You are on page 1of 77

MEDDŐ PÁROK PÁRKAPCSOLATI

DINAMIKÁJÁNAK VIZSGÁLATA -

− A NŐK ÖN- ÉS TÁRSMEGÍTÉLÉSE ALAPJÁN

SZAKDOLGOZAT

Készítette: Soltész Krisztina

Témavezető: Dr. Kapusi Gyula

ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar,
Pszichológia szak

1

TARTALOMJEGYZÉK
I. BEVEZETÉS......................................................................................................................................5
II. ELMÉLETI HÁTTÉR.....................................................................................................................7
1. A MEDDŐSÉGRŐL ÁLTALÁBAN...............................................................................................................7
1.1. A meddőség.............................................................................................................................7
1.2. Életkor és a fertilitás közötti összefüggés...............................................................................8
1.3. Meddőség történelmi távlatokban..........................................................................................8
2. A MEDDŐSÉGKUTATÁS........................................................................................................................9
2.1. Pszichogenikus hipotézis paradigma......................................................................................9
2.2. A pszichogenikus hipotézis kritikája.....................................................................................10
2.3. Pszichológiai következmény hipotézis..................................................................................10
2.4. Meddőség, mint szociális konstruktum.................................................................................11
3. ISMERETLEN EREDETŰ MEDDŐSÉG........................................................................................................13
3.1. Ismeretlen eredetű meddőség kutatások...............................................................................13
3.2. A funkcionális meddőség analitikus elmélete.......................................................................15
4. A SZÜLŐI BÁNÁSMÓD........................................................................................................................17
4.1. A rossz bánásmód ................................................................................................................17
4.2. A családi környezet és nevelés hatása a gyermekek fejlődésében........................................23
4.3. Felnőttkori kötődéskutatás...................................................................................................24
4.4. Kötődés és reprodukció........................................................................................................26
4.5. Szülői bánásmód...................................................................................................................27
4.6. A nemi identitás elsajátítása.................................................................................................28
5. PÁRKAPCSOLATI ELMÉLETEK ..............................................................................................................31
5.1. A párválasztást befolyásoló lélektani tényezők (Buda, Szilágyi 1988)................................31
5.2. A kötődés és intimitás kapcsolata.........................................................................................31
5.3. Mélylélektani párkapcsolati elméletek.................................................................................33
5.4. Jürg Willi kollúzió modellje.................................................................................................34
5.5. Funkcionális meddőség esetén fennálló párkapcsolati dinamikák......................................35
6. A SZÜLŐI BÁNÁSMÓD, A NEMI SZEREP ÉS A FELNŐTT SZEREP ÖSSZEFÜGGÉSEINEK VIZSGÁLATA.......................36
6.1. Az apa szerepe a lány nőiességének alakulásában..............................................................36
6.2. A személyiségfejlődés elakadása, azaz felnőttként - gyerekszerepben ................................38
7. A SZUBJEKTÍV JÓLLÉT.......................................................................................................................40
8. AZ ISMERETLEN EREDETŰ MEDDŐSÉGGEL EGYÜTTJÁRÓ PSZICHOSZOCIÁLIS VÁLTOZÓK FELTÁRÁSÁRA HASZNÁLT
MODELL.........................................................................................................................................41
8.1. Feltételezett összefüggéseim.................................................................................................41
9. HIPOTÉZISEK:..................................................................................................................................42
9.1. A szülői bánásmód kapcsolata a felnőtt és nemi szerepekkel...............................................42
9.2. A családi diszfunkcionalitás kapcsolata a felnőtt és nemi szerepekkel................................42
9.3. A Szülői bánásmód és Családi diszfunkcionalitás kapcsolata a Párkapcsolati minőséggel 42
9.4. A párkapcsolati minőség kapcsolata a WHO jóléttel...........................................................43
9.5. A meddőség hátterének vizsgálata.......................................................................................43
III. MÓDSZEREK..............................................................................................................................45
1. FELHASZNÁLT KÉRDŐÍVEK..................................................................................................................45
1.1. Szülői Bánásmód Kérdőív – H-PBI......................................................................................45
1.2. Családi Diszfunkcionalitás Kérdőív.....................................................................................46
1.3. Felnőtt és Nemi Szerep Kérdőív − Elővizsgálat...................................................................46
1.4. Bem-féle Nemi Szerep Kérdőív.............................................................................................49
1.5. Párkapcsolati Minőség Kérdőív...........................................................................................50
1.6. WHO Jóllét Index.................................................................................................................51
2. MINTA...........................................................................................................................................51
3. VIZSGÁLATI ELRENDEZÉS...................................................................................................................53
4. STATISZTIKAI PROGRAM.....................................................................................................................54
5. STATISZTIKAI VIZSGÁLATOK...............................................................................................................54

2

5.1. Kor hatása............................................................................................................................54
5.2. A szülői bánásmód kapcsolata a felnőtt és nemi szerepekkel...............................................54
5.3. A családi diszfunkcionalitás kapcsolata a felnőtt és nemi szerepekkel................................54
5.4. A szülői bánásmód és családi diszfunkcionalitás kapcsolata a párkapcsolati minőséggel. 55
5.5. A felnőtt és nemi szerep kapcsolata a Bem-féle nemi szereppel módszer............................55
5.6. A párkapcsolati minőség kapcsolata a WHO jóléttel...........................................................55
5.7. A meddőség vizsgálata.........................................................................................................55
IV. EREDMÉNYEK...........................................................................................................................57
1.1. Leíró statisztikák...................................................................................................................57
1.2. Kor hatása............................................................................................................................58
1.3. A szülői bánásmód kapcsolata a felnőtt és nemi szerepekkel...............................................58
1.4. A családi diszfunkcionalitás kapcsolata a felnőtt és nemi szerepekkel................................59
1.5. A szülői bánásmód és családi diszfunkcionalitás kapcsolata a párkapcsolati minőséggel. 59
1.6. A Felnőtt és Nemi szerepek kapcsolata a Bem-féle nemi szereppel.....................................60
1.7. A párkapcsolati minőség kapcsolata a WHO jóléttel...........................................................61
1.8. A meddőség hátterének vizsgálata.......................................................................................61
V. MEGBESZÉLÉS...........................................................................................................................64
1.1. A szülői bánásmód kapcsolata a felnőtt és nemi szerepekkel...............................................64
1.2. A családi diszfunkcionalitás kapcsolata a felnőtt és nemi szerepekkel................................64
1.3. A szülői bánásmód és családi diszfunkcionalitás kapcsolata a párkapcsolati minőséggel. 66
1.4. A párkapcsolati minőség kapcsolata a WHO jóléttel...........................................................66
1.5. A meddőség hátterének vizsgálata.......................................................................................67
1.6. Korlátok................................................................................................................................68
VI. IRODALOMJEGYZÉK...............................................................................................................70

3

Molnár Emmának a közös gondolkodásért. Köszönetemet szeretném kifejezni témavezetőmnek. akik segítettek a szakdolgozat elkészítésében. dr. Köszönettel tartozom Szabó Gábornak a statisztikai kiértékelésben nyújtott segítségéért. dr. Fülöp Istvánnak a kérdőívek kitöltetésében nyújtott segítségükért valamint mindazoknak. Külön köszönettel tartozom dr. Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretnék köszönetet mondani mindazoknak. 4 . Kapusi Gyulának a dolgozat megírásával kapcsolatos tanácsaiért. valamint azoknak. akik egyetemi tanulmányaim során segítségemre voltak. akik vállalták a kérdőívek kitöltését. Murber Ákosnak és dr. C.

min kellene változtatni. elengedhetem magam.28 (Bernard és Krizsa. akik évek óta gyermeket szeretnének. Egyre sűrűbben fordulnak orvosi segítségért olyan párok is. 2005. mit kellene tenni. Nem tudják.2 körüli érték jelentené. a szolidaritás. hogy orvosaik organikus okot nem találnak problémájuk hátterében. mind a nőt és a párkapcsolatot. hogy az ismeretlen eredetű meddőség hátterében lelki okokat keressünk. képessége. s ez a „ködszurkálás” próbára teszi mind a férfit. I. szülői bánásmódban. BEVEZETÉS Hazánkban az elmúlt 44 évben az élve születések száma 65 %-kal csökkent (az élveszülések száma 1960-ban 146. reális jövőre irányultság szempontjából jelentős szerepet tölt be az apa és az apával való kapcsolat.) A 2004 évi természetes szaporodás/fogyás -37. Ezen lelki okok gyökerét hagyományosan gyermekkorban keressük. ha élete során az adott évi arányszámnak megfelelően szülne. azaz ennyivel csökkent 2004- ben Magyarország lakóinak száma (Demográfiai Évkönyv-KSH. 2006). versengés. a várva várt gyermekáldás mégis elmarad. a konfliktusok megoldási módjainak megtalálása. Magyarországon 2004-ben a termékenységi arányszám 1. idézi Bernard és Krizsa.355 fő. azonban a pszichológia méltatlanul elhanyagolt területe az apa-lány kapcsolat vizsgálata.1-2. Sőt nő esetében az apai biztonság eredménye: „értékelve vagyok. amely azt a számot jelenti.525 2004-ben pedig 132. Ezzel szemben a megzavart apakép a felnőttség 5 . Esetükben nincs meg az orvosi diagnózis szorongató. a halálozási arány pedig 31 %-kal nőtt (a halálozások száma 1960-ban 101. ahány gyereknek átlagosan egy nő életet adna. ám mégis felszabadító élménye. a szülőkkel való kapcsolatban. „Pedig a nehézségek kezelése. Logikusnak tűnik a gondolat. átadhatom magam” belső engedékenysége. a WHO szerint világszerte a reproduktív időszakban lévő lakosság 10-15%-át érinti. Kiemelten fontos területe tehát az orvostudománynak a meddőség kezelése. kötődésben. izolálódás. ideálképzés.392).137). Számos kutatás született az anyával való kapcsolat következményeinek feltárására. 2006) míg a népesség egyszeri reprodukcióját a 2. az újabb és újabb módszerek kidolgozása. A meddőség előfordulási gyakorisága ugyanakkor folyamatosan nő.461 2004-ben pedig 95. annak ellenére. (A termékenységi arányszám egy demográfiai mutató.

nincs szükség változtatásra. mehet minden a megszokottak szerint. a felnőttség. hogy akár a párkapcsolatuk dinamikája is hozzájárulhatott ismeretlen eredetű meddőségük kialakulásához. Dolgozatomban azt veszem vizsgálat tárgyává. új kapcsolatra léptek. a fiúnak pedig gyermeke lett új párjától. Hiszen a családdá szerveződés pszichológiai értelemben. 1989) Néha hallunk olyan „csodás” történeteket. a funkcionálisan meddő pár – tudatos vágya ellenére - tudattalanul akadályozza meg a gyerek megfoganását. támogató. hogy az ismeretlen eredetű meddőség vajon nem a párkapcsolati dinamika eredménye-e. mint szerepbetöltés teljesítmény-orientációját. együttműködő kapcsolati formát alakítsanak ki. a terhesség. hogy a tényleges gyermek megszületése előtt a megzavart kötődésből-kapcsolatból a tényleges családdá váláshoz szükséges harmonikus. Ilyen esetben a párkapcsolatra hárul a feladat. szerepváltást is jelent. Molnár. életkrízis. Az ilyen esetek arra engednek következtetni. gyermekvárás egy változás előjele. 6 . ” (C. s az új kapcsolatban nagyon hamar teherbeesett a lány. amelyet nehéz felvállalni. a létezés evidenciája helyett a létezéshez való jog kételyét és folyamatos bizonyítását alapozza meg. mint krízisszituáció jelenik meg a pár életében. hogy egy pár évekig próbálkozott nem sikerült a gyermekáldás. aztán szakítottak.görcsös igyekezetét. azaz vajon nem a kapcsolat dinamikája miatt. Ha nem fogan meg a gyerek.

1. illetve a pár nem képes ezen idő alatt a gyermeknemzésre. ha a kórelőzményben terhesség nem volt. hogy milyen szemszögből nézzük a meddőséget. ha fogamzásgátlás nélküli rendszeres nemi élet ellenére 1 éven belül nem következik be teherbeesés. vagy a nő nem képes a csecsemő kihordására és élveszülésre. Menning (1988. A demográfus szemszögéből ők is meddőnek számítanak. mert egyéb célok kapnak prioritást terveikben. és társas színtereken egyaránt kifejti hatását. idézi Pápay 2007). avagy örökbe is fogadhattak. aki gyermeket szeretne vállalni. hanem a pár. 7 . 2006. Homburg.”(Bánki. „A definíció pontosítása azért lényeges. elsődleges meddőségről akkor beszélünk. hiszen a pár nevelheti valamelyikük előző kapcsolatából származó gyermeket. hogy a pár nem akar gyermeket. a terhesség mégsem valósul meg illetve a terhességet nem sikerül élveszüléssel kihordani (Savitz és mtsai. mert a meddőség fogalom mögött definiálási nehézségek mutatkoznak illetve nem mindegy. II. 2005). míg szekunder. mivel a modern meddőségkutatás álláspontja szerint a meddőség nem az individuum (főként nem a nő) betegsége. A MEDDŐSÉGRŐL ÁLTALÁBAN 1. ELMÉLETI HÁTTÉR 1. másodlagos meddőség esetén a kórelőzményben szerepel terhesség. s ez a működészavar individuális. Primer. mint egység biopszichoszociális kontextusban értelmezhető működészavara. 1980. Lehet. A pontos adatok meghatározása azért is nehézkes.). Sok esetben szexuálisan diszfunkcionális párok is meddő párok számát szaporítják (Nene és mtsai. idézi Kikendall 1994) szerint a meddőség akkor áll fenn. párkapcsolati. idézi Kikendall (1994). nem használ fogamzásgátlást. ha fogamzásgátlás nélküli rendszeres szexuális élet ellenére egy éven belül nem következik be terhesség (Bernard és Krizsa. Klinikai értelemben tehát a meddőség olyan reproduktív korban lévő párra vonatkozik. rendszeres szexuális életet él. A meddőség Meddőnek (infertilisnek) nevezünk egy házaspárt (párt). Ugyanakkor a meddőség nem jár feltétlenül gyermektelenséggel. 2002. 2005).

amely befolyásolná a termékenységet. s a nők jóval magasabb mértékben szendvednek az ezáltal okozott distressztől (Berg és mtsai. amikor a meddőség oka nem ismert.5 (Bernard és Krizsa. Már a Bibliában is isteni büntetésként említődik (Jákob és Ráhel története). azaz elindult a meddőséget érintő medikalizációs folyamat. kimutatva egyik fél esetében sincs organikus elváltozás. 1960-ban az első szülő nők átlagéletkora 22. 1991). Meddőség történelmi távlatokban A meddőség hagyományosan „női problémaként” kezelték. hypogonadismus.8 év volt. szokványos vetélés. vaginizmus. Molnár 2006). 2004-ben már 26. hypersecretio. 1. hogy a mind későbbi gyerekvállalás időpontjával emelkedik az életkorral összefüggő meddőségi gyakoriság. 35- 44 közöttiek 30 %-ának vannak meddőségi gondjai (Bernard és Krizsa. 1. A lelki tényezőkre akkor fordul a figyelem. A kívánt reprodukció elmaradása esetén elsődleges a szomatikus okok keresése. ha az organikus okok kizárhatók. 2006). Amerikai adatok szerint a 25 év alatti nők 4 %-ának. Sok esetben megvesszőzték a meddő nőket. A meddőség oka 45-50 %-ban női 40-45 %-ban férfi eredetű. Századtól kezdve a bűnösség elméletet felváltotta a betegség keresése. Észrevehető. hogy az első szülés időpontja kitolódik. a tuba motilitásának zavarai.megfigyelhető az a tendencia. pl. A XX. étkezési zavarok vagy csökkent libidó esetén. 15-20 %-ban mindkét félben előforduló változások játszanak szerepet. immunológiai tényezők.2. Az ismeretlen eredetű meddőség gyakoriságáról megoszlanak a vélemények: 5-15 % -ra tehető. Életkor és a fertilitás közötti összefüggés Magyarországon is – sok más fejlett országhoz hasonlóan . 2006).3. Ismeretlen eredetű (funkcionális) meddőségről. stigmatizál. holott a meddőséget okozó néhány szomatikus eltérésnek is lehet lelki eredete (C. 25-34 közöttiek 13 %-ának. anovulatio. idiopathiás sterilitásról akkor beszélünk. 8 . secunder amenorrhoea. Ma Magyarországon már 14 meddőségi központ várja különböző asszisztált reprodukciós eljárásokkal a meddő párokat.

hogy a meddőséget ok-okozati sémában magyarázzák. A MEDDŐSÉGKUTATÁS Hagyományosan a meddőséggel foglalkozó szakirodalom két. újabban három részre oszlik (Greil 1997). a túlzott függéstől és attól való félelemben manifesztálódhatnak. Bánki (1980) értelmezésében a meddőség mértéke a két fél fertilitásának eredőjétől függ. illetve ezzel megegyező arányban a meddőség mindkét féltől ered vagy ismeretlen az oka. női szerepet. A meddőségért közel azonos arányban felelős a nő illetve a férfi. mely szerint a meddőség kialakulásában számos pszichológiai faktor oki szerepet tölt be.1. vagyis a két félnél tapasztalt vulnerábilitás összeadódhat. 2. azaz ismeretlen eredetű meddőség – esetben a meddőség okát a női pszichében keresi. Bár a két megközelítés alapjaiban különbözik. A biomedikális perspektíva XX században jelent meg és vált uralkodóvá a biomedikális magyarázó modell.elsősorban a nem organikus. A freudi analitikus elmélet szerint az elfojtások pl. hogy veszélyt jelenthetnek a gyermekre (Kikendall 1994). melyek bizonyos formái mind a mai napig kifejtik hatásukat (Pápay. a női szereptől. illetve az ehhez társuló bűntudatát is maga után vonta. mely 9 . Pszichogenikus hipotézis paradigma A pszichogenikus hipotézis. a ’80-as évekig uralkodott a meddőség szakirodalmában. abban mégis hasonlóak. hogy a meddő nő tudattalanul elutasítja az anyaságot. sőt hatványozódhat is. 2007). Ide soroljuk a pszichoanalitikus iskolák. Pszichoanalitikus iskolák Ez a modell számos . s e rejtett kulpabilizáció az egyébként is igen nehéz élethelyzetben lévő nők társadalmi megbélyegzését. Epstein (2003) szerint ezen a ponton a pszichoanalitikus magyarázó modell felelőssé tehető a meddőség bűnösség-elméletének kulturális átörökítéséért. Ez a negatív társadalmi kontextus számos intrapszichés és interperszonális nehézséget implikált. 2. valamint a biomedikális perspektíva meddőséget magyarázó modelljét. fiziológiai magyarázatot keres. Ez az elképzelés összhangban van a modern meddőségkutatás azon tézisével. mely a meddőségre organikus. s azzal magyarázza.

a maga oldaláról. melynek oka az is lehet. hogy a meddőség egy komplex fiziológiai és pszichoszociális komponensekből álló probléma. 2. A pszichogenikus hipotézis kritikája Számos kutatás azt az eredményt hozta. személyiségfaktorok alapján képtelenség különbséget tenni azon meddő párok között. Pszichológiai következmény hipotézis A pszichológiai következmény hipotézis szerint a meddőség sokkal inkább forrása. A pszichoszociális faktorokat a meddőséggel együtt járó negatív pszichés következményként vizsgálja. mint okozata a pszichológiai distressznek. Egyre inkább úgy tűnik. hogy a személyiségfaktorok alapján képtelenség különbséget tenni a meddő és nem meddő populáció között.2. szintén egyszerűsített módon közelíti meg a meddőség problematikáját. Másrészt az általuk javasolt terápiás megoldás hosszú folyamat. mert a biomedikális perspektíva látóterén kívül esik néhány pszichoszociális faktor. így medikálisan nem számszerűsíthetők. akik végül teherbe estek és akik nem. hiszen a pszichodinamikus elmélet alapvetően a klinikusi tapasztalaton nyugszik.szerint a meddőséget nem az egyén. 2. Talán. Személyiségfaktorok és pszichés distressz alapján szintén képtelenség megkülönböztetni az organikus és ismeretlen eredetű meddő párokat. miközben az időtényező e problematika esetében kiemelten fontos. hanem a pár problémájaként szükséges kezelni (Pápay 2007). Sőt! A meddőség esetében számos interperszonális kölcsönhatással is számolni kell.3. amelyek sok esetben nem biológiai eredetűek. s egy- egy konkrét esetleírásból nem vonhatunk le általános következtetéseket a teljes meddő populációra vonatkozóan (Pápay 2007). hogy maga a kívánt reprodukció elmaradása distressz reakciókat eredményez. amikor annak hátterében kizárólag mélylélektani történéseket feltételez. hogy az asszisztált reprodukciós technikák az organikus ok ismerete ellenére sem sikeresek. leíró és az empirikus megközelítés szerint – írja 10 . sokszor előfordul. A pszichés mechanizmusok elsőbbségét hangsúlyozó modell ugyanakkor. Sőt. Ez a megközelítés is több szempontból problematikus: okozhatja a meddőséggel küzdő nők bűntudatának és kulpabilizálásának individuális és társadalmi megalapozását anélkül. hogy mindezekhez megfelelő mértékű empirikus megalapozottsággal rendelkezne. (Greil 1997). hiszen pl. Ezt a hipotézist az irodalom két szempontból tárgyalja: a klinikai.

a kezelési eljárás okozta stressz. 1997). és ez által próbálják tesztelni azt a hipotézist. a család szerkezetére és a gyógyító folyamatra (Greil. 1997). A deskriptív tanulmányok többek között a következő. párkapcsolati és szexuális problémák. mint szociális konstruktum (Greil. Empirikus megközelítés A meddőségből vagy a meddőség kezeléséből fakadó pszichológiai következmények (distressz. míg mások úgy vélik bebizonyosodott. Meddőség. A két megközelítés kibékítése A két szempont által kapott eredmények ellentmondásosak. A leíró tanulmányok tehát egy szociális kontextuson belül elemzik a meddőséget. 2. a presztízsvesztés és csökkentértékűség érzése.Greil (1997) áttekintő tanulmányában. mint szociális konstruktum Újabban felmerült azonban egy harmadik megközelítés is a meddőség. partnerkapcsolattal való elégedettség alakulása) hipotézisét kvantitatív eszközökkel tesztelik: a meddőséggel küzdők csoportjának jellemzőit hasonlítják össze a populáció normatív értékeivel vagy a nem meddő kontrollcsoport jellemzőivel (Greil. 1991. a kompetencia hiányának érzése. 1997). Klinikai. stigmatizáció és elidegenedés érzése. 11 . a kontroll érzésével kapcsolatos problémák. meddőség mellett felbukkanó pszichoszociális tényezőkkel foglalkoznak: a meddőség vizsgálata középpontban a női identitásfejlődéssel. leíró megközelítés Induktív módszerek segítségével jellemzik a meddőséggel járó tapasztalatok természetét. Nagyrészt kvalitatív jellegű vizsgálatokat alkalmaznak: félig-strukturált interjúkat vesznek fel meddő nőkkel vagy párokkal. 1997). párkapcsolatra. Egyes kutatók szerint a kvantitatív vizsgálatok nem erősítették meg a deskriptív irodalom felvetéseit. különös tekintettel a nemi szerepekre.4. azaz nem találtak szignifikáns eltérést a distressz tekintetében a vizsgált csoportok között (Dunkel Schetter és Lobel. amely szociális kontextusba helyezvén integrálja az előbbieket. amely szerint a meddőség következménye a pszichológiai distressz. idézi Greil.

Ez azonban nem jelenti azt. − Sokszor nem megfelelőek a mérőeszközök. amelyekről a meddőséggel küzdő személyek például az interjúkban beszámoltak. Greil (1997) metaanalízisében úgy próbálja feloldani ezeket az ellentmondásokat. amelyek szintén magyarázhatják az ellentmondó következtetéseket. Emellett Greil (1997) jó néhány olyan tényezőt kiemel az empirikus kutatás módszertanával kapcsolatban. Előbbiek azt emelik ki. ezen kívül a meddőségi központokban megjelenő – főleg fehér. mint a normál populációban (Wright. idézi Greil. − A legtöbb vizsgálat keresztmetszeti elrendezésű és nem longitudinális. így lesz a „Vajon a meddőség stresszteli életesemény-e?” kérdésből a következő: „Vajon a meddő személyek átélnek-e distresszt?” Így a pszichológiai distresszt 12 . Például: − Több probléma is felmerült a mintaválasztással kapcsolatban: előfordult a túl kicsi minta. 1989. A két megközelítés szerinte csak látszólag áll szemben egymással. míg az utóbbi kutatócsoport arra hívja fel a figyelmet. általánosságban mérik a pszichés tényezőket. és mérőeszközeikkel nem tudtak összességében nagyobb általános jellegű distresszt vagy párkapcsolati konfliktust kimutatni az infertil csoportnál. ne léteznének. mint a fenti módszertani problémák. hogy míg a deskriptív tanulmányok az egyedi tapasztalatokra fókuszálva a meddőséget stresszteli eseménynek látják. hogy azok a negatív pszichés következmények. a leginkább nőkből álló minta. Allard. hogy a legtöbb distresszt mérő eszköz nem mutat szignifikáns különbséget a meddő és nem meddő személyek között. amelyek legalább olyan fontosak. pedig a pszichés változások nagymértékben a pszichoszociális környezettől is függnek. holott a meddőség nem egy stabil vonás.hogy a meddő csoportban nagyobb a distressz. ezért az idő szerepét is figyelembe kellene venni. Konceptuális hiányosságokra is felhívja a figyelmet Greil (1997). 1997). hanem folyamat. mint egy szociális konstruktumra. és ennek hátterében az húzódik meg. nem az infertilitásra specifikusan. hogy majdnem minden tanulmány talált eltérést a két csoport között legalább egy tényező tekintetében. hogy egységes keretben értelmezi az eredményeket. A pszichológiai distressz irodalma általában ritkán tekint a meddőségre úgy. az empirikus kutatásokban csoportokat hasonlítanak össze. középosztálybeli - személyekből álló minta nem tekinthető reprezentatívnak. A tanulmányok gyakran a társas helyzet jellemzőit egyéni vonásokká transzformálják át. Lecours és Sabourin.

Roos és Merve (1982) pl. ugyanakkor számos alkalommal azzal szembesülhetünk. A 13 . hogy a különböző csoportok számára eltérő jelentéssel bírhat ez a helyzet. Fassiono és mtsai (2002a) azt találták. nem talált összefüggést a funkcionális és organikus okokból meddő nők MMPI eredményei és mérhető személyiségváltozói tekintetében. amelyet egy olyan felelősségvállalási helyzetnek értékelhetnek. a többi kezelésre váró tünet mellé.beemelik a biomedikális modellbe. Brand. Ford és mtsai 1983) vagy ambivalensen viszonyulnak hozzá. arra sem fogunk gondolni. hogy párok. Más kutatási eredmények ugyanakkor megerősítették. amellyel nem tudnak szembenézni. akiknek látszólag nincsenek lelki problémáik. Vajon hogyan függ össze a lelki tényező és a meddőség? A vizsgálatok többsége nem talált összefüggést a lelki tényezők és a meddőség között. hogy az ártalomkerülés (Harm Avoidance) fontos előjelzője a funkcionális meddőségnek mind férfiak. Az alacsony szintű önirányítottság együtt jár éretlenséggel. Mindez érinti azt a problémát is. Az alacsonyabb szintű Együttműködés és Önirányítottság funkcionális meddő nők esetében együtt jár a mások szükségleteire való érzelmi ráhangolódás és a pszichológiai . félelemteliek. bizonytalanok). Apfel és Keylor (2002) nem talált összefüggést a meddőség és a lelki komponensek között. 3. másokra irányuló erős kritikai hozzáállással. mind nők esetében (az ártalomkerülők óvatos. mint az organikus meddő nők vagy a kontrollcsoport. Funkcionális meddő nők esetében ez mutathat egy ellenállást az anyaság felé. hogy a különböző etnikai csoportok és szociális státuszú osztályok kimaradnak a vizsgált meddő csoportokból. passzív. ISMERETLEN EREDETŰ MEDDŐSÉG 3. Kutatásuk szerint a funkcionális meddő nők alacsonyabb mértékben önirányítottak (Self-directedness) és együttműködők (Cooperativeness).kapcsolati háttér változásaival való szembenézés nehézségeivel. felelősségvállalási és önelfogadási nehézségekkel. akik látszólag súlyos lelki problémákkal küzdenek. Ismeretlen eredetű meddőség kutatások Sok olyan párnál bekövetkezik a gyermekáldás. hiába várnak a teherbeesésre. mely szerint a meddőség inkább egy fiziológiai és nem egy szociális állapot. hogy a funkcionális meddő nők neurotikusabbak a kontrollcsoportnál és nehezebben fogadják el női szerepüket (Kipper és mtsai 1977. Ha nem feltételezzük a meddőség szociális konstruktum jellegét.1. A medikalizált megközelítés arra a gondolkodásra reflektál.

ill. Nem mindegy tehát az sem. idézi Szendi 2007). mert alapvetően meghatározza a szaporodási sikerességet. Az utódgondozás ugyanis kockázatos dolog és sok idő-. amelyek függetlenek attól. hanem indokolt meddőségek. amely meddőségük ismeretlen eredet miatt érte őket (double-blind vizsgálat). hogy génjei milyen mértékben terjedtek el az adott populációban. A funkcionális meddőség elemzése szempontjából két rendszer vizsgálata kiemelt fontosságú. Emlősöknél alapvetően két szaporodási stratégia megkülönböztethető: az R stratégia. Néha még veszélyekkel is meg kell küzdeni az utód érdekében. rágcsálók) valamint a K stratégia. zsírszövet/testsúly arány illetve stressz). s bár felnevelése sok energiaráfordítással jár. Az összesített (kiterjesztett) rátermettség az ún. esetleg nem lesz sikeres a további szaporodásban. a gazdaságilag elmaradott országokban és az alacsonyabb osztályok pedig az R szaporodási stratégia alapján. Fassino és mtsai (2002b) azt találták. energiaráfordítással jár. mint már említettem 5-15% az ismeretlen eredetű meddőség aránya. (A szakirodalom szerint. Az egyik fontos szempont a szaporodáshoz szükséges környezeti feltételek fiziológiai közvetítő mechanizmusainak vizsgálata (táplálkozás.) Azonban bármelyik stratégiát vizsgáljuk. hogy az utód mennyire sikeresen szaporodik. Sőt az sem mindegy – és itt értünk el a meddőség témaköréhez – hogy a szülők mennyire optimális körülmények közt hoznak létre utódokat. hogy sajátos pszichopatológiai és pszichológiai jellemzői vannak az ismeretlen eredetű meddőknek. inkluzív fittness az egyed sikerességét méri. Egy rossz időpontban vállalt evolúciós szempontból fölösleges kockázat. a felsőbb osztályok inkább a K stratégia szerint vállalnak utódot. melyek evolúciós értelmezési keretben nem megmagyarázatlan.) Az evolúciós magyarázatok szerint minden organizmus eredendő célja önmaga minél nagyobb számú reprodukciója.karakter éretlensége erősíti a kapcsolati stressz szituációt. (A két stratégia a gyermekhalandóságbeli különbségből is adódik. 14 . de ugyanakkor erősíti az ártalomkerülést is a stresszel szemben. amely szerint kevés utód születik. hiszen a mostoha körülmények közt a magzat vagy az utód elpusztulhat. amely sok utód létrehozását jelenti kis szülői ráfordítással (pl. a szülői ráfordításnak arányban kell lennie a várható evolúciós nyereséggel (Barash 1980. Szendi (2007) szerint a meddőségi esetek minimum 40%-a (azaz az ismeretlen eredetű meddőségek) valószínűleg olyan problémákra vezethető vissza. a terhesség alatti fokozott stressz miatt kevésbé lesz életképes. A gazdaságilag fejlett országokban. de nagy a szülői ráfordítás. a stressztől.

idézi Bakó 2002). idézi Kulcsár. a potenciális anya kettőzve van jelen: ő a várandós. vagy legalábbis ambivalensen viszonyul hozzá. a szexuális aktivitás viszonylag késői megjelenése. s kiemeli az anyává válás és a szülőkről való leszakadás életszakaszának fontosságát. ezen belül is az apának a kora gyermekkorban való jelenlétével vagy hiányával kapcsolják össze. Az apa jelenléte nyomán a gyermekkorban a K-stratégiára emlékeztető reproduktív stratégia alakul ki. amelynek jellemzője a késleltetett pubertás. Christie (1998) szerint az okozza funkcionális meddőséget. pl. A másik fontos kutatási terület az un. akit fogadnak. a női szereppel. Így mintha szimbiózisban élne saját fantázia magzatával (Bakó 2002). Draper és Belsky (1990. A meddő nő. 3. gyermekvállalással kapcsolatos intrapszichés konfliktusokra adott válasz. Dinora Pines (1990) is a lélek konfliktusát teszi meg a testi zavar okának. aki „fogad” és ő a magzat. alacsony szülői ráfordítás és magas fokú agresszivitás – az R-stratégiához hasonló módon.2. ha az ambivalencia negatív oldalát a terhesség idealizálásával hárítják el. Benedek (1952) szerint az általános érzelmi feszültség manifesztálódik neurotikus tendenciák formájában. Kroger (1952) és McLeod (1964) (Friday 1977 idézi Bakó 2002) szerint a funkcionális meddő nő édesanyja tudattalanul elutasította nő.és anyaszerepét. Molnár (2006) szerint a funkcionális meddőség hátterében lévő intrapszichés 15 . a felnőtt párkapcsolatok instabilitása. a felnőtt párkapcsolatok stabilitása. 1995) a kétfajta reproduktív stratégia kialakulását a gyerekkori családi környezettel. így lánya. Más analitikus elméletalkotók. Egy másik alternatíva jelenik meg viszont az apa távollétével jellemezhető környezetben: korai pubertás és szexuális aktivitás. A funkcionális meddőség analitikus elmélete Identifikációs probléma A pszichoanalitikus elmélet szerint a korai anya-gyerek kapcsolat sérülése miatt áll fenn a funkcionális meddőség (Deutsch. valamint a magas kooperativitás. C. így nehézségekkel küszködik női és anyaszerepében. s a meddőség énvédelem. kötődési viselkedés és a szaporodási sikeresség kapcsolatának vizsgálata. akire negatív érzéseit kivetíti internalizálja a női szerep iránti elutasító attitűdöt.

azért hogy meggyengülve beléphessen az öregkorba. szülés nélkül kívánna gyermeket. A meddőség az a pszichés stratégia. Hiszen a teherbeesés megtestesítene egy olyan gyerekkori rémképet. akkor összetettebb a probléma. A terhesség alatt az anya képének természetes változási folyamata nem elérhető azok számára. aki ezt a csodát létrehozta. hogy kapcsolatot tarthatnak fent az anyáról gyerekkorban kialakult belső reprezentációjukkal. hanem 16 . A mesében általában a nő elfelejti ezt a szerződést. A mese mindig tartalmaz egy olyan szálat. Akik Bydlowski szerint olyanok. Ha az anyával való elégtelen kapcsolat felelős a meddőségért. vagy más rokonról is). különös tekintettel arra a másodlagos betegség-nyereségre. mint az „anyaföld nélküli gyökértelenek”. Ödipális tematika A kislány tudattalanja vérfertőző reprezentációkat tartalmaz. hogy cserébe adni kell a varázslónak vagy boszorkánynak. mint ahogy azok a nők sem. amikor a nő terhesség. akinek gyereke is van. Nem anya szeretne lenni. A jövőbeli nagymama megszűnik nagyhatalmú dominának lenni. akik már kiskoruktól fogva elveszették az anyához fűződő gyengéd kapcsolatot. akik az orvosi segítségben bíznak csupán. hiszen az esetleg megszülető gyereket terheli ha az anya nem oldja meg a saját konfliktusát. amely megmenti az incesztustól. Bydlowski pszichoanalitikus nézőpontból vizsgálja az ismeretlen eredetű meddőséget. A meddő nő anyjához illetve anyai identifikációhoz fűződő konfliktusos viszonyát és az ödipusz konfliktust külön tárgyalja. ha az apa csábító vagy szexuálisan bántalmazó (lehet szó bátyról. amelyben a meddő nő részesül. Ha a lány anyjáról időszakosan leválik. Egy gyermeket világra hozni azt feltételezi. hogy a leánygyermek egy napon megkívánja az apját (vagy annak lelki reprezentánsát). nem adja meg adósságát. és az idők végeztéig anyjuk dühös lányaik maradhatnak. Számukra a meddőség azt a pszichés előnyt biztosítja. hogy az ember kiegyenlíti számláját a saját anyjával szemben. Az anyai kép idealizációja és a saját erős anya képének elengedése fontos a fiatal nőnek ahhoz. amikor a meddő nő csoda folytán meggyógyul. akkor lesz termékenység a földön. Az anyáról leválás fontossága megjelenik a görög mitológiában Perszphoné és Déméter történetében. hanem nő.konfliktusok közé tartozik a nőiség nárcisztikus jellege is. hogy a terhességet ki tudja hordani. Ez az adósság sok népmesében megjelenik. A mesék bölcsek.

az interperszonális történések hiányos megértése és a gyenge viselkedési 17 . 4. emocionális és szexuális jellegű (Kökönyei. 4. A rossz bánásmód Rossz bánásmód alatt a bántalmazást/abúzust és az elhanyagolást/neglectet értjük. a kötődést. Hiszen bár az orvostudomány fejlettsége legyőzheti a pszichés védelmet. Emocionális elhanyagolás: a támogatás és figyelem hiánya. Mindezek következménye lehet az alacsonyabb szociális kompetencia. Egészségügyi vagy orvosi elhanyagolás: a szükséges orvosi ellátás keresésének hiánya. hogy az ember bármit tehet a saját testével. Bydlowsky szerint mind az ödipális problematika mind pedig az anyai identifikáció problémája esetében fontos a pszichoterápia. pedig azt a gondozónak kelleni biztosítania (Straus és Kantor. Visszautasítja a megkülönböztetést az organikus és a funkcionális meddőség között. a leendő anya saját gyermekével való bánásmódját azonban nem gyógyítja meg. a gyerek szükségleteihez igazodó viselkedés nem valósul meg. 2.csupán a medikalizációban hisz és bízik. 2005b). amely során az adott társadalom kulturális elvárásainak megfelelő. Az elhanyagolás olyan gondozói viselkedés. valamint a tartós és közeli kapcsolatok kialakításának képességét (Kökönyei. 2005b): 1. Fizikai elhanyagolás: a gyermek nem megfelelő táplálása. 5. és a nem megfelelő higiénia biztosítása. Az elhanyagolás negatívan befolyásolja a gyerek testi és értelmi fejlődését. Az anyai imágó. A rossz bánásmód általános alkalmazkodási zavarokat eredményezhet. 2005a és Kökönyei. öltöztetése. Oktatási elhanyagolás: intézményes nevelés biztosításának hiánya. 2005. az empátiát és a mentalizációt. a megoldatlan konfliktusok valamint azon hamis fantáziák szerepét hangsúlyozza. A bántalmazás lehet fizikai. a nő teherbe eshet. idézi Kökönyei. Öt fajtáját különböztetjük meg (Kökönyei. Sétan (2001) szintén pszichodinamikus szempontból vizsgálja a meddőséget. Kognitív elhanyagolás: a megfelelő információk biztosításnak hiánya. az anyai identifikáció. 3. 2005a). valamint az erőszaknak való kitettség meg nem akadályozása.1. 2005a). A bántalmazás hatása rontja az önkontroll folyamatokat. A SZÜLŐI BÁNÁSMÓD 4. felügyelete. a konfliktuskezelést.

Az első életévekben még nehéz különbséget tenni az okozott és megfigyelt problémák között. ha a szülők negatív hangulatban vannak és/vagy nem harmonikus a közöttük lévő viszony és nem tudják ezt az optimális környezetet biztosítani a gyerekük számára? A szülői depresszió és diszharmónia A depressziós anya negatív érzelmi stílusban kommunikál. elfojtás. főként a pozitív érzelmek okát nem magyarázza. önvád. Így jöhet létre az a paradoxon. 2005a). A megfelelő fejlődéshez jó környezetre. A bántalmazott gyerek nem tud belső biztonságérzést kialakítani. ellenséges és türelmetlen a gyermekével. fizikai. azaz konzisztens. ezért a gyerek sokszor önmagát érzi bűnösnek és együtt érezve a depresszív szülőkkel túl sok szenvedést él meg. hanem ellenállást. Ezek a gyerekek több szomorúságot. emlékek tudatállapotbeli módosulással történő kizárása (Herman. még felnőttkorukban is. ambivalenciát. racionalizálás. és védekező mechanizmusok sorát veti be. 18 . Mi történik azonban akkor. mindenáron próbál nekik megfelelni. annál inkább előfordul a disszociáció. és kevéssé tudja a gyermeke negatív érzelmeit szabályozni. A depressziós szülők gyerekei túlzottan empatikusak és felelősségteljesek lehetnek. 1990).flexibilitás. mások szenvedésének elkerülését is (Zahn-Waxler és Kochanska. 2001. 1990). idézi Zahn-Waxler és Radke-Yarrow. bejósolható világra van szüksége a gyereknek. sokszor mutat negatív érzelmeket. minimalizálás. 2005b). hogy a bántalmazás tényét kizárja az emlékezetéből: mentségek keresése. hogy ragaszkodik szüleihez. haragot és kevesebb pozitív érzelmet mutatnak. és ez a későbbi életévekben nemcsak túlzott érzékenységet válhat ki a mások problémáival szemben. uralkodó érzelem lesz náluk a bűntudat. 2003). szociális és kognitív téren egyaránt (Perry. A depressziós epizód alatt az anya elérhetetlensége a bizonytalan kötődés táptalaja lehet (Kökönyei. 2005b). ezért sokkal inkább rászorul a vigasz külső forrásaira. és minél súlyosabb a bántalmazás. Az ilyen tapasztalatok súlya gátolhatja az önállóság és a kortársakkal való érett társas interakciós minta kialakulását (Zahn- Waxler és Radke-Yarrow. tagadás. vagyis a fájdalmak. 1990. melyek pedig externalizációs problémákhoz vezethetnek (pl. érzelmi. de érzelmi kommunikációba nem bocsátkozik. agresszióhoz) (Kökönyei. ismétlődő és mintázott ingerekre. idézi Kökönyei.

2004). A szülői depressziót és diszharmóniát vizsgáló kutatások eredményei azt írják le. hogyan ismétlődik egyik generációról a másikra a boldogtalanság. 2000). 1990). míg az anyai pszichopatológia nem (Hajnal és mtsai. a trianguláció és az apai pszichopatológia a lányok externalizációs problémáira is hatást gyakorolt. Az apai szorongás és depresszió szignifikánsan határozta meg a lányok internalizációs viselkedési problémáit. ahol mindenki mélyreható és gyakran rejtett befolyást gyakorol a többiekre (Forward. Szoros kapcsolatot találtak az anyák és lányaik depresszív tünetei között. A gyerekek is átélik a felnőttek depresszióját kísérő tehetetlenséget és fokozott felelősségtudatot. Susánszky. öngyilkossági gondolatokat.és drogfogyasztás. és az apákra reagáltak érzékenyebben – valószínűleg a serdülőkori erősebb érzelmi azonosulás miatt. A szülői konfliktusok. akkor konfliktusmegoldási és emocionális zavarok alakulhatnak ki (Zahn-Waxler és Radke- Yarrow. Ha ez a mintázat hosszú időn keresztül fennáll és más kapcsolatokra is átterjed. szorongást és negatív hangulati állapotot. 2004). A szülők depresszív hangulata és a gyerek magatartás-problémái között szoros összefüggés található. Szántó és Csoboth. valamint az alacsonyabb apai elfogadás és emocionális támasz érzése és az apa negatív észlelése is növelte az internalizációt. A családi kapcsolatok rendszere A család egy rendszer. ha az anyai depresszió mellett a konfliktusos családi háttér is kimutatható volt. egymással kölcsönösen kapcsolatban álló emberek csoportja. a szomatizációs tünetek jelenlétét.) (Hajnal. miközben a fiúkra kevésbé hatott a szülői hangulat általában. továbbadott érzelmek. milyen mértékben involválódik a gyerek mások problémáiba. a kiegyensúlyozott kapcsolat fenntartására és a problémák megoldására való képtelenség. különös tekintettel az anyai hangulat és a lánygyermekek viselkedés-jellemzőinek és pszichés állapotának összefüggéseire. mely szintén kihat arra. (A szülők hangulatára a 15-19 éves korban lévő gyerekeik megítéléséből következtettek. A vizsgálatban a lányok nagyon szenzitíven reagáltak az anya hangulatára. A szülői depresszió gyakran együtt jár a szülők diszharmonikus kapcsolatával. A toxikus családi rendszert Forward egy tömeges karambolhoz hasonlítja az autópályán: a sérülések. főleg. szabályok. dohányzás). Hajnal és munkatársai fiatalok körében vizsgálták többek között az egészségi kockázatot jelentő magatartásformákat (alkohol. interakciók és hiedelmek 19 .

„nem vagyok alkoholista.a tagadás.negatív viselkedési formái állandóan és túlnyomórészt jelen vannak a gyerek életében. így teremtve meg az egyensúlyt. ítéleteinket és látásmódunkat. amelyeknek kényszerítő erejük van: megszabják. beteg. hogy mit szabad és mit nem. a szexuális erőszakot.generációról generációra öröklődnek benne. azt hogy mit tartunk jónak és rossznak. az 20 . Forward (2000) szerint a családi rendszer csontvázát a hiedelmek alkotják. és legtöbbször a szülők viselkedésformái ennek a kényes egyensúlynak beágyazott részei. „ne legyél boldogabb az anyádnál”). Vannak kimondott és kimondatlan hiedelmek és szabályok. amitől ő maga szenved. . A szabályokhoz való hűség az. Ha a problémás szülő állapota javulni kezd. A szülői hiedelmekből szülői szabályok keletkeznek. a szülőkhöz – ezért nehéz megváltoztatni. Amíg a családtagok kiszámíthatóan viselkednek. ezért destruktív és önkárosító viselkedéshez vezethetnek (Forward. a probléma átcímkézése: „nincs semmi baj”.projekció: a szülő olyasmiért hibáztatja a gyereket. A diszfunkcionális családban probléma esetén inkább elhárítják a félelmeiket. az alkoholizmust. testét a szabályok. 2000). 2000): . Minden család kialakít egy egyensúlyt. A hiedelmek határozzák meg attitűdjeinket. munkanélküli apa a fiát vádolja azzal. A jól funkcionáló családok többnyire fel tudják dolgozni a problémákat: nyíltan megbeszélik. hogy lusta. és szükség esetén tudnak segítséget kérni. ami köti az embert a családi rendszerhez. a stabilitás biztosított. és főleg a kimondatlan szabályok követelnek vak engedelmességet a családtagoktól (pl. „ne hagyj el”. Toxikus család alatt azt a családot érti. . erőszakos). A mérgező szülői viselkedéshez sorolja pl. s az így okozott érzelmi károsodás hatása még felnőttkorban is érezhető. ott a többi családtag magára veszi a megmentő és a gondoskodó szerepét. „ne legyen önálló életed”. a túlzottan irányító-manipuláló magatartást.szabotázs: olyan családban. mint például az alábbiakat (Forward. akkor megfelelő keretet – azaz egy bejósolható világot – biztosítanak a gyerek fejlődéséhez. a testi és érzelmi bántalmazást. Azonban a toxikus családban a szabályok eltorzult családi szerepeken és a valóság bizarr felfogásán alapulnak. pl. Ha a szabályok ésszerűek. A mérgező családokban azonban az egyensúly fenntartása nagyon nehéz. ahol a szülők – a mérgező szülők . a sikertelen. mérlegelik a lehetőségeket. továbbra is a megszokott szabályokat és módszereket alkalmazzák. ahol súlyosan működésképtelen szülő él (pl. csak társaságban iszom”. az egészet (az izmokat) pedig a vak engedelmesség mozgatja.

tanulmányi eredmény romlása. Az eljárás alá vont személyek 71.) Az esetek 64. Ápolásra szoruló beteg gyerek esetén a szülők között alakulhat ki ilyen szövetség. A vizsgálatban szereplő családokra általában az átlagosnál nagyobb családnagyság. Miután a sértettek 87%-ának sérelmére elkövetett bűncselekményt a hosszú időn át tartó elkövetés jellemezte.8%) követett. elszigeteltté a családot és tarthatja egyben a kötelékeket. Kerezsi (1995) egy vizsgálatban a családon belül elkövetett bűncselekmények elkövetőivel és áldozataival foglalkozott. anélkül. hiányzott belőlük a családi közösség gyermeket védelmező funkciója.súlyosan veszélyezteti a kialakított családi egyensúlyt. Az esetek 24.1%-át érintette az alkoholizmus. gondozó elkövető szerepelt. egészségi fejlődésének. így a valódi konfliktus elterelődik. ezért nem tudtak támogató rendszerként működni. A bűncselekmények túlnyomó többsége a kis- korú veszélyeztetése (72.4%-ában a családtagok (feleség.4%-a férfi.háromszögalkotás (triangulum): a nem jól működő családokban gyakran előfordul. zárkózottság) csak a helyzetükre adott természetszerű reakcióként 21 . agresszivitás.6%-a nő volt.8%) volt. . Az elkövetők 52. elmondhatják neki a problémáikat. hogy a család diszfunkcionálisan működik. csavargás. ezért Kerezsi (1995) szerint joggal feltételezhető. hiányzás. inkongruens családi állapot és a családon belüli erős személyi fluktuáció volt jellemző. 28. s e jeleket a külvilág is érzékelte. osztályismétlés. másrészt a szülők vitáiban így a gyerek érzelmi levezetőként funkcionál. atipikus. hogy az egyik szülő szövetségesévé teszi a gyereket a másik szülővel szemben. hogy a gyerekek viselkedését az elkövetők folyamatszerű magatartásukkal döntően befolyásolták. társadalmi integrációjának és morális fejlődésének veszélyeztetettségét érti. Így egyrészt állandó meghasonlást okoz a gyereknek. A vizsgált büntetőügyekben 259 szülő. bizonytalan szociális körülmények. A gyermekek predeviáns vagy deviáns magatartása (pl. labilis családi struktúra. az addigi szerepek fenntartása érdekében.titkolózás: ez teheti nagyon zárttá. E tünetek nagyrészt az elkövető(k) személyéhez vagy a család működéséhez kapcsolódtak. bűncselekmény elkövetése. melyet az erőszakos közösülés (10. .2%- ában voltak jelek arra. ezért a többi családtag tudattalanul is akadályozhatja a gyógyulást. hogy valójában szembesülniük kellene azokkal. hiszen ő lesz a mérleg nyelve. gyermekek) rendszeres bántalmazásáról vagy elhanyagolásáról korábban is volt információja a környezetnek. (Veszélyeztetés alatt Kerezsi a gyerek fizikai. A sértettek nemenkénti megoszlása közel egyenletes.

Az intejúkészítés időpontjában átlagéletkoruk 29 év volt. életvitelük rendezett. Sokkal jellemzőbb. mintha apapótlók lennének (4 fő). hogy akkor lehet megtörni a diszfunkcionalitás generációkra való átörökítését. de valójában gyermekkoruk foglyai ők. Sok bántalmazott gyerek gondolja úgy. Az érintettek másik csoportja. ugyan hamarabb kilépnek belőle. akik kamaszodó gyerekként élték át a család széthullását. biztos családi hátterű házastársra találnak – ez azonban elég ritka. hogy a jelenleg kiegyensúlyozott családban élőknél a férjek idősebbek a feleségeknél. felnőttként szembesülnek egy problémás család helyzettel. az identitás. az önmagával való törődés. Ez azt jelzi Kerezsi (1995) szerint. hogy a sértetteknek nem sikerült túljutni a megörökölt hibás családi mintákon és emiatt nem tudtak kiegyensúlyozott családi életet kialakítani. kiegyensúlyozott.fogható fel. hogy a felnőtté válás jelenti majd számára a menekülést és a szabadságot. a kezdeményezőkészség. 2003). ha az érintettek a sértett helyzetét elfogadó. és a családi légkör kiszámíthatatlanságát a szülők alkoholizmusára vezették vissza. Ezek a sértettek olyan felnőttek. A kényszerítő kontroll alatt fejlődött személyiségnek olyan hiányosságai vannak az alapvető bizalom. A szülők közötti kapcsolat visszatekintő értékelése során a sértettek egy része a szülők közötti szeretetre. az autonómia. 1995). és így. hanem elkerülés. l7-l9 évvel ezelőtt sértetté vált személyekkel készített interjút. amit külső oknak tekintettek. átmenet nélkül kerültek a felnőttek világába (Kerezsi. de ez sem valódi problémamegoldás. Kerezsi (1995) a gyermeksértettek utóéletét is megvizsgálta. valamint a stabil kapcsolatok kialakításának képessége terén. Az interjúalanyok problémamegoldásaikban ugyanolyan eszköztelenek. hogy csak kevéssé képes a felnőtt életre (Herman. és 12 nő volt. (7 esetben az apa/nevelőapa. Ha most. A húsz vizsgálati személy közül 8 férfi. A vizsgálat érdekes eredménye a felnőttkori családi kapcsolatokkal összefüggésben. 13 esetben az anya/nevelőanya követte el sérelmükre a bűncselekményt. a bűncselekmény elkövetésekor pedig 9. mint a szüleik voltak. a szülők közötti kapcsolat problémáiról. nem dolgozták fel gyer- mekkori problémáikat. megértésre emlékezett vissza. akik nem zárták le gyermekkorukat. 22 .) A vizsgálat eredményei szerint az érintettek a legnagyobb hiányt a szakmára történő felkészítésben és a tanulás segítésének elmaradásában érezték. kiegyensúlyozatlanságáról számoltak be. Ezek a sértettek megtalálták a helyüket.

Bowlby evolúciós megközelítés alapján magyarázta. A családi környezet és nevelés hatása a gyermekek fejlődésében Bár egyre szélesebb azon kutatások köre. hogy a gyerekkori biztos kötődés szignifikáns kapcsolatban áll a felnőttkori biztos kötődéssel. 1978 idézi Simpsons és mtsai 2003). amely a neveléssel szemben a genetikai adottságok szerepét emelik ki a gyermek fejlődésében (Rowe. Bowlby modelljének lényege. melyben azt figyelik meg. az ambivalensen. az elkerülő módon és a végül a dezorganizáltan kötődő gyermekekét (Mead). Waters. 2004). A szociális tanuláselmélet azt emeli ki. hogy stresszes helyzetben hogy reagálnak a gyerekek a szülővel való újbóli találkozásra. Ez alapján először három majd négy csoportot találtak: a biztosan. alapul véve a gondozó-gyermek diádot (Ainsworth. 23 . A kötődéselmélet több pszichológiai megközelítést emel közös platformra.2. Kagan szerint (idézi Karen 1990) a szülők értékeinek átvételére irányuló motiváció alapfeltétele a kötődés. Sonkin és Dutton szerint a kötődési figura válaszkészsége. hogy a korai tapasztalatok szerepét tartja fontosnak. 1994) a szülők és a gyermek közötti kapcsolat fontossága általánosan elfogadott. hogy minden egészséges csecsemőben kb. 4. A kötődés elmélete a társak szerepe és hatása felől közelítik a személyiséget. hogy a kötődés mentális reprezentációja alakul ki a különböző tapasztalatok hatására. Blehar. Vaughn és mtsai (idézi Tóth. s biztonságos menedéknek tekinti őt minden fenyegetéssel szemben. 2004) rámutatnak arra. A pszichoanalitikus megközelítésre jellemző. Wall. miszerint a csecsemő életben maradásához alapvetően szükséges. Ezt a kapcsolatot az jellemzi. hogy Bowlby belső működési modell koncepciójában a stabilitást és a változást egyaránt előrejelzi. 8 hónapos kor körül kialakul egy biológiailag megalapozott erős kötődés az állandó gondviselő felé. A gyermek kötődésének vizsgálatára kifejlesztett eljárás az Idegen Helyzet Teszt (Ainsworth). a gyerek keresi a gondviselő közelségét. hogy a gondviselőtől való szeparáció intenzív szorongást vált ki. a társas kapcsolataink hatással vannak személyiségünk fejlődésére. A gyermekkori kötődéskutatás megvizsgálta az időbeli stabilitás kérdéskörét. hogy maga mellett tartsa gondozóját. Waters és mtsai (2000) megállapították. figyelme alakítja a róla kialakuló reprezentációt (idézi Tóth. Harlow majomkísérletéből vagy Spitz hospitalizált gyerekek leírásából is megtudhattuk.

amelyekkel kapcsolatokat tudna kialakítani. Hiányoznak a megküzdéshez szükséges technikái. 1987.3. vagy túl közel kerül hozzá (kb. amennyire ő szeretné.Ambivalens: úgy érzi. a világ felfedezéséhez. Felnőttkori kötődéskutatás A felnőttkori intim kapcsolatokat fenntartó érzelmek (szeretet. Jakobvitz és Hazen viszont megemlíti a dezorganizált kötődésű gyermek felnőttkori kötődési mintáját. hogy ha a kötődési személy hozzáférhető és érzékeny. és negatívan befolyásolják a szociális kapcsolatokat is 24 . A dezorganizált kötődésű gyermek nem épít ki önmagáról kompetens képet. és ezzel olykor elijeszti az embereket. ledermed) a megküzdő képességet aláássák. biztos alapot szolgáltatnak az explorációhoz. 1999. Hazan és Shaver felosztásában nem szerepel. 20%). mind a gyerekkori kötődés dinamikájára jellemző. és biztos támaszt nyújtanak a megnyugváshoz. hogy partnere elhagyja. szerhasználat) (Jakobvitz és Hazen. Közös funkcióik: a közelség keresése és a szeparáció elkerülése. 1988): . Könnyen dühbe jön. Jól érzi magát az intim kapcsolatokban. hogy partnere nem szereti igazán. 20%). ha kötődési szükségletei nem elégülnek ki (kb. és azok a szociális készségei is. hogy mások nem akarnak olyan közel kerülni hozzá. és idegesíti. elkerülő kötődésnél pedig védekezés alakulhat ki. akkor ambivalens kötődés esetén félelem és szorongás. ha valaki túl közel kerül hozzá (kb. Nincsenek jó önmegnyugtató stratégiái. Shaver és Hazan. képes szeretni és bízik önmagában. így megnő a maladaptív viselkedés veszélye (pl. így felnőttként a kisebb önhatékonyság kisebb fokú megküzdést eredményezhet. idézi Kökönyei. majd távolodik. Túlzottan közel akar kerülni partneréhez. dinamikájukat és típusaikat tekintve is (Bányai. . 2004). Ha a két ember közötti kötődés bizonytalan. Mind a felnőtt kapcsolatok. Hazan és Shaver vizsgálták először a romantikus szerelmet kötődési folyamatként. . Szerintük a kötődés típusai és kategóriánkénti megoszlásai is azonosak mindkét életkorban (Hazan és Shaver.Elkerülő: rosszul érzi magát az intim kapcsolatokban. akkor biztonságban érzi magát az ember. nem aggódik amiatt. 60%). szerelem) és a gyerekkori kötődés azonosak funkciójukat.Biztonságosan kötődő: viszonylag könnyen kerül közel másokhoz. Inkompatibilis figyelmi stratégiái (tudatosság átmeneti felfüggesztése) és ellentétes viselkedési stratégiái (közeledik az ingerhez. 4. 2005a). Aggódik. hezitál. nehezen bízik meg a másikban.

az elsődleges kötődési figura viselkedését modellálva. kölcsönös intimitásra és gyönyörre törekszik. A partnerkapcsolatban átélt szorongás és elkerülés intenzitása különböző viselkedéses 25 . a kötődési funkciók lényegében ugyanazok gyermek és felnőttkorban. hogy a reprodukciós mechanizmusok három fő viselkedéses rendszert érintenek . szexuális magatartására jellemző. . . promiszkuitás jellemezheti. és kifejezik egymás iránti elragadtatásukat vagy aggodalmukat. bizonytalanul érzik magukat.(Main és Hesse.gyerekes beszédet használnak. Amikor az utóbbi két rendszer kifejlődik.egymás arckifejezéseivel játszanak.Ambivalens: önfeláldozó megszállottsággal gondoskodik másokról. gondoskodást. és ezek integrációja valósul meg a párkapcsolatokban.amikor a másik nem elérhető. Így a felnőtt személy párkapcsolati működésmódja részben a korai kötődés által meghatározva alakul ki. . Hazan és Shaver (1987) szerint a gyermek–gondozó és a felnőtt partnerkapcsolatokban közösek az alábbi jellemzők is: .Elkerülő: képtelen vagy nem akar gondoskodást adni vagy kapni. .és szeretetigényét szexuális érintkezés útján próbálja kielégíteni. szexualitást -. A három felnőttkori kötődési stílus a következőképpen jellemezhető a gondoskodás és a szexualitás szempontjából (Shaver és Hazan. hogy emocionális távolságot tart.Biztonságosan kötődő: könnyen gondoskodik és el is fogadja a gondoskodást. Elsőként a kötődés viselkedéses rendszere alakul ki: mint arról már esett szó. szexualitás és kötődés kapcsolata Shaver és Hazan (1988) azt feltételezték. 1988): . 1992. biztonság. 2005a).kötődést. idézi Kökönyei. . az intimitást és testkontaktust. a személy szociális világára vonatkozó.a másik közelében biztonságban érzik magukat. elégedetlen a kapott gondoskodással. . Gondoskodás. . Ezután következik a gondoskodás viselkedéses rendszere. kora gyerekkorban kialakuló belső működési modellek nagy valószínűséggel aktiválódnak. A szexualitás viselkedéses rendszere pedig fiatal felnőtt korban fejlődik ki.felfedezéseiket megosztják a másikkal.keresik egymás közelségét.

(2001. így növelve a kapcsolattal való elégedettséget és elkötelezettséget (Tóth. és elfogadóbbak az alkalmi szexuális kapcsolatok terén. Bereczkei és Csanaky (2001) vizsgálatában az apa nélkül felnőtt. Kramer és mtsai. A kötődéselmélet és a partnerkapcsolatok jellemzőinek összefüggését kutatók szerint. függő viszony miatt keletkezik szorongás. Salvatore és mtsi. 2007) IVF programban résztvevő nőket 26 . hogy aktívabban bevonódva az adott párkapcsolatba. hogy az emberek miként élik át intim kapcsolataikat. idézi Szendi) vizsgálata szerint a nem házasságban élő nők körében másfélszer gyakoribb a koraszülés. legalábbis ami a reprodukciós stratégiákat illeti. Az intenzívebb szorongás másrészt eredményezheti azt is. túlságosan függővé tehetik magukat. a partnerünk számára támaszt nyújtsunk. és így kevesebb elégedettséget élnek át. levezetődhet párkapcsolatokon kívüli kapcsolatokban is. a férfi pedig hajlandó legyen invesztálni az utódnevelésbe (Szendi 2007). 4.4. akkor a kapcsolat reprezentációja erősödik bennünk.stratégiákhoz vezethet az egyes kötődési orientációkban (Schachner és Shaver. A párkapcsolatban ha szorongunk a szeparációtól. hogy a partnerkapcsolatok számossága növekszik. Amikor pedig a túl szoros. az ambivalens kötődési stílusnál viszont a partnerrel kapcsolatban átélt elégedetlenség lehet a kiváltó ok. kielégítő partnerkapcsolatokról számolnak be. idézi Szendi. 2002). A szorongás és az elkerülés dimenziókon mutatkozó egyéni különbségek tehát eltérésekhez vezetnek abban. Kötődés és reprodukció A sikeres reprodukcióhoz szükséges. valószínű. azok. attól hogy a szeretett személy elhagy bennünket. különösképpen a hosszabb távúakban. Az elutasító személyek kevésbé érdekeltek a kapcsolatokban. Ha ez a kielégítetlenség és magas szorongás nem csökken a partnerkapcsolatban. A biztonságos kötődésben a szorongás feltételezhetően a partner elvesztése miatt lép fel. akik inkább szorongók. A reprodukciós zavarok és a kötődési problémák kapcsolatát több vizsgálat is alátámasztja. (1998. 2004). a nő hűséges legyen. amíg a biztonságosan kötődők (akik alacsony értékeket érnek el a szorongás és elkerülés dimenzióin) stabil. elvált anyák leánygyermekei körében kétszer gyakoribb a spontán vetélés és a koraszülés. megszállottá válhatnak partnerükkel kapcsolatosan. félnek az elhagyatástól. A kötődésben megjelenő szorongás adaptív is lehet. hogy a monogám pár közt szilárd kötődés alakuljon ki.

ellenségesség. hangsúlyozzák. Szendi (2007) írja saját terápiás tapasztalata alapján. Szülői bánásmód A gyerekkori tapasztalatok hatása azonban nem csak a szülőhöz való kötődés mentén mérhető. egyenlőség. inkább a szülői- 27 . konformitás. 1979) a Szülői Bánásmódot a Szeretet. Parker. hogy a meddőséggel kezelt páciensei visszatérően megfogalmazták félelmeiket saját anyaságukkal kapcsolatban. szigorúság. Tóth és Gervai (1999) azért változtatta a magyar változat (H-PBI) elnevezését a tükörfordítás „Szülői Kötődés Kérdőív” helyett Szülői Bánásmód Kérdőívre. Számos elmélet szerint a szülői bánásmód. a szülői viselkedés meghatározó a későbbi pszichopatológiák illetve pszichoszociális faktorok szempontjából. vagy éppenséggel azt hangsúlyozták. ami az ambivalens kötődési stílusra jellemző. az emóciók intenzív kifejezésével. szexuális össze nem illésnek. PBI. a gyermek rejtett elutasításának. A sikertelen reprodukció oka sok mindennel lehet kapcsolatban. aktív bevonódás. Elkerülő stílust mutató személyek leendő gyermekükkel kapcsolatban általában kifejezik a várható nehézségeket. Ugyanakkor sok egyéb pszichobiológiai közvetítője is lehet a házaspárok közti bizalmatlanságnak. úgy vélik kapcsolatuk nem lesz túl meleg (Simpson. visszautasítás. kognitív kompetencia. attól féltek. kognitív kíváncsiság. 4. manipulatívabb stílussal.törődés (Care) és Túlvédés (Overprotection) faktorokban vizsgálta. teljesítmény (achievement) kontroll. mert szerintük ez a Bánásmód elnevezés közelebb áll a tételek tartalmához. a partnerra irányuló idealizálási hajlammal ugyanakkor vele való rejtett elégedetlenséggel. 1999 idézi Szendi 2007). kognitív függetlenség.5. hogy szigorúak és következetesek lesznek. hogy „nem jó elkényeztetni a gyereket”. hogy majd akaratlanul is "eljár a kezük". amely kötődési zavarokban teljesen jogosan feltételezhető (Szendi 2007). A meddő nők erősebb dependenciával. büntetés. például a szorongásos-depresszív állapotokkal. Tuplin és Brown (A Parental Bonding Instrument. 1976) a szülői viselkedés milyenségét az alábbi faktorok mentén azonosították be: melegség. pregenitális szexuális szükségletekkel. PBF.hasonlítottak össze nem meddő nőkkel pszichológiai és házassági jellemzőik alapján. Worell és Kelly (Parental Behaviour Form. és fokozott szimbiotikus vágyakkal voltak jellemezhetők.

mint Freud vagy Erikson fejlődési szakaszokat leíró elmélete (Bandura. az egyénnek azon törekvését. az attitűdök helyett a szülő konkrét viselkedésformáira kérdez rá.6. Az utánzáselmélet feltevése szerint a tanulási forma lényegében lappangó instrumentális tanulási folyamat. a modell viselkedése pedig megkönnyíti azt.nevelői viselkedést méri. Bandura (1962) a szociális tanuláselméletben az obszervációs vagy utánzásos tanulás szerepét azért hangsúlyozza. 1962). addig a szociális tanuláselmélet a nemi identitás sokkal nagyobb kulturális meghatározottsága mellett érvel. 4. mint a pszichoanalitikus elméletben). Ennek a tanulásnak szükséges előfeltétele. azok könnyen válhatnak 28 . megfigyelési és utánzási képességre. 1962). A tanulás lerövidíthető az utánzással. hogy a viselkedését és attitűdjeit valódi vagy szimbolikus modellek viselkedésének megfeleltesse. Egy vizsgálatban például az agresszióért jutalmazott modellt figyelő gyerekek szignifikánsan több agresszív viselkedést hajtottak végre. másfelől kategorizálási. ha nem kapunk érte megerősítést. hogy a gyerekek ki tudják emelni azokat a jellemzőket. mert szerinte az operáns kondicionálással nem magyarázható meg minden tanulás. amelyben a megfigyelő a modell viselkedésének látens gyakorlása révén sajátítja el az utánzásos válaszokat. Amíg azonban a freudi elképzelés szerint a nemi identifikációt és a nemi szerepeket csak drasztikus környezeti hatások befolyásolhatják. A fejlődési változásokat az ingeresemények terén bekövetkező változások tükröződésének tekinti. mint azok. A nemi identitás elsajátítása A nemi identitás kialakulásához két tényezőre mindenképpen szükség van – ebben a legtöbb elmélet egyetért (Cole és Cole. oly mértékben erősödnek majd a megfigyelő rejtett utánzásos válaszai (behelyettesítéses megerősítés). E nézet alapján az azonosulás megfigyelés és tanulás által megy végbe (nem vezérlik belső konfliktusok. és nem előre meghatározott időben egymást követő lépcsőkben gondolkodik. hogy a modell válaszai pozitív megerősítést kapjanak: amilyen mértékben a megfigyelő a modell megerősítéseit behelyettesítő módon éli át. Ha az egyén az utánzásos válaszokat már megtanulta. amelyekben másokkal osztoznak. akik agresszióért büntetett vagy nem agresszív modellt figyeltek meg (Bandura. és a modellek és jutalmak megváltoztatásával módosítható. 2002): egyfelől mentális összemérésre. Számos dolgot akkor is utánzunk. Bandura az utánzás alatt összemérő viselkedést ért.

a kognitív és szociális teljesítmény és dominancia értékeit. a fiúkat és a lányokat a környezet különböző viselkedésért fogja jutalmazni.) A gyerekek a jutalmazó erővel rendelkező felnőttet nagyobb számban utánozták. Kétféle helyzetben figyelték meg. idézi Bandura. függetlenül attól. amiért jutalom jár (Cole és Cole. A férfiaknak hagyományosan instrumentális módon kell működniük (Kelly és Worell). gyermek fogyasztja. 1962) státusirigység elméletében azt feltételezi. C. 2. 3 tagú. A nemi különbségeket az hozza létre. 1962) szerint a szociális hatalom egy olyan képesség. legitimitás. támogató és nem versengő komponensekkel bír (Johnson 1963 idézi Kelly és Worell 1976). felnőtt mellőzve megfigyel. 2002). érző. felnőtt ellenőrzi a javakat. tehát a jutalmazottat és nem a jutalmazót utánozza inkább. melyek kölcsönhatásban vannak egymással: szakértelem. ha a gyerek az ő viselkedésmintáját követi). gyermek mellőzve megfigyel. korlátozóképesség. hagyományosan maszkulinnak van értékelve. a szociális hatóerő és az utánzásos tanulás másodlagos megerősítésének tanulmányozására Whiting (1959. felnőtt fogyasztja. idézi Bandura. Aki birtokolja a célorientáció. hogy a jutalmakat a 29 . jutalmazóképesség. Kis családhoz hasonló. hogy ha a gyerek hasztalan küzd a felnőttel a szeretetért. Összehasonlító vizsgálat a státusirigység. Öt formája létezik. vonzerő. így nemüknek megfelelő viselkedést választanak. 2. különböző azonosulási elven nyugvó csoportokat állítottak fel. hogy a gyerekek megtanulják. akkor vele azonosul a gyerek.mások által szolgáltatott pozitív megerősítésként (a szülő dicsér. mert a rivális felnőtt kapja a gyermek által kívánt jutalmakat. Molnár (1989) szerint pedig az apának instrumentális az anyának pedig expresszív funkciója van a gyereknevelésben. (Az első kísérleti feltétel: 1. hogyan hat a modell viselkedése a gyerekre. Bandura és mtsai (1962) alátámasztották az utóbbi elméletet a jutalmazó hatalom kapcsán (a státusirigység elméletével szemben). érzelmi. Második kísérleti feltétel: 1. figyelemért. a nő pedig expresszív jellemzőkkel. felnőtt ellenőrzi a javakat. mint a versengő vagy a mellőzött modellt. Az utánzás szociális hatalomelmélete (French és Raven 1959. amellyel egy személy a pozitív és negatív megerősítések ellenőrzése és közvetítése révén képes mások viselkedését befolyásolni.

egyéni. Elméletüket Bem kiegészíti azzal. a lányok számára. azaz androgünök. Az eredmény ellentmond a státusirigység hipotézisének. A tanulási elvek tehát a szociális változók hatására megváltozhatnak. vajon nem lehetséges-e. Sandra Bem (1981.versengő felnőtt vagy maga a gyerek kapta. szabadon viselkedhetnek mindkét nemi szerepnek megfelelően: nőiesen és férfiasan is. ha egy babát kapnak ajándékba. 2002). A 30 . mi a megfelelő jutalom a fiúk. de a négy éves kisfiú már elfordul az „ilyen lányos dolgoktól”. sem ha az a gyereket közvetlenül megerősítette. Szerinte az ilyen személyek pszichológiai androgünök. új mintákba szervezik (pl. az alárendelt személy néhány viselkedéselemét is átvették). mert nem a rivális felnőttet választották azonosulási tárgyként. A Bem-féle Nemi Szerep Kérdőív (BSRI 1974) férfiasság/maszkulinitás skálája tartalmaz pozitív és negatív jelzőket is. honnan származik az erről alkotott fogalmuk (Cole és Cole. 1962). még akkor. hogy a gyerekek honnan tudják. A fiúk is és a lányok is örülnek két éves korukban. A szociális tanuláselmélet nem tudja kellően megmagyarázni azt a jelenséget. Sandra Bem (1974) szemben az addigi bipoláris nemi szerep viselkedéssel azt vetette fel. A kognitív elméletek viszont fontos szerepet tulajdonítanak a gyerek saját fogalomalkotásának a nemi szerepek kialakulásában. az „agresszív. saját érdekével törődik” bizonyos mértékig negatív tartalmúak. még abban az esetben is. ha a férfi a mellőzött modell. az utánzott választöredékeket összetett. hogy azon egyének. hogy bizonyos személyek egyszerre lehetnek jelen maszkulin és feminin viselkedésjegyek a repertoárjában. idézi Bem. kiáll nézeteiért. A gyerekek nem szolgai módon utánozzák a modellszemélyeket. sémák és forgatókönyvek segítségével tanuljuk meg. és aktív részvétellel. és a nőt hibáztatták. akik internalizálták mindkét nemi szerepet. Az adott nemnek megfelelő viselkedést megfigyeléssel. Ilyen módon új válaszmintákat lehet kialakítani utánzással (Bandura. 1974) teóriája szerint az egyének nemi szerepüknek és az internalizált nemi szerep sztenderdeknek megfelelően viselkednek. Ugyanez vonatkozik a nőiesség/feminitás skálára is. ill. az előbbi vizsgálatban. hanem újszerűen kombinálják az elsajátított elemeket. szívesen foglal állást” állítások pozitívak. A nemi séma a kultúra nemi szerepekről alkotott asszociációs hálózata. Kagan (1964) és Kohlberg (1966. A „van önbizalma. a fiúk inkább a rivális férfit utánozzák. fukarnak tartották. idézi Cole és Cole) kognitív nézőpontja szerint a gyerekek az elsajátított nemi séma segítségével rendszerezik tapasztalataikat és irányítják viselkedésüket. A jutalmazó nemének azonban nagy szerepe volt: ha nő a jutalmazó.

amely összekötő kapocsként is funkcionál. önfeltárás. Szilágyi 1988) a Kiegészülő szükségletek teóriáját és a Szülőimágó keresését foglalja magában. amely alkalmas a szorongás elfojtására pl. A vágy arra irányul. ha olyan partnert talál. akik ellentétei egymásnak és kiegészítik egymást. melynek révén mindkét személyiség erősödik. Szilágyi 1988) Egy intim kapcsolattól olyan szükségletek kielégítése várható. A kötődés és intimitás kapcsolata Fonagy (1998. A Kiegészítő szükségletek elmélete (R. s így egy új egyensúlyi állapot jöjjön létre. A Kompenzáló személyiségzavar elmélete (R. Szilágyi 1988) szerint létezik egy igény. Valamint észrevehető. érzékeny mások igényeire. hogy a szülővel való rossz kapcsolat miatt a fiatal partnerében éppen az ellenkező nemű szülő mintájának az ellentétét keresi. 5. amely megszűnik. A Sajátos igények elmélet (R. fixálódott. de nem elégséges 31 . Winch (1958) idézi Buda. az „hiú.2.1. 5. fennmaradt. biztonság igénye (Szilágyi 2006). A Szülőimágó (vagy ellentétjének) keresésésének elmélete (R. amely gyermekkorban kielégületlen maradt vagy éppen hogy nagyon kielégült. PÁRKAPCSOLATI ELMÉLETEK 5. félénk. Az is előfordul. függési igény elfojtható ha olyan partnert talál. mint az intimitás. aki még nála is függőbb. s a személyiség ennek az igénynek a kielégítését remélheti vagy tapasztalja az adott párkapcsolatban.F. Winch (1958) idézi Buda. Winch (1958) idézi Buda. Winch (1958) idézi Buda. A párválasztást befolyásoló lélektani tényezők (Buda.F. Szilágyi 1988) szerint a fiatal a szülőktől kapott mintát a párkapcsolatok mentén is követi. 1999) szerint a kötődés szükséges. szereti a gyerekeket” állítások pozitívak. hogy a személyiség a hiányzó tulajdonsággal rendelkezzen. Eszerint a személyiség konfliktusa szorongást tart fenn. Szilágyi 1988) szerint erős tartós érzelmi kapcsolatokban olyan személyiségek találnak egymásra. hiszékeny” bizonyos mértékig negatív tartalmúak.F. Az egyéni igények persze szorosan kapcsolódnak az egyén értékrendjéhez. a nőiesség skála pedig passzív jelzőket. idézi Bányai.„szeretett-teljes. azaz milyen értékeket tart fontosnak és elérendőnek.F. hogy a férfiasság skála inkább tartalmaz aktív.

Ez a képesség hozzájárul ahhoz. A párkapcsolat minőségét meghatározó tényezőket kutató elméletek közül Sternberg (1986. A felnőttekre is igaz. vagyis azon a tudáson. gondolatai és viselkedése kölcsönösen és nagy mértékben befolyásolják egymást (Kelley és mtsai. 1983. melyek kihatnak a későbbi párkapcsolat alakulására. a családban betöltött gyerekkori szerepeknek is. hogy az adott személynek olyan tudata van. idézi Smith és Mackie. A gyerekre kétféle erő hat a családban: az ún. 2001). Napier (1988) az előbbieknél differenciáltabban látja a párkapcsolatokat. Intimitás a párkapcsolatokban Az intimitás vagy pszichológiai közelség a közeli kapcsolatok egyik legfontosabb jellemzője (Sternberg. amelyek normális esetben keverednek. Hat értékelő szempontot határoz meg (mélység. Ha azonban az egyik dominánssá válik. a párválasztás annyira összetett folyamat. sőt úgy véli. különösen a hozzá közel állóknak. hogy belső állapotait a gondozó megértésén keresztül ismeri meg. ahol a gyerek saját és mások tudatáról azáltal tanul. vagyis a felek érzelmei. mint az ellentéte. Az intimitás kialakulásának alapja az. Hatfield. egyenlőség és rugalmasság).feltétele az intimitásnak. a másikhoz való túl erős ragaszkodás ugyanúgy gátolja az intimitást. Az intimitás ugyanis már egy mentalizációs folyamatot feltételez. hogy teljesen nem is lehet feltérképezni. de abban számos kutató egyetért. 1994). hiszen az emberek közötti viszony ezen formája is lehet konfliktusokkal teli. hogy az intim kapcsolatot nem csupán a pozitív érzések alapján kellene meghatározni. 2001). 2001) nézete az egyik legismertebb. A szerelmet modellező háromszög-elmélete szerint három összetevő – az intimitás. hogy a gyerek képes legyen másoknak mentális állapotokat tulajdonítani. Sokféle értelmezése létezik. Ezeken kívül azonban befolyásoló szerepet tulajdonít a családszerkezetnek. közelség-távolság. interszubjektivitáson alapul. Ennek ellenére az intimitás mégis valamivel dominánsabb a másik két tényezővel szemben a kapcsolaton belül (Urbán. a szenvedély és az elköteleződés – együttesen határozza meg a szerelmi kapcsolat típusát és minőségét. hatalom. érzékenység. idézi Smith és Mackie. centrifugális és centripetális erők (kifelé és befelé húzó erők). hogy a gyerek el tudjon szakadni egy időre a gondozó közvetlen közelségétől. idézi Smith és Mackie. mint másoknak. A mentalizáció. Az intim kapcsolat tehát erős és gyakori kölcsönösséggel jellemezhető kapcsolat az élet számos területén. 32 . 1988. hogy a túl erős kötődés. mások szubjektív élményeinek megértése az anya-gyerek interakcióban fejlődik ki. 1986.

Bartolomewnél tehát a biztonságos kötődés azt jelenti. hogy az ember jól érzi magát az autonómiában és az intimitásban is. ha a fiatal az énvesztéstől való félelmében kikerüli a közeli kapcsolatokkal járó élményeket. Erikson szerint ha nem alakul ki a serdülőben az erős identitás. a kapcsolatfüggőségnek. valamint a bizalom és önbizalom egyaránt szükségesek a kielégítő intim kapcsolat kialakításához (Urbán. a libidó milyen ellenállásra talál kielégülési törekvése során (é. Mind Erikson. Az eredmények alapján ugyan találtak nemi különbségeket. melyeket magunkról és másokról alkotunk. 5. de az identitás erőssége és az intimitásra való későbbi képesség között kimutatható volt a kapcsolat. Ez a selfről kialakított modell esetében azt jelenti. Bartolomew (1990) az intimitás kapcsán azoknak a modelleknek a minőségét tartja fontosnak.. rendeznie kell önazonosságát.) Ha ebben a pszichoszociális fejlődési szakaszban nem sikerül az intimitással járó konfliktusokat megoldani. hogy valaki képes legyen egy elkötelezett párkapcsolatra. Ahhoz azonban. izolálódik. idézi Carver és Scheier. hogy az önazonosság átélésére való képesség. hátterét képezve például a későbbi párkapcsolati problémáknak. Mindkét modelltípus pozitív minőségű kell legyen. pl. 1957). n. Az intimitást az alapján határozták meg. Erikson ezen feltételezését a későbbi kutatások igazolták is: Kahn. Erikson (1957) pszichoszociális fejlődésről szóló elméletében a fiatal felnőttkor az intimitás és a szolidaritás iránt igény kialakulásának időszaka.megmerevedett gyerekszerepek alakulhatnak ki. hogy a vizsgálati személyek házasok voltak-e. 2006). 1994). hogy férjhez mennek-e. mind Bartolomew úgy vélik tehát. elváltak-e. az akadálya lehet a felnőttkori intimitásnak is (1957). hogy alacsony mértékű a személy függősége. hogy az ösztönenergia. Freud 33 . és ha igen. hogy létrejöhessen a biztonságos kötődési stílus. 2001) például egyetemi hallgatók identitása és a tizennyolc évvel későbbi intimitási viszonyaik közötti összefüggéseket vizsgálták. ha erős volt az identitásuk. de a házasságban élő asszonyok kisebb arányban váltak el. idézi Szilágyi. elég erős énre kell szert tennie serdülőkorában. A nőknél az identitás nem jelezte előre. (Az erősebb identitású férfiak nagyobb arányban kötöttek házasságot. Csíkszentmihályi és Getzels (1985. elmagányosodik (Erikson. Mélylélektani párkapcsolati elméletek Freud szerint a párkapcsolati választás azon múlik.3. Zimmerman. a másokról kialakított modellben pedig az elkerülés mértéke alacsony.

idézi Szilágyi. amelyben a korábbi családterápiás rendszerszemléletet.4. Adler (1927. a „közös achillesi sérülés” (Bakó. 2006) szerint a szülőkhöz kötöttség foka befolyásolja nem tudatosan a párválasztást. s egy tudattalan összejátszást hívhat elő. tapasztalatai. A kollúzió tehát azonos konfliktus. amely fejlődés a krízisek hatékony problémamegoldását igényli. hogy konfliktusukat a párkapcsolatban megoldják. idézi Szilágyi. hogy a nem tudatos motívumok tudatosodjanak. Szerinte a házastársaknak le kell győzniük a személyes felülkerekedésre való törekvésüket. önmaga ellen fordulást (pl. A párkapcsolat. A világos feminin és maszkulin szerepek. Freud a felnőttkori házassági és szexuális problémákat kisgyerekkori lelki traumákra vezette vissza. a nő pedig az animusát szimbolizáló férfiba. a mazochizmus). a kommunikációelméleti megközelítést. 5. valamint a pszichoanalízisből továbbfejlesztett pszichodinamikai szemléletmódot ötvözte egységessé (Bagdy 2002). A modell szerint az egyén párkapcsolaton belüli életét befolyásolja előélete. azaz a férfi szerelmes lesz az animáját szimbolizáló nővel. lebéníthatja az érést. házasság szakaszosan fejlődő folyamat. s a kezdeti azonosuláson alapuló látszatazonosság megszűnjön. 2006) szerint az igazi közösségé válás a házassági együttélés feladata. Egyikük patológiája a másikra súlyosbítóan hathat. s a házasság harmóniája bizonyos archetípusok projekcióján alapul. A pár hatása az egyénre lehet fokozó vagy tompító. amely viselkedést személyes indítékok motiválnak. s a remény. amelyet az együttélés megingat. A tagok közös eredetű megoldatlan konfliktusa. A lényeg tehát a partnerideál projekciója. Jürg Willi kollúzió modellje A kollúzió modellt a ’70-es években dolgozta ki Jürg Willi zürichi pszichiáter és párterapeuta. 34 . Jung (1927. elfojtást (amely neurózishoz vezet) és a szublimálást.négyféle ösztönsorsot különböztetett meg: ellentétbe átcsapás (pl. Szerinte a lelki összhang feltétele. szeretetből a gyűlöletbe). amely a fel nem ismert csökkentértékűség érzéséből ered. a valóságban azonban kioltják egymásból a neurotikus mechanizmusokat. a kölcsönös alkalmazkodás. s ez belső konfliktusokkal jár. 2002) megakadályozhatja az egyéni fejlődési folyamatokat. együttműködés teszi sikeressé a krízisekkel való megküzdést.

az egymásra hagyatkozás. A pár tagjainak személyes fejlődésében közös eredetű ödipális konfliktust talált jellemzőnek. a személytelen kommunikációt. az interakció kényszeredettségét. hogy egyik fél alárendelődhessen a másiknak. − Az asszony „apa” szerepet tölt be férje mellett: 35 . Ez helyzettől függően változik. illetve egyfajta kollúzióra épül. mintha szülővé akarnának válni. hogy a kapcsolatuk olyan stabilitást mutat. a bizalom légköre nem adott. 2006). hiszen az riválisa lenne. Manifeszt szinten a beteljesedés (gyermekáldás) felé törekednek. a partnerek szülő-gyerek kapcsolatban élnek: A házastársi kapcsolatban működik egy egyensúlyteremtő erő. Szerinte sok esetben a lélektani elemzés arra világít rá.5. hogy a gyermekvállalással járó közös felelősségérzet. Funkcionális meddő párkapcsolatok esetében gyakran megfigyelhető. amelyben a valóságban nincs is helye a gyermeknek. amely ödipális dinamikát eredményez: a vágy és a beteljesedés elmaradása. Az ilyen kapcsolati pszichodinamikák a következők lehetnek: 1. „köztes létet” hoznak létre. amellyel átmeneti érzelmi állapotot. Funkcionális meddőség esetén fennálló párkapcsolati dinamikák Bakó (2002) a funkcionális meddő párok esetében jellemzőnek találta a szegényes együttműködést. dédelgeti. tudattalan szinten azonban ennek meghiúsítását remélik. de kiskorúként kezeli. a kapcsolatban a szexualitás szinte teljesen háttérbe szorul. amely szükségszerűen megoldható konfliktusokat is jelent. A szülőszerepet viselő fél a gyerekstátuszba szoruló felet tudattalanul alkalmatlannak ítéli a szülőszerepre. továbbá azt figyelte meg. Ilyen esetben már a párválasztás is azt a célt szolgálja. C. Ugyanakkor a valódi gyermek pedig fenyegetettséget jelent a gyermek státuszban megrekedt félnek. 5. hogy az ilyen „erőpróbáktól” mentesülni kívánnak (C Molnár. Asszony a férjét szelídnek értékeli. mintha önálló családjuk lenne. A vágyakozás ezen ismétlődése jellemzi a meddőség lélektani dinamikáját is. gondoskodik róla. Molnár (2006) szerint a funkcionális meddőség oka a párkapcsolat pszichodinamikájában rejlik. A kollúzió központi témája a „mintha” jelleg: mintha felnőttek lennének. elsősorban a kompetencia vonatkozásában: ki miben kompetens. mint egy gyermek. kétségesség tenné addigi helyzetét. Szülő-gyerek kapcsolati mintában a következő mintázatok lehetségesek: − Az asszony „anya” szerepet tölt be férje mellett: − A férj a feleségnek érzelmileg fontos.

elégedett vele. szerencsétlennek önállótlannak tartja. hanem munkája. társadalmi szerepe tekintetében egyaránt. sok esetben még a háztartás tekintetében is. kontrolláló attitűd jellemezte. mihasznának. s a házassággal és a gyerekkel próbálják bizonyítani a világnak. a gyermek is mint „produktum” jelenik meg életükben. 6. 36 . Tényleges gyermek szintén veszélyeztetné ezt a kényelmes helyzetet amelyben élnek. és a saját nemi szereppel ellentétes attitűd és viselkedés is megnyilvánulhat. hogy fenti esetekben nem feltétlenül az a siker. A NEMI SZEREP ÉS A FELNŐTT SZEREP ÖSSZEFÜGGÉSEINEK VIZSGÁLATA 6. számos kutatás kimutatta az apa befolyását a lánya önbecsülésére (Down’s and Miller 1998. A SZÜLŐI BÁNÁSMÓD. nemcsak a családi élet szervezése tekintetében. A partnerek „testvéri” kapcsolatban élnek: Ilyen esetben a felek egymást. Jacobvitz and Bush 1996. Lamb (1975) kutatása kiemelte az apa szerepét a gyermekek fejlődésében. ha a házaspár gyermek iránti vágya asszisztált reprodukciós technikákkal teljesül. Molnár szerint a funkcionálisan meddő párkapcsolatban az egyik. − Feleség a férjét irányítja. Mint látható C. A gyermektelenség ilyen tekintetében a teljesítményük kudarca. A szülői otthont a hideg. vagy mindkét fél gyerekszerepben van. hanem szükséges lenne a párkapcsolat szerepzavarának oldása is pszichoterápiás beavatkozással. ezért sok esetben menekültek onnan. − A férj „anya” szerepet tölt be felesége mellett: − A férj szerető. Az apa szerepe a lány nőiességének alakulásában A szakirodalomban olyan kutatást nem találtam. A feleség viszont teljesen férjére van utalva. Mindkét fél erősen perfekcionista. − A férj „apa” szerepet tölt be felesége mellett − Férj magas követelményeket állít felesége elé. C Molnár kiemeli. idézi Mori 1999). leértékeli. meleg érzelmeket táplál felesége irányában. 2. hogy felnőttek.1. amely az apa szerepét vizsgálta volna az ismeretlen eredetű meddőség esetében. mint két segítő barátot jellemzik.

hogy eredményeik konzisztensek a szociális tanuláselmélet nemi szerep tanulás elméletével (Bandura. a funkcionális meddő nők anyával való identifikációs problémáit pedig a pszichoanalitikus elméletalkotók taglalták (Kroger (1952) és McLeod (1964) (idézi Friday. 1974) befolyását vizsgálta a lány önbecsülésére (self-esteem). Nathanson Y. nonkonform nőket a társadalom maszkulinnak értékeli” (Pápay 2007). Worell és Kelley (1976) azt találta.J.E. Számos más vizsgálat azonban ezt nem tudta megerősíteni. illetve „a független. a meddő nők emelkedett szorongása és depressziója a férj támogatásának hiányával is összefügg. 1977. hogy a meddő nők alacsonyabb önbecsülésűek.. hogy a tanulmányok. hogy az érdeklődés és kognitív kihívások behelyettesíthetők a szokásos anyai melegséggel és involválódással.. Callan V. ha az azonos nemű szülőnek nemi szereppel ellentétes típusú viselkedése van. A vizsgálat sajnos nem tett különbséget funkcionális és organikus meddők között. Abbey A. (1987).. Mori (1999) kutatása pedig kimondottan az apa lányával való kapcsolatának és a lány nemi szerepének. (1988) azt találta. hogy a maszkulin típusú nőket apjuk inkább önállóságra. Mikulincer M... nőiességének (Feminity lásd Bem.. (1991). kettéoszlanak: a kutatások egy része (Hynes J.J. Walters 1963 és Heilbrun 1973 idézi Worell és Kelly 1976). Terry D. mely szerint a nem tradicionális nemi szerep együtt jár magasabb szülői érzelmi kifejezéssel férfiak és magasabb szülői intellektuális teljesítmények elérésére való bátorítással nők esetén. Mori az apai túlvédés (Overprotection) és a lány nőiessége és önbecsülése között szignifikáns negatív korrelációt talált. (1992). A maszkulin típusú nőket összehasonlítva az androgünökkel (PRF ANDRO Scale Berzins (1975) idézi Kelly és Worell 1976) azt találta. Andrews. A nő önbecsülése összefügg nőiességével (Mori 1999). Gallons C. Show P. Greil idézi. Szerintük nincs arra semmiféle bizonyíték. női mintaként úgy írták le.J. melyek a női önbecsülést vizsgálták meddő nőknél. Worell és Kelley azt állítja. Johnston M. függetlenségre és a szociális nonkonformitásra nevelte.C. Show R.. mint akinek a viselkedése azt demonstrálta. hogy a maszkulin típusú nőket bármelyik szülője is ellenségesen nevelte vagy visszautasította. hogy az androgünök nagyobb anyai involválódásról és kisebb apai engedékenységről számoltak be. Az androgünök anyjukat. Matsubayashi és mtsai (2004) azt találták. (1990).. Callan V. Halman L. Kedem P. mint a nem meddők. 37 . idézi Bakó 2002). Ugyanakkor az androgün jellemzők jelenlétének valószínűsége akkor a legnagyobb.

Nem az örök gyermek állapotában léteznek. hogy bizonyos helyzetben nem felnőtt módon. örömei gyermeki örömök lesznek. Gyakran megesik velük. hogy hevesen és meggondolatlanul döntenek. mégis tétován várnak valakinek a tanácsára. Sokszor talál létmódja igazolására olyan hivatást. de valójában nem a tevékenységei lényegesek a szindróma felismerésében. s mindenekelőtt az elköteleződéseket kerüli. 6. A személyiségfejlődés elakadása. A Berne-féle „Ne nőj fel!” gátló parancsot testesíti meg. hogy szeretne felnőtté válni. már túl is léptek azon. amely konzerválja a jól ismert. Az a közös az ilyen személyekben. Néhány embernél azonban állandósulnak ezek a magatartásformák. A másik típushoz tartoznak az elhúzódó serdülőkori krízisben lévő személyek. mintha megrekedtek volna a serdülőkorban. nem a feladatokkal arányosan és felelősen viselkedett. akik az előbbiekhez képest a fejlődés megakadásának egy másik típusát képviselik: ők önazonosságuk problémái miatt fordulnak szakemberhez. Elképzelnek egy számukra fontos személyt. és elmenekült a cselekvés elől. Kifejezetten szeretnének megszabadulni a Pán Péter-jelenségtől. Ezt az állapotot egy ellentmondás jellemzi: a felnőtt korú serdülők vágyakoznak a változás iránt. sőt. panaszokkal. Bizonytalanok. Meg kell különböztetni a fejlődés elakadásának két lehetséges formáját: az „örök gyermeket”.2. hanem lélekben már eljutottak a serdülőkorba – 38 . Az egyik típus az „örök gyermek” vagy „Pán Péter-szindróma” a gyerekkor fejlődési szintjén megrekedt felnőtt ember jellemzője. Ez az állapot súlyos zavarokat jelenthet az egyén számára. hogy mely életkorban akad el a személyiség fejlődése (Túri. mi lenne a megfelelő cselekedet. azaz felnőttként . aki nem vállal az életkorának megfelelő tevékenységeket. ahogyan megéli identitását. biztonságos gyermeki létet. és az elhúzódó serdülőkort avagy a felnőtt korú serdülők krízisét. általában különféle tünetekkel. vagy ugyan tudják. hogy nem tudnak felnőni. 1999). de felnőttségük valódi kiteljesedése megrekedt. Fel sem merül benne. meghatározatlan elégtelenségérzéssel küszködve kér segítséget. és ha egyébként egészséges is. akinek viselkedése mintául szolgálhatna az adott helyzetben. miközben ellenállnak neki. hanem az a mód.gyerekszerepben Bárkivel előfordulhat. amelyben elfogadott a gyermeki viszonyulás kiélése. A tranzakcióanalízis nézőpontja szerint a sorskönyvi tudattalan döntés értelmében a Pán Péter típusú ember úgy döntött. hogy örök gyerek marad. A két típus eltér abban. más néven „Pán Péter-szindrómát”. Nem vállalja a felnőttség kihívásait. elakadt náluk a felnőttség kiteljesedése.

Érzelmi labilitásuk gyökere a „Ki vagyok én?”. családjuk. ezért kapcsolataik szegényesek. ha nem mutatja ki az érzéseit. 1999). hogy nem fognak felnőni. mely felfüggesztett elköteleződést jelent. gyermekeik. ha nem tartozik sehova. Alig vállalják az intimitást. ha…”. miközben a serdülő folyamatos keresésben van. vagy ha nem kerül bensőséges viszonyba másokkal. Egyfelől a „Ne nőj fel!” gátló parancs náluk is megfigyelhető. A jelen és a múlt egyetlen folyamatos jelenné olvad össze az érintetteknél. felszínesek. A tranzakcióanalízis szerint az érintetteknél kettős. Jellemző rájuk. azaz „Lehetsz a korodnak megfelelő. hogy kialakít egy hiedelmet. A gyerek a korlátokat úgy oldja fel. A jelenben átélt identitásproblémák sokszor hasonlóak azokhoz. Miközben a fejlődés megreked. vagyis az önmeghatározás megoldatlan és feszítő kérdése. Néha azonban előfordul a korai elköteleződés is. hogy felnőttek. hogy az érintettek látszólag felnőtt életmódot folytassanak: van munkájuk. hogy a serdülő felnőjön. de ehhez engedély társul: bizonyos feltételek mellett mégis fel lehet nőni. és a serdülőkori vagy gyermeki identitásukkal állnak szemben a jelen valóságával (Túri. 39 . mint azt a többi ember teszi. Ezekben a felnőtt emberekben folyamatosan az Erikson által leírt serdülőkori identitáskrízis munkál. hogy nehezen köteleződnek el. Marcia identitásstátusai közül a pszichoszociális moratórium írja le ezt az állapotot. ezért a folyamatos krízis állapotában élnek. ellentmondásos korai programozás figyelhető meg. de még nem határozták el magukat arra. mely szerint mégis felnőtté válhat.felnőttként. Az elhúzódó serdülőkor nem akadálya annak. A terápiában megjelenő felnőtt serdülők már nagyjából elszakadtak attól a sorskönyvi döntéstől. amelyben az Alávetett Gyermek engedelmeskedett a külső késztetésnek. melyeket a személy serdülőként és gyerekként is átélt. hogy fel fognak nőni. Egy „ál-Felnőtt” szerepben védik valódi sérülékeny énüket. de a terápiában mégis az derül ki. az egyént az „élteti”. hogy egyszer majd csak sikerül úgy élnie és éreznie. Ingadozik az önbizalom és a reménytelenség között. hiányoznak az életükből a valódi kötődések. amelyek egyenesen megakadályozzák azt. hogy nem hiszik el önmagukról. Ezek a feltételek valójában olyan tilalmakat tartalmaznak.

kor. Lucas és Oishi. de a házasság hatása nemek közötti eltérést mutat (Diener és mtsai. 2000. Ennek valószínűleg az egyik oka az. és mtsai. hogy a különböző demográfiai változók (pl. mint a házaspárok vagy az egyedül élők. Több hazai és nemzetközi vizsgálat is arra az eredményre jutott. személyiségétől és a kultúrától. jövedelem. 2002). Suh és Oishi. míg az individualista kultúrákban ez annyira nem jellemző (Diener. végzettség. A személy kognitív és affektív értékelése saját életével kapcsolatban egy átfogó fogalom. Az. céljaitól. szemben a nőkkel. hogy a férfiak többet profitálnak a házasságból. Ez utóbbi esetben valószínűleg a házasság szociális elfogadása és preferálása nagyban befolyásolja a jóllétet. családi állapot) növelik-e a szubjektív jóllétet. A SZUBJEKTÍV JÓLLÉT A Szubjektív Jóllétet csak a Párkapcsolati minőséggel való összefüggéseinek feltérképezése miatt vizsgálom. mely a kellemes élmények megtapasztalását. A családi állapot pozitívan korrelál a szubjektív jólléttel. nagyobb arányban tartják jónak a házasságukat. A kollektivista kultúrákban viszont a házasság nélkül együtt élő párok boldogtalanabbak. Az eltérő kulturális normák nagymértékben befolyásolják a szubjektív jóllét meghatározóit. A párkapcsolat ilyen típusú védőfaktor-szerepe a férfiaknál az élettársi kapcsolatokra már nem vonatkozik. hogy a nőkre nagyon sok feladat hárul a munkahelyük mellett otthon. a negatív hangulatok alacsony. idézi Diener és mtsai. függ a személyek értékeitől. amelyben élnek (Diener. 2002). 7. 2002). mint a nők. csak a házasságra. 40 . és az élettel való elégedettség magas szintjét egyaránt magában foglalja (Diener. 2002). Gohm. A házasság nélkül együtt élő személyek az individualista társadalmakban boldogabbak a házas vagy egyedül élő társaiknál. a családban is és ez negatívan befolyásolja a boldogság-szintjüket.

8. AZ ISMERETLEN EREDETŰ MEDDŐSÉGGEL EGYÜTTJÁRÓ PSZICHO-

SZOCIÁLIS VÁLTOZÓK FELTÁRÁSÁRA HASZNÁLT MODELL

8.1. Feltételezett összefüggéseim

Az ismeretlen eredetű meddőségről és a mögötte álló tényezőkről feltételezett
összefüggéseimet szemlélteti az alábbi l. ábra.
A szakirodalmi kutatások nagyon felkeltették érdeklődésemet a Felnőtt- és Nemi
szerep valamint a Meddőség fennállásának illetve típusának kapcsolataira.
Kutatásomban megvizsgálom a Szülői Bánásmód és a Családi Diszfunkcionalitás
együttjárását a Felnőtt- és Nemi szerepekkel, valamint a Szülői Bánásmód és a Családi
Diszfunkcionalitás Meddőséggel (meddő - nem meddő) és a meddőség típusával
(ismeretlen eredetű avagy organikus) való kapcsolatát.
Kíváncsi vagyok arra is, milyen a Felnőtt- és Nemi szerep és a Párkapcsolati
Minőség valamint a WHO Jóllét index kapcsolata.
Az általam készített Felnőtt- és Nemi szerepkérdőívet összehasonlítom a már
nemzetközileg is sokszor használt Bem-féle Nemi szerep Kérdőívvel (BSRI).
Megvizsgálom a Szülői Bánásmód és a Családi Diszfunkcionalitás összefüggéseit a
Párkapcsolati Minőséggel.

41

1. ábra Az Ismeretlen eredetű meddőséggel együttjáró pszichoszociális változók feltárására használt modell

9. HIPOTÉZISEK:

9.1. A szülői bánásmód kapcsolata a felnőtt és nemi szerepekkel

− Azok a nők, akik kevesebb szeretet-törődést kaptak az anyuktól,
illetve az apjuktól, kevésbé lesznek nőiesek, és társnak is olyan férfit
választanak, akiben a nőiesség alacsonyabb, vagy legalábbis
alacsonyabbnak látják.
− Azok a nők, akiknek az apjuk magasabb Túlvédést mutatott
feléjük, olyan társat választanak, akik férfiasabbak, vagy legalábbis
férfiasabbnak látják őket.
− Feltételezésem, hogy akik gyerekkorukban kevés szeretetet és
fokozott apai korlátozást vagy túlvédést éltek meg, azok felnőttkorukban
jellemzően „szülő-gyerek kapcsolatban” illetve „házastársi testvéri
kapcsolatban” élnek házastársukkal/élettársukkal.

9.2. A családi diszfunkcionalitás kapcsolata a felnőtt és nemi szerepekkel

− Feltételezésem szerint a Szülői elhanyagolást és a Lelki
bántalmazást átélt nők kevésbé válnak Nőiessé és inkább gyerekszerepbe
szorultak, így párkapcsolatukban is gyerekszerepben vannak.
− Feltételezem, hogy a szülőkkel való jó kapcsolat (azaz nem
jellemző a Családi Diszfunkcionalitás) eredményeképpen a nők Felnőttesek,
mind Férfi, mind Női, mind Felnőtt szerepükben magasabbak értékeket
érnek el.
− A férfiakra vonatkozóan: feltételezésem szerint azok a nők, aki
több lelki és fizikai bántalmazást éltek át gyerekkorukban, férfiasabb társat
választanak, vagy legalábbis férfiasabbnak látják őt.

9.3. A Szülői bánásmód és Családi diszfunkcionalitás kapcsolata a
Párkapcsolati minőséggel

− Feltételezésem szerint mind az anyai, mind az apai Szeretet-
törődés csökkenti a későbbi párkapcsolati feszültséget azáltal, hogy
együttjár a Jelenlegi párkapcsolattal való fokozottabb elégedettséggel.

42

− Feltételezem, hogy az anyai Túlvédés együttjár a fokozott
párkapcsolati feszültséggel, és a mérsékeltebb Jelenlegi párkapcsolattal való
elégedettséggel.
− Feltételezésem szerint a Szülői elhanyagolás valamint a Lelki
bántalmazás és általában a Családi diszfunkcionalitás együttjár a későbbi
fokozott párkapcsolati feszültséggel és mérsékeltebb Jelenlegi
párkapcsolattal való elégedettséggel.
− Feltételezésem szerint a gyerekkorban megélt fizikai bántalmazás
együttjár a későbbi fokozott párkapcsolati feszültséggel és mérsékeltebb
Jelenlegi párkapcsolattal való elégedettséggel.

9.4. A párkapcsolati minőség kapcsolata a WHO jóléttel

− Feltételezésem szerint a magasabb életminőségű párok esetében
alacsonyabb a párkapcsolati Feszültség, azáltal, hogy Jelenlegi
párkapcsolattal való elégedettség magasabb.
− Mindemellett azt is feltételezem, hogy a magasabb
életminőséggel rendelkezők Vágyott párkapcsolati minősége is magasabb.

9.5. A meddőség hátterének vizsgálata

− A meddőség kapcsolata a szülőcsaláddal
− Feltételezésem szerint az Ismeretlen eredetű meddők nagyobb
apai és anyai túlvédést és korlátozást éltek át gyerekkorukban, mint az
Organikusan meddők vagy a Spontán teherbeesettek, azaz a
kontrollcsoport.
− Feltételezem, hogy az Ismeretlen eredetű meddők kisebb
mértékben részesültek a Szeretet-törődésben, mint az organikus meddők
vagy a kontrollcsoport.
− A meddőség kapcsolata a jelenlegi felnőtt és nemi szerepekkel
− Feltételezem, hogy az Ismeretlen eredetű meddő nők jobban
tagadják nemi szerepüket, azaz alacsonyabb értéket mutatnak
nőiességben, mint azok a nők, akik spontán állapotosak lettek vagy
organikus meddők.
− Feltételezem, hogy az Ismeretlen eredetű meddő nők gyakrabban
élnek házastársi szülő-gyerek vagy testvéri kapcsolatban, azaz

43

mint az organikus meddők vagy a spontán teherbeesettek. gyakrabban szerepelnek gyerekszerepben ők vagy társuk. azaz a kontrollcsoport. mint az organikus meddők vagy a kontrollcsoport. − A meddőség kapcsolata a jelenlegi párkapcsolati és életminőséggel − A feltételezésem szerint az Ismeretlen eredetű meddők elégedettebbek párkapcsolatukkal. 44 .

apa 0.apa 0.8359 Bánásmód Szeretet-törődés .anya 0.9290 Túlvédés . Az új faktorokban nagy súllyal szereplő tételek tartalmát figyelembe véve adták a skáláknak a Túlvédés és Korlátozás nevet.anya 0. hogy az eredetileg bipoláris „Overprotection” faktor két külön faktorra vált szét. sz. III.7990 Szülői Korlátozás . függetlenség bátorítása-korlátozás dimenziókban. MÓDSZEREK 1. A magyar változat kidolgozói úgy találták. A kérdőív eredeti változatát a Parental Bonding Instrument-et 1979-ben publikálta Parker és mtsai.8941 Túlvédés . A kérdőívet a vizsgálati személyeknek az anyjára és az apjára vonatkozóan is ki kellett tölteniük. a Túlvédés (7 tétel) és a Korlátozás (6 tétel) (lásd 11. A skálákat nemzetközi és hazai összehasonlítás megkönnyítése érdekében 0 minimumértékre transzformáltam. sz. melléklet) (Tóth. 0−18 értékeket vehettek fel. melléklet) dimenziókat.8159 Korlátozás . táblázat A Szülői Bánásmód Kérdőív megbízhatóságának vizsgálata A megbízhatóság-vizsgálat eredményeképpen megállapítottam.1. A kérdőív megbízhatóságát Cronbach-alfával és item-maradék analízissel vizsgáltam. 1999) használtam a szülői háttér feltérképezésének érdekében.anya 0. A 3 faktoros struktúrát megerősítette Heider és mtsai (2005) 6 országra kiterjedő kutatása is. Szülői Bánásmód Kérdőív – H-PBI A Szülői Bánásmód Kérdőív magyar változatát (lásd 7.8599 1. Szeretet-törődés . A kérdőívben szereplő 4-fokú Lickert-skálán (1-4-ig) megítélendő 25 tétel 3 skálát képzett: a Szeretet-törődés (12 tétel).apa 0. Így az alskálák rendre 0−36. FELHASZNÁLT KÉRDŐÍVEK 1. hogy a Szülői Bánásmód Kérdőív skálái jól használhatóak a további elemzésekben. 45 . Az eredeti kérdőív a gyermekkori szülői bánásmód percepcióját mérte a szülő-gyerek kapcsolat szempontjából fontosnak tartott szeretet-elutasítás. 0−21.

sz.3. hogy a Családi Diszfunkcionalitás Kérdőív főskálája és alskálái jól használhatóak a további elemzésekben. melléklet). 10 a Lelki bántalmazásra és 2 a Szüleivel való kapcsolatra vonatkozott (lásd 13.9323 2. 46 . mint az Organikus okból meddő vagy Spontán teherbeesett nők. hogy az Ismeretlen eredetű meddők tagadják nemi szerepüket. Az alskálák mellett kiszámítottam az összesített Családi diszfunkcionalitás értékét is. melléklet) a következő pszichés károsító tényezőket vizsgálta:. hogy az Ismeretlen eredetű meddők inkább szülő-gyerek vagy infantilis gyermeki kapcsolatban élnek (házas)párjukkal. amelyeket a vizsgálati személyek egy 4-fokú Lickert-skálán értékeltek. 1. A Családi Diszfunkcionalitás Kérdőív összeállításakor a Kozma (2004) által kifejlesztett kérdőívet vettem alapul. A főskála és az alskálák megbízhatóságát Cronbach-alfával és item-maradék analízissel vizsgáltam. sz. Felnőtt és Nemi Szerep Kérdőív − Elővizsgálat Hipotéziseim közé tartozott az a feltételezés. maximum pontszám: 68. A kérdőív (lásd 9. amely a pszichopatológia által tárgyalt diszfunkcionális kötődés és az érzelmi szabályozás zavarának hátterében álló nem megfelelő szülői bánásmód körébe tartozó tényezők vizsgálatára épült. valamint a párválasztást befolyásoló Napier (1988) által is említett gyerekszerepek közül rákérdez azokra. 1. Azt is feltételeztem. A 17 tétele között 4 a Szülői elhanyagolásra.8912 diszfunkcio- nalitás Szüleivel való kapcsolata 0. azaz kevésbé nőiesek. Családi Diszfunkcionalitás Kérdőív A vizsgálat során figyelembe vettem a vizsgálati személy szülőcsaládjában előforduló diszfunkcionalitásokat. táblázat A Családi Diszfunkcionalitás Kérdőív megbízhatóságának vizsgálata A megbízhatóság-vizsgálat eredményeképpen megállapítottam. mint az Organikus okból meddő vagy Spontán teherbeesett nők. Kérdőív Skála/alskála Cronbach-alfa Szülői elhanyagolás 0.8973 Családi Lelki bántalmazás 0.6625 Családi diszfunkcionalitás 0. amelyek hajlamosíthatnak a gondoskodást és kontrollt igénylő partner választására. 1 a Fizikai bántalmazásra.2. amelyben természetesen a Szüleivel való kapcsolat tételei fordított itemként szerepeltek Elérhető minimum pontszám: 17.

1974). amelyek negatív vagy 47 . sz. A vizsgálat menete Saját megítélésem szerint összegyűjtöttem 28 számú jelzőt. Ennek vizsgálatára készítettem a Felnőtt és Nemi Szerep Kérdőívet (lásd. a nemek megoszlása az alábbi: 88 fő vett részt az elővizsgálatban. férfiasnak avagy gyerekesnek. Hólabda módszerrel haladva először a saját ismeretségi körömben vettem fel a kérdőíveket. nem 3. amelyek egyben férfias és nőies tényezőket is magunkban foglalnak (Bem. Összesen 88 kitöltött kérdőív érkezett vissza. amelyet nőiesnek. A válaszadók átlagéletkora: 34 év volt. A tulajdonságlistából első körben azokat a tételeket hagytam meg a kialakítandó Felnőtt és Nemi Szerep Kérdőív Gyerek/felnőtt skálájában. felnőttesnek tartottam. 10 percet vett igénybe. melyből mind értékelhető volt. sz. akik személyesen vagy postán (anonim módon) juttatták vissza hozzám a kitöltött anyagot. a legfiatalabb 17 éves. A tulajdonságlista férfi megítélése és kitöltése kb. nő Vizsgálati elrendezés: az 1 oldalas tulajdonságlistát (2. férfias és nőies tulajdonságnak azokat. felnőttes. Módszerek Minta: A kérdőívet 18. Melléklet) személyesen vagy e-mail-en juttattam el a vizsgálati személyekhez. Ugyanakkor a férfias és a nőies tulajdonságokat külön skáláztattam. majd ismerőseim ismerősei körében is. 8. 42 férfi és 46 nő. A válaszadók közül mindenki nyilatkozott a neméről. Összesen 134 személyt kértem fel a kérdőív kitöltésére. így bővítve a megkérdezettek körét. Ezek szerint a legidősebb válaszadó 61 éves. Az eredeti elképzelés szerint a gyerekes és a felnőttes tulajdonságokat egymás ellentéteinek tartottam. Az összegyűjtött tulajdonságlista tételeit a vizsgálati személyeknek 1−10-ig kellett értékelniük: mennyire tartják gyerekes vs. életévüket betöltött magyar állampolgárok töltötték ki. táblázat Nemi eloszlás a teljes mintában A születési évét is mindenki megválaszolta. megadva ezzel azt a lehetőséget. hogy olyan tulajdonságokat is találjak. melléklet).

azaz amelyik tétel jellemző volt a nőkre. döntéshozó. A férfias és nőies tulajdonságokból szintén a szignifikánsan átlagérték fölött levőkkel dolgoztam. önállótlan. domináns. Eredmények Gyerek/felnőtt szerep skálába 6 pozitív itemként szereplő gyerekre jellemző. hogy ezeknél a közös tételeknél a férfias 48 . szorgos. aranyos Gyermek/felnőtt alskálába tartozó tételek: . Általában elmondható. erőszakos. A férfias és nőies tulajdonságokból a 7. felelősségteljes. elvárásokat támasztó Nőies alskálába tartozó tételek: gondoskodó. hogy döntő többségben a két nemre jellemző itemek elkülönültek. Megbeszélés Bár a Férfiasság és a Nőiesség tételeit elméleti megfontolások alapján az elővizsgálatban szándékosan külön dimenzióként teszteltem és nem mint egymás ellentéteikét kezeltem. Így ezt a 4 tételt a végső skálából kihagytam. Érdekes volt továbbá. gyerekes. aranyos. szeretetteli. az a vizsgálat alapján nem bizonyult jellemzőnek a férfiakra. dédelgetnivaló. kiszolgáltatott. míg 13 felnőttre jellemző fordított tétel maradt bent. amelyek legkevésbé tértek el a pilot- vizsgálatban az átlagértékektől. felelősségteljes. szelíd. felelősségteljes. Így a Gyerek/felnőtt skála 6 egyenes és 9 fordított tételt tartalmazott. szigorú.Fordított tételek: szexi. elvárásokat támasztó. szexi. Az item-maradék analízis kimutatta. segítőkész. domináns. A negatív. A statisztikai elemzéseket egymintás t-próbával hajtottam végre. engedékeny. míg a Nőiesség skálában 13 tétel szerepelt. szigorú. amelyeket valamelyik nemnél és a Gyerek/felnőtt szerepnél is szerepeltek sajátságos mintázatot mutattak. kemény. Ezek voltak azok a tételek. kedves. A 89 fővel elvégzett későbbi Meddő Párok Párkapcsolati Dinamikájának Vizsgálata alapján tovább finomítottam ezt a skálát. finom.pozitív irányban szignifikánsan különböztek az 5. dédelgetnivaló. melegszívű. Így a Férfiasság skálában 8. . hogy 4 felnőttjellemzőt mutató tétel gyengébben illeszkedik a skálába.5-ös átlagértéktől. puha. illetve fordított tételként kerültek be a skálába.0 feletti átlagértékkel rendelkező tételek maradtak bent. hogy azok a tételek. illetve pozitív irányú eltérést mutató tételek egyenes. kemény. Férfias alskálába tartozó tételek: határozott.Egyenes tételek: áldozat. mégis az derült ki. gondoskodó. határozott. döntéshozó.

a differenciálatlanok esetében pedig az én-sémának nincs nemi séma része. a nőieseket gyerekesnek minősítették.önmaga 0.társ 0. azaz mennyire tette belsővé a nem-specifikus elvárásokat.önmaga 0.tulajdonságokat felnőttesnek. A Férfiasság dimenzióba 8.7704 Férfiasság . mind társukra vonatkozóan egy-egy 7-fokú Lickert-skálán kellett értékelniük. Az androgünök esetében az énsémájuknak van nőies és a férfias része is. melléklet).társ 0.7818 Felnőtt és Nőiesség . A Gyerek/felnőtt szerep 15 tétele közül 6 vonatkozott a gyerek szerepre és 9 a felnőtt szerepre. Így ez a skála 15 és 105 között mért.önmaga 0. a Férfiasság és a Nőiesség − jól használhatóak a további elemzésekben. így ezek 8 és 56.7173 Férfiasság . a Férfiasságot és a Nőiességet.8691 4. A kérdőív 36 tételét a vizsgálati személyeknek mind saját magukra.8700 Nemi Szerep Kérdőív Gyerek/felnőtt szerep . hogy a Felnőtt és Nemi Szerep Kérdőív mindhárom skálája − a Gyerek/felnőtt szerep. A 3 skála megbízhatóságát Cronbach-alfával és item-maradék analízissel vizsgáltam.4. semleges jellemzőt. A Bem Sex Role Inventory 60 tulajdonságból álló lista (lásd 6 B sz.társ 0. hanem két független dimenzió. illetve 13 és 91 közötti értékeket vehetett fel. Bem (1974) szerint a feminitás és maszkulinitás nem egyetlen bipoláris. Bem-féle Nemi Szerep Kérdőív Az eredeti nemi szerep teszt annak felmérésére készült. 1. mennyire fogadja el azokat magára vonatkozónak. táblázat A Felnőtt és Nemi Szerep Kérdőív megbízhatóságának vizsgálata A megbízhatóság-vizsgálat eredményeképpen megállapítottam. Az elővizsgálat alapján kialakított Felnőtt és Nemi Szerep Kérdőív Az elővizsgálat eredményeképpen kialakított Felnőtt és Nemi Szerep Kérdőív 3 dimenzióban mér: a Gyerek/felnőtt szerepet. amely 20 nőknek és 20 férfiaknak kívánatosnak tartott jellemzőt tartalmaz. Kérdőív Skála Cronbach-alfa Gyerek/felnőtt szerep . hogy az egyén személyisége mennyiben igazodott biológiai neméhez. amelyekkel a társadalmi elvárásoknak való 49 .8425 Nőiesség . míg a Nőiesség dimenzióba 13 tétel került. valamint 20 nemre nem jellemző.

A kérdőívben szereplő 5-fokú Lickert-skálán megítélendő 30 tételből egyetlen egy fordított item szerepel: az 50 . maximumértéke 140. a Femininitást és a Társadalmi kívánatosságot (lásd 12.önmaga 0.megfelelési hajlam mérhető. melléklet). Ezt azonban a későbbi kutatások nem tudták bebizonyítani (Lubinski és mtsai 1983). hogy a Bem-féle Nemi Szerep Kérdőív skálái jól használhatóak a további elemzésekben.5. Bem koncepciója az volt. az egyenlőség.7895 Társadalmi kívánatosság .8592 5. A kérdőív 60 tételét a vizsgálati személyeknek mind saját magukra. a rugalmasság és a kölcsönösség dimenzióit térképezi fel. Kérdőív Skála Cronbach-alfa Maszkulinitás .8850 Femininitás . A kérdőív megbízhatóságát Cronbach-alfával és item-maradék analízissel vizsgáltam. 1.önmaga 0.társ 0.7958 nemi szerep Maszkulinitás .társ 0. hogy a Társadalmi kívánatosság dimenzió csak töltelékskálaként szolgált a nemi szerepek tesztelésében. Tekintettel arra. melléklet) használtam (Kozma.8709 Femininitás . 2004) amely az intimitás. táblázat A Bem-féle Nemi Szerep Kérdőív megbízhatóságának vizsgálata A megbízhatóság-vizsgálat eredményeképpen megállapítottam. sz. a hatalom. ezért ezt a skálát a későbbiekben nem használtam.társ 0. A pszichológiai és funkcionális meddőség háttértényezői között számba vettem a saját és ellenkező nem szerepével való azonosulást. akik nem ragaszkodnak a férfias illetve nőies elvárásokhoz. Párkapcsolati Minőség Kérdőív A párkapcsolati minőség mérésére olyan magyar populáción bemért kérdőívet (10. A 20-20 tételt tartalmazó skála mindegyikének elérhető minimumértéke 20. az elköteleződés.önmaga 0. A kérdőívet a vizsgálati személyeknek a jelenlegi és a vágyott kapcsolatukra vonatkozóan is ki kellett tölteniük. sz. a szenvedély.7591 Bem-féle Társadalmi kívánatosság . mind társukra vonatkozóan egy 7-fokú Lickert- skálán kellett értékelniük. hogy pszichológiailag egészségesebbek az androgünök. A Bem-féle Nemi Szerep Kérdőív 3 dimenziót mér: a Maszkulinitást. A BSRI-vel az általam készített Felnőtt és Nemi szerep kérdőívet is ellenőriztem egy nemzetközileg is sokszor használt kérdőívvel.

mind a kettő között húzódó Feszültség dimenziója jól használhatóak a további elemzésekben. 2002 6. melléklet) a SOTE I. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Asszisztált Reprodukciós Osztályának és a Róbert Károly Magánklinika Meddőségi Centrumának páciensei töltötték ki. de 8-an nem nevezték meg. 26 organikus meddő 16 funkcionális meddő nő vett részt a vizsgálatban. hogy a Párkapcsolati Minőség Kérdőív mind Jelenlegi és Vágyott kapcsolati minőség.„Egyedül döntök nagy kérdésekben”. Jele Párkapcso-lati 1. sz. amely 0 és 120 közötti értéket vehetett fel.7373 volt. hogy az önbeszámolás alapján értékelt életminőség együttjár-e a minőség párkapcsolati minőség változásával. Kérdőív 6. táblázat A Párkapcsolati Minőség Kérdőív megbízhatóságának vizsgálata A megbízhatóság-vizsgálat eredményeképpen megállapítottam. Eredetileg 65 nőt kértem fel a vizsgálatra. MINTA Vizsgálati minta: a kérdőíveket (1. Minden tételnél külön-külön vizsgáltam a jelenlegi és vágyott érték különbségének abszolút értékét. A vizsgálati személyek jelenlegi életminőségének vizsgálatára a WHO Jóllét Index magyar mintán bemért rövidített változatát használtam (Kopp. Sz. A kérdőív megbízhatóságát Fes Cronbach-alfával és item-maradék vizsgáltam. A kérdőív megbízhatóságát Cronbach-alfával és item-maradék analízissel vizsgáltam. Az így képzett értékek összege adta a Párkapcsolati minőség − Feszültség skáláját. 2. melléklet idézi Rózsa és mtsai 2006). amely egyfajta a párkapcsolattal kapcsolatos feszültséget jelzi.6. így adataik csak ott szerepelnek a vizsgálatban. ebből összesen 50-en töltötték ki a kérdőíveket. WHO Jóllét Index Vág Kíváncsi voltam. Kiszámítottam a jelenlegi és a vágyott párkapcsolat minőségét. hogy mi meddőségük oka. amely 30 és 150 pont között mért. A Cronbach-alfa értéke 0. A rövidített kérdőív 5 tételt tartalmazott. így a kérdőívet jól használhatónak analízissel értékeltem a további vizsgálataimhoz. ahol a 51 .

aki a fenti kritériumnak megfelel és a meddőség okaként megnevezte az ismeretlen eredetet. elvetélt vagy önkéntesen abortálta (nem történt élveszülés). akik spontán teherbe estek és egészséges csecsemőt szültek. és azóta legalább 1 éve tartó fogamzásgátlás nélküli aktív szexuális kapcsolatban nem történt teherbeesés. Kor tekintetében a vizsgálati személyek közül 9-an 18-30 év közöttiek. táblázat A vizsgálati minta lakóhely szerinti megoszlása Nagyváros 52 . aki a fenti kritériumnak megfelel és a meddőség okaként megnevezte az organikus vagy hormonális eredetet. mint 42 éves. Normatív minta: a kontroll személyeket (39 fő) ismerőseimen keresztül kerestem meg a vizsgálati részvételre való felkéréssel.9%). vagy ha volt. Ismeretlen eredetű meddő az. 15-an 35-42 közöttiek. nem vetéltek el és az orvos sem állapított meg semmiféle meddőségre utaló jelet esetükben.meddő nem meddő populációt hasonlítom össze. A lakóhely tekintetében a fővárosiak túlnyomóan szerepeltek a mintában (62. spontán estek teherbe. ebből 39-en töltötték ki a kérdőívet. A 8 fő adata nem szerepel a vizsgálat azon részében. ahol az organikus illetve funkcionális meddő csoportok összehasonlítását nézem. 26-en 30-35 év közöttiek. illetve ahol a funkcionális meddőket vizsgálom nem meddőkkel kapcsolatban. A kontrollcsoportban való részvételre 67 nőt kértem fel. lakóhely Főváros 7. A meddőséget a következőképpen határoztam meg vizsgálatomban: nem volt spontán terhes. Organikus meddő a vizsgálatomban az. hogy biztosan kiszűrjem az esetleges meddőséget: azaz már szültek. Kontrollcsoportba azokat vettem. 9-en 35-42 közöttiek és 1 fő több. Kor tekintetében a kontrollcsoport tagjai közül 29-en 30-35 év közöttiek. melyek feldolgozhatóak voltak. A kontrollcsoport választásában az vezérelt.

Az első felosztás szerint a Spontán módon teherbe esettek csoportját hasonlítottam össze azokkal. azt a meddőségi vizsgálatokra várakozva kitöltötték. míg a másik csoportba az Organikus okok miatt meddők. akik megfelelnek a meddőség kritériumának: azaz fogamzásgátlás-mentes legalább 1 éve tartó nemi élet ellenére nem voltak még állapotosak. hogy a stressz a meddőség oka avagy eredménye. Bár sok esetben a hormonális eltéréssel „rendelkezőket” az Ismeretlen eredetű csoportba sorolják. én ki szerettem volna szűrni a stressz okozta meddő állapotot. akiknél meddőségük hátterében sem hormonális. de a férfiak olyan kis számban mutatkoztak hajlandónak erre. Ebbe a második csoportba soroltam azokat a személyeket. 53 . A borítékokat lezárva hozták vissza az orvosnak. Eredetileg a meddő párt szerettem volna Közös Rorschach-hal is vizsgálni. 45 percet vett igénybe. hazavitték és lezárva adták vissza nekem személyesen. Az első csoportba az előbb említett Ismeretlen eredetű meddő nők kerültek. sem szervi eredetű okot nem találtak. akik bár voltak spontán állapotosak. Ez utóbbiakat Ismeretlen eredetű meddőnek hívom a továbbiakban. Normatív minta: A kérdőívet borítékban adtam át nekik. illetve néhány esetben postai úton (anonim módon). A második felosztás szerint a Spontán módon teherbe esetteket csak azokkal a nőkkel hasonlítottam össze. de elvetéltek. vagyis azok a nők. s a pár nőtagjának nézőpontjából vizsgáltam: a nő hogyan ítéli meg magát és párját a különböző paraméterek mentén. 3. vagy (az anonimitás biztosítása érdekében) dobták be a Meddőségi Centrumban lévő dobozba. vagy csak művi úton. A harmadik felosztásban csak a meddő nőket vizsgáltam. s a kérdőívemben meddőségük hátterében megjelölték az Ismeretlen eredetet. hiszen ez esetben nehéz differenciálni. lásd fentebb). VIZSGÁLATI ELRENDEZÉS Vizsgálati minta: A kérdőívet a vizsgálati személyek borítékban kapták meg orvosuktól. akiknél meddőségük hátterében találtak hormonális vagy szervi eredetű okot és ezt a kérdőívben megjelölték. A kérdőívek kitöltése kb. kihagytam az elemzésből (8 fő. akik még Nem voltak spontán módon állapotosak. A meddőség elemzésére három szempont szerint képeztem csoportokat a vizsgálati mintából. illetve azokat a nőket. Ha a meddőségük hátterében nem jelöltek meg semmit. hogy végül kérdőíveket alkalmaztam.

STATISZTIKAI PROGRAM Az adatok statisztikai feldolgozásához SPSS 11. Mivel a vizsgálati személyek korcsoportjáról volt csak információm. illetve az ellenkező nemre jellemző férfias mintázatot. 54 . hogy van-e szignifikáns különbség kor szerinti eloszlásban a képzett csoportok között. A családi diszfunkcionalitás kapcsolata a felnőtt és nemi szerepekkel Hasonlóan fontos kérdésnek mutatkozott. Tekintettel arra. hogy a kor hatása torzíthatja eredményeimet.3. A kapcsolat vizsgálatára Pearson-féle korrelációszámítást használtam. esetleg bántalmazás befolyásolja-e kimutatható módon a későbbi társkapcsolatában betöltött szerepeket. Ezért megvizsgáltam a családi diszfunkcionalitás és az általam készített Felnőtt és Nemi Szerep Kérdőív kapcsolatát a vizsgálati mintában a nők között. 5. A szülői bánásmód kapcsolata a felnőtt és nemi szerepekkel Érdekes kérdésnek mutatkozott. 4. hogy a felhasznált kérdőíveim és a kor között ki tudok-e mutatni összefüggést. STATISZTIKAI VIZSGÁLATOK 5. hogy a családon belüli fizikai és lelki elhanyagolás. valamint. Van-e befolyása arra. A kapcsolat vizsgálatára Pearson-féle korrelációszámítást használtam. Kor hatása Megvizsgáltam. illetve gyerekszerepben.0 programot használtam. megvizsgáltam. Ennek érdekében elemeztem a Szülői Bánásmód Kérdőív és az általam készített és pszichometriai szempontból tesztelt Felnőtt és Nemi Szerep Kérdőív kapcsolatát a vizsgálati mintában a nők között. hogy mennyire viszi nemének megfelelő nőies.2. 5.1. hogy milyen mértékben működik a társával felnőtt. 5. hogy a nők és szüleik viszonya mennyiben határozza meg a későbbiekben a saját családjukban betöltött szerepüket. ezért a kor és a felhasznált kérdőívek közötti kapcsolatot Spearman-féle rangkorrelációs eljárással vizsgáltam. amely ordinális skálának minősül.

5. 5. nem voltak spontán módon állapotosak. hogy a harmadik felosztás szerint különbséget tudtam kimutatni a két csoport átlagéletkorában. A szülői bánásmód és családi diszfunkcionalitás kapcsolata a párkapcsolati minőséggel Megvizsgáltam.6.5. a különböző szempontok szerint két csoportba osztott vizsgálati személyeknél: spontán módon teherbe esettek vs. A kapcsolatot Pearson-féle korrelációszámítással ellenőriztem. Ismeretlen eredetű meddők. Ismeretlen eredetű meddők vs. Meddőség oki hátterének vizsgálatában ezeknek a skáláknak az értékeit hasonlítottam össze. Férfiasság és Nőiesség skálák kapcsolatát a Bem-féle nemi szerepekkel. Tekintettel arra. A párkapcsolati minőség Jelenlegi. A felnőtt és nemi szerep kapcsolata a Bem-féle nemi szereppel módszer Az általam kifejlesztett Felnőtt és Nemi Szerep Kérdőív kongruens validitásának tesztelésére megvizsgáltam a Gyerek/felnőtt. spontán módon teherbe esetteket vs.4. 5. Az elemzést Pearson-féle korrelációvizsgálattal végeztem el. 5. ahol a kort kovariánsként szerepeltettem a modellben. A meddőség vizsgálata A meddőség kapcsolata a szülőcsaláddal A szülőcsalád hatásának mérésére a Szülői Bánásmód Kérdőívet és a Családi Diszfunkcionalitás Kérdőívet használtam. A párkapcsolati minőség kapcsolata a WHO jóléttel Feltételeztem. Így a csoportba tartozás korral való 55 . hogy a párkapcsolati minőség Jelenlegi.7. Mindhárom esetben a két csoportot a függetlenmintás t-próba általánosításaként adódó egyváltozós varianciaanalízissel vizsgáltam. Vágyott és Feszültség dimenziója összefügg az életminőség jelzésére szolgáló WHO Jóllét Indexszel. hogy a nők jelenlegi párkapcsolati minőségét mennyire befolyásolják a gyermekkori élmények: a szülők bánásmódja. ezért indokolt volt a csoportok összehasonlításának statisztikai vizsgálatában a kor hatását is figyelembe venni. organikus okok miatt meddők. valamint a kor több használt változónkkal is korrelációt mutatott. Vágyott és Feszültség dimenzióinak összevetését a szülői bánásmóddal és a családi diszfunkcionalitással Pearson-féle korrelációszámítással végeztem el. esetleg bántalmazás. valamint a családon belüli fizikai és lelki elhanyagolás.

56 . Az összehasonlítást itt is egyváltozós varianciaanalízissel végeztem el a kor hatásának kiszűrésével. A meddőség kapcsolata a jelenlegi párkapcsolati és életminőséggel Hasonlóan fontos kérdésként merült fel. hogy mennyiben függ össze a meddőség a párkapcsolati és életminőséggel. A Felnőtt és Nemi Szerep Kérdőív átlagértékeit mindhárom felosztás szerint itt is egyváltozós varianciaanalízissel hasonlítottam össze a kor hatásának kiszűrésével.korrigálás után maradt hatását tudtam elemezni. valamint a Nemi szerepek összefüggése a meddőséggel. A meddőség kapcsolata a Felnőtt és Nemi szerepekkel Dolgozatom alapvető hipotézisei közé tartozott a Gyerek/felnőtt. Ezért a Párkapcsolati Minőség Kérdőív és a WHO Jóllét Index átlagértékeit is összehasonlítottam a meddőség szempontjából 3 különböző módon két csoportba osztott vizsgálati személyre.

Azonban az 50 meddő nő közül 8 nem jelölte meg meddőségének fajtáját (azaz arra a kérdésre. 57 .007 9.5 240. hogy az Ismeretlen eredetű meddők életkora a vizsgált populációban magasabb. Volt-e élveszüléssel Spontán állapotos/ Meddőség tipusa spontán állapotos? Funkcionálisan meddő Korcsoport Teljes Spontán funkcionális funkcionális Igen Nem Organikus állapotos meddő m.0 0. Volt-e spontán állapotos élveszüléssel? 47.4 43. valamint a kor szerinti eloszlás különbségnek tesztelésére elvégzett Mann- Whitney rangkorrelációs tesztet. valamint Spontán állapotos és az Ismeretlen eredetű meddő csoportoké között. hogy volt-e spontán állapotos 50 fő válaszolt igennel.102 Meddőség tipusa 27.8 112. A további számítások szerint azonban 11 fő esetében az orvos megállapított meddőségi okot. 16 funkcionális és 26 organikus meddő. azonban a meddőség típusa szerinti csoportosításnál csak 42 fő. a meddő csoportba pedig 50 fő lett.) Így a meddő (funkcionális és organikus) csoportba 50 fő tartozik. Nem látható ugyanakkor szignifikáns különbség a Spontán állapotosok életkora és a Nem spontán állapotosoké.1 240. EREDMÉNYEK 1. táblázat A meddőség vizsgálatára létrehozott csoportok kor szerinti gyakorisági táblázat Mann-Whitney U. mint az Organikus okokból meddőkké. hogy „Mit mondanak az orvosok. mi meddőségük oka” semmit sem jelöltek meg. 18-30 9 9 8 30-35 55 29 26 29 8 8 13 35-42 24 9 15 9 8 8 5 Több. IV.2 32.5 17.1. azaz kontrollcsoportba 39 fő maradt. Mann-Whitney U-teszt Meddőség vizsgálatára létrehozott csoportok indexátlag érték szign.360 Spontán állapotos/ ismeretlen eredet meddő 26. Kiszámítottam a meddőség vizsgálatára különböző szempontok szerint létrehozott csoportok gyakorisági táblázatát.0 0. táblázat A meddőség vizsgálatára létrehozott csoportok kor szerinti homogenitásának tesztelése A Mann-Whitney U-teszt eredményeként látható.0 0. Leíró statisztikák Arra a kérdésre. Tehát a spontán terhes. így ők a meddő minta csoportjába tartoznak. mint 42 1 1 1 Összesen 89 39 50 39 16 16 26 8.

23. Korcsoport Felnőtt/gyerek szerep . p<0. 1.01.önmaga -0.30. táblázat A kor hatása és a vizsgált skálák közötti szignifikáns korrelációk (**: p<0. Kor hatása Használt skáláim többsége nem volt érzékeny a korra. p<0.25. r=0. és társnak is olyan férfit választanak. A Férfiasság dimenzióban csak a társra vonatkozóan találtam szignifikáns hatást. p<0.31** Bem-féle nemi szerep Maszkulinitás . Különösen tekintettel kell lenni azoknál skáláknál. p<0. akik férfiasabbak.01.28. hogy mind az apai.001).önmaga 0.30** 10. így Gyerek szerep skálája növekszik a korral. valamint a Bem-féle Nemi Szerep Kérdőív Maszkulinitás skálájának értéke a kor emelkedésével növekszik (rho=0. illetve az apjuktól. olyan társat választanak. r=0. Azok a nők.001) Különbséget találtam az Ismeretlen és az Organikus meddők életkori eloszlása között. p<0. amikor e két csoportot összehasonlítjuk. kevésbé lesznek nőiesek. mind az anyai szeretet-törődés növeli a későbbi Nőiességet (r=0. 1.31.01).31.3.31. p<0. p<0. akiben a nőiesség szerepe alacsonyabb. akiknek az apjuk magasabb Túlvédést mutatott feléjük.05). akik kevesebb szeretet-törődést kaptak az anyuktól. ***: p<0.01. vagy legalábbis alacsonyabbnak látják. Ezért a továbbiakban.2. A szülői bánásmód kapcsolata a felnőtt és nemi szerepekkel A nőkre és társukra vonatkozólag is kimutattam. vagy legalábbis férfiasabbnak látják őket (r=0. Vagyis azok a nők.40. hogy az eredményeimet a kor hatása is befolyásolhatja. rho=0. 58 . r=0.01. p<0. különösen figyelemmel kell kísérni.40*** Felnőtt és Nemi Szerep Kérdőív Férfiasság . míg a Felnőtt és Nemi Szerep Kérdőív Felnőtt szerep skálájának értéke csökken (rho=−0. amelyeknél összefüggést találunk a korral.önmaga 0.05. A Felnőtt és Nemi Szerep Kérdőív Férfiasság skálájának.01).

02 -0. p<0.05. p<0.11 Fizikai bántalmazás -0.05). p<0. Gyerek/Fel- Férfiasság Nőiesség Férfiasság Nőiesség nőtt szerep nőtt szerep Szülői Bánásmód Szeretet-törődés -0. A szülőkkel való jó kapcsolat eredményeképpen a nők Felnőttesek mind Férfi.08 0.12 0. Felnőtt és Nemi Szerep Kérdőív Önmaga Társ Gyerek/fel.08 -0.19 -0.08 -0.4.05.12 0.09 -0.04 0. táblázat A családi diszfunkcionalitás és a felnőtt és nemi szerep közötti korrelációk (*: p<0. r=0.24.01) 1. r=0. a Fizikai bántalmazásnak nincs hatása a felnőtt és nemi szerepekre.00 0.01) 1.17 0. táblázat A Szülői bánásmód és a Felnőtt és nemi szerep közötti korrelációk (*: p<0.08 Apa Szeretet-törődés -0.05.23. vagy legalábbis férfiasabbnak látják őt (r=0.33** -0. mind Női. A férfiakra vonatkozóan csak a (társuk által megítélt) Férfiasság függött össze a nők által átélt Lelki bántalmazással.17 -0. Vagyis azok a nők.06 -0. mind Felnőtt szerepükben magasabbak értékeket érnek el (r=0.02 0.10 0.11 0.08 -0.05). aki több lelki bántalmazást éltek át gyerekkorukban.14 -0.14 Szüleivel való kapcsolata -0.25* -0.04 0.25* -0.10 -0.31** -0.23* -0. p<0. Gyerek/fel- Férfiasság Nőiesség Férfiasság Nőiesség nőtt szerep nőtt szerep diszfunkcionalitás Szülői elhanyagolás 0. A családi diszfunkcionalitás kapcsolata a felnőtt és nemi szerepekkel Eredményeim szerint a családi diszfunkcionalitás sokkal több skálában is kimutatható hatással bír a későbbi felnőtt és nemi szerepekre.17 -0.05. **: p<0.04 -0. Ugyanakkor a Szülői elhanyagolás és a Lelki bántalmazást átélt nők kevésbé válnak Nőiessé (r=−0. A Párkapcsolati 59 .29** -0.07 Korlátozás 0.04 Korlátozás 0.17 -0.05).25.13 -0.22.06 -0.10 0. r=−0.17 -0.31** 0.05.15 Családi diszfunkcionalitás 0. p<0.24* 0.14 -0.05.09 11.26* -0.27* 0.11 -0. r=0.02 Családi Lelki bántalmazás 0. p<0.14 12. férfiasabb társat választanak.22* 0.25. **: p<0.04 0. p<0. Nemi és Felnőtt Szerep Kérdőív Önmaga Társ Gyerek/Fel.10 -0.13 -0.23* -0. p<0.03 0.04 0. Úgy tűnik.01) és inkább gyerekszerepben vannak párkapcsolatukban (r=0. A szülői bánásmód és családi diszfunkcionalitás kapcsolata a párkapcsolati minőséggel Megvizsgáltam a szülőcsalád hatását a későbbi párkapcsolatra.05 0.08 0.27.33.04 0.17 -0.31** Túlvédés 0.02 -0.5.25* -0.05 -0.05 0.28** Anya Túlvédés 0.29.01 0.

A Szülői elhanyagolás valamint a Lelki bántalmazás és általában a Családi diszfunkcionalitás növeli a későbbi párkapcsolati feszültséget (r=0. hogy a Bem-féle Maszkulinitás és a saját kérdőív Férfiasság szerepe.01) azáltal. p<0. p<0. r=0. mind a társukra Korlátozás vonatkozóan erős összefüggést mutatnak (r=0. p<0. p<0. ***: p<0.minőség legfontosabb mutatója vizsgálatunkban a Feszültség skála. **: p<0. r=−0. p<0.71.001.01. p<0. A Felnőtt és Nemi szerepek kapcsolata a Bem-féle nemi szereppel Bánásmód Anya Megvizsgáltam a Bem-féle nemi szerepek és az általam kifejlesztett Felnőtt és Nemi Túlvédés Szerep Kérdőív skáláinak kapcsolatát. Úgy tűnik.31. táblázat f A családi diszfunkcionalitás valamint a szülői bánásmód Szeretet-tö és a párkapcsolati minőség közötti korrelációk (*: p<0. p<0.22.001.001).05) azáltal. valamint a Bem-féle Femininitás és a saját kérdőív Nőiesség szerep skálája mind a nőknek saját magukra. r=−0.6. r=0. Ez az elemzés egyben a kongruens validitás vizsgálatának is minősül.001).01.78.05. hogy csökkenti a Jelenlegi párkapcsolattal való elégedettséget (r=−0. p<0.01) azáltal. mind az apai Szeretet-törődés csökkenti a későbbi párkapcsolati feszültséget (r=−0. hogy miből adódik valójában a Jelenlegi és Vágyott párkapcsolat közötti Feszültség.01). r=0. p<0. r=0. p<0.30. r=−0.77. r=0.23. hogy a Fizikai bántalmazásnak nincs szignifikáns hatása a későbbi párkapcsolati minőségre. míg az anyai Túlvédés növeli a párkapcsolati feszültséget (r=0. hogy a Felnőtt szerep a Bem-féle 60 . p<0.05. Mind az anyai. 13. hogy növeli a Jelenlegi párkapcsolattal való elégedettséget (r=0.01.001) 1. Megint csak az látható.45. A Jelenlegi és Vágyott dimenziók csak magyarázatul szolgálnak. hogy csökkenti a Jelenlegi párkapcsolattal való elégedettséget (r=−0.26.34.79.35.5. p<0.37.001). A korrelációs mátrixból látható.37.001.40.31. p<0.001.001. p<0. p<0. r=0. p<0.

***: p<0.23* Társ Femininitás -0.8. r=0. A meddőség hátterének vizsgálata A meddőség kapcsolata a szülőcsaláddal A szülőcsalád hatásának vizsgálatában csak a Szülői Bánásmód Kérdőív apára. a Vágyott párkapcsolati minőségük is magasabb (r=0.27* lati minőség Feszültség -0. p<0.38*** Párkapcso- Vágyott 0.43*** -0.27.43*** 0.78.72*** 0. táblázat A Bem-féle nemi szerep és a saját kérdőívvel mért felnőtt és nemi szerepek közötti korrelációk (*: p<0. ***: p<0.16 0.15 Maszkulinitás 0.04 0. Az apai túlvédésben a Spontán állapotos és az Ismeretlen eredetű meddők (F(1.24* -0. p<0. WHO Jóllét Jelenlegi 0.78*** 0. Gyerek/fel- Férfiasság Nőiesség Férfiasság Nőiesség nőtt szerep nőtt szerep Bem-féle nemi Ön.24.425. Felnőtt és Nemi Szerep Kérdőív Önmaga Társ Gyerek/fel. hogy a WHO Jólléttel mért magasabb életminőség tetten érhető mind a Jelenlegi párkapcsolati minőség magasabb voltában (r=0.79*** -0.249. p<0.71*** 14. p<0.440.14 0. míg a Gyerek szerep a Bem- féle Femininitással mutat egyértelmű kapcsolatot (r=0.001) 1.05.24. Maszkulinitás -0. p<0. és a Spontán állapotos és az Ismeretlen eredetű meddők csoportja között volt különbség (F(1.05 -0. mint az Spontán teherbe esetteket.43.09 0.78*** -0. Mindemellett az is látszik.53)=6. illetve anyára vonatkozó Túlvédés skálája mutatott szignifikáns különbséget.10 0.001). akik nem lettek spontán állapotosak gyerekkorukban anyjuk kevésbé féltette túl. A párkapcsolati minőség kapcsolata a WHO jóléttel Az életminőséget mérő kérdőíveket összevetve azt találtam. p<0. táblázat A párkapcsolati minőség és a WHO jóllét közötti korrelációk (*: p<0.00 0.001). mind a párkapcsolati Feszültség alacsonyabb értékében (r=−0.001.38.05).02 szerep maga Femininitás 0. r=−0.001).001).05. valamint az Ismeretlen eredetű és Organikus meddők 61 .13 0.001) 1.87)=7.53)=4.5). p<0.77*** -0. Az Ismeretlen eredetű meddő nőket és általában azokat.7.72.18 -0. p<0.14 0.24* 15.26* 0. Az anyai túlvédésben a Spontán és Nem spontán állapotosok között (F(1.5). p<0.05.Maszkulinitással (r=−0.05).07 0. hogy a magasabb életminőséggel rendelkezők igényei is megnőnek. p<0.

323. Azok a nők.csoportja között találtam szignifikáns különbséget (F(1.87)=6. maszkulinabbak (F(1. A meddőség kapcsolata a jelenlegi felnőtt és nemi szerepekkel A Felnőtt és Nemi Szerep Kérdőív.184. illetve a Maszkulinitás (F(1. akik nem. mint azok a nők. p<0. akik voltak spontán állapotosak. p<0. akik voltak spontán állapotosak szignifikánsan rosszabb (F(1.668. jelenleg pedig férfiasabbak (F(1. p<0.05).184. p<0. Azt a hipotézisemet.87)=7.001).05). Ugyanakkor azoknak a nőknek a Jelenlegi párkapcsolati minőségük.87)=8.40)=5. 62 .05.440.87)=4. Az Ismeretlen eredetű meddő nők gyerekkorára − mind a spontán módon teherbe esettek.87)=6. p<0. valamint a Bem-féle Nemi Szerep Kérdőív skálái közül a Férfiasság (F(1.559.05). p<0.87)=4. A meddőség vizsgálatának összefoglalása Azokat a nőket. miszerint az Ismeretlen eredetű meddők gyakrabban élnek szülő- gyerek avagy infantilis testvéri kapcsolatban. Eredményeim szerint ennek a dimenziónak nincs kimutatható összefüggése a vizsgálati személyek a meddőséghez való viszonyával. p<0.87)=4. p<0.87)=8.01).87)=4. hogy milyen kapcsolatra vágynak a nők.753. és ebből származóan a párkapcsolatukban megjelenő Feszültségük is nagyobb (F(1.01).323. akik voltak spontán állapotosak magasabb Férfiasság és Maszkulinitás értékeket értek el. A meddőség kapcsolata a jelenlegi párkapcsolati és életminőséggel Nem találtam különbséget egyik csoportosítás szerint sem abban.05).668.05) és rosszabb a párkapcsolati minőségük (F(1. akik nem voltak. (F(1. p<0. p<0. szemben azokkal.05).753. mutatott szignifikáns eltérést a vizsgált alcsoportokban. mind az organikus okokból meddőkhöz képest − kevésbé volt jellemző az apai túlvédés. a vizsgálatom nem tudta megerősíteni. gyermekkorukban jobban jellemezte az anyai túlvédés (F(1.

p<0. táblázat Az ismeretlen eredetű és az organikus okokból meddő nők varianciaanalízissel történő összehasonlítása a kor figyelembevételével 63 . Volt-e spontán állapotos? ANOVA Kérdőív Skála Igen Nem F-érték korral Átlag korrigálva Szülői Bánásmód Túlvédés . méghozzá az ismeretlen eredetű meddőkre kevésbé volt jellemző mind az anyai (F(1.6 5.apa (0-21) 2.5 6.1 6.53)=4.önmaga (20-140) 86. F-érték korral állapotos sen meddő korrigálva Átlag Szülői Túlvédés .011 nemi szerep Párkapcso.688 0.5 5. Spontán állapotos/ Pszichésen meddő ANOVA Kérdőív Skála Spontás Psziché.40)=5.4 7.041 N 39 16 17.032 N 39 50 16.323 0.044 lati minőség Feszültség (0-120) 23.05).249 0.016 Bánásmód Túlvédés .440 0.apa (0-21) 5. Jelenlegi (30-150) 117.6 4.3 2.anya (0-21) 7. p<0.önmaga (8-56) 37.05).4 125.0 8.anya (0-21) 7. táblázat A spontán és a nem spontán állapotosok varianciaanalízissel történő összehasonlítása a kor figyelembevételével A spontán állapotos és az Ismeretlen eredetű meddő nők csoportja között a gyermekkori szülői túlvédésben találtam különbséget. táblázat A spontánállapotos és a pszichésen meddők varianciaanalízissel történő összehasonlítása a kor figyelembevételével Az Ismeretlen eredetű meddő nők szülőcsaládjában az Organikus okokból meddő nőkhöz képest kevésbé volt jellemző az apai túlvédés (F(1.425 0.6 77.249.1 4.559 0.53)=6.5 16.1 4.008 Nemi és Felnőtt Szerep Férfiasság . mind az apai túlvédés (F(1.05).7 33.559.753 0.005 Kérdőív Bem-féle Maszkulinitás .024 N 16 26 18. p<0.425.9 5. Meddőség oka ANOVA Kérdőív Skála Pszichés Organikus F-érték korral Átlag korrigálva Szülői Bánásmód Túlvédés .184 0.9 4.

„Úgy bánt velem. nem alakult ki kompetencia-érzete. hiszen nem volt kitől elsajátítani a fenti értékeket. szigorú. döntéshozó. akik kevesebb szeretet- törődést kaptak az anyuktól. MEGBESZÉLÉS 1. illetve az apjuktól.2. interiorizáció mentén képviseli. akiben a nőiesség magas fokú. Ezt Forward (2000) álláspontjával magyarázom. Azok a nők. hiszen valószínűleg saját apjában sem volt. így „apaválasztás” (apa mintájára történő választás) lehet a háttérben. mintha egészen kisgyerek volnék”). Túlvédő apa lányának talán éppen a túlvédés miatt (Túlvédő skála iteme pl. birtokolja. dönt helyette. Ugyanazt a triangulumot igyekszik kiépíteni felnőttként. kevésbé lesznek nőiesek. amely a szeretet-törődéssel párhuzamban van. A szülői bánásmód kapcsolata a felnőtt és nemi szerepekkel A nőkre és társukra vonatkozólag is kimutattam. mint amiben gyermekként része volt. Azok a nők. vagy legalábbis férfiasabbnak látják őket. önirányítottsága. akiben a nőiesség alacsonyabb. akik férfiasabbak.1. domináns. és társnak is olyan férfit választanak. így olyan férfit választ. hogy mind az apai. A családi diszfunkcionalitás kapcsolata a felnőtt és nemi szerepekkel Eredményeim szerint a családi diszfunkcionalitás több skálában is kimutatható hatással bír a későbbi felnőtt és nemi szerepekre. mind az anyai szeretet-törődés növeli a későbbi Nőiességet. kemény. akik irányában az apa erősebb Túlvédést mutatott. Vizsgálatomban nem találtam összefüggést a Fizikai bántalmazás és a Felnőtt és nemi szerepek között. A gyermekkorában szeretettel körülvett nő felnőttként ezen értékeket a mintakövetés. miszerint a bántalmazott gyerek felnőttként nem tudja kiegyensúlyozott felnőtt identitását 64 . V. felelősségteljes. mivel mást nem ismer és nem tud más viszonyokhoz alkalmazkodni. A rendszerszemléletű családterápia szerint a felnőtt a gyerekként megszokott egyensúlyt keresi. olyan társat választanak. Aki gyermekkorában alacsony fokú szeretet-törődésben részesült nem választ társául sem olyat. aki őt irányítja. A nőiesség skála egy sor olyan jelzőt tartalmaz. elvárásokat támasztó. A férfiasság skála tételei erre utalnak: határozott. Ráadásul ő maga sem birtokolja ezen jellemzőket. vagy legalábbis alacsonyabbnak látják. A Férfiasság dimenzióban csak a társra vonatkozóan találtam szignifikáns hatást. 1. erőszakos.

hiszen az erőszakos. Ugyanakkor fizikai bántalmazás esetén a pótszülő szerepébe is kényszerül. melyet felnőttkorban párkapcsolatában kíván kárpótolni. mivel fixálódott. hogy a bántalmazó családokban jelen lévő titkolózás (Forward 2000) még mindig befolyásolja válaszadásukat.kialakítani. Az ilyen személy törékenyebb. aki nem csak felnőtt. A férfiakra vonatkozóan csak a (társuk által megítélt) Férfiasság függött össze a nők által átélt Lelki bántalmazással. Az eredmény összhangban áll a korábban idézett elméletekkel. fizikailag bántalmazó szülők gyermekeiket pótszülőnek tekintik. miközben lehet. amely mögött valószínűleg a kötődésük biztonságos volta húzódik meg. szeretetet remélve. akik majd ellátják érzelmi szükségleteiket.és Nemi szerep kérdőív kérgyerek skálája többször tartalmaz erre utaló jelzőket: áldozat. amikor is a gyerek méginkább pótszülő. A kielégületlen „gyámolításigény”. önállótlan. kiszolgáltatott). Vagyis azok a nők. nyugalmat találjon. vagy lehet hogy tudattalan szinten állnak ellen. énje nem erősödött meg. Ennek hátterében lehet egy regresszíó. olyan társat választ. hiszen az erőszakos szülő valójában saját szülei iránt érez haragot. még mindig ragaszkodnak. azzal. Nem érzi kompetenciáját. hogy még mindig nem tudnak rosszat mondani a szüleikről. Az is lehet. nem érzi önirányítottságát ( a Felnőtt. A szülőkkel való jó kapcsolat eredményeképpen a nők Felnőttesek. akkor fizikailag bántalmazza. szeretetet ígér. mind Női. mind Férfi. A fizikai bántalmazó szülőnek ráadásul vannak érzelmileg melegebb pillanatai: viccel. Ha a gyerek erre nem képes. mert szüksége van arra. hogy csak a nő értékeli férfiasnak. Ezen eredményt magyarázhatunk azzal. hogy biztonságos kötődés híján a gyerek mindig külső kapaszkodót keres. A gyerek ilyenkor egy ál-felnőtt szerepet (Túri 1999) visel: felelősnek látja önmagát. A Szülői elhanyagolás és a Lelki bántalmazást átélt nők kevésbé válnak nőiessé. Az is lehet. „benneragadt” gyerekkori megoldatlan problémáiba. hogy aki lelki bántalmazást élt meg gyermekként és gyerekszerepben maradt. férfiasabb társat választanak. hogy megrekedt az érzelmi fejlődése. A gyerekszerep pedig rímel arra a gyerekkori állapotra. aki több lelki bántalmazást éltek át gyerekkorukban. vagy legalábbis férfiasabbnak látják őt. melyek szerint a bántalmazás rontja a a kötődést és a szociális kompetenciát is. hogy erősnek lássa párját. hogy szeretetet. de még ráadásul erős és irányító is. azaz a férfiasság skálán magas értéket képvisel. és inkább gyerekszerepben vannak párkapcsolatukban. nőiességében is megrekedt személyiségfejlődés. s egy erős férfiben véli 65 . aki képes megvédeni őt. mind Felnőtt szerepükben magasabbak értékeket érnek el.

amivel való elégedetlenség megnyilvánulhat a jelenlegi párkapcsolat bizonyos mértékű leértékelésében. a Vágyott párkapcsolati minőségük is magasabb. Mindemellett az is látszik. hogy párja magára hagyja. A párkapcsolati minőség kapcsolata a WHO jóléttel Az életminőséget mérő kérdőíveket összevetve azt találtam. mind a párkapcsolati Feszültség alacsonyabb értékében. Hazan és Shaver (1987) szerint a gyerekkori kötődés mintázata párhuzamot mutat a felnőttkori párkapcsolati dinamikával. nem pedig az érzelmi hiány pótlására reagál irreális (lásd „sajátos igények elmélete”) párválasztással. hogy a magasabb életminőséggel rendelkezők igényei is megnőnek. hogy csökkenti a Jelenlegi párkapcsolattal való elégedettséget. hogy a párválasztás érzelmi hiány pótlására. nem segít neki. Az anyai Túlvédés növeli a párkapcsolati feszültséget azáltal. Ebben az esetben az elégedetlenség mögött megjelenhet az. hogy az apai-anyai szeretet törődés biztonságos kötődést eredményezett. A gyermekkorában anyja által túlvédett nő felnőttként is vágyik az irányítottságra. így az elégedettség nem jelenik meg. így úgy érzi. A szülői bánásmód és családi diszfunkcionalitás kapcsolata a párkapcsolati minőséggel Mind az anyai.felfedezni a számára szükséges stabilitást.4. hiszen kompetenciaérzete nem alakult ki. mind az apai Szeretet-törődés csökkenti a későbbi párkapcsolati feszültséget azáltal. hogy növeli a Jelenlegi párkapcsolattal való elégedettséget.3. felnőttkorában valós igényeinek megfelelően választ párt. igazából függő helyzetben marad. Ennek alapján valószínűsíthető. A Szülői elhanyagolás valamint a Lelki bántalmazás és általában a Családi diszfunkcionalitás növeli a későbbi párkapcsolati feszültséget azáltal. 1. hogy csökkenti a Jelenlegi párkapcsolattal való elégedettséget. Ennek hátterében az is lehet. irreálisan. hiszen érzelmi hiányt tartósan nem pótolhat még a házastárs sem. melynek következménye egy elégedettség a párkapcsolati értékelésben. Talán párja nem akar megoldani mindent helyette. hogy ha a lányt gyermekkorában szeretet vette körül. Ugyanakkor a külső irányítottság hatására nem változik meg tartósan semmi. 66 . a valós személyiségnek nem megfelelő módon történt meg. hogy a WHO Jólléttel mért magasabb életminőség tetten érhető mind a Jelenlegi párkapcsolati minőség magasabb voltában. 1.

A meddőség hátterének vizsgálata A meddőség kapcsolata a szülőcsaláddal Az Ismeretlen eredetű meddő nőket és általában azokat. azaz vizsgálatomban a meddők. azért alulértékeli azt az önkitöltős kérdőívben. a vizsgálati és normatív minta különbözősége áll. 67 . Az Ismeretlen eredetű meddő nők gyerekkorára − mind a spontán módon teherbe esettek. hogy a karakter éretlensége erősíti a kapcsolati stressz szituációt. így az ő esetükben a gyerekneveléssel járó tapasztalatok fokozhatják a férfiasság skála magasabb értékét. 1. ha szembenézne szülei túlvédő magatartásával. A normatív minta tagjai (gyakran több éve) már gyereket nevelnek. túlvédésre. akik nem lettek spontán állapotosak (azaz vizsgálatomban a meddők) gyerekkorukban anyjuk kevésbé védte túl. akik voltak spontán állapotosak magasabb Férfiasság értékeket értek el. Ezen eredmény mögött azt gondolom. amely pl. így arról alulértékelve számolnak be. Mivel a szülői bánásmódról retrospektíven számoltak be. hogy Fassino és mtsai kutatása (2002) szerint az ismeretlen eredetű meddőség előjelzője lehet az alacsony fokú önirányítottság (Self-Directedness). amely egy fokú gyerekszerepet is feltételez. az emlékezet torzító hatása révén.5. Fassino és mtsai (2002) jelzik. A meddőség kapcsolata a jelenlegi felnőtt és nemi szerepekkel Azok a nők. Mindez magyarázatául említeném. Azaz talán már az is stressz szituációnak bizonyulna. akik nem voltak. mint az Spontán teherbe esetteket. mind az organikus okokból meddőkhöz képest − kevésbé volt jellemző az apai túlvédés. Kutatásom nem talált összefüggést az Ismeretlen eredetű meddőség és a szülő- gyerek illetve infantilis testvéri párkapcsolati dinamika között. már serdülőkorban megjelent leválási hajlamuk révén fokozottan emlékeznek és számolnak be a szülői túlvédésről.és Nemi szerep kérdőívben. Mint azt korábban jeleztem a Férfiasság skála tételei ráadásul inkább jártak együtt a Felnőtt skála tételeivel a Felnőtt. a határozottságot. hogy az ismeretlen eredetű meddő nők természetesebbnek találják a túlvédést. mint azok a nők. Azt gondolom. de ugyanakkor erősíti az ártalomkerülést is a stresszel szemben. hogy az ismeretlen eredetű meddők igénye nagyobb az irányításra. feltételezem. a kontrollcsoport tagjai pedig éppen önirányítottságuk. döntésképességet is tartalmazza.

s a szerepváltozásból adódó nehézségek is megterhelhetik a párkapcsolatot. akik voltak spontán állapotosak a Jelenlegi párkapcsolati minőségüket szignifikánsan rosszabbnak érékelik. másrészt a gyerekes családokban adódhatnak feszültségek a gyereknevelés miatt is. 1. Nem számoltam a 68 . A nem meddők vizsgálatomban férfiasabbnak bizonyultak. elsősorban az Ismeretlen eredetű meddő minta (16 fő) kis létszámát. 0. férj-feleség egyszercsak apa-anya lesz. Korlátok Mindenképpen meg kell említenem a vizsgálati minta. Mindennek hátterében lehet. Mindennek hátterében azonban lehet egy nagyobb túlvédés igény. és ebből származóan a párkapcsolatukban megjelenő Feszültségük is nagyobb. így a retrospektív beszámoló alapján született eredmény torzíthat. mint a meddők. „Boivin (2003. A gyerekesek ráadásul nagyobb párkapcsolati feszültségről számolnak be. hogy a gyereket nevelők rosszabbul ítélik meg párkapcsolatukat. minimum 65 fős mintára van szükség (csoportonként!) ahhoz. a megfelelő power (80%) eléréséhez.. A meddőség kapcsolata a jelenlegi párkapcsolati minőséggel Azok a nők. hogy a meddők gyakran idealizálják a kapcsolatukat. azonban emögött állhat a gyereknevelési tapasztalat miatti következményes változás. idézi Pápay.05 szignifikanciaszint mellett. Anyai vonatkozásban a meddő csoportok (ismeretlen eredetű és organikus) általában alacsonyabb szintű túlvédésről számol be. hogy elérjük a megfelelő mintaelemszámot. amely valószínűleg szintén inkább a gyermek és az emiatt megváltozott szerepváltás következménye.6. nem reprezentatív jellegét. mint a kontrollcsoport. 2007) meddőség-specifikus vizsgálatokon végzett metaanalízisének eredményei alapján. Ráadásul az ismeretlen eredetű meddő párok idealizálják párkapcsolatukat. A gyerekes családokban a férfi-nő. egyrészt a kollúzió (Jürg Willi) másrészt a közös ellenség. Abbey és mtsai (1994) azt találták. Kutatásomban tehát az Ismeretlen eredetű meddő nők apai vonatkozásban alacsonyabb szintű túlvédésről számoltak be mint a kontrollcsoport vagy az organikus meddők. közepes hatásméret esetén.” A vizsgálat nem tért ki számos egyéb háttérváltozó kiszűrésére. mint a meddők. a meddőséggel valamint a mögötte való ismeretlen tényezőkkel szemben mintegy szövetségre is lépnek (Bagdy 2002).

A kontrollcsoportba ismerőseim és ismerőseim ismerősei révén kerültek a személyek. akik önkéntesen kitöltötték a kérdőívemet. asszisztált reprodukciós eljárásokat meddőségük miatt. Másrészt csak azok szerepelnek vizsgálati a mintaként. Steele. depresszió. Huss) illetve a női önbecsülést pl. pszichopatológiai változókkal (pl. Azonban a normatív minta nagy részének nagyobb gyereke van. alkoholfogyasztás. Tekintettel a retrospektív önbeszámolók torzító hatására érdemes lett volna mélyinterjút és projektív teszteket is használni. A kérdőívek gyerekkorra vonatkozó részei retrospektív jellegűek. Felnőttkori Kötődés Interjúval (M.. akiknek már született egy egészséges gyerekük. evészavar). and S. Hodges. hogy élveszülésük volt és az orvos nem állapított meg semmiféle meddőségi kritériumot esetükben. Persze ezesetben a gyereknevelés illetve az első gyerek által megváltozott dinamikára érdemes a fókuszt tenni. eddigi kezelések számával. cigaretta. egyéb egészségmagatartással kapcsolatos változókkal (mint például testtömegindex. C.stb. A gyerek-felnőtt szerep mérésére az általam készített Felnőtt. 69 . valamint a nők ön. J. a Coopersmith Self-Esteem Inventory-val (Coopersmith. Kaniuk.). az átélt stressz mértékével. meddőség fennállásának idejével. hogy az eredmények finomításának tükrében folytassam. hogy a Szülői Bánásmód mellett hasznos lett volna a felnőttkori kötődést is mérni pl. akik aktívan keresték az orvosi segítséget. Az eredmények alapján azt gondolom.szocioökonómiai státusszal. 1993).és társmegítélése helyett a férfit és a nőt is vizsgálni. 1967). valamint közülük is csak azok. Haworth. J.. A vizsgálati módszer nem tért ki a gyereknevelés által megváltozott pszichoszociális faktorokra. mégpedig azon kritériumnak kellett. hogy megfeleljenek. Mindezek figyelembevétele mellett ezt a kutatást pilot-ként kezelem és további tervem. így az emlékezet torzító hatását nem lehet kizárni.és Nemi szerep kérdőív mellett érdemes lett volna használni az önirányítottság (Self-directedness) mérésére a Fassino és mtsai által is alkalmazott Temperament and Character Inventory- t (TCI – Cloninger és mtsai. tehát esetükben az organikus okokat valószínűleg ki lehet zárni. szorongás. A „szinte bizonyosan” ismeretlen eredetű meddő csoport meghatározása érdekében érdemes lenne olyan párokat is vizsgálni.

Andrews. Csányi.: motiváció. 10. T. Ham. Bagdy E.. Pléh. (1953): Some Emotional Factors in Infertility. emóció. 7. K. Animula kiadó 34-50. 42.. A. 88 (4). International Journal of Psychoanalysis 83. 6. C. (2002): A tudattalan összejátszástól az együtt fejlődésig . A. (1962): Szociális tanulás utánzás útján. 84-123.. 9. (2004) Általános pszichológia 3. G. Gondolat. Csanaky. (2001): A szocializáció evolúciós pályái: az apa nélkül felnövő kamaszok és felnőttek viselkedésének fejlődése. an attachment perspective. Journal of Consulting and Clinical Psychology.) Lélek és evolúció. B. L. Psychiatria Hungarica 20 (2). őszi félév. Budapest. 112-125.(1981): The BSRI and Gender Schema Theory: A Reply to Spence and Helmreich. Apfel. (szerk.. Budapest. A. 207-216. 4. S. (2005): Funkcionális meddő házaspárok kapcsolati kollúziójának vizsgálata Közös Rorschach teszttel. 11. 70 . Bányai É.. 369-371. G. Journal of Social and Personal Relationship. Bandura. T. L. R. Pataki F. Bereczkei. Bakó T. Benedek. Cs. mozgás. Bakó T.(1974): The Measurement of Psychological Androgyny. 147-178. Robbins. S. Thalassa (17) 2-3.) (1976) Pedagógiai szociálpszichológia. F. 62 (2) 398-403. J. (1990) Avoidance of intimacy. 485- 498. 7. 211-228. 5. Psychological Review. Bem. 155-162. L. Kulcsár É. P. ELTE-PPK. 12.) Párkapcsolatok dinamikája-Interakciódinamikai vizsgálatok Közös Rorschach teszttel.Kollúzió- koevolúció: Jürg Willi párdinamikai koncepciója. (1994): Infertility and parenthood: Does becoming a parent increase well-being? Journal of Consulting and Clinical Psychology. Osiris. F. IRODALOMJEGYZÉK 1. 8. R. Budapest. (szerk. Bartolomew. (szerk. T. (2002): Psychoanalysis and Infertility: Myths and Realities. Keylor. M. In Bagdy E. Bereczkei. No. 3.. 2... Abbey. VI. Jill. 85-104. Vol XV. Psychosomatic Medicine 1953. V. Egyetemi előadások pszichológus hallgatóknak. B. Bem. 5.. Rubenstein. H. (2006): A funkcionális meddőség intrapszichés vonatkozásai egy eset kapcsán. 2004.. In.

145-150. 16. F. 33. Budapest.): A meddőség korszerű diagnosztikája és kezelése.) Szülészet-nőgyógyászati pszichológia és pszichiátria. (1996): Anyaság és társadalmi adaptáció: A GYES alatt neurotikusságot mutató anyák vizsgálata. 24. Christie. (eds. Weingartner. (1988): Párválasztás.. S.) MTA Szociológiai Intézet 22. L. C. J. Sorsfordulók.. Szilágyi V. 17. Buda B. R. 18. Medicina Könyvkiadó. Molnár E. kézirat. 63-73). (1998): Some socio-cultural and psychological aspects of infertility. 246 251. (Subjective well-being: The science of happiness and life satisfaction. Akadémiai Kiadó 23. G. Budapest. (2006): A meddőségről általában. Cole. S. Berg. New York. M. Brand. 21. Merve. Osiris Kiadó. 26. Füredi J. Human Reproduction Vol. S. F. In Snyder. (1982): Psychological Stress and Infertility. R. A. Lopez. Krizsa. M. E. 19. J. (2002): Fejlődéslélektan. Cole. C.. Oxford University Press. 232-241. (2006): A női önértékelés konfliktusai. In: C. Diener. British Journal of Medical Psychology. M. 55. Budapest. B.. Füredi J. B. Molnár E.. 14. Budapest.. 20. Kaáli (szerk.. 25. Papp Z. (2003): Facteurs psychologiques dans l’infertilité féminine. 15. 379-384. C. C.és Egészségpszichológia Tanszék. J. (2006): Reprodukciós zavarok. Budapest. Papp Z. Lucas.. S. Kandidátusi disszertáció. Wilson. Ginécologie Obstétrique Fertilité 31.) Szülészet-nőgyógyászati pszichológia és pszichiátria. E. Molnár. P.13. (szerk. Budapest. (1991): Psychological sequelae of infertility treatment: The role of gender and sex-role identification. A. 19-41.. életfordulók Losonczi Ágnes (szerk. Osiris Kiadó. Social Science & Medicine vol. Roos.. C.): The handbook of positive psychology. E. Carver. Molnár E. 1. (2007): A nő ezer arca. Személyiség. (szerk. Molnár E.. (2002): Szubjektív jóllét – A boldogság és az élettel való elégedettség tudománya. ELTE-PPK.G. 71 . In: C. No.. Issue 9. Bernard. (2001) Személyiségpszichológia. F. Medicina Könyvkiadó. S. Medicina Könyvkiadó. 4. fejezet Gondolat Kiadó. Psychophysiological reaction patterns. Kéziratos fordítás. Part 1. 1071-1080. (1989): Neurózisszűrés GYES alatt. 13-23.. Molnár E.. H. S. 13. C. Oishi.. I. In S. C. Scheier. R. Molnár E. Bydlowski. J.

. I. Wilson. Journal of Personality and Social Psychology.G. (1990) Personality development in evolutionary perspective. Tankönyvkiadó. In: Szakács F. Ford. S.cgi? c=http://www.. S. Lege Artis Medicine. 1233-1240.hu/folyoiratok/lam/0412/tart.11. (2002b): Anxiety. 45. (1997): Infertility and psychological distress: A critical review of the literature. Garzaro. G. P. A. A. (1983): A Psychodynamic Approach to the Study of Infertility. Budapest. Journal of Personality. 456- 465.htm&k=alap000&v=12764109004&r= 699299541 37.. R. Dunkel Schetter. L. 2986-2994. T. C. 1997) 29. W. Susánszky É.. A. R.lam. Fertility and Sterility 4.. Belsky J. 36. Lobel. Fassino. L. (1991): Psychological reactions to infertility. No. Barnes. A.. 31. (eds.. 2001) 38. C. Boggio. (1995): An empathy-supporting approach to the treatment of infertile women. 58. április 18. Med. W.hu/index.. M. C.) (1991) Személyiséglélektani Szöveggyűjtemény..L. (2004) A szülő depresszív hangulatának és a gyermek magatartás-problémáinak összefüggése.. C. 34.77. 106-175. Greil.. 191-217. 1679-1704. (idézi Smith és Mackie.lam. Daga.. S. C. M. (2000) Mérgező szülők.. 35. Hatfield. Piccioni. Forman. C. Research. L. 11. Draper. Vol. Szántó Zs. http://www. Fertility and Sterility Vol.. Hajnal Á. controlled study. Erikson. (eds. E. Char. Zs. V. Shaver P. No. Forward. 511-524.... depression and anger supression in infertile couples: a controlled study. A. New Haven. Psychoteraphy: Theory.. No. 52(3). E. In Dunkel Schetter. Hazan. In Sterberg. Peris. (szerk. 29-57. (idézi Greil. (1988) Passionate and companionate love. Háttér Kiadó. (1987): Romantic love conceptualized as an attachment process.) The psychology of love. E.. A. F. H. Csoboth Cs. 30. (idézi Kulcsár. Budapest. 32. 1995 Fal Vol 32 (3) 437 33. Garzaro. 878-886. Fassino. Plenum Press.17. S. 1995) 28. Amianto. Kulcsár. R. (1957) Az emberi fejlődés nyolc szakasza. (2002a): Temperament and character in couples with fertility disorders: a double blind. Scholtz. Letöltve: 2008. Human Reproduction Vol. 141-161. 27.) Psychological Adjustment to Infertility. Stanton. CT: Yale University Press. New York. Piero. M. Practice. A. 72 . S. Sci. Training.. 14 (12)..6. Soc. Ferber.

Karen. Kahn. (1977): Infertility. 13.. 2001) 44. E. No.. 2. D. R. Journal of Clinical Psychology Vol. Levinger. G. Angermeyer. 214-220.. 48. 45. Csikszentmihalyi.. Herman.. Kikendall. Bush N. 42. 47.52. J. 843-851. K. No. Developmental Psychology 32 (4). E.. A. J. B.) (1983) Close relationships.3. Berscheid. Kelley. Homburg. 39.. 43. R. 44. 5. The Atlantic Monthly. 316-319. Professional Psychology: Research and Practice Vol. (1995) A védtelen gyermek. 49. L. S. 2001) 46. Psychiarty Research 135 (2005) 237-247. personal distress. Matschinger. (1996): Reconstruction of family relationships: Parentchild alliences.. McClintock.. D. Huston. ELTE- 73 ..375-382. H... J. Zimmerman. Z.. 732-743. R (eds. (2004): Nemi ideológiák és karrier-aspirációk különböző felsőoktatási intézményekben tanuló diákok körében. Jacobvitz. A counter proposal. D. H.. Peplau. February. D. M. L. Zigler-Shani. Human Reproduction. 51.. S. M. (1994): Self-Discrepancy as an Important Factor in Addressing Women’s Emotional Reactions to Infertility.. (idézi Carver és Scheier. F. Közgazdasági és jogi Könyvkiadó. G. Háttér Kiadó – Kávé Kiadó – NANE Egyesület. Issue 4. M. Getzels. Harvey. M. A.. Kipper. V. Journal of Consulting and Clinical Psychology Vol. 1316-1322. Vol. H. Kovács M. H. Budapest.. No. L. Neuroticism and the Feminine Role – A methodological inquiry. D. (2003) Trauma és gyógyulás.. A. (idézi Smith és Mackie. Kerezsi K. Insler. Kelly. 50. San Francisco: Freeman. 20. D. 40. A. Erőszak és elhanyagolás a családban.. Worell. Journal of Psychosomatic Research 21. H. C. T. (1985) Relations between identity in young adulthood and intimacy at midlife. Vilagut. L. (1996): Functional infertility and feminity: a comparison of infertile women and their mothers. Kipper. Doktori disszertáció. (1976): Parent Behaviours Related to Masculine. 353-358. W. and self-esteem. Serr. Heider.. A. (2005): Toward confusing terminology in reproductive medicine. A.. 25. (1990) Becoming Attached. Peterson. Feminine and Androgynous Sex Role Orientations. Martínez-Alonso. G. Dietrich. 41. Zadik. (2005): Empirical evidence for an invariant three- factor stucture of the Parental Bonding Instrument in six European countries. 49. J. S. Journal of Personality and Social Psychology. Budapest. Christensen. Bernert.

Kondo.Tellegen. (1999): The influence of father-daughter relationship and girls’ sex- roles on girls’ self-esteem. S. L. Tupling. E. Coyaji. Social Science and Medicine 56. C. Penney. Thoreson.és Személyiségpszichológiai Tanszék. Budapest. B. A. A. 61. Journal of Consulting and Clinical Psychology. Budapest.. 59. (2003): Longitudinal analyses of relationship between unsupportive social interactions and psychological adjustment among women eith fertility problems.. Napier. R. ELTE-PPK. Budapest. Mori. Pápay N. Nene. Journal of Personality amd Social Psychology. ELTE-PPK. Budapest. 60. J.PPK. T. 245-266. K. Brown. Magyar Pszichológiai Szemle. (2004): Kodependencia megjelenése szenvedélybetegek partnerei körében. 2165-2180. H. (1995): Predictors of psychological distress among infertility clinic patients. M. Mindes. T.. Hosaka. 2005. 26. 65. Szakdolgozat. Egészség.com/locate/pateducou 64... N.. 56. Matsubayashi. K. 55.. (1979): A Parental Bonding 74 . Feminity and Androgyny Viewed and Assessed as Dintinct Concepts. Letöltve: 2008. Morrow. L. (1988): A törékeny kapcsolat. őszi félév.. T. 63. Butcher. W.elsevier. Suzuki. (2004): Increased depression and anxiety in infertile Japanese women resulting from lack of husband’s support and feelings of stress. James. K. G. H.. Kökönyei Gy. J. Egyetemi előadások pszichológus hallgatóknak. (1983): Masculinity. reprodukció és altruizmus. Lubinski. (1975): Fathers: forgotten contributors to child development. Animula Kiadó. Apte. M.. Szakdolgozat. Budapest.. Makino. Patient Education and Counselling 59:234- 238. Kézirat. Y. 44 (2) 428-439. 57. Kliewer. D. 03. Kökönyei Gy. A. A. ELTE-PPK. 53.. . Ingram.. Parker. (2005b) Személyiségpatológiák. H. Kulcsár Zs. Lamb. ELTE. 54. Izumi. 1995 feb Vol 63 (1) 163-167 62. (2005): Infertility: A label of choice in the case of sexually dysfunctional couples. A. Human Development 18. 52.. 58.. 26-36. 45-47. Archives of Women’ Mental Health 2. (1995): Evolúciós szemlélet a személyiségpszichológiában: önkontroll.. www. (2007) A meddőség biopszichoszociális kontextusa. U. 51. M. General Hospital Psychiatry 26 (2004) 398-404. L. Kozma N. (2005a) Személyiségpatológiák. A. W. Budapest.

71. Rev. E. Smith. R. In Kopp M. 91-101. Szilágyi V. Journal of Social and Personal Relationships.) A magyar népesség életminősége az ezredfordulón.. 75 . The International Journal of Psychoanalysis 71. Budapest.. Sternberg. Országos reprezentatív felmérés tervezése. 70. C. Tóth E.) The cost of maltreatment: who pays? We all do. 561-568. J. 8. F. Family Violence and Sexual Assault Institute.. a minta leíró jellemzői és az alkalmazott kérdőívek. D. 1-10. and Depressive Symptoms. Theis. (2001): Réflexions sur l’approche psychdynamique des stérilités feminines. Shaver. L. Olshan. Stauder A. (1988) A biased overview of the study of love.. pp. Rholes W. statisztikai módszerei. Szakdolgozat. R.. C. San Diego. Psychological Review.oszk. L’Évulotion Psychiatrique Vol 66 Issue (1) 61-74. British Journal of Medical Psychology 52. Szendi G.. 122-129... évf.. 75. (2006): Szexuálpszichológia. Simpson J. Rózsa S. Mackie. B. Mészáros E.. Schachner. (eds. D. A. (1986) A triangular theory of love. 24. Falconer.. (2006) A Hungarostudy 2002.pdf 78.hu/03600/03600/03600. Perry. 74. Budapest. 1172-1187. L. Sétan. Kopp M. Hertz-Picciotto I.. (2002) Attachment Theory and Human Mate Poaching New Review of Social Psychology 1. A. 473-501. 5-48. (idézi Smith és Mackie.. D. Poole. the Transition to Parenthood. április 10. (idézi Kökönyei. A. (1990): Emotional aspects of infertility and its remedies. http://mek. Campbell. (2004) Kötődési típusok szerepe felnőttkori párkapcsolatokban.. 69. Wilson. 93. (2003): Adult Attachment. 70-82. Epidemiol.. R. 66. In Franey. K. Budapest..S. A. Journal of Personality and Social Psychology. (2002): Epidemiologic measures of the course and outcome of pregnancy.. Budapest. C. 2005a) 67. R. (2007): A női funkcionális meddőség evolúciós értelmezése. 84 (6).Instrument. 68. P. Pines. ELTE-PPK. 119-135.. de Tychey. 2001) 76. A. Savitz. D. Mentálhigiéné és pszichoszomatika 2007... (2001) The neuroarceology of childhood maltreatment: the neurodevelopmental costs of adverse childhood events. 73. M. K.. C. 77.A. Hazan.. Susánszky É. és mtsai (szerk. Geffner. 1. R. (2001) Szociálpszichológia. Skrabski Á. D. 15-37. sz. 5. Medicina. Shaver P. Réthelyi J. Letöltve: 2008. 72. R.. Osiris.

M.. 80. Volume 71. (idézi Greil. Budapest. 34 (1-2). L. World Health organization Technical report Series. Szöveggyűjtemény. J. 34. (1999): Szülői bánásmód kérdőív (H-PBI): A Parental Bonding Instrument (PBI) magyar változata. (1990) Az empátiás törődés eredete. (1999): Az elhúzódó serdülőkor. Number 3. International Journal of Fertility. 551-566. Lecours.. Radke-Yarrow. 83. Albersheim. Tóth I. Allard. 1997) 85. Budapest. WHO. 84- 98. S. empátia és altruizmus. No 582..) Játszmák nélkül. 684-689. C. S. 82. E.. Tranzakcióanalízis a gyakorlatban. 71-91. 4.. The epidemiology of infertility (1975). (1994) Az intimitásról..) Morális fejlődés.. 84.. J. Waters. Magyar Pszichológiai Szemle 1999. Eötvös kiadó. Merrick. (szerk. May / June 2000. Sabourin. Zahn-Waxler. (szerk. Child Development. (1989): Psychological distress and infertility: a review of controlled research. A. Treboux. 79. Helikon Kiadó. 126-142. Gervai J. Magyar Pszichológia Szemle. ELTE. M. In Kulcsár Zs.. In Járó K. 178-198. (2000) Attachment Security in Infancy and Early Adulthood: A 20-Year Longitudinal Study.. 76 . 81.. Wright.. Urbán R. LIV. Túri Z. Geneva:WHO. Crowell. D.