Készült a HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.

0 számú program támogatásával

Informatikai alapok (A gazdaságinformatika alapjai)
Készült a HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.0 számú

„Gyakorlatorientált képzési rendszerek kialakítása és minőségi fejlesztése az agrár-felsőoktatásban”
pályázat keretében

© DE ATC AVK 2005

Szerző: Cser László, Nagyné Dr. Polyák Ilona, Németh Zoltán,

Lektor: Lektor Mátyás

© DE ATC AVK 2005

ISBN xxx xxxx xx x Első kiadás

A kiadvány szerzői jogvédelem alatt áll. A kiadványt, illetve annak részeit másolni, reprodukálni, adatrögzítő rendszerben tárolni bármilyen formában és bármilyen eszközzel – elektronikus úton vagy más módon – a kiadó és a szerzők előzetes írásbeli engedélye nélkül tilos.

Kiadó: Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar

Budapest, 2006. május 25.

2

1.

A TANTÁRGYRÓL 1.1 KÉPZÉSI KÖVETELMÉNYEK 1.2 MI IS AZ A GAZDASÁGINFORMATIKA? 1.3. HELYZETKÉP: AZ INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIA FORRADALMA 1.3.1. Átalakulások az üzletben és menedzsmentben 1.3.2. A virtuális vállalatról 1.4. AZ INFORMATIKAI TECHNOLÓGIA

6 6 6 7 7 9 10 12 12 13 14 15 16 17 18 19 19 20 21 23 24 25 26 27 27 28 29 32 32 33 34 34 36 37 38 38 39 39 41 41 42 42 45 50 51 52 52 52 53 53 54 55 56

2.

A RENDSZEREK ÉPÍTŐKÖVEI: A PROGRAMOZÁS 2.1 A PROGRAMOZÁSI NYELVEK 2.1.1. Gépi nyelv és assembly 2.1.2 Magas szintű programnyelvek és fordítók 2.1.3 Neumann-elvű és nem Neumann-elvű nyelvek 2.2 ALAPVETŐ PROGRAMOZÁSI STRUKTÚRÁK 2.2.1 Szekvencia 2.2.2 Döntés 2.2.3 Ciklus 2.3 AZ OBJEKTUM-ORIENTÁLT PROGRAMOZÁS ALAPELVEI 2.4 STRUKTURÁLT PROGRAMOZÁS ÉS GRAFIKUS OBJEKTUMOK A VISUAL BASIC NYELVBEN 2.4.1 A Visual Basic indítása és elemei 2.4.2 Beolvasás, kiírás, értékadás 2.4.3 Feltételes elágazások 2.4.4 Ciklusok 2.4.5 Tömbök 2.4.6 Grafikus objektumok a VBA-ban 2.4.6.1 Tulajdonságok 2.4.6.2 Metódusok és események 2.4.6.3 Az ActiveX vezérlők

3.

ELEMI ALGORITMUSOK 3.1 3.2 3.3 3.3.1 3.3.2 3.3.3 3.4 3.4.1 3.4.2 3.4.3 AZ EUKLIDESZI ALGORITMUS ÖSSZEGZÉS TULAJDONSÁG KERESÉSE, KIVÁLASZTÁS, MAXIMUM ELŐÁLLÍTÁSA Negatív szám lineáris keresése Kiválasztás és kiválogatás Maximum kiválasztása RENDEZÉS Buborék-rendezés Minimum-rendezés További rendezési módszerek

4. AZ ADATTÓL AZ ADATBÁZIS KEZELÉSIG 4.1. AZ ADATBÁZIS 4.2. AZ ELEMI ADATSZERKEZETEK 4.2.1.A bejegyzés, vagy rekord 4.3. ADATBÁZIS-KEZELŐ RENDSZEREK 4.4. ADATMODELLEK: HIERARCHIKUS ADATMODELL, HÁLÓS ADATMODELL, RELÁCIÓS ADATMODELL, OBJEKTUM-ORIENTÁLT ADATMODELL 4.4.1. Hierarchikus adatmodell 4.4.2. Hálós adatmodell 4.4.3. Kétszintű hálós adatmodell 4.4.4. CODASYL-hálós adatmodell 4.4.5. Relációs adatmodell 4.5. NORMALIZÁLÁS. NORMÁLFORMÁK 4.6. A RELÁCIÓS ADATBÁZIS KEZELŐ RENDSZEREK A GYAKORLATBAN. AZ ACCESS ADATBÁZIS-KEZELŐ
RENDSZER

4.6.1. Adatműveletek, adattábla kezelése 4.6.2 Adatbázis tervezése (relációs adatbázis tervezése). Adatbázis létrehozása

3

2.2.3. INTERNET SZOLGÁLTATÁSOK 6. CÍMZÉSI RENDSZER 6. Állományok átvitele .3.1.5. ADATKEZELÉS.2. AZ SQL FEJLŐDÉSÉNEK FŐBB ÁLLOMÁSAI 5. A World Wide Web 6.2. A DOMÉN NÉV RENDSZER (DNS – DOMAIN NAME SYSTEM) 6.5. INFORMÁCIÓRENDSZEREK 7.4.3.6.2. A fizikai réteg 5. Hálózat felépítés (topológiájuk) 5. A hálózatok részelemei 5.3 Lekérdezések. Kapcsolat két pont között 6.1. 9. AZ ELEKTRONIKUS ALÁÍRÁS FUNKCIÓJA 4 . ADSL 6.2. ALAPMŰVELETEK A PRECÍZIÓS GAZDÁLKODÁS ESZKÖZEI 59 63 64 67 69 69 69 70 72 74 74 76 79 79 82 83 84 86 88 88 90 91 92 92 93 93 94 95 96 96 97 98 100 103 106 108 108 113 114 121 121 122 124 126 127 128 129 130 131 132 136 139 139 140 10.1.AGRÁRSTATISZTIKAI RENDSZER 8. AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRINFORMÁCIÓ RENDSZEREI 8. KLIENS-SZERVER MODELLEK 6.3. TÉRINFORMATIKAI RENDSZEREK TÍPUSAI A HELYMEGHATÁROZÁS.2.4.5. A HÁLÓZAT FIZIKAI MEGVALÓSÍTÁSA 5.1.4.4. VEZETŐI TEVÉKENYSÉGEK ÉS ADATSZÜKSÉGLETEK 7.3.1.2 HIVATKOZÁSI MODELLEK 5. SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATOK 5. ADATBIZTONSÁG ÉS AZ ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM 10. AZ INTERNET 6.1. TESZTÜZEMI RENDSZER .3.4.6. 9. biztonság.1.4. SPECIÁLIS SZAKTERÜLETI INFORMÁCIÓS RENDSZEREK 9.4.3.6.1.3. AGRÁRINFORMÁCIÓRENDSZEREK 8.1 Hálózati struktúrák 5. ELEMEI 5. CÉLJAI. VÁLLALATI INFORMÁCIÓS RENDSZEREK 8.4. Hálózati hardver 5.3. FIZIKAI HOZZÁFÉRÉS AZ INTERNETHEZ 6. Mobil Internet 6.1. A WWW alkalmazások fejlesztésének eszközei 6.1.3.7.3.6. E-ALÁÍRÁS 10. Telefonvonalon való kapcsolódás 6.2.1.1 Az OSI hivatkozásai modell 5. INTEGRÁLT IGAZGATÁSI ÉS ELLENŐRZŐ RENDSZER 8.4.3. A PIACI INFORMÁCIÓS RENDSZER 8.2.5. adatvédelem 4. Wi-Fi 6. INFORMÁCIÓS RENDSZER FOGALMA 7.FTP .4 HÁLÓZATOK ÖSSZEKAPCSOLÁSA 5. Valós idejü kapcsolattartás (IP telefon) 7. 9.1.4. TÉRINFORMATIKA 9.4. Szűrések a lekérdezésben 4.9.A FADN (FARM ACCOUNTANCY DATA NETWORK) 8.2.1. Wi-MAX 6.File transfer protokoll 6. Űrlapok készítése 4.1. Hálózati szoftver 5. GEOMETRIAI ADATOK RASZTERES ÉS VEKTOROS ADATOK.6.1.4.4. Elektronikus levelezés 6.2.2 A TCP/IP hivatkozási modell 5.1.6. TELNET 6.5 Jogosultság.1.

3. Az elektronikus aláírás módszerei 10. Consumer to Consumer (C2C) 10. E-SZAKIGAZGATÁS 11. szervezéssel kapcsolatos fontosabb elvárások 11. Peer to Peer (P2P) 11.1.3.2. KÖZIGAZGATÁSI ÜGYFÉL-TÁJÉKOZTATÓ RENDSZER 11. E-business 10. E-KORMÁNYZAT.2.7. Rendszerfejlesztés 140 142 144 145 145 145 146 146 147 147 148 149 150 150 153 153 153 153 155 156 158 158 159 5 . Ügymenet modellek 11. ELEKTRONIKUS KÖZSZOLGÁLTATÁSOK.3. Az ügyintézéssel kapcsolatos.3.3.3. ÜGYINTÉZÉS 11.2.3.6. AZ ÖNKORMÁNYZATOKKAL SZEMBENI ELVÁRÁSOK 11.10.2.9.2.4.4.3. Administration to Administration (A2A) 10. Administration ti Business (A2B) 10. E-business modellek 10. ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM. Business to Business (B2B) 10. A szervezettséggel. ELEKTRONIKUS ÜZLETVITEL 10. Elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatások 10.2. Az elektronikus kereskedelem hatása a gazdasági életben 10.1.2. Szolgáltató közigazgatás 11.3.2. E-KORMÁNYZAT FOGALMA 11. Business to Consumer (B2C) 10.1.1.3.3.3.3.2.4.8.3.1.4.2.5.1. főbb elvárások 11. Az e-közigazgatás programja 11.

hogy az üzleti tevékenységet számítógépes alkalmazásokkal tegyék hatékonyabbá. üzletviteli feladatainak elvégzését. amely a gazdasági kommunikációs és információrendszerek számítógéppel támogatott feldolgozási módszereivel és technikáival foglalkozik.1. kontrolling.” (Zilahi-Szabó: Wirtschaftsinformatik. és idegen nyelveket is ismerniük kell. rendszerfejlesztési. döntési információfeldolgozó rendszerei. különös tekintettel azok működési elveire. A középpontban az gazdasági/üzleti feladatok támogatása áll. tervezési. A gazdasági alkalmazások. • az informatikai infrastruktúra hatékony üzemeltetése. 1. lehetőségeire és korlátaira.” (Johannes Kepler Universität. • adatstruktúrák és rendszerfunkcionalitás elemzése és modellezése gazdasági alkalmazások szoftverrendszereinek fejlesztése céljából. matematikai és gazdasági ismeretekkel kell rendelkezniük. elektronikus üzletvitel). A gazdaságinformatika az alábbi részterületek vizsgálatára és elemzésére terjed ki: • gazdálkodó szervezetek adminisztrációs. szociológiai vonatkozásban is. módszereivel és technikáival foglalkozik.figyelembe véve annak inhomogenitását – törekszik az ismeretek rendszerezésére. diszpozíciós. A képzésben megszerzett ismereteket integrálni kell tudni. a szociológiai és az informatikai diszciplínákat. • a gazdasági területeken alkalmazandó számítógéprendszerek (hardver. A TANTÁRGYRÓL 1. „A gazdaságinformatika az a tudományterület. és képesnek kell lenni arra. Támaszkodik a hallgatók egyre magasabb szintű informatikai ismereteire. Oldenburg Verlag) „A gazdaságinformatika a gazdasági rendszereket. • szakértői rendszerek fejlesztése és implementálása a különbözõ gazdasági ágazatok területén.2 Mi is az a gazdaságinformatika? „A gazdaságinformatika a közgazdasági és az informatikai tudományok ismereteinek egyfajta kombinációja.1 Képzési követelmények A tantárgy az informatika hardver és szoftver eszközeit mutatja be. de tájékozottnak kell lenni jogi. • a korszerű kommunikációs technológiák alkalmazása az üzleti folyamatokban (irodaautomatizálás. gazdasági alkalmazások) kiválasztási kritériumainak meghatározása. Linz). magában foglalva a közgazdasági. szoftver. • gazdálkodó rendszerek információrendszereinek fejlesztése és menedzselése. programozási. A gazdaságinformatikai szakembereknek alapos információtechnológiai (helyzetelemzési. az emberek és gépek által fejlesztett. amely a közgazdaságtudomány és az informatika közös ismeretanyagán és 6 . illetve kezelt információés kommunikációrendszereket jelenti. amelyek segítik és hatékonyabbá teszik a vállalatok és egyéb gazdálkodó szervezetek gazdasági. A GI olyan interdiszciplináris tudományterület. adatbázis-kezelési módszerek és technikák). de . illetve alkalmazási rendszerek olyan szoftverrendszerek. amelyet a középiskolából hoznak. a szervezetek gazdálkodását kifejezõ információrendszerek fejlesztési és üzemeltetési elveivel. A fogalom az üzleti szférában és a gazdálkodási területeken kezelt szociotechnikai rendszereket.

Springer Verlag) Ennek megfelelően a gazdaságinformatikus szakembernek képesnek kell lennie • az információs társadalom feltétel. Átalakulások az üzletben és menedzsmentben Korunk gazdasága óriási átalakuláson megy keresztül.1. 1. hogy az itt leírt ismeretek rendszerét ki fogják egészíteni és el fogják mélyíteni a szaktárgyak tanulása során szerzett részletes ismeretek. a gazdaságinformatika társadalmi aspektusai sem elhanyagolhatók. • az infokommunikációs folyamatok és technológiák együttműködésen alapuló modellezésére. Helyzetkép: az információtechnológia forradalma 1.kutatási eredményein alapul. • az információtechnológia korszerű lehetőségeit kihasználva a szervezetek tudásbázisának és üzleti intelligenciájának a növelésére. de támaszkodik a műszaki tudományokra és az informatikára.3.1.” (Peter Mertens: Wirtschaftsinformatik. Jelen tankönyv ebben a szemléletben próbálja meg bemutatni a gazdaságinformatika alapjait azzal a feltételezéssel. alkalmazások fejlesztésére. • az értékteremtő folyamatokat támogató informatikai feladatok menedzselésére. Ennek főbb tényezői az alábbiak: 7 . Miután az informatikai rendszerek és a gazdálkodástudomány elválaszthatatlan a szociológiai vonatkozásoktól. ábra: A gazdaságinformatika helye a tudományterületek között Mint az a 1. • folyamatok szabályozására és tervezésére. • a problémák feltárására.és értékrendszerében a valós üzleti folyamatok megértésére. a gazdaságinformatika szorosan kötődik a gazdálkodástudományhoz. ábrán is látható. működtetésére és a működés elvárt minőségnek megfelelő felügyeletére (Gazdaságinformatikus BSc Képzés Akkreditációs anyaga) Szociológia Informatika Gazdálkodástudomány Műszaki tudományok 1.3.1. a problématér definiálására.

hogy ezek a beszállítók területileg hol helyezkednek el. festés. Az alrendszereket gyártó kapacitások telepítésénél a munkaerő képzettsége és olcsósága. a gyártásfejlesztés és az alapvető gyártási műveletek (öntés. A verseny olyan technológiai fejlesztéseket tett szükségessé. hogy pl. Ehhez járul még az egyes kiegészítő tevékenységek (pl. világpiac fokozott érvényesülése. az autógyárban a gyártelepen belül folyt a gyártmányfejlesztés. • Globálissá váló termelés. kovácsolás. ábra). 1. szállítás. forgácsoló megmunkálás. amelyekkel egymagában egy – még oly nagy – vállalat sem tudott lépést tartani. a hagyományos termelési struktúra a regionális környezetre alapozott.• Menedzsment és kontroll rendszerének átalakulása. ezért a termelési struktúra elsősorban a technológiák köré szerveződött. 8 . ábrán látható. a beszállítók csak a speciális szerelvényeket (pl.2. valamint az infrastruktúra fejlettsége nagyon nagy súllyal esik latba (1. a kovácsoló-gyár nemcsak egy.. hanem több (esetleg egymással is versengő) autógyárat szolgált ki egyre magasabb technológiai színvonalú termékekkel. • Nemzetközi verseny.5. Ez azt jelenti. autóvillamossági elemeket) biztosították. 1. marketing. hogy az egyes vállalatok korántsem rendelkeztek azzal a technológiai háttérrel (többnyire).). Az pedig. termék-orientált vállalatokra épült. szerviz stb. Némi egyszerűsítéssel ez úgy írható le. ábra). hogy a vállalatok a regionális struktúra mellett elsősorban a termékek szerint szerveződtek. amely az ilyen szerveződésű termelés gazdaságosan fenntarthatóvá tette volna. Kimondható általában. hidegalakítás.2.4. Láthatóvá vált azonban.) kiszervezése a vállalat alapvető struktúrájából (l. szerelés stb. Pl. hogy a végtermék kibocsátó vállalat egyre inkább csak rendszerintegrátorként működik. a kommunikáció és a szállítás korszerű lehetőségei mellett már egyre kisebb szerepet játszik. • Globális vásárlási lehetőségek. ábra: A hagyományos termelési struktúra Mint az 1. lemezalakítás.

3. ábra: A virtuális vállalat gondolata Az informatika és a vele integrált kommunikációs technika (számítógépi hálózatok) a vállalat belső szerkezetét is átalakították.7. ábra). ábra: A globalizált termelés alapgondolata 1.elérkeztünk a jelenlegi globális termelés alapvető szerkezeti egységéhez. szállítók és erőforrások) továbbra is megmaradtak (1. de bonyolultsági szintjük miatt új informatikai támogatást kellett bevezetni. 9 .5. a vásárlók. GYÁRTÓ VÁLLALAT TERVEZŐ VÁLLALAT ÉRTÉKESÍTÉSI ÉS MARKETING VÁLLALAT CORE COMPANY LOGISZTIKAI VÁLLALAT PÉZÜGYI VÁLLALAT 1.6.2. ábra). amely a termék integrációját és kibocsátását szervezi és valósítja meg.3.1. A virtuális vállalatról Így – lényegében . Ez az informatikai rendszer fokozatosan átszőtte a teljes működést és a szervezetet integráló alapvető elemévé nőtte ki magát (1. A vállalati szervezet hagyományos pillérei (a termék. a virtuális vállalathoz. s működését két tényező fogja össze: az informatika és a logisztika.

• számítógépi hálózat. amelyek a szaktárgyakban már evidenciaként jelennek meg. ábra: A szervezet „tartóoszlopai” 1. Az informatikai technológia A korszerű informatikai technológia – mint az ismeretes – az alábbi fő témakörökre támaszkodik: • hardver. s bemutatják azon összefüggéseket. Ezért az elkövetkező fejezetek elsősorban rendszerező jellegűek. hogy a később részletesen (önálló tantárgy keretében) elsajátítandó ismeretek összefüggéseit megalapozza.1.7. Az elkövetkező fejezetek témakörei az alábbiak: • A rendszerek építőkövei (a programozás alapjai) • Az alap algoritmusok • Az adattól az adatbázisig • Számítógép hálózatok 10 . • kommunikáció.6.4. ábra: A szervezetet integráló informatikai rendszer szegmensei 1. • szoftver. Jelen bevezető tantárgy tematikája úgy épül fel. • adattárolás.

Napjainkban az informatika magas szintű alkalmazása szükségszerűség. A gazdaságinformatika az informatikai modellés eszközrendszer hatékony alkalmazása a szervezet gazdasági tevékenységében. amely a szervezet alaptevékenységét is befolyásolja. a versenyképesség (és ezzel a piaci szervezeteknél az életben maradás) feltétele.• Az internet • Az információrendszerek a vállalatnál • Agrárinformációs rendszerek • Térinformatika • Adatbiztonság • e-kormányzat Összefoglalás Az informatika elterjedése teljesen átalakította a hagyományos termelő és szolgáltató szervezeteket. 11 . . A munkát megkönnyítő eszközből a szervezetet integráló és a környezetébe bekapcsoló rendszer lett.

illetve új elemek beépítése – nagyobb jelentőségű.1 A programozási nyelvek Az első. több emberi erőforrást foglal le. mint a teljesen új programok fejlesztése1. adatfeldolgozáshoz készült a COBOL. A XX. elemi típusú és csak alapvető utasításokat ismerő programnyelvek óta körük jelentősen bővült. A program tehát a bemeneti (input) adatok feldolgozásának lépéseit jelentő algoritmusok pontosan megfogalmazott leírása valamely programozási nyelven. Az első számítógépek működtetéséhez használt programok célja a hardver működésének hatékony. A számítógép processzorának saját „nyelve” és a programnyelvek közötti távolságot. olvasható legyen. a számítógépen futtatható programok összességeként is definiálni. a fizikai alkotóelemek tömegtermelése jelentősen csökkentette azok árát. hogy a Gondoljunk például a Windows-sorozatra. de ezzel párhuzamosan az egyre fejlettebb architektúra és a felhasználók táborának kiszélesedése egyre nagyobb teljesítményt követelt a programok fejlesztőitől. Egy összetett rendszert különálló komponensek. sikeres irányítása volt. A század folyamán a technológiai fejlődés megfordította ezt az arányt. és a megfelelő szoftver előállításának költsége jóval alacsonyabb volt a – mai mértékkel – csillagászati hardverköltségeknél. 2 Beginners All-purpose Symbolic Instruction Code 1 12 . tehát azt. modellezési technikák megvalósítása a GPSS és a SIMULAnyelvek célja. A felsorolás természetesen nem teljes. és a felhasználási szempontok mellett számos egyéb szempont alapján is kialakíthatunk programnyelv-kategóriákat. módosítások a meglévő struktúrában. Meglévő programok módosításához. Különböző célokra különféle nyelvek születtek. 2. amelyekből általánosan legfeljebb egy-két tucat ismert és népszerű. A rendszerek építőkövei: a programozás Az informatikai rendszereket tárgyalva a szoftver és program fogalmak többféle jelentéssel is bírhatnak. • rendszerprogramozásra született a C nyelv. önálló szoftverek elegyének is tekinthetünk. több száz programozási nyelvet tartanak számon. hogy a szoftverek karbantartása – azaz: hibák javítása. hogy a program világosan értelmezhető.2. A program meghatározása már egyértelműbb: a számítógép által értelmezhető utasítások sorozata. és az elméleti keretek ismertetése után a Visual Basic nyelv környezetét felhasználva áttekintjük a legfontosabb gyakorlati programozási ismereteket. így például • főleg tudományos (matematikai) számítások eszköze a FORTRAN és az ALGOL nyelv. A következő fejezetben a programozási nyelvek történetével. lényegében feladat-meghatározás a számítógép számára. gazdasági alkalmazásokhoz. • oktatási célból fejlesztették a BASIC2 és Pascal nyelveket. továbbfejlesztéséhez elengedhetetlen. de szokás a szoftver fogalmat gyűjtőkategóriaként. • számítógépes szimuláció. század végére megfigyelhetővé vált. Ezen követelmény – és nem mellesleg a programozással foglalkozók körének jelentős kiszélesedése – hatására a programok nyelvezete és a nyelvek mögötti filozófia is sokat változott az első számítógépek óta. amelyek kernelje az 1995 és 2002 között kiadott verziókban alig változott. osztályozásával foglalkozunk. • ügyviteli.

feladatorientált nyelvek Szokás ezt a megkülönböztetést a programnyelvek egymást követő generációiként megadni. és a magas szintű nyelvek a harmadik generációt. feltételes ugrások) tartalmaz. az assembly a második. az adott utasítás végrehajtása után automatikusan a következő utasítást dolgozza fel a processzor. így a gépi kód alkotja az első. Az egyes utasítások könnyebb megfogalmazására. aritmetikai és logikai utasítások. A számítógépek processzorai különböző nyelvekkel rendelkeznek. hogy a memória mely területén („rekeszében”) találhatóak a számításokhoz szükséges adatok. Gépi nyelv és assembly Neumann János 1948-ban megfogalmazott követelményei a mai napig meghatározzák a számítógépek többségének architektúráját és működését. illesztőprogramok és operációs rendszerek készültek/készülnek assembly nyelven. mint pl. módosíthatósága miatt. a harmadik generációs nyelvek továbbfejlesztett változatai mellett speciális célú nyelvek. Egy assembly-program adatdefiníciókat és programutasításokat (adatmozgatás. A műveleti kódban megadott utasítást hajtja végre a processzor a címrészben megadott 1. a gépi nyelvhez legközelebb álló. bizonyos utasításokat – beépített áramköreikkel – közvetlenül hajtanak végre: ezek alkotják tehát az egyes processzortípusokra jellemző utasításkészleteket. de használata visszaszorulóban van platformfüggősége (a különböző processzorcsaládok. mind a programok a gép belső tárolójában (a memóriában) helyezkednek el – a programok egyes lépései automatizáltan követik egymást. 2 vagy 3 operandussal – ezek határozzák meg. jobb olvashatóságára és dokumentálhatóságára született meg az assembly. ún. és általában egyértelmű megfeleltetéseket alkalmaz a gépi nyelvű utasításokra: műveleti kódok helyett 3-4 karakteres rövidítéseket. így használatuk jelentősen egyszerűsödik (az utasítássor alkalmazásához csak a makró nevét kell megadni). Elsősorban a hardverek működését szabályozó rendszerszoftverek. a memóriacím helyett pedig változókat. amelyeknél a magas szintű nyelvek egy adott probléma megoldására nem nyújtanak megoldást. Az assembly nyelvű program végrehajtásához a szöveges forrást le kell fordítani gépi nyelvre. Egyes.1. a következő osztályozással szemléltethetjük: • gépi kódú programozás (közvetlenül futtatható kódok) • alacsony szintű. a fizikai felépítését is beleértve – nem meglepő.1. illetve a mesterséges intelligencia nyelvei tartoznak ide – az utóbbi legismertebb példája a PROLOG logikai nyelve. amely műszaki alkalmazásokban (robotok) és szakértői rendszerekben népszerű. gyakran használt utasítássorok ún. hogy gyakorlatilag az ötvenes évek óta nem vagy nagyon ritkán használják. Intel 8086 és utódai. Negyedik és ötödik generációs nyelveket is ismer az irodalom. A belső programvezérlés elve szerint mind az adatok. IBM Power PC vagy a Sun SPARC assembly-nyelvjárásai legfeljebb szerkezetükben hasonlóak) és a magas szintű nyelvekhez képest nehéz olvashatósága. megkívánja a számítógép teljes ismeretét. Bár a gépi kód képes kihasználni a számítógép minden adottságát. assembly nyelvek • magas szintű. A gépi kódok elemei műveleti kódból és címrészből állnak (szokásos elnevezés még: műveleti és operandus rész). vagy – különösen 13 . makrókba szerevezhetők. Azonban a mai napig léteznek olyan feladatok. alacsony szintű nyelv. ezt az assembler végzi. 2. A gépi kódú program ezen utasítások sorozata.konkrét hardverelemek mennyire befolyásolják a program elkészítésének módját.

Emiatt a szintaktikai hibákról itt nem jegyzék készül a fordítás után. mint a compilernél. hogy egyidejűleg használják: a JAVA nyelv esetében például egy ún. 2. hogy a végrehajtható program a fordítási művelet után már nem hozzáférhető. ekkor célszerű lehet a magas szintű programkód kiegészítése egy assembly nyelvű egységgel. de a kortárs webprogramozási nyelvek (PHP. hibrid kódra történik a fordítás. Interpretert használnak többek között a BASIC nyelv régi változatai. de komoly hátránya. Ilyen mechanizmussal dolgozunk C. az adott nyelvre vagy rendszerszoftverre jellemző rutinokkal egészül ki.vagy időkritikus feladatoknál – nem gazdaságos az alkalmazásuk. A FORTRAN („Formula Translator” összevonásából) és utódai általános célú nyelvek. hanem azok a fordítás során azonnal jelentkeznek. és az egyes sorok feldolgozása után azonnal végrehajtja az utasítást. ami még szintén nem futtatható (legalábbis közvetlenül a processzor számára nem az). amelyek mentén a programok elemei felépíthetők. nem lesz tárolt változata. 14 .2 Magas szintű programnyelvek és fordítók Az első magas szintű programnyelv megalkotásakor a készítőket programok hatékonyabb fejlesztése vezérelte. de a legnépszerűbb nyelvekhez önálló fejlesztői környezetet készítettek. FORTRAN. azaz szabályainak. ez kétféleképpen valósulhat meg. A fordítás végeredménye a végrehajtható program. Hibátlan kódsor esetén a fordító tárgyprogramot készít. 3 Megjegyezzük. ami legtöbbször maga a fejlesztői környezet. a „nyers” kód szövegének formázása és főleg az adott nyelv szabályairól tájékoztató segédletek és minták. szavadon hordozhatók. mint például a programkód hibáinak ellenőrzése. Az így megalkotott programok gépfüggetlenek. majd ezt értelmezi a gép. Pascal nyelvek esetén. és arra is van példa. A fordítóprogram (compiler) a ellenőrzi a forrásprogramot: megfelel-e a nyelv szintaxisának.1. de nagy jelentőségűek tehát a fejlesztői környezetek beépített funkciói. amelyek használata jelentős segítség lehet a programírásban. Perl) is3. azaz saját szabályokkal rendelkeznek. A kész forrásprogramot át kell alakítani a gép processzora számára értelmezhető bitsorozattá. 2. szerkesztésre szorul: különböző. ehhez legtöbbször egy egyszerű szövegszerkesztő is elegendő. Az interpreter előnye tehát a hibakezelésben érvényesül.méret.1 ábra: A programfordítás szakaszai Az értelmezőprogram (interpreter) soronként halad a forráskódban. A felhasználó az adott nyelven ún. hogy sok nyelvhez mindkét fordítótípus létezik. forrásprogramot készít. Így minden egyes futtatáshoz külön futtató környezet szükséges. Ha nem is nélkülözhetetlenek. tehát a programunk gépi kódú megfelelője soronként áll elő.

A fordító- és értelmezőprogramoknak, bár más elvet követnek, vannak közös jellemzőik. Mindkettő alkalmaz forráskódkezelő alkotóelemeket, ezek közül néhány lényegesebb: • Lexikális elemző: a karaktersorozatot szimbólumsorozattá alakítja (szimbólumtábla használatával). Meghatározza a szimbolikus egységeket (változók, kulcsszavak, operátorok). • Szintaktikai elemző: feladata a nyelvi elemek felismerése és elemzése, szintaktikai hibák megállapítása. • Szemantikai elemző: az általa keresett hibák elsősorban kompatíbilitási, végrehajtási problémákhoz vezetnek (végtelen ciklus, logikailag értelmezhetetlen utasítás). • Hibakezelő: hibák jelzése, amelyek súlyossága lehet „normál” vagy „fatális”. A felsoroltakon kívül a compiler tartalmaz kódgeneráló és kódoptimalizáló elemeket is, előbbi a tárgykód előállítását végzi, utóbbi a futtatás gyorsaságát és erőforrásigényét igyekszik javítani. Csak az értelmezőkre jellemző a speciális végrehajtó egység.

2.2 ábra: Egy komplex fordítórendszer

2.1.3 Neumann-elvű és nem Neumann-elvű nyelvek A magas szintű nyelvek mindegyik változatában valamilyen fokú absztrakció érvényesül – a gépi kód „nyers” lépéseihez képest valamilyen gondolkodási módot, stílust sugallnak. A paradigma – amely egy tudományterület sarkalatos megállapítása – a programozási nyelvekben ezeket a módszertanokat jelenti, azaz meghatározza, hogyan használták fel a programozási alapfogalmakat a nyelvek létrehozásakor, milyen modellek szerint kell végrehajtani az algoritmusokat. Általában két fő paradigma-csoportot különíthetünk el, ezek az imperatív és a deklaratív elvű nyelvek, előbbihez a Neumann-féle architektúrához szorosan kötődő, algoritmikus nyelvek, utóbbihoz pedig főleg matematikai logikára épülő, eredményorientált, nem algoritmikus nyelvek tartoznak. Az imperatív nyelvek fő programozási egységei az utasítások, amelyek egymásutánisága vezérli a processzort. Egy ilyen elvű programban a központi problémát az eredmény elérésének módja, az oda vezető út megadása jelenti. Változókat használ az adatok kezelésére, amelyeknek az értéke módosítható. Ide tartoznak az eljárás-orientált nyelvek 15

(eljárás: szövegegység a forráskódban), mint a FORTRAN, COBOL vagy a BASIC nyelvek első változatai4, ezek mellett két fő modern irányzatát különíthetjük el: a strukturált programozás elvét (mint az eljárás-orientált paradigma egy formáját, egyik fő képviselője a Pascal nyelv), illetve az objektum-orientált programozás elvét (C++); mindkettőről lesz még szó a későbbiekben. A deklararatív nyelveknél a programozó a megoldandó feladatot írja le, a megoldáshoz vezető út meghatározása a rendszer dolga. Így ezekben a nyelvekben az utasítás fogalma is ismeretlen, nem létezik vezérlési szekvencia, nincs szerepe a sorrendiségnek. Többek között ide sorolhatók a funkcionális, logikai és automata-elvű nyelvek, amelyekben tehát közös, hogy nem kötődnek a Neumann-féle architektúrákhoz. • A funkcionális nyelvek magas szintű függvények használatára és operátor definíciókra épülnek, minden részproblémát függvényként írnak le. • A logikai nyelvekben tényekből kiindulva következtetéseket vonhatunk le meghatározott szabályok mellett. A program itt egy logikai formula, amelyet ki kell értékelni; ebből adódóan erős matematikai kidolgozottságot igényelnek. Az ilyen programokban az adatok is formulák, nem különülnek el, így nincsenek változók, nem létezik értékadás sem. Ezen nyelvek egyik népszerű alkalmazását a szakértői rendszerek adják. • Az automata-elvű nyelvek másik elnevezése „ipari robot nyelvek”. Egy meghatározott „állapottér”-ben működnek, az adatok állapotok, a végrehajtás egyszerű állapotok sorozata. A program maga egy állapotátmenet-függvény, elkülönül az állapotoktól. Változók, értékadások nincsenek, csak névvel ellátott állapotkomponensek – a nyelv utasításai általában egy állapotkomponenst változtatnak. Megjegyezzük, hogy a programozási paradigmák fentebb tárgyalt képviselőin kívül számos más kategóriát ismer az irodalom. Léteznek például olyan nagyon magas szintű nyelvek (negyedik generációs paradigmaként is hivatkoznak ezekre), amelyek esetében a megoldandó feladat természetes nyelven, vagy diagramok használatával fogalmazható meg, többnyire az adatbázisok lekérdező nyelveit is ide sorolják. Napjaink programozási eszközei főképp interaktív fejlesztői környezetek, programkód-generátorok, amelyek már túlmutatnak a magasszintű nyelvek osztályán. Azonban a programozó eszköztárát továbbra is a fenti paradigmák alapján határozhatjuk meg, és a bonyolult fejlesztőkörnyezetek használatához az alapvető programozási fogalmak és módszerek elsajátításán keresztül juthatunk el. A következő fejezetek a strukturális és objektum-orientált elvekbe nyújtanak bevezetőt, számos példával illusztrálva. 2.2 Alapvető programozási struktúrák

A magas szintű programnyelvek terjedésével az eljárásorientált technikák minél hatékonyabb alkalmazása és a programok olvashatósága, érthetősége a sikeres fejlesztői munka feltételévé váltak. A programok megalkotása során a kiindulási problémát egymástól jól elhatárolt részproblémákra bontva lehetségessé vált a fejlesztési feladatok megosztása. Ezeket a külön kezelhető, cserélhető, tesztelhető részegységeket moduloknak, magát a technikát modularizációnak nevezzük. Az algortimusokban olykor ugrásokat definiálunk: ha például valamilyen feltételtől függően kell egy számítás „A” vagy „B” változatát elvégezni, akkor a két változatból csak az egyiket fogjuk futtatáskor alkalmazni, míg a másikat „átugorjuk”. Nem mindegy azonban, hogy a forráskód szövegében hogyan kezdeményezzük ezt az ugrást. Az első nyelvekben
4

Az „első változat” megjelölés nem véletlen. A felsorolt nyelvekből a ’70-es, ’80-as években struktrált változatok is készültek, a BASIC legújabb változatai (Visual Basic) pedig részben objektum-orientáltak.

16

széleskörűen alkalmazott címkézős technika a GoTo (go to = menj oda) utasítással irányította át a folyamatot a kódszöveg valamely megjelölt területére, azonban az ilyen ugrópontok halmozása átláthatatlanná teheti az algoritmust, és korlátozza a modularizációt. Dijkstra5 1968-as cikkében a GoTo-féle ugrások ellen érvelt, és olyan programozási elvet ajánlott, amely szigorúan moduláris, világos felépítésű, jól elhatárolt részelemekkel. Ezek az alstruktúrák egyetlen bemenő és kimenő ponttal rendelkeznek, és hierarchikusan szervezett alá- és mellérendelések alapján kapcsolódnak össze teljes programmá. A strukturált programozás mindhárom alapeleme zárt egységet alkot, amelyben egyszerű input / output / értékadó utasítások vagy eljáráshívások, illetve beágyazott struktúrák szerepelhetnek. A három alapstruktúra: • Szekvencia: egymást követő utasítások sorozata, végrehajtásuk sorrendje adott. • Döntés: valamilyen logikai feltétel kiértékelésétől függően hajtjuk végre a programkód egyik vagy másik szakaszát. Ezeket a szakaszokat ágaknak, magát a struktúrát elágazásnak is nevezzük. • Ciklus: egy adott utasítássorozat ismétlése valamilyen feltétel függvényében. A következő pontokban röviden áttekintjük az alapstruktúrákat és alkalmazásuk körülményeit. A struktúrafajták általános jellemzése következik, programnyelvtől függetlenül, gyakorlati példákkal a 2.4 fejezet szolgál majd. Egyúttal bemutatjuk az algoritmusok vizuális megadási formáinak (folyamatábra, struktogram) az adott alapstruktúrákhoz rendelt szimbólumait6. 2.2.1 Szekvencia A szekvencia a legegyszerűbb alapstruktúra, egymást követő utasítások együttese. A végrehajtás sorrendje a forráskódot olvasva triviális, a rajzos leírásokban általában „fentről-le” irányú, vagy nyilakkal megadott.

2.3 ábra: A szekvencia

Edsger Wybe Dijkstra (1930 -2002) holland tudós Itt jegyezzük meg, hogy a folyamatábrák elemeire nincs konkrét szabály, többé-kevésbé általánosak azonban az alábbi megfeleltetések: bekérés/kiírás/értékadás: tégalalp vagy paralelogramma, feltételes elágazás: elforgatott négyzet – utóbbit a ciklusok feltételének jelzésére is használják. Az egyes elemeket folytonos, egyenes vonallal vagy nyilakkal kötjük össze.
6

5

17

kifejezések értékét vagy a forráskódban megadott szöveget jeleníti meg a képernyőn. 2. Emellett gyakran előfordul olyan döntési pont is az algoritmusokban. kiírás és értékadás. mint 10. küldi el nyomtatásra. lényegében egy vagy több adott memóriacímet szimbolizáló szöveges azonosító) értékét egy kifejezés értékére állítja. a fentihez hasonló alapforma összevonásából. A beolvasás legegyszerűbb formája egy a billentyűzeten leütött karaktert ad értékül egy változónak. amelyből több ágon haladhatunk tovább. de csak akkor. a jobboldalit struktogramnak hívjuk. A struktogram mindig egy felosztott téglalap. ilyenkor az egyenlőségjel jobb oldalán álló kifejezés kiértékelése után az eredmény a változóhoz rendelt memóriarekeszbe kerül. de fájlból is olvashatunk adatokat. egyébként 2-vel szorozzuk. ha a hamis ág utasítását töröljük. 2.4 fejezetben látunk rá példát.2 Döntés A döntés az algoritmus csomópontja. több. A fenti példánál maradva.2. és a 2.4 ábra: Feltételes elágazás Az ábrán látható példában egy „A” azonosítójú változó értéke szerepel a feltételben: ha kisebb. A folyamatábra az egyes alapstruktúrákhoz különféle alakzatokat rendel. az elágazás értelmezése: osszuk el az „A” változót kettővel. a baloldalit folyamatábrának. A szekvencia alapvetően háromféle utasítástípus kombinációja. a változó értékét 2-vel osztjuk. ahol a két ág közül csak az egyikbe írunk utasításokat. a belső elemek formái itt is a struktúraelemek fajtáját mutatják. az egyszerű utasításokat általában téglalap vagy paralelogramma szimbolizálja. természetesen állhatna a helyükön szekvencia vagy akár egy másik elágazás is. mert valamilyen feltétel áll mindig a középpontban. a legegyszerűbb elágazásokban e feltétel teljesülése vagy nem teljesülése határozza meg. ha 10-nél kisebb. melyik ágon folytatódik a program.Az algoritmusok grafikus illusztrálására alkalmazott két fő módszer látható a 2. Bár most mindkét ágban csak egy-egy utasítás szerepel. 18 . Az értékadás valamilyen változó (információ ideiglenes tárolására szolgál. Általában az „=” vagy „: =” operátorok használatosak értékadáskor. Ezt kiválasztásnak nevezzük (Switch vagy Select parancsok leggyakrabban). Gyakran feltételes elágazásként (vagy a programnyelvekben szinte kivétel nélkül használt If kulcsszó alapján: If-elágazásként) hivatkozunk rá. Az egymásba ágyazott elágazásoknak sok programnyelvben létezik egy speciális formája. ezek: beolvasás. A kiírás változók. vagy írja ki fájlba.3 ábrán.

3 Az objektum-orientált programozás alapelvei Az objektum-orientált programozási paradigma (gyakori rövidítéssel: OOP) a strukturált programozáson alapul. 19 . Ennek megfelelően a baloldali változatot elöltesztelő. számlálós ciklus néven ismert típusa (amelyet a For kulcsszóval adunk meg.2.3 Ciklus Ciklusokat akkor alkalmazunk. objektumok együttműködésével adja meg. E típusok között egy fontos különbséget tehetünk. vagy csak a gép számára kiadott direkt utasítások sorozata – ezzel szemben az objektum-orientált megközelítési mód a programot önálló. és képesek üzenetek fogadására. de az elöltesztelő változatnak számos programnyelvben létezik egy speciális. egymással kölcsönhatásba kerülő. a programozó számára nagyobb rugalmasságot ad. Ez utóbbi típus esetén a ciklusfejben egy index kezdő. valamint lépésközét megadva konkrétan meghatározhatjuk. de szemléletmódjában meghaladja azt. és e feltétel helye. ún.5. ezért gyakran For-ciklusnak is hívjuk). illetve megadásának módja szerint beszélhetünk különféle ciklusfajtákról. a jobboldalit hátultesztelő ciklusnak nevezzük. míg az ismétlődően végrehajtott utasításokat ciklusmagnak vagy ciklustörzsnek nevezzük. de zárt elemek. eljárások gyűjteménye. és ez az ábrán is jól megfigyelhető: a hátultesztelő ciklus utasításai – ha nem használunk ugrásokat – legalább egyszer biztosan végre lesznek hajtva. ha egy adott utasítássorozatot – amely természetesen lehet egyelemű is – egymás után többször kívánunk végrehajtani. 2. A ciklus feltételének megadására legtöbbször valamilyen kiértékelendő logikai kifejezést használunk (sok nyelvben a While kulcsszót követi ez a kifejezés).és végértékét. hogy egyszer sem fut le a ciklus. a programok egyszerűbb átláthatósága. ábra: Ciklusok Az ábrán látható két típusban eltérő helyen vizsgáljuk meg a folytatáshoz szabott feltételt. míg az elöltesztelőnél lehetséges. Az ismétlést feltételhez kötjük. Erre a módszertanra a strukturált programozásnál jobban jellemző a felhasználóbarát jelleg. A ciklusok kezdő utasítását ciklusfejnek. és üzenet küldésére más objektumoknak. 2. A mára már „klasszikusnak” tekintett strukturált elvek szerint a program lényegében függvények. Ezek az objektumok jól elkülönített feladatokat és hatásköröket kapnak. hányszor ismételjük meg a ciklusmag utasításait. adatok feldolgozására.2.

az egymással való kommunikációt pedig e célra kialakított interfészeken (csatlakozó felületeken) bonyolítják. Például a származtassuk a „jegyzet” osztályt a „tankönyv” osztályból. hogy Microsoft termék.karbantarthatósága könnyebbé teszi a fejlesztői munkát. minden könyvre jellemző tulajdonságait tekintjük. 8 C# kimondva: C-sharp 7 20 . az osztálydefinícióban megadott szabályok mentén léteznek. Amikor a hasonlóság azt jelenti. hogy az örökléslánc szintjeit félretéve egy származtatott osztálybeli objektumot egy általánosabb szinten kezeljünk. ezek makrónyelveként a Visual Basic is könnyen Több alaposztály tulajdonságait is egyesítheti egy származtatott osztály. az objektumorientált elv az emberi gondolkodásmódot állítja a középpontba. Visual Basicről szóló fejezetben. • Az objektumok kívülről fekete doboznak tekinthetők: belső folyamataikhoz saját adat. hogy a csomag mely elemeihez férhetnek hozzá (csak olvasás vagy módosítás) más objektumok. Ezzel megnöveli az absztrakciós szintet a programozásban: az objektum-orientált nyelvek távolabb esnek a gépi kódtól. Ekkor egy jegyzet kezelhető könyvként. Ekkor ugyanazon műveletre másmás eredmény kapható az egyes objektumoktól.és eljárásstruktúrával rendelkeznek. Ez a kapszulába zárás elve (egységbe zárás elve. Például egy ún. ekkor az osztályok hierarchikus örökléslánca jön létre. amelyek saját adatokkal. amelyek az alaposztály valamennyi definícióját hordozzák.3 pontban példaként említettük objektum-orientált programnyelvre a C++ nyelvet. E jegyzetben nem célunk az objektum-orientált programozás mélyebb ismertetése. és részben ide sorolható a Visual Basic nyelv is. Míg a korábbi paradigmák elveit követve programíráskor az utasítások számítógépes végrehajtásának módját kellett szem előtt tartani. azonban néhány vonására ki fogunk térni a következő. A 2. hogy a származtatott osztályokból lehetséges újabbakat származtatni. népszerű objektum-elvű nyelvek a Delphi és a Java.4 Strukturált programozás és grafikus objektumok a Visual Basic nyelvben A Visual Basic fejlesztőrendszer őse az egyszerűségéről méltán híres BASIC nyelv. enkapszuláció). További. Az objektumok egy-egy osztály konkrét megjelenési formái. meg kell még említenünk a C++ utódjának szánt C#8 nyelvet. ha általános. önálló programozási nyelv. amely a mai napig az egyik legismertebb és legnépszerűbb fejlesztői nyelv. de gyakran valamilyen közös alaposztály származatott osztályaiba tartoznak. és mivel az Office szövegszerkesztője és számolótáblája. ekkor többszörös öröklésről beszélünk. a grafikus objektumok kapcsán. Így az objektum adatok és függvények együttese „összecsomagolva”. azaz a Word és az Excel széles körben elterjedt irodai segédeszközök. amely lehetővé teszi. A Microsoft által fejlesztett utód (a Visual Studio fejlesztői termékcsomag egyik elemeként) professzionális. mint a korábbi eljárás-orientált vagy funkcionális nyelvek. • Az egyes objektumok közötti hasonlóságok gyakran arra vezethetők vissza. de jelentőségét nagyrészt az Office programcsomag tagjaihoz illesztett változatai adják. Absztrakciónak nevezzük az OOP-elvű programnyelv azon képességét. amelyek lehetnek a közös interfésztől eltekintve függetlenek. amelyek adatdefiníciók és működési definíciók együttesei. és az interfésztől függ. polimorfizmusról beszélünk.1. alaposztályból származtathatunk új osztályokat. Következzen az OOP-elvek néhány fontos jellemzője: • Az objektum-orientált nyelvek struktúrájának alapjai az osztályok. amely viszont a „könyvek” osztályból származik. és ezek mellett saját jellemzőkkel bírnak – ez az öröklődés7. hogy az osztályaik között átfedések vannak. 2. hogy különböző osztályokba tartozó objektumok egy közös interfészen keresztül reagálnak valamilyen üzenetre. A nyelv előnye. Megjegyezzük.

Saját azonosítóval rendelkeznek.1 A Visual Basic indítása és elemei A Word. amelyre gyakran VBA-IDE10 rövidítéssel hivatkozunk. A 2. a fejlesztői környezet elindításának módjára szorítkozva9. egymástól függetlenek is lehetnek. űrlap-modulok – utóbbira példa a képen látható UserForm1. és a VB vezérlői mellett az Office objektumait (bekezdések. formázása vagy akár értékadások. számítások során. képes az Office-dokumentumokhoz írt VB-programok fogadására.6 ábra: Visual Basic eszköztár Az eszköztár negyedik elemére kattintva indul a Visual Basic szerkesztőablak. míg a logikai strukturálásról a VB-nyelvben eljárások és függvények gondoskodnak.4. cellák. Az eljárások és függvények tehát egy program részekre bontásának eszközei. lejátszására és a Visual Basic Editor indítására szolgáló ikonokat tartalmaz.) is kezeli. 2. A makrók fogalmával már az assembly kapcsán találkoztunk.org irodai szoftvercsomag is ismeri a Visual Basic nyelvet. de maguk is különálló programoknak tekinthetők. és az itt írt programok Excel objektum-hierarchiájának megfelelően szervezhetők modulokba – ez alapján beszélhetünk objektum-típusú (munkalapi modulok. Ugyanezen okokból nem tárgyaljuk a nyelv önálló. 2. Powerpoint kortárs (1997 utáni) változataiban az egyik eszköztár a Visual Basic nevet viseli. 9 21 . általában egy adott Office-beli esemény bekövetkeztével indul a végrehajtásuk.hozzáférhető a felhasználók széles köre számára. valamennyi munkalapról hozzáférhető kódot tartalmazó) programmodulokról. A Word dokumentummal vagy Excel-munkafüzettel párhuzamosan futó Visual Basic for Applications (VBA) programozási környezet a VB nyelv szabályait alkalmazza. hogy a Linux-platformra készült OpenOffice.7 ábrán látható IDE egy Excellel fut párhuzamosan. egy párbeszédablak tervező nézetben) és standard (azaz általános. Ebben a fejezetben célunk az alapvető programozási struktúrák és egyes grafikus objektumok szemléltetése. ezért az Officevonatkozásokkal csak röviden foglalkozunk. E modularizáció a programjaink fizikai strukturálásának eszköze. A programkód írása mellett grafikus elemek tervezésére is alkalmas. illetve az End Function utasítások szolgálnak Megjegyezzük. Visual Studio-beli formáját sem. deklarációjuk általános formában: Sub {eljárás neve} ( {paraméterek} ) Function {függvény neve} ( {paraméterek} ) As {adattípus} Az eljárások és függvények lezárására az End Sub. többek között a makrók rögzítésére. itt VB-nyelven rögzített műveletsorozatokat jelentenek. amelyeket újra meg újra végig akarunk hajtani például egy táblázat rendezése. munkalapok. segítségükkel programozással vagy anélkül automatizálhatunk olyan lépéseket. ha Windows-környezetben fut az OpenOffice. 10 Integrated Development Environment: integrált fejlesztőkörnyezet. A VB-alkalmazások eseményvezéreltek: a dokumentumokhoz írt programrészek (makrók) sorrendje nem rögzített. diagramok stb. Excel. Bizonyos funkciók viszont csak akkor működnek.

94065645841247*10–324 és 1. amelyekhez a VB ezt a tárolt információt rendeli. szöveget tárolnak. 32767] tartományon – Long (Long integer): egész számokat tárol a [-231 . a TRUE / FALSE (igaz / hamis) logikai értéket tárolja. amelyet tárol. e deklaráció helye határozza meg a változó élettartamát. A legfontosabb adattípusok a tárolt információ jellege alapján: • Numerikus típusok – Integer: egész számokat tárol a [-32768 . a szám abszolút értéke 4. A programkódba történő bevezetésüket deklarációnak nevezzük. a módja pedig azt az adattípust.7 ábra: VBA IDE Információ ideiglenes tárolására a programozásban változókat használunk A változókat tehát legkönnyebben tárolórekeszekként képzelhetjük el: valamilyen számértéket.402823*1038 között lehet (egyszeres pontosságú lebegőpontos érték) – Double: valós számokat tárol. 0-2 milliárd karakter terjedelemben. a szám abszolút értéke 1. lokális (eljárás-szintű) változók deklarálásának utasítása a Dim.2. ha helyettesíteni akarjuk vele valamelyik (esetleg több) grafikus objektumot. modul-szintű változókat vezet be a 11 Ezt a változótípust főleg akkor használjuk. 231-1] tartományon – Single: valós számokat tárol. 22 . illetve ha még nem létező objektumok bevezetése a célunk. • Objektum11 – egy létező objektumtípusként deklaráljuk a változót – Object: általános objektumtípus A változók deklarációját praktikusan az eljárások vagy modulok elejére helyezzük.401298*10–45 és 3.79769313486231*10308 között lehet (kétszeres pontosságú levegőpontos érték) • String: szövegek tárolására alkalmas. • Boolean: logikai változó. Olyan azonosítók. amely(ek)re hivatkozni hosszú vagy bonyolult.

2. Aktiváló parancsa a rövidítése: MsgBox.8 ábra: Message Box és Input Box 23 . akár az Excel egy cellájából is). {help} ) Például: Dim int_ev As Integer MsgBox ”Válaszoljon a következő kérdésre!”.2. amelynek neve: InputBox. vbOkOnly. {gombbeállítások} . közül melyik gombot választotta a felhasználó. kiírás és értékadás. de létezik rá egy a Message Boxhoz hasonló speciális függvény is a VB nyelvben. • az ékezetes karakterek megengedettek. amelynek felvett értéke attól függ. a következőkre azonban ügyelni kell: • számmal nem kezdődhet. • kis és nagy betűk között a VB nem tesz különbséget. A Message Box egy speciális objektum. eljárások. írásjel. {cím} . • nem egyezhet meg a VB kulcsszavaival vagy más változók. Adatok képernyőre való kiírásának legegyszerűbb eszköze a VB-ben az üzenetablak. de biztonsági és kompatíbilitási okokból kerülendők. ez származhat grafikus objektumokból (a VBA esetében pl. hogy az OK. ”Üdv” int_ev = InputBox (”Mikor született?”. az alulvonás ( _ ) megengedett. függvények és változók neve bármilyen karaktersorozat lehet. függvények nevével. kiírás. {Y-koord. műveleti jel. A deklarálás formája például egy „szov” nevű szöveges változó esetében a következő: Dim szov As String Az eljárások. {help-fájl} . {cím} .}. ”1970”. {X-koord. szintaktikája: InputBox ( {üzenet} . teljes szintaxisa MsgBox ( {üzenet} .4. globális változókat a Public kulcsszó.}. értékadás A 2.”Adatkérés”.Private. szimbólum nem szerepelhet benne. amelynek a programkódban adjuk meg a paramétereit.2 Beolvasás. CANCEL stb. • szóköz. Beolvasáskor információt juttatunk egy változóba. {kontextus} ) A Message Box valójában egy függvény. 4665 ) 2.1-es pontban tárgyalt szekvencia alapstruktúra három utasítástípusa a beolvasás. {kezdőérték} . 4958.

más kérdés. akkor többsoros elágazás-blokk keletkezik.. A jobb oldalon természetesen nemcsak általunk megadott szám. Aszerint. hogy hasznát vehessük. kerülendő példában látható... szöveg vagy dátum állhat. A Select Case szintaxisa: Select Case { változó v. Ennek lényege pont az. az utasítás formája pedig a következő: {változó} = {érték} A jobboldalt megadott vagy kiszámított érték kerül a bal oldali változóba (vagy konstansba). az ElseIf kulcsszó használatával: If {feltétel} Then {utasítások} Elseif {feltétel} Then {utasítások} Else {utasítások} End If Az ElseIf ismételt közbeiktatásával még számtalan ilyen alelágazást hozhatunk létre... a Select Case-típus. hogy az értékadás eszköze a VB-ben az egyenlőségjel. Nem célszerű halmozni az egyezőségi feltételeket. A megfelelőség vizsgálatának helye a program egy csomópontja.. Egyébként. érték } 24 . hanem csak azok. amely az IGAZ vagy HAMIS értékeket veheti fel. Amennyiben az egyes ágakon több utasítás követi egymást. hogy a felhasználó által megadott évszám elfogadható-e értelmes válaszként. hanem más változó is.szerkezetűek.”. hogy ez a módszer a probléma túlbonyolításához vezethet. ekkor a feltétel nem teljesülése nem jár következményekkel. amelynek lezárása az End If utasítás.. a Visual Basic megfelelő kulcsszavai: If {feltétel} Then {utasítás} Else {utasítás} A feltétel maga olyan. amelyeknél minden egyes feltétel ugyanarra a változóra vonatkozik). mint egy boolean változó. ElseIf a = 7 stb.3 Feltételes elágazások Az Input Box segítségével megszerzett információt fel kell dolgoznunk. Erre ugyanis létezik egy másik elágazási forma. Az ilyen elágazások „Ha.. Előfordulhat azonban. ElseIf a = 6 .. Az Input Box példájánál maradva például megvizsgálhatjuk. egy feltételes elágazás kiindulópontja.4.. Az Else-ág elhagyható. több szálra bonthatjuk a programot. hogy bizonyos feltételeknek eleget tesz-e a kapott érték vagy sem. ekkor a hamis ágat bontjuk ketté. például: If a = 5 . 2. ami az előző. azaz egy változó vagy kifejezés értékei szerint bontja szálakra a programot (ezért nem minden If – ElseIf – Else elágazás írható át Select Case formájúra.A példa utolsó utasításában látható. kifejezés } Case { 1. hogy kettőnél több ágra kell bontanunk a programot. Akkor.

ha egyik megelőző ágba sem léptünk be a program futásakor. érték } { utasítás(ok) } [. egy Case Else-beli üzenettel jelezhetjük. hogy hányszor kell ugyanazt az utasítássort végrehajtani. A számlálónak nem kell felvennie magát a záró értéket. ami valamilyen trükk nélkül 10 sornyi kódolást jelentene. hogy egyes utasításokat egymás után többször is végre kell hajtani a program során. Loop-ciklusnak nevezzük. és a kiírandó helyére rendre a 1 és 10 közötti számok négyzetét helyezve a gépre bízzuk a munka javát. mint a kezdő. A hét napjai vagy a hónapok a Select Case tipikus alkalmazási lehetőségei: ekkor 7. ha a változó értéke egyik várt értékkel sem egyezik meg – vagyis feltehetően hibásan lett megadva egy bemenő adat. amelyet gyakran számlálós ciklusnak neveznek. majd az End Select utáni utasításra ugrik. ahol az i a ciklus számlálója. illetve 12 ágból választunk pontosan egyet. Ez szolgálhat hibajelzésre is: ha egy változónak csak bizonyos konkrét értékeit fogadjuk el (és ezen értékektől függ a program további menete). Például ki akarunk íratni egy számsort a képernyőre.. az 1 a számláló kezdeti.{ utasítás(ok) } Case { 2. akkor a 25 . míg a második típusnál az ismétlést logikai feltételekhez kötjük.. A Case Else kulcsszavakkal jelölt ág utasításait akkor hajtjuk végre.4. vagyis ha az egymás után felkínált feltételek egyike sem teljesült. (Ez még nem tűnik olyan veszélyesen soknak. akkor a következő sor(ok)ban levő utasítás(oka)t végrehajtja a VB.] Case Else { utasítás(ok) } End Select Ha az adott változó aktuális értéke megegyezik az első Case-t követő értékkel.. de ha az értéke meghaladja azt. Az első típust.4 Ciklusok Gyakran előfordul.. az egyszerűség kedvéért most álljon ez a számsor a 1 és 100 közötti négyzetszámokból! Külön-külön íratjuk ki őket. az n pedig az utolsó értéke. de 100-szor ugye már nem vállalnánk ugyanannak a begépelését?) Ehelyett egy ciklus szerkesztésével a kiíró utasítást csak egyetlen alkalommal adjuk meg. 2. megadható törtszám vagy negatív szám is. utóbbi esetben természetesen a záró érték kisebb vagy egyenlő kell legyen. A For-ciklusok korrekt formája: For {számláló} = {kezdő érték} To {záró érték} Step {lépésköz} {ciklusmag} Next {számláló} A lépésköz megadása nem kötelező. A ciklusmag minden egyes végrehajtása során eggyel növekszik a számláló értéke. For-ciklusnak. hogy ekkor a ciklusmag utasításait n-szer hajtja végre a program. a másodikat Do. Az újra meg újra végrehajtandó utasítások halmaza a ciklusmag. amennyiben nem adjuk meg külön a lépésközt – így nyilvánvaló. ezért szükségünk lesz 10 Message Boxra. A For-ciklusok kedvelt olvasata a „For i megy 1-től n-ig”. A Visual Basicben kétféle módon írhatunk ciklust: az első esetben megadjuk.

~ 10 × 3 -as mátrix 26 .. E számsornak alsó és felső határa van.2 pontban láttuk – a ciklus elejére és végére is helyezhetjük. amíg a feltétel nem teljesül. A hátultesztelő Do. hogy az általunk szabott feltétel fennáll-e. akkor az alsó határ alapértelmezésben 0. ”Folytatás”) = vbYes 2.. az Until használatakor pedig addig.5 Tömbök A tömb azonos típusú változók rendezett gyűjteménye. Ezt a feltételt – mint a 2. Az indexek a két határ közötti egész számokból állnak. Ha csak a felsőt adjuk meg. 2) ’Kétdimenziós tömb. amelynek futása mindaddig tart. A fejezet elején említett négyzetszámsor a következőképpen néz ki Forciklussal: Dim i As Integer For i = 1 to 10 MsgBox i^2 Next i A Do. Loop-ciklusok két altípusa: Do {ciklusmag} Loop While {feltétel} illetve Do {ciklusmag} Loop Until {feltétel} A következő példa egy hátultesztelő ciklust mutat be.4.. a tömb deklarálásakor (kerek zárójelek között) megadható mindkettő. akár negatívak is lehetnek. az elemeire pedig egy számsorból vett indexszel hivatkozhatunk.és hátultesztelő típusokat különböztethetünk meg. csak a felső vagy egyik sem. ha meg van adva az alsó határ. String típusú tömb Dim tomb(1 To 10.. hogy a megadott feltétel teljesülése a ciklus folytatását (amíg teljesül. amelyet összességében egy változónév azonosít. vbYesNo. hanem az. aminek a visszatérési értéke a kiválasztott gombtól függ: ezt az értéket építjük be a ciklus feltételébe. Az elöltesztelő Do. Például: Dim tomb(10) As Long ’tíz (1-10) elemű. hogy hányszor lesznek végrehajtva..) eredményezi.ciklus véget ér... Loop-típusok: Do While {feltétel} {ciklusmag} Loop illetve Do Until {feltétel} {ciklusmag} Loop A ciklus folytatódik a While használatakor a feltétel teljesülése esetén. hogy az üzenőablak egy függvényhívás eredménye. ez alapján elöl.) vagy befejezését (amíg nem teljesül. Ehhez kihasználjuk. Long típusú tömb Dim tomb(3 To 6) As String ’négy elemű. Loop típusú ciklusok esetén nem(csak) az a fontos.... A ciklusmag a példában legyen egy egyszerű adatbekérés: Dim str_nev As String Do str_nev = InputBox(”Kérem a nevét:”) Loop While MsgBox(”Új bekérés?”. amíg a felhasználó le nem állítja. Mindkét altípus két további altípusra bontható aszerint.

6. Tekintsük például a 10 × 10 –es szorzótáblát. mert ciklusok segítségével a határoktól függetlenül könnyen változtathatók az elemek értékei. használatuk szükségessége nyilvánvaló: az Excel munkafelülete felfogható egy hatalmas kétdimenziós tömbként. rájuk reagálva utasításokat adhatunk ki.Select A fenti példákban már egy konkrét objektumra hivatkozunk A Windows rendszerek használata során néhány elem funkciója az átlagfelhasználó előtt is nyilvánvaló: a gombokra kattintva kezdeményezhető valamilyen utasítás végrehajtása.1 Tulajdonságok A 2. egy billentyű leütése). hanem objektumokból is létrehozhatunk. • A metódusok olyan tevékenységek.4. Több dimenzió esetén az egyes dimenziókhoz tartozó alsó és felső határokat vesszővel elválasztva soroljuk fel a deklarációban. ahol a tömb sor.Az egydimenziós tömböket egyszerű listaként is elképzelhetjük. A tömbök használata nagyszámú (és persze azonos típusú) változó esetén praktikus. valamint a fontosabb metódusokat és eseményeket mutatja be. és amennyiben Excelt programozunk. a kétdimenziós tömböket legjobb egy mátrixhoz hasonlítani. Ezen – látásból mindenképpen – ismert elemek használatába nyújt bevezetőt a következő fejezet. a programkód vagy az operációs rendszer. amelyeket egy objektum végrehajthat. • Az eseményeket felismerik az objektumok. 2. ezek közül emeljünk ki öt fontos kategóriát: 27 .6 Grafikus objektumok a VBA-ban Programozói szemmel az objektumok osztályként definiált halmazok elemei. azok programkódban történő beállítását. Ez a fejezet néhány gyakran használt vezérlőelem tulajdonságait. A cellák közös azonosítója a Cells. j) = i * j Next j Next i Megjegyezzük. ahol a lista minden eleme a memória egy rekesze. 5).7 ábrán látható fejlesztőkörnyezet Properties ablaka tartalmazza az Office programjaiban és makróiban használható grafikus objektumok tulajdonságait.4. Például az adott munkalap ”E2” cellájára a következőképpen léphetünk: Cells(2. hogy tömböket nemcsak változókból. j As Integer For i = 1 To 10 For j = 1 To 10 tomb(i. 1 To 10) As Integer. egyes mezők adatbevitelre szolgálnak stb. valamennyi cellára érvényes műveletek hajthatók végre a segítségével. amelyek adatokat és eljárásokat egyaránt magukban foglalnak. metódusok és események tartoznak: • A tulajdonságok az objektumot jellemző adatok. és töltsük be egy kétdimenziós tömbbe: Dim tomb(1 To 10.és oszlopindexei az egyes cellák koordinátái. Az eseményeket előidézheti felhasználói magatartás (pl. ami ezúttal maga is objektum. Az objektumokhoz tulajdonságok. 2. i As Integer.

A fentiekben bemutatott „pontozásos” forma valamennyi ismertebb objektumorientált programozási nyelvre (így a C++-ra is) jellemző. de a program futása közbeni módosításra már csak programozással van lehetőség. határszín (BorderColor). karakterszín (ForeColor): a System fülön 25.2 Metódusok és események A metódusokat a programkódban a tulajdonságokhoz hasonló formában hívjuk: 28 .. A pont „operátort” nemcsak objektumok tulajdonságainak és metódusainak megadásakor. Top): az objektum bal felső sarkának távolsága az őt tartalmazó konténer koordináta rendszerének origójától – láthatóság (Visible): TRUE vagy FALSE értékű lehet – cellacsatolás (Linked Cell). bemeneti tartomány (ListFillRange) A tulajdonságok – a program futása szempontjából – kezdő értékeit állíthatjuk be a Properties ablakban.Bold = True 2. Az eljárásokban és függvényekben a következő formában hivatkozhatunk a tulajdonságokra: {objektum azonosítója} . középre (2) vagy jobbra (3) zárja a felirat szövegét • Adatok (Data) – szöveg (Text): szövegdobozok tartalma. ugyanezt megtehetjük a programkódban is..Width = 2400 If CheckBox1. azt adja meg. de megadhatunk egyéni színeket is – felirat (Caption): alapértelmezésben megegyezik a vezérlő nevével (de nem követi annak módosításait) • Viselkedés (Behavior) – automatikus méretezés (AutoSize): TRUE vagy FALSE értéket vehet fel.6. tulajdonságok hierarchikus láncaiban is használjuk. szélesség (Width) – koordináták (Left.4.Visible = False Then [. hanem objektumok. a palettán 48 szín közül válaszhatunk. TRUE érték esetén a felirat.Label1.• Megjelenés (Appearance) – háttérszín (BackColor). Például egy programablak valamely vezérlőjének betűtípusát félkövérre állíthatnánk a következőképpen: Form2.] stb. -stílus és -méret beállítására szolgál • Egyéb (Misc) – azonosító (Name) – engedélyezett (Enabled): TRUE vagy FALSE értéket vehet fel. szöveg vagy kép méretéhez igazítja az objektum méretét – igazítás (TextAlign): balra (1). listák kiválasztott eleme – különféle listabeállítások • Betűtípus (Font) – betűtípus (Font): betűtípus.Font. hogy az objektum válaszolhat-e a felhasználó által generált eseményekre – magasság (Height). {tulajdonság} Például tekintsünk egy gombot és egy jelölőnégyzetet: CommandButton1.

29 . valamint a keretet megadó tulajdonságokról (BackColor. Üzeneteket is tartalmazhatnak (például egy makrófolyamat pillanatnyi állapotáról). automatikusan hívja az eseményhez kapcsolódó eljárást. mert egyesítik az objektum és az esemény azonosítóit.BackColor = vbBlue Label1.és karakterszínt.6.ForeColor = vbWhite CommandButton1. űrlap vagy dialóguspanel aktívvá válása • Change: az objektum tartalma (vagy értéke) megváltozik • Click: kattintás az egérrel. A két azonosítót az alulvonás karakter köti össze: Sub Label1_Click() Private Sub Workbook_Open() Néhány fontosabb esemény: • Activate: dokumentum.AddItem ”Schindler” Az utasítás a ComboBox1 listán elhelyez egy új elemet. tartalmának törlése. de feliratként más objektumok azonosítására is használhatók. az ENTER leütése aktív parancsgomb esetén stb. Amikor egy objektum érzékeli egy esemény bekövetkeztét.Select End Sub 2.4. A háttér.3 Az ActiveX vezérlők A címkék (Label) olyan szövegek megjelenítésére használhatók. egy objektum kiválasztása. még az egér céltalan mozgatása is ilyen eseménynek minősül – az eseményorientált programozásban tehát a programok egy részének aktiválása a felhasználói viselkedéstől függ. • DblClick: dupla kattintás az egér bal gombjával • KeyPress: egy billentyű leütése Az alábbi példában a Click eseményre reagálva változtatunk a gomb két tulajdonságán és végrehajtunk egy metódust: Private Sub Label1_Click() Label1. {metódusnév} ( {paraméterek} ) Néhány fontosabb metódus: • AddItem: új elem felvétele a listára • Hide: űrlap vagy dialóguspanel elrejtése • Print: szöveg kiírása az Immediate segédablakba • Select: a megadott objektum kiválasztása • Show: űrlap vagy dialóguspanel megjelenítése (és – ha szükséges – betöltése) • Például: ComboBox1. Az egérkattintás. ForeColor.{objektum azonosítója} . a „Schindler” szót. amelyeken a felhasználó nem módosíthat. Az eljárások neve egyfajta kapocs az objektum és a programkód között.

ha az első elem van kiválasztva (stb. A gomb feliratát a címkékhez hasonlóan a Caption tulajdonság adja meg. a tulajdonságaik egytől egyig megegyeznek. illetve egy makró és a felhasználó közreműködésével. mint amennyi a méretének megfelelően megjeleníthető. amennyiben egy felhasználói tevékenység (például szöveges adatbevitel) lezárásakor használjuk. A ListIndex értéke • -1. ha egy elem sincs kiválasztva. Annál több a hasonlóság közte és a jelölőnégyzet között. ismételt kattintáskor pedig újra megjelenik. akkor a parancsgomb háttere a kép átméretezett változata lesz. 30 . hány elemű a lista. amelyről a felhasználó egy vagy több elemet választhat ki.5 pontból már ismerős lehet: az adatkéréshez használt InputBox fehér beviteli sávja is egy ilyen objektum.Text = "Írjon ide valamit!" End Sub A beviteli mezőnek nincs felirata. A ListBox (listapanel) egy egyszerű listát jelenít meg.BorderStyle) korábban elmondottak a címkékre is érvényesek. a másodiké 1 és így tovább. A listát az Excelben csatolt cellák segítségével vagy a makró kódjában az AddItem metódus használatával tölthetjük fel elemekkel. IGEN / NEM választási lehetőséget kínálják fel a felhasználónak. A Properties ablakban nem látható és automatikusan beállított ListCount tulajdonság azt adja meg. A listaelemek sorszámozottak.). Ha a listának több eleme van. hogy a lista hányadik eleme van kiválasztva. a megjeleníthető szöveg hossza a címke méretétől és a sortörési beállításoktól függ. teljes joggal. a jobb szélén megjelenik egy gördítősáv. A pipa meglétét vagy hiányát a váltógombokhoz hasonlóan a Value tulajdonság mutatja A választókapcsoló (Option Button) nevét nem szó szerint fordították. mivel a gombokhoz sok köze nincs. de mindenképpen véges. • 0. A formok és dialóguspanelek bezárásán és új események elindításán kívül érvényesítő funkciója is lehet. Például: Private Sub CommandButton3_Click() TextBox1. Háromféle módon kerülhet bele szöveg: a a Text tulajdonság beállításával a Properties ablakban. de legfontosabb tulajdonságuk – természetesen – maga a felirat. A magyarul parancsgombként. a karakterek formátuma változtatható. ha a WordWrap is IGAZ értékű (azaz a sortörés a jelenleginél több sorban is engedélyezett). közvetlen beírással a munkalapon.3. (Lásd a 3. akkor a szélesség és a magasság is megnőhet szükség szerint. azaz kiválasztunk egy képet.3 pont példáját!) A beviteli mező (TextBox) vezérlő az 2. mindössze egy dologban térnek el: az egy csoportban levő választókapcsolók közül maximum egy lehet kiválasztva. A Caption hossza elvileg korlátlan. A jelölőnégyzetek (CheckBox) az IGAZ / HAMIS. A kipipált vezérlőre kattintva a pipa eltűnik a négyzetből. az első elem sorszáma 0. A ListIndex tulajdonság értéke megmutatja. • ListCount – 1. nyomógombként és egyszerűen gombként (nem keverendő az űrlap-vezérlővel!) is emlegetett CommandButton vezérlő – ahogy azt a Message Box és Input Box példáján láthattuk – a dialógusablakok állandó kelléke. A külseje a Windows-szerte megszokott „szürke 3D”. azonosítására legtöbbször egy címkét használunk. ha az utolsó elem van kiválasztva. Az AutoSize tulajdonság IGAZ értékre állítva a szöveg hosszához méretezi a címke szélességét. ha viszont Picture tulajdonságnak értéket adunk.

ikonok (. a LoadPicture függvényt kell használnunk: Private Sub CommandButton4_Click() Image1. Ha egy makróban akarunk utasítást adni egy kép megnyitására.wmf és .9 ábra: ActiveX vezérlők 31 . Ennek direkt beállítása csak a Properties ablak használatával lehetséges.cur képek.ico). 2. a „3 pont” ikonra kattintva – az így előhívott LoadPicture segédablakban megkereshető a megjelenítendő kép. ezek a következők: bitképek (. Ez eltérhet a lista elemeitől a Style tulajdonságtók függően. . ennek megfelelően a listához képest hangsúlyosabb a Text tulajdonsága: ennek tartalma látható a lista fejlécében. egyes verziókban kombi panel) egy szövegdoboz és egy lista keresztezése. kép) vezérlő legfontosabb tulajdonsága – nevéből adódóan – a Picture. gifek és jpg-k.bmp).A ComboBox (beviteli lista. A Style lehetséges értékei: • 0 – Dropdown Combo: a szövegdobozban a listelemektől különböző szöveg is szerepelhet • 2 – Dropdown List: a listaelemek közül kell választanunk Az Image (ábra.Picture = LoadPicture("C:\kekhalal.jpg") End Sub Az Image vezérlő hatféle formátumot képes fogadni.

akkor készen vagyunk. néhány esetben folyamatábrával vagy stuktogrammal kiegészítve. és legyen r az n/m osztás maradéka. al-Khwarizmi (Bagdadban dolgozott i. illetve egy-egy Visual Basic nyelven írt eljárással. vagy ahogy az alfejezetekben látható: egy program leírása. • Legyen a két természetes szám m és n (feltételezzük. Végezzük el újból az osztást. Az algoritmus definíció szerint egy feladat megoldására szolgáló egyértelmű szabályokkal követhető lépések (utasítások) sorozata. hogy a keresett szó a most látható oldalak előtt vagy után található! Tekintsük „új” szótárnak az „eddigi” szótár döntésünk által kijelölt részét! • Ismételjük a lépéseket! Az alábbi elemi algoritmusokat többféle formában adjuk meg: mondatszerű leírással. Az elnevezés egy arab tudós. 3. Példaként keressünk meg egy szót az értelmező szótárban! A lépések a következők: • Nyissuk ki a szótárt egy véletlenszerű helyen! • Döntsük el.3. hogy egy-egy összetett probléma. • Legyen most n új értéke m. m új értéke pedig r. • Döntsük el. így lehet egy épület terve. osztások sorozatával és azok maradékának vizsgálatával. Közös bennük.sz. 813 – 833 között) nevéből származik. amíg a maradék nulla nem lesz. amely jól meghatározott bemeneti valamint kimeneti pont(ok)kal rendelkezik. elemi algoritmusok – önállóan is futtatható és működő programok tehát. egy zenemű kottája. hogy a keresett szó a most látható oldalakon van-e! Ha igen. • Az előző lépést addig ismételjük. az új maradék ismét az r lesz. hogy m < n). r As Integer n = 34017 m = 16966 r = n Mod m Do While r <> 0 n=m m=r r = n Mod m Loop MsgBox m ’az lnko kiírása End Sub 32 . függvénnyel. Sub Lnko() Dim n As Integer. feladat megoldásakor gyakran használt utasítássorozatok. de gyakorlati jelentőségük nagyobb programok komponenseiként fogható meg. A legutolsó m érték az eredeti két szám legnagyobb közös osztója. m As Integer. legáltalánosabb jelentése valamilyen tervszerűség. Elemi algoritmusok Az előző fejezetben megismert programozási technikák gyakorlati alkalmazásának illusztrációját adják a következő példaprogramok.1 Az euklideszi algoritmus Az euklideszi algoritmus két természetes szám legnagyobb közös osztóját keresi meg.

• Egyenként hozzáadjuk a sum változóhoz a tömb elemeit. A legnagyobb közös osztó: 17.2 Összegzés Adott egy n elemű numerikus tömb. 3.3. az összeget egy sum azonosítójú változóban tároljuk. • Az utolsó tömbelem hozzáadása után a sum értéke a keresett összeg. Lépéseink: • Az összegzés megkezdése előtt 0-ra állítjuk a sum változó értékét.1 ábra: a legnagyobb közös osztó algoritmusa Példa: 34017 és 16966 legnagyobb közös osztója: 34017 / 16966 maradéka 85 16966 / 85 maradéka 51 85 / 51 maradéka 34 51 / 34 maradéka 17 34 / 17 nincs maradék. Feladatunk az elemek összegzése. 33 . jelöljük t-vel (a tömb kezdő indexe legyen 1).

hogy találtunk-e negatív számot. akkor az i értéke n+1!) (B) változat • Legyen egy b logikai változó értéke hamis. A következő lépésekben már feltételezzük. Ezt a változót használjuk indexként. kiválasztás.1 példával ellentétben ezúttal nem eljárást. • Az i értékét addig növeljük.2 ábra: Összegzés Mejegyezzük.Function Osszeg(t() As Double. (Ha nincs negatív elem. akkor találtunk negatív elemet. n As Integer) Dim sum As Double. • Vizsgáljuk meg az összes elemet! Ha az adott elem negatív. amíg az i-edik elem nem negatív. Az első feladat annak eldöntése. hanem függvényt definiáltunk a feladathoz. • A ciklus lefutása után ha i ≤ n. állítsuk a b változó értékét igazra. maximum előállítása Ebben a pontban egy n elemű t tömb elemein értelmezünk egy igaz vagy hamis értéket adó T tulajdonságot. 3. hogy van-e a tömb elemei között olyan. Ez utóbbi feladat módosított változatában a T tulajdonsággal bíró elemeket kigyűjtjük egy új tömbbe. hogy a 3. 3. hogy melyik az első ilyen elem. A továbbiakban mindkét formát használjuk majd. amely paraméterként kapja a tömb elemeit és elemszámát. Megvizsgáljuk. amely rendelkezik e tulajdonsággal – ennek meghatározására lineáris keresést használunk. 34 .3 Tulajdonság keresése.3. hogy van ilyen tömbelem. és a T tulajdonság most legyen az elemek negatív volta. hogy találunk-e negatív számot az elemek között. illetve hogy hány elem rendelkezik a T tulajdonsággal. • A ciklus végeztével a b változó értéke adja meg. és megállapítjuk.1 Negatív szám lineáris keresése Legyenek a tömbelemek (darabszámuk tehát n) numerikus típusúak. és amíg i ≤ n. i As Integer sum = 0 For i = 1 to n sum = sum + t(i) Next i Osszeg = sum End Function 4. Az utolsó példában numerikus elemek közül kiválasztjuk a legnagyobbat. Kétféle módon is eljárhatunk: (A) változat • Legyen egy i egész típusú változó értéke 1. és visszatérési értékként szolgáltatja az elemek összegét.

n As Integer) Dim i As Integer i=1 Do While i <= n And t(i) >= 0 i=i+1 Loop NegativA = (i <= n) End Function Function NegativB(t() As Double. hogy vajon a tömb valamennyi eleme rendelkezik-e a T tulajdonsággal.3 ábra: A NegativA függvény Megjegyezzük. A konkrét függvények 35 . és az A változatban lehetséges. i As Integer For i = 1 to n If t(i) < 0 Then b = True Next i NegativB = b End Function 3. Továbbá vegyük észre. Figyeljük meg. akkor a T valamennyi elemre igaz. hogy a B változatban eggyel több változót használtunk fel. hogy a függvények mindkét esetben a True / False (igaz: van negatív / hamis: nincs negatív) logikai értéket adják vissza. hogy n-nél kevesebb ciklusmagismétléssel is eredményre jutunk. Ha a T tulajdonság ellentéte nem teljesül egyetlen elemre sem.Function NegativA(t() As Double. n As Integer) Dim b As Boolean. hogy a fenti példából minimális módosítással előállítható egy olyan vizsgálat. amely azt mutatja ki.

ha azt kívánjuk megállapítani. hogy van olyan elem. Function Megszamol(t() As String.esetében. ez bekerül a sorsz változóba. amely legalább 5 karakter hosszú. Erre használhatunk egy külön függvényt is: • Létrehozunk egy egész típusú. • Az i-t indexként használva mindaddig növeljük az értékét.2 Kiválasztás és kiválogatás A t tömb elemszáma ezúttal is n. a kezdőértéke legyen 1. i As Integer db = 0 For i = 1 to n If Len(t(i)) >= hossz Then db = db + 1 36 . Azonban az új tömb elemszáma előre nem ismert. Az első feladatunk a legelső ilyen elem sorszámának megállapítása és tárolása a sorsz változóban. hány elem teljesíti a feltételünket.1 pontbeli (A) változathoz hasonlóak: • Létrehozunk egy i egész típusú változót. 3. hossz As Integer) Dim db As Integer. hosszuk váltakozó. Viszont tudjuk. de az elemek most karakterlánc (String) típusúak. célszerű tehát először megszámlálni. amíg az adott sorszámú tömbelem hossza 5-nél kevesebb. akkor a függvények utolsó előtti során kell módosítanunk: NegativA = Not(i <= n) illetve: NegativB = Not(b) A módosítással a függvények az összes elem nemnegativitása esetén a True logikai értéket adják vissza. sorsz As Integer i=1 Do While Len(t(i)) < 5 i=i+1 Loop sorsz = i End Sub A Len( {String változó} ) Visual Basic-függvény egy String típusú változó karaktereinek számát adja vissza (length = hossz). A következő példában a legalább 5 karakter hosszú elemeket egy másik. ez lesz a függvény visszatérési értéke. • Végigmegyünk a t tömb elemein. Lépéseink a 4. és a feltételt teljesítő elemek esetén a db változó értéke eggyel növekszik. • Amikor kilépünk a ciklusból. Sub Karakterhossz(t() As String. • A ciklus végén a db értéke a keresett darabszám. kezdő értéke legyen 0.3. n As Integer. hogy vajon minden elem nemnegatív-e. u tömbben is rögzítjük.3. n As Integer) Dim i As Integer. az i egy legalább 5 karakter hosszú elem indexe. db azonosítójú változót.

j As Integer. megvizsgáljuk. • A ciklus lefutása után a sorsz változó a maximum sorszámát tartalmazza. u() As String ReDim u(1 To Megszamol(t. és a sorsz változót egyenlővé tesszük az indexével. illetve egy j egész típusú változót. kezdő értéke legyen 1. n As Integer) Dim i As Integer. Feltételezzük. és sorszámának megadása. feltételezzük.3 Maximum kiválasztása A tömb elemei legyenek numerikus típusúak. 3. az utolsó előtti sort így kell módosítanunk: 37 . elem a legnagyobb. és a j indexet léptetjük 1-gyel. • Végigmegyünk a tömb elemein. • Az u tömböt a Megszamol() függvény eredménye szerint méretezzük. • Végigmegyünk a t tömb elemein. 5)) As String j=1 For i = 1 To n If Len(t(i)) >= 5 Then u(j) = t(i) j=j+1 End If Next i End Sub Mivel a Visual Basic nyelv egy tömb deklarációjakor csak konstans számértékeket fogad el elemszámként. és elhelyezhetjük benne a megfelelő tömbelemeket: • Létrehozzuk az u tömböt. n. hogy találunk-e az eddig feltételezettnél nagyobbat. utóbbi kezdő értéke 1. hogy az 1. n As Integer) Dim i As Integer. azt átmásoljuk az u tömb j-edik rekeszébe. Function Maxkeres(t() As Double.Next i Megszamol = db End Function A Megszamol() függvény segítségével definiálhatjuk az u tömböt. ha a feltételt teljesítő elemre bukkantunk. feladatunk közülük a legnagyobb elem kiválasztása. Ha találunk. sorsz As Integer sorsz = 1 For i = 1 to n If t(i) > t(sorsz) Then sorsz = i Next i Maxkeres = sorsz End Function Ha a függvénnyel a maximális értéket akarjuk inkább előállítani. hogy az a legnagyobb. a fenti példában dinamikus deklarációt. Sub Valogat(t() As String. • Létrehozunk egy sorsz egész típusú változót. újradimenzionálást használtunk.3.

Amennyiben egy n elemű t tömbünk van. Két elem cseréjéhez szükségünk lesz egy átmeneti tárolóra. seged As Double Const n = 10 ’… a tömb feltöltése For i = 1 To n . hol lehet a sorozat legnagyobb/legkisebb eleme a rendező szempontjából „legrosszabbnak” számító esetben!) Ez alapján tehát n-1 db vizsgálatot végzünk a szomszédos elemekre. • Az első elem felveszi a második elem értékét. 3. • Végigmegyünk a szomszédos elemeken. a rendezés növekvő sorba Visual Basicben: Sub Buborek() Dim t(1 to 10) As Double. amelyek finomításával más. ez n-1 lépés. hogy valamilyen T tulajdonságot vizsgáltak azonos típusú adatok sorozatán.1 Buborék-rendezés A buborék-elv a „szomszédos” tömbelemeket hasonlítja össze. ezek olyan klasszikus módszerek.4.2 pontban megismert kiválogató algoritmussal. bonyolult. hogy amennyiben a sorozatban a maximális érték többször is előfordul.1 For j = 2 To n If t(i) > t(j) Then seged = t(i) t(i) = t(j) t(j) = seged 38 . és szükség esetén cserét hajt végre. növekvően rendezett számsorozat minimumának megállapítása valóban „minimális” erőkifejtést igényel.4 Rendezés Az előző pontokban bemutatott módszerekben közös. Számos esetben az ilyen vizsgálatok könnyebben.Maxkeres = t(sorsz) A legkisebb érték előállítása a fentihez hasonló elvű algoritmussal végezhető. j As Integer. és ezt a vizsgálódást n-1szer ismételjük. 3. Tekintsünk egy tízelemű tömböt (n = 10). (Gondoljuk végig. • Szükség esetén cserét hajtunk végre. de hatékonyabb rendezési eljárások is alkothatók. ha rendezett sorozattal van dolgunk – könnyen látható például. i As Integer. hogy egy numerikus. kidolgozását az Olvasóra bízzuk. A fejezet két rendezési módszert részletesen is ismertet. gyorsabban elvégezhetők. • Végül a második elem felveszi a seged értékét. Megjegyezzük. legfeljebb n-l lépésre van szükség ahhoz.3. a fenti algoritmus csak a legkisebb indexű elem sorszámát képes meghatározni. hogy minden elem a helyére kerüljön. Ilyen esetben az összes maximum sorszámainak előállításához a függvény kombinálható a 4. A lépések: • A folyamat n-1-szeri ismétlését ciklussal (számlálós típus) végezzük. Ezt seged-nek nevezve a cserefolyamat a következő: • A seged felveszi az első elem értékét.

lépésben megtalált legkisebb elem kerül a ciklusváltozó aktuális értéke által megadott helyre. seged As Double Dim minsorszam As Integer Const n = 10 ’… a tömb feltöltése For i = 1 To n .2 Minimum-rendezés Ez az algoritmus felhasználja a minimumkeresés logikáját: a sorozat egyre csökkenő elemszámú részhalmazainak minimumát megkeresve. illetve csökkentve egy az előzőhöz hasonló szituációhoz érkezünk – a lépések ismétlése addig tart. és a minimumot elhelyezzük a legelső helyen. annak aktuális ciklusindexétől kezdve megkeressük a legkisebb elemet.4. A ciklus első lefutásakor a maximumot az utolsó helyre tettük.End If Next j Next i End Sub 3. Az első és utolsó elemek indexét eggyel növelve. amely sorrendbeli hibákat keres.1 pontban bemutatott buborék-elv egy módosított változata lehet a következő: továbbra is szomszédos párokat vizsgálunk. de váltakozó irányban haladunk végig a sorozaton. hogy a közbeeső elemeket eltolja. Sub Minimum() Dim t(1 To 10) As Double. Ennek a 39 . és a hibás elem áthelyezését úgy oldja meg. amíg már csak két elem marad az egyre szűkülő listán. ekkor visszafelé haladunk. A 3. vagy pedig bonyolultságuk miatt nem férnek bele e jegyzet kereteibe.1 minsorszam = i For j = i + 1 To n If t(j) < t(minsorszam) Then minsorszam = j Next j If minsorszam <> i seged = t(i) t(i) = t(minsorszam) t(minsorszam) = seged End If Next i End Sub 3. Beszúrásos rendezésnek nevezzük azt az algoritmust. elemenként halad. Legyen ismét egy n = 10 elemű t numerikus tömbünk. pont ciklusán belül. i As Integer.4. j As Integer.3 További rendezési módszerek Röviden említést teszünk még néhány rendezési elvről – csak a rendezések logikáját ismertetjük. a konkrét algoritmusok az eddigiek alapján kidolgozhatók. az elsőtől az utolsó előttiig. • A 2.4. • Végig kell mennünk a tömb elemein. • Az 1.

amíg el nem éri az 1-et. 40 . a lépésköz folyamatosan csökken. majd folyamatosan szűkíti az elemek körét.formának egy módosított változata Shell-rendezés néven ismert. az utolsó ismertetett rendezés is nagy mennyiségű elem esetén hatékony: a Gyors rendezés az egymástól távoli indexű elemeket veti össze és cseréli. A Shell-módszer nagy elemszám esetén gyorsabb. mint a fentebb bemutatott változatok. ez a rendezés valamilyen t lépésközzel alkalmazza a beszúrásos módszert.

Az adatbázis-kezelés kétféle adatbázis típust különböztet meg: operációs. adat A program C program 3. B program 2. az adat az elsődleges.1. Ez azt is jelenti. adat 4. a B program esetleg egy másikat. AZ ADATTÓL AZ ADATBÁZIS KEZELÉSIG 4.és analitikus adatbázist.1. Csak az tekinthető adatbázisnak. módosítása és karbantartása napi rendszerességgel történik. hogy ugyanazon adathalmazból több program is dolgozhat (lásd 4. A pénzügyi. amely a fenti két kritériumnak megfelel. hogy folyamatosan változnak. csak a B jelű program egy másik adathalmazt is felhasznál). szervezet használ operációs adatbázisokat. Az adatbázis szervezettsége lehetővé teszi a tárolt adatokhoz való hozzáférést és ezek módosítását. mint hosszú ideig megőrzendő adathalmaz. amelyek célirányos csoportosítása az információ. Ez lényegében nem más. kereskedelmi folyamatokat adatbázisok alkalmazásai segítik. adat 1. A tárolás rendszerben történik a visszakereshetőség érdekében. Az adatbázis Az adatbázisok ma már az üzleti élet minden területén elterjedtek.4. ábra:A program függetlenség követelménye Mint az előző fejezetben is rögzítettük.1. Az adatbázis tehát nem mennyiségi. Ezeket elsősorban jellemzi az elektronikus tranzakció-feldolgozás. és mindig a friss állapotot 41 . Adatbázis Az adatbázis (DB – Database) definíciószerűen a program független adatok rendezett halmaza. Adat Adatnak nevezik az objektum azon jellemzőit. mind a B jelű program dolgozik. vagyis egy adott formátumban és rendszerben tárolt adatok együttese. ábra 1. a program csak az adaton értelmezett leképezés. ami azt jelenti. Megtalálhatóak a kereskedelemben is. Az ilyen adatbázisban tárolt adatok dinamikusak. hanem minőségi fogalom. Ma már leginkább elektronikus módon tárolják az adatokat. ahol a vásárlók és az ügyfelek számára szolgáltatnak adatokat. adat nevű file-ból mind az A. Az A program egy rendezettséget igényel. tehát az adatok begyűjtése. Sok vállalat. Adatbázisokat használnak az egészségügyben és a tudományos kutatásokban is.

vagy rekord Az adatbázisokban használatos adatszerkezetek alapegysége. Ezek akkor hasznosak. ha trendeket kell elemezni. kórházak ilyen operációs adatbázist alkalmaznak.). Az elemi adatszerkezetek 4. a logikai rekord olyan hosszú is lehet. vagy gyártmánya. színe. vagy CD) együtt tárolt adatokkal. statisztikákat kell készíteni. piacelemző cégek dolgoznak analitikus adatbázisokkal. Ez egy adott rendszámú autó néhány fontos jellemzőjét írja le. egy összetartozó adatsor. ami azt jelenti. táblázat: Példa a bejegyzésre RENDSZÁM CYX462 DY9680 ABC017 V24034 CZ9404 KF9547 GYÁRTMÁNY Mitsubishi Ford Daihatsu Ford Volkswagen Volkswagen TÍPUS Colt GL Sierra L Charade Escord D Fastback TL Fastback TL SZÍN fehér ezüstmetál kék fehér zöld zöld ŰRTARTALOM 1298 1996 1298 1796 1594 1594 EGYÉB … … … … … … A mező A bejegyzés mezőkből áll össze. amelynek még önálló jelentése van (a bemutatott példában a gépkocsi rendszáma. (A kettő nem feltétlenül esik egybe. A bejegyzések elemi adatszerkezeteket alkotnak. vagy stratégiai döntéseket kell hozni. azt (keresési) kulcsnak nevezik. 42 .1. amelyeknek három alaptípusával dolgoznak az adatbázis kezelők: • tömb. hogy az két egységnyi tárolón fér el). ami az adatbázis egy elemének jellemzésére szolgál. A kulcs Amely mező. hogy az adatok időbeli változását nyomon lehessen követni.1. Az ilyen adatbázisok statikus adatokat tartalmaznak. Miután a bejegyzés a logikailag összefüggő elemeket együtt tartalmazza. geológiai vállalatok. amiket fizikai rekordnak nevezünk. Az analitikus adatbázisok pillanatnyi állapotot tükröznek. logikai rekordnak nevezzük. Kémiai laboratóriumok. Az analitikus adatbázisokat elsősorban elektronikus elemzési feldolgozásra használják. Ilyenkor az a fontos. mágneslemez. táblázat egy sora.tükrözik. 4.2. mert pl. stb. klinikák. amely a fenti példában az az összetartozó jelsorozat. eltérően a tároló közegen (pl. vagy mezőkombináció a bejegyzés egyértelmű azonosítására szolgálhat.A bejegyzés. gyárak. 4. A bejegyzésre példa az 4. mivel adataik állandó változásban vannak.2. hogy tartalmuk soha (vagy csak nagyon ritkán) változik.1. Az üzletek.

ami egy másik felhasználó program működését segítené stb. A láncolt lista fogalma a rendezésekkel kapcsolatban érthető meg a legkönnyebben. ahol egy újabb listaelem található (rákövetkezõ). a pointer értéke mutatja. ennek ellenére azok betűrendes sorrendben érhetők el. vagy több indexes változónak megfelelő elemi adatszerkezet. A telefonszámok alapján történő kereséshez viszont ugyanazon lista másik kulcs szerint történő rendezése lenne szükséges. vagy akár az egész lista memóriafolytonosan helyezkedik el.2. de ez nem feltétlenül jellemzõ). (Elõfordulhat. Az első elem megtalálása után annak a végére egy u. ugyanazon adathalmazból több. Olyan lista. egy további pointer mezőt csatlakoztatunk a rekordjainkhoz. hogy a következõ elem hol található a memóriában. amely a betűrendes sorrendben következő elemre mutat (4. Láncolt lista esetén csak a listaelem helyfoglalása folytonos. de mindegyik saját rendezett szerkezetet igényel. A pointerek arra a memóriacímre mutatnak. Ily módon lehetővé válik az. egy T típusú adatrészbõl. A tömb A mátrix analógiája adatszerkezeteknél. minden új előfizető esetén át kellene rendezni a milliós nagyságrendű előfizetői listát. két-. különböző program dolgozhat.• láncolt lista. amelynek minden eleme egy pointer (mutató) alkalmazásával tartalmazza a következő elem helyét.n darab pointerbõl áll. a telefonkönyv az előfizetők betűrendes sorrendjében tartalmazná az adatokat. Ezt a problémát hídalja át a láncolt lista.2. 4.. 43 . amelynek elemei (a bejegyzések) szorosan egymás után következnek. táblázat). s amelynél az nedik elem az n-1-edik elem után helyezkedik el. A pointerek alkalmazása nagyon leegyszerűsíti az elemek beírását és törlését a rendezett listákba. Mint már említettük. A láncolt lista A láncolt lista egy eleme.n. és 1. lényegében a programozásnál alkalmazott egy-. • verem. hogy ugyanazon adatszerkezet egyidejűleg több szempontból legyen rendezve. Az egyszerűség kedvéért nézzük az előbbi rendszám szerinti nyilvántartás rendezését úgy. Amennyiben pl. táblázat: Rendezés pointerek alkalmazásával RENDSZÁM CAX462 DY9680 ABC017 V24034 CZ9404 KF9547 GYÁRTMÁNY Mitsubishi Ford Daihatsu Ford Volkswagen Volkswagen TÍPUS Colt GL Sierra L Charade Escord D Fastback TL Fastback TL SZÍN fehér ezüstmetál kék fehér zöld zöld ŰRTARTALOM 1298 1996 1298 1796 1594 1594 Pointerek … … … … … … Amennyiben pl. az tartalmazhatja a gyártmány szerinti rendezést is. hogy a rekordok sorrendjét nem változtatjuk. hogy 1-2 elem. pointer mezőt illesztünk. Ezért láncolt listának nevezzük azon listát.

elem pointer 3.elem pointer Új elem pointer 1.elem pointer 3.elem pointer 2.elem pointer 2.elem pointer 3.4.elem pointer 4.3. ábra: Új elem beillesztése a listába 44 . ábra: A láncolt lista alapelve 1.elem pointer 3.1.elem pointer 2.elem pointer 2.elem pointer 1.elem pointer 3.elem pointer 4.2. ábra: Elem törlése a láncolt listából Új elem pointer 1.elem pointer 4.

módosítani. ábra: Az adatbázis kezelő helye a számítógépben 45 .DBMS). vagy egyes adatokat törölni. illetve kitörölni. az adatbázisban tárolt adatokat kezelni: adatokat megkeresni. új adatokat beilleszteni. az operációs rendszer megszakítás hívásakor (hívás elõtti állapot kimentés. amelybõl a legutoljára beírt elemet (top) tudjuk elsőnek elérni. ábra: A verem alapgondolata A verem a sorrend megfordítására szolgál (LIFO Last In First Out): a fordító programok függvények/eljárások hívásakor. Utolsó elem 4. elem 1. Ebben az esetben a tárolandó adatok láncolt listaák formájában kerülnek a tároló elem éppen szabad területeire. Ezzel lehet az adatokat megszervezni a fenti elvek alapján. Adatbázis-kezelő rendszerek Az adatbázisokhoz tartozik egy nagyméretű programrendszer. elem 3.6. így oldja meg az operációs rendszer pl. további felhasználási terület például a matematikai képletek kiértékelése a programnyelvekben. a háttértárolók kezelését. DB MS Operációs rendszer Hardver 4. kiválasztani. majd állapot visszaállítás hívás után) használja. elem 4.A láncolt listák az alapszoftver leggyakrabban használatos elemei. karbantartani.5. elem 2. s a neve adatbázis-kezelő rendszer (Database Managment System . amely a fenti alapgondolatokat valósítja meg.3. 4. A verem (stack): A másik leggyakrabban alkalmazott listaforma olyan adattároló.

Néhány példa az adatbázis-kezelő rendszerre Banki rendszerek Adatelemek: ügyfelek nevei. Ezt a nyelvet adatmanipulációs nyelvnek vagy lekérdező nyelvnek nevezik. Gyakori a számlák egyenlegének lekérdezése és a módosítások. amelyek a számlára vonatkozó befizetést vagy kifizetést jelentenek. Azokat. új programok megírásáért. • Megvalósítható legyen nagy mennyiségű adat hosszú időn keresztüli tárolása. akkor a pénzfelvételt is rögzítenie kell a banknak.Az adatok védelme: nehogy illetéktelenek hozzáférhessenek (privacy). az egyidejű adat hozzáférések miatt az adatok ne váljanak hibássá vagy következetlenné. Egy adatbázis-kezelő rendszerrel szembeni igények a következők: • Legyen lehetőség új adatbázisok létrehozására. • Helyreállíthatóság: bármely esetleges hiba esetén az eredeti állapotot vissza lehessen állítani. és a hozzáférésre jogosultak se ronthassák el lehetőleg az adatbázist (integrity).Ezeket a rendszereket szokás egyszerűen adatbázisrendszereknek nevezni. Alapvetően fontos. ha közben áramszünet lesz. Vállalati nyilvántartások Az első számítógépes alkalmazások közül jó néhánynak az volt a feladata. Ezek a rendszerek a legbonyolultabb. rövidítve: DDL. • Korrekt módon lehessen kezelni több felhasználó egy időben történő adathozzáférését. biztonságosan megőrizhetőek. kezelhető nagy mennyiségű adathalmaz. vagy a dolgozókhoz. de a pénzt ne adja ki az automata áramszünet miatt. hogy a pénzfelvételt rögzítsék. Ilyen kapcsolat például: kinek melyik számlához van aláírási jog. Az adatok védelme biztosítható legyen az illetéktelen hozzáférésektől és a meghibásodásoktól. kimenő és bejövő számlákhoz. ügyfelek és számlák közötti kapcsolatok. • Egyszerű használat. Az adatbázis-kezelő szó az adatbázis-kezelő programrendszer szó rövidítése. Másrészt nem megengedhető. egy speciális nyelven lehessen megadni. Az adatbázis-kezelő programjait működtetőket felhasználóknak. Gyakori. az egyes felhasználók műveletei ne legyenek hatással a többi felhasználóra. Az adatbázis tartalma időben változik. nevezik. és az adatok logikai struktúráját. hogy az egyidejűleg végzett műveletek miatt ne vesszenek el egy automatánál elvégzett műveletek adatai. Az adatbázis kifejezés alatt a pillanatnyilag tárolt információra lehet gondolni. hogy egyidejűleg több banki ügyintéző és bankjegykiadó automatát használó ügyfél végez lekérdezést vagy módosítást. folyószámlák és hitelszámlák egyenlegei. az adatok hosszú ideig. A lekérdezések olyan jelentések 46 . legösszetettebb programok közé sorolhatóak. hogy egy vállalat különböző nyilvántartásait kezelje. az információ épségéért. adatbázis-adminisztrátornak hívják. Az adatok biztonsága garantálható legyen. Ha a pénzt kiadta az automata. Angol neve Data Definiton Language. Az adatbázis módosításakor és a lekérdezéseknél hatékony adathozzáférést tegyen lehetővé. vagyis az adatbázis sémáját. Egy adatbázis-kezelő rendszerrel hatékonyan készíthető. Az ilyen műveletek helyes kezelése nem egyszerű. • Legyen lehetőség megfelelő nyelv segítségével az adatok módosítására és lekérdezésére. a különféle felhasználói igények hatékony kielégítése. Adatdefiníciós nyelvnek nevezik ezt a speciális nyelvet. Az adatok kapcsolódhattak az eladásokhoz. címei. Hibák nem megengedhetőek. rövidítve: DML. Angol neve: Data Manipulation Language. ezeknek az adatbázis-kezelőbe történő be illesztéséért. user-eknek. akik felelősek az adatbázis-kezelő programjainak karbantartásáért.

hogy adatelemről adatelemre mozogjon az elemek között meglévő mutatókból álló gráf mentén. amely egy fa szerkezettel ábrázolja az adatokat. A leggyakoribb lekérdezések: egy adott városból egy másikba mely járatok indulnak egy időintervallumban. • A jegyárakra. de meg kell akadályozni. Ezek a rendszerek különböző adatmodelleket használtak az adatbázisban tárolt információk szerkezetének ábrázolásához. amelyek csak azt engedték meg a felhasználónak. dolgozók felvétele. hogyan néz ki általában egy adatbázis-kezelő rendszer felépítése. elbocsátása. melyik repülőgép szállítja az utasokat. hanem úgynevezett metaadatokat is tartalmaz. Adatbázis-kezelő rendszerek felépítése Ebben a szakaszban felvázoljuk. Az adatbázis-kezelő rendszernek lehetővé kell tennie az egyidejű hozzáféréseket. számlakibocsátások. mely ülőhelyek szabadok. hogy egy ülőjegyet kétszer adjanak el egyidejűleg. A metaadatok között szerepelnek a relációk nevei. egy ülőhely kiadása egy vevőnek.kinyomtatásából állnak. Később újabb és újabb cégek alakultak. Jellegzetes adat módosítások lehetnek: egy vevő helyfoglalása egy járatra. hogy a felhasználók az adatokat olyan vizuális formában ábrázolják. Az 4. előléptetése mindezek az adatbázis módosítását jelentik. Az IBM volt az első cég. hogy nem támogattak semmilyen magas szintű lekérdezőnyelvet. A legfontosabb ezen modellek közül a hierarchikus adatmodell. és a hálós adatmodell. az igényekre és a még szabad jegyekre vonatkozó információk. Repülőgép-helyfoglalási rendszer Ebben az esetben az adatelemek a következők lehetnek: • Egy vevőnek egy járatra szóló helyfoglalása. Egy időpillanatban sok különböző jegyeladással foglalkozó ügynökség érheti el az adatok egy-egy részét. Továbbá meg kell akadályozni. • A járatra vonatkozó információk: indulás és érkezés időpontja. ülőhely sorszáma. Az eladások.7. amelyek relációs adatbázis-kezelők megvalósításával és árusításával foglalkoztak. vásárlások. Például a CODASYL lekérdező nyelvnek olyan utasításai voltak. ahogyan azok tárolva vannak. Ezek a modellek ma már csak történeti érdekességként említhetők. a dolgozók havi fizetése. számlakifizetések. Ilyen programok megírása meglehetősen nagy erőfeszítést igényelt még egyszerű lekérdezések esetében is. mint például a kinn lévő számlák. a relációk 47 . Ezekkel a korai modellekkel és rendszerekkel a gond az volt. A fájlkezelő rendszerekből kialakult első adatbázis-kezelő rendszerek használatakor célszerű volt. ami az adatok szerkezetét írja le. Ma már ezek a cégek közül néhány a világ legnagyobb szoftverkereskedői közé tartozik. melyik repülőtérről indul és hová érkezik a repülőgép. ha a rendszer hirtelen hiba folytán leállna. Az adatbázis nemcsak adatokat. amelyik relációs és a relációs modell előtti modelleket támogató adatbázis-kezelő rendszereket is árusított. mennyi a jegy ára. amely egy gráffal ábrázolja az adatokat. a felvitt adatok elvesztését abban az esetben. Ez utóbbit a 60-as évek végén szabványosították egy CODASYL jelentésben (Committee on Data Systems and Languages – Adatrendszerekkel és Nyelvekkel Foglalkozó Bizottság). ábra bemutatja az adatbázis-kezelő rendszerek legfontosabb részeit.

Tranzakció kezelő: felelős a rendszer sérthetetlenségéért. A tranzakció olyan műveletek egy csoportja. ha ismerjük a hozzájuk tartozó értékek bizonyos részét. Az adatbázis-kezelő rendszerek gyakran sok transzakció egyidejű 48 . Az adatmódosítások naplózásával biztosítható. Puffer-kezelő a memória munkaterületeit kezeli.attribútumainak neve. hogy rendszerhiba esetén a módosítások újra végrehajthatóak legyenek. Biztosítja. amelyek lemezre írása eredetileg nem volt sikeres. az attribútumok adattípusai (például egész vagy 25 hosszúságú karakterlánc). és kiválaszt egy memória területet. rendszerhiba esetén se vesszenek el adatok. amelyik segítségével egy reláció azon sorait kereshetjük meg. Tárkezelő: elvégzi a kért információk beolvasását a tároló helyről és a kért adatmódosításokat. hogy mely attribútumokra léteznek indexek. Kapcsolatban van a lekérdezés feldolgozóval és a tárkezelővel is. A tárkezelő két része: fájl-kezelő és a puffer-kezelő. a metaadatok részét képezi. Az adatbázis-kezelő rendszerek gyakran indexeket használnak az adatok elérésére. amely lehetővé teszi. ábra: Egy adatbázis-kezelő rendszer felépítése Lekérdezés feldolgozó: kezeli a lekérdezéseket. Sémamódosítások Lekérdezések Módosítások „Lekérdezés”feldolgozó Tranzakciókezelő Tárkezelő Adatok Metaadatok 4. ahol az adatblokkokat tárolja.7. az adatok és a metaadatok módosítására vonatkozó kéréseket. hogy az egy időben futó lekérdezések és módosítások ne ütközzenek össze egymással. A leggyakrabban előforduló index olyan. A fájlkezelő nyilvántartja a fájlok lemezen való elhelyezkedését. olyan információk. amelyeket egymás után egy egységként kell végrehajtani. a lekérdezések végrehajtásának optimális sorrendjét kialakítja és átadja a tárkezelőnek. amelyekben az egyik attribútum értéke adott. az adatbázis-műveleteket egyszerű utasításokra bontja. hogy az adatelemeket gyorsan megtaláljuk. Az indexek a tárolt adatok közé tartoznak. az adatállomány blokkjainak olvasását/írását végzi. Az index olyan adatstruktúra. Az adatblokkokat a lemezről a fájlkezelő segítségével olvassa be.

hogy az adatok megfelelnek bizonyos elvárásoknak. hogy érvényesítse az elvégzett munkát. hogy az adatbázisbeli módosítások kiszámításra kerülnek.végrehajtását engedik meg. hogy az összes módosításokat a naplóba jegyezte volna. és csak ezután történik meg az adatbázis tényleges módosítása. de ténylegesen az adatbázisban még nem történnek meg. – Elkülönítés: Amikor két vagy több transzakció egyidejűleg fut. ami azt jelenti. hogy semmiféle olyan eredmény vagy kihatás nem következhet be az adatbázisban. még akkor sem. Először ezek a naplóbejegyzések íródnak lemezre. Amikor az utasok áthelyezése történik az ülőhelyek között. A napló mindig olyan tároló eszközre íródik. Ha a rendszer még az előtt omlik össze. A napló minden esetben azonnal a lemezre íródik. amikor a rendszer helyreáll. és ami nem fordult volna elő. vagyis elégítse ki az összes következetességi feltételt. ami nem érzékeny az esetleges áramkimaradásra. módosítások. ha a két transzakció egymás után fut le. Naplózás: A transzakció-kezelő az összes megkezdett transzakciót. vagy semmi ne hajtódjon végre belőle. – Zárolás: A transzakció-kezelő zárolhatja a transzakció által elérni kívánt adatételt. akkor annak eredménye nem veszhet el rendszerhiba esetén sem. akkor is látható lesz a naplóból. Ilyenek például a lemezek. A fenti négy feltétel megvalósító technikák: a zárolás. de a transzakció-kezelőnek kell biztosítania. amit két transzakció egyidejű futása okozott. Így ha a rendszer össze is omlik. hogy a transzakció vagy teljes egészében hajtódjon végre. A transzakciók helyes lefutása a következő négy elvárás teljesülését jelenti: Atomosság: Megköveteli. addig a többi transzakció nem érheti el azt. hogy a transzakciók befejeződése után az adatbázis ismét következetes állapotba kerüljön. ha a rendszer közvetlenül a transzakció befejezése után hibásodik meg. sémamódosítások. – Tartósság: Ha egy transzakció befejeződött. a transzakciók által az adatbázisban végzett módosításokat. akkor a transzakció nyugodtan visszagörgethető. amelyek két különböző módon jöhetnek létre: 49 . Az összes művelet naplózása fontos a tartósság biztosításában. Amíg egy transzakció zárolva tart egy tételt. akkor rövid időre a következetességi feltétel megsérül. – Tranzakciók érvényesítése: A tartósság és az atomosság érdekében a transzakciók egyfajta „puhatolózás” jelleggel kerülnek végrehajtásra. Ez azt jelenti. a módosítások a naplóba kerülnek. és a transzakciók végét feljegyzi egy naplóban. a naplózás és a transzakció érvényesítése. azok kihatását el kell különíteni egymástól. Például egy repülőgéphelyfoglalási rendszerben következetességi feltétel lehet az. Amikor a transzakció készen áll a befejezésre. Az adatbázis-kezelő rendszer inputjai: lekérdezések. – Következetesség: Egy adatbázisban a „következetes állapotok” fogalma azt jelenti. hogy egyetlen ülőhelyet se rendeljenek hozzá két különböző utashoz. hogy a változtatásokat még el kell végezni az adatbázisban. A lekérdezések az adatokra vonatkozó kérdések.

Objektum-orientált adatmodell Adatmodell Az adatmodell az adatok szervezésének logikai képe. Relációs adatmodell. amelyik az adatbáziskezelőnek szóló hívásokon keresztül lekérdezi az adatbázist. CODASYL-hálós adatmodell). Adatmodellek: Hierarchikus adatmodell. akiket adatbázisadminisztrátornak neveznek. Alapvetően csak három klasszikus adatmodell. de amit le lehet kérdezni. A valós világ részeit logikailag strukturált formában leíró adatmodellek mindegyike egyedtípusok összességének tekinthető. • kiterjesztett adatmodell. amelyeket a lekérdezésfeldolgozó kap meg és végrehajt. Az adatbázis-kezelő rendszerek megengedik a programozónak. vagy új adatbázist hozhatnak létre. és ezt a fizikai adatmodellben lehet megvalósítani. Az input módosító műveletek az adatok módosítására szolgálnak. • Létrejöhetnek alkalmazói program interfészen keresztül.4. A 50 . az általában egyszerűbben kérdezhető le. Ezen az interfészen keresztül nem lehet tetszőleges kérdéseket feltenni. Hálós adatmodell. a hálós és a relációs adatmodell ismert. Ők megváltoztathatják az adatbázis sémáját. hogy olyan programot írjon. Az adatbázis-kezelő rendszerek általában a kliens-szerver felépítést követik. a hierarchikus. Az adatmodellek közötti lényeges különbség az adatok közötti kapcsolatok tárolásában van. • hálós adatmodell (kétszintű hálós adatmodell. A kétszintű hálós és a CODASYL-hálós modell között kicsi a különbség. a kliens pedig a felhasználóval való kommunikációt kezeli. Az adatmodellek alapelemeit a koncepcionális adatmodellben határozzák meg. Sémamódosításokat általában csak az arra illetékes személyek adhatják ki. A különböző adatmodellek megegyeznek abban. Ekkor a rendszer megengedi a felhasználónak. amely alapján kell megvalósítani az adatok fizikai megjelenítését. Az adatmodellek között tapasztalható különbségek alapján több típust különböztet meg a szakirodalom: • hierarchikus adatmodell.• Létrejöhetnek általános lekérdező-interfészen keresztül. hogy SQL lekérdezéseket adjon meg. Ebből lehet megalkotni a logikai adatmodellt. Ezek is kiadhatók egy általános interfészen vagy egy alkalmazás-interfészen keresztül. Az adatmodellek két ok miatt különböznek egymástól • az egyedtípus tulajdonságtípusainak különböző kezelésében (az egyedtípusok belső szerkezetének eltéréséből) • a kapcsolatok kezelésének különbözőségében. ahol a legfontosabb adatbázis-komponensek a szerver oldalon futnak. • relációs adatmodell. 4. hogy a valós világ részei leírhatók az egyed-tulajdonság-kapcsolat (entity-attribute-relationship) hármas segítségével. mintha meg kellene írni a lekérdezést SQL-ben.

Az adatbázis – a gráfok terminológiája szerint – egy erdő. nagyon népszerűek voltak az 1970-es években. • Hátránya. Az utódok nélküli szülőket a fagráf leveleinek (leaf) nevezik. és innen halad lefelé a kívánt adatig. A hierarchikus adatbázisok használatának előnye. Az adatbázisrekordok típusainak összessége képezi az adatbázis sémáját. és egy lefelé fordított fával ábrázolják. hogy egy nyíl mutat a szülőtől a gyermekre. a gyermektábláknak azonban csak egy szülőjük lehet. Az adatszerkezet egyik típusú adata a hierarchiában alatta lehelyezkedő egy vagy több más adattal áll kapcsolatban. amit másképpen egy fagráf gyökerének neveznek. a többi tábla a gyökérből kiinduló ágak mentén helyezkedik el. • 1:N típusú kapcsolatokat kezel.kiterjesztett adatmodell a CODASYL-hálós és a relációs modellek előnyös tulajdonságait egyesíti. A táblákat mutatókkal kapcsolják össze. A hálós és a hierarchikus modelleket az első kereskedelmi adatbázisrendszerekben használták az 1960-as évek végén és az 1970-es években. A fa gyökere ennek az adatbázisnak egy táblája. a tárolt hierarchiának megfelelő sorrendben. hogy az adatok elérése csak egyféle sorrendben lehetséges. 4. hogy a felhasználó nagyon gyorsan hozzájuthat az adatokhoz. A hierarchikus adatbázis szerkezete gráfelméleti szempontból fagráfok összessége. • A hierarchikus modellben nem ábrázolhatunk M:N típusú kapcsolatokat. A sémában minden gyökértípusból csak egy van. Helyesebb. • A fa csomópontjaiban és leveleiben helyezkednek el az adatok. A hierarchikus adatbázisok megfelelő megoldásnak bizonyultak a szalagos tárolóeszközöket használó nagygépek esetén. A hierarchikus modell volt a legelső az adatbázis-kezelőkben és egyben a leginkább korlátozott. Grafikusan úgy jelölik. Az egy gyökérhez tartozó fát adatbázis-rekordnak (database record) nevezik. adatbázisrekord-típusnak nevezni. és a szülőtáblából történő törlés automatikusan kihat a gyermektáblákra is.4. Ebben a kapcsolatban a szülőtáblához egy vagy több gyermektábla tartozhat. A felhasználó az adatok olvasását mindig a gyökérben kezdi. A hierarchia tetején áll az ősszülő. A hierarchikus adatbázis szülő-gyermek típusú kapcsolatokból épül fel. • A közöttük levő kapcsolat szülő-gyermek kapcsolatnak felel meg. Az adatokat ebben a modellben hierarchikus módon tárolják. A relációs modellek később ezeket kiszorították. Az adatbázisban minden adatbázisrekordnak vannak előfordulásai. Az adatmodell jellemzői • Az adatbázis több egymástól független fából állhat. mivel a táblák közvetlenül kapcsolódnak egymáshoz. További előny a hivatkozási-épség automatikus megvalósulása. Ezek az 51 . Hierarchikus adatmodell A hierarchikus adatmodellen alapuló adatbázisok az 1960-as évek vége felé kezdtek megjelenni. hogy a gyermektábla egy rekordja a szülőtábla egy létező rekordjához kapcsolódik.1. Ekkor ugyanis teljesül.

A modell bármely rekordja lehet a halmaznak tulajdonos. Az 1:N jellegű kapcsolatokat redundancia nélkül lehet ábrázolni. adattípusok) között a kapcsolat egy gráffal ábrázolható. A kétszintű hálót és a CODASYL-hálót együttesen hálós adatmodellnek nevezi. Egy halmaz a tulajdonosrekordból a tagrekordra mutató nyíllal jeleníthető meg. A CODASYL-hálós adatmodell a tulajdonos rekord és a tagrekord terminológiát használja. Egy láncolási útvonalon levő rekordtípus nem lehet ugyanazon útvonalnak a főrekordja is.és tagrekordja is. A halmaz az 1:N jellegű kapcsolatokat jeleníti meg. 4. Ebben a modellben egy rekord lehet több szülő gyermeke is. • Egyik irányban egy. a másikban többértelmű (1:N) kapcsolat (pl. 4.2. A főrekordtípustól az alrekord-típusig vezető 1:N jellegű kapcsolatokat láncolási útnak nevezik. • Hátrányuk. Hálós modellek jellemzői • Minden adategység tetszőleges más adategységgel lehet kapcsolatban. módosításuk nehézkes. szülőanya és gyerekei).4. A tulajdonosrekord és a tagrekord közötti kapcsolatot halmaznak (SET) nevezik.4. • A modellben M:N típusú és 1:N típusú kapcsolatok is leírhatók. de egy él csak két csomópontot köthet össze.4.és alrekordok vannak. Kétszintű hálós adatmodell A kétszintű hálós adatmodellt az 1960-as évek végétől kezdték alkalmazni.jó kódrendszerben a kód és a megnevezés között). • Több-több értelmű (M:N) kapcsolat (pl. hogy szerkezetük merev. Az alapvető kapcsolattípusok: • A két elem független egymástól. A modellben fő. Hálós adatmodell A hálós adatmodellek esetében az egyes azonos vagy különböző összetételű adategységek (egyedtípusok.A gráf csomópontok és ezeket összekötő élek rendszere. Egy főrekord-típus kulcsának szerepelnie kell a vele kapcsolatban lévő mindegyik alrekordtípusban is (másodlagos attribútumként). mint az 1:N jellegűeket. férfiak és nők). 52 . Az eredmény egy olyan modell. Minden főrekord-típus rendelkezik egyedi azonosítóval. • Kölcsönösen egyértelmű kapcsolat (pl. ha azokat él köti össze egymással. elsődleges kulccsal. A halmaznak egyedi névvel kell rendelkeznie. Két rekordtípus között több halmaz is megengedett. Az 1:N jellegű kapcsolatokat nyilakkal jelölik. 4. • Az adatbázisba fixen beépített kapcsolatok következtében csak a tárolt kapcsolatok segítségével bejárható adat-visszakeresések oldhatók meg hatékonyan.4. Az 1:1 jellegű kapcsolatokat ugyanúgy lehet ábrázolni. Egy csomópontból tetszőleges számú él indulhat ki. amelynek csak két szintje van. CODASYL-hálós adatmodell A CODASYL-hálós adatmodellt 1971-ben publikálták.adatbázisok gyors és közvetlen hozzáférést biztosítanak az adatokhoz és számos esetben jól használhatóak.3. melyben tetszőleges két csomópont között akkor van adatkapcsolat.

4. A normalizálás igazán akkor kezdődhet meg. Az egyedek optimális tulajdonságainak kialakításában a normalizálás matematikai eljárás segít. többször tárolunk az adatbázisban. A relációs modellt megalkotó Codd az IBM cégnél dolgozott. A normálformák egymásba skatulyázhatók. ha a modellben nincs ismétlődést mutató tábla. Mint vezető adatbázis technológiai cég. Az egyedek legjobb normálformája (NF) több lépésben alakítható ki. amelynek egyetlen célja a redundanciák kiszűrése a relációs táblákból.4. Normalizálás. amelyek az adatbázis inkonzisztenciáját okozhatják. könnyen megtanulható leírási módot sikerült megvalósítani. Inkonzisztencia Egy adatbázist akkor neveznek inkonzisztensnek. ha valamely tényt. A normalizálás olyan matematikai eljárás. vagy a többi adatból levezethető mennyiséget. hogy az átfedések szempontjából kedvező adatmodell keletkezzen. a szükségtelen tároló terület lefoglalása mellett. Nemcsak elfogadható adatbázis-szerkezetet célszerű készíteni. a szakemberek szimpátiáját is kiváltotta. A tulajdonságoknál fel kell tárni a rejtett kapcsolatokat. az eredetinél kisebb tárolási igényű táblázatok állnak elő. Normálformák Az adatmodellezés során vizsgálni kell a valós jelenségeket (egyed). Redundancia Redundanciáról akkor beszélünk. s abban az időben az IBM igen sok energiát ölt már bele a hálós adatmodellen alapuló adatbázis kezelő rendszer (DBMS) kialakítására. amelynek eredményeként egymással kapcsolatban álló. Az elméleti megalapozottság a kutatók. A redundancia. azok tulajdonságait (attribútum) és összefüggéseit (kapcsolat). amelynek célja a relációs modell megvalósíthatóságának a vizsgálata és egy minta relációs adatbázis kezelő rendszer (RDBMS) kialakítása volt. ha egymásnak ellentmondó tényeket tartalmaz.4. A normalizálás lényegében adattáblázatokat szétbontó műveletek sorozata. A tervezés során meg kell határozni egy olyan optimális adatstruktúrát. A cég beindított egy kísérleti projektet. hogy ne vegye figyelembe ezt az újszerű ötletet. Az adatmodell mindenki számára fontos előnye az egyszerűség mellett a modell rugalmassága. ami a lehető legkevesebb adatismétlődést tartalmaz. és sok implementációja született meg a személyi számítógépek piacán is. s ez a modell számos új fejlesztési projekt alapját képezi. A megtervezett modellben egyszerű. 53 .5. Az egyedekből ki kell küszöbölni a többszörös tartalmú ismereteket.5. az IBM nem engedhette meg. Az egyedek belső struktúráját a tulajdonságai közötti sajátos viszonyok alapján lehet kialakítani úgy. Egyszerűségének következtében gyorsan népszerűvé is vált a felhasználók körében. komplikált adatfrissítési és karbantartási műveletekhez vezet. Relációs adatmodell A relációs adatmodell napjaink legelterjedtebb adatmodellje. hanem az optimális adatmodell kell megtalálni. Az egyedek külső szerkezetére is figyelni kell.

amelyek adataiból számított értéket is tartalmazhat. • Tábla: relációs adattábla. Azt az attribútumot. • Makró: az adatbázis kezelésekor a felhasználó gyakran ismétlődő feladatait automatizálja a makró. űrlap. élőláb vagy egyéb grafikus elem is. A megírt program kódok modulok formájában tárolódnak. törlési és módosítási anomáliák (rendellenességek). A makró több műveletet egyetlen parancsba fog össze. Az Access adatbázis-kezelő rendszer Az Access a Microsoft által kifejlesztett relációs adatbázis-kezelő program. egyszerű alkalmazások interaktívan. A kulcsjelöltek közül ki kell választani az azonosítóként alkalmazottat.Tehát legelőször a normalizálási alapot kell előállítani. számított képletek is megadhatók. az oszlopokat mezőknek nevezik. • Lekérdezés: segítségével a táblában tárolt adatok közül lehet kiválogatni azokat. programírás nélkül elkészíthetők. hogy az idegen kulcs csak olyan értéket vehet fel. A sorokat rekordoknak. A tábla sorokból és oszlopokból áll. A lekérdezés eredménye származhat egy vagy több adattáblából. függvényeket lehet készíteni. Az oszlopokban az egyedek tulajdonságait tárolják. Az adatok megjelenítésén kívül részösszegek. Részekre kell bontani az összetett tulajdonságtípusokat. A sorokban az egyedek összes tulajdonsága szerepel. mint azonosító lehet összetett is. ami elsődleges kulcsként már létező érték a kapcsolódó fölérendelt táblában. • megszűnnek a bővítési. Az egy adatbázishoz tartozó valamennyi tábla. Az Access önálló rendszer. amely minden egyes táblázati sorban eltérő értéket vesz fel. • Űrlap: az adatok rekordjainak bevitelét. vagy egy lekérdezés eredményhalmaza. de sokoldalúan együttműködik a Microsoft SQL Server adatbázis-kezelővel. akkor abban a másikban idegen kulcsnak (foreign key) nevezik.6. A lekérdezés speciálisan megfogalmazott kérdések. Felhasználóbarát rendszer. olykor a tulajdonságértékeket is. • Jelentés: az adatbázis adatainak papíron való megjelenítésére elsősorban a jelentések szolgálnak. azaz előnormalizálást kell végezni. A tervezett egyedekben az ismétlődések nem mindig láthatóak. Az Office programcsomag professzionális változatának része. módosítását vagy törlését kényelmessé teszi. A hivatkozás integritás azt mondja ki. feltételek összessége. lekérdezés és jelentés egy közös . Az elsődleges kulcs. de külön is megvásárolható. a többi jelöltet alternáló kulcsnak (alternate key) mondják. végösszegek. Összefoglalva a normalizálás előnyei • csökken a tárolási igény. • áttekinthetőbb lesz az adatbázis. kulcsjelöltnek (candidate key) nevezik. Ezt elsődleges kulcsnak (primary key) hívják. A relációs adatbázis kezelő rendszerek a gyakorlatban. ezt a mezőnév mutatja. 4. 54 . A jelentés adatforrása lehet az adattábla. amelyben az adatokat tárolják.mdb kiterjesztésű adatbázisfájlban tárolódik. amelyekre szükség van. Egy Access adatbázis az alábbi típusú objektumokat tartalmazhatja. • Modul: Visual Basic nyelven eljárásokat. A nyomtatott lapon megadható élőfej. Ha egy tábla elsődleges kulcsa másik táblában is megjelenik.

A tábla sorai a rekordok. hang. mérete van. Egy tábla egy témakörhöz tartozó adatokat rendezett formában tárolja. adattábla kezelése A relációs adatbázis az adatokat relációkban tárolja. az űrlapon és a jelentésben. • OLE objektum: más alkalmazásban (például Word. amely az érték mellett szerepel. hogy a bevitt adatok megfeleljenek a megadott maszknak.6. amelyek a felhasználó számára táblák formájában jelennek meg. nem hagyható üresen. jól meghatározott szerkezete van. amelyek biztosítják. • Igen/nem: logikai érték. • Beviteli maszk: formázó karakterek megjelenítésére szolgál. • Nulla hosszúság engedélyezése: Szöveg vagy Feljegyzés típusú mezőknél megengedett a nulla hosszúságú karakterlánc is. típusa. • Érvényesítési szöveg: az adatmezőben érvénytelen adat beírásakor megjelenő figyelmeztető üzenet. Adatműveletek. amelyek ugyanazokból a mezőkből állnak. Az egyes mezőkhöz rendelhető fontosabb adattípusok: • Szöveg: legfeljebb 255 karakter hosszú sztring. alapértelmezett hosszúsága 50 karakter. a lekérdezésben. A tábla sorokból. Adatműveletek Táblához új rekord hozzáadása 55 . • Érvényességi szabály: a mezőbe bevihető adatok körét korlátozó kifejezés. a szám és a pénznem típusoknál. A következő mezőtulajdonságokat lehet megadni: • Mezőméret: a szövegmező mérete 1 és 255 karakter között lehet. • Cím: a mező átnevezése végezhető el ezzel. • Új érték: Számláló típusú mezőnél megadható. • Formátum: az adatok megjelenítési és kinyomtatási módja. oszlopokból áll. Hossza legfeljebb 64000 karakter. értéke egyesével növekszik új rekordok felvételénél. stb. kép. • Dátum/idő: 100-tól 9999-ig terjedő években dátum és időpont tárolására szolgál. nem indexelhető. hogy növekvően vagy véletlenszerűen kapja a mező az értékét új rekord hozzáadásakor.1. ami gyorsítja a későbbi adatkeresést.4. • Pénznem: szimbólum. egyedi névvel lehet rá hivatkozni. • Feljegyzés: legfeljebb 64000 karakternyi szöveg. A tábla oszlopait mezőknek nevezik. Az eredeti név helyett ez jelenik meg az adattáblában. • Hiperhivatkozás: például URL cím. • Tizedes helyek: a kijelzett tizedes helyek száma. Excel) létrehozott objektum tárolására használható (szöveges dokumentum.). amelyeknek neve. • Indexelt: a megadott mező szerint történik a tábla rendezése. • Kötelező: a mezőbe mindig kell megadni adatot. • Számláló: automatikusan generált egyedi sorszám. • Alapértelmezett érték: új rekord hozzáadásakor automatikusan ez az érték jelenik meg a mezőben. • Szám: numerikus adatok tárolására.

Táblában rekord törlése A táblában a rekord törléséhez ki kell jelölni a törlendő rekordot. Még összetettebb feltétel adható meg az Irányított szűrési eljárással. vagy az eszköztár Rekord törlése ikonnal is. ahol ki kell választani. ábra). áthelyezés Ezek a műveletek teljesen hasonlóan elvégezhetők. Tábla rendezése A táblában először ki kell jelölni azt a mezőt. akkor a SHIFT+ENTER billentyűket kell megnyomni vagy a Rekordok\Rekordok mentése funkciót kell választani. 56 . Az űrlappal történő szűréskor egyszerre több mező tartalmára is megadható feltétel vagy egy mezőre több feltételt lehet beállítani. ha az egér balgombját lenyomva tartva mozgatjuk azt a rekordkijelölő sávban.Minden tábla tartalmaz egy üres rekordot a tábla alján. Egyszerre több rekordot is ki lehet jelölni. A Rekordok\Szűrő\Szűrés űrlappal menüpont választása után megjelenő adatlapon az egyes mezőkhöz tartozó szűrőértékeket legördülő menüből lehet kiválasztani. vagy az adatlap bezárásra kerül. Táblában rekord mentése Az Access a táblában egy rekord bevitele vagy módosítása után minden változtatást automatikusan elment. ez a rekordkijelölő sávba való kattintással történik. Ezt a * karakter jelzi a tábla bal szélén a rekordkijelölő sávban. Ha módosítás közben vissza kell vonni a változtatásokat. amely szerint rendezni kell. Majd a Rekord\Rendezés menü funkciót kell választani.6. Ha rekord változtatásait egy mező tartalmának megváltoztatása után azonnal menteni kell. akkor alatta automatikusan megjelenik egy újabb utolsó rekord. mint a Wordben vagy az Excelben. A kiszűrt vagy a rendezett rekordok helyett újból az összes rekord megjelenítését a Rekordok\Rendezés törlése menüpontból lehet kérni.7. Az összes feltétel beállítása után a Szűrő\Szűrés/rendezés funkció választásával megkaphatóak a táblában a feltételeknek megfelelő rekordok. amikor a következő rekordra lépés történik. A feltételnek nem megfelelő rekordok megkeresése a Rekordok\Szűrő\Szűrés kizárással funkcióval kezdeményezhető. Ez a Rekordok\Szűrő\Irányított szűrés/rendezés menüponttal kezdeményezhető. Az adattábla mezőibe bevitt adatokat később meg lehet változtatni. hogy növekvő vagy csökkenő sorrendű legyen a rendezés. A törlés elvégezhető például a Szerkesztés\Rekord törlése menü funkcióval. Másolás. Adatbázis létrehozása Adatbázis létrehozása Új adatbázis létrehozása vagy meglévő adatbázisfájl megnyitása után megjelenik az Adatbázis ablak (4. Ha ebbe a rekordba elkezdődik az adatbevitel.2 Adatbázis tervezése (relációs adatbázis tervezése). Hasonlóan törölhető oszlop (mező) is. akkor ezt az ESC billentyű megnyomásával lehet elérni. Ha a rendezést bonyolultabb feltétel szerint kell elkészíteni. 4. akkor a Rekordok\Szűrő\Szűrés kijelöléssel menüpontot kell választani.

… . 57 . ábra). Az egyes adatbázis-objektumok létrehozására általában három lehetőség van: • Automatikus: ekkor az Access automatikusan elkészíti az objektum szokásos. a mezők nevei: Mező1. A tábla létrehozása a varázslóval a leggyorsabb. legcélszerűbb változatát. Ezek közül kiválaszthatók a szükségesek. adatokkal nem tölthető fel a tábla. utána a jobb oldalon megjelenő elemek közül lehet választani. Az Access program kezelése többnyire kézenfekvő. Tervezés. A varázslóban lehet választani üzleti és személyes mintatáblákból és mintamezőkből. • Tervező nézetben teljesen manuális a tervezés. ábra: Adatbázis ablak Az ablak bal oldalán választható ki az objektumtípus. amelynek a neve Tábla1. Új gombok értelemszerűen használhatók a kiválasztott objektumtípusra. A Tervező nézet választása után három oszlopos táblázat jelenik meg. itt a rendszer valamennyi lehetősége elérhető. ezért a továbbiakban az egyes részek ismertetése nem teljes részletességgel történik. át is nevezhetők. • Varázsló segítségével: a szokásos varázsló-technikával végigvezet a tervezési folyamaton. Tervező nézetben a tábla szerkezetét lehet megadni. Az elsődleges kulcs is megadható. A mező nevek tetszőlegesen módosíthatók. Mező10.8. A táblázat alatt az adattípusoktól függő alapértelmezett mezőtulajdonságokat lehet megadni (4. Az ablak tetején szereplő Megnyitás. második a mező adattípusa.7. A tábla létrehozása az adatok beírásával lehetőség kiválasztásakor 20 sorból és 10 mezőből álló üres táblázat jelenik meg. Az első oszlop a mező neve.4. a harmadik oszlop a mező leírása.

amelyek részt vesznek a kapcsolatok kialakításában. akkor a tábla kijelölése után a Tervezés gombot kell választani. azonos méretűnek és azonos mezőtulajdonságúnak kell lennie. ábra). akkor össze kell kapcsolni azokat. ahol ki kell választani azokat a táblákat. Ez a kulcs mező. Az összekapcsolás után a rekordok úgy viselkednek. Összetett (több mezőből álló) kulcs esetén Ctrl lenyomva tartásával több sort tudunk egyszerre kijelölni. a másikban idegen kulcs.9.8.4. ábra: Tábla létrehozása Tervező nézetben Tábla szerkesztése Ha már elkészült tábla szerkezetét kell megváltoztatni. Az egyik táblában a kulcs mező elsődleges kulcs. majd a kapcsolatot biztosító mezőt az elsődleges táblából egérrel át kell húzni a másik tábla megfelelő mezőjéhez. Az adattípus beállítása után megadhatók a mezőtulajdonságok. hogy a különböző táblákban legyenek azonos mezők. A kulcs mezőnek az összekapcsolandó két táblában azonos adattípusúnak. és az eszköztár Elsődleges kulcs gombjára kell kattintani. Ha a táblákat együtt kell kezelni. Ekkor van lehetőség az adott mező típusának a megváltoztatására. A mezőnév oszlopban kell kijelölni a módosítandó mezőt. 58 . A Tervező nézetben ismertetett három oszlopos táblázat jelenik meg. A Létrehozás gomb megnyomásával befejeződik a kapcsolatkészítés (4. mintha egyetlen táblában lennének. Táblák összekapcsolása Jól megtervezett adatbázis esetében minden tábla csak egyféle dologról tartalmaz adatokat. Kapcsolat létrehozása Kapcsolat létrehozása az Eszközök\Kapcsolatok menüpontból kezdeményezhető. az ablak alján a mezőtulajdonságok és a hozzátartozó értékek láthatók. Elsődleges kulcs létrehozása A tervező ablak bal szélén ki kell választani a kulcs sorát. Megjelenik a Tábla hozzáadása panel. Az összekapcsolás feltétele. amelyekkel elvégezhető az összekapcsolás.

adatok törlése. ábra). számítások végzése. rekordok kiválogatása.3 Lekérdezések. 59 . és illesztésnek az összekapcsolás műveletet. Adatok aktualizálása Az Adatbázis ablakban ki kell választani a táblát. ábra: Kapcsolatok az Access-ben A kapcsolat jellemzőinek módosítását vagy törlését a kapcsolati vonalra kattintva lehet elvégezni (4.6. • kereszttáblás lekérdezés. 4.4. Lekérdezés típusának megadása • választó lekérdezés. ábra: Kapcsolatok szerkesztése ablak A táblák közötti kapcsolatok típusai Egy-Egy (1:1) kapcsolat.10. adatok csoportosítása. A lekérdezés eredményeként létrejövő táblázatban csak a kért mezők és tartalmuk jelenik meg. Az üres sztring megadását a rendszer általában Null (definiálatlan) értéknek tekinti.9. majd Megnyitás gomb. sok-sok (N:M) kapcsolat. • táblakészítő lekérdezés. egy-sok (1:N) kapcsolat. Módosítás közben a rendszer állandóan ellenőrzi a kulcsfeltételeket. 4. illesztőtáblának az N:M kapcsolatot megvalósító táblát. több táblából adatok kigyűjtése. Az Access elsődleges táblának nevezi az 1:N kapcsolatok 1-oldalán álló táblát. Szűrések a lekérdezésben A lekérdezés elkészítési céljai: mezők kiválasztása.10.

Lekérdezés készítése Tervező nézetben Az Adatbázis-ablakban a lekérdezés objektumtípust.• frissítő lekérdezés. 60 . • A Megjelenítés sorban jelölhető. feltétel lehet például "> 100". • A Rendezés sorban az adott mező szerinti rendezettség írható elő. A mező nevét itt nem kell újra kiírni. ábra). A lekérdezés eredménye egy változó tartalmú adattábla. majd az Új gombot. hogy az adott mező megjelenjen-e az eredménytáblában. vagy például csak a feltételek kiértékeléséhez szükséges. • hozzáfűző lekérdezés. • A Feltétel sorban az adott mezőre vonatkozó feltétel adható meg. tehát a tábla tartalma annak megfelelően módosul.11. A lekérdezés végrehajtása az Adatbázis ablakban kettős kattintással. és végül a Tervező nézetet kell választani. A lekérdezés készítéséhez felhasználható egy vagy több tábla. vagy a Megnyitás gombbal történik. A Tábla hozzáadása ablakban ki kell jelölni a lekérdezéshez szükséges táblákat. Utána megjelenik a Tervező ablak. amelynek beállítási lehetőségei: • A Mező és Tábla sorokban a lekérdezéshez szükséges mezők adhatók meg. Választó lekérdezés A leggyakrabban használt lekérdezés típus. Két változata van: az Azonosakat kereső és a Nem egyezőket kereső lekérdezés. • törlő lekérdezés. Lekérdezés elkészíthető Tervező nézetben vagy varázslóval. A választó lekérdezés tervező nézetében a gyorsmenüből a Tulajdonságok pontot választva a lekérdezés jellemzőit lehet beállítani (4. ahogyan az input táblák változnak.

• Egyedi értékek: ha Igen-re állítják. hasonlóan az SQL WHERE záradékban megszokott formában. amelyek minden mezőtartalomban különböznek a többitől. A WHERE kulcsszót nem kell használni. hanem függőlegesen is csoportosítja. létrehozandó tábla neve. 61 . • Forrás adatbázis: a külső adatbázisnak az elérési útját tartalmazza.11. akkor a lekérdezés összes input tábláinak összes mezője megjelenik a lekérdezés eredményeként.4. A zárolt rekord módosítása másik felhasználó által nem lehetséges. ábra: Választó lekérdezés • Leírás: a lekérdezés céljának rövid leírása. Oszlopfejléc: beállítható. Táblakészítő lekérdezés Ez a lekérdezés egy vagy több táblából új táblát hoz létre. Kereszttáblás lekérdezés Ez a lekérdezés ugyanazokat az adatokat tartalmazza. hogy a lekérdezés eredmény táblájában milyen oszlopok és milyen sorrendben jelenjenek meg. • Szűrő: szűrőfeltétel adható meg. a rekordok első hány százaléka vagy az összes jelenjen meg. • ODBC időtúllépés: beállítható. de az adatokat nemcsak vízszintesen. • Forrás kapcs karl: a külső adatbázis létrehozásához felhasznált alkalmazás nevét jelentő karakterlánc. hogy a lekérdezés feltételének megfelelő rekordok közül az első hány darab. akkor a lekérdezésben szereplő azonos értékek közül csak egy jelenik meg. • Futási engedélyek: a beállított Felhasználóé vagy Tulajdonosé értéknek megfelelően az adathozzáférési jog vagy a felhasználóé vagy a tulajdonosé. mint a választó lekérdezés. maximum 255 karakter. • Csúcsérték: beállítható. A lekérdezés Tulajdonság ablaka a Választó lekérdezéshez képest a következőket tartalmazza: Céltábla: az új. akkor a lekérdezésben csak azok a rekordok jelennek meg. amelyikbe átkerülnek a rekordok. hogy nyílt adatbázishoz kapcsolódva hány másodperc után jelezzen időtúllépést az Access. A Nem választása esetén csak a kiválasztott mezők tartalma jelenik meg. • Rekordzárolás: több felhasználós környezetben a lekérdezés futtatása idejére adatvédelmi okokból különböző érvényességi körben zárolni kell a rekordokat. • Egyedi rekordok: ha Igen-re állítják. Cél-adatbázis: annak a külső (Access) adatbázisnak az elérési útvonala és neve. amelynek az adatait a lekérdezés tartalmazza. • Összes mező a kimenetre: ha ezt Igen-re állítják. A választó lekérdezés tulajdonságain kívül ebben a lekérdezésben szerepel még az oszlopfejléc.

Törlő lekérdezés Az adattáblából ezzel törölhetők a feleslegessé vált rekordok. A tervezőrács tartalma az 7. ábra). ábrán látható. ha például az eredmény halmazban nem szerepel valamelyik szükséges mező. Figyelni kell a kapcsolt adattáblákra. hogy a kijelölt adattáblákból mely mezők tartalma szereljen az egyes oszlopokban. mert törlődhetnek a másik adattábla rekordjai is. Lekérdezés módosítása A lekérdezés módosításának oka lehet. • Lekérdezés panelen az Új gombot választva. Alkalmazható csak az adott feltételnek megfelelő rekordok hozzáfűzésére is. Ez egy grafikus eszköz. A 62 . Hozzáfűző lekérdezés Ezzel a lekérdezéssel egy vagy több tábla rekordcsoportjait lehet egy másik tábla végéhez hozzáfűzni. milyen módon készüljön a lekérdezés (4. A varázslók használatával gyorsabban hozhatók létre lekérdezések. Csak teljes rekordokat lehet törölni. Lekérdezések többféle módon hozhatók létre. Frissítő lekérdezés Olyan esetekben célszerű ezt alkalmazni. Itt megadható.Cél kapcs karl: Access adatbázis esetén nem használják.12. de végül még tervező nézetben meg kell adni a feltételeket.12. ábra: Új lekérdezés ablak Az Új lekérdezés ablakban lehet választani. • Beszúrás\Lekérdezés menü funkció választásával. Így az adatok újragépelése nélkül lehet adatokat bevinni a táblába egy már létező táblából. magyarul: lekérdezés minta alapján). A tervezőrács mutatja a lekérdezés hatására létrejövő eredményhalmaz oszlopait. Lekérdezések létrehozása 4. A módosítások elvégezhetők a Lekérdezés Tervező nézetében megjelenő tervezőrács használatával. Nem Access adatbázis esetén itt lehet megadni az adatbázis típusát. egyes mezőket nem. amikor sok rekord egy vagy több mezőjét ugyanúgy kell módosítani. ha be van állítva a Hivatkozási integritás és a Kapcsolt mezők kaszkádolt törlése.5. a neve QBE (Query By Example. Például egy termék árának megadott százalékkal történő megváltoztatása.

Az Accessben az űrlapnak öt szakasza van: • Űrlapfejléc: tartalmazhatja az űrlap címét. dátum. Az űrlap kinyomtatásakor ez csak a legelső oldal tetején jelenik meg. megtekintése. Az űrlap létrehozható Tervező nézetben vagy varázsló alkalmazásával. például: lapszám. milyen legyen az űrlap szerkezete.13.tervezőrács utolsó két sorában a feltétel szerkesztéséhez alkalmazható a Kifejezésszerkesztő. ábra: Kifejezésszerkesztő ablak 4. hogy mely táblákból. • Oldallábléc: az oldalak alján megjelelő adatok. A varázsló negyedik lépésében megadható az űrlap címe. hogy mi legyen annak tartalma és milyen szakaszban. és lehet választani az űrlap megnyitása. stb. ábra). • Oldalfejléc: a nyomtatott oszlopok fejrészét tartalmazza.15. Űrlapok készítése Űrlap létrehozása Az űrlap létrehozása előtt meg kell tervezni. adatbevitel. ábra). A második lépésben megadható. rövid kezelési tájékoztatást vagy parancsgombot. információk. lekérdezésekből készüljön az űrlap és milyen mezőket tartalmazzon (4.4. 63 . A varázsló működésének befejezése után elkezdhető az adatok bevitele a kiválasztott formátumban (4. • Törzs: adatbeviteli mezőket. A harmadik lépésben lehet megválasztani a stílust.6. • Űrlaplábléc: vezérlőelemek. amely a Tervezőrács Feltétel sorából a gyorsmenüből elérhető (4. az űrlap kitöltése után jelennek meg. amelyek csak egyszer. valamint az űrlap tervének módosítása között. Az Űrlap varázsló ablakban kiválasztható. 4. ábra).13. vezérlőelemeket tartalmaz.14.

hogy először törölni kell a régi jelszót és utána újat kell megadni. Ezután az Eszközök\Adatvédelem\Adatbázis jelszó beállítása funkcióval megadható a jelszó. Az eszköztárban lévő mezőlista gombbal. vagy szebbé teszi az űrlapot. ábra: Űrlap varázsló ablak 4. akkor először a megjelenő párbeszédablakba be kell írni az érvényes jelszót. 4. amit a Nézet menüben lehet ki. ha a Fájl\Megnyitás parancsnál a kizárólagos jelölő négyzet be van jelölve.6. ábra: Adatbeviteli űrlap Az űrlap létrehozásának másik módja Tervező nézet választása. hogy jelszóval lehessen hozzáférni az adatbázishoz.14. Az űrlap szerkesztéséhez felhasználhatók az eszközkészlet funkciói. ábra). amely adatokat jelenít meg. műveletet hajt végre. a méretezést segítő vonalzó. Az űrlapon a különböző vezérlő elemek elhelyezési igazítását egy rács segíti. A vezérlőelemek formátuma nagy részletességgel szabályozható.15. vagy a Nézet\mezőlista funkcióval lehet valamely adattáblához tartozó mezőket elhelyezni az űrlapon. A vezérlőelem olyan objektum. Ekkor a képernyőn megjelenik az üres űrlap.16. Ha későbbiekben a védett adatbázist kell megnyitni.5 Jogosultság.4. 64 . A jelszó beállítását csak akkor lehet elvégezni. adatvédelem Az Access-ben az adatvédelemmel foglalkozó szolgáltatások az Eszközök\Adatvédelem menüpontból érhetők el (4.illetve bekapcsolni. biztonság. A jelszó módosítása úgy történik. Adatvédelem jelszóval Az adatvédelem egyik lehetősége.

ábra). illetve meg lehet szűntetni felhasználókat (4.17. A jelszó módosítása az Eszközök\Adatvédelem\Felhasználók és csoportok fiókjai funkció választásával történik. Az adatvédelem használatához be kell kapcsolni a bejelentkezési eljárást. Ehhez a rendszergazda felhasználói jelszavát kell megváltoztatni.17. ábra: Adatvédelmi lehetőségek Adatok felhasználói szintű védelme A felhasználónak már az Accessbe való belépésekor azonosítania kell magát.17. Ha olyan adatbázist kell használni. Telepítéskor két csoport jön létre. A Létrehozás gomb megnyomása után meg kell adni a nevet. akkor először csatlakozni kell a hozzá beállított munkacsoport fájlhoz. ábra: Munkacsoport adminisztrátor ablak Az Eszközök\Adatvédelem\Munkacsoport adminisztrátor menü funkcióval lehet munkacsoportot létrehozni.4. a szervezet nevét és a munkacsoport kódját. az ellenőrzést és OK. A közös adatokat használókat munkacsoportnak nevezi az Access program. Ezután az Access program elindítása után a megadott munkacsoporthoz csak a bejelentkezési párbeszédablak adatainak helyes kitöltése után lehet kapcsolódni.16. a rendszergazdák (adminisztrátorok) és a felhasználók csoportja. 4. A Jelszó módosítása fül kiválasztása után meg kell adni az új jelszót. Az adatvédelem jó használatához meg kell adni az adatbázis felhasználóit és felhasználói csoportjait. és csak a beállított jogosultságok alapján férhet hozzá az egyes objektumokhoz. Létre lehet hozni új felhasználókat. amelyik rendelkezik az előzőekben megadott védelemmel. Ez megtehető az Eszközök\Adatvédelem\Felhasználók és 65 . Ezután meg lehet adni a felhasználókat és a csoportokat az Eszközök\Adatvédelem\Felhasználói adatvédelmi varázslóval. Ez az Eszközök\Adatvédelem\Munkacsoport adminisztrátor funkció választása után a Csatlakozás gombot kell megnyomni (4. ábra).

ábra). új csoportot lehet létrehozni. 4. A Felhasználói és csoportengedélyek párbeszéd ablakban ki kell választani a Felhasználó\csoport nevét. ábra: Felhasználói és csoportengedélyek Adatbázisok strukturált lekérdező nyelve az SQL A relációs adatbázis kezelő rendszerek egy SQL-nek nevezett szabványos nyelv segítségével kérdezik le és módosítják az adatbázist (SQL – Structured Query Language – Strukturált lekérdező nyelv).18. 66 . Az engedélyeket lehet megadni külön a csoportoknak és a felhasználóknak. Ezt az Eszközök\Adatvédelem\Felhasználói csoport engedélyek funkció választása után lehet megtenni. A Felhasználó fül. 4.csoportok fiókjai funkció választása után. Ez a Hozzáadás illetve az Eltávolítás gombokkal történhet (4.19. ábra: Felhasználók és csoportok fiókjai ablak A felhasználóknak és a csoportoknak különböző engedélyeket lehet adni.19. amelyekkel hozzáférhetnek az adatbázis-objektumokhoz. majd az Új gombot kiválasztva. majd az Új gomb választása után.18. A Felhasználói és csoportengedélyek párbeszéd ablakban a Tulajdonos megváltoztatása párbeszéd ablakban van lehetőség az objektumok tulajdonosának a megváltoztatására. A csoport fület. ábra). Ha már vannak felhasználói csoportok és felhasználók. új felhasználót lehet definiálni. akkor a felhasználókat csoportokba lehet sorolni. az objektumot és engedélyeket (4.

67 . Budapest. Kiskapu Kiadó. Irodalomjegyzék Bakó Sándor (1999): Adatbáziskezelés. Hallasy Béla (2002): Adatmodellezés. Budapest. Budapest. A relációs adatbázisok alapjairól földi halandóknak. IBM SQL/DS • 1982: IBM DB2 (SQL alapú RDBMS nagygépre) • 1986: ANSI SQL szabvány • 1988: SQL SERVER DB2-höz • SQL szolgáltatások (DBASE IV) • SQL alapú adatbázis kezelők • MS SQL SERVER • 1992: SQL 2 szabvány • SQL 3 SQL utasításainak két fő csoportja • DDL (Data Definition Language): adatstruktúra definiáló utasítások • DML (Data Manipulation Language): adatokon műveletet végző utasítások SQL egységei • adatbázis. INGRES. • sor (row). • oszlop (column). Debrecen. az IBM cég fejlesztése • 1979: ORACLE • 1981: ORACLE 2 (SQL alapú RDBMS nagygépre). Alapvetés. Panem Könyvkiadó Kft. Hernadez (2004): Adatbázis-tervezés. Rajtik János (2004): Adatbázis-kezelés MS ACCESS 97. Ullman – Jennifer Widom (2001): Adatbázisrendszerek megvalósítása.4.Demetrovics János (2005): Adatbázis-szerkezetek. Pedellus Tankönyvkiadó Kft. Az SQL fejlődésének főbb állomásai • 1970: Codd definiálta a relációs adatmodellt és leírta később az SQL nyelv fő kritériumait • 1974: SEQUEL nyelv leírása (Structured English QUEry Language). • tábla (table. Hector Garcia-Molina – Jeffrey D. Panem Könyvkiadó Kft. Budapest. Pedellus Novitas Kft. Michael J. Ullman – Jennifer Widom (1998): Adatbázisredszerek. reláció). Jeffrey D. Debrecen. Budapest. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. • elemi adat. Békéssy András .7. Akadémiai Kiadó.

normalizáláson. inkonzisztencián. Codasyl-hálós)! Jellemezze a relációs adatmodellt! Mit értünk redundancián.Ellenőrző kérdések Milyen elvárások vannak az adatbázis kezelő rendszerrel szemben? Az adatbázis kezelő rendszerek felépítése! Az egyes elemek feladatait ismertesse! Mit értünk metaadatok alatt? Milyen adatmodellek ismertek? Jellemezze a hierarchikus adatmodellt! Jellemezze a hálós adatmodellt (kétszintű hálós adatmodell. normálformán? Mit jelent a funkcionális függés? Milyen objektum típusok érhetők el az Access Adatbázis ablakában? Mit tartalmaz és milyen szerkezetű a tábla? Mire használhatók a lekérdezések és az űrlapok? Milyen eszközökkel védhetők az Accessben az adatbázisok? Milyen engedélyek adhatók a felhasználóknak és a csoportoknak az Accessben? Milyen adattípusok adhatók meg az Accessben? Milyen mezőtípusok vannak az Accessben és mik a jellemzőik? Milyen mező tulajdonságok adhatók meg a táblákban? Milyen típusú lekérdezések készíthetők? Mi a lényege a kereszttáblás lekérdezésnek? Hogyan kezdődik a lekérdezés létrehozása? Milyen grafikus eszköz segíti a lekérdezés tervezői munkát? Milyen szakaszok különíthetők el az űrlapon? Milyen résznyelvek alkotják az SQL-t? Milyen adattípusok vannak az SQL-ben? 68 .

de futtatás előtt a rendszer ellenőrzi. hanem a hálózat erőforrásaival kerüljön kapcsolatba. hogy a bemenetére kerülő adatot meghatározott kimenetre kapcsolja. router). Ide tartozik az elektronikus levelezés. Ez a terület a leggyorsabban fejlődő ág. a hálózati telefon és a videó átvitel. • Központi programtárolás és kiszolgálás. fájlok több gépen való tárolása. Figyeljük meg. • Nagyobb megbízhatóság: alternatív erőforrások alkalmazása (pl. és a használatért eseti bérleti díjat fizetünk. Elképzelhető. közösen használt szerveren tárolják. hogy a példány megegyezik-e a szerveren tárolttal. Céljai. • Kommunikáció. A korszerű vállalati rendszerekben általában helyi programtárolás van. 10-szer gyorsabb. A csatornát (channels) szokás még vonalnak. programok. Saját hálózatokon ennek a megoldásnak az az előnye. amelyekben a felhasználó program fut. A hálózat mai célja. 5. egyszerre több CPU alkalmazása).5. kliensgépek hozzáadásával (nem pedig az erőforrásgépet kell kicserélni). Számítógép-hálózatok 5.1. és sok helyről tölthetők. Feladata. 69 .1 Hálózati struktúrák A hálózati struktúrák és a fogalmak meghatározásában a mai napig érvényesek az ARPA ( Advanced Research Project Agency ) által kidolgozott elvek. • Kommunikációs alhálózat ( communication subnet ) köti össze a hosztokat.1. adatok a felhasználók számára azok fizikai helyétől függetlenül bárki számára elérhetők legyenek. Kliens-szerver modell: minden felhasználónak (kliens) saját PC-je van. hogy a felhasználó ne egy számítógéppel. vagy több vonal esetén trönknek is nevezni. mint egy PC). hogy ezzel külön kellene foglalkoznunk. A hálózati rendszer kommunikációs közegként is használható. Fizikailag ez lehet egy speciális gép (pl. Az alhálózat az összeköttetést biztosító csatornákból és kapcsológépekből áll. hogy a hoszt nem része az alhálózatnak! • A kapcsológép ( Interface Message Processor ) az interfész üzenet feldolgozó gép. Ezek az adatbázisok sok helyről lekérdezhetők. hálózati kártya). Elérhetővé válnak a központi adatbázisok. hogy a programok csak a futtatás idejére töltődnek le a gépünkre. hogy a rendszer teljesítményét a terhelés növekedésével fokozatosan növelni lehessen újabb szerverek. az adatokat egy vagy több. de lehet egy számítógép része is (pl. • Takarékosság: A kis számítógépek sokkal jobb ár/teljesítmény aránnyal rendelkeznek. A számítógép-hálózatok kialakításának céljai a következők: • Erőforrás megosztás: az eszközök (nyomtatók. nagy kapacitású tárolók). A programokat nem feltétlenül kell a saját gépünkön tárolni. • Skálázhatóság: annak a biztosítása. mint a nagyobbak (egy erőforrásgép kb. viszont ezerszer drágább. Ha szükséges frissíti a programot és letölti a hiányzó komponenseket. hogy mindig az aktuális verzió fog futni a felhasználó gépén anélkül. áramkörnek. hozzáférés távoli információkhoz. elemei A számítógép-hálózatok alatt az egymással kapcsolatban lévő önálló számítógépek rendszerét értjük. • Hosztoknak (host) nevezzük azokat a gépeket.

Hálózati hardver A számítógép-hálózatok osztályozásának szempontjai közül két fontos szempont az átviteli technológia és a hálózat mérete (kiterjedése) szerinti osztályozás. Az ilyen helyi hálózatok egy intézményen. Ilyen hálózati kapcsolat esetén két számítógép közötti kapcsolatban az adatok. Egyetlen kommunikációs csatorna. Ha bármelyik gép elküld egy rövid üzenetet. azt az összes többi gép megkapja. – Nagyvárosi hálózatok (Metropolitan Area Network. Részei a hosztok (host) és az őket összekapcsoló kommunikációs alhálózat (communication subnet) vagy röviden alhálózat. – Kétpontos hálózatok. Ország. MAN). Ekkor a címzési eljárás ugynevezet csoportcímzés. ezen osztozik a hálózat összes gépe. Lényegében a lokális hálózatok nagyobb változata. LAN). belül működnek. • Az átviteli technológia szerinti két fő csoport a következő: – Adatszóró hálózatok. ábra Kommunikációs alhálózat Egy IMP-hez egy hoszt is tartozhat. Az egy IMP – több hoszt a nagytávolságú hálózatokra jellemző. földrész. üzenetek küldése több útvonalon is lehetséges.1. Ebben az esetben a számítógépek párosával kapcsolódnak egymáshoz. de egy IMP-hez több hoszt is kapcsolódhat.2. • Méret: – Lokális hálózatok (Local Area Network. Az ilyen hálózatok esetében fontos szerep jut a forgalomirányítási algoritmusoknak. vagyis pont-pont kapcsolattal rendelkeznek. WAN).5. és általában hasonló technológiára épül. 5. Az alhálózat részei az átviteli vonalak (más néven 70 . vállalton stb. Az alhálózat feladata az üzenetek továbbítása a hosztok között.1. – Nagy kiterjedésű hálózatok (Wide Area Network.

(b) Gyűrű. amelyeket két vagy több átviteli vonal összekapcsolására használnak (nincs egységes elnevezés. Egymástól különböző. (c) Fa. két pont közötti (point-to-point) vagy csomagkapcsolt (packet-switched). ábra A hosztok és az alhálózat közötti kapcsolat A routerek tárolják. mely általában egy átjárónak nevezett (gateway) számítógép segítségével történik. majd a megfelelő kimeneti csatorna szabaddá válása esetén továbbítják a csomagot.áramkörök. csatornák vagy trönkök) és a kapcsolóelemek. ábra Router kapcsolódási topológiák (a) Csillag. 71 . Ezek adatszóró rendszerek.3. a továbbiakban mi routernek nevezzük). sokszor nem kompatibilis hálózatok összekapcsolása. 5.2. internet (ilyen az Internet is). Az ilyen hálózatok szokásos elnevezései: tárol-és-továbbít (store-and-forward). A nagy kiterjedésű hálózatok másik nagy csoportja a műholdas vagy földi rádiós rendszerek. (e) Egymást metsző gyűrűk (f) Szabálytalan. 5. A kapcsolóelemek olyan speciális számítógépek. Összekapcsolt hálózatok. (d) Teljesen összekötött. Szinte az összes nagy kiterjedésű hálózat ilyen típusú. Elnevezés: internetwork.

amit az egymással kommunikáló felek párbeszédének szabályait rögzíti.1. rétegekbe (layer) vagy szintekbe (level) szervezik.5. melyek a hálózat működtetésével kapcsolatosak. Az adat valójában végighalad az alatta lévő összes rétegen. A hétköznapi életben is vannak protokoll szabályok. Az egyik gép n-edik rétege párbeszédet folytat a másik gép n-edik rétegével. Hálózati szoftver A hálózati szoftver alatt azokat a szoftvereket értjük. Az eltérő szabályok értelmezési nehézségeket okozhatnak. ( Egy bulgár előre-hátra mozgatja a fejét. réteg alatt van a fizikai közeg. Minden réteg csak a szomszédos réteggel van kapcsolatban. Példaként nézzünk egy 5 – rétegű hálózatot: 5. a legtöbb hálózatot strukturálják. hogy a felette levőknek szolgálatokat nyújtson oly módon. amiknek betartása megkönnyíti. de ezt a rendszer elfedi. A protokoll egy megállapodás. bár a működéshez elengedhetetlenül szükségesek. Az 8.) Annak érdekében. ábra Réteg szemléletű kommunikáció Minden réteg formálisan a vele azonos szintű réteggel társalog. Minden egyes réteg az alatta levő rétegnek vezérlőinformációkat és adatokat ad át egészen a 72 .4. megsértése megnehezíti a kommunikációt. Minden réteg az alatta levőre épül. hogy közben a szolgálatok implementálásának részleteit azok elől elrejtse. A számítógépek párbeszédének írott és íratlan szabályait együttesen protokollnak nevezzük. az abban a környezetben „nem”-et jelent.3. Az egyes rétegek célja. A hálózati operációs rendszerek nem tartoznak a hálózati szoftver fogalomkörébe. a nálunk megszokott „igen” helyett. A párbeszéd írott és íratlan szabályait az n-edik réteg protokolljának (protocol) nevezzük. hogy csökkentsék a hálózatok bonyolultságát. Az egyes rétegek párbeszédének szabályait a réteg-protokollok tartalmazzák.

A telefon hálózaton pl. Entitás pl. réteg szolgáltatásokat nyújt az n+8. mert a sok interfész programja időt igényel. A rétegek feladatának pontos leírásához definiált fogalmak kellenek. egy áramkör. bonyolult lesz a megvalósítás. Az n. Túlságosan sok réteg pedig lassítja a rendszert. ha az interfészt úgy választjuk meg. ábra Az emberi kommunikáció modellje A rétegek és protokollok halmazát hálózati architektúrának nevezzük. Célszerű. A rétegben lévő aktív elemeket entitásoknak hívják. Meg kell továbbá határozni az adatok továbbításának a szabályait. Ha kevés a rétegszám. amelyek az adatokat időben váltakozva mindkét irányban szállítják (félduplex átvitel) és amelyek az adatokat egyszerre mindkét irányban szállítják (duplex átvitel). Minden rétegben kell lennie egy olyan mechanizmusnak. Az egymással szomszédos (egymás alatt lévő) rétegek között interfész ( interface ) található. hogy a célállomások egy csoportját azonosítsuk. tehát szükség van egy olyan mechanizmusra. A rendszerek tervezésének kritikus része az interfészek definíciója. Vannak olyan rendszerek. hogy egy réteg a funkciók megváltozása nélkül tervezhető és kicserélhető legyen. hogy az átadandó információ minimális legyen. a „hétköznapi” használatban ezek bürokratikusnak hatnak.legalsó rétegig.5. Az ábrán a virtuális kommunikációt szaggatott. A rétegszemlélet megértéséhez vizsgáljuk meg az emberi kommunikációt. A rétegek száma is kompromisszum. Az interfész definiálja a rétegek közötti elemi műveleteket. A definíciónak világosnak és egyértelműnek kell lenni.: egy szolgálat elérési pont a fali csatlakozó. ami a küldőt és a fogadót azonosítja. Minden szolgálat elérési pont valójában egy cím. és azokat a szolgáltatásokat amit nyújt. amely az üzenet küldőjét és vevőjét azonosítja. amelyek az adatokat csak egy irányban szállítják (szimplex átvitel). illetve használ. A szolgáltatások a szolgálat elérési pontokon keresztül hozzáférhetők. réteg számára . ami már a kapcsolatot megvalósító fizikai közeghez kapcsolódik. 5. a fizikai kommunikációt pedig folytonos vonalak jelölik. és nehézkesek. vagy 73 . A csatlakozót a telefonszám azonosítja. Sok alkalmazásban szükség lehet arra. A pontos leírást általában a szabványok tartalmazzák. Egy hálózatban sok számítógép van.

majd felhasználja. azaz elemi műveletek halmazával írhatjuk le. Az n-PDU az n. • Összeköttetés nélküli szolgálat: Minden egyes üzenet rendelkezik egy teljes címmel. milyen jelentéssel küldenek egymásnak csomagokat. (levél). de nem mondja meg hogyan kell ezeket implementálni. A protokollok olyan szabályhalmazok. réteg kommunikációja úgy valósul meg. melyek megadják.egy szoftverfolyamat. Az n+8. rétegnek. A szolgálat definiálja az objektumon végrehajtható műveleteket. 5. Az n. PDU lehet például egy csomag. üzeneteket. A szolgálatokat olyan szolgálatprimitívek. Rétegek kapcsolatai ICI IDU SAP SDU PDU Interface Control Information. és minden üzenet az összes többitől független útvonalon továbbítódik. A protokoll a szolgálat implementációja. amelyek a szolgálatokat elérhetővé teszik a felhasználók számára.2 Hivatkozási modellek A gyakorlatban előforduló hálózati architektúrák valamennyien megfelelnek a rétegekből álló modellnek.nak. réteg az alatta lévő rétegeken keresztül cserél SDUkat a vele azonos szinten lévő réteggel . Az n. végül lebontja azt. réteghez tartozó SDU-t továbbítása érdekében egy entitás feldarabolhatja kisebb egységekre. A protokollok cserélhetők.6 ábra. réteghez tartozó Protocol Data Unit.2. ha a szolgálat változatlan marad. hogy átad a SAP-on keresztül egy IDU-t az n. és a megvalósított funkciókban vannak. (telefon). 5. 5. hogy a társ entitások az adott rétegen belül milyen formátumban. Interface Data Unit Service Access Points Service Data Unit Procol Data Unit (interfész vezérlő információ) (interfész adatelem) (szolgálat elérési pontok) ( szolgálati adatelem ) ((protokoll adatelem) A rétegek két különböző szolgálatot nyújthatnak a felettük levő rétegek számára: • Összeköttetés alapú szolgálat: A szolgálatot igénybe vevő felhasználó először létrehozza az összeköttetést.1 Az OSI hivatkozásai modell 74 . Különbségek a rétegek számában. kereteket. Ezeket az adategységeket hívjuk PDU.

Üzenetszórásos hálózatokban az útvonal-kiválasztási mechanizmus igen egyszerű.Az Open System Interconnection az ISO (International Standards Organization) ajánlása. mint a vevőké? Hálózati réteg: A hálózati réteg a kommunikációs alhálózatok működését vezérli. így a hálózati réteg általában vékony. Az OSI modellnek hét rétege van. Eltérő lehet a hálózatok címzési módszere. ellátja kiegészítő cím. amelyek képesek más rendszerekkel való kommunikációra. sokszor nem is létezik Szállítási réteg: Feladata a hosztok közötti átvitel megvalósítása (itt már végpontok közötti összeköttetésről van szó. Továbbá. különbözhetnek a maximális csomagméreteik és protokolljaik is. hogy minden darab hibátlanul megérkezzék a másik oldalra. A nyílt rendszerek összekapcsolásával foglalkozik. egy vagy kétirányú a kapcsolat. ábra). ráadásul oly módon. milyen legyen az alkalmazott csatlakozó fizikai. ha az adó adási sebessége jelentősen nagyobb. majd a vevő által visszaküldött nyugtakereteket (acknowledgement frame) véve ezeket feldolgozza. Az adatokat adatkeretekké (data frame) tördeli. 1-nek). mi történjék akkor ha a nyugtakeret vész el. egyéb és ellenőrző információval. Kérdések: a fizikai közeg. A szállítási réteg alapvető feladata az. ld. hogy adatokat fogadjon a viszonyrétegtől. A két végpont közti kapcsolat lebonyolítása és a torlódás elkerülése a feladata. mind ezeket hatékonyan kell végrehajtania. és az információ tényleges megjelenési formája. A nyílt rendszerek olyan rendszerek. mi történjék akkor ha egy keret elvész. ábra Az OSI rétegmodell Fizikai réteg: Feladata a bitek továbbítása a kommunikációs csatornán olyan módon. mi legyen akkor. mechanikai kialakítása? Adatkapcsolati réteg: Feladata adatok megbízható továbbítása az adó és fogadó között. Felmerülő problémák: hogyan jelezzük a keretek kezdetét és a végét.7. az 1-et. A gép (hoszt Alkalmazási Megjelenítési Együttműködési Szállítási Hálózati Adatkapcsolati Fizikai Fizikai átviteli közeg A Közbenső kapcsoló B gép (hoszt) Alkalmazási Megjelenítési Együttműködési Szállítási Hálózati Adatkapcsolati Fizikai Hálózati Adatkapcsolati Fizikai Fizikai átviteli közeg B 5. azaz a heterogén hálózatok összekapcsolásáért a hálózati réteg a felelős. kisebb darabra vágja szét azokat (ha szükséges). hogy a 75 . hogy az adó oldali bitet a vevő is helyesen értelmezze ( a 0-át 0-nak. hogyan épüljön fel egy kapcsolat és hogyan szűnjön meg. majd adja tovább a hálózati rétegnek és biztosítsa. egy bit átvitelének időtartama. ezeket továbbítja. E problémák megoldásáért.

A továbbított információ általában nem egy véletlenszerű bit halmaz. titkosítás. tömörítés. szövegsorok kezelése. 5.8. A viszonyok egyidőben egy. Két legjelentősebb protokolljáról a TCP (Transmission Conrol Protocol) és az IP (Internet Protocol) kapta a nevét. hogy mindaddig. amíg a két végpont működőképes.2.2 A TCP/IP hivatkozási modell Az Internet hivatkozási modellje. A különböző rendszerekben eltérő módon ábrázoljuk az adatokat. hanem szám betű. Ez a színt a felhasználói programok szintje (e-mail. A viszonyréteg egy másik szolgáltatása a szinkronizáció. mintha vízszintes irányban továbbítanák az adatokat. stb. Kifejlesztésekor a fő célkitűzés az volt. A tényleges átvitel függőleges irányban történik. amit minden rendszer a saját lokális szintaktikájává alakítva tud felhasználni. például bejelentkezés egy távoli operációs rendszerbe. állománytovábbítás két gép között. fájl átvitel. stb. Az állománytovábbításhoz sorolható az elektronikus levelezés. általános megoldásuk célszerű. ( Egy UNIX szerverről le tudunk másolni egy fájlt egy DOS–t használó gépre. Itt megoldandó az eltérő fájlrendszerek kezelése .viszonyréteg elől el kell fednie a hardvertechnikában elkerülhetetlenül bekövetkező változásokat. Gyakori feladat a fájl átvitel (file transfer). A rétegben a felhasználói program vezérli a működést. Felelős a kapcsolat felépítéséért. A réteg a továbbított információ szintaktikájával és szemantikájával foglalkozik.és kétirányú adatáramlást is lehetővé tehetnek. távoli bejelentkezés. addig a kapcsolat 76 . távoli adatbázisok elérése. vagy csak így működőképes a dolog. Megjelenítési réteg: Tipikus feladatai: az adatok szabványos módon történő kódolása. Alkalmazási réteg: Az alkalmazási réteg széles körben igényelt protokollokat tartalmaz. A viszonyréteg egyik szolgáltatása a párbeszéd szervezése. ábra Adatátvitel a rétegmodell szerint 5. stb. A program között számos olyan is van. Viszony réteg (más néven együttműködési réteg): A különböző gépek felhasználói viszonyt létesítenek egymással.). de az egyes rétegek úgy működnek. és a két végpont kommunikációjának végén a kapcsolat lebontásáért. melyekre széles körben van igény. A különböző rendszerek kommunikációja érdekében a lokális szintaktikát átalakítjuk egy globális (absztrakt) szintaktikává. dátum.

TCP). hogy miért nincs válasz. Ez az Internet Protocol (IP). összeköttetés alapú protokollokat. Pl. Néhány megvalósított protokoll: – . A TCP végzi a forgalomszabályozást is. nem megbízható protokoll. és csak azt írja elő. ilyen az átvitel vezérlő protokoll (Transmission Control Protocol. Lehetővé teszi a társentitások közti párbeszédet. és onnan csomagokat fogadni. Az Internet réteg meghatároz egy protokollt és egy csomagformátumot. átadja az Internet rétegnek. A szállítási rétegben létrehozhatunk megbízható. Ez tartalmazza az összes magasabb szintű protokollt.Domain Name Service (DNS) – . ami természetesen különbözik az OSI ajánlástól (amely több mint 10 évvel korábbi). A sorrend helyreállítása a felsőbb rétegek feladata. A célállomáson a TCP összegyűjti a csomagokat. • A szállítási réteg az Internet réteg felett helyezkedik el. A rétegek feladatai azonban erősen hasonlóak. vagy ahol a gyors válasz fontosabb a garantált válasznál (címfeloldás.HTTP (World Wide Web) – . A megoldás egy 4-rétegű modell. ha a köztük lévő hálózat egy része megsemmisül (háborús csapásmérés. A hálózat legyen alkalmas a fájl átviteltől a beszéd átvitelig minden feladatra. akkor megismételjük a kérést. videó).9 ábra TCP/IP hivatkozási modell A megfeleltetés nem pontos. terrorakció). és adatfolyamként továbbítja az alkalmazási rétegnek. Lényegtelen . Nem tartalmaz sorba-rendezést sem. hogy a hálózat alkalmas legyen IP csomagok továbbítására. • Alkalmazási réteg. Az UDP egy összeköttetés mentes. • Az internet réteg feladata. mint az UDP (User Datagram Protocol). hogy az elküldés sorrendjében érkeznek meg.megszakítás nélkül működjön akkor is.Elektronikus levelezés (SMTP) – . vagy datagram jellegű protokollt.: egy címfeloldási kérésre nem kapunk választ. A TCP a beérkező adatfolyamot feldarabolja.FTP (fájl transzfer) 77 . • A hálózat elérési réteg nagyjából az adatkapcsolati és fizikai réteg feladatát látja el. Általában a kliens-szerver alkalmazásokban használatos. TCP/IP modellben nincs viszony és megjelenési réteg. Valójában kevéssé definiált. A szállítási réteg felett van az alkalmazási réteg. A csomagok nem biztos. beszéd. hogy a hoszt bármilyen hálózatba csomagokat tudjon küldeni. A TCP/IP és az OSI rétegek megfeleltetése vázlatosan az alábbi: Alkalmazási réteg Megjelenítési réteg Viszony réteg Szállítási réteg Hálózati réteg Adatkapcsolati réteg Fizikai réteg Alkalmazási réteg Szállítási réteg Internet réteg Hoszt és hálózat közötti réteg 5.

forrás üzenet szegmens datagram keret H H H H H H M M M M Alkalmazási szállítási hálózati kapcsolati fizikai H H H M kapcsolati fizikai H H H M switch célállomás M H H H H H H M M M H H H H H M M alkalmazási szállítási hálózati kapcsolati fizikai hálózati kapcsolati fizikai H H H H H M M router 5.11. ábra Adatátvitel a TCP/IP modellben Összehasonlítás: Az OSI modell kifejezetten alkalmas a számítógépes hálózatok elemzésére. a protokollok viszont rendkívül elterjedtek. Ezzel szemben az OSI protokollok nem lettek népszerűek. ábra Csomagtovábbítás a hálózaton 78 . A TCP/IP-re viszont ennek pont az ellentéte igaz: a modell gyakorlatilag nem létezik.10. 5.

hogy csökkentsék a kettő közötti elektromágneses kölcsönhatást.Multiplexelés (frekvenciaosztás. illetve vevő kapja meg. ami a közegen továbbterjed.5.1. ábra Adatátviteli modell A csatorna legfontosabb jellemzői: • sávszélesség • zaj • kódolási eljárás. Jó közelítéssel azt mondhatjuk.3.Csomagkapcsolás: az információ kisebb adagokra bontása. 79 . . tárol-továbbít elv. az áramot. viszont a kapcsolat létrehozásához idő kell. Vonalmegosztás: egy vonalon több csatorna (pl. időosztás) . Sávszélesség alatt általában az átvitt legmagasabb és legalacsonyabb frekvencia különbségét értik. A két eret azért sodorják össze. az alsó és felső határfrekvenciánál meredek levágás van.12. A valós rendszerekben a sávszélességet műszaki eszközökkel korlátozzák. a frekvenciát. ahol a frekvencia átviteli függvény 3 dB-el csökken. Útvonal kialakítása kapcsolóközpontokon keresztül. Az adatátvitel távolságát a jelek gyengülése. a fázisszöget. A Sávszélesség analóg rendszerben: a jel frekvencia tartománya (pl. A fizikai réteg további fontosabb jellemzői a következők: Vonal: fizikai összeköttetés. Megváltoztathatjuk az áramkörben a feszültséget. digitális rendszer: maximális információ átviteli sebesség (bit/s). Csatorna: Két fél közötti kommunikációs kapcsolat. A fontosabb fizikai átviteli közegek a következők: Csavart érpár Két spirálszerűen egymás köré tekert szigetelt rézhuzal.Vonalkapcsolás: az adatvezetéket a kommunikálni szándékozó adó. hogy a sávon belül van jel. csomagokban cím információ van elhelyezve. A hálózat fizikai megvalósítása 5.3. és a csatorna zaja befolyásolja. Jelhordozó lehet a fény intenzitása. a sávon kívül nincs jel. egy vonalon különböző gépek csomagjai haladhatnak. beszéd: 300Hz3300Hz). Forrás Adó Csatorna Vevő Cél Zaj 5. és a vevő ezt a fizikai közegváltozást érzékeli. Tényleges fizikai kapcsolat. STP – (Un)shilded Twisted Pair Akár 100 Mbit/s –os átviteli sebességet is el lehet érni. Elnevezések: UTP. vagy akár a felszálló füst megszakítása is (indián füstjelek). kábel TV) Megvalósítási lehetőségei: . A fizikai réteg A csatornán történő információátvitel során az adó megváltoztatja a csatorna fizikai közegének valamilyen tulajdonságát.

mint az alábbi ábrán látható. többféle kommunikáció. 5. egymástól független. míg a vastag változatnál ún. vastagnál 500 méter lehet. ha az érpárok távolságát növeljük. Ethernet hálózatokban az alapsávú koaxiális kábelek két típusa ismert az ún. Egy kábelen több csatorna. UTP. 75 Ω–os. A vékony koaxnál BNC csatlakozókat. AD – DA 80 . mint a csavart érpárnál. Két sodort érpár az adás és a vétel számára. A típusjelzésben szereplõ 2-es és 5-ös szám az Ethernet hálózatban kialakítható maximális szegmenshosszra utal: vékony kábelnél ez 200 méter. 750MHz-ig használható.Az Ethernet hálózatokban 10BaseT néven specifikálták.14. Koaxiális kábel Jobb árnyékolás. Leggyakrabban lokális hálózatok kialakítására alkalmazzák. 5. 50 Ω–os. vékony (10Base2) és a vastag (10Base5). 100m-es maximális szegmenshossz.13. • Szélessávú koaxiális kábel – szabványos kábel TV-s analóg átvitel. ábra Csavart érpár Az érpárok egymásra hatása csökkenthető. vámpír csatlakozókat alkalmaznak. Koaxiális kábel • Alapsávú koaxiális kábel – digitális átvitelre. A kábel erek között távtartó van. ezért nagyobb átviteli sebesség és nagyobb szegmenshossz. Akár 1-2 Gb/s-os átviteli sebességet is elérhetünk. A következő ábrán bemutatott kábel CAT-6e kategóriájú.

Elsősorban kistávolságú adatátvitel esetén (pl. – Látható fényhullámú átvitel. A telefonvonal egy szinuszos váltakozójelet visz át. Kevésbé alkalmas digitális átvitelre. A modem a bináris jel vezérlésével ezt modulálja. Az analóg telefonvonalakat (előfizetői hurok) még évtizedekig fogják használni adatátvitelre. drágább.. A műholdakon lévő transzponderek a felküldött mikrohullámú jeleket egy másik frekvencián felerősítve visszasugározzák (3. egymódusú szál. Nem érzékeny az elektromágneses zavarokra. – a szál átmérőjét néhány hullámhossznyira lecsökkentjük (8-10 µm. – Infravörös (1012-1014 Hz). Az adatátviteli közegeken megvalósított átvitel típusa lehet az • Analóg és • Digitális átvitel Analóg átvitel A múltat teljes egészében az analóg átvitel jellemezte (telefon.4 GHz le. az átviteli közeg és a fényérzékelő (fotodióda vagy fototranzisztor). nehéz lehallgatni. 50 km-enként). Jelentős késleltetés (250-300 ms). viszont nagy előnye. majd a modulált analóg jelből a bináris jelet visszaállítja (demodulálja).4. A fényvezető szálas adatátviteli rendszernek három fő komponense van: a fényforrás (LED vagy lézerdióda) . vékony. rádió.6. hogy már igen nagy mennyiségben telepítettek ilyeneket. nagyon olcsó (viszont az időjárás befolyásolhatja). mint az alapsávi (tehát egycsatornás) kábel.4 GHz fel). könnyű. nagyobb távolságra használható). Az ilyen vezetéknek nagyobb a sávszélessége. – Műholdas átvitel. TV távirányító). A kialakított kommunikációs infrastruktúra is döntően analóg. kisebb a csillapítása. hiba javító és adattömörítő protokollok. több különböző szögű fénysugár). majd a másik oldalon vissza. Egy lokális hálózati kábel 11 nagyságrenddel jobb (3-4 nagyságrendnyi sebességkülönbség. • Vezeték nélküli átviteli közegek – Rádiófrekvenciás átvitel. Egyenes vonal mentén terjed (ismétlők kb. Olcsó.. Mikrohullámú tartományban (100 MHz felett). • Üvegszálas kábel Laboratóriumi körülmények között már a 100 Gb/s-os sebességet is elérték. Geostacionárius műholdak.átalakítások. 7-8 nagyságrendnyi hibaaránybeli különbség) mint egy telefonkábel... A fény terjedésének módja: – teljes visszaverődés (többmódusú szál. A modem szabványok három területet ölelnek fel: modulációs. két épület lokális hálózatát a tetejükre szerelt lézerek segítségével kapcsoljuk össze. Igen nagy sávszélesség. viszonylag jól irányítható. mint a rézvezetéknek. könnyen előállítható. viszont óriási hátrány. 5. A fényvezető kábelben általában több szálat fognak össze.7. televízió). jól fókuszálható (parabolaantenna). Pl. 81 . Modem A modem (modulátor-demodulátor) a digitális információt a telefonvonalon való átvitel céljából analóggá alakítja.9.. hogy szilárd testeken nem képes áthatolni (de így alkalmasak lehetnek épületen belüli lokális hálózatok átviteli rendszerének szerepére).

2. Hálózat felépítés (topológiájuk) A hálózat felépítését. az adatok sérülhetnek. így azok egy zárt hurkot alkotnak. Hiba esetén az egész hálózat működésképtelen lesz. addig a gyűrűben kering.. Előnyei: • Hibákra érzéketlenebb (csak két állapotot kell megkülönböztetni). kevés kábel kell hozzá.közös adatátviteli vonal). Hátránya. A gerinc mindkét vége ellenállással van lezárva. tárolódik. ill. kép. (sin-busz) Csillag: a csomópontok egy közös elosztóba (hub) vannak bekötve. azaz bármely gép kemelése a hálózatból a hálózat működésképtelenségét eredményezi (ábra) Vegyes (fa): 82 . a rendszer elemei sorba vannak fűzve egy kábelre. Sín a hálózatnak van egy gerince(BackBone . sok kábel kell hozzá ezért drága. Ez a "hálózat alakja". . hogy ne keringjen a végtelenségig. Olcsó. hogy egy új elosztó beépítésével újabb és újabb gépcsoportokat lehet a rendszerhez kapcsolni. Gyakori a helyi hálózatokban. a csomópontok fizikai elhelyezkedése határozza meg.3. (ábra) Gyűrűs : a csomópontokat közvetlenül egymáshoz csatlakoztattják. Az átvitel során mindig biteket viszünk át. • Tetszőleges jel átvihető (hang. ezek a bitorientált eljárások.. Az üzenetek fogadása egy alkalmas csatoló eszköz segítségével történik. Nem üzenetszórásos (ponttólpontig). bitcsoportokat átvivő módszert szokták karakterorientált átviteli eljárásnak nevezni. vagy sín hálózati. topológiáját a kábelek elrendeződése. vagy elvétele megbonthatja a hálózatot. (ábra) Busz: egyetlen kábelre felfűzött gépek alkotják a hálózatot. (az Ethernet lineáris.) • A jelenlegi vonalakon jóval nagyobb adatátviteli sebességet lehet elérni. ezért az átvitt információ egysége a bitcsoport volt. • Olcsóbb (nem szükséges az analóg hullámformát pontosan helyreállítani). ezért a bitcsoportos átvitel helyett a tetszőleges bitszámú üzenetátvitel került előtérbe. A biztonság kedvéért 2 kábellel is összeköthetik a gépeket. de mivel eleinte szövegátvitelt valósítottak meg. mivel olcsó a kialakítása. Ezt elkerülendő a címzettnek mielőbb le kell menteni és nyugtázni. 5.Digitális átvitel A folyamatos jelek helyett 0-kból és 1-ekbõl álló sorozatok haladnak a vonalakon. új csomópont hozzáadása. Amíg az adatot nem mentik le. A hálózatok elterjedésével a szöveges jellegű információk mellett más jellegű információk átvitele is szükségessé vált. A csillag topológiánál ilyen elosztók gyűjtik össze egy-egy gépcsoport jeleit és továbbítják a központ felé. soros elrendezésben. Előre történő huzalozása nehézkes. amely a szöveg egy karakterét kódolta. Az ilyen. Az adatáramlásnak meghatározott iránya van. amihez az összes csomópont csatlakozik. Minden csomópontnak egyedi címe van. csillag topológiát alkalmaz). Szakadás esetén megbízhatóbb. elveszhetnek. hogy a kábel megbontása. A csillag topológia előnye az. Nagy a kockázat.

Mivel jelerősítést nem végez. felépítésétől függnek. Kapcsolat Optikai szál Interfészek Ethernet kártya Switch-ek/router-ek Router Wireless kártya Koax kábel Switch 5. router: 83 .3. az előírt kábelhosszt nem léphetjük túl. • vezérlő elektronikák. repeater: olyan elektronikus eszköz. de árban. így alkotva egy fastruktúrát. amely a számítógépbe építve a hálózat és a gép kapcsolatát biztosítja.3. Típusát meghatározza a hálózati architektúra és a kábelezés. Meghibásodás esetén csak a csomópont és a hozzátartozó gyökerek esnek ki. Sok fajta hálózati kártya kapható. hálózati kártyák: olyan vezérlő egység. Hierarchikus: az előző formák vegyes alkalmazása. Ezek a gépek önállóan is. a csillapítás következtében torzult jelek felismerését. amely az adatátvitel során.15. 5. ábra Néhány hálózati eszköz HUB: passzív hálózati eszköz. vagy terminálként is működhetnek. amelyban a többszörös buszágak különböző pontokon kapcsolódnak össze. mely a szegmensek kapcsolatát biztosítja. megbízhatóságban és minőségben eltérnek egymástól. helyreállítását és újraidőzítését végzi. A hálózatok részelemei A hálózatok részelemei a hálózat típusától. Csoportosításuk a következő: • számítógépek: amelyeket össze kívánunk kötni.A busz topológia fa topológiává egészíthető ki.

az őt működtető program. A felsorolt eszközök közül természetesen nem mindenre van szükség minden esetben. kábelezéstől. a hálózat bonyolultságától függően kell megválasztani. működtető program: a hálózat működését. amely útvonalszegmensek időleges egymáshoz rendelésével épít fel kommunikációs útvonalat. Alacsony szintű eszközök (8. réteg). melyet a soros topológiájú hálózatokban a hálózati kártyákra csatlakoztatva használunk. Figyelem ez a koax kábel nem azonos a TV készülékekhez használt koax kábellel. 5. mely telefonvonalon keresztül teszi lehetővé az adatátvitelt. ill. hálózatrészek összekapcsolására szolgáló eszközök: • Ismétlők (repeater): Egyedi biteket másolnak kábelszegmense közt. patch kábel: ún. mely lehet BNC. vezérli. a kábelezésen kialakított elemek típusa. Típusa a hálózat architektúrájától függ. mely a fali csatlakozó és a számítógép hálózati csatolója (kártya) közötti összeköttetést biztosítja. amely a felhasználók gépei felöl bejövő kábelek rendezését végzi. stb. amely meghatározza a hálózaton áramló adatcsomagok útvonalát. bridge: azonos architektúrájú. vezérlő egység: ide tartoznak a hálózatotot vezérlő számítógépek (server) . modem: olyan eszköz.UTP csatlakozójú -. határozza meg.több is lehet egy hálózatban. switch: olyan szerkezeti elem. 84 . T elágazó: a koax kábelezésnél használt csatklakozó. így hálózat által átfogott távolság növelhető.egy intelligens eszköz. Azt hogy éppen mire van szükség az alkalmazott eszközökből a kiépített architektúrától. A hosszú kábelek meghajtásához szükséges áramot szolgáltatják. UTP. patch panel: UTP -s hálózatok esetén alkalmazott segédtábla.BNC csatlakozójú . csatlakoztási felületek: a hálózati kártyán. a határozati operációs rendszer szervezi. átviteli közeg: • • • • • kábel: adatátvitelt biztosító közeg. vagy a koaxiális . ill. Leggyakrabban a sodrott érpárú . sodrott érpárú. UTP csatlakozóval ellátott kábel.4 Hálózatok összekapcsolása A hálózatok. de különböző protokollok segítségével működő hálózatok össze kapcsolását teszi lehetővé. lezáró: a soros topológiájú hálózatokban a hálózat gerinvezetékének két végpontját kell lezárnunk ezzel az 50 ohmos elemmel. amelyek csak erősítik vagy újragenerálják a gyenge jeleket.típusú kábelezést alkalmazzák.

az adatátvitel minden egyes percéért fizetni kell. • Szállítási átjárók (transport gateway): A szállítási (4. Sebessége a kiépítésnél meghatározott sávszélesség függvénye. de a vonalak különböző hálózatokhoz tartozhatnak és különböző protokollokat használhatnak. kivéve. ill. • bérelt vonali összeköttetés: ott alkalmazzák. A kábelezés bonyolultsága miatt igen költséges. • ISDN vonal: viszonylag gyors. • Alkalmazási átjárók: Egy alkalmazás két részét kapcsolják össze az alkalmazási rétegben. mint ahogy azt minden router teszi. könnyen kivitelezhető és a fenntartása nem jár költségekkel. • műholdas kapcsolat: a mikrohullámú lánc műholdas változata. Az egyik vonalukon veszik a beérkező csomagot és egy másik vonalon továbbítják őket. 85 . • nagy távolságú kábelezés: ritkán alkalmazzák. • optikai kábelezés: a nagytávolságú kábelezéshez hasonló tulajdonságokkal rendelkezik.4 órás kapcsolattartás alatti alkalmazható. • kapcsolt vonali összeköttetés: egyszerübben. számlázzák. Általában napi 3 . Költséges ugyan. Megvalósítja az adatkapcsolati réteg funkcióit (pl. levelezési átjárók. de gyors adatátviteli forma.• Hidak (bridge): Adatkapcsolati kereteket tárolnak és továbbítanak LAN-ok között (2. mielőtt továbbítanák a másik hálózaton. hogy a hálózati (3.) A hozzáférés az Internethez (kapcsolt vonali. de hosszú idejű adatátviteleknél költséges a használata. Költséges. A már meglévő műholdas rendszerekhez igen könnyen hozzákapcsolható új végpontok kialakításával. ahol a kálbelezés nem megoldható.) rétegben működnek. réteg). de megbízható és rendkívül gyors adatátvitelt tesz lehetővé • mikrohullámú lánc: olyan földrajzi viszonyok között alkalmazzák. ahol fontos az állandó kapcsolat. Mivel a kapcsolat normál telefonvonalon történik. állandó. Fenntartási költsége az adatátviteltől független. ellenőrző összeg vizsgálata).) rétegben teremtenek kapcsolatot két hálózat között. Olcsó. illetve közvetlen vonali hozzáférés): • közvetlen kábelkapcsolat: helyi hálózatoknál a leggyakoribb forma. Kisebb változtatásokat is végrehajthatnak a kereten. • Többprotokollos routerek: Eltérő hálózatok között továbbítanak csomagokat. hiszen a szolgáltatást biztosító telefontársaságok a normál telefonvonalhoz hasonlóan kezelik. Elvükben hasonlóak a hidakhoz. a telefonvonalon modemen keresztül létesített adatátvitel. (Pl.

Kliens-Szerver modellek A számítógépes hálózatokban a felhasználók közötti kommunikáció egyik megoldási módja a szerver-kliens architektúra amelyen a kommunikációban résztvevő két fél nem egyenrangú módon vesz részt. azokat eldobja. A jellemzően a kliens kezdeményezi. Minden kimenő vagy bejövő csomagot megvizsgál. a bizonyos feltételeket kielégítő csomagokat továbbítja.ennek megfordítására nincs mód. ábra Hálózatok Internet hálózatba kapcsolása A tűzfalak Védik a lokális hálózatot és a kimenő forgalmat is szűrik. • Alkalmazási átjáró: Alkalmazási szinten működik. A rendszeradminisztrátor által konfigurált táblázatok vezérlik.5. Bár az adatok a kommunikáció során értelemszerűen mindkét irányban áramolhatnak. A szerver a kérést megkapva elvégzi a megfelelő lépéseket.A tűzfalak elemei: • Csomagszűrő (packet filter): Egy szabályos router pár külön feladatkörrel ellátva. a műveleteket elvégzését mindig a kliens kezdeményezi. Pl. 5.5. egyenrangúnak szokás hívni. mégpedig azzal a céllal. amely minden bejövő vagy kimenő üzenetet átvizsgál. 5. amelyekben mindkét fél kölcsönösen kezdeményezheti művelet végrehajtását a másikon. hogy valamilyen műveletet vagy lekérdezést végeztessen el a szerverrel. amelyek nem mennek át a teszten. hanem dedikált szerepeket (szerver illetve kliens) töltenek be.19. és mindig a szerver hajtja végre . majd az eredményt a kliens felé továbbítja. levelezési átjáró. Azokat az architektúrákat. ábra A kliens-szerver architektúra Sok számítógépes rendszer és hálózati szolgáltatás működik ezen architektúrával.16. 86 . le tudja tiltani a bejövő Telnet szolgálatot igénylő csomagokat. Pl.

Ellenőrző kérdése4k Mire szolgálnak a protokollok a hálózatoknál? Mi a protokoll átfordítók szerepe a hálózatoknál? Mi a NOVELL? Mi volt a célja az első lokális hálózatoknak? Melyik kliensnél végzi a az adatmenedzsmentet és az alkalmazás feldolgozást a szerver Az ISO OSI modellnél hol folyik a tényleges adatáramlás Mire szolgál a kliens/szerver architektúra? Milyen hálózati topológiákat ismer? Mik a három szintes kliens/szerver architektúra előnyei? Milyen hálózati eszközöket ismer? Mi a torlódásvédelem a hálózatban? 87 .

A TCP hasonlóképpen alapul az IP szolgáltatásokon. azt újraadja. Ennek megfelelően az alkalmazási programok (mint például a levelezés). hogy a kérdéses két számítógép között megbízható kommunikációs csatorna létezik. • a felhasznált fizikai eszközök kezeléséhez szükséges protokollok (pl. A kábelezés bonyolultsága miatt igen költséges. de ezt a TCP-t nem használó alkalmazások is elérhetik. hogy ismerjen. A levelezés. 88 . ki a címzett. Mivel a fenti szolgáltatásokat jó néhány alkalmazás igényli.6. Az Internet A világot behálózó rendszerben nagyszámú különböző hálózat áll egymással összeköttetésben átjárók (gateway) segítségével. vagyis egy üzenetben küldhető csomag méretét). Ezeket szedték egybe az IP-be. A különböző protokolloknak ezt a szintekbe rendezését rétegezésnek nevezik. amelyek rengeteg alkalmazás számára biztosítanak szolgáltatásokat. • nagy távolságú kábelezés: ritkán alkalmazzák. Az egész TCP tulajdonképpen nem más. majd ezután következik a levél szövege. Habár a TCP szolgáltatásait sok alkalmazás igényli.194. a TCP. Olcsó. A protokoll feltételezi továbbá. ahogy a TCP. amelyeket minden alkalmazás megkíván. amit protokoll (SMTP-Simple Mail Transfer Protocol) szabályoz. Amennyiben egy rész. hogy azok helyesen érkezzenek célba. az üzenet szövege. illetve közvetlen vonali hozzáférés) • közvetlen kábelkapcsolat: helyi hálózatoknál a leggyakoribb forma. a küldendő parancsokat és üzeneteket definiálja. Ethernet) 6. és ami nem jutott el a címzetthez. Tipikus hálózati feladat a levelezés megvalósítása. vannak olyanok. ami tulajdonképpen egy 32 bites számot reprezentál. azaz azzal együtt használható. hogy a parancsok biztosan elkerüljenek a címzetthez. hogy megbízható hálózati kapcsolatot építsenek ki más számítógépekkel. mint bármely más alkalmazási rétegbeli protokoll. • IP. és biztosítja. Az adatcsomagok esetleg több tucat hálózaton is keresztülmehetnek mielőtt a célállomásra érkeznének. amelyeknek nincs rájuk szükségük. A tervezésekor a TCP/IP-t vették alapul. könnyen kivitelezhető és a fenntartása nem jár költségekkel. túl nagy lenne (meghaladja egy datagramm.4. amelyek mindegyike az alatta lévő réteg szolgáltatásait használja. abból ő mindössze egy Internet címet kell. A TCP/IP alkalmazások általában a következő négy réteget veszik igénybe: • alkalmazási protokollok (pl.6. amely a datagrammok célba juttatását biztosítja. Fizikai hozzáférés az internethez Hozzáférés az Internethez (kapcsolt vonali. az IP is egy rutingyűjtemény. hanem egy külön protokoll tartalmazza. hogy mi került át. A felírás 4 darab 8 bites decimális szám formájában történik. Persze léteznek olyan szolgáltatások. A protokoll az egyik gép által a másiknak küldendő parancsokat definiálja. mint például a 128. Figyel arra. ezért ezeket nem a levelezés. levelezés). Ugyanúgy.1. Ezeken a hálózatokon lévő bármely számítógépet vagy erőforrást a felhasználónak el kell tudnia érni. illetve az IP külön réteget alkotnak. pl. mint rutinok olyan gyűjteménye. Ez egy olyan számnégyes. hogy ki a levél küldője. A TCP a felelős azért. akkor azt a TCP széttördeli több datagrammra. Az ezt megvalósító útvonal-választásnak természetesen láthatatlannak kell maradnia a felhasználó számára. • a TCP-hez hasonló protokollok. például annak meghatározására. amelyet a különböző alkalmazások vesznek igénybe.

ill. Fenntartási költsége az adatátviteltől független. de megbízható és rendkívül gyors adatátvitelt tesz lehetővé • mikrohullámú lánc: olyan földrajzi viszonyok között alkalmazzák. általában optikai kábelekből. • kapcsolt vonali összeköttetés: egyszerübben. A legfontosabb része a nagy adatátviteli sebességű.1. de hosszú idejű adatátviteleknél költséges a használata. 6. Sebessége a kiépítésnél meghatározott sávszélesség függvénye. Általában napi 3 . • ISDN vonal: viszonylag gyors. de gyors adatátviteli forma. ábra: Hálózatok Internet hálózatba kapcsolása A hazai oktatási és tudományos célú Internet felépítését a következő ábrán láthatjuk. Mivel a kapcsolat normál telefonvonalon történik. és műholdas kapcsolatokból álló gerinchálózat (backbone). • bérelt vonali összeköttetés: ott alkalmazzák. • műholdas kapcsolat: a mikrohullámú lánc műholdas változata. állandó. A már meglévő műholdas rendszerekhez igen könnyen hozzákapcsolható új végpontok kialakításával. ahol fontos az állandó kapcsolat. 89 . amely az ide kapcsolódó hálózatok információit szállítja. Költséges ugyan. ahol a kálbelezés nem megoldható. a telefonvonalon modemen keresztül létesített adatátvitel.4 órás kapcsolattartás alatti alkalmazható.• optikai kábelezés: a nagytávolságú kábelezéshez hasonló tulajdonságokkal rendelkezik. hiszen a szolgáltatást biztosító telefontársaságok a normál telefonvonalhoz hasonlóan kezelik. számlázzák. Költséges. az adatátvitel minden egyes percéért fizetni kell.

terminálként (vagy a szolgáltató speciális szoftverén keresztül) bejelentkezünk a szolgáltató gépére.1. 6. 52 Kbit/sec). és arról böngésszük a hálózatot. s ez rendkívül költséges. A legegyszerűbb szolgáltatás a levelezés: ez lényegében hálózati kapcsolatot nem igényel. míg egyéni felhasználók számára az Internet szolgáltatók (providerek) által üzemeltett nagyteljesítményű gépeken keresztül való csatlakozás a megoldás. Telefonvonalon való kapcsolódás A megfelelő hálózati teljesítmény eléréséhez csak nagyteljesítményű gépekkel lehet a gerincvonalakra csatlakozni. ábra: A Nemzeti Informatikai Infrastruktúra (NIIF) gerinchálózata A csomagokat routerek irányítják a különféle útvonalakon. Az egyszerű akusztikus modemmel való csatlakozás nagy hátránya a lassúság (max. Általában egy Internet szolgáltató számítógépén elhelyezett postaládát használunk: ennek tartalmát modemes kapcsolaton keresztül kezelhetjük. általában a “főúttól messze”. mellékutak mentén. amit például egy telefonos kapcsolat jelenthet. hogy a szolgáltató modemjével a telefonvonalon – közönséges tárcsázással – pont-pont kapcsolatot kell létrehozni. Ez a hasonlat itt azért is találó. A modemen keresztül kapcsolódunk a szolgáltató gépére és a leveleket egy menetben fel-. 90 .2. vagy csak egy kis ösvény végén laknak. valamint az. illetve letöltjük. A felhasználó által elérhető adatátviteli sebességet a gerincig vezető alhálózatok adatátviteli sebessége közül a legkisebb fogja meghatározni.6. Azonban kevés felhasználónak adatik meg a gerincre csatlakozás közeli lehetősége.1. Az átlagos felhasználók ezért a helyi hálózati kapcsolataikat használhatják fel. mert valóban tükrözi az adatátviteli sebesség csökkenését.

a legtöbb internetező számára fontos letöltési irány itt sokkal gyorsabb. hogy az infrastruktura kiépítettségétől függ a szolgáltató által biztosított adat letöltési sebesség (milyen távol van a csatlakozó egység a felhasználótól). akik a letöltési irányban (például szörfölés.1. Az ADSL az Asymmetric Digital Subscriber Line angol szavak rövidítése.5km 8M bit/s 6M bit/s 1. nagy sávszélességű digitális vonallá alakítja át.2. korlátlan internetezést tesz lehetővé a hagyományos telefonvonalon. jelentése: aszimmetrikus digitális előfizetői vonal. táblázat: Az ADSL technikával elérhető sebességek A datátviteli távolság E lérhető ada tsebesség 2km 3.1. Egy olyan új technológia. fájlok letöltése) igényelnek nagy sávszélességet és sebességet. Te lefon tár saság D SL AM AT M váltó H an g vált ó ADSL M ADS fe lh aszn áló felhasználó DSLAM = DSL Access Multiplexer A TM hálózat H agyomán yos t ávbe szé lő hálóz at Ille szt ő k isz olgáló Internet 6. ADSL Az ADSL technológia az eddigi hagyományos modemmel elérhető sebességnél lényegesen nagyobb (512-4000 kbit/s) letöltési sebességet kínál. ábra: Az ADSL technika alapgondolata Miután az ADSL a hagyományos telefonvonalat használja. Az ADSL alapú Internet elérés elsősorban azok számára megfelelő eszköz. mint átviteli közegen. fontos tudni. táblázatban látható. Az új technológia telefonköltség nélküli.544M bit/s 91 .6km 5. Az aszimmetria az adatkommunikáció két irányának eltérő sebességére utal . mint az általában alig használt feltöltési. (csavart réz érpárt) rendkívül gyors internetezésre alkalmas. a telefon vagy fax párhuzamos használata mellett. Erre példa a 6.3. a másik irány sávszélessége kevésbé fontos.6. amely a hagyományos telefonvonalat.1. 6. csak más frekvenciatartományban.

hanem a kiegészítésükre. mint WiFi. működni fognak egymással.és igen nagy .3. A WiFi a WECA (Wireless Ethernet Compatibility Assocation) bejegyzett márkaneve. stb. Rádiós kapcsolatoknak két típusa van. vagyis mindenhová eljuthat majd a szélessávú internethozzáférés. A WiMAX (Worldwide Interoperability for Microwave Access) hatvanhét céget tömörít magába. a ad-hoc és a strukturált. aminek a segítségével a látogatók saját számítógépükkel kapcsolódhatnak a világhálóra. Siemens és az Intel jelentette be terveit az együttműködésre és közös munkára. Az Intel a WiMax-ra egyébként a Wi-Fi egyfajta kiegészítéseként tekint. valamint az ilyen eszközök kompatibilitásának is jelölése. és a korábban IEEE 802. akár 64-256 gép is kapcsolódhat egy központi egységhez. Wifi vagy wifi). Irodákban. 6. Strukturált módban lényegesen több. s ezzel voltaképpen többet ígér minden 92 . Wi-Fi Wi-Fi (úgy is. ha nem megfelelő a rádió kapcsolat. Wi-MAX Amilyen jelentős sikereket ért el a Wi-Fi a korábbi évben. könnyebben megjegyezhető márkaneve.1.1. hogy fejlett WiMAX eszközöket és bázisállomásokat építsenek. ami a 40 bites titkosítást jelent . a Wireless Fidelity rövidítéséből – az IEEE által kifejlesztett vezeték nélküli mikrohullámú kommunikációt megvalósító szabvány. a közvetlen rálátást nem igénylő egyedülálló átviteli jellemzőknek és a garantált szolgáltatási minőséget biztosító technológiának köszönhetően. A WiFi eszközök segítségével akár 11Mbps sebességet (a rendszer sebessége jelentősen függ a vételi viszonyoktól. a WiFi (WLAN szabvány) csak 100 méteres körzetet képes ellátni.16-os szabvány (a WiMAX) akár 50 kilométeres körzetben is adhat hálózati hozzáférést. Ez nagy mértékben kiterjeszti majd a jelenlegi vezeték nélküli IP-hálózatok (Wi-Fi) alkalmazási körét. többek között az Alcatel.11b-nek nevezett szabvány közérthetőbb. sőt akár mozoghatunk is.) megvalósitott vezeték nélküli helyi hálózat. Rádiós hálazótnál mindig felmerül az adatbiztonság kérdése. Ad-hoc módban a hálózati kártyák közvetlenül egymással kommunikálnak. míg strukturált módban egy központi egységen (Access point) keresztül tartják a kapcsolatot. legalább olyan komoly sikerekre számíthat a WiMax a közeljövőben. amelyek segítségével rádiós adatátviteli összeköttetetést tudunk megvalósítani. Ezek az eszközök a 2400 Mhz-es frekvencia sávban működnek néhányszor 10mW-os adóteljesítménnyel. étterem.erénye.4. A WiFi eszközök tartalmazzák a WEP-et (wireless equivalency protocol). Ennek a technológiának az a további . Ha több központi egységet összekapcsolunk lehetőségünk van roamingra is. Míg a 802. A WiMAX révén városnyi területeket is össze lehet majd kötni. a védett ill. ami megfelel egy hagyományos 10 Mbps vezetékes hálózat sebességének. szabad frekvenciasávokban történõ üzemeltethetõségnek. Akinek ez nem elég kis többlet költséggel 128 bites titkosítást is választhat.ami vezetékes hálózatoknál megszokott biztonságot nyújt. Az WiFi-nek megfelelő eszközök olyan hálózati eszközök. tehát a kiépített hálózaton belül bárhol lehetünk.6. Az ad-hoc mód előnye. hogy kis gépszámnál (max 5-10 gép) nem szükséges a központi egység beszerzése. hogy nem kell hozzá közvetlen rálátás az átjátszókra. mindig on-line maradunk. Nem a ma használatos vezeték nélküli hálózatok (WLAN) felváltására hozták létre. Bármelyik gyártótól is szerezzük be az ilyen eszközeinket. a rendszer automatikusan visszakapcsol kisebb sebességre) is el tudunk érni. nyilvános helyeken (repülőtér.

A WiMax hálózatok legfeljebb 70 Mbit/s sebességű adatátvitelre képesek.5. akkor legyen módjuk erre utazás vagy tárgyalás közben is. például mobiltelefonhoz vezeték nélküli fejbeszélő illesztésére vagy a telefon és a noteszgép közötti adatcserére. rádiós hálózattal kell helyettesíteni a hagyományos összeköttetést mindenütt. bemutatók miatt? És a tárgyalásra érkező vendégek? ők hova "csatlakozzanak". hiszen ha valakit felhívtunk vagy SMS-t küldtünk neki. eszközök közötti kapcsolat fenntartására jó. ha egy másik földrészről is hozzákapcsolódhatnak cégük információrendszeréhez. akkor egy másik készülékkel kapcsolódtunk össze – esetleg a világ két pontja között. akik napközben sokszor változtatják a helyüket – például értekezletek. ahol erre igény van. ha friss információkra van szükségük a megbeszélések alatt? Egyszerű és kézenfekvő a megoldás. hiszen esetében nem kell kábeleket lefektetni. hiszen a mobiltelefonok már hosszú évtizedek óta ezekre az elvekre támaszkodnak. akkor a gyártóktól és a konkrét berendezéstípusoktól függően különböző szempontok szerint csoportosíthatjuk a mobil rendszereket: vizsgálhatjuk őket a használati mód. hiszen ezeken a már elfogadható átviteli sebességű rendszereken adatbázisokhoz. Egy bekábelezett helyi hálózat (LAN) optimális megoldás az irodaházakban dolgozók többségének. a vezeték nélküli infrastruktúra kiépítése pedig rendkívül olcsó.1. mivel a végpontokban nem kell majd kültéri antenna. 93 . 6. majd az UMTS rendszere révén – egyre inkább átalakul a GSM telefonok használati módja. hogy ha bármikor és a világon bárhol hozzáférhetnek a világhálón a szükséges adatokhoz.6.5G-s és a 3G-s GSM rendszerek elterjedéséig a mobiltelefonok is efféle üzemmódban voltak használatosak. Vezeték nélküli. Gyakorlatilag a 2. 6. Ha a frekvenciákat most figyelmen kívül hagyjuk. Sokan úgy gondolják. internethez is csatlakozhatunk a telefonnal. illetve a rendszerben részt vevők száma alapján. Kapcsolat két pont között A használati mód sajátosságára jó példa a Bluetooth.ma használatos szélessávú. de mi legyen azokkal. kisebb hányadban rövid szöveges információ. Alapjában kis távolságú. Mobil Internet Az internet jóvoltából erősen megnőtt és felértékelődött az információk iránti igény. A WiMax mind a DSL (Digital Subscriber Lines).1. csak az általuk közvetített információk típusa – alapjában beszéd. Az ötlet egyáltalán nem új. vezeték nélküli kapcsolatnál. napjainkban pedig egyre inkább kép és film – erősen eltér az IT-világ vezeték nélküli rendszerének kívánalmaitól. mind pedig a kábelnetes megoldásoknál olcsóbb lehet. Mostanra – a GPRS.

vagy 24) bitjét) külső szolgáltató határozza meg. A címzési rendszer kialakításánál azt a valóságos tényt vették figyelembe.2. illetve hálózatonként mennyi csomópontra van szükség. Címzési rendszer Ha egy hálózat számítógépei a kommunikációhoz a TCP/IP protokollt használják. Ha a hálózat az Internethez csatlakozik. akár nagy kiterjedésű hálózaton keresztül is. a címzett csak útválasztón (útválasztókon) keresztül érhető el. A hálózatazonosító az összekapcsolt hálózatok között. azaz négy darab 0 és 255 közötti decimális számmal. minden számítógép minden adaptere (hálózati kártyája) egyedi azonosítóval rendelkezik. és ezen belül gépek (hosztok). mely egyedi azonosítók alapján a számítógépet az IP protokoll megtalálja a hálózatban. Ha a címzett címében a hálózat azonosítója más. mint a fenti példában). Az Internetben a rétegeknek megvan az egyedi azonosítója a címzéshez: Réteg Alkalmazási Internet Hálózatelérési Címzési módszer Hoszt neve. mint a küldőt tartalmazó hálózat címe.6. Az. a másik a hálózaton belül a csomópontot. a gépet azonosító címre.4.: • a küldő IP-címéből a küldő alhálózati maszkja segítségével előállítja a hálózatazonosítót (éppugy. az elküldendő adatokhoz mellékeli a saját és a címzett IP-címét is. amelyet a leggyakrabban az úgynevezett pontozott tízes formában (dotted decimal form) írunk le. ezt pedig a következőképpen teszi. 16. a hálózatazonosítónak az egész Interneten belül egyedinek kell lenni.255.67. Az IP-címeket. Ezért az Internethez csatlakozó hálózatok azonosítóit (a számítógépek IP-címeinek első néhány ) 8. hogy az elküldendő csomag címzettje helyi hálózatban van-e. • a címzett IP-címéből a küldő alhálózati maszkjával előállítja a hálózatcímet (a címzett alhálózati maszkjával nem rendelkezik). címtartományokat és így a hálózatokat különböző osztályba sorolják. • a kapott két számot összehasonlítja 94 . különböző szervezeteinek bevonásával. A hálózati csomópontok IP-címe 32 bites szám. Ebben a formában a 32 bites IP-címet 8 bitenként konvertáljuk tízes számrendszerbe. például 193. portja IP cím Fizikai cím Amikor egy program adatokat küld a TCP/IP-hálózaton keresztül. mert az IP protokoll alapvető feladata. hogy a TCP szállítási szintű csomagokat a fejrészben megadott című állomáshoz továbbítsa. elsősorban attól függ. Az IP-cím két részből áll: az első a csomópontot tartalmazó helyi hálózatot azonosítja. Így célszerű a címet két részre bontani: egy hálózatot azonosító. Ezt központilag az InterNIC (Inter-Network Informatition Center végzi különböző régiók. hogy a címzés legyen hierarchikus: azaz vannak hálózatok. és ezen belül egy. hogy az IP-címből hány bit a hálózat és hány a csomópont azonosítója. Ezért a küldő számítógépen futó IP protokollnak először azt kell megállapítania. hogy az összekapcsolt hálózatok rendszerében mennyi hálózatra. A számítógéphez rendelt azonosítót IP-címnek (IP address) nevezzük. a csomópont-azonosító a hálózaton belül egyedi. és az egyes 8 bites szakaszokra gyakran külön is hivatkozunk.

Az útválasztó csomagokat fogad az egyes. név alapján nem. mint egy útválasztó berendezés) küldi el. A címzett állomásnak az IP-cím alapján való megtalálása a hálózatban az IP protokoll feladata. Ezt a műveletet névfeloldásnak (name resolution) nevezik. ha pedig nem. hogy a számítógépeket az IP-címek helyett könnyen olvasható és megjegyezhető nevek megadásával érjük el. a memóriájában lévő útválasztási tábla (routing table) alapján dönti el. Ha a számítógépben több hálózati kártya van minden illesztőnek külön IP-címet kell adni. legfeljebb 256 karakterből álló szöveg lehet. illetve a számítógép helyét határozzák meg. Az. Feladat tehát. hogy a címzett állomás eléréséhez az IP-címhez meg kell találni az adott IP-címmel rendelkező hálózati kártya hardvercímét. hogy a kapott csomagot továbbítsa a címzett hálózat felé. Míg az egyes hosztokat a hosztcímük egyértelműen meghatározzák. mint a küldőé. amelynek az a feladata. 6. adatkapcsolati) szinten nem az IP-cím azonosítja. Az IP-cím nem a számítógépet. megkeresi a helyi hálózatban. hozzá csatlakozó hálózatok számítógépeitől. A tartománynév pontokkal (. A csomópontnév tetszőleges. A tábla bejegyzései hálózatok felé vezető útvonalakat (route) képviselnek. addig a hosztokat több felhasználó használja.3. Minden csomópontnévhez egyetlen IP-cím tartozik. hogy melyik hálózati csatolót kell használni a csomag elküldéséhez. Azonban a TCP/IP protokollkészlet használata esetén a számítógépeket csak az IP-cím alapján lehet elérni. és mindegyik más (helyi) hálózathoz csatlakozik. 95 . A Domén Név Rendszer (DNS – Domain Name System) A számítógépek IP-címeit nehéz megjegyezni és könnyű elgépelni. hiszen a sok közül ez csak egyetlen (bár kétségkívül a legelterjedtebb) megállapodás a számítógépek címzésére. Az útválasztás az a művelet. amelyek nem részei a helyi hálózatnak. Azonban minden hálózati hardverelemnek az egész világon egyedi azonosítója van: ez a hálózatikártya-azonosító (NetCard ID) vagy hardvercím (hardware address). A TCP/IP protokollt használó rendszerek számára az a helyi hálózat amelynek csomópontjai azonos hálózatcímet használnak.) tagolt csomópontnév (host name). A számítógépeket alacsonyabb (fizikai. a csomagot az alapértelmezés szerinti átjárónak (amely nem más. Erre azok felhasználói neve (login. amelynek során a rendszer egy helyi hálózat valamely számítógépétől az adatcsomagokat különböző vonalszakaszokon keresztül eljuttatja azokhoz a címzettekhez is. Egy hálózati kártya tehát a vele elektromosan összekapcsolt más hálózati kártyának célzottan jeleket tud küldeni a címzett kártya hardvercíme alapján. vagyis az adott hoszton egyedi azonosító-név szolgál. Ez a művelet a címfeloldás (address resolution). Az Interneten az úgynevezett teljes tartománynévvel (Fully Quakified Domain Name – FQDN) hivatkozhatunk rá. de egy csomóponthoz (azaz IP-címhez) több név is rendelhető. hanem annak csak a hálózati illesztőjét azonosítja. amelynek több hálózati csatolója van. az IP-cím alapján azonban nem.vagy felhasználónév). az IP protokoll megpróbálja a csomagot egy útválasztóhoz (router) továbbítani. és továbbítja őket egy másik hálózati csatolóján. tehát a hozzájuk kapcsolódó felhasználókat is meg kell különböztetnünk egymástól. Az útválasztó olyan berendezés. A névfeloldás alkalmazásával az Interneten lévő szolgáltató gép vagy valamelyik csomópont eléréséhez a számítógépeket csomópontnévvel (host name) is megadhatjuk. Természetes tehát a felhasználóknak az az igénye. Ha egy csomag elküldésekor a címzett csomópont IP-címében a hálózatcím más. amelynek egyes részei a számítógépet tartalmazó szervezetet.Ha a két szám egyezik.

majd az üzenet szövege következik. hogy a edu. A szabványok közös alapjául a UNIX operációs rendszerben megvalósított megoldások szolgáltak.uni-corvinus. en To: gipsz@alpha. 6. Pl. Az üzenet formátumát egy Internet szabvány (RFC 822) írja le. 14 Apr 2006 17:15:17 +0200 From: Marie-Francoise GUENEGAN <Marie-Francoise@edu. szükséges az Interneten folyó kommunikáció közös szabványainak kidolgozása. Ez az alkalmazás az SMTP (Simple Mail Transfer Protocol -.domén 6. átnevezhet fájlokat. A fenti üzenet címzettje gipsz@alpha.ensmp.1. Végül a fejléc sorok szintaxisát definiálja részletesen: általában egy kulcsszó. amelyet az RFC (Request for Comments) dokumentumok tartalmazzák. A szabványban megfogalmazódik.hu.uni-corvinus.egyszerű levéltovábbítási protokoll) –re épül.fr nevű számítógép szeretné az alábbi üzenetet elküldeni. amely a hálózati felhasználók egymással való kommunikációját teszi lehetővé.ensmp. Elektronikus levelezés Az egyik legalapvetőbb szolgáltatás az elektronikus levelezés. illetve a levelezést megvalósító protokoll működését a következőkben tekintsük át. hogy csak a címzett nevét és a gépet írták bele: "személy és gép".6 (Windows/20050716) X-Accept-Language: fr. Date: Fri.4. A szabványok fejlődése azonban 96 és ezeket használó szolgáltatások közül a .fr> User-Agent: Mozilla Thunderbird 1. Internet szolgáltatások Az Interneten mivel eltérő felépítésű hálózatokat kötnek össze. aztán egy üres sor. I have the pleasure of inviting you to join the Advisory Committee of a new Conference that we are organizing next year…. mivel elsőként ilyen operációs rendszerű gépeket kötöttek össze. Leveleket tud küldeni és fogadni. • GOPHER Hierarchikusan felépített információban kereső protokoll • HTTP HyperText Transport Protocol A következőkben ezen protokollok legfontosabbakat tárgyaljuk. Az Internet lényegesebb alkalmazási protokolljai a következők: • SMTP Simple Mail Transfer Protocol egy alkalmazási protokoll.: fájlokat vihet át.hu Subject: International Conference: HSIMP In view of your international scientific reputation. hogy az üzenetet ASCII karakterekként kell továbbítani.Egy személy Internet elérhető levelezési (E-mail) címe tehát két főrészből áll.0.4. • TELNET Terminál emuláció segítségével a saját gépét terminálnak használva egy távoli hosztra felhasználóként lehet bejelentkezni. Kezdetben ez úgy nézett ki. törölhet. • FTP File Transfer Protocol A fájl átviteli eljárás segítségével a felhasználónak lehetővé teszi az általános könyvtár és fájlműveletek végrehajtását a saját gépe és egy távoli hoszt lemezegysége között. Az üzenet szerkezetének az alábbiak szerint kell kinéznie: fejléc sorok. Tegyük fel. A levelezés. majd egy érték. és a következő alakú: felhasználónév@hoszt.aldomén.

Az előbbi.4. ábra: Az FTP kliens-szerver modell Az FTP protokoll két átviteli módban működhet: ascii és binary. ábra).File transfer protokoll Az FTP protokoll a hálózatban lévő gépeken megtalálható fájlok átvitelére használható.uni-corvinus. szövegállományok átvitelére alkalmas.4. hogy az üzenetek címzettet jelentő mezőjébe tanszékeket írunk. ott kell megadni a célgép nevét. a rendszer kéri az azonosítót és a jelszót.2. A felhasználó általában akkor tud egy távoli gépről/gépre másolni. Ezzel lehetővé válik az Internetbe be nem kapcsolt gépek miatti automatikus átirányítás (forwarding): például az üzenetek egy sor rendszer számára egy központi (mail server) géphez kerülnek. hogy létezzen a alpha. és minden egyes tanszék üzeneteit egy megfelelő számítógéphez irányítjuk. Néhány kbit/s-os átviteli sebesség már elfogadható.ezt sokkal rugalmasabbá tette. hogy a @ jel előtti részbe ne egy felhasználónak a nevét írjuk. A névkiszolgálókat úgy is be lehet állítani. Az is lehetséges. akkor a következő legalapvetőbb parancsokat használhatja: • dir paranccsal listázhatja a célgép könyvtárszerkezetét. Ha a kapcsolat létrejött. Ha a belépés sikeres.4. 6. Adatátviteli sebesség igénye is jelentősebb. Használata az Email-el szemben már folyamatos hálózati kapcsolatot igényel. illetve az olyan általános nevek. Állományok átvitele . Egyes programokat fel lehet készíteni az üzenetek feldolgozására. hanem valami mást. 6. ha a távoli gépen is rendelkezik felhasználói jogosultsággal (account-tal). 97 . A kapcsolat egy FTP programmal lehetséges. mivel 7 bites kódokat használ.FTP . A szolgáltatás szintén szerver-kliens modellen alapul. Unix) különbséget tesznek kis és nagybetűk közt. hiszen elfogadható időn belül kell átvinnünk esetleg több száz kilobájtnyi adatot. Ma már más rendszerek üzeneteinek a kezelésére is vannak előírások (ami persze "magától értetődő"). Fontos továbbá. azaz egy szolgáltató szerver és a felhasználó gépe közötti fájlok átvitelét biztosítja (6.hu névvel jelölt számítógép. az utóbbi bármilyen általános fájlra. hogy egyes rendszerek (pl. ami egy Internet cím. Egyáltalán nem szükséges tehát. azaz a fájl nevében tetszőlegesen lehetnek kis és nagybetűk. A levelezési listák. mint "postmaster" vagy "operator" kezelésére is felkészült a rendszer.

• get paranccsal hozhat le fájlokat a távoli gépről. Ez fogadja a leveleket. kizárólag statisztikai célt szolgál. és az összes fenti FTP parancs használható. Az ilyen gépekre bejelentkezve bejelentkező (login) névként az "anonymous" szót kell begépelni. • mget-tel egyszerre többet • put paranccsal tölthet fel fájlt a távoli gépre. • mput-tal egyszerre többet. pontosabban annak nyilvánosan elérhető könyvtárait láthatjuk. anonymous ftp. Az FTPMAIL program végrehajtja a kijelölt FTP kapcsolatot. hogy jelszóként a saját email-címünket adjuk meg. UUENCODE-olja. nyilvános elérésű gépek. ábra. • Az ascii és binary üzemmódok közt az asc illetve bin paranccsal lehet váltani. Természetesen ehhez pontosan ismerni kell a letöltendő fájl pontos útvonalát is. létezik a levéllel történő off-line FTP. 6. A rendszer ekkor arra kér. ha nincs más mód.4. Ez egy nem túl kényelmes. és feldolgozza a bennük a FTP-vel elérni kívánt gép címét és az FTP parancsokat tartalmazó utasításokat. ez sokszor gyakorlatilag nem kötelező. Vannak mindenki számára elérhető ún. Ennek az a lényege.5. Erre példát mutat a következő 6. TELNET 98 .3. akik csak Email kapcsolattal rendelkeznek. amelyekre természetesen nem kell account-tal rendelkezni.• cd paranccsal válthat a könyvtárak között.5. de jól használható módszer fájlok letöltésére. az FTPMAIL. Ezek után a távoli gépet. A Windows operációs rendszerekben alkalmazhatunk kényelmes grafikus felületet a fájlok átvitelére. letölti a megadott fájlt. majd elküldi levélben a feladónak. 6. ez az ún. hogy vannak olyan hálózatra kötött számítógépek amelyek az FTPMAIL szerver programot futtatják. ábra: File átvitel Windows-ban Azok részére.

Egy távoli gépre úgy lehet belépni, mintha egy terminálja előtt ülnénk. Azaz a TELNET a gépek közti távoli bejelentkezést lehetővé tevő protokoll neve. Ez is folyamatos (on-line) hálózati kapcsolatot igényel, és sebességigénye hasonló az FTP-hez, (persze csak ha azt szeretnénk, hogy egy leütött billentyű ne 10 másodperc múlva jelenjen meg...). TELNETtel csak akkor tudunk egy másik gépre belépni, ha azon a gépen is van accountunk (6.6. ábra).

6.6. ábra: A TELNET kliens-szerver szolgáltatás

Bejelentkezés után a rendszer úgy viselkedik, mintha ott ülnénk a távoli gép előtt, azaz a távoli gép operációs rendszerének konvenciói érvényesek, parancsainkat a TELNET protokoll adja át a távoli gép operációs rendszerének, és az távoli operációs rendszer hajtja végre (6.7. ábra). Így a távoli gépen programokat futtathatunk, megnézhetjük az odaérkezett leveleinket, stb. Ezen lehetőség a hálózati gépek biztonságának egy sebezhető pontja. Ha ugyanis egy távoli gépre rendszeradminisztrátori jogokkal tudunk belépni (felhasználói név: root, a jelszót automatikus próbálkozási módszerrel “kitaláljuk”), akkor a géppel mindent megtehetünk. Az ilyen behatolás módot nyújt arra is, hogy a távoli gépet felhasználva (a TELNET-et ott elindítva) lépjünk be egy “kényesebb” gépre. Ez utóbbi behatolás felderítésekor a behatoló címe az erre használt gép címe, és ha az oda történő behatolás nyomait eltüntetjük , akkor nem lehet kideríteni a kényesebb gépre behatolót.

99

6.7. ábra: A kliens-szerver kommunikáció

6.4.4. A World Wide Web A WWW az Internet világban forradalmi változást hozott. Hatására az Internet akadémiai, kutatói hálózatból üzleti és hobby hálózattá vált, szerepet kapott a szórakoztatás világában, a tájékoztató médiák körében, a pénzforgalom és kereskedelem, a reklám világában, az üzleti alkalmazások motorjává vált. Hatása akkora, hogy sokan, mikor az Internet kifejezést meghallják, csakis a WWW világra gondolnak. A WWW koncepciójában a már jól ismert kliens-szerver koncepció mellett három tulajdonképpen eddig szintén ismert -paradigma fonódik össze. Ezek a hypertext paradigmája, a hypertext utalások kiterjesztése IP hálózatokra gondolat és a multimédia paradigmája. A hypertext paradigma lényege olyan szövegmegjelenítés, melyben a lineáris vagy a hierarchikus rendszerű, rendezett szöveg olvasás korlátja megszűnik. Elektronikus szövegek lineáris olvasásához elegendő egy egyszerű szövegnézegető (viewer). Már a legegyszerűbb szövegszerkesztő is megfelel, melynek segítségével előre, hátra lapozhatunk a szövegben, sőt, egy esetleges kereső (search) funkcióval már-már átléphetünk egy szinttel feljebb, közelíthetjük a rendezett szövegek olvasásához. A rendezett olvasást biztosítanak a szótárprogramok, adatbázis lekérdezők. A hypertext jellegű rendszerekben a szövegdokumentumokban valamilyen szövegrészekhez rögzítettek kapcsolódó dokumentumaik is. A megjelenítő valamilyen módon kiemelten jeleníti meg ezeket a szövegrészeket. Ezek a kiemelt részek utalások (kapcsolatok, linkek) más dokumentumokra, más szövegekre, szövegrészekre. A hypertext böngésző nem csak kiemelten jeleníti meg a szövegrészeket, hanem lehetőséget ad azok kiválasztására is (pl. mutatóval rákattinthatunk). A kiemelt rész kiválasztásával az utalt, a hivatkozott (linked) dokumentum betöltődik a nézegetőbe, folytatható az olvasás, természetesen itt ugyancsak lehetnek utalások, akár közvetlenül, akár közvetetten már előzőleg nézegetett dokumentumra is. Az így biztosított információs rendszer jellegzetesen hálós szerkezetű. Léteznek hypertext szövegeket létrehozó, azokat kezelni tudó információs rendszerek, bár jelentőségük a WWW terjedésével egyre szűkebb. A hypertext IP hálózatra való kiterjesztése megszünteti azt a korlátozást, hogy az utalások csak ugyanarra a helyszínre, számítógéprendszerre vonatkozhatnak. Egy-egy kapcsolódó dokumentum helye a hálózaton "akárhol" lehet, ha az utalások megfelelnek az Uniform Resource Locator (URL) szabványnak.

100

Végül a multimédia paradigma megszünteti a szövegekre való korlátozást: nemcsak hypertext háló, hanem hypermédia háló alakulhat ki. Hivatkozott dokumentum lehet kép, hanganyag, mozgókép, adatfájl, szolgáltatás stb. is. Ráadásul a kép dokumentumokban könnyű elhelyezni további utalásokat is, onnan tovább folytatható a láncolás. URL (Uniform Resource Locator – Egységes forrásazonosító) Az egységes forrásazonosító megadja a megjelenítő program számára, hogy az adott szövegrészhez képhez, grafikához kapcsolt dokumentumot milyen módszerrel lehet megjeleníteni, milyen típusú kapcsolatot kell felépíteni illetve hogy ez a forrás hol, az Internetre kapcsolt gépek közül melyiken található. Ilyen azonosítás a következő: http://helios.date.hu:70/web/inf/index.htm A kapcsolt állomány az index.htm nevet viseli a helios.date.hu gépen lévő web/inf nevű könyvtárban. A kiszolgáló a HTTP protokollal érhető el, amely a Web-szolgáltatáshoz az alapértelmezésként szereplő 80-as port helyett a 70-es portot használja. Az URL a következő információkat tartalmazza: A protokollt, amelyet az adott forrás eléréséhez használunk. Ezt az URL első tagja adja meg. Ilyen protokollok például az FTP, HTTP, GOPHER stb. Annak a kiszolgálónak az Internet-nevét (domain név) vagy címét (IP cím) amelyen az adott forrás található. Ez az információ két perjellel (//) kezdődik és egy (/) zárja le. A kiszolgáló portjának a számát. Ha ez nem szerepel, akkor a megjelenítő-program az általánosan használt alapértelmezést feltételezi. Ha nem a WWW-hez javasolt 80-as port címet használják akkor ezt az URL-ben a kiszolgáló nevéhez vagy címéhez kettősponttal (:) kapcsolva kell megadni. A forrás helyét a kiszolgáló lemezegységének hierarchikus állományrendszerében (könyvtár/fájlnév). Egy adott HTML-kapcsolaton belül az azonos könyvtárban lévő állományok eléréséhez nem kell a teljes keresési útvonalat megadni. Ha egy dokumentumot elértünk a rendszeren, ez már bizonyos információkat szolgáltat a következő kapcsolat felépítéséhez. Így a szomszédos állományok eléréséhez elegendő egy rész-URL alkalmazása, ami az aktuális dokumentumhoz viszonyítva relatív kapcsolódást biztosít. Azonos könyvtárban lévő dokumentumok esetén elég csak először a teljes URL-t megadni, utána már elég a többi fájlnak csak a nevét megadni. A http://helios.date.hu/ URL esetén a megjelenítő-program a megadott kiszolgáló főkönyvtárát keresi. A WWW szerver konfigurálásakor megadható, hogy ilyen esetben melyik legyen az a HTML dokumentum, amelyet a kiszolgáló elküld a felhasználónak. Ez lehet pl. üdvözlés, vagy információ a szolgáltatásokról, más URL megadása, tartalomjegyzék, hibaüzenet. A WWW kiszolgálót futtató gépen a felhasználók a saját könyvtárukban lévő, a rendszer konfigurálásakor definiált speciális nevű alkönyvtárban mindenki számára hozzáférhető, személyes HTML dokumentumokat hozhatnak létre. Ezekre a könyvtárakra való hivatkozás a ~ karakterrel kezdődik, és a könyvtári hivatkozás a felhasználó neve. A ~ karakter azt jelzi a kiszolgáló számára, hogy ez nem egy szokásos alkönyvtár, hanem az adott felhasználó alkönyvtárában kell az állományokat keresni. Például a „nagy” felhasználói névhez tartozó személyes dokumentumok a http://helios.date.hu/~nagy/ URL segítségével érhetők el. A kiszolgáló konfigurálásakor meg kell adni annak az alkönyvtárnak nevét, amelyben a felhasználók létrehozhatják az ilyen személyes dokumentumaikat. Ez a könyvtárnév a

101

és videó fájlokat megkeresni saját fájlrendszerükben. vagyis az ügyfélprogram több kérést is küldhet a kiszolgálónak. rendszerint a böngésző konfigurációs menüjében. wwwhomepage).conf) megtalálható (pl. • Az első lépés a kapcsolat-létesítés (connection): ezt a kliens kezdeményezi.kiszolgáló konfigurációs állományában (a UNIX rendszereknél általában a /etc/httpd. melyet közvetlenül nem tud megjeleníteni. melyik dokumentumot kéri (nem részletezzük. Képesek a Hyper Text Markup Language (HTML) direktíváival kiegészített szövegek megjelenítésére. esetleg elindítva külső lejátszót. hozzá legfontosabb információ a szerver azonosítója. annak átadva dokumentumot közvetve jeleníti meg. ebben közli. és a dokumentum fajtájától függően megjeleníti azt. A kliens és szerver között üzenetváltások jellegzetesen négy lépéses forgatókönyv szerint történnek a Hyper Text Transport Protocol (HTTP) szabályozása alatt. kép-. vagy valamilyen segédprogram aktiválásával. • A második lépésben a kliens kérelmet (request) küld a kapcsolaton a szervernek. ezekben kiemelések kiválasztására. • Végül a kapcsolat lezárul (close). vagy közvetlenül. Képesek bizonyos kép dokumentumok megjelenítésére. Mindenesetre ideiglenesen tárolja a saját memóriájában és/vagy fájl-rendszerén. de az átviteli eljárás. hogy a kiszolgáló mindenki számára egyformán elérhető és gyors. hang. A protokoll állapotmentes. Ugyancsak a rendszer létrehozása során definiálható annak az állománynak a neve. a tallózók. A felhasználó a MIME szabványoknak megfelelő lejátszókat beállíthat. hangfájlok. amely ezeket a kéréseket egymástól teljesen függetlenül kezeli. • Ezután a szerver megkeresi a kért dokumentumot és válaszol (response): a kapcsolaton leküldi a kért dokumentumot. és minden dokumentum elküldése után le is zárja a kapcsolatot. a kiemelt szövegek kiválasztására. hogy milyen protokollal. A HTTP ügyfél-kiszolgáló protokollt hypertext dokumentumok gyors és hatékony megjelenítésére tervezték. milyen segédprogramot hívjon meg a megjelenítésre. Ez az állapotmentesség biztosítja. lejátszani (futtatni). public_html. A HTTP protokoll A WWW kliensek a böngészőprogramok. hogy ha olyan dokumentumot kap a böngésző. Mindezek után a kliens felelőssége. illetve a saját könyvtárak címzésekor megjelenik a felhasználók képernyőjén. Ezt a HTML dokumentumot általában welcome.html névvel látják el. A szerverek pedig képesek szöveg-. 102 . hogy mit is csinál a leküldött dokumentummal. lehetőséget ad a felhasználónak végleges lementésre stb. és azokat elküldeni a kliensnek megjelenítésre. videók lejátszására. amely a rendszerbe való belépéskor. bennük az utalásokhoz rendelt szövegrészek kiemelt kezelésére. Már a programozás kérdéskörébe tartozik. a method is paramétere a kérelemnek).html vagy index.

stb. képek) másrészt információkat a tartalom struktúrájáról (például. illetve ugyanahhoz az információhoz több úton is el lehet jutni a különböző kapcsolatokon keresztül. Amikor egy ilyenre a felhasználó az egérrel rákattint. sorban egymás utáni olvasása helyett. hang (zene). A fenti módon szervezett szöveget hypertextnek hívjuk. hogy segítségével a dokumentumok szokásos. A HTML formátumú fájl valójában egy szöveges fájl. szintén szöveges (olvasható) vezérlőkódokkal. megnézni más információkat. Ezek a vezérlőkódok < és > jelek között szerepelnek.4. Ennek eredményeként adott információ a hálózat bármely pontjáról megszerezhető. kép(grafika).6. a szövegben elhelyezett kapcsolatok alapján az egész dokumentum könnyebben legyen áttekinthető és elolvasható. A hálózaton az objektumok. Ezek a linkek — amelyek a megjelenítéskor általában kék színű. A "dokumentum" szó mögött nem a hagyományos értelemben vett dokumentumot kell érteni. a rendszer automatikusan létrehozza a kapcsolatot. A leíró nyelv pedig egy mechanizmus arra. és a kapcsolt objektumot megjeleníti a képernyőn (vagy ha hang. Ecommerce tranzakciók. olyan módon hogy a nyelv alkalmas logikai kapcsolatok létrehozására a dokumentumon belül és dokumentumok között. lejátssza). matematikai egyenletek. amelyek lehetnek: szöveg. azután visszatérni. illetve a Windows alatt futó programok súgói. Az XML rövid idő alatt az Internet egyik 103 . hogy ezeket a struktúrákat azonosítsuk a dokumentumban. jelölik. Segítségével logikusan szervezett és felépített dokumentumokat lehet készíteni. hogy az adott helyen lévő szöveg a fejléc lábléc vagy fejezetcím). akkor hipermédiáról beszélünk. hanem más XML adatformátumok sokaságát. Ilyenek lehetnek például vektor grafikák. A dokumentum fogalmát itt általánosabban kell értelmeznünk: ezek objektumok. hogy milyen módón írható le egységesen a dokumentum. A szöveg egyéb dokumentumokra vagy a dokumentum más részeire való hivatkozásokat is tartalmazhat amit a vezérlőkódok segítségével adhatunk meg linkek formájában. Ilyen szerkezetűek a Microsoft Windows. amit a dokumentum olvasója kezelhet. formáját. A strukturált információk kétféle dolgot tartalmaznak: egyrészt tartalmat (szöveg. például a betűk nagyságát. azután megint egy másik bekezdésre ugrani. vagy kék keretes ikonokként jelennek meg — hypertext alakúvá teszik a dokumentumot. A WWW alkalmazások fejlesztésének eszközei A HTML A dokumentumok logikai struktúráját a HTML (Hyper Text Markup Language) jelölései segítségével lehet szabályozni. amelyben a hypertext segítségével kapcsolatok (linkek) vannak. A folyamatos. hogy a kapcsolt objektum is tartalmazhat további kapcsolásokat különböző objektumokhoz. A legtöbbször minden egyes link hivatkozás egy másik HTML oldalra. és a szöveg megjelenését. A WWW úgy is tekinthető. mint egy dinamikus információ tömeg. A HTML arra készült. formátumát. sorokba rendezett szöveg végigolvasása helyett a kereszthivatkozásokat követve könnyen el lehet menni a szöveg egy más részére. de akár mozgókép (film) is. Az XML Az XML (Extensible Markup Language) egy leíró nyelv. Az XML specifikáció azt definiálja. folytatni az olvasást. Amennyiben a szöveg mellett más objektum is megjelenik. a strukturált információkat tartalmazó dokumentumok számára. ami a Világhálózat bármely pontján lehet. aláhúzott szövegekként.5. Lényeges. amelyek elvileg a hálózaton bárhol lehetnek. illetve ezek részei közötti kapcsolatok magába a szövegbe épülnek be megjelölt szavak és grafikus elemek formájában. stb.

hogy Web szerverhez kapcsolódnak. maguk a böngészők pedig külön kérésünkre további biztonsági szintként nem fogadnak Java alkalmazásokat (amivel el is vesztjük a programozhatóságot). felületeket létrehozni. pl. A CGI programokkal. különösen C++ ismeretek birtokában. és a programot ezen keresztül futtatják. géptípusokhoz illeszteni az alkalmazást.alapvető építőelemévé vált. Javában viszonylag egyszerű alkalmazásokat írni. bizonyos feladatokat megoldhatunk. adatbázis kezeléstől képkonvertáláson át grafikus kezelőfelületig rengeteg mindent tudunk készíteni a segítségével. amire a klasszikus programozási nyelvek képesek. és a dokumentum letöltése során akár ezek is letöltődnek. Ez többféle módon is megtehető: A JAVA programozási nyelv Mint említettük. A Java nyelv könnyen megtanulható. Ennek következtében a Java programocskák nem képesek a számukra kijelölt területen túllépni. esetlegesen a hálózatot. így meg kell különböztetnünk a dokumentum egyéb részeitől. a WWW böngészőkkel egységes. A széleskörű használat következményeként rengeteg kiegészítése készült. Másik. Mára már a PHP a legelterjedtebb tartalomgenerátor a HTML oldalakhoz. az eredményt pedig weboldalként jelenítik meg. mint a más. akár bizonytalan eredetű programokat. hogy ne használnának fel korábbi nyelvekkel kapcsolatos tapasztalatokat. hanem letöltődik a böngészőhöz és a böngésző hajtja azt végre több előnyt is eredményezett. Természetesen minden más programozói feladat is megoldható. hogy a program nem a szerver oldalon fut (mint a CGI programoknál történik). ezzel részben az Internet is. A HTML-be ágyazottságból kifolyólag alapvetően weboldalak forrásába írunk PHP programot. a "szabványos" Java kódot a Java virtuális gép. külön gondot kellet fordítani arra. 104 . amelyik a Java nyelven írt programokat képes értelmezni és futtatni. De vajon mi a kapcsolat a korábbi nyelvekkel? Végül is nem szokás új programozási nyelvet fejleszteni anélkül. a fejlesztőkörnyezetek is eleve úgy vannak kialakítva. Az ilyen tallózók Java virtuális gépként viselkednek. Hátrány is jelentkezik azonban. A népszerűség oka abban keresendő.korlátozottan . hogy ne legyen lehetséges vírus. azonban már régen kinőtte ezt az utótagot. A programozás eszközeit . A Java az Internet közvetlen tartozékának tűnik. A Sun Microsystem fejlesztői felismerve az eddigi programnyelvek korlátozásait egy tejesen új programnyelvet dolgoztak ki a WWW programozáshoz. kép hivatkozások. interaktív weboldalakat.php. bizonyos alkalmazásokat készíthetünk. grafikákat. hogy nem kell a különböző Operációs rendszerekhez. vagy készíthetnek számunkra. A PHP Hivatalos nevén "PHP: Hypertext Preprocessor". Az a tény. a böngésző végre tudja hajtani. a Java nyelvet. A HTML dokumentumokban a Java programokra való hivatkozások ugyanúgy találhatók meg. A nyelvhez leírást és sok fontos kiegészítést találhatunk a http://www. operációs rendszer adottságaihoz való illesztés. elsősorban biztonsági kérdések merülnek fel a Java alkalmazások (APPLET) futtatásánál.vagy féregprogramokat készíteni a Java nyelv segítségével. melyek a szerver oldalon futnak.net/ weboldalon. hogy tehermentesítik a szervert. A világon egyre több vállalat használja különböző e-business alkalmazásoknál. felhasználóbarát felületet kapott a WWW. a PHP-t használó weboldalak száma több millióra tehető. talán még nagyobb előny. Egyik előny az.igénybe lehet venni. Miután a helyi gépen futtatunk. Ezzel párhuzamosan a WWW tallózók fejlesztői olyan böngészőt készítettek. hogy a nyelv (amint azt a neve is jelzi) kezdettől fogva a HTML oldalakba ágyazásra lett tervezve. az Interneten keresztül más gépek felé adatokat továbbítani. a böngésző feladata az adott hardver.

• Párhuzamosságot támogató. amellyel találkozunk. Ezek után tekintsük át mik azok a dolgok. a gyorsaságában. amelyen futtatni szeretnék. amik leginkább jellemzik a nyelvet: • Egyszerű. amellyel ma a legtöbb objektumorientált szoftvert fejlesztő programozó dolgozik. és a teljesítményében keresendő. Ma már minden modern böngésző biztosítja ezt. A Java egyik legnagyobb erősségét az a képessége jelenti. amelyek nem megfelelően működnek vagy összeomlanak. de a nyelv korábbi jelentősége az Interneten sem elhanyagolható. • Objektumorientált. amelyeknek természetesen “Java-képesnek” kell lenniük. Ezt a környezetet a WWW böngészők jelentik. a böngésző automatikusan végrehajtja azt. Egy Internet-nyelv esetén ez különösen fontos.A Java erősen támaszkodik a C++ nyelvre. Appletek Az applet olyasmit jelent. A legtöbb Java kód. továbbá olyan appleteket is készíthetnek. képes a Java appletek futtatására. Bármely gép. lefagynak. A Sun mérnökei a nehezen érthető. ezért lényeges. Ez egy olyan fejlesztési módszert jelent. lefordítani és hibamentesíteni. hogy ugyanaz a kód különböző számítógép-platformokon is futtatható. akkor a böngésző először magát a dokumentumot tölti le. hogy milyen operációs rendszer van a gépen. Ennek oka a C++ objektumorientáltságában. Mivel a Java appletek a felhasználó gépén futnak a hálózatról való letöltés után. A Java objektumorientált nyelv. böngészőben futtatható applet. ami a C++ nyelv használatát megnehezítette. A fejlesztőknek nem kell a már megírt programot minden olyan platformra külön-külön átírni. Ez a tisztítás a nemcsak a programozók tehermentesítését szolgálja. amelyen van Java interpreter (értelmező). amiben egyáltalán képesek létezni és végrehajtódni. akkor egy hivatkozást kell elhelyeznünk a HTMLdokumentumban az appletre. A Javat nem érdekli. nagy kockázatot jelentenek egy számítógép hálózatban. hogy a végrehajtás egyszerre több szálon fusson (multitasking). 105 . majd mikor a felhasználó arra a helyre jut. ami alatt a következőt kell értenünk: az appletek nem önálló programok. amelyek egy böngészőn belül futtathatók. Ez az a nyelv. Ez rendkívül fontos tulajdonság egy Webet megcélzó programnyelvtől. • Rendszerfüggetlen és hordozható. és nem önálló program. mint “kis alkalmazás”. Ha egy Web dokumentumot egy applettel szeretnénk gazdagítani. Ugyanakkor a Java nyelvet megtisztították rengeteg szükségtelen dologtól. amelynek szintaktikája a C++ mintáját követi. Ha egy Internet-felhasználó ezek után kapcsolatba lép a dokumentummal. Appletek és programok A programozók a Java segítségével önálló programokat is írhatnak. A dokumentum olvasóinak az applet úgy jelenik meg. • Biztonságos. és nagyobb valósidejű teljesítmény érhető el. hanem mindig egy meghatározott környezetet igényelnek. amelyek C++ nyelven programozók programjaihoz hasonlítanak. ahol az appletnek meg kell jelennie. és bizonyos esetekben fölöslegesen bonyolult dolgoktól megtisztították a nyelvet. mivel szakszerűtlenül programozott alkalmazások. hanem a helyesen működő programok fejlesztését is garantálja. A Java egy olyan programozási nyelv. A Java lehetőséget ad arra. amelyben újrafelhasználható adatobjektumok megfelelő összekapcsolásával hozzuk létre a kívánt programot. hogy a letöltött kód ne tartalmazzon hibákat és vírusokat. mert így jobb interaktív tulajdonságok.

mint az oldal szerves része. ez egy olyan speciális program. változása és az egyéb napi üzemeltetési feladatok hatékonyabban elvégezhetők. sőt a számítógép és a telefonrendszer integrálásában (CTI. Valós idejü kapcsolattartás (IP telefon) Ma már több mint fél évtizedes. például fájlműveleteket tudnak végezni. így a telefonmellékek kiosztása. illetve az informatikai rendszer magasabb integrálási szintje. 6. beleértve a vezeték nélküli telefonok. amelyek távközlési költségek csökkenését eredményezik. (leszámítva a Java-értelmezőt). Az IP-telefonrendszer számos előnnyel rendelkezik a használat. illetve a telefonrendszerek között. Az így futtatott alkalmazásoknak olyan képességeik vannak. amelyek végrehajtásához nincs szükség böngészőre vagy más speciális környezetre. 106 . intranetes alkalmazásokhoz.bizonyos körülmények között – egyáltalán nem tűnik fel. de nehézkesen használható – telefonszolgáltatásokat. ahol nincs számítógép. amely a teljes informatikai rendszerre nézve kedvezőbb birtoklási költséget (TCO) eredményez a hagyományosan különálló informatikai és telefonrendszerekkel összehasonlítva. amelyek elősegítik a vállalat munkatársainak mobilitását. Az önálló programok futtatásához a Java interpreterét kell használnunk. Az IP-telefonrendszer alkalmazásában a nagyvállalatok és a kormányzat jár az élen. az IP-telefonrendszerek piacának meghatározó technológiája a Voice over IP (VoIP). Hatékonyabban használja a sávszélességet és több távközlési szolgáltatóhoz kapcsolódva a legkedvezőbb tarifa kiválasztása alapján képes irányítani a kimenő hívásokat. Computer Telephony Integration) meghaladják azokat.4.6. így nekik . világméretű konvergencia-folyamat figyelhető meg a vállalati számítógépes hálózatok. speciális funkciói segítségével a felhasználók jobban ki tudják használni – a digitális alközponti rendszerekben is sokszor meglévő. mindez pedig pozitívan hat a nyereségre. segítségével elérhetők az internet. adatterminálok és notebookokat is. Alkalmazások (programok) Ellentétben az appletekkel. rugalmasabb bővítési lehetősége. Közös infrastruktúra használata miatt a rendszer fenntartási és beruházási költsége alacsonyabb. További fellendülés várható a piacon az IP-telefonok árának várható csökkenése és a nyilvános VoIP-telefonszolgáltatások elterjedésével.és intranet-alkalmazások azokon a munkahelyeken is. hogy a háttérben épp egy program fut. az alkalmazások teljes értékű önálló programok. Az IP-telefonrendszer központilag menedzselhető. A folyamat mozgatója az informatikai és távközlési rendszerek költséghatékonyabb üzemeltetése. amely a Java virtuális kódját processzorspecifikus bináris utasításokká fordítja. ahol az üzemeltetési költség és az informatikai rendszer integrálása alapvető szempont az üzleti folyamatok támogatásában. Az IP-telefonrendszerek telefonszolgáltatásai megegyeznek a korszerű digitális rendszerek szolgáltatásaival. mivel a két rendszer közötti átjárás biztosítása további költségelőnyökkel jár. amelyekkel az appletek nem rendelkeznek. illetve a korszerű internet-. A hang és adat egy hálózaton belüli kombinációja további új és hatékony integrált alkalmazásokra ad lehetőséget. üzemeltetés és a fenntartás területén a hagyományos alközponti rendszerekkel összehasonlítva. az ügyfél-elégedettséget. A korszerű megoldás. kisebb személyzettel magasabb szolgáltatási színvonal biztosítható. növelik hatékonyságukat. Az IP-telefonrendszerhez hatékonyan integrálható a számítógépes. Az IP-telefonok könnyen kezelhető.

Ellenőrző kérdések Mitől függ az ADSL-en elérhető adatsebesség? Melyik a leglassabb adatátviteli kapcsolat a lakáson elhelyezett számítógép és az Internet szerver között? Hány rétegből áll a szabványosított (ISO-OSI) hálózati protokoll? Mi az a TCP/IP? A TCP/IP melyik rétege végzi a csomagok útválasztását? Az alkalmazási rétegnél melyek a távoli hozzáférést nyújtó alkalmazások? Van-e olyan levelezési protokoll. amelyik az elolvasott leveleket is a mail szerveren tároloja? Mi az URL? Melyik internetről letöltött szoftver adható tovább korlátlanul? Mi az az ADSL? Mi a sávszélesség? Mire szolgálnak a keresőgépek? Mi a WiFi? Milyen üzemmódokban dolgozhat a dorótnélküli hálózat? Melyek a levelezésnél alkalmazott főbb protokollok? Mi közöttük a különbség 107 .

számos adatbázis elérhetővé válik. 108 . ellenőrzéshez és döntés-előkészítéshez és • adatbázisokat használ. vagy elsősorban egyszerű döntések támogatásához használja. A vezetést támogató rendszerek A Fortune magazinban megjelent 1984-es felmérés szerint az USA-ban 500 vállalat felső vezetőjének 1/3-a használt számítógépet kritikus döntés-előkészítésekhez. Információrendszerek 7. mely meg fog felelni az igényeinek (Burt és Kinnucan) Davis és Olson definíciója szerint egy vezetői információs rendszer • egy integrált felhasználó . és döntés-előkészítési funkciók támogatására • a szervezetben. tervezéshez. Sok magán és közszolgálati szervezet nem nélkülözheti a számítógépes elemzést a döntéseiben. Azonban. A döntéstámogató rendszereket (Decisison Support Systems . melyre a felhasználónak aktuálisan szüksége van. hogy megváltoztassák ezt a helyzetet. Információs rendszer fogalma Az információs rendszer definiálására több megfogalmazás született.gép rendszer • információ szolgáltatására • tevékenységek. elemzés. A vezetést támogató számítógép alkalmazások száma növekszik.7. A mikroszámítógépek forradalma lehetővé teszi. Ezeket a technológiákat Turban együttesen vezetést (menedzsmentet) támogató rendszereknek (Management Support Systems .DSS). mindezeknek a technológiai fejlődéseknek az ellenére sok vezető egyáltalán nem használ számítógépet. A rendszer • számítógép hardvert és szoftvert • manuális eljárásokat • modelleket az elemzéshez. pl Az információs rendszer úgy tekinthető. hogy sok vezető asztalára számítógép kerüljön. azzal az elvárással.MSS) nevezte. Vezetői információs rendszer.1. vezetés. hogy a felhasználó képes lesz elérni az információt. felsővezetői információs rendszereket (Executive Information Systems . mint információ forrás(ok) bármilyen kombinációban azok bármilyen elérésével és vagy bármilyen visszanyerésével azok manipulálására vagy használatára. Bármilyen információs rendszer célja összekapcsolni a felhasználót egy olyan megfelelő információs forrással.EIS) és szakértői rendszereket (Expert Systems -ES) azért tervezték. ugyanakkor az információs rendszerek lehetőségei folyamatosan növekednek. A hardver és szoftver költség csökken.

szervezés. pénz. A termelékenység szintje vagy a vezetés sikere bizonyos vezetési funkciók végrehajtásától függ.Ezeknek körülbelül 1/4-e használt otthon is számítógépet. Ügyviteli alkalmazottak és műszakiak már több mint 30 éve használnak számítógépeket rutinmunkájuk támogatásához. A felső vezetői információs rendszereket most a felső vezetők munkájának támogatására tervezik. Ezek a technológiák mint független rendszerek jelennek meg. mint pl. energia. amely a számítógépes döntés-előkészítésben az egyik legfontosabb szerepet játszhatja a jövőben. nem pedig a szisztematikus tudományos megközelítésű kvantitatív módszereken. Ezeket az erőforrásokat inputoknak és a célok elérését a folyamat outputjának tekintjük. A vezetői munka sikerének a mértékét gyakran az output és input közötti aránnyal mérjük. A szakértői rendszerek kereskedelmi forgalomban való elterjedése az 1980-as évekre tehető. mivel minden vezető valójában részt vesz egy szervezet döntés-előkészítési tevékenységének egy bizonyos részében. hogy valóban információs korszakban vagyunk. Szintén egy fejlődési tendencia. A számítógép alkalmazások a tranzakció feldolgozástól és figyelő tevékenységtől a feladat elemzés és feladat megoldási alkalmazások irányába tolódtak el a 80-as években. megítélő-képességen. Az összes vezetői tevékenység a döntés-előkészítés körül forog. amelyek segítik őket a legfontosabb feladatban a döntés-előkészítési munkában. anyag. így ezek a vezetői stílusok gyakran a kreativitáson. A döntéstámogató rendszerek készítése több mint 20 évre nyúlik vissza. irányítás és ellenőrzés. idő) felhasználásával. A mikroszámítógépek lehetősége és a relatívan könnyen használható szoftverek megjelenése kikényszerítette a változást. hogy a vezetők részére integrált programcsomagot adjanak. tervezés. szolgáltatások) termelékenység = -----------------------------input (erőforrás ráfordítások) A termelékenység egy fő jellemzője bármilyen szervezetnek. Évekkel ezelőtt a vezetők a döntés-előkészítést egyszerűen művészetnek tekintették. Ez a növekvő szám csak egy jel arra vonatkozólag. különösen a komplex feladatok megoldására. 1982-vel a helyzet a döntéselőkészítés támogatásában is változást hozott. output(termékek. 109 . de néha ezek egymásba integráltak. A számítógépre alapozott technikákat a vezetői döntés-előkészítés hatékonyságának növelése érdekében fejlesztik. Hogy ezeket a funkciókat végrehajtsák a vezetők érdekeltek a döntés-előkészítési tevékenységek állandó és ismétlődő folytatásában. mert meghatározza a szervezet és tagjainak jólétét. A vezető mindenekelőtt egy döntéshozó. Ez a szám 1989-re 21 %-ra nőtt. intuíción és a gyakorlaton alapultak. A vezetési döntés-előkészítő és a vezetői információs rendszerek A vezetés (menedzsment) egy folyamat amelyben bizonyos célokat érünk el erőforrások (ember. hely. Ez az arány a szervezet termelékenységét fejezi ki.

kidolgozása. elemzése • a lehetséges akcióprogram kiválasztása Intelligencia. A strukturált folyamatok a rutin ismétlődő feladatok amelyekre kidolgozott megoldások léteznek. Mivel az információ és a mikroelektronika korszakában élünk ezért ez a technológia életstílusunk meghatározójává válik. Az üzleti élet és környezete sokkal komplexebb ma mint volt bármikor ezelőtt és a fejlődési irány a komplexitás irányába mutat. Először a lehetséges alternatívák száma sokkal nagyobb ma mint volt bármikor ezelőtt a fejlettebb technológiai és kommunikációs rendszereknek köszönhetően. ahol a fázisok némelyike strukturált. A nem strukturált feladatban a három fázis közül egyik sem strukturált. hogyan kell használni az új eszközöket. Döntéstámogatás Simon szerint a döntés-előkészítési folyamatok egy összefüggő sorozatba esnek amely a nagymértékben strukturált (gyakran programozottnak nevezett) döntésektől a nagymértékben strukturálatlan (nem programozott) döntésekig terjednek.MIS) egy szabályszerű számítógépre alapozott rendszer. A strukturált feladat az. technikákat. amelyet egy hiba okozhat a szervezet számos részében. A MIS legsikeresebb a rutin. Tervezés. amelyeket az ő területükre fejlesztenek. hogy időben nyújtsa a szükséges információt a vezetői döntés-előkészítéshez. kifinomultabbá kell válni. Választás. A vezetőknek ezért sokkal hatékonyabbá. Másodszor a döntések jövőbeni következményeit nehezebb megítélni a megnövekedett bizonytalansági tényezők miatt. 110 . strukturált és megelőző típusú döntésekhez szükséges információnyújtásban. részben strukturáltnak nevezi. A vezetési információs rendszer (Management Information System . A döntés-előkészítés vizsgálatánál szintén szükséges az emberi döntés-előkészítési folyamat megértése . A MIS kevésbé hatékony a komplex döntési szituációk támogatásában. az automatizálás és a láncreakció komplexitásának és terjedelmének következtében. A döntés és döntés-előkészítés Turban szerint három ok miatt nehezebb. és a vezetőknek nem egyszerű (nem könnyű) használni. meg kell tanulniuk. Gorry és Scott-Morton azt a feladatot. Ezen technikák közül sokban egy kvantitatív elemzési megközelítést használnak amelyek egy diszciplínába csoportosítva vezetés tudománynak hívnak (Turban és Meredith). valamint azért mert a MIS-t hagyományos módon nem könnyű fejleszteni. a célok tiszták és az input-output egyértelműen specifikált. Továbbá sikeresen alkalmazzák nagymennyiségű részletes adat tárolására és lekérdezésére a tranzakció feldolgozásokban. Ez a folyamat Simon szerint három fázisra osztható : • feltételek keresése amelyek a döntéshez szükségesek • a lehetséges tevékenységek felderítése.Azonban a környezet amelyben a vezetésnek dolgoznia kell változik. csoportosítására és integrálására terveztek. amelyet a különböző forrásból származó adatok visszanyerésére. Végül a hibaelkövetés költsége nagyon nagy lehet a tevékenységek. Ez a komplex típusú döntések támogatásának hiánya miatt van. Nem strukturált feladatok amelyekre nincsenek kidolgozott megoldások. amelyben ezek a fázisok szabványosítottak (kidolgozott módszerek).

• Az újabb eszközök fejlődése és létrehozása segíti az információ technológia szerepének kiterjesztését a vezetői hatékonyság növelés érdekében. 7. amelyek közül a legjellemzőbbeket az 7.A számítógépeket már több mint két évtizede használják eszközként a vezetői döntéselőkészítések támogatására. A számítógépesített eszközök vagy döntési segítségek Kroeber és Watson szerint hat kategóriába sorolhatók.1. EIS és ES attribútumai néhány dimenzió szerint csoportosíthatók. MIS. A különböző kategóriák közötti kapcsolatok a következők: • Mind az öt kategória az információ technológia egyedi osztályainak tekinthető.1. DSS. ábra: Információs rendszerek fejlődési utja E rendszerek (számítógépre alapozott információs rendszerek) fejlődési útját az 7. Még sok tanulnivaló marad és újabb elméletek szükségesek a további fejlődéshez. táblázat foglal össze. A TPS.1. • A kölcsönös kapcsolatok és koordináció ezek között az eszközök között még fejlődik. • Ezek kapcsolódnak egymáshoz és mindegyik támogatja a vezetői döntés-előkészítés néhány tevékenységét. ábra szemlélteti. 111 .sz.

kulcs jelzések Felső vezetés és specialisták Eredményes ség és elvárás Legfelső vezetés (csak) Időszerűség Szakértői rendszerek Alkalmazások Fókusz Adat tranzakciók Egyedi minden alkalmazásb an. értékesítés előrejelzés. Felső vezetői döntésstratégiai támogatás. tárgyi ismeret Részben strukturált problémák.7. késztetés Alsó szintű vezetés Hasznosság Tervezett és igényelt jelentések. strukturált folyamat. részadatok Legmagasabb szervezeti szint kiszolgálása Hajtóerő. tervezés. készlet. ellenőrzés tervezés. termelési és értékesítési információk Vezetői információs rendszerek Termelés ellenőrzés. interaktív elérés. stratégiák karbantartás a. szabályok használata (heurisztika) Szimbolikus Numerikus (főleg) bizonyos szimbolikus Javaslat és Állapot magyarázat elérés. tudásbázis (tények és szabályok) Nincs A rendszer komplex döntéseket készít. "batch update" Nincs döntés vagy egyszerű döntési modell Információk Adatbázis Interaktív elérés programozók számára Strukturált rutin problémák hagyományos operációkutatá si eszközök használata Numerikus Döntési képességek Döntések. integrált operációkuta tási modellek Numerikus Művelet Numerikus Információk típusa Összefoglaló jelentések. szaktudás átadása Külső (onEljárás és line) és tárgyterület közös ismeret. kivételek szerinti jelentések Középvezetés Hatékonyság Meghatározo tt döntéseket támogató információk Felső vezetés Eredményes ség 112 . megfigyelés Döntéstámogató rendszerek Hosszú távú stratégiai tervezés. komplex integrált feladatterület ek Felsővezetői információs rendszerek Diagnózisok.1. kivételek szerinti jelentések. nyilvántartás . ellenőrzés sség. környezeti belső vizsgálat. Szűk témakör Következete Követés. felhasználó barátság Adatbázis kezelő rendszerek. nem strukturált. rugalmasság. táblázat Számítógépesített rendszerek attribútumai [Forrás : Turban ] Dimenzió Tranzakció feldolgozó rendszerek Bérfeldolgoz ás.

Az érthetőségnek viszont az feltétele. tiltásokról van szó. módszerek alkalmazásával válik a rendszer reál elemévé. amelyek azoknál ésszerű döntést.. mivel ez összefüggésben áll az információ hasznosságával. hogy a vállalati gazdálkodás legkülönfélébb területeit illetően választ adjanak a mit és hogyan kérdésekre.pl: a döntés-előkészítő tevékenységekben -. bonyolultságú döntések halmaza képezi. továbbá a címzett számára ismert jelölési (szintaktikai) és értelmezési (szemantikai) szabályok szerint történjen. Különös jelentősége van annak. előrelátható reakciót váltanak ki. pragmatikus és motivációs információknak tekinthetjük. Ilyen információkat a döntéshozók állítanak elő. Valamennyi döntési problémát. Az információs tevékenység szerepe abban áll. szabályok. A szemantikus információ útján a fogadó tényekről értesül. vagyis a címzett viselkedésére és célfüggvényére gyakorolt hatással. választási lehetőségei javulnak. rendelkezésekről. Az absztrakt döntési probléma az információ felhasználásával. strukturálása a tervezők fontos feladata. A tervezési rendszer olyan sajátos rendszer. a számszerű eredmények kidolgozása a tervezési rendszer működésének egyik fő funkciója. ezáltal tájékozottsága nő. A helytelen döntések helyrehozhatatlan következményekkel járhatnak. de nem elégendő feltétele. hogy azok tartalmaznak absztrakt elemeket is: döntési problémák. másrészt magában a döntéshozóban rejlik. papíron látható) legyen. A tervezők alapvető feladata. preferenciáit befolyásolják.7. amelyek a valóságra vonatkozó új tényeket és elképzeléseket közvetítenek számunkra. nagyságrendű.2. A tervezési rendszer elemeit áttekintve megállapíthatjuk. Az eredményes kommunikációnak az információáramlás csak szükséges. Ekkor utasításokról. Az információkat tartalmi jellemzőik alapján szemantikus. A motivációs információk pedig a címzett értékrendszerét. A vállalat működési modelljére támaszkodva a tervezés tárgyát képező alapvető döntési problémákat az 113 . A tervezés tárgyát egy vállalat esetében rendkívül sokféle típusú. hogy a vállalati rendszer különböző szintű vezetőihez. vagyis a rendszer céljával összhangban álló. legnehezebb és legkockázatosabb része. ismereteket értjük. vagy a dolgozóknak a vállalati célokkal való azonosulást kiváltó intézkedések. Egyrészt a döntési folyamatban . munkavégzési szabályzatokról. A döntési problémák meghatározása. A rossz döntéseknek több oka lehet. Ilyenek például az anyagi ösztönzés szabályai. ha a címzett az információt felveszi. feldolgozza és arra reagál. cselekvést. ha felfogja. megérti a közleményben foglaltakat. A döntési probléma megoldása. valamint a megoldási szabályok. Vezetői tevékenységek és adatszükségletek Az információ fogalma alatt azokat a híreket. végrehajtó egységeihez olyan információk jussanak el. A hírnek akkor van információtartalma a hír fogadója számára. A pragmatikus információk a közlő érdekében álló cselekvés végrehajtását írják elő a címzettnek. megoldási módszerek. Hatékony kommunikáció csak akkor jön létre. elemzése. amely anyagi és nem anyagi elemekből épül fel. hogy a közlés észlelhető (pl. hogy az információ tartalma milyen hatással van a címzettre. hallható. A döntéshozatal a vezetői funkciók egyik legfontosabb. mint a tervezés tárgyát meghatározni természetesen nem tudjuk.

a vállalati belső és külső változásokkal összhangban állandóan változik. ábra: A vezetői információellátás 7. hogy a korábbi tranzakciós rendszerek teljes adattömegét hozzáférhetővé tesszük számukra. hogy ebből a létező adattömegből viszonyaik. ismernünk kell a vezetői tevékenységek széles körét és azok adatszükségletét. Vállalati információs rendszerek A 70-es évekre egyes operatív tevékenységek automatizálását hatékonyan tudták megoldani a vállalatok. kereskedelmi. 7. termelési tényezőkkel. és az adatok forrását tartalmazza a 2. tárolására és kinyerésére alkalmas számítógépes rendszerek felkeltették a vezetők érdeklődését.3. Ahhoz azonban.2. vagyis a vezetői információs rendszerek 114 . ha megfelelőbb információs háttérre épül. az adatok nagy tömegének viszonylag gyors és megbízható rögzítésére. vagyis számukra hasznos információt nyerjenek ki. hogy ki tudjuk elégíteni a vezetői információigényeket. a szükséges adatokat. A vezetési funkciókat. A vezetők feladata és felelőssége.alábbiak szerint rendszerezzük: piaci. a folyamatszemléletű elemzésre később kerül sor. s elfogadható az az érv. gazdálkodással. termelési és/vagy szolgáltatási. A vezetői döntéseket azonban mindenkor a döntés meghozatalához szükséges és megfelelő szintű / aggregáltságú információval kell támogatni. Az automatizálás rendszerei így váltak a menedzseri munkát támogató információrendszerekké. Hangsúlyozzuk itt a probléma döntésorientált megközelítését. jelentéssel bíró hasznos adatokat. Táblázat. A vezetői tevékenységeknek egy köre. Érthető módon igényt támasztottak arra. hogy döntéseik révén előmozdítsák a szervezet fejlődését. és pénzügyekkel kapcsolatos döntési problémák. Az első próbálkozások kudarcaiért az a hibás elképzelés okolható. a hangsúlyok eltolódnak. elemzésük révén értelemmel. hogy ezen döntések minősége javítható. hogy a szervezet vezető beosztású alkalmazottainak információval való ellátása azt jelenti.

Itt kapcsolódik be a controlling.3. hogy adatokat küldjenek "felfelé".kialakítása együtt járt a vezetői információigény feltérképezésével. jellemzően egy-egy funkcionális területre kialakított. akár vezetési funkcióként tekintünk a controllingra. vagy csak túlzottan nagy ráfordításokkal tudták megoldani a cégek informatikusai. vagy a raktárnyilvántartás) szintjén is lassú és bonyolult volt az összetettebb lekérdezések megválaszolása. szimulációs munkáját támogatják az úgynevezett döntéstámogató rendszerek (DSS: Decission Support System). A létrehozott vezetői alkalmazások is szigetszerűvé váltak. ábra: Tipikus vállalati információrendszer a 80-as évek második felében A kialakított információrendszereknek több szempontból sem működtek tökéletesen.3. mint az elsődlegesen középvezetői szint információigényét kielégítő. modellező. terméknév. valamint az. így alakultak ki az operatív rendszerekre épülő felsővezetői információs rendszerek (EIS: Executive Information System).egy magasabb funkcionális. A tranzakciós rendszerek (és a későbbiekben bemutatásra kerülő ERP-rendszerek is) többnyire úgynevezett relációs adatbázisokra épülnek. Az elmúlt mintegy fél évszázadban különböző elképzelések. mindenképpen hangsúlyos a vállalatirányítás kérdéseit átfogó információszolgáltató és döntéstámogató jellege. hogy figyelembe vegyük a különböző vezetői szintekhez kapcsolódó különböző controlling-feladatok sajátosságait. Ezt nem. A manapság leggyakrabban használt relációs adatmodell lényege. A 80-as évek vállalati információrendszereit jól szemlélteti a 7. Az oszlopok fejlécei a következők lehetnek: cikkszám. változásait. A fejlesztések a 80-as években olyan új alkalmazásokat hívtak életre. Például egy tábla mezőiben rögzíthetik a cég termékeinek adatait. Az alsó szint alkalmazásai szigetszerűek voltak. nem tudtak összekapcsolódni és adatokat cserélni vállalati szinten. aggregált információkat a vállalatvezetésnek. 7. hogy a tárolandó adatok logikai struktúráját figyelembe véve kétdimenziós táblázatokat (relációkat) alakítanak ki. ábra. Akár a vezetést támogató eszközrendszerként. jelentős hardver és támogató apparátus igénnyel nyújtottak főként a múltra vonatkozó. hogy miként ragadja meg az informatika a való világ tényeit. Másrészt a tranzakciós rendszerek adatbázisai eredeti feladatuknak megfelelően más elvárásokhoz lettek optimalizálva. rögzített formátumú jelentéseket biztosító vezetői információs rendszerek (MIS: Management Information System). külön fejlesztésű vagy különböző szállítóktól vásárolt szoftvereknek kellett volna kommunikálniuk egymással és együttműködniük. A vállalati tranzakciós rendszerekből kinyerhető adatokat azonban egészen felsővezetői szintig igyekeztek hasznosítani. ezért még egy-egy tranzakciós rendszer (például: csak az értékesítés. Az elemzők és döntés-előkészítők statisztikai. 115 . melyek személyre szabottan. melyek szintén ekkortájt alakultak ki -. adatmodellek születtek arra vonatkozóan. megjelenítési és kommunikációs szintet képviselve.

s született meg a döntés. Egyszerűsített példánk szerint: Termék tábla Cikkszám Terméknév Szín 0011 0012 0021 0031 Asztal Asztal Szék Szekrény Ár Barna 10000 Szürke 11000 Kék 6000 Barna 18000 Egy másik táblázat tartalmazhatja az értékesítés bevételeit -. és igen bonyolult lehet a táblák közötti kapcsolatrendszer. A controlling szempontjából fontos lekérdezések azonban nehezen futtathatóak ezeken a relációs adatbázisokon. Végezetül ki kell emelni még azt. ár. frissítési. stb. vagyis a hiányzó közös azonosítók miatt (példánkban a cikkszám töltötte be az azonosító szerepét). de ez a fajta adattárolás matematikailag és informatikailag is egyaránt biztos alapokon nyugszik. származtatott táblázatok (úgynevezett pillanatfelvételek -. A sorokban tárolják az adatok összetartozó csoportjait. Ennek oka lehetett a fentiek mellett az is. hogy csupán a vállalaton belüli. tulajdonságokat reprezentálják. nagyméretű táblázatba fér bele egy vállalatnál a tárolni kívánt adatmennyiség. ezért sem válhattak a menedzserek és a controllerek igazi segédeszközeivé.view-k). Ugyanakkor a cégek adatállománya több terrabájtnyi lehet. a rekordokat. Értékesítési tábla Cikkszám Bolt 0011 0012 0021 0031 Árbevétel Budapest/1 150000 Budapest/1 33000 Budapest/1 6000 Vas megye 72000 Látható. illetve. itt is szükség volt 116 . Ennek modellezése komoly feladat. mert gyakran külön programozást igényelnek: a táblázatok több szempont szerinti többszöri végigkeresése hosszú időt vesz igénybe. védelmi és optimalizációs problémákat vet fel. stratégiai szemléletnek megfelelő információkinyerés lehetősége. belőlük további lekérdezések (nézetek -. a nyújtott információ sokszor mégsem eredményezett helyes döntéseket. hogy az "Azonosító" mint kulcs révén a két táblázat összekapcsolható. vagy állandó. táblák nem is alakíthatóak ki a hiányzó kapcsolatok. hogy nem a megfelelő szinten jelent meg az információ.szín.Vagyis: mint minden területen. hogy az így kialakított vezetői információs rendszerekben kevés a vezető mozgási szabadsága és hiányzik belőlük az átfogó.régiókra és termékekre bontva.snapshot-ok) hozhatóak létre. ami további hosszú időt vesz igénybe ilyen óriási adattömegeknél. s sokszor a kért relációk. az oszlopok pedig a különböző kategóriákat. -. Természetesen a gyakorlatban csak több. Másrészt a lekérdezésekhez általában aggregált adatokat is kell számolni. vagy akár csak néhány területről származó információ alapján döntöttek. ami további tárolási. Amennyiben a kialakított vezetői információs rendszerekben készültek is beszámolók.

melyek megfeleltethetőek a vállalat egyes funkcionális területeinek. mind a menedzsment óriási információs bázishoz jutott. Az ERP-rendszerek kialakulásával mind a controlling. Az első alkalmazások MRP II. az elmúlt évek innovációi miatt már inkább tekinthetőek integrált vállalatirányítási alkalmazásoknak (IEA: Integrated Enterprise Application). többnyire rögzített beszámolókat előállító alkalmazások. az emberi erőforrás gazdálkodás és a pénzügyi elszámolás tranzakcióinak valós idejű. s míg nem 117 . A vállalatok további területeit kapcsolták be az informatikába. értékesítési. melyek szoftveres megoldást kínálnak a termelés.az előzőekkel szoros összefüggésben -. eszközgazdálkodási modulokat alakítottak ki. innen származott a rövidítés is: ERP (Enterprise Resource Planning). másrészt (a korai időszaktól kezdve) a vezetők számára információ nyújtása -. mely biztosítja az alkalmazások közötti kommunikációt. • harmadrészt -. egységes és integrált vállalatirányítási rendszerek. egységes és integrált kezelésére -. például: logisztikai. Az ERP-rendszerek feladata tehát egyrészt a vállalatnál felmerülő tranzakciók kezelése. hogy pontosabb elvárásokat és jobb válaszokat fogalmazhassanak meg. Középvezetői szinten máig működnek az ezekre az adatbázisokra épített. Bár még ma is a régi rövidítéssel (ERP) utalunk ezekre a vállalati rendszerekre.a szervezet funkcionális területeit és működési folyamatait lefedő. a logisztika.-k továbbfejlesztéseként és kiterjesztéseként alakultak ki. adatcserét.a tárolt összvállalati adattömegből. termelésirányítási. az értékesítés. valamint több-kevesebb sikerrel kísérletet tettek a tárolt adatmennyiségből döntéstámogató információk kinyerésére. az értékteremtés dimenzióinak tudatos kezelésével kezdtek el foglalkozni. relációs adatbázisainál a korábbiakban bemutatottakhoz hasonló problémák merülnek fel. IT-megoldásokat mutatják be a következő részek. Az ERP-technológia így ötvözte a TPS/EDP-. és amely nyitott a külső adatok.a funkcionális szemléleten túl a vállalat valódi működésének megjelenítése érdekében a szervezeti határokon átnyúló folyamatokkal. számviteli.egyfajta tanulási időszakra. különböző formátumok bevonására is. controlling. a középvezetői szint fölött azonban nem igazán alkalmas döntéstámogatásra. illetve a MISrendszereket. s létrejöttek a manapság is fejlődő és terjedő ERP-rendszerek. A 90-es évek elején három komoly kihívással nézett szembe a vállalati informatika: • egyrészt szükség volt egy összvállalati integrált IT-környezet kialakítására. • másrészt hatékonyabbá kellett tenni a vezetők információellátását és döntéshozói igényeiknek megfelelően kialakított vezetői információs rendszerek kifejlesztése lett a cél. mivel a rendszerek óriásira növekedő. Az ERP-rendszerek olyan modulokból felépülő alkalmazások. • Az ezekre a kihívásokra adott válaszokat. vagyis vállalati erőforrás-tervezés. Az ERP-knél hagyományosan továbbra is megmaradt tehát a funkcionális szemlélet: az ilyen szoftverek modulokból épülnek fel. Az információrendszerek tehát fejlődésük első évtizedeiben megvalósították a vállalaton belüli adatkezelés automatizálását. folyamatosan bővülő funkcionalitásukkal ezek a rendszerek jelentik ma a vállalatok informatikai támogatásának alapját.

vállalatra -. átlépik a funkciók. Az informatikai szállítók standard szoftvereket alkottak. (például: Micrografx Flowcharter. vagy éppen fokozatos átszervezésében fontos pozíció jutott az informatikai rendszereknek is: a folyamatok támogatása. vagy másként vezetési folyamatokat. valamint javuljon a belső integráció. vagy operatív folyamatokat. ami tükröződik a vevőkör elégedettségében és a vállalat eredményességében.) 118 . Az ERP-rendszerek évek. A kontrolling és az informatika együttműködésével sok helyütt sikerült eredményesen adaptálni ezt az új szemléletet. de sokszor -. de meghatározható belső vagy külső "vevő"-vel rendelkeznek. egyaránt dinamikusan fejlődött. Aris. Az új rendszerek megerősíthetik a régi hatalmi viszonyokat. Visio.jelent meg a vezetői információs rendszerek legújabb generációja. ugyanakkor ez korlátot is jelent. hogy a folyamatok a vállalati értékteremtés kulcskategóriái. hogy: a vállalati tevékenység realizálásához és menedzseléséhez hatékony támogatást nyújtsanak. egyszerűbbé. a felhasználók tájékoztatását és oktatását jelenti. hanem egyszersmind a vállalati számítógépes rendszerek összessége által nyújtott információ újraértékelését is jelentette. hatékonyabbá tétele lett központi feladatuk. hanem az információnak mint hatalmi forrásnak a kezelését is.szabhatóak. A 90-es években a vállalatszervezés és az informatika egymással szoros kapcsolatban. melyek egy általános vállalati modellből levezetve nyújtottak sokoldalú támogatási lehetőségeket az üzleti tevékenység különböző feladatainál. támogató. A szerzők a vállalat értékláncán belül legtöbbször megkülönböztetik az alaptevékenységhez kötődő kulcs. Ezt ellensúlyozza az. A vállalatok értékteremtéséről alkotott kép gyökeresen átalakult: a struktúra és az irányítás mindenhatóságába vetett hitet új fogalmak váltották fel: az üzleti és a támogató folyamatok. A folyamatszemlélet hangsúlyozza. E standard szoftverek személyre -. vagy akár az egész szervezet határait. A folyamatszintek és dimenziók kialakításakor a kontrollerek vállalati működésre vonatkozó ismeretei nélkülözhetetlenek voltak. melyek nem csak outputtal.át is rajzolhatják azokat. s lassan évtizedek óta sikeresek azon célkitűzéseikben. Csakhamar megjelentek a folyamatok mentén történő átszervezéseket dokumentáló és támogató folyamatmodellező programok. hiszen a használat során bizonyos mértékben a vállalati működést is kell a választott programhoz "igazítani". stb. ennek révén jobb döntések és magasabb színvonalú szervezeti teljesítmény legyen elérhető. hogy az ERP-gyártók igyekeznek a szoftver-bevezetések során szerzett iparági tapasztalatokat beépíteni a rendszereikbe. addig a közvetlenül az ERP-ből kinyert lekérdezések felsővezetői szinteken is használatosak voltak. A folyamatok radikális. A vállalatok folyamatelvű megragadásához szükség volt a folyamatok operacionalizálására. az információáramlás és az együttműködés. Az egyre szaporodó vállalati informatikai projektek sikeressége nagyban múlott / múlik az emberi tényező helyes kezelésén: ez nem csak a döntések következetes képviselését. s ezáltal csökkenthetőek legyenek a szervezet működési költségei. illetve a működtetési. Nagyjából ekkortájt dőlt el az informatikában a közgazdaságtan egyik hagyományos kérdése: Make or Buy? (Gyártani vagy Megvásárolni?).például a középvezetői szint helyett az alkalmazottak döntési jogkörének megnövelésével -. Nem csak a gyártási / szolgáltatási technológiára vonatkozott ez.

A fejlődés következő fázisát jelzik a vállalati teljesítmény értékelésébe a folyamatokat is bevonó koncepciók. A levezethető kontrolling. illetve ezek informatikai támogatása (erről részletesebben az Üzleti intelligencia-eszközök kapcsán lesz szó). illetve még inkább: ellátási lánc szintű optimalizációra van tehát szükség. logisztikai. rendszerüket is -. A 90-es években ezért újrafogalmazták az üzleti informatikával kapcsolatos alapvetéseket: • elsődleges cél a vállalat versenyképességének növelése -. Az átszervezések végrehajtása. Az információtechnológia széles körű alkalmazása ugyanis nem mindig eredményezett hatékonyságjavulást. Ezeket a szoftvereket alkalmazták az SCM és a CRM támasztotta igények kielégítésére is. Ezeknek az elvárásoknak a hagyományos logisztikai és értékesítési célszoftverek. így az Ellátási lánc menedzsment (SCM: Supply Chain Management). Ez a fajta benchmark -. illetve az ERP-rendszerek önálló moduljai említhetőek itt (például SAP IM. testre szabható.A folyamatok kontrollingját szolgálják operatív szinten a folyamatköltség-rendszerek. 119 . az egyes szakterületek információigényét kielégítve új informatikai területet nyitottak: az Üzleti intelligencia világát (a következő fejezet ezt mutatja be).értéklánc. interaktív analitikai képességeket. a nagy IT befektetések gyakran nem hozták meg a várt üzleti sikereket. melyek bekerültek az ERP-k újabb változataiba (például: SAP CO moduljának ABC-része). on-line. hogy a vállalati értékteremtés folyamata nem ér véget a vállalat határainál.az előző évek. Új típusú alkalmazások hozták a megoldást: ebben az időben kezdtek terjedni az adattárházak. sokoldalú OLAP-rendszerű szoftverek. biztonságos. hogy a vállalat csak akkor lehet sikeres. valamint. A vállalati folyamatok lefutásának megtervezésénél is segítséget jelenthetnek az iparág hasonló cégeinek működési mintái. értékesítési és marketing feladatok a hagyományos tranzakciókezelés mellett magas szintű. A folyamatszemlélet jegyében új irányzatok indultak el ezekben az években. gyors és a vezetői igényekre optimalizált jelentési formákat. Mindkettő azon a gondolaton alapul. Ezekkel a technológiákkal újraértelmezték a vezetői döntések támogatását. de külön szoftverek formájában is kaphatóak a piacon (például: H&P Prozessmanager). a klasszikus ERP-rendszerekbe integrált modulok csak kevésbé tudnak megfelelni. illetve az eredmények értékelése szintén a kontrolling feladata volt. Ezért döntő jelentőségű a vevőkkel. illetve a Ügyfél-kapcsolat kezelés (CRM: Customer Relationship Management). illetve a beszállítókkal kialakított viszony -.üzleti tartalom (business content) beépítése az ERP-rendszerekbe egyszerre hasznos alap.ebben kulcsszerepet játszik a megfelelő információ eljuttatása a megfelelő döntéshozókhoz (vezetőkhöz. amennyiben a megvásárolható vállalati információs rendszerek csak bizonyos határokon belül alakíthatóak a vállalat sajátosságainak megfelelően. évtizedek tapasztalatainak és a megszerezhető benchmarkoknak a tükrében. mint például a Balanced Scorecard. A folyamat-újraszervezések keretében többnyire értékelték a cégek saját informatikai egységüket. tervezést és tényelemzést egyaránt lehetővé tevő alkalmazásokat igényelnek. illetve az ezekre épülő. alkalmazottakhoz). valamint folyamattervezési korlát. A beruházások és a projektek kontrollingja is rendelkezik informatikai támogatással: a személyi teljesítménynövelő szoftverek néhány formája (például: MS Projekt). ha megfelelő módon tudja kielégíteni vevőkörének igényeit. illetve PS modulok).

Melyek az információrendszerekből eredő kihívások? Mi az informatikai rendszerek szerepe a gazdaságban? Milyen típusú informatikai rendszereket ismer? Osztályozza az informatikai rendszereket hatókörük szempontjából! Mi az a csoportszoftver? Milyen kommunikációs rendszerek sorolhatók az információrendszerek közé? Melyek a felsővezetői informatikai rendszerek jellemzői? Mi az intelligencia egy rendszernél? Mi a döntéstámogató rendszer? Mik a döntéstámogató rendszerek legfontosabb jellemzői? Mit nevezünk vállalati informatikai rendszernek (VIR)? Mik a vállalati informatikai rendszerek (VIR) legfontosabb jellemzői? Mire szolgálnak az adatfeldolgozó rendszerek Mi a kapcsolat a szervezet és az alkalmazott információrendszer között? 120 . ellenőrzési és döntés-előkészítői munkájuk során.• az informatika az üzleti stratégia (vagy adott esetben újraszervezési koncepció) szerves része. a vezetés információigényét kielégíteni képes vállalati információrendszerek kialakításában. s nem öncélú eleme. a modern ERPrendszerek bázisán kialakított Üzleti intelligencia megoldások támogatására. illetőleg az információtechnológiában rejlő lehetőségek feltárása és kiaknázása. Ellenőrző kérdések Írja le az információrendszerek lehetséges szemléletmódjait. Az operatív kontrolling mellett ekkortájt kialakuló stratégiai kontrolling is épít az IT-alkalmazásokra. Mindezen változások megerősítették a kontrollingtól és az informatikától elvárt együttműködés szorosságát és fontosságát. ugyanakkor alárendelt. illetve maguk is folyamatosan alkalmazták ezeket tervezési. A kontrollerek tevékeny részt vállaltak az üzleti folyamatokat támogató.

megbízhatóságával és összehasonlíthatóságával kapcsolatos követelmények betartása nem csak nagyon szigorú követelmény. de csak azokra a tagországokra vonatkozóan. vagy szekunder információs rendszerek. hogy milyen tendenciák érvényesülnek a tagországok mezőgazdaságában és ennek milyen szabályozási konzekvenciáit kell érvényre juttatni. • Az FADN (Farm Accountancy Data Network) az EU egyik legfontosabb információs rendszere. A határozatok szintén kötelező érvényűek. A rendeletek mellett az információs rendszerek működését irányelvekkel is befolyásolja az EU. hisz beléphetnek új elemek /mint pl. Így Magyarország agrárinformatikai rendszerének is meg kell felelnie az EU elvárásainak. hogy az irányelvekben megfogalmazott szabályozást a tagállamoknak saját jogrendjükben kell megvalósítaniuk. A primer információs rendszerek az EU nagy adatgyűjtő és feldolgozó struktúrái. Mindezek a változások mellett a KAP működését segítő információs rendszer egyes elemei viszonylag stabilak maradtak. Ez természetesen nem egy „megmerevedett” állapotot jelent. A rendeletek a tagországok számára kötelezőek. A KAP ugyanis 5-7 évenként jelentős átalakuláson megy keresztül attól függően. Négy meghatározó eleme a következő: • Az agrárstatisztika. Az EU agrárgazdaságának irányítása hatalmas mennyiségű pontosan egyeztetett előírásoknak megfelelő információ szabályozott áramlásán alapszik. Az EU informatikai struktúrája viszonylag stabilabb elem az uniós mechanizmusban. (Magyarországon a németországi gyakorlatnak megfelelően a Tesztüzemi 121 . Az információs csatornák kölcsönösen összekötik a tagországokat a szervezet döntéshozó központjaival. a főbb tendenciákról. Ezek: • a primer. jelentőségük sokkal inkább morális. ezektől a nemzeti jogszabályok nem térhetnek el. Agrárinformációrendszerek 8. Az Európai Tanács és az Európai Bizottság határozatokkal is és ajánlásokkal is szabályozza az információs rendszereket. vagy elsődleges információs rendszerek. közép és kisüzemek létére és az ebből fakadó igényekre /többek között a nagyobb pontosság és részletesség iránti követelményekre. amely az EUROSTAT által koordinálva számos területen nyújt statisztikai jellegű információkat az Unión belüli folyamatokról. Az agrár nyilvántartási rendszer harmonizálásánál azonban tekintettel kell lenni a magyar agrárstruktúra hosszú távon is fennmaradó sajátosságaira. amelyek a jogi személyiségű vállalatoknak kötelező is betartaniuk/. így az adatok hitelességével. Az ajánlások nem kötelező erejűek. • valamint a másodlagos.8. de abban az értelemben. akikre azt címezték. mint a Közös Agrárpolitika /KAP/. Az Európai Unió agrárinformáció rendszerei Az Európai Unió információs rendszerének jogi szabályozását a Bizottság és a Tanács rendeletekkel alapozza meg. Ezek ugyancsak kötelezőek. Az EU szerteágazó informatikai struktúrája két jól elkülöníthető csoportba sorolható. de a fejlődés sokkal kiegyensúlyozottabb és kiszámíthatóbb. hanem egyben elemi érdeke is a tagoknak és a belépni szándékozóknak. mint az agrárpolitikában. Az ezen információk alapján hozott döntések komoly előnyöket.1. nevezetesen a nagy-. a kompenzációs támogatásokkal kapcsolatos Integrált Rendszer/. Lényegében ezekre épül az Unió agrárinformációs rendszere. illetve súlyos hátrányokat jelenthetnek az érintett országoknak.

hozzáadott érték és jövedelempozíciók rövid távú előrejelzése. megállapodásai és ajánlásai képezik. illetve a termelés bevételeire és költségeire vonatkozó adatgyűjtések. A magyar küldöttség kijelentette. mégpedig úgy hogy megfeleljen az EU követelményeinek. A másodlagos.2. szakértői becslések. A harmonizációs feladatok teljesítése érdekében a KSH és az Eurostat 1994-ben az un. A számlarendszerre épülő feladatok az EU által megadott termékkörre vonatkozó termelési. Az EU jogszabályok. 8. a halászat és távérzékelés statisztikai témáinak felelőse. • A Piaci Információs Rendszer. Ezen kívül az FVM az erdőgazdálkodás. Ezek közül elsősorban az Integrált Igazgatási és Ellenőrző Rendszert indokolt kiemelni.Agrárstatisztikai rendszer Az Európai Unió az agrárinformációs rendszerrel szemben megkülönböztetett igényeket és követelményeket támaszt. 122 . felhasználási.nyújtanak útmutatást. amely az Európai Unió statisztikai rendszerének egyik legfejlettebb alrendszerét képezi. ezen túlmenően a módszertani kézikönyvek . Az információk döntő többségét az agrárstatisztika szolgáltatja. • Végül a primer információs csoport negyedik eleme a támogatások elnyerését szolgáló információs elemek összessége. évig terjedő stratégia kidolgozására. technológiai adatok konzisztens összefogása révén a termelési érték. A hivatalos statisztikai szolgálat keretében a mezőgazdasági statisztika fő felelőse a KSH. Ehhez az agrárinformációs struktúrához kell alkalmazkodni Magyarországnak is. Ezt követően került sor a 2000. jövedelemhelyzetének nyomon követése. de fontos feladata a brüsszeli apparátus információs igényeinek a kielégítése is. Az FVM főleg működtetési „operatív" információkat gyűjt. mivel a közösségi költségvetésből mezőgazdasági támogatások a legnagyobb arányban részesülnek. információikat főleg a primer rendszerek adatbázisaiból nyerik. júliusában multilaterális és bilaterális keretek között Brüsszelben zajlott.Rendszer elnevezés a leginkább elterjedt. hogy Magyarország a statisztika területén átveszi a közösségi vívmányokat és nem tart igényt átmeneti időszakra. amely szolgálja egyrészt a termelők tájékoztatását a főbb piaci folyamatokról. vagy szekunder információs rendszerek közös jellemzői. elsősorban az EU adminisztrációjának működését hivatott segíteni. A legfontosabb dokumentumok az Acquis communautaire és a Compendium. hogy általában nem végeznek nagyobb tömegű közvetlen adatgyűjtést. Céljuk egy-egy „szűkebb” terület speciális információigényének kielégítése. ugyanakkor az Európai Unió nyilvántartási rendszerével összhangban álló saját rendszert és információs hálózatot alakításon ki. „Közös Nyilatkozatban" határozta meg az együttműködés kereteit.) Feladata a gazdaságok pénzügyi folyamatainak. Az adófizetők pénzéből történő kifizetések elszámolását. amely lényegét tekintve egy „technikai jellegű” információs rendszer. megállapodások és ajánlások a közösségi Agrárpolitika (CAP) igényeinek megfelelően folyamatosan változnak. Az agrárstatisztika alapját az EUROSTAT jogszabályai. illetve ellenőrzését végzi. illetve agrárpolitikai intézkedések várható hatásának prognosztizálása. A csatlakozási tárgyalások során a Statisztikai Fejezet átvilágítása 1998. Tevékenységének fő területei az előrejelzések.melyek száma meghaladja a tízet .

A tagországoktól közvetlenül érkező adatok főleg operatív irányítási célokat szolgálnak. koordinálása. hogy a közösségi agrárstatisztika lényegében három pillérre épül: A közösségi agrárstatisztika legerősebb tartóoszlopa a gazdaságszerkezeti felvételek rendszere. A korszerű technika hatékonysága a belvíz helyzet objektív feltérképezésében is szerepet játszik. A magyar agrárstatisztika talán legnagyobb elmaradása az EU követelményeitől a mezőgazdasági üzemek (mindenek előtt a különböző méretű és profilú magángazdaságok) működésének és teljesítményeinek rendszeres számbavételében és ezzel szoros összefüggésben a monetáris statisztika területén van. A ma is megfelelő pontosságú és gyorsaságú termelési statisztika kiterjed a termelés két fő erőforrására: a földterületre és az állatállományra. takarmány-kukoricára. amely a földhivatali információtechnológiára és szolgálatfejlesztésre építve országos szinten kiemelt feladatokat hajt végre. az erdészet. elsődlegesen a piac helyzetéről adnak pontos. Az EUROSTAT kizárólag az adott ország hivatalos statisztikai szervezetén keresztül történő adatszolgáltatást igényli. annak struktúrájáról. közgazdasági elemzési és általános információs célokra hasznosítanak – az EUROSTAT útján jutnak el a Bizottsághoz. A távérzékelési adatok évente 7-10 alkalommal állnak rendelkezésre az FVM terméshozam-előrejelzési rendszerének megfelelően. hogy a nemzeti statisztikai hivatalok által továbbított adatokat az EUROSTAT mintegy hitelesíti és így adja át az Európai Bizottság számára. óta üzemszerűen működik a műholdas távérzékelésen alapuló szántóföldi növénymonitoring. az EUROSTAT-on keresztül. a mezőgazdaság. továbbfejlesztése. egyéb adatok is 123 . Különösképpen hiányosak az ökonómiai elemzést szolgáló információs alrendszerek. számú főigazgatóság felelős a közös agrárpolitika megvalósításáért. Magyarország esetében tehát a Központi Statisztikai Hivatal az ország agrárstatisztikai adatszolgáltatója az EUROSTAT felé. hanem az EU hivatalos statisztikai szolgálataként feladata a közösségi információs rendszerek kialakítása. Az agrárstatisztikai információk – amelyeket alapvetően agrárpolitikai. napraforgóra. Az EUROSTAT természetesen nem pusztán egy adatátvevő és továbbító szervezet. cukorrépára és lucernára vonatkozóan. Az EU csak ezeket az adatokat fogadja el hiteles információként. Ha szükséges. "vezényléséért" és továbbfejlesztéséért. A monetáris statisztika alrendszerei közül az árstatisztika. Minden jelentés tartalmaz területre és hozamra vonatkozó előrejelzéseket az őszi búzára.és keresetek statisztikája területén kisebb-nagyobb kiigazításokra van "csupán" szükség ahhoz. 1997. Az EUROSTATon belül a különböző szakterületeket Igazgatóságok irányítják. őszi és tavaszi árpára. a gazdaságok társadalmi-gazdasági jellemzőiről. kiterjed az ország egész területére. A megfigyelés és a mérés folyamatos. A térinformatika és a távérzékelés ezzel az agrárirányítás döntéselőkészítő mechanizmusának nélkülözhetetlen részévé vált. ezen belül az agrárstatisztika számára is jelentős fejlődést biztosít az a földügy és térképészet területén megkezdett. Az agrárinformatika. a közösségi vívmányok átvételével összefüggő munka. a halászat és a környezet statisztikáiért külön igazgatóság (Directorate F) a felelős. A Statisztika alrendszereinek meghatározásakor azzal kell számolni. naprakész tájékoztatást. kukoricára. Az ehhez szükséges információk két csatornán keresztül áramlanak hozzá: • az Európai Unió statisztikai hivatalán. az adatgyűjtések módszertani megalapozása. amely gazdag információforrásként szolgál az EU mezőgazdaságának helyzetéről.Az Európai Bizottságon belüli működő 23 főigazgatóság (Directorate General) közül a VI. Ez a gyakorlatban annyit jelent. hogy az EU követelményeinek meg tudjon felelni az ország. a tagországok statisztikai munkájának segítése. illetve a munkaerő. valamint a növénytermesztés és az állattenyésztés legfőbb jellemzőire. és • közvetlenül a tagországoktól.

Sőt egyes. • a gazdasági méretet. 2002. nem az ágazat keretei közé tartozó tevékenységről is gyűjt adatokat /pl. s adataikat agrárpolitikai célokra rendelkezésre bocsátják. A rétegezés során az üzemeket megközelítőleg homogén csoportokba sorolják. azaz a megfigyelésbe bevont gazdasági egységek összességét. évben kezdődött meg a Tesztüzemi Rendszer szervezése és működtetése német szakemberek részvételével. Így a vizsgálatba csak a fő munkaidőben vezetett üzemek kerülnek be. Főmunkaidős üzemnek az minősül. • és a gazdálkodás típusát. s elég jövedelem biztosítható innen a család megélhetéséhez. hogy a kiválasztott minta ezen változatosságot visszatükrözze. egységes könyvelést vezetnek. Az FADN megfigyelési körén belül nagy eltérések vannak az üzemek között. A reprezentatív adatgyűjtés megvalósításánál kulcsszerepet tölt be a kiválasztási terv. időszakosan vízzel elborított terület. továbbá az előrejelzések. erdészet/. amelyet a mintavétel hatékonyságának növelésére használnak. évtől fontos ellenőrző szerepet tölthet be a teljes lefedettség területén (vetésterület növényenként. Tesztüzemi rendszer . abban az értelemben. A Bizottság ezen funkciók ellátásához hozta létre a Mezőgazdasági Számviteli Információs Hálózatot – angolul: Farm Accountancy Data Network /FADN/ -. Az alapsokaságról a nemzeti statisztikai hivatalok gazdaságszerkezeti összeírásai szolgáltatnak információkat. a termésmennyiség egyeztetésében). stb. s három kritériumot alkalmaz a rétegezésnél: • a földrajzi fekvést /térség/. A távérzékelés technikai hasznosítása a mezőgazdasági statisztika jelenlegi rendszeréhez még nem illeszthető.előállíthatóak így pl. hogy a sokaság megfelelő képviseletéhez szükséges üzemek száma minél kisebb legyen. A politikai kezdeményezések és döntések megalapozásához az Európai Unió Bizottságának szüksége van: • információkra az üzemek jövedelmi szintjéről. a mintavétel előtt el kell végezni a sokaság rétegezését. növénybetegség. A meghatározott szempontok szerint kiválasztott üzemek önkéntesen csatlakoznak a hálózathoz.3. Ez évente biztosít adatokat a Bizottság számára. A legfontosabb eredményeket és az azokból levezethető végkövetkeztetéseket évente beszámoló jelentésben összegzik. Az FADN felmérése lefed minden az üzemekben folytatott mezőgazdasági tevékenységet. amely egy minden EU tagállamra kiterjedő reprezentatív adatgyűjtési rendszer. Ahhoz. hogy a gazdálkodó tevékenységének nagyobb hányadát itt folytassa. amely elég nagy ahhoz. A Bizottság széles körben használja ezt a technikát. A Bizottság pragmatikus szempontok szerint határozza meg az FADN megfigyelési körét. A rétegezés olyan statisztikai eljárás. prognózisok elkészítésében. 8. valamint • elemzésekre a politikai döntések lehetséges hatásairól. falusi turizmus. s minden csoportból választanak üzemeket a mintába. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési 124 .A FADN (Farm Accountancy Data Network) A Tesztüzemi Rendszer lényegét tekintve egy reprezentatív adatgyűjtésre épülő üzemgazdasági információs rendszer. amelynek elkészítéséhez viszont ismerni kell az „alapsokaságot”. Magyarországon az 1996.

125 . A tesztüzemek – vagyis információszolgáltatásra önkéntes alapon kiválasztott üzemek – adatainak gyűjtése és elemzése az alábbi területekre terjed ki: • az üzemek méretében és a tulajdoni viszonyokban bekövetkező változások (életképes gazdaságméret. valamint a termelés költségének és jövedelmezőségének bemutatásával. lényegében minden olyan információt tartalmaz. • az agrártámogatások hatása a versenyképességre és a jövedelmezőségre. sokszínű a különböző szervezetek közötti együttműködés a tesztüzemi adatgyűjtésben. • a termékek a termelési folyamatok hazai és nemzetközi versenyképességének alakulása.5 százalékos átlagos kiválasztási aránnyal – egyelőre 3 százalékos mintavétellel számolunk. • a termelés anyagi műszaki feltételeinek változása (a beruházások alakulása. A munkában résztvesznek minisztériumi területi szervezetek. A 70 ezer gazdaságban a termőterület hozzávetőlegesen 72 százalékát használják és az állatállomány 68 százalékát tartják. a mezőgazdasági termékek előállításához felhasznált naturális ráfordítások. továbbá az eredmények közzététele. A vizsgált üzemkör az 5 hektárnál nagyobb területen gazdálkodó. az érintett intézmények – Európai Bizottság. a munkatermelékenység. agroökonómiai irányítási központok. Az intézet feladata a hálózat működésének szervezése. Központi Statisztikai Hivatal. de mivel ezek súlya összességében jelentős. az adatok ellenőrzése. elemzése. Az üzemek a mezőgazdasági tájkörzetek szerinti elhelyezkedésük. Ugyanakkor az EU többi tagországában meglehetősen változatos. amely nagy mértékben igazodik az EU Bizottság „Eredmény-beszámolójához”. a termelőkapacitások cseréje. gazdaszövetségek. FVM. méretük és termelési profiljuk figyelembevételével kerültek kiválasztásra. vagy 5 számosállatnál többet tartó egyéni gazdaságokból és gazdasági szervezetekből áll. Ha Magyarországon – szemben az EU rendszerén belüli 1. a mintából való kihagyásuk nem engedhető meg. az üzemi jövedelmek növelését eredményező termelésszerkezeti változások). vagyis összesen mintegy 2000-2100 üzem kiválasztására. • a foglalkoztatottság. • a termelés és a termelési szerkezet alakulása (a termelés racionális mértékű növelése: a természeti adottságok jobb kihasználását. amellyel a vizsgált üzemek gazdálkodása jellemezhető. illetve az adatszolgáltatásban történő önkéntes közreműködésre van szükség. valamint 1600-1800 egyéni gazdaság. érdekképviseleti szervezetek és kamarák – közötti együttműködés fenntartása.Minisztérium Magyarországon az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézetet jelölte ki a tesztüzemi információs rendszer bázisintézményeként. vagy 5 számosállategységnél több állatot tart. szabályozása. A feldolgozott adatokat az AKII egy kiadvány formájában évente megjelenteti. amelynek mezőgazdasági területe 5 hektárnál nagyobb. Ezt a szisztémát követi Spanyolország és Luxemburg is. a mezőgazdasági jövedelmek alakulása. Ezek többsége részmunkaidős családi gazdaság. feldolgozása. korszerűsítése). agrárkamarák. ahol ugyancsak a minisztérium és könyvelőirodák működnek együtt. A KSH korábbi adatai szerint a magyar mezőgazdaságban mintegy 70 ezer olyan üzem található. akkor a tesztüzemi hálózat teljes kiépülését feltételezve 350-400 jogi személyiségű gazdasági társaság és szövetkezet. Más szervezetekkel együttműködve az intézet végzi a rendszer teljes mértékű EU harmonizációjából adódó módszertani fejlesztéseket is. Magyarországon a területi munkát könyvelőirodák végzik a megyékben. Ez a struktúra a német modellnek felel meg. a földtulajdon és a földhasználat kérdései).

ahol a SNM /Services des Nouvelles des Marchés . Másfelől a piaci információknak valamennyi potenciális partner számára hozzáférhetőknek kell lenniük.Mező-. Az információs rendszer főbb célcsoportjai. információi és jellemzői a következők: 126 . valamint. A túlkínálat és a hiány-szituáció ismeretében ugyanis információt kapnak arról. Az adatszolgáltatásért minden tagországban az agrártárca felel. A brüsszeli adminisztráció a tagországoktól pontosan meghatározott mechanizmus szerint igényel piaci /statisztikai/ információkat. megfelelő módon adatokat gyűjt a vidéki. szövetségek és értékesítési társulások foglalkoznak a piaci. amely széles körben forgalmazott mezőgazdasági termények árairól és mennyiségeiről rendszeresen.egyetemek. hogy a piacon az az ár alakuljon ki. Az EU piaci és árinformációs struktúrája lényegében az információ felhasználói alapján bontható két csoportra: • a piaci szereplők információs igényeit kielégítő információs rendszerek. illetve a fogyasztókhoz. a kereskedőkhöz. Az adatszolgáltatást a VI.és Árfigyelő Szolgálata/. Az adatközlési kötelezettséget termékpályánként eltérően írja elő a Bizottság. szaktanácsadó szervezetek is. mikor és hol lehet adott esetben termékeik eladására a legkedvezőbb alkalom. amely a piacon reálisan elérhető. A piaci információs rendszerek fő feladata a piaci transzparencia megteremtése. ahol a piaci szereplők információs igényeinek kielégítésére külön szervezet jött létre Bonnban.4. mind pedig a gazdasági résztvevők igényeinek megfelel. A mezőgazdasági termelők számára a piaci transzparencia azt jelenti. Főigazgatóság /DG VI. hogy termékeikért azt a bevételt kapják.Piaci Információs Szolgálat/ közvetlenül a Mezőgazdasági Minisztériumhoz tartozik és információival mind az országos és az EU hatóságok. hogy valamely értékesítési rendszer egyik szintjén a szokásos mértéket messze meghaladó profit halmozódjék fel. A két rendszercsoport közt van bizonyos átjárhatóság és ezért több EU tagállamban a két rendszer szoros kapcsolatban működik egymással. ami fontos előfeltétele egy működő versenynek. Erre példa Franciaország.és Élelmiszergazdaság Termékeinek Központi Piac. mégpedig általában más szintek rovására. • a központi irányítás.und Ernahrungwirtschaft Gmbh . a ZMP /Zentrale Markt-und Preisberichtstelle für Erzeugnisser der Land-. Főigazgatósága elvárásainak megfelelni képes piaci /statisztikai/ adatszolgáltató rendszerek./ felé kell teljesíteni. amely az adott piaci helyzetnek legjobban megfelel. Ettől gyökeresen eltérő a szervezeti struktúra a Német Szövetségi Köztársaságban. Végeredményben a 15 tagországban 9 féle koordinációs forma létezik. 8. A Piaci Információs Rendszer A PÁIR egy olyan államilag működtetett szolgáltatás. nagybani és fogyasztói piacokon és ezt az információt időben és rendszeres időközönként a különböző médiumokon keresztül eljuttatja a gazdálkodókhoz. a kormányzati tisztviselőkhöz. Erdő. A kereskedelemnek és a feldolgozóknak is szükségük van piaci transzparenciára annak érdekében. ahol szakmai szervezetek /Produktschappen/. A mezőgazdasági piaci információk különösen a mezőgazdasági termelők piaci esélyeit javítják. Ez akadályozza meg ugyanis. illetve elsősorban az EU Bizottság VI.és árinformációs rendszerek működtetésével. ugyanis csak ez teszi lehetővé. Fors. hogy feladataikat a lehető leghatékonyabban teljesíthessék. Magyarországon a médiumokon keresztül széles kör számára elérhető piaci információs rendszer az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézetben /AKII/ működik. Megint más a helyzet például Hollandiában.

Az élelmiszergazdaság piaci tevékenységét bemutató információk zöme az AKII mellett a KSH-ból. A Magyarországon működő fogyasztói piacok közül 50 jelentősebb tartozik megfigyelési körébe. addig az Integrált Rendszer a Közös Agrárpolitika /KAP/ egyik meghatározó elemének. az Agrárintervenciós Központtól /AIK/ és az Agrárrendtartási Hivataltól /ARH/ származik. és a kész táblázatok már a bevitel napjának délelőttjén megjelennek a magyar televízió képújságában. felvásárló szervezetek. Rendeltetése alapjaiban különbözik a többi primer rendszertől. a vágott virág fogyasztói és nagybani piacokon folyó kereskedelméről tájékoztat. A törvényi előírásból adódóan fokozottan támaszkodik a terméktanácsoktól gyűjtött. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium /FVM/ keretei közt működő ARH saját adatgyűjtést nem végez. valamint a környező országok néhány nagyobb határmenti városából is gyűjt piaci árakat. illetve az odaítélés jogosságának ellenőrzését szolgálja. vágómarha és tej ágazatokra. A támogatások igénybevételének szabályozása. A rendszer egy a kilencvenes évek első felében kialakított információs eleme a zöldség-gyümölcs. 8. mind az egyes gazdálkodókra vonatkozóan. piaccal kapcsolatos információkra. mind a nemzeti és regionális szervezetekre. Az ország összes zöldséggyümölcs. A kompenzációs támogatási konstrukciónak a bevezetése azonban hatalmas többletfeladatot jelentett mind a közösségi intézményekre. Az információgyűjtés és feldolgozás. A rendszer adatköre kiterjed a felvásárlási /input/ árakra és mennyiségekre minőség szerinti részletezettséggel. Az adatok feldolgozása folyamatos. a piaci információs és a tesztüzemi rendszerek döntően a gazdaságpolitikai döntések megalapozását. Integrált Igazgatási és Ellenőrző Rendszer Az Integrált Igazgatási és Ellenőrző Rendszer /Integrated Administrative and Controll System/. valamint bulletin formájában is azonnal közzétételre kerül. A prognózisok készítéséhez számítógépes program készült. Míg ugyanis a statisztikai. Ez az alrendszer heti gyakorisággal közöl adatokat a bécsi. illetve a főbb németországi piacokról. amely a médiumokon keresztül. Az adatgyűjtés kéthetente /a tej esetében havonta/ történik. illetve hetente két alkalommal kerülnek bevitelre az AKII központi számítógépébe modemen keresztül. a Kopint-Datorg-tól.Az elmúlt években végrehajtott Phare koordinációban megvalósított fejlesztés eredményeként kiépült egy EU konform Piaci Információs Rendszer a búza. a milánói. kukorica. vágósertés. – a továbbiakban Integrált Rendszer – az EU primer információs rendszerének negyedik eleme. illetve a közzététel közti idő maximum 3 nap. valamint a főbb nyugat-európai országok piaci tendenciáinak egy részéről is tájékoztatnak. Verbális és adatszerű információk is begyűjtésre kerülnek a főbb piaci folyamatokról és a várható tendenciákról. A heti összefoglaló adatokat nyomtatott médiumokon keresztül teszik közzé. Mindemellett a kiadott bulletinek tartalmaznak hazai és nemzetközi tőzsdei árakat. a nyolc nagybani piac közül pedig öt. a kompenzációs /vagy direkt/ támogatásoknak az odaítélését. A termékpályák piaci helyzetéről az adatgyűjtéssel megegyező gyakorisággal jelentés készül. valamint a piaci folyamatok alakulását is. a 127 . Az árak naponta. A Piaci Információs Rendszer részeként működik a sertésállományra vonatkozó előrejelző rendszer.5. Adott a lehetőség a modemen keresztül történő közvetlen csatlakozásra is. utólagos kontrollját szolgálják. Az adatszolgáltatók – a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően – a feldolgozó-. valamint néhány feldolgozott /output/ termék termelői áraira és a fogyasztói árakra. illetve vágott virág termelésének mintegy 40 százalékát kínálják a rendszerhez tartozó piacok. ami a KSH négyhavonta megjelenő tényadatai mellett figyelembe veszi a tenyésztés technikaitechnológiai paramétereit. Ezen keresztül egy „technikai jellegű” információs rendszer.

„Tévedések” esetén pedig szigorúak a szankciók. Büntetést kap a termelő. az esetleges visszaélések felderítése és szankcionálása részletes adatszolgáltatást. Az arányt növelni kell az egyes régiókban. műszaki és kereskedelmi-. Speciális szakterületi információs rendszerek A piacgazdaság működésének egyik legfontosabb feltétele a magán. amely lehetővé tette. nem fizetnek támogatást és a gazdát a következő naptári évre kizárják a kompenzációs támogatási rendszerből. ami súlyos terheket ró az igazgatási szervekre is. hogy segítse a vállalkozások eredményes működését és fejlődését a működéshez és a döntéshozatalhoz szükséges folyamatosan frissített. kormányzati-. A rendszer biztosítja. állatok/ megbízható azonosítását tette szükségessé. ha a tévedés 3 és 20 százalék közötti. Kormányzati célú információs rendszereinket szakmai. valamint a gazdálkodók szakmai felkészültségének fejlesztésére vonatkozó információk értendők. Az Integrált Rendszer keretében begyűjtött adatokat az EU adminisztráció szigorúan ellenőrzi. ki kell töltenie egy olyan nyomtatványt is. naprakész. Az EU tagságtól függetlenül egyre sürgetőbbé vált az agrárkormányzat döntéseit támogató új információs rendszer kialakításának szükségessége. a támogatott objektumok /vetésterületek. Az elmúlt időszakban felmerült új követelményeknek az információszolgáltatás jelenleg nem tud minden elemében megfelelni. aki hibázik az adatgyűjtő tömb kitöltésénél és ennek következtében többlet támogatást vesz fel. a kifizetések engedélyezése és lebonyolítása. ami egyúttal a megfigyelés és ellenőrzés alapjául is szolgál. Az EU munkatársainak a helyszínen kell ellenőrizni a területtámogatási kérelmek 5 százalékát.és társas vállalkozások sikere. Ha bármely az Integrált Rendszer keretei közé sorolt támogatásra jelentkezik a gazdálkodó. ellenőrzése. Ezek alatt elsősorban a gazdasági szabályozás. 128 . tartalmi. támogatások. A magyar agrárgazdaságnak az európai követelményekkel összhangban álló nyilvántartási rendszerekre és információs hálózat kialakítására illetve bővítésére van szüksége. adatgyűjtési kör és a fegyelem. Ezért a termelőnek a kérdőívek kitöltésekor szinte teljesen „átláthatóvá” kell tennie magát. A tagországokat pedig úgy szankcionálja a brüsszeli adminisztráció.6. amely gazdasága adatait részletesen tartalmazza. szakahatósági. a támogatási többlet kétszeresét kell büntetésként megfizetnie. aktuális információk biztosításával. és az az ország is amelynek termelői valótlan adatokat közöltek. 8. hogy olyan mértékben csökkenti az országnak adott kompenzációs támogatási keretet. hogy az EU kompenzációs támogatásából részesülő termelőkről a lehető legrészletesebb információk álljanak rendelkezésre. Az a gazdálkodó. valamint a nyújtott szolgáltatások és az azokhoz való hozzáférhetőség tekintetében is alakítani szükséges. hogy a gazdák egy támogatási jogcímre csak évente nyújtsanak be támogatási kérelmet. Ez a rendszer szolgálja a gazdálkodók támogatási célú regisztrációját is. bonyolult nyilvántartások egységes rendszerét. a gazdálkodás eredményességére vonatkozó összehasonlító információk. Ha a „tévedés” 20 százalék feletti. amilyen arányban hibát találtak a tételes ellenőrzéseknél a minta esetében. illetve az állattartásra vonatkozó kérelmek 10 százalékát.támogatási kérelmek benyújtása. ha a korábbi ellenőrzések során ott jelentősebb szabálytalanságokat állapítottak meg. Az agrárinformációs rendszer egyik célja ezért az. Ezt a célt szolgálta az Integrált Rendszer kialakítása .

manipulálását. A 80-as évek elejére. a döntés-hozatalban. A Földrajzi Információs Rendszerek az informatika diszciplínán belül az utóbbi évtizedben csaknem önálló tudománnyá nőtte ki magát. állapotának figyelésében.terepfelszín . illetve azt tovább fejlesztve. társadalmi összefüggések vizsgálatában. kezelését. A föld. ily módon talán helyesebb lett volna. a település-fejlesztésben és a létesítmény-tervezésben. Sajnos a legtöbb korai automatizált térképkészítő és GIS szoftver a magasságokat attribútum adatként tárolta és kezelte. A térképre alapozott rendszerekre is a "térbeli" jelzőt alkalmaztuk jóllehet e rendszerek az euklidesi tér 3 dimenziójából valójában csak két dimenziót alkalmaztak.és gazdasági összefüggések feltárásában. Az igények oldaláról tehát integrálódott a kis és nagyfelbontású térbeli információs rendszer koncepció. A GIS egy megfelelő hardver környezetben működő olyan szoftver együttes. digitális térbeli információs rendszereik kialakítását. 129 . Egy GIS-nek válaszolnia kell a következő kérdésekre: • Mi van egy adott helyen? • Hol található vagy nem található egy bizonyos jellemző? • Mi és hol változott egy bizonyos idő óta? • Melyik az optimális? • Mi lenne. honvédelmi-. szállítási-. a közigazgatásban. melyek elvileg egy felület a . melyek természetes működési területe a földfelszín alatti és fölötti szférákat leíró háromdimenziós valóság. ugyanakkor a közlekedési-. a szociológiai-. mely eljárásai révén támogatja a területfüggő (térbeli) adatok nyerését. a földhasználati. hogy segítségével optimalizálják a fakitermelés és szállítás tervezését. hogy ezekhez az adatokhoz olyan felhasználói szoftverek csatlakozzanak.9. piackutatási feladatok megoldásában. Kivételt ezek közül csak a digitális magasságmodellek képeztek.. csak egy felület. ha . Földrajzi Információs Rendszerek Az első működőképes GIS szoftvert a 60-as évek végére Kanadában dolgozták ki (Canadian Geographic Information System) azzal a céllal. A térinformatika nagy jelentőséggel bír a természeti erőforrások kutatásában.és bányászati tudományok jelentős része az adatbázist is beleértve olyan GIS szoftvereket igényel. és csak a valóban nyílt rendszerek biztosították. A földfelszín bármennyire is bonyolult.és tájtervezésben. az észak amerikai nagy városok is elkezdték digitális térképi.1. ha a nemzetközi gyakorlattal ellentétben térbeli sík rendszereknek nevezzük őket. melyek a térbeli műveleteket realizálják. Térinformatika 9. mely 1982-ben első verzióban kibocsátott ARC/INFO nevű GIS szoftverével az első általános és valóban kereskedelmi szoftvert bocsátotta ki e területen. analízisét. amint azt a városi rendszerekkel kapcsolatban említettük. az ökológiai.térbeli ábrázolására szolgálnak. modellezését és megjelenítését komplex tervezési és működtetési feladatok megoldása érdekében. Ezt ismerte fel zseniálisan az Environmental System Research Institut (ESRI) nevű szoftverház..? Modellezés.

leírása. regionális és globális kategóriákba soroljuk. politológia. hogy az alakzatok szabályos elemi testekből. földmérő-. szociológia.A háromdimenziós alakzatok térbeli kialakítása. 130 . közlekedési mérnöki rendszerek). geológia. bánya-. illetve felületekből kerülnek kialakításra (néhány szobrászati rendszer kivételével) s hogy a tárolást csak korlátozott mennyiségű elemi test vagy felület. 9. geofizika. építész-. építő-. meteorológia. illetve kész modell vonatkozásában kell megoldani. ökológia. régészet. marketing információs rendszerek • közigazgatási.2. Térinformatikai rendszerek típusai A geoinformációs rendszereket területi kiterjedésük szerint lokális. erdő-. manipulálása és megjelenítése a háromdimenziós modellezés először a 70-es évek végén az építészeti és gépészeti tervezéseket segítő számítógépes rendszerekben jelent meg. a fontosabb felhasználási területek: • kataszteri információs rendszer • közművek információs rendszere • közgazdasági-. hidrológia. ábra Térinformatikai rendszerek területi kiterjedése (Forrás: Detrekői –Szabó (2002)) A rendszerek felhasználása rendkívül sokrétű. botanika.és önkormányzati információs rendszerek • topográfiai-kartográfiai információs rendszer • katonai geoinformációs rendszer • természettudományi információs rendszerek (geodézia. etnográfia) • mérnöki információs rendszerek (agrár-. talajtan. 9.1. környezettudomány) • társadalomtudományi információs rendszerek (művészettörténet. Ezeknek a rendszereknek lényeges jellemzője.

9. ebből komplex objektumosztályokat hoznak létre. A térinformációs rendszerek területi kiterjedésétől függően más és más jellegű vonatkozási rendszerek felhasználása indokolt. A Föld elméleti alakjával kapcsolatos elképzelések az idők folyamán változtak. Hosszú időn keresztül a Föld alakját kizárólag geometriai felületek felhasználásával jellemezték. az ennél magasabb komplex objektumosztályt a régiók alkotják. Az ábrán a tematikus dimenzió száma négy (Forrás: Detrekői – Szabó (2002)) Az objektumok osztályba sorolásához a jobb áttekinthetőség kedvéért gyakran az egyes objektumosztályokat objektumoknak tekintik. (Forrás: Detrekői – Szabó (2002)) 131 . Az elméleti alak az ókorban kezdetben sík. A fedvények alkalmazását szemlélteti a 9.3. ábra A valós világ fedvényekkel történő ábrázolása.2. ábra. geometriai adatok Az objektumok helyzetét gyakorlati feladatok esetén a fizikai megvalósítását biztosító pontokból kiindulva – mérések segítségével határozzák meg. ha a településekből hoznak létre objektum osztályt. Például. Az objektumok osztályainak megválasztásakor gyakran alkalmazzák a fedvényekkel (layers) történő leírást.3. majd gömb volt. ábra Az elméleti földalak fejlődése. A vonatkozási rendszerek definiáláshoz elméleti előfeltétele a Föld alakjának ismerete.2. A helymeghatározás. akkor a komplex objektum osztályt a megyék. 9. A 19. 9. A felvilágosodás korában vezették be a forgási ellipszoidot mint elméleti földalakot. század elején került bevezetésre a geoid alak.

vektor. vektor . Az Egységes Országos Vetületi Rendszer (EOV) északkeleti tájékozású rendszer. a Földet síkkal helyettesítjük. A síkfelületi koordinátarendszerek origójának megválasztása. oly módon.4. hogy minden koordináta pozitív legyen. a tengelyek irányának értelmezése és a tengelyek elnevezése különböző lehet. s ennek megfelelően síkfelületi koordináta rendszert alkalmaz. A síkhoz kapcsolt vonatkozási rendszerek mind lokális. Ezeket az alapfeladatokat műveleti alapeszközöknek hívják.4. 9. Raszteres és vektoros adatok. 132 . ábra Egységes Országos Vetületi Rendszer (EOV) koordináta-rendszere (Forrás: Detrekői – Szabó (2002)) A térinformációs rendszerek jelentős része síkhoz kapcsolódik. vektor . A nyolcvanas évek végéig a témát elsősorban a szkenneléssel és digitális fotogrammetriával kapcsolatban tárgyalták. hogy a térbeli műveleteket mindig olyan modellben kell végrehajtani. Napjainkban azonban egyre jelentősebb szerepet játszik a hybrid adatmodellű GIS szoftver koncepció. A térinformatikai rendszerekben nagyon fontos a raszter .raszter átalakítás. mely koordináta rendszerének origóját az ország területén kívül vették fel. adatkezelés. mely korrekt. vagy ha fotogrammetriai módszerrel gyűjtünk adatokat. egyértelmű raszter vektor. A műveletek egy jelentős részénél az alfanumerikus illetve grafikus adatbázisokkal kapcsolatost lekérdezési mechanizmusok egyszerű vagy összetett alkalmazásairól van szó.raszter konverziók nélkül nem képzelhető el. Síkfelületi koordinátákhoz jutunk. alapműveletek A térinformációs rendszerek szoftverei a térbeli adatokkal különböző műveleteket hajtanak végre. amelyikben egyszerűbb. Ennek a koncepciónak az a lényege. mind a regionális térinformációs rendszerek alapvető eszközei.9. Más feladatok ugyanakkor olyan geometriai illetve halmazműveletek végrehajtását igénylik. ha az ellipszoidról vagy a gömbről síkra vetítünk.

A geometriai adatok lehetnek vektoradatok vagy raszteradatok. 9.ábra). A valós világot reprezentáló objektumok jellemzésére az adatok két különböző típusa szolgál. Az objektumok helyzetét geometriai adatokkal.és raszteradatok grafikus jellemzése Ilyenek például a fedvénymetszési műveletek (overlay). Az adatok a valós világ objektumainak jellemzésére szolgálnak. az objektumok tulajdonságait pedig szakadatokkal (attributomokkal) jellemzik.9.5. (9. a távolság és kerületszámítások ugyanakkor.6. pontosan és egyszerűen csak a vektoros adatmodellben hajthatók végre.5. Grafikus adatmodellek A térinformatikai rendszerek alkotóelemeinek fontos csoportját alkotják az adatok. ábra Vektor.6. A kiválasztott objektumokat objektumosztályokba sorolják. míg a vektormodellben igen sok számítást és rendezést igényelnek. 9. ábra Az objektumok definiálása (Forrás: Detrekői – Szabó (2002)) 133 . amelyek a raszteres adatmodellel igen egyszerűen végezhetők.

A térinformatikai rendszerek összetett funkciói tovább gazdagítják a hardvereszközök választékát. erőforrások használatát igényelheti.6. A geometriai és az attribútumadatok különböző módszerekkel nyerhetők. (9. feldolgozó. A térinformatika fontosabb eszközei. 9. ábra A térinformatikai rendszerek hardver eszközei A térinformatikai rendszerek fontos feladata az adatgyűjtés. A fejlődés során a különböző adatmodelleken és szervezési elveken nyugvó adatbáziskezelő rendszerek közül a relációs adatbáziskezelő rendszerek szerezték meg a győzelmet.Felület pont vonal tesszelációs felület 3D test 9. tudást állítanak elő.15. adatkezelés.8. alkalmazása A számítógépek a digitális formában leképezett különböző adatokból információt. alkalmazói szoftvereket és megjelenítési módszereket igényelnek. A különböző alkalmazások speciális – adott feladat hatékony megoldását támogató – adatokat. ábra) 9.7. Az adott munkahely technológiai jellege (adatgyűjtés. ábra Az objektumok típusai Az adtabázis rendszereket az alfanumerikus adatok tárolására és kezelésére dolgozták ki. Az adatnyerés módja elsősorban a 134 . elemzés. megjelenítés) eltérő hardver eszközök.

(Forrás: Detrekői – Szabó (2002)) 9. 9.10. ábra. A térinformatikai adatok egységes konzisztens kezelését biztosító integrált rendszerek a térinformatikai objektumok tulajdonságait egy adatbázisban. Relációs adatbázis esetén független relációs táblákba kerülnek az objektumok geometriai tulajdonságainak metrikus.térinformációs rendszer alkalmazási területétől.7.9.9. Kézenfekvő lehetőségként kínálkozott a geometriai és szakadatok kezelését is egy adatbázison belül megoldani. az adatok kezelése A térinformatikai alkalmazások üzemszerűvé válásával a rendszerekkel kapcsolatos konzisztencia. felépítési elvétől. ábra Térinformációs rendszerek területi kiterjedésének és az adatnyerési módszerek kapcsolata. a rendelkezésre álló adatforrásoktól és az adatsűrűségtől függ. A térinformatikai rendszerek létrehozásakor a geometriai adatnyerési módszer függ a rendszer területi kiterjedésétől is (9. de három eltérő halmazban képezik le. ábra) 135 .). külön relációs táblába kerülnek a geometriai elemek kapcsolatait tartalmazó topológiai állományok. és egy harmadik relációs halmazba kerülnek tárolásra az objektumok attribútumai (9. Térinformatikai rendszerek. koordinátaállományai.és adatelérési elvárások fokozódtak.

és ezeknek a foltoknak gyakran eltérő a tápanyag tartalma. vagy differenciál módszer. Ez lehet abszolút. valamint a sebesség és az idő mérésére. A precíziós gazdálkodás eszközei A központi számítógép és a rajta futó GIS A hely-meghatározó készülék. egy rendkívül bonyolult változatos rendszer. kémiai és biológiai jellemzői együttesen alakítják ki a talaj legfontosabb tulajdonságát a termékenységét.9.10. a mezőgazdasági gépek nagyfokú automatizálásának lehetősége. A hagyományos növénytermesztési technológiák figyelmen kívül hagyják táblán belüli változásokat a talajművelés. hogy a mozgó GPS vevőkészülék a NAVSTAR műholdak jelét veszi és hibakorrekció nem történik. a globális helyzetmeghatározó navigációs rendszerek (GPS). ahol a gazdálkodás folyik. az eltérő tulajdonságú hányad pedig többet vagy kevesebbet. Precíziós gazdálkodás A szántóföld.8. Az a jel 10 m alatti helymeghatározására alkalmas. a tápanyag-utánpótlás. így a területek egy része kap csak optimális kezelést. így értelemszerűen egy mezőgazdasági táblán belül is elkülöníthetünk termékeny és kevésbé termékeny talajfoltokat. más a vízelvezető képességük stb. 136 . a növényvédelem. A hely-meghatározás abszolút módszere azt jelenti. A termékenység leginkább a termés mennyiségével és minőségével jellemezhető.féleségű talajfoltok találhatók akár egy táblán belül is. eltérő talajtípusú és. más a gyomflórája és másként művelhetők. illetve a térinformatikai szoftverek (GIS) megjelenése napjainkban már lehetővé teszik a talajok térbeli változatosságát is figyelembe vevő agrotechnikai beavatkozásokat. ennek eredményeként alkalmas a háromdimenziós hely-meghatározásra. 9. A talaj fizikai. a GPS (Global Positioning System) vevőkészülék feladata a szántóföldön a táblán belüli hely meghatározása.9. ábra Geometriai és szakadatok kezelésének integrált rendszere 9. A talajok termékenysége természetesen térben és időben is állandóan változik. A hely-meghatározás pontossága függ a mérési módszertől. A vevőkészülék a NAVSTAR (Satellite Timing and Ranging) műholdrendszer jeleit veszi. az öntözést során. azaz a precíziós gazdálkodás megvalósítását. A technikai fejlődés.

és amelyek azonos kezelést igényelnek. meteorológiai adatok stb.maradva a műtrágyázás példájánál . hozameredmények. ilyenek lehetnek például a digitalizált 1:10. ha ez nem áll rendelkezésre.és vetőmag kijuttatás. talajtérképek. a mérés pontosságának javítása céljából. A hozammérők általában a magfelhordóhoz kapcsolódnak. Szükség van még számos más információra. A bázis vevő meghatározza a GPS hibájának nagyságát és irányát. a mozgó vevőn kívül egy másik. amelyhez műholdas helymeghatározó készülék csatlakozik. A szakmai tapasztalatok azt mutatják. stb.) és más információk alapján hozott döntések megvalósítására (tápanyag-. stb. úgynevezett bázis vevő pontossága a mozgó vevőhöz viszonyítva legalább egy nagyságrenddel jobb. ahol nagy valószínűséggel azonos termést várhatunk. az egyiknek alapelve a térfogat mérése. így a gyűjtött adatok (hozamtérképek. akkor ezek alapján ki lehet jelölni az adott táblán azokat a foltokat. a másiknak a tömeg mérése. amit a betakarítás.lehet az alapja a precíziós gazdálkodás indításának. növényvédő szer.000-es léptékű domborzati terepmodellek. ill. A talajmintavételt a tápanyag-szaktanácsadás követi. Ilyenkor a poligonok. talajminta-vételezés. a tápanyag kijuttatáshoz 20-50 cm-es pontosság is elegendő. tápanyag-utánpótlás. a rácsokkal határolt parcellák talajából veszünk mintát. akkor ennek a felvétele. Az ismert koordinátájú ponton elhelyezett. Cm-en belüli pontosság szükséges a vetés az automata kormányzás megvalósításához. összekötve egy műholdas helyzet-meghatározó berendezéssel. A talaj tápanyag tartalmának a megállapítása céljából talaj mintavétel szükséges. A mezőgazdaságban a különböző műveleteknél eltérő pontosságot igényelnek. Ez a számítógép alkalmas a megfelelő információk (földrajzi koordináták.különböző növénykultúrákkal . A hiba így 1 m alatt lesz. Az adatgyűjtésnek része az elért hozam táblán belüli helyspecifikus felvétele. hogy az évjárathatás miatt legalább három-öt év hozamtérképe . ahol . További adatok is szükségesek a teljes képhez. kiszórt műtrágya-mennyiség) mérésére.elvégezhető a talajminta-vételezés. így a megelőző talajművelés.Differenciális hely-meghatározás esetén. és az erre vonatkozó információt közli a mozgó vevővel. ill. Ha elegendő hozamtérképpel rendelkezünk. A mozgó vevő a hibajel nagyságának és irányának ismeretében korrigálja saját helymeghatározását. Adatgyűjtés A talaj jellemzésének kiinduló pontja a tábla digitalizált nagyléptékű genetikai talajtérképe.és távérzékelési adatok. A mintavétel történhet előre kijelölt pontokban is.). A precíziós gazdálkodás megvalósítása A térképek és a gyűjtött információk feldolgozásával tehát kijelölhetők a táblán viszonylag homogén egységek. Két alapvető típusuk használatos. majd elkészül a 137 . célszerűen több betakarítás során kell elvégezni az aratócséplő gépbe beépített hozammérővel. A mintavétel történhet a genetikai talajtérkép alapján. táblatörzskönyvi. és nem szabad elfeledkeznünk a gazdálkodó helyi tapasztalatáról sem. a tábla poligonokra való felosztása után. egy ismert koordinátájú ponton elhelyezett vevő is dolgozik azonos időben. A fedélzeti számítógép. vagy a táblának valamilyen rácsozat szerint parcellákra történő felbontása után. ugyanakkor a növényvédelemhez 10-20 cm-es. Mindegyik rendszerű hozammérőhöz illeszthető nedvességmérő. rögzítésére a munkagépek vezérlésre.

9. vetületi keretre és a helyfüggő információ helyzetének megítélését viszonyítási alapon lehetővé tévő. • Az agrár-és térségfejlesztési tevékenység. továbbá légifényképekkel és űrfelvételekkelbiztosítja. információs és településirányítási tevékenység. hogy tartalmukban és méretarány (felbontás) kiterjedésüket illetően teljeskörűek legyenek. Az információtechnológia világában alapkövetelmény. Az állam az ország térképellátását az állami földmérési alaptérképek (kataszteri térképek). a térbeli referenciát biztosító alapadatkörökre. hogy ezek az alapadatok és minőségi jellemzőik teljeskörűen felhasználhatók legyenek és erről részletes információk adjanak tájékoztatást a metaadatok szintjén interneten. illetve településfejlesztési és településrendezési. illetve az e térképekről való adatszolgáltatással . • A helyi önkormányzatok feladatai. • Adózási célú feladatok térbeli térképi referenciájaként. hogy ezek azalapadatkörök digitálisan álljanak rendelkezésre. A térinformatikai társadalom elvárja azt is. • A bányászati szakigazgatás által elrendelt térképészeti tevékenységek. fenntartásával.10. korszerűsítésével. tárolásával és szolgáltatásával. geológiai nyilvántartások. • A természet-és környezetvédelmi tevékenység. Országos mezőgazdasági térinformatikai rendszerek A térinformációs rendszerek mindegyikéhez szükség van földfelszíni geodéziai pontokban vagy szatellitapályák által fizikailag megvalósuló koordináta keretrendszerre. • Térinformatikai rendszerek. a fel nem újítható térképek helyett újakat kell készíteni. Ezt a . A műtrágyázás közben ezután a fedélzeti számítógép gyűjti a ténylegesen kijuttatott műtrágya mennyiségét. • A közlekedési.kezelési tervet.egy erre a célra kialakított chipkártyára írva és azt a műtrágyaszóró gép fedélzeti számítógépébe helyezve megvalósítható a műtrágya adagoknak a terület változatosságának megfelelő. • A meglévő térképállományt folyamatosan fel kell újítani. illetve a digitális világban. • Az infrastruktúra-fejlesztés. Az állami térképeknek alkalmasaknak kell lenniük: • A hatósági nyilvántartások. • A honvédelmi és rendvédelmi tevékenység. További alapkövetelmény. Lényegesek továbbá a nevezett adatok felhasználására. a legáltalánosabban használt térbeli objektumokat tartalmazó térképekre. 138 . azok átnézeti térképei és az állami topográfiai térképek(a továbbiakban együtt: állami térképek) készítésével.területre adaptált műtrágyázási térkép. vagyon-nyilvántartási. a vízgazdálkodási tevékenység. hogy az alapadatkörökre vonatkozó adatminőségi jellemzők digitálisan létezzenek. a hírközlési. differenciált kijuttatása. felhasználhatóságára vonatkozó ún. • Új állami földmérési alaptérképet számítógépen kezelhető módon. Ugyanúgy kell eljárni térképfelújítás esetén is. számszerű (numerikus) meghatározással kell készíteni. adat-és árpolitikai szempontok is.

Sem egyetértési. az aláírás digitalizálására. Az elektronikus aláírás fogalmán. a továbbiakban az már nem módosítható. A papír. E-aláírás Az információs társadalom kialakulásához vezető úton mérföldkőnek tekinthető az elektronikus adattovábbítás. évi XXXV. aláírással hitelesítik. Egy olyan műszaki. adathalmazt kell érteni. továbbá azt is. Az elektronikus aláírással szembeni alapvető követelmény. illetőleg dokumentum". annak megtörténtét utólag senki ne kérdőjelezhesse meg. hanem egy számítógépes adatot. • láttamozó: az irat kézjeggyel való ellátása. 139 . amely az elektronikus aláírás jogi szabályozására vonatkozik (2001. egy speciális számsorozatnak fogható fel. illetve.1. Ezek a technikai megoldások azonban nem akadályozzák meg az aláírással való visszaéléseket. mint hagyományos adathordozó esetén a nyilatkozatokat az emberi kézírással. hogy hitelesen azonosítsa a dokumentum aláíróját. nem tekinthetők biztonságos eljárásoknak.10. Elektronikus aláírásnak tekinthető például az is. amely az egyik. Az elektronikus aláírás fogalmát a vonatkozó törvény a következőképpen határozza meg: "az elektronikus dokumentumhoz azonosítás céljából végérvényesen hozzárendelt vagy azzal logikailag összekapcsolt elektronikus adat. az elektronikus nyilatkozatokhoz fűződő joghatások állami elismerése. • véglegesítő: az aláíró hitelesíti az iratot. már meglévő elektronikus adathoz egy másik elektronikus adatot kapcsol. Erre vonatkozólag az Országgyűlés törvényt is alkotott. A számítástechnikai eszközök és az Internet világában szükség van a kézíráshoz fűződő hitelesítési funkció átültetésére. sem pedig döntési hatáskörre nem jogosít csupán egy olyan jelzés. amivel jelzi döntése eredményét. Adatbiztonság és az elektronikus kereskedelem 10. nem egyszerűen az emberi kézírás digitalizált formáját. hogy egyetért az irat tartalmával. Az elektronikus formák térhódításának az előfeltétele a digitális úton történő nyilatkozattétel jogi szabályozása. hogy az ügyintéző elolvasta és tudomásul vette annak tartalmát. hogy az aláírás tényét. Amennyiben ez az aláírás rá kerül a dokumentumra. de döntésre nem csupán véleményezésre jogosít. törvény). bemutatjuk az ügyviteli folyamatokban alkalmazott aláírás típusokat. amely képes megakadályozni a dokumentum tartalmának utólagos megváltozását. • jóváhagyó: az aláíró egyetért az irat tartalmával. az elnevezéssel ellentétben. technikai megoldás. ha a saját kézzel írt aláírását elektronikus formában a levélhez csatolja. amely tudtul adja. A használt technikai megoldásoknak biztosítaniuk kell. Elektronikus aláírásként olyan technikai megoldást kell alkalmazni. A fenti követelményeknek megfelelő elektronikus aláírás digitális jelek sorozatának. hogy az adott aláírás egyértelműen az aláíró személyéhez kapcsolódjon. Mielőtt az elektronikus aláírás funkcióit és módszereit ismertetnénk. ha valaki az általa írt elektronikus levél végére a saját nevét egyszerűen odaírja (gépeli). ne vonhassa kétségbe.

A nyilvános kulcsú eljárással létrehozott aláírás megfelel a fokozott biztonságú elektronikus aláírással szemben támasztott törvényi követelményeknek. hanem közokiratokról még szigorúbb előírások vonatkoznak az aláírásra (pl. és amelynek a hitelességét minősített tanúsítványt igazolja. Ezek az aláírások az illető személy illetve személyek biztonságát szolgálják. hogy az ügyek előrehaladását nyomonkövessék. észlehetővé válik. Az elektronikus aláírás funkciói között három nagyon sarkalatos pontot kell megemlíteni: • titkosság: csak a címzett legyen képes elolvasni az elektronikus aláírással ellátott iratot • hitelesség: a címzett egyértelműen azonosítani tudja az aláírót • sértetlenség: az aláírással ellátott irat tartalma változatlan maradjon 10. illetve írják elő. bár itt meg kell említenünk. Olyan eszközzel hozták létre. Már a kezdetektől fogva jogszabályok írták. • Minősített elektronikus aláírás olyan nyilvános kulcsú eljárással készült fokozott biztonságú elektronikus aláírás. A technikai fejlettség jelenlegi szintjén a két kategória egymást lefedi. egy cégbejegyzésnél a cégbíróságnál a cég vezetőjének aláírási címpéldányt kell készíteni közjegyző előtt. Az elektronikus aláírás funkciója A papíron készített iratok hitelességét. A legfontosabb szempontok. ha nem magánokiratokról van szó. hogy azon minden az aláírás elhelyezését követően tett módosítás érzékelhetővé. úgy aláírni az illetékes személynek.1. A biztonságos aláíráslétrehozó eszközökkel és a tanúsítványt kibocsátó hitelesítési szolgáltatóval szembeni követelményeket külön jogszabály határozza meg. amelyet biztonságos aláírás-létrehozó eszközzel hoztak létre. hogy a jogi fogalomnak technológiától független meghatározást kell tartalmaznia. az információk valódiságát általában aláírással vagy pecséttel. hogy zárt irodai 140 . Mindezek mellett a technika fejlődése szükségessé tette. Az elektronikus aláírás módszerei Az irodai rendszereken belül kialakított elektronikus aláírás lehetővé teszi. 10.2. milyen fajtái vannak az elektronikus aláírásnak: • A fokozott biztonságú elektronikus aláírás a törvényi megfogalmazás értelmében alkalmas az aláíró azonosítására. de itt sem maradhat el az eladó és a vevő sajátkezű aláírása. amelyet saját kézjegyével lát el). A probléma megoldására született meg az elektronikus aláírás funkciója. A törvény indokolása rámutat azonban arra.Ezek után arról is szólnunk kell.2. ami egy újabb problémát vet fel. hogy ne csak papír alapú iratokban hanem elektronikus iratokban is gondolkodjunk. hogy milyen esetben tekinthető egy aláírás hitelesnek. Az elektronikus okirat minősített aláírással történő ellátása a bizonyító erő szempontjából jut jogi jelentőséghez. és egyedülállóan hozzá köthető. az esetek többségében a kettő együttes alkalmazásával igazoljuk. A fokozott biztonságú elektronikus aláírás úgy kapcsolódik a dokumentum tartalmához. mégpedig azt. hogy az hiteles legyen. Abban az esetben. mely kizárólag az aláíró befolyása alatt áll. egy adásvételi szerződésnél praktikus dolog két tanúval aláíratni a dokumentumot). (pl. Ez az illető cég biztonságát szolgálja. magánokiratok esetén) hogy az illető személy saját maga és önként írja alá az iratot (pl. hogyan lehet egy elektronikus iratot elektronikus továbbítása esetén.

A címzett a dokumentum alapján egy szoftver segítségével újra elkészíti annak a digitális lenyomatát. megállapítható. A nyilvános kulcs alapján. A nyilvános kulcs birtokában kétséget kizáróan megállapítható. A titkos kulcshoz tartozó nyilvános kulcs segítségével a címzett pedig ellenőrizheti az elhelyezett elektronikus aláírást. azaz az elektronikus folyamatból (pl.aszimmetrikus . műveletek összessége. fájlok. hogy a vizsgált aláírás a hozzá tartozó titkos kulcs segítségével készült-e vagy sem. így lehetetlen a tikosított üzenetet ugyanazzal a kulccsal megfejteni és fordítva. A titkosításhoz és annak feloldásához eltérő . egy nyilvános kulcsot (kriptográfiai nyilvános kulcs) és egy titkos kulcsot (kriptográfiai magánkulcs) kell használni. Nézzük meg ezek után. Természetesen. floppyk. akkor a hagyományos ügymenetnek megfelelően folytatják útjukat. abból gyakorlatilag lehetetlen a titkos kulcsot megfejteni. követelmények szempontjából a jelenleg ismert és használt technikai megoldások közül az úgynevezett nyilvános kulcsú eljárásokkal létrehozott elektronikus aláírás tekinthető világszerte elfogadottnak. Amennyiben a két digitális lenyomat azonos. amikor ezek az iratok kikerülnek a zárt irodai rendszerből. esetleg chipkártyák formájában jelenik meg. egymással megegyező. így a címzett ellenőrizheti a feladó személyazonosságát. ezáltal határozható meg a kulcs tulajdonosának a személyazonossága. ha az adott dokumentum az aláírást követően megváltozott. sőt képes a titkos kulcs tulajdonosa számára adatokat titkosítani.algoritmusokat használnak. • bizonyos feltételek mellett az aláírás időpontja is hitelesen rögzíthető. Mindkét kulcs digitális jelek sorozatának fogható fel. A nyilvános kulcs bárki által megismerhető. • az egyedileg azonosítja az aláírót. • egyértelműen kimutatja. és melyek ezek: Kulcsokat alkalmazó aláírás Az általánosan megfogalmazott elvárások. A dekódolás folytán megkapja az aláíró által készített digitális lenyomatot. Az iratokra pedig a kézjegy helyett a felhasználói adatok kerülnek rá. Ezt követően a digitális aláírást a nyilvános kulcs segítségével dekódolja.akárcsak a különféle PIN-kódokat . így nincs lehetőség az elektronikus aláírás hamisítására sem. A titkos kulccsal az aláíró képes az elektronikus iraton egy kizárólag rá jellemző aláírást létrehozni. A nyilvános kulcsú eljárás során két kulcsot. Az elektronikus aláíráshoz használatos kulcsok az aláíró személyétől fizikailag elkülönülten. hogy az elektronikus aláírásnak milyen módszerei léteznek. mert utána már a rendszer naplózza az egyes személyek tevékenységét. Az aláírókulcs segítségével elhelyezett elektronikus aláírás bonyolult matematikai és kriptográfiai megoldások. A titkos kulcsot .rendszerekben az elektronikus aláírás helyett elegendő a felhasználók azonosítása felhasználói névvel és jelszóval. hogy a dokumentum az 141 . azaz az üzenet küldője utólag nem hivatkozhat arra. • az aláírás ténye kétséget kizáróan bizonyítható. A nyilvános kulcsú elektronikus aláírás alapvető tulajdonságai: • az adott elektronikus aláírás kizárólag egy aláíró személyéhez kapcsolható. hogy azt nem is írta alá. illetve adatokat titkosítani. postázzák az ügyfél számára). amelyeket sajátos programokkal kell kezelni.természetesen titokban kell tartani.

hogy nincs igazán kialakult szabvány e kártyákra. Időbélyegzés Az időbélyegzés során a szolgáltató az elektronikus dokumentumhoz időbélyegzőt kapcsol. Legnagyobb előnye. Digitalizált aláírás (biometria + kriptográfia) Ez a technológia a biometria és a kriptográfia összekapcsolásán alapszik.2. A magánkulcsot minden esetben nyilvánosságra kell hozni. amely ennek következtében lehet egyszerű vagy minősített időbélyegzés is. Ezt követően kriptográfiai módszerekkel ezeket a jellegzetességeket hozzárendeli az irathoz. a hardver vagy a szoftver és a titkos kulcs rendelkezésre bocsátását jelenti. A biztonság növelése érdekében csakúgy. illetve kérelemre a címzett rendelkezésére kell bocsátani. ezenkívül mindenkit el kell látni kártyával (ennek költsége van). hogy az aláírás rögzítéséhez digitalizáló tábla szükséges. és az illető személyhez kapcsolva tárolja. 10.2. A digitális táblán rögzített aláírás jellegzetességeit vizsgálja. illetve. Hitelesítési szolgáltatás – tanúsítvány A hitelesítési szolgáltatás keretében a hitelesítési szolgáltató 142 . A hitelesítési szolgáltató a hitelesítési szolgáltatás részeként köteles valamennyi alábbiakban ismertetett szolgáltatást ellátni. ennek hiányában nem lehet ugyanis a titkos kulccsal kódolt üzenetet elolvasni. amikor még az elektronikus aláírás többi módszere nem volt az). hogy jogszerű (már akkor is az volt. Aláírás-létrehozó adat elhelyezése Az aláírás-létrehozó eszköz egy olyan hardver vagy szoftver. az aláírás-létrehozó adat (jellemzően kriptográfiai magánkulcs) felhasználásával az elektronikus aláírást létrehozzák. amelynek segítségével. Az időbélyegzés tulajdonképpen az időpont bizonyítására is alkalmas speciális elektronikus aláírásnak tekintendő. mint aláírás-ellenőrző adatot ugyancsak a szolgáltató állapítja meg. hogy az adott időpontban mi volt a lebélyegzett dokumentum tartalma. mivel a kézzel történő aláíráshoz köti a hitelességet. Az aláírás ellenőrzése a biometriai jellegzetességeket hasonlítja össze az előzőleg rögzített aláírás mintákkal és a hasonlóságot százalékos értékként adja meg. A titkos kulcshoz tartozó kriptográfiai nyilvános kulcsot. Elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatások Az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokat külön-külön vagy azok közül többet együttesen is lehet nyújtani. Valamennyi szolgáltatás lehet fokozott biztonságú vagy minősített szolgáltatás. mint a hagyományos bankkártyák esetén PIN-kódot alkalmaznak. ez a biometriai része. Meg kell említenünk. Hátrányaként talán azt említhetjük meg. mágneses vagy chipkártyával azonosítják az aláírót. Az időbélyegző tanúsítja. Az aláírás-létrehozó eszközön az aláírás-létrehozó adat elhelyezése gyakorlatilag az elektronikus aláírás lehetőségének a biztosítását. Kártyát igénylő aláírás (chipkártya + PIN-kód) Optikai. és leolvasásához külön kártyaolvasó szükséges. hogy a címzett által használt nyilvános kulcshoz tartozó titkos kulccsal készült az elektronikus aláírás. Az eszköz vagy program és a titkos kulcs birtokában lesz képes a felhasználó az adott dokumentumot elektronikusan aláírni.aláírása óta nem változott.

• nyilvánosságra hozza a tanúsítványhoz tartozó szabályzatokat. • azt az aláírás-ellenőrző adatot (nyilvános kulcsot). A minősített tanúsítvány tartalmazza: • annak megjelölését. A minősített hitelesítési szolgáltató jogosult nem minősített tanúsítványt is kibocsátani. Minősített elektronikus aláíráshoz azonban minősített tanúsítványra van szükség. • az aláíró nevét vagy egy álnevet. ennek megfelelően a szolgáltató által kibocsátott tanúsítvány is lehet nem minősített. a tanúsítvány szándékolt felhasználásától függően. hogy a tanúsítvány minősített tanúsítvány. • a hitelesítés-szolgáltató és székhelyének (ország-) azonosítóját. avagy minősített tanúsítvány. hogy az elektronikus aláírás magától az aláírótól származik.• azonosítja a hitelesítési szolgáltatást igénylő (avagy aláíró) személy adatait. A tanúsítványt a feladó hozzácsatolja az általa aláírt . A tanúsítvány tartalmazza az aláíró titkos kulcsához tartozó nyilvános kulcsot. a szolgáltatási szabályzatban.saját titkos kulcsával titkosított dokumentumhoz. • nyilvántartásokat vezet. ennek jelzésével. A tanúsítvány alapján győződhet meg a címzett arról. a tanúsítványon szereplő aláírás pedig a hitelesítés-szolgáltató nyilvános kulcsával ellenőrizhető. majd a saját elektronikus aláírásával aláírt tanúsítvánnyal hitelesíti az igénylő elektronikus aláírását. illetőleg az általános szerződési feltételekben meghatározott speciális jellemzőit. • a tanúsítvány aktuális állapotára (különösen esetleges visszavonására) vonatkozó információkat. • a tanúsítvány használhatósági körére vonatkozó esetleges korlátozásokat. • fogadja a tanúsítványokkal kapcsolatos változások adatait. A hitelesítési szolgáltatás is lehet minősített vagy nem minősített elektronikusaláíráshitelesítési szolgáltatás. A hitelesítés-szolgáltató a tanúsítvány kibocsátását megelőzően azonosítja az igénylő (későbbi aláíró) személyét. Az aláíró aláírása a saját nyilvános kulcsával. • a tanúsítvány érvényességi idejének kezdetét és végét. • a tanúsítvány azonosító kódját. A hitelesítési szolgáltatási tevékenység lehet fokozott biztonságú vagy minősített szolgáltatás. • az aláírás-ellenőrző adatokat (kriptográfiai nyilvános kulcsokat). az aláíró azonosító adatait. amely az aláíró által birtokolt aláírást készítő adatnak (magánkulcs) felel meg. a két kulcs összetartozását és érvényességét. 143 . • az aláírónak külön jogszabályban. • az adott minősített tanúsítványt kibocsátó hitelesítés-szolgáltató fokozott biztonságú elektronikus aláírását. A minősített tanúsítvány kibocsátására kizárólag a minősített szolgáltatók jogosultak. • a tanúsítvány felhasználásának korlátait. • tanúsítványt bocsát ki.

• más személy (szervezet) képviseletére jogosító elektronikus aláírás tanúsítványa esetén a tanúsítvány ezen minőségét és a képviselt személy (szervezet) adatait. A minősített hitelesítés-szolgáltatónak lehetősége van alacsonyabb biztonsági fokú nem minősített tanúsítvány kibocsátására, továbbá arra is, hogy különböző tanúsítványtípusokat állítson ki. Meghatározhatja a tanúsítvány felhasználásának tárgybeli, földrajzi vagy egyéb korlátait, illetve az egy alkalommal vállalható kötelezettség legmagasabb értékét. A tanúsítvány kibocsátható olyan céllal is hogy az az aláírót más személy (szervezet) képviseletében történő aláírásra jogosítsa fel, de ebben az esetben a tanúsítvány kibocsátását megelőzően a képviseleti jogosultságot igazolni kell. A képviseleti jogosultság meglétét a hitelesítés-szolgáltató köteles ellenőrizni. A tanúsítvány kibocsátásról a képviselt személyt (szervezetet) haladéktalanul tájékoztatni kell. Ennek a folyamatnak részeként komoly szerepet szánnék az egyetemeknek és a főiskoláknak, mint regionális információs központoknak. Ennek több előnye ígérkezik. Nem kell új szervezetet létrehozni, ezért költségtakarékosabb. Könnyebben alakulhat ki bizalmi viszony az adatot gyűjtő és az adatot szolgáltató között. A gyűjtött és elsődlegesen feldolgozott adatbázis segítené a gyakorlati oktatást, az egyetemi kutatást, különösképpen pedig a felsőoktatásra is épülő szaktanácsadást. 10.3. Elektronikus kereskedelem, elektronikus üzletvitel Az elektronikus kereskedelmet már terminológiai szempontból sem könnyű meghatároznunk. Bár kétségkívül létezik magyar megfelelője az e-commerce-nek (elektronikus kereskedelem), csakúgy mint az e-business-nek (elektronikus üzletvitel) még a szakirodalomban sem alkalmazzák következetesen ezeket a kifejezéseket. Az e-business kifejezést először az IBM használta, ám amilyen könnyű elméletileg elválasztanunk a két fogalmat, oly nehéz megfelelően alkalmaznunk egy-egy gyakorlati problémára. A magyar nyelvben az „elektronikus kereskedelem” kifejezés sokkal elterjedtebb az elektronikus üzletvitel meghatározásnál, függetlenül attól, hogy helyesen vagy helytelenül alkalmazzuk-e. Az elektronikus gazdasághoz tartozó tevékenység, tranzakcióknak a Világhálón való lebonyolítását jelenti. (BŐGEL, 2000) Az Internet szolgáltatásaira – e-mail, azonnali üzenetküldés, vásárlás, alapozó üzleti kapcsolat a résztvevő felek között. Az e-commerce során tőke, áru, szolgáltatás és/vagy információ cserélhet gazdát két kereskedelmi partner, vagy a kereskedő és a vásárló (végfelhasználó) között. (http://www.webopedia.com)

144

10.3.1. E-business Meghatározás 1 „Bármilyen internetes kezdeményezés – taktikai vagy stratégiai, ami átalakítja az üzleti kapcsolatokat, legyenek azok akár fogyasztók és vállalatok, vállalatok és vállalatok, fogyasztók és fogyasztók közötti vagy vállalaton belüli relációk” (BŐGEL, 2000) Meghatározás 2
„Az üzleti irányítás bonyolítása az Interneten keresztül. Ez a tevékenység magába foglalhatja áruk és szolgáltatások adásvételét, technikai vagy információs segítségnyújtást az interneten keresztül”. (http://www.webopedia.com) Meghatározás 3 „Minden üzleti tevékenység, amely részben vagy egészen digitális úton zajlik.” (COLTMAN, 2002)

A jól látható terminológiai különbségek, ellentétek, vagy ha úgy tetszik a zavar ellenére úgy tűnik, hogy az e-business szélesebb területet ölel fel, mint az e-commerce. Míg az e-commerce konkrétan az üzleti tevékenység magvalósulására, a folyamatra és a részt vevőkre koncentrál, addig az e-business magában foglalja az e-commerce-t, de a tágabb világgazdasági környezettel, a belső vállalati mechanizmusokkal, adott esetben a teljes piaccal és azok hatásával is foglalkozhat. (NEMESLAKI, 2004) 10.3.2. Az elektronikus kereskedelem hatása a gazdasági életben

„Az e-commerce megjelenése szükségessé teszi a jelenlegi üzleti modellek radikális újragondolását. Azok a vállalatok, amelyek kereskedelemi modelljei rugalmasak, vagy könnyen megváltoztathatók, nagyobb eséllyel lépnek be az elektronikus kereskedelembe. Az új üzleti helyzetek, mint amilyen az e-commerce, újfajta gondolkodást igényelnek.” (BARNES, HUNT, 2001) Az elektronikus kereskedelem előnyei: A kereskedelemben régóta ismert és elfogadott 6M szabály szerint tevékenységünk akkor lehet sikeres, ha • a megfelelő anyagot, energiát, információt, személyt; • a megfelelő mennyiségben; • a megfelelő minőségben; • a megfelelő időpontban; • a megfelelő (minimális) költséggel juttatjuk el; • a megfelelő helyre. Bár az e- business messze túlmutat a kereskedelmen, jelentősége abban rejlik, hogy új technikái és megközelítései révén hatékonyabbá teszi a folyamatokat, ezáltal tőke és erőforrások takaríthatóak meg (BOCK, SENNÉ, 1997).

10.3.3.

E-business modellek

145

Az elektronikus kereskedelmet alapvetően kétféle módon tipizálhatjuk: az összekapcsolt felek közötti kapcsolat vagy kapcsolatrendszer jellege, illetve annak specialitásai és remélt előnyei alapján. Jól látható, hogy míg az első egyértelműen elméleti kategória, a második sokkal inkább a gyakorlati megfigyelések alapján született, az organikus fejlődés rendszerbe foglalásának céljából. Ebből adódóan, míg az elektronikus kereskedelemben részt vevő felek minőségének rendszerezése tekintetében nincs jelentősebb véleménykülönbség a szakemberek körében – legfeljebb a rendszer finomítása, elmélyítése területén merülhetnek fel komolyabb viták – addig a kapcsolatrendszerek minőségi tipizálása területén számos eltérő modellt találhatunk. Túlzás lenne azt állítani, hogy ezek a modellek alapjaiban térnek el egymástól, de mindenképpen említést érdemel a szakirodalomban kimutatható sokszínűség. Az elméleti modellek az üzletben résztvevő aktorok minősége alapján foglalják rendszerbe az elektronikus kereskedelmet. A fontosabb szereplők közötti kapcsolatokat és modell típusokat a 10.1. ábra mutaja.

10.1. ábra: A modellek kapcsolatai

10.3.4.

Administration to Administration (A2A)

Az A2A az elektronikus közigazgatás meghatározása, melynek során az egyes kormányzati intézmények elektronikus úton cserélnek és szolgáltatnak információt egymásnak. Ki kell emelni, hogy az A2A nem csupán ezt a napi eljárási rendnek megfelelő adatáramlást jelenti, amelyet megkönnyít és olcsóbbá tesz az IT, hanem azt a folyamatot is, melynek során az egyes kormányzati adatok a köz- (a magán és vállalati) szféra által felhasználható, lehetőleg minél könnyebben hozzáférhető információvá válnak. 10.3.5. Administration ti Business (A2B)

Az (A2B) vagyis az elektronikus közbeszerzés nem csak Magyarországon, de jellemzően az egész világon gyermekcipőben jár. Hasznosságát azonban jól mutatja, hogy a vállalati, elsősorban a bankszektorban már régóta használják sikerrel. Alapja a nyílt, interneten történő tendereztetés, amelyhez elméletileg bárki hozzáférhet – nyilvánvalóan a rendszernek megvannak a maga korlátai, hiszen csak könnyen összehasonlítható célok és konstrukciók esetében alkalmazható, mint a 146

úgy minden a kereskedelem ösztönzésére vonatkozó tevékenység is – teljesen vagy legalábbis részben – az e-business kategóriájába tartozik. Ahogy már korábban jeleztem. 147 .) (BOWDEN. TRAVER. hogy az IT mennyire megváltoztatta az „érték” fogalmát. • az elektronikus médiában (televízió. hogy a B2B kereskedelem volumene messze meghaladja a B2C-t. Ebből a kijelentésből is jól látszik. 2002) • Információ vétele és eladása • K+F együttműködések 10. illetve termékhűségük is alacsonyabb (BOCK. ha a hozzá kapcsolódó költségek drasztikusan csökkennének.3. (Bowden szerint csupán akkor várható. és legalább megközelítse a B2B fejlődését. Amennyiben az elektronikus kereskedelemnek a legtágabb értelmezését használjuk. hiszen az IT fejlődésének leglátványosabb pályáját a B2C (Business to Conusmer – elektronikus „kiskereskedelem) területén írta le.3. Azonban – a számítási módok miatt erősen eltérő. riportok. • az interneten folytatott nem interaktív reklámtevékenység. Business to Consumer (B2C) A business to consumer kereskedelem talán az e-business legismertebb formája. 1997). Egyes vélemények szerint nem tartozik az e-kereskedelem körébe. 2000) Ez kereskedelmi forma a legsokszínűbb is. az elektronikus vállalatközi kereskedelem az elektronikus kereskedelem legnagyobb szelete. Business to Business (B2B) A B2B. egy-egy ágazat köré szerveződve) (LAUDON. hiszen az elektronikus kereskedelem jellegéből adódóan szükségszerűen sokkal inkább képes alkalmazkodni a megújuló igényekhez. folytatott reklámtevékenység. az ily módon megvalósuló üzletkötések volumene jelentősen elmarad a B2B üzletkötésektől. noha az elektronikus kereskedelem legnagyobb mértékben a B2C esetén tágította ki a korábbi határokat. ám az üzletkötések száma nagyságrendileg meghaladja azt. 2000) 10. • ugyanezeken a helyeken folytatott ismeretterjesztő tevékenység (dokumentumfilmek.6. rádió). Ez a kijelentés sok tekintetben meglepő lehet.• Business to Administration (B2A) • Elektronikus ügyintézés. Mindez a két kereskedelemi tevékenység jellegéből adódik: a vállalatközi kereskedelem és a kiskereskedelem összehasonlítása nyilvánvalóan inkább csak jelzés értékű eredményekkel szolgálhat. (KONDRICZ. ám ugyanazt a tendenciát erősítő – adatok azt mutatják. B2B kapcsolatokra példák: • A termelő-feldolgozó-kereskedő lánc (supply chain) • Logisztika • Az elektronikus vásárterek legtöbbje (általában vertikálisan.7. SENNÉ. A B2B magába foglal szinte minden területet. amely elektronikus úton végbemenő vállalatközi együttműködésnek tekinthető. mert az egyéni vásárlók a vállalatoknál lényegesen gyakrabban változtatják vásárlási szokásaikat. hogy egy újabb boom kezdődjön az B2C kereskedelemben. passzív weblapok).

hogy a vásárló anélkül az általa kiválasztott termékhez juthasson. hogy az összes vásárlási folyamat – a megismerés. csengőhang. Az információ minősége természetesen eltérhet. és egyetlen nagyobb cég (függetlenül attól. hogy neki fizikailag el kelljen mennie egy kereskedelmi egységbe.8. logó). • tartalomszolgáltatás megrendelése (elektronikus könyv. könnyen kezelhető rendszer részeivé teszi. 148 . (BARNES. A szűkebb értelemben vett elektronikus vásárlás. 2001) Hiszen az első esetben az e-buisnessnek ki kell egészülnie egy logisztikai szolgáltatással (amely nyilvánvalóan jelentős többletköltségeket eredményez). céljainak bemutatása között. amelynek alapja a kereskedő és a vásárló közötti interaktív együttműködés. • információ/hozzáférés A B2C kereskedelem utolsó jellemzője. sem pedig vásárlásra. 10. míg a második esetben megvalósul a „tökéletes elektronikus kereskedelem”. megkönnyíti számukra a vételt vagy eladást. Azonban ma már minden reklámozható terméket reklámoznak. adott esetben elektronikus úton már kifizetett terméket el kell juttatni a vásárlóhoz. pizza rendelés. hogy ne legyen saját weblapja. Consumer to Consumer (C2C) A C2C kereskedelmet sokan az eBay modellként is emlegetik. mivel a rendszert az említett szolgáltató alakította ki 1995-ben. E tekintetben alapvetően eltér a hagyományos „anyagi jellemzőkkel is rendelkező” áruk kereskedelme az elektronikus tartalomszolgáltatástól.Fontos rámutatni. A rendszer lényege. múltjának és jelenének. hogy ha megfelelő (marketing) stratégiával képes vásárlókat vonzani magához. HUNT. egyetlen jelentős kategória mentén osztható meg: a termék minősége alapján. hogy a potenciális eladókat és vevőket egy jól strukturált. hogy a felsorolt tevékenységek mindegyike passzív. és azóta is piacvezető. a kiválasztás. miszerint a megrendelt.3. Az e-business lényege az a képesség. a fizetés és az átvétel – elektronikus úton menjen végbe. vagyis egyutas. hogy képes átlépni a hagyományos termelőnagykereskedő-kiskereskedő láncolaton. szoftver. hiszen technikailag jelentős különbség mutatkozik egy termék közvetlen reklámozása és egy cég tevékenységi körének. A hirdetők csupán információt juttatnak el a potenciális vásárlóhoz. vagy TV Shop) • elektronikus üzlet igénybe vétele (nagy. Éves forgalma már 2002ben elérte a 15 milliárd dollárt. zene. • egyedi vásárlás (egyszerű internetes vásárlás. nincs lehetőség sem a vásárlási szokások feltérképezésére. Anyagi dimenzióval rendelkező tárgyak kereskedelme • interaktív hirdetés. amely során elméletileg lehetőség van rá. sokféle árú. széles termékpaletta) Anyagi dimenzióval nem rendelkező tartalom kereskedelem esetén • interaktív hirdetés. Lényeges azonban az érem másik oldala is. a megrendelés. az eladó a termelő lánc bármely tagja lehet. részt vesz-e a B2C kereskedelemben) sem engedheti meg magának.

a Vatera forgalma 2003-ben alig érte el a 250 millió forintot. bár a kínálatban igen nagy számban találhatóak „lejárt” más formában nehezen értékesíthető árucikkek is. – a B2C fejezetnél már említett. vagy kritikus méret elérése (LAUDON. (HWA. Az állami szabályozásoknak köszönhetően a B2A alkalmazása is elterjedt. alapvetően más a kettőben az üzleti szereplők minősége. 2002) A magyar mezőgazdasági vállalkozások a beszerzésben és az értékesítésben leggyakrabban a B2C modellt alkalmazzák. A C2C kereskedelemben ez nem jellemző. • a számítógépes kapacitás megosztó hálózatok Egyes vélemények szerint gazdasági szempontból csupán a B2B. Bár a mindkét struktúra ugyanarra a modellre épül. tehát szolgáltatásaikat pénzért árusítják. Ebből adódóan főleg különleges. 149 . a B2B csak ritkán jelenik meg a gyakorlatban. Speciális azért.Az elmondottak alapján jelentős párhuzam vonható a B2B és C2C piactér modell között. A P2P csak az interneten működik. Ennek ellenére a regionális e-piacterek versenyképesek lehetnek a globális nagy elektronikus piacterekkel.9. egyedi. és számítógép. amelynek magas a látogatottsága. Ezen kívül az elektronikus nagykereskedelmi piacok általában előfizetéses rendszerben működnek. de ezért szükséges a különbségek jellemzése is. a későbbiekben kifejtésre kerülő – problémájába. a tranzakciókat regisztráció ellenében lehet igénybe venni. a B2C. Ez elsősorban a VPOP-t. vagy tranzakciós díjakat kérnek. TRAVER. Az élelmiszeriparban azonban a B2B használata a jellemző. Peer to Peer (P2P) A P2P rendszer – talán nem túlzás kijelenteni – az elektronikus kereskedelem legmodernebb. vagy legalábbis semmilyen külön szolgáltató nem vesz részt benne. 2002 Mind a vevők. valamint az erre áldozott idő) üzleti kapcsolatba kerülhetünk a világ bármely más táján élő személlyel. mind az eladók szívesebben választanak olyan elektronikus piacteret. ennek köszönhetően pedig nagy a forgalma is. az adatforgalommal párhuzamosan nem generálódik haszon egyik félnél sem. Természetesen mindkét esetben döntően a cég profilja határozza meg az alkalmazható modellt. Ugyanakkor a C2C kereskedelem döntően „anyagi” árucikkek vételével-eladásával foglalkozik. és a nyugdíjpénztári bizonylatokat érinti. többnyire a nagy vállalatok esetében. és a C2C létező modell. ugyanakkor kifejezetten speciális formája. 10. A B2B esetében cégek. Magyarországon a legjelentősebb kezdeményezés. míg a C2C-nél a magánszemélyek lépnek egymással üzleti kapcsolatba. a többi inkább tudományos szempontú megközelítés. a szakirodalom ezt nem tartja valódi elektronikus kereskedelemnek. A C2C-ben az elektronikus kereskedelem szinte minden előnye megmutatkozik: minimális anyagi ráfordítással (internet kapcsolat. mert a tranzakciók ingyenesek. az APEH-et. P2P –nek minősülnek: • a file-cserélő rendszerek.3. Ez a természetes tendencia a C2C kereskedelemben a legnagyobbaknak kedvez és koncentráló hatása van. de mint azt az előzőekben jeleztem. a felhasználók számítógépeinek összekapcsolódása segítségével. ezért itt is beleütközünk a logisztika. vagy legalábbis érdekesnek minősíthető árucikkek forgalma jelentős. A C2C kereskedelem lényege a kritikus tömeg. A felhasználók összekapcsolódása közvetlen.

E-kormányzat fogalma Az elektronikus kormányzat (e-kormányzat) kifejezés mára mind a köznyelvben mind az állami zsargonban egy univerzális jövőképjavító tényezővé nőtte ki magát. A harmadik átfogó üzenet az. míg a hazai civil szervezetek körében inkább az információszolgáltatás és egyszer 150 . de már jól érzékelhető az igény a nyomtatványok letöltése és online visszaküldése. stb. központi kormányzati igazgatáson. valamint a tranzakciók lebonyolításának lehetősége iránt is. valamint adatszolgáltatásra vennék igénybe az internetet. intelligens kártya. 11. az információs gazdaság fontosabb alkalmazásait (e-kereskedelem. decemberében hozta nyilvánosságra programtervezetét.) gyorsan és minél szélesebb körben terjesszük el. E-kormányzat. A program része az on-line kormányzás. az elektronikus közigazgatás. hogy a digitális korszak technikailag lehetséges alkalmazásaival törekedjünk az életminőség javítására.1. Az e-Europe program tíz legfontosabb fejezete: • A fiatalok beléptetése a digitális korszakba • Olcsó Internet-hozzáférés • Az elektronikus kereskedelem terjedésének gyorsítása • Gyors Internet a kutatók és a diákok számára • Intelligens kártyák a biztonságos elektronikus hozzáféréshez • Kockázati tőke (kis és középvállalatok) számára • Elektronikus részvételi lehetőség a fogyatékos. Ezzel új politikai programot adott az Új Gazdaság (New Economy) korszakára. hogy az e-kormányzati szolgáltatások legnagyobb igénybevevői. azaz sokkal inkább a fejlettebb kétoldalú és tranzakciós lehetőségeket igényelnék. Az igénybevett szolgáltatások egyelőre a kormányzati portálok és egyéb webhelyek szolgáltatásszerkezetét tükrözik vissza: legtöbben a közigazgatással kapcsolatos információkat keresnek az interneten. hogy az elektronikus Európa (a digitális Európa. A vállalkozások elsősorban az adózási és társadalombiztosítással kapcsolatos ügyek intézésénél. átfogja a teljes közigazgatást és azon kívül a közösségi szolgáltatásokat is. kezdve az elektronikus kereskedelemtől az on-line egészségügyig. A program utolsó pontja pedig a demokráciamodell megújítását követeli az on-line kormányzásra való áttéréssel. e-szakigazgatás Az Európai Bizottság 1999. csökkent munkaképességű és hátrányos helyzetű személyek számára • On-line egészségügyi szolgáltatások • Intelligens közlekedés. amely az e-Europe (elektronikus Európa) nevet viselte. szállítás • On-line kormányzásAz e-Europe központi üzenete maga a cím: Információs társadalmat mindenkinek! A második fő üzenet. a lakosság és a vállalkozók mellé hogyan zárkóznak fel mindinkább a civil szervezetek. az európai információs társadalom) megerősödése érdekében a tudásgazdaság. A nemzetközi és a hazai tapasztalatok alapján jól látható. Hatóköre túlterjed a szorosan vett államigazgatáson.11.

közösségeket. ábra Az e-kormányzati fejlesztésekre ható erőtér (Forrás: E-Kormányzat Stratégia és Programterv 2005. a döntések előkészítésébe minél szélesebb körben be kell vonni az érintetteket. jogszabályok végrehajtása. köztisztviselők felé. Ezekre az elvárásokra épülnek az e-kormányzás működését is meghatározó alapelvek. MeH Elektronikus Kormányzat Központ) • nyitottság: a közigazgatás legyen kész fogadni és feldolgozni a nyilvánosság. • visszacsatolás: az érintettek számára lehetőséget kell biztosítani a vélemények. követelmények: 11. • elérhetőség: az e-kormányzati kezdeményezésekkel párhuzamosan folyamatosan biztosítani és bővíteni kell a hagyományos kommunikációs és szolgáltatási csatornákat azok számára. vállalkozásokat. bekapcsolódásra ösztönzi a polgárokat. közösségeket érintő kérdések megvitatásába. amely részvételre. • részvétel: az állampolgárokat. miért felel. az elfogadott határozatok. A központi és a helyi kormányzatnak olyan politikai környezetet kell biztosítania.kommunikáció. javaslatok. A közigazgatásnak folyamatosan jeleznie kell ezirányú elkötelezettségét. • számonkérhetőség: a döntéshozatali folyamatoknak átláthatóbbakká kell válniuk. a társadalom és gazdaság szereplőinek elvárásait és javaslatait. észrevételek visszacsatolására a döntéshozók. 151 . hogy ki. a nyilvánosság számára egyértelművé kell tenni.1. információ-kérés iránt mutatkozik érdeklődés. • hatékonyság: legyen hatékony a döntéshozatali mechanizmus. akik nem kívánnak (vagy nincs lehetőségük) élni az új IKT eszközök adta lehetőségekkel. lehetőséget kell biztosítani a bekapcsolódásra. politikusok.

11.2. táblázat: On-line szolgáltatási elvárások

Az e-kormányzati kezdeményezések egy olyan bonyolult, összefüggő társadalmi erőtérben értelmezhetőek, amelyben fő tényezők a piaci szféra, a civil társadalom, a közigazgatás, valamint a tudomány. Nem hagyhatók figyelmen kívül az információs és kommunikációs technológiai eszközök fejlődéséből adódó új lehetőségek, valamint az (Magyarország esetében döntően az Európai Unió felől érkező) elektronikus kormányzattal kapcsolatos előírások, elvárások, szabványok, kötelezettségek. Így érthetően kulcskérdéssé válik, hogy az egyes társadalmi alrendszerek (piac, civil társadalom, közigazgatás), valamint a technológiai fejlődés és a nemzetközi kihívások, elvárások mivel tudnak hozzájárulni az e-kormányzat fejlődéséhez. Az Európai Unió ajánlása a 20 leginkább keresett szolgáltatás on-line elérhetővé tételéről az állampolgári, illetve a vállalkozói elvárások és igények összegzését adja, egyúttal egyfajta előírásként, megteremtendő normaként működik.

152

11.2. Az önkormányzatokkal szembeni elvárások Az önkormányzatok tevékenységével kapcsolatban az állampolgárok és a gazdasági élet szereplői esetében is igény a gyors, hatékony, átlátható ügyintézés, a hatékony településfejlesztés és –gazdálkodás, a munkahelyek lehetőség szerinti megőrzése, új munkahelyek teremtésének támogatása és így tovább. A közigazgatási, ügyintézési folyamatok szervezettsége, az önkormányzati szervek belső működési hatékonyságának fokozásával, korszer; információs rendszerek alkalmazásával tervezhetővé, átláthatóvá, követhetővé válik a település, az önkormányzati szervek gazdálkodása, alaposabb, sokoldalúbb lehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, megalapozottabbakká válhatnak a döntések. Jelentősen javulhat a különböző szervek közötti adat- és információcsere és az információminőség. 11.2.1. Az ügyintézéssel kapcsolatos, főbb elvárások

• - Önkormányzat-lakosság, hivatal-lakosság közti interakció biztosítása • - Az ügyfélfogadás térbeli és időbeli korlátainak kitolása, ill. feloldása • - Gyorsabb, egységes, diszkriminációmentes ügyintézés • - Azonos ügy - azonos ügyintézés 11.2.2. A szervezettséggel, szervezéssel kapcsolatos fontosabb elvárások

• - Átlátható folyamatok, jogkövető megoldások • - Felelősségek egyértelm; definiálása, nyomon követése konkrét esetekben is • - Elemzésekhez alapadatok generálása, statisztikai adatok előállítása, jelentések készítése (jelenleg közel 40-féle különböző statisztika létezik; pl. minden tárca, ágazat különkülön kér adatokat); • nincs koordináció a különféle statisztikai adatszolgáltatási igények vonatkozásában) • - Az önkormányzati szervek munkatársai informatikai felkészültségének elmélyítése • - Önkormányzatok közötti információ-csere előmozdítása • - Fokozatosan kiépíthető e-önkormányzati informatikai modell kialakítása • - Eljárási viták, felelősségi kérdések eldöntéséhez tényadatok szolgáltatása • - Szükségtelen adatszolgáltatások, párhuzamos munkafolyamatok elkerülése • - Párhuzamos irattárak kiküszöbölése • - Adatvédelmi szabályzatok kidolgozása, betartásuk biztosítása • - A megfelelő archiválás biztosítása, törvényes adatőrzési időszakok betartatása • - Államigazgatási adatvagyon bővítése • - Egységes közigazgatási fogalomtár definiálása, kialakítása és felhasználása • - Minőségbiztosítási módszerek bevezetése, egységesítése az önkormányzati szerveknél. 11.3. Elektronikus közszolgáltatások, ügyintézés A közszolgáltatások végzésére vonatkozó Európai Uniós ajánlás, a "Common List of Basic Public Services" a tagállamok számára elvárásokat határoz meg az állampolgároknak, ill. az üzleti élet szereplőinek elektronikusan nyújtandó közszolgáltatások körére, és azok interneten keresztül történő igénybevételének szintjeire vonatkozóan. Az ajánlás négy elektronikus szolgáltatási fejlettségi szintet különböztet meg:

153

táblázat: E-ügyintézés: az önkormányzati ügyintézési szolgáltatások elektronizálása 1. szint: 2. szint: 3. szint: információ egyirányú interaktivitás kétirányú interaktivitás On-line információk nyújtása a közigazgatási szolgáltatásokról („ügyleírások”) Az ügyleírások által nyújtott információkon túl az ügyintézéshez szükséges űrlapok, nyomtatványok is letölthetők, kinyomtathatók Az ügyintézéshez szükséges űrlapok, nyomtatványok on-line kitölthetők, elektronikusan (elektronikus aláírás segítségével) hitelesíthetők, s ugyancsak on-line továbbíthatók A teljes ügyintézés, ügymenet elektronikus űrlap nyomtatvány kitöltése, hitelesítés, továbbítás, döntés, kézbesítés, illeték lerovása (természetesen elektronikus aláírás felhasználásával)

4. szint:

teljes körű elektronikus ügyintézés

Az e-ügyintézés megvalósítja az EU eEurope programjának „Common List of Basic Public Services” ajánlásában megfogalmazott mind a négy szolgáltatási szintet, s biztosítja az ügyfelek részére is a függőben lévő ügyeik elektronikus követését. (Minden szint megvalósítása önállóan is működőképes rendszert eredményez, s minden szint bevezetése egy-egy újabb komoly lépés a szolgáltató önkormányzat, ügyfél-barát közigazgatás megvalósítása irányában). A szolgáltatások harmadik és negyedik szintjéhez szükséges a minősített fokozatú elektronikus aláírás használata (amelyre államigazgatási eljárásokban, önkormányzati ügyekben, közjegyzői ellenjegyzéshez, ügyvédi aláíráshoz, sőt nagyobb érték; tranzakció esetén elektronikus beszerzéshez is szükség lehet). Az elektronikus aláírást „A 2001. évi tv. Az elektronikus aláírásról” c. törvény rögzíti. A Hírközlési Főfelügyelet már két minősített biztonságú aláírás-hitelesítő szervezetet is regisztrált, az önkormányzati, közigazgatási alkalmazáshoz azonban a jelenlegi szabályozás korszerűsítése is szükséges (lásd például az önkormányzati ügyiratkezelést szabályozó 38/1998. (IX.4) sz. BM rendeletet a jelen dokumentációnak az önkormányzatok működése jogi környezetét bemutató pontjában). A harmadik és negyedik szint használata szintén feltételezi a széles funkcionalitást megvalósító, egymással és a front-office rendszerrel is integrált back-office alrendszerek meglétét; e nélkül ezen szintek működése nem lehetséges. Az e-ügyintézés mint szolgáltatás értékelési szempontjai az EU-ban: a különböző ügytípusok milyen arányban szerepelnek a négy szint valamelyikében; milyen arányban érhetőek el a különböző szint; on-line szolgáltatások; az on-line szolgáltatásokat milyen arányban használják az ügyfelek. Nem elegendő tehát az önkormányzati oldalt fejleszteni, a településeken is ki kell építeni ezekhez az információkhoz való közösségi hozzáférés lehetőségeit (teleházak, könyvtárak, egyéb közösségi hozzáférési lehetőségek). A kistelepülések rendelkeznek fajlagosan a legkevesebb hozzáférési lehetőséggel, így e településeken feltehetően alacsonyabb az „elektronikus írástudással” rendelkezők száma, de kevesebb a helyi önkormányzatok által nyújtott, azaz a helyben elérhető közigazgatási szolgáltatások száma is. Ahhoz, hogy a kisebb és nagyobb településen lakók egyenlő szolgáltatásokban részesülhessenek, szükséges, hogy a kisebb településeken is legyen megfelelő számú közösségi hozzáférési pont, hogy a legalább a helyben nem elérhető szolgáltatásokat döntően elektronikusan intézhessék. Növelheti a szolgáltatás komplexitását az ügyfelek szempontjából, ha további, jelentősebb ügyfélforgalommal rendelkező szervezetek is csatlakoznak a rendszerhez (APEH, földhivatalok, közüzemi szolgáltatók stb.).

154

Az eEurope 2002-2005 három vezető prioritása közül az egyik éppen az e-kormányzás. város.3. illetve tudásmenedzsment. településmarketing. személyi adatok megváltozásának bejelentéséhez). ám csak első feltétele az. -levelezés. falunak elfogadták az intelligens térségi-települési stratégiáját. vezetői információk és döntéstámogatás. ábra Az önkormányzati információs rendszer funkciói (Forrás: IHM Elektronikus Önkormányzat Stratégia 2003) 11. Az e-közigazgatás a legkisebb településen is egy olyan nyilvános társadalmi játszma és vállalkozás. belső „ügyfelek” kezelése. Magyarországon ma majdnem minden régiónak és megyének. eközigazgatás. valamint 155 . úgymint e-ügyintézés. valamint egyre több kistérségnek. ábra) foglalja össze. Az elektronikus szolgáltatások hátterét biztosító belső folyamatok. regionális és helyi megvalósítás egyik legfontosabb. A kormányzati. elektronikus közbeszerzés. az adminisztratív (költségvetési) modulok. valamint partnerei és munkatársai részére az elektronikus szolgáltatásokat a front-office modul-csoportok valósítják meg. Az önkormányzati információs rendszer (jövőkép) funkcionalitását a megoldási térkép (11. Európában és Magyarországon is a jelen talán legjelentősebb állami s társadalmi feladata az e-közigazgatás bevezetése és elterjesztése. Az e-közigazgatás programja Az e-közigazgatás a globálisan jelentős szerephez jutó lokalizáció információs kori alapintézménye.3. eügyfélkezelés. illetve infrastruktúrát kínál a helyi demokrácia kiszélesítéséhez.Az önkormányzatok ügyfelei. 11.1. mint a közigazgatási alkalmazások. ügyfélfórum. hogy mindenki számára biztosított legyen az intelligens (információs kori) eszközök használta és rendelkezzenek azok használatához szükséges tudással. s „önkiszolgáló” alkalmazásokat kínál a munkatársaknak (pl. s az együttműködésből született közös döntéseket végrehajtják. tevékenységek támogatását a back-office modul-csoportok nyújtják. vagy az irodaautomatizálás és kommunikáció. a közérdekű közhasznú információszolgáltatás. Az önkormányzati szerveken belüli és az e szervek közötti kommunikációt biztosítja. Az e-önkormányzás alrendszer a képviselő-testület és a bizottságok munkáját támogatja hatékonyan. amelyben az emberek és érdekeik kifejezésére szervezett csoportjaik elektronikusan együttműködnek az általuk választott önkormányzati képviselőkkel és a helyi közigazgatással.3. sz.

Az e-közigazgatás így a forró valóság tényleges és folyamatos hűtése. Az új közigazgatásnak emiatt az eddiginél jobban segítenie kell a helyi akaratok és szerveződések kialakulását. a társadalom egyéb szereplői és a közigazgatás közötti elektronikus párbeszédet. vagy olyan adatot kérjenek. hogy lehetővé váljon a helyi szinten erősödő igény megmutatása – konkrétan az a törekvés. Szolgáltató közigazgatás A szolgáltató közigazgatás feltétele. Ez az önkormányzatok ügyintézésének hatékonyságához vezet és az állampolgárok az üzletei. amelyek lehetővé teszik 156 . decentralizált kísérletek ezreire. Az információs és kommunikációtechnológia alkalmazásával a közigazgatás kerüljön közelebb az emberekhez.és civil szféra részére jobb minőségű szolgáltatást nyújtanak. a társadalom problémáit nem kezelheti tűzoltásként. 11. Tegyék lehetővé az emberek. a társadalom szinte minden tagjához. Az e-közigazgatás: digitális közigazgatás.és kommunikációtechnológiák kínálta eszközökkel váltsák fel. egyáltalán a hálózati állam és önkormányzás előtt álló stratégiai tennivalókat. hogy az embereknek nagyobb beleszólásuk legyen a (köz)ügyekbe. hanem egyúttal újfajta közigazgatás. s a szolgáltatásokat elektronikusan közvetlenül igénybe vehessék. Nem egyetlen masszív átszerveződésre vagy egyetlen felülről kezdeményezett forradalmi változásra kell gondolnunk. amit már a korábban megszerzett adatokból a közigazgatás rendelkezésére áll. Evvel a területfejlesztési tervezés szintjén jórészt lezajlott a közigazgatási paradigmaváltás előkészítése. mert az információs kor lehetővé teszi a magasabb szintű és mindenki által elérhető közigazgatási szolgáltatásokat. Az adminisztratív információval kapcsolatos tárgyalási módszereket az emberek és a közigazgatás közötti párbeszéd módját az új információs. az állampolgár. Az e-közigazgatás tehát nem pusztán az e-ügyintézés bevezetése vagy az elektronikus aláírás alkalmazása. hogy ugyanazt az adatot ismételten megkérdezzék. az adatszolgáltatást. hanem tudatos. amely az e-demokrácia megalapozásával és kiépítésével valósítható meg. A funkciókhoz kapcsolódóan a közigazgatás egyben jelentős tartalomszolgáltató is. a kormányzati-önkormányzati szintek közötti digitális együttműködés és az e-demokrácia. A modernizációs célok felvázolása előtt azonban szükséges áttekinteni a települési önkormányzatok tevékenységét. Ezáltal a közigazgatás hatékonysága javítható. Az irattárakban levő adatok fokozatosan.és módszerbeli változás. hogy a szolgáltatásokat az emberek elérjék.operatív programját. módszeresen kerüljenek elektronikus feldolgozásra. a feladatkörét érintő legfontosabb szakmai irányokat. az üzleti-. változtatás szükséges. A nagyobb arányú átalakításhoz szemlélet. az ügyeiket sokkal gyorsabban és hatékonyabban elintézhessék. A helyi közigazgatási funkciók mindegyike igényli a kommunikációt. hanem a digitális demokrácia és a szolgáltató e-közigazgatás általánossá tétele. az e-közigazgatáshoz szükséges minden tudás elérhetővé és használhatóvá tétele.3. A közigazgatás tehát a „forró valóság”. avagy a közigazgatás teljes modernizációjára van szükség. Elkerülhető lesz. A közigazgatási rendszereinknek ezért meg kell változniuk.2. valamint a civil szféra kapcsolata nyitottabbá és együttműködőbbé válik. De nem(csak) a régi közigazgatás elektronizálása. Először lesz valóban szolgáltató közigazgatás. Az e-közigazgatás négy folyamat és azok minőségi integrálása: a közigazgatási szintek és intézmények belső modernizálása. a helyi társadalmak létezésének és működésének megreformálása. amelyekben szinte kivétel nélkül kiemelt feladat az e-közigazgatás bevezetése és elterjesztése.

amelyek egyrészt az adott településről vagy térségről teljes körű információt szolgáltatnak. ha . másrészt az adatok a települési portálok mögött egy egységes szerkezetű adatbázisba kerülnek („gyűjtődnek”) és több lépcsőben elérhetők. a képviselők. A közigazgatási információs rendszereket és az adatvagyont egységesíteni kell és mindenki számára egyformán garantálni és elérhetővé tenni. integrációs lánc” kialakítását célozza meg a közigazgatás minden területén. Nemcsak a meglevő közigazgatást kell gépesíteni és a közigazgatási honlapokat portálokká alakítani. a kapcsolatrendszereket kell újragondolni. • biztosítja a tapasztalatcserét. • alkalmazásával megvalósul a „mindent egy helyen intézni” elv. hogy az állam nem értük van. • átlátható feladat. Az ügyintézési folyamatokat. A közigazgatási szolgáltatásokat portál alapú informatikai megoldásokkal kell biztosítani. A modern demokrácia intézményeinek célja nem lehet más. bárhonnan. hogy a politikai döntéshozatal új modelljeit helyi és regionális szinten kipróbáljuk. tartalommal feltölteni. Ennek érdekében minden térségben olyan térségi informatikai 157 . Biztosítani kell a nemzetközi információs hálózatokkal való együttműködést. A globális információs társadalom kialakulásával párhuzamosan zajló helyi intelligens fejlesztő programok fókuszában a változásokkal együtt járó kockázatok és mellékhatások mérséklése. Az e-közigazgatás gyűjtőportál rendszer a régiókban előforduló különböző szintű és nagyságú önkormányzatok számára megoldást tudnak nyújtani az információs társadalomba való bekapcsolódás elősegítéséhez. valamint az új korszak előnyeinek maximalizálása álljon.és civil szervezetek valamint a közigazgatás közötti kommunikációt tegyük hatékonnyá. elemezhetők. sőt a diktatúrák idején ellenük lép fel. a köztisztviselők felkészítése az információs korra. amely képes megfelelni az internetes kihívásoknak. A lakosság. • bárki részére. Ezért e-közigazgatási tájékoztató gyűjtőportálokat alakítanak ki az önkormányzatok különböző szintjein. Az emberek sokszor érezhették úgy. kötelezővé téve az intelligens technológiák alkalmazását. • egyszerű és hatékony információáramlást biztosít. • a hozzáférés egyszerű és egységes.és hatáskörök kialakítását teszi lehetővé. elindítva ezzel az új típusú demokrácia társadalmi tanulásának folyamatát. a megfelelő hardver. Kiemelt feladat az állampolgárok. interaktív.különösen az önkormányzás és a helyi közigazgatás egyértelműen polgárbarát lesz.számunkra. végrehajtva a szükséges racionalizálásokat. mely „egy valós igényeken alapuló. • interaktív.és szoftverplatformot. minthogy az államot és közigazgatását végképpen a társadalom szolgálatába állítsa. A szolgáltató közigazgatás megteremtésének kulcsa a megfelelő integrált informatikai háttér. a piaci. amely például • egységesen kezeli az adatvagyont és a közigazgatási rendszereket. Ennek a sokszor meghirdetett fordulatnak a rendszerszerű és egyedül hatékony szisztémája az e-kormányzás és az e-közigazgatás lehet. Az emberek sokasága csak akkor érzi magát majd állambarátnak. bármilyen eszközzel lehetővé teszi az elérhetőséget • egyszerűsíti a munkafolyamatok menedzselését. speciális kezdeményezések segítségével az új térségi identitás és életminőség javításának elősegítése. A huszadik században az állam és a társadalom nagyon messze került egymástól.

lehetőséget biztosít átruházott hatáskörök esetén az eredeti és aktuális jogosított megkülönböztetésére. Az Európai Uniós elvárásoknak és törekvéseknek megfelelő Ügymenet jellegű rendszerfejlesztés adhat választ ezekre a kihívásokra. valamint az üzleti tevékenység elektronikus szervezésére. Ügymenet modellek A feladat. A kötelező hatáskörök mellett önként vállalt feladatok kezelésére is alkalmas. A nagytelepüléseken a munkaszervezést teszi könnyebbé. amely a kezdeményezések elindításához és ahhoz szükséges.1. 11. hogy a települések és térségek igényeit kielégítő önkormányzati-közigazgatási fejlesztések további átfogó támogatásban részesüljenek. olcsó. e-közigazgatást segítő kezdeményezéseknek. bizottságokhoz kapcsolhatók. tehát főváros. segítve a 158 . a csapatmunka gyakorlatának új technikáját oktató kurzusokat. aktív szerepet játszanak az új technológiákon alapuló fejlesztésekben. A rendszerből elkülönülnek nagyságrend szerint az önkormányzatok. Közigazgatási ügyfél-tájékoztató rendszer A társadalmi rendszerváltás és az információs társadalom kihívásai egyaránt a közigazgatási tevékenység új alapra helyezését indokolják.(vezetékes és mobil) hálózat kiépítése szükséges. tájékoztatók) részletes leírásával. Tartalmazza a hatáskör szövegét és az ezt előíró vagy lehetővé tevő jogszabályt. hogy a kis. hogy az emberek elsajátíthassák mindazt a tudást. kiemelve az Államigazgatási Eljárás közös elemeit.és hatáskörök kiegészülnek az eljárások indításához szükséges dokumentumok (formanyomtatványok. tanácsadásokat terjesszük el. Első fázisban ezek az információk az állampolgárok korszerű tájékoztatását teszik lehetővé papíron. ez feladatkörökbe szervezve kétszintű kulcsszó-rendszerrel tartalmazza az önkormányzatok és dekoncentrált szervezetek hatásköreit havi követéssel. község. 11. polgárbarát ügyintézésre. amely biztosítja.4. kezdve a megvalósíthatósági tanulmányok megfogalmazásától annak garantálásáig. lehetőséget biztosít a jogszerű. A hatáskörök szervezeti egységekhez. Hálózati kapcsolatrendszer épüljön ki a vállalkozások és a K+F tevékenységet folytató intézmények között annak érdekében. A vállalkozásokat és professzionális felhasználókat ösztönözni kell az új technológiák hasznosítására a vezetés és a termelési rendszerek hatékonyságának növelése érdekében. ahol nehezen biztosítható minden területen magasan képzett szakmai háttér. hogy ők maguk önsegítő csoportokat működtessenek. támogatva ezzel a szervezeti Működési Szabályzat naprakész vezetését. ezáltal növelve piaci versenyképességüket. A rendszer tartalmazza a jogi háttér ismertetését. a munkaköri leírások. a társadalmi csoportok támogatásának. fokon.4.és középvállalkozások elszigeteltsége oldódjon. pontos. A rendszer a teljes magyar joganyag felülvizsgálatával kialakított hatásköri rendszerre épül. Ez alapját képezi az EU-ban is követendőnek tartott WORK FLOW alapú fejlesztésnek. illetve felülvizsgálati ágban eljáró szervezeteket. Megjelöli az I. gyors. II. amely a háztartásokat hozzáférésikapcsolódási ponttal látja el a telematikus szolgáltatásokhoz. A kistelepülések számára. szétválasztja az államigazgatási (hatósági) feladatköröket az önkormányzatiaktól. Tudásbázis jelleggel magába foglalja a közigazgatási eljárások teljes ügyintézési folyamatának leírását. megye. megyei jogú város. A közösség fejlesztésének. Ugyancsak lehetőség van a hatáskörök személyhez kötésére. Szubvenciót és kölcsönt kínáljunk a közösségi önszervező. ügyfél-tájékoztatás hatékony megoldását. ügyfélszolgálaton vagy interneten keresztül.

Legfelsőbb Bírósági határozatokat. Ellenőrző kérdések Mi az elektronikus kormányzat? Melyek a feladatai? Melyek az e-közigazgatás és az e-vállalatok kapcsolódási pontjai? Hogyan működik az elektronikus közbeszerzés? Mi az az egyablakos ügyintézés? Hol jelentkezik a back-office és a front-office integrációja? 159 . 11. Harmadik fázisban az elektronikus aláírás EU szabványjogi megvalósítását követően a nap 24 órájában működő elektronikus ügyintézés megvalósítása.ügyiratminták részletes leírását. ahol az eljárás indítása az ügyfelek (állampolgárok. A tájékoztató funkción túl a hivatal zárt rendszerében a tájékoztató formanyomtatványokat beviteli képernyőként kezelve alapjául szolgál egy tudás alapú rendszer kialakításának. szervezetek) otthonukból.nagyszámú ügyintézési folyamatot. telephelyeikről kezdeményezhetik elektronikusan ügyeik intézését. Rendszerfejlesztés A rendszerfejlesztés célja első fázisban korszerű tájékoztatás és szakszerű ügyintézés segítése. Természetesen ehhez szükséges az Államigazgatási Eljárás elektronikus hitelesítése is.2. valamint a döntést befolyásoló Alkotmánybírósági. A rendszer tartalmazza továbbá a folyamatok lezárásául szolgáló határozat.4. ugyancsak tartalmaz információkat az elérhető szakirodalomról. Második fázisban a hivatalban működő WORK FLOW alapú tudásbázisú ügyintézői rendszer kifejlesztése.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful