You are on page 1of 144

MINISTERUL EDUCAȚIEI NAȚIONALE

Fizika
VII. osztály

Victor Stoica
Corina Dobrescu
Florin Măceșanu
Ion Băraru
Manualul școlar a fost aprobat de Ministerul Educației Naționale prin ordinul de ministru nr. 4765/13.08.2019.
Coordonator traducere: Kovács Nikoletta
Traducere în limba maghiară de: Bodea Katalin, Bőjte Mária, Cseh Gyopárka, Dávid Anna, Faluvégi Ervin-Zoltán, Faluvégi Melánia,
dr. Káptalan Erna- Katalin, Kovács Nikoletta, Pisak- Lukáts Katalin, Popa Márta, Szász Ferenc, Szász Ágota-Judit, Tóth Sándor,
Vörös Alpár István Vita

A tankönyvhöz a tanulók nyomtatott és digitális formátumban is ingyen jutnak hozzá, és a 2019-2020-as tanévtől kezdődően négy
tanéven keresztül továbbadható.
Tanfelügyelőség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Iskola/Főgimnázium/ Líceum . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
EZT A TANKÖNYVET HASZNÁLTA:
Osztály Tanév A tankönyv állapota*
Év A tanuló neve nyomtatott formátum digitális formátum
átadáskor átvételkor átadáskor átvételkor
1
2
3
4

* A tankönyv állapotára a következő kifejezések egyikét használják: új, jó, gondozott, gondozatlan, megrongált.
• A tanárok ellenőrzik majd, hogy a fenti táblázat információi helyesek-e.
• A tanulók a tankönyvbe semmilyen bejegyzést nem tehetnek.

Tudományos szakértők:
Adrian DAFINEI, conferențiar universitar doctor, Facultatea de Fizică, Universitatea din București
Viorel SOLSCHI, profesor de fizică gradul I, Colegiul Național „Mihai Eminescu“, Satu Mare

Főszerkesztő: Roxana Jeler Illusztrációk és fotók:


Szerkesztők: Irina Munteanu, Ionuț Popa ©  Shutterstock: 7, 16, 18, 22, 24, 28, 48, 51, 62, 70, 75, 78, 79,
Korrektor: Theodor Zamfir 80, 87, 94, 100, 101, 108, 111, 113, 114, 115, 116, 120, 121,
Design: Faber Studio 123, 125, 126, 128, 129, 130, 131, 132, 135, 137
Tördelő szerkesztő: Florin Paraschiv ©  Dreamstime: 8, 9, 10, 11, 12, 13, 15, 16, 17, 18, 20, 23, 25, 26,
27, 28, 29, 30, 31, 32, 33, 36, 38, 39, 40, 42, 43, 46, 47, 49,
51, 54, 55, 56, 58, 59, 60, 61, 62, 63, 64, 65, 66, 67, 68, 69, 70,
71, 72, 73, 74, 76, 80, 82, 86, 87, 88, 89, 91, 92, 93, 95, 102,
105, 109, 121, 124
©  Science Photo Library/Guliver: 18, 20, 22, 70, 87, 114, 122,
125, 126, 131, 135
Forgatás: SC Film Experience SRL ©  Corina Dobrescu, Victor Stoica, Florin Măceșanu, Ion Băraru

ISBN 978-606-9089-32-3

Minden jog fenntartva az Art Klett Kiadónak.


Tilos ennek a kiadványnak bármilyen formában történő sokszorosítása, tárolása vagy átruházása
(elektronikus, gépi, fénymásolás, rögzítés vagy egyéb), az Art Klett Kiadó előzetes írásos beleegyezése nélkül.
© Editura Art Klett SRL, 2019

A rendelésekért forduljanak a Terjesztési Osztályhoz


C.P. 12, O.P. 63, sector 1, Bucureşti
Telefonok: 021.796.73.83, 021.796.73.80
Fax: 021.369.31.99

www.art-educational.ro
Előszó

A fizika egyike azoknak a tudományoknak, amelyek segítenek felfedezni a minket körülvevő vilá-
got, és megérteni a benne lezajló természeti jelenségeket. Ugyanakkor a fizika az alapja minden
technológiának és a tudományos kutatásban, valamint a mindennapi életben használt modern
eszközöknek is. Annak ellenére, hogy az utóbbi évszázadokban fontos felfedezések történtek,
maradtak még megoldásra váró feladatok. A „ma” diákjai közül kerülhetnek ki a „holnap” kuta-
tói, akik választ adhatnak a jelenlegi kérdésekre. A fizikai alapismeretek elsajátítása minden diák-
nak lehetőséget biztosít arra, hogy gyorsan tudjon alkalmazkodni a mai társadalmi elvárásokhoz.
Ezért a tankönyv szerzői megpróbáltak a tanárok és diákok rendelkezésére bocsátani egy
hasznos útmutatót a fizika tanulmányozásához, amely a jelenleg érvényben lévő tanterv alap-
ján készült. Minden lecke felépítése a tanulói megfigyelésen alapszik, amely a fizikai jelenségek
tanulmányozásában teljesedik ki a kísérletek elvégzése során, melyek a következtetések megfo-
galmazásával zárulnak.
A cél az volt, hogy a javasolt kísérletek és példák a minket körülvevő valóságra vonatkozza-
nak, mert ez az ismeretek elsajátítására, logikus gondolkodásra és csapatmunkára ösztönöz. Azt
is szem előtt tartották, hogy a kísérletek elvégzése egyszerű, beszerezhető anyagokat igényeljen,
és használja ki az okos eszközök adta lehetőségeket.
A VII. osztályban a tanuló részletesebben, az előző osztályhoz képest egy magasabb szinten
tanulmányozza a mechanikai jelenségeket. Ez a szint megfelel megértési, elvonatkoztatni tudó
képességének és hasznosítja azon képességeket, amelyeket a Matematika és természettudomá-
nyok területhez tartozó tantárgyak tanulmányozása közben sajátított el.
Mivel a tankönyv olyan tanulóknak szól, akik már tanultak fizikát, de akik képességei még
kezdetlegesek, a tárgyalás követte egy téma megközelítésének minden, a tanterv által javasolt
szakaszát: a tudományos kutatás megtervezését, az adatok és bizonyítékok tudományos értel-
mezését, a jelenségek tudományos magyarázatát.
A fizika alaptörvényeinek és fogalmainak a matematika nyelvezetével történő leírása mellett a
tanulók, akik fokozott érdeklődést mutatnak a fizika tanulmányozása iránt, a tankönyvben olyan
feladatokat is találnak, amelyek utat nyitnak számukra (a korosztály logikai-matematikai kom-
petenciájához mérten) a kiváló eredmények felé. A javasolt feladatok, a kísérleti témák és az
esetleges viták, az elméleti és gyakorlati projektek olyan módszereket képeznek, amelyek hoz-
zájárulnak a tanulók sajátos kompetenciáinak kialakításához, illetve változatos és hasznos érté-
kelési módszerek lehetnek a tanárok számára. Nem utolsó sorban a szerzők hasznosnak vélik a
tanítási egységek keretében nyújtott tudományos, történelmi és könyvészeti jellegű kitekintőt.
A tankönyv hat tanítási egységre van felosztva a tantervnek megfelelően, az ismeretek rend-
szerezésében pedig a könnyű elsajátítás volt az elsődleges cél. A tankönyv által javasolt mód-
szerek és munkaformák segítik a pedagógusokat abban, hogy gyemekközpontú, intaraktív
oktatásban részesítsék diákjaikat.
A szerzők remélik, hogy a kiadvány a tanulók segítségére lesz a körülöttük lévő világ megfi-
gyelésében és megértésében, és arra ösztönzi őket, hogy a tudás társadalmában eredménye-
sek legyenek.
A szerzők

3
4 A tankönyv bemutatása

A tankönyv korszerű, képességek kialakítását és fejlesztését követi, az általános iskolás


A tankönyv tartalmazza: tanulónak kutatásra épülő tanulást biztosító didaktikai modellt ajánl fel. A tankönyv min-
a nyomtatott változatot den téma keretében, a fizikai jelenségek és folyamatok tárgyalása mellett bemutatja ezek
+ kapcsolatát a mindennapi valósággal. Így a tanuló lehetőséget kap, hogy személyes, helyi
a digitális változatot, amely a és azonnali tapasztalatát összekösse a reális fizikai környezetében fellelhető általános
nyomtatott változathoz képest több mechanizmusokkal.
mint 100 interaktív multimédiás A tankönyv hat tanítási egységből áll:
tanulási tevékenységet (IMTT)
1 A fizikában használt matematikai fogalmak és tanulmányozási modellek keretében a
tartalmaz.
tanuló megismeri egy kísérlet elvégzésének lépéseit és a fizikai mennyiségek fajtáit.
2 Mechanikai jelenségek. Kölcsönhatások, amely keretében a tanuló erőtípusokat ismer
meg, és azt, hogy hogyan hatnak az erők egy testre.

A tankönyv 6 tanítási egységből áll

A tanítási egységek szerkezete: új ismeretet feldolgozó óra

Az óra szerkezete: Egy koherens és hatékony tanulási folyamat 7 didaktikai lépésben

Már tudom Megfigyelem Kísérletezek

Ez a mozzanat lehetővé A tanuló felteszi az első A nagy számú javasolt kísérletet a tanulók és a tanár könnyen
teszi a VI. osztályos fizika kérdéseket arra vonatkozólag, hozzáférhető eszközökkel valósíthatja meg.
keretében tanult néhány amit az új leckében fog Ebben a részben a diákok megtanulják megfejteni a mindennapi
ismeret átismétlését. felfedezni. jelenségekben rejlő, fizikával kapcsolatos információkat.
A kísérlet után jön a következtetés, amely összefoglalást nyújt a
vizsgált jelenségről.
5

3 Mechanikai jelenségek. A mechanikai munka. Energia, melynek keretében szó van különböző
Statikus tevékenység, mely aktív
energiafajtákról és a mechanikai energia átalakítási módjairól.
hallgatás és egy sokatmondó kép
4 Mechanikai jelenségek. A testek egyensúlya, melynek keretében a tanuló a haladási
irányított megfigyelése
egyensúlyról és a forgási egyensúlyról szerez ismereteket, valamint olyan hasznos szer-
Animált tevékenység (kisfilm
kezetekről is, mint az emelők és a csigák.
vagy rövid animáció)
5 Mechanikai jelenségek. A folyadékok sztatikája, melynek keretében a hidrosztatikai nyo-
Interaktív tevékenység, mely
más és a légköri nyomás, valamint Pascal és Arkhimédész törvénye kerül bemutatásra.
gyakorlat vagy játék típusú, a
6 Mechanikai jelenségek. Mechanikai hullámok – a hang, melynek keretében a tanuló tanuló azonnali visszajelzést kap
megtudja a hangok keletkezésének és érzékelésének módját.

alkalmazott fizika feladatok értékelés

Megjegyzem Alkalmazom Portfólió, Projekt, Tudod-e?


Kutatás
Ebben a részben Megoldott feladatokat javasol Itt különböző kiegészítő Ez a rész a lecke keretén
megtalálható az óra / az ismeretek rögzítése belül elsajátított ismeretekkel
ellenőrzési módszerek
lecke összefoglalása, mely érdekében, de kitűzött közvetlen kapcsolatban levő,
találhatók.
tartalmazza a tanterv feladatokat is, a témával a környező világhoz kötődő
által kitűzött képességek kapcsolatos új ismeretek érdekességeket és lenyűgöző
fejlesztését szolgáló elsajátításának ellenőrzésére. információkat szolgáltat a
fogalmakat. tanulónak.
Tartalomjegyzék

Leckék
1. TANÍTÁSI EGYSÉG 10 Ismétlés: Tanult fizikai mennyiségek és jelenségek
A fizikában használt 12 L1: Egy kísérlet elvégzésének szakaszai
matematikai fogalmak 14 L2: Kiegészítés: A derékszögű háromszög metrikus összefüggéseinek kísérleti tanulmányozása
és tanulmányozási 16 L3: Skaláris fizikai mennyiségek. A skaláris fizikai mennyiségek azonosítása
modellek 18 L4: Vektoriális fizikai mennyiségek. A vektoriális fizikai mennyiségek azonosítása
21 Alkalmazott fizika: A számértékek megközelítése
22 Feladatok
23 Ismeretfelmérő teszt. Önértékelés
2. TANÍTÁSI EGYSÉG 26 L1: A  kölcsönhatás. A kölcsönhatás következményei (statikus, dinamikus).
Mechanikai jelenségek. Közelhatás és távolhatás
Kölcsönhatások 28 L2: Az erő – a kölcsönhatás mértéke. Érintkezési erők és mezők közvetítésével ható erők.
30 L3: A tehetetlenség elve
31 L4: A hatás és visszahatás elve
32 L5: Erőtípusok: súly, merőleges nyomóerő, súrlódási erő, feszítőerő, rugalmas erő
39 L6: Az erők mérése. A dinamométer
40 L7: Test mozgása több erő hatására
43 L8: A erők összetétele. A paralelogramma – szabály
45 L9: A vektorsokszög szabály
47 L10: Test mozgása a lejtőn
49 L11: Egy erő felbontása két, egymásra merőleges irány mentén
51 Alkalmazott fizika: A sportban előforduló mechanikai jelenségek és tulajdonságok
52 Feladatok
53 Ismeretfelmérő teszt. Önértékelés
3. TANÍTÁSI EGYSÉG 56 L1: Állandó erő által végzett mechanikai munka. Mértékegység
Mechanikai jelenségek. 59 L2: A mechanikai teljesítmény. A teljesítmény mértékegységei. A hatásfok
A mechanikai munka. 62 L3: A mozgási energia
Energia 64 L4: A gravitációs helyzeti energia
66 L5: Kiegészítés: A rugalmas helyzeti energia
68 L6: A mechanikai energia
70 L7: A mechanikai energia megmaradása
72 L8: Kiegészítés: A mechanikai energia átalakítási módjai
75 Alkalmazott fizika: Egy energiától duzzadó … építőtelep
76 Feladatok
77 Ismeretfelmérő teszt. Önértékelés
4. TANÍTÁSI EGYSÉG 80 L1: A haladási egyensúly
Mechanikai jelenségek. 82 L2: Az erő forgatónyomatéka. Mértékegység. A forgási egyensúly
A testek egyensúlya 84 L3: Az emelő (interdiszciplináris megközelítés – emelők a helyváltoztató rendszerben)
88 L4: A csiga
92 L5: A súlypont
94 L6: A testek egyensúlya és a helyzeti energia
97 Alkalmazott fizika: Az otthoni … mechanikai egyensúly
98 Feladatok
99 Ismeretfelmérő teszt. Önértékelés
5. TANÍTÁSI EGYSÉG 102 L1: A nyomás. A hidrosztatikai nyomás
Mechanikai jelenségek. 106 L2: A légköri nyomás (interdiszciplináris megközelítés – földrajz)
A folyadékok sztatikája 110 L3: Pascal törvénye. Alkalmazások
113 L4: Arkhimédész törvénye. Alkalmazások
117 Alkalmazott fizika: Hidraulikus szerkezetek
118 Feladatok
119 Ismeretfelmérő teszt. Önértékelés
6. TANÍTÁSI EGYSÉG 122 L1: Mechanikai hullámok (interdiszciplináris megközelítés – Földrajz: szeizmikus hullámok,
Mechanikai jelenségek. vízhullámok)
Mechanikai hullámok – 128  L2: A hangok előállítása és érzékelése (interdiszciplináris megközelítés – Biológia: a hallórendszer)
a hang 131 L3: A hangok terjedése. A visszhang
134 L4: A hangok jellemzői (interdiszciplináris megközelítés, minőségi leírás – Zene)
135 Alkalmazott fizika: A Doppler - hatás. A rezonancia jelensége
136 Feladatok
137 Ismeretfelmérő teszt. Önértékelés
138 Megoldott feladat modellek
140 Összefoglalás
142 Év végi teszt
144 Válaszok
Általános és sajátos kompetenciák

Sajátos kompetenciák
1.1, 1.2, 1.3,
2.1, 2.2, 2.3,
3.1, 3.2, 3.3,
4.1, 4.2

1.1, 1.2, 1.3,


2.1, 2.2, 2.3,
3.1, 3.2, 3.3,
4.1, 4.2

1.1, 1.2, 1.3,


2.1, 2.2, 2.3,
Általános kompetenciák
3.1, 3.2, 3.3, 1 Egyszerű, érzékelhető fizikai jelenségek rendszerezett tudományos kutatása,
4.1, 4.2 elsősorban kísérleti úton
2 Egyszerű fizikai jelenségek és ezek műszaki alkalmazásainak tudományos
magyarázata
3 Egyszerű fizikai jelenségekre és azok gyakorlati alkalmazásaira vonatkozó,
kísérleti úton vagy más forrásból kapott adatok és információk értelmezése
4 Feladatmegoldás/problémahelyzet-megoldás a fizika sajátos módszereivel

Sajátos kompetenciák
1.1, 1.2, 1.3,
2.1, 2.2, 2.3, 1.1 Fizikai tulajdonságok és jelenségek feltárása egyszerű, irányított kutatás
3.1, 3.2, 3.3, keretében
4.1, 4.2 1.2 A kísérleti és elméleti adatok rögzítésére, rendezésére és feldolgozására
jellemző egyszerű módszerek alkalmazása
1.3 Érvekkel alátámasztott következtetések megfogalmazása a tudományos kutatás
során kapott eredmények alapján
2.1 A természetben és a műszaki alkalmazásoknál megfigyelt, egyszerű fizikai
jelenségek besorolása a tanult fizikai jelenségek típusai közé
1.1, 1.2, 1.3,
2.2 A természetben és a műszaki alkalmazásoknál megfigyelt egyszerű fizikai
2.1, 2.2, 2.3,
3.1, 3.2, 3.3, jelenségek minőségi és mennyiségi elemzése megfelelő tudományos nyelv
4.1, 4.2 használatával
2.3 A különböző műszerek, eszközök, készülékek használatakor felmerülő
kockázatok önálló azonosítása, amelyek saját személyére, másokra és a
környezetre nézve veszélyt jelentenek
1.1, 1.2, 1.3, 3.1 Lényeges tudományos adatok és információk gyűjtése saját megfigyelésekből
2.1, 2.2, 2.3, és/vagy ajánlott könyvészeti anyagból
3.1, 3.2, 3.3, 3.2 A kísérleti/tudományos adatok egyszerű bemutatási formába való rendezése
4.1, 4.2 3.3 A kapott adatok és a saját tanulási tapasztalatok fejlődésének kritikus értékelése
4.1 Mennyiségek és elvek, tételek, törvények, fizikai modellek felhasználása a
kérdések/feladatok megválaszolásában
4.2 Egyszerű fizikai modellek használata feladatmegoldásnál, valamint kísérleti és
elméleti problémahelyzeteknél
1. TE A fizikában használt
matematikai fogalmak és
tanulmányozási modellek

Ahhoz, hogy megmagyarázzuk a természetben megfigyelt


fizikai jelenségeket, fizikai mennyiségeket használunk.
A következő oldalakon megismerkedsz skaláris fizikai
mennyiségekkel, mint például a hőmérséklet vagy egy
esemény időtartama.

Ismétlés10 Tanult fizikai jelenségek és mennyiségek

1. lecke12 Egy kísérlet elvégzésének szakaszai

2. lecke14 Kiegészítés: A derékszögű háromszög metrikus összefüggéseinek kísérleti tanulmányozása

3. lecke16 Skaláris fizikai mennyiségek. A skaláris fizikai mennyiségek azonosítása

4. lecke18 Vektoriális fizikai mennyiségek. A vektoriális fizikai mennyiségek azonosítása

Alkalmazott fizika21 Hibaszámítás

Feladatok22

Ismeretfelmérő teszt23
A fizika kísérletre alapuló tudomány. Ebben a
fejezetben megtudhatod, milyen érdekes kísérletezni
egy laboratóriumban, melynek során információkat
szerezhetsz a természetben végbemenő jelenségekről.
Megtudod majd azt is, hogy milyen lépéseket kell betartani
ahhoz, hogy egy kísérlet sikeresen menjen végbe.

A természetben sok olyan fizikai jelenség és folyamat


van, melyek leírásához szükség van a vektor fogalmára.
Ebben a fejezetben megtudod, hogy a súly és a sebesség
vektoriális fizikai mennyiségek.

a
10 1. TE A fizikában használt matematikai fogalmak és tanulmányozási modellek

Tanult fizikai jelenségek és mennyiségek

MÁR TUDOM
A Fizikai jelenségek
A fizikai jelenségeket
csoportositani lehet.
Alkalmazom
• mechanikai jelenségek –
a testek vagy fizikai
rendszerek mozgásával, a A fizikai jelenség a környezetben megfigyelt hatás, folyamat, átalakulás.
testek kölcsönhatásával Az alábbi képeken keress meg néhány VI. osztályban tanult fizikai jelenséget és nevezd meg
kapcsolatos jelenségek; azokat. Készíts a füzetedbe az alábbihoz hasonló táblázatot, írd be a fizikai jelenségek nevét
• termikus jelenségek –
és a csoportot, amelyhez tartoznak. Minden esetben az utolsó oszlopba írj be egy azonos cso-
olyan jelenségek, amelyek porthoz tartozó jelenséget.
egy rendszer hőállapotát,
halmazállapotát vagy 1 2
ezeknek az állapotoknak a
változását jellemzik;
• optikai jelenségek –
a fényre jellemző
jelenségek;
• elektromos jelenségek –
a testek elektromos
állapotának létrehozásával
és az áramkörben folyó
elektromos árammal
kapcsolatos jelenségek;
3 4
• mágneses jelenségek –
mágnesek és
elektromágnesek által
létrehozott jelenségek,
valamint egyes égitestek,
mint például a Föld által
létrehozott jelenségek.

5 6

A kép A fizikai A fizikai Azonos csoporthoz tartozó


száma jelenség jelenségek csoportja fizikai jelenség

1. mozgás mechanikai jelenségek kölcsönhatás


2.
3.

Tanult fizikai jelenségek és mennyiségek  11

MÁR TUDOM
B Fizikai mennyiségek, mértékegységek
A fizikai jelenségeket és
tulajdonságokat fizikai
Alkalmazom
mennyiségek jellemzik.
Minden fizikai mennyiségnek
1 Az alábbi képeken néhány olimpiai sportág látható. Nézd meg a képeket, és azonosítsd a tanult van egy mértékegysége. A
fizikai jelenségeket, majd minden fizikai jelenség esetében határozd meg a megfelelő fizikai fizikai mennyiségeket meg
mennyiséget. Írd le a füzetedbe ezeket az információkat. lehet mérni közvetlenül,
mérőműszer segitségével,
1 2 3 vagy közvetett módon,
más fizikai mennyiségek
közvetlen mérésével,
amelyeket matematikai
összefüggés köt össze a
keresett mennyiséggel.

A mértékegységeket ki lehet
választani tetszőlegesen
is, de ahhoz, hogy létezzen
egy nemzetközileg elismert
rendszer, megalapították a
Nemzetközi Mértékrendszert,
2 A mindennapi munkánkat sok műszer és szerkezet segíti. Nézd meg az alábbi képeket és azo-
jele SI. Ennek hét önálló
nosítsd azt a fizikai jelenséget, amely lehetővé teszi a műszer vagy a szerkezet működését. alapmértékegysége van,
Jegyezd le a füzetedbe a felismert fizikai jelenséget, a jelenséget jellemző fizikai mennyiséget melyek segítségével
és ennek mértékegységét. kifejezhető az SI rendszer
összes többi mértékegysége,
4 5 6 vagyis a származtatott
mértékegységek. Az
alapmértékegységek
meghatározása ismételten
létrehozható fizikai
jelenségek alapján történt.

3 A VI. osztályban tanult fogalmakat felhasználva egészítsd ki az alábbi táblázatot:

Sorsz. Fizikai alapmennyiség Jele Alapmértékegység Jele


SI – ben SI – ben
1. hosszúság … … m
2. tömeg m … …
3. … t másodperc …
4. áramerősség … … …
5. … T kelvin K
6. anyagmennyiség … mol …
7. fényerősség … … cd
12 1. TE A fizikában használt matematikai fogalmak és tanulmányozási modellek

Egy kísérlet elvégzésének lépései

TUDOD -E?

A tudósok számára a
kísérletek a valóság végső Egy mágnes sűrűségének meghatározása
ellenőrzését jelentik, mivel
a laboratóriumban igazolni
vagy cáfolni tudják az Szükséges eszközök: azonos anyagú, de különböző alakú mágnesek, egy dinamométer, rögzített
Univerzum születésével, állvány, mérőhenger, víz, vonalzó, zsineg.
jellegével, fejlődésével
kapcsolatos feltevéseket. Munkamenet
A tudományos kísérletek • Minden mágnest köss egy vékony zsinegre, • A zsinegnél fogva óvatosan engedd bele a
nyomán hiedelmek és
hogy fel tudd függeszteni. mágnest a mérőhengerbe, majd olvasd le
tévhitek foszlottak szét,
rejtélyek oldódtak meg, • Egyik mágnest akaszd fel az állványhoz rögzí- újra a térfogatot (V2).
szupertechnológiák tett dinamométer. Olvasd le a dinamométer • Ismételd meg a kísérletet legalább négy
jöttek létre, és nem által mutatott értékét, majd írd be egy olyan ugyanolyan anyagból készült mágnessel;
utolsósorban, megváltozott táblázatba, amelyet mellékelve látsz. A mág- jegyezd le az adatokat a táblázatba.
a világszemléletünk. nes dinamométer által jelzett súlyát a táblá-
Mérés sz. G (N) V1 (ml) V2 (ml)
zatban G jelöli.
• Tölts vizet a mérőhengerbe, állapítsd meg 1.
és jegyezd le és jegyezd le a táblázatba a ...
víz térfogatát (V1).

Lézerrel dolgozó tudós

A kísérlethez szükséges eszközök

KUTATÁS A kísérleti adatok feldolgozása


• Határozd meg minden mágnes térfogatát a mérőhengerekkel mért térfogatok különbsé-
Fakockák, kisautók vagy
geként. A kapott értékeket írd be egy, az alábbihoz hasonló, kísérleti adatokat feldolgozó
sztaniol golyócskák,
stopperóra és vonalzó táblázatba.
segítségével tanulmányozd Mérés G V1 V2 Vmágnes m
a mozgást. Hozd mozgásba száma (N) (ml) (ml) (ml) (kg/m3) (kg/m3) m
a testeket, figyeld
meg, mikor és hogyan 1.
mozdulnak el. Jegyezd ...
le a füzetedbe, mit vettél
észre. Készíts könyvekkel • Tudva, hogy egy test súlyát megadó képlet , határozd meg minden mágnes sűrűsé-
alátámasztott kartonból gét, használva a sűrűség képletét: , ahol a g gravitációs gyorsulás: .
egy lejtőt. Határozd meg
a lejtőn elindított testek • Számítsd ki a mágnesek átlagsűrűségét, használva a képletet .
átlagsebességét. Melyik
• Számítsd ki a mérési hibát minden egyes meghatározásra: .
testnek nagyobb az
átlagsebessége? Melyiké • Számítsd ki átlaghibát: .
kisebb?
• Határozd meg a sűrűség értéktartományát: .
Egy kísérlet elvégzésének lépései L1 13

• Ábrázold grafikusan milliméterpapíron a (G) TUDOD -E?


súlyt a (V) térfogat függvényében, a
mellékelt minta szerint. Kösd össze egy
egyenessel a koordinátatengelyek kezdő-
pontját az ábrázolás során kapott pontok-
kal. Válassz ki egy tetszőleges pontot az
egyenesen, olvasd le a G súly és a V
térfogat értékeit, majd számítsd ki a
sűrűség értékét, felhasználva az előző
képletet.
• Olvass utána és azonosítsd a mágnes anyagát.

A legfőbb hibaforrások:
• a mérőműszerek pontosságának tulajdonítható hibák (dinamométer és mérőhenger);
• leolvasási hibák; Különböző anyagú mágnesek
• a számított értékekre alkalmazott megközelítésből adódó hibák.
A mágnesek sűrűsége
Következtetések anyaguk szerint változik.
• A mágnesek sűrűségének grafikonból meghatározott értéktartománya: Alábbiak szerint:
• neodímium mágnesek
.
sűrűsége 7,5 g/cm3 érték
alatt van;
• AlNiCo (vas, alumínium,
Megjegyzem nikkel és kobalt ötvözete)
mágnesek sűrűsége
6,9 g/cm3 és 7,3 g/cm3
Egy kísérletnél az alábbi lépéseket kell betartani: érték között változik;
1 a kísérlet céljának megfogalmazása; például • szamárium-kobalt
mágnesek sűrűsége
egy fizikai mennyiség meghatározása vagy
8,2 g/cm3 és 8,4 g/cm3
egy fizikai jelenség elemzése; érték között változik;
2 a kísérlethez szükséges elméleti fogalmak • ferrit mágnesek sűrűsége
azonosítása; 5 g/cm3;
3 a szükséges eszközök és mérőműszerek • a rugalmas mágnesek
sűrűsége 3,5 g/cm3.
megválasztása;
4 a személyes biztonságot szolgáló munkavé-
delmi szabályok meghatározása és betar-
tása a kísérlet során;
5 a legjobb módszer megtalálása a kísérlet
elvégzésére;
6 a mérések elvégzése és a kísérleti adatok
Egy gyerek kísérletet végez, melyben a citrom
táblázatba foglalása;
leve elektrolit szerepét tölti be
7 a hibaforrások felismerése és a kísérleti
munkamódszer javítása;
8 a kísérleti adatok feldolgozása hibaszámí-
tást alkalmazva és grafikus módszerrel; 10 a kísérleti eredmények megbeszélése a
9 a kísérlet során kapott eredmények elem- kísérletet végző tanulókkal, véleményal-
zése, a kísérlet céljára vonatkozó követ- kotás a megvalósított tanulási folyamat-
keztetések megfogalmazása; tal kapcsolatban.

Alkalmazom

Készíts egy beszámolót az előző kísérletről, amelynek célja a mágnesek sűrűségének és


anyagának a meghatározása volt. A beszámolónak be kell tartania a kísérlet elvégzésének
lépéseit.
14 1. TE A fizikában használt matematikai fogalmak és tanulmányozási modellek

Kiegészítés: A derékszögű háromszög metrikus


összefüggéseinek kísérleti tanulmányozása*
MÁR TUDOM

Az alábbi rajzon két


derékszögű háromszög A derékszög csúcsából az átfogóra bocsátott merőleges a háromszög (h) magassága. A merő-
látható, ABC és MNP.
leges az átfogót két szakaszra osztja, ezek a befogók átfogóra eső vetületei.
Mindkét háromszögnek
van egy – egy derékszöge, A derékszögű háromszög metrikus összefüggéseinek meghatározása
A szög, illetve M szög.
A derékszögű háromszög Szükséges eszközök: vonalzó, derékszögű vonalzó, négyzethálós papírlap (vagy milliméterpapír).
derékszögét alkotó oldalakat
befogóknak, a derékszöggel Munkamenet
szemben levő odalt
• A papírlapra (vagy milliméterpapírra) rajzolj két különböző méretű derékszögű háromszöget és
átfogónak nevezzük.
jelöld ezek csúcsait.
• Minden háromszögben szerkeszd meg az átfogóhoz tartozó magasságot és jelöld a talppontját az
átfogón.
• Jelöld a befogókat, átfogót, magasságot és a befogók átfogóra eső vetületeit.
• Vonalzóval vagy milliméterpapírral mérj meg minden megjelölt szakaszt és az értékeket írd
egy, az alábbi táblázathoz hasonló táblázatba. (Jelölje bef1 és bef2 a két befogót, átf az átfogót,
h a háromszög magasságát, valamint pr1 és pr2 a befogók átfogóra eső vetületeit).

Háromszög bef1 (cm) bef2 (cm) átf (cm) h (cm) pr1 (cm) pr2 (cm)
ABC AB … AC … BC … AD … BD … CD …
MNP … … … … … …
Befogók: AB és AC
Átfogó: BC A. A magasság tétele
Magasság: AD
AB befogó átfogóra Kísérleti adatok feldolgozása
eső vetülete: BD • A kísérleti méréseket fel- Háromszög h pr1 pr2 h2 pr1 · pr2
AC befogó átfogóra használva, tölts ki egy, (cm) (cm) (cm) (cm2) (cm2)
eső vetülete: CD a mellékelt táblázathoz ABC AD … BD … CD … AD2 … BD · CD …
hasonló tábázatot MNP … … … … …
• Hasonlítsd össze a táblá-
zat két utolsó oszlopában
található értékeket és vonj
le egy következtetést.

Következtetések
• Az AD magasságú ABC háromszög esetében: AD2 = BD · CD.
• Az MH magasságú MNP háromszög esetében: MH2 = NH · PH.
Befogók: MN és MP
Átfogó: NP B. A befogó tétele
Magasság: MH
MN befogó átfogóra A kísérleti adatok feldolgozása
• A kísérleti méréseket fel-
eső vetülete: NH Háromszög bef pr átf bef2 átf · pr
MP befogó átfogóra használva, tölts ki egy, a (cm) (cm) (cm) (cm2) (cm2)
eső vetülete: PH mellékelthez hasonló tábá- ABC AB … BD … BC … AB2 … BC · BD …
zatot. Mindkét háromszög
ABC AC … CD … BC … AC …
2 BC · CD …
esetén vedd figyelembe
MNP … … … … …
mindkét befogót.
MNP … … … … …
• Hasonlítsd össze a táblá-
zat két utolsó oszlopában
található értékeket és vonj
le egy következtetést.

* A Kiegészítéssel megnevezett tartalom megtalálható a jelenleg érvényben levő tantervben és tárgyalható azon órák kere-
tében, melyek az összóraszám 25%-át jelentik, és amelyeket a tanár a tanulók szükségleteit, a tehetséges diákok igényeit
figyelembe vevő differenciált oktatásra használ.
Kiegészítés: A derékszögű háromszög metrikus összefüggéseinek kísérleti… L2 15

Következtetések TUDOD -E?


• Az AD magasságú ABC háromszög esetében a befogó tétele: AB2 = BC · BD; AC2 = BC · DC.
• Az MH magasságú MNP háromszög esetében a befogó tétele: MN2 = NP · NH; MP2 = NP · PH.

C. Pitagorasz tétele

A kísérleti adatok feldolgozása


• A kísérleti méréseket felhasználva, tölts ki egy, az alábbihoz hasonló táblázatot.

Háromszög átf (cm) bef1 (cm) bef2 (cm) átf2 (cm2) bef12 (cm2) bef22 (cm2) bef12 + bef22
(cm2)
ABC BC … AB … AC … BC2 … AB2 … AC2 … AB2 + AC2 …
MNP … … … … … … …

• Mindkét háromszög esetében hasonlítsd össze az átfogó négyzetére kapott értéket a két
befogó négyzetének összegével, és vond le a következtetést.

Következtetések
• Az ABC háromszög esetében igaz: BC2 = AB2 + AC2.
• Az MNP háromszög esetében igaz: NP2 = MN2 + MP2.

Pitagorasz szobra Számosz


Megjegyzem szigetén, Pitagorion helységben

Pitagorasz, görög filozófus


Az elvégzett mérések alapján kijelenthető a következő három tétel: és matematikus, a
pitagorizmus megalapítója.
• A magasság tétele a derékszögű háromszögben. A derékszögű háromszög magasságának négy-
Pitagorasz hívei úgy hitték,
zete egyenlő a befogók vetületeinek szorzatával: h2 = pr1 · pr2. hogy mindent számok
• A befogó tétele a derékszögű háromszögben. A derékszögű háromszög befogójának a négyzete alkotnak. Az 1-es szám
egyenlő az átfogóra eső vetületének és az átfogónak szorzatával: bef2 = átf · pr. minden dolog forrása.
• Pitagorász tétele. Egy derékszögű háromszögben az átfogó négyzete egyenlő a befogók négy- A 2-es szám az anyagot
jelentette. Politikai és vallási
zetének összegével: átf2 = bef12 + bef22.
nézetei hatással voltak
Plátonra és Arisztotelészre
és általuk a nyugat-európai
Alkalmazom
filozófiára is. A mértan egyik
tétele neki tulajdonítható és
Rajzolj egy milliméterpapírra egy derékszögű három-
1 a 
nevét viseli.
szöget, melynek befogói 3 centiméter, illetve 4 centimé-
ter. Mérd meg a háromszög átfogóját, majd tölts ki egy, az
alábbihoz hasonló táblázatot az ABC háromszög oldalainak
hosszával.

Háromszög átf (cm) bef1 (cm) bef2 (cm)


ABC BC AB AC

b A derékszögű háromszög minden oldalára szerkessz egy


négyzetet, amint a mellékelt ábrán látható. Számítsd ki
minden négyzet területét. Elemezd a kapott értékeket és
vond le a következtetést.
2 Egy vendéglőben derékszögű szendvicseket készítenek.
A háromszögek derékszögűek és egyenlő szárúak. A szend-
vicsek alapja (a háromszögek átfogója) 15 cm. Határozd meg
a háromszögek befogóit. Adott .
16 1. TE A fizikában használt matematikai fogalmak és tanulmányozási modellek

Skaláris fizikai mennyiségek.


Skaláris fizikai mennyiségek azonosítása
TUDOD -E?

Azonosítsd azokat a fizikai jelenségeket, amelyeket kapcsolatba tudsz hozni az alábbi képe-
ken látható tárgyakkal, majd jegyezd le a füzetedbe a fizikai mennyiséget, jelét és a megfelelő
mértékegységet.
1 2 3 4

5 6

Lord Kelvin, Belfasti Botanikus


Kert

Lord Kelvin (1824 – 1907)


angol fizikus, aki főként a
termodinamika területén Következtetések
elért tudományos A fizikai mennyiségek: hőmérséklet (1), jele T, mértékegysége kelvin (K); elektromos feszültség (2),
munkássága miatt vált jele U, mértékegysége a volt (V); térfogat, jele V, mértékegysége köbméter (3); sűrűség, jele a
híressé. Az abszolút
görög ábécé betűje, ennek mértékegysége kg/m3 (4); idő, jele t, mértékegysége szekundum (s)
hőmérsékleti skála mellett,
Kelvin a Föld korának (5); tömeg, jele m, mértékegysége a kilogramm (kg) (6).
meghatározására is javasolt
egy számítási módszert.
A téma nagyon vitatott volt
az 1800-as évek közepén.
Az Atlanti- óceánt átszelő
első jeltovábbító vonalat Alkossatok 3 csoportot; minden csoport egy-egy kísérletet fog végezni, amelynek célja fizikai
is ő gondolta ki. mennyiségek meghatározása, majd a kísérlet végén a következtetések bemutatása.

1. Csoport
Szükséges eszközök: mérőhenger, víz, vonalzó, egy hiteles töme-
gekkel ellátott mérleg, különböző nagyságú pénzérmék.
Munkamenet
Mérjétek meg a vonalzóval három különböző pénzérme átmé-
rőjét. • A mérleggel mérjétek le a különböző pénzérméket és
jegyezzétek le a mért fizikai mennyiség értékét. • Töltsetek vizet
a mérőhengerbe, mérjétek meg a víz térfogatát. • Tegyetek a
vizet tartalmazó hengerbe, három vagy négy ugyanolyan pén-
zérmét, olvassátok le az új térfogatot.
Mérőhenger
Kísérleti adatok feldolgozása
Milyen tanult fizikai mennyiségek jellemzik az elemzett pénzérméket? Milyen mérőműszerekkel
lehet megmérni ezeket a fizikai mennyiségeket? • Hogy lehet meghatározni egy pénzérme tér-
fogatát? • Milyen fizikai mennyiséget kell meghatározni a pénzérme anyagának azonosításához?
Hogyan tudnátok ezt meghatározni a rendelkezésetekre álló adatokkal?

2. Csoport
Szükséges eszközök: 1,5 V illetve 4,5 V értékű elemek, elem-
lámpa égők, huzalok, egy multiméter.
Munkamenet
Egyik elemhez kössetek egy égőt, majd az égőhöz a voltmérő-
ként beállított multimétert. Jegyezzétek le a voltmérő által muta-
tott értéket. Multiméter
Skaláris fizikai mennyiségek azonosítása L3 17

Kössetek sorosan több égőt ugyanannak az elemnek a sarkaira. Kössétek be a multimétert mint TUDOD -E?
ampermérőt, sorosan az égőkkel, jegyezzétek le az ampermérő által mutatott értéket. • Kössetek
két elemet sorosan az égőkkel és az ampermérővel. Milyen értéket mutat az ampermérő ebben
az esetben? • Kössétek az égőket párhuzamosan egy elem sarkaira. Kapcsoljátok a voltmérőt az
égőkhöz, jegyezzétek le, milyen értéket mutat. Kössétek az ampermérőt sorosan az elemhez,
olvassátok le és jegyezzétek le az általa mutatott értéket.

A kísérleti adatok feldolgozása


• Milyen fizikai mennyiséget • Hasonlítsátok össze az • Hasonlítsátok össze a volt-
mutat a voltmérő? ampermérő által jelzett mérő által jelzett értéke-
• Milyen fizikai mennyiséget értékeket különböző ese- ket különböző esetekben,
mutat az ampermérő? tekben, és magyarázzátok és magyarázzátok meg a
meg a különbségeket. különbségeket.

3. Csoport Alessandro Volta, Paviai Egyetem,


Olaszország
Szükséges eszközök: egy pingponglabda, egy játékautó, érmék,
vonalzó, egy stopperóra Alessandro Volta
(1745 – 1827), olasz fizikus,
Munkamenet az elektromos feszültség
Dobjatok fel egy ping-pong labdát, és mérjétek meg azt az időt, amely múlva a labda leesik a földre. • mértékegységének névadója
Majd dobjátok el a labdát a vízszinteshez képest egy tetszőleges szög alatt, és mérjétek meg azt (volt). Volta fedezte fel
az elektrofort (statikus
az időt, amely eltelte után a labda földet ér. • Készítsetek az autónak egy pályát papírból, indít- elektromosság tárolására
sátok el az autót, és mérjétek meg a mozgás idejét a pályán. Mérjétek meg az autó által megtett alkalmas szerkezet, amely
pálya hosszát. • Tegyetek az autóra egy érmét, és indítsátok el az autót. Ismételjétek meg a kísér- a napjainkban használt
letet többször. Figyeljétek meg azokat a fizikai jelenségeket, amelyek az érmével vannak kapcso- kondenzátorok alapját
latban, és amelyek az autó elindulásakor, illetve megállásakor következnek be. képezi), az elektroszkópot
(potenciálkülönbségek
A kísérleti adatok feldolgozása kimutatására alkalmas
Magyarázzátok meg, hogy a pingponglabda mozgása során, melyik esetben volt a mozgás ideje a eszköz), és az első elemet
(Volta-elem), amely lehetővé
legnagyobb. • Milyen fizikai mennyiség az idő? Adjatok két általános jellemzőt a fizikai mennyiségre.
tette a vegyi energia
• Az autó mozgásának leírásához két fizikai mennyiségre van szükségünk. Melyek ezek? • Milyen elektromos energiává
fizikai mennyiség jellemzi az érmével kapcsolatos jelenségeket, amikor az autó elindul? Hát, amikor alakítását.
megáll? Mi a mértékegysége ennek a fizikai mennyiségnek? Milyen fizikai tulajdonságot jellemez?

Megjegyzem

A számértékkel és mértékegységgel megadott fizikai mennnyiségeket skaláris mennyi-


ségeknek nevezzük. Példák skaláris mennyiségekre: egy test által megtett út  ;
egy esemény időtartama ; egy test tömege ; egy test térfogata ; egy
anyag sűrűsége [ ]SI = kg/m3; egy test hőmérséklete [T]SI = K; elektromos töltés [q]SI = C; elektro-
mos áramerősség [I]SI = A.

Alkalmazom

Azonosítsd azon skaláris fizikai mennyiségeket, amelyeket kapcsolatba tudsz hozni az alábbi
szövegben előforduló testekkel, majd jegyezd le a fizikai mennyiséget füzetedbe, jelével és
mértékegységével együtt.
„A tanulók egy csoportja az osztályteremben berendezett egy kis műhelyt. A kísérlet elvégzésé-
hez szükségük volt: A3 és A4 méretű fehér és színes papírlapra és milliméterpapírra, különböző
nagyságú vonalzókra, mérőrúdra, mérőhengerekre, fából készült téglatest alakú tárgyakra, külön-
böző méretű műanyag és karton lapokra, egyenlő karú mérlegre és hitelesített tömegekre, dina-
mométerekre, különböző rugókra, stopperórára, hőmérőkre, kiskocsikra, kis játékautókra, színes
fa-, üveg- és műanyag golyókra.
18 1. TE A fizikában használt matematikai fogalmak és tanulmányozási modellek

Vektoriális fizikai mennyiségek.


A vektoriális fizikai mennyiségek azonosítása
MÁR TUDOM

• A sebesség az a fizikai
mennyiség, amelyik egy Elemezd az alábbi képeket, és azonosítsd azokat a fizikai mennyiségeket, melyekkel leírhatod a
adott pályán mozgó test
bemutatott fizikai jelenségeket. Jegyezd le a füzetedbe az azonosított fizikai mennyiségeket, fel-
mozgásának gyorsaságát
jellemzi. tüntetve a mennyiség jelét, mértékegységét az SI-ben és a mérésére alkalmas mérőműszer nevét.
Egy test középsebessége 1 2
az időegység alatt megtett
távolság: , ahol
da idő alatt megtett
távolság; .

• A középgyorsulás az a
fizikai mennyiség, amelyik
3 4
az időegység alatt történő
sebességváltozást
jellemzi: ;A
 
mértékegysége az SI-ben
.

• Az erő a testek közötti


kölcsönhatás mértéke.
Jele F; mértékegysége a
newton: . Az erőt
 
dinamométerrel mérjük.
5 6
• A rugalmas erő egy
alakváltozást szenvedő
rugalmas testben
lép fel, és igyekszik a
testet visszahozni az
alakváltozásmentes
állapotába:  ,
ahol k a rugó rugalmassági
állandója, ,
 
Következtetések
míg a rugó A képeken feltüntetett folyamatokat és jelenségeket az alábbi mennyiségekkel jellemezhetjük:
alakváltozása. sebesség, gyorsulás, rugalmas erő, gravitációs erő és húzóerő.

Alkossatok három csoportot, mindegyik csoport el fog végezni egy-egy kísérletet, melyeknek
célja bizonyos fizikai mennyiségek meghatározása, végül pedig a következtetések bemutatása.

1. Csoport

Szükséges eszközök: egy állítható magasságú lejtő, milliméterpapír, érmék, mérőléc, stopperóra.

Munkamenet
• Ragasszátok a milliméterpapírt a lejtőre és a lejtő lábánál a vízszintes felület egy szakaszára.
• Állítsátok be a lejtő magasságát egy adott értékre és jelöljétek meg azt a helyzetet, ahonnan
egy érmét szabadon csúszni engedtek.
• Állítsátok nulla értékre a stopperórát, engedjétek el az érmét, és ezzel egyidőben indítsátok a
stopperórát. Állítsátok meg a stopperórát abban a pillanatban, amikor a test megáll. Mérjétek
meg az érme által a megállásig megtett utat. A mérési adatokat vezessétek be egy táblázatba.
• Ismételjétek meg a kísérletet háromszor vagy négyszer, a lejtő különböző magasságaira.
Vektoriális fizikai mennyiségek. A vektoriális fizikai mennyiségek azonosítása L4 19

A kísérleti adatok feldolgozása PROJEKT


• Hogy határozhatjuk meg azokat az eseteket, amikor az érme gyorsabban vagy lassabban moz-
A mértékegységek
gott? Melyik fizikai mennyiséget határozhatod meg, amelyikkel jellemezheted ezt a jelenséget? története
• Számítsátok ki mindegyik esetben az érme mozgásának jellemzésére azonosított mennyisé- A projekt célja. Bizonyos
get; állapítsátok meg, melyik esetben mozgott az érme a leglassabban és a leggyorsabban. mértékegységek történetének
• Milyen jellemzői vannak ennek a fizikai mennyiségnek? feltárása: hogy határozták
meg az idők során az alap
2. Csoport fizikai mennyiségeket, és ezek
fontossága a tudományokban
Szükséges eszközök: egy állítható magasságú lejtő, milliméterpapír, fém vagy műanyag golyók, és a technikában. A feladatot
mérőléc, stopperóra. megoldhatjátok egyénileg
vagy csoportosan.
Munkamenet: Mik a teendők? Kiválasztjátok
• Ragasszátok a milliméterpapírt a lejtőre és a lejtő lábánál a vízszintes felület egy szakaszára.
azokat a mértékegységeket,
amelyekről információkat
• Állítsátok be a lejtő magasságát egy adott értékre és jelöljétek meg azt a helyzetet a milli-
kerestek.
méterpapíron, ahonnan szabadon engeditek a golyót, illetve 10 centiméterenként jelöljétek a Mit tanultok meg?
távolságot. Megtanuljátok, hogy változtak
• Állítsátok nulla értékre a stopperórát, helyezzetek egy vonalzót az első megjelölt helyzet irányába, a különböző időszakokban
amellyel nyugalomban tartjátok a golyót. Engedjétek szabadon a golyót, és ezzel egyidőben indít- a mértékegységek
meghatározásai, valamint azt,
sátok el a stopperórát. Állítsátok meg a stopperórát, amikor a golyó az első jelhez érkezik.
hogy a tudományok fejlődése
• Jegyezzétek le egy táblázatba a golyó által megtett távolságot és a mozgás időtartamát. milyen hatással volt ezekre.
Ismételjétek meg a kísérletet, a golyót ugyanabból a helyzetből szabadon engedve, de ezúttal Hogyan jártok el?
20, illetve 30 cm távolságra. Az adatokat vezessétek be a táblázatba. 1. Különböző internetes
• Ismételjétek meg a kísérletet a lejtő egy nagyobb magasságára. oldalakat tanulmányoztok,
• Számítsátok ki a szabadon engedett golyó középsebességét a lejtőn, a három távolságra. Hogy
mint például wikipedia.
org, valamint tudományos
változik a golyó középsebessége?
dolgozatokat, mint például
• Milyen mozgást végez a golyó a lejtő mentén ereszkedése során? Cum măsurau strămoșii.
Metrologia medievală
3. Csoport pe teritoriul României,
Nicolae Stoicescu (Editura
Szükséges eszközök: rugó, ismert tömegű testek, egy mérőléc, állvány. științifică, 1971) vagy más
információforrást.
Munkamenet 2. Megállapítjátok, melyek
• Akasszátok a rugót az állványra, és rögzítsétek a vonalzót, vagy milliméterpapírt az állványra azok az információk, amelyek
úgy, hogy mérhessétek a rugó hosszát. fontosak a ti projektetekhez.
• Mérjétek meg a rugó nyújtatlan hosszát (l0), és vezessétek be egy, az alábbi típusú táblázatba. 3. Bemutatjátok
időrendi sorrendben a
Mérés sz. l0 (cm) l (cm) m (g) választott mértékegység
meghatározásait.
1 Hogyan mutatjátok be a
projekteteket? Létrehoztok
2
egy szöveget és képeket
3 tartalmazó powerpoint
bemutatót.
Hogyan értékelik
• A rugó szabad végére akasszatok egy ismert tömegű testet, és mérjétek meg a rugó új hosszát. a bemutatótokat?
Jegyezzétek le az adatokat a táblázatba. Szempontok: a dokumentáció
• Ismételjétek meg a kísérletet háromszor vagy négyszer, különböző tömegű testeket akasztva a minősége, a lényeges
rugó végére. Ne használjatok túl nagy tömegű testeket, mert a rugó elveszítheti rugalmasságát! információk kiválasztása,
a bemutató pontossága.
A kísérleti adatok feldolgozása Kérjetek az osztálytársaitoktól
• Miért szenved alakváltozást a rugó? Melyik mennyiség segítségével lehet megmagyarázni a minősítéseket, tegyenek
fel kérdéseket, és tegyenek
tanulmányozott jelenséget? Adjátok meg az azonosított fizikai mennyiség jellemzőit.
javaslatokat.
• Számítsátok ki a rugóra akasztott testekre ható súlyt. Mi a súly? Mi a mértékegysége?
• A rugóra akasztott testek eltávolítása után mi történik a rugóval? Melyik a jellemző fizikai men�-
nyisége ennek a jelenségnek?
• Számítsátok ki a rugó rugalmassági állandóját a táblázatban található adatok segítségével. Mi a
kapcsolat a súly és a rugóban fellépő rugalmas erő között?
20 1. TE A fizikában használt matematikai fogalmak és tanulmányozási modellek

TUDOD -E?
Megjegyzem

Azokat a fizikai mennyiségeket, melyeket számértékkel, mértékegységgel és irányítottsággal


(irány, irányítás) jellemezhetünk, vektoriális mennyiségeknek nevezzük.
Példák vektoriális fizikai mennyiségekre: egy test sebessége  ; az erő ; egy test
gyorsulása .

a A csónak sebessége egy vektoriális fizikai mennyiség, mely-


nek iránya és irányítása megegyezik a csónak mozgásának
irányával és irányításával.

James Clerk Maxwell


(1831 – 1879)

Két vektor összeadásának


módszere annyira intuitív,
hogy eredete nem
ismeretes. Azt mondják,
hogy elsőként Arisztotelész
(384 – 322 Kr.e.) egy
elveszett dolgozatában
jelent meg. Teljesen
bizonyos, hogy b Egy test súlya függőleges, és a Föld középpontja fele mutat.
megtalálhatjuk Isaac A rugóra akasztott test súlyának hatása alatt megnyúló rugó-
Newton (1642 – 1727), ban fellépő rugalmas erő a rugóval azonos irányú, és irányí-
főművében, a Principia tása a rugó alakváltozás-mentes állapota felé mutat.
Mathematica-ban (1687). c A Föld közelében szabadon eső testek gyorsulva mozognak,
Ebben a művében Newton gyorsulásuk a gravitációs gyorsulás, melynek iránya függőle-
főként a vektoriális fizikai ges, irányítása pedig a Föld középpontja fele mutat.
mennyiségekkel foglalkozik
(például: sebesség, erő),
anélkül, hogy használná Alkalmazom
a vektor fogalmát. Ez a
fogalom a XIX. század első
1 Írd be az alábbihoz hasonló táblázatba a következő fizikai mennyiségeket: tömeg, súly, térfogat,
két évtizedében jelenik
meg. Több próbálkozás után hosszúság, sebesség, nyomás, idő, erő, hőmérséklet, felület, gyorsulás sűrűség.
1843-ban William Rowan
Skaláris mennyiségek Vektoriális mennyiségek
Hamilton (1805 – 1865)
bevezetett egy új elnevezést
a matematikába, éspedig a
2 A mellékelt rajz két golyó mozgását szem-
kvaterniót, mely két külön
részből áll: az első része a lélteti. Megfigyelheted, hogy a piros golyó
scalar, a második pedig a szabadesést végez függőleges irány men-
vector. tén, míg a fehér golyót vízszintes sebes-
James Clerk Maxwell séggel dobták el. A golyók mozgása a Föld
felosztotta a fizikai közelében történik. A golyók képét egy stro­
mennyiségeket két boszkóp segítségével rögzítették úgy, hogy
nagy csoportra: skaláris egyenlő időközökben készültek a fényképek.
és vektoriális fizikai Mit mondhatsz el a képen látható golyók
mennyiségekre. mozgásáról? Hát a sebességükről? Melyik
fizikai mennyiséget határozzuk meg egy ilyen
mozgás jellemzésére?
Alkalmazott fizika 21

A számértékek megközelítése

A fizika alapját a kísérletek képezik, mely a fizikai mennyiségek mérésén alapul. Ezek segítségé- Egy ablak vagy ajtó
vel ellenőrizhetők az elméleti feltételezések vagy a fizikai jelenségeket leíró törvényekben szereplő beszereléséhez a méréseket
elvégezhetjük egy
mennyiségek közötti összefüggések. A fizikai mennyiségek becslése az esetek túlnyomó többségé-
mérőszalaggal. Az eredmény
ben olyan számításokkal történik, melyekben a mérésekből származó megközelítő értékeket hasz- lejegyzésekor figyelembe
nálunk. A végzett mérések pontatlansága továbbítódik a számításokon keresztül a végeredményhez. kell venni mind a mérőszalag
hibáját (a használt legkisebb
A megközelítő számértékek összeadása beosztás), mind a leolvasási
Jelképes írásmódot felhasználva, két szám és összege rendelkezhet egy minimális hibát. A mérési hibák
vagy és egy maximális értékkel csökkentése érdekében
. Röviden, az összeadás eredménye , ahol a és b bizonyos fizikai merőlegesen nézzünk a
mennyiségek értékei, míg és az abszolút hibák, melyekkel meghatározták a fizikai men�- mérőszalag beosztásaira.
nyiségeket. A összefüggés megadja azt a hibát, amely az összeget befolyásolja. A
hiba a legnagyobb hiba, amely az összeget befolyásolja; ezt lehetséges hibának nevezzük.
A következtetésünk az, hogy amikor két megközelítő számértéket adunk össze, az abszolút hibák
összeadódnak.
A megközelítő számértékek kivonása
A különbséget a következő alakban írjuk fel: . Kivonás
alkalmával, akárcsak összeadáskor, az abszolút hibák összeadódnak.
A megközelítő számértékek szorzása Egy téglalap alakú felület
A szorzással gyakran találkozunk bizonyos fizikai mennyiségek kiszámítása során. kerületének értékbecslése.
A terület például rendelkezhet egy minimális értékkel, , és egy maximá- Egy téglalap alakú
lis értékkel . felület kerületének
meghatározásához
, ahonnan megmérték a két különböző
következik: . hosszúságú oldal
hosszát. A mérőműszer
Megjegyzendő összefüggés az is, ahol , valamint meghatározhatók az  , egy beosztásos vonalzó
volt; a kapott értékek:
valamint összefüggésekkel; és a relatív hibák. Ezeket kifejezhetjük százalékban is. ,
valamint .
A megközelítő számértékek osztása A hosszúságra, amelyik a
kerületet jelenti, kapjuk
hogy:  ,
, ahonnan következik vagyis
.

. Ebben az esetben, . Egy téglalap alakú felület


területének értékbecslése.
Egy téglalap alakú
Egy számérték tizedes részének jelentős számjegyei felület területének
Egy mért fizikai mennyiség számértéke annyi számjegyet kell tartalmazzon, amennyi jellemző az meghatározásához
elvégzett mérésre. Feltételezzük, hogy megmérünk három hosszúságot, és a következő értéke- megmérték a két különböző
hosszúságú oldalak
ket mérjük: 1 = 110,2 cm, 2 = 110,3 cm, 3 = 110,2 cm, mindegyik mérést 0,1 cm-es pontatlan-
hosszát, mint az előző
sággal (abszolút hiba) végezzük. esetben. Ebben az esetben
A kiszámítandó fizikai mennyiség a három számérték számtani középarányosa. Ebben az eset- a terület abszolút hibája:
ben a kapott számérték végtelen sok tizedes jegyet tartalmaz  = 110,23333333… cm. Hány szám-  .
jegyet tartunk meg ezek közül ahhoz, hogy kifejezzük az eredményt? Ha például megtartanánk az
előbb felírt összes számjegyet, akkor az utolsó 3-as számjegy a nanométereknek felelne meg. Nem Következik
beszélhetünk nanométeres pontosságról, ha a méréseinket 0,1 cm-es pontatlansággal végeztük .
el. Figyelembe véve, hogy a mérések pontatlansága 0,1 cm (1 mm) minden számjegy, amelyiket
a számértékben felírunk a millimétereket jelentő számjegy után, teljesen jelentéktelenek. Így ért-
hetővé válik, hogy a mérés pontatlanságának nagyságrendje azonos az utolsó jelentős számjegy
nagyságrendjével.
A bemutatott példában az eredmény egyetlen jelentős tizedes számjegyet tartalmaz. Másként
megfogalmazva, a felhasznált jelentős számjegyek számát, mellyel egy mérés eredményét fejez-
zük ki, a mérés pontatlansága határozza meg, nem pedig a számítások elvégzésére használt szá-
mológép kijelzőjén megjelenő számjegyek száma.
22 1. TE A fizikában használt matematikai fogalmak és tanulmányozási modellek

Feladatok

1 Végezd el a következő kísérleteket, betartva a kísérlet elvégzésének szakaszait, és írj egy kísér-
leti beszámolót, melybe jegyezd le a mérési adatokat, az adatok feldolgozását, a hibaforráso-
kat, valamint a következtetéseket.

1. kísérletnél Tanulmányozd a mechanikai alakváltozást, felhasználva egy rugót, egy talapzat-


tal ellátott állványt, egy vonalzót és mérőtömegeket. A megadott eszközökkel határozd meg
a rugó rugalmassági állandóját.

1 2. kísérletnél Tanulmányozd azokat a termikus jelenségeket, amelyek halmazállapot válto-


zásokhoz vezetnek, felhasználva két edényt, amelyek meleg, valamint hideg vizet tartal-
maznak, jeget, mérőhengert, egy stopperórát és egy hőmérőt. (1. ábra) Határozd meg a jég
olvadási sebességét előbb meleg vizet, később hideg vizet használva.

3. kísérletnél Tanulmányozd a mágnesezés okozta mágneses jelenségeket, felhasználva az


üvegpohárban található vasreszeléket, különböző alakú mágneseket, papírlapokat. Figyeld
meg a vasreszelék viselkedését a mágnesek közelében, és rajzold le a papírlapra a papírla-
pon szétszórt vasreszelék által létrehozott alakzatokat.

4. kísérletnél Tanulmányozd az elektromos állapotba hozott testeket jellemző elektrosztatikus


jelenségeket, felhasználva gumi léggömböket, műanyagvonalzókat, polisztirén és sztaniol
golyócskákat, papírbábokat, gyapjú vagy bundakesztyűt. Figyeld meg a testek viselkedését
miután megdörzsöljük a kesztyűkkel, és vond le a következtetéseket.

5. kísérletnél Tanulmányozd az elektromos áram által létrehozott elektromos jelenségeket,


felhasználva 4,5 V-os laposelemeket, az elemekre kapcsolható megfelelő feszültségű égő-
ket, összekötő huzalokat, ampermérőt és voltmérőt. Rajzold fel annak az áramkörnek a kap-
csolási rajzát, amelyiket létre szeretnéd hozni, ezután állítsd össze az áramkört, mérd meg
az áramerősséget az áramkörben és a feszültséget az áramköri elemeken. Készíts el lega-
lább három áramkört.

2 6. kísérletnél Tanulmányozd a fény terjedése következtében kialakuló optikai jelenségeket,


felhasználva egy elemlámpát, egy teniszlabdát, egy vizet tartalmazó poharat, ceruzákat, egy
vonalzót, érmét és egy optikai prizmát. (2. ábra). Helyezd el úgy az elemlámpát és a tenisz-
labdát, hogy árnyék és félárnyék is kialakuljon. Tedd a ceruzát a vizet tartalmazó pohárba és
figyeld meg a ceruzát oldalról. Mit észlelsz? Tedd az érmét egy üres üvegpohárba, utána las-
san tölts vizet a pohárba és figyeld meg oldalból az érmét. Mit észlelsz a pohárban lévő víz egy
adott szintje esetén? Világítsd meg az optikai prizmát az elemlámpával. Mit észlelsz?

2 a 
E lemezd a mellékelt ábrát és azono-
sítsd a testeket jellemző skaláris, vala-
mint a vektoriális mennyiségeket, ezután
töltsd ki az alábbi táblázatot, megnevezve
mindegyik azonosított fizikai mennyiség
mértékegységét.
Skaláris fizikai mennyiség Vektoriális fizikai menniség
Megnevezés Jelölés Mértékegység Megnevezés Jelölés Mértékegység
SI-ben SI-ben

b Ábrázold grafikusan az azonosított vektoriális mennyiségeket, melyből kitűnik ezeknek a


mennyiségeknek az irányítottságuk.
c Rajzolj a füzetedbe teherautó darujának körvonalához hasonló derékszögű háromszöget és
jelöld a háromszög csúcsait. Azonosítsd a háromszög befogóit és átfogóját. Tudva, hogy a daru
A és B részeinek hosszúságai A = 3 m, valamint B = 5 m, számítsd ki a daru vízszintes tartó-
részének hosszát. Húzd meg a derékszögű háromszög magasságát, és számítsd ki a hosszát.
Azonosítsd a befogók vetületeit az átfogóra, és számítsd ki ezeket.
Értékelés 23

Ismeretfelmérő teszt

1 Állapítsd meg, hogy az alábbi diagramban feltüntetett fizikai mennyiségek közül melyek skalá-
ris és melyek vektoriális fizikai mennyiségek, és végezd el a megfeleltetést. Pontozás:
1 1 pont
2 2 pont
Idő Sebesség 3 2 pont
4 2 pont
Vektoriális fizikai 5 1 pont
Rugalmas erő Gyorsulás
mennyiség 6 1 pont

Elektromos Hivatalbó 1 pont jár.


Tömeg
feszültség Munkaidő: 50 min.

Skaláris fizikai
Sűrűség Súly
mennyiség

Hőmérséklet Elektromos töltés

2 Egy egyenes atlétikai futópálya L hossza 50 méter. A futópálya két végéből két tanuló, Dani és
Lea egyszerre kezdenek el szaladni egymás felé. A futópálya A végéből Dani v1 = 6m/s sebes-
séggel, míg a B végéből Lea v2 = 4 m/s sebességgel szalad. A pálya A végétől mekkora távol-
ságra találkoznak a tanulók? Karikázd be a megfelelő betűt.
a 40 m; b 30 m; c 20 m; d 10 m.
3 Egy üvegből készült test külső térfogata V1 = 40cm3. A belsejében egy V2 = 12 cm3 térfogatú
üreg található, melyet légüres tér tölt ki. Ismerve az üveg sűrűségét = 2,5 g/cm3, mennyi a
test tömege? Húzd alá a helyes választ.
a 80 g; b 70 g; c 20 g; d 10 g.
4 Fenyőfából készült kocka sűrűsége  = 0,95 g/cm3 és oldalhossza l = 5 cm. Egy rugóra akasztva a
testet, ennek megnyúlása l = 23,75 cm. Feltételezve, hogy a gravitációs gyorsulás g = 10 N/kg,
határozd meg a rugó rugalmassági állandóját. Karikázd be a helyes válasz betűjelét.
a 5 N/m; b 50 N/m; c 500 N/m; d 5000 N/m.
5 Egy ember árnyékának a hossza a járdán megegyezik az ember magasságával,
h = 2m. Az árnyék a Naptól érkező fénysugarak következtében jelenik meg,
melyek bizonyos szög alatt esnek a függőleges helyzetű emberre. Határozd
meg ennek a szögnek az értékét, valamint annak a háromszög átfogójának i
hosszát, melyet az ember, az árnyéka és az ember fejénél érkező fénysugár
alkot. Húzd alá a helyes választ.
a 45°; 2,8 m; b 30°; 2 m; c 45°; 4 m; d 30°; 3 m.
6 Egy mérőhenger vizet tartalmaz. Egy 2 cm oldalhosszúságú fémkocka a hengerben lévő vízbe
merül. András azt figyeli meg, hogy a víz szintje a 64 cm3-nek megfelelő szintre emelkedik. Mennyi
a hengerben található víz térfogata? Karikázd be a helyes választ.
a 64 cm3; b 56 cm3; c 72 cm3; d 68 cm3.

Önértékelés
Egészítsd ki a füzetedben a következő kijelentéseket:
• Amit megtanultam, abból nekem a legfontosabbnak tűnt … .
• A legjobban tetszett … .
• A legnehezebbnek tűnt … .
2. TE Mechanikai jelenségek.
Kölcsönhatások

A testek felemelése sok esetben lejtők építésével lehetséges. Ebben a


fejezetben új ismereteket fogsz szerezni a lejtő hasznosságáról a hegyi
utak megépítésénél, a felvonóknál és a felhajtóknál (rámpáknál), melyeken
felviszik az árut.

1. lecke26 A kölcsönhatás. A kölcsönhatás következményei (statikus, dinamikus).


Közelhatás és távolhatás
2. lecke28 Az erő - a kölcsönhatás mértéke. Érintkezési erők és mezők
közvetítésével ható erők
3. lecke30 A tehetetlenség elve

4. lecke31 A hatás és visszahatás elve

5. lecke32 Erőtípusok: a súly, a merőleges nyomóerő, a súrlódási erő,


a fonalban fellépő feszítőerő, a rugalmas erő.
6. lecke39 Az erők mérése. A dinamométer

7. lecke40 Több erő hatásának kitett test mozgása

8. lecke43 Az erők összetétele (összetevése). A paralelogramma-szabály

9. lecke45 A vektorsokszög szabály több erő összetétele esetében

10. lecke47 Egy test mozgása a lejtőn

11. lecke49 Egy erő felbontása két, egymásra merőleges irány mentén

Alkalmazott fizika51

Feladatok52

Ismeretfelmérő teszt53
Amikor a kosárlabda a hálóba jut, megváltoztatja a pályáját és sebességét,
míg a háló megváltoztatja mozgásállapotát. Ebben a fejezetben a
kölcsönhatásról fogsz tanulni, vagyis a testek között fellépő kölcsönös
hatásról, valamint ezek következményeiről.

A rugalmas tulajdonságokkal rendelkező testeket különböző célokra


használhatjuk fel: a fizikai erőnlét javítására, pihentető játékok részeként,
bizonyos szerkezetek, mint például az ajtó sarokpántjának elkészítéséhez.
Fel fogod fedezni ebben a fejezetben a rugalmas erő tulajdonságait,
valamint azokat az alkalmazásokat, amelyek a rugalmas testek
tulajdonságaiból következnek.
26 2. TE Mechanikai jelenségek. Kölcsönhatások

A kölcsönhatás. A kölcsönhatás következményei


(statikus, dinamikus). Közelhatás és távolhatás
MÁR TUDOM

A kölcsönhatás két test


kölcsönös hatása, mely
közvetlen érintkezéssel, vagy Figyeld meg az alábbi képeket és állapítsd meg, melyik testek lépnek kölcsönhatásba, valamint a
egy fizikai mezőn keresztül kölcsönhatások következményeit. Jegyezd le a füzetedbe.
(mágneses, gravitációs,
elektromos) távolhatással 1 2 3
valósul meg.
A gravitációs mező a
tömeggel rendelkező testek
körül alakul ki és a térben
található testekre gyakorolt
gravitációs kölcsönhatásban
nyilvánul meg. Példák:
a Föld, a Hold, a Nap
gravitációs tere.
4 5 6
A mágneses teret állandó
mágnesek vagy az
áramjárta vezetők hozzák
létre, és más mágnesekre,
mágnestűre vagy vasból
készült testekre gyakorolt
hatásban nyilvánul meg.
Az elektromos teret az
elektromosan töltött
testek hozzák létre és
más elektromosan töltött
Következtetések
testekre kifejtett hatással • A biliárdgolyó és a dákó közötti kölcsönhatás következtében a biliárdgolyó egyenes vonalú mozgást
észlelhetjük. Például végez mindaddig, amíg egy másik biliárdgolyóval ütközik. Ezután az első golyó sebessége megválto-
egy gyapjúkesztyűvel zik, a második pedig mozogni kezd egy bizonyos sebességgel (dinamikus hatás).
megdörzsölt léggömb (lufi) • A gyűrűbe érkező kosárlabda mozgását a háló befolyásolja. Ennek a kölcsönhatásnak a következ-
vonzza a kis papírdarabokat
tében megváltozik a labda pályája és sebessége, valamint a háló mozgásállapota.
vagy a hajszálakat.
• Az ejtőernyős kölcsönhatásba lép a Földdel a gravitációs mező segítségével, és ez gyorsítva
vonzza a Föld fele. Az ejtőernyős sebessége nő az ejtőernyő kinyitásáig. A sebességet korlátozza
PORTFÓLIÓ az ejtőernyő és a levegő közötti kölcsönhatás, így az ejtőernyős biztonságosan a talajra érkezik.
Írj egy rövid esszét melynek • A teniszlabda és a teniszütő közötti kölcsönhatás következtében a labda sebessége megváltozik,
témája: A kölcsönhatások és az ütő húrjai rugalmas alakváltozást szenvednek.
és a kölcsönhatások • A sárkányrepülő kölcsönhatásba lép a Földdel, hat rá a súlya a Föld részéről, de kölcsönha-
következményei. Tartsd tásba lép a levegővel is, melynek következtében repül és siklórepülést végez.
szem előtt a következőket:
• Az ábrán látható berendezés lepréseli a talajt az út építésénél, nyomóerőt gyakorolva a talajra.
a egy iskolai nap során
rád ható erők okainak
és következményeinek
azonosítását;
b bizonyos egyéni, védelmi
szabályok alkalmazását,
A testek között fellépő hatások megfigyelése
ahhoz, hogy a rád ható
erők következményei ne Szükséges eszközök: teniszlabda, különböző átmérőjű rézhuzal darabok, különböző vastagságú
veszélyeztessék sem a
te, sem az osztálytársaid
kartondarabok, talapzattal ellátott állvány, rugó, ismert tömegű testek, horog az ismert tömegű
egészségét. testek számára, vasgolyó, permanens mágnes, ebonit/üveg/celluloid rudak, szövetdarabok, vagy
Gyűjtsd össze a teljes gyapjú kesztyű.
anyagot, amit elkészítettél és
helyezd egy mappába. Munkamenet
• Dobd el a teniszlabdát felfele, illetve vízszintesen, különböző sebességekkel. Kövesd a labda
mozgását, rajzold le a labda pályáját mindegyik esetben, és azonosítsd a mozgás típusát
(egyenletes, gyorsuló, egyenes vonalú, görbe vonalú).
• Görbítsd meg a különböző átmérőjű rézhuzalokat, illetve a különböző vastagságú kartondara-
bokat. Mit észlelsz? Melyik rézhuzalt, illetve kartondarabot könnyebb meggörbíteni? Melyiket
nehezebb? Jegyezd le a következtetéseidet a füzetedbe.
A kölcsönhatás. A kölcsönhatás következményei (statikus, dinamikus). Közelhatás… L1 27

• Készíts egy rugót felcsavarva egy rézhuzalt a ceruzára. Rögzítsd az egyik végét az állványhoz, a
másik végére akaszd a horgot ismert tömegű testekkel. Távolítsd el a horgot az ismert tömegű
testekkel, és akaszd le a rugót az állványról. Milyen alakváltozást szenvedett a rugó? A rugó
milyen fizikai tulajdonságát figyelhetted meg? Jegyezd le a füzetedbe.
• Tedd az asztalra az állandó mágnest, és guríts egy vasgolyót a mágnes fele úgy, hogy a golyó a
mágnes közelében haladjon el. Rajzold le és
magyarázd a vasgolyó pályáját. Milyen típu- 7
sú kölcsönhatás lép fel a vasgolyó és a mág- A rugalmas testek
alakváltozást szenvednek
nes között?
más testekkel történő
• Függeszd fel az egyik rudat egy textilszál kölcsönhatás következtében,
segítségével úgy, hogy a rúd vízszintes legyen. és visszanyerik eredeti
Töltsd fel dörzsöléssel a rúd egyik végét, majd alakjukat a kölcsönhatás
tölts fel egy másik rudat is. A dörzsöléssel megszűnte után. Azokat a
történő feltöltés szövetdarab, illetve gyapjú testeket, amelyek nem nyerik
vissza eredeti alakjukat a
kesztyű segítségével történik. Közelítve az elektromosan feltöltött rudakat a felfüggesztett rúd
kölcsönhatás megszűnte
végéhez, figyeld meg a rudak kölcsönhatását (7). Jegyezd le a füzetedbe az észlelteket. után rugalmatlan testeknek
nevezzük.
Következtetések
Amikor a labdát függőlegesen felfele dobjuk, a sebessége csökken, és megáll, amikor a maximá-
lis magasságra érkezik, a gravitációs vonzás következtében. Amikor a labda visszatér a talajra, a
sebessége nő szintén a gravitációs vonzás miatt. Vízszintes dobás esetén a labda pályája elgör-
bül a gravitációs vonzás miatt, és a sebessége növekszik. • A nagyobb átmérőjű rézhuzalok, vala-
mint a vastagabb kartondarabok nehezebben hajlíthatók meg, mint a vékonyabbak, melyeket
A testek egy másik csoportja
könnyebben hajlítunk meg. • A rézhuzalból készített rugó megnyúlik a horogra akasztott ismert
eltörik a kölcsönhatás
tömegű testek súlyának hatására, és nem tér vissza eredeti hosszára a nyújtóerő megszűnte után, következtében, mint például
ezért azt mondjuk, hogy az alakváltozás rugalmatlan. • A vasgolyó pályája görbe vonalú, a görbült az üveg, a kréta, a cukor,
pálya a mágneses kölcsönhatásnak tulajdonítható. A mágnes és a vasgolyó mágneses tér segít- a jég, a dió. Ezek a testek
ségével, távolhatással hat egymásra. • Az elektromosan feltöltött rudak taszítják vagy vonzzák egy- törékenyek.
mást a rudak anyagától függően.

Megjegyzem

Két test egymásra gyakorolt hatását kölcsönhatásnak nevezzük. A testek kölcsönhatása megvál-
toztathatja bizonyos fizikai mennyiségek értékét, ezeket a változásokat a kölcsönhatás következ-
ményeinek nevezzük. Két test közötti kölcsönhatás közvetlen érintkezéssel, vagy távolhatással
valósulhat meg. A kölcsönhatás következménye lehet statikus vagy dinamikus. Általában a távol-
hatásoknak három típusáról beszélünk: gravitációs kölcsönhatás, olyan típusú, amilyet a Föld gya- Más testeknek nagy
korol; elektromos kölcsönhatás az elektromosan töltött testek között., és mágneses kölcsönhatás a a szilárdságuk, mint
mágnesek vagy elektromágnesek között. például a gránitnak vagy
A kölcsönhatás dinamikus hatása a testek mozgásállapotának megváltozásában nyilvánul a gyémántnak. Ezek a
testek nem szenvednek
meg, vagyis a sebesség értékének és/vagy a mozgás irányának változásában.
alakváltozást és nem
A kölcsönhatás statikus hatása a testek alakváltozásában nyilvánul meg. Az alakváltozás
is törnek el szokványos
lehet rugalmas, ha a test visszanyeri alakját a kölcsönhatás megszűnte után, vagy rugalmatlan, kölcsönhatások esetében.
ha az alakváltozás megmarad a kölcsönhatás megszűnte után.

Alkalmazom

A tanulók egy olyan játékot játszanak, ahol a vízszintes síkon elgurított golyók a lehető legközelebb
kell kerüljenek egy bizonyos helyzetű célponthoz. Két tanuló egyszerre gurít el egy-egy golyót az
indítási vonaltól a célpont fele. Az egyik golyó egy egyenes vonalú pályán mozog a célpont fele, míg A testek közötti
a második kezdetben párhuzamosan halad az első golyóval, ezután elkezd eltérülni és egy görbevo- kölcsönhatások
nalú pályán folytatja útját, a célpont felé tartva. Milyen kölcsönhatás befolyásolhatta csak a máso- következményei nem mindig
észlelhetők.
dik golyó pályáját?
28 2. TE Mechanikai jelenségek. Kölcsönhatások

Az erő – a kölcsönhatás mértéke.


Érintkezési erők és mezők közvetítésével ható erők
TUDOD -E?

Hogy könnyebb: ha húzzuk a kiskocsit, vagy ha toljuk? (1) Hát egy kerekes táska esetén? (2) Egy
fitnesz labdára előbb egy gyerek, majd egy felnőtt ül. A labda alakváltozása azonos mindkét eset-
ben? (3)
Egy rugósmatracot gyerekek is, felnőttek is használnak. Mit mondhatunk a rugók alakváltozá-
sáról? Melyik esetben nagyobb az alakváltozás? (4)
1 2 3 4
Távolhatásokat jellemző
erők: gravitációs erő, elekt-
rosztatikus erő és mágne-
ses erő. A gravitációs erők
a világegyetem bármely
két testje között fellépnek.
Például a Nap egy olyan csil-
lag, amely a Naprendszer
minden bolygóját maga
körül tartja. Hasonlóan, a
bolygók körül természetes Következtetések
és mesterséges műholdak Ugyanarra a testre ható kölcsönhatások következményeit összehasonlítva, megállapítható, melyik
keringenek. kölcsönhatás a nagyobb. Tehát a kölcsönhatás mérhető a következményei segítségével. Az erő az
a fizikai mennyiség, amely a testek közötti kölcsönhatás mértéke.

Az erő hatásainak 1 2
meghatározása
Az elektromos kölcsönha-
tások bizonyos körülmé- Szükséges eszközök: kam-
nyek között villámot, szikrát pókkal ellátott téglatest és
okozhatnak, mint ahogy az dinamométer (1. ábra), rugal-
ábrán látható, plazmát tar- mas acéllemez, állvány, mérő- 3
talmazó gömb esetében is tömegek (2., 3., 4. ábrák).
megfigyelhető. Munkamenet
• Helyezd a téglatestet az
asztalra. Húzd a testet a
dinamométer segítségé-
vel, amelyet rendre a kam- 4
pókba akasztasz, és figyeld
meg a testre és a dinamo-
méterre gyakorolt hatást,
A napszél részecskéi és a miközben növeled az erő
Föld közötti mágneses köl- nagyságát. Jegyezd le a
csönhatás hozzájárul a testre és a dinamométerre
sarki fény megjelenéséhez gyakorolt hatásokat.
a Föld mágneses pólusai • Rögzítsd a lemez két végét állványokra, és akassz rá külön-
környékén. böző pontokban mérőtömegeket (2. ábra). Elemezd a lemez
alakváltozását a mérőtömegek rögzítési pontjainak függvé-
nyében és jegyezd le a füzetbe az észrevételeket.
• Rögzítsd a lemez egyik végét, míg a másikat, a hozzáfogott dinamométerrel együtt mozgasd
különböző irányba (3. és 4. ábra). Figyeld a dinamométer által mutatott értékeket és a lemez
alakját minden esetben. Jegyezd le a füzetbe észrevételeidet.
Az erő – a kölcsönhatás mértéke. Érintkezési erők és mezők közvetítésével ható erők L2 29

Következtetések MÁR TUDOM


Ha a testet különböző irányba húzzuk dinamométerrel, az egyik vége felemelkedhet, elfordul-
hat, elmozdulhat az asztalon, tehát az erő okozta hatás különböző és függ az erő hatóirányától. Az erő
Ha megváltoztatjuk az erő támadópontját, a hatás is különböző lesz. Ha húzzuk a testet vagy tol- a irányítása
s ág
juk, akkor ez egyik vagy másik irányba elmozdul. A dinamométerre való hatás következtében, ez agy
őn
alakváltozást szenved és hat a téglatestre. er
Az
Az, hogy a test nyugalomban marad, illetve vízszintesen vagy függőlegesen elmozdul, függ:
• a húzóerő nagyságától;
• a támadópont (támadáspont, kezdőpont) helyzetétől (az a pont, ahol a dinamométer hat);
• a húzóerő irányától és irányításától.
Az erő támadópontja
Az acéllemez alakja függ a húzóerő irányításától (a dinamométer irányításától) és az erő nagy-
ságától (a dinamométer által mutatott érték). Az erő iránya

Egy erő ábrázolása az erő-


Megjegyzem
vektor megrajzolását jelenti,
annak minden jellemzőjével.
Egy erő ábrázolásának lépései
1 Ábrázoljuk az erő tartóegyenesét; ez az erő iránya.
2 A tartóegyenesen rögzítjük az erő támadópontját (azt a pon-
TUDOD -E?
tot, amelyben az erő hat).
3 Kiválasztunk egy megfelelő mértékegységet. A megadott
példában az 1 cm hosszúságú szakasznak 2 N nagyságú erő
felel meg.
4 Az egységnyi szakasz hosszát annyiszor sokszorozzuk az erő
irányában, amíg megkapjuk az erő értékét; ebben a példában
háromszor, mivel az erő 6 N.
5 A szakasz végpontjába egy nyílhegyet rajzolunk, amely az erő
irányítását mutatja.
6 Jelöljük az erőt: .

Az erő az a vektoriális fizikai mennyiség, amely hatása következtében egy test megváltoztatja
mozgásállapotát vagy alakját, jellemez minden olyan ellenállást, amely az említett változások
következtében lép fel. Az erő hatása különböző, nagyságától, támadópontjától, irányától és irá-
nyításától függően.
Az erő és a mozgás közötti
A kölcsönhatás lehet érintkezési vagy távolhatás, egy mező közvetítése segítségével (gra-
összefüggést elsőként
vitációs, elektromos, mágneses). A húzóerő, amely közvetlenül egy testre hat és az az erő, Sir Isaac Newton, angol
amellyel a dinamométer a testre hat, érintkezési erők. Távolhatás például akkor jelentkezik, ami- matematikus és fizikus adta
kor két elektromosan töltött műanyagrúd vonzza vagy taszítja egymást, vagy két, egymástól bizo- meg még a XVII. században,
nyos távolságra levő mágnes kölcsönhatásba kerül. két vektoriális fizikai
mennyiség segítségével.
Az erő mértékegysége a . Egy newton az az erő, amely az 1 kg tömegű tesre hatva, egy A mechanika második
alaptörvénye: egy testre
1 m/s sebességváltozást hoz létre, minden 1 s időintervallumban. . ható erő a testtel egy olyan
Az erő mérésére használt mérőeszköz a dinamométer. gyorsulást közöl, amely
egyenesen arányos az erővel
és fordítottan arányos a test
Alkalmazom tömegével.

Húzz egy tolltartót az asztal hossza mentén jobbra ható


nagyságú vízszintes erővel. Ábrázold grafikusan az erővektort.
30 2. TE Mechanikai jelenségek. Kölcsönhatások

A tehetetlenség elve

PROJEKT

A mechanika alaptörvényei
megfogalmazásának
története A tehetetlenség hatásainak megfigyelése
A projekt célja. A történelmi Szükséges eszközök: biliárdgolyó, fényes, vízszintes felület (padló vagy sima asztallap), dákó,
korok azonosítása, egy nagy öblös üvegtál, több könyv, három, hasonló méretű alma, egy deszka, egy szeg és
melyekben felfedezték kalapács.
és megfogalmazták a
mechanika törvényeit, kezdve 1 2 3
Arisztotelésztől, akit követett
Galileo Galilei, Isaac Newton
majd Albert Einstein. Kiemelni
ezeknek a felfedezéseknek
a fontosságát a tudomány
és technika fejlődése, illetve Munkamenet
a társadalom fejlődése • Tedd a biliárdgolyót a fényes asztallapra, majd finoman üsd meg a dákóval. (1 ábra) Figyeld
szempontjából. A projekt meg a golyó mozgását, majd jegyezd le észrevételeidet.
elkészíthető egyénileg vagy • Tedd a biliárdgolyót az üvegtál peremére, vagy egy félgömb peremére (2 ábra) és hagyd szabadon
csapatban.
mozogni. Figyeld a golyó mozgását és jegyezd le észrevételeidet.
Mit fogtok tanulni? Meg
• Tedd a könyveket az almákra, tedd a deszkát a könyvekre és üsd be a szeget a deszkába
fogjátok tanulni a mechanika
a kalapáccsal (3 ábra). Figyeld az almákat. Szétroncsolódnak? Jegyezd észrevételeidet a
törvényeinek fontosságát
füzetbe.
a mindennapi életben és
hogy hogyan befolyásolják Következtetések
a társadalom fejlődését. • A dákó és a biliárdgolyó kölcsönhatásának következtében, ez utóbbi egyenes vonalú egyenletes
Hogyan jártok el? mozgást végez, addig, míg egy akadály kerül az útjába, vagy míg eléri a felület szélét.
1. Tanulmányozzatok • Az üvegtál peremén szabadon hagyott golyó, saját súlyától, növekvő sebességgel mozog az
weboldalakat, mint wikipedia. üvegtál alja felé. Miután eléri az üvegtál alját, a golyó felfele mozog, a tehetetlenségének követ-
org, olyan szakdolgozatokat, keztében, az üvegtál felső széle felé. Majd újra lefele indul és így tovább. A mozgás során a
mint Mecanica golyó egyre kisebb magasságra emelkedik, míg végül az üvegtál alján megáll. A golyót az ellen-
fenomenologică, melynek
álló erők fékezik le, ezek hiányában a mozgás nem szűnne meg.
szerzője Nicolae Sfetcu
• Miután a szeget a kalapáccsal megütjük, a szeg a deszkába hatol, az almák pedig nem roncso-
(MultiMedia Publishing, 2018)
lódnak össze, a könyvek tehetetlensége miatt, amelyek nyugalomban maradnak, ellenszegülve
vagy más forrást.
2. Állapítsátok meg a
a mozgásállapot megváltoztatásának.
projektre vonatkozó lényeges
információkat. Megjegyzem
3. Tegyétek időrendi
sorrendbe a történelem során
felfedezett legfontosabbnak A tehetetlenség elve: „Bármely test megőrzi nyugalmi állapotát vagy egyenes vonalú egyenletes
tekintett mechanikai mozgását addig, amíg egy erő nem hat rá és nem kényszeríti, hogy megváltoztassa mozgásálla-
törvényeket és mutassátok potát.” (Isaac Newton, A természetfilozófia matematikai alapelvei – 1686).
be ezek fontosságát a
társadalomra nézve. A dinamika alaptörvénye: Ha egy m tömegű testre egy erő hat, akkor a test egy olyan gyorsu-
Hogyan mutatjátok be lással halad, amelynek iránya és irányítása megegyezik az erőével . A dinamika alaptör-
a projektet? Készítsetek vényét alkalmazva egy test elmozdulására a saját súlya hatására, a tömeg, a súly és a gravitációs
szöveget és képeket gyorsulás között a következő összefüggés írható fel: .
tartalmazó powerpoint
bemutatót.
Hogyan értékelhető a Alkalmazom
projekt? Szempontok: a
dokumentáció minősége, Egy vízszintesen szálló repülőgépből egy gyógyszerekből és élelmiszerekből álló csomag szaba-
a lényeges információk
don esik, egy földcsuszamlás következtében elszigetelt falu lakosai számára. A földet érő csomag
kiválasztása, a bemutató
abba a pontba esik, amely a kibocsátási ponttal ugyanazon a merőleges egyenesen van? A cso-
pontossága. Kérjétek meg
mag esése alatt az illető térségben nem fúj a szél. Rajzold le a Föld felé eső csomag pályáját és
társaitokat, hogy értékeljék,
magyarázd meg ennek alakját.
tegyenek fel kérdéseket és
tegyenek javaslatokat.
A hatás és visszahatás elve L3 – L4 31

A hatás és visszahatás elve

A testek kölcsönös hatásának tanulmányozása

Szükséges eszközök: léggömb (lufi), cső csatlakoztatására alkalmas lyukas korong, csappal ellá-
tott rugalmas cső, kiskocsi, rövid rúd, csatlakozó, görkorcsolya vagy gördeszka.
1 2 3

A kosárlabdázó hat a labdára, a


labda pedig visszahat rá. A Föld
vonzza a kosárlabdázót a gra-
vitációs erővel, de ugyanakkor
ő is vonzza a Földet.

Munkamenet
• Kösd a lufit a koronghoz a csappal ellátott rugalmas cső segítségével (1. ábra). Nyisd ki a
csapot, úgy, hogy a levegő a lufiból kimenjen és a korong alá kerüljön. Mit veszel észre?
Magyarázd a jelenséget, megnevezve a kölcsönhatásban levő testeket; észrevételeidet
jegyezd a füzetedbe.
• Rögzítsd a lufit a kiskocsira (2. ábra) majd engedd ki a lufiból a levegőt, kinyitva a csa-
pot. Figyeld meg a kiskocsi elmozdulását, a levegő elmozdulásának irányításához képest.
Magyarázd meg a kocsi elmozdulását, azonosítva a rá ható erőket és jegyezd le a füzetedbe A labda nyomja a talajt egy erővel,
az észrevételeidet. a talaj pedig visszaható erőt fejt
• Rögzítsd a görkorcsolyát vagy lépj a gördeszkára és nyomd a kezeddel a közeli falat (3. ábra). ki a labdára. A Föld vonzza a lab-
dát egy erővel, a labda is vonzza
Milyen hatást gyakorol rád ez a kölcsönhatás? Ábrázold azokat az erőket, amelyek ebben a köl-
a Földet egy ugyanakkora erővel.
csönhatásban fellépnek.

Következtetések
• A lufiból távozó levegő az asztallapjára egy erővel hat, az asztal pedig visszahat egy másik erő-
vel a levegőre. A levegő hat a korongra, felemelve azt és elmozdítva az asztalon, a korong pedig
hat a kiáramló levegőre.
• Ha kinyitjuk a csapot, a levegő a lufiból kiáramlik és kölcsönhatásba lép a szobában levő
levegővel, amely hat a kiskocsira, így elmozdítja azt az asztalon. Az elmozdulás a lufiból kiá-
ramló levegővel ellentétes irányítású.
• Amikor a kezeddel megnyomod a falat egy erővel, a fal visszahat rád egy másik erővel, mely
ellök téged a faltól. A két erő támadópontja különböző testeken van, iránya azonos, irányítása
ellentétes. A gyerek megrugja a labdát egy
erővel, a labda pedig egy másik
erővel visszahat a lábára.
Megjegyzem

A hatóerő és visszaható erő két olyan erő, amelyeknek a testekre gyakorolt hatása a mozgásálla-
pot megváltoztatása, alakváltozás, vagy ellenszegülés ezeknek a változásoknak.

A hatás és visszahatás elve: Ha egy test hat egy másik testre egy hatóerővel, akkor a másik test
hat az elsőre egy visszaható erővel, melyek nagysága egyenlő, irányuk azonos, irányításuk pedig
ellentétes.

Alkalmazom

A mellékelt ábrán egy téglatestet egy dinamométerrel húzunk egy vízszintes felületen.
Ábrázoljátok a testre ható erőket.
32 2. TE Mechanikai jelenségek. Kölcsönhatások

Példák erőkre: súly, merőleges nyomóerő, súrlódási erő,


feszítőerő, rugalmas erő
MÁR TUDOM
A A súly ( )

Milyen erőt kell legyőzni egy rakéta kilövésekor (1. ábra)? 1


A munkaasztalon egy iskolástáska van. Emeld fel a tás-
kát és mondd meg milyen erőt kell legyőzz. Milyen az erő
irányítottsága? Több test (egy radír, egy ceruza, egy kő), külön-
böző magasságokból szabadon esik és a talajra érkezik. Milyen
erő hatására végzik ezt a mozgást?
A bungee jumping nevű extrém sportban a sportoló legyőzi a
gravitációt? (2. ábra)
A súly változik a hosszúsági
kör és a szélességi kör Következtetések
függvényében. Egy pont A rakéta kilövésekor a Föld által a rakétára gyakorolt vonzóerőt
szélessége az Egyenlítőtől kell legyőzni, ami a rakéta súlya.
az a szög, amelyet a Föld Amikor a táskát felveszed az asztalról, érzed, hogy le kell 2
középpontját az adott győzni azt az erőt, amely függőlegesen hat lefelé. Egy bizo-
ponttal összekötő egyenes nyos magasságból szabadon eső testek egy olyan erő hatá-
és az Egyenlítő síkja bezár. sára esnek le, amely függőlegesen lefelé hat.
Ha a pont az északi féltekén A sportoló, aki bungee jumpingozik, a súly hatására esik le,
található, akkor északi a rugalmas kötél pedig megnyúlik. A megnyúlt kötél megállítja
szélességről beszélünk, ha a sportolót, aki szabadon esik, majd felemeli, ellenszegülve a
pedig a pont az Egyenítőtől gravitációnak.
délre van, akkor déli
szélességről beszélünk.
A fenti ábrán a a Föld sugara
az illető szélességi körön.
A gravitációs gyorsulás A tömeg és a súly közötti összefüggés megfigyelése
középértéke a Föld felszínén, Szükséges eszközök: három pingponglabda, tálca finom homok-
két érték között változik: kal, tölcsér, vizes edény, tű nélküli fecskendő, gyurma, két-
gEgyenlítő   9,78 m/s2 és karú mérleg.
gSark 9,83 m/s2.
Munkamenet
• A labdák közül kettőben vágj egy-egy rést ollóval. Ezután az egyik labdát töltsd meg homokkal
egy tölcsér segítségével, majd egy másik labdát tölts meg vízzel egy fecskendő segítségével.
Tapaszd be a réseket gyurmával.
• Mérd meg a három labda tömegét, egy mérleg segítségével, és jelöld a tömegük növekvő sor-
rendjében 1, 2, 3- mal.
• Egyidőben engedd szabadon a három labdát ugyanolyan magasságból és figyeld meg, melyik
esik hamarabb a tálcába. Hogy alaposabban megfigyelhesd a három labda mozgását, filmezd
le mobiltelefonnal.
• Melyik labda hagy mélyebb nyomot a tálcán? Mit mondhatunk a labdák sebességéről, amel�-
lyel földet érnek? Melyiknek volt nagyobb sebessége? Függ a labda sebessége a tömegétől?
Jegyezd le észrevételeidet és következtetéseidet a füzetedbe. Ábrázold grafikusan a labdák
esését okozó erőt.

Következtetések
Elvárásunkkal ellentétben, a három labda egyidőben ér földet, de a homokban hagyott nyomaik
különbözőek. A homokkal telt labda hagyja a legmélyebb nyomot. A Föld által a három labdára
gyakorolt erők különbözőek és egyenesen arányosak a labdák tömegeivel.
A súly, a merőleges nyomóerő, a súrlódási erő, a feszítőerő, a rugalmas erő L5 33

TUDOD -E?
Megjegyzem
A Föld középpontjától
A Föld részéről egy testre gyakorolt vonzóerőt súlynak nevezzük és ez egy vektoriális fizikai különböző távolságokra
mennyiség. A súly iránya függőleges, irányítása a Föld középpontja felé mutat, támadópontja levő testek súlya változik
pedig a test súlypontjában van. A súly modulusa (nagysága) egyenlő a tömeg és a gravitációs gyor- a Föld középpontja és
sulás szorzatával: G = mg; a gravitációs gyorsulás értéke a 45 fokos szélességi körön és a tenger- a test közötti távolság
szinten (nulla magasságban) g = 9,81 N/kg. függvényében. A test súlya
A súly egy vektoriális fizikai mennyiség; vektoriális alakban felírható, mint:    , ahol nő a Föld középpontjától
a gravitációs gyorsulásvektornak ugyanaz az iránya, irányítása és támadópontja, mint a a tengerszintig és fölötte
súlyvektornak. csökken. Így a Föld
belsejében a test súlya
arányosan nő a test és a
Alkalmazom
Föld középpontja közötti
távolsággal, míg a Föld
Melyik pontban kisebb a rakéta felszállásához szükséges erő: amikor a kilövő állomás a tenger part- felszínén a súly csökken,
ján van, vagy ha a hegy tetején? Egy könnyebb kilövéshez hova kellene elhelyezni a kilövő állomást: a ha nő a távolság.
sarkokhoz, vagy az Egyenlítőhöz? Tanulmányozd az eseteket és fogalmazd meg a választ.

B A merőleges nyomóerő ( )

A Föld minden testre hat egy erővel, melyet 1 2


súlynak nevezünk. Akkor miért nem esnek le
a mellékelt ábrán látható testek a súly hatá- a Az alma súlya 1 N.
sára? Hogyan magyarázod meg az asztalon b Az alma súlya 1/4 N.
c Az alma súlya 1/9 N.
levő alma nyugalmi állapotát, a labdáét, vagy a d Az alma súlya 1/16 N.
sportolókét?
Következtetések 3
• Az alma nem esik le a súly hatása alatt; ez az asztalra egy
nyomóerővel hat, a hatás és visszahatás elve szerint az asz-
tal visszahat az almára egy ugyanakkora nagyságú, azonos
irányú, de ellentétes irányítású erővel.
• A 2. ábrán levő sportolók a labdára két erővel hatnak, ame-
lyek a labda súlyát kiegyenlítik, így a labda egyensúlyban
marad.
• A 3. ábrán látható sportoló mindkét gyűrűt azonos erővel nyomja, a gyűrűk részéről a sportolóra
ható erők kiegyenlítik a sportoló súlyát, így az egyensúlyban marad.

Egy másik testre támaszkodó test nyomóerőjének meghatározása

Szükséges eszközök: teniszlabda, két fa téglatest, felmosó, faha- 4


sáb, szivacs, egy doboz mérőtömeg.

Munkamenet
• Húzd a felmosót a padlón, majd toljad (4. ábra). Melyik eset-
ben lesz a felmosó által a padlóra ható merőleges nyomóerő
nagyobb: ha húzzuk, vagy ha toljuk?
34 2. TE Mechanikai jelenségek. Kölcsönhatások

6 • Helyezd a labdát két fa téglatestre (5). Ábrázold a lab- 5


dára ható erőket és a labda részéről a két téglatestre ható
erőket.
• Mérd meg a szivacs vastagságát. Helyezd a hasábot a
szivacsra és mérd meg a szivacs vastagságát. Tegyél
mérőtömeget a hasábra és mérd meg újra a szivacs vastag-
Húzzuk a felmosót ságát. Vezesd be a mért adatokat egy, az alábbihoz hasonló
táblázatba:
7
Mérés sz. Szivacs vastagsága (cm) Nyomóerő (N) Visszaható erő (N)
1
2

Következtetések
• Az nyomóerő, amellyel a felmosó hat a padlóra a két esetben a 6. és 7. ábrákon látható
a mellékelt oszlopban. A merőleges nyomóerő nagyobb, ha toljuk a felmosót, mint amikor
húzzuk.
Toljuk a felmosót
• A labdára ható , és erők a mellékelt 8. ábrán láthatók. Az és azok az erők, amelyek-
kel a labda a kockákra hat.
8 • A szivacsra ható nyomóerő (9. ábra) egyenlő az összsúllyal (a hasáb súlya összeadva a mérő-
tömegek súlyával).

Megjegyzem

Az merőleges visszaható erő az az érintkezési erő, amellyel az alátámasztási felülettel rendelkező


9
test hat a rá támaszkodó testre. A merőleges visszaható erő iránya merőleges az alátámasztási felü-
letre, irányítása a támaszkodó test felé mutat, a támadópontja az alátámasztott test alátámasztási
felületén van, modulusa pedig függ az alátámasztott testre ható erőktől.
A merőleges visszaható erő az az erő, amellyel az alátámasztási felület visszahat a rajta
Hasáb
található testre és ez a merőleges nyomóerőnek megfelelő visszaható erő, az alátámasz-
tási felület részéről. Ha az alátámasztási felület síkfelület, a visszaható erő és a nyomóerő iránya
merőleges a síkfelületre, ha pedig az alátámasztási felület gömbfelület, akkor az erők iránya azo-
nos a görbületi sugáréval, mint a 7-8 ábrákon.
a szivacsra ható
nyomóerő, míg a
merőleges visszaható Alkalmazom
erő a szivacs részéről
a hasáb‑mérőtömeg Tegyél egy átlátszó pohárba egy pingponglabdát. Készíts egy rajzot, amelyen feltünteted a lab-
együttesre. dára ható erőket és az asztalon levő pohárra ható erőket.

C A súrlódási erő ( )

A csúszó súrlódási erőt kifejező összefüggés meghatározása

Szükséges eszközök: különböző érdességű felületekkel rendelkező fa téglatest, három – négy azo-
nos horoggal ellátott téglatest, dinamométer, mérőtömegek/ismert tömegű korongok.
Munkamenet
• A dinamométer segítségével húzd a téglatestet egyenletesen egy vízszintes felületen(1.
ábra). Jegyezd le a kapott erőt. Ismételd meg a kísérletet, ha a testet egy másik felületen
mozgatod. Hasonlítsd össze az erőket és fogalmazz meg egy következtetést arról az erőről,
A súly, a merőleges nyomóerő, a súrlódási erő, a feszítőerő, a rugalmas erő L5 35

1 2 3 Az ejtőernyő kinyitásakor a
légellenállás nagyon nő, s
így jelentősen csökken az
ejtőernyős sebessége.

amelyet le kell győzni a test egyenletes mozgása alatt, az alátámasztási felület érdességé-
től függően.
• Mérd meg az egyik test felületét. Helyezd a testeket, egyiket a másik után, mint egy vonatot,
majd húzd az első testet egyenletesen a dinamométer segítségével (2. ábra). A három test
felülete ugyanolyan típusú kell legyen. Jegyezd le a dinamométer által mutatott erő értékét.
Ismételd meg a mérést úgy, hogy a harmadik testet az elsőre teszed, majd az elsőt húzod A motorbiciklis nem
egyenletesen a dinamométerrel. Tedd mind- csúszik meg, míg
három testet egymásra és ismételd annak leírja a körívet, a súrlódási
az erőnek a mérését, amely egyenletesen erőnek köszönhetően,
mozgatja a rendszert. amely ellenáll a kerekek
Gyűjtsd a mért értékeket a mellékelthez kicsúszásának.
hasonló táblázatba.
• Fogalmazz meg egy következtetést az erőről, 4
amelyet a test egyenletes mozgatásakor kell
legyőzzünk, az érintkezési felület függvényé-
ben, amelyen a test csúszik. Mérd meg a
három közül az egyik fa téglatest tömegét.
Húzd a testet a dinamométer segítségével,
úgy, hogy egyenletes mozgást végezzen.
Ismételd meg a mozgást, a testre ismert A sportoló a cipő és a felü-
tömegeket helyezve. Gyűjtsd a kapott mérési let közötti súrlódási erőnek
adatokat egy, a mellékelt táblázathoz hasonlóba. Elemezd a táblázat adatait és fogalmazz meg köszönhetően szaladhat; ez
egy következtetést arról az erőről, amelyet le kell győzni, ahhoz, hogy a testet egyenletes moz- az erő annak az erőnek az
gásba hozzuk, valamint az érintkezési felületre merőlegesen ható nyomóerőről. ellenállási ereje, amellyel
Ábrázold grafikusan az , csúszó súrlódási erőt, az érintkezési felületre merőlegesen hatő a sportoló löki az utat (egy,
nyomóerő függvényében. az úttal párhuzamos irány
Következtetések mentén).
Két egymáson csúszó test érintkezési felülete között fellépő erőt, csúszó súrlódási erőnek nevez-
zük, mely ellenáll egy test haladásának egy másik testhez viszonyítva. A csúszó súrlódási erő függ
a felület érdességétől, a merőleges nyomóerőtől és nem függ az érintkezési felület nagyságától, ha
felületek területei összehasonlíthatóak.
A grafikonról megfigyelhető, hogy a csúszó súrlódási erő egyenesen arányos az érintkezési
felületre merőlegesen ható nyomóerővel.

Megjegyzem

A súrlódás törvényei. A csúszó súrlódási erő két egymáson csúszó test között az érintkezési felü-
let síkjában lép fel és ellenszegül a mozgás irányának.
• A csúszó súrlódási erő a test mozgása irányában hat, irányítása pedig ellentétes a test
mozgásával.
• A csúszó súrlódási erő modulusa egyenesen arányos az érintkezési felületre merőleges nyo-
móerő modulusával és matematikai összefüggése: , ahol a csúszó surlódási együtt-
ható. Ennek az együtthatónak nincs mértékegysége, egy adimenzionális állandó, amely a
csúszó súrlódási erő és az érdességi felület közötti összefüggést fejezi ki, az egymáson csú-
szó testek esetében.
36 2. TE Mechanikai jelenségek. Kölcsönhatások

Alkalmazom

1 Megoldott feladat. Egy emeber egy pályán szalad, mint a mellékelt ábrán. Ábrázold a rá ható
erőket.
Megoldás. A rá ható erők: − a talaj részéről az emberre ható súrlódási erő, −a súly, − a talaj
részéről a merőleges visszaható erő,  − a levegővel való súrlódási erő, − az ember által
a talajra kifejtett merőleges nyomóerő,  − az ember által a talajra kifejtett súrlódási erő (az az
erő, amellyel az ember érintőlegesen tolja hátrafelé a talajt).

2 Egy vízszintes asztalon elhelyezett szótárat egy vízszintesen ható erővel egyenletesen tolunk.
Ábrázold a szótárra ható erőket és a szótár által az asztalra kifejtett erőket.

Az emberre ható, és az ember által D A szálban fellépő feszítőerő


a futópályára kifejtett erők

Egy gyerek egy spárga segítségével húzza a szánkót. Melyik erő húzza a szánkót (1. ábra)? • A kutyákat
kötelekkel a szánkóhoz kötöttük. Milyen kölcsönhatási erők lépnek fel a 2. ábrán levő testek között? •
Milyen erő hat az utánfutóra, ahhoz hogy mozgásba hozza (3. ábra)?

KUTATÁS 1 2 3

Következtetések
Az ábrán látható testek közötti kölcsönhatások összekötő szálak és rudak segítségével
jönnek létre. A gyerek által a szánkóra kötött spárgára gyakorolt erő átterjed a szánkóra
is, a megfeszített szál segítségével. A kutyák a szánkóra erősített kötelet húzzák és a meg-
feszített kötelek megmozdítják a szánkót. Az utánfutót az autó húzza a ráerősített összekötő
rúd segítségével.

Két tanuló osztálytár-


sai figyelmét és ismere-
teit akarta próbára tenni.
Lefényképeztek egy nehéz A szálban fellépő feszítőerő meghatározása 4
golyót (8 kg!), amelyet egy
vastag spárgával kötöt- Szükséges eszközök: két fa téglatest, fonal,
tek meg, (mint a mellékelt dinamométer
ábrán), majd arra kérték a Munkamenet
társaikat, hogy ábrázolják a • Húzd a testet a dinamométerrel, egy fonal Mérés sz. F1 (N) F2 (N) F3 (N) Tkötés (N)
golyóra ható erőket és hatá- segítségével úgy, hogy a test egyenletes T (N)
rozzák meg ezek számérté- mozgást végezzen. Olvasd le és jegyezd le a
két. A gravitációs gyorsulás dinamométer által jelzett (F1) erőt egy olyan táblázatba, mint az itt látható.
értékét 9,8 N/kg –nak ves�- • Húzd a másik testet egyenletesen a dinamóméterrel, a testhez kötött fonal segítségével. Jelöld a
szük, és tudjuk, hogy az ábra dinamóméter által jelzett erőt (F2). Egy fonal segítségével kösd össze a két testet és húzd az elsőt
adatai arányosak a valósá- egyenletesen a dinamóméterrel, a testhez kötött fonal segítségével (4. ábra). Jelöld az erőt, amit
gos adatokkal. a dinamóméter mutat (F3). Milyen erők lépnek fel a dinamóméter és fonal kölcsönhatásában?
Te milyen megoldást Határozd meg a testet és a dinamómétert összekötő fonalban fellépő feszítőerőt (T) a három
javasolsz? esetben és a két testet összekötő fonalban fellépő feszítőerőt ( ) az utolsó esetben.
A súly, a merőleges nyomóerő, a súrlódási erő, a feszítőerő, a rugalmas erő L5 37

Következtetések TUDOD -E?


A dinamométert a testtel összekötő fonalban fellépő feszítőerő annak az erőnek a visszaható ereje,
amellyel a dinamométer húzza a fonalat és megnyújtja. A hatás és visszahatás elve alapján, a szálban A mindennapi életben
fellépő feszítőerő modulusa egyenlő a dinamométer által mutatott erő nagyságával. Ha a második test a szövetek és kábelek
egyenletesen mozog, a két testet összekötő fonalban fellépő feszítőerő egyenlő a dinamométer által előállításához többfajta
mutatott erővel. fonalat használnak,
például gyapotot, gyapjút,
selymet, lent, rami szálat,
Megjegyzem
viszkózt. Minden szálnak
van egy sajátos szakítási
A szálban fellépő feszítőerő egy visszahatás, a fonalra ható megnyújtó erővel szemben. Egy erő feszültsége, amely függ az
hatására megnyúlt szál bármely keresztmetszetén két egyenlő modulusú, ellentétes irányítású anyagtól, amiből a termék
erő hat, hatóerő és a visszaható erő, amellyel a fonal egy része hat a fonal többi részére. Ezek készül és ezek méretétől.
közül bármelyiket feszítőerőnek nevezzük. Ha a szál elhanyagolható tömegű, akkor a feszítőerő Minden szálnak van egy
értéke a szál minden pontjában ugyanannyi. Ha a fonalnak tömege nem elhanyagolható, akkor a rugalmas tartománya,
feszítőerő értéke a szál különböző pontjaiban különböző. Egy szálban vagy egy rúdban levő feszí- melyben az alakváltozás
tőerő pontról pontra terjed, a szál vagy a rúd teljes hosszában. egyenesen arányos az
A feszítőerők egyaránt megjelennek a kifeszített szálakban, rudakban, illetve összenyomott rudak- alakváltozást létrehozó
ban. A kifeszített szálak esetén a test és a szál/rúd közötti érintkezésnél, a feszítőerő iránya a erővel, ha ez kisebb, mint
testtől a szál/rúd felé mutat. Az összenyomott rudaknál, a feszítőerő a rúdtól a test felé mutat. egy szélső érték, Fszélső. Ha
ezt az értéket meghaladjuk,
a szál rugalmatlan
Alkalmazom
alakvátozást szenved, s az
erő növekedésével a szál
Megoldott feladat keresztmetszete egyre
Egy tanuló egy fonal segítségével egy könyvcsomagot húz egy vízszintes asztalon. csökken, míg elszakad.
a Ábrázold a kéz –fonal illetve a könyvcsomag – fonal kölcsönhatásokból adódó erőket. Az erőnek ezt az értékét
b Ábrázold a könyvcsomagra ható erőket. szakítási erőnek nevezzük,
Megoldás Fszakítás. A lenti grafikon, több
c A fonal – csomag kölcsönhatás: -a fonal végére a csomag egy erővel hat, ugyanakkora erő-
szál esetében, az alakítóerőt
vel a fonal vége is hat a csomagra (5. ábra). ábrázolja, az alakváltozás
A fonal – kéz kölcsönhatás: a fonal végére a kéz egy erővel hat, ugyanakkora erővel hat a függvényében.
fonal vége is a kézre .
 
5 6

d A könyvcsomagra ható erőket a 6. ábrán szemléltetjük.

E A rugalmas erő

1 – len
2 – rami szál
3 – gyapot
4 – poliamid
Rögzítsd egy rugó egyik végét egy milliméterpapírral ellátott állványra. A rugó végére köss egy testet,
5 – selyem
és figyeld meg a rugó viselkedését. Távolítsd el a testet és figyeld meg a rugó hosszát. Tedd vissza a 6 – viszkóz
testet és egy vízszintes erővel húzd a rugó végét. Ebben az esetben milyen a rugó megnyúlása? Milyen 7 – acetát
erők hatnak a nyugalomban levő testre? 8 – gyapjú
9 – lanital
Következtetések
A rugó megnyúlik vagy összenyomódik, a test részéről a rugóra ható erő hatására. A testet eltá-
volítva, a rugó visszanyeri eredeti alakját, annak az erőnek a hatására, amely az alakváltozást
létrehozó erő irányában hat, de vele ellentétes irányítású. Ezt az erőt rugalmas erőnek nevez-
zük: .
38 2. TE Mechanikai jelenségek. Kölcsönhatások

Gumiszalag rugalmassági állandójának meghatározása


Szükséges eszközök: nyújtatlan, különböző hosszúságú és keresztmetszetű gumiszalagok, áll-
vány (hosszú rúd, rövid rúd, rögzítő elem), vonalzó, mérőtömegeknek való horog.
Munkamenet
• Készítsd el az ábrán látható összeállítást; mérd meg a gumiszalag eredeti hosszát (alakválto-
zás előtt), , illetve a keresztmetszetének az átmérőjét, d1, majd számítsd ki a keresztmetszet
területét a kör területképletével:  , ahol . Köss a gumiszalagra néhány mérő-
tömeget és mérd meg a megnyúlt gumiszalag hosszát, . Ismételd meg a méréseket különböző
tömegű, a korongra akasztott mérőtömegekkel (legalább négy mérést végezz, anélkül, hogy
Mérések sz. 1 2 visszafordíthatatlanul megnyújtsd a gumiszalagot). Jegyezd az eredményeket egy olyan táb-
m (g) lázatba, mint az itt látható. Figyelem! A gumiszalagok mindig a szélső értékig nyúlhatnak meg,
F = mg (N) azaz míg megőrzik rugalmas tulajdonságaikat. Számítsd ki minden esetben az alakváltozást
(cm) létrehozó erő és a gumiszalag megnyúlásának arányát, majd számítsd ki az arányok átlagát.
(cm) • Válassz egy második, ugyanolyan keresztmetszetű, S1 területű, de különböző hosszúságú, ,
nyújtatlan gumiszalagot és ismételd meg a méréseket, kiegészítve a táblázatot. Megváltozik az
S1 (cm2)
alakváltozást létrehozó erő és a megnyúlás aránya? Hogyan?
(cm)
• Válassz egy harmadik gumiszalagot, melynek hosszúsága , keresztmetszete S2; ismételd
meg a méréseket. Megváltozik az alakváltozást létrehozó erő és a megnyúlás aránya? Hogyan?
• Válassz egy negyedik, ugyanolyan nyújtatlan hosszúságú, , S1 keresztmetszetű, de az előző-
től különböző anyagból készült gumiszalagot és ismételd meg a méréseket, kiegészítve a táb-
lázatot. Megváltozik az alakváltozást létrehozó erő és a megnyúlás aránya?
Következtetések
Megállapítjuk, hogy: a k rugalmassági állandó fordítottan arányosan változik a gumiszalag nyújtat-
lan hosszával, a k rugalmassági állandó egyenesen arányosan változik a rugó S keresztmetszeté-
TUDOD -E? vel; a rugalmassági tartományban a k rugalmassági állandó függ az anyag természetétől, amiből
a gumiszalag készült.
A Young‑modulus egy
rugalmas test merevségének Megjegyzem
mértéke. A fogalmat a
brit tudós Thomas Young
után nevezték el a XVIII. A rugalmas erő az alakváltozást szenvedett testekben lép fel (megnyújtott vagy összenyomott)
században. és irányítása olyan, hogy ellenszegül az alakváltozásnak. A rugalmas erő iránya megegyezik az
ĺme a Young‑modulus értéke alakítóerő /alakváltozás irányával, irányítása pedig ellentétes az alakítóerő, alakváltozás
néhány anyagra, GN/m2 -ben irányításával.
kifejezve: A rugalmas erő modulusa egyenesen arányos az alakváltozással: , míg a rugalmas
erő vektoriális kifejezése . Az utolsó összefüggés megadja az erő irányítását, mely az
• alumínium – 69;
alakváltozással ellentétes.
• nagy szilárdságú
A rugó rugalmassági állandója függ a rugó jellemzőitől és a következő módon fejezzük ki:
beton – 30;
• gumi – 0,01 és 0,1 között;
, ez Hooke törvénye. Ebben a kifejezésben E a longitudinális rugalmas állandó
• nylon – 2 és 4 között;
(Young - modulus), mely sajátos minden rugalmas anyagra. A rugalmassági állandó mérték­
• üveg – 50 és 90 között;
• kompakt csontszövet – egysége , míg a Young-modulus mértékegysége: .
4 és 27;
• szivacsos csontszövet –
1 és 11. Alkalmazom

1 Ábrázold grafikusan egy rugó megnyúlását az alakítóerő függvényében.


2 Az 1. pont grafikonjából állapítsd meg a rugó rugalmassági állandóját.
Az erők mérése. A dinamométer L5 – L6 39

Az erők mérése. A dinamométer

MÁR TUDOM

Egy optimális méréshez a


Az ábrán egy dinamométer látható, amelyre egy testet függesztet- dinamométer mérőskálája
tünk fel. Mit mutat a dinamométer? Ha a dinamométerre különböző azonos nagyságrendű kell
tömegű testeket függesztünk, a mérőeszköz különböző értékeket legyen a mérendő erők
mutat. Miért nem mutat azonos értékeket? Milyen fizikai folyama- nagyságrendjével. Például
ton megy át a dinamométer rugója? Jegyezd le észrevételeidet. az 1 N –nál kisebb erők
A dinamométer
által mutatott mérésére használhatunk
Következtetések érték egy 1 N-os vagy 100 mN-os
A dinamométer rugója különböző alakváltozásokat szenved a skálát, míg az 1N-nál
különböző alakítóerők hatására. Amikor a dinamométer rugójára nagyobb erők mérésére
egy testet függesztünk fel, akkor a testre hat a súlya, amely meg- 10N-os vagy 1 kN-os skálát
próbálja a testet lefele mozgatni; s így a test húzza lefele a rugót, használunk, a mérendő erők
megnyújtva azt. A rugó egy rugalmas erővel hat a testre, ellensze- nagyságának függvényében.
gülve a megnyúlásnak. A dinamométer a megnyúlt rugóban fellépő rugalmas erő értékét mutatja.
A rugalmas erő modulusa egyenlő az alakítóerő modulusával, a hatás és visszahatás elve szerint.

Egy dinamométer (rugós erőmérő) készítése

Szükséges eszközök: rugó, jelzővel és horoggal ellátott rúd,


vonalzó, állvány a rugónak, háromlábú állvány, rudak, rögzítő
elem, ismert tömegű testek, milliméterpapír.

Munkamenet Rugós dinamométerek, amelyek


• Rögzítsd a jelzővel és horoggal ellátott rudat a rugó egyik méréshatára 1 N, 2 N, 5 N vagy
végéhez. Ragassz milliméterpapír a rugónak való állványra. 10 N

Függeszd fel a jelzővel ellátott rugót úgy, hogy az alsó vége a


milliméterpapír irányában legyen.
• Függessz fel a dinamométer horogjára egy m0 etalontömeget (ami lehet 5 gramm, 10 gramm vagy
20 gramm) és húzz a milliméterpapírr egy-egy jelet a dinamométer jelzője irányában.
• Ismételd meg a műveletet, a dinamométer horogjára egyre nagyobb mérőtömeget függesztve:
2m0, 3m0 și 4m0. Vigyázz! Olyan mérőtömegeket használj, amelyekre a rugó rugalmassági tarto-
mánya nem haladja meg a szélső értéket. Használj olyan mértékegységet a dinamométer hite-
lesítésére, amelyet a Nemzetközi Mértékrendszerben is könnyen használunk: 0,1 N vagy 1 N.
A kéz erejét mérő dinamométer
Mit veszel észre?

Következtetések
Egy rugó alakváltozása a rugalmassági szélső értékeken belül, egyenesen arányos azzal az erővel,
amely rá hat, amely lehetővé teszi a dinamométer megépítését.

Megjegyzem

A dinamométer az a mérőeszköz, amellyel az erőt mérjük. A működése a testek közötti statikus köl-
csönhatáson alapszik. Digitális dinamométer

Alkalmazom

Használhatunk-e az Egyenlítőn hitelesített rugós mérleget az Északi-sarkon levő testek tömegé-


nek mérésére? Használhatunk-e a Földön hitelesített dinamométert a Holdon levő testek
tömegének mérésére? Olvass utána és válaszolj.
40 2. TE Mechanikai jelenségek. Kölcsönhatások

Test mozgása több erő hatására

TUDOD -E?

• A papírgyártással
foglakozó francia újító Milyen mechanikai állapotban lehet egy test több erő egyidejű hatásának következtében? Elemezd
és felfedező Montgolfier
az alábbi ábrákat, jegyezd le az észrevételeidet, majd fogalmazd meg a következéseidet!
testvérek, Joseph-Michel
Montgolfier és Jacques- 1 2
Étienne Montgolfier,
voltak az elsők, akik
a levegőnél nagyobb
sűrűségű anyagból
készült eszközzel
repültek. Ők fedezték
fel a hőlégballont. 1783.
szeptember 19-én
Párizsban a fivérek
a király jelenlétében • Milyen erők hatnak az 1-es ábrán látható 3
hőlégballonnal kiskocsira, amikor a kiskocsit a dinamo-
kísérleteztek, mely a méterrel mozgatjuk? Sorold fel ezeket az
magasba vitt három erőket!
állatot, egy bárányt, egy
• Milyen erők hatnak a 2-es ábrán látható
rucát és egy kakast. Az
állatok túlélték a repülést. rugóra akasztott testek közül az elsőre?
1783. november Ábrázold ezen erőket!
21-én a hőlégballon • A táblára helyezett szivacs nem esik le (3-as
felemelkedett ábra). Miért? Milyen erők hatnak rá?
Pilâtre de Rozier fizikussal
és d’Arlandes márkival. A Következtetések
repülés 25 percet tartott
• A kiskocsira hat a gravitációs erő, az felületre merőleges visszaható erő, amit az alátámasz-
és eseménytelenül zajlott.
tási felület gyakorol rá, amelyen a kiskocsi mozog, az rugalmas erő, amivel a dinamométer
hat a kiskocsira és a súrlódási erő, ami a kiskocsi és az alátámasztási felület között fellép.
• Az első, rugóra függesztett test nyugalom-
4 5
ban van a rá ható erők hatására (5. ábra);  a
test súlya, – a rugó által az 1-es testre ható
rugalmas erő, a második test  – erővel hat
az elsőre.
• A szivacs nyugalomban van. A mágneses
szivacsra a 4-es ábrán látható erők hatnak,
ahol – a szivacs súlya, – a statikus súrló-
• A hőlégballonra hat a dási erő, – az az erő, amivel a tábla vonzza
belsejében levő meleg a mágneses szivacsot,  – a tábla visszaható
levegő, a gravitációs erő, ereje.
a levegő légellenállási
ereje, a légkör által a
ballon külső felszínére
kifejtett erő, valamint a
tartó kötelekben fellépő
feszítő erő. Ezen erők Egyidejűleg több erő hatásának kitett test megfigyelése
együttese eredményezi
a hőlégballon felfele Szükséges eszközök: ismert M tömeggel rendelkező deszka, ismert m tömegű, téglatest alakú
irányuló mozgását
fából készült tárgy, rugó, dinamométer.
a légkörben.
Munkamenet
• Helyezd a téglatest alakú tárgyat a deszkára és a dinamométer segítségével húzd a tárgyat úgy,
hogy a két test együtt mozogjon állandó sebességgel (6. kép). Ábrázold a füzetedben a tégla-
testre, illetve a deszkára ható erőket!
Test mozgása több erő hatására L7 41

• Határozd meg a deszka és a munkaasztal 6 TUDOD -E?


közötti csúszó súrlódási együttható értékét!
• Kösd a rugó egyik végét egy állványhoz, míg Egy szálló repülőgép
a másik végét a deszkára helyezett téglatest négy erő hatására marad
alakú testhez! (7. ábra). Mérd meg a rugó egyensúlyban.
hosszát alapállapotban (alakváltozás-men-
tes állapotában)! Húzd meg a deszkát a
dinamométer segítségével, olvasd le, amit
a dinamométer mutat és mérd le a a test-
hez rögzített rugó megnyúlását. Vezesd be a
mért értékeket az alábbi táblázatba: 7

F (N) 0
(cm) Repülés közben a súly
(cm) 0 állandóan csökken az
üzemanyag elhasználódása
• Ábrázold grafikusan a rugó megnyúlását a miatt. Így a súly eloszlása
dinamométer mutatta erő függvényében! és a súlypont változik, a
• Mérd meg a rugó megnyúlását a csúszás pilóta pedig ennek megfelelő
kezdetének pillanatában és határozd meg manővert kell tegyen, hogy
a rugó rugalmassági állandóját, valamint a repülőgépet egyensúlyban
a test és a deszka közti csúszó súrlódási tartsa.
együttható értékét! A húzóerő a motor típusától,
Következtetések a motrok számától, a
• Mivel a tapadó súrlódási erő a deszka és a téglatest között nagy, a testek együtt mozognak, ha sebességtől és a repülési
a testre ható húzóerő kicsi. magasságtól függ. A fenti
• A deszka és a munkaasztal közti súrlódási erő egyenlő a dinamométer által mutatott értékkel, ábrán a négy motor a
ha a deszka – téglatestből álló rendszer egyenletes sebességgel mozog; , ahol , szárnyak alatt helyezkedik el,
a deszka és az asztal közti csúszó súrlódási együttható, míg a felület vissza- párhuzamosan a repülőgép
ható ereje, az az erő amivel a testeket megtartja. (8. ábra) törzsével, tehát a húzóerő a
törzs hossza mentén középen
8 fog hatni.
A légellenállási erő egy
aerodinamikus erő, mely
ellenáll minden testnek, mely
egy fluidumban mozog. Ezen
erő nagyságát meghatározza
a repülőgép formája,
sűrűsége és a levegőhöz
• Amikor a téglatest az állványhoz van kötve a rugó segítségével, kezdetben a rugó egy maximá-
viszonyított sebessége.
lis megnyúlásáig a testek együtt mozognak, majd a rugó megnyúlása nem változik, a test pedig A emelőerő az az erő, mely
elkezd csúszni a deszka fölött. Mialatt a deszka a test alatt csúszik, a deszkára is és a testre is a repülőgépet a levegőben
csúszó súrlódási erők hatnak: a deszkára a mozgással ellentétes irányú ( ), míg a testre ezzel tartja. Ezt az erőt a repülőgép
ellentétes irányú ( ). Ez az erő a rugó alakváltozását eredményezi, ezért a rugó megnyúlik és bármely része létrehozhatja,
a testre hat egy rugalmas erővel, melynek modulusa megegyezik a test és a deszka között fel- de egy szokványos repülő
lépő csúszó súrlódási erőével (a test nyugalomban marad a munkaasztalhoz képest). A rugal- esetén elsősorban a szárny
mas erő egyenlő a dinamométer által mutatott érték és a deszka, valamint a test között fellépő keresztmetszetének
csúszó súrlódási erő (melyet előbb meghatároztunk) különbségével: ( ):  . tulajdonítható.
• A rugó rugalmassági állandója kiszámítható mint: , amikor a deszka egyenletesen csúszik
a munkaasztalon és a test alatt, mely nyugalomban van az asztalhoz képest.
• A test és a deszka közötti csúszó súrlódási együttható kiszámítható mint: .
42 2. TE Mechanikai jelenségek. Kölcsönhatások

TUDOD -E?
Megjegyzem

Több erő hatásának kitett test egy tehetetlenségi vonatkozási rendszerhez képest a következő
mechanikai állapotok egyikében lehet:
• gyorsuló mozgás – növekvő sebességű mozgás;
• lassuló/fékező mozgás – a mozgás sebessége időben csökken;
• egyenletes mozgás – állandó sebességű mozgás;
• nyugalom.

Alkalmazom
A műholdakat különböző
célokra használják, a tele-
fon-összeköttetésektől 1 Megoldott feladat 9
kezdve a rádió- és tévéadá- Emeld fel lassan, állandó sebességgel egy dinamométer
sok egyenes közvetítéséig, egyik végét, melynek a másik végéhez egy ismert m tömegű
vagy geológiai és meteoroló- téglatest van kötve (9. ábra).
giai információk gyűjtésére. Ábrázold a testre ható erőket egy t időpillanatban, mielőtt
A műholdaknak különböző még a test elvált volna a támasztó felülettől, majd egy másik
pályájuk van, a biztosítandó rajzon abban az esetben, amikor már elvált a test a felülettől.
szolgáltatás vagy a lefedett- Mérd meg a dinamométer rugójának megnyúlását, valamint
ség függvényében. a dinamométer által mutatott erő értékét különböző időpilla-
Tekintve, hogy a műhol- natokban. Vezesd be a kapott értékeket az alábbi táblázatba.
dak a Föld körül keringenek, Határozd meg a testre ható merőleges visszaható erőt és
a Föld gravitációs vonzóe- töltsd ki a táblázatot!
reje hat rájuk. Ha a műhold-
t (s)
nak nem lenne egy bizonyos
saját mozgása, akkor a Föld (cm)
felé esne és elégne a légkör 10 11
F (N)
felső rétegeiben. A Föld körüli
forgás viszont egy centrifu- N (N)
gális erőt eredményez, mely
a műholdat a Földtől távol Ábrázold grafikusan a felületre merőleges N visszaható
tartja. Napjainkban körülbelül erőt, mellyel a munkaasztal hat a testre, az idő függvényében!
1 100 működőképes műhold Számítsd ki a dinamométer rugójának rugalmassági állan-
kering a Föld körül. Körülbelül dóját!
470 a Földhöz közelebbi Megoldás. Ahogy a dinamométer rugója egyre jobban megnyú-
pályákon kering, alig pár lik, úgy a testre ható visszaható erő egyre csökken, és nulla
száz kilométer magasság- lesz, amikor a test elválik a felülettől. A felületre merőleges
ban (Nemzetközi Űrállomás, visszaható erő egyenlő a test súlyának és a dinamométer által
Hubble teleszkóp stb.). mutatott értéknek a különbségével, , mindaddig,
amíg a test még nyomja a munkaasztalt (10. ábra). A rugal-
massági állandó kiszámítható, mint: , ahol F és a 12
dinamométer által mutatott erő értéke, valamint a rugó meg-
nyúlása bármely időpillanatban, amikor a test egyenletesen
emelkedik függőleges irányban (a test már nem található a
munkaasztalon) (11. ábra).
2 Egy deszkát a vízszintes felületen tolnak állandó erővel, mely
szöget zár be a mozgásiránnyal (a 12. ábrán az erőt az a kéz fejti ki, amelyik nyomja a desz-
kát). Ábrázold a deszkára ható erőket! Határozd meg, milyen mozgása lehet a deszkának és
milyen körülmények között valósul meg ez a mozgástípus!
Az erők összetevése. A paralelogramma-szabály L7 – L8 43

Az erők összetevése. A paralelogramma-szabály

• Mit mondhatsz arról az erőről, amivel az 1-es és 2-es ábrán látható sportolók csoportja hat, az
egyes sportoló által kifejtett erőhöz képest?
• A hajó horoghoz való kikötéséhez több hajókötelet használnak (3. ábra). Feltételezve, hogy a
kötelek a horoghoz ugyanabban a pontban csatlakoznak, mekkora kellene legyen egy másik
kötélben a feszítőerő, hogy helyettesíthesse a többi kötelet? Amikor a veréb felröppen,
akkor nagyobb erővel hat
1 2 3
az ágra, mint a landolás
pillanatában. Ahhoz, hogy
felröppenjen a veréb
megnyomja az ágat egy
erővel, mely hozzáadódik a
súlyához.

• Egy láda elmozdításakor két gyerek húzza 4 A csónak a sportolók


a ládát két kötél segítségével, melyek összehangolt mozgása
hegyesszöget zárnak be egymással (4. következtében mozdul el.
ábra). Milyen irányba fog a láda elmozdulni?
A tanár helyettesíti a gyerekeket és egyet-
len kötéllel ugyanolyan sebességgel húzza
a ládát. Mekkora erővel húzza a tanár a két
gyerek együttes erejéhez képest?
Következtetések
• Amikor több, párhuzamos és azonos irányí-
tású erő hat ugyanarra a testre, ezek hatásai egymásra tevődnek és helyettesíthetők egyet-
len erővel, melynek modulusa egyenlő az erők modulusainak összegével.
• A hajót a parton tartják a kötelekben fellépő feszítőerők. Egyetlen kötélben fellépő erő,
mely helyettesítené a többit, meg kell egyezzen a kötelekben fellépő feszítőerők vektoriális
összegével.
• A láda mozgásiránya a két gyermk között lesz. Ahhoz, hogy a gyerekeket helyettesítse, a tanár
meghatározott irányba kell húzza a ládát, olyan erővel, melynek értéke különbözhet a gyere-
kek által kifejtett erőtől.

Ugyanarra a testre ható, több erő együttes hatását helyettesítő erő meghatározása

Szükséges eszközök: Az erők összetevésére szolgáló eszköz (vagy állvány, rudak, csigák, beosz-
tásos korong, kampók), spárga, mérőtömegek/korongok.

Munkamenet
• Állítsd össze az egy pontban ható erők összetevésére szolgáló eszközt! Köss a középen levő
test gyűrűjéhez három szálat, rögzítsd két szál között a szöget, majd tedd az ismert tömegű
korongokat a szálak végén levő kampós rudakra, amíg a szálak kifeszülnek! A szálakban az
és feszítőerők jelennek meg. Tegyél korongokat a harmadik szálra és állítsd be úgy, hogy
a gyűrű, amire a három szál van rögzítve, ne érjen hozzá a berendezés közepén lévő szeg-
hez (lásd az 5-7. ábrát). Ismételd meg a mérésket a két szál által bezárt szög más értékére is
44 2. TE Mechanikai jelenségek. Kölcsönhatások

5 6 7

anélkül, hogy levennéd a korongokat, melyeket a szálak feszítésére használtál! Jegyezd le a


kapott értékeket egy táblázatba!
• Tartsd meg a két szál közti szög mértékét, és növeld az és erők nagyságát, majd tegyél
korongokat a harmadik szálhoz kötött kampósrúdra, melyet úgy irányítottál, hogy a középen
levő gyűrű ne érjen a szeghez! Vezesd be egy táblázatba a kapott értékeket!

Következtetések
Megfigyelhető, hogy az erő modulusa, mely az és erők eredője, csökken miközben az erők
közötti szög nő. Ha az erők közötti szöget állandónak tekintjük, miközben az erők modulu-
sát növeljük, akkor az eredő nő.

a
Megjegyzem

Az egy pontban ható erők támadáspontja megegyezik, vagy az irányuk egy pontban metszi egy-
mást. Két vagy több, egyidőben és egy pontban, ugyanarra a testre ható erő , , …, eredője az
erő, mely ugyanazt a hatást gyakorolja a testre, mint amilyet azok az erők, amelyeket helyettesít, és
egyenlő ezen erők vektoriális összegével: .
 
b
A paralelogramma-szabály
Ahhoz, hogy két vektort összeadhassunk, eltoljuk a két vek-
tort addig, amíg a támadáspontjuk megegyezik, majd megszer-
kesztjük a paralelogrammát, melynek két oldala a két erő, , ,
(mindegyik erő csúcsából egy párhuzamost húzunk a másik erő-
vel). Az erők eredője a paralelogramma azon átlója lesz, mely a
közös támadópontból indul. Két közös támadáspontú erő ere-
c dőjének modulusa függ a két erő iránya által bezárt szögtől és
a két erő modulusától a következőképpen:
• csökken, az és egy pontban ható erők közötti szög növekedésével (vagy nő miközben az
és egy pontban ható erők csökkennek);
• nő, ha az és erők modulusai nőnek (az erők közötti szög állandó);
• minimális az értéke, , amikor , és maximális, , ha .
• felírható .

d
Alkalmazom

Adottak az egy pontban ható , erők, melyek modulusa , illetve , és az irányaik


közötti szög rendre:
a ; b ; c ; d ; e .
Az és erők az a – e ábrákon vannak feltüntetve, a bal oldali oszlopban.
e Ábrázold az eredő erőt a két azonos támadópontú erő esetében, mindegyik szögre, határozd
meg az eredő modulusát vonalzó és szögmérő segítségével.
A vektorsokszög szabály több vektor összetevésére L8 – 9 45

A vektorsokszög szabály több vektor összetevésére

TUDOD -E?

• Egy ejtőernyő tesztelését


Mindegyik játékos a csoportból (1) egy erővel hat. Milyen irányba fog a csoport elmozdulni? • A először 1617-ben végezte
2-es ábrán levő ejtőernyősök egy-egy erővel hatnak egymásra. Hogyan határozható meg az egyik el Velencében, Dalmat
ejtőernyősre ható eredő erő? • Az ejtőernyő mindegyik kötele húzza az ejtőernyőst egy erővel (3). Faust Vrančić feltaláló.
Milyen értéke van az eredő erőnek? A készüléket Homo
Volans-nak nevezte
1 2 3
(Repülő Ember).
• A modern ejtőernyőt
1783-ban alkotta meg
a francia Sébastien
Lenormand. 1783.
december 26-án
Következtetések végrehajtotta sikeres
A játékosok sokasága a játékosok által kifejtett erők eredőjének irányába fog elmozdulni. • Az landolással végződő első
egyik ejtőernyősre ható erők eredője a paralelogramma-szabállyal határozható meg, ha két azo- ugrását az ejtőernyőjével,
nos támadópontú erőt összeadunk, majd hozzáadjuk a harmadikat, stb. • Az ejtőernyősre ható a Montpellier-i csillagda
eredő meghatározható lépésről lépésre haladva, paralelogramma- szabály segítségével, össze- megfigyelő tornyából.
adva az első két vektort, majd az eredőhöz a harmadikat, és így tovább.

Egy ejtőernyő készítése az erők összetevésének megfigyelése céljából


Szükséges eszközök: műanyagfólia (nylon zacskó), kötél, kövecskéket tartalmazó zacskó,
dinamométer.
Munkamenet • 1931. október 2-án, a
• Vágj ki a fóliából egy kb. 30 – 40 centiméter átmérőjű korongot, oszd hat egyenlő részre a kört,
román Smaranda Brăescu
jelöld be a körívek végét. Vágj hat egyenlő hosszúságú kötéldarabot! Kösd a kötél egyik végét 6 000 méter magasból
a kavicsos zacskóhoz, a másikat pedig a fóliához, az egyik jelnél. Ismételd meg a műveleteket ugrott, Slobozia mellett,
mind a hat kötél esetén! Engedd el az ejtőernyőt egy bizonyos magasságból és figyeld meg a a Bărăganban, azonnali
mozgását! nyitással és megdöntötte a
• Ismételd meg a kísérletet különböző súlyú nehezékek esetén mindaddig, amíg egyenletes
világrekordot női ugrásban.
mozgással fog mozogni az ejtőernyő! Határozd meg a dinamométer segítségével a kavicsos Hat hónappal később,
zacskó súlyát! Az ejtőernyő egyenletes mozgása esetén ábrázold a kavicsos zacskóra ható 1932. május 19-én,
erőket, és találj egy módszert, amivel meghatározhatod az egyik kötél által a nehezékre gya- Sacramentoban, Smaranda
korolt erőt. Brăescu megdöntötte
Következtetések a férfi világrekordot
Az ejtőernyő szimmetriájának következtében a hat szálban közel azonos értékű feszítőerő lép fel, és is, újabb abszolút
a szög, amit egy szál bezár a függőlegessel, közel azonos lesz mindegyik szál esetén. Az eredő meg- magasságrekordot állítva
határozható, ha a szimmetrikus feszítőerőket páronként összeadjuk paralelogramma -szabállyal. A fel: 7 233 méter.
szál és a függőleges által bezárt szög meghatározásához használhatod a mobiltelefonodat, mellyel
lefilmezheted az ejtőernyő mozgását. Az összes feszítőerő eredője egyenlő lesz az előbb meghatá-
rozott három eredő összegével.

Megjegyzem

A háromszög-szabály két vektor összetevésére. Ahhoz, hogy két erőt háromszög- szabállyal
összetegyünk, az erőket eltoljuk egyiket a másik után (az egyik erő támadópontja megegyezik a
másik erő végpontjával). Az eredő erő támadópontja az első erő támadópontjában lesz, végpontja
pedig a második erő végpontjában.
46 2. TE Mechanikai jelenségek. Kölcsönhatások

TUDOD -E? A vektorsokszög szabály több vektor összetevésére. Több erő eredőjének meghatározására,
megszerkeszthető a sokszög, melynek oldalai az adott erők, melyek úgy vannak eltolva, hogy mind-
egyik erő támadópontja az előző erő végpontjában legyen: az erő támadópontja a erő végpont-
jában van, majd az erő támadópontja a erő végpontjában és így tovább. Az erők eredője az az
erő, mely bezárja az erők alkotta sokszög körvonalát és támadópontja az első erő támadópontjában
van, végpontja pedig az utolsó erő végpontjában.

Alkalmazom

Feladatok
1 Háromszög-szabály. Ábrázold léptékben az és erőket, melyek modulusa , illetve
, úgy, hogy az irányuk közötti szög: a ;b legyen.
Szerkeszd meg a két azonos támadópontú erő eredőjét az szög minden értékére három-
szög-szabályt használva. Told el az egyik erő támadópontját a másik végpontjába (megtartva
az erő irányát és modulusát). A két erő eredőjének iránya megegyezik azon erő irányával, amely
bezárja az erők által alkotott háromszöget, támadópontja az első erő támadópontjában van, a
végpontja a második erő végpontjában.
Megoldás. Tekintsük:

a b

A képen látható híd


(Siaogangshan város,
Tajvan) kábelek segítségével 2 Vektorsokszög szabály. Egy testre ugyanabban a síkban több erő hat, amint az a 4-es ábrán
egy hegedűnyak formájú látható. Ábrázold méretarányosan az erőrendszert! Határozd meg az öt erő eredőjét vektor-
oszlophoz van rögzítve. Az sokszög szabállyal!
oszlophoz több kábel van
kötve, melyek a híd egy 4 5
részét tartják. A mérnökök
és a műépítészek, akik az
építményt tervezték eredő
erő számításokat végeztek a
híd minden egyes elemére.

Megoldás. Told el az erőt úgy, hogy a támadópontja az erő végpontjába kerüljön, majd moz-
dítsd el az erőt a végpontjába, továbbá told el az erőt a erő végpontjába, majd told el
a súlyerőt az erő végpontjába. Az erők eredője az az erő, mely bezárja az erő-sokszöget: az
az erő, melynek támadópontja az erő támadópontjában van és végpontja az utolsó erő (   )
végpontjában (5. ábra).
6
3 Egy golyóra három azonos modulusú erő hat, a két erő közötti
szög mértéke = 120° (6. ábra). Ismerve mindegyik erő
modulusát, F = 10 N, számold ki vektorsokszög szabály segít-
ségével a golyóra ható eredő erő nagyságát!
Test mozgása a lejtőn L9 – L10 47

Test mozgása a lejtőn

TUDOD -E?

A Transzfogarasi út és Transzalpina út nagyon kanyargós. (Az 1-es ábrán látható a Transzfogarasi


út egy része.) Mit gondolsz miért választották ezt a megoldást? • A metrókban és bevásárlóköz-
pontokban mozgólépcső (2. ábra) és hagyományos lépcső egyaránt található. Ha a mozgólépcső
le van állítva (de megengedett a használata), hogy lenne könnyebb, hogy feljuss a felső emeletre,
a hagyományos lépcsőket használva vagy a mozgólépcsőt? (A mozgólépcső meredekebb, mint a
hagyományos.) • A közhivataloknál és az üzletekben különböző meredekségű felhajtókat láthatsz
a mozgáskorlátozottak számára (3. ábra). Melyik felhajtó kényelmesebb, amelyiknek a dőlésszöge
kisebb, vagy amelyiknek nagyobb?
A lejtőt használják a
1 2 3 folyóágakon (csatornákon)
való szállításnál. A képen
a lengyelországi Elblag
csatorna látható és egy
csónak, melyet egy lejtőn
szállítanak a vízig.

PORTFÓLIÓ
Következtetések
Az utak szerpentinesek, hogy a különböző útszakaszokra ne legyen túl nagy a hajlásszög és így Alkoss egy esszét Hegyi
könnyebb legyen felmenni. • A metró megállókba vagy a bevásárlóközpontokba, ha nem működik utak címmel, melyben
a mozgólépcső könnyebb felmenni a hagyományos lépcsőkön, mint az álló mozgólépcsőn, mert mutass rá:
azok hajlásszöge kisebb, mint a mozgólépcsőké. • A mozgáskorlátozottak könnyebben jutnak fel a miért van a hegyi utaknak
kisebb dőlésszögű rámpákon. A lépcsők és a rámpák példák lejtőkre. kacskarigós útvonala;
b hogyan függ a
gravitációs erő
érintőleges összetevője
a lejtő magasságától és
hosszától.
A testek egyenletes emelkedésének Az esszé keretén belül
mutass be ilyen jellegű
tanulmányozása
utakat a világból, technikai
adatokkal együtt, például
Szükséges eszközök: lejtő, téglatest alakú
milyen tengerszint fölötti
fából készült test, vonalzó, dinamométer. magasságban vannak,
Munkamenet mekkora a szintkülönbség
• Emeld fel függőlegesen, egyenletesen a tes-
a legalacsonyabb és a
legmagasabb pont között stb.
tet dinamométer segítségével, és jegyezd le
az erő értékét, amit mutat, amely egyenlő A Portfólióhoz elkészített
a test súlyának modulusával . anyagot gyűjtsd össze egy
• Állítsd be a lejtőt egy bizonyos magasságra mappába!
és húzd a dinamométerrel a testet úgy, Mérés sz. h (cm) F1 (N) F2 (N)
hogy az egyenletesen emelkedjen a lejtőn.
Jegyezd le a táblázatba a dinamométer által
mutatott erőt és a h magasságot.
• Mérd meg az erőt, amellyel a testet egyenle-
tesen emeljük a lejtőn, különböző magasságok esetén.
• Vezesd be a kapott értékeket a fentihez hasonló táblázatba!
• Fogalmazz meg következtetéseket a két erőre vonatkozóan! Hogyan változik az erő értéke,
ha növeljük a lejtő magasságát?
Következtetések
Összehasonlítva az erőket, észrevehető, hogy az erő modulusa kisebb, mint az erőnek. Az
erő modulusa annál kisebb, minél kisebb a lejtő magassága. Könnyebb a lejtőn felemelni a tes-
tet, mint függőlegesen felemelni (azonos magasságra).
48 2. TE Mechanikai jelenségek. Kölcsönhatások

TUDOD -E?
Megjegyzem

A lejtő egy olyan sík, mely a vízszintessel


a
hegyesszöget zár be. Az a ábra egy lejtőt
ábrázol a rá jellemző paraméterekkel:
h – a lejtő magassága; l – a lejtő hosszúsága;
b – a lejtő alapja;  – a lejtő hajlásszöge.
A gravitációs erő helyettesíthető a és
erőpárossal. A erőt a súly érintőleges össze-
tevőjének nevezzük és a mozgás Ox tengelye
mentén hat, míg erőt a súlyerő felületre
merőleges összetevőjének nevezzük és a moz- b
gásra merőleges Oy tengely mentén hat. A súly
a és erők vektoriális összege: ,a
• A libegő, kötélpálya a három erő modulusa között pedig felírható a
lejtőt használja emelkedés
összefüggés, Pitagorasz tételének
közben. A képen az
osztrák Hallstatt-i értelmében, a derékszögű háromszöget az
libegő látható, ahol a erők alkotják.
két kabinnak ellensúly A lejtő egy derékszögű háromszöggel ábrá-
szerepe is van. zolható, mely hasonló a súlyerő és annak
összetevői által megadott háromszöggel. A
háromszögek hasonlóságából következ- c
nek a következő összefüggések:
és .
A szabadon hagyott test a lejtőn egyenlete‑
sen ereszkedik, ha (b ábra).
A lejtőn a test egyenletes emelkedéséhez
• Az első libegő a világon szükséges erő megkapható az egyensúlyi felté-
Salzburgban, Ausztriában
telből:  . Ha a csúszó súrló-
épült és a Hohensalzburg
kastélyba való feljutást dási erő elhanyagolható, észrevehető, hogy az
biztosította. A vonal előbb erő lesz. Az erő modulusa annyi-
fasínekből és kenderből szor kisebb, mint a súlyerő modulusa, ahányszor a lejtő hossza nagyobb, mint a magassága
készült hordozókötél
(c ábra).
volt, és a libegőt emberi
vagy állati erő hajtotta.
Ma a libegőt acélsínek és
acélsodrony segítségével
Alkalmazom
elektromos motor hajtja,
de libegő útvonala azonos
1 Ábrázold a testre ható erőket, amikor az szabadon ereszkedik le állandó sebességgel egy
a hajdanival, az erődön
keresztül. lejtőn (1. ábra).
2 Ábrázold a testre ható erőket, amikor az állandó sebességgel emelkedik a lejtőn egy, a lej-
tővel párhuzamos erő hatására (2. ábra).
1 2
Egy erő felbontása két, egymásra merőleges irány mentén L10 – L11 49

Egy erő felbontása két, egymásra merőleges irány mentén

TUDOD -E?

1 2

A függőágy több
• Az 1. ábrán egy ember egy kötél segítségével húz egy szán- vászondarabból áll, vagy
3
kót. Milyen erővel nyomja a szánkó a havat? Az ember lábbe- egy vékony szálakból
lije által hagyott nyomok, ha húzza a szánkót mélyebbek, font kötélből, ami ki van
mint amikor szánkó nélkül megy a havon. Ábrázold a füzeted- feszítve kábelek, kötelek
ben a szánkóra és az emberre ható erőket, akkor amikor az segítségével két biztos pont
ember húzza a szánkót. közé, például két fa vagy
• A 2-es ábrán látható fiatal a tiroli kötélcsúszdán mozgásban oszlop közé.
van. Milyen erők lépnek fel a kábelben? A kábelben fellépő erő A függőágyban fekvő ember
nagyobb, mint a fiút tartó kötél által gyakorolt erő? Ábrázold 4 súlya több összetevőre
ezeket az erőket és hasonlítsd össze! bomlik a függőágy részei
mentén, ezáltal a függőágy
Következtetések egyes részeire jutó
• Az 1-es ábrán a szánkóhoz kötött kötél által kifejtett erőt két
merőleges nyomóerő kisebb,
összetevőre lehet bontani, az egyik a szánkó mozgásirányába ami lehetővé teszi az ember
mutat, a másik arra merőleges irányba (3. ábra). megtartását.
• A tiroli kötélcsúszdánál a kábelben fellépő feszítőerők (F1 és F2) nagyobbak, mint a fiút tartó
kötélben (F3) (4-es ábra).

1. Egy szálban létrejövő feszítőerő összetevőinek meghatározása

Szükséges eszközök: két állócsiga, kötél, kampók ismert 5


tömegű korongokkal (nehezékek), szögmérő.

Munkamenet
• Állíts össze egy, az 5-ös ábrához hasonló kísérleti berende-
zést, úgy, hogy a szálak közötti szög 120° legyen! Mérd meg
a szálak közötti szöget (  = 120°) és a nehezékek súlyát (G1,
G2, G3).
• Bontsd fel a két szálban fellépő feszítőerőt, melyek között a
szög !
• Hasonlítsd össze a nehezékek súlyát, és találj egy összefüg-
gést a súlyok és a feszítőerők között, majd találj összefüggést
a feszítőerők összetevői között!

Következtetések
A két feszítőerő felbontása a vízszintes Ox irány,
illetve a függőleges Oy irány szerint a 6-os ábrán
látható. A szálakban fellépő feszítőerők (F1 és
F2) egyenlő nagyságúak a szálak végeire kötött
nehezékek súlyával.
A feszítőerők összetevői közötti összefüggé-
sek: és . 6
50 2. TE Mechanikai jelenségek. Kölcsönhatások

TUDOD -E? 2. Egy test elmozdulásának megfigyelése a tartószálban fellépő feszítőerő függvényében

Szükséges eszközök: fából készült téglatest, 7


állócsiga, kötél, kampó ismert tömegű
korongokkal (nehezékek), szögmérő.
Munkamenet
• Állítsd össze a 7-es ábrán látható kísérleti
Egy derékszögű berendezést!
háromszögben a befogók • Helyezz korongokat a kampóra addig, amíg
és az átfogó aránya csak a a téglatest el nem kezd csúszni a munkaasz-
megfelelő szögtől függ, és talon! Jegyezd fel a szálra akasztott össz-
ezt használják a számítások tömeg értékét, valamint a szál iránya és a
megkönnyítésére az ilyen téglatest függőleges oldala közötti szöget!
háromszögek esetén. • Ismételd meg a kísérletet a szál és a vízszintes közötti szög Mérés sz. m (g) (°)
Ezeket az arányokat a különböző értékeire! Vezesd be a kapott értékeket a mellé-
következőképpen nevezik: kelt táblázatba!
• szinusz, a szöggel • Elemezd a kísérleti eredményeket és határozd meg, hogy a
szemben fekvő befogó és szál iránya és a függőleges által bezárt szögek milyen értéke-
az átfogó arányaként van ire lesz nagyobb a szálra akasztott nehezék tömege, amely a
meghatározva test elmozdításához szükséges.
( ); Következtetések
• koszinusz, a szög melletti
A téglatest elmozdul, ha a feszítőerő vízszintes összetevője, Tx nagyobb, vagy egyenlő, mint a
befogó és az átfogó csúszó súrlódási erő. A test elmozdulásának pillanatában a szálban fellépő feszítőerő nagyságra
arányaként van megadva megegyezik a szálra akasztott nehezékek súlyával. A téglatest elmozdulásához szükséges szálra
akasztott nehezékek tömege kisebb, amikor a szál és a függőleges közötti szög nagyobb.
( ).

sin cos Megjegyzem


0º 0 1
Ha a testre ható erők iránya nem egyezik meg a test mozgásirányával vagy a mozgásirányra merő-
30º
leges iránnyal, akkor az erőket felbontjuk két irányra. Az erők két egymásra merőleges irányra tör-
ténő felbontása esetén a paralelogramma-szabályt használjuk.
45º
Egy erő felbontása két egymásra merőleges irány mentén
Az adott erő végpontjából merőlegeseket bocsátunk az adott irányokra (3-as ábra, 49-es oldal).
60º Az erő összetevői a két merőleges irány mentén az és az erők lesznek, melyeket megkaptunk,
ha összekötöttük az erő támadópontját a két, előbb kapott metszésponttal (az összetevők a tégla-
90º 1 0 lap oldalai, melynek az erő az átlója). Az erő és az és összetevői között felírhatók a követ-
180º 0 –1 kező összefüggések:  ,  .

Egy erő felbontása két adott irány mentén (melyek nem merőlegesek egymásra): az erő vég-
pontján keresztül a két iránnyal párhuzamos 1 és 2 egyeneseket húzunk. Az erő összetevői az
és erők lesznek, melyeket a két irány mentén határoztunk
meg, modulusban megegyeznek annak a paralelogrammának
az oldalaival, melynek átlója az erő.
Az erő és a két egymásra nem merőleges irányba mutató
és összetevői között, felírhatók a következő összefüggések:
8
, .

Alkalmazom

Egy ládát egy vízszintes felületen húznak állandó sebességgel, egy olyan szál segítségével, amely
a vízszintessel = 45°-os szöget zár be. Ábrázold a ládára ható erőket és bontsd fel a húzóerőt a
mozgással párhuzamos és arra merőleges irány mentén!
Alkalmazott fizika 51

Mechanikai jelenségek és tulajdonságok a sportban

A tehetetlenség elve 1
A curling egy csapatsportág, amelyet jégen űznek (1-es kép). Két csapat versenyzői felváltva
indítanak el a jég felületén csúsztatva, a háznak nevezett célterület irányába speciális, gránitból
készült köveket. A játék Skóciából származik, a XVI. század első feléből, amikor befagyott tava-
kon játszottak, egyszerű köveket használva.
A curling 1924-ben, Chamonix-ban mutatkozott be az olimpiai játékok programjában. Mint
modern olimpiai sportág, 1998-ban Naganoban került vissza a programba. A gránitkövek nehe-
zek, megközelítőleg 20 kg tömegűek és nagyon jól csiszoltak. Annak ellenére, hogy a kövek kis
sebességgel mozognak, az elindítás helyétől nagyon messze is eljuthatnak (megközelítőleg
30 – 40 méterre). A curling köve elindítás után mozgását tehetetlensége miatt folytatja, mindad-
dig, amíg a nagyon kis mértékű súrlódási erő meg nem állítja.

A dinamika alaptörvénye
A mellékelt képen feltüntettük a két, megköze-
lítőleg egyenlő tömegű sízőre ható erőket, akik
különböző dőlésszögű havas lejtőkön csúsznak
le (2 és 3-as kép). A súrlódási erőket elhanya-
golhatónak tekintjük. Megfigyelték, hogy a sízők
nagy sebességet érnek el, ha meredekebb lej-
tőn ereszkednek le. A sízők sebességének vál-
tozása (növekedése) ugyanazon időtartamra
vonatkoztatva különböző. A meredekebb lej-
tőn levő sízőnek nagyobb a gyorsulása. Habár
a két sportoló tömege majdnem ugyanakkora,
a rájuk ható összes erő eredője különbözik. A
sízőkre ható eredő erő: , illetve
. Ezek alapján általánosítható
az összefüggés alakban, amely a dina-
mika alaptörvényének matematikai kifejezése,
ahol az adott testre ható összes erőnek az
eredője.

A hatás és visszahatás elve


A mellékelt ábrákon olyan járművek képei vannak, amelyeknek 4 5
a mozgása a hatás-visszahatás elvének segítségével magyaráz-
ható meg.
A kajak elmozdulásához a sportoló az evezővel nyomja a
vizet, amely a maga során visszahat és nyomja az evezőt. Az
evezőt a kajakban ülő sportoló tartja, amely a sportoló és a
kajak együttes mozgását okozza. A sportoló a kajakhoz képest
nyugalomban marad a teste és a csónak belső felülete közötti
s
tapadási súrlódási erő következtében. atá
zah
viss
Az űrhajósok által manapság használt JetPack elődjét a
ás
„repülő hátizsák“ képezi, amelyet a román Justin Capră fede- hat
6
zett fel 1958-ban. A JetPack egy ember hátára szerelt szer-
kezet, amely folyadék- vagy gázsugarat használ az ember
levegőben való meghajtására (5-ös kép). Ezt az elmozdulást a
kilövellt folyadék és az emberre szerelt szerkezet közötti köl-
csonhatással magyarázhatjuk.
A Flyboard egy olyan szerkezet, amelyet egy csónakhoz csatolnak (6-os kép). A flyboard piló-
táját a csónakhoz rögzítik és a szerkezet alá kilövellt vízsugarak hajtják meg. A lefelé lökött vízsu-
garak a hatás-visszahatás elve alapján megemelik a szerkezetet.
52 2. TE Mechanikai jelenségek. Kölcsönhatások

Feladatok

1 1 Ábrázold méretarányosan a következő erőknek megfelelő vektorokat: F1 = 24 N; F2 = 1,2 N;


F3 = 450 N.

2 A mellékelt képen az asztalra helyezett két könyv látható. Ábrázold az asztallal érintkező
könyvre ható erőket (1-es ábra)!

3 Egy alumínium ( = 2,7 g/cm3) kocka oldaléle = 10 cm. Határozd meg a kocka súlyát!

4 Egy rugó kezdeti (alakváltozás nélküli) hossza = 12 cm. A rugó egy alakváltoztatást előidéző
erő hatására = 4 cm-rel nyúlik meg. Ismerve a rugó rugalmassági állandóját k = 40 N/m,
számítsd ki a megnyújtott rugó hosszát és a rugóban fellépő rugalmassági erő értékét!

2 5 Ábrázold a 2-es ábrán látható téglatestre ható erőket, illetve a deszkára ható erőket, akkor,
amikor a téglatest csúszni kezd!

6 Tekintsük az 5-ös feladatban látható deszka tömegét m1 = 130 g értékűnek, míg a téglatest
tömege m2 = 100 g. Ismerve, hogy a deszka és az asztalfelület közötti csúszó súrlódási együtt-
ható értéke az asztalra ható merőleges nyomóerő értékének 40%-a, számítsd ki a súrlódási
erő értékét csúszáskor.

7 Milyen értékek között változhat az F1 = 10 N és az F2 = 6 N értékű, közös támadópontú erők


eredője?

8 Lehet-e két, azonos támadópontú erő eredője nulla? Adj példát is!

9 Három egy síkban ható és azonos támadópontú erő nagysága ugyanakkora, bármelyik két erő
iránya közti szög értéke = 120°. Ábrázold az erőket és határozd meg az eredő értékét!

3 10 Két, közös támadópontú erő eredőjének minimális és maximális értéke Fmin = 1 N, illetve
Fmax = 7 N. Mekkora az eredő értéke, ha az általuk bezárt szög mértéke  = 90°?

11 Szerkeszd meg az eredőjét a 3-as ábrán látható F1 = 8 N, F2 = 4 N és F3 = 6 N nagyságú erőknek!

12 Add össze a 4-es ábrán látható erőket a vektorsokszög szabállyal!


4
13 Egy erő két egymásra merőleges irányra eső komponenseinek értéke Fx = 1,5 N és Fy = 2 N.
Határozzuk meg az erő értékét!

14 Egy halász v1 = 1 m/s sebességgel evez úgy, hogy a csónakot a folyó partjára merőleges irány-
ban tartja. A víz áramlási sebessége v2 = 0,75 m/s. Határozd meg a csónak sebességét a part-
hoz viszonyítva! Ha a folyó szélessége = 30 m, határozd meg azon távolságot, amelyen a csónak
lefelé sodródik azon idő alatt, amely alatt a halász áthalad a folyón! Tekintsük a folyó sebességét
ugyanakkorának a folyó teljes szélességében.

5 15 Egy vonat csomagterében egy k = 500 N/m rugalmassági együtthatójú vízszintesen elhelyezett
rugó egyensúlyban tart egy M = 10 kg tömegű koffert (5-ös ábra). Amikor a vonat egy helyben áll,
Róbert a koferre helyez egy m = 20 kg tömegű bőröndöt, majd a bőröndöt el kezdi húzni külön-
böző értékű erőkkel, hogy megfigyelje, mikor mozdul el a bőrönd vagy a koffer. Ha 60 N-nál kisebb
erővel húzza, akkor sem a bőrönd, sem a koffer nem mozdul el. Ha 60 N-nál nagyobb erővel, de
80 N-nál kisebb erővel hat, akkor a koffer megcsúszik a vonat padlóján, de a bőrönd nem csúszik
meg a kofferen. A bőröndre 80 N-nál nagyobb erővel hatva, a bőrönd megcsúszik a koffer felületén.
a Határozd meg a koffer és a padló közötti, illetve a bőrönd és a koffer közötti csúszó súrló-
dási együttható értékét!
b Határozd meg a rugó maximális megnyúlásának értékét azon idő alatt, amíg Róbert a bőrön-
döt húzza!
Értékelés 53

Ismeretfelmérő teszt

I. Töltsd ki a hiányzó részeket úgy, hogy helyes kijelentéseket kapj:


A dinamikai hatás abban nyilvánul meg, hogy az egymással . . . . . . levő testek mozgásállapota Pontozás:
. . . . . . . Az erő egy fizikai mennyiség, amelyet támadópont, . . . . . . , . . . . . . , számérték és mérté- I 1 pont
kegység jellemez. A rugalmas erő irányítása ellentétes az . . . . . . erővel. A csúszó súrlódási erő II 1,5 pont
értéke egyenesen arányos az érintkezési felületre ható . . . . . . erővel. (3 × 0,5 p)
III 2 pont
II. A következő kérdésekre csak egyetlen helyes válasz van. Válaszd ki ezt a választ! (4 × 0,5 p)
1 Az azonos támadópontú F1 = 8 N és F2 = 6 N nagyságú erők eredőjének minimuma: IV 1,5 pont
a 2 N; b 7 N; c 10 N; d 14 N. (3 × 0,5 p)
2 A newton kifejezhető az SI alapmértékegységek függvényében, mint: V 1 pont
VI 2 pont
a ; b ; c ; d . (2 × 1 p)
3 A rugalmas erő matematikai kifejezése:
a ; b ; c ; d . Hivatalbó 1 pont jár.
Munkaidő: 50 perc.
III. Állapítsd meg, hogy a következő kijelentések közül melyik igaz (I) és melyik hamis (H)!
Fogalmazd újra a hamis kijelentéseket úgy, hogy igaz kijelentést kapj!
a A közös támadópontú erők azon erők, amelyeknek közös a kezdőpontjuk vagy amelyeknek irá-
nya metszi egymást.
b A Föld felszínén különböző helyen levő két testre ható súlyerő lehet egymásra merőleges.
c A rugalmas erő egyenesen arányos az alakváltozással, és az alakváltozást okozó erővel ellen-
tétes irányítású.
d A hatás-visszahatás elve alapján a hatás ( ) és az visszahatás ( ) között a = összefüggés
írható fel.

IV. Válaszolj a következő kérdésekre:


1 Mit értünk skaláris mennyiség alatt? Adj rá pár példát!
2 Mitől és hogyan függ két, közös támadópontú erő eredője?
3 Mit értünk súlyerő alatt? Írd fel matematikai kifejezését! Mi a különbség a tömeg és a súly
között?

V. Ábrázold az 1-es testre ható erőket, amikor a test egyenes 1


vonalú egyenletes mozgást végez!

VI. Oldd meg a következő feladatokat:


1 Add össze az F1 = 12 N, F2 = 7 N és F3 = 5 N, közös táma-
2
dópontú erőket, amelyek irányait a 2-as ábra szemlélteti
(  = 30°)
2 Egy halász a folyót a legrövidebb úton akarja átszelni. A víz-
hez viszonyítva v = 1 m/s sebességgel evez és a folyó sebes-
sége vf = 0,5 m/s, amely teljes szélességében állandó értékű.
Határozd meg azt a szöget, amely irányába a parthoz képest
a halásznak eveznie kell, és a csónak sebességét a parthoz
képest ebben az esetben!

Önértékelés
Egészítsd ki a füzetedben az alábbi mondatokat:
• Abból, amit tanultam, a legfontosabbnak tűnik a … .
• Legjobban a … tevékenység tetszett.
• A legnehezebbnek a … tűnt.
3. TE Mechanikai jelenségek.
A mechanikai munka.
Energia

Ebben a fejezetben megtudhatod, hogyan alakítható át a


mechanikai energia elektromos energiává, amint az egy
kerékpár dinamójában történik. Ugyanakkor azt is, ahogy
az elektromos energia alakítható át mechanikai energiává,
amely lehetővé teszi egy drón működését.

1. lecke56 Állandó erők által végzett mechanikai munka. Mértékegység

2. lecke59 A mechanikai teljesítmény. A teljesítmény mértékegységei. A hatásfok

3. lecke62 A mozgási energia

4. lecke64 A gravitációs helyzeti energia

5. lecke66 Kiegészítés: A rugalmas helyzeti energia

6. lecke68 A mechanikai energia

7. lecke70 A mechanikai energia megmaradása

8. lecke72 Kiegészítés: A mechanikai energia átalakításának módjai

Alkalmazott fizika75

Feladatok76

Ismeretfelmérő teszt77
A Föld közelében levő testek és fizikai rendszerek mechanikai munkavégző
képességgel rendelkeznek a gravitációs vonzóerőnek köszönhetően.
A gravitációs helyzeti energiáról szóló leckében megtudhatod, hogyan
hasznosítható ez az energia, amellyel az esésben levő víz rendelkezik
egy vízimalom vagy egy vízierőmű működésekor.

A képen látható fiú a fűrész elmozdításához munkát végez. Ebben a fejezetben


megtudhatod, hogy a munkavégzés egy fizikai mennyiséggel jellemezhető,
amelyet mechanikai munkának nevezünk.
56 3. TE Mechanikai jelenségek. A mechanikai munka. Energia

Állandó erők által végzett mechanikai munka.


Mértékegység
TUDOD -E?

Figyeld meg az alábbi képeket és azonosítsd a bemutatott fizikai rendszerek (traktor, eme-
lődaru, szélerőmű) működéséhez alkalmazott erőket, vagy a ló, illetve az emberek által kifejtett
erőket. Mi a célja a hat képen bemutatott minden egyes folyamatnak? Ki fejt ki erőt az egyes
helyzetekben? Milyen feltételek mellett nagyobb ez a munkavégzés? Illetve milyen helyzet-
ben kisebb?
1 2 3

James Prescott Joule 4 5 6


(1818 – 1889) autodidakta
angol fizikus volt. Egy
1842‑ben elvégzett kísérlet
következtében lett híres,
amelynek célja a kalória
mechanikai egyenértékének
meghatározása volt. Ezen Következtetések
kísérlettel Joule igazolta az • A traktor az ekén keresztül nyomóerővel hat a talajra, így barázdát szánt a földbe. A traktor
energia megmaradásának, munkavégzése nagyobb vagy kisebb a talaj típusának és a barázda hosszának függvényé-
valamint az energia ben. (1)
átalakulásának elvét. • Az emelődaru a nehéz testek felemeléséhez bizonyos erőkkel hat rájuk. Az emelődaru mun-
A Nemzetközi kavégzése annál nagyobb, minél nagyobb súlyerő hat a felemelt testekre és minél nagyobb
Mértékrendszerben az magasságra emeli. (2)
energia és a mechanikai • A ló egy erővel hat a szénás szekérre ahhoz, hogy elmozdítsa azt. A ló munkavégzése annál
munka mértékegysége nagyobb, minél nehezebb a szekér és minél nagyobb távolságon húzza a ló. (3)
az ő nevét viseli. • A levegő, a szél által, a szélerőmű lapátjaira hat és elmozdítja ezeket. A lapátok elmozdításá-
hoz a levegő munkavégzése annál nagyobb, minél nagyobb a lapátok tömege és minél nagyobb
ezek mozgásának sebessége. (4)
• Az emberek az ásóra egy erővel hatnak annak érdekében, hogy fát ültessenek. A munkavég-
MÁR TUDOM zés annál nagyobb, minél mélyebb gödörre van szükség a fa elültetéséhez, valamint annál
nagyobb, minél keményebb a talaj. (5)
Az erővektort két egymásra • Amikor lépcsőkön járunk, testünk felemeléséhez bizonyos erővel kell hassunk a lépcsőre.
merőleges irány szerint lehet Munkavégzésünk annál nagyobb, minél nagyobb a súlyunk és minél magasabbra kell emel-
felbontani: a mozgás iránya, kednünk. (6)
Ox, és a mozgás irányára
merőleges irány, Oy szerint.
Az erő komponensei és .
Az erővektor és
komponensei között a Egy kiskocsi elmozdításához szükséges munkavégzés meghatározása
következő összefüggések
érvényesek:  ; Szükséges eszközök: horoggal ellátott súlyos
; ; kiskocsi, kötél, dinamométer, szögmérő, vonalzó,
. papírlap, karton, ragasztószalag, ragasztó.

Munkamenet
• A kötél egyik végét rögzítsd a kiskocsin levő
horoghoz, a másikat pedig a dinamométer-
hez. Vágj le egy kis kartondarabot és ragaszd
a kiskocsira a kampó mellé úgy, hogy meg
Állandó erők által végzett mechanikai munka. Mértékegység L1 57

lehessen jelölni a kötél vízszintessel bezárt szögét. A ragasztószalag segítségével ragaszd a PROJEKT
papírlapot a vízszintes munkaasztalra. Válassz ki a kiskocsi számára a mozgás során egy kez-
deti és egy végső helyzetet. A papírlapon jelöld meg ezt a két helyzetet. Erők és mechanikai munka
• Húzd a dinamométert vízszintesen úgy, hogy a két megjelölt helyzet között a kiskocsi egyenlete- A projekt célja. A külön-
sen mozogjon. Mérd meg a test által megtett távolságot és a dinamométer által jelzett erő nagy- böző mozgató vagy ellenállási
ságát. Ezen feltételek mellett a kiskocsira ható légellenállási erők (Ff) értéke állandó. mechanikai munkavégzésre
• Alkalmazz a kiskocsira egy nagyobb húzóerőt és mozdítsd el a kiskocsit ugyanazon távolsá- képes erőtípusok (mechani-
gon, majd jegyezd le az adatokat a táblázatba. A kiskocsit húzzad az előző esetekben alkalma- kai, elektromos, mágneses
zott erőkkel megegyező nagyságú erőkkel, de a kiskocsit mozdítsd el nagyobb távolságon, majd stb.) és a mechanikai munka-
jegyezd le az adatokat. végzés keletkezési feltételei-
• Ismételd meg a kísérletet a vízszintessel különböző szögeket bezáró erőkkel. Mérd meg a nek azonosítása. Azon sajátos
kötél és a vízszintes munkaasztal felülete által bezárt szöget ( ). Ehhez jelöld meg a kiskocsira esetek azonosítása, amikor
ragasztott kartondarabon a kötél irányát, majd használj szögmérőt. A kísérleti adatokat jegyezd egyes erők nem végeznek
le egy táblázatba az alábbi minta szerint. mechanikai munkát. A felada-
tot egyedül vagy csapatban is
Mérés sz. F (N) d (m)
meg lehet oldani.
1. 0
Mit fogsz / fogtok tanulni?
2. 30 Egy testre ható erők által
3. 45 végzett munkáról fogsz /
fogtok tanulni, illetve ezen
A kísérleti adatok feldolgozása munkavégzés természeté-
• Határozd meg az erő Ox mozgásirányú összetevőinek értékét: Fx = F · cos . Elemezd a táblá-
ről (húzó-, ellenálló- vagy
zatban kapott adatokat! nullerő).
• Milyen szögérték esetén lesz az Fx összetevő nagysága kisebb, illetve nagyobb? Milyen esetben
Hogyan fogod / fogjátok
lesz a táblázat utolsó oszlopában levő szorzat a legnagyobb? Hát a legkisebb? Melyik esetben elkészíteni?
lesz a test elmozdításához szükséges munkavégzés a legnagyobb? 1 Internetes oldalakat fogsz

Következtetések / fogtok tanulmányozni,


Az erő nagyságához viszonyítva az Fx összetevő mint a wikipedia.org
nagysága annál kisebb, minél nagyobb az erő vagy egyéb információs
és az elmozdulás iránya közötti szög ( ). A test forrásokat.
2 Megállapítjátok,
elmozdításához szükséges munkavégzés akkor
nagyobb, ha: hogy a projektetek
• az erő nagysága nagyobb;
szempontjából melyek a
• a megtett út nagyobb;
releváns információk.
3 Bemutatjátok a
• az erővektor és az elmozdulásvektor közötti
szög kisebb. megvizsgált erőtípusokat
Megfigyelhető, hogy az Fx · d szorzat arányos a kiskocsi elmozdításához szükséges és az általuk végzett
munkavégzéssel. mechanikai munka
természetét különböző
helyzetekben.
Megjegyzem Hogyan fogod / fogjá-
tok bemutatni a projektet
A mechanikai munka az a skaláris fizikai mennyiség, amely egy test elmozdítása közben az erő osztálytársaitoknak?
munkvégzését jellemzi. Egy állandó nagyságú erő által végzett mechanikai munka egyenlő a Egy képekből és szövegből
testre ható erőnek a mozgás irányába ható összetevőjének és a test által az erőhatás közben tör- álló powerpoint bemutatót
ténő elmozdulásának szorzatával: . készítesz / készítetek el.
A mechanikai munka mértékegysége: (Joule). Egy joule az a mechanikai munka, Hogyan lesz a projekt érté-
amelyet az 1 newton nagyságú erő végez egy testnek az erő irányában és irányításában történő kelve? A többi csapat tagjai
1 méterrel való elmozdításához: . megértették-e az általa-
tok bemutatott informáci-
Fontos megjegyzések ókat? Kérd /kérjétek, hogy
1 Egy erő mechanikai munkája pozitív, ha az erő elősegíti a test mozgását. Ez akkor áll fenn, ha
osztályozzanak, tegyenek
az erőnek a mozgás irányába mutató összetevőjének irányítása megegyezik a mozgás irányí- fel kérdéseket nektek, vagy
tásával. Azt az erőt, amely által végzett mechanikai munka pozitív húzóerőnek nevezzük; pél- tegyenek javaslatokat.
dául egy jármű motorja által kifejtett erő húzóerő.
58 3. TE Mechanikai jelenségek. A mechanikai munka. Energia

TUDOD -E? 2 Egy erő által végzett mechanikai munka negatív, ha az erő ellenáll a test mozgásának. Ez akkor
áll fenn, ha az erőnek a mozgás irányába mutató összetevőjének irányítása ellentétes a moz-
gás irányításával. Azt az erőt, amelynek mechanikai munkája negatív ellenálló erőnek hívjuk.
Ilyen például a csúszósúrlódási erő.
3 Egy erő által végzett mechanikai munka nulla, ha az erő nem járul hozzá a mozgáshoz, de nem
is szegül ellen annak. Ez akkor áll fenn, amikor az erővektor merőleges a test mozgásirányára.
Ha a test az érintkezési felület mentén mozdul el, akkor a merőleges nyomóerő például nem
végez munkát.
4 Egy testre ható erők teljes mechanikai munkája egyenlő a testre ható minden egyes erő
mechanikai munkájának összegével. A teljes mechanikai munka megegyezik a testre ható erők
eredője által végzett mechanikai munkával.

Ha egy testre egy állandó nagyságú erő hat, amely a testet az erő Ox irányába mozdítja el,
Gaspard-Gustave Coriolis
az erő nagyságának grafikus képe az x koordináta függvényé-
(1792 – 1843), francia ben egy egyenes. Megfigyelhető az a ábrán, hogy az erő grafikus
matematikus, fizikus, képe és az Ox tengely által alkotott téglalap területe kifejezi azt
mérnök. Ő a későbbiekben a mechanikai munkát, amelyet az erő végez az x1 és x2 koordiná-
Coriolis-hatásnak nevezett ták közötti elmozdulás közben. Ez a megfigyelés általánosítható
jelenség felfedezése
és kutatása által vált a grafikon tetszőleges alakjára, amely az erő nagyságának vál-
híressé. A Coriolis-erő tozását szemlélteti az erő irányában történő elmozdulás függ-
egy tehetetlenségi erő, vényében (b ábra).
amely egy olyan testre hat, Egy változó nagyságú, de állandó irányú és irányítású erő
amely forgó mozgást végző
által végzett mechanikai munka számszerűleg megegyezik az F
vonatkoztatási rendszerben
található. Ő használta erő grafikus képe és az x koordinátatengely közötti területtel,
elsőként egy 1826-ban írt ahol a szélsőértékeket, az x1 és x2 koordináták adják, amelyek
cikkében az erő munkája között a test mozog.
kifejezést, majd az 1829-
ben megjelent Du calcul
de l’effet des machines, Alkalmazom
című könyvben is. Coriolis
előtt Nicolas Carnot ezt a
fogalmat motrikus erőként 1 Egy ember igyekszik, hogy bezárás előtt
említette. A mechanikai egy bolt pénztárához érjen. Állandó sebes-
munka elnevezést Jean-
séggel mozog vízszintesen, egyenes vonal-
Victor Poncelet vezette be.
ban, miközben a bevásárlókocsit F = 5 N
nagyságú vízszintes erővel nyomja. Tudva,
hogy az ember d = 4 m-en mozdította el a
kocsit és a kocsi tömege m = 5 kg, ábrá-
zold grafikusan a kocsira ható erőket, majd
számítsd ki ezen erők nagyságát. Számítsd
ki a kocsira ható minden erő által végzett
mechanikai munkát a kocsi elmozdulása
közben! Határozd meg a fenti mozgás eseté-
ben a kocsin végzett teljes mechanikai munka értékét! Elemezd a kapott eredményt, és fogal-
mazd meg következtetésedet. Használd fel a gravitációs gyorsulás értékét: g = 9,8 N/kg.
2 Egy téglatest alakú testet (egy csomag papírzsebkendőt vagy egy radírgumit) h = 1 m magas-
ságból szabadon engedünk, először függőlegesen, majd egy = AC hosszúságú és = 30°
dőlésszögű lejtőn. Ezután a testet a talaj szintjéről indítjuk függőlegesen felfele h magasságig,
majd megismételjük a lejtő mentén is.
a Ismerve a test tömegét, m = 200 g, és a gravitációs gyorsulást g = 9,8 N/kg, számítsd ki a
test súlya által végzett mechanikai munkát a h magasságból való esés közben, a függőleges,
valamint a lejtő mentén történő mozgás esetén.
b Határozd meg a súlyerő által végzett mechanikai munkát, miközben a test a talaj szintjéről h
magasságba emelkedik, úgy a függőleges, mint a lejtő mentén történő elmozdulás esetében.
A mechanikai teljesítmény. A teljesítmény mértékegységei. A hatásfok L1 – L2 59

A mechanikai teljesítmény. A teljesítmény


mértékegységei. A hatásfok
PORTFÓLIÓ
A A teljesítmény. A teljesítmény mértékegységei
Készíts egy beszámolót
„Romániai szélmalmok és
vízimalmok“ címmel.
Gyűjts információkat
Elemezd az alábbi képeket és azonosítsd, hogy melyik erő végez mechanikai munkát és milyen cél- olyan internetes oldalakat
lal? A hat képen bemutatott helyzetekben van-e jelentősége az időtartamnak, amely alatt a mecha- használva, mint wikipedia.
nikai munkavégzés történik? Beszéld meg, majd jegyezd le füzetedbe a következtetéseket! org vagy más információs
forrásokat. Azonosítsd
1 2 3
Románia azon vidékeit, ahol
használtak szélmalmokat
vagy vízimalmokat.
A beszámolóban válaszolj
a következő kérdésekre:
• Milyen földrajzi régiókban
használtak szél- vagy
4 5 6 vízimalmokat?
• Milyen céllal használták
ezeket a malmokat?
• Mi a működési elve egy
szél- vagy vízimalomnak?
• Jelenleg használnak-e
még ilyen malmokat?
• Milyen más, napjainkban

Következtetések is használt rendszerek


Az 1-es képen az ember által kifejtett húzóerő mechanikai munkát végez a súlyzó feleme- működnek ugyanezen elv
léséhez, azzal a céllal, hogy izmait eddze. Fontos, hogy a súlyzó felemelése minél rövidebb szerint?
idő alatt történjen. Az ember annál jobb sportteljesítményt nyújt minél nagyobb az általa végzett
munka és minél rövidebb idő alatt történik. Hasonlóképpen a 2-es képen látható fiú munkavégzése Minden anyagot, amelyet
rövidebb idő alatt történik, így kielőzi a lányt. A 3-as képen látható fiatalok a lábukkal erőt fejtenek a portfólióhoz elkészítesz,
ki, miközben felmennek a lépcsőn, tehát mechanikai munkát végeznek. Aki gyorsabb munkavég- gyűjts össze egy mappába.
zésre képes és így leghamarabb érkezik fel, azt erősebbnek tartják, mint a többieket. Ő teljesített a
legjobban. A 4-es képen a lovak az elmozduláshoz és ugráshoz munkát végeznek és a leggyorsabb
megnyeri a versenyt. Az 5-ös képen látható madarak munkát végeznek annak érdekében, hogy az
élelemforráshoz minél hamarabb odarepüljenek. Az a madár, amely a legrövidebb idő alatt érke-
zik meg a céljához rövidebb idő alatt végzi el a munkáját. Ez a madár tiszteletet fog kivívni magá-
nak, hisz a legjobban teljesített. A versenyben levő autók motorjai különbözőképpen működnek. A
legerősebb motorral rendelkező autónak a legnagyobb az esélye a győzelemre.

Szélforgó működésének megfigyelése az áramló levegő erejének függvényében

Szükséges eszközök: egy 10 – 12 centiméter oldalhosszúságú papír-négyzet vagy egy szabályos


papír-hatszög; egy fa pálca (vattacukor vagy rablópecsenye pálcája); egy tű; egy távtartó (egy
üveggyöngy vagy egy kis feltekert papír); egy olló.

Munkamenet
• Vágd be a papírlapot a négyzet vagy hatszög átlói mentén úgy, hogy 0,5 centimétert a köze-
pétől bevágatlanul hagysz. Szúrd át a tűvel sorra a papírlap sarkait (négyet a négyzet, hatot
a hatszög esetében). Végül szúrd át a papírlap közepét is. Rögzítsd a szélforgót egy távtartó
segítségével úgy, hogy a szélforgó lapátjai ne ütközzenek neki a pálcának.
60 3. TE Mechanikai jelenségek. A mechanikai munka. Energia

TUDOD -E?

A lóerő (LE) fogalmát
James Watt, skót
származású feltaláló
vezette be. A Nemzetközi
Mértékrendszerben
1 LE megfelel egy • Miután elkészítettél néhány papírforgót, fújjad ezeket előbb lassan, majd erősebben. Mit figyel-
75 kilogramm tömegű test tél meg? Mikor mozognak gyorsabban? Elemezzétek ki közösen a papírforgók működését és
egy méter magasságba,
írjátok le a füzetbe a következtetéseiteket. Melyek azok a gyakorlati alkalmazások, amelyeket
egy másodperc alatt való
felemelésekor végzett ennek a jelenségnek az alapján valósítottak meg?
mechanikai munkával.
1 LE ≈ 735,5 W ≈ 736 W. Következtetések 7 8
A papírforgó annál gyor-
sabban forog, minél
erősebben fújjuk a levegőt
lapátjai felé. Ezeknek a folya-
matoknak egyik gyakorlati
alkalmazása a szélmalom (7.
ábra) melyet, a gabonaőrlésre
9
használtak; korunkban ezt a
jelenséget a szélerőművek
működtetésében használják
fel. A szélerőmű (8. ábra) fon-
James Watt (1736 – 1819),
skót származású feltaláló tos szerepet játszik a környe-
és mérnök a Thomas zetvédelemben, mivel egy olyan elektromos energiaforrás mely nem szennyezi a környezetet. A
Newcomen által tervezett közeljövőben, mind a szélerőművek, mind a napelemek (9. ábra) fel kell váltsák a szennyező anya-
gőzgép működését gokat kibocsátó energiaforrásokat ( a szilárd vagy folyékony üzemanyaggal működő hőerőműveket
javította fel. Watt feltalálta valamint az atomerőműveket).
és szabadalmaztatta a
gőzmozdonyt.
Megjegyzem
TUDOD -E?

A mechanikai teljesítmény egy skaláris fizikai mennyiség, amely az egységnyi idő alatt elvégzett
mechanikai munkát adja meg: . Egy egyenes vonalú pályán, egyenletesen mozgó jármű ese-
tén, a mechanikai teljesítmény egyenesen arányos a húzóerővel és a sebességgel: . A tel-
jesítmény mértékegysége: [P]SI = W (watt). Egy watt a teljesítménye az erőnek, ha 1 joule munkát
végez 1 s alatt .
Az esztergák
anyagdarabokat
mintáznak Alkalmazom
forgácsolással. Az eszterga
segítségével, különböző
kemény (a műveletet Egy 2576 kg tömegű személygépkocsi vízszintes és egyenes
nagy sebességen hajtják vonalú pályán halad egyenletesen, 72 Km/h sebességgel úgy,
végre) vagy kevésbé hogy a súrlódási erők a személygápkocsi súlyának 10% -át teszik
kemény anyagokat (kis
ki. Tekintheted úgy, hogy a gravitációs gyorsulás .
sebességen) dolgozhatnak
fel. Ebben az esetben is 1 Azonosítsd a személygépkocsira ható erőket, és számítsd ki
szükséges egy sebességváltó a nagyságukat.
amely módosítja a
2 Számítsd ki a húzóerő által, egy óra alatt végzett mechanikai munkát.
teljesítményátvitelt a
motortól az esztergához. 3 Határozd meg a motor teljesítményét wattban (W) és lóerőben (LE).
4 Határozd meg azt a matematikai összefüggést, amely a motor húzóereje, sebessége és teljesít-
ménye között van.
5 Állandó teljesítmény mellett, mikor (milyen esetben) érheti el a személygépkocsi a maximális
sebességet?
A mechanikai teljesítmény. A teljesítmény mértékegységei. A hatásfok L2 61

TUDOD -E?
B A hatásfok
Egy elsőfajú örökmozgó
olyan berendezés vagy,
fizikai rendszer, amely
működése közben nem
használ semmilyen
Egy lejtőnek nagyon sok gyakorlati alkalmazása van. Figyeld meg az alábbi képeket és azono- energiát.
sítsd minden esetben a lejtő alkalmazásának a hasznosságát. Beszéld meg osztálytársaiddal és a A másodfajú örökmozgó
tanárral ezeket, majd jegyezd le a füzetbe a következtetéseket. olyan berendezés vagy,
fizikai rendszer, amely
1 2 3 4 mechanikai munkát
végezne 100%-os
hatásfokkal.
A mi világunkben nem
létezik sem elsőfajú, sem
másodfajú örökmozgó.

• Egyes, mechanikai
teljesítményt nyújtó fizikai
Következtetések rendszerek, melyek más
A lejtő felhasználható egy teherautó rakodásánál (1. ábra), gördeszkázásnál (skateboard) teljesítményforrásokat
(2. ábra), a bányából kitermelt ásványok felszínre hozatalánál (3. ábra), épületek akadálymente- (termikus, elektromos,
sítésére fogyatékkal élők számára (4. ábra). vegyi) használnak fel,
különböző hatásfokkal
működnek, a fizikai
Megjegyzem rendszer természetétől
függően:
– termikus motor:
Egy berendezés (felszerelés) hatásfoka, a berendezés által végzett hasznos mechanikai munka 10 – 50%;
– elektromos motor:
és a felhasznált mechanikai munka arányával egyenlő vagy, a hasznos teljesítmény és az elhasz-
70 – 99,99%
nált teljesítmény arányával. A hatásfok jele a görög (eta) betű és kiszámítható a képlettel: (P > 200 W);
50 – 90%
. A hatásfoknak nincs mérékegysége és egy mértékegység nélküli szám- (P = 10 W‑200 W
között); 30 – 60%
mal fejezzük ki, amely pozitív értékű és 1-nél kisebb: .
(ha P <10 W);
A lejtő hatásfoka egyenlő, egy test függőleges mentén való felemelésekor végzett mecha- – emberi izom: 14 – 27%.
nikai munka és a test egyenletes, lejtőn való felemelésekor végzett mechanikai munka ará-
nyával: .

Alkalmazom

Egy építőanyagokkal megrakott ládát egy


teherautó vontatójának felhajtóján visznek fel
állandó sebességgel. A láda tömege m = 50 kg,
a felhajtó magassága h = 60 cm, hossza pedig
 = 2,5 m. Tudva azt, hogy a láda és a felhajtó
felülete közötti súrlódási együttható  = 0,5, a
gravitációs gyorsulás pedig g 10 N/kg - nak
vehető, határozd meg:
a a ládára ható erőket a felhajtón való felemeléskor és ábrázold ezeket az erőket egy rajzon;
b a felhajtóval párhuzamos erőt, amely a láda egyenletes felemeléséhez szükséges;
c a láda h = 60 cm magasságba, a függőleges mentén való felemelésekor végzett mechanikai
munkát;
d a húzóerő által végzett mechanikai munkát, a láda h = 60 cm magasságba való felemelésekor;
e a lejtő hatásfokát ha a ládát állandó sebességgel emelik fel a teherautóra.
62 3. TE Mechanikai jelenségek. A mechanikai munka. Energia

A mozgási energia

TUDOD -E?

Az alábbi ábrákon mechanikai munkavégzéssel kapcsolatos esetek vannak feltüntetve.


Azonosítsd a képek alapján, ki az akinek munkavégző képessége van; találj más, hasonló esete-
ket is.Beszéld meg osztálytársaiddal és tanároddal, jegyezd le észrevételeidet a füzetbe.
1 2 3

A mechanikai energia
felhasználható
elektromos áram
előállítására is. Ez történik
a vízierőművekben, a 4 5 6
szélerőművekben és
a rádióval felszerelt
zseblámpában is, ha
megforgatjuk a rászerelt
hajtókart.

Következtetések
Mechanikai munkavégzőképességgel rendelkezik a magaslatról lefolyó víztömeg (1); a labdát,
teniszütővel megütő sportoló (2); a rugalmas asztalon ugrándozó fiatal és a gyerekek (3); a sze-
mélygépkocsikat szállító autó (4); az edzést végző, falra mászó sportoló (5); a kitörés közben, lávát
lövellő vulkán (6).

A hőenergia (termikus
energia), egy felmelegített
test azon energiáját jelenti,
amelynek változása Egy szárazföldi yacht mozgási enegiájának tanulmányozása
munkavégzést eredményez,
például egy vulkán vagy Szükséges eszközök: elektromos motor nélküli játékautók,
egy gejzír. Ennek az elvnek 30-40 cm hosszú fapálcikák, műanyag fólia vagy vékony papír,
az alapján működnek a ragasztó, műanyag poharak.
gőzgépek is.
Munkamenet
• A műanyag fóliából vagy papírból vágj ki egy, megközelítő-
leg 20cmx25cm-es, téglalap alakú darabot. Ragassz össze
két fapálcikát T betű alakban, ez lesz az árbóc (vitorlarúd).
Ragaszd a kivágott műanyag fóliát az összeragasztott pálci-
kákra. Rögzítsd a játékautóra a fóliával bevont árbócot, füg-
gőleges irányban. Egy levegővel meghajtható játékautót
készítettél, amit földi yacht-nak tekinthetünk.
• Helyezz az asztal szélére néhány műanyag poharat szájával
lefelé. Fújva a vitorlát, hozd mozgásba a játékautót, amíg a
Az elektromos energiát műanyag poharakhoz ér. Ezután fújd erősebben a vitorlát és
generátorok segítségével figyeld meg az előző esettől való különbséget. Hogyan moz-
állítják elő és a különböző gott most a játékautó? Mikor üti meg erősebben a játékautó
elektromos készülékek a poharakat?
működtetésére használják,
• Melyik esetben volt a játékautó energiája nagyobb? Miért? Ismételd meg a kísérletet egy nehe-
például rádió, hűtőszekrény,
elektromos izzó. Az első zebb játékautóval, vagy köss utána egy nehezebb tárgyat (egy követ vagy egy fémkulcsot).
elektromosan kivilágított Milyen különbségek tapasztalhatók, a könnyű vagy nehéz autó poharakkal való ütközésekor?
város Európában Temesvár Függ-e a játékató energiája a tömegétől? Kísérletezz együtt osztálytársaiddal és beszéld meg
volt 1884. november 12-én. a lejátszódó fizikai folyamatokat. Jegyezd le észrevételeidet és következtetéseidet a füzetbe.
A mozgási energia L3 63

Következtetések TUDOD -E?


A játékautó annál gyorsabban mozog, minél erősebben fújjuk a vitorlát. Amikor a játékautó sebes-
sége nagy, erősebben üti meg a poharakat és ezek messzebbre repülnek. Ebben az esetben azt
mondhatuk, hogy a játékautó energiája nagyobb. Ugyanakkor észrevesszük azt is, hogy a játé-
kautó energiája annál nagyobb, minél nagyobb a tömege.

Megjegyzem

A nap által termelt


Az energia egy olyan fizikai mennyiség amely, egy test munkavégző képességét jellemzi.Az ener- fényenergiát
gia mértékegysége a joule (J). Az energia többféle lehet: mechanikai energia, hőenergia, elektro- felhasználhatják elektromos
áram előállítására
mos és mágneses energia, fényenergia, vegyi energia, atommagenergia, stb.
napelemek segítségével
Egy test vagy több testből álló rendszer mechanikai energiája függ a testek tömegétől, egy adott vagy ételkészítésre
vonatkoztatási rendszerben elfoglalt helyzetétől és sebességétől. nap-kemencékben.
Egy test mozgási energiáját, a mozgásának köszönhető munkavégző képessége adja meg és az:
képlettel fejezhető ki, ahol m a test tömege, v pedig a test sebességének modulusa
(nagysága) a kiválasztott vonatkoztatási rendszerben.

Alkalmazom

A kémiai energia
Megoldott feladat
felhasználható elektromos
A curling nevű olimpiai játékban, gránitból készített, nehéz áram előállítására
korongokat indítanak jeges felületen, egy célpont felé. Egy cur- galvánelemekben
ling-korong tömege 20 kg és az egyik versenyző, v0 = 2 m/s sebes- (elektromos cellákban).
séggel, indítja el a jégen. A kő és a jég közötti súrlódási együttható A citrom, cink és réz
 = 0,008, állandónak tekinthető, a gravitációs gyorsulást pedig elektródok segítségével
áramkörbe csatlakoztatható
g   10 N/kg - nak vehetjük. Indítás után a korong egyenes vonalú pályán, lassulva mozgott és és működtethet egy
d = 25 m megtétele után megállt. elektromos készüléket.
a Számítsd ki a korong mozgási energiáját közvetlenül az indítás pillanatában.
b Azonosítsd a korongra ható erőket a jégen való csúszás közben és ábrázold ezeket grafikusan.
c Számítsd ki az egyes erők által végzett mechanikai munkát valamint, a korong jégen való moz-
gása során végzett teljes mechanikai munkát.
d Határozd meg, a korong mozgása ideje alatt, a mozgási energiájának változása és a rajta vég-
zett teljes mechanikai munka közötti összefüggést.

Megoldás
a A mozgási energia, közvetlenül elindításkor: .
b A korongra ható erők a mellékelt ábrán vannak feltüntetve.
c A súlyerő által végzett mechanikai munka: A nukleáris energia
LG = G·d·cos90° = m·g·d·cos90° = 200N·25m·0 = 0 J. magreakciók
A merőleges nyomóerő által végzett mechanikai munka: során keletkezik,
atomerőművekben vagy
LN = N·d·cos90° = 200N·25m·0 = 0 J.
a csillagokban, például
A súrlódási erő által végzett mechanikai munka: a Napban.
LFf = F f ·d·cos180° = ·N·d·(–1) = 0,008·200N·25m·(–1) = –40 J.
A korongon végzett teljes mechanikai munka:
Lössz = LFf + LG + LN = –40 J.

d A korong mozgási energiájának változása: , a teljes mechanikai munka


pedig, a korong indításától, megállásig . Észrevehető, hogy a két fizikai mennyiség
egyenő: .
64 3. TE Mechanikai jelenségek. A mechanikai munka. Energia

A gravitációs helyzeti energia

TUDOD -E?

A vízierőmű egy olyan


berendezés, amely a víz 2013-ban a nemzetközi szaksajtó a Krassószörény (Caraș-Severin) megyében, a Miniș folyó völ-
mechanikai energiáját elekt- gyében található vízesést, a világ legszebb vízesései közé rangsorolta (1. kép). Miért folyik a víz
romos energiává alakítja át. egy vízesésben? Milyen energiával rendelkezik a víz esés előtt? Miért érhet el egy síelő nagyon
Egy vízierőmű, egy folyóvíz nagy sebességet a sípályán lefelé (2. kép)? Milyen energiával rendelkezik a síelő a leereszke-
mentén létesített védőgát dés előtt? A 3. képen, egy súlyokkal működő falióra beállítását láthatjuk. Hogyan működik a
rendszerrel kialakított gyűj- kakukk‑óra és a súlyokkal működő óra? Milyen energiával kell rendelkezzenek, a kakukkóra és a
tőtóban lévő víz helyzeti súlyokkal működő óra nehezékei, hogy az óra működjön? A 4. képen egy vízimalmot figyelhetünk
energiáját hasznosítja. meg. Minek tulajdonítható a malom működése? Mire használható egy ilyen malom?
A gyűjtőtóban lévő víz 1 2 3 4
helyzeti energiája, esés
közben mozgási energi-
ává alakul át. Az esésben
lévő víz kölcsönhatásba lép
a vízierőmű turbinájának
lapátjaival és megforgatja
azokat. Ez a forgómoz-
gás egy, fogaskerekekkel Következtetések
működő áttétellel tovább- A vízesés vize a Föld gravitációs vonzóerejének köszönhetően folyik/esik;
adódik egy elektromos ára- az esés közben lezúduló víz súlya mechanikai munkát végez, a vízesés aljában lévő vízhez
mot létrehozó generátornak, viszonyítva (a magasból alázúduló víz ütközik a folyó vizével), így létrejön a turisták számára vonzó,
amely a mechanikai energiát csodálatos látvány. A víz mechanikai energiája a Föld gravitációs vonzóerejének tulajdonítható. A
elektromos energiává ala- leereszkedő síelő is a Föld gravitációs vonzóerejének következtében végezhet mechanikai munkát.
kítja át. Kijelenthetjük, hogy a síelő gravitációs energiával rendelkezik. A kakukkos óra csak akkor műkö-
dik, ha a nehezékek a függőleges mentén el vannak távolítva egymástól úgy, hogy a felső nehezék
az óraszerkezetet meghajtó láncára húzóerőt fejt ki. Az óra a gravitációs energiának köszönhetően
működik, melyet az egyik nehezék magasabb szintre való felemelésének tulajdoníthatunk. Miután
a nehezék leereszkedett ahhoz, hogy az óra tovább működjön, újra fel kell emelni.
A vízimalom működése, a lapátjait megforgató esésben lévő víznek tulajdonítható. A gravitá-
ciós energiával rendelkező, magasról lezúduló víz megforgatja a vízimalom lapátjait. A vízimalom
kerekének mozgását gabonafélék őrlésére, liszt előállítására használják.

A világ legnagyobb, elekt-


romos energiát termelő víz-
zel meghajtott erőműve az Egy golyó gravitációs helyzeti energiájának függése a tömegtől és a magasságtól
Itaipu-gát. Ez az energe-
tikai komplexum a Parana Szükséges eszközök: különböző tömegű fából, műanyagból vagy üvegből készült golyók, finom
folyón található, Brazilia és homokot tartalmazó láda (legalább 10 cm magasságú homokréteg), mérőszalag és vonalzó.
Paraguay határán. 2018‑ban, Munkamenet
ez az erőmű 96 585 596 • Mérd meg a golyók tömegét. Legalább három típusú, különböző tömegű golyóra van szüksé-
mega-wattóra energiát ter- ged. A különböző tömegeket elérheted úgy is, hogy üres golyókat feltöltesz vízzel vagy homok-
melt. A világ legnagyobb kal, majd lezárod őket gyurmával.
vízesése, a Guaíra vízesés • Mérd meg mérőszalaggal a H magasságot, ahonnan a golyókat elengeded, a homokot tartalmazó
eltűnt, amikor az Itaipu-gát láda felett. Mérd meg a vonalzóval a homokban képződő mélyedések h nagyságát. Írd be a mérési
gyűjtőtavát kialakították. eredményeket a mellékelt táblázatba. Ismételd meg a kísérletet úgy, hogy a golyókat különböző
1994‑ben, az Amerikai Civil magasságból engeded el. A kísérletet végezd
Mérés sz. m (g) H (cm) h (cm) LG (J)
Mérnökök Szövetsége, az el úgy is, hogy különböző tömegű golyókat
Itaipu védőgátat, a világ hét engedsz el ugyanabból a magasságból. A 1.
modern csodájának egyikévé mérés eredményeit írd be egy, a mellékelthez 2.
nyilvánította. hasonó táblázatba.
3.
A gravitációs helyzeti energia L4 65

A kísérleti adatok feldolgozása TUDOD -E?


• Számítsd ki a H magasságból eső golyók súlya által végzett
mechanikai munkát és írd be az eredményeket a táblázatba.
• Hasonlítsd össze a súlyerő mechanikai munkáit és határozd
meg milyen esetekben hagy a homokba eső golyó mélyebb,
illetve kevésbé mélyebb nyomokat.

Következtetések
A homokba eső golyók által keltett nyomok h mélysége egye-
nesen arányos a golyókra ható súlyerő által végzett mechani-
kai munkával. Kijelenthetjük, hogy a golyóknak annál nagyobb
az energiája minél magasabbról esnek le. Ugyanakkor a homok-
ban keletkező nyomok mélysége egyenesen arányos a golyók
tömegével is. A nagyobb tömegű golyók energiája nagyobb, ezért a homokban keletkező mélye-
dések mélyebbek, ha ugyanabból a H magasságból elengedett golyók tömege nagyobb.

Megjegyzem A legnagyobb kakukkos


óra Németországben
található Triberg- Schonach
A gravitációs helyzeti (potenciális) energia egy test munkavégző képességét jellemzi a súlyerő helységben. Az órát 1994-
hatására, és függ a kiválasztott vonatkoztatási szinttől. A helyzeti energia egy állapothatározó ben hozták működésbe. Az
mennyiség, melyet csak konzervatív erők esetén határozhatunk meg mint, a súlyerő vagy a rugal- óramesterek egy fekete-
mas erő. erdői, hagyományos óra
alkatrészeit készítették el
A gravitációs helyzeti (potenciális) energia változásának tétele. Egy test gravitációs helyzeti
60-szoros nagyításban,
energiájának változása egyenlő a test súlya által végzett mechanikai munkával, fordított előjellel az eredetihez képest. Az
véve: Ehg = –LG. (Egy test esése közben a súlyerő által végzett munka pozitív, de mivel az energi- óraszerkezet magassága
ája csökken, az energiaváltozás negatív.) 4,6 méter, tömege pedig
Egy m tömegű test gravitációs helyzeti energiáját az Ehg = mgh képlet adja meg, ahol g a gra- hat tonna. Az óraszerkezet
elkészítése öt évig tartott és
vitációs gyorsulás, h pedig az a magasság, ahol a szabadon eső test súlypontja található a (meg-
három évvel a működésbe
egyezés szerint) kiválasztott nulla energiával rendelkező szinthez képest. helyezése után bejegyezték
Például, a Föld felszíne közelében szabadon eső testek esetén a Föld felszíne tekinthető olyan a Guinness Book-ba.
vonatkoztatási szintnek, ahol a gravitációs helyzeti energia nullának tekinhető. Általában a vonat-
koztatási szintnek a Föld felszínét választjuk, vagy azt a legalacsonyabb szintet ahova a test eljut
az adott esetben.

Alkalmazom

Egy rugalmas és homogén, L = 75 cm hosszú


kábelt, egy sima asztalfelületen tartanak úgy,
hogy a kábel fele függőlegesen lóg le az asztal-
ról, míg a másik fele a vízszintes asztalon talál-
ható. Az asztal magassága a padlóhoz képest
H = 75 cm, a kábel tömege m = 500 g, az asz-
tal és a kábel közötti súrlódás elhanyagol-
ható. A gravitációs gyorsulás g 10 N/kg-nak
tekinthető.
a Számítsd ki a kábel minden darabjának
helyzeti energiáját a kezdeti pillanatban (a
fenti ábra alapján) és a kábel teljes helyzeti
energiáját ebben a pillanatban.
b Az ábrán feltüntetett helyzetben tartott kábelt szabadon engedik. A kábel lassan mozgásba jön
és egy adott pillanatban elhagyja az asztal felületét és függőleges helyzetbe kerül. Határozd
meg a kábel helyzeti energiáját ebben az esetben.
66 3. TE Mechanikai jelenségek. A mechanikai munka. Energia

Kiegészítés: A rugalmas helyzeti energia

MÁR TUDOM

Elemezd a mellékelt képe- 1 2


ket és azonosítsd a rugal-
mas testeket mindegyik képen
és add meg gyakorlati jelentő-
ségüket. Végez-e a rugalmas
erő mechanikai munkát? Milyen
energiája lehet egy rugalmas
Egy változó modulusú (nagy- testnek? 3
ságú), állandó irányú és
irányítású erő mechani- Következtetések
kai munkája egyenlő azzal Az emberi test izmai rugalma-
a területtel, melyet az F erő sak; miután egy külső alakvál-
modulusának grafikonja toztató erő hatása megszűnik,
valamint, az Ox tengelyen visszanyerik eredeti hosszúsá-
mért x1 és x2 koordináták gukat. Egy szervezetben, nor-
által meghatározott szakasz mális körülmények között, az 4
határol, a test elmozdulásá- izom egy tökéletesen rugalmas
nak megfelelően. testként viselkedik. Az izom
rugalmassága teszi lehetővé a
folyamatos és állandó mozgá-
PORTFÓLIÓ sokat (1. kép).
Ahhoz, hogy egészsége-
Készíts egy önálló
sek maradjunk, sportolnunk kell (2. kép). Egy új sport a Kangoo 5
dolgozatot (portfóliót), A
rugalmas energia gyakorlati Jumps, amelyhez rugókkal felszerelt cipők (bakancsok) kellenek.
alkalmazásai címmel. A cipőkbe szerelt rugók védik az ízületeket, amikor a láb durva
Dokumentálódj, felülettel ütközik. A 3. képen egy íjat megfeszítő személy lát-
felhasználva weboldalakat, ható. Az íj húrjának rugalmassága lehetővé teszi a nyíl kilövését.
mint: wikipedia.org A kerékpár ülésébe rugókat szerelnek, hogy csillapítsák a kerék-
vagy más információs
pározás közben bekövetkező rázkódásokat (4. kép). Ugyancsak a menet közbeni rázkódások csilla-
forrásokat. Keress olyan
berendezéseket vagy pítására szolgálnak a személygépkocsi kerekeihez szerelt rugók is (5. kép).
készülékeket, melyek A felsorolt testekben fellépő rugalmas erők mechanikai munkát végeznek, mely az alakválto-
a rugalmas energiát zások során rugalmas helyzeti energia formájában raktározódik el bennük.
alkalmazzák. Adj választ a
dolgozatban a következő
kérdésekre:
• Sorolj fel három-négy
olyan fizikai berendezést
vagy készüléket amelyek a Egy rugó helyzeti energiájának tanulmányozása
rugalmas helyzeti energiát
hasznosítják. Szükséges eszközök: rugó, felfüggesztő állványzat, hitelesített mérőtömegek,
• Hogyan használja fel a vonalzó
rugalmas energiát egy
berendezés vagy készülék, Munkamenet
működése közben. • Készítsd el a mellékelt ábrán feltüntetett kísérleti berendezést és mérd meg
• Mi a célja a bemutatott
a rugó eredeti, hosszát. Akassz a rugóra egy mérőtömeget és mérd meg a
berendezés vagy készülék
működtetésének? rugó hosszát ebben az esetben. Írd a mérés eredményeit az alábbi táblázatba.
• Ismételd meg a mérést legalább 7-szer, növelve mérésenként ugyanannyival
Gyűjtsd össze a dolgozat a felfüggesztett test tömegét; Írd a mérés eredményeit a táblázatba.
elkészítésekor készített
anyagokat és helyezd ezeket Mérés sz. m (g) F = mg (N) (cm) (cm) (cm)
egy irattartóba.
1.

Kiegészítés: A rugalmas helyzeti energia L5 67

A kísérleti adatok feldolgozása TUDOD -E?


• Szerkeszd meg az F alakítóerő grafikonját a megnyúlás föggvé-
nyében, a mellékelt ábra alapján. Határozd meg az alakítóerő,
LF mechanikai munkáját, a kezdeti (nem deformált) állapot-
tól az elért maximális megnyúlásig. Mennyi a rugalmas erő, LFe
mechanikai munkája, a rugó alakváltozásakor? Mennyi lesz a
rugalmas erő mechanikai munkája a kezdeti, nem deformált állapotba való visszatéréskor?
• Melyik esetben mondhatjuk, hogy a rugó, rugalmas helyzeti energiával rendelkezik? Hogyan
számítható ki a rugalmas helyzeti energia? A rugó melyik állapota tekinthető vonatkoztatási
állapotnak, úgy, hogy ehhez az állapothoz zéró helyzeti energiát rendelhessünk? Beszéld meg
osztálytársaiddal és tanároddal a kapott eredményeket és fogalmazz meg következtetéseket!

Következtetések
A deformált (megváltoztatott alakú) rugó rugalmas energiával rendelkezik, mivel munkavégzésre
képes; Az a rugó, amelynek alakja nincs megváltoztatva, nem rendelkezik rugalmas energiával, mivel
nem képes mechanikai munkát végezni.

Megjegyzem A lakásokban lévő helysé-


gek ajtajai, a bútorok ajtajai,
valamint a kapuk is, sarok-
Rugalmas helyzeti energiával egy olyan rugalmas test rendelkezik, amely alakváltoztatás követ- pántokkal (sarokvassal) van-
keztében mechanikai munkát végezhet. nak rögzítve az ajtókerethez
1 Egy rugóra ható alakváltoztató erő mechanikai munkája, a kezdeti alakváltozás mentes álla- (a fenti ábrán néhány típus
potból, a –el jelölt alakváltozásig, egyenlő azzal a területtel amelyet az erő grafikonja a meg- képét láthatjuk). Ezeknek
nyúlás-tengellyel bezár a koordinátáig: . a sarokpántoknak a felépí-
tésében rugók találhatók,
2 A rugalmas erő által végzett mechanikai munka, a rugó 0-tól -ig való megnyújtásakor, biztosítva az ajtók kön�-
egyenlő az alakváltoztató erő mechanikai munkájával, fordított előjellel véve, mivel a rugalmas nyű zárását és nyitását, a
erő ellenszegül az alakváltozásnak: . bennük felhalmozott rugal-
mas helyzeti energiának
3 A rugalmas erő által végzett mechanikai munka, a –el jelölt, megnyújtott állapotból, a köszönhetően.
kezdeti, nem deformált állapotba való visszatéréskor, egyenlő a rugalmas erő által végzett
mechanikai munkával, pozitív előjellel véve, mivel a rugalmas erő irányítása a visszaállítás irá-
nyításának felel meg: .
4 A rugalmas helyzeti energia változásának tétele. Egy rugalmas test rugalmas helyzeti energiá-
jának változása egyenlő a rugalmas erő által végzett mechanikai munkával, negatív előjellel véve:
. A rugalmas erő egy konzervatív erő, mivel az általa végzett mechanikai munka nem
függ a megtett úttól, csak a rugalmas test kezdeti állapotától és végső állapotától.
5 A rugalmas helyzeti energia, egy deformált rugalmas test energiája, mely ennek a munka-

végző képességét jellemzi: . A nulla rugalmas helyzeti energiával jellemezhető


vonatkoztatási állapot, a rugalmas test alakváltozás- mentes állapotának felel meg.

Alkalmazom

1 Egy gyerek játékot készít barátjának; a játék elkészítésekor, egy virágot kell rugóval rögzítenie egy
doboz belsejébe. Sikerült beszereznie egy k = 200 N/m rugalmassági állandójú és nem deformált
állapotban, = 30 cm hosszú rugót, mely nagyon hosszúnak bizonyult és úgy döntött, hogy két
egyenlő részre vágja. Ezután a két rugót a doboz aljához rögzítette, a kiválasztott virágot pedig a
rugók felső végéhez kötötte. Ismert a kiválasztott doboz magassága: 10 cm. A doboz fedelének
ráhelyezésekor, a virág a dobozba tolódik, a rugók pedig összenyomódnak. Határozd meg a fél-
bevágott rugó egy darabjának a rugalmassági állandóját. Mennyi a dobozban lévő rugókban fel-
halmozott energia?
68 3. TE Mechanikai jelenségek. A mechanikai munka. Energia

A mechanikai energia

TUDOD -E?

A wattóra, melynek jelölése


Wh, az energiának egy mér- Az alábbi képeken látható testek közül mindegyik képes mechanikai munka végzésére, tehát
tékegysége. Egy wattóra az rendelkezik kisebb vagy nagyobb energiával. Azonosítsd a képeken az energiával rendelkező
az energia, melyet egy óra testeket, és azt is jegyezd le, hogy melyik milyen fajta energiával rendelkezik. Milyen fizikai folya-
alatt lead vagy fölvesz az egy matokban használják el energiájukat az egyes testek?
watt teljesítményű rendszer: 1 2 3
1 Wh = 3600 J = 3,6 kJ.
A wattóra Nemzetközi
Mértékrendszerben nem
használható, Nemzetközi
Mértékrendszerben az
energia mértékegysége
a joule (J).
A mindennapi életben
viszont gyakran használjuk
a wattórát vagy a wattóra 4
többszöröseit akkor,
amikor egy berendezés
által előállított illetve
elfogyasztott elektromos
energia vagy hőenergia
mennyiségét akarjuk
kifejezni.
1 kWh = 3,6 MJ,
1 MWh = 3,6 GJ,
1 GWh = 3,6 TJ, Következtetések
1 TWh = 3,6 PJ. A kerékpáros hajtja a pedált, munkát végez, s munkája nyomán a gyerek-kerékpár rendszer moz-
gásba jön, tehát mozgási energiája lesz. A béka izmos nyelve rugalmas (a nyelve egy izom tulaj-
donképpen), s a nyelv rugalmas energiája segíti a légyfogásban. Az űrrakéta akkor tudja elhagyni
a Földet, ha mozgási energiája elég nagy ahhoz, hogy legyőzze a földi gravitációt. A Naprendszer
bolygói mechanikai energiával rendelkeznek. Nap körüli pályájukat a mechanikai energiájuk
határozza meg.

A lejtőn lecsúszó test energiájának a tanulmányozása

Szükséges eszközök: állítható szögű lejtő, horoggal ellátott hasáb alakú test, mérleg, rugó,
vonalzó, szögmérő, a lejtőre ragasztott milliméterpapír, dinamométer.

Munkamenet
• Mérd meg a hasáb alakú test tömegét és jelöld m-el. Mérés sz. m (g) F (N)
• A vízszintesen levő lejtőre ragaszd rá a milliméterpapírt,
majd tedd rá a hasáb alakú testet. Húzd óvatosan a testet
a vízszintes dinamométerrel, míg a test egyenletesen kezd
mozogni. Olvasd le a dinamométer által mutatott erőt és írd 5
le a füzetbe a mellékelt táblázat szerint.
• Rögzítsd a rugót a lejtő aljára és mérd meg a hosszát. A lejtő
szögét állítsd 30 fokra, tedd a testet egy általad kiválasz-
tott pontba, ahonnan majd csúszni engeded. Jelöld meg a
milliméterpapíron ennek a pontnak a helyzetét. Jelöld meg
a milliméterpapíron a rugó szabad végének a helyzetét is,
A mechanikai energia L6 69

majd mérd meg ennek a pontnak a testtől való d távolságát (lásd az 5-ös ábrát). Hagyd TUDOD -E?
lecsúszni a testet a lejtőn és a rugónak ütközni, és mérd meg, hogy a test és rugó kölcsön-
hatása után mekkora lesz a rugó maximális, alakváltozása. Jegyezd föl a mért értékeket
az alábbi táblázat szerint. Végezd el ezeket a méréseket a kezdeti test-rugó távolság más d
értéke esetén is.

Mérés sz. (cm) d (cm) (cm) E1 (J) E1 (J) E (J) LFf (J)
1.
2.
A hangyák, miközben
3. táplálékot szállítanak
a hangyaboly felé, mozgási
A kísérleti adatok feldolgozása energiával rendelkeznek
• Számold ki a test és a milliméterpapír közötti súrlódási együttható értékét,  , ha a gra- (mozgásban vannak).
Ugyanakkor helyzeti
vitációs állandó, azaz g értéke g 9,8 N/kg. energiájuk is van (ők és
• Számold ki és írd be a táblázatba a test helyzeti energiájának az értékét: a morzsák is a fa ágain
– kezdetben, azaz a test szabadon engedésének pillanatában: vannak).
;
– megálláskor, amikor a rugó alakváltozása a legnagyobb:
.
• Számold ki a rugó rugalmas helyzeti energiáját mindkét pillanatban: és
. Határozd meg a rugó-test rendszer mechanikai energiáját mindkét pilla-
natban és számold ki mennyit változott a test mechanikai energiája a két pillanat között: Ha a golyót egyensúlyi
; és (függőleges szál) helyzeté-
ből kimozdítjuk és magára
. Számold ki mennyi munkát végzett ez idő alatt a testre ható súrlódási erő: hagyjuk, mozgási energiája
. N az a lejtőre merőleges erő, amelyikkel a lejtő hat a testre lesz, és mozgásba hozza az
és egyenlő a súly lejtőre merőleges összetevőjével: . ellenkező végen levő golyót.
• Figyeld meg, hogyan változik a test mechanikai energiája és mennyi munkát végez a súrlódási
erő a lejtőn való lecsúszás közben, és vond le a megfelelő következtetést.

Következtetések
Az tapasztalható, hogy a lejtőn való mozgás közben a test mechanikai energiájának a megválto-
zása egyenlő a súrlódási erő által ez úton végzett mechanikai munkával.

Megjegyzem

A Föld felé eső meteorok


Egy test vagy testrendszer mechanikai energiája egyenlő a test /vagy testek/ helyzeti és mozgási
nagy mozgási energiával
energiáinak összegével: E = Ec + Ep. rendelkeznek, ezért a
A mechanikai energia változásának tétele levegővel való súrlódás
miatt meggyúlnak, és akár
Egy lejtőn való lecsúszás közben a test mechanikai energiájának változása egyenlő a moz-
teljesen el is éghetnek, ha
gás közben a testre ható nem konzervatív erők által végzett mechanikai munkával: . a tömegük nem túl nagy.
Nem konzervatívak azok az erők, melyeknek a munkája függ az úttól, mint például a súrlódási erő A meteoritok gravitációs
vagy a testre ható húzóerő. helyzeti energiával is
rendelkeznek, ez a Földhöz
való közeledéssel csökken.
Alkalmazom

Egy m = 8 kg tömegű, Antarktiszon élő pingvin a h = 2 m magas jég-


ből készült csúszdán ereszkedik le. A pingvin nyugalomból indul és
a csúszda alján eléri a v = 18 km/h sebességet. A gravitációs gyor-
sulás értéke  N/kg. Számold ki, mekkora munkát végzett a
pingvinen a súrlódási erő lecsúszás közben.
70 3. TE Mechanikai jelenségek. A mechanikai munka. Energia

A mechanikai energia megmaradásának tétele

TUDOD -E?

• A vidámparkok és a játékok is a fizika törvényei által vezérelt jelenségeken alapszanak. Az alábbi


képeken ötletes szórakozási lehetőségeket látunk. Az első képen egy leány pogo-nak nevezett
ugróbot segítségével ugrik, melynek fő része egy rugó. A második kép egy hullámvasutat mutat,
melyen a kisvonat görbe vonalú pályán halad végig. A harmadik képen egy sportolót látunk,
amint átcsúszó kötélpályán kel át a folyón.
• Felhasználva az energia fogalmát elemezd az alábbi képeket és magyarázd meg az eszközök
George Gamow fizikus
1940‑ben közölte elméletét,
működési elvét. Beszéld meg a tanárral és társaidddal, majd írd le a füzetbe.
miszerint a Világegyetem 1 2 3
egy óriási energia és izzó
anyag ősrobbanása nyo-
mán született. Ezt az eredet-
elméletet Fred Hoyle angol
csillagász 1950-ben Big
Bang–nek nevezte el.
Az ősrobbanás elmélete
megmagyarázza, hogyan jött
létre az anyag, energia, tér és
idő, vagyis a Világegyetem.
Az ősrobbanás szó azt fejezi
ki, hogy az Univerzum 13.7
milliárd éve egy nagyon
forró és nagyon sűrű
kezdeti szingularitásból • Az afrikai antilop (4. kép) 1,5 méter magas és bajnok a magasugrásban, mert tízszer maga-
indult ki. Ez az elmélet sabbra tud ugrani, mint a saját magassága. A mezei nyúl (5. kép) kiváló teljesítményre képes
azt is magyarázza, hogy
magasugrásban, de emellett az egyik leggyorsabb állat. Akár a 72 km/h sebességet is elérheti.
miért tágul folyamatosan a
Világegyetem a születése A kék juh a kecskeformák alcsaládjába tartozó állat, és a Himalája hegységben él. Ez az állat­
óta. Edwin Hubble amerikai világ egyik legjobb távolugrója, ezért könnyedén ugrik át egyik szikláról a másikra.
csillagász szerint kezdetben • Tanulmányozd az alábbi képeket, és magyarázd meg, milyen tulajdonsága miatt:
az egész Univerzum egy – tud az afrikai antilop oly magasra ugrani;
pontban sűrűsödött, mely – képes a mezei nyúl oly nagy sebességgel futni;
egy különleges, méret nélküli,
de végtelen energiával
– a kék juh olyan nagy távolságokat átugrani.
rendelkező pont volt, s Mit gondolsz, mi segíti ezeket az állatokat abban, hogy ilyen jó teljesítményt nyújtsanak?
melyet szingularitásnak
4 5 6
nevezünk. A nulladik
pillanatban ez a pont
megszűnt szingularitásnak
lenni, s az ősrobbanással
fölszabadult óriási energia
miatt az Univerzum a
kezdetek óta tágul, és ez
a tágulás napjainkban is
folyamatban van.

Következtetések
• A pogo bot vagy ugráló bot összenyomott rugójában fölhalmozott helyzeti energia dobja föl
a lányt. A vidámpark kisvonatja mozgási energiájának köszönhetően tud fölmenni a lejtőn, s
ehhez a mozgási energiát egy másik lejtőn való legurulás során nyerte. A sportoló azért tud az
átcsúszó kötélpályán átmenni a folyón, mert a kiindulási pont magasan van, s a kezdeti gravi-
tációs helyzeti energiája átalakul mozgási energiává.
• A képeken látható állatoknak rugalmas izmaik, nagyfokú hajlékonyságot biztosító ízületeik
és ügyes technikájuk van: optimálisan kihasználják a megfeszített izmaikban felhalmozott
rugalmas energiát és a gravitációból adódó helyzeti energiát, így különleges teljesítményekre
képesek.
A mechanikai energia megmaradásának tétele L7 71

TUDOD -E?

A mozgásban 7
levő golyó
mechanikai energiája
változásának megfigyelése

Szükséges eszközök: karton-


darab, műanyagból vagy fából
készült golyó, ismert (k) állan- Mérés sz. m (kg) H (cm) (cm) EA (J) ED (J)
dójú rugó, vonalzó, mérleg. 1.
… Az Univerzumnak állandó az
Munkamenet
• Mérlegen mérd meg és jegyezd le a golyó tömegét.
összenergiája. Az energia
• Készítsd el kartonból a 7-es ábrán látható pályát, majd rögzítsd a rugót a pálya vízszintes
megmaradásának az elve
részére. szerint energia nem kelet-
• Jelöld meg a rugó szabad végének helyzetét a pályán. Válassz egy pontot a lejtőn, ahonnan le
kezhet a semmiből, és nem
fogod engedni a golyót, és mérd meg a golyó magasságát a vízszinteshez képest. Hagyd legu- lehet elpusztítani sem; az
rulni a golyót a megjelölt magasságról, s mérd meg mennyivel nyomta ösze a rugót a leguruló energia csak átalakul, egyik
golyó. Az adatokat vezesd be a füzetedbe, a fönti táblázat szerint. Ismételd meg a kísérletet energiaformából a másikba.
különböző indítási magasságokra (legalább 3 mérést végezz). Például, egy vízierőműben
a magasról lezúduló víz gra-
A kísérleti adatok feldolgozása: vitációs helyzeti energiája
Számold ki a golyó minden egyes indítási magasságára a golyó-rugó rendszer kezdeti energiáját: átalakul mozgási energiává,
. A gravitációs állandó értéke: g 9,8 N/kg. ez mozgásba hozza a tur-
Számold ki minden egyes esetben a golyó-rugó rendszer energiáját a végső állapotban is, amikor bina lapátjait, s ezt a moz-
a golyó megállt, és a rugó alakváltozása maximális: . gási energiát alakítja át
elektromos energiává egy
Elemezd a golyó-rugó rendszer energiáját és vond le a következtetést. generátor.
Következtetések
A golyó-rugó rendszer összenergiája egyforma mindkét helyzetben. . Azt mondjuk,
hogy a mechanikai energia megmarad.

Megjegyzem

A mechanikai energia megmaradásának törvénye. Ha egy testre vagy rendszerre csak kon-
zervatív erők hatnak, akkor annak a mechanikai energiája megmarad.

Alkalmazom

A mellékelt ábrán egy élmény-


fürdő (Aqua Park) csúszdája
látható. Egy tanuló A pontból
egy m = 400 g tömegű
golyót engedett le a
csúszdán. Ha a lejtő külön-
böző pontjainak a magassága
ismert (lásd a rajzon), szá-
mold ki a golyó sebességét B
és C pontban, ha a golyó nyu-
galomból indul, súrlódás nél-
kül mozog, és a gavitációs állandó értéke: g 9,8 N/kg.
72 3. TE Mechanikai jelenségek. A mechanikai munka. Energia

Kiegészítés: A mechanikai energia átalakításának módjai

TUDOD -E?
A A mechanikai energia átalakítása elektromos energiává

Elemezd az alábbi képeket és azonosítsd a képeken látható berendezések szerepét. Milyen folya-
matok mennek végbe ezen berendezésekben? Miért fontosak ezek a környezet számára?
Azonosítsd ezek előnyeit és hátrányait!

• A mindennapi életben 1 2 3
1,5 V, 4,5 V, 9 V vagy
12V feszültséget adó
elemek szolgáltatják
az egyenáramot.

4 5 6

• A váltakozó áramot az
elektromos erőművekben
hozzák létre, és az
Következtetések 7
elektromos hálózaton
keresztül jut el a Az első három képen különböző méretű s teljesítményű szél­
tömbházakba, házakba, erőművek láthatók. A generátor alakja különböző lehet, ez a
és más rendeltetésű teljesítményétől függ, és attól is, hogy milyen az illető térség-
épületekbe. ben a légáramlatok iránya. A 4-es képen egy kerékpár dinamó-
• Dániában a tenger
ját láthatjuk, ez a dinamó szolgáltatja a kerékpár elektromos
partjára telepítettek egy
gigantikus szélturbinát, ez berendezéseihez a szükséges elektromos áramot. Az első négy
a legnagyobb szélerőmű a képen olyan berendezések láthatók, amelyek mechanikai ener- 8
világon. A nagy szélturbina giát elektromos energiává alakítanak át. Az utolsó négy képen
által 24 óra alatt termelt azokat a berendezéseket látjuk, melyek fölhasználják a mecha-
energia fedezi több száz nikai energiából nyert elektromos energiát: a számítógép merev
lakás energiaszükségletét
lemezét, (5. kép), az elektromos autót (6. kép), a villanymoz-
több hónapon át. A
berendezés 220 méter donyt (7. kép) és a drónt (8. kép) különböző teljesítményű vil-
magas, lapátjai 80 m lanymotor hajtja.
hosszúak, és egyenként 38
tonna tömegűek. Ez a dán
elektromos szélturbina Megjegyzem
a legnagyobb a világon,
méretei és teljesítménye
szerint is. Az általa A mechanikai energiát elekromos energiává alakító berendezést elektromos generátornak
szolgáltatott teljesítmény nevezzük. Az elektromos generátort dinamónak nevezzük, ha egyenáramot állít elő. A vál-
akár a 260.000 kW-t is takozó áramot fejlesztő generátort alternátornak nevezzük.
elérheti. Szokatlanul nagy Az elektromos motor vagy elektromotor elektromos energiát mechanikai energiává alakít át.
méretei miatt építkezéskor
Nagyon sok helyen használjuk az elektromotorokat, a kis teljesítményűeket a merev lemez, a
a berendezés részeit
tengeren szállították nyomtató és a játékok meghajtására, a nagy teljesítményű elektromotorokat pedig a munkagé-
speciális hajókkal. pek (szivattyúk, elektromos mozdonyok, daruk, hajók) meghajtására.

A szélenergia használatának előnyei és hátrányai


Napjainkban, mivel még mindig az energia nagy részét a fosszilis (szerves eredetű) tüzelőanya-
gok égetéséből nyerjük, nyugtalanító mértékben szennyezzük a környezetet, és egyre sürgetőbbé
válik az, hogy csökkentsük a függőséget az ilyen eredetű energiától.
Kiegészítés: A mechanikai energia átalakításának módjai L8 73

A szélenergia a globális energiaválság megoldásában elég jó megoldásnak bizonyul. TUDOD -E?


Használatának előnyei:
• Nem kerülnek a légtérbe szennyező anyagok, vagy üvegházhatást okozó gázok, mert nem kell
üzemanyagot égetnünk;
• Nem keletkezik hulladék;
• Olcsóbb energiához jutunk;
• Míg az atomerőművek esetében az üzemeltetési idő lejártával a leállítási és felszámolási költ-
ség az üzemeltetési költség sokszorosára szokott növekedni, addig a szélerőmű esetében ez a
költség minimális, mert a szélturbina komponensei teljes egészében újrahasznosíthatók.
A szélerőműnek hátrányai is vannak, ezek küzül legnagyobb az, hogy az energiatermelés és
energia felhasználás helye különbözik, és a termelt energiát az energia termelésének helyéről a
fogyasztási helyére szállítani költséges, és mivel a szél sebessége nem állandó, a szélturbina tel-
jesítménye ingadozó.
• Héron, alexandriai görög
találta fel az első gőzgépet
Alkalmazom időszámításunk előtt az
I. században. A belül üres
gömb két olyan cső körül
A mellékelt ábra egy elektromos generátor foroghat, melyekből egy
kis forraló által létrehozott
működésének az elvét szemlélteti vázlatosan.
gőz folyamatosan áramlik
a Írj egy esszét (legtöbb egy oldal hosszú bele. A gőz a gömbből
lehet), melyben a mellékelt ábra alapján két, kis, ellenkező oldalon
magyarázd el röviden egy elektromos gene- elhelyezkedő fúvókán
rator működési elvét. áramlik ki, és forgatja
b A generátort kis módosításokkal átalakíthat-
a gömböt. Noha ez egy
érdekes találmány, sosem
juk elektromos motorrá. Olvassatok utána alkalmazták.
ennek a lehetőségnek, és magyarázzátok el, • Az első elektromos
hogyan. energiát termelő
szélmalmot James Blyth,
a Glasgow-i Anderson
Kollégium professzora
építette Skóciában, 1887-
ben. A saját udvarában
állította föl a 10 méter
B A mechanikai energia átalakítása hőenergiává magas, vászonszárnyakkal
ellátott szélturbinát,
és az így előállított
áramot használta a lakás
kivilágítására.
• A Stirling hőlégmotrot
(ahogy azt a korabeli
1 2 3
könyvekben nevezték)
Stirling találta föl, építette
meg és szabadalmaztatta
1816-ban. Egy ilyen,
Stirling által készített
motrot használtak a víz
szivattyúzásához egy
kőbányában, már az
Elemezd az 1-es és 2-es 4 5 1818-as években.
képet és azonosítsd a rajtuk
látható fizikai jelenséget és
az átalakítás típusát. Beszéld
meg társaiddal és a tanárod-
dal, majd jegyezd le a füzetbe
a következtetést.
A 3 – 5 képeken szintén olyan berendezéseket látsz, melyek az energiát alakítják át. Milyen
típusú átalakítás történik ezen esetekben? Keress példákat olyan berendezésekre, melyek műkö-
dése ugyanezen az elven alapszik. A következtetéseket írd le a füzetbe.
74 3. TE Mechanikai jelenségek. A mechanikai munka. Energia

TUDOD -E? Következtetések


Az 1-es képen egy meteor látható, amint az nagy sebességgel halad a levegőben, izzásba jön és
ég. A 2-es kép hőkamerás felvételén az látható, hogy milyen a hőmérsékleti térképe egy túlmele-
gedett autó kerekének. Tehát az 1-es és 2-es képek olyan folyamatokat ábrázolnak, melyek során
a mechanikai energia hővé alakul.
A 3, 4, és 5-ös képeken láthatjuk a gőzmozdonyt, melyet a hagyományos gőzgép működtet, a
forrólevegős külső égésű (Stirling) motort, és egy gépkocsit, melynek meghajtásáról egy belsőé-
gésű (Otto vagy Diesel körfolyamat szerint működő) motor felel. Mindhárom gép működési alapja
a hőenergiának mechanikai energiává való átalakítása.

Megjegyzem

A hőerőgép egy olyan gép, amely hőenergiát mechanikai energiává alakít. A működéséhez szük-
séges hőt nyerhetjük egy üzemanyag (földgáz, benzin, gázolaj elégetéséből, a folyamatosan
Nikolaus Otto
áramló forró gőzből, vagy egy hőforrásból, mellyel a gép kapcsolatban van (erre használható a
• 1867-ben, Eugen Langen Föld mélyéből nyerhető geotermikus energia).
(1833 – 1895) mérnökkel
együtt Nikolaus Otto
megépítette az egy Alkalmazom
dugattyús, négy ütemű,
belsőégésű motrot,
mely üzemanyagként 1 Megoldott feladat. Egy sofőr útnak indul az M = 1020 kg
gázt használt. Ottonak össztömegű Dacia márkájú gépkocsival, melynek motra
1878-ban sikerült egy P = 90 LE teljesítményű. Az autó nyugalomból indul, és gyor-
olyan négyütemű motrot
sulva mozog mindaddig a pillanatig, amíg el nem éri a végső,
létrehozni, ami már
folyékony üzemanyagot, v = 108 km/h sebességet
(benzint) használt és a Számold ki, mekkora munkát végzett az autó motorja gyor-
hatásfoka 22%-os volt. sítás közben, vagyis miközben nyugalomból indulva elérte
a v = 108 km/h sebességet, ha tudod, hogy mozgás közben
az ellenálló erők mechanikai munkája .
b Számold ki, mennyi idő alatt gyorsult föl az autó, ha tudod,
hogy 1LE = 736 W.
c Határozd meg a gyorsítás közben elhasznált benzin térfogatát, ha tudod, hogy a motor hatás-
foka , a benzin fűtőértéke q = 47,3 MJ/kg, és a benzin sűrűsége: .
Megoldás
a A autón végzett összes mechanikai munka a mozgási energia változásának tételéből számol-

ható ki: ; ; .

b A motor teljesítménye: , és a gyorsítás időtartama .


Rudolf Diesel c A hőerőgép hatásfoka egyenlő a motor által végzett mechanikai munka osztva a ben-

• A diesel motor egy olyan zin égése során keletkező hőmennyiséggel: . A felszabaduló hőmennyiség:
belsőégésű motor,
melynek üzemanyaga .
a gázolaj (motorin), és A benzin fűtőértéke megmutatja, hogy mennyi hő fejlődik, ha egy kilogramm benzint égetünk el.
ez azért gyúl meg, mert
az égéshez szükséges Az autó mozgatása közben elhasznált gázolaj mennyisége: , és a benzin sűrűsége: .
levegőt nagy nyomáson
sűrítik. Rudolf Diesel A benzin térfogata tehát: .
német mérnök 1892-ben
találta föl és 1893-ban 2 Egy töltőállomáson a függőleges, VAWT (Vertical axis wind turbine) típusú szélturbina fejleszti
szabadalmaztatta a nevét a P = 100 kW teljesítményű elektromos autók feltöltéséhez szükséges áramot. Számold ki,
viselő hőerőgépet. mennyi mechanikai energiát kell átalakítanunk elektromos energiává ahhoz, hogy egy autót fél
óra alatt föl lehessen tölteni az állomáson, ha ismert a szélturbina hatásfoka .
Alkalmazott fizika 75

Egy energiától duzzadó… építőtelep

Alább egy tudományos jelentést olvashattok, melyet a hajógyárat látogató diákok írtak azzal a cél- 1
lal, hogy kiemeljék a fizika alkalmazásait a gépiparban. Minden megfigyelt munkafolyamatra a
diákok megkeresték a megfelelő tudományos magyarázatot.

1 A hajógyár bejáratánál egy daru éppen egy régi épületet bontott (1-es kép).
Az m = 5 t tömegű golyót a daru karja lengeti és amikor a golyó sebessége maximális, akkor
nagy ütést mér a lebontandó épületre.
Amikor a golyó magassága a legnagyobb, akkor a helyzeti energiája maximális, és ez a hely-
zeti energia alakul át mozgási energiává, melynek értéke az ütközés pillanatánban éppen a leg-
nagyobb. A golyó l = 20 m hosszúságú láncon függ; a lánc és a függőleges által bezárt szögnek
maximális értéke = 60°. Egy jó rajzból meghatározható a golyó sebessége és mozgási ener-
giája az ütközés pillanatában. A golyó-lánc rendszer teljes mechanikai energiája esés közben
állandó, E1 = E2; , ahol h = l (1 – cos ), és végül. Ec = 500 kJ, v 14 m/s.
2 Az építőtelep másik végén már az új épületeket alapozták. Egy daru h  =  10 m magas és
[m]SI = 500 kg tömegű, henger alakú fémcsöveket emel föl vízszintes helyzetből függőleges
helyzetbe. Ezután az oszlopokat egy cölöpverőhöz viszi, ami azokat ott veri be a földbe, ahol
szükség van rájuk az építendő ipari csarnokhoz. Minden cölöp beverésénél a daru a csövön
kívül a kábelek és a rögzítő szerkezet emelésére is energiát használ.
Mekkora hatásfokkal emel föl egy csövet a daru, amikor a felhasznált energia minimá-
lis, ha tudjuk, hogy a daru rögzítőszerkezete mD = 50 kg tömegű, és a csatlakozó kábelek
össztömege annyi, mint egyetlen olyan kábelé, melynek hossza lC = 20 m és lineáris sűrű-
sége = 5 kg/m? Az emelés hatásfoka egyenlő a cső emelésére fordított mechanikai munka
osztva azzal a munkával, mely a cső, kábelek és csatlakoztató berendezés emeléséhez kell:
2

, = 62,5%.

A cölöpverő kos tömege M = 3 t és függőleges ütőhossza y = 8 m (2-es kép). A cölöpverő


minden ütemben elhasznál annyi energiát, amennyi a kos y magsságba való emeléséhez szük-
séges. A kos szabadon engedése után annak helyzeti energiája mozgási energiává alakul át.
Ennek a mozgási energiának egy részét a cölöpnek adja át, s így az befúródik a földbe. Mekkora
munka árán lehet egy cölöpöt beverni, ha ahhoz a kos n = 25 ütése szükséges? A kost vezető
kábel tömege elhanyagolható a többi test tömegéhez képest. A cölöp beveréséhez szükséges
munka: L = nMgy = 6 MJ.
3 Az építőtelep bevételezésre elkülönített zónájába anyagokkal és gépekkel megrakott szerel-
vény érkezett. A szerelvény egy kocsijának tömege m = 4 t és magassága , és a daru
úgy rakja ki őket szorosan egymás mellé, hogy azok egy egyenes hasábot hozzanak létre, a
szerelvény eredeti magasságában. A vasúti kocsikat többféleképpen el lehet rendezni. Minden
egyes elrendezés esetéban számoljátok ki azt a mechanikai munkát, melyet a daru a súly elle-
nében végzett.
Mivel a vagonok kezdeti és végső magassága megegyezik, a súly által végzett mechanikai
munka nulla. Ugyanakkor a konténerek mozgási energiája a kezdeti és végső pillanatban is
nulla, így a végzett mechanikai munka is nulla.
A vagonsor egy kissé lejtős területen van, ezért a sorból a két utolsó véletlenül leszakadt és
lefele indult a lejtőn. A két üres konténer együtt ért a lejtő aljára, v = 0,2 m/s sebességgel, de
ott megállította őket egy, a földhöz és a sínekhez is mereven rögzített, a vonatok megállítását
szolgáló akadály (3-as kép). Az ütközés miatt a vasúti kocsik ütközőinél levő egyforma rugók
közül mindegyik x = 0,1 m-rel nyomódott össze. 3
A vasúti kocsik mozgási energiája az összenyomott rugók helyzeti energiájává alakult át.
Számoljátok meg figyelmesen, hány összenyomódott rugóról van szó!
Mekkora egy rugó rugalmassági állandója, ha a konténer tömege ?
Az összenyomott ütközők rugóinak helyzeti energiáját egyenlővé tesszük a két kocsi moz-
gási energiájával: , ahonnan k = 24 kN/m.
76 3. TE Mechanikai jelenségek. A mechanikai munka. Energia

Feladatok

1 Egy állandó, 10 N nagyságú, vízszintes erő egy testet egyenes vonalú pályán egyenletesen
mozgat. A test mozgásának irányához hozzárendeljük az Ox tengelyt úgy, hogy a kezdőpont
épp a test kezdeti helyzetében legyen.
a Ábrázold grafikusan az F erőt a test x koordinátájának függvényében, miközben a test a kez-
dőponttól 8 méter utat megtesz.
b Számold ki, mekkora munkát vágzett az F erő a testen miközben azt az x1 = 2 m és az x2 = 8 m
koordinátájú pontok között elmozdította.
c Számold ki azt a területet, melyet az erő grafikonja, az Ox tengely és a két, előző alpontban
szereplő helyzetnek megfelelő függőlegessel bezár. Mit veszel észre?
d Határozd meg mekkora mechanikai munkát végeznek a testre ható erők külön-külön és
összesen is.

1 2 Egy sportoló a 140 kg tömegű súlyzót egyenletesen emeli föl, 2 méteres magasságig. Számold
ki a sportoló által emelés közben végzett mechanikai munkát. Számold ki mekkora munkát
végzett a súlyzó súlya az emelési folyamat során (1-es kép).

3 Egy 2 kg tömegű macska egyenletesen mászik fölfele egy 2 kg tömegű, 6 m hosszú függőlege-
sen rögzített rúdon.
a Számold ki mekkora mechanikai munkát végez a macskán a rúd által gyakorolt erő és azt is,
hogy mekkora munkát végez rajta a gravitációs erő a rúdmászás alatt.
b Határozd meg a macska sebességét, ha fölmászás közbeni teljesítménye 40 W.
c Számold ki, mennyi idő alatt mászik föl a macska a rúdon.

2 4 Egy szálloda földszintből és hét emeletből áll, és minden emeletén négy vendégszoba talál-
ható. A szálloda tulajdonosa egy-egy m = 350 g tömegű dísznövényt (2. kép) tartalmazó tálat
akar minden szobába tenni. Két egymás utáni emelet közötti távolság h = 3 m, és a gravitációs
gyorsulás értéke: g 10 N/kg.
Számold ki, mekkora munkát végez az az ember, aki ezeket a dísznövényeket tartalmazó
tálakat fölviszi és mindegyik szobába elhelyez egyet, ha kezdetben az összes dísznövény a
szálloda földszintjén volt.

5 Az m  =  400 g tömegű golyót függőlegesen fölfele dobják, v0  =  2  m/s kezdősebességgel,


h0 = 1 m magasságból. A mozgás során a golyóra ható súrlódási erők elhanyagolhatók. A gra-
vitációs gyorsulás állandó, értéke megközelítőleg g 10 N/kg.
a Számold ki a golyó energiáját az elindítás pillanatában.
b Határozd meg a golyó emelkedési magasságát.
c Számold ki mekkora sebességgel ér földet a golyó.

3 6 Ilonát és Istvánt elbűvölte a hullámvasút 4


mechanizmusa (3 kép), ezért eldöntötték,
hogy építenek egy kísérleti eszközt a kör-
pályán lesikló testek mozgásának tanul-
mányozására. Ők egy L  =  6,28  m hosszú
fémpántot használtak föl, és elkészítették
ebből az R = 1 m sugarú hullámvasút-pályát.
Az m  =  500  g tömegű testet egy könnyű,
k  =  450  N/m állandójú rugó segítségével
indították el, amint az a 4. ábrán látható.
a Ha a rugót x = 0,4 m-rel nyomjuk össze, akkor az elindított test körpályán mozog előbb a
hurok alján levő A pontig, majd eléri a hurok legmagasabban fekvő B pontját is. Határozd
meg a test sebességét az A pontban, ha a vízszintes szakaszon a mozgás súrlódásmentes.
b Határozd meg mekkora sebességgel ér a test a B pontba, ha tudod, hogy a hurok mentén tör-
ténő mozgás közben a fémpánt egy állandó, F = 7 N nagyságú súrlódási erővel hat a testre.
Értékelés 77

Ismeretfelmérő teszt

1 Egészítsd ki a megfelelő fogalmakkal a szövegben található pontozott részeket:


• A mechanikai munka egy olyan fizikai mennyiség, amely . . . . . . jellemez, és mértékegysége Pontozás:
az SI-ben . . . . . . . A mechanikai munka értékei kifejezhetők . . . . . . és . . . . . . segítségével. 1 2 pont
• Egy motor mechanikai teljesítménye: 50 LE = . . . . . . W. 2 2 pont
• Egy test mozgási energiája egyenes arányban nő a . . . . . . és mértékegysége az SI-ben . . . . . . 3 1 pont
. 4 1 pont
• A helyzeti energiát csak . . . . . . erőknél lehet meghatározni, amelyek: . . . . . . . 5 2 pont
• Egy test mechanikai energiája . . . . . . , ha csak . . . . . . erők hatnak rá. 6 1 pont
• A mechanikai energia átalakulása elektromos energiává . . . . . . erőművekben, . . . . . . -ban és
a kerékpár . . . . . . -ban történik. 1 pont hivatalból jár.
Munkaidő: 50 min.
2 Azt a készüléket amelyben az elektomos energia/hőenergia mechanikai energiává alakul át ......
-nak nevezik.
Válaszolj a következő kérdésekre:
• Ha egy testre olyan erő hat, melynek a mechanikai munkája pozitív, mit tudsz mondani a test
sebességéről? Nő, vagy csökken?
• Ha egy nyugalomban levő testre több erő hat, mit lehet mondani az erők által végzett tel-
jes mechanikai munkáról? Hát akkor, ha ugyanaz a test egyenes vonalú és egyenletes moz-
gást végez?
• Függ-e egy test mozgási energiája a test sebességének irányától?
• Egy rugót megnyújtunk 2 centiméterrel, azután összenyomjuk 2 centiméterrel. Mit tudsz
mondani a rugó potenciális energiájáról a két különböző állapotban?

3 Egy P = 85 LE teljesítményű autó egyenes vonalú egyenletes mozgást végez v = 72 km/h sebes-
séggel. Számítsd ki a motor által kifejtett húzóerőt.

4 Egy 2 tonna tömegű kocsi egyenes vonalú egyenletes mozgást végez, az úttesthez viszonyított
v = 54 km/h sebességgel. Mekkora a kocsi mozgási energiája az úttesthez viszonyítva? Hát az 1
autó sofőrjéhez viszonyítva?

5 Egy 5 kg tömegű könyv szabadon esik, a talajhoz viszonyítva H = 2 m magasságból, lásd az 1.
ábrát (a talaj a viszonyítási szint). Tudva, hogy a súrlódási erők elhanyagolhatók és a gravitá-
ciós állandó értéke g   10 N/kg, határozd meg:
a a könyv mechanikai energiáját a kezdeti helyzetben;
b a könyv sebességét a megtett út felénél;
c a test talajjal való ütközési sebességét.

6 Egy k = 50 N/m rugalmassági állandójú vízszintes rugó egyik vége a 2-es ábrán látható módon
le van rögzítve. A nyújtatlan állapotban levő rugó felé m = 250 g és v0 = 5 m/s kezdősebesség-
gel indított test közelít. Tudva, hogy a súrló-
2
dási erők elhanyagolhatóak és a gravitációs
állandó értéke g   10 N/kg, határozd meg a
rugó maximális alakváltozását.

Önértékelés
Egészítsd ki a füzetedben az alábbi kijelentéseket:
• A tanultak közül a legfontosabbnak tartom a … .
• Legjobban tetszett a … tevékenység.
• Legnehezebbnek tűnt a … .
4. TE Mechanikai jelenségek.
A testek egyensúlya

Ebben a fejezetben megismered azokat a feltételeket,


amelyeket egy mechanikai rendszer kell teljesítsen ahhoz,
hogy haladó és forgási egyensúlyban legyen.

1. lecke80 A haladási egyensúly

2. lecke82 Az erő forgatónyomatéka. Mértékegység. A forgási egyensúly

3. lecke84 Az emelő (interdiszciplináris megközelítés – emelők a helyváltoztató rendszerben)

4. lecke88 A csiga

5. lecke92 A súlypont

6. lecke94 A testek egyensúlya és a helyzeti energia

Alkalmazott fizika97

Feladatok98

Ismeretfelmérő teszt99
A mindennapi életben olyan fizikai rendszereket használunk, amelyeket
forgatni kell, például a jármű kormánya. Ahhoz, hogy jellemezni lehessen
az erő forgató hatását, meghatározunk egy olyan fizikai mennyiséget,
amelynek a neve az erő forgatónyomatéka. Ebben a fejezetben
információkat kapsz a forgatónyomatékról, valamint ezen fizikai mennyiség
és a test forgási egyensúlya közötti kapcsolatról.

Az emelő egy egyszerű gép, amelynek nagyon sok gyakorlati alkalmazása


van, például a talicska, a betonkeverő, az ásó, stb. Tanulni fogsz az ember
helyváltoztató rendszerében megtalálható emelőkről.
80 4. TE Mechanikai jelenségek. A testek egyensúlya

A haladási (transzlációs) egyensúly

KUTATÁS

Miért nem esik le az 1. képen 1 2


látható gyerek a súly hatására?
Tüntesd fel a rá ható erőket.
Szükséges eszközök: egy Azonosítsd azokat az erőket,
gumilufi, zsinór, szívószál, amelyek a 2-es, 3-as és 4-es
ragasztószalag. képeken hatnak a testekre.
Fújd fel a lufit egy Nevezd meg milyen mozgást
szívószállal, majd tömd végeznek az 1-4 képeken lát-
be a szívószál végét. ható testek.
Fűzz be zsinórt, 2-3
centiméter hosszúságú Következtetések
3 4
szívószálba és feszítsd ki Az 1. képen látható gyerek nem esik le, mert a
a zsinórt két rögzített pont lábaival a rúdon támaszkodik. A gyerekre hat
között. Rögzítsd a lufit a súlya, de a rúd nyomóereje kiegyenlíti ezt
ragasztószalag segítségével az erőt. A 2-es, 3-as és 4-es képeken látható
a szívószálakra és ereszd ki testek haladó mozgásban vannak a Földhöz
a levegőt belőle. viszonyítva, az 1. képen látható gyerek pedig
Figyeld meg a lufi nyugalmi állapotban van a talajhoz képest.
mozgását, határozd
meg a lufi sebességét
és magyarázd meg a
jelenségeket. Milyen erő
hozza mozgásba a lufit? A lejtőn levő test pontjai mozgásának tanulmányozása
Ábrázold ezt az erőt a rajzon. Szükséges eszközök: lejtő, fából készült téglatest, vonalzó/mérőszalag, stopperóra.
Munkamenet
• Állítsd be a lejtő magasságát úgy, hogy a téglatest állandó sebességgel csússzon le rajta (az
ujjaddal ütögesd meg finoman a lejtőt, azért, hogy a test megmozduljon). Jelöld meg a tégla-
test egyik oldalán az A és B, a tetején pedig a C és D pontokat (lásd az 5 ábrát). Milyen pályá-
juk van az említett pontoknak a téglatest mozgása közben?
• Változtasd meg a lejtő magasságát és
figyeld meg, hogy változik-e az A, B, C és 5
D pontok pályája. Észrevételeidet írd le a
füzetbe.
• Határozd meg a lejtőn lecsúszó téglatest
átlagsebességét. Írd le milyen összefüggés
van az A, B, illetve a C, D pontok sebessége Mérés sz. h (cm) b (cm)
között, a test lejtőn történő mozgásának 1.
egy adott pillanatában. Jegyezd le a füze- …
tedbe a következtetéseket. Mérd meg a
lejtő magasságát (h) és alapjának a hosszát
(b). Az adatokat írd be a mellékelt táblá- 6
zatba.
• Tüntesd fel a mozgó testre ható erőket és
magyarázd meg, hogy miért egyenletes
a mozgás. Állapíts meg a testre ható erők
közötti összefüggést és határozd meg a test
és lejtő között létrejött csúszó súrlódási
együtthatót.
A haladási (transzlációs) egyensúly L1 81

Következtetések TUDOD -E?


A test két oldalán megjelölt A, B, C és D pontok pályája párhuzamos, és azonos időpillanatban
sebességük egyforma.
A test állandó sebességgel csúszik a és erők hatására a mozgás irányában, és erre az
irányra merőlegesen hatnak a és erők. Ezeknek az erőknek az eredője a két irány mentén
nulla: , .

Megjegyzem

Egy merev szilárd test haladó mozgást végez, ha a test minden pontja egymással párhu- A kommunizmus
zamos pályát ír le és minden pillanatban a pontok sebessége ugyanakkora. Egy haladó idején néhány épület
mozgást végző test bármelyik két pontját összekötő egyenes önmagával párhuzamosan halad a Eugen Iordăchescu által
mozgás teljes időtartama alatt. szabadalmaztatott módszer
Egy merev test haladási (transzlációs) egyensúlyban van amikor a rá ható erők eredője által menekült meg a
nulla. Egy merev test transzlációs egyensúlyban van nyugalom és egyenes vonalú egyenle- lebontástól. Az épületeket
tes mozgás esetén is. felemelték és áthelyezték
egy emelvényre, majd
óvatosan elszállították,
Alkalmazom
folyamatosan ügyelve
arra, hogy mindig haladó
1 Megoldott feladat. Andi állandó erővel húz egy szánkót, amely egyenletesen mozog egy víz- egyensúlyban legyenek az
szintes úton. Az erő a mozgás irányával = 45° -os szöget zár be. A szánkó tömege m = 10 kg, emelvényhez képest.
a szánkó és a hó közötti csúszó súrlódási együttható  = 0,05.
a Tüntesd fel a szánkóra ható erőket!
b Számítsd ki Andi által kifejtett erő nagyságát!

Megoldás
a Az erőt összetevőire bontjuk,  .
7
A mozgásirányban hat az Andi által kifej-
tett erő, és a csúszó felületre ható   Az euklideszi geometriában
erő, a súly és az alátámasztási felület egy transzláció, a
részéről ható nyomóerő. mértani alakzat egy olyan
b A test egyenletes mozgásához szükséges
eltolását jelenti, melynek
és elégséges feltétel, hogy minden irány- következtében az alakzat
ban az erők eredője nulla legyen; így Ox: minden pontja ugyanolyan
, Oy: . Tehát Ox: távolságon és irány mentén
(1), Oy:   (2). mozdul el.
Figyelembe véve a csúszó súrlódási erő
értelmezési képletét és
, , az 1-es kifejezés:
,
ahonnan következik: . 8

2 Egy M = 1 kg tömegű henger haladási egyensúlyban található


a vízszintessel 30°-os, illetve 60°-os szöget bezáró síklap
között. A lemezek és a henger közötti súrlódás elhanyagolható,
a gravitációs gyorsulás értéke pedig .
a Ábrázold a hengerre ható erőket!
b Számítsd ki azon merőleges nyomóerőket, amelyekkel a
síklapok hatnak a hengerre az A és B pontokban!
82 4. TE Mechanikai jelenségek. A testek egyensúlya

Az erő forgatónyomatéka. Mértékegysége.


A forgási egyensúly
MÁR TUDOM

Egy A pont távolsága egy d


egyenestől az a merőleges, Az 1-es képen látható hintát alkotó pontok elmozdulhatnak a vízszintes tartórúdhoz képest.
amelyet az A pontból a d Milyen pályát írnak le ezek a pontok a rúdhoz képest? Milyen mozgást írnak le a 2-es képen lát-
egyenesre bocsátunk, vagyis ható monocikli pedáljai? A 3-as képen látható csónak kormánykerekét alkotó pontok köröket vagy
az [AB] szakasz hossza. köríveket írhatnak le, melyek középpontja a kormány tengelyén van. Hogyan nevezhetjük meg a
kormánykerék által leírt mozgást? Amikor kinyitunk vagy becsukunk egy könyvet (4-es kép), a
könyv borítója elmozdul. Milyen mozgást végez a könyvborító ezekben az esetekben?
1 2 3 4

Következtetések
Egy merev szilárd test forgómozgást végez egy rögzített tengelyhez képest, melyet forgástengely-
nek nevezünk, ha a test minden pontjának pályája egy olyan körív, melynek középpontja a forgás-
tengelyen van.

KUTATÁS

Egy korongra ható erők hatásainak 5 6


tanulmányozása
1. Szükséges eszközök: lyukakkal ellátott
korong, egyik végén kampóval rendelkező szál
(irodai kapocs is felhasználható), ismert tömegű
kis korongok, kampók a korongokhoz, vonalzó.
Munkamenet
• Szereld fel a korongot az 5-ös ábra szerint.
A szál egyik végéhez fogd hozzá a kampót,
melyre az ismert tömegű korongokat akasz-
Nyisd ki az ajtót, majd lökd tottad, a másik végét pedig fogd hozzá a
meg a kezeddel az ajtó korong különböző lyukaihoz (A, B, C, D).
pántjának tengelyéhez Mérés m b F = mg F· b
• Mérd meg a korong forgástengelye és a kam- sz. (g) (cm) (N) (N · cm)
képest különböző póval rendelkező korong által kifejtett erő irá-
távolságoknál, hogy
1.
nya közötti b távolságot (a megfeszült szál 2.
becsukódjon. iránya). Figyeld meg, hogyan viselkedik a
Jegyezd le észrevételeidet; 3.
korong a b távolság különböző értékeire.
találj egy kapcsolatot • Miért nem forog a 6-os képen levő korong, • Jegyezd le a mérési adatokat a fenti táblázat-
a kifejtett erő és a pánt annak ellenére, hogy hat rá a feszítőerő? hoz hasonló táblázatba.
tengelyéhez képest mért • Megtartva a b távolságot, figyeld meg, • Elemezd a kapott eredményeket, és azono-
távolság és az általad hogyan viselkedik a korong a kampóra akasz- sítsd azt az esetet, amelynél az utolsó osz-
kifejtett erő támadópontja tott tömegek különböző értékeire, amikor a lopbeli szorzat értéke a legnagyobb, illetve
között. Rajzold le az A, B, korongot úgy forgatjuk, hogy az A, B, C és D a legkisebb. Beszéld meg osztálytársaiddal,
C, D pontok által a mozgás pontok egy vízszintes egyenesen legyenek. levonva a következtetéseket.
során leírt pályát!
Következtetések
Egy erő egy testre forgató hatást is kifejthet. Az erő forgatónyomatékának (M) nevezett fizikai men�-
nyiség, az erő testre gyakorolt forgató hatását méri, és függ az erő nagyságától, valamint az erő tar-
tóegyenese és a forgástengely, illetve a forgási középpont közötti távolságtól.
Az erő forgatónyomatéka. Mértékegysége. A forgási egyensúly L2 83

2. Szükséges eszközök: lyukacsos korong, kis 7 8 TUDOD -E?


kampóval ellátott szál, ismert tömegű koron-
gok, kampó a korongokhoz, vonalzó. A erőpár két olyan erő
együttese, amelyek
Munkamenet párhuzamosak, egyenlő
• Szereld fel a korongot a 7-es ábra szerint.
nagyságúak és ellentétes
• Akassz a korong egyik lyukába egy szá-
irányításúak, ugyanarra
lat, melynek másik oldalán a kampós, m1 a testre hatnak, és
tömegű korong van, és figyeld meg a lyuka- elforgathatják azt egy
csos korong forgásirányát. tengely vagy egy forgási
• Ezután akassz egy másik szálat a korong egy
középpont körül.
másik lyukába, és fogj a kampóhoz ismert Az erőpár
tömegeket, amíg a korong forgása leáll; jelöld forgatónyomatéka egyenlő
a terhelt kampó tömegét m2-vel. a két erő nyomatékainak
• Mérd meg a szálban fellépő feszítóerők karjait (b1, b2), a szálak függőleges helyzete esetén.
összegével MC = M1 + M2 =
• Ismételd meg a méréseket különböző m1, m2 értékekre és különböző erőkarokra.
= F(b1 + b2) = F · bC, ahol
• Írd be az adatokat egy, az alábbihoz hasonló táblázatba:
bC = b1 + b2 az erőpár karja.
Mérés M1 = F1 · b1 M2 = F2 · b2
m1 (g) m2 (g) F1 (N) F2 (N) b1 (cm) b2 (cm)
sz. (10–3 N · cm) (10–3 N · cm)
1.
2.

• Számítsd ki a korongra ható feszítőerőket: F1 = m1 · g és F2 = m2 · g.


• Milyen összefüggés van M1 és M2, között, külön-külön mindegyik esetben?
• Ismételd meg a méréseket három olyan erőre (8-as kép), amelyek igyekeznek elforgatni a
korongot, és találd meg a forgási egyensúly feltételét erre az esetre. Dugóhúzó

Következtetések
A kapott mérési adatok feldolgozása után megállapítható, hogy az erők forgási közzéppontra
vonatkoztatott forgatónyomatékai M1 = F1 · b1 és M2 = F2 · b2 akkor egyenlőek, ha a korong forgási
egyensúlyban van: M1 = M2.
Ha a korongra három erő hat, akkor a forgási egyensúly esetén egy adott irányba forgató erők
M1 és M2 forgatónyomatékainak összege egyenlő az ellentétes irányba forgató erő nyomatékával.

Megjegyzem Egy pár fogó

Az erő forgatónyomatéka az a vektoriális fizikai mennyiség,


amely egy erő forgató hatását méri, egy forgási O ponthoz képest
(a pont a forgástengelyen van).
Egy erő hatásának kitett merev, szilárd test, amely forgási
tengellyel, vagy forgási ponttal rendelkezik, többféle mechani-
kai állapotban lehet: az óramutató járásával megegyezően, vagy
azzal ellentétesen foroghat.
Kulcs a zárban
Egy erő forgási középpontra vonatkoztatott forgatónyomatékának nagysága egyenlő az erő
nagysága és az illető ponthoz tartozó erőkar szorzatával: . Az erő forgatónyomatéká-
nak mértékegysége: .

Egy nullától különböző erő forgatónyomatéka nulla, ha az erő tartóegyenese átmegy a forgási
középponton, így az erő karja az illető ponthoz képest nulla.
Egy merev, szilárd test forgási egyensúlyban van, ha a testet, óramutató járásával megegye-
zően forgató erő nyomatéka egyenlő a testet ellentétes irányba forgató erő nyomatékával.
Ha a merev, szilárd testre több erő hat, a test akkor lesz forgási egyensúlyban, ha az óramu- Autó kormánya
tató járásával mgegyezően forgató erők nyomatékai összegének a modulusa egyenlő az óramu-
tató járásával ellentétesen forgató erők nyomatékai összegének a modulusával.
84 4. TE Mechanikai jelenségek. A testek egyensúlya

Az emelő (interdiszciplináris megközelítés –


emelők a helyváltoztató rendszerben)
PORTFÓLIÓ

Írj egy esszét melynek


témája: Egyszerű gépek Melyek az 1, 2 és 3. képen látható egyszerű gépek/eszközök rendeltetései? Válaszd ki azokat az
a háztartásban. Vedd eszközöket/szerszámokat az 1. és 3. képről, amelyeknél az alátámasztási pont és a rájuk ható
figyelembe a következőket: erők támadópontjának elhelyezkedése egyforma.
a háztartásbeli egyszerű
1 2 3
gépek osztályozása, a
forgási/alátámasztási
pont helyzete a hatóerők
támadópontjainak
függvényében;
b olyan egyszerű gépek
felsorolása, melyeknél a
felhasználó által kifejtett
erő kisebb, mint az az erő,
amelyet le kell győzni;
4 5 6 7
c három azonosított,
hatékonyabbnak tekintett
egyszerű gép bemutatása.
Indokold meg a
választásod.

Gyűjts össze minden, a


Portfólióhoz tartozó anyagot
egy mappába.

Következtetések
Minden eszközt bizonyos fizikai tevékenységek megkönnyítésére használnak. • A dinamométer
által mutatott erőt (4., 5., 6. képek) aktív erőnek, az ismert tömegű testeket (korongok) tartal-
mazó kampó által kifejtett erőt ellenálló (legyőzendő) erőnek/tehernek nevezünk.

Egy rúd egyensúlyi feltételének tanulmányozása

Szükséges eszközök: háromláb, hosszú és


rövid rúd, csipesz, lyukakkal ellátott merev rúd,
1 N mérési határral rendelkező dinamométer,
M (M > 100 g) tömegű test, lyukas korongokat
tartalmazó készlet, kampók, spárga.

Munkamenet
1 Szereld fel a lyukacsos rudat úgy, hogy víz-
szintes helyzetben, az alátámasztási pontja
a két, rúdra ható erő támadópontja között
helyezkedjen el.
Akaszd a rúdra, a kampó segítségével az
ismert tömegű téglatestet, majd húzd lefelé
a rudat a dinamométer segítségével, addig
amíg vízszintes lesz, forgási egyensúlyi állapotban.
Jelöld a felakasztott test súlyát (R = G = m · g), amely a rúdra ható teher, és a dinamométer
által mutatott erőt (F), amely a rúdra ható aktív erő amely a rúd egyensúlyát biztosítja. Azután,
Az emelő (interdiszciplináris megközelítés – emelők a helyváltoztató rendszerben) L3 85

mérd le a két erő karját az alátámasztási ponthoz képest. Írd be a kapott érétékeket egy, az PORTFÓLIÓ
alábbihoz hasonló táblázatba.
Ismételd meg a méréseket a két erő karjának más értékére is. Alkoss egy esszét, melynek
témája: Miért használjuk az
Mérés sz. R (N) F (N) bR (cm) bF (cm) MF (N · cm) MR (N · cm)
emelőt? Azonosíts legalább
1. három, a mindennapi
életben használt emelőt
2.
és írd le azon rendszerek
3. működését, amelyek az
emelőt tartalmazzák.
2 Szereld fel a lyukacsos rudat úgy, hogy a teher támadópontja az alátámasztási pont és az aktív
erő támadópontja között legyen. A kapott adatokkal tölts ki egy, az 1-es pontnál megadott táb- Gyűjts össze minden, a
lázathoz hasonló táblázatot. A kísérleti adatok megfelelnek annak az esetnek, amikor a beren- Portfólióhoz tartozó anyagot
dezés egyensúlyban van, vízszintes helyzetben. egy mappába.
3 Szereld fel a lyukas rudat úgy, hogy az aktív erő támadópontja az alátámasztási pont és a
teher támadópontja között legyen. Egészíts ki egy, az 1-es pontnál megadott táblázathoz
hasonló táblázatot, arra az esetre, amikor a berendezés egyensúlyban van.
KUTATÁS
A kísérleti adatok feldolgozása
• Készíts egy vázlatot mindegyik fenti esetre és ábrázold a rúdra ható erőket, a rúd egyensúlyi Melyik másodfajú emelő
állapota esetén. vagy két másodfajú emelő
• Számítsd ki a két erő forgatónyomatékát az alátámasztási pontra vonatkoztatva, és fogalmazz együttese a következő
meg egy következtetést. eszközök közül: diótörő,
• Állapítsd meg az egyensúly feltételét mindhárom esetben. olló, fokhagymatörő,
fűzőgép, egyenlőkarú
Következtetések mérleg, szemöldökcsipesz,
A rúd forgási egyensúlyban van, ha az aktív erő és a teher forgatónyomatéka egyenlő: MF = MR; talicska, harapófogó? Keress
F · bF = R · bR. információkat, felhasználva
otthoni eszközöket,
Megjegyzem vagy weboldalakat, mint
ro.wikipedia.org. Beszéld
meg osztálytársaiddal,
Az emelő egy olyan merev rúd, amely elfordulhat egy alátámasztási pont körül, és amelyre két szüleiddel, tanároddal.
erő hat: aktív erő ( ) és teher ( ).
Az alátámasztási pont és a két erő, aktív erő és teher, támadópontjának helyzetétől függően,
három típusú emelőt határozunk meg:

• elsőfajú (1-es típusú) emelő, amelynek az alátámasztási


pontja az aktív erő és a teher támadópontja között van,
bF – az aktív erő karja és bR – a teher karja. A gyakorlati alkal-
mazásoknál, az aktív erő modulusa (nagysága) kisebb (vagy
egyenlő), mint a teher modulusa: F ≤ R. Az elsőfajú emelő-
nél megvalósul az egyensúly feltétele. Példák: papírvágó olló,
metszőolló, patentfogó, ásó, emelőrúd (feszítővas).

• másodfajú (2-es típusú) emelő, amelynél a teher ( ) táma-


dópontja, az alátámasztási pont és az aktív erő ( ) támadó-
pontja között van. A gyakorlati alkalmazásoknál, az aktív erő
nagysága kisebb, mint a teher nagysága: F < R. A másodfajú
emelő szerepe, hogy sokszorosítsa az erőt Példák: lyukasztó,
fokhagymatörő, krumplitörő, talicska.
86 4. TE Mechanikai jelenségek. A testek egyensúlya

TUDOD -E? • harmadfajú (3-as típusú) emelő, amelynél az aktív ( ) erő


támadópontja az alátámasztási pont és a teher ( ) támadó-
Annak ellenére, hogy pontja között van. Az aktív erő modulusa nagyobb, mint a
nem Arkhimédész találta teher modulusa: F > R. A harmadfajú emelő sebességnövelő
fel az emelőt, A síkok emelő. Példák: fűzőgép, meggy/cseresznye magvaló, lapát,
egyensúlyáról című nyeles seprű.
művében magyarázta ennek
működési elvét. Az emelővel Az egyensúlyi feltétel emelőnél: .
kapcsolatos legrégebbi Ha az emelő egyensúlyban van, az erők aránya egyenlő az erőkarok arányának fordítottjával:
információk Arisztotelész .
követőitől származnak, akik
a peripatetikus iskolához
(filozófiai mozgalom) Alkalmazom
tartoztak; néha Archytas
tudós nevéhez kötik
1 Azonosítsd azokat az erőket, amelyek a diótörőre hatnak, és állapítsd meg milyen típusú emelő
az emelő feltalálását.
Alexandriai Pappus szerint a diótörő. Elemezd a háztartásban használt eszközöket és mechanizmusokat és azonosíts a
Arkhimédész így kiáltott fel: diótörőhöz hasonló típusú emelőket.
2 Megoldott feladat. Ábrázold a fejre ható erőket (A), a lábra ható erőket abban az esetben, ami-
„Adjatok egy szilárd pontot,
hol lábamat megvethetem kor lábujjhegyen állunk (B) és az alsókarra ható erőket (C). Azonosítsd az alátámasztási/forgási
és kimozdítom helyéből pontot, valamint a testrészekre ható erők támadópontjait. Határozd meg az azonosított emelők
a Földet.” Plutarkhosz típusát. Keress más, azonos típusú emelőket az emberi testben!
leírja, hogyan tervezte meg Megoldás
Arkhimédész az összetett A  A fej a gerincoszlopra támaszkodik, amely az alátámasz- A
csigát, amely lehetővé tette tási pont; a fej súlya a teher (R); az aktív erő (F) a koponya-
a tengerészeknek, hogy az csonthoz, inak segítségével hozzá kapcsolódó nyakizmok által
emelő elvét alkalmazva, kifejtett erő, amely a mozgást teszi lehetővé. Ez egy elsőfajú
olyan nehéz testeket emelő.
emeljenek fel, amelyek
erejüket meghaladják. Elsőfajú emelők az emberi testben
• a lábra támaszkodó, egyensúlyban levő törzs;
Arkhimédésznek
• a gerincoszlopra támaszkodó, egyensúlyban levő fej. Az
tulajdonítják a hajítógép
(katapult) tökéletesítését alátámasztási pont az első nyakcsigolya (atlas). A fej súlya
és pontosítását, valamint a teher, amely előre akarna esni, az aktív erőt pedig a tarkó
a távolság - és időmérésre izmai képezik;
• a kinyújtott alsókar. Amikor behajlítjuk, illetve kinyújtjuk a
alkalmas eszköz (odométer,
kilométeróra) feltalálását, karunkat, és felvesszük a „kézen állva” helyzetet, az alsókar elsőfajú emelőként viselkedik.
az első pun háború idején. A feszítő izmok agonista szerepet töltenek be, mind a feszítő, mind a hajlító mozgás során.
Az odométer átvitellel A karok ezen helyzetbe történő behajlítása a súly és a feszítő izmok (tricepsz) által valósul
rendelkező kis szekér, meg, a kinyújtás pedig a könyöknél a feszítő izmok által;
• a láb, ha a talajra támaszkodik (járás, szaladás, az ugrás
amelyből minden mérföld B
után egy-egy golyó esett ki. előtti dobbantás, bizonyos magasságból való esés). Ebben
a helyzetben a lábszár egy része ugyancsak elsőfajú emelő,
középen elhelyezkedő alátámasztási ponttal.
B  A láb alátámasztási pontja az ujjakon van, a teher (R) a síp-
csontra támaszkodó súly, az aktív erőt (F) a sípcsont izom-
zata fejti ki, amely a mozgást létrehozza. Ebben az esetben
másodfajú emelőről beszélünk.
Másodfajú emelők az emberi testben:
• metszőfogak;
• szemfogak;
Az emelő (interdiszciplináris megközelítés – emelők a helyváltoztató rendszerben) L3 87

• a láb, amelynél a teher a sípcsonton keresztül továbbított testsúly. A test súlya a sípcsont-boka TUDOD -E?
ízület szintjén hat, úgy, hogy a mozgáshoz szükséges erőt az Achilles-in által a bokacsonthoz
kapcsolódó izmok biztosítják. Amikor lábujjhegyen állunk az alátámasztási pont a lábközép szé-
lén található, és kapcsolatot teremt a talajjal;
• a felkar egy része, ha fekvőtámaszokat végzünk.

C  A felkar harmadfajú emelőként működik. C


Harmadfajú emelők az emberi testben:
• a behajlított alsókar, amikor a hajlító izmok összehúzód-
nak, hogy felemeljék. A bicepsz összehúzódik és olyan erőt
fejt ki, amelynek támadópontja az alsókaron van. Ebben az
esetben az aktív erő karja 8-szor kisebb, mint a teher karja,
így az aktív erő 8-szor nagyobb lesz, mint a teher.
• a bordák légzés közben (belégzés, kilégzés). A borda-csigolya 1 Az atlas csigolya az első
ízületek az alátámasztási pont, az izmok kapcsolatai a bodák- nyakcsigolya, ugyanakkor
kal az aktív erő támadópontját képezik, a bordák elülső része a fej alátámasztási pontja
pedig a terhet képviseli; is. Az gerincoszlopon
• a futballnál a lábszár, a labda elrúgásakor. Ebben az esetben a lábfej nem támaszkodik a egyensúlyi helyzetben levő
talajra, tehát az aktív erő támadópontja a láb közepénél lesz, a teher pedig erők együttese (a fej egy elsőfajú emelő.
labda súlya, a láb súlya). Például, összeadva a lábfej súlyát, a sípcsont súlyát, a labda súlyát,
a sípcsont feszítő izmai által a combokra gyakorolt erőt, megállapítható, hogy egy focilabda
elrúgható körülbelül 2 kN nagyságú erővel, még egy olyan egyén által is, aki nem járt edzeni;
• a kéz, amikor egy csipesz segítségével fog meg tárgyakat.
3 Elemezd az alábbi képeket, majd azonosítsd mindegyik emelő típusát, és társítsd a kép számá-
val egy, az alábbi táblázathoz hasonló táblázatban.
Ábrázold az alátámasztási pontot és az emelőre ható erőket, annak típusától függően.

a – felső állkapocs;
b – metszőfogak;
c – szemfogak; d – előzápfogak;
e – zápfogak; f – alsó állkapocs.

2 Egy felnőttnek 32 foga


van, amelyek négyfélék:
8 metszőfog, 4 szemfog,
8 előzápfog és 12 zápfog.
Ezek közül, a metszőfogak
és a szemfogak
tekinthetők másodfajú
emelőknek.

A emelő típusa Elsőfajú emelő Másodfajú emelő Harmadfajú emelő


Kép
3 Egy ember elmozdulását
Az emelő vázlatos lehetővé teszi: csontokkal
rajza rendelkező lába, izmai és
a rögzítő inak, úgy, amint
a mellékelt kép mutatja.
A lábszár egy harmadfajú
emelő.
88 4. TE Mechanikai jelenségek. A testek egyensúlya

A csiga

TUDOD -E?

Az arkhimédészi csavar egy


olyan spirális szerkezet, Lehetséges-e, hogy egy ember saját testsúlyánál nagyobb súlyt emeljen fel úgy, hogy csak karjai-
amelynek célja, hogy
nak erejét használja?
alacsonyabb szintekről vizet
szivattyúzzon magasabbra. Figyeld meg az alábbi képeket, és nevezd meg a csigák felhasználásának különböző módjait. Állíts
Arkhimédész mérnöki össze egy listát azoknak a tevékenységeknek a megnevezésével, amelyeknél csigákat használnak.
alkotásainak nagyrésze azért
1 2
jött létre, hogy Szürakusza
lakosságát szolgálja.
Naukratiszi Athenaiosz
görög író elmeséli, hogy
II. Hieron király egy olyan
óriáshajó megtervezését
kérte Arkhimédésztől,
amely egyaránt használható
luxusutazásokra, élelem 4
szállítására, és harci hajóként
is. Mivel azonban egy ekkora
hajó esetében nagyon
sok víz kerül a hajótestbe,
az arkhimédészi csavar 3
elsősorban abból a célból
készült, hogy a hajófenékből
ki lehessen szivattyúzni
a vizet. A szerkezet maga
egy csavar alakú, forgó
lemez, amely egy henger
belsejében van elhelyezve.
Kézzel működtették, és arra
is használták, hogy a kutakból
az öntözőcsatornákba
juttassák a vizet.

Az Arkhimédész
vaskarmaként ismert Következtetések
fegyver mai tudásunk szerint
Emberi erővel is fel lehet emelni nagyon nehéz testeket, ha megfelelő gépeket, szerkezeteket
Szürakusza város védelmére
született. A „hajórázó használnak. Az ilyen egyszerű gépek egyike, amelyet igen sok területen alkalmaznak, a csiga.
gépként” is ismert szerkezet A csiga többféle lehet: állócsiga (5. ábra), mozgócsiga (6. ábra), összetett csiga vagy csigasor
egy emelődaru karjához (7. ábra). A csigák együttes alkalmazásával különböző szerkezeteket, rendszereket lehet létre-
hasonlított. Kinyúló karmai hozni, amelyeket építkezéseknél, modern életünk különböző területein − nagy méretű daruknál,
megragadták és széttörték kötélpályáknál, hagyományos kutaknál, hidak emelőszerkezeténél stb. – használnak.
vagy elsüllyesztették a
közeledő hajókat. 5 6 7

Állócsiga Mozgó csiga Összetett csiga


A csiga L4 89

TUDOD -E?

A csigák működésének megfigyelése


Szükséges eszközök: háromláb, hosszabb és rövidebb rúd, csipesz, csigák, dinamométer (2,5 N),
téglatest formájú, M tömegű test (M > 100 g), lyukas korongokat tartalmazó készlet, zsineg.
Munkamenet
1 Az állócsiga
• Szereld az állványra az állócsigát.
• A zsineget vezesd át a csigán, kösd az egyik végére az M tömegű testet, a másikat pedig a dina-
mométer beiktatásával úgy kezd el húzni, hogy lassú, egyenletes mozgás jöjjön létre.
• Változtasd a zsineg és a függőleges közötti szöget 0°-tól 90°-ig, miközben az alábbi táblázatba • A csónakok emelésénél is
csigákat használnak.
lejegyzed a 0°, 30°, 45°, 60°, 90° esetén megfigyelt mennyi-
ségek értékét: a test súlyát, a dinamométer által jelzett erőt, 8
a test emelkedési távolságát (dR) a dinamométer kampójának
elmozdulását (dF). Ezekben az esetekben a test súlya a teher,
R, a dinamométerről leolvasott erő pedig a húzóerő (aktív
erő), F.

Mérés
(°) R (N) F (N) dR (cm) dF (cm) • A csigák
sz.
szállítórendszerek
1. 0 alapszerkezetei. Jelen
2. 30 vannak: sífelvonóknál,
3. 45 felfüggesztett kabinoknál,
illetve gondoláknál.
4. 60
5. 90

• Helyettesítsd az M tömegű testet kampóra akasztott korongokkal, és ismételd meg a méré-


seket ugyanazokra a szögekre, mint az előbb. Jegyezd le a kapott értékeket egy, a fentihez
hasonló táblázatba.
• Fogalmazd meg az állócsiga használatának előnyeit.
• Állapítsd meg az állócsiga használatának egyensúlyi feltételeit, valamint a teher támadópont-
• Az összetett íj a
jának és a húzóerő támadópontjának az elmozdulása közötti összefüggést. versenyíjászatban
2 A mozgócsiga használt íjak egyike.
Az 1970-es évek
• Rakd össze az előző szerkezetet úgy, hogy a csiga a testtel
újításaként a kezdők és
együtt lassan és egyenletesen emelkedjen. a tapasztalt versenyzők
• Növeld a zsineg és a függőleges irány közötti szöget, míg az 9 körében is igen népszerű.
eléri a 60°-ot, a mellékelt táblázatba pedig jegyezd le a 0°, Az íjat maximális
30°, 45°, 60° esetén megfigyelt mennyiségek értékét: a test pontosság elérésére
súlyát, a dinamométer által jelzett erőt, a test emelkedési tervezték. Teleszkópos
célzóberendezése és
távolságát (dR), a dinamométer kampójának elmozdulását
stabilizáló szerkezete
(dF). Ezekben az esetekben a test súlya a teher, R, a dinamo- van, az íj karjaira pedig
méterről leolvasott erő pedig az aktív erő, F. csigák vannak szerelve,
ezek csökkentik az íjász
Mérés által érzékelt erőt, amely
(°) R (N) F (N) dR (cm) dF (cm)
a kilövés pillanatában
sz.
hat rá.
1. 0
2. 30
3. 45
4. 60
90 4. TE Mechanikai jelenségek. A testek egyensúlya

KUTATÁS • Állapítsd meg a mozgócsiga használatának egyensúlyi feltételeit, valamint a teher támadó-
pontjának és a húzóerő (aktív) támadópontjának az elmozdulása közötti összefüggést.
Dani meghívja néhány • Fogalmazd meg a mozgócsiga használatának előnyeit.
osztálytársát édesapja
gépszerelő műhelyébe. Dani 3 Állócsigából és mozgócsigából álló csigarendszer
apja elhivatott mérnökként • Szerkessz egy mozgó- és egy állócsigából álló rendszert úgy, hogy a csigák eddig megismert
örül fia ötletének, elkíséri előnyei érvényesüljenek (lásd a 10-es ábrát)!
őket, és elmagyarázza
• Lassan és egyenletesen mozgasd a rendszert úgy, hogy a mozgócsigához erősített test
nekik az összes gép és
szerkezet működését. A felemelkedjen.
fiúk csodálkozva látják, • Növeld a zsineg és a függőleges irány közötti szöget 60°-ig, 10
hogy egy ember egy kézi a mellékelt táblázatban pedig jegyezd le a 0°, 30°, 45°, 60°
kisgép segítségével akár esetén megfigyelt mennyiségek értékét: a test súlyát, a dina-
3 tonnás munkadarabot is
mométer által jelzett erőt, a test emelkedési távolságát (dR),
fel tud emelni. Fizikaórán a
tanulók olyan szerkezetet a dinamométer kampójának elmozdulását (dF). Ezekben az
hoznak létre, amilyet Dani esetekben a test súlya a teher, R, a dinamométerről leolva-
apjának műhelyében láttak sott erő pedig a húzóerő (aktív), F.
(a mellékelt ábra szerint).
Számítsd ki, mekkora az Mérés
a legnagyobb tömegű (°) R (N) F (N) dR (cm) dF (cm)
sz.
test, amit egy 60 kg-os
(m = 60 kg) gyerek ezzel a 1. 0
szerkezettel fel bír emelni. 2. 30
3. 45
4. 60

• Állapítsd meg a csigarendszer használatának egyensúlyi feltételeit, valamint a teher támadó-


pontjának és a húzóerő támadópontjának az elmozdulása közötti összefüggést.
• Fogalmazd meg a csigarendszer használatának előnyeit.

Megjegyzem

A csiga egy olyan egyszerű gép, amely működése során folytonos körmozgást végez két erő hatá-
sára: az teher (ellenálló erő, amit le kell győzni) és az aktív erő (húzóerő, ami legyőzi az ellen-
álló erőt).
A csiga egy olyan korong, amelynek peremén vájat található, milyen egy zsineg vagy kötél
halad át. Működés közben a korong a középpontján áthaladó szimmetriatengely körül végez for-
gómozgást. A tengelyhez egy villa van erősítve, a végén kampóval.
A bekötés módja alapján megkülönböztetünk állócsigát – a villa egy mozdulatlan, stabil ponton
van rögzítve – és mozgócsigát – a csiga a ráakasztott testtel együtt emelkedik.
Ideálisnak tekintjük azt a csigát, amelynek tömege elhanyagolható a ráakasztott testek töme­
géhez képest, és eltekintünk a súrlódástól. lyen
például az emelődaruk csigája. 11 12

a Az állócsiga
Egyensúlyi állapotban levő állócsigánál a két
erő forgatónyomatékának nagysága egyenlő:
MF(O) = MR(O), F · r = R · r, ahonnan az F = R egyen-
lőség is következik (11. ábra).
Bár egyensúlyi állapotban az erők modulusa
egyenlő, az állócsiga előnye, hogy a hatóerő irá-
nya és irányítása tetszés szerint változtatható.
A csiga L4 91

Az ellenálló erő és a húzóerő (aktív erő) 13 14 KUTATÁS


támadópontjai által megtett távolságok az álló-
csiga alkalmazásánál számszerint egyenlőek: Figyeld meg az alábbi
dF = dR (12. ábra). ábrát és határozd meg
mekkora erővel tudják
b A mozgócsiga felemelni a munkások azt a
Egy egyensúlyi állapotban lévő mozgócsigá- munkadarabot, amelynek
tömege  .
nál a két erő forgatónyomatékának nagysága A csigák ideálisnak
egyenlő,  , , és in- tekinthetők.
nen megkapjuk a két erőre vonatkozó össze-
függést:  (13.ábra). Egyensúlyi állapotban
levő mozgócsiga esetében az aktív erő nagysá-
ga az ellenálló erő felével egyenlő, az aktív erő
támadópontja pedig kétszer akkora távolsá-
gon mozdul el, mint az ellenálló erőé:
(14. ábra). 15

c Az összetett csiga
Annak érdekében, hogy az álló- és a moz-
gócsiga előnyeit ötvözzük, társíthatjuk a két
típusú csigát. Így egy álló- és egy mozgócsigá-
ból álló, összetett csigarendszert kapunk.
Egyensúlyi állapotban a csigarendszernél
az aktív erő feleakkora, mint az ellenálló erő,
ugyanakkor az aktív erő irányát tetszőlegesen
választhatjuk meg.  .
Egy ilyen rendszernél a húzóerő (aktív)
támadópontja kétszer akkora távolságon moz-
dul el, mint az ellenálló erő támadópontja:
(15-ös ábra).

Alkalmazom

1 Két, súlyú munkás a 16.


ábrán látható eszközökkel dolgozik.
Feltételezzük, hogy mindketten megfelelő 16
nagyságú, izomerőt tudnak
kifejteni. Figyeld meg a munkások által
használt eszközöket és határozd meg azt a
maximális terhet, amit így fel tudnak
emelni. Mi gátolja meg a munkásokat a
nagyobb teher felemélésében? a b

2 Egy tanuló olyan szerkezetet hozott létre, amely egy állócsigából és két moz-
gócsigából áll (17. ábra)
a Azonosítsd be a csigarendszerben ható aktív és ellenálló erőt!
b Mekkora F erővel kell a gyereknek a csigán áthaladó zsineget húzni ahhoz,
hogy egyenletesen felemeljen egy almát, amelynek súlya ?
c Határozd meg, mekkora távolságon mozdul el az F aktív erő támadó-
pontja, ha az alma magasra emelkedett!
17
92 4. TE Mechanikai jelenségek. A testek egyensúlya

A súlypont

KUTATÁS

Az 1. ábrán egy hátizsákos gyerek látható. Mivel magyarázható előrehajló testhelyzete?


Figyeld meg a 2. és a 3. ábrát, és azonosítsd azt a függőleges egyenest, amelyen a lány, illetve
a villából és a fogpiszkálóból álló szerkezet súlypontja található. Egy test esetében a súlypont a
test súlyának a támadópontja.
1 2 3

Következtetések
A gyerek azért hajlik előre, mert a hátizsák miatt súlypontjának helye megváltozott.
A lány és a villás rendszer súlypontja azon a függőleges egyenesen van, amely az alátámasz-
tási felületükön áthalad.

Válassz néhány (három


-négy) testet és keresd meg
azt a helyzetet, amelyben Különböző testek súlypontjának meghatározása
egyensúlyban lesznek.
A mellékelt képekből is Alkossatok ötfős csoportokat, mindegyik csoport végezzen el egy kísérletet, a végén pedig mutas-
meríthetsz ötleteket. sátok be a kapott eredményeket.
Rajzold le vázlatosan
mindegyik testet, és 1 Kartonpapír alakzatok
ábrázold grafikusan a rájuk Szükséges eszközök: nagy darab kartonpapír, olló, ceruza, szögmérő, vonalzó.
ható súlyerőt.
Munkamenet
Vágjatok ki a kartonból néhány négyzetet, téglalapot, egyenlő oldalú és egyenlő szárú háromszö-
get, trapézt és különböző felületű körlapokat. • Húzzátok meg a négyzet és a téglalap átlóját. Az
átlók metszéspontja a súlypont helye. • Ellenőrizzétek a súlypont helyét úgy, hogy alátámasztjá-
tok a testet az átlók metszéspontjában. • Hasonlóképpen járjatok el a többi, szabálytalan alakú
test esetében is.

2 Fa és műanyag alakzatok
4 Szükséges eszközök: különböző alakú inhomogén, fából, műanyagból, fémből készült testek; zsi-
neg; tartóállvány (hosszabb és rövidebb rúddal, illetve csatlakozóval ellátva); függőón (ezt egy-
szerű zsinegből is elkészítheted, ha rákötsz egy csavaranyát), vékony hegyű marker.
Munkamenet
Egy zsineg segítségével az egyik inhomogén testet akasszátok az állványra. • A függőónt is függes�-
szétek ugyanoda, és húzzátok meg a szál mentén a testen áthaladó függőlegest (4. ábra). • Más
felfüggesztési pontokat választva, a függőón segítségével húzzatok meg újabb függőlegeseket.
Ellenőrízzétek a súlypont helyét. • Ismételjétek meg más testekkel is a kísérletet, és minden eset-
ben határozzátok meg a súlypont helyét.

3 Szabálytalan alakú testek.


5 Szükséges eszközök: egy darab vastag karton, olló, ceruza, függőleges állvány (5. ábra), beosz-
tás nélküli vonalzó.
Munkamenet
Vágjatok ki a kartonból három-négy szabálytalan alakú darabot. • Sorra mindegyiket függes�-
szétek az állványra úgy, hogy egyensúlyban legyenek (5. ábra) • Keressétek meg mindegyiknek a
súlypontját.
A súlypont L5 93

4 Az L betű 6 TUDOD -E?


Szükséges eszközök: egy L akakú kartondarab, ceruza, beosz-
tás nélküli vonalzó.

Munkamenet
Húzzatok egy szaggatott vonalat úgy, hogy a kartondarabot két
téglalap alakú részre ossza. • Keressétek meg a súlypontját mind-
7
egyik téglalapnak, és jelöljétek C1 és C2-vel (6 ábra). • Húzzátok
meg a két súlypontot összekötő egyenest, C1 és C2. • Ezután húz-
zatok egy másik szaggatott vonalat úgy, hogy két újabb téglala-
pot kapjatok (7 ábra). • Keressétek meg az így kapott téglalapok
súlypontját is, és jelöljétek C3 és C4- gyel. • Húzzátok meg újból a
két súlypontot összekötő egyenest, C3 és C4. • Keressétek meg a
karton súlypontját az állványra függesztve (mint a 3. kísérletnél).

Következtetések
Egy függőleges szállal felfüggesztett test csak akkor van egyensúlyban, ha a felfüggesztési pont
és a súlypont ugyanazon a függőleges egyenesen található, a súlypont pedig a felfüggesztési pont A pisai ferde torony, a világ
alatt van. leghíresebb ferde épülete, az
olasz Pisa városának jelképe.
Tizenkét évvel az alapkő
Megjegyzem letétele után, 1173 augusztus
9-én, amikor a harmadik
emelethez értek, a talaj
A szabályos alakú homogén testek súlypontjának helye: gyenge minősége miatt a
• rudak esetében a középpont; torony elkezdett dőlni dél-
• kocka és hasáb alakú testeknél az átlók metszéspontja; keleti irányba. Az építést
100 évre leállították. A
• háromszögek esetében az oldalfelezők metszéspontja, amely a felezett oldalhoz képest az
következő négy emeletet
oldalfelező részénél van. már szándékosan ferdére
építették, hogy a kialakult
Sík felületű, szabálytalan alakú testeknél a súlypont azon függőleges egyenesek metszéspont- helyzeten javítani tudjanak.
jában található, amelyeket a különböző felfüggesztési pontokon keresztül húztunk. Ezután az építkezést újra le
A 9. ábrán látható homogén lemez súlypontjának koordinátáit az kellett állítani 1372-ig, amikor
9 aztán a harangtorony építése
alábbi összefüggés adja meg:  , , befejeződött. A torony 56
méter magas, 14200 tonna
ahol G1 és G2 a lemez két részének a súlya, a C1 és C2 pedig ezek carrarai márványt használtak
súlypontjai. az építéséhez, és hét harang
van benne. 1990-ben a
Megjegyzések torony dőlése elérte az 5,5
• A homogén testek súlypontja a szimmetria- fokot, de ezt az állagmegőrző
10 munkálatoknak köszönhetően
tengelyükön található.
1993 és 2001 között 3,97-
• Azon homogén testeknél, amelyeknek van re csökkentették, így a torony
szimmetriaközéppontjuk, a súlypont ezzel 45 cm-rel alacsonyabb
egybeesik. lett. 2001 decemberében
• Adott esetben a súlypont a testen kívül is lehet. a következő 300 évre
Példák: gyűrű, perec, lyukas fánk, stb. stabilnak nyilvánították, és
újra megnyitották a látogatók
előtt.
Alkalmazom

Egy homogén rúd egyik végéből = 8 cm -t vág- 11


tak le. Határozd meg mennyit és melyik vége felé
mozdult el a rúd súlypontja.
94 4. TE Mechanikai jelenségek. A testek egyensúlya

A testek egyensúlya és a helyzeti energia

KUTATÁS

Figyeld meg alaposan az alábbi képeken látható jelenségeket, és beszélgess róluk a tanároddal és
osztálytársaiddal. • Mi történik ha az 1. és 2. ábrán látható sportolót és akrobatát kis értékű erővel tol-
juk vízszintes irányba? Hogy változik a gravitációs helyzeti energiájuk? • Miért nem dől fel a 3. ábrán
látható szobor? • A 4. ábrán látható autóbuszt miért csak városi forgalomban használják? • Ha te
vezetnéd az 5. ábrán látható teherautót, aggódnál-e amiatt, ha olyan ferde úton kellene haladj, amely
a jármű jobb oldali kerekeit magasabban tartaná, mint a bal oldaliakat? • A 6. ábrán megfigyelheted,
hogy a Forma 1-es versenyautó nagyon alacsony, és igen szélesek a kerekei. Milyen meggondolások
alapján születtek ezek a szerkezeti megoldások?
1 2 3

Szükséges eszközök:
deszkák vagy vonalzók,
különböző méretű kövek.
Válassz egyet a kövek közül,
amellyel alátámasztod
a deszkát (a kő ovális
kell legyen, amint az a 4 5 6
mellékelt ábrán látható),
majd másik kettőt úgy,
hogy az alátámasztott
deszka vízszintes helyzetű
legyen. Készíts pár
ilyen, egyensúlyban levő
szerkezetet, több deszkát
és követ használva fel.
Következtetések
Rajzold le a füzetedbe a
létrehozott szerkezeteket, és Egy vízszintes erő hatására a sportoló és az akrobata (1. és 2. ábra) helyzeti energiája nullára csök-
vond le a következtetéseket ken, a súlypontjuk pedig alacsonyabbra kerül. A gravitációs helyzeti energia változása negatív, azaz
a gravitációs helyzeti csökkenni fog. • A 3. ábrán látható szobor azért nem borul fel, mert a súlypontján áthaladó füg-
energiájukra vonatkozóan. gőleges egyenes az alátámasztási felületre esik. • Az emeletes buszt azért használják csak városi
Mit állapíthatunk meg az
forgalomban, mert súlypontja a hagyományos buszokénál magasabban van, így nagy sebességnél
egyensúlyban levő szerkezet
helyzeti energiájáról, és kanyaroknál kibillenhet az egyensúlyából. • Az 5. ábrán látható teherautónak a rakomány miatt
összehasonlítva az magasabbra került a súlypontja, egyensúlya érzékennyé vált, ezért meredek lejtőkön, éles kanya-
egyensúlyba kerülése előtti rokban könnyen felborulhat. • A Forma 1-es autónak a talajhoz nagyon közel van a súlypontja, így a
energiájával? kanyarokban is lehet nagy a sebessége.

1 Egy téglatest felborítása


Szükséges eszközök: kampóval ellátott üreges téglatest (7. ábra), 7
dinamométer, mérőtömegek (vagy ismert tömegű korongok),
egy darab smirglipapír.
Munkamenet
• Tégy az alsó üregbe egy 50/100 g jelölésű testet.
• Helyezd a téglatestet a smirglipapírra, majd a dinamométer
segítségével kezdd el húzni. (8. ábra). Jegyezd fel annak az
erőnek az értékét, amelynél a téglatest felborul. 8
• Figyeld meg a téglatestnek a függőlegestől való eltérését a
borulás pillanatában.
• Helyezd a testet a középső, majd a felső üregbe és ismételd
meg a méréseket.
• Következtetéseidet írd le a füzetbe.
A testek egyensúlya és a helyzeti energia L6 95

2 Ferde testek egyensúlyának vizsgálata ÖNÉRTÉKELÉSI


Szükséges eszközök: fahengerek (9. ábra), deformálható, füg- 9 FEL ADAT
a
gőónnal ellátott test (10. ábra).
b
A testek egyensúlyi
Munkamenet c állapotának vizsgálata
• Helyezd az a hengert a b hengerre, majd a c-re, figyeld meg Barátaiddal vizsgáld meg
mi történik, és jegyezd le megfigyeléseidet a füzetbe. néhány szabadon választott
• Helyezd a deformálható testet az asztalra úgy, hogy a négy
test különböző egyensúlyi
állapotát. Figyelembe kell
rúd merőleges legyen az asztal felületére, és figyeld az ólom vegyétek:
helyzetét. 10 Mit akartok megtudni?
• Lassan döntsd meg a testet, és figyeld a szálra akasztott Milyen módszerekre
ólomdarabot. Melyik pillanatban kezd el borulni a megdön- és eszközökre van
tött test? szükségetek?
Hogyan fogtok eljárni
Következtetések célotok elérése érdekében?
Milyen szempontok
Alátámasztott testek akkor borulnak fel, ha a súlypontból húzott
szerint fogtok vizsgálódni?
függőleges egyenes az alátámasztási felületen kívül esik. Honnan fogjátok tudni,
hogy helyesen jártatok-e
el? Mennyi időre van
Megjegyzem szükségetek a terv
megvalósításához?
Egy ilyen terv elvégzésének,
a Stabil egyensúlyi állapot
az alábbi lépései vannak:
Egy test stabil vagy biztos egyensúlyi állapotban van, ha az adott helyzetből való kimozdítása • a téma kiválasztása és a
után visszatér eredeti állapotába, és a súlypontja minden kis kimozdulással fennebb kerül. projekt elnevezése
A felfüggesztett testek (fogasra, vállfára akasztott ruhák) és a vizszintes alátámasztási felüle- • a projektben tárgyalt
ten nyugvó testek (székek, asztalok, parkbeli padok) stabil egyensúlyi állapotban vannak. A fel- tudományos fogalmak
/ törvények helyes
függesztett testek akkor vannak stabil egyensúlyi állapotban, ha a súlypontjuk − ugyanazon a
magyarázata
függőleges egyenesen − a felfüggesztési pont alatt van. • a kísérlet menetének
A vízszintes alátámasztási felületen nyugvó testek stabil egyensúlyát egyrészt a nagy alátá- bemutatása
masztási felület, másrészt a súlypontnak az alátámasztási felülethez való közelsége biztosítja, • a kísérleti eszközök
valamint az, hogy a súlypontból húzott függőleges egyenes átmegy az alátámasztási felületen. meghatározása
A testek igyekeznek olyan stabil egyensúlyi helyzetet elfoglani, amelyet minimális gravitációs • a kísérlet elvégzése
• a kísérlet folyamán
helyzeti energia jellemez. Ha egy testet kimozdítunk stabil egyensúlyi helyzetéből, helyzeti energi-
történő adatgyűjtés
ája nő, és a súly és a tartóerő által alkotott erő- • a kapott adatok
11 12
pár visszahozza stabil egyensúlyi állapotába. feldolgozása,
Egy adott alátámasztási felületen nyugvó test következtetések levonása
akkor fog felborulni, ha a súlypontból húzott • a nyelvtani helyesség
ellenőrzése
függőleges egyenes az alátámasztási felületen
• a felhasznált források
kívülre esik. (könyvészet) megadása
Megjegyzés. A pisai ferde torony mindaddig
állni fog, míg súlypontjából a talajra bocsájtott
merőleges átmegy az alátámasztási felületen.
b Bizonytalan egyensúlyi állapot
Egy test instabil vagy bizonytalan egyensúlyi állapotban van, 13
ha kimozdítás után nem tér vissza eredeti állapotába, és ha a
kimozdítása esetén súlypontja lejjebb kerül.
Az 1. és a 2. ábrán látható sportoló, illetve akrobata bizonyta-
lan egyensúlyban van, mint ahogy az egy ujjal tartott rudacska is.
Ezekben az esetekben a súlypont az alátámasztási pont fölött, de
ugyanazon a függőleges egyenesen helyezkedik el. Bármilyen kis
kilengés esetén a gravitációs helyzeti energia változása negatív, a
súlypont pedig süllyedni fog.
96 4. TE Mechanikai jelenségek. A testek egyensúlya

TUDOD -E? c Közömbös egyensúlyi állapot


Az egy pontban (súlypontban) felfüggesztett testek közömbös egyensúlyi helyzetben vannak. Egy
A levegőbuborékos test közömbös egyensúlyi állapotban van, ha bármilyen helyzetben is van, alátámasztási pontja és
vízmérték egy olyan súlypontja egybeesik vagy ugyanazon a függőleges egyenesen lesz. Ebben az esetben a testre ható
eszköz, amelyet egyes
erők eredője és az eredő forgatónyomatéka is nulla.
alkatrészek, gépek, épületek
vízszintes helyzetének
meghatározására, Alkalmazom
valamint a falak tökéletes
függőlegességének
megállapítására használnak. Megoldott feladatok
Vízszintmérőnek is nevezik.
1 A 14-es ábrán egy kettős kúp alakú test látható két külön- 14
A levegőbuborékos
vízmérték egy hasáb alakú, böző magasságú lemezre helyezve: a testet egy ceruzá-
fából, alumíniumból, val fékezték meg. Ha a ceruzát elvesszük, a test felfelé kezd
esetleg műanyagból gurulni anélkül, hogy külső erő hatna rá. Mivel magyarázod
készült test, amelyben egy ezt?
beosztásos, folyadékkal
telt üveghenger található, Megoldás. A test felfelé halad ugyan, de a súlypontja eköz-
belsejében jól látható ben lejjebb kerül, ami egyben mozgására is magyarázatot ad.
légbuborékkal. Amikor
a légbuborék középen, 2 A 15. ábrán egy lejtőn nyugvó korongot látsz. Azonosítsd a 15
egyensúlyban van az korong egyensúlyi állapotát. Ábrázold a rá ható erőket.
üvegcső belsejében, akkor
a vizsgált test tökéletes Megoldás. A korong nem homogén. Az a függőleges egyenes,
vízszintes vagy függőleges amelyet a súlypontján át húzunk, átmegy az érintkezési pon-
helyzetű, attól függően, ton. A korong egyensúlyban van, a rá ható erők eredője nulla, 16
hogy milyen helyzetű a ahogyan a forgatónyomaték és az erőkarok is. (16. ábra)
vízmérték. Ez az eszköz a
vízszintes, illetve függőleges 3 a Helyezz egy golyót egy üvegtálba. Emeld fel a golyót
helyzet kis távolságon a tál pereméig, és engedd el. Figyeld meg a mozgá-
(maximum 3 méteren) való
pontos meghatározására
sát és ábrázold a rá ható erőket, amelyek mozgási és nyugalmi állapotában hatnak rá.
használható. A legjobb Magyarázd a golyó egyensúlyi állapotba való visszatérésének okát. Melyik helyzetben
vízmértékek tűréshatára a legalacsonyabb a golyó gravitációs helyzeti energiája?
6 mm/m, azaz egy b Helyezd a golyót egy labdára úgy, hogy ott is egyensúlyban legyen. Figyeld meg, mi tör-
méteren belül három ténik a golyóval, ha egy kicsit is kimozdul egyensúlyi helyzetéből. Ábrázold a golyóra ható
milliméter tévedés
erőket egyensúlyi állapotában és azon kívül is. Hogyan változik a golyó gravitációs helyzeti
jelentkezhet pluszban vagy
mínuszban, a mérésre energiája?
merőleges irányban. Egyes c Helyezd a golyót egy vízszintes asztal különböző pontjaira, és vizsgáld meg viselkedését.
vízmértékekben három Ábrázold azokat az erőket, amelyek valamelyik helyzetben a golyóra hatnak. Mit állapítasz
üvegcső van: egy a vízszintes meg a golyó három helyzetbeli egyensúlyáról?
irány, egy a függőleges
irány, egy pedig a 45 fokos Megoldás
szög pontos beállítására.
A harmadik buborékos
henger állítható is lehet,
a szükséges fokot egy
jelölővel vagy a szintmérőn
található beosztások
segítségével állítják be.

a A golyó a súlyerő miatt tér vissza eredeti helyzetébe. A legkisebb gravitációs helyzeti
energiája az 1. helyzetben, vagyis az egyensúlyi helyzetben van.
b A golyó helyzeti energiája az ereszkedése közben csökken.
c A golyó a vízszintes asztallap minden pontján egyensúlyban lesz
Alkalmazott fizika 97

A mechanikai egyensúly... otthon

A mechanikai egyensúlynak, akár haladási, akár forgási, sok 1 A kalapács egy olyan kézi
gyakorlati alkalmazása van a hétköznapi életben. Így érdekes ütőszerszám, amellyel
más tárgyakra ütéseket
kísérleteket végezhetünk el olyan tárgyakkal, amelyek otthon is
mérhetünk. A hagyományos
megtalálhatóak. kalapácsnak van egy nyele
Egy munkaterületet legjobban akkor tudunk megvilágítani, és egy bizonyos tömegű
ha felfüggesztünk néhány villanyégőt, álló- és mozgócsigák feje. A kalapács súlypontja
segítségével. Például, az íróasztal megvilágításához használha- a kalapács fejéhez van
közelebb. A kalapács
tunk egy csigarendszert, amellyel állíthatjuk két villanyégő
tehetetlensége és az
magasságát az íróasztalhoz képest. Az egyik égő nagyobb meg- emelőként működő nyél
világítást bíztosít, mint a másik, ezáltal más-más megvilágítása miatt, az emberi kéz által
lesz az íróasztal különböző helyeinek (1-es ábra). Ha a csigákat leadott ütés ereje jelentősen
nagyon könnyűeknek és súrlódásmenteseknek tekintjük, a két megnő. A kalapács
mozgócsigának tulajdoníthatóan, a rendszer akkor lesz egyen- nyele meghosszabítja
az emelőként működő
súlyban, ha a lámpák tömegeinek az aránya . emberi kart, így a csukló
mozgása jóval nagyobb
A dolgozószobában polcokra van szükség a sebességet biztosít a
könyvek számára. A polcokat csavarok rögzítik a 2 kalapácsnak, mint az ember
falhoz. A polc könnyű és ellenálló anyagból karjának sebessége. A
kalapács fejének mozgási
készült. Olyan csavarral van rögzítve a függőle-
energiája átadódik a
ges falba, amely F = 300 N szakító erőt bír el. A megütött testnek, ezáltal
polcra több könyvet tettek, amint a 2-es ábra is a testnek megváltozhat az
mutatja. A könyvek m össztömege körülbelül alakja, összetörhet vagy
6 kg, és stabilan állnak a polcon. Elhanyagolva a elmozdulhat. Ha egy test
polc tömegét a ráhelyezett könyvek tömegéhez ellenáll az ütésnek (például
egy üllő), a mozgási energia
viszonyítva, a könyvespolc S pontra vonatkozta-
hőenergiává alakul át.
tatott forgási egyensúlyának feltétele: .
A könyveket a 2-es ábra szerint helyezzük. A polc által még 3
A franciakulcs egy olyan
elbírt könyvek tömegét megadó összefüggés felírható, mint: szerszám, amellyel össze-,
illetve szétcsavarozhatjuk
. Ha egy könyv hossza körülbelül l = 24 cm, egy rendszer alkotóelemeit,
a falban levő csavarra ható erő nagysága, az m tömegű könyvek például a vízvezetékrendszert
S ponttól mért távolságának függvényében, a következőképpen alkotó csöveket.

írható: , ahol . Ennek a függvénynek a grafikus A fogó egy olyan kézi


szerszám, amellyel
ábrázolása a 3-as ábrán látható. elvághatunk, illetve
A 4-es ábrán több olyan eszköz látható, amelyeket otthon használunk, és amelyek működését kihúzhatunk valamilyen
megmagyarázhatjuk a mechanikai egyensúlyra vonatkozó fogalmak felhasználásával. Íme ezek tartóba rögzített tárgyat
(például szeget). Általában
az eszközök: egy kalapács, egy franciakulcs, egy fogó, egy bárd, üvegedényeknél használt fogó,
ácsok, kovácsok használják,
egy szemöldökcsipesz, egy csiga, egy olló, egyenlő karú mérleg, egy acélgolyó rezgéseit tanul- de drótokat is vágnak vele.
mányozó eszköz, egy nyeles főzőedény, egy konyhai bambuszcsipesz, egy nyomóbilincs és egy
szerelő fogó.
Keress otthon hasonló eszközöket, állapítsd meg mire használják őket, illetve magyarázd el a
működésüket. Például, a kalapácsot arra használjuk, hogy nagy erővel hassunk egyes testekre
(például szegre). A kalapács nyele és tehetelensége miatt, a kalapács a szegre jóval nagyobb
erőt fejt ki, mint amekkora erővel hatunk a kalapács nyelére.
Ha a tárgy egy emelő, határozd meg a fontosabb pontjait: alá- 4
támasztási pont, a hatóerő támadáspontja, a teher támadás-
pontja, és állapítsd meg típusát (I-es, II-es vagy III-as fajú/
típusú). Rajzold le vázlatosan az eszközöket, és jelöld be az erő-
ket. Egészítsd ki az előbbi felsorolást olyan eszközökkel, ame-
lyeket otthon találsz és amelyek felkelthetik az osztálytársaid
tudományos érdeklődését.
98 4. TE Mechanikai jelenségek. A testek egyensúlya

Feladatok

1 2 1 Egy k = 150 N/m rugalmassági állandójú rugóra ráakasztanak egy zacskót, amelyben öt darab
azonos nagyságú narancs található. A narancsok tömege egyenként m = 300 g. Ábrázold a
narancsot tartalmazó zacskóra ható erőket és számítsd ki a rugó megnyúlását!
2 Egy = 30°-os (sin 30° = 0,5) lejtőn, felfele taszítunk egy m = 25 kg tömegű ládát. Tudva, hogy
a csúszó súrlódási erő nagysága 40% – a a láda súlyának, mekkora kell legyen a lejtővel pár-
huzamos erő nagysága, hogy a láda egyenletesen haladjon felfele?
3 Egy homogén rúd egyik végéből levágnak egy x hosszúságú darabot. Tudva, hogy a rúd súly-
pontja y = 3 cm – rel tolódott el, határozd meg a levágott darab x hosszát, és hogy a rúd melyik
vége fele tolódott el a rúd súlypontja?
4 Az 1-es és 2-es ábrán látható ideális rendszer esetében állapítsd meg, milyen összefüggés van
az m1 és m2 tömegű testek között, ha a rendszer mechanikai egyensúlyban található?
5 Egy m = 10 kg tömegű szánkó az = 30°-os szánkópályán található. Mivel a hó olvadófélben
3 van, a lejtő és a szánkó között a csúszósúrlódási együttható = 0,65.
a Számítsd ki a szánkó súlyának lejtő menti és a lejtő síkjára merőleges összetevőit!
b Milyen értéke kellene legyen a lejtővel párhuzamosan ható erőnek ahhoz, hogy a szánkó
egyenletesen ereszkedjen le a lejtőn? Milyen irányítása kell legyen ennek az erőnek?
Ismert: sin  = 0,5; cos  = 0,866; g = 10 N/kg.
6 A 3-as ábrán látható szerkezettel Jancsi vízzel telt vedret húz ki egy kútból, ahol d = 20 cm és
 = 40 cm. A veder és víz együttes tömege m = 14 kg. Számítsd ki, hogy Jancsi mekkora erővel
kell hasson a hajtókarra merőlegesen ahhoz, hogy egyenletesen húzza fel a veder vizet!
7 A 4-es ábrán látható test tömege m = 500 g. A test az Ox tengely mentén egyenes vonalú
4 egyenletes mozgást végez súrlódással. Tudva, hogy a súrlódási erő nagysága egyenlő a súly
40% – val, ábrázold a testre ható összes erőt, és számítsd ki a húzóerő nagyságát.
8 Egy nagyon könnyű, k = 100 N/m rugalmassági állandójú rugóra ráakasztanak egy m = 200 g
tömegű testet. Ábrázold a testre ható összes erőt és számítsd ki a rugó megnyúlását!
9 Egy testre F = 20 N nagyságú, b = 40 cm erőkarral rendelkező erő hat (5-ös ábra). Szerkeszd
5
meg az erőkart! Számítsd ki az erő nyomatékát!
10 Két azonos keresztmetszetű és   = 0,4 m hosszúságú homogén rudat, melyek sűrűsége
1  =  2,7  g/cm , illetve 2 = 7,8 g/cm összeillesztenek. Az így kapott rúd hossza 2   lesz.
3 3

Ábrázold a rúdra ható erőket! Számítsd ki, hol kell alátámasztani az összeillesztéshez viszo-
nyítva a rudat, hogy vízszintesen egyensúlyban legyen!
11 A 6-os ábrán látható rúd egyensúlyban van. Azon testek tömege, amelyek egyensúlyban tart-
6 ják, m1 = 5 kg, illetve m2 = 10 kg. Számítsd ki a rúd tömegét!
12 Egy ejtőernyős egyenletesen ereszkedik lefele. Súlya az ejtőernyővel együtt 700 N. Ábrázold
az ejtőernyősre ható erőket, és számítsd ki a légellenállást!
13 A 7-es ábrán egy egyensúlyban levő római mérleg látható (a T tányéron nincs test). Az AB egy
homogén rúd, C egy csúszóka, amely az AB rúdon elmozdítható, és a rúd A végén egy ellen-
súly található (korong).
a Ábrázold a mérlegre ható összes erőt, amikor a mérleg egyensúlyban van, és a tányéron
nincs test!
b A T tányérra ráhelyezünk egy zsák burgonyát. Az mc = 500 g tömegű C csúszókát, b = 40 cm-el
7 elmozdítjuk a rúd B vége fele, hogy a mérleg újból egyensúlyban legyen. Ismerve az a = 4 cm
B távolságot, számítsd ki a zsák burgonya tömegét!
14 Egy homogén AB lipinka tömege m, alátámasztási pontja /3 távolságra van egyik, illetve 2 /3
távolságra a másik végétől. A lipinkán egy teknősbéka van egyensúlyban. Állapítsd meg, a
lipinka melyik végén van a teknős, és mennyi az ő tömege!
15 Egy egyenletes vastagságú, homogén, R = 30 cm sugarú, G = 10 N súlyú korongból kivágnak
egy r = 10 cm sugarú körlapot (8-as ábra). Határozd meg az eredeti súlypont és a kivágás utáni
8
súlypont közti távolságot, illetve a kivágott körlap súlyát!
Értékelés 99

Ismeretfelmérő teszt

I. Egészítsd ki az üresen hagyott részeket úgy, hogy a kijelentés helyes legyen!


Egy test haladási egyensúlyban található, ha a ráható erők eredője . . . . . .  . Ha egy erő nyoma- Pontozás:
téka nulla, akkor az erő karja . . . . . .   . Az első fajú emelő esetében az alátámasztási pont az erők I 1 pont
. . . . . . között található. II 2 pont
Az állócsiga egyik előnye az, hogy tetszőlegesen megváltoztatja az . . . . . .  irányát. (4 × 0,5 p)
A Forma 1-es autók nagyon alacsonyak és az alvázuk . . . . . . hogy jó legyen a . . . . . .  . Az alátá- III 2 pont
masztott test akkor borul fel, ha a test súlypontjából húzott merőleges az alátámasztási felüle- (2 × 1 p)
ten . . . . . . esik. IV 2 pont
(2 × 1 p)
II. Állapítsd meg, az alábbi kijelentések közül melyek igazak (I), és melyek hamisak (H). V 2 pont
A hamis kijelentéseket fogalmazd át úgy, hogy igazak legyenek! (2 × 1 p)
1 Haladási egyensúlyban levő testre legfeljebb két erő hat.
2 Egy állandó nagyságú erő nyomatéka akkor változik meg, ha az erőt elcsúsztatjuk a tartóegye- Hivatalbó 1 pont jár.
nese mentén, mert az erőkar megváltozik. Munkaidő: 50 perc.
3 Egy lejtőn található test a súly tangenciális (lejtő menti) összetevője miatt csúszhat le.
4 Az elsőfajú emelő esetében a hatóerő nagysága kisebb, mint a teheré, mert a hatóerő karja
nagyobb, mint a teher karja.

III. Az alábbi kérdéseknek egy helyes válasza van. Jelöld meg a helyes választ!
1 Az 1-es ábrán látható rendszer egyensúly-
1 2
ban található. A 2-es test tömege m2 = 4 kg.
Mennyi az 1-es test tömege? Karikázd be a
helyes választ!
a 8 kg; b 4 kg;
c 2 kg; d 1,33 kg.
2 A 2-es ábrán bemutatott esetek közül,
melyikben van szükség nagyobb erőre
ahhoz, hogy felemeljük az m tömegű testet?
Húzd alá a helyes választ!
a A; b B; c C; d D.
3
IV. Válaszolj a következő kérdésekre!
1 Hogyan állapítod meg egy emelőről, hogy elsőfajú? Adj
néhány példát elsőfajú emelőre!
2 Hogyan tudod meghatározni gyakorlatilag a 3-as ábrán lát-
ható homogén lap súlypontját?

V. Oldd meg a következő feladatot! 4


A 4-es ábrán látható mechanikus rendszer mechanikai egyen-
súlyban található. A csigákat ideálisaknak tekintjük.
a Milyen irányítású mozgást végez a lejtőn levő test? Mekkora
az S1 csiga tengelyére ható erő?
b Írd le a mechanikai egyensúly feltételeit, a lejtőn található
testre és az AB homogén emelőre!

Önértékelés
Egészítsd ki a füzetedben az alábbi mondatokat:
• Abból, amit tanultam, a legfontosabbnak tűnik a … .
• A legjobban tetszett a … tevékenység.
• A legnehezebbnek a … tűnt.
5. TE Mechanikai jelenségek.
A folyadékok sztatikája

Ebben a fejezetben a mechanikai egyensúlyban levő fluidumokról lesz szó.


A környezetünkben ilyen fluidumok például a víz, a légköri levegő. Ezeket
a fizikai rendszereket írják le olyan fontos törvények, mint: a hidrosztatika
alaptörvénye, Arkhimédész törvénye és Pascal törvénye. Ezen törvények
alapján olyan műszereket és készülékeket alkottak, amelyeket a hétköznapi
életben is használunk. Például: a hidraulikus emelő, a hidraulikus prés, a
tengeralattjáró, a hőlégballon.

1. lecke102 A nyomás. A hidrosztatikai nyomás

2. lecke106 A légköri nyomás (interdiszciplináris megközelítés – földrajz)

3. lecke110 Pascal törvénye. Alkalmazások

4. lecke113 Arkhimédész törvénye. Alkalmazások

Alkalmazott fizika117

Feladatok118

Ismeretfelmérő teszt119
A hidrosztatikai nyomás egy fontos fizikai mennyiség;
segítségével egy folyadék és a vele érintkezésben levő
testek közötti kölcsönhatást vizsgálják.
A hidrosztatikai nyomás című leckében megtudod például,
hogy milyen hatást gyakorol a víz egy búvárra.

A földi légkörnek vannak bizonyos jellemzői. Az egyik


ezek közül a légköri nyomás (légnyomás). Ebben a
fejezetben megtudod, hogyan tudják a szakemberek előre
jelezni a várható időjárást a légköri nyomás változásának
méréséből.
102 5. TE Mechanikai jelenségek. A folyadékok sztatikája

A nyomás. A hidrosztatikai nyomás

1
A A nyomás

• Az 1-es és 2-es ábrán megfigyelhető egy autó kerekének kölcsönhatása azzal a felülettel, ame-
lyen halad. Írd le mit látsz, és találd meg azokat az okokat, amelyek az ábrákon bemutatott
2 különbségeket magyarázzák.
• Azon földrajzi helyeken, ahol hosszabb ideig tart a tél, az emberek feltaláltak egy olyan segéd-
eszközt (hótalp), amelynek segítségével tudnak járni a havon. Állapítsd meg, melyek a különbsé-
gek, ha a friss, nagy hóban hagyományos téli lábbelivel járunk, vagy ha az említett segédeszközt
használjuk (3-as és 4-es ábra)!

Következtetések
• Az 1-es ábrán az autó kereke nyomja az úttestet, az úttest pedig visszahat az autógumira, kissé
3 megváltoztatva annak alakját. A 2-es ábrán az autógumi leereszkedett, és a kerék besüllyedt a
földbe.
• A két eset közti különbség az, hogy az autó által, az úttestre kifejtett nyomóerő különböző nagy-
ságú vízszintes felületre hat. Egy kisebb felületre kifejtett nyomóerő nagyobb hatással van az
érintkezési felületre (a kerék vagy a bakancs a havon).

Megjegyzem

4
Két test érintkezésekor (a testek kölcsönösen hatnak egymásra) jelentkező hatások minden hal-
mazállapot esetén megjelennek. Ez tudományosan elemezhető, felhasználva a nyomás fogalmát.
A nyomás (p) az a skaláris fizikai mennyiség, amely szám szerint egyenlő az egységnyi felületre
merőlegesen ható és egyenletesen eloszló (F) erővel: .

A nyomás mértékegysége az SI-ben: (pascal).

Alkalmazom

1 Megoldott feladat. Két merev, azonos anyagból készült, 5


homogén, azonos magasságú, de különböző tömegű tégla-
test egy vízszintes felületen található. Határozd meg a tes-
tek által a vízszintes felületre gyakorolt nyomások arányát!
Megoldás. Észrevehetjük, hogy, ha a rendszer egyen-
súlyban van, akkor a vízszintes felületen levő test súlya
egyenlő az érintkezési felületre ható nyomóerővel. Ezen elgondolások alapján írhatjuk, hogy
 . Következik, hogy a kért arány: , tehát a nyomások
értékei egyenlőek.

2 Egy VII-es tanuló testét borító bőrréteg felületének átlagértéke körülbelül S = 1 m2. A földfel-
színen a környező levegő emberekre kifejtett nyomásának átlagértéke p0 = 101325 Pa. Ezt nor-
mál légköri nyomásnak nevezzük. Ennek a légköri nyomásnak megfelelő erő nagysága egyenlő
valamely állatfajhoz tartozó két egyed összsúlyával. Milyen állatfajról lehet szó? Feltételezd,
hogy a gravitációs gyorsulás értéke g = 10 N/kg. Tudjuk, hogy egy macska átlagos tömege 3
kilogramm, egy barnamedvéé 200 kg, és egy elefánté 5 tonna.
A nyomás. A hidrosztatikai nyomás L1 103

MÁR TUDOM
B A hidrosztatikai nyomás
Két szilárd test érintkezése
esetében mindig megjelenik
párban két érintési erő:
hatás-visszahatás. Az
érintkezési felületre
1 2 3 merőleges erőket merőleges
(normális) kölcsönhatási
erőknek nevezzük, míg
az érintkezési felülettel
párhuzamos érintőleges
(tangenciális) erőket
súrlódási erőknek.

• Az 1-es ábrán 50 banisra támaszkodó, enyhe lejtésű ablaküveg darab található. Az üvegdarab és TUDOD -E?
a vízszintes által bezázt szög nagyon kicsi: = 0,356°. Az üveglemezre egy síkpárhuzamos üveg-
korongot helyeznek. A korong nem csúszik le az üveglemezen, a korong és az üveglemez között A hétköznapi életben
fellépő súrlódás miatt. A 2-es ábrán 2 – 3 tintás vízcsepp látható. Az üvegkorongot ráhelyezzük más mértékegységeket
is használnak:
a cseppekre. Az eredményt a 3-as ábrán láthatjuk: a korong “lefut” a lejtőn, mintha nem létezne
• 1 torr (1 higanymilliméter)
súrlódás a korong és a lemez között. Beszéld meg a társaiddal
4 = 13600 kg/m3
és tanároddal a megfigyelt jelenséget és fogalmazz meg egy sűrűségű, h = 1 mm
következtetést. hosszú higanyoszlop
• Figyeld meg a 4-es ábrát! Különböző edényekben levő folya- nyomása.
dékok levegővel érintkező felületeit szabad felszínnek nevez- • 1 kgf/cm2 vagy technikai
atmoszféra (at); az egy
zük. Figyeld meg a felületek irányát! Végezd el a kísérletet
négyzetcentiméter
különböző alakú és irányú edényekkel (anélkül, hogy folya- nagyságú felületre
dék kiömöljön az edényből). Fogalmazz meg egy következte- merőlegesen ható,
tést az edényben levő folyadék szabad felszínéről! egy kilogramm tömegű
test súlya által kifejtett
Következtetések nyomás.
• A folyadék belsejében nincs súrlódási erő. • fizikai atmoszféra (1 atm),
• Egy nyugalomban levő edényben, egyensúlyban levő folyadék szabad felszíne mindig vízszin- normál légköri nyomás.
• 1 bar = 105 Pa.
tes, azaz merőleges a folyadék súlyának irányára.

1 A súrlódási erő megfigyelése egy folyadékként viselkedő rendszerben

Szükséges eszközök: egy műanyag golyókkal teli edény (5-ös ábra), egy nagy acélgolyó, egy
ping-pong labda, egy rezgésgenerátor.
5 6 7 8

9 10
104 5. TE Mechanikai jelenségek. A folyadékok sztatikája

PROJEKT Munkamenet
Helyezd az acélgolyót a műanyaggolyókra; az acélgólyó a felszínen marad, mert a műanyaggolyók
A közlekedőedények elve közt ható súrlódási erők nem hagyják, hogy lesüllyedjen (6-os ábra). Amikor a rezgésgenerátort
A projekt célja. működésbe hozzuk, az egész rendszer rezegni kezd. 7 – 10-es ábrákon láthatod, hogy mi fog tör-
A közlekedőedények
ténni addig, amíg a rendszer rezeg.
elvének és alkalmazásainak
tanulmányozása. A téma Az acélgolyó lesüllyed az edény aljára, annak ellenére, hogy a műanyaggolyókon volt, míg a
megvalósítható egyénileg, pingponglabda, amely eredetileg az edény alján volt, feljön a felszínre.
vagy csoportosan is.
Következtetések
Mit kell tenned?
Keress információkat a Az állandó rezgőmozgás során a golyók közti súrlódási erők értéke nagyon lecsökken, és a rendszer
közlekedőedényekről. úgy viselkedik, mint egy olyan folyadék, amelyben a „molekulákat“ a golyók képviselik.
Magyarázd meg, miért
azonos a folyadék szintje 2 Nyomásnak kitett folyadék megfigyelése 11
a közlekedőedény
Szükséges eszközök: egy fecskendő, víz, gyurma
minden ágában, és miért
vízszintes a folyadék Munkamenet
szabad felszíne? Találj a Vedd a fecskendőt és tegyél bele vizet. Az injekciós tű helyét
közlekedőedényeknek egy
tömítsd a gyurmával, és nyomd a fecskendő dugattyúját. Majd
gyakorlati alkalmazást,
és készítsd el ennek húzd a dugattyút. Mit észlelsz?
egyszerűsített változatát! Következtetések
Miért készíted el?
Megtanulod hogyan
Akár nyomod, akár húzod a fecskendő dugattyúját, a víz térfogata nem változik.
készíts el egy gyakorlatban Természetes állapotban a folyadékok gyakorlatilag összenyomhatatlanok. Mechanikai módsze-
felhasználható eszközt. rekkel a folyadékok tágulása és összenyomása észrevehetetlen. Ez azzal magyarázható, hogy a
Hogyan készíted el? folyadék egyensúlyi állapotában a folyadékot alkotó molekulák között ható erős vonzó és taszító
1. Tanulmányozz erők egyensúlyban vannak.
weboldalakat vagy más
forrásanyagot! 3 Mérések kapszulás nyomásmérő (manométer) segítségével
2. Válaszd ki a számodra
12
fontos információkat! Szükséges eszközök: T merev csatlakozóval rendelkező C
3. Magyarázd el a merev kapszula, nagyon vékony, rugalmas M membrán, U
közlekedőedények elvét! alakú gumicső, színes víz, fecskendő.
Hogyan mutatod be a
projektet? Készíts egy Munkamenet
szöveget és képeket
1 Tölts az U alakú csőbe színes vizet a fecskendő segítségé-
tartalmazó powerpoint
bemutatót és egy egyszerű vel és csatlakoztasd a kapszulához. Az ujjaddal nyomd meg a
13
kísérleti eszközt! membránt, és figyeld, mi fog történni.
Hogyan értékelhető 2 Miután a csövet összeillesztetted a kapszulával, tedd bele egy
a projekt? Szempontok:
edényben levő vízbe. Figyeld meg, és jegyezd le az U alakú
az információ minősége,
a lényeges információk csőben levő folyadék szintkülönbségét. Tartsd állandó mély-
kiválasztása, a bemutatása ségben a kapszulát és mozgasd minden lehetséges irányba. A
pontossága. Az osztálytársaid nyílak azokat az irányokat mutatják, ahogy a kapszulát a kísérletező egyén forgathatja. Mi törté-
megértették a közölt nik a csőben levő folyadék szintkülönbségével?
információkat? Kérjétek, hogy
adjanak minősítést, tegyenek 14 15 16
fel kérdéseket és mondjanak
javaslatokat.

3 Azonos mélységben tartva, mozgasd a kapszulát minden irányba. Mit veszel észre?
4 Helyezd a kapszula nyomásmérőt bizonyos mélységbe egy nagy, vízzel telt edénybe. Írd le a
vízfelszínhez képest mért h1 mélységét és a csőben, a folyadék által jelzett H1 szintkülönbsé-
get. Ismételd meg a kísérletet egy h2 mélységre, amelynek megfelel egy H2 szintkülönbség!
A nyomás. A hidrosztatikai nyomás L1 105

Ismételd meg a kísérletet még 4 különböző mélységértékre! Írd le a kapott értékeket a füze- TUDOD -E?
tedbe egy, az alábbihoz hasonló táblázatba, ahol i = 2, 3, ..., 10.
Mérés
h1 (cm) hi (cm) hi = hi – h1 (cm) H1 (cm) Hi (cm) Hi = Hi – H1 (cm)
sz.
1.

5.

5 Ábrázold grafikusan a csőben mért szintkülönbséget az edényben mért szintkülönbség


függvényében. Mit tudsz kijelenteni a grafikon alakjáról? Fogalmazz meg következtetéseket!
6 Ismételd meg a kísérletet ismert sűrűségű sós vízzel. Mit veszel észre?

Következtetések
1 Az ujjunk által a membránra kifejtett erő (a nyomás) a folyadék szintkülönbségét okozza a cső-
ben. Minél nagyobb a nyomás, annál nagyobb a szintkülönbség a manométer csövében. A szint-
különbség mértéke arányos a folyadék kapszulára gyakorolt nyomásával. Ha a folyadékban
levő kapszula ugyanolyan mélységben van, változtatva irányítását, akkor a manométer csőben Jacques-Yves Cousteau
a szintkülönbség változatlan marad. Egyensúlyban található folyadék belsejében a kapszulára (1910 – 1997) kutató;
tanulmányozta a tengerek
gyakorolt nyomás ugyanannyi bármely irányban. A nyomóerő a következőképpen írható fel:
és vizek élővilágát.
 , ahol a felületvektor, amelynek nagysága egyenlő a sík hatásfelület nagyságával, Megalkotója a Föld
míg iránya, irányítása azonos a nyomóerő irányával, irányításával. vizeibe való merülések
2 Egy adott mélységben az egyensúlyban lévő folyadék bármely pontjában a nyomás értéke ugyanaz. modern módszereinek
3 A grafikus kép lineáris, tehát ezek a mennyiségek arányosak. Mivel az U alakú csőben levő és eszközeinek, ( a
könnyűbúvárok modern
szintkülönbség mértéke a folyadékban levő nyomásnak, megállapíthatjuk, hogy a folyadékban
felszerelései és a
a nyomás változása két különböző mélység között egyenesen arányos a két szint közti távol- tudományos célokra
sággal: . A folyadék két szintje között mért nyomáskülönbség egyenesen arányos a használt batiszkáf). A
folyadék sűrűségével: . Francia Akadémia tagja.
Számos kutatást végzett
víz alatti környezetben és
Megjegyzem szakdolgozatokban írta ezt
le. A csend világa (1953)
című első dolgozata keltette
A hidrosztatika alapelve a legnagyobb visszhangot.
Mechanikai egyensúlyban levő, homogén folyadék két pontja között mért nyomáskülönbség Jacques-Yves Cousteau
egyenesen arányos a folyadék sűrűségével és a két pont közti szintkülönbséggel: , Romániában is járt és
kutatásokat végzett a Duna
ahol g a gravitációs gyorsulás.
és a Fekete-tenger vizeiben.

Alkalmazom

1 Megoldott feladat. Henger alakú edényben víz található


egyensúlyi állapotban. Az ábra alapján tanulmányozd az
edény belsejében levő, magasságú, S keresztmetszetű
vízhenger mechanikai állapotát. Milyen erők hatnak erre
a vízhengerre? Ábrázold a ráható erőket! Állapítsd meg a
mechanikai egyensúly feltételét!
Megoldás. A vízhengerre hatást fejtenek ki a felette és alatta
levő víz nyomásából származó erők és a saját súlya. Ezen erők
eredője nulla kell legyen, mert a víz egyensúlyban van. Az oldal-
nyomásból származó, henger falára ható erők egymás hatását
megsemmisítik (feltételezzük, hogy az egymással szemben
levő, az ábrán zölddel jelölt felületek kicsik). A függőleges men-
tén, a nyomásokból származó erők, valamint a folyadék súlya
kiegyenlítik egymást, így: .

Ebből következik: vagy .


106 5. TE Mechanikai jelenségek. A folyadékok sztatikája

A légköri nyomás
(interdiszciplináris megközelítés – földrajz)
MÁR TUDOM
A A légköri nyomás
A gázokat molekulák
alkotják. A köztük ható
vonzó és taszító erőket
elhanyagoljuk, ezért
ütközésük tökéletesen
rugalmas. A molekulák • Vajon lehetséges-e, hogy a levegő molekulái a tárgyakkal 1
mérete nagyon kicsi való ütközésük során olyan erőket eredményezzenek, ame-
(átmérőjük megközelítőleg
lyek nagy nyomást okoznak? Lásd az 1- es ábrát. Egy digitális
10–10 m), viszont 1 cm3
térfogatban, normál mérlegre, m0  =  0,12  g tömegű, kisméretű, műanyaggo-
körülmények között, a lyókat töltenek. A golyók ütköznek az érzékeny mérleg-
számuk nagyon nagy gel, majd beleesnek egy gyűjtő edénybe. A mérleg m = 2,3 g
(2,687 · 1019). értéket fog mutatni, bár a fényképezés pillanatában csak
három golyó van kölcsönhatásban a mérleggel. Beszéld meg
TUDOD -E? a látottakat a társaiddal, tanároddal, és fogalmazz meg egy 2
következtetést!
• Nézd meg figyelmesen a 2 -es ábrát. Kezdetben a jobb
oldali aluminiumdoboz ugyanolyan alakú volt, mint a bal
oldali. A jobb oldaliból eltávolították a levegőt, emiatt
megváltozott az alakja. A levegő eltávolítása a követke-
zőképpen történt: egy kanál vizet tettek a dobozba, majd
melegítették a dobozt, míg belőle gőz áramlott ki. Ekkor 3
hirtelen megfordították azt, és hideg vízzel telt edénybe
tették (3 - as ábra).
Ahhoz, hogy megmagyarázd a látottakat, számítsd ki,
mekkora a doboz S = 1 cm2 felületére merőlegesen ható
erő, tudva azt, hogy a levegő p0 105 Pa nyomást gyakorol
a vele kölcsönhatásban lévő felületekre. Értelmezd a kapott
eredményt!
Otto von Guericke 1654
május 8 - án Magdeburgban Következtetések
történelmi jelentőségű • Nyilvánvaló, hogy a mérleg által jelzett tömeg értéke annál nagyobb, minél több golyó ütkö-
kísérletet végzett. zik a mérleggel időegységenként. A mérleg által jelzett tömeg értéke pedig a golyók mérleggel
Kísérletével kimutatta, való kölcsönhatásának az eredménye. Hasonló módon, a gázak molekulái ütköznek a testek-
hogy bármely más testhez
kel. Ezen kölcsönhatások eredménye, a gázok nyomása.
hasonlóan, a levegő is
nyomást fejt ki a vele • A melegítés során a dobozban levő levegő kiáramlik, mert a víz gőzei kinyomják azt. A hideg
érintkező testekre. Két fém vízbe merített, csak vízgőzzel telt dobozban, a vízgőz lecsapódik. Emiatt a dobozban levő nyo-
félgömböt összeillesztett, és más hirtelen lecsökken. Így a doboz belsejében levő nyomás nem tudja kiegyenlíteni a külső
az így kapott belső üregben nyomást, és a doboz falai összehúzódnak.
légritkított teret hozott létre.
A fenti képen láthatóak
a magdeburgi félgömbök
kicsinyített változatai.
Mindkét félgömbhöz egy-egy
8- as lovasfogatot kötöttek, 1. A légnyomás létezésének bizonyítása 4
hogy széthúzzák azokat. A
fémgömböket nem sikerült Szükséges eszközök: üvegpohár, egy durva műanyag- vagy
szétválasztani a külső lég- papírlap, víz, széles szájú edény.
nyomás miatt. A kísérlet
Munkamenet: A széles szájú edény felett tartva, töltsd tele a
akkora csodálkozást váltott
ki, hogy sokáig varázslatnak poharat vízzel, majd fedd le a műanyag- vagy papír lappal.
gondolták, ugyanis mindezt Fordítsd meg a poharat a szájával lefele! Mit veszel észre?
közszemlén végezték! Magyarázd meg a jelenséget és írd le a füzetedbe!
Következtetések
A víz nem ömlik ki a pohárból (4 -es ábra). Ezt az érdekessé-
get könnyen magyarázhatjuk. A műanyaglap mechanikai egy-
nsúlyban van, és az ő súlya elhanyagolható a többi erőhöz
A légköri nyomás (interdiszciplináris megközelítés – földrajz) L2 107

viszonyítva. A műanyaglapra fentről lefele hat a pohárban levő víz nyomásából származó erő. A víz TUDOD -E?
nem folyik ki, tehát felfele is kell hatnia egy erőnek a levegő részéről, amely legalább akkora
kell legyen, mint a lefele ható erő. Ez a kísérlet bizonyítja a légnyomás létezését. • Evangelista Torricelli
(1608 – 1647), olasz
fizikus és matematikus
2. Torricelli kísérlete 5 volt. Munkássága
Szükséges eszközök: kémcső, vízzel telt edény a fénytanra és a
fluidumokra is kiterjedt
Munkamenet: Töltsd tele a kémcsövet vízzel, az ujjaddal fedd le (különösképpen a
gázokra). 1643-ban
a száját és helyezd a vízzel telt edénybe, majd vedd el az ujjad!
felfedezte a higanyos
Mi történik a kémcsőben található vízzel? Magyarázd meg! légnyomásmérőt, amely
az első alkalmas eszköz
Következtetések volt nyomásmérésre.
A kísérlet eredménye az 5 – ös ábrán látható. Nyílvánvaló, hogy a A torr a légnyomás
kémcsőben levő víz nem folyik bele az edénybe, amelybe tettük. mérésekor használatos
Ezt először Torricelli vette észre. Eredetileg arra gondolt, mértékegység. Egy torr
hogy a kémcsőben levő víz súlya túl kicsi, és azért nem folyik jelenti 1 mm magas
higanyoszlop nyomását:
ki a kémcsőből a víz. Emiatt megismételte a kísérletet, min- 760 torr = 1 atm.
den alkalommal hosszabb kémcsövet használva. Az akkori
idők technikai felszereltségének kezdetlegessége miatt nem
tudott 10 m-nél hosszabb csövet használni. Emiatt az az ötlete 6
támadt, hogy víz helyett higanyt használjon. A higany egy folyé-
kony fém, amelynek sűrűsége körülbelül 13-szor nagyobb a víz
sűrűségénél. Egy méter hosszú üvegcsövet használt, és az ered-
mény meglepő volt. A csőben levő higany egy része kifolyt, és
a csőben 0,76 m higanyoszlop maradt. A 6 – os ábrán vázlato-
san látható a kísérlet. Egyensúlyi helyzetben, az edényben levő
higany A – B szintjének minden pontjában a nyomás azonos p0
értékű. Az A – B szinten, a cső belső és külső felén, az
egyensúly feltétele felírható a következő összefüggéssel:
p0S = mg, ahol S a cső keresztmetszete, míg G = mg az A – B szint
feletti higanyoszlop súlyát adja. A higany sűrűsége:  = 13595,99 • A hétköznapi szükség-
kg/m3, míg a gravitációs gyorsulás értéke g45 = 9,806 m/s2. letek miatt az emberek
különböző gázokat
használnak. Például
Megjegyzem az oxigént használják
heggesztésnél vagy
kórházakban a
A légnyomás az a nyomás, amivel a levegő kifejti hatását azokra a tárgyakra, amelyekkel érintke- légzőszervi betegek
zik. A légnyomást a levegőt alkotó részecskék, levegőben található testek felületével való ütkö- esetében. A metán,
zése a okozza. propán és hidrogén
A légnyomás mértékegységeként értelmezzük a fizikai atmoszférát, amely megfelel a gázt üzemanyagként
használják. Azoknak
h = 0,76 m magas higanyoszlop, 0 °C hőmérsékleten, tengerszinten és = 45° szélességi körön
a palackoknak a fala,
mért nyomásának, és amelynek jele atm, értéke pedig: . amelyekben ezeket a
gázokat tárolják, ki kell
bírja a külső légnyomás
és a palackban levő gáz
Alkalmazom
nyomáskülönbségét,
hogy a palackok ne
robbanjanak fel, vagy ne
Vázlatosan rajzold le a 4-es ábrán látható vízzel telt edényt és műanyaglapot, és rajzold le a
robbanjanak be.
műanyaglapra ható erőket! Írd le a műanyaglap egyensúlyi feltételét kifejező egyenletet, és értel-
mezd a kapott összefüggést!
108 5. TE Mechanikai jelenségek. A folyadékok sztatikája

TUDOD -E?
B Nyomásmérő eszközök
A higany az egyedüli fém,
amely egy atmoszféra
légköri nyomáson és 20 °C
hőmérsékleten, folyadék. A
görög nyelvben hydrargyros
(folyékony ezüst) a neve, • A manométer nyomásmérő eszköz. Az 1. ábrán több 1
míg latinul argentum vivum manométer típus látható. A bemutatott négy típus a követ-
(fürge ezüst vagy a magyar
kezőkből áll: egy rugalmas cső, egy rugalmas hártya, egy
népi nyelvben kéneső). A
természetben vegyületek hajlított fémcső és egy spirálcső. Mindegyik rendszernél
formájában található, nagyon a mutatók a levegő által gyakorolt nyomás irányát jelzik.
ritkán folyékony állapotban. Azonosítsd az alkotóelemeket és mutasd be hogyan működ-
Már Kr. előtt 415. évtől nek ezek a manométerek.
termelik ki. Használják az
• Akik az időjárás változását szeretnék követni, szobai baromé-
iparban; erősen mérgező, a
higanyt tartalmazó hulladék tert használnak. A modern tudományos eszközökkel begyűj-
mérgezi a környezetet. tött adatokat a meteorológusok dolgozzák fel; más eszközök
2013-ban aláírtak egy mellett, a barométert is használják. Tudományos előrejelzé-
nemzetközi egyezményt, seik fontosak a gazdasági és társadalmi tevékenységeknél: a
amely élesen korlátozza a mezőgazdaságban, közlekedésben, turizmusnál stb. 2
higany használatát, például
• Figyeld meg a 2. ábrán levő barométert, milyen mértékegy-
elektromos elemeknél.
Nem használják már a ségekben mér ez a műszer. A barométer lapján két grafi-
mérőműszereknél sem. kus jel látható: az egyik a Nap jelképe, száraz levegőre,
napos időjárásra, a másik az eső jelképe, felhős időre, ned-
ves levegőre. Melyik esetben nagyobb a légköri nyomás, ha
a mutató jó időt, vagy ha esőt mutat? Hogyan befolyásolja
a légköri nyomást a levegő páratartalma, vagyis a vízgőz
koncentrációja.
Következtetések
• A manométerek készítésénél használt nagyon ellenálló fémdobozok, rugalmas alakváltozáson
mennek át a vizsgált gáz nyomásváltozásai következtében. Az alakváltozást egy fogaskerék
továbbítja a mutatóhoz.
• Az ábrán megfigyelhető, hogy a nyomás balról jobbra nő. Következik, hogy a légköri nyomás függ
a légkör nedvességétől: a nyomás kisebb, ha nedves a levegő.

Megjegyzem

A nyomásról szerzett információink hasznosak az iparban, a légköri jelenségek megismerésénél,


az orvostudományban, stb. Ennek érdekében különböző eszközöket
készítettek a nyomás mérésére. Ilyen eszköz a manométer és a barométer, melyek működése
különböző nyomásváltozást kísérő jelenségen alapszik. A légköri nyomás mérésére szolgáló esz-
közöket hagyományosan barométereknek nevezzük, míg a folyadék nyomásának mérésére szol-
gáló eszközöket manométereknek nevezzük.

Alkalmazom

A mellékelt ábrán két, tartóra szerelt, külön-


böző keresztmetszetű dugattyúval ellátott hen-
ger látható. A dugattyúk súrlódásmentesen
mozoghatnak. A légköri nyomás p0, a dugattyú-
kat összekötő rúdban megjelenő feszültséget az
ábra szemlélteti. A gázok nyomása a két henger-
ben különböző?
A légköri nyomás (interdiszciplináris megközelítés – földrajz) L2 109

TUDOD -E?
C A légköri nyomás változásai
1 PSI jelentése „Pound per
Square Inch” vagyis font per
négyzethüvelyk
1 PSI = 6894 Pa =
= 51715 torr = 0,070 atm
• A mellékelt képen a légköri nyomást ábrá- 1
zolták a tenger szintjén és a Mount Everest 1 font/angol font egyenlő
0,453 kg, és megfelel 16
hegy csúcsán. Vajon a légkör sűrűsége azo-
unciának.
nos értékű-e a tengerszint fölött bármilyen 1 inch megfelel 2,54
magasságban? Hogyan változik a légköri cm-nek, in a jelölése és még
nyomás a magassággal? colnak is nevezik.
• Amikor a tengerparton voltál, biztosan érez-
ted a tengeri szellőt. Ez egy légáramlat,
amely naponta megjelenik a tengerek, óce-
ánok, sőt a tavak partján is. Nappal a szél a
tenger felől a szárazföld felé fúj, míg éjszaka
a szárazföld felől a nyílt tenger felé. Mit gon-
dolsz, mi történik a levegő hőmérsékletével
a talaj fölött? Hát a víz fölötti hőmérsékleté-
vel, éjjel és nappal? Jegyezd le a füzetbe a KUTATÁS
következtetéseket!
A görög nyelvben graphos,
Következtetések irást, és a baros, súlyt
• Mit mondhatsz a levegő sűrűségéről és a talaj fölötti, illetve a víz fölötti légköri nyomás érté- jelent. Figyelmesen nézd
keiről, éjjel és nappal? a mellékelt képet és
magyarázd meg, hogy
• Nappal a talaj gyorsan felmelegszik, felmelegíti a levegőt, amelynek sűrűsége csökken, így
a nyomásmérő eszközt
a talaj fölött nyomáscsökkenés következik be. Nappal a víz is felmelegszik, és mivel magas miért hívják barografnak.
a termikus tehetetlensége, meleg marad az éjszaka kezdetéig, így fölötte a levegő is meleg Dokumentálódj, használj
marad. Tehát nappal, ezen okok miatt a szél a víz felől fúj a part felé. Éjszaka, a talaj hűl le különböző internetes
gyorsabban, ezért a levegő sűrűsége a talaj fölött nagyobb lesz, mint a víz felszínén. A lég- oldalakat, például wiki-
pedia.org, és azonosítva az
köri nyomás így nagyobb lesz a talaj felszínén, mint a víz fölött. Tehát éjszaka a szél a száraz-
alkotóelemeit magyarázd el,
föld felől fúj a víz felé. Összefoglalva, a levegő a nagyobb nyomású helyről a kisebb nyomású hogyan működik egy ilyen
hely felé mozog. készülék.

Megjegyzem

A légköri nyomás csökken a magasság növekedésével. A levegő a nagy nyomású helyekről a


kisebb nyomású helyek felé vándorol. A légköri nyomás függ a hőmérséklettől.

Alkalmazom

Számítsátok ki a légköri nyomás értékét a


Bucsecs- hegység Omu csúcsán, tudva hogy
a levegő sűrűsége , a ten-
gerszint feletti magasság 2505 m, a gravi-
tációs gyorsulás 9,8  N/kg, a higanyoszlop
) magassága a Torricelli cső-
ben h = 763,8 mm.
110 5. TE Mechanikai jelenségek. A folyadékok sztatikája

Pascal törvénye. Alkalmazások

TUDOD -E?
A Pascal törvénye

A víz felületén levő nyomás megfigyelése 1


Szükséges eszközök: két fecskendő, műanyag cső, víz
Munkamenet
A két fecskendőből és műanyag csőből hozd létre az 1.
ábrán látható eszközt (a rendszerben csak víz legyen,
levegő buborék nélkül). Nyomd meg könnyedén az egyik
dugattyút, így csökkented a víz térfogatát egy adott érték-
2
kel. Figyeld meg, hogyan változott meg a víz térfogata a másik
fecskendőben. Most húzd vissza ugyanazt a dugattyút. Mi tör-
Blaise Pascal (1632 – 1662)
ténik a másik fecskendőben? Ismételd meg a második fecs-
már kiskorától fogva
érdeklődést mutatott kendő dugattyújával. Mit tapasztalsz ? Ahogyan a 2. ábra is
a matematika és a mutatja, ismételjétek meg a kísérletet, de most három fecs-
tudományok iránt. Már kendővel és egy háromágú műanyagcsővel.
1642 - ben feltalálta az első
mechanikus számológépet,
Következtetések
amely összeadni és kivonni Mindegyik esetben megfigyelhető, hogy az egyik dugattyúra 3
tudott. Fermat mellett ható nyomás a folyadékon keresztül tovaterjed a többi dugat�-
a valószínűségszámítás tyúra, míg a víz térfogata állandó marad. Ez az észrevétel, hogy
úttörőjének tartják. a folyadékok összenyomhatatlanok, a folyadékok egy általános
A hidrosztatika iránti
tulajdonsága.
érdeklődése a nevét viselő
törvény felfedezéséhez A matematikus és fizikus B. Pascal általánosította ezeket
vezette. az észrevételeket és megalkotta a nevét viselő törvényt. Íme
egy érvelés, mint amilyent a tudós használt. A 3. ábrán látható
edényben víz található mechanikai egyensúlyban. Felírjuk a hid-
rosztatika alapösszefüggését: p2 = p1 + g h. Feltételezzúk, hogy valamilyen módon a p1 nyomás
megnőtt p értékkel, így: . A fenti kísérletek szerint nyilvánvaló, hogy a p2 nyomás vál-
tozni fog. Legyen az új nyomás. E két új nyomásértékre újra felírjuk a hidrosztatika alapössze-
függését: . Behelyettesítjük ebbe az összefüggésbe a nyomás összefüggését,
következik: . Az alsó rész új nyomása ugyanolyan mértékben változott, mint a fenti
nyomás. Ez a megállapítás igaz a folyadék bármilyen két pontja között, mert az 1 és 2 pontokat
tetszőlegesen választottuk. Így ki lehet jelenteni Pascal törvényét.

Megjegyzem

Pascal törvénye. Egy nyugalomban levő folyadék egy pontjában létrehozott nyomásváltozás a
folyadék teljes térfogatában tovaterjed.

B Pascal törvényének alkalmazása a technikában

• A folyadékok azon tulajdonságát, hogy összenyomhatatlanok, az idők folyamán az emberek


különböző hasznos eszközök készítésére használták. Figyeld meg a 2. ábrán látható hidrauli-
kus eszközt, és azonosítsd működési elvét. A következtetéseket jegyezd le a füzetbe.
Pascal törvénye. Alkalmazások L3 111

1 2 TUDOD -E?

A hidraulikus prést
használják:
• a mezőgazdaságban
szalmabálák
formázásánál,

• A járműveknél az erőátvitelt megkönnyíti, ha folyadékot használnak (általában speciális


olajak), mert ezek összenyomhatatlanok, felveszik az edény alakját amelyben találhatók,
és a belsejükben levő súrlódási erőktől eltekintünk. Az erők közvetítésére dugattyúval ellá-
tott hengereket használnak, és ahol szükség van különböző formájú ellenálló csöveket,
melyek az erők közvetítését szolgálják. Az 1. ábrán látható egy többféle tevékenységre
• az autóiparban fémek
képes traktor, cserélhető alkatrészekkel. A kép egyszerre mutatja be a traktor cserél-
összeillesztésénél,
hető részeit, hogy sokoldalúságát illusztrálja. Mindegyik részt hidraulikusan működtetik.
Azonosítsd, hogy milyen műveletekre képes egy ilyen traktor és magyarázd el mindegyik
rész működését.

Következtetések
• Pascal törvényének egy következménye a 3. ábrán látható. Két 3
különböző keresztmetszetű, dugattyúval ellátott henger folya-
dékot tartalmaz. A hengerek között egy cső teremt kapcsolatot.
Ha kívülről a kisebbik keresztmetszetű dugattyúra egy f erő hat,
akkor a keletkezett nyomás a folyadék teljes egészében továb- • szénszálas anyagok
öntésénél,
bítódik, és a nagyobbik keresztmetszetű dugattyúra egy F erő
hat. Felírható: . Innen következik: . Ebben a
megközelítésben elhanyagoltuk a a dugattyúk és a hengerek
falai közötti csúszó súrlódási erőket. A valóságban ezek az erők nem elhanyagolhatók teljes mér-
tékben, tehát a fenti összefüggést ki kell egészíteni, figyelembe véve a súrlódási erőket is.
• A többféle tevékenységre képes traktor karjai könnyen vezérelhetők a hidraulikus mechaniz-
musok által. Mindez Pascal törvényén alapul.

• fémek és
újrahasznosításra kerülő
műanyagok préselésénél,
stb.
A szódásszifon működési elve

Szükséges eszközök: két átlátszó edény, műanyag cső, tartó, 4


víz.

Munkamenet
Tedd az egyik edényt a tartóra, önts vizet bele, a cső egyik végét
helyezd az edényben levő vízbe, a másik végét pedig hagyd a
lent lévő edény fölött, úgy, amint a 4. ábra mutatja. Kezdetben
a csőben nincs folyadék. Szívj levegőt a cső alsó végénél és
figyeld meg mi történik az edényben levő folyadékkal, ha a cső
szabad végét az állvány szintjénél feljebb vagy lejebb engeded.

Következtetések
Ha a víz szintje a felemelt csőben magasabb, mint az edényben és nem szívunk levegőt, akkor
a csőből visszafolyik a víz az edénybe. Ha a csőben a víz szintje alacsonyabb, mint az állvány,
akkor a víz lefolyik az alsó edénybe. Ezek a folyamatok képezik a szódásszifon működési elvét.
112 5. TE Mechanikai jelenségek. A folyadékok sztatikája

PROJEKT
Megjegyzem
Hidraulikus eszközök
és berendezések Két, különböző keresztmetszetű dugattyúval ellátott hengernél, amelyek között egy cső teremt
A projekt célja. A
kapcsolatot, és amelyek folyadékot tartalmaznak, felerősödhet azon nyomóerő nagysága,
mindennapi életben használt
hidraulikus berendezések és amellyel a kisebbik keresztmetszetű hengerben levő folyadék felszínére hatunk. Ez, a Pascal
eszközök azonosítása. idejéből származó felfedezés képezi a hidraulikus prés alapját. Pascal törvénye több hidrauli-
A téma tanulmányozható kus szerkezet alapjául szolgál: a hidraulikus fék, hidraulikus pompa, hidraulikus emelő, hidra-
egyénileg vagy csoportosan. ulikus felvonó.
Miért készítitek el?
Megtanuljátok, hogy
mennyire fontosak a Alkalmazom
hidrosztatika törvényei a
mindennapi életben, és
hogyan befolyásolták ezek a 1 Figyeld meg az 5. ábrát, amelyen egy hidra-
5
társadalom fejlődését. ulikus prés látható. Azonosítsd a prés alko-
Hogyan valósítjátok meg? tórészeit, írd le szerepüket és magyarázd el
1. Keressetek információt
a prés működését.
internetes oldalakon és más
forrásokból. 2 Napjainkban az ipari hidraulikus prések
2. Állapítsátok meg, hatalmas nyomóerőket fejtenek ki, amelyek
hogy ezek közül melyik lehetővé teszik rendkívül ellenálló anya-
hasznosabb a ti projektetek gok (például vastag fémlemezek) hidegen
elkészítéséhez.
3. Mutassatok be legalább
történő megmunkálását. Az egyik legna-
két olyan hidraulikus gyobb hidraulikus prés tömege 2650 tonna,
berendezést, amit a magassága megközelítőleg 60 láb és 40000
gyakorlatban használnak. tonnasúlyt fejleszt. Olvass utána és tudd 6
Hogyan fogod/ fogjátok meg hol és mire használják ezt a prést.
bemutatni a projektet
3 A mindennapi életben hidraulikus átvitelt
társaitoknak? Készítesz/
készíttek egy powerpoint használnak az autók fékrendszerénél. Ez a
bemutatót. hidraulikus fék.
Hogyan lesz értékelve A 6. ábrán egy féktárcsa van, amely a
a projekt? Szempontok: keréknél akkor válik láthatóvá, ha valami-
minőségi dokumentáció,
lényeges információk lyen technikai ok miatt levesszük a jármű
kiválasztása, pontos kerekét. A 7. ábra magyarázattal szolgál.
bemutatás. Más csapatok Ha lenyomjuk a fékpedált, fékfolyadékot
tagjai megértették a 7
vezetünk a kerék közelébe (itt nincs ábrá-
bemutatottakat? Kérjétek
zolva). Figyeld meg a képeket, olvass utána
őket, hogy minősítsék a
projektet, tegyenek fel és magyarázd el, hogyan működik a féktár-
kérdéseket és tegyenek csa. Melyek azok a részek, amelyek műkö-
javaslatokat. dés közben elkopnak? Figyeld meg egy
autó kerekeit nyugalmi állapotban és azo-
nosítsd a fent leírt alkatrészeket. Milyen
tulajdonságokkal kell rendelkezniük a fék-
pofáknak? Hát a féktárcsának?
4 Biztosan ismersz folyadék porlasztó készü-
lékeket is (8. ábra). Elvileg, úgy működnek
8
mint egy vízszivattyú. Keress egy ilyen esz-
közt, amelyből a folyadék már kifogyott.
Figyelmesen bontsd szét, tanulmányozd és
nevezd meg részeit. Készítsd el a porlasztó
vázlatos rajzát és magyarázd el, hogyan
működik. Olvass utána és add meg ennek
az egyszerű, de nagyszerű készüléknek a
felhasználási területeit.
Arkhimédész törvénye. Alkalmazások L3 – L4 113

Arkhimédész törvénye. Alkalmazások

1
A Arkhimédész törvénye

Nézd figyelmesen a mellékelt oszlopba helyezett képeket; ezek közül egyesek elképesztő-
nek tűnhetnek. Miért nem úsznak a csavarok a vízben, de úsznak a higanyban? A közel 400 2
kilogrammos farönk miért úszik, vagy a vasból készült csónak úgyszintén? És a csónakos kulcsa,
amely könnyebb, miért megy le a víz aljára, ha véletlenül elejtik? Hát a hőlégballon, amelynek
tömege utasokkal együtt több mint 1000 kg, lebeghet-e a nála könnyebb levegőben? És hogyan
lehet, hogy egy tengeralattjáró, amely 6000 tonnánál nagyobb tömegű, úszik a tengervízben, és
egyensúlyban van a tenger mélyén?

Következtetések
3
A test sűrűsége, a folyadék sűrűsége és a belemerülő test térfogata függvényében, a testek lebeg-
hetnak egy folyékony közegben (folyadék vagy gáz), vagy úszhatnak folyadék felszínén.

Folyadékba merülő test viselkedésének tanulmányozása


4
Szükséges eszközök: üvegedény, pingponglabda, egy fadarab, amely belefér az üvegedénybe.

Munkamenet 8 9
• Helyezd vízzel telt edénybe a
• pingponglabdát és a fadarabot. Mit tapasz-
talsz? A pingponglabdát merítsd a vízbe,
majd engedd szabadon. A fadarabbal is
ugyanezt tedd. Mit veszel észre? Írd le a
hasonlóságokat és különbségeket. 5
• Hogy megértsük a lejátszódó folyamatokat,
tanulmányozzunk egy edényben található,
nyugalomban levő folyadékot. Különítsünk
el egy tetszőleges alakú víztérfogatot (a 8.
ábrán szaggatott vonallal jelöltük). Ennek a
vízmennyiségnek van tömege és súlya, ezzel
az erővel vonzza a Föld; ezért le kellene süllyednie az edény aljára. De nem süllyed le (a víz 6
állandó mozgásban lenne). A kék nyilacskák mutatják az elkülönített térfogatú vízre ható nyo-
móerőket (magyarázd meg egyesek miért nagyobbak, mások miért kisebbek).

Következtetések
• Mind a pingponglabda, mind a fadarab úszik az edényben levő víz felszínén. Ha mindkettőt a
víz alá nyomjuk és utána elengedjük, mindkettő felemelkedik a víz felszínére, de vízbe merülő
térfogatuk különbözik.
• Az FA erőt (9. ábra), amely a nyomóerők eredője, arkhimédészi erőnek (felhajtóerőnek) nevez-
zük. Mivel a tetszőlegesen kiválasztott térfogatú víz egyensúlyban van, következik, hogy az
arkhimédészi erő egyenlő nagyságú és ellentétes irányítású a súlyerővel. Ha helyettesítjük
a tetszőlegesen kiválasztott térfogatú vizet egy alakját nem változtató szilárd testtel, amely
az előzővel azonos alakú és térfogatú, azt vesszük észre, hogy a vízrétegek ugyanúgy hatnak
rá is, mint az előző esetben: azonos nyomóerőkkel, amelyek eredője az FA, mint az első eset-
ben. Ez az általános érvényű észrevétel Arkhimédész törvénye.
114 5. TE Mechanikai jelenségek. A folyadékok sztatikája

TUDOD-E?
Megjegyzem
Arkhimédésznek (Kr.
előtt III. sz.) számos Arkhimédész törvénye. Egy nyugalomban levő folyadékba (vagy gázba) merülő testre olyan
találmányt és technikai
függőleges irányú, alulról felfele irányuló erő hat, amely egyenlő a test által kiszorított folya-
újítást tulajdonítanak. A
legismertebb anekdota dék súlyával. Az arkhimédészi erő nagyságra támadópontját nyomásközéppontnak nevezzük.
elmondja, hogyan jött
rá Arkhimédész arra a
módszerre, amellyel a
Alkalmazom
szabálytalan testek térfogatát
meg lehet határozni.
Megoldott feladat. Egy egyszerű kísérlettel jól láthatóan 10
II. Hierón szürakuszai király
egyik templomába fogadalmi ellenőrizni lehet Arkhimédész törvényét. Adott két egyforma
koronát készítettek aranyból. pingponglabda. Tudjuk, hogy ezek nagyon könnyűek. Mindegyik
a b
A király fülébe jutott az a hír, labdához fonalból vagy fémdrótból készült gyűrűt ragasztunk, az
hogy az ötvös aranyműves egyik labdát pedig megtöltjük vízzel, majd beragasztjuk a nyílást.
ellopott az aranyból és a Rögzítjük a labdákat két egyforma, rugalmas rugóra a követke-
koronába az arany helyébe
ezüstöt tett. A király
zőképpen: az üreset víz alá merítjük egy, a halászatban használt
megkérte Arkhimédészt kis ólomnehezék segítségével ( b. ábra), a vízzel telit pedig fel-
derítse ki, hogy becsapták függesztjük a levegőben (a. ábra), a vízzel telt edény mellé, azért
vagy nem. Úgy kellett hogy a rugók hosszát össze tudjuk hasonlítani (10. ábra) Mit veszel
megoldania a rá bízott észre? Magyarázd meg a rugók alakváltozását.
feladatot, hogy a korona ne
sérüljön. Miközben fürdött, Megoldás. Egy érdekes jelenség figyelhető meg: a feszültség-
észrevette, hogy minél
nek kitett rugók hossza egyforma. Következik, hogy a rugókban
jobban belemerül a vízbe,
annál több levő rugalmas erők azonosak. Ezek a rugalmas erők kiegyenlí-
víz folyik ki, és ekkor rájött, tik a levegőben található labdában levő víz súlyát (a), valamint
hogy ez az észrevétel segít a az felhajtóerőt, amely az üres labdára hat az edényben. Megállapítjuk, hogy az arkhimédészi erő
korona térfogatának nagyságra egyenlő a labdában levő víz súlyával, amely egyenlő annak a víznek a súlyával, ame-
meghatározásánál. Utána lyet a vízben levő labda szorított ki.
a korona tömegét osztotta
a térfogatával és megkapta
annak az anyagnak a
sűrűségét amiből készítették.
B Arkhimédész törvényének alkalmazásai
Ha az aranynál kisebb
sűrűségű fémeket használtak
volna, akkor a korona
sűrűsége is kisebb lett volna
az arany sűrűségénél. A
felismerés után boldogan fel Egy pohárban levő vízbe tegyél különböző testeket, például 1
kiáltottt: virágot, műanyag játékokat, pingponglabdát, radírgumit, tojást,
„Heuréka!“, ami görögül érméket, stb. Állapítsd meg, hogy a testek közül melyik sül�-
azt jelenti „Megtaláltam!“. lyed le a víz alá és melyik marad a víz felszínén. Most merítsd
Megvizsgálta a koronát
alá azokat, amelyek a felszínen maradtak és figyeld meg mi tör-
és bebizonyította, hogy
az ötvös aranyműves ténik velük ha elengeded. Töltsd ki az alábbi táblázatot. Hogyan
bizonyos mennyiségű magyarázzuk a testek úszását? Milyen erők hatnak a testekre? 2
ezüstöt is használt a korona A testekre ható erők eredőjének milyen jellemzői vannak? Hogy
elkészítéséhez. Arkhimédész hívjuk a testekre ható erőt mindegyik esetben?
felhasználta azt, hogy a víz
normál körülmények között Testek, amelyek alámerülnek a vízben
összenyomhatatlan, és Testek, amelyek úsznak a vizen
amikor a korona alámerült,
az általa kiszorított víz Következtetések
térfogata egyenlő a korona A tanulmányozott testekre a súlyerő és a felhajtóerő hat. Ezen erők 3
térfogatával. eredője függőleges irányú; az irányítás felfelé mutat, ha a felhaj-
tóerő nagyobb, mint a súlyerő, vagy lefele, ha a felhajtóerő kisebb,
mint a súlyerő. Ha a két erő nagysága egyenlő, az eredő nulla, a
test pedig lebeg. Ha az eredő erő felfele mutat felhajtóerőnek
nevezzük, ha pedig lefele mutat, látszólagos súlynak.
Arkhimédész törvénye. Alkalmazások L4 115

TUDOD-E?
Megjegyzem
A testek úszását nagyon sok
1 Adott egy homogén test, amely egy folyadék belsejében úszik (a. ábra). Mivel a test egyen- tevékenységben használják:
súlyban van, a rá ható arkhimédészi erő nagyságra egyenlő a test súlyával: , vízben mozgó vízi élőlények,
és . Következik, hogy a test sűrűsége egyenlő a víz sűrű- személy- vagy árúszállítás
esetén, vízi sportoknál
ségével. Amennyiben a vízbe merülő testnek inhomogenitásai vannak (például levegővel telt
(úszás, evezés, vízilabda,
üregei vannak, akár egy tengeralattjárónál), ahhoz, hogy egyensúlyban legyen szükséges, hogy stb.).
az átlagsűrűsége egyenlő legyen a víz sűrűségével, amelyben alámerül. Ebben az esetben az
eredő erő nulla.
4

2 Ha a test sűrűsége kisebb, mint a víz sűrűsége, akkor az arkhimédészi erő nagyobb, mint a test
súlya (b. ábra). A két erő közötti különbséget felhajtóerőnek nevezzük: . A test fele-
melkedik a víz felszínére és úszik, egy térfogatrész a vízben marad c. ábra). Ez a térfogat-
rész kiszámítható az egyensúlyi feltételből: . Ez a csónakok, farönkök
és más, víz felületén úszó testek esetén van.
3 Ha a test sűrűsége nagyobb a víz sűrűségénél, akkor a test súlya nagyobb, mint az arkhimédé-
szi erő és a test alámerül (d. ábra). Az erőt, amely következtében ez történik látszólagos súly-
nak nevezzük: .

Alkalmazom

Sűrűségmérő. A folyadé- 5 6
kok sűrűségének mérésére az
emberek egyszerű eszközö-
ket találtak fel, mint a sűrű-
ségmérő (5. ábra), amelynek
működése az úszás feltéte-
lén alapszik. A sűrűségmérő
alul egy tágasabb üvegcső,
amely az úszást biztosítja, és
amely fent egy vékonyabb,
sűrűségegységekre beosztott
üvegcsővel folytatódik. Először
egy ismert sűrűségű folya-
dékba helyezik, például vízbe
(sűrűsége 1 g/cm3) és megje-
lölik a szintet. A sűrűségmérő
egységnyi beosztásait úgy jelölik ki, hogy sűrűbb, vastagabb (viszkózus) folyadékot öntenek az alsó
részbe, amelybe kis fém darabkákat tesznek. A képen látható desztillált vizet tartalmazó pohárban
két sűrűségmérő található. Az egyik  = 1 g/ cm3 -nél kisebb sűrűségek mérésére, a másik nagyobb
sűrűségek mérésére szolgál. Azonosítsd a kétféle sűrűségmérőt (5. ábra).
116 5. TE Mechanikai jelenségek. A folyadékok sztatikája

KUTATÁS
C A testek úszásának alakalmazásai
A szórakoztatásra
használt járművek között
a hőlégballonok fontos
helyet foglalnak el. Ahhoz,
hogy felemelkedhessenek
Arkhimédész törvényének A jég úszása. A jég úszik a vízen, mivel sűrűsége kisebb, mint
kell eleget tegyenek. a vízé. A jéghegy egy olyan nagy jégtömeg, amely a nyári
Annak ellenére, hogy egy időszakban bekövetkező, sarki jégtakarókról való leválás
hőlégballon elég nehéz, következtében jön létre, és addig úszik az óceánokban, amed-
ami anyagának és repülés
dig elolvad. Ezen jégtömegek mozgása befolyásolja az időjárást.
közbeni rakományának
tulajdonítható, nagy Tudjátok meg a jég sűrűségét és határozzátok meg, hogy egy
térfogatának (akár 9000 m3) jéghegynek hányad része található a víz felszíne alatt. Milyen
köszönhetően képes úszni jelentősége van annak, hogy a jég úszik a tavakon és a folyókon?
a levegőben. Fogalmazz meg következtetéseket, figyelembe véve azt is, hogy
Egy hőlégballon a a víz 4 °C hőmérsékleten éri el legnagyobb sűrűségét.
környezetéből nagy tömegű
hideg levegőt szorít ki.
A hőlégballon belsejében
levő levegőt általában
propánégők melegítik
fel. A számítások azt Jég a vízben
mutatják, hogy amikor
Tegyél egy pohárba vizet és egy jégdarabot a fagyasztóból.
a hőlégballonban 99 °C
van, rajta kívül pedig Jelöld meg a pohár szélén a víz szintjét. Jegyezd le a füzetedbe
20 °C, ahhoz, hogy egy a kísérlet elkezdésének időpontját és vetítsd előre mi fog tör-
kilogramm tömegű anyagot ténni a pohárban levő víz szintjével, miután a jég elolvad; a víz
felemeljenek, 3,91 m3 szintje nőni fog, csökkeni fog, vagy ugyanolyan marad? Nézd
térfogatú gáz szükséges. meg figyelemesen, 10 percenként, a víz szintjét a pohárban, és
Felhasználva ezt az
információt, tervezz
jegyezd le a füzetedbe hogyan módosul a víz szintje a kezdeti
egy, követelményeidnek viszonyítási szinthez képest, addig, amíg a jég teljesen elolvad.
megfelelő hőlégballont Mit tapasztalsz? Hogyan magyarázod ezt? Készíts minden egyes
(például, hogy felemeljen megfigyelésnél egy fényképet a kísérletről és alkoss egy beszá-
bizonyos testeket: egy radírt, molót a tapasztaltakról.
egy tolltartót, stb.).
Mutasd be tervedet
tudományos esszé Alkalmazom
formájában, kitérve a
hőlégballon tervezési
módjára, kivitelezésére, 1 A halász úszója. A sporthorgászat minden korosztály által
a kísérlet lefolyására és kedvelt. A halászok által használt úszók, amelyek fenntartják
a kísérletből levonható
következtetésekre. Készíts
a csalit, különböző igényeket kielégítő, gondosan kidolgozott
egy rajzot, feltüntetve tárgyak. A képen látható minden egyes úszó alján egy kicsi,
a nyomásközéppont és az úszó méreteinek megfelelő ólomdarab található. Nézd
a súlypont helyzetét, a meg figyelmesen a képen látható négy úszót. Mit gondolsz,
hőlégballon normális melyik a legérzékenyebb? Szerezz egy úszót és tanulmá-
működése esetén.
nyozd figyelmesen. Készíts rajzokat, melyek szemléltessék
az úszó viselkedését erős szélben. Felborulhat-e egy úszó?
Magyarázd meg.
2 A tengeralattjáró. A tengeralattjáró ahhoz, hogy elme-
rült állapotban előre haladjon, illetve függőlegesen fel-
felé mozogjon a vízben, ballaszt-tartályokkal van ellátva,
melyekbe a szükségnek megfelelően vizet vagy levegőt
visznek be. Az ábrán egy elmerülő (a tartályok vízzel van-
nak tele) tengeralattjáró keresztmetszete látható. Rajzolj
hasonló modelleket, ábrázolva felszínre emelkedő és víz-
ben úszó tengeralattjárókat.
Alkalmazott fizika 117

Hidraulikus szerkezetek

Két tanuló megtudta, hogy a város szélén található ipari területre egy nagy teljesítményű hidrauli-
kus prést hoztak, amely újrahasznosítható anyagok összepréselését szolgálja. Elhatározták, hogy
elmennek oda biciklijükkel és, ha a prés megtekinthető, küldenek egy üzenetet társaiknak, hogy jöj-
jenek ők is. Az utazás közben az egyik bicikligumi leereszkedett, és a tanulók megálltak, hogy fel-
fújják a biciklipumpa.
A pumpa a következőképpen működik: amikor a pumpa dugattyúját felfelé húzzuk, az S1 szelep
kinyílik és levegő áramlik be a kívülről a pumpa belsejébe. Amikor a dugattyút lefelé nyomjuk, az
S1 szelep bezárul, az S2 szelep pedig kinyílik, és az összesűrített levegő a biciklibelső felé áramlik.
A folyamatot annyiszor ismételjük, ahányszor szükséges.

A tanulók elérkeztek ahhoz a műhelyhez, ahol a prés található, és engedélyt kaptak, hogy társaikat
is elhozzák, hogy ők is láthassák annak működését. A társaiknak küldött jel egy hélium ballon volt.
A ballon mozgását befolyásoló erők: a ballon súlya, a ballonban levő hélium súlya, a légellenállás
és az arkhimédészi erő (a kiszorított fluidum súlyát jelképezi: ). Ahhoz, hogy a
ballon emelkedjen, az eredő erő felfelé irányított kell legyen ( emelő erő). Ha a ballon egyenlete-
sen emelkedik, ezen erők közötti összefüggés: .
Hasonlóképpen jelként, a tanulók egy kínai lampiont is használhattak volna.

A műhelyhez érve, mindegyik tanuló kíváncsi volt a prés teljesítményére és működési módjára,
hatásfokára, stb.
Egy mérnök bemutatja a tanulóknak a prés egy leegyszerűsített vázlatát és azon matematikai
összefüggéseket, amelyek megmagyarázzák ennek működését a súrlódások hiányában. A
kisebbik dugattyúra kifejtett erő a munkafolyadékon keresztül a nagyobbik dugattyú felé továb-
bítódik, amely összenyomja egy tönkrement autó vázát. Elhanyagolva a kisebbik dugattyú
súlyát, amely jelentéktelen a többi résztvevő erőhöz képest, Pascal törvénye értelmében felír-
ható: . A kisebbik dugattyú h1 elmozdulása, a nagyob-
bik dugattyú h 2 elmozdulását eredményezi. A hatásfok:

, mivel a folyadék gyakorlati-

lag összenyomhatatlan. A valóságban azonban figyelembe kell


vegyük a súrlódási erőket is, amelyek ebben az esetben arányo-
sak a henger fala és a dugattyúk közötti érintkezési határvonal
hosszával; így a nagyobbik henger esetében a súrlódási erő
nagyobb.
Ha p az üzemi nyomás (a présre, működés közben kifejtett
nyomás) és egy dugattyúval ellátott hengerben levő folya-

dék térfogatának változása, felírható: .

A látogatás végén a mérnök megmutatta a tanulóknak a hidrosztatika törvényeinek egy érdekes


alkalmazását: a Cartesius-búvárt.
Egy vízzel teli, szoros kupakkal ellátott, átlátszó műanyag palackban egy levegőt tartalmazó
pipetta úszik függőleges helyzetben, annak tulajdoníthatóan, hogy alsó részéhez egy kis fém
anyacsavar van fogva. Az ábrán levő helyzetben a pipetta a palack felső részénél található.
Ha a palackot összeszorítjuk, a pipetta lefelé mozdul el. Ez a következőképpen magyaráz-
ható: a palack falának összenyomása során megnő a nyomás a vízben, a pipettában levő
levegő pedig összenyomódik. Az összenyomás során, a levegő által elveszített térfogatot a víz
foglalja el. Így, a levegőt tartalmazó pipetta által kiszorított teljes víztérfogat csökkeni fog, az ark-
himédészi erő csökkenését eredményezve. Az arkhimédészi erő ezen csökkenése a pipetta sül�-
lyedését eredményezi.
118 5. TE Mechanikai jelenségek. A folyadékok sztatikája

Feladatok

1 Az ábrán levő karos mérleg le van rögzítve. A vizet tartalmazó


poharak azonosak, a B pohárban egy fadarab úszik. Mi tör-
ténik a mérleg kioldása után? Melyik pohárnak nagyobb a
tömege?

2 A háztartásban, a sóoldat sűrűségének meghatározásához egy m = 52,5 g tömegű és V = 50


cm3 térfogatú tojást használnak. Ha a tojást a sóoldatba helyezik, térfogatának 10% – a kiemel-
kedik a vízből. Mennyi a sóoldat sűrűsége?

3 Egy hidraulikus prés nagyobbik dugattyújára 2000 N nagyságú erő hat. Ha a kisebbik dugat�-
tyút 100 N nagyságú erővel nyomjuk le, 2 centimétert ereszkedik le. Határozd meg a dugat�-
tyúk keresztmetszeteinek arányát és azt a távolságot, amelyen felemelkedik a nagyobbik
dugattyú.

4 Egy elhanyagolható tömegű gumitömlőt 50 cm3 vízzel töltenek meg (anél-


kül, hogy levegőbuborékok maradnának). A tömlőhöz dinamométert rögzí-
tenek és vízzel = 1 g/cm3) telt edénybe helyezik. Mekkora erőt mutat a
dinamométer?

5 Egy l = 36 cm oldalhosszúságú fakocka vizet tartalmazó edényben úszik, úgy,


hogy a kocka oldalából a = 6 cm kiemelkedik a vízből. Az edény alapterülete
S = 400 cm2, a víz sűrűsége  0 = 1 g/cm3. Határozd meg:
a a kocka sűrűségét;
b mennyivel változik a víz által az edény aljára kifejtett hidrosztatikai nyomás,
ha a kockát kivesszük az edényből.

6 Néhány tanuló egy olyan légballont szeretne építeni, amely képes legyen felemelkedni a talaj-
ról. Az m = 20 kg tömegű anyagból készült ballon héliummal  1 = 178,5 g/ m3) van megtöltve.
A légballonhoz egy kosár van kötve, amelynek tömege a tartozékokkal és a ballaszttal együtt
m0 = 150 kg. Feltételezve, hogy a légballonba felszálló tanulók tömege M = 200 kg, határozd
meg:
a a légballon minimális térfogatát, ahhoz, hogy elváljon a talajtól;
b hogyan változik az arkhimédészi erő és a légballon térfogata, miközben a ballon emelkedik.
A levegő sűrűsége = 1,2928 Kg/m3. A légballon anyagának térfogata elhanyagolható.

7 Egy vízoszlop ( = 1 g/cm3) által egy edény aljára gyakorolt nyomás p = 1500 Pa. A henger
alakú edénybe a vízzel egyenlő térfogatú olajat  = 0,8 g/cm3) öntenek.
Határozzátok meg:
a az edényben levő víz magasságát;
b az edénybe töltött olajoszlop magasságát;
c a két folyadék által, az edény aljára gyakorolt hidrosztatikai nyomást. (Feltételezzük g = 10
N/kg.)

8 Egy l = 20 cm oldalhosszúságú, homogén fakocka ( = 600 kg/m3) nyújthatatlan, elhanyagol-


ható tömegű szál segítségével, sós vízzel ( v = 1200 kg/m3) teli medence aljához van kötve.
Számítsátok ki:
a a kockára ható arkhimédészi erőt;
b a szálban fellépő feszítőerőt;
c a kocka alsó és felső lapjára kifejtett nyomások közötti különbséget;
d a folyadék által az egyik oldallapra ható erőt, tudva azt, hogy a felső lapra a folyadék által
kifejtett nyomás p1 = 5 KPa.
Értékelés 119

Ismeretfelmérő teszt

1 Válaszolj a következő kérdésekre:


a Milyen azon nyomóerők irányítása, melyet egy nyugalomban levő folyadék fejt ki a vele érint-
Pontozás:
kezésben levő test felületére? 1 3 pont
b Mit nevezünk közlekedő edényeknek?
2 1 pont
c Hogyan jelented ki azt a törvényt, amely alapján működik a hidraulikus sajtó/prés?
3 1 pont
d Mi annak a fizikusnak a neve, aki először mérte meg a légköri nyomást?
4 1 pont
e Az osztálytermed ablakaira kifejtett légköri nyomás nagyon nagy, de azok mégsem törnek be.
5 1 pont
Miért? 6 1 pont
f Milyen esetben úszik egy biztos egyensúlyban levő hajó?
7 1 pont

2 Egy homogén, sűrűségű folyadék felszínére, G súlyú és sűrűségű tömör testet helyeznek, Hivatalból 1 pont jár.
amely biztos egyensúlyban úszik. Melyik helyes a következő kijelentések közül? Munkaidő: 50 perc.
a Az edény aljára kifejtett hidrosztatikai nyomás nő.

b A testre az kifejezéssel megadott arkhimédészi erő hat.

c Az arkhimédészi erő nem függ a test térfogatától, csak a folyadékba merülő rész térfogatától.
d Az edény aljára kifejtett nyomás a test súlyával együtt nő.

3 A mellékelt ábrán megadott edények azonos sűrűségű folya-


dékot tartalmaznak. A következő kijelentések közül melyik
fejezi ki helyesen az edények aljára ható hidrosztatikai nyo-
mások közötti összefüggést?
a p1 = p3 < p2 = p4 b p1 < p3 < p4 = p2
c p1 = p3 < p4 < p2 d p1 = p3 = p2 = p4

4 Állapítsd meg, hogy a következő kifejezések közül melyik nem helyes:


a Pa · m2 = N; b m · s2 ·Pa = kg;
c 760 mm Hg =101325 Pa; d m2 ·s2 · Pa = kg.

5 Az ábrán levő mérleg egyensúlyban van (karjai vízszintesek),


a felfüggesztett test sűrűsége pedig nagyobb, mint a folyadék
sűrűsége. Mekkora hiteles tömeget kell a mérleg B tányér-
jára helyezni, ahhoz, hogy a test folyadékba helyezése után
(a szál meghosszabbítása által és anélkül, hogy elérné az
edényt) újra megvalósuljon az egyensúly?

6 Hogyan magyarázod azt, hogy egy 2 literes műanyag palack eltorzul, ha belőle levegőt szívunk
ki?

7 Az m = 350 t tömegű hajó úszik egy folyó vizén ( = 1 g/cm3).


a Számítsd ki a hajó által kiszorított víz térfogatát.
b A hajó a folyóról a tengerre megy át ( = 1028 Kg/m3). Számítsd ki mennyivel változik a hajó
által kiszorított víz térfogata, amikor a tengeren úszik. A hajó tömege nem változik.

Önértékelés
Egészítsd ki a füzetben a következő kijelentéseket:
• Abból, amit tanultam, a legfontosabbnak tűnik a … .
• A legjobban tetszett a … tevékenység.
• A legnehezebbnek a … tűnt.
6. TE Mechanikai jelenségek.
Mechanikai hullámok-
a hang

Hogyan működik egy hangszer és hogyan képes különböző


hangokat kiadni ? Hogyan tudnak az emberek beszélni
és hogyan hallanak ? A rezgésekről szóló lecke mindezen
kérdésekre választ ad majd.

1. lecke122 Mechanikai hullámok

2. lecke128 A hangok előállítása és érzékelése

3. lecke131 A hangok terjedése

4. lecke134 A hangok jellemzői

Alkalmazott fizika135

Feladatok136

Ismeretfelmérő teszt137
Ebben a fejezetben megtudod majd mik a mechanikai
hullámok és milyen kapcsolat van köztük és a vízhullámok,
valamint azon körök között, amelyek akkor keletkeznek, ha
egy követ a vízbe dobunk. Ugyanakkor megtudod, hogyan
érzékelik a delfinek a körülöttük levő testeket és hogyan
lehet meghatározni egy tengeralattjáróból a távolságokat.

Milyen gyorsan terjednek a hullámok? Mik a földrengések?


Lehet előre jelezni? Ebben a fejezetben megtudod, hogyan
terjednek a szeizmikus hullámok és milyen műszereket
használnak az emberek ezek rögzítésére.
122 6. TE Mechanikai jelenségek. Mechanikai hullámok- a hang

Mechanikai hullámok (interdiszciplináris megközelítés) –


Földrajz: szeizmikus hullámok, vízhullámok)
TUDOD -E?
A Mechanikai rezgések
A fizikának és technikának
egyik ága, a mechanikai
energiának folyadékokban
és szilárd anyagokban,
rezgések, rugalmas
longitudinális hullámok Az alábbi képeken három mechanikai rendszer figyelhető meg, melyek mozgása szimmetrikus az
formájában való terjedésével egyensúlyi helyzethez képest. Az 1 - es képen egy függőleges helyzetű rugóra akasztott test felfelé
foglalkozik. Az energia két és lefelé mozoghat. A 2 - es képen egy tartóhoz, nyújthatalan szállal erősített test mozog, a függő-
pont között továbbítódik
leges helyzethez képest jobbra és balra. A 3 - as képen a palackban elhelyezett víz kimozdítható az
elég jelentős távolságon.
Ezen elméletet először asztal vízszintes helyzetének megfelelő egyensúlyi helyzetből.
1918 – ban tette közzé
1 2 3
Gogu Constantinescu (
1881-1965, román tudós
és mérnök), a A treatise on
transmission of power by
vibrations című könyvében,
melyet 1922 - ben
fordítottak le román nyelvre
(Teoria sonicității).

Figyeld meg a képeken látható eszközöket és válaszolj a követelményekre:


1 Írd le, hogyan tudod a három fizikai rendszert egyszerű rezgőmozgásba hozni, vagyis egy
olyan mozgásba, amely időben ismétlődjön és legyen szimmetrikus az egyensúlyi helyzetre a
következőképpen:
a a rugóra akasztott test függőleges irány mentén rezegjen;
b a szálhoz kötött test a kép függőleges síkjában rezegjen;
c a palackbeli víz úgy rezegjen, hogy vízszintes szabad felszíne változtassa irányítását.
A gépipar egyik alapvető 2 Írd le milyen mechanikai energiaváltozások jönnek létre a rezgőmozgás közben a tanul-
problémája a természetben mányozott rendszerek esetén; az ellenállási erőknek tulajdonítható energiaveszteségek
elérhető energia elhanyagolhatók.
továbbítása, egy olyan hely 3 Határozd meg mindegyik esetre külön – külön, melyek azok az erők, amelyek igyekeznek a
felé, ahol felhasználható
rendszert a mechanikai egyensúly állapotába hozni.
hasznos mechanikai munka
végzésre.
Következtetések
1 a A rugóra akasztott test kimozdítható mechanikai egyensúlyi állapotából, ha függőlegesen
lefelé húzzuk; a test függőleges, egyenes pályán rezgéseket fog végezni.
b A szálhoz kötött testet kimozdítjuk a függőleges irányból úgy, hogy közben a szál megfe-
szülve legyen. A testet szabadon engedve, rezgéseket fog végezni a függőleges síkban, egy
körív alakú pálya mentén.
c A palack kimozdul egyensúlyi helyzetéből, ha megdőltjük függőleges síkban, majd visszaen-
gedjük a vízszintes felületre. A palackban levő víz az egyensúlyi állapotba igyekszik, melyben
a felszíne vízszintes, ezért rezgéseket fog végezni, ismétlődően megváltoztatva irányítását a
vízszinteshez képest.
2 a A test függőleges mozgása során megváltozik gravitációs helyzeti energiája és mozgási ener-
giája, a rugó változó megnyúlása pedig a rugalmas helyzeti energia változását eredményezi.
Ha elhanyagoljuk a súrlódási erőket, a felfüggesztett test mechanikai energiája minden idő-
pillanatban ugyanannyi. A rezgőmozgás során a test mozgási energiája átalakul helyzeti
energiába, és fordítva, úgy, hogy a test teljes mechanikai energiája állandó marad.
Mechanikai hullámok (interdiszciplináris megközelítés)… L1 123

b A test függőleges síkban történő mozgása során változik gravitációs helyzeti energiája és TUDOD -E?
mozgási energiája. Elhanyagolva a súrlódási erőket a test mechanikai energiája a rezgőmoz-
gás során ugyanannyi marad.
c A rezgőmozgást végző víztömeg súlypontjának elmozdulása gravitációs helyzeti energia, vala-
mint a mozgási energia változását okozza. Ha elhanyagoljuk a súrlódási erőket, a víztömeg
mechanikai energiája minden időpillanatban ugyanannyi.
3 a a rugóban fellépő rugalmas erő;
b a test súlyának tangenciális összetevője;
c a mechanikai egyensúlyi helyzetéből kimozdított víztömeg által kifejtett hidrosztatikai nyo- • A gravitációs inga
másból származó erő. egy rögzített ponthoz
erősített, l hosszúságú
szál és a ráakasztott
m tömegű testből álló
fizikai rendszer, amely
rezgőmozgást végez a súly
1 Egy rezgőmozgást végző rugalmas inga periódusának meghatározása hatására. Először Galileo
Szükséges eszközök: a függőleges helyzetű rugó és a ráakasztott testből álló mechanikai rend- Galilei tanulmányozta.
szer, legalább öt, ismert tömegű test, amely a rugóra akasztható, stopperóra. Ahhoz, hogy a méré-
seid minél pontosabbak legyenek, le is filmezheted a test rezgéseit okostelefonod segítségével,
majd elvégezheted a számolásokat a videofelvétel elemzésével.
Munkamenet:
Mozdítsd ki a függőleges helyzetű testet egyensúlyi helyzetéből és engedd, hogy rezgéseket
végezzen. A test új helyzete ne térjen el nagyon az eredeti helyzettől. • Mérd meg azt az időt,
amely alatt a test több teljes rezgést végez. A T periódus az az idő, amely alatt a test egy teljes
rezgést végez. Végezz több mérést, hogy minél pontosabb értéket kapj. • A fentebb leírt műveletet
végezd el mindegyik ismert tömegű test esetén. • Jegyezd le a füzetedbe egy táblázatba a kapott
értékeket: a T időt, valamint a megfelelő test m tömegét. • Ábrázold grafikusan a T2 értéket az m A pulzus a szív
percenkénti
függvényében és fogalmazz meg egy következtetést erre vonatkozóan. összehúzódásainak
(rezgéseinek) a számát
2 Egy gravitációs inga lengési periódusának meghatározása
jelenti. Úgy tekintik, hogy
Szükséges eszközök: a függőleges szálhoz kötött test által alkotott mechanikai rendszer, beosz- a normális pulzus egy
tásos vonalzó, stopperóra. Ahhoz, hogy a méréseid minél pontosabbak legyenek, le is filmezheted egészséges, nyugalmi
állapotban levő felnőtt
a test rezgéseit okostelefonod segítségével, majd elvégezheted a számolásokat a videofelvétel esetén, percenként 60 és
elemzésével. 100 szívverés között van.
Minden olyan helyen
Munkamenet:
kitapintható, ahol az
Mozdítsd ki a testet egyensúlyi helyzetéből függőleges síkban, majd engedd, hogy rezgéseket (lengé- artéria egy csonthoz
seket) végezzen. A test új helyzete ne térjen el nagyon az egyensúlyi helyzettől (kis rezgések). • Mérd tapad, mint a nyak,
meg azt az időt, amely alatt a test egy teljes mozgást végez (az az idő, amely után visszatér abba a a csukló, a térd hátsó
helyzetbe, ahonnan szabadon engedtük). Végezz több mérést, hogy a kapott érték minél pontosabb része, a könyök belső fele,
a lábfej.
legyen. • Végezd el ugyanazokat a műveleteket különböző hosszúságú szálak esetén, melyekre a tes-
tet kötöd. • Jegyezd le a füzetbe egy táblázatba a kapott értékeket: a t időtartamot, a teljes
rezgések n számát, illetve a szál megfelelő hosszát. • Ábrázold grafikusan a T2 értéket az függvé-
nyében és fogalmazz meg egy következtetést ezzel kapcsolatban.
Figyelembe véve az adatgyűjtés összetettségét ajánlatos, hogy csapatban dolgozz: a csapat egyik
tagja rezgőmozgásba helyezi a testet, a másik tag elvégzi a méréseket, a harmadik pedig elké-
szíti a videofelvételt.
Következtetések
• A kapott adatok feldolgozása és a grafikus ábrázolás elvégzése után megállapítható, hogy kap-
csolat van egy teljes rezgés végzéséhez szükséges idő és a test tömege között. A test rezgései
a rezgő rendszer jellemzőitől függnek; az m tömeg növekedése a T periódus növekedéséhez
vezet. A periódus négyzete, T2, egyenletesen változik a test m tömegével.
124 6. TE Mechanikai jelenségek. Mechanikai hullámok- a hang

TUDOD -E? • Hasonló következtetéseket vonhatunk le a fonálon függő test esetében; a fonál hosszának
növekedése a T periódus növekedését eredményezi. T2 lineárisan függ az hosszúságtól. Előző
állításunk az alábbi mérési eredmények grafikus ábrázolásán alapszik.
m [g] 20 30 40 50 60 [cm] 20 25 30 35 40
T[s] 0,30 0,40 0,50 0,60 070 T[s] 0,70 0,90 1,10 1,30 1,50
T2[s2] 0,09 0,16 0,25 0,36 0,49 T2[s2] 0,49 0,81 1,21 1,69 2,25

Foucault-féle inga a párizsi


Panthéonban

• A gravitációs inga egy


olyan fizikai rendszer,
amelyet egy l hosszúságú
fonálra függesztett
m tömegű test alkot,
amely a súly hatására
rezgőmozgást végez.
Elsőként Galileo Galilei
vizsgálta. Foucault ingája Megjegyzem
egy olyan berendezés,
amelyet Léon Foucault
épített meg, segítségével • A mechanikai rezgés egy fizikai rendszernek egyensúlyi helyzete körül végzett szimmetrikus,
a Föld tengely körüli periodikusan ismétlődő mozgását jelenti. A rezgőmozgást végző testet oszcillátornak nevez-
forgását lehet bizonyítani. zük. Rezgőmozgás közben a test energiája egyik formából a másikba alakul át. A gravitációs
A berendezés nem más, inga esetében a gravitációs helyzeti energia mozgási energiává alakul és fordítva.
mint egy gravitációs inga,
amely bármely függőleges
• Egy rezgőmozgást végző test mozgását a következő tényezők befolyásolják: a rendszer tömege,
síkban tud rezegni. Az hosszúsága, rugalmas tulajdonságai stb.
inga függőleges síkban • Ha a rendszert nyugalmi helyzetébe visszatérítő erő lineáris (rugalmassági erő), akkor a rend-
történő mozgása közben szer periodikus mozgást végez egyensúlyi helyzete körül.
a Föld is elfordul. Így • Azt a távolságot, amelyre a rendszer súlypontja található az egyensúlyi helyzetéhez viszonyítva
megváltozik az inga
kitérésnek nevezzük, a legnagyobb kitérés neve amplitúdó és A-val jelöljük.
rezgéssíkjának helyzete
is a Földhöz viszonyítva. • Azt az időt, amely alatt a rendszer egy teljes rezgést végez periódusnak nevezzük és T-vel
Először nyilvánosan jelöljük. A rezgőmozgás frekvenciáját az egységnyi idő alatt végzett teljes rezgések számával
Foucault-inga 1851 értelmezzük. A frekvenciát a görög betűvel jelöljük. Ha n a rendszer által t idő alatt végzett
februárjában volt kiállítva,
a párizsi Csillagvizsgáló teljes rezgések száma, akkor a frekvencia , a rezgés periódusa pedig . A frekvencia
meridiántermében. mértékegysége a Nemzetközi Mértékrendszerben a s–1 vagy a hertz, jelölése Hz.
Romániában a legrégibb • Bebizonyítható, hogy a fenti két kísérletben a rezgést végző két test mozgásának periódusa:
Foucault inga a nagyváradi
egyetem B pavilonjában , illetve , ahol k a rugó rugalmassági állandója, g a gravitációs gyorsulás,
található.
• A hertz a frekvencia és a kör kerületénél megismert irracionális szám. Az első kísérletben szereplő rezgő rend-
mértékegysége szer neve rugalmas vagy matematikai inga, míg a második kísérletben szereplő rendszer a gra-
a Nemzetközi vitációs inga.
Mértékrendszerben;
1 hertz annak a periodikus
mozgásnak a frekvenciája, Alkalmazom
melynek periódusa
1 szekundum.
Használd a rugalmas és a gravitációs ingával végzett kísérletet egy rugó rugalmassági állandójá-
nak, illetve a gravitációs gyorsulás meghatározására. Eredményeidet egy beszámolóban foglald
össze, az elméleti alapok, munkamódszer, kísérleti eredmények és ezek feldolgozása mellett, térj
ki a főbb hibaforrásokra is.
Mechanikai hullámok (interdiszciplináris megközelítés)… L1 125

TUDOD -E?
B Mechanikai hullámok

Az alábbi képeken a rezgőmozgás tovaterjedését figyelhetjük meg egy adott közegben. Az első
képen vízcseppek beérkezése látható egy kád vízbe. A második felvétel egy vízfelszín hullámait
örökíti meg. A harmadik képen, adott időpillanatban, kezünk függőleges irányú kilendítésével
mozgásba hozott kötél rezgéseit fényképeztük le. A negyedik képen az figyelhető meg, mi törté- A szeizmográf egy olyan
nik azzal a rugóval, amelyet hossza mentén összenyomnak, majd elengednek. műszer, amely méri és
rögzíti a talaj mozgásait,
1 2 3
amelyeket földrengések,
robbantások okoznak.
A szeizmométer egy hasonló
berendezés, de szerepe
4
a mérésre korlátozódik.
A földrengés-megfigyelő
berendezések a földmozgás
jellemzőit rögzítik.
Elemezd a képeket és fogalmazd meg, hogyan terjed a mechanikai rezgés az egyes közegekben. Attól függően, hogy mit
Azonosítsd a rezgés irányát és a rezgés terjedésének irányát minden esetben. Következtetéseidet rögzítenek, a következő
jegyezd le füzetedbe. elnevezésük lehet:
• szeizmométer – az
Következtetések elmozdulásvektort
A víz felszínén található részecskék és a kötél részecskéi a rezgések terjedésének irányára merő- érzékeli;
• sebességmérő – a
legesen térnek ki. A rugó menetei a rezgések terjedési irányával párhuzamos irányban mozog-
sebességvektort rögzíti;
nak. A rezgés tovaterjedését a terjedési közeg részecskéi között létező kötések teszik lehetővé. • gyorsulásmérő – az
Az alábbi képeken az látható, hogyan terjed a rezgés a víz felszínén vízhullámok formájában (5. a műszer, amely a
ábra), a kötélben (6. ábra) és a rugóban (7. ábra). gyorsulásvektort rögzíti.

5 6 7

Megjegyzem

• A mechanikai hullám egy rezgés tovaterjedése egy anyagi közegben. Ezt a folyamatot energi-
aszállítás kíséri. A mechanikai hullámok forrása egy mechanikai oszcillátor, a közeg pedig,
amelyben terjed a hullám egy rugalmas közeg. A rugalmas közeg részecskéi rezgőmozgást
végeznek egyensúlyi helyzetük körül, a köztük lévő kötések segítségével messzire továbbítják
a rezgőmozgást, és ezzel együtt a mechanikai energiát. A mechanikai hullámok energiát szál-
lítanak nagy távolságra, de ehhez nem társul anyagszállítás.
• Azokat a hullámokat, amelyekben a perturbáció terjedési iránya merőleges a közeg részecskéi-
nek rezgésirányára transzverzális hullámoknak nevezzük; pl. a víz felületi hullámai, egy hegedű
vagy egy gitár húrjának hullámai transzverzálisak.
• Azokat a mechanikai hullámokat, amelyekben a perturbáció terjedési iránya megegyezik a
közeg részecskéinek rezgésirányával, longitudinális hullámoknak nevezzük; a fenti példában
a rugóban fellépő hullám longitudinális.
126 6. TE Mechanikai jelenségek. Mechanikai hullámok- a hang

TUDOD -E? • Bizonyos esetekben a hullámok terjedése egy közegben mind transzverzálisan, mind longitu-
dinálisan történik. A két hullám által szállított mechanikai energiának általában különböző
értéke van. Ez a helyzet a szeizmikus hullámok esetében. A szeizmikus hullámoknak van egy
longitudinális és egy transzverzális összetevőjük.
• A közeg azon pontjai, ahova egy adott időpillanatban éppen
8
elérkezett a hullám és amelyek a továbbiakban egyformán
fognak rezegni, a hullámfrontot alkotják. A 8-as képen meg-
figyelhető azon pontok sokasága, amelyek egyformán rezeg-
A tektonikus lemezek nek, koncentrikus köröket alkotva a víz felületén.
mozgása és a vulkáni • A hullám által, a közeg rezgő részecskéinek T periódusa alatt
működések eredményezik
megtett utat hullámhossznak nevezzük és általában -val
a földrengéseket, vagy
szeizmikus mozgásokat. jelöljük. A hullám terjedési sebességét a közegben vhullám -nak
A tengerfenéken a
9
tekintjük. Így felírható .
földrengések hatalmas,
partközelben akár 30 • A szeizmikus hullámok minden irányban terjednek, mind longi-
m magas, hullámok tudinális, mind transzverzális módon. Kétféle hullámot külön-
kialakulásához vezetnek. böztetünk meg: térhullámokat, ezek keresztülhatolnak a Föld
Ezek neve cunami, vagy
belsején, és felületi hullámokat, amelyek a Föld felszínén ter-
szökőár.
A földrengés központját, jednek (ahogy a 9-es képen látható). A térhullámoknak két faj-
amely a Föld mélyén tája van primer és secunder. A primer hullámokat P hullámnak
található hipocentrumnak is nevezik, longitudinális hullámok és a közeg összenyomódása hozza létre őket. Ezek a leggyor-
nevezzük. Fölötte a Föld sabb hullámok, sebességük körülbelül 6 km/s a Föld felszínének közelében; a szeizmográfok leg-
felszínén elhelyezkedő pont
hamarabb ezeket észlelik és ezek felelősek a földrengések kezdetén hallható hangjelenségekért. A
az epicentrum. A földrengés
epicentrumban mért secunder hullámok, másnéven S hullámok, transzverzális hullámok. Áthaladtukkor a talaj mozgása
erőssége annál nagyobb, a hullámok terjedési irányára merőlegesen történik. Sebességük körülbelül 4 km/s. A transzverzá-
minél közelebb található a lis hullámok szállítják a szeizmikus mozgás energiájának legnagyobb részét. A P és az S hullámok
hipocentrum a felszínhez. érkezése között eltelt idő viszonylag hosszú; ismerve a hullámok terjedési sebességét, három sze-
izmográf segítségével, meghatározható a földrengés epicentruma. Ugyanakkor, a terjedési sebes-
ségek különbségének segítségével, megtudhatjuk a szeizmikus hullám érkezésének pillanatát.

1 Longitudinális hullámok terjedésének modellezése

Szükséges eszközök: dominó vagy römi darabok, vonalzó, 10


stopperóra.
Hogy méréseid pontosságát növelni tudd, okostelefonnal lefil-
mezheted a kísérletet, majd videofeldolgozás segítségével hatá-
rozd meg a kért mennyiségeket. A kísérlet sikeréért csapatban is
dolgozhattok.
Munkamenet: 11
• A dominó/römi darabokat helyezd el a mellékelt kép szerint úgy,
hogy amikor egy darab leesik, szomszédját megérintve üsse le
azt (10 – 11-es kép). Építs két sort, amelyekben különböző
távolságra vannak a darabok; egy soron belül minden darab
egyenlő távolságra van szomszédjától.
• Mérd meg a sorok hosszát.
• Egy könnyed mozdulattal, lökd meg az egyik sor első darabját és kövesd a mozgás terjedését
egyik darabról a másikra. Cselekvésedet ismételd meg a másik sorra is.
• Mérd meg az időtartamokat, amely alatt a mozgás végighalad mindkét soron.
• A kapott értékeket jegyezd le a füzetedbe egy táblázatba: t időtartam, a sor hossza.
• Számold ki mindkét sorban a mozgás terjedésének sebességét és fogalmazz meg egy következ-
tetést a terjedési sebességre vonatkozóan a sor jellemzőinek függvényében. Következtetéseidet
jegyezd le a füzetbe.
Mechanikai hullámok (interdiszciplináris megközelítés)… L1 127

Következtetések PROJEKT
Megállapíthatjuk, hogy a zavar terjedési sebessége annál nagyobb, minél kisebb az alkotó elemek
közötti távolság. A kísérlet a longitudinális hullámok terjedését modellezi, mivel a mozgás terje- Hangforrások
désének iránya megegyezik az elemek esésének irányával; egy elem esésének ideje megfeleltet- A projekt célja.
hető a rezgés periódusának; az elem felső vége megfelel a hullámfrontnak, a terjedési sebesség Zenei hangok keltése
újrahasznosítható
pedig a sor sűrűségétől függ (sűrűbb vagy kevésbé sűrű, közelebb vagy távolabb elhelyezkedő
anyagokból készült
elemekkel). hangforrásokkal, és
ezek működésének
2 Egy rugalmas kötél rezgései 12 megmagyarázása. A projekt
lehet egyéni vagy csoportos.
Szükséges eszközök: rugalmas kötél, lehetőleg egy méter hosszú,
Mire törekedjetek?
okostelefon. A javasolt kísérlet célja egy megfeszített kötél rezgésál- Készítsetek egy hangforrást
lapotainak megfigyelése, miután egyik végét rezgésbe hoztuk (12- újrahasznosítható
es kép). Megfigyeléseid pontosságáért, a kísérletet okostelefonnal anyagokból, amely
lefilmezheted. különböző hangokat tud
megszólaltatni és amelynek
Munkamenet: működését el kell tudjátok
• Hozd rezgésbe a megfeszített kötelet és figyeld meg mi történik. magyarázni.
• Jegyezd le a füzetedbe a kötél rezgésével kapcsolatos megfigyelé- Mit tanultok ebből?
seidet és próbálj egy következtetést levonni, amely összefüggésre Tudományos érvelést
mutat rá a rezgés kötél menti terjedése és ennek rezgésállapota egy szerkezet működési
elvének magyarázásával,
között. Tartsd szem előtt az eddigi kísérletek következtetéseit.
és a tevékenységetek
Következtetések eredményének bemutatását.
A képből láthatjuk, hogy a kötélben térben és időben stacionárius Hogyan járjatok el:
jelenség játszódik le. A fenti kijelentést igazolja, hogy a kötél külön- Használjatok különböző
információforrásokat, majd
böző pontjai különböző amplitúdóval rezegnek, attól függően, hogy
képzelőerőtök segítségével
hol találhatóak a kötélben. Figyelembe véve, hogy a rezgés a rugal- valósítsátok meg az eszközt.
mas kötél mentén terjed, állíthatjuk, hogy hasonló a helyzet a ket- Hogyan mutassátok be a
tes kísérletben megismerttel. A kötél rezgésállapotát a kötél mentén projektet? Az elkészített
haladó beeső hullám és a végéről visszaverődő hullám egy- eszközöket működés
másratevődése alakítja ki. A jelenség állóhullám néven ismeretes. közben kell bemutatni,
majd a technikai részletek
ismertetésével el kell
Megjegyzem magyarázni, hogyan
készítettétek el őket és
hogyan működnek.
• A rezgésforrás által, rugalmas erők hatására, keltett mechanikai hullámok tovaterjednek a A projekt értékelése.
közegben, úgy, hogy annak részecskéit, a hullámforrástól elfoglalt helyüktől függően, külön- Szempontok: az eszköz
összetettsége, a keltett
böző amplitúdójú rezgőmozgásra késztetik.
hangok sokfélesége, az
• Az állóhullámok a beeső és a visszaverődő hullámok okozta rezgések egymásratevődésekor
információgyűjtés minősége,
alakulnak ki. A maximális amplitúdójú helyeket (hullámhegyek, a húrok maximális kitéréseinek a tudományos érvelés
helyei, a rugón a legnagyobb sűrűsödés helyei) orsópontoknak, azokat pedig, ahol legkisebb szakszerűsége, a bemutató
az amplitúdó (közelítőleg zéró) csomópontoknak nevezzük. Két orsópont közti távolság meg- pontossága.
egyezik két csomópont közti távolsággal és egyenlő a hullámhossz felével. Kérjétek társaitokat, hogy
minősítsék munkátokat,
tegyenek fel kérdéseket és
Alkalmazom támogassanak javaslatokkal.

Az előző kísérletről írj egy beszámolót. Az munkamódszer, kísérleti eredmények és ezek feldolgo-
zása, következtetéseid megfogalmazása mellett, térj ki a főbb hibaforrásokra is.
128 6. TE Mechanikai jelenségek. Mechanikai hullámok- a hang

A hangok előállítása és érzékelése


(interdiszciplináris megközelítés – Biológia: a hallórendszer)
Húros hangszerek működése
• húrok pengetésével: gitár,
lant, bendzsó, mandolin,
citera, hárfa;
Az mellékelt képek különböző hangkeltő eszközöket mutatnak 1
be. Az első képen egy gitár figyelhető meg, a 2. képen egy orgona,
a 3. képen egy hangszóró, a 4-en egy doromb. Elemezd a képeket
és állapítsd meg mindegyik hangszer hangforrását. Magyarázd
el, miként érhető el, hogy a hangszerek hangokat bocsássanak
ki. Azt is próbáld megmagyarázni, miként lehet a hangszereken
különböző magasságú és erősségű hangokat megszólaltatni.
• a húrok megütésével: Megfigyeléseidet jegyezd le a füzetbe.
zongora, cimbalom; 2
Következtetések
• A fenti eszközök hangjának forrása: rugalmas húrok (gitár),
sípok (orgona), rugalmas membrán (hangszóró), rugalmas
nyelv (doromb).
• A hangforrások akkor adnak ki hangokat, ha rezgésbe jön-
nek. A gitár húrjait azért pengetjük meg, hogy rezgésbe jöj-
• a húrok dörzsölésével: jenek, az orgona sípjaiba levegőt fújnak, mely aztán rezeg a
hegedű, brácsa, cselló, síp belsejében, a hangszóró membránját egy hozzá rögzített
nagybőgő. elektromágnes hozza rezgésbe, a doromb rugalmas nyelvét 3
ujjunkkal pengetjük, hogy rezgésbe jöjjön.
• A különböző magasságú hangok (különböző frekvenciá-
júak) kiadásához meg kell változtatni a hangforrás jellemzőit
vagy rezgésmódját. A gitárnál a rezgő húr hosszát változtat-
juk meg; ezt a húrnak, különböző helyeken, ujjunkkal történő
leszorításával érjük el. Másrészt a gitárnak különböző vas-
tagságú húrjai vannak, amelyeknek különböző a rugalmas- 4
sági állandója és különböző frekvenciájú hangokat adnak
Ütőhangszerek működése ki. Az orgonának sok különböző hosszúságú sípja van, ame-
• rugalmas hártyával: dob, lyekben a levegőoszlopok különböző magasságú hangokat
üstdob, csörgődob szólaltatnak meg. A hangszóró membránja a hozzá csatolt
elektromágnes által meghatározott módon rezeg. A doromb
rezgésállapota megváltoztatható, ha a nyelvét ujjunkkal
különböző helyeken szorítjuk le.
• A hangok hangosabban vagy halkabban hallhatók, ha megváltozik az őket keltő közeg rezgésé-
nek amplitúdója. Például a gitár húrjainak megpendítésekor, ezek kisebb vagy nagyobb mér-
tékben távolíthatók el egyensúlyi helyzetükből. Ha a kitérés nagyobb, akkor a kiadott hang is
• hangolt lemezekkel: erősebb. A hang annál erősebb, minél nagyobb az őt létrehozó rezgés amplitúdója.
xilofon, vibrafon, cseleszta

1 A hang jellemzőinek meghatározása

Szükséges eszközök: okostelefon/számítógép, hanggenerátor jellegű informatikai alkalmazás


• korongokkal: cintányér, (software).
gong, tamtam
Munkamenet
• A számítógépre vagy az okostelefonra másolj fel egy hanggenerátor alkalmazást. Ilyenekből
ingyeneseket is találsz a telefongyártó cégek online üzletében vagy különböző internetes olda-
lakon. Az 5. képen egy ilyen alkalmazás (applikáció) látható.
• Indítsd be a programot és generálj különböző hangokat vele, módosítva a hang frekvencia nevű
jellemzőjét. Mi a különbség a kis és nagy frekvenciájú hangok között? Hogyan tudnád jelle-
mezni a hangokat a hangérzet alapján? Következtetéseidet jegyezd le a füzetbe.
A hangok előállítása és érzékelése(interdiszciplináris megközelítés – Biológia… L2 129

• Állapítsd meg, melyik az a legkisebb frekvenciájú hang, amit 5 Fúvós hangszerek


még hallasz. Jegyezd fel ennek az értékét és hasonlítsd össze • ajaksípos hangszerek:
furulya, fuvola, havasi kürt
a többiekével. Vond le a következtetést.
• Módosítsd a hangerőt, akár programból, akár a telefonról/
számítógépről. Mit észlelsz, a hangnak milyen jellemzője vál-
tozik? Ismételd meg különböző frekvenciákra. Közelítsd ujja-
dat a telefon, vagy a számítógép hangszórójához. Mit észlelsz
az ujjadon, amikor módosítod a hangerőt? Beszéld meg tár-
saiddal és vonjátok le a következtetést.

2 Megfeszített fonal által kiadott hang megfigyelése

Szükséges eszközök: cérnaszál vagy gumi.


• nyelvsípos hangszerek:
Munkamenet klarinét, szaxofon,
• Alkoss csapatot egyik osztálytársaddal. trombita, harsona, orgona
• Egyik csapattag kifeszíti a cérnaszálat. A másik csapattag megpendíti a szálat, hogy adjon ki
hangot. Figyeld meg a kiadott hangot.
• Ismételd meg a kísérletet nagyobb vagy kisebb mértékben megfeszített fonallal. Figyeld meg
a hangok közötti különbséget, miként befolyásol a fonalban fellépő feszültség.
• Változtasd meg a szál hosszát, állandónak tartva a feszültséget, hozd rezgésbe és figyeld meg
a kiadott hangot.
• Megfigyeléseidet jegyezd le a füzetbe és próbáld megfogalmazni következtetéseidet.

3 Síppal keltett hangok megfigyelése

Szükséges eszközök: síp. Ehhez használhatod egy golyóstoll fedelét, amilyen a 6. képen látható.

Munkamenet
• Érintőlegesen fújj levegőt a csőbe; ha a másik vége nyitott, 6 TUDOD -E?
akkor zárd el egy ujjaddal. Addig próbálkozz, amíg sikerül
hangot kiadni. Figyeld meg a kiadott hangot. A brassói Fekete
• Ismételd meg a kísérletet, úgy, hogy tölts vizet a csőbe, így templomban található
csökkentve benne a levegőoszlop magasságát. Figyelj fel a Buchholz orgona, Kelet-
különbségre a mostani és előző hang között. Európa legnagyobb működő
• Megfigyeléseidet jegyezd le a füzetbe és próbáld megfogal-
orgonája. Carl August
Buchholz építette
mazni következtetéseidet. 1839-ben. A 76 regiszter
számai porcelánra vannak
Következtetések
írva és üveggel beborítva.
• Ha módosítjuk a frekvenciáját, változik a hang magassága. Az egyforma jellegű, hasonló
Minél nagyobb a frekvenciája, annál magasabb a hang. A hang formájú és méretű, azonos
frekvenciájának változásával, ujjunk a levegő nyomásának hangszínű sípokból álló
különböző értékeit érzékeli. Tehát a hang egyik jellemzője a sípsor regisztert alkot.
A kis méretű orgonáknak
hang frekvenciája. Ami a hangforrás közelében a levegőt illeti,
mindössze egy regisztere
azt mondhatjuk, hogy a hanghullám sűrűsödéseket és ritkulá- van, de másoknak több
sokat hoz benne létre, ezzel változtatva a levegő nyomását. A száz regisztere, illetve több
hang egy másik jellemzője a hangerő változásakor észlelhető; ezer sípja lehet. A Fekete
minél erősebbnek hallunk egy hangot, annál jobban érezhető templom orgonájának
a levegő nyomásváltozása. A hang erőssége a hang egy másik 3993 sípja van 84 sorban
elrendezve. A legnagyobb
jellemzője.
sípja 9 méter, a legkisebb
• Egy rugalmas húr keresztirányú rezgései hangot keltenek. Minél jobban meg van feszítve a sípja 2 méter hosszú.
húr, annál nagyobb frekvencián fog rezegni és annál magasabb hangot ad ki. A húr rezgésé-
nek frekvenciája közvetlenül meghatározza a kiadott hang magasságát. A húr rezgőmozgá-
sának frekvenciája megváltoztatható, ha hosszát megváltoztatjuk (a gitár, vagy hegedű
esetében, ha ujjunkkal lefogjuk a húrt ezzel megváltoztattuk a rezgő rész hosszát). A hang-
szerek húrjaiban olyan mechanikai hullámok alakulnak ki, amelyeket állóhullámoknak neve-
zünk, ezek a húr jól meghatározott rezgésállapotait jelölik, amelyeket a húr rugalmassági
jellemzői és hossza határoz meg.
130 6. TE Mechanikai jelenségek. Mechanikai hullámok- a hang

TUDOD -E? Két végén rögzített húrban kialakult álló- 7


hullám alakját több egymás után következő
A 7. ábrán feltűntetett orsó hozza létre, ahogy a 7. ábrán látható.
állóhullámok esetében Egy orsó hossza az állóhullám hullámhos�-
a keltett hanghullámok szának a felével egyenlő és megfelel a hang
frekvenciáját ki lehet
által egy fél periódusnyi idő alatt megtett
számolni az alábbi
összefüggésekkel: útnak. Az állóhullámot alkotó orsók száma
 , függ a húrban lévő feszültségtől, a húr
hosszától és tömegétől, és a húrt mozgató 8
ahonnan,  ,  , rezgőforrás frekvenciájától.
 ,  , ahol L a húr • A sípban a rezgő közeg a levegő, amely lon-

hossza, n egy természetes gitudinális rezgéseket végez. Így a csőben


szám, a hullámhossz, v a sűrűsödések és ritkulások alakulnak ki. A
hullám terjedési sebessége cső aktív hosszának a megváltoztatásával, a
a húrban, és a frekvencia. rezgő levegőoszlop hosszát módosítjuk, ez
Az n = 1 esetben, a egy másik magasságú hangot eredményez.
‑et alapfrekvenciának,
Tehát a cső hossza meghatározza a kiadott
az n = 2, esetben -t a
másodrendű frekvenciának, hang frekvenciáját. Akárcsak a húr eseté-
a hozzá tartozó hullámot ben, a sípban is állóhullámok jönnek létre.
pedig másodrendű
felharmonikusnak nevezzük.
A 8. ábrán az egyik végén Megjegyzem
nyitott síp légoszlopának
rezgésállapotaira a
• A hangok rugalmas közegben keltett rezgések, amelyek a levegő nyomásváltozásainak közvetí-
következő összefüggések
írhatók fel: tésével eljutnak a hallószervünkhöz, amely felfogja őket. A legfontosabb hangforrások: rugalmas
 , húr, levegőoszlop, rugalmas lemez és rugalmas membrán. Ezek rezgésfrekvenciája meghatározza
a hang frekvenciáját.
 ,  . • Az emberi fül a 20 Hz – 20 kHz intervallumba tartozó frekvenciájú hangokat észleli. A 20 Hz
-nél kisebb frekvenciájú hangokat infrahangoknak nevezzük, a 20 kHz-nél nagyobb frekven-
ciájúakat pedig ultrahangoknak.
• Az emberi fül egy bonyolult hallószerv, amelynek feladata a levegő nyomásváltozásainak ész-
lelése és az érzet továbbítása a központi idegrendszer felé. Az emberi fülnek három fő része
van: külső fül, középfül és belső fül (9. ábra). A külső fül felfogja a hangokat a dobhártyának
nevezett rugalmas membránon keresztül. Ez átadja a rezgéseket a középfülben található három
hallócsontocskának –kalapács, üllő, kengyel. A belső fülnek két fontos szerepe van – helyzet,
mozgás és egyensúly érzékelés, és a mechanikai rezgések jellé alakítása, melyeket az idegpá-
lyák az agyhoz szállítanak.
9 • A hangszálak olyan rendszert alkotnak, amellyel az ember hangot tud képezni. A hangszálakat
a tüdőből kiáramló levegő hozza rezgésbe. A rezgések amplitúdója és frekvenciája, a kiáramló
levegő sebességétől és a hangszálak rugalmas tulajdonságaitól függ. A hangszálak függőle-
ges síkban történő mozgása erőteljesebb (3 – 4 mm) szemben a vízszintes síkban történővel
(0,2 – 0,5 mm). A kiáramló levegő nagy és hirtelen változásokat okoz a kinti levegő nyomá-
sának, kijutva a légkörbe hangként érzékeljük. A 10. ábra a hangszálak helyzetét mutatja be.

Alkalmazom

Felhasználva az iskola könyvtárának könyveit és az internetet, írj egy esszét A hallószerv kímélése
10 címmel. Emeld ki a veszélyeztető körülményeket, mint a fülhallgató túlzott használata. Jegyzetelj
és javasolj megoldásokat a veszélyes, a fül megbetegedését okozó körülmények elkerülésére a
mindennapi életben.
A hangok terjedése. A visszhang L2 – L3 131

A hangok terjedése. A visszhang

TUDOD -E?

1 2 3

A képen egy üvegcső


látható, amelyben egy
könnyű, barnás por
4 található, és amely
kezdetben egyenletesen
oszlik el a cső alján. A cső
egyik vége zárt, másik
végén egy hangszóró
található, amely különböző
Az 1. kép egy mechanikus órát mutat, amely egy üvegharang frekvenciájú hangokat tud
alatt található és hallható a ketyegése. A 2. kép azt sugallja, kiadni. A képen az látható,
hogy a levegőt eltávolítják a harang alól. hogyan helyezkedik el a
5
por, miután a hangszórót
A 3. képen a delfin lokalizálja a kis halat, amit meg akar fogni.
működésbe hozzuk.
Megteheti ezt, mert ultrahangokat tud kiadni és meghallani.
A 4. ábrán arra látunk példát, hogy miként lehet a tengerek A hang levegőben történő
mélyét feltérképezni egy szonárnak nevezett eszközzel. A szonár terjedése közben, a
különböző frekvenciájú hangokat tud kiadni és érzékelni; a felfo- terjedés irányában, a
levegő nyomásváltozását
gott hangok feldolgozása és képpé alakítása számítógépes alkal-
okozza. Így megjelennek
mazással történik. olyan térrészek, ahol levegő
Az 5. képen egy szuperszonikus (a hang sebességénél nagyobb sebességű) repülőgép látható. sűrűsödés, másokban
Megfigyelhető a hangrobbanás következtében kialakuló felhő, mely a levegőben található vízgő- levegő ritkulás keletkezik.
zök lecsapódásakor keletkezik. Ugyanez történik a csőben,
Elemezd a képeket és felhasználva a rendelkezésedre álló információt, válaszolj a következő csakhogy ott egymásra
tevődik a haladó- és a
kérdésekre.
visszavert hanghullám; ezt a
1 Miért nem hallható az óra ketyegése, miután az üvegharang alól kiszivattyúzzák a levegőt? jelenséget a mechanikában
2 Melyik az a fizikai jelenség, amely a delfinnek lehetővé teszi a kishal helyének pontos interferenciának nevezzük.
meghatározását? A csőben időben
stacionárius helyek, a
3 Hogyan működik a szonár? Próbáld leírni a szonár működési elvét az óceán fenekének
levegő sűrűsödési helyei
feltérképezésében. (csomópontok), ahonnan a
4 Mekkora kell legyen a repülő sebessége, hogy szuperszonikus testnek legyen tekinthető? por szétszóródik, és a levegő
ritkulási helyei (orsópontok),
Következtetések ahol összegyűl a por, jönnek
1 A hang csak olyan közegben tud terjedni, amely lehetővé teszi a perturbáció és az energia létre. A kísérletet a német
továbbítását. Miután kiszivattyúzzák a levegőt az üvegharang alól, már nincsenek részecskék, származású fizikus, August
amelyek közvetítsék az óra által keltett rezgéseket, így a harangon kívül nem hallható hang. Adolf Eduard Eberhard
2 A delfin nagy frekvenciájú hangokat (ultrahangok) ad ki. A hang kiadása és a visszhang vétele-
Kundt dolgozta ki.
zése közti időtartam alapján a delfin agya meg tudja pontosan becsülni a távolságot, ahonnan
a visszavert hullám érkezik.
3 A szonár is a fentebb leírt módon működik. A visszhang megérkezéséhez tartozó időpillanato-
kat rögzítve és valós időben történő számítógépes adatfeldolgozást végezve, ki lehet számítani
a távolságokat és így fel lehet térképezni az óceán mélyét.
4 Minden test, amelynek sebessége nagyobb, mint a hang levegőben való terjedési sebessége,
szuperszonikus és hangrobbanást okoz. A hangrobbanás a lökéshullámok okozta hangjelen-
ség, amikor a test a hang sebességénél nagyobb sebességgel halad.
132 6. TE Mechanikai jelenségek. Mechanikai hullámok- a hang

A hang visszaverődésének
magyarázata
A levegő molekulái
rendszertelen mozgásban
vannak és állandóan 1 A hang sebességének meghatározása levegőben 6
ütköznek egymással
(hőmozgás). Egy hangforrás Szükséges eszközök: vizet tartalmazó átlátszó edény (lehet egy
keltette makroszkopikus műanyag palack alsó része), egy alumínium fóliával bevont
zavar a környező levegőben legalább 30 cm hosszú cső, vonalzó, hanggenerátor prog-
nagyon sok molekulát ramot tartalmazó okostelefon. A kísérlet sikerének érdekében
rendezett mozgásra késztet alkossatok legalább két személyből álló csoportokat.
a perturbáció terjedésének
irányában: Munkamenet
• Tölts annyi vizet az edénybe, hogy az ne ömöljön ki, ha bele-
meríted a csövet. Ereszd be függőlegesen a csövet az edénybe.
1 perturbációk • Rögzítsd a telefon hangszórós végét a csőhöz, úgy, hogy a
2 molekuláris rezgések hangok egyenesen a csőbe jussanak. Generálj egy olyan frek-
3 terjedés venciájú hangot, amit jól hallasz.
Egy kemény akadályba • Változtasd a cső vízbe merülő részét, amíg a hang a legerő-
ütközve, a hanghullám sebben hallatszik. Mérd meg a cső vízből kiálló részének
visszaverődik: az akadály
szomszédságában rezgő
a hosszát.
molekulák, mint valami • Ismételd meg a kísérletet más frekvenciákra is, és jegyezd fel
teniszlabdák a falról, úgy egy táblázatba a kiadott hangok frekvenciáját és a mért távolságokat.
verődnek vissza, amint az
• Ábrázold grafikusan d – t függvényében; a hang frekvenciája, d a mért távolság.
alábbi ábrán látható.
• Megfigyeléseidet jegyezd le a füzetbe, fogalmazd meg következtetéseidet; A kért grafikus ábrá-
zolás segítségével határozd meg a hang terjedési sebességét a teremben.

2 A hang visszaverődése

Szükséges eszközök: két cső/henger (az előző kísérletben használthoz hasonló), fal, hangszige-
telő lap (készülhet polisztirénből), két okostelefon: egy amire hanggenerátor programot telepí-
tettél, egy másik, amin hangerősség mérésére alkalmas program van, szögmérő, fehér papírlap,
ceruza. A kísérlet sikerének érdekében alkossatok két személyből álló csoportokat.
7

Munkamenet
• Állíts össze a 7. ábrához hasonló berendezést. Hangforrásnak használd a hanggenerátor alkal-
mazást (applikációt), receptornak pedig a másik, a hangerőt mérő programot.
• Generálj egy számodra jól hallható hangot és próbáld a csöveket úgy irányítani a síkban, hogy
a visszavert hang erőssége maximális legyen. Mérd meg a beesési és a visszaverődési szöget;
ehhez jelöld meg a két cső faltól távol eső végének helyét is.
A hangok terjedése. A visszhang L3 133

• Ismételd meg a kísérletet más frekvenciákra is, és jegyezd le egy táblázatba az adott frekven- KUTATÁS
ciákat és a mért szögeket. A kísérlet sikerének érdekében 1000 hertz körülinek válaszd a hang
frekvenciáját. A tankönyv hangtani
• Megfigyeléseidet jegyezd le a füzetbe, fogalmazd meg következtetéseidet a hanghullám vis�- kísérleteiből kiindulva,
egyik tanuló egy érdekes
szaverődési szögét illetően.
jelenségre figyel fel. Egy
Következtetések hangforrást használ, amely
• A vízfelület által visszavert hullám egymásratevődik a beeső hullámmal; a csőben állóhullá- különböző frekvenciájú
mok jelennek meg. Figyelembe véve a hang sebességét és frekvenciáját, a cső vízből kiálló hangokat tud kiadni, a
következőképpen: egy
hossza cm nagyságrendű lehet. A hang sebessége kiszámítható a következő összefüggés-
henger alakú pohár
sel: . Így a megrajzolt grafikon meredekségéből megkapható a hangsebesség: szájához tartja, úgy, hogy a
hang a pohár belseje felé
. terjedjen. Megállapítja,
hogy bizonyos frekvenciára
• Bármely tartománybeli frekvenciára igaz, hogy a beesési szög egyenlő a visszaverődési a hang nagyon halkan
szöggel. hallatszik. Elhatározza,
hogy megfigyeléseket
végez a pohárban található
Megjegyzem levegőoszlop magasságának
változtatásával, amelyet
a pohárba töltött
• A hang longitudinális hullám formájában terjed, mert terjedési iránya megegyezik a közeg vízmennyiséggel szabályoz.
részecskéinek rezgésirányával. A kutatás eredményeképpen
• A hang terjedési sebessége függ azon közeg tulajdonságaitól, amelyben terjed. Folyadékokban választ talál a következő
a terjedési sebessége főleg a hőmérséklettől függ; ha nő a hőmérséklet, nő a terjedési sebes- kérdésekre:
a) Hogyan függ a hang
ség. 20 ºC-os hőmérsékletű levegőben a hang terjedési sebessége 343 m/s.
frekvenciája a pohárban
• A fényhez hasonlóan, a hang visszaverődik a közeg határfelületén. Egy másik közeggel való található levegőoszlop
találkozás határfelületéről a hang úgy verődik vissza, hogy a határfelületre húzott beesési magasságától?
merőleges és a beeső hullám terjedési iránya által bezárt szög, illetve a beesési merőleges és b) Van-e kapcsolat a hang
a visszavert hullám terjedési iránya által bezárt szög egyenlőek. terjedése és a megfigyelt
• A visszhang az a jelenség, amikor egy hangot egymás után többször is hallunk, mert visszave- jelenség között?
c) A kísérlet segítségével
rődik bizonyos távolságban található testekről. Ahhoz, hogy egy akadály által visszavert hangot
meg lehet-e határozni a
külön észleljünk, mint visszhangot, akkor kell fülünkhöz érkezzen, miután az eredeti hang ész- hang terjedési sebességét
lelése befejeződött. Mivel egy hang fülünkben cseng legalább egy tized másodpercig, a vissz- a pohárban található
hang leghamarabb 1/10 szekundum késéssel kell érkezzen az eredeti hang meghallása után. levegőben?
Ezért a visszhangot keltő akadály legalább 17 méterre kell legyen (a hang terjedési sebessé- Végezz te is kutatásokat és
próbálj válaszokat találni
gét 340 m/s -nak tekintjük).
és érveket megfogalmazni
a feltett kérdésekre.
Alkalmazom

1 Írj egy-egy beszámolót mindkét kísérletről. A munkamódszer, kísérleti eredmények és ezek


feldolgozása, következtetéseid megfogalmazása mellett, térj ki a főbb hibaforrásokra is.
2 Készíts egy mechanikus telefont. Két műanyag pohárra, egy legalább 5 m hosszú fonalra és
egy tűre van szükséged. A tűvel lyukaszd ki mindkét pohár alját, és fűzd rajta át a fonalat. Köss
bogot a fonal mindkét végére, úgy, hogy amikor megfeszíted a fonalat, az ne csússzon ki a
pohárból. Vigyázz meg ne sérülj a tű használata közben! Egy barát, vagy szülő segítségével dol-
gozz. Vegyétek magatokhoz egyik poharat és távolodjatok el egymástól, míg megfeszül a fonal.
Beszélj bele a pohárba, mintha ez egy mikrofon lenne. Ezalatt a társad úgy használja a másik
poharat, mint egy hangszórót. Figyeld meg a hang terjedését egyik pohártól a másikig és pró-
báld megmagyarázni a jelenséget.
134 6. TE Mechanikai jelenségek. Mechanikai hullámok- a hang

A hangok jellemzői (interdiszciplináris megközelítés,


minőségi leírás – Zene)

1 2

A dob által kiadott hangokat a rugalmas hártyájának mozgása kelti, amikor ezt ütéssel rez-
gésbe hozzuk (1. kép). A szájharmonika hangját rezgő lemezkék hozzák létre; ezeket a kaná-
3 4 lisokon befújt levegő rezegteti (2. kép). A hegedű hangja a megpendült húroknak köszönhető
(3. kép). A pánsíp hangját a rezgő levegőmolekulák keltik a különböző hosszúságú sípokban
(4. kép).

5 A rezgőmozgás és a hang frekvenciája

Szükséges eszközök: műanyag vonalzó, a hang frekvenciáját mérő, számítógépre vagy okostele-
fonra letöltött alkalmazás (applikáció). Ezeket a programokat idegen szóval még audio frequency
counternek is hívják.

Munkamenet
• Telepíts egyet a fent említett programok • Ismételd meg a kísérletet, a rezgő vonal-
közül (5. kép). zórész más hosszúságával is és jegyezd le
• Ujjaddal rögzítsd a vonalzót a padhoz, tartsd egy táblázatba a mért fizikai mennyiségeket
közel okostelefonodat, miközben működik (hosszúság és frekvencia), majd számold ki
rajta a program (6. kép). minden esetben a rezgés periódusát, milli-
• Hozd rezgésbe a vonalzó azon részét, amely szekundumban kifejezve, és írd be az adato-
nem támaszkodik a padra. Jegyezd fel egy kat a táblázatba.
táblázatba a vonalzó rezgő részének hosszát • Ábrázold grafikusan a rezgő vonalzórész peri-
és a telefon által mért frekvencia értékét. ódusát, annak hosszúsága függvényében.
Végezz több mérést ugyanazon kísérletbeál- Hogyan függ a rezgés periódusa a hosszú-
lítással, míg egyértelműen sikerül megállapí- ságtól? Hogyan változik a rezgés frekvenci-
6 tani a hang frekvenciáját. Figyelj arra, hogy a ája? Megfigyeléseidet jegyezd le a füzetbe,
kísérletet ne befolyásolja semmilyen zaj. fogalmazd meg következtetéseidet.

Következtetések
A rezgések forrása a műanyag vonalzó, amely egy rugalmas lemez. A rugalmas lemez rezgésf-
rekvenciája függ a hosszától; megváltoztatva a rezgő lemez hosszát, megváltozik a kiadott hang
frekvenciája.

TUDOD -E?
Megjegyzem
A hangok három fontos
jellemzőben különböznek
egymástól: magasság, A hangot jellemzi a magassága (frekvencia) és a hangerősség (intenzitás). A hangintenzitás a
hangosság és hangszín. hanghullámok energiájának időbeli középértékétől függ, amelyet a hullám egységnyi idő alatt
A három mennyiség nem egységnyi felületen szállít. A hangosság az a fizikai mennyiség, amely a hangérzetet jellemzi és
független egymástól. függ a hangintenzitástól (az ingert jellemzi). A hangosság mértékegysége a phon vagy decibel
Az érzékelés szintjén, a
(jele dB). A hangokat feloszthatjuk zajokra (folytonos a spektrumuk) és zenei hangokra (nemfoly-
hangosság és a magasság
befolyásolja egymást. Egy tonos spektrummal).
zenei hangsor frekvenciáinak
megválasztását és
alkalmazását hangolásnak Alkalmazom
nevezzük. A kortárs zenében
a hangolás úgy történik, hogy Az okostelefonra telepített frekvenciameghatározó alkalmazással, határozd meg minél több hang
a 440 Hz frekvenciának a
frekvenciáját, amit egy furulya ad ki. Végezz kutatásokat, hogyan lehet különböző frekvenciájú
Lá zenei hang felel meg.
hangokat megszólaltatni és magyarázd meg a jelenséget. Írj egy beszámolót tapasztalataidról és
mutasd be osztálytársaidnak.
Alkalmazott fizika 135

A Doppler-hatás

Miért érzékeljük egy hozzánk közeledő hangforrás hangjának TUDOD -E?


magasságát másnak, mint egy távolodóét? A hang frekvenciája
különbözik a két esetben; a két esetben a hang frekvenciája
különbözik attól az esettől, amikor a hangforrás nyugalomban
van. A jelenséget leghamarabb 1842 -ben az osztrák fizikus,
Christian Doppler, figyelte meg. A mellékelt ábrákon az az eset
látható, amikor a hangforrás közeledik hozzánk, és az, amikor
távolodik.
Amikor a hangforrás nyugalomban van a megfigyelőhöz • A Millenium Bridge
képest, helyzete változatlan, a hanghullám által megtett út londoni hidat két nappal
 , ahol a T időtartam egyenlő a hanghullá- az átadása után bezárták
2000. júniusában, mivel
mot jellemző T periódussal. Ha közeledik a hangforrás, T idő alatt ijesztően himbálózott;
a hanghullám kisebb utat kell megtegyen a megfigyelőig, a hang- a megoldás hidraulikus
forrás elmozdulása miatt, lengéscsillapítók
alkalmazása volt, amelyek
. elnyelték a rezgéseket.
A megfigyelő úgy fogja fel a hangot, mintha ennek a • A Broughton Suspension
Hullámhossza lenne. Így , és Bridge 1826-ban épült
Angliában, és az első
, tehát ebben az esetben a megfigyelő nagyobb frekvenciájú hangot észlel, mint függőhidak között volt
Európában. 1831 április
a nyugalomban lévő hangforrás esetében. Amikor a hangforrás távolodik a megfigyelőtől, meg- 12 -én a híd összeomlott
változik mozgs-irányítása, aminek eredménye, hogy a megfigyelő kisebb frekvenciát érzékel, a katonák ütemes léptei
által okozott rezonancia
 . A jelenség hasonló, amikor a megfigyelő mozog a hangforráshoz képest: ami-
miatt.
kor közeledik a hangforráshoz nagyobb frekvenciájúnak hallja a hangforrás hangját, amikor távo-
lodik a hangforrástól, egy kisebb frekvenciájú hangot fog érzékelni, mint a hangforrás hangjának
frekvenciája.
A Doppler-hatást használják például az ultraszonográfiában (ultrahang használata a diagnosz-
tikában); így megmérhető a vér áramlási sebessége. A műszer által kibocsátott hangnak egy jól
meghatározott frekvenciája van. A mozgó testekkel (a vér sejtes és plazmatikus komponensei)
való kölcsönhatás során a hullám megváltoztatja érzékelt frekvenciáját. Ha a test, amelynek meg
szeretnénk mérni sebességét, a hullámmal azonos irányítással mozog, a visszavert hullámnak
kisebb lesz a frekvenciája, és függ a mérendő sebességtől. Ha a test ellenkező irányítással mozog,
a visszaverődő hullám frekvenciája nagyobb lesz. Ismerve a műszer által kiadott hang frekvenci-
áját, megmérve a testekkel való kölcsönhatás után visszaérkező hullámok frekvenciáját, megha-
tározható a testek sebessége.
KUTATÁS
A rezonancia jelensége
Hangosság mérésre használj
A hintát miért kell egy bizonyos frekvencia szerint lökjük, egy okostelefon alkalmazást,
hogy egyre nagyobb amplitúdójú kilengést érjünk el? Romba amely decibelben méri
tudja-e dönteni egy kisebb földrengés a nemrég felhúzott épüle- a hangosságszintet, és
tet? Hogyan tud hatékonyan kapcsolódni egymáshoz két rezgő alkalmazd különböző
helyzetekre: az iskolában
rendszer? A válasz a fenti kérdésekre mind a rezonancia jelen-
szünetben, az utcán, a
séghez kapcsolódik. Minden különálló fizikai rendszernek van egy hálószobában, lefekvés
saját frekvenciája. Például meghatározható egy pohár sajátfrek- előtt, stb. Felhasználva az
venciája, ha ujjaddal megütöd azt és megméred a kiadott hang összegyűjtött adatokat, írj
frekvenciáját. Ha egy rezgő rendszerrel impulzusokat közlünk a sajátfrekvenciáján, a rezgés amp- egy beszámolót, amelyben
litúdója egyre jobban fog nőni. Ezt rezonancia jelenségnek nevezzük. Egy rezgő rendszerrel saját- tégy javaslatokat, hogyan
frekvenciáján lehet a leghatékonyabban közölni energiát. Ezért földrengéses területeken olyan védekezhetünk az ártalmas
hangokkal szemben.
épületeket építenek, amelyeknek frekvenciája távol áll a várható földrengések frekvenciájától.
136 6. TE Mechanikai jelenségek. Mechanikai hullámok- a hang

Feladatok

1 Írj le néhány, olyan rezgőmozgásra vonatkozó példát, ami a természetben gyakran megfigyel-
hető. Ugyanakkor, olyan eszközre is írj néhány példát, amelyek működése rezgőmozgáson
alapul.
2 Írj le néhány olyan példát a mechanikai hullámok terjedésére vonatkozóan, amelyekkel a ter-
mészetben találkozol. Ugyanakkor olyan eszközre is írj néhány példát, amelyek működése a
mechanikai hullámterjedésen alapul.
3 Mindkét végén rögzített rugalmas zsinór, többféleképpen rezeghet. Minden rezgési állapotnak
egy meghatározott frekvencia felel meg.
a Add meg legalább két jellegzetes rezgési módját a húrnak; Rajzban szemléltesd a rezgési
módokat.
b Egy cselló egyik húrjának a lehető legalacsonyabb rezgési frekvenciája 220 Hz, a húrok hos�-
sza pedig 70 centiméter. Számold ki a húrban terjedő rezgések sebességét.
4 Az egyik végén zárt orgonacső 3 méter hosszú. Tudva, hogy a hangsebesség a csőben 340 m/s,
számold ki a hangfrekvencia azon legkisebb értékét, amelyet képes a cső előállítani.
5 Képzeld el, hogy egy olyan szurdokban vagy, amelyet két függőleges fal határol, közöttük pedig
egy egyenes út húzódik. Az egyenes út végén pedig egy függőleges fal van előtted. Tudva, hogy
a hang terjedésének sebessége 340 m/s, számold ki, milyen messze vagy a homlokfaltól, ha egy
kibocsájtott rövid hang visszhangját egy másodperc múlva észleled.
6 Egy VII. osztályt végzett tanuló a nagyszüleinél nyaral. Az egyik nap dörgéssel és villámlással
járó vihar tör ki. Emlékezve arra, amit fizikából megtanult, megpróbálja meghatározni hozzá
képest azt a távolságot, ahol a villám létrejött. Megállapítja, hogy a villámlás és a mennydörgés
pillanata között eltelt idő 5 másodperc. Leolvassa a ház udvarán található hőmérő által jelzett
hőmérsékletet, majd megkeresi az interneten azt a táblázatot, amelyből meg tudja határozni
a hang terjedésének sebességét ebben az esetben. Megállapítja, hogy ez a sebesség 350 m/s.
a Csak a leírásban szereplő adatok felhasználásával, megközelítőleg határozd meg, hogy
milyen távol keletkezett a villámlás?
b Írj egy olyan számítási összefüggést, amellyel a lehető legpontosabban meg lehet határozni
azt a távolságot, ahol a villámlás történt; ennek az összefüggésnek figyelembe kell vennie a
fény terjedésének sebességét, c = 300 000 km/s.
c Adj érvelő magyarázatot arra, hogy az a és b pontban szereplő eredmények miért esnek
egybe.
7 Egy hanglokátor hangforrásának frekvenciája 50 Hz. A hang terjedésének sebessége a vízben
1450 m/s.
a Számold ki a kibocsátott hanghullám hullámhosszát.
b A tengeralattjáró 20 km/h sebességgel távolodik attól a hajótól, amelyen a hanglokátor talál-
ható. Számold ki a hanglokátor által észlelt hanghullám frekvenciáját a tengeralattjáró felü-
letén történő visszaverődés után.
8 A mellékelt képen egy olyan mechanikus rendszert láthatunk, amelyben a két rudat kék vég-
gel ellátott két csavar segítségével rögzítettek a megfelelő helyzetbe. Ezek az eszközök és a
rögzítéshez szükséges eszköz, részét képezik az iskolai laboratóriumban megtalálható esz-
köztárnak. A csavar vége függőlegesen a rúd végén nyugszik, körülbelül egy ponton, és a
képen látható helyzetben mechanikus egyensúlyban van. Ujjal megérintve, a rendszer elkezd
rezegni.
a Megindokolva add meg, hogy milyen típusú mechanikai egyensúlyban van a rendszer.
b Egy stopperóra segítségével meghatározható a rendszer T rezgési periódusa. Egy hos�-
szúságú gravitációs ingával összehasonlítva megállapítható, hogy annak rezgési periódusa
megegyezik a mechanikus rendszer periódusával. Határozd meg a mechanikai rendszer súly-
pontjának helyzetét. Indokold a válaszod.
c Az iskola fizika laboratóriumában, a tanár irányításával állítsd össze a fent leírt kísérletet,
majd végezd el a megfelelő méréseket, és ezek alapján határozd meg a rendszer súlypontjá-
nak helyzetét. Melyek a javasolt módszer fő hibaforrásai?
Értékelés 137

Ismeretfelmérő teszt

1 A mellékelt képen egy tenger felszínén


kialakult hullámokat láthatjuk, amelyek Pontozás:
végül a parthoz érnek. 1 2 pont
a Milyen fizikai jelenség eredményekép-
2 1 pont
pen mozog a bója egy függőleges egyenes 3 2 pont
mentén le és fel? 4 1 pont
b Írd le azt a fizikai jelenséget, amely elői-
5 2 pont
dézi a hullámok partra jutását. (2 × 1 p.)
6 1 pont
2 Egy denevér által kibocsátott hang hullám-
hossza körülbelül 3 mm. Mekkora a denevér által kibocsátott hang frekvenciája, ha a hang Hivatalbó 1 pont jár.
sebességét v = 340 m / s értékűnek tekintjük. Hallhatjuk ezt a hangot? Indokold a válaszod. Munkaidő: 50 perc.

3 Egy jól működő mechanikus óra másodperc mutatója perio-


dikus körmozgást ír le a forgástengelye körül. A másodperc-
mutató csúcsának a 3 és 9 órát jelző pontok által
meghatározott (vízszintes) tengelyre eső vetületének pontja
rezgőmozgást ír le. Határozd meg a megadott pont rezgési
periódusát és vizsgáld meg, lehet-e az iskolai fizika laborató-
riumában olyan gravitációs ingát felépíteni, amelynek
ugyanaz a rezgési frekvenciája, mint az előző pontnak.
Indokold a választ.

4 Egy U-alakú üvegcsőben hosszúságú vízoszlop mechani-


kai egyensúlyban található (amint a mellékelt kép mutatja).
A vízoszlopot függőleges síkban rezgésbe hozzuk, úgy, hogy
a cső egyik ágában szintkülönbséget hozunk létre, például
fújással. Határozd meg azt az erőt, amely hatására a vízosz-
lop visszatér egyensúlyi helyzetébe.

5 Képzeld el, hogy egy egyenes úton állandó sebességgel


haladó autóban ülsz, és eközben figyelmesen egy könyvet
olvasol. Annak ellenére, hogy elmerülsz az olvasásban, mégis tisztában vagy a téged érő han-
gokkal. Egy adott pillanatban egy rendőrautó szirénája szólal meg. A hallott hang egyre maga-
sabb (a frekvencia növekszik), majd egy bizonyos pillanattól kezdve egyre mélyebbé válik (a
frekvencia csökken).
a Milyen jelenségnek tulajdonítható ez?
b Meg tudod mondani a leírtak alapján, hogy a rendőrautó ellentétesen halad - e azzal az autó-
val, amiben te képzeletben utazol, vagy ugyanolyan irányítással? Indokold a választ.

6 Egy hegedűművész óvatosan meghúzza a vonót a hegedű húrja felett, és 470 Hz alapfrekven-
ciájú hangot állít elő. Tudva, hogy a hangot előállító húr hossza 36 cm, határozd meg a húrban
létrejött rezgés terjedési sebességét.

Önértékelés
Egészítsed ki a füzetedben a következő kijelentéseket:
• Abból amit tanultam, szerintem a legfontosabb … .
• Legjobban tetszett a … tevékenység.
• Legnehezebbnek találtam a … .
138

Megoldott feladat modellek

1 A hatás-visszahatás elvén alapuló erők ábrázolása


A mellékelt ábrán egy téglatest alakú tárgy látható, amelyre egy fémkorong van rögzítve és dina-
mométer segítségével egy vízszintes asztalon húzható. Ábrázold a testre ható erőket.
Megoldás. A mellékelt oszlopban található rajzon ábrázolva van a téglatest alakú tárgy és a dina-
mométer, valamint az asztal és a Föld kölcsönhatásából származó összes erő.
A test – dinamométer kölcsönhatásban meghatározható az és az ; az elsőnek a támadási
pontja a testen van (a testhez rögzített kampón) és a dinamométer által a testre ható erőt jelenti,
míg a második az az erő, amelyet a test fejt ki a dinamométerre és a támadási pontja a dinamo-
méter kampóján van.
A test – vízszintes felület (munkaasztal) kölcsönhatásban négy erő határozható meg:
• kettő a vízszintes síkban, és ; az első támadási pontja a testen van és a munkaasz-
tal által a testre ható erőt fejezi ki, a második pedig az az erő, amit a test az asztalra fejt ki és
támadási pontja ezen van
• kettő a függőleges síkban, és ; az első támadási pontja a testen van, a munkaasz-
tal által a testre ható erőt fejezi ki, míg a második az az erő, amit a test az asztalra fejt ki és
támadási pontja ezen van
A test – Föld kölcsönhatásban meghatározható az és az erő; az első támadási
pontja a testen van és kifejezi a testre ható, Föld által kifejtett, vonzóerőt, a második az az erő,
amelyet a test fejt ki a Földre és támadási pontja ezen van rajta.

2 A rugalmas erő nagyságának grafikus ábrázolása


Egy diák megmérte egy nyújtatlan állapotban levő rugó hosszúságát, majd a megnyújtott rugó
hosszúságát az alakítóerő erő különböző értekeire. A mérések erdeményei a következő táblázat-
ban vannak lejegyezve:

(N) 0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5


(10–2 m) 0 2 7,5 13,5 19,5 25 31,5 37,5

a Ábrázold grafikusan egy rugó megnyúlását az alakító erő nagyságának függvényében.


b Határozd meg a grafikonból a rugó rugalmassági állandóját.

Megoldás
a Egy rugó megnyúlásának grafikus ábrázolása az alakító erő függvényében a mellékelt ábrán
látható. A grafikus kép egy egyenes, mivel a rugó megnyúlása egyenesen arányos az alakító
erővel.
b A grafikonon kiválasztunk két pontot, melyek rajta vannak az egyenesen és amelyeknek a koor-
dinátái könnyen leolvashatók a két tengelyen. Ezután meghatározzuk a rugalmassági állandót:
Megnyúlás

Alakítóerő
3 A súlyerő mechanikai munkája
Egy téglatest alakú testet (egy csomag zsebkendőt vagy egy radírgumit) elengedünk, hogy essen
h = 1 m magasból, először függőlegesen, majd egy = AC hosszúságú lejtőn, melynek szöge
 =30°.
a Ismerve a test tömegét m = 200 g és a gravitációs gyorsulást , számítsd ki a test
súlya által végzett munkát, a h magasságból való ereszkedés alatt függőlegesen, valamint
a lejtőn.
b Számítsd ki a test súlya által végzett munkát a földtől a h magasságig való emelkedés során a
függőleges mentén, valamint a lejtőn.
c Határozd meg a lejtő hatásfokát a test egyenletes emelkedése során a h magasságig, ismerve
a csúszó súrlódási állandót.
Megoldás
a A test súlya által végzett munka a függőleges mentén való ereszkedés során:
.
Megoldott feladat modellek 139

A test súlya által végzett mechanikai munka a lejtőről való ereszkedés során:
, ahol az ABC háromszögből , valamint .
A számértékeket behelyettesítve az előző összefüggésbe, megkapjuk:
, ahonnan észrevehetjük, hogy a súlyerő által végzett mechanikai munka értéke, a füg-
gőleges mentén, valamint a lejtőn való ereszkedés során megegyezik.
b A test súlya által végzett mechanikai munka a függőlegesen való emelkedés során:
. A-ból B-be függőlegesen
A test súlya által végzett mechanikai munka a lejtőn való emelkedés során: ereszkedő test

. Észrevehető, hogy a súlyerő


által végzett mechanikai munka értéke a függőleges mentén való emelkedés, valamint a lejtőn
való emelkedés során megegyezik.
Következtetések. Egy test állandó súlya által végzett mechanikai munka nem függ a test
által megtett úttól, csak a test súlyától ( ), a kezdeti valamint a végső helyzet
szintkülönbségétől (h) és a test elmozdulásának irányától:  , ahol , a test
ereszkedése során, és , a test emelkedése során. Ha a kezdeti, valamint a végső
helyzet szintkülönbsége nulla, a súlyerő mechanikai munkája nulla lesz. Azokat az erőket,
A lejtőn A-ból C-be
amelyeknek a mechanikai munkája nem függ a megtett úttól, konzervatív erőknek nevezzük. ereszkedő test
c A láda egyenletes emelkedésekor: . A csúszó súrlódási erő kifejezése:

, a merőleges nyomóerő pedig  , ahol b a lejtő alapja. A lejtő alapja


kiszámolható Pitagorasz tételét alkalmazva a lejtő által alkotott háromszögben: .
Megkapjuk: . A láda egyenletes emelkedéséhez szükséges hasznos
munka a függőleges mentén: . A láda egyenletes emelkedésé-
hez szükséges össz mechanikai munka: .

A lejtő hatásfoka: ;  .

4 Fizika a múzeumban
Egy tudományi múzeumban található az az eszköz, aminek a segítségével meg lehet határozni
egy ember teljesítményét. Az eszköz egy felső végén rögzített függőleges rugóból áll, aminek
az alsó vége egy m = 1 kg tömegű testhez van kötve, amely egy sima vízszintes felületen van. A
rugó kezdetben nyújtatlan és hossza l0 = 1m, a rugalmassági állandójának értéke k = 50 N/m és
ideálisnak tekinthető. A gvitációs gyorsulás . Egy diák erőt fejt ki és a testnek egy ,
sebességet ad, úgy, hogy az elmozduljon a vízszintes felületen egészen a megállásig.
a Határozd meg azt a minimális sebességet, amely ahhoz szükséges, hogy a test elváljon a víz-
szintes felülettől.
b Számítsd ki a diák teljesítményét tudva, hogy az m tömegű testnek 2 ms ideig akkora sebességet
biztosít, hogy a test a d = 0,5 m távolság megtétele után megáll a vízszintes felületen.
Megoldás
a A leválás feltétele: ; ; , ahol a rugó és a függőleges által alkotott
szög a talajtól való leválás pillanatában. A és az előző összefüggésből megkapható:

. A rendszer energiája megmarad: és így megkapható a következő

összefüggés: ; .

b A teljesítmény , ahol , a rendszer energiája pedig megmarad: ,

, ahol . Megkapható az eredmény: ; .


140

Összefoglaló

1 fejezet: A fizikában használt matematikai fogalmak és tanulmányozási modellek


Metrikus összefüggések a A skaláris fizikai mennyiségeket szimbolikusan betűvel jelölik, számértékkel és az SI-ben mér-
derékszögű háromszögben tékegységgel rendelkeznek. Példák skaláris fizikai mennyiségekre: egy test hossza [L]SI = m; egy
test által megtett távolság [d]SI = m; idő [ t]SI = s; egy test tömege [m]SI = kg; egy test térfogata
[V]SI = m3; egy anyag sűrűsége [ ]SI = kg/m3; egy test hőmérséklete [T]SI = K; elektromos töltés
[q]SI = C; elektromos feszültség [U]SI = V; áramerősség [I]SI = A.
A vektoriális fizikai mennyiségeket szimbolikusan betűvel jelölik, számértékük, mértékegy-
ségük, irányuk és irányításuk van. Példák vektoriális fizikai mennyiségekre: egy test sebessége
[v]SI = m/s; egy test gyorsulása [a]SI = m/s2; az erő [F]SI = N.
Befogók: AB és AC
Átfogó: BC
2 fejezet: Mechanikai jelenségek. Kölcsönhatások
Magasság: AD
A tehetetlenség elve. Minden test megtartja nyugalmi állapotát vagy egyenes vonalú egyenletes
Az AB befogó vetülete mozgását addig, amíg egy erő nem hat rá és meg nem változtatja mozgásállapotát.
az átfogóraă: BD A dinamika alaptörvénye. Ha egy m erő hat, akkor a test gyorsulással fog mozogni, melynek
Az AC befogó vetülete
irányát és irányítását az erő határozza meg, mely: .
az átfogóra A hatás és visszahatás elve. Ha egy test hat egy másik testre egy erővel (hatás), akkor a
második test visszahat az elsőre egy ugyanolyan nagyságú és irányú, de ellentétes irányítású erő-
Pitagorasz tétele vel (visszahatás).
AB2 + AC2 = BC2
Erőtípusok
A magasság tétele • A súly a Föld által a testekre gyakorolt vonzóerő; egy olyan vektoriális fizikai mennyiség, amely
AD2 = BD · DC megadható: kifejezéssel, ahol a gravitációs gyorsulás, melynek értéke tengerszinten
A befogó tétele g = 9,81 N/kg.
AB2 = BD · BC ; AC2 = DC · BC • A csúszó súrlódási erő két egymáson elcsúszó test érintkezési felületén jön létre, és akadá-
lyozza az egyik test mozgását a másikhoz képest. A csúszó súrlódási erő a test mozgásiránya
mentén hat, irányítása pedig ellentétes a mozgáséval. A csúszó súrlódási erő modulusa egye-
nesen arányos a felületre ható merőleges nyomóerő modulusával: , ahol a csúszó súr-
lódási együttható.
• A rugalmas erő egy alakváltozást szenvedett rugalmas testben jön létre (megnyúlt vagy össze-
nyomott testben), és ellenszegül az alakváltozásnak. Az rugalmas erő modulusa egyenesen
arányos az alakváltozással: . A rugalmas erő vektoriális alakjára felírható: .
Egy rugalmas test rugalmassági állandója a test tulajdonságaitól függ: , ezt Hooke-
törvénynek nevezzük, ahol E a longitudinális rugalmassági modulus (Young-modulus), amely
rugalmas anyagokra jellemző állandó.
A paralelogramma - szabály. két erő összeadásának érdekében az erőket jelölő vektorok
kezdőpontjait csúsztatással közös pontba helyezzük, megszerkesztjük azt a paralelogrammát,
melynek oldalait a két , közös támadópontú erő alkotja (ezeknek végpontjából egy, a másik
vektorral párhuzamos egyenest húzunk). Az erők összegét a paralelogramma átlója adja meg .

3 fejezet: Mechanikai jelenségek. Mechanikai munka. Energia


A mechanikai munka az a skaláris fizikai mennyiség, amely a test elmozdítására szolgáló erő
által végzett munkát jelöli. Egy állandó erő által végzett mechanikai munka:  .
Egy test állandó súlya által végzett mechanikai munka nem a test által megtett úttól, hanem
a test súlyától ( ), a kiindulási és végső helyzet közötti szintkülönbségtől (h) és
a test mozgásának irányától függ: .
A rugalmas erő által végzett mechanikai munka a rugó megnyúlása során (0 – ról - re):
, a nyújtatlan állapotba való visszatérés során pedig: .
A mechanikai teljesítmény időegység alatt elvégzett mechanikai munkát jelent: .
Összefoglaló 141

Egy rendszer vagy eszköz hatásfoka a végzett hasznos mechanikai munka, valamint a műkö-
déséhez befektetett mechanikai munka arányaként adható meg vagy a hasznos és a befektetett
teljesítmény arányaként: .

A mozgási energia változásának tétele: . Fontos összefüggések a


Egy test mozgási energiája: , ahol m a test tömege, v pedig a test egy vonatkoztatási derékszögű háromszögben:
• szinusz, a szöggel
rendszerhez képest megadott sebességének modulusa. szembeni befogó és az
A helyzeti energia változásának tétele egy konzervatív erő esetében: . átfogó arányaként adható
A konzervatív erő az az erő, amelynek mechanikai munkája nem függ a test által megtett úttól, meg ( );
de függ az erő kifejezésétől a test a kezdeti és végső állapotában. Konzervatív erők: súly, rugal-
• koszinusz, a szög melletti
mas erő stb. befogó és az átfogó
A gravitációs helyzeti energiája egy m tömegű testnek a következőképpen fejezhető ki: arányaként adható meg
, ahol g a gravitációs gyorsulás, h pedig egy megegyezés szerint 0 energiájú állapotúnak ( ).
tekintett viszonyítási szinthez képest mért magasság, amelyen a test található.
A rugalmas helyzeti energia képlete: . Az a viszonyítási állapot, melyhez a 0 rugal- sin cos
mas helyzeti energiát kötjük, a rugalmas test alakváltozásmentes állapotának felel meg. 0º 0 1
Egy test mechanikai energiája egyenlő a test helyzeti és mozgási energiájának összegével:
. 30º
A mechanikai energia változásának tétele: . Nem konzervatív erők: súrlódási
erő, húzóerő, stb. 45º
Az energiamegmaradás törvénye. Egy test vagy egy rendszer mechanikai energiája megma-
rad, ha a testre vagy a rendszerre csak konzervatív erők hatnak:  . 60º
4 fejezet. Mechanikai jelenségek. A testek egyensúlya. 90º 1 0
A forgatónyomaték egy vektoriális fizikai mennyiség, ami megadja egy erő O pontra (ten-
180º 0 –1
gelyre) vonatkoztatott forgatóképességét. Ennek a nagyságát az erő és a kar szorzata adja meg:
. A kar nem más mint a forgási középpont és a az erő iránya közötti távolság.
Egy szilárd, merev test forgási egyensúlyának feltétele: Az óramutatók járásával megegyező
irányba forgató erők nyomatékainak összege egyenlő az ellentétesen forgató erők nyomatékainak
összegével.

5 fejezet. Mechanikai jelenségek. A folyadékok sztatikája.


A nyomás egy olyan skaláris fizikai mennyiség, amely egyenlő egy S felületre merőlegesen ható
és egyenletesen eloszló F erő és a felület hányadosával: .
A hidrosztatika alapelve. Egy homogén, mechanikai egyensúlyban levő folyadék két pontja
közötti nyomáskülönbség egyenesen arányos a folyadák sűrűségével és a két pont szint-
különbségével , ahol g a gravitációs gyorsulás.
Pascal törvénye. Egy egyensúlyban levő folyadék adott pontjában létrejött nyomáskülönbség,
a folyadék térfogatának minden pontjába tovaterjed.
Arkhimédész törvénye. Egy egyensúlyban levő folyadékba mártott testre lentről felfele irányuló
erő hat, amely egyenlő a test által kiszorított folyadék súlyával: .
6 fejezet. Mechanikai jelenségek. Mechanikai hullámok – a hang
A rezgőmozgás egy fizikai rendszer azon mozgása, amely időben megismétlődik és szimmetrikus
egy egyensúlyi helyzethez képest. A rezgő testet oszcillátornak nevezzük. A rezgőmozgás az ener-
gia egyik formájából a másikba való átalakulásával történik.
A mechanikai hullám egy rezgőmozgás tovaterjedése egy anyagi közegben. A mechanikai hul-
lámok forrása egy mechanikai oszcillátor, a közeg pedig, amelyben a rezgés terjed, egy rugal-
mas közeg. Ilyenkor a közeg részecskéi kis rezgéseket végeznek az egyensúlyi helyzet körül, és a
részecskék közötti kötéseken keresztül bizonyos távolságba továbbítják a rezgőmozgást és ezzel
együtt a mechanikai energiát. A mechanikai hullámok mechanikai energiát szállítanak, de anya-
got nem.
142

Év végi teszt

I Egészítsd ki a hiányzó részeket, hogy a kijelentések helyesek legyenek!


Az erő egy . . . . . . fizikai mennyiség, amely módosíthatja a testek mozgás-állapotát vagy alak-
változást hozhat létre rajtuk, illetve . . . . . . ezen esetleges változásoknak.
A dinamométer működése a testek közötti . . . . . . kölcsönhatáson alapszik.
A csúszó súrlódási erő, az egymáson csúszó két test . . . . . . hat, s az egyik testnek a másik-
hoz viszonyított elmozdulását akadályozza.
Egy állandó erő mechanikai munkáját kiszámíthatjuk úgy, hogy az erőnek az elmozdulás irá-
nyára merőleges összetevőjét és a testnek az erőhatás idején történt elmozdulását . . . . . . .
Egy m tömegű test . . . . . . helyzeti energiája Epg = mgh, ahol g a gravitációs gyorsulás, h az
a magasság, amelyen a test . . . . . . Található, ahhoz a vonatkoztatási szinthez képest, amely-
hez – megegyezés szerint- a nulla helyzeti energia értéket rendeljük.
Az elsőfajú emelő . . . . . . a hatóerő támadópontja és a teher támadópontja között helyez-
kedik el.
Egy test biztos egyensúlyi helyzetben található, ha onnan kissé kimozdítva súlypontja kissé
...... .
A nyomás az a skaláris fizikai mennyiség, amely számértékben egyenlő azzal a . . . . . . erő-
vel, amely egy négyzetméternyi felületen egyenletesen oszlik el.
A folyadék egy adott pontjában létrehozott nyomásváltozás a folyadék . . . . . . továbbterjed.

II Válaszolj meg a következő kérdésekre!

1 Miben nyilvánul meg a testek közötti statikus kölcsönhatás?

2 Milyen értékek között változhat két közös kezdőpontban ható erő eredőjének nagysága?

3 Hogyan azonosíthatod az első fajú emelőt? Ábrázold grafikusan! Adj példát másodfajú
emelőkre!
4 Összetett csiga esetében milyen összefüggés áll fenn a hatóerő és a teher között? Rajzolj le
egy ilyen csigát!
5 Hogyan értelmezzük egy állandó erő mechanikai munkáját? Írd le a mértékegységére vonat-
kozó egyenletet!
6 Két azonos test egymás felé mozog egyenlő nagyságú sebességekkel. Ütközésük után az
egyik test ugyanazon az úton ugyanakkora sebességgel mozog visszafele. Mi történt a másik
testtel? Indokold a választ! Az energiaveszteségek elhanyagolhatók.
7 Miért nem végzik vízzel Torricelli kísérletét?

8 Milyen irányúak azok a nyomóerők, amelyeket egy nyugalomban levő folyadék gyakorol a
vele érintkező testek felületére?

III Az alábbi kérdésekre adott válaszok közül csak az egyik helyes. Válaszd ki azt!

1 A mechanikai munka mértékegysége a következő összefüggéssel adható meg:


a N/m; b J/s; c Ws; d .
2 A mechanikai teljesítmény a következő összefüggéssel adható meg:

a ; b ; c ; d .

3 Egy ládát hajlásszögű lejtőn egyenletes mozgással húzunk felfele. A lejtő hatásfokát meg-
adó összefüggés:
a ; b ; c ; d .
Év végi teszt 143

4 Egy test mozgási energiája az alábbi összefüggéssel adható meg:


Pontozás:
a ; b ; c ; d . I 2 pont
5 Egy m tömegű testből és a Földből álló rendszer gravitációs helyzeti energiája a következő
II 4 pont
összefüggéssel adható meg: (8 × 0,5 p.)
III 1 pont
a ; b ; c ; d . (10 × 0,1 p.)
6 Az mechanikai energia megmaradásának törvénye a következő alakban írható fel:
IV 2 pont
a ; b ; (5 × 0,4 p.)
c ; d .
Hivatalból 1 pont jár.
7 Melyik törvénnyel kapcsolatos a testek úszása?
Munkaidő: 50 perc.
a Pascal törvénye; b Arkhimédész törvénye;
c Torricelli törvénye; d Coulomb törvénye.

8 A következő összefüggések közül melyik adja meg helyesen a nyomás mértékegységét?

a ; b ; c ; d .

9 Melyik eszközzel mérik a légnyomást?


a tenziométer; b manométer; c barométer; d galvanométer.

10 Egy PET palack (víz, üdítő számára) alakja kiürítés után megváltozott. Ennek oka:
a anyagának rugalmassága; b a palack vékony fala;
c hidrosztatikai nyomóerő; d a külső és a belső nyomások különbsége.

IV Oldd meg a következő feladatokat:

1 Egy almás kosarat egy olyan rugóra akasztunk, amelynek kezdeti hossza és
rugalmassági állandója k = 1000N/m a kosár ráakasztása után a rugó hossza  = 14cm lett.
Ábrázold a kosárra ható erőket és határozd meg a kosár tömegét.
2 Az 1. ábrán két tartály látható, amelyekben két különböző 1
térfogatot elfoglaló, különböző gáz található. A csövekben
levő folyadékok sűrűsége egyenlő, a külső légnyomás p0.
Vezesd le a két gáz nyomása közötti összefüggést! Indokod
a választ az erők ábrázolásával és a közöttük fennálló
összefüggés felírásával. Hogy módosul az eredmény, ha a
bal oldali tartályt lassan melegítjük, úgy, hogy a folyadék
ne folyjon ki a csőből?

3 Bálint grafikusan ábrázolja a húzóerőt annak a távolság- 2


nak a függvényében, amelyen a támadópontja elmozdult
(2. ábra). Számítsd ki az húzóerő mechanikai teljesítmé-
nyét a t = 6 s időtartamra vonatkozóan.
4 Egy labda szabadon esik h = 18m magasról. A súrló-
dást elhanyagolva számítsd ki azt a magasságot amelyen
Ec = 4Ep, és azt a sebességet, amellyel a labda a földre érkezik.
5 Dani egy edényben levő víz felszínére egy fémdobozt helyez, amelyben érmék találhatóak. A fém-
doboz úszik a vizen. Mi történik a víz szintjével, ha Dani kiveszi az érméket a dobozból és a vízbe
dobja, az üres doboz pedig továbbra is a vizen marad?
144 Válaszok

1.fejezet. A fizikában használt matematikai fogalmak és tanulmányozási 4 .5a ;


modellek
11 oldal 1 1 kép: mechanikai jelenség, mozgás, sebesség; 2 kép: hőtani b ;c ; .6a ; ;
jelenség, hőmérséklet; 3. kép: mechanikai jelenség, rugalmas alakváltozás,
rugalmas erő. 2 1. kép: elektromos feltöltés, elektromos töltés, coulomb; b ; ; .
2. kép: elektromágnesesség, elektromos éram erőssége, amper; 3. kép:
elektromosság, elektromos feszültség. 77 oldal 3 ;4 ; ; 5 a  ;
15 oldal 1 a. AC = 3 cm; AC = 4 cm; BC = 5 cm; b. A1 = 9 cm2; A2 = 16 cm2;
A3 = 25 cm2; A1 + A2 = A3. 2 AB2 = 2AC2; . b ; ; ;c ; .
17 oldal hosszúság/távolság, l/d, m; terület, A, m2; térfogat, V, m3; tömeg,
m, kg; sűrűség, , kg/m3; erő, F, N; idő, t, s; hőmérséklet, T, K. 6 ; .
20 oldal 1 skaláris fizikai mennyiségek: tömeg, térfogat, hosszúság, nyomás,
időtartam, hőmérséklet, terület, sűrűség; vektoriális fizikai mennyiségek: 4. fejezet Mechanikai jelenségek. A testek egyensúlya
súly, sebesség, erő, gyorsulás 2 A golyók mozgása gyorsuló, nő a sebesség,
81 oldal 2 b ; .
gravitációs gyorsulás.
91 oldal 1 Az első berendezésnél (a) dolgozó munkás nem tudja a teljes
20 oldal 2 c lC = 4 m; h = 2, 4 m; pA = 1, 8 m; pC = 3, 2 m.
izomerejét használni, ő legfeljebb a saját súlyával megegyező testet tud
23 oldal 2 b ;3b . felemelni: . A második berendezésnél (b) dolgozó munkás a lábát
a talajhoz nyomva a teljes izomerejét ki tudja használni. ;
4 a  ; 5 a ;6b .
2 b ;c .
2. fejezet Mechanikai jelenségek. Kölcsönhatások 93 oldal , a nem levágott végétől.
30 oldal A csomag nem azon a függőleges egyenes mentén ér talajt, mint amit
98 oldal 1 ; 2 F = 225 N; 3 x = 6 cm, a nem levágott végétől;
a szabadon bocsátásának pillanatában állítnánk fel.
4 4m1 = m2, az 1 ábrának; 2m1 = m2, a 2 ábrának;
33 oldal A hegycsúcson. Az Egyenlítőnél.
5 a Gt = 50 N, Gn = 86,5 N; b ; 6 F = 35 N; 7 F = 2 N;
39 oldal Nem, mivel a testek súlya kissé különböző. Nem, mivel a testek súlya
8 ; 9 M = 8 Nm; 10 x = 9,7 cm; 11 m = 20 kg; 12 Fr = 700 N;
a Holdon más, mint a Földön.
13 ; 14. ; 15. ; .
46 oldal 3 R = 0
99 oldal II 1 (F); 2 (F); 3 (A); 4 (A); III 1 d; 2 d; V a emelkedik a lejtőn,
52 oldal 3 ;4 ;  ;
;b , , .
6 ; ;7 ;  ;
8 Igen, ha az erők egyenlőek és az általuk bezárt szög értéke: ;9 ; 5.fejezet Mechanikai jelenségek. A folyadékok sztatikája
10   ; ; ; 11 ; 102 oldal 2 ; , két elefánt.

13 ; 14 ; ; 108 oldal A dugattyúk egyensúlya esetén: ,  ,


ahonnan . p1 ≠ p2, dacă S1 ≠ S2.
15 a ; ;b .
109 oldal .
118 oldal 1 A tömegek egyformák, a mérleg egyensúlyban marad;
53 oldal II 1 a; 2 b; 3 b; III a A; b A; c A; d F, ; VI 1  ;
2 ;3 , ;4 ;
; ; ; ;
5 a ;b ;
2 ; ; .
6 ;7a ,b ,
3. fejezet Mechanikai jelenségek. Mechanikai munka. Energia
58 oldal 1 Mivel a kocsi egyenes vonalú egyenletes mozgást
c ;8a ,b ,
végez: ; , ;  ;
; , a visszaható erő munkája:
c ,d .
; . Következtetés:
Egy egyenes vonalú egyeletes mozgást végző test teljes mechanikai 119 oldal 1 a az erők merőlegesen hatnak; e Az erők mindkét oldalon
munkája nulla. 2 a ; ;b ;
hatnak; 2 a, c, d; 3 d; 4 d; 5 (a hozzáadott anyag tömege egyenlő
.
60 oldal 1 ; ;  ;
a kiszorított folyadék tömegével); 6 ;7a ,
.2 ; .
b , volumul dezlocuit scade.
3 .4 . 5 Állandó teljesítményű
6. fejezet Mechanikai jelenségek. Mechanikai hullámok - a hang
autó motorja esetén, a húzóerő fordítottan arányos a sebességgel, melynek
következtében az elért sebesség akkor maximális, mikor a húzóerő minimális. 136 oldal 3 b ;
Ez a helyzet az egyenes vonalú egyenletes mozgásnak felel meg.
4 ;5 ;6a ;
61 oldal b A láda egyenletes emelkedésekor: ;  ;
b , ; ;c következtetésképpen az
, ahol b a lejtő alapja:  ;

;c ; első pontbeli megközelítés eléggé pontos; 7 a ;


d ;e ; . b  ; 8 a Stabil egyensúlyi helyzet, mivel az

egyensúlyi helyzet körül végez rezgőmozgást; b A mechanikai gyensúlyi


65 oldal a ; ;
feltételből kövekezik, hogy a súlypont az alátámasztási ponton átmenő
függőlegesen van. Anyagi pontnak tekintve a rendszert, akkor ez megegyezik
;b .
a súlyponttal, a gravitációs inga periódusával megegyező rezgéseket végez,
67 oldal A rugalmassági állandó fordítottan arányoa a rugó hosszával, vagyis az alátámaszási pont alatt távolságra van.
. A két összenyomott rugóban energia halmozódik fel: 137 oldal 1 a a vízrészecskék rezgőmozgása; b a víz felszínén terjedő
, ; . rezgőmozgásból származó mechanikai hullám. 2  .
69 oldal ; ; ;
3  A rezgés periódusa: ; . A válasz: nem.
.
71 oldal ; ; 4  A a cső két oldalában levő vízoszlop szintkülönbségének súlya. 5 a Doppler
hatás; b Nem, mivel az autó mozgásának irányításától függetlenül, ha elölről
; . vagy hátulról közelítjük a hangforrást, akkor ez a felfogott hang frekvenciájának
a növekedését eredményezi, ha pedig távolodunk, akkor a felfogott hang
74 oldal . ferekvenciájának csökkenése következik be.
6   .
76 oldal 1 b ;c ;
Pag. 142. III 1 c; 2 c; 3 c; 4 c; 5 b; 6 a; 7 b; 8 b; 9 c; 10 d;
d ; .2 ; .
IV 1 .2 ;3 ;4 ; .
3 a ; ;b ;c  .