Készült a HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.

0 számú program támogatásával

Informatikai alapok (A gazdaságinformatika alapjai)
Készült a HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.0 számú

„Gyakorlatorientált képzési rendszerek kialakítása és minőségi fejlesztése az agrár-felsőoktatásban”
pályázat keretében

© DE ATC AVK 2005

Szerző: Cser László, Nagyné Dr. Polyák Ilona, Németh Zoltán,

Lektor: Lektor Mátyás

© DE ATC AVK 2005

ISBN xxx xxxx xx x Első kiadás

A kiadvány szerzői jogvédelem alatt áll. A kiadványt, illetve annak részeit másolni, reprodukálni, adatrögzítő rendszerben tárolni bármilyen formában és bármilyen eszközzel – elektronikus úton vagy más módon – a kiadó és a szerzők előzetes írásbeli engedélye nélkül tilos.

Kiadó: Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar

Budapest, 2006. május 25.

2

1.

A TANTÁRGYRÓL 1.1 KÉPZÉSI KÖVETELMÉNYEK 1.2 MI IS AZ A GAZDASÁGINFORMATIKA? 1.3. HELYZETKÉP: AZ INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIA FORRADALMA 1.3.1. Átalakulások az üzletben és menedzsmentben 1.3.2. A virtuális vállalatról 1.4. AZ INFORMATIKAI TECHNOLÓGIA

6 6 6 7 7 9 10 12 12 13 14 15 16 17 18 19 19 20 21 23 24 25 26 27 27 28 29 32 32 33 34 34 36 37 38 38 39 39 41 41 42 42 45 50 51 52 52 52 53 53 54 55 56

2.

A RENDSZEREK ÉPÍTŐKÖVEI: A PROGRAMOZÁS 2.1 A PROGRAMOZÁSI NYELVEK 2.1.1. Gépi nyelv és assembly 2.1.2 Magas szintű programnyelvek és fordítók 2.1.3 Neumann-elvű és nem Neumann-elvű nyelvek 2.2 ALAPVETŐ PROGRAMOZÁSI STRUKTÚRÁK 2.2.1 Szekvencia 2.2.2 Döntés 2.2.3 Ciklus 2.3 AZ OBJEKTUM-ORIENTÁLT PROGRAMOZÁS ALAPELVEI 2.4 STRUKTURÁLT PROGRAMOZÁS ÉS GRAFIKUS OBJEKTUMOK A VISUAL BASIC NYELVBEN 2.4.1 A Visual Basic indítása és elemei 2.4.2 Beolvasás, kiírás, értékadás 2.4.3 Feltételes elágazások 2.4.4 Ciklusok 2.4.5 Tömbök 2.4.6 Grafikus objektumok a VBA-ban 2.4.6.1 Tulajdonságok 2.4.6.2 Metódusok és események 2.4.6.3 Az ActiveX vezérlők

3.

ELEMI ALGORITMUSOK 3.1 3.2 3.3 3.3.1 3.3.2 3.3.3 3.4 3.4.1 3.4.2 3.4.3 AZ EUKLIDESZI ALGORITMUS ÖSSZEGZÉS TULAJDONSÁG KERESÉSE, KIVÁLASZTÁS, MAXIMUM ELŐÁLLÍTÁSA Negatív szám lineáris keresése Kiválasztás és kiválogatás Maximum kiválasztása RENDEZÉS Buborék-rendezés Minimum-rendezés További rendezési módszerek

4. AZ ADATTÓL AZ ADATBÁZIS KEZELÉSIG 4.1. AZ ADATBÁZIS 4.2. AZ ELEMI ADATSZERKEZETEK 4.2.1.A bejegyzés, vagy rekord 4.3. ADATBÁZIS-KEZELŐ RENDSZEREK 4.4. ADATMODELLEK: HIERARCHIKUS ADATMODELL, HÁLÓS ADATMODELL, RELÁCIÓS ADATMODELL, OBJEKTUM-ORIENTÁLT ADATMODELL 4.4.1. Hierarchikus adatmodell 4.4.2. Hálós adatmodell 4.4.3. Kétszintű hálós adatmodell 4.4.4. CODASYL-hálós adatmodell 4.4.5. Relációs adatmodell 4.5. NORMALIZÁLÁS. NORMÁLFORMÁK 4.6. A RELÁCIÓS ADATBÁZIS KEZELŐ RENDSZEREK A GYAKORLATBAN. AZ ACCESS ADATBÁZIS-KEZELŐ
RENDSZER

4.6.1. Adatműveletek, adattábla kezelése 4.6.2 Adatbázis tervezése (relációs adatbázis tervezése). Adatbázis létrehozása

3

1.5 Jogosultság. A fizikai réteg 5.2.6. TÉRINFORMATIKA 9.3. VEZETŐI TEVÉKENYSÉGEK ÉS ADATSZÜKSÉGLETEK 7.4.2.4.2. 9. Telefonvonalon való kapcsolódás 6. Wi-MAX 6.2. SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATOK 5.4.1.9. ADSL 6. Szűrések a lekérdezésben 4.2 A TCP/IP hivatkozási modell 5. Hálózati szoftver 5. ADATKEZELÉS.4. Wi-Fi 6.1. SPECIÁLIS SZAKTERÜLETI INFORMÁCIÓS RENDSZEREK 9.1.5.1.File transfer protokoll 6.5. Elektronikus levelezés 6.1.2.3.6.1. A hálózatok részelemei 5. Hálózati hardver 5. 9.4.1.3.FTP . TELNET 6.2.2.4 HÁLÓZATOK ÖSSZEKAPCSOLÁSA 5.3.1.4.3. AGRÁRINFORMÁCIÓRENDSZEREK 8. biztonság.4. A DOMÉN NÉV RENDSZER (DNS – DOMAIN NAME SYSTEM) 6.AGRÁRSTATISZTIKAI RENDSZER 8.3.1. AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRINFORMÁCIÓ RENDSZEREI 8.1. A PIACI INFORMÁCIÓS RENDSZER 8. INTERNET SZOLGÁLTATÁSOK 6.3.1. A World Wide Web 6. Űrlapok készítése 4.1. A HÁLÓZAT FIZIKAI MEGVALÓSÍTÁSA 5.3. GEOMETRIAI ADATOK RASZTERES ÉS VEKTOROS ADATOK. VÁLLALATI INFORMÁCIÓS RENDSZEREK 8. INFORMÁCIÓRENDSZEREK 7. FIZIKAI HOZZÁFÉRÉS AZ INTERNETHEZ 6.A FADN (FARM ACCOUNTANCY DATA NETWORK) 8. ADATBIZTONSÁG ÉS AZ ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM 10. 9.5.6.3.3.4. Mobil Internet 6.4.2 HIVATKOZÁSI MODELLEK 5. Kapcsolat két pont között 6.1.1. KLIENS-SZERVER MODELLEK 6.1 Hálózati struktúrák 5.6.2.7. CÍMZÉSI RENDSZER 6. adatvédelem 4. Hálózat felépítés (topológiájuk) 5.1. ALAPMŰVELETEK A PRECÍZIÓS GAZDÁLKODÁS ESZKÖZEI 59 63 64 67 69 69 69 70 72 74 74 76 79 79 82 83 84 86 88 88 90 91 92 92 93 93 94 95 96 96 97 98 100 103 106 108 108 113 114 121 121 122 124 126 127 128 129 130 131 132 136 139 139 140 10.3 Lekérdezések. AZ ELEKTRONIKUS ALÁÍRÁS FUNKCIÓJA 4 . A WWW alkalmazások fejlesztésének eszközei 6. CÉLJAI.2.6.2.5.1 Az OSI hivatkozásai modell 5.4.3.4. Valós idejü kapcsolattartás (IP telefon) 7. Állományok átvitele . TÉRINFORMATIKAI RENDSZEREK TÍPUSAI A HELYMEGHATÁROZÁS.1.3. AZ INTERNET 6.4. INTEGRÁLT IGAZGATÁSI ÉS ELLENŐRZŐ RENDSZER 8. TESZTÜZEMI RENDSZER . INFORMÁCIÓS RENDSZER FOGALMA 7.6. ELEMEI 5.2. AZ SQL FEJLŐDÉSÉNEK FŐBB ÁLLOMÁSAI 5. E-ALÁÍRÁS 10.4.

ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM. E-KORMÁNYZAT FOGALMA 11.1.3. Business to Business (B2B) 10.2. E-business 10. Az elektronikus kereskedelem hatása a gazdasági életben 10.4. Administration to Administration (A2A) 10.1. Az e-közigazgatás programja 11.4.4.1. Consumer to Consumer (C2C) 10. AZ ÖNKORMÁNYZATOKKAL SZEMBENI ELVÁRÁSOK 11.2. ELEKTRONIKUS KÖZSZOLGÁLTATÁSOK. E-KORMÁNYZAT. Szolgáltató közigazgatás 11. főbb elvárások 11.2.6.3. Az ügyintézéssel kapcsolatos.2. E-SZAKIGAZGATÁS 11.3.2.7.1. ELEKTRONIKUS ÜZLETVITEL 10. A szervezettséggel.4.3.3.3.1. Rendszerfejlesztés 140 142 144 145 145 145 146 146 147 147 148 149 150 150 153 153 153 153 155 156 158 158 159 5 .8.2.10.2.3.5. ÜGYINTÉZÉS 11. Administration ti Business (A2B) 10.2.2. Business to Consumer (B2C) 10. Peer to Peer (P2P) 11. Elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatások 10.3.3.1.3. KÖZIGAZGATÁSI ÜGYFÉL-TÁJÉKOZTATÓ RENDSZER 11. E-business modellek 10.3.3.2.3. szervezéssel kapcsolatos fontosabb elvárások 11.3. Ügymenet modellek 11. Az elektronikus aláírás módszerei 10.9.

magában foglalva a közgazdasági. döntési információfeldolgozó rendszerei. üzletviteli feladatainak elvégzését.” (Zilahi-Szabó: Wirtschaftsinformatik. és képesnek kell lenni arra. amelyet a középiskolából hoznak. A GI olyan interdiszciplináris tudományterület.figyelembe véve annak inhomogenitását – törekszik az ismeretek rendszerezésére. Oldenburg Verlag) „A gazdaságinformatika a gazdasági rendszereket. hogy az üzleti tevékenységet számítógépes alkalmazásokkal tegyék hatékonyabbá.” (Johannes Kepler Universität. rendszerfejlesztési. a szervezetek gazdálkodását kifejezõ információrendszerek fejlesztési és üzemeltetési elveivel. A középpontban az gazdasági/üzleti feladatok támogatása áll.2 Mi is az a gazdaságinformatika? „A gazdaságinformatika a közgazdasági és az informatikai tudományok ismereteinek egyfajta kombinációja. A fogalom az üzleti szférában és a gazdálkodási területeken kezelt szociotechnikai rendszereket. amely a közgazdaságtudomány és az informatika közös ismeretanyagán és 6 . az emberek és gépek által fejlesztett. tervezési. 1. amely a gazdasági kommunikációs és információrendszerek számítógéppel támogatott feldolgozási módszereivel és technikáival foglalkozik.1. A gazdaságinformatika az alábbi részterületek vizsgálatára és elemzésére terjed ki: • gazdálkodó szervezetek adminisztrációs. szociológiai vonatkozásban is. illetve kezelt információés kommunikációrendszereket jelenti. • gazdálkodó rendszerek információrendszereinek fejlesztése és menedzselése. diszpozíciós. „A gazdaságinformatika az a tudományterület. elektronikus üzletvitel). lehetőségeire és korlátaira. szoftver. de tájékozottnak kell lenni jogi. matematikai és gazdasági ismeretekkel kell rendelkezniük. programozási. A gazdaságinformatikai szakembereknek alapos információtechnológiai (helyzetelemzési. A gazdasági alkalmazások. amelyek segítik és hatékonyabbá teszik a vállalatok és egyéb gazdálkodó szervezetek gazdasági. • a gazdasági területeken alkalmazandó számítógéprendszerek (hardver. és idegen nyelveket is ismerniük kell. adatbázis-kezelési módszerek és technikák). illetve alkalmazási rendszerek olyan szoftverrendszerek. • szakértői rendszerek fejlesztése és implementálása a különbözõ gazdasági ágazatok területén.1 Képzési követelmények A tantárgy az informatika hardver és szoftver eszközeit mutatja be. Támaszkodik a hallgatók egyre magasabb szintű informatikai ismereteire. módszereivel és technikáival foglalkozik. • az informatikai infrastruktúra hatékony üzemeltetése. különös tekintettel azok működési elveire. gazdasági alkalmazások) kiválasztási kritériumainak meghatározása. • adatstruktúrák és rendszerfunkcionalitás elemzése és modellezése gazdasági alkalmazások szoftverrendszereinek fejlesztése céljából. A képzésben megszerzett ismereteket integrálni kell tudni. de . a szociológiai és az informatikai diszciplínákat. kontrolling. • a korszerű kommunikációs technológiák alkalmazása az üzleti folyamatokban (irodaautomatizálás. Linz). A TANTÁRGYRÓL 1.

3. Miután az informatikai rendszerek és a gazdálkodástudomány elválaszthatatlan a szociológiai vonatkozásoktól. • az információtechnológia korszerű lehetőségeit kihasználva a szervezetek tudásbázisának és üzleti intelligenciájának a növelésére.1. Helyzetkép: az információtechnológia forradalma 1.1. alkalmazások fejlesztésére.és értékrendszerében a valós üzleti folyamatok megértésére. Ennek főbb tényezői az alábbiak: 7 . hogy az itt leírt ismeretek rendszerét ki fogják egészíteni és el fogják mélyíteni a szaktárgyak tanulása során szerzett részletes ismeretek. Springer Verlag) Ennek megfelelően a gazdaságinformatikus szakembernek képesnek kell lennie • az információs társadalom feltétel. működtetésére és a működés elvárt minőségnek megfelelő felügyeletére (Gazdaságinformatikus BSc Képzés Akkreditációs anyaga) Szociológia Informatika Gazdálkodástudomány Műszaki tudományok 1. Jelen tankönyv ebben a szemléletben próbálja meg bemutatni a gazdaságinformatika alapjait azzal a feltételezéssel. • az infokommunikációs folyamatok és technológiák együttműködésen alapuló modellezésére. de támaszkodik a műszaki tudományokra és az informatikára.1. a gazdaságinformatika társadalmi aspektusai sem elhanyagolhatók. Átalakulások az üzletben és menedzsmentben Korunk gazdasága óriási átalakuláson megy keresztül.” (Peter Mertens: Wirtschaftsinformatik. ábrán is látható.3. 1. ábra: A gazdaságinformatika helye a tudományterületek között Mint az a 1. a problématér definiálására. • a problémák feltárására.kutatási eredményein alapul. • az értékteremtő folyamatokat támogató informatikai feladatok menedzselésére. a gazdaságinformatika szorosan kötődik a gazdálkodástudományhoz. • folyamatok szabályozására és tervezésére.

• Nemzetközi verseny. lemezalakítás. hogy ezek a beszállítók területileg hol helyezkednek el. a kovácsoló-gyár nemcsak egy. Némi egyszerűsítéssel ez úgy írható le. szerviz stb. szerelés stb.. • Globális vásárlási lehetőségek. a gyártásfejlesztés és az alapvető gyártási műveletek (öntés. autóvillamossági elemeket) biztosították. hidegalakítás. • Globálissá váló termelés. hogy pl. szállítás.4. termék-orientált vállalatokra épült. Az alrendszereket gyártó kapacitások telepítésénél a munkaerő képzettsége és olcsósága. Az pedig. Pl. 8 . hanem több (esetleg egymással is versengő) autógyárat szolgált ki egyre magasabb technológiai színvonalú termékekkel. forgácsoló megmunkálás. A verseny olyan technológiai fejlesztéseket tett szükségessé. kovácsolás. festés. 1. a kommunikáció és a szállítás korszerű lehetőségei mellett már egyre kisebb szerepet játszik. ábra). a hagyományos termelési struktúra a regionális környezetre alapozott. 1. az autógyárban a gyártelepen belül folyt a gyártmányfejlesztés. amely az ilyen szerveződésű termelés gazdaságosan fenntarthatóvá tette volna.2. ábra: A hagyományos termelési struktúra Mint az 1. Ez azt jelenti.). marketing. Kimondható általában. Ehhez járul még az egyes kiegészítő tevékenységek (pl. amelyekkel egymagában egy – még oly nagy – vállalat sem tudott lépést tartani.• Menedzsment és kontroll rendszerének átalakulása. valamint az infrastruktúra fejlettsége nagyon nagy súllyal esik latba (1.2. világpiac fokozott érvényesülése. hogy a vállalatok a regionális struktúra mellett elsősorban a termékek szerint szerveződtek. ábra). hogy az egyes vállalatok korántsem rendelkeztek azzal a technológiai háttérrel (többnyire). hogy a végtermék kibocsátó vállalat egyre inkább csak rendszerintegrátorként működik. ábrán látható. Láthatóvá vált azonban.) kiszervezése a vállalat alapvető struktúrájából (l. a beszállítók csak a speciális szerelvényeket (pl. ezért a termelési struktúra elsősorban a technológiák köré szerveződött.5.

ábra). a virtuális vállalathoz.6.elérkeztünk a jelenlegi globális termelés alapvető szerkezeti egységéhez. de bonyolultsági szintjük miatt új informatikai támogatást kellett bevezetni.1. Ez az informatikai rendszer fokozatosan átszőtte a teljes működést és a szervezetet integráló alapvető elemévé nőtte ki magát (1. ábra: A virtuális vállalat gondolata Az informatika és a vele integrált kommunikációs technika (számítógépi hálózatok) a vállalat belső szerkezetét is átalakították. 9 . a vásárlók. s működését két tényező fogja össze: az informatika és a logisztika. A vállalati szervezet hagyományos pillérei (a termék.3. szállítók és erőforrások) továbbra is megmaradtak (1.2.7.3. ábra: A globalizált termelés alapgondolata 1. GYÁRTÓ VÁLLALAT TERVEZŐ VÁLLALAT ÉRTÉKESÍTÉSI ÉS MARKETING VÁLLALAT CORE COMPANY LOGISZTIKAI VÁLLALAT PÉZÜGYI VÁLLALAT 1. amely a termék integrációját és kibocsátását szervezi és valósítja meg. A virtuális vállalatról Így – lényegében . ábra).5.

s bemutatják azon összefüggéseket.7. ábra: A szervezet „tartóoszlopai” 1. • adattárolás. Az informatikai technológia A korszerű informatikai technológia – mint az ismeretes – az alábbi fő témakörökre támaszkodik: • hardver. • kommunikáció. hogy a később részletesen (önálló tantárgy keretében) elsajátítandó ismeretek összefüggéseit megalapozza.6. Ezért az elkövetkező fejezetek elsősorban rendszerező jellegűek. • számítógépi hálózat. Jelen bevezető tantárgy tematikája úgy épül fel. ábra: A szervezetet integráló informatikai rendszer szegmensei 1. • szoftver. amelyek a szaktárgyakban már evidenciaként jelennek meg.4. Az elkövetkező fejezetek témakörei az alábbiak: • A rendszerek építőkövei (a programozás alapjai) • Az alap algoritmusok • Az adattól az adatbázisig • Számítógép hálózatok 10 .1.

Napjainkban az informatika magas szintű alkalmazása szükségszerűség. 11 .• Az internet • Az információrendszerek a vállalatnál • Agrárinformációs rendszerek • Térinformatika • Adatbiztonság • e-kormányzat Összefoglalás Az informatika elterjedése teljesen átalakította a hagyományos termelő és szolgáltató szervezeteket. . a versenyképesség (és ezzel a piaci szervezeteknél az életben maradás) feltétele. amely a szervezet alaptevékenységét is befolyásolja. A munkát megkönnyítő eszközből a szervezetet integráló és a környezetébe bekapcsoló rendszer lett. A gazdaságinformatika az informatikai modellés eszközrendszer hatékony alkalmazása a szervezet gazdasági tevékenységében.

A következő fejezetben a programozási nyelvek történetével. 2. sikeres irányítása volt. Egy összetett rendszert különálló komponensek. gazdasági alkalmazásokhoz. a számítógépen futtatható programok összességeként is definiálni. Az első számítógépek működtetéséhez használt programok célja a hardver működésének hatékony. mint a teljesen új programok fejlesztése1. tehát azt. A program tehát a bemeneti (input) adatok feldolgozásának lépéseit jelentő algoritmusok pontosan megfogalmazott leírása valamely programozási nyelven. hogy a program világosan értelmezhető. amelyek kernelje az 1995 és 2002 között kiadott verziókban alig változott. olvasható legyen.2. • számítógépes szimuláció. Meglévő programok módosításához. hogy a szoftverek karbantartása – azaz: hibák javítása. • rendszerprogramozásra született a C nyelv. A XX. önálló szoftverek elegyének is tekinthetünk. több száz programozási nyelvet tartanak számon. A felsorolás természetesen nem teljes. illetve új elemek beépítése – nagyobb jelentőségű. • ügyviteli. módosítások a meglévő struktúrában. 2 Beginners All-purpose Symbolic Instruction Code 1 12 . Különböző célokra különféle nyelvek születtek. és az elméleti keretek ismertetése után a Visual Basic nyelv környezetét felhasználva áttekintjük a legfontosabb gyakorlati programozási ismereteket. több emberi erőforrást foglal le. osztályozásával foglalkozunk. és a felhasználási szempontok mellett számos egyéb szempont alapján is kialakíthatunk programnyelv-kategóriákat. adatfeldolgozáshoz készült a COBOL. és a megfelelő szoftver előállításának költsége jóval alacsonyabb volt a – mai mértékkel – csillagászati hardverköltségeknél. így például • főleg tudományos (matematikai) számítások eszköze a FORTRAN és az ALGOL nyelv. • oktatási célból fejlesztették a BASIC2 és Pascal nyelveket. Ezen követelmény – és nem mellesleg a programozással foglalkozók körének jelentős kiszélesedése – hatására a programok nyelvezete és a nyelvek mögötti filozófia is sokat változott az első számítógépek óta. a fizikai alkotóelemek tömegtermelése jelentősen csökkentette azok árát. modellezési technikák megvalósítása a GPSS és a SIMULAnyelvek célja. lényegében feladat-meghatározás a számítógép számára. hogy a Gondoljunk például a Windows-sorozatra. de szokás a szoftver fogalmat gyűjtőkategóriaként. A program meghatározása már egyértelműbb: a számítógép által értelmezhető utasítások sorozata. A számítógép processzorának saját „nyelve” és a programnyelvek közötti távolságot. amelyekből általánosan legfeljebb egy-két tucat ismert és népszerű. de ezzel párhuzamosan az egyre fejlettebb architektúra és a felhasználók táborának kiszélesedése egyre nagyobb teljesítményt követelt a programok fejlesztőitől. elemi típusú és csak alapvető utasításokat ismerő programnyelvek óta körük jelentősen bővült. század végére megfigyelhetővé vált. A század folyamán a technológiai fejlődés megfordította ezt az arányt. továbbfejlesztéséhez elengedhetetlen. A rendszerek építőkövei: a programozás Az informatikai rendszereket tárgyalva a szoftver és program fogalmak többféle jelentéssel is bírhatnak.1 A programozási nyelvek Az első.

a gépi nyelvhez legközelebb álló. A műveleti kódban megadott utasítást hajtja végre a processzor a címrészben megadott 1. a fizikai felépítését is beleértve – nem meglepő. Intel 8086 és utódai. Egy assembly-program adatdefiníciókat és programutasításokat (adatmozgatás.1. és általában egyértelmű megfeleltetéseket alkalmaz a gépi nyelvű utasításokra: műveleti kódok helyett 3-4 karakteres rövidítéseket. Az egyes utasítások könnyebb megfogalmazására. hogy a memória mely területén („rekeszében”) találhatóak a számításokhoz szükséges adatok. makrókba szerevezhetők. 2. ún. a harmadik generációs nyelvek továbbfejlesztett változatai mellett speciális célú nyelvek. gyakran használt utasítássorok ún. a memóriacím helyett pedig változókat. feladatorientált nyelvek Szokás ezt a megkülönböztetést a programnyelvek egymást követő generációiként megadni. illesztőprogramok és operációs rendszerek készültek/készülnek assembly nyelven. feltételes ugrások) tartalmaz. Azonban a mai napig léteznek olyan feladatok. módosíthatósága miatt. az adott utasítás végrehajtása után automatikusan a következő utasítást dolgozza fel a processzor. az assembly a második. assembly nyelvek • magas szintű. hogy gyakorlatilag az ötvenes évek óta nem vagy nagyon ritkán használják. Egyes.konkrét hardverelemek mennyire befolyásolják a program elkészítésének módját.1. amelyeknél a magas szintű nyelvek egy adott probléma megoldására nem nyújtanak megoldást. A belső programvezérlés elve szerint mind az adatok. vagy – különösen 13 . a következő osztályozással szemléltethetjük: • gépi kódú programozás (közvetlenül futtatható kódok) • alacsony szintű. Negyedik és ötödik generációs nyelveket is ismer az irodalom. ezt az assembler végzi. de használata visszaszorulóban van platformfüggősége (a különböző processzorcsaládok. mint pl. 2 vagy 3 operandussal – ezek határozzák meg. illetve a mesterséges intelligencia nyelvei tartoznak ide – az utóbbi legismertebb példája a PROLOG logikai nyelve. megkívánja a számítógép teljes ismeretét. bizonyos utasításokat – beépített áramköreikkel – közvetlenül hajtanak végre: ezek alkotják tehát az egyes processzortípusokra jellemző utasításkészleteket. Az assembly nyelvű program végrehajtásához a szöveges forrást le kell fordítani gépi nyelvre. A számítógépek processzorai különböző nyelvekkel rendelkeznek. jobb olvashatóságára és dokumentálhatóságára született meg az assembly. alacsony szintű nyelv. Bár a gépi kód képes kihasználni a számítógép minden adottságát. és a magas szintű nyelvek a harmadik generációt. amely műszaki alkalmazásokban (robotok) és szakértői rendszerekben népszerű. A gépi kódok elemei műveleti kódból és címrészből állnak (szokásos elnevezés még: műveleti és operandus rész). Gépi nyelv és assembly Neumann János 1948-ban megfogalmazott követelményei a mai napig meghatározzák a számítógépek többségének architektúráját és működését. aritmetikai és logikai utasítások. így a gépi kód alkotja az első. mind a programok a gép belső tárolójában (a memóriában) helyezkednek el – a programok egyes lépései automatizáltan követik egymást. így használatuk jelentősen egyszerűsödik (az utasítássor alkalmazásához csak a makró nevét kell megadni). A gépi kódú program ezen utasítások sorozata. Elsősorban a hardverek működését szabályozó rendszerszoftverek. IBM Power PC vagy a Sun SPARC assembly-nyelvjárásai legfeljebb szerkezetükben hasonlóak) és a magas szintű nyelvekhez képest nehéz olvashatósága.

2. hogy sok nyelvhez mindkét fordítótípus létezik. hibrid kódra történik a fordítás.vagy időkritikus feladatoknál – nem gazdaságos az alkalmazásuk. ami még szintén nem futtatható (legalábbis közvetlenül a processzor számára nem az). amelyek használata jelentős segítség lehet a programírásban. nem lesz tárolt változata. Hibátlan kódsor esetén a fordító tárgyprogramot készít.2 Magas szintű programnyelvek és fordítók Az első magas szintű programnyelv megalkotásakor a készítőket programok hatékonyabb fejlesztése vezérelte. és arra is van példa. szerkesztésre szorul: különböző. A fordítás végeredménye a végrehajtható program. azaz saját szabályokkal rendelkeznek. a „nyers” kód szövegének formázása és főleg az adott nyelv szabályairól tájékoztató segédletek és minták. Így minden egyes futtatáshoz külön futtató környezet szükséges. forrásprogramot készít. Ha nem is nélkülözhetetlenek. amelyek mentén a programok elemei felépíthetők. Emiatt a szintaktikai hibákról itt nem jegyzék készül a fordítás után. azaz szabályainak. hogy egyidejűleg használják: a JAVA nyelv esetében például egy ún. tehát a programunk gépi kódú megfelelője soronként áll elő. az adott nyelvre vagy rendszerszoftverre jellemző rutinokkal egészül ki. Az így megalkotott programok gépfüggetlenek. ez kétféleképpen valósulhat meg. Perl) is3. mint a compilernél. Az interpreter előnye tehát a hibakezelésben érvényesül. hanem azok a fordítás során azonnal jelentkeznek. 2. Pascal nyelvek esetén. de komoly hátránya. hogy a végrehajtható program a fordítási művelet után már nem hozzáférhető. és az egyes sorok feldolgozása után azonnal végrehajtja az utasítást.méret. A fordítóprogram (compiler) a ellenőrzi a forrásprogramot: megfelel-e a nyelv szintaxisának. ami legtöbbször maga a fejlesztői környezet. majd ezt értelmezi a gép. ehhez legtöbbször egy egyszerű szövegszerkesztő is elegendő. de a kortárs webprogramozási nyelvek (PHP. mint például a programkód hibáinak ellenőrzése. Interpretert használnak többek között a BASIC nyelv régi változatai. Ilyen mechanizmussal dolgozunk C. szavadon hordozhatók. de a legnépszerűbb nyelvekhez önálló fejlesztői környezetet készítettek. ekkor célszerű lehet a magas szintű programkód kiegészítése egy assembly nyelvű egységgel.1. de nagy jelentőségűek tehát a fejlesztői környezetek beépített funkciói.1 ábra: A programfordítás szakaszai Az értelmezőprogram (interpreter) soronként halad a forráskódban. 14 . FORTRAN. A kész forrásprogramot át kell alakítani a gép processzora számára értelmezhető bitsorozattá. A felhasználó az adott nyelven ún. 3 Megjegyezzük. A FORTRAN („Formula Translator” összevonásából) és utódai általános célú nyelvek.

A fordító- és értelmezőprogramoknak, bár más elvet követnek, vannak közös jellemzőik. Mindkettő alkalmaz forráskódkezelő alkotóelemeket, ezek közül néhány lényegesebb: • Lexikális elemző: a karaktersorozatot szimbólumsorozattá alakítja (szimbólumtábla használatával). Meghatározza a szimbolikus egységeket (változók, kulcsszavak, operátorok). • Szintaktikai elemző: feladata a nyelvi elemek felismerése és elemzése, szintaktikai hibák megállapítása. • Szemantikai elemző: az általa keresett hibák elsősorban kompatíbilitási, végrehajtási problémákhoz vezetnek (végtelen ciklus, logikailag értelmezhetetlen utasítás). • Hibakezelő: hibák jelzése, amelyek súlyossága lehet „normál” vagy „fatális”. A felsoroltakon kívül a compiler tartalmaz kódgeneráló és kódoptimalizáló elemeket is, előbbi a tárgykód előállítását végzi, utóbbi a futtatás gyorsaságát és erőforrásigényét igyekszik javítani. Csak az értelmezőkre jellemző a speciális végrehajtó egység.

2.2 ábra: Egy komplex fordítórendszer

2.1.3 Neumann-elvű és nem Neumann-elvű nyelvek A magas szintű nyelvek mindegyik változatában valamilyen fokú absztrakció érvényesül – a gépi kód „nyers” lépéseihez képest valamilyen gondolkodási módot, stílust sugallnak. A paradigma – amely egy tudományterület sarkalatos megállapítása – a programozási nyelvekben ezeket a módszertanokat jelenti, azaz meghatározza, hogyan használták fel a programozási alapfogalmakat a nyelvek létrehozásakor, milyen modellek szerint kell végrehajtani az algoritmusokat. Általában két fő paradigma-csoportot különíthetünk el, ezek az imperatív és a deklaratív elvű nyelvek, előbbihez a Neumann-féle architektúrához szorosan kötődő, algoritmikus nyelvek, utóbbihoz pedig főleg matematikai logikára épülő, eredményorientált, nem algoritmikus nyelvek tartoznak. Az imperatív nyelvek fő programozási egységei az utasítások, amelyek egymásutánisága vezérli a processzort. Egy ilyen elvű programban a központi problémát az eredmény elérésének módja, az oda vezető út megadása jelenti. Változókat használ az adatok kezelésére, amelyeknek az értéke módosítható. Ide tartoznak az eljárás-orientált nyelvek 15

(eljárás: szövegegység a forráskódban), mint a FORTRAN, COBOL vagy a BASIC nyelvek első változatai4, ezek mellett két fő modern irányzatát különíthetjük el: a strukturált programozás elvét (mint az eljárás-orientált paradigma egy formáját, egyik fő képviselője a Pascal nyelv), illetve az objektum-orientált programozás elvét (C++); mindkettőről lesz még szó a későbbiekben. A deklararatív nyelveknél a programozó a megoldandó feladatot írja le, a megoldáshoz vezető út meghatározása a rendszer dolga. Így ezekben a nyelvekben az utasítás fogalma is ismeretlen, nem létezik vezérlési szekvencia, nincs szerepe a sorrendiségnek. Többek között ide sorolhatók a funkcionális, logikai és automata-elvű nyelvek, amelyekben tehát közös, hogy nem kötődnek a Neumann-féle architektúrákhoz. • A funkcionális nyelvek magas szintű függvények használatára és operátor definíciókra épülnek, minden részproblémát függvényként írnak le. • A logikai nyelvekben tényekből kiindulva következtetéseket vonhatunk le meghatározott szabályok mellett. A program itt egy logikai formula, amelyet ki kell értékelni; ebből adódóan erős matematikai kidolgozottságot igényelnek. Az ilyen programokban az adatok is formulák, nem különülnek el, így nincsenek változók, nem létezik értékadás sem. Ezen nyelvek egyik népszerű alkalmazását a szakértői rendszerek adják. • Az automata-elvű nyelvek másik elnevezése „ipari robot nyelvek”. Egy meghatározott „állapottér”-ben működnek, az adatok állapotok, a végrehajtás egyszerű állapotok sorozata. A program maga egy állapotátmenet-függvény, elkülönül az állapotoktól. Változók, értékadások nincsenek, csak névvel ellátott állapotkomponensek – a nyelv utasításai általában egy állapotkomponenst változtatnak. Megjegyezzük, hogy a programozási paradigmák fentebb tárgyalt képviselőin kívül számos más kategóriát ismer az irodalom. Léteznek például olyan nagyon magas szintű nyelvek (negyedik generációs paradigmaként is hivatkoznak ezekre), amelyek esetében a megoldandó feladat természetes nyelven, vagy diagramok használatával fogalmazható meg, többnyire az adatbázisok lekérdező nyelveit is ide sorolják. Napjaink programozási eszközei főképp interaktív fejlesztői környezetek, programkód-generátorok, amelyek már túlmutatnak a magasszintű nyelvek osztályán. Azonban a programozó eszköztárát továbbra is a fenti paradigmák alapján határozhatjuk meg, és a bonyolult fejlesztőkörnyezetek használatához az alapvető programozási fogalmak és módszerek elsajátításán keresztül juthatunk el. A következő fejezetek a strukturális és objektum-orientált elvekbe nyújtanak bevezetőt, számos példával illusztrálva. 2.2 Alapvető programozási struktúrák

A magas szintű programnyelvek terjedésével az eljárásorientált technikák minél hatékonyabb alkalmazása és a programok olvashatósága, érthetősége a sikeres fejlesztői munka feltételévé váltak. A programok megalkotása során a kiindulási problémát egymástól jól elhatárolt részproblémákra bontva lehetségessé vált a fejlesztési feladatok megosztása. Ezeket a külön kezelhető, cserélhető, tesztelhető részegységeket moduloknak, magát a technikát modularizációnak nevezzük. Az algortimusokban olykor ugrásokat definiálunk: ha például valamilyen feltételtől függően kell egy számítás „A” vagy „B” változatát elvégezni, akkor a két változatból csak az egyiket fogjuk futtatáskor alkalmazni, míg a másikat „átugorjuk”. Nem mindegy azonban, hogy a forráskód szövegében hogyan kezdeményezzük ezt az ugrást. Az első nyelvekben
4

Az „első változat” megjelölés nem véletlen. A felsorolt nyelvekből a ’70-es, ’80-as években struktrált változatok is készültek, a BASIC legújabb változatai (Visual Basic) pedig részben objektum-orientáltak.

16

széleskörűen alkalmazott címkézős technika a GoTo (go to = menj oda) utasítással irányította át a folyamatot a kódszöveg valamely megjelölt területére, azonban az ilyen ugrópontok halmozása átláthatatlanná teheti az algoritmust, és korlátozza a modularizációt. Dijkstra5 1968-as cikkében a GoTo-féle ugrások ellen érvelt, és olyan programozási elvet ajánlott, amely szigorúan moduláris, világos felépítésű, jól elhatárolt részelemekkel. Ezek az alstruktúrák egyetlen bemenő és kimenő ponttal rendelkeznek, és hierarchikusan szervezett alá- és mellérendelések alapján kapcsolódnak össze teljes programmá. A strukturált programozás mindhárom alapeleme zárt egységet alkot, amelyben egyszerű input / output / értékadó utasítások vagy eljáráshívások, illetve beágyazott struktúrák szerepelhetnek. A három alapstruktúra: • Szekvencia: egymást követő utasítások sorozata, végrehajtásuk sorrendje adott. • Döntés: valamilyen logikai feltétel kiértékelésétől függően hajtjuk végre a programkód egyik vagy másik szakaszát. Ezeket a szakaszokat ágaknak, magát a struktúrát elágazásnak is nevezzük. • Ciklus: egy adott utasítássorozat ismétlése valamilyen feltétel függvényében. A következő pontokban röviden áttekintjük az alapstruktúrákat és alkalmazásuk körülményeit. A struktúrafajták általános jellemzése következik, programnyelvtől függetlenül, gyakorlati példákkal a 2.4 fejezet szolgál majd. Egyúttal bemutatjuk az algoritmusok vizuális megadási formáinak (folyamatábra, struktogram) az adott alapstruktúrákhoz rendelt szimbólumait6. 2.2.1 Szekvencia A szekvencia a legegyszerűbb alapstruktúra, egymást követő utasítások együttese. A végrehajtás sorrendje a forráskódot olvasva triviális, a rajzos leírásokban általában „fentről-le” irányú, vagy nyilakkal megadott.

2.3 ábra: A szekvencia

Edsger Wybe Dijkstra (1930 -2002) holland tudós Itt jegyezzük meg, hogy a folyamatábrák elemeire nincs konkrét szabály, többé-kevésbé általánosak azonban az alábbi megfeleltetések: bekérés/kiírás/értékadás: tégalalp vagy paralelogramma, feltételes elágazás: elforgatott négyzet – utóbbit a ciklusok feltételének jelzésére is használják. Az egyes elemeket folytonos, egyenes vonallal vagy nyilakkal kötjük össze.
6

5

17

a belső elemek formái itt is a struktúraelemek fajtáját mutatják. ezek: beolvasás. egyébként 2-vel szorozzuk. természetesen állhatna a helyükön szekvencia vagy akár egy másik elágazás is. A beolvasás legegyszerűbb formája egy a billentyűzeten leütött karaktert ad értékül egy változónak. A struktogram mindig egy felosztott téglalap. a jobboldalit struktogramnak hívjuk. a legegyszerűbb elágazásokban e feltétel teljesülése vagy nem teljesülése határozza meg. ilyenkor az egyenlőségjel jobb oldalán álló kifejezés kiértékelése után az eredmény a változóhoz rendelt memóriarekeszbe kerül. Ezt kiválasztásnak nevezzük (Switch vagy Select parancsok leggyakrabban). az elágazás értelmezése: osszuk el az „A” változót kettővel. lényegében egy vagy több adott memóriacímet szimbolizáló szöveges azonosító) értékét egy kifejezés értékére állítja. Bár most mindkét ágban csak egy-egy utasítás szerepel. és a 2. a fentihez hasonló alapforma összevonásából. melyik ágon folytatódik a program. kiírás és értékadás. ahol a két ág közül csak az egyikbe írunk utasításokat.2. A folyamatábra az egyes alapstruktúrákhoz különféle alakzatokat rendel. 2. Gyakran feltételes elágazásként (vagy a programnyelvekben szinte kivétel nélkül használt If kulcsszó alapján: If-elágazásként) hivatkozunk rá.Az algoritmusok grafikus illusztrálására alkalmazott két fő módszer látható a 2.2 Döntés A döntés az algoritmus csomópontja. vagy írja ki fájlba. Emellett gyakran előfordul olyan döntési pont is az algoritmusokban. több. de fájlból is olvashatunk adatokat. az egyszerű utasításokat általában téglalap vagy paralelogramma szimbolizálja. Az egymásba ágyazott elágazásoknak sok programnyelvben létezik egy speciális formája.3 ábrán.4 ábra: Feltételes elágazás Az ábrán látható példában egy „A” azonosítójú változó értéke szerepel a feltételben: ha kisebb. ha 10-nél kisebb. Az értékadás valamilyen változó (információ ideiglenes tárolására szolgál. a baloldalit folyamatábrának. 2. a változó értékét 2-vel osztjuk. de csak akkor. A szekvencia alapvetően háromféle utasítástípus kombinációja. A kiírás változók. 18 . küldi el nyomtatásra. mint 10. A fenti példánál maradva. mert valamilyen feltétel áll mindig a középpontban.4 fejezetben látunk rá példát. Általában az „=” vagy „: =” operátorok használatosak értékadáskor. ha a hamis ág utasítását töröljük. amelyből több ágon haladhatunk tovább. kifejezések értékét vagy a forráskódban megadott szöveget jeleníti meg a képernyőn.

ha egy adott utasítássorozatot – amely természetesen lehet egyelemű is – egymás után többször kívánunk végrehajtani. és e feltétel helye. Erre a módszertanra a strukturált programozásnál jobban jellemző a felhasználóbarát jelleg. hogy egyszer sem fut le a ciklus. míg az elöltesztelőnél lehetséges. a programozó számára nagyobb rugalmasságot ad. Ez utóbbi típus esetén a ciklusfejben egy index kezdő. 19 . és képesek üzenetek fogadására. illetve megadásának módja szerint beszélhetünk különféle ciklusfajtákról. objektumok együttműködésével adja meg. hányszor ismételjük meg a ciklusmag utasításait. számlálós ciklus néven ismert típusa (amelyet a For kulcsszóval adunk meg.és végértékét. egymással kölcsönhatásba kerülő. 2.2. de zárt elemek.5. de az elöltesztelő változatnak számos programnyelvben létezik egy speciális. ún. míg az ismétlődően végrehajtott utasításokat ciklusmagnak vagy ciklustörzsnek nevezzük.2. ábra: Ciklusok Az ábrán látható két típusban eltérő helyen vizsgáljuk meg a folytatáshoz szabott feltételt.3 Az objektum-orientált programozás alapelvei Az objektum-orientált programozási paradigma (gyakori rövidítéssel: OOP) a strukturált programozáson alapul. Ezek az objektumok jól elkülönített feladatokat és hatásköröket kapnak. eljárások gyűjteménye.3 Ciklus Ciklusokat akkor alkalmazunk. ezért gyakran For-ciklusnak is hívjuk). A ciklus feltételének megadására legtöbbször valamilyen kiértékelendő logikai kifejezést használunk (sok nyelvben a While kulcsszót követi ez a kifejezés). 2. A mára már „klasszikusnak” tekintett strukturált elvek szerint a program lényegében függvények. Az ismétlést feltételhez kötjük. E típusok között egy fontos különbséget tehetünk. és ez az ábrán is jól megfigyelhető: a hátultesztelő ciklus utasításai – ha nem használunk ugrásokat – legalább egyszer biztosan végre lesznek hajtva. de szemléletmódjában meghaladja azt. A ciklusok kezdő utasítását ciklusfejnek. a jobboldalit hátultesztelő ciklusnak nevezzük. és üzenet küldésére más objektumoknak. vagy csak a gép számára kiadott direkt utasítások sorozata – ezzel szemben az objektum-orientált megközelítési mód a programot önálló. adatok feldolgozására. Ennek megfelelően a baloldali változatot elöltesztelő. a programok egyszerűbb átláthatósága. valamint lépésközét megadva konkrétan meghatározhatjuk.

Az objektumok egy-egy osztály konkrét megjelenési formái. Amikor a hasonlóság azt jelenti. hogy Microsoft termék. önálló programozási nyelv. Például egy ún. amely viszont a „könyvek” osztályból származik. amely lehetővé teszi. A nyelv előnye.karbantarthatósága könnyebbé teszi a fejlesztői munkát. Ezzel megnöveli az absztrakciós szintet a programozásban: az objektum-orientált nyelvek távolabb esnek a gépi kódtól. mint a korábbi eljárás-orientált vagy funkcionális nyelvek.1. hogy a csomag mely elemeihez férhetnek hozzá (csak olvasás vagy módosítás) más objektumok. a grafikus objektumok kapcsán. Absztrakciónak nevezzük az OOP-elvű programnyelv azon képességét. hogy az örökléslánc szintjeit félretéve egy származtatott osztálybeli objektumot egy általánosabb szinten kezeljünk.és eljárásstruktúrával rendelkeznek. amelyek saját adatokkal. amelyek az alaposztály valamennyi definícióját hordozzák. hogy az osztályaik között átfedések vannak. Így az objektum adatok és függvények együttese „összecsomagolva”. További. • Az egyes objektumok közötti hasonlóságok gyakran arra vezethetők vissza. az osztálydefinícióban megadott szabályok mentén léteznek. ekkor az osztályok hierarchikus örökléslánca jön létre. azonban néhány vonására ki fogunk térni a következő. amely a mai napig az egyik legismertebb és legnépszerűbb fejlesztői nyelv. enkapszuláció). ha általános. és ezek mellett saját jellemzőkkel bírnak – ez az öröklődés7. amelyek adatdefiníciók és működési definíciók együttesei. Ez a kapszulába zárás elve (egységbe zárás elve. de gyakran valamilyen közös alaposztály származatott osztályaiba tartoznak. az egymással való kommunikációt pedig e célra kialakított interfészeken (csatlakozó felületeken) bonyolítják. ekkor többszörös öröklésről beszélünk. de jelentőségét nagyrészt az Office programcsomag tagjaihoz illesztett változatai adják.3 pontban példaként említettük objektum-orientált programnyelvre a C++ nyelvet. 2. Megjegyezzük. 8 C# kimondva: C-sharp 7 20 . meg kell még említenünk a C++ utódjának szánt C#8 nyelvet. népszerű objektum-elvű nyelvek a Delphi és a Java. Visual Basicről szóló fejezetben. Következzen az OOP-elvek néhány fontos jellemzője: • Az objektum-orientált nyelvek struktúrájának alapjai az osztályok. amelyek lehetnek a közös interfésztől eltekintve függetlenek. minden könyvre jellemző tulajdonságait tekintjük. Míg a korábbi paradigmák elveit követve programíráskor az utasítások számítógépes végrehajtásának módját kellett szem előtt tartani. hogy különböző osztályokba tartozó objektumok egy közös interfészen keresztül reagálnak valamilyen üzenetre. és részben ide sorolható a Visual Basic nyelv is. Például a származtassuk a „jegyzet” osztályt a „tankönyv” osztályból. A Microsoft által fejlesztett utód (a Visual Studio fejlesztői termékcsomag egyik elemeként) professzionális. A 2. és mivel az Office szövegszerkesztője és számolótáblája. E jegyzetben nem célunk az objektum-orientált programozás mélyebb ismertetése. hogy a származtatott osztályokból lehetséges újabbakat származtatni. Ekkor ugyanazon műveletre másmás eredmény kapható az egyes objektumoktól. és az interfésztől függ. Ekkor egy jegyzet kezelhető könyvként. polimorfizmusról beszélünk. alaposztályból származtathatunk új osztályokat. az objektumorientált elv az emberi gondolkodásmódot állítja a középpontba. azaz a Word és az Excel széles körben elterjedt irodai segédeszközök. • Az objektumok kívülről fekete doboznak tekinthetők: belső folyamataikhoz saját adat.4 Strukturált programozás és grafikus objektumok a Visual Basic nyelvben A Visual Basic fejlesztőrendszer őse az egyszerűségéről méltán híres BASIC nyelv. ezek makrónyelveként a Visual Basic is könnyen Több alaposztály tulajdonságait is egyesítheti egy származtatott osztály.

amelyeket újra meg újra végig akarunk hajtani például egy táblázat rendezése. A makrók fogalmával már az assembly kapcsán találkoztunk. amelyre gyakran VBA-IDE10 rövidítéssel hivatkozunk. Ebben a fejezetben célunk az alapvető programozási struktúrák és egyes grafikus objektumok szemléltetése. 9 21 . diagramok stb. lejátszására és a Visual Basic Editor indítására szolgáló ikonokat tartalmaz. míg a logikai strukturálásról a VB-nyelvben eljárások és függvények gondoskodnak.7 ábrán látható IDE egy Excellel fut párhuzamosan. a fejlesztői környezet elindításának módjára szorítkozva9.4. 2. egymástól függetlenek is lehetnek. E modularizáció a programjaink fizikai strukturálásának eszköze. de maguk is különálló programoknak tekinthetők. többek között a makrók rögzítésére. itt VB-nyelven rögzített műveletsorozatokat jelentenek.6 ábra: Visual Basic eszköztár Az eszköztár negyedik elemére kattintva indul a Visual Basic szerkesztőablak. Saját azonosítóval rendelkeznek.org irodai szoftvercsomag is ismeri a Visual Basic nyelvet. deklarációjuk általános formában: Sub {eljárás neve} ( {paraméterek} ) Function {függvény neve} ( {paraméterek} ) As {adattípus} Az eljárások és függvények lezárására az End Sub.) is kezeli. és a VB vezérlői mellett az Office objektumait (bekezdések. A 2. formázása vagy akár értékadások. általában egy adott Office-beli esemény bekövetkeztével indul a végrehajtásuk. Az eljárások és függvények tehát egy program részekre bontásának eszközei. A programkód írása mellett grafikus elemek tervezésére is alkalmas. A Word dokumentummal vagy Excel-munkafüzettel párhuzamosan futó Visual Basic for Applications (VBA) programozási környezet a VB nyelv szabályait alkalmazza. és az itt írt programok Excel objektum-hierarchiájának megfelelően szervezhetők modulokba – ez alapján beszélhetünk objektum-típusú (munkalapi modulok. Visual Studio-beli formáját sem. Excel. hogy a Linux-platformra készült OpenOffice. ha Windows-környezetben fut az OpenOffice. cellák.1 A Visual Basic indítása és elemei A Word. 2.hozzáférhető a felhasználók széles köre számára. képes az Office-dokumentumokhoz írt VB-programok fogadására. Ugyanezen okokból nem tárgyaljuk a nyelv önálló. egy párbeszédablak tervező nézetben) és standard (azaz általános. Bizonyos funkciók viszont csak akkor működnek. munkalapok. segítségükkel programozással vagy anélkül automatizálhatunk olyan lépéseket. 10 Integrated Development Environment: integrált fejlesztőkörnyezet. számítások során. ezért az Officevonatkozásokkal csak röviden foglalkozunk. űrlap-modulok – utóbbira példa a képen látható UserForm1. illetve az End Function utasítások szolgálnak Megjegyezzük. Powerpoint kortárs (1997 utáni) változataiban az egyik eszköztár a Visual Basic nevet viseli. A VB-alkalmazások eseményvezéreltek: a dokumentumokhoz írt programrészek (makrók) sorrendje nem rögzített. valamennyi munkalapról hozzáférhető kódot tartalmazó) programmodulokról.

2.401298*10–45 és 3. 22 . • Boolean: logikai változó. a szám abszolút értéke 1. a szám abszolút értéke 4. e deklaráció helye határozza meg a változó élettartamát. amelyekhez a VB ezt a tárolt információt rendeli. A programkódba történő bevezetésüket deklarációnak nevezzük. a módja pedig azt az adattípust. illetve ha még nem létező objektumok bevezetése a célunk.402823*1038 között lehet (egyszeres pontosságú lebegőpontos érték) – Double: valós számokat tárol. amely(ek)re hivatkozni hosszú vagy bonyolult. a TRUE / FALSE (igaz / hamis) logikai értéket tárolja. 0-2 milliárd karakter terjedelemben.7 ábra: VBA IDE Információ ideiglenes tárolására a programozásban változókat használunk A változókat tehát legkönnyebben tárolórekeszekként képzelhetjük el: valamilyen számértéket.79769313486231*10308 között lehet (kétszeres pontosságú levegőpontos érték) • String: szövegek tárolására alkalmas. A legfontosabb adattípusok a tárolt információ jellege alapján: • Numerikus típusok – Integer: egész számokat tárol a [-32768 . • Objektum11 – egy létező objektumtípusként deklaráljuk a változót – Object: általános objektumtípus A változók deklarációját praktikusan az eljárások vagy modulok elejére helyezzük. szöveget tárolnak. Olyan azonosítók.94065645841247*10–324 és 1. ha helyettesíteni akarjuk vele valamelyik (esetleg több) grafikus objektumot. lokális (eljárás-szintű) változók deklarálásának utasítása a Dim. 32767] tartományon – Long (Long integer): egész számokat tárol a [-231 . modul-szintű változókat vezet be a 11 Ezt a változótípust főleg akkor használjuk. 231-1] tartományon – Single: valós számokat tárol. amelyet tárol.

{cím} . amelynek felvett értéke attól függ. {X-koord. CANCEL stb. függvények nevével.2 Beolvasás. ez származhat grafikus objektumokból (a VBA esetében pl.}.}. a következőkre azonban ügyelni kell: • számmal nem kezdődhet. {gombbeállítások} . 4958. {cím} . • nem egyezhet meg a VB kulcsszavaival vagy más változók. 4665 ) 2.2. ”1970”. A deklarálás formája például egy „szov” nevű szöveges változó esetében a következő: Dim szov As String Az eljárások. {help-fájl} . szintaktikája: InputBox ( {üzenet} . értékadás A 2. {kezdőérték} .Private. 2. az alulvonás ( _ ) megengedett. de létezik rá egy a Message Boxhoz hasonló speciális függvény is a VB nyelvben. szimbólum nem szerepelhet benne. Aktiváló parancsa a rövidítése: MsgBox. akár az Excel egy cellájából is). műveleti jel. amelynek neve: InputBox.4. A Message Box egy speciális objektum. {kontextus} ) A Message Box valójában egy függvény. globális változókat a Public kulcsszó. kiírás és értékadás. eljárások.8 ábra: Message Box és Input Box 23 . írásjel. • az ékezetes karakterek megengedettek. de biztonsági és kompatíbilitási okokból kerülendők. teljes szintaxisa MsgBox ( {üzenet} . • kis és nagy betűk között a VB nem tesz különbséget. ”Üdv” int_ev = InputBox (”Mikor született?”. Beolvasáskor információt juttatunk egy változóba. vbOkOnly.”Adatkérés”.1-es pontban tárgyalt szekvencia alapstruktúra három utasítástípusa a beolvasás. {Y-koord. {help} ) Például: Dim int_ev As Integer MsgBox ”Válaszoljon a következő kérdésre!”. Adatok képernyőre való kiírásának legegyszerűbb eszköze a VB-ben az üzenetablak. hogy az OK. közül melyik gombot választotta a felhasználó. amelynek a programkódban adjuk meg a paramétereit. • szóköz. kiírás. függvények és változók neve bármilyen karaktersorozat lehet.

A példa utolsó utasításában látható.4.. hogy bizonyos feltételeknek eleget tesz-e a kapott érték vagy sem. a Select Case-típus. más kérdés. ElseIf a = 6 ... több szálra bonthatjuk a programot. ElseIf a = 7 stb.3 Feltételes elágazások Az Input Box segítségével megszerzett információt fel kell dolgoznunk. amelyeknél minden egyes feltétel ugyanarra a változóra vonatkozik). hogy ez a módszer a probléma túlbonyolításához vezethet. hogy kettőnél több ágra kell bontanunk a programot. kerülendő példában látható. amelynek lezárása az End If utasítás. érték } 24 .. azaz egy változó vagy kifejezés értékei szerint bontja szálakra a programot (ezért nem minden If – ElseIf – Else elágazás írható át Select Case formájúra. A megfelelőség vizsgálatának helye a program egy csomópontja. Amennyiben az egyes ágakon több utasítás követi egymást. mint egy boolean változó.szerkezetűek. Erre ugyanis létezik egy másik elágazási forma.. a Visual Basic megfelelő kulcsszavai: If {feltétel} Then {utasítás} Else {utasítás} A feltétel maga olyan. Aszerint. ekkor a hamis ágat bontjuk ketté. hogy hasznát vehessük. 2. szöveg vagy dátum állhat. A jobb oldalon természetesen nemcsak általunk megadott szám. Egyébként. hogy az értékadás eszköze a VB-ben az egyenlőségjel. egy feltételes elágazás kiindulópontja. ekkor a feltétel nem teljesülése nem jár következményekkel. Előfordulhat azonban. az utasítás formája pedig a következő: {változó} = {érték} A jobboldalt megadott vagy kiszámított érték kerül a bal oldali változóba (vagy konstansba). hogy a felhasználó által megadott évszám elfogadható-e értelmes válaszként.. Ennek lényege pont az.... az ElseIf kulcsszó használatával: If {feltétel} Then {utasítások} Elseif {feltétel} Then {utasítások} Else {utasítások} End If Az ElseIf ismételt közbeiktatásával még számtalan ilyen alelágazást hozhatunk létre. ami az előző. A Select Case szintaxisa: Select Case { változó v. Akkor.”. például: If a = 5 . akkor többsoros elágazás-blokk keletkezik. Nem célszerű halmozni az egyezőségi feltételeket. kifejezés } Case { 1. hanem csak azok. Az Input Box példájánál maradva például megvizsgálhatjuk. hanem más változó is. Az ilyen elágazások „Ha.. amely az IGAZ vagy HAMIS értékeket veheti fel. Az Else-ág elhagyható.

vagyis ha az egymás után felkínált feltételek egyike sem teljesült. hogy hányszor kell ugyanazt az utasítássort végrehajtani. Ez szolgálhat hibajelzésre is: ha egy változónak csak bizonyos konkrét értékeit fogadjuk el (és ezen értékektől függ a program további menete). For-ciklusnak. majd az End Select utáni utasításra ugrik.4. a másodikat Do. míg a második típusnál az ismétlést logikai feltételekhez kötjük. és a kiírandó helyére rendre a 1 és 10 közötti számok négyzetét helyezve a gépre bízzuk a munka javát.. érték } { utasítás(ok) } [. Például ki akarunk íratni egy számsort a képernyőre.. akkor a 25 . hogy egyes utasításokat egymás után többször is végre kell hajtani a program során. megadható törtszám vagy negatív szám is. de ha az értéke meghaladja azt. A For-ciklusok kedvelt olvasata a „For i megy 1-től n-ig”. az egyszerűség kedvéért most álljon ez a számsor a 1 és 100 közötti négyzetszámokból! Külön-külön íratjuk ki őket. A ciklusmag minden egyes végrehajtása során eggyel növekszik a számláló értéke. illetve 12 ágból választunk pontosan egyet.] Case Else { utasítás(ok) } End Select Ha az adott változó aktuális értéke megegyezik az első Case-t követő értékkel. ha egyik megelőző ágba sem léptünk be a program futásakor. amennyiben nem adjuk meg külön a lépésközt – így nyilvánvaló. az 1 a számláló kezdeti. A Case Else kulcsszavakkal jelölt ág utasításait akkor hajtjuk végre.{ utasítás(ok) } Case { 2. (Ez még nem tűnik olyan veszélyesen soknak. Loop-ciklusnak nevezzük.4 Ciklusok Gyakran előfordul. A hét napjai vagy a hónapok a Select Case tipikus alkalmazási lehetőségei: ekkor 7. ezért szükségünk lesz 10 Message Boxra. egy Case Else-beli üzenettel jelezhetjük. hogy ekkor a ciklusmag utasításait n-szer hajtja végre a program. ha a változó értéke egyik várt értékkel sem egyezik meg – vagyis feltehetően hibásan lett megadva egy bemenő adat. A számlálónak nem kell felvennie magát a záró értéket.. ami valamilyen trükk nélkül 10 sornyi kódolást jelentene. A For-ciklusok korrekt formája: For {számláló} = {kezdő érték} To {záró érték} Step {lépésköz} {ciklusmag} Next {számláló} A lépésköz megadása nem kötelező. amelyet gyakran számlálós ciklusnak neveznek. Az első típust. mint a kezdő.. utóbbi esetben természetesen a záró érték kisebb vagy egyenlő kell legyen. 2. akkor a következő sor(ok)ban levő utasítás(oka)t végrehajtja a VB. az n pedig az utolsó értéke. ahol az i a ciklus számlálója. de 100-szor ugye már nem vállalnánk ugyanannak a begépelését?) Ehelyett egy ciklus szerkesztésével a kiíró utasítást csak egyetlen alkalommal adjuk meg. Az újra meg újra végrehajtandó utasítások halmaza a ciklusmag. A Visual Basicben kétféle módon írhatunk ciklust: az első esetben megadjuk.

Ezt a feltételt – mint a 2. a tömb deklarálásakor (kerek zárójelek között) megadható mindkettő.ciklus véget ér. csak a felső vagy egyik sem.2 pontban láttuk – a ciklus elejére és végére is helyezhetjük.. amíg a feltétel nem teljesül. Loop-típusok: Do While {feltétel} {ciklusmag} Loop illetve Do Until {feltétel} {ciklusmag} Loop A ciklus folytatódik a While használatakor a feltétel teljesülése esetén. akár negatívak is lehetnek.. amelynek futása mindaddig tart. ez alapján elöl. Ehhez kihasználjuk. vbYesNo. ~ 10 × 3 -as mátrix 26 .) vagy befejezését (amíg nem teljesül. amíg a felhasználó le nem állítja. 2) ’Kétdimenziós tömb. E számsornak alsó és felső határa van. Ha csak a felsőt adjuk meg. Mindkét altípus két további altípusra bontható aszerint.4.és hátultesztelő típusokat különböztethetünk meg. Az indexek a két határ közötti egész számokból állnak. az Until használatakor pedig addig.. A fejezet elején említett négyzetszámsor a következőképpen néz ki Forciklussal: Dim i As Integer For i = 1 to 10 MsgBox i^2 Next i A Do....5 Tömbök A tömb azonos típusú változók rendezett gyűjteménye.. Az elöltesztelő Do. hogy az általunk szabott feltétel fennáll-e. ha meg van adva az alsó határ.. A hátultesztelő Do. hogy hányszor lesznek végrehajtva. Például: Dim tomb(10) As Long ’tíz (1-10) elemű.) eredményezi. az elemeire pedig egy számsorból vett indexszel hivatkozhatunk.. aminek a visszatérési értéke a kiválasztott gombtól függ: ezt az értéket építjük be a ciklus feltételébe. String típusú tömb Dim tomb(1 To 10. hogy a megadott feltétel teljesülése a ciklus folytatását (amíg teljesül. Long típusú tömb Dim tomb(3 To 6) As String ’négy elemű. Loop-ciklusok két altípusa: Do {ciklusmag} Loop While {feltétel} illetve Do {ciklusmag} Loop Until {feltétel} A következő példa egy hátultesztelő ciklust mutat be. Loop típusú ciklusok esetén nem(csak) az a fontos.. amelyet összességében egy változónév azonosít. ”Folytatás”) = vbYes 2. hanem az. hogy az üzenőablak egy függvényhívás eredménye. akkor az alsó határ alapértelmezésben 0. A ciklusmag a példában legyen egy egyszerű adatbekérés: Dim str_nev As String Do str_nev = InputBox(”Kérem a nevét:”) Loop While MsgBox(”Új bekérés?”.

hogy tömböket nemcsak változókból. 2. és töltsük be egy kétdimenziós tömbbe: Dim tomb(1 To 10.6 Grafikus objektumok a VBA-ban Programozói szemmel az objektumok osztályként definiált halmazok elemei.6. amelyeket egy objektum végrehajthat. 1 To 10) As Integer.Az egydimenziós tömböket egyszerű listaként is elképzelhetjük. • A metódusok olyan tevékenységek.Select A fenti példákban már egy konkrét objektumra hivatkozunk A Windows rendszerek használata során néhány elem funkciója az átlagfelhasználó előtt is nyilvánvaló: a gombokra kattintva kezdeményezhető valamilyen utasítás végrehajtása. Ezen – látásból mindenképpen – ismert elemek használatába nyújt bevezetőt a következő fejezet. A cellák közös azonosítója a Cells. rájuk reagálva utasításokat adhatunk ki. i As Integer. Ez a fejezet néhány gyakran használt vezérlőelem tulajdonságait. egyes mezők adatbevitelre szolgálnak stb. Az objektumokhoz tulajdonságok.1 Tulajdonságok A 2.7 ábrán látható fejlesztőkörnyezet Properties ablaka tartalmazza az Office programjaiban és makróiban használható grafikus objektumok tulajdonságait. j) = i * j Next j Next i Megjegyezzük. Az eseményeket előidézheti felhasználói magatartás (pl. használatuk szükségessége nyilvánvaló: az Excel munkafelülete felfogható egy hatalmas kétdimenziós tömbként. és amennyiben Excelt programozunk. ahol a lista minden eleme a memória egy rekesze. j As Integer For i = 1 To 10 For j = 1 To 10 tomb(i. 2. ezek közül emeljünk ki öt fontos kategóriát: 27 . valamint a fontosabb metódusokat és eseményeket mutatja be.4. azok programkódban történő beállítását. Például az adott munkalap ”E2” cellájára a következőképpen léphetünk: Cells(2. Tekintsük például a 10 × 10 –es szorzótáblát. valamennyi cellára érvényes műveletek hajthatók végre a segítségével. hanem objektumokból is létrehozhatunk. mert ciklusok segítségével a határoktól függetlenül könnyen változtathatók az elemek értékei. a programkód vagy az operációs rendszer.4. amelyek adatokat és eljárásokat egyaránt magukban foglalnak. • Az eseményeket felismerik az objektumok. metódusok és események tartoznak: • A tulajdonságok az objektumot jellemző adatok. Több dimenzió esetén az egyes dimenziókhoz tartozó alsó és felső határokat vesszővel elválasztva soroljuk fel a deklarációban. ami ezúttal maga is objektum. A tömbök használata nagyszámú (és persze azonos típusú) változó esetén praktikus. ahol a tömb sor. 5).és oszlopindexei az egyes cellák koordinátái. egy billentyű leütése). a kétdimenziós tömböket legjobb egy mátrixhoz hasonlítani.

de megadhatunk egyéni színeket is – felirat (Caption): alapértelmezésben megegyezik a vezérlő nevével (de nem követi annak módosításait) • Viselkedés (Behavior) – automatikus méretezés (AutoSize): TRUE vagy FALSE értéket vehet fel. hogy az objektum válaszolhat-e a felhasználó által generált eseményekre – magasság (Height). karakterszín (ForeColor): a System fülön 25.• Megjelenés (Appearance) – háttérszín (BackColor).6. Az eljárásokban és függvényekben a következő formában hivatkozhatunk a tulajdonságokra: {objektum azonosítója} .Width = 2400 If CheckBox1.] stb.4... határszín (BorderColor). de a program futása közbeni módosításra már csak programozással van lehetőség.2 Metódusok és események A metódusokat a programkódban a tulajdonságokhoz hasonló formában hívjuk: 28 .Visible = False Then [. A fentiekben bemutatott „pontozásos” forma valamennyi ismertebb objektumorientált programozási nyelvre (így a C++-ra is) jellemző. a palettán 48 szín közül válaszhatunk.Label1. középre (2) vagy jobbra (3) zárja a felirat szövegét • Adatok (Data) – szöveg (Text): szövegdobozok tartalma. {tulajdonság} Például tekintsünk egy gombot és egy jelölőnégyzetet: CommandButton1. bemeneti tartomány (ListFillRange) A tulajdonságok – a program futása szempontjából – kezdő értékeit állíthatjuk be a Properties ablakban.Bold = True 2. A pont „operátort” nemcsak objektumok tulajdonságainak és metódusainak megadásakor. szélesség (Width) – koordináták (Left. -stílus és -méret beállítására szolgál • Egyéb (Misc) – azonosító (Name) – engedélyezett (Enabled): TRUE vagy FALSE értéket vehet fel. szöveg vagy kép méretéhez igazítja az objektum méretét – igazítás (TextAlign): balra (1). azt adja meg. ugyanezt megtehetjük a programkódban is. Például egy programablak valamely vezérlőjének betűtípusát félkövérre állíthatnánk a következőképpen: Form2. listák kiválasztott eleme – különféle listabeállítások • Betűtípus (Font) – betűtípus (Font): betűtípus. Top): az objektum bal felső sarkának távolsága az őt tartalmazó konténer koordináta rendszerének origójától – láthatóság (Visible): TRUE vagy FALSE értékű lehet – cellacsatolás (Linked Cell). tulajdonságok hierarchikus láncaiban is használjuk. TRUE érték esetén a felirat.Font. hanem objektumok.

űrlap vagy dialóguspanel aktívvá válása • Change: az objektum tartalma (vagy értéke) megváltozik • Click: kattintás az egérrel. A háttér.és karakterszínt. az ENTER leütése aktív parancsgomb esetén stb.AddItem ”Schindler” Az utasítás a ComboBox1 listán elhelyez egy új elemet. automatikusan hívja az eseményhez kapcsolódó eljárást. a „Schindler” szót. egy objektum kiválasztása. amelyeken a felhasználó nem módosíthat. valamint a keretet megadó tulajdonságokról (BackColor.BackColor = vbBlue Label1. 29 .Select End Sub 2. Az eljárások neve egyfajta kapocs az objektum és a programkód között. még az egér céltalan mozgatása is ilyen eseménynek minősül – az eseményorientált programozásban tehát a programok egy részének aktiválása a felhasználói viselkedéstől függ.ForeColor = vbWhite CommandButton1.3 Az ActiveX vezérlők A címkék (Label) olyan szövegek megjelenítésére használhatók. • DblClick: dupla kattintás az egér bal gombjával • KeyPress: egy billentyű leütése Az alábbi példában a Click eseményre reagálva változtatunk a gomb két tulajdonságán és végrehajtunk egy metódust: Private Sub Label1_Click() Label1. mert egyesítik az objektum és az esemény azonosítóit. de feliratként más objektumok azonosítására is használhatók.4. A két azonosítót az alulvonás karakter köti össze: Sub Label1_Click() Private Sub Workbook_Open() Néhány fontosabb esemény: • Activate: dokumentum. {metódusnév} ( {paraméterek} ) Néhány fontosabb metódus: • AddItem: új elem felvétele a listára • Hide: űrlap vagy dialóguspanel elrejtése • Print: szöveg kiírása az Immediate segédablakba • Select: a megadott objektum kiválasztása • Show: űrlap vagy dialóguspanel megjelenítése (és – ha szükséges – betöltése) • Például: ComboBox1. Amikor egy objektum érzékeli egy esemény bekövetkeztét. ForeColor. Az egérkattintás.6. Üzeneteket is tartalmazhatnak (például egy makrófolyamat pillanatnyi állapotáról). tartalmának törlése.{objektum azonosítója} .

a jobb szélén megjelenik egy gördítősáv. A jelölőnégyzetek (CheckBox) az IGAZ / HAMIS. A magyarul parancsgombként. A ListBox (listapanel) egy egyszerű listát jelenít meg.5 pontból már ismerős lehet: az adatkéréshez használt InputBox fehér beviteli sávja is egy ilyen objektum.). a másodiké 1 és így tovább. A pipa meglétét vagy hiányát a váltógombokhoz hasonlóan a Value tulajdonság mutatja A választókapcsoló (Option Button) nevét nem szó szerint fordították. • 0. de legfontosabb tulajdonságuk – természetesen – maga a felirat. közvetlen beírással a munkalapon. azaz kiválasztunk egy képet. ha a WordWrap is IGAZ értékű (azaz a sortörés a jelenleginél több sorban is engedélyezett).3 pont példáját!) A beviteli mező (TextBox) vezérlő az 2.Text = "Írjon ide valamit!" End Sub A beviteli mezőnek nincs felirata. A Properties ablakban nem látható és automatikusan beállított ListCount tulajdonság azt adja meg. Háromféle módon kerülhet bele szöveg: a a Text tulajdonság beállításával a Properties ablakban. Például: Private Sub CommandButton3_Click() TextBox1. hogy a lista hányadik eleme van kiválasztva. (Lásd a 3. illetve egy makró és a felhasználó közreműködésével. ha az utolsó elem van kiválasztva. 30 . azonosítására legtöbbször egy címkét használunk. A listát az Excelben csatolt cellák segítségével vagy a makró kódjában az AddItem metódus használatával tölthetjük fel elemekkel. a megjeleníthető szöveg hossza a címke méretétől és a sortörési beállításoktól függ. A listaelemek sorszámozottak. a tulajdonságaik egytől egyig megegyeznek.3. ha az első elem van kiválasztva (stb. amelyről a felhasználó egy vagy több elemet választhat ki. akkor a parancsgomb háttere a kép átméretezett változata lesz. de mindenképpen véges. Ha a listának több eleme van.BorderStyle) korábban elmondottak a címkékre is érvényesek. mint amennyi a méretének megfelelően megjeleníthető. ha viszont Picture tulajdonságnak értéket adunk. az első elem sorszáma 0. A ListIndex tulajdonság értéke megmutatja. ha egy elem sincs kiválasztva. Annál több a hasonlóság közte és a jelölőnégyzet között. A Caption hossza elvileg korlátlan. nyomógombként és egyszerűen gombként (nem keverendő az űrlap-vezérlővel!) is emlegetett CommandButton vezérlő – ahogy azt a Message Box és Input Box példáján láthattuk – a dialógusablakok állandó kelléke. akkor a szélesség és a magasság is megnőhet szükség szerint. mivel a gombokhoz sok köze nincs. a karakterek formátuma változtatható. Az AutoSize tulajdonság IGAZ értékre állítva a szöveg hosszához méretezi a címke szélességét. • ListCount – 1. amennyiben egy felhasználói tevékenység (például szöveges adatbevitel) lezárásakor használjuk. hány elemű a lista. A formok és dialóguspanelek bezárásán és új események elindításán kívül érvényesítő funkciója is lehet. mindössze egy dologban térnek el: az egy csoportban levő választókapcsolók közül maximum egy lehet kiválasztva. teljes joggal. ismételt kattintáskor pedig újra megjelenik. A gomb feliratát a címkékhez hasonlóan a Caption tulajdonság adja meg. A kipipált vezérlőre kattintva a pipa eltűnik a négyzetből. A ListIndex értéke • -1. IGEN / NEM választási lehetőséget kínálják fel a felhasználónak. A külseje a Windows-szerte megszokott „szürke 3D”.

jpg") End Sub Az Image vezérlő hatféle formátumot képes fogadni. ezek a következők: bitképek (.9 ábra: ActiveX vezérlők 31 .ico). egyes verziókban kombi panel) egy szövegdoboz és egy lista keresztezése.cur képek. a „3 pont” ikonra kattintva – az így előhívott LoadPicture segédablakban megkereshető a megjelenítendő kép.wmf és .A ComboBox (beviteli lista. kép) vezérlő legfontosabb tulajdonsága – nevéből adódóan – a Picture. a LoadPicture függvényt kell használnunk: Private Sub CommandButton4_Click() Image1. . ennek megfelelően a listához képest hangsúlyosabb a Text tulajdonsága: ennek tartalma látható a lista fejlécében.Picture = LoadPicture("C:\kekhalal. 2. Ez eltérhet a lista elemeitől a Style tulajdonságtók függően. Ha egy makróban akarunk utasítást adni egy kép megnyitására. Ennek direkt beállítása csak a Properties ablak használatával lehetséges. gifek és jpg-k.bmp). ikonok (. A Style lehetséges értékei: • 0 – Dropdown Combo: a szövegdobozban a listelemektől különböző szöveg is szerepelhet • 2 – Dropdown List: a listaelemek közül kell választanunk Az Image (ábra.

egy zenemű kottája. feladat megoldásakor gyakran használt utasítássorozatok. illetve egy-egy Visual Basic nyelven írt eljárással. A legutolsó m érték az eredeti két szám legnagyobb közös osztója.sz.3. Az elnevezés egy arab tudós. m új értéke pedig r. hogy a keresett szó a most látható oldalakon van-e! Ha igen. • Legyen most n új értéke m. hogy a keresett szó a most látható oldalak előtt vagy után található! Tekintsük „új” szótárnak az „eddigi” szótár döntésünk által kijelölt részét! • Ismételjük a lépéseket! Az alábbi elemi algoritmusokat többféle formában adjuk meg: mondatszerű leírással. Sub Lnko() Dim n As Integer. amely jól meghatározott bemeneti valamint kimeneti pont(ok)kal rendelkezik. • Döntsük el. osztások sorozatával és azok maradékának vizsgálatával. akkor készen vagyunk. Közös bennük. Az algoritmus definíció szerint egy feladat megoldására szolgáló egyértelmű szabályokkal követhető lépések (utasítások) sorozata. függvénnyel. 3. r As Integer n = 34017 m = 16966 r = n Mod m Do While r <> 0 n=m m=r r = n Mod m Loop MsgBox m ’az lnko kiírása End Sub 32 . az új maradék ismét az r lesz. Elemi algoritmusok Az előző fejezetben megismert programozási technikák gyakorlati alkalmazásának illusztrációját adják a következő példaprogramok. legáltalánosabb jelentése valamilyen tervszerűség. és legyen r az n/m osztás maradéka. Példaként keressünk meg egy szót az értelmező szótárban! A lépések a következők: • Nyissuk ki a szótárt egy véletlenszerű helyen! • Döntsük el.1 Az euklideszi algoritmus Az euklideszi algoritmus két természetes szám legnagyobb közös osztóját keresi meg. al-Khwarizmi (Bagdadban dolgozott i. • Az előző lépést addig ismételjük. 813 – 833 között) nevéből származik. hogy m < n). de gyakorlati jelentőségük nagyobb programok komponenseiként fogható meg. így lehet egy épület terve. néhány esetben folyamatábrával vagy stuktogrammal kiegészítve. elemi algoritmusok – önállóan is futtatható és működő programok tehát. amíg a maradék nulla nem lesz. vagy ahogy az alfejezetekben látható: egy program leírása. • Legyen a két természetes szám m és n (feltételezzük. m As Integer. Végezzük el újból az osztást. hogy egy-egy összetett probléma.

Lépéseink: • Az összegzés megkezdése előtt 0-ra állítjuk a sum változó értékét.2 Összegzés Adott egy n elemű numerikus tömb. • Egyenként hozzáadjuk a sum változóhoz a tömb elemeit. • Az utolsó tömbelem hozzáadása után a sum értéke a keresett összeg.1 ábra: a legnagyobb közös osztó algoritmusa Példa: 34017 és 16966 legnagyobb közös osztója: 34017 / 16966 maradéka 85 16966 / 85 maradéka 51 85 / 51 maradéka 34 51 / 34 maradéka 17 34 / 17 nincs maradék. jelöljük t-vel (a tömb kezdő indexe legyen 1). 3. Feladatunk az elemek összegzése. A legnagyobb közös osztó: 17. 33 . az összeget egy sum azonosítójú változóban tároljuk.3.

(Ha nincs negatív elem. Ez utóbbi feladat módosított változatában a T tulajdonsággal bíró elemeket kigyűjtjük egy új tömbbe. • Vizsgáljuk meg az összes elemet! Ha az adott elem negatív. 3.1 példával ellentétben ezúttal nem eljárást. akkor találtunk negatív elemet. hogy melyik az első ilyen elem. maximum előállítása Ebben a pontban egy n elemű t tömb elemein értelmezünk egy igaz vagy hamis értéket adó T tulajdonságot. hogy találtunk-e negatív számot. illetve hogy hány elem rendelkezik a T tulajdonsággal. hogy van ilyen tömbelem. hogy a 3. hogy van-e a tömb elemei között olyan. hogy találunk-e negatív számot az elemek között. és visszatérési értékként szolgáltatja az elemek összegét. • A ciklus lefutása után ha i ≤ n. és megállapítjuk. és amíg i ≤ n. n As Integer) Dim sum As Double. A továbbiakban mindkét formát használjuk majd. és a T tulajdonság most legyen az elemek negatív volta. 3. amely paraméterként kapja a tömb elemeit és elemszámát. állítsuk a b változó értékét igazra. i As Integer sum = 0 For i = 1 to n sum = sum + t(i) Next i Osszeg = sum End Function 4. • A ciklus végeztével a b változó értéke adja meg. 34 . Az utolsó példában numerikus elemek közül kiválasztjuk a legnagyobbat. Megvizsgáljuk. Ezt a változót használjuk indexként.1 Negatív szám lineáris keresése Legyenek a tömbelemek (darabszámuk tehát n) numerikus típusúak. amely rendelkezik e tulajdonsággal – ennek meghatározására lineáris keresést használunk. hanem függvényt definiáltunk a feladathoz. Az első feladat annak eldöntése. Kétféle módon is eljárhatunk: (A) változat • Legyen egy i egész típusú változó értéke 1. • Az i értékét addig növeljük. amíg az i-edik elem nem negatív.3 Tulajdonság keresése. akkor az i értéke n+1!) (B) változat • Legyen egy b logikai változó értéke hamis.Function Osszeg(t() As Double.2 ábra: Összegzés Mejegyezzük. A következő lépésekben már feltételezzük.3. kiválasztás.

akkor a T valamennyi elemre igaz. hogy n-nél kevesebb ciklusmagismétléssel is eredményre jutunk. n As Integer) Dim i As Integer i=1 Do While i <= n And t(i) >= 0 i=i+1 Loop NegativA = (i <= n) End Function Function NegativB(t() As Double. A konkrét függvények 35 . Továbbá vegyük észre. Ha a T tulajdonság ellentéte nem teljesül egyetlen elemre sem. hogy a fenti példából minimális módosítással előállítható egy olyan vizsgálat.Function NegativA(t() As Double. és az A változatban lehetséges. i As Integer For i = 1 to n If t(i) < 0 Then b = True Next i NegativB = b End Function 3. n As Integer) Dim b As Boolean. Figyeljük meg. amely azt mutatja ki. hogy a B változatban eggyel több változót használtunk fel.3 ábra: A NegativA függvény Megjegyezzük. hogy vajon a tömb valamennyi eleme rendelkezik-e a T tulajdonsággal. hogy a függvények mindkét esetben a True / False (igaz: van negatív / hamis: nincs negatív) logikai értéket adják vissza.

ez lesz a függvény visszatérési értéke. • Amikor kilépünk a ciklusból. hogy van olyan elem.1 pontbeli (A) változathoz hasonlóak: • Létrehozunk egy i egész típusú változót. amely legalább 5 karakter hosszú. az i egy legalább 5 karakter hosszú elem indexe. Az első feladatunk a legelső ilyen elem sorszámának megállapítása és tárolása a sorsz változóban. Sub Karakterhossz(t() As String. • Végigmegyünk a t tömb elemein. Erre használhatunk egy külön függvényt is: • Létrehozunk egy egész típusú. Azonban az új tömb elemszáma előre nem ismert. Viszont tudjuk. a kezdőértéke legyen 1. • A ciklus végén a db értéke a keresett darabszám. és a feltételt teljesítő elemek esetén a db változó értéke eggyel növekszik. de az elemek most karakterlánc (String) típusúak. akkor a függvények utolsó előtti során kell módosítanunk: NegativA = Not(i <= n) illetve: NegativB = Not(b) A módosítással a függvények az összes elem nemnegativitása esetén a True logikai értéket adják vissza. célszerű tehát először megszámlálni. ha azt kívánjuk megállapítani. kezdő értéke legyen 0. Lépéseink a 4.3.3. hossz As Integer) Dim db As Integer. i As Integer db = 0 For i = 1 to n If Len(t(i)) >= hossz Then db = db + 1 36 . Function Megszamol(t() As String. n As Integer. db azonosítójú változót. n As Integer) Dim i As Integer. ez bekerül a sorsz változóba. hány elem teljesíti a feltételünket. • Az i-t indexként használva mindaddig növeljük az értékét. amíg az adott sorszámú tömbelem hossza 5-nél kevesebb.2 Kiválasztás és kiválogatás A t tömb elemszáma ezúttal is n. 3. u tömbben is rögzítjük. hosszuk váltakozó. A következő példában a legalább 5 karakter hosszú elemeket egy másik. hogy vajon minden elem nemnegatív-e.esetében. sorsz As Integer i=1 Do While Len(t(i)) < 5 i=i+1 Loop sorsz = i End Sub A Len( {String változó} ) Visual Basic-függvény egy String típusú változó karaktereinek számát adja vissza (length = hossz).

utóbbi kezdő értéke 1. Sub Valogat(t() As String. ha a feltételt teljesítő elemre bukkantunk. és sorszámának megadása.3 Maximum kiválasztása A tömb elemei legyenek numerikus típusúak. • Végigmegyünk a t tömb elemein. n As Integer) Dim i As Integer. 5)) As String j=1 For i = 1 To n If Len(t(i)) >= 5 Then u(j) = t(i) j=j+1 End If Next i End Sub Mivel a Visual Basic nyelv egy tömb deklarációjakor csak konstans számértékeket fogad el elemszámként. j As Integer. és elhelyezhetjük benne a megfelelő tömbelemeket: • Létrehozzuk az u tömböt. és a sorsz változót egyenlővé tesszük az indexével.3. Function Maxkeres(t() As Double. Ha találunk. elem a legnagyobb. a fenti példában dinamikus deklarációt. újradimenzionálást használtunk. Feltételezzük. az utolsó előtti sort így kell módosítanunk: 37 . sorsz As Integer sorsz = 1 For i = 1 to n If t(i) > t(sorsz) Then sorsz = i Next i Maxkeres = sorsz End Function Ha a függvénnyel a maximális értéket akarjuk inkább előállítani. hogy az 1. hogy az a legnagyobb. megvizsgáljuk. • Létrehozunk egy sorsz egész típusú változót. hogy találunk-e az eddig feltételezettnél nagyobbat. u() As String ReDim u(1 To Megszamol(t. • Az u tömböt a Megszamol() függvény eredménye szerint méretezzük. illetve egy j egész típusú változót. kezdő értéke legyen 1. és a j indexet léptetjük 1-gyel. feltételezzük. feladatunk közülük a legnagyobb elem kiválasztása. n As Integer) Dim i As Integer. n. azt átmásoljuk az u tömb j-edik rekeszébe. 3. • Végigmegyünk a tömb elemein.Next i Megszamol = db End Function A Megszamol() függvény segítségével definiálhatjuk az u tömböt. • A ciklus lefutása után a sorsz változó a maximum sorszámát tartalmazza.

i As Integer. Tekintsünk egy tízelemű tömböt (n = 10).4.1 For j = 2 To n If t(i) > t(j) Then seged = t(i) t(i) = t(j) t(j) = seged 38 . • Végül a második elem felveszi a seged értékét.Maxkeres = t(sorsz) A legkisebb érték előállítása a fentihez hasonló elvű algoritmussal végezhető. hol lehet a sorozat legnagyobb/legkisebb eleme a rendező szempontjából „legrosszabbnak” számító esetben!) Ez alapján tehát n-1 db vizsgálatot végzünk a szomszédos elemekre. ez n-1 lépés.2 pontban megismert kiválogató algoritmussal. és szükség esetén cserét hajt végre. hogy amennyiben a sorozatban a maximális érték többször is előfordul. • Az első elem felveszi a második elem értékét. de hatékonyabb rendezési eljárások is alkothatók. Ilyen esetben az összes maximum sorszámainak előállításához a függvény kombinálható a 4. a rendezés növekvő sorba Visual Basicben: Sub Buborek() Dim t(1 to 10) As Double.3. hogy valamilyen T tulajdonságot vizsgáltak azonos típusú adatok sorozatán. ezek olyan klasszikus módszerek. hogy egy numerikus. (Gondoljuk végig.4 Rendezés Az előző pontokban bemutatott módszerekben közös. • Szükség esetén cserét hajtunk végre. amelyek finomításával más. növekvően rendezett számsorozat minimumának megállapítása valóban „minimális” erőkifejtést igényel. a fenti algoritmus csak a legkisebb indexű elem sorszámát képes meghatározni. Két elem cseréjéhez szükségünk lesz egy átmeneti tárolóra. j As Integer. 3. Ezt seged-nek nevezve a cserefolyamat a következő: • A seged felveszi az első elem értékét. 3. A fejezet két rendezési módszert részletesen is ismertet. gyorsabban elvégezhetők. kidolgozását az Olvasóra bízzuk. bonyolult. hogy minden elem a helyére kerüljön. Amennyiben egy n elemű t tömbünk van. • Végigmegyünk a szomszédos elemeken. seged As Double Const n = 10 ’… a tömb feltöltése For i = 1 To n . Megjegyezzük. A lépések: • A folyamat n-1-szeri ismétlését ciklussal (számlálós típus) végezzük.1 Buborék-rendezés A buborék-elv a „szomszédos” tömbelemeket hasonlítja össze. legfeljebb n-l lépésre van szükség ahhoz. ha rendezett sorozattal van dolgunk – könnyen látható például. és ezt a vizsgálódást n-1szer ismételjük. Számos esetben az ilyen vizsgálatok könnyebben.

elemenként halad. j As Integer. vagy pedig bonyolultságuk miatt nem férnek bele e jegyzet kereteibe. i As Integer. ekkor visszafelé haladunk. a konkrét algoritmusok az eddigiek alapján kidolgozhatók.End If Next j Next i End Sub 3. pont ciklusán belül. • Végig kell mennünk a tömb elemein.3 További rendezési módszerek Röviden említést teszünk még néhány rendezési elvről – csak a rendezések logikáját ismertetjük. illetve csökkentve egy az előzőhöz hasonló szituációhoz érkezünk – a lépések ismétlése addig tart. és a hibás elem áthelyezését úgy oldja meg. A 3. • A 2. Legyen ismét egy n = 10 elemű t numerikus tömbünk. Beszúrásos rendezésnek nevezzük azt az algoritmust.2 Minimum-rendezés Ez az algoritmus felhasználja a minimumkeresés logikáját: a sorozat egyre csökkenő elemszámú részhalmazainak minimumát megkeresve. az elsőtől az utolsó előttiig. annak aktuális ciklusindexétől kezdve megkeressük a legkisebb elemet. seged As Double Dim minsorszam As Integer Const n = 10 ’… a tömb feltöltése For i = 1 To n . • Az 1. Sub Minimum() Dim t(1 To 10) As Double.4. hogy a közbeeső elemeket eltolja.4. és a minimumot elhelyezzük a legelső helyen.1 pontban bemutatott buborék-elv egy módosított változata lehet a következő: továbbra is szomszédos párokat vizsgálunk. de váltakozó irányban haladunk végig a sorozaton. Az első és utolsó elemek indexét eggyel növelve. amíg már csak két elem marad az egyre szűkülő listán. lépésben megtalált legkisebb elem kerül a ciklusváltozó aktuális értéke által megadott helyre. Ennek a 39 .1 minsorszam = i For j = i + 1 To n If t(j) < t(minsorszam) Then minsorszam = j Next j If minsorszam <> i seged = t(i) t(i) = t(minsorszam) t(minsorszam) = seged End If Next i End Sub 3.4. amely sorrendbeli hibákat keres. A ciklus első lefutásakor a maximumot az utolsó helyre tettük.

A Shell-módszer nagy elemszám esetén gyorsabb. ez a rendezés valamilyen t lépésközzel alkalmazza a beszúrásos módszert. a lépésköz folyamatosan csökken. majd folyamatosan szűkíti az elemek körét. amíg el nem éri az 1-et. 40 .formának egy módosított változata Shell-rendezés néven ismert. mint a fentebb bemutatott változatok. az utolsó ismertetett rendezés is nagy mennyiségű elem esetén hatékony: a Gyors rendezés az egymástól távoli indexű elemeket veti össze és cseréli.

mint hosszú ideig megőrzendő adathalmaz. adat nevű file-ból mind az A. Az ilyen adatbázisban tárolt adatok dinamikusak. Az adatbázis szervezettsége lehetővé teszi a tárolt adatokhoz való hozzáférést és ezek módosítását. B program 2.1. Csak az tekinthető adatbázisnak. módosítása és karbantartása napi rendszerességgel történik. amely a fenti két kritériumnak megfelel. a B program esetleg egy másikat. ahol a vásárlók és az ügyfelek számára szolgáltatnak adatokat. Adat Adatnak nevezik az objektum azon jellemzőit. Az adatbázis Az adatbázisok ma már az üzleti élet minden területén elterjedtek. Ez lényegében nem más. Megtalálhatóak a kereskedelemben is. vagyis egy adott formátumban és rendszerben tárolt adatok együttese. és mindig a friss állapotot 41 . ábra 1. A tárolás rendszerben történik a visszakereshetőség érdekében. hanem minőségi fogalom. AZ ADATTÓL AZ ADATBÁZIS KEZELÉSIG 4. Ez azt is jelenti. adat A program C program 3.és analitikus adatbázist. Adatbázis Az adatbázis (DB – Database) definíciószerűen a program független adatok rendezett halmaza. tehát az adatok begyűjtése. kereskedelmi folyamatokat adatbázisok alkalmazásai segítik. mind a B jelű program dolgozik. ábra:A program függetlenség követelménye Mint az előző fejezetben is rögzítettük. hogy ugyanazon adathalmazból több program is dolgozhat (lásd 4. az adat az elsődleges. adat 4.1.1. Az adatbázis tehát nem mennyiségi. amelyek célirányos csoportosítása az információ. Adatbázisokat használnak az egészségügyben és a tudományos kutatásokban is. Ma már leginkább elektronikus módon tárolják az adatokat. csak a B jelű program egy másik adathalmazt is felhasznál). Ezeket elsősorban jellemzi az elektronikus tranzakció-feldolgozás. hogy folyamatosan változnak. Az A program egy rendezettséget igényel. szervezet használ operációs adatbázisokat. Sok vállalat. A pénzügyi. a program csak az adaton értelmezett leképezés. adat 1. ami azt jelenti. Az adatbázis-kezelés kétféle adatbázis típust különböztet meg: operációs.4.

2. hogy tartalmuk soha (vagy csak nagyon ritkán) változik. Ezek akkor hasznosak. táblázat egy sora. kórházak ilyen operációs adatbázist alkalmaznak. Ilyenkor az a fontos.1. amelynek még önálló jelentése van (a bemutatott példában a gépkocsi rendszáma. geológiai vállalatok.tükrözik.2. Az analitikus adatbázisok pillanatnyi állapotot tükröznek. vagy rekord Az adatbázisokban használatos adatszerkezetek alapegysége. Miután a bejegyzés a logikailag összefüggő elemeket együtt tartalmazza. vagy mezőkombináció a bejegyzés egyértelmű azonosítására szolgálhat. stb. vagy stratégiai döntéseket kell hozni. hogy az két egységnyi tárolón fér el). (A kettő nem feltétlenül esik egybe. ha trendeket kell elemezni. Az elemi adatszerkezetek 4. klinikák. gyárak. mágneslemez. 4. Az üzletek. eltérően a tároló közegen (pl.A bejegyzés. 4. azt (keresési) kulcsnak nevezik. mert pl. hogy az adatok időbeli változását nyomon lehessen követni. logikai rekordnak nevezzük.). A bejegyzések elemi adatszerkezeteket alkotnak. vagy CD) együtt tárolt adatokkal. Ez egy adott rendszámú autó néhány fontos jellemzőjét írja le. amely a fenti példában az az összetartozó jelsorozat. Kémiai laboratóriumok. Az ilyen adatbázisok statikus adatokat tartalmaznak. A kulcs Amely mező. piacelemző cégek dolgoznak analitikus adatbázisokkal. statisztikákat kell készíteni. ami az adatbázis egy elemének jellemzésére szolgál. 42 . amiket fizikai rekordnak nevezünk. egy összetartozó adatsor. amelyeknek három alaptípusával dolgoznak az adatbázis kezelők: • tömb. vagy gyártmánya. Az analitikus adatbázisokat elsősorban elektronikus elemzési feldolgozásra használják.1. a logikai rekord olyan hosszú is lehet. táblázat: Példa a bejegyzésre RENDSZÁM CYX462 DY9680 ABC017 V24034 CZ9404 KF9547 GYÁRTMÁNY Mitsubishi Ford Daihatsu Ford Volkswagen Volkswagen TÍPUS Colt GL Sierra L Charade Escord D Fastback TL Fastback TL SZÍN fehér ezüstmetál kék fehér zöld zöld ŰRTARTALOM 1298 1996 1298 1796 1594 1594 EGYÉB … … … … … … A mező A bejegyzés mezőkből áll össze.1. színe. ami azt jelenti. A bejegyzésre példa az 4. mivel adataik állandó változásban vannak.

de ez nem feltétlenül jellemzõ). 43 .• láncolt lista. Ezért láncolt listának nevezzük azon listát. lényegében a programozásnál alkalmazott egy-. A láncolt lista A láncolt lista egy eleme. de mindegyik saját rendezett szerkezetet igényel. (Elõfordulhat. amely a betűrendes sorrendben következő elemre mutat (4. Amennyiben pl.n darab pointerbõl áll.n. hogy ugyanazon adatszerkezet egyidejűleg több szempontból legyen rendezve. Ily módon lehetővé válik az.2. hogy 1-2 elem. ahol egy újabb listaelem található (rákövetkezõ). amelynek minden eleme egy pointer (mutató) alkalmazásával tartalmazza a következő elem helyét. a pointer értéke mutatja. vagy több indexes változónak megfelelő elemi adatszerkezet. két-. pointer mezőt illesztünk. táblázat: Rendezés pointerek alkalmazásával RENDSZÁM CAX462 DY9680 ABC017 V24034 CZ9404 KF9547 GYÁRTMÁNY Mitsubishi Ford Daihatsu Ford Volkswagen Volkswagen TÍPUS Colt GL Sierra L Charade Escord D Fastback TL Fastback TL SZÍN fehér ezüstmetál kék fehér zöld zöld ŰRTARTALOM 1298 1996 1298 1796 1594 1594 Pointerek … … … … … … Amennyiben pl. amelynek elemei (a bejegyzések) szorosan egymás után következnek. hogy a rekordok sorrendjét nem változtatjuk. A telefonszámok alapján történő kereséshez viszont ugyanazon lista másik kulcs szerint történő rendezése lenne szükséges. • verem. hogy a következõ elem hol található a memóriában. Az egyszerűség kedvéért nézzük az előbbi rendszám szerinti nyilvántartás rendezését úgy. a telefonkönyv az előfizetők betűrendes sorrendjében tartalmazná az adatokat. ennek ellenére azok betűrendes sorrendben érhetők el. és 1. ami egy másik felhasználó program működését segítené stb. s amelynél az nedik elem az n-1-edik elem után helyezkedik el. Mint már említettük. Olyan lista. minden új előfizető esetén át kellene rendezni a milliós nagyságrendű előfizetői listát. különböző program dolgozhat. vagy akár az egész lista memóriafolytonosan helyezkedik el. ugyanazon adathalmazból több.. táblázat). A tömb A mátrix analógiája adatszerkezeteknél. Az első elem megtalálása után annak a végére egy u. az tartalmazhatja a gyártmány szerinti rendezést is. egy T típusú adatrészbõl.2. A pointerek arra a memóriacímre mutatnak. A pointerek alkalmazása nagyon leegyszerűsíti az elemek beírását és törlését a rendezett listákba. egy további pointer mezőt csatlakoztatunk a rekordjainkhoz. A láncolt lista fogalma a rendezésekkel kapcsolatban érthető meg a legkönnyebben. 4. Láncolt lista esetén csak a listaelem helyfoglalása folytonos. Ezt a problémát hídalja át a láncolt lista.

3. ábra: Új elem beillesztése a listába 44 .elem pointer 1.elem pointer 4.elem pointer 4.2.elem pointer 4.elem pointer 3.1.elem pointer 3.elem pointer 3.elem pointer 2.elem pointer Új elem pointer 1.elem pointer 3.elem pointer 2. ábra: A láncolt lista alapelve 1.elem pointer 2.4.elem pointer 2.elem pointer 3. ábra: Elem törlése a láncolt listából Új elem pointer 1.

illetve kitörölni. kiválasztani. az adatbázisban tárolt adatokat kezelni: adatokat megkeresni. vagy egyes adatokat törölni. további felhasználási terület például a matematikai képletek kiértékelése a programnyelvekben. az operációs rendszer megszakítás hívásakor (hívás elõtti állapot kimentés.5. Ebben az esetben a tárolandó adatok láncolt listaák formájában kerülnek a tároló elem éppen szabad területeire. ábra: Az adatbázis kezelő helye a számítógépben 45 . a háttértárolók kezelését. 4.6. s a neve adatbázis-kezelő rendszer (Database Managment System .DBMS). DB MS Operációs rendszer Hardver 4. elem 3. A verem (stack): A másik leggyakrabban alkalmazott listaforma olyan adattároló. Adatbázis-kezelő rendszerek Az adatbázisokhoz tartozik egy nagyméretű programrendszer. így oldja meg az operációs rendszer pl. Utolsó elem 4. Ezzel lehet az adatokat megszervezni a fenti elvek alapján. módosítani. új adatokat beilleszteni. majd állapot visszaállítás hívás után) használja. amelybõl a legutoljára beírt elemet (top) tudjuk elsőnek elérni.A láncolt listák az alapszoftver leggyakrabban használatos elemei. karbantartani. elem 2. amely a fenti alapgondolatokat valósítja meg. ábra: A verem alapgondolata A verem a sorrend megfordítására szolgál (LIFO Last In First Out): a fordító programok függvények/eljárások hívásakor.3. elem 4. elem 1.

de a pénzt ne adja ki az automata áramszünet miatt. Az adatbázis kifejezés alatt a pillanatnyilag tárolt információra lehet gondolni. legösszetettebb programok közé sorolhatóak. ezeknek az adatbázis-kezelőbe történő be illesztéséért. adatbázis-adminisztrátornak hívják. Egy adatbázis-kezelő rendszerrel hatékonyan készíthető. Adatdefiníciós nyelvnek nevezik ezt a speciális nyelvet. Azokat. Ezek a rendszerek a legbonyolultabb. új programok megírásáért. Angol neve Data Definiton Language. Angol neve: Data Manipulation Language. folyószámlák és hitelszámlák egyenlegei. Ezt a nyelvet adatmanipulációs nyelvnek vagy lekérdező nyelvnek nevezik. Vállalati nyilvántartások Az első számítógépes alkalmazások közül jó néhánynak az volt a feladata. kimenő és bejövő számlákhoz.Az adatok védelme: nehogy illetéktelenek hozzáférhessenek (privacy). hogy az egyidejűleg végzett műveletek miatt ne vesszenek el egy automatánál elvégzett műveletek adatai. vagyis az adatbázis sémáját. amelyek a számlára vonatkozó befizetést vagy kifizetést jelentenek. kezelhető nagy mennyiségű adathalmaz. Egy adatbázis-kezelő rendszerrel szembeni igények a következők: • Legyen lehetőség új adatbázisok létrehozására. Az adatbázis tartalma időben változik. az egyes felhasználók műveletei ne legyenek hatással a többi felhasználóra. Az ilyen műveletek helyes kezelése nem egyszerű. Gyakori. címei. akkor a pénzfelvételt is rögzítenie kell a banknak. Az adatbázis módosításakor és a lekérdezéseknél hatékony adathozzáférést tegyen lehetővé. Az adatbázis-kezelő szó az adatbázis-kezelő programrendszer szó rövidítése. user-eknek. hogy egyidejűleg több banki ügyintéző és bankjegykiadó automatát használó ügyfél végez lekérdezést vagy módosítást. az egyidejű adat hozzáférések miatt az adatok ne váljanak hibássá vagy következetlenné. • Egyszerű használat. rövidítve: DML. a különféle felhasználói igények hatékony kielégítése. Másrészt nem megengedhető. Az adatok kapcsolódhattak az eladásokhoz. Ilyen kapcsolat például: kinek melyik számlához van aláírási jog. • Legyen lehetőség megfelelő nyelv segítségével az adatok módosítására és lekérdezésére. Alapvetően fontos. nevezik. az információ épségéért. hogy a pénzfelvételt rögzítsék. biztonságosan megőrizhetőek. Az adatok biztonsága garantálható legyen. • Megvalósítható legyen nagy mennyiségű adat hosszú időn keresztüli tárolása.Ezeket a rendszereket szokás egyszerűen adatbázisrendszereknek nevezni. Az adatok védelme biztosítható legyen az illetéktelen hozzáférésektől és a meghibásodásoktól. • Korrekt módon lehessen kezelni több felhasználó egy időben történő adathozzáférését. • Helyreállíthatóság: bármely esetleges hiba esetén az eredeti állapotot vissza lehessen állítani. Hibák nem megengedhetőek. rövidítve: DDL. ügyfelek és számlák közötti kapcsolatok. vagy a dolgozókhoz. akik felelősek az adatbázis-kezelő programjainak karbantartásáért. és az adatok logikai struktúráját. hogy egy vállalat különböző nyilvántartásait kezelje. Az adatbázis-kezelő programjait működtetőket felhasználóknak. és a hozzáférésre jogosultak se ronthassák el lehetőleg az adatbázist (integrity). ha közben áramszünet lesz. egy speciális nyelven lehessen megadni. Néhány példa az adatbázis-kezelő rendszerre Banki rendszerek Adatelemek: ügyfelek nevei. az adatok hosszú ideig. Ha a pénzt kiadta az automata. A lekérdezések olyan jelentések 46 . Gyakori a számlák egyenlegének lekérdezése és a módosítások.

Ma már ezek a cégek közül néhány a világ legnagyobb szoftverkereskedői közé tartozik. hogyan néz ki általában egy adatbázis-kezelő rendszer felépítése. Az IBM volt az első cég. mennyi a jegy ára. a relációk 47 . melyik repülőtérről indul és hová érkezik a repülőgép. Ilyen programok megírása meglehetősen nagy erőfeszítést igényelt még egyszerű lekérdezések esetében is. ábra bemutatja az adatbázis-kezelő rendszerek legfontosabb részeit. amelyik relációs és a relációs modell előtti modelleket támogató adatbázis-kezelő rendszereket is árusított. ahogyan azok tárolva vannak. Ezek a rendszerek különböző adatmodelleket használtak az adatbázisban tárolt információk szerkezetének ábrázolásához. Adatbázis-kezelő rendszerek felépítése Ebben a szakaszban felvázoljuk. Továbbá meg kell akadályozni. A fájlkezelő rendszerekből kialakult első adatbázis-kezelő rendszerek használatakor célszerű volt. Ezek a modellek ma már csak történeti érdekességként említhetők. számlakifizetések. A legfontosabb ezen modellek közül a hierarchikus adatmodell. melyik repülőgép szállítja az utasokat. ha a rendszer hirtelen hiba folytán leállna. Az adatbázis-kezelő rendszernek lehetővé kell tennie az egyidejű hozzáféréseket. amelyek csak azt engedték meg a felhasználónak. Az eladások. amelyek relációs adatbázis-kezelők megvalósításával és árusításával foglalkoztak. mely ülőhelyek szabadok. Például a CODASYL lekérdező nyelvnek olyan utasításai voltak. a dolgozók havi fizetése. az igényekre és a még szabad jegyekre vonatkozó információk. hogy a felhasználók az adatokat olyan vizuális formában ábrázolják. előléptetése mindezek az adatbázis módosítását jelentik. A leggyakoribb lekérdezések: egy adott városból egy másikba mely járatok indulnak egy időintervallumban. hogy nem támogattak semmilyen magas szintű lekérdezőnyelvet. elbocsátása. Az adatbázis nemcsak adatokat. egy ülőhely kiadása egy vevőnek. vásárlások. a felvitt adatok elvesztését abban az esetben. Az 4. Egy időpillanatban sok különböző jegyeladással foglalkozó ügynökség érheti el az adatok egy-egy részét. számlakibocsátások. de meg kell akadályozni. hanem úgynevezett metaadatokat is tartalmaz. dolgozók felvétele. • A járatra vonatkozó információk: indulás és érkezés időpontja. ülőhely sorszáma. hogy egy ülőjegyet kétszer adjanak el egyidejűleg. Ezekkel a korai modellekkel és rendszerekkel a gond az volt. amely egy gráffal ábrázolja az adatokat.7. A metaadatok között szerepelnek a relációk nevei. Jellegzetes adat módosítások lehetnek: egy vevő helyfoglalása egy járatra. Ez utóbbit a 60-as évek végén szabványosították egy CODASYL jelentésben (Committee on Data Systems and Languages – Adatrendszerekkel és Nyelvekkel Foglalkozó Bizottság). • A jegyárakra. hogy adatelemről adatelemre mozogjon az elemek között meglévő mutatókból álló gráf mentén. Repülőgép-helyfoglalási rendszer Ebben az esetben az adatelemek a következők lehetnek: • Egy vevőnek egy járatra szóló helyfoglalása. amely egy fa szerkezettel ábrázolja az adatokat. Később újabb és újabb cégek alakultak. és a hálós adatmodell. ami az adatok szerkezetét írja le.kinyomtatásából állnak. mint például a kinn lévő számlák.

amelyekben az egyik attribútum értéke adott. hogy rendszerhiba esetén a módosítások újra végrehajthatóak legyenek. az adatbázis-műveleteket egyszerű utasításokra bontja. A tárkezelő két része: fájl-kezelő és a puffer-kezelő. ahol az adatblokkokat tárolja. amelyeket egymás után egy egységként kell végrehajtani.7.attribútumainak neve. Az adatblokkokat a lemezről a fájlkezelő segítségével olvassa be. az attribútumok adattípusai (például egész vagy 25 hosszúságú karakterlánc). rendszerhiba esetén se vesszenek el adatok. Tárkezelő: elvégzi a kért információk beolvasását a tároló helyről és a kért adatmódosításokat. A tranzakció olyan műveletek egy csoportja. A leggyakrabban előforduló index olyan. amelyek lemezre írása eredetileg nem volt sikeres. a metaadatok részét képezi. Az adatbázis-kezelő rendszerek gyakran indexeket használnak az adatok elérésére. Sémamódosítások Lekérdezések Módosítások „Lekérdezés”feldolgozó Tranzakciókezelő Tárkezelő Adatok Metaadatok 4. olyan információk. Az index olyan adatstruktúra. Az adatbázis-kezelő rendszerek gyakran sok transzakció egyidejű 48 . a lekérdezések végrehajtásának optimális sorrendjét kialakítja és átadja a tárkezelőnek. Biztosítja. amely lehetővé teszi. és kiválaszt egy memória területet. ábra: Egy adatbázis-kezelő rendszer felépítése Lekérdezés feldolgozó: kezeli a lekérdezéseket. ha ismerjük a hozzájuk tartozó értékek bizonyos részét. Az indexek a tárolt adatok közé tartoznak. hogy mely attribútumokra léteznek indexek. Tranzakció kezelő: felelős a rendszer sérthetetlenségéért. Az adatmódosítások naplózásával biztosítható. amelyik segítségével egy reláció azon sorait kereshetjük meg. hogy az adatelemeket gyorsan megtaláljuk. az adatállomány blokkjainak olvasását/írását végzi. az adatok és a metaadatok módosítására vonatkozó kéréseket. Puffer-kezelő a memória munkaterületeit kezeli. A fájlkezelő nyilvántartja a fájlok lemezen való elhelyezkedését. hogy az egy időben futó lekérdezések és módosítások ne ütközzenek össze egymással. Kapcsolatban van a lekérdezés feldolgozóval és a tárkezelővel is.

vagyis elégítse ki az összes következetességi feltételt. Ha a rendszer még az előtt omlik össze. A lekérdezések az adatokra vonatkozó kérdések. A transzakciók helyes lefutása a következő négy elvárás teljesülését jelenti: Atomosság: Megköveteli. Először ezek a naplóbejegyzések íródnak lemezre. Például egy repülőgéphelyfoglalási rendszerben következetességi feltétel lehet az. – Zárolás: A transzakció-kezelő zárolhatja a transzakció által elérni kívánt adatételt. még akkor sem. hogy a változtatásokat még el kell végezni az adatbázisban. a módosítások a naplóba kerülnek.végrehajtását engedik meg. hogy semmiféle olyan eredmény vagy kihatás nem következhet be az adatbázisban. de a transzakció-kezelőnek kell biztosítania. hogy egyetlen ülőhelyet se rendeljenek hozzá két különböző utashoz. Amikor az utasok áthelyezése történik az ülőhelyek között. Ez azt jelenti. a naplózás és a transzakció érvényesítése. hogy érvényesítse az elvégzett munkát. hogy az adatbázisbeli módosítások kiszámításra kerülnek. hogy az összes módosításokat a naplóba jegyezte volna. ha a rendszer közvetlenül a transzakció befejezése után hibásodik meg. sémamódosítások. – Tartósság: Ha egy transzakció befejeződött. és a transzakciók végét feljegyzi egy naplóban. vagy semmi ne hajtódjon végre belőle. – Elkülönítés: Amikor két vagy több transzakció egyidejűleg fut. hogy a transzakciók befejeződése után az adatbázis ismét következetes állapotba kerüljön. A napló minden esetben azonnal a lemezre íródik. Így ha a rendszer össze is omlik. amit két transzakció egyidejű futása okozott. ami azt jelenti. Ilyenek például a lemezek. a transzakciók által az adatbázisban végzett módosításokat. A fenti négy feltétel megvalósító technikák: a zárolás. Az összes művelet naplózása fontos a tartósság biztosításában. akkor rövid időre a következetességi feltétel megsérül. Az adatbázis-kezelő rendszer inputjai: lekérdezések. – Következetesség: Egy adatbázisban a „következetes állapotok” fogalma azt jelenti. és ami nem fordult volna elő. ami nem érzékeny az esetleges áramkimaradásra. Amíg egy transzakció zárolva tart egy tételt. hogy az adatok megfelelnek bizonyos elvárásoknak. akkor is látható lesz a naplóból. hogy a transzakció vagy teljes egészében hajtódjon végre. akkor annak eredménye nem veszhet el rendszerhiba esetén sem. addig a többi transzakció nem érheti el azt. ha a két transzakció egymás után fut le. de ténylegesen az adatbázisban még nem történnek meg. és csak ezután történik meg az adatbázis tényleges módosítása. Amikor a transzakció készen áll a befejezésre. A napló mindig olyan tároló eszközre íródik. azok kihatását el kell különíteni egymástól. módosítások. amikor a rendszer helyreáll. amelyek két különböző módon jöhetnek létre: 49 . Naplózás: A transzakció-kezelő az összes megkezdett transzakciót. akkor a transzakció nyugodtan visszagörgethető. – Tranzakciók érvényesítése: A tartósság és az atomosság érdekében a transzakciók egyfajta „puhatolózás” jelleggel kerülnek végrehajtásra.

Relációs adatmodell. Hálós adatmodell. de amit le lehet kérdezni. Az adatmodellek közötti lényeges különbség az adatok közötti kapcsolatok tárolásában van. mintha meg kellene írni a lekérdezést SQL-ben. amelyik az adatbáziskezelőnek szóló hívásokon keresztül lekérdezi az adatbázist. vagy új adatbázist hozhatnak létre. a hálós és a relációs adatmodell ismert. és ezt a fizikai adatmodellben lehet megvalósítani. A különböző adatmodellek megegyeznek abban. akiket adatbázisadminisztrátornak neveznek. 4. Az adatmodellek között tapasztalható különbségek alapján több típust különböztet meg a szakirodalom: • hierarchikus adatmodell. A kétszintű hálós és a CODASYL-hálós modell között kicsi a különbség. hogy SQL lekérdezéseket adjon meg. Alapvetően csak három klasszikus adatmodell. Ebből lehet megalkotni a logikai adatmodellt. Az adatmodellek alapelemeit a koncepcionális adatmodellben határozzák meg. Az adatmodellek két ok miatt különböznek egymástól • az egyedtípus tulajdonságtípusainak különböző kezelésében (az egyedtípusok belső szerkezetének eltéréséből) • a kapcsolatok kezelésének különbözőségében. az általában egyszerűbben kérdezhető le. Az adatbázis-kezelő rendszerek megengedik a programozónak. Adatmodellek: Hierarchikus adatmodell. Ekkor a rendszer megengedi a felhasználónak. Ők megváltoztathatják az adatbázis sémáját. Sémamódosításokat általában csak az arra illetékes személyek adhatják ki. hogy a valós világ részei leírhatók az egyed-tulajdonság-kapcsolat (entity-attribute-relationship) hármas segítségével. Az input módosító műveletek az adatok módosítására szolgálnak. Az adatbázis-kezelő rendszerek általában a kliens-szerver felépítést követik. • kiterjesztett adatmodell. A 50 . • Létrejöhetnek alkalmazói program interfészen keresztül. • relációs adatmodell. a kliens pedig a felhasználóval való kommunikációt kezeli.• Létrejöhetnek általános lekérdező-interfészen keresztül.4. A valós világ részeit logikailag strukturált formában leíró adatmodellek mindegyike egyedtípusok összességének tekinthető. amely alapján kell megvalósítani az adatok fizikai megjelenítését. Ezen az interfészen keresztül nem lehet tetszőleges kérdéseket feltenni. ahol a legfontosabb adatbázis-komponensek a szerver oldalon futnak. a hierarchikus. • hálós adatmodell (kétszintű hálós adatmodell. amelyeket a lekérdezésfeldolgozó kap meg és végrehajt. hogy olyan programot írjon. Objektum-orientált adatmodell Adatmodell Az adatmodell az adatok szervezésének logikai képe. CODASYL-hálós adatmodell). Ezek is kiadhatók egy általános interfészen vagy egy alkalmazás-interfészen keresztül.

4. A táblákat mutatókkal kapcsolják össze.kiterjesztett adatmodell a CODASYL-hálós és a relációs modellek előnyös tulajdonságait egyesíti. Hierarchikus adatmodell A hierarchikus adatmodellen alapuló adatbázisok az 1960-as évek vége felé kezdtek megjelenni. Grafikusan úgy jelölik. és innen halad lefelé a kívánt adatig. Az adatszerkezet egyik típusú adata a hierarchiában alatta lehelyezkedő egy vagy több más adattal áll kapcsolatban. • A fa csomópontjaiban és leveleiben helyezkednek el az adatok. Az adatbázisban minden adatbázisrekordnak vannak előfordulásai. Ekkor ugyanis teljesül. A hálós és a hierarchikus modelleket az első kereskedelmi adatbázisrendszerekben használták az 1960-as évek végén és az 1970-es években. A hierarchikus adatbázis szülő-gyermek típusú kapcsolatokból épül fel. hogy a gyermektábla egy rekordja a szülőtábla egy létező rekordjához kapcsolódik. Az utódok nélküli szülőket a fagráf leveleinek (leaf) nevezik. adatbázisrekord-típusnak nevezni. Helyesebb. A hierarchikus adatbázis szerkezete gráfelméleti szempontból fagráfok összessége. amit másképpen egy fagráf gyökerének neveznek. és egy lefelé fordított fával ábrázolják. hogy az adatok elérése csak egyféle sorrendben lehetséges. A hierarchikus adatbázisok megfelelő megoldásnak bizonyultak a szalagos tárolóeszközöket használó nagygépek esetén. • Hátránya. További előny a hivatkozási-épség automatikus megvalósulása. a gyermektábláknak azonban csak egy szülőjük lehet.1. a többi tábla a gyökérből kiinduló ágak mentén helyezkedik el. a tárolt hierarchiának megfelelő sorrendben. nagyon népszerűek voltak az 1970-es években. • 1:N típusú kapcsolatokat kezel. és a szülőtáblából történő törlés automatikusan kihat a gyermektáblákra is. Ezek az 51 . A fa gyökere ennek az adatbázisnak egy táblája. A hierarchikus adatbázisok használatának előnye. hogy a felhasználó nagyon gyorsan hozzájuthat az adatokhoz. Az adatbázisrekordok típusainak összessége képezi az adatbázis sémáját. Az adatmodell jellemzői • Az adatbázis több egymástól független fából állhat. Az egy gyökérhez tartozó fát adatbázis-rekordnak (database record) nevezik. A hierarchia tetején áll az ősszülő. hogy egy nyíl mutat a szülőtől a gyermekre.4. A felhasználó az adatok olvasását mindig a gyökérben kezdi. A relációs modellek később ezeket kiszorították. A hierarchikus modell volt a legelső az adatbázis-kezelőkben és egyben a leginkább korlátozott. Az adatbázis – a gráfok terminológiája szerint – egy erdő. A sémában minden gyökértípusból csak egy van. mivel a táblák közvetlenül kapcsolódnak egymáshoz. • A hierarchikus modellben nem ábrázolhatunk M:N típusú kapcsolatokat. • A közöttük levő kapcsolat szülő-gyermek kapcsolatnak felel meg. Az adatokat ebben a modellben hierarchikus módon tárolják. Ebben a kapcsolatban a szülőtáblához egy vagy több gyermektábla tartozhat.

ha azokat él köti össze egymással. • Egyik irányban egy. szülőanya és gyerekei). hogy szerkezetük merev. Az alapvető kapcsolattípusok: • A két elem független egymástól.jó kódrendszerben a kód és a megnevezés között). A CODASYL-hálós adatmodell a tulajdonos rekord és a tagrekord terminológiát használja. • Hátrányuk. Az eredmény egy olyan modell.4. Az 1:1 jellegű kapcsolatokat ugyanúgy lehet ábrázolni. Az 1:N jellegű kapcsolatokat nyilakkal jelölik. elsődleges kulccsal.2. A modell bármely rekordja lehet a halmaznak tulajdonos. módosításuk nehézkes. Kétszintű hálós adatmodell A kétszintű hálós adatmodellt az 1960-as évek végétől kezdték alkalmazni. A halmaz az 1:N jellegű kapcsolatokat jeleníti meg. Minden főrekord-típus rendelkezik egyedi azonosítóval. Ebben a modellben egy rekord lehet több szülő gyermeke is. adattípusok) között a kapcsolat egy gráffal ábrázolható.és tagrekordja is. A tulajdonosrekord és a tagrekord közötti kapcsolatot halmaznak (SET) nevezik. de egy él csak két csomópontot köthet össze. Hálós modellek jellemzői • Minden adategység tetszőleges más adategységgel lehet kapcsolatban. Két rekordtípus között több halmaz is megengedett. Hálós adatmodell A hálós adatmodellek esetében az egyes azonos vagy különböző összetételű adategységek (egyedtípusok. • Az adatbázisba fixen beépített kapcsolatok következtében csak a tárolt kapcsolatok segítségével bejárható adat-visszakeresések oldhatók meg hatékonyan. 4. 4. melyben tetszőleges két csomópont között akkor van adatkapcsolat. • A modellben M:N típusú és 1:N típusú kapcsolatok is leírhatók. A főrekordtípustól az alrekord-típusig vezető 1:N jellegű kapcsolatokat láncolási útnak nevezik. Az 1:N jellegű kapcsolatokat redundancia nélkül lehet ábrázolni. A modellben fő. 4. Egy csomópontból tetszőleges számú él indulhat ki. Egy halmaz a tulajdonosrekordból a tagrekordra mutató nyíllal jeleníthető meg.4. mint az 1:N jellegűeket.4. 52 . • Több-több értelmű (M:N) kapcsolat (pl. Egy főrekord-típus kulcsának szerepelnie kell a vele kapcsolatban lévő mindegyik alrekordtípusban is (másodlagos attribútumként).4.3. A kétszintű hálót és a CODASYL-hálót együttesen hálós adatmodellnek nevezi. férfiak és nők). Egy láncolási útvonalon levő rekordtípus nem lehet ugyanazon útvonalnak a főrekordja is. • Kölcsönösen egyértelmű kapcsolat (pl. a másikban többértelmű (1:N) kapcsolat (pl. A halmaznak egyedi névvel kell rendelkeznie. amelynek csak két szintje van.és alrekordok vannak. CODASYL-hálós adatmodell A CODASYL-hálós adatmodellt 1971-ben publikálták.adatbázisok gyors és közvetlen hozzáférést biztosítanak az adatokhoz és számos esetben jól használhatóak.A gráf csomópontok és ezeket összekötő élek rendszere.

ami a lehető legkevesebb adatismétlődést tartalmaz. s ez a modell számos új fejlesztési projekt alapját képezi. amelynek egyetlen célja a redundanciák kiszűrése a relációs táblákból. Az egyedek külső szerkezetére is figyelni kell. többször tárolunk az adatbázisban. könnyen megtanulható leírási módot sikerült megvalósítani. a szükségtelen tároló terület lefoglalása mellett. az eredetinél kisebb tárolási igényű táblázatok állnak elő. Normálformák Az adatmodellezés során vizsgálni kell a valós jelenségeket (egyed).5. hogy az átfedések szempontjából kedvező adatmodell keletkezzen. 4. A redundancia. hogy ne vegye figyelembe ezt az újszerű ötletet. Az egyedek belső struktúráját a tulajdonságai közötti sajátos viszonyok alapján lehet kialakítani úgy. A tervezés során meg kell határozni egy olyan optimális adatstruktúrát. A tulajdonságoknál fel kell tárni a rejtett kapcsolatokat. s abban az időben az IBM igen sok energiát ölt már bele a hálós adatmodellen alapuló adatbázis kezelő rendszer (DBMS) kialakítására. A relációs modellt megalkotó Codd az IBM cégnél dolgozott. amelyek az adatbázis inkonzisztenciáját okozhatják. Az egyedek optimális tulajdonságainak kialakításában a normalizálás matematikai eljárás segít. a szakemberek szimpátiáját is kiváltotta. Az elméleti megalapozottság a kutatók. Relációs adatmodell A relációs adatmodell napjaink legelterjedtebb adatmodellje.4. ha valamely tényt. vagy a többi adatból levezethető mennyiséget. Normalizálás. Az egyedek legjobb normálformája (NF) több lépésben alakítható ki. A normalizálás lényegében adattáblázatokat szétbontó műveletek sorozata. Az adatmodell mindenki számára fontos előnye az egyszerűség mellett a modell rugalmassága. 53 . amelynek eredményeként egymással kapcsolatban álló. Nemcsak elfogadható adatbázis-szerkezetet célszerű készíteni. A cég beindított egy kísérleti projektet. Redundancia Redundanciáról akkor beszélünk. amelynek célja a relációs modell megvalósíthatóságának a vizsgálata és egy minta relációs adatbázis kezelő rendszer (RDBMS) kialakítása volt. Inkonzisztencia Egy adatbázist akkor neveznek inkonzisztensnek. Egyszerűségének következtében gyorsan népszerűvé is vált a felhasználók körében.5. ha a modellben nincs ismétlődést mutató tábla. A normalizálás igazán akkor kezdődhet meg. Az egyedekből ki kell küszöbölni a többszörös tartalmú ismereteket. A normálformák egymásba skatulyázhatók. Mint vezető adatbázis technológiai cég. A megtervezett modellben egyszerű. A normalizálás olyan matematikai eljárás. komplikált adatfrissítési és karbantartási műveletekhez vezet. hanem az optimális adatmodell kell megtalálni. azok tulajdonságait (attribútum) és összefüggéseit (kapcsolat). és sok implementációja született meg a személyi számítógépek piacán is. ha egymásnak ellentmondó tényeket tartalmaz.4. az IBM nem engedhette meg.

• Lekérdezés: segítségével a táblában tárolt adatok közül lehet kiválogatni azokat. • megszűnnek a bővítési. • Jelentés: az adatbázis adatainak papíron való megjelenítésére elsősorban a jelentések szolgálnak. amelyekre szükség van. módosítását vagy törlését kényelmessé teszi. olykor a tulajdonságértékeket is. a többi jelöltet alternáló kulcsnak (alternate key) mondják. számított képletek is megadhatók. A nyomtatott lapon megadható élőfej. 4. az oszlopokat mezőknek nevezik. vagy egy lekérdezés eredményhalmaza. A sorokban az egyedek összes tulajdonsága szerepel. ami elsődleges kulcsként már létező érték a kapcsolódó fölérendelt táblában. • Modul: Visual Basic nyelven eljárásokat. A hivatkozás integritás azt mondja ki. A tábla sorokból és oszlopokból áll. Az oszlopokban az egyedek tulajdonságait tárolják. Azt az attribútumot. Az Office programcsomag professzionális változatának része. törlési és módosítási anomáliák (rendellenességek). Az elsődleges kulcs. űrlap. Felhasználóbarát rendszer. de sokoldalúan együttműködik a Microsoft SQL Server adatbázis-kezelővel. Egy Access adatbázis az alábbi típusú objektumokat tartalmazhatja. programírás nélkül elkészíthetők. kulcsjelöltnek (candidate key) nevezik. Ha egy tábla elsődleges kulcsa másik táblában is megjelenik. A tervezett egyedekben az ismétlődések nem mindig láthatóak. akkor abban a másikban idegen kulcsnak (foreign key) nevezik. lekérdezés és jelentés egy közös . de külön is megvásárolható. Az egy adatbázishoz tartozó valamennyi tábla. végösszegek. azaz előnormalizálást kell végezni. ezt a mezőnév mutatja. A makró több műveletet egyetlen parancsba fog össze. 54 . • áttekinthetőbb lesz az adatbázis. élőláb vagy egyéb grafikus elem is. mint azonosító lehet összetett is. Részekre kell bontani az összetett tulajdonságtípusokat. amely minden egyes táblázati sorban eltérő értéket vesz fel. Összefoglalva a normalizálás előnyei • csökken a tárolási igény. amelyben az adatokat tárolják.Tehát legelőször a normalizálási alapot kell előállítani. feltételek összessége. Az adatok megjelenítésén kívül részösszegek. • Tábla: relációs adattábla. függvényeket lehet készíteni. • Makró: az adatbázis kezelésekor a felhasználó gyakran ismétlődő feladatait automatizálja a makró. hogy az idegen kulcs csak olyan értéket vehet fel. A sorokat rekordoknak. amelyek adataiból számított értéket is tartalmazhat. Az Access adatbázis-kezelő rendszer Az Access a Microsoft által kifejlesztett relációs adatbázis-kezelő program. A relációs adatbázis kezelő rendszerek a gyakorlatban. A lekérdezés speciálisan megfogalmazott kérdések. Ezt elsődleges kulcsnak (primary key) hívják. A kulcsjelöltek közül ki kell választani az azonosítóként alkalmazottat. A lekérdezés eredménye származhat egy vagy több adattáblából. Az Access önálló rendszer.6.mdb kiterjesztésű adatbázisfájlban tárolódik. • Űrlap: az adatok rekordjainak bevitelét. A jelentés adatforrása lehet az adattábla. egyszerű alkalmazások interaktívan. A megírt program kódok modulok formájában tárolódnak.

• Érvényességi szabály: a mezőbe bevihető adatok körét korlátozó kifejezés. • Számláló: automatikusan generált egyedi sorszám. jól meghatározott szerkezete van. A következő mezőtulajdonságokat lehet megadni: • Mezőméret: a szövegmező mérete 1 és 255 karakter között lehet. amelyeknek neve. hogy növekvően vagy véletlenszerűen kapja a mező az értékét új rekord hozzáadásakor. Excel) létrehozott objektum tárolására használható (szöveges dokumentum. a lekérdezésben. • Igen/nem: logikai érték. • Feljegyzés: legfeljebb 64000 karakternyi szöveg. Az egyes mezőkhöz rendelhető fontosabb adattípusok: • Szöveg: legfeljebb 255 karakter hosszú sztring. Hossza legfeljebb 64000 karakter. • Hiperhivatkozás: például URL cím. A tábla sorokból. oszlopokból áll. hogy a bevitt adatok megfeleljenek a megadott maszknak. • Cím: a mező átnevezése végezhető el ezzel. • Beviteli maszk: formázó karakterek megjelenítésére szolgál. amelyek ugyanazokból a mezőkből állnak. ami gyorsítja a későbbi adatkeresést. nem indexelhető. A tábla oszlopait mezőknek nevezik. • OLE objektum: más alkalmazásban (például Word. hang. • Pénznem: szimbólum. amelyek biztosítják.4. • Formátum: az adatok megjelenítési és kinyomtatási módja. a szám és a pénznem típusoknál. mérete van. stb. amely az érték mellett szerepel. • Új érték: Számláló típusú mezőnél megadható. • Alapértelmezett érték: új rekord hozzáadásakor automatikusan ez az érték jelenik meg a mezőben. értéke egyesével növekszik új rekordok felvételénél. Adatműveletek Táblához új rekord hozzáadása 55 . • Indexelt: a megadott mező szerint történik a tábla rendezése. • Nulla hosszúság engedélyezése: Szöveg vagy Feljegyzés típusú mezőknél megengedett a nulla hosszúságú karakterlánc is.1. • Dátum/idő: 100-tól 9999-ig terjedő években dátum és időpont tárolására szolgál. A tábla sorai a rekordok.). adattábla kezelése A relációs adatbázis az adatokat relációkban tárolja. típusa.6. Egy tábla egy témakörhöz tartozó adatokat rendezett formában tárolja. amelyek a felhasználó számára táblák formájában jelennek meg. • Tizedes helyek: a kijelzett tizedes helyek száma. Az eredeti név helyett ez jelenik meg az adattáblában. • Érvényesítési szöveg: az adatmezőben érvénytelen adat beírásakor megjelenő figyelmeztető üzenet. kép. • Kötelező: a mezőbe mindig kell megadni adatot. alapértelmezett hosszúsága 50 karakter. nem hagyható üresen. az űrlapon és a jelentésben. Adatműveletek. • Szám: numerikus adatok tárolására. egyedi névvel lehet rá hivatkozni.

Ha ebbe a rekordba elkezdődik az adatbevitel. Ha a rendezést bonyolultabb feltétel szerint kell elkészíteni. amikor a következő rekordra lépés történik. Táblában rekord mentése Az Access a táblában egy rekord bevitele vagy módosítása után minden változtatást automatikusan elment. mint a Wordben vagy az Excelben. Az összes feltétel beállítása után a Szűrő\Szűrés/rendezés funkció választásával megkaphatóak a táblában a feltételeknek megfelelő rekordok. Majd a Rekord\Rendezés menü funkciót kell választani.Minden tábla tartalmaz egy üres rekordot a tábla alján. 4. Tábla rendezése A táblában először ki kell jelölni azt a mezőt. ábra). Ha módosítás közben vissza kell vonni a változtatásokat. Az adattábla mezőibe bevitt adatokat később meg lehet változtatni. Hasonlóan törölhető oszlop (mező) is. Egyszerre több rekordot is ki lehet jelölni. Adatbázis létrehozása Adatbázis létrehozása Új adatbázis létrehozása vagy meglévő adatbázisfájl megnyitása után megjelenik az Adatbázis ablak (4. A kiszűrt vagy a rendezett rekordok helyett újból az összes rekord megjelenítését a Rekordok\Rendezés törlése menüpontból lehet kérni. A feltételnek nem megfelelő rekordok megkeresése a Rekordok\Szűrő\Szűrés kizárással funkcióval kezdeményezhető. akkor a Rekordok\Szűrő\Szűrés kijelöléssel menüpontot kell választani. Ez a Rekordok\Szűrő\Irányított szűrés/rendezés menüponttal kezdeményezhető. amely szerint rendezni kell. Még összetettebb feltétel adható meg az Irányított szűrési eljárással. Az űrlappal történő szűréskor egyszerre több mező tartalmára is megadható feltétel vagy egy mezőre több feltételt lehet beállítani. akkor alatta automatikusan megjelenik egy újabb utolsó rekord. 56 . akkor a SHIFT+ENTER billentyűket kell megnyomni vagy a Rekordok\Rekordok mentése funkciót kell választani. ez a rekordkijelölő sávba való kattintással történik. Másolás. ha az egér balgombját lenyomva tartva mozgatjuk azt a rekordkijelölő sávban. A törlés elvégezhető például a Szerkesztés\Rekord törlése menü funkcióval. hogy növekvő vagy csökkenő sorrendű legyen a rendezés. Ha rekord változtatásait egy mező tartalmának megváltoztatása után azonnal menteni kell.2 Adatbázis tervezése (relációs adatbázis tervezése). vagy az adatlap bezárásra kerül.7.6. Táblában rekord törlése A táblában a rekord törléséhez ki kell jelölni a törlendő rekordot. Ezt a * karakter jelzi a tábla bal szélén a rekordkijelölő sávban. A Rekordok\Szűrő\Szűrés űrlappal menüpont választása után megjelenő adatlapon az egyes mezőkhöz tartozó szűrőértékeket legördülő menüből lehet kiválasztani. áthelyezés Ezek a műveletek teljesen hasonlóan elvégezhetők. akkor ezt az ESC billentyű megnyomásával lehet elérni. vagy az eszköztár Rekord törlése ikonnal is. ahol ki kell választani.

Az első oszlop a mező neve. Az Access program kezelése többnyire kézenfekvő. Ezek közül kiválaszthatók a szükségesek. A tábla létrehozása a varázslóval a leggyorsabb. A táblázat alatt az adattípusoktól függő alapértelmezett mezőtulajdonságokat lehet megadni (4. második a mező adattípusa. ábra: Adatbázis ablak Az ablak bal oldalán választható ki az objektumtípus. ezért a továbbiakban az egyes részek ismertetése nem teljes részletességgel történik. Mező10. amelynek a neve Tábla1. A Tervező nézet választása után három oszlopos táblázat jelenik meg. • Varázsló segítségével: a szokásos varázsló-technikával végigvezet a tervezési folyamaton. adatokkal nem tölthető fel a tábla. Az egyes adatbázis-objektumok létrehozására általában három lehetőség van: • Automatikus: ekkor az Access automatikusan elkészíti az objektum szokásos. … .7. • Tervező nézetben teljesen manuális a tervezés. a harmadik oszlop a mező leírása. A mező nevek tetszőlegesen módosíthatók. utána a jobb oldalon megjelenő elemek közül lehet választani. ábra). Az ablak tetején szereplő Megnyitás. a mezők nevei: Mező1. Tervező nézetben a tábla szerkezetét lehet megadni. 57 .8. Tervezés.4. Az elsődleges kulcs is megadható. át is nevezhetők. itt a rendszer valamennyi lehetősége elérhető. legcélszerűbb változatát. A varázslóban lehet választani üzleti és személyes mintatáblákból és mintamezőkből. Új gombok értelemszerűen használhatók a kiválasztott objektumtípusra. A tábla létrehozása az adatok beírásával lehetőség kiválasztásakor 20 sorból és 10 mezőből álló üres táblázat jelenik meg.

Ez a kulcs mező. mintha egyetlen táblában lennének. majd a kapcsolatot biztosító mezőt az elsődleges táblából egérrel át kell húzni a másik tábla megfelelő mezőjéhez. Az összekapcsolás után a rekordok úgy viselkednek. a másikban idegen kulcs. amelyek részt vesznek a kapcsolatok kialakításában. A kulcs mezőnek az összekapcsolandó két táblában azonos adattípusúnak. Az adattípus beállítása után megadhatók a mezőtulajdonságok. Kapcsolat létrehozása Kapcsolat létrehozása az Eszközök\Kapcsolatok menüpontból kezdeményezhető. Az összekapcsolás feltétele. Ekkor van lehetőség az adott mező típusának a megváltoztatására. Elsődleges kulcs létrehozása A tervező ablak bal szélén ki kell választani a kulcs sorát. Ha a táblákat együtt kell kezelni. akkor a tábla kijelölése után a Tervezés gombot kell választani. Megjelenik a Tábla hozzáadása panel. A Tervező nézetben ismertetett három oszlopos táblázat jelenik meg. és az eszköztár Elsődleges kulcs gombjára kell kattintani.4. amelyekkel elvégezhető az összekapcsolás. ahol ki kell választani azokat a táblákat. 58 . az ablak alján a mezőtulajdonságok és a hozzátartozó értékek láthatók. A mezőnév oszlopban kell kijelölni a módosítandó mezőt. hogy a különböző táblákban legyenek azonos mezők. Táblák összekapcsolása Jól megtervezett adatbázis esetében minden tábla csak egyféle dologról tartalmaz adatokat.9. A Létrehozás gomb megnyomásával befejeződik a kapcsolatkészítés (4.8. Összetett (több mezőből álló) kulcs esetén Ctrl lenyomva tartásával több sort tudunk egyszerre kijelölni. ábra: Tábla létrehozása Tervező nézetben Tábla szerkesztése Ha már elkészült tábla szerkezetét kell megváltoztatni. Az egyik táblában a kulcs mező elsődleges kulcs. azonos méretűnek és azonos mezőtulajdonságúnak kell lennie. ábra). akkor össze kell kapcsolni azokat.

sok-sok (N:M) kapcsolat. számítások végzése. Az üres sztring megadását a rendszer általában Null (definiálatlan) értéknek tekinti. adatok csoportosítása.6. ábra).4.10. 59 . • táblakészítő lekérdezés. adatok törlése. 4. Lekérdezés típusának megadása • választó lekérdezés. Módosítás közben a rendszer állandóan ellenőrzi a kulcsfeltételeket. több táblából adatok kigyűjtése.10. Az Access elsődleges táblának nevezi az 1:N kapcsolatok 1-oldalán álló táblát. és illesztésnek az összekapcsolás műveletet. ábra: Kapcsolatok az Access-ben A kapcsolat jellemzőinek módosítását vagy törlését a kapcsolati vonalra kattintva lehet elvégezni (4. 4. A lekérdezés eredményeként létrejövő táblázatban csak a kért mezők és tartalmuk jelenik meg. ábra: Kapcsolatok szerkesztése ablak A táblák közötti kapcsolatok típusai Egy-Egy (1:1) kapcsolat. rekordok kiválogatása. majd Megnyitás gomb. egy-sok (1:N) kapcsolat.3 Lekérdezések. Szűrések a lekérdezésben A lekérdezés elkészítési céljai: mezők kiválasztása. • kereszttáblás lekérdezés. illesztőtáblának az N:M kapcsolatot megvalósító táblát.9. Adatok aktualizálása Az Adatbázis ablakban ki kell választani a táblát.

vagy a Megnyitás gombbal történik. Lekérdezés készítése Tervező nézetben Az Adatbázis-ablakban a lekérdezés objektumtípust. • A Feltétel sorban az adott mezőre vonatkozó feltétel adható meg. ábra).• frissítő lekérdezés. • törlő lekérdezés. • hozzáfűző lekérdezés. A mező nevét itt nem kell újra kiírni. A Tábla hozzáadása ablakban ki kell jelölni a lekérdezéshez szükséges táblákat. 60 . Utána megjelenik a Tervező ablak. tehát a tábla tartalma annak megfelelően módosul. • A Megjelenítés sorban jelölhető. és végül a Tervező nézetet kell választani. hogy az adott mező megjelenjen-e az eredménytáblában. A választó lekérdezés tervező nézetében a gyorsmenüből a Tulajdonságok pontot választva a lekérdezés jellemzőit lehet beállítani (4. A lekérdezés végrehajtása az Adatbázis ablakban kettős kattintással. vagy például csak a feltételek kiértékeléséhez szükséges. feltétel lehet például "> 100". Két változata van: az Azonosakat kereső és a Nem egyezőket kereső lekérdezés. A lekérdezés készítéséhez felhasználható egy vagy több tábla. Választó lekérdezés A leggyakrabban használt lekérdezés típus. Lekérdezés elkészíthető Tervező nézetben vagy varázslóval. • A Rendezés sorban az adott mező szerinti rendezettség írható elő. majd az Új gombot. amelynek beállítási lehetőségei: • A Mező és Tábla sorokban a lekérdezéshez szükséges mezők adhatók meg.11. ahogyan az input táblák változnak. A lekérdezés eredménye egy változó tartalmú adattábla.

• Összes mező a kimenetre: ha ezt Igen-re állítják. hanem függőlegesen is csoportosítja. amelyek minden mezőtartalomban különböznek a többitől. Táblakészítő lekérdezés Ez a lekérdezés egy vagy több táblából új táblát hoz létre. • Rekordzárolás: több felhasználós környezetben a lekérdezés futtatása idejére adatvédelmi okokból különböző érvényességi körben zárolni kell a rekordokat. amelyikbe átkerülnek a rekordok. A lekérdezés Tulajdonság ablaka a Választó lekérdezéshez képest a következőket tartalmazza: Céltábla: az új. hogy a lekérdezés feltételének megfelelő rekordok közül az első hány darab. • Egyedi rekordok: ha Igen-re állítják. Kereszttáblás lekérdezés Ez a lekérdezés ugyanazokat az adatokat tartalmazza. A választó lekérdezés tulajdonságain kívül ebben a lekérdezésben szerepel még az oszlopfejléc. akkor a lekérdezésben csak azok a rekordok jelennek meg. maximum 255 karakter. hasonlóan az SQL WHERE záradékban megszokott formában. akkor a lekérdezés összes input tábláinak összes mezője megjelenik a lekérdezés eredményeként. • Futási engedélyek: a beállított Felhasználóé vagy Tulajdonosé értéknek megfelelően az adathozzáférési jog vagy a felhasználóé vagy a tulajdonosé.11. akkor a lekérdezésben szereplő azonos értékek közül csak egy jelenik meg. mint a választó lekérdezés. • Szűrő: szűrőfeltétel adható meg. Cél-adatbázis: annak a külső (Access) adatbázisnak az elérési útvonala és neve. amelynek az adatait a lekérdezés tartalmazza. • Forrás adatbázis: a külső adatbázisnak az elérési útját tartalmazza. A WHERE kulcsszót nem kell használni. • Csúcsérték: beállítható. • ODBC időtúllépés: beállítható. a rekordok első hány százaléka vagy az összes jelenjen meg. hogy nyílt adatbázishoz kapcsolódva hány másodperc után jelezzen időtúllépést az Access. 61 . Oszlopfejléc: beállítható. • Egyedi értékek: ha Igen-re állítják. A zárolt rekord módosítása másik felhasználó által nem lehetséges. hogy a lekérdezés eredmény táblájában milyen oszlopok és milyen sorrendben jelenjenek meg. ábra: Választó lekérdezés • Leírás: a lekérdezés céljának rövid leírása. • Forrás kapcs karl: a külső adatbázis létrehozásához felhasznált alkalmazás nevét jelentő karakterlánc. létrehozandó tábla neve.4. A Nem választása esetén csak a kiválasztott mezők tartalma jelenik meg. de az adatokat nemcsak vízszintesen.

ha be van állítva a Hivatkozási integritás és a Kapcsolt mezők kaszkádolt törlése. Alkalmazható csak az adott feltételnek megfelelő rekordok hozzáfűzésére is. amikor sok rekord egy vagy több mezőjét ugyanúgy kell módosítani. Hozzáfűző lekérdezés Ezzel a lekérdezéssel egy vagy több tábla rekordcsoportjait lehet egy másik tábla végéhez hozzáfűzni. milyen módon készüljön a lekérdezés (4. Nem Access adatbázis esetén itt lehet megadni az adatbázis típusát. egyes mezőket nem.12. • Lekérdezés panelen az Új gombot választva. Lekérdezés módosítása A lekérdezés módosításának oka lehet. Így az adatok újragépelése nélkül lehet adatokat bevinni a táblába egy már létező táblából. de végül még tervező nézetben meg kell adni a feltételeket. Lekérdezések többféle módon hozhatók létre. a neve QBE (Query By Example. ábrán látható. A tervezőrács mutatja a lekérdezés hatására létrejövő eredményhalmaz oszlopait. hogy a kijelölt adattáblákból mely mezők tartalma szereljen az egyes oszlopokban. A varázslók használatával gyorsabban hozhatók létre lekérdezések. • Beszúrás\Lekérdezés menü funkció választásával. Itt megadható. Törlő lekérdezés Az adattáblából ezzel törölhetők a feleslegessé vált rekordok. A tervezőrács tartalma az 7. ábra). Frissítő lekérdezés Olyan esetekben célszerű ezt alkalmazni. Például egy termék árának megadott százalékkal történő megváltoztatása.12.Cél kapcs karl: Access adatbázis esetén nem használják. Csak teljes rekordokat lehet törölni. magyarul: lekérdezés minta alapján). Lekérdezések létrehozása 4.5. ábra: Új lekérdezés ablak Az Új lekérdezés ablakban lehet választani. A 62 . A módosítások elvégezhetők a Lekérdezés Tervező nézetében megjelenő tervezőrács használatával. Ez egy grafikus eszköz. ha például az eredmény halmazban nem szerepel valamelyik szükséges mező. mert törlődhetnek a másik adattábla rekordjai is. Figyelni kell a kapcsolt adattáblákra.

információk.6.tervezőrács utolsó két sorában a feltétel szerkesztéséhez alkalmazható a Kifejezésszerkesztő. milyen legyen az űrlap szerkezete. rövid kezelési tájékoztatást vagy parancsgombot. ábra). hogy mely táblákból. Űrlapok készítése Űrlap létrehozása Az űrlap létrehozása előtt meg kell tervezni. ábra). az űrlap kitöltése után jelennek meg. A harmadik lépésben lehet megválasztani a stílust. lekérdezésekből készüljön az űrlap és milyen mezőket tartalmazzon (4. • Oldallábléc: az oldalak alján megjelelő adatok. • Törzs: adatbeviteli mezőket. vezérlőelemeket tartalmaz. • Űrlaplábléc: vezérlőelemek. Az Accessben az űrlapnak öt szakasza van: • Űrlapfejléc: tartalmazhatja az űrlap címét. például: lapszám.4. 63 . Az űrlap kinyomtatásakor ez csak a legelső oldal tetején jelenik meg. adatbevitel. hogy mi legyen annak tartalma és milyen szakaszban. A varázsló működésének befejezése után elkezdhető az adatok bevitele a kiválasztott formátumban (4.14. Az űrlap létrehozható Tervező nézetben vagy varázsló alkalmazásával. dátum. 4. valamint az űrlap tervének módosítása között.15.13. és lehet választani az űrlap megnyitása. amely a Tervezőrács Feltétel sorából a gyorsmenüből elérhető (4. Az Űrlap varázsló ablakban kiválasztható. • Oldalfejléc: a nyomtatott oszlopok fejrészét tartalmazza. stb. ábra). A varázsló negyedik lépésében megadható az űrlap címe. A második lépésben megadható.13. ábra: Kifejezésszerkesztő ablak 4. amelyek csak egyszer. megtekintése.

illetve bekapcsolni. A vezérlőelemek formátuma nagy részletességgel szabályozható.5 Jogosultság. 64 . biztonság. ábra). ábra: Adatbeviteli űrlap Az űrlap létrehozásának másik módja Tervező nézet választása. a méretezést segítő vonalzó. Ha későbbiekben a védett adatbázist kell megnyitni. ha a Fájl\Megnyitás parancsnál a kizárólagos jelölő négyzet be van jelölve. hogy először törölni kell a régi jelszót és utána újat kell megadni. Az eszköztárban lévő mezőlista gombbal.15. vagy a Nézet\mezőlista funkcióval lehet valamely adattáblához tartozó mezőket elhelyezni az űrlapon. akkor először a megjelenő párbeszédablakba be kell írni az érvényes jelszót. Adatvédelem jelszóval Az adatvédelem egyik lehetősége. műveletet hajt végre.14.4. A jelszó beállítását csak akkor lehet elvégezni. hogy jelszóval lehessen hozzáférni az adatbázishoz. 4. adatvédelem Az Access-ben az adatvédelemmel foglalkozó szolgáltatások az Eszközök\Adatvédelem menüpontból érhetők el (4. amely adatokat jelenít meg.16. ábra: Űrlap varázsló ablak 4.6. Ezután az Eszközök\Adatvédelem\Adatbázis jelszó beállítása funkcióval megadható a jelszó. vagy szebbé teszi az űrlapot. A jelszó módosítása úgy történik. Ekkor a képernyőn megjelenik az üres űrlap. A vezérlőelem olyan objektum. amit a Nézet menüben lehet ki. Az űrlapon a különböző vezérlő elemek elhelyezési igazítását egy rács segíti. Az űrlap szerkesztéséhez felhasználhatók az eszközkészlet funkciói.

amelyik rendelkezik az előzőekben megadott védelemmel. akkor először csatlakozni kell a hozzá beállított munkacsoport fájlhoz. ábra). és csak a beállított jogosultságok alapján férhet hozzá az egyes objektumokhoz. Ezután az Access program elindítása után a megadott munkacsoporthoz csak a bejelentkezési párbeszédablak adatainak helyes kitöltése után lehet kapcsolódni. Ha olyan adatbázist kell használni.4. Ez az Eszközök\Adatvédelem\Munkacsoport adminisztrátor funkció választása után a Csatlakozás gombot kell megnyomni (4. a rendszergazdák (adminisztrátorok) és a felhasználók csoportja. ábra: Munkacsoport adminisztrátor ablak Az Eszközök\Adatvédelem\Munkacsoport adminisztrátor menü funkcióval lehet munkacsoportot létrehozni. A közös adatokat használókat munkacsoportnak nevezi az Access program. Ez megtehető az Eszközök\Adatvédelem\Felhasználók és 65 . A Létrehozás gomb megnyomása után meg kell adni a nevet. az ellenőrzést és OK. a szervezet nevét és a munkacsoport kódját. A jelszó módosítása az Eszközök\Adatvédelem\Felhasználók és csoportok fiókjai funkció választásával történik. ábra).16. Telepítéskor két csoport jön létre. Ezután meg lehet adni a felhasználókat és a csoportokat az Eszközök\Adatvédelem\Felhasználói adatvédelmi varázslóval.17. ábra: Adatvédelmi lehetőségek Adatok felhasználói szintű védelme A felhasználónak már az Accessbe való belépésekor azonosítania kell magát. Az adatvédelem használatához be kell kapcsolni a bejelentkezési eljárást. A Jelszó módosítása fül kiválasztása után meg kell adni az új jelszót. 4.17. Az adatvédelem jó használatához meg kell adni az adatbázis felhasználóit és felhasználói csoportjait. illetve meg lehet szűntetni felhasználókat (4. Létre lehet hozni új felhasználókat.17. Ehhez a rendszergazda felhasználói jelszavát kell megváltoztatni.

A Felhasználó fül.19.csoportok fiókjai funkció választása után. amelyekkel hozzáférhetnek az adatbázis-objektumokhoz. Ha már vannak felhasználói csoportok és felhasználók. ábra: Felhasználói és csoportengedélyek Adatbázisok strukturált lekérdező nyelve az SQL A relációs adatbázis kezelő rendszerek egy SQL-nek nevezett szabványos nyelv segítségével kérdezik le és módosítják az adatbázist (SQL – Structured Query Language – Strukturált lekérdező nyelv). A csoport fület. 4.18. A Felhasználói és csoportengedélyek párbeszéd ablakban ki kell választani a Felhasználó\csoport nevét.19. az objektumot és engedélyeket (4.18. majd az Új gomb választása után. 4. ábra). A Felhasználói és csoportengedélyek párbeszéd ablakban a Tulajdonos megváltoztatása párbeszéd ablakban van lehetőség az objektumok tulajdonosának a megváltoztatására. Ez a Hozzáadás illetve az Eltávolítás gombokkal történhet (4. 66 . új csoportot lehet létrehozni. ábra). ábra: Felhasználók és csoportok fiókjai ablak A felhasználóknak és a csoportoknak különböző engedélyeket lehet adni. Az engedélyeket lehet megadni külön a csoportoknak és a felhasználóknak. Ezt az Eszközök\Adatvédelem\Felhasználói csoport engedélyek funkció választása után lehet megtenni. majd az Új gombot kiválasztva. új felhasználót lehet definiálni. akkor a felhasználókat csoportokba lehet sorolni.

Panem Könyvkiadó Kft. Debrecen. Ullman – Jennifer Widom (2001): Adatbázisrendszerek megvalósítása. reláció). Budapest.7. Kiskapu Kiadó. INGRES. • tábla (table. Alapvetés. A relációs adatbázisok alapjairól földi halandóknak.Demetrovics János (2005): Adatbázis-szerkezetek. Ullman – Jennifer Widom (1998): Adatbázisredszerek. az IBM cég fejlesztése • 1979: ORACLE • 1981: ORACLE 2 (SQL alapú RDBMS nagygépre). Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. • sor (row). Budapest. IBM SQL/DS • 1982: IBM DB2 (SQL alapú RDBMS nagygépre) • 1986: ANSI SQL szabvány • 1988: SQL SERVER DB2-höz • SQL szolgáltatások (DBASE IV) • SQL alapú adatbázis kezelők • MS SQL SERVER • 1992: SQL 2 szabvány • SQL 3 SQL utasításainak két fő csoportja • DDL (Data Definition Language): adatstruktúra definiáló utasítások • DML (Data Manipulation Language): adatokon műveletet végző utasítások SQL egységei • adatbázis. Pedellus Tankönyvkiadó Kft. Az SQL fejlődésének főbb állomásai • 1970: Codd definiálta a relációs adatmodellt és leírta később az SQL nyelv fő kritériumait • 1974: SEQUEL nyelv leírása (Structured English QUEry Language). Debrecen. Budapest. Panem Könyvkiadó Kft. Békéssy András . 67 . Budapest. Hernadez (2004): Adatbázis-tervezés. • oszlop (column). Hector Garcia-Molina – Jeffrey D. Jeffrey D. Akadémiai Kiadó. Budapest. Michael J. Rajtik János (2004): Adatbázis-kezelés MS ACCESS 97. Hallasy Béla (2002): Adatmodellezés. • elemi adat. Irodalomjegyzék Bakó Sándor (1999): Adatbáziskezelés.4. Pedellus Novitas Kft.

Codasyl-hálós)! Jellemezze a relációs adatmodellt! Mit értünk redundancián. normálformán? Mit jelent a funkcionális függés? Milyen objektum típusok érhetők el az Access Adatbázis ablakában? Mit tartalmaz és milyen szerkezetű a tábla? Mire használhatók a lekérdezések és az űrlapok? Milyen eszközökkel védhetők az Accessben az adatbázisok? Milyen engedélyek adhatók a felhasználóknak és a csoportoknak az Accessben? Milyen adattípusok adhatók meg az Accessben? Milyen mezőtípusok vannak az Accessben és mik a jellemzőik? Milyen mező tulajdonságok adhatók meg a táblákban? Milyen típusú lekérdezések készíthetők? Mi a lényege a kereszttáblás lekérdezésnek? Hogyan kezdődik a lekérdezés létrehozása? Milyen grafikus eszköz segíti a lekérdezés tervezői munkát? Milyen szakaszok különíthetők el az űrlapon? Milyen résznyelvek alkotják az SQL-t? Milyen adattípusok vannak az SQL-ben? 68 . inkonzisztencián.Ellenőrző kérdések Milyen elvárások vannak az adatbázis kezelő rendszerrel szemben? Az adatbázis kezelő rendszerek felépítése! Az egyes elemek feladatait ismertesse! Mit értünk metaadatok alatt? Milyen adatmodellek ismertek? Jellemezze a hierarchikus adatmodellt! Jellemezze a hálós adatmodellt (kétszintű hálós adatmodell. normalizáláson.

• Hosztoknak (host) nevezzük azokat a gépeket. hozzáférés távoli információkhoz. • Skálázhatóság: annak a biztosítása. de lehet egy számítógép része is (pl. hogy a felhasználó ne egy számítógéppel. • Takarékosság: A kis számítógépek sokkal jobb ár/teljesítmény aránnyal rendelkeznek. hogy a programok csak a futtatás idejére töltődnek le a gépünkre. hálózati kártya). A korszerű vállalati rendszerekben általában helyi programtárolás van. Saját hálózatokon ennek a megoldásnak az az előnye. Feladata. Ha szükséges frissíti a programot és letölti a hiányzó komponenseket. hogy a hoszt nem része az alhálózatnak! • A kapcsológép ( Interface Message Processor ) az interfész üzenet feldolgozó gép. és sok helyről tölthetők. mint egy PC). de futtatás előtt a rendszer ellenőrzi. Ezek az adatbázisok sok helyről lekérdezhetők. kliensgépek hozzáadásával (nem pedig az erőforrásgépet kell kicserélni). 5. • Nagyobb megbízhatóság: alternatív erőforrások alkalmazása (pl. a hálózati telefon és a videó átvitel. mint a nagyobbak (egy erőforrásgép kb. egyszerre több CPU alkalmazása).1. Céljai. A csatornát (channels) szokás még vonalnak. • Központi programtárolás és kiszolgálás. vagy több vonal esetén trönknek is nevezni. áramkörnek. Fizikailag ez lehet egy speciális gép (pl. nagy kapacitású tárolók). fájlok több gépen való tárolása. viszont ezerszer drágább. amelyekben a felhasználó program fut. • Kommunikációs alhálózat ( communication subnet ) köti össze a hosztokat. elemei A számítógép-hálózatok alatt az egymással kapcsolatban lévő önálló számítógépek rendszerét értjük. • Kommunikáció. hogy a rendszer teljesítményét a terhelés növekedésével fokozatosan növelni lehessen újabb szerverek.1. közösen használt szerveren tárolják. A hálózat mai célja. Elérhetővé válnak a központi adatbázisok. adatok a felhasználók számára azok fizikai helyétől függetlenül bárki számára elérhetők legyenek. Figyeljük meg. Kliens-szerver modell: minden felhasználónak (kliens) saját PC-je van. és a használatért eseti bérleti díjat fizetünk. A programokat nem feltétlenül kell a saját gépünkön tárolni. Elképzelhető.5. hogy ezzel külön kellene foglalkoznunk. Ide tartozik az elektronikus levelezés. Számítógép-hálózatok 5. Az alhálózat az összeköttetést biztosító csatornákból és kapcsológépekből áll. hanem a hálózat erőforrásaival kerüljön kapcsolatba. A hálózati rendszer kommunikációs közegként is használható. router). az adatokat egy vagy több. programok. A számítógép-hálózatok kialakításának céljai a következők: • Erőforrás megosztás: az eszközök (nyomtatók. 69 . hogy a példány megegyezik-e a szerveren tárolttal.1 Hálózati struktúrák A hálózati struktúrák és a fogalmak meghatározásában a mai napig érvényesek az ARPA ( Advanced Research Project Agency ) által kidolgozott elvek. Ez a terület a leggyorsabban fejlődő ág. hogy a bemenetére kerülő adatot meghatározott kimenetre kapcsolja. 10-szer gyorsabb. hogy mindig az aktuális verzió fog futni a felhasználó gépén anélkül.

– Nagyvárosi hálózatok (Metropolitan Area Network. azt az összes többi gép megkapja. Az alhálózat feladata az üzenetek továbbítása a hosztok között. LAN). és általában hasonló technológiára épül. WAN). üzenetek küldése több útvonalon is lehetséges. Lényegében a lokális hálózatok nagyobb változata. 5. Egyetlen kommunikációs csatorna. • Az átviteli technológia szerinti két fő csoport a következő: – Adatszóró hálózatok.1. Az egy IMP – több hoszt a nagytávolságú hálózatokra jellemző. Ha bármelyik gép elküld egy rövid üzenetet. ezen osztozik a hálózat összes gépe. – Nagy kiterjedésű hálózatok (Wide Area Network. Ország.1. Az ilyen hálózatok esetében fontos szerep jut a forgalomirányítási algoritmusoknak.5. • Méret: – Lokális hálózatok (Local Area Network. Az alhálózat részei az átviteli vonalak (más néven 70 . Ilyen hálózati kapcsolat esetén két számítógép közötti kapcsolatban az adatok. Az ilyen helyi hálózatok egy intézményen. de egy IMP-hez több hoszt is kapcsolódhat. belül működnek. Ebben az esetben a számítógépek párosával kapcsolódnak egymáshoz.2. MAN). vagyis pont-pont kapcsolattal rendelkeznek. ábra Kommunikációs alhálózat Egy IMP-hez egy hoszt is tartozhat. – Kétpontos hálózatok. földrész. Hálózati hardver A számítógép-hálózatok osztályozásának szempontjai közül két fontos szempont az átviteli technológia és a hálózat mérete (kiterjedése) szerinti osztályozás. Részei a hosztok (host) és az őket összekapcsoló kommunikációs alhálózat (communication subnet) vagy röviden alhálózat. Ekkor a címzési eljárás ugynevezet csoportcímzés. vállalton stb.

amelyeket két vagy több átviteli vonal összekapcsolására használnak (nincs egységes elnevezés. internet (ilyen az Internet is). a továbbiakban mi routernek nevezzük). sokszor nem kompatibilis hálózatok összekapcsolása. majd a megfelelő kimeneti csatorna szabaddá válása esetén továbbítják a csomagot. 71 . csatornák vagy trönkök) és a kapcsolóelemek. Szinte az összes nagy kiterjedésű hálózat ilyen típusú. mely általában egy átjárónak nevezett (gateway) számítógép segítségével történik. 5. (d) Teljesen összekötött. Elnevezés: internetwork.2.3. 5. Összekapcsolt hálózatok. Az ilyen hálózatok szokásos elnevezései: tárol-és-továbbít (store-and-forward). két pont közötti (point-to-point) vagy csomagkapcsolt (packet-switched).áramkörök. ábra A hosztok és az alhálózat közötti kapcsolat A routerek tárolják. Ezek adatszóró rendszerek. A kapcsolóelemek olyan speciális számítógépek. (e) Egymást metsző gyűrűk (f) Szabálytalan. ábra Router kapcsolódási topológiák (a) Csillag. (b) Gyűrű. Egymástól különböző. (c) Fa. A nagy kiterjedésű hálózatok másik nagy csoportja a műholdas vagy földi rádiós rendszerek.

A hétköznapi életben is vannak protokoll szabályok. Az 8.5.4. hogy a felette levőknek szolgálatokat nyújtson oly módon. melyek a hálózat működtetésével kapcsolatosak. Az egyes rétegek párbeszédének szabályait a réteg-protokollok tartalmazzák. a legtöbb hálózatot strukturálják. A hálózati operációs rendszerek nem tartoznak a hálózati szoftver fogalomkörébe. bár a működéshez elengedhetetlenül szükségesek. amiknek betartása megkönnyíti. A protokoll egy megállapodás. Az adat valójában végighalad az alatta lévő összes rétegen. hogy közben a szolgálatok implementálásának részleteit azok elől elrejtse.) Annak érdekében. amit az egymással kommunikáló felek párbeszédének szabályait rögzíti. A párbeszéd írott és íratlan szabályait az n-edik réteg protokolljának (protocol) nevezzük. ( Egy bulgár előre-hátra mozgatja a fejét. az abban a környezetben „nem”-et jelent. A számítógépek párbeszédének írott és íratlan szabályait együttesen protokollnak nevezzük. réteg alatt van a fizikai közeg. megsértése megnehezíti a kommunikációt. Minden egyes réteg az alatta levő rétegnek vezérlőinformációkat és adatokat ad át egészen a 72 .1. rétegekbe (layer) vagy szintekbe (level) szervezik. de ezt a rendszer elfedi.3. Az eltérő szabályok értelmezési nehézségeket okozhatnak. ábra Réteg szemléletű kommunikáció Minden réteg formálisan a vele azonos szintű réteggel társalog. Példaként nézzünk egy 5 – rétegű hálózatot: 5. Hálózati szoftver A hálózati szoftver alatt azokat a szoftvereket értjük. a nálunk megszokott „igen” helyett. Az egyes rétegek célja. Az egyik gép n-edik rétege párbeszédet folytat a másik gép n-edik rétegével. Minden réteg csak a szomszédos réteggel van kapcsolatban. Minden réteg az alatta levőre épül. hogy csökkentsék a hálózatok bonyolultságát.

A pontos leírást általában a szabványok tartalmazzák. A csatlakozót a telefonszám azonosítja. A definíciónak világosnak és egyértelműnek kell lenni. a „hétköznapi” használatban ezek bürokratikusnak hatnak. a fizikai kommunikációt pedig folytonos vonalak jelölik. Az egymással szomszédos (egymás alatt lévő) rétegek között interfész ( interface ) található. Az ábrán a virtuális kommunikációt szaggatott. A szolgáltatások a szolgálat elérési pontokon keresztül hozzáférhetők. A rendszerek tervezésének kritikus része az interfészek definíciója. ami már a kapcsolatot megvalósító fizikai közeghez kapcsolódik. amelyek az adatokat csak egy irányban szállítják (szimplex átvitel). bonyolult lesz a megvalósítás. A rétegek száma is kompromisszum. és azokat a szolgáltatásokat amit nyújt.legalsó rétegig. hogy a célállomások egy csoportját azonosítsuk. hogy az átadandó információ minimális legyen. tehát szükség van egy olyan mechanizmusra. illetve használ. réteg számára . Az interfész definiálja a rétegek közötti elemi műveleteket. hogy egy réteg a funkciók megváltozása nélkül tervezhető és kicserélhető legyen. amely az üzenet küldőjét és vevőjét azonosítja. egy áramkör. Minden szolgálat elérési pont valójában egy cím. Entitás pl. vagy 73 .: egy szolgálat elérési pont a fali csatlakozó. ha az interfészt úgy választjuk meg. Ha kevés a rétegszám. 5. ábra Az emberi kommunikáció modellje A rétegek és protokollok halmazát hálózati architektúrának nevezzük. mert a sok interfész programja időt igényel. Egy hálózatban sok számítógép van. és nehézkesek. réteg szolgáltatásokat nyújt az n+8. Az n. Sok alkalmazásban szükség lehet arra. amelyek az adatokat időben váltakozva mindkét irányban szállítják (félduplex átvitel) és amelyek az adatokat egyszerre mindkét irányban szállítják (duplex átvitel). Célszerű. Minden rétegben kell lennie egy olyan mechanizmusnak.5. Vannak olyan rendszerek. A rétegszemlélet megértéséhez vizsgáljuk meg az emberi kommunikációt. Túlságosan sok réteg pedig lassítja a rendszert. A rétegek feladatának pontos leírásához definiált fogalmak kellenek. Meg kell továbbá határozni az adatok továbbításának a szabályait. ami a küldőt és a fogadót azonosítja. A rétegben lévő aktív elemeket entitásoknak hívják. A telefon hálózaton pl.

A protokollok olyan szabályhalmazok.6 ábra. melyek megadják. Az n-PDU az n. Az n. milyen jelentéssel küldenek egymásnak csomagokat.2 Hivatkozási modellek A gyakorlatban előforduló hálózati architektúrák valamennyien megfelelnek a rétegekből álló modellnek.nak. azaz elemi műveletek halmazával írhatjuk le. A protokollok cserélhetők. PDU lehet például egy csomag. hogy átad a SAP-on keresztül egy IDU-t az n. A szolgálatokat olyan szolgálatprimitívek. réteg kommunikációja úgy valósul meg. Különbségek a rétegek számában. végül lebontja azt. hogy a társ entitások az adott rétegen belül milyen formátumban. (levél). 5. A szolgálat definiálja az objektumon végrehajtható műveleteket. majd felhasználja. 5. réteghez tartozó SDU-t továbbítása érdekében egy entitás feldarabolhatja kisebb egységekre. réteg az alatta lévő rétegeken keresztül cserél SDUkat a vele azonos szinten lévő réteggel . amelyek a szolgálatokat elérhetővé teszik a felhasználók számára. 5. (telefon). Az n+8. üzeneteket.1 Az OSI hivatkozásai modell 74 . Interface Data Unit Service Access Points Service Data Unit Procol Data Unit (interfész vezérlő információ) (interfész adatelem) (szolgálat elérési pontok) ( szolgálati adatelem ) ((protokoll adatelem) A rétegek két különböző szolgálatot nyújthatnak a felettük levő rétegek számára: • Összeköttetés alapú szolgálat: A szolgálatot igénybe vevő felhasználó először létrehozza az összeköttetést.2. és a megvalósított funkciókban vannak. és minden üzenet az összes többitől független útvonalon továbbítódik.egy szoftverfolyamat. kereteket. de nem mondja meg hogyan kell ezeket implementálni. réteghez tartozó Protocol Data Unit. Rétegek kapcsolatai ICI IDU SAP SDU PDU Interface Control Information. • Összeköttetés nélküli szolgálat: Minden egyes üzenet rendelkezik egy teljes címmel. Ezeket az adategységeket hívjuk PDU. Az n. rétegnek. ha a szolgálat változatlan marad. A protokoll a szolgálat implementációja.

ld. kisebb darabra vágja szét azokat (ha szükséges). hogy adatokat fogadjon a viszonyrétegtől. egyéb és ellenőrző információval. mint a vevőké? Hálózati réteg: A hálózati réteg a kommunikációs alhálózatok működését vezérli. E problémák megoldásáért. Felmerülő problémák: hogyan jelezzük a keretek kezdetét és a végét. mechanikai kialakítása? Adatkapcsolati réteg: Feladata adatok megbízható továbbítása az adó és fogadó között. Kérdések: a fizikai közeg. hogy a 75 . Üzenetszórásos hálózatokban az útvonal-kiválasztási mechanizmus igen egyszerű. Az adatokat adatkeretekké (data frame) tördeli. majd a vevő által visszaküldött nyugtakereteket (acknowledgement frame) véve ezeket feldolgozza. ráadásul oly módon. A nyílt rendszerek olyan rendszerek. Az OSI modellnek hét rétege van. hogyan épüljön fel egy kapcsolat és hogyan szűnjön meg. ábra Az OSI rétegmodell Fizikai réteg: Feladata a bitek továbbítása a kommunikációs csatornán olyan módon. sokszor nem is létezik Szállítási réteg: Feladata a hosztok közötti átvitel megvalósítása (itt már végpontok közötti összeköttetésről van szó. egy bit átvitelének időtartama. A nyílt rendszerek összekapcsolásával foglalkozik. A szállítási réteg alapvető feladata az. mi legyen akkor. ellátja kiegészítő cím. A két végpont közti kapcsolat lebonyolítása és a torlódás elkerülése a feladata. hogy az adó oldali bitet a vevő is helyesen értelmezze ( a 0-át 0-nak. azaz a heterogén hálózatok összekapcsolásáért a hálózati réteg a felelős. amelyek képesek más rendszerekkel való kommunikációra.7.Az Open System Interconnection az ISO (International Standards Organization) ajánlása. 1-nek). A gép (hoszt Alkalmazási Megjelenítési Együttműködési Szállítási Hálózati Adatkapcsolati Fizikai Fizikai átviteli közeg A Közbenső kapcsoló B gép (hoszt) Alkalmazási Megjelenítési Együttműködési Szállítási Hálózati Adatkapcsolati Fizikai Hálózati Adatkapcsolati Fizikai Fizikai átviteli közeg B 5. ha az adó adási sebessége jelentősen nagyobb. különbözhetnek a maximális csomagméreteik és protokolljaik is. az 1-et. mi történjék akkor ha a nyugtakeret vész el. mind ezeket hatékonyan kell végrehajtania. egy vagy kétirányú a kapcsolat. Eltérő lehet a hálózatok címzési módszere. milyen legyen az alkalmazott csatlakozó fizikai. és az információ tényleges megjelenési formája. hogy minden darab hibátlanul megérkezzék a másik oldalra. majd adja tovább a hálózati rétegnek és biztosítsa. így a hálózati réteg általában vékony. ezeket továbbítja. Továbbá. ábra). mi történjék akkor ha egy keret elvész.

ábra Adatátvitel a rétegmodell szerint 5. amit minden rendszer a saját lokális szintaktikájává alakítva tud felhasználni. állománytovábbítás két gép között.). vagy csak így működőképes a dolog. távoli bejelentkezés. melyekre széles körben van igény. dátum.2. távoli adatbázisok elérése. szövegsorok kezelése. A tényleges átvitel függőleges irányban történik. Kifejlesztésekor a fő célkitűzés az volt. Az állománytovábbításhoz sorolható az elektronikus levelezés. A különböző rendszerekben eltérő módon ábrázoljuk az adatokat. Itt megoldandó az eltérő fájlrendszerek kezelése . hogy mindaddig. A viszonyréteg egyik szolgáltatása a párbeszéd szervezése. A viszonyréteg egy másik szolgáltatása a szinkronizáció. és a két végpont kommunikációjának végén a kapcsolat lebontásáért. általános megoldásuk célszerű. például bejelentkezés egy távoli operációs rendszerbe.2 A TCP/IP hivatkozási modell Az Internet hivatkozási modellje. Felelős a kapcsolat felépítéséért. 5. A viszonyok egyidőben egy. amíg a két végpont működőképes. A program között számos olyan is van. Alkalmazási réteg: Az alkalmazási réteg széles körben igényelt protokollokat tartalmaz. hanem szám betű. ( Egy UNIX szerverről le tudunk másolni egy fájlt egy DOS–t használó gépre. Gyakori feladat a fájl átvitel (file transfer). fájl átvitel. stb. A rétegben a felhasználói program vezérli a működést. Viszony réteg (más néven együttműködési réteg): A különböző gépek felhasználói viszonyt létesítenek egymással. stb. addig a kapcsolat 76 . Megjelenítési réteg: Tipikus feladatai: az adatok szabványos módon történő kódolása. stb. Két legjelentősebb protokolljáról a TCP (Transmission Conrol Protocol) és az IP (Internet Protocol) kapta a nevét.8.viszonyréteg elől el kell fednie a hardvertechnikában elkerülhetetlenül bekövetkező változásokat. Ez a színt a felhasználói programok szintje (e-mail. tömörítés. de az egyes rétegek úgy működnek. A réteg a továbbított információ szintaktikájával és szemantikájával foglalkozik.és kétirányú adatáramlást is lehetővé tehetnek. mintha vízszintes irányban továbbítanák az adatokat. A különböző rendszerek kommunikációja érdekében a lokális szintaktikát átalakítjuk egy globális (absztrakt) szintaktikává. A továbbított információ általában nem egy véletlenszerű bit halmaz. titkosítás.

• A szállítási réteg az Internet réteg felett helyezkedik el.Elektronikus levelezés (SMTP) – . és csak azt írja elő.Domain Name Service (DNS) – . ami természetesen különbözik az OSI ajánlástól (amely több mint 10 évvel korábbi). • A hálózat elérési réteg nagyjából az adatkapcsolati és fizikai réteg feladatát látja el. Lényegtelen . Nem tartalmaz sorba-rendezést sem. A szállítási réteg felett van az alkalmazási réteg.HTTP (World Wide Web) – . vagy ahol a gyors válasz fontosabb a garantált válasznál (címfeloldás. A sorrend helyreállítása a felsőbb rétegek feladata. Általában a kliens-szerver alkalmazásokban használatos. Ez az Internet Protocol (IP). nem megbízható protokoll. A megoldás egy 4-rétegű modell. A hálózat legyen alkalmas a fájl átviteltől a beszéd átvitelig minden feladatra. ha a köztük lévő hálózat egy része megsemmisül (háborús csapásmérés. A csomagok nem biztos. és onnan csomagokat fogadni. ilyen az átvitel vezérlő protokoll (Transmission Control Protocol. mint az UDP (User Datagram Protocol).megszakítás nélkül működjön akkor is. Néhány megvalósított protokoll: – . Valójában kevéssé definiált. A szállítási rétegben létrehozhatunk megbízható. Az UDP egy összeköttetés mentes. Ez tartalmazza az összes magasabb szintű protokollt. átadja az Internet rétegnek. TCP). • Alkalmazási réteg. TCP/IP modellben nincs viszony és megjelenési réteg.FTP (fájl transzfer) 77 . hogy a hálózat alkalmas legyen IP csomagok továbbítására. és adatfolyamként továbbítja az alkalmazási rétegnek. Lehetővé teszi a társentitások közti párbeszédet. • Az internet réteg feladata. A TCP a beérkező adatfolyamot feldarabolja.: egy címfeloldási kérésre nem kapunk választ. vagy datagram jellegű protokollt. hogy miért nincs válasz. A rétegek feladatai azonban erősen hasonlóak. akkor megismételjük a kérést. összeköttetés alapú protokollokat. A célállomáson a TCP összegyűjti a csomagokat. hogy az elküldés sorrendjében érkeznek meg. A TCP végzi a forgalomszabályozást is.9 ábra TCP/IP hivatkozási modell A megfeleltetés nem pontos. terrorakció). Az Internet réteg meghatároz egy protokollt és egy csomagformátumot. hogy a hoszt bármilyen hálózatba csomagokat tudjon küldeni. Pl. A TCP/IP és az OSI rétegek megfeleltetése vázlatosan az alábbi: Alkalmazási réteg Megjelenítési réteg Viszony réteg Szállítási réteg Hálózati réteg Adatkapcsolati réteg Fizikai réteg Alkalmazási réteg Szállítási réteg Internet réteg Hoszt és hálózat közötti réteg 5. beszéd. videó).

Ezzel szemben az OSI protokollok nem lettek népszerűek. 5. ábra Csomagtovábbítás a hálózaton 78 .11. a protokollok viszont rendkívül elterjedtek. A TCP/IP-re viszont ennek pont az ellentéte igaz: a modell gyakorlatilag nem létezik.forrás üzenet szegmens datagram keret H H H H H H M M M M Alkalmazási szállítási hálózati kapcsolati fizikai H H H M kapcsolati fizikai H H H M switch célállomás M H H H H H H M M M H H H H H M M alkalmazási szállítási hálózati kapcsolati fizikai hálózati kapcsolati fizikai H H H H H M M router 5.10. ábra Adatátvitel a TCP/IP modellben Összehasonlítás: Az OSI modell kifejezetten alkalmas a számítógépes hálózatok elemzésére.

STP – (Un)shilded Twisted Pair Akár 100 Mbit/s –os átviteli sebességet is el lehet érni. vagy akár a felszálló füst megszakítása is (indián füstjelek). beszéd: 300Hz3300Hz). Sávszélesség alatt általában az átvitt legmagasabb és legalacsonyabb frekvencia különbségét értik.5. a frekvenciát. Megváltoztathatjuk az áramkörben a feszültséget.3. egy vonalon különböző gépek csomagjai haladhatnak.Vonalkapcsolás: az adatvezetéket a kommunikálni szándékozó adó. csomagokban cím információ van elhelyezve. és a csatorna zaja befolyásolja. A fizikai réteg további fontosabb jellemzői a következők: Vonal: fizikai összeköttetés. illetve vevő kapja meg. Tényleges fizikai kapcsolat. A valós rendszerekben a sávszélességet műszaki eszközökkel korlátozzák. időosztás) . kábel TV) Megvalósítási lehetőségei: .Csomagkapcsolás: az információ kisebb adagokra bontása. Forrás Adó Csatorna Vevő Cél Zaj 5. hogy a sávon belül van jel.1. Útvonal kialakítása kapcsolóközpontokon keresztül. Csatorna: Két fél közötti kommunikációs kapcsolat. A Sávszélesség analóg rendszerben: a jel frekvencia tartománya (pl.12. A hálózat fizikai megvalósítása 5. A fontosabb fizikai átviteli közegek a következők: Csavart érpár Két spirálszerűen egymás köré tekert szigetelt rézhuzal.3. ábra Adatátviteli modell A csatorna legfontosabb jellemzői: • sávszélesség • zaj • kódolási eljárás. az áramot. . Vonalmegosztás: egy vonalon több csatorna (pl. Az adatátvitel távolságát a jelek gyengülése. és a vevő ezt a fizikai közegváltozást érzékeli. a sávon kívül nincs jel. Elnevezések: UTP. viszont a kapcsolat létrehozásához idő kell.Multiplexelés (frekvenciaosztás. A két eret azért sodorják össze. digitális rendszer: maximális információ átviteli sebesség (bit/s). ami a közegen továbbterjed. a fázisszöget. tárol-továbbít elv. 79 . A fizikai réteg A csatornán történő információátvitel során az adó megváltoztatja a csatorna fizikai közegének valamilyen tulajdonságát. hogy csökkentsék a kettő közötti elektromágneses kölcsönhatást. Jó közelítéssel azt mondhatjuk. az alsó és felső határfrekvenciánál meredek levágás van. Jelhordozó lehet a fény intenzitása. ahol a frekvencia átviteli függvény 3 dB-el csökken.

14. vékony (10Base2) és a vastag (10Base5). többféle kommunikáció. 50 Ω–os. A következő ábrán bemutatott kábel CAT-6e kategóriájú. ezért nagyobb átviteli sebesség és nagyobb szegmenshossz. ha az érpárok távolságát növeljük. Leggyakrabban lokális hálózatok kialakítására alkalmazzák. 75 Ω–os. AD – DA 80 . ábra Csavart érpár Az érpárok egymásra hatása csökkenthető.Az Ethernet hálózatokban 10BaseT néven specifikálták. • Szélessávú koaxiális kábel – szabványos kábel TV-s analóg átvitel. Egy kábelen több csatorna. Ethernet hálózatokban az alapsávú koaxiális kábelek két típusa ismert az ún. A típusjelzésben szereplõ 2-es és 5-ös szám az Ethernet hálózatban kialakítható maximális szegmenshosszra utal: vékony kábelnél ez 200 méter. A vékony koaxnál BNC csatlakozókat. A kábel erek között távtartó van. Két sodort érpár az adás és a vétel számára.13. Koaxiális kábel • Alapsávú koaxiális kábel – digitális átvitelre. mint a csavart érpárnál. 750MHz-ig használható. egymástól független. mint az alábbi ábrán látható. 5. vámpír csatlakozókat alkalmaznak. UTP. Koaxiális kábel Jobb árnyékolás. 5. míg a vastag változatnál ún. Akár 1-2 Gb/s-os átviteli sebességet is elérhetünk. vastagnál 500 méter lehet. 100m-es maximális szegmenshossz.

viszont óriási hátrány. viszont nagy előnye. A modem szabványok három területet ölelnek fel: modulációs. 7-8 nagyságrendnyi hibaaránybeli különbség) mint egy telefonkábel. nehéz lehallgatni. Jelentős késleltetés (250-300 ms). majd a másik oldalon vissza. Igen nagy sávszélesség. Kevésbé alkalmas digitális átvitelre. A fényvezető szálas adatátviteli rendszernek három fő komponense van: a fényforrás (LED vagy lézerdióda) . Nem érzékeny az elektromágneses zavarokra. TV távirányító). drágább. jól fókuszálható (parabolaantenna). Egyenes vonal mentén terjed (ismétlők kb. Olcsó. 5. mint a rézvezetéknek. A fény terjedésének módja: – teljes visszaverődés (többmódusú szál. • Vezeték nélküli átviteli közegek – Rádiófrekvenciás átvitel.6.átalakítások. több különböző szögű fénysugár). hogy szilárd testeken nem képes áthatolni (de így alkalmasak lehetnek épületen belüli lokális hálózatok átviteli rendszerének szerepére). két épület lokális hálózatát a tetejükre szerelt lézerek segítségével kapcsoljuk össze. Geostacionárius műholdak. rádió. mint az alapsávi (tehát egycsatornás) kábel. Mikrohullámú tartományban (100 MHz felett). Az ilyen vezetéknek nagyobb a sávszélessége. nagyon olcsó (viszont az időjárás befolyásolhatja). könnyű. hogy már igen nagy mennyiségben telepítettek ilyeneket. A modem a bináris jel vezérlésével ezt modulálja.9. A kialakított kommunikációs infrastruktúra is döntően analóg. könnyen előállítható. viszonylag jól irányítható. – Műholdas átvitel. televízió). 50 km-enként). – Infravörös (1012-1014 Hz). egymódusú szál.7. Az analóg telefonvonalakat (előfizetői hurok) még évtizedekig fogják használni adatátvitelre. – a szál átmérőjét néhány hullámhossznyira lecsökkentjük (8-10 µm. A telefonvonal egy szinuszos váltakozójelet visz át.. az átviteli közeg és a fényérzékelő (fotodióda vagy fototranzisztor). nagyobb távolságra használható). Modem A modem (modulátor-demodulátor) a digitális információt a telefonvonalon való átvitel céljából analóggá alakítja. A műholdakon lévő transzponderek a felküldött mikrohullámú jeleket egy másik frekvencián felerősítve visszasugározzák (3.. 81 .. Az adatátviteli közegeken megvalósított átvitel típusa lehet az • Analóg és • Digitális átvitel Analóg átvitel A múltat teljes egészében az analóg átvitel jellemezte (telefon. majd a modulált analóg jelből a bináris jelet visszaállítja (demodulálja). • Üvegszálas kábel Laboratóriumi körülmények között már a 100 Gb/s-os sebességet is elérték.. Elsősorban kistávolságú adatátvitel esetén (pl..4 GHz fel). vékony. A fényvezető kábelben általában több szálat fognak össze. kisebb a csillapítása.4 GHz le. hiba javító és adattömörítő protokollok. – Látható fényhullámú átvitel. Pl. Egy lokális hálózati kábel 11 nagyságrenddel jobb (3-4 nagyságrendnyi sebességkülönbség.4.

3. Amíg az adatot nem mentik le. új csomópont hozzáadása. . elveszhetnek. Az átvitel során mindig biteket viszünk át. a rendszer elemei sorba vannak fűzve egy kábelre.2. bitcsoportokat átvivő módszert szokták karakterorientált átviteli eljárásnak nevezni. Az adatáramlásnak meghatározott iránya van. amely a szöveg egy karakterét kódolta. A hálózatok elterjedésével a szöveges jellegű információk mellett más jellegű információk átvitele is szükségessé vált... A gerinc mindkét vége ellenállással van lezárva. addig a gyűrűben kering. ezért az átvitt információ egysége a bitcsoport volt. vagy elvétele megbonthatja a hálózatot.Digitális átvitel A folyamatos jelek helyett 0-kból és 1-ekbõl álló sorozatok haladnak a vonalakon. Ezt elkerülendő a címzettnek mielőbb le kell menteni és nyugtázni. Gyakori a helyi hálózatokban. Hiba esetén az egész hálózat működésképtelen lesz. mivel olcsó a kialakítása. topológiáját a kábelek elrendeződése. kép. Minden csomópontnak egyedi címe van. Olcsó. hogy a kábel megbontása. ill. ezek a bitorientált eljárások. soros elrendezésben. hogy egy új elosztó beépítésével újabb és újabb gépcsoportokat lehet a rendszerhez kapcsolni. az adatok sérülhetnek. 5.közös adatátviteli vonal). (sin-busz) Csillag: a csomópontok egy közös elosztóba (hub) vannak bekötve. csillag topológiát alkalmaz). Előre történő huzalozása nehézkes. így azok egy zárt hurkot alkotnak. A biztonság kedvéért 2 kábellel is összeköthetik a gépeket. A csillag topológiánál ilyen elosztók gyűjtik össze egy-egy gépcsoport jeleit és továbbítják a központ felé. azaz bármely gép kemelése a hálózatból a hálózat működésképtelenségét eredményezi (ábra) Vegyes (fa): 82 . (az Ethernet lineáris. Az ilyen. a csomópontok fizikai elhelyezkedése határozza meg. vagy sín hálózati. Ez a "hálózat alakja". (ábra) Busz: egyetlen kábelre felfűzött gépek alkotják a hálózatot. (ábra) Gyűrűs : a csomópontokat közvetlenül egymáshoz csatlakoztattják. hogy ne keringjen a végtelenségig. tárolódik. amihez az összes csomópont csatlakozik. Sín a hálózatnak van egy gerince(BackBone . de mivel eleinte szövegátvitelt valósítottak meg. Nem üzenetszórásos (ponttólpontig). Előnyei: • Hibákra érzéketlenebb (csak két állapotot kell megkülönböztetni). • Olcsóbb (nem szükséges az analóg hullámformát pontosan helyreállítani). kevés kábel kell hozzá. • Tetszőleges jel átvihető (hang. sok kábel kell hozzá ezért drága. Hálózat felépítés (topológiájuk) A hálózat felépítését. Az üzenetek fogadása egy alkalmas csatoló eszköz segítségével történik. Hátránya. A csillag topológia előnye az.) • A jelenlegi vonalakon jóval nagyobb adatátviteli sebességet lehet elérni. Szakadás esetén megbízhatóbb. ezért a bitcsoportos átvitel helyett a tetszőleges bitszámú üzenetátvitel került előtérbe. Nagy a kockázat.

Csoportosításuk a következő: • számítógépek: amelyeket össze kívánunk kötni. de árban. mely a szegmensek kapcsolatát biztosítja. Hierarchikus: az előző formák vegyes alkalmazása. • vezérlő elektronikák.15.3. amelyban a többszörös buszágak különböző pontokon kapcsolódnak össze. a csillapítás következtében torzult jelek felismerését. amely a számítógépbe építve a hálózat és a gép kapcsolatát biztosítja. 5. megbízhatóságban és minőségben eltérnek egymástól. helyreállítását és újraidőzítését végzi. amely az adatátvitel során. A hálózatok részelemei A hálózatok részelemei a hálózat típusától. az előírt kábelhosszt nem léphetjük túl. hálózati kártyák: olyan vezérlő egység. Meghibásodás esetén csak a csomópont és a hozzátartozó gyökerek esnek ki.A busz topológia fa topológiává egészíthető ki. így alkotva egy fastruktúrát. Kapcsolat Optikai szál Interfészek Ethernet kártya Switch-ek/router-ek Router Wireless kártya Koax kábel Switch 5. Ezek a gépek önállóan is.3. Mivel jelerősítést nem végez. vagy terminálként is működhetnek. felépítésétől függnek. Sok fajta hálózati kártya kapható. Típusát meghatározza a hálózati architektúra és a kábelezés. ábra Néhány hálózati eszköz HUB: passzív hálózati eszköz. router: 83 . repeater: olyan elektronikus eszköz.

Típusa a hálózat architektúrájától függ. az őt működtető program. Alacsony szintű eszközök (8. mely lehet BNC. de különböző protokollok segítségével működő hálózatok össze kapcsolását teszi lehetővé. Azt hogy éppen mire van szükség az alkalmazott eszközökből a kiépített architektúrától. működtető program: a hálózat működését. amelyek csak erősítik vagy újragenerálják a gyenge jeleket. patch kábel: ún. amely meghatározza a hálózaton áramló adatcsomagok útvonalát. amely útvonalszegmensek időleges egymáshoz rendelésével épít fel kommunikációs útvonalat. switch: olyan szerkezeti elem. 5. A felsorolt eszközök közül természetesen nem mindenre van szükség minden esetben. mely telefonvonalon keresztül teszi lehetővé az adatátvitelt. kábelezéstől. modem: olyan eszköz. a hálózat bonyolultságától függően kell megválasztani.BNC csatlakozójú . mely a fali csatlakozó és a számítógép hálózati csatolója (kártya) közötti összeköttetést biztosítja. lezáró: a soros topológiájú hálózatokban a hálózat gerinvezetékének két végpontját kell lezárnunk ezzel az 50 ohmos elemmel. UTP. Figyelem ez a koax kábel nem azonos a TV készülékekhez használt koax kábellel. vezérlő egység: ide tartoznak a hálózatotot vezérlő számítógépek (server) . csatlakoztási felületek: a hálózati kártyán. stb. ill.több is lehet egy hálózatban. patch panel: UTP -s hálózatok esetén alkalmazott segédtábla.egy intelligens eszköz.4 Hálózatok összekapcsolása A hálózatok. réteg).UTP csatlakozójú -. vezérli. hálózatrészek összekapcsolására szolgáló eszközök: • Ismétlők (repeater): Egyedi biteket másolnak kábelszegmense közt. sodrott érpárú. így hálózat által átfogott távolság növelhető. a kábelezésen kialakított elemek típusa. határozza meg. Leggyakrabban a sodrott érpárú . melyet a soros topológiájú hálózatokban a hálózati kártyákra csatlakoztatva használunk. T elágazó: a koax kábelezésnél használt csatklakozó. átviteli közeg: • • • • • kábel: adatátvitelt biztosító közeg. amely a felhasználók gépei felöl bejövő kábelek rendezését végzi. UTP csatlakozóval ellátott kábel. A hosszú kábelek meghajtásához szükséges áramot szolgáltatják. bridge: azonos architektúrájú. ill.típusú kábelezést alkalmazzák. vagy a koaxiális . 84 . a határozati operációs rendszer szervezi.

Költséges. de hosszú idejű adatátviteleknél költséges a használata. Mivel a kapcsolat normál telefonvonalon történik. mint ahogy azt minden router teszi. könnyen kivitelezhető és a fenntartása nem jár költségekkel. Sebessége a kiépítésnél meghatározott sávszélesség függvénye. ahol a kálbelezés nem megoldható. az adatátvitel minden egyes percéért fizetni kell.• Hidak (bridge): Adatkapcsolati kereteket tárolnak és továbbítanak LAN-ok között (2.) rétegben működnek. de a vonalak különböző hálózatokhoz tartozhatnak és különböző protokollokat használhatnak. hogy a hálózati (3. A kábelezés bonyolultsága miatt igen költséges. • bérelt vonali összeköttetés: ott alkalmazzák.4 órás kapcsolattartás alatti alkalmazható. de megbízható és rendkívül gyors adatátvitelt tesz lehetővé • mikrohullámú lánc: olyan földrajzi viszonyok között alkalmazzák. ellenőrző összeg vizsgálata). Az egyik vonalukon veszik a beérkező csomagot és egy másik vonalon továbbítják őket. • Többprotokollos routerek: Eltérő hálózatok között továbbítanak csomagokat. állandó. Általában napi 3 . Fenntartási költsége az adatátviteltől független.) rétegben teremtenek kapcsolatot két hálózat között. de gyors adatátviteli forma. • nagy távolságú kábelezés: ritkán alkalmazzák. kivéve. számlázzák. mielőtt továbbítanák a másik hálózaton.) A hozzáférés az Internethez (kapcsolt vonali. Megvalósítja az adatkapcsolati réteg funkcióit (pl. • ISDN vonal: viszonylag gyors. ahol fontos az állandó kapcsolat. • műholdas kapcsolat: a mikrohullámú lánc műholdas változata. illetve közvetlen vonali hozzáférés): • közvetlen kábelkapcsolat: helyi hálózatoknál a leggyakoribb forma. • kapcsolt vonali összeköttetés: egyszerübben. • optikai kábelezés: a nagytávolságú kábelezéshez hasonló tulajdonságokkal rendelkezik. levelezési átjárók. Költséges ugyan. hiszen a szolgáltatást biztosító telefontársaságok a normál telefonvonalhoz hasonlóan kezelik. • Szállítási átjárók (transport gateway): A szállítási (4. 85 . A már meglévő műholdas rendszerekhez igen könnyen hozzákapcsolható új végpontok kialakításával. Olcsó. • Alkalmazási átjárók: Egy alkalmazás két részét kapcsolják össze az alkalmazási rétegben. ill. réteg). a telefonvonalon modemen keresztül létesített adatátvitel. Kisebb változtatásokat is végrehajthatnak a kereten. Elvükben hasonlóak a hidakhoz. (Pl.

Pl. majd az eredményt a kliens felé továbbítja.5. ábra A kliens-szerver architektúra Sok számítógépes rendszer és hálózati szolgáltatás működik ezen architektúrával. amelyekben mindkét fél kölcsönösen kezdeményezheti művelet végrehajtását a másikon. Minden kimenő vagy bejövő csomagot megvizsgál. Pl. A szerver a kérést megkapva elvégzi a megfelelő lépéseket. ábra Hálózatok Internet hálózatba kapcsolása A tűzfalak Védik a lokális hálózatot és a kimenő forgalmat is szűrik. Bár az adatok a kommunikáció során értelemszerűen mindkét irányban áramolhatnak. 86 . hogy valamilyen műveletet vagy lekérdezést végeztessen el a szerverrel. amelyek nem mennek át a teszten. Kliens-Szerver modellek A számítógépes hálózatokban a felhasználók közötti kommunikáció egyik megoldási módja a szerver-kliens architektúra amelyen a kommunikációban résztvevő két fél nem egyenrangú módon vesz részt. a bizonyos feltételeket kielégítő csomagokat továbbítja.A tűzfalak elemei: • Csomagszűrő (packet filter): Egy szabályos router pár külön feladatkörrel ellátva. hanem dedikált szerepeket (szerver illetve kliens) töltenek be.16. mégpedig azzal a céllal. a műveleteket elvégzését mindig a kliens kezdeményezi.5. le tudja tiltani a bejövő Telnet szolgálatot igénylő csomagokat.19. azokat eldobja.ennek megfordítására nincs mód. egyenrangúnak szokás hívni. amely minden bejövő vagy kimenő üzenetet átvizsgál. A rendszeradminisztrátor által konfigurált táblázatok vezérlik. 5. 5. levelezési átjáró. Azokat az architektúrákat. és mindig a szerver hajtja végre . A jellemzően a kliens kezdeményezi. • Alkalmazási átjáró: Alkalmazási szinten működik.

Ellenőrző kérdése4k Mire szolgálnak a protokollok a hálózatoknál? Mi a protokoll átfordítók szerepe a hálózatoknál? Mi a NOVELL? Mi volt a célja az első lokális hálózatoknak? Melyik kliensnél végzi a az adatmenedzsmentet és az alkalmazás feldolgozást a szerver Az ISO OSI modellnél hol folyik a tényleges adatáramlás Mire szolgál a kliens/szerver architektúra? Milyen hálózati topológiákat ismer? Mik a három szintes kliens/szerver architektúra előnyei? Milyen hálózati eszközöket ismer? Mi a torlódásvédelem a hálózatban? 87 .

A különböző protokolloknak ezt a szintekbe rendezését rétegezésnek nevezik. A felírás 4 darab 8 bites decimális szám formájában történik. Ez egy olyan számnégyes.194. az IP is egy rutingyűjtemény.6. és ami nem jutott el a címzetthez. a TCP. de ezt a TCP-t nem használó alkalmazások is elérhetik. A kábelezés bonyolultsága miatt igen költséges. Az egész TCP tulajdonképpen nem más. Habár a TCP szolgáltatásait sok alkalmazás igényli. amelyet a különböző alkalmazások vesznek igénybe. hogy mi került át. Ezeken a hálózatokon lévő bármely számítógépet vagy erőforrást a felhasználónak el kell tudnia érni. • nagy távolságú kábelezés: ritkán alkalmazzák. azt újraadja. az üzenet szövege. a küldendő parancsokat és üzeneteket definiálja. A protokoll feltételezi továbbá. Az Internet A világot behálózó rendszerben nagyszámú különböző hálózat áll egymással összeköttetésben átjárók (gateway) segítségével. 88 . illetve az IP külön réteget alkotnak. hanem egy külön protokoll tartalmazza. Olcsó. • a TCP-hez hasonló protokollok. • IP. Az ezt megvalósító útvonal-választásnak természetesen láthatatlannak kell maradnia a felhasználó számára. könnyen kivitelezhető és a fenntartása nem jár költségekkel. hogy azok helyesen érkezzenek célba. A protokoll az egyik gép által a másiknak küldendő parancsokat definiálja. Ennek megfelelően az alkalmazási programok (mint például a levelezés). vannak olyanok. A TCP a felelős azért. A tervezésekor a TCP/IP-t vették alapul. ki a címzett. pl. Fizikai hozzáférés az internethez Hozzáférés az Internethez (kapcsolt vonali. levelezés). ezért ezeket nem a levelezés. túl nagy lenne (meghaladja egy datagramm. mint bármely más alkalmazási rétegbeli protokoll. azaz azzal együtt használható. Ethernet) 6. hogy ki a levél küldője. hogy ismerjen. mint rutinok olyan gyűjteménye. A levelezés. majd ezután következik a levél szövege. A TCP hasonlóképpen alapul az IP szolgáltatásokon. Mivel a fenti szolgáltatásokat jó néhány alkalmazás igényli. amelyeknek nincs rájuk szükségük. Az adatcsomagok esetleg több tucat hálózaton is keresztülmehetnek mielőtt a célállomásra érkeznének. például annak meghatározására. amelyek mindegyike az alatta lévő réteg szolgáltatásait használja. mint például a 128.4. • a felhasznált fizikai eszközök kezeléséhez szükséges protokollok (pl. vagyis egy üzenetben küldhető csomag méretét). akkor azt a TCP széttördeli több datagrammra. Figyel arra. amely a datagrammok célba juttatását biztosítja. és biztosítja. A TCP/IP alkalmazások általában a következő négy réteget veszik igénybe: • alkalmazási protokollok (pl. amit protokoll (SMTP-Simple Mail Transfer Protocol) szabályoz. amelyeket minden alkalmazás megkíván. abból ő mindössze egy Internet címet kell. Amennyiben egy rész. illetve közvetlen vonali hozzáférés) • közvetlen kábelkapcsolat: helyi hálózatoknál a leggyakoribb forma. ahogy a TCP. hogy a parancsok biztosan elkerüljenek a címzetthez. hogy a kérdéses két számítógép között megbízható kommunikációs csatorna létezik. ami tulajdonképpen egy 32 bites számot reprezentál.1. Ezeket szedték egybe az IP-be. Ugyanúgy. amelyek rengeteg alkalmazás számára biztosítanak szolgáltatásokat. Persze léteznek olyan szolgáltatások. Tipikus hálózati feladat a levelezés megvalósítása.6. hogy megbízható hálózati kapcsolatot építsenek ki más számítógépekkel.

általában optikai kábelekből. • bérelt vonali összeköttetés: ott alkalmazzák. de megbízható és rendkívül gyors adatátvitelt tesz lehetővé • mikrohullámú lánc: olyan földrajzi viszonyok között alkalmazzák. Fenntartási költsége az adatátviteltől független.• optikai kábelezés: a nagytávolságú kábelezéshez hasonló tulajdonságokkal rendelkezik. A legfontosabb része a nagy adatátviteli sebességű. A már meglévő műholdas rendszerekhez igen könnyen hozzákapcsolható új végpontok kialakításával. ábra: Hálózatok Internet hálózatba kapcsolása A hazai oktatási és tudományos célú Internet felépítését a következő ábrán láthatjuk. és műholdas kapcsolatokból álló gerinchálózat (backbone). ahol a kálbelezés nem megoldható. Sebessége a kiépítésnél meghatározott sávszélesség függvénye. a telefonvonalon modemen keresztül létesített adatátvitel. Mivel a kapcsolat normál telefonvonalon történik. 89 . 6. Költséges. Általában napi 3 . ill. Költséges ugyan. hiszen a szolgáltatást biztosító telefontársaságok a normál telefonvonalhoz hasonlóan kezelik. amely az ide kapcsolódó hálózatok információit szállítja. állandó. de hosszú idejű adatátviteleknél költséges a használata. ahol fontos az állandó kapcsolat. számlázzák. • kapcsolt vonali összeköttetés: egyszerübben. de gyors adatátviteli forma.1. • ISDN vonal: viszonylag gyors. az adatátvitel minden egyes percéért fizetni kell.4 órás kapcsolattartás alatti alkalmazható. • műholdas kapcsolat: a mikrohullámú lánc műholdas változata.

A modemen keresztül kapcsolódunk a szolgáltató gépére és a leveleket egy menetben fel-. terminálként (vagy a szolgáltató speciális szoftverén keresztül) bejelentkezünk a szolgáltató gépére. Az egyszerű akusztikus modemmel való csatlakozás nagy hátránya a lassúság (max. illetve letöltjük. és arról böngésszük a hálózatot. 90 . 6. mellékutak mentén. A felhasználó által elérhető adatátviteli sebességet a gerincig vezető alhálózatok adatátviteli sebessége közül a legkisebb fogja meghatározni. s ez rendkívül költséges. vagy csak egy kis ösvény végén laknak. Azonban kevés felhasználónak adatik meg a gerincre csatlakozás közeli lehetősége.1. Telefonvonalon való kapcsolódás A megfelelő hálózati teljesítmény eléréséhez csak nagyteljesítményű gépekkel lehet a gerincvonalakra csatlakozni. mert valóban tükrözi az adatátviteli sebesség csökkenését. hogy a szolgáltató modemjével a telefonvonalon – közönséges tárcsázással – pont-pont kapcsolatot kell létrehozni.2. míg egyéni felhasználók számára az Internet szolgáltatók (providerek) által üzemeltett nagyteljesítményű gépeken keresztül való csatlakozás a megoldás. Ez a hasonlat itt azért is találó. Általában egy Internet szolgáltató számítógépén elhelyezett postaládát használunk: ennek tartalmát modemes kapcsolaton keresztül kezelhetjük. A legegyszerűbb szolgáltatás a levelezés: ez lényegében hálózati kapcsolatot nem igényel. 52 Kbit/sec). ábra: A Nemzeti Informatikai Infrastruktúra (NIIF) gerinchálózata A csomagokat routerek irányítják a különféle útvonalakon.1. általában a “főúttól messze”. amit például egy telefonos kapcsolat jelenthet. valamint az.6. Az átlagos felhasználók ezért a helyi hálózati kapcsolataikat használhatják fel.

Az aszimmetria az adatkommunikáció két irányának eltérő sebességére utal . hogy az infrastruktura kiépítettségétől függ a szolgáltató által biztosított adat letöltési sebesség (milyen távol van a csatlakozó egység a felhasználótól). táblázatban látható. ábra: Az ADSL technika alapgondolata Miután az ADSL a hagyományos telefonvonalat használja.1. a telefon vagy fax párhuzamos használata mellett. mint átviteli közegen. a másik irány sávszélessége kevésbé fontos. akik a letöltési irányban (például szörfölés. amely a hagyományos telefonvonalat. táblázat: Az ADSL technikával elérhető sebességek A datátviteli távolság E lérhető ada tsebesség 2km 3. Az új technológia telefonköltség nélküli. nagy sávszélességű digitális vonallá alakítja át.2. csak más frekvenciatartományban. Az ADSL alapú Internet elérés elsősorban azok számára megfelelő eszköz. Egy olyan új technológia. Az ADSL az Asymmetric Digital Subscriber Line angol szavak rövidítése.1. fájlok letöltése) igényelnek nagy sávszélességet és sebességet. mint az általában alig használt feltöltési.1.a legtöbb internetező számára fontos letöltési irány itt sokkal gyorsabb. korlátlan internetezést tesz lehetővé a hagyományos telefonvonalon. (csavart réz érpárt) rendkívül gyors internetezésre alkalmas.3. Te lefon tár saság D SL AM AT M váltó H an g vált ó ADSL M ADS fe lh aszn áló felhasználó DSLAM = DSL Access Multiplexer A TM hálózat H agyomán yos t ávbe szé lő hálóz at Ille szt ő k isz olgáló Internet 6. 6. fontos tudni. ADSL Az ADSL technológia az eddigi hagyományos modemmel elérhető sebességnél lényegesen nagyobb (512-4000 kbit/s) letöltési sebességet kínál. jelentése: aszimmetrikus digitális előfizetői vonal. Erre példa a 6.6.544M bit/s 91 .5km 8M bit/s 6M bit/s 1.6km 5.

Siemens és az Intel jelentette be terveit az együttműködésre és közös munkára. étterem. Ezek az eszközök a 2400 Mhz-es frekvencia sávban működnek néhányszor 10mW-os adóteljesítménnyel.4. ami megfelel egy hagyományos 10 Mbps vezetékes hálózat sebességének. és a korábban IEEE 802. a Wireless Fidelity rövidítéséből – az IEEE által kifejlesztett vezeték nélküli mikrohullámú kommunikációt megvalósító szabvány. A WiMAX (Worldwide Interoperability for Microwave Access) hatvanhét céget tömörít magába. A WiFi eszközök segítségével akár 11Mbps sebességet (a rendszer sebessége jelentősen függ a vételi viszonyoktól.1. mindig on-line maradunk.3. Az Intel a WiMax-ra egyébként a Wi-Fi egyfajta kiegészítéseként tekint. többek között az Alcatel. nyilvános helyeken (repülőtér. 6. Nem a ma használatos vezeték nélküli hálózatok (WLAN) felváltására hozták létre. a rendszer automatikusan visszakapcsol kisebb sebességre) is el tudunk érni. ami a 40 bites titkosítást jelent . míg strukturált módban egy központi egységen (Access point) keresztül tartják a kapcsolatot. aminek a segítségével a látogatók saját számítógépükkel kapcsolódhatnak a világhálóra. sőt akár mozoghatunk is. Ha több központi egységet összekapcsolunk lehetőségünk van roamingra is. akár 64-256 gép is kapcsolódhat egy központi egységhez. hogy nem kell hozzá közvetlen rálátás az átjátszókra. Wifi vagy wifi). vagyis mindenhová eljuthat majd a szélessávú internethozzáférés. A WiFi a WECA (Wireless Ethernet Compatibility Assocation) bejegyzett márkaneve.és igen nagy . hanem a kiegészítésükre.1.erénye. Rádiós hálazótnál mindig felmerül az adatbiztonság kérdése. amelyek segítségével rádiós adatátviteli összeköttetetést tudunk megvalósítani.6. ha nem megfelelő a rádió kapcsolat. működni fognak egymással. a WiFi (WLAN szabvány) csak 100 méteres körzetet képes ellátni. Strukturált módban lényegesen több.) megvalósitott vezeték nélküli helyi hálózat. valamint az ilyen eszközök kompatibilitásának is jelölése.11b-nek nevezett szabvány közérthetőbb. könnyebben megjegyezhető márkaneve. Irodákban. a közvetlen rálátást nem igénylő egyedülálló átviteli jellemzőknek és a garantált szolgáltatási minőséget biztosító technológiának köszönhetően. Akinek ez nem elég kis többlet költséggel 128 bites titkosítást is választhat. Ennek a technológiának az a további . hogy kis gépszámnál (max 5-10 gép) nem szükséges a központi egység beszerzése. hogy fejlett WiMAX eszközöket és bázisállomásokat építsenek. a védett ill. legalább olyan komoly sikerekre számíthat a WiMax a közeljövőben.16-os szabvány (a WiMAX) akár 50 kilométeres körzetben is adhat hálózati hozzáférést. Rádiós kapcsolatoknak két típusa van. stb. Bármelyik gyártótól is szerezzük be az ilyen eszközeinket. Míg a 802. szabad frekvenciasávokban történõ üzemeltethetõségnek. A WiMAX révén városnyi területeket is össze lehet majd kötni. Wi-MAX Amilyen jelentős sikereket ért el a Wi-Fi a korábbi évben. mint WiFi. Ez nagy mértékben kiterjeszti majd a jelenlegi vezeték nélküli IP-hálózatok (Wi-Fi) alkalmazási körét. Az WiFi-nek megfelelő eszközök olyan hálózati eszközök. a ad-hoc és a strukturált. s ezzel voltaképpen többet ígér minden 92 . Ad-hoc módban a hálózati kártyák közvetlenül egymással kommunikálnak. Az ad-hoc mód előnye.ami vezetékes hálózatoknál megszokott biztonságot nyújt. A WiFi eszközök tartalmazzák a WEP-et (wireless equivalency protocol). tehát a kiépített hálózaton belül bárhol lehetünk. Wi-Fi Wi-Fi (úgy is.

Ha a frekvenciákat most figyelmen kívül hagyjuk.5G-s és a 3G-s GSM rendszerek elterjedéséig a mobiltelefonok is efféle üzemmódban voltak használatosak. 6. akkor legyen módjuk erre utazás vagy tárgyalás közben is. akkor a gyártóktól és a konkrét berendezéstípusoktól függően különböző szempontok szerint csoportosíthatjuk a mobil rendszereket: vizsgálhatjuk őket a használati mód. ha friss információkra van szükségük a megbeszélések alatt? Egyszerű és kézenfekvő a megoldás. hiszen ha valakit felhívtunk vagy SMS-t küldtünk neki. Gyakorlatilag a 2. kisebb hányadban rövid szöveges információ. Kapcsolat két pont között A használati mód sajátosságára jó példa a Bluetooth. A WiMax hálózatok legfeljebb 70 Mbit/s sebességű adatátvitelre képesek. illetve a rendszerben részt vevők száma alapján. Mostanra – a GPRS. bemutatók miatt? És a tárgyalásra érkező vendégek? ők hova "csatlakozzanak". akik napközben sokszor változtatják a helyüket – például értekezletek. Alapjában kis távolságú. mind pedig a kábelnetes megoldásoknál olcsóbb lehet. A WiMax mind a DSL (Digital Subscriber Lines). Az ötlet egyáltalán nem új. napjainkban pedig egyre inkább kép és film – erősen eltér az IT-világ vezeték nélküli rendszerének kívánalmaitól. hogy ha bármikor és a világon bárhol hozzáférhetnek a világhálón a szükséges adatokhoz. akkor egy másik készülékkel kapcsolódtunk össze – esetleg a világ két pontja között. de mi legyen azokkal. csak az általuk közvetített információk típusa – alapjában beszéd. Sokan úgy gondolják. hiszen a mobiltelefonok már hosszú évtizedek óta ezekre az elvekre támaszkodnak. a vezeték nélküli infrastruktúra kiépítése pedig rendkívül olcsó. ha egy másik földrészről is hozzákapcsolódhatnak cégük információrendszeréhez. ahol erre igény van.1. mivel a végpontokban nem kell majd kültéri antenna. hiszen esetében nem kell kábeleket lefektetni. rádiós hálózattal kell helyettesíteni a hagyományos összeköttetést mindenütt. 93 . Egy bekábelezett helyi hálózat (LAN) optimális megoldás az irodaházakban dolgozók többségének. például mobiltelefonhoz vezeték nélküli fejbeszélő illesztésére vagy a telefon és a noteszgép közötti adatcserére. 6.1.ma használatos szélessávú.6. eszközök közötti kapcsolat fenntartására jó. Vezeték nélküli.5. Mobil Internet Az internet jóvoltából erősen megnőtt és felértékelődött az információk iránti igény. majd az UMTS rendszere révén – egyre inkább átalakul a GSM telefonok használati módja. vezeték nélküli kapcsolatnál. internethez is csatlakozhatunk a telefonnal. hiszen ezeken a már elfogadható átviteli sebességű rendszereken adatbázisokhoz.

hogy a TCP szállítási szintű csomagokat a fejrészben megadott című állomáshoz továbbítsa. a hálózatazonosítónak az egész Interneten belül egyedinek kell lenni. mint a küldőt tartalmazó hálózat címe. hogy a címzés legyen hierarchikus: azaz vannak hálózatok. és ezen belül egy. Az IP-cím két részből áll: az első a csomópontot tartalmazó helyi hálózatot azonosítja. vagy 24) bitjét) külső szolgáltató határozza meg. minden számítógép minden adaptere (hálózati kártyája) egyedi azonosítóval rendelkezik. portja IP cím Fizikai cím Amikor egy program adatokat küld a TCP/IP-hálózaton keresztül. Így célszerű a címet két részre bontani: egy hálózatot azonosító. amelyet a leggyakrabban az úgynevezett pontozott tízes formában (dotted decimal form) írunk le. például 193. A hálózati csomópontok IP-címe 32 bites szám. azaz négy darab 0 és 255 közötti decimális számmal. a csomópont-azonosító a hálózaton belül egyedi. 16. Ezt központilag az InterNIC (Inter-Network Informatition Center végzi különböző régiók. Ha a címzett címében a hálózat azonosítója más.6. hogy az IP-címből hány bit a hálózat és hány a csomópont azonosítója. mint a fenti példában). Az IP-címeket. Ebben a formában a 32 bites IP-címet 8 bitenként konvertáljuk tízes számrendszerbe. a másik a hálózaton belül a csomópontot. illetve hálózatonként mennyi csomópontra van szükség. • a címzett IP-címéből a küldő alhálózati maszkjával előállítja a hálózatcímet (a címzett alhálózati maszkjával nem rendelkezik). elsősorban attól függ. ezt pedig a következőképpen teszi. A számítógéphez rendelt azonosítót IP-címnek (IP address) nevezzük. Az. hogy az összekapcsolt hálózatok rendszerében mennyi hálózatra. A hálózatazonosító az összekapcsolt hálózatok között.: • a küldő IP-címéből a küldő alhálózati maszkja segítségével előállítja a hálózatazonosítót (éppugy.67. mely egyedi azonosítók alapján a számítógépet az IP protokoll megtalálja a hálózatban. Ezért a küldő számítógépen futó IP protokollnak először azt kell megállapítania.2. Címzési rendszer Ha egy hálózat számítógépei a kommunikációhoz a TCP/IP protokollt használják. és ezen belül gépek (hosztok). és az egyes 8 bites szakaszokra gyakran külön is hivatkozunk. akár nagy kiterjedésű hálózaton keresztül is. A címzési rendszer kialakításánál azt a valóságos tényt vették figyelembe. különböző szervezeteinek bevonásával. • a kapott két számot összehasonlítja 94 . Az Internetben a rétegeknek megvan az egyedi azonosítója a címzéshez: Réteg Alkalmazási Internet Hálózatelérési Címzési módszer Hoszt neve.4. az elküldendő adatokhoz mellékeli a saját és a címzett IP-címét is. a gépet azonosító címre. hogy az elküldendő csomag címzettje helyi hálózatban van-e. Ha a hálózat az Internethez csatlakozik.255. Ezért az Internethez csatlakozó hálózatok azonosítóit (a számítógépek IP-címeinek első néhány ) 8. a címzett csak útválasztón (útválasztókon) keresztül érhető el. mert az IP protokoll alapvető feladata. címtartományokat és így a hálózatokat különböző osztályba sorolják.

ha pedig nem. Ha egy csomag elküldésekor a címzett csomópont IP-címében a hálózatcím más. Egy hálózati kártya tehát a vele elektromosan összekapcsolt más hálózati kártyának célzottan jeleket tud küldeni a címzett kártya hardvercíme alapján. addig a hosztokat több felhasználó használja.3. amelynek során a rendszer egy helyi hálózat valamely számítógépétől az adatcsomagokat különböző vonalszakaszokon keresztül eljuttatja azokhoz a címzettekhez is. 95 . A névfeloldás alkalmazásával az Interneten lévő szolgáltató gép vagy valamelyik csomópont eléréséhez a számítógépeket csomópontnévvel (host name) is megadhatjuk. hogy a számítógépeket az IP-címek helyett könnyen olvasható és megjegyezhető nevek megadásával érjük el. Az. a memóriájában lévő útválasztási tábla (routing table) alapján dönti el. Feladat tehát. hanem annak csak a hálózati illesztőjét azonosítja. legfeljebb 256 karakterből álló szöveg lehet. Azonban a TCP/IP protokollkészlet használata esetén a számítógépeket csak az IP-cím alapján lehet elérni. Az Interneten az úgynevezett teljes tartománynévvel (Fully Quakified Domain Name – FQDN) hivatkozhatunk rá. A csomópontnév tetszőleges.) tagolt csomópontnév (host name). hogy a kapott csomagot továbbítsa a címzett hálózat felé. A címzett állomásnak az IP-cím alapján való megtalálása a hálózatban az IP protokoll feladata. illetve a számítógép helyét határozzák meg. Az útválasztó csomagokat fogad az egyes. amelynek egyes részei a számítógépet tartalmazó szervezetet. adatkapcsolati) szinten nem az IP-cím azonosítja.Ha a két szám egyezik. az IP-cím alapján azonban nem. Azonban minden hálózati hardverelemnek az egész világon egyedi azonosítója van: ez a hálózatikártya-azonosító (NetCard ID) vagy hardvercím (hardware address). az IP protokoll megpróbálja a csomagot egy útválasztóhoz (router) továbbítani. tehát a hozzájuk kapcsolódó felhasználókat is meg kell különböztetnünk egymástól. A tábla bejegyzései hálózatok felé vezető útvonalakat (route) képviselnek. de egy csomóponthoz (azaz IP-címhez) több név is rendelhető. amelynek több hálózati csatolója van. és továbbítja őket egy másik hálózati csatolóján. Minden csomópontnévhez egyetlen IP-cím tartozik.vagy felhasználónév). 6. mint egy útválasztó berendezés) küldi el. Ha a számítógépben több hálózati kártya van minden illesztőnek külön IP-címet kell adni. amelyek nem részei a helyi hálózatnak. A Domén Név Rendszer (DNS – Domain Name System) A számítógépek IP-címeit nehéz megjegyezni és könnyű elgépelni. amelynek az a feladata. és mindegyik más (helyi) hálózathoz csatlakozik. Míg az egyes hosztokat a hosztcímük egyértelműen meghatározzák. vagyis az adott hoszton egyedi azonosító-név szolgál. Az útválasztó olyan berendezés. Ez a művelet a címfeloldás (address resolution). A tartománynév pontokkal (. A TCP/IP protokollt használó rendszerek számára az a helyi hálózat amelynek csomópontjai azonos hálózatcímet használnak. Természetes tehát a felhasználóknak az az igénye. hiszen a sok közül ez csak egyetlen (bár kétségkívül a legelterjedtebb) megállapodás a számítógépek címzésére. mint a küldőé. név alapján nem. megkeresi a helyi hálózatban. hogy melyik hálózati csatolót kell használni a csomag elküldéséhez. Erre azok felhasználói neve (login. Ezt a műveletet névfeloldásnak (name resolution) nevezik. Az útválasztás az a művelet. A számítógépeket alacsonyabb (fizikai. Az IP-cím nem a számítógépet. hogy a címzett állomás eléréséhez az IP-címhez meg kell találni az adott IP-címmel rendelkező hálózati kártya hardvercímét. hozzá csatlakozó hálózatok számítógépeitől. a csomagot az alapértelmezés szerinti átjárónak (amely nem más.

4. Date: Fri. Az Internet lényegesebb alkalmazási protokolljai a következők: • SMTP Simple Mail Transfer Protocol egy alkalmazási protokoll. en To: gipsz@alpha. majd egy érték.uni-corvinus. 14 Apr 2006 17:15:17 +0200 From: Marie-Francoise GUENEGAN <Marie-Francoise@edu. aztán egy üres sor. Pl. hogy a edu. törölhet. Az üzenet szerkezetének az alábbiak szerint kell kinéznie: fejléc sorok. majd az üzenet szövege következik.hu Subject: International Conference: HSIMP In view of your international scientific reputation. amely a hálózati felhasználók egymással való kommunikációját teszi lehetővé. • TELNET Terminál emuláció segítségével a saját gépét terminálnak használva egy távoli hosztra felhasználóként lehet bejelentkezni. A szabványban megfogalmazódik. Elektronikus levelezés Az egyik legalapvetőbb szolgáltatás az elektronikus levelezés. I have the pleasure of inviting you to join the Advisory Committee of a new Conference that we are organizing next year….egyszerű levéltovábbítási protokoll) –re épül. amelyet az RFC (Request for Comments) dokumentumok tartalmazzák. Leveleket tud küldeni és fogadni.6 (Windows/20050716) X-Accept-Language: fr. A szabványok fejlődése azonban 96 és ezeket használó szolgáltatások közül a . hogy az üzenetet ASCII karakterekként kell továbbítani.hu.fr> User-Agent: Mozilla Thunderbird 1. illetve a levelezést megvalósító protokoll működését a következőkben tekintsük át. Ez az alkalmazás az SMTP (Simple Mail Transfer Protocol -. átnevezhet fájlokat. szükséges az Interneten folyó kommunikáció közös szabványainak kidolgozása.uni-corvinus.0. Végül a fejléc sorok szintaxisát definiálja részletesen: általában egy kulcsszó. Kezdetben ez úgy nézett ki. hogy csak a címzett nevét és a gépet írták bele: "személy és gép". mivel elsőként ilyen operációs rendszerű gépeket kötöttek össze. • FTP File Transfer Protocol A fájl átviteli eljárás segítségével a felhasználónak lehetővé teszi az általános könyvtár és fájlműveletek végrehajtását a saját gépe és egy távoli hoszt lemezegysége között. A fenti üzenet címzettje gipsz@alpha. A szabványok közös alapjául a UNIX operációs rendszerben megvalósított megoldások szolgáltak.ensmp. Internet szolgáltatások Az Interneten mivel eltérő felépítésű hálózatokat kötnek össze. 6.ensmp.Egy személy Internet elérhető levelezési (E-mail) címe tehát két főrészből áll.1. Tegyük fel. és a következő alakú: felhasználónév@hoszt.domén 6. A levelezés.aldomén.: fájlokat vihet át. • GOPHER Hierarchikusan felépített információban kereső protokoll • HTTP HyperText Transport Protocol A következőkben ezen protokollok legfontosabbakat tárgyaljuk.fr nevű számítógép szeretné az alábbi üzenetet elküldeni. Az üzenet formátumát egy Internet szabvány (RFC 822) írja le.4.

hogy egyes rendszerek (pl. 6. Egyes programokat fel lehet készíteni az üzenetek feldolgozására.File transfer protokoll Az FTP protokoll a hálózatban lévő gépeken megtalálható fájlok átvitelére használható. Unix) különbséget tesznek kis és nagybetűk közt. ábra: Az FTP kliens-szerver modell Az FTP protokoll két átviteli módban működhet: ascii és binary. hiszen elfogadható időn belül kell átvinnünk esetleg több száz kilobájtnyi adatot. szövegállományok átvitelére alkalmas. ábra). A levelezési listák. hogy létezzen a alpha. Az is lehetséges. ami egy Internet cím. hogy az üzenetek címzettet jelentő mezőjébe tanszékeket írunk. az utóbbi bármilyen általános fájlra. a rendszer kéri az azonosítót és a jelszót. Állományok átvitele . mint "postmaster" vagy "operator" kezelésére is felkészült a rendszer. Adatátviteli sebesség igénye is jelentősebb.4. ott kell megadni a célgép nevét.FTP .4.uni-corvinus.hu névvel jelölt számítógép. Ezzel lehetővé válik az Internetbe be nem kapcsolt gépek miatti automatikus átirányítás (forwarding): például az üzenetek egy sor rendszer számára egy központi (mail server) géphez kerülnek.ezt sokkal rugalmasabbá tette. Fontos továbbá. A felhasználó általában akkor tud egy távoli gépről/gépre másolni. 97 . és minden egyes tanszék üzeneteit egy megfelelő számítógéphez irányítjuk. azaz egy szolgáltató szerver és a felhasználó gépe közötti fájlok átvitelét biztosítja (6. Ma már más rendszerek üzeneteinek a kezelésére is vannak előírások (ami persze "magától értetődő"). Használata az Email-el szemben már folyamatos hálózati kapcsolatot igényel. Néhány kbit/s-os átviteli sebesség már elfogadható. akkor a következő legalapvetőbb parancsokat használhatja: • dir paranccsal listázhatja a célgép könyvtárszerkezetét. ha a távoli gépen is rendelkezik felhasználói jogosultsággal (account-tal).2. Ha a kapcsolat létrejött. Ha a belépés sikeres. A szolgáltatás szintén szerver-kliens modellen alapul. Egyáltalán nem szükséges tehát.4. hanem valami mást. illetve az olyan általános nevek. A névkiszolgálókat úgy is be lehet állítani. mivel 7 bites kódokat használ. azaz a fájl nevében tetszőlegesen lehetnek kis és nagybetűk. A kapcsolat egy FTP programmal lehetséges. 6. hogy a @ jel előtti részbe ne egy felhasználónak a nevét írjuk. Az előbbi.

Az ilyen gépekre bejelentkezve bejelentkező (login) névként az "anonymous" szót kell begépelni. és feldolgozza a bennük a FTP-vel elérni kívánt gép címét és az FTP parancsokat tartalmazó utasításokat. 6. A rendszer ekkor arra kér. és az összes fenti FTP parancs használható.5. pontosabban annak nyilvánosan elérhető könyvtárait láthatjuk. ábra: File átvitel Windows-ban Azok részére. • Az ascii és binary üzemmódok közt az asc illetve bin paranccsal lehet váltani. az FTPMAIL. A Windows operációs rendszerekben alkalmazhatunk kényelmes grafikus felületet a fájlok átvitelére. • mput-tal egyszerre többet. TELNET 98 . Ez egy nem túl kényelmes.• cd paranccsal válthat a könyvtárak között. Ez fogadja a leveleket. nyilvános elérésű gépek. amelyekre természetesen nem kell account-tal rendelkezni. • get paranccsal hozhat le fájlokat a távoli gépről. • mget-tel egyszerre többet • put paranccsal tölthet fel fájlt a távoli gépre. Az FTPMAIL program végrehajtja a kijelölt FTP kapcsolatot. akik csak Email kapcsolattal rendelkeznek. hogy vannak olyan hálózatra kötött számítógépek amelyek az FTPMAIL szerver programot futtatják. 6. ha nincs más mód. ábra. létezik a levéllel történő off-line FTP.3. ez az ún. kizárólag statisztikai célt szolgál. Természetesen ehhez pontosan ismerni kell a letöltendő fájl pontos útvonalát is. anonymous ftp.4. letölti a megadott fájlt. majd elküldi levélben a feladónak. UUENCODE-olja. Ezek után a távoli gépet.5. de jól használható módszer fájlok letöltésére. Vannak mindenki számára elérhető ún. ez sokszor gyakorlatilag nem kötelező. Erre példát mutat a következő 6. hogy jelszóként a saját email-címünket adjuk meg. Ennek az a lényege.

Egy távoli gépre úgy lehet belépni, mintha egy terminálja előtt ülnénk. Azaz a TELNET a gépek közti távoli bejelentkezést lehetővé tevő protokoll neve. Ez is folyamatos (on-line) hálózati kapcsolatot igényel, és sebességigénye hasonló az FTP-hez, (persze csak ha azt szeretnénk, hogy egy leütött billentyű ne 10 másodperc múlva jelenjen meg...). TELNETtel csak akkor tudunk egy másik gépre belépni, ha azon a gépen is van accountunk (6.6. ábra).

6.6. ábra: A TELNET kliens-szerver szolgáltatás

Bejelentkezés után a rendszer úgy viselkedik, mintha ott ülnénk a távoli gép előtt, azaz a távoli gép operációs rendszerének konvenciói érvényesek, parancsainkat a TELNET protokoll adja át a távoli gép operációs rendszerének, és az távoli operációs rendszer hajtja végre (6.7. ábra). Így a távoli gépen programokat futtathatunk, megnézhetjük az odaérkezett leveleinket, stb. Ezen lehetőség a hálózati gépek biztonságának egy sebezhető pontja. Ha ugyanis egy távoli gépre rendszeradminisztrátori jogokkal tudunk belépni (felhasználói név: root, a jelszót automatikus próbálkozási módszerrel “kitaláljuk”), akkor a géppel mindent megtehetünk. Az ilyen behatolás módot nyújt arra is, hogy a távoli gépet felhasználva (a TELNET-et ott elindítva) lépjünk be egy “kényesebb” gépre. Ez utóbbi behatolás felderítésekor a behatoló címe az erre használt gép címe, és ha az oda történő behatolás nyomait eltüntetjük , akkor nem lehet kideríteni a kényesebb gépre behatolót.

99

6.7. ábra: A kliens-szerver kommunikáció

6.4.4. A World Wide Web A WWW az Internet világban forradalmi változást hozott. Hatására az Internet akadémiai, kutatói hálózatból üzleti és hobby hálózattá vált, szerepet kapott a szórakoztatás világában, a tájékoztató médiák körében, a pénzforgalom és kereskedelem, a reklám világában, az üzleti alkalmazások motorjává vált. Hatása akkora, hogy sokan, mikor az Internet kifejezést meghallják, csakis a WWW világra gondolnak. A WWW koncepciójában a már jól ismert kliens-szerver koncepció mellett három tulajdonképpen eddig szintén ismert -paradigma fonódik össze. Ezek a hypertext paradigmája, a hypertext utalások kiterjesztése IP hálózatokra gondolat és a multimédia paradigmája. A hypertext paradigma lényege olyan szövegmegjelenítés, melyben a lineáris vagy a hierarchikus rendszerű, rendezett szöveg olvasás korlátja megszűnik. Elektronikus szövegek lineáris olvasásához elegendő egy egyszerű szövegnézegető (viewer). Már a legegyszerűbb szövegszerkesztő is megfelel, melynek segítségével előre, hátra lapozhatunk a szövegben, sőt, egy esetleges kereső (search) funkcióval már-már átléphetünk egy szinttel feljebb, közelíthetjük a rendezett szövegek olvasásához. A rendezett olvasást biztosítanak a szótárprogramok, adatbázis lekérdezők. A hypertext jellegű rendszerekben a szövegdokumentumokban valamilyen szövegrészekhez rögzítettek kapcsolódó dokumentumaik is. A megjelenítő valamilyen módon kiemelten jeleníti meg ezeket a szövegrészeket. Ezek a kiemelt részek utalások (kapcsolatok, linkek) más dokumentumokra, más szövegekre, szövegrészekre. A hypertext böngésző nem csak kiemelten jeleníti meg a szövegrészeket, hanem lehetőséget ad azok kiválasztására is (pl. mutatóval rákattinthatunk). A kiemelt rész kiválasztásával az utalt, a hivatkozott (linked) dokumentum betöltődik a nézegetőbe, folytatható az olvasás, természetesen itt ugyancsak lehetnek utalások, akár közvetlenül, akár közvetetten már előzőleg nézegetett dokumentumra is. Az így biztosított információs rendszer jellegzetesen hálós szerkezetű. Léteznek hypertext szövegeket létrehozó, azokat kezelni tudó információs rendszerek, bár jelentőségük a WWW terjedésével egyre szűkebb. A hypertext IP hálózatra való kiterjesztése megszünteti azt a korlátozást, hogy az utalások csak ugyanarra a helyszínre, számítógéprendszerre vonatkozhatnak. Egy-egy kapcsolódó dokumentum helye a hálózaton "akárhol" lehet, ha az utalások megfelelnek az Uniform Resource Locator (URL) szabványnak.

100

Végül a multimédia paradigma megszünteti a szövegekre való korlátozást: nemcsak hypertext háló, hanem hypermédia háló alakulhat ki. Hivatkozott dokumentum lehet kép, hanganyag, mozgókép, adatfájl, szolgáltatás stb. is. Ráadásul a kép dokumentumokban könnyű elhelyezni további utalásokat is, onnan tovább folytatható a láncolás. URL (Uniform Resource Locator – Egységes forrásazonosító) Az egységes forrásazonosító megadja a megjelenítő program számára, hogy az adott szövegrészhez képhez, grafikához kapcsolt dokumentumot milyen módszerrel lehet megjeleníteni, milyen típusú kapcsolatot kell felépíteni illetve hogy ez a forrás hol, az Internetre kapcsolt gépek közül melyiken található. Ilyen azonosítás a következő: http://helios.date.hu:70/web/inf/index.htm A kapcsolt állomány az index.htm nevet viseli a helios.date.hu gépen lévő web/inf nevű könyvtárban. A kiszolgáló a HTTP protokollal érhető el, amely a Web-szolgáltatáshoz az alapértelmezésként szereplő 80-as port helyett a 70-es portot használja. Az URL a következő információkat tartalmazza: A protokollt, amelyet az adott forrás eléréséhez használunk. Ezt az URL első tagja adja meg. Ilyen protokollok például az FTP, HTTP, GOPHER stb. Annak a kiszolgálónak az Internet-nevét (domain név) vagy címét (IP cím) amelyen az adott forrás található. Ez az információ két perjellel (//) kezdődik és egy (/) zárja le. A kiszolgáló portjának a számát. Ha ez nem szerepel, akkor a megjelenítő-program az általánosan használt alapértelmezést feltételezi. Ha nem a WWW-hez javasolt 80-as port címet használják akkor ezt az URL-ben a kiszolgáló nevéhez vagy címéhez kettősponttal (:) kapcsolva kell megadni. A forrás helyét a kiszolgáló lemezegységének hierarchikus állományrendszerében (könyvtár/fájlnév). Egy adott HTML-kapcsolaton belül az azonos könyvtárban lévő állományok eléréséhez nem kell a teljes keresési útvonalat megadni. Ha egy dokumentumot elértünk a rendszeren, ez már bizonyos információkat szolgáltat a következő kapcsolat felépítéséhez. Így a szomszédos állományok eléréséhez elegendő egy rész-URL alkalmazása, ami az aktuális dokumentumhoz viszonyítva relatív kapcsolódást biztosít. Azonos könyvtárban lévő dokumentumok esetén elég csak először a teljes URL-t megadni, utána már elég a többi fájlnak csak a nevét megadni. A http://helios.date.hu/ URL esetén a megjelenítő-program a megadott kiszolgáló főkönyvtárát keresi. A WWW szerver konfigurálásakor megadható, hogy ilyen esetben melyik legyen az a HTML dokumentum, amelyet a kiszolgáló elküld a felhasználónak. Ez lehet pl. üdvözlés, vagy információ a szolgáltatásokról, más URL megadása, tartalomjegyzék, hibaüzenet. A WWW kiszolgálót futtató gépen a felhasználók a saját könyvtárukban lévő, a rendszer konfigurálásakor definiált speciális nevű alkönyvtárban mindenki számára hozzáférhető, személyes HTML dokumentumokat hozhatnak létre. Ezekre a könyvtárakra való hivatkozás a ~ karakterrel kezdődik, és a könyvtári hivatkozás a felhasználó neve. A ~ karakter azt jelzi a kiszolgáló számára, hogy ez nem egy szokásos alkönyvtár, hanem az adott felhasználó alkönyvtárában kell az állományokat keresni. Például a „nagy” felhasználói névhez tartozó személyes dokumentumok a http://helios.date.hu/~nagy/ URL segítségével érhetők el. A kiszolgáló konfigurálásakor meg kell adni annak az alkönyvtárnak nevét, amelyben a felhasználók létrehozhatják az ilyen személyes dokumentumaikat. Ez a könyvtárnév a

101

hangfájlok. • A második lépésben a kliens kérelmet (request) küld a kapcsolaton a szervernek.html névvel látják el. wwwhomepage). lehetőséget ad a felhasználónak végleges lementésre stb. annak átadva dokumentumot közvetve jeleníti meg. milyen segédprogramot hívjon meg a megjelenítésre. A szerverek pedig képesek szöveg-. A felhasználó a MIME szabványoknak megfelelő lejátszókat beállíthat. vagy valamilyen segédprogram aktiválásával. Ezt a HTML dokumentumot általában welcome. a tallózók. esetleg elindítva külső lejátszót. • Az első lépés a kapcsolat-létesítés (connection): ezt a kliens kezdeményezi. A HTTP protokoll A WWW kliensek a böngészőprogramok. hogy a kiszolgáló mindenki számára egyformán elérhető és gyors.és videó fájlokat megkeresni saját fájlrendszerükben. hozzá legfontosabb információ a szerver azonosítója. Mindenesetre ideiglenesen tárolja a saját memóriájában és/vagy fájl-rendszerén.conf) megtalálható (pl. melyet közvetlenül nem tud megjeleníteni. Képesek a Hyper Text Markup Language (HTML) direktíváival kiegészített szövegek megjelenítésére. 102 . • Végül a kapcsolat lezárul (close). és minden dokumentum elküldése után le is zárja a kapcsolatot. és azokat elküldeni a kliensnek megjelenítésre. ezekben kiemelések kiválasztására. amely a rendszerbe való belépéskor. A protokoll állapotmentes.kiszolgáló konfigurációs állományában (a UNIX rendszereknél általában a /etc/httpd.html vagy index. Képesek bizonyos kép dokumentumok megjelenítésére. public_html. vagy közvetlenül. A kliens és szerver között üzenetváltások jellegzetesen négy lépéses forgatókönyv szerint történnek a Hyper Text Transport Protocol (HTTP) szabályozása alatt. hogy milyen protokollal. hogy mit is csinál a leküldött dokumentummal. lejátszani (futtatni). Ez az állapotmentesség biztosítja. illetve a saját könyvtárak címzésekor megjelenik a felhasználók képernyőjén. A HTTP ügyfél-kiszolgáló protokollt hypertext dokumentumok gyors és hatékony megjelenítésére tervezték. • Ezután a szerver megkeresi a kért dokumentumot és válaszol (response): a kapcsolaton leküldi a kért dokumentumot. de az átviteli eljárás. Mindezek után a kliens felelőssége. melyik dokumentumot kéri (nem részletezzük. ebben közli. vagyis az ügyfélprogram több kérést is küldhet a kiszolgálónak. bennük az utalásokhoz rendelt szövegrészek kiemelt kezelésére. és a dokumentum fajtájától függően megjeleníti azt. rendszerint a böngésző konfigurációs menüjében. kép-. hang. videók lejátszására. a method is paramétere a kérelemnek). a kiemelt szövegek kiválasztására. amely ezeket a kéréseket egymástól teljesen függetlenül kezeli. Már a programozás kérdéskörébe tartozik. Ugyancsak a rendszer létrehozása során definiálható annak az állománynak a neve. hogy ha olyan dokumentumot kap a böngésző.

azután megint egy másik bekezdésre ugrani. A dokumentum fogalmát itt általánosabban kell értelmeznünk: ezek objektumok. és a szöveg megjelenését. A HTML formátumú fájl valójában egy szöveges fájl. Segítségével logikusan szervezett és felépített dokumentumokat lehet készíteni. A WWW úgy is tekinthető. Amennyiben a szöveg mellett más objektum is megjelenik. A leíró nyelv pedig egy mechanizmus arra. sorokba rendezett szöveg végigolvasása helyett a kereszthivatkozásokat követve könnyen el lehet menni a szöveg egy más részére. a rendszer automatikusan létrehozza a kapcsolatot. például a betűk nagyságát. hang (zene). A hálózaton az objektumok. akkor hipermédiáról beszélünk. aláhúzott szövegekként. Lényeges. képek) másrészt információkat a tartalom struktúrájáról (például. megnézni más információkat. Ilyenek lehetnek például vektor grafikák. ami a Világhálózat bármely pontján lehet. vagy kék keretes ikonokként jelennek meg — hypertext alakúvá teszik a dokumentumot. Ezek a linkek — amelyek a megjelenítéskor általában kék színű. sorban egymás utáni olvasása helyett.5. A folyamatos. A HTML arra készült. A fenti módon szervezett szöveget hypertextnek hívjuk.6. formátumát. hanem más XML adatformátumok sokaságát. A legtöbbször minden egyes link hivatkozás egy másik HTML oldalra. a szövegben elhelyezett kapcsolatok alapján az egész dokumentum könnyebben legyen áttekinthető és elolvasható. matematikai egyenletek. amelyek lehetnek: szöveg. amit a dokumentum olvasója kezelhet. azután visszatérni. A strukturált információk kétféle dolgot tartalmaznak: egyrészt tartalmat (szöveg. lejátssza). de akár mozgókép (film) is. stb. amelyben a hypertext segítségével kapcsolatok (linkek) vannak. formáját. A "dokumentum" szó mögött nem a hagyományos értelemben vett dokumentumot kell érteni. illetve ezek részei közötti kapcsolatok magába a szövegbe épülnek be megjelölt szavak és grafikus elemek formájában. amelyek elvileg a hálózaton bárhol lehetnek. stb. és a kapcsolt objektumot megjeleníti a képernyőn (vagy ha hang. Az XML specifikáció azt definiálja. hogy segítségével a dokumentumok szokásos. Amikor egy ilyenre a felhasználó az egérrel rákattint. hogy a kapcsolt objektum is tartalmazhat további kapcsolásokat különböző objektumokhoz. Az XML Az XML (Extensible Markup Language) egy leíró nyelv. Ezek a vezérlőkódok < és > jelek között szerepelnek. A WWW alkalmazások fejlesztésének eszközei A HTML A dokumentumok logikai struktúráját a HTML (Hyper Text Markup Language) jelölései segítségével lehet szabályozni. Ennek eredményeként adott információ a hálózat bármely pontjáról megszerezhető. hogy milyen módón írható le egységesen a dokumentum. Ilyen szerkezetűek a Microsoft Windows. hogy ezeket a struktúrákat azonosítsuk a dokumentumban. Az XML rövid idő alatt az Internet egyik 103 . illetve ugyanahhoz az információhoz több úton is el lehet jutni a különböző kapcsolatokon keresztül. mint egy dinamikus információ tömeg. Ecommerce tranzakciók. jelölik. A szöveg egyéb dokumentumokra vagy a dokumentum más részeire való hivatkozásokat is tartalmazhat amit a vezérlőkódok segítségével adhatunk meg linkek formájában. szintén szöveges (olvasható) vezérlőkódokkal. olyan módon hogy a nyelv alkalmas logikai kapcsolatok létrehozására a dokumentumon belül és dokumentumok között. illetve a Windows alatt futó programok súgói.4. a strukturált információkat tartalmazó dokumentumok számára. folytatni az olvasást. hogy az adott helyen lévő szöveg a fejléc lábléc vagy fejezetcím). kép(grafika).

külön gondot kellet fordítani arra. így meg kell különböztetnünk a dokumentum egyéb részeitől. Másik. A Java nyelv könnyen megtanulható. melyek a szerver oldalon futnak. a böngésző végre tudja hajtani.igénybe lehet venni. hanem letöltődik a böngészőhöz és a böngésző hajtja azt végre több előnyt is eredményezett. bizonyos alkalmazásokat készíthetünk. Javában viszonylag egyszerű alkalmazásokat írni. hogy Web szerverhez kapcsolódnak. A Java az Internet közvetlen tartozékának tűnik. A Sun Microsystem fejlesztői felismerve az eddigi programnyelvek korlátozásait egy tejesen új programnyelvet dolgoztak ki a WWW programozáshoz. Ennek következtében a Java programocskák nem képesek a számukra kijelölt területen túllépni.vagy féregprogramokat készíteni a Java nyelv segítségével. felületeket létrehozni. az Interneten keresztül más gépek felé adatokat továbbítani. akár bizonytalan eredetű programokat. hogy nem kell a különböző Operációs rendszerekhez. A nyelvhez leírást és sok fontos kiegészítést találhatunk a http://www. A HTML dokumentumokban a Java programokra való hivatkozások ugyanúgy találhatók meg. a fejlesztőkörnyezetek is eleve úgy vannak kialakítva. és a dokumentum letöltése során akár ezek is letöltődnek. amelyik a Java nyelven írt programokat képes értelmezni és futtatni. hogy ne használnának fel korábbi nyelvekkel kapcsolatos tapasztalatokat.alapvető építőelemévé vált. vagy készíthetnek számunkra. Miután a helyi gépen futtatunk. Az ilyen tallózók Java virtuális gépként viselkednek. és a programot ezen keresztül futtatják. talán még nagyobb előny. géptípusokhoz illeszteni az alkalmazást. Az a tény. Egyik előny az. elsősorban biztonsági kérdések merülnek fel a Java alkalmazások (APPLET) futtatásánál. a böngésző feladata az adott hardver. különösen C++ ismeretek birtokában. hogy ne legyen lehetséges vírus. a "szabványos" Java kódot a Java virtuális gép. A PHP Hivatalos nevén "PHP: Hypertext Preprocessor". ezzel részben az Internet is. A programozás eszközeit . az eredményt pedig weboldalként jelenítik meg. adatbázis kezeléstől képkonvertáláson át grafikus kezelőfelületig rengeteg mindent tudunk készíteni a segítségével. hogy tehermentesítik a szervert. Ez többféle módon is megtehető: A JAVA programozási nyelv Mint említettük.php. A CGI programokkal. maguk a böngészők pedig külön kérésünkre további biztonsági szintként nem fogadnak Java alkalmazásokat (amivel el is vesztjük a programozhatóságot). hogy a program nem a szerver oldalon fut (mint a CGI programoknál történik). A népszerűség oka abban keresendő. grafikákat. Mára már a PHP a legelterjedtebb tartalomgenerátor a HTML oldalakhoz. azonban már régen kinőtte ezt az utótagot. A széleskörű használat következményeként rengeteg kiegészítése készült. A HTML-be ágyazottságból kifolyólag alapvetően weboldalak forrásába írunk PHP programot.korlátozottan . amire a klasszikus programozási nyelvek képesek. hogy a nyelv (amint azt a neve is jelzi) kezdettől fogva a HTML oldalakba ágyazásra lett tervezve. esetlegesen a hálózatot. mint a más. bizonyos feladatokat megoldhatunk. De vajon mi a kapcsolat a korábbi nyelvekkel? Végül is nem szokás új programozási nyelvet fejleszteni anélkül. felhasználóbarát felületet kapott a WWW. a Java nyelvet. operációs rendszer adottságaihoz való illesztés. kép hivatkozások.net/ weboldalon. a PHP-t használó weboldalak száma több millióra tehető. Természetesen minden más programozói feladat is megoldható. Ezzel párhuzamosan a WWW tallózók fejlesztői olyan böngészőt készítettek. 104 . interaktív weboldalakat. Hátrány is jelentkezik azonban. pl. A világon egyre több vállalat használja különböző e-business alkalmazásoknál. a WWW böngészőkkel egységes.

hogy a letöltött kód ne tartalmazzon hibákat és vírusokat. amelyben újrafelhasználható adatobjektumok megfelelő összekapcsolásával hozzuk létre a kívánt programot. A Java lehetőséget ad arra. és nagyobb valósidejű teljesítmény érhető el. és nem önálló program. ahol az appletnek meg kell jelennie. Ez rendkívül fontos tulajdonság egy Webet megcélzó programnyelvtől. a gyorsaságában. amellyel ma a legtöbb objektumorientált szoftvert fejlesztő programozó dolgozik. • Párhuzamosságot támogató. A legtöbb Java kód. hogy ugyanaz a kód különböző számítógép-platformokon is futtatható. A Java objektumorientált nyelv. Ma már minden modern böngésző biztosítja ezt. ezért lényeges. A dokumentum olvasóinak az applet úgy jelenik meg. • Biztonságos. Ezek után tekintsük át mik azok a dolgok. amik leginkább jellemzik a nyelvet: • Egyszerű. amelynek szintaktikája a C++ mintáját követi. Appletek Az applet olyasmit jelent. Ennek oka a C++ objektumorientáltságában. ami alatt a következőt kell értenünk: az appletek nem önálló programok. és a teljesítményében keresendő. amelyen van Java interpreter (értelmező). • Rendszerfüggetlen és hordozható. Egy Internet-nyelv esetén ez különösen fontos. amelyen futtatni szeretnék. Ugyanakkor a Java nyelvet megtisztították rengeteg szükségtelen dologtól. továbbá olyan appleteket is készíthetnek. ami a C++ nyelv használatát megnehezítette. nagy kockázatot jelentenek egy számítógép hálózatban. Ez az a nyelv. A fejlesztőknek nem kell a már megírt programot minden olyan platformra külön-külön átírni. mert így jobb interaktív tulajdonságok. Ha egy Web dokumentumot egy applettel szeretnénk gazdagítani. lefordítani és hibamentesíteni. majd mikor a felhasználó arra a helyre jut. A Java egy olyan programozási nyelv. Ezt a környezetet a WWW böngészők jelentik. böngészőben futtatható applet. hogy milyen operációs rendszer van a gépen. képes a Java appletek futtatására. akkor a böngésző először magát a dokumentumot tölti le. mivel szakszerűtlenül programozott alkalmazások. amellyel találkozunk.A Java erősen támaszkodik a C++ nyelvre. Ez egy olyan fejlesztési módszert jelent. akkor egy hivatkozást kell elhelyeznünk a HTMLdokumentumban az appletre. Ha egy Internet-felhasználó ezek után kapcsolatba lép a dokumentummal. A Javat nem érdekli. Ez a tisztítás a nemcsak a programozók tehermentesítését szolgálja. hanem a helyesen működő programok fejlesztését is garantálja. hogy a végrehajtás egyszerre több szálon fusson (multitasking). 105 . amiben egyáltalán képesek létezni és végrehajtódni. Mivel a Java appletek a felhasználó gépén futnak a hálózatról való letöltés után. amelyek nem megfelelően működnek vagy összeomlanak. • Objektumorientált. és bizonyos esetekben fölöslegesen bonyolult dolgoktól megtisztították a nyelvet. A Sun mérnökei a nehezen érthető. hanem mindig egy meghatározott környezetet igényelnek. Bármely gép. mint “kis alkalmazás”. de a nyelv korábbi jelentősége az Interneten sem elhanyagolható. amelyeknek természetesen “Java-képesnek” kell lenniük. lefagynak. a böngésző automatikusan végrehajtja azt. amelyek egy böngészőn belül futtathatók. Appletek és programok A programozók a Java segítségével önálló programokat is írhatnak. amelyek C++ nyelven programozók programjaihoz hasonlítanak. A Java egyik legnagyobb erősségét az a képessége jelenti.

Az önálló programok futtatásához a Java interpreterét kell használnunk. amelyekkel az appletek nem rendelkeznek. illetve a telefonrendszerek között. Hatékonyabban használja a sávszélességet és több távközlési szolgáltatóhoz kapcsolódva a legkedvezőbb tarifa kiválasztása alapján képes irányítani a kimenő hívásokat. így a telefonmellékek kiosztása.6. A hang és adat egy hálózaton belüli kombinációja további új és hatékony integrált alkalmazásokra ad lehetőséget. Az IP-telefonrendszerhez hatékonyan integrálható a számítógépes. így nekik . Az IP-telefonrendszer számos előnnyel rendelkezik a használat. hogy a háttérben épp egy program fut. Alkalmazások (programok) Ellentétben az appletekkel. az ügyfél-elégedettséget. illetve az informatikai rendszer magasabb integrálási szintje. Az így futtatott alkalmazásoknak olyan képességeik vannak. rugalmasabb bővítési lehetősége. sőt a számítógép és a telefonrendszer integrálásában (CTI. változása és az egyéb napi üzemeltetési feladatok hatékonyabban elvégezhetők. az IP-telefonrendszerek piacának meghatározó technológiája a Voice over IP (VoIP).4. mivel a két rendszer közötti átjárás biztosítása további költségelőnyökkel jár.és intranet-alkalmazások azokon a munkahelyeken is. kisebb személyzettel magasabb szolgáltatási színvonal biztosítható. amelyek elősegítik a vállalat munkatársainak mobilitását. 106 .bizonyos körülmények között – egyáltalán nem tűnik fel. például fájlműveleteket tudnak végezni. illetve a korszerű internet-. 6. üzemeltetés és a fenntartás területén a hagyományos alközponti rendszerekkel összehasonlítva. mindez pedig pozitívan hat a nyereségre. beleértve a vezeték nélküli telefonok. adatterminálok és notebookokat is. speciális funkciói segítségével a felhasználók jobban ki tudják használni – a digitális alközponti rendszerekben is sokszor meglévő. de nehézkesen használható – telefonszolgáltatásokat. amelyek távközlési költségek csökkenését eredményezik. (leszámítva a Java-értelmezőt). ez egy olyan speciális program. További fellendülés várható a piacon az IP-telefonok árának várható csökkenése és a nyilvános VoIP-telefonszolgáltatások elterjedésével. Az IP-telefonok könnyen kezelhető. amely a teljes informatikai rendszerre nézve kedvezőbb birtoklási költséget (TCO) eredményez a hagyományosan különálló informatikai és telefonrendszerekkel összehasonlítva. Az IP-telefonrendszerek telefonszolgáltatásai megegyeznek a korszerű digitális rendszerek szolgáltatásaival. ahol nincs számítógép. Az IP-telefonrendszer alkalmazásában a nagyvállalatok és a kormányzat jár az élen. világméretű konvergencia-folyamat figyelhető meg a vállalati számítógépes hálózatok. Közös infrastruktúra használata miatt a rendszer fenntartási és beruházási költsége alacsonyabb. A korszerű megoldás. intranetes alkalmazásokhoz. Computer Telephony Integration) meghaladják azokat.mint az oldal szerves része. amelyek végrehajtásához nincs szükség böngészőre vagy más speciális környezetre. növelik hatékonyságukat. amely a Java virtuális kódját processzorspecifikus bináris utasításokká fordítja. Az IP-telefonrendszer központilag menedzselhető. A folyamat mozgatója az informatikai és távközlési rendszerek költséghatékonyabb üzemeltetése. Valós idejü kapcsolattartás (IP telefon) Ma már több mint fél évtizedes. ahol az üzemeltetési költség és az informatikai rendszer integrálása alapvető szempont az üzleti folyamatok támogatásában. segítségével elérhetők az internet. az alkalmazások teljes értékű önálló programok.

Ellenőrző kérdések Mitől függ az ADSL-en elérhető adatsebesség? Melyik a leglassabb adatátviteli kapcsolat a lakáson elhelyezett számítógép és az Internet szerver között? Hány rétegből áll a szabványosított (ISO-OSI) hálózati protokoll? Mi az a TCP/IP? A TCP/IP melyik rétege végzi a csomagok útválasztását? Az alkalmazási rétegnél melyek a távoli hozzáférést nyújtó alkalmazások? Van-e olyan levelezési protokoll. amelyik az elolvasott leveleket is a mail szerveren tároloja? Mi az URL? Melyik internetről letöltött szoftver adható tovább korlátlanul? Mi az az ADSL? Mi a sávszélesség? Mire szolgálnak a keresőgépek? Mi a WiFi? Milyen üzemmódokban dolgozhat a dorótnélküli hálózat? Melyek a levelezésnél alkalmazott főbb protokollok? Mi közöttük a különbség 107 .

felsővezetői információs rendszereket (Executive Information Systems .1. tervezéshez. Ezeket a technológiákat Turban együttesen vezetést (menedzsmentet) támogató rendszereknek (Management Support Systems .MSS) nevezte. melyre a felhasználónak aktuálisan szüksége van. Információs rendszer fogalma Az információs rendszer definiálására több megfogalmazás született. Információrendszerek 7. A vezetést támogató rendszerek A Fortune magazinban megjelent 1984-es felmérés szerint az USA-ban 500 vállalat felső vezetőjének 1/3-a használt számítógépet kritikus döntés-előkészítésekhez. vezetés. A vezetést támogató számítógép alkalmazások száma növekszik. A rendszer • számítógép hardvert és szoftvert • manuális eljárásokat • modelleket az elemzéshez. elemzés. mely meg fog felelni az igényeinek (Burt és Kinnucan) Davis és Olson definíciója szerint egy vezetői információs rendszer • egy integrált felhasználó . hogy megváltoztassák ezt a helyzetet. pl Az információs rendszer úgy tekinthető. Bármilyen információs rendszer célja összekapcsolni a felhasználót egy olyan megfelelő információs forrással. hogy a felhasználó képes lesz elérni az információt. Sok magán és közszolgálati szervezet nem nélkülözheti a számítógépes elemzést a döntéseiben. 108 .gép rendszer • információ szolgáltatására • tevékenységek. és döntés-előkészítési funkciók támogatására • a szervezetben. ellenőrzéshez és döntés-előkészítéshez és • adatbázisokat használ. számos adatbázis elérhetővé válik.7. A hardver és szoftver költség csökken. ugyanakkor az információs rendszerek lehetőségei folyamatosan növekednek. Vezetői információs rendszer. vagy elsősorban egyszerű döntések támogatásához használja. A döntéstámogató rendszereket (Decisison Support Systems . A mikroszámítógépek forradalma lehetővé teszi. hogy sok vezető asztalára számítógép kerüljön. azzal az elvárással.EIS) és szakértői rendszereket (Expert Systems -ES) azért tervezték. mindezeknek a technológiai fejlődéseknek az ellenére sok vezető egyáltalán nem használ számítógépet. Azonban.DSS). mint információ forrás(ok) bármilyen kombinációban azok bármilyen elérésével és vagy bármilyen visszanyerésével azok manipulálására vagy használatára.

intuíción és a gyakorlaton alapultak. Ezek a technológiák mint független rendszerek jelennek meg. Ügyviteli alkalmazottak és műszakiak már több mint 30 éve használnak számítógépeket rutinmunkájuk támogatásához. amelyek segítik őket a legfontosabb feladatban a döntés-előkészítési munkában. A vezető mindenekelőtt egy döntéshozó. A szakértői rendszerek kereskedelmi forgalomban való elterjedése az 1980-as évekre tehető. nem pedig a szisztematikus tudományos megközelítésű kvantitatív módszereken. szervezés. mert meghatározza a szervezet és tagjainak jólétét. A termelékenység szintje vagy a vezetés sikere bizonyos vezetési funkciók végrehajtásától függ. mivel minden vezető valójában részt vesz egy szervezet döntés-előkészítési tevékenységének egy bizonyos részében. A vezetési döntés-előkészítő és a vezetői információs rendszerek A vezetés (menedzsment) egy folyamat amelyben bizonyos célokat érünk el erőforrások (ember. A mikroszámítógépek lehetősége és a relatívan könnyen használható szoftverek megjelenése kikényszerítette a változást. különösen a komplex feladatok megoldására. 1982-vel a helyzet a döntéselőkészítés támogatásában is változást hozott. Az összes vezetői tevékenység a döntés-előkészítés körül forog. de néha ezek egymásba integráltak. 109 . idő) felhasználásával. output(termékek. így ezek a vezetői stílusok gyakran a kreativitáson. A vezetői munka sikerének a mértékét gyakran az output és input közötti aránnyal mérjük. Hogy ezeket a funkciókat végrehajtsák a vezetők érdekeltek a döntés-előkészítési tevékenységek állandó és ismétlődő folytatásában. Ezeket az erőforrásokat inputoknak és a célok elérését a folyamat outputjának tekintjük. hogy valóban információs korszakban vagyunk. amely a számítógépes döntés-előkészítésben az egyik legfontosabb szerepet játszhatja a jövőben. mint pl. hogy a vezetők részére integrált programcsomagot adjanak. A számítógép alkalmazások a tranzakció feldolgozástól és figyelő tevékenységtől a feladat elemzés és feladat megoldási alkalmazások irányába tolódtak el a 80-as években. irányítás és ellenőrzés. Évekkel ezelőtt a vezetők a döntés-előkészítést egyszerűen művészetnek tekintették. A döntéstámogató rendszerek készítése több mint 20 évre nyúlik vissza. megítélő-képességen. pénz.Ezeknek körülbelül 1/4-e használt otthon is számítógépet. Ez az arány a szervezet termelékenységét fejezi ki. A felső vezetői információs rendszereket most a felső vezetők munkájának támogatására tervezik. szolgáltatások) termelékenység = -----------------------------input (erőforrás ráfordítások) A termelékenység egy fő jellemzője bármilyen szervezetnek. Ez a növekvő szám csak egy jel arra vonatkozólag. hely. Ez a szám 1989-re 21 %-ra nőtt. anyag. energia. Szintén egy fejlődési tendencia. A számítógépre alapozott technikákat a vezetői döntés-előkészítés hatékonyságának növelése érdekében fejlesztik. tervezés.

ahol a fázisok némelyike strukturált. hogyan kell használni az új eszközöket. Másodszor a döntések jövőbeni következményeit nehezebb megítélni a megnövekedett bizonytalansági tényezők miatt. a célok tiszták és az input-output egyértelműen specifikált. valamint azért mert a MIS-t hagyományos módon nem könnyű fejleszteni. A döntés és döntés-előkészítés Turban szerint három ok miatt nehezebb. Ez a komplex típusú döntések támogatásának hiánya miatt van. amelyet a különböző forrásból származó adatok visszanyerésére. Mivel az információ és a mikroelektronika korszakában élünk ezért ez a technológia életstílusunk meghatározójává válik. A strukturált folyamatok a rutin ismétlődő feladatok amelyekre kidolgozott megoldások léteznek. Továbbá sikeresen alkalmazzák nagymennyiségű részletes adat tárolására és lekérdezésére a tranzakció feldolgozásokban. kidolgozása. elemzése • a lehetséges akcióprogram kiválasztása Intelligencia. Döntéstámogatás Simon szerint a döntés-előkészítési folyamatok egy összefüggő sorozatba esnek amely a nagymértékben strukturált (gyakran programozottnak nevezett) döntésektől a nagymértékben strukturálatlan (nem programozott) döntésekig terjednek. strukturált és megelőző típusú döntésekhez szükséges információnyújtásban.Azonban a környezet amelyben a vezetésnek dolgoznia kell változik. 110 . Gorry és Scott-Morton azt a feladatot. amelyet egy hiba okozhat a szervezet számos részében. és a vezetőknek nem egyszerű (nem könnyű) használni. amelyben ezek a fázisok szabványosítottak (kidolgozott módszerek). A döntés-előkészítés vizsgálatánál szintén szükséges az emberi döntés-előkészítési folyamat megértése . Végül a hibaelkövetés költsége nagyon nagy lehet a tevékenységek. A strukturált feladat az. Az üzleti élet és környezete sokkal komplexebb ma mint volt bármikor ezelőtt és a fejlődési irány a komplexitás irányába mutat. A nem strukturált feladatban a három fázis közül egyik sem strukturált. amelyeket az ő területükre fejlesztenek. csoportosítására és integrálására terveztek. kifinomultabbá kell válni.MIS) egy szabályszerű számítógépre alapozott rendszer. Választás. A MIS legsikeresebb a rutin. részben strukturáltnak nevezi. Ez a folyamat Simon szerint három fázisra osztható : • feltételek keresése amelyek a döntéshez szükségesek • a lehetséges tevékenységek felderítése. A vezetőknek ezért sokkal hatékonyabbá. A MIS kevésbé hatékony a komplex döntési szituációk támogatásában. meg kell tanulniuk. Nem strukturált feladatok amelyekre nincsenek kidolgozott megoldások. Tervezés. A vezetési információs rendszer (Management Information System . hogy időben nyújtsa a szükséges információt a vezetői döntés-előkészítéshez. Először a lehetséges alternatívák száma sokkal nagyobb ma mint volt bármikor ezelőtt a fejlettebb technológiai és kommunikációs rendszereknek köszönhetően. technikákat. az automatizálás és a láncreakció komplexitásának és terjedelmének következtében. Ezen technikák közül sokban egy kvantitatív elemzési megközelítést használnak amelyek egy diszciplínába csoportosítva vezetés tudománynak hívnak (Turban és Meredith).

A számítógépeket már több mint két évtizede használják eszközként a vezetői döntéselőkészítések támogatására. • A kölcsönös kapcsolatok és koordináció ezek között az eszközök között még fejlődik. táblázat foglal össze.1. 111 . A különböző kategóriák közötti kapcsolatok a következők: • Mind az öt kategória az információ technológia egyedi osztályainak tekinthető. ábra: Információs rendszerek fejlődési utja E rendszerek (számítógépre alapozott információs rendszerek) fejlődési útját az 7. EIS és ES attribútumai néhány dimenzió szerint csoportosíthatók. MIS. Még sok tanulnivaló marad és újabb elméletek szükségesek a további fejlődéshez. DSS.1. 7.1. A számítógépesített eszközök vagy döntési segítségek Kroeber és Watson szerint hat kategóriába sorolhatók. ábra szemlélteti. A TPS. • Ezek kapcsolódnak egymáshoz és mindegyik támogatja a vezetői döntés-előkészítés néhány tevékenységét. amelyek közül a legjellemzőbbeket az 7. • Az újabb eszközök fejlődése és létrehozása segíti az információ technológia szerepének kiterjesztését a vezetői hatékonyság növelés érdekében.sz.

részadatok Legmagasabb szervezeti szint kiszolgálása Hajtóerő. Felső vezetői döntésstratégiai támogatás. szabályok használata (heurisztika) Szimbolikus Numerikus (főleg) bizonyos szimbolikus Javaslat és Állapot magyarázat elérés. felhasználó barátság Adatbázis kezelő rendszerek. értékesítés előrejelzés.1. ellenőrzés sség. rugalmasság. táblázat Számítógépesített rendszerek attribútumai [Forrás : Turban ] Dimenzió Tranzakció feldolgozó rendszerek Bérfeldolgoz ás. nyilvántartás . integrált operációkuta tási modellek Numerikus Művelet Numerikus Információk típusa Összefoglaló jelentések. tárgyi ismeret Részben strukturált problémák. tudásbázis (tények és szabályok) Nincs A rendszer komplex döntéseket készít.7. szaktudás átadása Külső (onEljárás és line) és tárgyterület közös ismeret. termelési és értékesítési információk Vezetői információs rendszerek Termelés ellenőrzés. környezeti belső vizsgálat. készlet. strukturált folyamat. Szűk témakör Következete Követés. komplex integrált feladatterület ek Felsővezetői információs rendszerek Diagnózisok. kivételek szerinti jelentések. nem strukturált. interaktív elérés. megfigyelés Döntéstámogató rendszerek Hosszú távú stratégiai tervezés. tervezés. ellenőrzés tervezés. kulcs jelzések Felső vezetés és specialisták Eredményes ség és elvárás Legfelső vezetés (csak) Időszerűség Szakértői rendszerek Alkalmazások Fókusz Adat tranzakciók Egyedi minden alkalmazásb an. "batch update" Nincs döntés vagy egyszerű döntési modell Információk Adatbázis Interaktív elérés programozók számára Strukturált rutin problémák hagyományos operációkutatá si eszközök használata Numerikus Döntési képességek Döntések. késztetés Alsó szintű vezetés Hasznosság Tervezett és igényelt jelentések. stratégiák karbantartás a. kivételek szerinti jelentések Középvezetés Hatékonyság Meghatározo tt döntéseket támogató információk Felső vezetés Eredményes ség 112 .

hallható. módszerek alkalmazásával válik a rendszer reál elemévé. hogy azok tartalmaznak absztrakt elemeket is: döntési problémák.7. a számszerű eredmények kidolgozása a tervezési rendszer működésének egyik fő funkciója. A tervezők alapvető feladata. A döntési problémák meghatározása. ismereteket értjük.pl: a döntés-előkészítő tevékenységekben -. A szemantikus információ útján a fogadó tényekről értesül. Különös jelentősége van annak. ha felfogja. feldolgozza és arra reagál. munkavégzési szabályzatokról. cselekvést. előrelátható reakciót váltanak ki. amelyek a valóságra vonatkozó új tényeket és elképzeléseket közvetítenek számunkra. elemzése. pragmatikus és motivációs információknak tekinthetjük. vagyis a címzett viselkedésére és célfüggvényére gyakorolt hatással.. Az információkat tartalmi jellemzőik alapján szemantikus. másrészt magában a döntéshozóban rejlik. A tervezési rendszer elemeit áttekintve megállapíthatjuk. de nem elégendő feltétele. továbbá a címzett számára ismert jelölési (szintaktikai) és értelmezési (szemantikai) szabályok szerint történjen. Az eredményes kommunikációnak az információáramlás csak szükséges. legnehezebb és legkockázatosabb része. Egyrészt a döntési folyamatban . vagy a dolgozóknak a vállalati célokkal való azonosulást kiváltó intézkedések. rendelkezésekről. választási lehetőségei javulnak. A döntési probléma megoldása. Hatékony kommunikáció csak akkor jön létre. A helytelen döntések helyrehozhatatlan következményekkel járhatnak. A tervezési rendszer olyan sajátos rendszer. Ilyenek például az anyagi ösztönzés szabályai. nagyságrendű. Ekkor utasításokról. Valamennyi döntési problémát. hogy a közlés észlelhető (pl. hogy az információ tartalma milyen hatással van a címzettre. mint a tervezés tárgyát meghatározni természetesen nem tudjuk. tiltásokról van szó. A rossz döntéseknek több oka lehet. A pragmatikus információk a közlő érdekében álló cselekvés végrehajtását írják elő a címzettnek. strukturálása a tervezők fontos feladata. A döntéshozatal a vezetői funkciók egyik legfontosabb. szabályok. A hírnek akkor van információtartalma a hír fogadója számára. A vállalat működési modelljére támaszkodva a tervezés tárgyát képező alapvető döntési problémákat az 113 . Az absztrakt döntési probléma az információ felhasználásával.2. A motivációs információk pedig a címzett értékrendszerét. Ilyen információkat a döntéshozók állítanak elő. megoldási módszerek. Az információs tevékenység szerepe abban áll. amelyek azoknál ésszerű döntést. végrehajtó egységeihez olyan információk jussanak el. preferenciáit befolyásolják. vagyis a rendszer céljával összhangban álló. A tervezés tárgyát egy vállalat esetében rendkívül sokféle típusú. Az érthetőségnek viszont az feltétele. ezáltal tájékozottsága nő. valamint a megoldási szabályok. ha a címzett az információt felveszi. hogy a vállalati rendszer különböző szintű vezetőihez. bonyolultságú döntések halmaza képezi. amely anyagi és nem anyagi elemekből épül fel. mivel ez összefüggésben áll az információ hasznosságával. papíron látható) legyen. Vezetői tevékenységek és adatszükségletek Az információ fogalma alatt azokat a híreket. megérti a közleményben foglaltakat. hogy a vállalati gazdálkodás legkülönfélébb területeit illetően választ adjanak a mit és hogyan kérdésekre.

termelési tényezőkkel. Ahhoz azonban. elemzésük révén értelemmel. Az automatizálás rendszerei így váltak a menedzseri munkát támogató információrendszerekké. hogy ki tudjuk elégíteni a vezetői információigényeket. Vállalati információs rendszerek A 70-es évekre egyes operatív tevékenységek automatizálását hatékonyan tudták megoldani a vállalatok. tárolására és kinyerésére alkalmas számítógépes rendszerek felkeltették a vezetők érdeklődését. A vezetői tevékenységeknek egy köre.alábbiak szerint rendszerezzük: piaci. és az adatok forrását tartalmazza a 2.3. hogy ebből a létező adattömegből viszonyaik. termelési és/vagy szolgáltatási. a folyamatszemléletű elemzésre később kerül sor. a hangsúlyok eltolódnak. ha megfelelőbb információs háttérre épül. ismernünk kell a vezetői tevékenységek széles körét és azok adatszükségletét. hogy döntéseik révén előmozdítsák a szervezet fejlődését. kereskedelmi. Hangsúlyozzuk itt a probléma döntésorientált megközelítését. A vezetők feladata és felelőssége. hogy a szervezet vezető beosztású alkalmazottainak információval való ellátása azt jelenti. Az első próbálkozások kudarcaiért az a hibás elképzelés okolható. az adatok nagy tömegének viszonylag gyors és megbízható rögzítésére. A vezetői döntéseket azonban mindenkor a döntés meghozatalához szükséges és megfelelő szintű / aggregáltságú információval kell támogatni. hogy ezen döntések minősége javítható. vagyis a vezetői információs rendszerek 114 . ábra: A vezetői információellátás 7. s elfogadható az az érv. és pénzügyekkel kapcsolatos döntési problémák. hogy a korábbi tranzakciós rendszerek teljes adattömegét hozzáférhetővé tesszük számukra. jelentéssel bíró hasznos adatokat. a vállalati belső és külső változásokkal összhangban állandóan változik. vagyis számukra hasznos információt nyerjenek ki. gazdálkodással. A vezetési funkciókat. Táblázat.2. Érthető módon igényt támasztottak arra. a szükséges adatokat. 7.

A fejlesztések a 80-as években olyan új alkalmazásokat hívtak életre. 7. változásait. terméknév. modellező. melyek személyre szabottan. külön fejlesztésű vagy különböző szállítóktól vásárolt szoftvereknek kellett volna kommunikálniuk egymással és együttműködniük. szimulációs munkáját támogatják az úgynevezett döntéstámogató rendszerek (DSS: Decission Support System). 115 . hogy figyelembe vegyük a különböző vezetői szintekhez kapcsolódó különböző controlling-feladatok sajátosságait. ábra. így alakultak ki az operatív rendszerekre épülő felsővezetői információs rendszerek (EIS: Executive Information System).egy magasabb funkcionális. Az elemzők és döntés-előkészítők statisztikai.kialakítása együtt járt a vezetői információigény feltérképezésével. adatmodellek születtek arra vonatkozóan. Akár a vezetést támogató eszközrendszerként.3. A létrehozott vezetői alkalmazások is szigetszerűvé váltak. aggregált információkat a vállalatvezetésnek. valamint az. A manapság leggyakrabban használt relációs adatmodell lényege. hogy a tárolandó adatok logikai struktúráját figyelembe véve kétdimenziós táblázatokat (relációkat) alakítanak ki. vagy csak túlzottan nagy ráfordításokkal tudták megoldani a cégek informatikusai. mindenképpen hangsúlyos a vállalatirányítás kérdéseit átfogó információszolgáltató és döntéstámogató jellege. rögzített formátumú jelentéseket biztosító vezetői információs rendszerek (MIS: Management Information System). hogy adatokat küldjenek "felfelé". Az alsó szint alkalmazásai szigetszerűek voltak. mint az elsődlegesen középvezetői szint információigényét kielégítő. jellemzően egy-egy funkcionális területre kialakított. Másrészt a tranzakciós rendszerek adatbázisai eredeti feladatuknak megfelelően más elvárásokhoz lettek optimalizálva. A 80-as évek vállalati információrendszereit jól szemlélteti a 7. hogy miként ragadja meg az informatika a való világ tényeit. Itt kapcsolódik be a controlling. A tranzakciós rendszerek (és a későbbiekben bemutatásra kerülő ERP-rendszerek is) többnyire úgynevezett relációs adatbázisokra épülnek. ezért még egy-egy tranzakciós rendszer (például: csak az értékesítés. Például egy tábla mezőiben rögzíthetik a cég termékeinek adatait. Az oszlopok fejlécei a következők lehetnek: cikkszám. Az elmúlt mintegy fél évszázadban különböző elképzelések. nem tudtak összekapcsolódni és adatokat cserélni vállalati szinten. akár vezetési funkcióként tekintünk a controllingra. Ezt nem. A vállalati tranzakciós rendszerekből kinyerhető adatokat azonban egészen felsővezetői szintig igyekeztek hasznosítani. melyek szintén ekkortájt alakultak ki -. vagy a raktárnyilvántartás) szintjén is lassú és bonyolult volt az összetettebb lekérdezések megválaszolása. jelentős hardver és támogató apparátus igénnyel nyújtottak főként a múltra vonatkozó. megjelenítési és kommunikációs szintet képviselve. ábra: Tipikus vállalati információrendszer a 80-as évek második felében A kialakított információrendszereknek több szempontból sem működtek tökéletesen.3.

snapshot-ok) hozhatóak létre. Ennek modellezése komoly feladat. hogy az így kialakított vezetői információs rendszerekben kevés a vezető mozgási szabadsága és hiányzik belőlük az átfogó. ami további hosszú időt vesz igénybe ilyen óriási adattömegeknél. a nyújtott információ sokszor mégsem eredményezett helyes döntéseket. mert gyakran külön programozást igényelnek: a táblázatok több szempont szerinti többszöri végigkeresése hosszú időt vesz igénybe. Amennyiben a kialakított vezetői információs rendszerekben készültek is beszámolók. ami további tárolási. Értékesítési tábla Cikkszám Bolt 0011 0012 0021 0031 Árbevétel Budapest/1 150000 Budapest/1 33000 Budapest/1 6000 Vas megye 72000 Látható. stb. a rekordokat. Egyszerűsített példánk szerint: Termék tábla Cikkszám Terméknév Szín 0011 0012 0021 0031 Asztal Asztal Szék Szekrény Ár Barna 10000 Szürke 11000 Kék 6000 Barna 18000 Egy másik táblázat tartalmazhatja az értékesítés bevételeit -. s született meg a döntés. Természetesen a gyakorlatban csak több. itt is szükség volt 116 . A controlling szempontjából fontos lekérdezések azonban nehezen futtathatóak ezeken a relációs adatbázisokon. nagyméretű táblázatba fér bele egy vállalatnál a tárolni kívánt adatmennyiség. hogy nem a megfelelő szinten jelent meg az információ. vagy akár csak néhány területről származó információ alapján döntöttek. de ez a fajta adattárolás matematikailag és informatikailag is egyaránt biztos alapokon nyugszik. belőlük további lekérdezések (nézetek -. hogy az "Azonosító" mint kulcs révén a két táblázat összekapcsolható. származtatott táblázatok (úgynevezett pillanatfelvételek -. Végezetül ki kell emelni még azt. tulajdonságokat reprezentálják. Másrészt a lekérdezésekhez általában aggregált adatokat is kell számolni. frissítési. ár. védelmi és optimalizációs problémákat vet fel. stratégiai szemléletnek megfelelő információkinyerés lehetősége. -. illetve.view-k).Vagyis: mint minden területen. és igen bonyolult lehet a táblák közötti kapcsolatrendszer.régiókra és termékekre bontva. ezért sem válhattak a menedzserek és a controllerek igazi segédeszközeivé. A sorokban tárolják az adatok összetartozó csoportjait. táblák nem is alakíthatóak ki a hiányzó kapcsolatok. Ugyanakkor a cégek adatállománya több terrabájtnyi lehet. Ennek oka lehetett a fentiek mellett az is. vagy állandó.szín. az oszlopok pedig a különböző kategóriákat. s sokszor a kért relációk. hogy csupán a vállalaton belüli. vagyis a hiányzó közös azonosítók miatt (példánkban a cikkszám töltötte be az azonosító szerepét).

Az ERP-rendszerek olyan modulokból felépülő alkalmazások. Középvezetői szinten máig működnek az ezekre az adatbázisokra épített. többnyire rögzített beszámolókat előállító alkalmazások. mivel a rendszerek óriásira növekedő. számviteli. vagyis vállalati erőforrás-tervezés. Az első alkalmazások MRP II. A vállalatok további területeit kapcsolták be az informatikába.-k továbbfejlesztéseként és kiterjesztéseként alakultak ki. • harmadrészt -. az elmúlt évek innovációi miatt már inkább tekinthetőek integrált vállalatirányítási alkalmazásoknak (IEA: Integrated Enterprise Application). valamint több-kevesebb sikerrel kísérletet tettek a tárolt adatmennyiségből döntéstámogató információk kinyerésére. a középvezetői szint fölött azonban nem igazán alkalmas döntéstámogatásra. Az információrendszerek tehát fejlődésük első évtizedeiben megvalósították a vállalaton belüli adatkezelés automatizálását. különböző formátumok bevonására is. • Az ezekre a kihívásokra adott válaszokat. Az ERP-rendszerek feladata tehát egyrészt a vállalatnál felmerülő tranzakciók kezelése. IT-megoldásokat mutatják be a következő részek. mely biztosítja az alkalmazások közötti kommunikációt. az emberi erőforrás gazdálkodás és a pénzügyi elszámolás tranzakcióinak valós idejű. értékesítési. az értékesítés. Az ERP-knél hagyományosan továbbra is megmaradt tehát a funkcionális szemlélet: az ilyen szoftverek modulokból épülnek fel. Az ERP-technológia így ötvözte a TPS/EDP-. egységes és integrált kezelésére -. innen származott a rövidítés is: ERP (Enterprise Resource Planning). illetve a MISrendszereket. Az ERP-rendszerek kialakulásával mind a controlling. és amely nyitott a külső adatok. Bár még ma is a régi rövidítéssel (ERP) utalunk ezekre a vállalati rendszerekre.az előzőekkel szoros összefüggésben -. adatcserét. folyamatosan bővülő funkcionalitásukkal ezek a rendszerek jelentik ma a vállalatok informatikai támogatásának alapját. s míg nem 117 . termelésirányítási.egyfajta tanulási időszakra. például: logisztikai. melyek megfeleltethetőek a vállalat egyes funkcionális területeinek. egységes és integrált vállalatirányítási rendszerek.a funkcionális szemléleten túl a vállalat valódi működésének megjelenítése érdekében a szervezeti határokon átnyúló folyamatokkal. másrészt (a korai időszaktól kezdve) a vezetők számára információ nyújtása -. az értékteremtés dimenzióinak tudatos kezelésével kezdtek el foglalkozni. controlling. melyek szoftveres megoldást kínálnak a termelés. mind a menedzsment óriási információs bázishoz jutott. a logisztika.a tárolt összvállalati adattömegből. eszközgazdálkodási modulokat alakítottak ki. hogy pontosabb elvárásokat és jobb válaszokat fogalmazhassanak meg. A 90-es évek elején három komoly kihívással nézett szembe a vállalati informatika: • egyrészt szükség volt egy összvállalati integrált IT-környezet kialakítására. s létrejöttek a manapság is fejlődő és terjedő ERP-rendszerek. • másrészt hatékonyabbá kellett tenni a vezetők információellátását és döntéshozói igényeiknek megfelelően kialakított vezetői információs rendszerek kifejlesztése lett a cél. relációs adatbázisainál a korábbiakban bemutatottakhoz hasonló problémák merülnek fel.a szervezet funkcionális területeit és működési folyamatait lefedő.

A szerzők a vállalat értékláncán belül legtöbbször megkülönböztetik az alaptevékenységhez kötődő kulcs.szabhatóak. hiszen a használat során bizonyos mértékben a vállalati működést is kell a választott programhoz "igazítani". vagy éppen fokozatos átszervezésében fontos pozíció jutott az informatikai rendszereknek is: a folyamatok támogatása. Csakhamar megjelentek a folyamatok mentén történő átszervezéseket dokumentáló és támogató folyamatmodellező programok. Nem csak a gyártási / szolgáltatási technológiára vonatkozott ez. s lassan évtizedek óta sikeresek azon célkitűzéseikben. hatékonyabbá tétele lett központi feladatuk. Ezt ellensúlyozza az. Az informatikai szállítók standard szoftvereket alkottak. hogy: a vállalati tevékenység realizálásához és menedzseléséhez hatékony támogatást nyújtsanak. A vállalatok értékteremtéséről alkotott kép gyökeresen átalakult: a struktúra és az irányítás mindenhatóságába vetett hitet új fogalmak váltották fel: az üzleti és a támogató folyamatok. Nagyjából ekkortájt dőlt el az informatikában a közgazdaságtan egyik hagyományos kérdése: Make or Buy? (Gyártani vagy Megvásárolni?). egyaránt dinamikusan fejlődött. hanem az információnak mint hatalmi forrásnak a kezelését is. E standard szoftverek személyre -. A vállalatok folyamatelvű megragadásához szükség volt a folyamatok operacionalizálására. hanem egyszersmind a vállalati számítógépes rendszerek összessége által nyújtott információ újraértékelését is jelentette. A folyamatok radikális. A folyamatszemlélet hangsúlyozza. illetve a működtetési. vagy akár az egész szervezet határait. ennek révén jobb döntések és magasabb színvonalú szervezeti teljesítmény legyen elérhető.jelent meg a vezetői információs rendszerek legújabb generációja. vagy operatív folyamatokat.át is rajzolhatják azokat. de sokszor -. Aris. Visio. de meghatározható belső vagy külső "vevő"-vel rendelkeznek. s ezáltal csökkenthetőek legyenek a szervezet működési költségei. melyek nem csak outputtal. addig a közvetlenül az ERP-ből kinyert lekérdezések felsővezetői szinteken is használatosak voltak. hogy a folyamatok a vállalati értékteremtés kulcskategóriái. Az új rendszerek megerősíthetik a régi hatalmi viszonyokat. Az egyre szaporodó vállalati informatikai projektek sikeressége nagyban múlott / múlik az emberi tényező helyes kezelésén: ez nem csak a döntések következetes képviselését. átlépik a funkciók. A kontrolling és az informatika együttműködésével sok helyütt sikerült eredményesen adaptálni ezt az új szemléletet.vállalatra -. Az ERP-rendszerek évek. A 90-es években a vállalatszervezés és az informatika egymással szoros kapcsolatban. valamint javuljon a belső integráció. támogató. hogy az ERP-gyártók igyekeznek a szoftver-bevezetések során szerzett iparági tapasztalatokat beépíteni a rendszereikbe. A folyamatszintek és dimenziók kialakításakor a kontrollerek vállalati működésre vonatkozó ismeretei nélkülözhetetlenek voltak. stb. a felhasználók tájékoztatását és oktatását jelenti. ami tükröződik a vevőkör elégedettségében és a vállalat eredményességében. ugyanakkor ez korlátot is jelent. egyszerűbbé.például a középvezetői szint helyett az alkalmazottak döntési jogkörének megnövelésével -.) 118 . (például: Micrografx Flowcharter. az információáramlás és az együttműködés. melyek egy általános vállalati modellből levezetve nyújtottak sokoldalú támogatási lehetőségeket az üzleti tevékenység különböző feladatainál. vagy másként vezetési folyamatokat.

gyors és a vezetői igényekre optimalizált jelentési formákat. A levezethető kontrolling.ebben kulcsszerepet játszik a megfelelő információ eljuttatása a megfelelő döntéshozókhoz (vezetőkhöz. biztonságos. Mindkettő azon a gondolaton alapul. illetve a beszállítókkal kialakított viszony -. A fejlődés következő fázisát jelzik a vállalati teljesítmény értékelésébe a folyamatokat is bevonó koncepciók. Ezeknek az elvárásoknak a hagyományos logisztikai és értékesítési célszoftverek.üzleti tartalom (business content) beépítése az ERP-rendszerekbe egyszerre hasznos alap. Ezekkel a technológiákkal újraértelmezték a vezetői döntések támogatását. 119 . mint például a Balanced Scorecard. ha megfelelő módon tudja kielégíteni vevőkörének igényeit. hogy a vállalati értékteremtés folyamata nem ér véget a vállalat határainál. logisztikai. de külön szoftverek formájában is kaphatóak a piacon (például: H&P Prozessmanager). tervezést és tényelemzést egyaránt lehetővé tevő alkalmazásokat igényelnek. sokoldalú OLAP-rendszerű szoftverek. A beruházások és a projektek kontrollingja is rendelkezik informatikai támogatással: a személyi teljesítménynövelő szoftverek néhány formája (például: MS Projekt). on-line. illetve ezek informatikai támogatása (erről részletesebben az Üzleti intelligencia-eszközök kapcsán lesz szó). Az átszervezések végrehajtása. valamint folyamattervezési korlát. illetve még inkább: ellátási lánc szintű optimalizációra van tehát szükség. Az információtechnológia széles körű alkalmazása ugyanis nem mindig eredményezett hatékonyságjavulást. rendszerüket is -. illetve PS modulok). Ezért döntő jelentőségű a vevőkkel. melyek bekerültek az ERP-k újabb változataiba (például: SAP CO moduljának ABC-része).az előző évek. így az Ellátási lánc menedzsment (SCM: Supply Chain Management). a nagy IT befektetések gyakran nem hozták meg a várt üzleti sikereket. évtizedek tapasztalatainak és a megszerezhető benchmarkoknak a tükrében. amennyiben a megvásárolható vállalati információs rendszerek csak bizonyos határokon belül alakíthatóak a vállalat sajátosságainak megfelelően. az egyes szakterületek információigényét kielégítve új informatikai területet nyitottak: az Üzleti intelligencia világát (a következő fejezet ezt mutatja be). Ez a fajta benchmark -. értékesítési és marketing feladatok a hagyományos tranzakciókezelés mellett magas szintű. illetve a Ügyfél-kapcsolat kezelés (CRM: Customer Relationship Management). valamint. Új típusú alkalmazások hozták a megoldást: ebben az időben kezdtek terjedni az adattárházak. illetve az ezekre épülő.A folyamatok kontrollingját szolgálják operatív szinten a folyamatköltség-rendszerek. testre szabható. A folyamat-újraszervezések keretében többnyire értékelték a cégek saját informatikai egységüket. illetve az ERP-rendszerek önálló moduljai említhetőek itt (például SAP IM. hogy a vállalat csak akkor lehet sikeres. a klasszikus ERP-rendszerekbe integrált modulok csak kevésbé tudnak megfelelni. illetve az eredmények értékelése szintén a kontrolling feladata volt. A vállalati folyamatok lefutásának megtervezésénél is segítséget jelenthetnek az iparág hasonló cégeinek működési mintái.értéklánc. A 90-es években ezért újrafogalmazták az üzleti informatikával kapcsolatos alapvetéseket: • elsődleges cél a vállalat versenyképességének növelése -. A folyamatszemlélet jegyében új irányzatok indultak el ezekben az években. alkalmazottakhoz). Ezeket a szoftvereket alkalmazták az SCM és a CRM támasztotta igények kielégítésére is. interaktív analitikai képességeket.

Ellenőrző kérdések Írja le az információrendszerek lehetséges szemléletmódjait. a modern ERPrendszerek bázisán kialakított Üzleti intelligencia megoldások támogatására. illetőleg az információtechnológiában rejlő lehetőségek feltárása és kiaknázása. Melyek az információrendszerekből eredő kihívások? Mi az informatikai rendszerek szerepe a gazdaságban? Milyen típusú informatikai rendszereket ismer? Osztályozza az informatikai rendszereket hatókörük szempontjából! Mi az a csoportszoftver? Milyen kommunikációs rendszerek sorolhatók az információrendszerek közé? Melyek a felsővezetői informatikai rendszerek jellemzői? Mi az intelligencia egy rendszernél? Mi a döntéstámogató rendszer? Mik a döntéstámogató rendszerek legfontosabb jellemzői? Mit nevezünk vállalati informatikai rendszernek (VIR)? Mik a vállalati informatikai rendszerek (VIR) legfontosabb jellemzői? Mire szolgálnak az adatfeldolgozó rendszerek Mi a kapcsolat a szervezet és az alkalmazott információrendszer között? 120 . ugyanakkor alárendelt. ellenőrzési és döntés-előkészítői munkájuk során. Az operatív kontrolling mellett ekkortájt kialakuló stratégiai kontrolling is épít az IT-alkalmazásokra. illetve maguk is folyamatosan alkalmazták ezeket tervezési. a vezetés információigényét kielégíteni képes vállalati információrendszerek kialakításában. Mindezen változások megerősítették a kontrollingtól és az informatikától elvárt együttműködés szorosságát és fontosságát. s nem öncélú eleme. A kontrollerek tevékeny részt vállaltak az üzleti folyamatokat támogató.• az informatika az üzleti stratégia (vagy adott esetben újraszervezési koncepció) szerves része.

8. A KAP ugyanis 5-7 évenként jelentős átalakuláson megy keresztül attól függően. Agrárinformációrendszerek 8. Az ajánlások nem kötelező erejűek. Ezek: • a primer. illetve súlyos hátrányokat jelenthetnek az érintett országoknak. amely az EUROSTAT által koordinálva számos területen nyújt statisztikai jellegű információkat az Unión belüli folyamatokról. (Magyarországon a németországi gyakorlatnak megfelelően a Tesztüzemi 121 . közép és kisüzemek létére és az ebből fakadó igényekre /többek között a nagyobb pontosság és részletesség iránti követelményekre. hisz beléphetnek új elemek /mint pl. amelyek a jogi személyiségű vállalatoknak kötelező is betartaniuk/. így az adatok hitelességével. Az információs csatornák kölcsönösen összekötik a tagországokat a szervezet döntéshozó központjaival. Az EU agrárgazdaságának irányítása hatalmas mennyiségű pontosan egyeztetett előírásoknak megfelelő információ szabályozott áramlásán alapszik. Az EU szerteágazó informatikai struktúrája két jól elkülöníthető csoportba sorolható. de csak azokra a tagországokra vonatkozóan. megbízhatóságával és összehasonlíthatóságával kapcsolatos követelmények betartása nem csak nagyon szigorú követelmény. a főbb tendenciákról. Négy meghatározó eleme a következő: • Az agrárstatisztika. Így Magyarország agrárinformatikai rendszerének is meg kell felelnie az EU elvárásainak. Az EU informatikai struktúrája viszonylag stabilabb elem az uniós mechanizmusban. Ez természetesen nem egy „megmerevedett” állapotot jelent. de abban az értelemben. nevezetesen a nagy-. mint a Közös Agrárpolitika /KAP/. A rendeletek a tagországok számára kötelezőek. Mindezek a változások mellett a KAP működését segítő információs rendszer egyes elemei viszonylag stabilak maradtak. Lényegében ezekre épül az Unió agrárinformációs rendszere. hogy milyen tendenciák érvényesülnek a tagországok mezőgazdaságában és ennek milyen szabályozási konzekvenciáit kell érvényre juttatni. Az Európai Unió agrárinformáció rendszerei Az Európai Unió információs rendszerének jogi szabályozását a Bizottság és a Tanács rendeletekkel alapozza meg. akikre azt címezték. a kompenzációs támogatásokkal kapcsolatos Integrált Rendszer/. vagy elsődleges információs rendszerek. Az ezen információk alapján hozott döntések komoly előnyöket. • valamint a másodlagos.1. Az agrár nyilvántartási rendszer harmonizálásánál azonban tekintettel kell lenni a magyar agrárstruktúra hosszú távon is fennmaradó sajátosságaira. mint az agrárpolitikában. ezektől a nemzeti jogszabályok nem térhetnek el. A határozatok szintén kötelező érvényűek. A rendeletek mellett az információs rendszerek működését irányelvekkel is befolyásolja az EU. de a fejlődés sokkal kiegyensúlyozottabb és kiszámíthatóbb. hanem egyben elemi érdeke is a tagoknak és a belépni szándékozóknak. hogy az irányelvekben megfogalmazott szabályozást a tagállamoknak saját jogrendjükben kell megvalósítaniuk. A primer információs rendszerek az EU nagy adatgyűjtő és feldolgozó struktúrái. jelentőségük sokkal inkább morális. • Az FADN (Farm Accountancy Data Network) az EU egyik legfontosabb információs rendszere. Az Európai Tanács és az Európai Bizottság határozatokkal is és ajánlásokkal is szabályozza az információs rendszereket. Ezek ugyancsak kötelezőek. vagy szekunder információs rendszerek.

illetve a termelés bevételeire és költségeire vonatkozó adatgyűjtések. A csatlakozási tárgyalások során a Statisztikai Fejezet átvilágítása 1998. Az EU jogszabályok. ezen túlmenően a módszertani kézikönyvek . júliusában multilaterális és bilaterális keretek között Brüsszelben zajlott. A másodlagos. szakértői becslések.Agrárstatisztikai rendszer Az Európai Unió az agrárinformációs rendszerrel szemben megkülönböztetett igényeket és követelményeket támaszt. illetve ellenőrzését végzi. Ezek közül elsősorban az Integrált Igazgatási és Ellenőrző Rendszert indokolt kiemelni. a halászat és távérzékelés statisztikai témáinak felelőse. elsősorban az EU adminisztrációjának működését hivatott segíteni. Ezt követően került sor a 2000.Rendszer elnevezés a leginkább elterjedt. 122 . vagy szekunder információs rendszerek közös jellemzői. A magyar küldöttség kijelentette. amely lényegét tekintve egy „technikai jellegű” információs rendszer. A hivatalos statisztikai szolgálat keretében a mezőgazdasági statisztika fő felelőse a KSH. Ehhez az agrárinformációs struktúrához kell alkalmazkodni Magyarországnak is. „Közös Nyilatkozatban" határozta meg az együttműködés kereteit. • A Piaci Információs Rendszer. Az információk döntő többségét az agrárstatisztika szolgáltatja. hogy Magyarország a statisztika területén átveszi a közösségi vívmányokat és nem tart igényt átmeneti időszakra. amely az Európai Unió statisztikai rendszerének egyik legfejlettebb alrendszerét képezi. A harmonizációs feladatok teljesítése érdekében a KSH és az Eurostat 1994-ben az un. amely szolgálja egyrészt a termelők tájékoztatását a főbb piaci folyamatokról. 8. Az adófizetők pénzéből történő kifizetések elszámolását. hozzáadott érték és jövedelempozíciók rövid távú előrejelzése.2. illetve agrárpolitikai intézkedések várható hatásának prognosztizálása. megállapodásai és ajánlásai képezik. mégpedig úgy hogy megfeleljen az EU követelményeinek. Az FVM főleg működtetési „operatív" információkat gyűjt. megállapodások és ajánlások a közösségi Agrárpolitika (CAP) igényeinek megfelelően folyamatosan változnak. információikat főleg a primer rendszerek adatbázisaiból nyerik. Ezen kívül az FVM az erdőgazdálkodás. Céljuk egy-egy „szűkebb” terület speciális információigényének kielégítése.) Feladata a gazdaságok pénzügyi folyamatainak. hogy általában nem végeznek nagyobb tömegű közvetlen adatgyűjtést.nyújtanak útmutatást. A számlarendszerre épülő feladatok az EU által megadott termékkörre vonatkozó termelési.melyek száma meghaladja a tízet . felhasználási. Tevékenységének fő területei az előrejelzések. Az agrárstatisztika alapját az EUROSTAT jogszabályai. A legfontosabb dokumentumok az Acquis communautaire és a Compendium. mivel a közösségi költségvetésből mezőgazdasági támogatások a legnagyobb arányban részesülnek. ugyanakkor az Európai Unió nyilvántartási rendszerével összhangban álló saját rendszert és információs hálózatot alakításon ki. jövedelemhelyzetének nyomon követése. évig terjedő stratégia kidolgozására. • Végül a primer információs csoport negyedik eleme a támogatások elnyerését szolgáló információs elemek összessége. technológiai adatok konzisztens összefogása révén a termelési érték. de fontos feladata a brüsszeli apparátus információs igényeinek a kielégítése is.

Az EUROSTAT kizárólag az adott ország hivatalos statisztikai szervezetén keresztül történő adatszolgáltatást igényli. a halászat és a környezet statisztikáiért külön igazgatóság (Directorate F) a felelős. egyéb adatok is 123 . amely a földhivatali információtechnológiára és szolgálatfejlesztésre építve országos szinten kiemelt feladatokat hajt végre. ezen belül az agrárstatisztika számára is jelentős fejlődést biztosít az a földügy és térképészet területén megkezdett. a közösségi vívmányok átvételével összefüggő munka.Az Európai Bizottságon belüli működő 23 főigazgatóság (Directorate General) közül a VI. az adatgyűjtések módszertani megalapozása. kiterjed az ország egész területére. A megfigyelés és a mérés folyamatos. Az ehhez szükséges információk két csatornán keresztül áramlanak hozzá: • az Európai Unió statisztikai hivatalán. cukorrépára és lucernára vonatkozóan. illetve a munkaerő. továbbfejlesztése. hogy az EU követelményeinek meg tudjon felelni az ország. közgazdasági elemzési és általános információs célokra hasznosítanak – az EUROSTAT útján jutnak el a Bizottsághoz. Különösképpen hiányosak az ökonómiai elemzést szolgáló információs alrendszerek. napraforgóra. Az EUROSTATon belül a különböző szakterületeket Igazgatóságok irányítják. Az agrárstatisztikai információk – amelyeket alapvetően agrárpolitikai. A ma is megfelelő pontosságú és gyorsaságú termelési statisztika kiterjed a termelés két fő erőforrására: a földterületre és az állatállományra. hogy a közösségi agrárstatisztika lényegében három pillérre épül: A közösségi agrárstatisztika legerősebb tartóoszlopa a gazdaságszerkezeti felvételek rendszere. takarmány-kukoricára. Az agrárinformatika. A tagországoktól közvetlenül érkező adatok főleg operatív irányítási célokat szolgálnak. őszi és tavaszi árpára. A Statisztika alrendszereinek meghatározásakor azzal kell számolni. Minden jelentés tartalmaz területre és hozamra vonatkozó előrejelzéseket az őszi búzára. a mezőgazdaság. A monetáris statisztika alrendszerei közül az árstatisztika. valamint a növénytermesztés és az állattenyésztés legfőbb jellemzőire. és • közvetlenül a tagországoktól. elsődlegesen a piac helyzetéről adnak pontos. 1997. annak struktúrájáról. naprakész tájékoztatást. hogy a nemzeti statisztikai hivatalok által továbbított adatokat az EUROSTAT mintegy hitelesíti és így adja át az Európai Bizottság számára. A távérzékelési adatok évente 7-10 alkalommal állnak rendelkezésre az FVM terméshozam-előrejelzési rendszerének megfelelően. számú főigazgatóság felelős a közös agrárpolitika megvalósításáért. óta üzemszerűen működik a műholdas távérzékelésen alapuló szántóföldi növénymonitoring. "vezényléséért" és továbbfejlesztéséért. hanem az EU hivatalos statisztikai szolgálataként feladata a közösségi információs rendszerek kialakítása. a tagországok statisztikai munkájának segítése. a gazdaságok társadalmi-gazdasági jellemzőiről. kukoricára. az erdészet.és keresetek statisztikája területén kisebb-nagyobb kiigazításokra van "csupán" szükség ahhoz. amely gazdag információforrásként szolgál az EU mezőgazdaságának helyzetéről. az EUROSTAT-on keresztül. Magyarország esetében tehát a Központi Statisztikai Hivatal az ország agrárstatisztikai adatszolgáltatója az EUROSTAT felé. Az EU csak ezeket az adatokat fogadja el hiteles információként. Ez a gyakorlatban annyit jelent. A térinformatika és a távérzékelés ezzel az agrárirányítás döntéselőkészítő mechanizmusának nélkülözhetetlen részévé vált. Ha szükséges. A magyar agrárstatisztika talán legnagyobb elmaradása az EU követelményeitől a mezőgazdasági üzemek (mindenek előtt a különböző méretű és profilú magángazdaságok) működésének és teljesítményeinek rendszeres számbavételében és ezzel szoros összefüggésben a monetáris statisztika területén van. koordinálása. Az EUROSTAT természetesen nem pusztán egy adatátvevő és továbbító szervezet. A korszerű technika hatékonysága a belvíz helyzet objektív feltérképezésében is szerepet játszik.

amelyet a mintavétel hatékonyságának növelésére használnak. abban az értelemben. a mintavétel előtt el kell végezni a sokaság rétegezését. valamint • elemzésekre a politikai döntések lehetséges hatásairól. A meghatározott szempontok szerint kiválasztott üzemek önkéntesen csatlakoznak a hálózathoz. egységes könyvelést vezetnek. azaz a megfigyelésbe bevont gazdasági egységek összességét. Főmunkaidős üzemnek az minősül. A Bizottság széles körben használja ezt a technikát.előállíthatóak így pl. A távérzékelés technikai hasznosítása a mezőgazdasági statisztika jelenlegi rendszeréhez még nem illeszthető. s adataikat agrárpolitikai célokra rendelkezésre bocsátják. A reprezentatív adatgyűjtés megvalósításánál kulcsszerepet tölt be a kiválasztási terv. Az FADN megfigyelési körén belül nagy eltérések vannak az üzemek között. 2002. a termésmennyiség egyeztetésében). falusi turizmus. A rétegezés olyan statisztikai eljárás. • és a gazdálkodás típusát.3. Ahhoz. hogy a gazdálkodó tevékenységének nagyobb hányadát itt folytassa. amelynek elkészítéséhez viszont ismerni kell az „alapsokaságot”. s elég jövedelem biztosítható innen a család megélhetéséhez. Sőt egyes. A politikai kezdeményezések és döntések megalapozásához az Európai Unió Bizottságának szüksége van: • információkra az üzemek jövedelmi szintjéről. hogy a kiválasztott minta ezen változatosságot visszatükrözze. időszakosan vízzel elborított terület. Ez évente biztosít adatokat a Bizottság számára. amely egy minden EU tagállamra kiterjedő reprezentatív adatgyűjtési rendszer. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési 124 . prognózisok elkészítésében. továbbá az előrejelzések. Tesztüzemi rendszer . erdészet/. hogy a sokaság megfelelő képviseletéhez szükséges üzemek száma minél kisebb legyen. stb.A FADN (Farm Accountancy Data Network) A Tesztüzemi Rendszer lényegét tekintve egy reprezentatív adatgyűjtésre épülő üzemgazdasági információs rendszer. A legfontosabb eredményeket és az azokból levezethető végkövetkeztetéseket évente beszámoló jelentésben összegzik. A Bizottság pragmatikus szempontok szerint határozza meg az FADN megfigyelési körét. s három kritériumot alkalmaz a rétegezésnél: • a földrajzi fekvést /térség/. Magyarországon az 1996. Az FADN felmérése lefed minden az üzemekben folytatott mezőgazdasági tevékenységet. 8. nem az ágazat keretei közé tartozó tevékenységről is gyűjt adatokat /pl. növénybetegség. Az alapsokaságról a nemzeti statisztikai hivatalok gazdaságszerkezeti összeírásai szolgáltatnak információkat. évtől fontos ellenőrző szerepet tölthet be a teljes lefedettség területén (vetésterület növényenként. A Bizottság ezen funkciók ellátásához hozta létre a Mezőgazdasági Számviteli Információs Hálózatot – angolul: Farm Accountancy Data Network /FADN/ -. s minden csoportból választanak üzemeket a mintába. évben kezdődött meg a Tesztüzemi Rendszer szervezése és működtetése német szakemberek részvételével. amely elég nagy ahhoz. A rétegezés során az üzemeket megközelítőleg homogén csoportokba sorolják. Így a vizsgálatba csak a fő munkaidőben vezetett üzemek kerülnek be. • a gazdasági méretet.

Ugyanakkor az EU többi tagországában meglehetősen változatos. vagy 5 számosállatnál többet tartó egyéni gazdaságokból és gazdasági szervezetekből áll. vagyis összesen mintegy 2000-2100 üzem kiválasztására. a mezőgazdasági termékek előállításához felhasznált naturális ráfordítások.5 százalékos átlagos kiválasztási aránnyal – egyelőre 3 százalékos mintavétellel számolunk. • a termelés anyagi műszaki feltételeinek változása (a beruházások alakulása. • a foglalkoztatottság. méretük és termelési profiljuk figyelembevételével kerültek kiválasztásra. korszerűsítése). • a termelés és a termelési szerkezet alakulása (a termelés racionális mértékű növelése: a természeti adottságok jobb kihasználását. amelynek mezőgazdasági területe 5 hektárnál nagyobb. illetve az adatszolgáltatásban történő önkéntes közreműködésre van szükség. FVM. érdekképviseleti szervezetek és kamarák – közötti együttműködés fenntartása. A KSH korábbi adatai szerint a magyar mezőgazdaságban mintegy 70 ezer olyan üzem található. 125 . Ezek többsége részmunkaidős családi gazdaság. A 70 ezer gazdaságban a termőterület hozzávetőlegesen 72 százalékát használják és az állatállomány 68 százalékát tartják. feldolgozása. • az agrártámogatások hatása a versenyképességre és a jövedelmezőségre. Központi Statisztikai Hivatal. a földtulajdon és a földhasználat kérdései). Ezt a szisztémát követi Spanyolország és Luxemburg is. • a termékek a termelési folyamatok hazai és nemzetközi versenyképességének alakulása. Más szervezetekkel együttműködve az intézet végzi a rendszer teljes mértékű EU harmonizációjából adódó módszertani fejlesztéseket is. a termelőkapacitások cseréje. sokszínű a különböző szervezetek közötti együttműködés a tesztüzemi adatgyűjtésben. lényegében minden olyan információt tartalmaz. de mivel ezek súlya összességében jelentős. Magyarországon a területi munkát könyvelőirodák végzik a megyékben.Minisztérium Magyarországon az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézetet jelölte ki a tesztüzemi információs rendszer bázisintézményeként. valamint 1600-1800 egyéni gazdaság. vagy 5 számosállategységnél több állatot tart. amellyel a vizsgált üzemek gazdálkodása jellemezhető. valamint a termelés költségének és jövedelmezőségének bemutatásával. Az intézet feladata a hálózat működésének szervezése. Ha Magyarországon – szemben az EU rendszerén belüli 1. agroökonómiai irányítási központok. Ez a struktúra a német modellnek felel meg. az adatok ellenőrzése. akkor a tesztüzemi hálózat teljes kiépülését feltételezve 350-400 jogi személyiségű gazdasági társaság és szövetkezet. az érintett intézmények – Európai Bizottság. az üzemi jövedelmek növelését eredményező termelésszerkezeti változások). A feldolgozott adatokat az AKII egy kiadvány formájában évente megjelenteti. szabályozása. elemzése. a mezőgazdasági jövedelmek alakulása. a munkatermelékenység. továbbá az eredmények közzététele. a mintából való kihagyásuk nem engedhető meg. A munkában résztvesznek minisztériumi területi szervezetek. Az üzemek a mezőgazdasági tájkörzetek szerinti elhelyezkedésük. gazdaszövetségek. ahol ugyancsak a minisztérium és könyvelőirodák működnek együtt. agrárkamarák. A vizsgált üzemkör az 5 hektárnál nagyobb területen gazdálkodó. amely nagy mértékben igazodik az EU Bizottság „Eredmény-beszámolójához”. A tesztüzemek – vagyis információszolgáltatásra önkéntes alapon kiválasztott üzemek – adatainak gyűjtése és elemzése az alábbi területekre terjed ki: • az üzemek méretében és a tulajdoni viszonyokban bekövetkező változások (életképes gazdaságméret.

Megint más a helyzet például Hollandiában. Ettől gyökeresen eltérő a szervezeti struktúra a Német Szövetségi Köztársaságban. hogy a piacon az az ár alakuljon ki. ami fontos előfeltétele egy működő versenynek. A Piaci Információs Rendszer A PÁIR egy olyan államilag működtetett szolgáltatás. A piaci információs rendszerek fő feladata a piaci transzparencia megteremtése. A brüsszeli adminisztráció a tagországoktól pontosan meghatározott mechanizmus szerint igényel piaci /statisztikai/ információkat. Magyarországon a médiumokon keresztül széles kör számára elérhető piaci információs rendszer az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézetben /AKII/ működik. hogy termékeikért azt a bevételt kapják. mikor és hol lehet adott esetben termékeik eladására a legkedvezőbb alkalom. Másfelől a piaci információknak valamennyi potenciális partner számára hozzáférhetőknek kell lenniük./ felé kell teljesíteni. szaktanácsadó szervezetek is. amely széles körben forgalmazott mezőgazdasági termények árairól és mennyiségeiről rendszeresen. • a központi irányítás. Végeredményben a 15 tagországban 9 féle koordinációs forma létezik. mégpedig általában más szintek rovására. Fors. szövetségek és értékesítési társulások foglalkoznak a piaci.Mező-. illetve elsősorban az EU Bizottság VI. A mezőgazdasági piaci információk különösen a mezőgazdasági termelők piaci esélyeit javítják. a kereskedőkhöz. hogy valamely értékesítési rendszer egyik szintjén a szokásos mértéket messze meghaladó profit halmozódjék fel.4. A két rendszercsoport közt van bizonyos átjárhatóság és ezért több EU tagállamban a két rendszer szoros kapcsolatban működik egymással. Az EU piaci és árinformációs struktúrája lényegében az információ felhasználói alapján bontható két csoportra: • a piaci szereplők információs igényeit kielégítő információs rendszerek. Az adatközlési kötelezettséget termékpályánként eltérően írja elő a Bizottság.und Ernahrungwirtschaft Gmbh . A túlkínálat és a hiány-szituáció ismeretében ugyanis információt kapnak arról. Az adatszolgáltatást a VI. amely a piacon reálisan elérhető. ahol szakmai szervezetek /Produktschappen/. információi és jellemzői a következők: 126 . ahol a piaci szereplők információs igényeinek kielégítésére külön szervezet jött létre Bonnban. Erdő. megfelelő módon adatokat gyűjt a vidéki.és árinformációs rendszerek működtetésével.és Árfigyelő Szolgálata/. Főigazgatósága elvárásainak megfelelni képes piaci /statisztikai/ adatszolgáltató rendszerek. hogy feladataikat a lehető leghatékonyabban teljesíthessék. A mezőgazdasági termelők számára a piaci transzparencia azt jelenti. Ez akadályozza meg ugyanis.egyetemek. Erre példa Franciaország. a kormányzati tisztviselőkhöz. nagybani és fogyasztói piacokon és ezt az információt időben és rendszeres időközönként a különböző médiumokon keresztül eljuttatja a gazdálkodókhoz.Piaci Információs Szolgálat/ közvetlenül a Mezőgazdasági Minisztériumhoz tartozik és információival mind az országos és az EU hatóságok. mind pedig a gazdasági résztvevők igényeinek megfelel. ahol a SNM /Services des Nouvelles des Marchés . amely az adott piaci helyzetnek legjobban megfelel. Főigazgatóság /DG VI. A kereskedelemnek és a feldolgozóknak is szükségük van piaci transzparenciára annak érdekében. a ZMP /Zentrale Markt-und Preisberichtstelle für Erzeugnisser der Land-. ugyanis csak ez teszi lehetővé.és Élelmiszergazdaság Termékeinek Központi Piac. valamint. illetve a fogyasztókhoz. Az információs rendszer főbb célcsoportjai. 8. Az adatszolgáltatásért minden tagországban az agrártárca felel.

Rendeltetése alapjaiban különbözik a többi primer rendszertől. az Agrárintervenciós Központtól /AIK/ és az Agrárrendtartási Hivataltól /ARH/ származik. a Kopint-Datorg-tól. valamint bulletin formájában is azonnal közzétételre kerül. A heti összefoglaló adatokat nyomtatott médiumokon keresztül teszik közzé. a piaci információs és a tesztüzemi rendszerek döntően a gazdaságpolitikai döntések megalapozását.Az elmúlt években végrehajtott Phare koordinációban megvalósított fejlesztés eredményeként kiépült egy EU konform Piaci Információs Rendszer a búza. a 127 . Az élelmiszergazdaság piaci tevékenységét bemutató információk zöme az AKII mellett a KSH-ból. illetve a főbb németországi piacokról. felvásárló szervezetek. utólagos kontrollját szolgálják. a kompenzációs /vagy direkt/ támogatásoknak az odaítélését. vágósertés. Az adatok feldolgozása folyamatos. A kompenzációs támogatási konstrukciónak a bevezetése azonban hatalmas többletfeladatot jelentett mind a közösségi intézményekre. piaccal kapcsolatos információkra. vágómarha és tej ágazatokra. a milánói. Az információgyűjtés és feldolgozás. Az adatszolgáltatók – a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően – a feldolgozó-. A támogatások igénybevételének szabályozása. A rendszer egy a kilencvenes évek első felében kialakított információs eleme a zöldség-gyümölcs. A Piaci Információs Rendszer részeként működik a sertésállományra vonatkozó előrejelző rendszer. Integrált Igazgatási és Ellenőrző Rendszer Az Integrált Igazgatási és Ellenőrző Rendszer /Integrated Administrative and Controll System/. Adott a lehetőség a modemen keresztül történő közvetlen csatlakozásra is. Az árak naponta. illetve hetente két alkalommal kerülnek bevitelre az AKII központi számítógépébe modemen keresztül. – a továbbiakban Integrált Rendszer – az EU primer információs rendszerének negyedik eleme. addig az Integrált Rendszer a Közös Agrárpolitika /KAP/ egyik meghatározó elemének. illetve a közzététel közti idő maximum 3 nap. valamint a környező országok néhány nagyobb határmenti városából is gyűjt piaci árakat. A termékpályák piaci helyzetéről az adatgyűjtéssel megegyező gyakorisággal jelentés készül. a vágott virág fogyasztói és nagybani piacokon folyó kereskedelméről tájékoztat. Az adatgyűjtés kéthetente /a tej esetében havonta/ történik. mind a nemzeti és regionális szervezetekre. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium /FVM/ keretei közt működő ARH saját adatgyűjtést nem végez. mind az egyes gazdálkodókra vonatkozóan.5. valamint néhány feldolgozott /output/ termék termelői áraira és a fogyasztói árakra. Ezen keresztül egy „technikai jellegű” információs rendszer. a nyolc nagybani piac közül pedig öt. illetve vágott virág termelésének mintegy 40 százalékát kínálják a rendszerhez tartozó piacok. Míg ugyanis a statisztikai. Ez az alrendszer heti gyakorisággal közöl adatokat a bécsi. ami a KSH négyhavonta megjelenő tényadatai mellett figyelembe veszi a tenyésztés technikaitechnológiai paramétereit. Mindemellett a kiadott bulletinek tartalmaznak hazai és nemzetközi tőzsdei árakat. és a kész táblázatok már a bevitel napjának délelőttjén megjelennek a magyar televízió képújságában. A törvényi előírásból adódóan fokozottan támaszkodik a terméktanácsoktól gyűjtött. valamint a piaci folyamatok alakulását is. illetve az odaítélés jogosságának ellenőrzését szolgálja. valamint a főbb nyugat-európai országok piaci tendenciáinak egy részéről is tájékoztatnak. Az ország összes zöldséggyümölcs. A rendszer adatköre kiterjed a felvásárlási /input/ árakra és mennyiségekre minőség szerinti részletezettséggel. amely a médiumokon keresztül. A prognózisok készítéséhez számítógépes program készült. 8. A Magyarországon működő fogyasztói piacok közül 50 jelentősebb tartozik megfigyelési körébe. kukorica. Verbális és adatszerű információk is begyűjtésre kerülnek a főbb piaci folyamatokról és a várható tendenciákról.

Ezek alatt elsősorban a gazdasági szabályozás. hogy az EU kompenzációs támogatásából részesülő termelőkről a lehető legrészletesebb információk álljanak rendelkezésre. aki hibázik az adatgyűjtő tömb kitöltésénél és ennek következtében többlet támogatást vesz fel. tartalmi. a kifizetések engedélyezése és lebonyolítása. A magyar agrárgazdaságnak az európai követelményekkel összhangban álló nyilvántartási rendszerekre és információs hálózat kialakítására illetve bővítésére van szüksége. hogy segítse a vállalkozások eredményes működését és fejlődését a működéshez és a döntéshozatalhoz szükséges folyamatosan frissített. az esetleges visszaélések felderítése és szankcionálása részletes adatszolgáltatást. 128 . Ezért a termelőnek a kérdőívek kitöltésekor szinte teljesen „átláthatóvá” kell tennie magát. Az agrárinformációs rendszer egyik célja ezért az. és az az ország is amelynek termelői valótlan adatokat közöltek. hogy a gazdák egy támogatási jogcímre csak évente nyújtsanak be támogatási kérelmet. A tagországokat pedig úgy szankcionálja a brüsszeli adminisztráció. Speciális szakterületi információs rendszerek A piacgazdaság működésének egyik legfontosabb feltétele a magán. ami súlyos terheket ró az igazgatási szervekre is. Az elmúlt időszakban felmerült új követelményeknek az információszolgáltatás jelenleg nem tud minden elemében megfelelni. szakahatósági. ellenőrzése. állatok/ megbízható azonosítását tette szükségessé. ki kell töltenie egy olyan nyomtatványt is. a támogatási többlet kétszeresét kell büntetésként megfizetnie.6. Ez a rendszer szolgálja a gazdálkodók támogatási célú regisztrációját is. támogatások. ami egyúttal a megfigyelés és ellenőrzés alapjául is szolgál. a gazdálkodás eredményességére vonatkozó összehasonlító információk. Büntetést kap a termelő. amilyen arányban hibát találtak a tételes ellenőrzéseknél a minta esetében. valamint a nyújtott szolgáltatások és az azokhoz való hozzáférhetőség tekintetében is alakítani szükséges. valamint a gazdálkodók szakmai felkészültségének fejlesztésére vonatkozó információk értendők. Az arányt növelni kell az egyes régiókban.támogatási kérelmek benyújtása. Ezt a célt szolgálta az Integrált Rendszer kialakítása . Az EU munkatársainak a helyszínen kell ellenőrizni a területtámogatási kérelmek 5 százalékát. amely gazdasága adatait részletesen tartalmazza. bonyolult nyilvántartások egységes rendszerét. ha a tévedés 3 és 20 százalék közötti. Kormányzati célú információs rendszereinket szakmai.és társas vállalkozások sikere. nem fizetnek támogatást és a gazdát a következő naptári évre kizárják a kompenzációs támogatási rendszerből. ha a korábbi ellenőrzések során ott jelentősebb szabálytalanságokat állapítottak meg. Ha bármely az Integrált Rendszer keretei közé sorolt támogatásra jelentkezik a gazdálkodó. műszaki és kereskedelmi-. adatgyűjtési kör és a fegyelem. Ha a „tévedés” 20 százalék feletti. Az Integrált Rendszer keretében begyűjtött adatokat az EU adminisztráció szigorúan ellenőrzi. amely lehetővé tette. Az EU tagságtól függetlenül egyre sürgetőbbé vált az agrárkormányzat döntéseit támogató új információs rendszer kialakításának szükségessége. naprakész. A rendszer biztosítja. kormányzati-. aktuális információk biztosításával. hogy olyan mértékben csökkenti az országnak adott kompenzációs támogatási keretet. Az a gazdálkodó. illetve az állattartásra vonatkozó kérelmek 10 százalékát. „Tévedések” esetén pedig szigorúak a szankciók. a támogatott objektumok /vetésterületek. 8.

a település-fejlesztésben és a létesítmény-tervezésben. csak egy felület. ugyanakkor a közlekedési-. kezelését. A térinformatika nagy jelentőséggel bír a természeti erőforrások kutatásában. hogy ezekhez az adatokhoz olyan felhasználói szoftverek csatlakozzanak. a földhasználati. amint azt a városi rendszerekkel kapcsolatban említettük. analízisét.és bányászati tudományok jelentős része az adatbázist is beleértve olyan GIS szoftvereket igényel.9.. mely 1982-ben első verzióban kibocsátott ARC/INFO nevű GIS szoftverével az első általános és valóban kereskedelmi szoftvert bocsátotta ki e területen. ily módon talán helyesebb lett volna.és tájtervezésben. Sajnos a legtöbb korai automatizált térképkészítő és GIS szoftver a magasságokat attribútum adatként tárolta és kezelte. Ezt ismerte fel zseniálisan az Environmental System Research Institut (ESRI) nevű szoftverház. Az igények oldaláról tehát integrálódott a kis és nagyfelbontású térbeli információs rendszer koncepció. a szociológiai-. és csak a valóban nyílt rendszerek biztosították.. Térinformatika 9. piackutatási feladatok megoldásában. honvédelmi-. szállítási-. illetve azt tovább fejlesztve. A GIS egy megfelelő hardver környezetben működő olyan szoftver együttes.terepfelszín .1.és gazdasági összefüggések feltárásában. melyek a térbeli műveleteket realizálják. az észak amerikai nagy városok is elkezdték digitális térképi. melyek természetes működési területe a földfelszín alatti és fölötti szférákat leíró háromdimenziós valóság.térbeli ábrázolására szolgálnak. A föld. hogy segítségével optimalizálják a fakitermelés és szállítás tervezését. 129 . A földfelszín bármennyire is bonyolult. manipulálását. Egy GIS-nek válaszolnia kell a következő kérdésekre: • Mi van egy adott helyen? • Hol található vagy nem található egy bizonyos jellemző? • Mi és hol változott egy bizonyos idő óta? • Melyik az optimális? • Mi lenne. ha a nemzetközi gyakorlattal ellentétben térbeli sík rendszereknek nevezzük őket. modellezését és megjelenítését komplex tervezési és működtetési feladatok megoldása érdekében. A 80-as évek elejére. állapotának figyelésében. Kivételt ezek közül csak a digitális magasságmodellek képeztek. Földrajzi Információs Rendszerek Az első működőképes GIS szoftvert a 60-as évek végére Kanadában dolgozták ki (Canadian Geographic Information System) azzal a céllal. az ökológiai. melyek elvileg egy felület a . digitális térbeli információs rendszereik kialakítását. társadalmi összefüggések vizsgálatában. A Földrajzi Információs Rendszerek az informatika diszciplínán belül az utóbbi évtizedben csaknem önálló tudománnyá nőtte ki magát. mely eljárásai révén támogatja a területfüggő (térbeli) adatok nyerését. a közigazgatásban. a döntés-hozatalban.? Modellezés. A térképre alapozott rendszerekre is a "térbeli" jelzőt alkalmaztuk jóllehet e rendszerek az euklidesi tér 3 dimenziójából valójában csak két dimenziót alkalmaztak. ha .

meteorológia. politológia. szociológia. botanika.A háromdimenziós alakzatok térbeli kialakítása. 130 . 9. régészet. talajtan. hidrológia. Térinformatikai rendszerek típusai A geoinformációs rendszereket területi kiterjedésük szerint lokális. manipulálása és megjelenítése a háromdimenziós modellezés először a 70-es évek végén az építészeti és gépészeti tervezéseket segítő számítógépes rendszerekben jelent meg. etnográfia) • mérnöki információs rendszerek (agrár-. ábra Térinformatikai rendszerek területi kiterjedése (Forrás: Detrekői –Szabó (2002)) A rendszerek felhasználása rendkívül sokrétű. illetve kész modell vonatkozásában kell megoldani. ökológia. erdő-. illetve felületekből kerülnek kialakításra (néhány szobrászati rendszer kivételével) s hogy a tárolást csak korlátozott mennyiségű elemi test vagy felület.1. geológia. geofizika. földmérő-. hogy az alakzatok szabályos elemi testekből. építész-. bánya-. közlekedési mérnöki rendszerek). regionális és globális kategóriákba soroljuk. a fontosabb felhasználási területek: • kataszteri információs rendszer • közművek információs rendszere • közgazdasági-. leírása.és önkormányzati információs rendszerek • topográfiai-kartográfiai információs rendszer • katonai geoinformációs rendszer • természettudományi információs rendszerek (geodézia. építő-. Ezeknek a rendszereknek lényeges jellemzője.2. 9. marketing információs rendszerek • közigazgatási. környezettudomány) • társadalomtudományi információs rendszerek (művészettörténet.

A térinformációs rendszerek területi kiterjedésétől függően más és más jellegű vonatkozási rendszerek felhasználása indokolt. század elején került bevezetésre a geoid alak. az ennél magasabb komplex objektumosztályt a régiók alkotják. 9. ábra.9. A vonatkozási rendszerek definiáláshoz elméleti előfeltétele a Föld alakjának ismerete.2. ábra A valós világ fedvényekkel történő ábrázolása. 9. Az objektumok osztályainak megválasztásakor gyakran alkalmazzák a fedvényekkel (layers) történő leírást. ha a településekből hoznak létre objektum osztályt. majd gömb volt. A felvilágosodás korában vezették be a forgási ellipszoidot mint elméleti földalakot.2.3. akkor a komplex objektum osztályt a megyék. Hosszú időn keresztül a Föld alakját kizárólag geometriai felületek felhasználásával jellemezték. Például. A helymeghatározás.3. ebből komplex objektumosztályokat hoznak létre. A 19. Az elméleti alak az ókorban kezdetben sík. A Föld elméleti alakjával kapcsolatos elképzelések az idők folyamán változtak. ábra Az elméleti földalak fejlődése. (Forrás: Detrekői – Szabó (2002)) 131 . A fedvények alkalmazását szemlélteti a 9. Az ábrán a tematikus dimenzió száma négy (Forrás: Detrekői – Szabó (2002)) Az objektumok osztályba sorolásához a jobb áttekinthetőség kedvéért gyakran az egyes objektumosztályokat objektumoknak tekintik. geometriai adatok Az objektumok helyzetét gyakorlati feladatok esetén a fizikai megvalósítását biztosító pontokból kiindulva – mérések segítségével határozzák meg.

alapműveletek A térinformációs rendszerek szoftverei a térbeli adatokkal különböző műveleteket hajtanak végre. A síkhoz kapcsolt vonatkozási rendszerek mind lokális. ábra Egységes Országos Vetületi Rendszer (EOV) koordináta-rendszere (Forrás: Detrekői – Szabó (2002)) A térinformációs rendszerek jelentős része síkhoz kapcsolódik. A síkfelületi koordinátarendszerek origójának megválasztása. amelyikben egyszerűbb. a Földet síkkal helyettesítjük. vektor . oly módon.raszter konverziók nélkül nem képzelhető el. hogy a térbeli műveleteket mindig olyan modellben kell végrehajtani.4. Ennek a koncepciónak az a lényege. ha az ellipszoidról vagy a gömbről síkra vetítünk. Ezeket az alapfeladatokat műveleti alapeszközöknek hívják. Síkfelületi koordinátákhoz jutunk. a tengelyek irányának értelmezése és a tengelyek elnevezése különböző lehet.9. A nyolcvanas évek végéig a témát elsősorban a szkenneléssel és digitális fotogrammetriával kapcsolatban tárgyalták. 9. mely koordináta rendszerének origóját az ország területén kívül vették fel.raszter átalakítás. Raszteres és vektoros adatok. mind a regionális térinformációs rendszerek alapvető eszközei.4. vektor . Napjainkban azonban egyre jelentősebb szerepet játszik a hybrid adatmodellű GIS szoftver koncepció. egyértelmű raszter vektor. s ennek megfelelően síkfelületi koordináta rendszert alkalmaz. 132 . A műveletek egy jelentős részénél az alfanumerikus illetve grafikus adatbázisokkal kapcsolatost lekérdezési mechanizmusok egyszerű vagy összetett alkalmazásairól van szó. adatkezelés. hogy minden koordináta pozitív legyen.vektor. Más feladatok ugyanakkor olyan geometriai illetve halmazműveletek végrehajtását igénylik. A térinformatikai rendszerekben nagyon fontos a raszter . mely korrekt. Az Egységes Országos Vetületi Rendszer (EOV) északkeleti tájékozású rendszer. vagy ha fotogrammetriai módszerrel gyűjtünk adatokat.

5. A kiválasztott objektumokat objektumosztályokba sorolják. 9.ábra). a távolság és kerületszámítások ugyanakkor. A geometriai adatok lehetnek vektoradatok vagy raszteradatok.és raszteradatok grafikus jellemzése Ilyenek például a fedvénymetszési műveletek (overlay). míg a vektormodellben igen sok számítást és rendezést igényelnek.6. (9. pontosan és egyszerűen csak a vektoros adatmodellben hajthatók végre. ábra Vektor. Grafikus adatmodellek A térinformatikai rendszerek alkotóelemeinek fontos csoportját alkotják az adatok. 9. Az adatok a valós világ objektumainak jellemzésére szolgálnak. az objektumok tulajdonságait pedig szakadatokkal (attributomokkal) jellemzik.9.5. Az objektumok helyzetét geometriai adatokkal. amelyek a raszteres adatmodellel igen egyszerűen végezhetők. ábra Az objektumok definiálása (Forrás: Detrekői – Szabó (2002)) 133 .6. A valós világot reprezentáló objektumok jellemzésére az adatok két különböző típusa szolgál.

alkalmazói szoftvereket és megjelenítési módszereket igényelnek. A különböző alkalmazások speciális – adott feladat hatékony megoldását támogató – adatokat. (9.15. A térinformatikai rendszerek összetett funkciói tovább gazdagítják a hardvereszközök választékát. adatkezelés. elemzés. megjelenítés) eltérő hardver eszközök. alkalmazása A számítógépek a digitális formában leképezett különböző adatokból információt. 9. Az adott munkahely technológiai jellege (adatgyűjtés. A fejlődés során a különböző adatmodelleken és szervezési elveken nyugvó adatbáziskezelő rendszerek közül a relációs adatbáziskezelő rendszerek szerezték meg a győzelmet.8. ábra) 9. Az adatnyerés módja elsősorban a 134 .6. ábra Az objektumok típusai Az adtabázis rendszereket az alfanumerikus adatok tárolására és kezelésére dolgozták ki. ábra A térinformatikai rendszerek hardver eszközei A térinformatikai rendszerek fontos feladata az adatgyűjtés. tudást állítanak elő. A geometriai és az attribútumadatok különböző módszerekkel nyerhetők.Felület pont vonal tesszelációs felület 3D test 9.7. erőforrások használatát igényelheti. feldolgozó. A térinformatika fontosabb eszközei.

7. Relációs adatbázis esetén független relációs táblákba kerülnek az objektumok geometriai tulajdonságainak metrikus. ábra) 135 . külön relációs táblába kerülnek a geometriai elemek kapcsolatait tartalmazó topológiai állományok.és adatelérési elvárások fokozódtak. ábra Térinformációs rendszerek területi kiterjedésének és az adatnyerési módszerek kapcsolata.térinformációs rendszer alkalmazási területétől. Kézenfekvő lehetőségként kínálkozott a geometriai és szakadatok kezelését is egy adatbázison belül megoldani. 9.9. de három eltérő halmazban képezik le. Térinformatikai rendszerek. A térinformatikai adatok egységes konzisztens kezelését biztosító integrált rendszerek a térinformatikai objektumok tulajdonságait egy adatbázisban. ábra. a rendelkezésre álló adatforrásoktól és az adatsűrűségtől függ.). koordinátaállományai. felépítési elvétől. A térinformatikai rendszerek létrehozásakor a geometriai adatnyerési módszer függ a rendszer területi kiterjedésétől is (9. és egy harmadik relációs halmazba kerülnek tárolásra az objektumok attribútumai (9.10.9. az adatok kezelése A térinformatikai alkalmazások üzemszerűvé válásával a rendszerekkel kapcsolatos konzisztencia. (Forrás: Detrekői – Szabó (2002)) 9.

a növényvédelem. A hagyományos növénytermesztési technológiák figyelmen kívül hagyják táblán belüli változásokat a talajművelés. A precíziós gazdálkodás eszközei A központi számítógép és a rajta futó GIS A hely-meghatározó készülék. hogy a mozgó GPS vevőkészülék a NAVSTAR műholdak jelét veszi és hibakorrekció nem történik. eltérő talajtípusú és.9. és ezeknek a foltoknak gyakran eltérő a tápanyag tartalma. Ez lehet abszolút. A technikai fejlődés. a GPS (Global Positioning System) vevőkészülék feladata a szántóföldön a táblán belüli hely meghatározása. Precíziós gazdálkodás A szántóföld. a mezőgazdasági gépek nagyfokú automatizálásának lehetősége. azaz a precíziós gazdálkodás megvalósítását. A hely-meghatározás pontossága függ a mérési módszertől.féleségű talajfoltok találhatók akár egy táblán belül is.9. a tápanyag-utánpótlás.10. így a területek egy része kap csak optimális kezelést. más a gyomflórája és másként művelhetők. A termékenység leginkább a termés mennyiségével és minőségével jellemezhető. Az a jel 10 m alatti helymeghatározására alkalmas. az eltérő tulajdonságú hányad pedig többet vagy kevesebbet. az öntözést során. ábra Geometriai és szakadatok kezelésének integrált rendszere 9. 9. A talajok termékenysége természetesen térben és időben is állandóan változik.8. egy rendkívül bonyolult változatos rendszer. illetve a térinformatikai szoftverek (GIS) megjelenése napjainkban már lehetővé teszik a talajok térbeli változatosságát is figyelembe vevő agrotechnikai beavatkozásokat. A hely-meghatározás abszolút módszere azt jelenti. A talaj fizikai. kémiai és biológiai jellemzői együttesen alakítják ki a talaj legfontosabb tulajdonságát a termékenységét. ennek eredményeként alkalmas a háromdimenziós hely-meghatározásra. így értelemszerűen egy mezőgazdasági táblán belül is elkülöníthetünk termékeny és kevésbé termékeny talajfoltokat. A vevőkészülék a NAVSTAR (Satellite Timing and Ranging) műholdrendszer jeleit veszi. más a vízelvezető képességük stb. 136 . vagy differenciál módszer. valamint a sebesség és az idő mérésére. a globális helyzetmeghatározó navigációs rendszerek (GPS). ahol a gazdálkodás folyik.

növényvédő szer. talajminta-vételezés. és amelyek azonos kezelést igényelnek. hogy az évjárathatás miatt legalább három-öt év hozamtérképe . A precíziós gazdálkodás megvalósítása A térképek és a gyűjtött információk feldolgozásával tehát kijelölhetők a táblán viszonylag homogén egységek. célszerűen több betakarítás során kell elvégezni az aratócséplő gépbe beépített hozammérővel. a mozgó vevőn kívül egy másik. kiszórt műtrágya-mennyiség) mérésére. A bázis vevő meghatározza a GPS hibájának nagyságát és irányát.000-es léptékű domborzati terepmodellek. ill. Két alapvető típusuk használatos. ha ez nem áll rendelkezésre. a tápanyag kijuttatáshoz 20-50 cm-es pontosság is elegendő. A hozammérők általában a magfelhordóhoz kapcsolódnak. A mintavétel történhet a genetikai talajtérkép alapján. Ilyenkor a poligonok. További adatok is szükségesek a teljes képhez. a rácsokkal határolt parcellák talajából veszünk mintát. A mozgó vevő a hibajel nagyságának és irányának ismeretében korrigálja saját helymeghatározását. A talajmintavételt a tápanyag-szaktanácsadás követi. hozameredmények. Mindegyik rendszerű hozammérőhöz illeszthető nedvességmérő.és vetőmag kijuttatás.különböző növénykultúrákkal . ill. így a megelőző talajművelés. A hiba így 1 m alatt lesz. Az adatgyűjtésnek része az elért hozam táblán belüli helyspecifikus felvétele. vagy a táblának valamilyen rácsozat szerint parcellákra történő felbontása után.lehet az alapja a precíziós gazdálkodás indításának. akkor ezek alapján ki lehet jelölni az adott táblán azokat a foltokat. Adatgyűjtés A talaj jellemzésének kiinduló pontja a tábla digitalizált nagyléptékű genetikai talajtérképe. a mérés pontosságának javítása céljából. Ez a számítógép alkalmas a megfelelő információk (földrajzi koordináták. amelyhez műholdas helymeghatározó készülék csatlakozik. akkor ennek a felvétele. az egyiknek alapelve a térfogat mérése. így a gyűjtött adatok (hozamtérképek. stb. meteorológiai adatok stb. egy ismert koordinátájú ponton elhelyezett vevő is dolgozik azonos időben. A mezőgazdaságban a különböző műveleteknél eltérő pontosságot igényelnek.elvégezhető a talajminta-vételezés. A fedélzeti számítógép. táblatörzskönyvi. ilyenek lehetnek például a digitalizált 1:10. amit a betakarítás. A szakmai tapasztalatok azt mutatják. talajtérképek. és az erre vonatkozó információt közli a mozgó vevővel. ahol nagy valószínűséggel azonos termést várhatunk. ugyanakkor a növényvédelemhez 10-20 cm-es. ahol . stb. Szükség van még számos más információra.maradva a műtrágyázás példájánál .és távérzékelési adatok. és nem szabad elfeledkeznünk a gazdálkodó helyi tapasztalatáról sem. a másiknak a tömeg mérése. A talaj tápanyag tartalmának a megállapítása céljából talaj mintavétel szükséges.) és más információk alapján hozott döntések megvalósítására (tápanyag-. Az ismert koordinátájú ponton elhelyezett. a tábla poligonokra való felosztása után. rögzítésére a munkagépek vezérlésre. majd elkészül a 137 .Differenciális hely-meghatározás esetén. Cm-en belüli pontosság szükséges a vetés az automata kormányzás megvalósításához. összekötve egy műholdas helyzet-meghatározó berendezéssel. tápanyag-utánpótlás.). A mintavétel történhet előre kijelölt pontokban is. úgynevezett bázis vevő pontossága a mozgó vevőhöz viszonyítva legalább egy nagyságrenddel jobb. Ha elegendő hozamtérképpel rendelkezünk.

a fel nem újítható térképek helyett újakat kell készíteni. felhasználhatóságára vonatkozó ún. hogy ezek azalapadatkörök digitálisan álljanak rendelkezésre.területre adaptált műtrágyázási térkép. Az információtechnológia világában alapkövetelmény. • A közlekedési. • Térinformatikai rendszerek. hogy tartalmukban és méretarány (felbontás) kiterjedésüket illetően teljeskörűek legyenek. továbbá légifényképekkel és űrfelvételekkelbiztosítja. fenntartásával. Országos mezőgazdasági térinformatikai rendszerek A térinformációs rendszerek mindegyikéhez szükség van földfelszíni geodéziai pontokban vagy szatellitapályák által fizikailag megvalósuló koordináta keretrendszerre. illetve a digitális világban. Lényegesek továbbá a nevezett adatok felhasználására. • A bányászati szakigazgatás által elrendelt térképészeti tevékenységek. • A természet-és környezetvédelmi tevékenység. • A meglévő térképállományt folyamatosan fel kell újítani. Az állami térképeknek alkalmasaknak kell lenniük: • A hatósági nyilvántartások. azok átnézeti térképei és az állami topográfiai térképek(a továbbiakban együtt: állami térképek) készítésével. geológiai nyilvántartások. adat-és árpolitikai szempontok is. tárolásával és szolgáltatásával. • Új állami földmérési alaptérképet számítógépen kezelhető módon.egy erre a célra kialakított chipkártyára írva és azt a műtrágyaszóró gép fedélzeti számítógépébe helyezve megvalósítható a műtrágya adagoknak a terület változatosságának megfelelő. illetve az e térképekről való adatszolgáltatással . Az állam az ország térképellátását az állami földmérési alaptérképek (kataszteri térképek). vetületi keretre és a helyfüggő információ helyzetének megítélését viszonyítási alapon lehetővé tévő. Ugyanúgy kell eljárni térképfelújítás esetén is. vagyon-nyilvántartási. A térinformatikai társadalom elvárja azt is. hogy ezek az alapadatok és minőségi jellemzőik teljeskörűen felhasználhatók legyenek és erről részletes információk adjanak tájékoztatást a metaadatok szintjén interneten. A műtrágyázás közben ezután a fedélzeti számítógép gyűjti a ténylegesen kijuttatott műtrágya mennyiségét. a legáltalánosabban használt térbeli objektumokat tartalmazó térképekre. • Az infrastruktúra-fejlesztés. információs és településirányítási tevékenység. 138 . a hírközlési. Ezt a . korszerűsítésével. 9.10. számszerű (numerikus) meghatározással kell készíteni. • Adózási célú feladatok térbeli térképi referenciájaként. a vízgazdálkodási tevékenység. a térbeli referenciát biztosító alapadatkörökre. • A helyi önkormányzatok feladatai. • A honvédelmi és rendvédelmi tevékenység. További alapkövetelmény.kezelési tervet. • Az agrár-és térségfejlesztési tevékenység. hogy az alapadatkörökre vonatkozó adatminőségi jellemzők digitálisan létezzenek. illetve településfejlesztési és településrendezési. differenciált kijuttatása.

mint hagyományos adathordozó esetén a nyilatkozatokat az emberi kézírással. 139 . A papír. Elektronikus aláírásnak tekinthető például az is.1. hogy egyetért az irat tartalmával. ne vonhassa kétségbe. Mielőtt az elektronikus aláírás funkcióit és módszereit ismertetnénk. hogy az ügyintéző elolvasta és tudomásul vette annak tartalmát. hogy az aláírás tényét. bemutatjuk az ügyviteli folyamatokban alkalmazott aláírás típusokat. Amennyiben ez az aláírás rá kerül a dokumentumra. sem pedig döntési hatáskörre nem jogosít csupán egy olyan jelzés. törvény). Az elektronikus aláírással szembeni alapvető követelmény. E-aláírás Az információs társadalom kialakulásához vezető úton mérföldkőnek tekinthető az elektronikus adattovábbítás. • jóváhagyó: az aláíró egyetért az irat tartalmával. egy speciális számsorozatnak fogható fel. Elektronikus aláírásként olyan technikai megoldást kell alkalmazni. az elektronikus nyilatkozatokhoz fűződő joghatások állami elismerése. évi XXXV. Az elektronikus aláírás fogalmán. az aláírás digitalizálására. hogy az adott aláírás egyértelműen az aláíró személyéhez kapcsolódjon. hogy hitelesen azonosítsa a dokumentum aláíróját. A számítástechnikai eszközök és az Internet világában szükség van a kézíráshoz fűződő hitelesítési funkció átültetésére. Egy olyan műszaki. Az elektronikus formák térhódításának az előfeltétele a digitális úton történő nyilatkozattétel jogi szabályozása. az elnevezéssel ellentétben. adathalmazt kell érteni. nem tekinthetők biztonságos eljárásoknak. Adatbiztonság és az elektronikus kereskedelem 10. amely képes megakadályozni a dokumentum tartalmának utólagos megváltozását. Az elektronikus aláírás fogalmát a vonatkozó törvény a következőképpen határozza meg: "az elektronikus dokumentumhoz azonosítás céljából végérvényesen hozzárendelt vagy azzal logikailag összekapcsolt elektronikus adat. annak megtörténtét utólag senki ne kérdőjelezhesse meg. amivel jelzi döntése eredményét. illetőleg dokumentum". A használt technikai megoldásoknak biztosítaniuk kell. Erre vonatkozólag az Országgyűlés törvényt is alkotott. A fenti követelményeknek megfelelő elektronikus aláírás digitális jelek sorozatának.10. • véglegesítő: az aláíró hitelesíti az iratot. de döntésre nem csupán véleményezésre jogosít. Ezek a technikai megoldások azonban nem akadályozzák meg az aláírással való visszaéléseket. amely az elektronikus aláírás jogi szabályozására vonatkozik (2001. nem egyszerűen az emberi kézírás digitalizált formáját. ha a saját kézzel írt aláírását elektronikus formában a levélhez csatolja. a továbbiakban az már nem módosítható. Sem egyetértési. • láttamozó: az irat kézjeggyel való ellátása. illetve. amely tudtul adja. amely az egyik. aláírással hitelesítik. hanem egy számítógépes adatot. továbbá azt is. már meglévő elektronikus adathoz egy másik elektronikus adatot kapcsol. ha valaki az általa írt elektronikus levél végére a saját nevét egyszerűen odaírja (gépeli). technikai megoldás.

hogy milyen esetben tekinthető egy aláírás hitelesnek. A technikai fejlettség jelenlegi szintjén a két kategória egymást lefedi. illetve írják elő. ha nem magánokiratokról van szó. (pl. A fokozott biztonságú elektronikus aláírás úgy kapcsolódik a dokumentum tartalmához. 10. Már a kezdetektől fogva jogszabályok írták. bár itt meg kell említenünk.Ezek után arról is szólnunk kell. hogy azon minden az aláírás elhelyezését követően tett módosítás érzékelhetővé. ami egy újabb problémát vet fel. hogy ne csak papír alapú iratokban hanem elektronikus iratokban is gondolkodjunk.2. Mindezek mellett a technika fejlődése szükségessé tette. Az elektronikus aláírás funkciói között három nagyon sarkalatos pontot kell megemlíteni: • titkosság: csak a címzett legyen képes elolvasni az elektronikus aláírással ellátott iratot • hitelesség: a címzett egyértelműen azonosítani tudja az aláírót • sértetlenség: az aláírással ellátott irat tartalma változatlan maradjon 10. milyen fajtái vannak az elektronikus aláírásnak: • A fokozott biztonságú elektronikus aláírás a törvényi megfogalmazás értelmében alkalmas az aláíró azonosítására. egy cégbejegyzésnél a cégbíróságnál a cég vezetőjének aláírási címpéldányt kell készíteni közjegyző előtt. Az elektronikus aláírás módszerei Az irodai rendszereken belül kialakított elektronikus aláírás lehetővé teszi. észlehetővé válik.1. úgy aláírni az illetékes személynek. hogy a jogi fogalomnak technológiától független meghatározást kell tartalmaznia. hanem közokiratokról még szigorúbb előírások vonatkoznak az aláírásra (pl. az esetek többségében a kettő együttes alkalmazásával igazoljuk.2. A legfontosabb szempontok. hogy az ügyek előrehaladását nyomonkövessék. Abban az esetben. hogyan lehet egy elektronikus iratot elektronikus továbbítása esetén. amelyet saját kézjegyével lát el). Ezek az aláírások az illető személy illetve személyek biztonságát szolgálják. magánokiratok esetén) hogy az illető személy saját maga és önként írja alá az iratot (pl. A probléma megoldására született meg az elektronikus aláírás funkciója. és amelynek a hitelességét minősített tanúsítványt igazolja. amelyet biztonságos aláírás-létrehozó eszközzel hoztak létre. de itt sem maradhat el az eladó és a vevő sajátkezű aláírása. egy adásvételi szerződésnél praktikus dolog két tanúval aláíratni a dokumentumot). Ez az illető cég biztonságát szolgálja. az információk valódiságát általában aláírással vagy pecséttel. • Minősített elektronikus aláírás olyan nyilvános kulcsú eljárással készült fokozott biztonságú elektronikus aláírás. és egyedülállóan hozzá köthető. Olyan eszközzel hozták létre. A biztonságos aláíráslétrehozó eszközökkel és a tanúsítványt kibocsátó hitelesítési szolgáltatóval szembeni követelményeket külön jogszabály határozza meg. A törvény indokolása rámutat azonban arra. hogy zárt irodai 140 . mely kizárólag az aláíró befolyása alatt áll. Az elektronikus aláírás funkciója A papíron készített iratok hitelességét. hogy az hiteles legyen. mégpedig azt. Az elektronikus okirat minősített aláírással történő ellátása a bizonyító erő szempontjából jut jogi jelentőséghez. A nyilvános kulcsú eljárással létrehozott aláírás megfelel a fokozott biztonságú elektronikus aláírással szemben támasztott törvényi követelményeknek.

akárcsak a különféle PIN-kódokat . Természetesen. Mindkét kulcs digitális jelek sorozatának fogható fel. hogy a vizsgált aláírás a hozzá tartozó titkos kulcs segítségével készült-e vagy sem. hogy az elektronikus aláírásnak milyen módszerei léteznek. így nincs lehetőség az elektronikus aláírás hamisítására sem. akkor a hagyományos ügymenetnek megfelelően folytatják útjukat. követelmények szempontjából a jelenleg ismert és használt technikai megoldások közül az úgynevezett nyilvános kulcsú eljárásokkal létrehozott elektronikus aláírás tekinthető világszerte elfogadottnak. mert utána már a rendszer naplózza az egyes személyek tevékenységét. A nyilvános kulcs bárki által megismerhető. egy nyilvános kulcsot (kriptográfiai nyilvános kulcs) és egy titkos kulcsot (kriptográfiai magánkulcs) kell használni. abból gyakorlatilag lehetetlen a titkos kulcsot megfejteni. Nézzük meg ezek után. Amennyiben a két digitális lenyomat azonos. esetleg chipkártyák formájában jelenik meg. A titkos kulccsal az aláíró képes az elektronikus iraton egy kizárólag rá jellemző aláírást létrehozni. egymással megegyező. • az egyedileg azonosítja az aláírót. A titkos kulcshoz tartozó nyilvános kulcs segítségével a címzett pedig ellenőrizheti az elhelyezett elektronikus aláírást. Ezt követően a digitális aláírást a nyilvános kulcs segítségével dekódolja. Az aláírókulcs segítségével elhelyezett elektronikus aláírás bonyolult matematikai és kriptográfiai megoldások. amelyeket sajátos programokkal kell kezelni. illetve adatokat titkosítani. A nyilvános kulcsú eljárás során két kulcsot. postázzák az ügyfél számára). hogy azt nem is írta alá. floppyk. amikor ezek az iratok kikerülnek a zárt irodai rendszerből.algoritmusokat használnak. • egyértelműen kimutatja. fájlok. A dekódolás folytán megkapja az aláíró által készített digitális lenyomatot. ha az adott dokumentum az aláírást követően megváltozott.rendszerekben az elektronikus aláírás helyett elegendő a felhasználók azonosítása felhasználói névvel és jelszóval. • az aláírás ténye kétséget kizáróan bizonyítható. megállapítható. így a címzett ellenőrizheti a feladó személyazonosságát. A címzett a dokumentum alapján egy szoftver segítségével újra elkészíti annak a digitális lenyomatát. és melyek ezek: Kulcsokat alkalmazó aláírás Az általánosan megfogalmazott elvárások. azaz az üzenet küldője utólag nem hivatkozhat arra. ezáltal határozható meg a kulcs tulajdonosának a személyazonossága. azaz az elektronikus folyamatból (pl. Az iratokra pedig a kézjegy helyett a felhasználói adatok kerülnek rá. A nyilvános kulcsú elektronikus aláírás alapvető tulajdonságai: • az adott elektronikus aláírás kizárólag egy aláíró személyéhez kapcsolható. A titkosításhoz és annak feloldásához eltérő . A nyilvános kulcs alapján.természetesen titokban kell tartani. műveletek összessége. • bizonyos feltételek mellett az aláírás időpontja is hitelesen rögzíthető. így lehetetlen a tikosított üzenetet ugyanazzal a kulccsal megfejteni és fordítva. A titkos kulcsot .aszimmetrikus . Az elektronikus aláíráshoz használatos kulcsok az aláíró személyétől fizikailag elkülönülten. hogy a dokumentum az 141 . sőt képes a titkos kulcs tulajdonosa számára adatokat titkosítani. A nyilvános kulcs birtokában kétséget kizáróan megállapítható.

illetve kérelemre a címzett rendelkezésére kell bocsátani. 10. Az aláírás ellenőrzése a biometriai jellegzetességeket hasonlítja össze az előzőleg rögzített aláírás mintákkal és a hasonlóságot százalékos értékként adja meg. hogy nincs igazán kialakult szabvány e kártyákra. Legnagyobb előnye. A hitelesítési szolgáltató a hitelesítési szolgáltatás részeként köteles valamennyi alábbiakban ismertetett szolgáltatást ellátni. amikor még az elektronikus aláírás többi módszere nem volt az). Ezt követően kriptográfiai módszerekkel ezeket a jellegzetességeket hozzárendeli az irathoz. ennek hiányában nem lehet ugyanis a titkos kulccsal kódolt üzenetet elolvasni. hogy az aláírás rögzítéséhez digitalizáló tábla szükséges. A magánkulcsot minden esetben nyilvánosságra kell hozni. Kártyát igénylő aláírás (chipkártya + PIN-kód) Optikai. az aláírás-létrehozó adat (jellemzően kriptográfiai magánkulcs) felhasználásával az elektronikus aláírást létrehozzák. Az időbélyegző tanúsítja. Elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatások Az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokat külön-külön vagy azok közül többet együttesen is lehet nyújtani. illetve. mivel a kézzel történő aláíráshoz köti a hitelességet. és leolvasásához külön kártyaolvasó szükséges. mágneses vagy chipkártyával azonosítják az aláírót. Az eszköz vagy program és a titkos kulcs birtokában lesz képes a felhasználó az adott dokumentumot elektronikusan aláírni. hogy az adott időpontban mi volt a lebélyegzett dokumentum tartalma. Meg kell említenünk. és az illető személyhez kapcsolva tárolja. amely ennek következtében lehet egyszerű vagy minősített időbélyegzés is. A titkos kulcshoz tartozó kriptográfiai nyilvános kulcsot. amelynek segítségével. hogy jogszerű (már akkor is az volt. Időbélyegzés Az időbélyegzés során a szolgáltató az elektronikus dokumentumhoz időbélyegzőt kapcsol. A digitális táblán rögzített aláírás jellegzetességeit vizsgálja. Hitelesítési szolgáltatás – tanúsítvány A hitelesítési szolgáltatás keretében a hitelesítési szolgáltató 142 . mint a hagyományos bankkártyák esetén PIN-kódot alkalmaznak. hogy a címzett által használt nyilvános kulcshoz tartozó titkos kulccsal készült az elektronikus aláírás. a hardver vagy a szoftver és a titkos kulcs rendelkezésre bocsátását jelenti. Digitalizált aláírás (biometria + kriptográfia) Ez a technológia a biometria és a kriptográfia összekapcsolásán alapszik. Az aláírás-létrehozó eszközön az aláírás-létrehozó adat elhelyezése gyakorlatilag az elektronikus aláírás lehetőségének a biztosítását. Hátrányaként talán azt említhetjük meg. Aláírás-létrehozó adat elhelyezése Az aláírás-létrehozó eszköz egy olyan hardver vagy szoftver.aláírása óta nem változott. A biztonság növelése érdekében csakúgy. Az időbélyegzés tulajdonképpen az időpont bizonyítására is alkalmas speciális elektronikus aláírásnak tekintendő. mint aláírás-ellenőrző adatot ugyancsak a szolgáltató állapítja meg. ezenkívül mindenkit el kell látni kártyával (ennek költsége van).2. Valamennyi szolgáltatás lehet fokozott biztonságú vagy minősített szolgáltatás.2. ez a biometriai része.

saját titkos kulcsával titkosított dokumentumhoz. • a tanúsítvány érvényességi idejének kezdetét és végét. • az aláírás-ellenőrző adatokat (kriptográfiai nyilvános kulcsokat). • fogadja a tanúsítványokkal kapcsolatos változások adatait. A hitelesítés-szolgáltató a tanúsítvány kibocsátását megelőzően azonosítja az igénylő (későbbi aláíró) személyét. illetőleg az általános szerződési feltételekben meghatározott speciális jellemzőit. avagy minősített tanúsítvány. • az adott minősített tanúsítványt kibocsátó hitelesítés-szolgáltató fokozott biztonságú elektronikus aláírását. A hitelesítési szolgáltatási tevékenység lehet fokozott biztonságú vagy minősített szolgáltatás. A minősített tanúsítvány tartalmazza: • annak megjelölését. amely az aláíró által birtokolt aláírást készítő adatnak (magánkulcs) felel meg. A tanúsítvány alapján győződhet meg a címzett arról. A minősített tanúsítvány kibocsátására kizárólag a minősített szolgáltatók jogosultak. a két kulcs összetartozását és érvényességét. • azt az aláírás-ellenőrző adatot (nyilvános kulcsot). A tanúsítvány tartalmazza az aláíró titkos kulcsához tartozó nyilvános kulcsot. • nyilvántartásokat vezet. az aláíró azonosító adatait. hogy a tanúsítvány minősített tanúsítvány. Minősített elektronikus aláíráshoz azonban minősített tanúsítványra van szükség. a tanúsítványon szereplő aláírás pedig a hitelesítés-szolgáltató nyilvános kulcsával ellenőrizhető. • a tanúsítvány azonosító kódját. A hitelesítési szolgáltatás is lehet minősített vagy nem minősített elektronikusaláíráshitelesítési szolgáltatás. ennek megfelelően a szolgáltató által kibocsátott tanúsítvány is lehet nem minősített. • a tanúsítvány aktuális állapotára (különösen esetleges visszavonására) vonatkozó információkat. a tanúsítvány szándékolt felhasználásától függően.• azonosítja a hitelesítési szolgáltatást igénylő (avagy aláíró) személy adatait. • tanúsítványt bocsát ki. 143 . hogy az elektronikus aláírás magától az aláírótól származik. • nyilvánosságra hozza a tanúsítványhoz tartozó szabályzatokat. • a tanúsítvány használhatósági körére vonatkozó esetleges korlátozásokat. • a hitelesítés-szolgáltató és székhelyének (ország-) azonosítóját. A minősített hitelesítési szolgáltató jogosult nem minősített tanúsítványt is kibocsátani. majd a saját elektronikus aláírásával aláírt tanúsítvánnyal hitelesíti az igénylő elektronikus aláírását. A tanúsítványt a feladó hozzácsatolja az általa aláírt . • a tanúsítvány felhasználásának korlátait. Az aláíró aláírása a saját nyilvános kulcsával. • az aláíró nevét vagy egy álnevet. • az aláírónak külön jogszabályban. a szolgáltatási szabályzatban. ennek jelzésével.

• más személy (szervezet) képviseletére jogosító elektronikus aláírás tanúsítványa esetén a tanúsítvány ezen minőségét és a képviselt személy (szervezet) adatait. A minősített hitelesítés-szolgáltatónak lehetősége van alacsonyabb biztonsági fokú nem minősített tanúsítvány kibocsátására, továbbá arra is, hogy különböző tanúsítványtípusokat állítson ki. Meghatározhatja a tanúsítvány felhasználásának tárgybeli, földrajzi vagy egyéb korlátait, illetve az egy alkalommal vállalható kötelezettség legmagasabb értékét. A tanúsítvány kibocsátható olyan céllal is hogy az az aláírót más személy (szervezet) képviseletében történő aláírásra jogosítsa fel, de ebben az esetben a tanúsítvány kibocsátását megelőzően a képviseleti jogosultságot igazolni kell. A képviseleti jogosultság meglétét a hitelesítés-szolgáltató köteles ellenőrizni. A tanúsítvány kibocsátásról a képviselt személyt (szervezetet) haladéktalanul tájékoztatni kell. Ennek a folyamatnak részeként komoly szerepet szánnék az egyetemeknek és a főiskoláknak, mint regionális információs központoknak. Ennek több előnye ígérkezik. Nem kell új szervezetet létrehozni, ezért költségtakarékosabb. Könnyebben alakulhat ki bizalmi viszony az adatot gyűjtő és az adatot szolgáltató között. A gyűjtött és elsődlegesen feldolgozott adatbázis segítené a gyakorlati oktatást, az egyetemi kutatást, különösképpen pedig a felsőoktatásra is épülő szaktanácsadást. 10.3. Elektronikus kereskedelem, elektronikus üzletvitel Az elektronikus kereskedelmet már terminológiai szempontból sem könnyű meghatároznunk. Bár kétségkívül létezik magyar megfelelője az e-commerce-nek (elektronikus kereskedelem), csakúgy mint az e-business-nek (elektronikus üzletvitel) még a szakirodalomban sem alkalmazzák következetesen ezeket a kifejezéseket. Az e-business kifejezést először az IBM használta, ám amilyen könnyű elméletileg elválasztanunk a két fogalmat, oly nehéz megfelelően alkalmaznunk egy-egy gyakorlati problémára. A magyar nyelvben az „elektronikus kereskedelem” kifejezés sokkal elterjedtebb az elektronikus üzletvitel meghatározásnál, függetlenül attól, hogy helyesen vagy helytelenül alkalmazzuk-e. Az elektronikus gazdasághoz tartozó tevékenység, tranzakcióknak a Világhálón való lebonyolítását jelenti. (BŐGEL, 2000) Az Internet szolgáltatásaira – e-mail, azonnali üzenetküldés, vásárlás, alapozó üzleti kapcsolat a résztvevő felek között. Az e-commerce során tőke, áru, szolgáltatás és/vagy információ cserélhet gazdát két kereskedelmi partner, vagy a kereskedő és a vásárló (végfelhasználó) között. (http://www.webopedia.com)

144

10.3.1. E-business Meghatározás 1 „Bármilyen internetes kezdeményezés – taktikai vagy stratégiai, ami átalakítja az üzleti kapcsolatokat, legyenek azok akár fogyasztók és vállalatok, vállalatok és vállalatok, fogyasztók és fogyasztók közötti vagy vállalaton belüli relációk” (BŐGEL, 2000) Meghatározás 2
„Az üzleti irányítás bonyolítása az Interneten keresztül. Ez a tevékenység magába foglalhatja áruk és szolgáltatások adásvételét, technikai vagy információs segítségnyújtást az interneten keresztül”. (http://www.webopedia.com) Meghatározás 3 „Minden üzleti tevékenység, amely részben vagy egészen digitális úton zajlik.” (COLTMAN, 2002)

A jól látható terminológiai különbségek, ellentétek, vagy ha úgy tetszik a zavar ellenére úgy tűnik, hogy az e-business szélesebb területet ölel fel, mint az e-commerce. Míg az e-commerce konkrétan az üzleti tevékenység magvalósulására, a folyamatra és a részt vevőkre koncentrál, addig az e-business magában foglalja az e-commerce-t, de a tágabb világgazdasági környezettel, a belső vállalati mechanizmusokkal, adott esetben a teljes piaccal és azok hatásával is foglalkozhat. (NEMESLAKI, 2004) 10.3.2. Az elektronikus kereskedelem hatása a gazdasági életben

„Az e-commerce megjelenése szükségessé teszi a jelenlegi üzleti modellek radikális újragondolását. Azok a vállalatok, amelyek kereskedelemi modelljei rugalmasak, vagy könnyen megváltoztathatók, nagyobb eséllyel lépnek be az elektronikus kereskedelembe. Az új üzleti helyzetek, mint amilyen az e-commerce, újfajta gondolkodást igényelnek.” (BARNES, HUNT, 2001) Az elektronikus kereskedelem előnyei: A kereskedelemben régóta ismert és elfogadott 6M szabály szerint tevékenységünk akkor lehet sikeres, ha • a megfelelő anyagot, energiát, információt, személyt; • a megfelelő mennyiségben; • a megfelelő minőségben; • a megfelelő időpontban; • a megfelelő (minimális) költséggel juttatjuk el; • a megfelelő helyre. Bár az e- business messze túlmutat a kereskedelmen, jelentősége abban rejlik, hogy új technikái és megközelítései révén hatékonyabbá teszi a folyamatokat, ezáltal tőke és erőforrások takaríthatóak meg (BOCK, SENNÉ, 1997).

10.3.3.

E-business modellek

145

Az elektronikus kereskedelmet alapvetően kétféle módon tipizálhatjuk: az összekapcsolt felek közötti kapcsolat vagy kapcsolatrendszer jellege, illetve annak specialitásai és remélt előnyei alapján. Jól látható, hogy míg az első egyértelműen elméleti kategória, a második sokkal inkább a gyakorlati megfigyelések alapján született, az organikus fejlődés rendszerbe foglalásának céljából. Ebből adódóan, míg az elektronikus kereskedelemben részt vevő felek minőségének rendszerezése tekintetében nincs jelentősebb véleménykülönbség a szakemberek körében – legfeljebb a rendszer finomítása, elmélyítése területén merülhetnek fel komolyabb viták – addig a kapcsolatrendszerek minőségi tipizálása területén számos eltérő modellt találhatunk. Túlzás lenne azt állítani, hogy ezek a modellek alapjaiban térnek el egymástól, de mindenképpen említést érdemel a szakirodalomban kimutatható sokszínűség. Az elméleti modellek az üzletben résztvevő aktorok minősége alapján foglalják rendszerbe az elektronikus kereskedelmet. A fontosabb szereplők közötti kapcsolatokat és modell típusokat a 10.1. ábra mutaja.

10.1. ábra: A modellek kapcsolatai

10.3.4.

Administration to Administration (A2A)

Az A2A az elektronikus közigazgatás meghatározása, melynek során az egyes kormányzati intézmények elektronikus úton cserélnek és szolgáltatnak információt egymásnak. Ki kell emelni, hogy az A2A nem csupán ezt a napi eljárási rendnek megfelelő adatáramlást jelenti, amelyet megkönnyít és olcsóbbá tesz az IT, hanem azt a folyamatot is, melynek során az egyes kormányzati adatok a köz- (a magán és vállalati) szféra által felhasználható, lehetőleg minél könnyebben hozzáférhető információvá válnak. 10.3.5. Administration ti Business (A2B)

Az (A2B) vagyis az elektronikus közbeszerzés nem csak Magyarországon, de jellemzően az egész világon gyermekcipőben jár. Hasznosságát azonban jól mutatja, hogy a vállalati, elsősorban a bankszektorban már régóta használják sikerrel. Alapja a nyílt, interneten történő tendereztetés, amelyhez elméletileg bárki hozzáférhet – nyilvánvalóan a rendszernek megvannak a maga korlátai, hiszen csak könnyen összehasonlítható célok és konstrukciók esetében alkalmazható, mint a 146

3. ám ugyanazt a tendenciát erősítő – adatok azt mutatják. SENNÉ. TRAVER. hogy az IT mennyire megváltoztatta az „érték” fogalmát. és legalább megközelítse a B2B fejlődését. egy-egy ágazat köré szerveződve) (LAUDON. Mindez a két kereskedelemi tevékenység jellegéből adódik: a vállalatközi kereskedelem és a kiskereskedelem összehasonlítása nyilvánvalóan inkább csak jelzés értékű eredményekkel szolgálhat. B2B kapcsolatokra példák: • A termelő-feldolgozó-kereskedő lánc (supply chain) • Logisztika • Az elektronikus vásárterek legtöbbje (általában vertikálisan. mert az egyéni vásárlók a vállalatoknál lényegesen gyakrabban változtatják vásárlási szokásaikat. Ebből a kijelentésből is jól látszik.7. • az elektronikus médiában (televízió. Ahogy már korábban jeleztem. 1997). 2000) Ez kereskedelmi forma a legsokszínűbb is. hogy egy újabb boom kezdődjön az B2C kereskedelemben. az ily módon megvalósuló üzletkötések volumene jelentősen elmarad a B2B üzletkötésektől. az elektronikus vállalatközi kereskedelem az elektronikus kereskedelem legnagyobb szelete. 2002) • Információ vétele és eladása • K+F együttműködések 10. A B2B magába foglal szinte minden területet. illetve termékhűségük is alacsonyabb (BOCK. úgy minden a kereskedelem ösztönzésére vonatkozó tevékenység is – teljesen vagy legalábbis részben – az e-business kategóriájába tartozik.6. passzív weblapok). hogy a B2B kereskedelem volumene messze meghaladja a B2C-t. Amennyiben az elektronikus kereskedelemnek a legtágabb értelmezését használjuk. folytatott reklámtevékenység.• Business to Administration (B2A) • Elektronikus ügyintézés. (KONDRICZ. 147 . Business to Business (B2B) A B2B. noha az elektronikus kereskedelem legnagyobb mértékben a B2C esetén tágította ki a korábbi határokat. hiszen az elektronikus kereskedelem jellegéből adódóan szükségszerűen sokkal inkább képes alkalmazkodni a megújuló igényekhez. • ugyanezeken a helyeken folytatott ismeretterjesztő tevékenység (dokumentumfilmek. riportok. Business to Consumer (B2C) A business to consumer kereskedelem talán az e-business legismertebb formája. Ez a kijelentés sok tekintetben meglepő lehet. • az interneten folytatott nem interaktív reklámtevékenység. ám az üzletkötések száma nagyságrendileg meghaladja azt. amely elektronikus úton végbemenő vállalatközi együttműködésnek tekinthető. Azonban – a számítási módok miatt erősen eltérő. hiszen az IT fejlődésének leglátványosabb pályáját a B2C (Business to Conusmer – elektronikus „kiskereskedelem) területén írta le. (Bowden szerint csupán akkor várható. 2000) 10. Egyes vélemények szerint nem tartozik az e-kereskedelem körébe. ha a hozzá kapcsolódó költségek drasztikusan csökkennének. rádió).) (BOWDEN.3.

Az e-business lényege az a képesség. E tekintetben alapvetően eltér a hagyományos „anyagi jellemzőkkel is rendelkező” áruk kereskedelme az elektronikus tartalomszolgáltatástól. míg a második esetben megvalósul a „tökéletes elektronikus kereskedelem”. és azóta is piacvezető. Anyagi dimenzióval rendelkező tárgyak kereskedelme • interaktív hirdetés. hogy képes átlépni a hagyományos termelőnagykereskedő-kiskereskedő láncolaton. zene. a fizetés és az átvétel – elektronikus úton menjen végbe. Az információ minősége természetesen eltérhet. a kiválasztás.3. mivel a rendszert az említett szolgáltató alakította ki 1995-ben. részt vesz-e a B2C kereskedelemben) sem engedheti meg magának.8. A rendszer lényege. • egyedi vásárlás (egyszerű internetes vásárlás. múltjának és jelenének. amelynek alapja a kereskedő és a vásárló közötti interaktív együttműködés. (BARNES. megkönnyíti számukra a vételt vagy eladást. szoftver. hogy neki fizikailag el kelljen mennie egy kereskedelmi egységbe. vagy TV Shop) • elektronikus üzlet igénybe vétele (nagy. nincs lehetőség sem a vásárlási szokások feltérképezésére. sem pedig vásárlásra. miszerint a megrendelt. 2001) Hiszen az első esetben az e-buisnessnek ki kell egészülnie egy logisztikai szolgáltatással (amely nyilvánvalóan jelentős többletköltségeket eredményez). A hirdetők csupán információt juttatnak el a potenciális vásárlóhoz. logó). hogy a vásárló anélkül az általa kiválasztott termékhez juthasson. amely során elméletileg lehetőség van rá. könnyen kezelhető rendszer részeivé teszi. hiszen technikailag jelentős különbség mutatkozik egy termék közvetlen reklámozása és egy cég tevékenységi körének. hogy a potenciális eladókat és vevőket egy jól strukturált. hogy a felsorolt tevékenységek mindegyike passzív. 10. az eladó a termelő lánc bármely tagja lehet. vagyis egyutas. a megrendelés. A szűkebb értelemben vett elektronikus vásárlás. Éves forgalma már 2002ben elérte a 15 milliárd dollárt.Fontos rámutatni. hogy ne legyen saját weblapja. pizza rendelés. és egyetlen nagyobb cég (függetlenül attól. adott esetben elektronikus úton már kifizetett terméket el kell juttatni a vásárlóhoz. HUNT. 148 . széles termékpaletta) Anyagi dimenzióval nem rendelkező tartalom kereskedelem esetén • interaktív hirdetés. csengőhang. Consumer to Consumer (C2C) A C2C kereskedelmet sokan az eBay modellként is emlegetik. sokféle árú. Lényeges azonban az érem másik oldala is. • tartalomszolgáltatás megrendelése (elektronikus könyv. egyetlen jelentős kategória mentén osztható meg: a termék minősége alapján. • információ/hozzáférés A B2C kereskedelem utolsó jellemzője. hogy az összes vásárlási folyamat – a megismerés. céljainak bemutatása között. Azonban ma már minden reklámozható terméket reklámoznak. hogy ha megfelelő (marketing) stratégiával képes vásárlókat vonzani magához.

Ennek ellenére a regionális e-piacterek versenyképesek lehetnek a globális nagy elektronikus piacterekkel. de mint azt az előzőekben jeleztem. egyedi. ugyanakkor kifejezetten speciális formája. vagy legalábbis semmilyen külön szolgáltató nem vesz részt benne. Természetesen mindkét esetben döntően a cég profilja határozza meg az alkalmazható modellt. 149 .Az elmondottak alapján jelentős párhuzam vonható a B2B és C2C piactér modell között. mert a tranzakciók ingyenesek. Az élelmiszeriparban azonban a B2B használata a jellemző. • a számítógépes kapacitás megosztó hálózatok Egyes vélemények szerint gazdasági szempontból csupán a B2B. 2002 Mind a vevők. Speciális azért. vagy legalábbis érdekesnek minősíthető árucikkek forgalma jelentős. és számítógép. Peer to Peer (P2P) A P2P rendszer – talán nem túlzás kijelenteni – az elektronikus kereskedelem legmodernebb. Ezen kívül az elektronikus nagykereskedelmi piacok általában előfizetéses rendszerben működnek. ezért itt is beleütközünk a logisztika. a felhasználók számítógépeinek összekapcsolódása segítségével. a B2B csak ritkán jelenik meg a gyakorlatban. valamint az erre áldozott idő) üzleti kapcsolatba kerülhetünk a világ bármely más táján élő személlyel. Az állami szabályozásoknak köszönhetően a B2A alkalmazása is elterjedt.3. amelynek magas a látogatottsága. – a B2C fejezetnél már említett. tehát szolgáltatásaikat pénzért árusítják. Magyarországon a legjelentősebb kezdeményezés. A felhasználók összekapcsolódása közvetlen. A C2C kereskedelemben ez nem jellemző. többnyire a nagy vállalatok esetében. vagy tranzakciós díjakat kérnek. Ugyanakkor a C2C kereskedelem döntően „anyagi” árucikkek vételével-eladásával foglalkozik. a többi inkább tudományos szempontú megközelítés. A C2C-ben az elektronikus kereskedelem szinte minden előnye megmutatkozik: minimális anyagi ráfordítással (internet kapcsolat. de ezért szükséges a különbségek jellemzése is. alapvetően más a kettőben az üzleti szereplők minősége. és a nyugdíjpénztári bizonylatokat érinti. míg a C2C-nél a magánszemélyek lépnek egymással üzleti kapcsolatba. A B2B esetében cégek. a későbbiekben kifejtésre kerülő – problémájába. mind az eladók szívesebben választanak olyan elektronikus piacteret. a B2C.9. Ez elsősorban a VPOP-t. a szakirodalom ezt nem tartja valódi elektronikus kereskedelemnek. Bár a mindkét struktúra ugyanarra a modellre épül. Ez a természetes tendencia a C2C kereskedelemben a legnagyobbaknak kedvez és koncentráló hatása van. az adatforgalommal párhuzamosan nem generálódik haszon egyik félnél sem. P2P –nek minősülnek: • a file-cserélő rendszerek. 2002) A magyar mezőgazdasági vállalkozások a beszerzésben és az értékesítésben leggyakrabban a B2C modellt alkalmazzák. A P2P csak az interneten működik. (HWA. ennek köszönhetően pedig nagy a forgalma is. Ebből adódóan főleg különleges. a tranzakciókat regisztráció ellenében lehet igénybe venni. és a C2C létező modell. 10. A C2C kereskedelem lényege a kritikus tömeg. az APEH-et. a Vatera forgalma 2003-ben alig érte el a 250 millió forintot. vagy kritikus méret elérése (LAUDON. bár a kínálatban igen nagy számban találhatóak „lejárt” más formában nehezen értékesíthető árucikkek is. TRAVER.

1. E-kormányzat. intelligens kártya. valamint a tranzakciók lebonyolításának lehetősége iránt is. e-szakigazgatás Az Európai Bizottság 1999. kezdve az elektronikus kereskedelemtől az on-line egészségügyig. hogy az elektronikus Európa (a digitális Európa. hogy az e-kormányzati szolgáltatások legnagyobb igénybevevői. de már jól érzékelhető az igény a nyomtatványok letöltése és online visszaküldése.) gyorsan és minél szélesebb körben terjesszük el. amely az e-Europe (elektronikus Európa) nevet viselte.11. A program része az on-line kormányzás. átfogja a teljes közigazgatást és azon kívül a közösségi szolgáltatásokat is. Az e-Europe program tíz legfontosabb fejezete: • A fiatalok beléptetése a digitális korszakba • Olcsó Internet-hozzáférés • Az elektronikus kereskedelem terjedésének gyorsítása • Gyors Internet a kutatók és a diákok számára • Intelligens kártyák a biztonságos elektronikus hozzáféréshez • Kockázati tőke (kis és középvállalatok) számára • Elektronikus részvételi lehetőség a fogyatékos. stb. A harmadik átfogó üzenet az. decemberében hozta nyilvánosságra programtervezetét. A nemzetközi és a hazai tapasztalatok alapján jól látható. 11. valamint adatszolgáltatásra vennék igénybe az internetet. a lakosság és a vállalkozók mellé hogyan zárkóznak fel mindinkább a civil szervezetek. az elektronikus közigazgatás. központi kormányzati igazgatáson. Hatóköre túlterjed a szorosan vett államigazgatáson. az európai információs társadalom) megerősödése érdekében a tudásgazdaság. hogy a digitális korszak technikailag lehetséges alkalmazásaival törekedjünk az életminőség javítására. míg a hazai civil szervezetek körében inkább az információszolgáltatás és egyszer 150 . A vállalkozások elsősorban az adózási és társadalombiztosítással kapcsolatos ügyek intézésénél. csökkent munkaképességű és hátrányos helyzetű személyek számára • On-line egészségügyi szolgáltatások • Intelligens közlekedés. az információs gazdaság fontosabb alkalmazásait (e-kereskedelem. Az igénybevett szolgáltatások egyelőre a kormányzati portálok és egyéb webhelyek szolgáltatásszerkezetét tükrözik vissza: legtöbben a közigazgatással kapcsolatos információkat keresnek az interneten. A program utolsó pontja pedig a demokráciamodell megújítását követeli az on-line kormányzásra való áttéréssel. azaz sokkal inkább a fejlettebb kétoldalú és tranzakciós lehetőségeket igényelnék. E-kormányzat fogalma Az elektronikus kormányzat (e-kormányzat) kifejezés mára mind a köznyelvben mind az állami zsargonban egy univerzális jövőképjavító tényezővé nőtte ki magát. Ezzel új politikai programot adott az Új Gazdaság (New Economy) korszakára. szállítás • On-line kormányzásAz e-Europe központi üzenete maga a cím: Információs társadalmat mindenkinek! A második fő üzenet.

az elfogadott határozatok. amely részvételre. információ-kérés iránt mutatkozik érdeklődés. jogszabályok végrehajtása. ábra Az e-kormányzati fejlesztésekre ható erőtér (Forrás: E-Kormányzat Stratégia és Programterv 2005. • elérhetőség: az e-kormányzati kezdeményezésekkel párhuzamosan folyamatosan biztosítani és bővíteni kell a hagyományos kommunikációs és szolgáltatási csatornákat azok számára. bekapcsolódásra ösztönzi a polgárokat.1. követelmények: 11. a döntések előkészítésébe minél szélesebb körben be kell vonni az érintetteket. javaslatok. vállalkozásokat. miért felel. lehetőséget kell biztosítani a bekapcsolódásra. A központi és a helyi kormányzatnak olyan politikai környezetet kell biztosítania. Ezekre az elvárásokra épülnek az e-kormányzás működését is meghatározó alapelvek. köztisztviselők felé. politikusok. • részvétel: az állampolgárokat. A közigazgatásnak folyamatosan jeleznie kell ezirányú elkötelezettségét. a nyilvánosság számára egyértelművé kell tenni. 151 . hogy ki. • számonkérhetőség: a döntéshozatali folyamatoknak átláthatóbbakká kell válniuk. • hatékonyság: legyen hatékony a döntéshozatali mechanizmus.kommunikáció. közösségeket érintő kérdések megvitatásába. közösségeket. a társadalom és gazdaság szereplőinek elvárásait és javaslatait. • visszacsatolás: az érintettek számára lehetőséget kell biztosítani a vélemények. észrevételek visszacsatolására a döntéshozók. MeH Elektronikus Kormányzat Központ) • nyitottság: a közigazgatás legyen kész fogadni és feldolgozni a nyilvánosság. akik nem kívánnak (vagy nincs lehetőségük) élni az új IKT eszközök adta lehetőségekkel.

11.2. táblázat: On-line szolgáltatási elvárások

Az e-kormányzati kezdeményezések egy olyan bonyolult, összefüggő társadalmi erőtérben értelmezhetőek, amelyben fő tényezők a piaci szféra, a civil társadalom, a közigazgatás, valamint a tudomány. Nem hagyhatók figyelmen kívül az információs és kommunikációs technológiai eszközök fejlődéséből adódó új lehetőségek, valamint az (Magyarország esetében döntően az Európai Unió felől érkező) elektronikus kormányzattal kapcsolatos előírások, elvárások, szabványok, kötelezettségek. Így érthetően kulcskérdéssé válik, hogy az egyes társadalmi alrendszerek (piac, civil társadalom, közigazgatás), valamint a technológiai fejlődés és a nemzetközi kihívások, elvárások mivel tudnak hozzájárulni az e-kormányzat fejlődéséhez. Az Európai Unió ajánlása a 20 leginkább keresett szolgáltatás on-line elérhetővé tételéről az állampolgári, illetve a vállalkozói elvárások és igények összegzését adja, egyúttal egyfajta előírásként, megteremtendő normaként működik.

152

11.2. Az önkormányzatokkal szembeni elvárások Az önkormányzatok tevékenységével kapcsolatban az állampolgárok és a gazdasági élet szereplői esetében is igény a gyors, hatékony, átlátható ügyintézés, a hatékony településfejlesztés és –gazdálkodás, a munkahelyek lehetőség szerinti megőrzése, új munkahelyek teremtésének támogatása és így tovább. A közigazgatási, ügyintézési folyamatok szervezettsége, az önkormányzati szervek belső működési hatékonyságának fokozásával, korszer; információs rendszerek alkalmazásával tervezhetővé, átláthatóvá, követhetővé válik a település, az önkormányzati szervek gazdálkodása, alaposabb, sokoldalúbb lehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, megalapozottabbakká válhatnak a döntések. Jelentősen javulhat a különböző szervek közötti adat- és információcsere és az információminőség. 11.2.1. Az ügyintézéssel kapcsolatos, főbb elvárások

• - Önkormányzat-lakosság, hivatal-lakosság közti interakció biztosítása • - Az ügyfélfogadás térbeli és időbeli korlátainak kitolása, ill. feloldása • - Gyorsabb, egységes, diszkriminációmentes ügyintézés • - Azonos ügy - azonos ügyintézés 11.2.2. A szervezettséggel, szervezéssel kapcsolatos fontosabb elvárások

• - Átlátható folyamatok, jogkövető megoldások • - Felelősségek egyértelm; definiálása, nyomon követése konkrét esetekben is • - Elemzésekhez alapadatok generálása, statisztikai adatok előállítása, jelentések készítése (jelenleg közel 40-féle különböző statisztika létezik; pl. minden tárca, ágazat különkülön kér adatokat); • nincs koordináció a különféle statisztikai adatszolgáltatási igények vonatkozásában) • - Az önkormányzati szervek munkatársai informatikai felkészültségének elmélyítése • - Önkormányzatok közötti információ-csere előmozdítása • - Fokozatosan kiépíthető e-önkormányzati informatikai modell kialakítása • - Eljárási viták, felelősségi kérdések eldöntéséhez tényadatok szolgáltatása • - Szükségtelen adatszolgáltatások, párhuzamos munkafolyamatok elkerülése • - Párhuzamos irattárak kiküszöbölése • - Adatvédelmi szabályzatok kidolgozása, betartásuk biztosítása • - A megfelelő archiválás biztosítása, törvényes adatőrzési időszakok betartatása • - Államigazgatási adatvagyon bővítése • - Egységes közigazgatási fogalomtár definiálása, kialakítása és felhasználása • - Minőségbiztosítási módszerek bevezetése, egységesítése az önkormányzati szerveknél. 11.3. Elektronikus közszolgáltatások, ügyintézés A közszolgáltatások végzésére vonatkozó Európai Uniós ajánlás, a "Common List of Basic Public Services" a tagállamok számára elvárásokat határoz meg az állampolgároknak, ill. az üzleti élet szereplőinek elektronikusan nyújtandó közszolgáltatások körére, és azok interneten keresztül történő igénybevételének szintjeire vonatkozóan. Az ajánlás négy elektronikus szolgáltatási fejlettségi szintet különböztet meg:

153

táblázat: E-ügyintézés: az önkormányzati ügyintézési szolgáltatások elektronizálása 1. szint: 2. szint: 3. szint: információ egyirányú interaktivitás kétirányú interaktivitás On-line információk nyújtása a közigazgatási szolgáltatásokról („ügyleírások”) Az ügyleírások által nyújtott információkon túl az ügyintézéshez szükséges űrlapok, nyomtatványok is letölthetők, kinyomtathatók Az ügyintézéshez szükséges űrlapok, nyomtatványok on-line kitölthetők, elektronikusan (elektronikus aláírás segítségével) hitelesíthetők, s ugyancsak on-line továbbíthatók A teljes ügyintézés, ügymenet elektronikus űrlap nyomtatvány kitöltése, hitelesítés, továbbítás, döntés, kézbesítés, illeték lerovása (természetesen elektronikus aláírás felhasználásával)

4. szint:

teljes körű elektronikus ügyintézés

Az e-ügyintézés megvalósítja az EU eEurope programjának „Common List of Basic Public Services” ajánlásában megfogalmazott mind a négy szolgáltatási szintet, s biztosítja az ügyfelek részére is a függőben lévő ügyeik elektronikus követését. (Minden szint megvalósítása önállóan is működőképes rendszert eredményez, s minden szint bevezetése egy-egy újabb komoly lépés a szolgáltató önkormányzat, ügyfél-barát közigazgatás megvalósítása irányában). A szolgáltatások harmadik és negyedik szintjéhez szükséges a minősített fokozatú elektronikus aláírás használata (amelyre államigazgatási eljárásokban, önkormányzati ügyekben, közjegyzői ellenjegyzéshez, ügyvédi aláíráshoz, sőt nagyobb érték; tranzakció esetén elektronikus beszerzéshez is szükség lehet). Az elektronikus aláírást „A 2001. évi tv. Az elektronikus aláírásról” c. törvény rögzíti. A Hírközlési Főfelügyelet már két minősített biztonságú aláírás-hitelesítő szervezetet is regisztrált, az önkormányzati, közigazgatási alkalmazáshoz azonban a jelenlegi szabályozás korszerűsítése is szükséges (lásd például az önkormányzati ügyiratkezelést szabályozó 38/1998. (IX.4) sz. BM rendeletet a jelen dokumentációnak az önkormányzatok működése jogi környezetét bemutató pontjában). A harmadik és negyedik szint használata szintén feltételezi a széles funkcionalitást megvalósító, egymással és a front-office rendszerrel is integrált back-office alrendszerek meglétét; e nélkül ezen szintek működése nem lehetséges. Az e-ügyintézés mint szolgáltatás értékelési szempontjai az EU-ban: a különböző ügytípusok milyen arányban szerepelnek a négy szint valamelyikében; milyen arányban érhetőek el a különböző szint; on-line szolgáltatások; az on-line szolgáltatásokat milyen arányban használják az ügyfelek. Nem elegendő tehát az önkormányzati oldalt fejleszteni, a településeken is ki kell építeni ezekhez az információkhoz való közösségi hozzáférés lehetőségeit (teleházak, könyvtárak, egyéb közösségi hozzáférési lehetőségek). A kistelepülések rendelkeznek fajlagosan a legkevesebb hozzáférési lehetőséggel, így e településeken feltehetően alacsonyabb az „elektronikus írástudással” rendelkezők száma, de kevesebb a helyi önkormányzatok által nyújtott, azaz a helyben elérhető közigazgatási szolgáltatások száma is. Ahhoz, hogy a kisebb és nagyobb településen lakók egyenlő szolgáltatásokban részesülhessenek, szükséges, hogy a kisebb településeken is legyen megfelelő számú közösségi hozzáférési pont, hogy a legalább a helyben nem elérhető szolgáltatásokat döntően elektronikusan intézhessék. Növelheti a szolgáltatás komplexitását az ügyfelek szempontjából, ha további, jelentősebb ügyfélforgalommal rendelkező szervezetek is csatlakoznak a rendszerhez (APEH, földhivatalok, közüzemi szolgáltatók stb.).

154

személyi adatok megváltozásának bejelentéséhez). úgymint e-ügyintézés. ügyfélfórum. Az önkormányzati szerveken belüli és az e szervek közötti kommunikációt biztosítja.3. valamint 155 . illetve infrastruktúrát kínál a helyi demokrácia kiszélesítéséhez. Az elektronikus szolgáltatások hátterét biztosító belső folyamatok. valamint partnerei és munkatársai részére az elektronikus szolgáltatásokat a front-office modul-csoportok valósítják meg. A kormányzati.3. -levelezés. ábra Az önkormányzati információs rendszer funkciói (Forrás: IHM Elektronikus Önkormányzat Stratégia 2003) 11. hogy mindenki számára biztosított legyen az intelligens (információs kori) eszközök használta és rendelkezzenek azok használatához szükséges tudással. ám csak első feltétele az.Az önkormányzatok ügyfelei. mint a közigazgatási alkalmazások. Európában és Magyarországon is a jelen talán legjelentősebb állami s társadalmi feladata az e-közigazgatás bevezetése és elterjesztése. vezetői információk és döntéstámogatás. város. eközigazgatás.1. Az e-önkormányzás alrendszer a képviselő-testület és a bizottságok munkáját támogatja hatékonyan. elektronikus közbeszerzés. sz. valamint egyre több kistérségnek. s „önkiszolgáló” alkalmazásokat kínál a munkatársaknak (pl. Magyarországon ma majdnem minden régiónak és megyének. tevékenységek támogatását a back-office modul-csoportok nyújtják.3. s az együttműködésből született közös döntéseket végrehajtják. amelyben az emberek és érdekeik kifejezésére szervezett csoportjaik elektronikusan együttműködnek az általuk választott önkormányzati képviselőkkel és a helyi közigazgatással. településmarketing. regionális és helyi megvalósítás egyik legfontosabb. Az önkormányzati információs rendszer (jövőkép) funkcionalitását a megoldási térkép (11. 11. falunak elfogadták az intelligens térségi-települési stratégiáját. a közérdekű közhasznú információszolgáltatás. vagy az irodaautomatizálás és kommunikáció. Az e-közigazgatás programja Az e-közigazgatás a globálisan jelentős szerephez jutó lokalizáció információs kori alapintézménye. ábra) foglalja össze. Az e-közigazgatás a legkisebb településen is egy olyan nyilvános társadalmi játszma és vállalkozás. eügyfélkezelés. belső „ügyfelek” kezelése. az adminisztratív (költségvetési) modulok. Az eEurope 2002-2005 három vezető prioritása közül az egyik éppen az e-kormányzás. illetve tudásmenedzsment.

a társadalom szinte minden tagjához. amely az e-demokrácia megalapozásával és kiépítésével valósítható meg. hogy a szolgáltatásokat az emberek elérjék. De nem(csak) a régi közigazgatás elektronizálása. Tegyék lehetővé az emberek. hanem a digitális demokrácia és a szolgáltató e-közigazgatás általánossá tétele.és kommunikációtechnológiák kínálta eszközökkel váltsák fel. az állampolgár. avagy a közigazgatás teljes modernizációjára van szükség.3. Az irattárakban levő adatok fokozatosan. A közigazgatás tehát a „forró valóság”.operatív programját. Ezáltal a közigazgatás hatékonysága javítható. s a szolgáltatásokat elektronikusan közvetlenül igénybe vehessék. A közigazgatási rendszereinknek ezért meg kell változniuk. változtatás szükséges. Evvel a területfejlesztési tervezés szintjén jórészt lezajlott a közigazgatási paradigmaváltás előkészítése. Az e-közigazgatás négy folyamat és azok minőségi integrálása: a közigazgatási szintek és intézmények belső modernizálása. mert az információs kor lehetővé teszi a magasabb szintű és mindenki által elérhető közigazgatási szolgáltatásokat. A modernizációs célok felvázolása előtt azonban szükséges áttekinteni a települési önkormányzatok tevékenységét. hogy ugyanazt az adatot ismételten megkérdezzék. az üzleti-. a feladatkörét érintő legfontosabb szakmai irányokat. az adatszolgáltatást. az ügyeiket sokkal gyorsabban és hatékonyabban elintézhessék. Ez az önkormányzatok ügyintézésének hatékonyságához vezet és az állampolgárok az üzletei. hogy lehetővé váljon a helyi szinten erősödő igény megmutatása – konkrétan az a törekvés. Az új közigazgatásnak emiatt az eddiginél jobban segítenie kell a helyi akaratok és szerveződések kialakulását. módszeresen kerüljenek elektronikus feldolgozásra. 11.és civil szféra részére jobb minőségű szolgáltatást nyújtanak. amelyekben szinte kivétel nélkül kiemelt feladat az e-közigazgatás bevezetése és elterjesztése. Az e-közigazgatás így a forró valóság tényleges és folyamatos hűtése. hanem egyúttal újfajta közigazgatás. amelyek lehetővé teszik 156 . a kormányzati-önkormányzati szintek közötti digitális együttműködés és az e-demokrácia. Az információs és kommunikációtechnológia alkalmazásával a közigazgatás kerüljön közelebb az emberekhez.2. A funkciókhoz kapcsolódóan a közigazgatás egyben jelentős tartalomszolgáltató is. Szolgáltató közigazgatás A szolgáltató közigazgatás feltétele. egyáltalán a hálózati állam és önkormányzás előtt álló stratégiai tennivalókat. Az e-közigazgatás tehát nem pusztán az e-ügyintézés bevezetése vagy az elektronikus aláírás alkalmazása. a helyi társadalmak létezésének és működésének megreformálása. vagy olyan adatot kérjenek. a társadalom problémáit nem kezelheti tűzoltásként.és módszerbeli változás. Az e-közigazgatás: digitális közigazgatás. A nagyobb arányú átalakításhoz szemlélet. Az adminisztratív információval kapcsolatos tárgyalási módszereket az emberek és a közigazgatás közötti párbeszéd módját az új információs. decentralizált kísérletek ezreire. amit már a korábban megszerzett adatokból a közigazgatás rendelkezésére áll. hogy az embereknek nagyobb beleszólásuk legyen a (köz)ügyekbe. a társadalom egyéb szereplői és a közigazgatás közötti elektronikus párbeszédet. Elkerülhető lesz. A helyi közigazgatási funkciók mindegyike igényli a kommunikációt. hanem tudatos. Először lesz valóban szolgáltató közigazgatás. valamint a civil szféra kapcsolata nyitottabbá és együttműködőbbé válik. Nem egyetlen masszív átszerveződésre vagy egyetlen felülről kezdeményezett forradalmi változásra kell gondolnunk. az e-közigazgatáshoz szükséges minden tudás elérhetővé és használhatóvá tétele.

hogy az állam nem értük van. elindítva ezzel az új típusú demokrácia társadalmi tanulásának folyamatát. bármilyen eszközzel lehetővé teszi az elérhetőséget • egyszerűsíti a munkafolyamatok menedzselését.különösen az önkormányzás és a helyi közigazgatás egyértelműen polgárbarát lesz. amelyek egyrészt az adott településről vagy térségről teljes körű információt szolgáltatnak. integrációs lánc” kialakítását célozza meg a közigazgatás minden területén.és szoftverplatformot. mely „egy valós igényeken alapuló. A közigazgatási információs rendszereket és az adatvagyont egységesíteni kell és mindenki számára egyformán garantálni és elérhetővé tenni. hogy a politikai döntéshozatal új modelljeit helyi és regionális szinten kipróbáljuk. A globális információs társadalom kialakulásával párhuzamosan zajló helyi intelligens fejlesztő programok fókuszában a változásokkal együtt járó kockázatok és mellékhatások mérséklése. a képviselők. a kapcsolatrendszereket kell újragondolni.és hatáskörök kialakítását teszi lehetővé. amely például • egységesen kezeli az adatvagyont és a közigazgatási rendszereket. valamint az új korszak előnyeinek maximalizálása álljon. Kiemelt feladat az állampolgárok. sőt a diktatúrák idején ellenük lép fel. a megfelelő hardver. kötelezővé téve az intelligens technológiák alkalmazását. Az ügyintézési folyamatokat. • bárki részére. Biztosítani kell a nemzetközi információs hálózatokkal való együttműködést. A lakosság. • biztosítja a tapasztalatcserét. A modern demokrácia intézményeinek célja nem lehet más. Az emberek sokasága csak akkor érzi magát majd állambarátnak. a piaci. interaktív. végrehajtva a szükséges racionalizálásokat. másrészt az adatok a települési portálok mögött egy egységes szerkezetű adatbázisba kerülnek („gyűjtődnek”) és több lépcsőben elérhetők. • a hozzáférés egyszerű és egységes. • alkalmazásával megvalósul a „mindent egy helyen intézni” elv. minthogy az államot és közigazgatását végképpen a társadalom szolgálatába állítsa.számunkra.és civil szervezetek valamint a közigazgatás közötti kommunikációt tegyük hatékonnyá. ha . A közigazgatási szolgáltatásokat portál alapú informatikai megoldásokkal kell biztosítani. amely képes megfelelni az internetes kihívásoknak. • átlátható feladat. Nemcsak a meglevő közigazgatást kell gépesíteni és a közigazgatási honlapokat portálokká alakítani. Az e-közigazgatás gyűjtőportál rendszer a régiókban előforduló különböző szintű és nagyságú önkormányzatok számára megoldást tudnak nyújtani az információs társadalomba való bekapcsolódás elősegítéséhez. • egyszerű és hatékony információáramlást biztosít. Ezért e-közigazgatási tájékoztató gyűjtőportálokat alakítanak ki az önkormányzatok különböző szintjein. tartalommal feltölteni. Az emberek sokszor érezhették úgy. elemezhetők. a köztisztviselők felkészítése az információs korra. A szolgáltató közigazgatás megteremtésének kulcsa a megfelelő integrált informatikai háttér. Ennek érdekében minden térségben olyan térségi informatikai 157 . Ennek a sokszor meghirdetett fordulatnak a rendszerszerű és egyedül hatékony szisztémája az e-kormányzás és az e-közigazgatás lehet. speciális kezdeményezések segítségével az új térségi identitás és életminőség javításának elősegítése. • interaktív. A huszadik században az állam és a társadalom nagyon messze került egymástól. bárhonnan.

ez feladatkörökbe szervezve kétszintű kulcsszó-rendszerrel tartalmazza az önkormányzatok és dekoncentrált szervezetek hatásköreit havi követéssel. A rendszer tartalmazza a jogi háttér ismertetését.4. olcsó.1. Ez alapját képezi az EU-ban is követendőnek tartott WORK FLOW alapú fejlesztésnek. 11. lehetőséget biztosít a jogszerű. A rendszerből elkülönülnek nagyságrend szerint az önkormányzatok. hogy a kis. pontos. hogy az emberek elsajátíthassák mindazt a tudást. A közösség fejlesztésének. Megjelöli az I. ügyfélszolgálaton vagy interneten keresztül. Az Európai Uniós elvárásoknak és törekvéseknek megfelelő Ügymenet jellegű rendszerfejlesztés adhat választ ezekre a kihívásokra. Ügymenet modellek A feladat. polgárbarát ügyintézésre. hogy a települések és térségek igényeit kielégítő önkormányzati-közigazgatási fejlesztések további átfogó támogatásban részesüljenek. Hálózati kapcsolatrendszer épüljön ki a vállalkozások és a K+F tevékenységet folytató intézmények között annak érdekében. ezáltal növelve piaci versenyképességüket.4. Tudásbázis jelleggel magába foglalja a közigazgatási eljárások teljes ügyintézési folyamatának leírását. A vállalkozásokat és professzionális felhasználókat ösztönözni kell az új technológiák hasznosítására a vezetés és a termelési rendszerek hatékonyságának növelése érdekében. bizottságokhoz kapcsolhatók. Tartalmazza a hatáskör szövegét és az ezt előíró vagy lehetővé tevő jogszabályt. kiemelve az Államigazgatási Eljárás közös elemeit. lehetőséget biztosít átruházott hatáskörök esetén az eredeti és aktuális jogosított megkülönböztetésére. gyors. 11. Ugyancsak lehetőség van a hatáskörök személyhez kötésére. hogy ők maguk önsegítő csoportokat működtessenek. kezdve a megvalósíthatósági tanulmányok megfogalmazásától annak garantálásáig. megyei jogú város. A nagytelepüléseken a munkaszervezést teszi könnyebbé. illetve felülvizsgálati ágban eljáró szervezeteket. ahol nehezen biztosítható minden területen magasan képzett szakmai háttér. tájékoztatók) részletes leírásával. segítve a 158 . a munkaköri leírások. amely a háztartásokat hozzáférésikapcsolódási ponttal látja el a telematikus szolgáltatásokhoz. tanácsadásokat terjesszük el. község. támogatva ezzel a szervezeti Működési Szabályzat naprakész vezetését. A hatáskörök szervezeti egységekhez. Közigazgatási ügyfél-tájékoztató rendszer A társadalmi rendszerváltás és az információs társadalom kihívásai egyaránt a közigazgatási tevékenység új alapra helyezését indokolják. e-közigazgatást segítő kezdeményezéseknek. A kistelepülések számára. Első fázisban ezek az információk az állampolgárok korszerű tájékoztatását teszik lehetővé papíron. II. tehát főváros. a társadalmi csoportok támogatásának.és középvállalkozások elszigeteltsége oldódjon. megye. amely biztosítja. ügyfél-tájékoztatás hatékony megoldását. fokon. aktív szerepet játszanak az új technológiákon alapuló fejlesztésekben. a csapatmunka gyakorlatának új technikáját oktató kurzusokat. A kötelező hatáskörök mellett önként vállalt feladatok kezelésére is alkalmas. amely a kezdeményezések elindításához és ahhoz szükséges. valamint az üzleti tevékenység elektronikus szervezésére. szétválasztja az államigazgatási (hatósági) feladatköröket az önkormányzatiaktól.és hatáskörök kiegészülnek az eljárások indításához szükséges dokumentumok (formanyomtatványok. Szubvenciót és kölcsönt kínáljunk a közösségi önszervező.(vezetékes és mobil) hálózat kiépítése szükséges. A rendszer a teljes magyar joganyag felülvizsgálatával kialakított hatásköri rendszerre épül.

Ellenőrző kérdések Mi az elektronikus kormányzat? Melyek a feladatai? Melyek az e-közigazgatás és az e-vállalatok kapcsolódási pontjai? Hogyan működik az elektronikus közbeszerzés? Mi az az egyablakos ügyintézés? Hol jelentkezik a back-office és a front-office integrációja? 159 . Legfelsőbb Bírósági határozatokat.4. Második fázisban a hivatalban működő WORK FLOW alapú tudásbázisú ügyintézői rendszer kifejlesztése. A tájékoztató funkción túl a hivatal zárt rendszerében a tájékoztató formanyomtatványokat beviteli képernyőként kezelve alapjául szolgál egy tudás alapú rendszer kialakításának. 11. Rendszerfejlesztés A rendszerfejlesztés célja első fázisban korszerű tájékoztatás és szakszerű ügyintézés segítése. ugyancsak tartalmaz információkat az elérhető szakirodalomról. telephelyeikről kezdeményezhetik elektronikusan ügyeik intézését. valamint a döntést befolyásoló Alkotmánybírósági.2. A rendszer tartalmazza továbbá a folyamatok lezárásául szolgáló határozat. Természetesen ehhez szükséges az Államigazgatási Eljárás elektronikus hitelesítése is. szervezetek) otthonukból. ahol az eljárás indítása az ügyfelek (állampolgárok.ügyiratminták részletes leírását.nagyszámú ügyintézési folyamatot. Harmadik fázisban az elektronikus aláírás EU szabványjogi megvalósítását követően a nap 24 órájában működő elektronikus ügyintézés megvalósítása.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful