You are on page 1of 59

A RADAY KOLLEGIUM KIADVANYAI

EDUARD SCHWEIZER

A SZENTLELEK

Forditotta: Koczo Pill

BUDAPEST 1983

TART ALOMJEGYZEK
\
I L MICSODA TEHAT AZ A SZENTLELEK?
,I 5
~\ loA nyugat-europai gondolkodas a Szentlelekrol 6
2. A Szentlelek az egyhazi tisztsegben 6
30 A Szentlelek a Szentirasban 7
4, A Szentlelek az ember bensejeben 8
1
;f 5. Mit jelent ez? 10
I ~ II. AZ OSZ6VETSEG BIZONYSAGTETELE 13
I, 1. A Szentlelek mint az idegen 14
Ii 2. A Szentlelek a teremtesben - 17
3. A Szentlelek mint a megismeres eredete 21
!' 4. A Szentlelek a jovdbeli kiteljesedesben 25
,
III. A ZSIDOSAG AZ INTERTEST AMENT ALIS KORBAN 29
I' 1. A Szentlelek mint idegen:
r
\ A profetai tapasztalat problemaja 31
1
II 2. A Szentlelek a teremtesben:
II Isten vilagban valo jelenletenek problemaja 35
I
I 3. A Szentlelek mint a megismeres eredete:
I' Az embed lelek problemaja 36
': 4. A Szen tlelek a jovobeli kiteljesedesben:
A feltamadas problernaja 40
5. Mit jelent rnindez? 42
IV. A SZENTLELEK AZ UJSZ6VETSEGBEN 45
1. A Szentlelek mint az idegen 46
2. A Szentlelek a teremtesben es az uj teremtesben 63
3. A Szentlelek mint a megismeres eredete 68
4. A Szentlelek a jovendo kiteljesedesben 96
5, Az ujszovetsegi valaszok a nyitott kerdesekre
(Osszefoglalas) 103
V. MICSODA TEHAT A SZENTLELEK 109
1. Kulonbozo hangsiilyok az Ujszovetsegben 110
2. A Szentlelek ismertet5 jegyei 111 I. MICSODA TEHAT AZ A SZENTLELEK?

1. A NYUGAT -EUROPAI GONDOLKODAs A SZENTLELEKRC>L

ban ke1etkezett) azt rendeli, hogy azt a vandorprofetat, aki egy gyiilekezet vendegszeretetet ket napnal tovabb veszi igenybe, a "a Lelektol" indittatva lakomat rende1 maganak, vagy penzt ker, mint hamis profetat el kell utasitani (Didache), Az valoban problema, hogy hogyan kell megkiilonboztetni az igazi es a hamis profetdkat, igy ertheto, hogy a gyulekezet hamar bizonyossagot akart nyerni. Mar a II. szazad vegerol Irenaeusnal azt olvassuk, hogy a piispokok a piispoki tisztseg megszakitatlan Iancaba valo belepessel "kaptak" biztosan az igazsag lelki ajandekat, tehat eldonthettek, hogy a Szentlelek hoI sz61al meg es hoI nern. A III. szazadban magyarazza egy teologiai tanar Rornaban, aki egy ideig puspok is volt, hogy az Isten megismerese "az egyhazban hagyomanyozott Szentlelektol" fugg, "melyet eloszor azapostolok kaptak, es melyben 6k az igazhitileket reszesitettek"; 6k lettekaz "ut6daik", akiket ,ugyanazon kegyelem elfogad6inak, a legfels6bb papsagban es a tanitasban valo reszestarsaknak es igy az egyhaz 6rz6inek kell tekinteni" 0 A nagy tridenti zsinaton, ahol a katolikus egyhaz elkulonult, a reforrnaciotol, megerositettek: "A szent ordinacio altal.; kozoltetik a kegyelem." Igy azokat a puspokoket, akik az apostolok helyere leptek, ." a Szentlelek iktatta be, hogy Isten egyhazat kormanyozzak" es ha valaki azt mondja, hogy a szent ordinaci- 6 altal nem adatik Szentlelek, ." atkozott legyen." Tehat csak az egyhazi tisztsegviseloknek van biztositva a Szentlelek, ugy hogy egyedill 6 dontheti el, hogy a laikus is Isten igaz Lelket birtokolja-e?

Meg a XVII. szazadban is frissen, kegyesen es boldogan lehetett enekelni a Szentlelekrfil: ,,0 Szentlelek vezesd a mi eletunket szentsegben, legy a mi lelkunknek erossege, hogy tavol maradjunk a test kivansagatol.jol tudva, milyen semmi az ... " A Lelek tehdt egyszenien e testinek, a termeszetszeni-erzekinek mindeneke16tt a szexualisnak, roviden a testi kivansagnak az ellenlikt!? Korulbelul igy gondolkoztak a XVIII. szazadban is, amikor a mindennapok also regioibol, ahol dolgozni, izzadni es szenvedni kellett, a lelek magasabb tajaira menekultek, ahol egy idealis vilagban minden szeprol es j6r61 tarsaloghattak, legalabbis ha valaki eleg gazdag volt ahhoz, hogy sok szabad ideje legyen. Ezzel szemben a XIX. szazad fordulojan Hegel a tortenelem nagy mozgasaiban latta meg Isten Lelket. Az 6t koveto Karl Marx pedig mar egy magasabb .Jel. ki» es isteni vilag idealizalasa ellen tiltakozott, es sikraszallt az e foldon e16 es

dolgoz6 emberek jogaiert, amivel eppen a gazdasagi-anyagi adottsagok tortenelmi [elentoseget hangsulyozta. Ez a bizalmatlansag egy olyan lelekkel szemben, melynek a leheto legkevesebb koze van az anyagi, a materialis dolgokhoz, maig is messzernenoen meghatarozza a marxista vilagszemleletet. Hat taIan megis annak a szkeptikusnak van igaza, aki mar a postakocsik idejen ugy magyarazta, hogy Istennel, az Atyaval es a Teremtovel meg csak elboldogul valahogy es Jezussal a Fhival is; de a Szentleleknel az a gyanuja, hogy ugy van vele az ember, mint a harmadik postaloval, melyert, mint tartalekloert mindig fizetni kell, bar sohasem lathato , s val6sziniileg egyaltalan nem letezik. De ha elhagyjuk Europat es peldaul Afrikaba erkezunk, azt tapasztaljuk, hogy ott eppen a Szentlelek a leginkabb magatol ertetfidd dolog. Lelke ~ltal el_ I~te~ az emberek sziveben, Lelke altal inditja fel es lelkesiti 5ket; Lelke altaI hivja oket cselekvesre, vagy ajandekoz nekik nyugalmat.

6

7

3. A SZENTLELEK A SZENTIRASBAN

2. A SZENTLELEK AZ EGYHAZI TISZTSEGBEN

De reforrnatus reszrol is garancidt kerestek a Szentlelek jelenletere, hogy megiteljek, hol van a Szentlelek es hoI nines. Ugy gondoltak, hogy ezt a garanciat a Biblidban talaljak meg. Az Augsburgi Hitvallas, amelyben 1530-ban a luteranus egyhaz szamot adott hiterol a csaszarnak es a birodalmi gyfilesnek es amelyben igyekezett a katolikus egyhazzal val6 egyseget eloterbe allitani, tartalmazza azt a mondatot, hogy az Ige es a sakramentum altal, mint eszkozok altal kozoltetik. Ezzel mukodese tehat az egyhazi istentisztelethez kotddik, KaIvin (1509-1564) terrneszetesen hozzafuzte a Szentlelek "rejtett" vagy "belsa bizonysagtetelet", amely altal., ugyanannak a Leleknek, amely a profetak szajan keresztul (tehat a Bibliaban) beszelt, kell ami sziveinkbe is benyomulnia", hogy az Isten Igejenek lnl hagyomanyozasarol meggyozzon minket. 1562-ben a reformatus egyhaz a II. Helvet Hitvallasban elfogadta Kalvin orokseget, es hangsulyozta a Szentlelek szerepet, aki nekunk "az evangeliurn pre-

Az a kerdes, hogy hoI szolal meg a Szentlelek es hoI nem 5 szol, mar a legelso gyiilekezetben is fel~et6dott. \~liL azt hangsulyozza, hogy a Lelek minde~ ~ukodeset azon kell lemerni, hogy Jezust Urnak mondja es a gyulekezetet epiti-e (lKor 12,3,7; 14,1-5), Janos pedig azt, hogy a "testben eljott Krisztus'.' a mertek, azaz Jezus es az a foldi mukodese (1. Jan. 4,1-6). Mt 7,21-23 szennt minden azon mulik, hogy a Lelek altal vezetett ember egesz eleteben Isten

r akarata szerint el-e, Mar koran nyilvanvaloan nagy nehezsegek.tamadtak. Mindenesetre egy egyhaz! rendelkezes (val6sziniileg az L szazad vege fele Sziria-

dikalasa es a hivd imadsag reven= vagy a sakramentumban va16 reszesules alkalmaval "a lelekben belulrol, lathatatlanul" azt ajandekozza, amit az Ige es a sakramenturn akar adni nekiink, De ezt hamarosan szigonibban szabalyoztak. Mar Ursinus (1534-83) ugy veli, hogy Isten .Jhleti es iranyitja Lelke altal godolatainkat (a bibliai iroket), s hogy a tan egy reszeben sem hagyja tevedni oket", Coeeeius (1603-69) fogalmazasa szerint: ,,Amint ok nem sajat akaratbol, hanern a Szentlelektol hajtva beszeltek, ugy akkent is irtak." Egyertelmuen aztan Voetius (1589-1676) allapitja meg, hogy az egesz Szentiras a tor-

.tenelmi megbizhatosag ertelmeben val6di, .sevedhetetlen es Isten dltal inspiralt igazsdg, egeszeben es minden egyes reszere kiterjedoleg, ugy hogy szerzoi minden egyes mondatat tartalmi es formai tekintetben egyarant nem sajat indittatasbol es tetszesuk szerint, hanem a Szentlelek diktalasa utan hoztak letre", sot ez meg az Oszovetseg heber bettii alatt levc pontokra is vonatkozik. Ez valik kizarolagos mertekke, melyen lernerik az igaz es a hamis hitet: ,,Mi nem az egyhazat ismerjuk el bfrokent, hanem a Szentlelket, aki hozzank az Irasban sz6l, es annak szavait vilagosan megismerteti", magyarazza Ursinus. Mas hitet, vagy hitetlenseget ezert esak a lelkiismeret elleni cselekveskent es a Szentlelekkel szemben tanusitott ellenallaskent tud elkepzelni. Heidegger" -nel is latjuk, hogy mely front ellen folyik a hare, nevezetesen a "rajong6k" ellen, akik a sziv irracionalis rnegindultsagat istenikent akarjik eladni". Hason16 mondatokat a kor luteranus teologiajaban is talalhatnank. Tehat a Szentlelek csak "konzervekben" kaphat6, a Biblia mondataiban, melyek evszazadokkal ezelott ir6dtak? Vagy legalabbis: Annyira biztositott ott a Szentlelek, hogy egyetlen beta, egyetlen pont sem helytelen, hogy bizonyos tekintetben rogzithetnenk es minden kulso megnyilvanulasat egyszerfien ahhoz lehetne merni?

4. A SZENTLELEK AZ EMBER BENSEJEBEN

Katolikus reszrol tehat a tisztsegben, protestans reszrdl a Bibliaban kerestek

... garanciat; mindket esetben ugy akartak garantalni a Szentlelket, hogy az ember rendelkezhessen vele vagy az egyhazi tisztsegbe valo beiktatasa, vagy irasmagyarazati kepzettsege alapjan. De egy ezzel teljesen ellentetes vonal is eppigy vegigkovetheto az egesz egyhaztorteneten. Mar a korai egyhazi rendszabalyban hallunk olyan vandorprofetakrol, akik a Lelek altal indittatva beszelnek, es akiket semmi esetre sem szabad kritizalni, vagy felbeszakitani: ez a Lelekkel szernbeni megbocsathatatlan bun lenne. A II. szazad kozepen lepett fel x Johann Heinrich Heidegger svajci reforrnatus teo16gus (1633-1698)

8

Kisazsiaban Montanus, aki magat a Jezus altal megigert Szentlelek megtestesulesekent ertelmezte. Profetak es mindenekelott profetanok kovettek, akik eksztatikus beszedben hirdettek a vilag kozeli veget es a mennyei Jeruzsalern foldre szallasat, A hamarosan Italiara, Galliara es Eszak-Afrikara is kiterjedo mozgalmat szigoni eletrnod jellemezte; mely bojtot irt eld, a halalos bfinoket megbocsathatatlannak rninositette, nem tfirte el a masodik hazassagot, es az uldozes eveiben sem tartotta megengedhetdnek a megfutamodast. A III. szazadban olyan ferfiakrol es nokrdl hallunk, akik a legszigonibb nemi onmegtartoztatasban eltek egyiitt, egyenenkent vagy esoportosan jartak az orszagot, meglatogattak a hivdket, demonokat Iiztek ki, osszehivtak a testvereket es esak a Lelekre hagyatkozva kulonosebb ekltssz6las nelkiil hirdettek az evangeliumot. Korulbelul ugyanerre az iddre esik - egy ujonnan megtalalt dokumentum szerint - annak a esoportnak a rnfikodese is, mely magat ,,~kicsik"-nek nevezte es elkulonult az emberektol, akik a vagyont6l fuggnek vagy kivaltsagaikban foldi tererntmenyeket szeretnek, de az egyhaztol is, ahol puspokok es diakonusok vannak, akik j6 helyeket igenyelnek maguknak, A Szentlelek teljesse get kapva ok lathatjak azt, amit kulonben senki sem lathat, es hallhatjak, amit esak az egiek hallhatnak. A XII. szazadban Joachim de Fiore tanitasa az egesz egyhazat megmozgatta, nevezetesen hogy az Atya oszovetsegi es a Fiii ujszovetsegi kora utan most a Lelek szerzetesi korszaka kezdodik meg, es ezzel megtortent a dontf korszakvaltozas. Thomas Miintzer (1468?-1525) az

cS iratait tanulmanyozta es a zwiekaui profetak meggyozesenek is engedett abban, hogy a belso megvilagosodas fontosabb, mint a Biblia, es a keresztsajit megtapasztalasa fontosabb, mint a megigazulasrol sz6l6 tan. Onmagat uj KeresztelcS Janosnak tartotta, akinek Krisztus uralmat kell elokeszitenie, es egy olyan uj isteni allamot remelt, melyben "a zsarnokokat es a kover hasp6- kokat meg kell fojtani". Hason16an a reformacio idejen lepett fel Munsterben Jan Matthys es Jan Beuckelsson es ott Isten orszagat akartak megvalositani,

A vasarnapokat es unnepnapokat eltoroltek, a domteren szeretetlakomakat rendeztek a kegyvesztett polgarok lefejezesevel, bevezettek a vagyonkozosseget es a tobbnejfiseget, s ezert a Biblian kivul minden okmanyt es konyvet elegettek. Sokkal csendesebb volt Valentin Weigel (1533-88) hatasa, aki nagyra ertekelte a'"belscS konyvet vagy Iget", a "benniik leva Krisztust", mint a "belulrdl kifele es nem a kiviilrol befele" tortend megismerest es elkulonult a "bastyaegyhazt6l". Jakb'h Bohme, aki 1599-tOl Gorlitz kozeleben volt cipesz,

a Lelek altali belso ujjaszuletest hangsulyozta; hatasa angol esoportokban folytatodott. Az ujabb iddkben olyan mozgalmakra kell gondolni, mint a mo.rmQ~oke, akik ugyanesak a Lelek altal ajandekozott viziokbol szarrnaztat- ' jak magukat. 1827-ben Josef Smith profeta allitolag megtalalta Mormon

9

arany tablait, melyeket fia Moroni profeta Krisztus utan 421·ben asott el. Smith maga vizi6ban tudta leforditani az ismeretlen Irast, es abban Amerika ostortenetet talalta meg: Babel tornyanak epitese utan (Gen 11) volt egy esoport, amely Krisztus elott 600-ban Amerikaba jutott j husvetkor aztan a feltamadott Krisztus Amerikaban is megjelent es tizenket tanitvanyt valasztott. Smith kovetoi kozott a Lelek kijelentesenek hatasara 1843-ban bevezettek a tobbnejiiseget, es 1890-ben egy uj kijelentes hatasara visszavontak. A mormonokra is jellemzo a szigoni eletvitel, amely az alkoholr6l es a dohanyrol tovabba a kaverol, a tearol es a hiisrol is lemond. De osszehasonllthatatlanul fontosabbak a .karizmatikus" csoportok, melyek az ut6bbi evekben keletkeztek valamennyi kontinensen. Koreikben jelentkeznek a Lelek ajandekai: beteggyogyitas imadsag altal, profetai meglatasok, nyelvekenszolas. Neha olyan egyhazon belul elnek, melynek tagjai nem birtokolnak ilyen ajandekokat; olykor mint kulon egyhaz rnasok mellett, melyek jogat nem tagadjak; de olykor ellentetben is egy institucionalis egyhazzal, melyet halottnak tekintenek, mert nern ismeri ugyanezeket a megtapasztalasokat. Igy eppen rna egeszen nyitott es nagyon fontos az a kerdes, hogyan talalkozhatnak es termekenyithetik meg egyrnast a kulonbozo esoportok.

5. MIT JELENT EZ?

Az egeszen kulonbozo - reszben rendkivul. vilagos, reszben eppoly erosen taszit6 - eletmegnyilvanulasoknak kulonos gyujternenyet mutatja az egyhaztortenet, es ezeket mind a Szentlelekre vezetik vissza. De hol van 0 valojaban? Lehet ot valahol rogziteni, talan a puspoki tisztsegben, vagy a Szenttrdsban'l Rendelkezesre all ott ugy, hogy biztosan el Iehet donteni, hol van es hol nines, ha esak az egyhazi felszenteles vagy a Szentiras teo16giai tanulmanyozasanak alapjan kapott ordinacionk van? Vagy egyszenlen azonos mindazzal, amit mar nern lehet ertelernszertien megragadni, de termeszeti erovel tor rd az emberre es kenyszeriti, hogy uj, ismeretlen utakon jarjon? Ha az else esetben v felelmetesse valik szamunkra, hogy az emberek bizonyos mertekig Istent a sajat rendelkezesuk ala vontak es tul biztosnak latszanak a Szentlelekrol val6 tajekozottsagukban, akkor a masodik esetben az isteni hatalornnak es a nagyon is emberi kivansagoknak a ztirzavara valik felelmetesse , amelyeknel mar senki .sern mondhatja meg biztosan, hogy hol mukodik Isten es hol rrnlkodnek - tudatosan vagy tudattalanul - nagyonis erdszakos emberi osztonok. Ha egeszen 6vatosan jar el az ember, talan megnevezheti azt, ami ezen rendkivul kulonbozo hangokban megegyezik. A Szentlelek nyilvanvaloan ott van, ahol

. 10

Isten foldunkon es jeleniinkben valosagossa valik, fuggetlenul att6l, hogy resZleteiben hogyan kepzeljuk el. Eppen ezert olyan surges, hogy erdeklodjiink utana: mert ponto san erre van szuksegtink, Isteii valosagara, az 0 jelenletere itt es most. A teologiai tudomanyban ujra meg ujra arr6l vitatkoztak, hogy az ember gondolkodasanak mindenestol az Istennel kell-e kezdodnie, hogy onnan jusson el az emberhez es annak problemaihoz, vagy ellenkezcleg, az embernel es az 0 tapasztalatanal kezdve az ember kerdeseitdl kell-e felemelkedni Istenhez. Igy egy ,jeWlrol indulo teologidt., (Theologie von oben) es egy "alulr6l indulo teol6gidt" allitottak szernbe egyrnassal (Theologie von un ten). De ha komolyan vesszuk, hogy Isten S~rttl,elke altal koztunk lakozik, munkalkodik es uralkodik, akkor eppen annak az Istennek a valosagat kellene rnegtapasztalasaink kozepette felfedeznunk, akirnint ur es mester paratlan teljhatalommmal all felettunk. Es ha valoban Isten az, akivel tapasztalataink-

. ban talalkozunk, akkor az "alulr6l indu16 teo16gia", amely abb6l indul ki, ami minket hajt , kinoz, ami segitsegunkre jon, hirtelen "feliilrol indulo teologiava" valik, mert mindebben az jon hozzank, aki nagyobb mint mi es ami vilagunk. Mint idegent kellene tehat ot, de megis eppen a mi vilagunkban - teremtesenek vilagaban - valoban megismernunk, es ezert azt is megtanulnunk, hogy muvenek jovendd kiteljesedeseben rernenykedjunk. E negy pont alapjan kerdeziink felole a tovabbiakban. Termeszetesen kepekben kell beszelnunk, mint mindig ha tapasztalatainkr6l beszelunk, Minden emberi megtapasztalas, a nem vallasos is, kepes beszedre van utalva. Igaz, hogy minden elmenynek megfigyelheto kovetkezmenyei is vannak. Egy szerelmi elrneny peldaul kifejezcdhet a vernyornas novekedeseben, melyet pontosan meg lehetne merni, vagy a kezek reszketeseben, melyek kilengeset centimeterekben lehetne kifejezni, De ezekkel a ponto san kontrollalhato adatokkal meg semmit sem mondtunk volna arr6l, ami itt val6ban fontos. Arr6l mindig esak kepszenlen lehet beszelni, ugy hogy a hallgat6kban hasonlo impulzus jojjon Ietre , vagy hasonlo impulzusra emlekeztesse oket, mint amit mi ateltiink. Valahogy igy beszelunk mi Istenrel, aki "fentrol" sot "merolegesen fentrol" (senkreeht von oben: Karl Barth) vagy "az egbol" tor be az eletunkbe. Termeszetesen tudjuk, hogy nines olyan eg, amely foldrajziertelernben .fent", a fold folott lenne kifeszitve. De ezzel azt mondjuk, hogy foldi eletunkben tapasztalatot szereztunk arrol, aki abszohit "fOlenyben van" velunk szemben (ami megintcsak kep). Ezzel arra akarjuk emlekeztetni azt, aki minket hallgat, hogy ezt mar 0 is atelte. Vagy lefalabbis arra akarjuk kerni, hogy kepzelje el, hogy az ember talalkozhat valamivel, .amirol vilagosan erzi, hogy nern azonos a sajat Enjevel, de sz6l ehhez az En-hez, rneginditja, felhivja, megerositi, vigasztalja ... Ha .Jstent" mondunk terrneszetesen meg tobbet mondunk. Azt rnon dj uk ,

11

hogy ez a .valami" egy Te, aki szol hozzank, es akinek orornunkkel, koszcnetunkkel, kereseinkkel es engedelmessegunkkel valaszolhatunk is. Ezzel tehat azt fejezzuk ki, hogy az Isten es ember kozotti talalkozasra a legjobb kep egy olyan emberek kozotti talalkozas, melyben egy masik min dent eldonto segitsegge valt szamomra. Ma mindketto rendkivul siirgos: az, hogy foldi valosagunkban tanuljuk megtapasztalni Istennek ama egeszen mas valosagat, es az hogy ujra megtanuljuk vidaman es rernenykedve rabizni magunkat azokra a kepekre.znelyekben Isten valosaga szamunkra testet olt - teljes tudataban annak, hogy nem foghatjuk azokba be 6t, mint egy matematikai definfci6ba. Nem magat a Bibliat kellene hat megkerdeznunk, hogy hogyan tapasztaltak meg a Szentlelket az D- es az Ujszovetseg tanui es hogyan probaltak meg ezeket a tapasztalatokat szavakba foglalni, melyek tobbnyire kepszerfiek maradnak?

II. AZ OSZOVETS~G BIZONYSAGT~TELE

1. A SZENTLELEK MINT AZ IDEGEN

Isten Igeje

Izrael a Lelek mukodeset eloszor mint felelmeteset, mint a megszokott mindennapokba kiszdmithatatlanul betoro hatalmat tapasztalta meg, melynel az ember ?eme.gy~zer bizton meg tudta allapitani, hogy az j6 vagy rossz, isteni vagy demom volt. Ez az egesz oszovetsegi koron keresztul oly erosen hat tovabb, hogy a "SzentMlek" .kifejezes majdnem teljesen hianyzik (esak Zsolt 51, 18; Ezs 63,10-11). I Sam 19.,19-24 mutatja ezt be nekunk, A Saul altal uldozott David Samuelnel tart6zkodik. () egesz profetaiskolajaval reviiletbe esett. Mindnyajan Isten LeIke altal indittatva beszelnek, nyilvanvaloan orak hosszat. A kovetek, akiket Saul hozza kuld, szirtten a Lelek befolyasa ala kerulnek es ugy viseIkednek, mint a tobbiek; nem is ternek vissza tobbe Saulhoz, amint megparanesolta nekik, hanem ott maradnak. Amikor ez haromszor ~egtor~e~ik, maga Saul megy el vegul, hogy Davidot foglyul ejtse vagy megolje, De 0 IS a Lelek befolyasa ala kerul, ugy hogy vegul letepi magarol ruhait es a kimerultsegtol osszeesik, es egy egesz nap es egy egesz ejjel fekszik a foldon. Ez egy nagyon erdekes elbeszeles, es amirfil tudosit, az ahhoz hasonlit amit a~ e~'Mztortenet l,egkiilonosebb es leginkabb megkerdojelezheto esop~rtjainallattunk. Itt tehat az Isten Lelket ugy tapasztaltak meg, hogy 0 minden ertelmes gondolkodast es cselekvest kizar, ugy hogy a Lelektol megszallott ember mar nem tudja, hogy mit tesz. Ez nem egyedi eset. Mar 1 Sam 10,10 egy egeszen hason16 esetrol tud6sit: Saul egy esoport profetaval talalkozik es reviiletbe esik. Samuel kepes beszedevel kifejezve: "Akkor megszall teged is az Ur lelke ... es mas ernberre Ieszel" (10,6)x. Meg kepszenibben es szemleleteseb ben tud6sit Num 11,25·19 arr6l, hogy az Isten egy felhoben leszall vesz az o lelkebol, melyet M6zesnak mar adott, es a 70 venre helyezi, ugy hogy ok profetai revuletbe kerulnek es nem tudjak abbahagyni. Sot a Lelek azt a ket vent is megragadja, akik nem voltak egyutt a tobbiekkel, hanem a taborban maradtak. Szernleletesen van leirva Balamrol is, hogy egy isteni lelek szall ra es .felnyilt szermi ernberre " teszi, aki elore meglathatja, hogy mit tervez az Isten (Num 24,2-3).

Az, ,hog~ csak a Lelek ajandekoz olyan sz6t, .melyet az ember Isten sajit szavakent erthet meg, a kesobbi profetdk tapasztalataiban folytat6dik anelkul azonban, hogy kulonosen hangsiilyos lenne a furesa, a szokatlan. Megis amikor Hoseas profetanak, vagy - ami ezzel egyenertekfi - .Jst en emberenek" nevezi magat, akkor az egesz nep bolodnak es oriiltnek tartja (H6s 9,7). De xAz idezett oszovetsegi helyeket a protestans uj forditas; az iijszovetsegiekct a Karoli-forditas; az apokrifusokat az uj katolikus forditas szerint kozlom (a ford.),

14

Mikeasnal vilagosan elvalt Istennek az igaz profetaknal leva LeIke es ereje a latok es jovendomondok kulonos es latvanyos joslataitol es vitioitol (3,5-8). Jozsefrol (Gen 41, 38) es Davidrol (2Sam 23,2) is.eztolvassuk, hogy Isten Lelke van vagy beszel bennuk es igazi bolcsesseget ad nekik, anelkul, hogy kulonosen felttino jelensegekrol Ienne sz6. Itt tehat a legkevesbe sern arrol van sz6, hogy Isten Lelke a "normalis", ertelmes gondolkodast kikapcsolna, ugy hogy az ember kulonos dolgokat tegyen, melyeket meg maga sem ert, Eppen ellenkezoleg a Lelek az, aki bolcsesseget kolcsonoz. Igy vartak azt is, hogy a Lelek a Messiason vagy az Isten szolgajan nyugodjon'{Ezs 11 ,2;42,1; 61,1). Isten LeIke eppenseggel azonosithat6 is a profetaval (Neh 9,30). Tehat mar fennalltaz a problema, hogy ki az igaz profeta, akit val6ban Isten Lelke hajt es ki a hamis profeta, aki esak sajat lelki felindulasait adja ki magabol, Izrael megtanulta, hogy nem minden feltuno dolog garancia arra, hogy az ember nem rnagatol beszel, hanem Isten sz6l altala. Ahol egy ember elvesztette a kontrollt onmaga folott es mar nem tudja, hogy mit beszel, meg nem dolt el, hogy vajon Isten-e az, aki szolasra jelentkezik. Ezt tudja az Oszovetseg, De ha a jelenseg modja semmi lenyegeset nem mond, akkor mirdl isrnerjuk meg az igaz profetat, es minek alapjan kulonboztessuk meg a hamist6l? Egy megkulonbozteto jel, ami-termeszetesen meg nagyonelozetes csupan, gyakran jelentkezik: a sajat kivansagait es almait minden ember szivesen engedi eldterbe. Ahol a beszedek tulsagosan hasonlitanak a sajat kivansagokhoz, ott teret kell engednunk a bizalmatlansagnak. Tehat a harnis profeta tulajdonsaga az, hogy hirdeti, ami mindenkinek tetszik, mig az Isten altal hajtott profetanak szabaly szerint szembe kell szallnia a nep es sajat kivansagaival (ld. kulonosen Jer 28,8-9).

Isten hatalma

Mas tudositasok az isteni megtapasztalds hatalmdt hangsulyozzak.eroteljeseb~en. Amikor Isten LeIke a profetara szall, akkor akarata ellenere elragadja, taIan fel egy hegyre vagy le egy volgykatlanba, ahol halalba zuhanhatna (1Kir 18,12; 2Kir 2,16; vo. Ez 3,12,14; 8,3 es meg tobbszor). Samsonban mar koran elkezd rmlkodni az Isten Lelke (Bir 13,25); hatalma altal kepes szettepni az oroszlant es megolni 30 ellenseget (14,6.19), elszakitani a koteleket es egyszerre ezret agyonverni egy szamar-alcsonttal (15,14-16), Elizeus profeta kette tudja valasztani a vizet, mert Illes Lelke most benne mtikcdik (2Kir 2, 15). Az ilyen erthetetlen, altalaban megmagyarazhatatlan hatalmi tettek feletti csodalkozas olyan eros, hogy minden felelmetes, megmagyarazhatatlan hatalommal teljes esemenyt Isten Lelkere vezetnek vissza, agonoszt is. Bir 9,23 es l Sam 16,14; 18,10; 19,9 terrneszetesen beszelnek ararol, hogy Isten gonosz

15

lelket kiild Sikem polgaraira es meg inkabb, hogy Saulra, l Kir 22,20-23 egesz szernleletesen tudosit Isten koronatanacsarol, melyben eloall egy lelek es kesznek mutatkozik arra, hogy mint hazug lelek ahamis profetakba menjen, mert Isten elhatarozta Izrael vesztet.

De ahatalommal teljes isteni segitseg hasonl6 megtapasztalasai el6fordulnak kiilonos kiseroielensegek nelkid is. A birakrol tudjuk, hogy Isten Lelke rajuk szalltvagy megragadta oket, ugy hogy Izraelt jogahoz segitettek, megfujtak a kurtot es felvonultak az ellenseg ellen (Bir 3,10; 6,34; 11,29). Hasonlorol tudosit minket 1 Sam 11,6 es 16,13 Saullal illetve Daviddalkapcsolatban. Tehat a nep Isten Lelke altal meghatarozott politikai vezeteset is le lehet ifni Isten hatalmanak megtapasztalasakent, kulonosen szukseghelyzetekben es haboru idejen, Ennek ellenere - legalabbis a korai idoben - a jogot, a kultuszt vagy az altalanos bolcsesseget nem a Lelekre vezettek vissza, A Lelek a rendszerint eszrevetlenul tor be es rendkiviilire indit; nem alapozza meg a tartos rendet.

Mit jelent ez?

Ezekben a - reszben nagy on kulonos - tapasztalatokban egyvalami mindenesetre vilagosan megmutatkozik. Az Isten Lelke nem egyszeriien az emberi lelek, vagy annak egy resze. Fogalmazhatunk Igy is: ,,Az ember birtokolja a lelket, a Lelek az embert." (J. Koberle.Der Mensch hat Seele; der Geist hat ihn.) Lelekben tapasztaljuk meg Isten mukodeset egy vilagi, foldi, gyakran eppen politikai szituacio kozepette. HoI masutt kellene az embernek ezt tulajdonkeppen megtapasztalnia? De ezt nem onmaga megtapasztalasakent erti meg, hanern egy idegen dolog megtapasztalasakent, amely nem egyszeriien a sajat lelkebcl tamad, hanem att61, akit eloszor meg egyaltalan nem, de aztan fokozatosan, egyre tudatosabban nevezhet meg az .Jsten" nevvel, Az, hogy ez nem csupan egy ilhizio, terrneszetesen nem bizonyithat6, de eppoly kevesse bizonyithato, hogy az emberi szerelem megtapasztalasa nem pusztan ilhizio. De Istennek es az 0 Lelkenek az ernbertol es az emberi lelektol val6 megkulonboztetese Izrael szamara azert volt olyan fontos, hogy a Lelektol megragadottakrol a legfigyelemremeltobb torteneteket elmeselje egy olyan korban is, amikor a Lelek megjeleneseinek ez a fajtaja mar kerdesesse valt vagy eppen elutasitasra talalt.

Talan ez a legmelyebb kiilonbseg a kelet-dzsiai valldsokkal szemben. Isten az Oszovetsegben nem a vilag vegso oka, melyet felfedeztmk, amikor belatjuk, hogy az ember egy az univerzummal, melynek elete es ereje Isten. Isten nem is egyszenlen a legbelsobb titok, melyet meditalva talalunk meg, ha a lelek egyre melyebb retegeibe szallunk ala. Az oszovetsegi-profetai megtapasztalasban Isten az emberrel, mint teljesen varatlan valaki talalkozik, akinek min-

16

den ernberivel szembeni idegensege esmas volta valik elsokent nyilvanvalova. Azt, hogy Kelet-Azsiaban is sz6 van errol, illetve azt, hogy az oszovetsegi kegyes ember szamara is jelen ti Isten minden tererntes vegsd oka t nem szukseges tagadni; de a hangsuly mindenesetre egeszen mashol van, es ennek sok reszletkerdesben van kovetkezmenye, A Szentleleknek tehat semmi koze ahhoz a magasabb idealis elethez, mely az anyagi (rnaterialis) melysegei fole akar emelkedni; a testhez eppoly kozel van, mint a lelekhez, az ember testi funkci6ihoz mint a szellemiekhez vagy a lelkiekhez. Izrael azIsten Lelkere ugyanazt a szot hasznalja, amivel a szelet, vagy a vihart jeloli Az Isten lelke olyan testszeni, olyan konkret, mint egy viharos szel, amely fakat dont Ie, haztetdket visz el, melynek hatasa nagyon is testileg erzheto. Amit Izrael igy tapasztalt meg Isten Lelkeken t, az tiil van a materialis feltetelek es az idealis lelki vilagok, a test es a lelek ellenteten es igy az emberroles vilagarol alkotott polgari es marxista felfogasok ellenteten is. Persze valami tipikusat a Lelekre nezve is megallapithatunk.O soha nem a konformizmus lelke, azaz nern az a lelek, amely mindenutt igazodik, es fel attol, hogy feltflnjon. Ellenkez6leg. 6 az a lelek, aki az embert sajat labaira allitja, ha szukseges osszes kortarsaval ellentetben is.

2. A SZENTLELEK A TEREMTESBEN

Isten Lelke a viharos szelben

Izrael azonban nem allhatott meg itt. A szarmlzetes nehez tapasztalatai kozott, amikor a nep atelte sajat tehetetlenseget, megtanult bizni a Lelek erejeben, es ezt egyre vilagosabban visszavezetni magara Istenre. Ha Isten jelenlete es hatalma nem korlatozodott feltiin6, erthetetlen elmenyekre vagy hatalmas tettekre, akkor nem volt-e megtalalhato az egesz teremtesben? Legeloszor ez biztosan csak egyszeri torteneti esernenyekre ervenyes. Igy M6zes enekeben (Ex 15,8,10), mely terrneszetesen meglehetosen keson keletkezett:

"Haragod szeletol tornyosult a viz", ugy hogy Izrael atkelhetett a Voros-tengeren, es : .Rafujtal szeleddel, a tenger elboritotta oket", ugy hogy az ellenseg elpusztult. Amit itt "szel"-el forditottunk, az pontosan ugyanaz, mint a .Lelek't-re hasznalt sz6. Ilyen terrneszetszenien es konkretan gondolkodott Izrael Isten Lelkercl, felismerven azt a keleti szelben is (14,21), amely egesz ejszaka pontosan a megfelelo id6ben fujt, hogy a tenger sekely reszet jarhatova tegye. Hasonl6 ehhez Gen 8,1 :"Szelet (vagy: lelket) bocsatott Isten a foldre, es a viz apadni kezdett". De nemcsak az 6skor ilyen egyszeri esemenyeiben mukodik Isten Lelke. Zsolt 147,18 azt abnizolja, ami hoolvadaskor minden

17

tavasszal megtortenik: "es ha szelet (vagy: lelket) tamaszt, mar viz csorgedezik". A meleg tavaszi szelben latja az izraelita Isten jelenlevo mukodeset, a jeget es hav~t felolvaszto .Lelket". Eppigy mondja Ezs 27,8 Isten ellensegeirol:

"Eros szellel sodortad el, amikor feltamadt a keleti szel."

Isten Lelke mint teremt/i era

Ez leginkabb a Gen 1,2-re ervenyes. A Biblia elsa fejezete nagyon keson frodott. Izrael Isten Lelkenek rmikodeset kulonos profetai tapasztalatokban fedezte fel, mielott kifejezetten gondolkodott volna a felttino vagy mindennapos terrneszeti esernenyekben vegzett mukodeserol. Kerdeses, hogy jobb-e ugy forditani, hogy ',,hatalmas szel lebegett a viz felett", hogy a kifejezes hatalmas voltat es konkretsagat kiemeljuk, vagy : .Jsten Lelke lebegett a vizek felett", hogy Isten .mfikodeset hangsiilyozzuk, amit itt ketsegtelenul lat az elbeszelo, vagy Martin Buber ,,!sten zugasa't-val adjuk-e jol vissza az Iget, hogy mindket oldalnak eleget tegyunk, Mindenesetre egyiket sem erthetjuk meg a masik nelkul: .Terrneszeti eserneny..s ilgy e~zlelhetO -es merheto, mint a szel vagy a vihar; de ezt Isten mukodeseriek erezzuk =-ami mar nem eszlelheto vagy merheto ilyen egyszenien -. Az·, hogy Isten teremtette a vilagot es at embert, Izrael es a kornyezo nepek szamara egyarant magatol ertetcdc. Eppen ezert nem targya a hit megvallasanak. De Izrael tortenelmi tapasztalata Isten cselekvesere iranyitja a figyelmet ott is; ahol sernmi rendkivuli nem tortenik, mint a tavaszi hoolvadasban, vagy ahol egyetlen emberi tanu sem volt jelen, mint a vilag kezdetekor, a teremtesnel. Aki ezt megertette , az erti, hogy a Biblia else fejezete nem a vildg letrejottenek leirdsa akar lenni, mint egy biologia tankonyvben, Azegesz fejezet hitvalldstetel, e~ arrol akar beszamolni, terrneszetesen szemleletes kepekben, ami termeszetetol fogva teljesseggel szemlelhetetlen: Isten mukodeserol, amit soha nem tudunk beszoritani definlcioinkba, akar matematikai-termeszettudomanyos, akat teologiai-dogmatikai tetelek azok. Az Isten szele, az Isten Lelke az, aki a tererntes kialakulasa mogott all.·A vilagossag es a sotetseg, a nappal es az ejszaka, a szarazfold es a tenger hangsiilyozott szetvalasztasaban rmikodik. Ezert helytelen, ha az ember elmossa a hatarokat, ha a vilagossagot sotetsegnek es a sotetseget vilagossagnak, a jot rossznak es a rosszat jonak nevezi, ha az ejt nappalla teszi pusztan a munka tulhajszolasa miatt, vagy meg a napot is atalussza dologtalansagbol, ha mar sehol sines szilard talaj a laba alatt vagy eppen ellenlezoleg az ismeretlent es titokzatost (amilyen az izraelitak szamara a tenger volt) kizarja az eletebol. Amirdl itt a Biblia elejenszo van, azt a zsoltariro az egesz univerzumra kiterjeszti: "Az Ur igeje alkotta az eget, egesz sereget szajanak lehelete." (33,6) ..

18

A Szentlelek mint az ember eletereie

De mindenekelott Izrael minden eletet, tehat az emberit is, tudatosan Isten Lelkenek kifeiez/idesekent kezdi lefrni. Igy beszel a Zsolt 104,29-39 a magas sziklak koszali kecskeirol, a fiatal pusztai oroszlanokrol es a tenger kulonos szomyeirol: .Jia elveszed lelegzetuket (vagy: lelkiiket),kimUlnak, .. ha kiarasztod lelegzetedet (vagy: lelkedet), uj teremtrnenyek keletkeznek." Itt Isten lelke a leheto legszemleletesebben van abrazolva: Isten kilegzik es lehelete eletkent hatol teremtmenyeibe; Isten ujra belelegzik es leheletet visszavonja beloluk, ugy hogy meghalnak illetveelpusztulnak. Ott, ahol eletre tamasztasrol van szo az Isten lehelete vagy lelke van emlitve,de ahol pusztulasrol, ott a~"6 leheletiik, vagy lelkuk, mert Isten olyan egyertelmtien az elethez kotodik, hogy a pusztulasnal nem szivesen beszelnek az Isten Lelkerol, pedig az az, am! bement a tererntmenyekbe es ott az ,,0 lelkukke" vale. A Job 34,14-15- ben ket kulonbozd szot talalunk: "Ra 00' (Isten) visszavenne magahoz lelket es leheletet, egyszerre kirmilna minden test es az ember visszaterne a porba". Kulonosen emberek eseteben beszelnek szivesen "eletet hordozo lelegzetrfil" (Lebensatem), tehat az ember, termeszetesen Istentol kapott, eleterejerol. Ezt mutatja .a J6b 27,3 is:·."Amig az en lelkem (Lebensatem) bennem van es Istennek Lelke (lehelete) az en orromban .oo"x Termeszetesen a ketto ugyanaz, hiszen Isten Lelke van "az orromban"; de ha az izraelita az eredetet akarja hangsulyozni es azt akarja dicsemi, aki nekunk ezt az eletet ajandekozza, akkor Isten .Jelkerol" beszel, ha pedig inkabb azt akarja leirni, hogy hogyan tapasztalja meg eleteben az ember Istennek ezt a Lelket, akkor az "eleterorol", az "eletet hordoz6 lelegzetrol" beszel. Igy tehat a Gen 2,7 -bep azt olvassuk, hogy hogyan fujta Isten az ember orraba az "elet leheletet", mig a 6,3 Istennek az emberben leva lelkerol, a 6,17 az "elet lelkerol" beszel. A ket kifejezest a 7,22 foglalja ossze: "az elet lelkenek lehelete". Az "elet lelke" az allatokban is megtalalhato (6,17; 7,15). Minden eletet, a tisztan biologiai-ernberi eleterot is Isten teremto Lelke kihatasanak tartanak: "igy szol az Ur, aki az eget kifeszitetteva foldnek alapot vetett, aki lelket adott az ernberbe" (Zak 12,1). Ezert az elet sosem valik az ember tulaidonava, hanem Isten sajatja, pontosabban Isten cselekvese, Isten mukodese marad. Igy mondhatja Isten:

"Ne maradjon lelkem orokke az emberben ... legyen az eletkora szazhusz esztendo"(Gen 6,3).

X(Itt kivetelesen a Karoli-forditast idezem.)

19

Mit [elent ez?

Azt, hogy minden elet aidndek, s nem a sajat muvunk, azt ertjiik .. Olykor velook isrnegtortenik: Koneertet hallgatunk, es az tobbe mar nem csupan j61 csengo hangok egyuttese, hanem zeneve valik, amely megragad, atalakit minket es uj dimenziokat nyit meg szamunkra, Vagy kirandulunk, es egyszerre rendkiviili csodalkozas kerit hatalmaba minket azirant, ami korulottunk van, es valami feltarul ekittunk abbol a titokbol, mely ama paranyi reszlet korul el, rnelyet ertelmunkkel meg felfogunk. Azt is j6 ha megertjuk, hogy az Oszovetseg nem egyszenl vallranditassal beszel egy kikutathatatlan titokrol, hanem ezen elet adoiakent Istent vagy "az Urat" nevezi meg, akar egyetertunk ezzel, akar nem. Terrneszetesen ez egy dontd tovabblepes, amely talan nehezunkre esik. Hat akkor ez az elet val6ban isteni? Nines itt minden lehetseges - fenseges es lapos, gyonyorfi es piszkos, joes rossz - osszekeverve? Es ha magunkra gondolunk: ami bennunk jelentkezik, az nem mindig isteni, hanem gyakran nagyon is emberi, Vagy a tisztan biologiai isteni lenne, s csak az emberi akarat, az ember vagyai es ertelme miatt rornlana meg? De az akarat, a vagy es az ertelem eppugy reszei a biol6giai eletnek, mint az eleterzes, az oszton es az erzelmek, Az Oszovetseg is erzekelte ezt a nehezseget. Ezert hasznal ket kulonbozo szot, amelyek tulajdonkeppen rnegis ugyanazt jeleniik, Az eletet ket 01- dalrol lehet szemlelni: ugy, mint amilyen eredetebol fakad6 esamilyennek Isten akarata szerint kellene maradnia - ilyenkor beszel az Oszovetseg ,,(Isten) Lelkerfil" - vagy ugy, amilyenne az embed megvalositaskor valik - ilyenkor . az Oszovetseg inkabb "eleterorol" beszel -. Bar alkalmankent a .Jelkern" (he pneuma mu) korulbelul ugyanazt jelentheti, mint a .Ielkem" (he psyche mu) (Ezs 26,9; J6b 7,11); de altalaban a Lelket (pneuma) olyan hatalomnak tekintik, melynek az ember, mintegy heves felindulasokban, kiszolgaltatva er-

zi magat. ,

Ezt egy tovabbi megfigyeles is mutatja. Az Oszovetseg embere nem osztja fel az em bert egy testi es egy lelki reszre; mindig ugy nez ra, mint egeszre, Terrneszetesen szemlelheti kulonbozo oldalakrol. Hangsulyozhatja peldaul, hogy az ember mindenkor ki van szolgaltatva a betegsegnek es a halalnak, ekkor azt mondja: ,,Az ember test," Vagy hangsulyozhatja, hogy nyitott az eletre es annak minden lehetosegere, arra hogy emellett vagy amellett dontson, hogy ezt vagy azt rnegragadhassa, ekkor azt rnondja: ,,Az ember lelek." Ezert gyakran all a .Jelkern" (psyche) vagy a "testem" kifejezes is az "en" helyett; amint vagy az ember rnulandosaga, melyben minden tererntmennyel megegyezik, vagy az eleterzesei, peldaul erzelmei kerulnek eloterbe. De az "en" helyett seholsem talalhato a .Ielkem" (pneuma) kifejezes. A lelket (pneuma)nem azonosithatja egyszenien az izraeli ember onmagaval, Tehat akkor a lelek (pneu-

20

rna) valami magasabb rendti az emberben, vagy talan maga az ember, ahogyan at magasabb idealisabb oldalarollatjuk?

3. A SZENTLELEK MINT A MEGISMERES EREDETE

Lelek es test

Az Oszovetseg tudja, hogy az Isten altal ajandekozott elet Istentol tavol is leelheto. Es eppen a lelek (pneuma) lehet az, amely ebben vetkes. Igy olvasunk az Oszovetsegben tiirelmetlen, feltekeny, parazna es hamis lelekrol is (Ex 6,9); Num 5,14; ISam 1,15; H6s 4,12; Ezs 19,14). Ez tehat egeszen hasonl6a profetal tapasztalatokhoz. Az izraeli ember a maga erzeseiben is eloszor esak a felfoghatatlanul hatalmasat elte at, amely olykor raront. Ezt it .Jelekre" vezette vissza, anelkul, hogy egyertelrmlen Isten lelkevel azonositotta volna. De Izrael itt is megtanulta, hogy Istent nem pusztan egy hatalomnak tekintse mas hatalmak mellett. Isten eppen az erthetetlenben mfikodik: "megkemenyftette lelket Istened, az Ur es makaccsa tette a szivet" (Deut 2,30). Termeszetesen egyre inkabb hangsiilyosabba valik, hogy ilyenkor emberi bfinrdl van sz6, tehat egy "tevelygo lelekrel" (Ezs 29,24), olyan emberrol, aki Isten adomanyat nem orizte meg, azt mar nem Isten ajandekanak tekintette, s igy elte-

velyedett Istentdl. ..

Tehat az ember lelke semmi esetre sem valami magasabb rend ii, tisztabb idealisabb resz, s testesem nevezheto a bunos reszenek. "Minden testet" a .Jelek" tesz eIi5ve (Gen 6,17; 7,15). A test onmagaban sohasem gonosz vagy biinos; eppugy Isten j6 ajandeka, mint a lelek. Csak az ember gonosz es btinos, ~ .egyedul a "testben" bizik .Isten helyett, tehat az az ember, aki az eletet kizarolag arra akarja epiteni, ami lathato es megragadhat6 es nem szamol az~al, hogy Isten titka all minden lathato es megragadhat6 mogott. De ebben nem a "teste" hibas, hanern a szfvevagy eppenseggel a .Jelke", eppen az "eltevelye- . dett" vagy az Isten altal "makaeesa tett lelek", Ezert fogalmazhat igy a prOfeta: Atkozott az a ferfi aki emberben bizik, es testi erore tamaszkodik, az Urtol '~edig elfordul sziv;" (Jer 17,5). Ezert mondhatja a 2Kr6n 32,8; "Ovele (Assziria kiralyaval) embed erf van, miveliink pedig Istenunk (Izraellel) az Ur." es Ezs 31,3 is: .Egyiptom esak ember, nem Isten! Lova is esak test, nem 1¢lek! "

21

A megertes ajendeka

Az, ~~ ~eg~16sz6r" elojon, ha a ielekr6l beszelunk, nevezetesen a kulonleges megertesi keszsegrol alkotott elkepzeles viszonylag ritkdn fordul e16 az Oszovetsegben. A J6b 32,8 igy erti a lelket: "Csak a lelek az a haland6ban a Mindenhato ,leh,elet~, ami ertelmesse teszi." Tiz verssel kesobb meg szerleletesebb az abrazolas: ,,Mert tele vagyokszavakkal, szorongat engern belulrcl a lelek. Olyan mar a bensom, mint amikor a bornak nines nyUasa szethasad mint tijbo~6l" a tomlok.' J6b konyve azon iratokhoz tartozik, m~lyek arr6l'a bolcse~~grol sz6lnak, amely tulajd~nkeppen minden ember szamara hozzaferheto lenne, ha buzgon kutatna utana, Mar az els6 mondatban a ,Mindenhata le~eleten~k" .nevezi a .Jelket". A masodik mondat megis azt n'tutatja, hogy ~lyen ~oz~li rokonsagban van ez a profetai elmennyel, amelyben a varatlan~ es ne~ oha~tott, az emberre raronto es 6t hatalmaba kenyszeritd Isten Lelkevel talalkozik. Deut 34,9 szerint is Jozsue azert volt telve a bolcsesseg lelke-

1" M' "

ve , mert ozes ratette kezeit, es ezzel atruhazta a maga Istentol kolcson-

zott lelket. Danielrdl tudjuk, hogy szent isteni lelekkel betoltott volt ami nem e~szeriien a mi fogalmaink szerinti ertelmet jelentette, hanem Isten altal ad?tt ~e~es~get ~lmok es isteni jelek magyarazasara, de egy egesz orszag kormanyzasa:,a IS (Dan 4,5 ; 5,1,1; 6,4), amint ez mar Jozsefnek is megadatott Iste_n l~lketol (Gen 41,38). Bar Mal 2,15-ben is lehet a .Ielket' ertelemmel forditani, ~~ v:u6jaban itt a ~trol van szo, amely hfiseges marad Izrael Istenehez, ~gy keson irt helyen megjelenik Isten ,jalelke", mint olyan, aki Izrael tanit~a, de ott sz6 van a kulonleges pusztai vezetesrcl (Neh 9,20; 30). Ezs 63,14 IS tud Isten lelkerol, aki Izraelt nyugalomra vezette, bar Izrael folyton lazadozott ellene es ezaltal megszomoritotta ot Itt is mindenekelott Mazes az akine.~ bel~ejebe helyezte Isten az 6 Szentlelket (10-,1 Lv.). A helytelenpolttikai szovetseg, amely ellen a profeta harcol "nem az Ur Lelke altal kottetett": ez tehat feltetelezi, hogy Isten lelke meg a politikai kerdesekben is helyes dontesre segit (Ezs 30,1). De sohasem egyszeriien az ertelemrol van sz6 hanem arr6~ ~ L~l:kr?l, aki Istennek vagy az Isten altal meghatarozott utnak ~ megismereset ajandekozza, akar az egyes embernek, akar egy egesz nepnek. Ezt mas hel~ek~n sern szabad elfelejteni, ahol az ember .Jelke., korulbelul azt jeloli, armt nu "ertelemnek" neveziink: pl. Ex 31,3 es 35,31 mely szerint Isten Becalelt "bet61totte isteni lelekkel, bolcsesseggel, ertelemmel es kepesseggel mindenfele munkara",

22

Lelek es Ige

A dontf }~, hogy az ember ertelrnesen eli-e le eletet.Ez meg egyaltalan nem

kell, hogy ugyanaz legyen, mint "vallasosan". Megtortenhet, hogy valamilyen, talan' egeszen "v'ilagi" elmeny batorit fel, hogy magunkat megtalaljuk, adottsagainkat felfedezzuk, de meg is menekuljunk a konformizmustol, amely ugy veli, hogy az ember csak akkor el helyesen, ha ahhoz igazodik, amit mindenki mond es tesz. Megtortenhet, hogy valamely, talan ujra "vilagi" tapasztalat "b6lccsf' tesz minket, belso nyugalmat, nyitottsagot es mozgekonysagot ajandekoz nekunk, amely a munka es a szorakozas hajszolasab6l kivonva ertelmes elet letrejottet segiti elo, Az is megtortenhet, hogy egy rendkivuli, de lehet, hogy ujra csak egeszen "vilagi" elmeny csodalkozasra kesztet, ugy hogy hlrtelen mar nemcsak minden lehetseges dolgot latunk vagy minden lehetseges hangot hallunk, hanem megsejtiink valamit az elet titkaib61 is. Mindezekben az 6szovetseg mar ab b61 latna valamit, arnit Istennel valo eletnek nevez, Ez . mar Isten lelkenek mukodese. 6 mtikodik Becalelben, aki mtiveszi fafaragasokat keszit es dragakoveket foglal belejuk. 6 rmlkodik Jozsefben es Danielben, akik bolcsen kormanyoznak egy orszagot, 6 mukodik a 104. zsoltar koltojeben, aki eloszor csak egyszeriien a termeszet csodait csodalja es abb61 tanulja az Isten dicseretet,

Es megsem mindegy, hogy megismeri-e ezt az ember, es koszonetet is mond-e

annak, aki neki ilyen eletet ajandekoz, vagy ezt soha nem tanulja meg. Hiszen eppen Isten ismerete az, amit Lelke kozvetiteni akar nekunk, Ezert all .Ielek ; es .ige ; gyakran oly kozel egymashoz: "Az Ur igeje alkotta az eget, egesz sereget szajanak lehelete" (Zsolt 33,6). " ... ha kibocsatja szavat, elolvasztja azokat, es ha szelet tamaszt (lelket fuvatja), mar viz csorgedezik" (147,18). "Az Ur lelke beszelt altalarn, az 0 szava volt nyelvemen" (2Sam 23,2), .Lelkern 00' raj tad nyugszik es igeimet ... szadba adtam" (Ezs 59,21). Amig a .Ielek" az isteni tortenesnek inkabb a mindent legyozd, gyakran felfoghatatlan hatalmat jeloli, addig az ,,ige" a masik oldalt hangsulyozza, azt hogy Isten a megismeresre es megvallasra is el akar vezetni, hogy vilagossag is legyen az 0 akarata es mukodese feldl, Etert mondja egyszer Jeremias is a hamis pr6fetakr6l, hogy csak "szelnek" (vagy: .Ieleknek'T) hizonyulnak;: es az "Ur igeje" nincsen obenniik (5,13). J6b ezt ertette meg, amikor egyszer Isten tererntd tetteirol beszel, es Isten .Lelkerol" aki abban munkalkodik, es kozvetlenul ezutan igy folytatja: "s milyen halk sz6t hallunk tole!" (26,13-14). Szerzoje mar nyilvanvaloan latta a. modern problernat: Bar hatalmas Isten cselekvese a teremtesben es csodalkozasra kesztet, megis az .Jge" az, amely a teremtot magat ugy mutatja be, hogy megtanuljuk kimondani nevet, olyan halkan, hogy sokan nem is halljak, Tehat a lelek csak akkor er egeszen celhoz, ha .Jgeve" is

23

_yll,li~, amelyben az ember megprobalja megkockaztatni, hogy ne esak megmaradjon egy rneghatarozatlan erzesnel es felismerjen egy titkot, hanem ki is mondja: Magasztallak teged, rnert felelmes es csodalatos vagy: csodalatosak alkotasaid (lsolt 139,14k

Mit jelent hat ez?

A problema, rnellyel Izraelnek meg kellett kuzdenie abban allt, hogy egyreszt Isten lelke mindeniitt rnegtalalhato volt a teremtesben, de mdsreszt a profetai ta~asztalatban .Jdegen" hatalomkent tort ra az emberre. A valasz, amelyet Il}~r az Oszovetseg is megprobalt megadni, az, hogy minden elet minden erze~~lhet6 ~.lvezetevel es .oro~evel Isten lelkenek j6 teremtese, de ezzel meg n~nes eldontve, hogy elisrneri-e ezt az ember Isten ajandekanak, Akkor ugyam~ hac;sak.a terem~~tt ~let egesz teljessegebe Yeti bele magat, es elfelejti azt, ~~ ne~. nll~dezt ajandekozza, ha tehat a .rester" teszi arra a helyre, mely nundeIl_!~_stnek tererntojet, Istent es az 6 Lelket illeti meg, elhibazta az eletet. E~~?!_~rt~ktelenne valik, s gazdagsagot gazdagsagra, dicsoseget dicsosegre, mun~a~ munkara.' szexualis elmenyt szexualis elmenyre halmoz es teljesen elf~lejtI, hogy mindezzel iigy kell megajandekoznia rnagat, amint az j6, es arnint Isten akarja Egyszer esak Isten visszavonja leheletet, es mindennek vege. De ilyen belatasra az. ember nem juthat el magatol. Ez megint esak Isten lelkenek ajandeka:I:atvanyosan mutatkozik ez meg a prOfetarmegtapasztalasban, ahol Isten lelke az embert egeszen uj utakra kenyszeriti, melyre maga sosem ~ondolt volna: de alapvet6en mindeniitt ugyanez tortenik, ahol az ember megajandekozhato az igazi bolcsesseggel, peldaul munkaja tekinteteben, mint Becalel, de szabad ideje, s abban minden szorakozasa tekinteteben is.

~ donto t~hat - s ezt Izrael fokozatosan megtanulta - nem az, hogy ilyen isrneret egeszen rendkiviili m6don tor-e rank; s az sem, hogy vajon ez speci~kusan v~as?~elmeny-e vagy sem. A dontd az, hogy az ember a "testre" epiti-e, azaz eletet olyan dolgokra epiti-e fol, melyek felett rendelkezik a bankszamlara, a gazdagsagban elfoglalt hatalmi pozici6ra, az atombornbara a tan~tsagra, a sz6noki tehetsegre, a rnuveszi erzekre vagy barrni masra, va~ pedig .Ielekre" epit-e, tehat az eletet ajandekkent ertelmezi, arnit soha nem kenyszerithet ki, es ezert nagyon nyitotta valik annak titka irant es ezzel kets~gteleniil azirant is, aki ezen ajandek es ezen titok mogott all, es akinek nevet kimondani eppen ez a lelek akar megtanitani minket.Talan Zsolt 139,7 fogalmazza meg ezt a legszernleletesebben "Hova menjek lelked elol? Orcad eldl hova fussak?" E zsoltar ir6ja az eleteben megtanulta felismerni Isten "areM", amely hozza fordul es rnegertette, hogy benne Isten "Lelkevel" talalkozik, aki szivebe adja a valaszt: ,,Magasztallak teged, mert felelmes es csodala-

24

tos vagy (14.vo), es egyidejtlleg az irnat is: "Vizsgalj meg Istenem, ismerd meg szivemet! .<0 Nezd meg, nern jarok-e teves uton es vezess az orokkevalosag utjan" (23-24).

40 A SlENTLELEK A JbV6BELI KITELJESEDESBEN

A Lelek mint egy uj vildg teremt6je

Mindenekelott a nagy profetak azok, akik felismertek, hogy Isten es az 6 lelke nines hozzakotve az ember altal belathato vilaghoz, E tagassagbol mutatkozik meg val ami Ezekiel konyvenek erdekes else fejezeteben. Ott egy olyan arer6l van sz6, amelyet a profeta latott es amelyet egyaltalan nem tud szavakkal Ieimi, Kr. eo 593 jiiliusaban jelent meg neki az Isten eshivta el profetajava. Arnit latott, az Isten lelkenek megelevenedese volt, aki mint egy forgoszel jott eszakrol (1,4). A felhoben, melyet odahajtott, negy e16leny jelent meg neki, akik emberhez hasonlitottak, de mindegyiknek negy area es negy szarnya volt, es negy kerek is megjelent, amelyek minden iranyba es a leveg6be is tudtak menni, anelkul, hogy megfordultak volna. A profeta ketszer is megerositi, hogy ezek a lenyek es kerekek pontosan ugy mentek, ahogyan a lelek hajtotta 6ket (1,12; 20). De folottuk maga Isten jelent meg sugarzo dicscsegben. Most nem arrol van sz6, hogy ezt a vizi6t reszleteiben ertelmezzuk vagy akar pszichologiailag magyarazzuk, Az a lenyeges, hogy az Oszovetseg tudja, letezik Istennek egy olyan vildga, amely az ember szdmdra megkozelithetetlen, ahol a Szentlelek uralkodik. E tarka es tulajdonkeppen leirhatatlan es elkepzelhetetlen kepek egesz teljessege azt fejezi ki, hogy a profeta mennyire le van nyugozve egy isteni vilag latvanyatol, amely messze tulmegy az~n, amit az ember ertelmevel meg lathat es megerthet. Ugy is mondhatjuk, hogy ez egy univerzumon tuli vilag, amelyet meg kikutathatunk; de ezt nem szabad terben vagy foldrajzilag ertenunk. Hiszen Ezekiel Isten vila gat e foldi elet kozepette eli at. Tehat egy olyan Isten iranyitasa alatti eletrol van sz6, amit szokasos m6don nem lathatunk es nem ismerhetiink meg. Ugyanakkor latja a profeta:

A vegtelensegnek ez a szarnunkra rejtett, titokzatos vilaga nem kaosz, barmennyire kaotikusnak tflnnek is azok a kepek, melyektol kepzeletunk nem tud megszabadulni. Isten rendje van abban a vilagban; Lelke hatarozza meg, hogy minek kell ott tortennie.

De ez azt jelenti, hogy Isten lelke mukodesenek meg egeszen mas lehetosegei is vannak, mint amiket mi el tudunk kepzelni. Ezt nem szabad elfelejteniink, ha elore akarunk tekinteni a jovdbe. Ha a profetak ezt teszik, akkor rnindenekel6tt Isten iteletet latjak meg, ainelyben Isten ervenyesiti jogat, amit az embe-

25

rek megakadalyoznak, Es ujra Isten lelke az, aki ebben rmikodik. Elcszor meg teljesen egy vilagtortenelmen beluli idore gondoltak. Igy varja Ezsaias, hogy Isten lelke sodro folyamkent tor ra Izrael ellensegeire, melyben nyakig er a viz, es hogy teljesen elpusztitott foldjukon osszegyfijti a pusztai allatokat (30,28;34,16). Ilyen Itelet niagara Izraelre is johet, ha nem fordul vissza uj- . ra Istenehez: eljon a keleti szel a pusztabol, "az Ur Lelke ", es kiszaritja az egesz foldet (H6s 13,15). De ugyanez a lelek valtoztathatja a pusztat is paradicsornma - es most mar nyilvanvaloan az udvidordl van sz6, melyben minden meg fog valtozni, meg az adott, a foldrajzilag meghatarozott eghajlati viszonyok is -: .Kiarad rank a lelek a magasb61, akkor majd a puszta kertte va~' lik; ... a pusztaban is jog look, a kertben igazsag honol, az igazsag beket teremt" (Ezs 32,15-18). ,,Mert vizet arasztok a szornjas foldre, patakokat a szarazra, Lelkernet arasztom ut6daidra, aldasomat sarjadekaidra" (Ezs 44,3). Mirol van hat sz6, tteletrcl vagy dlddsrol? Joel 3(2,28-32) abrazolja az itelet eljovendo napjat, mellyel egyertelrmien bekoszont e vilagnak es rendjeinek vege; "az Ur nagy es felelmetes napjat", melyen "a nap sotetsegge es a hold verre valtozik", Akkor az Ur mindenkire kitolti lelket, es 00 segitsegul hivja az Ur nevet, megtartatik, mert a Sion hegyen es Jeruzsalernben szabadulas lesz. Meg vilagosabban mondja ezt Ezs 4,4: Bar Isten lelke itelet viharakent jon majd Jeruzsalemre; de ugy, hogy mint egy sodr6 ar minden szennyet es minden vetket elmos es egy tiszta, szent nepet hagy hatra, amely boldogsagban es bekeben elhet.

A Lelek, mint az uj ember teremtoje

Ezek utan mar vilagos, hogy az uj vilag, amit a lelek akar megteremteni, mindenekelott az ember megvdltoztatdsdtol fugg, Mar az 51. zsoltar ir6ja igy imadkozott: "Tiszta szivet teremts bennem, Istenem, es az eros lelket ujitsd meg bennem '" SzentIelkedet ne vedd el tolem" (12-13.v.). Ez termeszetesen majdnem az egyetlen hely az Oszovetsegben, amely mar ajelenben varja, hogy Isten mindenkinek akarja adni Lelket, 00 hozzafordul, nemcsak kulonlegesen inseges helyzetben, hanem tart6san is. Egyebkent ezt csak a jovare nezve vartak. Num 11,29 arrol tud6sit, hogy Mozes igy kialtott fel: .Barcsak az Ur egesz nepe profeta volna, nekik is (es nemcsak a 70 vennek) adna lelket az Ur!" De ez csak egy kegyes kivansag; most azonban meg eppen hogy nem igy tortenik, Joel eppen ezt varja Isten csodalatos jovojetOl, azt, hogy mindenek, flak es lanyok, venek es ifjak, szolgak es szolgaloleanyok egyszer majd profetalnak, azaz ugy fognak beszelni, ahogyan maga Isten adja nekik. Hasonl6 modon jovendoli Zakarias, hogy Isten a vegidoben "kiarasztja a konyorulet es a konyorges lelket" (12,10). Ez a jovovaras ujra csak Ezekielnel mutatkozik

26

meg. A profeta szaraz embed csontokat lat egy volgyben. Hallhat6 zugassal szall Ie rajuk Isten Lelke es ujra e16ve teszi oket. De nemcsak inakkal, hussal es borrel beboritottakka valnak, hanem Isten lelke ugy betolti oket, hogy elokke lesznek es megtudjak, hogy 0 az Ur (37,1-14). Ez tobb mint csupan eletet hordoz6 lehelet, amit Isten az else emberbe lehelt (Gen 2,7). Termeszetesen ez a kep a profeta szamara Izrael helyreallitasara utal, sajat tortenelmen belill, megis egyidejfileg mar azon nem sejtett lehetcsegek vizi6ja is, amelyeket meg tartogat Isten. Meg a "sirokat" is ki tudja nyitni Isten Ie Ike es az eltemetetteket is ki tudja hozni (12.v). Isten lelke kepes uj vilagot teremteni; nevezetesen ugy, hogy kitoltetik a nepre es mindenkivel megismerteti, hogy Isten az Ur (Ez 39,28-29). A vilagnak tehat nem az a tulajdonkeppeni uj volta, hogy a kulso viszonyok megvaltoznak, peldaul hogy a pusztak vizzelIesznek elarasztva. Az igazan uj abban van, hogy Isten majd minden gonoszt eltorol es az embereknek uj szivet es uj lelket ajandekoz, nevezetesen sajat Lelket, hogy parancsai szerint eljenek (11,19-20; 36,25-17).

Mit ielent ez?

A Szentlelek Izrael nagy profetai szamara is eloszor a mult tapasztalataiban lett elove (peldaul sajat elhivatasukban). De milyen kulonosl Alighogy megertettek, hogy Isten, Lelke altal kiilonos sorsra valasztotta oket, mar nem elegszenek meg ezzel. Isten lelke mukodott az egesz nep torteneteben is: kiszaritotta a Voros-tengert, hogy Izrael atvonulhasson, ellensegeit megsemmisitette es az egesz pusztai idoszakban vezette nepet. De megint csak milyen kiilonos! Alighogy a nep kezdte megerteni, hogy Isten lelke neki, Isten nepenek utat keszitett, ez mar ujra nem volt eleg, "Jarjatok be Kalnet < •• onnan menjetek a nagy Hamatba, azutan menjetek el a flliszteus Gatba: kulonbek vagytok-e naluk? ... En hoztam ki Izraelt Egyiptombol, a flliszteusokat meg Kaftorbol es az aramokat Kirbol" (Am 6,2; 9,n Isten tehat nemcsak Izraelben es annak torteneteben rmlkodik. Egesz vildgot akar. Mar a pogany nepek kozott is mukodik. Ennek a jovdre nezve van jelentosege. Az ember zehat nem elhet csak a rmiltbol, meg ha alapveto istenelmenyrel lenne is szo. Nem tekinthet vissza min dig csak a megteresre vagy az elhivasra. Isten lelke tovabb akar lepni, A jovobe akar menni veliink, es Izraelnek meg kell tanulnia Istennek ebhOI a jovojehOl elni. Es ezert ujra meg ujra hagynia kell, hogy Isten megvaltoztassa Istenrol alkotott elkepzeleseit, mig meg nem erti, hogy Isten lelke uj vilagot akar epiteni, melyben igazsagossag es beke uralkodik. De az a szornyu, hogy a profetaknak eloszor azt kellett kozolnuik.hogy az uj vilagnak erne lelke Itelet viharakent jon az emberre, es mindent el kell sopornie, ami utjiban all. Ez termeszetesen masokhoz is sz61,de rnindenekelott azokhoz, akikhez a profeta

27

kiildetett. Csak ott, ahol az ember ezen Itelet irant nyitott es uj szivet es uj lelket enged maganak adni, tud vilagot epiteni Isten Lelke. 6 biztosan tobbet akar, mint nehany rnegtert lelket. Bizonyara egy egeszvilagot akar ujjateremteni. De ez nem maskent tortenik, mint ugy, hogy egyes emberek kiszolgaltatjak magukat ennek a leleknek, engedik, hogy igazgassa 6ket: abban az ertelemben is, ahogyan egy ora igazitasarol beszelunk, amitaz ember ponto san beallit. Csak azoktol az emberekt61 indul ki igazsagossag es beke, akik folott ujra Isten Lelke uralkodhat. Igy nyitott az Oszovetseg Isten jovoje fele. Errol az Ujszovetseg fog beszelni, De mieldtt ehhez kezdunk, sz6lnunk kell meg a kettd kozti idor61 is.

III. A ZSIDOSAG AZ INTERTESTAMENTALIS KORBAN

A gorog gondolkodds befolydsa

Krisztus elott 538-tol Izrael perzsa fennhatosag alatt el, 332-t61 .Jiellenisztikus", gorog, egyiptomi majd szir, 63-tol rornai fennhatosag alatt. Ezzel egeszen uj vilagszemleletek jelennek meg, meg vallasi terilleten is. Az (akkori) modem gondolkodas mar nem illik a hit hagyomanyozott tradicionalis allitasaihoz, Hoi kell ujra fogalmazni, hoi kell megmaradni a reginel? Mi az, ami csupan kulso forma, amit meg lehetne es meg kellene valtoztatni, es mi a tartalom? Ezek azok a kerdesek, amelyek akkoriban eppugy felvetodtek, mint mao

A gorog nyelv - egeszen maskent, mint a heber vagy a Jezus koraban beszelt ararn -- vilagosan megkulonbozteti a szelet, az emberi ertelmet es a lelket. A .Jelket" (pneuma) eresen termeszettudomanyosan ugy hataroztak meg, mint a legaramlas vagy lehelet egy fajtajat, amely mozog es mast is mozgat. Ket gorog teoria valt kulonosen befolyasossa a zsidosagban. A sztoikus filozofia az univerzumot egyseges, jol berendezett egeszkent kepzeli el. Benne mindent athat az isteni lelek, amely mint az elektromos erosaram egy fajtaja, mindent betolt, a koveket es novenyeket gyengebb, az allatokat erosebb mertekben, legerosebben az embereket, kulonosen ertelrnuket. Ugyanez a lelek rmlkodik a kozmosz rendjeiben is, iranyitja a csillagok palyait es gondoskodik arrol, hogy a vilag szet ne toredezzen. Teljesen mast tanitottPlat6n, azt, hogy az ember lelke isteni es a foldi test rabsagaban, mint egy sirban van, melybdl csak halalakor szabadul meg, hogy ujra felemelkedjen egi otthonaba. 6 termeszetesen nem az isteni lelekrol (pneuma), hanem az emberirol (psyche) beszelt, A Krisztus elotti else szazadban ezek a gondolatok ujra felelednek, es egy erdekes teoria jon letre belole. Delfiben regota tevekenykedett egy joslassal foglalkozo papno. Kulonleges tudasat termeszettudornanyosan (is) magyaraztak: nevezetesen ugy, hogy a papno ott egy hasadekon ill, melybol gozok szallnak fel es a huvelyen keresztul a papno belsejebe hatolnak. Ezek a gozok isteni .Ielket" (pneuma) tartalmaznak, mely lenyege szerint rokon az ember lelkevel es ezert benne kulonleges, isteni tudast hoz le tre, ugy hogy bizonyos tekintetben az Isten ugy jatszik a papno lelken, mint egy citeran vagy egy fuvolan. A lelek (pneuma) tehat itt is terrneszeti ero, egy anyagfajta, amely az emberi lelket (psyche) is alkotja, vagy mflkodteti benne.

30

1. A SZENTLELEKMINT IDEGEN:A PR6FETAI TAPASZTALAT PROBLEMAJA

Az irds

Izrael ebben az idcben sem felejti el, hogy Isten mindenekelott a profetak altaI szolt hozza. Eppen ezert Isten nem az a legmagasabb csucs volt, ahova az emberi gondolkodas meg felerhetne, ha szakadatlanul mindig magasabb ismeretre torekedne, Ellenkezoleg, Isten volt az, aki varatlanul es idegenkent, es tobbnyire nem is szivesen latottkent tort be az ember vilagaba. De milyen kinos volt jonehany azon dolgok kozul, melyek ilyenkor lejatszodtakl HoI volt a valasztovonal minden lehetseges sarlatannal szemben, akik tudatosan vagy tudatlanul csak a sajat almaikat vagy eszmeiket hirdettek fennhangon Isten neveben? A hivatalos teol6gia ugy intezte el ezeket a kerdeseket, hogy csak azokat a profetakat ismerte el, akiknek ira sa! a Biblidban voltak: .Amikor Haggeus, Zakarias es Malakias, az utolso profetak meghaltak, akkor a Szentlelek eltfint Izraelbol", magyarazza egy rabbi (Strack-Billerbeck I 127), es mar a 74. zsoltar 9. verse (val6sziniileg Krisztus elott 168 es 165 kozott irtak) megallapitja: "profeta nines tobbe, es senki sem tudja, meddig tart ez meg:' Egy - a Krisztus utani elsf szazad vegerol szarmazo - zsido iratban talalhato a kovetkezo mondat: "A profetak lefekiidtek aludni" (szir Bar. 85,3). Csak az elet nem min dig igazodik a teologusok okos es ovatos mondataihoz, Val6jaban ebben az idoben egy egesz sor profeta lepett fel, akik sok tekintetben hasonlitottak az oizraelekhez, Bar "az igazsag tanitoja", aki a qumrani zsido szerzetesrendet alapitotta a Holt-tenger part jan, megmaradt az Iras profetainal, de 0 az aki eloszor erti a profeciat, azt, amit akkor meg maga a profeta sem ertett (IQpHab 7,1-5). Azaz eloszor e rend alapitojanak jelentetett ki Isten lelke altal a profetai mondatok ertelme. Josephus arrol tudosit, hogy ebben a csoportban volt egy tulajdonkeppeni profetai iskola (Antiquitates 13, 311 kk.). Egy, Heredes udvaranal rmlkodo farizeusi profetai csoportrol is beszamol (Antiquitates 17,43kk.) es sok egyeduli alakrol, akik minden lehetseges csodat kilatasba helyeztek es gyakran emberek ezreit vonzottak, Sot egyikiik 7 evig es ot honapig tarto hovihart jovendolt Jeruzsalernre (Anti quitates 20,97-98. 169kk.; Bellum 6,300kk.; 7,437kk.). Harmat a bibliai Aposto- 10k cselekedetirol irott konyv is emlit (5,36-37; 21,38). A Szentlelek nyilvanvaloan nem terelheto ilyen egyszeriien mederbe, ahogyan hivatalosan jovahagyott "konzervekre" redukaljak, Ellenkezeleg, ami a keresztyen egyhaz torteneteben lejatszodott, az tortent itt is: Minel erosebben akarjak szabalyozni es rendszerukbe befogni a hivatalos tanit6k a Szentlelket, annal erosebben tortek eloterbe azok a kulonos alakok, akiket bar nem ismeetek el es eppen e-

31

zert nem is engedtek, hogy masok ellendrizzek es hataraikra ernlekeztessek oket, de egyre tobb embert megragadtak.

Az inspirdcio

Egy olyan ember, mint Philo egeszen maskent probalja ezt a dolgot megragadni. Jezus kortarsakent Alexandriaban el es mint tud6s sokkal inkabb a tudomanyos gondolkodas befolyasa alatt all, mint a palesztinai ernberek, Ki~ejleszti a profetai tapasztalat tulajdonkeppeni elmeletet es rnegallapitja, hogy ilyen tapasztalat nelkul egyaltalan nines valodi bolcsesseg, Az Oszovetsegi allitasokat, hogy Isten az egben tr6nol, mig az ember a foldon el, es hogy Isten a profetaval idegenkent talalkozik, a platoni filoz6fia fenyeben olvassa, mely egy magasabb, isteni es egy alaesonyabb anyagi vilagrol tanit, melyben az isteni esak mint egy bortonben elhet, Ekkor tehat esak ugy juthat valodi ismer~th,ez, hogy minden emberi tudast es megismerest kikapesol. Mihelyt az isteru feny felragyog, az emberi kialszik (Erbe 265).x Ahol az ertelern eltfinik ott az isteni elragadtatas, az extazis lep a helyere es akkor mar valaki mas (e;pen Isten) .kezdi el hasznalni a profetak vagy bolcsek szajat es nyelvet (Traume II 252); akkor a lelek olyan dolgokat jovendol, arnelyekrdl semmit sern tud ~Ch:rube? 2~; hasonl6~n Wanderung 34-35; Namensanderung 39). Egy ilyen elmenyt IS len: ,,Azt hittern, hogy a lelek isteni lelkesultsegeben magasabb regiokban lebegek, hittem, hogy egyutt vandorlok a nappal, a holddal es az egesz egi vilaggal, Akkor leneztern az eterbdl ... es minden dolog szarntalan arcat lattam a foldon es szerencsesnek tartottam magarn, hogy a gonosz halalnelkuli megmenekult a haland6 elettol ... En szarnyasan felszallok atrepulorn az egi urt es a bolcsesseg levegdjet szfvorn" (Einzelgesetze III Ikk.), Abb61 a ~elyes belatasbol, hogy az ember ismerni akarja hatarait, mindenekeldtt azert IS, hogy Istentdl elmenekuljon, akarataval ellentetesen elhessen, eszrevetlenul egy olyan - egyaltalan nem zsido - elkepzeles szuletett meg, mely szerint az anyagi vilag gonosz, es minden istenit elnyorn, A Szentlelek es az ember lelke mar nem esak abban kulonbozik, hogy az emberi lelek Istennel es Lelkevel szemben megtagadhatja az engedelmesseget; most teljesen es eleve szernbeszaIl~ak ~gy~ssal. Ennek el kell tfinnie, ha amaz jon. Megforditva, most mind~n isteni, arm egy .magasabb vilagban" jatszodik, anelkul, hogy megkerdez~enk,. hogy az ilyen elmenyek nem eppen a legemberibbek-e, amelyeknek eppoly sok vagy eppoly keyes kozuk van Istenhez, mint barrnely mas tapasz-

XA Philo miiveire torteno utalasoknal atvettem az eredeti nemet szoveg forrasmegjeloleseit melyek az L Cohn es J. Heinemann altal nernetul kiadott Philo-kiadasra tamaszkodnak (Die Werke Philos von Alexandrien, I-VI. Breslau 1909-38.) .

32

talatoknak. Ezert beszelhet ugyanez a Philo az ember isteni lelkerol is. Bar tiszta emberi ertelernkent meg kell szfinnie, ha az Isten beszel; de ugyanakkor az emberben van meg egy magasabbrendu isteni resz is, amely ilyenkor megjelenik.

Nos terrneszetesen az oszovetsegi profeta is tudja, hogy a donto ismeretet ajandekba kapta es nem egyszenien 0 maga talalta meg azt; de Isten e foldi vildg kozepette beszel hozzd. Am6snak egy erett gyumolccsel teli kosarat mutat es ezzel arra figyelmezteti, hogy Izraelre is eljott az osz es Isten kerneny tele fog kovetkezni (8,1-2). Jeremiassal azt az igazsagtalansagot lattatja meg, ami Jeruzsalemben tortenik, es ramutat, hogy Isten itelete kozel van (5,1-9). Ezsaiassal elemezteti a politikai szituaciot es altala int Ezsaias ovakodasra azoknak partjatol, akik idegen nepeknel keresnek fegyveres segitseget (31,1-9). Mindenesetre egyaltalan nem ugy nez ki, hogy naluk megsztint volna az embed gondolkodas, egy Ezsaias vagy Jeremias eppen az Istentol kapott belatas fenyeben intenziven elgondolkodott azon, hogy mit jelenthetne ez orszaga politikai es tarsadalmi helyzetere nezve. Egy Am6s vagy Mikeas elesen szernlelt minden gazdasagi es szocialis jogtalansagot, egy Hoseas vagy Malakias a papsagon beltili konkret visszassagok ellen protestalt.

A gonosz

Meg sulyosabb problemat okozott az, hogy az oszovetsegi helyek a gonoszt is a lelekre, sot neha kifejezetten Isten lelkere vezettek vissza. J6b 1,6-12 szetint maga a satan is Isten szolgaja es esak az 0 akarata szerint cselekedhet; nines ez maskent az 1 Kir 22,19-23 gonosz lelkevel sem, es Amos is igy sz6lhat: .Ha valami baj en a varost, visszafogottabbak lesznek es vegul teljesen elttlnnek. Izrael magtanulta komolyan venni a bunt ott is, ahol a gonosz erthetetlen hatalomkent tor az emberre.

Az Oszovetseg lezarasa utani idoben Izrael hivatalos tanit6i szamara dan to az ember szabad akarata. Terrneszetesen ket hajlam adatott neki, egy j6 es egy rossz, de az ember hajlamair6l van sz6, amelyek kozul valaszthat. Mar szuletesetol fogva kapta a Szentlelket vagy Isten Lelket, es az ember feladata az, hogy a Szentlelket az elet vegen ismet tisztan adja vissza. Az Oszovetseg gorog fordit6i is nagyon tart6zkod6ak ebben a kerdesben. Amig 1 Sam 16,23 elfogulatlanul mondta, hogy "Isten (gonosz) lelke" Saulra szallt es ot ortiltsegre inditotta, addig a Biblia gorog fordit6i esak "gonosz lelekrol" beszelnek, anelkul, hogy Istenre visszavezetnek,

De egeszen mas megoldasok is vannak. Mar az Oszovetsegben sz6 van a pogany istenekrol, sot egyszer egy pogany isten "rettenetes haragjarol" is, aki Izraellel talalkozott (2 Kir 3,27). Izrael mindenekelott a pusztai lelkekrol tud,

33

akiknek a hatalmabol engesztelo aldozattal kell megvaltaniamsgit tLev 16, 8-10), es a halott lelkekrol, akik bizonyos josoknak engedelmeskednek (1 Sam 28,7). Ez az intertestarnentalis korban fontossa valik. Ezt legalabbis tamogatta az evszazadokig tarto erintkezes a perzsa vallassal, amely azt tanitja, hogy a vilagot kezdettdl fogva egy io es egy gonosz lelek iranyitja es hogy mindkettcnek vannak szolgai, akik az ernberekert hareolnak. A legelesebben a qumrdni zsid6 szerzetesi gyulekezetben bukkannak fel ilyen gondolatok, ahol ket lelekrol vagy angyalrol beszelnek, akik az emberekert kuzdenek (1 QS 3,18kk) 4,23kk; Dam 5,18); a tizenket patriarcha zsido testamentumaban is talalhatok ugyanilyen elkepzelesek; esak itt meg "az ertelern belatasanak lelkercl" is sz6 van, mintegy kozbulsokent, aki megmutatja az embernek, hogy melyik oldaIra kell hajolnia (Juda 20,1-2). Vegiil a Krisztus utani 2. szazad egyik keresztyen irata a j6 lelkeket a Szentlelekkel vagy az erenyekkel is azonositja es a gonosz lelket az emberben lev5 gonosz lelkiismerettel vagy a bunos szenvedelyekkel (Hermes pasztora), De a donto az, hogy a zsidosag most is feltetlenul ragaszkodik ahhoz, hogy mindket lelket, a j6t eppugy, mint a gonoszt, Isten teremtette (lQS 3,25). Mind gyakrabban beszelnek gonosz lelkekrdl (peldaul T6b 6,8; Boles 7,20), es Josephus a demonokban a meghalt gonosz ernberek lelkeit latja (Bellum 7,185).

Ertekeles

Az Isten lelkenek idegensege az Oszovetsegben eldszor a profetai tapasztalatban mutatkozik meg. Az akkori zsidosagban ketfele m6don probaltak meg zoldagra verg5dni ezzel a kerdessel, de ezek a probalkozasok aligha felelnek meg a Szentlelek valosaganak. 6t nem lehet korlatozni arra, amit a regi profetak mondtak, s amit kozben alairtak es hivatalosan bibliai igazsagkent elismertek; mert a Szentlelek a jelenben is elo ; es nem konzervalhato egyszeriien a rmilt esemenyekent. Hogy ez milyen lehetetlen, az mar abban a felismeresben megmutatkozik, mely a korabeli zsidosag koreben is eleven maradt, hogy . a Szentlelekre megegyszer szuksege van, hogy meg is ertse, hogy mit jelentenek a profetak altal egy bizonyos helyzetben mondottak, az egeszen mas, mai problernak szempontjabol, De ellenkezoleg, csak pszichologiailag sem lehet letmi annak rendjet es m6djdt, ahogy a Lelek olykor fellep, es ugy magyarazni, hogy mindig a Szentlelekrol van sz6, amikor ilyen pszichologiai esernenyek tortennek. Hogy ez milyen lehetetlen, azt rna tudjuk, hiszen a drogok egeszen hasonlo elmenyeket hozhatnak letre. Igy nyitva marad a kerdes, hogy mirol ismerhet5 meg a valodi Szentlelek es hogyan kulonboztetheto meg mas elmenyektol, hogyan egyeztethetf ossze az oszovetsegi profetak donto jelentfisege es a Lelek szabadsaga arra, hogy rna ujra sz6ljon.

34

Az Oszovetseg meg egy rnasik problernat is hatrahagyott: Azt, hogy Isten terernteseben gonosz is van, az Oszovetseg is tudja, anelkul, hogy magyarazna, hogy honnan jon agonosz. Meg a btinesetrol sz616 tortenet sem teszi ezt. Nos az ember ezt a tenyt ketfele medon tapasztalja meg. Egyreszt tud a maga biinerol. Igy valasztott, de maskent is valaszthatott volna. Ezert a dentes neki adott szabadsagat komolyan kell vennie es a sajdt gonosz tetterol kell beszelnie, Masreszt ateli, hogy hogyan tor ra a gonosz, anelkul hogy vedekezni tudna, gyakran anelkul, hogy kepes lenne felismerni, Ezert meg kell latnia a gonosz gy5zedelmesked5 hatalmat, amely 5t vagy egy egesz nepet is egy id5- szakra rabszolgava tesz es a gonosz "lelkeral" kell beszelnie. Az Ujszovetseg korara mindket oldal hangsulyossa valt. Egyreszt az ember szabad akaratat hangsulyoztak es mindent az 5 dontesere vezettek vissza, masreszt egeszen erelyesen kezdtek beszelni gonosz lelekrol, vagy lelkekrol, akik az Istennel harcban allnak, mellette es vele szemben gyakoroljak hatalmukat, ugy hogy az ember olyanna valik, mint valami labda ket ellenfel kozott. De nyitott marad a kerdes, hogy hogyan lehet ezt a ket kijelentest osszeegyeztetni, Letezik Isten Szentlelke mellett olyas valami, hogy gonosz lelek? Vagy esak Isten Szentlelkevel szembeni embed engedetlensegrol van sz6?

2. A SZENTLELEK A TEREMTESBEN: ISTEN VILAGBAN VALO JELENLETENEK PROBLEMAJA

Az a gondolat, hogy Isten lelke munkalkodik a teremtesben, ebben az id5ben erosen hatterbe szorul, meg ha pl. a Zsolt 33,6 allitasait hasonl6an megisrnetlik is: "Te aki az ige altal kijelolted a mennyezet helyet es a lelek altal meger5- sitetted az eg magasat" (szir Bar. 21,4). Azt is tudjak, hogy Isten hatalmanak lelke, e lelek egyetlen lehelete megsemmisitheti a legfelelmetesebb szornyeket is, akik"sisterg5 g5zt fujnak" es "szemiikb51 iszonyu szikrakat hanynak" (Boles 11,18-20). De ritkava valnak az Isten teremt5 hatalmarol sz616 kijelentesek. Inkabb Isten bolcsessege jelenik meg, mint mindenek szerz5je (Boles 7, 21-22). Sir 24,3 szerint Isten szajabol jon el5 es mint kod boritja be a folder (Gen 1,2). Vagy Isten lelkenek a terrneszetben val6 tovabbi munkalkodasarol beszelnek. Isten tehat nem olyan mint egy oras, aki kezdetben mindent mozgasba hozott es aztan visszavonult volna. Ezert az akkori zsidosag ugy kepzeli el, hogy Isten angyalai, az 5 "szolg:ilatkesz lelkei" (Zsid 1,14), mozgatnak mindent a terrneszetben. Zsolt 104,4 szerint Isten szeleket tesz angyalaiva es langokat szolgaiva, Ugy ttinik, hogy a gorog forditas mar forditva erti, azaz Isten az 5 angyalait teszi szelekke (vagy i.Jelkekke") es szolgait tuzes langokka.

35

Igy magyarazzak ezt altalaban a kor zsid6 tud6sai is (Strack - Billerbeck III 678). Ezen angyalok vagy lelkek ala vannak rendelve a szelek tartalyai, a holdfeny ereje, a csillagok minden osztalya, tenger, der, ho, kod, harmat, esd, mennydorgesek es villamlasok. Ok nyitjak ki az esovfz tartalyat vagy indithat[ak meg es ugyanakkor feken is tarthatjak a mennydorgest es a villarnlast, hogy mindig egyszerre induljanak (et. En6kh 60,11-23; hasonloan Jub 2,2; tovabba Strack - Billerbeck III 818-820).

Masreszv a felvilagosult, moderniil gondolkodo zsidok mar nem tudnak j6l olyan angyalokrol beszelni, akik megnyitjak a vizcsapokat, hogy essen az eso. Es megis ragaszkodni akarnak Isten lelkenek rmikodesehez. Szamukra kinalkozik a sztoikus elkepzeles a termeszeti erokent elgondolt isteni lelekrol, ami minden! athat es mindennek osszetarto erot ad: "Mert az Urnak lelke betolti a foldkerekseget, tud minden szorol" (Boles 1 ,7). Philo egeszen kulonosen, ugy beszel a lelekrol, mint kotelekrol, amely magat a fat es a kovet osszetartja es szilardsagot ad nekik. Ez a min dent "osszefog6lelek", amely szamara egyuttal a Iegmagasabbrendu is, mar isteni "elem" (Erbe 242; Weltschopfung 131). Isten folenyet es terrneszetben valo rmlkodeset eppen termeszettudomanyosan tudja leirni. Isten lelke alkotja a legfelsobb reteget, amely a fold, a viz, a Ievego es a tuzes lehelet folott van, es az eget, Isten vilagat, de egyuttal a foldon mindent osszetart es egy univerzumma teremt (Trunkenheit 106; Einzelgesetze IV 123).

Itt is sok minden nyitva marad. Csak az valik vilagossa, hogy mindkettot sziikseges kimondani: Egyreszt Isten Szetlelke el minden terrneszeti esernenyben, eppugy a dicsoseges, mint a szornyuseges megnyilvanulasokban, De egyiittal nem ttinhet el annnak az Istennek a szabadsaga, aki a terrneszet egesz fejlodese folott all es azt iranyitja, egy anonim termeszeti erd kedveert, amit aztan annal inkabb istenitenek. Hogyan mondhat6 mindketto, aaelkul hogy egyiket vagy masikat megroviditenenk?

3. A SZENTLELEK MINT A MEGISMERES EREDETE:

AZ EMBERI LELEK PROBLEMAJA

A lelekrot sz616 bibliai dllitdsok magyardzata

Itt vetddnek fel a legsulyosabb keredsek. A palesztinai tsidosag tanit6i megjegyzik, hogy milyen veszelyesse valik, ha az ember lelket vagy ertelmet egyszerfien azonosftjik Isten Szentlelkevel, Ezert ott, ahol az Oszovetsegben ,)elek" all, gyakran valasztjak az artatlanabb "eletet hordozo lehelet" kifejezest, Sot Josephusnal majdnem teljesen elttinik az emberi lelket jelold .Jelek"

36

(pneuma) kifejezes; legfeljebb azt mondja, hogy a "psyche es a pneuma" (bizonyara szubssztanciaikra gondol) "a verben" talalhatoak (Antiquitates 3,260) .. A gorog forditok viszont eppen ellenkez61eg neha ott is a "lelek" szoval forditottak, ahol "eletet hordozo leheletrol" vagy egyszerfien csak "eletrol" volt sz6 (I Kir 17,17; J6b 34,14; Dan 5,23; 10,17; Ezs 38,12). Ez nem veletlen, Ha ugy kepzelnenk el a vilagot, mint a sztoikus filozofusok, hogy egy isteni lelek termeszeti erokent min dent it jar es osszetart, akkor az emberben levf Isten lelkerol szolo oszovetsegi kijelenteseket ugy kellene magyaraznunk, hogy ez a min dent atjar6 lelek az emberi lelekben vagy az emberi ertelemben koncentralodik a legerosebben. Igy olvassuk a Boles 7,22-26-ban:

"A bolcsessegben ugyanis lelek van, amely ertelmes, szent ... , athatja a szellemet, a gondolkodo, a tiszta es a Iegfinomabb lenyeket ... tisztasaganal fogva mindenen athatol. Hiszen Isten erejenek lehelete, a Mindenhato dicsdsegenek tiszta kicsordulasa .,. Az orok vilagossag kisugarzasa." Termeszetesen a tulandonkeppeni problema rogton lathatova valik: ugyanis mar a kovetkezo vers magyarazza, hogy [csak) "a profetaknak es Isten baratainak szent lelkeibe" jar be. 7,7 szerint is a "bOlesesseg lelke", tehat az "ertelem" annak adatik, aki keri Istentol es a 9,17 szerint csak az ismeri fel Isten tanacsvegzeset, akinek a "bolesesseg" ura "az 0 Szentlelket" ajandekozza "a magassagbol". De kozvetlenul emellett ujra az a rnasik mondat all, hogy Isten altalaban az emberbe .Iehelt egy tevekeny lelket", "az elet leheletet" (15,11).

Lelek es test

A nehezsegek csak akkor valnak valoban lathatova, ha inkabb egy egi lelek es egy foldi-materidlis test platoni szembedllitdsa felol kozelitjuk meg a kerdest. Ha meg szigonian tartjuk magunkat a bibliai iizenethez, akkor elkeriiljiik a test es a lelek ellentetet. Izrael tanitoi altalaban hangsulyozzak, hogy eppen a leleknek a testtel tortent osszekotese Isten teremto tette, meg ha Gen 2,7-el ragaszkodnak is ahhoz, hogy a test a foldbol szarrnazik, es a lelket az Isten lehelte bele, tehat az az egbol szarmazik. A kulonosen kegyes emberek mennybemenetelei "testben" vagy .Ielekben" tortennek, Ez a ketto egyforma elmenyt jelent; csak az egyik a konkret esernenyt hangsulyozza jobban, a masik az azt munkalo erot. Judit 19,13 szerint "nines test es nines eletlelek", es mindket kifejezes ugyanazt jelenti. Eppigy a Sir 14,16-17-ben: "Csak csald meg ate lelkedet ... megis minden test el fog pusztulni", es mlndketszer ezt jelenti: "Csald meg csak magad ... megis el fogsz pusztulni (mint minden ember)". Ezs 31,3 a heber szovegben az egyiptomiakrol szolt, akik "emberek es nern istenek", es lovaikrol, melyek "testek es nem lelkek" es ezzel csak azt mondta, hogy korlatozottak erejiikben. De ebbol platoni filozofiat hallot-

37

tak kicsendiilni, amelyben a materialis test nyomaszt6 es bfinos volt, csak a lathatatlan lelek isteni. Egy sz6szerinti forditas tehat most felreertheto lett volna; Ezert a gorog forditok, anelkul hogy az ellentet masik felet, "a lelket" megneveznek, csak "a lovak testerol" beszelnek, "amelyben nincsen segitseg". Ezzel, mivel egy szoszerinti forditast elkerultek, pontosan azt adtak vissza, amit a profetai szoveg eredetileg mondani akart.

De nern mindenutt ez a helyzet. Num 16,22; 27,16 Istent heber szovegben "minden test lelkeinek ura" nevvel illeti, mert minden, ami test, az elet lelket is tole kapta. De a gorog Biblia mar megkulonbozteti a lelkek birodalmat a test birodalmatol: Isten igy "a lelkek es minden test ura". Mar a Krisztus elotti 2. szazadban azt irjaa zsido Jubileumok konyve, hogy Isten a lelkeket az elso, a testi lenyeket pedig csak az otodik napon teremtette (2,2.11.). A Gen 6,1-4 erdekes tortenetet is ugy ertik ekkor, hogy az angyalok, mint "elo lelkek" az egbOl a foldre szallva a foldi asszonyok "testenek verevel" egyesultek, s igy olyan gyerekek szulettek, akik mar nem "a lelkekhez hasonlitottak, hanem testiek voltak" (et. Enokh 15,4; 106,17). Boles 7,1-2 is "testkent" fogja fel az embert, aki .magbol es gyonyorbol" van alkotva, mig a bolcsesseg lelke csak utolag kell, hogy megadhasson neki (7.v); hasonloan a 4 Makk 7, 13-14 is megkulonbozteti a hust, az inakat es az izmokat az ertelem lelketol. A legelesebben ujra csak Philonal valik lathatova az ellentet: szerinte vannak emberek, akik csak "ver es testiseg" altal vegetalnak, mig masok "az isteni lelek, az ertelern" altal elnek (Erbe 55-57). A .foldi porral" es a "test terhevel" ellentetben ez az ,,isteni lelek" folfele mutat es folfele vezeti "az ertelmet" (pflanzung 23-24). A testi leny ezert nem reszesul a lelekben (Nachstellungen 84). Csak a test nelkuli lelek ismerheti meg a test nelkuli Istent (Unveranderlichkeit 52-56; Riesen 31). Ezert a lelek szolgai sapadt, majdnem test nelkuli lenyek, majdnern csak csontvazak, akik mindent elhanyagolnak, ami a testnek kedves (Einzelgesetze IV 114; Riesen 30; Namensiinderung 32-33). A test es a testi vagy szemben all a kegyesseggel es az Isten megismeresevel (Traume II 67; Unveranderlichkeit 143); mert a test a lelek terhe, szolgasaga, koporsoja es urnaja (Erbe 268; Riesen 31 stb.). Mar a Boles 9,15 is hasonloan mondta ezt: "A romlando test gatolja a lelket, es a foldi sator ranehezedik a sokat ttin(5d(5 elmere." Itt Platon tanitasa az isteni Ielekrol, amely a materialis test bortoneben van, egyertelrmien belepte a bibliai kijelenteseket, Termeszetesen a bibliai kifejezesekkel tobbnyire "pneuma"-rol es "sarx"-rol beszelnek "psyche" es szorna helyett; de a "penuma"-t vagy isteni .Jeheletet" az "ertelemmel", a Platon szerinti legmagasabbrendii psyche-resszel azonositjak, mig a puszta eletero a verben van es igy az allatban is el (Nachstellungen 83). Mas helyeken ezt az ,,isteni lelket" is egyszenien "psyche"-kent ertik, amelyet

38

Gen 2,7 szerint Isten lehelt az ernberbe (Weltschopfung 135,144). Philonak ezek a kulonbozo zavaro megallapitasai csak azt mutatjak, hogy milyen nehez osszeegyeztetnie e bibliai kijelenteseket a maga emberr61 alkotott modern gorog szernleletevel.

Ertekeles

A mar az Oszovetsegben felvetodott nehezsegek most vilagosan elojonnek, Mert mondhatjuk-e, hogy az embernek es talan az allatnak is mar a biologiai elete egyszenlen azonos a Szentlelekkel? Vagy ez csak a "psyche"-re ervenyes, amit ezalatt mindig erthetunk? Vagy legalabb a gondolkodasi kepessegrol kijelenthetjuk, hogy egy a Szentlelekkel, megkulonboztetve az all at osztonetol? Vagy ennek a kepessegnek csak egeszen kulonleges megnyilvanulasairol, peldaul egy ember igazi bolcsessegercl, vagy talan csak Isten vallasos megismereserol? Es hogyan viszonyul ez az embernek adott kepesseg ahhoz, amit a Szentlelek kulonleges alkalmakkor talan egy· profeta elhivasakor, mond egy ernbernek? Hogy ezek a kijelentesek meg milyen tisztazatlanok, az abban is megmutatkozik, hogy bar a lelket (psyche) Isten ajandekanak tekintik, de csak mint kolcsonzottet, amely el is ronthato: vagy hogy az ertelmet Isten lehelte az ember be , de hogy va16di bolcsesseg csak ott el, ahol istenfelelem uralkodik, amit az embernekujra csak magatol Istentol kell megkapnia. Ide tartozik meg, hogy eppen Philonal csak az isteni inspiracio vezet el a donto istenismeretre, es az ertelern meg nem. Tehat (1) mint Plat on meg kell kulonboztetnunk az emberben egy isteni, egi reszt, az (5 lelket a materialis es ezert bfinos te6'k6l, amely az elobbit fogva tartja? Vagy (2) inkabb ugy kell gondolkodnunk az Oszovetsegi befolyas hatasara, hogy minden lelki leny ; amelyaz egben el, - tehat az angyalok es talan a megholtak Ielkei is, - tiszta es szent, minden testi leny pedigbfinos? Vagy (3) nyitottabbaknak kell lenniink a perzsa gondolat elctt es meg kell kulonboztetnunk a j6 is a gonosz lelkeket, amelyek aztan meghatarozzak a j6 es a gonosz embereket is a foldon? Mindharorn variansban elveszett a bibliai igazsag, az, hogy az ember testet eppugy Isten teremtette, mint az ember psyche-jet, vagy pneuma-kit es hogy 0 az egyetlen Isten es teremto. Terrneszetesen a bibiliai szemlelet szerint minden test korlatozott es a halaltol fenyegetett, de ez eppiigy ervenyes az emberi lelekre is. Termeszetesen a test nyitott minden lehetseges kisertesre is, de nem eppen az emberi lelek az, amely elohozza azokat es vereseget is szenved toluk? Vagy (4) kulonbseget kell tennunk az emberben egy Istentol adott es ujra hazavezetett vagy talan egy magasabbrendti eletre rendelt "lelek" kozott, akar a biologiai eletre, akar a lelki kepessegekre gondolunk inkabb, es akozott, amit az ember csinal belfile? A kerdes nyitva marad, es a kovetkezo resz meg nagyobb nehezsegeket mutat.

39

4" A SZENTLELEK A J6VOBELI KlTELJESEDESBEN:

A FELT AMADAs PROBLEMAJA

A Messids

Amilyen keveset beszel a zsidosag ebben az idoben a lelek mukOdeser6l a teremtes egeszeben, annal tobbet az egyes emberben vegzett miikodeser6l, s hasonlo tendencia ervenyesul a jov6rol alkotott eJkepzeIesek tekinteteben is. Varjak aMessidst, aki .Jelekben er6sen" foguralkodni (Sal Zsolt 17,37; 18,7), akire ki fog toltetni Isten dicsdsege es a belatasnak, a megszente16desnek es a kegyelemnek a lelke (Levi Test 18,7; Juda 24,2). S6t egy olyan helyen, amely valoszlmlleg csak a keresztyenseg megjelenese utan Irodott, "az Ember Fiar6l" is sz6 van, akire kitoltetik az .Jgazsagossag lelke" ugy hogy minden bfinos elpusztul (et. Bnokh 62,2).

Halhatatlan lelek?

De most mindeneke16tt az a hit tor maganak utat, hogy az ember psyche-je vagy pneuma-ja tul [ogja elni a haldlt, Amikor a Zsolt 16,10 kimondja azt a bizonyossagot, hogy Isten az imadkoz6nak a lelket nem szolgaltatja ki az alviIagnak, tehat nem engedi meghalni, hanem ujra meggy6gyitja, akkor a gorog forditok ezt val6sziniileg igy ertik: "Nem hagyod lelkemet az alvilagban", tehat feltetelezik, hogy a lelek a testi halal utan az alvilagba megy, es Isten ott is megorzi. Amikor a Zsolt 22,30 arrol "a lelekrol beszel, aki mar nem el", akkor a gorog fordit6 arrol "a Ielekrol, aki neki (ti. lstennek) el", ehhez termeszetesen tudni kell, hogy a heber ,,nem" sz6 majdnem ugyarnigy hangzik, mint a reszeshatarozs egyes szam harrnadik szemelytl himnerml alakja. Az 6szovetsegi Predikator ketsegtelenu] ketkedve kerdezi: "Ki tudja, hogy folszall-e az emberek lelke a magasba, es leszall-e az allatok lelke a fold ala?" (3,21), es iigy magyarazza, hogy ezt eppugy nem tudjuk, mint ahogy nern ismerjiik "a szel utjit, es a csontok forrnalodasat a terhes asszony meheben" (11,5). A szerz6 tehat azon a hiten gondolkodott, hogy minden elet tulajdonkeppsn az Istentol ajandekozott lelek-e, es mindinkahb ketelkedni kezdett. Ki tudja, hogy hogyan megy be ez a lelek mar az any a meheben formalodo gyermekbe? Az ember lelkenek fel kell szallnia Istenhez, de az allatenak nem? Hasonloan a zsid6 anya is azt mondja 7 kegyes fiarol, akik hitukert vertanusagor szenvednek, hogy nem tudja, hogyan jottek letre meheben es sernmi esetre sem 6 ajandekozta nekik "a lelket es az eletet "; s ebbdl eppen azt a bizalmat kovetkezteti, hogy a vilag tererntoje ezert halaluk utan ujra megadja nekik "a lelket es az eletet" (2 Makk 7,22-23). Meg bizakod6bb a Boles 12,1:,,A te el nem rmilo szellemed van mindenben, "azaz minden el6ben. Termesze tesan

40

az ember nem kepes a halal bealltaval eltavozo lelket (pneuma) vissi~ozni, e.s a lelket (psyche) amely a testet elhagyta, helyreallitani. Csak Isten VlSZ az ~Vllagba es hoz fel ujra (Boles 16,13-14). Ezert varja a szerzo azt is, ~ogy az Ig~zak lelkei mindenesetre Isten kezeben maradnak (3,1-4), hogy az igazak halaluk utan Istenhez keriilnek es orokke elnek (4,7-10; 5,5.15). Az ember maradandosagra teremtetett, es ebben csak az istente1enek ketelkednek (1,13; 2,1.23). Vilagosan kulonbseget tesznek test es lelek kozott, amint ez megf~lelt az akkori gorog vilagszernleletnek: A csontok a foldben fognak ~YU~O~I, de a lelek elni fog (Jub 23,31), hiszen az megiscsak Isten hasonmasa es kolcsone (phakylides 105-Hi8). Akkor a j6k lelkei orombe es dicsosegbe me~nek, a gonoszok lelkei az alvilagba szallnak (et. En6kh 103,4; 108,11). Sot olyan tulajdonkeppeni raktarhelyisegeket is elkepzelnek: ~elyekben egy-egy fulke van az igazak, a bunosok es a kulonleges esetek szamara, ah~l a"lelkek lelkei' (a psyche-k pneuma-i) varnak az iteletre (22,3-1~; h~sonl~an 4 Ezsd 780-87' szir Bar 21,23; 30,2 is). Meg inkabb gorog szemleletu, annt Josephus Flavius ~ond: A halalban szabadul meg a lelek a testtol (Antiquitates 19,325; Bellum 2,154-55; 6,47; hasonloan 4 Ezsed 7,78. 100. is).

A feltdmadds . .•.. • •

De a gorog gondolkodas puszta atvetelevel szernbeni ellenallas IS Vllago.san lat-

hatova valik ebben az id6ben. Eppen a Bolcsesseg konyve, amely a ~ele~ek az ember halala utani tovabbeleset - egeszen ugy, mint gorog ko~ta~.sat -: ~ testtol megszabaditott lelek eletekent kepzeli el, idezi azt. ~ os:ovetsegt mondatot (1 Sam 2,6), hogy egyediil Isten vezethet ~e ~ ~Vll~.gb~. es onnan ujra fol (16,13). Az Oszovetsegbol az akkori zsid6k szama~a IS don~oen fontos maradt - barrnennyire modernul gondolkodtak es barrnilyen nyitottak .voltak is a gorog gondolkodas elott -, hogy minden elet, kUl~n?s~n a ~~~l utani elet Isten mulhatatlansagaban Isten ajandeka, nem ~~gat~l e.~tet.o~o dolog, nem egyszenien az ember tulajdona. Dan 12,1-3 tanitja elosz~~ ~lagos~ a jovendf [eltdmaddst, espedig az Iteletre, az orok eletre.vagy az or~.k gyalazatra val6 feltamadast. S6t alkalmankent ugy magyarazza~, hogy a fo~d meg- 6rzi a halottakat a feltamadasig olyan kulsejfieknek, annlyenek h~alu~o~ voltak, s aztan ugy fognak ujra fel is tamadni (szir Bar ~0,2). A l~~t?bb zsido tanito de kulonosen a vilag vegenek Ieirasaval foglalkozo korabeli rraso.k ~zzal oldjakrneg a problernat, hogy bar a .Jelek" a halal utan tovabb .fog elm, ~e csak a feltamadaskor, az utolso napon fog tijra feltamasztot~ l~lkevel egyesulni es akkor fog Itelet ele allni, Termeszetesen nem egeszen vilagos, h?gy ahalott test egyszerfien a tovabbelf lelekkel fog-e egyesiilni, vagy megegyszer megkapja-e Isten lelket.

41

5. MIT JELENT MINDEZ?

Izrael evszazadokon keresztiil tapasztalta Isten lelkenek mfikodeset es megprobalta ezeket a tapasztalatokat szavakban is kifejezni, Kezdettdl fogva donto volt az a tapasztalat, hogy Isten vdratlanul, minden embed gondola tot es tervet keresztezve, minden emberileg lehetsegeset meghaladva torhetett be. Igy tapasztaltak meg ot mindenekelott a profetak es Izrael nepenek vezetdi, egeszen kulonosen az Inseges idokben. De voltak hamis profetak es vezerek is, akik szerencsetlensegre vezettek a nepet. Jezus korara mar ket pont vilagossa valt: Egyreszt minden lelki tapasztalatot ahhoz kell merni, amit Izrael az evszazadok soran tanult es bibliajiban hagyomanyozott; de nem szabad arra korlatozni, mintha Isten lelke rna mar nem tudna maskent mtlkodni, mint az Irason keresztul, Masreszt ketsegtelenul fontos, hogy j6zanul figyeljunk arra, hogy nem keverednek-e bele emberi vagyak es osztonok, de ezt nem szabad egy olyan inspiracios teoriava valtoztatni, amely pszichologiailag pontosan lefrhat6, mintha akkor, ha az emberi ertelem ki lenne kapcsolva, csak Isten hangja lenne hallhat6, es nem bukkanhatnanak fel nagyonis emberi hangok a tudatalattib6l.

Fontos marad, hogy Isten lelkenek hatalma mindent korulvesz. () nem egyszeruen egy a tobbi kozul. Ezert fogadta el eleinte Izrael a szerencsetlenseget is, es altalaban a vilagban elofordulo minden gonoszt hittel Isten kezebOl, Lelkenek munkajakent, De fokozatosan megtanult pontosabban kulonbseget tenni. Terrneszetesen egy olyan gonosz lelekrol, amely egyenjogiian allna Isten ]6 lelke mellett, nem lehet beszelni, ha az ember nem akar mindent, amit az Oszovetseg felismert, ujra feladni. De egyre vilagosabban lattak, hogy az ember ellenszegiilhet Isten lelkenek es ezzel gonoszt tehet. Termeszetesen ezt olykor iigy tapasztalja meg, hogy a gonosz ellenallhatatlan hatalomkent tor ra. A gonoszt tehat sernmi esetre se szabad artatlannak feltuntetni, Ezt akarjak mondani az ebben az idoben sokasod6 kepek a gonosz lelkekrol vagy a satasrol. De ellenkez61eg, nem mentegetozhet az ember egyszenien a gonosz hatalmakra va16 mutogatassal sem, mondvan, hogy alajuk van vetve. Ebben is olyan valami latszik, ami az ember szivenek melyebol szall fel, es ellenkezik Isten lelkevel.

Az vilagos, hogy Isten lelkenek mukodese nem korlatozhato a profetak rendkiviili es gyakran sajatos elmenyeire. Vegso so ron minden eletet, a termeszet es a sajat erzekek es erfik egesz - gyakran oly megreszegitd - sokfeleseget es dicsoseget ra kell visszavezetni. Ha olyan gyakran angyalokr61 beszelunk, akik mindent veghezvisznek, akkor kulonosen erosen hangsulyozzuk ezt a gondolatot; ha moderniil, termeszettudomanyosan gondolkodunk, akkor azt hang-

42

sulyozzuk, hogy Isten lelke fog at es tart eletben mindent, anelkul, hogy reszletesen atgondolnank, hogy hogyan fiigg ez ossze a Szentlelek kulonos megnyilvanulasaival, peldaul a profetaknal,

Ezert a legnehezebbe az a kerdes valik, hogy hathogyan reszesedik az ember Isten lelkeben. Mindeneke16tt nem egysegesek abban, hogy valoban az egesz teremtes, tehat az egesz ember is kozvetlen lapcsolatba hozhato-e Istennel, vagy nem kellene-e inkabb szetvalasztani a "testet" es a "lelket", espedig nemcsak ugy, hogy oszovetsegi ertelemben a "testet", mint mulandot es korlatozottat eltavolitsak IstentOl es az 6lelket61, han em ugy, hogy benne teljesen szembeallitsak a foldi-rosszat es az isteni-j6t. D~ az .Oszovetseghez ragaszkodo zsidok ellenallasa itt is erezheto. Bar most IS sZI~es~n bes~.eln~k a

Ielekrol", amit Isten az embernek mint legmagasabbrendu reszt aJandekozott, Ez megis mas mint az Oszovetsegben, ahol az embert min dig egeszkent szernleltek, meg ha kulonboze nezopontokb6l is. Ha mint elot "lel~knek", vagy mint mulandot "testnek" neveztek, akkor soha sem c~ak az ag~.a~.a g~ndoltak megkiilonboztetve az izmaitol vagy csak az erzelmere megkulonboztetve a csontjaitol. Ez most a gorog befolyas alatt maskent tortenik. De ahhoz most is ragaszkodnak, hogy ennek a leleknek ott, ahol va16ban bolcsessegre vezet, Isten kiilonleges ajandekakent kell hozzajarulnia a tlsztan biologiai-ter-

meszeteshez.

Ez kiilonosen akkor valik fontossa, amikor az egyen haldl utdni sorsarol gon-

dolkoznak. Termeszetesen egeszen ugy kepzelik el, hogy a halalkor a .Jelek" elmenekiil a holttestbol es a levegoben vagy az alvilagban vagy a mennyei karnrakban el tovabb: de megintcsak donto marad az a belatas, hogy ez meg nem a teljes beteljesedes, hanem hogy azt egyediil Isten fogja megadni, espedig ugy, hogy akkor majd a test is ujra ervenyesillni fog, ~rmes~etes~n e~ sokkal dicsasegesebb formaban. Koriilbeliil ezek azok a felismeresek es kerdesek, amelyekkel Jezus mnkodesekor talalkozik Palesztinaban. Tobbek kozott errol kell sz6lnia reszletesen a most kovetkezo fejezetnek.

43

IV. A SZENTLBLEK AZ UJSZOVETSBGBEN

Az ujszovetsegi gyiilekezet is tapasztalta a Lelek rmikodeset, el6bb, mint arr61 gondolkozni kezdett volna illetve miel6tt megprobalta volna szavakban kifejezni, hogy hogyan irhat6 le ez a rmlkodes. Az ujszovetsegi gyiilekezet is csak fokozatosan tanult meg latni, es nem fedezte fel mar a legelejen a Szentle!ek minden dimenziojat, Ha meg akarunk ismemi egy embert, akkor az egesz eletet meg kell neznunk, a kis es a nagy dolgokat, a tevutakat es a megvilagosodasokat, a bukasokat es a sikereket. Nem elegedhetunk meg egy par szaraz adattal es az "ere dmenyekkel " , a teljesitrnenyekkel, amelyeket vegul veghezvitt. Igy lepesrol-lepesre kell megtennunk az ujszovetsegi gyiilekezetet felfedez6 utunkat es kell betekintenunk mindabba, amit az a Szentlelekkel kapcsolatban tapasztalt.

1. A SZENTLELEK MINT AZ !DEGEN

Jezus

A forrasok

Az evangeliumok Jezus halala utan 30-70 evvel irodtak. Mar els6 olvasasra feltiinik az else harem es a negyedik evangelium kozti nagy kulonbseg. Ott lenyegeben Jezus egyes szavait vagy rovidebb beszedreszleteit olvassuk, s emellett meg azt latjuk, hogy peldaul csak Mate az, aki a kisebb reszleteket melyek Marknal es Lukacsnal meg kulon szerepelnek, nagyobb beszedekkeallitja ossze; Jdnosn:il ezzel szemben hosszabb beszedeket talalunk, amelyek mar nem Isten orszagarol szolnak, hanem majdnem kizarolag Jezus szemelyerol, Ha Jezus ott viszonylag rovid beszedekben Isten orszagarol beszel akkor itt minden kepes beszedben onmagarol, espedig ugy, hogy nem ehhez v~gy ahhoz hasonlitja magat, hanem kijelenti: "En vagyok az igazi sz616t6, a jo pasztor, az eletnek igazi kenyere." Kizart dolog, hogy Jezus mindket forma ban beszelt es ezenkivul az is, hogy az egyez6 evangelistak csak azt 6riztek volna meg, a masik pedig csak ezt. Ha azt kerdezzuk, hogy hogyan beszelt Jezus, akkor az elsa hdrom evangeliumuoz kell tartanunk magunkat es ott is reszlete~en mer~ege~iin~ kell, hogy - nyelviik es talan kozbevetett magyarazo megjegyzeseik miatt IS - milyen mertekben kiegeszitve adjak vissza azt. Az, hogy ez megtortent, tulajdonkeppen magatol ertetodd, mi is igy teszunk, amikor beszamolunk egy beszedrol vagy egy predikaciorol. Egy esemenyt csak ugy tudunk igazan elmeselni, ahogyan ateltuk, mikozben olykor lenyegtelen dolgo~t kiemelunk, .ugyanakkor fontosakat nem veszunk figyelembe. Ez nem jelenti azt, hogy Janos azzal, hogy egeszen mas formaban tolmacsol kevesbe lenne igaz. Nehany ponton jobban megertette, mint mas, hogy mit akart Je-

46

zus valojaban mondani, vagy mfikodesevel kifejezni, Csak 6 ezt a sajat nyelven es kora nyelven fogalmazta meg. Abb61 is lecsap6dik valami, hogy mit jelent Jezus feltamadasa 6ta a gyiilekezet szamara es hogyan cselekedett vele, Val6- szimileg Mark lejegyzese a legregebbi. Mate es Lukacs emellett meg mas tradici6kat is kozosen hasznalt.

ISTEN DISZPONALHAT ATLANSAGA: A MESSIAs

Az els6 megallapitas, amit teszunk, meglep6: Jezus aligha beszelt valaha is a Lelekrol, Es ez a megallapitas megsem igazan meglep6; hiszen Jezus Istenrol sem adott soha tulajdonkeppeni tanitast, hanem majdnem mindig csak peldazatokat beszelt rola. Eppigy hiaba keresunk Krisztusrol sz616 tulajdonkeppeni tanitast is. Sohasem nevezte magat Krisztusnak (Messiasnak), Isten Fianak vagy az Dr Szolgajanak; megis egesz igehirdetesevel es mindenekelott egesz magatartasaval semmi masrol nem tett bizonysagot, mint Istenrol. Ezt 6 oly medon tette, ami messze tulment mindazon, amit a Messiastol, az Isten Fiatol vagy az Dr Szolgajatol vartak. Betegeket gy6gyit, embereket hiv kovetesere es kijelenti nekik, hogy id6leges es orok udvuk attol fugg, hogy hallgatnak-e ra vagy sem (Mk 1,16-34). Megbocsatja a btinoket, gyakran anelkul, hogy egyetlen sz6t is sz6lna, peldaul ugy, hogy a vamszeddt meghivja asztalkozossegebe (2,1-17). Sohasem hasznalja a profetak kovetsegi formulajat "igy szol az Dr" vagy a teologusoket "meg van irva"; igy fogalmaz "en pedig azt mondom nektek" es ezzel meg Isten parancsaval is szembehelyezkedik (Mt 5,21-48). Nyiltan kijelenti, hogy benne, mukodeseben es igehirdeteseben mar itt van az Isten orszaga es 6 olyan mint "az Isten Ujja" (Lk 11 ,20; 17,20-21). 6 mer az "Atyahoz" (Abba) imadkozni, amit meg soha egyetlen zsid6 sem mert megtenni (Mk 14,36), es mindig vagy "atyamr61" vagy "atyatokr61" beszel; tudja tehat, hogy fhii viszonyban all az Istennel, amely mas mint a tobbi embere, Ezert beszelhet az ,,Atyar61" es a .Piurol'' is(Mk 13,32; Mt 11 ,27). Ez termeszetesen nem ugyanaz, mintha egyszeriien Isten Fiarol beszelne. Aki igy beszel, mint Jezus, az inkabb a .Fhmak" az .Atya" ala rendeltseget hangsulyozza, mig az, aki az .Jsten Fiarol" beszel, azt huzza ala, hogy nem embed sziil6k fiarol, hanem eppen az Isten Fiarol van sz6. Termeszetesen megis magaba foglalja Jezusnak az Atyahoz valo egyedulallo kotodeset, Es vegul maganyban es elhagyatottsagban szenved, ahogy senki sem varta az Isten Fiatol: nem ugy mint egy kovetoitol megcsodalt hith6s es nem is az Istennel valo bels6 kotottsegben, amely minden fajdalmaat es felelmet elfedett volna, hanem ugy, hogy hangos kialtassal hal meg.

47

Jezus tehat Messiaskent, Isten Fiakent es Isten szolgajakent iii es err6l teljesen tud; de nem tanit r6la es inkabb egesz magatartasaval es igehirdetesenek ige-. nyevel mutat ra ugy, mintha ezt kozvetlenul kimondana,

ISTEN DISZPONALHAT AT LANSAGA : A LELEK

Ugyanez ervenyes a Lelekre. Ha Szentlelek alatt azt ertjiik, hogy Isten a foldon jelenvalova es mukodfive valik, akkor Jezus minden mukodese nem egyeb mint Isten Lelkenek az elete. Az, hogy Jezus nem beszel a Lelekr61, hanem Ulekben cselekszik es beszel, valami dontd dologra mutat: A Lelek mukodeseben iijra csak ugy talalkozunk eloszor Istennel mint az idegennel, aki egeszen varatlan es nem csomagolhat6 be konnyeden egy ertheto tanitasba. Jezus fellepese akkoriban sokkal megbotrankoztatobb volt, mint ahogy ezt tobbnyire elkepzeljiik. Az, hogy mukodese egy negyvennapos pusztai tart6zkodassal kezdodik, mar a misszionariusokat a ghanai profetakra ernlekeztette, akik egyfajta mamorban az erdobe futottak es hetekig ott maradtak elfelejtve , Aztan egyszerflen embereket hiv el csaladjuktol es hivatasuktol, s6t sajat anyjarol is ugy beszel, mintha semmi koze nem lenne hozza. 6 maga az emberek joszivilsegebol el, estanitvanyait, akik korabban megbfzhato kezrmivesekkent es hivatalnokokkent tartottak fenn csaladjaikat, elelem, penz es kabat nelkiil kuldi szolgalatba. Sz6ba elegyedik a megszallottal es megtori a szombatot. Nem mtikodik egyiitt sem a zelotakkal, akik Isten Lelkenek oszovetsegi tetteire hivatkoznak es langolo hitbeli batorsaggal folytatnak emberileg kilatastalan harcot a r6maiak ellen, sem a szadduceusokkal, akik tulzott politikai jozansagot tanacsolnak, sem a farizeusokkal, akik csak az egyen kegyessegevel torcdnek es a politikat legszivesebben magara hagyjak. Hirtelen oromkialtasban tor ki es Isten kijelenteseire hivatkozik, amelyek ellentmondanak annak, amit Isten a Szentirasban mondott. Olyan emberekhez fordul oda, akik mar evek 6ta nem jartak istentiszteletre, es megttiri asztalanal a paraznakat. Meg fontosabb az, ahogyan Istenr61 beszel. Pelddzatokat beszel'el. Egy peldazatot csak akkor erthetunk meg, ha az megindit minket. Egy peldazat jelenthet rna ezt, holnap azt. Egy peldazatot sohasem birtokolunk orokre. Termeszetesen megtanulhatjuk kiviilr6l es ebben az ertelemben "biItokolhatjuk", de hogy mit jelent ebben vagy abban a szituacioban, azt sohasem tudjuk e16- re, Ha Jezus peldazatokban beszel Istenrol, akkor azert tesz igy, mert tudja, hogy Isten e16 Isten, aki mindig ujra sz6l hozzank es aki sohasem all a rendelkezesunkre. Azt is mondhatjuk: Isten mint Szentlelek Jelen van az ember vilagaban, sohasem fixalt, mindig ujra meglep6 es kulonos, mindig ujra hatalmas,

48

hogy minket megmozgasson es celjat munkalo, Ha Jezus peldazat nelkul beszel, akkor tobbnyire csak azert, hogy minket cselekvesre hivjon fel. De itt sines kesz rendszer, amit egyszenien atvehetnenk, hogy allandoan tudjuk, hogyan kell Isten irant engedelmesnek lennunk es helyesen cselekednunk. Annak, aki meg el akarja temetni az apjat, azt mondja, hogy eppen most kell vele mennie (Lk 9,59-62); a masikat, aki kovetni akarja, hazakiildi az oveihez (Mk 5,19); az egyikt6l azt kivanja meg, hogy ajandekozza el minden vagyonat (Mk 10,21); masokhoz beter Jezus, anelkul hogy elvarna, hogy hazukat es vagyonukat feladjik (Lk 10,38; Mk 2,15). Bar itt is vannak vilagos iitmutatok, melyekkel megmutatja nekiink Jezus azt az iranyt, amerre mennunk kell~ es vannak megszorftasok is, melyek meg akarnak 6vni att6l, hogy eltevedjunk, de nincsenek szabalyok, amelyek min dig es mindentitt ervenyesek es minden reszletet meghataroznak, hanem csak az elO Isten letezik, aki mindig ujra azt

kivanja t6liink, amit eppen most aktualis tenni. .

Istent tehat nem lehet "onmagaban es onmagaert" birtokolni, hanem csak ugy, hogy olyan valosagga valik benniink, amely megmozgat es meghataroz, boldogga es szabadda tesz, beszedre es cselekvesre indit minket. Vajon mas ez, mint amit az Oszovetseg Isten lelkekent leirt? De az, hogy Isten ugy tor rank, mint idegen es nemegyszenien az emberi gondolkodas legmagasabb magassagaiban vagy az emberi-lelki ateles legmelyebb melysegeiben talalhato, Jezusnal nem kulonlegessegekben mutatkozik meg - hogy valaki meztelenul a foldre borul, vagy kepes agyonverni ezer filiszteust -. Abban mutatkozik meg, hogy Isten sosem kerul vegervenyesen a hatalmukba. 6 teljesen szabadsagban hatarozza meg eletunket es kozben megis hu marad onmagahoz es nem ugy tunik fel hoI itt hol ott, mint egy bolygotuz. Azaz Isten mint Szentlelek jon hozzank. AZ: ami tehat Jezust jellemzi, alapjaban veve egeszen egyszeni valarni: (j valoban szdmol Istennel es ezert peldazatos igehirdeteseben, egesz miikodeseben, szenvedeseben es halalaban varja, hogy ez az e16, valosagos Isten onmagarol bizonysagot tegyen es maga kezdjen el cselekedni es beszelnl. Nyilvanvaloan ugy tanitunk a legjobban a Szentlelekrol, hogy -: an~lk~~ hogy sok sz6t ejtenenk r6la - szamolunk vele es engedjuk behatolni az eletunkbe.

49

A gyiilekezet tanuvallomdsai Jezusrol Jezus minta.Lelek.hordozoja

Isten idegensege es diszponalhatatlansaga olyan kovetkezmenyekkel jart, hogy az els6 harem evangelium alig mert beszelni Isten Lelkenek jelenleterdl a tanitvanyok eseteben. Jezusban, - de csak benne - Isten belepett az eletukbe. Jezus tehat Isten Lelkenek hordoz6ja. Ez meg egeszen megfelel az oszovetsegi gondolkodasnak, ahol a Lelek - amennyiben tobb mint eletero - csak a kulonlegesen kivalasztott emberekben, mint peldaul a profetakban el, es csak a vegiddben fog kitoltetni mindenkire , A Szentlelek elleni bunr6l sz6l6 nehez iget Mark (3,30) azokra vonatkoztatja, akik Jezus csodatetteiben nem akarjak elisrnerni a Lelek rmikodeset. Most itt nem foglalkozhatunk reszletesen ezzel az igevel; csak azt mondhatjuk, hogy biztosan nem azok ellen az emberek ellen iranyul, akik felnek att6l, hogy elkovettek ezt a btlnt, hanem azok ellen, akik sajat kuldetesukrol szilardan meggyozodve harcolnak Isten ellen, teljes tudataban annak, amit tesznek. Az itelet sulyos fenyegetese tehat azokaf akik mint az Antikrisztus, maguk akarnak istenek lenni. Fentebb mar beszeltook Jezus mondatarol: .Ha pedig Isten ujjaval uzom ki az ordogoket, ketseg nelkul elerkezett hozzatok az Isten orszaga" (Lk 11,20). Mt 12,28 az .Jsten ujja" kifejezest a .Szentlelek'<kel helyettesiti, mert a dernonok khlzeset eppen az Isten Lelke rmlkodesenek latja (vo. 12,18-al is).

Ha a szinoptikus evangeliumok gyakran beszelnek ·"tisztatalan, gonosz, demoni lelkekrol ; (melyekr6l egyebkent csak a Jel 16,13-14-ben a 18,2-ben es az ApCsel-ben van sz6) akkor arra a felelmetes hatalomra akarnak ramutatni, amely ellen a Jezusban mfikodo Isten Lelke harcol es melyek felett urra lesz. Arr6l, hogy ezek a lelkek honnan kapjak erejuket, nem gondolkoztak. Nem a gonosz rnegmagyarazasarol, hanem legyozeser6l van szo, Ez az elkepzeles messzernenoen megfelel annak, amit a korabeli zsidosagban altalanosan hittek. Az, hogy a Lelek Jezust a kisertovel szembeni harcra a pusztaba uzi (sz6- szerint: kiveti), a profetai tapasztalatokra emlekeztet (Mk 1,12). Lukacs ezen a helyen azt hangsulyozza ercsebben, hogy Jezus a Lelek ura: "SzentIelekkel telve visszatere .,. es vitetek a Lelektol a pusztaba" (4,1). Hason16an olvassuk a 4,14-ben is, hogy "a Leleknek erejevel" tert vissza Galileaba. Mindeneke16tt pedig csak Lukacs 4,18 szamol be Jezus elsd programszenl predikaciojanak textusarol: "Az Urnak Lelke van rajtam" (Ezs 61,1) es 10,21 Jezus .Lelekben" val6 orvendezeserol. Mindezeken a helyeken Jezusrol van sz6. Benne valtak ujra e16ve az oszovetsegi profetai tapasztalatok; Benne lett valosagga Isten Lelke, Ez a Jezus megkeresztelkedeserol sz6l6 elbeszelesben jut a legerosebben kifejezesre. Mk 1,10-11 arr6l szamol be, hogy J ezus latta, amin t megnyiltak az ,egek, leszallt ra a Lelek es Isten hangja ezt mondta neki: "Te vagy az en xerinti

50

szeretett flam ... " Mark tehat ezt Jezus viziojakent beszeli el. A kesdbbi evangelistak mar objektiven beszelnek es egyszenien azt mondjak, hogy megnyiltak az egek es a Lelek leszallt. Es Isten szavanak fogalmazasa is harmadik szernelyfi, s nem csupan Jezushoz intezett megszolitas: .Ez az en szeretett fiam." De akar csak Jezus, akar masok is lattak es hallottak, ketsegkivul mindharem evangelista azt akarja mondani, hogy Jezus egesz jovendo eleteben ani leszallt Isten Lelke fog megnyilvanulni.

Jezus mint bir6 es.Lelekkel keresztelf

Ezert kifejezetten megkulonboztetik Jezust Keresztelf Janostol is. Ez vizzel keresztel, Jezus pedig "Szentlelekkel es tflzzel" (Mt 3,11). A tuz az itelet jele, amely min dent eleget, ami Isten elott nem allhat meg. Emlekszunk arra, hogy a .Lelek" es a "Szelvesz" az Oszovetsegben egy es ugyanaz a sz6 es hogy Izrael gyakran a pusztai vihar tombolasaban latta meg Isten Lelket. Isten itelete "viharban es tfizben" megy vegbe: .forgoszellel, viharral es emeszto ttlznek langjaval" latogattatik meg Jeruzsalem (Ezs 29,6). ,,Maga az Ur jon a tavolb61; haragja langol ... nyelve mint a perzselo tfiz, lehelete olyan mint az arado patak" (30,27-28). Amikor "az Ur keze" megragadja Ezekielt (1,4), forg6szelet lat rohanni eszakrol, melyet egy felho es lobogo tiiz kiser. Egy Krisztus utani els6 szazad veger61 szarmazo zsid6 irat ugy abrazolja az Ember Fiat, hogy szajabol tuzes aradat es eg6 vihar csap ki (4 Ezsd 13,10.27). Mal 3,19 es Ezs 41,16 alapjin zsid6 tud6sok is "tUzkent es viharkent" festik le az Iteletet (Strack - Billerbeck IV 853). Ugyanazt a kepet hasznaljak, mint a Mt 3,12:

Ha a gabonamagot a cseples utan megrostaljak, a forgoszel minden polyvat elsodor. Igy Kereszteld Janos szava eredetileg a messidsi btrot jelenti be, aki szelvesszel es tiizzel jon majd; De a gyiilekezet megertette, hogy semmi sem 0- lyan udvos, mint ez az itelet, amely Jezussal koszontott ra, Ezert megtanulta az iteletet Isten szent es megszentel6 lelkekent ertelmezni. Ahol tehat az ember megerti, hogy eletevel Istenre van utalva es nem boldogulhat egyedul, oda Jezus erkezett meg szavaval, es ezzel valami Isten Szentlelkebol.

Szuzt61 szuletes

Jezusnak ez a Szentlelekkel val6 paratlan betoltottsege meg vilagosabba valik a Szuzt6l szuletes torteneteben. Bar Lukacs arrol tud6sit, hogy mar Keresztel6 Janos telve volt Szentlelekkel az anyamehtol fogva, s igy "Illes 1e1- kevel es erejevel" mfikodhetett (1,15-17); de ezen messze tultesz az a kijelentes hogy Jezus a Szentlelek altal fogantatott (1,35). Egeszen hasonlit ehhez a Mt 1,18. Ezert is mondhatja Jukacs Kereszte16 Janosrol, hogy "novekedett" lelekben, de Jezusrol nem, bar a r6la sz616 mondat egyebkent majdnem ugyanugy hangzik (1,80 ill. 2,40).

51

Nos ugy ttlnik, hogy eppen ezt a tortenetet kulonosen nehez elhinnunk. De mit jelent tulajdonkeppen "ezt elhinni"? Vajon azt, hogy igaznak tartjuk-e, hogy biologiailag pontosan igy jatszodott le, vagy nem, ugyanis egyaltalan nem ez a donto, hiszen akkoriban sok hires ferfirol, peldaul Platonrol vagy Nagy Sandorrol hittek, hogy ernberi apa kozrernukodese nelkul fogantattak, 40-50 evvel kesobb egy pogany Iro is arrol tudosit, hogy az egyiptomiak nem tartjakhihetetlennek, hogy egy istennek a lelke foldi asszonyhoz kozeledhessen es benne eletet nernzhessen; Igy sziiletett peldaul Heraklesz, a hos (Plutarchosz, Numa 4,44kk). A Sziiztol szuletes az akkori vilagszemlelet szerint bar rendkiviili de nem paratlan jelenseg volt, es Jezust ezzel csak mint egy nagy embert, de nem az egyedulallo Isten Fiat Irtak le. Ez tehat egyaltalan nem volt uj, a hittol me gkivant , hogy a SziiztOl szuletest lehetsegesnek tartsa. Hiszen a biologiai elozrneny iranti erdeklodes csak akkor lenne fontos, ha a Bibliatol egeszen eltero medon a testet (szarx) a test (szoma) es annak szexualitasa ertelmeben rossznak tekintenenk.

Ha az ember igy gondolkodik es kovetkezetes, akkor ketsegtelenul tovabb kell lepnie Maria szeplotlen fogantatasanak tanahoz, tehat azt kell elkepzelnie, hogy mar Maria bfin nelkul fogantatott, jollehet szuleinel szexualis aktus tortent. De ha a Bibliaval osszhangban azon a meggyozodesen vagyunk, hogy Isten a test es a lelek teremttije, akkor az 0 szabad teremtoi mukodese mindkett6t atfogja. A Sziiztol szuletes tortenetenek, de talan a Maria szep16telen fogantatasarol sz6l6 mai katolikus tannak is, tehat az a tulajdonkeppeni ertelme, hogy Isten szabad tererntoi mukodese, amely mar Izrael tortenete folyrnaman (es igy Jezus szuleinel is fennallt), Jezus sziileteseben iutott dontd kiteljesedesre, Bio16giailag ez eppugy vegbemehetett ket ember testi egyesulese altal ( amint ezt Maria szuleire vonatkoz6lag mindenesetre el kell fogadnunk) mint anelkul, Mindenesetre a Sziiztol va16 szuletes az Ujszovetsegben nem jatszik fontos szerepet, Nem fordul elO a hit kulonbozo megfogalmazasaiban, a nevezett ket helyen kivul egyaltalan sehol sern, Mate es Lukacs evangeliumainak egyeb fejezeteiben sem, s meg a tulajdonkeppeni karacsonyi tortenetben sern. Pal es Janos semmit sem tudtak rola, Pal egyszeriien "asszonyt6l szuletettnek" nevezi Jezust (Gal 4,4), ahogyan akkoriban minden ernbert neveztek. Janos nern Jezust, hanern a hiv6ket jellemzi ugy, hogy "nem verbol, sem a testnek akaratabol, sem ferfiunak in dulatjabol , hanem Istentol szulettek" (1,13), s nern korrigalja a zsid6kat sem, akik "az 0 apjarol es anyjarol" beszelnek (6,42). A tortenet tehat - egy onrnagaban meg tobbertelrrni - jele annak, hogy Jezus szuletese folott Istennek olyan kozvetlen teremtoi cselekvese all, amilyen kulonben egyetlen ember folott sem,

A Szentleleknek ebben biztosan nines sernmi koze Isten es ember valamilyen

52

szexualisan elkepzelendo egyesulesehez. 6 Isten teremto hatalmanak Lelke, ahogyan mar Gen 1,2 is megnevezi es most ujra az uj tererntes kezdetenel sn, Mate szamara ezert sokkal fontosabb a nevadas: ,,6 szabaditja meg nepet annak btineibol", es 0 a "Veliink az Isten" (1,21-23); Lukacs szamara Jezus Istennel valo teljes egysege a donto, arnely messze meghaladja a Kereszte16 Janoset, Nem a SziiztOl szuletes, hanem ez a neve, es Keresztelo Janossal szembeni abszohit folenye mutat paratlansagara. Meg ha itt letszertibben van is szo arrol, hogy Jezus kezdettol fogva Isten Fia, mint megkeresztelkedesekor, a lenyeges megis az marad, hogy Isten szabad es levezethetetlen cselekvesevel munkalja annak a Jezusnak a szuleteset, aki teljesen az (5 Lelke altal meghatarozva fogja elhozni Isten udvet es jelenletet. A Leleknek e szuletesnel jatszott szereperol mondottakkal Jezus titka van korulirva, es nem magyarazat, mely ezt a titkot egy (a korabeli szemlelet szerint egyaltalan nem paratlan) csodaval akarna erthetove tenni.

A Lelek mint Jezus feltamadasanak ereje

Ez az ismeret vegul oda vezetett, hogy husvet utan Jezus [eltamaddsdt is lsten teremto Lelkenek munkdjakent ertelrneztek. R6m 1,3-4-ben Pal egy regi gyiilekezeti hitvallast idez, amely Jezusrol azt mondja, hogy 5 az, "aki David magvabol lett test szerint, aki megbizonyittatott hatalmasan Isten Fianak.a szentseg Lelke szerint a halalbol valo feltamadas altal". Ez meg egeszen 6szovetsegi gondolkodas. Mig minket az iskolaban rnindig igy kerdeznek: "Mi ez? Milyen noveny, milyen kozetreteg, milyen idejil igealak ... ?", addig az oszovetsegi Izraelben mindig csak azt kerdeztek a gyerekektol, hogy "mi tortent akkor?", mert neki mindenekelott Istennek nepevel vegbevitt cselekvesenek torteneteit beszeltek el. Ezert az akkori izraelita nem olyan absztrakt medon gondolkodik arrol, mint mi, hogy valaki onmagaban veve kiraly vagy Isten -e, 6t az erdekli, hogy ugy .funkcional'<e, tehat peldaul mint Isten Fia Isten helyett uralkodik-e. Ezert mondhatja Zsolt 2,7 is a kiralynak tronralepesekor Isten szavakent: "Az en flam vagy! Fiamma tettelek rna teged", eppen azert, mert ezen a napon kezd uralkodni Isten helyett. Igy az ujszovetsegi gyiilekezet sem azt kerdezi eloszor, hogy Jezus onmagaban veve Isten Fia-e, hanem hogy Isten Fiakent uralkodik-e rajta, hogy val6ban Isten Fiakent tapasztalja-e meg 61. Ezert hat ebben az ertelemben Jezus feltamadasa utani megdicsouleseben a gyiilekezet feletti mennyei uralmanak kezdetet latta es ezt Isten Lelkenek tettekent ertelmezte, mig masok Jezus keresztseget vagy szuleteset azonositottak istenfiui rmlkodesenek kezdetevel, Hasonloan mondja egy regi enek: ,,Megjelent testben, megigazittatott lelekben" (aki 5t felt amasztotta es ezzel reszesittette Isten uralmaban 1 Tim 3,16), vagy 1 Pet 3,18

53

fogalmazasa: .megolettetven ugyan test szerint, de megelevenittetven lelek szerint". Pal is arrol beszel, hogy .annak Lelke" Iakik a hiv6kben, "aki Jezust a halottak kozul feltamasztotta",

I,

Ezen helyek jelentese

A legutobbiak kivetelevel mindezek a helyek nem annyira a Lelekrol akarnak mondani valamit, mint inkabb Jezusrol, Tulajdonkeppen nem is azt akarjak megmagyarazni, hogy hogyan tehette meg Jezus ezt vagy azt. Eppen ellenkezoleg, az Isten Lelkerol szolo kijelentesek Jezus mukodeseben eppen a megmagyardzhatatlant akarjik kiemelni, Jezust az emeli minden emberi es emberileg megmagyarazhato fole, hogy benne Isten Lelke munkalkodik. Ez mutatja, hogy mennyire csodalkozik a gyulekezet azon a csodan, hogy Isten tijra jelenvalova es hatova valt. Igy a gyulekezet Isten valosagat elsosorban az embervilag minden gonoszsagaval szembeni oppoziciokent tapasztalja meg: Isten Lelke a kisert6 elleni harcra vezeti Jezust a pusztaba, 6 iizi ki a "gonosz lelket" es gy6gyitja meg a megszallottat; benne erkezik el Isten iteletenek vihara mindarra, ami Isten eljovendo uralmanak iitjaban all, es keszft udvot annak, aki engedi ezt tortenni magaban. Ebben az ertelernben all Isten Lelke Jezus egesz elete folott es mutatja be 6t szeretett fiakent mar megkeresztelkedesekor, es csak a hozza val6 kotodesben tapasztal meg az ember is valamitIstennek ebbol a valosagabol, amely a Lelekben valik elevenne. Jezusnak ezt az Isten lelkevel val6 paratlan egyseget aztan a Sziizt61 szuletes tortenetevel tettek szernleletesse, es Lukacs ezt meg fokozta azaltal, hogy Jezust eppen lelki ajandekara valo tekintettel egyertelrrnien Keresztelo Janos fme rendelte. Ezert beszel arrol is, hogy Jezus "Ulekben" igy es igy cselekedett, ellentetben a korabbi evangelistakkal, akik szerint a Lelek inditotta 6t. Tudatosan akarja Jezus cselekveset kiemelni es 6t, mint a Lelek egyedulallo hordozojat megkulonboztetni az oszovetsegi es a kortars profetaktol, akik majdnem ugy nezhettek ki, mint egy megmagyarazhatatlan hatalom jatekszerei. A Lelek egyaltalan nem olyan terrneszetfolotti hatalom, amely 6t, Jezust, tobbe-kevesbe kikapcsolta volna. Maga Jezus, egesz magatartasa es igehirdetese Isten [elenleteo Benne koszont be Isten iidvteljes kora; benne lathato meg Isten, minden profetai varadalmat betolto jelenlete, Ez a Szentlelek elete. Ezert erti Lukacs a Lelek Jezusban val6 mukodeset is mindenekelott Jezus evangeliumot hirdet6 tevekenysege erejenek (4,18,14-15), amely aztan a tanitvanyokban folytat6dik (12,12). Ebben az ertelernben haladja tul elodeit Lukacs. A Lelekrol sz616 kijelenteseivel nem csak azt akarja mondani, hogy valamely egyedulallo olyan valaki, aki bar tiiltesz a regi profetakon, de megis veluk azonosan tapasztalta meg Isten Lelkenek milkodeset. Ezenfelul azt akarja mondani, hogy

54

Jezussal az a profetak altal vart iddszak koszont be, melyhez semmi sem hasonlithat6. Jezus tehat nem csak minden profeta koziil a legnagyobb; 6 az, akiben a profetak altal latottak jelenval6 valosagga valtak. Erezzuk azt a kuzdelmet is, ,amit az evangelistak azert folytattak, hogy Jezus titkat kifejezzek, A gyulekezet mar korabban is Isten Lelke mfikodesenek tulajdonitotta azt, ami Jezust minden ernbertol, a nagy profetaktol is megkulonbozteti: a halottak koziil val6 feltarnadasat, amelynek reven az6ta a gyulekezet folott all es uralkodik. Errol kell most beszelni,

Az .Idegen" Lelek a gyiilekezet eleteben Az els6 harem evangelium

Ha az evangelistak szamara Keresztel6 Janosnak az eljovendo bir6r61 sz616 szava olyan fontossa valt, hogy mint egy feliratkent Jezus mtikodesenek kezdetere tettek, akkor ez mutatja, hogy milyen er6sen ateltek Isten Lelkenek fuvasat, mint minden neki ellenszegid/ivel szembeni hareot es ezzel mint segftseget is a sajit probalkozasokkal es lehetosegekkel szemben, Errol beszel ket masik hagyornanyozott igeresz is. Mk 13,11 (vo. Lk 12,11-12) a tanitvanyoknak, akiket hitiik miatt birosag ele hurcolnak, a Szentlelek segitseget Igeri, aki megadja nekik, hogy mit kell mondaniuk, anelkul, hogy elore fel kellene keszulniuk. Ez megfelel az oszovetsegi szernleletnek. A Lelek csak egyszer kiveteles m6don segitsegul adatik kulonosen problematikus helyzetekben, es akkor mukodeset egyfajta profetai sugallatkent ertelmezik. Lukacs ezt az iget megismetli, espedig ugyanolyan helyzetben, ahogy Mk 13,11 szerint hangzik el, de ugy, hogy maga (a feltamadott) Jezus fogja megadni a helyes sz6t tanitvanyainak (21,14-15). Lukacs fontosnak tartja hangsirlyozni, hogy a Lelek nem mas, mint Jezus Lelke. Mk 14,38 is iigy abrazolja a Lelket mint segitseget az istenellenes vilaggal folytatott kiizdelemben; de kiserteskent ez az ellenseges vilag el magaban a hiv6 emberben is, es a Lelek segitsege ezert nem csak rendkivuli esetekben szukseges, mint peldaul egy birosagi kihallgatas alkalmaval, hanem tartosan: "virrasszatok es irnadkozzatok, hogy kisertesbe ne essetek; a lelek ugyan kesz, de a test er6telen." Ezt a iget csak ugy erthetjuk meg, ha felismerjiik, hogy Zsolt 51,14-t idezi, ahol a "kesz lelek" nem mas mint az Isten altal ajandekozott "SzentIelek". Itt kapcsol6dik tehat az Uiszovetseg: Eppen a kisertessel val6 hare, tehat e foldi ida miatt igertetett a Lelek Jezus tanitvanyainak es nemcsak ritka pillanatokban, hanem alapvet6en.

55

J

Az Apostolok Cselekedetei: Csodatettek

Lukacsnak fontosak a csodak. Kepes meg a Peter arnyeka vagy Pal kend6je altal vegbement csodakrol is tudositani (Acta 5,15-16; 19,12). Ez ugy hangzik, mintha a legotrombabb babona nyerne igazolast. De feltfinik, hogy Lukacs ilyenkor mindig Isten "erejer61" beszel. Nos az "ero" es a .Ielek" bizonyara kozeli rokonok. Hiszen a Lelek "a magassagbol val6 ero" (Lk 24,49; vo. 1,17.35; 4,14). Es Lukacs megis kovetkezetesen megkiilonbozteti a ket kifejezest: A csodatetteknel mindig Isten "erejerol" es nem .Lelkerol" beszel, Nyilvanvaloan a Szentlelek mukodeset nem akarja nil kozvetlenul osszekapcsolni a csodatettekkel. Ezert mar a Szentlelek elleni bunt sem abban latja mint Mark, hogy elutasitjak Jezus demonfizeseit, hanem abban, hogy nem keszek Jezusrol bizonysagot tenni (12,10-12). Nala Jezusnak a dernonok kifizeserdl mondott szavaiban is meg a regies "Isten~jja" kifejezes szerepel, mig Mate a Szentlelekrcl beszel (Lk 11,20). Valoszinfileg Lukacsban bizonyos mertekig rossz erzest kelt, ha a csodatetteket es a Szentlelket tul szorosan osszekapcsoljak. Bar Isten lelke a testi dolgokban is mukodik; de nem lehet egyszenien felfogni es minden csodat Isten Lelke munkajanak tekinteni, Ezert a Lelek elsesorban ott tapasztalhat6 meg, ahol olyan igenyben jut kifejezesre , amely egyertehn(ien Krisztusra mutat. A csodalatos gyogyulasok vagy mas hasonl6k egeszen mas "erokre" is visszavezethetdk, akar olyanokra is, melyek Isten ellen iranyulhatnak (10,19). Ezert kell a csodaknal is kifejezetten kimondani Jezus Krisztus nevet (Acta 4,30; 16,18; 19,13).

Ma talan ezt iigy kellene mondanunk, hogy bizonyara vannak olyan ismeretlen er6k, melyeket Isten ajandekozott az embernek, akar a szuggeszci6ra vagy az akupunkturara, akar az afrikai varazslok ismereteire gondolunk, Az ilyen er6k a modern embernel szinte teljesen feledesbe merultek, Ezek az erok nem termeszetfolottiek, hanem Isten teremtesenek ajandekai es ebben az ertelemben Lelkenek hatasai. De az a kerdes, hogy hogyan ertelmezi az ember ezeket az eroket, felismeri-e bennuk Isten Lelket, vagy egyaltalan nem gondolkodik r6luk vagy talan egeszen tudatosan Isten ellen szeretne mozg6sitani 6ket. Tehat egeszen hason16 a helyzet, mint minden az ember rendelkezesere allo erovel, esetleg mint az ertelmevel vagy muveszi kepessegeivel. Azt, ami ere detileg Isten Lelkenek ajandeka, hasznalhatja az ember, anelkul, hogy meg gondolna egyaltalan arra, aki azt neki ajindekozta, vagy vissza is elhet vele, ugy hogy eppen az ellenkezojet teszi vele annak, amit Isten akart vele ajandekozni. Egeszen kielezve azt mondhatjuk, hogy a Szentleleknek tulajdonkeppen

56

csak egyetlenegy csodaja van: nevezetesen hogy Isten ugy szol hozzank, hogy szava a szeretet szavakent hat el hozzdnk, akar "normalis" akar egeszen szokatlan m6don. Ezert Lukacs csak ott beszel a Szentlelekrol, ahol sor kerul erre a csodara, bar terrneszetesen tudja, hogy egy betegsegrbol val6 gyogyulas vagy a jovobeli dolgok megjovendolese is, melyek altal Isten megprobal szolni hozzank, Isten "ereje" vagy Isten Lelke altal tortenik, Igy mar megmutatkozik, hogy tulajdonkeppen csak ott beszelhetunk egyertelmiien a Lelek mfikodeserol, ahol nem csupan egy testi serules gy6gyul meg, hanern ahol egy em: bert az igehirdetes szava magahoz Jezushos vezet. Ezt Lukacs a tiz belpoklosrol sz6l6 peldazatban is a lelkiinkre kototte, ahol az, ami egyebkent minden meggy6gyitottnak jar, csak annak hangzik el, aki visszater, hogy halat adjon Istennek: "A te hited teged megtartott" (Lk 17,19).

Az Apostolok Cselekedetei: Nyelvekenszolas es profecia

Amint a profetarol mondta a nep: "esze16s a lelek embere" (H6s 9,7), ugy mondjak punkosdkor Jezus tanltvanyairol is: "E.des bortol reszegedtek meg" (Acta 2,13), nyilvanvaloan lgy nezett ki az, ami Piinkosdkor torrent. Mar az a zaj idegenszerfi, amellyel beallit: olyan zugas mint egy forgoszel, tuzes langok mint a villamoke (2,2-3). Meginkabb Idegenszerfi az, ami ezutan tortenik. Mindnyajan elkezdenek beszelni, Amikor pedig mar teljes zurzavar van, melyben normalis konilmenyek kozott mar semmit sem ertenenk, akkor a tortenet meg erdekesebbe valik. Jonehany Idegennyelvti zsido megerti, amit a tanitvanyok mondanak, espedig mindenki a sajat nyelven (8.v.). Mi mar nen tudjuk pontosan, hogy mi torrent. Csak a tizenegy apostol volt (Judas nelkul) ott, vagy mind a 120 Jezushoz hil ember (1 ,IS)? Milyen .Jiaz" volt az, amelyben vagy amely elott sok ezren (41.v.) hallgathattak a beszedeket? Mi a helyzet a kulonbozo nyelvekkel? Medek es elamitak (9.v.) akkoriban mar egyaltaIan nem voltak. Es egyaltalan hogyan kepviselhettek mindezeket a nyelveket, ha itt csak a "Jeruzsalemben lakoz6 zsid6kr6l" van sz6 (5.v.)? Hiszen ok mindnyajan aramul vagy legalabbis gorogiil beszelnek, es ha mar korabban eltek voIna is idegen orszagokban, aligha a nepi dialektusokat tanultak volna meg, hanem a mindeniitt elterjedt gorog vagy latin nyelveket. Talan voltak egyes iinnepi latogatok, es Lukacs azert if igy, mert a punkosdi unnepet mar a gorog Bibliaban a "gyiilekezet napjanak" hivtak (Deut 4,10; 9,10; 18,16) es a torvenyadas napjanak szamit (Jub 1,1; 6,17-19; 15,1)? A Sinai hegyi torvenyadast akkoriban ugyanis ugy kepzeltek el, hogy Isten hangja langga val-

57

III

tozott es mint "szel" (pneuma) haladt at a harsonan, ugy hogy annak zengese a fold vegere is elert (Philo, zehn Gebote 33, Einzelgesetze II 189). Talan Lukacs azt akarta mondani, hogy Isten punkosdkor ugy cselekedett, ahogy a Sinain, amikor a torvenyt adta Izraelnek. Ha ez a tortenet volt a szeme elctt a leiraskor, az megmagyarazhatna nehany reszletet. Vagy arra gondol, hogy itt megszfint a babeli toronyepites utani szakadas (Gen 11,9), es ezert olyan fontos neki az idegen nyelvek megertese?

Mindenekelctt: Egyaltalan nyelvi csoda-e ez az 0 szamara? Hogyan lenne ez elkepzelheto? Talan ugy, hogy minden apostol mas nyelven beszelt, ugy hogy meg kulon csoda volna, hogy eppen a megfelelot hallottak volna meg a zfirzavarban? Vagy Lukacs velemenye szerint ez inkabb egy hallas-csoda volt? Tehat talan ugy, hogy egy nem-foldi "angyali nyelvet" beszeltek.-amelyet aztan mindenki a maga anyanyelven ertett meg? Mindez tisztazatlan marad. Az elbeszelo nyilvanvaloan egyaltalan nem akarja, hogy megragadjunk a reszleteknel, ti. hogy csak azt ertsuk meg, hogy itt valami olyan torrent, ami az emberiseg bdbeli nyeivzavardt ujra meggy6gyitja es ezert meg azon is tiiltesz, amit Isten a Sinain cselekedett Izraellel. De Lukacs ebben a tortenetben bizonyara azt akarja abrazolni, hogy milyen meglepoen, idegenszenien tort be Isten Lelke a gyiilekezetbe. Bizonyara ezt tortenetileg is helyesen latta. Mar a jeruzsalemi gyulekezetnek at kellett elnie a Lelek betoreset eletukbe , mert mindazok a profetak, akiket Lukacs meg nevszerint ismer, Jeruzsalembol szarmaznak (Acta 11,27-28; 15,32; 20,8-11), es a 13,1-ben nevezettek kozul is legalabb nehanyan eredetileg palesztinaiak, Ezek a profetak nehany dologban hasonlitanak az oszovetsegi alakokhoz. Elore megmondjak a jovot (20,23; 21,4), neha kisero jelek cselekvesevel, Igy koti ossze peldaul kezeit es labait a profeta Pal ovevel (21,11). Ugy ttlnik, hogy Lukacs maskent tekint a "pr6fetalasra" (vagy ,jovendomondasra") mint Pal, ugyanugy mint a .riyelvekenszolasra" (19,6). Ezert illik a Joelbol vett idezet, amely a profetalasrol sz6l, a punkosdi gyulekezet nyelvekenszolasahoz (2,17), es va16sziniileg az is, amit Lukacs az oszovetsegi szovegen tul megegyszer mond a 18. versben a profetalasrol.

A nyelvekenszclas ajandeka nines korlatozva Jeruzsalernre. Caesarea-ban a poganyok es Efezusban Janos tanitvanyai is megkapjak (10,47; 11,15.17; 15,8; 19,6), termeszetesen anelkul, hogy valarni is elhangzott volna arr6l, hogy idegen nyelveken beszeltek vagy idegen nyelvet ertOve valtak volna. Ez tehat, eltekintve att6l, hogy a toronyepitesre es a Sinai tortenetere emlekeztet, val6sziniileg egyaltalan nem fontos Lukacsnak. Ez meg6vhat rninket att6l, hogy tulertekeljuk ezt a jelenseget, ha rna valahol felbukkan.

Az Apostolok Cselekedetei: Lelekkeresztseg

A Szentlelekkel val6 megajandekozottsag Lukacs szamara a Keresztelo Janos szavanak beteljesedeset is jelenti, hogy bar 0 vizzel keresztel, de az, aki eljovendo, Szentlelekkel fog keresztelni. Az Acta 1 ,5-ben maga Jezus ismetli meg ezt az igeretet es Peter is emlekeztet ra (11,16). De egyikuk sem beszel a tfizkeresztsegrol, amelyet Keresztelo Janos meg hozzakapcsolt a lelekkeresztseghez (Lk 3,16). Bar Lukacs beszamol a punkosdkor megjelent tuzes langnyelvekrol, de abban nyilvanvaloan nem Keresztelo Janos ezen szavanak beteljesedeset latja; csak kiserojelenseg, amely arra mutat, hogy itt maga Isten Lelke tor be egeszen rendkivuli m6don. Ez tehat nem az itelet tuze, amelyrol annak idejen Keresztelo Janos beszelt, Ezenkfvul Lukacs feltetelezi, hogy mindazok, akik punkosd utan hitre jutottak, vizzel is megkereszteltettek. Elvalaszthato-e egymastol a lelek- es a vizkeresztseg?

Arnit az Acta elbeszel, azegyetlen semaba se illik bele. Az apostolokra es a veluk leva kis seregre leszall a Lelek, anelkiil, hogy elctte vagy utana sz6 lenne vizkeresztsegrdl (Acta 2,1-11). Korneliuszra es az oveire, akiket Peter nem mer vizzel megkeresztelni, raszall Isten Lelke, ugy, hogy Peter enged es utalag vizzel is megkereszteli oketo A samariaiak bar megkeresztelkednek vizzel, de a Lelket csak kesobb kapjak meg az apostolok altal (8,14-17). Az efezusi tanitvanyok reszesultek Janos vizkeresztsegeben, de megegyszer meg kell keresztelkedniuk vizzel Jezus nevere es Pal kezratetele nyoman megkapjak a Szentlelket (19,2-6). Palt egy kozonseges gyulekezeti tag kereszteli meg; A kezratetel a vaksagbol val6 gyogyulasat eredmenyezi, amely akkor tort ra, arnikor a Feltamadott megjelent neki. Bar igeretet kap arra, hogy meg fogja kapni a Szentlelket, de a tudositas csak arr6l sz6l, hogy megkeresztelkedett; rnegis ez bizonyara rnagatol ertetodcen magaban foglalja a lelki ajandekot, Mindenesetre igy van ez a 2,38-ban, ahol Peter mindenkinek megigeri, hogy meg fogjak kapni a Szentlelket, ha megkeresztelkednek es mindenutt, ahol (viz-) keresztsegrol, nem pedig egy ettol megkulonboztetendo lelekkeresztsegrol olvashatunk tudositast (2,41; 8,38; 16,1533; 18,8; 22,16). Ezek a helyek semmi masrol nem szamolnak be, mint hogy a megkeresztelendok hivokke es ezert nagy on boldogokka valtak, A Lelek tehat fuj, ahol akar, es nern lehet neki eloirni, hogyan mutatkozzek meg. A viz- es a lelekkeresztseg rendszerint ugyanaz a tortenes; Ha egy ember hitben eljut a keresztsegig, akkor Isten neki ajandekozza a Szentlelket es vele az erot, hogy hitben eljen. Feltiind megnyilvanulasokrol, mint a nyelvekenszolasrol Lukacs csak akkor tud6sit, ha Isten kulonleges uj lepest akar tenni gyulekezetevel; kezdetben, amikor arr6l volt sz6, hogy a tanacstalan tanitvanyokat az Evangellum koveteive tegye ; a felig

58

59

Az Ujszovetseg levelei es Janos .

Termeszetesen a pali gyulekezetekben is eldszor a Lelek rendkiviili hatasai szurtak szemettnyelvekenszolds, beteggyogyitdsok, jovendolesek. Pal semmi esetre sem tagadja, hogy a Leleknek ilyen megnyilvanulasa is van. 6 maga ,,nem csak szoval, hanem er6vel es Szentlelekkel" jott hozzajuk (1 Thess 1,5; hasonloan 1 Kor 2,4; R6m 15,19, ahol ,jelek es csodak" is vannak emlitve), A gyiilekezetet is emlekezteti a Lelek eljovetelere, amely eszlelheto, hatalmas tettekben mutatkozik meg (Gal 3, 2.5.). Mar a szarnunkra fennrnaradt elsa leveleben is 6vja a thessalonikaiakat attol, "hogy a Lelket megoltsak es a profetalast megvessek" . Tehat ugy nez ki, mintha a Lelek fellepese, ugy ahogyan a gyiilekezetben a profetaknal megmutatkozott, nehany thessalonikai szamara ijesztave valt volna. Kulonosen erosen jut kifejezesre a Lelek idegensege az 1 Kor 2, 9-16-ban: .Amiket szem nem latott, ful nem hallott es embernek szive meg sem gondolt.i., azonban az Isten kijelntette az a Lelke altal ... Erzeki ember pedig nem foghatja meg az Isten Lelkenek dolgait, mert bolondsagok neki, meg sem ertheti.'mivelhogy lelkikepen iteltetnek meg ... " Termeszetesen mar itt vilagossa valik, hogy nyilvanvaloan nem ennek a beszednek a kulonos formajatol fugg, hogy sokan nem ertik meg, hanem a tartalmatol, a Megfeszitett kejelentesetol.

Vegul a Zsid6khoz irt level azoknak a tapasztalatait irja Ie, akik Jezusban hitre jutottak: 6k "egyszer megvilagosittattak, megizlelven a mennyei ajandekot, es reszeseive lettek a Szentleleknek, es megizleltek az Istennekj6 beszedet es a jovendc vilagnak eroit" (6,4·5). Kesdbb az egyhaztortenetben mindketto fontos szerepet jatszott: a .rnegvtlagosodas" a gorog egyhazatyaknal, akikj6l isrnertek az alexandriai gondolkodast, a ,jovend6 vilag erdivel" val6 megaldottsag sok profetai mozgalomban. Ez az ut6bbi ervenyes a kijelentes lelki megertesere is. Amikor Janos profeta .Lelekbe kerult" (Jell ,1 0; 4,2; 17,3;

pogany samaritanusok fele tett elsa lepesnel, amikor fontos volt, hogy a jeruzsalerni gyiilekezet ezt a munkat es ennek Isten eddigi udvmunkalo cselekvesehez val6 kapcsolatat kifejezetten elismerje; annal a jovore nezve donto kerdesnel, amelyben maga Peter is tanacstalan volt, hogy be szabad-e fogadni a keresztseg altal, anelkul, hogy rnagukra kellene vallalniuk a zsido korulmetelkedest ; vegul annal a problemanal, hogy nem eleg a janosi keresztseg, tehat a komoly btinbanat es az Isten igejehez val6 visszateres, ahogyan ez az Oszovetsegben volt eloirva, Csak ezeken a helyeken van sz6 kulon is a Szentlelek ajandekarol a keresztseg elott vagy utan.

Tehat biztos, hogy nem szabad azt mondanunk, hogy egy ember nern tartozik valoban Krisztushoz, mielott feltuno esemeny torrent volna vele, vagy eppen miel6tt megkapta volna a nyelvekenszolast. De megforditva, azt sem szabad mondani, hogy egyszeriien azt kell igaznak tartani, hogy a Szentlelek a vizkeresztsegben adatik nekunk. A hatasok nagyon kulonbozok lehetnek, a foldrengestol (4,31) a nyelvekenszolason at a hitben val6 boldogga valasig; de mindenesetre egy megkereszteltnek meg kell tudni mondania, hogy megkapta-e a Szentlelket vagy meg egyaltalan semmit sem hallott rola (19,2). Itt csak arra kell gondolni, hogy a Lelek nagyon csendesen es eszrevetleniil is johet. Egy olyan gyiilekezetben, amely a gyerrnekkeresztseget gyakorolja, meg nehezebbe valik ez a kerdes, Ha a Lelek, amint Lukacs mondja (Acta 5,32) mindenekelott era, amely a mar hivonek " a mar Istennek engedelrneskeddnek lehetove teszi, hogy az elet minden kerdeseben kitartson hite mellett, akkor hangsulyozni kell azt a dontest, amit a megkereszteltnek ifjukent vagy felnottkent kell tennie, Ha a Lelek ajandekozza mar a Jezus iranti Iegelso nyitast, amint Pal mondja, mieldtt az ember valamit lepne Isten fele, akkor egyuttal a gyermekkeresztseget annak jelekent kell erteni, hogy az emberre rateszi Isten a kezet, j6val korabban, mint az mellette dontene, A gyermekkeresztseg veszelye tehat abban van, hogy varazslatkent ertelmezik es kozben elfelejthetik, azt, arnit a keresztseg a keresztelendonek es szuleinek a felelossegteljes eletben ajandekozni akar, de azt is, amit kovetelni akar toluk. A felndttkeresztseg veszelye ezzel szemben abban van, hogy az ember a sajat-olykor csak a tradicio es mindenfajta pszichikai hatas nyornasara megtett - Isten melletti donteset fontosabbnak tartja annal az ajandeknal, amit Isten szeretne vele kozolni a keresztsegben. Mindket forma kepviselheto. Ahol altalaban a gyermekkeresztseget gyakoroltak, ott is a misszioi teriileten -legalabbis kezdetben - szokas maradt a felndttkeresztseg, Es ott is, ahol altalaban a felnottkeresztseget gyakoroljak, a felnovekvo gyerekeknek ezt tobbnyire egy olyan korban engedelyezik, amelyben peldaul meg nem lennenek kepesek egy egesz

eletet meghatarozo dontesre mint a palyavalasztas vagy a hazassag, Ezert az a kerdes, hogy egy bizonyos korban es szituacioban melyik a veszelyesebb, tehat a majdnem automatikusan vegrehajtott kereszteles, amely kozben mar senki sem gondolkodik valojaban azon, hogy tulajdonkeppen milyen veszelyt [elent, vagy a sajat dentes tulertekelese, mellyel mint egyetlen igaz gyiilekezet masok folott allonak erzik magukat es egyuttal eloirasokat keszitenek a Szentleleknek, hogy hogyan kell erre a dontesreelvezetnie. Azt mindenesetre nem lehet tagadni, hogy az elsa veszely a mai Nyugat-Europaban teljesen fennall. Ennek ellensulyozasara legalabb nagyon kornoly, es minden felmerulo kifogasra nagyon nyitott beszelgeteseket kellene folytatni a sziil6kkel es a keresztszuldkkel.

60

61

21,10), akkor eltavolodik ettol a vilagtol, reszben eppenseggel "elvitetik" es a mennyei vilagot latja. De azt, hogy a Leleknek nagyon j6zanul a gyiilekezet mindennapi eletehez is hozza kell sz6lnia, a 2-3. fejezet levelei mutatjik, amelyekben dicserettel es feddessel nagyon gyakorlati dontesekre sz6lit fel, A legkiilonosebb igehely Jan 3,8, amely arrol, aki a Lelek altal felulrol, ujjaszilletett, azt mondja, hogy olyan mint a szel, amely arra ftij, amerre akar, ztigasat halljuk, de nem tudjuk, honnan jon es hova megy.

2. A SZENTLELEK A TEREMTESBEN ES AZ UJ TEREMTESBEN

Mit jelent ez?

Az ujszovetsegi gyulekezet is, Izraelhel hasonl6an, a Lelket eloszor egy idegen era betoresekent elte at. Meg nem felejtett el csodalkozni azon, hogy Isten va- 16sagga es jelenlevcve valt, es minden mast magatol ertetcdobbnek tekintett mint azt, hogy Isten elkezdett beszelni es cselekedni az emberek kozott. Meglepf volt e16sz6r az, hogy altalaban csak arrol beszelt, hogy Isten Lelke Jezusban valt elove. Az 0 szamara magatol ertetcdo, hogy szamoljon Isten val6- sagaval, Ezert jarta utjat olyan nyugodtan es egyidejUleg mereszen, allandoan nyitottan minden ember es esemeny irant, es keszen arra, hogy azokban Isten felszolltasat meghallva, a szokasok zsarnoksagabol kitorjon, de forditva, a legmegszokottabb dologban is hirtelen Isten j6 cselekedetet piUantsa meg. Istent olyannyira meghagyta Istennek, hogy semmit sem tanitott r6la, s ezert a Messiasrol vagy a Lelekrol sem. Igy a gyulekezet magatol Jezustol tanulta meg komolyan venni Jezus titkat. Isten elet, amelyet az ember atelhet, de nem foglalhatja bele egyszenien egy pontos lefrasba, amint azt barmely targynal megtehetne, amellyel esszenlen "boldogulunk". Eppen erre az allandoan szabad, mindig szuveren, kozvetlenul Isten altai meghatarozott es sohasem imboly,g6 fe~yu cselekvesre kell gondolnunk, amikor az Oszovetseg es az Ujszovetseg arrol beszel, hogy Isten az 0 e16 .Lelkeben" talalkozik velunk, Ezert Lukacs es Pal, eppugy mint a kesdbbi tanuk, a Lelek mukodeset a varatlan esernenyekben ismertek fel, csodakban, beteggyogyitasokban es jovendolesekben. Es megis mindenutt lathatova valt, hogy ez meg nem eleg; hiszen Isten ezzel ujra csak egy semaban lenne elhelyezve. a egeszen maskent is bes~elhet velunk, nem csupan kill6nleges jelensegekben es megforditva, a kulonlegesnek semmikeppen sem kell Isten kulonos jelenlete kifejezesenek lennie. Mindenekeldtt Isten nem egy kiilso formarol ismerheto fel, barrnilyen kil- 16n6s legyen is az, hanem szavanak es cselekvesenek tartalrnarol arr6l amit mon~ es amit tesz. Ugyanugy mint az Oszovetsegben a uu« dis;pondlhatatiansaga melle az Ige viltigossdga lep ; csak eppen ez most egyertelrmien Jezusra mutat. Kulonfele lepesekben azt is megtanulta az ujszovetsegi gyulekezet amelyekrol most kell beszelnunk. '

A teremtesrol sz616 kijelentesek

Az Oszovetseggel ellentetben az Ujszovetsegben a tererntesrol alig van sz6, a Leleknek a teremtesben val6 muk6deserol pedig mar egyaltalan nem beszelnek, Ez terrneszetesen osszefugg azzal, hogy egeszen magatol ertetodonek felteteleztek az Istenbe, az eg es a fold teremtojebe vetett oszovetsegi hitet, es ezt senki sem tamadta. Az ujszovetsegi gyulekezet tehat nem tagadja, hogy Isten teremt6 Lelke az egesz vilagban munkalkodhat, De szamara az a fontos, hogy 6t felismerje es engedelmeskedjen Neki. Ezert majdnem csak a gyulekezeten beluli - tarsadalmilag is konkretta valo - hatasokrol beszel, ahol az emberek onkent probalnak meg tIj eletet elni a Lelek iranti engedelmessegben (Mk 10,4243), nem pedig arrol, ami - az ujszovetsegi korban peldaul az illnak a nagycsaladdal szembeni, rna az allam - torvenye es kenyszere altal ervenyesithet6 (Filemon 14). Mar Jezus beszel arrol, aki a mezd liliornait szebben feloltozteti mint a mesesen gazdag Salamon kiralyt es aki taplalja a madarakat, bar azok sem nern vetnek, sem nem aratnak, sem csilroket nem epitenek (Mt 6,26-30). a arrol is tud, ha verebek esnek a foldre es hogy ez sernjserntdjiik akarata nelkul tortenik (10,29). De Jezus celja ezzel nem a teremtesrol vagy akar a Leleknek a teremtesben val6 mukodeserol sz616 valamifele tanitas, Ellenkezdleg, abbol indul ki, hogy hallgat6i mar tudnak errol. Csak azert emlekezteti oket ra, hogy batorsagot adjon nekik val6ban hinni.

Ez tobbe-kevesbe az Ujszovetseg minden helyere ervenyes, Ha az elsd harem evangelium arrol tud6sit, hogy amikor Jezus megkeresztelkedett, megnyiltak felettuk az egek, hogy leszallhasson ra Isten Lelke (Mk 1,9), es ha Janos hangsulyozza, hogy a Lelek Jezuson maradt (1,33), akkor ezt, amint a zsid6 iratok mutatjak, bizonyos tekintetben Isten uj, vegervenyes teremtese kezdetenek ertelmeztek, Lukacs kifejezetten oszovetsegi mondatokban beszelteti Palt Athenban a teremtesrol (Acta 17,24-27); de itt feltetelezi, hogy ezt mindenki tudja, zsid6k es felvilagosult poganyok eppugy, mint a keresztyenek, es ezzel szemben a Jezusrol, Jezus feltamadasarol es az utols6 iteletrol sz616 uj uzenetet huzza ala. Pal arra mutat ra, aki altal minden letezik (LK~r 8,6), aki a nemlevoket letezesre (ins Dasein) hivja (R6m 4,17) es felragyogtatja a vilagossagot a sotetsegbol (2 Kor 4,6); de mindharom helyen csak azert, hogy Istenr61 beszeljen, aki Jezusban igent mondott rank. Ez az 0 szamara olyan nagy csoda, hogy csak uj terernteskent tudja felfogni, olyan egeszen uj vilagkent, amit Isten keszitett nekunk, Egyetlen egy helyen beszel reszletesen a teremtesrol (a teremtett vilagrol) (R6m 8,18-23). De itt a legrealisztikusabban beszel annak szenvedeserdl es nyogeserol. Az, hogy a kartevok miatt egesz

62

63

Uijdteremtes a Lelek dltal: Pdl

Az els6 harem evangeliumban Jezus szavai kozott egyetlenegyszer talalhato utalas a Mt 19,28-ban az "uj teremtesre" vagy az "ujjaszilletesre". Ez a fogalmazas, amely a korabeli zsido gondolkodasnak ellentmond, valoszimlleg Matera vezethet6 vissza; Lk 22,30 egy igen hasonlo iget hagyornanyoz e kifejezes nelkiil. Ez a vegs6 kiteljesedest jelenti e vilag vegen, tehat a vilagmeretti uj teremtest. Pal ezzel szemben arrol az "uj teremtesrol" beszel, amely akkor jon letre, ha egy ember hitre jut (2 Kor 5,17). Val6sziniileg mar itt tobbre gondol mint csupan valaminek az individualis belso atelesere. Azt akarja mondani, hogy erre az emberre most teljesen Krisztus nyomja ra a belyeget, bizonyos tekintetben altala teljesen korulveve .Krisztusban" el. Az uj teremtes tehat ez

Ujjdteremtes a Lelek dltal: Janos

Az egesz beszelgetes akorul forog, hogy hogyan "sziilethetik" az ember "ujja" vagy inkabb .felulrol" ill. "a Lelek altal" (3,3-8). Eloszor ugy nez ki, mintha itt egyszeriien ugyamigy mint az Oszovetsegben a kulonos profetai tapasztalat lenne leirva: A lelki kepessegekkel rendelkez6r61 senki sem tudja, hogy honnan jon es hova megy. Ez ugyamigy hangzik, mint Illestanitvanyai eseteben, akik felnek, hogy Isten Lelke mesteriiket egy magas hegyre vitte vagy szakadekba taszitotta, mert sohasem lehet tudni, hogy hova keriil az ember, ha egyszer a Lelek befolyasa alatt all. De most azt ken meglatnunk, hogy Isten teremtesbeli mukodese mennyire egyiitt van szemlelve azzal, amit a hiv6 emberben tesz: "A szel (vagy a Lelek) fuj, ahova akar ... ; igy van mindenki, aki Lelektol sziiletett." Amilyen szabadon es szuveren m6don engedi rmlkodni Isten a Lelket a termeszetben, tigy az emberben is, aki vezethet6 altala. Tehat kell ugyan Isten teljes szabadsagarol beszelnunk, ha a Szentlelekrol besze-

erd6k mennek tonkre, hogy 6zek rekednek a h6ban es rokak tepik szet 6ket, hogy a macskak az elfogott egerekkel jatszanak, mie16tt megolnek 6ket, hogy a foldrengesek es vulkankitoresek egesz videkeket pusztava tesznek, mind j6- zanul benne van az apostol termeszetszernleleteben. De ez Palnal megint az uj teremtesre vale utalas, csakhogy ezuttal a meg hatralevo, vegervenyes uj teremtesre gondol, amelyben az ember Istenhez fiiz6d6 viszonya helyreall, es ezert az egesz teremtett vilag is bekeriil Isten j6, szenvedes es halal nelkuli eletebe. Meg tovabb megy a kolossei level ben idezett dal (1,15-20). Ez a dal az Acta 17-t6l elteroen fejezi ki azt a hitet, hogy Isten teremteserol tulajdonkeppen csak akkor beszelhetunk, ha meglattuk Jezusban Isten val6di arcat; kulonben nem tudnank hogy mar a tererntes - minden fenyeget6, ijeszt6, kerdeses dolog ellenere - resze Isten j6, szeretetb6l fakado cselekvesenek, Amikor az enek Jezust a teremtes "kezdetenek" nevezi, amelyben minden gyokeredzik, akkor ezzel azt akarja mondani, hogy Isten szeretetenek az a hajtoereje valt lathatova Jezusban, amely mar a teremteskor mfikodott es meg mindig athatja a termeszetet is. Hasonloan emlekeztet a Zsidokhoz irt level (I,7JO) az arr6l sz6l6 zsoltarversenyekre, aki az angyalokat szelekke teszi es aki alapot vetett a foldnek es megteremtette az eget; de csak azert, hogy hangsulyozza, milyen vegtelenul magasban all Jezus minden angyalnal,

Igy utalhat a termeszet valojaban Istenre. Assisi Ferenc j6l tudta ezt. Csak nem szabad termeszet-rajongasba esni es szemet hunyni a terrneszetben lev6 ijeszt6 es elszomorito dolgok e16tL Meg kell tanulni azt Jezus szemevel nezni vagy sokkal inkabb: Jezustol kell megtanulni, hogy Isten tenylegesen szeretetb6l teremtette teremtrnenyeit, akik 6t ujra szerethetik, meg ha verebek esnek is a foldre, embereket olnek is meg, s6t meg ha az 6 Fiat keresztre feszitik akkor is (Mt 10,28-29; 16,21). De azert kell meg beszelniink kesobb a gonosz problemajirol.

az uj vilag, amelybe Isten vezeti az embert. Ezert mondhatja az 1 Kor 12,13- ban azt is, hogy a Lelek betagol minket Krisztus testebe, az ujjateremtett vilagba, ahol Krisztus uralkodik. .Egy Lelek altal mi mindnyajan egy testte kereszteltettunk meg 00. es mindnyajan egy Lelekkel itattattunk meg." Ez a mondat azokra a profetai kepekre ernlekeztet, melyek a teremt6 vegidobeli mflkodeset varjik: .Vizet arasztok a szomjas foldre, patakokat a szarazra, Lelkemet arasztom ut6daidra" (Ezs 44,3) vagy "vizet fakasztok a pusztaban es folyokat a sivatagban, hogy inni adjak valasztott nepernnek" (43,20). Jezussal tehat bizonyos tekintetben mar egy egeszen uj vildg jott el, amelyben mas torvenyek uralkodnak, mar nem a mindenki altal mindenki ellen folytatott hare torvenyei, ahol mindenkinek a lehet6 legmagasabbra ken emelkednie es a leheto legtobb embert ken terdre kenyszeritenie, Ez a vilag a foldon mindig csak toredekesen valosulhat meg; de hogy tudjunk hinni a tokeletes udvben, anelkul hogy legalabbis toredekesen foldi m6don is megtapasztaltuk volna? Pal azt is mondhatja, hogy az ember, aki hitre jut, ebbe az uj vilagba kerul. De eppigy beszel arr6l is, hogy ez a vilag hatol be az ember szivebe, De, arielkiil hogy kifejezetten a Lelekrol beszelne, ezt a gondolatot is a tererntes nyelyen tudja megfogalmazni: "Isten ugyanis, aki ezt mondta: "Sotetsegb6l vilagossag ragyogjon fel", 6 gyujtott vilagossagot sziviinkben, hogy felragyogjon e16ttiink Isten dicsosegenek ismerete Krisztus arcan" (2 Kor 4,6). Vegul elfogadja ezt a Tituszhoz irt level is, amely a keresztseget "a Szentlelek altali ujjaszuletes es meguiulas furdojenek" nevezi (3,5). Ezzel adott az a kulcsszo, amely kulonosen a Nikodemussal folytatott beszelgetesben (Jan 3,1-21) nagy szerepet jatszik.

64

65

j

lunk; de ez a szabadsag nem valamilyen feltiino, kidonleges esemenyekben mutatkozik meg. Errol Janosnal egyaltalan nines sz6; Egyediil talan az a mondat mutat a esodatettekre, hogy a tanitvanyok meg .nagyobbakat" is fognak eselekedni, mint maga Jezus (14,12). De ha .Jsten cselekedete" abban all, hogy egy embert hitre vezet (6,29), akkor valoszinfileg ez az igeret sem a beteggyogyitasokra vagy hason16 dolgokra vonatkozik; hanem arra, hogy a tanitvanyok minden nepet hivhatnak. Errol beszel Jezus Nikodernusnak is: A Lelek altali uj .fogantatas" hitre ebresztes, A gyogyitasok stb. meg min dig besorolhatok a poganysagban elofordulo hasonlo jelensegek koze, melyek bar ritkan tortennek, de megsern erthetetlenek. De az, hogy egy ember hitre juthat, Janos szamara a csodak csodaja. Egy tij vilag tor be, egy ujfajta elet. Hasonloan szol a 6,63 is a "megelevenito Lelekrol", aki Jezus szavaban ajandekoz eletet a hiv6 embernek. Itt is a teremt6 Lelek az, aki eletre hiv, Ami a tererntesben egykor megtortent es mindig folyamatosan tortenik, amikor Isten eletet tamaszt, ami a napok vegen a feltamadaskor tortenni fog, az ott is megtortenik, ahol egy ember Jezus szava altal hitre juthat. Es amint Isten Lelke a tererntesben buzogtatja a forrasokat (Zsolt 147,18), ugy buzogtatja tovabb az "e16 viznek folyamait" is Jezusbol es a hiv6 emberbol (7,38-39; vo. 4,14). Ez mindenekelott a tanitvanyokban lev6 Isten Lelkenek eletet kozlo igehirdeteset jelenti (20,22); terrneszetesen nem puszta beszedre, hanem eletmodra kell gondolni, amely mindent atfog es mint egesz mtikodik.

Azt, hogy a Lelek nem esak az egyes embert hajtja, hanem mint Isten teremto ereje uj vilagot epit, kulonosen a (termeszetesen nem ugyanatt61 a szerzotol szarmazo) Jelenesek konyve hangsulyozza. Ez a konyv ezt olyan szernleletesen mutatja be, hogy het Lelekrol beszel, akik mint angyalok Isten tr6nja elett allnak, es 6 elkuldi oket szerte a vilagba, hogy elmenven vigyek veghez az o teremto akaratat. Ez a het lelek egyidejtlleg "a megolt Barany hilt szeme" (Jel 4,5; 5,6). Isten tehat azaltal valtoztatja meg a vilagat, hogy Jezus Krisztus szemeivel nezi, aki mindent megtett a vilagert. Ez a tekintete terernti ujja. Ezt a Jelenesek konyvenek szerz6je olyan komolyan veszi, hogy 6 pontosan ugy nez a hilt gyulekezet mindegyikere, amelyeknek Ir, es fordul oda hozzajuk, mint Istennek egy lelke (2,7 stb.). Ezert ha Istenrol, a Lelekrol es Jezus Krisztusr61 beszel, akkor ezt ugy teszi, hogy a ,,het lelekrdl" beszel, akik mint angyalok jonnek a Jezus kezeben leva gyulekezetekhez (1,4-5; vo. 1,20). A Jelenesek konyve tehat ket dolgot mond: valoban egeszen uj az a vilag, amelyet a Lelek akar teremteni: es ezt az igehirdetes vagy a profetalas lelke altal teszi (19,10; 22,6), aki gyulekezeteket hiv eletre es altaluk akar ellenallni a gonosz hatalmaknak; Kialtasuk, rnely annak a Jezusnak az eljovetelet esdi, aki veget fog vetni a jogtalansagnak es a szenvedesnek, maganak a Leleknek a kialtasa. (22,17).

Mi az ujjdszidetes?

Ha egy baba ugy gondolna, hogy minden szulesnek ugyanazon serna szerint kell lefolynia, akkor bizonyara par h6napon belul bortonbe kerulne gondatlansagbol elkovetett emberoles miatt. Csak a lelki babak gondoljak ugy, hogy minden ujjaszuletesnek ugyanazon serna szerint kell megtortennie, nevezetesen aszerint, ahogyan 6k maguk ateltek. Amit Jezus mond nekunk, az egeszen mas. 6 azt mondja nekunk, hogy az ujjaszuletes, vagy amit szinten jelent a sz6, a felulrdl val6 nemzes teljes egeszeben ajandek es hogy a Lelek ekozben is ugy fu], ahogyan akar, es ugy, hogy senki sem tudhatja elore, hogyan fog az tortenni, Nikodernusnak esak annyit mond, hogy ez nem att6I fugg, mi mindent kepes teljesiteni, mennyi mindent tud a Bibliarol, es mi mindent tart igaznak, hanem attol, hogy legyozi-e ot Isten szeretete: ,,Mert ugy szerette Isten a vilagot ... " (3,16). Egy erdekes keppel rnondja el neki Jezus, hogy meg kell tanulnia a keresztre nezni es hagyni magat legyozetni attol, aki ott meghal, amint Izraelnek is, amikor merges kigy6 harapta meg a pusztaban, fel kellett neznie, az erckigyora, amelyet M6zes ttlzott fel egy poznara (3,14.15). Ez az: Ha tobbe nem szakadunk el ettcl a Jezustol, aki a vegsokig, egeszen a keresztig ragaszkodik Istenehez, akkor mar legyozott minket Isten, akkor mar megtortent valami ebbol a "feliilr61 va16 fogantatasbol" az, "Mind, aki hiszi, hogy Jezus a Krisztus, Istent61 szuletett" (1 Jan 5 ,I). Akkor megismertiik Istent es az 6 szeretetetol megtanultunk szeretni (1 Jan 4,7). Es ez annyira atfogja az egesz eletunket annak minden viszontagsagaval, feny- es amyoldalaival, gyozelmelvel es bukasaival, hogy Janos egyszer meg azt is mondhatja, hogy ez az az uj igazsag, amelyben tobbe nern vetkezunk (1 Jan 2,29; 3,9; 5,18).

Nines sema, Bunbanati harcrol es a megszabadulas leirhato ateleser61 egyetlen sz6 sines; de arrol igen, hogy ugy kapjuk meg a Jezusban val6 hitet, hogy Isten szeretetebol valami benniink is e16ve valik es egesz eletiink Istenre iranyul es mar nem egyeb lehetseges dolgokra. Ekozben az, ami bennunk tortenik, egeszen terrneszetes valarni, bar a csodak csodaja marad. Hogy Jezussal mondjuk: Megtanulunk ugy elni, mint a viragok es a madarak es megnyilni a Lelek elott, aki a teremtettsegben is milkodik es be szeretne vonni minket a teremtmenyek korusaba, akik Istent dicserik. Ezzel Janosnal ketsegtelenul olyan belatasra jutottunk, amely a gyiilekezetben esak lassan nyert tert, Errol kell beszelni a kovetkezf fejezetben.

67

66

3. A SZENTLELEK MINT A MEGISMERES EREDETE

nyok" (Janos "a tizenkett6" kifejezest alig hasznalja) az osszes bucsubeszedben a [ovendo gyulekezetet peldazzak; Ezert ez az igeret eppoly kevesse korlatozhato a tisztsegviselokre, mint peldaul a szeretet parancsolata a 15,9- 17-ben. Vegiil a Zsid 6,4 szerint is reszesei lettek a megkereszteltek a Leleknek, es a Jel 2-3 leveleiben sem egyenekhez fordul a Lelek, hanem az egesz gyulekezethez, Ebben tehat az Ujszovetseg egyseges: Egyaltalan nem tartozhatunk Jezushoz anelkul, hogy ne tapasztaltunk volna meg valamit a Szentlelekbol is. De ha ez nem pusztan ilhizio, akkor nagyon komolyan kell venniink a mondottakat: hogy a Lelek bar feltiin6 jelensegekben is, de nem sziiksegszerfien ott tapasztalhat6 meg. Hogyan tehat?

A Szentlelek minden hivonek kozoltetik

Bar Lukacs kesobb ir mint Pal; de nala jobban tukrozodik a gyiilekezetnek az a hite, ami meg nem minden uj ismeretet fogadott el, ami egy nagy tanit6- nak, mint Pal, fontos volt. Mar Keresztel6 Janos szava is azt igerte meg, aki .Lelekkel" fog keresztelni. Jezus gyulekezete ezalatt a Leleknek azt az ajindekat ertette, amit Jezus mindenkinek akar adni, aki 6hozza fordul. Ez teljesen uj az Oszovetseggel szemben, amely minden ember Lelekkel betoltottseget csak a dicsoseges vegidore varta. Lukacs kiemeli azt, hogy ez most eljott , Jezusnak abban a kis peldazataban, amely arrol az atyarcl szol, aki fianak nem ad kigy6t hal helyett, eredetileg ez all: ,,Mennyivel inkabb ad a ti menynyei atyatok j6kat azoknak, akik kernek t6le" (Mt 7,11). Lukacs valtozata szerint: " ... ad Szentlelket.;.", mert szerinte eppen a Szentlelek az egyetlen j6, amit Isten, gyulekezetenek szant ajindekkent ad. Meg lathatjuk, hogy Lukacs hogyan ertette ezt. 6 nemcsak a Szentlelekrol beszel ugy, mint a tanitvanyok birosag e16tti tanacsadojarol (12,12), hanem eppigy a feltamadott Jezusrol is (21,15). A profetak altal megfgert vegsc id6 nem csak egyszer, idoszamitasunk els6 harem evtizedeben volt Jelen. Ez az id6 Jezusban es gyulekezeteben e16. Lukacs szamara ezert olyan fontos, hogy maga a feltamadott Jezus az, aki a Lelket adja gyiilekezetenek (Luk 24,49; Acta 2,23; Jan 7,39; 20,22 is). Ezzel 6 komollya tette azt, hogy Isten sehol mashol nem talalkozik iigy veliink, mint Jezusban; hogy belelatunk az 6 "szivebe". Ez nemcsak a foldi dolgokra ervenyes, barmennyire segit is mfikodese azok megerteseben. A donto az, hogy 6, aki igy elt es igy halt meg, rna Feltamadottkent, E16kent talalkozik gyulekezetevel, es azt uj szituaciojaban is, peldaul az uldoztetesek kozott uj uton vezeti. Lukacs a Szentlelek elleni bunr61 sz616 ige uj interpretalasaval is ugy abrazolja a Lelket, mint aki segit, hogy egy ellenseges vilaggal szemben is kitartsunk hitunk mellett.

Ez eppigy ervenyes az Apostolok Cselekedeteirol Irott konyvre is. Peter es Pal szamara egyarant magatol ertet6d6 (2,38; 15,8-9 ill. 19,2), hogy minden hfvonek a keresztseggel egyutt megadatik a Szentlelek is. Az Ujszovetseg leveleiben nyolc helyen talalhato az 1 Kor 12,7··hez hasonlo mondat: ,,Mindenkinek .,. adatik a Leleknek kijelentese (R6m 12,3; 1 Kor 3,5;7,7.17: 12,1l;Ef 4,7; 1 Pet 4,10). R6m 8,9·ben ezt olvassuk: .Akiben pedig nines a Krisztus Lelke, az nem az ove." Az a szernlelet, amely a keresztseget, melyben mindenki reszesul, a "Szentlelek ujjateremtesenek" tekinti, ugyanezt mondja (Tit 3,5). Jan 7,39 arrol "a Lelekrol" beszel, .akit a benne hiv6k kapnak", Maga a Ulek, aki megbocsat, minden hiv6vel kozoltetik (Jan 20,22-23). ,,A tanitva-

A Lelek mint segitseg az igehirdetesben: Lukacs A Lelek mint a mar hiv6k szamara adott ajandek

A gyulekezet a Lelket eldszor, ugyamigy mint az Oszovetsegben, a rendkiviili dolgokban tapasztalta meg. De - maskent mint az Oszovetsegben - megtanulta, hogy a Lelek minden hiv6nek adatik. Terrneszetesen nem vezette vissza mindidrt mar a hitet is a Lelek miikodesere, hanem e16szor mindarra gondolt, arniben a mar hiv6 reszesult a keresztseg utan a Lelek segitsegekent. Igy az Acta 5,32-ben azt olvassuk, hogy Isten azoknak adta a Szentlelket, akik engedelmesek hozza. Ez nem csupan egyszer tortenik meg, Bar a Lelek egyegy elet egeszet meghatarozza (2,38; 9,17; 19,2), kulonleges alkalmakkor megis ujra adatik, peldaul a hatosag altal hite miatt kihallgatott Peternek (4,8) vagy e tapasztalat utan az egesz gyulekezetnek (4,31); eppigy a pogany varazs- 16 altal megtamadott Palnak (13,9) vagy Istvannak a hatosagokkal folytatott vitajaban; (6,10) pedig mar megvalasztasa elott "teljes volt Szentlelekkel es bolcsesseggel" (6,3). A gyulekezet tehat ugy tapasztalta, hogy bar a Szentlelek egesz eletere adatik neki; de megsem ugy, hogy egyszenien a tulajdonaba keriilne es rendelkezhetne vele, Kulonosen a nehezsegek kozott, amikor valoban elcsiiggedt, tapasztalta meg ujra meg ujra, hogy Isten ujra meg ujra kozolte vele Lelket. Ezert eppen Lukacsnal van a gyulekezetnek ennyire sziiksege az imadsagra is. Amint azt is egyedul emliti meg az evangelistak kozul, hogy Jezus is imadkozott, miel6tt raszallt a Szentlelek (Lk 3,21), akkeppen az Acta 8,15-ben es 9,9.11-ben is imadsag e16zi meg a Lelek eloszori, a4,31 es 13 ,1-3 tanusaga szerint ujb6li vetelet, es Lk 11,13 szerint a mennyei Atya azoknak adja a Szentlelket, akik azt kerik tole.

A Lelek mint a bator sag es utasitas az igehirdetesre

A gyulekezet a Lelek segitseget abban a nyiltsdgban tapasztalta meg, amellyel egy ellenseges vilagra val6 tekintettel hirdette Jezust . Ezt ura az Acta 1,8-ban

68

69

is megigerte neki, es Peter is azt mondja, hogy ok Jezus tanui "es a Szentlelek" (5,32), Apollosrol is azt olvassuk, hogy "buzg6 lelekkel" (sz6szerint: Lelekben egve) hirdette Jezust (18,25). A gyulekezet nemcsak a blrosag elctt tapasztalta meg a Lelek segitseget, hanem ott is, ahol hagyta, hogy vezesse az igehirdetesben, tehat megprobalt Istenre hallgatni, mielott fecsegni kezdett volna. Igy a Lelek megmutatta neki az utat, hogy hol kell hirdetnie az evangeliumot es hol nem. Fulopot az eti6p penzugyminiszterhez kiildi (8,29), Petert, sajit ellenszegulese ellenere, a pogany Korneliushoz (10,19; 11,12), Palt es Barnabast az else misszioi iitra (13,204). Az, hogy eppen a pogdnyok azok, akikhez a Lelek kiild, fontos Lukacsnak, Jezus, akin "az Urnak Lelke" van, mar else prograrnszenl predikaciojaban, melyet csak Lukacs kozol, arra emlekezteti hallgat6it, hogy mar Illes es Elizeus is a poganyokhoz kuldetett, mig Izrael nem akart raj uk hallgatni (24-27v). De Palt szinten a Lelek akadalyozta meg abban, hogy ott misszionaljon, ahol eredetileg akart. Lenyegtelen, hogy egy betegseg teszi-e ezt lehetetlenne, amit Pal a Szentlelek jelekent ertelmez (a Gal 4,13 alapjin igy ertheto az Acta 16,6-7), vagy alom altal tortenik-e (16,9).

S6t meg tobbet kell mondanunk, Mivel Lukacs ennyire Jezushoz kototte a Lelket, az sem jelent szarnara kulonbseget, hogy "a Szentlelek" (16,6), "Jezus Lelke" (16,7), ,,1sten" (16,10), vagy "az Dr (Jezus)" (18,9) hatarozza-e meg, hogy hogyan tortenjen Pal misszi6i titja. Bizonyos szempontbol tehat lsten, a feltdmadott Jezus Krisztus es a Szentlelek egy es ugyanaz. Isten sehol rnashol nern mutatja meg nekunk .szfvet" vagy .arcat" mint Jezusban, es ez a Lelekben valik erthetove az ernbernek. Ezert a Lelek ugy is beszelhet, mint szemely: "En kiildtem 6ket" (10,20), vagy: .valasszatok ki nekern Barnabast es Palt" (13,2 vo. 16,6; 21,11). Hiszen Isten Lelekben szol hozzank. Es megsem mindegy s- hogy Lukacs a Lelekrol vagy Istenrol ill. Krisztusrol beszel, Ha az utobbit teszi, akkor egy utmutatas tekintelyet akarja hangsulyozni; Isten es a feltamadott Krisztus a mennybol szolnak. Ha az elobbit teszi, akkor Istennek az emberben valo mukodeset akarja hangsulyozni: A Lelek behatol a szivbe. Termeszetesen nem valaszthatok el elesen egymastol. De hituket meg nem a Lelek rmikodesere vezetik vissza, sem Lukacs, sem az a gyiilekezet, melyben el. "A hit" biztosan "altala" nevezetesen az Dr Krisztus altal jott letre; hiszen "az Dr nyitotta meg a szfvet" az Ige elctt (3,16; 16,14); de itt inkabb arra a Krisztusra kell gondolni, aki az igehirdetesben lep az emberhez es hivja 6t "megteresre" (2,38; 3,19). A Lelek ezzel szemben az az erd, aki a hivot Jezus Krisztus hirdteojeve teszi. A Lelek teljhatalma, masok gondolatainak felismeresere es tamadasuk sikeres visszaveresere, szinten ezt az igehirdetest szolgalja, Igy ismeri fel Pal a Szentlelekben a pogany varazslo terveit es

vakittatja meg ot (13,9), eppigy Peter a ket gyulekezeti tag tervet, akik "meg akartak csalni a Szentlelket" es ezert meghalnak (5,3.9), es a profetak is ismerik a jovot (11,28; 20,23; 21,401 1).

A pali nepmisszio elso idoszakat terrneszetesen a heves missziondlo eloretores jellemzi, mig az aposto1 halala utani korszak inkabb ugy 1enne leirhato, mint kitartds a h itb en . Mar a 9,31 "a Szentlelek vigasztalasanak ertelrnezi a gyulekezetben bekes idoben folyo "normalis" igehirdetest is. Pal miletoszi bucsubeszedeben, amely a halala utani idoszakrol beszel, azt mondja a gyulekezet eloljaroinak, hogy a Szentlelek .felugyelckke" (ugyanez a szo jelenti a puspokoket) rendelte oket, akiknek 1egeltetni kell a gyulekezetet (20,28). Itt mindenekelott az uldozes veszelyeire es a tevtanitokra kell gondolni. Palrol magarol, eletenek ebben az utolso szakaszaban azt olvassuk, hogy a Lelek elore kijelenti neki az uldoztetest es egyidejfileg "kotelezi" hogy ne keriilje ki azt, hanem hiterdl mint martir tegyen bizonysagot (20,22-23). Ez a kettd termeszetesen osszetartozik. Hiszen az Evangelium misszioi jelleggel egyaltalan nem hirdetheto maskent, mint ugy, hogy maga az igehirdet6 kesz az evangeliumbel elni, meg ha az bantalrnazast es uldozest jelent is. Csakhogy vannak olyan id6szakok, amikor az iizenet terhoditasa all az eloterben, es olyanok is, amikor a bizonyitas, De Lukacs olyannyira meg van gyozodve arrol, hogy egy olyan gyulekezet, amely nem hirdeti Jezust, amelybol nem arad magaval ragada erd, mar nem Jezus gyulekezete, hogy a Lelekrol tulajdonkeppen csak ebben az osszefuggesben beszel, Ennek meg melyebb oka is van. Hiszen a Szentlelek mindenekelott a nalunk e10 es jelenlevo Istent mutatja meg, aktt sohasem vehetunk egyszer s mindenkorra sem "berbe" sem birtokba. Ezert beszeli el Lukacs, hogy hogyan nyul bele Isten az 0 Lelkevel a gyulekezet eletebe ujra meg ujra, es hogyan ad uj feladatokat. Isten az marad, aki mindig uj emberek is uj partok [eli vezet6 uton van. Ezert nem lehet 6t ott rogziteni, ahol eppen most van, kfvulrol szemlelni es ugy velni, hogy most mar orokre tudjuk, hogy mi a Szentlelek, Isten lelket a gyulekezet mindenekeldtt ugy tapasztalta meg, hogy 6 tovabbvezette a gyiilekezetet es olyan ernberek fele iranyitotta, akiknek a gyiilekezet igehirdetesere eppen szukseguk volt. Mivel ez a meggyozodes Isten el voltarol es az 6 mukodeser61 gyulekezetenek misszi6i cselekveseben ennyire eloterben all, meg min dig keveset gondolkoztak azon, hogy a Szentlelek Isten parancsai szerinti eletet ajandekoz a hetkoznapokban is, es helyes dontest sok praktikus kerdesben, Ezt Palnal fogjuk me gtalalni.

70

71

A Szentlelek mint a Megfeszitett Kijelentoje: Pdl A gyenge erossege

Pal gondolta at a legmelyebben, hogy mi a Szentlelek munkaja. De ezt nem erthetjuk meg ilyen konnyen; ezert kulonos faradsagot igenyel tolunk, hogy gondolatmeneteit kovessuk, 6 is hangstilyozza, hogy Krisztust .Leleknek es eronek megmutatasaval" hirdette (1 Kor 2,4). Tehat ketsegtelenul neki is segitsegul van a Lelek az igehirdetesben. De figyelemremelto, hogy az, akit 0 hirdet, a megfeszitett Jezus Krisztus, es eppen ebben az osszefuggesben hangstilyozza, hogy semmi masrol nern akar tudni (2.v). Az 0 ura tehat az, aki "gyengesegeb6l megfeszittetett, de el Istennek erejebdl" es ez koveteire is atragadt: ok is "er6telenek obenne, de vele egyutt elnek Isten erejebol" (2 Kor 13,4). Ezert igaz Palnak: .Amikor erotelen vagyok, akkor vagyok eros" (2 Kor 12,10). A .Leleknek es eronek megmutatasa" tehat nem allapithato meg egyszenien. Isten valosagat a legerthetobben eppen a megfeszitett Jezusban talaljuk meg. Ez az, "amit szem nem latott, fiil nem hallott es embernek szive meg sem gondolt" es "amit Isten a Lelek altal nekunk kijelentett", Ehhez .vettuk az Istenb6l val6 lelket, hogy megismerjuk azokat, amiket Isten ajandekozott nekunk". Emberi bolcsesseg ezt terrneszetesen nem ertheti meg, csak az Istentol kapott. Igy a megfeszitett Jezus ketsegtelenul .Jsten bolcsessege", de annak, aki semmit sem tud a Lelekrol, csak "bolondsag" (1 Kor 1,18-2,16). A Lelek donto hatasa tehat az, hogy egy ember mar nem szakad el att6l a Jezustol, aki a kereszten mennyei Atyjin kfvul kepes mindent feladni, iigy, hogy az emberi es az isteni akarat eggye valik benne.

A hit Lelke

Az, hogy Isten az Lelkevel ugy jon vilagunkba mint egy idegen, nem egyszenlen Jezusnak vagy tanftvanyainak mindenfele csodaiban mutatkozik meg. Termeszetesen a gyulekezet szivb6l MIas ezekert, de ez meg alapvetoen nem mas, mint amit nagy ferfiak es nok is megtehetnek, Ez meg nagyon hasonlit ahhoz, amit az ember mukodese csucspontjaln elerhet. A hallatlan, ami az embernek egeszen idegen, valami mas: lsten forditott uton jar; 6 eppen abban lsten hogy Jezusban a legnagyobb melysegbe szdl! ald. Es Jezus nem lazad ez ellen, nem szall inaba a batorsaga, csalodasait sem csak ugy szoritja vissza es ellenallasat sem csak ugy nyeli Ie, hogy egyszer aztan megis kirobbanjon. Isten eppen abban Isten, a nekunk egeszen idegen Isten, hogy kepes arra, amire mi nem: hogy a kedvunkert vallalja a gyengeseget es a tehetetlenseget, A Szentlelek tehat az, aki osszekot minket Jezussal; nem else sorb an ugy, hogy feltnno lelki ajandekokat is kapunk, gyogyitasokat, jovendoleseket, izz6 hitet; nem elsosorban ugy, hogy Jezust, mint a Lelektol sziiletette t, mindenki mastol

72

~t·'

, C\,;:' .

megkiilonboztethetjuk, hanem elsosorban ugy, hogy megtanulunk vele egyutt gyengenek lenni, hogy eppen ebben tapasztaljuk meg Isten erejet, Ez az, amit Pal megigazulasnak nevez. Isten ereje ott kezdodik, ahol Iteletet megtapasztaljuk magunkon es nyitott szemeket kapunk sajat feny- es arnyoldalaink eszrevetelere. Akkor ugyanis megertjuk, hogy nem azon rmilik, hogy hogyan Iteljilk meg mi magunkat, vagy hogyan itelnek meg minket mas emberek, hanem hogy hogyan van rank Istennek szuksege feny- es amyoldalainkkal egyutt, Igy beszelhet Pal a ,,hit lelkerol" (2 Kor 4,13), es a .Lelek osvenye" a .Jutben va- 16 utkozbenlet", amely meg nem Isten dicsosegenek a .Jatasa" (5,5.7).

Leiek es test: Pal Ket hatalom?

Pal probalt meg a legelesebben fogalmazni a nekunk oly nehezen erthetf "test" es .Ielek" ellentetenek kerdeseben. Ennek a szembeallitasnak veszes kovetkezmenye volt, mivel igen hamar egeszen mast kezdtek el erteni alatta, mint Pal. Ugyanis a kor Platon altal meghatarozott gorog gondolkodasanak . befolyasa alatt "a testet" evszazadokon at az ember testisegevel, kulonosen is szexualitasaval azonositottak: s igy a .Jelek" alatt valami olyan kellett erteniuk, mint a gondolkodasuk, a magasabbrendti erzeseik, eszrneik. Igy ertettek a Gal 5,17-t: ,,A test a lelek ellen torekedik, a lelek pedig a test ellen; ezek pedig egymassal ellenkeznek, hogy ne azokat cselekedjetek, amiket akartok." Itt nem egy olyan ember van abrazolva, akinek bar vannak idealjai es szeretne j6 lenni, de peldaul szexualis vagyai ujra meg ujra elragadjak? De hiszen ez erosen ernlekeztet a qumrani zsid6 szerzetesekre, akik ket lelekr61 beszelnek, akik harcolnak az ernberert, vagy Philora, aki Platont6l tanulta, hogy a testi (sz6matikai) szenvedelyek a test (szarx) sarjai, rabszolgasag es szenvedes a leleknek, amely fentrol, a mennybol szarrnazik. Nos, ilyen gondolkodas biztosan szerepet jatszik Palnal is. Az ilyen felfogasok befolyasat mutatja mar az is, hogy a test es a lelek fogalmat oly gyakran hasznalja es az is, hogy ket embercsoportr6l beszel, akik kozul az egyik test szerint, a rnasik lelek szerint el, A donto kerdes azonban az, hogy ugyanazt gondolja-e mint a qumraniak vagy Philo. Nos, roviddel ezelott (Gal 3,2-5) arra ernlekezteti a galaciabelieket, hogy keresztyen letuket .Lelekben" kezdtek el, nevezetesen "a hit hallasab6l", es most sem folytathatjak "testben", azaz a "torveny cseleke deteib 61" . Hason16an van szembeallitva a Rornai levelben "a Lelek ujsaga" a "test osagaval", azaz a torvennyel, amely meghataroz es btinre vezet minket, vagy a .Lelek" is "a betfivel" (az irott torveny betfijevel) (7,5-6; 2,29). A "test" tehat ott el, ahol egy ember Isten torvenyenek akar engedelmeskedni,

De ugyamigy mint az Oszovetsegben, a test ellentete Palnal is tobbnyire nem

73

a Lelek, hanem maga.Tsten, A "test szerint bolccsel" ,,1st en bolcsessege" (1 Kor 1,26), a "testi 'TDlesesseggel" .Jsten kegyelme" (2 Kor 1,12), a "testi fegyverekkel" az, ami .Jsten elott eros" (10,4), a "test szerinti" fecsegessel az "Vr szerinti" beszed (11,17-18), a "test gyermekeivel" az isteni "igeret" gyermekei (R6m 9,8) vannak szembeallitva, Az ellentet a Fil 3,3-7-ben jon e16 a legelesebben: Pal, mie16tt Krisztus elhivta volna, "testben bizakodott", azaz az Isten nepehez val6 tartozasaban es abban, hogy a torveny altal megkovetelt igazsag tekinteteben .feddhetetlen" volt. De most mindezt .szemetnek" itelte es minden bizalmat a Krisztus Jezusba helyezte, aki "dicsosegeve" valt. Ez a .Lelekben" valo istentisztelet. Az tehat a kerdes, hogy mire epiti az ember az eletet, A "test", ugyamlgy mint az Oszovetsegben, minden emberi-foldi dolog, tehat az ember gondolkodasa, sot moralis torekvese is, eppugy mint penze vagy szexualitasa. Az, hogy koteleke inkabb testi vagy inkabb lelki vagy inkabb ertelemszeni-e, semmit sem valtoztat azon, hogy Isten helyett foldiemberi dolgokra iranyul.

Ez egy erdekes szohasznalatban is megmutatkozik. A .lelki" (pneumatikos) embernek ugyanis nem csak a "testi" az ellentete, hanem, majdnem meg ele- . sebben elvalasztva tole, a .Jelki" (psyehikos) ember is. Mar Philo (Alleg. III 247) kapesolatba hozta az ember lelket a bfineset utan Isten altal elatkozott folddel; ebbol a foldbol szarrnazik minden rezdulesevel, melyek Isten ellen fellazadnak, Ez akkoriban nyilvanvaloan elterjedt gondolat volt; mert az ujszovetsegi Jakab levele a .Jelki bolcsesseget" mini .foldit es dernonit" szembeallitja a .felulrol va16 bolcsesseggel" (3,15), es Judas leveleben is az all, hogy az istentelen, esak a sajat kfvansagainak elo ember a .Jelki" ember (19.v.). Igy beszel Pal is pneumatikus es psziehikus emberr6l (1 Kor 2,14; 15,4449). Ez utobbi az 6 szamara terrneszetesen nem dernoni, hanem egyszenlen az ember a maga foldi termeszeteben, foldi lelkevel, akinel meg teljesen nyitott, hogy Istenhez akar-e fordulni, vagy a "testhez".

aztan kiallhatatlanna. Kepzeljuk esak el, milyen pokollenne az elet egy tokeletes feleseggel vagy egy tokeletes ferjjel! Hiszen a tokeletes ember allando szemrehanyas, Tole nem varhato segitseg, hiszen esak olyanokkent johetiink hozza, akiknek joggal minden lehetsegest a szernere vetett. Pal szerint igy eppen a kegyes, a torvenyhez hu moralista el, aki az Isten torvenye altal megkivant igazsag tekinteteben, "testben", feddhetetlen. Az, ami minden emberre ervenyes, Izrdeloet: egyedulallo modon valt lathatova: Az ember tavol el Istentol. Ez nemesak a gyengeseg oraira ervenyes, nemesak az elet melypontjain, amikor allatta valik, feladja onmagat es kiszolgaltatja magat kivansagainak; ez ott is ervenyes, ahol kegyes es igaz es eppen ezert fontosabbagk tartja rnagat mint Istenet. Ott is, ahol az ember nem a hatalomert, a penzert es a szorakozasert van oda, hanem moralistakent allandoan onmaga korul forog, telve kisebbsegi komplexusokkal vagy azzal a meggyozodessel, hogy ezt megesinalta, meg mindig onmagaval marad elfoglalva. Tehat meg mindig a "testben" bizik, ahelyett, hogy egeszen belevetne magat Isten szeretetebe es abbol elne. Ezert mondhatja Pal, hogy eppen a torveny juttatta el a bunt csucsara (R6m 5,20), eppen oda, ahol a hangos, moralisan megtamadhatatlan tokeletesseg moge rejtozik, ugy hogy az ember egyaltalan nem veszi eszre, hogy milyen szeretetlen es egocentrikus. Pal szerint itt vesz donto fordulatot a tortenelem, Csak az az ember valoban nyitott Isten es az 6 jovetele irant, akinek egyszer vilagossa valt, hogy egesz moralis torekvesevel sem valt szeretetre meltobba, es nem kerult kozelebb Istenhez. E16z01eg meg almodozhatna arr6l, hogy egyszer megcsinalja es tokeletesebbe valik, De most mar tudja, hogy esak maga Isten hozhatja ot vissza elidegenedesebol. Most mar vegre nem kell mindig csak onmaga korul forognia es azt kerdezgetnie, hogy milyen j6 vagy rostz 6. Ezek ketsegtelenul hallatlan allitasok, Isten tehdt tenyleg nem szereti kevesbe az embert, ha piszkos kezekkel jon ada, mintha Isten torvenye szerint tokeletesse vdlt, Az embernek tehat nem kell Isten szeretetet kierdernelnie es nem is kepes ra. Ha eljuthat odaig, hogy Isten akaratat betoltheti, hogy hasznaltathatja magat Isten altal, akkor ez teljesen Isten kedveert tortenik, a sajat tokeletessegere illetve hianyos voltara va16 mindenfele pillantgatas nelkul. Ezert mar nern kell annyira agg6dnia azon sem, hogy kezeit, amennyire lehetseges, tisztan meg6rizze. Magara vallalhatja a tevedes lehetoseget is. Nem kell oda visszavonulnia, ahol a leheto legkevesebb felelosseg var ra es ezert a tevedes lehet6 legkisebb kockazata is. Ezt ismerte fel Luther, amikor egy tetovazo, aggalyoskodo kerdezonek ezt uta: .Vetkezz batran!" De mar a Mark evangeliumaban az els6 ember, aki felismerte, hogy Jezus Isten Fia, nem egy lelki ember, aki a leheto legkevesbe piszkolodott be a vilaggal es annak igazsagtalansagaval, hanem eppen a megszallo hatalom tisztje, eppen az, aki Jezust

A "moralis" test

De meg egy lepessel tovabb kell mennunk. Eppen a maralista merul a legmelyebbre a "testben", aki olyan pontosan tudja, hogy mi a j6 es mi a rossz. A hazassagtoro es a gyilkos ugyanis legalabb rendszerint eszreveszi, hogy sok minden nines rendben nala es hogy tulajdonkeppen nagyon szuksege van Istenre, meg ha ezt nem is akarja elismerni. A moralista nem veszi eszre ezt; Ellenkez6leg, ugy veli, hogy berbe vette Istent, es ezert kioktat6lag vagy sajnalkozva vagy felhaborodottan nez le mindazokra, akik sokkal erkolcstelenebbiil elnek mint 6. Es eppen igy bizik a "testben", semmi masban mint a "testben", azaz abban, amit sajat tudomanyaval es szigoraval elert. Eppen igy valik

74

75

keresztre feszitette, tehat szorny(i medon kivegzett egy artatlan embert es ezert egyszer talan beperelhetnek mint habonis bfinost (15,39).

A Lelek mint Isten teljhatalma

A "test" sz6val tehat Pal az ember minden cselekveset vagy meginkabb egesz eletet jeloli, amelyaz udvot a sajdt erdfeszitesetd], az "erolkodest6l"vdrja, A "Lelek" sz6val Isten cselekveset irja Ie, amelyet az ember ugy tapasztal meg mint ajindekot, amely eleri es megorvendezteti ot, eletet szabadda, felelossegteljesse es ertelmesse teszi. Ez egy tovabbi megfigyelesben is beigazo16- dik, A Gal 4,23-ban Pal egy olyan gyermekrol beszel, akit Abraham "test'~rint", azaz a foldi-emberi lehetdsegekben bizva nemzett. Amikor ugyanis Sara mar tul oreg volt, akkor egy fiatal szolgalolany altal, akit mellekfelesegekent magahoz vett, hozatott fhit a vilagra. De a masodik fhit, akit Sara Isten csodaja altal megis megsziilt, Isten "igerete altai nemzettnek" nevezi Pal. Fil3,3 az .Jsten Lelke dltal" val6 szolgalatot a "testben valo" bizakodassal allitja szembe, R6m 8,13-14 a "test szerinti eletet" a "Lelekdltalival".A "test" tehat ezeken a helyeken az, amire nez es amiben bizik az ember. A .Lelek" ezzel szemben az, aki maga munkdlkodik, eletet es szolgalatot ajandekoz nekunk,

Szigoruan veve tehat esak a Lelek .Jiatalom", azaz Isten sajat hatalma az, amely eler valamit, A "test" egyszeriien minden olyan foldi-emberi [elenseg, amely eszlelhetd, tehat semmi esetre sem rossz, hanem Isten tererntmenye. Rossza esak azzal a hatasaval valik, ha egy ember mindent tole var es Istenrol elfelejtkezik. Terrneszetesen hatalomma valhat, de tulajdonkeppen esak ott, ahol az ember hatalmat ad neki, Pontosan iigy, ahogy az alkohol is gonosz .Jiatalomma'' valik, ha egy ember olymodon adja at magat neki, hogy rabjava valik, jollehet az alkohol onmagaban nem gonosz es peldaul sebek tisztitasara is alkalmas. Eppigy minden foldl-emberi dolog, meg az a torekves is, hogy a leheto legigazabbak legyiink, gonosz hatalomma valhat, melynek rabjai lesziink; nem azert, mintha onmagaban ilyen hatalom lenne, hanem mivel az Isten nelkuli ember tulajdonit neki ilyen hatalmat onrnaga folott, Isten Lelke ellenben val6di hatalom, nevezetesen maga Isten, aki benniink munkalkodik. A Gal 5-ben kulonosen vilagossa valik a kulonbseg, Itt Pal a "test nyilvanvalo cselekedeteirol" (19.v), de "a Lelek gyumolcserdl" (22.v) beszel, A "eselekedet" az, amit tesziink, amit esak alkotunk; a "gyiimolcs" novekszik, Egyreszrol tehat egy olyan magatartasrol van szo, amely min dent a sajat esekedeteit6l var, akar ugy hogy penzt penzre, szexualis elmenyt szexualis elmenyre, hatalmipoziciot hatalmi pozici6ra halmoz, es onmagat es ernbertarsaihoz filzodo viszonyat penzevel, szexusaval vagy hatalmi vagyaval tonkreteszi, akar

76

ugy, hogy ugyanezt moralizmusaval en el. MasreszrOl olyan eletrol van sz6, amelyben Istent engedjiik munkalkodni, Ezert beszel Pal a "eselekedetekral" tobbes szamban, a "gyiimolcsral" pedig egyes szamban. Ez dontd, A "eselekedeteket" meg lehet szamolni es ossze lehet gyiijteni. Az ember minden este visszatekinthet a napra es mindenkori hajlama szerint min dent karnak itelhet vagy sikerenek dicsosegeben sutkerezhet. De a "gyiim6lcs" valami egeszen mas. Ez egy eletet jelol, amely minden feny- es amyoldalaval, jotetteivel es hibaival Istenre iranyul es azt is tudja, hogy Isten olykor jobban fel tudja hasznalni a hibainkat mint a teliesitmenyeinket. Termeszetesen Peter nem lenne Peter, ha nem adhatta volna at magat Uranak, Jezusnak egeszen az erte szenvedett halalig. De az evszazadok soran azert lett valoban aldasossa, mert olyan sokat olvashatunk husvet eldtti (Mk 14,66-72) es husvet utani (Gal 2, 11-14) esadjeraL Emberek millioi tanultak meg tole, hogy boldogan es nyugodtan eljenek egyiitt Isteniikkel - annak ellenere, hogy bfinosok.

A Szentlelek a gyidekezet eleteben: Pal

A Lelek tehat az elet egeszet fogja at, nem csupan az ertelernre hato istenismeretet. Mi tortenik Pal szerint, ha a Lelek raszall egy emberre?

Szabadsag.

Eleinte ezt alig tudjuk eleg j6zanul elkepzelni, A megfeszitett Jezust jelenti ki, mondta Pal. Azaz: az ember mar nem szakad el ettol a Jezustol, aki egy nagyon rovid mukodesl ida utan nyilvanvaloan tudatosan megy a keresztre, meg ha nem is kulonosebben hosiesen. Az ember tehat addig nem szakad el tole, amig erti, hogy itt egy olyan elet folyt le, amely at szabadda tehetne, s eletenek ujra ertelmet adhatna. Termeszetesen esak ott valik valoban szabadda, ahol nyilvanvalova valik szamara, hogy ez az elet nemesak egy pelda, amit utanoznia kellene, nemesak egy attores, amely lehetcve teszi neki a kovetest, hanem Isten ajanlata, melyet esak ajandekkent fogadhat el. Ha igaz az, hogy Jezus eletevel es halalaval megmutatja, hogy ki az Isten, akkor val6ban Isten hatalma van Jelen eppen a gyengesegeben. De akkor az emberre is ervenyes, hogy a maga gyengesegeben igaz Isten elott, Jezus Krisztus erdemeert, es nemesak eletenek csucspontjain. Akkor az embernek mar nem kell tobbe "testere", killsa vagy belsd erenyeire vagy kudareaira tekintenie. Ez az, amit Pal .megigazuldsnak" nevez. Palnak ez olyan fontos, hogy a Lelek betoreset csak egy rabszolga minden felelemtol va16 megszabaditasahoz tudja hasonlitani (Rom 8,15-16. 21;Gal4,6-7.25-26; 5,1-5). .Ahol az Urnak lelke, ott a szabadsag" (2 Kor 3,17), majdnem hihetetlen szabadsag. Nem korlatoz mar minket semmilyen torveny, meg onmagunk tokeletesitesenek torvenye sern, Is-

77

ten szeret minket, mielott meg barmit is teszunk. .Nern abban van a szeretet, hogy mi szerettuk Istent, hanem hogy 6 szeretett minket" (1 Jan 4,10), vagy maganak Palnak a szavaival: .Jsten pedig a mihozzank val6 szerelrnet abban mutatta meg, hogy mikor meg btinosok voltunk, Krisztus erettunk meghalt" (R6m 5,8). Ezert nem kell mar allando felelemben elnunk, hogy megfelelunk-e magunknak es mas embereknek. Ezert nem kell tobbe gorcsosen keresnunk identitasunkat; azt mar eleve megkaptuk.

sekben tanulunk meg kulonbseget tenni aj6 es a rossz kozott, Pal kifejezetten a Szentlelek ajandekanak latja (1 Kor 7,40). Ez nem tij torveny, A Lelek sohasem vezet minket arra, hogy egyrnasnak "t6rt vessunk", amint Pal mondja. De ugy vagyunk utkozben, hogy mar nem a "testre" nezunk, hanem arra amit a .Lelek" akar adni nekunk. Igy talalunk valodieletet es va16di beket, Ugyanis akkor "teljesedik be bennunk" az, amit Isten kivan t6liink; nem egyszenien altalunk, hanem bennunk, mert hiszen a Legjobb jon el akkor az eletunkbe ajandekkent. Minel magatol ertetodobben es termeszetesebben elhetunk nagy onmarcangolas nelkul, annal jobb (R6m 8,4-6). Pal ezt a Gal 6,8-ban egy rnasik keppel fejezi ki megegyszer: Azon mulik, hogy mire vet az ember es mitdl varja a megfele16 gyumolcsot, "testet6l" vagy a "Lelekt6l".(nem az ovet(5l!) Ezert .rnegmosatds. megszentelodes es megigazulds" egy es ugyanazon lelki esemeny (1 Kor 6,11). Jezusban .Jemosatnak a btineink", azaz minden escdot es arnyoldalt elfed az az egy dontc dolog, hogylsten igent mond rank, ugy ahogy vagyunk. Altala vagyunk "megigazitottak", azaz Isten elott igazak mindazzal, ami hozzank tartozik. De akkor "megszenteltek" is vagyunk, azaz Isten arra az oldalra vitt minket, ahol hasznalni akar es meg akar szentelni bennunket es altalunk masokat is. Ezert a hit sohasem csak egy olyan egyszeri eserneny, amellyel elhatarozzuk, hogy valamit igaznak tartunk, annak minden megfontolt vagy fektelen tovabblepesevel, minden ujjongo extazisaval vagy szaraz levertsegevel, minden nagyszeni teljesitmenyevel vagy szanalmas bukasaval, S6t Pal egy olyan osszefuggesben, ahol nemi problernakrol beszel, azt mondja, hogy testunk "a bennunk lakozo Szentleleknek a templomdvd" valt, espedig eppen azert, mert maga Isten .vett meg aron" minket (1 Kor 6,20- 21). Egy olyan osszefuggesben, amikor vallasi vitatkozasokrol beszel, a gyiilekezetrol, mint egeszrol mondja ki ugyanezt, akinek Isten Krisztusban "fundamentumot" vetett (1 Kor 3,1 IJ6). Ilyen realis Pal szamara az, ami ott tortent. Ha Istennek, aki a vilag minden terenek es rendszerenek Ura, ilyen erthetetlenul fontosak vagyunk, hogy 6 Jezusban utanunk jott, hogyan szerethetjiik oly kevesse testunket es annak nerniseget - amelyet pedig Isten hasznalni akar -, hogy egyszenien eldobjuk; vagy hogyan tarthatjuk olyan fontosnak specialis vallasos megvilagosodasainkat es kepessegeinket, hogy szettorjon rajta a gyiilekezet? Tehat a Lelek mindig "a megszentelodes Lelke" is (R6m 15,16). A Lelek ilyen hitben mindig ujra e16remutat6 igeretkent jon hozzank (Gal 3,14), abban az igazsagban vale remenysegkent, amely csak Isten jov6jeben fog egeszen beteljesedni (5,5).

Imadkozas

Ezert Pal szamara a Lelek tulajdonkeppeni tette az, hogy nekiink ajandekozza az imadkozast. Megtanultunk .Abba-t, Atyat" mondani (Gal 4,6-7; Rom 8, 15-17), tehat Istenre mar nem tigy tekinteni, mint tavoli, titokzatos hatalomra, akitol fel az ember, vagy aki mellett vallvonogatva eleldegel, mivel ugysem tud Rola semmi pontosabbat, hanem mint olyanra, aki eletunk kozepen akar elni, espedig olyan valakikent, aki nagy on szeret minket. Az else es legfontosabb ajandek tehat nem egy er6, amely uj teljesitmenyekre tesz kepesse minket, hanem az imadkozas, melyben Istent hagyjuk eselekedni, melyben megegyszer gyengek lehetunk es erosse valasunkat egeszen mashonnan engedhetjiik megadni. Palnak ez olyan hallatlanul fontos, hogy meg azt is mondja: meg azt sem tudjuk, hogy hogyan kell helyesen imadkoznunk, es a Leleknek kell a mi bolond imadsagainkat ugy leforditania, hogy Isten jol hallja azt (Rom 8, 26-27). Tehdt meg az imddkozds sem a mi teljesitmenyiink. Ajandek, amint egy gyermek szamara ajandek, ha rossz kedve utan iijra szolhat anyjahoz, anelkiil, hogy mindig arra gondolna, hogy ezzel egy kulonleges teljesitrnenyt visz vegbe. Ezt mar tudta Jezus, amikor azt mondta, hogy ne sok szoval tegyuk, mintha Isten segitseget kulonleges imateljesitmennyel kellene kierdernelnunk; Hiszen Isten mar azel6tt, hogy kinyitjuk a szankat, tudja, hogy mire van szuksegunk; nem kell, szabad imadkoznunk: ,,Mi At yank, ki vagy a menynyekben ... "(Mt 6,7-13).

Megszentelodes

De ez megsern egyszenlen szabad dentes lesz, Ha valaki megtanul elni az ajandekbol, akkor az formalja ot. Ezt igy is ki lehet fejezni: 6 most bizonyos tekintetben mas .Jevegoben" el, ez korulveszi 6t es minden porusaba behatol, hasonloan mint egy tiid6beteg, akit magaslati levegore visznek es ott felgy6- gyulhat. Ezert mondhatja Pal ugyanebben a reszben (Rom 8,1-10), hogy most "Krisztusban" vagy a .Lelekben" elunk es igy bennunk is .Krisztus" vagy a .Lelek" el. Igy valik a lelek, aki mint Isten hatalma tisztan ajindekkent jon hozzank, normava is, mely szerint eliink. Azt, hogy egeszen konkret kerde-

Nyitottsag masok fele

Ez most mindeneke16tt nyitotta tesz minket a masik ember fele is. Aki ugya-

78

79

nis onmagatol megszabadult, szabaddd lett afele (az ember fele) is, akinek az 6 szeretetere sziikseg« van. Akinek mar nem kell fosveny m6don mindent oszszeszednie, az szabad teret kap a tobbi ember fele. Igy lett szabad Zakeus a vamszedo a gazdagsagatol azok fele, akiknek jobban szukseguk volt a penzere mint neki (Lk 19,1-10); igy lett szabad Pal a sajat igazsagatol az azokkal val6 testverisegre, akik nem ugy voltak moralisan tokeletesek mint 0 (Fil 3,6-7), es Peter az evangeliumokat olvasok milli6inak vigasztalasara. Pal ezert is magyarazza ugy, hogy .Krisztus testeben" clunk, ahelyett, hogy azt mondana, hogy .Lelekben" vagy, hogy .Knsztusban" elunk. Kifejezoen kapcsolja az I Kor 12,13 ezt a testet a Lelek mukodesehez. ,,Egy Lelek altal mi mindnyajan egy testte kereszteltettiink meg, es mindnyajan egy Lelekkel itattattunk meg." A "test" szo alahuzza, hogy ezaltal mi minden mas hfvovel elO kozossegge, tehat gyiilekezette fflzodunk ossze. Ezert elsd gyumolcs (Gal 5,22) a szeretet ("a Lelek szeretete" R6m 15,3)), es ezert nevezi a szeretet himnusza a Lelek legnagyobb ajandekanak (1 Kor 12,31-14,1). Ez az egyetlen ajandek, amely az osszes tobbit (12. fej) egybefogja es igy epiti a gyulekezetet (14. fej; vo. R6m 12,9a-t a 3-8 es 9b-13 versek kozott). Nos errol meg kell beszelnunk.

A lelki ajdndekok sokfelesege: Pal A hitvallas mint mertek

Pal itt evezredek szamara allitja be helyesen a valtokat, mivel elete soran sohasem szakadt el a megfeszitett Jezustol es ezert a vegsokig atgondolta, hogy ez mit jelent a maga es a gyulekezet szamara.Pal nem tagadja, hogy vannak beteggyogyitasok, jovendolesek es nyelvekenszolasok, melyek a Lelek ajandekai. De ernlekezteti a gyulekezetet arra, hogy mar poganyokkent is voltak hason- 16 tapasztalataik (1 Kor 12,2). Pal tehat itt megertette, hogy egy tapasztalat rendktvultsege es szokatlansdga meg semmit sem drul el arrol, hogy val6ban a Szentlelek miikodik-e. Ez messzernenoen fiigg a temperamentumt61, a nevetestol es attol a klima t61 is amelyben felncttunk. Meg a kis Svajcon belul is vannak a j6zan zurichiek, akik alig beszelnek hitukrol, hacsak eppen nem lelkeszek, es az oldottabb genfiek, akiknek sokkal termeszetesebbnek ttlnik, hogy meg egy tancestet is imadsaggal zarjanak be. Delen aztan igazan ez a helyzet. A tessiniekx jobban nevetnek es sirnak mint az eszakon elok es mindent ketszeres erosseggel elnek at, 'Istent is. Isten mindkettot eppugy felhasznalhatja mint az ordog, Istennek egyszer a delvidekiek teljes lelkesultsegere van szuksege, hogy vegre attorje egyhazanak unalmat, masker az eszakiak jozansagat hasznalja, hogy azt, ami a rajongasban elfajulassal fenyeget, j6 utakra vezesse. Hasonl6an beszelhetiink a modern sarizmattkus mozgalmakr61 is. MixTessin: svajci kanton

80

lyen surgetoen szuksegunk van rajuk, akik hituket bizonyos tekintetben "magas feszultsegben" elik es ezzel a megrekedt iigyet ujra mozgasba hozzak! De ugyanakkor nern lehet egy egesz eleten keresztul magas fesziiltsegben elni es ilyenkor, amikor tigy tunik, hogy a Lelek mar nem a regi frissesseggel fUj, az ember elkezd egy kicsit besegiteni es vegul tudat alatt csalni, mert hiszen kozben tudja, hogy hogyan nyilvanul meg a Lelek. Olyan jelensegek, amelyek eredetileg meglepoen ujak voltak, ekkor mar tobbe-kevesbbe automatikusan jelentkeznek, mivel eppen ilyen terrneszetesen tartoznak hozza, Ezert a Lelek altal inditottaknak is ujra szukseguk van masokra, akik nyitottak az uj irant, ami ezzel betor, de azt is tudjak, hogy hogyan maradhat evtizedeken keresztiil gyumolcsozo minden gyulekezeti tag, a kevesbbe inditottak eleteben is, akkor is ha csendesebbe es kevesbbe feltiinove valik, Pal felismerte, hogy az egyetlen kriterium, amely a Szentlelket minden mas lelkesultsegtol megkulonbozteti, az, hogy meg tudja-e vallani az ember: "Jezus Ur" (1 Kor 12,3). Terrneszetesen Pal nem azt gondolja, hogy pusztan ezt a ket sz6t kell kimondanunk, Hiszen ez hitvallds, terrnesztesen szajjal elmondva, de ezt szivvel is el kell hinni (ami az oszovetsegi hit szerint mindenekelott az embernek az egesz eletre vonatkoz6 akaratat foglalja magaba), ahogyan ezt a R6m 10,10-ben meg is fogalmazza. Ahol a Lelek mflkodik, ott ez nagy on erdekes vagy nagyon szokvanyos medon is tortenhet ; de ezaltal Jezus egyre inkabb Mesterunkke valik, Ha a nyelvekenszolo onmagat allitja elcterbe es ajandekat mindeniitt produkalni akarja, akkor Jezus helyett 0 lesz az ur, es ha a jozan gyulekezeti tag minden szokatlant elitel es csak annal akar maradni, amivel min dig is rendelkeztek, akkor 0 valik urra Jezus helyett.

A felebarati szeretet mint mertek: nyelvekenszolas es profetalas

Pal ugyanezt a masik oldalrol nezi, amikor azt hangsulyozza, hogy a Lelek altalanosan haszonra adatott (1 Kor 12,7). Ahol ugyanis Jezus una lesz, ott az ajandekok elkezdik szolgalni a rnasik em bert es mar nem tulajdonosukat dicscitik. Tehat azt is mondhatjuk: Ahol a Lelek mar nem vezet el olyan kozossegre, amely a gyiilekezetet mint egeszet epiti, ott mar nem Isten Lelke van. Az, aki iigy veli, hogy annyira a Lelek birtokaban van, hogy ajandekaival egyiitt csak onmagat tartja fontosnak es mar nem tud beilleszkedni, hanern sajat partot alapit, az mar nem a Lelek hordozoja, hanem "testi ember", meg ha kozben Palra hivatkozik is (1 Kor 3,14). Ezt Pal a 14. fejezetben fejti ki. A nyelvekenszolds nlnt a korinthusiak szemeben a legnagyobb lelki ajandeknak, mivel egeszen kulonosen megmagyarazhatatlanul es csodalatosan jelentkezett. Ez ertheto. Hiszen mi is szivesen gondolkodunk ugy, hogy bar mar az a Lelek ajandeka, ha valaki csak csendben, magaban imadkozik; de megis ugy

81

tfinik nekunk, hogy az, ha hangosan, masok elott is tud imadkozni, tobb ; es ha ekozben nemesak egy miatyankot mond el, hanem szabadon imadkozik, es ha meg tiszta bibliai igek es szokatlan kifejezesek is ajkara tolulnak, amint a liturgiaban allnak, akkor ez meg magasabb foknak tiinik. Ha igy gondolkodunk, akkor val6ban ott ernenk el a legmagasabb rangot, ahol a nyelvekenszolas teljesen idegenszerii hangjai megsz6lalnak. Nos Pal nagyra becsuli a nyelvekenszolast: .Halat adok az en Istenernnek, hogy mindnyajatoknal inkabb tudok nyelveken sz6lni" (1 Kor 14,18). Hiszen nekunk is van olyan tapasztalatunk, hogy a szavak nem elegendok, Igy probaljuk meg esetleg a hegyekben is kifejezni a latottak szepseget hallgatassal vagy nehany eldadogott sz6val; de eszrevessziik, hogy mindez nem eleg, es oromunket ujjongassal fejezziik ki. Megprobalhatjuk szavakba foglalni azt, ami a szerelmi eletben tortenik es esak a sohajtas es a gyonyor nyogese arulja el a meghatottsagot, Hogyan lenne ez mas kent imadkozas kozben, amikor Isten Lelke annyira eltolt minket, hogy a szavak mar nem elegsegesek? Pal megis igy folytatja: "De a gyiilekezetben inkabb akarok ot sz6t sz6lani ertelemmel, <0. mint ezret nyelveken", espedig azert mert itt a gyulekezet "epiteserol" van sz6. Az tehat a kerdes, hogy tud-e a Lelek mdsokat szolgdlni, rruisokat "epiteni". Hiszen Pal oly messzire megy, hogy ugy magyarazza, hogy az istentisztelet sikere szernpontjabol az a dontd, aki hitetlenkent vagy avatatlankent kivulrdl erkezik. Az a donto kerdes, hogy o megerti-e amit hirdetnek, espedig ugy, hogy va16ban megerinti-e ot ott, ahol el (14,23-25). Ha ugyanis semmit sem ert, akkor nem is tud ra "ament" mondani, es akkor valami rosszul sikerult (14,16). Az, hogy a hallgat6 egyetert-e vagy sem magatol ertetcdoen Istenen mulik. De a hallgat6nak igent vagy nemet ken tudni mondania; nem szabad odaig jutni, hogy egy vallranditassal tovabbmenjen, mivel semmit sem ertett meg, es meg esak ellenvetest sem tud tenni, nemhogy hagyna magat atforrnalni. A nyelvekenszolas ajandeka nelkiil is lehet nyelveken sz6lni, azaz olyan nyelven beszelni, amelyet a kivulrol jovo ember mar nem ert meg; s bar ament fog mormolni, ha ezt a liturgia eldirja, de semmit sem ertett meg. Ez a legrosszabb eset. Bar ott sem ert meg semmit, ahol val6di nyelvekenszolas fordul e16, de talan megis sejti, hogy itt egy embert egesz lenyeben megragadott az Isten. De ahol egy idegen - tulzottan teo16giai vagy nepszenien semmitmond6 - nyelven tanitanak, amelyben mar nines annyi szeretet, hogy az emberekre ott akadjon ra, ahol va16ban elnek, ott Isten Lelke ketsegtelenul tavol van, Pal a Rornai levelben a gyulekezet kegyekmi ajandekainak hason16 listajinal szamitasba veszi a teljesen kivulallokat is, akik egyaltalan nem gondoskodnak a gyulekezetrol, sot megnehezitik annak eletet, A gyiilekezetnek veluk szemben is donto felelossege van (12,14.17-21); pedig itt (a 11. vers kivetelevel) nines is kozvetlenul sz6 a Le-

lekrol. Ezzel szemben az 1 Kor 14-ben kifejezetten olyan szabalyt allit fel Pal, hogy ne beszeljen mindenki, akit a Lelek indit, egyidejiileg ossze-vissza, hanem egymasutan es min dig esak ketto vagy harem (14,27-29). Bar hallatlan lelkesultsegroltanuskodik az, hogy nyelvekensz6l6k es profetak tueatjai mfikodnek egyiitt, de ez nem a Szentlelek elete; mert 0 a gyiilekezetet akarja epiteni. 6 nem fecseg vaktaban; latja azt, aki ehesen jon es akinek valodi iget kell hallania. Ezert "engednek a profetalelkek a profetaknak" (14,32) es a gyiilekezetnek is ezert kell megitelnie oketo

Ez ketsegtelenul hallatlan beszed. Es mar hamarosan felbukkan az egyhazban az a velemeny, hogy olyan valakit, aki Lelekben sz6l, semmi esetre sem szabad kritizalni (Didaehe 11,7); mert az esak akkor beszel, ha az emberi akarat ki van kapesolva, ugyhogy peldaul egy Lelek kenyszere alatt aH6 ember ket 6ra hosszat beszel, anelkul, hogy abba tudna hagyni (polykarpus martyriuma VII 2). Igy gondolkoztak a gorogok, akik Platon befolyasat engedtek ervenyre jutni, es Philo is igy kepzelte el. De Pal tudja, hogy a Lelek minden mast atfogo ajandeka a szeretet: ,,Ha az embereknek vagy angyaloknak nyelven sz6lok is, szeretet pedig ninesen enbennem, olyanna lettem mint a zengd ere vagy pengo cimbalom". A szeretet a dontd, s nem az a kerdes, hogy psziehol6giailag hogyan zajlik le a Lelekben va16 beszed.

Mit jelent ez?

Pal a Lelek tulajdonkeppeni cselekveset abban latja, hogy a megfeszitett Jezus talalkozik valakivel es tobbe nem engedi el ot. Ezzel az erosseg es a gyengeseg mercei figyelemre meltoan dtalakulnak . A leglatvanyosab b vallasos teljesitmeny is semmis, es teljesen jelentektelen, Istenen kiviil senki altal nem latott tett is a Szentlelek munkaja lehet. Ezert teszi Pal eppen a feltilnd, a legerosebb vallasi megindulast kifejezo nyelvekenszolast az 1 Kor 12,10-ben es a 28-ban a sor vegere; nem mintha az nem lehetne az Istennel va16 intenziv elet kifejezese , hanem mivel masoknak kevesse segithet. Ezert nines az ajandekoknak hierarchiaja sem. A R6m 12,7-ben a diakonus a tanit6 (tehat a teologiai professzor!) elott all; az 1 Kor 12,28-ban viszont a tanit6 kozvetlenul az apostol es a profeta utan kovetkezik. Egyszer ez, masker az az ajandek a nagyobb es a fontosabb, min dig aszerint, hogy Isten melyiket tudja jobban hasznalni. De a legerdekesebb az 1 Kor 12,28 es 29-30 ket listaja. A ketto teljesen megegyezik, esakhogy masodszor hianyzanak a gondoskodas es a vezetes (vagy inkabb organizacio") ajandekai; val6sziniileg azert, mivel senki sem kivanta ezeket. A 29-30 versek ugyanis igy fogalmaznak: "Nem (lehetnek) mindnyajan apostolok, sem profetak ... " A gondoskodas es a vezetes szolgalata tehat a korinthusiak szamara egyaltalan nem ttint vallasosnak. A gondoskodashoz az

82

83

embernek nem a Szentlelekre van szuksege, hanem talan egy fazekra, hogy etelt fozzon egy betegnek, vagy egy sepriire, hogy kiseperje a templomot. Es egy gyules levezetesehez talan egy kis szervezokeszsegre van esak szuksege az embernek. De Pal tudja, hogy a betegekrol val6 gondoskodas es az organizalas szolgalata eppugy a Szentlelek ajandeka, mint a nyelvekenszolas, a profetalas es az imadsag,

Az, amit Pal mond, szinte hihetetlenul j6zanul hangzik: Ha egy kepzett konyvela gyiilekezete iranti szeretetbol rendbe teszi annak penzugyeit, akkor ott eppugy a Szentlelek rrnikodhet, mint ha valaki egy mindenkit fellelkesito predikaciot tart vagy langolo buzgalommal misszional vagy a legmelyebb megindultsagban imadkozik vagy akar nyelvekenszolasban tor ki. Hiszen lenyfigozo erejii vallas os elmenyeik a korinthusiaknak mar poganykorukban is voltak, Tenylegesen mindig .rermeszetes' ajdndekokrol van sz6, mert hiszen Isten Lelke nem mas mint az, aki az egesz teremtettsegben el. De meg jobb, ha forditva mondjuk: Minden "termeszet!616ttf' ajdndek; mert ha Isten valamely ember ajandekat szolgalatkent igenybe veszi, akkor ez minden, esak nem termeszetes dolog. Ha tehat valaki egeszen szokvanyos beszeddel beszel Jezusrol, nem tortenik semmi rendkiviili, de ha altala Isten kezd beszelni es hiv hitre egy embert, akkor a Szentlelek csodaja teljes egeszeben megtortent. Ha valaki tud nyelveken sz6lni vagy imadsag altal beteget gy6gyitani, az rendkivuli dolog, de meg nem esoda. Olyan ajandek, amely a legtobb ember e16tt mar elvesztette a hitelet, de hol itt hol ott megis felbukkan, anelkiil, hogy az illeto embernek feltetlenul koze lenne Istenhez. De ha Isten ezt az ajandekot arra hasznalja, hogy valakit hitre hivjon, akkor ez ketsegtelenul a Szentlelek esodaja, nem kevesbe, de nem is jobban mint az else esetben. Megis vannak olyan idoszakok, amikor Istennek rendkivuli ajandekokat kell hasznalnia, hogy egyaltalan hallgassunk ra, es ilyenkor nagyon halasnak kell lennunk ezert neki. De vannak olyan idcszakok is, amikor elsosorban a hagyomanyos ajandekokra van szuksegunk, A helyzettol fuggoen mindketto nagyon fontos lehet; de nines sz6 arrol, hogy a rendkiviili ajandekok csodalatosabbak vagy terrneszetfolottibbek lennenek mint a hagyomanyosak. Semmi esetre sem arrol van sz6, hogy a nyelvekenszolas vagy a beteggyogyitas ajandekat pusztan terrneszeti esemenykent tuntessuk fel, De arrol igen, hogy nemesak ezeket, hanem eppigy a gondoskodds vagy az ertelmes beszed ajdndekait is a Szentlelek erthetetlen csoddjakent ertelmezziik, mihelyt embereket hivhatnak hitre, vigasztalhatnak meg es vezethetnek szeretetre,

Pal ezt igy ertelmezi; harem parhuzamos mondatban beszel errol (12,4-6), .Kegyelmi ajandekokrol" van sz6, melyeket a .Lelek" ajandekoz. Ezzel azt fejezi ki, hogy ez a tortenes vegsd soron Isten vilagaban gyokeredzik, tehat

.felulrol" szarmazik, Ezt kulonosen a .Lelekre" val6 utalas hangsiilyozza. Ezen vertikalis vonal mellett egy horizontalis is van: A kegyelmi ajandek mindig a masik javara vegzett "szolgalat" is, ahogyan azt az Ur adja. Ezt kulonosen a Jezusra val6 utalas fejezi ki, mivel 0 maga ilyen szolgalatkent elte eleret es ezert tanitvanyaitol is ezt varja. Es vegul a .Iiatas" megint esak maganak Istennek a miive. Erre kulonosen az a megjegyzes utal, mely ugy emliti Istent, hogy 0 az, "aki eselekszi mindezt mindenkiben", Ezert a ku16nb6z6 ajdndekok ugyanugy osszetartoznak, mint az egy testnek a tagjai (14-25v). A gyiilekezetben ezert megszunnek a kisebbsegi komplexusok. Meg a "fliI" sem magyarazhatja, hogy mivel nem szem, ezert egyaltalan nem tartozik a testhez. Pedig mi megertjuk ezt a .fulet", Ha valaki annyira felreeso helyen van mint a fiil, ugy hogy talan teljesen eltakarja a frizura es senki sem latja; ha a szerelmes kedvesenek mindig esak a szemeibe nez es sohasem a fuleibe, akkor mar ugy velheti egy .ful", tehat egy jelentektelen gyiilekezeti tag, hogy semmire sem valo es nelkiile is minden eppoly j61 menne. De forditva, a gogos erzesek is megsziinnek a gyiilekezetben, magyarazza Pal. A "szem" sem teheti meg, hogy ne vegyen tudomast a kezekrol. Ezt a szemet is meg tudjuk erteni. Ha valaki ugy mint a szem mindent folulrdl tekinthet at, mig a kezek a piszkos mosogatodezsaban mosogatnak, akkor konnyen arra gondol, hogy tulajdonkeppen minden sokkal jobban menne, ha nem kellene mindig tekintettel lenni mindenfele koszos es lemaradt tagokra. De Pal azt irja: "Ha az egesz test szem, hol a hallas?" (17v), Kepzeljuk el: egy egesz test, amely semmi masbol nem all mint egy orias szembcl es rajta nehany bdrcafatbol, Ez elgfeljebb egy iszonyatos torzszulott lenne, melyet esak alkoholban tudnanak megorizni es orvostanhallgat6knak mutogathatnanak elrettentesul. De igy nez ki - ezt akarja mondani Pal - az az egyhaz, amelyben esak egy szolgalat van, peldaul csak a lelkesze, es neki kell min dent megcsinalnia, Egy ilyen torzszulesben mindket esoport vetkes lenne, azok is, akik tiilzott szerenysegbol ugy velik, hogy egyaltalan semmit sem kell hozzaadniuk, es azok is, akik szolgalatuk fontossagarol alkotott tulzott meggyozodesbol kizartak a tobbi, lemaradt es nem annyira fontos, vagy lelkiekkel kevesbe megajandekozott gyiilekezeti tagokat. .Ha szenved egy tag, vele egyutt szenvednek a tagok mind" (26v); azaz nemesak abban az osszefuggesben, hogy a gyiilekezetnek minden egyes tag szenvedeseben vagy betegsegeben reszt kell vennie, hanem ugy is, hogy az egesz gyiilekezet szenved, ha egy tag nem tudja gyakorolni a Lelektol kapott szolgalatat. Es ,,ha tisztesseggel illettetik egy tag, vele egyutt orulnek a tagok mind", akkor is, ha a legielentektelenebb, legszokvanyosabb ajandek lenne az, amelyik tisztesseggel illettetik.

A Lelek Pal szerint ott mtikodik, ahol Jezus, a maga keresztre vezeto eletevel,

84

85

mar nem engedi el az embert, Ezt mondta a Palrol sz616 elsa resz: Ez hallatIan szabadsagot jelent, nevezetesen szabadsagot minden "testtol", attol a sokfelesegtol, amely foglyul ejtheti az embert es amely a penztol a vallasos tokeletessegre torekvesig terjedhet. Ez a mdsodik reszben lett vilagossa. Ez, amint a harmadik resz mutatta, megszabaditja az embert onmagatol es ezert szabadda teszi a szeretetre, tehat masokkal val6 kozossegbe, gyiilekezetbe allitja. Es ezt a szabadsagot olyan komolyan kell erteni, hogy ugy elhet mint egy tag a testben, Talan eppen abban mutatkozik meg ez a szabadsag a legfeltlinobben es a Iegmeglepobben, hogy az ernbemek most mar eppen .vallasos" eletevel nem kell egyaltalan esillognia, kulonosebben feltunnie. Ugyanugy orulhet a masik ember ajandekanak mint a sajatjanak es lemondhat sajat kegyessegenek masok elott, onrnaga es Isten elott val6 mutogatasarol, ha az nem segithet val6ban a masik embernek es kulonosen a meg kivulallonak. Errol mindenekelctt a negyedik reszben volt sz6. Ha valaki el tud kezdeni igy elni, akkor a Lelek ketsegtelenul ugy ajandekozta meg a megfeszitett Jezussal, hogy Belole valami mar lakozast is vett benn.

A Szentlelek mint a Megfeszitett kijelentoje: Janos

Ha Janos Irasa szerinti evangeliumot ugyanazon eirnszavak alapjin es ugyanolyan sorrendben vizsgaljuk meg mint a pali leveleket, akkor az egyezesek es a kulonbozosegek lathatova valnak. Nehany felismeres, melyeket Pal korulbelul fel evszazaddal korabban fogalmazott meg, Idokozben altalanosan elterjedt; De Janosnal gyakran a Lelek mukodesenek mas oldalai is hangsulyosakka valnak mint annak idejen Palnal.

Jezusnak Nikodemussal, az u], felulrdl valo szuletesrol folytatott beszelgeteserol mar sz6ltunk. Itt meg kell allapitanunk, hogy ez a beszelgetes - amint Palnal is minden - a megfeszitett Ember Fidnak a hirdetesere iranyul (3,14-15). De itt - egeszen maskent mint Palnal - nem a Megfeszitettnek a tehetetlensege hangsulyos es Istennek az a kulonos torvenye, hogy ereje eppen a gyengeben munkalkodik; hanern eppen ellenkezoleg.cz Ember Fidnak .rnegdicsoidese", Termeszetesen ez nagyon kulonos, nevezetesen, eppen a kereszten torteno megdicsoules, De Janos soha nem emeli ki a fajdalmat, az elhagyatottsagot, az inseget vagy a felelmet. Meg a 12,27-ben is, ahol Jezus egyszer igy szol: ,,Most az en lelkem haborog", rogton korrigalja ezt azaltal, hogy 0 ebben is esak Isten utjat Ismeri fel. Azt is esak azert mondja Jezus, hogy .szomjazom", hogy betoltse az Irast, s nem azert mert szomjazott (19,28). Janos mar arrol a kialtasrol sem tud6sit, amellyel Jezus meghal, sem errol a hivasrol: "en Istenem, en Istenem miert hagytal el engemet?" (Mk 15,3437), hanem esak a gyozelmes kialtasrol .Elvegeztetett" (Jan 19,30). A Nikodemussal folytatott

86

beszelgetesben is a Megfeszitett az, akire mindenkinek fel kell neznie, hogy gyogyulast es eletet kapjon tole. Janos kifejezetten hangsulyozza, hogy az Embernek Fia a mennybol szallt ala es tijra felment oda (14.v), Val6ban 0 a bir6, amint roviddel ezutan mondja: Ha a Lelek valakit ugy teremt ujja, hogy megtanul Jezussal elni, akkor valodi eletet talalt, akkor mar megmenekiilt az Itelettol; ahol ez nem tortenik meg, ott mar vegbement rajta az itelet (18. v). Meg vilagosabban mondja ezt az 5,24-ben, ahol Lelek helyett "igerol" beszel:

Bizony, bizony mondom nektek, hogy aki az en beszedernet hallja es hisz annak, aki engem elbocsatott, orok elete van; es nem megy a karhozatra, hanem altalrnent a halalbol az eletre", A negyedik evangelistanak olyan hallatlanul fontossa valt a Jezussal val6 talalkozas, hogy szerinte nemesak a multat fogja at: a megszabadulast mindattol, ami iranyithatna minket; nemesak a jelent: az eletet, amely eloszor erdernli meg az elet nevet, mivel megkapta ertelmet es celjat; hanem a jovot is: ilyen elet lesz majd az orokkevalosagban is. De a Lelek Jan 11,49-52 szerint is a megfeszitett kijelentoje. Eszerint a f6pap pusztan politikai meggondolasokbol szavazott Jezus kivegzese mellett;jobb, hogy egy ember haljon meg a nepert, mint hogy mindenki elvesszen, ha a r6mai megszallo hatalom beavatkozik a Jezus altal eloidezett nepi mozgalom miatt. De - igy mondja Janos - ,jovendot mondott" mivel abban az evben 0 volt a fopap; mert Jezus tenyleg az egesz nepert halt meg, termeszetesen egeszen mas ertelernben, sot rajtuk kiviil azokert is, akik meg egeszen tavol alltak, Tehat itt sines sz6 Jezus meghalasanak tehetetlen es inseges voltarol, hanem esak annak arrol a gyozelmes ertelmerol, amit a Lelek fed be a hivonek. Ez egy meglepo allitas. Itt a Lelek rmlkodesenek .profeciakent" valo ertelmezese hasonl6 ahhoz, ahogyan Philo az inspiraciot kepzeli el; de ebben Izrael osi tapasztalatai is visszacsengenek. Bar Janos soha nem szamol be kulsoleg felttino nyelvekenszolasrol, de tudja, hogy Isten Lelke az ember ertelmes szavat is teljesen mas jelentessel toltheti meg, mint amit a beszelo ertelme ert. Ilyen tapasztalatokra ujra meg ujra szert tesziink a melyrehato beszelgetesekben, akkor is, nem ilyen extrem m6don van sz6 arrol, hogy az uj jelentes majdnem az ellentete annak, amire eredetileg gondoltunk. Csak ilyen tapasztalat teszi egyaltalan lehetove az igehirdetest es a val6di lelkigondoz6i beszelgetest; nevezetesen az a tapasztalat, hogy a Szentlelek az ember gyakran gyenge, gyakran ostoba szavanak is atiit6 erot ad.

87

Lelek es test: Janos Bg es fold

Jezus fensegenek eroteljes hangsiilyozasa valik lathatova ott is, ahol Janos a Lelek es a test ellenteterc! beszel. Tehat ugyanazokat a fogalmakat hasznalja mint Pal; de megint esak maskent helyezi el a hangsulyokat, Ezzel egy regebbi tradicio vonalaban all. Hiszen a keresztyenseg el6tti zsidosagban kepzeltek el ugy, hogy a lelki lenyek azaz az angyalok es talan a foldi vilag idealis mintakepei is az egben elnek, mig a testi lenyek a foldre vannak karhoztatva. Ezert az ujszovetsegi gyiilekezetben Jezus feltamadasat a Lelek vilagaba val6 belepeskent ertelmeztek, Ide kapesol6dik Janos, es legeloszor ugy nez ki, mintha egyszeriien a Ldek mennyei vildgdr61 es a test gonosz,foldi vildgar61 beszelne, tehat teljesen ugyanugy gondolkodna, mint koraban sok gorog, akik a menynyei idealis vila got megkiildnbcztettek a materialis es ezert nagyon gyarlo, a lelket megterhelo foldi vilagtol, .Lelektol szuletni" Janosnal ugyanazt jelenti mint "felUlr61 szuletni" (3,3.6) vagy ,,Istent61 sziiletni" (I ,13; 1 Jan 3,9 stb.), Valaki vagy .felulrol" jon, azaz "az egbol", vagy "a foldbol val6" (3,31), vagy .felulrol'', .Jstentol", vagy "alulr61", "e vilagbol", "az ordogtol" (8,23. 42.44.47; 15,19; 17,14.16). Nikodernusnak mondja Jezus.hogy eppen azert nem kepes megerteni a "mennyeieket", mert nem fentrol, a Lelektol sziiletett (3,12). Janos tehat ugy veil, hogy a hiv6nek a leheto leggyorsabban el kell menekulnie ebbdl a vilagbol es megdicsoult Urahoz az egbe kell koltoznie, tehat gondolataival mar foldi elete soran is esak az egben eljen?

.Lelek es elet" (6,63); .Jsten beszedeit sz6lja" (3,34) es "teljes egeszeben a Lelek adja azokat", A lelki es anyagi dolgok ellentetenek semmi koze sines ehhez. Ezert Jezus ismert szavanak - ,,Az Isten lelek: es akik 6t imadjak, szukseg, hogy lelekben es igazsagban imadjak" (4,24) - sines sernmi koze egy pusztan bensoseges istentisztelethez. Jezus ketsegtelenul azok ellen fordu1, akik azt magyarazzak, hogy esak naluk lehet igazan szolgalni Istent. De ez nem az egyen bensosegessegebe val6 visszavonulast jelent, hanem eppenseggel nyitast minden eddigi hataron tul a kozossegre, melyben a nagyon tavol allok is megtalalhatjak helyuket es mindenki eggye valik (10,16; 17,21), Es hogy ez nemesak bels6 egyseg, hanem nagyonis nyilvanvalo egymasert let, azt az elso level mondja: .Akinek pedig van mibol elnie , es elnezi, hogy a testvere szuksegben van es elzarja attol az 0 szivet, mikepp marad meg abban az Isten szeretete?" (1 Jan 3,17). Ami mar fentebb vilagossa valt, az tehat itt megegyszer megmutatkozik: ott el a Lelek, ahol egy ember megerti, hogy Jezusban Isten es Isten tij vilaga erkezik el hozza, teszi ot helyre es veszi 6t igenybe. Janosnal tehat ezt a kettot kell meglatnunk: Jezusban a menny a foldre jott, az orok Ige foldi testte lett (1 ,14). Ahogyan Jezus vandorol a foldon es osztozik embertarsai insegeben, ugy el Jezus tanitvanya is a foldon es nemesak a sa[at insegeit kell komolyan vennie, hanem embertarsaiet is. Ugyanakkor Jezus es tanitvanya .fentrol", minden cselekveseben es elmenyeben Isten altal meghatarozottan el.

A menny a foldon

De Janos nem velekedhetett igy. Egyetlen olyan hely sem irja le a mennyei eletet, amely a Lelekrol beszel. A Lelek ezen a foldon el. Amit Janos a legnagyobb vilagossaggal ki akar fejezni, az az, amit mar az oszovetsegi profetak is megtapasztaltak. A Lelekben valoban maga Isten jon el az emberhez, aki most mar nemesak magaval beszel, nemesak sajat lelkenek legmelyebb retegeibe szall ala, hanem .felulrol" hallhatja a szabadito iget, De ez nern pusztan egy folottebb titokzatos esemeny, melynek semmi koze sines a foldi viszonyokhoz es lehetosegekhez, Ugyanabban az osszefuggesben, melyben Jezus a ,)ent"-r61 es "fent"-rol, "e vilagrol" es a masik "viligr61", .Jstenrol" es az "ordogrol" beszel, mondja: .Ha ti megmaradtok az en beszedemben, bizonynyal az en tanitvanyalm vagytok; es megismeritek az igazsagot, es az igazsag szabadokka tesz titeket" (8,31-32). Az eg, vagy a felso vildg tehdt Jezus szavaiban takilhato meg. Jezusban a foldre [ott az eg, az a masik elet, amely ujra megtalalta ertelmet, es hasonlit ahhoz, ami a tererntes utan volt, amikorIsten ,)ata, hogy mindent amit teremtett vala, Ime igen j6" (Gen 1,31), Jezusszavai

A Szentlelek a gyiilekezet eleteben: Janos A szabadsag Lelke

Palhoz hasonl6an Janos is beszel a hivo ember szabadsagarol, Szinten ellentetbe allitja azt a korabbi szolgasaggal es a hitet 6 is iigy irja le, mint a szolgai allapotbol a fiiii vagy gyermeki allapotba val6 atmenetet (8,32-36). Termeszetesen 0 ebben az osszefuggesben Jezus szabadit6 szavarol beszel: de ahogy ez a sz6 az .Jgazsagot ismerteti" meg, ugy Jezus feltamadasa utan "az igazsag Lelke" lesz az, aki tanitvanyait "elvezeti a teljes igazsagra" (14,17; 16,13). Megis mas ez a hang, mint Pale. Bar Palhoz hasonloan itt is szo van a "biint61" val6 szabadsagrol; de a bun mar nem az, hogy az ember a torveny rabja, egy olyan elete, amelyben meg moraljaval es kegyessegevel is mindig onmaga korul forog.rhanem tulajdonkeppen csak az, hogy az ember nem ismeri el Jezust Isten kovetenek es ezert a keresztre fesziti (8,37-40), Ezt mutatja a gyakran visszatero ku1essz6, "az igazsag", melyet "meg kell ismerni", Janos tehat Pallal ellentetben nem beszel arrol a sok dologrol, amikre az emberek szoktak epiteni az eletuket es amelyek mint "test" megis semmisek, a penzrol, a szexualitasrol vagy eppen a torvenyessegrol. Nala egytelen dologrol van szo,

88

89

az igazsagrol, amit a Lelek ajindekoz: ,,Az pedig az orok elet, hogy megismerjenek teged, az egyedul igaz Istent, es akit elkuldtel, a Jezus Krisztust" (17,3). Hallatlan koncentracioval itt minden abber az egyetlen esemenybe van siiritve, hogy egy ember eszreveszi, hogy Jezusban magaval Istennel talalkozik, Yegso soron ezt Pal is mondhatna: de 0 azt hangsulyozza, hogy a hivo ember nemesak uj belatast nyer, hanem ezt a belatast tanulja meg megelni a mindennapi, gyakodati dontesek ezreiben is. Ezekben a dontesekben kell begyakorolnia, hogy mar ne a testre epitsen, hanern arra, amit Isten lelke fed fel neki utkent, Ebben akar segiteni az apostol a rnaga nagyon praktikus iitmutatasaival, Janos ezzel szemben olyan radikalisan tapasztalta meg a fentrol val6 ujjaszuletest, hogy mindent a Lelektol es a tole kapott igazsagtol var, Termeszetesen Janos is tudja, hogy a hivok ebben a vilagban, tehat rnasokkal egyutt elnek, Eppen a Lelek az, aki masokhoz kenyszerit: "elo viznek (azaz a Leleknek) folyamai omlenek annak belsejebol" (Jan 7,38-39). Ezt megint nem lehet maskent erteni, esak ugy, hogy ez a Jezusrol sz616 bizonysagtetel melyet a Szentlelek fog megadni nekik es amely mellett ki kell allniuk, szukseg eseten a halalt is vall alva (15,26-16,2). Ahogyan Jezus szava megszabadit minden buntol (8,32-36), ugy fog az 0 Jezusrol sz616 szavuk is, melyben a Szentlelek munkalkodik, megszabaditani a bfinoktol (20,22-23).

meg tudja erteni, amit Jezus Krisztusrol szeretnenek neki mondani. Sot ebben odaig is ellehet jutni, hogy a hallgat6 es a terheket egyiitthordoz6 jelenlet a hetkoznapokban a legfontosabb misszi6i szolgalatta valik. De Jdnoshoz hasonwan, ezzel ellentetben arra is helyezhetiiik a hangnslyt, hogy a gyidekezet a vildg ele elie, hogy mit jelent egy Isten Lelkenek ereje alatti valodi es oldott egyuttlet, Ebbol a szernleletbdl fakad6an fogalmazhat Janos elso levele a kovetkezokeppen: "Ne szeressetek a vilagot, se azokat, amik a vilagban vannak ... mert a test kivansaga, a szemek kivansaga es az elet kerkedese az" (1 Jan 2,15- 16).

Termeszetesen Janos is tud a szeretetrol, amely Jezus legfontosabb paranesa; de egyreszt esak a testverszeretetrol beszel, az ellenseg szereteterol pedig nem, es ezert nem is vezeti azt vissza kozvetlenul a Lelek mukodesere (Jan 15,12- 17; 1 Jan 3,14-18); Csupan az 1 Jan 4,11-13-ban all legalabb kozvetlenul egymas mellett a szeretet es a Lelek ajandeka, meg ha nincsenek is kifejezetten osszekapcsolva egyrnassal. Ez nem teljesen mas, mint amit PaI mond, PaI is fontosnak tartja, hogy ujra meg ujra ramutasson, hogy a gyulekezet uj eleteben minden Isten ajandekabol no ki. Janos ezt nyomatekos, de mar-mar ijeszto egyoldahisaggal hangsulyozza, PaI inkabb gondol ana, hogy az ilyen Krisztus-ismeretnek az ember valamennyi kulonbozd eletmegnyilvanulasaban jelentkeznie kell. Ezert latja ugy, hogy a hivo gyiilekezet is hibas, ha a kivulallo, a meg nem hivo nem talalja a Jezushoz vezeto utat. Janos ezzel szemben olyan tudatosan csodakent tapasztalta meg, hogy hihet, hogy egyaltalan nem csodalkozik azon, hogy a vilag nem kepes ezt megerteni.

Gyiilekezetben el es egy olyan gytilekezetet formal, amely elesen elhatarolja magat a vilagtol, hogy annal intenzivebben, - testveri szeretetben egyuttelve - egeszen Isten lelkere hallgasson es igy a vilag fele is megprobaljon bizonysagot tenni, Ez, amennyire meg felismerhetjiik, olyan gyulekezeti rendhez vevezet, amilyet peldaul a kvekereknel ismeriink. Nincsenek kulonleges tisztsegek; a gyulekezet teljesen bizik abban, hogy a Szentlelek megadja az igazi 1- get, egyszer azegyik, masker a masik gyiilekezeti tag altal. Ugy tiinik, hogy a harmadik level eppen egy olyan ferfi ellen hareol, akinek - modern fogalmakkal elve - lelkeszi tisztsege van. Gyulekezeteben fdszerepet akar jatszani es nem engedi szoszekre a Ieveliro kovetet, aki .vennek" - azaz val6sziniileg az elsd idok tanujanak - nevezi magat, A level ir6ja itt az alaku16 hivatalos egyhazzal szemben tehat a Lelek teljes szabadsagat vedelmezi. Termeszetesen erosen hangsulyozott, hogy a Lelek semmi mast nem hlrdethet, mint amit "kezdettol fogva" hallottak (1,1; 2,7.24; 3,11). Igy mondja ezt mar az evangelium. Igy az eljovendf segitseg barrnennyire uj tertiletekre fog is e16renyomulni, megis ujra meg ujra magahoz Jezushoz es Igejehez hiv-

A Lelek a gyulekezet epiteseben

Hogy mennyire tolti be a Szentlelek ezt a feladatot, azt mutatja be Janos elsd levele. Pallal ellentetben itt mar nines sz6 a Lelek kulonbozo megnyilvanulasair61. Az, hogy a gyiilekezeti tagok kaptak a .megkenetest" es a Szentlelket (vo. Lk 4,18; Acta 10,38; 2 Kor 1,21-22), azt je1enti, hogy mindannyian "tudokka" valtak es az ,,igazsag" birtokosaiva (1 Jan 2,20-21). Ezert mar egyaltalan nines sziikseguk tanit6ra, hlszen eppen az az igazsag, amire ez a kenet tanit (27. v). Ez a Szentlelek telfhatalmdba vetett szinte hihetetlen bizalom. Amint a kereszten leva Jezus eseteben is esak gyozelme valik lathatova, akkeppen a gyulekezetben is csak a Lelek vezetese.

Ez ranyomja belyeget a vilagrol alkotott felfogasra is. Termeszetesen tud Janos a gyiilekezetnek a vilaggal szembeni felelossegerol, hiszen annak is el kell jutni arra az ismeretre, hogy Jezusban Isten kuldotte jott el. A gyulekezetnek tehat hirdetnie kell Jezust; de Janos szerint ezt nem annyira ugy teszi, hogy hatarain tiilra nyiil, mint inkabb ugy, hogy eppenseggel beburkol6zik a vilaggal szemben es tudatosan gyulekezetkent el, amely maga teljes egysegevel gyozi meg az embereket a benne elO Lelek erejerol (17,20-23). Ez a bizonysagtetel ket fajtaja. Pdlhoz hason16an kitorhetunk a gyidekezetbol a vildgba es dontonek tarthatjuk azt is, hogy ennek a vildgnak a nyelvet beszeljiik, hogy

90

91

ja vissza a gyiilekezetet. Ezert jelenti ki eppen az 1 Jan 4,1·6, hogy esak az a lelek jon Istentol, es az nem a tevedesnek lelke , amely ragaszkodik ahhoz, hogy Jezus Krisztus "testben jott el", val6di, foldi ember volt. Tehat nem szabad elfelejteni, hogy minden idoben fenyegetett az asszimilalodas veszelye is. Abban az idoben volt egy mozgalom, amely mindenekelott a .Ielek" megszabaditasanak gondolataval foglalkozott, a gnozis. Ez a mozgalom a lelket egy minden emberben elo isteni szikrakent kepzelte el, amelyet, azaltal, hogy az ember szert tesz az istenseg helyes ismeretere , minden testi-anyagi dologhoz val6 tapadasatol meg kell szabaditani. Istenhez val6 jarulas ezert csak .Jelki" sikon letezett a gnozis szamara. Ezert volt neki a foldi Jezus, mindenekelott szenvedese es halala, tehat "teste" botrankoztato. Legfeljebb az uj megismeres tanitojakent jatszott szerepet a gnozisban.

Ugyanezen mozagalom ellen, melyet az 1 Tim 6,20·21 kifejezetten meg is nevez, kuzdenek a Tim6theushoz es Titushoz irt levelek. Szamukra a gyulekezet asszimilalodasanak veszelye a legfenyegetobb. Janos else levelevel szemben ezert hansulyozzak eppen a szervezett szolgalat fontossagat. Egyfajta ordinacio altal kell beiktatni azokat az embereket, akik arrol gondoskodnak, hogy azt, amit az apostol hirdetett egykor, esorbitatlanul adjik tovabb (2 Tim 2,2). Mar az 1Kor 14 szerint a Lelek a gyiilekezet rendjet is munkalja. Ezert kell most ujra felelednie "a kegyelmi ajandeknak", melyet Tim6theus 2 Tim 1,6 szerint az apostol kezratetele altal kapott. de itt sines elnyomva a Lelek szabadsaga, A profetak szava altal kell eloszor megneveznie azt, akit aztan kezratetel altal kulonleges szolgalatra iktatnak es aki megkapja kegyelmi ajandekat (1 Tim 1,18; 4,14). Ez az Ujszovetsegi gyiilekezeti rend ket hatdra. Ahol a Lelek teljes szabadsaga all a kozeppontban, mint a janosi levelekben vagy manapsag a kvekereknel, ott is ragaszkodnak ahhoz, hogy az iizenet egyezzen azzal, amit az apostol kezdettol fogva hirdetett - rna ugy kellene mondanunk: azzal, amit az Ujszovetsegben olvasunk. Ahol ellenben a szervezett szolgalat szuksegessege valik hangsulyossa, mint a Timotheushoz es Titushoz irt levelekben, manapsag a katolikus vagy a tisztseget hangsulyozo evangeliumi egyhazban ott is ragaszkodnak ahhoz, hogy egyetlen szolgalatra val6 beiktatas sem tortenhet meg anelkul, hogy ne a Lelek a maga teljes szabadsagaban mutasson ra eloszor arra, akit ilyen szolgalatara hivott el.

hitre vezet-e egy embert, es igy minden adottsagat ujonnan es maskent allitja szolgalatba, tulajdonkeppen lelki ajandekokka teszi Oket. De Pal arra emlekezteti a gyiilekezetet, hogy egeszen kulonbozo emberi lehetosegek es erokifejtesek szuksegesek ahhoz, hogy Isten akaratat betoltsiik. Ezert olyan fontosak neki az ember kulonbozo ajandekai .a nyilvanvalok, vagy az Isten Lelke altal a feledesbol ujonnan felidezettek. Janos ezzel szemben esak azt az egyet hangstilyozza, hogy Uj elet csak ott jon letre, ahol a Lelek megnyitja az ember szivet Jezus Krisztus elott . Jezus biicsubeszedei szerint is ez az egy donto szolgalata a Leleknek, a "Segitonek (Partfogonak)", akit Jezus feltarnadasa utan fog adni tanitvanyainak. Ezeket a szavakat most meg osszefuggesukben kell szemlelntink.

Mar a 7,39 is azt mondja, hogy a Szentlelek nem jon el Jezus megdicsoulese , tehat az Atyahoz valo visszaterese elott. A Partfogorol sz616 elsd he1y "az igazsag Lelkenek" ernliti (ugyanugy mint a Juda Test. 20,5). Ez a: tanitvanyoknal "marad" es mindig "benniik" lesz (14,17). Ahol tehat a Lelek munkalkodik, ott vegso soron az igazsagrol van sz6, es az igazsag senki mas, mint Jezus, aki roviddel ezelott jelentette ki: ,,En vagyok az igazsag" (14,6). Hasonloan sz6l a masodik hely (14,26): A Lelek "mindenre meg fogja tanitani" a tanitvanyokat "es ernlekeztetni fogja oket mindarra", amit maga Jezus mondott nekik. Pedig Janosnal nines olyasmi, mint az Isten orszagarol sz6l6 peldazatok vagy a Hegyi Beszed figyelmeztetesei. Nala hosszu beszedek vannak, melyekben Jezus magarol es feladatarol beszelt. A Lelek alatt itt tehat nyomatekosan Istennek azt a cselekveset kell ertenunk, amely felfedi nekiink Jezust. Ahol mar nem szakadunk el Jezustol, ahol mozgasban tart minket, ahol orommel fogadjuk, mert latjuk, hogy nala az elet ujra visszanyerte ertelmet, ott mfikodik Janos szerint a Szentlelek, anelkul, hogy valamifele kulonosen felttind jelensegrdl beszelne.

A Szentlelek mint Isten egyetlen ajdndeka: Janos A Szentlelek mint Jezusra val6 visszautalas

Janos szamara tulajdonkeppen a Leleknek esak egyetlenegy ajandeka letezik, amelybol aztan minden mas kovetkezik: nevezetesen az, hogy egy ember Jezusban hitre jut. Terrneszetesen Palnal is azon dol el minden, hogy a Lelek

A Szentlelek mint uj partokhoz vezeto

Ez ketsegtelenul nem azt jelenti, hogy egyaltalan semmi uj nem tortenik es minden marad a regiben. A harmadik hely azt mutatja, hogy az igazsagnak ez a Lelke a tanitvanyokkal egyiitt fog bizonysagot tenni, tehat hitelesse teszi igehirdetesuket. Itt eppugy mint Jezus Mk 13 .l l-ben elhangzo igeretenel kulonosen az ellenseges, tanitvanyokra tamado, sot oket halalra itelo vilaggal szernbeni bizonysagtetelre kell gondolnunk. A Lelek segitsege itt eppugy mint a Lk 12,12-ben elsosorban a tanttas (14,26). A negyedik beszed (16,7-11) pontosabban irja le a Lelek feladatat. Megrenditi a vilag magabiztossagat es velt tudasat: A bfin nem elsdsorban mindaz a lehetseges cselekves, amit a vilag amoralisnak itel, hanem az az egy, hogy a vilag nemet mond Jezusra. Epp-

92

93

igy az h~<~zsag sem az, amit a vilag annak nevez, hiszen ennek az igazsagnak a neve ben feszitettek Jezust keresztre; a valodi igazsag Jezus mukodeseben talalhato, aki most felment az Atyahoz es ott kapta meg az 6t megillet6 helyet. Es vegul az itelet sem az, amit a vilag visz vegbe a maga moralis fteletevel. Hanem az, hogy "e vilag fejedelme" (tehat mindaz, amit egyebkent minden uranak es abszohit szuksegesnek tekintiink) mar nem veszi fel a versenyt ezzel a Jezus-esemennyel, A vilag tehat teves oldalon all, ha meg mindig azt hiszi, hogy minden mas donto lehet, csak Jezus nern. Igy lathatova valik, hogy Jezus, aki vadlottkent all Pilatus eldtt, tulajdonkeppen vadlo es hogy tanitvanyai, akiket vadoltak.ikinevettek es erdektelenseggel, beszedtilalommal vagy halalos itelettel inteztek el, valojaban vadlo Istennek a vilaggal folytatott vitajaban. A "tanitas" tehat nem egy teologiai rendszer, melynek tetelei magukba foglalhatnak az igazsagot. Ez a tanitas ugy el, hogy minden lehetseges aramlattal folytatott vita ban ujra meg ujra megmutatja, hogy Jezus utja adja meg a problernak val6di megoldasat, alakja pedig a tulajdonkeppeni igazsagot a latszatertekek vilaganak kozepette. Szinte hihetetlen, amit vegul a 16,13- ban az otodik mondat mond, hogy a Lelek "elvezet majd minket a teljes igazsagra", espedig ugy, hogy Jezusr6l nem egy igazsagot ad elenk, hanem hogy benne maganak Jezusnak az igazsaga jut szohoz. Ez nagy kulonbseg: Egy festmenyrdl megismerhetjuk a teljes igazsagot, mindazt, amit egyaltalan tudni lehet rola. De maganak a kepnek az igazsaga ezzel meg nem a mienk; az csak akkor bukkan fel, ha megragad es megindit minket, es valami e16ve valik bennunk abbol, ami kifejezesre akar jutni benne. Ebben az ertelembenfogja a Lelek Jezus halala utdn tovdbbvezetni a gyiilekezetet a "teljes igazsdgra" . Ha ebben az ertelemben ertjuk az igazsagot, akkor nem mondhatjuk meg egyszer s mindenkorra, hogy kicsoda Jezus, Az, hogy ki 6, csak ott mutatkozik meg, ahol abban a szituacioban, amelyben allunk elkezd elni es mindent meghatarozni. E.s senki sem tudja elore pontosan megmondani :hogyan fog ez tortenni.

az eletet; a test minden foldi dolog, amig az Isten igazsaga, azaz maga Jezus Krisztus es vele az eg be nem tort a vilagba, Ezert a test mar annak sem kisertes, aki hisz Jezusban, Ez valt vilagossa a masodik reszben. A Lelekben e16 gyiilekezet eleterol sem mondhatott semmi mast a harmadik resz mint hogy a janosi gyiilekezet mindent a Lelektol var, aki neki, es az 6 szava altal masoknak is mindig ujonnan jelenti ki Jezust, Bar Janos nem tagadja, hogy ez a kiilonbozf embereknel kulonbozd forrnaban tortenik, csak nem beszel r6la, mivel minden megis csak azon az egy dolgon rmilik, hogy emlekezteti-e a gyiilekezetet Jezusra, ujra meg ujra megeleveniti-e 6t, es igy vezeti-e a gyiilekezetet a maga utjan. Ezt mondta a zaro resz.

A negyedik evangelium nagy ajandeka, mely minden kor ernberet lenyflgozte, ez a radikdlis koncentrdcio az egy szukseges dologra: A Lelek Jezushoz valo menetelt ad. Ett6l minden emberi kulonbseg eltunik, Ez a gyiilekezet eggye letelehez vezet, mivel a testver mas volta mellekesse valik azzal szemben, amiben minden hivovel egy, nevezetesen a Jezushoz fuz6d6 szeretetevel szernben. Termeszetesen ez konnyen felreertesekre is vezethet, Pal a test kepet hasznalta, ahol minden tagnak szuksege van a masikra eppen azert, mivel a masik mas es ezert mas funkcioi vannak. Janos a juhok kepet hasznalja, melyeknek ugyanaz a pasztoruk, a szdldvesszdket, melyek valamennyien ugyanazon a sz6l6t6n n6nek, a gabonamagoket, melyeket ugyanaz a kalasz hordoz. Itt vegs6 soron senkinek sem a masikra van sziiksege, hanem mindenkinek csak arra az egyre, aki azt mondja magarol, hogy 6 aj6 pasztor, az igazi sz616t6 es a kalassza novekedett gabonamag, Ezert a gyiilekezet egyszer s mindenkorra Jezusnak van ajanlva es igy el van valasztva a vilagtol, bar meg benne el. Mindkett6t latnunk kell: annak a Leleknek a tulajdonkeppeni lenyegebe torteno mely betekintest, aki [elenvalova teszi az embereknek Isten Jezusban megnyilvanulo valosagat es azokanak a janosi kijelenteseknek a hatarait, melyek keveset tudnak mondani a Leleknek a mindennapok alacsony szferaiban vegzett milkodeserol. Mindkett5 kifejez5dik az 5 jov5szemleleteben is: Osszehasonliithatatlan medon allitja, hogy a Jezusban va16 hittel mar most minden megadatott az embernek, az eg a foldre [ott; ebben megis benne rejlik az a veszel! is, hogy a gyiilekezet elfelejtheti a foldet es az ott ra varo feladatokat. Errol meg most beszelnunk kell.

Mit jelent ez?

Janoz bizonyos m6don azt gondolta vegig, ami Palnal mar ismert volt. A Lelek feltiin6 jelensegeirol mar semmit sem beszelt. Az gyetlen csoda, amely a vilag szamara ketsegtelenul teljesen idegen es erthetetlen, az, hogy a Lelek Jezusban az Isten altal kuldott Fiuban va16 hitet ajandekoz. Igy Janos eppugy tudja mint Pal, hogy a Lelek a megfeszitett Jezushoz vezet. Csak a kereszt mar nem a tehetetlensegnek, hanem az Atyahoz t6rten6 'gyozelmes felemeltetesnek a jele, amely egyerant udvot jelent Izrael es minden nep szamara, Ezt mutatja a Janosrol irt elsa resz. Janos eppugy beszel a Lelekrol a test ellentetekent, mint Pal. De a test mar nem ez vagy amaz, amire az ember epithetne

94

95

4. A SZENTLELEK A JdVEND6 KITELJESEDESBEN

Pal ugyanis nem ringatja magat illuziokba. Eppen ott, ahol a leghangsulyosabban es vales lelkesedessel beszel a Leleknek arrol a tevekenysegerol, amely az embert minden szolgasagbol megszabaditja es Isten gyerrnekeve teszi, beszel a regi teremtesrol espedig annak a "nyogeser6l", "semmisseger6l" es "pusztuhisarol", melyet nem kerulhet eL Nos az embernek a Lelek altali ujjatererntese nem azt jelenti, hogy hitenek egebe menekulhet es ennek a gyarlo vilagnak hatat fordithat, tehat hogy elkezdhet "vallasosan" gondolkodni es ezert mar nem kell a vilaggal egyutt nyognie, es nem kell latnia a vilag ertektelenseget es pusztulasat, Az uj tererntes sokkal inkabb azt jelenti, hogy elkezdi olyannak ldtni a vildgot, amilyen az, elkezd vele egyiat szenvedni es annak szenvedeset elkezdi komolyan venni. S6t megtanulja onmagaban is eszrevenni ugyanazt a gyarlosagot es gyengeseget, Ezt olyan j6l megtanulja, hogy azt is kezdi belatni, hogy meg imadkozni sem tud, ha nem maga a Lelek forditja le nema es harnis imadsagait helyesen az Istennek (Rom 8,22-27). Tehat eppen az a Lelek munkaja, hogy az ember szolidarisnak tudja magat a vilaggal, hogy mar nem allapitja meg, hogy a vilagtol val6 kulonbozosegben lehet vallas os es tud imadkozni, Nos ebben az osszefuggesben bukkan fel a Lelekkel kapcsolatban az Isten "zsengeje" kifejezes (23.v). Az izraelita ember foldjenek else gyumolcseit aldozatkent Isten ele vitte es ezzel azt fejezte ki, hogy tulajdonkeppen az egesz termes Istenhez tartozik, mivel 0 azt csak Isten [osaganak koszonheti, ( Deut 26,1-11). Igy adta Isten a gyulekezetnek a Szentlelket egyfajta kostolokent, igeretekent mindannak, ami meg hatravan. Tehat eppen a Lelek vezet [ozansagra, Meg a Lelek altal teljesen betoltott gyulekezet sem az egben, hanem egy szorongatott, nyogd es haldokl6 vilagban el. A teljesseg csak akkor valik valera, amikor Isten a szorongattatast, a szenvedest es a halalt is megsziinteti. Ugyanezt a 2 Kor 1,22; 5,5 es Ef 1,13-14 a .zalog" kifejezessel jeloli. A Lelek tehat olyan valarni, mint az elsd reszlet. 6 a meg nagyobb ajindekok .Jgeretenek Lelke" (Ef 1,13). Tehat igen nagyra kell becsulnunk a Szentlelket, mivel mar Isten uj vilagabol elevenit meg valamit ebben a vilagban, vagy a Zsid 6,4-5 kifejezesevel elve Isten jov6jenek hatalmat izlelteti mar meg velunk. Itt a Leleknek szabadit6, atformalo, gy6gyit6 erovekell valnia egyeni, tarsadalmi es politikai teruleten, kulonben nem hihetnenk valoban Isten jovojeben. De nem kell tulertekelnunk sem, mintha mar mentek lennenk ett6l a vilagtol, kserteseitol es szenvedesetol. Akkor ertekeljuk helyesen a Szentlelket, ha annak a zalogakent ertelmezzuk, amit meg Isten bennunk es egesz vilagaban tenni fog.

Az Ujszovetseg tehat olyannyira abbol indul ki, hogy Jezusban alapvetoen mar minden igeret beteljesedett, hogy a lelek mukodeset sohasern koti ossze kozvetlenul egy uj eg alatti uj fold [ovobeli, vegs6 es vegervenyes megterernte-

Az lij vildg

A Szentleleknek a hatralevd vegs6 kiteljesedesbeli szereperol keyes sz6 van az Ujszovetsegben. Hiszen az, amit a profetdk a vegs6 idokre vdrtak, az ujszovetsegi gyulekezet hite szerint mar Jezusban beteljesedett. A gyulekezetben mar mindenkinek adatott a Lelek, mindannyiuk szamara be tort a szabadsag, ujra felvetettek az Istennel val6 kozossegbe, Jezus mar feltamadottkent el kozottuk es testenek minden tagjiban. Ezert fiizte bele Lukacs a Lelek punkosdi kitol teteserol szolo elbeszelesben Joel profeta jovendolesebe a kovetkezo szavakat: "Es leszen az utolso napokban .. ." (Acta 2,17). Az, ami ott ljitszodott, amikor a Lelek Jezus tanitvanyainak kis csapatara szallt, Lukacs szamara annak a jele, hogy "az utolso napok" mar rnegkezdddtek, Nos az6ta mar majdnem 2000 ev telt el, es a vilag egyaltalan nem nez ki olyan nagy on ujnak. Minden csak illuzio volt?

Pal velemenye szerint az uj tererntes ott kezdodik, ahol egy ember .Krisztusban" el (2 Kor 5,17). A teremtes, melyben egykor Isten a sotetsegbol ragyogtatta fel a vilagossagot, uj medon ismetlddik meg, amikor egy ember a Szentlelektol kapott igehirdetes altal Krisztus arcaban mindig meglathatja Isten arcat ( 2 Kor 4,6). Janos es a Titushoz irt level szerzoje a keresztsegben torteno uj teremtesrol, uj nernzesrol vagy ujjaszu_letesr61 beszelnek, mely ugy tortenik, hogy egy ember a Szentlelek ereje altal elkezdhet kinyilni Jezus Krisztus e16tt (Jan 3,3-7; Tit 3,5). Az uj vilag tehat mindeniitt ottel, ahol az emberek megtanulnak valoban hitben es igy val6di kozossegben elni. Ezert a Lelek ajandekai mindenekelott olyanok, melyek a kozos eletet teszik lehetove: a szeretet, de a vidamsag is, a beke megtartasanak kepessege, a hosszutiires, amely nem fogy el rogton, a [ogossag, melyre rablzhatjuk magunkat, a josag, a htiseg, amely nem arulja el a masikat, a szelidseg, mely nem itel rogton, a tartozkodas, mely nem akarja mindenutt sajat magat es kfvansagait ervenyesiteni. Ahol a Leleknek ez az tijvilaga el, ott mar nines szukseg torvenyre (Gal 5,22-23). Ezert a Lelek Krisztus teste be is betagol, eppen abba az uj vilagba, melyben a tagok egymasert vannak es nem egymassal szemben akarnak nagy dolgot veghezvinni (1 Kor 12,13). Azert, mert ez az uj vilag nem csupan egy fennhejazo megallapftas, hanem valoban el, termesztesen nem jelenti azt, hogy barrnelyik egyhaz kisajatitotta volna maganak. Termesztesen a gyulekezet sohasem elhet szervezet, tehat instituc6 nelkiil sem; de a valodi, e16 gyiilekezet nem is azonosithat6 ezzel az institucioval. Egyszer itt, egyszer ott el eroteljesebben; szuksege van az institciora mint oltalmazo hazara, de nem tarthato ott fogva es hazanak falain tulra is ugorhat. Ez azzal fiigg ossze, amit Pal latott.

96

97

sevel, Ebben a korban rmlkodik, amelyben a gyulekezet is a regi vilagban el, annak insegeiben es szenvedeseben osztozva es ebben a korban epit - gyakran rejtetten, kiils6 szegenysegben es gyengesegben - valamit mar az eljovendo uj vilagbol, De a Szentlelek eppen igy marad utalas arra, hogy csak maga Isten fogja egyszer elhozni azt a - szamunkra legfeljebb kepekben elkepzelhet6 - vilagot, melyben egyszer 6lesz ,,minden mindenekben" (1 Kor 15,28).

lalhato halott - tamasztasnal egyszenlen az ill, hogy a halott no tijra felnyitotta szemeit. De Lukacs kozli a megfeszitett Jezus szavat is: ,,At yam ate kezeidbe teszem Ie az en lelkemet" (23,46). Tehat a pneuma nem olyan, mint egy hallhatatlan psyche, amely elhagyja a testet es vissza is terhet bele? Igy kepzeltek el ezt akkoriban szeles korben es Lukacs is kb. igy gondolkodhatott. De latnunk kell, hogy mennyire mellekes neki, hogy igy vagy ugy kepzeljuk el. Egyszer .penuma-rot' beszel, mdskor "eletrol" vagy "psyche-rol", megint mdskor egydltatdn semmit nem mond. De elsorenden 6 tud6sit minket arrol, hogy a tanitvanyok husvetkor, amikor a feltamadott Jezus hozzajuk lepett, azt hittekhogy csak egy "penuma"-t latnak, Jezus erre azt mondja nekik: "En magam vagyok", nem pedig valami "pneuma" (24,37-39). A .Jelek" tehat nem az "en magam" hanem csak olyan mint egy kisertet, Tehat a tanitvanyok tenyleg nem a halalt tuleld es nekik megjelen6 .Jelket" (pneuma) lattak, hanem a feltamadott Jezust, Tehat meg ha lenne is valami, ami a test halalat nileli, az nem valami valosagos "szemely" lenne, meg kevesbe egy megvaltott, megszabaditott, magasabbrenduve valtozott ember. Csak maga Isten tamasztja fel az embert, azaz csak ezaltal a feltamasztas altal valik az ember "i:inmagava" az elet uj formajaban, melyben orokre teljesen Istenhez kotodik. Es megis mar itt fellelhetok olyan jelek, melyek segitenek annak megerteseben, hogy mit jelent a maghalas es a feltamadas,

Az uj ember

A vegervenyes kiteljesedesnel csak egy ponton van sz6 a Lelekrol. Pal Irja a R6m l l-ben: ,,De ha annak a Lelke lakik bennetek, aki feltamasztotta Jezust a halalbol, ugyanaz, aki feltarnasztotta Krisztus Jezust a halalbol, megeleveniti a ti haland6 testeiteket is az 6 tibennetek lakoz6 Lelke altal (vagy talan: az 6 tibennetek lakozo Lelke miatt)". A Lelek tehat Istenhez kot minket, aki mint azt egyszer Jezus mondta, alapvet6en az eloknek is, nem a holtaknak az istene (Mk 12,27). Ezzel termeszetesen ismet egy nehez kerdesbe vagtunk bele. Hiszen a "Lelek" akkoriban tobbnyire csupan az ember termeszetes eletenek, erzesenek, vagy gondolkoddsi kepessegenek a jelolesere szolgal. Terrneszetesen a bibliai ir6k is koruk nyelven beszelnek. Ha peldaul Pal az 1 Thess 5 ,23~ban "testr61 es lelekrol" beszel, akkor a .Jelek" alatt olyasvalamit ert, mint az ember ertelme. A level vegen talalhato aldaskivanas ,,Az Dr Jezus Krisztusnak kegyelme legyen a ti lelketekkel" is ugyanazt jelenti, mint ,,A (mi) Drunk Jezus (Krisztusnak) kegyelme legyen veletek" (1 Kor 16,23; 1 Thess 5,28). Pal tehat eppugy beszelhet " a testben es lelekben" val6 szentsegrol (1 Kor 7,34; vo. 2 Kor 7,1; Kor 2,5), .Ielkenek" feluduleserol (amikor ujra talalkozott baratjaval, Timotheussal, 1 Kor 16,18), "testenek" nyugtalansagarol (2 Kor 2,13; 7,5) illetve arrol a ,,nyugalomr61", amelyet Titus .Jelke" talalt a korinthusiaknal, amikor 6tj61 fogadtak (7,13). Talan a Jan 11,33-t es a 13, 21-t is igy kell ertenunk, ahol Jezusrol olvassuk, hogy .Jelkeben" elbusult illetve nyugtalankodott. De meg itt sem mindig biztos, hogy val6ban az ember termeszettol kapott lelkere kell-e gondolnunk csupan.zs hogyan kell azt ertelmeznunk.

Mi eli tul a halalt? A Lelek (psyche) - (Lukacs)

A Lk 8,55-ben, Jairus halott leanyanak feltamasztasarol sz616 tortenetben 01- vassuk: .visszatert az 6 lelke." Itt tehat a Lelek a termeszeti eletero, mely a holt testben iijra mozogni kezd. Az Acta 20,10-ben Lukacs arrol az ifjurol irja, aki az ablakba til, amikor Pal oly szornyen sokaig - ejfelig - predikalt, es val6sziniileg azert esett Ie, mivel elnyomta az alom: "Elete (pontosabban: lelke) meg benne van" es ezalatt aligha ert valami mast. Az Acta 9,40-ben ta-

Krisztus es az 6 elete bennunk (Pal)

Ismet Palhoz kell fordulnunk. A tulajdonkeppeni problema a kovetkezo:

Mi koti ossze foldi eletiinket a kiteljesedes ama eletevel, ha tenyleg csak a feltamadas utan valunk "onmagunkka"? Pal ketfele medon valaszol, Azt mondja, hogy tulajdonkeppen csak maga Krisztus hozza letre a kapcsolatot. Ezt az apostol a korinthusiakkal szemben mondja, akik lelki elmenyeikkel mar a mennyben ereztek magukat, akiket nagyon j6zanul kell emlekeztetnie arra, hogy meg nem tamadtak fel, hanem meg teljesen ebben a vilagban, "erzeki testben" (sz6ma pneumatikon) elnek (1 Kor 15,44). Terrneszetesen van .Jelki., vagy ,,mennyei" test is: de azt csak a feltamadas utan fogjuk viselni. Hiszen Adam is csak "e16 lelekke" (psyche) valt, amikor Isten .Jelket" (psyche) vagy eletleheletet lehelt bele (Gen 2,7). Ezek vagyunk: e16, lelekkel (psyche) felruhazott szemelyek, Ha megis lehet roluk ennel tobbet mondani, akkor csak azert, mert Krisztus tobb volt mint Adam. (j "eletet teremto lelekke" (pneuma) valt, mondja Pal. Krisztusban tehat annyira el6ve valt Isten teremt6 Lelke, hogy 6 egykor, vegervenyes valodi eletet fog terernteni, .Jelki tette" "mennyei emberre" fog forrnalni minket. Hogy ez hogyan fog lezajlani, azt Pal sem tudja elkepzelni, Csak annyit tud mondani, hogy kulon-

98

99

bozni fog mindattol, amit a foldi ember el tud kepzelni (15,35-49). Termeszetesen a teljessegben is meg fog maradni a kulonbseg Krisztus, az "eletet terernto Lelek", a Teremto es tererntmenye kozott, aki a feltamadasban .Jelki testte" valik. Krisztus es a rnegvaltott ember nem fog egyrnasba olvadni. De minden mulandosag meg fog szilnni akkor es vele egyiitt minden, ami elvalaszt minket Istentol, halal, bun, torveny (53-57. v). Csak akkor valunk a sz6 val6di ertelmeben "onmagunlli".

De Pal azt is tudja, hogy ez az "eletet teremto Lelek", Krisztus, mar.foldi eletiinkbe betort. Ezert beszel R6m 6,5-8-ban az "Elet uj voltarol.; mely akeppen rajzol6dik ki, ahogy foldi eletunk, es amely egykor a Krisztussal val6 jovobeli "egyiittelesre" fog vezetni minket. A 2 Kor 4,11 szerint ezert mar ,,haland6 testiinkben" lathatova valik .Jezus elete", mely ama vegervenyes eletre mutat, melyre Isten "Jezussal egyiitt fel fog tamasztani" minket (14 v.). Ezert magyarazta ugy a r6mai levelben (8,11), hogy mivel annak Lelke, aki Jezust feltamasztotta, mar benniink lakik, minket is fel fog tamasztani egykor Isten. De most valik nehezze a kerdes.Tehat Isten Lelke megis mar most benniink el, es aztan ha meghalunk, egyszerflen tovabbel?

R6m 8,16-ban azt irja Pal, hogy ,,maga a Lelek", tehat Isten Lelke a maga teljes tokeletessegeben es tisztasagaban tesz bizonysagot .Lelkunkkel" egyiitt arrol, hogy Isten gyermekei vagyunk. Mi a .Jelkunk"? Az ertelmunk, vagy a gondolkodasunk? De hiszen Pal az 1 Kor 14,14-ben nagyon vilagosan megkulonbozteti .Jelket" az "ertelmetol". Azt mondja, hogy a nyelvekenszolasnal ki van kapcsolva az ertelme, amig a lelke imadkozik, Itt tehat vilagosan az Istentol kapott lelekre gondol, mellyel Istent dicseri. Ezert folytatja ugy Pal, hogy jobb, ha .Ielekkel" es "ertelemmel" imadkozik vagy enekel enekeket Istennek, mint ha csak .Ielekkel". Igy van R6m 8,16-ban is. Az elozo versben ugyanis azt irja, hogy azaltal, hogy Jezus Krisztuban val6 hitre jutottunk, a .fhisag lelket" kaptuk, aki szankba adja az .Abba, At yam" kialtast. Pal tehat me gkulonbozteti "magat a Lelket" a "maga lelketol", mely elhivatasakor Jezus Krisztussal koltozott az eletebe es amellyel Isten eppen most elhangz6 megszclitasat felfogja es megvalaszolja. Az, amit 0 .rnaganak a Leleknek" nevez, Isten kozvetlen beszede mindig abban a pillanatban, amikor az embernek szuksege van ra. Ez a Szentlelek valosaganak egyik oldala.

De a Szentlelek nem csak pillanatnyi eserneny, hullarn, mely rogton osszeomlik, szellokes, mely azonnal eltilnik. A Szentlelek egy egesz eletre meghataroz, es bizonyos ertelemben:mindenben jelen van, amint az ember mint hivo ember tapasztal es tesz, hall vagy mond, szenvedeskent vagy oromkent erez, Igy valik "az 0 lelkeve". Ez ennek a valosagnak a masik oldala.

Amint egy ember szeretete a szeretett ember egesz eletet athatja , talajja valik,

100

melyen az novekedhet, lebegove, melyben elhet, megis ujra meg ujra meghatja ot szeretenek kulonleges bizonyitekaival, igy "maga a Lelek" is ujra meg ujra talalkozik .Ielkunkkel", tehat azzal a lelekkel, amely Jezussal egyszer s rnindenkorra adatott. De ez vegul is mindig Istennek ugyanaz a Lelke, es mas lelket nem fogadhatunk el (2 Kor 11,4). Tehdt Isten az, aki hiv minket, es egyideiiileg az is, aki vdlaszol bennunk. Amikor Isten az ego csipkebokorban beszelt M6zeshez, M6zes nem ugy kozeledett a bokorhoz, mint egy tudes, hanern mint akiben mar el is kezdett egni Istennek ugyanaz a tiize.

Ebb61 megerthetjuk az igen nehez 1 Kor 5,3-5-t. Ott egy nyilvanvalo biinosrol van sz6, aki erkolcstelenul apjanak felesegevel el egyiitt. Ugy tfinik, hogy Pal azt varja, hogy az 6 es a gyiilekezet Iteletmondasa a bfinos halalat fogja eloidezni. De lenyeges az az elvarasa, hogy igy a banos .lelke" orokre megmenekill. Tehat tenyleg van az embernek olyan .Jelke" (penuma), amely tulelheti ot, ha meghal, amely meg akkor is megtartatik az orok eletre, ha az ember sulyos biinbe esik. De ez a lelek (pneuma) biztos hogy nem azonos az ember vele sziiletett lelkevel (psyche), amely a testevel egyiitt vetkezett es a testevel egyiitt meghalt. A .Jelek" nyilvanvaloan az, amit Isten ajandekozott az embernek, amikor az hitre jutott; az az elet, amely akkor kezdodott, amikor Jezus belepett ennek az embernek az eletebe.

Krisztus az ujjaszuletett emberben (Janos)

Janos azt mondana, hogy ez a "Lelektol sziiletett ember". Errol szarnol be a 11 ,21-28-ban is, anelkiil hogy ezt a kifejezest hasznalna. Ez Lazar tortenete, aki meghalt es akit Jezus feltarnasztott. Testvere, Marta talalkozik Jezussal:

"Uram, ha itt lettel volna, nem halt volna meg a testverem", 0 a ha-mondatos ember tipusa: Ha akkor velem lett volna valaki ... , ha felsobb iskolakba jarhattam volna ... , ha meghazasodhattam volna ... nem hitetlen: "Es most is tudom, hogy amit csak kersz az Istentol, megadja neked az Isten", terrneszetesen anelkul, hogy pontosan elkepzelne, hogy mi lehetne, Amikor Jezus azt mondja neki, hogy .feltamad a te testvered", ezt ugy erti, ahogyan a vallasoktatasban hallotta: "Tudom, hogy feltarnad a feltamadaskor az utols6 napon". Nyilvanvalcan igaz hinl farizeus tanit6ja volt. ha ugyanis a szadduceus iranyhoz tartoz6 vallasoktatoja lett volna, akkor Marta kisse folenyesen mosolyogva jelentette volna ki, hogy "olyasvalami mint a feltamadas egyaltalan nem letezik", vagy nagyon kulonos valaszt ad neki: ,,En vagyok a feltamadas es a elet". Es ezzel egycsapasra mel/ekes lett, hogy ehhez vagy ahhoz a vallasoktat6hoz jart-e , hogy a hivokhoz vagy a hitetlenekhez vagy a kozepiitt dllokhoz tartozik-e akik csak azt mondjak, hogy ez olyan dolog, amit senki sem tud. Most csak arrol van sz6, hogy ebben a pillanatban csak Jezus mellett el~,

101

vagy megtalalja Benne azt az eletet, amely egyedul val6di elet, Ha ez tortenik, akkor az kovetkezik be, amit Janos egyebkent .Lelek altali szuletesnek" vagy ,,hitre jutasnak" nevez, es itt folytatja Jezus: ,,Aki hisz enbennern, ha meghal is, el," hiszen ,,soha meg nem hal". Ha tehat Jezus bekoltozik egy ember eletebe ugy , hogy ott Isten e16ve valik, akkor, ahogy probaltuk mondani, a Szentlelek mint idegen lepett be annak az embernek a foldi eletebe. Akkor ez az ember valami olyasmit kapott, ami korabban nem volt meg benne. Akkor elkezd/idott valami, ami nem sziinik meg, ha az ember testevel es lelkevel (psyche) meghal: Az, amit Isten elkezdett epiteni ebben az eletben, egyarant lehet szegenyes es jelentektelen vagy ragyog6 es nagyhatasu, Ez az a .Lelek", akirol Pal az 1 Kor 5,5-ben azt gondolja, hogy megtartatik barrnilyen elrontott, elzullott elete legyen is annak az embernek. Ezt megertette Marta; mert amikor Jezus megkerdezi, hogy .hiszed-e ezt?", akkor tudja, hogy nem csak egy hittetelrol, dogmarol van sz6, amit elhihet az ember. Ezert mondja: .Jgen Urarn, en hiszem (megtanultam hinni), hogy te vagy a Krisztus, az Istennek Fia". Ezert fut rogton testverehez, Mariahoz es most sem a maga uj hitet hirdeti neki, mintha Maria egyszeriien elhihetne azt, amit egy masik ember elmond neki, hanem csak annyit mond: ,,A Mester itt van es hiv teged". Tudja, hogy most csak egyet tehet, a testveret magahoz Jezushoz hivhatja, hogy ott o megajandekozhato lehessen azzal az elettel, melyre neki maganak is meg kell talalnia akkor a sajat szavait. Igy az uj elet mar most tiilnyiilik testi-lelki szernelyen, mert abba Jezus Krisztusban maga Isten tolt be. Ezert ez az uj elet, barrnilyen torekeny es toredekes legyen is, till fogja elni atest es a lelek (psyche) halalat es majd egykor Istent juttatja el a maga teljessegere.

Janos itt ugyanugy mint a Nikodernussal folytatott beszelgetes le irasakor , ennek az uj eletnek a jelenvalosagat hangsulyozza. De tudja, hogy "az orok eletre" (6,27; 12,25), egy eljovendo vegervenyes teljessegre is ,,megmarad". Errol a teljessegrol azt mondja, hogy mi is ott Iesziink majd akkor, ahol a Feltamadott mar most van (17,24), otthon azokban a .Jakasokban", melyeket 6 keszit nekunk (14,2,3). Bar vannak ezekben a mondatokban helyrnegjelolesek, de kepszeniseguk eppen Janosnal valik kulonosen nyilvanvalova, aki anynyira hangsiilyozza, hogy a teljessegnek ez az elete, mar itt megkezd6dik A naiv elkepzeles, hogy majd az "egben" fogunk elni, nern egy foldrajzilag meghatarozhato helyet, hanem az eletnek egy olyan uj formajat jeloli, amelyben az Istennel val6 kapcsolatot nem takarja el, veszelyezteti es tepi szet oly sok mas, hanem tokeletes es szep lesz, Akkor az ember valoban "onmaga'" s lesz, ahogyan Lukacs mondja Jezusrol, "a lelki ember" (pneumatikos), ahogyan Pill fogalmaz, a Krisztus altal hazavitt ember, aki vegervenyesen ott el, ahol Ura, ahogyan Janos mondja.

5. AZ UJSZ6VETSEGI V ALASZOK A NYITOTT KERDESEKRE (Osszefoglalas)

1. Mar az oszovetsegi ember ugy elte at a Lelek betoreset, mint szamara idegent. Megis nyitott kerdes maradt, hogy hogyan kell megkiilonboztetni a Lelek !uvdsdt mas elmenyektol, egyreszt anelkul, hogy rmikodeset a Szentiras rmiltjira redukalnank, masreszt anelkul, hogy csak a kulonos lelki [elensegeknel ragadnank le.

Jezus a regi profetakhoz hasonloan, sok vonatkozasban idegennek tiint kortarsal szamara; de, amennyire tudjuk, sohasem sz6lt nyelveken, sem a Lelek altal megragadott emberre jellemzo egyeb feltuno jelenseg nem volt megfigyelheto nala, Szamara az Ige vilagossaga nem volt a Lelek elo voltanak ellentete, Idegensege abban allt, hogy minden beszedeben, cselekveseben es szenvedeseben a vegsdkig kovetkezetesen szamolt Isten jelenvalosagaval. Azert beszelt peldazatokban, mert szamolt azzal, hogy akkor maga Isten beszel hallgat6inak sziveben, es megmondja nekik, hogy mit jelent az a szamukra. Azert hivott vamszedoket az asztalahoz es halaszokat a kovetesere, mert szamolt azzal, hogy Isten elkezdi bennuk munkajat es megmutatja nekik, hogy mit jelent a mellette eles helyett vele elni. Azert ment a keresztre, mert szamolt azzal, hogy maga Isten fogja ott veghezvinni az (5 tettet, ahol 0 mar nem is tudta elkepzelni, hogy mim6don fog megtortenni. Sot Istennel szarnol akkor is, arnikor a gonosszal talalkozik. A vereb sem esik a mennyei Atya akarata nelkill holtan a foldre ; hogy kellene hat felnie az embernek a gonosztol, meg ha meg is oli ot (Mt 10,28-29)? Ezert nem spekulalt a gonoszr61, es nem is probalta megmagyarazni. Egyszer egeszen altalanosan mondta minden hallgat6- Janak: "Ti, gonosz letetekre ... " (Mt 7,11). De legyozte a gonoszt; mert most mar nem ervenyes a "szemet szernert, fogat fogert" (Ex 21,24-25), most az ervenyes, hogy: .s« pedig azt mondom nektek: szeressetek ellensegeiteket" (Mt 5,3845). (j maga igy halt meg: ,,At yam, bocsasd meg nekik; mert nem tudiak mit cselekesznek" (Lk 23,24). Az iijszovetsegi gyulekezet szamara Jezusban maga Isten tort be a vilagba. Ez a gondolat olyannyira kozpontiva valt, hogy a Lelek uj mukodeset eleinte kizarolag Jezusban latta meg. Sot Lukacs azon faradozott, hogy elterelje a figyelmet a feltflno [elensegekrol - hogy a Lelek Jezust a pusztaba hajtja vagy, hogy demonokat iiz ki - es Jezust olyan Urnak mutassa be, akinek hatalma van a Lelek folott. Jezus az, aki Lelekkel " keresztel" vagy aki feltamadasa utan kitolti tanitvanyaira a Lelket, hogy arra fegyverezze fel es batoritsa oket, hogy tegyenek rola bizonysagot. Isten Lelket nem kiilonos megjelenesi m6dja kulonbozteti meg minden egyebtol, hanem bizonysdgtetele: ennek a teljesen kulonos, minden emberi tervvel es ki-

102

103

vansaggal ellentetes Jezusnak az egyertelmti szava Palmi! es Janosnal mar az elsd pillanatban lathatova valik, hogy ez a Lelek minden emberi varakozasnak ellentrnondo csodaja: az, hogy Jezusra, espedig a meg[eszitett Jezusra mutat, 2. Amikor az Oszovetseg a Leleknek a teremtesben valo mukodeset magasztalta, nyitott kerdes maradt, hogy hogyan viszonyul ez a mukodes a Lelek kiilonleges iovetelehez, pelddul ahhoz, amikor a profetdkhoz jon, Bar az Ujszovetseg Istennek es az 0 Lelkenek mukodeset az egesz tererntesben mindeniitt feltetelezi, de eppen azert, mert oly fontossa valt az uj tererntes, hogy az minden mast elfed, alig beszel rola. Az uj teremtes eleinte azt az uj vildgot jelenti, amely mar Jezussal megerkezett . Az eletnek azt a masik megszabadit6 modjit, amelyben Isten reszesitette az embert es melyet az ember Isten uj teremtesekent tapasztal meg, maga Isten teremtette, amint kezdetben az eget es a foldet is. Ez az uj teremtes folytatodik Jezus gyiilekezeteben, melyet a Lelek megtanit arra, hogy minden tererntmennyel egyutt szenvedjen, kialljon ertuk es ellenalljon a gonosz minden hatalmanak. A gyiilekezet eppen azert, mert tudja, hogy Isten egyszer teljessegre fogja juttatni uj teremteset, batorsagot es rernenyseget kap, hogy mar most epitse azt (R6m 8,18-23; Jel 2~3; 14, 13; 19,10; 22,6-7). Ha az ugynevezett (primitiv) vallasok hivei bocsanatot kernek egy fatol, melyet ki kell vagniuk, akkor bizony ok joggal megertettek valamit ebbol az Isten teremtese iranti felelossegbol, mint a nyugati ,,keresztyense g" .

3. Nyitott kerdes maradt, hogy hogyan ismerheto meg Isten, Vajon az ember ertelme az isteni Lelek egy darabja, es esak az ot koriilvevd gonosz "test" akadalyozza ebben a megismeresben? Vagy - eppen ellenkezoleg - teljesen el kell hallgatnia az ertelernnek, amikor Isten erthetetlen Lelke raszall az emberre?Ezen a helyen lathatok az ujszovetsegi gyulekezet uj felismeresei a legvilagosabban. Jezus - anelkul, hogy hasznalna ezt a szot - a tekozlo fiurol szo- 16 peldazatban (Lk 15,11-32) arrol beszel, hogy mi tortenik, ha a Szentlelek valosagga valik. Jezus ebben a peldazatban mennyei Atyjarol beszel. Jezus peldazataban Isten egy tekintelyuralomtol kulonosen mentes Atyjinak tfinik, Fiatalabb fia ugyanis az oroksegbol ra esd resz egeszet akarja, es az atya odaadja neki, Ez Jezus koraban meginkabb hallatlan volt, mint rna, Egyszeriien gyenge ez az atya? Hiszen onmagaban veve olyan, mint a mindenhato Ur egyszeruen megtagadhatna fiatol az orokseget. Kozbulso megoldaskent j6cskan folernelt zsebpenzt is javasolhatna, De Jezus peldazataban az atya egyszer s mindenkorra a szeretet mellett dontott es tudja, hogy elveszitene a fiat, ha most nem engedne el mindazon veszelyek ellenere , melyeket az atya elore lat. Igy mere szeretetbol tehetetlen vele szemben. A fiii elvalik az atyatol es a varosban elzullik. Az atya ismet elhetne hatalmaval, Hazahozhatna 0 maga,

104

baratot kuldhetne a varosba; ertesithetne a rendorseget is. De ez az atya a szeretet mellett dontott es ezert tehetetlen marad, Tudja ugyanis, hogy elveszitene a fiat, ha most eroszakkal hozna haza. Vegul olyan nagy lesz a nyomor, hogy a flu megis hazakoltozik es az atya minden keleti szokassal szemben eleje fut, jelezve, hogy mennyire varta ot mindig es szivevel mindig elkiserteo Meg azt sem hagyja, hogy fia vegigmondja btinvallasat, es azt sem tudja, hogyan fejezze ki oromet. Levagatja a hizott borjut, bort hozat es zenet rendel. Es mostmar sokkal inkabb hasonlit az atya ahhoz, akit mi Istennek kepzelunk.patriarchalisan legfelul ul es flanak es haznepenek minden jot osztogat. De Istenrol nem keszithetdk pillanatfelvetelek, inkabb filmezniink kell ot. Jezus peldazata ugyanis nem ezzel a peldazattal zarul, Most az idosebb flu van kinn, es 0 nem akar bejonni, Nem volt-e mindig szorgalmas, es tettek-e vele yalaha ilyesmit? Igy a peldazat azzal zarul, hogy a semmirekello bent ul az unnepi asztalnal, mintegy a ,,mennyben". Az atya pedig kint all a sotetsegben, ahol tudogyulladast kaphat. Ott all, ahol gyermeke ellene lazadt, Termeszetesen most ismet viselkedhet ugy, mint mindenhat6. Hivhatna a szolgait, akik ket pereen belul behoznak a lazadot. De az atya megint esak tudja, hogy orokre elveszitene idosebb fiat, ha eroszakkal hozatna be. Igy nines, ismet nines semmije, esak a szive, mely szeretettol eg, es szava, mellyel esak kerni tud. Jezus ezt a peldazatot nemesak elmondta, meg is elte. Talan esak hetekkel e peldazat elmondasa utan ott fuggott a kereszten, hatalmasan ("Kerhetnern az en Atyamat es 0 tizenket sereg angyalnal is tobbet adna mellem", Mt 26,53) es rnegis tehetetleniil, mert ugyamigy mint atyja, 0 is egyszer s mindenkorra a szeretet mellett dontott. Es a szeretet az egyetlen, amit nem kenyszerithetiink ki mastol, amire esak varhatunk ego szivveL Ezert fugg felszogezve majdnem mozdulatlanul, lent pedig gunyoljak: "Szalljon most le a keresztral es majd hiszunk neki", (Mt 27,42),

Ez egy nagyon kulonos tortenet, amely a mindenhato Isten tehetetlensegerol szol, Ez a szeretet tehetetlensege, amely nem tudja megakadalyozni, hogy teremtrnenyei rossz uton jarjanak, Ezert a gonosz is sziiksegszeruen a teremteshez tartozik. Amint az a gyermek, akit ugy kenyszeritenenek szeretetre es j6- sagra, hogy egyetlen pillanatra sem lehetne rossz, Ielkibetegge valna, eppugy Isten teremtmenyeinek a szabadsaga is elgondolhatatlan a gonoszra va16 lehetoseg nelkul. Isten ego szeretete esak idonkent lehet bennuk, amig el nem jon lIZ ideje, hogy athathassa es hazateresre hivhassa oket. Pontosan ez a Szentlelek esemenye. Es a peldazat ugyanugy zarul, mint Jezus elete: a esak kerni es varni tud6 szeretet szorongato jelenletevel, hogy mozdithato-e a flu. Tehat a Szentlelek jelenletevel zarul a peldazat,

Ez a jelenlet mindenkire var, amint Jezus peldazatai is mindenkihez szolnak,

105

Ezert ertettek a tanitvdnyok mindig ugy, hogy az eljovendo Bir6, akirol Keresztel6 Janos sz6lt, Jezus, aki mindenkit, aki hozza jon, Lelekkel keresztel meg. Lukacs kiilonosen hangsulyozta, hogy az, amit a profetak a vegs6 iddkre vartak, most bekovetkezett: mindazok, akik megnyilnak Jezus elott, megkapjik a Lelket, aki er6t ad nekik a dontesre, es batoritja 6ket a bizonysagtetelre.

Pal ezt vegiggondolta, Majdnem ugy beszel Isten titkarol mint Philo, ti. hogy az esak a lelki embereknek jelentetik ki, a testi embereknek nern. De ez a titok nem mas, mint a megfeszitett Jezusrol sz616 ige. Ha valaki egy ilyen veget, mint a kereszthalal, majdhogynem kikenyszerit maganak, az a vilag szeme ben terrneszetesen ostoba dontesnek, vagy a legjobb esetben tragikus vegnek tfinik. Azt, hogy Jezusnak ebben az eleteben es halalaban a legmelyebb isteni bolcsesseg rejlik, esak maga Isten tudja megmutatni, az, aki eppen ezt a Jezust feltamasztotta a halalbol, es aki Lelke altal hitet ajandekoz nekunk. Pal ezt nem ugy erti, hogy az ertelmet, mivel a "testhez" tartozik, teljesen ki kellene kapesolni, ha Isten Lelke megmagyarazhatatlanul szall az ernberre. o sohasem felejtette el, hogy minden test Isten j6 tererntmenye. Csak az ember a gonosz, aki mindent a testtol var. Hiszen ebben az esetben ketsegtelentil hatalmat is kaphat felette a test, ahol pedig az ember nem adja meg neki ezt a hatalmat, ott nem is vetheti meg semmilyen m6don: .Mert noha testben elunk, de nem test szerint vitezkedunk" (2 Kor 10,3). De ez azt jelenti, hogy az ember ertelme, s6t moralja es kegyessege sem jobb, de nem is roszszabb, nem segit jobban, de nem is veszelyesebb, mint a nagyon is testileg erzett erzesei, ehsege es szornjusaga, szexualitasa. Az a Szentlelek csodaja , hogy eppen a gyengesegben megfeszitett Jezus szabaditja meg az embert. Ha mar nem penzebol, hatalmabol, szexualis elmenyeibol, de nem is tanultsagab61, muveszetebol es kolteszetebol vagy moralis folenyebol es kulonos kegyessegeb61 kell elnie , akkor, bar meg "testben", de mar nern "test szerint" el, hanem "Ulek szerint", vagy "a Lelek altal". Ekkor kepesse valik a val6di kozossegre, ekkor epulhet a gyulekezet, Mostmar ninesen raszorulva arra ez az ember, hogy kulonleges szerepet jatsszon, hogy kivalo predikator, mely kegyessegti ember, sikeres szervez6 legyen. Mostmar boldogan megteheti, hogy felreall, hogy Krisztus teste ben ,,fiil" lesz, aki folott konnyen atsiklik a tekintet. A Lelek sokfele m6don elhet; az a donto, hogy ekozben urra valhat-e Jezus, es ezzel egyutt az, hogy a szeretet er6sebb lesz-e a sajat tokeletessegben val6 minden erdekeltsegnel.

Ezt Janos mondta ki a legradikalisabban. Meg Palnal is jobban hangsulyozza - Philohoz hasonl6an -, hogy a Leleknek es a testnek semmi koze sines egymashoz, hogy az ember vagy felulrol, vagy alulrol, vagy Isten vagy az ordog

106

altal el. De megint esak nem a test gonosz onrnagaban, hiszen Isten igeje Jezusban testte lett (1,14). Csak a testbol val6 elet gonosz, Es a Lelek megint csak nem mas, mint Isten, aki megnyitja szivunket Jezus es az 6 eletenek es halalanak m6dja elott. Janos szamara ez olyan fontossa valt, hogy szerinte a .Partfogonak", az igazsag Lelkenek az az egyetlen feladata, hogy a tanitvanyokat Jezusra emlekeztesse: terrneszetesen ugy, hogy ekozben elvezeti 6ket a teljes igazsagra, tehat megmutatja nekik, hogy mit jelent Jezus az 6 kulonleges es uj szituaciojukban, Ennek hatasara minden emberi adottsag eltiinik, a hagyomanyosak eppiigy mint a rendkivuliek. Janos sem a gyulekezet nyelvekenszolasarol, sem beteggyogyitasairol, sem a diak6nia gondoskodasarol es a szervezokepessegrol nem beszel, Az ugynevezett lelki adottsagok eppugy egeszen mellekesse valnak mint az ugynevezett termeszetes adottsagok ama egy, a "kenet" mellett. A megdicsoult Krisztus Lelekben, kozvetlenul szol az emberhez, ugy hogy a gyulekezet az istentiszteleten min dig esak erre a beszedre varhat, es meg az is kerdeses, hogy a gyulekezeti tagoknak szukseguk vttn-e meg tulajdonkeppen egyrnasra,

Igy az Ujszovetseg, bar kulonbozo hangsulyokkal, megis mindig azt akarja mondani, hogy a Szentlelek esernenyeben val6ban maga Isten tor be az ember vilagaba. De Isten ekozben nem megy el az ember mellett. Nem hagyja figyelmen kiviil, hanem elfogadja 6t es sajatossagat a "testet", Abban mindenki egyetert, hogy Jezussal egy uj vilag kezdett el elni es hogy a Lelek mint ennek az uj vilagnak a teremto ereje mar e foldi vilag kozepette az ujat epiti. Ez mindig ott tortenik meg, ahol az emberszivek kinyilnak es megelnek valamit Isten uj teremtesebol, amely Jezusban vdlt elevenne. Akkor ugyanis mindazok az ajandekok, arnelyek az ember "testehez" tartoznak, igenybevehetfik. Palhoz hasonl6an hangsiilyozhatjuk azt, hogy ezek az ajandekok akkor eppen sajatsagaik miatt valnak fontosakka, termeszetesen esak akkor, ha az ember a szolgalatban hasznalja 6ket es nem maga akar ervenyesulni vilagi vagy vallasos m6don. De hangsiilyozhatjuk azt is, amit Janos, hogy ezek az ajandekok mellekesse valnak azzal az egy ismerettel szemben, hogy Jezusban Isten jott el, terrneszetesen esak akkor, ha mar nem akadalyozzak a Lelket abban, hogy Jezusrol mint testbe oltozottrol tegyen bizonysagot.

4. A Leleknek az id6k vegen jatszott szerepet targyalva nyitott kerdes maradt, hogy van-e az embemek olyan resze - (psyche vagy -Geist- pneuma) - amely tuleli a testi haldlt, A Leleknek az eg es a fold uj megterernteseben vegzett mukodeserdl az Ujszovetsegben mar sehol sines sz6. Az uj vilag mar meg van teremtve, Jezussal betort ebbe a vilagba es a Lelek altal mindig ott epul, ahol emberek elkezdenek Jezussal egyutt elni, De mindig sz6 van a Lelekrol ott, ahol a testi halalon tuli elet titkat erintjuk. Ha egyszeriien azt kerdezzuk,

107

hogy az Ujszovetseg egy halhatatlan lelekben, vagy a meghalt ember testtel es lelekkel egyutt tortend feltamasztasaban hisz-e, akkor egyertelmfien az ut6bbira kel1 igennel valaszolnunk, Es megis van az embernek olyan .Jelke" (pneuma), amely ,,megmenekUl", ha a test meghal (1 Kor 5,5); Jezus mar most "a feltamadas es az elet" (Jan 11,25), ott, ahol behatol egy ember eletebe es formalhatja azt. Ezzel elkezdodik egy elet, amely mar nem er veget, amely akkor is letezni fog, ha az ember testevel egyutt meghal. Csakhogy ez semmikeppen sem az ember resze; nem azonos a husaval es csontjival szembeallitott lelkevel, gondolkodasi kepessegevel, tudataval es tudatalattijaval sem, Nem mas, mint amit a Szentlelek kezdett el epiteni egy emberben. Ami a foldi eletben nagyon toredekesen ujra meg ujra megserulve kezdett el mozogni, azt fogja Isten a feltamadaskor teljessegre juttatni, Azert beszelhetunk a "test" feltamadasarol es atalakulasarol is, mert Isten az embert a maga testi eleteben igenyli es csak azzal egyutt teszi val6ban szemellye. A foldi eletben termeszetesen elkepzelheto, hogy az ember ,,nem-szemellye" valik, de az orok eletben egyedul Isten fogja megallapltani, hogy kicsoda 0, nevezetesen az uj .Jelki test" valojaban, az a szemely, akinek Isten mindig is latta ot, es akive most vegervenyesen teszi az embert. A foldi elet es a feltdmadds utdni vegervenyes elet kozti kontinuitds tehdt maga Isten, aki azt, amit beloliink csindlt, eletben tartja es teljessegre iuttatia.

108

V. MICSODA TEHAT A SZENTLELEK

1XOLONBOZ{) HANGSUL YOK AZ UJSZOVETSEGBEN

Talan Jdnos gondolta vegig a legmelyebben mindazt, ami a Szentlelekkel kapcsolatos. Ezert veri belenk szinte mar ijeszto egyoldalusaggal min dig csak azt az egyet, hogy a Lelek a tanitvanyok igehirdeteseben Jezusra tekintest ajandekoz.nekunk. Azt, amit az oszovetsegi profetak Isten Lelkenek betoresekor kiilonlegessegekben tapasztaltak meg, eleri, sot feliilrmilja az az egy, ami minden emberi ertelemnek ellentmond: hogy a Lelek arra indit minket, hogy uj szemekkel lassuk Jezust es felfedezziik, hogy Isten eppen ezen a m6don akar hozzank jonni.

A Szentlelek alapveto munkaja Pdl szamara is az, hogy szemiinket es szfvunket megnyitja Jezus eldtt. De Pal szamara Jezus elsdsorban a Megfeszitett es a Feltamadott. Az, hogy 5 a Megfeszitett, azt jelenti, hogy Isten ereje a gyengesegben jelenti ki magat, Ezert hangsulyozza annyira Pal, hogy a Lelek Krisztus testebe tagolja be az embert, es hogy ajandekait ugy osztja szet, hogy mindenkinek szuksege van a masik emberre es senki sem gondolhatja, hogy minden az ove, de meg azt sem, hogy ajandekaval magasabb rendfl a masik embernel. A Lelek tehat gyiilekezetet epit, kozosseget alapit, mert megszabaditja az embereket att6l, hogy rnagukat tekintsek kozeppontnak es merteknek, Az, hogy Jezus a Feltamadott, azt jelenti, hogy a kegyes ember ott sem el meg, ahol Krisztus, tehat nines a mennyben. Eppen a gyiilekezet kapja meg a legnagyobb mertekben azt a jozansagot, amely a vilagot, annak insegeivel egyiitt realisztikusan latja es kepes vele egyiitt szenvedni. De mivel Isten nem hagyja terernteset elveszni es egykor tokeletessegre juttatja azt, amit csak nagyon toredekesen tudunk teljesiteni emberiessegben, igazsagossagban es egymasert val6 kiallasban, ezert minden toredekes dolog ertelmet kap. Igy a Lelek Pat szerint kozosseget, szabadsagot es rernenyseget ad.

Lukdcs gondolkodasa nem volt olyan intenziven teol6giai, mint Pate vagy Janose. A Lelket tobbnyire ugyanugy ertelmezi mint az Oszovetsegben, olyan ajindeknak, amely nem hitet ajindekoz, hanem a mar hfvonek ad erdt kulonleges cselekvesre, mindenekeldtt Isten igejenek "pr6fetai" hirdetesere. Igy 5 masoknal jobban kimutatta, hogy az a gyulekezet, amely nem vegez misszi6i munkat, nem a Lelek altal vezetett gyiile.kezet, es hogy ezert a gyiilekezetnek iijra meg ujra kernie kell ezt az ajandekot. Ekozben a Lelek eppen azokra szall, akikr61 senki sem gondolta volna, a poganyokra, akik meg semmit sem tudtak mindarr6l, amit, a kegyesek tudtak; eppen ezekhez a poganyokhoz kiildi Petert a Lelek, akikhez pedig val6ban nem szandekozott elmenni. Lukacs azt sem felejtette el, hogy a misszi6t gyakran egy mindenfele tolakodastol mentes gyiilekezeti elet eredmenyezte, melyben emberek, akik terrne-

110

szetesen nem voltak nepi apostolok, szerenyen kitartottak hitiik mellett a hamis tanit6k minden csabitasa es minden ellensegeskedes ellenere. A hangsulyok tehat az Ujszovetsegen beliil is nagyon kulonbozoek. Igy van ez rna is, arnikor a helyzetnek megfeleloen ezt vagy azt emelik ki,

2. A SZENTLELEK ISMERTET{) JEGYEI

Jezushoz mertseg

Mit jelent rna a Szentlelek? Erre a kerdesre eldszor nagyon egyszeriien valaszolhatunk: A Szentlelek tesz minket nyitottd Jezus [ele. A gyiilekezet ezt olyannyira elfogadta, hogy eldszor csak Jezusban latta meg a Szentlelket, kesobb hangsulyozta, hogy Jezus volt az, aki - mint Feltamadott - neki (ti. a gyiilekezetnek ) adta a Lelket, es vegul Palnal, de meginkabb Janosnal azt ismerte fel, mint a Szentlelek egyetIen donto tettet, hogy 0 tette elOve szamukra Jezust. Ha valaki kezdi megerteni, hogy az a mod, ahogyan Jezus elt es me ghalt , amely elcszor ertelmetlennek tfinik neki, az az, ami 5t rendbe, uj· ra Istennel val6 kozossegbe hozhatna, akkor a Szentlelek munkalkodik, .Amiket a szem nem latott, ful nem hallott es embernek szive meg se gondolt , .. , azt jelentette ki nekunk Isten a Lelek altal: ... a megfeszitett Krisztust, a zsid6knak ugyan botrankozast, a gorogoknek pedig bolondsagot, de a hivatalosoknak ... Istennek erejet es Istennek bolcsesseget" ( 1 Kor 2,9-10; 1,23-24). De eppen ez mitjelent?

Isten, aki nem dll rendelkezesiinkre

A legjobb, ha ismet maganal Jezusnal kezdjiik el. () val6sziniileg egyaltalan nem beszelt a Ulekr61. De mondott peldazatokat, peldaul a szereteteben tehetetlen mindenhat6 Atyarol, Azert hivott embereket az asztalahoz is, hogy kovessek ot, mert eletenk s hlaalanak egesz megfeszitettsegevel azt az egyet varta: hogy igehirdetese, elete es halala altal megtortenik a Szentlelek csodaja es Isten ujra otthont talal az embernel. Jezustol tehat megtanuljuk, hogy Istennek a vilagban val6 jelenletebdl tehat eppen a Szentlelekbol induljunk ki, ne pedig erdltetetten akarjuk bevonni Istent ebbe a vilagba. Ezt igy is mondhatjuk:Megtanulunk ajdndekbol elni. Ezt talan egeszen vilagi modon is gyakorolhatjuk. Egy hegycsucsonugy lenyflgozhet minket a terrneszet egesz nagysaga es szepsege, hogy rneglatunk valamit a vilag egeszebdl, annak titkaival egyutt. Zenehallgataskor megeshet velunk, hogy megsejtunk valamit abb61, ami felulmulia megertesunk hatarait. Annak az embemek a titka, aki tud verset Imi, festeni vagy zenet komponalni, ugy val6sulhat meg egy kolternenyben,

111

hogy mi azaltal massa, csendesebbe, oldottabba , vigasztaltabbakka vagy elgondolkodobbakka valunk. Valami hasonlo tortenik akkor, amikor megtanuljuk Jezust Isten szemeivel nezni. Csak nala latunk ra Isten arcara" nem csak - de a legjobban - nala latunk meg valamit Isten kezeinek munkajabol, Ekkor abbahagyjuk a pusztan ertelemszeni merlegkeszitest es mar nem beszelook sikertelensegrol azert, mert nagyon rovid ideig tarto mtlkodes utan nagyon korai es szomyii veget ert egy elet, anelkiil, hogy barmilyen la thato sikert elert es hatrahagyott volna, talan egy felnovekvo gyereksereget, egy csaladi hazat, egy rrniveszi alkotast vagy egy t1j dogmatikat. Es megtanulunk Jezustol nyitottabban elni, Ugy hogy iijraeszrevesszuk, hogy hol akar nekiink Isten valamit ajindekozni, es mar nem megyunk el mellette egyszeriien azert, mert az egyaltalan nem felel meg annak, amit mi terveztunk es vartunk, A Lelek ft1j, ahova akar, es senki sem tudja elcre, honnan jon es hova megy (Jan 3,8).

Szabadsdg

Ezert a Lelek hallhatatlan szabadsagot ad. Kozeleghet ldtvdnyosan mint a regi profetakhoz, vagy az elso gyiilekezet nyelvekensz6l6ihoz, vagy a filippi bortonorhoz, aki egy foldrenges utan remegve borul terdre es ter meg (Acta 16,25-30). Nagyon csondesen es kivU/r61 szinte eszrevetleniil is behatolhat egy ember eletebe, mint sokakhoz, akiknek a megtereserol semmi mast nem lehet elmondani, mint hogy ezaltal boldogokka es megvigasztaltakka lettek, vagy a bortonor egesz csaladjahoz es szolgaihoz, akik egyszeriien vele egyutt megkeresztelkedtek es megszabadittattak (31. es 33. v). De sokkal fontosabb az, amit Pal es Janos a "testtol"val6 megszabadulasrol mond. Ott, ahol a Lelek kezd elni, mar nem kell eroseknek lenniink sem azon mertekek szerint amelyekkel az emberek altalaban megmernek egy embert, sem azok szerint, arnelyeket tulbuzgo kegyesek allitanak fel. Mindez "test", barrnennyire elszellemiesitetten is. A "test" nem szuksegszenlen rossz. Pal buzg6 faradozasa, hogy teljesen engedelmes legyen Isten irant es rnoralisan legtobb kortarsa fole emelkedjen, (Gal 1,14), biztosan nem volt rossz. Es ez megis a testhez tartozott, amelyben bizott es arne lyre eletet epitette, amig Isten Lelke szabadda nem tette moralis korrektsegetol is egy olyan eletre , amelyet Istent6l kapott (Fil3, 3-7). Eppen ez a Lelektol kapott szabadsag, es olyan hihetetlen ez a szabadsag, hogy Isten meg azt sem szereti kevesbe , aki nagyon piszkos es eleinte meg ures kezekkel, mindenhogy, csak nem h6siesen erkezik oda, mint az, aki oly sok onmegtagadasra es onuralomra tekinthet vissza, amennyire csak tud. A moralista messzebb lehet Istentol mint a parazna vagy a gyilkos. Ez hihetetlen, de igy van ott, ahol mar a Lelek szava szamit es nem a torveny betiije.

112

Ezert a Lelek minden torvenyesseg ellenzdje. Egy missiionarius szamol be arrol, hogy egyszer egy afrikai emberrel beszelgetett, akinek egy nagyon esszeni szabalyzatot javasolt. Ez az afrikai ember ugy velte, hogy az kitfind lenne, ha nem a misszionarius, hanem a Szentlelek mondana a gyulekezetnek, Fokozatosan megtanuljuk, hogy milyen veszes az, ha az europai ember szab ki egy afrikai gyiilekezetnek egy onmagaban veve kittlnf torvenyt, mieldtt az a gyiilekezet maga tenne szert j6 es rossz tapasztalatokra es a Lelek elvezetne arra a pontra, ahol felismeri, hogy mi a helyes ebben az esetben. ,,Ahol az Urnak Lelke, ott a szabadsag" (2 Kor 3,17),

Kozosseg

A szabadsdgnak csak egy hatdra van, es ez nem betiik, hanem el6 emberek altal megszabott hatdr. A Szentlelek mindig betagolja az embert a Krisztus teste be, e, test minden mas tagjaval folytatand6 osszjatekba. Ez arra is ervenyes, aki egy szerzetesi cella vagy egy borton maganyaban kap elhivast. Ott is mindenki massal egyiitt es mindenki masert el, meg ha csak Isten tudna is a titkos kotelekrol, Eppen a Lelek szabadsaga az, ami megszabja ezeket a hatarokat. Ha ugyanis egy embernek mar nem kell min dig erosnek lennie, akkor mar nines szuksege arra, hogy masok role emelkedjen, es nem fogja kisebbrendiinek sem tartani magat, Akkor mar megerti, hogy a feltiind ajandekok mint a nyelvekenszolas es az imadsag altali gyogyitas nem nagyobbak, mint a gondoskodas vagy a szervezes csendes ajandekai, Ha a nyelvekensz6l6 vagy az imadsaggal gy6gyit6 t1j eletet ajandekoz a gyulekezetnek, az csak addig j6, amig (nemcsak ertelernszeruen hanem eletet is befolyasoloan) tudja, hogy Isten eldtt mas ajandekok sem kevesbe nagy ok es kevesbe Ielkiek: peldaul annak az anyanak aki teljesen eszrevetlenul hordozza el alkoholista ferjet es idegtepd gyermekeit, vagy aze a ferfie , aki anelkul, hogy hitet kifele mutogatna, nehez szolgalatot vegez egy felelossegteljes "vilagi" allasban. Tehat a Lelek minden konformizmusnak ellenzoje, akar vilagi, akar lelkinek alcazott az, de ellenzoje a Lelek pusztdn dinamikus ertelmezesenek is, mely azt eredmenyezi, hogy a lelki ember olyan fontosnak tartja magat, hogy a rend es az institutio lehetetlenne valik, Terrneszetesen egy olyan gyulekezet, amelyben nem lenne hely a Lelek olyan kulonos megnyilvanulasainak, mint a nyelvekenszolas vagy az imadsag altali gyogyitas, nem a Szentlelek altal vezetett gyiilekezet lenne. De eppoly kevesse lenne az egy kegyes elit, amely kifejezetten kijelentene vagy legalabbis ugy gondolna, hogy az, aki ezekkel az ajaridekokkal nem rendelkezik, nem tartozik igazan a gyulekezethez, Igy hidalja at a Lelek a koztunk leva szakadekokat.

Ez nemcsak a gyiilekezeten belul erevnyes. A lelki ajandekok, melyek a gyii-

113

lekezetben tornek fel es szolgalnak kolcsonosen, a R6m 12,14-15-ben eszrevetleniil valtoznak olyanokka, melyek a gyiilekezet es a vildg kozti hatdrokat is dtlepik, Nem felejthetjuk el, hogy a Lelek mindjirt kezdetben leszallt a poganyokra es kegyes izraelitakat akaratuk ellenere a .vilagba" kenyszeritett (Acta 10,19-20044). 1 Pet 2,5,; 2,11-3,6 szerint a .Jelki haz", a hivdk egyetemes papsaga lenyegeben veve olyan szolgakbol es asszonyokbol all, aki szavak nelkul egesz eletviteliikkel nem-keresztyen urukert vagy ferjukert leteznek, Sot PaI ezt ugy is ertelmezi, hogy eppen Jezus gyulekezetenek kell kulonosen erzekenynek lennie a tererntes egesze es annak minden szenvedese irant (R6m 8,18-23). A kijelentes a gyulekezetnek a gonosz minden hatalmaval szernbeni ellenallasat Isten Lelke mukodesenek latja. A Lelek tehat mindiges szuksegszenien megteremti "a Lelek kozosseget" (2 Kor 13,13) a gyiilekezeten belul es annak hatarain tul a nem-keresztyenekkel es vegul Isten tererntesenek egeszevel is. Ennek hatassal kell lennie a gazdasagi, rrnlszaki, tarsadalmi es politikai dontesekre is. Hiszen ilyen konkret tapasztalatok nelkul Isten j6- vobeni vegevenyes cselekveseben sem hihetnenk igazan.

Vezetes

De vigyaznunk kell arra, hogy ne tegyiik Isten Lelket tulsdgosan drtalmatlannd, Keresztelo Janos azt az eljovendo bir6t varta, aki ttlzzel es Lelekkel (vagy: viharral) fog eljonni egy olyan Izraelre, melynek a fejsze mar gyokerere vettetett (Mt 3,1012). Amikor Jezus tanitvanyai ezt arra a Szentlelekre vonatkoztattak, akit Jezus adott nekik, akkor ugy ertettek, hogy 0 is itelkezve , minden ertek atertekelesevel akart rajuk szallni. Hirtelen lenyegtelenne valt az a nagy vagy kis vagyon, amelyert evtizedekig dolgoztak, vagy az az abszohit korrektseg, amire szigoni erkolcsi torveny merteke alatt tettek szert. De fontos volt koborolni valakivel, aki hamarosan a kereszten vegezte, es kozben nyitott szfvtive valni yak koldusok es varosszerte ismert prostitual tak fele. Janos igy irta le a Lelek feladatat: 6 fogja a vilagot eszhez teriteni es iijra megmutatni neki, hogy mi a valodi bfin , a val6di igazsag es a valodi itelet (Jan 16,8-11). De ez nem olyan egyszeni, hogy a Lelek csak a vildg biraja, ugy hogy az Iteletet legfeljebb egyszer, a megtereskor eljtik at. Ahogyan Pal az Acta tudositasa szerint atlat a pogany varazslo gondolatain, ugyanugy Peter is annak a ket gyulekezeti tagnak a gondolatain, akik Isten es a gyiilekezet elott meg nagy dolgot is akarnak cselekedni a maguk kegyessegevel (Acta 13,8 kk; 5, 1 kk). Sot talan a korinthusi gyulekezetben is Istennek a gondolatokat is ismere Lelke okozta egy ban6s testi halalat (1 Kor 5,1 kk). A Jelenesek konyvenek elejen talalhato korlevelek is iteletek a het gyiilekezet folott, melyeknek dicseretet es figyelmeztetest osztogat. ,,Akinek van fule, hallja, mit mond

114

a Lelek a gyulekezetnek", igy zarul minden level (Jel 2,7), Ahol a Szentlelek el, ott az ember nagyon mozgekony es nyitott marad. Ujra meg iijra kesznek kell lennie az uinak a megldtdsdra (meg ha az az ifju generaciotol eredne isl) es a tulzottan regota dedelgetett nezetek revidedldsdra (meg akkor is, ha az ellenzeki part is azon a velernenyen lenne!). Akkor ketsegtelenul megtapasztalhatja az utmutatast egeszen praktikus kerdesekben is. J6 erzeket kap arra, hogy meglassa, mit akar adni neki Isten, es eles hallast, hogy meghallja, mit var tole. Megtanul velemenyt alkotni gyakorlati kerdesekben es hatarozott donteseket hozni, anelkul hogy ezzel eroszakot kovetne el masokon. Ez is egeszen kulonbozo medon tortenhet. FUl6p tudja, hogy egy meghatarozott helyre kellmennie. Pal talan egy ot ert betegseget tapasztal meg es ertelmez Isten utrnutatasakent, hogy megvaltoztassa terveit (Acta 8,26.29; 16,6). Jan 16,13 szerint a Lelek fogja megjelenteai i a jovdt, ugy hogy az emberek nem csak azt lesznek kepesek felfogni, ami rna es holnap, hanem azt is, ami holnaputan, a kovetkezo eletperiodusban es a j6vo generaciokban valoban lenyeges lesz. 1 Tim 4,1 szerint a Lelek nem engedi, hogy illuzioink rabjai maradjunk, hiszen nagy on is j6l ismeri azokat a veszelyeket is, amelyek eppen egy gyiilekezet kegyessegeben rejlenek. Ugyanezt mondja az 1 Jan 4,1-6 is. ,,Az igazsagnak Lelke ... nalatok lakik es bennetek marad" (Jan 14,17).

Nyitottnak maradds Isten es jov6je irdnt

Mar az Oszovetsegben is, de igazan csak az Ujszovetsegben bukkanunk ra ujra meg ujra a Lelek es az Ige kapcsolatdra. A Lelek orzi meg az Iget att6l, hogy a rmilt puszta ismetelgeteseve valjon. 6 mutatja meg nekiink a mai emberek szuksegleteit es ezert altala kerdezzuk meg, hogy mi ujat mond rna a regi Ige, Ez figyelmesekke tesz minket arra, amit peldaul a tarsadalmi elernzesek felfednek es amit a szocialis programok javasolnak, meg ha egeszen mas oldalrol kozelitik is meg a problernat mint az egyhaz, Az Ige ellen ben meg6vja a Lelket attol, hogy diffuz, meghatarozatlan erdve valjek. Meghatarozza az isteni akarat bizonyos, elengedhetetlen alapvonasait es ugyanakkor ernlekeztet az emberi kepesseg hataraira is. Ha tehat a Lelek olyan jovobe eldre vivo teremto erdt ajandekoz, amely az iget uj es nem sejtett modon teszi elove, akkor az Ige pedig a Leleknek ad olyan vilagossagot, am ely Isten akaratara es sajat hatarainkra emlekeztet es meg6v minket az utopia veszelyes feligazsagait6L

A Szentlelek az Ujszovetsegben szorosan kapcsolodik az imadkozashoz. Az imadkozas ketsegtelenul tobb, mint amit itt is ott is tobb-kevesebb orommel vegzunk, Nern egy betanult beszed olyan mondatokkal, melyeket csak a beavatott ismer (ugy hogy idegennyelvfi istentiszteleteken tobbnyire ott ertunk

115

a legkevesebbet, ahol ugy kellene beszelnunk, ahogy egy gyermek sz61 az atyjanakl). Az imddkozds egy eletforma, Isten fele val6 megnyilas, amelynek gyakran nem allnak rendelkezesere megfelelo mondatok es csak abban bizik, hogy Isten Lelke megerti, hogy mit akarunk tulajdonkeppen. Ebb61 az eletformabol ered a jovonek az a szemlelete, amely minden mas, csak nem rezignacio. Bar talan azt gondoljuk, hogy ijeszt6en keyes az, amit val6ban veghezvisziink. De ahol a Lelek munkalkodik, ott megtanuljuk, hogy a j6v6t illeteen is Istenben bizzunk es hogy ezert biztosak legyunk abban, hogy minden erofeszites kifezetodik, meg ha Isten all is oda es fejezi be azt, ami csak nagyon toredekesen tudunk megcsinalni, A Lelek ugyarnigy tanit meg minket a remenykedes megtanulasara, mint Abraharnot a kikoltozkodesre, mert arra a jovore iranyitja figyelmunket, melyben Isten egykor minden rejtelyt meg fog oldani.

Jezus gyulekezetenek kulonleges szolgalata ezert talan az, hogy egyreszt alland6an Istennek az egyes ember, de kulonosen a gyenge es a meggyalazott ember iranti vegtelen szeretetere emlekeztet es ebbol kiindulva az ember szamara lehetetlennek latszot is megkiserli, masreszt kritikusan orkodik afolott, hogy egyetlen elabszolutizalt konzervativ vagy halad6 program se valjon totalissa, hiszen eppen az teszi igazan tonkre az egyedulallot, es a gyenget, Tehat eppen a gyulekezetben szuksegszenien egyseg van a celra val6 alapveto iranyultsag, es pluralitas a hozza vezet6 konkret utak tekinteteben. Hiszen azUjszovetseg szerint a Szentlelek nem a vegso kiteljesedes kezbesitoje , hanem ellenkezoleg, Istennek a foldileg behatarolt id6ben megtapasztalhat6 jelenlete. De eppen igy mint .zalog" utal a vegs6 kiteljesedesre.

Pal mindezt a R6m 8,14-28-ban foglalja ossze: Valoban a Lelek csodaja az, hogy megtanulunk .Atyat" mondani Istennek, tehat eppen azzal szabad szamolnunk, aki soha sines a keziinkben, Ez a "fiusag lelke", amely szabaddd tesz minden szolgasagtol, azaz minden olyan megkotozottsegunktol, hogy mit gondolnak rolunk masok vagy mi mit gondolunk magunkrol, es ezzel egyiitt minden alibi-cselekvestol is, megszokasokt61 es megkotozottsegektol. Igy a Lelek ama vegs6 kozosseget is megadja, m¢g a szenved6 es s6hajtoz6 tererntessel is. Ekozben a Lelektol megtanuljuk az imadkozast ott is, ahol elfogynak a szavaink es hianyoznak a megfelel6 mondataink, Akkor meg szabad nyilnunk Isten vezetese e16tt, mert tudjuk, hogy .azoknak, akik Istent szeretik, minden javukra van". Es Pill szerint mindez meg csak zdloga annak, ami Isten egykor a teljessegben lesz. Ezzel ujra ahhoz terunk vissza, amit az elejen Jezusrol mondtunk. Benne el az oszovetsegi Izrael egesz tortenete minden Isten Lelket megerteni szandekozo probalkozasaval egyutt, Ez most erkezik el a beteljesedeshez. Hiszen Jezus egesz elete es halala nem mas, mint allando szamolas Is-

116

tennel, akivel megsem rendelkezhet soha onhatalrmilag. Ez adja neki azt a hallatlan szabadsdgot; mely vamszedoknek es prostitualtaknak adott helyet a tarsasagaban. Ez megszuntette azokat a hatarokat, amelyek kozte es azok kozott valoban megvolt es asztalkozosseget alapitott, amely az Urva~soraban valt a Iegszembenlndbbe. Ez Isten vezetesenek bizonyult, amely 6t minden embed kfvansaggal es tervvel szemben a keresztre vezette. A kereszten nem kellett semmit elfojtania, hanem szabadon kialthatta: "Miert hagytal el engemet?"; De Igy, Istenhez imadkozva azt is megallapitotta, hogy: "En Istenem, en Istenem". Foldi rmikodese soran sok peldazatban beszelt Isten eljovendo orszagarol; az 6 kezebe vetette magat oda akkor is, amikor latszolag mar sem neki, sem annak a mozgalomnak, amelyet eletre akart hivni, nem volt jovoje, Igy tapasztalta meg, hogy aze ajov6, aki 6t a halottak kozul feltamasztotta es ezzel mindazok urava tette, akiket meg a Lelek fog hozzavinni.

117