2009.

február

A gyümölcsfák fenntartó metszésének időpontja
Dr. Szalay László – Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar
A gyümölcsültetvényekben a fák fenntartó metszése az egyik legmunkaigényesebb és legnagyobb szakértelmet igénylő munkafolyamat. Az ültetvény eredményessége nagymértékben múlik azon, hogy ezt a műveletet hogyan végzik el, de nem kevésbé fontos az is, hogy mikor. Ez utóbbira szeretnék most egy kicsit részletesebben kitérni. A metszés feltétlenül fontos a termőegyensúly fenntartásához és a piacképes, kiváló minőségű gyümölcs előállításához. A metszés történhet télen (lombtalan állapotban, a fák nyugalmi időszakában) vagy a vegetációs időszakban, nyáron. Ezen belül is különböző időpontokat választhatunk, ami aztán hatással van a gyümölcsfák további fejlődésére, élettevékenységeire. A fenntartó metszést a termőre fordult korszerű ültetvényekben rendszeresen, évente elvégzik. Időpontjának megválasztásánál azonban határozottan különbséget kell tennünk az almatermésű és a csonthéjas gyümölcsfajok között. Csonthéja sok Először nézzük a csonthéjasokat! Ebbe a csoportba tartoznak a kajszi, az őszibarack, a szilva, a cseresznye, a meggy és a mandula. Télen ezeknél a gyümölcsfajoknál semmilyen metszési műveletet ne végezzünk! Ennek elsősorban növényvédelmi okai vannak. Télen, a sebeken át fertőznek ugyanis azok a kórokozók, amelyek a csonthéjasok gutaütéses, ágrákosodásos pusztulásáért leginkább felelősek. Közülük is elsősorban a Pseudomonas syringae baktériumot és a Leucostoma (Cytospora) cincta gombát kell megemlíteni. Ha ezek bejutottak a fák szöveteibe, onnan nem tudjuk őket kiirtani, és a fák lassú halálra vannak ítélve. Eltérő mértékben, de valamennyi csonthéjas faj veszélyeztetett, a legérzékenyebb a kajszi és az őszibarack. A téli metszésnél nem tudjuk megakadályozni a fertőzést. Az említett kórokozók egyaránt fertőzik az idősebb fás részeket és a fiatal vesszőket. Mikor metszhetjük ezeket a fákat? Két időpont lehetséges. Az egyik tavasszal virágzás előtt van, amikor a rügyek már duzzadnak. Akár virágzás közben is metszhetünk, a lényeg az, hogy minél közelebb legyünk a virágzási időhöz, és ne kezdjük el a munkát március 1. előtt. Ekkor a gutaütés kórokozói már kevésbé fertőzőképesek. A másik alkalmas időpont nyáron van, közvetlenül a szüret után. A legkorszerűbb csonthéjas ültetvényekben termőkorban csak évente egyszer, szüret után metszik a fákat. Az ősz beköszöntével újból erősödik a fertőzés veszélye, ezért legkésőbb szeptember 10-ig fejezzük be a metszést. A nyári metszés egyébként a vesszők beérését is segíti és javítja a téltűrő képességüket. Bonyolítja a helyzetet, hogy ebben a csoportban nagyon fagyérzékeny fajták is vannak. Ezeknél az a legjobb megoldás, ha szüret után egy előmetszést végzünk, és tavasszal, a virágzáskor végezzük el a végleges vesszőszám beállítását, a téli rügyfagykár figyelembevételével. Almatermésűek Mi a helyzet az almatermésűekkel, az almával, a körtével, a birssel és a naspolyával? Mai ismereteink szerint ezeket a fajokat a gutaütés kórokozói nem veszélyeztetik. Megjelent viszont a hazai ültetvényekben is az Erwinia amylovora baktérium, ami az almatermésűek tűzelhalás betegségét okozza. Ez a kórokozó tavasszal, virágzáskor a legvirulensebb, és ekkor fertőzi leginkább a fákat. Az almatermésűek fás metszését tehát a téli nyugalmi időszakban végezzük el, és ne metsszük azokat tavasszal, amikor a fákban már megindult a nedvkeringés. Télen csak azokon a napokon végezzünk metszést, amikor 0 °C felett van a hőmérséklet, fagypont alatt ugyanis kezünkkel megfogva a fákat, kárt okozunk azzal, hogy a szövetekben lévő nedvesség lokálisan felmelegszik, majd újból lehűl. Nyáron végezhetünk zöldmetszést, hajtásválogatást. A tűzelhalás kórokozója nyáron kevésbé fertőz, de a láthatóan fertőzött fákat hagyjuk utoljára, és metszőollónkat rendszeresen fertőtlenítsük. A zöldmetszés, hajtásválogatás előnyei az almatermésűeknél is ugyanazok, mint a csonthéjasoknál. A megmaradt hajtások és a rajtuk lévő rügyek több tápanyagot és fényt kapnak, ez segíti a télre és a következő évi terméshozásra való felkészülésüket. Gyümölcsfa nagyon sokféle van. Az itt leírtak az almatermésű és a csonthéjas fajokra vonatkoznak. A diófák metszésének szabályai például sokban eltérnek ezektől, érdemes lesz egy másik alkalommal külön kitérni erre a gyümölcsfajra is. Bármelyik időpontban metszünk is, ne feledkezzünk meg a metsző eszközök rendszeres fertőtlenítéséről és a nagyobb sebek gondos lezárásáról valamilyen sebzáró anyaggal. Ha az előbb leírt szempontokat figyelembe vesszük munkánk során, sokat tettünk azért, hogy gyümölcsfáink egészségek maradjanak és megfelelően fejlődjenek. I

106

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful