Anyagmozgatás modulzáró

1. Ismertesse a logisztika fogalmát, a vállalati logisztika főbb részterületeit.

Logisztika definició: Anyagok (áruk) és a hozzájuk kapcsolódó információk rendszereken belüli és rendszerek közötti áramlásának tervezésével, létrehozásával, szervezésével, irányításával és ellenőrzésével kapcsolatos tevékenységek összességét érti. Az anyagok az anyagáramlás tárgyai, az információk az anyagokra és az anyagáramlásban közreműködő elemekre vonatkoznak. A logisztikai rendszerek keresztmetszeti funkciókat töltenek be:
• •

makrologisztika: egy ország határain belüli logisztikai rendszerek összessége. Mikrologisztika: ide tartoznak az egyes gazdasági rendszerek, gazdálkodó szervezetek. Csoportjai: vállalati, katonai, egyéb szervezetek logisztikai rendszerei.

• •

Metalogisztika: a makró és mikrologisztikai rendszerek között helyezkednek el. Eurologisztika: országhatáron túli rendszerek.

A vállalti logisztika részterületei: 1. Ellátási (beszerzési ) logisztika: Azért felelős, hogy a vállalt számára a termeléshez szükséges alap-,segéd-, és üzemanyagok , alkatrészek rendelkezésre álljanak. 2. Termelési (gyártási) logisztika: Az alapanyag raktártól a késztermékig terjedő anyagáramlást tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi. 3. Elosztási (értékesítési ) logisztika: Azért felelős, hogy a vállaltnál előállított késztermékek kellő időben , a megfelelő mennyiségben és minőségben a vevők rendelkezésére álljanak. Feladata a késztemék raktártól a különböző értékesítési csatornákon át a felhasználókig terjedő áruáramlás és a hozzá kapcsolódó információáramlás tervezése, szervezése, irányítása és ellenőrzése.

4. Hulladékkezelési logisztika: Az értékesítési piactól, a beszerzési piac irányába vizsgálja az üres egységrakományképző és csomagolóeszközök, az elhasznált termékek, valamint a hulladékok áramlását.

2. Ismertesse a segédeszköz nélküli anyagmozgatás veszélyeit, ártalmait, a csoportos anyagmozgatás előírásait.

A segédeszköz nélküli anyagmozgatás veszélyei és ártalmai: Balesetek:
• • •

A mozgatott teher leejtése, lecsúszása, lebillenése miatt bekövetkező kéz-és lábsérülések Az álló vagy mozgó tárgyakkal, ill. személyekkel történő ütközések a veszélyes géprészek vagy villamos berendezések érintése miatt bekövetkező balesetek

Foglalkozási megbetegedések:
• • •

megengedettnél nehezebb teher emelése, vagy nem megfelelő testhelyzetben történő emelés során a csigolyák közti porckorongok fokozott terhelése és sérülése Idegrendszer fokozott igénybevétele. Légszennyeződés miatt szilikózis, légzőszervi megbetegedés (pl.malom, bánya, szennyvíztelep)

A terhek emelésének és kézi mozgatásának szabályai!
• • • • • • • • • •

Nagy tömegű terhek: egyenes hát, hajlított térd, lassú és egyenletes emelés. A terhet mindig egész tenyérrel kell fogni. Teher tömegközéppontja a lehető legközelebb legyen a testhez. Nagy tömegű és méretű terheket vállon vagy háton kell vinni. Teher egyenletes elosztása – kisebb terhelés. Hosszú tárgyak (csövek, rudak): ha vállon/háton visszük, eleje min. 2 m-rel a padló fölött, ne érjen szigeteletlen villamos vezetékhez. Letevés és felvétel biztonságos-e, nem billen fel, esik le vagy borul fel. (Alátét) Ujjsérülések megelőzése – előzetesen alátét elhelyezése a lerakási helyre. Ha lehet a terhet meg kell osztani Szállítási útvonal csúszás-, botlásmentes legyen Törzshajlítás és fordítás nélkül lehessen végrehajtani a mozgásokat (pl. ajtófélfa)

A segédeszköz nélküli csoportos anyagmozgatás: ha két vagy több ember együttesen végzi a mozgatást.

Személyi feltételei:
• • • •

orvosilag alkalmasnak kell lenniük (orvosi alkalmassági vizsgálaton megfelel) szellemileg és fizikailag egészséges munkavédelmi oktatásban kell részesült az végezheti, akit megbíztak a munka elvégzésével

védőfelszerelés lehet: védőkesztyű, tenyér- vagy csuklószorító, vállvédő párna vagy bőr, csúszásmentes, orrmerevítős munkavédelmi cipő, por elleni szemüveg, védőkesztyű/azbeszt béléses kesztyű, halina csizma, vatelin béléses cipő, gumikesztyű, gumicsizma, sav-, lúgálló ruha, védőszemüveg. 3.) Ismertesse a folyamatos működésű szállítógépek indításának biztonsági előírásait!

Indításnak két módja van:

1. Egy személyes indítás: Belátható teljes terjedelmében az egész szállítószalag, ekkor indíthatja egy ember. Ellenőrizzük, hogy a szalag:
• • • • •

ép üres nincs rajta semmilyen anyag vészleállító működik burkolatok a helyükön vannak anyagot van hova leadni

Ezután megkezdődhet az indítás. Ha nem látom be teljesen a gépet. Csak egy fő, az indító kezeli. Ellenőrizni kell a berendezést. Szintén azokat a dolgokat, amiket az előbb felsoroltam. Megegyezés szerint hang vagy fényjelzést adok, türelmi idő után ismét jelzést adok, ha negatív visszajelzést kapok, vagy ellenvélemény nem érkezik indítás, megkezdődhet.

2. Több személyes indítás: Jelzést ad a központ, hogy szeretné elindítani a szállítószalagot, megvárja, amíg minden munkahelyen, karban tartó, mintavevő, feladó, leadó helyen az ellenőrzés megtörténik. A vándorkulcsot az indító kapcsolóban teszik. Másodszor is jelez a központ, türelmi idő után indítja a szerkezetet. Ha nincs vándor kulcs, akkor az üzemi mobil telefonnal jeleznek vissza. Ha a rendszer nem indítható el, vészleállítót benyomja, szakaszoló kapcsolót bontja.

3. Géplánc indítása: Több sorban kapcsolt gép esetén mindig az anyagáramlás szerinti utolsót indítom, és visszafelé haladva a többit indítom. Megvárom, amíg az összes gép üzemi állapotban kerül, az anyagot csak akkor kezdem adagolni.

Leállításkor az anyag áramot, a feladást állítom le először. Megvárom, amíg üres lesz a gép. Az üres gépet leállítom Az a biztonságos, ha a gépláncot amíg valahol anyag van, nem állítom le.

4.) Ismertesse a szállító és vontató targoncák biztonságos üzemeltetésére vonatkozó főbb előírásokat:

A targoncák az üzemen belüli anyagmozgatás eszközei. A targoncák az üzemi, a raktári és a tárolóhelyi anyagmozgatás céljait szolgáló anyagmozgató gépek legfontosabbjai közé tartoznak. Jellegzetességük a szakaszos működés, tehát az anyagmozgatási folyamat műveleteit (megfogás, rakott menet, lerakás, üres menet) egymás után végzik. Három fő csoportjuk van:
• • •

vontató szállító emelőtargonca

Vontatótargoncák: A vontatótargoncáknak nincs rakodórészük. Tulajdonképpen egy másik szállítóeszköz gépi mozgatását végzik. A vontatótargoncák lehetnek kéttengelyűek, egytengelyűek és nyerges kocsik.

Szállítótargoncák:

A szállítótargoncák nagyobb távolságokon szállítják az árut. Kis helyszükséglet és nagy fordulékonyság jellemző őket.

Az üzemeltetés alapismerete:

A targonca átvételénél figyelni kell:
• • • • • •

a targonca külső állapotára a targonca alvázára erősített adattáblán lévő gyári számra, amelyet a gépkönyvben lévő számmal azonosítani kell, az olajszint magasságát a hidraulikus berendezés olajtartályában, az akkumulátor telep állapotát a tartalék alkatrészek, szerszámok mennyiségét a gépkönyv és a kezelési utasítás előírás szerinti tartalmát

Ha nincs hiányosság, a targoncát a bejáratás előkészítésének helyére kell vontatni, majd üzembe állítani.

• • •

• •

• •

Elindulás előtt meg kell győződni arról, hogy személyek a targoncán, a pótkocsin és a pótkocsik között nem tartózkodnak, ill. személyek szállítására szolgáló ülésen vagy álláson elhelyezkedtek. A targoncára és a pótkocsikra rakott tömeg a teherbírást nem haladja meg, elhelyezése biztonságos. A testi épségre veszélyes, éles vagy hegyes tárgyak a targonca, ill. a pótkocsi rakfelületén túl nem nyúlhatnak. Haladás közben a targoncavezetőnek állandóan menetirányba kell néznie. Haladás közben tilos a targonca és a pótkocsi egymáshoz való kapcsolása vagy szétkapcsolása. Haladni csak az üzemi anyagmozgatási (szállítási) szabályzatban előírt útvonalon szabad. Különös óvatossággal kell közlekedni nedves, csúszós útburkolaton! Forduláskor, kereszteződéseknél és más veszélyes helyeken a sebesség csökkentése mellett a hangjelző készülékekkel jelzést is kell adni. A targoncák menetsebessége: o műhelyekben 5 km/h o Széles utakon, üzemek között : 10 km/h o Be nem épített szabad területeken: 15 km/h Hátrafele menetben és a megengedett legnagyobb sebességgel csak akkor szabad haladni, a vezető a teljes testével az adott irány felé képes fordulni ,vagy a menetirányhoz képest oldalt ül, de kilátása nem korlátozott, Azonos irányba haladó két targonca között legalább 3 targoncahossz követési távolságot kell tartani 3 m-nél keskenyebb rakodón csak akkor szabad közlekedni, ha a rakodó mellett vasúti kocsik állnak.

• • •

Megállni olyan helyen szabad, ahol a targonca a forgalmat nem akadályozza. A targonca elhagyásakor a mechanikus féket behúzott állásban rögzíteni kell, az indítókulcsot ki kell emelni és azt a targoncavezetőnek magával kell vinnie. A targonca emelőszerkezetével személyeket felemelni, szállítani tilos! a tehermegfogó szerkezetet csak olyan terhek rakodására, megemelésére szabad használni, amelyre azokat készítették az emelőtargoncákat csak a rajtuk feltüntetett legnagyobb teherbírásig szabad terhelni, a terhelési diagrammot figyelembe kell venni.

Egységrakományos raktári kezelés: a teher megközelítse, felemelése, mozgatása, majd lerakása vagy halmozása.

Az áru a gépkocsira úgy kerülhet felrakásra, hogy az balesetet nem okozhat. A rakományok tömegeivel kapcsolatos kötöttségek a járművek szerkezetéből, valamint az útpálya teherbírásából származik.

Rakományrögzítő eszközök:

• • • • • •

gépkocsioldal és homokfal rakoncák biztosító eszközök elcsúszást megakadályozó vagy korlátozó rögzítőfa (ez legalább 5 cm vastag, négyzet vagy téglalap) gördülést megakadályozó vagy korlátozó ékek és hasonló eszközök egyéb eszközök: alátétek, közbetétek, kitámasztók

Lekötéshez használt kötözőszerek: acéldrót, acélkötél, lánc, kötél, heveder, feszítőheveder, spanifer

Rakodási munkához amennyiben szükséges, az igénybevételnek megfelelő anyagú és szilárdságú, elmozdulás ellen biztosított hibátlan áthidalást kell rendelkezésre bocsátani. Az áthidalásnak legalább 0,9 méter szélesnek kell lennie. A szintkülönbségek áthidalása teherszállítás esetén legfeljebb 10 % emelkedésű lehet. Több padló alkalmazása esetén a pallókat elmozdulás-mentesen kell összekötni. Fa járófelületre legalább 0,4 méterenként keresztléceket kell erősítni és az áthidalásokat csúszásmentesség kell tenni. A kezelőjárdákat csúszásmentesen kell 10 os dőlés felett csúszásgátló lécekkel kell ellátni.
0-

Amennyiben a dőlés szöge a 30 -ot meghaladja, lépcsőt kell alkalmazni.
0

5.) Sorolja fel az emelőgépek vizsgálatának fajtáit!

Emelőgép: Emelőgép az a szakaszos üzemű gépi vagy kézi (emberi erő) meghajtású szerkezet vagy berendezés, ami közvetlenül vagy segédeszközzel terhet emelni vagy süllyeszteni képes, azt a kiindulási helyzetéből az érkezési helyére továbbítja. 1.Emelőgép vizsgálatok: a.. Az üzembe helyezést megelőző vizsgálatok b. Az emelőgép üzembe helyezésének feltétele a munkavédelmi üzembe helyezés. c. A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a vonatkozó jogszabályban foglaltak szerint, az emelőgép telepítésével, összeépítésével kapcsolatos munkavédelmi szempontú vizsgálat megfelelő eredménye. d. Időszakos vizsgálatok: A jelen szabályzat alkalmazásában időszakos vizsgálat - a vonatkozó szabványok szerint - az időszakos biztonsági felülvizsgálat, a szerkezeti vizsgálat és a fővizsgálat is, amelyek elvégzéséről vagy elvégeztetéséről - eltérő megállapodás hiányában - az emelőgép tulajdonosának kell gondoskodni. - Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot legalább ötévenként, vagy az emelőgép környezetének megváltozásakor (pl. a kiszolgált technológia megváltozásakor) kell elvégezni, kivéve, ha a gyártó ennél rövidebb gyakoriságot ír elő. - Az időszakos biztonsági felülvizsgálat alkalmával vizsgálni kell, hogy az emelőgép szerkezeti kialakítása, gépészeti és villamos berendezése, valamint az emelőgép biztonsági berendezései megfelelnek-e az üzembe helyezés időpontjában érvényes biztonsági és egészségvédelmi követelményeknek, eredeti funkciójának megfelelően üzemel-e, a környezetének jellemzői azonosak-e a tervezéskor és gyártáskor figyelembe vettekkel. - Az időszakos biztonsági felülvizsgálat során vizsgálni kell az emelőgép korszerűsítésének szükségességét elsősorban a veszélyek csökkentése érdekében. - Meg kell vizsgálni az emelőgép dokumentációjának meglétét, valamint azt, hogy a dokumentáció megfelel-e a tényleges állapotnak. - Az időszakos biztonsági felülvizsgálatról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet, a vizsgálatot végzőnek aláírásával kell hitelesítenie.

e. A szerkezeti, valamint a fővizsgálatok módjára és gyakoriságára az emelőgépre, fajtára/típusra - vonatkozó nemzeti szabványt vagy a gyártó utasításának rendelkezéseit kell figyelembe venni. - A vizsgálatok elvégzését a vizsgálatokat végzőnek az emelőgép dokumentációján kell rögzítenie, utalva a vizsgálatról készült jegyzőkönyv azonosító jelzésére. A vizsgálatot végzőnek nyilatkoznia kell az emelőgép állapotáról. - Teherfelvevő eszközök időszakos vizsgálatáról az üzemeltető köteles gondoskodni. - A teherfelvevő eszközök közül a merev teherfelvevők időszakos vizsgálatát a vonatkozó nemzeti szabvány szerinti időközönként és módon kell elvégezni. - Az acélsodronykötélből készült teherfelvevők időszakos vizsgálatát, amennyiben a használat során tartósan a névleges terheléssel vannak igénybe véve, legalább negyedévenként, egyéb esetben félévenként kell elvégezni. -. A felülvizsgálat előtt a teherfelvevőket meg kell tisztítani olyan eljárással, amely annak károsodását nem okozza. -. A külsőleg is látható hibákat szemrevételezéssel kell megállapítani. A teherfelvevőket legalább minden harmadik felülvizsgálat során statikai terhelési vizsgálatnak kell alávetni, a névleges terhelés 1,25-szörösével. - A műanyag teherfelvevő kötelek és hevederek időszakos vizsgálatát a gyártó által előírt gyakorisággal és módon kell elvégezni. - A vizsgálat eredményét jegyzőkönyvben vagy a teherfelvevő eszköz nyilvántartásában kell rögzíteni, és fel kell tüntetni - a teherfelvevők azonosító adatait, - a vizsgálat eredményét, - a vizsgálat időpontját, - a vizsgálatot végző személy nevét, beosztását. -. Az emelőgép - kivéve az emelőszerkezet - időszakos vizsgálatára emelőgép szakértő jogosult. Az emelőgép fővizsgálatára és szerkezeti vizsgálatára emelőgép ügyintéző, csak a szerkezeti vizsgálatára emelőgép vizsgáló is jogosult.
• • •

Szerkezeti vizsgálat 1-4 havonta kell végezni. Ellenőrizni kell, hogy a gépszerkezeti elemein nincs-e sérülés, kopás, maradó alakváltozás vagy egyéb rendellenesség (pl. csavar-, vagy ékkötés lazulás, repedés, törés). Vizsgálat módja: szemrevételezés, tapintás, mérőeszközös és üresjárati (működési) vizsgálat.

Üresjárati vizsgálat: terhelés nélkül kell végezni. Ennek során az összes mozgatóművet mozgásba kell hozni a dokumentációkban megengedett összes mozgáskombinációk és mozgástartomány figyelembe vételével, a véghelyzetkapcsolók működtetéséig.
• • • •

A vizsgálatot végezheti: emelőgép ügyintéző. Fővizsgálat 0,5-3 évente kell végezni. Fővizsgálat során vizsgálni kell mindazokat, melyeket a szerkezeti vizsgálat esetében, de ezen kívül ki kell térni az alábbiak vizsgálatára: → Az emelőgép és környezete kapcsolatának biztonságos volta. → Az emelőgép szabályszerű üzemeltetésének vizsgálata. → A fő műszaki jellemzők megegyeznek-e a gépkönyvi adatokkal. → Az emelőgép előírt biztonságtechnikai berendezései és dokumentációja megvan-e.

Vizsgálat módja: szemrevételezés, tapintás (sérülés, repedés), mérőeszközös (mérőszalag stb.), mérőműszeres (ha a mechanikai és műszaki jellemzők mérőeszközzel nem mérhetők), üresjárati, üzemi terheléses és statikai vizsgálat. Üzemi terheléses vizsgálat: A mozgatóműveket ugyanolyan szempontok szerint kell működtetni, mint az üresjárati vizsgálatkor. A változó teherbírású emelőgépeket a kezelési utasítás szerint, ennek hiányában pedig legalább a legnagyobb és legkisebb teherbírású helyzetben is vizsgálni kell. A féket legalább három alkalommal kell működtetni (vizsgálni). A kétfékes emelőmű fékjeinek előírás szerinti működését külön is vizsgálni kell. Statikai vizsgálat: Az emelőgépet névleges teherbírásának 1,25-szörösével kell terhelni, ha egyéb előírás nem határoz meg ennél nagyobb értéket. A terhet 100200 mm magasra emelve legalább 10 percig kell ebben a helyzetben tartani. Változó teherbírású gépet a legnagyobb és a legkisebb teherbírású helyzet figyelembe vételével is vizsgálni kell statikailag 1,25-szörös terheléssel. A vizsgálat után ellenőrizni kell, nem következett-e be a biztonságos üzemeltetést veszélyeztető elváltozás (alakváltozás, lehajlás). A túlterhelés-gátlót a vizsgálat idejére ki kell iktatni. Az alakváltozás mértékét a jegyzőkönyvben meg kell adni.

Az emelőgép ügyintéző jogosult elvégezni
• • •

Időszakos biztonsági felülvizsgálat 5 évente kell elvégezni, vagy az emelőgép környezetének megváltozásakor. Vizsgálni kell a következőket:

→ Az emelőgép szerkezeti kialakítása, gépészeti és villamos berendezése, valamint biztonsági berendezései megfelelnek-e az üzembe helyezés időpontjában érvényes biztonsági és egészségvédelmi követelményeknek, eredeti funkciójának megfelel-e, környezetének jellemzői azonosak-e a tervezéskor és gyártáskor figyelembe vetteknek. → Vizsgálni kell az emelőgép korszerűsítésének szükségességét, elsősorban a veszélyek csökkentése érdekében. → Az emelőgép dokumentációjának megléte, valamint a dokumentáció megfelel-e a tényleges állapotnak.
• • •

Jegyzőkönyvet kell a felülvizsgálatról készíteni és a vizsgálatot végzőnek aláírásával, kell hitelesíteni. Nyilatkozni kell az üzemben tarthatóságról. Emelőgép szakértő végezheti.

6.) Sorolja fel a daruk biztonsági berendezéseit.

Fékek: Önműködő, zárt fékrendszer kell a gépi hajtású emelő - és gémbillentőmnek. Akkor nincs szükség fékre: ha a hajtás önzáró csavarorsós vagy munkahengeres, vagy ha Hidraulikus munkahengerrel hajtott emelőmű és gémbillentő. Két különálló fékrendszer kell, ha olvasztott fémet, salakot, robbanóanyagot szállító emelő és gémbillentőmnek nincs szüksége fékre.

Az emelőmű fékjét mindig úgy kell bekalibrálni, hogy akármelyik pillanatban biztonságosan lefékezze azt. Ha kétfékes az emelőmű, akkor a két féket hasonló erősségűre kell beállítani. A gumikerekes, nyitott rendszerű, vezérelt haladómű fékes autódarunak rögzítő fékkel is kell rendelkezni.

Üzemi mozgáshatárolók: A Darun mindenképpen kell lennie véghelyzetkapcsolóknak, mozgáshatárolóknak, hidraulikus vagy pneumatikus szelepeknek. Az emelőgépen lévő véghelyzetkapcsoló úgy kell beállítani, hogy leállítsa a mozgást. A daru és a teherfelvevő eszköz között minimum 200 mm-nek kell lennie. Ha ez a kapcsoló folyamatosan működik, akkor be kell szerelni egy üzemi helyzetkapcsolót, ebben az esetben

mind az emelő mind a süllyesztő mozgását az emelőmű-véghelyzetkapcsolójának ki kell kapcsolni. A véghelyzetkapcsoló működésbe lépése után a fékútnak akkorának kell lennie, hogy a mozgó berendezés ne érje el az ütközőt, és ne nyomja össze teljesen a rugalmas ütközőt.

Forgáshatárolók: a daru forgását mindkét végletben behatárolják.

Gémdőlés-határoló: a daru-kar nyúlását szabályozza.

Túlterhelés gátló: bakdarura, konzolos bakdarura, ha a konzolján futómacska mozog, akkor mindenképpen kell szerelni túlterhelés-gátlót, hogy a borulás érdekében kikapcsolja az összes üzemi mozgást, kivéve a tehersüllyesztést illetve a felborító nyomatékot csökkentő mozgásokat. Ha működésbe hozza a túlterhelés-gátlót a nehéz terhelés, akkor az a megengedett teherbírásnál 15%-kal kell, hogy nagyobb legyen. Markolós Gémes Daru esetében az ilyen állapot rövid ideig túlléphető, ha az állékonyság számítással igazolt. Nem szükséges túlterhelés-gátló beszerelése/működtetése, ha a daru teherbírása 1 t-nál kisebb, illetve olyan hidraulikus darun, aminek a horga közvetlen a gémhez kapcsolódik.

Egyéb biztonsági rendszerek: Daru dőlésszögét jelző szerkezet: önjáró, vezetőfülkében, jól látható helyen kell elhelyezni, a daru dőlésszögét jelzi ki.

Teherbírás mutató: a vezérlőhelytől jól látható helyen kell elhelyezni. Ha a Daru kinyúlik, változik a teherbírása, ilyenkor használható a teherbírás mutató, mindig optimálisnak kell lennie, ha nem optimális, akkor meg kell szüntetni a mozgást. A teherbírás meghatározásához lehet használni a dőlésszög jelzőt is, de ebben az esetben mindenképpen kell a fülkében lennie egy táblázatnak vagy diagramnak, mely a megengedett teherbírások értékét tartalmazza.

Szélnyomást mérő készülék: kötelező a szabadtéri darukra szerelni, mellyel elkerülhető a szélterhelés különböző veszélyei, ez hangjelzést ad, ha nő a szélnyomás. Ütközőbakok (rugalmas ütközők): ezek a futómacska két végpontjában helyezkednek el. Ezek akadályozzák meg, hogy a futómacska túlmenjen a pályáján.

Biztonsági keréktámasz: ezt akkor használjak, ha túlterhelés esetén tengelytörés, stb. következhet be. Általában Híddarun, futódarun, toronydarun, stb. használják. Ez megakadályozza/megelőzi az elbillenést.

Védősarú: a daru kerekei elé helyezik el (ált. talajszinti daru), hogy ne kerüljön a kerék alá semmilyen nagyobb hulladék. Ezt használhatják futómacska kerekek védelmére is.

Hangjelzőkészülék: mindenképpen szükséges, hogy a darun legyen, ha távvezérlésű daruval dolgozunk.

Sínfogók: Ez lehet kézi vagy gépi működtetésű. A gépi sínfogót is kell tudni kézzel működtetni. A szabadtéri darukat kötelező felszerelni ezzel. 40 m feletti fesztávolságú bakdarun csak akkor lehet elhelyezni kézi sínfogót, ha annak működtetése nem okoz nagyobb nehézséget, egyébként a gépi a kötelező és egy helyről kell tudni vezérelni, és kézzel is tudni kell.

Kiakadás gátló: ezt akkor használjak, ha a darunak a horogjából kiakadhat a teherfelvevő vagy éppen a teherfüggesztő eszköz. 7.) Sorolja fel a rakodógépek üzemének sajátos veszélyforrásait A rakodó gépek jellemzése: főleg ömlesztett anyagok esetén használják őket, lehet állandó vagy szakaszos üzemeltetésű, sínhez kötött vagy mozgó. A rakodási művelet 3 részből áll:
• •

az anyag felszedése, elmozdítása, ürítés lehet lerakás, felrakás, átrakás

Személyi feltételek:
• • • • •

18. életévét betöltötte a gépre érvényes kezelői vizsgával rendelkezik ha, forgalmi rendszáma van a gépnek, akkor vezető engedéllyel is rendelkeznie kell. Az végezheti a rakodási munkát, akit erre kijelöltek irányítót akkor kell kijelölni, ha a rakodási munka biztonságosan el nem végezhető és az irányítót a rakodógép vezetője kéri – erre 18. év feletti, kioktatott személyt lehet megbízni

Működési feltétel: - csak kifogástalan állapotban lévő rakodógépet szabad üzemeltetni.

Leggyakoribb veszélyforrások: I. II. III. I.
• •

a gép helytelen kezelése a gép üzemi helyváltoztatása a gépkezelőre zuhanó anyag

A gép helytelen kezelése: a szakaszos működésű rakodógépekre jellemző, e gépek sokféle mozgása miatt, igen sok kezelőszervet igényelnek, ezek viszonylag szűk helyen vannak elhelyezve, a gép kezelőjének egy óvatlan mozdulata előidézheti egy nem kívánt vezérlőszerv működését, a gyakorlatlanságból is eredhet veszélyforrás; egyidejű kézi munkavégzés (pl. árokban betoncső fektetése) A gép, üzemi helyváltoztatása:
• • • •

• •

II.

részint ütés, másrészt munkagödörbe való esést idézhet elő, az elütés leginkább hátramenetben gyakori, hiszen a gép kezelője hátra nehezen lát ki, a munkagödörbe való borulás általában a vezetőt érintheti, a zuhanó gép maga alá temetheti, biztonsági fülkével, fülvédő kerettel a veszély csökkenthető A gépkezelőre zuhanó anyag:

III.

a gépkezelőre zuhanó anyag ellen a védőfülke a megoldás, mert erős tetőrésszel rendelkezik;

A balesetek elhárításának egyéb módozatai:
• • • • • • • • • •

szállítás közben a rakodó fülkében illetéktelen személy nem tartózkodhat, az elütés megakadályozására a rakodó területet el kell keríteni, akár őröket is lehet alkalmazni, hogy idegenek ne hatolhassanak be a rakodási területre, felborulás ellen, kitámasztó szerkezetet kell használni, áramütés veszélye: saját kábel sérülése, továbbá ha nagyfeszültségű vezetékkel érintkezik a rakodógép, vagy föld alatti kábelt érint, villámcsapás veszélyes lehet: a megsüllyedt, felázott talaj, amely egyenetlenné vált a gép lezuhanása, a gémet tartó kötél szakadása, vagy a hidraulikus vezeték törése miatt következhet be, ez gondos, rendszeres, szakszerű vizsgálattal elkerülhető; túlterhelés elleni védelem üzemi és rögzítő fék hang – és fényjelző eszközök kezelőfülke egészséges kialakítása