajta szolgáltatás szeretnék lenni – inspiratív, szabad, oldott


munkakörülmények egyfelől, a művek fáradhatatlan boncolása, elemzése,
szétszálazása és újra egybefonása másfelől. 37 éves vagyok. Elszántan hiszek az
operában. A műfajt a közönséggel sikerrel barátkoztató előadás-sorozatom, az
Operabeavató sokadik teltházas évadánál tart. Közönsége nagyrészt

31
fiatalokból áll. Munkatársaimmal osztozom a remekművek alázatos
tiszteletében – és játékos, derűs tiszteletlenséggel szemlélem a játékmód
kétségtelenül létező poros beidegződéseit. Elsöprően teátrálisnak tartom az
operairodalom legnagyobb szerepei mögött megbúvó páratlan művészi és
fizikai teljesítményeket.

Értékeit megőrizni, új lehetőségeit mohón felfedezni – ezt az elszánást és


muníciót szeretném most a pécsi operajátszás szolgálatába állítani.

Göttinger Pál

az operatagozat leendő vezetője

BEVEZETŐ

Ebben a pályázatban az összefogás, a párbeszéd, az integráció, az


együttműködés a kulcsgondolat. Ezért is foglal el benne kiemelt helyet az
opera. Csapatunk csúcsműfajnak gondolja az operát, az operaelőadást
olyan színházi eseménynek, amely a zenét, a zenedrámát, a színpadi
drámát, a színházművészetet, de még a képzőművészetet is egyetlen
teljesítményben állítja közönsége elé. Jól megfér benne a korszerű
színpadi nyelv a sok száz éves töretlen játékhagyomány mély
tiszteletével, a régi mesterek remekműveinek élvezete a ma emberének
személyes témáival, és persze a ma zeneszerzőinek tehetsége a zenés
színház tisztára csiszolódott hatásmechanizmusaival. És a nézője elé
nagyszabású, emelkedett, örök eszményeket és hősöket állító attitűd
a humorral és oldottsággal. Mint ilyen, az operának van valamelyes
összegző, a házban és a nagyvilágban zajló művészi munkát magába sűrítő
természete is.

Noha csapatunk fiatal, az operát az eleven és élvezetes történetmesélés


terének, korszerűségéből mit sem vesztő művészeti formának tartjuk –
amelynek kétségtelenül rossz a PR-ja, különösen a fiatal közönség
körében.

Ezen szeretnénk változtatni. Képviselni, hogy az opera: minőségi


időtöltés. Páratlan szellemi (és sokszor fizikai) csúcsteljesítmények
fényében sütkérezve eltöltött szabadidő. A maga rétegzett módján művész-
színház is, a maga érzéki és totális hatásosságán keresztül szórakoztató
zenés színház is. Mindent, amit az ezerféle korú, társadalmi hátterű,

32
ízlésű néző és alkotó a színházról gondol, amit vár tőle, és amiért
hálás: azt mind tudja. Egyben.

FELADVÁNY

Egy nemzeti státuszú operaháznak egyrészt természetes kötelessége az


operairodalom évszázadainak remekműveit (ha úgy tetszik: kánonját)
rendszeresen műsorra tűzni, ezzel szolgálva a már létező operaszerető
közönséget, és megismertetve a fiatalabb nézőket is a műfaj szellemi-
művészi csúcsteljesítményeivel, bevonva őket az operát élvező, arról
gondolkodó emberek világszerte népes és eleven közösségébe.

Másrészt ugyancsak természetes kötelessége képviselni, hogy a műfaj


(noha van valami ősi, a színjátszás őskorába visszanyúló alaptermészete is)
nagyon is eleven és lüktető ma is. Világszerte keletkeznek új művek, és
velük új fogalmazásmódok jönnek létre, szerzőként és alkotóként is.

A kulcsszó itt is a közösség. Aki Mozartot hallgat, az a világszerte (akár épp


ugyanabban a pillanatban) Mozartot hallgató milliókkal osztozik az
élményen. Aki új operát hallgat: a jövő zeneszerető közönségének tapossa
ki az utat. Évszázadokon átnyúló kaland ez – múltba és jövőbe is.

TÁRSULAT

Pécs aprócska, de létező operatársulata természetesen a gondolkodásunk


középpontjában áll. Számítunk az ő tapasztalataikra, szakmai
hitelükre, és a város közönségével ápolt kapcsolatukat értékes
aranytartaléknak gondoljuk. Ugyanígy a kórust, akiket erős
szövetségesnek remélünk a színház-szerte adódó feladatokban, és az
együttlétezés ellenére (vagy épp azt erősítve) alanyi jogon is művészeknek
tekintünk (és nem statisztériának).

Melléjük a hazai operajátszás élvonalából szeretnénk vendégeket hívni, a


lehető legváltozatosabb korosztályokból – megkérdőjelezhetetlen
tekintélyeket és a bizonyítás vágyától fűtött fiatalokat is. Leendő
alkotótársaink között éppúgy megtalálható a Kossuth-díjas Kolonits
Klára, mint a budapesti és vidéki operaházakban rendre meghatározó

33
szerepeket éneklő Bucsi Annamária és Cseh Antal, vagy a pályája elején
járó, de máris sikereket felmutató Bordás Barbara és Erdős Attila.

Ha nem lenne eleve itt, őt hívnánk – így megtiszteltetésnek vennénk, ha az


országszerte dolgozó és elismert, Pécsett évek óta meghatározó minőségű
szakmai munkát végző Oberfrank Péter karmester velünk is folytatná a
munkát a házban.

A VÁROS OPERAÉLETE – ÚJ GENERÁCIÓK

Pécs saját egyeteme révén a szakmában évtizedek óta elismert tanárok által
meghatározott operaszakot is magáénak tudhat – az ebben a szövegben
másutt is említett Kocsár Balázs mellett Wiedemann Bernadett, Károlyi
Katalin, Bazsinka Zsuzsanna, Horváth István és Kovácsházi István
fémjelzik az ottani oktatást. Az ott folyó munkát egyrészt ezen művészekkel
már létező munkakapcsolatunk, másrészt tagozatvezető-jelöltünk,
Göttinger Pál ott végzett oktatói tevékenységén keresztül is ismerjük
valamelyest, így nem tudjuk nem szóvá tenni, hogy (noha ez a korábbi
színházvezetők célkitűzései között is szerepelt), az egyetem és a színház
között nem valósult meg a sokszor deklarált szoros együttműködés – amit
egész egyszerűen képtelenségnek találunk.

Meggyőződésünk, hogy egy olyan városban, amely operai és zenekari


stúdiumok mellett operaházat is kínál – a szcéna két meghatározó
intézményének művészi értelemben szimbiózisban kell élnie.

Ezért eltökélt szándékunk, hogy a Pécsett operai tanulmányokat folytató


fiatal énekeseknek gyakorlati lehetőséget kínáljunk a színházban, illetve
a színházban létrejövő produkciókon munkálkodó művészeket
becsatornázzuk az egyetemi képzésbe. Ez mindkét intézménynek elemi
érdeke. Operaénekesnek készülnek, az ország és a világ minden tájáról a
kultúrájára méltán büszke Pécsre érkezve – és néhány utcára egy igazi
operaháztól. Ez az együttműködés egészen egyszerűen magától értetődő –
és (pályázatunk szándékával összhangban) frissességet, pezsgést,
kölcsönösen inspirálódó művészek hosszútávú, pályákat meghatározó
szövetségkötését ígéri. Az erről szóló szándéknyilatkozat is megtalálható
ebben az anyagban.

34
Különösen fontos eleme lenne ennek az együttműködésnek (a szakmai
gyakorlati hely biztosításán és az oktatás színházi munkához kötésén felül)
az, hogy az említett művésztanárok maguk is lépjenek színpadra, adott
esetben tanítványaikkal együtt – a lehető legszemélyesebben és
közvetlenebbül adva át nekik tudásuk legjavát, a lehető legkonkrétabb, a
valóságot nem csak szimuláló, de éles, igazi közönség előtti helyzetekben is.
Ezért szándékunkban áll szerepekre felkérni a tanári kart alkotó
operaénekeseket is.

TÁGASABB HORIZONT

Egy vidéki operaháznak, működésének jellegéből adódóan az


elszigetelődés a legnagyobb ellensége. Amit nagyobb üzemű
dalszínházakhoz képest művészi vonzerőként tudhat felmutatni (az
elmélyült, alaposan felépített, az évad vállalkozásait gondosan
előkészítő műhelymunka lehetősége), azt el is veszítheti, ha munkája
országos és nemzetközi színtéren visszhangtalan marad.

Pályázatunk fő állítmánya, hogy magunkat integráló, párbeszédet és a


kapcsolatteremtés lehetőségeit fáradhatatlanul kutató személyiségű
alkotóknak tartjuk – és hogy az új impulzusokat nem csak adni akarjuk,
de szívesen fogadjuk is. Így az ország operaházait (melyekben a művészeti
vezetők több helyen is kortársaink, korábbi munkatársaink) szövetségesnek
gondoljuk, a pályáját vidéki operatagozatoknál végzett munkájával
megalapozó (és tanszékvezetőként Pécshez szorosan kötődő) Kocsár
Balázs főzeneigazgatósága alatt álló Magyar Állami Operaházat
éppúgy, mint a szegedi vagy a miskolci operatagozatokat.

Velük előadásforgalmazás és koprodukció tekintetében is keressük az


együttműködés lehetőségeit, hogy minél szélesebb közönség előtt
mutathassuk fel a Pécs operaházában végzett munka eredményeit – és
láthassuk az övéiket. Az intézmények erre vonatkozó szándéknyilatkozatait
csatoltuk is.

35
REPERTOÁR

A Pécsett kialakult gyakorlat és az anyagi lehetőségek is egy-egy


operabemutató létrehozását teszik lehetővé. Ez mindenképpen kevés, nem
vitás – célunk tehát természetszerűleg a fejlesztés, a gyarapítás –
impulzusban, ízlésben, igényteremtésben egyaránt.

A két játszóhely kétféle, egymást feltételező, de sajátos repertoárral kell


bírjon.

A nagyszínpad lehetséges címei közé a mintaévadban jelölt A sevillai borbély


mellé felsorakoznak: A bűvös vadász, A kékszakállú herceg vára, A trubadúr,
Anyegin, Attila, Az olasz nő Algírban, Bánk bán, Bohémélet, Don Carlos, Don
Pasquale, Figaro házassága, Háry János, Hoffmann meséi, Hunyadi, Norma,
Pásztoróra, Rigoletto, Traviata, Triptichon, vagy mondjuk a Varázsfuvola, azaz
Bellini, Csajkovszkij, Donizetti, Mozart, Offenbach, Puccini, Ravel,
Rossini, Verdi, Weber művei, és kiemelten nagy jelentőséggel nemzeti
operáink, azaz Erkel alkotásai. Valamint megkerülhetetlen Bartók és
Kodály jelenléte is egy magát nemzetiként meghatározó zenés színpadon.

A kamaraszínpadon a mintaévadban jelölt cím a Rita, mellette olyan


terveket vélünk kidolgozásra-előkészítésre méltónak, amelyek kisebb
apparátust és ínyencebb operai elfoglaltságot feltételeznek: ide kerülnek a
barokk operák, a kortárs művek, valamint a nagyszínpadon is színre kerülő
szerzők szűkebb térben játszható művei. Példák: A patikus, Betly, Cosí fan
tutte, Dido és Aeneas, Poppea megkoronázása azaz Donizetti, Haydn,
Monteverdi, Mozart, Purcell operái. A kortársak közül mindenképpen
színre szeretnénk állítani a csapatunkkal személyes viszonyt ápoló, a
nemzetközi operajátszás megújításában kulcsszerepet vállaló, világszerte
játszott és ünnepelt Jonathan Dove műveit. Illetve itt tudnánk teret adni a
szintén a nemzeti státuszból adódóan szinte kötelező (és szívünknek
nagyon kedves) feladatnak: új, magyar művek megrendelésének. Ebben a
missziónkban olyan szerzőket szólítottunk meg előzetesen, mint Bella
Máté, Dinyés Dániel vagy Faragó Béla.

Mindezek arról tájékoztatnak, hogy mit szeretnénk. Ugyanakkor fontos


leszögeznünk: nem akarunk a levegőbe beszélni. Az opera költséges,
monumentális, a mindenkori anyagi, szervezési nehézségeknek a prózánál
sokkal jobban kiszolgáltatott műfaj. Ezért a lehetséges bemutatókat minden
évben érzékenyen kell az adott lehetőségekhez, művészi

36
pályaállomásokhoz, egyeztetési, logisztikai és munkaszervezési
lehetőségekhez igazítanunk.

Ennél a passzusnál azt is meg kell jegyeznünk: ezen a tagozaton a (másutt


megemlített) kísérőprogramok, workshop-bemutatók, akár egy-egy estére
összálló munkabemutatók, kamarakoncertek, oratorikus előadások, az
operaszakosok vizsgamunkái és helyszínspecifikus, a város tereit használó
művészeti vállalkozások képezik a kísérletezés tereit.

MŰHELYMUNKA

A produkciók zenei-próbatermi előkészítése kitölti az évadot, de nagyon


szeretnénk, ha az előkészület, az alkotómunka és a végeredményre-
várakozás a közönségnek is élő, követhető programsorozat lenne, nem
csak hír.

Ezért tervezzük elindítani az Ördögkatlan Fesztiválról eredeződő (és a


fesztivál történetének talán legsikeresebb programsorozatát képező),
Budapesten már hosszú évek óta teltházzal futó Operabeavató-sorozatot
Pécsett is. A program gazdája Dinyés Dániel karmester-zeneszerző és
Göttinger Pál rendező, közreműködői pedig az operatársulat tagjai és
vendégművészei. Vezetésükkel az évad során bemutatandó nagyszínpadi
opera elemző-rendelkező nyílt próbái zajlanak, havi rendszerességgel,
elmélyítve a mű szeretetét, felkészítve a befogadókat az azzal való
találkozásra. Az előadássorozat egy olyan sokszorosan kipróbált,
alkalmanként három órás (azaz egész estés), az évad során a teljes
művet feldolgozó, rengeteg szórakoztató közlést és színészi
improvizációt tartalmazó produkciós formátum, amely vidéken
(Szeged) és Budapesten (Katona József Színház, Hatszín Teátrum) is elnyerte
a közönség és a szakma kitüntető figyelmét, és fontos szerepet tölt be az
operaszerető, vagy azzal épp ismerkedő közönséggel való
kapcsolatépítésben.

Ugyancsak fontos, hogy ezt kiegészítve szinte folyamatosan bocsásson ki


magából a tagozat szövegeket, videókat, hangfelvételeket, interjúkat, online
hozzáférhető, a nagyvilágból származó tartalmak ajánlóit, a művek és
alkotók szelleméről, céljairól beszámoló háttéranyagokat – általános
hivatkozási pontként befelé és kifelé, valamint tartalomszolgáltatóként
lépve föl az internetes közvélemény előtt is. Hogy a pécsi operai elemző–

37
, feldolgozó–, és alkotómunka nem csak a házban, de a városban és
országszerte is hozzáférhető és hivatkozott kontent legyen. Ebben is
messzemenőkig számítunk az egyetem hallgatóira, és nem kizárólag a
Zeneművészeti Intézettől, hiszen a más szakokon tanulmányokat és
kutatómunkát végző fiatal szakemberek képzőművészeti,
művészettörténeti, bölcsészeti, esztétikai, irodalmi, kultúratudományi, de
akár klasszika-filológiai szempontokkal is gazdagíthatják a remekművekről
szóló nyilvános diskurzust – nem is beszélve az anyagok létrehozásához és
terjesztéséhez szükséges médiaismeretekről.

VÍZIÓ

Évek múlva egy olyan operai közösséget látnánk magunk körül szívesen,
ami az általunk biztosított körülményeknek hála szabad, szétágazó, a
közreműködőket autonóm művészeknek tekintő, eredményeiket
integráló és a közönséghez büszkén eljuttató atmoszférát teremt.
Amely feltételezi és jól ismeri a hasonló profilú házakat az országban, és
magát nem rivalizálva, hanem szövetségesként, de jól körülhatárolhatóan
definiálja a magyarországi zenés színházi kínálatban.

És (mivel mi is fiatalok vagyunk), legnagyobb inspirációnk az (amire


számtalan, igazodási pontként szolgáló példát láttunk a
színháztörténetben), hogy olyan, az opera nemzetközi természetű
közegében a világhír felé induló énekeseket tudhassunk magunk körül, akik
később büszkén hirdethetik: Pécsről indultak.

38
V. MINTAÉVAD

Hogy a terveinket konkrét, kézzelfogható módon illusztráljuk, álljon itt egy


„mintaévad”, ami szerencsés esetben 2021-2022-ben akár meg is valósul.

Jól tudjuk, hogy egy-egy évad műsorterve számtalan gyakorlati nehézség


megoldása és rengeteg szükséges kompromisszum után születik meg, de
az alábbiakban ismertetett konkrét program pontos képet ad arról, milyen
színházban gondolkodunk. A legtöbb esetben a címek mellé rendezőt is
megneveztünk.

NAGYSZÍNPADI BEMUTATÓK

Fábián Péter, Benkó Bence

ÁLTALUNK HÍRES E FÖLD (munkacím)

zenés népszínmű pécsi történetekből

RENDEZŐ: Fábián Péter és Benkó Bence

Ez az évad helyi témával foglalkozó előadása, melyet pécsi emberek


történeteiből gyúrunk össze. Szeretnénk megszólítani a legkülönbözőbb
korú, társadalmi helyzetű, világnézetű pécsi polgárokat. Ezzel
párhuzamosan helytörténeti kutatásokat végzünk. A tervünk, hogy e két
forrásból népszínművet írjunk pécsiekről, pécsieknek, melyben a város
polgárságának az országban egyedülálló szellemi-kulturális teljesítménye
előtt szeretnénk tisztelegni, hogy az előadás után a pécsi nézők joggal
érezhessék magukra nézve igaznak a Janus Pannonius-i parafrázist:
“általunk híres e föld”. Ez egyben a bemutatkozó rendezésünk is, ezért azt
szeretnénk, ha az egész társulat szerepelne benne.

39
Markó Róbert / magyar népmesék

CSALIMESE (munkacím)

összeállítás magyar népmesékből / nép-mashup

RENDEZŐ: Markó Róbert

Hat magyar népmese cselekménye szövődik össze azáltal, hogy a szereplők


sorsát összeköti valami titokzatos dolog. Markó Róbert már nem egy
díjnyertes rendezésével bizonyította, hogy kitűnő dramaturgiai érzékkel
nyúl a mesékhez. Itt az újabb alkalom. A társulatnak szakmai kihívás, a
gyermek-közönségnek magas színvonalú szórakozás. Fontosnak tartjuk,
hogy megszerettessük a színházat ezzel a korosztállyal. Ebben biztosan
nem okoz csalódást a Csalimese.

Mel Brooks, Thomas Meehan

PRODUCEREK

musical

A Producerekből készülő előadás egész estés szórakozást ígér a


kikapcsolódni vágyó nézőknek. Azonban célunk, hogy színházunkban
minden bemutató túlmutasson a puszta szórakoztatáson. Ezért a
fülbemászó dallamok, a magával ragadó látvány és a virtuóz koreográfiák
mellett biztosak lehetünk abban is, hogy a színházból meggazdagodni
vágyó bukott producerek történetén keresztül érvényes felvetéseket
láthatunk majd visszaköszönni a színpadon hatalomról, ízlésről,
dilettantizmus és művészet viszonyáról.

40
Eötvös Károly, Mohácsi-testvérek

A NAGY PER, mely ezer éve folyik, s még sincs vége

kortárs magyar történelem

RENDEZŐ: Mohácsi János

Eötvös Károly gigantikus regénye a híres-hírhedt tiszaeszlári vérvád-per


történetét dolgozza fel. A magyarországi zsidóság vészterhes históriájának
ez a fejezete régóta izgatja a Mohácsi-testvérek fantáziáját. Nem először
foglalkoznak ezzel a témával. Az alapművet rendre csak ugródeszkaként
használják: a társulattal való közös munkájuk során új magyar dráma
születik rengeteg humorral, a mára történő reflexiókkal, óriási mesélő
kedvvel, és mélyreható, tragikus pillanatokkal. Külön izgalmas szituáció,
amikor a Mohácsi-testvérek ősbemutatóra szánják el magukat.

Gioachino Rossini

A SEVILLAI BORBÉLY

vígopera

RENDEZŐ: Göttinger Pál

A vígoperák legsikeresebbike számtalanszor bizonyította már azt a róla


szakmaszerte terjengő meggyőződést: jól bírja a strapát. Zeneileg,
dramaturgiailag kompakt annyira, hogy a leghagyományosabb színrevitellel
se tűnjön porosnak – és ezzel együtt nagyon jól viseli a különféle korok
ízlése szerinti változatokat is. Bemutatkozó, első találkozásnak ideális. És
nem mellesleg: remekmű.

+ EGY BALETT ELŐADÁS a Pécsi Balettel együttműködésben

41
KAMARASZÍNHÁZI BEMUTATÓK

Gaetano Donizetti

RITA

opera

RENDEZŐ: Tarnóczi Jakab

A kisteremben olyan művek színreállítását tervezzük, amelyeknél a


mérettartomány nem kompromisszum, hanem a hatást erősítő tudatos
döntés. Ez a háromszereplős, váratlanul korszerű szüzséjű mű szabad teret
enged egy vizionárius, felkészült rendezőnek és három nagy játékkedvű
énekesnek.

Örkény István

AZ ÉLET ÉRTELME

zenés revü az egyperces novellák nyomán

RENDEZŐ: ifj. Vidnyánszky Attila

Ifj. Vidnyánszky Attila a mai fiatal magyar rendező-generáció egyik


legizgalmasabb alakja. Nagyszabású víziói, groteszk humora, a szöveggel
való merész bánásmódja a magyar színházi palettán egyedülálló stílust
eredményez. Az Egyperces novellák azontúl, hogy szinte már hungarikumnak
számítanak, magukban hordják a színrevitel potenciálját is, melyet az ifjú
rendező messzemenőkig kiaknáz majd. Sok zenével, gag-gel, költészettel és
örkényi humorral.

42
Tamási Áron

TÜNDÖKLŐ JEROMOS

drámai játék

RENDEZŐ: Fábián Péter, Benkó Bence

Tamási Áron műveit ritkán játsszák a hazai színpadokon, pedig az erdélyi


szerző kitűnő drámaírónak is bizonyult. A Tündöklő Jeromos meglepően
modern és égetően aktuális kérdéseket fogalmaz meg. A mindenkori
politika és a kisember ellentmondásos viszonya olyan téma, mellyel minden
történelmi korszakban foglalkoznia kell a színháznak.

Jon Fosse

ŐSZI ÁLOM

a Kaposvári Csiky Gergely Színházzal közös produkció

RENDEZŐ: Bérczes László

Jon Fosse a kortárs drámairodalom kiemelkedő alakja. Legszebb


drámájának megrendezése a felkért rendező régi álma. A halálközeli
pillanatban játszódó történetben a főhős az időben bolyongva végigjárja
semmibe foszló, jelentéktelen, mert elmúlt élete állomásait, s vele járjuk
gyarló, bűnökkel teli, semmirevaló és mégis egyszeri életünk lépéseit.
Egyszerre zeng fel az élet és halál himnusza. Ilyen drámákért érdemes
színházat játszani-rendezni-nézni.

43
Friedrich Schiller

DON CARLOS

klasszikus dráma

Schiller Don Carlosának színpadra állítása nem csupán tisztelgés a


világirodalom egyik legnagyobb drámaírója előtt. A darab felvetései ma is
aktuális társadalmi problémákra hívják fel a figyelmünk: a hatalom és a
szabadság, az ideák és a valóság feloldhatatlan, örökérvényű ellentétei
fogalmazódnak meg a műben. Meggyőződésünk, hogy nem elég csak
újramesélni a történetet. Mernünk kell a mából rátekinteni és konkrét
viszonyt megfogalmazni a művel, amely aztán a színpadon is artikulálódik.

+ EGY BALETT ELŐADÁS a Pécsi Balettel együttműködésben

44
N. SZABÓ SÁNDOR TEREM (STÚDIÓ) BEMUTATÓI

Kárpáti Péter

PÉCSI SÖR (munkacím)

kortárs magyar dráma improvizációk nyomán

RENDEZŐ: Kárpáti Péter

Kevés jobb dolgot lehet elképzelni egy társulat életében, mint amikor
Kárpáti Péterrel és az általa kidolgozott improvizációs technikával találkozik.
Kárpáti a szó szoros értelmében jelenidejűnek tekinti a színházat:
rendezéseiben a próbafolyamat nagy részében improvizálnak a színészek,
a szövegkönyv a színészi invenciókból, és Kárpáti dramaturgiai munkájából
áll össze. Pétertől annyit kértünk, hogy pécsi történetben gondolkozzon.
Mivel improvizációról beszélünk, a fenti cím csak kiindulópont, a történet
bármerre gabalyodhat a színészek és a nézők nagy örömére!

Gotthold Ephraim Lessing

A BÖLCS NÁTHÁN

színházi nevelési előadás

RENDEZŐ: Hajós Zsuzsa

Lessing veretes drámája a vallási tolerancia kérdését veszi górcső alá. A


nagy világvallások egymáshoz való viszonya mindig aktuális téma, a
tolerancia pedig máig az egyik legnagyobb emberi érték, melyet erkölcsi
kötelességünk továbbörökíteni a következő generációknak. Ezért kértük fel
az ország egyik legjobb színházi nevelési szakemberét, Hajós Zsuzsát, hogy
készítsen előadást a vallási toleranciáról. A cél nem a klasszikus dráma
színpadra állítása, sokkal inkább a benne felmerülő problematika
kibontása, közös feldolgozása a középiskolás korosztállyal.

45
TANTEREMSZÍNHÁZI BEMUTATÓK

R. D. Laing

TÉNYLEG SZERETSZ?

tantermi előadás

RENDEZŐ: Ákli Krisztián

A szerelem, a család, a társadalomba való beilleszkedés nehézségei mind


olyan témák, melyek mélyen érintik a kamaszokat. Ákli Krisztián pedig - aki
nem mellesleg hosszú évek óta Pécsen működő kitűnő színházpedagógus,
és több sikeres ifjúsági- és gyerekelőadás rendezője szót fog érteni ezzel a
korosztállyal.

Madách Imre

AZ EMBER TRAGÉDIÁJA

tantermi előadás

RENDEZŐ: Bethlenfalvy Ádám

Az ember tragédiája az egyik legösszetettebb drámai mű a magyar


irodalomban, sok esetben az irodalomórán nincs elég idő mélyebb
elemzésére, így sok középiskolás számára Madách Tragédiája nehezen
befogadható. Ezen szeretnénk segíteni a drámai költemény
tanteremszínházi feldolgozásával, melynek megrendezésére Bethlenfalvy
Ádám drámapedagógust, színházi nevelési szakembert kértük fel. Az
előadás és a hozzá készülő feldolgozó foglalkozás segíti a madáchi filozófia
megértését.

46
VI. TOVÁBBI ÉVADOK

A későbbi évadokban együtt kívánunk működni többek között az alábbi


rendezőkkel, hogy alkotói munkájukkal formálják és járuljanak hozzá a
Pécsi Nemzeti Színház szakmai és nézői sikeréhez:

Anger Zsolt, Béres Attila, Bodó Viktor, Boross Martin, Csató Kata,
Fábián Gábor, Fehér Balázs Benő, Tim Carroll, Dömötör András, Fekete
Ádám, Hajdu Szabolcs, Hegymegi Máté, Horváth Csaba, Kelemen
József, Kelemen Kristóf, Kovács D. Dániel, Lendvai Zoltán, Molnár G.
Nóra, Polgár Csaba, Rusznyák Gábor, Sardar Tagirovsky, Schneider
Jankó, Scherer Péter, Szabó Máté, Székely Kriszta, Szenteczki Zita,
Szőcs Artur, Zsótér Sándor.

Törekszünk arra, hogy minden évben női alkotót is meghívjunk.

A későbbi évadokban együtt kívánunk működni az alábbi szerzőkkel, akik


támogatásukról biztosítottak minket:

Gimesi Dóra, Háy János, Szálinger Balázs, Tasnádi István, Vinnai


András, Kárpáti Péter.

A későbbi évadokban többek között a következő drámákat, műveket


szeretnénk bemutatni a Pécsi Nemzeti Színház két legnagyobb
játszóhelyén:

Nagyszínpad:

● Aiszóposz meséi

● Az ezeregyéjszaka meséi

● Bíró Lajos: Sárga Liliom

● Dosztojevszkij: Ördögök

● Goldoni: Terecske

● J. W. von Goethe: Faust

● Ödön von Horváth: Kasimir és Karoline

47
● Kander-Ebb: Kabaré

● Steve Martin: A három amigó

● Móricz Zsigmond: Rokonok

● Shakespeare: Athéni Timon

● Szigligeti Ede: A zsidó

● Weöres Sándor: Octopus, avagy Szent György és a Sárkány

● Kálmán Imre - Bakonyi Károly: Az obsitos

● Kacsóh Pongrác: János vitéz

Kamaraszínház:

● Aiszkhülosz: Oreszteia

● Bertolt Brecht: Dobszó az éjszakában

● Büchner: Leonce és Léna

● Bulgakov: Iván, a rettentő

● Caryl Churchill: Hetedik mennyország

● Camus: A pestis

● Caragiale: Farsang

● Csehov: Ivanov

● Nyikolaj Erdman: Az öngyilkos

● Hegedűs Géza: Az isten és a részegek

● Frank Herbert: Dűne

● Ibsen: Hedda Gabler

● Branden Jacobs-Jenkins: Everybody

● Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma

● Molière: A mizantróp

48
● Molnár Ferenc: A hattyú

● Benkó és Fábián: Monty Python - Az élet értelme (parafrázis)

● Tadeusz Słobodzianek: Ilja próféta

● Martin Sperr: Vadászjelenetek Alsó-Bajorországból

● Székely János: Caligula helytartója

● Bodor Ádám: Verhovina madarai

● Sánta Ferenc: Az ötödik pecsét

49
VII. SZÍNHÁZPEDAGÓGIAI PROGRAM

Egy 21. századi, európai kőszínház elengedhetetlen eleme egy jól átgondolt,
nagyívű színházpedagógiai program kidolgozása és működtetése. Minden
színházi intézmény jövőjének záloga ugyanis a következő generáció
potenciális nézőinek megszólítása. Ez a megszólítás meggyőződésünk
szerint csak egy úton lehetséges: meg kell mutatnunk a kis- és középiskolás
korosztálynak, hogy a színház nemcsak a felnőttek avítt szórakozása,
hanem az ő nyelvükön is képes szólni. Be kell bizonyítanunk nekik, hogy
odafigyelünk rájuk azzal, hogy a korosztályukat érintő problémákra
reflektálunk, és azok feldolgozására keresünk lehetséges megoldásokat.

Nemcsak róluk: velük szeretnénk gondolkodni a színház nyelvén,


partnerként kezelve őket.

SZÍNHÁZAT NEKÜNK! - IFJÚSÁGI PROGRAM

Alkotóközösséget szeretnénk alapítani a színjátszás és a dráma iránt


érdeklődő pécsi általános- és középiskolások bevonásával.

A programban minden évben egy, a korosztályt élesen érintő problematika


kerül fókuszba (szabadság, tekintély, szerelem, barátság, család,
függőségek, elidegenedés, stb). Az adott témát pedig egy, a Pécsi Nemzeti
Színházban éppen bemutatásra kerülő klasszikus dráma szövegét alapul
véve dolgozza fel a csapat, drámás játékok, improvizációk, elemző
beszélgetések segítségével.

A projekt célja, hogy a Pécsi Nemzeti Színházban heti rendszerességgel


megtartott foglalkozások keretein belül általános iskolások és
középiskolások is megforduljanak. Olyan, körülbelül 15 fős, állandó
résztvevőkből álló csoportokat szeretnénk működtetni, amelyek 1-1
drámatanár vezetésével és a színházban dolgozó színművészek alkalmi
jelenlétével dolgoznak.

A csoport drámapedagógiai indíttatással működne, tehát nem


„színészképzés” vagy gyerekszínész nevelés a célja.

50
Számos fővárosi vagy vidéki színházban szerveződött már hasonló csoport,
illetve Pécsett is van hagyománya a kőszínház és a gyermekszínjátszás
találkozásának a Sziporka Gyermekszínpad révén. Pécs város bővelkedik a
diák- és gyermekszínjátszókban, drámapedagógiai műhelyekben, sőt, több
professzionális művész kezdte pályáját „színjátszósként”. Ezért érezzük
fontosnak, hogy a Pécsi Nemzeti Színházban is induljon ilyen típusú, állandó
tevékenység.

A heti rendszerességgel megtartott foglalkozások eleinte csapat- és


bizalomépítő játékokkal, majd fokozatosan, a színpadi létezés szabályait
elsajátító gyakorlatokkal, végül előadás készítésével zajlanak. Az adott
munkát nem az határozza meg, hogy hány fiú vagy lány, esetleg hány
tehetséges gyerek van a csoportban – az éves munka nem szövegkönyvből,
hanem egy, a csoportot is érintő pedagógiai indíttatású probléma
felvetéséből indul. Erre fűzzük rá a gyerekek improvizációit, ötleteit, zenei
vagy egyéb művészeti területről hozott megoldásait.

Két csoportban gondolkodunk; az egyikbe a felső tagozatosokból


(jellemzően 5-6. osztály) a másikba középiskolásokból (főként 9-10.
évfolyam) szeretnénk csapatot verbuválni. Ezt egy előzetes, iskolákkal
közösen végrehajtott állapotfelmérés előzi meg, melyben arról szeretnénk
tájékozódni, hogy relevánsan választottuk-e meg a fenti életkori
csoportokat. Valamint úgy gondolkodunk, hogy az induló csoportokkal
hosszabb távú, 2-3 éves periódusban is lehessen dolgozni, ráadásul a
következő évad gyermek- és ifjúsági program célközönségéhez is
illeszkedjen a korosztályuk.

A gyermekszínjátszó csoport vezetésére Ákli Krisztiánt kértük fel, aki


a Pécsi Művészeti Gimnázium drámatanára, a Fiatal Művészekért Alapítvány
elnöke, számos gyermek- és ifjúsági színházi előadás, program és fesztivál
szervezője, résztvevője, díjazottja.

A diákszínjátszó csoport vezetését pedig Gál Évára szeretnénk bízni,


aki a pécsi Kodály Zoltán Gimnázium drámatanára, diák- és
gyermekszínjátszó csoportjának vezetője. Számos szakmai elismerése
mellett 2019-ben a „Pécsi Tankerületi Központ Közneveléséért Díja” -ban
részesült.

A csoportok működtetésénél számos kisebb célt határoztunk meg,


melyek összegezve a hatásos, hosszú távú, szakmai párbeszéden

51
alapuló színházi nevelési tevékenység megvalósítását segítik. Ezek
röviden:

- újabb kapcsolódási pontok találása a 11-18 évesek (és iskoláik!)


valamint a teátrum között;

- a csoportok minden évben úgy dolgozzanak, hogy a PNSZ ifjúsági vagy


gyermekszínházi előadásának központi kérdését ők is feldolgozzák a
maguk módján;

- a becsatlakozó színművészek gyakorlati úton ismerjék meg a


drámapedagógia eszközrendszerét;

- a csoportok által elkészült előadások vegyenek részt a Magyar


Drámapedagógiai Társaság és az Országos Diákszínjátszó Egyesület
szakmai találkozóin.

FELKÉSZÍTŐ ÉS FELDOLGOZÓ FOGLALKOZÁSOK

A középiskolásoknak természetesen nemcsak tantermi előadásokkal


szeretnénk szolgálni. Fiatal felnőtteknek tekintjük őket, akik képesek
értelmezni és élvezni a színház repertoárjába tartozó előadásokat.
Előfordulhat azonban, hogy a színházban látott előadás megértési
nehézségekbe ütközik, vagy épp ellenkezőleg: annyira inspirálja a fiatal
nézőt, hogy szívesen elmélyedne az adott előadás problematikájában.
Mindkét igényt kielégítendő felkészítő és feldolgozó foglalkozásokat
dolgozunk ki az évadban bemutatásra kerülő előadásaink
többségéhez.

E foglalkozásokat felkért drámatanárok, illetve színészeink vezetik majd.


Akár az előadás után a színházban, akár egy későbbi időpontban az adott
középiskolában.

52
VIII. FESZTIVÁLOK ÉS DRÁMAPÁLYÁZAT

Pécs igazi fesztiválváros. Szinte minden művészeti ág megtartja ünnepét,


sőt, olykor a műfajok összefonódásából önálló arculattal rendelkező
összművészeti napok születnek. A Pikniktől a Szamárfülig, a PEN-től a
Fényfesztiválig, a Zsolnay Fesztiváltól a Pécsi Napokig nincs hiány ezekből az
eseményekből – és akkor még nem említettük Baranya két ikonikus
fesztiválját, a Fishing on Orfű-t és az Ördögkatlant.

És maga a Pécsi Nemzeti is kiveszi a részét a fesztiválszervezésből, hiszen


2013 óta hét alkalommal rendezte meg május végén a Családi Fesztivált és
mind a mai napig Pécs az Országos Színházi Találkozó helyszíne. Láthatjuk
tehát, hogy formálisan nincs olyan hiány, amit be kellene töltenünk. Mi
tehát a színház teendője?

Városi és régiós fesztiválok: ha valóban létre tud jönni a Színház és a Város


kézfogása, akkor annak elemi része, hogy a Pécsi Nemzeti ne passzív
szemlélője, hanem résztvevője legyen ezen eseményeknek. A már létező
rendezvények „farvizén evezve” ez lehetőség a megmutatkozásra, arra,
hogy a színház Pécs igazi arca lehessen. Hangsúlyozzuk, hogy erre nem a
társulatra súlyozandó teherként, hanem lehetőségként tekintünk.

Például a Zsolnay Negyedet bemutató Gyárturisták (benne Köles Ferenc a


Nemzetiből, Várnagy Kinga és Matta Lóránt a Bóbitából) újra életre
kelhetnek, a fiatalokból verbuválódó színész-zenekar is fórumot kaphat,
kevés szereplős, helyszín-specifikus előadások születhetnek, az országos,
sőt nemzetközi figyelmet kapó Ördögkatlanban. Színészeink fókuszba
kerülhetnek, miközben műszakunk munka- és pénzkereseti
lehetőséghez juthat.

Családi Fesztivál: a Családi Fesztivált értéknek tekintjük, és ezt az értéket


megőrizni és továbbfejleszteni szeretnénk. Programunknak eleve
meghatározó részét jelentik a gyerekelőadások, a tantermi- és ifjúsági
produkciók, nem tűzhetünk ki mást célnak, mint hogy a Fesztiválra nagyobb
merítésből még színvonalasabb és sokszínűbb előadásokat válasszunk.
Ehhez nagyon fontos lépés, hogy felvegyük a munkakapcsolatot a Novák
János és Vidovszky György által vezetett, kétévenként Kaposvárott
megrendezendő Nemzetközi Gyermek- és Ifjúsági Színházi Biennáléval.
Ez együttműködést jelent Kaposvárral, a Kolibri Színházzal és a nemzetközi
szervezetekkel.

53
POSzT: két évtizede Pécs ad otthont az Országos Színházi Találkozónak, ez
büszkeség a városnak és a Pécsi Nemzetinek is. De tény, hogy a POSzT
jövője elbizonytalanodott. Megoldása nem a mi kezünkben van, viszont fel
kell készülnünk arra a helyzetre, ha a POSzT végérvényesen elkerül a
városból vagy - amiről mostanában sok szó esik - csak kétévente kap helyet
Pécsett. Ha az utóbbi történik, akkor kétévente, ha az előbbi, akkor évről-
évre megrendezünk két rendkívül izgalmasnak ígérkező és sajátos arculatot
felmutató, párhuzamosan zajló Színházi Fesztivált. Azért lehetséges a
párhuzamosság, mert az egyik helyszíne maga a város, a másiké pedig a
színházépület.

SZÍNHÁZ AZ EGÉSZ VÁROS FESZTIVÁL

A Pécsi Nemzeti Színház által szervezett fesztivál célja kettős: egyfelől a


hagyományos színházi terek, valamint Pécs kultikus helyszíneinek
újraértelmezése, történetének feltárása a színház és a performance
eszközeivel, másfelől új, helyspecifikus előadások létrehozásának
ösztönzése, melyek szorosan kapcsolódnak a város történetéhez, kulturális
életéhez.

A „Színház az egész város” fesztivál különlegessége abban áll, hogy a


színházi terek újraértelmezésével párhuzamosan az esemény kilép a
kőszínház falai közül: évről-évre újabb és újabb pécsi terek szolgálnak
helyszínül a meghívott, illetve újonnan létrehozott, helyspecifikus
előadásokhoz. Az adott tér az előadások magja: ez tehát nem csupán
díszletet jelent, de akarva-akaratlanul megszabja-meghatározza az abba
belehelyezett előadások tematikáját-műfaját-formáját is. Alapvetően kettős
célunk van:

1. Már kész előadásokat hívunk meg, melyeket a rendező-tervező-


társulat csapata a kiválasztott helyszínhez igazít. Fesztiválszervezői
múltunkból számtalan példát találhatunk az ilyen vállalkozásokat
kísérő felismerésekre-felfedezésekre, melyek a már bejáratott
előadásokat gyakorlatilag újrateremtik.

2. Mindeközben Pécs ikonikus területeit felkínálva új produkciók


létrejöttét is segítjük. A kiválasztott helyszín mind a tematika mind a
színházi tér szempontjából eredeti, az adott közönséget bevonó
művek létrejöttét inspirálhatja. A fesztivál szervezői egyhetes

54
próbaidőt biztosítanak a nyertes alkotóknak, akik várhatóan
elsősorban a független szférából kerülnek ki.

Ezt kölcsönös nyitottsággal tudhatjuk megvalósítani: az alkotó csapatokat


nem félelemmel, de vállalkozókedvvel töltheti el produkcióik helyszínhez
igazítása, illetve az a tény, hogy akár az ikonikus helyszínek (Dzsámi, Zsolnay
Gyár, Cella Septichora, Barbakán stb.), akár az ismeretlen, periférián lévő
városrészek fókuszba kerülhetnek.

DARABTEMETŐ FESZTIVÁL

Míg a fentiekben ismertetett esemény a város tereit használja, azzal


párhuzamosan a színházépületben zajlik egy minden szempontból unikális
színházi találkozó: a Darabtemető Fesztivál. Az ötletet az a kőszínházi
struktúrából adódó műsorpolitikai jellegzetesség adta, mely szerint a vidéki
színházak többnyire egy-egy évadra terveznek az előadásaikkal, amelyeket
az éppen aktuális bérletrendszerben ki is játszanak, majd “eltemetik” őket.
De az évadokon át játszott, akár rendkívül népszerű előadások életében is
eljön ez a bizonyos „temetés”, ami minden színházi alkotó számára
fájdalmas pillanat - az utolsó előadás mindig olyan, mint egy végérvényes
szakítás. Mi azonban szeretnénk, ha ez a szakítás édes volna, illetve ha az
előadás élete színház- és életigenlő torral érne véget.

Az tehát a tervünk, hogy a színházaknak lehetőséget adunk az aktuális évad


végén, hogy még egyszer, utoljára kiálljanak a világot jelentő - pécsi! -
deszkákra, és eljátsszák azt az előadást, amelyet az adott évadban a
legtöbbre tartottak, és amelytől egy igazi ünnepen búcsúzhatnak el.

Reményeink szerint a fesztivál időtartamára vendégül láthatjuk a


társulatokat, akik így szakmai beszélgetéseken és a kezdeti POSzT-ot idéző,
minőségi találkozások alkalmával, méltóképpen búcsúzhatnak el szeretett
előadásuktól.

55
DRÁMAPÁLYÁZAT

Szerző és színház élő, aktív munkakapcsolatát szeretnénk megvalósítani,


amiből – megkockáztatjuk – sokak számára befogadható, sőt szeretett
nagyszínpadra írt drámák is születhetnek. Ezért tervezzük drámapályázatok
rendszeres kiírását.

Úgy véljük, a hazai drámapályázatok ismétlődő problémája, hogy a pályázó


írók és az adott színház között nincs érdemi-életszerű-gyakorlati kapcsolat.
Ezért gyakran előfordul, hogy – bár irodalmilag értékes pályaművek
születnek – egyik beküldött dráma sem alkalmas az adott színház színpadán
való bemutatásra, mert nélkülözi az adott színház körülményeinek,
valamint a színpad általános szabályainak figyelembevételét. Így a nyertes
pályázó(k) művének bemutatása rendre elmarad, helyette köztes
megoldásként maradnak a felolvasószínházi feldolgozások. (Utóbbi
feltétlenül pártolandó műfaj, de funkciója nem lehet a „kárpótlás”, a
bemutatót pótló gesztus. Valódi funkciója a bemutatásra szánt mű
kóstolója, erényeinek-hibáinak éles próbatétele és az esetlegesen
szükséges változtatások összegyűjtése.)

Drámapályázatunk úgy igyekszik elkerülni ezt a problémát, hogy az írókat


konkrét kihívásokkal ösztönzi a színpadban-társulatban való
gondolkodásra. Évről-évre megjelöljük a „kályhát”, ahonnan indulni kell.
Bizonyosak vagyunk abban, hogy ez nem kötöttség, hanem az írót
megsegítő dobbantó. Ez a kályha lehet megadott tematika, szereposztás,
konkrét színházi tér.

Mindezek részletes kidolgozásával azért is várunk, mert feltett szándékunk,


hogy ezt a pályázatot a Jelenkor folyóirattal együttműködve írjuk ki. A
velük folytatott közös gondolkodás és munka azért is alapvető, mert a
folyóiratnak mind a zsűrizésben mind a megjelentetésben főszerepet
szánunk.

56
IX. STRATÉGIAI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK

PÉCSI BALETT

A Pécsi Balett 2020-ban ünnepelhette 60. születésnapját. Az 1960-ban Eck


Imre által alapított társulat annak idején berobbant Magyarország kulturális
életébe. Mondhatjuk, fogalom, folyamatosan emlegetett ikon lett, ami nem
jelenti azt, hogy évadról-évadra ne kellene újjászületnie, hiszen ez a
művészet természetéből ered. 2017-ben a Balett kivált a Pécsi Nemzeti
Színház kötelékéből. Kívülállóként nem tudjuk ezt a lépést megítélni – egyet
tudhatunk: a város közönségének továbbra is elemi igénye, hogy kiváló
balett-előadásokat láthasson, ezek bemutatásához pedig továbbra is a
színház nagyszínpada és kamaraterme a legalkalmasabb. Vagyis a szétválás
ellenére közösek érdekeink: a Pécsi Balett továbbra is legyen jelen a
Pécsi Nemzeti Színház életében. Magától értetődő tehát az
együttműködés, amit egy beszélgetésben megerősített nekünk Uhrik
Teodóra, ügyvezető igazgató, a Pécsi Balett élő legendája. Számunkra
természetes tehát, hogy minden évadban egy-egy koprodukciós balett-
előadást mutatunk be mind a nagyszínpadon, mind a kamarateremben.

PANNON FILHARMONIKUSOK

Pályázatunk alapgondolata az integráció, a város és a színház legmagasabb


színvonalat képviselő alkotóinak együttműködéséből fakadó potenciál –
magától értetődő, hogy a Pécsi Balett mellett a méltán országos és
nemzetközi hírű pécsi zenekar, a Pannon Filharmonikusok a
legfontosabb stratégiai partnerünk. A Pannon Filharmonikusok szakma-
szerte a legjobb vidéki szimfonikus zenekar hírében áll – közreműködésük
a zenés színházi előadásokban hatalmas lehetőség. Másutt is írjuk: a vidéki
operajátszás legnagyobb ütőkártyája az, hogy az előadások összezárt,
bensőséges műhelymunka során jöhetnek létre, minden fázisában közös
gondolkodás eredményeként születhetnek meg a produkció művészeti
vállalásait meghatározó döntések. Vágyaink szerint azok magas minőségű
kidolgozásához is minden lehetőséget szeretnénk megadni – a zenekari
művészeket szuverén társalkotókként kezelve, akiknek közös és egyéni
művészetének gyümölcsei látványosan jelennek meg az elkészült színpadi

57
műalkotásban – szórakoztató és operai zenés színházban egyaránt. Ennek
módja a szelíd érdekegyeztetés, a gondos tervezés és a mindenkit előnyös
helyzetbe hozó, a nyugodt alkotómunkához elengedhetetlen próbarend.
Ennek kidolgozására és megvalósítására hívjuk partnerül a Pannon
muzsikusait.

Ha minden a terveink szerint alakul, a színpadon az élvonal énekesei, az


árokban az ország legmeghatározóbb karmesterei állnak majd – a velük
való közös munkát szeretnénk kihagyhatatlan lehetőségként megmutatni.
Nem csak a színház közönségének, de a zenekarnak és a zenekar saját
közönségének is.

TOVÁBBI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK

A további együttműködések nélkül talán elképzelhető, de igen szegényes


volna a Nemzeti működése, és nem tudná betölteni küldetését.

A VÁROS KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEIVEL

A legfontosabb az együttműködés a Zsolnay Negyeddel, mely Pécs


kivételes gyöngyszeme, a lehetőségek tárháza. Véletlen szerencse, hogy
mind a Negyedben mind a Nemzetiben vezetőváltás lesz, és az új vezetők
már az együttműködés szellemében kezdhetik a munkát. Az általunk
tervezett helyszínspecifikus fesztivál központi helyszíne lehet a Negyed.
Hajaz ez a terv arra a színházi eseményre, amikor egy évtizeddel ezelőtt a
színművészeti egyetemen tanuló rendezőhallgatók az épülő Zsolnay
Negyed izgalmas helyszíneire találtak ki előadásokat. És hajaz arra is,
amikor az egykori Zsolnay Gyár kemencéi képezték egy-egy színházi
előadás terét. Ha pedig a POSzT Pécsett marad (akár minden második
évben) újra az OFF-Programok központi helyszíne lehet a Negyed.

A felsorolt eseményekkel kapcsolatban a Zsolnay Negyed új vezetőivel,


illetve Kiss Mónika programszervezővel felvettük a kapcsolatot, már csak
azért is, mert utóbbi a rendkívül sikeres Zsolnay Színház organizátora is. A
Zsolnay Színház előadásainak többségét az E78 épülete fogadja be, mely
kiváló színházi tér, ahol akár Nemzeti-Zsolnay kooperációban is születhet
színházi produkció.

58
Azt szeretnénk tudatosítani, hogy a pécsi Nemzeti Színház és a Zsolnay
Negyed (benne a különböző intézmények: a Bóbita Bábszínháztól a JESZ-ig,
a kiállítóterektől a Kodály Központig) együttműködésének egyetlen célja
van: a Város szolgálata.

Szoros együttműködést képzelünk Pécs emblematikus irodalmi


folyóiratával is, a Jelenkorral. Közös ügyünknek gondoljuk a
Drámapályázatot, melynek szervezésébe, szakmai lebonyolításába
bevonjuk a folyóirat szerkesztőit. A legjobb drámákat a Jelenkorban
publikálni szeretnénk. A színház Stúdiójában hónapról-hónapra Jelenkor-
esteket szervezünk, melyeken a társulat tagjaival bemutatjuk a lap új
számát. A Jelenkor számainak podcast-megjelenéseiben örömmel veszünk
részt.

Az egyetemen színházzal foglalkozó hallgatókkal is szeretnénk közös


munkát végezni. Az évtizedek óta ott tanító P. Müller Péter és a Kerényi
Károly Szakkollégiumot vezető András Csaba segítségével egy olyan 12-15
fős „Egyetemi Műhely” létrehozását célozzuk meg, melynek tagjai intenzív
kapcsolatba kerülnek a színházi műhelymunkával: próbákat látogatnak,
rendezőkkel, dramaturgokkal beszélgetnek és színházi írást is tanulnak
(rövid ismertetésektől színikritikákig), hogy aztán aktív segítőinkké váljanak
a műsorfüzetek szerkesztésében, honlap- és facebook-oldalunk
továbbfejlesztésében.

A hónap műtárgya címmel a színház előcsarnokában időről-időre pécsi


képzőművészek egy-egy művét állítjuk ki, azaz egy hónapon át egyetlen
művész egyetlen művét ismertetjük meg sokezer színházlátogatóval. Már
csak a művészeti iskolák okán sem kell aggódnunk, hogy “elfogynak” az
alkotók, hiszen számtalan kiváló képzőművész él és dolgozik Pécsett
(Somody Pétertől Colin Fosterig, Bóbics Dianától Nyilas Mártáig…).

Pécset nevezhetjük a Fesztiválok Városának is (Piknik, Sétatér, Fényfesztivál,


Szamárfül…), és nekünk feladatunk, hogy ezen fesztiválokat a Nemzeti
jelenlétével gazdagítsuk. Különösképpen fontos ez az évad kezdetén, azaz
a szeptember közepén rendezendő Pécsi Napokon, amikor is szeretnénk a
színház előtti téren zenével, fényfestéssel, vonulással, tánccal fűszerezett,
évadkezdő Színházi Karnevált szervezni, ahol a többezres pécsi közönség
figyelme az induló színházi évadra irányulhat.

59
MÁS SZÍNHÁZAKKAL

Egyfelől közös produkciók létrehozását szorgalmazzuk – mégpedig 4-5


szereplős közös kamara– és stúdióelőadásokét, mert gyakorlati okokból ez
a kivitelezhető. Ezek általában kortárs magyar darabok, többnyire bátor,
akár a színházi nyelv megújítását megcélzó projektek, ebből következően
általában érdemtelenül kevésszer játszható előadások. A koprodukciók
által, azaz minden résztvevőnél lejátszott szériákkal az előadásszám
megkétszerezhető, sőt budapesti színházzal együttműködve évadokon
átívelve megsokszorozható.

A másik előnyt az jelenti, hogy országosan megmutathatjuk magunkat. Nem


szerénytelenség abban bízni, hogy produkcióink kapósak lesznek, hiszen az
ország legjobb rendezőit hívjuk Pécsre dolgozni.

Az együttműködés másfelől előadások cseréjét is jelenti, és itt már


nagyszínpadi produkciókra is gondolhatunk. A népszínházi jellegből
végtelen sokszínűség következik, ám egyetlen társulat sem tudhat egy-egy
évadban minden igényt kielégíteni. Ezt szolgálhatják a vendégjátékok,
melyek a meghívott fél részére mindig kihívást is jelentenek, hiszen idegen
közegben vizsgázhat és bizonyíthat a társulat.

Ha megvizsgáljuk a Pécsi Nemzeti Színház elmúlt évadait, akkor azt látjuk,


mindez korántsem természetes. A 2017-2018-as évadban például kettő
vendégprodukció befogadását említi a színház évados beszámolója
(mellesleg mindkettő rendezője a mi Művészeti Tanácsunkban szereplő
Benkó Bence és Fábián Péter), egyetlen előadáscsere történt meg az aradi
testvérszínházzal, valamint két alkalommal utazott a társulat magyarországi
vendégjátékra. Fenti adatok a prózai tagozatra vonatkoznak, miközben az
említett évadban az opera egyetlen budapesti vendégjátékot tudott
felmutatni. Ezen radikálisan szeretnénk változtatni. Már csak azért is,
mert éppen Pécsről tudjuk a pozitív példát is felmutatni: Kaposvár-Pécs
együttműködésében készült 2014-ben a leendő Művészeti Tanács egyik
tagja, Bérczes László által rendezett Bányavakság, mely a főszereplő halála
miatt ment „csak” 45 alkalommal. (Nem mellesleg ez az a pécsi produkció,
ami utoljára díjat nyert a POSzT-on.)

Szeretnénk újra felvenni az együttműködés szálát a kaposvári Csiky


Gergely Színházzal, a két színház közelsége mind a koprodukciót, mind az
előadáscserét kínálja. De azt reméljük, hogy a Radnóti Színházzal, a Thália

60
Színházzal és még számos független társulattal is létrejön majd a közös
munka.

Fentieknek van még egy, a társulat színészei szempontjából korántsem


mellékes előnye: a már említett beszámolóból az is kiderül, hogy a pécsi
színészek egyetlen filmben, televíziós vagy másik városban zajló színházi
munkában sem bukkannak fel (kivéve Köles Ferenc a Radnóti Színházban).
A koprodukciók, a vendégjátékok jelentősen növelik majd színészeink
ismertségét, s ezáltal munkalehetőségeit.

Élő kapcsolatot kívánunk létrehozni a Pécsről indult zenekarokkal


(Kiscsillag, 30Y, Punnany Massif, Psycho Mutants stb.), a nemzetközi hírű
képzőművészekkel és építészekkel (Bencsik Istvántól Pincehelyi
Sándorig, Dévényi Sándortól Bachman Gáborig).

Biztosak vagyunk abban, hogy ha a Pécsett és a régióban élő és alkotó


művészek érzékelik, hogy együttműködési szándékunk nem formális,
hanem valós gesztus, akkor egymást követik majd a közös
megnyilvánulások és munkák, csak győzzük energiával.

61
X. GAZDÁLKODÁSI STRATÉGIA

A Pécsi Nemzeti Színház nyolc éve alakult nonprofit gazdasági társasággá.


A korábban költségvetési intézményi formában működő színház
lehetőséget kapott arra, hogy bevételek és kiadások egyezőségének őrzése
helyett valódi felelősséggel gazdálkodjon és előrelátó módon,
rugalmas keretben üzemeltesse a színházat. A nonprofit kft forma a
“támogatást és jegybevételét optimálisan elkölteni az év végéig” elve helyett
a hosszú távú tervezés, rugalmas megvalósítás és a fenntartható
működés lehetőségét kínálta. Megismerve a színház elmúlt éveinek
számviteli beszámolóit, a gazdálkodásáról szóló egyéb dokumentumokat –
úgy tűnik számomra, hogy a fent említett lehetőség kiaknázatlan
maradt.

Az elmúlt éveivel összefüggő és a színház jelenlegi helyzetéből levonható


tanulságok fontos kiindulási pontokat jelentenek az új Pécsi Nemzeti
Színház gazdálkodási stratégiájához.

MŰKÖDÉSI ELVEK

Az első fontos elv, hogy reális és megvalósítható szakmai célokat kell


kitűzni a színház vezetésének, amely figyelembe veszi a színházi
működés korlátait. A tervezett számszerűsíthető céloknak (mint például
bemutatószám az egyes műfajokban, éves előadásszám) illeszkednie kell a
művészi programhoz, és minimálisan teljesítenie kell a törvényi, illetve a
fenntartó-üzemeltető által előírt sarokszámokat.

De figyelembe kell venni a színház teljesítőképességét, kapacitásait is. Az


elmúlt években a Pécsi Nemzeti Színház láthatóan magas fordulatszámon
dolgozott, és jelentősen túlteljesítette a kötelező kritériumokat. Az
évadonként megvalósult 400 feletti előadásszám 40%-kal, míg a 120.000-
nél több néző 50%-kal haladta meg a fenntartó által előírt mértéket (280
előadás és 80.000 néző).

A túlteljesítés sok esetben a siker mércéje is lehet, de véleményem szerint


a Pécsi Nemzeti Színház esetében veszélyesen túlfeszített működést
jelez. Sem a mostani, sem pedig a korábbi pénzügyi helyzete, illetve a
hasonló intézményekhez képest kislétszámú színészi gárdája, valamint a

62
műszaki tárak teljesítőképessége nem engedi meg az ilyen fokú
túlteljesítést: csökkenteni kell a megcélzott előadásszámot.

A következő évben 320 előadást kívánunk műsorra tűzni, amely az


ötéves ciklus végére 355-re emelkedhet, amennyiben a színház személyi,
műszaki és anyagi lehetőségei azt megengedik. (A számszaki részleteket a
később található üzleti tervben ismertetjük).

Az összelőadászám csökkenése önmagában kevés az erőforrásokkal


történő hatékony gazdálkodás eléréséhez, további változások
szükségesek. Törekszünk a bemutatók időpontjainak összehangolására és
egyenletes elosztására mind az évadban, mind pedig a három játszóhely
között. Az utóbbi tehermentesíteni fogja a Nagyszínpadot és a
Kamaraszínházat, míg az N. Szabó Sándor Terem intenzívebb használatát
jelenti.

Szükséges az előadások ésszerű blokkosítása, amely pénzügyi előnyökkel


jár, érezhetően könnyíti a műszak munkáját és egyben a munkaszervezést
is, amelytől a kapacitáshiány megszűnését várjuk. Az előadások 2-4
egymást követő napon történő játszása látszólag többletterhet jelent a
közönségszervezés, illetve a marketing számára, de ezt a korábbinál
alacsonyabb előadásszámok okozta idő- és energiamegtakarítás
kompenzálhatja.

A színház jelmez- és díszletkészítő műhelyei jelenleg nehezen tudják


kiszolgálni a túlzott teljesítményből következő igényeket. Még az évadterv
összeállítása előtt fel kívánjuk mérni a műhelyek működésének
sajátosságait, igényeit, lehetőségeit. Nem fordulhat elő az a korábbi
években megtörtént eset, hogy úgy állították össze műsortervet, hogy a
darabok díszleteit és jelmezeit kapacitáshiány miatt nem tudták a színház
saját műhelyei elkészíteni. Terveink szerint a bemutatók száma nem
csökken, de mivel a N. Szabó Sándor Terem bemutatóinak jelentősen
kisebb a szcenikai igénye, ez nyugodtabb működést eredményezhet.

A produkciók művészi céljai elsődlegesek, de hogy azt a tervezők


milyen jelmezekkel és díszletekkel kívánják szolgálni, ott szükség van
a realitások figyelembevételére. A produkciók jelmez- és
díszlettervezőinek is figyelembe kell venniük a színház lehetőségeit, a
műhelyek, a színpadok műszaki adottságait. A műhelyek valós kapacitása
és az ott dolgozó munkatársak tapasztalatai döntő szerepet játszanak majd
az évad produkciós terveinek készítésekor.

63
Tapasztalatom szerint az anyagi, műszaki vagy kapacitásbeli korlátok az
esetek nagy részében az alkotók kreativitását növelik, mintsem rossz
kompromisszumokat eredményeznek. Reméljük, hogy ebben a pécsi
tapasztalataim is megerősítenek majd.

Közhelyesen hangzik, de igaz: nem szabad tovább nyújtózkodni mint


ameddig a takaró ér. Így a művészi tervek megvalósításának - legyen szó
bemutatóról vagy fesztiválszervezésről - mindig korlátot jelenthet a
színház mindenkori pénzügyi lehetősége.

A második elv, hogy a színház alkalmazottait, azaz a társulat összes


tagját meg kell becsülni erkölcsi és anyagi értelemben is. A színház
közösségi műfaját meghatározó társulatiságról, társulatépítésről volt már
szó korábban, most a jól és hatékonyan működő színház feltételéről
beszélünk. Egy vezető akkor várhatja el a tiszteletet munkatársaitól,
beosztottjaitól, ha ők is megkapják a felettesük figyelmét, nyitottságát és
tiszteletét.

Az anyagi megbecsülés alapvetően fizetésemelést jelent. A Pécsi


Nemzeti Színház jelenlegi, új finanszírozási rendszerében ez meglehetősen
kényes kérdés. A prioritás egyértelmű: rövidtávon célom a bérek, juttatások
érezhető emelése, hosszú távon pedig meg kell találnunk a belső és külső
forrásokat annak érdekében, hogy a bérek a munkával és teljesítménnyel
összevetve méltányos szintre kerüljenek.

A Város és az EMMI által megkötött közös üzemeltetésre vonatkozó


megállapodás 50 millió Ft-ot dedikált erre a célra, melyet 2020-ban
bérfejlesztésre, míg 2021-ben beépülő bérfejlesztésre különítettek el. A
színház jelenlegi vezetésének tehát kötelessége az első lépéseket megtenni,
de úgy gondolom, hogy az új vezetésnek tovább kell vinnie ezt a folyamatot.

Nem fogok könnyelmű és felelőtlen ígérgetéseket tenni, józanul kell látni:


nehéz lesz ez a feladat. Az önkormányzati és állami támogatások egyszeri
csökkenésével egyidőben kiszámíthatóvá vált a következő ötéves
költségvetés, ami a tervezést megkönnyíti, de a konkrét problémára nem
nyújt megoldást.

Az alkalmazotti bérek növelésének belső forrása lehet a színház új üzleti


modelljének néhány eleme: a színházi műsor és repertoár
újragondolása, racionálisabb szervezése, az ehhez kapcsolódó
hatékonyabb munkaszervezés, melyek érezhető költségcsökkentést
jelenthetnek. Szükséges továbbá átvilágítani a működési és produkciós

64
költségstruktúrát és megtalálni az esetleges felszabadítható forrásokat. Az
épület műszaki állapota miatt a kötelező és szükséges karbantartások és
állagmegóvások területén nincs mód jelentős megtakarításra.

Költségmegtakarítással (tehát effektív felszabaduló forrással és bizonyos


esetekben a társulat számára többletjövedelemmel) számolunk a stratégiai
együttműködésekből is. A Színház saját külső és koprodukciós
projektjeiben nem maradhat el az abban résztvevők honorálása. Így
lesz lehetőség arra, hogy a színházi alkalmazottak bérszínvonalát
érezhetően emeljük.

Tovább nehezíti az előző cél megvalósítását a pandémiás helyzet okozta


működési és piaci bizonytalanság. A leállások, a COVID miatti
többletköltségek mellett kiszámíthatatlan, hogy mikor lesz újra kellő számú
fizetőképes néző a színházban.

A megfelelő bérpolitika, a munka és teljesítmények elismerése, a színház


dolgozóinak motiválása és ösztönzése akkor érheti el a célját, ha a
vezetésben megjelenik az átláthatóság, a világos kommunikáció. A
színházvezetői tapasztalatom alapján állíthatom, hogy ennek az egyik
legfontosabb eleme a Társulat bevonása. Az üzemi tanács és a
szakszervezetek segítségére és konstruktív együttműködésére számítok
annak érdekében, hogy kollektív szerződés szülessen meg a Pécsi
Nemzeti Színházban.

Első dolgaim egyike lesz, hogy ennek érdekében egyeztetéseket


kezdeményezzek a konkrét érdekvédelmi szervezetekkel, melyek
során a problémák és a megoldási lehetőségek egyaránt feltérképezhetőek.
Ezeknek a tárgyalásoknak a kiindulási pontja, hogy a megújult működési
rendben a hétfői nap színházi szünnap lesz.

A harmadik elv, hogy azért törekszünk majd a különböző partnerek és


intézmények együttműködésére, mert tudatosan ki kívánjuk aknázni az
ezekben rejlő szinergiákat. Az együttműködő felek által elért közös
eredmény nagyobb, mintha a különálló eredményeiket pusztán összeadjuk.
Túl triviálisnak és elvontnak tűnhet ez első hallásra, de a szinergiának a
gazdálkodási gyakorlatban konkrét és mérhető hatása van.

Egy jól kivitelezett közös projektben a felek kölcsönösen szakembereket


delegálnak, költséget vállalnak át, szabad kapacitásokat és tudást osztanak
meg egymással. Ha a két intézmény célközönsége különbözik, kölcsönösen
elérhetnek számukra új nézőközönséget, a közös projekt több emberhez ér

65
el, sikeresebb lesz. Mindkét fél gondozza és menedzseli a projektet, zehát
kisebb a hibalehetőség, és nagyobb a jobb ötletek megvalósulásának
esélye. A nap végén pedig a felek közös sikere az intézmény egyéni,
saját sikerévé válik, és újabb közös projekteket generálhat.

Pécsett az adott kultúrafogyasztó közönségért versengő kulturális


intézményeknek is érdemes és ésszerű stratégiai szövetségesként tekinteni
egymásra, ugyanis a potenciális nézőszám növelése közös érdek. A
nagyobb tortából mindenkinek több juthat.

A negyedik alapelvünk, hogy a pénzügyi döntéseinkkel is a színház


folyamatos működését szolgáljuk és pénzügyi tartalékot képzünk a
jövőbeni váratlan kiadásokra, a belső vagy külső tényezők miatti nehéz
időkre.

Véleményem szerint egy nonprofit színház esetében a “jó gazda”


szemlélet a takarékos működés kialakítása mellett azt is jelenti, hogy a
vezetés pénzügyileg megalapozza és szélesíti az üzemeltetési és művészeti
döntések mozgásterét. Az általam vallott hüvelykujj-szabály szerint a
minimális tartalék mértéke a színház éves állami és önkormányzati
támogatásának és jegybevételének egynegyede. Normál szinten áll a
tartalék, stabil a likviditás és fizetőképesség, amennyiben egy félévre jutó
támogatás, bevétel áll rendelkezésre a bankszámlán.

Az ötödik elv, hogy időről időre át kell világítani a szabályzatok,


eljárások rendszerét. Az igazgatóváltáskor ilyen átfogó vizsgálat
természetes, de ez egyúttal lehetőséget is teremt az új vezetés számára,
hogy megismerhesse a színház működését. Kiemelten kívánjuk átnézni az
utóbbi időben új vagy érzékenyebb területek intézményi szabályozását,
mint például az adatkezelés és szabályozása, illetve az etikai kódex.

Végezetül pedig - ahogy egy tapasztalt színházigazgató tanította - minden


nap öt kérdést kell feltenni a vezetőnek magának és vezetőtársainak:

- a döntéseink pénzügyileg, gazdaságilag megalapozottak voltak-e?

- minden művész, adminisztratív és háttérdolgozó, kolléga értette,


megértette és elfogadta a döntéseket?

- vajon a fenntartó szándéka és érdeke mentén történtek az


események?

66
- tudtuk-e szolgálni a közönséget, elégedettek-e az előadásainkkal,
teljesítményünkkel?

- elértük-e vagy közelebb jutottunk-e a kitűzött művészi célokhoz?

Ideális volna minden nap igennel felelni ezekre a kérdésekre, de ez sokszor


nem lesz így. A jó színházvezető egyensúlyoz a fenti öt terület között, és
minden erőfeszítést megtesz a kollégáival együtt, hogy öt igent érjen el.

IRÁNYÍTÁSI STRUKTÚRA

A Pécsi Nemzeti Színház Szervezeti és Működési Szabályzata szerint a


legfontosabb két irányító testület, a Koordinációs és a Művészeti
Tanács.

A Koordinációs Tanács gazdasági, műszaki, üzemeltetési és szervezési


területekkel kapcsolatos operatív és stratégiai döntéseket hoz meg,
pontosabban előkészíti az ügyvezető igazgató ilyen tárgyú döntéseit. A
Koordinációs Tanács vezetője a produkciós vezető. Úgy vélem, hogy
hasznos és jól működhet ez a testület, fontos helye és meghatározó súlya
lesz a leendő Pécsi Nemzeti Színházban, de átgondolásra szorul a
kapcsolata a Művészeti Tanáccsal. Közös területek pl. a produkciós
folyamat, vagy a műsorrend kialakítása.

A Pécsi Nemzeti Színházban most is működik művészeti tanács, de ahogy


korábban írtuk, ennek szerepét újraértelmezzük. A leendő Művészeti
Tanács operatív testület, döntéseivel a színház minden egyes
munkavállalójára közvetlenül kihat. Tagjaitól napi íróasztali munkát és
rendszeres, felelősségvállaló személyes jelenlétet követel meg.

A következőkben részletesen ismertetjük az új szemléletű és új funkciójú


Művészeti Tanács szabályzatszerű működését, amely idomulni fog a
gyakorlathoz, a helyi sajátosságokhoz. A Művészeti Tanács tagjai: ügyvezető
igazgató, a prózai tagozat vezetői, az operatagozat-vezető, a dramaturgok,
és a Tanács vezetője. Az ülések nagy részén részt vesz a produkciós vezető
és a művészeti titkár is. A tanács hetenként ülésezik. A meghozott
döntéseket a művészeti titkár bevonásával memorandumban rögzíti. A
memorandum nem publikus, de azoknak a színházvezetőknek, akik
megkapják, teendőlistát jelent – egyben a soron következő ülés sorvezetője
is. Az ülések célja kettős.

67
● Operatív munka: az ülések a színház repertoárszerű játékrendjének
napi ügyeit tárgyalják – különös tekintettel az ekkora üzemben
óhatatlanul előálló kisebb-nagyobb válságokra (betegségek, személyi
és célkitűzési változások, technikai okból módosuló próba– és
játékrend, beugrások, műsorváltozás, a vendégművészekkel és -
produkciókkal kapcsolatos előre nem látott fejlemények, az anyagi
kondíciók nem betervezett kilengései, külső-belső kommunikáció
kérdései stb.)

○ Pályázatunk számos, a repertoárelőadások játékrendjén


túlmutató vállalást is tartalmaz (drámapályázat, fesztivál,
képzési lehetőségek, kísérőprogramok, irodalmi– és
képzőművészeti események gazdag kínálatát). Ezek ügyeinek
kézben tartása, felelőseinek kijelölése is a Tanács feladata.

● Stratégiai munka: a színház művészeti vállalásainak


megfogalmazása és alakítása. Az ezekkel kapcsolatos munka jól
körülhatárolható fázisokra osztható, művészileg és üzemileg is a
tervezhetőség felé terelve a közös gondolkodást:

○ Szeptember – kezdődik az évadtervezés a következő szezonra.


Olvasás, válogatás, különféle lehetséges változatok
összehangolása, a szereposztások és vendégrendezők
kiválasztásának kulcskérdései. A színház azévi
műsorpolitikájának körvonalazása.

○ November – az évadtervnek a Tanács asztalán már készen kell


állnia. Ebben a fázisban ugyan még minden sokszor és sokat
változhat, de egy reális, érvényes variációnak eddigre el kell
készülnie.

○ December – a vendégrendezők és -művészek felkérése,


naptárazás, az olvasópróbák és bemutatók napjának kijelölése.
Ebben a fázisban a legnagyobb a módosulás esélye/veszélye,
így ez egy különösen is érzékeny, nagy odafigyelést igénylő
időszak.

○ Január – az egyeztetések lezárultával összeáll az évad terve. A


felkért alkotókkal szerződések jönnek létre, elkezdődhet az
egyes produkciók előkészítése.

68
○ Február – szerződtetési tárgyalások a házban. A társulat
művészei részletes tájékoztatást kapnak a teljes következő
évadjuk várható feladatairól, a nagyobb szerepeket nevesítve
is. De a kisebb feladatoknál is megtudják ekkor az anyag, a
rendező és a tervezett próbaidőszak fontosabb paramétereit.
Az ügyvezető igazgató előkészíti munkaszerződésüket, hogy
aztán a törvényben rögzített határidőn belül reagálhassanak:
elfogadják-e az ajánlatot. A reakciók, az esetleges fluktuáció
kihathat a felvázolt tervekre.

○ Április – Eddigre azonban ezek az egyeztetések, alakítások is


lezárulnak, és az előadásszámok, terhelés, évadelosztás
szempontjai érvényesülnek – így a következő évad színlapjai
kikerülhetnek, eddigre már kiegészülve a kis szerepekkel és a
karok elfoglaltságaival is. Ez az ún. “faliújságozás”.

○ Május – A terv a közönség számára is publikussá válik – ez


egyben a bérletezés kezdetét is jelenti.

Csapatunk ennek a rendnek a tudatos kialakításával azt kívánja elérni, hogy

● átlátható legyen a működés és tervezhetőek legyenek a


feladatok,

● a munkánkat nem alkalmilag, tűzoltás vagy bölcs


odamondogatás gyanánt, hanem napi gyakorlat részeként,
egész évben végezzük,

● a szerződtetési tárgyalás valódi szakmai tartalommal


megtöltött, egészséges vitát lezáró szövetségkötés legyen, és ne
pusztán pénzügyi technikalitás,

● a fent ismertetett fázisok közötti, esetenként több hónapos


időablakok révén rugalmasak tudjunk maradni.

MŰSZAKI HÁTTÉR

Minden érintett által ismert tény, és a színház 2020. évi üzleti terve is
részletesen tárgyalja, hogy a színház színpadtechnikájának és
épületének leromlott a műszaki állapota. A színház vezetése kiemelten

69
kezelte ezt a területet és lehetőségeihez képest sokat tett annak érdekében,
hogy szűkös forrásaiból elvégezze a szükséges, halaszthatatlan javításokat,
karbantartásokat, felújításokat.

Az előadó-művészeti többlettámogatás keretében a színház két


eszközfejlesztési programra is pályázott összesen 70 millió Ft értékben, de
sajnos úgy tűnik, hogy a pandémiás helyzet miatt ezeket a pályázatokat
felfüggesztették, ezekre a forrásokra nem lehet számítani. A vezetés jelezte
a problémákat Tulajdonos felé is, kérve a pénzügyi segítségét a szükséges
feladatok elvégzéséhez. A fenntartó Pécs Megyei Jogú Város
Önkormányzata az elmúlt években többször is foglalkozott a problémával,
de egyelőre jelentős forrást nem biztosított a megoldására. 2019
szeptemberében a Közgyűlés határozatot hozott arra vonatkozóan, hogy a
2020-2024. évek költségvetéseibe beterveznek kellő forrásokat, de ezt az
erős szándékot vélhetően és várhatóan felülírja a realitás.

A műszaki állapot megoldásához együttműködésre és hatékony


párbeszédre lesz szükség a színház, a fenntartó Város és az
üzemeltetést részben vállaló EMMI között. Az érintettek közötti leendő
diskurzusban a színház aktív és támogató szereplő lesz, és segít a
különböző megoldási forgatókönyvek azonosításában és kidolgozásában.

Véleményem szerint az első kérdés, hogy a következő öt év során


számíthatunk-e arra reálisan, hogy a Pécsi Nemzeti Színház teljes
rekonstrukciója napirendre kerül vagy esetleg elindul.

Amennyiben kormányzati szándék és lehetőség van erre, akkor ennek a


felújításnak az idejétől és tartalmától, jellegétől függően kell meghatározni
az addig megvalósítható fejlesztéseket, illetve az addig a működőképesség
megőrzése érdekében szükséges állagmegóvási és felújítási feladatokat. A
fejlesztéseknek kompatibilisnek kell lenni a teljes rekonstrukció
szakmai céljaival, műszaki tartalmával.

Amennyiben nem lehet a színház teljes rekonstrukcióját a belátható


horizontra helyezni, úgy anyagi kerettől és szakmai igényektől függő
forgatókönyveket kell készíteni a városi és külső szakértők, illetve a
színház kompetens kollégáinak bevonásával. Mivel a pénzügyi korlátok
miatt nem lehet minden feladatot elvégezni, prioritásokat szükséges
megjelölni. Az alternatív, illetve egymásra épülő forgatókönyvek világosan
megjelölik az adott változat hozadékait, hátrányait és kockázatait.

70
Hasznos feltenni azokat a típusú kérdéseket a színház szakembereinek,
tárvezetőinek, kollégáknak, hogy “mire költenéd, ha lenne X millió forint
fejlesztésre, felújításra?” 10-20 millió forintos nagyságrendű forrás esetén
például azt a választ kaptuk egy beszélgetés során, hogy a fény- és
hangrendszer fejlesztése volna a prioritás. A színház műszaki
kollégáinak bevonása kulcskérdés, tapasztalatukat, véleményüket
nem lehet figyelmen kívül hagyni.

JEGYÉRTÉKESÍTÉS, BÉRLETRENDSZER

A jegybevétel az elsődleges forrása minden színháznak, nem a


nagyságrendje miatt (önkormányzati és állami színházaknál ugyanis ez csak
a bevételek 10-20%-a), hanem mert erre a finanszírozási elemre van
alapvető befolyása a színház vezetésének. A színház alakítja ki és
változtathatja meg műsorpolitikáját, jegyár- és értékesítési politikáját. A
jegybevétel közvetlen visszajelzés a nézők részéről, egyfajta mércéje a
sikernek.

A színház jegyirodája többféle funkciót lát el: a jegyértékesítés technikai


lebonyolításának a helye, de az ott dolgozó munkatársak a közönséggel való
személyes vagy telefonos munkájuk során PR és marketing feladatokat is
ellátnak. A jegyirodában dolgozó kollégák folyamatos kapcsolatot tartanak
a nézőkkel, ők végzik a kommunikáció frontmunkáját. Stratégiai
kérdésnek tekintjük, hogy megkapják a vezetéstől, a kommunikációs és
marketing területről a megfelelő támogatást, hogy hozzájárulhassanak a
színház sikerességéhez.

A belső kommunikáció hatékonyságát kívánjuk növelni annak


érdekében, hogy a jegyértékesítéssel foglalkozó kollégák naprakészen
tudják tájékoztatni a nézőket a produkciókról és a színházi eseményekről.
Rendszeres visszajelzéseket várunk el a tapasztalataikról, valamint a nézői
véleményekről. A munkájukat segítik majd a professzionális marketing
anyagok, jó minőségű, a színház arculatát egységesen bemutató
szórólapok, információs műsorfüzetek, a színház kiadványai.
Elengedhetetlennek tartjuk, hogy szimbiózisban működjenek a színházzal,
illetve, hogy képviselni és közvetíteni tudják a színház ars poeticáját és
a produkciók “üzeneteit”.

71
A Pécsi Nemzeti Színház új művészi programja várhatóan új kihívások elé
állítja a jegyértékesítést. A rövidebb blokkokban kitűzött előadások
látszólag megnehezíthetik az értékesítést, ugyanakkor a kevesebb
előadásszám fókuszáltabbá teheti azt. A jegyirodában dolgozó kollégák
bevonásával szükség lesz a régi értékesítési stratégia újragondolására,
az új stratégia kidolgozására. A pandémiás helyzet miatt is változni
fognak a jegyvásárlási szokások, például az online értékesítés népszerűsége
várhatóan nő, és a közönségkapcsolatok személyességének megtartásához
új ötletek és megoldások válnak szükségessé. Várhatóan a levelezési listák,
adatbázisok frissítésére és a kedvezmények rendszerének újrahangolására
lesz szükség.

A színház műsorát legalább két hónapra előre készítjük annak


érdekében, hogy a nézők hosszabb időre előre tudjanak tervezni és
hosszabb idő álljon rendelkezésre a jegyvásárlásra.

A Pécsi Nemzeti Színház a 2020/21- es évadra nem hirdetett bérleteket az


évad előadásainak megtarthatósága és a finanszírozás bizonytalansága
miatt. A 2021/22-es évadtól új bérletrendszer kialakítása válik tehát
szükségessé, és ez lehetőséget teremt arra, hogy a leghűségesebb nézői
kört, a bérletesek táborát újra és új struktúrában fel lehessen építeni.

Az utóbbi időben megerősödött egy trend, egyre nagyobb az elvárás a


színházi előadások élő vagy felvételről való közvetítésére. Nem gondoljuk,
hogy a színészek élő előadásának élményét bármikor is kiválthatja az online
vagy televíziós színházi felvételek sugárzása. Vigyáznunk kell az élő
színház varázsára. Szükséges azonban, hogy bizonyos esetekben
kiterjesszük a fizikai nézőteret a virtuális térbe internetes streaming, on-
demand szolgáltatást nyújtó videótár segítségével. Elérhetővé válnak a
külföldön, vagy fizikai korlátokkal élő nézők is, illetve például egy pandémiás
időszak alatt a színház megőrizheti a nézőit. A jó minőségű streaming során
kiváló tv-felvételek készülhetnek az előadásokról, melyek értékesítésre
kerülhetnek akár országos televíziós társaságok részére is.

A felvételek és sugárzások megszervezésében és kivitelezésében


együttműködő partnerünk lesz az eszinhaz.hu oldalt kifejlesztő és
működtető Magyar Színházakért alapítvány.

72
MŰKÖDÉSÜNK ELSŐ FÉLÉVE - ÁTMENETI IDŐSZAK

2020. február 16-tól szól a Pécsi Nemzeti Színház új igazgatójának


megbízása, de a döntés a személyéről várhatóan ezév október végén már
megszületik. Amennyiben mi nyerjük el a bizalmat a színház vezetésére, a
munkánk az októberi közgyűlési döntés után elkezdődik.

Egyeztetéseket kezdeményezünk a jelenlegi vezetéssel, mely


egyeztetések célja az, hogy novembertől február közepéig a folyó ügyeket
megismerjük. A színház helyzetére alapvetően kiható, illetve az évad
egészét érintő döntésekkel kapcsolatban tájékoztatást és konzultációs
lehetőséget kérünk, amely a folyamatos és zavartalan működés
előfeltétele. Előkészítjük az átadás-átvételi folyamatot is. Ezekben
együttműködő és a folyamatot segítő partnerként tekintünk a fenntartó
Pécs Város vezetésére is.

Novembertől állandó nézői leszünk a színháznak az új bemutatókon és


repertoárelőadásokon is, de nem kívánjuk a társulati munkát megzavarni.
A 2020/21-es évad művészeti programját, a bemutató és
repertoárelőadásait visszük tovább, mivel annak összeállítása a jelenlegi
vezetés kompetenciájába tartozik.

2020. február 16-tól az átadás-átvételi procedúrát követően elkezdjük a


színház működésének átvilágítását, melynek során a színházi dolgozók
együttműködésére számítunk. Ennek célja a részünkről, hogy átfogó képet
kapjunk és részletes információkat szerezzünk a színház egészéről. Az
évadra vonatkozó döntéseinket a folyamatosság szellemében hozzuk meg,
míg az addigra megfelelően előkészített hosszú távú döntéseinket a
korábban ismertetett programunk alapján készítjük elő. A színház
művészeivel és a társulat többi tagjával is személyesen egyeztetünk a
közös terveinkről.

73
XI. ÜZLETI TERV 2021-2026

Egy igazgatói pályázathoz készített üzleti terv több ponton eltér a színház
rendes működése során készített üzleti tervtől. A szokásos éves üzleti terv
egy éves időtávra jelöli ki a legreálisabb pénzügyi keretet, míg az ötéves terv
a pályázat művészeti és működési területeken megvalósítani kívánt
változásainak mutatja be a lehetséges pénzügyi következményeit.

A hosszabb időtáv miatt a kiinduló paraméterek (pl. az átlagos jegyár


emelkedése, látogatottság) nagyobb bizonytalanságot hordoznak. Ezen
túlmenően a terv által előrejelzett, valószínűsített számszaki eredményeket
az is befolyásolja, hogy egy “külsős” pályázó óhatatlanul is sokkal kevesebb
információval rendelkezik, mint a színház jelenlegi vezetése, gazdasági
szakemberei.

A következőkben bemutatott üzleti tervet a rendelkezésre álló


információkra, a vezetői tapasztalatunkra és szakmai tudásunkra alapozva
készítettük.

SZAKMAI-MINŐSÉGI MUTATÓK

Az üzleti terv kiindulási pontja az Előadó-művészeti Törvény, a tulajdonos


Pécs Város Megyei Jogú Önkormányzatával kötött fenntartói, valamint az
Emberi Erőforrások Minisztériumával létesített közszolgáltatási
megállapodások. Ezek a szakmai-minőségi követelmények a pályázati
kiírásban is megtalálhatók. Legyen itt egy összefoglalás, egy ellenőrzőlista
(checklist):

● A Színház vállalja, hogy Pécs városában megvalósítja az alapító


színházalapítással kapcsolatos elképzeléseit, fenntartja,
megszilárdítja és kiterjeszti a városban már eddig kialakult színházi
életet, kultúrát. (A pályázatunk minden sora ennek az alapcélnak
elérését szolgálja.)

● A Színház vállalja, hogy tevékenysége során megfelel a legmagasabb


szakmai minőségi követelményeknek, ennek érdekében
folyamatosan gondoskodik arról, hogy a Színház társulatához tartozó
művészek szakmai fejlődése biztosított legyen. Ennek érdekében

74
színházi évadonként legalább egy alkalommal, a társulat legalább 80
%-ának részvételével, dokumentált módon mesterkurzust és/vagy
speciális tréninget és/vagy szakmai továbbképzést tart vagy szervez.
(Erről részletesen írtunk a műhelymunkáról szól fejezetekben).

● Ezen túlmenően folyamatosan biztosítja a társulat fejlődéséhez


szükséges szakmai műhelymunka feltételeit, művészeti
koncepciójában, évadtervében, szereposztási gyakorlatában a
társulati működéshez, a művészek fejlődéséhez szükséges
követelményeket érvényre juttatja. (Lásd Szereposztás és
Műhelymunka fejezetekben)

● Társulatépítési koncepciójában hangsúlyosan érvényesíti a fiatal,


pályakezdő művészek pályára lépésével és szakmai fejlődésével
kapcsolatos ágazati érdekeket. (A k2 Színház integrálásával, illetve
a fiatal alkotók széleskörű meghívásával, bevonzásával erre
törekszünk.)

● A minőségi szakmai munkához elengedhetetlen műszaki hátteret


saját műszaki kiszolgáló személyzettel biztosítja, mely személyzet
alkalmas nagyszínpadi produkciók önálló lebonyolítására. (Ezt
alapozza meg a színházvezetői és színházcsinálói
tapasztalatunk.)

● Színház a székhelyi művészeti működése során gondoskodik a prózai,


a zene- és táncművészeti színpadi alkotások bemutatásán túl az
operai és a balett műfajok rendszeres színpadi bemutatásáról. (A
művészeti tervet, műsorpolitikát részletesen kifejtettük
játszóhelyekre lebontva, konkrét példákat a Mintaévad
fejezetben hoztunk.)

● Színház vállalja, hogy évadonként legalább 280 előadást tart, melynek


megvalósítása során legalább 80.000 fős fizető nézőszámot ér el. (A
gazdálkodási stratégiánk során fejtettük ki a Színház új üzleti
modelljét, illetve az alább bemutatott pénzügyi terv is erre
reflektál.)

● Repertoárja kialakítása során Színház kiemelten kezeli a klasszikus


nemzeti repertoár egyes darabjainak rendszeres bemutatását és
folyamatos színen tartását, melyet korszerű formanyelven szólaltat
meg. (Lásd a műsorpolitikai elképzeléseinket, valamint a
Mintaévad fejezetet.) Az adott bemutatót kiemelt eseményként

75
kezelve különböző színházi programokkal és kísérőrendezvényekkel
egészíti ki. (Kommunikáció/Marketing fejezetben érintjük ezt a
témát.)

● Repertoárja kialakítása során Színház vállalja, hogy


megkülönböztetett figyelmet fordít a kortárs drámairodalom
fejlesztésére, elősegítve a kortárs magyar drámai művek létrehozását
és színpadi bemutatását. (Ez a célja a kurrens kortárs drámaírók
bevonásának, illetve a Jelenkorral együtt szervezett és
gondozott drámapályázat meghirdetésének.) Ennek érdekében
évadonként legalább egy kortárs magyar drámát ősbemutatóként
műsorra tűz. (A k2 Színház vállalásain kívül nagy hangsúlyt
helyezünk a regény- és filmadaptációkra, az új fordítások
bemutatására.) Az adott bemutatót kiemelt eseményként kezelve
különböző színházi programokkal és kísérőrendezvényekkel egészíti
ki. (Lásd Kommunikáció/Marketing fejezetet.)

● A Színház vállalja, hogy a kortárs magyar művek előadások


létrejöttének elősegítése céljából tematikus drámapályázatokat
hirdet. (A drámapályázattal kapcsolatosan az adott fejezetben
részleteztük az elképzeléseinket.)

● Évadonként legalább kettő, különböző korosztálynak szóló, az


irányadó oktatási és nevelési koncepció céljaihoz illeszkedő tartalmú
gyermek- és ifjúsági produkciót mutat be. Kiemelt figyelmet fordít a
gyermek- és ifjúsági korosztály színház- és művészetszerető és értő
fiatalokká nevelésére, ennek érdekében az előadásokat
professzionális, tudatos pedagógiai koncepcióval rendelkező, az
adott produkcióra koncentráló és arra épülő színházi nevelési és/vagy
drámapedagógiai és/vagy színház-pedagógiai tevékenységgel egészíti
ki, képzett szakemberek közreműködésével. (A műsortervben
található gyermek- és ifjúsági előadások, a tanteremszínház és a
színházpedagógiai programunk kifejtése során mutattuk be
elképzeléseinket.)

● Évadonként összességében legalább három balett- és


operabemutatót, és e két műfajban összesen legalább 40 előadást
valósít meg. (A prózai és operatagozatok bemutatása során
tértünk ki erre, konkrét példákat pedig a Mintaévad részben
adtunk. A balettelőadásokat a Pécsi Balett-tel koprodukcióban,
szoros együttműködésben tervezzük.)

76
● Együttműködik a független előadó-művészeti szférával, ennek
érdekében évadonként legalább két különböző, nyilvántartott
független Színház által létrehozott, magas művészi értékű produkciót
fogad be. (Ezt erősíti a k2 Színház jelenléte, és a független alkotók
és színházak bevonzása.)

● Együttműködik és folyamatos szakmai kapcsolatot tart fenn a


határon túli magyar előadó-művészeti szervezetekkel, ennek során
évente legalább kettő különböző határon túli Színház által létrehozott
előadást vendégül lát, vagy hoz létre koprodukciós előadást.
(Folyamatos érdemi együttműködésre számítunk a pályázatot
támogató határontúli színházakkal.)

● Gondoskodik a közönségkapcsolatok folyamatos erősítéséről, új


közönségrétegek kineveléséről. (A PR- és marketing stratégiákat
külön fejezetben ismertetjük.)

● A Színház évadonként legalább 5 tájelőadást tart és részt vesz


legalább egy alkalommal hazai előadó-művészeti fesztiválon.
(Megjelenünk az országos színtéren, bízunk a partnerszínházak
együttműködésében - pl. VIDOR Fesztivál, Ördögkatlan
Fesztivál.)

● A Színház vállalja, hogy biztosítja jelenlétét a nemzetközi előadó-


művészeti életben, ily módon is képviselve és népszerűsítve a magyar
kultúrát, hozzájárulva a magyar kulturális külpolitika célkitűzéseinek
megvalósításához. Ennek céljából nemzetközi szakmai-művészi
kapcsolatrendszert alakít ki és tart fenn, a hazai szakmai munka
nemzetközi művészeti életbe való integrálása és folyamatos
közvetítése, illetve nemzetközi, világszínházi folyamatok
közvetítésével a hazai előadó-művészet megújításának elősegítése,
színesebbé tétele érdekében. (A külföldre történő nyitást a
határontúli színházakra és a nemzetközi kapcsolati hálónkra
alapozzuk.)

● A színház vállalja, hogy szoros együttműködést alakít ki Pécs


testvérvárosainak színházaival, színi társulataival, különös tekintettel
a magyar lakosságú testvérvárosokra. (Lásd az együttműködési
szándéknyilatkozatokat a kolozsvári, újvidéki és grazi
színházaktól)

77
● Színház vállalja, hogy évadonként legalább egy sajátos karakterű
országos jelentőségű előadó-művészeti fesztivált szervez vagy
bonyolít le, melynek művészeti tervezése és szervezése során
figyelemmel van a helyi és az országos turisztikai koncepciókhoz,
célokhoz való kapcsolódás követelményére is. (A Fesztiválok
fejezetben részletesen ismertettük két fesztivál létrehozásának
koncepcióját.)

PÉNZÜGYI TERV

A számszaki pénzügyi forgatókönyvet a rendelkezésre álló információk és a


sokéves színházi gazdasági vezetői tapasztalatom segítségével állítottam
össze. A pénzügyi terv az előző részben bemutatott szakmai-minőségi
követelmények teljesítésével számol.

Az alapmutatók (bemutatószám, előadásszám, nézettség) tervezett


értékei meghatározzák a várható jegybevétel mértékét. A következő
táblázatokban található konkrét értékek a gazdálkodási stratégia során
lefektetett elvekből következnek, és így a korábbi 400 feletti éves
előadásszám helyett 320-355 előadással számolunk, melynek majdnem
10%-át a Stúdióba tervezzük.

Az átlagos jegyár nettó 2000 Ft/néző, amely megfelel a korábbi években


elért szintnek. A nézettség 5%-os emelése reálisnak tűnik. A 2021 és 2026
közötti időszakban az egy nézőre jutó jegybevétel emelkedését várjuk,
amely részben tényleges áremelés, másrészt pedig a drágább jegyek
súlyának növelése és a támogatói jegy megjelenésének együttes hatásának
eredménye.

A jegybevétel becslése konzervatív és óvatos, és a piaci tényezők


szerencsés alakulása esetén magasabb szinten is realizálódhat.

78
Táblázat I.

Ssz. SZAKMAI MUTATÓK 2021 2022 2023 2024 2025 2026

1 Bemutatók száma (db) 11 13 12 12 13 14


Nagyszínpad 6 6 6 6 6 6
Kamaraszínház 3 4 4 4 4 5
Stúdió 2 3 2 2 3 3
2 Előadások száma (db) 320 335 335 345 340 355
3 Fizető nézők (fő) 90 000 94 387 95 413 98 066 98 287 99 869
4 Kihasználtság (%) 90% 92% 93% 94% 95% 95%
Nettó jegybevétel 180 198 212 227
5 232 089 240 541
(eFt) 000 214 390 026

A pénzügyi terv bemutatása a közhasznúsági beszámoló elfogadott


sémája szerint történik. Ezzel nem követem a színház korábbi üzleti
terveinek mintáját, mely alapvetően költségvetési szemléletű.

Véleményem szerint nonprofit Kft esetében gazdálkodási és számviteli


sajátosságai miatt a bevételeket, költségeket nettó értéken (ÁFA nélkül)
szakszerű szerepeltetni, illetve nem értelmezhető hiányként a bevételek
és a költségek, kiadások, beruházások/felújítások különbsége. Az ÁFA
kezelése alapvetően likviditási kérdés, az értékcsökkenés a működési, míg
a beruházások/felújítások a befektetési pénzáramra (cash flowra) hat ki,
melyek a pénzügyi gazdálkodás, menedzsment külön területei.

A pénzügyi terv a közhasznú és vállalkozási tevékenységek


bevételeinek és költségeinek megbontására, valamint az (adózott)
nyereség levezetésére fókuszál.

A bevétel legnagyobb tétele - az önkormányzati és állami támogatások


szintje - a Pécs Megyei Jogú Város és az Emberi Erőforrások Minisztériuma
között megszületett közös működtetési megállapodásból következik. Ezt a
szerződés hatályát követően változatlannak vettem. A közhasznú
tevékenység egyéb bevételeinek emelkedésével (pl. szponzorációval), és a
további egyéb bevételek stabilitásával számolok. Az EMMI
többlettámogatást 2021-től évi 90 millió Ft-nak kalkuláltam.

A további bevételek és költségek tervezésekor a színház korábbi, kellő


részletezettségű üzleti terveit tekintettem kiindulási pontnak.

79
Bázisszemléletben történt az egyes számviteli sorok tervezése, és az
értékek a szakmai változások pénzügyi kihatásait tükrözik.

Az anyagjellegű költségek egyszeres, nagy összegű csökkenését (majd a


későbbi években moderált növekedését) várom a csökkentett
teljesítménymutatók miatt. A személyi jellegű költségek mérsékelt
növekedésének szükségességét látom, részben a minimálbér miatti
kötelező béremelés, a Város és az EMMI között megkötött megállapodás
előírása és a társulat bővítése miatt is. A túlórák várható csökkenése némi
megtakarítással jár, de hosszú távon differenciált és érezhető béremelésre
is szükség lesz a munkatársak megtartása érdekében. Az értékcsökkenés,
melynek nagy része a produkciós kiadások aktiválásának eredménye,
szintén a produkciós teljesítmény visszafogása miatt alacsonyabb bázisról
indul 2021-ben.

A nonprofit Kft eredménye az első évben “pozitív nulla”, míg a későbbiekben


számviteli nyereséggel számolok. Ez a lehetséges profit és a gazdálkodás
minden területén megvalósuló takarékos működés lesz az alapja a
tartalékok fokozatos biztonsági szintre hozásának.

80
Táblázat II. (Adatok E Ft-ban)

Ssz. KÖZHASZNÚ EREDMÉNYKIMUTATÁS 2021 2022 2023 2024 2025 2026


KÖZHASZNÚ EREDMÉNYKIMUTATÁS 2021 2022 2023 2024 2025 2026
Ssz.
Közhasznú tevékenység összes 1 390 1 461 1 533 1 601 1 611 1 619
A.
bevétele 500 214 390 026 089 541
Közhasznú célú működésre kapott 1 011 1 064 1 069 1 069
A.1. 900 500 953 000
támogatás 000 000 000 000
A.1.1. a) alapítótól 369 000 421 000 474 000 527 000 527 000 527 000
A.1.2. b) központi költségvetésből 527 000 527 000 527 000 527 000 527 000 527 000
A.1.3. c) helyi önkormányzattól
A.1.4. d) egyéb 4 500 5 000 10 000 10 000 15 000 15 000
A.2. Pályázati úton elnyert támogatás 90 000 90 000 90 000 90 000 90 000 90 000
Közhasznú tevékenységből származó
A.3. 180 000 198 214 212 390 227 026 232 089 240 541
bevétel
A.4. Tagdíjból származó bevétel
A.5. Egyéb bevétel 20 000 20 000 20 000 20 000 20 000 20 000
A.6. Aktivált saját teljesítmények értéke 200 000 200 000 200 000 200 000 200 000 200 000
B. Vállalkozási tevékenység bevétele 20 000 20 000 20 000 20 000 22 000 24 000
Vállalkozási tevékenység nettó
B.1.
árbevétele
B.2. Egyéb bevétel 20 000 20 000 20 000 20 000 20 000 20 000
B.3. Pü-i műveletek bevétele
1 410 1 481 1 553 1 621 1 633 1 643
C. Összes bevétel
500 214 390 026 089 541
1 405 1 467 1 519 1 575 1 623 1 631
D. Közhasznú tevékenység ráfordításai
000 500 550 132 235 499
D.1. Anyagjellegű ráfordítások 350 000 367 500 389 550 405 132 413 235 421 499
D.2. Személyi jellegű ráfordítások 820 000 840 000 860 000 880 000 900 000 900 000
D.3. Értékcsökkenési leírás 180 000 200 000 200 000 210 000 220 000 220 000
D.4. Egyéb ráfordítások 55 000 60 000 70 000 80 000 90 000 90 000
D.5. Pü-i műveletek ráfordításai
E. Vállalkozási tevékenység ráfordításai 5 500 5 500 5 500 5 500 5 500 5 500
E.1. Anyagjellegű ráfordítások 4 000 4 000 4 000 4 000 4 000 4 000
E.2. Személyi jellegű ráfordítások 1 500 1 500 1 500 1 500 1 500 1 500
E.3. Értékcsökkenési leírás
E.4. Egyéb ráfordítások
E.5. Pü-i műveletek ráfordításai
1 410 1 473 1 525 1 580 1 628 1 636
F. Összes ráfordítás
500 000 050 632 735 999
G. Adózás előtti vállalkozási eredmény 0 8 214 28 340 40 394 4 354 6 541
H. Adófizetési kötelezettség 0 5 10 15 2 3
I. Tárgyévi vállalkozási eredmény 14 500 14 500 14 500 14 500 16 500 18 500
J. Tárgyévi közhasznú eredmény -14 500 -6 286 13 840 25 894 -12 146 -11 959
AE. Adózott eredmény 0 8 209 28 330 40 379 4 352 6 538

81
XII. KOMMUNIKÁCIÓ / MARKETING

Pályázatunkban egy nyitott, párbeszédet hangsúlyozó, együttműködő


színház megvalósítását képzeljük, melynek lényeges eleme a
kommunikációs és marketingtevékenység hatékony megszervezése és
annak új impulzusokkal, ötletekkel történő konzekvens,
professzionális megvalósítása.

Mind az öten a színházvezetés, fesztiválszervezés, társulatmenedzselés


gyakorlatából közvetlen tapasztalatokkal rendelkezünk arról, hogy ez nem
egyszerű feladat. A következőkben ismertetett elképzeléseink
bevezetéseként el kell azt mondanunk, hogy a COVID alapvetően fogja
átrajzolni a színház kommunikációs és marketing irányait, hangsúlyait,
lehetőségeit. Egyelőre egyetlen színház sem tudja még felmérni azonban,
hogy milyen változásokat generál a vírus a közönség igényeivel és
figyelmével kapcsolatban, de nagy valószínűséggel az alapjaitól kell
újragondolni egy színház kommunikációs és marketingstratégiáját.
Erre a professzionális kihívásra vállalkozunk.

BELSŐ KOMMUNIKÁCIÓ

Mindenekelőtt a színház vezetésének, illetve a társulatának (színészeknek,


művészeti, szervezési gazdasági és műszaki dolgozóknak egyaránt) kell egy
közös nevezőn lenniük, egy nyelvet beszélniük. Amennyiben minden
társulati tag ismeri és elfogadja, hogy „kik vagyunk”, „mik a céljaink”,
akkor az erős és egységes társulat bizalmi és összetartó légkörével
hitelesen tudja az üzenetét továbbítani a külső környezetnek is.

A belső kommunikációnak világosnak, őszintének, és


visszacsatolónak szükséges lennie, melynek során a kollégák nemcsak
tájékoztatnak, utasításokat adnak vagy hajtatnak végre, hanem lehetőségük
van érdemben részt venni a párbeszédben. Ezáltal lesz hatékony a munka,
ezáltal fogják értékesnek érezni a saját munkájukat a közös Ügy érdekében.

Szerencsénkre – ismerve a társulat művész és nem művész tagjainak egy


részét – elmondhatjuk, hogy nagyon sok, színház iránt elkötelezett

82
kolléga dolgozik a Pécsi Nemzeti Színházban, és így könnyű lesz
megfelelő légkört kialakítani. Részünkről a nyitottság meglesz. A belső és
külső kommunikációnak az alapja a tudatosság és professzionális
hozzáállás. A színház jelenlegi SZMSZ-ében említésre kerülnek a belső
kommunikáció formái, melyeket - áttekintésüket követően – megerősíteni,
a kollégák visszajelzései alapján felülvizsgálni és a művészeti titkárság
bevonásával hatékonyabbá kívánunk tenni.

KÜLSŐ KOMMUNIKÁCIÓ

Radikális változtatás szükséges azonban a külső kommunikációval


(PR-tevékenység) kapcsolatosan, mivel nem látni, hogy ennek megfelelő
szerepe és súlya van a színházban jelenleg, és így nem tudja szolgálni a
céljaink elérését.

Lényegesen meg kívánjuk erősíteni a public relationt és sajtókapcsolatokat


ellátó munkakört. Jobban definiált szerepkörben fontos feladatok várnak a
PR-os, sajtós kollégára. A kijelölt feladatok végrehajtásán túl, szeretnénk
bevonni a stratégiai kérdések egy részébe is - hasonlóan a marketinggel
foglalkozó kollégához -, valamint elvárjuk az önálló, kreatív és
kezdeményező szemléletet. Nagy szerepe lesz a színház üzeneteinek
közvetítésében, a Társulat egésze, a művészeink, valamint a vendégalkotók
gondolatainak, elképzeléseinek a közönség felé történő közvetítésében
mind a hagyományos sajtón és médián keresztül, mind pedig a digitális
médián, a facebookon és az Instagramon is.

Az igazán jól működő színházi sajtós tartalomszolgáltó szerepet is betölt a


vele együttműködő városi, megyei és országos médiát kiszolgálva. A
szakmai közvélemény számára is folyamatosan kívánunk szólni a kritikai
orgánumokon keresztül, melyekkel élő kapcsolatot keresünk.
Természetesen a TV-kel, rádiókkal, internetes portálokkal való hatékony és
rugalmas együttműködés a kulcsszó.

83
MARKETING

Az előadások és társulat sikerességének elengedhetetlen feltétele, hogy a


Pécsi Nemzeti Színház folyamatosan és markánsan jelen legyen Pécs
város életében. Kreatívan használva a hagyományos
marketingcsatornákat és –eszközöket lehet csak elérni, hogy a Pécsi
Nemzeti Színház arculatának elemei kitűnjenek a sokszínű média- és
reklámzajból.

Offenzív marketing stratégiában gondolkodunk ugyan, de nem egész pályás


letámadásban. Sokkal hatásosabbnak érezzük a megfelelő időben, helyen
és formában megvalósult kampányokat, melyek hatásosak, sőt olykor
hatásvadászok is lesznek.

Marketing kampányokat szükséges felépíteni az egyes bemutatókhoz,


vendég- illetve repertorárelőadásokhoz, melyek figyelembe veszik az
adott előadás, műfaj törzsközönségét, de megcélozzák a megnyerhető és
megnyerendő közönségréteget is. A kampányok konkrét célja, hogy az
egyes bemutatókat a közönség számára felvezesse, felkeltse a publikum
érdeklődését. A bemutatók nem lesznek azonban önmaguktól az egész
várost megmozgató események. Minden bemutatót a Város ünnepének
szánunk, kiemelt protokoll-eseménynek, melyen a meghívott vendégek, a
város vezetői, a színház támogatói, szponzorai és polgárai megjelennek,
találkoznak egymással és az alkotókkal.

A kampányok alkalmasak a közvetlen (pl. jegyértékesítés) és közvetett (pl.


ismertség növelése, bérletesek számának növekedése) hasznok mérésére.
A korábban említett blokkban történő előadásjátszás is megköveteli az
intenzívebb, hatékonyabb és célirányosabb marketinget.

Az image kampányok a Pécsi Nemzeti Színház brandjét kommunikálják a


törzsközönség, a potenciális közönség és azok felé is, akik ritkán jutnak el a
színházba. Az ő megnyerésük is célunk, ők is erősítik Pécsnek mint a kultúra
városának imázsát. Belső kollégák mellett külső szakemberek bevonását is
tervezzük az offline, illetve az online kampányok (facebook, Instagram)
megtervezéséhez, összeállításához. Nem zárkózunk el az ún. gerilla-
marketing, vírusmarketing eszközök bevetésétől sem, de a hatás
intenzitásának megőrzéséért csak ritkán kívánunk ezzel az eszközzel élni.

A Pécsi Nemzeti Színház küldetésének közvetítése, megismertetése mellett


külön figyelmet szentelünk színészeink ismertségének erősítésére. Ők

84
a színház arcai, az ismertségük, a hozzájuk kapcsolódó pozitív
előadásélmények tudatos és hangsúlyos megjelenése kulcseleme lehet a
Színházról alkotott kép megteremtésének. A Pécsi Nemzeti Színháznak a
város polgárai számára kulturális identitásuk centrumában kell
szerepelnie.

Kommunikációs és marketing, de művészeti és stratégiai okból is tervezzük,


hogy pécsi modern irodalom szakos egyetemisták bevonásával a Bárka
Hajónaplóhoz hasonlóan, de újragondolt tartalommal print folyóiratot
indítunk. A bemutatók időpontjaihoz igazítva kívánunk egy olyan kiadványt
meghonosítani, amely bemutatja az adott előadást, annak alkotóit,
munkafolyamatát, irodalmi és történelmi hátterét, illetve betekintést ad a
színház alkotó szellemi műhelyébe is.

Az általunk vázolt és követendő kommunikáció és marketing stratégia


illeszkedik az általunk elképzelt Pécsi Nemzeti Színház művészeti
programjához, melynek hangsúlyos célja a széles rétegek megszólítása
mellett a Közönség szolgálata és nem pusztán igényeik kiszolgálása.

És hogy ne csak általánosságokban fogalmazzunk, a pályázat beadását


követően azonnal próbát teszünk: egy számunkra is izgalmas
kísérletbe fogunk azáltal, hogy közvetlen kapcsolatba, interakcióba
lépünk mind a szakmai közeggel, mind pedig a pécsi közönséggel.

Pályázatunkat teljes egészében nyilvánosságra hozzuk


(http://www.facebook.com/a.kozos.tobbszoros) és kommentek
formájában várjuk a visszajelzéseket, javaslatokat, véleményeket.

Örülünk majd, ha pozitív, bátorító visszajelzéseket kapunk, de várjuk


és megfontoljuk a konstruktív kritikai megjegyzéseket is. Olyan
hozzászólásokat, visszajelzéseket várunk, melyek reményeink szerint
érdemi beszélgetést és vitát generálnak.

Reméljük, hogy a virtuális közösségi terekben könnyen elszabaduló


parttalan és arctalan üzengetés, trollkodás elmarad.

A hosszabb és személyesebb véleményeket az alábbi email címre is


küldhetik az érdeklődők: akozostobbszoros2020@gmail.com .

85
XIII. ZÁRSZÓ

A pályázatírás során igazi csapattá értünk: Komáromi György, Benkó


Bence, Bérczes László, Fábián Péter és Göttinger Pál.

Készen állunk a leendő feladatok elvégzésére: vezettünk kőszínházat


(közintézményt és gazdasági társaságot is, fővárosit és megyeszékhelyit is,
művészeti vezetőként és gazdasági igazgatóként is), alapítottunk
társulatot (saját területén évtizedekig meghatározó szerepet betöltő
kőszínházat és független csapatot is), dolgoztunk az ország és a
határontúli magyar prózai színházak és operaházak majd’
mindegyikében (és távolabb, külföldön is – sőt, évekig a világ másik felén
is), szerkesztettünk folyóiratot, írtunk könyveket, publikáltunk
tanulmányokat, sikereket arattunk színészként, rendezőként,
drámaíróként. Tudományos fokozatokat szereztünk gazdasági
szakemberként. Vezettünk hívásunkra összeálló csapatot is – de évekig
dolgoztunk már létező társulat újonnan csatlakozó vezetőiként is.
Nemzetközi, országos és helyi művészeti fesztiválokat találtunk ki, és
bonyolítottunk le évtizednyi szériákban. Foglalkoztunk a drámairodalom
klasszikusaival és új magyar drámákkal, operával a barokktól a kortársig,
nagyszínpadoktól a műhelymunkáig. Kaptunk állami művészeti díjakat,
szakmai elismeréseket, fesztiváldíjakat, Junior Prima-díjat, Magyar Ezüst
Érdemkeresztet és Lovagkeresztet is, csapatban végzett munkáért és egyéni
teljesítményekért is. Járatosak vagyunk a magyarországi színházi
működési formák mindegyikében, mellette napi szintű munkával
veszünk részt a komoly– és könnyűzenei életben és a fesztiváliparban is.
Kapcsolatrendszerünk behálózza az egész magyarországi kulturális
életet éppúgy, mint a pécsi irodalmi, képzőművészeti, színházi, zenei élet
meghatározó műhelyeit.

A COVID intézményvezetői pozícióban ért minket – így jól ismerjük a napi


működésen messze túlmutató művészi, anyagi válságok ólomsúlyú
döntéseinek felelősségét is. És ez mégsem elrettent, hanem inspirál minket.

Meggyőződésünk, hogy szerteágazó tapasztalat– és


kapcsolatrendszerünk unikális a mai hazai színházvezető-aspiránsok
között, különösen csapatunk negyvenes átlagéletkorát figyelembe
véve. Pályázatunk állítmánya, hogy képesek vagyunk szétágazó
tapasztalatainkat és szakértelmünket bedobni a közösbe. Csapatban

86
gondolkodni – egyéni felelősségeket vállaló, de a közös ügyet az egyéni
ambíció elé helyező, a véleménykülönbségeket inspirációnak, a körülöttünk
dolgozók sikereit is magunkénak érző munkatársakként létezni. Mert abban
hiszünk, hogy mindez: összeadódik. Hogy a közösen felvállalt ügy
mindannyiunknál több. És ahogy csapatként most így lépünk e pályázat
olvasói elé, úgy kínálni is ezt kínáljuk, és elérni is ezt akarjuk: hogy Pécs
bámulatosan gazdag kulturális szcénája szétágazó és országosan is
elismert eredményeit egyetlen közös pontba sűrítse: a Pécsi Nemzeti
Színházba.

Mert ebben hiszünk. Hogy a közös: többszörös.

Budapest, 2020. szeptember 28.

………………………………………………

Komáromi György

87
EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREK

SZÁNDÉKNYILATKOZATAI

A pályázathoz a személyektől illetve a színházaktól és intézményektől nem


támogatói nyilatkozatokat kértünk, hanem konkrét munkára (rendezésre,
fellépésre, stb.) vagy konkrét együttműködésre (koprodukció, előadások
meghívása stb.) vonatkozó szándéknyilatkozatokat.

Voltak olyan partnerek, akik nem adtak nyilatkozatot, mert egy másik
pályázó csoportot támogatnak, de jelezték, hogy amennyiben úgy adódik,
szívesen együttműködnek velünk is. Sokan vannak, akiket nem kerestünk
meg, hogy adjanak szándéknyilatkozatot, de nagyon szívesen együtt
dolgozunk velük a jövőben.

Együttműködő intézmények:

Alapítvány a Magyar Színházakért - dr. Légrádi Gergely alapító

Dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház - Őze Áron igazgató

Jelenkor folyóirat - Ágoston Zoltán főszerkesztő

Kolozsvári Állami Magyar Színház -Tompa Gábor vezérigazgató, rendező,


Visky András művészeti vezető

Miskolci Nemzeti Színház - Béres Attila igazgató

Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház - Kirják Róbert ügyvezető igazgató

Pécsi Konnektor Egyesület - Keresztényné Papp Zsuzsanna elnök

PTE Zeneművészeti Intézet Magánének és Zenekari Tanszék - Kocsár Balázs


tanszékvezető

Radnóti Miklós Színház - Kováts Adél igazgató

Schauspiel Graz - Iris Laufenberg intendáns

Shaw Festival Theatre - Tim Carroll igazgató, rendező

Stúdió K Színház - Gyarmati Katalin igazgató

88
Szegedi Nemzeti Színház - Barnák László főigazgató

Szkéné Színház - Németh Ádám ügyvezető

Újvidéki Színház - Venczel Valentin igazgató

Zagrebacko Kazaliste Mladih - Snjezena Abramovic Milkovic igazgató

Együttműködő alkotók:

Ákli Krisztián rendező, színházpedagógus

Bethlenfalvy Ádám rendező, színházpedagógus

Bordás Barbara operaénekes

Boross Martin rendező

Bucsi Annamária operaénekes

Csató Kata rendező

Cseh Antal operaénekes

Dinyés Dániel karmester, zeneszerző

Dömötör András rendező

Erdős Attila operaénekes

Fábián Gábor rendező

Fehér Balázs Benő rendező

Gál Éva drámapedagógus

Gimesi Dóra író

Hajdu Szabolcs rendező

Hajós Zsuzsa rendező, színházpedagógus

Háy János író

Hegymegi Máté rendező

Horváth Csaba rendező

89
Kárpáti Péter író, rendező

Kelemen József rendező

Kelemen Kristóf rendező, dramaturg

Kocsár Balázs karmester

Kolonits Klára operaénekes

Kovács D. Dániel rendező

Lendvai Zoltán rendező

Markó Róbert rendező

Mohácsi János rendező

Molnár G. Nóra rendező

Polgár Csaba rendező

Rusznyák Gábor rendező

Scherer Péter színész, rendező

Schneider Jankó rendező

Szálinger Balázs író

Székely Kriszta rendező

Szenteczki Zita rendező

Tagirovsky, Sardar rendező

Tasnádi István író, rendező

ifj Vidnyánszky Attila rendező

Vinnai András író

Zsótér Sándor rendező

90
ÖNÉLETRAJZOK

DR. KOMÁROMI GYÖRGY

Szolnok, 1975.05.22

színházmenedzser, gazdasági igazgató, egyetemi


docens

Mobil: +36 30 757 3433

Email: gyorgy@komaromi.net

SZÍNHÁZI MUNKAHELYEK

● 2010 – jelenleg: Radnóti Miklós Színház, Budapest, gazdasági


igazgató,

● 2012 – jelenleg: Színházak Éjszakája, projektvezető, főszervező

● 2009 – 2010: Jászai Mari Színház, Tatabánya, gazdasági igazgató

OKTATÓI-KUTATÓI MUNKAHELYEK, SZÍNHÁZI OKTATÁSI TEVÉKENYSÉG

● 2012 – jelenleg: Budapesti Gazdasági Főiskola, Pénzügyi és Számviteli


Kar, Pénzügyi Tanszék, részmunkaidős egyetemi docens, Vállalati
pénzügyek oktatása magyarul és angolul.

● 2013 – jelenleg: Színház- és Filmművészeti Egyetem, Budapest.


Meghívott előadó színházi gazdaságtan tárgyak műszaki vezető és
szcenikus kurzusokon.

● Korábbi munkahelyek: International Business School (Budapest),


Weller Business School (Paris), University of the South Pacific (Fiji-
islands), CEU Business School (Budapest), Veszprémi Egyetem,
Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Vezetőképző Intézet

91
TANULMÁNYOK

● 2001 – 2004: Veszprémi Egyetem, Gazdálkodás- és


Szervezéstudományok Doktori Iskola, PhD tanulmányok és doktori
disszertáció

● 1994 – 1999: Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, okleveles


közgazdász, Gazdálkodási Szak, Pénzügyi és számviteli szakirány

● 1989 – 1993: Horváth Mihály Gimnázium, Irodalmi-drámai tagozat,


Szentes

SZAKMAI TEVÉKENYSÉG

● 2020 – jelenleg: Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács –


tag, az EMMI miniszteri tanácsadó testülete, a Magyar Színházi
Társaság delegáltja

● 2016 – jelenleg: Alapítvány a Magyar Színházakért, (alapító: dr. Légrádi


Gergely, kuratórium elnöke: Máté Gábor), megbízott képviselő,
gazdasági vezető

● 2016 – 2019: POSZT Szakmai Tanácsadó Testülete, tag – gazdasági


igazgatók

● 2019: Igazgató pályázatok véleményező szakmai bizottság, NEÉT


Színházművészeti Bizottság által delegált tag – Pécsi Horvát Színház

● 2018: Igazgató pályázatok véleményező szakmai bizottság, NEÉT


Színházművészeti Bizottság által delegált tag – Kecskeméti Katona
József Színház

● 2015: Igazgató pályázatok véleményező szakmai bizottságok, NEÉT


Színházművészeti Bizottság által delegált tag – Gárdonyi Géza Színház
(Eger), Jászai Mari Színház (Tatabánya),

● 2013: Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza 2013. külső tanácsadás


– a színház nonprofit Kft-vé való átalakulása kapcsán.

SZÍNHÁZI SZAKMAI KONFERENCIÁK, ELŐADÁSOK

● Pandémia Okozta Színházi Találkozó, Partizán, panelbeszélgetés,


téma: Az újranyitás dilemmái. 2020. június 11.

92
● Rajk Szakkollégium Téli Tábor, Balatonmáriafürdő, felkért előadó,
téma: a színházi élet aktuális kérdéseiről, 2020. február 7.

● Werk Akadémia, művészet-menedzsment szak – előadás a színház


működéséről, téma: színházi gazdasági folyamatokról, felkért előadó,
2019. október 28., 2020. március 11.

● ‘Foglaljon helyet’ – konferencia a színházjegy-értékesítéséről,


Nemzeti Színház, Budapest 2015. október 12. – hozzászólás, a
Jegyértékesítés a gazdasági igazgató szemével című kerekasztal
felkért részvevője.

● A színház jövője – a jövő színháza. Konferencia. Csokonai Színház és


Magyar Művészeti Akadémia, Debrecen, 2015. augusztus 28-29.

● Párbeszéd a magyar előadó-művészet fejlődéséért. Konferencia.


Veszprémi Petőfi Színház és Magyar Művészeti Akadémia, Veszprém,
2014. augusztus 28-29. Tanulmány társszerzőkkel [Javaslatok és
megjegyzések a TAO-támogatás és színházi finanszírozás
rendszeréről]

● 1. Alkalmazott Tudományok Fóruma. Budapesti Gazdasági Főiskola.


Budapest 2014. március 13-14. Prezentáció [A társasági
adókedvezményes támogatás az előadó-művészeti szervezeteknél -
az első négy év tapasztalatai]

● Vita a színházak finanszírozásáról – TAO-támogatások rendszere.


POSZT. 2013. június 5. - felszólalás, közreműködés

● Festival &Event Management Masterclass, Paul Gudgin kurzusa


(Edinburgh Fringe igazgatója) ENCATC Brüsszel, 2013. március 11-12.

● Budapesti Corvinus Egyetem, Pénzügytan Tanszék, előadás témája:


Közszínházak finanszírozási kérdései. 2013. október 18

● Edutus Főiskola, Posztgraduális kurzus – kulturális menedzsment,


felkért előadó, 2012. április 13.

● Theatre Financing in the Visegrad Countries – Applications and


Grants. Nemzetközi konferencia, Bajor Gizi Színészmúzeum – ITI ,
2012. május 17. – részvétel

93
DÍJAK

● 2019: Magyar Ezüst Érdemkereszt – 333/2019. (VIII. 22.) Köztársasági


Elnök határozata alapján, „a Radnóti Miklós Színház sikeres
működéséhez hozzájáruló szakmai tevékenysége elismeréseként”

● 2018: Budapestért Díj – „a Színházak Éjszakája projektvezetőjeként


Budapest színházi életét felpezsdítő és a fővárosi színházakat
népszerűsítő szerepe elismeréseként” (Budapest Fővárosi Közgyűlés
– Tarlós István főpolgármester)

● 2013: Budapestért Díj – „a fővárosi színházak sokszínűségét


megmutató rendezvény kreatív és színvonalas megrendezéséért”
(Színházak éjszakája stáb részére - Budapest Fővárosi Közgyűlés –
Tarlós István főpolgármester)

NYELVISMERET

● középfokú, "C"-típusú angol nyelvvizsga (oktatási tevékenység angol


nyelven 2005 óta)

94
FÁBIÁN PÉTER

Szekszárd, 1990.06.20.

TANULMÁNYOK

● 2005-2009: Garay János Gimnázium, Szekszárd,


humán tagozat

● 2009 – 2014: Kaposvári Egyetem, Művészeti Kar,


színművész szak

● 2012-2013: Színház- és Filmművészeti Egyetem,


bábrendező szak (nem befejezett)

● 2015-től: Színház- és Filmművészeti Egyetem, Doktori Iskola

EGYETEMI VIZSGAELŐADÁSOK

● Fejes Endre: Jó estét nyár, jó estét szerelem (R: Rába Roland)

● Shakespeare: Szentivánéji álom-jelenetek (R: Uray Péter)

● Csehov-jelenetek (R: Rusznyák Gábor)

● Markó Róbert: A brémai muzsikusok (R: Csató Kata)

● Vinnai-Bodó: Motel (R: Rusznyák Gábor)

● Reginald Rose: Tizenkét dühös ember (R: Kelemen József)

● Jerofejev: Moszkva-Petuski/Téli utazás (R: Jeles András)

● Gerhart Hauptmann: Patkányok (R: Novák Eszter)

SZAKMAI TEVÉKENYSÉG

● 2014-től a k2 Színház egyik művészeti vezetője.

FŐBB SZEREPEK

● Antoine De Saint-Exupéry: A kis herceg - Ks herceg (Magyarországi


Német Színház, R.: Dávid Zsuzsa, 2002)

● David Wood: A mézeskalácsember - Mézeskalácsember


(Magyarországi Német Színház, R.: Claudia Nowotny, 2008)

95
● Benkó Bence-Fábián Péter: Sziszüphosz - Thanatosz (Tűzraktér,
Budapest, R.: Fábián Péter, Benkó Bence, 2011)
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk - Kolnay (Csiky Gergely Színház,
Kaposvár, R: Vidovszky György, 2012)

● Benkó Bence-Fábián Péter: Át az Ingoványon - Harald (Jurányi


Inkubátorház, Budapest, R.: Ascher Tamás, 2016.)

● Hamvas Béla: Karnevál - Író (Benczúr Ház, Budapest, R.: Benkó Bence,
Fábián Péter)

RENDEZÉSEK (Benkó Bence társrendezővel)

● Benkó-Fábián: Magyar Monoszkóp (Tűzraktér, Budapest, 2010)

● Benkó-Fábián: Sziszüphosz (Csiky Gergely Színház, 2011)

● Euripidész: Volt egyszer egy Helené (Csiky Gergely Színház, Kaposvár,


2012)

● Fábián-Benkó: "azt a csöndet nem tudjuk eljátszani" (Thealter Fesztivál,


SZTE BTK Audmax., Szeged, 2012)

● Hegedűs-Benkó-Fábián: Az isten és a részegek (Stúdió K, Budapest,


2013)

● Shakespeare-Benkó-Fábián: Viharok (Szkéné, Budapest, 2013)

● Kafka-Vinnai-Benkó-Fábián: Morgenstern halála (Malomudvar Színházi


Műhely, Budapest, 2013)

● Kautzky-Dallos-Fábián-Benkó: M. ország gyermekei (MODEM,


Debrecen, 2014)

● Bertolt Brecht: Mielőtt az éj leszáll! (Jurányi Inkubátorház, Budapest,


2014)

● Baka István: Yorick visszatér (Ördögkatlan Fesztivál, Nagyharsány,


2014)

● Benkó-Fábián: A nagyharsányi menyasszony (Ördögkatlan Fesztivál,


Nagyharsány, 2014)

● Bulgakov-Benkó-Fábián: Züfec ( Szkéné, Budapest, 2014)

● Csehov: Apátlanok (Hátsó Kapu, Budapest, 2015)

96
● Dürrenmatt-Benkó-Fábián: Bakfitty (Stúdió K, Budapest, 2015)

● Benkó-Fábián: A kisharsányi vőlegény (Ördögkatlan Fesztivál,


Kisharsány, 2015)

● Fábián-Benkó-Horváth-Szabó-Sipos: Röpülj, lelkem! (Szkéné,


Budapest, 2016)

● Kárpáti Péter: Dongó (Trafó, Budapest, 2016)

● Benkó-Fábián: A villánykövesdi vőfély (Ördögkatlan Fesztivál,


Villánykövesd, 2016)

● Benkó-Fábián: Cájtstükk (Átrium Film-Színház, Budapest, 2016)

● Závada Péter: Holdkő (Szkéné, Budapest, 2017)

● Fábián-Benkó: A beremendi lakodalom (Ördögkatlan Fesztivál,


Beremend, 2017)

● Szophoklész-Fábián: Antigoné (R.: Fábián Péter, MU Színház,


Budapest, 2017)

● Fábián-Benkó: Emberek Alkonya (Miskolci Nemzeti Színház, Miskolc,


2017)

● Bertolt Brecht: Rettegés és Ínség a Harmadik Birodalomban (Stúdió K


Színház, Budapest, 2018)

● Fábián-Benkó: A baranyai gyöngyösbokréta (Ördögkatlan Fesztivál,


Nagyharsány, 2018)

● Fábián Péter: Rinocéroszok (R.: Fábián Péter; MU Színház, Budapest,


2018)

● Benkó-Fábián: Eklektikon - 2048 (Miskolci Nemzeti Színház, Miskolc,


2018)

● Kosztolányi-Fábián: Ki vele, Néró! (R.: Fábián Péter; Benczúr Ház,


Budapest, 2019)

● Hamvas Béla: Karnevál (Ördögkatlan Fesztivál, Beremend, 2019)

● Benkó-Fábián: Szittyahintő (Thealter Fesztivál, Szeged, 2019)

● Fábián-Benkó: Elszakadóban (Janus Egyetemi Színpad, Pécs, 2014)

97
● Sartre: A legyek (Kaposvári Egyetem, Kaposvár, 2015)

● Benkó-Fábián: Hantocska (Soltis Lajos Színház, Celldömölk, 2016)

● Benkó-Fábián: Elza, vagy a világvége (Miskolci Nemzeti Színház, Miskolc,


2017)

● Székely János: Caligula helytartója (Kaposvári Egyetem, Kaposvár, 2017)

● Szigligeti-Benkó-Fábián: A cigány (Soltis Lajos Színház, Celldömölk,


2017)

● Weöres Sándor: Octopus (Kaposvári Egyetem, Kaposvár, 2018)

● Szigligeti-Fábián-Benkó: Liliomfi (Soltis Lajos Színház, Celldömölk,


2018)

● Szenes Iván - Gádor Béla - Darvas Szilárd - Barabás Tibor - Kerekes


János: Állami Áruház (Kecskeméti Katona József Színház, Kecskemét,
2019 )

● Hamvas Béla: Ördöngösök (Kecskeméti Katona József Színház,


Kecskemét, 2019)

● Fazekas-Benkó-Fábián-Zságer-Varga: Matyi elszabadul. (Szegedi


Nemzeti Színház, 2020)

DRÁMÁK

● Benkó-Fábián: Magyar Monoszkóp (R.: Benkó Bence, Fábián Péter;


Tűzraktér, Budapest, 2010)

● Benkó-Fábián: Sziszüphosz (R.: Fábián Péter, Benkó Bence; Csiky


Gergely Színház, 2011)

● Euripidész-Benkó-Fábián: Volt egyszer egy Helené (R.: Benkó Bence,


Fábián Péter; Csiky Gergely Színház, Kaposvár, 2012)

● Fábián-Benkó: "azt a csöndet nem tudjuk eljátszani" (R.: Benkó Bence,


Fábián Péter; Thealter Fesztivál, SZTE BTK Audmax., Szeged, 2012)

● Hegedűs-Benkó-Fábián: Az isten és a részegek (R.: Fábián Péter, Benkó


Bence; Stúdió K, Budapest, 2013)

● Shakespeare-Benkó-Fábián: Viharok (R.: Fábián Péter, Benkó Bence;


Szkéné, Budapest, 2013)

98
● Kafka-Vinnai-Benkó-Fábián: Morgenstern halála (R.: Benkó Bence,
Fábián Péter; Malomudvar Színházi Műhely, Budapest, 2013)

● Kautzky-Dallos-Fábián-Benkó: M. ország gyermekei (R.: Benkó Bence,


Fábián Péter; MODEM, Debrecen, 2014)

● Benkó-Fábián: A nagyharsányi menyasszony (R.: Fábián Péter, Benkó


Bence; Ördögkatlan Fesztivál, Nagyharsány, 2014)

● Benkó-Fábián: Züfec (R.: Benkó Bence-Fábián Péter; Szkéné,


Budapest, 2014)

● Dürrenmatt-Benkó-Fábián: Bakfitty (R.: Benkó Bence-Fábián Péter;


Stúdió K, Budapest, 2015)

● Benkó-Fábián: A kisharsányi vőlegény (R.: Benkó Bence-Fábián Péter;


Ördögkatlan Fesztivál, Kisharsány, 2015)

● Fábián-Benkó-Horváth-Szabó-Sipos: Röpülj, lelkem! (R.: Benkó Bence-


Fábián Péter; Szkéné, Budapest, 2016)

● Fábián-Benkó: Át az Ingoványon (R.: Ascher Tamás; Jurányi


Inkubátorház, Budapest, 2016)

● Benkó-Fábián: A villánykövesdi vőfély (R.: Benkó Bence-Fábián Péter,


Ördögkatlan Fesztivál, Villánykövesd, 2016)

● Benkó-Fábián: Cájtstükk (R.: Benkó Bence-Fábián Péter; Átrium Film-


Színház, Budapest, 2016)

● Fábián-Benkó: A beremendi lakodalom (R.: Benkó Bence-Fábián Péter;


Ördögkatlan Fesztivál, Beremend, 2017)

● Szophoklész-Fábián: Antigoné (R.: Fábián Péter, MU Színház,


Budapest, 2017)

● Fábián-Benkó: Emberek Alkonya (R.: Benkó Bence-Fábián Péter;


Miskolci Nemzeti Színház, Miskolc, 2017)

● Fábián-Benkó: A baranyai gyöngyösbokréta (R.: Benkó Bence-Fábián


Péter, Ördögkatlan Fesztivál, Nagyharsány, 2018)

● Fábián Péter: Mecseki tigris, vagy amit akartok (R.: Benkó Bence; Pécsi
Nemzeti Színház, Pécs, 2018)

99
● Fábián Péter: Rinocéroszok (R.: Fábián Péter; MU Színház, Budapest,
2018)

● Benkó-Fábián: Eklektikon - 2048 (R.: Benkó Bence-Fábián Péter,


Miskolci Nemzeti Színház, Miskolc, 2018)

● Kosztolányi-Fábián: Ki vele, Néró! (R.: Fábián Péter; Benczúr Ház,


budapest, 2019)

● Benkó-Fábián: Szittyahintő (R.: Benkó Bence-Fábián Péter, Thealter


Fesztivál, Szeged, 2019)

● Fábián-Benkó: Elszakadóban (R.: Benkó Bence, Fábián Péter; Janus


Egyetemi Színpad, Pécs, 2014)

● Benkó-Fábián: Hantocska (R.: Fábián Péter, Benkó Bence; Soltis Lajos


Színház, Celldömölk, 2016)

● Benkó-Fábián: Elza, vagy a világvége (R.: Fábián Péter, Benkó Bence;


Miskolci Nemzeti Színház, Miskolc, 2017)

● Szigligeti-Benkó-Fábián: A cigány (R.: Fábián Péter, Benkó Bence; Soltis


Lajos Színház, Celldömölk, 2017)

● Szigligeti-Fábián-Benkó: Liliomfi (R.: Fábián Péter, Benkó Bence; Soltis


Lajos Színház, Celldömölk, 2018)

● Fazekas-Benkó-Fábián-Zságer-Varga: Matyi elszabadul. (R.: Fábián


Péter, Benkó Bence; Szegedi Nemzeti Színház, 2020)

DÍJAK (a k2 Színház tagjaként)

● FESZ "Legígértesebb pályakezdő - díj" (2013)

● a Thealter Fesztivál Helyspecifikus Projektjének Fődíja (2012)

● Jurányi-díj: Mielőtt az éj leszáll! (2014)

● Vallai Fesztivál Különdíja: Yorick visszatér (2015)

● Junior Príma-díj (2016)

● Magyar Művek Szemléje Fődíj: Hantocska (2017)

● Kecskeméti Színtár Fődíj: Caligula helytartója (2017)

100
● Színikritikusok díja, legjobb gyermek- és ifjúsági előadás: Antigoné
(2018)

● Halász Péter díj (2020) – Karnevál, k2 Színház

NYELVISMERET

● felsőfokú, "C"-típusú német nyelvvizsga

101
BENKÓ BENCE

1990.02.10., Budapest

TANULMÁNYOK

● 2009 – 2014 Kaposvári Egyetem, Művészeti


Kar - Színművész Szak (Kelemen József osztálya)

● 2015- Színház – és Filmművészeti Egyetem,


Doktori Iskola (DLA)

EGYETMI VIZSGAELŐADÁSOK

● Fejes Endre: Jó estét nyár, jó estét szerelem (R:


Rába Roland)

● Shakespeare: Szentivánéji álom-jelenetek (R: Uray Péter)

● Csehov-jelenetek (R: Rusznyák Gábor)

● Markó Róbert: A brémai muzsikusok (R: Csató Kata)

● Vinnai-Bodó: Motel (R: Rusznyák Gábor)

● Reginald Rose: Tizenkét dühös ember (R: Kelemen József)

● Jerofejev: Moszkva-Petuski/Téli utazás (R: Jeles András)

● Brian Friel: Pogánytánc (R: Valló Péter)

● Gerhart Hauptmann: Patkányok (R: Novák Eszter)

SZAKMAI TEVÉKENYSÉG

● 2010. A k2 Színház megalapítása

● 2010. – jelenleg: A k2 Színház színésze, rendezője, művészeti vezetője

FŐBB SZEREPEK

● Benkó Bence-Fábián Péter: Sziszüphosz – Thanatosz (Tűzraktér,


Budapest, R.: Fábián Péter, Benkó Bence, 2011)

102
● Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk – Kolnay (Csiky Gergely Színház,
Kaposvár, R: Vidovszky György,2012)

● Móra Ferenc: Hannibál tanár úr - Diák (R: Vidovszky György)

● Szabó Magda: Tündér Lala - Törpe (R: Kelemen József)

● Baka István: Yorick visszatér – Yorick (R: Fábián Péter)

● Benkó Bence-Fábián Péter: Át az Ingoványon – Thorwald (R: Ascher


Tamás)

● Benkó Bence-Fábián Péter: Cájtstükk – Benkó Bence (R: Fábián Péter,


Benkó Bence)

RENDEZÉSEK (FÁBIÁN PÉTER TÁRSRENDEZŐVEL)

● Fábián- Benkó: Magyar Monoszkóp (Tűzraktér, 2010)

● Fábián-Benkó: Sziszüphosz (Csiky Gergely Színház, Süllyedő, 2011)

● Euripidész nyomán: “…volt egyszer egy Helené” (Cs. Gergely Színház,


Stúdió, 2012)

● Fábián- Benkó: azt a csöndet nem tudjuk eljátszani (Thealter Fesztivál,


Szeged, 2012)

● Franz Kafka nyomán: Morgenstern halála (Malomudvar Színházi


Műhely, 2013)

● Hegedűs Géza nyomán: Az isten és a részegek (Stúdió K, 2013)

● Shakespeare nyomán: Viharok (Szkéné, 2013)

● Fábián, Benkó, Kautzky-Dallos: M.ország gyermekei (MODEM,


Debrecen, 2014)

● Bertolt Brecht : Mielőtt az éj leszáll! (Jurányi Inkubátorház, 2014)

● Fábián-Benkó: A nagyharsányi menyasszony (Ördögkatlan Fesztivál,


2014)

● Bulgakov nyomán: Züfec (Szkéné, 2014)

● Fábián-Benkó: Elszakadóban (Janus Egyetemi Színház, 2014)

● Csehov: Apátlanok (Hátsó Kapu, 2015)

103
● Dürrenmatt nyomán: Bakfitty (Stúdió K, 2015)

● Fábián-Benkó: A kisharsányi vőlegény (Ördögkatlan Fesztivál, 2015)

● Aiszkhülosz: Perzsák (Budapest Jazz Club, 2015)

● Euripidész: Alkésztisz (Budapest Jazz Club, 2015)

● Fábián-Benkó: Röpülj, lelkem! (Szkéné, 2016)

● Kárpáti Péter: Dongó (Trafó, 2016)

● Fábián-Benkó: Át az Ingoványon (Jurányi, 2016, r: Ascher Tamás)

● Fábián-Benkó: A villánykövesdi vőfély (Ördögkatlan Fesztivál, 2016)

● Fábián-Benkó: Hantocska (Soltis Lajos Színház, 2016)

● Fábián-Benkó: Cájtstükk (Átrium, 2016)

● Babits nyomán: Elza, vagy a világ vége (Miskolci Nemzeti Színház,


2017)

● Székely János: Caligula helytartója (Kaposvári Egyetem, vizsgaelőadás,


2017)

● Závada Péter: Holdkő (Szkéné, 2017)

● Fábián-Benkó: A beremendi lakodalom (Ördögkatlan Fesztivál, 2017)

● Szigligeti nyomán: A cigány (Soltis Lajos Színház, 2017)

● Robert Merle nyomán: Hűség (MU Színház, 2017)

● Fábián-Benkó: Emberek Alkonya (Miskolci Nemzeti Színház, 2017)

● Bertolt Brecht: Rettegés és ínség a Harmadik Birodalomban (Stúdió K,


2018)

● Fábián-Benkó: A baranyai gyöngyösbokréta (Ördögkatlan Fesztivál,


2018)

● Fábián Péter: Mecseki tigris, vagy amit akartok (Pécsi Nemzeti Színház,
2018)

● Fábián-Benkó: Eklektikon 2048 (Miskolci Nemzeti Színház, 2018)

● Szigligeti-Fábián-Benkó: Liliomfi (Soltis Lajos Színház, 2018)

104
● Fábián-Benkó: Kozmikus magány (íróként, Vígszínház, 2018)

● Kerekes-Barabás-Darvas-Gádor-Szenes: Állami Áruház (Kecskeméti


Katona József Színház, 2019)

● Hamvas Béla: Ördöngösök (Kaposvári Egyetem, Cseke-osztály, 2019)

● Hamvas Béla: Karnevál (Ördögkatlan Fesztivál, Benczúr Ház, 2019)

● Petőfi Sándor: Az apostol (MU Színház, 2019)

ELISMERÉSEK, DÍJAK

● Thealter Fesztivál Helyspecifikus Projektjének Fődíja (2012)

● FESZ "Legígértesebb pályakezdő – díja” (2013)

● Jurányi-díj (2014)

● Kritikus-díj, Különdíj-jelölés (2014)

● Kritikus-díj jelölés a legjobb független előadás kategóriájában (2015)

● Kritikus-díj jelölés a legjobb új magyar dráma kategóriájában (2015)

● Vallai Fesztivál Különdíja (2015)

● Thealter Fesztivál: Kritikusok díja – Züfec című előadásért (2015)

● Junior Príma-díj (2016)

● Magyar Művek Szemléje: Fődíj – Hantocska című előadásért (2017)

● Kecskeméti Szín-Tár : Fődíj – Caligula helytartója című előadásért


(2017)

● Színikritikusok Díja-jelölés – Hantocska című előadásért (2017)

● Kecskeméti Szín-Tár: Legjobb adaptáció – Ördöngösök című


előadásért (2019)

● Színikritikusok Díja-jelölés (2019) - Legjobb új magyar dráma


(Eklektikon 2048), Legjobb zenés/szórakoztató előadás (Állami
Áruház)

● Halász Péter díj (2020) – Karnevál, k2 Színház

NYELVISMERET felsőfokú, "C"-típusú olasz nyelvvizsga

105
GÖTTINGER PÁL

Budapest, 1983. 02.25.

TANULMÁNYOK:

● 1995 – 1997: Budapesti Piarista Gimnázium

● 1998 – 2002: Budai Ciszterci Szent Imre


Gimnázium (angol tagozat)

● 2002 – 2007: Színház– és Filmművészeti


Egyetem – színházrendező szak (of.: Székely
Gábor)

○ gyakorlati helyek:

■ Radnóti Színház, Budapest (Hamvai Kornél: Castel Felice


– r.: Valló Péter – 2005.)

■ Teatr Polski, Poznan (Spiró: Kvartett – r.: Monika


Dobrowlanska – 2006.)

■ Young Vic Theatre, London (Jonathan Dove – Alasdair


Middleton: The Enchanted Pig – r.: John Fulljames – 2006.)

○ diplomarendezés:

■ Hamvai Kornél: Pokol (Merlin Színház, Budapest – 2007.)

SZAKMAI TEVÉKENYSÉG:

● 2008 – 2011: Bárka Színház

● 2009 – jelenleg: Ördögkatlan Fesztivál

● 2008 – 2010: Szputnyik Hajózási Társaság, Budapest

● 2011 – 2013: Kaposvári Csiky Gergely Színház

● 2012 – jelenleg: Momentán Társulat, Budapest

● 2013 – 2015: Pesti Magyar Színház (főrendező)

● 2017 – 2019: Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza (főrendező)

106
RENDEZŐI MUNKÁK

● Zenés produkciók

○ Göttinger Pál: Az Öreghíd alatt (musical – Kőszegi Várszínház –


zenei vez.: Sebesi Tamás)

○ Puccini: A köpeny + Gianni Schicchi (opera – Szegedi Nemzeti


Színház – vez.: Pál Tamás, Kardos Gábor)

○ Huszka Jenő – Martos Ferenc – Bakonyi Károly: Bob herceg


(operett – Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza – vez.: Tamás
Attila)

○ Karafiáth Orsolya – Bella Máté: A Macskadémon (musical –


Budapesti Operettszínház – vez.: Mihalics János, Furák Péter)

○ Jonathan Dove: Tóbiás és az angyal (közösségi opera –


Csíkszerda Kórus – vez.: Tóth Árpád)

○ Operabeavató – Mozart: Cosí fan tutte (opera – Katona József


Színház, Kamra – zenei vez.: Dinyés Dániel)

○ Ermanno Wolf-Ferrari: Sly (opera – Magyar Állami Operaház –


Szegedi Nemzeti Színház – vez.: Gyüdi Sándor)

○ Verdi: A haramiák (opera – Magyar Állami Operaház – Kolozsvári


Magyar Opera – vez.: Selmeczi György)

○ Offenbach: Szép Heléna (operett – Csiky Gergely Színház,


Kaposvár – vez.: Dinyés Dániel)

○ Esterházy Péter: Harminchárom változat Haydn-koponyára


(zenés dráma – hangjátékváltozat – Magyar Rádió – vez.: Dinyés
Dániel)

○ Soharóza: Mindenütt jó (közösségi opera – Placcc Fesztivál –


zenei vez.: Halas Dóra)

○ Háy János – Lovasi András: A kéz (musical – Csiky Gergely


Színház, Kaposvár – zenei vez.: Drapos Gergely)

○ Jonathan Dove – Alasdair Middleton: Az elvarázsolt disznó


(közösségi opera – Halastó Kórus – Budapest – vez.: Tóth Árpád)

107
○ Szabó Borbála – Dinyés Dániel: Párkák (meseopera – Bárka
Színház, Budapest – vez.: Dinyés Dániel)

○ Esterházy Péter: Harminchárom változat Haydn-koponyára


(zenés dráma – Bárka Színház, Budapest – vez.: Dinyés Dániel)

○ Gibbons-Locke: Cupido és a Halál (opera – Halastó Kórus –


Bárka Színház – vez.: Halas Dóra, Tóth Árpád)

○ Sztojanov Georgi: Éhség (opera – Zeneakadémia, Budapest –


vez.: Halas Dóra)

○ Szirmai-Bakonyi: Mágnás Miska (operett – Csokonai Színház,


Debrecen – vez.: Sörös Cecília)

● Prózai produkciók

○ Alan Ayckbourn: Hogy szeret a másik? (Orlai Produkció)

○ Grecsó Krisztián: Vera (Kőszegi Várszínház)

○ Conor McPherson: Tengeren (Móricz Zsigmond Színház,


Nyíregyháza)

○ Francis Veber: Balfácánt vacsorára! (Móricz Zsigmond Színház,


Nyíregyháza)

○ Paul Portner: Hajmeresztő (Kőszegi Várszínház)

○ Jez Butterworth: Mojo (Orlai Produkció)

○ Martin McDonagh: Leenane szépe (Móricz Zsigmond Színház,


Nyíregyháza)

○ Sam Holcroft: Családi játszmák (Orlai Produkció)

○ Hamvai Kornél: Castel Felice (Móricz Zsigmond Színház,


Nyíregyháza)

○ Dés Mihály – Kern András: Pesti barokk (Orlai Produkció)

○ Robert Thomas: Nyolc nő (Weöres Sándor Színház,


Szombathely)

○ Dóka Péter: A kék hajú lány (hangjátéksorozat – Magyar Rádió)

○ Georges Feydeau: A hülyéje (Jászai Mari Színház, Tatabánya)

108
○ Jeney Zoltán: Rév Fülöp (Pesti Magyar Színház)

○ Gerlóczy Márton: A csemegepultos naplója (Orlai Produkció)

○ Ivanyos Ambrus: Vonalhúzás (Pesti Magyar Színház)

○ Parti Nagy Lajos: Bivaly-szuflé (Nézőművészeti Kft. – Szkéné)

○ Gádor Béla – Tasnádi István: Othello Gyulaházán (Csiky Gergely


Színház, Kaposvár)

○ Tasnádi István: Finito (Csiky Gergely Színház, Kaposvár)

○ Michael West: Szabadesés (Bárka Színház, Budapest)

○ Daniel Glattauer: Gyógyír északi szélre (Orlai Produkció,


Budapest)

○ Kárpáti Péter: Pájinkás János (felolvasószínház – Kaposvári Csiky


Gergely Színház)

○ Háy János: Háromszögek (Pesti Magyar Színház, Budapest)

○ John Arden: Élnek, mint a disznók (Szputnyik Hajózási Társaság,


Budapest)

○ Szabó Borbála – Varró Dániel: Líra és Epika (hangjáték – Magyar


Rádió)

○ Greg MacArthur: Snowman (felolvasószínház – Merlin Színház,


Kortárs Drámafesztivál, Budapest)

○ Caryl Churchill: Hetedik mennyország (felolvasószínház – MU


Színház, Budapest)

○ Hárs Anna: Nefelé (hangjáték – Magyar Rádió)

○ Duncan Macmillan: Kicsi szívem kávéba pottyant (hangjáték –


Magyar Rádió)

○ Varró Dániel – Nényei Borbála: Líra és Epika (KoMa Társulat –


Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza)

○ Nézőpont workshop (Nézőpont Színház – Marosvásárhely)

○ Conor McPherson: Tengeren (Bárka Színház, Budapest)

109
○ Kurátorok (TÁP Színház a Tűzraktérben – Budapest)

○ A vágánybenéző – workshop (Szputnyik Hajózási Társaság,


Budapest)

○ Martin Crimp: a.N.N.a (Attempts on her Life) (Merlin Színház,


Budapest)

○ Béres Attila: Aranytrombita (Magyar Drámaíró Verseny,


Budapesti Kamaraszínház)

○ Jeroen van den Berg: Családi ünnep (Merlin Színház, Budapest


– LOW Kultfeszt felolvasószínházi sorozat)

○ Erdős Virág: Madame Poe (Sirály, Budapest)

○ Dennis Kelly: Love and Money (Nézőpont Színház,


Székelyudvarhely)

○ Hamvai Kornél: Pokol (Merlin Színház, Budapest)

○ Duncan Macmillan: Anyám éhesnek tűnik (Pinceszínház,


Budapest)

SZÍNÉSZI MUNKÁK

○ Göttinger Pál: Az Öreghíd alatt (Kőszegi Várszínház – r.: Göttinger Pál)

○ Bolba – Galambos – Szente: Csoportterápia (Kőszegi Várszínház – r.:


Mészáros Tibor)

○ Dubinyák Réka: Nofilter (websorozat, RTL Klub – r.: Dubinyák Réka)

○ Légrádi Gergely: Félúton (kisfilm – r.: Rácz Gabriella)

○ Paul Portner: Hajmeresztő (Kőszegi Várszínház – r.: Göttinger Pál)

○ Lev&Te (Momentán Társulat – r.: Molnár Levente)

○ Tóth Barnabás: Susotázs (kisjátékfilm – r.: Tóth Barnabás)

○ Tóth Barnabás: Van egy határ (kisjátékfilm – r.: Tóth Barnabás)

○ Paula Vogel: Így tanultam meg vezetni (felolvasószínház – SZFE – r.:


Gábor Sára)

○ Imprójam (Momentán Társulat)

110
○ Demény-Selmeczi: Szívem szeret (Kolozsvári Magyar Opera – r.:
Selmeczi György)

○ Szirmai Márton: Remény (kisjátékfilm – r.: Szirmai Márton)

○ Egressy Zoltán: Halál Hotel (Óbudai Társaskör – r.: Őze Áron)

○ Orosz Dénes: Coming out (nagyjátékfilm – r.: Orosz Dénes)

○ Csikytől kicsiknek (hangoskönyv)

○ Szabó Borbála: Telefondoktor (Manna Egyesület, Bárka Színház – r.:


Orosz Dénes)

MÁS PROJEKTEK

● A Köszönet Estélye / Estéje – gála és kocsmakvíz egyszerre (Kőszegi


Várszínház)

● Alapítvány a Magyar Színházakért – gálaest (Radnóti Színház)

● Hegyi György – Dinyés Dániel: Egy kiállítás rémei (gyerekkoncert)

● J’aime la Chanson – koncert francia sanzonokból (Pesti Vigadó)

● Operabeavató – Mozart: Figaro házassága (Hatszín Teátrum)

● Somló Cirqsz (Madách Színház)

● Operamacera (MűPa – Nemzeti Filharmonikus Zenekar)

● 38. Színikritikus-díjátadó (Orlai Produkció)

● Nyírségi Limerick (VIDOR Fesztivál)

● Operajátszóház (MűPa, Budapesti Vonósok)

● Danubia Zenekar: Mozart Kommandó (performanszok az


Ördögkatlan Fesztiválon)

● Budapest Improv Show (angol improvizáció, Momentán Társulat)

● Örkény-Vurstli (performanszok és koncert az Ördögkatlan


Fesztiválon)

● Europa Cantat, Pécs (hivatalos megnyitó)

111
● Operabeavató (Katona József Színház, Kamra – Traviata, Rigoletto, A
bűvös vadász, Figaro házassága, Carmen, Hoffmann meséi, Don
Giovanni, Szöktetés a szerájból, Cosí fan tutte, A varázsfuvola)

● Hrabal-Vurstli (performanszok az Ördögkatlan Fesztiválon)

● Kórusok Éjszakája – megnyitó (flashmob)

● Papp János: 600 kilométer, 100 Guinness (Óbudai Társaskör, Centrál


Színház)

● Momentán + Soharóza az Ördögkatlanban (színházi és


kórusimprovizáció együtt)

● Láthatatlan Állomás (performansz az Ördögkatlan Fesztiválon)

● Rögvest (interaktív improvizációs előadások – Momentán Társulat)

● Busz-Színház (performanszok az Ördögkatlan Fesztiválon)

● Ravel: A gyermek és a varázslat (Művészetek Palotája, Budapest)

● Soharóza Ördögkatlan Projekt (Ördögkatlan Fesztivál, Nagyharsány)

RENDEZŐTANÁRI MUNKÁK

● Kodály-dalok – színpadi játék – kurzus és bemutató óra – Pécsi


Tudományegyetem – Művészeti Kar – Zeneművészeti Intézet

● Operettkurzus – színpadi játék – kurzus és bemutató óra – Pécsi


Tudományegyetem – Művészeti Kar – Zeneművészeti Intézet

● Hamvai Kornél: Castel Felice (a Pesti Magyar Színiakadémia


vizsgaelőadása)

● Dennis Kelly: Love and Money (a Pesti Magyar Színiakadémia


vizsgaelőadása)

EGYETEMI VIZSGARENDEZÉSEK

● Hősleves (az SZFE harmadéves dramaturg-hallgatóinak összeállítása


saját írásaikból – kurzusvezető.: Kárpáti Péter)

● Hírszerzők (improvizációk aznapi hírekre – Balatonföldvári Szabadtéri


Színpad)

112
● Thomas Mann: Mario és a varázsló (bemutató az Ódry Színpadon –
kurzusvezető: Székely Gábor)

● Brecht: Baal (Baal-kurzus a Conservatoire hallgatóinak – CNSAD,


Párizs – kurzusvezető tanárok: Székely Gábor, Daniel Mesguich, Antal
Csaba)

● Brecht: Baal (Baal-kurzus Halász Péterrel)

● Csehov: Ványa bácsi (Csehov-kurzus Székely Gáborral)

● Szép Ernő: Gusztinak megjött az esze (Szép Ernő-kurzus Babarczy


Lászlóval)

● Goldoni: A hazug (színészvezetés-kurzus Halász Péterrel)

● Göncz Árpád: Hatalom (novellaadaptáció-kurzus Székely Gáborral)

● Commedia dell'arte (színészmesterség-kurzus Novák Eszterrel)

● A megbabonázott puding (mesejáték-kurzus Ascher Tamással és


Szikora Jánossal)

● Egotrip (élménynovella-kurzus Székely Gáborral)

WORKSHOP-RÉSZVÉTELEK

● SZABAD AKARAT – a Krétakör Színház metodológiai workshopja,


Komárom)

● UNESCO ITI International Workshop for Drama Schools – Sinaia, Romania

○ Euripidész: Médea

○ Ibsen: Peer Gynt

○ Kalidasa: Shakuntala (kurzusvezető: K.S. Rajendran)

DÍJAK, ELISMERÉSEK

○ Legjobb férfi alakítás (Tóth Barnabás: Susotázs)

■ Russian Indie Film Festival, Szentpétervár (2018)

■ Fisheye Film Festival, UK (2018)

■ SHOTS Festival, Szlovénia (2019)

113
○ Pulcinella-díj a Telefondoktor főszerepéért – VIDOR Fesztivál (2014)

○ Junior Prima – A Prima Primissima Alapítvány díja (2011)

○ Legjobb rendezés díja – Alternatív Színházi Szemle, Debrecen (2008)

DÍJAZOTT PRODUKCIÓK

○ Tengeren (Nyíregyháza)

■ Tóth Károly: Móricz-díj (2020)

○ Susotázs

■ Kisjátékfilm kategória I. helyezés – III. Hét Domb Fesztivál (2019)

■ Legjobb film – 13. Vukovári FIlmfesztivál (2019)

■ OSCARS 2019 – shortlisted (2018)

■ KINOFILM Festival – Best Euro Cine Film Award (2018)

■ Cortocircuito (Savigliano) – fődíj (2018)

■ Alter-Native Rövidfilmfesztivál (Marosvásárhely) – fődíj (2018)

■ Fisheye Film Festival, UK (2018) – legjobb férfi főszereplő


(Göttinger Pál), legjobb vágás, legjobb smink, legjobb díszlet,
legjobb forgatókönyv, legjobb rövidfilm

■ Innsbruck Nature Festival – különdíj (2018)

■ Footcandle Festival – best narrative short (2018)

■ Manhattan Short – silver medal and Best Actor Nomination


(Göttinger Pál) (2018)

■ BuSho Fesztivál – a SZIGET Fesztivál különdíja (2018)

■ 36th FLICKERS' RHODE ISLAND INT'L FILM FESTIVAL, USA – Best


Comedy Short (2018)

■ 1st ROFL FILM FESTIVAL, Madrid – legjobb kisfilm (2018)

■ Rákospalotai Rövidfilmfesztivál – közönségdíj (2018)

■ Cortocircuito – Savigliano, IT – legjobb rövidfilm (2018)

114
■ MAFSZ – Hubertus különdíj (2018)

■ Parkfilmern, Führstenwalde – közönségdíj (2018)

○ Pesti barokk

■ VIDOR Fesztivál, Donna Nonna-díj, a zsűri különdíja Kern


Andrásnak (2017)

■ VIDOR Fesztivál, Brighella-díj a legjobb férfi epizodistának,


Mészáros Máténak (2017)

○ Operabeavató

■ a Katona József Színház közönségének Vastaps-díja

● Dinyés Dánielnek (2014)

● Legjobb női epizódszereplő megosztva: Pálmai Anna


(2016)

● különdíj: Kolonits Klára (2016)

○ A csemegepultos naplója

■ A Thália Humorfesztivál díja a legjobb stúdióelőadásnak (2015)

■ a MOST Fesztivál díja Ötvös Andrásnak a legjobb alakításért


(2015)

■ THEALTER-angyal Ötvös Andrásnak a kiemelkedő színészi


teljesítményért (2014)

○ Vonalhúzás

■ Főnix-díj: Ruttkay Laura, Szatmári Attila (2014)

○ Verdi: A haramiák

■ a Schiller-trilógia az évad operaeseménye Romániában (2013)

○ Bivaly-szuflé

■ VIDOR Fesztivál, Brighella-díj a legjobb férfi mellékszereplőnek:


Horváth Lajos Ottó (2013)

○ Othello Gyulaházán

115
■ Vidéki Színházak Találkozója – a Kultúra.hu különdíja (2013)

○ Gyógyír északi szélre

■ VIDOR Fesztivál, Colombina-díj a legjobb női alakításért:


Fullajtár Andrea (2012)

○ Szabadesés

■ Ararát-díj 1. hely: Kálid Artúr, Varga Anikó – 2. hely: Ilyés Róbert


– 3. hely: Kardos Róbert (2011)

○ Líra és Epika

■ Színikritikusok Díja – a legjobb új magyar dráma (2009)

○ Love and Money

■ POSZT – a legjobb 30 év alatti színésznő: Bartsch Kata (2008)

116
BÉRCZES LÁSZLÓ

1951. február 15., Tiszanána rendező, tanár, szerkesztő,


dramaturg, fesztiválszervező

● 1957-1969: általános- és középiskolai tanulmányok


Egerben

● 1969-1970: katonai szolgálat Hódmezővásárhelyen

● 1970-1976: egyetemi tanulmányok a debreceni


Kossuth Lajos Tudományegyetem angol-német szakán

● 1976-1984: tanár a szolnoki Varga Katalin Gimnáziumban

● 1984-2000: szerkesztő (Film, Színház, Muzsika / Magyar Napló /


Színház)

● 1996-2011: a Bárka Színház alapító tagja, művészeti munkatársa

● 1997-2011: a Hajónapló főszerkesztője

● 2011-2017: a kaposvári Csiky Gergely Színház rendező-dramaturgja

● 2008-jelen: az Ördögkatlan Fesztivál társigazgatója

Tanítás

● Középiskolai nyelvtanítás és osztályfőnökségek (1976-1984)

● a Hajónapló Műhely vezetése (kritikus- és dramaturgképző műhely:


1996-2011)

Írás / Szerkesztés

● Rendszeresen írt-ír elsősorban színházi kritikákat, esszéket, interjúkat


szakmai folyóiratokba

Fontosabb színházi rendezések (Bárka Színház, Szatmárnémeti, Kolozsvár,


Szabadka, Beregszász, Kaposvár, Szkéné Színház, Kassa, Kanada)

● Mulatság, Emigránsok, A gondnok, Hazatérés, Méhednek gyümölcse,


Előhívás, Holdfény, A Pityu bácsi fia, A Janika, A Gézagyerek, Nehéz,
Cseresznyéskert, Vaknyugat, Bányavakság, Tél, Szigorúan ellenőrzött

117
vonatok, A gát, A vágy villamosa, A halottember, Leenane szépe, Jóéjt,
szomszéd, Üvegfigurák, Az ügynök halála…

Könyvek

● Mezsgyén

● A végnek végéig (Paál István)

● Székely körvasút (Tompa Miklós)

● Talált ember (Kovács Lajos)

● Cseh Tamás

● Törőcsik Mari

● Könnyű neked, Szarvas Jóska

● Mucsi Zoltán

Fesztiválszervezés

● 1998–2010: Bárka Színházi Fesztivál

● 2002-2007: Bárka Kikötő (Művészetek Völgye / Ferencváros)

● 2008-…: Ördögkatlan Fesztivál

Díjak

● Bálint Lajos-vándorgyűrű (1999)

● A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2006)

● A Lengyel Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2006)

● Hevesi Sándor-díj (2010)

● Jászai Mari-díj (2016)

● A POSzT-ra 6 alkalommal válogatták be rendezését, melyek 12 díjat


kaptak.

118
NYILATKOZATOK

119
Nyilatkozat

a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:22 §-ában


felsorolt kizáró okokkal kapcsolatban

Alulírott dr. Komáromi György (született: Szolnok, 1975.05.22., anyja neve:


Gál Mária, cím: 1089, Budapest Reguly A. u. 9.) büntetőjogi felelősségem
tudatában nyilatkozom, hogy Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V.
törvény 3:22 §-ában felsorolt kizáró okok személyemmel kapcsolatban nem
állnak fenn. Jelen nyilatkozatomat Pécs Megyei Jogú Város által a Pécsi
Nemzeti Színház Nonprofit Kft ügyvezetői posztjára kiírt és az általam
benyújtott pályázattal kapcsolatban teszem.

Budapest, 2020. szeptember 28.

..................................

120
Nyilatkozat

a Munka Törvénykönyve 211. § (1)-(2) bekezdésében szereplő


összeférhetetlenségről

Alulírott dr. Komáromi György (született: Szolnok, 1975.05.22., anyja


neve: Gál Mária, cím: 1089, Budapest Reguly A. u. 9.) büntetőjogi
felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy

- a Munka Törvénykönyve 211. § (1) bekezdés bekezdésben szereplő


összeférhetetlenség esetemben fennáll, mert részmunkaidős
közalkalmazotti jogviszonyom áll fenn egyetemi docensi
munkakörben (oktatói-kutatói tevékenység) a Budapesti Gazdasági
Egyetemen,

- a Munka Törvénykönyve 211. § (2) bekezdésben szereplő


összeférhetetlenség esetemben fennáll, mert résztulajdonosa vagyok
az alábbi gazdasági társaságoknak: Balkon Művészeti Korlátolt
Felelősségű Társaság (cégjegyzékszám: 01-06-726880). Továbbá
Egyéni vállalkozó vagyok (nyilvántartási szám: 4170809).

Bejelentem továbbá, hogy a Munka Törvénykönyve 211. § (2) bekezdés c)


pontja vonatkozásában hozzátartozóim az alábbi előadó-művészeti
tevékenységet folytató gazdasági társaságban rendelkeznek tagsággal
illetve munkavégzésre irányuló jogviszonnyal: Majsai-Nyilas Tünde, beltag
Balkon Művészeti Betéti Társaság (cégjegyzékszám: 01-06-726880),
munkaviszony Vígszínház Nonprofit Kft (cégjegyzékszám: 01-09-963645)

Amennyiben az Mt. 211. § valamelyik pontjában összeférhetetlenség


megállapítható, kérem a mentesítésről és annak feltételeiről való
tájékoztatást. Jelen nyilatkozatomat Pécs Megyei Jogú Város által a Pécsi
Nemzeti Színház Nonprofit Kft ügyvezetői posztjára kiírt és az általam
benyújtott pályázattal kapcsolatban teszem.

Budapest, 2020. szeptember 28.

..................................

121
Nyilatkozat

a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről

Alulírott dr. Komáromi György (született: Szolnok, 1975.05.22., anyja neve:


Gál Mária, cím: 1089, Budapest Reguly A. u. 9.) büntetőjogi felelősségem
tudatában nyilatkozom, hogy a jogszabály által előírt vagyonnyilatkozat-
tételi kötelezettségemnek eleget teszek. Jelen nyilatkozatomat Pécs Megyei
Jogú Város által a Pécsi Nemzeti Színház Nonprofit Kft ügyvezetői posztjára
kiírt és az általam benyújtott pályázattal kapcsolatban teszem.

Budapest, 2020. szeptember 28.

..................................

122
Nyilatkozat

a pályázat megismerhetőségéről

Alulírott dr. Komáromi György (született: Szolnok, 1975.05.22., anyja neve:


Gál Mária, cím: 1089, Budapest Reguly A. u. 9.) hozzájárulok ahhoz, hogy a
pályázatom teljes anyagát a pályázat elbírálásában részvevők megismerjék.
Jelen nyilatkozatomat Pécs Megyei Jogú Város által a Pécsi Nemzeti Színház
Nonprofit Kft ügyvezetői posztjára kiírt és az általam benyújtott pályázattal
kapcsolatban teszem.

Budapest, 2020. szeptember 28.

..................................

123
Nyilatkozat

a személyes adatok kezeléséről

Alulírott dr. Komáromi György (született: Szolnok, 1975.05.22., anyja neve:


Gál Mária, cím: 1089, Budapest Reguly A. u. 9.) hozzájárulok a pályázati
anyagban foglalt személyes adataimnak a pályázati eljárással
összefüggésben szükséges kezeléséhez. Jelen nyilatkozatomat Pécs Megyei
Jogú Város által a Pécsi Nemzeti Színház Nonprofit Kft ügyvezetői posztjára
kiírt és az általam benyújtott pályázattal kapcsolatban teszem.

Budapest, 2020. szeptember 28.

..................................

124
Nyilatkozat

a benyújtott dokumentumok hitelességéről

Alulírott dr. Komáromi György (született: Szolnok, 1975.05.22., anyja neve:


Gál Mária, cím: 1089, Budapest Reguly A. u. 9.) büntetőjogi felelősségem
tudatában nyilatkozom, hogy az általam benyújtott dokumentumok
hitelesek. Jelen nyilatkozatomat Pécs Megyei Jogú Város által a Pécsi
Nemzeti Színház Nonprofit Kft ügyvezetői posztjára kiírt és az általam
benyújtott pályázattal kapcsolatban teszem.

Budapest, 2020. szeptember 28.

..................................

125
Nyilatkozat

a személyemet érintő napirendi pont tárgyalásáról

Alulírott dr. Komáromi György (született: Szolnok, 1975.05.22., anyja neve:


Gál Mária, cím: 1089, Budapest Reguly A. u. 9.) hozzájárulok ahhoz, hogy a
pályázatot elbíráló Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése a személyemet
érintő napirendi pont tárgyalásakor nyilvános ülést tartson. Jelen
nyilatkozatomat Pécs Megyei Jogú Város által a Pécsi Nemzeti Színház
Nonprofit Kft ügyvezetői posztjára kiírt és az általam benyújtott pályázattal
kapcsolatban teszem.

Budapest, 2020. szeptember 28.

..................................

126
IGAZOLÁSOK, HIVATALOS OKIRATOK

- Igazolás az előadó-művészeti intézményben töltött munkaviszonyról,


vezetői jogviszonyról

- Egyetemi diploma másolata

- Nyelvvizsga bizonyítvány

- Erkölcsi bizonyítvány

127