A jóga áldásos ereje

SELVARA]AN YESUDIAN

A JÓGA ÁLDÁSOS EREJE
SELVARA]AN YESUDIAN
A jóga
áldásos ereje
avagy az önbizalomhoz v e z e t ő út

J(I1I1IJIt
KONYVKIADO
Szeged
Selvarajan Yesudian:
Self-Reliance Through Yoga
(Selbstvertrauen durch Yoga)
Fordította
Veszprémi Krisztina és Malik Tóth István
Copyright for ali foreign language translation editions by
The Heirs of Selvarajan Yesudian and their Power of Attorney
Helmuth Mayer
Ali rights reserved for the Hungarian Edition ©
Lazi Könyvkiadó, 2005
Hungarian translation © Veszprémi Kristtina,
Malik Tóth István, 2005
ISBN 963 7138 13 7
A Lazi Bt. kiadása
e-mail: info@lazikiado.hu
www.lazikiado.hu
A kiadásért felel: a kiadó ő igazgatója
Lektor: Korom Pál
ő ő Szentmiklósi Csaba
ő ő Hunyadi Csaba Zsolt
Debreceni Kinizsi Nyomda Kft.
ő ő ő János
HAICH ERZSÉBETNEK,
a legmélyebb hálával
ő a magyar kiadáshoz
Ez a könyv sajátos körülmények között, a történelem egy rend-
kívül viharos ő született, és a minden nehézségekkel
dacoló emberi nagyság tanúbizonysága. Selvarajan Yesudian 1937-
ben érkezett Magyarországra, hogy orvosi és testnevelési tanul-
mányokat folytasson, és 1948-ban kényszerült elhagyni ezt a szá-
mára oly kedves földet. Itt találkozott szellemi ő és
társával, Haich Erzsébettel, akivel Budapesten megalapították
Európa ő jógaiskoláját, mely emberek ezreit indította el a jóga
áldásos útján. A hazánkban rekord mennyiségben fogyott ő
közös könyvük, a Sport és j6ga szintén magyarul íródott, majd a
világ számos nyelvére lefordították, és méltán vált a (nyugati vi-
lágnak szánt) jógairodalom egyik ű
Miután Magyarországon helyzetük ellehetetlenült, Yesudian és
Haich asszony kénytelenek voltak elhagyni az országot, számos
ő tanítványt hagyva maguk mögött. A tanító és a tanítvány
lelki kapcsolata azonban soha nem ű meg. Yesudian szívén
viselte magyar növendékei sorsát, és ő ő ő bátorító íráso-
kat küldött nekik, ő ő meríthettek. Ezek az írások
itthon ő kézre jártak, nem engedve kihunyni a pislákoló
fényt az egyre súlyosbodó sötétségben.
Az anyag mindeközben, új írásokkal kiegészülve, kezdett önálló
életre kelni, könyvvé összeállni. A szöveg minden sorát átható,
Yesudian szelíd ő fakadó ő - a jóga ereje - ő böl-
csességgé kristályosította a jó tanácsokat.
A ő azt szerette volna, ha ez a könyve jelenik meg ő
magyarul a számos kiadást megélt Sport és j6ga után. A sors azon-
ban mást tartogatott. Most mégis eljött a pillanat, hogy e lélek-
ő írások azon a nyelven is ő végre, melyet a
mester tökéletesen elsajátított, és ű ellenére sem felej-
tett el élete végéig.
A fordít6k
Egyedül jöttem e világra,
Egymagam vándorlok végig napjaimon.
Még mindig társ nélkül k6borlok,
De felgyorsulnak napjaim, amint hazafelé tartok,
Ahonnan a világra jöttem.
ő
Míg a nyugati világban ezrek égnek a vágytól, hogy tanulja-
nak valamit arról az életmódról, ami a jóga keleti bölcseletében
ölt testet, megvannak a határai annak, ameddig egy tanító a sze-
mélyes útmutatásával és példájával elérni képes. ]ógaiskolánk
ugyan Svájcban található, de hiszünk abban, hogy a jóga számos
ő a világ minden táján örömmel hallja majd - még ha az
írott szó közvetítése révén is - azt az üzenetet, amit ott kísérlünk
meg átadni. E könyv tartalma olyan anyagokon alapul, melyek
svájci jógaiskolánk ő vagy beszélgetésein hangzottak el.
Napjainkban a hanyatlás jelei aggasztóak. A biztonság kétség-
beesett keresése, ő a modern ember úgy véli, megtalálhat-
ja maga körül a mulandó világban, zavarodottságot szül elméjé-
ben: egy olyan képet próbál elérni, amit a saját képzelete szült.
Álmodozóvá vált a káprázat birodalmában. Olyan alvajáróhoz
hasonlítható, aki egy ő havas korlátján sétál, és bár-
melyik pillanatban elragadhat ja a halál. Az anyagi és érzéki vilá-
got, melyre életét alapozta, többször földrengés rázta már meg, és
ő homokra épített háza is nemegyszer ű már az éjsza-
kában. Mi a jelentése az idó'k ilyen jeleinek? Hová vezetnek ben-
nünket a mai világ történései? Mi az a hang, melynek figyelmez-
tetése ismételten kihalIható a felgyorsuló ő Mi ez a
szorítás, mellyel egy láthatatlan kéz megragadt bennünket, s mely
fájdalmat és félelmet okoz nekünk, kényszerítve tudatunkat,
hogy felismerje sanyarú helyzetünket?
Iskolánk tagjai heti jógafoglalkozásokat látogatnak. Ezeken az
órákon nem csupán az önmagukra támaszkodás útj ának, az ön-
fejlesztés alapelveinek magyarázatait hallják, hanem azzal kapcso-
latban is útmutatást kapnak, hogy ezeket miképpen lehet átül-
tetni a mindennapi életükbe. Megtanuljuk, hogyan kell felemelt
fejjel járni. Megtanuljuk kinyitni a szemünket, meglátni az életet,
és a távoli horizont felé tekinteni. Megtanulunk egyenesen állni,
és félelem nélkül szembenézni a ő Megtanuljuk, hogy a
végzet nem egyéb, mint saját tetteink eredménye. Megtanuljuk
ő és ű szolgánkká tenni a természetet. Megtanuljuk ész-
revenni a szépséget az életben. Megtanulunk kitörni a sötétség
II
ő és birtokba venni szabadságunk igaz örökségét. Meg-
tanuljuk meglátni a teremtés isteniségét. Megtanulunk ember-
nek lenni, aki tudatában van saját értékének és isteniségének.
Abban reménykedünk, hogy a jógát - az önuralom ő tudo-
mányát - ő tehetjük mindenki számára: ő és fia-
talnak, tanultnak és tanulatlannak egyaránt. Abban reménykedünk,
hogy, amilyen világosan csak lehet, képesek vagyunk elmagya-
rázni azt a ő a tett emberének, a filozófusnak éppúgy,
mint annak, aki érzékeli a magában ő hatalmas természeti
ő és uralma alá is óhajtja azt hajtani. Reményeink szerint ké-
pesek leszünk ű tenni, hogy a jóga nem egyfajta ke-
leti boszorkányság vagy hipnózis, melynek célja természetfeletti
ő szerzése. Sokkal inkább meg szeretnénk szabadítani a jóga
nevét minden ilyesfajta hamis értelmezéstó1, és megmutatni azt
tisztaságának és erejének saját, igaz fényében. Ki kívánjuk jelen-
teni, hogy a jóga minden ember közös tulajdona, és semmikép-
pen sem csupán egyetlen nemzeté. Éppen úgy, ahogyan egy hosz-
szú útra induló ember ő felkészül az utazásra, a jóga az élet
útjára készít fel bennünket, mindegyikünknek megmutatva a ké-
pességeink szerinti legmegfeleló"bb ösvényt, és elvezetve bennün-
ket minden céllegnemesebbikéhez, a tökéletes boldogsághoz és
békéhez.
Bármilyen távolságra is éljünk egymástól mi, jógatanítványok,
ű bennünket a szeretet ő lánca, összeköt minket a szel-
lemi testvériség. Akárhol is legyünk, ez a szeretet abban a közös
törekvésben ő ki, hogy segítünk ahelyett, hogy akadá-
lyoznánk; építünk ahelyett, hogy rombolnánk; békét és fényt ho-
zunk ahelyett, hogy háborúság és pusztulás kísérnék lépteinket.
Ez a a célból íródott, hogy segítse az egyént önmaga fej-
lesztésében. Ugy hisszük, nincs más módj a annak, hogy elérjünk
a tömegekhez, és hatással lehessünk rájuk. Ezért mindig hálásak
vagyunk azoknak, akik hajlandóak segíteni nekünk pozitív gon-
dolataink terj esztésében. Embereket teremteni - embereket, akik
önmaguk urai -, ez a mi célunk. Egyetlen ő ember, egyetlen
individuum, akinek szíve nem ismer félelmet, és tudatában van
saját méltóságának, többet ér, mint teóriák egész tömkelege. Ami-
re szükségünk van, az az ő férfi , ő és gyermek, a kitartó
munkás, aki hajlandó lerázni magáról a múlt tehetetlenségét, és
hajlandó cselekedni a többiek boldogulásáért. A jóga újra és új-
12
ra hangsúlyoZza, hogy az egyetlen segítség, amit a világnak adha-
tunk, azzal ő hogy önmagunkon segítünk. Csak ha mi
magunk ő rettenthetetlenek és függetlenek vagyunk, akkor
leszünk képesek másokat is erre bátorítani. Ha a szeme egyszer
felnyílt, az egyén követni fogja példánkat, és életének vezérelvévé
teszi azt. Célunk tehát az önfejlesztés, az önuralom, az önbizalom.
Ültesd a tölgyet a ő földbe, és ágait kiterjesztve növe-
kedni fog. Add át embertársadnak saját erejének és bölcsességé-
nek ő tudását, és úgy fog cselekedni, mint egy bölcs! E csen-
des, de céltudatos útmutatás neve: jóga.
I. rész
VISSZATEKINTÉS
1. FEJEZET
Munkánk Nyugaton
A szükségben a körülmények a legjobb barátaink. Nem min-
dig szólnak hozzánk az angyalok nyelvén, hanem gyakran - mint
a könyörtelen rabszolgahajcsárok - addig ostoroznak, míg csele-
kedni kezdünk, és olyan munkák elvégzésére kényszerítenek ben-
nünket, melyektó1 húzódozunk. A körülmények ránk ő
terhe alatt összegömyedünk és az összeomlás szélére kerülünk,
amikor egyszerre csak valamilyen hatodik érzék ő és ki-
egyenesít bennünket. Ahogy újra felemelkedünk, a bilincseink
lehullnak, s felismerjük: nemhogy gyengék nem vagyunk, meg-
ő A tapasztalással a hátunk mögött újra életre kelünk.
Amikor megérkeztem Nyugatra, a legkisebb hajlandóság sem
volt bennem arra, hogy jógát tanítsak. Orvosi és testnevelési ta-
nulmányaim miatt jöttem, s hogy a nyugati rendszereket össze-
hasonlítsam az indiaiakkal, a világon a ő mivel az
orvoslásban jártas szüleim azt szerették volna, ha általam tovább
él a családi orvosdinasztia. Mivel a nyugati rendszer teljesen kü-
lönbözik az indiaitól, néha felkértek, hogy ismertessem az álta-
lam osztott elképzeléseket és ő ő Eközben bizonyos
mértékig kifejtettem a hatha- és a rádzsa-jóga tanítását, mint az
emberi elme és test legkiválóbb eszközeit. Az indiai orvostudo-
mány, az ájurvéda arra törekszik, hogy az embert egészként ke-
zelje, és ily módon ő tegye, hogy a betegségek valódi okai
megállapításra kerüljenek. Barátaim közül sokan ő kezd-
tek a jóga iránt, és megkértek, hogy tartsak ő és írjak
e témakörben. A néhány rövid cikk azonnal visszhangot keltett,
én azonban bátortalan voltam a nyilvánosság ő és inkább
17
visszatértem tanulmányaimhoz. A sorsnak ugyanakkor más ter-
vei voltak. Bármennyire is vonakodtam, semmi sem tudta meg-
állítani a társadalom minden ő ő ő ő árada-
tát. Számos barátom szívélyes segítségével megjelent a Sport és
jóga ű könyv. l A sors kiszámíthatatlan szeszélye folytán kap-
csolatba kerültem a Védák, az upanisadok, a Bhagavad Gítá és a
jógafilozófia egyik legnagyobb nyugati ő olyasvala-
kivel, aki a nyugati filozófiában szintén járatos volt, és ű ő
ismerte a Bibliát. E nagyra becsült tanító Haich Erzsébet volt,
akinek hatalmas ű közösen nyitottuk meg ő jóga-
iskolánkat.
A magyarok, nézeteiket tekintve, szerfelett kritikusak, és nem
könnyen befolyásolhatók sem a keleti, sem pedig a nyugati el-
képzelésekkel. Saját ő hagyatkoznak, és mélyen
gyökerezik bennük a szabadság szeretete. Addigra már elterjedt
az a félreértés, miszerint a jóga a hinduk valamiféle furcsa vallá-
si rituáléja a rejtélyes ő megszerzésére, és sokszor megkérdez-
ték tó1em, hogy nem valamiféle vallás-e a jóga. Néhányan össze-
keverték a jógát a fak írok nyakatekert "kunszt jaival" (a fakírok
önként vállalt vezeklésként ő valamilyen természetellenes
testtartásban). Mások azt hitték, hogy a jóga azt jelenti, szöges
ágyon fekszünk vagy hagyjuk, hogy egy kígyó halálos sebet ejtsen
rajtunk, s ezt ő varázsigékkel gyógyítj uk meg magunkat.
Voltak, akik megkérdezték, le tudok-e nyelni törött üveget, mint
ahogy a vándorló koldusok néha teszik, hogy mindennapi bete-
ő megszerezzék. Megint mások azt gondolták, hogy a jóga
a híres kötélmutatványt tanítja. Mint ahogy nyugaton még a
Buddha szobrát is kiteszik egy éjszakai bárban, hogy ezzel- a tu-
lajdonos tudatlanságát bizonyítandó - keleti hangulatot teremt-
senek, a jógát is gyakran alacsonyít ják le a cirkuszi attrakció
szintjére, de az is ő hogy tudatlan ő valamiféle má-
gikus vagy vallási hókuszpókuszként értelmezik. Kezdetben ide-
genkedtem a feladattól, hogy ebben a tárgykörben írjak vagy ő
adjak, mégpedig azért, mert tudtam, hogy túlnyomó részben a
tudatlanság és a zavarodottság uralkodik. Képtelen voltam ész-
revenni, hogy pontosan ez nyújt ő arra, hogy fényt de-
l A könyv legutóbbi magyar kiadása: Selvarajan Yesudian és Haich Erzsébet:
SpOT[ és jóga. Lazi, Szeged, 2004. (A ff/rd.)
18
rítsek bizonyos dolgokra, mígnem Haich asszony és az ő
ő ismételt kérése nyilvánvalóvá tette, hogy ez az ő álló
út. A ő együtt írtunk a témáról, és mindenfelé ő
adásokat tartottunk arról, mi valójában a jóga.
A ő világ számára a "sport" szónak ő vonzereje
van, és mivel könyvünk a jógán keresztül közelítette meg a spor-
tot és a testkultúrát, a Sport és jóga címet adtuk neki. (Az angol
kiadás késó'bb jelent meg Yoga and Health Oóga és egészség] címmel.)
Három hónap alatt elfogyott az ő kiadás ötezer példányban, és
kevesebb, mint tizennyolc hónapon belül a könyv eljutott a ki-
lencedik kiadásig. Most már világosan láttam, hogy a sors keze
irányítja munkánkat. A jógáról alkotott hamis elképzeléseket
ő félresöpörtük, és az emberek kezdtek ő ő
arról, hogy ez a tudomány segíti az embert abban, hogy a társa-
dalom egészséges és értékes tagja legyen. Megtanulták, hogy
"A jóga az ő még jobb embert, a hinduból még jobb hin-
du t, a ő még jobb keresztényt csinál." A magyar na-
pilapok hónapokig lelkesen írtak a jógáról, mivel felismerték
benne a nemzet megújító értékér. A légzés ű és helyes for-
máj át, ahogy azt a könyv is tanítja, Magyarország-szerte iskolák
százaiban fogadták el. A hadseregben és a ő is végeztek
jógagyakorlatokat. Kórházak kísérleteztek a teljes jógalégzés
rendszerével, és a magas vérnyomás, az idegfeszültség, az álmat-
lanság és számos neurotikus és ő rendellenesség ű ő
gyógymódjaként és ő fedezték fel. Vérvizsgálatok
igazolták, hogy három-öt perc helyesen végzett légzés elég ah-
hoz, hogy az elhasználódott vér megtisztuljon az ártalmas méreg-
anyagokról, és ő oxigénnel. A jógagyakorlatok terápi-
ás értékét fokozatosan egyre inkább figyelemmel kísérték és
elfogadták, mivel ő kórházakban végzett kísérletek be-
bizonyították bizonyos ászanák hatékonyságát. Ezek a jógagya-
korlatok segíteni tudnak a vesekövek eltávolításában és a has-
nyálmirigy serkentésében, annak ő mú1<ödésében, mely
az epével együtt jut át az ő Bár távol tartottam
magam a páciensek ő akiket inkább orvosokhoz irányí-
tottam, alkalomadtán orvosok kerestek fel a betegeikkel, és meg-
kértek, hogy diagnosztizálj am a betegség okát. Számos krónikus
esettel találkoztam, melyek oka gyakran lelki ű Amikor a
beteg hajlandó volt arra, hogy gondolatain és érzésein önfegye-
19
lemmel uralkodjon, a betegség és a tünetek más irányt vettek, és
a gyógyulás ő Dr. Margitai Sándor vérnyomásvizsgála-
tot végzett egy magas vérnyomásban ő betegénél. Öt perc
lassított hasi légzés után a páciens vémyomása 198-ról 160-ra
esett vissza, majd pár hónap rendszeresen végzett ő
után ezen a szinten meg is állapodott. Sebészeti esetekben is fel-
fedezték, hogy a makacs sebek gyorsabban gyógyulnak, ha szisz-
tematikus légzéssel több oxigént juttatunk a véráramba.
Nagy örömmel láttuk, hogy a jóga milyen hatalmas ű
ségre tett szert két éven belül. ű ugyanakkor nem
vált komolysága kárára. Éppen ő a Sport és jóga kizá-
rólag a jóga fizikai aspektusaival foglalkozott, imigyen nyitva meg
a magyarok szívéhez az utat. A szüntelen napi levéláradat a men-
tális és spirituális ő témaköreit ő irodalmat követelte.
Ott folytattuk, ahol abbahagy tuk, és Haich asszony elkezdett
második könyvünkön dolgozni, A Keletet és a Nyugatot ő
jóga címmel. Az új kötet oldalain részletesen tárgyaltuk az ember
fizikai és szellemi ő Örömteli volt látni, hogy az egyház
is élénk ő mutat a jóga iránt. Ily módon kerültünk
kapcsolatba felvilágosult gondolkozású papokkal és lelkészekkel,
akik maguk is gyakorolták a jóga által ajánlott fizikai és mentális
gyakorlatokat, s mivel hasznukra vált, novíciusaiknak is ajánlot-
ták ő a fizikai ellenálló képesség és a tudati összpontosítás fej-
lesztése érdekében.
Budapest arisztokrata körei szintén látogatták a jógaórákat,
mivel magánórákat nem adtunk. Mindenki félretette a társada-
lomban elfoglalt helyét, és legalább egy óra erejéig kész volt elfe-
lejteni személye fontosságát. Az órákon, melyeken sokan részt
vettek, senki nem tudta, ki gyakorol mellette. Senki sem szólalt
meg, hogy a nyughatatlan elmét lecsendesítsük; de nem is volt rá
senkinek szüksége. A fegyelem minden egyes órán természetesen
alakult ki, és az egység szellemét mindenki magáénak érezte. An-
nak ellenére, hogy a társadalom ő rétegei képviseltet-
ték magukat, és a magukénak vallott hit és faji hovatartozás da-
cára, minden különbség ű abban a pillanatban, amikor
elfoglaltuk helyünket a ő Az ilyen összejö-
veteleken együtt gyakoroltak szegény diákok és egyetemi pro-
fesszorok; egy ű munkásember egy herceg mellett ült; egy
zsidó üzletember pedig egy tomaruhás katolikus pap mellé ke-
20
rült. Egy közösségként ű össze egyetlen közös szándékkal:
hogy ugyanazt a célt elérjük.
Egy ízben a Budapesti Zeneakadémián tartott nyilvános ő
adásom végén sokan szerettek volna személyesen pár szót válta-
ni velem. Közöttük fedeztem fel egy kisfiú várakozó alakját. Mé-
lyen megérintett, hogy egy ilyen fiatal arc ű az emberek
között, így hát odamentem hozzá, és megkérdeztem, mit kíván.
- Tizennégy éves vagyok, Yesudian úr, s nem növök tovább.
Tudna nekem segíteni? - szólt a fiú mintegy esdekelve.
- Gyere el a holnapi öt órás csoportba, és megnézzük, mit te-
hetünk érted.
Ezek után elváltunk. Király József másnap eljött, ő
arca ő sugárzott. Már négyszer olvasta el a könyvet, és
minden gyakorlat nevét ő tudta. Szorgalmasan gyakorolt,
s mindannyiunkat meglepett, mert három hónap alatt két és fél
centit ő Egy kicsit nagyobb, mint 98 cm-es csenevész alakja
gyorsan változott, és két év múlva elérte a 160 cm-t. József rend-
kívül szegény volt, és hetente háromszor nagy távolságo t tett
meg gyalog a hatha-jóga órák, az önismeret és a meditáció miatt.
Szegénysége ellenére rendes ruhában járt, bár az inge alatti trikó
szakadt és ujjatlan volt. Három hónap elteltével egyszer szégyen-
kezve odajött hozzám, és a zsebét az asztalomra ürítette. Garasok
voltak benne, melyeket ez ő alatt megtakarított.
- Ha nem bánja, Yesudian úr, csak ennyit tudok most adni
Önnek. Megengedné, hogy tovább jöjjek?
Biztosítottam ő hogy fizetés nélkül is jöhet, és visszaad-
tam neki az aprópénzt. A fiú arca elkomorodott és igen csalódott
lett. Örömteli szívvel ű hogy kifizethesse a részét, és
az elutasításom most megbántotta.
- Rendben, József, elteszem ezt a pénzt, ami ugyanolyan becses
számunkra, mint neked.
Ezután mosolyogva kezet ráztunk.
Iskolánk tagjai jórészt olyan férfiakból és ő ő álltak, akik
több figyelmet akartak szentelni az egészségüknek. Azt várhattuk
volna el, hogy a ő legyenek többségben, de ennek az ellentéte
volt igaz. A magyar közönség komoly ő abból volt nyil -
vánvaló, hogy a férfiak folyamatosan özönlöttek az órákra, s kö-
zülük nem egy évek ig maradt. Fiúk érkeztek végtelen sorokban,
legtöbbjük szegény iskolai vagy egyetemi diák. Sok olyan medikus
21
is eljött, akik lelkesen tanulmányozták a jóga gyógyászati jelen-
ő és alkalmazását mind mentális, mint fizikai betegségek-
nél. Mivel nem volt több hely az újonnan ő éjszakába
nyúló órákat is indítottunk.
Küszöbön állt a háború, amelybe Magyarország nemsokára
bele is sodródott. A háborútól való félelem és rettegés végigsö-
pört az országon. A határok védelme miatt ő sorozás t ren-
deltek el. Ennek ellenére a németek bevonultak Magyarország-
ra, és a magyar csapatokat arra kényszerítették, hogy a németek
oldalán harcoljanak az orosz fronton. Kétségbeesett jajkiáltás
tört fel az országból, mivel ez hiábavaló küzdelmet és a nemzet
munkaerejének elvesztegetését jelentette. A legtöbb férfinak el
kellett mennie. A zsidóüldözés éjjel-nappal tombolt. A körülöt-
tünk ő házakat huszonnégy órán belül ki kellett üríteni, és ha-
marosan német csapatok foglalták el ő A Haich-villában lé-
ő iskolánkkal szemben volt egy nagy háztömb, ami a Gestapo
ő lett. A mai napig nem értem, a németek miért kí-
mélték meg a házunkat, mely nyílt terepen állt, és nagyon jó fek-
ű volt. Mintha valamilyen láthatatlan kéz védelmezett volna
minket: menedéket nyújtott a háború alatt, és senki sem hábor-
gatott bennünket. Az óráinkat látogató ő figyelmeztet-
tek, hogy ne menjek ki az utcára, nehogy mint brit állampolgárt
elfogjanak a németek. Megfogadtam a tanácsukat, és napnyugta
után tartottam az órákat. Több zsidó is járt hozzánk titokban, de
mindegyiküknek viselnie kellett a nagy sárga csillagot. A nácik
kötelezték ő erre, hogy megkülönooztessék ő az árjáktól.
V érzett a szívünk ezt a megaláztatást látva. Még a zsidó gyereke-
ket is megbélyegezték ily módon. Amikor viszont ezek az embe-
rek felismerték a Dávid-csillag szimbolikus jelentését - mely az
emberben ű ő ő egyesítését jelképezi, s békét és ő su-
gároz -, és azt, hogy milyen ő hatással volt azokra, akik visel-
ték, egy új ő birtokosai lettek, és attól kezdve félelem nélkül
jártak-keltek a városban, attól a ő ő ő vezérelve, hogy
a nagy Jahve oltalmazó keze van felettük. Hittek benne, hogy -
mint ahogy Isten keze irányította és vezérelte apáikat és ösapái-
kat - népük Istenének keze most ó'ket védelmezi. Megingatha-
tatlan, szinte már fanatikus hit kerítette ó'ket hatalmába. Sokuk-
tói meglepve hallottuk, ahogy szóról szóra idézik a szövegeket,
melyeket heti iskolánk szórólapjairól megtanultak. Még soha,
22
senki arcán nem láttam olyan ő kiülni a félelmet, mint ezek-
nek az óráinkat látogató riadt férfiaknak és ő a vonásain.
Tudták, hogy a halál bármelyik pillanatban elragadhat ja ő
Úgy érkeztek és mentek el, hogy ő fel voltak készülve rá,
hogy szembenézzenek vele, ő mégis meg voltak ő ő
arról, hogy atyáik Istene meg fogja menteni ó'ket. A meditációs
esték után, amikor Haich asszony szavai isteni bátorsággal töl-
tötték el ő arcuk mégis a szeretet ő és az ellenségeik-
nek való megbocsátástól ragyogott, és úgy tértek haza, hogy többé
nem rettenthette el ő élet vagy halál. Számukra az ultimátum
utolsó óráiban az Isten felismerésére való törekvés sürgetó'bb
volt minden másnál. Olykor rajtakaptam egy ő zsidó hölgyet,
amint a harcos-szerzetes Vivékánanda szavait ismételgeti suttogva:
"Ha egyetlen szó van, ami mintegy bombaként tör fel az upani-
sadokból, ami gránátként robbantja szét a tömérdek tudatlansá-
got, az a félelemnélküliség. A félelemnélküliség vallása az a vallás,
amit tanítani kellene. Az igazság az, hogy a világon és a vallás vilá-
gában a lealacsonyodás és a ű valódi oka a félelem. A félelem
szüli a szenvedést, a halált és a gonoszságot ... Legyenek az idege-
itek ő Vasizmokra és acél idegekre van szükségünk. Már
eleget siránkoztunk. Nincs több sírás; egyenesedjünk ki, és le-
gyünk emberek!" Ez a hölgy ehhez hasonló gondolatokat adott
körbe kis cédulákon.
Több hónappal ő hogy megölték ó'ket, ezek az emberek
megtanulták, hogy egyetlen gondolat sem vész el, hiszen mind-
egyik mint energia kerül az éterbe. Mint ahogy a ő minden
szobába és minden hasadékba bejut, úgy jó, pozitív és ő gon-
dolataink is bekerülnek körülöttünk a térbe, és gátat képezve
megvédenek bennünket minden rossztól. Azt is megtanulták,
hogy ha pár ezren leülnének és a békére összpontosítanának, tu-
datos ő erejével visszavernének minden ő
minden támadást. Iskolánk tábláján olvas ták a ő nagy-
ű feliratot: "Emberekre, emberekre van szükségünk! Minden
más eljön majd, de ahhoz ő lelkes, ifjú és ő emberek kel-
lenek. Száz ilyen fiatalt ide, és a világ kifordul a sarkaiból!"
Egyik nap egy középkorú hölgy jött oda hozzám.
- Yesudian úr, ön nincs tudatában a veszélynek, aminek azál-
tal teszi ki magát, hogy oly sok zsidónak megengedi az órái láto-
gatását. Az életét kockáztatja, és azokét is, akik ide járnak. Egy
23
rosszakarója bánnikor feljelentheti szemben a Gestapónál, és an-
nak vérontás lenne a vége. Mindenesetre nem látja, hogy mosta-
nában milyen sokan éreznek ellenségesen a zsidókkal szemben? Biz-
tosíthatom afeló1, hogy számos keresztény osztja ugyanezt az érzést.
Összeszorult a szívem ő ő szavai hallatán,
és el is szomorodtam attól, hogy ez a hölgy semmi jót nem merí-
tett a jóga tanaiból, a szeretet és a megértés tanításából. Egy pil-
lanatig nem szóltam semmit, majd végül így válaszoltam neki:
- Rojkó asszony, amióta megalapítottuk az iskolánkat, az aj-
taja nyitva áll mindenki ő bánnilyen felekezethez, valláshoz
és fajhoz tartozzon is. Fájdalommal látom, milyen ellenszenvet
érez a zsidók iránt. Én viszont semmi esetre sem fogom elkülde-
ni ő csak azért, mert néhány keresztény társunk kényelmetle-
nül érzi magát velük egy teremben! ő mi több, meglepnek a
megjegyzései, mivel azt hittem, magába szívta a tolerancia taní-
tását. Vegye észre, hogy ezek a szerencsétlen emberek az egyet-
len vigaszt keresve jönnek el ide - Isten miatt. Hogyan is küld-
hetnénk el ő Soha! Ha az ön békéjét zavarja a társaságuk,
lenne szíves távol maradni, amíg ezek a gondok megoldódnak.
Ahogy mélyen a szemembe nézett, két hatalmas könnycsepp
gördült végig az arcán. Arckifejezése hirtelen megváltozott,
együttérzés és szeretet ő rajta, majd minden tagjában
reszketve kigombolta ő ját, és felfedte a blúzára varrt ha-
talmas sárga csillagot.
Amikor az oroszok két hónap nyi ostrom után elfoglalták Bu-
dapestet, és az élelemhiány kritikussá vált, Rojkó asszony két hé-
tig vagy még tovább naponta egy tányér levest hozott nekünk,
.amihez koldulással jutott hozzá. A súlyos bombázásoktól házunk
ő és mi mindnyájan a pincében rekedtünk, élve eltemet-
ve. Mivel nem volt hova mennünk, ott maradtunk, amíg egy
szép napon az orosz megszálló csapatok egy újabb hulláma dur-
ván ki nem tett minket ő Ami számomra ezután
következett, az egy rövid, ám traumatikus orosz fogság volt, míg
a többieknek - huszonöt embernek - sikerült máshol menedéket
találniuk, és nemsokára ismét együtt lehettünk. Rojkó asszony
az életét kockáztatva kutatott utánunk napokig, s végül két szo-
bába zsúfolva talált ránk.
A háború a végéhez közeledett. A városban ostromállapot ural-
kodott. Budát és Pestet elválasztotta a Duna: a két városrész kö-
24
zött minden összeköttetés megszunt néhány hétre, miután a né-
metek visszavonulásuk alatt felrobbantották a négy hidat. A jóga-
iskola tagjai közül három pesti asszony - a szinte végtelen akadályok
ellenére, majdnem 13 km gyaloglás árán - értékes élelemcsoma-
got hozott nekünk, ami még egypár napig biztosította a fennma-
radásunkat. Megindító volt látni iskolánk számos tagjának cso-
dálatos összetartását és családias lelkületét.
Amikor az ostrom véget ért, és a várost elfoglalták az oroszok,
átköltöztünk Pestre, ahol átmenetileg elindítottuk iskolánkat.
Egyik nap a házmester rohant be lélekszakadva, és izgatottan
mesélte el a ő történetet:
- Egy kirakatot nézegettem, amikor felfigyeltem egy orosz tisztre,
aki valamilyen könyvet keresett. Nem beszélt magyarul, de el-
mutogatta, hogy a jóga iránt ő Nem volt ilyen témájú
könyv a boltban, mire én elmondtam neki, hogy ismerek egy
hindu jógit, aki velem egy házban lakik. Persze nem hitte el, és
tiszt barátja nevetésben tört ki, gúnyolódva azon, hogy egy hin-
du lakhat itt, és ezt a nap legjobb viccének nevezte. Azt ígértem
neki, hogy elviszem hozzá az indiait ma este, majd elváltunk egy-
mástól. Yesudian úr, nem kell félnie, kérem, jöjjön el velem! Úgy
másfél kilométerre lakik innen. Asszonyom, kérem, Ön is jöjjön
el! - bizonygatta kifulladva.
A politikai helyzetet nem lehetett veszélytelennek nevezni.
A gyanús személyeket azonnal ő Sötét ő könnyen
gyanakvást kelthetett.
- Asszonyom, tíz házra felügyelek, és nem kockáztathatom,
hogy az oroszok, ő ezt a megbízatást kaptam, lecsukjanak.
Megígérem, hogy mindhárman biztonsággal hazatérünk ma éjjel.
Kérem, ne hagyjanak szégyenben!
Haich asszony beleegyezett, és aznap este kilenc órakor ott
álltunk az orosz százados ajtaja ő Barátja ezt teljes megdöbbe-
néssellátta, de maga a százados leírhatatlanul boldog volt. Orosz
szokás szerint engem szívélyesen megölelt, Haich asszonyt pedig
tisztelettudóan köszöntötte. A két orosz fogadást kötött arra, va-
jon eljövök-e, s ő nyert. Tört németséggel beszélt a jóga iránti
ő Haich asszony fordította a megjegyzéseit és a kér-
déseit, és hamarosan tisztán látta a dolgot. Egy érdekes óra után
elbúcsúztunk egymástól. Meghívásunkra a százados eljött hozzánk
másnap reggel. Éppen becsöngetett az emeleten, amikor ő
25
sikoltozás és siránkozás hallatszott, vad üvöltéssel és lövésekkel
kísérve. Kinéztem az ablakon, s úgy tizenöt katonát láttam, amint
bejönnek az udvarra, és durván kitessékelik a házból a lakókat.
A százados és a társa lerohantak, és az egész fosztogató csapatot
kihajították.
- Ez a tanítóm háza, és én itt vagyok! - kiáltotta torkaszakad-
tából. - Nem ű semmilyen oktalan viselkedést, takarodjatok
innen, különben bajba kerültök!
Az alattunk lakók nagyon hálásak voltak a segítségéért, és
mondanunk sem kell, mi magunk is ő örültünk a közbelé-
péséért. "Milyen kifürkészhetetlenek a sors útjai!" - gondoltam
magamban. Ha nem találkozunk ezzel a századossal, biztosan el
kellett volna hagynunk a házat ma reggel. Akkoriban lakást ta-
lálni nem volt ű
A százados mindennap eljött a barátjával jógázni. Megvolt neki
a Sport és jóga egy példánya magyarul, amit pár napon belül le-
fordítottak oroszra, és elküldtek Oroszországba. Nem sokkal ez-
után beszámolt róla, hogy sokan gyakorolnak a tábornokok és a
ű katonatisztek közül az ő utasításai és a könyvben le-
írtak alapján. Megpróbált rávenni bennünket, hogy utazzunk
Moszkvába, és mutassuk be a jógát az ottaniaknak. Minden a
rendelkezésünkre állna, mondta, bár pár évig nem hagyhatnánk
el Oroszországot. Sok okunk volt azonban, hogy udvariasan visz-
szautasítsuk a meghívását.
A jógaiskola és a családi ház részleges újjáépítése után vissza-
költöztünk régi épületünkbe. A jóga iránti kezdeti ő
egy kicsit sem lankadt. ő egyre ő és mindez olyan
mértékben, hogy tevékenységünk érdekelni kezdte az új kom1ányt.
A kommunista rezsim számos tagja járt az óráinkra, akik úgy ta-
lálták, hogy a jóga nem áll ellentétben elképzeléseikkel és eszmé-
nyeikkel.
A késóbbiekben nyilvános ő nagyobb tömegeket von-
zottak, mint valaha. A politikai körök ugyanakkor bizalmatlan-
ná váltak, és megtagadták az engedélyt arra, hogy a jóga elkép-
zeléseit és igazságait nyilvánosan hirdessük. Bár én fogadkoztam,
hogy a jóga minden politikai ő ő mentes, ő
hiábavalónak bizonyultak, és iskolánkat bezárták. Az ellenszegülés
helyett úgy döntöttünk, hogy visszavonulunk, és hagyjuk, hogy az
általunk elvetett mag önként növekedjen az emberek ezreinek a
26
szívében, akik jártak hozzánk. Haich asszony és jómagam szomo-
rúan vál tunk el minden kedves barátunktól és a nagy családtól,
amit létrehoztunk, és ő kezdtünk Kalifornia felé. A Vé-
dánta Központban tett rövid látogatás unk után Indiába szándé-
koztunk menni, és a faj megújításán munkálkodni.
Haich asszony sokszor beszélt nekem a ]ungfraur61, egy gyö-
ű svájci ő amelyen Eur6pa legmagasabban ő he-
gyi vasút ja fut, a tengerszint felett 3300 méter magasságban. Így
amikor azt javasolta, hogy menjünk el egy hétre szabadságra
Svájcba, én el voltam ragadtatva az ő
Megérkezésünkkor Patak Gábor házában kaptunk szállást a
Zürichhez közeli Badenben. Gábor évekig volt iskolánk aktív
tagja Budapesten, és most nagy öröm volt számunkra újra látni ő
Egy nap telefonhívás t kaptunk egy kis zürichi társaságtól, akik
szerettek volna találkozni velünk és hallani valamit a j6gár61. Ami-
kor megérkeztünk a zürichi ő Hermann Hanna és
két úriember várt ránk egy nagy csokor sárga dáliával. Akkor még
szinte alig ismertük fel, hogy ez a találkozás eur6pai munkánk
egy fontos szakaszának ő állomása. Felkértek bennünket, hogy
egy hétig maradjunk, és vezessük be a csoportot a hatha-jógába.
Ez a hét 1948 novemberében ő és mind a mai napig tart.
2
E körülmények - nagyra becsült barátok segítségével - lehe-
ő tették számunkra, hogy jógaiskolákat alapítsunk Svájc leg-
több nagyvárosában. Zürichi központunk és a nyári iskola Ponte
Tresában, Ticinóban csodálatos ő nyújt arra, hogy a vi-
lág minden részéró1 fogadhassunk külföldi vendégeket. Örömünk-
re szolgál az a tudat, hogy mivel a munkánk 1948-ban indult
Svájcban, az ország minden részén megnyitott iskolák számos or-
szág tagjainak megadták a ő hogy jóga6rákon vegye-
nek részt. Svájc közvetlen szomszédságáb61, Németországból ,
Ausztriából, Franciaországból és Olaszországból százak érkeznek
évente a néhány hetes haladó kurzusokra. Vannak j6gaiskoláink
Zürichben, Bernben, St. Gallenben, Luzernben, Baselben, OIten-
ben, Lausanne-ban és Genfben. A Sport és jóga a magyar kiadás
után megjelent angolul, franciául, németül, olaszul, hollandul,
spanyolul, norvégul, héberül, japánul és vietnámiul. Ez nagymér-
2 Mindketten Svájcban hunytak el. Selvarajan Yesudian 1996-ban, 82 éves
korában, míg Haich Erzsébet 1994-ben, 97 éves korában. (A ford.)
27
tékben Svájc egyedülálló földrajzi helyzete miatt lehetséges. Az
általunk megjelentetett irodalom világszerte terjed, és ő
reméljük, hogy egyik láncszeme lesz a szeretet láthatatlan láncá-
nak, mely közelebb hozza egymáshoz az emberek szívét, és alkal-
masabbá teszi ő társaik szenvedésének átérzésére.
Svájc Európa szíve. ő az élettel teli központból, mely oly
sok éven át maradt szabad és semleges, elképzelések és gondola-
tok áramlatai kerülnek Európa tagjaiba, és a tengerentúlra, Ame-
rikába. Egy nemzet, mely háborúban fecsérli el az erejét, nem
hozhat sok jót az emberiségnek. Miközben csendesen ténykedett
a színfalak mögött, Svájc képes volt megajándékozni a világot a
neki osztályrészül jutott békével és tisztasággal. A nemzet, mely már
régen leszámolt a halálbüntetéssel, és több mint egy évszázada
nem ártotta bele magát ő háborúkba, érett arra, hogy
felemelkedjen, és minket is erre tanítson.
Kívánjuk, hogy Isten áldása kísérje szerény munkánkat; hogy
jó szándékával járuljon hozzá Svájc törekvéseinkhez; s hogy le-
gyenek áldottak mindazok, akik arra vágynak, hogy az emberek
közösségének tudatos tagjai legyenek! Kívánjuk, hogy mindig
tartsuk észben azt a szent igazságot, hogy egy és ugyanazon
Mennybéli Atya gyermekei vagyunk! Vezessen Ő bennünket, és
hassa át mindennapi cselekedeteinket! És mindenekfelett azt kí-
vánjuk, hogy soha ne felejtsük el igaz természetünket, melynek
megnyilvánulása az egyedüli fontos dolog az életben. Ne felejt-
sük hát az isteni természet megnyilvánulását, mely szívünkben
lakozik!
28
2. FEJEZET
Amiben hiszünk,
az valósággá válik
"Ha Nyugaton vagy, felejtsd el azt a tényt, hogy indiainak szü-
lettél. Soha ne mutasd ki ő azokon a dolgokon,
melyekkel az életben találkozoL" Ezek voltak mesterem utolsó
szavai, ő elhagytam India partjait, és Európába jöttem 1937-
ben. Ő szólva nem értettem szavai mély ő ame-
lyekkel megáldott. Mégis lelkem legmélyére hatoltak, mint ahogy
addigi tanításai is.
Amikor tizennégy éves beteges fiúként találkoztam vele, és meg-
kérdeztem tó1e, mit tegyek, hogy meggyógyuljak ő
ő melyek ágyhoz kötöttek, ő a szemembe nézett,
és végtelen gyöngédséggel így szólt: "Azt gondoltad, hogy beteg
vagy. Most gondold magad egészségesnek!"
Ritkán beszélt, üzeneteit inkább csendje és személyisége által
közvetítette, melyben olyan tulajdonságok keveredtek, mint az
ő a félelemnélküliség, a szabadság és a békesség. Sugárzó lényé-
hez képest a szavak jelentéktelennek ű Talányos szavaihoz
nem ű többet, és nekem hetekbe telt, hogy érteni kezdjem
ő Attól fogva megfigyeltem a gondolataimat, az érzéseimet,
a szavaimat és a tetteimet, és rémülten tapasztaltam Mesterem
szavainak igazságát: életszemléletem rendkívüli módon negatív
volt, amire a válasz csak betegségek sorozata lehetett. Csodála-
tos társaságában megtanultam megreformálni elmém hozzáállá-
sát - a ő negatív tól a pozitív szemléletmód felé, a le-
ő lelkiállapotból az ő ő és életadó lelkiállapot felé.
29
Megtudtam, hogy maga a hatalmas ő lakozik bennünk, amit
ha csak öntudatlanul használunk, hibákat követünk el. A pesszi-
mizmus és az állandó félelem által felhalmozott negativitásból
következtek ő betegségeim, amely lesújtó izomsorvadá-
sos panaszokban csúcsosodott ki. Az évek alatt, melyeket megvi-
lágosodott tanítóm közelében töltöttem, teljes életszemléletem
megváltozott, s ő módon kezdtem el használni ezt a ha-
talmas ő - ami maga az élet -, melynek eredményeképpen
visszanyertem az egészségemet.
Milyen furcsa, gondoltam ő hogy az orvostudomány
gyógyíthatatlannak tartj a az izomsorvadást, a Mesterem mégsem
ő ezt meg. "Most gondold magad egészségesnek!" - eny-
nyi volt ű tanácsa. A szavaiba és a magamba vetett hittel
éveken át dolgoztam az irányítása alatt, amíg végül teljesen meg
nem gyógyultam. Még az orvoslásban képzett szüleim sem tudtak
merész vállalkozásomról, mert a titkot senkinek sem mondtam
el. Tudatosan szembeszálltam a természet és a tudomány törvé-
nyeivel. Haldokló izmaim új életre keltek, és én bebizonyítottam
a szellem tagadhatatlan hatalmát az anyag felett. Következete-
sen megtanul tam, hogy a természet hozzáigazít ja magát a szellem
igényeihez - az anyag szolgálja a szellemet, és soha nem ellenke-
ő Számomra a test a szellem ő burka volt, és bármit pa-
rancsoltam neki, ő vakon engedelmeskedett.
Késóbb számos alkalmam nyílt rá, hogy ezt igazolj am. A sors
messze repített Indiától, s európai földre, Magyarországon tett le.
Sok boldog és békés éve t töltöttem Budapesten, és elfelejtettem,
hogy egy másik nemzethez tartozom. Nem volt nehéz az új kör-
nyezethez, a szokásokhoz, a nyelvhez és a mentalitáshoz alkal-
mazkodnom, mert hamar rá kellett jönnöm, hogy nemcsak a
világ egyik ő nyelvét beszélem, hanem egy olyan néppel
vegyülök el, mely több mint ezer évvel ő érkezett ide Észak-
nyugat-Indiából. Sok keleti ű szót fedeztem fel a magyar-
ban, ilyen például az "avatár", mely megvilágosodott tanítót je-
lent, vagy az "aggastyán", melynek jelentése tiszteletreméltó,
szeretett és ő ő ember.
Tizenegy éves magyarországi tartózkodásomnak hirtelen vége
szakadt, miután az országot ő bekebelez te a náci Né-
metország. Hitler ellenségei így hivatalosan Magyarország ellen-
ségeivé váltak, és az ország nem sokkal ezután már a fronton ta-
30
lálta magát. Orosz, amerikai és brit bombák zúdultak a ő
ra. 1944 karácsonyától körülbelül nyolc hetet töltöttem egy pin-
cében Haich asszonnyal és a családjával, akiknek a házában ak-
koriban laktam. A folyamatos légitámadások lehetetlenné
tették, hogy a ház huszonhat lakója bármikor elhagyja a pincét.
Egyszer, amikor az ellenséges repüló'k elvonultak, és a szirénák
a légiriadó lefúvását jelezték, Haich asszony felküldött a lakásba,
hogy hozzak le néhány fotóalbumot a svájci tavakról és az olasz
Riviéráról. Amint az ő albumot nézegettük, Haich asszony rá-
mutatott a Lugano-tóra, és mellékesen megjegyezte: "Meglátod,
egy nap ennek a tónak a partján fog állni a jógaiskolánk." Majd
hosszú ujjaival az olasz albumot kezdte lapozgatni, és kijelentet-
te, hogy a Riviérán is kellene majd lennie egy jógaiskolánknak.
Mindennap több órát meditáltunk mindketten, és a legnagyobb
békét tapasztaltuk meg még a súlyos és folytonos bombázások
idején is. Soha nem voltunk közelebb Istenhez, mint azokban az
órákban, amikor a halál az ajtónkon kopogtatott. Akkoriban azt
gondoltam, hogy szavait vigasznak szánta a végzet napjain, de az
ő igazolta ő és csak néhány ő kellett eltelnie,
hogy Svájcba kerüljünk, és a jóslat valóra váljon. Olaszországban
is tartottunk nyári kurzusokat, majd késóbb megnyitottuk nem-
zetközi jógaiskolánkat Ponte Tresán, a Lugano-tó partján.
Évekkel késóbb, amikor megkérdeztem Haich asszonyt, ho-
gyan látta ő ezeket az eseményeket, olyan választ adott, amit
könnyedén felfogtam: "Tegyük fel, hogy egy óratorony tetején ál-
lok, és látom, amint József közeledik az egyik utcán, János pedig
a másikon. Akkor pontosan tudom, hogy egy bizonyos pillanat-
ban találkozniuk kell, ő közül azonban egyik sem tud még
az elkerülhetetlen találkozásról. A tudatosságom ugyanilyen mó-
don emelkedik a földi sík fölé a meditáció alatt. Abból a magas-
ságból képes voltam észlelni azokat az ő melyek elkerülhe-
tetlenül Svájcba vezettek minket."
Az orosz ű ű egyre szorosabbá vált a német és a ma-
gyar csapatok körül, s nemsokára elesett a mi városrészünk. Orosz
tisztek és közkatonák árasztották el a házakat az ellenállók fészkei
után kutatva. Az ő csapatok tagjai között számos arisztokrata-
leszármazottat lehetett találni, akik bátorságukat akarták bebizo-
nyítani, mivel ha sikerülne életben maradniuk, akkor megilletné
ő az orosz állampolgárság. Ezeket az embereket a társadalom
31
kizsákmányolóiként tartották számon, mert a ű ő osz-
tályokhoz tartoztak. Ha észrevették, hogy nincsenek katonák a
házban, egybó1 feladták ellenségeskedés üket, és nemesi viselke-
désüket látva hamarosan mindenki megnyugodott. Mély tiszte-
letet tanúsítottak Haich asszony nyolcvanéves édesapja iránt, és
megható gyengédséget mutattak a kisgyermekekkel szemben,
akik ű saját otthon ő családjukra emlékeztették
ő Néhányan még fényképeket is vettek ő ő akik
a háború kegyetlenségeinek áldozataivá váltak. Sajnáltuk, hogy
hamarosan tovább kellett menniük az ő elfoglalt új te-
rületekre. Az ó'ket ő ő közönséges katonákból állt,
akik azon voltak, hogy fosztogassanak és ő Egy
gépfegyveres tizedes rontott be a pincébe, és a ház minden férfi-
tagjának megparancsolta, hogy jöjjön fel, és igazolja magát. Közel
nyolc, szinte teljes sötétségben eltöltött hét után hagytam el a
pincét, és kisétáltam a vakító hóba és napsütésbe. Mindez perce-
kig elkápráztatta a szemem, alig láttam valamit. Senki sem ellen-
ő brit útlevelemet. Az utcán foglyok ezreit ű össze,
akik mind civilek voltak. Beállítottak közéjük a sorba, és ő
még lement a nap, mi már elhagytuk Budapestet. Oroszország fe-
lé tartottunk.
A februári hideg komoly próbatétel elé állított: végtére is tró-
pusi ő ő fel, és most a ő ő elérte
a -20 OC_t. Egyetlen védelmem a hideg ellen egy vékony tavaszi
kabát volt. Minden éjszaka a szabad ég alatt aludtunk. Egy akko-
ra gödröt kellett ás nunk a hóba, amelybe két ember háttal egy-
másnak beleguggolhatott. Több mint húszezer fogoly jutott erre
a sorsra.
Egyik éjszaka úgy ötezrünket egy hatalmas gyárcsarnokban
szállásoltak el. Hatalmas megkönnyebbülést jelentett, hogy ki-
nyújtózhattunk a földön, bármilyen hideg is volt. Teljes sötétség
borított be mindent. Az emberek siránkozni kezdtek siralmas hely-
zetünk miatt. Néhányan elmesélték, hogyan kellett eltemetniük
szeretteiket, amikor elhurcolták ó'ket. Mások ű könnyhulla-
tások közepette mondták el, hogy feleségeiket és lányaikat em-
bertelen módon ő Megint mások a ránk váró si-
vár kilátásokról beszéltek, s hamarosan félelem és pánik lett úrrá
az embereken. Felismerve ennek a tömegpszichózisnak a veszé-
lyét, felálltam a sötétben, és olyan hangosan, ahogy csak a torko-
32
mon kifért, arra kértem ő hogy szedjék össze magukat, s ne
engedjenek az érzelmi kitöréseknek. Magyarul szóltam hozzájuk:
- Barátaim és testvéreim! A sors összehozott bennünket, de ezt
nem minden cél nélkül tette. Mindannyiunknak szembe kell néz-
nie azzal, ami ránk vár. Ha már túlélt ük Budapest ostromát, most
egymagunkban és közösen is harcolni kell a ő bármilyen
kilátástalannak is ű Ne fecséreljék el az ő azzal, hogy
a reményvesztettség lelkiállapotába zuhannak, ne vesztegessék
el utolsó ő a kétségbeesett érzelmi kitörésekre!
Nem érdemes azokról a dolgokról beszélni, amit nem akarnak!
Inkább arra gondoljanak és arról beszéljenek, amit el akarnak ér-
ni, és minden erejükkel azon legyenek, hogy az megvalósuljon.
Ha nem akarnak Szibériába menni, akkor ne is beszéljenek róla!
A gondolat és a beszéd nemcsak tett, hanem teremtés. Ne teremt-
senek olyan dolgokat, melyeket nem akarnak. Életünk minden
percében azoknak a dolgoknak a következményeit tapasztaljuk
meg, melyeket a múltban tettünk. Cselekedeteink által hatalmas
ő mozgósítunk. Ne siránkozzunk, mert az semmin nem vál-
toztat! Ez most nem a könnyhullatás, hanem a cselekvés ideje, az
összefogásé a sorsunkért való harcban. Ha mi okoztuk jelenlegi
sorsunkat, a jövó'beli sorsunkat is ő s éppen ezt fog-
juk tenni! Minden kétségen felül sikerülni fog! Ne engedjük, hogy
ő vegye a reménytelenség, senkit se vádoljunk és ítéljünk
el! A hullám csak azért merül alá, hogy felemelkedhessen, és mi
fel fogunk emelkedni! Ami minden ő akadályoz, az a
félelem - ezt kell felszámolnunk! Mostantól tehát az energiáikat
a szabadság gondolatába és érzésébe fektessék! A célunk a sza-
badság. Keljenek fel hát, s ne álljanak meg addig, amíg céljukat,
a szabadságot el nem érik!
Alighogy befejeztem a beszédet, amikor valaki a ő lel-
kesen felkiáltott:
- Milyen furcsa! Egy éve jóformán ugyanezeket a szavakat hal-
lottam a Budapesti Zeneakadémián egy indiai jógatanítótól, aki
nagy hallgatóság ő tartott ő Olyan, mintha ugyanazt
az üzenete t hallanám megint, mert a sors azt akarja, hogy ezt az
igazságot megvalósítsam.
- Barátaim - folytattam -, az indiai, aki a Zeneakadémián szólt
az emberekhez, ugyanaz, aki most Önökhöz szól. Az én sorsom
ugyanaz, mint a Önöké, meg kell küzdenünk a körülményekkel,
33
az ő és a szabadság kinyilvánítása által. A messzi Indiából Önök
közé jöttem, magyar testvéreim, és a nehézségek és a szerencsét-
lenségek megtapasztalása az, ami felébreszti és kész-
teti az alvó óriást. Büszke vagyok, hogy egy lehetek Onök közül.
Nézzünk szembe a sorsunkkal, s ne meneküljünk el ő
Másnap reggel a foglyok felismerték személyemben az indiait,
aki múlt éjjel szólt hozzájuk. AlTa azonban nem volt ő hogy bár-
mit is megbeszéljünk, mert hamarosan már meneteltünk. Több
mint fél méteres hóban kellett gyalogolnunk, ráadásul a hó ra-
gyogása majdnem megvakított. A napi fejadagunk egy kevés szá-
raz kenyér volt. Alkalomadtán ránk mosolygott a szerencse, és
kaptunk egy tányér meleg levest.
A hajnal mindennap úgy köszöntött ránk, hogy egy ismeret-
len cél felé indultunk, és minden este hálát adtunk az Istennek,
hogy túléltünk még egy napot. Amikor az ő komoly bombatá-
madás kezdetét vette Budapesten, valamilyen furcsa ösztön azt
súgta nekem, hogy tegyek néhány fokhagymát akabátzsebembe.
Hiszem, hogy ez mentette meg az életemet. Mindennap egy ge-
rezdet ettem meg ő A bajtársaim meg voltak ő ő ró-
la, hogy titokban biztosan füstölt kolbászt eszegetek, amikor
azonban felajánlottam nekik egy darabot becses tulajdonomból,
orrfacsaró szaga miatt nem voltak hajlandóak elfogadni.
Egy szép napon egy faluban pihentünk meg. Kinyílt egy ablak,
és egy középkorú hölgy, jógaiskolánk egykori tagja nézett ki raj-
ta. Amikor rongyos ruhámban rám ismert, könnyekben tört ki:
- Istenem, Ön is hadifogoly, Yesudian úr! Ugye már napok
óta nem evett?
Megráztam a fejem.
- Van tányérj a? - kérdezte.
Egy régi üres konzervdobozt nyújtottam oda neki, amit az út
mentén találtam, és aminek az aljáról fagyott disznózsírt kapar-
tam ki. A dobozban melegítettem havat, hogy inni tudjak. Az
asszony ő kukoricát tett bele, majd gyorsan elköszönt, és be-
csukta az ablakot, ő az oroszok felfedezték volna, mit tett.
Mire ráeszméltem, mi történt, bajtársaim gyakorlatilag teljesen
kiürítették a konzervdobozt, és kevesebb, mint egy maréknyi ku-
korica maradt nekem.
Az ő éjjelek egyiké n különös sorsomon ű ő
üldögéltem. Nem tudtam megállni sírás nélkül, nem az önsajnálat
34
vagy a reménytelenség miatt, hanem azért, mert annyira szenved-
tem a ő ő A testem nemigen birkózott meg a kegyet-
len tél megpróbáltatásai val. Ekkor valami különös dolog történt.
Dermedt állapotot érzékeltem, mely a ő indult és fokoza-
tosan terjedt a lábujj aim felé. Olyan volt, mintha a testem többé
nem tartozna hozzám. Milyen csodálatosan jött el hozzám a ha-
lál - gondoltam -, hogy megszabadítson a ő mely na-
gyobb annál, mint amit el tudok viselni! Miközben arra készültem,
hogy elhagyom a testet, múltam filmkockái peregtek le ő
mintha az egész egy mozivásznon jelenne meg. Majd a jelen és a
ő villant át az agyarnon. Hogy ez percek vagy órák alatt zaj-
lott-e le, azt nem tudnám megmondani. Úgy ű az ő és a tér
kitágult, de mivel voltak még ő és ő adós-
ságaim, hatalmába kerített a vágyak fergetege. Láttam az eljö-
ő dolgokat: hatalmas tömegeket magam mögött, akik mind
a távoli látóhatár ő ő fénysugár felé fordultak. Egy ellen-
állhatatlan kényszer mágnesként húzott vissza úgyszólván élette-
len testembe. "Soha ne mutasd ki álmélkodásodat!" - hallottam
belülró1 újra és újra, az égzengésnél is hangosabban. Úgy éreztem
magam, mintha nem lennék egyéb, mint egy hatalmas, ő
szív. Leírhatatlan béke telepedett rám, s más emberként keltem
fel a ő Ez után az élmény után ráébredtem, hogy az em-
ber számos életet átélhet egyetlen életen belül. A határtalan
szenvedés felgyorsíthatj a a szellemi ő anélkül, hogy ismé-
telt születése kre lenne szükség.
Ilyen váratlan viszontagságok idején tanultam meg megvaló-
sítani azokat a csodálatos igazságokat, melyeket Mesterem erdei
remeteségében kaptam. Az igazságot ő halljuk, majd látjuk,
végül pedig felismerjük - tanították a régi korok bölcsei. Az igaz-
ság az élet harcmezején válik szükségessé. Az, amit gyermekko-
romban több százszor elismételtem, azon a napon felismerésemmé
és ő ő vált - saját Önvalóm segítségül hívása:
Vezess engem a valótlanságból a Valóságba,
a ő a Fénybe,
a halálból az Életbe!
Egy beavatási folyamaton mentem keresztül. Az egyiptomi nagy
piramis beavatási kamrája helyett ez milliók tömeges beavatása
35
volt, akik a halál torkában voltak, és halhatatlan lelkekként lép-
tek ki ő Lényegtelen, hogy valaki tudatosan éli meg ezt a
nagy átalakulást, vagy sem. Mindazonáltal ez minden emberi
lényben végbemegy számos élet folyamán, amikor szembe találja
magát a rá kirótt tapasztalatokkal. Én fenntartás nélkül engedel-
meskedtem a bennem lakoz6 magasabb ő parancsainak. Érez-
tem ő szárnyait körülöttem, miközben átvezetett a ha-
lál árnyékának völgyén, és ő sem féltem.
Ez után az egyedülálló élmény után, hogy ilyen tudatosan ta-
lálkoztam a halállal; azután, hogy felismertem: az isteni Önval6
nem ismeri a halált, hiszen maga az Élet; azután, hogy felismer-
tem azt is, hogy szellem vagyok, mely soha nem született és eb-
ő ő soha nem is fog meghalni, meg voltam ő ő
ve arról, hogy orosz fogságom már nem tarthat soká.
ő nem a háborúra készült: vékony ő hamar levált,
s alatta csak egy vastag kartonpapír maradt. Vizes kartonpapíron
jártam, és állandóan szögekbe léptem. A faluban, ahol egy órát
pihentünk, az ő hasítottam le darabokat, és szorosan be-
kötöztem ő lábamat. Találtam egy hosszú ágat, amibó1 séta-
botot készítettem. Ennek segítségével sántikáltam, hogy sérült
lábam ra kevesebb súly jusson. A ő rövid ő pil-
lantásom a bot ő végére esett - egy tökéletes "Y" -ra. Eszem-
be ötlött, hogy talán a jógát szimbolizálja, de ugyanakkor jelent-
heti saját nevemet is: Yesudian.
Akkor még nem tudtam, hogy ez a megfigyelés egybevág Haich
asszony sok-sok évvel ő jóslatával. ]óval ő hogy talál-
koztunk volna, huszonnyolc éves korában Haich asszony spiri-
tiszta médium volt. A számos ilyen összejövetel közül a ő
transzállapotban a ő jelentette ki: "Ma heten vagy-
tok, és egy új kört hoztok létre. Ez a kör spirituális világunkban
"Y-körként" lesz bejegyezve. Meg fogjátok látni, hogy mint a
földbe ültetett mag, ez a kör is hatalmas fává fog terebélyesedni,
melynek ágai a világ végére is elérnek."
A kör egyetlen tagja sem tudta még akkor, hogy a körnek mi-
ért az Y ű a neve. Ma már tudjuk. ]6gaiskolánkat a világ min-
den részéró1látogatják, és a fa tényleg hatalmas ű ő
ágai elérnek a világ végéig. Nem szabad elfelejteni, hogy a jóslat
idején, 1926-ban még nem voltak j6gaiskolák Európában; a mi-
énk volt az ő
36
Fiatal fiúként azt az álmot tápláltam magamban, hogy a sza-
badságot igaz val6jában fogom megtapasztalni, hogy egy bottal a
kezemben keresztül-kasul bejárom Indiát, a csillagos mennybolt
alatt hajtom álomra a fejem, és azt eszem, amit a sors elém hoz.
Olyan szabad vagyok, mint egy madár, semmim sincs, és én sem
vagyok semmié. A sorsnak azonban más tervei voltak velem.
A Gondviselésbe vetett hitem kisgyermekkoromt61 fogva olyan
volt, mint a gyermek édesanyj ába vetett hite. Láttam, amint a
kiscicák elmásznak anyjuktól, csak hogy egy kicsivel késó'bb el-
keseredetten nyivákolhassanak, és láttam, ahogy anyjuk felugrik,
odaszalad hozzájuk, nyakon csípi és a helyükre viszi ő Elfogad-
tam ezt a magasabb tekintélyt, és valójában a sors tényleg meg is
ragadott, és Indiából Európába vitt. Most, hogy ráleltem a bo-
tomra és étlen-szomjan vándoroltam, azon ű ő hogy az if-
júkori indiai álom valósággá vált. Ám a körülmények egészen
mások voltak: bottal a kezemben vándoroltam, nem volt semmi
megtartani- és semmi vesztenivalóm, ű ő és rongyos
ruhában jártam-keltem - a lemondás tökéletes képeként. A tel-
jes ő hangulata lett úrrá rajtam, és készen álltam rá,
hogy bármelyik úton elinduljak, amit elrendelt Önvalóm - me ly
mutatja számomra az utat -, mert meg voltam ő ő róla,
hogy az a legjobb és az egyetlen út.
Egy nap elértük a tábort, ahol a ő magyar városokból
ű foglyok százezreit terelték össze. Csoportunk körül-
belül ötszáz civil tagja együtt maradt. Egy tiszt érkezett ő
zésre. Én kiléptem a sorból, és tört oroszsággal azt mondtam neki:
- Uram, mi mind civilek vagyunk, és nem vettünk részt sem-
milyen háborúban. Egyetlen oroszt sem öltünk meg. Kérem, en-
gedjen minket szabadon!
A tiszt ordított egy hatalmasat, visszalökött a sorba, és elment.
Eltelt egy óra, és most egy másik tiszt jött, hogy szemügyre vegyen
bennünket. Mint a csapat szószólója, ismét ő és a sza-
badon bocsátásért esedeztem. Ez alkalommal a tiszt majdhogynem
visszarúgott a sorba. Összeszedtem magam, és felsebzett arccal és
kézzel visszaálltam. Amikor a tiszt elment, fogoly társaim közül
sokan kérlelni kezdtek, hogy többé ne járjak közben az ő érde-
kükben, mert ő hiábaval6nak érezték. Megint el-
telt egy óra, és mivel nem mozoghattunk, hogy melegen tartsuk
magunkat, rettenetesen fázni kezdtük. Végül egy harmadik tiszt
37
érkezett a megtekintésünkre, ezúttal egy ő Minden ő
komat bevetve, ismételten ő Letérdeltem elé, köny-
nye k gördültek végig az arcomon, kegyelemért és a szabadulá-
sunkért könyörögtem. Rám mosolygott, aminek ű több
oka is lehetett: egyrészt sötét dél-indiai ő látta, hogy nem
vagyok magyar; másrészt egyfajta orosz konyhanyelvet beszél-
tem; és harmadrészt mivel könnyel átitatott szavaim megindítot-
ták anyai szívét, hiszen "Anyának" szólítottam. Miután értesült
ő egyetlen szó nélkül távozott. Néhány perc
múlva egy másik tiszt jött oda hozzánk. A ő tiszt háta mögött
állva hallgatta végig esedezésemet, majd mosollyal az arcán eik i-
áltotta magát: "Civil damoj!", ami annyit jelentett, hogy "Civi-
lek, menjenek haza!" Mélyen legbelül az oroszok ű vol-
tak, mivel maguk is megtapasztalták a szenvedést.
Fogoly társaim közül sokan hálakönnyeket hullatva öleltek át.
A ő tisztre mutattam, aki érzelmeinket egy kedves bólintással
könyvelte el.
- Bármit is tesznek - kiáltottam -, ne maradjanak együtt, ne-
hogy újra fogságba essenek. Szóródjanak szét minden irányba, és
Isten legyen Önökkel!
Perceken belül szétrebbentünk.
Bár ő sántítottam, nem éreztem fájdalmat, mert a sza-
badság borzongásától megéreztem, hogy a lehetetlent is el tudom
érni. ő eszembe jutott egy eset, ami fogságunk ő napján
történt. A légitámadás alatt egy bomba mellettünk csapódott be,
és ő húsz életet követelt. A ő fejvesztett
menekülésbe kezdtek, amikor egy hihetetlen jelenségnek lettem
szemtanúja. A bomba felrobbanásakor négy vagy öt ember átug-
rott egy majdnem kétméteres kerítésen anélkül, hogy akár csak
hozzáértek volna. Amikor a rémült tömeg újra ű t, meg-
vitattuk ezt a bravúrt, és mindenki egyetértett abban, hogy nor-
mális körülmények között ez lehetetlen lenne. Az önvédelem
olyan teljesítmények megtételére indította ezeket az embereket,
melyek bármikor máskor messze meghal adták volna a képessé-
geiket.
Már arra készültem, hogy visszatérek Budapestre, amikor egy
teljesen kimerült öregember megbotlott a közelemben, és elesett.
Odamentem hozzá, hogy felsegítsem, de nem volt több ereje.
38
- Menj tovább, fiam! - suttogta. - Én túl öreg és gyenge va-
gyok ahhoz, hogy a visszaútra gondoljak. Itt maradok, amíg a ha-
lál meg nem szabadít a szenvedéseimtó1.
- Nem szabad így beszélnie! - mondtam neki. - Ha már ed-
dig életben maradt, most már biztosan sikerülni fog a hazatérés.
Jöjjön, tartsunk össze, és próbáljuk meg együtt!
Amikor már harmadszor is összeesett, nem volt más választá-
som, mint hogy a hátamon cipeltem, amíg bírtam. Ha lemaradt
volna, hamarosan betemeü a hó. Az egyetlen gondolatom az
volt, hogy ő túl kell ezt élnie, de rövidesen támo-
Iyogni kezdtem a 45 kilós súly alatt. Egy orosz teherautó közele-
dett felénk. Megpróbáltam leállítani, s megkérni, hogy vigyen el,
de a ő egyenesen nekünk jött, és még szerencsénk volt,
hogy nem ütött el minket. Nem boldogultunk jobban a második
teherautóval sem, ami katonákat szállított. A háborúnak még
nem volt vége, a német ellenállás még nem tört meg teljesen, és
folyamatosan szállították az orosz csapatokat Budapestre. Ekkor
egy lovas kocsi jött arra. Könyörögve kértem a kocsis t, hogy vi-
gye el a haldoklót, de úgy ment tovább, hogy rám sem hederített.
Pár perc múlva azonban megállt, és intett, hogy menjünk. Háta-
mon az öregemberrel, kezemben a bottalodasántikáltam a kocsi-
hoz, és gyengéden ráfektettem társamat. Megkönnyebbül-
ve sóhajtottam fel, amint a ű ű az esti ködben. De nem
csak ennyi öröm jutott aznapra. Másodszor is megállt egy lovas
kocsi, és az orosz kocsis felhúzott maga mellé a bakra. Úgy nyolc
kilométert tettünk meg a ő faluig, amikor át kellett ad-
nom a helyemet két katonának, de azzal vigasztaltam magam,
hogy legalább hetvenéves barátomról gondoskodik valaki.
A veszélyekkel teli napokon a bátorság és az ő újabb tarta-
lékai mutatkoztak meg. Az átélt fizikai megpróbáltatások és ő
ként a szinte sarkvidéki állapotok rendes körülmények között ki-
bírhatatlanok lettek volna. Ellenálló képességemet csak két
dolognak tulajdoníthattam: tudatos légzésemnek, melynek segít-
ségével folyamatosan feltöltöttem az idegrendszeremet pránával,
vagyis életenergiával, és annak, hogy tudatában voltam egysé-
gemnek a bennem ő örökkévaló ő forrással, az Önvaló-
val. Soha nem véle ked tem úgy ő a tapasztalataimról, mint
a megpróbáltatás és gyötrelem ő hanem úgy tekintet-
tem rájuk, mint folyamatra, melynek során napvilágra került az
39
Önvalóm, amelynek természete az ő a bátorság, a félelemnél-
küliség és a szabadság. Azért tanultam meg megmászni az isme-
retlen magasságokat, mert mélyen voltam; és csak mert a halál
torkába jutottam, azért tudom, hogy csupán az halhat meg, ami
megszületett - az isteni Önval6 sohasem.
Teljesen elveszítettem az ő végül azonban elér-
tem Budapestet, bár sokkal rosszabbul sántítottam. A bombázás
most volt a legsúlyosabb, mivel a körbezárt német hadsereg még
nem tette le a fegyvert . Végre eljutottam a Haich-villába, de az
egykor ű ház majdnem a földdel lett ő Vajon a
család meghalt vagy elmenekült? Ki tudta volna megmondani?
Végigjártam a közeli kórházakat, amelyek menedéket és szerény
ennivalót biztosítottak a menekülteknek, leginkább a ő és
a gyermekeknek. A félhomályban Haich asszonyért és a család-
jáért kiabáltam. Emberek százai kuporogtak és feküdtek minden-
hol, és szánalommal tekintettek rám. Napokig hiába kerestem
ő utcáról utcára, házról házra járva. A városban másfél mil-
lióan laktak, de a szívem mélyén tudtam, hogy valahol itt kell
lenniük. Azzal is tisztában voltam, hogy egy bennem ő irányí-
tó ő vezeti a lépteimet, egy mindentudó Önvaló, amelybe most
fenntartás nélkül vetettem a hitemet.
Egy napon, amikor a lábaim már nem tudtak tovább vinni, le-
roskadtam egy ház ő Néhány perc múlva fel álltam, és
alig hittem a szememnek: az öregember, akit megmentettem,
egypár ő feljebb ült, és végtelen gyöngédséggel tekintett
le rám. Elaludtam, és ő arra várt, hogy felébredjek.
- Üdvözlöm, drága barátom - böktem ki izgaimamban -, milyen
csodálatos meglepetés itt látni önt, és legfóKépp életben látni.
- Igen - válaszolta megnyugvással a hangjában -, az Ön és a
Gondviselés segedelmével élek.
Hosszasan elmesélte mindazokat a megpróbáltatásokat, me-
lyeken átment, és hogy milyen szilárdan hitt mindvégig abban,
hogy meg fogja találni a ő utat. Emlékezett a gyárcsar-
nokban elhangzott ő beszédemre, ami hitért - mint min-
den cselekedet igaz alapjáért - kiáltott.
Ezt ő én meséltem neki nehéz ő hogy egy
kedves családot keresek, akikkel együtt éltem, és megkérdeztem
ő hogy - bár csekély volt a ű - hallott-e Haich
ő a két leány ő és a ő Szemében
40
az öröm szikrája gyúlt, amikor elmondta, hogy mindannyian pont
abban a házban laknak, aminek a ő üldögélünk. Felpat -
tantam, és hálásan megöleltem a hihetetlen hírért, majd bero-
hantam az ajtón. Szinte rögtön feltartóztatott azonban egy orosz
katona, aki a házat ő mivel - úgy ű - a ház magas rangú
tisztek fó'hadiszállása. Ekkor közbelépett az ő úr, és elmagya-
rázta, hogy egy most ő rokon vagyok. Amikor elhárult az
utolsó akadály is, óriási sietséggel szedtem a ő és be-
kopogtam a harmadik emeleti lakás ajtaján. Maga Haich asszony
nyitott aj tót. Az öröm, hogy újra együtt lehetünk, nagyobb volt,
mint amit el tudtam viselni. A szenvedés túlfeszített hetei rám
borultak, és én összeestem a padlón. A család egyik férfitagj a se-
gített fel és fektetett ágyba, majd ő maga távolította el a vastag
kötést a lábaimról - csúnyán be voltak gyulladva, de szerencsére
nem fagytak és nem ő ő el. Néhány nap múlva gyógyulni
kezdtek, és én újra tudtam járni.
Az események folytatása egy olyan tapasztalás volt, ami tar-
talmasabbá tette az életemet. Mivel a sors egymás után mérte
rám a csapásokat, egy újfajta tudatosság ébredt fel bennem. Vég-
tére is nem isteni Önvalóm volt az, ami feltörte az önmaga készí-
tette gubó t, .hogy a szabadság szárnyai segítségé vel kiemelked-
hessen abból? Abban a pillanatban, hogy tudatossá váltam a
szabadságra, mely valódi tennészetem, a ő körülmények nem
számítottak többé. Tudtam, hogy mindig ugyanaz leszek, mind-
örökké szabad, legyen az Szibériában, Budapesten vagy bárhol
máshol. Mindent eligazító ÖnvalÓrri megváltoztatta életutamat,
és visszavezetett nagyra becsült tanítómhoz, Haich Erzsébethez,
ő még mindig volt mit tanulnom.
41
3. FEJEZET
A jógaiskola céljai
A háború alatt megrázó volt látni sokak bátor hozzáállását,
akik ő gyengének mutatkoztak. Dr. H. szokta mesélni, ho-
gyan élte túl a kínzókamrát úgy, hogy elméje közben elmerült a
jógában, s mindvégig tudta, hogy a halál nem érintheti meg ő
aki makulátlan; hogyan fejlesztett ki majdnem emberfeletti el-
lenálló képességet, amint meztelenül, térdig hideg vízben állt té-
len a börtönben. Testében ő termelt, hogy megvédje magát a
hideg ellen, míg elméje Istenben nyugodott. Az egyéb kínzások
ellenére sem volt hajlandó elárulni hazáját. Egy másik diákot po-
litikai okokból, hamis vádak alapján vetettek börtönbe. ő
ben a csupasz földön kellett ülve aludnia, miközben jobb kezét a
bal lábához, a bal kezét pedig a jobb lábához láncolták. Azonban
e büntetések egyike sem tudta megtörni a nyugalmát és a szelle-
mét. Csodálatos példamutatása és a jógáról tartott tanulságos
beszédei ő adtak rabtársainak is. Olyan ő ő ő bírt,
hogy számos tolvajt és más ő ő meg arról, hogy
hallgassanak jobbik énjükre, és hagyjanak fel korábbi életmód-
jukkal.
A háború után egyszer kopogtatott valaki az ajtón, és Haich
asszony egy jól öltözött tábornokot vezetett be. N. tábornok, aki
már több éve jógázott, azért jött el, hogy ő me-
sélj en. Miután alaptalanul feljelentették, és elvesztette befolyásos
pozícióját a hadseregben, számos fogolytársával együtt nap mint
nap a kivégzés ü kre vártak. "Most mennem kell - gondolta -, és
ha ez Isten akarata, hát ne vesztegessek el több ő hanem irá-
nyítsam ő isteni énem felismerésére." Három-négy órán-
42
ként egy küldött masírozott be a cellájába azzal az üzenettel, hogy
agyon fogják ő Sorsába bele ő a figyeimét azzal a szán-
dékkal irányította befelé, hogy elérje a célj át, ő meghal.
Amikor végül néhány férfi érte ment, hogy ő a tábor-
nokot az üdvösség állapotában találták, tekintete egy mások szá-
mára láthatatlan látványon függött. Szólították, de nem felelt,
mert érzékei visszahúzódtak, és elméje teljesen elmerült a való-
ság magasabb birodalmában. Fogvatartóit félelemmel vegyes bá-
mulat töltötte el, és a durva férfiak egyike sem mert hozzányúl-
ni, mert mindegyikük érezte a tiszta és makulátlan szellemi ő
ami ő sugárzott. Nem sokkal ezt ő szabadon bocsá-
tották.
Hasonló esetek százaival találkoztunk, melyeket nem felejtet-
tünk el, de mindegyiküket nem tudjuk itt leírni. E történetek
mind alátámaszt ják az emberben ő eró'k korlátlan hatalmát,
melyeket ha tudatosan és ő módon uralma alá hajt, ko-
moly hatással lehet mindennapi élete minden cselekedetére.
Budapesti iskolánk két régi diákja, Tímár Miklós és Király Jó-
zsef, akik pár évvel ő Ausztráliába vándoroltak ki, egy nap
Melbourne utcáin sétálgattak. Éppen budapesti éveik élményei-
rói beszélgettek, amikor tekintetük véletlenül egy kirakat ra esett,
s abban egy könyvre, melynek címe az volt: Yoga and Health!
Örömmel fedezték fel azt az alapigazságot, miszerint véletlenek
nem léteznek: pontosan ugyanezt a könyvet olvasták magyarul.
Hirtelen ű minden távolság: újra érezték, hogy egyek ve-
lünk és az egész jógacsaláddal. Ismét élvezettel mesélték a szá-
mukra oly kedves élményeket. Amikor Haich asszonnyal meg-
kaptuk boldog levelüket, mi is úgy örültünk neki, mint ó'k
maguk, mivel mi is éreztük összetartozásunkat mindazokkal,
akik valaha jártak vagy most járnak az iskolánkba, és tudjuk,
hogy sem az ő sem a távolság nem lesz képes soha ezt a köte-
léket elszakítani.
Jógaiskolánk célja az, hogy megtanítsa az embereket igaz ter-
mészetük kinyilvánítására, s hogy megmutassa nekik: minden
szenvedést a ő ő ő és szándékunkkal ellen-
tétes cselekedetek okoznak. Ugyanakkor tisztán észben kell tar-
tanunk, hogy tanításunk legfontosabb részét az az ő képezi,
amit abból nyerünk, hogy uralkodunk magunkon, és ő
meskedünk ű tapasztalatainkon. Nagyjaink élete, ő
43
olvastunk vagy hallottunk, ragyogó példaként szolgálhat szá-
munkra. Az ilyen ő nyert ösztönzés ugyanakkor
nem ő hacsak saját cselekedeteinkkel alá nem támaszt-
juk. Iskolánkban azokat az eszközöket tanítjuk, melyekkel a vá-
gyott tulajdonságokat el lehet érni, és a tanítványok elsajátítják,
hogyan szenteljék magukat szorgalmasan annak a feladatnak,
hogy a tettek és a magabiztosság embereivé váljanak. De milyen
csúcsokhoz akarjuk mérni magunkat az életben, mit akarunk le-
ő vagy elérni? Bármilyen fenségesek is legyenek, ezek a szé-
ő magasságok nem haladják meg többé ő hanem elér-
ő válnak számunkra. Milyen örvendetes a ő amikor
ő kerekedünk felül a nehézségeken, és az ő átve-
szi az irányítást! Milyen elégedettség és büszkeség tölt el bennün-
ket, amikor összemérjük ő a harag hegycsúcsával! Micsoda
öröm, amikor a büszkeséget ő a szelídséggel, a tudatlan-
ságot pedig a bölcsességgel!
A jóga azokat a gyakorlati lépéseket tanítja meg, melyeket
bármelyik gyermek vagy ő megtehet az önuralom felé. A ta-
nítvány megtanulja, hogyan tartsa egymással harcban álló érzé-
kei ő Megtanulja az égi paripák irányítását, melyek
testének szekerét áthúzzák az élet háborgó vizein. Végül pedig
megtanulja, hogy a test, óriási szunnyadó erejével együtt, csak
szolga, s hogy ő egyedül ő maga a saját élete ura, mivel nem kü-
lönbözik az örökkévaló, áldott és szabad ő Tanításunk
lényege ekképpen az, hogy józanul és tisztán felvázoljuk az olyan
tulajdonságok eléréséhez ő gyakorlati eszközöket, mint az
ő az ellenálló képesség, a koncentráció, az önuralom, a
biztos ő a megkülönböztetés ereje, a bátorság, a
lelki és testi egyensúly, az állhatatosság, a nyugalom és az elme
békéje. Célunk nem más, mint segíteni a ő abban, hogy te-
kintetét felemelje, és ezáltal látóköre olyannyira kiszélesedjen,
hogy befogadja az élet minden aspektusát; megtanítani számára,
hogy a síkság az, ami a hegynek nagyságot kölcsönöz, és a hegy
adja a síkság szépségét. Ez a mindent elfogadó hozzáállás képes-
sé teszi a ő arra, hogy minden hitet a ő ő lélek körüli
ő lásson, a szellemi kamaszkor eléréséig tartó szük-
ű ami a spirituális érettséghez vezet el. Ekkor min-
denkinek le kell ráznia minden béklyóját, mely valaha is megkö-
tötte. A jóga egy olyan eszköz, mely felgyorsít ja a ő egy
44
tudatos és határozott cselekvés, amely az emberben ő legma-
gasabb megnyilvánulását célozza. A jóga az élet nyelvét tanítj a,
és segít bennünket abban, hogy az élet ő legyen gyermek-
nek és ő egyaránt.
Munkánknak az is szándéka, hogy eloszlassa azt a számos fél-
reértést, ami a jógával kapcsolatban még mindig elterjedt, és
hangsúlyozza a jóga gyakorlati értékét. Szeretnénk megmutatni,
hogy a jógának semmi köze nincs a misztériumok terjesztéséhez
és a természetfölötti praktikákhoz. Világossá akarjuk tenni to-
vábbá, hogy a jóga az önfejlesztés ő tudománya, melynek
alapelvei - ő múltja ellenére - teljes mértékben alkalmazható-
ak mindennapjainkban.
Abbéli vágyunkban, hogy ott segítsünk, ahol tudunk, egy imá-
val bocsátjuk útjára ezt a könyvet, Isten áldását kérve, aki min-
dennapi cselekedeteinket és lépteinket irányítja. Hozzon fényt
oda, ahol sötétség uralkodik, s reményt oda, ahol a reményvesz-
tettség az úr! Alakítsa a gyengeséget ő és ahol nyugtalansá-
got talál, ott töltsön el mindent békével!
45
4. FEJEZET
Indiai emlékek
Ha visszatekintünk a múltunkra, és emlékezetünkbe idézzük fia-
talságunk napjait, be kell vallanunk magunknak, hogy azokból a
korai ő ő származik sok olyan benyomás, mely ma hatással
van ránk. Emlékezetünk küszöbén ő jelenetek, eseményekben
gazdag, változékony képsorok bukkannak fel. Ahhoz, hogy ő
hívjam magamból ezeket a történeteket, le kell merítenem a há-
lót az emlékezet vizébe, és felhozni azt, ami a hálóba akad. Izga-
lom és boldog borzongás fut át rajtam, amikor kapcsolatba
kerülök a gyermekkorommal. Hogy e ragyogó eseményeket sza-
vakba öntsem, és a múltat ő jelenné alakítsam, szükség van
arra, hogy minden korai élményemet felelevenítsem, amint azok-
nak a napoknak a drámáit újra élem.
Ahogy a múlt ő képeiró1 töprengek, és a benyomá-
sokrói, melyek ott ő hét lakat alatt a szívem titkos kam-
rájában, megint fiúvá leszek, csendes és mélázó kisfiúvá. Bár ke-
reszténynek születtem, és ebben a hitben neveltek, s az ő
fanatizmus többször is magával ragadott, szívem egy ütemre vert
hindu testvéreim szívével. Hiszen gyakran voltam szemtanúja
vallásos felvonulásnak, ahol a lelkesültség és az önátadás kifeje-
ő az emberi érzések minden kötelékét meghaladták. Én
magam is csendes ő lettem, aki már napokkal ő alig
várta a vidám vallási fesztiválokat. Minden hónapban volt egy
ő szent körmenet, minden héten egy vallási találkozó, és
minden nap - ő minden pillanat - szent benyomásokkal szol-
gáit. Olyan légkörben lélegeztem és éltem, mely istenek és isten-
ő ő vibrált. Bár én nem szítottan ezt a tüzet, azért a me-
46
legér élveztem. A kert ugyan nem az enyém volt, de magamba
szívram virágainak tiszta illatát.
Az emberek hatalmas szegénysége és a fizikai megpróbáltatá-
sok látszólag nem fontosak az indiaiak számára. Úgy ű hogy Is-
ten nevének puszta említése enyhíti minden fájdalmukat . A nyo-
morék koldus; a leprás, akinek a fél arcát elemésztette a betegség;
az, aki ő ű ő szenvedve fájó testét egy életen át tartó ve-
zeklésben vonszolja - a társadalom mindezen számkivetettjei na-
gyobb ő gazdagsággal bírnak, mint a királyok összes kincse.
Gyermekkoromban milyen gyakran visszhangzott fülemben is-
ő énekeik refrénje! Egyszer Góvinda, Góvinda, Góvinda
vibrált egész éjjel álmomban. Másszor Ráma, Ráma, Szítá, Rám.
Majd Rádhá, Krisna, Párvatí, Siva, Mahádéva, Visnu, Laksmí,
Szaraszvatí, Szávitrí, Kálí, Ísvara, Paramésvara, Vaszudéva, Szu-
kadéva, Vjásza, Parasuráma, Brahmá, Hari, Hara, Óm, Óm, Óm.
India ő betölti Isten. Bhárata gyermekei Istenben éi-
nek, Istenben hajtják nyugovóra a fejüket, és Istenben halnak
meg. A tanulatlan ember ereje az ő Istene. A szegényember min-
den vagyona az ő Istene. A ő vigasza az ő Istene. A hin-
du számára az élet mulandó dolog. A test örömei nem nyújtanak
neki tartós megelégedettséget, s ő fogva az anyatejjel
szívja magába ő a bölcsek és a risik tudását. Eszerint az egyet-
len, a halandó természetet meghaladó valóság Isten. A hindu
számára nem létezik határvonal lsten és ó'1.özte. Valóban olyan
szoros a kapcsolata Istennel, mint amilyen ő egy anya és gyer-
meke vagy egy apa és gyermeke közötti kapocs. A mennyország
vagy a túlvilág elképzelése nem ő a hindunak, mert nem
akarj a ezt a földi, anyagi létezést egy másik formában magával ci-
pelni. Tökéletessé akarja inkább tenni önmagát, hogy jelenlegi
állapotából az isteni eszközévé magasztosuljon, és elérje az isteni
természetet. "Tökéletesnek kell lenned, mint ahogy Atyád is tö-
kéletes, ki a mennyekben lakozik" - számára ez nem puszta kije-
lentés, hiszen az emberi ő elképzelése szerint növekedés,
me ly átvezet a gyermekkoron, a fiatalságon és az érett férfikoron,
egészen az isteni természetig. Gyerekes fanatizmusom gyakran
szólt a kereszténység mellett. Akkor még nem láttam, hogy az
csak egyike a számos lehetséges útnak, melyek mind ugyanoda
vezetnek. Kiálltam a kereszténység, mint az egyetlen helyes cél
mell ett, és a fanatizmus ingatag bástyáj át vontam magam köré.
47
"Ti, keresztények, egymás ellen harcoltok - mondta nekem egy-
szer egy ű hindu. - Ha keresztény akarsz lenni, légy Krisz-
tus maga!" Találó szavai teljesen elképesztettek és zavarba hoz-
tak, és be kellett látnom, hogy igaza van. Felismertem, hogy egy
magát "kereszténynek" ő katonai társadalmat képviselek,
és még véletlenül sem cselekszem Krisztus tanításai szerint.
A hindu vallását ő nagyon praktikus. Mindennapi éle-
tében Isten felismerésére törekszik. Az a mély szakadék, amit mi,
keresztények hozunk létre, amikor vallásunkat egy vasárnapi
üggyé tesszük, teljes mértékben hiányzik a hindu ő Ami-
kor sok-sok évvel késó'bb Európában elmémet Isten békéjébe
akartam visszavonni, és hétköznap egy ű keresztény
templom felé vettem az utamat, csak zárt ajtót találtam, és csa-
lódottan indultam el visszafelé. Ahogy gondolataimba merülve
lépked tem lefelé a ő egyszerre világossá vált számomra, Is-
ten miért olyan elérhetetlen a keresztények számára.
Amikor Madrászban elcsitult a zajos forgalom, gyakran lát-
tam, ahogy gazdátlan tehenek pontosan az út közepén teleped-
nek le, ami egy órája még az élet ő színtere volt. Hajlékta-
lanok százai, akiknek már évek óta nincs ő a fejük fölött,
szintén itt ű össze. Néhányan egyedül, míg mások csalá-
dostul jönnek, magukkal cipelve csekély világi tulajdonukat: egy
gyékényt és egy ő Lesöprik a járdáról a port, kiterítik
gyékényeiket, és azon alszanak, amíg az ő reggeli nyüzsgés to-
vább nem ű ó'ket végtelen vándorlásukban.
Abban sincs semmi szokatlan, ha azt látjuk, hogy az édesség-
boltot záróra után gyorsan kitakarítják, és egy szent képének se-
gítségével oltárrá alakít ják, jázminnal, rózsával és egyéb virágok-
kai feldíszítve. Este tíz vagy tizenegy órakor ű terjed a
hír, hogy egy bráhmana vagy egy vándorszerzetes fog énekelni és
a nagy ű ő a Mahábháratáról vagy a Rámájanáról beszélni.
Pár percen belül férfiak, ő és gyerekek százai gyülekeznek a
bolt ő Néha a ő nagyon öreg már, de mestere annak,
hogyan repítse el hallgatóit a régmúlt világába, ahol India soha
nem fakuló, örök ű ruhájában tündököl. Én magam is sokszor
megálltam, és olyan ő hatással volt rám mindez, hogy büszke
keresztény hozzáállásomat, me ly a hinduizmust tudatlan bál-
ványimádásnak bélyegezte, hamarosan elmosta a ű ára-
dat, amint megnyíltak ő a világ ő vallásának zsilip-
48
jei. Rá kellett ébrednem, milyen ostoba és ő is voltam, hogy
keresztény hitemet valami magasabb ű gondoltam. Na-
gyon gyorsan leszámoltam azzal a megnyomorító hiedelemmel -
mely az emberben ő hatalomvágyat serkenti -, hogy csak
egyetlen vallás helyes, az összes többit pedig el kell utasítani.
Sok öreg mesemondó mesél fennkölt stílusban eposzokat ő
sei ő tetteiró1. A Mahábhárata és a Rámájana azonban sem-
mihez sem hasonlítható. Ezeket a ő olvasva
vagy hallgatva az ű halandó felemelkedik földi létezésünk
emberi síkjáról a ő az istenek és az istennó'k szférájába.
Nem pusztán kívülálló többé, hanem a leírt események ő
je. Egyike lesz az öt Pándava fivérnek: közülük való, és osztozik
minden gondjukban, szenvedésükben, ő és sikerük-
ben. Ki ne akarná elkísérni Szávitrít Jama, a halál urának biro-
dalmába, hogy Szatjaván életét visszaszerezze? Az érzelmek mi-
csoda áradata, a szeretet milyen eksztázisa, milyen pátosz,
micsoda asszonyi ű micsoda ű és rendíthetetlen bátor-
ság! Még Jama, a hatalmas isten is tehetetlen az olyan szeretet-
tel szemben, mint amilyen Szávitrí szeretete, és visszaadja neki
Szatjavánját!
Ezek a történetek sokszor hajnalig elhúzódnak. Az emberek
nagyon kevés alvás után mennek dolgozni, ő néha egyáltalán
nem alszanak. Ilyen alkalmakkor nem ő a kényelmi
szempontokkal. Van olyan is, hogy a mesélés egy hétig vagy még
tovább is eltart, a türelmes tömeg azonban soha el nem fogyó
buzgalommal mindennap visszatér. Mivel a szellemi tanító nem
fogad el fizetséget, étel- és gyümölcsfelajánlásokat hoznak neki.
Háza a világegyetem, annak teteje a kék égbolt, szíve pedig az a
sok ember, akikben a Mahábhárata halhatatlan üzenete lüktet.
Ma már a Mahábhárata tanítása folyik az ereimben, mint ahogy
Indiában milliók szívében. Dróna méltóságteljes viselkedése,
ahogy királyi tanítványait a fegyverkezelésre tanítj a, csak arra
ösztönözhet bennünket, hogy emberi természetünk tökéletes
uralását kívánjuk.
Amikor Ardzsuna felemeli az íját és céloz, Dróna megkérdezi
ő
- Mit látsz, Ardzsuna? A fát látod?
- Nem, uram.
- Az ágakat látod?
49
- Nem, uram.
- A madarat látod?
- Nem, uram.
- Akkor hát mit látsz, Ardzsuna?
- Nemes uram, a madár szemét látom.
Ki az, aki ne érezné, hogy aki olyan odaadással imádja Istent,
mint ahogyan Ardzsuna ő az semmi mást nem fog látni, csakis
Istent? Ki kételkedhet abban, hogy ilyen eltökélt önátadással a
vágy ő célba talál?
50
5. FEJEZET
Indiai gyermekkor
Gyakran voltam szemtanúja különös jeleneteknek, melyek
apám orvosi várójában történtek. Állandóan jöttek-mentek a lá-
togatók és a barátok, a betegek áradatától szinte függetlenül. Egy
férfi, aki magas pozícióban volt a bíróságnál, egy szép napon el-
köszönt, és vándorszerzetesként kelt útra. Igen járatos volt a régi
korok filozófiai rendszereiben, ismerte a védántát, az upanisado-
kat, a Gítát és az eposzokat. A nyugati filozófiákat ő sem
volt járatlan, bár úgy vélekedett róluk, mint egy részlegesen
megrajzolt ő ami még kiegészítésre vár. Néha beszélgetések
zajlottak, melyek gyakran vitába torkolltak, de - avatott ő
segítségével- a szent iratok egyikének tárgyalásában érték el te-
ő legyen az a mohamedánok Koránja, a buddhisták
Dhammapadája, a keresztények Bibliája vagy a hinduk Védái.
Maradi keresztényelképzeléseim itt szenvedték el ő meg-
rázkódtatásaikat, amikor felismertem, hogy a Védák minden val-
lási credót elfogadnak, s úgy tekintenek rájuk, mint az egyén
ő szükséges hit sokféle kinyilatkoztatására. A budd-
hizmus része volt a hinduizmusnak (a védántának), és soha nem
ű különálló vallásként. Mindenekfölött a hindu életfor-
ma megújítását jelentette; az emelkedett ű Buddha soha
nem szándékozott vallást alapítani. Teljesen megdöbbentett,
amikor megtud tam, hogy Ádám és Éva jelképes legendája, mely
a zsidók ÓszöIJetségében található, már sokkal ő lejegyzésre
került a Védákban, ahol Ádima és Héva történeteként szerepel.
Hadd legyen a világon annyi vallás, amennyire a világnak
szüksége van! Ártani nem árthatnak, csak jót tehetnek. A hin-
51
duk szabad ű hozzáállása minden vitának véget vet a kü-
ő hitek között.
- Mit látsz azon a fán, óh, Ardzsuna? - kérdezte egyszer Krisna.
- Egy fát látok, mely földi szeder alatt roskadozik - válaszolta
Ardzsuna.
- Nem a földi szeder alatt roskadozik az a fa, óh, Ardzsuna,
hanem Srí Krisnák alatt roskadozik.
Így értettem meg, hogy egy és ugyanaz az Isten borítja fölénk
az élet fáját, védelmet nyújtva minden embernek, legyen az akár
mohamedán, akár zsidó, akár keresztény, akár hindu.
Emlékezetem képcsarnokából arcok bukkannak fel, s olyan
benyomások ötlenek az eszembe, melyek gyermekkoromban hagy-
tak mély nyomot az elmémben. Egyikük egy mesemondóhoz kap-
csolódik, másikuk egy énekeshez, megint másikuk egy ügyes vi-
tázóhoz, és a sok más arc között még mindig magam ő látom
egy csendes férfi ábrázatát, akivel apám számos csendes órát töl-
tött el.
A mesemondó a történeteit a Pancsatantra szórakoztató mesé-
ivel tette még színesebbé, ami az állattörténetek legrégibb ő
ű
- Bábú - szólt oda nekem -, még van egypár mesém a szá-
modra. De ő fejezd be a házi feladatodat!
Sietve végeztem unalmas számtan- és angol nyelvtan felada-
taimmal, és hamarosan ott ültem ennek a különös embernek a
lábainál, akinek a célja az volt, hogy jobbá tegye az embereket.
Alig néhányan vették ő komolyan, mert túl gyakran fejtette ki
e szándékát. Engem ez nem sokat érdekelt, hanem kitártam a szí-
vemet ő anyaföldem kincsei ő Néhány történetét az epo-
szokból vette.
- Tudod, hogy a szürke mókus honnan kapta a fehér csíkjait?
- kérdezte.
- Amikor Ráma megépítette a hídját Bhárata és Rávana szi-
gete között (India és Ceylon között), hogy hadseregét átvezesse
rajta, és elpusztítsa a hatalmas Rávanát, az ő minden állata a
segítségére sietett. Hanumán, a majmok nagy királya egész népé-
vel azon foglalatoskodott, hogy óriási köveket és gyökerestül ki-
tépett fákat hordjanak össze. Még a kis állatok is eljöttek Rámá-
nak segíteni, köztük egy kis szürke mókus, aki elhozta kicsiny
homokadagját, hogy segédkezzen az óceán feltöltésében. Rámát,
52
az urat, nagy örömmel töltötte ez el, és megsimogatta a mókus
hátát, ujjai nyomán pedig három fehér csík maradt. Attól fogva
Bhárata földjén minden mókus Ráma áldott jelével jön a világra.
Bármikor egy indiai mókust lát, Rámára, az úrra gondol, és
amikor Rámára gondol, magára Istenre gondol, akit Ráma meg-
testesített, s így áldottnak érzi önmagát.
Volt egy másik nagyon kedves története, a ű papagáj ról.
Egyszer egy éhes vadász mérgezett nyilával egy ő vett célba, de
elvétette a lövést, és egy magas fa törzsét találta el. A halálos
méreg a gyökerekig hatolt, a fa hamarosan kiszáradt és meghalt.
A rajta ő minden bogár és madár elment máshová, egy erényes
papagáj kivételével. Ő eltökélte, hogy élete végéig öreg barátja,
a fa társaságában marad, s így nem is hagyta el. Minden jó csele-
kedet és erény eljut Indra, az istenek királyának fülébe, ekkép-
pen a madár erényei rövidesen feljutottak a mennyekig. Amikor
az istenség letekintett a földre, bámulatba ejtette a papagáj ű
sége. Remetének álcázta magát, és megjelent a madár ő hogy
ű indítékait kikémlelje:
- Óh, madár, miért nem választottál másik fát lakhelyedül? -
kérdezte ő - Mennyi fiatal és sudár fa van errefelé! És öreg és
hatalmas fák is vannak, melyek fa-isteneknek lakhelyei. Válassz
ő ebben a ű erdóoen!
- Óh, Indra, szerény ő és ő koromból adódóan szá-
mos dolog tudása megadatik nekem - válaszolt a madár. - Üdvö-
zöllek, istenek királya! Miért próbálsz elcsalni attól, aki védel-
mezett engem a születésemkor, óvott betegségben és öregségben?
E tiszteletre méltó ágak alatt ébredtem rá az élet törvényére és a
halálon túlmutató titokra. El kellene-e hát hagynom azt, óh, ki-
rály, aki mindennél jobban szeretett engem? Inkább választom
azt, hogy itt maradok életem végéig.
Indra el volt ragadtatva a ű papagáj ragaszkodásától és
tudásától, újra felöltötte mennyei alakját, mely fénylett, mint a
déli nap, magasztalta a madár hatalmas érdemeit, és így szólt:
- Kérj valamilyen kegyet, ami a szívednek a legkedvesebb!
- Óh, király, add vissza az életét ű barátomnak! - kér-
te a madár.
Indra az élet ő néhány cseppet a fa gyökereire hintett.
A fa rövidesen újra életre kelt, s ágait az égre emelte, hogy Indra
ő leróhassa tiszteletét.
53
6. FEJEZET
A dzsungel nyelve
Az állatoknak és a madaraknak, akárha vadon és szabadon él-
nek, minden bizonnyal ő szívük van, és érzékenyen reagálnak
a félelemre vagy a barátságra. Régi otthonomban, Dél-Indiában
gyakran barangoltam napokig az ő és a cserjésekben, s
magamba szívtam az egyedüllétet és a békét. Azok után kutat-
tam, akik a nyugtalan világtól visszavonulva az erdei remetela-
kokban élik a jógik életét, s azt keresik, ami minden testi örömöt
felülmúl; akik nem szenvednek többé az érzékek ostorcsapásai-
tól; akik azt tanítják, hogy az elégedettsége t csak a ő eró'k
uralás ával és helyes használatávallehet elérni; akik eló1épnek,
hogy az emberek isteniségét hirdessék, s megszabadítják ő a
hamis neveltetés ő Nagy szerencsém volt, hogy ta-
láltam néhány ilyen rendkívüli ű embert, akik elju-
tottak ő Himalájájuk csúcsára, és az ő ő béke
részévé váltak. Remetelakjaikat gyakran ő magasságok-
ban építették, mint a sasok fészkeiket, vagy a veszélyekkel teli
dzsungelek mélyére húzódtak. Az anyatermészet megvédi, a
keblére öleli a ő akik megtanul ták a nem-ártás
misztikus nyelvét. Hiszen hatalmas birodalmában, ahol teremt-
ményeinek meg kell védeniük magukat az életben maradásért,
ezeknek az embereknek fel kell adniuk a félelmet és az agresz-
sziót ahhoz, hogy az állatok földjén élhessenek. Nemegyszer
látni fekete párducot, ű ám mégis vad leopárdot, de
még akár tigris t is, amint békésen heverészik egy jógi kunyhója
mellett. Ösztönük megsúgja nekik, vajon a hely barátságos-e
vagy ellenséges.
54
Srí Ramana Maharsi, a nagy dél-indiai szent egy napon szoká-
sos sétáját tette a szent Arunácsala hegyen. Elkísérte ő Rátonyi
Erzsébet asszony, a magyarországi Teozófiai Társaság volt elnöke.
Az ő szemtó1 szembe találták magukat egy tigrissel, aki
ű támadásra készült. A bölcs mozdulatlanul állt, míg
külföldi látogatója némán meredt az egyre ő morgó vad-
állatra. A Maharsi ekkor megfogta Rátonyi asszony csuklóját, aki
azonnal érezte, hogy minden félelem elszáll ő A vadállatok
látják az ember legbelsó'bb érzéseit, amit sehogyan sem lehet el-
rejteni ő Semmi értelme mosolyogni, amikor a szívünk fé-
lelemmel teli. Amikor a hölgy újra lélegzethez jutott, egypár lé-
péssel a bölcs háta mögé lépett, és rövidesen észrevette, hogy
miután minden félelme elhagyta, teljesen biztonságban érzi ma-
gát. Tudatára ébredt a Maharsi jelenlétének. A bölcs, aki a csend
nyelvén beszélt, ritkán szólt tíz mondatnál többet egy nap, mivel
ő ő volt, hogy a csend a cselekvés leghatékonyabb
eszköze, hiszen az érzéseket a legnagyobb intenzitással közvetíti.
A Maharsi lágy hangon így szólt az ő álló nagymacskához:
"Menj el!" Szavai kedvesek voltak, mint egy szívélyes kérés. Az
ugrásra kész állat erre az utasításra felemelkedett, majd lassan el-
vonult abban az irányban, ahová a bölcs mutatott.
A Maharsi késó'bb elmondta, hogy akik elérték a tökéletessé-
get, mely természetes állapotuk, képesek bármilyen befolyást
gyakorolni még a legvadabb állatra is. "Ha képesek vagyunk va-
lódi szeretetet sugározni, az állatok nem árthatnak nekünk" -
hangzott nyugodt válasza a megdöbbent ő fordulva.
Az igazság keresésének korai éveiben a Maharsi a csendfoga-
dalmat a nyughatatlan elme lenyugtatása és uralása hatékony
eszközének tartotta. Nyugtalan világunktól távol, barlangokban
élt egymagában, hogy zavartalanul meditálhasson. A ő szem-
ő ezen ő alatt nagyon mély létállapotokat tapasztalt
meg, melyek sokszor órákig is eltartottak. Azt mesélik, hogy ab-
ban az idó'ben tigrisek látogatták, és néhányan ű barlangjába
is vele tartottak, hogy ne érezze magát egyedül. A leghalványabb
jelét sem mutatták annak, hogy a barlanglakót bántani akarnák,
és voltak, akik néhány hétig vele maradtak. Hangosan dorom-
boltak a jelenlétében, és úgy játszottak, mint acicák.
Az indiaiak tudják, hogy a jógik nem idegenkednek a vadál-
latok látogatásaitól. Ezek lehetnek vonuló vad elefántok vagy kis
ss
ő melyek békés közelségébe ri telepednek le. Az érdekes az,
hogy ezek az állatok mind megszelídülnek a jógi jelenlétében, és
nem bántják többé egymást. A tigris és a bárány vagy a leopárd
és az ő a szó szoros értelmében egymás mellett fekszenek. A re-
metelak szent földjén nincs félelem, és az embernek önkéntele-
nül az Édenkert jut eszébe, ahol egyedül az eget és földet betöl-
ő szeretet az úr, mely minden szíven uralkodik, emberekén és
vadállatokén egyaránt.
Gyermekkori emlékek jutnak most az eszembe. Egy vasárnap
reggel a templomból tértünk haza, amikor házunk ajtaját tárva-
nyitva találtuk, a ház pedig üresen állt. Vidéken a majmok nem
csak kellemetlenkednek, de veszélyt is jelentenek, mivel ellop-
nak mindent - az ennivalót ugyanúgy, mint a használati tárgya-
kat. Az ajtókat és az ablakokat emiatt be kell csukni, ő az
ember elmegy otthonról. Tudtuk, hogy édesanyámnak otthon
kell lennie, így nyugtalankodni kezdtünk, amikor sehol sem ta-
láltuk. Hosszas keresés után ájultan leltünk rá a ő hi-
deg padlóján. Megjelenésünkre egy szokatlanul nagy ű
kobra tekeredett le a testéró1, majd ű a kertben. Édesapám,
aki orvos volt, azonnal vizsgálni kezdte a hideg és merev testet.
Szerencsére nem talált rajta halálos marást. Édesanyám siíve
gyengén vert, és a feje magasságában még lehetett egy kis meleg-
séget érezni. ő masszázst ő az élet visszatért a
mozdulatlan testbe, édesanyám fel tudott ülni, és elmesélte, mi
történt. Mindez decemberben esett meg, a ű és ő évszak-
ban, amikor a kígyók keresik a meleg helyeket. A kobra éppen
ezért jött be a ő és amikor anyám belépett, fel-
emelte a fejét, sziszegett, és felé csapott. Mivel azonban nem
ütközött ellenállásba, nem támadott tovább, hanem közelebb
csúszott. Édesanyám ösztönei azt súgták, hogy ne próbáljon el-
menekülni, de a hatalmas kígyó látványától megfagyott az erei-
ben a vér, összeesett a padlón, és semmi egyébre nem emlékezett.
A kígyó ekkor a nyakára és a karjaira tekeredett, ahol meglelte a
keresett meleget, s addig ott is maradt, amíg érkezésünk zaja meg
nem zavarta és menekülésre nem késztette. Akkoriban szokatla-
nul nedves és hideg volt az ő Annak, hogy a kertünkben egy
kobra ő megvolt az a veszélye, hogy váratlanul megmar
valakit, emiatt hívtunk egy ű ő aki különös, monoton
zenéjével rövidesen ő Apám szigorú utasításokat adott,
56
hogy a kobrát semmilyen körülmények között ne öljék meg, így
hát egy lapos, kerek kosárban visszavitték a dzsungelbe, ahon-
nan jött. Iskoláskorú természetem abban az idó'ben halálbünte-
tést kívánt a betolakodóra, ám apám kedves hangon rám szólt:
"Nem bántotta édesanyát, így mi sem bántjuk ő
Kisfiúként nagy ő mutattam azok iránt a fém
teásdobozok iránt, amiket nagynéném hatalmas ceyloni teaültet-
ő küldött nekünk minden hónapban. Valami furcsát tár-
sítottam hozzájuk, ő a hideg is kirázott minden alkalommal,
amikor megérkeztek. Az ültetvény távol esett minden lakott te-
ő és egyedül egy faház állt a közepén. A közelében ren-
geteg vadállat és kígyó élt. A teacserjék, úgy látszik, nem nyúj-
tottak ő árnyékot a ű ő nap ő mert nagyon sokféle
kígyó jött a ház közelébe. Nagynéném és családja szerették a ter-
mészetet, és magányukban számos állattal kötöttek barátságot,
akik naponta meglátogatták ő és ennivalót fogadtak el tó1ük.
Egyikük egy óriási fekete kobra volt, aki felkúszott a ő
hogy a tálból megigya az édes tejet. Miközben ivott, nagynéném-
nek hagyta, hogy megsimogassa szép, büszke fejét. Egyetlen rossz
mozdulat elég lett volna ahhoz, hogy a ő fej a vülámlásnál
is gyorsabb mozdulattallecsapjon, és nagynéném örökre lehuny-
ja a szemét. Ha egyetlenegyszer jeiét adta volna a félelemnek, az
elég lett volna ahhoz, hogy a bizalmatlanság és az aggodalom ér-
zéseit elárulja, és a kobra nem habozott volna, hogy önvédelem-
ő megmarja.
Annyi ő ű a természet ismerete, és minden
szabad ő a természetben töltöttem, hogy gyakorlati bizo-
nyítékokat ű össze arról, amit olvastam, hallottam vagy
láttam. A természet volt a barátom. Egyszer tizennégy éves ko-
romban apám vidékre küldött, hogy a rizs betakarítását felügyel-
jem. Sokan dolgoztak a földeken, és én figyeltem, ahogy az egy-
ű és vidám emberek énekszó mellett gyors kézzel vágják az
érett rizst vagy ű össze az ű kukoricát. Miközben a
kukoricát vágták, hatalmas zöld kígyók menekültek a ő ő
Úgy egyméteresek lehettek, és két és fél centiméter vastagok.
Azonnal meg is fogtam hatot ezekbó1 a hosszú, vékony ő
ő Szokatlanul könnyeden és gyorsan mozogtak, de ha megpisz-
káltam, akkor a farkuknál fogva fel tudtam emelni és nyújtott
karral tudtam tartani ő Abban a pillanatban, hogy észrevették,
57
a földeken dolgozók mind felvették a ő és szétszéledtek
a szélrózsa minden irányába. Biztonságos távolságból azt kiabál-
ták, hogy dobj am el a kígyókat, és fussak el, mivel rendkívül ve-
szélyesek. A tanítómnak ű ő hogy meg tudja mu-
tatni az osztálynak, de most kénytelen voltam mindet szabadon
engedni, mert a rémült munkások addig nem voltak hajlandóak
tovább dolgozni, amíg a kígyókat fogságban tartom. Amint el-
dobtam ő a kígyók tovasiklottak és ű Ekkor egy föld-
ű rohant oda hozzám, és kérlelt, hogy mosakodj ak meg,
mivel az ember nem tudhatja, milyen mérget rejtenek ezek az ál-
latok. Biztosítottam ő ő hogy sértetlen vagyok, ő azon-
ban ragaszkodott ahhoz, hogy elvigyen a legközelebbi kúthoz, és
jó alaposan lecsutakoljon. "Ezek a kígyók a szemre céloznak, és
megvakítják az áldozatukat - korholt -, szerencséd van, hogy a
farkuknál fogva tartottad ő
ő fogva szeretem a természetet és számtalan gyer-
mekét. Valamilyen oknál fogva különösen közeli kapcsolatom
van a kígyókkal, és ösztönösen érzem, hogy nem árthatnak nekem,
mivel beszélem és értem a nyelvüket, mint Kipling Mauglija
A dzsungel könyvében.
Alkonyatkor a verebek százával csiripelnek a fákon, éS meg-
tárgyalják a nap eseményeit. Szakadatlanul csicseregnek monoton
kórusban, sokszor még fél óránál is többet; majd mintha valaki
hirtelen parancsot adna rá, mindent beborít a csend. Biztosan
van valami oka, hogy a madarak a világ minden részén ilyen kü-
lönösen viselkednek. Bármilyen ő lármát csapnak, csiri-
ő nyelvükben kell lennie valamiféle értelemnek, ha ilyen ő
ű társalognak. A kígyók sziszegése, a majmok kiáltozása,
a galambok turbékolása, a macskák dorombolása, a tehenek ő
gése, az elefántok trombitálása és az oroszlánok ordítása mind je-
lentéssel bír a természet birodalmában. Minden teremtménynek
megvan a saját kifejezési formája, használja akár udvarlásra vagy
küzdelemre. Mindannyian, a madarak és az állatok egyaránt, ér-
ő szívvel bírnak, és felelnek a félelem vagy a barátság nyelvére ..
Az ösztön, mely arra készteti a ő oroszlánt, hogy elejtsen
valamit a barl angban várakozó kicsinyének: a szeretet. Az ösz-
tön, mely azt súgja neki, hogy védje meg kölykét abetolakodóktól:
a szeretet. És az ösztön, ami miatt szabadon portyázik a dzsungel-
ben, nem más, mint a benne ő szabadság szeretete.
58
Egy fiatal szerzetes elhatározta, hogy felkutat ja Istent. Min-
denféle nehéz gyakorlásnak szentelte magát, és bár messze jutott
a szellemi ő útj án és 'sok olyan dolgot elért, mely a legtöbb
ember számára elérhetetlen, még mindig szomjazott a ő tu-
dásra. Mindenki nagy szentként tekintett rá, ő azonban úgy érez-
te, hogy saját teljesítményei nem ő ahhoz, hogy békét
adjanak számára. "Múlik az ő és én még mindig nem találtam
meg Istent" - sóhajtott fel. Teljesen kiábrándult a világ tünékeny
dolgaiból, s a lényegi valóság után áhítozott. "Mi értelme van az
életnek, ha még saját természetemet sem vagyok képes megérte-
ni?! - kiáltott fel szenvedéssel a hangjában. - Semmi haszna to-
vább élnie az olyannak, mint én, aki nem képes látni Istent. Most
hát véget vetek az életemnek!" Hatalmas elkeseredettségében ez-
zel a szilárd elhatározással ment ki az erdó"be. "Nem érdemes ezt
a testet tovább viselni, ha az nem Isten lakhelye. Sokkal haszno-
sabb lenne, ha egy éhes tigris elé vetném. Én Isten után vágyó-
dom, a tigris pedig húsra vágyik. Testemet így neki adom, hogy
végre valami szolgálatot tegyen." Amikor beért az ő közepébe,
lefeküdt a földre, s várta, hogy jöjjön egy vadállat. Kis ő eltelté-
vel egy éhes tigris jelent meg, és lassan közelített zsákmánya felé.
Az elszánt szerzetes mozdulatlanul feküdt, és várta, hogy a tigris
rávesse magát. Ám teljes döbbenetére az állat odament hozzá, né-
hány lépésre tó1e megállt, és az ölés legkisebb szándéka nélkül né-
zett rá. Pár perc elteltével sarkon fordult és elment. A szerzetes
ezt bátorftó jelnek vette, és visszament a barlangjába, hogy tovább
folytassa a meditációit. Még harmincéves sem volt, amikor része-
sült az isteni megvilágosodásban. A késóobiekben arra volt hiva-
tott, hogy az ember természetének igazságát és földi célját hirdes-
se Indiában és külföldön egyaránt. Ugyanez a szerzetes tanított az
ember isteni ő Nyugaton. Ő volt az ő aki azt hir-
dette: nem vagyunk arra kárhoztatva, hogy hibáinkért a pokolra
kerüljünk, és ő volt az, aki ki merte jelenteni: az ember nem a
tévhittó"l jut el az igazsághoz, hanem az igazságtól jut el az igazság-
hoz - egy alacsonyabb ű igazságtól egy magasabb ű igaz-
ságig. Azt tanította, hogy nincs okunk félni az elkövetett botlásaink-
tól, hanem úgy kell rájuk tekintenünk, mint a ragyogó tapasztalat
és tanulság forrására, és bátran föléjük kell emelkednünk.
Ugyanez a szerzetes egy napon néhány európai tanítványával
sétálgatott a London melletti zöld ő és éppen szellemi
59
útmutatással látta el ő A társaság lassan lépkedett a nyomá-
ban, teljesen elmerülve a fiatal szerzetes szavaiban. Egyszerre
csak arra lettek figyelmesek, hogy egy megvadult bika vágtat fe-
léjük. A szórványosan ő fák mögött kerestek menedéket, de
egyikük, egy hölgy, akit üldözésbe vett a bika, képtelen volt el-
menekülni, és végül kimerülten esett össze. A félelmet nem is-
ő szerzetes odarohant hozzá, és elé állt. A bika szarvait leszegve,
sebese n vágtatott felé. "Mégiscsak eljött számomra a vég" - gon-
dolta a szerzetes, és megpróbálta felmérni, milyen messzire fogja
a bika taszítani, és mennyi ideje lesz a hölgynek arra, hogy felpat-
tanjon és elmeneküljön. Széles terpeszbe állt, a karjait összefon-
ta a mellkas a ő és csak várt. Senki sem képes megmondani
miért, de a támadó állat hirtelen megtorpant a bátor szerzetes
ő mintha egy szakadék szélére ért volna. A lehelete forró
volt, és nehezen vette a ő Vérben forgó szemei rendíthe-
tetlen ellenfelére ő majd egy perccel késó'bb megfor-
dult és továbbsétált. A társaság így el tudta hagyni a ő sze-
retett tanítój uk háta mögött keresve menedéket. Ez a szerzetes
nem volt más, mint Szvámi Vivékánanda.
Az ilyen esetek mindennaposak Indiában, és a jógiknak tulaj-
donított ű erények bizonyítást is nyernek, hiszen tények,
és nem kitalációk. Mindamellett az indiaiak nem tulajdonítanak
nagy ő nekik. Ehelyett ő ő hogy az
ilyen tettek hozzásegítik-e az embert a szellemi ő és se-
gítenek-e az élet nagy problémáit megoldani. Ha egy jógi ilyen
ő rendelkezik a vadállatok felett, érvelnek, akkor milyen
hatalma lehet az embereken? Ragyogó példája ő ahhoz,
hogy az emberi gyengeség minden jelét eloszlassa, mivel ő teste-
sít meg minden pozitív tulajdonságot, melyet mindannyian fá-
radságos küzdelmek árán szeretnénk elérni.
Indiában az állatvilágot az emberiség ő részének tekintik.
Állatokról szóló ű legendák és anekdoták vannak bele-
ő a bölcsek és a szentek élettörténeteibe. Milyen szavakkal
lehetne leírni azokat a tiszta és gyöngéd érzéseket, melyeket a
nagy indiai ő a Mahábhárata és a Rámájana az ál-
latok birodalmából az emberibe emelnek át? Mint ahogy az indiai
ű az indiaiak állatszeretete és az állatok megértése is ha-
talmas magasságokat ért el; ű megnyilvánulásai ezek a leg-
nemesebb érzéseknek, melyek az emberi ő kiáradhatnak.
60
7. FEJEZET
Az indiai anya
Indiában a neveltetésnek nagyon fontos szerepe van. Már az
anyaméhben ő és mindenkit élete végéig elkísér. A hin-
du asszony gyermekért imádkozik, s imákkal és böjttel készül fel
a nagy eseményre. Egy ő aki nem ima által fogan meg,
azt gondolják, hogy csak félig van kész. A gyermek, aki imádko-
zásban születik, boldogságot, békét és áldást hoz a szüleinek.
Amíg az anya várandós, igyekszik a lelkét gazdagítani, mert tudja,
hogy ennek közvetlen hatása van a kincsként ő életre, mely
még mindig része. A nagy indiai epikus költemények, a Bhagavad
Gítá és más vallásos könyvek az isteni ihlet folytonos forrását je-
lentik számára. A ő ő egy istent választ magának
eszményképnek, egy olyan istenséget, aki ő és megtes-
ő azoknak a tulajdonságoknak, melyeket szeretne elérni.
Figyelmét ezután teljesen erre az ideálra összpontosítja. Testének
ápolása, tiszta ételek fogyasztása és egészséges életmód - ezek je-
gyében telnek napjai, és minden alá van rendelve annak, hogy a
ő gyermek jól érezze magát. A terhesség hosszú hónapjai
az ilyen benyomások csendes ű telnek, s e benyo-
mások minden bizonnyal kitörölhetetlen nyomokat hagynak a
ő gyennek lelkén. A sugárzó istenség eszményképe gyak-
ran bukkan fel az anya elméjében, aki nemegyszer végigsimít ja
testét, miközben így szól: "Legyen a kicsinek ű szeme,
olyan, ami soha nem fél az igazságra tekinteni! Legyen a szája a
lótuszhoz hasonlatos, olyan, ami félelem nélkül az igazat, s csak-
is az igazat mondja! Legyen ű ő és egészséges a teste,
mely nem mást, csakis az életet nyilvánítja ki! A lelke pedig
61
olyan legyen, ami semmi egyebet, csak Istent fejezi ki !" A szüle-
tés ő nevelés nem a képzelet hasztalan koholmánya, hanem
szándékosan irányított, hatalmas ő Végül a gyermek az anyai
szív szent vágyainak beteljesüléseként jelenik meg.
Egyszer régen élt Indiában egy ő akinek három fia szü-
letett. Édesanyjuk származásukhoz méltó neveltetésben részesítet-
te ó'ket. A ringó ő fölé hajolva mindennap elénekelte nekik
a legmagasabb ű szeretet dalát. Minden áldott nap elénekel-
te az egyetlen igazságot, amit ismert:
.. Óh, gyermekem, az élet IJagy, alJégtelen,
Az élet IJagy, az örökkéIJa16,
Az élet IJagy, a halhatatlan,
Az IJagy, gyermekem.
Te az IJagy.
Te az IJagy."
A három herceg napról napra ő eró"ben és bátor-
ságban növekedett. Minden reggel, amikor a nap sugaraira felnyi-
tották a szemüket, és amikor este álomra szenderültek, édesany-
juk énekét hallották. Egy szép napon el kellett hagyniuk a palotát,
hogy egy bölcs távoli remetelakjában uralkodókhoz méltó nevel-
tetésben részesüljenek. Abban az idó"ben a királyokat és az ural-
kodókat bölcsek tanították politikai, társadalmi, szellemi és egyéb
fontos dolgokban, hogy népüket vezetni tudják. Ez volt az oka
annak, hogy még a királyok is hódolattal adóztak a bölcsek ő
ő útra keltek, a ő mindhárom fiának adott egy
kis aranyládikát, melyet addig nem nyithattak fel, míg tanulmá-
nyaik véget nem értek. Hosszú éveknek kellett eltelniük addig a
napig. A ő herceg ekkor felnyitotta ládikáját, és egy da-
rab papíron a ő találta benne:
62
"Óh, gyermekem, az élet IJagy, alJégtelen,
Az élet IJagy, az örökkéIJa16,
Az élet IJagy, a halhatatlan,
Az IJagy, gyermekem.
Te az IJagy.
Te az IJagy."
Sokáig töprengett a szavakon, maj d így szólt: "Ha anyám lát-
ta bennem az örökkévaló, végtelen és halhatatlan életet, mit szá-
míthat nekem egy mulandó földi királyság? Mi hasznát látnám a
gazdagságnak, amikor egy napon a halál kopogtat majd az ajtó-
mon? Visszavonulok inkább az ő mélyére, hogy a természet
dolgairól elmélkedjek, és addig nem is térek vissza a palotába,
amíg az örök igazságot meg nem leltem. Hogyan vezethetném a
népemet bölcsesség nélkül? Hogyan irányíthatnám, ha magamat
sem vagyok képes irányítani? ő magamat kell megvilágosí-
tanom, hogy másokat ki tudjak vezetni a sötétségbó1. ő
én fogom megtapasztalni a valóságot, hogy azután másokat is ki
tudjak vezetni a valótlanságból."
Két öccse is ugyanerre az elhatározásra jutott, és visszavonul-
tak az ő csendjébe, hogy rátaláljanak arra, amit édesanyjuk
születésük napját61látott bennük.
II. rész
TANÁCS ÉS ÚTMUTATÓ
,
A JOGA
II ,
NOVENDEKEINEK
1. FEJEZET
A jógagyakorlatok lényege
Akik olvasták a Sport és j6gát, és gyakorolják a ő
tokat (a pránájámákat) és a ő testtartásokat (ászanákat),
azok jótékony hatásukat kétségtelenül érezni fogják akár már egy
hónap tudatos gyakorlás után is. Bár teljesen semmi nem tudja
helyettesíteni a rendszeres és ő személyes útmutatást,
a fontosabb gyakorlatok lényegét tulajdonképpen el lehet ma-
gyarázni. Mivel a gyakorlatok ő adódóan egyediek,
a jóganövendéknek saját ő kell támaszkodnia,
amikor kiválasztja a szükségleteinek legmegfeleló'bbeket. E cél-
ból külön kiemeljük a gyakorlatok ő vagy nyugtató hatásait,
ezenkívül gyógyászati és szellemi értékeit. Gondos és szorgalmas
gyakorlás mellett a növendék új tapasztalatokkal fog gazdagodni
mind a fizikai, mind a szellemi síkon. Ez arra fogja ösztökélni,
hogy több energiát szenteljen a jógára, mivel a gyakorlatok sok-
ű hatása egyre világosabbá válik a számára.
Nézzük meg ő a teljes jógalégzés rendszerét. Ez
az egyetlen helyes légzésmódszer, mely a ő legjobb hatással
van a testre és annak minden részére, ugyanakkor a háborgó
gondolatokat egyetlen pontba ű össze. Ennek azonban ön-
magától, ő nélkül kell megtörténnie. Lélegezz lassan és
mélyen úgy, hogy csak félig vagy háromnegyed részig töltsd meg
a ő ő s ezáltal kerüld el az ő és a ő
tetést. A légzést a teljes ellazulás és megnyugvás érzésének kell
kísérnie. Ha ezt a légzés t nlinden étkezés ő pár percig gyako-
roljuk - a napi gyakorl atok mellett -, az életenergia nyilvánvaló
lesz bennünk, és most ő rá fogunk ébredni a hatalmas ben-
67
nünk ő megnyilvánulásra váró ő Az érzést talán egy
összetekeredett kígyóhoz tudjuk hasonlítani, mely lassan és mél-
tóságteljesen felemeli a fejét. Mint ahogy lehetetlen megszámolni
a csillagokat az égen, úgy az sem lehetséges, hogy leírjuk, mennyi
energia, ő és hatalom rejlik bennünk. Szvámi Vivékánanda erró1
így vélekedik: "A tudósok vajon ismerik-e vagy megértettek-e
valamit is abból, ami az emberben rejlik? Évmilliók teltek el az-
óta, hogy az ő ember megjelent a földön, mégis ő csak
egy kicsiny része nyilvánult meg ez idáig. Ezért soha nem szabad
azt mondanod, hogy gyenge vagy. Nem tudhatod, mi szunnyad a
némileg elkorcsosult felszín alatt. Csak nagyon kevéssé ismered,
mi van benned - mert mögötted a végtelen ő és végtelen áldás
óceánja terül eL"
Az orrcimpát finom ő hálója szövi be, melynek
sajátos feladata az, hogy felvegye és az agyban ő idegsejtekhez
vezesse el a pránát, mivel az agyból és a gerinc idegdúcaiból a
prána megtalálja az útját az egész idegrendszerhez. Amikor belé-
legzünk, tudatosan tapasztalhatjuk a prána vagy életenergia
áramlását az agyba, a mellkasba és az egész testbe. A prána átjár-
ja legkisebb részeinket is, új élettel tölt fel és minden idegfeszült-
ő megszabadít bennünket. A stressznek nem kell ő be-
hatásokból eredni ahhoz, hogy ideges tüneteket produkáljon.
Nagyon gyakran, amikor az idegekben kevés a prána, görcsök,
feszültségek és idegi ű zavarok lépnek fel. A pránahiány a
nem ő légzésnek, a lazítás és az alvás hiányának tudha-
tó be. Ilyen esetekben a helyes légzés nagyon ű gyakorla-
tát ajánljuk mind ő mind pedig gyógymód ként.
Orvosi vizsgálatok kimutatták, hogy sokkal nagyobb mennyi-
ségben ő a testben a vitaminok a helyes jógalégzés
eredményeként, mint a vitaminban gazdag étrend következmé-
nyeként. Számos korábban ismeretlen vitamint fedeztek fel az
emberi szervezetben. Ez csak azt igazolja, amit a jógik már éve z-
redek óta tanítanak, azazhogy amikor prána áramlik a testbe, ak-
kor azonnal kémiai reakció megy végbe a vérben, és az idegek ő
teljes ő mennek át, mely általános megújhodással jár.
A jógik nagy fontosságot tulajdonítanak a test és a gondola-
tok megtisztításának. Ebben az esetben is az ű ám helyes
légzésmódszer az, ami a vért megtisztítja a ő anyagoktól.
Minden ilyen belégzéskor hatalmas ű oxigén kerül a
68
szervezetbe. A testben ő mérgek ily módon megsemmisülnek,
és természetes ő keletkezik. Az egyenletes vérkeringés gyógyír a
hideg kezekre és lábakra. A teljes jógalégzés rendszere ő
teszi, hogy a másik négy ő tisztító szerv normálisan és egészsége-
sen ű a ő pórusai, a verejtékmirigyek, a vesék és a be-
lek mind jótékonyan részesülnek a helyes légzés nyújtotta impul-
zusokból. A fizikai ű megtisztulás hatása, mint minden
jógagyakorlat esetében, kétszeres, azaz mind a testre, mind az el-
mére hat. A gondolatok és a gondolkodóképesség világosabbá,
tisztábbá és összeszedettebbé válik.
A test melyik részében érezzük a légzés re való ösztönzést? Az
orrlyukakban? A szájban? Az agyban? Vagy a tüdó'ben? Te is ké-
pes leszel a pontos helyet meghatározni, ha elvégzed a követke-
ő kísérletet. Ülj le egyenes háttal egy székre! Csukott szemmel
lassan lélegezz ki, amennyire csak tudsz, és néhány másodpercig
maradj ő nélkül! Minden kétséget kizárólag a szívedre fogsz
rámutatni, mint az ő szervre, melyen keresztül. a test az élet-
hez kapcsolódik. Azt mondhatjuk hát, hogy a légzés az életet és a
testet ő híd.
A szív lényünk középpontja. Amikor elmerülünk a szívben,
épnek és egészségesnek érezzük magunkat. Amikor eltávolodunk
ő bizonytalanná válunk. Minél messzebbre kerülünk az agy fel-
színére, annál nagyobb zavarodottságot érzünk: elveszítjük szel-
lemi egyensúlyunkat. De ha képesek vagyunk lényünk közép-
pontjában ő akkor úgy találjuk, hogy sokkal könnyebben
tudunk uralkodni nyugtalan terrnészetünkön. Akkor minden cse-
lekedetünk figyelmes ő alá kerül, és biztosak leszünk a
döntéseinkben. Ezért mondja Szvámi Vivékánanda: "Az agy és a
szív közötti ellentétben dönts a szív mellett!" Tetteink így jól át-
gondoltak lesznek, és egyre ő ő ő vezérli
majd ő Ha a légzés t egyenletes és szabályos ritmusban végez-
zük, egész lényünk egységes és minden tettében összpontosított lesz.
69
2. FEJEZET
Hasznos javaslatok jóganövendékeknek
Álljon itt néhány tanács, melyek a gyakorlásnál nagyon hasz-
nosak lesznek:
1. Gyakoroljunk csukott szemmel, hogy figyelmünk összpon-
tosítását fejlesszük. Akkor sokkal könnyebb egy adott gyakorlat
közben a pránát egy bizonyos testrészbe irányítani.
2. Gyakorlás közben soha ne felejtsük el magunkban sugallni
az adott gyakorlathoz tartozó gondolatot. A jóga mudrá például
a ő szervek gyakorlata. Ez annyit jelent, hogy a gyakorlat vég-
zése közben tudatunkat a ő szervekre kell irányítani, elménk-
ben pedig a ő kell ismételnünk: ő szerveim min-
dennap egyre jobban ű A trikónászana esetében pedig
ezt kell mondogatnunk magunkban: "Egész idegrendszerem élet-
ő ő A kijelentések erejének hatása már magában is
ő lesz a gyakorlat végzése alatt és után.
3. A kimondott utasításoknak és azok ismételgetésének ő
és rendkívül ő hatása van tudatunkra és tudatalattinkra.
Minden parancs lenyomatot hagy bennünk. Ezek a lenyomatok
a tudatalattinkban ű össze, és állandóan hatnak ránk,
akár ébren vagyunk, akár alszunk. A rossz szokásokat, melyek-
nek rabjai vagyunk, le tudjuk ő a tudatosan magunkban is-
mételt parancsok segítségével. Az ő ű és ő gon-
dolatok ismételgetése a leggyorsabb módj a a jóganövendékek
élete sikeres újraformálásának. Személyiségünk megszokásainkból
ő össze. Ha ezek a megszokások ő hatásúak, szemé-
lyiségünk is gyenge lesz. Ha azonban ő sugárzóak, személyisé-
70
günk is ő válik. A jó gondolatok, szavak és tettek ismételge-
tésével a jógi ő személyiséget épít fel magának, amit semmi sem
tud megingatni vagy elpusztítani.
Ha minden szöveget monoton hangon ismétlünk úgy, hogy a
szavakat ily módon egymásba mossuk: ő ő Oo' vvaagyook Oo'
tteesttbeenn, Oo' ő ő Oo' vvaagyook Oo' lIéélleekbeenOo." , akkor
ennek ellenállhatatlan hatása lesz, és mély befolyást fog gyako-
rolni egész lényünkre.
4. Tanuljunk meg ő néhányat a fejezet végén megadott
ő gondolatokból, s ismételjük ő olyankor, amikor a de-
presszió és a negatív lelkiállapotok ő eluralkodnak
rajtunk.
5. A jóga gyakorlásának elkezdéséhez elengedhetetlen a töké-
letesen elcsendesült tudatállapot. Ha gondolataink zavartak és
nyugtalanok, minden próbálkozásunk csak elfecsérelt ő Ami-
kor azonban elménk összpontosított, a szétszórt ő ű
nek, és a.z agyunk, a gerincoszlop és az idegközpontok hatalmas
tárházában tárolódnak.
6. Ha azon szerencsések közé tartozol, akiknek külön szobá-
juk van a gyakorlásra, akkor minden alkalommal, ha belépsz oda,
annyi pozitív ő vigyél be magaddal, amennyit csak bírsz. Ra-
gyogjon ott a fényed, és ű ki minden sötétséget! ű ösz-
sze minden ő hogy az összes gyengeséget le tudd ő
Szedd össze minden békédet, hogy az összes vihart le tudd csen-
desíteni. Hagyj minden zaklatottságot odakinn. Yáljon szokásoddá,
hogy soha ne lépj be ide mélabúsan vagy negatív lelkiállapotban.
Csak vidámságot vigyél be magaddal, és csak azt, ami valójában
vagy. A jógik azt állít ják, hogy az energia soha nem vész el. Kis
szobádban, ahol apránként mindent feltölt és áthat az általad ki-
bocsátott energia, hamarosan a béke szigetére lelsz, ahová min-
dig visszavonulhatsz egy csendes meditációra. Az ÓM szó men-
tális ismételgetése kézzel fogható fizikai és szellemi változásokat
eredményez majd benned ugyanúgy, mint a szoba légkörében.
Ha nincs külön szobád, ne emészd magad emiatt! A szoba
csak egy ő segítség; a valódi ház, mely menedéket ad neked,
a saját tested. "Nem tudjátok, hogy ti vagytok a Szentléleknek
templomai?" Tegyél félre egy matracot, egy takarót vagy egy kis
ő a jóga gyakorlására. Azt soha nem szabad senki más-
nak megérintenie. Amikor leülsz rá, tudatosan itasd át saját ő
71
és békéd kisugárzásával. Ha már átitatódott ő és jó
gondolataiddal, rövidesen olyan légkört fog kibocsátani magá-
ból, amelyben elméd teljes békéjével tudsz gyakorolni.
Ha folyamatosan ismételjük az ÓM-ot, tudatunk elmerül a
forrásába, a szívbe, ahol a testi tudatosság ű s az ember
tudatában van annak, hogy "ÉN VAGYOK". A mulandó formák
határain túllépve ráébredünk, hogy mi vagyunk az ÓM, az élet
valódi lényege, mely nem csupán áthatja a megnyilvánulás ki-
csiny hullámát - a testünket -, hanem az egész világegyetemben
lüktet, s élettel tölti fel a számtalan többi megnyilvánulást.
7. Fontos emlékeznünk arra, hogy minden lélegzetkor életet
adó prána áramlik a ő és a szívünkbe. Ezt az ő tes-
tünk bármely részébe irányíthat juk az összpontosítás ő által.
Bármikor észrevesszük az ő hiányát, egy kis gyakorlás után
azt a legyengült részhez tudjuk irányítani. Ha például azt érez-
zük, hogy közel állunk a megfázáshoz, mert fázunk vagy mert tes-
ti ellenálló képességünk legyengült, a pránát belégzéssel össze
tudjuk ű a szívben, majd a kilégzéssel ki tudjuk sugározni
a test minden részébe, mint a fénysugarakat. Pár percen belül
ő ő fejlesztünk így ahhoz, hogy képesek legyünk ellen-
állni mindenfajta ű
8. A hatha-jógik célja az, hogy meghosszabbítsák életüket, és
okkult ő tegyenek szert. Azok a jógik azonban, akik a leg-
magasabb ű ő és az anyagi ő való meg-
szabadulást kutatják, megtanulják testüket uralni néhány ő
ászana (testhelyzet) és pránájáma ő segítségével, s
imigyen felkészítik magukat a jóga magasabb ű állapotaira,
azaz a valódi én felismerésére. Tisztában vannak vele, hogy az
okkult ő akadályt jelentenek legfó'bb céljuk elérésében. Az
igazi jógi emiatt elutasítja annak még puszta elképzelését is, hogy
természetfeletti képességeket használjon - melyekre ugyanakkor
akár még szert is tehet véletlenül az igazság keresése közben -,
mivel tudja, hogy ezen ő megszállottságának és használatának
eredményeként könnyen hiúvá és ő válhat az ember. E ké-
pességeknek nincs valódi értékük, és akik rendelkeznek velük,
azzal az érzéssel játszanak, hogy magukat embertársaiknál föl-
jebbvalónak érzik, és így szinte mindig áldozatává válnak a ő
hivalkodásnak. Nem szabad, hogy a jóganövendéket ez félreve-
zesse, és azt gondolja, hogy ű gyakorlatainak hatása ki-
72
csiny ő ű ő ha az utasítások alapján végez-
zük ő lehet, hogy már egészen rövid ő alatt nagyon mély
hatást fejtenek ki. Soha nem szabad elfelejtenünk, hogy azért vé-
gezzük ezeket a gyakorlatokat, hogy teljesen uralni tudjuk egész-
ségünket, s ugyanakkor befolyást gyakoroljunk szellemünkre.
A jóga az önfejlesztés legmagasabb ű formája.
9. A gyakorlatok kivitelezése során egy kicsit sem szabad siet-
ni. A jógát ne keverjük össze a dinamikus tornával, mely aktív
mozgással képzi a testet és annak izmait. ő nézve a jóga-
növendék passzív, ám a valóságban senki nem lehetne nála te-
vékenyebb, mert teljesen elmélyül a feladatban, hogy a természet
ő tökéletesen fegyelmezni tudja és uralma alá hajtsa, melyek,
ha magukra hagyják ő egészen kaotikusak. Minden jógagya-
korlatnak automatikusan megvan az a hatása, hogy a ő béke
és rend állapotába visz el minket, ami már önmagában a nagy
önfegyelem jele. Kerüljünk hát el minden gyors és energikus
mozdulatot. Szokjuk meg, hogy minden egyes mozdulatot nyu-
godtan és sietség nélkül végezzünk el. Ily módon hamarosan
megvalósítjuk a békét, az egészséget és az ő melyek állandó
egységként velünk is maradnak.
lD. Ne szegje kedvünket, ha a gyakorlás elején nehézségekbe
ütközünk. A gyakorlatok egyikét sem szabad ő vagy egyé-
ni képességeinket túllépve végezni, máskülönben zavarok lép-
hetnek fel, melyeknek káros hatásai lehetnek a testre és a szel-
lemre. Nagy türelemmel és nyugalommal gyakoroljunk. Az ő
gazdagon megajándékoz majd bennünket. Apadmászanát (lótusz-
ülést) különösképpen nem szabad túlzásba vinni, mivel az inak
és az ízületek sérüléseit okozhatja. Ennek a testhelyzetnek a fo-
kozatos elsajátítása, a sziddhászanával (töröküléssel) és a vadzsrá-
szanával (saroküléssel) egyetemben, a legfontosabb a jógi számá-
ra, mivel tudja, hogy olyan hatásuk van, mint egy gátnak, mely
ű és irányítja azt a hatalmas energiát, mely a test alsóbb
régióiba áramlik. Ezek az energiák ekképpen könnyen tárolhatók
a nagy idegközpontokban vagy plexusokban, határtalan ő tár-
házává téve ő melyek mindig ő a jógi számára.
ll. Fontos szót ejtenünk a légzés közben kiadott hangról.
Amikor a jóganövendék ki- és belélegez, azt a legkevésbé sem
szabadna hallani. Más szóval, nem szabad hallanunk a saját lég-
zésünket. Az ilyen típusú könnyed és laza légzés azonnallecsen-
73
desíti az elmét, békét kölcsönöz nekünk, és ő teszi az
összpontosítást. A jógik a legnagyobb fontosságot a tudatos lég-
zésszabályozásnak tulajdonítják, és hangsúlyozzák, hogy ez a leg-
ő lépés a bennünk ű ő összes ő uralásának irányába.
12. Azok, akik hajlamosak az idegességre és a kapkodásra, ke-
rüljenek el minden olyan ő gyakorlatot, mint a bhasztri-
ká, a matszjászana, a bhudzsangászana, a salabhászana, a dhanur-
ászana, a majúrászana és az ehhez hasonlók, mivel ezek túlzottan
ő hatást gyakorolhatnak rájuk. A fent említett gyakorlatokat
ne végezzük terhesség esetén se, és szülés után még három hóna-
pig. A várandós anyát saját ő hangjának kell irányítania, és
tudnia kell, milyen fokig végezze gyakorlatait. A csendes, mély
légzésen túl a ő gyakorlatokat ajánlatosak számára mér-
sékelt fonnában: trikónászana, uddíjána bandha, vakrászana ő
változat) és más ű gyakorlatok.
74
HANGOSAN VAGY MENTÁLISAN Ő MONDATOK
(Mindegyiket tízszer ismételjük)
Minden ő mentes vagyok. Szabad vagyok. Szabad
vagyok.
Ellenálló képességem pillanatról pillanatra fokozódik.
ő pillanatról pillanatra ő
Minden testi rendellenességem oka ű (Csak akkor
használjuk, ha szükséges.)
Nem ismerem a félelmet. Nem ismerem a félelmet. Nem is-
merem a félelmet.
Én vagyok az élet a testben és a lélekben.
Tökéletes az egyensúlya testben és a lélekben.
Béke és nyugalom. Béke és nyugalom. Béke és nyugalom.
Tudatos vagyok testben és lélekben.
Tökéletes ő és egészség.
3. FEJEZET
A meditáció és annak jótéteménye
Mi a meditáció? Szüntelen törekvés arra, hogy felismerjük va-
lódi Önvalónkat. A lélek ő útjának nyomon követése a for-
rásáig. Alászállás lényünk mélységeibe, hogy feltárjuk létezésünk
okát. A ő valóság elérése, "virrasztás és imádkozás, hiszen a
mennyek országa oly közel". A tudása és megtapasztalása annak,
hogy a Szentlélek, az Isten, valódi Önvalónk ő templomai va-
gyunk.
, A meditáció nem egy elmebeli menekülés a passzivitás állapo-
tába - mint azt oly sokan hiszik -, és nem is a keletiek gyengéje,
mely megengedi nekik, hogy kényelmesen visszahúz6djanak a
külvilágtól. A meditáció nem is a mentális töprengés egyik for-
mája. Nem tétlen ábrándozás, sem pedig örömteli ő Nem
a múltbeli örömök újraélése az elmében, sem mélyenszántó dol-
gokon való elmélkedés. A meditáció a tudatosság befelé irányí-
tása, hogy megtalálhassuk minden élet megnyilvánulásának for-
rását. A meditáció a létezés állapotába vezet el bennünket.
Mindannak elérését, beteljesítését és felismerését jelenti, mely
számunkra a legmagasabb ű a legnemesebb és a leghatalma-
sabb. Élétünk legfennköltebb céljának megtestesítéséhez vezet
el. A meditáció annak az állapotnak az elérése, amelyben a lélek
csodálatos szirmai végre kinyílnak, hogy árasszák illatuka t, szép-
ségüket és isteniségüket. Ez az emberi ő ő fokának
megvalósulása, réges-régi vágyának elérése, hogy az ember csele-
kedetei mostantól fogva lényének isteni természetét fejezzék ki.
Mint ahogy egy csúcsra fel lehet jutni keleti, nyugati, északi
vagy déli irányból, az emberi ő célja, az evolúció ő
75
zése, az isteniség feltárulása is négy ő szellemi ő
ő meg.
Ezen ösvények egyike az ima, a szeretet és az áhítat útja, éle-
tünk teljes átadása Isten irányító erejének. Ha az imádság embe-
re vagy, tiszta szívvel imádkozz. Add át egész életed és minden
cselekedetedet a mindenható Istennek! Élj teljes hittel Ő
aki lelkedben ő és cselekedj bátor szívvel! Ekkor életed
örömmel és boldogsággal telik majd meg. Add át gyengeségedet
Isten erejének, sötétségedet lsten fényének! Add át hibáidat Is-
ten bölcsességének! Ha magányosnak és elhagyatottnak érzed
magad ezen a világon, örvendj, és érezd magad egyedül Istennel.
Ha kétségbeesett vagy, csak legyél az, mert még nem érted el Is-
ten teljes felismerését. Az ima emberének a világon minden ő
re elrendelt és minden lsten kezében van. Nem kell félnie, mivel
útja nyílegyenesen vezet abbé li törekvésében, hogy elérje a leg-
hatalmasabbat és a legfelsóobet, a végtelent. Az ima embere
mindig ő hiszen lsten az ő örökkévaló vára és ő Félel-
met nem ő hozzáállása így hangzik: "Ha lsten velem van, ki
lehet ellenem?" Az ilyen odaadás szellemében, a személyes ego
teljes alárendelésével az ember isteni természete kibontakozik, és
mindennapi cselekedeteiben kinyilvánítja önmagát.
A második út a cselekvés vagy a munka útja, mivel ha töké-
letesen végezzük a dolgunkat - tökéletességen egy szellemi mi-
ő értünk -, azonossá válhatunk a szellemmel. A tökéletes
cselekvés és a bölcsesség egy és ugyanaz, hiszen aki tökéletesen
cselekszik, az bölcs. A jól végzett munka valódi Önvalónk leg-
magasabb ű ő a szellem ő Ha a cse-
lekvés és a munka embere vagy, minden ő módon
munkálkodj, ismerd azonban a munka titkát. Tudnod kell, ho-
gyan ő el a legjobb eredmény a legkisebb ő által.
Engedd, hogy a munka szolgáljon téged! Hozzáértéssel rendezd a
dolgaidat! A munkának ne a rabszolgája, hanem az ura légy! Át-
gondoltan cselekedj, s közben pontosan tudd, hogy mit akarsz!
Minden cselekedetnek megvan a hatása. A helytelen cselekede-
tek ű vagy nemkívánatos ő teremtenek, hiszen a
sors tetteink eredménye, legyenek azok akár jók, akár rosszak.
Az uralt tettek uralt sorshoz vezetnek. Mindig emlékezz erre, és
cselekedj szabadon! A munkádban semminek ne legyél alávet-
ve! Ha ilyen ember vagy, az élet kapui tárva-nyitva állnak ő
76
ted, és minden eléd jön az utadon. Engedd, hogy az élet fenséges
folyama szabadon áramoljon! Az ilyen szellem szabadsága magá-
hoz vonzza az élet áldásait. Csak a szabadság szelleme tesz képessé
arra, hogy a munkádat a legjobban és tökéletesen végezd. Hogyan
tudna jó eredményeket elérni valaki, aki a munkája rabszolgája?
A jó cselekedetek megtisztítják a tudatot. Ha munkád mozgató-
rugói magas ű és nemes indítékok, akkor az egész tudatod el
fog merülni a tisztaságban, a tökéletességben és az önzetlen szor-
galomban, és nem fogsz tudni mást kifejezni, mint valódi Önva-
lód értékeit. Az isteni természetet fogod kinyilvánítani, mely
ténylegesen a tiéd.
A nagy ő utazás harmadik ösvénye az önuralom: egy gát
építése ez, mellyel megfékezzük a természetes ő áramlását,
amelyek máskülönben kaotikusan ránk zúdulnának. A rendelke-
zésünkre álló ő megfigyelése és uralása tudatunkat önmagától
befelé fordítja. Ez ahhoz a csodálatos felfedezéshez vezet, hogy
ő és energiánk forrása a szívünkben van. Azzal, hogy felis-
merjük magunkban az élet isteni természetét, saját isteniségünk-
re is ráébredünk.
A ő célhoz ő negyedik ösvény a tudás ösvénye. A meg-
különböztetés képessége által, mely a lényegit választja, és a lé-
nyegtelent elutasítja, a tudás minden cselekedetünkben ű
szerrel felülkerekedik. A külvilág mulandó természete a bölcset
elvezeti oda, hogy eloldjon minden köteléket, mely a nem-Iényegi-
hez köti. Megtanul úgy áthaladni ezen a világon, mint egy meg-
ő akire nincsenek hatással az ő ő öröm és fájda-
lom, bánat és boldogság képzetei. Mindig egy a szellemmel, s minden
korláttól mentes. Olyan, mint a ő akinek mindene megvan,
mégsem ő semmihez. ő képessége folyto-
nos meditációjában rejlik, mely elviszi ő az örökké szabad Ön-
valóval való egység legmagasabb állapotába, az Önvalóba, mely
ott van a szívében és minden teremtett lény szívében. ő iste-
ni természetének elérése az egész világegyetem isteni tennészetét
tárja fel, melynek ő szintén része.
A meditáció ekképpen közvetlen megközelítése igaz tenné-
szetünk és velünk született isteniségünk megnyilvánulásának,
akár ima, akár munka, önuralom vagy tudás által történik. Ami-
kor az ember imádkozik, akkor saját szívébe merül, hogy Istennel
egyesliljön. Ez az alámerülés a meditáció gyakorlása. A tettek
77
embere ugyanígy merül mélyen a szívébe, hogy megtalálja a va-
lódi indítékot, és ihletet nyerjen fel adata elvégzéséhez. Ez az alá-
merülés a meditáció gyakorlása. Az, aki a benne ű ő hatal-
mas természeti ő kívánj a uralni, szintén mélyen a szívébe
merül, hogy eljusson az élet forrás ához. Ez az alámerülés a medi-
táció gyakorlása. A tudás emberének - aki a megkülönböztetés
kardjával elhasít ja az életben a lényegit a nem-lényegitó1, s aki az
örökkévalót választja és maga mögött hagyja a mulandót -Ie kell
merülnie a szívébe ahhoz, hogy megszabadítsa önmagát minden
ő Meg kell találnia a középpontot, hogy elérje az egy-
séget, és le kell vetnie a személyiségét, hogy igaz Önvalója le-
gyen. Ez az alámerülés a meditáció gyakorlása.
Az ima embere Istenre úgy tekint, mint mindenek Urára, és a
legmagasabb hatalomként fohászkodik hozzá. A tettek embere
szíve ő merít ihletet ahhoz, hogy cselekedeteivel soha
nem halványuló kézjegyét a világon otthagyja. Egy másik ember
rákényszeríti akaratát a benne ő ő és fejedelemként irá-
nyítja ő forrásuknál, a szívében. A tudás embere pedig a szí-
vében lel rá minden bölcsesség kút jára. De mi a ő
mindennek? Abból a szempontból semmi, hogy ezen ösvények
közül melyiket választ juk. Hiszen végül mindnyájunknak a szív
ugyanazon ajtaján kell kopogtatnunk, melyet ő erejével fel
kell nyitnunk, hogy beléphessünk, és e1vehessük a benne ő is-
teni kincset.
H OGYAN MEDITÁLJUNK?
Hogyan tekintsen az ima embere befelé, hogy meglássa az ő
Istent? Hogyan haladjon a tettek embere önmagában befelé, hogy
felfedezze a munkájához szükséges ihletet? Hogyan érje el az élet
forrását az, aki engedelmességre és szolgálatra kívánja tanítani az
ő És a tudás embere hogyan jusson hozzá ő a bölcses-
séghez?
Csukott szemmel üljünk le egy székre, lábainkat és lábfejein-
ket helyezzük egymás mellé, vagy üljünk le keresztbe tett lábbal
a ő A gerincoszlopot tartsuk egyenesen, a fej és a csigo-
Iyák úgy nyugodj anak egymáson, mint egy oszlop. Mélyen és
egyenletesen lélegezzünk, és minden egyes lélegzettel merüljünk
78
egyre mélyebbre és mélyebbre lényünk középpontjába. Egy kis gya-
korlás segítségével, ami legalább tíz- húsz perce t jelent naponta,
a mély légzés egyenletessé és automatikussá fog válni. Összpon-
tosítsunk a szívhez közeli középpont ra.
Ha Isten elérésére az ima útját választottad, fohászkodj Isten-
hez ténylegesen szavakkal vagy gondolatban. Az itt ő
ű és ű imák, melyeket Indiában milliók használ-
nak, segítséget jelenthetnek:
"Óh, Isten, vezess engem a valótlanságból a Valóságba, a ő
a Fénybe, a halálból az Életbe!"
"A ő ő meditálok, e világegyetem forrásán. Világosítsa
meg a tudatomat! "
Assisi Szent Ferenc kezdetben hosszú imádságokat ajánlott
fel. A késóbbiekben imái csak egyetlen rövid mondatból álltak,
melyet több ezerszer elismételt. Még késóbb ezt az egy mondatot
is feladta, és így imádkozott: "Istenem, Istenem, Istenem." Végül
pedig csupán a lényeget tartotta meg, s minden részletet elha-
gyott. "Isten, Isten, Isten, Isten, Isten" - a szíve szüntelenül ezt
imádkozta egész éjjel. Egy nap csodás látomásban részesült: Krisz-
tus nem egy távoli kereszten csüngött, hanem a szívében volt je-
len. Ily módon az ű szerzetes a kegyelem isteni tisztaságú
tárházává alakult át.
A tettek embere alkalmazhatja az odaadás e magatartását, de
követheti az önuralmat célul ű ő ő módszerét is, mely a
ő tudatodat összpontosítsd lényed középpontjára, s tartsd
is ott. Ez nem olyan ű mint amilyennek hangzik, mint-
hogy a gondolatok feletti uralom elérése az élet minden teljesít-
ménye közül a legnagyobb. Gyakorolj folyamatosan és állhatato-
san! Az elkalandozó gondolatokat nyugalomba kell hozni, és a
tudatosságot minden kegyelem forrásába kell meríteni. Az ÓM -
mely az abszolútot fejezi ki - folytonos ismételgetése nagy segít-
ségünkre lehet: ű az elkalandozó gondolatokat, s az ere-
detüknél egyesíti ő
A gondolatok uralásának gyakorlását naponta szorgalmasan
és rendszeresen kell végezni, különben semmi eredménye nem
lesz. Összpontosítás nélkül semmit nem lehet elérni az életben.
A tudat egyetlen pontba való összpontosítása el fogja hozni a
79
megvilágosodást. A ő megjelenítés csak akkor járhat siker-
rel, ha a gondolatok összpontosulnak. Mi értelme van annak a
több ezer gondolatnak, melyek minden áldott nap áthaladnak az
elménken? Vajon közülük hány szolgálta ténylegesen a javunkat?
Nagyon kevés. Amikor gondolatvilágunkat uraljuk, ű el-
érni céljainkat, mert ő összeszedettek és ő nélkül,
hatékonyan irányíthatóak bárhová. Ahhoz, hogy a meditáció
ű legyen, ő a tudatot kell összpontosítani. A medi-
táció ekkor, mint egy mágnes, magához vonzza azt a középpont-
ba, és elvisz minket egy olyan állapotba, amelyben felfedezzük az
élet örökkévaló forrását, minden megnyilvánuló ő tárházát.
A negyedik út, a tudás és a bölcsesség útja, a filozófuso ké.
A filozófus nem úgy tekint a személyes Istenre, mint a ő való-
ságra - ellentétben az ima emberével -, s az ő útja nem egyezik
annak útjával sem, aki isteniségét a legmagasabb fokú cselekede-
tekkel kívánja elérni, de még csak annak útjával sem, aki úgy jut
el isteni természetéhez, hogy a világot megmozgató eró'Ket saját
testének mikrokozmoszában uralja. Az ő útja az Önvaló végtelen
útja, s azáltal, hogy ezt járja, ő maga válik a végtelen Önvalóvá.
Az ő útja az örök azonosulás a halhatatlan Önvalóval, s azáltal,
hogy ezt a ő követi, felismeri: csupán az egyetlen Önvaló
létezik, mely áthatja az egész világegyeteme t, és minden ő
ben megnyilvánul. Tudva azt, hogy ő valóban a "Szentlélek ő
temploma", belép a "mennyek országába", me ly benne van. Fel-
ismeri"isteni Önvalójának isteni természetét, és megtudja, hogy
ez az Onvaló halhatatlan, Ennek során meglátja, hogy a végte-
lenség nem megosztható, s ő következó1eg nem létezik ket-
ő Minden az Önvaló, az Egy, az Egyetlenegy, a ő nélkü-
li. Az általa követett meditáció útja a szakadatlan azonosulás a
valódi Önvalóval. "Az vagyok, aki vagyok. Az Önvaló vagyok,
a halhatatlan, a mindenható, az örökkévaló. Az Önvaló vagyok,
a végtelen, a ő a ő a ő mentes."
A megkülönböztetésért folyó küzdelem a személyes ego ő
séhez vezet. Aki ezen az ösvényen jár, az fizikai és elmebeli ké-
pességeire mint szolgáira, az Önvalóra pedig mint mindenek urá-
ra tekint. A lényeges dolgokat választja, s ez elhozza számára a
megszabadulást és a teljes szabadságot az életben. Az egymással
szemben álló érzékeket egy szekér elé fogja, és új irányt ad nekik,
hogy hasznuk legyen az emelkedett küldetésben, a valós és iste-
80
ni ő kinyilvánításában. Az ilyen ember ő mert ereje
az Önvaló ereje, törvénye az Önvaló törvénye, cselekedetei az
Önvaló cselekedetei, élete pedig az Önvaló örökös megnyilvá-
nulása.
A meditáció mind e négy formája új és ismeretlen élmények-
kel gazdagít bennünket. ő során egyenként tépjük
le a fátylakat, s egyre mélyebbre hatolunk lényünk mélységeibe.
Belépünk a szellem birodalmába, és ő lépésre megtapasz-
taljuk igaz lelkünk isteni természetét. A meditáció áldásai sok-
ű
(a) Amikor tudatunkat befelé irányít juk, az belátásban része-
sül, és szert teszünk a megkülönböztetés képességére.
(b) Vége szakad a tudat ő mely a kétség formá-
jában nyilvánul meg, és az egység fokozatosan megszilárdul.
(e) ő a gondolatok viharos háborgását. Csak akkor
érhetjük el a békét, ha a gondolatokat ő alá vontuk.
(d) A meditációban minden gondolat, szó és cselekedet abba-
marad. Ahhoz, hogy korlátot szabj unk minden más cselekvés-
nek, gátat emelünk, és a hatalmas energiafolyam az összpontosí-
tás ereje által visszakerül a szívben ő forrásába. Némi idóoe és
gyakorlásba telik, hogy megtanuljunk felhagyni megszokott e1-
foglaltságainkkal. Az összpontosítás az ő egy középpontba va-
ló ű a körülöttük ő kör bezárása és ű hogy az
ő egyre összeszedettebbek legyenek. Minél kisebb lesz e kör
ő annál ő lesz az így ű energia. En-
nek az uralmunk alá hajtott energiának a hatásai felbecsülhetet-
len ű
(e) A legyengült szervezet hamarosan visszanyeri elveszett ere-
jét. A testben bárhol hiányzik az ő az betegséget okoz. Me-
ditációval a hiány fokozatosan pótlódik, és az egészség visszaáll.
A jógik azt mondják, hogy a meditáció napról napra ő és
egészségesebbé teszi az embert.
(f) A jógik állítása szerint a koncentráció számára minden le-
hetséges. A szunnyadó képességek ő rövid ő alatt
ő A koncentráció által ő az elszántság
és az ő csakúgy, mint számos más elmebeli képesség.
(g) A szerény ű ember siránkozik, mert nem ér el si-
kereket az életben. Hogyán várhatná ezt el, amikor meggondo-
81
latlanul tékozolja ő Kora ő kezdve, amikor kinyitj a a
szemét, gondolatok tömkelegével és ő cselekedetekkel
indítja a napj át, melyek messze meghaladják az erejét, így a nap
végére teljesen kimerül. Mivel tetteinek nincs valódi erejük, nem
is nagyon hatékonyak. A helyzet teljesen más annak esetében,
aki naponta meditál - ő magába ű az energiát. Tudata befe-
lé irányul, az idegei nyugodtak. Csak az ilyen ember tudja, mi a
helyes cselekedet. Gondolatai termékenyek, áthatják az egész
lényét, és ő a cselekvés pozitív eszközévé teszik. Behatolnak
környezetébe, s a fegyelem és a nyugalom légkörét teremtik meg
körülötte. Gondolatainak jó hatása van mindazokra, akik kap-
csolatba kerülnek vele: soha nem megalázóak és kellemetlenek,
hanem mindig tanulságosak és felszabadítóak. Szavai saját erejé-
ő sugároznak, s eredményük üdvös és jótékony. Tettei a kívánt
hatásokat érik el, mert együtt járnak a koncentrált energia egy
részével, mely a szívében mindig rendelkezésére áll. Tettei azért
olyan kiegyensúlyozottak és pontosak, mert a forrásból, az egység
középpont jából erednek, s ezért céljukat sem téveszthetik el.
Cselekedetei erejük és értelmük révén érik el végül a célt.
(h) Nem szabad elfelejtenünk, hogy bármikor, amikor mélyen
magunkba merülünk a meditáció során, átalakuláson megyünk
át. Az Önvalót megközelíteni annyi, mint az Önvalónak lenni,
s amikor visszatérünk hétköznapi tudatállapotunkba, már ma-
gunkon hordozzuk az Önvaló vonásait. Az ő ő
így egyre többet mutatunk igaz Önvalónk ő Min-
den alkalommal, ha mély meditációba merülünk, régi személyi-
ségünk egy része ű és az újnak egy darabja jelenik meg. Ki-
csiny személyiségünk, a személyes ego egy része meghal, elveszíti
felettünk a hatalmát - apránként megszületik valódi Önvalónk,
s az diadalmaskodik felettünk. Az igazi születés személyes egónk
halála és Önvalónk születése. Amíg ez meg nem történik, addig
embrionális állapotban vagyunk, a személyes egónk, a test és a
test vágyainak kelepeéjében.
Aki önuralomra tett szert, az rendelkezik az Önval6val. Aki az
Önvalóval rendelkezik, azé minden.
(i) A munka is a meditáció egy formája. Mit teszünk, amikor
munkálkodunk? Az egység és az összeszedettség állapotában va-
gyunk. Az igaz cselekvés és munka csak ennek az állapotnak fl
ő kifejezései. A meditáció segít abban, hogy összeszedetten
82
dolgozzunk. Az ilyen munka biztos sikerrel jár. Amikor azonban
ő állandóan szétszórjuk és elpazaroljuk, munkánk nem le-
het eredményes.
Aki energiáit elpazarolja, az nyugtalan. Az összeszedett ember
nyugodt, mivel ő össze vannak ű Gyakorold naponta a
meditációt! Ez fel fogja ébreszteni szunnyadó képességeidet.
Amikor ő ű minden vállalkozásod sikeres lesz.
A munka titka az, hogy ő nagy dolgokat ér-
jünk el. ő a tapasztalat azt mutatj a, hogy a munka nem aka-
dálya a meditációnak. Srí Maharsi szavaival: "A munka és a böl-
csesség nem állnak ellentétben egymással." A bennünk ő
természeti ő a legkönnyebben a meditáció segítségével tud-
juk uralmunk alá hajtani. Az Önvaló isteni tulajdonságai ekkor
szép fokozatosan megnyilvánulnak, a test igényei csökkenni fog-
nak, és az ösztönök ereje a lábunk ő fog heverni, készen arra,
hogy bárhol és bármikor minket szolgáljon. Mert végül minden
embernek le kell ő alacsony ű természetét, hogy a
benne ő istenség megnyilvánulásának fenséges célját szolgál-
hassa!
ő tekintve minden lélek isteni. A cél az, hogy ezt a
ő isteniséget megnyilvánítsd azáltal, hogy uralkodsz a termé-
szeten, úgy a ő mint a ő Valósítsd ezt meg munka,
imádat, a psziché uralma vagy filozófia révén; az egyik segítségé-
vel vagy többel, esetleg mindegyikkel- és légy szabad! Ez a val-
lás. A doktrínák, dogmák, szertartások, könyvek, templomok
vagy formák nem egyebek, mint másodlagos részletek.
(Vivékánanda)
83
4. FEJEZET
A pajzsmirigy fontossága
Viszonylag kevesen ismerik fe!, milyen sokat - és milyen ke-
vés ő - e! lehet érni a jógán keresztül. A jóga csak a
ő szándékozóktól követe! meg kitartást. Most eljött az ide-
je annak, hogy az emberiség ne kizárólag anyagi szempontból te-
kintsen az életre, hanem megtanuljon fe!só'bb ű dolgokat
méltányolni. Az ember egyetemes ő a hirtelen mentális
ő ő napjainkban fe!gyorsult. Az ember hamarosan fe! fog-
ja ismerni, hogy ő a tiszta szellem, és hogyamaterializmusra
csupán úgy kell tekintenie, mint egy átmeneti tanulásra, me!y
jártassá teszi ő a természet törvényeinek önmagában és a külvi-
lágban való megismerésére. Nemsokára rá fog ébredni, hogy ő
ő a világegyetem mindennél nagyobb titkait, s hogy ő maga a
legnagyobb talány, amelyet az életben hivatottak vagyunk meg-
oldani. A jógik ő ő óta az emberi lélek ismeretlen mélységeit
fürkészték, és kutatásaik eredményeit a világ elé tárták. Elké-
ő milyen pontossággal ismerik a test - ő a lélek - ana tó-
miáját, milyen tudományos alapossággal- amit még a mai orvos-
tudomány sem tud felmutatni - látják és értik a teljes rendszer
ű
A hatha-jógik, akik a testük feletti egyedülálló uralom hoz jut-
nak el, ő még arra is képesek, hogy akaratuk segítségéve! meg-
hosszabbítsák az életüket, azoknak, akik e célból mennek e! hoz-
zájuk, ő ű gyakorlatokat tanítanak meg. Ezek
segítségéve! biztosítják számukra a jó egészséget és az ő
Egy igen sokféleképpen jótékony hatású gyakorlat a viparíta
karaní, me!y szintén nagyon könnyen ő Ez a gyakor-
84
lat nélkülözhetetlen azok számára, akik a modern világ stresszé-
ben és rohanásában élnek, ő teszi, hogy tökéletesen
uralják az emberi test ő amit pajzsmirigyként isme-
rünk. Elfogadott tény, hogy ennek a mirigynek az alulfejlettsége
vagy elégtelensége gyermekeknél a ű jeleivel jár
együtt. Az átlagosnál gyengébb ű a gondolat
és a beszéd lassúságához vezet, míg a túlzott ű gyors gon-
dolkodásban és már szinte zabolátlan beszéd és munka iránti haj-
lamban nyilvánul meg, me!y sok esetben dadogáshoz, nyugtalan-
sághoz, idegességhez, ő szívproblémákhoz vezet.
Az ideges ember testének rengeteg oxigénre van szüksége,
ami az ő vagy pajzsmirigy túlzott ű számlá-
jára írható. Amikor a testben gyenge az oxigénellátás, a szívnek
ugyanabban a gyors ütemben kell dolgoznia, mint a pajzsmirigy-
nek, hogy a vér - gyorsabb keringéssel - az egész szervezetet, az
agy tól alábujjakig, elláthassa ő oxigénnel és táplálékkal.
A viparíta karaní gyakorlataival az ilyen esetekben is rövidesen
visszaállíthatók a szabályos állapotok. Az izgatott elme hamar le-
nyugszik, az idegek minden ő megszabadulnak, a szív pe-
dig a pajzsmiriggye! egyetemben megújhodik.
Ebben a "fordított" testhe!yzetben az ő múlása is megfordul,
más szóval fiatalodunk. Az arc ráncai kisimulnak, a megfázások
minden gond nélkül elmúlnak, az ő hajszálak ű és az
egész szervezet ő pránával, vagyis ő A hatha-
jógik ő csodálatos eredményeket érnek e! a viparíta karaní
gyakorlásával. Hosszú ideig maradnak ebben a testhe!yzetben, s
ezáltal olyan ő szabadítnak fe!, melyek megfiatalít ják az egész
testet, és olyan ő kölcsönöznek nekik, melyen nem fog az
ő múlása. Néhányan közülük úgy festenek, mintha nem lenné-
nek többek huszonöt évesnél, míg a valóságban jóval túl vannak
hatvanon. Ez a pajzsmirigy szabályozásának ő
A nagy solar plexus, avagy szúrja nádí, a köldök aljánál he-
lyezkedik el, míg a holdközpont, avagy csandra nád í, a szájpad-
lás tövében. A jóga szimbolikus terminológiájában a szúrja vagy
a nap fogyasztja e! az életadó nektárt, s így az ember életét min-
den nappallerövidíti. Amikor a viparíta karaníban a testhelyzet
"fordított", azaz a holdközpont van alul és a napközpont felül, új
élet áramlik a szervezetbe, és megfiatalítj a az egész testet, ami a
friss energia folyamatos áramlásától széppé és sugárzóvá válik, az
85
arcnak pedig átszell emült kifejezést kölcsönöz. A gyakorl at arra
is képessé tesz minket, hogy meghosszabbítsuk az életünket.
Végrehajtása: hanyattfekvésben fokozatosan emelj ük fel lába-
inkat és törzsünket, és a ő támasszuk alá a kezünkkel.
A könyökök a földön nyugodjanak. A gyakorl at közben végez-
zünk hasi légzést. Egypár percig maradjunk ebben a testhelyzet-
ben. Amint ösztönösen érezzük, hogy elég volt, lassan térjünk
vissza a kiinduló helyzetbe. A gyakorlatot végezzük a Sport és jó-
gában megadott utasítások alapján.
86
5. FEJEZET
Speciális gyakorlatok a megfázás
és a székrekedés elkerülésére
1. A jógik a legnagyobb ő az egész szervezet meg-
tisztításának tulajdonítják. Azt áHítj ák, hogy a betegségeket nagyon
gyakran ő okozzák. A pránajámák és az ászanák
megszabadítják a testet az összes méreganyagtól, s ezáltal ő
séget adnak a tökéletes egészség és a hosszú élet elérésére.
2. A kapal-randhra-dhautí ű ő gyakorlat a krónikus meg-
fázások és a hörgó'K betegségeinek kezelésére. Jobb hüvelykujj unk-
kal dörzsöljük az ormyerget, amíg melegséget nem érzünk. Használ-
junk egy kis ő hogy a ő ne dörzsöljük le. A gyakorlatot
naponta háromszor, étkezések ő kell végezni, egy vagy két
percig.
3. A lauliki-j óga kiváló gyakorlat arra, hogy megszabadítson
bennünket a kisebb-nagyobb testi ő Végezzük állva
vagy sarokülésben úgy, hogy a kezeket helyezzük a térdekre. Eb-
ben a testhelyzetben húzzuk fel a gyomrot, a ő szerveket és a
beleket, és többször vigyük át ő egyik oldalról a másikra. Ez a
mozgás hatásában ugyanaz, mint egy ő masszázs. Bár ő
teljesen kell végezni, túlzásba nem szabad vinni. ő
tokkai együtt végezzük!
4. A székrekedést betegségként kell kezelnünk. Orvoslására
mindent el kell követnünk, mivel az állandó mérgek jelenlété-
nek számtalan káros hatása van. Ha a ő anyagok meg-
rekednek a belekben, és nem találj ák meg a szokásos ő
utat, részben felszívódnak a vérben. Ennek eredménye a szerve-
87
zet általános ő emésztési gondok, fejfájások, látásza-
varok, idegpanaszok és még temérdek, az egész szervezetben fel-
ő kisebb-nagyobb rendellenesség. A székrekedés betegség,
mely nem csak a belek elsatnyulását okozza, hanem az egész tes-
tét. Az agyba jutó mérgekkel teli vér gyakorlatilag lehetetlenné
teszi a tiszta gondolkodást és a helyes cselekvést.
Az agniszára-dhautí egyike azoknak a különösen ő tisztító
hatású gyakorlatoknak, melyek minden ő ő megsza-
badítják a testet. A vér a ő oxigénellátás hatására megtisz-
tul; az ízületi gyulladást okozó lerakódások eloszlanak; az idegek
pránával ő fel. A gyakorlat különösen a beleket teszi ké-
pessé a helyes ű melyek fokozatosan visszanyerik ter-
mészetes perisztaltikus mozgásukat. Az agniszára felszámol min-
den gyomorproblémát azáltal, hogy táplálja az emésztéshez
szükséges tüzet, és oxigénnel látja el a vért. Ez a tisztulás átala-
kítja az egész szervezetet, és annak, aki rendszeresen végzi a gya-
korlatot, átszellemült arckifejezést kölcsönöz. A jógában biztos
sikereket ér el az agniszára gyakorlója. Teste rövidesen ő és
energiát fog sugározni.
Végrehajtása: jobb tenyerünket helyezzük a köldökünkre, bal
tenyerünket pedig a jobb kézfej ünkre. Üljünk a földön keresztbe
tett lábbal vagy ű sarokülésben. Hasi légzés közben be-
légzéskor ő nyomjuk ki a hasfalat, majd kilégzéskor
ő húzzuk be úgy, hogy mindkét kezünkkel befelé présel-
jük a köldök környékét. Ismételjük ezt meg nyolc-tíz alkalommal.
Az ismétlések számát fokozatosan fel lehet emelni tizenöt-huszon-
egy alkalomra. A gyakorlat ő hatására való tekintettel
óvatosan végezzük, és soha ne vigyük túlzásba. (Minden jóga-
gyakorlat után végezzünk teljes lazítást.) Hölgyek a menstruáció
idején ne végezzék a gyakorlatot. Nagyon ő ő hatása
van a sola r plexus ra [a hasi idegközpontra].
88
6. FEJEZET
Kelj fel, és légy szabad!
"Kelj fel, és légy szabad! Tudd, hogy ebben a világban az egye-
düli gonosz az a gondolat és szó, amely gyengít téged. Csak az go-
nosz, ami az embert gyengévé és bátortalanná teszi. Attól kell
ő . "
(Vivékánanda)
Olvasd el ezt a gondolatot újra és újra, amíg át nem itatja lé-
nyedet, amíg részeddé nem válik, amíg az életedhez nem tarto-
zik, amíg szíved minden dobbanásában benne nem lesz, hogy so-
ha ne feledd el mély értelmét. Tudd, hogy minden szenvedés oka
abban rejlik, hogy valami hatása alá kerülsz. Ez lehet egy gondo-
lat, egy elképzelés, egy vélemény, egy ember vagy valamilyen
élettelen dolog, amihez ő legyen az jó vagy rossz. Amint
valami hatással van ránk, elveszítjük szabadságunkat, és boldog-
talanok vagyunk. Valódi természetünk nem más, mint szabadság,
mivel a szellem vagyunk, ami nem ismer kötöttséget. Semmi sem
tud befolyásolni minket, ha nem köt bennünket semmi. Hogyan
érhetjük el a szabadság ezen állapotát? Hogyan lehetünk a befo-
lyásoktól mentesek? A jógik szerint ezt az áll apotot el lehet érni,
s a saját életük erre a bizonyíték. Azt állít ják: "Ne ő ember-
társaid véleményével, legyen az akár jó, akár rossz!" Ez az ő lé-
pés. Ha egy jógit dicsérnek vagy szidnak, vajon hatással van-e az
rá? Egyáltalán nincs. Aki nem ítélkezik, az minden ítélet fölött
áll. Ha dicsérnek, fogadd a dicséretet anélkül, hogy hatna rád.
Ha szidnak, ne hagyd, hogy az fel zakl asson. Ítélkezés hatására
még ő nem lett igaz ember. Az ilyen hozzáállás segíteni fog
89
abban, hogy lerázd a bilincseidet, és megszabadulj minden ő
befolyástól. ő meg fogod tanulni, hogyan kerekedj felül a sa-
ját gondolataidon. Tapasztalatból tudni fogod, hogy minden gon-
dolat, mely az elmédben tudatosan vagy öntudatlanul alakot ölt,
áthatja lényedet, és nyomot hagy benned. Ha a gondolataid ne-
gatívak, hatásaik károsak lesznek. Hasonlóképpen megítélned
sem szabad másokat. Ha az utálat, a ű vagy a sérelem gon-
dolatait dédelgeted, azok pusztító ereje hatással lesz saját tested-
re és lelkedre, s egész lényedben hatalmas kárt fog okozni. A jó-
gik azt mondj ák, hogy a gondolat a legnagyobb ő a testben.
Hatalmasabb minden fizikai ő hatalmasabb a kimondott
szónál, mivel transzcendentális ő mely áthatja az egész világ-
egyetemet. A jó gondolatok, akármilyen lényegtelennek ű
is, nem fognak hatás nélkül maradni. Légy bátor, és tudd, hogy
te alakítod a sorsodat. Gondolataid legyenek egészségesek,
ő és ő olyan gondolatok, melyeket szeret-
nél tettekbe átültetve látni. Némi kitartással hamarosan ural-
kodni fogsz a gondolataidon, amelyek ahelyett hogy gátolnának,
segíteni fognak téged. Ahelyett, hogy hatalmas ű fele-
ő gondolatot hinte nél el, melyek megmérgezik a saját élete-
det és azokét, akik kapcsolatba kerülnek veled, légy ura a gondo-
lataidnak, és légy tudatában a rendelkezésedre álló ő Akkor
meg fogod tapasztalni a Vivékánanda szavaiban ő igazságot:
"Ha az anyag hatalmas,
akkor a gondolat mindenható."
90
7. FEJEZET
Kezdjük a napot jógával!
Sokan, akik ő a jóga iránt, szeretnék tudni, vajon
az embernek miért kell jógagyakorlatokkal kezdeni a napját. Né-
hányan azt kérdezték, nem lenne-e ő az, ha este gyako-
rolnának vagy csak hetente néhányszor, mivel olyan kevés idejük
van. Ez minden bizonnyal nem ugyanaz, mintha reggelenként
ugyanabban az idó'ben rendszeresen gyakorolnak, de természete-
sen mégis jobb, mintha egyáltalán nem csinálnak semmit. Azért
végzünk jógagyakorlatokat, hogy felgyorsítsuk fizikai, spirituális
és szellemi képességeink ő és tökéletesen uralni tudjuk
az életünket. Ennek kell a szemünk ő lebegnie, és ő
seinket efelé kell irányítanunk. Ezt csakis kemény munkával és
kitartással érhetjük el.
Ha a napot idegeskedéssel kezdjük, idegeskedéssel is fogjuk
befejezni. A káosznak mindig káosz a vége. A jóga segít nekünk
abban, hogy békésen és lelki nyugalommal kezdjük a napot. Az-
zal, hogy hatalmas energiák szabadulnak fel a gyakorl ás közben,
ráébredünk a rendelkezésünkre álló ő és ez a tudatosság
egész nap elkísér minket. Természetünk ily módon emelkedet-
tebbé válik, s ennek során a jógik tulajdonságait fogj uk kinyilvá-
nítani. Ahelyett, hogy céltalanul futkosnánk körbe-körbe, szilár-
dakká és állhatatosakká válunk, és napként fogjuk sugározni
magunkból az életet és az ő
Gyakorlásunkban az ő nyilvánvaló jeleit fogjuk ta-
pasztalni, így lehetetlenné válik, hogy jellemünk korábbi gyenge-
ségeit fejezzük ki . A félelem, a ű az álszemérem, a gyáva-
ság, a pesszimizmus és a hasonlók természetünknek szöges ellentétei
91
lesznek. Ránk tör az a hirtelen elhatározás, hogy félresöpörjük
ő unk ezen akadályait, és a pozitív cselekvés emberei-
vé válunk.
Indiában az anyák az ő akik felkelnek reggel: felsöprik a
padlót, kitakarítják a házat, és ő gyújtanak, hogy megtisz-
títsák a ő és még kellemesebbé tegyék a ház lakói számára.
Mindenki csendesen mosdik, és ő magát a meditációra.
Van, aki testi gyakorlatokat végez, míg mások mentális jógát gya-
korolnak, majd munkába indulnak. Egy ilyen békés tudatálla-
potban elindított nap azt a ő ő adja a hindunak, hogy
napi munkája ő lesz.
Indiában még a ű emberek is maguk próbálják
megoldani spirituális kérdéseiket. A jó kezdet jó véget jelent, mi-
vel- állít ják - a jó soha nem veszhet el. A cselekedet nélküli ima
nem különb az álomnál. Az elmét a tökéletesség eszményképe
felé irányítani: ez az ima. Az ima beteljesülését azonban csakis
személyes törekvés és komoly ő árán lehet elérni - a tö-
kéletesség eszményképének gyakorlatiasnak kell lennie. Olyan
neveltetésben kell gyermekeinket részesíteni, mely mindig az
eszményképükre emlékezteti ő Ahelyett, hogy érzelmességre
alapozott haszontalan történeteket mesélnénk nekik, mondjuk
el az ű igazságot, és próbáljuk meg beléjük nevelni az iste-
ni természetükbe vetett szilárd hitet. Isteni természetünket csak
önmagunkban érhetjük el, mivel természetes állapotunknak va-
lóban az a legmagasabb ű ő
A jógik határozottan állít ják, hogy napi 21 600 lélegzetvétel
van mindenkinek ő Minél gyorsabban használjuk ezt fel,
annál rövidebb lesz földi életünk. Mint ahogy egy értelmes em-
ber óvatosan bánik a pénzével, a jógi is odafigyel a légzésére.
A jóga ő ha lassan és elmélyülten végzik ő se-
gítenek a jóganövendékeknek, hogy takarékosan használják ere-
jüket és meghosszabbítsák az életüket. Az idó'k folyamán ez az
uralt és tudatos légzés megszokássá válik. Az idegesség és a fe-
szültség ű hiszen az idegek akkumulátorai minden légzés-
nél új ő ő fel. Közeli kapcsolat ő fel a vér
és a lélegzet között. A vér minden lélegzetvételkor nemcsak oxi-
gént, hanem pránát, ő ő is kap. Az egészséges vér
ő egészséget jelent. A helyes légzésnél nincs jobb arra, hogy a
vért tisztán, a szervezetet pedig jó kondícióban tartsuk.
92
A jógában való ő csak akkor lehetséges, ha az ő
tünk álló út tiszta. A gyengeség minden ő lehetetlenné
tesz. Bármi, ami gyengít bennünket, az rossz, és azt - és csakis azt
- fel kell számolnunk.
A nikotin és az alkohol potenciális mérgek, ezért a jóganöven-
dékeknek tartózkodniuk kell ő Szunnyadó ő nem képesek
ő ha a szervezetük mérgekkel van tele. A nikotin káros
hatása alatt az érzékek eltompulnak, és bizonyos, az élethez szük-
séges agyi központok kikapcsol nak, ami ő gyengíti az emléke-
ő Ennek eredményei az ő a zavartság és a
feledékenység. Amikor a szellemi ő elvész, nem lehetséges a kon-
centráció, koncentráció nélkül pedig nincs ő
A jóga-ászanák vagy testhelyzetek ő ű Bizonyos
gyakorlatok az egészséget javítják, míg mások kihajtják a ő
a ő anyagokat, így téve ő a ő és a
ő való gyógyulást.
Az ászanák ő teszik a könnyed uralását a fontos ideg-
központoknak, melyek a testben számos helyen megtalálhatóak,
és amelyeket még ő tornával sem lehet befolyásolni. Min-
den egyes testhelyzet átmeneti gátként szolgál, mely segít abban,
hogy az idegfonatokban vagy plexusokban tartalékenergiát hal-
mozzunk fel.
A padmászana vagy lótuszülés sok nyugati jóganövendéknek
olybá ű mint egy gumiember mutatványa, mégsem olyan le-
hetetlen, mint amilyennek látszik, bár elsajátításához esetleg hó-
napokon vagy akár éveken át tartó. türelmes gyakorlásra van
szükség. Olykor a jógik is éve kig gyakorolnak bizonyos testhely-
zeteket. Bárhogy is legyen, senkinek sem szabad túlbecsülnie a
képességeit annak érdekében, hogy gyorsabb eredményeket ér-
jen et. A testrészeket soha nem szabad túlzottan megfeszíteni,
mivel az inak, az izmok és az ínszalagok könnyen megsérülnek.
ő este lefekszünk, próbálkozzunk a gyakorlattal. Egy köny-
ű olajos térd- és bokamasszázs gyakran megkönnyíti a test-
helyzetet. Akik kitartóan gyakorolnak, meg fogják látni, hogy
nem kell sokáig várniuk az eredményre.
93
A padmászana végrehajtása: üljünk le nyújtott lábbal, fogjuk
meg a jobb lábunkat, hajlítsuk be, és gyengéden húzzuk fel a bal
combunkra. Ezután hajlítsuk a bal lábat, és helyezzük a jobb
combra. A kezeket helyezzük a térdekre, és lélegezzünk mélyen
és lassan. Pár másodperc elteltévellazítsuk el magunkat. Minden
nap maradjunk néhány másodperccel tovább ebben a testhely-
zetben.
Egyetlen más gyakorlat sem biztosít a testnek és az elmének
olyan tökéletes kiegyensúlyozottságot és stabilitást, mint a
padmászana, mely "a jógik tökéletes üléseként" ismert. Ebben a
testhelyzetben a test ő könnyen összhangba kerülnek. Szünte-
lenül egészséges véráram kering a gerincoszlop aljától az agyba,
és regenerálja az egész idegrendszert. Az ellenálló képesség jelen-
ő mértékben ő Az elme hamarosan elnyugszik, és
lehetségessé válik a zavartalan összpontosítás.
A jóga a mentális képzés legtisztább formája, és a test szépsé-
gét is a jóga mentális tartalma kölcsönzi. A jóga a test átszelle-
mítése, mely az emberi elmének abban, hogy képes legyen
uralkodni anyagi megtestesülésén.
Ismerd minden általad végzett gyakorlat értelmét! A jóga csak
akkor hatásos, ha tudatos célzattal végezzük.
94
8. FEJEZET
Az oroszlán és a bárányok
Volt egyszer egy pásztor, aki minden áldott nap a zöld és buja
legeló1<ön legeltette a nyáját. Elfurulyázgatott, délutánonként le-
pihent, és aludt egyet az árnyékban. Egy napon egy éhes ő
oroszlán támadott a nyájra a közeli ő a birkák pedig
félelmükben elszaladtak, ki merre látott. A ő
vemhes volt, egy hatalmas ugrás nál túlbecsülte az erejét, és hol-
tan esett össze. Abban a pillanatban megszületett akisoroszlán.
A pásztor befogadta, és a bárányaival együtt felnevelte. A kis-
oroszlán úgy ő fel és úgy élt, mint a birkák. A ő legel-
getett, és a birkáktól megtanult bégetni. Napról napra növeke-
dett, míg hatalmas oroszlán nem lett ő Ám még akkor is
tovább bégetett és füvet evett. Egy forró nyári napon egy büszke
oroszlán jött ő a közeli bozótosból, megtámadta a nyájat, és
csillapította éhségét. A birkák fejvesztett menekülésbe kezdtek,
köztük a ő oroszlánnal. Az oroszlán megpillantotta a mene-
külve ő oroszlánt, és teljesen megdöbbent. Leterítette, és
megkérdezte ő
- Testvérem, miért bégetsz? Mi történt a ű hangoddal?
Ám a bárány-oroszlán rémülten könyörgött neki:
- Óh, én csak egy szegény kis bárány vagyok, kérlek, ne bánts
engem!
- Nem bárány vagy, hanem hatalmas oroszlán! - jelentette ki az
erdei oroszlán, de a bárány-oroszlán a ő reszketve és szá-
nalmasan bégetve' újra azt nyi.iszítette, hogy nem akar meghalni, hi-
szen még túl fiatal és kicsi ahhoz, hogy megegyék. A vadon királya
ekkor megragadta az ostoba oroszlánt, és egy mély kúthoz cipelte:
95
,
- Nézd meg a vízben a tükörképedet, és tudd meg, ki vagy!
A ő teremtés tétován és aggódva hajolt át a kút peremén,
hiszen azt várta, hogy egy kisbárány fejét pillantja meg. Ám legna-
gyobb meglepetésére nem bárányfejet látott meg, hanem egy orosz-
lán óriási feje ő vissza, még a vadon ő oroszlán fejénél
is hatalmasabb. Ekkor szétáradt benne a boldogság, és örömében
bégetni akart, de akár hiszitek, akár nem: a ő ő
ordítás kerekedett, ő az egész környék reszketni kezdett. Az
oroszlán rögvest ű a rengetegben - valódi otthonában.
Mindig tartsuk észben ezt a rövid indiai mesét! Amikor nyug-
talanító gondok vesznek körül és majdnem elárasztanak minket,
amikor gyenge és szerencsétlen teremtéseknek gondoljuk ma-
gunkat, amikor nincs meg bennünk a bátorság, hogy továbblép-
jünk, amikor mások ő tesszük ő magunkat, és
amikor a tudatlanság sötét pincéjében ülünk és reszketünk a fé-
lelemtó1, akkor ideje emlékeznünk erre a történetre, és tudnunk,
hogy mindez csak birka-viselkedés, egy kicsi és tudatlan bárány
viselkedése. Ilyenkor azért keríti szívünket hatalmába a bánat,
hogy az igazságra tanítson bennünket, és addig nem is hagy ma-
gunkra, amíg mindent meg nem teszünk a magunk teremtette
ő való megszabadulás érdekében. A fájdalom az
önmagunkon való elmélkedés magányába kényszerít bennünket,
ahol tekintetünket befelé kell fordítanunk, hogy ráleljünk a szí-
vünkben ő ő valódi képmásra. Ekkor ráébredünk és felis-
merjük, kik és mik vagyunk. Milyen gyakran tapossuk sárba
saját emberi méltóságunkat, és engedjük, hogy mások is eltipor-
janak minket! Ha így teszünk, annyit szenvedünk a megalázta-
tástól, hogy végül rákényszerülünk, hogy saját ő
árán oszlassuk el azt a fájdalmat, amit önmagunknak okoztunk.
Utolsó mentsvárként feltartóztathatatlanul ott áll ő az a
ő ő hogy ő gyengeségünket és azzá váljunk,
amik valóban vagyunk. De mik is vagyunk valójában? Nem a
test, mely minden viszontagságnak és változásnak ki van téve,
nem az elme, me ly öröm és bánat között ingadozik, hanem az
Önvaló vagyunk, mely változás nélküli, halhatatlan és elpusztít-
hatatlan. Legyen a lefekvés ő utolsó gondolatunk ez: "Az
Önvaló vagyok, az örökkévaló, a múlhatatlan, a halhatatlan
Önvaló."
96
És a reggelt ismét kezdjük ezzel a gondolattal: "Az Önvaló va-
gyok, az örökkévaló, a múlhatatlan, a halhatatlan Önvaló." Va-
lós természetünk tudatosságát ily módon tartsuk életben napról
napra, óráról órára! Ez segíteni fog abban, hogy egyre tisztábban
tudjuk, kik és mik vagyunk. Ismerjük fel valódi Önvalónkat, és
legyünk boldogok!
III. rész
GONDOLATOK
.. , "
AZ ONFEJLESZTESROL
1. FEJEZET
Az ember természete
Az ember a teremtés koronája. Egyedül ő találhatók meg az
állati, az emberi és az isteni tulajdonságok együtt, ő és tevékeny for-
mában.
Természetünk mely aspektusait nyilvánítsuk ki? Ezt a kérdést
mindnyájunknak magunknak kell eldöntenünk. Hogy kifejezés-
re juttassuk az önfenntartás állati ösztöneit, az átgondolt csele-
kedetek emberi motívumait és az isteni elvet, mely valódi énünk
ő - ez földi életünk célja.
Az állati tulajdonságok két ő ösztönben nyilvánulnak meg:
az önfenntartásban és a nemzésben. Ezek nélkülözhetetlenek ha-
landó életünk és fajunk fenntartásához.
A bennünk ő emberi tulajdonságok a gondolkodás és a be-
széd képességei. Az élet gyakran jelenik meg ő talány-
ként, melynek értelmére nem vagyunk képesek rájönni. ő
téseink hiábavalónak ű és mi értetlenül állunk létezésünk
ténye ő Emberi lényként való születésünknek mégis határo-
zott célja van. Egy analógia talán segíthet ennek megértésében.
Mint ahogy a magban benne rejlik a fa ő úgy az em-
ber is magában hordozza az isteni lényeget, melyet egy napon
majd teljes egészében ki kell nyilvánítania. Hol találunk erre bi-
zonyítékot? A nagy mesterek mind életükkel és példájukkal iga-
zolták, hogy elérték ezt a célt. Ennél kevesebb nem töltheti el az
embert megelégedéssel, hiszen reggeltó1 estig, születéstó1 halálig
egy ő kényszer hatására teszi meg mindazt, ami által poten-
ciálisan tökéletes természete megnyilvánulhat. Boldogtalannak
és szerencsétlennek érzi magát, ha nincs módj a arra, hogy fel-
101
só'bb ű természetét felfedje. Az ember mégis csak azt nyilvá-
níthatja ki, ami már benne van. Istenisége benne rejlik - és kez-
ő fogva benne rejlett -, ez igaz természete. Amint érzékei ki-
ő a fény feldereng ő és az értelem elhúzza szeme
eló1 a kétely függönyét . A Biblia azt tanítja, hogy eljön majd a
nap, amikor az igazságot fennen hirdetik [a házak ő kür-
tölik szét] . De honnan hirdetik, milyen házról, milyen utcáról,
milyen városból? Vajon ez a test nem az a ház, amelyben élünk?
Az agy, ami a megértés székhelye, vajon nem a ő amin a
fény feldereng számunkra? Bármikor megértünk egy keveset az
igazságból, elménkben fény gyúlt. Még ha ez a fény csak pislákol
is, akkor is igazság, ami most már a miénk. Ebben az életben vagy
egy másikban el kell jutnunk addig a pontig, hogy felismerjük
születésünk célját, s akkor feladatunk az a tudatos törekvés lesz
hogy kinyilvánítsuk a bennünk ő tökéletességet és isteniséget:
Talán nem vagyunk-e boldogtalanok minden alkalommal, ha el-
mulasztjuk ezt a feladatunkat teljesíteni? S szívünket nem tölti-e
el a boldogság, amikor sikerrel járunk?
A világegyetemnek életet adó ő a prána. Jelenléte bennünk
az élet, hiánya pedig a halál. Minden lélegzetkor prána járja át
testünket, s beindítja annak csodálatos gépezetét. A prána által
gondolkodik az agy, beszél a száj, ű a teljes emberi szer-
vezet. A mozgáshoz szükséges ő a prána termeli. Az elégtelen
pránabevitel, ami a nem ő légzésnek tudható be, a ben-
nünk ő élet csökkent ű megnyilvánulás ához vezet. Gon-
dolataink rendezetlenek, szavaink élettelenek, tetteink ő
nek lesznek. Ez az oka annak, hogy a jóga nagy hangsúlyt fektet
a helyes légzés szükségességére, mint annak egyetlen módjára,
hogy a pránán és annak megnyilvánulásain uralkodni tudjunk.
A prána helyes légzéssel való uralását, ahogy azt a jógában tanít-
ják, pránájámának hívjuk. Ezt ugyanakkor nem szabad ő
korlatok sorának tekinteni, hanem tudománynak, ami megtanít
bennünket a prána uralására és testünkbe való irányítására, a meg-
ő és tudatosan szabályozott légzés segítségével.
Az élet az emberben a következó'képpen nyilvánul meg: (1) tes-
ti ő (2) idegi ő (3) szexuális eró'ként, (4) akarat-
ő (5) az érzés erejeként, (6) mentális ő és (7) spiri-
tuális ő Az ember szellem, mely a pránától, a legfó'bb
ő ő áthatott testi formában ő Ránk vár, hogy ű
102
közben felügyeljük ezt a hét ő Ha bármilyen hiba lép fel e
megnyilvánulási formáknál, az a mi hibánk. Semmi értelme, hogy
szüleinkben vagy nagyszüleinkben keressük az okokat. Nem örö-
kölhetjük fizikai, mentális vagy spirituális természetünket. Az
evolúció elméletének csak akkor van értelme, ha a jelenlegi
egyénben - aki most él, növekszik, ő és végül ledobja tes-
ti burkát - felismerjük ugyanazt a lényt, aki tovább fogja folytat-
ni ő egy ő születésben, s magával viszi az ő ő
életeiben ű összes tapasztalatát. Egyéniségünket nem
olthat ja ki a halál. Ha így lenne, minden törekvésünk, küzdel-
münk és ő hiábavaló és teljes mértékben céltalan
lenne. Ha a halál mindennek a végét jelentené, az élet puszta
szerencsejáték lenne, melyben a sors mérné ki a boldogságot és
a boldogtalanságot. Az ilyen vaktában ő elosztás értel-
metlen és igazságtalan lenne. Ha a halál mindent lerombol, a fej-
ő nem lehetséges. A modern nyugati világ pszichológiája a
ő nagyon magas fokára jutott, s nemsokára az evolúció el-
méletének utolsó hiányzó láncszemeként fogja elismerni a rein-
kamációt. Újraszületés nélkül az egyénnek egyáltalán nincs módja
arra, hogy teljes fizikai, intellektuális és spirituális ő való-
sítson meg.
Az indiai lélektan olyan ő és ő mint a Védák. Mind-
amellett nem kísérleteken nyugvó ő áll, melyek a
léleknek és megnyilvánulásainak egészséges és patologikus tüne-
teit írják le, hanem egy olyan tudományág, me ly az önismeret
megvalósulásában éri el csúcspontját. Ez a világ ő tudása,
mely a lélek legfinomabb rétegeivel foglalkozik, és segít abban,
hogy az ember a fizikai szintró1 eljusson a spirituális szintre. Vilá-
gosan felvázolja az élet három állomását, melyek a következó'lc
(a) az ember saját természete feletti uralom avagy önuralom, (b)
az önismeret, (c) az ember önmagára ébredése.
Az indiai lélektan tanítása szerint éppen úgy, mint ahogyan a
számtalan napi benyomás a tudatalattiban tárolódik és hatással
van ébrenléti és alvás közbeni életünkre, úgy életünk benyomá-
sai teljesen belénk olvadnak testi halálunk után, s oly módon
hatnak ránk, hogy formáinak és eló'készítenek minket a követke-
ő születés ünkre. Olyan ez, mint egy téli fa, mely minden erejét
a gyökereiben ű össze, hogy a tavasz beköszöntével ágaiba
áramoltassa azt. A halál utáni asszimiláció folyamata eltarthat
103
néhány évig vagy néhány évszázadig, ami után az élni vágyás
visszahoz minket erre a földre. Mi választj uk meg a szüleinket.
Méghozzá azért választj uk ő mert bizonyos tulajdonságaik,
jellemvonásaik és lelki hajlamaik vannak, melyek hasonlóak a
saj át j ainkhoz, s általuk még egyszer megjelenünk az élet ő
terén, hogy ő tovább folytatódjon.
Ha az élet bennünk megnyilvánuló hét formájában gyengesé-
get találunk, nincs jogunk kijelenteni, hogy ennek oka a család-
ban rejlik, s hogy örököltük ő Nem örökölhetünk fizikai vagy
mentális sajátosságokat. A miénk legfeljebb hasonlíthat szüleink
vagy nagyszüleink jellemvonásaira. Miért születünk angolnak,
németnek, franciának vagy olasznak? ű azért, mert
azokkal az emberekkel vannak közös vonásaink, s így akadály
nélkül és szabadon ő közöttük, egy számunkra termé-
ő adódóan ő környezetben.
Szüleinkkel szembeni magatartásunknak mindig hálásnak és
tiszteletteljesnek kell lennie, mivel ó'k vettek ő gondj aikba,
és személyükön keresztül nyertünk bebocsátást ebbe a világba.
Soha ne higgyük, hogy ű dolog egy emberi testhez hozzá-
jutni. Indiában erre mint az élet három legnagyobb eredményének
egyikére tekintenek. A kegyelem ő jele az, hogy szüleink köz-
vetítésével egy emberi testet nyertünk el. A kegyelem második
jele a megszabadulás iránti vágy, hogy potenciális isteni termé-
szetünk beteljesítésére irányuló szomj unkat olthassuk. A kegye-
lem harmadik jele pedig az, ha rátalálunk a ő tanítóra
vagy ő aki segít bennünket küzdelmünkben a tökéletes-
ség útján. Még ha szüleink számos gyengeséggel rendelkeznek is,
az a mi szempontunkból mellékes. Ő is ő majd az
életük során. Számunkra emberi isteneink maradnak, akik életet
adtak nekünk. Soha ne próbáljuk meg rájuk hárítani a saját
gyengeségeink miatti ő Megszokott dolog manapság azt
mondani: az idegesség, a cukorbetegség, a rák, a jellembeli vagy
erkölcsi gyengeségek ű "családi betegségek". Öröklete-
sek, s így képtelenek vagyunk felülkerekedni rajtuk. Lerázzuk
magunkról a ő azzal, hogy ő beszélünk. A va-
lóságban ez egy nem igazolható kifogás, aminek csak ártalmas
következményei lehetnek. Az ilyen típus ú hozzáállás teljesen
passzívvá tesz minket, és megfoszt a cselekvésre irányuló ő
ő Minden bátorságunkat elveszítjük, hogy egyedül küzdjünk
104
meg vele, s ő ő tesszük ő magunkat. Az ilyen
szemléletmód minden emberi ő nézve végzetes. Mi-
nél hamarabb szakítunk ezzel a babonával, annál jobban boldo-
gulunk. Minél elóob bízzuk rá magunkat saját ő és tanuljuk
meg, hogy egyedül mi magunk teremtjük a boldogtalanságunkat,
s mi szabadíthat juk meg magunkat ő annál könnyebb lesz
ez mindenki számára.
Milyen tisztelettel, szeretettel és áhítattal érintjük meg szüle-
ink lábát mi, indiaiak, lába ikról letöröljük a port, és a homlokun-
kat hozzáérintjük, miközben azt mondjuk: "Tisztelt apám, sze-
retett anyám, ti adtá tok nekem az életet. Istenként tisztellek
benneteket, letörtöm lábaitokról a port, melyek bizonyosan szen-
tebbek nálam. Alázatosan kérem az áldásotokat." S valóban ál-
dott az, akit szülei áldással halmoznak el. Ha szüleink azt mond-
ják: "Gyermekem, gyengeséged, hiányosságaid, hibáid ellenére
szeretünk téged, és tudjuk, hogy egy nap ő leszel; áldás unk
rád, most és mindörökké" - ezeknek a szavaknak felbecsülhetet-
len az értékük, sutunkon elkísérnek minket még a síron túl is.
Önmagukat ő szavak ezek. Áldjuk meg szüleinket, és so-
ha ne tegyünk szemrehányást nekik saját ostoba gyengeségeinkért.
Nézz magadba, és keresd meg, az élet hét megnyilvánulása kö-
zül melyikben vannak hiányosságaid. Vállald fel a feladatot, fi-
gyelmesen kutasd az okot, majd tudatosan hozd helyre a bajt.
Barátkozz meg a gondolattal, hogy a szellem vagy, a tudatos, sza-
bad, rettenthetetlen és ő szellem. Tudd, hogy a szellem meg-
nyilvánulása rajtad múlik. Mivel a szellemnek uralkodnia kell az
anyag felett, légy tisztában vele, hogy teljesen a te hatalmadban
áll, hogy az életet testi eró'ként, idegi eró'ként, szexuális eró'ként,
akarateró'ként, az érzések erejeként, mentális ő vagy spiri-
tuális ő nyilvánítsad ki.
A jóga az élet leggyakorlatiasabb megközelítését tanítja ne-
künk azáltal, hogy segít az élet hét megnyilvánulásának uralásá-
ban. A jóga arra tanít, hogy ha a légzésünket szabályozzuk, az
élet minden ő szabályozható a fizikai, a mentális és a
spirituális síkon. De hogyan érhetjük ezt el?
Lassan és megfontoltan lélegezzünk, feltöltve egész testünket,
még a legkisebb részeket is, a prána erejével. Ezt a folyamatot ah-
hoz hasonlíthat juk, ahogy a villanykörte minden irányba fényt
sugároz. ő majd megszokásunkká válik, hogy naponta több-
105
ször így lélegezzünk. Ezt a szokást egész életünkben meg kellene
tartanunk. A jógik azt állít ják, hogy a tudatos pránaszabályozás
végül képessé tesz minket arra, hogy teljesen uralni tudjuk testi,
idegi, szexuális ő ő az érzés erejét, mentális,
valamint spirituális ő
106
2. FEJEZET
Szellemi növekedésünk
Mint ahogy ő egy gyermeknek is szüksége van segítség-
re, hogy megtanuljon állni és jámi, de ő már elég ő ah-
hoz, hogy megálljon a saját lábán, ugyanúgy azoknak is támoga-
tásra van szükségük szellemi ő ő szakaszában, akik
magasabb dolgokra adták il fejüket. A ő segítségek, mint pél-
dául a szent iratok, a szertartások, a dogmák, a ő fele-
kezetek és az ehhez hasonló dolgok valódi értékkel bírnak, amíg
az ember el nem nyeri függetlenségét, és meg nem lesz az ereje
ahhoz, hogy e támaszok nélkül haladjon ő Bármilyen eszkö-
zöket is vetünk be spirituális ő érdekében, az az
eszköz helyénvaló, mivel célunknak megfelel. Nincs nagyobb
szabadság a szellem szabadságánál, s jogunk van választani és ki-
próbálni a ő módszereket és tanításokat, melyek az igaz-
ság kapuihoz vezetnek. Célunk az, hogy megtaláljuk az igazságot,
és az egész életünk - tudatosan vagy tudattalanul- efelé irányul.
Minden ő segédeszköz egy-egy ő tábla, mely a menny-
ország felé mutat, a mennyországot azonban a szívben kell elér-
nünk, s ehhez a ő saját csendes felsó'bb énünk. Ezért soha
nem szabad elítélnünk valakit azért, mert egy szektának a tagja.
Egy napon majd minden bizonnyal túl fog ő azokon a korlá-
tokon, melyekre jelenleg még szüksége van. Kezdetben a nö-
vénynek is támasztékra van szüksége, amikor azonban fává nö-
vekszik, már nem kell neki többé, ő olyan ő lesz, hogy még
egy elefántot is ki lehet hozzá kötni. A múltban mindannyian
kölcsönvettük mások gondolatait, korlátozásokat kényszerítve
magunkra, melyek mindazonáltal akkor éppen üdvösek voltak a
107
számunkra. Szellemi képességeinkkel azonban igényeink is ő
tek, s rákényszerültünk arra, hogy a vallásról alkotott felfogásun-
kat kiszélesítsük, s ezáltal más szemléletmódokat is befogadhassunk.
A jógában megtanuljuk látóterünket kitágítani, hogy magunké-
vá tehess ük embertársaink összes hitét. "A jóga az ő még
jobb embert, a hindu ból még jobb hindut, a ő még
jobb keresztényt csinál." A világ minden vallásának az a célja,
hogy a bennünk ő isteniséget kifejezésre juttassa. Amennyi-
ben komolyan vesszük Krisztus szavait: "Ti tehát legyetek töké-
letesek, mint ahogy mennyei Atyátok tökéletes" (Máté 5.48),
csak saját természetünknek engedelmeskedünk, mely megköve-
teli a tökéletes kifejezését annak, amik valójában vagyunk. Egy
nagy keleti tanító az ő ugyanezen üzenetét hirdette: "Menj a
saját szobádba, és hozd ő Magadból az upanisadokat! Te vagy a
ű könyv, mely valaha íródott vagy íródni fog, a
végtelen tárháza mindannak, ami létezik. Amíg a ő tanító fel
nem ébredt, minden ő tanítás hiábavaló, hiszen annak el kell
vezetnie a szív könyvének felnyitásához, hogy bármilyen értéke
legyen." (Vivékánanda)
A jóga soha nem kívánja meg, hogy lemondjunk józan eszünk-
ő Sokkal inkább arra int, hogy ezerszer többet használjuk.
A jóga nem követeli tó1ünk, hogy adjuk fel tevékeny életünket.
ű azt mondja: cselekedjünk, de tudjuk, hogyan. A jóga
semmi szín alatt nem kívánja azt, hogy értelmünket félretegyük,
csupán annyit kér tó1ünk: tegyünk különbséget, és cselekedjünk
bátran. A jóga nem várja el tó1ünk, hogy elmeneküljünk a világ-
tól, és visszavonuljunk a Himalájába, hanem biztosít minket afe-
ő a menedéket, amit keresünk, soha nem a külvilágban fogjuk
megtalálni - hiszen bennünk van. Hagyd magad mögött az érzé-
kek viharos világát, tudatodat vezesd lényed középpontjába, s is-
merd fel, hogy egyedül itt van az ő itt van a béke és itt van a
menedék, ami után kutatsz. A jóga megtanít arra, hogy ne kár-
hoztasd a világot. Tetteid által tedd a világot istenivé, kijelenté-
seid által tisztítsd meg, és jelenléted által tedd emelkedetté!
108
3- FEJEZET
Prána - az életenergia
Az indiai filozófia kijelenti, hogy "a pránánál nincs nagyobb
ő a testben." Évezredek óta azt tanítja, hogy az egész világegye-
tem anyagból és energiából áll. Szanszkritul az ő ákásá-
nak, míg az ő mely hat rá, pránának nevezik. A prána
adja az ákásának a formáját, a megnyilvánulását és az életét. A prána
mozgatja az égitesteket a világegyetemben. A prána az élet ő
ere, mely minden teremtett lényen keresztül tevékenykedik.
Prána van a testünkben, melybe az életet a lélegzetünkön át szál-
lítja. Következésképpen a prána a legnagyobb energia. Jelenléte
bennünk az élet, hiánya a halál és a felbomlás. A prána nélkül az
ákása megnyilvánulatlan marad. A világegyetemben azonban
nincs légüres tér, a prána mindent áthat.
A prána légzésünk eredményeként áramlik a testünkben. Ha
légzés ü nk bármilyen módon elégtelen, az élet vagy az életenergia
megnyilvánulása szintén elégtelen marad. A prána a testben az
egészség, a gondolat, a beszéd és a cselekvés formájában mutat-
kozik meg. Az elégtelen légzés mindig együtt jár a ű fe-
gyelmezetlen és nyugtalan ű zavaros gondolatokkal és
cselekedetekkel. Az ilyen zavar következményei azok a testi
rendellenességek, melyeket betegségekként ismerünk. A tudatos
és természetes légzés egyensúlyba hozza életenergiáinkat, s lehe-
ő teszi a zavartalan ő Ha ő zavaros és gá-
tolt, boldogtalannak érezzük magunkat. Az életben semmi sem
hasonlítható a zavartalan ő öröméhez. A vagyon megadja
nekünk a ő komfortot s néhány más kellemes dolgot, de so-
ha nem nyújt valódi megelégedést és igazi örömet. Az ember
109
csak akkor valóban boldog, ha korlátok nélkül kifejezésre tudja
juttatni önmagát, energiáit ő célokra tudja használni, és
ő saját ő
Az élet három legnagyobb akadálya a ű az álszemérem
és a félelem. Söpörd félre ezeket, s haladj tovább! A prána ura-
lásával tegyél szert egyre ű képességekre! Mint ahogy
egy növényt sem lehet fának nevezni addig, amíg teljesen meg
nem ő az ember sem születik meg igazán mindaddig, míg fel-
sóob énje láthatóan fel nem tárul. Az élet végül az igaz embere-
ken keresztül felfedi legmagasabb ű isteni ajándékait, me-
lyek léte fénnyel árasztja el a világot. Ám ennek a ő a
kezdetén az ember még mindig csak embrionális állapotban van.
Milyen hatalmas áldás, hogy részünk lehet az isteni növeke-
désben! Gondolj vissza a múltadra, és hasonlítsd azt össze a jele-
neddel - rá fogsz eszmélni a ő hosszú folyamatára, amin
keresztülmentél. Minden valódi tudásunk saját tapasztalatun-
kon nyugszik. Egyedül a ő ő teszi az embert bol-
doggá.
Az ő jógarendszer, me/y a tudatos önneve/és egy formája,
a felgyorsított ő ő kínálja nekünk. Néhány egy-
ű ő és ű ászana, ha meditációval és sav-
ászanával (teljes lazítással) kombináljuk, jó eredményekhez ve-
zethet ő felgyorsításában. Az élet ő Amikor a
prána átáramlik a testen, annak még a legkisebb pórusaira is ösz-
ő hat. Amit egy jóganövendék egy óra összeszedett gya-
korlással elér, azt más csak sok év után könyvelheti el. A jóga az
anyagot szellemmé alakítja; átszellemíti a testet s annak minden
ő mint ahogy az ű egy sima aranyrögöt a forma és
a minta szépségével ruházza fel.
ű ám mégis hatékony gyakorlatok állnak rendelkezés-
re a dinamikus ő uralására. Ülj le egy székre, vagy in-
kább keresztbe tett lábakkal a padlóra. Hátadat és fejedet tartsd
egyenesen és ő mintha egy oszlop lenne, de kerülj
minden merevséget, s próbálj lazán és könnyedén maradni. Csu-
kott szemmel s összpontosított érzékekkel végezz lassú és mély
belégzés t, és tudatosan ű össze a pránát a szívközpontban
(az ember egyéniségérzetének helye, a fizikai ő kissé jobbra).
Lélegezz ki nagyon lassan, és szándékosan sugározd szét a pránát,
mint a fényt, a középpontból egész testedbe. Tudatosan engedd,
110
hogy ez a sugárzás kiáramoljon közvetlen környezetedbe. Majd
még egyszer lélegezz be mélyen. Miközben a pránát tudatosan
ű a szív központba, ismét lélegezz ki, s újra tudatosan
áraszd el az egész tested életenergiával, és érezd, ahogy körülöt-
ted áramlik. Ismételd ezt meg 14-21 alkalommal. Végezd el a
gyakorlatot reggeli, ebéd és vacsora ő Váljon ez szokásoddá!
A prána így az egész szervezeteden keresztül fog áramlani, s ha-
marosan képes leszel uralkodni rajta. ű hathatósan ser-
kenti az egész lényedet. Minden kifelé irányuló lélegzetnél érez-
ni lehet, ahogy a prána finoman beáramlik a testbe. Az ilyen
fajta légzésnek számos jótékony hatása van. Néhányat megemlí-
tünk, melyeket egy kis gyakorlás után bárki megtapasztalhat.
Amikor a pránát a leírt módon irányítj uk a testbe, akkor az friss
energiával látja el az egész szervezetet. Az agy idegsejt jei, az ideg-
központok vagy plexusok és az idegrendszer teljes hálózata
pránával ő fel. A fáradtság perceken belül ű Az ide-
gek és az izmok elveszítik feszességüket, amit az egyre fokozódó
frissesség és ellazultság érzése követ. A vér megtisztul, és a feltöl-
ő sejtek megfiatalít ják az egész szervezetet, mellyel hozzájá-
rulnak a jobb egészségi állapothoz. Ahogy ellenálló képességünk
ő a rendellenességek és a betegségek ű Amikor az
ilyen rövid ő alatt felhalmozott pozitív energiák ő
válnak, az élethez való hozzáállásunk sokkal ű lesz. Nyu-
galomban ő elménkkel sokkal könnyebben tudunk eleget ten-
ni kötelezettségeinknek, mivel minden energiánk összeszedett.
Szükséges pár szót ejtenünk a tisztaságról. ő fontossá-
gú, hogy a testünket tisztán tartsuk. A napi zuhanyzás on és az ét-
kezések ő mosakodáson túl elengedhetetlen, hogy fizikai ki-
sugárzásunkat tudatos ő tisztán tartsuk. Mindennek
van kisugárzása, egy agyaggöröngynek, egy ő egy fokhagy-
magerezdnek, egy almának, egy állatnak vagy egy embernek egy-
aránt. A prána, az ő kisugárzása fizikailag ő Mint
ahogy vannak olyan radioaktív helyek, melyeket érzékeny eszkö-
zökkel fel lehet deríteni, úgy az emberi kisugárzás is egy kimutat-
ható energia. Ha a fizikai kisugárzás gyenge, a test nyitott min-
den ő hatásra, és megbetegszik. Mindenki tapasztalta már azt
a fáradtságot, amit ideges emberek jelenlétében érez, vagy olyan
légkörben, ahol a ű és a harag uralkodik. Amikor ellenál-
ló képességünk csökken, negatív sugárzások hatása alá kerülhe-
III
tünk. Ha azonban a prána valóban rendszeresen sugárzik ő
lünk, semmi sem árthat nekünk. A test körüli pránasugárzást
olyan mértékig lehet fejleszteni, hogy az egyfajta védó'burkot hoz
létre. Mindig ott van, akár tudunk róla, akár nem. Ha ténylegesen
tudatában vagyunk, akkor még hatásosabb, sérthetetlenségünk
bizonyosságával töltve el minket. Máskülönben ha ki vagyunk
téve a külvilág hatásainak, ingerültek leszünk, mivel szabadság-
érzetünk olyan ő hogy természetünk minden ő beavatko-
zástól mentes akar lenni.
A fentebb elmondottakat Indiában jobban megértik, mint
bárhol a világon. Emlékszem arra, ahogy édesanyám soha nem
engedte meg nekünk, gyerekeknek, hogy hozzányúljunk a böl-
ő amelyben ő kisbabája feküdt. Azt mondta, hogy
nyugtalan kisugárzásunk zavarhat ja a gyermek álmát, talán ki-
hányja tó1e a tejet, ő még meg is betegedhet. Ezeket a régi szo-
kásokat nem szabad ű kezelni vagy puszta babona-
ként félresöpörni. Elfogadott tény, hogy az állatok megvédik
kicsinyeiket az emberek érintésétó1. A vadnyulak még meg is
ölik ivadékaikat, ha ily módon ő A verebek is
kegyetlenül kilökik a fiókát a fészekból, amelyet bemocskolt az
emberi kézzel való érintkezés. Csak mi, emberek engedjük meg,
hogy gyermekeinket kíváncsi látogatók könyörtelenül összefog-
dossák, s nem ismerjük fel, hogy a gyenge test, mely még teljesen
nyitott a ő hatásokra s melynek valójában kizárólag anyja
erejének, melegségének és szeretetének ő kisugárzására van
szüksége, durva sokkot szenvedhet el, és a meggondolatlan láto-
gatók mindenféle kellemetlenséget adhatnak át a védtelen gyer-
meknek.
Az ember egészséges ösztöneit kiölte a civilizáció iránti túlzott
Legfinomabb érzékei eltompultak, érzései megdermedtek.
Igy válik akaratlanul is a számos zaklató hatás áldozatává. Mivel
képtelen megvédeni magát, idegei túlfeszülnek, érzései elgyengül-
nek, s elveszti erejének középpontját. Az életben minden zavarja,
mivel nincs ereje, hogy oltalmazza magát. Belemerül a körülötte
ő sáros vízbe, s könyörtelenül magával ragadja a körül-
mények áradata, mely túl ő ahhoz, hogy ellenálljon neki. Ci-
garettára van szüksége, hogy elfelejtse a gondjait és tompítsa az
idegeit, s alkoholra, hogy lelket öntsön önmagába. ő vá-
lik ő a ő ő hogy segítsenek neki elmenekül-
112
ni a napi egyhangúságtól, ő ő gondjaitól és a le-
ő mely ő elhatalmasodik rajta.
Törekvésünk célja egy különc szokásoktól mentes, rendes és
egészséges élet legyen, ha szembe akarunk szállni a megaiázó és
pusztító veszélyek rohamaival, melyek napjainkban súlyos fenye-
getést jelentenek a társadalom és a nemzet egészségére nézve,
mind fizikai, mind erkölcsi szempontból. Hiszen a közösség egyé-
ő áll, s ha tagjai nem egészségesek, soha nem tud jó mun-
kát végezni, és nem léphet ő Az egészséges egyén kincs az
egész nemzetnek, mivel az egész részeként bizonyos értelemben
ő alkotja az egészet. Nyugodt és ő emberekre van
szükség, egészséges és ő emberekre. Csak ó1<. végezhetnek jó
munkát, és csak az ő hatásuk lehet tartós. Olyan emberekre van
szükség, akik ő nem eltékozolják, hanem uralják és össze-
ű
A jóga újra és újra elmondja nekünk, hogy egyetlen helyesen
ő kicsiny nemzet meg tudná újítani az egész emberi fajt. Vi-
szonylag kevés kellene ahhoz, hogy ezt elérjük. A ő em-
beriséggel való együttérzésünk és minden közösségi szellemünk
ellenére nagyon keveset teszünk azért, hogy megadjuk gyerme-
keinknek az élethez szükséges neveltetést, amire szükségük van.
Mind otthon, mind pedig az iskolában beléjük kellene nevelni az
egészséges légzés ő szabályait. Mi magunk is megfigyel-
hettük a jóga csenevész gyermekekre tett ő hatását. Né-
hányan közülük asztmásak, mások cukorbetegek, megint mások
szellemi fogyatékosok voltak, míg találkoztunk olyanokkal is,
akik összetett betegségekben szenvedtek. Minden kórság oka az
életadó prána hiánya. Ha a fa gyökerei nem jutnak a szükséges
nedvességhez, az egész fa megbetegszik és kiszárad. A test ugyan-
ilyen módon szenved, amikor a helytelen légzés ő az ő
elégtelenné válik benne. A beteg gyermekekkel természetes mély-
légzés t és más ű jógagyakorlatokat végeztettünk éveken
át. A szabályos prána- és oxigénellátás a legtöbbjüket meggyógyí-
totta. Ezeknek a fiúknak és lányoknak nagy része ma már egész-
séges gyermekekkel megáldott férfi és ő
A helyes légzés fontosságát ismételten hangsúlyozzuk jóga-
kurzusainkon. Az ő ő lazítás után a képzést ezzel kezdjük,
és a helyes légzés t az egész óra alatt fenntart juk. Ez nem pusztán
a test ő hozza összhangba, hiszen minden egyes növendék
113
megpróbálja egészséges kisugárzással tudatosan áthatni nemcsak
a saját testét, hanem egész környezetét. A ő ű az ő
ladás ő jele. A jóganövendékeknek azt kell alkalmazniuk,
ami t mindennapi életük során megtanultak. Pozitív hozzáállásuk
a legnagyobb ő jelenti a napjainkban folyó létért való küzde-
lemben. Segít nekik abban, hogy távol tartsanak minden negatív
hatást, s ő teszi a számukra, hogy tökéletes ő békével
munkálkodjanak.
Váljon szokásoddá, hogy mélyen és lassan lélegzel, bármikor
eszedbe jut. Minden egyes lélegzete t a teljes fizikai és mentális el-
lazulás érzésének kell követnie. Olyan lágyan lélegezz, hogy te se
hallj ad saját lélegzetedet. Ez azonnal megnyugtat. Érezd, ahogy a
prána átáramlik a testeden és áthatja körülötted a teret. Minden
alkalommal, ha gondolsz rá, légy tudatában egészséges kisugárzá-
sodnak, s úgy élj benne, mintha az ő a béke és a tisztaság szi-
getén lennél. Semmi sem hathat rád, akár egy zajos ű
akár ideges emberektó1 körülvéve dolgozol. Ennek az ű
gyakorlatnak van a legnagyobb értéke az orvosok és az ápolók
körében is, mivel segít nekik ellenállni azoknak az elkerülhetet-
len hatásoknak - és közömbösíteni azokat -, melyek a betegek és
a ő révén érik ő Amikor a túl sok munka legyengíti
egy orvos ellenálló képességét, akkor ő is idegessé válik. Ekkor
környezetének egészségtelen befolyásai még ő hatnak
rá, és fennáll annak a veszélye, hogy ő maga is megbetegszik. A
helyes jógalégzés segíteni fog neki, s mindenféleképpen növeli az
állóképességét. Az ő vagy prána tudatos vezetése feltölti az
idegek, az agy és a gerincoszlop elemeit. Amennyiben nincs na-
pi egy óránk a jógagyakorlatokra, legalább a tudatos mélylégzést
végezzük el pránaszabályozással 14-21 alkalommal, a fent leírt
módon, háromszor egy nap, étkezések ő Ezt a gyakorlatot is
háromperces savászanával vagy aktív pihenéssel zárjuk. Ez a leg-
kevesebb minden túlhajszolt embernek, aki nem képes több ő
kiszorítani mindennapi robotolásából.
Bármikor hallunk ő aki vállalkozásaiban sikereket ér
el, biztosak lehetünk benne, hogy azt ű és összponto-
sított pránával érte el, ami a gondolatokban, a beszédben és a
tettekben való összeszedettség formájában is megnyilvánul. Or-
vostanhallgatóként a budapesti kórházakban több érdekes meg-
figyelést tettem. Barátom, dr. Schimert Pál, aki nem sokkal az-
114
ő diplomázott, egy hatalmas sebészeten kezdett el dolgozni,
ahol a betegek legtöbbje siránkozott és a fájdalomtól nyögött. Az
orvos puszta megjelenése - aki egy nagydarab, tiszteletet ő
ember volt - felvidította a gyászos hangulatot. "Hogy vannak ba-
rátaim?" - szokta kérdezni melegséggel és magabiztossággal teli
mély hangján. Amikor a betegekre nézett, azok érezték, amint
ragyogó és gyógyító ő sugárzik feléjük szeretett doktorukból.
Erejétó1 ő egyikük sem siránkozott többé. Az egyik
beteg, aki ő ő éjjel fölöttébb panaszkodott, örömében zokogni
kezdett, amikor az orvos odament hozzá, ő kijelentette, hogy
még soha nem érezte magát olyan jól. Teljesen megdöbbentem.
Ha ő ő éjjel nem tapasztaltam volna magam is a férfi szenve-
dését, és nem hallottam volna jajveszékelését, utána pedig nem
láttam volna a hatást, amit a doktor gyakorolt rá, biztosan nem
hittem volna el. Dr. Schimert csodálatosan fogott hozzá a dol-
gokhoz. Magabiztos természete eloszlatott minden pesszimizmus t ,
amivel találkozott. Biztos ösztöne segítségével sok betegség oká-
ra rátapintott, és a legjobb diagnosztaként tartották számon.
A beló1e áradó életadó ő vagy prána tisztán ő volt,
bármikor belépett a kórtermekbe.
Couét is felhozhatnánk példának, azt az embert, aki ezreket
gyógyított meg ű szóbeli tanácsaival. Mi volt erejének
lényege, ami mindenkit ű akivel csak találkozott? Alacsony
ű ű ember volt, de ő nyugodt. Tuda-
tosan vagy öntudatlanul, Coué nyilvánvalóan uralni tudta a
pránát, mely gyógyító patakként áradt beló1e. A késó'bbiek folya-
mán emberek százai és ezrei keresték fel. Nem volt rá ideje, hogy
mindenkivel hosszasan foglalkozzon, így sorban egymás mellé ál-
lította az embereket, s mono ton hangon mindenkinek csendesen
azt mondta: "Minden pillanatban és minden szempontból egyre
jobban és jobban érzed magad." Az eredmény ő volt. Nem-
csak hogy mindannyian enyhülést és javulást éreztek, hanem né-
hányan még mankóikat is elhajították, és hazasétáltak.
Egy jelentéktelen ő felmegy az emelvényre, s szavaival
igyekszik elragadtatni a tömegeket. Tisztaság árad beló1e, és lebilin-
cseli hallgatóságát. Mi más lenne ez, mint a szabályozott prána vagy
ő mely egy szabályozott életen keresztül nyilvánul meg?
Amikor ő ű akkor átragyognak gondolata-
inkon, kimondott és leírt szavainkon, tetteinken. Az elhangzott
liS
utasítások, melyeket a jógagyakorlatok végzése alatt használunk,
a pránát ű mint egy csatornában, és összpontosított
tevékenységhez vezetnek. Ezek az utasítások egyre mélyebb be-
nyomást hagynak az eimén, és a tudatalattiban ű össze, s
onnan hatnak a testre és a szellemre. Az ű mélylégzés
közben, mint ahogy azt a Sport és j6gában leírtuk, hangosan vagy
csendben mondd magadnak: "Én vagyok az élet a testben és a lé-
lekben" vagy "A legmagasabb at nyilvánítom ki, nem érhetem be
kevesebbel." A prána megnyilvánulása fokozatos, de biztos ha-
tássallesz ezeken az ő mondatokon keresztül.
Amikor uralkodunk a pránán, akkor dinamikus ő raktáro-
zunk. Ezzel az ő mindent el lehet érni. Gondolataink való-
sággá lesznek, szavainknak súlyt ad az igazság ereje, tetteink pe-
dig mindenki számára áldássá válnak.
116
4. FEJEZET
Reinkarnáció
ő elutasítanánk a reinkarnációt mint babonaságot, is-
tenkáromlást és szamárságot, ő kijelentenénk róla, hogy fi-
zikai képtelenség, ő fölényesen kinyilvánítanánk nemlétét,
és elhárítanánk magunktól az egész dolgot, bizonyos tényekkel
szembe kellene néznünk ahelyett, hogy ő vagy tudat-
lanságból kitérnénk eló1ük. Az evolúció elméletét egészen addig
általában elutasították, amíg Darwin meg nem jelent, és ő
lemre nem vitte az ügyet. Ekkor a hinduk ő Védái hirtelen
reflektorfénybe kerültek, mint az evolúció ű és legvi-
lágosabb elméleti támaszai. Addig a pontig a Nyugat kezdetleges
babonaságként utasította el a Védákat . Napjainkban már az ó'ket
ő ő helyet foglalják el, anélkül hogy bárkinek
kifogása lenne ez ellen. Az irodalmat tanulók a világ minden ré-
szén tanulmányozzák a Védákat, ő tudományaikkal
együtt, mint például a logika, a számtan, a geometria, az asztro-
nómia, az orvoslás stb. A Védák már jóval Európa születése ő
léteztek. Miközben népek, nemzetek és civilizációk népesítették
be a földet, India a maga ő a védántikus kultúrát hagyo-
mányozta mindörökké a világra.
Galilei kijelentette, hogy Földünk, noha laknak rajta, gömb
alakú, és úgy saját, mint a Nap tengelye körül forog. Az egyház
szembehelyezkedett vele, és kis híján a halálba küldte eretnekség
miatt. Hogy megmentse életét, Galilei visszavonta állítását, és
helyette írásait égették el. Galileinek ennek ellenére igaza volt.
Ehhez hasonló módon számos mély igazságot - melyet ő
puszta babonaságként bélyegeztek meg és utasítottak el gúnyos
117
mosollyal - úgy ismertek fel késóbb, mint az emberi tudás töké-
letesen ű alapelvét.
Kijelenteni, hogy létezik természetes evolúció; hogy valami-
lyen természetes ő hatására anyagok ő ki az alacso-
nyabb ű ásványokból az élet legmagasabb ű megnyilvá-
nulásáig, az emberig; azt állítani, hogy az élet felfelé irányuló
áramlása az anyag átalakulásával jár; és mégis elutasítani a rein-
karnációt éppen olyan nevetséges, mint azt bizonygatni, hogy
Kolumbusz gyalog szelte át az Atlanti-óceánt. A növekedéshez és
a ő a természetben évmilliókra van szükség. Az átala-
kulás e folyamata, az ő e ő az energiahullámok e
felkelés e és lenyugvás a az, amit evolúcióként ismerünk. Az evo-
lúció azonban csak az újraszületés révén lehetséges. A reinkar-
náció ű a természet ő mely azon munkálkodik,
hogy elérjen a teremtés koronájához, az emberhez. Az emberi
test ennek ellenére nem ű meg ő A hindu ta-
nítás biztosít bennünket ő "Nyolcmillió testen kellett.ke-
resztülhaladnunk, mire elértük az emberi formát."
Nem szabad félvállról venni azoknak a korai indiai gondolko-
dóknak, látóknak és bölcseknek a kijelentéseit, akik a világnak
az aritmetikát (a számok tudományát), az ájurvédát (az orvoslás
tudományát), az asztronómiát (a csillagok tudományát) és a töb-
bi tudományt adták. Ha a feketeszénnek évmilliókra van szüksé-
ge ahhoz, hogy gyémánttá váljon; ha a természetnek ilyen hatal-
mas ő ra van szüksége ahhoz, hogy ragyogó és ő
köveket hozzon létre nem átlátszó anyagokból; ha a cseppkóbar-
langok oszlopainak évezredekig tart, míg elérik ű formá-
jukat; ha az aranynak eónokra van szüksége ahhoz, hogy a föld
hzonyos elemeit a saját természetére alakítsa, akkor miért kelle-
ne ő azon, hogy az ember csak nyolcmillió születés
és számtalan metamorfózis után nyeri el emberi alakját?
Az ember a földön megnyilvánult energiák összessége. Egysej-
ű organizmusból ő ki jelenlegi formáj áig. ]éghegyhez ha-
sonlítható, melyben víz szilárdult meg ő ő viszo-
nyok között, ekképpen öltve alakot.
A primitív embernek, aki éppen csak átlépte az állati lét kü-
szöbét, most egy magasabb síkra kell emelkednie. Ahogy tudata
tágabb horizontot fog át, úgy testi alkata és jellemének tulajdon-
ságai is változnak. Életének végére ő benyomást és ta-
118
pasztalatot ű össze, melyek meghatározzák ő születé-
sének természetét. A tapasztalatok mennyisége, melyet egy élet
során el lehet érni, korlátozott. A gyermek nem válhat ő
egy nap alatt, s az ember sem hagyhat ki tapasztalatokat: min-
dent magának kell elérnie. Máskülönben hogyan is tanulna? Ho-
gyan tudná ő a benne lakó természetes ő s hogyan
másképp tudná azokat hasznosítani felfelé ő útján? Milyen
nehéz egy puszta gondolatot is ő Ám az ember a benne
ő aktív ő ő csak akkor tudj a uralma alá hajtani, ha
megismeri ó1<et, s ez valami olyasmi, amit egyetlen élet alatt nem
lehetséges megtenni. Vajon valóban ismerjük-e érzelmeinket, ér-
zéseinket, egyéni gondolkodás- és beszédmódunkat? Egy múltba
vetett pillantás ráirányítja a figyelmünket néhány szétszórt be-
nyomásra. Ezek közül mennyi van valóban a segítségünkre? Ha
úgy vesszük, hány benyomásnak vagyunk tudatában, akkor na-
gyon kevés; tudat alatt azonban mindegyikük.
ő csigatempóban halad, mi mégis mindig, szüntele-
nül ő Milyen gyakran kell egy cselekedetet megismé-
telnünk, mire az ösztönösség kialakul, mire egy szokás ő
dik, mire egy sajátosság megszilárdul! Az ember a benne jelen
ő éber ösztönökre nem egyetlen élet ideje alatt tett szert.
Azok az ösztönök és tapasztalatok, melyek segítségünkre vannak
abban, hogy jó ű iparosok vagy ű legyünk,
számos élet alatt ű össze. Tapasztalataink aspektusai kü-
lönböznek természetüket és számukat ő s ez magyarázat-
tal szolgál az emberek ő Vajon nem találtuk még
magunkat olyan helyzetben, hogy életünk során ő fogtunk
valamilyen munkába, s azt mégis olyan biztonsággal és természe-
tességgel tettük, mintha már régóta járatosak lennénk benne?
Csak a tapasztalat képes belénk nevelni a helyes ösztönt.
A genetika tanulmányozói azt állít ják, hogy a jellem tulajdon-
ságai ő ő gyermekre adódnak tovább. Hogyan lehetséges ak-
kor, hogy zseniális emberek utódai szinte sohasem birtokolják azt
a rendkívüli ő mely ő tenné számukra, hogy ap-
juk nyomdokaiba lépjenek? Ha az ő törvénye megállná
a helyét, akkor Goethe fiának túl kellett volna szárnyalnia apját.
ő viszont hallunk olyan géniuszokról, akiknek szülei egy-
ű ű emberek voltak. Egyáltalán nem ő
meg azon, amikor azt halljuk, hogy egy csodagyereknek olyan
119
szülei vannak, akiknek intellektuális képességei nem túl fejlet-
tek. Az ilyen esetekben az ő törvénye érvényét veszti.
Senki sem jelenhet meg e földön kölcsönkapott képességekkel.
Minden képességét önmaga fejlesztette ki, s az élet létráját neki
kell fokról fokra megmásznia. Az én természetem nagyon is em-
lékeztethet az apáméra - de mégis mennyire különbözöm ő
Éppen úgy, ahogy egyedül én fogyasztom el az ételemet, vá-
lasztom ki a barátaimat, tapasztalom meg az érzéseimet, hajtom
végre cselekedeteimet - és ezeket senki sem teheti meg helyet-
tem -, úgy én magam vagyok a ő saját agyamért és teste-
mért. Ugyanez vonatkozik azokra az adottságokra, amelyekkel
megjelenek a földön, s amelyek teljesen az enyémek. Nem szük-
séges azokat a ő vagy ő örökölnöm. Mi-
lyen gyakran próbáljuk a helyes gondolatok és cselekedetek felé
vezetni gyermekeinket, és milyen nehéznek bizonyul ez a feladat!
Miért kellene hát azt képzelnünk, hogy a jellemvonások örök-
ő A jellemvonások az ő személy szokásainak következ-
ményei, melyek akár hasonlíthatnak is a szüleiére és a nagyszü-
leiére, alapjában véve mégis az övéi.
A gravitáció törvénye minden dolgot a helyén tart. Ha egy
követ feldobunk a levegóoe, annak vissza kell esnie a földre. A
víznek lefelé kell folynia. Ez a törvény az emberi síkra is érvé-
nyes. Nézzünk erre egy példát: egy családot. Hat gyermek él
együtt szüleivel boldogan, kölcsönös szeretetben. Szegénységük
ellenére mindannyian elégedettek. Késóob a gyermekek meghá-
zasodnak, de ő szívükben a szeretetet szüleik iránt. Egy
földrengés elpusztítja a falut, amelyben laknak, és mindnyájan
meghalnak. Mi lesz ekkor e szegény család sorsa?
A szeretetben megnyilvánuló ő összességét, mely a csalá-
dot összetartotta, nem lehet elpusztítani, még testük elpusztítása
által sem. Mivel a vágyaknak mágikus vonzerejük van, azok újra
össze fogják hozni ezt a családot, méghozzá olyan körülmények
közé, melyek ő teszik leghóob vágyuk beteljesedését. Eset-
leg nem hat gyermek lesz ugyanazoktól a ő ő hanem köze-
li barátok lesznek, akik együtt munkálkodnak hazájuk javára.
A fizika azt bizonyítja, hogy a világegyetemben a legkisebb
energia sem veszhet el. Az ok-okozat törvényének ő
talán forgószél támad vagy árvíz önti és pusztítja el az országot,
de ugyanígy enyhe és kellemes ő is jöhet, melynek hatásá-
120
ra a termés kiváló lesz. Minden dologban ott az ok és az okozat.
A természet irtózik a vákuumtól.
Az emberi test által felhasznált energia minden elképzelést fe-
lülmúl. A legnagyobb ő a gondolatok hozzák mozgásba, ez-
után következnek a szavak, míg az izmok és idegek által mozgás-
ba hozott energia a három közül a legcsekélyebb.
A vonzás és taszítás törvényét megfigyelhetjük ű köz-
ben az emberi érzelmek síkján, az egyén által kifejlesztett pozitív
és negatív tulajdonságoknak ő Az energiák vonzhat-
nak és taszíthatnak. A vágy az a hatalmas mágnes az emberi ter-
mészetben, amely elképzelhetetlen ő mozgósít számtalan
formában és az intenzitás számtalan szintjén: A szeretet minden
ő pozitív irányba húz, míg a ű éppen ellentétes módon
ű
Tudatunk ő és kiterjedése életünk során azoknak a be-
nyomásoknak az eredménye, melyek mindig hatással vannak
ránk. Minden benyomás feljegyzésre kerül a tudatalattiban, és
legnagyobbrészt alvás közben, az álmok révén dolgozzuk fel ő
Az ő ű benyomások feldolgozására - melyek oka példá-
ul egy szeretettünk elvesztése, valamilyen természeti csapás vagy
halálos betegség - hosszabb ő van szükségünk. Ha szükséges,
a folyamat akár a test halála után is folytatódhat. Az ő szünet
nélkül munkálkodnak. Olyanok, mint a nyári villámok a ő
len égbolton: a villanások nem láthatóak, de a ő elektro-
mossággal van teli. Más szavakkal: azok az ő melyek ő
felépítették a testet, teljességükben tovább léteznek a test halá-
la után is. Egy bizonyos ő után s miután a földi tapasztalások
feldolgozásra kerültek, ezek az eró1< ő körülmények kö-
zött újra megnyilvánulnának az anyagi síkon.
ő újraszületés nélkül? Ez lehetetlen, hiszen a re-
inkarnáció a természet evolúciója, az evolúció pedig az élet tör-
vénye. Egy közönséges ő ő kell kristályosodnia
vagy márvánnyá kell válnia. A magnak fává kell terebélyesednie,
a hernyónak pillangóvá kell lennie. Az embernek pedig tökéle-
tesednie kell az isteniségben, így teljesítve be Jézus szavait: "iste-
nek vagytok"3. Oán 10,34; Zsolt 82,6) Az evolúció a természet
3 Ahol külön nem jelöltük, ott a bibliai idézetek fordításai a Szent István
Társulat által kiadott Bibliából származnak. (A ford.)
121
ő emberi ő alakulása. A földi elemnek szellemi ő
kell változnia, az emberinek istenivé, s a halandónak halhatat-
lanná. "Istenek vagytok" - mondja Jézus. Hogyan tudhatja ezt
meg az ember? Csak az evolúció révén. A mindentudásnak és tö-
kéletességnek ez a síkja nem ő el egy rövid élet alatt. Szá-
mos születés szükséges hozzá. Természetes növekedés szükséges
hozzá. Egyetlen tapasztalatot sem lehet kihagyni. Mennyi gya-
korlás, mennyi ismétlés szükséges ahhoz, hogy a zongorista töké-
letesen el tudjon játszani egy darabot! A gyakorlás nem más,
mint egy képesség egyre kiválóbb megnyilvánítása, mígnem an-
nak kifejezése eléri a tökélességet. Képességeink ő lépés-
ő lépésre történik, határozott bizonyossággal. Egy adott képes-
ség megnyilvánulása ő életre finomodik, míg egy életben
végül tökélyre nem jut, mint egy Beethoven vagy egy Mozart
esetében.
Mi lenne máskülönben az értelme megjelenésünknek a föl-
dön? Mi lenne az evolúció célja? Bizonyosan nem csak ükunoká-
ink érdekében ő ünk, akiket talán nem is látunk életünkben.
Bizonyosan nem pusztán egy nemzeti kötelességet teljesítünk
honfitársainkkal és hazánkkal szemben, amikor jobb állampol-
gárok kívánunk lenni. ő nem a még meg sem szü-
letett generációk javára történik csupán. Ha így lenne, mi lenne
a halál értelme? Mi végre ez a hatalmas küzdelem a megvilágo-
sodásért, ha ő ő a temetó'ben? Az evolúció
szakadatlan folytonosságot jelent. A halál közbejötte ő
teszi az egyes életek során szerzett tapasztalatok feldolgozását.
Olyan ez, mint a természet hosszú téli álma, melynek véget vet
az örökké ő tavasz. Az élet szüntelen folyamat, kezdet és
vég nélkül. Bolygónk soha nem volt és soha nem is lesz lakatlan.
Mint a mindent átható ő mely minden rést betölt, mint az
óceán, me ly ő évre ő lát el minket, az élet örökké foly-
tatódik, véget nem ő egymásutániságban.
A teremtés könyvében (Ter 1,1-27) a teremtés ő le-
írását olvashatjuk:
l. Kezdetkor teremtette Isten az eget és a földet.
2. A föld puszta volt és üres, sötétség borította a mélységeket,
és Isten lelke lebegett a vizek fölött .
3. Isten szólt: "Legyen világosság", és világos lett.
122
4. Isten látta, hogy a világosság jó. Isten elválasztotta a vilá-
gosságot a ő
S. A világosságot nappalnak nevezte Isten, a sötétséget pedig
éjszakának. Azután este lett és reggel: az ő nap.
6. Isten újra szólt: "A vizek közepén keletkezzék szilárd bolto-
zat, és alkosson válaszfalat a vizek között." Úgy is lett.
7. Isten megalkotta a szilárd boltozatot, és elválasztotta vele a
boltozat fölötti és a boltozat alatti vizeket.
8. Isten a boltozatot égnek nevezte. Erre este lett és reggel :
a második nap.
9. Isten ismét szólt: ű össze az ég alatti vizek egy
helyre és emelkedjék ki a száraz." Úgy is történt.
10. Isten a szárazat földnek nevezte, az összefoly t vizeket pe-
dig elnevezte tengernek. Isten látta, hogy ez jó.
ll. Akkor megint szólt Isten: "Teremjen a föld ő növé-
nyeket, amelyek termést hoznak, és fákat, amelyek magot ő
gyümölcsöt teremnek a földön." Úgy is lett.
12. A föld ő növényeket termett, amelyek termést hoz-
nak fajuk szerint, és fákat, amelyek gyümölcsöt érlelnek, amelyben
magvak vannak, a fajtának ő Isten látta, hogy ez jó.
13. Este lett és reggel: a harmadik nap.
14. Akkor megint szólt Isten: "Legyenek világító testek az ég-
bolton, s válasszák el a nappalt az éjszakától.
15. Ezek határozzák meg az ünnepeket, a napokat és az éve-
ket. Fényeskedjenek az égbolton, s világítsák meg a földet." Úgy
is lett.
16. Isten megteremtette a két nagy világítót. A nagyobbik vi-
lágítót, hogy uralkodjék a nappalon és a kisebbik világítót, hogy
uralkodjék az éjszakán, s hozzá még a csillagokat is.
17. Isten az égboltra helyezte ó'ket, hogy világítsanak a föld-
nek, uralkodjanak a nappal és az éjszaka fölött,
18. s válasszák el a világosságot meg a sötétséget.
19. Isten látta, hogy ez jó. Este lett és reggel : a negyedik nap.
20. Isten szólt: "A vizek teljenek meg ő sokaságával,
az égen, a föld felett pedig röpködjenek madarak". Úgy is történt.
21. Isten megteremtette fajtájuk szerint a nagy tengeri állato-
kat és mind az ő amelyek mozognak, vagy a vízben
úszkálnak. És a ő madarakat is, ugyancsak fajtájuk sze-
rint. Isten látta, hogy ez jó.
123
22. Isten megáldotta ő és így szólt: "Legyetek termékenyek,
szaporodjatok, töltsétek be a tengerek vizét, s a madarak is sza-
porodjanak a földön."
23. Este lett és reggel: az ötödik nap.
24. Aztán szólt Isten: "Hozzon ő a föld ő fajuk
szerint: háziállatokat, csúszómászókat és mezei vadakat fajuk sze-
rint." Ugy is történt.
25. Isten megteremtette a mezei vadakat fajuk szerint, a házi-
állatokat fajuk szerint és az összes csúszómászót a földkereksé-
gen, fajonként. Isten látta, hogy ez jó.
26. Isten újra "Teremtsünk embert képmásunkra, ma-
gunkhoz hasonlóvá. Ok uralkodjanak a tenger halai, az ég ma-
darai, a háziállatok, a mezei vadak és az összes csúszómászó fö-
lött, amely a földön mozog."
2 7. Isten megteremtette az embert, saját képmására, az Isten
képmására teremtette ő férfinek és ő teremtette ó'ket.
Teremtés könyve 2,7:
Akkor az Úristen megalkotta az embert a föld porából és or-
rába lehelte az élet leheletét. Így lett az ember éló1énnyé.
Teremtés könyve 4,1:
Az ember megismerte feleségét, Évát, ez fogant, megszülte
Kaint, és így szólt: "Isten segítségével embert hoztam a világra."
Nem szabad hogy mindez néhány ezer éve
történt, s hogy Adám és Eva az emberiség szülei. Ne feltételez-
zük azt, hogy a teremtésnek vége. Az igazságnak a napnál is vi-
lágosabbnak kell lennie. Nem szabad, hogy az ő elural-
kodjon rajtunk, és eltakarja a dolog lényegét. Isten ő a négy
elemet teremtette meg, a földet, a vizet, a ő és a tüzet. Eb-
ő a négy ő származik a teremtett világ egésze. Az ásvá-
nyok, azután a növények, majd az állatok, végül az ember. Nem
látjuk ebben a teremtés sorát? ő az ásványok birodalma,
vagyis a föld elem, azután a növények birodalma, majd az állatok
birodalma, utoljára pedig maga az ember. Ám ez nem egyetlen
hét munkája volt. Evolúció ez, mely évmilliók óta tart. A terem-
tés nem ért véget. Még láthatjuk folytatódni hegyeinkben, erde-
inkben és vizeinkben - minden folyamatos mozgásban van, a fej-
124
ő vajúdása szüntelenül zajlik, ő és felfelé halad, s csúcs-
pontját ő legmagasabb ű formájában, az em-
berben éri el. Ha Isten tényleg fogta volna az agyagot, és azzal sa-
ját képére teremtette volna az embert, belé lehelve az élet
leheletét s elnevezve Ádámnak, akkor még ma is ugyanígy járna
el, és a föld ő ő és erdeibó1 teremtené meg az embereket.
Nem fedezünk itt fel egy sokkal hatalmasabb igazságot annál a
megindító történetnél, mely szerint Isten agyag teremtmények-
kel játszik, akik az érintésére életre kelnek? Az igazság fejszéjével
az embemek végül sikerült lehasítania az idejétmúlt hiedelmek
kérgét, és felismernie, hogy a Biblia ű történeteit nem szó
szerint, hanem szimbolikusan kell értenie. Olvassuk ebben a
szellemben, és a teremtés legmagasabb ű igazságait és titka-
it fogja felfedni ő Soha ne gondoljuk, hogy befoghatjuk
a végtelent véges megértésünk korlátai közé. Ha igazán meg kí-
vánjuk ismerni Istent, akkor elménk felfogóképességének olyan
tágnak kell lennie, mint a mennyeknek, érzelmeinknek olyan
mélynek kell lennie, mint a tengernek, és szemléletmódunknak
olyan határtalannak kell lennie, mint a csillagos égboltnak.
Isten nem lehet részrehajló. Igazságtalanság lenne Tó1e, ha az
egyik nemzetet civilizálttá tette volna, a másikat pedig barbárrá.
A tanító egykor maga is diák volt. ő volt szüksége ah-
hoz, hogy tanítóvá legyen. Az egykori barbár, aki befestette a tes-
tét és tetoválta a ő számos életen áthaladt, ő napjaink
civilizált emberévé vált. Milyen más magyarázato t adhatnánk
azokra a mindennapi ő mellyel lépésró1 lépésre
haladunk ő az utunkon, ha mindez nem eredményez szemé-
lyes ő Miért teszünk egyáltalán ő ha abból fej-
ő révén semmilyen hasznunk nem származik? Éppen úgy,
ahogyan egy ű ruhát eldobunk, és újat veszünk, megfáradt
testünket is hátrahagy juk végül, s egy újabb és frisse bb szervezet-
tel jelenünk meg, hogy korábbi szándékainkat beteljesítsük.
Egy gyermek születése mindig Isten saját képmásának születé-
se. Amikor egy fiúgyermek meglátja a fényt, akkor ő Ádám, ő a
férfi. Amikor egy leánygyermek születik, akkor ő Éva, ő ki-
jelentetett, hogy ő "minden ő anyja" (Ter 3,20) . A teremtés ke-
reke nem állhat meg forgásában, hiszen ehhez ő magának
a ő kellene ű Nyissuk ki a szemünket, és ne
lássuk lényünket másnak, mint Ádámnak, a férfinak, és Évának,
125
minden ő anyjának. Tépjük le magunkról a tudatlanság pán-
célját, és ismerjük fel, hogy az a lény, akit évmilliók alatt építettünk
fel, a saját szívünk küzdelmeinek és törekvéseinek a megtestesü-
lése. Vegyük a bátorságot, és másszunk feljebb, bízva minden tet-
tünk egyetlen ő minden munkánk egyetlen Terem-
ő minden fennkölt egyetlen ő minden isteni
egyetlen ő Ismerjük fel igazából mennyei öröksé-
günket, isteni születési ő és magasztos származásun-
kat. Hiszen bármi ered Istentól, az isteni, és ami isteni, az Isten.
126
5. FEJEZET
Töprengenivaló gondolatok
Egy közismert magyar ügyvéd és felesége úgy határozott, hogy
háromhetes szabadságukat egy ő töltik el a Dunán, s ott
állnak meg, ahol csak kedvük tartja. A folyó mentén mindenfe-
lé ű volt a vidék. Miután kikötöttek Ausztria néhány vá-
rosánál, keresztülhajóztak Németországon. A múlt ő
elmélked tek , és útjuk érdekes részleteit taglalták. Mindketten
ő és józan jellemmel rendelkeztek; maga az ügyvéd
szokatlanul éles logikus gondolkodással volt megáldva, míg fele-
sége egyszerre volt józan ő ű és az önkifejezés meste-
re. ő ő képessége sokszor ő tette számára, hogy rá-
tapintson az emberi cselekedetek okaira, ekképpen gyakorta
képes volt rá, hogy férje jogi praxisában segítséget nyújtson.
Egyszer, amint a hajó a folyó egyik kanyarulatában haladt, az
ügyvéd feleségén furcsa nyugtalanság lett úrrá. Karon fogta férjét,
és könyörögve kérte, hogy álljanak meg, mert partra akar szállni.
Sehol sem volt azonban ő és a folyó mindkét partját ű ű
ő borította; teljes egészében esztelenség lett volna ott kikötni.
- Partra kell szállnom! Nem messze innen áll egy kastély, amit
látnom kell. Engedd, hadd menjek, különben a vízbe vetem ma-
gam! Oda kell érnem ma éjjel! - mondta férjének.
- De drágám, hol fogjuk tölteni az éjszakát? És ki viszi a ő
jeinket? Nem látod, hogy máris esteledik? Holnap biztosan odame-
gyünk. Kérlek, ne ragaszkodj a ma estéhez! - kérlelte ő az ügyvéd.
Felesége azonban tovább nyugtalanította. Úgy ű mintha
nem lenne többé önmaga, s amikor megpróbálta átölelni, kitép-
te magát a karjaiból. Mivel megijedtek, hogy eszét veszti, a hajó
127
kikötött. Amint az asszony a szárazföldre lépett - férjével szoro-
san a nyomában -, rohanni kezdett az ő át. Egy tisztáson ta-
lálkoztak egy favágóval, aki azt mondta nekik, hogy a közelben
egyetlen falu sincs.
- A kastélyba megyek. Tudom az utat - válaszolt az asszony.
Az egyetlen ember, aki a közelben élt, egy öreg paraszt volt,
aki a kastély kulcsait ő Nagy ű ő gondozta a
kastélyt és annak parkját. A furcsa hölgy kívánságára nagy nehe-
zen kinyitotta a hatalmas vaskapukat. Az ügyvéd felesége beron-
tott, rémült férje a sarkában.
- Ez a szobám! - kiáltott fel. - Nézd meg, ott az ágyam, s ott
öltek meg!
Élesen felkiáltott, és ájultan esett össze. A paraszt házába vit-
ték, ahol másnap reggelig nem is tért magához.
A paraszt ő hogy úgy negyven évvel ő egy
sötét pincében egy megkéselt ő holttestére találtak, akit a kert-
ben temettek el.
A modern pszichológia többé nem elégszik meg azzal, hogy
lajstromba vegye a lelki betegségek megszámlálhatatlan tünete-
it. Legújabb kísérleteik célja az emberi lélek mélységeibe való ré-
gen várt alászállás. ő kutatják a psziché t és hódítják meg
saját lelkük minden apró szegletét. Nagy reményeket táplálnak,
hiszen a legmagasabb csúcs már legalább látható, még ha meg is
kell mászni.
Híres nyugati pszichológusok most jelentették be egy ő
igazság újrafelfedezését: az ember nem csak egyszer tér vissza föl-
di szféránkba. Azt állít ják, hogy az újraszületés a ő
egyedüli biztos alapja.
Sikeres hipnotikus kísérletek tették ő hogy a jelen
fátylát félrehúzzuk, s betekintést nyerhessünk a múltba. Egyik
ő során a londoni Dr. C. Alexander egy rendkívül érdekes
általa végzett ő számol be. Egy médiumot mély transzba
vittek, s kérdéseket tettek fel neki elmúlt napjairól, heteiró1 és
hónapjairól. Válaszai tökéletes összhangban voltak azokkal a tit-
kos megfigyelésekkel, melyeket a kutatóintézet tagjai végeztek.
A pácienst ezek után az elmúlt néhány évben végrehajtott cse-
ő kérdezték. A válaszok logikus egymásutániságban
érkeztek, s egészen gyermekkorának napjaihoz vezettek vissza.
128
Minél inkább visszament a múltba, annál jobban elváltozott a
hangja, s végül egy hatéves gyermek hangján beszélt. "Mire em-
lékszik életének ebbó1 az ő - kérdezte az orvos. A mély
hipnózis állapotából a szavak szokatlanul lassan törtek ő mivel
a médium tudatalattijának egyre mélyebb és mélyebb rétegeibe
hatolt. Leírta játékait, társait, valamint napjainak mókáit és vi-
dámságait. "Mondjon el mindent, amire emlékezni tud a születé-
séig" - parancsolt rá szelíden az orvos. Élete második évéig a mé-
dium ő válaszokat adott, ám onnantól kezdve egyáltalán
nem tudott megszólalni. Pecek teltek el, míg végül mély transzá-
ban a médium úgy kezdett el mozogni, mint egy újszülött. "Hol
volt a születése ő - folytatta az orvos. Semmi válasz nem ér-
kezett. Húsz teljes percen át csend következett. A páciens pul-
zusa 30 alá esett. Mozdulatlansága ő volt. A kutatók közül
néhányan attól féltek, hogy a légzés, mely addigra már csak rö-
vid zihálásokban nyilvánult meg, teljesen abbamarad, és azt ja-
vasolták, hogy a kísérletet szakítsák meg. Amint az orvos felké-
szült rá, hogy felébreszti a médiumot, furcsa dolog történt. A test
élet jeleket adott, és idegen akcentussal kezdett el beszélni, amit
a ő többsége nem értett. Voltak azonban olyanok, akik
ismereteik alapján a hindusztáni nyelvet vélték felismerni. A mé-
dium olyan eseményekre emlékezett a saját ő melyek az
ókorban estek meg. Nem sokkal ezután a trans znak vége szakadt,
de még órák kellettek ahhoz, hogy a médium teljesen visszanyerje
eszméletét. Amikor felébredt, semmire sem volt képes visszaem-
lékezni abból, amit a mellette álló orvosok, papok, pszichológusok
és nyelvészek társaságában elmondott.
Az Ószövetség utolsó sorai pontosan Illés és Elizeus újraszüle-
tését jövendölik meg: "Ímé, én elküldöm néktek Illyést, a prófé-
tát, ő eljön az Úrnak nagy és félelmetes napja." (Malakiás 4,5)
János (Illés) tehát valamivel korábban jött a világra Krisztusnál,
hogy hírt hozzon ő Angyal jelent meg az apának, Za-
kariásnak, mondván, hogy ő fia nem más, mint Illés.
"Monda pedig az angyal néki: ne félj, Zakariás; mert meghall-
gattatott a te könyörgésed, és a te feleséged, Erzsébet szült néked
fi at, és nevezd az ő nevét Jánosnak ... És az Izrael fiai közül soka-
kat megtérít az Úrhoz, az ő Istenükhöz. És ez Ő ő fog járni
az Illyés lelkével és erejével, hogy az atyák szívét a fiakhoz térít-
129
se, és az engedetleneket az igazak bölcsességére, hogy készítsen
az Úrnak tökéletes népet." (Luk 1,13-17) Jézus kétszer és min-
den kétséget kizáróan Illésnek nevezte Jánost: ..... Illyés immár el-
jött, és nem ismerék meg ő .. . Ekkor megértették a tanítványok,
hogy ő Jánosról szóla nekik." (Mát 17,12-13) Máshol
így beszélt a Megváltó: "Mert a próféták mindnyájan és a tör-
vény Jánosig prófétáltak vala. És ha be akarjátok venni, Illyés ő
a ki ő vala." (Mát 11,13-14)
Amikor János tagadta, hogy azonos volna Illéssel Oán 1,21),
arra utalt, hogy mostani szerény személyében immár nem illeti
meg a nagy mesternek, Illésnek kijáró ő ő ő megteste-
sülésében e ő "palástját" és a vele járó spirituális ő
tanítványa, Elizeus örökölte meg. "És monda Elizeus: Legyen,
kérlek, a te benned való léleknek ő mértéke én rajtam. És ő
monda: Nehéz dolgot kértél; mégis, ha majd meglátandasz en-
gem, mikor ő elragadtatom, meglesz, a mit kérsz: ha pedig
meg nem látandasz, meg nem lesz ... És vevé az Illyés palástját,
a mely róla leesett." (2Kir 2,9-14)
(Részletek Paramahansza Jógánanda:
Egy jógi önéletrajza
4
ű írásából)
"A lélek öregebb a testnél. A lelkek újra és újra megszületnek
ebbe az életbe."
(Platón)
"Minden dolognak lelke van; a szerves világban minden egy
vándorló lélek, mely az örökkévaló akaratnak és törvénynek en-
gedelmeskedik. "
(Püthagorasz)
"Halála után a gondolkodó lélek a test béklyójától megszaba-
dulva, földöntúli burokba öltözik, és a halottak birodalmába
megy tovább, ahol addig ő amíg vissza nem küldik egy má-
sik emberi vagy állati testbe. Miután így egymás után sokszor meg-
tisztult, és elérte a legmagasabb ű állapotot, az istenek fel-
emelik, s visszatér az örökkévaló forrásba, ahonnan keletkezett."
(Püthagorasz)
4 Béresi Csilla fordítása.
130
6. A fény ő Nyugatra ragyog; a Nap a ő kel és
a sötétségbe merül alá. Ugyanígy tér vissza az ember a teljes
örökkévalóságba.
7. Amikor felbukkan a ő azt ő ő is ő volt,
s amikor újra lenyugszik, azt azért teszi, hogy megpihenjen egy
ő majd újra éljen.
8. Számos átalakuláson kell átmenned, hogy tökéletessé válj,
mint ahogy az Jób könyvében megtalálható: "Vándor vagyok,
egyik ő a másikig, egyik háztól a másikig vándorolok, amíg
elérkezem abba a városba és abba a házba, mely örökkévaló."
(Krisztus Nikodémuszhoz intézett szavai)
Óriások éltek akkor a földön (és késóbb is), amikor az Isten fi-
ai az emberek lányaival összeházasodtak, és ezek gyermekeket
szültek nekik; ezek a régi idó'k híres ő
(Teremtés könyve 6,4)
"A világegyetem ura, aki szerette az ő embert ( ... ) és
meg akarta ő menteni a pusztulás áradatátó\, amit az ő go-
noszsága okozott, szólt hozzá, s megmondta, mit kell tennie: »Le
kell ő az ellenségeidet, mert hét nap múlva mindhárom
világ a végtelen pusztulásba fog süllyedni; a halálhozó hullámok
közepette azonban meg fog jelenni egy hajó, amit én küldök szá-
modra. Neked pedig magadhoz kell venned minden gyógyító nö-
vényt, mindenféle magot és vadállatot, s velük együtt kell e tágas
bárkára lépned, hogy biztonságban hajózhassatok a hullámokon
a határtalan és fénytelen óceánon, melyet csak szent kíséretetek
ragyogása fog megvilágítani. Amikor majd viharos széllökések
rázzák a hajót, én ott leszek a közeledben, s mutatom az utat ne-
ked, társaiddal együtt. És ott is maradok a tengereken, óh, em-
berek ő Akkor majd megismered valódi nagyságomat, és
az engem ő néven fogsz szólítani: Mindenható Isten. Ke-
gyelmem minden kérdésedet megválaszolja majd, s szellemednek
teljes útmutatást nyújt.«"
(puránák)
Minden ő nemzetség mitológiájában megtaláljuk a vízözön
történetét, s benne néhány erényes ember megmentését, külön-
131
ő állatfajtákkal egyetemben. Gondoljunk csak Noéra és a
bárkára a Teremtés könyvében.
(Teremtés könyve 6,8)!
CSENRÉZI TIZENNEGYEDIK INKARNÁCIÓJAS
A kevés ő szemtanú egyike a hadsereg jelenlegi ő
noka, Dzasza Künszangce volt. Készséggel mesélte el egyik este e
fölöttébb titokzatos történetet.
A 13. Dalai Láma már a halála ő 1933-ban célzásokat tett
újjászületése m6djára. Amikor már ott ült felravatalozva a
Potalában, hagyományos buddhahelyzetben dél felé tekintve, az
egyik reggel kelet felé fordulva találták a fejét. Rögtön megkér-
dezték az állami orákulumot, és önkívületi állapotában ő is a fel-
ő nap irányába dobott egy fehér szalagot. De két évig nem ta-
láltak semmiféle közelebbi támpontot. Ekkor a régens egy híres
t6hoz, a Csökorgyéhez zarándokolt tanácsért. Ez a t6 arr61 neve-
zetes, hogy aki beletekint, megláthatja a ő egy darabkáját.
Sajnos nyolcnapi jár6földre fekszik Lhászát61, így sohasem tud-
tam elég ő szakítani arra, hogy elzarándokoljak oda, és magam
is belepillantsak.
Amikor a régens az imák után a víztükörhöz lépett és belené-
zett, egy arany ű háromemeletes kolostort látott, ami mel-
lett egy szép, faragott ormú kis kínai parasztház állt. Az isteni út-
mutatás iránti hálát61 eltelve vándorolt vissza Lhászába, és
ő a felkutatás ő Részt vett ebben az egész
nép, mert ő védnöke nélkül már nagyon elárvultnak érezte ma-
gát. Eléggé elterjedt nálunk az a tévedés, hogy minden újjászGle-
tés a halál pillanatában megy végbe. Ez a buddhista tan szerint
nem így van, évekig is eltarthat, amíg Buddha visszatér, és újra
emberi alakot ölt. Így csak 1937 -ben keltek útra a ő ku-
tatócsoportok, hogy az égi ő ő a megadott
irányban keressék a szent gyermeket. A küldöttek szerzetesek
voltak, de világi hivatalnok is volt minden csoportban. Mind- ·
annyian a 13. Dalai Láma személyes használ ati tárgyait vitték
5 Részlet Heinrich Harrer Hé! éli Tíbecben ű ő Hensch Aladár
fordítása.
132
magukkal, és e gyakran már kopott, használt holmik mellett né-
hány másik új tárgyat is.
Az egyik csoport Kjecang Rinpocse vezetésével a Csinghaj kí-
nai tartományban ő Amdó kerületig jutott. Ezen a környé-
ken sok kolostor van, mert itt született a lámaizmus reformáto-
ra, Congkapa. A lakosság részben tibeti, és békésen él együtt a
mohamedánokkal. A kutatócsoport sok fiút talált, de egyik sem
felelt meg a követelményeket. Már-már kételkedni kezdtek kül-
detésük sikerében. Hosszú vándorlás után végre egy arany ű
háromemeletes kolostorra bukkantak, olyanra, amilyen a régens
látomásában szerepelt, és már meg is pillantották mellette a fa-
ragott oromzatú parasztházat. lzgatottan cseréltek - a szokásnak
ő - szolgáikkal ruhát. Az álruhában ugyanis elkerülik
a szükségtelen ű és jobban kapcsolatot találnak az embe-
rekkel, mintha bönpóként lépnének a házukba. Az urak ruháiba
öltözött szolgákat így majd a tisztaszobába vezetik, a szolgának
álcázott nemesek pedig a konyhában kapnak helyet, ahol a gye-
rekek is játszanak.
Már a belépéskor meg voltak ő ő arról, hogy itt megta-
lálják az igazi gyenneket, és feszülten figyelték, mi történik. Va-
lóban eléjük szaladt nagy hevesen egy alig kétéves fiúcska, és
megragadta annak a lámának a ruháját, aki a 13. Dalai Láma
máláját viselte a nyakában. Minden félénkség nélkül kiabálta:
"Szera lama, Szera lama!" Már az is bámulatos volt, hogy a kis-
fiú a szolgában felismerte a lámát, de hogy mindjárt azt is meg-
mondta, hogy a szerai kolostorból jött, az még a szerzeteseket is
megdöbbentette. Aztán a máI á után nyúlt, és addig rángatta,
amíg elvette a szerzetestó1, és a saját nyakába akasztotta.
A nemesek alig állták meg, hogy földre ne vessék magukat,
mert nem volt kétséges ő megtalál ták az inkarnációt. De
elbúcsúztak, és csak néhány nap múlva tértek vissza, ezúttal ál-
cázatl anul. Tárgyaltak a szüló'kkel, akik már adtak az egyháznak
egy fiút inkarnáci6ként, aztán a négy bönpo visszavonult az
élénk fiúcskával az oltárszobába. Bezárták az ajtót, és alávetették
a gyermeket az eló'írt vizsgálatnak. Eló'ször négy málát mutattak
neki, amelyek közül a halott Dalai Lámáé volt a ű
A kisfiú habozás nélkül az igazit választotta, és azzal örömében
körülugrálta a szobát. Az elhunyt egy dobját is azonnal kiemelte
a többi közül, és felvette az istenkirály kopott sétabot ját is anél-
133
kül, hogy egyetlen pillantásra méltatta volna az újat, aminek ele-
fántcsontból és ő volt a fogantyúja. Amikor a fiú testét
megvizsgálták, megtalálták az összes jelet, amelyekkel Csenrézi
inkarnációjának rendelkeznie kellett: a nagy, kissé elálló füleket
és az anyajegyeket a ő melyek a négykarú isten máso-
dik pár karját jelképezték.
Most már teljesen biztosak voltak a dolgukban a szerzetesek.
Rejtjeles szöveggel megtáviratozták Lhászába Kínán és Indián
keresztül a jelentést, és azonnal megkapták az utasítást a legszi-
gorúbb titoktartásra, hogy ne veszélyeztethesse semmi a nagy
tervet. A négy küldött egy Csenrézit ábrázoló thanka ő esküt
tett, majd továbbmentek, hogy álcázásként még néhány fiút
vizsgáztassanak. Mivel az egész kutatóakció kínai felségterületen
zajlott, nagyon óvatosan kellett eljárniuk. Semmiképp sem árul-
hatták el, hogy megtalálták az igazi Dalai Lámát, mert különben
Kína ragaszkodott volna ahhoz, hogy kíséretként csapatokat
küldjön vele Lhászába. Így azzal a kérdéssel fordultak a tarto-
mány kormányzój ához, Ma Pufanghoz, Lhászába vihetik-e a fiút,
ahol több várományos közül majd kiválasztják a Dalai Lámát.
Ma Pufang 100 OOO kínai dollárt kért a fiú kiadatásáért. Azon-
nal átnyújtották neki az összeget. Ez azonban hiba volt, mert a
kínaiak észrevették, milyen fontos a tibetieknek ez a fiú, és még
300 OOO dollárt kértek. A küldöttség belátta hibáját, és ezúttal
csak az összeg egy részét fizette ki. A hátralékot Lhászába érke-
zésük után akarták kifizetni azoknak a kereskedó1mek, akik
együtt utaznak a karavánnal. A kormányzó ebbe beleegyezett.
1939 nyárutóján kelt végre útra Lhászába a négy ő ál-
ló küldöttség a szolgákkal, a kereskedó'kkel, a gyermekkel és an-
nak családjával. Hónapokig voltak úton, amíg elérték Tibet ha-
tárát. Ott már várta ó'ket a kormány egyik minisztere, és
átnyújtotta a gyermeknek a régens levelét, melyben megválasz-
tását hivatalosan ő ő ízben hódoltak most neki
úgy, mint Dalai Lámának. A szüló'k ugyan már sejthették, hogy
fiuk valamilyen magas inkarnáció, de most tudták csak meg,
hogy a gyermek nem kisebb ember, mint Tibet ő uralko-
dója. Ezzel az ő életük is fordulóponthoz érkezett.
E naptól kezdve a kis Dalai Láma olyan magától ő ő
módon osztotta az áldást, mintha sohasem tett volna egyebet.
Ő maga jól emlékezett arra, hogyan vonult be arany gyaloghin-
134
tóján Lhászába. Sohasem látott még ennyi embert, mert akkor
talpon volt az egész város, hogy üdvözölje Csenrézi új megteste-
sülését, aki az elárvultság hosszú évei után végre bevonul a Po-
talába. Az ő ő test" halála óta hat év telt el, és két év után öl-
tött testet újra az isten. 1940 februárjában, a nagy újévi ünnepen
ülték meg ünnepélyesen az új Dalai Láma trónra lépését. Egyide-
ű új neveket is kapott: a Szent, a Zsenge, a ő a Ha-
talmas ű a ű ő ész, az Abszolút bölcsesség, a Tan ő ő
je és az Óceán.
Mindenki csodálkozott azon az alig ő méltóságon és ko-
molyságon, amivel az órákig tartó szertartásokon részt vett. ő
jének a szolgáival is olyan kedves és bizalmas volt, mintha már
régóta ismerte volna ő
Örültem, hogy ezt a történetet úgyszólván ő kézbó1 hallhat-
tam, mert az idó'k folyamán sokféle híresztelés terjedt el, és én is
több ő változatot ismertem már.
Srí Ramana Maharsit, a dél-indiai Arunácsala hegy bölcsét
mindenféle társadalmi rangú emberek felkeresték. Gyakran In-
dia legnagyobb tudósai ű össze, hogy tiszteletüket tegyék a
szent ő A Maharsi ritkán beszélt. Bölcsességét a csend által
adta át, s olyan békességet sugárzott magából, mely ő
áradt lényének mérhetetlen nagyságából. Nem volt ritka az sem,
hogy a szamádhi, az isteni boldogság állapotában ő miköz-
ben odaadó ő ott ültek ő s mindegyikük a maga egy-
ű módján próbált ő a meditáció ösvényén. Azzal
mindannyian tisztában voltak, hogy az ebben az életben elérhe-
ő háromfajta kegyelem egyike megadatott számukra e megvilá-
gosodott lélek jelenlétében, akinek puszta közelsége hitet és bi-
zonyosságot adott nekik abban, hogy az ember valódi célját
valóban el lehet érni. A látogatók között ű egy nyolc és fél
éves fiú, aki hosszú ideig szó nélkül ült a bölcs ő Estefelé a
Maharsi szokásos sétájára indult a hegyre. A fiú ekkor az össze-
ű fordult, s nagyon ű és könnyen ő sza-
vakkal szólt a jóga és a védánta filozófia ő miközben a
régmúlt nagy indiai bölcseinek tanításaiból idézett. A hallgató-
ság egészen elmerült a magyarázatban, és mindenkit megindított
az a hatalmas tudás, ő a fiú tanúságot tett. A Maharsi visz-
szatértével minden beszédnek vége szakadt. A fiú azonban még
135
percekig nem vette le tekintetét mestere arcáról, és az elragad-
tatás könnycseppjei gördültek végig kicsiny, ártatlan arcán. Nem
sokkal ezután felállt és kiment. A hallgatóságból néhány tanult
ember ekkor megkérte a bölcset, hogy magyarázza el számukra a
különös eseményt. Ő ekképpen válaszolt: - Elmúlt életének ta-
pasztalásai ő élnek benne.
136
6. FEJEZET
Egyéni és a hazával szembeni
kötelezettségünk
Egy nemzet emberek tömegébó1 áll, akik hasonló tulajdonságo-
kat és jellemvonásokat hordoznak magukban, és együttes ő
re hivatottak. Soha nem a véletlen eredménye, hogy egy bizonyos
faj vagy nép tagjaként születünk meg. Hajlamaink, indítékaink,
energiáink, vágyaink, motivációink és terveink könnyebben nyil-
vánulnak meg egy olyan nemzet keretein belül, amelynek tagjai a
miénk hez hasonló szándékokkal és hajlamokkal jöttek a világra.
Az igazi ő azonban csak akkor valósulhat meg, ha
eléggé elfogulatlanok tudunk lenni, hogy meglássuk az utunkon
elénk ő akadályokat és gátló ő és ha megvan ben-
nünk az ő hogy azokat eltávolítsuk. Minden ország örök-
ségét a múlt generációi építették fel, s a jelen ő fejezik
be, de az ő nemzedék az, amelynek oltalmaznia kell és
meg kell szilárdítania. A ő nemzedékét pedig saját gyermeke-
ink alkotják. Vajon helyesen felkészítettük-e ó1cet a nagy munkára?
ő a hitük önmagukban? Megvan-e bennük ő ellenálló
képessége? Itt meg kell vallanunk, hogy a világon mindenütt a
gyengeség nyilvánvaló jeleit fedezhet jük fel a fiatalabb nemzedék-
ben. ő a ő kort elérik, máris káros szenvedélyeknek
hódolnak, úgymint a dohányzás, az alkohol-, ő a kábítószer-
fogyasztás. Ezek a szokások a késó'bbiekben is hozzájuk tapad-
nak, és mindenféle gyengeségnek nyitnak utat, melynek hatása
nem pusztán egyéni, hanem nemzeti csapás. Az aláásott egészség
nagyobb ellenség bármely politikai ellenfélnél.
137
De vajon napjainkban a fiatalok miért szoknak rá a dohány-
zásra, az ivásra és a kábítószerekre? Minek pótszerei ezek a vég-
zetes szokások? Milyen ő elégedetlenség vezeti el ó'Ket ezekhez
az olcsó fájdalomcsillapítókhoz? Mi az, amire egy gyermeknek
szüksége van, ám mégsem kapja meg?
Gondoljunk csak vissza saját gyermekkorunkra! Mire emlék-
szünk a ő Mi hagyott kitörölhetetlen nyomot az em-
lékezetünkben azokról a korai ő Talán az ennivaló, a ru-
hák, a kényelmes otthon vagy a tárgyi ajándékok, amelyeket
kaptunk? Van olyan világi jótétemény, amiért hálásak lennénk?
Nem, hiszen természetes, hogy azokban részesüljünk. Inkább szü-
leink személyisége, jó és rossz példáik azok, amelyekre visszaem-
lékszünk. Talán egy olyan anyára gondolunk vissza, aki maga volt
a kedvesség, a türelem és a szeretet. Vagy egy olyan apára, aki
ő kézzel vezetett a ő válás kapujáig, ahol már a saját
vállunkra vehettük a ő A gyermek érzékenyen magába
ű minden benyomást, melyen elgondolkodik és melyet magá-
ba fogad. Ha e benyomások sérüléseket okoznak, akkor számta-
lan fájdalmas következményt vonna k maguk után. A ő
gondjai magánügyek, és nem szabadna megvitatni ó'Ket a gyer-
mekek ő bármilyen korán is képesek lennének azokat meg-
érteni. A családi viszályok, legyenek enyhék vagy komolyak,
gyakran fordulnak a legrosszabbra, és lerombolják a gyermek szü-
lei iránt érzett tiszteletét, holott a szüló'Knek az lenne a dolguk,
hogy a gyermek számára eszményképül szolgáljanak, s mindent
megszemélyesítsenek, ami neki kedves. Vajon hány ő teljesí-
ti ezt a szent kötelességet? Hány olyan apa van, aki apró nyájá-
nak pásztora, s hány anya, aki megtestesíti az életadó méltóságát,
és rendelkezik a neki kijáró tisztelettel? Hány apa személyesíti
meg az igazmondást, a bátorságot, az ő és a hitet? És hány
anya szentélye gyermeke szívének, példaképe és imáinak tárgya?
S hány tanító testesíti meg az igaz erkölcsiséget és állít példát bá-
torságból, ő és más ő Vajon hány pap tölti
meg a gyermek mindenre érzékeny lelkét jelenlétének békéjével
és áldasával? Ha nem nyújtottuk át gyermekeinknek e szellemi
ajándékok legalább némelyikét, akkor nem teljesítettük ő és
ő kötelességünket. Ha megsebeztük ő ő lelküket, nem
csodálkozhatunk a szenvedésen és a gyengeségen, amit mi magunk
okoztunk. Világosan látnunk kell, hogy mindez a mi ő
138
Ahelyett, hogy gyermekeink szívének gyökerét az élet vizével
locsolnánk, olykor magukra hagyjuk ő s nekik a kétség és a
reménytelenség rengetegében valahogy életben kell maradniuk.
Amikor a neveltetés során nem plántál u nk beléjük nekik nemes
indítékokat, s így nem sikerül felébreszteni bennük a spirituali-
tást, a ő ű és gyötrelem torz ő fog vezetni, melynek
ellensúlyozása a káros élvezetek hajszolása lesz.
Réges-régen egy mahárádzsa, aki szívén viselte alattvalói jó-
létét, megkérdezte minisztereit, hogy megy sora a népnek.
- Boldogok? Elégedettek? - ő
- Óh, Mahárádzsa, a Mindenható áldása legyen rajtad, alatt-
igazságban és békében élnek. Boldogok és elégedettek.
Enekeinek, táncolnak, mulatnak. Isznak, vég nélkül szórakoz-
nak, számtalan örömnek hódolnak - válaszolt a miniszter.
A király nagyon elszomorodott és így szólt:
- Az alattvalóim boldogtalanok. Azért hajszolják az élvezete-
ket, hogy valamilyen bánatot elfelejtsenek. Rá kell jönnöm, mi
hiányzik nekik!
Aznap éjjel a mahárádzsa vándorló koldusnak öltözött, és el-
vegyült népe között, hogy osztozzon bánatukban, és gyógyír t ta-
láljon számukra. Néhány nap múlva visszatért palotájába, össze-
hívta udvarát és bölcseit, s kiadta a parancsot:
- A népem hatalmas szellemi sötétségben él. Nem jutnak fény-
hez, így az élvezet és a szórakozás útjára léptek. ő emberekre
van szükségem, hogy gyengeségükbó1 kisegítsem ó'Ket. Tanult em-
berek kellenek, akik kivezetik ó'Ket a ő Ragyogó példák
szükségeltetnek, hogy segítsenek nekem nemzetem újraépítésé-
ben. Menjetek! Járjátok be keresztül-kasul az országot, és vigye-
tek fényt az embereknek! Adjátok vissza nekik legfontosabb tu-
lajdonukat, adjátok nekik a tudást és a bölcsességet! Nyújtsátok
át nekik a Mahábhárata és a Rámájana szellemi örökségét, s ha-
marosan az ő és erényes élet eszménye meg fogja változtatni
gyenge ű szokásaikat.
Mit becsül az ember az életben a legjobban? Mi jelent többet
számára a világ röpke élvezeteinél? Minden kétségen felül valódi
spirituális természetének a kibontakozása. Minden, ami gátolja
ő ő ő az boldogtalanná teszi. Kit becsül na-
gyobbra a világ, a test vagy a szellem emberét? Kétségtelenül azt,
akinek szelleme éber és eleven. Az ember szellemi lény, s mint
139
ilyen, a spiritualitás hiánya soha nem tudja kielégíteni. Minden,
ami kiszélesíti látószögét az egyetemes létezés irányába, az spiri-
tualitás. Azt kapjuk, ami a leglényegesebb a számunkra? Életünk
a ő mederben halad? Alkalmas arra, hogy mintaként
szolgáljon? Gyermekünk elméje a ő benyomásokhoz jut,
mely alkalmassá teszi arra, hogy ő és helyesen cseleked-
jen? Vajon ő annyira, hogy a ő idóoen el-
jusson a megértésig és egyre ő váljon? Vagy a félelem és a
bizonytalanság nyomása alatt cselekszik?
Gyakran sétálgattam Európa csodálatos városainak utcáin.
Tekintetem nemegyszer pihent meg a házak közül ő
templomtornyokon. Sokszor szerettem volna belépni ezekbe a
szentélyekbe némi csend és a békés lelki közösség pillanatai után
kutatva, nehéz kapuikat azonban zárva találtam. Szívemen csaló-
dottság lett úrrá, s képtelen voltam megérteni, hogy a templomot,
amely az egész közösséghez tartozik, miért kell bezárni. Minden
keresztény bebocsátást nyer Isten házába, de valamilyen oknál
fogva ez a kiváltság csak a vasárnapokra van korlátozva. Ahogy
a templomlépcsó1<ön üldögéltem s ezeken a dolgokon mereng-
tem, számos ok világossá vált ő Európa ügyeinek tragikus
helyzetével kapcsolatban.
Gondoljuk csak át egy pillanatra: a vallás egy vasárnapi üggyé
vált, valami ű valami lényegtelenné. Ennek a felisme-
rése kétségbeeséssel kellene, hogy eltöltse a szívünket. Az ember
legfontosabb szükségletét nem kapja meg szabadon. Megfosztják
születési ő Szellemi örökségét elvették tó1e, s az az eljö-
ő világ mítoszává lett. Szíve nincs többé a helyén. A fejét és
a szívét ő híd leomlott. Ebben az áldatlan állapotban
ű keríti a hatalmába, és oktalanul cselekszik.
Mi más ébresztheti fel az ember szelíd ő érzéseit, ha nem
a neveltetés, mely emlékezteti ő különb természetére, mely ne-
mes lelkére és erényes tulajdonságaira épít? Fel lehet-e kavarni
ezeket a magasztos érzéseket a lélek gyors vasárnapi képzésével,
párperces ima dünnyögésével, párperces ő énekléssel, pár-
perces beszéddel, melyben ránk olvassák hibáinkat és gyarlósága-
inkat, s megfeddnek minket a tudatlanságunkért? Ez lenne az
ember szellemisége? Ez lenne a nevelés, me ly segít abban, hogy
ő önzésünket, s ez tanít meg arra, hogy tartsunk tiszte-
letben mindent, ami felebarátunké?
140
Ezeket a dolgokat nem szabad ű n venni. Keres-
sünk valami gyógyírt, tegyünk személyes ő arra, hogy a
társadalom szekérrúdját a ő irányba fordítsuk. Nem le-
het jó vége annak, ahogy most állnak a dolgok. Napjaink embe-
re elégedetlen, mivel szellemi ő életbevágó kér-
dése nincs megoldva. Napjaink gyermeke, a holnap polgára
olyan világban ő fel, mely híján van a legalapvetóob dolgoknak.
A mai kultúrák elhalmozzák az embert az anyagi kényelem és tu-
lajdon áradatával, s az egyensúlyából kizökkenve képtelenné vá-
lik a fizikai és szellemi önuralomra. Bátor lelkekre van szükség
napjainkban, akik nem saját, hanem sokkal inkább mások javá-
ra tevékenykednek. Kik voltak az emberiség ő Ő
te lelkek, akik soha nem marasztal tak el másokat a dolgok állá-
sa miatt, hanem ő hozzáfogtak saját életük rendezéséhez,
jobbá tételéhez, megtisztításához, és saját eredményeik által ösz-
tönöztek másokat és segítették ő "A világtörté-
nelem olyan férfiak és nó1< története, akik hittek önmagukban."
A történelmet soha nem a tömegek írták. Vegyük a nagy svájci
tanító, Pestalozzi példáját, aki páratlan volt a maga nemében.
Megingathatatlanul hitt önmagában és az eszményeiben. Gyer-
mekek hangját testesítette meg, akik több szeretetért, több igaz-
ságért, több gondoskodásért, több igaz nevelésért esedeztek. Sza-
vai a nemzetet gyökeresen megrázták, és meghallgatásra találtak.
Soha nem volt szükség egy második Pestalozzira. Ha valaki az él-
re áll, a többieknek csak követniük kell.
Az utcai lámpákat harminc-, ő ötvenméterenként helyezik
el, de azok mégsem állnak túl nagy távolságra egymástól. Ugyan-
így az, aki ő bátor és becsületes, fénysugarait a társadalom sö-
tétjébe bocsátja, és mindent fénnyé változtat. Példája felébreszti
az írástudatlanok és a tanultak spirituális képességeit, de minde-
ő a gyermekekét és a fiatalokét.
Nem a mi feladatunk, hogy társadalmi megújhodást idézzünk
ő Azt másokra hagyhatjuk. Jógaóráinkon azt tanuljuk meg,
hogy célunk nem más, mint igaz embert teremteni. Önmagunkat
kívánjuk fejleszteni, s vezérelvünk az élethez való pozitív és épí-
ő hozzáállás. ű célunk az, hogy az egyén jobbá tételével
jobbá tegyük az emberiséget. Saját ő ellenállhatatlan
hatása ő lesz környezetünkben és gyermekeink számára.
Már maga ez a tény is képes arra, hogy szívünket örömmel és
141
megelégedéssel töltse el. Olyan férfiakra és ő van szüksé-
günk, akik hisznek önmagukban és az életben. Ha van hitünk,
akkor mindenünk van. Lényegtelen, hogy testfelépítésünk ő
vagy gyenge, hogy van-e jó munkánk, vagy egyáltalán nincs
munkánk. Ezek majd eljönnek a maguk idejében. Kizárólag szi-
lárd, ű hitre van szükségünk - hiszen a hit az utunkat
megvilágító fény. ő fényt kell vetnünk az utunkra, s csak
ezután léphetünk ő ő fel kell ébresztenünk a hitet, s azt
követni fogja minden egyéb. Önmagunkba vetett rendületlen
hittel kell munkálkodnunk, szemléletmódunkat meg kell változ-
tatnunk: gyengékbó1 ő bátortalanokból félelmet nem is-
meró'kké, gyávákból rettenthetetlenekké kell válnunk. Az ek-
képpen megváltozott ember közösségének, nemzetének és az
egész világnak elszánt dolgozójává válik. Hozzuk ki magunkból a
legtöbbet! Egyetlen gramm tudatos, pozitív cselekedet tonnányi
hasznot jelent a tömegek számára. A jó soha nem vész el. A ha-
zád rajtad keresztül él, s ha elbuksz, a haza is elbukik veled.
Emelkedj fel, és akkor hazád is felemelkedik. Egy nemzet hama-
rosan hanyatlásnak indul, ha nem teremt ő embereket
az ő álló feladatok elvégzéséhez. Teremtsetek ő embere-
ket, akik velejükig élettel és tisztasággal teliek! Teremtsetek m:e-
rész embereket! Teremtsetek hittel teli embereket! Mert ó'k a
föld sója és a nemzet hatalmas építményének alapja, mely mene-
déket, védelmet és ihletet nyújt az ő nemzedékeknek.
142
7. FEJEZET
/
Eszrevételek az indiai és az európai
ő
Még mindig emlékszem arra az énekesre, aki a rendelési ő
után ott ült apám váróterrnében, s az egész ház lélegzetét vissza-
fojtva hallgatta áthatón trillázó hangját. Régi tamil dalokat éne-
kelt, melyek - ellentétben az angol hangzással- fülemnek teljesen
szokatlanok voltak. Mivel angol iskolába jártam, néha túlzottan
is angolbarát érzelmekkel rendelkeztem, ami öntudatlan próbál-
kozás volt arra, hogy kisebbségi komplexusomat ő Úgy
tizenkét-tizenhárom éves voltam akkoriban, s módfelett büszke
arra a néhány angol dalra, melyet ő tudtam. Teli torokból
kezdtem énekelni ó'ket, bizonyítván ű az unal-
mas, monoton és - ahogy én láttam - értelmetlen indiai dalok-
kal szemben. "Tudod, mit mondott egy híres angol zenész az in-
diai dalokról és az indiai ő - kérdezte tó1em egyszer az
énekes. - Mindenfajta zene közül, legyen bár világi vagy vallásos,
az indiai zene jutott el a ő legmagasabb fokára. Sokkal na-
gyobb skálát ölel fel, mint a nyugati zene, mivel nem csak egész
és félhangokat, hanem negyedhangokat is használ. Mind az éne-
kelt, mind a hangszeres változatában a legmélyebb érzéseket fe-
jezi ki. Akárcsak az indiai ű és irodalom, az indiai zene is
az emberi lélek mélyére hatol. Felébreszti az emberben a maga-
sabb én visszhangját."
Az Atlantisz ű zenei könyv ezt írja: "Az indiai zene dalla-
mai rendkívül gazdagok melizmában [egy szótagra énekelt dal-
lamban], ritmusukban változatosak, hangzásukban azonban mo-
143
notonnak ű Ez annyit tesz, hogy a zenészek ő
ő hidegvérüket. Mint az ő Kínában, a zenének Indiá-
ban is szenvtelennek kell lennie, hogy elkerüljön minden ő ér-
zelmet s az elme békéjére, önuralomra és erkölcsi tisztaságra ösz-
tönözzön. A zenének elmélkedéshez kell vezetnie. Az énekes és
hallgatósága figyelme a rága, a bonyolult hangzás, a szintén bo-
nyolult ritmus - ahol az ének és a dobkíséret gyakran ellenpon-
tozza egymást - és a dallamsort cifrázó ű díszítés megfigye-
lésére összpontosul. A hanghatás másodlagos fontossággal bír."
Sok-sok év telt el azóta, s hosszú nyugati tartózkodásom lehe-
ő adott számomra, hogy számos dolgot összehasonlítsak.
Ha behunyom a szemem, Jézushoz Bach kristálytiszta birodalmá-
ban imádkozok. Emelt ő mozdulatlanul állva csatlakozhatok
Handel Halleluja ű bele tudok veszni az elragadta-
tottságba és az örömmámorba. A nagy üstökössel, Beethovennel,
kiemelkedek az emberi létezés legmélyebb poklaiból, és mennyei
otthonába szárnyalok, hogy elvesszek utolsó isteni szimfóniájá-
ban. Micsoda vulkáni ő képes a ő emberi lelket fel-
rázni! Béklyóitól megszabadulva egészen Istenig emelkedik! De
milyen kevesen ismerik fel ezt az üstököst, s milyen kevesen ű
rik el fenségességét! "Remélj, óh, ember! Ne vesztegesd többé az
ő alvással és siránkozással, hanem jöjj! Jöjjön egy, s jöjjön
mindenki, aki készen áll! Ne félj, a pokol elveszítette a hatalmát,
s többé nem képes visszatartani a szárnyaló lelket. Kelj fel, óh,
ember, mert szabad és áldott szellem vagy!" - mondja zenéje.
Ő és más nagy zenészek azért jöttek, hogy fáklyáikkal meg-
világítsák az ember sötét ösvényét a földön. Magamhoz veszem
az általuk felkínált nektárt és érzem, hogy lényem áldottá válik.
Az indiai ű és az indiai zene a legmélyebb igazságot
közvetíti, és elhagy minden olyat, ami nem lényeges. Az indiai
ő hiányzik minden felesleges járulék és felszínes díszí-
tés; egyedül a ű szellemének kell világosan ű Érdekes
ugyanezt a tendenciát megfigyelni a modern nyugati festészet-
ben, ahol a ű munkájában csak témájának lényegét kíván-
ja megjeleníteni. Ennek ellenére a valóban tehetséges ő ű
vészek kivételével a modern képek félreérthetetlenül korunk
patológiáját tükrözik vissza. Ahol ő dolgokat kellene
megmutatni, ott a modern ű gyakran hiányzik a leg-
szükségesebb, az ű s nem is fogja fel annak mélyebb ér-
144
telmét. Az ű nem azonos az ürességgel, hiszen a ű
szetnek rejtett kincseket kellene tartogatnia. Ahol hiányzik a
szellem, ott csak egy halotti maszk marad, s ez az, amivel szem-
betaláljuk magunkat a modern festészetben. Az egészséges élet-
ű ember visszariad ettó1 az eredmény ő A képen látha-
tó hanyatlás olyan nyilvánvaló, hogy a hiányzó átszellemítés
romboló hatása felborítja az egyensúlyt és mindent összezavar.
A modern festó'k ennek ellenére koruk ő Sajnos azon-
ban sokan közülük a patologikus hanyatlás lázas képzelgését tes-
tesítik meg. Egy ő egyaránt nyitott a jó és a rossz hatá-
sokra. Karunk egy olyan ő ő felfokozott
aktivitástól szenved, ami messze túl van a normálison. A ő
innen ű össze benyomásait és az ihletet a festésre. Mindez
ugyanúgy vonatkozik a modern irodalomra és zenére, mely gyak-
ran hangos és kaotikus, karikatúrája annak, amilyennek a való-
di ű lennie kellene.
A ű minden formájában a szellem ő az iro-
dalomban éppúgy, mint a zenében, a festészetben, a szobrászat-
ban vagy a táncban. A ű fel kell emelnie az embert,
hiszen az ember maga a szellem. Ahol megjelenik a valódi ű
szet iránti vágy, ott a szellemi értékek is elkerülhetetlenül felbuk-
kannak, és a ő biztos jeleként gyarapszanak. A zene min-
denekfelett arra rendeltetett, hogy felemelje az emberi lelket.
Mozart zenéje olyan, mint a legfinomabb csipke, egyszerre légies
és mennyei. A földi dolgok súlya tökéletesen idegen a számára, s
csak egy igazán nemes lélek képes arra, hogy teljes mértékben él-
vezze és megértse.
Schubert zenéje érzelmekkel és szeretettel teli; áthatja az az
anyai szeretet és érzékenység, mely mindenki szívét meglágyítja.
Megnyitja az emberi kedvesség kapuit, és leveszi a kiábrándult-
ság, a fájdalom és a gond álcáját. Apránként végigvezet minket
az ösvényen, mely végül a megszabaduláshoz vezet - ezt pedig az
ember egyedül az Istennel való egyedüllétben találja meg. Schu-
bert szenvedélyes vágyakozása tiszta és makulátlan.
Chopin zenéje maga a szenvedély, vörös, mint a vér, és ő
mint a ű Nála az egyesülésért folyó küzdelem lobban lángra,
ő az elérhetetlen utáni hajsza, és vulkánkitörések vakí-
tanak el bennünket, amint látomása már szinte kéznyújtásnyira
van ő Virrasztása során reménytelenül kutatja a szertefoszlott
145
káprázatot. Chopin magányossága bánatot áraszt, mert ennek a
lángoló meteornak is egyedül kellett végighaladnia a számára el-
rendelt ösvényen.
A tüzes magyar, Liszt, kora ő volt. Sem zongoristaként,
sem ő nem ű a korlátokat. Sokféleképpen sza-
badult meg a klasszikus zene szabályaitól. Liszt megértéséhez az
embernek egy olyan szellemi szintre kell emelkednie, mely egy-
formán szabad és határtalan. Az emberiség csak a jövóoen fogja
ő teljesen megérteni.
Beethoven, a lángoló üstökös nem tud úgy keresztülhaladni
az emberi égbolton, hogy szívünket és reményeinket lángra ne
lobbantaná. Ő különleges üzenetet hozott az emberiségnek: a vigasz
üzenetét, me ly bátorsággal teli; az ima üzenetét, me ly azonban
tevékeny; a szabadság üzenetét, melyet áthat a béke. Élete tük-
röt tartott elénk, melyben az ember felismerheti verejtékes mun-
káját, ő és ő Beethoven elkeseredett ő
küzdelmében, amikor a benne ő emberi lény szinte teljesen
csatát vesztett, egy isteni ő jelent meg, mely így kiáltott fel :
"Nem, nem, és nem fogom elveszíteni, magasabb dolgokra tarto-
gatom!" Amikor Beethoven ő került ki a csatából, a
ő írta barátainak, a Weigel családnak: "Nincs nagyobb
boldogság annál, mint amikor elérünk Istenhez, és lehozzuk ő az
emberiségnek. "
A nyugati zene mindazon ű ő áll össze, me-
lyet ezek a nagy ő és még sokan mások Európának
ajándékoztak. Bámulatosan gazdag azokban a gyöngyszemekben,
melyeket e kiválasztottak adományoztak neki. A nyugati klasszi-
kus zene mind az egyénhez, mind a tömegekhez szól. Ezek a ha-
talmas alkotó mesterek még mindig megindít ják és magukkal ra-
gadják az embereket. Minden nyelven tudtak szólni, s ugyanúgy
fordultak a társadalomhoz, mint az egyénhez - és annak minden kí-
vánságát teljesítették. Az egyén lépést tart a közösség ő
vel, míg végül elnyeri a képességet, hogy feljusson azokra a csú-
csokra, melyeken ezek a titánok egyszer már az élet ő
álltak.
Európában a zene megfékezhetetlen folyóként, örvényekkel
és vízesésekkel tarkítva ömlik a tenger felé. Viharos hullámokon
át viszi hallgatóságát a szellem csendjébe. Indiában ez teljesen el-
tér ő A ő ott éppen az ő irányt vette. A min-
146
dennapi élet megszokott kerékvágásából az indiai szíve forrásába
tér, hogy azt a tiszta dall amot hallgassa, mely a ő fel-
tör. A zene mindig egyéni, legyen akár énekelt, akár hangszeres.
Az indiai zenekar aránylag kicsi, hogy bizonyos mértékig minden
hangszer domináns lehessen benne, hogy tisztán lehessen halla-
ni, s ő teljes ő Ugyanakkor minden hang-
szer az emberi hangra emlékeztet: a ű a vína [négyhúros,
hosszú nyakú indiai hangszer] és a fuvola. A ő dob csak lá-
gyan rezdül a szívverés ritmusára. Az indiai zene ugyanazt a célt
szolgálj a, mint minden más indiai ű dallamai ezért olyan
végtelenü l ű a lényegest kívánják kifejezni! A hindu
számára a ű egyfajta elragadtatás, lelkének legmagasabb
ű ő és legtisztább dallama. Az énekes minden ér-
zését dalba önti, annyi pátoszt, szeretetet, bánatot és örömet visz
bele, hogy olyan mélyen megindítja hallgatóságát, mint amilyen
mélyen ő maga is megindult. Néhány versszak eléneklése után
bizonyos motívumok ő majd egy vagy két szót is-
mételgetnek folyamatosan, míg végül egyetlen szótagot énekel-
nek változó dallammal; befejezésül pedig az egész dal egyetlen
hang zengetésével zárul le. A dal hatása csak akkor ér véget,
amikor eléri a túlcsorduló szívet. Gyakran megfigyeltem, hogy az
énekesek ő hangon kezdenek dalukba, de tudatlansá-
gomban ez semmit nem jelentett nekem. A hosszú évek alatt
megtanultam az eseményeket tisztább szemmel látni.
A nyugati világ dalai közül a magyar dallamok ű szá-
momra a ű és a legtisztábbnak. Gazdag érzések
hatják át ő s ő túlárad bennük a tüzes temperamen-
tum. Színekkel és ellentétekkel vannak teli, s egyenesen hallga-
tóságuk szívébe hatolnak. Az indiai zene hasonló hatással van
rám, de még nagyobb mértékben. Azok a dalok, melyek régen
élettelennek ű ma már mélyen megindítanak. Feledésbe
merült alakok jelennek meg lelki szemeim ő amikor énekel-
getem magamban az ő és az isteneket magasztaló dalokat.
Amikor az indiaiak énekelnek, arcuk tiszta örömtó1 ragyog, és
hallgatóságuk szemében isteni szikrák ő Nem tudom
úgy hallgatni az indiai zenét, hogy könnyekig meg ne hatódnék.
Nem azért, mert maguk a dalok szomorúak, hanem mert a szív
ű tiszta és szent nyelvét beszélik. Bármi, ami a szívbó1 ered,
az megtalálj a útját vissza a szívbe. Legyen az az ű dal, amit
147
riksásunk, Ráma oly gyakran énekelt, vagy Mahátma Gandhi ked-
venc dallama, a Raghupati rádzsava Rádzsarám, egyiket sem tudom
sokáig énekelni anélkül, hogy elragadtatásba ne esnék, és úgy ne
érezném, hogy azokon a vizeken sodródok, melyek nem mosnak
semmilyen partot.
Akár egy fiú énekel az utcán torkaszakadtából, akár a villa-
ő a város fojtogató ő n; akár Istent ő ő
szent zarándokok csapata, akár egy isteni körmenet, amit egy fé-
lig révületben ő énekes vezet; akár egy asszony a kútnál, aki
trillázó hangon énekel Krisnáról, akár néhány táncos, akik az el-
ragadtatás és a szeretet táncát járják: be kell vallanom, hogy se-
hol a világon nem találkoztam azzal a lelki odaadással - még a
ű dal esetében is -, mint Indiában. Amikor a villa-
mossíneket pusztán emberi ő az utcánk-
ban, felfigyeltem a ő egy rövid szövege t énekelt,
melynek refrénjéhez - "Kailásza!" - ötven vagy még több mun-
kás csatlakozott. Gyerekként a legnagyobb ő követ-
tem nyomon ezeknek az embereknek a munkáját, hosszú mun-
kaidejükön át. Én is csatlakoztam hozzájuk a "Kailásza!" szó
éneklésekor, ami megremegtette a ő Csak sokkal késó'bb
tudtam meg, hogy aKailásza Siva trónjának a neve, mely a Hi-
malája csúcsán található. Ennek az istennek a neve és szent tró-
nusa segített a munkásoknak abban, hogy felülkerekedjenek az
egyhangúságon és a kimerültségen a könyörtelen madrászi nap
alatt, s ily módon enyhüljön szenvedésük. Hozzájuk hasonlóan
utcai munkások százai, akiknek keresete éppen csak elég arra,
hogy napi egy tál ételt vegyenek maguknak rajta, énekelni kez-
denek, amint munkához látnak. Rettenetesen nehéz körülmények
között ő férfiakról és ő van szó, akik rongyokat viselnek
magukon, és nincs ő a fejük felett. Mégis habozás nélkül elfo-
gadják a sorsukat. Góvinda az ő isteni vigasztalójuk, s Góvinda az
ő céljuk.
148
8. FEJEZET
Kérdések és válaszok
Kérdés: Mi a hindu felfogás a ű és mit gondol arról az el-
képzelésró1, hogy az ember ű születik?
Válasz: A hindu azt a kijelentést, miszerint az ember ű
születik, a legnagyobb istenkáromlásnak tartja; hiszen azáltal,
hogy az embert ű teremti, Isten maga lenne a ű
A hindu abban hisz, hogy a teremtés során Isten ténylegesen
Önmaga részét helyezte az emberi lélekbe. A keresztény Biblia
azt tanítja: "Isten megteremtette az embert, saját képmására."
A hindu tehát nem ismeri el a ű mint olyat, hanem azt
mondja, hogy az ember igaz természete az az ő amivel Isten ru-
házta fel. Ha az ember nem nyilvánítja ki igaz természetének tö-
kéletességét, akkor boldogtalan. ő elvezeti ő az embrio-
nális állapotból a férfikorba, a férfikorból az isteniségbe. A ű
elismerése nem más, mint egy kezdetleges álláspont, mely fölény-
be kerül a test alantasabb ösztöneinek ő és uralás ára
irányuló küzdelemben. Amint ezeket az ember ő megmen-
ti ő a benne ő szellem, mely minden halandó és véges fölött
áll. Aki folyamatosan a ű ő beszél és soha nem képes szaba-
dulni a ű gondolatától, az bizonyosan mindig arra is gondol.
Ám ha tökéletlenségeinkre gondolunk, az boldogtalanná tesz
minket. Nagy tanítój ukhoz, Yivékánandához hasonlóan a hin-
duk abban hisznek: "Ha lenne ű az azt jelentené, hogy gyen-
ge vagy s hogy mások is gyengék." A ő hatalmas küzdel-
mében az ember végül felismeri: "Az ember nem a tévhittó1 jut
el az igazsághoz, hanem az igazságtól jut el az igazsághoz, egy ala-
csonyabb ű igazságtól egy magasabb ű igazságig."
149
Kérdés: Milyen a hindu ember hozzáállása a kereszténységhez?
Válasz: A hindu fenntartás nélkül elfogadja Krisztust, de a nyu-
gati kereszténységet elutasítja.
Kérdés: A hindu elfogadja Krisztus ő erejét?
Válasz: A hindu kinyitja a szívét Jézus Krisztus minden taní-
tása ő és azt gyakorlatban, mindennapi életében alkalmazza.
"Virrasszatok és imádkozzatok, mert már közel van az Isten or-
szága!" A virrasztás azt jelenti, hogy minden cselekedetünkben
éberek és tudatosak vagyunk. Az imádkozás a cselekvés. Mert
csak annak, aki miközben virraszt és imádkozik, és úgy cselekszik,
hogy tudatos a cselekedeteire, csak annak számára van közel az
Isten országa, s ő bármikor beléphet oda. Mivel "az Isten országa
ti bennetek van".6 Mahátma Gandhi tette ezt a gondolatot mot-
tójává, és gyakran kijelentette: "Életem alapja az imádságteli
cselekvés." Ha Krisztus tanításait mindennapi életünkben alkal-
mazzuk, megtapasztaljuk saját pozitív cselekedetünk ő
erejének közvetlen hatását.
Kérdés: Egyik ő án Ön azt mondta, hogy a hindu nem
imádkozik, hanem meditál. Nem egészen értem ezt a kijelentést.
Válasz: Én magam is keresztény vagyok, de korábban az imám
egy hosszadalmas siránkozás, egy elégedetlen panaszáradat volt.
Amikor tudattam Istennel, milyen nyomorult vagyok, s ő
tem Ő arról, hogy ű vagyok, alacsonyabb ű és hitvá-
nyabb a féregnél, kérlelni kezdtem Ő ő is megbocsátásért,
majd könyörületért; azután kegyelmet kértem, vigaszt, pénzt és
még sok más dolgot. Képtelen voltam szellememet felemelni an-
nak tudatában, hogy Isten gyermeke vagyok; sokkal inkább meg-
rögzött koldusként láttam magam. "Mindennapi kenyerünket
add meg nekünk ma!" És én, mint keresztény testvéreim, való-
ban élelmet kértem! Sok évvel késó'bb e szavak valódi jelentése
megvilágosodott ő "Az élet kenyerét add meg nekünk
ma! Kiéhezett szívünk hadd részesüljön a Te mennyei mannád-
ban, hogy tagjaink ő s helyesen cselekedjenek!"
Az imának semmi köze ahhoz a magatartáshoz, mely lealacsonyít
bennünket. Helyesen értelmezve az ima ő ad. Az ima annyit
6 Károli Gáspár fordítása.
150
tesz, hogy az Istenhez ő ösvényen ő amíg vé-
gül rátalálunk Istenre. Az ima gyengeségünk feltétel nélküli fel-
adása, hogy ő nyerhessünk; ű feladása, hogy erények-
hez jussunk; illúzióink feladása, hogy elérjük a bölcsességet. Ez a
hindu egyetlen hozzáállása. Isten elérésének másik módja a me-
ditáció. A hindu gyermek azt ismételgeti, amikor felébred: "An-
nak ő meditálok, aki a világegyetemet teremtette. Vi-
lágosítsa Ő meg az én szellememet!" Azzal, hogy gondolatait a
ő tökéletességén rögzíti, a hindu maga is megvalósítja a
tökéletességet. Az elme "rögzítésének" folyamatát meditációként
ismerjük. A meditációnak van egy közvetlen formája is, melynek
során szívünkben velünk született isteni Önvalónkkal azonosít-
juk magunkat. Ez a módszer is a ő megvilágosodáshoz vezet.
Kérdés: A kereszténység közvetítésével a Nyugat számos kul-
turális jótéteményt és civilizációs eredményt hozott Indiának. E nél-
kül a forradalmi változás nélkül India soha nem emelkedett volna
jelenlegi helyzetébe. Nem így van?
Válasz: Indiát, mint nemzetet, egyáltalán nem tette boldogab-
bá a modern tudomány. Mi, indiai ak azt állít juk, hogy az állapot,
melybe "emelkedtünk", sok szinten hanyatlás t jelent, mert em-
berek millióit lelketlenítette el! Amikor az ember géppé válik,
akkor rabszolgasorba jut, s a rabszolga nem ismeri a szabadságot.
Elveszíti mozgékonyságát és szellemi ő erejét. Indiá-
nak nincs szüksége új kultúrára; mindig is megvolt a saját magas
ű kultúrája. Minden kultúra közül az a legmagasabb, mely a
szívet veszi mintaképül, és az istenit nyilvánítja ki.
Kérdés: Miért állítja Ön azt, hogy a valódi jógik, akik a meg-
szabadulásra törekszenek, nem helyeslik a sziddhik, vagyis okkult
eró'k megszerzését? Az okkult eró'k segítséget vagy akadályt jelen-
tenek azok számára, akik a spirituális igazságot kutatják?
Válasz: Tegyük fel, hogy valaki komoly okkult ő bír, úgy-
mint a gondolatolvasás, a tisztánlátás, akár még nagy távolságból
is, esetleg tud vízen járni vagy át tud menni a ű tud repül-
ni, képes láthatatlanná válni és uralni az elemeket, az ő a hót,
a meleget, a szelet és a földet. Tegyük fel, hogy meg tudja gyógyí-
tani a betegeket, és képes feltámasztani a halottakat, hogy aka-
rattal évszázadokkal meg tudja hosszabbítani az életét - valójá-
L51
ban mi hasznát látja mindennek? Attól eltekintve, hogy a hírnév
utáni vágyát kielégíti, egyáltalán semmit nem nyer ő Mind-
az, amit elér, csak pszichikus ő "olimpiája"; ő magát pedig
egy izomkolosszushoz lehetne hasonlítani, aki ő
kal lép fel a cirkuszban, vagy olyasvalakihez, aki az értelmével
ő
Gyerekként találkoztam jógikkal, akik ő az ő szá-
mossal rendelkeztek. Azt hittem, hogy ezek a képességek szüksé-
gesek ahhoz, hogy az ember jógi lehessen. Lelkesen kezdtem hát
néhány haladó hatha-jóga gyakorlatot végezni. Tényleg képes
voltam rá, hogy bizonyos mértékig befolyásoljam a szívem irányí-
tását: olyan gyorsan vagy olyan lassan verjen, ahogy én akarom.
De le tudtam lassítani a pulzusomat is, amíg le nem állt, vagy
egyszerre több percig vissza tudtam tartani a lélegzetemet. Egy
bizonyos koncentrációs gyakorlattal képes voltam kivételesen
magas vagy alacsony ő produkálni. Egy másik
gyakorlat segítségével érzéketlenné váltam a fájdalomra, és álta-
la azt is meg tudtam tenni, hogy a seb vérzését megállítsam. Szá-
mos ilyen tettet vittem véghez, végül azonban mindegyiket fel-
adtam, mivel azt éreztem, hogy csak a testre voltak jótékony
hatással. Elértem egy olyan testi egészséget, mely elég ő volt
ahhoz, hogy minden káros hatást elhárítson. Képzésem ideje
alatt éberen figyeltem magam, s legnagyobb bánatomra azt vet-
tem észre, hogy spirituális változás nem történik. A valódi ember
mélyen aludt bennem, míg a kívülró1látható, a látszólagos ébren
volt. A testi egészség állapota, amit elértem, nem töltött el igazi
megelégedéssel.
Indiában az okkult eró'ket mindenki tiszteli, ám egy "hatodik
érzék" figyelmezteti a spirituális igazságot ő arra, hogy a lé-
nyeges dolgok, a ő valóság - ami nem más, mint Isten - ku-
tatása közben ezek az ő akadályok az úton.
Élt egyszer egy ember, aki nagyon büszke volt hatalmas ő
re. Amikor Isten látta a kevélységét, egy szegény bráhmana alak-
ját öltötte magára és felkereste, hogy megleckéztesse. Ekképpen
szólította meg:
- Uram, annyit hallottam már az ő ő Melyek azok, ha
megkérdezhetném ?
- Egyetlen szóval meg tudok ölni egy elefántot.
- Valóban? - kérdezte a bráhmana. - Hogyan csinálod?
152
Éppen akkor egy elefánt közeledett feléjük. Az öntelt férfi ész-
revette, és kimondta a szót:
- Meghalsz!
A hatalmas állat abban a pillanatban holtan esett össze.
- És most mi lesz ezzel a szegény állattal? - kérdezte a bráh-
mana gondterhelten.
- Nézd csak! - szólt a másik, sikerétó1 felbuzdulva. Egy kis ho-
mokot szórt az elefántra, és elkiáltotta magát:
- Felkelsz!
Parancsszavára az óriási test megrázta magát, felkelt, és tova-
ballagott. A férfi ő mosollyal fordult döbbent csodá-
lójához.
- És most? Megölted és felélesztetted az elefántot. Mit értél el
ezzel?
Szavai végeztével a bráhmana ű Ezek a szavak azonban
észhez térítették a férfit, aki feladta az ő hajszolását, melyek
büszkévé és ő tették.
Szvámi Vivékánanda óva intette tanítványait minden miszti-
kussal és okkulttal szemben, melyeket a szellemi ő
akadályainak tartott. Azt mondta: "A spiritualitásnak semmi kö-
ze az okkult eró'k mutogatásához. Ha közelebbró1 megnézzük, azt
látjuk, hogy aki nekik szenteli magát, az szenvedélyeinek rabszol-
gája és rendkívül ő ember. A spiritualitás ő teszi szá-
munkra, hogy a valódi ő érjük el: a jellem erejét. A jellem azt
jelenti, hogy ő aratunk a szenvedélyek felett, s gyökeres-
tül irt juk ki a vágyakat. Az okkult káprázatok hajszolása teljes
ő az önzés leginkább összetett formája, mely a szel-
lem elkorcsosulásához vezet. Értelmetlenség, mely megrontja a
nemzetet. Amire most szükségünk van, az ő egészséges, józan
ész, a közösségi eszményekre való fogékonyság, továbbá egy
olyan filozófia és vallás, mely igaz emberekké tesz bennünket."
A hatha-jóga kezdeti szakaszai mindazonáltal figyelemre mél-
tóak. Az ű ő és testhelyzeteknek már
önmagukban ő hatásuk van a szervezetre. India számos
iskolájában napi fél órát végezne k jógagyakorlatokat a szabad-
ban. Ezek regeneráló hatása képessé teszi a diákokat arra, hogy
jobban összpontosítsanak. Az elme fogékonysága gyorsan ő
a nyughatatlanság viszont ű Az ászanák a szellemre hat-
nak. Nagyon kis ő az elme ő ő
153
ő ellenálló képességünk pedig ő teszi, hogy elhatá-
rozásra jussunk, s emellett más pozitív tulajdonságaink is kifej-
ő
Kérdés: A gyakorlatok nem túl bonyolultak és túl nehezek egy
átlagos európai számára?
Válasz: Éppen ő A gyakorlatokat, melyeket meste-
ő Móhan ő tanultam, gyermekek és ő egy-
aránt végezhetik.
A teljes jógalégzés rendszerében a ő mindhárom részét - a fel-
ő a ő és az alsó területet - helyesen használjuk. Ez az
egész szervezetre nagyon jótékonyan hat. A ő alsó részének
használata biztosítja azt, hogy minden hasi szerv és az alsó végta-
gok, egészen a lábujjakig, ő vérellátásban részesüljenek.
A ő ő helyes használata ő teszi a szív, a ge-
rincoszlop és az idegek szabályozását. A teljes jógalégzés rendsze-
rének tudatos gyakorlása, ha naponta végzik, ő megszokás-
sá válik. A növendék ekkor magától ily módon lélegzik. Még ha
jóga-ászanákat nem is végzünk, csak naponta egyetlen helyes
testtartást és helyes légzés t, az egész szervezetben megszilárdul a
rend. Ha a testet egyenesen tartjuk, az elme képtelen lesz "gör-
be utakon járni". Az egyenes magatartás ő az elmében
is ő lesz. Viszont egyenes tartás sem lehetséges egyenes
szellem nélkül. Mindegyik kihat a másikra.
Indiában létezik egy olyan vándorló fakírokból álló szekta,
amelynek tagjai a szigorúan aszketikus élet révén keresik a spiri-
tuális ő Formailag ebben különböznek az önsanyar-
gató szektába tartozó ő akik a legszigorúbb vezeklé-
sekkel fojtják el a testet, hogy ezáltal égi érdemekhez jussanak.
Az ő szekta tagjai elérik a fizikai tökéletességet, a tisztaságot
és az erkölcsösséget. Ő mindennapi ő úgy jutnak
hozzá, hogy néhány jóga-ászanát mutatnak be a járókeló1mek.
Szándékuk nem az, hogy természetfeletti eró'ket fejlesszenek ki,
mint a hatha-jógik. Mesterem mindenféle fakírt mutatott ne-
kem. Néhányuk sarlatán volt, míg a többiek ű csavargÓk.
Felfedeztem, hogy a hatha-jógát gyakorló fakírok teste magán
viselte a kifinomult, éteri testalkat nyilvánvaló jeleit. Még az
ű ászanák is gyökeres változást idéznek ő a szervezetben.
Minden gyakorlatnál szunnyadó ő szabadulnak fel, s ezek át-
154
alakít ják mind a fizikai, mind a mentális alkatot. A felszabadult
eró'k hirtelen beáramlanak, s szinte azonnal megnyilvánulnak.
Mint ahogy egy ihletett szónok is azonnali mentális átalakuláson
megy keresztül, ami felragyogó arcán látható, úgy a legegysze-
ű ászanák is ő kifelé fejtik ki hatásukat. "Néhány
pránájáma és ászana rendszeres gyakorlása - még olyan rövid ő
alatt is, mint három hónap - bizonyosan ő változásokat idéz
ő a növendékben" - tanította mesterünk.
Kérdés: A jóga tudománya nincs nagyobb összhangban a Ke-
lettel, mint a Nyugattal? Úgy értem, hogy nem illik-e jobban a
keleti emberek mentalitásához, akik kevésbé aktívak, mint a nyu-
gatiak?
Válasz: Értem, mire gondol. Amikor úgy véli, hogy az indiai
egy passzív nép, Önnek teljesen igaza van, de csak egy szempont-
ból. Tényleg irtóznak minden olyan felszínes ő
aminek nincs gyakorlati eredménye. Miután úgy töltjük az éle-
tünket, hogy ide-oda rohanunk, erre indulunk, azután meg arra,
végül rájövünk, hogy minden ő ellenére alig egy
araszra jutottunk onnan, ahonnan elindultunk. Ez az oka annak,
hogy az indiai ösztönösen elengedi a nem lényeges dolgokat, s csak
azt ragadja meg, ami lényeges. Feladja a ű örömök
hajszolását, s bár az még sok újraszületéssel jár, elindul célja, a meg-
elégedettség felé. Miközben buzgón kutatja a lényegest, aktívabb,
mint a világ bármelyik más nemzete, mivel az indiainak van egy
eszményképe: minden figyelme arra a feladatra irányul, hogy eb-
ben az életben elérje a tökéletességet. A legtöbb embernek nincs
igazi életcélja; az élvezetek hajszolása csak a ő való
menekülés. Az indiai nép atyjai - a múlt risijei és jógijai - látták
gyermekeik igényét, s megadták nekik a helyes útmutatást és
szellemi tanítást minden ő Ezeket a tanításokat alkalmazni
lehet az ember hétköznapjaiban, vallási ő függetlenül. Az
eszközök tökéletesítése ő teszi az út végét. Más szóval:
amikor a test egészséget és ő sugároz, a szellem minden tekin-
tetben megnyilvánít ja igaz természetét. Az ember céljának egye-
dülálló megfogalmazását Szvámi Vivékánanda szavaiban találjuk:
"A ű az emberben már ő tökéletesség megnyilvá-
nulása. A vallás az emberben már ő isteniség megnyilvá-
nulása."
155
Kérdés: Mit jelent a jóga szó?
Válasz: A jóga egyesülést jelent; az ember egyesülését Isten-
nel, az emberi ego egybeolvadását az istenivel. Míg minden em-
beri lélek ugyanazon célért küzd - az isteni Önvalóval való egye-
sülésért, melyet ösztönösen ő tesz magasabb ű
természetének tökéletes cselekedetek általi kifejezésével -, a jó-
ganövendék úgy igyekszik, hogy közben teljesen tudatában van
a céljának. A ő célja pedig nem kevesebb, mint a tökéletes-
ség kifejezése. Ő kijelenti: "A legmagasabb ű kell kinyilvá-
nítanom. Nem elégedhetek meg kevesebbel."
Az átlagemberben a személyes ego ural minden cselekedetet.
A magasabban fejlett egyénben a személyes ego, ahogy az ember
természetében megtestesül, többé-kevésbé alárendelt és a min-
dennapi kötelezettségek elvégzését szolgálja. A jógi teste alá van
rendelve a jóginak, s nincs többé hatalma felette. Ő az úr, az ego
pedig a szolgáló. A jógi ő egymással harcban álló érzékeit,
és akarata alá rendeli ó1cet: Az ember csak ezen a síkon képes ki-
fejezésre juttatni a tökéletességet, bármilyen feladaton is mun-
kálkodjék.
Látható, hogy teljesen lényegtelen, mi az ember dolga ebben
az életben, milyen vallást gyakorol vagy milyen nemzet tagja,
mert a jóga magát az embert neveli. A jóga az önfejlesztés tudo-
mánya, a gyorsabb ő egyetlen útja.
Kérdés: India milyen módon éli meg a megújhodást?
Válasz: India múltja, kultúráj ának ő virágzása gyak-
ran megismételte önmagát, amit mindig hanyatlás és elkorcsosu-
lás követett, s ezt természetesen a nemzet ő felé irányuló
lépés váltja fel. Ugyanilyen módon a hullám alámerül, ő
még nagyobb magasságokba törhet, s magával húzhatja a körülöt-
te ő hullámokat is. A Buddha ő ő a hanyatlás ő
szaka volt. Az ő megjelenése az ő évszázadok ő
ű és kulturális korszakát indította el Indiában, Kínában
és a szomszédos országokban egyaránt. Milyen igaz, hogy egyet-
len ember felemelkedésével a világ egésze felemelkedik! A ké-
só'bbiekben, a hanyatlás ő amikor az indiai nép a tör-
ténelem folyamán a legmélyebbre süllyedt, amikor már úgy ű
hogy beteljesítette földi feladatát, és készen áll az ű ami-
kor a korosodás jelei megmutatkoztak minden tagján, és az ő
156
kezdte elhagyni, akkor jött el az ő az, akinek isteni érintése
még egyszer életre keltette Bhárata testében a halhatatlan léleg-
zetet. Az isteni tanító, Srí Rámakrisna és égi küldöttei úgy egy
évszázaddal ő leszálltak a földre
7
, s elhoztak az emberiség-
nek egy üzenetet. Rámakrisna magasztos élete egyedülálló ösz-
szegzése volt a föld minden vallási hitének. ő volt
mindannak, ami szent a hindunak, a kereszténynek, a buddhis-
tának, a muzulmánnak, a zsidónak és minden más felekezetnek,
mivel saját életében jézus útját követte, hogy elérje Isten országát,
Mohamed útját követte, hogy elérje Allah királyságát, a Buddha
útját követte, hogy elérje a Nirvánát, és a hinduk útját követte,
hogy elérje Brahmát. Azért tette mindezt, hogy bebizonyítsa:
bármilyen utat követ is az ember Isten keresésekor, mindig
ugyanoda jut el; minden vallás ő út, s csak azért különbözik,
hogy az egyéni és nemzeti követelményeknek megfeleljen, ám
olyan síkra vezet, ahol az ember elég nemes ű válik ahhoz,
hogy hiedeImeinek ű határait kiterjessze s elfogadja embertár-
sai hitét. Az ember történelme során sehol nem találunk még egy
olyan prófétát, aki ilyen egyetemes küldetést teljesített volna.
Igaz, az emberiség sem volt még ilyen szorongató szükségben. Az
üzenet és a hírnök az egész világ miatt jött el. Az ő üzenete
ugyanúgy szólt az egyénnek, mint az egész emberi fajnak. Mind-
addig minden nagy tanító válaszként érkezett népének sajátos
igényeire. Az Ószövetség prófétái j ehova parancsolatait hozták el
a zsidóknak. Azok nem az egyiptomiak, az asszírok, a babiloniak,
a hinduk vagy a kínaiak számára érkeztek. jézus egyrészt az Ószö-
vetség próféciáinak beteljesüléseként, másrészt az egész emberi-
ségnek szánt üzenettel jött el hozzánk. Mohamed ihletett tanítá-
sait saját népének ajánlotta az arab világban. Az idó1c hajnalán a
fáraók voltak a tudás ő s az ő bölcsességükön keresz-
tül került Egyiptom hatalomra. Az utóbbi pár ezer évben Indiá-
nak is megvoltak az isteni inkarnációi, akik a szükség idején jöt-
tek el az emberekhez. Sankarácsárja káprázatos intelligenciája és
bámulatos ő képessége lecsendesítette az egy-
mással harcban álló szekták és tudósok ellentétes véleményeit.
ő értelme segítségével felülkerekedett minden el-
lenfelén, és bölcsessége által ő ő arról , hogy a meg-
7 Rámakrisna Paramahansza 1836-ban született, és 1886-ban hunyt el. (A ford.)
157
különböztetés útja a helyes megoldás azokra a problémáikra, me-
lyek a kétség eluralkodott ő erednek. A vitában álló
felek között így megszilárdította az egységet és a békét.
India történelmének azon a pontján, ahol Isten ösvényét be-
ő a hiúság és a ő tudományosság dudvája, amikor a szív
puszta sivataggá vált, Isten elküldte közénk kertészét: Csaitan-
ját. Dalai milliók kiszáradt lelkét frissítették fel, akik attól kezd-
ve gondozni kezdték szívüket, hogy az az odaadás gyümölcsét te-
remhesse. Élete évszázadokra kimozdította Bengált fásultságából.
Amikor végül a hanyatlás idején az emberi szív elvesztette
súlypontját, és a pusztulás princípiuma ő az ember fej-
ő törekvéseibe, amikor a zavarodottság pillanatában az ember
gonosz tervet forralt és ű erejét, hogy megsemmisít-
se saját építményét, hirtelen ű egy üstökös, hogy megvál-
toztassa az emberiség sorsát - ő volt Srí Rámakrisna.
Személye ő ű fontossággal bírt az emberi faj számára a
XX. század második felében. Srí Rámakrisna és hathatós ő
váltak az emberiség kijelölt ő egy magasabb síkra és egy
új korba ő úton. Halljuk hát ő tanítványának és
szószólójának, Vivékánandának
8
parancsszavait:
"Én utászokat és bányászokat akarok vallási hadseregembe!
Tehát, fiúk, fogjatok neki izmaitok edzésének! Az aszkéták szá-
mára helyénvaló az önsanyargatás, ám a munkásoknak jól felépí-
tett test, acélos izomzat és kötélidegzet szükségeltetik."
Igen, dolgozókra van szükség napj aink feladataihoz! A ő
dés során minden ő jól betölti a helyét. Ez a csata a jó és a
rossz, az élet és a halál, a múlt és a ő ember és Isten között
zajlik. S mint ahogy a sötétség áradata fenyegette az emberiséget,
a spirituális ő ellenállhatatlan folyama hirtelen feltört, és min-
dertt elsöpört maga ő Ez az oka annak, hogy úgy látjuk, a val-
lás ):na egy új kifejezési formát teremt. Ez a forma pedig: az ő
Napjaink ű állapota ellen csak egy orvosság létezik: ő a
gyengeség helyett, bátorság a gyávaság helyett, igazság a hamis-
ság helyett, valóság a valótlanság helyett, fény a sötétség helyett
és élet a halál helyett. A jelenlegi helyzetben nem köthetünk
8 Szvámi Vivékánanda 1863-ban született, és 1902-ben hunyt el. Az általa
alapított Rámakrisna Misszi6 és Rámakrisna Rend mind a mai napig oroszlán-
részt vállal abban a munkában, melyet India elnyomott és ő csapások-
t61 slijtott rétegeinek anyagi és szellemi felemelkedéséért végeznek. (A ford.)
158
több kompromisszumot. A vallásnak valósággá kell válnia, ami
minden egyes embernek szomját olthat ja. Vivékánanda ezért mér
könyörtelenül halálos csapást a múltra, amikor kijelenti:
"Vallásom lényege az ő Az a vallás, amely nem tölti el ő
vel a szíveket, számomra nem vallás, legyen az akár a Gítá, akár
az upanisadok, akár a Bhágavatam. Az ő vallás, és semmi sem
hatalmasabb az ő
Kérdés: A ő jógák közül melyik érdekli Önt a leginkább?
Válasz: Minden jógarendszer, kezdve a testi jógával, melyen
néhány pránájámát és ászanát értek (az ő uralása ő
korlatok és bizonyos testhelyzetek által, melyek segítségével a tes-
tet uralni tudjuk). Sokkal könnyebb uralni a hatalmas természeti
eró'ket egy egészséges testben, mint egy gyengé ben, mely nyitott
minden ő befolyásra. A legfontosabb jógarendszerek, a hatha-,
a karma-, a bhakti-, a rádzsa- és a dnyána-jóga mind különösen
érdekelnek.
A hatha-jóga tudománya kezdi felkelteni a modern orvostu-
domány ő A hatha-jóga bebizonyítja, hogy az ember
uralni képes teljes fizikai szervezetét, egészen a legeslegkisebb
porcikájáig. Az agy, a ő és az idegek - együttvéve az
"idegrendszer" - tökéletesen a hatha-jógik ő alatt áll-
nak, mint ahogy az idegek és a szervek vegetatív ű is.
Szemtanúja voltam hatha-jógik néhány ő tettének, me-
lyek ezt a tényt igazolják. Egyikük híres orvosok jelenlétében, tu-
dományos vizsgálatok céljából mutatta be tudását. Három üveg
állt egy kis asztalon, bennük kénsav, salétromsav és karbolsav.
Hogy a savak hatását bemutassák, ő egy orvos elvégzett né-
hány kísérletet. Majd a jógi fogta az ő üveget, néhány cseppet
a jobb tenyerére öntött és lenyalta. Ugyanezt tette a másik két
méreggel is. Az ő tíz percben ő sorozatot muta-
tott be dhautíkból, uddíjánából és naulikból (tisztító gyakorla-
tokból) ; ezt ő roppant nagy összpontosítással a savakat
kiválasztotta a vizeletébe. Orvosi vizsgálat igazolta, hogy a savak
tényleg benne voltak a kiürített vizeletben.
Mesterem a következó'képpen magyarázta az esetet: a jógi tu-
datos szabályozással felfüggesztette a test kiválasztó funkcióit, ez-
által utat adva a veszélyes anyagnak, hogy átmenjen a szerveze-
tén, s ezzel ű a folyamatot rövid ő ű
159
Az ilyen kísérletezések nagyon veszélyesek és sok éves gyakorlást
igényelnek. ő az ehhez hasonló szokatlan követelménye-
ket kielégíthetné, a testnek magas fejlettségi fokot kell elérnie.
ő mutatványa a légzés visszafojtása volt, összekötve
a szív megállításával- teljes öt percig. Ez alatt az ő alatt nem volt
tapintható pulzusa. Sztetoszkópos vizsgálat igazolta, hogy mind-
ez nem trükk. A ő nem mutatott ki vérnyomást.
A ő színtelenné vált, mintha minden vér a test belsejében ű
volna össze. A jógi szeme csukva volt, s egy részben transzálla-
potban ő Pontosan öt perc elteltével öntudata visszatért.
Ezt ő késsel számos vágást ejtettek a jobb oldali delta-
izmán, s bár a sebész mindezt úgy végezte, hogy nem alkalmazott
fájdalomcsillapítást, a jógi nem érzett fájdalmat és a ő nem
ömlött a vér. Ami ezek után következett, az orvosi szempontból
még érdekesebb volt. A sebek, melyek ő mélyek
voltak, kevesebb, mint öt percen belül beheged tek és így meg-
gyógyultak. Látható volt, hogy a jógi mindezt ő koncent-
rációval vitte véghez. A gyógyulás folyamán ő
felszaladt 40 oC-ra. "Ezt a lázat a jógi két okból idézte ő Az el-
ő az, hogy elpusztítsa a baktériumokat és a ő anyago-
kat, a második pedig az, hogy ő tegye a sebek gyors gyó-
gyulását" - magyarázta ő mesterem.
Én magam nem tartom túl sokra a magas fokú hatha-jógát,
ami a hosszú élettartam és az okkult eró1< elérésére irányu\.- Mi-
vel ezek a dolgok nem céljai az emberi létezésnek, hiszen az nem
más, mint egyedül az isteni öntudatosság elérése.
Kérdés: Valóban igaz az, hogya hatha-jógik addig élnek, amíg
akarnak, mondjuk, három-négyszáz évig?
'--plasz: Miért is ne? Ha egy banyán-fa [indiai fügefa] ezer évig
is élhet, ha egy ő több mint háromszáz évig, míg egy elefánt
több mint száz évig elélhet, akkor egy ember, aki rendelkezik a
szükséges ő biztosan képes lesz olyan kort elérni, ami-
lyet csak akar. Ha az ő adott, minden célt el lehet érni.
Dél-Indiában, Kodaikkánal környékén láttam egy hatha-jógit,
ő azt mondták, hogy több mint háromszáz éves. A dzsungel
peremén ő falu - ahol a jógi élt - számos nemzedéke ismerte ő
mint ahogy más mestereket is . Az ilyen ű emberek
azonban több okból is kitérnek a közönséges halandók útjábó\.
160
A hatha-jógi teste teljesen átlényegült, oly mértékben átszel-
lemült és finom ű hogy bármilyen emberi kapcsolat túl
ő a számára. A táplálék, amit az ilyen jógik magukhoz
vesznek, ritka ő és ő áll, s ezt is csak kis meny-
nyiségben fogyaszt ják. A szokásos étel túl durva és nehéz nekik.
Vérük kémiai összetétele teljesen különbözik a közönséges em-
ő bármilyen fejlett szinten is álljanak. Mesterem, aki
maga is hatha-jógi volt, arra buzdított bennünket, hogy csak egy
bizonyos számú pránájámát és ászanát végezzünk. Elmondta,
hogy ő soha nem próbálta meghosszabbítani az életét, s okkult
ő sem használt. Testét csak azért fejlesztette a tökéletesség
egy magas szintjére, hogy az segítségére legyen abbéli szándéká-
ban, hogy a szellemi megvilágosodást elérje.
Kérdés: Rendelkezett az Ön mestere okkult eró1<kel?
Válasz: Igen, de soha nem fitogtatta ezt a tudását. Csak na-
gyon ritka alkalmakkal, amikor feltétlenül szükséges volt, kizáró-
lag akkor voltunk természetfeletti mutatványainak szemtanúi.
Az egyik fiú hirtelen megbetegedett, és magas láza lett. Meste-
rünk ekkor jobb kezét a homlokára tette, és révületbe esett. Pár
perccel késóbb a láz lecsillapodott. Kiderült, hogy a fiú egy na-
gyon ő légzésfajtát végzett, mely felhevítette az agyát, és
az összeomlásához vezetett. Amikor jobban lett, mesterünk szi-
gorúan megfeddte, mert nem volt ő s olyan gyakor-
latokat végzett, melyekre nem kapott utasítást.
Kérdés: Milyen ű a hatha-jógik okkult ő
Válasz: A hatha-jógik urai a négy elemnek: a ű a víz-
nek, a földnek és a ő Egy rendkívül nehéz képzés során,
mely gyakran több mint harminc évig is eltart, tökéletes uralom-
ra tesznek szert a lélegzetük vagy a prána felett, mely az életet a
testbe juttatja. Ha már egyszer uralják ezt az életadó elemet, ak-
kor képesek bármit elérni, amit akarnak. A prána az az ő mely
fenntartja az életet az egész világegyetemben. Ahol hiányzik a
prána, ott az alma megrohad, a ű kiszárad, a fa elkorhad, a test
megha\. A prána révén nyilvánul meg az élet minden dologban.
A prána uralásával a jógi képessé válik úgy irányítani annak
megnyilvánulásait, ahogy csak akarja. A prána benne van a ű
ben, a vízben, a ő és a földben. A prána - melynek
161
összetett állapotai a négy elem - saját testében való uralásán ke-
resztül a jógi uralni tudja a testén kívül álló természetet is. Nem
csupán arra képes, hogy testét egy egész álló napig kitegye a leg-
ű napnak mindenfajta védelem nélkül, de még a ű is át
tud menni, vagy izzó parazsat is képes a kezében tartani. Láttam
olyan aszkétákat, akik ezt bármilyen fajta jóga segítsége nélkül
tették meg. A hatha-jógik a hóban is képesek hihetetlen hosszú
ideig ő anélkül, hogy megfagynának. Nem szokatlan, hogy a
Himalájában 6000 méternél vagy még annál is magasabban
olyan jógikkal találkozunk, akik - dacolva az ő viszontagsá-
gaival- egész nap meztelenül vannak a hóban. Többnyire vallásos
remeték ő akik önsanyargató gyakorlataikat végzik, általában
azzal a céllal, hogy isteni érdemekhez jussanak. Egy hatha-jógi
számára ezek a mutatványok nem igényelnek különleges ő
szítést. A víz elemének uralása ő teszi számára, hogy a ví-
zen járjon anélkül, hogy elsüllyedne; a ő elemének uralása
pedig képessé teszi a repülésre. Hadd ismételjem el: nagyon ne-
héz dolog ezekkel a ű emberekkel találkozni, és az
ilyen tetteket soha nem közönséges emberek ő végzik, akik-
nek a kisugárzása túl ő és túl negatív hatású lenne. Az
ő hatha-jóga szövegek kifejtik, hogy ezeket a mutatványokat
bizonyos ászanák gyakorlása által lehet véghezvinni, amelyek
azonban nagyon veszélyesek, mert a lélegzet kiszökése a ő
szélütéshez vagy azonnali halálhoz vezethet.
Alexandra David-Neel az egyik könyvében ír a lung gom pák-
ról, a tibeti aszkétákról, akik képesek a levegó'ben repülni. Ő ma-
ga is szemtanúja volt annak, ahogy egyikük felemelkedett a föld-
ő pár méterrel odébb leereszkedett, majd újra a levegó'be
mint egy rugó, és ez alkalommal jóval távolabb ért föl-
det. Ezzel a módszerrel az egymást ő szökkenésekkel hihe-
tetlenül nagy távolságot tett meg. Veszélyes sziklákat és csúcso-
kat ugrott át, s még csak valamilyen ösvényt sem követett. Bár
gyorsabban haladt a leggyorsabb futónál is, teste és ruganyosan
ő mozdulatai egy lassan mozgó tárgy benyomását keltet-
ték. Azokra a magányos csúcsokra nagyon ritkán ő uta-
zók, de ha egy tibeti meglát egy ilyen aszkétát, azonnal elfordul,
mert nem meri a lung gom pa ő megzavarni, aki
transzállapotban közlekedik. Az ilyen transzállapot megszakadá-
sa hirtelen halált is okozhat, a megszakítás által ő ő
162
sokk következtében. Amikor az utazó eljut úti céljához, súlyokat
köt a lábaira, amíg öntudata vissza nem tér a hétköznapi állapot-
ba, s így a teste, mely átmenetileg súlytalanná vált, már nem
emelkedik el tovább a ő Az ilyen ember arca, mély össz-
pontosításba merülve, az elemek feletti ő leírhatatlanul
fennkölt kifejezését hordozza magán.
A hatha-jógik képesek arra, hogy anyagtalanná váljanak, majd
kilométerekkel odébb újra anyagi formát öltsenek. Ez az egyik
leghatásosabb teljesítményük. Hatalmuk van az ő felett,
irányítani tudják az ő a vihart, a meleget vagy a hideget. Ez a
képesség a tibeti lámák között sem ismeretlen. Képesek fényt
árasztani a ő hogy megvilágítsák az útjukat, amikor sö-
tét erdó1cön haladnak át.
Srí Rámakrisna, a nagy szent, egyszer éppen lakóhelyére, Dak-
sinésvarba tartott. Útja egy ű ű bozótoson vezetett át, s mivel a
hold sem világított az égen, mindent sötétség borított. Ilyen kö-
rülmények között nagyon nehezen jutott ő Vele volt egy
hatha-jógi, aki észrevette ezt, és így szólt: "Várj, testvérem, segí-
tek neked." Felemelte karj ait, s fényt bocsátott ki a hónalj ából.
Ez az egész környéket bevilágította, és Srí Rámakrisna minden
nehézség nélkül tovább tudott menni. A szent kérésére a jógi ké-
só'bb feladta az okkult ő utáni vágyát, és gondolatait teljes
egészében Istenre összpontosította.
Semmi rendkívüli nincs abban, ha egy hatha-jógi barlangja
körül mindenféle állat ű Nemcsak szarvasok és ő
jönnek el hozzá és akár még le is telepednek, hogy a jógi mellett
éljenek, hanem tigrisek és elefántok is tiszteletüket teszik. Egy
olyan lény közelségében, aki nem fél semmitó1 és nem árt senki-
nek, a félelem és a ű minden impulzusa ű
Az élve eltemettetés mutatványa egyike a ritkán látottaknak,
ám Madrász városa egyszer szemtanúja volt annak, hogyan te-
mettek el egy jógit három hétre. A jógi ő mély transzba
esett, légzés e egyre jobban lelassult, amíg teljesen le nem állt.
Szíve sem vert többé. A testet ezek után bekenték egyfajta ol-
vasztott viasszal, s miután minden testnyílást lezártak, nehogy a
bogarak bemásszanak rajtuk, vékony lenvászonba csavarták. A test
katalepsziás állapotba került, merev és élettelen volt. Befektet-
ték egy ű ládába, melynek belsejét cinkkel vonták be.
A ládát légmentesen lezárták, és körülbelül két méter mélyre
163
eresztették le a földbe. A "sírt" ekkor homokkal töltötték fel.
A jógi ű tanítványai éjjel-nappal ott ültek eltemetett mes-
terük mellett, miközben vallásos énekeket énekelte k és szent szó-
tagokat ismételgettek. Az emberek tömegesen érkeztek a szent
embernek szánt kis áldozati ajándékokkal, virágokkal és gyümöl-
csökkel. A huszonegyedik napon a ládát néz6k ezreinek a jelen-
létében kiásták, s tetejét leemelték. A testet addig nem érin-
tették, amíg a tanítványok mesterük ajkáról meg nem hallották
az ÓM szent szótagját. Ez volt az els6 jele annak, hogy az élet
visszatér belé. A testet ekkor alaposan átmasszírozták, legf6kép-
pen a fejtet6nél. A jógi lassan kinyitotta a szemét, és hosszasan
körbe tekintett a körülötte ű több ezer emberen. Azóta
néhány jámbor ember ű állított neki. Fiatal fiúként gyak-
ran elmentem oda. Nagyon sajnáltam, hogy tanulmányaim miatt
nem lehettem jelen ezen az egyedülálló eseményen. A városban
még hónapokig mindenki csak erró1 beszélt.
Kérdés: A jóga azt tanítja, hogy az ember lényegében isteni
ű A világról alkotott tapasztalatom ennek az ellenke-
z6jét látszik igazolni, mivel gyakran kellett megküzdenem az em-
ber gonosz, mondhatnám sátáni természetével. Vajon a jóga nem
csak a béke, az etika és az erkölcs doktrínája, mely megpróbál egy
kis fényt hozni modern világunk sötétségébe? Elismerem, hogy a
néz6pontom, miszerint az ember természetébó1 adódóan hit-
vány, szubjektív néz6pont. A számos ellentét, mellyel szembe
kellett néznem életem során, megfosztott attól az eröt61, hogy
higgyek abban, az ember alapvet6 természetében bármi isteni is
lenne. Hadd egy példával erre. Mivel nem dohányzom,
gyakran kértem a kollégáimat a hivatalban, hogy tanúsítsanak
egy kicsit több megértést, mert az egészségemre komoly veszélyt
jelent, hogy a nikotinnal teli fojtóleveg6t kell belélegeznem. Sza-
vaim azonban süket fülekre találtak, s6t még nyápicnak is csúfol-
tak, s érthet6en a tudtomra adták, hogy keressek másik munkát,
ha a dohányzást visszataszítónak találom. Ezzel vérig sértettek, és
ha ötgyermekes apaként nem lenne rajtam ilyen súlyos felel6s-
ség, már régen ott hagytam volna öket. Mit tenne Ön a helyem-
ben, tehetetlen kis hivatalnokként, aki túl jelentéktelen ahhoz,
hogy odafigyeljenek rá?
164
Válasz: El6ször is bármikor, amikor valaki lealacsonyítj a ön-
magát és megfeledkezik emberi méltóságáról, megpróbálom fel-
ébreszteni önként vállalt hipnózisából. A gyenge magatartást
megvetik az er6sek, akik ösztönösen elnyomják a gyengéket.
Hogy miért? Mert az er6s ember ki nem állhatja a gyengeség
megnyilvánulását, mely számára visszataszító és rémít6, mint
ahogy egy tiszta ember is viszolyog a piszoktól. Amikor a gyen-
ge embert ily módon emlékeztetik alacsonyabb ű helyzeté-
re, ráébred gyengeségére és elhatározza, hogy felülkerekedik
rajta. Ezt a döntést gyakran évekig tartó küzdelem és fájdalmas
élmények el6zik meg. Ne feledje, hogy egy embert csak akkor
lehet elnyomni, ha 6 maga megengedi ezt. Ha Ön már sokat
szenvedett életében, az vajon nem a függetlenség és az önbe-
csülés kétségtelen hiányának tudható be? Ki mondta azt Ön-
nek, hogy gyenge, er6t1en, jelentéktelen kis hivatalnok? Ön-
maga táplálja ezt a gondolatot, ebb61 következ6en pedig nem
csoda, hogy önhipnózisának áldozatává vált. Fel kell hagynia
azzal, hogy úgynevezett feljebbvalói lábai el6tt lapuljon, akik
továbbra is lábtörl6nek fogják használni, amíg szembe nem néz
velük. Ki tartja Önt vissza attól, hogy az legyen, aki szeretne?
A gondolatmenetét változtassa meg, az er6 felé a gyengeség he-
lyett, a bátorság felé a gyávaság helyett, a rettenthetetlenség fe-
lé a félelem helyett! Tisztelje önmagát, s mutassa ki erejét és
szellemiségét! Egyedül ezzel vonhatja magára az Ön körül lé-
v6k figyeImét. Elvégre csak azt látják, amit Ön megmutat ne-
kik. Legyen bátor, és ne fecsérelje el napjait arra, hogy negatív
természetén és azokon a dolgokon kesereg, amelyeket a múlt-
ban elmulasztott. Az id6k szava az, hogy lépnünk kell, er6teljes
cselekedeteket kell végrehajtanunk. Csak aki helyesen cselek-
szik, az tud napj aink felgyorsult fejl6désével lépést tartani. Az
Ön legnagyobb tette az legyen, hogy ű er6it, és az er6,
a bátorság és a rettenthetetlenség megtestesülésévé válik. Meg
fogja látni, hogy a siker elkerülhetetlen lesz. Az elhatározás
minden tettek közül a leghatalmasabb. Ha már elhatározásra
jutott, attól ne térjen el egy jottányit sem. A célra összpontosí-
tott akarat megvilágítja a közvetlen felismerés útját, bármilyen
tulajdonságra irányuljon is. Ha szemléletmódja mindig pozitív
és ű minden ajtó feltárul Ön el6tt, és az élet magasabb
szintjére fog kerülni. Ám az ajtók mindig be fognak csapódni az
165
önpusztító lelkek orra ő akik örökösen mélabúsak, gáncsos-
kodók, pesszimisták és negatívak. Talán ő telik, amíg eléri
a pozitív tulajdonságokat, de az emberi méltóság tiszteletet kel-
ő építményét fel kell építenie. Mint ahogy egy meleg kabát is
megvéd a ő téli ő ugyanúgy fel kell szerelkez-
nie környezetének befolyásai ellen. ű és nyugodt jellemmel
és összeszedett elmével kell felvértezni magunkat ebben a vi-
lágban.
Sajnálatosan igaz, hogya társadalom manapság rengeteg
mindent szentesít és számos egészségtelen dolgot elfogadottnak
és ű ítél. Az embernek ilyen szerencsétlen körülmé-
nyek között kell továbbhaladnia az útján. Az ő és az egész-
ségesek életben maradnak, a gyengék elbuknak. De ahol eny-
nyire általánosan elterjedt a gyengeség, kik lesznek az emberek
ő Az orvosoknak kell magukra vállalniuk azt a súlyos fe-
ő hogy figyelmeztetik az embereket a nikotin és az al-
kohol könyörtelen veszélyeire. Elkerülhetetlen egy nemzeti és
nemzetközi összeomlás ott, ahol az emberek annyira elfeledkez-
nek magukról, hogy minden ellenállás nélkül átengedik magu-
kat a ő és elkorcsosító szokásoknak pusztán azért, hogy
idegeiket lenyugtassák. Manapság még a magukra valamit adó
férfiaktól és ő ő is azt lehet hallani, hogy bevallják, nem
tudnak a dohányzásról leszokni. Azt mondják, ez ű
meghaladja az erejüket, s a dohányzás különben is egyike az
élet örömeinek. Hajlandóak elismerni, hogy nincs önuralmuk.
Hogy lehet az, hogy ennyire gyengék lettek, és olyan csökönyö-
sek, mint a gyerekek?
A modern ember túlfeszített idegeit soha nem nyugtathatja
meg a nikotin. E lassú méreg felszámolja a tiszta gondolkodás és
cselekvés képességét. Soha életemben nem találkoztam még va-
lóban egészséges dohányossal. Az ő szivarok és cigaretták foj-
togató füst jének lehetnek-e jótékony hatásai? Nem okoznak azok
mást, mint az idegek és az agy lassú pusztulását.
Ami a hivatalban való dohányzást illeti, én azt javasol nám,
hogy beszélje át a dolgot kollegáival. Pozitív módon magyarázza
el nekik, hogy sokkal több munkát el tud végezni, ha tiszta leve-
ő lélegez be, és sokkal eredményesebb lehet, ha ő ad-
nak rá. Barátságos hangon szóljon hozzájuk, s biztos vagyok benne,
hogy meg fogják hallgatni. Udvariasan, de ő forduljon a
166
józan eszükhöz, s a dolgok bizonyosan változni fognak. Ha még
mindig szembehelyezkednének Önnel, keresse fel felettesét, és
kérjen tó1e segítséget. Az a baj, hogy kevesen vannak ma, akik
gyors és kemény döntést hoznának. Ha utat adunk a gyengeség-
nek, mi magunk vagyunk a ő érte, mert hajlandóak va-
gyunk ő Ha egyvalaki elítéli a gyengeséget és jó pél-
dával jár elöl, a többiek boldogan fogj ák követni.
167
9. FEJEZET
Gondolatok és aforizmák
Ki az ember nagy tanítója? Nem más, mint önmaga. Vajon
nem ő az, aki olvasni tud a rejtélyes jelekben az élet keresztútja-
in, s így halad ő ő születésig? Nem ő szá-
mára érzékei, amelyek képessé teszik arra, hogy földi nyelvét be-
szélje? Nem utazóként érkezett-e, felkészülvén az élet hosszú
útjára? Milyen misztérium rejti el agyának dobozkáját? S nincs-e
rejtve szíve, hogy senki ne tudhassa, milyen kincs található ben-
ne? Mint a mag, mely hatalmas fát hordoz magában, úgy hordoz-
za magában ő is az általa elrejtett istenséget. Egy ideig felöltöz-
tethetjük az ember mezítelen formáját, tagjait ő jük
étellel, eláraszthatjuk földi fénnyel az emberi ösvényt, de végül
maga az ember az, aki hatalmas mértékben ő halhatatlan
nyelveken beszél, és ő az, aki nincs többé, ha eljátszotta játékát.
Senki sem képes ű az embert. Megtanít juk neki a föl-
di törvényeket, ám az élet törvényét magának kell megtanul nia.
Uralkodj magadon, és tudd, hogy nem létezik más úr szá-
modra.
Növekedj, és látóköröd legyen korlátlan, mint a föld nagysze-
ű alakjaié. Önmagadba vetett hited legyen olyan hatalmas,
mint Vivékánandáé, és nézz szembe az élettel, amikor legszíve-
sebben menekülnél ő A ő mindig a bátraké, sohasem
a gyávák osztályrésze. Legyen tiéd Buddha óriási szabadsága, akit
semmi kedves nem tudott bilincsbe verni e földön. Legyen tiéd
168
Jézus végtelen szeretete, kinek hatalmas szíve befogadott szentet
és ű szegényt és gazdagot, bölcset és tudatlant egyaránt.
ő nem érkezik segítség, minden segítség belülró1 fakad.
Minden ő segíted önmagad. Nem létezik mester önnön va-
lód on kívül. Ha ő forrás segítségétó1 függsz, akkor gyámolta-
lan, gyenge és nyomorult leszel ezen a földön. Azt jelentene ez,
hogy te alantas vagy, míg aki segít rajtad, az fölötted áll. Építsd
a saját ő parancsolj a végzetnek, irányítsd az életedet, és
légy boldog!
Dolgozz legjobb képességeid szerint, bármit is teszel. Akár a
társadalomért dolgozol, akár a hazáért, valójában önmagadért
munkálkodsz, hiszen te vagy a társadalom és a haza egy személy-
ben. Egyetlen gramm tudatos cselekedet tonnányi hasznot jelent
a tömegek számára. Semmilyen jó nem vész kárba. Ha elbuksz,
az egész nemzeted veled pusztul, ám emelkedj fel, és országod is
felemelkedik.
Higgy abban, amit csinálsz, bármi legyen is az! Csak a hit em-
bere számára nyílnak meg e világ kapui. A hit a ő bizalom a
bennünk ő mindent élettel átitató szellemben. Tudd, hogy te
vagy ez a szellem! Cselekedeteidet - legyen az csendes gondolat,
kimondott szó vagy aktív tevékenység - kísérje a szellem ereje!
Egy nemzet ereje nem katonáiban, hanem erkölcsös tagjaiban
rejlik. Néhány ilyen ember ő ahhoz, hogy, saját példája
puszta ereje által, felébressze honfitársai valódi jellemét. S mi
lenne ő a jellemnél?
Akár egy ember zsarnokoskodik embertársain saját haszna
miatt, akár egy nemzet nyom el más népeket, a civilizáció érzéke
ő halott.
Vajon e világnak segítségére válsz-e ő vagy pedig aka-
dályt gördítesz elé gyengeségeddel?
Ha a helyes utat választod, a társadalom is így tesz. Ha azon-
ban letérsz róla, hogyan követhetné azt a társadalom?
169
Egy nemzet igaz újítói azok a tagjai, akik önmagukat reformál-
ják meg ő Ha ezt nem érjük el, nem jelenhet meg ő
reform.
E világ kárhoztatása helyrehozza-e vajon a dolgokat? Az nem
vezet semmi máshoz, csak zavarodottsághoz. Mutasd meg a sö-
ő ő utat, és az emberek boldogan követni fogják.
A világ azt képzeli, hogy a jógi a lemondás embere, aki meg-
tagad magától mindent, amit a világ kínál. Ennek éppen az el-
ő igaz: a jógi mindenek közül a ű ajándé-
kot akarja - magát az életet. Csupán a múlékony ő
mond le, és a tartós örömöket választja. A hétköznapi ember
ezer dolgot akar, míg a jógi mindent egyszerre. A világ a jelensé-
geket hajszolja, a jógi viszont a valóság mellett dönt.
A faji szellem addig uralkodik rajtunk, amíg személyiségünk
nem érett a független ő Abban a pillanatban megszaba-
dulunk, amikor meglátjuk, hogy egyéni ő egyete-
mes ügy.
Élj át minden tapasztalatot, amit az élet kínál, és ismerd meg
az igazságot! Tapasztalat nélkül semmilyen igazságot nem tehetsz
ő
Ne ő a múlttal! Ne ő a ő Az dolgozik a leg-
jobban, akit nem köt meg az ő
Legyen egy eszményed, és élj aszerint! A többi magától meg-
oldódik majd.
Az elme mind fizikai, mind szellemi impulzusokra válaszol. Jó
gondolatok jó hajlandóságokat ébresztenek. Az elmét éppen úgy
kell edzenünk, mint a testet, máskülönben könnyen az érzékek
befolyása alá kerülhet.
Az emberben test-tudatosság és szellem-tudatosság létezik.
ő korai szakaszaiban, a test-tudatossággal azonosulva, az
ember mindent anyagnak lát. Növekedése során azután eljut a
170
szellem-tudatosság állapotához, melyben az egész világegyetemet
szellemnek érzékeli.
Tudd, hogy egyedül akkor vagy szellemi, amikor elkezded észre-
venni Istent az emberben, amikor elkezded felismerni, hogy a Szel-
lem hat át mindent, legyen szó akár egy ragyogó kristályról, egy mo-
solygó virágról, egy lelkes állatról vagy egy gondolkodó ő
Légy éppen olyan józan a szellemi dolgokban, mint az élet
hétköznapi ügyeiben. Ha a mindennapi élet racionális elmét kí-
ván, akkor a spirituális élethez ezerszer racionálisabb, alaposabb,
érettebb, szilárdabb alapokon nyugvó elme szükséges.
Az igaz filozófia kifejtett spiritualitás. Az igaz spiritualitás be-
teljesült filozófia.
A filozófia és a spiritualitás életünk mérlegének két ő
je. Az egyik a fej, a másik a szív. Ha meg akarjuk valósítani esz-
ményünket, a filozófiának és a spiritualitásnak ki kell egyenlíte-
niük egymást.
Hogyan léphetne az ember kapcsolatba az istenivel, ha Isten
elkülönült ő lenne? Hol a bizonyíték arra, hogy minden kö-
nyörgés és ima meghallgatásra talál, és ki az, aki meghallgatja?
Hol lakozik ez az Isten? Ha Mózes ő csipkebokorban látta Is-
tent, akkor a mai papok miért nem látják az Urat hasonlókép-
pen? Ha Mózes a ű alakjában látta Istent, akkor ő vajon
nem az következik számunkra, hogy ez a lélek egy ő történé-
se, ahol a szellem mindent ő erejét ű érzékeljük? Az
Ótestamentum minden egyes prófétája, aki Istennel beszélt, a szí-
vében tett így. Az imádságban egyesültek a ő isteniséggel,
késó'bb pedig kinyilatkoztatásokat adtak a tömegek számára.
Megvilágosodott állapotukban megdorgálták a vétkeseket, és
megváltoztatták azok viselkedésmódját. Nem volt olyan próféta,
aki Jehováról mint - akár nagy, akár kicsi - ő beszélt
volna, Istent mindenható szellemként írták le. A szentírás taní-
tásai olyan ihletett emberek ihletett kijelentései, akiket a ő
nem pedig a ő szellem inspirált. Az ihletettség az emberben
jelen ő isteni legmagasabb ű megnyilvánulása.
171
Az evolúció az ő az értelemhez, s az ő az ih-
letettséghez ő ő Ennélfogva az ihletettség nem
mondhat ellent az értelemnek, hanem kiteljesíti azt, éppen úgy,
ahogy az értelem az ösztön következménye.
Nem a szeretet vakít el, hanem az érzéki vágyak. Az embere-
ket érzéki vágyaik vakítják el. A valódi szeretet ő szabadítja
meg az embert.
Miért kellene tragikusan kezelnünk a halált? Hiszen olyan pil-
lanat az, amikor csordultig megtelünk, és már nem fér belénk
több. A halál annyit jelent, hogy szünet áll be az asszimilációban,
ám ezután hamarosan újra visszatérünk a földre, ahová vágyaink
kötnek bennünket.
Amíg akár csak egyetlen vágy is marad az emberben, addig az
embemek vissza kell térnie a földre, ahol végül ez a vágy is telje-
sül majd.
A haldokló ember utolsó kívánsága olyan ő hogy megha-
tározza ő születését.
A vágy cél, mely csalhatatlanul magához vonz bennünket.
Siker? Kísérje minden cselekedetünket a szellem ereje! Mit
nem fogunk akkor sikerre vinni?
Hogyan vagy képes munkálkodni a világban háborgó elmé-
vel? Semmit sem lehet elérni olyan tudattal, melyet az élet gond-
jai-bajai terhelnek. Nincs annyi töprengés, amely meg tudja ol-
dani a Semmiféle siránkozás nem hoz enyhülést.
Kelj fel! Es vezesd el az elmét a szívbe, a béke hajlékába! A nyu-
godt elme bármit képes elérni.
A hit az élet alappillére. Távolítsd el, és maga az élet omlik össze.
Néhány ember fél tökéletesnek lenni. Milyen nevetséges!
Mintha a tökéletler;ség lenne a természetünk! Mindig tökéletes-
ségre törekszünk. Eletünk szükségletei a tökéletességen alapul-
172
nak: tiszta otthon, tiszta város, finom ételek, ű és egész-
séges gyermekek, tökéletes családi élet, nemes jellem, ő aka-
rat, önbecsülés és így tovább. A jógi azzal ő hogy önmagát
tökéletesítse, és ezáltal az élet legnagyobb boldogságát nyeri el.
Ne vágyj arra, hogy olyan legyél, mint a másik. Légy nyitott a
legmagasabbra, és légy az, ami vagy.
Miért nevezem magam kereszténynek? Valós-e számomra a
vallás? Megvalósítottam-e Krisztus szeretetének akár csak a tö-
redékét is? Megbocsátok-e felebarátaimnak? Szilárd-e a hitem,
rettenthetetlen és félelem nélküli vagyok-e? Mi bennem keresz-
tényi egyáltalán? A keresztlevelem vagy a viselkedésem? Ha a
kereszténység pusztán hitvallásom, akkor el kell ismernem, hogy
semmivel sem vagyok különb a vallástalannál.
Egy ateista legalább ő Ám a hit cselekedetek nélkül ál-
szentség.
A spiritualitást le kell hozni a cselekvés gyakorlati szintjére.
Máskülönben mi haszna? A szellemiségnek fel kell emelnie úgy
a szívet, mint az otthont, úgy az egyént, mint a tömegeket, úgy a
társadalmat, mint a nemzetet.
Az valóban spirituális, akinek határtalan hite van önmagá-
ban, és képes is ezt megnyilvánítani ű gondolataiban
és mindennapi tetteiben.
Az igaz vallás nem a ű hanem egyedül azé, akiben
hatalmas az együttérzés a másik iránt, legyen az szent vagy ű
nös, tudatlan vagy bölcs, szegény vagy gazdag. Azé, akinek szíve
minden emberi korlátot meghaladott, és végtelen szeretettel ölel
magához minden teremtett lényt.
A vallás: meghalad ni mindent, ami emberi bennünk, és meg-
érinteni az istenit. Hol máshol van az ő ha nem bennünk?
Ha a vallás egy könyvre vagy épületre korlátozódna, akkor mi
sem lenne könnyebb, mint besétálni egy templomba, és valláshoz
173
jutni. A vallás a létezés és a valamivé válás természetes állapota,
melyre valójában teremtettünk. Az a vallásos, akiben a szellem
ébredni kezd, mint a hajnali Nap. Az ilyen ember gondolatai és
cselekedetei ragyogóa k és bölcsességgel teliek, és az ilyen ember
tisztában van születésének valódi céljával.
A világegyetemet élettel ő Isten vagy szellem nem anyag,
melyet a fizikai szem megláthat. A szellemet csakis ő
lehet felismerni, és a vallás az ehhez ő eszközöket tanítja.
A valódi vallás a szellem felismerése.
A hit azt mondja: "Imádkozz szüntelenü!!", míg a tudomány
azt kéri: "Küzdj szakadatlanu!!" ő a szabadságért har-
col, az egyik a rabságtól, a másik a tudatlanságtól való megszaba-
dulásért, s végül a két ösvénynek össze kell futnia. ő a
fényt kutatja. Az egyik a hús ő való megszabadulást
keresi, a másik pedig a tudat és az anyag feletti uralmat. Mind-
ő ő kell, az egyiknek a szív, a másiknak
az agy segítségével.
Nyugaton néhány ű szerzetes - mint például Assisi
Szent Ferenc - kivételével senki sem értette meg valójában Jé-
zust. "Az Isten országa ti bennetek van"9 - tanította ő ám a ma-
terialista ember nem hallgat rá, és egy anyagi mennyország létét
bizonygat ja. Hogyan foghatná fel egy ilyen ember a szellemet? Ki
állíthatja bátran manapság, hogy megértette ezt a magasztos
igazságot, és hajlandó is a bizonyítására? Az igazság kihívására a
megvalósítás kell hogy legyen a kész válasz. Ha nem részesültél
benne, akkor ő szabadítsd meg magad a babonaságoktól,
majd indulj tovább, és ne állj meg addig, míg a megvalósítás cél-
ját el nem érted.
Ha a szellem halhatatlan a halál után, akkor már most is az,
és azért élünk, hogy ezt bizonyítsuk. A föld nagy jainak halhatat-
lan érintése az, ami bennünket is hasonló tettre késztet.
Mi más lennél, ha nem szellem? S ha nem szellem, akkor mi vagy?
9 Károli Gáspár (ordítása.
174
Minden szent irat ő hogy Isten az emberben szüle-
tik meg.
Ha a ű és a pokol tüzét ő szólamok miatti félelem ve-
zet el a valláshoz, akkor utasítsd el azt jogos felháborodással. Sem-
mi sem lehet ártalmasabb az ember lelkének a félelmen alapuló
hitnél.
Ezen a világon a leghatalmasabb vallás az ő S a leghatalma-
sabb ő a vallás.
Az ember ő korai szakaszában a dogmák a legfon-
tosabbak, éppen úgy, ahogyan a zsenge növényt kis cserép védi.
Ám ha fává terebélyesedik, akkor a cserépre nincs szükség töb-
bé. Amikor tehát felvirrad a szellemiség hajnala, onnantól nincs
már ő segítségre szükség. Az ember érvényre juttatja valódi
erejét, és kibontakoztatja isteniségét.
Mi lehet ő egy olyan lealacsonyító dogmában, amely
büntetést ró ki az emberi gyengeségért? Térj vissza Krisztushoz,
és tanulj meg olyan ő olyan szeretetteljes és olyan megbocsá-
tó lenni, mint Ő volt! Mi másban rejlik hited ereje?
Kiszabnál-e gyermekednek még akár ű ű is
olyan ördögi büntetést, mint a pokol tüze és az örök kárhozat?
Szíved nem ölelné-e át kicsinyét ő szeretettel, sokkal inkább
megmentését, semmint ítéletét keresve? Miért tulajdonítasz hát
ilyen barbár cselekedetet Istennek, és miért teszed a világegye-
tem mindent élettel ő mindent fenntartó és mindent sze-
ő erejét a bosszú atyjává?
Egy racionális vallás, mely a keresztény hit ő pont jain ala-
pul, s melyet a tudomány igazságai támasztanak alá: ez az egye-
düi elfogadható szellemi ösvény Európa számára. Ennél kevesebb
nem elégíthet ki egy gondolkodó embert.
Imádkozz mindenképpen - de ne anyagi javakért, hiszen az
koldushoz méltó. A koldulásban nincs semmi ő Egy igaz
ima azonnal válaszra talál, hiszen amint az ember kilép ő
175
úgy érzi, lénye megváltozott, ő a szellem ő tüze
által.
Az ima éppen ő annak, aminek a legtöbben tartj ák.
Az ima ő elhatározás, melyet ő cselekedet szentesít
és egészít ki.
Minden ima az által a lelkesedés és törekvés által talál válasz-
ra, amit belé fektetünk.
Az ima csodálatos segítség, mert ez az egyetlen módj a annak,
hogy valóban segítsünk magunkon.
Az ima az egyik módja annak, hogy megtapasztaljuk a ő
szellemmel való azonosságunkat. Az ima: elmerülni lényünk for-
rásába, a szívbe, és felbukkanni egy olyan - spirituális természe-
ű - ő mely sokkal felsó'bb ű minden olyan egyéb ő
nél, melyet a fizikai vagy a mentális síkon ki tudunk fejleszteni.
Ha dualista vagy, imád legyen gyakorlatias: "Add, hogy Rád
gondolva, Uram, bontakozzon ki ő és félelmet nem ő
emberi természetem! Add, hogy a félelemnélküliség szelleme kí-
sérjen végig életem útján, és egyedül az igazság legyen cselekede-
teim indítéka!"
Ha monista vagy, és Istent látod minden dologban, még ön-
magadban is, akkor azt mondd: "A legmagasabb ű kell
megnyilvánítanom. Nem érhetem be ennél kevesebbel."
Istenró1 szóló szavakból és ő alkotott elméletekbó1 a vi-
lágban van elég. Vesd el ezeket, és tégy szert saját tapasztalatra! Is-
ten bizonyítéka önnön isteniséged megtapasztalása. Ha nem éled
át ezt, akkor hol a bizonyíték? Minden beszéd hiábavaló és üres. A
gazdag ember jólétének bizonyítéka a tulajdona, a tanult ember
ű bizonyítéka a tudása, míg a szellemi ember Istené-
nek bizonyítéka nem más, mint saját isteniségének megvalósítása.
Nincs olyan, hogy spirituális autoritás. Ha mégis lenne, akkor
a tapasztalás lenne a legnagyobb.
176
A vallás magánügy. Nem lehet közös, hiszen nem más, mint
az egyén törekvése arra, hogy kifejezze a ő a legnagysze-
ű és a legnemesebbet.
A szív és a fej olyanok, mint a mérleg két ő Mérle-
gel niük kell minden cselekedetünket. Az értelem érzelem nélkül
és az érzelem értelem nélkül csak az élet egyensúlyának felboru-
lásához vezethet.
Az igaz cselekedetek a szívben születnek, az agyban kapnak
ő és a kéz által valósulnak meg.
A cselekedetek akkor élnek, ha te bennük élsz.
Azt mondom, amit a szívem tud, és azt tudom, amit a szívem
mond.
Miért menekül nél a körülmények ő Gyakran a körülmé-
nyek hozzák napfényre azt, ami a legjobb benned.
A körülmények alakít ják az embert, de az ember az, aki a kö-
rülményeket keresi.
Csak a gyávák gyengék. Légy rettenthetetlen és ő A világ
csak a ő tiszteli.
A túlélés a természet törvénye. A gyávák azonban elpusztul-
nak, irgalmatlanul elsodorja ő a körülmények árama! A ő
az, aki él és kedvét leli e világban.
Hát nem csak a bolond választja a halált ahelyett, hogy küz-
dene a végzet ellen, a saját akaratához igazítva azt?
Minden egyes lélegzeted, minden egyes gondolatod valami-
lyen hatást vált ki. Úgy cselekedj tehát, hogy tudod, mit akarsz!
Nem más okozza szenvedésünket, s nem más okozza boldog-
ságunkat. Mi magunk vagyunk saját nyomorúságunk oka, és
egyedül magunk okozzuk saját boldogságunkat.
177
Ahol félelem van, ott a ű is. Ahol pedig ű van,
ott a szégyen is.
Nem akarok olyan tanító t, aki befolyással van rám. Olyan ta-
nítót szeretnék, aki azt kéri, hogy ne befolyásoljon semmi.
A gondolat önállósága a szabadság ő jele. Amíg ez nincs
meg, addig a körülmények rabszolgája maradsz.
Agyaddal gondolj el bátor, félelmet nem ő gondolatokat,
s ezek járják át minden egyes lélegzetedet, minden egyes kiejtett
szavadat, minden egyes cselekedetedet! Ez a módja annak, hogy
utadat a gyengeségtó1 az ő a rabszolgaságtól a szabadság felé
vedd, hogy ahelyett, hogy minden halált hozna rád, minden új
élettel töltsön fel.
Mi van akkor, ha a szent iratok a legnagyszerúób igazságokat
tartalmazzák? Mi van akkor, ha a próféták kinyilatkoztatják üze-
netüket az embereknek? Mi van, ha a hagyomány nem enged
egy jottányit sem? Mi van, ha a társadalom fenntartja szent sza-
bályait? Hadd mondjanak, amit akarnak! Az ember attól lesz óri-
ás, hogy befogad, de egyben meg is halad minden dolgot.
A nyers ő nem minden. Egy bika minden erejével együtt is
bika csupán. Egyedül az embemek vannak meg az eszközei ah-
hoz, hogy meghaladja az állati szintet azáltal, hogy ezeket az ő
ket szellemi eró'kké alakítja.
Aki állati erejét szellemi ő képes alakítani, az az ő tár-
házává válik. Minden ő a bennünk ő állati eró'k uralm unk
alá hajtásán alapul. Engedd csak szabadjára ó'ket, és irgalmatlanul
lehúznak téged. Ám ha igába hajtod: istenekké teszik az embert.
Abban ragyog a szellem, aki leszámolt a ű a félelem-
mel és a szégyennel.
Soha ne ítéld meg az embert a hibái alapján! Lásd meg eré-
nyeit, és segíts neki, hogy ő is meglássa ó'ket! Erényeinek ereje
segítségére lesz abban, hogy ő gyengeségét.
178
Ha embertársaidtól megköveteled a tökéletességet, akkor
mutasd meg nekik, hogy hiszel tökéletes természetükben.
Aki sohasem hibázik, sohasem ér el semmit.
Tízezerszer elesni annyi, mint tízezerszer felkelni.
Senki sem születik olyan alacsonyan, hogy ne emelkedhetne
fel. Aki felemelkedik, az alulról küzdi fel magát.
Hagyjátok, hogy már gyermekkorotoktól ő gondolatok lép-
jenek az elmétekbe. Rájuk legyetek nyitottak, ne pedig a gyengí-
ő bénító gondolatokra! Sulykoljátok az elmédbe: ,,Az Önval6
vagyok, az örökké szabad, örökké ő halhatatlan ÖnvaI6." Ez
járjon éjjel-nappal az eszetekben, mint egy dallam, és a halál pil-
lanatában nyilvánítsátok ki: ,,Az Önvaló vagyok!"
Csendesítsd el a beszéded, hogy megismerd az elméd! Csen-
desítsd el az elméd, hogy megismerd az Önval6d!
A koncentráció nem más, mint hogy az elmét egy egyre ű
ő körbe zárjuk. A csapongó elmét összeszedjük, melynek ha-
tására ű válik, és megvilágítja az Önvalóhoz ő
ő utunkat.
A kompromisszumok nélküli igazság Isten felismerésének nél-
külözhetetlen feltétele.
Az igazság keresése során ne mondj le a józan ő A jó-
zan ész a fáklya, mely felfedi a vallás csupasz igazságát.
Az ösztön, az értelem és az ihlet az ember három megnyilvá-
nulása. Az ösztön a testi, az értelem a mentális, az ihlet pedig a
szellemi ő
Az ösztön lényünk állati részéhez tartozik, az értelem az em-
berihez, az ihlet pedig az istenihez.
179
A valódi ember az, akiben az ösztön, az értelem és az ihlet tö-
kéletesen felébredt és aktív.
Van olyan, amit az imádkozó ember ne érhetne el? Övé az ő
hogy becsapja a pokol ajtaját, és szélesre tárja a menny kapuit.
Az arany arany marad, akár a csatornába esik, akár a legszen-
tebb oltárra kerül. Ugyanez a helyzet azzal, akiben a szellem ra-
gyog. E világban semmi sem képes beszennyezni, még ha vámsze-
dÓKkel és ű érintkezik is.
Egyedül az képes vezetni másokat, aki félelem nélkül tudja
vezetni önmagát.
A szellemiség az emberben testet öltött isteni tudatos meg-
nyilvánulása.
A lelki ő sokkal hatalmasabb, mint a háborúk leghalálosabb
fegyverei. Attila, a nagy király visszafordult Róma kapui ő
mert meg volt róla ő ő hogy a pápának és maroknyi csa-
patának szellemi ereje felette áll ő hadseregének.
Csak amikor elkezded érzékelni ennek a világnak a tünékeny
természetét, csak amikor elkezded meglátni, hogy nem lehet va-
lóság abban, ami szakadatlanul változik, csak akkor ereszt szorí-
tásából az élet, csupán akkor enged el a gyönyör és a fájdalom, az
öröm és a bánat karmai közül. Csak amikor felismered, hogy az
élet véget nem ő álom, csak akkor fog ő ű elbo-
csátani, csak akkor szabadulsz ki a körülmények ő
melynek falait önmagad építetted magad köré. Ekkor lehull a
ő a hályog, és megpillantod az igazságot: hogy változha-
tatlan szellem vagy, hogy elpusztíthatatlan szellem vagy, hogy
halhatatlan szellem vagy, hogy örök és mindenható élet vagy.
A szenvedés a legkevésbé kedvelt tanítónk, ki ezekben a ma-
gányos órákban megtanít ja azt a leckét, melyre szükségünk van.
A szenvedés valahogyan helyre teszi számunkra a dolgokat az
életben, ha van elég türelmünk elviselni.
180
Számos ű dolog született magányban és szenvedésben.
Micsoda ű ű lenni, és milyen ű bo-
nyolultnak lenni!
A balszerencse, legyen bármekkora, még egy ő az igazság
felé.
Az igazság, bármilyen kicsiny, évek fájdalmának gyümölcse.
Nincs olyan nagy lecke, amit egyetlen éjszaka alatt meg lehet-
ne tanulni. A fájdalomnak - tanítónknak - gyakran a poklon ke-
resztül kell vezetnie lépteinket a mennyországba.
A ű emberek nem mások, mint a ű ember
megnyilvánulásai.
Az élet a legjobbat fogja elhozni, ha a legjobbat akarjuk.
Gyakran egy mamut ereje szükséges ahhoz, hogy akár a legki-
sebb igazságot elviseljük, mert az igazság súlyosabb minden
egyébnél e világon.
Az igazság az a fegyver, mely ő teszi az embert.
Csupán a gyáva ember menekül el a körülmények ő A ő
ő ő
Minden dolognak megvan a maga oka. Ha egy esöcseppnek meg-
van a célja, akkor az ember is megismeri majd a sajátját egy napon.
Az ő ima talán megfelel a gyenge ű de aki
eredményt akar elérni, annak Istentói a ő legjobbat kell
kérnie.
Képes vagy a küzdelemre? Akkor feszítsd meg ő és tudd,
hogy el fogsz érni valahová! Sokkal jobb küzdeni, mint megre-
kedni valahol, és átlagos halált halni.
181
Ha csecsemó'ként jövünk a világra, akkor távozzunk emberként!
Legyó'zzük a magasságot; harcba szállunk az elemekkel; leigáz-
zuk az ellenséget. A ű gyó'zelmet azonban el kell még
érnünk: az ember, az ismeretlen felett kell diadalmaskodnunk.
Nem olyan vallásra van szükségünk, me ly gyengeségünkre
emlékeztet bennünket, hanem olyanra, mely felébreszti eró'nket.
Egy bosszúálló Isten, aki megbünteti gyermekeit emberi gyenge-
ségeikért, rosszabb lenne egy démonnál. Ám ilyen Isten nem létezik.
Csak ha ismerjük magasabb ű természetünket, a megbocsátást,
a szeretetet és a megértést, egyedül akkor érthetjük meg Istent.
A kétség csupán a kettó'sség síkján létezhet, ahol az érzékek
uralkodnak. Abban a pillanatban ű amint tudatossá-
gunkat az Önvaló szintjére emeljük, melynek természete a töké-
letes egység.
Mit töroosz vele, hogyan gondolkodtak az ó'seid, vagy hogyan
vélekednek ma az emberek? Ami számít, az az, hogy te miképpen
gondolkodsz. Gondolkodj önállóan, a félelem nélküli gondolatok
a saját tapasztalataid gazdagságából születnek.
Aki azt állítja, hogy "hiszek Istenben", ám nem hisz önmagában,
az ellentmond magának. Mi bizonyítja hitét? Ha nem tudjuk bi-
zonyítani, amiben hiszünk, akkor mi máson alapul hitünk, mint
babonaságon? A puszta tény, hogy létezel, Isten létét bizonyítja.
EI tudsz gondolni egy tucat mély gondolatot egy nap? Ha
igen, akkor tudd, hogy azt a napot nem fecsérelted el.
Hidd el nekem, hogy ha mindenedet elveszíted is, de az igaz-
ságnak akár csak egy töredéke is birtokodban van, akkor gazda-
gabb vagy, mint a milliomos, aki híján van az igazságnak.
A misztériumok és a csodák minden vallás pusztulását jelen-
tik. Az igaz szellemiség önmagát képviseli: alapköve az igazság,
jelleme pedig a gerincesség.
182
Ha Istent szellemnek hiszed, akkor úgy lásd Ő mint aki élet-
tel tölti meg a világegyetemet, s az élet számtalan formájában
nyilvánul meg. S tudd, hogy a földön az ember az Ő legnagysze-
ű megnyilvánulása.
Ha az ösztön és az értelem az ágak és a levelek, akkor az ihle-
tettség bizonyosan az élet legfinomabb gyümölcse.
Az ösztön a testhez, az értelem az agyhoz, az ihletettség pedig
a szívhez tartozik. Amikor ezek megszületnek, megszületik az
Ember.
Az embernek a szívében kelllaknia, hogy a földön lakjon.
Szíved legyen olyan, mint az oroszláné, és vesd el a féltékeny-
ség, a ű és a harag ű érzéseit! Ezek nem illenek
ahhoz, aki a szellemet akarja megnyilvánítani. Természetednek
csupa eró'nek, megbocsátásnak, szeretetnek és békességnek kell
lennie.
Éppen úgy, ahogyan a hatalmas óceán nyugodt marad, ha egy
kis szelló' fújdogál, a szellem emberének erejét sem befolyásolja az
emberi gyengeség.
Valóban, annak az imája meghallgatásra talál, aki különb em-
berként emelkedik ki beló'le.
Ha az ima nem megvalósítás, akkor hazugság.
Tekints vissza a tapasztalással teli múltba! Tekints eló're a re-
ményteli jövó'be! Élj az örök jelenben, s a múlt és a jövó' hever-
jenek a lábaid eló'tt!
A jelen a legyó'zött múlt és az elért jövó'.
A Mindenható magasztos eszméje, melyet ű magunk
elé, azt bizonyítja, hogy mi is birtokoljuk ugyanezt a magasztos-
ságot.
183
Pusztítani bármelyik bolond képes. Az ő embere az, aki épí-
teni tud.
Az ő jele az, ha uralkodunk cselekedeteinken.
Mi a helyzet a bukásokkal? Mi a helyzet a kudarcokkal? Merj
felkapaszkodni, és felkerülsz. Ha nem mersz, lent maradsz.
Az ember a teremtés csúcsa. Egyedül benne aktív és ő az ál-
lati, az emberi és az isteni hajlam.
A legmagasabb ű kell megnyilvánítanom. Nem érhetem
be ennél kevesebbel.
Istennel, élettel és az ő magamban hogyan lehetnék
gyenge?
A régi idó1< szibillái még ma is élnek, s orákulumaikat az em-
ber szívének ő kiáltják felénk. Ha a kéz elhamarkodott,
az agy pedig zavarodott, akkor még mindig ott dobog a szív, a
higgadt cselekedet, a józan értelem és a megfontolt tettek védel-
mében.
Éppen úgy, ahogyan a teret ő ő nem lehet határok
közé szorítani, a világegyetem Ura is meghalad minden korlátot.
Miközben megtartjuk a hit csodálatos megnyilvánulását, melybe
születtünk, szívünk kapui legyenek nyitva a hit minden ő ki-
ő hogy élvezetünket lelhessük ű megnyilatko-
zásukban.
A ő géniusz tüze eléget minden emberit abban, aki ké-
pes elviselni könyörtelen lángjait. Nem hagy nyomot, ám felfedi,
mik vagyunk valójában.
Hogyan lehetne a férfi ű mint a ő Hát nem a ő
ad életet a férfinak?
Mint a sötétséget eloszlató fény, úgy számolja fel a tudatosság
a nem tudást.
184
A vallás szellemi klauzúra. Növekedj benne, ő meg,
majd ő ki ő Azután nem lesz szükség rá. A valódi szelle-
mi embernek ki kell ő minden korlátot, és egyetemessé kell
válnia, mint Jézusnak, Buddhának vagy Vivékánandának. A val-
lás túllép minden emberin, és megérinti az istenit.
A szellemiség alapja a józan értelem legyen. Máskülönben az
agy betegessé válik és tele lesz babonasággal. Ám ha egyszer az
eszményt felismerted, haladd meg az észt, és valósítsd meg az esz-
ményt.
Az egyetemes elmének olyan mértékig filozofikus nak kell len-
nie, hogy meghaladja az emberi korlátokat és megérintse a ben-
ő ő ő valóságot; olyan mértékig misztikusnak kell
lennie, hogy képes legyen uralkodni az elmé n és a szellem leg-
fó'bb megnyilvánulását tudja megadni neki; olyan mértékig érzel-
mesnek kell lennie, hogy kifejezze a szív legmélyebb és legfino-
mabb érzéseit; és olyan mértékig aktív nak kell lennie, hogy a
munkában a tökéletességet és a teljes szabadságot juttassa kife-
jezésre.
Gondolkodni annyi, mint teremteni. Ám az ő tó1ünk
függ.
A valódi gondolat a legmagasabb ű cselekvés.
A kételyeloszlatása és a hit felépítése önmagunkban: ez az ima.
A vallás több, mint beszéd, hiszen a puszta beszéd nem idézi
ő a felébredést. A vallás valódi próbája a felébredés.
Ha gyakorlatiasnak tartom magam, akkor azt bizonyítanom is
kell a tettek mindkét területén: az anyagi szinten éppúgy, mint a
szellemin. Máskülönben mi gyakorlatiasság van bennem?
Mi más tekintélyre lenne szükségünk, mint saját igaz valónkra?
Légy olyan ő mint maga az ő mert az ő ered minden.
185
Csak a gyengét ejti csapdába e kicsiny világ örvénye. Szabad
az, akinek tudatossága éber és eleven, hiszen minden megadja
magát annak, kinek akarata a szellemben nyugszik.
Ez az irgalmatlan kor nem ismer kegyelmet a gyengék iránt.
Cselekvés vagy halál : ez jelszó. Harcolj a végzet ellen bátor tet-
tekkel, vagy add át magad a körülmények hullámainak.
Könyörület, Isten, kegyelem? Milyen hiú szavak ezek a lusta
bolondok számára, és mégis micsoda igazság annak, aki ég a te-
vékeny bátorságtól!
A fiatalság az élet pompás építményének az alapköve. Tegyük
le szilárdan, nehogy késó'bb minden összeomoljon.
Hogy egy cselekedetet milyen szellemben végzünk, az meg-
mutatja, hogy mennyire igaz.
Az egyéniség abban a pillanatban születik meg, amikor a szel-
lem felébred az emberben.
Tégy, ahogy a kedved tartja, de az igazság magja legyen ben-
ne abban, amit teszel. Ekkor valódi cselekedetek fognak születni.
A lelketlen cselekvés olyan, mint az ízetlen só.
Világosságot és ne sötétséget vigyél a gondolataidba, hiszen
egyedül ekkor fog ragyogni a szellem. Világosságot és ne sötétsé-
get vigyél a szavaid ba, hiszen egyedül ekkor fog ragyogni a szel-
lem. Világosságot és ne sötétséget vigyél a cselekedeteidbe, hiszen
egyedül ekkor fog ragyogni a szellem. Világosságot vigyél az ott-
honodba, és tedd istenivé. Világosságot vigyél az egyházadba, és
tedd istenivé. Világosságot vigyél a nemzetedbe, és tedd istenivé.
Az ilyen cselekedetek a szellemiség igaz jelei, s az a vallásos, aki-
ben ilyen szellem ébredt.
Aki azt választotta, hogy ő annak egyedül kell járnia.
186
Aki a jóság erejével munkálkodik, azt bánat nem érheti, azt a
gonosz meg nem érintheti.
Az új gondolat ő fel kell készülniük arra, hogy ellen-
állással találják szembe magukat, ha eló'bbre akarnak jutni. Féle-
lem nélküllerombolva a múlt burkát, ó'K készítik ő a ő szü-
letését.
Aki nem elaprózza, hanem uralma alá hajtja ő az az em-
berek ő lesz. Hatalmas befolyása lesz a tömegekre, és ő
re vezeti ó'Ket. Gondolatai a társadalom szívébe hatolnak, és fel-
emeli az embereket a bátor, az ő és a férfias tettekhez. Az
emberek szavai hatására felébrednek, és puszta ő meg-
változnak.
A kötelességünk az, hogy elkísérjük a gyermekeinket az érett-
ség kapujáig, majd hagyjuk, hogy egyedül induljanak tovább. Az
élet útján az egyedüli felszerelés, amire szükségük van, egy olyan
világi és vallásos tudás, melyet szüleik, tanítóik és papjaik teste-
sítenek meg. A helyes ösztönzés a valódi nevelés tartóoszlopa.
A világnak mindig szüksége lesz veze tó 'Kre. Mindig lesznek
Krisnáink, Buddháink, Krisztusaink és Vivékánandáink, hogy
vezessék a tömegeket a munkában, a bölcsességben, a szeretetben
és a szolgálatban. Számos ilyen világító fáklyára van szükségünk
ahhoz, hogy a szív és a kezek cselekedjenek. Amikor egy nemzet
a legmagasabb csúcsokra hágott, azt mindig egy ragyogó üstökös
ösztönözte, aki megadta a tetthez szükséges valódi ő lökést.
Tanulj meg adni! Nyitott szívvel adj, legyen az anyagi, világi
vagy szellemi segítség! Mindent megkap az, aki ad, és szíve nyi-
tott arra, hogy beengedje az élet végtelen ő Számára
az élet a ő legjobbat hozza.
Amikor felébred az emberben az állat, a pusztítás szelleme ra-
bul ejti ő és hanyatlás jár a nyomában. Amikor felébred az is-
tenség az emberben, akkor a legjobb formáját nyilvánítja ki, és
felemeli maga körül a világot.
187
A fanatizmus a kicsinyes hit páncélja. Rombold le, hogy meg-
pillanthasd a szellem végtelen természetét és mindenhatóságát.
Figyeld magad, mint egy tükörben, és lásd meg, vajon cseleke-
deteid megelégedéssel töltenek-e el! Az ilyen gondos vizsgálódás
elkerülhetetlenül a felemelkedésedhez vezet.
Egy nemzet hamar kihal, ha nem neveli ki a feladatához nél-
külözhetetlen, ő embertípust. Nevelj ő embert, élet-
revalót, ő gerincest! Nevelj ő Nevelj ű em-
bert! Ő a nemzet sava-borsa, és ő az alapja a ű
nemzeti építménynek, me ly otthont és védelmet ad, s ösztönzést
nyújt az ő nemzedékeknek.
Nincs nagyobb szabadság a tudat szabadságánál, s minden jo-
gunk megvan arra, hogy kipróbáljuk az igazság kapuihoz ő
különféle módszereket. Célunk az, hogy elérjük az igazságot, és
egész életünk e felé a megvalósítás felé halad, tudatosan vagy ön-
tudatlanul. Minden ő segítség ő tábla a mennyország
felé, de a mennyet a szívünkben kell felismernünk, s ő a
csendes Önvalónk.
Légy eltökélt és határozott! A jellem az ember legjobb tulaj-
donságainak kikristályosítását jelenti. Igaz, isteni természeted ki-
nyilvánítása abból ered, hogy uralmad alá vonod és összpontosí-
tod legjobb ő
Csak az az ember képes felbecsülni egy gyémánt valódi érté-
két, aki ért a drágakövekhez. Csak az az ember képes felrnémi
embertársai értékét, aki tisztában van saját értékével.
Az egyetemes ember az, aki szemléletmódjában az egész em-
beri faj végtelenségét birtokolja.
Magasztos gondolatok akkor születnek, amikor az Önvaló ön-
nön magasztos természetén elmélkedik.
Soha ne feledd, hogy a benned ő szellem egy király. Visel-
kedj tehát királyhoz méltóan!
188
A szellemiség a lélek nemes virágzása. A test anyagi ő
dése fokozatosan átengedi a helyet a szellem mindent átható ere-
jének, mely mennyei kifejezést ad az embernek. Ekkor a szellem
ragyog keresztül rajta.
189
10. FEJEZET
Tények és elmélkedések
A mostani idó1mek olyan oktatásra van szüksége, mely embert
farag ő Ha szüleink, tanítóink és papjaink nem tudják
ezt megadni nekünk, akkor az az oktatás nem szolgál rá a nevére.
Amikor mesterem egyik tanítványa éles szavakkal bírálta egyik
borúlátó társa tétlenkedését, mesterünk barátságos hangon meg-
jegyezte: "Amikor szomszédunk jobbá ő van szó, a korho-
lás éppen olyan hiábavaló, mint a másik tétlen hozzáállása az
élethez. Inkább azt mutasd meg neki, hogyan lehet ű
"Soha senkit ne feddjetek meg a hibái miatt! - tanított ben-
nünket mesterünk. - Lássátok meg, mekkora ő tesz ő
rehaladása érdekében, még ha ez az ő látszólag jelen-
téktelen is!"
Egyszer megkértem a mesteremet, hogy segítsen ő
bizonyos gyengeségemet, mert tudtam, hogy ő képes lenne erre.
Ő ő mosollyal a ő mondta: "De fiam! Hát el-
veszítenéd a küzdelem örömét, és a ő érdeme sem lenne
a tiéd!"
Tisztában kell lennünk a "jógi" szó valódi jelentésével. Annak
semmi köze sincs az úgynevezett "jógikhoz", akik ő íro-
gatnak és prédikálnak mindenféle, másoktól kölcsönvett, félig
megemésztett gondolatokat, melyeket azután nem ritkán Jógi
XY néven adnak ki. Úgy ű az ilyen fajta "jógik" gombamód
190
szaporodnak Amerika, Nagy-Britannia, Németország és más or-
szágok talaján. Az ilyen embereknek a legcsekélyebb fogalmuk
sincs arról, mi a jóga valójában. Látszólag nagyon ű elér-
ni a tökéletességet azáltal, hogy felveszik a "Jógi" címet. Ám
tényleg ilyen ű jógivá válni, tökéletes ő megvilágo-
sodott, megszabadult lélekké, minden emberi gyarlóságtól men-
tessé - sok-sok év küzdelme és ő nélkül? A különbség
az ilyen közönséges jógik és Isten igaz emberei között ugyanak-
kora, mint egy kavics és a Himalája között, vagy egy vízcsepp és
a végtelen tenger között. Soha ne vezessenek félre az ilyen önje-
lölt jógik! Amikor azt hallod, hogy egy jógi megjelent valahol,
légy résen!
A "j6gi" sz6 nem egy cím, hanem egy olyan embert jelöl, aki -
azáltal, hogy ő az élet ösvényén - elérte a ő célt:
a tökéletesség állapotát. A jógi olyasvalaki, aki sok-sok év és sok-
sok élet kemény önfegyelme árán, törekvései jutalmaként, elér-
te a tökéletességet. Megvalósította önmagában az emberiség esz-
ményét, mely nem más, mint Isten emberének a szelleme.
Minden ő vallás középpontja egy ű tanító, aki ki-
nyilvánította az igazságot, s akit tömegek követtek. A tanító nél-
kül a vallási struktúra összeomlana. A Védák az egyedüli olyan
szent iratok, melyek nem egy bizonyos személyen vagy szent ira-
ton alapulnak, hanem magát az embert teszik meg a ő köz-
ponti alakjának, ő isteni állapotába emelve ő A törvényei
egyetemesek, és az ember ő ő kormányozzák. A Védák
az ember lényegi tulajdonságaira fektetik a hangsúlyt - ő
függetlenül-, és segítik abban, hogy elérje a célját. Ezért egyete-
mes vallásnak ő mely az embert saját hitének kere-
tein belül teszi jobbá. Vivékánanda kijelentette: "A Védák sajá-
tossága az, hogy - minden vallásos írás közül egyedül - többször
kijelentik, hogy a ő ki kell ő ó'Ket. A Védák kijelentik,
hogy csupán a még nem teljesen érett elme számára íródtak, és
hogy amint az elme éretté válik, kinövi a Védákat, és egyedül kell
megtalálnia az útját!"
Nem ő oktatásra van szükségünk napjainkban,
hiszen az nem tesz egyebet, csak kielégíti állati szükségleteinket.
Emeld fel magad a puszta testi kívánságok fölé, és keresd az igaz
191
oktatást, melynek hatására szilárdan fogsz állni a lábadon min-
denkor. Olyan oktatás legyen a célunk, mely mindig szemünk
ő tartja az emberi méltóságot, s felszabadít és félelem nélkü-
livé tesz bennünket az élet minden területén.
Háromféle ember nem alussza végig az éjszakát: a rógí, a bhógí
és a jógi. A rógí (beteg) álmatlan betegsége és szenvedése miatt;
a bhógí az élvezetek miatt, amelyeknek él; a jógi pedig azért, mert
életének rövid idejét éberségben és meditációban szeretné tölteni.
A világ legnagyobb eposza a hinduk Mahábháratája, mely két-
százezer szanszkrit versszakból áll. A régi korokban a verset nem rög-
zítették írásban, hanem tudós emberek tanul ták meg az egészet
ő Még ma is találkozhatunk ilyen rendkívüli ő
hetséggel megáldott emberekkel, akik az ő a végéig képesek
e1recitálni az eposzt, ő visszafelé is, az utolsó sortól az ő
Indiában nincsenek bálványok. Az úgynevezett "bálványok"
(idolok) valójában egy eszményt (ideált) képviselnek. Olyan jel-
képek, melyek felidézik azokat a tulajdonságokat, amelyre az em-
ber törekszik. Egy általunk ismert személy fényképe emlékeztet
bennünket rá, de semmi esetre sem maga a személy. Ugyanígy a
számtalan istenszobor Indiában nem bálvány, hanem az istenség
megszemélyesített tulajdonsága. A keresztet már Krisztus ő
több mint kétezer évvel használták Indiában ritualista szertartá-
sok alkalmával. A háromszög Brahmá, Visnu és Siva hármassá-
gát jelképezi, melyek megint csak a teremtés, a fenntartás és a
pusztítás három aspektusát személyesítik meg. A szvasztika volt
a kereszt ő formája, a négyzetet gyakran a négy elem (a ű
a víz, a föld és a levegó, jelképeként használták, és így tovább.
ő azt a célt szolgálta, hogy segítsen az embemek
összpontosítani istentisztelete során. Mi, keresztények a keresz-
tet vagy a feszületet használjuk, mely gondolatainkat Jézus Krisztus
felé vezeti. A galambban a Szentlélek szimbólurnát ismerjük fel,
míg a bárányban Krisztus hatalmas áldozatát, hogy emberi alakot
öltött az anyagi világban. Ám ezek semmivel sem inkább bálvá-
nyok számunkra, mint a ő szimbolikus alakok a hinduk
számára.
192
A hindu vallás szerfelett logikus. Azt találjuk, hogy Indiában
a tudomány, a logika és a filozófia kéz a kézben járnak a hit kife-
ő Egy hindu elme számára a vallásnak logikusnak, tu-
dományosnak és filozofikusnak kell lennie.
Mintegy huszonöt éve, Mahátma Gandhi életében
10
a sze-
génységtó1 sújtott tömegek megtanulták zokszó nélkül elfogadni
sorsukat. Hatalmas politikai feszültségek ő volt ez, mert
India vissza akarta szerezni szabadságát. A nagy szárazságnak kö-
ő az egész országban élelem- és vízhiány uralkodott.
Kutak milliói száradtak ki, a folyók vízszintje lecsökkent, a ter-
mést elégette a ő Nap, tehéncsordák pusztultak el, és
éhínség fenyegette az országot. A múlt hasonló katasztrófái meg-
tanították a hindukat csendben elfogadni a végzetüket. Ám
azokban az években a nyomor és a szenvedés elviselhetetlen mé-
reteket öltött, és hogy elfeledkezzenek ő sokan
kezdtek toddyt (egyfajta édes grogot) és arrakot (különösen ő
alkoholt) inni. Mahátma Gandhi felismerte a veszélyt, és meg-
próbált hatni az emberek józan eszére, de semmi sem tudta el-
tántorítani ő attól, hogy felhagy janak azzal a szokással, amit
szenvedésükben az egyetlen vigaszuknak tekintettek. Az italki-
mérések száma folyamatosan emelkedett. Gandhi tanítványai és
támogatói hónapokon keresztül könyörögtek az elkeseredett em-
bereknek, hogy tartsanak ki ital nélkül. Amikor már minden ér-
vük hiábavalónak bizonyult, akkor Gandhi csalhatatlan "passzív
ellenállásához" folyamodott, mely ez esetben különös formát öl-
tött. Egyik nap, amint az iskolából hazafelé tartottam, rendkívül
szokatlan látvány fogadott, szinte nem is akartam hinni a sze-
memnek: számos italkimérés bejárata ő Gandhi tanítványai
feküdtek az út porában és mocskában. Egyikük, aki a ő
nek látszott, közöttük állt, és a ő szavakat címezte a
kocsma vendégeihez és a járókeló1chöz: "Nem emeljük fel többé
a hangunkat, kedves barátaink, nem esdeklünk többé nektek,
nem vezetünk be semmilyen tilalmat. Gyertek, barátaink, lépje-
tek be a kocsmátokba, sétáljatok át rajtunk az élvezetek házába!
A szolgáitok vagyunk, tekintsetek hát bennünket alávalóbbnak
az út poránál, amin tapostok!" A város számos kiválósága jelen
volt a békéltetó1c seregében. Egyetemi professzorok, orvosok, bí-
10 Mahátma Gandhi ő 1948-ig élt. (A ford.)
193
rák, ügyvédek és minden ű és rangú ember feküdt ott a töb-
biek ő E megmozdulás hatása ő volt. ő százai
követték a példájukat. Néhányan még azok közül is a földre ve-
tették magukat, akik egyébként inni jöttek. Az ivók tulajdono-
sai között is akadt olyan, akit annyira megindított a látvány, hogy
saját ű törte össze a nagy toddys üvegeket, csukta be a
kocsmát és kérte meg Gandhi tanítványait, hogy keljenek fel és
menjenek haza.
Mahátma Gandhi számos csatáját nyerte meg egy olyan ő
segítségével, amely hatalmasabb a kardnál, s amely nem csupán
azt a képességet adta meg neki, hogy eloszlassa az ellensége ű
löletét, de hatalmas szeretetének erejével a maga oldalára is állí-
totta ő
"Hogyan tekintenek a ő Indiában?" - kérdezte nemrégi-
ben az egyik tanítványom. "Mint anyákra - válaszoltam. - Az
anyák jelentenek mindent számunkra, minden nóoen anyát látunk,
s ezért így is nevezzük ő Mivel az anya segítségévellátjuk meg
a napvilágot, a legnagyobb becsben tartjuk ő és nagyobbra tart-
juk ő az apánál. Az ő törvényhozók a ő vonatkozó törvé-
nyeket a társadalom jóléte érdekében hozták meg, és e törvények
még ma is életben vannak. Íme közülük néhány:
"Az iskolaigazgató tízszer annyi tiszteletet érdemel, mint egy
átlagos tanító; az apa százszor több tiszteletet érdemel, mint egy
igazgató; ám az anya ezerszer annyi tiszteletet érdemel, mint
egyapa.«
»Az anya szája mindörökké tiszta.«
»Ahol a ő tiszteletben tartják, Ott az istenek örvendenek.
Ahol a ő nem tartják tiszteletben, ott nem talál meghallga-
tásra ima.«
»Ahol a ő szomorúságban élnek, ott a család hamarosan
széthullik. Ahol a ő boldogok, Ott a család mindig gyarapodik.«
»A férfi az ő a ő a szépség. A férfi az értelem, mely kormá-
nyoz, a ő a bölcsesség, mely mérsékel. «
"Lenézni egy ő annyi, mint lebecsülni saját anyánkat. «
"Egy ő könnyei a mennyek haragját zúdít ják arra, aki okoz-
ta ő
»Egy asszony áldásai maguk a mennyország áldásai.«"
194
Az oktatásunkban ő nagy szakadék oka a ő a ta-
nítók és a papok közötti elidegenedés. Csak ha ő ű
nek, akkor kaphatj ák meg gyermekeink a szükséges nevelést.
Otthonnak, iskolának és templomnak egy egységet kell alkotnia
a gyermek fejében, nem pedig három ő dolgot. A régi
idó'kben Indiában a gyermeket a gurui (szellemei tanítói) nevel-
ték, akik a testi, a mentális és a szellemi birodalmakba egyaránt
bevezették. Az olyan nevelés részleges csupán, melyben e három
ő akár csak az egyike is hiányzik. S a részleges neve-
lés egyáltalán nem nevelés.
Az önuralom hiánya miatt manapság számos elfogadhatatlan
szokást szentesítettek. A villamoson, vonaton, ő mo-
ziban és hivatalban való dohányzás embertársaink iránti tiszte-
letlenségünk és figyelmetlenségünk jele. Eltekintve most attól,
hogy e szokás számos betegséget okoz, nem csupán az egyént, de
a nemzetet is romlásba dönti. A meggyengült egészség sokkal fé-
lelmetesebb ellenség, mint bármilyen politikai ellenlábas.
Keresztény vallásunk lényegét - "szeresd felebarátodat, mint
tenmagadat" - mára üres szavakká degradálták. Mi mégsem fe-
ő hanem becsületes, gerinces munkások kívánunk lenni,
akik egészséges módon fogják fel az emberi természetet, hogy fel-
építsük a kölcsönös megértés ű építményét. Ezáltal meg-
tanulhatjuk kifejezni igaz természetünket: az erényt, az ő a
bölcsességet és a békét.
Sokat dicsért civilizációnk ű ő magasságokba jutott. Mi
többet képes még kínálni nekünk, mint ezek a tiszta, technikai-
lag tökéletes városok, gyors közlekedési eszközök, higiénia és egész-
séges táplálék? A civilizáció célja azonban mégsem a testi kénye-
lem, hanem a kultúra. A civilizáció az ember anyagi jólétét segíti
ő pedig valójában arra kellene bátorítania, hogy megtanuljuk
a szív ű és tiszta nyelvezetét, s hogy amikor megszólalunk,
annak kulturált nyelvén beszéljünk.
A civilizáció a materialista ember vívmánya, a kultúra pedig a
spirituálisé. A civilizációnak és a kultúrának ő ő
az ember anyagi és szellemi ő kell lennie. A fej-
195
ő végére ért ember tehát az, aki egyszerre civilizált és kul-
turált.
Az élet nagy játszóterén testünket és lelkünket fejlesztjük. A val-
lás az egészséges eszmék beolvasztása, melyek ő a lelket, és
segítenek abban, hogy természetének legmagasabb ű legne-
mesebb, legmagasztosabb és legistenibb elemét kifejezze.
A világ sohasem volt elveszett, és soha nem is lesz az. Még a
legpusztítóbb katasztrófák is pozitív tanítást hagynak hátra az
emberiség számára, mely ezt hasznára tudja fordítani, s ennek
eredményeképpen ő
Az ember igenis tanul! Sóvárog a jóra - s ezért vonzódik Isten-
hez. Képes lesz elérni az isteniséget? Légy bizonyos benne, hogy
ha felébredt a vágy, nem fog elhalni beteljesítetlenül.
Az ember mindenható. Tapasztalatai egy napon fel fogják éb-
reszteni a benne alvó óriást, mire az felkél, és bizonyságát adja
hatalmasságának és erejének. Vajon az ember vívmányai nem
igazolják szellemi képességeit és határtalan természetét? Vajon
nem mindig ő halad, folyton új eredmények felé? Vajon min-
den lapját teleírta már az élet könyvének? Mint a mennyország,
az ember ő olyan határtalanok.
196
11. FEJEZET
Padmaszambhava jógi szavai
Úgy tartják, Padmaszambhava a következó1<éppen jellemezte
a misztikus út állomásait:
1. Számos könyv elolvasása a ő vallásokról és bölcse-
ő Számos tanult ő tanításának hallgatása a különbö-
ő doktrínákról. Számos módszer kipróbálása.
2. Egy tan kiválasztása a tanulmányozottak közül, és a többi
elvetése, mint ahogy a sas is csak egy bárányt ragad el a nyájból.
3. Szerény sorban maradni, alázattal, nem keresve a ű
vagy a fontosságot a világ szemében, ám a látszólagos jelentékte-
lenség mögött hagyni, hogy tudatunk magasan számyaljon a vi-
lági hatalom és ő fölött.
4. Közömbösnek maradni minden dolog iránt, úgy viselkedve,
mint a kutya vagy a disznó, mely megeszik mindent, bármi is ke-
rüljön elé. Nem válogatni azok közül a dolgok közül, melyekkel
szembetalálkozunk, tartózkodni minden ő ő mellyel
valami megszerzésére vagy elkerülésére törekednénk. Kiegyensú-
lyozottan elfogadni, jöjjön bármi, feladni a különbségtételt erény
és ű magasztalás és megvetés, becsület és szégyen, jó és rossz
között. Nem bánkódni, nem érezni ű amiatt, amit
esetleg elkövettünk, ő pedig sohasem megmámorosod-
ni attól vagy büszkélkedni azzal, amit elértünk.
5. Tökéletes kiegyensúlyozottsággal és szenvtelenséggel tekin-
teni az egymásnak ellentmondó véleményekre és az éló1ények te-
vékenységeinek ő megnyilvánulásaira. Megérteni, hogy
ilyen a dolgok természete, minden ű cselekvés-
módja, és mindig szerénynek maradni. Ugy nézni a világra, mint
a legmagasabb ő álló ember, aki letekint az ő elte-
ő völgyekre és alacsonyabb hegycsúcsokra.
197
12. FEJEZET
Gyermekek mondásai
Egy kisfiú odamegy édesanyj ához, és a ő mondja
neki, remélve, hogy sikerül rávennie ő a közös játékra:
- Anya, olyan egyedül vagyok!
- Kisfiam, soha nem vagy egyedül. Isten mindig veled van -
válaszol az anya.
A kisfiú ellenkezik:
- Nem, Ő nincs velem, most sincs itt.
Majd egy pillanatnyi szünet után:
- De ha itt is van, akkor is olyan egyedül vagyok Istennel.
Az anya együtt imádkozik gyermekével:
- ... az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében, ámen.
- És lsten szent Anyja nevében - teszi hozzá a gyermek.
- De miért akarod lsten anyját is megemlíteni?
- Hát valakinek ő kell a másik háromra, nem igaz? - ér-
kezik az ű válasz.
- Mondd, Krisztián - kérdezi fiát az aggódó anya -, miért van
az, hogy esténként sohasem látlak, amint a házi feladatodat vég-
zed? Hogyan tudsz mégis ű ő felelni?
Az anya attól tartott, hogy nyolcéves fia osztály társairól má-
solja le a gyakorolnivalókat. Ám a gyermek pillanatnyi habozás
nélkül válaszolt:
- Ezt teszi a jóga, anya!
198
13. FEJEZET
Idézetek Vivékánandától
A test az elme ő burka csupán. Bármit parancsol az elme,
a testnek engedelmeskednie kell.
Azoknak, akik valóban jógik akarnak lenni, mindörökre fel
kell adniuk a dolgokkal való játszadozást. Fogadj el egy néze-
tet, és tedd azt az életeddé, gondolkodj rajta, álmodj róla, éld
meg! Az agyad, az izmaid, az idegeid és tested minden porci-
kája ezzel a nézettel legyen teljes, és minden egyéb nézetet tégy
félre! Ez a sikerhez ő út, és ezt az utat taposták ki a szellem
óriásai.
Egy maroknyi ő ember képes elmozdítani a világot. Szívre
van szükségünk, hogy érezzünk; agyra, hogy megértsünk; és ő
karokra, hogy elvégezzük a munkát.
Az igazság híve vagyok. Az igazság sohasem lép szövetségre a
hamissággal. Még ha az egész világ lenne is ellenem, az IGAZ-
SÁGNAK végül ő kell.
Akik mindig lehangoltak és csüggedtek az életben, azok nem
tudnak munkálkodni. Életek telnek így el, miközben csak sirán-
koznak és jajonganak. A földet a ő élvezik - ez a csalhatat-
lan igazság. Légy ő mondd mindig: "Nem félek!" Mondd min-
denkinek: "Ne legyen benned félelem! Légy rettenthetetlen! Légy
rettenthetetlen!"
199
Mindig legyen szabad a lélek! Meg kell szabadulnunk a kö-
ő bármilyen édes legyen is az.
A legkiválóbb emberek nyugodtak, csöndesek és ismeretle-
nek. Ő azok, akik igazán ismerik a gondolat hatalmát. Biztosak
abban, hogy még ha el is vonulnak és be is zárkóznak egy bar-
langba, s öt igaz dolgot gondolnak, majd eltávoznak az ő sorá-
ból, ez az öt gondolatuk akkor is élni fog az örökkévalóságig. Az ilyen
gondolatok valóban áthatolnak a hegyeken, átkelnek az óceáno-
kon, és keresztülszelik a világot. Ezek a gondolatok mélyen be-
ivódnak az emberi szívekbe és agyakba, s olyan férfiakat és ő
nevelnek, akik életük során átültetik ő a gyakorlatba.
Tekintsetek vissza magatokra az amó'ba állapotától egészen az
emberi létezésig! Ki vitte végbe mindezt? A saját akaratotok.
Megtagadhatjátok-e hát akkor tó1e, hogy mindenható? Az, ami
ilyen magasra emelt benneteket, még magasabbra is juttathat.
Amire szükségetek van, az a jellem és az akarat ő
A célunk: a természet tökéletes uralma, és semmivel sem ke-
vesebb. A természet urainak, nem pedig rabszolgáinak kell len-
nünk: se a testünk, se az elménk ne legyen a parancsolónk, s azt
se felejtsük soha, hogy a test a miénk, nem pedig mi vagyunk a
testé.
Az ember olyan tisztává válhat, hogy tisztasága ő
válik. Bárki kerül kapcsolatba vele, az is megtisztul.
Az állatok örömüket az érzékeikbó1 nyerik, ai emberek értel-
ő az isten pedig a szellemi ő
Az összpontosítás tökéletes nyugalmat teremt az elmében és a
testben minden alkalommal, amikor gyakorolják.
Minden esetben, amikor elnyomjuk a ű vagy a harag
érzését, rengeteg pozitív energiát halmozunk fel, a saját hasznunk-
ra. Ez az energia késó'bb magasabb ű ő alakul.
200
Az ő ű megnyilvánulása, ha nyugodtak mara-
dunk. A tevékenység az alacsonyabb ű ő megnyilvánulása,
míg a nyugalom a magasabb ű
Ne ragaszkodj a régi babonákhoz, légy mindig nyitott az új
igazságokra!
Semmilyen vakhit nem tud megmenteni. Munkálkodj saját
üdvösségeden!
A jó közel jár az Igazsághoz, de még nem az Igazság. Miután
megtanultuk, hogy ne zavarjon meg minket a rossz, azt is el kell
sajátítanunk, hogy ne tegyen bennünket boldoggá a jó. Fel kell
fedeznünk, hogy túl vagyunk mind a rosszon, mind a jón.
Az ő fátyol, amely lehullik, a tudatlanság. Ha az már nincs,
akkor ű a ű ű a vágy, majd az önzés, s végül
minden szenvedés elmúlik.
Emelkedj nagyon, nagyon magasra: egyetemes természetün-
ket ismerve tökéletes nyugalommal kell végigtekintenünk a vi-
lág egész panorámáján.
Ha azt gondoljuk, hogy létezik valamilyen tökéletlenség, ak-
kor azt meg is teremtjük. Egyedül az ő és a tökéletesség gondo-
lata képes ezt orvosolni.
Akkor se legyen benned gyengeség, amikor ő szemben
állsz a halállal!
Ti istenségek a földön! Hogy ű lennétek? Az embert
embernek nevezni ű becsületsértés az emberi természet ellen.
Ébredjetek, oroszlánok, és szabaduljatok meg attól a káprázattól,
hogy birkák vagytok! Ti halhatatlan lelkek, szabad, áldott és örök
szellemek vagytok. Nem anyag és nem is test vagytok. Az anyag
a szolgátok, nem pedig ti vagytok az anyag szolgái.
(Az idézetek forrása: The Complete Works of Swami Vivekananda
[Szvámi Vivékánanda összes ű Advaita Ashrama, Mayavati,
Almora, Himalayas, India.)
201
202
14. FEJEZET
Tanítások a Mahábháratából
Mi az, aminek nagyobb a súlya a földnél?
Mi az, ami magasabb amennyeknél?
Mi az, ami sebesebb a szélnél?
Mi az, ami számosabb a rengeteg ű
Az anya szava súlyosabb a földnél.
Az atya magasabb amennyeknél.
Az elme sebesebb a szélnél.
A gondolatokból több van a számtalan ű
Ki a barátja az utazónak?
Ki a barátja az otthon ő ő
Ki a barátja a betegnek?
Ki a barátja a haldoklónak?
Az utazó barátja a karaván.
Az otthon ő ő barátja a hitves.
A beteg barátja az orvos.
A haldokló barátja a kegyelem.
Melyik ellenséget a legnehezebb ő
Melyik a véget nem ő betegség?
Melyik ember jó,
és melyik gonosz?
A haragot a legnehezebb ő
A kapzsiság az a betegség, melynek soha sincs vége.
A jó ember az, aki minden teremtményt szeret,
a gonosz pedig az, kinek szíve nem ismer sem könyörületet,
sem részvétet.
Melyik út vezet a mennyországba?
Az igazságosság.
Hogyan leli meg az ember a boldogságot?
A helyes cselekedetek által.
Mit kell ő ahhoz, hogy megmeneküljön agyásztól?
A gondolatait.
Mikor szeretik az embert?
Ha nincs benne hiúság.
IV. rész
EGY CSOKOR VERS
Ima
Legyen az egész életem, Uram,
Szüntelen, végtelen dal,
S e vég nélküli dalt úgy énekeljem,
Mint egy ki nem apadó forrás.
És minden egyes lélegzetem
Emeljen közelebb Hozzád,
Míg fülem nem hall mást,
Csak a Te szavaidat,
S ajkaimat nem hagyják el más szavak,
Csak a Te üzeneted.
207
208
Anya
Valahol, az ő szeretet-kék taván,
Ahol ezüstös hullámok mossák szívem partját,
Ott, a ű éjszakában
Millió lótusz visszafojtott hangja köszönt téged, óh, Anyám.
Elfeledett világok ködén átragyogva,
Tündérországod arany pompájában,
Te uralkodsz lelkem éjszakáján,
És, óh, Anya, te vagy nekem a fény.
*
A tenger mélyéró1
A halász hazaviszi a halat,
A vizek feneketlen ő
A gyöngyhalász felhozza a gyöngyöt.
De én mit vihetek haza neked, óh, Anyám?
Mit tehetnek e kicsiny kezek lótusz lábaid elé?
Ahová hálót nem vetettek ki,
Ahová gyöngyhalász nem merült,
Szívem tengerének legmélyére,
Oda hadd merüljek,
És hozzam fel szeretetem gazdagságát
Neked, Anyám.
Kis lámPás om
Csendben ülök, és elcsodálkozom a ő felbukkanó dalokon.
Lángra gyújtottad szívem kicsiny tüzét
Halhatatlan szereteteddel, óh, Mesterem,
S én igyekezni fogok, hogy az soha többé ki ne aludjon.
Te táplálod e lámpást a megértés olajával.
Számat ezentúl szólásra nem nyitom,
Hogy fülem meghallhassa ő örök bölcsességedet.
E lámpa örök fénye ragyog és szétárad.
Merülj a csend mélyére,
Hiszen mi más számít, mint tudni, hogy VAGYOK?
209
210
ő
ő te, harcosok lehelete!
Az élet harcmezejének Ura!
Hangod mennydörgés,
Mely elhallgattatja a világkorszakokat,
Mely az égbolt partj ait mossa,
Mely játéka közben szétmorzsolja a sziklákat,
És porukat a ő a földre fújja.
Trónusod a harcos szíve,
Hogy eszét és nyelvét irányítsd,
S a te akaratod szerint cselekedjen!
Parancsolj! Ki mer ellenszegülni?
Még az istenek is meghajolnak,
Hogy lángoló lábad megérintsék,
Te Ragyogó!
ő te, ostobák rettegett ellensége,
Kik elrejtik arcukat a halál tenyerében!
Te, halandók leghóob reménye!
Égesd el ezt a formát,
Hogy elvesszen lobogásodban!
Változzon lángnyelvvé,
És legyen mindörökké fény,
Melyet árnyék soha el nem homályosíthat.
Te, ő Istene
Szvárni Vivékánandának
Te, ő Istene!
Megjelentél a világban
És porrá zúztad bilincseit!
Üstökösként jöttél el,
És cselekvésre késztetted az ember alvó szívét!
ő hangod felébresztette a halott lelkét!
Te, harcos!
Egyedül Te meneteltél a ő
Téged ő ő Istenek seregeinek kíséretében,
Sisakod a villámlás volt, mely megvakította az ellenséget!
A V édák dobj ának ütemére
Hirdetted az ember örök indulóját!
Harsonád a hegycsúcs tól a síkságig zengte:
"Kelj fel! Ébredj! És ne állj meg, míg a célt el nem éred!"
Bhárata
ll
legnemesebb fia!
Hallva gyermekeid hívását, eljöttél,
Hogy kezünket fogva vezess bennünket,
És kiáltsd:
"Rázzátok le szendergéseteket és tétlenségeteket!
Rázzátok le bilincseiteket!
Rázzátok le gyengeségeteket és szomorúságotokat!
Az a fogoly, aki azt állítja magáról!
Az a szabad, aki azt mondja, hogy szabad!
Keljetek fel! Ébredjetek! És induljatok ő
II India ő neve. (A ford.)
211
Te harcos! Te lobogó fáklyafény!
Már az is elég, ha Rád gondolunk,
Hiszen bátorság önti el tagjainkat
És szívünket,
És a merész tettek önmagukért beszélnek.
Az örökkévalóságig halljuk üzenetedet:
"Legyetek bátrak!
Ne féljetek!
Legyetek szabadok!
Ne álljatok meg! Ne álljatok meg, hanem
Keljetek fel! Ébredjetek! És induljatok ő
A rabszolgaságtól megalázkodva,
Elnyúlva fekszünk a földön,
S a sötét századok pora fed bennünket.
De ő érintése felébresztette Bháratát,
Hogy újra lélegzethez jusson.
S amit fülébe suttogtál,
Az most hangosan lüktet szívében:
"Ébredj! Ébredj! ÁrjávartaJl2
Kelj fel! Ébredj!
És ne állj meg, míg a célt el nell). éred!"
Az álom függönye lehull,
Az alvásnak vége,
Bhárata újra felkél,
Hogy ő üzenetét hirdesse a világnak,
Hogy teljesítse parancsát,
S a hegycsúcsról a síkságra kiáltsa:
"Kelj fel! Ébredj, óh, ember!
És ne állj meg, míg a célt el nem éred!"
12 Az árják szent földje (területileg a mai Észak. és Közép.lndia). (A ford.)
212
/
Oh, Uram, az is Te vagy
A ő vihar, mely tomboló fuvallatával
Ő sziklákat mozdít el a hegy te ő ,
Mely tréfából óriás tölgyeket és ő tép ki gyökerestó1:
Óh, Uram, az is Te vagy.
Az ádáz villámcsapás, mely lángra lobbantja az ő
A lángnyelv, mely elpusztítja a táj zöldjét:
Óh, Uram, az is Te vagy.
A mennydörgés vad, haragos morajlása,
A hegycsúcsról le, a síkság felé, mely patakokban ontja az ő
Óh, Uram, az is Te vagy.
A ő nap, mely szinte megsüti a földet,
Kaput nyitva az éhínség lakomájának:
Óh, Uram, az is Te vagy.
S a pusztító járvány, mely játékból beszedi adóját,
Ami a fél várossal ő
Óh, Uram, az is Te vagy.
A szegénység, mely leplezetlenül ő
Szegény és gazdag házába egyaránt:
Óh, Uram, az is Te vagy.
Amikor a háborúban a város falai a földdel lesznek ő
És a romok az ürességbe tátonganak,
Óh, Uram, az is Te vagy.
Mindez nem másra szolgál, mint lerázni a tespedt múltat,
Mert Te, egyedül Te vagy az;
Kilélegezni a múltat,
S belélegezni az ő lélegzetét.
Te, ő kinek élethalál-játékában,
A könyörületesség arcát fátyol borítja:
Óh, Uram, az is Te vagy.
213
214
Lábnyomok
Ahogy a víz ő válik, majd ő visszatér a földre,
Úgy haladtam keresztül miriád születésen,
Nem tudván, mi vagyok, s nem tudván, mi leszek.
Különféle öltözéket magamra öltve jövök s megyek,
S nem ismerek születést,
S nem ismerek halált.
E világ vásárterén kóborlok,
S nem tudom, merre menjek.
Portékáimat messzi ő hoztam,
Onnan, hol a hajnal bíborszínbe öltözik.
Az arra menó1mek kínálom ő
Akik csak végignézik, de nem tudják,
Mit is válasszanak,
Mit is kérjenek.
E különös csillagon vándorolva töltöm napjaimat,
Elfeledve, honnét jöttem,
S nem tudva, melyik ösvényen menjek tovább,
Melyik az enyém a számos mennyei otthonból,
Melyet magam mögött hagytam,
Magasan a ragyogó égbolton.
A csobogó csermelyek és daloló patakok
A folyóba szaladnak, hogy végül megleljék
Végtelen óceán-otthonukat.
Ugyanígy rohanok én is Hozzád
Teremtésed hegyén és völgyén keresztül,
Áttörve minden akadályon.
Egyesülök Veled, a végtelennel,
Egyesülök Veled, az örökkévalóval,
Egyesülök Veled, a változatlannal.
Amikor a Te nevedet zengem, óh, Uram,
A szívem nem ismer határokat,
És olyan folyón evezek,
Melynek vizei nem mosnak partot.
Idegenként sétálok egy idegen országban,
Szembenézve a magam ő sorssal,
S a kötelességek batyujával a vállamon.
Vággyal és reménnyel a tarsolyomban érkezem,
És amint az élet kapui bezáródnak,
Még hosszasan visszatekintek.
Hosszú út áll ő
Számtalan ösvényt megjártam,
És átvándoroltam rengeteg világon.
Teremtésed szépségétó1 megrészegülve
Aludni tértem nem egy csillagon.
Keblemben a menny örök lélegzetével,
Életem nem ismer sem kezdetet, sem véget.
v. rész
INDIAI LEGENDÁK
, ,
ES MESEK
217
1. FEJEZET
Buddha legendái
Több mint kétezer évvel ő a ű Bhárata egy kis
északi királyságában gyermek született a királyi családba. Hét
nappal késó'bb meghalt az édesanyja. A gyermek életében a csil-
lagok különös eseményeket jeleztek ő melyek aggodalmat
keltettek a királyságban: vagy hatalmas uralkodó lesz, vagy pedig
szembetalálja magát az élet kegyetlen és kérlelhetetlen arcával,
és aszkéta válik ő A bráhmanák jóslatai azt is megjövendöl-
ték, hogy négy ok miatt fog elfordulni az élettó1, melyek: az öregség,
a betegség, a halál és egy vándorló remete. A gondterhelt király
tanácskozott bölcseivel, és úgy határozott, hogy fiát - a palota
tágas falai között - távol tartja mindezen rossz ómenek látványá-
tól. Az ifjú Sziddhártha herceg a király ő védelme
alatt nevelkedett. A király három jól ő palotájában az élet
minden öröme ő volt számára, és soha nem látott öreget,
beteget, haldoklót vagy remetét. A halandók sorsának még csak
említése sem jutott a fülébe soha.
Telt-múlt az ő A herceg maga mögött hagyta a gyermekkor
éveit, és házasulandó fiatalemberré sarjadt. A király abban re-
ménykedett, hogy a házasság szent kötelékei révén a herceg ű
marad királyi kötelezettségeihez, és egy szép napon uralkodó lesz
ő Hogy titkos kívánsága teljesülhessen, és hogy megtalálja
a herceghez való társat, egy hatalmas ékszeres ládát adott a fiá-
nak, telis-tele csodálatos ékszerekkel, hogy az ország ű
ő ajándékozhassa ő Ám amikor az utolsó drága
ékszert is odaadta, amit a megajándékozott kedves pillantásával
viszonzott, a herceg szívében még akkor sem ébredt szerelem senki
219
iránt. Végül azonban mégis bekövetkezett: a leány karcsú volt, mint
egy ő nagy lótuszszemei voltak, és olyannak ű mint egy
mennyei ő kinek szépsége nem földi halandóé. Szemérme-
sen felpillantott, és kérte a neki járó ékszert, de mivel nem ma-
radt több, csak az, amit a herceg magán viselt, a herceg azon
nyomban lehúzta becses ű ű és a kezébe tette annak, aki az
ő kezét kereste. Ekkor tekintetük találkozott, és ő
ben szerelem lobbant a másik iránt.
Abban az idóoen az volt a szokás, hogy a ő - ahhoz,
hogy menyasszonyát becsülettel elnyerje - minden vetélytársát
le kellett ő íjászatban és a többi ű vala-
mint az értelem megmérettetésében. Elérkezett a nagy nap, ami-
kor királyok és hercegek százai ű össze, hogy erejüket ös z-
szemérjék. Mindegyikük a legjobbat nyújtotta, ám egyikük sem
volt ő Sziddhártha herceghez, aki kimagasló tettei révén
nyerte el menyasszonya, ]asódhara kezét.
Most, hogy már a szeretet egyesítette ó'ket, boldogan éltek a
palota kínálta megszámlálhatatlan örömök közepette. Bhárata
földjének legjobb zenészei, énekesei és táncosai jókedvvel és vi-
galommal gazdagították a kastély életét, ami így tényleg Indra
mennyei udvarához hasonlított. A bánatot nem ismerték, a be-
tegséget ű öregembert sehol sem lehetett látni, reme-
téket pedig a palota közelébe sem engedtek. A király azonban
soha nem felejtette el bölcs bráhmanái ő szavait, és meg-
parancsolta: ügyeljenek rá, hogy a herceg még véletlenül se ta-
lálkozhasson ezekkel a baljós dolgokkal. Még ő maga is egyre
csak azzal foglalatoskodott, hogy újabb élvezeteket találjon ki.
Minden dolgok ő és a mennyek istenei már jóval a
születése ő kiválasztották a nagy földi küldetésre a herceget,
hiszen a valóságban egy volt közülük. Új fényt kellett gyújtania
a világon ő emberek ösvényén, és meg kellett mutatnia nekik
a ő és a ő ő utat. Az égi hatalmak
elérkezettnek látták az idejét, hogy a herceg feleszméljen, és be-
teljesítse isteni küldetését. Kívánságuk egy pillanat alatt keresz-
tülhasított a világegyetemen és a három világon, és csakhamar
behatolt a herceg szívébe. Az érzékek tüze hirtelen kialudt ben-
ne. Most már látta, hogy az élet nem tud többet nyújtani neki
annál, mint amije már van, és úrrá lett rajta a test tünékeny örö-
ő való viszolygás. Bármilyen élvezetre vágyott, az hamar
220
szertefoszlott, és arra késztette, hogy az élet ő elmélked-
jen. Többet akart tudni az életró1. Hívatta hát fogathajtóját, Csan-
dakát, és megparancsolta neki, hogy hajtson vele a városba, mert
saját szemével kívánta látni azt.
Elrendelték a város megtisztítását, és eló'készítették a herceg
látogatására, hogy kellemesnek és örömtelinek ű A király
parancsára minden öreg, beteg és halott embert eltüntettek az
utcákról, és remetéknek sem volt szabad mutatkozniuk. Hiába
tettek azonban meg mindent azért, hogy ez a négy jel ne legyen
látható, egy istenség mégis megjelent a herceg ő egy aggas-
tyán alakjában. Az évek súlya alatt meghajlott háttal járt, lassan
vonszolta gyenge tagjait, és minden ő után kapko-
dott. A herceg megállította a lovát, és figyelmesen nézte az ő
te haladó különös teremtményt. Még soha nem látott ilyet. Még
soha nem hallott arról, hogy létezik olyan, hogy öregség. Amikor
a tudomására jutott, hogy minden halandónak ez a szomorú osz-
tályrésze, szánalom töltötte el, és lesújtotta az eléje táruló lát-
vány. Megértette, hogy az öregember utolsó napjait éli a földön,
és hamarosan el kell hagynia az életet. E látvány hatására biztos
lett abban, hogy teljesen félrevezették az emberi sors megítélésé-
ben. Csüggedten tért vissza a palotába, s az élet és halál mély
problémáj án való elmélkedésnek szentelte magát.
Telt-múlt az ő A élet múlékonysága kétségbeesésbe taszí-
totta. Meg akarta találni a kiutat az ember elkerülhetetlen sorsa
eló1. Másodízben is látogatást tett a városban, s ekkor tekintete
egy beteg embert fedezett fel. Nyugtalanul kérdezte Csandakát,
vajon a fájdalom is része-e az emberi sorsnak. Ezután egy sápadt,
élettelen és mozdulatlan testet pillantott meg, melyet a halotti
máglyára készítettek ő A herceg világba vetett hite teljesen
megrendült.
Egy napon még egy furcsa látványban volt része. Amint hin-
tójával végighajtott alattvalói között, egy férfit látott sárga lepelbe
burkolva, akinek a tekintete nyugodt és békés volt. Megint iste-
ni lénnyel volt dolga, aki egy aszkéta képében jelent meg ő
hogy a herceg elméjét elfordítsa a világi dolgoktól. A herceg leszállt
arany hintójából, a remetéhez ment, és megkérdezte ő ki ő
"Tudd meg, óh, herceg, az vagyok, aki feladta az örömök hi-
ábavaló hajszolását, s békére lelt. Ebben a világban semmi sem
állandó, mindennek tova kell ű legyen bármily kedves" -
221
válaszolta a kolduló szerzetes, aki nem lassította le lépteit, ha-
nem hamarosan ű a tömegben. A herceget megindították a
remete szavai, és azon az éjszakán nem jött álom a szemére. Már
tervezgette is magában, hogy feladja a világot és az örök béke ös-
vényére lép, amiró1 a jógi beszélt neki. Amikor a király értesült a
ő egészen elkomorodott, és hatalmába kerítette a fé-
lelem. Látta, hogy tervei bukásra ítéltettek, hogy Sziddhártha
ő nem lesz uralkodó. Megpróbálta hát nyugtalan fiát el-
téríteni szándékától azzal, hogy a vándorló életmód ő
beszélt neki. Sziddhártha herceg akaratát azonban semmi sem
tudta megváltoztatni, mert csak a remete által felébresztett gon-
dolatai foglalkoztatták. A palota örömei többé nem tudták visz-
szahúzni, a családi kötelékek már nem tartották féken a lelkét.
Bár ű felesége, ]asódhara fiúgyermeknek adott életet,
Sziddhártha a halál árnyékát látta szerettei alakjára vetülni.
"Hogyan képes az ember tartós boldogságra lelni ebben a válto-
zó világban? - elmélkedett. - Hogyan nyújthat a világ csalóka
látszata bármilyen enyhülést? Hogyan kerülhetné el ]asódhara,
vagy a fiam, Ráhula, a halandók sorsát?"
Egyik éjszaka, amikor az egész palota aludt, megérezte, hogy
elérkezett az ideje annak, hogy felkeljen és távozzon. Még egy
utolsó pillantást vetett az alvó ő és édesanyjára, majd
elhagyta a szobát. Az ég minden seregei ű hogy lás-
sák a herceg elmenetelét. Csandaka, a fogathajtó az éj leple alatt
azt a parancsot kapta, hogy hozza ő az istállóból Kantakát, a
herceg paripáját. Cs and aka szomorúan engedelmeskedett urá-
nak. Hiába próbálta rábeszélni a herceget, hogy hagyjon fel az
utazással, szándékától semmi sem téríthette el. Négy szárnyas is-
tenség vitte át a lovat a kastély kapujain, hogy az ő fel ne éb-
redjenek a zajra. Akkor utoljára szállt fel ű paripája hátá-
ra, majd a város széléig lovagolt, amit még hajnalhasadás ő
elért. A lovát visszaadta Csandakának, és megkérte, hogy térjen
vissza a palotába, s vigasztalja meg a királyt: mondja el neki,
hogy fia olyan ösvényre lépett, ami túl vezet életen és halálon, s
hogy az egész emberiség megszabadítását kutatja. A ló kedvesen
megnyal ta a herceg kezét, Csandaka leborult ura ő majd sio-
morúan távozott.
A herceg most már végérvényesen elfordult a világtól, keres-
ve a kiutat annak hiábavalóságából, örömeibó1 és fájdalmaiból.
222
A végtelen ő magába fogadta, és ő eltökélte, hogy megtalálja
azt a birodalmat, mely hatalmasabb bármely földi királyságnál.
Alig lépte át a természet világának kapuját, amikor egy déva, egy
mennyei ő jelent meg ő rongyos vadász képében. A her-
ceget elöntötte az együttérzés, rubintos ruháját a vadásznak ad-
ta, és annak rongyait vette fel. Nem sokkal ezután egy másik
mennyei lénnyel is találkozott, aki borbély alakját öltötte magára,
és felajánlotta, hogy leborotválja a haját. A herceg úgy vélte,
hogy ez illik egy remete életmódjához, így hát beleegyezett.
Sziddhártha vándorlása során számos remetelakba eljutott és
számos szent emberrel találkozott. Mindegyikük valamilyen rend-
szert tanított, amely által az emberiséget talán ki lehet vezetni a
sötétségbó1, szomorúságból és halálból, át egy mennyei létezésbe,
arra azonban mégsem voltak képesek, hogy az öröm és a bánat,
a születés és a halál megszüntetéséhez ő utat megmutassák
számára. Sokan éreztek szánalmat a herceg iránt, és az aszketikus
élet ő beszéltek neki, melybó1 minden emberi kénye-
lem hiányzik. Mások megpróbálták eltántorítani céljától, és azt
tanácsolták neki, hogy térjen vissza az emberek osztályrészéül ju-
tott élethez, annak temérdek örömével és vigaszával. "Ahol öröm
van, ott bánat is van - gondolta a herceg -, mert az öröm elszáll,
és bánatot hagy maga után." A palotában eltöltött életének tü-
nékeny örömein töprengett, és visszaemlékezett a szenvedésre,
amivel a városban tett látogatása során szembesült. Az öregség-
gel, a betegséggel, a halállal és a remetével való találkozásának
emlékei élénken tárultak lelki szemei elé. "Ami megszületik, an-
nak meg is kell halnia - elmélkedett -, és a világon semmi sem
kerülheti el a halált." Annál inkább eltökélte, hogy az élet és
halál misztériumának mélyére hatol, és megfogadta, hogy addig
nem kel fel ő ő amíg meg nem találja a választ. Sem-
mi mást nem evett, mint néhány gabonát, ami alig volt elegen-
ő ahhoz, hogy életben tartsa. A nélkülözések mély nyomot
hagytak rajta - aki csak látta, azt félelem töltötte el. Mindeköz-
ben apja királyságából számos küldött ű fel a színen, ám hiá-
ba próbálták a herceget rávenni, hogy esküjét visszavonja. "Ha
nem érném el a megvilágosodást, és ő belehalnék
vigyetek apám házába, és ott temessetek el!" - mondta.
múltak a nappalok és az éjszakák, de a megvilágosodás csak nem
jött el. A színpompás nyár kopár télbe fordult, a megvilágosodás
223
mégsem érkezett meg. A herceg teste gyengévé és színtelenné
vált, mintha a halálán lenne, kegyetlen önmegtartoztatása még-
sem hozta meg a gyümölcsét. Végül ismét elfogadta az ételt és az
italt a falu ű ő
Azt beszélik, hogy Szudzsáta, a falu ő jámbor leá-
nya - aki szemtanúja volt mindannak, ami történt -, álmában
utasítást kapott egy angyaltól: menjen el a bódhiszattvához, és
kínálj on neki ennivalót. A lány ezer tehén tejével megetetett
másik ötszáz tehenet, az utóbbiak tejével megetetett kétszázötven
tehenet, és így tovább, amíg már csak ötven tehén teje maradt,
és abból a legnagyobb tisztaságú tejben ő rizs t készítette. Ami-
kor a herceg elment a faluba, hogy ennivalót kérjen, ezt a tál
szent ételt ajánlotta fel neki, és ő elfogadta.
A bódhiszattva, kinek sorsa az volt, hogy Buddhává legyen,
immár elindult a Bölcsesség Fája felé, ahová a régi idó1c buddhái
mind megtértek, és leült alatta. Az ég madarai és az ő vadjai
mind a Hatalmas közelébe ű és ő sokasága vette .
körül a magasztos látogatót, hogy szemtanúi lehessenek a budd-
haság csodájának.
A mennyek megnyíltak, és számtalan déva és mennyei lény
zengett dicshimnuszokat, jókívánságokkal halmozva el a herce-
get. Még az istenek is alászálltak, hogy jelen lehessenek a csodá-
latos születésnél, és láthassák azt, aki eltökélte, hogy meghódítja
a három világot, és ura lesz a halandók birodalmánál hatalma-
sabb királyságnak. A bódhiszattva olyan fényesen ragyogott, mint
tízezer nap. Sugarai át járták a három világot: a poklot, a földet
és a mennyországot.
Márát, a Gonoszt felriasztották és elvakították a váratlan fény-
sugarak, melyek a Bölcsesség Fájától sötét birodalmába hatoltak.
Azonnal felismerte a bódhiszattva célját, akinek feltett szándéka
volt, hogy eléri a halhatatlanságot, és ezáltal mindenkit megsza-
badít, aki a gonosz hatalma alatt ő Összehívta hát kísér-
tetei, gonosz szellemei és vérszomjas démonai seregét, és velük
együtt vonult a Bölcsesség Fája felé, hogy leszámoljon az újon-
nan érkezette!. Mindeközben az Áldott már elérte a fát, elfoglal-
ta alatta a helyét, és arccal kelet felé fordult. Eltökélte, hogy nem
kel fel addig, amíg el nem éri a tökéletes megvilágosodást. Mára,
kinek gonoszsága határtalan volt, álruhában, Kapilavasztuból,
a herceg ő érkezett követként jelent meg a bódhi-
224
szattva ő Arra ösztökélte a herceget, hogy térjen vissza ott-
honába, mert szükség van a segítségére, hiszen a zsarnok Dévadatta
elfoglalta a királyságot.
A herceg, aki érzékelte az apja birodalmában történtek valódi
indítékát, és tudta, hogy minden emberi szenvedés oka a gyen-
geség, nem ingott meg abbéli szándékában, hogy eléri a buddha-
ságot.
Mivel az ő fortélya kudarcot vallott, Mára most három
vonzó leányát hívatta, hogy szépségükkel, szeretetükkel, éne-
kükkel és táncukkal kísértsék meg a herceget. Az Áldott azon-
ban visszaemlékezett a palotában tünékeny örömök és élvezetek
között eltöltött életére, és tudatában volt annak, hogy minden
földi ragyogás elhalványul egyszer. Így beszélt hát Mára gyönyö-
ű lányaihoz, akik Indra isten mennyei táncosaihoz voltak
hasonlatosak:
- Mindazon dolgok közül, melyek akár egy kis ideig is tarta-
nak a földön, az örömök a legrövidebb ű kedveseim. Hát
nem inkább arra kellene törekednem, ami túl van minden mu-
landóságon?
Megszelídülve és megszégyenülve ő a gyö-
ű lányok elhagyták a herceget, és így köszöntek el ő
- Érd el a célodat, óh, Hatalmas, és szabadíts meg mindent sa-
ját szabadulásod által!
Mára csalódottsága teljes volt. Felismerte, hogy minden to-
vábbi kísérlet, mellyel megpróbálná rávenni a herceget a vissza-
térésre, eleve kudarcra ítéltetett. Utolsó terve tehát az volt, hogy
megtámadja és elpusztítja ő Ezzel a céllal toboroz ta össze a po-
kolból hatalmas és rettenetes hordáját, melynek puszta látványa
ő rémülten menekültek el az istenek és az angyalok. A démo-
nok minden irányból szórták dárdáikat, husángjaikat és nyilaikat
a hercegre, aki ennek ellenére olyan mozdulatlanul ült, mint a
Himalája. S mint az ő szél által felkavart falevelek, a vámpírok
és szörnyek csapata szétszóródott, és fegyvereik virágokként
hulltak Sziddhártha lábai elé.
Amikor minden kísértése kudarcot vallott, Mára elhatározta,
hogy elhajít ja diszkoszát, mely sohasem tévesztett célt, s mely
hírhedt és rettegett volt mindhárom világban. Ha a Méru hegy-
hez vágta volna, az elporlad t volna; ha az óceánba hajította vol-
na, a vizek felforrtak volna; ha a mennyekbe dobta volna, az ő
225
felszárad t volna, és sötétség borította volna be a földet. Ez a ször-
ű fegyver mégsem volt képes többre, mint megközelíteni a
bódhiszattva fejét, háromszor megkerülni ő alakját, s félelem-
mel és tisztelettel lábai elé hullni, átadva neki egész pusztító erejét.
Most, hogy Mára forrásai kimerültek, dühösen szólította fel a
herceget távozásra, mert a fa az övé volt.
- Amit számtalan születés során értem el, az az erények révén
az enyém, óh, sötétség fejedelme. Hogyan is lehetne a tiéd, ki so-
ha nem törekedtél rá? - kérdezte a herceg.
- Nincs senki, kinek erényei hatalmasabbak lennének az enyéim-
nél! - válaszolt Mára ő mire egész hordája felzúgott
szavai ő
- Tanúként hívom azt - mondta a herceg -, aki szemmel tar-
tott engem, és látta, amint belépek, majd elhagyom e világ kapu-
it számos születésen át.
Ekkor lenyúlt, hogy megérintse a földet. Az igazság ezen érin-
tésére a föld hétszer megremegett, és a hatalmas ő je-
lent meg trónusán, teljes szépségében, erejében és ragyogásában.
- Tanúsítom! - ezek voltak szavai, és hangja megrázta az ég
négy sarkát. A ő megállt és a Nap nem sütött, mialatt e sza-
vak keresztülzengtek a világegyetemen, és a pokol minden sere-
gét elsöpörték. Mára most az Áldott lábai elé vetette magát, és
bocsánatért esedezett. Soha eddig még nem szenvedett vereséget
ő Leginkább az a gondolat aggasztotta, hogy számtalan
lény fog megszabadulni, és mostantól nem fognak engedelmes-
kedni neki.
Mára mégis teljes vereséget szenvedett. Soha többé nem gya-
korolhatja hatalmát a herceg felett. Az Áldottat soha többé nem
vezetheti félre a test. ő a hajnal ű órái felvirradtak
volna, a herceg elérte legnagyobb ő A három világban
nem volt semmi, ami leigázhatta volna. Mint a Himalája, moz-
dulatlanul ült a Bölcsesség Fája alatt, és ő a teret, mert
szelleme eggyé vált a világegyetemmel. Éppen úgy, ahogy a ten-
gerbe hulló ő maga is tengerré válik, szelleme az örökké-
valóság tengerébe lépett, hogy maga is örökkévaló legyen.
E magasztos órán megértette az egész teremtés eredetét, azt,
hogy miképpen születtek meg a világok napok és holdak miriád-
jaival, és meglátta a ő feloldódást. Felismerte a születés és a
halál okát, látta a szenvedés, a fájdalom és a pusztulás indítékát,
226
és megpillantotta az ösvényt, mely a halál megsemmisítéséhez
vezet. ő a Nap felkelt volna, Buddhává, a Megvilágosodottá
vált. Megszabadulva a test ő elragadtatva és örvendezve
szabadsága felett, dalra fakadt, mely a túlvilágtól a legmagasabb
mennyországig visszhangzott:
Óh, te, ki e halandó vázat építetted!
Megszámlálhatatlan korokon át kutattalak,
Míg végül megtaláltalak e szelencében
Annak ő titkaként.
Soha többé nem fogsz visszacsalogatni,
Hogy a semmi e kalitkájába lépjek.
Gerendáidat összetörtem,
Sarokpilléredet leromboltam,
És nincs vágy, me ly újra
ő horgonyozhatna le engem!
Nappalok, éjszakák, hetek teltek el, de az Áldott ebben az üd-
vös állapotban maradt, megfeledkezve a világról, míg végül feltá-
rult ő életének nagyszeru célja, mint ahogy egy bimbó virágba
borul, és pompás illatát a levegó'be bocsátja. Eltöprengett a múlton
- az aggastyánon, a ő és a remetén, aki lemondott a vi-
lágról és a halhatatlanságot kereste - s azon, hogy mindez mikép-
pen vezette el ő a mennyei birodalom meghódításához, melynek
eredményeként ajándékát átnyújthatja a ő emberiségnek.
Szívét együttérzés töltötte el a hatalmas nyomorúság gondo-
latára, és eltökélte, hogy hirdetni fogja a világ valótlanságaiból,
a ő valamint a születés és a halál örök körforgásából
ő utat.
Benáresz városában élt öt remete, akikkel ő együtt veze-
kelt. Visszaemlékezve arra, hogy együttlétük idején nem voltak
képesek segíteni rajta, úgy határozott, hogy felfedi ő a tör-
vényt. A Buddha közeledtének láttán azok így szóltak egymáshoz:
- Bizonyosan nem sikerült learatnia vezeklésének gyümölcsét,
és most visszatér hozzánk segítséget kérni. Kínáljuk hellyel, hi-
szen királyi vér csörgedezik az ereiben, de semmi esetre se álljunk
fel üdvözlésére.
A Buddha úgy olvasott e gondolatukban, mint nyitott könyv-
ben, s látta gyengeségüket és büszkeségüket. A ő kedves-
227
ség, mely úgy áradt beló1e, mint a legtisztább fény hét sugara, most
elérte és elöntötte a remetéket, és szeretetének ereje, a fákat ki-
ő forgószélhez hasonlatosan, elsöpörte hiúságukat. Felálltak,
tisztelettel és odaadással köszöntötték az Áldottat, és Buddhához
méltó bánásmódban részesítették. Amikor felismerték, mivé lett,
lábaihoz ültek, és kérlelték, engedje meg számukra, hogy ő is
arra az ösvényre lépjenek, mely a káprázatból a fénybe vezet.
"Minden ő dolog közül a legfontosabb a hiú vágyakat és
a test sanyargatását elhagyni." A remeték érzékelték szavainak
ragyogását, és az útra léptek.
A Buddha most felkelt, és látta, hogy elérkezett az ideje an-
nak, hogy lépteit ő felé irányítsa, és meglátogassa koro-
sodó atyját, Suddhódanát, feleségét, ]asódharát, és fiát, Ráhulát,
valamint Kapilavasztu alázatos lakóit. Hallván a hírt, hogy férje
hazafelé tart, ]asódhara túlcsorduló szívvel indult fogadására.
Mióta férje elhagyta a palotát, nem hercegnó1<ént, hanem reme-
teként élt, alig evett valamit, és darócruhát hordott. Könnyes szem-
mel sietett ura üdvözlésére, letérdelt ő majd gyengéden meg-
csókolta a lábát. A király megpróbálta visszatartani ő
- Még egy király sem meri megérinteni egy Buddha lábát. Kelj
fel, gyermekem, mit teszel?
A Buddhának azonban nem volt kifogása e jámbor cselekedet
ellen:
- Számos életen keresztül szolgált engem, és szigorú önfegyel-
met gyakorolva végül társam lett. Ne akadályozd hát meg ő
Ahogy a Nap eloszlatja az éjszaka sötétjét, az Áldott jelenléte
úgy hozott ragyogást és megnyugvást mindenki életébe. Ahogy a
virág illata megörvendezteti a szívünket, úgy örvendeztették meg
az Áldott szavai a ő Ahogy a víz ű a szomjúhozó
ajkát, úgy enyhítette az Áldott bölcsessége a sokaság szenvedé-
sét. A király, ]asódhara, Ráhula és mindazok, akik hallották sza-
vait, elfogad ták a tanítását.
Az emberek szíve ujjongott az ő amikor látták, hogy
hercegük Buddhává vált. Délben az Áldott ajtóról ajtóra járt
koldulócsészéjével, hogy élelmét a ő és az alázatosok-
tól koldulja össze. A király megbántódott ezen, és kérte fiát, hogy
kövesse a palotába, ahol királyhoz méltó kiszolgálásban részesül.
A Buddha azonban így szólt:
- Az a szokás, hogy a magamfajta ily módon szerzi be élelmét.
228
Ezalatt azt értette, hogy egy Buddhát nem kötnek szokások
vagy társadalmi szabályok, hanem szabadon elfogadhat ételt bár-
ő ő csak akar, legyen az gazdag vagy szegény, tanult vagy
tanulatlan.
Egy napon az Áldott ellátogatott a szomszédos faluba. Útköz-
ben át kellett vágnia egy ű ű ő A falusiak könyörögtek ne-
ki, hogy másik utat válasszon, mert egy kegyetlen démon lakozik
a rengetegben, aki mindenkit megöl, aki csak arra jár.
- Az utam ezen az ő keresztül vezet, és nekem arra kell
mennem - felelte a Buddha. - Nem történhet rossz azzal, kinek
szíve nem ismer félelmet.
Amint belépett az erdóoe, ű üvöltést hallott. Kíváncsi
lett, ki kiabál ennyire, s a hang irányába indult. Nagy meglepe-
tésére nem démont, hanem egy remetét pillantott meg, aki féllá-
bon, jobb kezét magasra tartva állt, így gyakorolva önmegtartóz-
tatást.
- Miért kiáltozol így? - tette fel neki a kérdést a Buddha.
- Nem látod, hogy ez a tövises gyümölcs, melyet a kezemben
szorítok, átszúrja az ujjaimat, és elviselhetetlen fájdalmat okoz?
- Dobd el a gyümölcsöt, és ű a fájdalmad! - válaszolt
a Buddha.
Meghökkenve szavain a remete engedelmeskedett, elhajítot-
ta a tövises gyümölcsöt, és a fájdalmai is elmúltak.
Szól egy történet Angulimáláról, a rettegett rablóról, aki meg
akarta ölni a Buddhát. Angulimála égett a Buddha iránt érzett
ű ő és mindenütt kereste, de sehol sem találta ő Egy
szép napon a Buddha történetesen éppen azon az ő vágott
át, ahol a haramia élt. Amikor Angulimála megpillantotta ellen-
ségét, utánairamodott, ám híres gyorsasága ellenére sem volt képes
utolérni a Buddhát. Magán kívül a haragtól, dárdáját utánahají-
totta. A dárda azonban célt tévesztett, és mint egy virág hullott
a Buddha lába elé. Egy ő dárdát is utánavetett, de most
sem járt különbül.
- Állj meg, Buddha! - kiáltott dühösen. - Állj meg, hogy
utolérjelek!
Az Áldott azonban így válaszolt:
229
- Én állok, óh, Angulimála. Te viszont rohansz, és éppen ezért
nem tudsz elérni engem. Állj meg, és egy szempillantás alatt utol-
érsz!
Egyszer szárazság sújtotta a vidéket, elmaradt az ő a ter-
més kiszáradt, a tehéncsordák elpusztultak, a ő és a ku-
takban elapadt a víz, egyszóval éhínség fenyegetett. Két herceg
birtokának határán egy kis ér csörgedezett, melynek tulajdonjo-
ga fölött vita robbant ki. A háború elkerülhetetlennek ű amit
a Buddha szeretett volna megakadályozni, így hát megkérdezte a
ő mi a nézeteltérésük oka.
- A víz - felelték.
A Buddha egy kis vizet merített a tenyerébe, majd hozzájuk
fordult:
- Mi ennek a víznek az értéke?
- Csekély - válaszolták a hercegek.
- Mi egy emberélet értéke?
- Hatalmas - hangzott a válasz.
- Érdemes valami hatalmasat feláldozni egy jelentéktelen do-
logért?
Amikor a hercegek felismerték, hogy csekély fontosságú az, amin
marakodnak, félretették nézetkülönbségeiket, és a vizet elérhe-
ő tették mindenki számára. Tisztelet öntötte el a szívüket a
Buddha iránt, és alattvalóikkal együtt a nemes ösvényre léptek.
Történt egyszer, hogy két ember beszélgetni kezdett a vallás-
ró\. Amikor szembesültek vele, hogy ő véleményen van-
nak, közel kerültek ahhoz, hogy ölre menjenek. Egy harmadik
ember kíváncsi lett nézeteltérésük okára. Amikor hallotta, hogy
ő beszélnek, megkérdezte egyiküktó1:
- Láttad Istent?
- Nem, uram.
- Atyád látta Istent?
- Nem, uram.
- Nagyatyád látta Istent?
- Nem, uram - érkezett harmadszorra is a válasz.
Ekkor a másik embernek is feltette ugyanezeket a kérdéseket,
amire szintén ugyanezeket a válaszokat kapta.
230
- ő sem látta Istent, mégis vitatkoztok róla. ő
lássátok meg, azután beszéljetek Róla!" - mondta az idegen, aki
nem más volt, mint maga a Buddha.
Van egy történet a Buddha legnagyobb ellenségéró1, aki ű
löletet táplált a Buddha iránt, és számos gonosz, gyilkos tervet
forralt ellene. Gondolatai tehát mindig a Buddha körül forogtak,
és azáltal, hogy szakadatlanul a Tökéletesre gondolt, maga is
megtisztult - olyannyira, hogy fel is adta gyarlóságait, és végül
maga is szent emberré vált.
Hívei tanítása során a Buddha példabeszédét egy ízben a kö-
ő szavakkal zárta: "Eljött az ő Egy tolvaj a maga mód-
ján értelmezte e szavakat, és arra gondolt, hogy eljött az ideje a
tolvajlásnak. A prostituált úgy vélte, hogy legfó'bb ideje fogadni
vendégeit, míg a szerzetes úgy értette, hogy eljött a meditáció
ideje.
A Buddha egyik tanítványa egyszer azzal hencegett, hogy ren-
delkezik egy természetfeletti képességgel: járni tud a vízen. Azt is
kijelentette, hogy mindez húszévnyi szellemi gyakorlásának és
vezeklésének az eredménye.
- Mennyibe kerül, ha a révész átvisz a folyón? - kérdezte a
Buddha.
- Egy rúpia - válaszolta a tanítvány.
- És te húsz évet töltöttél azzal, hogy elérj olyasvalamit, ami
mindössze egy rúpiába kerül?
- Fiatalember, hová sietsz ezen a viharos éjszakai órán? T érj be
hozzám, pihentesd meg fáradt tagjaidat, és én elringatlak a szere-
lem gyönyöreivel - szólította meg a kurtizán az arra járó aszkétát.
- EI fogok jönni, kedvesem, de egy megfeleló'bb ő -
felelte Upagupta, a Buddha egyik tanítványa, és továbbsietett a
koromfekete, viharos éjszakába, hogy segítsen egy bajba jutottnak.
Évekkel késó'bb, elhaladva a lány kunyhója ő segélykiáltá-
sokat hallott. Belépett, majd karjába vette a haldokló lányt, ki-
száradt ajkait pedig friss vízzel megnedvesítette.
- Óh, kedves - mondta -, eljöttem végül, látod, eljöttem.
231
Önmagával és a szellemi dolgokban elért csekély ő
sával elégedetlenül, egyik tanítványa a Buddhához fordult, és
sértések özönét zúdította rá. A Buddha, tökéletesen megértve
ő a ő mondta:
- Képzeld el, hogy valakinek ajándékot nyújtasz át, de ő azt
visszautasítja. Kié akkor az ajándék?
- Természetesen az enyém - felelte a tanítvány.
- Én is visszautasítom az ajándékodat, megtarthatod magad-
nak - válaszolta tanítója szelíden.
Egy gyászában porig sújtott anya kereste fel segítségért a Budd-
hát, még mindig karjaiban tartva egyetlen fiának holttestét. Azt
remélte, hogy a Buddha visszaadja fia életét.
- Hozz, leányom, egy marék mustármagot egy olyan házból,
melyet még nem ért veszteség - mondta neki a Részvétteli.
Az asszony egyre csak járta a házakat, de nem talált olyan ott-
hont, melyet ne sújtott volna gyász valamelyik közeli hozzátarto-
zó elvesztés miatt. Fokozatosan elhagyta ő a bánat, ahogy magá-
hoz tért és felismerte, hogy mindenkinek szembe kell néznie az
élet nehézségeivel, s hogy nincs menekvés, még csodák révén
sem, az élet és halál kíméletlen törvénye eló1.
Miután felismerte, hogy a Buddha elpusztítására tett minden
ő hiábavaló, a gonosz Dévadatta egy ő elefántot
vetett be ellene, hogy tapossa agyon ellenségét. Utasítást adott,
hogy senki se tegye ki a lábát az utcára, ezért az emberek az ab-
lakokba és az erkélyekre zsúfolódtak, onnan figyelték kíváncsi-
an, hogy vajon az Áldott fog-e ő vagy az ele-
fánt. A szokott idóoen a Buddha elindult élelmet koldulni. Noha
hallott ellensége tervéró1, nem változtatott megszokott napi
programján. Egy teremtett lélek sem járt az utcákon. Az elefánt,
akivel rengeteg sört itattak és teljesen elveszítette az eszét a má-
mortól, rárontott a Buddhára. Hirtelen egy gyermek szaladt ki az
utcára egy közeli házból. Az ingerült vadállat azonnal végzett is
volna vele, ha az Áldott nem terelte volna el a figyeimét kiáltá-
sával: "Ne öld meg az ártatlan gyermeket! Nem ő hanem én va-
gyok kiszemelt zsákmányod!" E szavakra az állat a Magasztos irá-
nyába fordult, és hatalmas testével felé iramodott. De lám, minél
közelebb ért hozzá, annál szelídebb lett, míg végül teljesen ű
232
gözve a Buddhából sugárzó ő ő térdre ereszke-
dett ő és ormányával megérintette a lábát, mintha megbo-
csátásért esdekelne. Amikor a város lakói, akik lélegzet-visszafojtva
követték az eseményeket, szemtanúi lettek e csodának, örven-
dezve kiszalad tak házaikból, és ő az elefántot. Néhá-
nyan gyümölcsökkel halmozták el, mások virágokkal ékesítették,
míg az állat már majdnem ű az illatos jázminok, lótuszok és
egyéb virágok alatt.
Egy napon, amikor a Buddha a déli ő idején a kertje felé
indult pihenni, ]asódhara a fiához fordult, és így szólt:
- Siess, gyermekem, és kérd atyádtól örökségedet!
A fiú, nem tudván, ki az apja, megkérdezte:
- Anyám, ki az én apám?
- Nézd azt az oroszlánt, aki ott megy az utcán! Ő a te apád _
válaszolta ]as6dhara.
Amikor Ráhula kérte apjától örökségét, nem kevesebbszer,
mint háromszor ismételte el kérését. A Buddha meghagyta ő
tanítványának, Ánandának, hogy teljesítse a fiú kívánságát.
tehát megkapta a szerzetesek narancssárga ruháját.
Ananda úgy érezte, hogy ]asódhara szintén arra vágyik, hogy
ura társaságában lehessen, ezért így szólt Buddhához:
- Uram, ő nem léphetnek be a szent rendbe? Ő nem fogja
követni lépteidet?
Az Áldott így válaszolt:
- A valóságban hogyan is bímának fontossággal a nemek a
szellemi dolgok terén? Hát kijelentette-e valaha a Buddha, hogy
nÓK nem léphetnek be a rendbe? Mégis, Ánanda, ezt a kérdést
neked kellett feltenned.
Így történt hát, hogy ]asódhara is megkapta a ű
ruhát, és ő is boldogan követte urát, mint ahogy az éjszaka köve-
ti a nappalt.
Egy vándor, aki azt kívánta tudni, hogyan érzi magát a Budd-
ha a világban, így ő
- Mester, az Áldott boldogan él?
A mester így felelt:
- Úgy van, ahogy mondod, ifjú ember, boldogan élek. Egy va-
gyok azok közül, akik boldogan élnek a világban.
233
A bráhmana folytatta:
_ Keservesen ő óh, mester, a téli éjszakák. Közelednek
a fagyos napok. A földet a nyájak patái köpülik. Lehullott leve-
lek szolgálnak ágyként. ű a szerzetesek ű öltö-
zéke, és élesen vág a szél.
A Buddha újra válaszolt:
- Úgy van, ahogy mondod, ifjú ember. Boldogan élek. Egy va-
gyok azok közül, akik boldogan élnek a világban.
Egy sötét, ő éjszakán a Magasztos megállt egy pásztor kuny-
hója ő Az ő zuhogott, s szél tépázta a magányos alak öltö-
zékét. Benn a pásztor egy pillanatra meglátta a Buddha arcát az
ablakon keresztül, és azt gondolta magában: "Ha-ha, ű
ruha! Maradj csak kint! Kívül tágasabb, és jó neked odakint is."
Ezután egy dalba fogott:
- Teheneim az istállóban, tüzem melegen ég, asszonyom biz-
tonságban, gyermekem édesdeden alszik. Szakadj csak ő ma
este, ha ahhoz támadt kedved!
Erre érkezett Buddha válasza ő
- Érzelmeim uralmam alatt, gondolataim összeszedettek, szí-
vem ő Szakadj csak ő ma este, ha ahhoz támadt kedved!
A pásztor újra énekelt:
- A termés betakarítva, a széna jó helyen a ű A folyó
vízszintje magasan áll, az utak szilárdak. Szakadj csak ő ma es-
te, ha ahhoz támadt kedved!
És ez így ment tovább, míg végül a pásztor ű és áhí-
tattal kilépett kunyhójából, és a Buddha tanítványává nem vált.
A BORBÉLY TÖRTÉNETE
Az Áldott elhalad t a házam ő az én házam, a borbély há-
za ő
Szaladtam, de ő megfordult, és megvárt engem. Megvárt engem,
a borbélyt!
Én kérdeztem: "Beszélhetek veled, Uram?"
Ő azt felelte: "Igen." Igent mondott nekem, a borbélynak!
Én kérdeztem: "Létezik Nirvána olyasvalakinek, mint én?"
Ő azt felelte: "Óh, igen." Még nekem is, a borbélynak!
234
Én kérdeztem: "Követhetlek téged, Uram?"
Ő azt felelte: "Óh, igen." Még én is, a borbély!
Én kérdeztem: "A közeledben maradhatok, Uram?"
Ő azt felelte: "Maradhatsz." Még én is, a szegény borbély!
(Idézet Szvámi Vivékánanda magyarázatáb61, melyben Nívédita
ő fejti ki a Buddha tanításainak lényegét.)
Mintegy nyolcvan évvel a születése után, a Buddhát a követ-
ő érte a halál. Egy szegény, alacsony kasztbéli, ám
ű kovács, Csunda étellel kínálta ő Ez az étel disznóhúst
tartalmazott, és súlyosan megbetegítette a Buddhát. Útján Kusi-
nagara felé gyengeség lett úrrá rajta, és mardosó fájdalom gyötör-
te. Minden ő felismerte, hogy nem létezik olyan emberi
test, melyre ne vonatkozna az öregség, betegség és halál törvénye.
Attól tiutva, hogy Csunda magát és adományát fogja okoini a
halálos kór miatt, és afeletti aggodalmában, hogy mások is ű
nek fogják kikiáltani ő a Buddha együttérzésében kedves tanít-
ványát, Ánandát külde el a ő szavakkal Csunda megvi-
gasztalására: "Mondd el neki, hogy felajánlása csak áldást hoz rá,
mert ezt a testet a feloldódásba segítette, és ezáltal korábban lép-
hetek be a Nirvánába, mint máskülönben. Szudzsáta is elnyeri a
jutalmát azért, mert ételt ajánlott fel nekem megvilágosodásom
ő Minden nekem felajánlott ajándék közül, óh, Ánanda, ez
a ő a legnagyobb."
Halálának órája még születésének órájánál is csodálatosabb
volt. Négy ízben feküdt le meghalni, és négy ízben kelt fel, hogy
útmutatást adjon olyanoknak, akik az üdvözülést és a fényt ke-
resve távolról érkeztek hozzá. Mesterük iránti szeretetükbó1 a ta-
nítványok nem akarták az utolsó látogatót a haldokló Buddha
közelébe engedni. Ám ő utolsó erejével fel támaszkodott a könyö-
kére, és azt mondta: "Nem, nem. Aki ideküldetett, az készen áll."
Mint egy megsebzett oroszlán, úgy feküdt Buddha egy fa alatt az
emberek között, a jobb oldalán, utolsó lélegzetére várva.
Ezrével jöttek, hogy utoljára láthassák a haldokló Buddhát,
közöttük királyok, uralkodók, városlakók és ű mada-
rak és vadállatok, istenek és angyalok. Amikor Ánanda gyászá-
tóllesújtva nem tudott tovább uralkodni magán, ura lábaihoz bo-
rult, és keservesen sírt. A Nemes így szólt hozzá: "Ne sírj, Ánanda,
235
ne gyászoljon a szíved! Tudd, hogy el kell válnunk ő
ami kedves az életünkben. Ami megszületett, annak meg is kell
halnia. Ez az élet törvénye. Régóta velem vagy már, Ánanda,
gondoskodtál minden szükségletemró1, ennélfogva egyek vagyunk.
Törekedj tovább, és szabadulj meg az élet és halál ő
Ezután felemelte a jobb kezét, és megáldotta a ő
majd biztosította ó'ket, hogy az üdvözülésnek az az útja, melyet
választottak, mindenkit elvezet a szabadsághoz, s arra bátorítot-
ta ő hogy legyenek türelmesek és állhatatosak. Utolsó lehe-
letével azt mondta: "Az emberi forma ű felbom-
lik, és semmi sem marad ő halála után. Ezért ő
nem kímélve törekedjetek, és munkálkodjatok a megszabadulá-
sotokon."
Röviddel ezután az Áldott a Nirvánába, a születéstó1 és halál-
tól való tökéletes kiszabadulás állapotába tért. Éppen úgy, ahogy
a lenyugvó Nap az áthatolhatatlan sötétség függönyét húzza el a
földön, a Buddha ő alakja az emberi horizont alá tért, hogy
minden ő szívében tudtul adja a halhatatlanság hajnalának
ő eljövetelét.
SZUNDARASZAMUDDA ÉS A KURTIZÁN
Egy fiú Szundaraszamudda Kumár néven született újra egy jómó-
dú családban. A Buddha tanításai ellenállhatatlan vágyat ébresztet-
tek benne, hogy lemondjon minden földi dologról, és remeteéletet
éljen. Felkereste hát az Áldottat, és elmondta neki kívánságát.
- Senki sem léphet be a rendbe a szülei jóváhagyása nélkül.
Menj tehát hozzájuk ő és kérd beleegyezésüket és áldásu-
kat! - válaszolta a mester.
A fiúnak komoly ő sikerült ő szüleit a
Buddha társaságában töltött élet ű ő és a világi gon-
doktól és csapásoktól mentes szerzetesi élet ő ő Hamaro-
san csatlakozott a rendhez, és a legkiválóbb szerzetesek egyike lett.
Nem volt azonban megelégedve a rendi élettel, ezért elhagyta
Dzsétavanát, és Rádzsagrihába ment, ahol alamizsnán élt, és ide-
je nagy részét meditációban töltötte.
Történt egyszer, hogy egy falusi ünnep alkalmával a fiú szülei
látták, amint fiuk régi iskolatársai együtt mulatoznak. Szívükben
236
heves vágy ébredt ő gyermekük után, és ű könnye-
ket hullattak. Egy közelben álló kurtizán észrevette a két köny-
nyes ű ő és megkérdezte az asszonyt:
- Mondd, anya, miért sírsz?
Amikor meghallotta a világról lemondó és vándorszerzetesi
életet választó fiú történetét, így szólt:
- Mit adtok nekem, ha sikerül ő ő a remeteélet
véget nem ő ő és ő Mi lesz fáradozásom
jutalma, ha visszahozom ő otthonába?
- Vagyonunk és birtokunk fele a tiéd lesz, kedves, csak hozd
vissza szeretett fiunkat! - kérlelték a bánatos ő
Népes kísérettel, hatalmas pompával útra is kelt a kurtizán.
Hamar megtudakoita a szerzetes hollétét, és házat vett azon az
utcán, melyen az az élelmét koldulva naponta végighaladt. A há-
zat céljának ő módon berendezte, és várta, hogy ű
jön a remete. Ravaszsága nem ismert határokat. Egyszer csak,
ahogyan az várható volt, ű a szerzetes koldulócsészéjével,
és a ű kurtizán a legfinomabb falatokkal kínálta. A mit
sem ő szerzetes mindennap arra járt, és minden alkalommal
elfogadta a felajánlást.
A kurtizán ő lépésként felfogadott néhány fiúcskát,
hogy kavarják fel a port ott, ahol a szerzetes elfogyasztja táplálé-
kát, s hogy ne hagyják abba akkor sem, ha arra kéri ő Ami-
kor a szerzetes leült enni, a fiatal csibészek hatalmas port kavar-
tak. Természetesen az asszony könyörgése és fenyegetése
hiábavalónak bizonyult, ezért így szólt a szerzeteshez:
- Uram, ez a hatalmas por biztosan kellemetlenséget okoz ne-
ked. Kérlek, lépj be a házamba, és fogyaszd el az ételedet nyuga-
lomban!
Az alázatos szerzetest megindította a ű elfogadta a
meghívást, és élvezetét lelte az asszony által felkínált ételben.
Néhány nappal ő a kurtizán arra utasította a fiúkat,
hogy csapjanak ő lármát a háza ő és megint ő
sen megjutalmazta ó'ket. Amikor a szerzetes leült enni, ű
visongás és kiabálás ő melyet az asszony semmilyen fe-
nyegetése sem tudott lecsendesíteni.
- Uram, ez a lárma elviselhetetlen - mondta. - Jöjj be a há-
zamba, és pihentesd meg fáradt tagjaidat!
237
Az ártatlan szerzetes így is tett, és az asszony az emeletre kí-
sérte, ahol a legfinomabb ételeket tették elé. Noha a szerzetesi
fogadalommal azt is megfogadta, hogy táplálékát ajtóról ajtóra
koldulja, most nem tudott ellenállni az ízletes ételek iránti vágyá-
nak, és gazdag otthonának emlékei megjelentek lelki szemei ő
Ez így ment napról napra, miközben a kurtizán, fortélyos ter-
vét tovább szövögetve, szeretetének varázsával kezdte elcsavar-
ni a szerzetes fejét.
A közmondás szerint egy ő negyvenféleképpen képes elcsábí-
tani egy férfit : szemérmesnek tetteti magát; egyik lábát a másikon
nyugtatja; kibontj a a haját, hogy a szél belekaphasson; gyönyör-
ködve nézi kifényesített körmeit; fogát és nyelvét kivillantva
ásít; ő nevet; ő nélkül nevet; hangtala-
nul nevet; hangosan nevet, hogy mások meghallják; balról jobb-
ra, majd jobbról balra mozgatja ő egyik lábát a ő
helyezi; mélyen ő csörgeti ő és bokapereceit;
arcáról ellibbenti a fátylat, s amikor észreveszik, újra elfátyolozza
magát; felemeli a ruháját, és kivillantja a combját, majd ő
leengedi a ruhát, amikor azt észreveszik; felfedi keblét, majd új-
ra elrejti; látni engedi a köldökét; látni engedi a hónalj át; felhúz-
za a szemöldökét; durcáskodik; látni engedi a foga fehérjét; meg-
cirógat ja az ajkát; kidugja a nyelvét, és játékosan jobbról balra
mozgatj a; ő szavakat vált; csókol és csókot kér; ajándékoz,
és cserébe ajándékot vár; ő szemhéjjal eteti a férfit, és ma-
ga is falatra vár; miközben ő gyengéd mozdulatokkal be-
szél, énekel, sír és táncol, nevetve a férfira szöge zi a tekintetét.
A kurtizán a szerelem mindezen fegyvereit bevetette a szerze-
tes elcsábítására. Végül azt suttogta a fülébe:
- Uram, minden gyönyöröm a tiéd, és a te gyönyöröd legyen
az enyém. Add nekem a fiatalságod, és én neked adom a sajá-
tom. Évek múlva aztán mindketten lemondunk a világról, és az
általad választott ösvényre lépünk.
"Jaj nekem! Milyen helyzetbe hoztam magam! Milyen ű
követtem el? Mennyire meggondolatlanul cselekedtem!" Így
gondolkodott magában a remete, és ű önvád kínozta.
Jóllehet az Áldott a távoli Dzsétavanában tartózkodott, azon-
nal felismerte , mi zajlik tanítványa szívében, és csendesen mosoly-
gott. Észrevéve ezt, Ánanda így szólította meg szeretett urát:
- Min mosolyogsz, mesterem? Mi az oka?
238
- Rádzsagriha távoli városában egy kurtizán és egyik tanítvá-
nyunk harcol egymással - felelte Buddha.
- Ki lesz a ő és ki lesz a vesztes fél? - kérdezte Ánanda.
- Szundaraszamudda ő és az örömlány veszít
- válaszolt az Áldott.
Noha tanítványai ő ült, ragyogó alakban megjelent lesúj-
tott tanítványa ő és így sz6lt hozzá:
- Kelj fel, fiam, add fel a bujaságot, és szabadulj meg a vágyak-
tól! Aki a vágyaktól megszabadult, az valóban szabad ebben a vi-
lágban."
DZSAMBUNÁDA LAKODALMA
Dzsambunáda egyik leghó'bb vágya az volt, hogy meghívja az
Áldottat lakodalmára. Amikor a Buddha arra haladt, megérezte
a ő vágyát, és számos tanítványa kíséretében belépett a
házába. A szobák ugyan kicsik voltak, mégis ő jutott
hely mindenki számára. Nem volt túl sok ennivaló, Dzsambuná-
da azonban urát kínálva így könyörgött:
- Kérlek, uram, fogyassz ő a szerény táplálékból, számos
fiaddal együtt.
Noha mindannyian jó étvággyal ettek, úgy ű az étel nem
fogy. A ő gondolta is magában: "Bárcsak meghívtam vol-
na a barátaimat és a rokonaimat, ő is jóllakhattak volna!"
Alig villant át ez a gondolat az elméjén, temérdek barát és ro-
kon jelent meg az ajtóban, de ő is nyugodtan befértek még. Rá-
adásul mindenki ő belakmározhatott.
Amikor az Áldott látta, hogy ilyen szép számmal boldogan össze-
ű beszédre emelkedett, hogy megörvendeztesse a szívüket:
- Valóban, a házasság enyhülést és boldogságot nyújt az élet-
ben, hiszen a szívek üdvös egyesüléséhez vezet. Még csodálato-
sabb azonban házasságra lépni az igazsággal, mert amikor a halál
a legkedvesebb földi kötelékeket is elvágj a, semmi miatt nem
bánkódik az, aki az igazsággal lépett házasságra. Azt mondom
hát nektek, az igazsággal lépjetek házasságra! Aki örökké tartó
egyesülésre vágyik feleségével, annak olyan igaznak kell lennie
asszonyához, mint magának az igazságnak. Aki pedig örökké tar-
tó egyesülésre vágyik a férjével, annak olyan igaznak kell lennie
239
urához, mint magának az igazságnak. Így igaz támaszai lesznek
egymásnak, hiszen valójában az igazsággal léptek házasságra. Gyer-
mekeitek olyanok lesznek, mint drágakövek a koronán, és a szí-
veteket boldogsággal ékesítik. Olyanok lesznek, mint apjuk és
anyjuk, és bizonyítják azok boldogságát. Bizony, bizony mon-
dom, minden férfi és minden ő szent házasságban egyesüljön az
igazsággal, és senki se maradjon egyedül. Amikor eljön a halál,
hogy elválasszon benneteket, és a test porrá lesz, akkor ti örökké
fogtok élni az igazságban, hiszen az igazság halhatatlan és örök-
kévaló.
A vendégek szíve örvendezett ezen áldott szavak hallatára, és
mindannyiuk igazságos életre tért.
Ismered a Buddha szó valódi jelentését? Azt jelenti, hogy ha
az ember szakadatlanul a tudatosságra gondol, akkor maga lesz a
tudatosság.
(Srí Rámakrisna)
A Buddha nem hitt az ő vagy bármi hasonlóban. Ő csu-
pán a vágyak kioltásáról beszélt. Leült egy fa alá, és kijelentette:
"Száradjon el ez a test ezen a helyen", azaz itt érjen utol a halál,
ha nem érem el a Nirvánát. "Ez a test nagy szélhámos. Semmit
sem érhetünk el anélkül, hogy uralkodnánk rajta."
(Vivékánanda)
Száradjon bár el a testem ezen a helyen, omoljanak bár porrá
csonjaim, húsom és ő de amíg el nem érem a megvilágoso-
dást - melyet világkorszakokon át is igen nehéz elérni -, addig ne
keljek fel ő ő
240
Indulj ő ösvény nélkül!
Ne félj ő ne ő semmivel,
Járj egyedül, mint az orrszarvú!
(Buddha)
Ahogy az oroszlán nem remeg meg a ő
Ahogy a szelet nem ejti csapdába a háló,
Ahogy a lótusz levelét nem érinti a víz,
Te járj úgy egyedül, mint az orrszarvú!
(Khuddaka Nikája. Buddha tanításaiból)
Igaz az, Szimba, hogy elítélem a cselekedeteket, de csupán
azokat a cselekedeteket, amelyek ártalmas gondolatokhoz, be-
szédhez és tettekhez vezetnek. Igaz az, Szimba, hogy a megsem-
misítést hirdetem, de csupán a büszkeség, a szenvedélyek, az ár-
talmas gondolatok és a tudatlanság megsemmisítését, sohasem a
megbocsátás, a szeretet, a könyörület és az igazság megsemmisí-
tését hirdetem.
(Buddha)
Napközben a Nap ragyog, éjszaka a Hold világít,
a harcos fényét a fegyverek adják, a bráhmana fénye
a meditációból származik, a Felébredett viszont
ő ragyog, éjjel és nappal szüntelenül.
lJ
(Dhammapada. Buddha tanításaiból)
Akinek semmije sincs, annak nincs ő lemondania. Milyen
hatalmas volt a Buddha, az Áldott lemondása, aki ű ő
királyságról, gazdagságról, hatalomról és ő mondott le!?
(S. Y.)
Azáltal, hogy ő vesz magán, valamint a megfontoltság, az
önmérséklet és az önuralom által a bölcs ember szigetté válhat,
melyet nem moshat el semmilyen árvíz.
(Buddha)
Szerzetesek! Négy nemes igazság (árja szatja) létezik: a szen-
vedés, a szenvedés oka, a szenvedés megszüntetése és a szenve-
désbó1 a megszabadulásba ő ösvény. Ez a négy nemes igazság.
(Buddha)
l3 Fórizs László fordítása.
241
2. FEJEZET
Szávitrí és Szatjaván
Mélységes bánat töltötte el a nemes ű Asvapati király és
ű felesége szívét, mert nem született fiuk, aki követhette
volna ó1<et a trónon, hogy országukat kormányozza. Szigorú és
hosszú böjtöt tartottak, és Szávitrí istennó'höz, Brahmá feleségé-
hez imádkoztak, hogy gyermekekkel jutalmazza meg ó'ket .. A ló-
ű istennó', akit mélységesen megindítottak az áldozatok,
megjelent a királyi pár eló'tt, s ekképpen szólt hozzájuk: "Óh, ti
nemes ű Imáitok meghallgatásra talált, és kívánságotok
teljesüini fog! Leánygyermeketek születik majd, és számos fiú-
gyermek adatik nektek. Örvendjetek, mert leányotok páratlanul
erényes lesz!" Mondandója végeztével a hatalmas istennó' meg-
áldotta a jeles párt, és ű a szemük eló'L Az ezt követó' évben
csodálatos kislányuk született, és mivel Brahmá házastársa része-
sítette ő a kegyelemben, a gyermeket Szávitrí istennó' után
nevezték eL A gyermek szépségben, ó'szinteségben és bölcsesség-
ben növekedett, s örömmel töltötte el mindazok szívé!', akik csak
látták. Nem volt semmi a világon, ami kedvességével felért vol-
na, arcára pedig senki nem emelhette a tekintetét, mert isteni
fénytó'l ragyogott.
Szávitrí ifjú hölggyé sarjadt, mégsem akadt még kéró'je. Szülei
aggodalmukban emlékeztették szent kötelezettségére, hogy fér-
jet kell választania magának. Szávitrí ekkor ezüst gyaloghintójá-
ba szállt, és kíséretével útra kelt. Számos királyságot végigjárt,
hogy megtalálja azt, aki a szívét megdobogtatja, ám ilyen ifjú so-
ha nem akadt az útjába. Azok közül, akikkel találkozott, egyik
sem mozgatta meg a képzeletét. Nem találta meg bennük azokat
242
az ű erényeket, amelyekre vágyott, s minden kutatása hi-
ábavalónak bizonyult. Egy szép napon egy erdó'n hajtott keresz-
tül , amikor egy ásramra, egy remetelakra lelt, ahol a vak Dju-
matszéna király élt feleségével és egyetlen fiukkal, SzatjavánnaL
Itt mindent áthatott a béke és a szentség, még a vadállatok is
megfeledkeztek vérszomjas természetükró'l, és a remetelak körül
pihentek. Ezen a helyen nyílt meg Szávitrí szíve a szerelemre és
a gyengédségre, és Szatjaván volt az, akit férjéül választott.
Mint egy félénk ó'zsuta, úgy állt Szávitrí ismét édesapja eló'tt,
s kezét - szíve eló'tt összetéve - köszönésre emelte. Nárada, a
nagy bölcs, akit a király mélységesen tisztelt és szeretett, szintén
jelen volt. .
- Isten hozott, gyermekem! - szólt a király. - Való igaz, hogy
végigkutattad Bháratát a neked legmegfeleló'bb társ után?
Mondj el mindent ó'szintén, Nárada eló'tt is, aki nem kevésbé
szeret téged, mint én magam.
Ekképpen Szávitrí elbeszélte hosszú útja történetét, mely szá-
mos különbözó' országon átvezette. Majd pedig ó'róla beszélt, aki-
ben szíve örömét leli, és akit urának választott. Nárada mélyen
gondolataiba merülve hallgatta, s a választás - úgy ű - öröm-
mel töltötte eL
- Választásod nem boldog választás, gyermekem - mondta
végüL - Ismerem Szatjavánt gyermekkora óta, és minden erénye
ellenére van egy nagy gyengesége.
A király szívét feldúlták a hallottak.
- Talán nem elég bátor, nincs benne szeretet vagy bölcsesség,
óh, Nárada? - kérdezte.
- Rendelkezik minden herceghez méltó erénnyel: bátor, mint
egy oroszlán, és szeretó', mint egy apa, a bölcsesség pedig veleszü-
letett erénye. Szatjavánnak mégis van egy gyengesége, amit sem
ó', sem bárki más nem irthat ki beló'le - jelentette ki a bölcs a
nyomasztó csendben.
- Mi lenne e gyengeség, amin hal andó nem képes felülkere-
kedni? - kérdezte a király.
- A sors akarata, hogy Szatjaván tizenkét hónap múlva meg
fog halni - hangzott a bölcs válasza, miközben szeretettel tekin-
tett a fiatal hajadonra.
- Hallottad, kedvesem? Hallottad, az istenek hogyan döntöt-
tek Szatjaván sorsa feló'l? Válassz egy másik férjet, aki sokáig fog
243
élni, és aki gyermekekkel és boldogsággal áld meg téged! - kér-
lelte az édesapja.
- A kocka el van vetve, nemes apám! Már szavamat adtam.
Amikor az elefánt agyarai eltörnek, azokat nem lehet kicserélni
másikra. Ilyen az én fogadalmam is, apám, határozott és ű
Szatjavánt választottam, és mellette maradok ebben az életben
és az elkövetkezó-oen - jelentette ki SzávitrL
- Erényes leányod ű a szavához, óh, király - jegyezte meg a
bölcs, majd e szavakkal fordult a leányhoz:
- Áldásomat adom a házasságodra, SzávitrL
Ezek után a hajadon tiszteletteljesen fejet hajtott, megérintet-
te a bölcs és az édesapja lábát, és távozott.
Asvapati király ajándékokkal, élelemmel és ruhákkal megra-
kodva kelt útra a királyi remetelak felé, ahol az ő egysze-
ű és békésen megülték. Szávitrínak hatalmas boldogságot
jelentett, hogy Szatjavánnal házasságra léphetett, akit istené-
nek és mesterének tekintett. Levetette díszes ruháit és ékszere-
it, és olyan ű öltözéket öltött magára, amelyben teljesen
beleillett a remeteéletbe. Tisztasága és kedvessége öröm volt
mindenki számára, és minthogy Szatjaván szüleit apjaként és
anyjaként tisztelte, ő leányukként szolgálta ő Szívü-
ket boldogság töltötte el, egyedül Szávitrí volt boldogtalan, hi-
szen míg szavaiból a napfény és a remény áradt, a végzetes óra
gondolata - mivel könyörtelenül közeledett - egyre inkább rá-
nehezedett.
Egy szép napon Szatjaván elköszönt a ő és baltával a
kezében elindult az ő hogy az áldozati ű fát vágjon.
Szávitrí tudta, hogy azon a napon ]ama, a halál istene meg fog
jelenni, hogy magával vigye a férjét. Szávitrí a vak király elé já-
rult, akit saját atyjaként tisztelt, és könyörögve kérte, hogy en-
gedje el Szatjavánnal.
- Hónapokon keresztül szeretettel szolgáltál minket, soha nem
kértél szívességet, és soha nem fogadtál el ajándékot. Amennyi-
ben ez minden vágyad, leányom, menj el a férjeddel, csak szent
feladatában ne gátold ő
A király e szavakkal megáldotta Szávitrít. Szatjaván hiába
próbálta ő lebeszélni, hiába mesélt neki a rá váró nehéz munká-
ról, Szávitrí csak még inkább biztosította ő hogy nem lesz
terhére és nem fogja gátolni szent feladata teljesítésében.
244
- Oly igaz módon, mint te, óh, Szávitrí, feleség még soha nem
szolgálta a férjét. Soha nem kértél még tó1em semmit. Gyere hát
velem, kedvesem! De maradj mindig szorosan mögöttem, mert
az ösvény kövekkel van tele, és csúszik.
Szatjaván szeretettel tekintett Szávitríra, majd elkezdett utat
törni ő számára. Az asszony legyengült az álmatlan
éjszakáktól, az imádkozástól és a ő de nem engedte, hogy a
kimerültség jelei mutatkozzanak gyenge testén. Szíve minden lé-
pésnél gyorsabban vert, hiszen Szatjaván minden lépéssel köze-
lebb került a halálhoz. Már mélyen bent jártak az erdó-oen. Szat-
javán kivágott néhány fát, majd tagjai hirtelen elnehezültek, és
ő elszállt az ő Minden elsötétedett körülötte, és Szávitrí
tudta, hogy elérkezett az ő Szatjaván a földre csuklott, fejét
Szávitrí ölébe hajtotta, és még egy utolsót lélegzett. Szávitrít ha-
talmába kerítette a fájdalom. Mágikus kört rajzolt ura teste kö-
ré, hogy a szellemeket távol tartsa, majd szeretett férjét a karjá-
ba emelte, és ő vigyázott rá. Nem sokkal ezután megjelentek
a halál küldöttei, hogy magukkal vigyék Szatjaván ő szikrá-
ját, ám a láthatatlan szeretet-körbe egyikük sem tudott belépni.
Egyikük sem tudta megszerezni a halál zálogát, bárhogy próbál-
koztak, még csak a közelébe sem tudtak kerülni. Szávitrí szerete-
tének lángja ott sercegett körülöttük, amíg el nem menekültek.
Visszatértek hát a halál birodalmába, és panaszt tettek ]amánál,
uruknál és királyuknál, aki azonnal útra kelt, hogy magához ve-
gye Szatjaván lelkét. Különös csend ereszkedett az ő még a
levelek suhogását sem lehetett hallani többé, amikor a hatalmas,
sötéten ő isten hirtelen megjelent. Rémület volt ránézni;
a ő ű csapott ki. Lehajolt a tehetetlen testhez, és kiszív-
ta ő a fényt, majd felemelkedett, és az ő ű ű bozó-
tosa felé indult. Szávitrí félelmet nem ismerve követte az istent.
Amikor ]ama, a halál ura megfordult, észrevette Szávitrí bánatos
alakját szorosan a nyomában. ő hangon így szólt:
- Kedves leányom, halandó nem járhat az én nyomomban!
Fordulj vissza, és végezd el a halotti szertartásokat.
- Nem téged követlek, óh, atyám, hanem uram szeretett alak-
ját! Testem és lelkem hozzá van kötve úgy ebben a világban, mint
a ő A házasság köteléke egyesített bennünket, az pe-
dig örökre szól. Hogyan tudnám én azt szétszakítani? - védekezett
SzávitrL ]amának tetszett a bölcsessége, és e szavakkal válaszolt:
245
- Kérj bármilyen kegyet, gyermekem, csak a férjed életét ne!
- Kérlek, add vissza após om szeme világát, hatalmas uram és
mesterem! - kérlelte Szávitrí.
- Úgy legyen! - hagyta rá Jama, majd megfordult, hogy tova-
haladjon a végtelen ő át. Kisvártatva ismét meghallotta
Szávitrí puha lépteit a háta mögött.
- Állj meg, engedelmes gyermekem, és fordulj vissza! - paran-
csolt rá a fekete isten. Halandó nem teheti be a lábát a birodal-
mamba, sem szellemi, sem emberi formában!
- Hatalmas isten! - esdekelt Szávitrí. - Akinek én odaadtam
magam, azé az én lelkem. Mi más ez a test, mint árnyék? Lelkem
fénye ő van, akit te magaddal ragadtál.
- Halandók ű és kedves ő Szavaid elnyerték a
tetszésemet. Kérhetsz ő még egy kegyet. Bármit kívánhatsz,
Szatjaván lélegzetét kivéve - szólt a félelmetes szellem.
- Apósom kapja vissza elveszett királyságát és minden tulaj-
donát! - hangzott Szávitrí kérése.
- Ez a kívánságod is teljesül- jelentette ki Jama.
Ám a rövid, ő léptek még' ezek után sem haltak el az is-
ten mögött.
- Még mindig a sarkamban jársz, Szávitrí? - kérdezte Jama,
mivel a ű bánatos lélek továbbra is követte elveszett urát.
- Óh, leányom, ha Szatjavánnak poklok ezreit kell elszenved-
nie a ű még akkor is biztos vagy benne, hogy követed ő
- Hogy kedvesemmel megosszam az életét, meg-
tennék ennyit; és ha vele lehetnék a ő életében, akkor még
szívesebben. Mindegy, hogy ű ez avagy erény! Az igaz szeretet tü-
ze vajon nem hamvaszt ja-e el a múltat? Legyen jó vagy rossz, ű
vagy erény, élet vagy halál, én követni fogom azt, akihez tartozom.
Szávitrí szavai mélységesen megindították a halál urát, így egy
harmadik kegyben részesítette, ami ugyancsak nem lehetett Szat-
javán lelke.
- Te hatalmas isten! Hadd szülessen száz egészséges fiam, akik
egy napon képesek lesznek arra, hogy apósom országát igazgas-
sák! - hangzott Szávitrí kérése.
- Száz fiad lesz, óh, Szávitrí, mindegyikük boldogan él majd
ű és bölcsességben. De most már fordulj vissza, te ked-
ves, mert itt elválnak az útjaink: az egyik visszavezet téged a te
birodalmadba, a másik pedig engem az enyémbe.
246
- Óh, te hatalmas és erényes isten, kinek ígéretei mindig be-
teljesülnek! Te, a halandók félelmetes istene, és minden isten
közül a legmegbecsültebb! Száz fiam nem tud megszületni apjuk,
Szatjaván nélkül- állt Szávitrí alázatosan összetett kézzel a sötét
istenség elé.
- A szereteted ő engem, óh, Szávitrí! Halandó még
soha nem szeretett úgy, mint te. Vedd vissza Szatjavánt, és légy
áldott mindazzal, amit az élet nyújtani képes. Menj gyermekem,
az egek és az én áldásom kísérjen!
Miután befejezte mondandóját, a halál istene ű
Szávitrí gyors léptekkel sietett oda, ahol szeretett férje halott
teste feküdt. Amikor fejét az ölébe fektette, és imája felszállt a
mennyekbe, az élet visszatért Szatjaván merev tagjaiba.
- Hol vagyok, óh, Szávitrí? Mi történt a büszke fekete isten-
nel, aki magával ragadott?
- ű uram. Mindent elmondok majd, de ő irányít-
suk lépteinket hazafelé, mert az éj máris leszállt ránk.
A remetelakban addigra már óriási volt a riadalom. Minden-
kin úrrá lett a félelem, mert Szatjaván és Szávitrí még nem tér-
tek haza, a sötétség viszont kezdett mindent beborítani. Csak a
bráhmanák voltak magabiztosak, mivel hittek abban, hogy
Szávitrí erénye minden ellenségnél ő Azonfelül a vak ki-
rály látása is hirtelen visszatért, amire jó jelként tekintettek, s ez
további áldásokra adott reményt. Így történt hát, hogy az elve-
szettnek hitt házaspár végül átlépte a küszöböt, és hatalmas
örömujjongásban részesült. Az emberek körbeülték a tüzet, hogy
meghallhassák Szávitrí történetét. Mily áldottnak is érezhették
magukat egy olyan lény jelenlétében, akit még a halál sem volt
képes ő Szávitrí szerelme megragadta a halál kezét, amíg
az végül elenged te a zsákmányát.
Másnap egy hírnök érkezett azzal az üzenettel, hogy a bitorlót
letaszították trónjáról, és a nép szeretett királyát kívánja vissza.
A királyi család a nép örömujjongása közepette tért vissza Salvá-
ba. Minden úgy lett, ahogy Jama, a halál istene megígérte: Szá-
vitrít és Szatjavánt száz fiúgyermekkel áldotta meg az ég, és kis
államuk nemsokára hatalmas és virágzó királysággá terebélyesedett.
247
3. FEJEZET
]udhisthira bölcsessége
A szarvas, melyet a Pándava fivérek oly soká üldöztek mind-
hiába, végül ű egy hatalmas, sötét erdó'ben. Az egész napi
hajszától kimerülten a testvérek ő egy banyán-fa árnyé-
kába, és számot vetettek helyzetükkel, hiszen távoli, ismeretlen
vidékre ő Nem sokáig tanácskoztak azonban, mert ad-
digra mindnyájan igen megszomjaztak. A közelben nem volt víz,
ezért Judhisthira Nakulát küldte el, hogy keressen ivóvizet. Hosszas
keresgélés után végül Nakula egy ű kristálytiszta ű ta-
vacska partjára ért. Azonnal le is térdelt, hogy enyhítse szomját,
ám ő ajka a vizet érte volna, hangot hallott: "Ne igyál, mi-
ő megválaszolnád a kérdéseimet, mert aki nem engedell\les-
kedik a parancsaimnak, az halál fia!" Nakula feltekintett, de mi-
vel nem látott senkit maga körül, és szomjúságán sem tudott
uralkodni, nem ő a szavakkal, és ivott a ő Ám alig
kortyolt egyet, elvesztette öntudatát, s holtan esett össze.
Kis ő elteltével J udhisthira nyugtalankodni kezdett, hogy mi
történhetett fivérével, és Szahadévát küldte utána. Szahadéva
mindenfelé kereste és szólongatta Nakulát, míg végül maga is a
tóhoz ért, s elborzadva látta, hogy fivére holtan fekszik a parton.
Ám szomja még gyászánál is hatalmasabb volt. Ahogy a víz fölé
hajolt és már éppen ivott volna, meglepetésére hangot hallott:
"Szahadéva, ne légy olyan elhamarkodott, hogy iszol, ő vá-
laszolnál a kérdéseimre, máskülönben utolér téged is fivéred vég-
zete." Noha Szahadéva hallotta a szavakat, embert ő sem látott
sehol. Ezért a víz fölé hajolt, és ivott, de ahogy az ő ű kor-
tyot lenyelte, meghalt.
248
Judhisthira most már mindkét fivéréért aggódott. Ezért a meg-
bízható Ardzsunát küldte utánuk egy vizeskorsóval. Ardzsuna,
amikor a tópartra ért, és látta, mi történt, nem kevésbé borzadt
el, mint Szahadéva. Azon nyomban megesküdött arra, hogy meg-
öli fivérei gyilkosát - legyen bármilyen ő az ő -, hi-
szen Ardzsunának az íjászatban nem volt vetélytársa. Viszont ő
is gyötörte a szomjúság a ű ő napon, ezért ő bármibe fo-
gott volna, levetette magát a vízpartra, hogy igyon. Amint így
tett, a tó láthatatlan ő megszólalt: "Senki sem ihat ő a víz-
ő addig, amíg meg nem válaszolta a kérdéseimet." "Ki vagy? -
kérdezte Ardzsuna. - Ha ki mersz állni ellenem, gyere és har-
colj!" De sem emberi, sem démoni forma nem jelent meg szava-
ira, ezért visszafordult a vízhez, és szomját oltotta. Abban a szem-
pillantásban lelkét elragadta a halál.
Mostanra Judhisthira már döbbenten és nyugtalanul állt fivé-
rei sorsa ő Negyedik testvérét, Bhímát szólította ekképpen:
"Miféle szerencsétlenség érhette Nakulát, Szahadévát és Ardzsu-
nát? ű óta szünet nélkül üldöz bennünket a balsze-
rencse, mi mégis minden csapást ő eddig. Ma vajon mi-
lyen új szomorúság vár ránk? Indulj, Bhíma, és ellenállhatatlan
ő szabadítsd meg fivéreinket, bármilyen csapdába is kerültek!"
Bhíma azon nyomban haragra lobbant. "Ki a csuda merészel el-
lenszegülni ő fivéreimnek? ! Ki tarthatja fogságban
ő Puszta kezemmel fogom megszégyeníteni ellenségünket!"
- kiáltotta, és elindult az erdó'be.
Amikor a tóhoz ért, elszorult a szíve istenekhez hasonlatos fi-
vérei láttán, akik a porban hevertek. Iszonyatos haragjában gyö-
kerestó1 kitépett egy fát, és ellenségéért kiáltott, hogy álljon ő
és ő meg vele. Ezután úgy határozott, hogy a csata
ő csillapítja szomját, és letérdelt a tó partján. ő azon-
ban ajka a vízhez ért volna, egy hang figyelmeztette: "Ne igyál,
Bhíma, máskülönben te is halállal lakolsz! Légy megfontolt, és
válaszolj ő kérdéseimre!" Hallván a hangot, anélkül hogy
forrását látta volna, Bhíma dühösen visszavágott: "Csak a gyá-
va ő Lépj ő és küzdj becsületesen! Biztos halál vár
rád fivére im meggyilkolásáért. És soha ne tiltsd meg nekem,
hogy igyak, ha egyszer innom kell!" Ezután Bhíma is ivott, majd,
mint egy hatalmas fa, melyet villám sújtott, élettelenül zuhant
a földre.
249
]udhisthira ezalatt hiába várt fivérei visszatértére. Szívét bal-
sejtelmek gyötörték. Lehetséges, hogy Nakula, Szahadéva, Ardzsuna
és Bhíma eltévedtek, és mindegyikük másfelé indult? Esetleg go-
nosz szellemek vezették félre ó'ket? Ahogy az árnyékok egyre
hosszabbra nyúltak, ő is testvérei keresésére indult.
Az ő mélyén, a tavacska tiszta vizének partján végül meg-
pillantotta, milyen végzet érte mind a négyüket. Szerettei élette-
len testét magához ölelve, ű könnyeket ontott. "Nincs a
földön olyan ember, aki ellen tudna állni ő óh, Bhárata
büszkesége i! - zokogta. - Milyen földi ellenség volt hát képes vé-
gezni veletek? Vagy mely isteneket bántottatok meg, hogy elvet-
ték tó1etek életeteket?" ]udhisthira hosszú ideig térdelt még fivé-
rei mellett. "Ez az értelmetlen halál lenne a végzetünk? -
kérdezte. - Most kell elragadnia benneteket, amikor ű
sünk napjai a végéhez közelednek? Mit ér az életem nélkületek?"
Ahogy így siratta fivéreit, ű neki, hogy azokon semmi-
lyen sérülés nyoma nem látható, s hogy vérontásra sem került
sor. Ki lehet hát rejtélyes gyilkosuk, és mi célból vetett véget éle-
tüknek? ]udhisthira szomja most ő is a vízhez vezette, de ahogy
ivott volna, a hang újra megszólalt: "Ne igyál, máskülönben te is
a fivéreid sorsára jutsz! ő meg kell válaszolncxl kérdéseimet! "
]udhisthira azonnal elfordult a ő és a hang forrását keres-
te. Mivel nem látott földi halandót, tudta, hogy valamilyen ma-
gasabb ű lény van a közelében.
- Tedd fel a kérdéseidet, s én válaszolok rájuk - mondta.
A kérdések gyors egymásutánban következtek:
- Mi az, ami által a Nap ragyog?
- Brahmá, a világegyetem ő által.
- Mi menti meg az embert a ő
- A bá torság.
- Hogyan tesz szert az ember bölcsességre?
- Azáltal, hogy bölcsek társaságában tartózkodik.
- Hogyan válik az ember bráhminná?
- Egyedül a helyes magaviselet által, me ly magasabb ű
minden tudásnál és több minden gazdagságnál.
- Mi az, aminek nagyobb a súlya a Napnál, a Holdnál, a csil-
lagoknál és a Földnél?
- Az anya szava súlyosabb a Napnál, a Holdnál, a csillagoknál
és a Földnél.
250
- Mi az, ami magasabb amennyeknél?
- Az atya.
- Mi az, ami sebesebb a szélnél?
- Az elme.
- Mi az, ami számosabb a csillagoknál?
- Az emberek gondolataikból több van a csillagoknál.
- Ki a társa az utazónak?
- A karaván.
- Ki a társa az otthon ő ő
- A hitves.
- Ki a barátja a betegnek?
- Az orvos.
- Ki a barátja a haldoklónak?
- A haldokló barátja a kegyelem.
- Melyik a legnagyobb ellenség?
- A harag, me ly pusztulásba dönt mindent.
- Melyik a legsúlyosabb betegség?
- A kapzsiság, mert annak soha sincs vége.
- Kijó?
- Aki minden teremtményt szeret.
- Ki gonosz?
- Akinek szíve nem ismer részvétet.
- Melyik út vezet a mennyországba?
- Az igazságosság.
- Mi teszi az embert boldoggá?
- Saját jócselekedetei.
- Mikor szeretik az embert?
- Ha nincs benne hiúság.
- Mi a legnagyobb csoda?
- Hogy az ember naponta lát másokat meghalni, és mégis
örökké akar élni.
- ]udhisthira, bölcsen megválaszoltad a kérdéseimet. Válaszd
ki fivére id egyikét, és én életre keltem ő
- Akkor add, hogy Nakula éljen, óh, magasztos - esedezett
]udhisthira.
- Hogyan lehet, hogy Nakulát választottad, nem pedig a har-
cos Bhímát, akivel emberi kéz nem végezhet? Hogyan lehet, hogy
nem Ardzsunát választottad, az íjászt, akit az istenek senkihez
sem hasonlítható ügyességgel áldottak meg?
251
- Óh, magasztos, az igazságosság az ember legfontosabb tulaj-
donsága, melyben ha kudarcot vall, maga is elbukik. Az igaz-
ságosság hatalmasabb erény az isteni Bhíma vagy a ragyogó
Ardzsuna erejénél. Mi atyánk két ő Kuntínak és
Mádrínak gyermekei vagyunk. Egyedül én vagyok életben Kuntí
fiaként. Éljen Nakula, Mádrí fia, hogy fajunk fennmarad hasson
- könyörgött Judhisthira alázatosan.
A láthatatlan lény boldogan elismerte a ű király böl-
csességét, és jóindulata jeleként minden fivérének visszaadta az
életét. Hiszen nem más volt ő mint Jama, a Halál Ura és az Igaz-
ságosság Istene, Judhisthira valódi atyja. Jama volt az, aki a cso-
daszarvas alakjában az erdó'be vezette ő és a tó partján a látha-
tatlan bíraként szólt hozzá.
Igaz alakjában, fenséges és kápráztató ragyogásként jelent
most meg, s szeretettel telve és büszkén megölelte fiát. "Tarts ki,
Judhisthira - mondta neki -, mert ű utolsó esztende-
je hamarosan letelik, és viszontagságaidnak vége szakad. Meny-
nyei ő és bölcsességgel felfegyverkezve le fogod ő ellen-
ségeidet, és visszanyered elvesztett királyságodat. Kelj fel, fiam,
és menj békében fivéreiddel! Áldásom kísérni fog az utadon."
252
4. FEJEZET
Judhisthira megpróbáltatásai
Noha Judhisthira király ő fivéreivel hatalmas ő ara-
tott a kuruksétrai csatában, királyi rokonainak halála, akik fegy-
vert fogtak ellene, végtelen fájdalmat okozott neki. Lám, Dur-
j6dhana király kapzsisága és büszkesége az egész nemzetségét
pusztulásba döntötte.
- A ő ő közepette úrrá lett rajtam a bánat, óh,
Ardzsuna - mondta Judhisthira szomorúan. - Ebben az életben
nincs olyan boldogság, mely zavartalan maradhatna. Céljaink ér-
téktelenek. Még a legboldogabb tegnapi emlékeink is úgy ű
nek, mint a hajnali köd a ő Nap ő Ahogy a sötétség vé-
gül elnyel mindent, éppúgy borít most el engem a fájdalom, óh,
Ardzsuna.
Ahelyett, hogy ellenálltunk volna Durjódhanának, ű
tésbe vonultunk, tizenhárom ő Százféle megaláztatás-
ban és megszégyenítésben volt részünk. Mi vigaszt találhatunk az
életben, ha a halál elkerülhetetlen? Senki sem menekülhet meg
ő aki megszületett, annak meg is kell halnia. Hol van most a
nemes Dróna, ű mesterünk a vitézségben? Hol a büszke
harcos, Bhíma? Hol az istenekhez hasonlatos Karna? Hol van a
számos kiváló férfi, aki Durj6dhana ellen harcolt? Mindannyian
elpusztultak egy értelmetlen háborúban. Bármilyen hitvány és
gonosz volt is Durj6dhana, sokkal jobb lett volna egész életem-
ben ű maradni, mint hogy harcba szálljak ellene
csak azért, hogy elveszítsem hozzátartozóimat.
Az Úr Krisna is elhagyta ezt az életet, ami olyan, mintha a
Nap visszavonta volna a sugarait. Koronázzuk királlyá Pariksitot,
253
és vonuljunk el az ismeretlen hegyek közé, ahol ő napj a-
inkat töltsük meditációban.
Amikor az emberek hallották királyuk és fivérei elhatározását,
egy emberként álltak ki azért, hogy sikerüljön ó'ket lebeszéini ter-
v ő
- Ne hagyj el bennünket, urunk és királyunk! Ki más lehetne
atyánk, aki ezekben az ínséges ő bölcsességre taníthatna
bennünket? Ki más lehetne ő és mentsvárunk? Ki más hoz
fényt sötétségünkbe? Ne hagyj el bennünket, óh, királyunk!
Légy atyja gyermekeidnek!
- ű és ő alattvalóim! - válaszolt Judhisthira meg-
indultan. - Az életben minden mulandó, és a halál bizonyosan
eljön értünk. Az erény az egyetlen dolog, ami méltó az ő
tésünkre, s ez az egyetlen, amit a halál nem ragadhat el. Töreked-
jetek az erényre, mert anélkül az ember olyan, mint a világtalan.
Feladatomat teljesítettem, veletek szembeni kötelességeimnek ele-
get tettem. Ne gördítsetek akadályt távozás unk elé, szeretetetek
és áldásotok kísérje lépteinket utunk végéig!
Amikor e szavak elhangzottak, többek között olyan nagysze-
ű bölcsek voltak jelen, mint Nárada és Vjásza.
- Ne akadályozzátok meg uralkodótokat a távozásban! -
mondták. - A szent iratok ő szerint életünk legutolsó ré-
szében magányba kell vonulnunk, Istent keresve. A király és fi-
vérei visszaszerezték az országot a gonosz Durjódhanától, aki mi-
att Kuruksétra majdnem egész nemzetsége odaveszett. Legyen
Pariksit urunk és királyunk, és az ő években uralkod-
jon közöttünk a békesség! Kísérje áldásunk szeretett királyunkat,
ő és ő fivéreivel egyetemben!
Amikor a bölcsek szavai meghallgatásra találtak, a királyi test-
vérek levetették pompás ruháikat, és a remeték ruházatát öltötték
magukra. Fegyvereiket zarándokbotra és koldulócsészére váltot-
ták fel. Judhisthira és szerettei így hagyták el Hásztinapura gyö-
ű városát, az emberek nagy bánatára. Zarándokként számos
szent helyet bejártak, nagy jógik és risik remetelakát keresték fel,
míg végüllépteiket a hatalmas Himalája felé vették.
Útjuk ő egy roppant sivatagon vezetett keresztül. Judhist-
hira ment elöl, nyomában Bhímával, Ardzsunával, Szahadévával
és Draupadíval.
254
- Ne várjuk meg, amíg a halál eljön értünk! - mondták egy-
másnak.
- Haladjunk mindig csak ő félelem nélkül, amíg el nem
ér bennünket a végzetünk! - kiáltott fel egyikük.
- Ne álljunk meg, mi magunk keressük a halált! - jelentette
ki a rettenthetetlen Bhíma. Így igyekeztek ő fáradhatatlanul.
Ahogy haladtak át a sivatagon, a forró homok égette a talpu-
kat, és a kegyetlen napsugarak egész nap perzselték ó'ket. Viszon-
tagságaik napról napra elviselhetetlenebbé váltak, de ő bátor-
sággal viselték azokat, eltökélve, hogy elérik céljukat. Fáradságos
útjukon egyetlen társuk egy nagy ű éhes ű kutya volt,
aki ű haladt a nyomukban.
Céljuk azonban még messze volt: ahol a végtelen kék égbolt-
ból kiemelkedve a fehér, hófödte csúcsok felemelik fejüket , ott
állnának meg végül, és ott merülnének az örök élet nyugalmába,
a legfó'bb békesség e ő Most a halál völgyén próbáltak
átvágni, eltökél ve, hogy nem vesztegetik idejüket, és soha nem
fordulnak vissza.
Földi béklyók nem köthették Judhisthirát. Kizárólagos célja
nem más volt, mint Isten. Még a szeretteihez ű ő ő kapocs sem
tarthatta vissza. Megérezte a mennyek illatát, s ezáltal felülemel-
kedett az élet ű ő örömein és fájdalmain.
Mindeközben Draupadí ereje kezdte elhagyni testét. Gyönyö-
ű lábai, melyek méltósággal viselték a ű éveit, most
nem voltak képesek tovább vinni ő Draupadí belesüppedt a ho-
mokba, és soha többé nem kelt fel onnan.
Bhíma keservesen sírt, amikor látta, hogy a kedves asszony ki-
leheli a lelkét.
- Miért kellett meghalnia neki, aki olyan ű volt,
olyan tiszta és páratlan e világon?! - kérdezte könnyek között.
- Egyetlen terhe az irántunk érzett szeretete volt. Ez mÍIlden
egyébnél súlyosabb volt, és ez láncolta a földhöz - válaszolt
Judhisthira.
Egy ő után Szahadéva ingott meg, majd esett el, és szemhé-
jait a halál láthatatlan keze zárta le.
- Miért kellett ennek a bátor és ű ifjúnak meghalnia? -
kérdezte Bhíma szomorúan.
- Egyedüli gyengesége a büszkeség volt, mely a világ fogságában
tartotta ő - felelte Judhisthira, miközben tovább folytatta útját.
255
Most Nakula tagjai nehezedtek el, arca pedig egyre halová-
nyabbá vált. Megtántorodott, majd a homokba bukott.
- Mi okozta Nakula halálát? Léptei nyomát egész életében az
erény jelezte. Mi volt hát a ű - tette fel újra a kérdést
Bhíma.
- A valótlant valósnak, a változót változatlannak tartotta.
Nakula saját káprázatainak áldozata volt. Ez pecsételte meg a
sorsát - mondta judhisthira, hátra sem fordulva.
Ahogy tovább igyekeztek, még Ardzsuna harcos szíve sem bír-
ta a túlzott megterhelést, és az irgalmatlan Nap ő is leterítette.
Erre Bhíma ű kifakadt:
- Miért kellett meghalnia a feddhetetlen Ardzsunának?
- A hazugság volt az a ű mely végül végzett vele. Büszkél-
kedett azzal, hogy puszta kezével leszámolt ellenségeivel, és a
becsvágy hazugságának rabszolgája lett. Egy ő számára - felel-
te judhisthira - az igazság az ő
judhisthirán kívül már csak Bhíma és a kutya maradt. Ahogy
a hegyek egyre közelebb kerültek hozzájuk, Bhíma érezte, hogy
léptei bizonytalanná válnak. Egy darabig még botladozott, ám
végül, mint egy völgybe omló sziklacsúcs, ű alakja a ho-
mokba zuhant.
- Miért kell elbuknom, óh, testvérem és uram? Milyen ű
húz le engem?
- Mindenféle ragaszkodás köti meg az embert, Bhíma, és té-
ged a testedhez ű ő ő ragaszkodásod tart fogságban. Közel jár-
tál már a célhoz, fivérem, ám a tested nem engedné, hogy lelked
a magasba szárnyaljon - szólt judhisthira.
Noha szíve keservesen zokogott szerettei elvesztése felett,
egyszer sem fordult vissza vagy lassította le lépteit. Mindazok,
akiket szeretett, már halottak voltak. Csak a kutya kullogott ű
ségesen a nyomában. "Az életben minden elenyészik. Ami meg-
született, annak meg is kell halnia. Semmi sem tart örökké" -
ezeket gondolta, miközben lassan tovább bandukolt.
Arca mégis felragyogott a ő amikor az ő tornyo-
suló fehér csúcsokra tekintett. V égre -valahára maga mögött hagy-
ta a sivatagot, és célja, noha még magasan fölötte tornyosult,
sokkal közelebb volt már. Ez a gondolat ő töltötte el.
Mászni kezdett, nyomában a kutyával. Egyre magasabbra kapasz-
kodott. A jég és hó birodalmába ért, de a léptein nem lassított.
256
Megmászta a hegyet, és végre elérte az istenek trónusát. A meny-
nye k megnyíltak, és Indra, az istenek királya jelent meg ő
fényességtó1 ragyogva.
- Üdvöz légy, judhisthira, ő a halandók között, aki emberi
formában lép a mennyországba! - fogadta ő Indra. - Isten ho-
zott a mennyei seregben!
judhisthira boldog volt ugyan, hogy elérte a mennyek kapu-
ját, mégis nyomorultul érezte magát szerettei nélkül.
- Add, óh, ű isten - kérte -, hogy kedves Draupa-
dím, Bhímám, Ardzsunám, Nakulám és Szahadévám, akik az ide-
ő úton lelték halálukat, visszakapják életüket.
- Az istenek nagy csarnokában már várnak rád ő judhisthira.
Szállj be ebbe a hintóba, és induljunk hozzájuk! - mondta Indra.
Ahogy judhisthira beszállt az arany hintóba, a kutya még min-
dig a nyomában volt. Ez haragra gerjesztette Indrát, aki elkerget-
te az állatot, mondván:
- Kutyák nem léphetnek be ide, mert ételmaradékokon élnek
a mocsokba n, és ő fogva tisztátalanok.
Ennek hallatára judhisthira a fájdalomtól összerezzent, hiszen
részvétet érzett a kutya iránt. Lelépett a hintóról, és nem is kí-
vánt visszaszálIni rá.
- Amikor a legkedvesebb hozzátartozóim közül már senki sem
volt képes követni - mondta -, amikor már a széles vállú Bhíma
és a páratlan Ardzsuna sem tudott támogatni, ez a kutya akkor
is mellettem maradt, és nem tágított ő Ha a mennyország-
ban nincs hely egy kutya számára, akkor az nekem sem ottho-
nom. Hadd térjek inkább vissza a földre. E teremtmény ű
értékesebb számomra a mennyei boldogságnál.
Már meg is fordult, hogy távozzon, amikor a kutya ű és
helyette, olyan ragyogón, mint a ő Nap, ott állt jama, az
igazság istene, judhisthira atyja.
- Rajtad kívül ki képes ilyen szeretetet érezni akár a leghitvá-
nyabb, legmegvetettebb teremtmény iránt is? - kérdezte, keblé-
re vonva fiát.
judhisthirát most - az ő mennyei ő övezve
- a legmagasabb mennyországba vezették. Ő türelmetlenül ke-
reste szeretteit, de mindhiába, mert sehol sem látta ő Ehe-
lyett a gonosz Durjódhanát pillantotta meg, ő füröd-
ve, aranytrónuson, isteneknek kijáró ő övezve.
257
- Hogyan lehet, hogy Durjódhana, aki rengeteg szenvedést
okozott, aki oly sokak számára volt fájdalom és halál forrása, aki
egy egész nemzetség puszt ulásáért ő helyet kapott a
mennyországban? Ha a menny ő a gonoszt, akkor nem vá-
gyom rá, hogy itt legyek. Sokkal inkább arra vágyom, hogy drá-
ga Draupadímmal és fivéreimmellehessek. Vigyetek hozzájuk! -
kérte.
Egy mennyei lény jelent meg, és mutatta számára az utat:
- Gyere velem, Judhisthira, én elvezetlek hozzájuk.
Útjuk sötétségen és homályon keresztül vezetett. A holtak
lelkei lebegtek körülöttük, és különös, hátborzongató lények
ő nekik. Mindkét oldalukon élettelen testek hevertek ha-
lomban, haldoklók kezei nyúltak ki feléjük és váj ták beléjük kör-
müket, míg a ő ő és segélykiáltásoktól remegett.
Judhisthira szíve vérzett e rengeteg szenvedés láttán, és elsápadt
a gondolatra, hogy szeretettei is ezek között az elátkozott pokol-
lakók között lehetnek. Alig ötlött ez az eszébe, abban a pillanat-
ban Draupadí hangját hallotta, amint halkan a nevén szólítja.
Nem sokra rá Ardzsuna hangja ütötte meg a fülét, majd száz ha-
sonló közül Bhíma szánalomra méltó kiáltása, végül pedig
Nakula és Szahadéva ő siráma vált hallhatóvá 11 gyászos
kórusból. Azért esdekeltek Judhisthirának, hogy maradjon ve-
lük, és nyújtson vigaszt ő lelküknek.
- A pokol tüze elemészt bennünket, óh, Judhisthira, és jelen-
léted olyan nekünk, mint a déli ő Maradj, maradj velünk
egy ideig!
Judhisthira megállt, és a mellette ő angyalhoz fordult:
- Nem fogadhatom el a mennyországot és annak ő
amíg szeretteim a pokolban ő Érjen véget az életem itt,
ily módon, ha ezzel akár csak egy kicsit is enyhíthetek gyötrelme-
iken.
Amikor Judhisthira ekképpen visszautasította a mennyorszá-
got és saját üdvözülését azok kedvéért, akik a pokol kínjait szen-
vedték, megpróbáltatásai végre-valahára véget értek. Hirtelen a
homály és a sötétség eloszlott körülötte, és atyja, Jama, az igaz-
ság és a halál istene jelent meg újra ragyogó alakban. Így szólt
hozzá:
- Nemes fiam, soha nem lettél ű az igazsághoz vagy tér-
tél le a becsület ösvényéró1 számos megpróbáltatásod során, mely-
258
ben részesítettelek. Mint ahogy aki megfürdik, az megszabadul a
tisztátalanságoktól, neked is keresztül kellett menned a pokol
kínjain, és meg kellett szenvedned annak gyötrelmeit, hogy meg-
szabadulhass. Azok közül, akiket hallottál, senki sem volt pokol-
ra kárhoztatva a valóságban. Minden megpróbáltatásod közül ez
volt az utolsó és egyben a legkeményebb, de te bátran kiálltad.
Ahol most állsz, az valójában Indra, az istenek királyának menny-
országa, és minden halandó itt élvezi földi jócselekedeteinek
gyümölcsét. Ne sírj többé, fiam! Hagyj el minden szomorúságot,
és örvendezz! Szeretteid itt várnak rád, hogy kebl ükre ölelhesse-
nek. Kelj fel, és gyere!
Atyja isteni érintésére Judhisthira teste átváltozott: egy lett az
istenek közül, ragyogó, makulátlan és sugárzó. Boldogsága határ-
talan volt, amikor újra megpillantotta szeretteit, akik mindany-
nyian istenekként tündököltek, és örömmel fogadták be maguk
közé.
259
5. FEJEZET
Indiai mesék
BÉKA A KÚTBAN
Egyszer egy béka éldegélt egy kútban. Már hosszú ideje az volt
a lakhelye, mivel ott született és ott is ő fel, bár még mindig
nagyon kicsi volt. Egy szép napon egy másik, egy tengeri béka
esett bele a kútba. A kúti béka megkérdezte a jövevénytó1:
- Honnan jöttél?
- A tengerbó1 - hangzott a válasz.
- A tengerbó1!? Milyen nagy a tenger? - ő a kútban
ő béka.
- Hatalmas! - válaszolt a tengeri béka.
A kúti béka kinyújtotta a lábát, és megkérdezte:
- Ilyen nagy a te tengered?
- Nagyobb, sokkal nagyobb!
A kúti béka most a kút egyik ő elugrott a másikig, és is-
mét megkérdezte:
- Olyan nagy, mint ez?
- Barátom - magyarázta neki a tengeri béka -, hogyan hason-
líthatod össze a hatalmas tengert a te kis kutaddal?
Ám a kúti békát ez egyáltalán nem ő meg.
- Semmi, egyáltalán semmi sem lehet nagyobb, mint az én ku-
tam. Pajtás, te hazudsz! Távozz innen azonnal! - vágta rá.
A ű ű semmivel sem jobbak ennél a békánál. Sa-
ját kis kút jukban üldögélve el sem tudják képzelni, hogy a ő
világ kút juknál nagyobb is lehet.
260
A PÉNZSÓVÁR KOLDUS
Egy koldus egyszer arról álmodozott a ő fekve,
hogy hogyan gazdagodhatna meg. A feje fölött rizs lógott egy
edényben, amit koldulással ű össze. Minden áldott nap
szerény ételt ő magának, és a megmaradt rizs t ebben az
edényben tárolta.
"Ha éhínség törne ki - gondolta magában -, három aranyért
eladom a rizst, és a ő veszek két anyakecskét. Azután el-
adom a tejüket és a gidáikat, és az árukból teheneket veszek.
Amikor eladtam a tehenek borjait, bivalyokat és ökröket vásáro-
lok majd. Ezek nagy pénzösszeghez fognak juttatni. Földet ve-
szek, csordákat és lovakat, és jólétben fogok élni. Akkor gyönyö-
ű feleséget ajánlanak nekem hatalmas hozománnyal. Ő fiút fog
szülni, aki az ölemben játszik, és én kedves dalokkal fogom szó-
rakoztatni. Ha közel megy a lovakhoz, azok meg is rúghat ják,
megkérem hát a feleségemet, hogy vigyázzon rá. És ha az asszony
nem engedelmeskedik nekem, meg fogom verni." A koldus olyan
élénken képzelte el mindezt, hogy a történetnek ezen a pontján
öklét a magasba lendítette, és pont a rizses edényt találta el - az
edény eltörött, és tartalma az álmaitól rászedett ember fejére ömlött.
A BEKÉPZELT TANÍTÓ
Egy bráhmana tanító elment a királyhoz, hogy elmagyarázza
neki a Bhagavad Gítá tartalmát. A bölcs király felismerte a férfi
önteltségét, és így szólt hozzá:
- ő tanulmányozd önmagad! Amikor megismered az
egészet, majd én eljövök hozzád, óh, pandit
l4
!
- No de miért?! - kiáltott fel a bráhmana. - Hiszen a szent
könyv minden ű ismerem!
Ennek ellenére mégis hazament, és áttanulmányozta még egy-
szer az egész írást. A királyhoz e szavakkal tért vissza:
- Minden szót ő megtanultam, óh, mahárádzsa!
Ám a király ugyanazt a választ adta neki, mint ő A ta-
nító igen dühös lett, és újra hazatért, hogy megint leüljön tanul-
14 Bráhmana tudós. (A ford.)
261
mányaihoz. Rögtön másnap megjelent a király színe ő és el-
ismételte kérését. A király ennek ellenére mosolyogva válaszolt:
- Óh, bráhmana, amint megismered a Gítát, el fogok jönni
hozzád.
A tanító leverten és bosszúsan távozott, hazatért és feltette
magának a kérdést: "Vajon mire gondolhat a király? Mi lehet a
Gítában, amit én nem tudok?" Magára zárta az ajtót, és tanulmá-
nyozni kezdte a szent könyv minden sorát, minden gondolatát és
minden szavát. Teltek a napok, a hónapok és az évek. Egy szép
napon a ű ő "Mi történhetett a pandittal? Vajon
hol lehet?", majd a büszke kis ember keresésére indult. Miután
átkutatta az egész várost, végül eljutott egy kicsiny, elhanyagolt
házhoz, és benne megtalálta a mozdulatlanul ő férfit, aki fényt,
békét és szeretetet sugárzott maga körül. Büszkesége elszállt, hi-
szen megtalálta a fényt, és maga is fénnyé vált. A király a csodás,
csendes alak lábaihoz borult, és így szólt:
- Látom, a fény eljött hozzád. Ha még mindig kegyeskednél
tanítani engem, íme, szolgáid egyike áll ő
M[NDEGY[K KÖZÜL A LEGNÉLKÜLÖZHETETLENEBB'
Egyszer egy szép napon heves veszekedés tört ki az öt érzék-
szerv és a prána, az ő között. A vitában részt ő mind-
egyike úgy vélte, hogy ő a legnélkülözhetetlenebb az emberi test
számára. A szemek azért formáltak jogot nélkülözhetetlenségük-
re, mert egyedül az övék volt a látás képessége, a fülek azért,
mert csak ő voltak képesek a hallásra, a nyelv és az íny azért,
mert egyedül ő tudták megítélni az ételeket, és így tovább.
Amikor érveik sehová sem vezettek, megegyeztek abban, hogy
mindegyiküknek be kell bizonyítania nélkülözhetetlenségét úgy,
hogy a ű bemutatják. ő a pránára esett a vá-
lasztás, ám alig hogy elhagyta a testet, rémült és kétségbeesett si-
koly tört fel az öt ő mivel mindegyik megérezte, hogy
az életenergia elszáll ő Kénytelenek voltak hát belátni,
hogy a prána a legnagyobb és ő közül ő a legnélkülözhe-
tetlenebb.
262
A TOLVAJ ÉS A K[RÁLY LEÁNYA
Az éj csendjében egy tolvaj osont be a királyi palotába, és ki-
hallgatta a királynak a királynónöz intézett szavait: "A lányom
kezét a folyó partján ő egyik szádhunak
15
fogom adni." A tol-
vaj azt gondolta magában: "Milyen váratlan szerencse! Holnap
szádhunak öltözöm, és leülök a folyó partján a szent emberek kö-
zé. Talán sikerül elnyernem a király lányát." Másnap úgy is tett,
ahogy eltervezte. Amikor a király katonái megjelentek, és feltet-
ték a szádhuknak a kérdést, hogy melyikük venné feleségül a
király lányát, egyikük sem volt erre hajlandó. Végül a katonák
odamentek a szádhunak álcázott tolvajhoz, és ugyanazt az aján-
latot tették neki is. A tolvaj azonban nem felelt. A katonák ek-
kor visszatértek a palotába, és elújságolták a királynak, hogy az
egyik ifjú szádhu talán rábírható, hogy elvegye a ő fe-
leségül, a többi viszont nem hajlandó erre. Még ugyanaznap a
király felkereste a fiatal szádhut, és komolyan kérlelte, hogy
tisztelje meg ő azzal, hogy elfogadja a leánya kezét. A tolvaj
azonban meggondolta magát a király látogatása nyomán. "Na
nézzük csak! Amint magamra öltöm a szádhuk ruháját, maga a
király jön el hozzám, és alázatosan kérlel. Ki tudja, talán a jö-
ő még többet tartogat a számomra, ha tényleg szádhu leszek?"
- fontolgatta magában. Az érvelés olyan ő hatott rá, hogy
ahelyett, hogy csalárd fondorlattal házasságot kötött volna, at-
tól a naptól kezdve jó útra tért, és a jövóoen arra törekedett,
hogy igazi szádhu váljon beló1e. Soha nem ő meg, és vé-
gül korának egyik legjámborabb aszkétája lett. Így van az, hogy
néha még a jó puszta utánzása is váratlanul jó eredményeket
hozhat.
Az EGÉRK[SASSZONY KÉR6[
A bölcs Jádzsnavalkja egy napon szent rituáléit végezte a Gan-
geszben, amikor egy sólyom kiejtett a ő ő egy kisegeret, s az
pont ő esett a vízbe. Az egér biztosan megfulladt volna, ha
a bölcs ki nem menti. Miután végzett a tisztító szertartásokkal,
[5 Vándorló, kolduló szerzetes. (A ·ford.)
263
mágikus ő segítségével az egeret kislánnyá változtatta, és
hazavitte gyermektelen feleségének.
- Legyen ő a te leányod, kedvesem! Hadd serdüljön szép ha-
jadonná ő és gondoskodó oltalmad alatt - hagyta meg neki.
A boldog anyát nagy örömmel töltötte el leánya, és mindent
megengedett neki, amit csak akart, dédelgette és kényeztette.
Amikor a lány már elég nagy volt ahhoz, hogy a házasságát fon-
tolóra lehessen venni, anyja a ő szavakkal fordult ]ádzs-
navalkjához:
- Említést se tegyünk arról, hogy még senki sem akarta fele-
ségül venni a lányunkat. Menj uram, és kutasd fel a legmegfele-
ló'bb ő a számára!
- Úgy legyen! - szólt a bölcs, és Szúrj ához, a fény urához fo-
lyamodott, hogy jelenjen meg számára. Felajánlotta neki a leá-
nya kezét, ám a fiatal ő ezt a ő indokkal utasította el:
- Apám, nem fogadhatom el ő férjemül, mert túl forró. For-
dulj másvalakihez, aki hatalmasabb nála!
- Óh, fény ura, mondd meg nekem, van-e nálad hatalma-
sabb? - kérdezte a bölcs kétségbeesetten.
- Van - felelte Szúrja -, a ő hatalmasabb nálam, mert ami-
kor eltakar, engem nem lehet látni.
Amikor azonban megjelent a ő a lány elfordult tó1e, és
visszautasította, mondván, hogy túl nedves és hideg, az arca pe-
dig túlságosan sötét.
- Ki az - kérdezte a bölcs a ő ő -, aki nagyobb nálad, és
akinek a hatalma meghaladja a tiédet?
- A szél nagyobb, mint én - felelte a ő -, mert formál en-
gem és széjjelszakít. Ő az egek legnagyobb hatalma.
Amikor a szél eljött, a hajadon így szólt:
- Nem, apám, ő sem jó, mert nyughatatlan és soha nem fog
otthon maradni. Válassz valakit, aki hatalmasabb nála!
A bölcs arra kérlelte a szelet, ajánljon valakit, aki nála is ha-
talmasabb.
- A hegy hatalmasabb nálam is, mert meg sem tudom ő moz-
dítani - felelte a szél.
Ekkor megjelent a hegy, a lány viszont megint elfordította az
arcát:
- Nem apám, én soha nem tudnám ő szeretni. Túl durva, eset-
len és csúnya. Könyörgök, válassz valakit, aki különb nála!
264
- Ki kiválóbb tenálad, óh, hegy? - kérdezte a bölcs, mire a
hegy így felelt:
-: Az egerek kiválóbbak, mert alagutat fúrnak rajtam keresztül.
Igy a bölcs egy egérhez folyamodott, és felajánlotta neki a lá-
nya kezét. A lány örömmel ismert rá saját fajtájára, és ekképpen
könyörgött apjának:
- Óh, apám, változtass vissza engem egérré, és engedd meg,
hogy hozzá menjek feleségül!
A bölcs ő ő tették, hogy a lány még egyszer egérré vál-
tozzon, és a szent házasság kötelékében egyesülhessen párjával.
Így történt, hogy bár a legnagyobb ő kérték meg a kezét,
ő ő - a napot, a ő a szelet és a hegyet - elutasí-
totta, és azt választotta, hogy egy egérnek legyen a felesége, és ő
maga is egér legyen.
Az ALÁZATOSSÁG LECKÉJE
Egy fiatal tehénpásztor tisztelettel adózott egy szent ember
csodálatos nyugalma ő és arra vágyott, hogy a tanítványa le-
hessen. Egy napon elment a szenthez, és így szólt hozzá:
- Mélyen tisztelt uram, kérlek, fogadj el engem tanítványodnak!
- ő hozz nekem valamit, ami alacsonyabb ű nálad -
felelte a szent.
E szavak hallatán a pásztor fürgén felpattant és elsietett, s úgy
vélte, hogy a rá váró feladat ő ű Azonnal a
csordájához ment, és kiválasztott egyet a sovány és beteges kiné-
ű ő hogy magával vigye.
- Mi a szándékod velem? - kérdezte a tehén.
- Elviszlek a tanítómhoz, aki csak akkor fogad tanítványának,
ha adok neki valamit, ami alacsonyabb ű nálam.
- Édes fiam, soha nem hallottad még, hogya tehén az ember
anyja? Nem tudtad, hogy az ember nem tudna életben maradni
a tej nélkül, amit mi adunk neki? Hogyan lehetnék akkor én ala-
csonyabb rendü, mint te? - mondta erre a tehén.
Ostobaságát felismerve · a pásztorfiú leült, hogy átgondolja a
hallottakat. Ekkor tekintete néhány ű esett, és úgy ű
számára, hogy ez a ű biztosan alacsonyabb ű nála. Amikor
azonban lehajolt, hogy leszakítsa, a ű megszólalt:
265
- Mi a szándékod velem?
_ Viszek valamit a tanítómnak, ami nálam alacsonyabb ren-
ű hogy a tanítványa lehessek.
- És gondolkoztál már azon, hogy én vagyok a tehenek elede-
le, hogy nélkülem nem tudnának megélni, a tehenek nélkül pe-
dig te sem élhetnél? Hogyan lehetnék hát olyan alacsony rendU?
A fiú szomorúan hallgatott.
_ ő igazad van - vallotta be. Majd elment a fo-
lyópartra, ahol sokáig ő mélyen a gondolataiba merülve.
Amíg ott ült, meglátta, hogy ürüléke t sodor a víz. Bizonyára
ez minden dolog közül a legalacsonyabb ű a nap alatt. Nagy
öröm töltötte el, hogy végre van valami reménye arra, hogy ta-
nítvánnyá váljon. Kinyújtotta a botját, hogy az ürüléket a partra
húzza vele. Amikor azonban össze akarta ű az ürülék fel-
kiáltott:
- Mi a szándékod velem?
- Elviszlek a tanítómhoz, akinek az a kívánsága, hogy vigyek
el számára valamit, ami nálam alacsonyabb ű Csak akkor
fogad el tanítványának. V égre boldog vagyok, mert biztos, hogy
a földön semmi sem lehet nálad alantasabb.
Ám mind közül a legmegvetó'bb hangon sírva tiltakozott:
- Hogy mersz hozzám érni? Egyszer az ételek legfinomabbja
voltam, egy ember megkívánt, és az istenek felajánlásaként foga-
dott el. Csakis az emberrel való érintkezés mocskolt be és alacso-
nyított le ebbe a sajnálatos állapotba. Menj innen! Takarodj!
Ekkor már világossá vált a pásztorfiú számára, hogy az egész
világon nincs semmi, amit az embernek le kellene néznie vagy
hitványként és ű meg kellene vetnie.
Így hát visszatért mesteréhez, és leborult a lába elé.
- Mélyen tisztelt uram, semmi sem alacsonyabb ű mint
én. Minden alacsony ű dolog közül valóban én vagyok a leg-
alacsonyabb ű - mondta ki végül.
Amikor a szent látta, hogy a szerénység és az alázatosság utat
talált a fi atalember szívébe, elfogadta ő tanítványaként.
266
Az ISTEN, AKI MEGFELEDKEZETT ISTENSÉüÉRÖL
Egy gonosz démon szabadon garázdálkodott a földön. Harag
töltötte el egész lényét, mert oly sokan választották az erény út-
ját. Társaival együtt széltében-hosszában mindent bebarangolt,
kioltották az imádkozók szent tüzét, beszennyezték az ételfel-
ajánlásokat, lerombolták az oltárokat, megölték a szent tehene-
ket, és még a ő és a gyermekeket is rémisztgették. Szorult
helyzetükben a bráhmanák és a papok végül az istenekhez for-
dultak, hogy a védelmükért esedezzenek. Indra, az egek ura meg-
hallotta kérésüket, és beleegyezett abba, megszületik a földön,
hogy elpusztíthassa a démont.
Így történt hát, hogy Indra elhagyta égi lakhelyét, és észrevét-
lenül érkezett a földre egy vadkan alakjában. Felkutatta a dé-
mont, kegyetlen agyaraival darabokra szaggatta, és a pokol had-
seregét messze repítette. Amikor ezzel végzett, a bráhmanák, a
papok és a nép énekekkel, füstöló'kkel, virágokkal és ételfelaján-
lásokkal ő az istent, majd elégedetten hazatértek.
Mindeközben Indra véletlenül belebotlott egy vaddisznócsor-
dába, minden gond nélkül elzavarta agresszívabb vetélytársait, és
az övé lett az egyik ő Így történt hát, hogy az istenek ki-
rálya letelepedett a földön, és boldogan élt együtt szeretett ko-
cájával. Annak rendje és módja szerint egy alom kismalacuk
született, s a szüló'k körül - akik teljes boldogságban töltötték
napjaikat a sárban - mindent betöltött a hatalmas visongás és vi-
sítás.
Telt-múlt az ő és az istenek hiányoini kezdték királyukat a
mennyekben. Távollétében nemsokára elégedetlenség és káosz
uralkodott el. Végül a kisebb istenségek közül néhányat leküld-
tek a földre, akik megkeresték Indrát, és könyörögtek neki, hogy
térjen vissza az égbe. Ám Indra már olyan régen élt a földön disz-
nóként, hogy elfelejtette istenségét, és csak nevetett a kérésen.
Már a beszéd képessége is elpártolt ő és csak fajtája horkaná-
saival tudta közölni a mennyei küldöttekkel, hogy semmilyen öröm
nem ér fel a disznóléttel, s hogy az élet módfelett csodálatos, és
még a mennyország sem képes ilyen élvezeteket kínálni. De az is-
tenek leginkább attól rémültek meg, hogy Indra arra ösztökélte
ó'ket, hogy feladják a létezés magasabb szint jeire való hiábavaló
törekvést, jöjjenek le a földre, és éljék a disznók boldog életét.
267
A mennyei lényeket elfogta a szégyen Indra lealacsonyodása
láttán, és visszatértek, hogy az Úr Siva segítségét kérjék, aki ide-
je nagy részét meditációba merülve töltötte. Szerencsétlenségü-
ket látva a nagy isten beleegyezett, hogy kisegíti 6ket a bajból.
Háromágú szigonyával leereszkedett a földre, és Indra keresésé-
re indult, akit végül meg is talált, amint nyilvánvaló élvezettel
túrt egy szemétdombon. Siva minden könyörgése hiábavalónak
bizonyult, a vadkan csak mérgesen felröffent, és éles agyaraival
még meg is fenyegette az alkalmatlankodót. Látva, hogy nincs
más megoldás, a hatalmas isten fogta háromágú szigonyát, és
egyetlen lökéssel felszakította a disznó testét. Az állat azonnal ki-
múlt, és szétszakadt testéb61 Indra isten ű alakja emelke-
dett ki, mennyei fényt61 tündökölve. Miel6tt azonban az ég felé
vette volna útját, megállt egy pillanatra, hogy megnézze a vad-
kan durva és élettelen vázát. "Valóban - mondta lágy mosollyal
az arcán -, nem volt ez több egy disznó álmánál."
A GYÖNGYÖK VALÓDI ÉRTÉKE
Hanumántól, a majmok királyától kapott segítsége révén Rá-
ma gy6zedelmeskedett Rávana, a démonkirály felett. Hálája je-
leként Ráma egy felbecsülhetetlen ű gyöngysort adományo-
zott Hanumánnak. Hanumán el volt ragadtatva, és fejet hajtott
ura el6tt, majd leült egy közeli fa alá, a gyöngyöket ű szét-
rágta és elhajította ó'1et.
Ráma szeretett felesége, Szítá teljesen megütközött a majom-
király esztelen viselkedésén.
- Vajon nem tudja - kérdezte urától-, hogy azok valóban ér-
tékes gyöngyök? Miért roppant ja össze és dobja el6ket csak úgy?
- Kérdezd meg Hanumántól, kedvesem - válaszolta Ráma
mosolyogva -, majd 6 megindokolja, miért.
Amikor Szítá megkérdezte Hanumántól, 6 ekképpen válaszolt:
- Úm6m, felnyitottam az els6 gyöngyöt, hogy megnézzem, Uram,
Ráma neve benne van-e, de mivel a szent nevet nem találtam,
értéktelenként elhajítottam. Ugyanezt tettem a második, a har-
madik, a negyedik, majd a tizedik és a huszadik gyöngyszemmel.
Az a gyöngy, amiben nincsen benne az én Uram neve, nem igaz-
gyöngy nekem.
268
A TIGRIS ÉS A KÉT BARÁT
Két férfi, akik voltak, egy erd6n haladtak át együtt,
amikor szembetalalkoztak egy tigrissel. Halálra rémültek, sarkon
fordultak és menekülni próbáltak, de az éhes állat hamarosan a
nyomukban loholt. Egyikük felmászott egy fára, sorsára hagyva
szerencsétlen társát, aki soha nem tanult meg fára mászni. Az,
miután ily módon önmagát kellett volna megvédelmeznie, és a
menekülésre más esélyt nem látott, a földre vetette és halottnak
tettette magát, mert valamikor azt hallotta, hogy a tigrisek holt-
testhez nem nyúlnak. Amikor a tigris közeledett, visszatartotta a
lélegzetét, és meg sem moccant. Az állat egy pillanatig figyelte a
hason fekv6 testet, megszagolta, majd megfordult és elment.
A másik férfi mindezt egy faágról figyelte. Amikor a tigris már
biztonságos távolságba került, lemászott a fáról, és megkérdezte
a barátjától, mit súgott a fülébe a tigris. "Azt mondta, hogy soha
ne bízzak meg egy olyan barátban, aki a szükség idején elhagy en-
gem" - hangzott a válasz.
A KÍV Ő FA
Egy fiatalember nagyon vágyott arra, hogy megtalálja a fát,
mely minden kívánságot teljesít. Állandóan csak ezt járt a fejé-
ben, s keresztül-kasul bejárta a Himalája hatalmas erdeit. Hosszú
keresés után végre rábukkant a fára, és szíve repesett az örömt6l,
amint szemlélte, mert azt hitte, mostantól minden gondjának
vége szakad.
"Milyen csodálatos lenne, ha volna egy nagy zsák aranyam" -
gondolta, és abban a pillanatban egy kupac csillogó arany tárult
tágra nyílt szemei elé. Szóhoz sem jutott a boldogságtól, és most
egy láda ékszert kívánt. Egy szempillantás alatt az is ott hevert a
lábai el6tt. "Egy színarany palotát szeretnék" - kiáltotta. És láss
csodát, csillogó-villogó palota állt el6tte. Mivel a hosszú utazástól
megéhezett és elfáradt, ennivalót kívánt. Alighogy így tett, pom-
pás ételek jelentek meg. Csak evett és evett, amíg már nem fért
több a ő "Egy kényelmes puha ágyat szeretnék, hogy fá-
radt tagjaimat megpihentessem" - hangzott a ő kíván-
ság. Alighogy kiejtette a szavakat, egy színarany ágy állt el6tte.
269
Elnyúlt a csodálatosan puha ágyon, amikor hirtelen ráébredt,
hogy még mindig a sötét ő ő közepén fekszik. "Mi lenne,
ha erre jönne egy tigris, és felfalna?" - gondolta magában. Azon
nyomban megjelent egy tigris, rávetette magát, és ő ő
röstül felfalta.
Az ELVESZETI BARÁT MEGTALÁLÁSA
Egyszer tíz férfi, mind igaz barátok, egy sebes folyón gázoltak
át. Csak nagy nehézségek árán érték el a túlsó partot, és egyikük
megszámolta a társaságot, mert biztos akart lenni benne, hogy
mindegyikük épségben átért. De mivel önmagát elfelejtette be-
leszámolni, kétségbeesetten látta, hogy valamelyikük hiányzik.
Most másvalaki számolt meg mindenkit újra, mert azt gondolta,
a társa biztosan elvétette valahol, ám ő is elfelejtette magát be-
leszámolni, és így arra jutott, hogy valaki tényleg hiányzik. Ez ha-
marosan pánikhoz vezetett. Mindegyikük számolni kezdett, és
mind csak kilenc embert talált. Szilárd ő ő vált,
hogy egyikük megfulladt, így leroskadtak, és hangosan zokogva
siratták társuk elvesztését.
Ekkor éppen arra ment valaki, és látva a csoport szánalmas
helyzetét, fájdalmuk oka ő ő Elmesélték neki a tör-
ténteket, az idegen azonban megbizonyosodott róla, hogy igazából
tízen vannak. Erre fel elhatározta, hogy bebizonyítja nekik, hogy
mind épek és egészségesek. E célból sorba állította ó1cet, s így
szólt: "Most megmutatom nektek, hogy a tizedik barátotok nem
veszett el, amint azt hiszitek. Az ő közületek, akit fülön
csapok, azt kell kiáltania: egy, a másodiknak azt, hogy: ő és
így tovább." A barátokat örömmel töltötte el annak ő
hogy elveszett barátjuk megkerülhet, így azonnal beleegyeztek,
s várakozva sorba álltak. Az ő csattanó pofont kapott a fülé-
re, és ő felkiáltott: "Egy!" A másodiké sem volt kisebb, és
rögtön rá is vágta: ő Csapások és kiáltások futottak végig
a soron a kilencedikig. Végül a tizedik és egyben az utolsó is ka-
pott egy jókora fülest. "Tíz!" - ordította torkaszakadtából, mire
a tíz jó barát egymás karjaiba omlott, s megkönnyebbülve és uj-
jongva táncoltak körbe-körbe.
270
A MINISZTER ÉS A KOLDUS
Egy miniszternek az volt a szokása, hogy amikor a palotába lo-
vagolt a királyhoz, mindig a legjobb ruháit és drága ékszereit vet-
te magára, hogy gazdagságát mindenkinek fitogtathassa. Egy kol-
dus, aki minden áldott nap végignézte ezt a színjátékot, egyszer
fennhangon köszönt meg mindent, amit a gazdag embertó1 kapott.
- Micsoda! - kiáltott fel a miniszter riadtan. - Csak nem ta-
láltál val amilyen ékszert, amit elejtettem?
- Nem, uram - válaszolt a koldus. - Egyetlen ékszert sem vesz-
tettél el. Minden ő azon fáradozol, hogy ő ő én
pedig csak állok itt, és kedvemre gyönyörködhetek bennük.
A SZOKÁS HATALMA
Egyszer egy tolvaj, aki minden ű megbánta s új életet akart
kezdeni, egy szerzetesrendbe kérte felvételét. Miután ő jeiét
adta ő a szerzetesek végül befogadták maguk közé.
Nem sokkal ezután éppen úgy adódott, hogy a rend minden
tagja zarándokútra indult. Ahogy egyik ő a másikig utaz-
tak, furcsa dolgok kezdtek történni. Néhány szerzetes batyujából
ű tárgyak, míg mások olyan dolgokat találtak a csomag-
jukban, ami nem az övék volt. Ez így ment szinte minden éjjel,
és a rejtélyre nem tudtak magyarázattal szolgálni. A szerzetesek
közül néhányan úgy döntöttek hát, hogy egész éjjel ébren marad-
nak, hátha el tudják kapni az ű tettest.
Az éj csendjében a hajdani tolvaj, aki meg volt ő ő ar-
ról, hogy mindenki alszik, kinyitotta a mellette ő batyuját, ki-
vett egypár dolgot, gyönyörködött bennük egy ideig, majd másik
batyukba helyezte ó1cet.
Amikor egy ideje már ezzel foglalatoskodott, a ő szer-
zetesek hirtelen felugrottak, és elfogták a tolvajt.
- Miért csinálod ezt, barátunk? - kérdezték ő - Elfelejtet-
ted, hogy letetted a szerzetesek szent fogadalmát?
- Tudom, testvéreim - válaszolta az egykori tolvaj némi szégyen-
kezéssel-, de a szokás hatalma még mindig nagyon ő bennem.
Most azonban, hogy szerzetes lettem, semmit sem tartok meg
magamnak, hanem azonnal továbbadom másoknak.
271
A RAVASZ KÍGYÓ ÉS A BÉKÁK
Élt egyszer egy öreg kígyó, akinek szinte már annyi ereje sem
maradt, hogy ennivalót fogjon magának. Kétségbeesetten hevert
egy tavacska partján, és siralmas helyzetén ű ő A szomszéd-
ságában ő békáknak ű a látszólag ártalmatlan kígyó, oda-
mentek hozzá, és megkérdezték ő ő olyan szomorú. A kí-
gyó, reménykedve abban, hogy ily módon békalakomához juthat,
gyorsan kiötlött egy ravasz tervet.
- Ó jaj, barátaim! A sors halálra ítélt engem. Elmondom nek-
tek, hogyan történt. Egy békára vadásztam ma, aki az éppen ájta-
tosságukat ő bráhmanákhoz menekült. Én összetévesztettem
egy bráhmana fiú lábujj át a békával, azt martam meg, és a fiú hol-
tan esett össze. A boldogtalan apa örömmel megölt volna, ám ehe-
lyett átkot szórt rám. Haragjában így kiáltott fel : "Minden megve-
tett lény közül te legyél a földön a legmegvetettebb! S mivel ezt a
fájdalmat okoztad nekem, ilyen vénen legyél a békák szállítója!"
A békák ezt hallván elterjesztették az örömteli hírt társaik között.
Végül a békakirály is értesült róla, és kíséretével megjelent a színen.
Amikor a békakirály beszélt a kígyóval és megbizonyosodott a
hír igazáról, büszkén hátravetette a fejét, és körbevitette magát
vízi királyságán. Sok másik béka is csatlakozott az új játékhoz, és
élvezték a körutazást. Egy napon azonban a kígyó még a szoká-
sosnál is lassabban vitte körbe utasait. Amikor a békakirály en-
nek okáról kérdezte, a kígyó így válaszolt:
- Óh, nemes király, már napok óta nem ettem, és ma már
nincs ő továbbmenni.
- Egyél, barátom - hangzott a békakirály parancsa -, de csak
közönséges békákat!
- Nemes király - szólt a ravasz kígyó -, ez is az átok része!
Majd minden további tétovázás nélkül élvezettel falt fel annyi
békát, amennyit csak bírt.
A KOLDUS IMÁJA
Egyszer egy koldus ekképpen imádkozott az ő "Anyám,
ha adsz nekem egy rúpiát, megígérem, hogy a felét visszaadom
neked."
272
Nem sokkal ezután a koldus egy fél rúpiát talált az út szélén.
Mosolyogva kapta fel, és így kiáltott: "Óh, Anya, milyen csala-
finta vagy te! Már el is vetted magadnak a másik felét!"
A NAGY FÉLREÉRTÉS
Egy koldus egyszer zarándokútra ment. Útközben számos gaz-
dag ember ő meg lóháton, akik mind ugyanoda igyekeztek.
A koldus ezért megállt imádkozni: "Óh, Anya, adj nekem egy lo-
vat! Hiszen én is hozzád megyek, mint ezek a lovas pénzeszsákok!"
Éppen akkor jött arra egy kanca hátán ő gazdag ember.
Alighogy elhalad t a koldus mellett, a kanca elleni kezdett, és az
út mellett egy csikónak adott életet.
Mivel a gazdag ember szolgája teljesen el volt foglalva azzal,
hogy a kancát ellássa, odakiáltott a koldusnak: "Hé, te ott! Gye-
re, segíts ezt a csikót cipelni!"
Nem volt bátorsága a gazdag ember parancsát megtagadni, így
szegény fickó most új terhével vánszorgott tovább, miközben ezt
motyogta az orra alatt: "Jaj, Anya, hogy mennyire félreértettél
engem!"
A Ű ÉS A POHÁR VÍZ
Élt egyszer egy jó ember, aki házassága napjától fogva arra kér-
te a feleségét, hogy mindig tegyen egy ű és egy pohár vizet a
levél mellé, ő az ételét ette.
16
ű felesége életük min-
den napján teljesítette a kívánságát, de soha nem tudta, valójá-
ban mi célt szolgál a ű és a pohár víz.
Egy szép napon eljött a halál a jó emberért, és felesége e sza-
vakkal fordult a haldoklóhoz:
- Drága férjem, egész életedben jó feleséghez méltón szolgál-
talak. Soha nem ő a dolgaid ő egyvalami
azonban mindig is rejtély volt a számomra. Boldoggá tenne, ha
erre fényt derítenél. Sok-sok éven át mindennap egy ű és egy
pohár vizet tettem az ételed mellé, de soha nem tudtam, miért.
16 Dél-Indiában tányér helyett banánlevélre tálalják az ételt. (A ford.)
273
Az öregember mosollyal az arcán válaszolt:
- A ű arra szolgált, hogy felszedjem vele a tálaláskor földre
hullott rizsszemeket, a pohár víz pedig arra, hogy meg tudjam
mosni benne ő Egy hosszú életen át nem volt rájuk szüksé-
gem, mert te mindig óvatos és ügyes feleség voltál, aki soha nem
ejtett le egyetlenegy rizsszemet sem a földre.
DE A HEGY ÉN VAGYOK
Egy ember elment a hegyhez, s így szólt hozzá:
- Milyen ostoba vagy te, hegy! Nem ismered sem a nagyságo-
dat, sem a magasságodat, sem a súlyodat, én mégis mindent tu-
dok rólad!
A hegy gondolkodott egy darabig, majd ekképpen válaszolt:
- Az lehet, hogy ő semmit sem tudok, de a hegy én va-
gyok.
ISTENNEK SEMMI SEM LEHETETLEN
Úgy hetven évvel ő történt, hogy egy indiai katona, aki
a brit hadseregben szolgált Indiában, ő volt beosztva.
Megbízhatósága és ű révén felettesei kegyeikbe fogadták,
szerették és megbíztak benne. Éjfél körül a katona felfigyelt egy
csapat emberre, akik Ráma Cs and ra szent nevét énekelték. Az
énekesek odaadása magával ragadta a katonát, letette fegyvereit,
csatlakozott a társasághoz, és csak hajnalhasadtakor tért vissza.
Ez nem csupán egyszer esett meg, hanem szinte minden éjjel
ő mire végül felfedezték a katona távollétét. Pa-
rancsnoka magához hívatta, és figyelmeztette, hogy ha ez a sú-
lyos mulasztás ismét bekövetkezik, fó'be fogják ő
Aznap éjjel az áhítatos csoport megint elhalad t ő köze-
lében. Elszántan küzdött, hogy ellenálljon, de Isten neve egyre
hangosabban és hangosabban visszhangzott a fülében, míg végül
eldobta a puskáját, és követte az Istennek hódolókat.
Parancsnoka azonban annyira megbízott a katonában, hogy
nem akarta elhinni az újabb vádakat. Ehelyett úgy döntött, hogy
ő maga vizsgálj a ki az ügyet. Azon az éjszakán kiment hozzá, és
274
örömmel látta, hogy a katona az ő van. Háromszor jelszót
váltottak, majd a parancsnok hazatért pihenni.
Másnap reggel a katona - sorsába ő - jelentette,
hogy már megint távol járt örhelyétól, a parancsnok azonban
nem volt hajlandó a jelentést elfogadni, azt állítva, hogy ő maga
váltott jelszót vele háromszor.
A katona ő tiltakozni kezdett, majd elcsendesedett, mert
hirtelen felismerte, hogy ez maga a Ráma Csandra volt, és hogy
Istennek semmi sem lehetetlen.
A BÖLCS VÁLASZTÁS
Egy bölcs miniszter, a király tanácsadója és barátja hirtelen
meghalt. A király szomorúan kereste utódját keresztül-kasul az
országban. Azok közül, akik szóba jöhettek, a két legmegfeleló'bb
egy öregember és egy ifjú volt.
A ő a fiatalt választotta csinos kinézete és fürge észjá-
rása miatt, a király ugyanakkor az ő kedvelte jobban,
akinek nyugodt tekintete tudásról és bölcsességró1 árulkodott.
Minthogy csak egyikük lehetett miniszterelnök, a király arra
biztatta királyi hitvesét, hogy a dolgot igazságosan döntsék el.
Aki jobban meg tud válaszolni a feltett kérdésre, azt választják ki
az állás betöltésére.
Másnap a ő és hatalmas gyülekezet jelenlétében a ki-
rály feltette a kérdést:
- Egyik éjszaka, ő lefeküdtem volna, odajött hozzám va-
laki, és jól pofon vágott. Alighogy megütött egyszer, megütött
másodszor is, majd megrugdosott és belém öklözött. Milyen bün-
tetés jár az ilyen vétekért?
A fiatalember heves dühében a gazember halálát követelte,
aki meg akarta gyilkolni a királyt. Amikor kikérték az öreg véle-
ményét, ő mosoly suhant át az arcán.
- Uram, a királyi személyedet ért ütések a szeretet puszta ki-
fejezései voltak. Egy-egy csók jár mindkét kézre, melyek pofon
ütöttek, egy-egy csók a lábacskákra, melyek beléd rúgtak, és il-
latos rózsafüzér arra a kicsi testre, mivel ki más bánhatott ily mó-
don Ő ő mint saját gyermeke?
275
A ő megölelte urát, és meghajolt akarata ő mivel
most már felismerte, hogy nagyobb segítség a királynak, ha a ki-
rályság kormányzásában egy bölcs ember a jobb keze.
A TUDOMÁNY ÉS A JÓZAN ÉSZ
Négy jó barát mindig együtt volt jóban-rosszban. Hárman kö-
zülük egészen a tudománynak éltek, míg a negyedik, aki belefá-
radt a tanulásba, az ű józan észt részesítette ő
- Keményen dolgoztunk, hogy idáig eljussunk, de mit ér az
életünk, ha a tehetségünket nem tudjuk kamatoztatni? Menjünk
világgá, és szerezzünk nevet magunknak, hogy a fáradozásunk
megtérüljön - mondogatta a három tudós egymásnak.
Önteltségük nem ismert határokat, és úgy határoztak, hogy
megszabadulnak negyedik társuktól, akit nem vezérelt más, csak
a józan esze.
Már éppen el akarták üldözni a szegény fickó t, amikor a har-
madik közbelépett:
- Gyermekkorunktól együtt vagyunk. Ne váljunk szét ilyen
semmiség miatt! - kérlelte ő
Így aztán tovább folytatták útjukat, városokon és falvakon,
hegyeken és völgyeken, ő és dzsungeleken át, míg egy nap
az ösvényen egy oroszlán csontvázára bukkantak.
- Na, most itt a ő hogy bebizonyítsuk óriási hatal-
munkat - jelentette ki a három tudós. - Életre fogjuk kelteni ezt
az oroszlánt!
- Az isten szerelmére, ne tegyetek ilyet! - kiáltott fel a józan
ésszel megáldott. - Ha felélesztitek, biztosan megesz minket.
- Hallgass el, te tökfilkó! Mit tudsz te a mi tudásunkról? -
utasították rendre.
Erre a negyedik barát sietve felmászott egy fára, hogy az osto-
ba tettet biztonságos magasságból szemlélje.
A három tudós ő is összerakta a csontokat, aztán hely-
reállították az izmokat, az idegeket és a véráramot, majd életet
leheltek az állatba.
Az ily módon életre keltett oroszlán egy szokatlanul ő és
kegyetlen példány volt. ű ordítással rávetette
magát a három barátra, és hamarosan ő belakomázott
276
ő Amikor degeszre ette magát és továbbálIt, a negyedik
barát lekúszott a fáról, és a legrövidebb úton haiaszaladt.
Az ÁLLHATATOSSÁG GYÜMÖLCSE
Egy ű éjt nappallá téve azon dolgozott, hogy csator-
nát építsen, és a folyóvizet a földjére vezesse. Elmaradtak az ő
zések, a föld kiszáradt, a termés tönkrement, és a ű csa-
ládját az éhínség fenyegette.
Amikor egyszer az ember nem tért vissza este a kunyhójába,
felesége érte ment a földe kre, és amint megtalálta, jól leszid ta:
- Miért nem jössz haza? Látod, mennyire nem ő a gye-
rekekkel és velem? Alig eszel, és minden este ő érsz haza. Ez
nem családi élet. Hagyd abba azonnal a munkát, és gyere haza!
A ű dühbe gurult, és haragjában ásójával fenyegette
a feleségét.
- Érted és agyerekekért dolgozom ilyen keményen! - ordítot-
ta. - Éhínség van! Ha nem tudom elvezetni a vizet a földekre,
éhen fogunk halni.
A rémült asszony hazaszaladt, a férfi pedig háborítatlanul
folytatta munkáját. Amikor végzett vele, odahívta feleségét,
gyengéden átölelte, és így szólt hozzá:
- Kedvesem, nézd, ahogy a folyóvíz a földeinkre árad! Többé
nem kell félnünk az ő
Örömkönnyek között ették meg aznap a rizsadagjukat.
Nem messze ő élt egy másik ű Ő is ugyanebben
a nehéz helyzetben volt, és szintén elkezdett csatornát ásni. Rög-
tön ő este, amikor nem tért haza, a felesége a keresésére in-
dult, és jó alaposan összeszidta, amiért nem ért haza vacsorára.
- A munkád várhat! Azonnal gyere haza, és ő velünk!
Elég, ha annyit dolgozol, amennyi szükséges.
A ű engedelmesen letette szerszámait, és úgy követte
a feleségét, mint egy kiskutya. Ennek az lett az eredménye, hogy
a vetés nem jutott vízhez, és a családja éhen halt.
277
A JÓL MEGÉRDEMELT JUTALOM
Egy kisváros szélén élt egyszer egy szent. Szentségét messze-
ő elismerték, és a tanácsáért ő érkeztek hozzá
az emberek. Egyetlen hibája volt csak, ami a tisztaságán foltot ej-
tett, ez pedig az volt, hogy egy ű kurtizán után vágyako-
zott, aki az utca túloldalán lakott. A szent mindennap végignézte,
hogy naplemente után gazdag látogatók érkeznek a kurtizánhoz,
és legszívesebben ő is egy lett volna közülük. Ezért persze - miu-
tán lement a nap - ő ahelyett, hogy a gondolatait befelé fordítot-
ta volna, azzal küzdött, hogy megfékezze alantas vágyait.
A kurtizán viszont nap mint nap látta, hogy tömegek tódul-
nak a szenthez, és arra vágyott, hogy közöttük lehessen, és része-
süljön a szellemi táplálékban, amit nekik osztogat.
Évek teltek el így, majd amikor földi életük a végéhez ért, a
halál istene eljött hozzájuk, és átvezette ó'ket a túlvilágra. Ott a
kurtizánnak a mennyországban jelölte ki a helyét, a szentet vi-
szont a pokolba küldte. Amikor a többi isten megkérdezte Jamát,
a halál istenét, vajon milyen érdemei vannak a kurtizánnak, me-
lyeket a szent nem tud felülmúlni, ő ekképpen felelt: - A földön
töltött évek alatt a kurtizánnak, bár a testi bujaság csapdájába
esett, a szíve a szentek társaságára vágyott és a gondolatait ma-
gasabb ű dolgok foglalták le. míg a szentet, bár Istenró1 pré-
dikált, belül az érzéki vágy tüze emésztette.
A CSENDES BÖLCS ÉS A RÉSZEG
Egyszer egy részeg elbotlott egy szentben, és sértésekkel hal-
mozta el ő majd amikor az utóbbitól semmi választ nem kapott,
dühösen fújtatva még neki is esett. A szent, áldott meditációjá-
ba merülve, még megvédeni sem volt képes magát. Néhány járó-
ő felfigyelt rá, hogy mi történik, és a segítségére sietett, s most
ó'k kezdték verni a részeget.
Mindeközben a szent magához tért mély meditációjából, és
egy szempillantás alatt felfogta, hogy mi folyik körülötte. Szomo-
rúan látta, hogy tudatlan támadójának mennyi fájdalmat kell el-
szenvednie, és mivel hallgatási fogadalmat tett, ezeket a sorokat
278
vetette egy darab papírra: "Aki ezt az embert üti, az engem üt.
Engedjétek el, mert megbocsátottam neki."
Az írott üzenetnek azonnal engedelmeskedtek, és a férfiak
felhagytak az ütlegekkel.
A részeget mélyen megrendítette e nem várt jóság. Felállt és úgy
ment el, hogy egy szót sem szólt, de a szemébe könnyek ű
Az ELMÉBEN VALÓ VÉTEK
Sankarácsárját, a nagy bölcset - aki híres volt rendkívüli ér-
ő és sokoldalúságáról -, India-szerte a védánta filozófia
legnagyobb tekintélyeként tartották számon. A tanult panditok-
kal való vitái mindig az ő javára dó1tek el, mert kijelentései az is-
teni igazság felismerésén alapultak.
Egyszer úton volt ő amikor összetalálkoztak egy gyö-
ű fiatallánnyal, aki nagy bajba került. Az ő meg-
áradt a folyó, és sem híd, sem csónak nem állt rendelkezésére,
hogy átkeljen a másik partra. Helyzetét látva, a szent karjába
emelte a leányt, átgázolt vele a folyón, és gyengéden letette ő a
másik oldalon.
Az eset megdöbbenést váltott ki a ő izgatott an sut-
togtak róla egymás között, mivel ő még soha nem látták,
hogy mesterük ilyen közel került egy nó'höz. Tanításának része
volt az is, hogy szerzetesekként minden kapcsolatot el kell kerül-
niük a gyengébb nem ő Most pedig a szemük ő
vétkezett!
Minden bátorságukat összeszedték, mesterük elé járultak és
megkérdezték ő hogyan vetemedhetett ilyesmire.
Tanítójuk ő nézett rájuk, majd széles mosollyal az ar-
cán így szólt:
_ Látom, még ő a karjában viszi azt a leányt.
A HIT EREJE
Élt egyszer egy tanult ember, akit nagy büszkeséggel töltött el
a ű Minden reggel egy lány hozott neki tejet a szom-
széd faluból, aki azonban egyik reggel elkésett.
279
- Te lány, miért késtél el ? - kérdezte ő a férfi.
- Tiszteletre méltó uram - kezdte a lány alázatosan -, a folyó
megáradt az ő ő Nagyon ő az áramlat, és át kellett gá-
zol nom rajta.
- No hiszen! - kiáltott fel a tudós. Mondd ki Isten nevét, és
biztonsággal át fogsz kelni a legmélyebb vízen is!
Másnap reggel a lány olyan korán odaért, mint még soha az-
ő
- Hogyan lehet, gyermekem, hogy ilyen korán itt vagy ma? -
kérdezte ő a férfi.
- Uram, hiszen Ön mondta nekem, hogy mondjam ki Isten
nevét, amikor a folyón átkelek. Úgy is tettem, és minden baj nél-
kül átsétáltam a vízen.
A tanult ember nem volt hajlandó ezt elhinni, így a lány le-
vitte a vízhez. Kimondta Isten nevét, átsétált a vízen, és hívta a
férfit is, aki derékig felemelte a ruháját, és félelemmel telve lé-
pett a sebes áradatba. Nemsokára nyakig ellepte a víz.
- Ez így nem lesz jó - kiáltott át neki a lánya túlsó partról. -
Nem csak kimondani kell Isten nevét. Hinni is kell benne!
A TÜRELEM ÉRDEME
Náradának, a nagy bölcsnek egy ű ű ő át vezetett az út-
ja, amikor egy fa alatt meditációban ő szerzetes megkérdezte
ő hová igyekszik.
- Isten felé tartok - hangzott a bölcs válasza.
- Akkor kérlek, kérdezd meg ő hányszor kell még megszü-
letnem ezen a földön, hogy elérjem a megvilágosodást.
Nárada megígérte, hogy megteszi, és továbbment. Nem jutott
messzire, amikor egy boldogságában ő és táncoló fiatalem-
berrel találkozott. Miután üdvözölte Náradát, a fiatalember is
megkérdezte, hová tart.
- Az utam Istenhez vezet, fiam - felelte a bölcs.
- Ha így van, kérlek, kérdezd meg ő hányszor kell még vissza-
térnem erre a földre, ő elérem a ő megszabadulást.
Nárada ő is biztosította ő hogy beszélni fog Istennel.
Az évszakok többször váltották egymást, amikor Nárada újra
visszatért a földre . Útja ismét az ő át vezetett. A szerzetes
280
tisztelettudóan köszöntötte, és azután ő vajon Nárada
megkérdezte-e Istentó1, hány élet vár még rá.
- Még három születés, és azt ő szabad vagy - jelentet-
te ki a bölcs.
- Micsoda szerencsétlenség! - siránkozott a szerzetes. - Tény-
leg még háromszor vissza kell térnem a földre? Milyen szeren-
csétlen sors jutott nekem!
ő Nárada találkozott a fiatalemberrel, aki vidáman kö-
szöntötte, és megkérdezte tó1e, hoz-e valamilyen üzenetet ő
- Látod azt a nagy lombú fát? - kérdezte Nárada. - Amennyi
levele annak a fának van, annyi születésen kell még átmenned a
megszabadulásod ő
- Csak olyan kevésen, Nárada, tényleg csak olyan kevésen?-
perdült táncra a fiatalember hatalmas örömében.
Csak táncolt és táncolt, amikor egy hang szólt hozzá:
- Legyen is jó a kedved, mert már ebben a pillanatban szabad
vagy!
Tartalom
E l ő s z ó a magyar kiadáshoz ... . . .......... ......... . .. 7
E l ő s z ó ... ... .......... .. .... ......... .. ...... .. 11
I. RÉsz
VISSZATEKINTÉS . ............................ . . 15
1. fejezet : Munkánk Nyugaton ..................... 17
2. fejezet: Amiben hiszünk, az valósággá válik ......... 29
3. fejezet : A jógaiskola céljai ...... . ............... 42
4. fejezet : Indiai emlékek .. ... . ....... ... .... . .... 46
5. fejezet : Indiai gyermekkor .. . ..... .. ....... . .. ... 51
6. fejezet : A dzsungel nyelve ................. ...... 54
7. fejezet: Az indiai anya ... .. ..... ... ............ 61
II. RÉsz
TANÁCS ÉS ÚTMUTATÓ
A JÓGA NÖVENDÉKEINEK .............. . ..... 65
1. fejezet : A jógagyakorlatok lényege .. . .. .. . ... .... . 67
2. fejezet : Hasznos javaslatok jóganövendékeknek ...... 70
3. fejezet: A meditáció és annak jótéteménye ...... .... 75
4. fejezet : A pajzsmirigy fontossága .................. 84
5. fejezet : Speciális gyakorlatok a megfázás
és a székrekedés elkerülésére ................ .... 87
6. fejezet: Kelj fel, és légy szabad! ..... : ...... . . ... .. 89
7. fejezet: Kezdjük a napot jógával! ................. 91
8. fejezet : Az oroszlán és a bárányok . .. ... ... . ..... . . 95
283
III. RÉSZ
GONDOLATOK AZ Ő ....... . .... 99
1. fejezet: Az ember természete .. ........... .. ... . 10 l
2. fejezet: Szellemi növekedésünk . . . . . . . . . . . . . . . . . 107
3. fejezet : Prána - az életenergia .......... .. . . .... 109
4. fejezet : Reinkarnáció ... .. ........... . . ...... 117
5. fejezet : Töprengenivaló gondolatok ..... . .... . .. 127
6. fejezet : Egyéni és a hazával szembeni
kötelezettségünk ......... . .... .... .... .. ... 13 7
7. fejezet: Észrevételek az indiai és az európai
zenéró1 ........ ... .................. .. .... 143
8. fejezet : Kérdések és válaszok ... . ... . .. ... ... . .. 149
9. fejezet: Gondolatok és aforizmák . . .... . .. . ... .. 168
10. fejezet : Tények és elmélkedések
11. fejezet : Padmaszambhava jógi szavai . ...... ...... 190
12. fejezet: Gyermekek mondásai ....... ...... ..... 197
13. fejezet : Idézetek Vivékánandát61 ............... 198
14. fejezet : Tanítások a Mahábháratáb61 ............. 199
lY. RÉSz
EGY CSOKOR VERS ............... ............ . 205
Ima . .. . ... .. ... .... ........ ... ...... .. . ... . 207
Anya ..... ... . .... . . ... . .......... ......... . 208
Kis lámpásom ....... ... .................. .... 209
ő ....... .. .... ..... ... .... ........ ....... 210
Te, ő Istene . ......... . . ... .... .. .. ....... 211
Óh, Uram, az is Te vagy .. .. . ............... .... 213
Lábnyomok ...................... ... . ........ 214
Y. RÉsz
INDIAI LEGENDÁK ÉS MESÉK .......... .. ..... . . 217
1. fejezet : Buddha legendái ..................... . . 219
2. fejezet: Szávitrí és Szatjaván ............. ... .. .. 242
3. fejezet : judhisthira bölcsessége ... .. . .. . .. ...... . 248
4. fejezet : judhisthira megpr6báltatásai .. ... ..... .... 253
5. fejezet: Indiai mesék ... . .. . ................. .. 260
Seluarajan Yesudian
Haich Erzsébet



'< . -'::-\ \ =::=:::::

..
- ev
SPORT,
ÉS JOGA
Yesudian e híres
ű a tökéletes
egészség megszerzésének
és ő
módszereit ismerteti,
bizonyítva ahathajóga
testet-lelket egyaránt
gyógyító erfjét.
2000 Ft
Yesudian e ű
a Sport és jóga
gyakorlatait viszi tovább,
és bemutat számos újat.
A gyakorlatokat
táblázatokba rendezte,
az év minden hetére
egyet, hogy gondosan
kiválogatott, ő
lépésre összeállított
jógakurzust nyújtson
át az olvasó nak.
1800 Ft
Tagir AbdulI AI Bulgary
A sors
korrekciója
Tagir Bulgary kidolgozott egy módszert, mely
ő ad mindenkinek arra, hogy megjóso/ja
saját ő Ez a módszer ő teszi a sors
diagnosztikáját és megjóslását már az ő
vagy a második foglalkozáson, és nem kell hozzá
különleges képesség.
2000 Ft
Miklós Pál, a keleti
kultúrák és ű
ő e kis
könyvecskéjében
a sok legenda után
ű kíván
informálni ő
a ő
annak ő
ő
kapcsolatáról a keleti
ésa nyugati
ű
890Ft
Ez a könyv életünk
mindent átható
láncolatáról szól.
ő
és azokról
a ő ő

ő és sokkal
örömtelibbé tehetjük
életünket.
1690 Ft
Az író ő ű elmélkedések az élet ő ő
halálról, a családról, a ő az igazságról,
a boldogságról, a szabadságról és a ő
2800 Ft
A fenti kötetek utánvéttel (könyv ára + postaköltség) megrendelhetöek:
LAZI KIADÓ
6701 Szeged, pf. 954; Tel.: (62) 407-511, (62) 310-676
e-maiI: info@lazikiado.hu
A Lazi Könyvkiadó teljes kínálata a www.lazikiado.hu
honlapon ő meg.
A S/JOrt és jóga és a Jóga ő hétre ű
ő ezúttal a jóga gyakorlásának jótékony szellemi,
testi hatásaiba,' saját tapasztalataiba és életének né,
hány kulcsfontosságú eseményébe vezeti be az olvasót.
A ő kirajzolódnak a jóga évezredes bölcsessé,
gének ő aspektusai, de Selvarajan Yesudian
Magyarországon töltött ő is érdekes részleteket
tudhatunk meg.
Selvarajan Yesudian hatha, és rádzsa,jóga képzését
gyemekkorában kapta egy megvilágosodott mester,
ő Móhan ő Akkoriban sorozatosan súlyos
betegségek kínozták, közöttük utolsóként az izom,
sorvadásos bénulás, ő a jóga gyakorlásának
segítségével tökéletesen felgyógyult. A jóga azonban
nemcsak testi, de szellemi gyógyulást is eredményez,
és elvezeti az embert ő ő végpont,
jához - mely nem különbözik a ő
"A jóga azokat a gyakorlati lépéseket tanítja meg,
melyeket bármelyik gyermek vagy ő megtehet
az önuralom felé. A tanítvány megtanulja, hogyan
tartsa szorosan egymással harcban álló érzékei gyep'
ő ét. Megtanulja az égi paripák irányítását, melyek
testének szekerét áthúzzák az élet háborgó vizein.
V égül pedig megtanulja, hogy a óriási szunnya,
dó erejével együtt csak szolga, s hogy ő egyedül ő
maga a saját élete ura, mivel nem különbözik az örök,
kévaló, áldott és szabad ő
Jll JI IjlJ JI
2800 Ft

SELVARA]AN YESUDIAN

A JÓGA ÁLDÁSOS EREJE

SELVARA]AN YESUDIAN

Ajóga

áldásos ereje
avagy az önbizalomhoz
vezető

út

J(I1I1IJIt
KONYVKIADO Szeged

2005 ISBN 963 7138 13 7 A Lazi Bt. Felelős vezető: Bördős János .hu www. 2005 Hungarian translation © Veszprémi Kristtina.lazikiado.Selvarajan Yesudian: Self-Reliance Through Yoga (Selbstvertrauen durch Yoga) Fordította Veszprémi Krisztina és Malik Tóth István Copyright for ali foreign language translation editions by The Heirs of Selvarajan Yesudian and their Power of Attorney Helmuth Mayer HAICH ERZSÉBETNEK. Malik Tóth István. kiadása e-mail: info@lazikiado. a legmélyebb hálával Ali rights reserved for the Hungarian Edition © Lazi Könyvkiadó.hu A kiadásért felel: a kiadó ügyvezető igazgatója Lektor: Korom Pál Tördelőszerkesztő: Szentmiklósi Csaba Felelős szerkesztő: Hunyadi Csaba Zsolt Debreceni Kinizsi Nyomda Kft.

Selvarajan Yesudian 1937ben érkezett Magyarországra. A szöveg minden sorát átható. Yesudian és Haich asszony kénytelenek voltak elhagyni az országot.Előszó a magyar kiadáshoz Ez a könyv sajátos körülmények között.a jóga ereje . majd a világ számos nyelvére lefordították. A hazánkban rekord mennyiségben fogyott első közös könyvük. akivel Budapesten megalapították Európa első jógaiskoláját. amelyekből erőt meríthettek. hogy e lélekemelő írások azon a nyelven is hozzáférhetőek végre. kezdett önálló életre kelni. Miután Magyarországon helyzetük ellehetetlenült.időtlen bölcsességgé kristályosította a jó tanácsokat. Haich Erzsébettel. Az anyag mindeközben. A fordít6k . Yesudian szelíd lényéből fakadó erő . hogy orvosi és testnevelési tanulmányokat folytasson. a Sport és j6ga szintén magyarul íródott. új írásokkal kiegészülve. A tanító és a tanítvány lelki kapcsolata azonban soha nem szűnik meg. és száműzetése ellenére sem felejtett el élete végéig. mely emberek ezreit indította el a jóga áldásos útján. és méltán vált a (nyugati világnak szánt) jógairodalom egyik alapművévé. Yesudian szívén viselte magyar növendékei sorsát. ha ez a könyve jelenik meg először magyarul a számos kiadást megélt Sport és j6ga után. számos őszinte tanítványt hagyva maguk mögött. és 1948-ban kényszerült elhagyni ezt a számára oly kedves földet. melyet a mester tökéletesen elsajátított. Most mégis eljött a pillanat. és időről időre bátorító írásokat küldött nekik. és a minden nehézségekkel dacoló emberi nagyság tanúbizonysága. Ezek az írások itthon kézről kézre jártak. könyvvé összeállni. A sors azonban mást tartogatott. nem engedve kihunyni a pislákoló fényt az egyre súlyosbodó sötétségben. Itt találkozott szellemi vezetőjével és társával. a történelem egy rendkívül viharos időszakában született. A szerző azt szerette volna.

Ahonnan a világra jöttem. amint hazafelé tartok. Egymagam vándorlok végig napjaimon. .Egyedül jöttem e világra. Még mindig társ nélkül k6borlok. De felgyorsulnak napjaim.

melyek svájci jógaiskolánk előadásain vagy beszélgetésein hangzottak el. aki egy felhőkarcoló havas korlátján sétál. melyre életét alapozta. az önfejlesztés alapelveinek magyarázatait hallják. melyről a modern ember úgy véli. amit a saját képzelete szült. amit ott kísérlünk meg átadni. E könyv tartalma olyan anyagokon alapul. és a távoli horizont felé tekinteni. melynek figyelmeztetése ismételten kihalIható a felgyorsuló eseményekből? Mi ez a szorítás.azt az üzenetet. hogy ezeket miképpen lehet átültetni a mindennapi életükbe. Megtanuljuk. megvannak a határai annak. Álmodozóvá vált a káprázat birodalmában. és félelem nélkül szembenézni a jövőnkkel. kényszerítve tudatunkat. mellyel egy láthatatlan kéz megragadt bennünket. Olyan alvajáróhoz hasonlítható. és süppedő homokra épített háza is nemegyszer eltűnt már az éjszakában. hogyan kell felemelt fejjel járni. többször földrengés rázta már meg. de hiszünk abban. Az anyagi és érzéki világot. Megtanulunk kitörni a sötétség II . Megtanuljuk legyőzni és hű szolgánkká tenni a természetet. Megtanuljuk. Megtanulunk egyenesen állni. hogy a jóga számos követője a világ minden táján örömmel hallja majd . mint saját tetteink eredménye. hanem azzal kapcsolatban is útmutatást kapnak.Előszó Míg a nyugati világban ezrek égnek a vágytól. ami a jóga keleti bölcseletében ölt testet. Mi a jelentése az idó'k ilyen jeleinek? Hová vezetnek bennünket a mai világ történései? Mi az a hang. és bármelyik pillanatban elragadhat ja a halál. hogy felismerje sanyarú helyzetünket? Iskolánk tagjai heti jógafoglalkozásokat látogatnak. hogy tanuljanak valamit arról az életmódról. A biztonság kétségbeesett keresése. ]ógaiskolánk ugyan Svájcban található.még ha az írott szó közvetítése révén is . Megtanuljuk kinyitni a szemünket. hogy a végzet nem egyéb. megtalálhatja maga körül a mulandó világban. Napjainkban a hanyatlás jelei aggasztóak. s mely fájdalmat és félelmet okoz nekünk. zavarodottságot szül elméjében: egy olyan képet próbál elérni. meglátni az életet. ameddig egy tanító a személyes útmutatásával és példájával elérni képes. Megtanuljuk észrevenni a szépséget az életben. Ezeken az órákon nem csupán az önmagukra támaszkodás útjának.

Amire szükségünk van. mint annak. és uralma alá is óhajtja azt hajtani. és ágait kiterjesztve növekedni fog. és megmutatni azt tisztaságának és erejének saját. egyetlen individuum. mint teóriák egész tömkelege. Megtanuljuk meglátni a teremtés isteniségét. Ez a köny~ a célból íródott. Ugy hisszük. Ha a szeme egyszer felnyílt. Embereket teremteni . nő és gyermek. aki tudatában van saját értékének és isteniségének. Csak ha mi magunk erősek. és hajlandó cselekedni a többiek boldogulásáért. hogy a jóga nem egyfajta keleti boszorkányság vagy hipnózis. igaz fényében. Célunk tehát az önfejlesztés. akik hajlandóak segíteni nekünk pozitív gondolataink terjesztésében. békét és fényt hozunk ahelyett.börtönéből. Éppen úgy. a tökéletes boldogsághoz és békéhez. és semmiképpen sem csupán egyetlen nemzeté. és tudatában van saját méltóságának. a tett emberének. hogy. hogy segítünk ahelyett. azzal kezdődik . 12 . hogy háborúság és pusztulás kísérnék lépteinket. hogy a jóga minden ember közös tulajdona. képesek vagyunk elmagyarázni azt a hívőnek. többet ér. összefűz bennünket a szeretet erős lánca. mindegyikünknek megmutatva a képességeink szerinti legmegfeleló"bb ösvényt. aki hajlandó lerázni magáról a múlt tehetetlenségét. Ezért mindig hálásak vagyunk azoknak. összeköt minket a szellemi testvériség. Reményeink szerint képesek leszünk egyértelművé tenni. és elvezetve bennünket minden céllegnemesebbikéhez. az az őszinte férfi. a filozófusnak éppúgy.elérhetővé tehetjük mindenki számára: idősnek és fiatalnak. az önbizalom. hogy rombolnánk. amilyen világosan csak lehet. hogy a jógát . a jóga az élet útjára készít fel bennünket. ez a mi célunk. mint egy bölcs! E csendes. az egyén követni fogja példánkat. rettenthetetlenek és függetlenek vagyunk. és úgy fog cselekedni. Egyetlen erős ember. hogy önmagunkon segítünk. Abban reménykedünk. hogy az egyetlen segítség. Ki kívánjuk jelenteni. az önuralom. ez a szeretet abban a közös törekvésben fejeződik ki. aki érzékeli a magában rejlő hatalmas természeti erőt. a kitartó munkás. ahogyan egy hoszszú útra induló ember először felkészül az utazásra.embereket. hogy elérjünk a tömegekhez. Bármilyen távolságra is éljünk egymástól mi. Megtanulunk embernek lenni. és birtokba venni szabadságunk igaz örökségét. Sokkal inkább meg szeretnénk szabadítani a jóga nevét minden ilyesfajta hamis értelmezéstó1. és hatással lehessünk rájuk. hogy segítse az egyént önmaga fejlesztésében. melynek célja természetfeletti erők szerzése. Add át embertársadnak saját erejének és bölcsességének belső tudását. akkor leszünk képesek másokat is erre bátorítani. építünk ahelyett. nincs más módj a annak. tanultnak és tanulatlannak egyaránt. Abban reménykedünk. akik önmaguk urai -. Akárhol is legyünk. de céltudatos útmutatás neve: jóga. akinek szíve nem ismer félelmet.az önuralom ősi tudományát . amit a világnak adhatunk . Ültesd a tölgyet a megfelelő földbe. és életének vezérelvévé teszi azt. jógatanítványok. A jóga újra és új- ra hangsúlyoZza. hogy akadályoznánk.

I. rész VISSZATEKINTÉS .

megerősödtünk. hogy a betegségek valódi okai megállapításra kerüljenek. hogy az embert egészként kezelje. mint az emberi elme és test legkiválóbb eszközeit. s hogy a nyugati rendszereket összehasonlítsam az indiaiakkal. s felismerjük: nemhogy gyengék nem vagyunk. és inkább 17 . hanem gyakran . hogy tartsak előadásokat. mivel az orvoslásban jártas szüleim azt szerették volna. a világon a legősibbekkel. Amikor megérkeztem Nyugatra.mint a könyörtelen rabszolgahajcsárok .és a rádzsa-jóga tanítását. Eközben bizonyos mértékig kifejtettem a hatha. FEJEZET Munkánk Nyugaton A szükségben a körülmények a legjobb barátaink. és ily módon lehetővé tegye. és olyan munkák elvégzésére kényszerítenek bennünket. Nem mindig szólnak hozzánk az angyalok nyelvén. Mivel a nyugati rendszer teljesen különbözik az indiaitól. Az indiai orvostudomány. Ahogy újra felemelkedünk. az ájurvéda arra törekszik. és megkértek. míg cselekedni kezdünk. én azonban bátortalan voltam a nyilvánosság előtt. A néhány rövid cikk azonnal visszhangot keltett. hogy ismertessem az általam osztott elképzeléseket és meggyőződéseket. a legkisebb hajlandóság sem volt bennem arra. Orvosi és testnevelési tanulmányaim miatt jöttem. ha általam tovább él a családi orvosdinasztia. néha felkértek. amikor egyszerre csak valamilyen hatodik érzék megerősít és kiegyenesít bennünket.addig ostoroznak. hogy jógát tanítsak. A tapasztalással a hátunk mögött újra életre kelünk. Barátaim közül sokan érdeklődni kezdtek a jóga iránt. A körülmények ránk nehezedő terhe alatt összegömyedünk és az összeomlás szélére kerülünk. a bilincseink lehullnak.1. melyektó1 húzódozunk. és írjak e témakörben.

Számos krónikus esettel találkoztam. hogy pontosan ez nyújt lehetőséget arra. Voltak. ahogy azt a könyv is tanítja. hogy ez az előttem álló út. hogy tudatlan szerzők valamiféle mágikus vagy vallási hókuszpókuszként értelmezik. A jógáról alkotott hamis elképzeléseket egykettőre félresöpörtük. és mindenfelé e lő­ adásokat tartottunk arról. hogy ebben a tárgykörben írjak vagy elő­ adjak. hogy "A jóga az emberből még jobb embert. és a magas vérnyomás. Vérvizsgálatok igazolták. mert tudtam. melyek oka gyakran lelki eredetű. mint tizennyolc hónapon belül a könyv eljutott a kilencedik kiadásig. sem pedig a nyugati elképzelésekkel. A hadseregben és a légierőben is végeztek jógagyakorlatokat. hogy az elhasználódott vér megtisztuljon az ártalmas méreganyagokról. olyasvalakivel. le tudok-e nyelni törött üveget. hogy gondolatain és érzésein önfegye- 18 19 . Lazi. s ezt követően varázsigékkel gyógyítj uk meg magunkat.) rítsek bizonyos dolgokra. Számos barátom szívélyes segítségével megjelent a Sport és jóga című könyv. a Sport és jóga címet adtuk neki. akik megkérdezték. mint ahogy a vándorló koldusok néha teszik.a tulajdonos tudatlanságát bizonyítandó . A későbbiekben együtt írtunk a témáról. mi valójában a jóga.) Három hónap alatt elfogyott az első kiadás ötezer példányban. és nem könnyen befolyásolhatók sem a keleti. l A sors kiszámíthatatlan szeszélye folytán kapcsolatba kerültem a Védák. A sportkedvelő világ számára a "sport" szónak erős vonzereje van. Ezek a jógagyakorlatok segíteni tudnak a vesekövek eltávolításában és a hasnyálmirigy serkentésében. és sokszor megkérdezték tó1em. akiket inkább orvosokhoz irányítottam. a keresztényből még jobb keresztényt csinál." A magyar napilapok hónapokig lelkesen írtak a jógáról. Bármennyire is vonakodtam. a jógát is gyakran alacsonyítják le a cirkuszi attrakció szintjére. Megint mások azt gondolták. hogy ezzel. hogy egy kígyó halálos sebet ejtsen rajtunk. E nagyra becsült tanító Haich Erzsébet volt. hogy a sors keze irányítja munkánkat. Addigra már elterjedt az a félreértés.visszatértem tanulmányaimhoz. hogy ez a tudomány segíti az embert abban. 2004. Néhányan összekeverték a jógát a fak írok nyakatekert "kunsztjaival" (a fakírok önként vállalt vezeklésként időznek valamilyen természetellenes testtartásban). A magyarok. hogy fényt del A könyv legutóbbi magya r kiadása: Selvarajan Yesudian és Haich Erzsébet: SpOT[ és jóga. Bár távol tartottam magam a páciensek kezelésétől. Szeged. Amikor a beteg hajlandó volt arra. hogy mindennapi betevőjüket megszerezzék. Mások azt hitték. annak váladékképző mú1<ödésében. hogy nem valamiféle vallás-e a jóga. az idegfeszültség. A légzés egyszerű és helyes formáját. és mélyen gyökerezik bennük a szabadság szeretete. és az emberek kezdtek meggyőződni arról. az álmatlanság és számos neurotikus és belső rendellenesség kitűnő gyógymódjaként és megelőzéseként fedezték fel. mígnem Haich asszony és az é rdeklő­ dők ismételt kérése nyilvánvalóvá tette. hogy három-öt perc helyesen végzett légzés elég ahhoz. Kezdetben idegenkedtem a feladattól. Képtelen voltam észrevenni. semmi sem tudta megállítani a társadalom minden rétegéből érkező érdeklődők áradatát. akinek hatalmas műtermében közösen nyitottuk meg első jógaiskolánkat. alkalomadtán orvosok kerestek fel a betegeikkel. Kórházak kísérleteztek a teljes jógalégzés rendszerével. de az is előfordul. mely az epével együtt jut át az emésztőszervekhez. mivel különböző kórházakban végzett kísérletek bebizonyították bizonyos ászanák hatékonyságát. nézeteiket tekintve. és kevesebb. Megtanulták. hogy a társadalom egészséges és értékes tagja legyen. szerfelett kritikusak. aki a nyugati filozófiában szintén járatos volt. mivel felismerték benne a nemzet megújító értékér. hogy túlnyomó részben a tudatlanság és a zavarodottság uralkodik. és feltöltődjön oxigénnel. Magyarország-szerte iskolák százaiban fogadták el. a hinduból még jobb hindu t. A sorsnak ugyanakkor más tervei voltak . és mivel könyvünk a jógán keresztül közelítette meg a sportot és a testkultúrát. hogy diagnosztizálj am a betegség okát. (Az angol kiadás késó'bb jelent meg Yoga and Health Oóga és egészség] címmel. szöges ágyon fekszünk vagy hagyjuk. Mint ahogy nyugaton még a Buddha szobrát is kiteszik egy éjszakai bárban. a Bhagavad Gítá és a jógafilozófia egyik legnagyobb nyugati értelmezőjével. Saját ítélőképességükre hagyatkoznak. (A ff/rd . miszerint a jóga a hinduk valamiféle furcsa vallási rituáléja a rejtélyes erők megszerzésére.keleti hangulatot teremtsenek. hogy a jóga azt jelenti. hogy a jóga a híres kötélmutatványt tanítja. és megkértek. az upanisadok. és kitűnően ismerte a Bibliát. Most már világosan láttam. A jógagyakorlatok terápiás értékét fokozatosan egyre inkább figyelemmel kísérték és elfogadták. mégpedig azért.

Három hónap elteltével egyszer szégyenkezve odajött hozzám. Margitai Sándor vérnyomásvizsgálatot végzett egy magas vérnyomásban szenvedő betegénél. és hetente háromszor nagy távolságo t tett meg gyalog a hatha-jóga órák. A Keletet és a Nyugatot egyesítő jóga címmel. . Az új kötet oldalain részletesen tárgyaltuk az ember fizikai és szellemi fejlődését. hogy a nyughatatlan elmét lecsendesítsük. de ennek az ellentéte volt igaz. Yesudian úr. Öt perc lassított hasi légzés után a páciens vémyomása 198-ról 160-ra esett vissza. Tudna nekem segíteni? . Ily módon kerültünk kapcsolatba felvilágosult gondolkozású papokkal és lelkészekkel. Ezután mosolyogva kezet ráztunk. mert három hónap alatt két és fél centit nőtt. ha szisztematikus légzéssel több oxigént juttatunk a véráramba. mint neked . . és minden gyakorlat nevét kívülről tudta. a betegség és a tünetek más irányt vettek. akik maguk is gyakorolták a jóga által ajánlott fizikai és mentális gyakorlatokat.lemmel uralkodjon. ahol abbahagy tuk.Rendben. hogy tovább jöjjek? Biztosítottam afelől. hogy a társadalom különböző rétegei képviseltették magukat. József rendkívül szegény volt. és a magukénak vallott hit és faji hovatartozás dacára. A fegyelem minden egyes órán természetesen alakult ki. Budapest arisztokrata körei szintén látogatták a jógaórákat. így hát odamentem hozzá. Az órákon.Tizennégy éves vagyok. s mindannyiunkat meglepett. Iskolánk tagjai jórészt olyan férfiakból és nők. Örömteli volt látni. Garasok voltak benne. és megnézzük. mint 98 cm-es csenevész alakja gyorsan változott. és az egység szellemét mindenki magáénak érezte. Egy kicsit nagyobb. Sok olyan medikus 20 21 . hogy az egyház is élénk érdeklődést mutat a jóga iránt. Egy ízben a Budapesti Zeneakadémián tartott nyilvános elő­ adásom végén sokan szerettek volna személyesen pár szót váltani velem. . Szegénysége ellenére rendes ruhában járt. Mindenki félretette a társadalomban elfoglalt helyét. . Közöttük fedeztem fel egy kisfiú várakozó alakját. ki gyakorol mellette. A fiú arca elkomorodott és igen csalódott lett. melyeken sokan részt vettek. legtöbbjük szegény iskolai vagy egyetemi diák. amikor elfoglaltuk helyünket a gyakorlószőnyegünkön.szólt a fiú mintegy esdekelve. s közülük nem egy évek ig maradt. egy egyszerű munkásember egy herceg mellett ült. hogy egy ilyen fiatal arc feltűnt az emberek között. Dr. egy zsidó üzletember pedig egy tomaruhás katolikus pap mellé ke- rült. mit tehetünk érted. imigyen nyitva meg a magyarok szívéhez az utat. hogy a makacs sebek gyorsabban gyógyulnak. az önismeret és a meditáció miatt. és legalább egy óra erejéig kész volt elfelejteni személye fontosságát. Egy közösségként gyűltünk össze egyetlen közös szándékkal: hogy ugyanazt a célt elérjük. Megengedné.Gyere el a holnapi öt órás csoportba. mivel magánórákat nem adtunk. hogy fizetés nélkül is jöhet.ből álltak. minden különbség megszűnt abban a pillanatban. A szüntelen napi levéláradat a mentális és spirituális fejlődés témaköreit érintő irodalmat követelte. a Sport és jóga kizárólag a jóga fizikai aspektusaival foglalkozott. Azt várhattuk volna el.Ha nem bánja. Ezek után elváltunk. melyeket ez idő alatt megtakarított. ami ugyanolyan becses számunkra. Az ilyen összejöveteleken együtt gyakoroltak szegény diákok és egyetemi professzorok. reménykedő arca örömtől sugárzott. Mélyen megérintett. Már négyszer olvasta el a könyvet. s mivel hasznukra vált. és Haich asszony elkezdett második könyvünkön dolgozni. József. akik több figyelmet akartak szentelni az egészségüknek. csak ennyit tudok most adni Önnek. Yesudian úr. Nagy örömmel láttuk. és a gyógyulás elkezdődött. Éppen ellenkezőleg. Sebészeti esetekben is felfedezték. majd pár hónap rendszeresen végzett légzőgyakorlat után ezen a szinten meg is állapodott. hogy a férfiak folyamatosan özönlöttek az órákra. és két év múlva elérte a 160 cm-t. hogy kifizethesse a részét. de nem is volt rá senkinek szüksége. hogy a jóga milyen hatalmas népszerű­ ségre tett szert két éven belül. elteszem ezt a pénzt. Senki sem szólalt meg. Szorgalmasan gyakorolt. novíciusaiknak is ajánlották őket a fizikai ellenálló képesség és a tudati összpontosítás fejlesztése érdekében. A magyar közönség komoly érdeklődése abból volt nyilvánvaló. Örömteli szívvel gyűjtögetett. hogy a nők legyenek többségben. Ott folytattuk. Fiúk érkeztek végtelen sorokban. és az elutasításom most megbántotta. mit kíván. Király József másnap eljött. Annak ellenére. s nem növök tovább. és megkérdeztem. és visszaadtam neki az aprópénzt. senki nem tudta. Néps ze rűsége ugyanakkor nem vált komolysága kárára. bár az inge alatti trikó szakadt és ujjatlan volt. és a zsebét az asztalomra ürítette.

Már eleget siránkoztunk. ami gránátként robbantja szét a tömérdek tudatlanságot. de ahhoz erős. Sokuktói meglepve hallottuk. és senki sem háborgatott bennünket. A körülöttünk lévő házakat huszonnégy órán belül ki kellett üríteni.. és a világ kifordul a sarkaiból!" Egyik nap egy középkorú hölgy jött oda hozzám. és hamarosan német csapatok foglalták el őket. hogy egyfelől fel voltak készülve rá. a németek miért kímélték meg a házunkat. hogy ha pár ezren leülnének és a békére összpontosítanának. egyenesedjünk ki. hogy milyen erős hatással volt azokra. nehogy mint brit állampolgárt elfogjanak a németek. Olykor rajtakaptam egy idős zsidó hölgyet. hogy a halál bármelyik pillanatban elragadhat ja őket. és a magyar csapatokat arra kényszerítették. hogy megkülönooztessék őket az árjáktól. Az óráinkat látogató rendőrök figyelmeztettek. Ennek ellenére a németek bevonultak Magyarországra. minden támadást. úgy jó. amikor Haich asszony szavai isteni bátorsággal töltötték el őket. melyeket heti iskolánk szórólapjairól megtanultak . és napnyugta után tartottam az órákat. lelkes. Megingathatatlan. akik lelkesen tanulmányozták a jóga gyógyászati jelentőségét és alkalmazását mind mentális. akik ide járnak. A zsidóüldözés éjjel-nappal tombolt. hiszen mindegyik mint energia kerül az éterbe. amelybe Magyarország nemsokára bele is sodródott. hogy ne menjek ki az utcára. A mai napig nem értem. Úgy érkeztek és mentek el. senki arcán nem láttam olyan erősen kiülni a félelmet. Több zsidó is járt hozzánk titokban. Egy 22 23 . és attól kezdve félelem nélkül jártak-keltek a városban. emberekre van szükségünk! Minden más eljön majd. hogy a világon és a vallás világában a lealacsonyodás és a bűn valódi oka a félelem. Mint ahogy a levegő minden szobába és minden hasadékba bejut. ön nincs tudatában a veszélynek. mint fizikai betegségeknél. Több hónappal azelőtt. Megfogadtam a tanácsukat. s békét és erőt sugároz -. ahogy szóról szóra idézik a szövegeket. éjszakába nyúló órákat is indítottunk. és nagyon jó fekvésű volt. Küszöbön állt a háború. Azt is megtanulták. de mindegyiküknek viselnie kellett a nagy sárga csillagot. Kétségbeesett jajkiáltás tört fel az országból. A Haich-villában lévő iskolánkkal szemben volt egy nagy háztömb. A nácik kötelezték őket erre. Még a zsidó gyerekeket is megbélyegezték ily módon. akik viselték. Nincs több sírás.is eljött. mely nyílt terepen állt. a halált és a gonoszságot . hogy atyáik Istene meg fogja menteni ó'ket. és azokét is. A legtöbb férfinak el kellett mennie. Az igazság az. attól a meggyőződéstől vezérelve. az a félelemnélküliség. Iskolánk tábláján olvas ták a következő nagybetűs feliratot: "Emberekre. Még soha. Mintha valamilyen láthatatlan kéz védelmezett volna minket: menedéket nyújtott a háború alatt. amint a harcos-szerzetes Vivékánanda szavait ismételgeti suttogva: "Ha egyetlen szó van. V érzett a szívünk ezt a megaláztatást látva. mint ezeknek az óráinkat látogató riadt férfiaknak és nőknek a vonásain. hogy mint ahogy Isten keze irányította és vezérelte apáikat és ösapáikat . és gátat képezve megvédenek bennünket minden rossztól. és úgy tértek haza. ezek az emberek megtanulták. és azt. Hittek benne. és legyünk emberek!" Ez a hölgy ehhez hasonló gondolatokat adott körbe kis cédulákon. A félelem szüli a szenvedést.. másfelől mégis meg voltak győződve arról. hogy a németek oldalán harcoljanak az orosz fronton. ami a Gestapo főhadiszállása lett. hogy oly sok zsidónak megengedi az órái látogatását. . Az életét kockáztatja. hogy egyetlen gondolat sem vész el. aminek azáltal teszi ki magát. hogy megölték ó'ket. Mivel nem volt több hely az újonnan érkezőknek. arcuk mégis a szeretet fényétől és az ellenségeiknek való megbocsátástól ragyogott. mivel ez hiábavaló küzdelmet és a nemzet munkaerejének elvesztegetését jelentette. A félelemnélküliség vallása az a vallás. Legyenek az idegeitek erősek! Vasizmokra és acél idegekre van szükségünk. hogy a nagy Jahve oltalmazó keze van felettük. pozitív és erős gondolataink is bekerülnek körülöttünk a térbe.Yesudian úr. hogy szembenézzenek vele. hogy többé nem rettenthette el őket élet vagy halál. A határok védelme miatt kötelező sorozás t rendeltek el. Számukra az ultimátum utolsó óráiban az Isten felismerésére való törekvés sürgetó'bb volt minden másnál. szinte már fanatikus hit kerítette ó'ket hatalmába. Amikor viszont ezek az emberek felismerték a Dávid-csillag szimbolikus jelentését . Száz ilyen fiatalt ide. A háborútól való félelem és rettegés végigsöpört az országon.mely az emberben működ ő erők egyesítését jelképezi.népük Istenének keze most ó'ket védelmezi. A meditációs esték után. amit tanítani kellene. ami mintegy bombaként tör fel az upanisadokból. Tudták. ifjú és hívő emberek kellenek. egy új erő birtokosai lettek. tudatos erőfeszítésük erejével visszavernének minden erőszakot.

aki velem egy házban lakik. miután a németek visszavonulásuk alatt felrobbantották a négy hidat. ne hagyjanak szégyenben! Haich asszony beleegyezett. Kérem. míg a többieknek . Haich asszony fordította a megjegyzéseit és a kérdéseit. Fájdalommal látom. hogy ezek a szerencsétlen emberek az egyetlen vigaszt keresve jönnek el ide . meglepnek a megjegyzései. élve eltemetve. ott maradtunk. de elmutogatta. A gyanús személyeket azonnal lelőtték. Egy érdekes óra után elbúcsúztunk egymástól. majdnem 13 km gyaloglás árán . majd elváltunk egymástól.rosszakarója bánnikor feljelentheti szemben a Gestapónál. jöjjön el velem! Úgy másfél kilométerre lakik innen. mire én elmondtam neki. lecsukjanak. Barátja ezt teljes megdöbbenéssellátta. amikor lentről 24 25 . két hatalmas könnycsepp gördült végig az arcán. aki valamilyen könyvet keresett.amihez koldulással jutott hozzá. és nem kockáztathatom. .huszonöt embernek . hogy számos keresztény osztja ugyanezt az érzést.a szinte végtelen akadályok ellenére. A politikai helyzetet nem lehetett veszélytelennek nevezni. együttérzés és szeretet tükröződött rajta. Amikor az ostrom véget ért. s végül két szobába zsúfolva talált ránk. hogy mostanában milyen sokan éreznek ellenségesen a zsidókkal szemben? Biztosíthatom afeló1. Orosz szokás szerint engem szívélyesen megölelt. Haich asszonyt pedig tisztelettudóan köszöntötte.Isten miatt. s ő nyert. és a várost elfoglalták az oroszok. amikor felfigyeltem egy orosz tisztre. hogy az oroszok.bizonygatta kifulladva. és annak vérontás lenne a vége. Megindító volt látni iskolánk számos tagjának csodálatos összetartását és családias lelkületét. és tiszt barátja nevetésben tört ki. Nem volt ilyen témájú könyv a boltban. és az élelemhiány kritikussá vált. milyen ellenszenvet érez a zsidók iránt.Asszonyom.értékes élelemcsomagot hozott nekünk. Vegye észre. lenne szíves távol maradni. Rojkó asszony az életét kockáztatva kutatott utánunk napokig. Azt ígértem neki. amíg egy szép napon az orosz megszálló csapatok egy újabb hulláma durván ki nem tett minket búvóhelyünkről. Sötét bőröm könnyen gyanakvást kelthetett. és felfedte a blúzára varrt hatalmas sárga csillagot. hogy egy hindu lakhat itt. Amikor az oroszok két hónap nyi ostrom után elfoglalták Budapestet. és hamarosan tisztán látta a dolgot. A háború a végéhez közeledett. ám traumatikus orosz fogság volt. bánnilyen felekezethez. Ami számomra ezután következett. az ajtaja nyitva áll mindenki előtt. hogy ismerek egy hindu jógit. hogy ez a hölgy semmi jót nem merített a jóga tanaiból. Persze nem hitte el. akiktől ezt a megbízatást kaptam. A két orosz fogadást kötött arra. a szeretet és a megértés tanításából. és izgatottan mesélte el a következő történetet: . Ön is jöjjön el! . amióta megalapítottuk az iskolánkat. Asszonyom. kérem. az egy rövid. Arckifejezése hirtelen megváltozott. gúnyolódva azon. ami még egypár napig biztosította a fennmaradásunkat. Egy pillanatig nem szóltam semmit. és el is szomorodtam attól. Meghívásunkra a százados eljött hozzánk másnap reggel. mert néhány keresztény társunk kényelmetlenül érzi magát velük egy teremben! Sőt mi több. majd minden tagjában reszketve kigombolta esőkabát ját. és aznap este kilenc órakor ott álltunk az orosz százados ajtaja előtt. amíg ezek a gondok megoldódnak. és mi mindnyájan a pincében rekedtünk.Egy kirakatot nézegettem. majd végül így válaszoltam neki: . Yesudian úr. és ezt a nap legjobb viccének nevezte. Ahogy mélyen a szemembe nézett. A városban ostromállapot uralkodott. valláshoz és fajhoz tartozzon is. Én viszont semmi esetre sem fogom elküldeni őket csak azért. Nem beszélt magyarul. Éppen becsöngetett az emeleten. Egyik nap a házmester rohant be lélekszakadva. vajon eljövök-e. Hogyan is küldhetnénk el őket? Soha! Ha az ön békéjét zavarja a társaságuk. hogy a jóga iránt érdeklődik. A súlyos bombázásoktól házunk összedőlt. tíz házra felügyelek. Rojkó asszony két hétig vagy még tovább naponta egy tányér levest hozott nekünk. Mindenesetre nem látja.sikerült máshol menedéket találniuk. és nemsokára ismét együtt lehettünk. de maga a százados leírhatatlanul boldog volt. Tört németséggel beszélt a jóga iránti lelkesedéséről. hogy elviszem hozzá az indiait ma este. nem kell félnie. kérem. ahol átmenetileg elindítottuk iskolánkat.Rojkó asszony. Megígérem. Összeszorult a szívem kendőzetlenül őSzinte szavai hallatán. magába szívta a tolerancia tanítását. Budát és Pestet elválasztotta a Duna: a két városrész kö- zött minden összeköttetés megszunt néhány hétre. mivel azt hittem. hogy mindhárman biztonsággal hazatérünk ma éjjel. A jógaiskola tagjai közül három pesti asszony . Mivel nem volt hova mennünk. . átköltöztünk Pestre.

hogy visszavonulunk. és most nagy öröm volt számunkra újra látni őt. hogy sokan gyakorolnak a tábornokok és a magasrendű katonatisztek közül az ő utasításai és a könyvben leírtak alapján.kiáltotta torkaszakadtából. (A ford. Amikor megérkeztünk a zürichi főpályaudvarra. Akkoriban lakást találni nem volt könnyű. hogy a jóga minden politikai tényezőtől mentes. Se lvarajan Yesudian 1996-ban. A kommunista rezsim számos tagja járt az óráinkra. Minden a rendelkezésünkre állna. A Védánta Központban tett rövid látogatás unk után Indiába szándékoztunk menni. és a faj megújításán munkálkodni. hogy a világ minden részéró1 fogadhassunk külföldi vendégeket.nagyra becsült barátok segítségével . és én itt vagyok! . akik úgy találták. mi magunk is szívből örültünk a közbelépéséért. és mondanunk sem kell. Ellenkezőleg. különben bajba kerültök! Az alattunk lakók nagyon hálásak voltak a segítségéért. A politikai körök ugyanakkor bizalmatlanná váltak . hogy jógaiskolákat alapítsunk Svájc legtöbb nagyvárosában. hogy udvariasan viszszautasítsuk a meghívását. "Milyen kifürkészhetetlenek a sors útjai!" . mint valaha. az ország minden részén megnyitott iskolák számos ország tagjainak megadták a lehetőséget. Felkértek bennünket. hogy tevékenységünk érdekelni kezdte az új kom1ányt. akik szerettek volna találkozni velünk és hallani valamit a j6gár61. amelyen Eur6pa legmagasabban fekvő hegyi vasút ja fut. Sok okunk volt azonban. hollandul. A Sport és jóga a magyar kiadás után megjelent angolul. héberül. Egy nap telefonhívás t kaptunk egy kis zürichi társaságtól. Kinéztem az ablakon.Nem tűrök semmilyen oktalan viselkedést. és mind a mai napig tart. Ez nagymér2 Mindketten Svájcban hunytak el. hogy mivel a munkánk 1948-ban indult Svájcban. A jóga iránti kezdeti érdeklődés egy kicsit sem lankadt.) 26 27 . olaszul. A jógaiskola és a családi ház részleges újjáépítése után visszaköltöztünk régi épületünkbe. németül. Zürichi központunk és a nyári iskola Ponte Tresában. Megvolt neki a Sport és jóga egy példánya magyarul. Ha nem találkozunk ezzel a századossal.lehetővé tették számunkra. és vezessük be a csoportot a hatha-jógába. hogy ez a találkozás eur6pai munkánk egy fontos szakaszának első állomása. amit pár napon belül lefordítottak oroszra. Svájc közvetlen szomszédságáb61. 97 éves korában. erőfeszítéseim hiábavalónak bizonyultak. japánul és vietnámiul. hogy a jóga elképzeléseit és igazságait nyilvánosan hirdessük. Nem sokkal ezután beszámolt róla. a tengerszint felett 3300 méter magasságban. Megérkezésünkkor Patak Gábor házában kaptunk szállást a Zürichhez közeli Badenben. Németországból . spanyolul. Ez a hét 1948 novemberében kezdődött. Hermann Hanna és két úriember várt ránk egy nagy csokor sárga dáliával. Luzernben. amit létrehoztunk. egy gyönyörű svájci hegyről. . Ticinóban csodálatos lehetőséget nyújt arra. Gallenben. hogy a jóga nem áll ellentétben elképzeléseikkel és eszményeikkel.gondoltam magamban. St.sikoltozás és siránkozás hallatszott. Bár én fogadkoztam. hogy az általunk elvetett mag önként növekedjen az emberek ezreinek a szívében. A késóbbiekben nyilvános előadásaink nagyobb tömegeket vonzottak. és iskolánkat bezárták. takarodjatok innen. hogy egy hétig maradjunk. 82 éves korában. hogy utazzunk Moszkvába. én el voltam ragadtatva az ötlettől. és elküldtek Oroszországba. OItenben. Haich asszony és jómagam szomorúan vál tunk el minden kedves barátunktól és a nagy családtól. Ausztriából. Bernben. A százados mindennap eljött a barátjával jógázni. Baselben. biztosan el kellett volna hagynunk a házat ma reggel. hogy menjünk el egy hétre szabadságra Svájcba. Megpróbált rávenni bennünket. egyre nőtt. . és készülődni kezdtünk Kalifornia felé. hogy jóga6rákon vegyenek részt. franciául. A százados és a társa lerohantak. Franciaországból és Olaszországból százak érkeznek évente a néhány hetes haladó kurzusokra. és az egész fosztogató csapatot kihajították. s úgy tizenöt katonát láttam. Az ellenszegülés helyett úgy döntöttünk. míg Haich Erzsébet 1994-be n. 2 E körülmények . és mindez olyan mértékben. és durván kitessékelik a házból a lakókat. Akkor még szinte alig ismertük fel. vad üvöltéssel és lövésekkel kísérve. Haich asszony sokszor beszélt nekem a ]ungfraur61. mondta. és hagyjuk. Így amikor azt javasolta. és megtagadták az engedélyt arra. amint bejönnek az udvarra. akik jártak hozzánk. Lausanne-ban és Genfben. norvégul. Vannak j6gaiskoláink Zürichben. és mutassuk be a jógát az ottaniaknak.Ez a tanítóm háza. bár pár évig nem hagyhatnánk el Oroszországot. Örömünkre szolgál az a tudat. Gábor évekig volt iskolánk aktív tagja Budapesten.

amire a válasz csak betegségek sorozata lehetett. FEJEZET Amiben hiszünk. hogy mindig tartsuk észben azt a szent igazságot.a szélsőségesen negatív tól a pozitív szemléletmód felé. melyben olyan tulajdonságok keveredtek. Ebből az élettel teli központból. hogy egyik láncszeme lesz a szeretet láthatatlan láncának. Most gondold magad egészségesnek!" Ritkán beszélt. érett arra. és Európába jöttem 1937ben. és a tengerentúlra. Svájc Európa szíve. mely szívünkben lakozik! 2. mely oly sok éven át maradt szabad és semleges. hogy beteg vagy. a félelemnélküliség. Az általunk megjelentetett irodalom világszerte terjed. a szavaimat és a tetteimet. és alkalmasabbá teszi őket társaik szenvedésének átérzésére. és rémülten tapasztaltam Mesterem szavainak igazságát: életszemléletem rendkívüli módon negatív volt.tékben Svájc egyedülálló földrajzi helyzete miatt lehetséges. és több mint egy évszázada nem ártotta bele magát erőszakos háborúkba. hogy Isten áldása kísérje szerény munkánkat. mely közelebb hozza egymáshoz az emberek szívét. és minket is erre tanítson. az érzéseimet. hogy jó szándékával járuljon hozzá Svájc törekvéseinkhez. elképzelések és gondolatok áramlatai kerülnek Európa tagjaiba. Attól fogva megfigyeltem a gondolataimat. Amerikába. melynek megnyilvánulása az egyedüli fontos dolog az életben. üzeneteit inkább csendje és személyisége által közvetítette. Egy nemzet. mit tegyek. Őszintén szólva nem értettem szavai mély jelentőségét. Miközben csendesen ténykedett a színfalak mögött. mely háborúban fecsérli el az erejét. Soha ne mutasd ki meglepődésedet azokon a dolgokon. hogy indiainak születtél. Amikor tizennégy éves beteges fiúként találkoztam vele. Ne felejtsük hát az isteni természet megnyilvánulását. nem hozhat sok jót az emberiségnek. melyekkel az életben találkozoL" Ezek voltak mesterem utolsó szavai. amelyekkel megáldott. és nekem hetekbe telt. a legyengítő lelkiállapotból az erősítő és életadó lelkiállapot felé. Sugárzó lényéhez képest a szavak jelentéktelennek tűntek. felejtsd el azt a tényt. hogy soha ne felejtsük el igaz természetünket. hogy felemelkedjen. Kívánjuk. mint ahogy addigi tanításai is. Talányos szavaihoz nem fűzött többet. Svájc képes volt megajándékozni a világot a neki osztályrészül jutott békével és tisztasággal. mint az erő. A nemzet. az valósággá válik "Ha Nyugaton vagy. akik arra vágynak. hogy érteni kezdjem őket. és hassa át mindennapi cselekedeteinket! És mindenekfelett azt kívánjuk. mely már régen leszámolt a halálbüntetéssel. Csodálatos társaságában megtanultam megreformálni elmém hozzáállását . melyek ágyhoz kötöttek. és végtelen gyöngédséggel így szólt: "Azt gondoltad. a szabadság és a békesség. mielőtt elhagytam India partjait. 28 29 . hogy az emberek közösségének tudatos tagjai legyenek! Kívánjuk. és őszintén reméljük. hogy egy és ugyanazon Mennybéli Atya gyermekei vagyunk! Vezessen Ő bennünket. ő a szemembe nézett. s hogy legyenek áldottak mindazok. és megkérdeztem tó1e. hogy meggyógyuljak vissza-visszatérő betegségeimből. Mégis lelkem legmélyére hatoltak.

Tudatosan szembeszálltam a természet és a tudomány törvényeivel. mert hamar rá kellett jönnöm. Sok boldog és békés éve t töltöttem Budapesten. mert a titkot senkinek sem mondtam el." Majd hosszú ujjaival az olasz albumot kezdte lapozgatni. A folyamatos légitámadások lehetetlenné tették. és soha nem ellenkezőleg. s európai földre. Évekkel késóbb. és az ország nem sokkal ezután már a fronton ta- lálta magát. kettőjük közül azonban egyik sem tud még az elkerülhetetlen találkozásról. a szokásokhoz. Nem volt nehéz az új környezethez. és én bebizonyítottam a szellem tagadhatatlan hatalmát az anyag felett. Orosz tisztek és közkatonák árasztották el a házakat az ellenállók fészkei után kutatva." Az orosz ostromgyűrű egyre szorosabbá vált a német és a magyar csapatok körül. hibákat követünk el. olyan választ adott. amerikai és brit bombák zúdultak a főváros­ ra. a nyelvhez és a mentalitáshoz alkalmazkodnom. hogy egy bizonyos pillanatban találkozniuk kell. majd késóbb megnyitottuk nemzetközi jógaiskolánkat Ponte Tresán.az anyag szolgálja a szellemet. hogyan látta előre ezeket az eseményeket. melynek jelentése tiszteletreméltó. Orosz. de az idő igazolta őket. Haich asszony rámutatott a Lugano-tóra. Számomra a test a szellem külső burka volt. Az évek alatt. amely lesújtó izomsorvadásos panaszokban csúcsosodott ki. melynek eredményeképpen visszanyertem az egészségemet. a Mesterem mégsem erősítette ezt meg. amikor az ellenséges repüló'k elvonultak. Olaszországban is tartottunk nyári kurzusokat. Hitler ellenségei így hivatalosan Magyarország ellenségeivé váltak. amint József közeledik az egyik utcán. Az első csapatok tagjai között számos arisztokrataleszármazottat lehetett találni. Abból a magasságból képes voltam észlelni azokat az erőket. miután az országot erőszakkal bekebelez te a náci Németország. akiknek a házában akkoriban laktam. hogy a Riviérán is kellene majd lennie egy jógaiskolánknak. Haldokló izmaim új életre keltek. és csak néhány esztendőnek kellett eltelnie. hogy maga a hatalmas életerő lakozik bennünk. gondoltam először. hogy Svájcba kerüljünk. hogy nemcsak a világ egyik legősibb nyelvét beszélem. és látom. Tizenegy éves magyarországi tartózkodásomnak hirtelen vége szakadt. Akkoriban azt gondoltam. Sok keleti eredetű szót fedeztem fel a magyarban. Egyszer. Mindennap több órát meditáltunk mindketten. hanem egy olyan néppel vegyülök el. hogy egy másik nemzethez tartozom. amit ha csak öntudatlanul haszná lunk . 1944 karácsonyától körülbelül nyolc hetet töltöttem egy pincében Haich asszonnyal és a családjával. teljes életszemléletem megváltozott. amit könnyedén felfogtam: "Tegyük fel. hogy a ház huszonhat lakója bármikor elhagyja a pincét. és a legnagyobb békét tapasztaltuk meg még a súlyos és folytonos bombázások idején is. Soha nem voltunk közelebb Istenhez. amíg végül teljesen meg nem gyógyultam.Megtudtam. szeretett és követendő idős ember. egy nap ennek a tónak a partján fog állni a jógaiskolánk. hogy a természet hozzáigazítja magát a szellem igényeihez . melyek elkerülhetetlenül Svájcba vezettek minket. vagy az "aggastyán". és elfelejtettem. ő vakon engedelmeskedett. A pesszimizmus és az állandó félelem által felhalmozott negativitásból következtek különböző betegségeim. mivel ha sikerülne életben maradniuk. Amint az első albumot nézegettük. akkor megilletné őket az orosz állampolgárság. mely megvilágosodott tanítót jelent. hogy egy óratorony tetején állok. Haich asszony felküldött a lakásba. hogy hozzak le néhány fotóalbumot a svájci tavakról és az olasz Riviéráról.enynyi volt egyszerű tanácsa. Ezeket az embereket a társadalom 30 31 . amikor a halál az ajtónkon kopogtatott. Akkor pontosan tudom. A tudatosságom ugyanilyen módon emelkedik a földi sík fölé a meditáció alatt. és a szirénák a légiriadó lefúvását jelezték. "Most gondold magad egészségesnek!" . és bármit parancsoltam neki. hogy szavait vigasznak szánta a végzet napjain. amikor megkérdeztem Haich asszonyt. s megfelelő módon kezdtem el használni ezt a hatalmas erőt . Késóbb számos alkalmam nyílt rá. akik bátorságukat akarták bebizonyítani. hogy ezt igazolj am. Magyarországon tett le. mint azokban az órákban. mely több mint ezer évvel ezelőtt érkezett ide Északnyugat-Indiából. a Lugano-tó partján. ilyen például az "avatár". János pedig a másikon. és a jóslat valóra váljon. melyeket megvilágosodott tanítóm közelében töltöttem. Még az orvoslásban képzett szüleim sem tudtak merész vállalkozásomról. Milyen furcsa. Következetesen megtanul tam. és mellékesen megjegyezte: "Meglátod. A sors messze repített Indiától. hogy az orvostudomány gyógyíthatatlannak tartj a az izomsorvadást. A szavaiba és a magamba vetett hittel éveken át dolgoztam az irányítása alatt.ami maga az élet -. s nemsokára elesett a mi városrészünk. és kijelentette.

Ha mi okoztuk jelenlegi sorsunkat. hogy ezt az igazságot megvalósítsam. melyeket nem akarnak. s ne engedjenek az érzelmi kitöréseknek . hogy az megvalósuljon. aki most Önökhöz szól.folytattam -. Az ó'ket követő helyőrség közönséges katonákból állt. Cselekedeteink által hatalmas erőket mozgósítunk. mert a művelt felsőbb osztályokhoz tartoztak. Keljenek fel hát. Felismerve ennek a tömegpszichózisnak a veszélyét. ugyanaz. hanem teremtés. akkor ne is beszéljenek róla! A gondolat és a beszéd nemcsak tett. az összefogásé a sorsunkért való harcban. mint a Önöké. Életünk minden percében azoknak a dolgoknak a következményeit tapasztaljuk meg. Mások keserű könnyhullatások közepette mondták el. és kisétáltam a vakító hóba és napsütésbe.Barátaim és testvéreim! A sors összehozott bennünket. 32 33 . hogy kinyújtózhattunk a földön.ezt kell felszámolnunk! Mostantól tehát az energiáikat a szabadság gondolatába és érzésébe fektessék! A célunk a szabadság. Magyarul szóltam hozzájuk: . a jövó'beli sorsunkat is előidézhetjük. hogy szedjék össze magukat. Mély tiszteletet tanúsítottak Haich asszony nyolcvanéves édesapja iránt.Milyen furcsa! Egy éve jóformán ugyanezeket a szavakat hallottam a Budapesti Zeneakadémián egy indiai jógatanítótól. Beállítottak közéjük a sorba. Egy akkora gödröt kellett ás nunk a hóba. akik mind civilek voltak. Oroszország felé tartottunk. meg kell küzdenünk a körülményekkel. amikor elhurcolták ó'ket. Ha észrevették. hogy nincsenek katonák a házban. A februári hideg komoly próbatétel elé állított: végtére is trópusi hőségben nőttem fel. s éppen ezt fogjuk tenni! Minden kétségen felül sikerülni fog! Ne engedjük. aki nagy hallgatóság előtt tartott előadást. mintha ugyanazt az üzenete t hallanám megint.Barátaim . amelybe két ember háttal egymásnak beleguggolhatott. akik valószínűleg saját otthon lévő családjukra emlékeztették őket. hogy a reményvesztettség lelkiállapotába zuhannak. egybó1 feladták ellenségeskedés üket. Ha nem akarnak Szibériába menni. most egymagunkban és közösen is harcolni kell a jövőnkért. és mielőtt még lement a nap. hogy hamarosan tovább kellett menniük az időközben elfoglalt új területekre. hogyan kellett eltemetniük szeretteiket. ahogy csak a torko- mon kifért. Mindez percekig elkápráztatta a szemem. a szabadságot el nem érik! Alighogy befejeztem a beszédet. hogy fosztogassanak és erőszakoskodjanak. mi már elhagytuk Budapestet. Az emberek siránkozni kezdtek siralmas helyzetünk miatt. Teljes sötétség borított be mindent. Ne siránkozzunk.kizsákmányolóiként tartották számon. akik azon voltak. szinte teljes sötétségben eltöltött hét után hagytam el a pincét. Olyan. Egyik éjszaka úgy ötezrünket egy hatalmas gyárcsarnokban szállásoltak el. amit el akarnak érni. és minden erejükkel azon legyenek. az indiai. melyeket a múltban tettünk. Néhányan még fényképeket is vettek elő kicsinyekről. s hamarosan félelem és pánik lett úrrá az embereken. Egyetlen védelmem a hideg ellen egy vékony tavaszi kabát volt. akik a háború kegyetlenségeinek áldozataivá váltak. Sajnáltuk. Néhányan elmesélték. Megint mások a ránk váró sivár kilátásokról beszéltek. Ne teremtsenek olyan dolgokat. Mindannyiunknak szembe kell néznie azzal. amíg céljukat. bármilyen hideg is volt. Ha már túlélt ük Budapest ostromát. hogy feleségeiket és lányaikat embertelen módon megerőszakolták. Több mint húszezer fogoly jutott erre a sorsra. mert a sors azt akarja. mert az semmin nem változtat! Ez most nem a könnyhullatás. de ezt nem minden cél nélkül tette. Ne fecséreljék el az erőiket azzal. az a félelem . ami ránk vár. és a ház minden férfitagjának megparancsolta. és megható gyengédséget mutattak a kisgyermekekkel szemben. amikor valaki a tömegből lelkesen felkiáltott: . Egy gépfegyveres tizedes rontott be a pincébe. Az én sorsom ugyanaz. Közel nyolc. Hatalmas megkönnyebbülést jelentett. s ne álljanak meg addig. hogy erőnket vegye a reménytelenség. arra kértem őket. senkit se vádoljunk és ítéljünk el! A hullám csak azért merül alá. hogy felemelkedhessen. . Senki sem ellenőrizte brit útlevelemet. felálltam a sötétben. alig láttam valamit. amit nem akarnak! Inkább arra gondoljanak és arról beszéljenek. ne vesztegessék el utolsó erőtartalékaikat a kétségbeesett érzelmi kitörésekre! Nem érdemes azokról a dolgokról beszélni. és igazolja magát. bármilyen kilátástalannak is tűnjék . hogy jöjjön fel. és nemesi viselkedésüket látva hamarosan mindenki megnyugodott. hanem a cselekvés ideje. és mi fel fogunk emelkedni! Ami minden előrehaladást akadályoz. aki a Zeneakadémián szólt az emberekhez. Az utcán foglyok ezreit gyűjtötték össze. és olyan hangosan. Minden éjszaka a szabad ég alatt aludtunk. és most a levegő hőmérséklete elérte a -20 OC_t.

Amikor az első komoly bombatámadás kezdetét vette Budapesten. mint egy hatalmas. A hajnal mindennap úgy köszöntött ránk. hogy egy lehetek Onök közül. mintha a testem többé nem tartozna hozzám. mint amit el tudok viselni! Miközben arra készültem. mert annyira szenvedtem a metsző hidegtől. bajtársaim gyakorlatilag teljesen kiürítették a konzervdobozt. Hogy ez percek vagy órák alatt zajlott-e le. Hiszem. Büszke vagyok. de mivel voltak még teendőim és visszafizetendő adósságaim. Az asszony főtt kukoricát tett bele. Úgy tűnt. Mindennap egy gerezdet ettem meg belőle. Több mint fél méteres hóban kellett gyalogolnunk. mely nagyobb annál. végül pedig felismerjük . a sötétségből a Fénybe. Ez után az élmény után ráébredtem. ami felébreszti és csele~vésre készteti az alvó óriást. Alkalomadtán ránk mosolygott a szerencse. azon a napon felismerésemmé és meggyőződése mmé vált . hogy az ember számos életet átélhet egyetlen életen belül.Van tányérj a? . amit gyermekkoromban több százszor elismételtem. múltam filmkockái peregtek le előttem. Leírhatatlan béke telepedett rám. akik mind a távoli látóhatár felől jövő fénysugár felé fordultak. Ilyen váratlan viszontagságok idején tanultam meg megvalósítani azokat a csodálatos igazságokat. mint egy maréknyi kukorica maradt nekem. Kinyílt egy ablak. Az egyiptomi nagy piramis beavatási kamrája helyett ez milliók tömeges beavatása 34 35 . Nézzünk szembe a sorsunkkal. A dobozban melegítettem havat. Dermedt állapotot érzékeltem.kérdezte . aki múlt éjjel szólt hozzájuk. Amikor rongyos ruhámban rám ismert.tanították a régi korok bölcsei. hogy ez mentette meg az életemet. "Soha ne mutasd ki álmélkodásodat!" . A z. magyar testvéreim. amikor azonban felajánlottam nekik egy darabot becses tulajdonomból. A bajtársaim meg voltak győződve róla. ráadásul a hó ragyogása majdnem megvakított. AlTa azonban nem volt idő. hogy tegyek néhány fokhagymát akabátzsebembe. valamilyen furcsa ösztön azt súgta nekem. Majd a jelen és a jövő villant át az agyarnon. s más emberként keltem fel a helyemről. majd látjuk. hanem azért. Ekkor valami különös dolog történt. mintha az egész egy mozivásznon jelenne meg. és egy középkorú hölgy. A testem nemigen birkózott meg a kegyetlen tél megpróbáltatásaival. hogy ismételt születése kre lenne szükség. A határtalan szenvedés felgyorsíthatj a a szellemi fejlődést anélkül. melyeket Mesterem erdei remeteségében kaptam. s ne meneküljünk el előle! Másnap reggel a foglyok felismerték személyemben az indiait. hogy egy ismeretlen cél felé indultunk. lüktető szív.az erő és a szabadság kinyilvánítása által. mit tett. orrfacsaró szaga miatt nem voltak hajlandóak elfogadni. hogy inni tudjak. Olyan volt.gondoltam -. hogy túléltünk még egy napot. A messzi Indiából Önök közé jöttem. és kaptunk egy tányér meleg levest. a halálból az Életbe! Egy beavatási folyamaton mentem keresztül. mely a fejemtől indult és fokozatosan terjedt a lábujj aim felé. . amit az út mentén találtam. Az igazság az élet harcmezején válik szükségessé. könnyekben tört ki: . az idő és a tér kitágult. és minden este hálát adtunk az Istennek. majd gyorsan elköszönt. azt nem tudnám megmondani. és kevesebb. Yesudian úr! Ugye már napok óta nem evett? Megráztam a fejem. hatalmába kerített a vágyak fergetege. hogy titokban biztosan füstölt kolbászt eszegetek. Egy ellenállhatatlan kényszer mágnesként húzott vissza úgyszólván élettelen testembe. mert hamarosan már meneteltünk. Milyen csodálatosan jött el hozzám a halál . hogy elhagyom a testet. hogy bármit is megbeszéljünk. Láttam az eljövendő dolgokat: hatalmas tömegeket magam mögött. az égzengésnél is hangosabban. Nem tudtam megállni sírás nélkül. mi történt. Úgy éreztem magam. jógaiskolánk egykori tagja nézett ki rajta. és aminek az aljáról fagyott disznózsírt kapartam ki. hogy megszabadítson a szenvedéstől. Ön is hadifogoly. és a nehézségek és a szerencsétlenségek megtapasztalása az. és becsukta az ablakot.Istenem. Egy régi üres konzervdobozt nyújtottam oda neki. A napi fejadagunk egy kevés száraz kenyér volt.saját Önvalóm segítségül hívása: Vezess engem a valótlanságból a Valóságba. Mire ráeszméltem. Az elkövetkező éjjelek egyiké n különös sorsomon eltűnődve üldögéltem. nem az önsajnálat vagy a reménytelenség miatt. Egy szép napon egy faluban pihentünk meg. Az igazságot először halljuk. mielőtt az oroszok felfedezték volna. mintha nem lennék egyéb.hallottam belülró1 újra és újra.

A faluban. ágai elérnek a világ végéig. s alatta csak egy vastag kartonpapír maradt. mint a gyermek édesanyj ába vetett hite. ahol egy órát pihentünk. Ennek segítségével sántikáltam. Végül egy harmadik tiszt 36 37 . Egy tiszt érkezett ellenőr­ zésre. és láttam. akik a halál torkában voltak. Megint eltelt egy óra. Ez után az egyedülálló élmény után. engedjen minket szabadon! A tiszt ordított egy hatalmasat. hogy a szabadságot igaz val6jában fogom megtapasztalni.Uram. azután. hogy orosz fogságom már nem tarthat soká. meg voltam győződ­ ve arról. amit a sors elém hoz. és Indiából Európába vitt. Cipőm nem a háborúra készült: vékony bőrtalpa hamar levált. azon tűnődtem. mi mind civilek vagyunk. az ingemből hasítottam le darabokat. és állandóan szögekbe léptem. hogy találkoztunk volna. és a szabadon bocsátásért esedeztem. Összeszedtem magam. huszonnyolc éves korában Haich asszony spiritiszta médium volt. Elfogadtam ezt a magasabb tekintélyt. Mindazonáltal ez minden emberi lényben végbemegy számos élet folyamán. mert meg voltam győződve róla. hiszen maga az Élet. és azt eszem. Fiatal fiúként azt az álmot tápláltam magamban. hogy felismertem azt is. és felsebzett arccal és kézzel visszaálltam. és én sem vagyok semmié. Láttam. és halhatatlan lelkekként léptek ki belőle. és semmitől sem féltem. amikor szembe találja magát a rá kirótt tapasztalatokkal. miközben átvezetett a halál árnyékának völgyén.volt. hogy szemügyre vegyen bennünket. ahol a különböző magyar városokból összegyűjtött foglyok százezreit terelték össze.egy tökéletes "Y" -ra.és semmi vesztenivalóm. odaszalad hozzájuk. hogy ráleltem a botomra és étlen-szomjan vándoroltam. hogy az a legjobb és az egyetlen út. ]6gaiskolánkat a világ minden részéró1látogatják." A kör egyetlen tagja sem tudta még akkor. semmim sincs. hogy egy bottal a kezemben keresztül-kasul bejárom Indiát. A következő rövid pihenőnél pillantásom a bot felső végére esett . és a fa tényleg hatalmas méretűvé nőtt. a csillagos mennybolt alatt hajtom álomra a fejem. Kérem. Én kiléptem a sorból. A sorsnak azonban más tervei voltak velem. hogy a körnek miért az Y betű a neve. hogy sérült lábam ra kevesebb súly jusson. de ugyanakkor jelentheti saját nevemet is: Yesudian. ez a kör is hatalmas fává fog terebélyesedni. Eszembe ötlött. és készen álltam rá. Eltelt egy óra. és egy új kört hoztok létre. hogy ez a megfigyelés egybevág Haich asszony sok-sok évvel azelőtti jóslatával. vagy sem. és elment. Egy nap elértük a tábort. hogy mint a földbe ültetett mag. visszalökött a sorba. Egyetlen oroszt sem öltünk meg. Ma már tudjuk. és valójában a sors tényleg meg is ragadott. Mint a csapat szószólója. Olyan szabad vagyok. ]óval azelőtt. A számos ilyen összejövetel közül a legelsőn transzállapotban a következőt jelentette ki: "Ma heten vagytok. és szorosan bekötöztem vérző lábamat. hogy felismertem : az isteni Önval6 nem ismeri a halált. hogy az ifjúkori indiai álom valósággá vált. Most.me ly mutatja számomra az utat -. A teljes beletörődés hangulata lett úrrá rajtam. nyakon csípi és a helyükre viszi őket. Nem szabad elfelejteni. amibó1 sétabotot készítettem. és most egy másik tiszt jött. a miénk volt az első. mint egy madár. hogy szellem vagyok. mely soha nem született és ebből következően soha nem is fog meghalni. Meg fogjátok látni. rettenetesen fázni kezdtük. Ez a kör spirituális világunkban "Y-körként" lesz bejegyezve. hogy a jóslat idején. amit elrendelt Önvalóm . mert erőfeszítéseimet hiábaval6nak érezték. Akkor még nem tudtam. és nem vettünk részt semmilyen háborúban. amint a kiscicák elmásznak anyjuktól. és mivel nem mozoghattunk.a lemondás tökéletes képeként. elnyűtt cipőben és rongyos ruhában jártam-keltem . Ám a körülmények egészen mások voltak: bottal a kezemben vándoroltam. hogy többé ne járjak közben az ő érdekükben. nem volt semmi megtartani. azután. ahogy anyjuk felugrik. Csoportunk körülbelül ötszáz civil tagja együtt maradt. fogoly társaim közül sokan kérlelni kezdtek. A Gondviselésbe vetett hitem kisgyermekkoromt61 fogva olyan volt. és tört oroszsággal azt mondtam neki: . Találtam egy hosszú ágat. hogy melegen tartsuk magunkat. hogy valaki tudatosan éli meg ezt a nagy átalakulást. Ez alkalommal a tiszt majdhogynem visszarúgott a sorba. Éreztem védelmező szárnyait körülöttem. hogy ilyen tudatosan találkoztam a halállal. hogy bármelyik úton elinduljak. Én fenntartás nélkül engedelmeskedtem a bennem lakoz6 magasabb erő parancsainak. csak hogy egy kicsivel késó'bb elkeseredetten nyivákolhassanak. 1926-ban még nem voltak j6gaiskolák Európában. Vizes kartonpapíron jártam. Lényegtelen. ismét előreléptem. Amikor a tiszt elment. melynek ágai a világ végére is elérnek. hogy talán a jógát szimbolizálja.

mint folyamatra. Megkönnyebbülve sóhajtottam fel. amikor egy teljesen kimerült öregember megbotlott a közelemben.Ha már eddig életben maradt. és folyamatosan szállították az orosz csapatokat Budapestre. hogy mindkettőnknek túl kell ezt élnie. és harmadrészt mivel könnyel átitatott szavaim megindították anyai szívét. melynek segítségével folyamatosan feltöltöttem az idegrendszeremet pránával. mint a megpróbáltatás és gyötrelem időszakáról. nem volt más választásom. amikor egy hihetetlen jelenségnek lettem szemtanúja. . aki érzelmeinket egy kedves bólintással könyvelte el. Másodszor is megállt egy lovas kocsi. és intett. a német ellenállás még nem tört meg teljesen. hogy rám sem hederített. ami katonákat szállított. és elesett.mondtam neki. de azzal vigasztaltam magam. hogy felsegítsem. hogy nem vagyok magyar. hogy visszatérek Budapestre. A túlélők fejvesztett menekülésbe kezdtek. Letérdeltem elé.Én túl öreg és gyenge vagyok ahhoz. hogy tudatában voltam egységemnek a bennem lévő örökkévaló éltető forrással. Fogoly társaim közül sokan hálakönnyeket hullatva öleltek át. De nem csak ennyi öröm jutott aznapra. Néhány perc múlva egy másik tiszt jött oda hozzánk. hogy normális körülmények között ez lehetetlen lenne. könynye k gördültek végig az arcomon. amikor át kellett adnom a helyemet két katonának.suttogta. melyek bármikor máskor messze meghaladták volna a képességeiket. Már arra készültem. és még szerencsénk volt. hogy a lehetetlent is el tudom érni. és Isten legyen Önökkel! Perceken belül szétrebbentünk. ezúttal egy nő. Megpróbáltam leállítani. hogy "Civilek. ami annyit jelentett. majd mosollyal az arcán eik iáltotta magát: "Civil damoj!". Pár perc múlva azonban megállt. A női tisztre mutattam. melynek során napvilágra került az 38 39 . de úgy ment tovább. vagyis életenergiával. Az egyetlen gondolatom az volt. . és annak.Nem szabad így beszélnie! . ne maradjanak együtt.érkezett a megtekintésünkre. Itt maradok. nehogy újra fogságba essenek. amíg bírtam. de a vezető egyenesen nekünk jött. hiszen "Anyának" szólítottam. Az átélt fizikai megpróbáltatások és fő­ ként a szinte sarkvidéki állapotok rendes körülmények között kibírhatatlanok lettek volna. hogy vigye el a haldoklót. és próbáljuk meg együtt! Amikor már harmadszor is összeesett. amíg a halál meg nem szabadít a szenvedéseimtó1. most már biztosan sikerülni fog a hazatérés. megvitattuk ezt a brav úrt. kezemben a bottalodasántikáltam a kocsihoz. Ekkor egy lovas kocsi jött arra. . . mint hogy a hátamon cipeltem. hogy legalább hetvenéves barátomról gondoskodik valaki. hogy menjünk. A veszélyekkel teli napokon a bátorság és az erő újabb tartalékai mutatkoztak meg. nem éreztem fájdalmat. Ha lemaradt volna. másrészt egyfajta orosz konyhanyelvet beszéltem. Minden erőtartalé­ komat bevetve. hogy vigyen el. Szóródjanak szét minden irányba. de rövidesen támoIyogni kezdtem a 45 kilós súly alatt. tartsunk össze. fiam! . Erről eszembe jutott egy eset. ami fogságunk első napján történt. A bomba felrobbanásakor négy vagy öt ember átugrott egy majdnem kétméteres kerítésen anélkül. hamarosan betemeü a hó. s megkérni. Úgy nyolc kilométert tettünk meg a következő faluig. egyetlen szó nélkül távozott. menjenek haza!" Mélyen legbelül az oroszok jószívűek voltak. mivel maguk is megtapasztalták a szenvedést. hogy akár csak hozzáértek volna. kegyelemért és a szabadulásunkért könyörögtem. Ellenálló képességemet csak két dolognak tulajdoníthattam : tudatos légzésemnek.Menj tovább. Miután értesült szenvedésünkről. Amikor a rémült tömeg újra összegyűl t. Rám mosolygott. hogy a visszaútra gondoljak. A háborúnak még nem volt vége.Bármit is tesznek . amint a jármű eltűnt az esti ködben. és az orosz kocsis felhúzott maga mellé a bakra. Bár erősen sántítottam. hogy nem ütött el minket. de nem volt több ereje. ismételten előreléptem. Könyörögve kértem a kocsis t. hanem úgy tekintettem rájuk. Soha nem véle ked tem úgy ezekről a tapasztalataimról. és hozzávetőlegesen húsz életet követelt. Hátamon az öregemberrel. A női tiszt háta mögött állva hallgatta végig esedezésemet.kiáltottam -. és gyengéden ráfektettem ~iháló társamat. mert a szabadság borzongásától megéreztem. Nem boldogultunk jobban a második teherautóval sem. Egy orosz teherautó közeledett felénk . Odamentem hozzá. . A légitámadás alatt egy bomba mellettünk csapódott be. aminek valószínűleg több oka is lehetett: egyrészt sötét dél-indiai bőrömön látta. Jöjjön. Az önvédelem olyan teljesítmények megtételére indította ezeket az embereket. az Önvalóval. és mindenki egyetértett abban.

mivel .mint minden cselekedet igaz alapjáért . Az öröm. a két leány testvéré ről és a gyennekeikről. akitől még mindig volt mit tanulnom. hogy egy bennem lévő irányító erő vezeti a lépteimet. mindörökké szabad. aminek a lépcsőj én üldögélünk.Önvalóm. drága barátom . Vajon a család meghalt vagy elmenekült? Ki tudta volna megmondani? Végigjártam a közeli kórházakat. leginkább a nőknek és a gyermekeknek. és hogy milyen szilárdan hitt mindvégig abban. Az események folytatása egy olyan tapasztalás volt. és én újra tudtam járni. Hosszasan elmesélte mindazokat a megpróbáltatásoka t. Felpattantam. mely valódi tennészetem. majd berohantam az ajtón. Végtére is nem isteni Önvalóm volt az. és én összeestem a padlón. hogy . bár sokkal rosszabbul sántítottam. A bombázás most volt a legsúlyosabb.az isteni Önval6 sohasem.csúnyán be voltak gyulladva. amelynek természete az e rő. hogy újra együtt lehetünk. A félhomályban Haich asszonyért és a családjáért kiabáltam. és elmagyarázta. de szerencsére nem fagytak és nem fertőződtek el. Emlékezett a gyárcsarnokban elhangzott lelkesítő beszédemre. Amikor elhárult az utolsó akadály is. és hálásan megöleltem a hihetetlen hírért.Üdvözlöm. aki a házat őrizte. Elaludtam. Néhány nap múlva gyógyulni kezdtek. azért tudom. mert mélyen voltam. Néhány perc múlva felálltam. és be kopogtam a harmadik emeleti lakás ajtaján. a bátorság. Ekkor közbelépett az idős úr. Szemében az öröm szikrája gyúlt. 40 41 . A városban másfél millióan laktak. hogy mindannyian pont abban a házban laknak. Egy napon. ami megszületett . ami hitért .a ház magas rangú tisztek fó'hadiszállása . akit megmentettem. . és végtelen gyöngédséggel tekintett le rám. Teljesen elveszítettem az időérzékemet. és ő arra várt. Azzal is tisztában voltam. Tudtam. . Haich Erzsébethez. hogy egy most hazatérő rokon vagyok. akikkel együtt éltem. milyen csodálatos meglepetés itt látni önt. hogy mindig ugyanaz leszek. egy újfajta tudatosság ébredt fel bennem. mint amit el tudtam viselni. Emberek százai kuporogtak és feküdtek mindenhol. ami feltörte az önmaga készítette gubó t. Azért tanultam meg megmászni az ismeretlen magasságokat. és szánalommal tekintettek rám. leroskadtam egy ház lépcsőjére . de az egykor gyönyörű ház majdnem a földdel lett egyenlő. amikor elmondta. Napokig hiába kerestem őket. melyeken átment. amelybe most fenntartás nélkül vetettem a hitemet. ami tartalmasabbá tette az életemet.kiáltott. és csak mert a halál torkába jutottam.úgy tűnt .Igen . a félelemnélküliség és a szabadság. hogy felébredjek . A szenvedés túlfeszített hetei rám borultak. és legfóKépp életben látni. amelyek menedéket és szerény ennivalót biztosítottak a menekülteknek. végül azonban elértem Budapestet. hogy valahol itt kell lenniük.hogy a szabadság szárnyai segítségé vel kiemelkedhessen abból? Abban a pillanatban. Mindent eligazító ÖnvalÓrri megváltoztatta életutamat. Mivel a sors egymás után mérte rám a csapásokat. az Ön és a Gondviselés segedelmével élek. Budapesten vagy bárhol máshol. A család egyik férfitagj a segített fel és fektetett ágyba. egypár lépcsővel feljebb ült. és alig hittem a szememnek: az öregember. amikor a lábaim már nem tudtak tovább vinni.hallott-e Haich Erzsébetről. mivel a körbezárt német hadsereg még nem tette le a fegyvert . nagyobb volt. utcáról utcára. Maga Haich asszony nyitott aj tót. hogy meg fogja találni a hazavezető utat. de a szívem mélyén tudtam. házról házra járva. majd ő maga távolította el a vastag kötést a lábaimról . hogy csupán az halhat meg. és visszavezetett nagyra becsült tanítómhoz.böktem ki izgaimamban -. egy mindentudó Önvaló.válaszolta megnyugvással a hangjában -. . hogy egy kedves családot keresek . Szinte rögtön feltartóztatott azonban egy orosz katona. és megkérdeztem tőle. Végre eljutottam a Haich-villába. óriási sietséggel szedtem a lépcsőfokokat. Ezt követően én meséltem neki nehéz helyzetemről.bár csekély volt a valószínűsége . hogy tudatossá váltam a szabadságra. a külső körülmények nem számítottak többé. legyen az Szibériában.

hogy sem az idő. míg elméje Istenben nyugodott. E történetek mind alátámasztják az emberben rejlő eró'k korlátlan hatalmát. Azonban e büntetések egyike sem tudta megtörni a nyugalmát és a szellemét. miközben jobb kezét a bal lábához. Hirtelen megszűnt minden távolság: újra érezték. de nem felelt. FEJEZET A jógaiskola céljai A háború alatt megrázó volt látni sokak bátor hozzáállását. és Haich asszony egy jól öltözött tábornokot vezetett be. amint meztelenül. hogy megtanítsa az embereket igaz természetük kinyilvánítására. és ha ez Isten akarata. és győzedel­ meskedünk keserű tapasztalatainkon. hogy elérje a célj át. akikről 42 43 . Olyan meggyőző erővel bírt. és elvesztette befolyásos pozícióját a hadseregben. A háború után egyszer kopogtatott valaki az ajtón. hogy tanításunk legfontosabb részét az az erő képezi. melyeket nem felejtettünk el. akik pár évvel azelőtt Ausztráliába vándoroltak ki. mielőtt meghal. Hasonló esetek százaival találkoztunk. hogyan élte túl a kínzókamrát úgy. aki már több éve jógázott. amit abból nyerünk. hogy egyek velünk és az egész jógacsaláddal. Amikor Haich asszonnyal megkaptuk boldog levelüket. tekintete egy mások számára láthatatlan látványon függött. Testében hőt termelt. hogy börtönélményeiről meséljen. Egy másik diákot politikai okokból. melynek címe az volt: Yoga and Health! Örömmel fedezték fel azt az alapigazságot. mert mindegyikük érezte a tiszta és makulátlan szellemi erőt. Dr. Ismét élvezettel mesélték a számukra oly kedves élményeket. térdig hideg vízben állt télen a börtönben. hamis vádak alapján vetettek börtönbe. és hagyjanak fel korábbi életmódjukkal. Nagyjaink élete. Éppen budapesti éveik élményeirói beszélgettek. N. és elméje teljesen elmerült a valóság magasabb birodalmában. mi is úgy örültünk neki. hogy uralkodunk magunkon. de mindegyiküket nem tudjuk itt leírni. s hogy megmutassa nekik: minden szenvedést a belső meggyőződéseinkkel és szándékunkkal ellentétes cselekedetek okoznak. akik előtte gyengének mutatkoztak. "Most mennem kell . hogy elméje közben elmerült a jógában.gondolta -.3. a bal kezét pedig a jobb lábához láncolták. Budapesti iskolánk két régi diákja. hogyan fejlesztett ki majdnem emberfeletti ellenálló képességet. Az egyéb kínzások ellenére sem volt hajlandó elárulni hazáját. szokta mesélni. Nem sokkal ezt követően szabadon bocsátották." Három-négy órán- ként egy küldött masírozott be a cellájába azzal az üzenettel. s abban egy könyvre. hogy agyon fogják lőni. Szólították. mint ó'k maguk. Amikor végül néhány férfi érte ment. hanem irányítsam erőimet isteni énem felismerésére. mert érzékei visszahúzódtak. H. mivel mi is éreztük összetartozásunkat mindazokkal. hogy számos tolvajt és más törvénysértőt győzött meg arról. egy nap Melbourne utcáin sétálgattak. Jógaiskolánk célja az. és tudjuk. miszerint véletlenek nem léteznek: pontosan ugyanezt a könyvet olvasták magyarul. aki makulátlan. Sorsába bele törődve a figyeimét azzal a szándékkal irányította befelé. hogy elővezesse. amikor tekintetük véletlenül egy kirakat ra esett. számos fogolytársával együtt nap mint nap a kivégzés ü kre vártak. hát ne vesztegessek el több időt. s mindvégig tudta. tábornok. ami belőle sugárzott. hogy megvédje magát a hideg ellen. a tábornokot az üdvösség állapotában találták. és a durva férfiak egyike sem mert hozzányúlni. melyeket ha tudatosan és megfelelő módon uralma alá hajt. hogy hallgassanak jobbik énjükre. sem a távolság nem lesz képes soha ezt a köteléket elszakítani. komoly hatással lehet mindennapi élete minden cselekedetére. akik valaha jártak vagy most járnak az iskolánkba. Télidő­ ben a csupasz földön kellett ülve aludnia. Csodálatos példamutatása és a jógáról tartott tanulságos beszédei erőt adtak rabtársainak is. Ugyanakkor tisztán észben kell tartanunk. Fogvatartóit félelemmel vegyes bámulat töltötte el. hogy a halál nem érintheti meg őt. azért jött el. Miután alaptalanul feljelentették. Tímár Miklós és Király József.

a tudatlanságot pedig a bölcsességgel! A jóga azokat a gyakorlati lépéseket tanítja meg. megtanítani számára. egy tudatos és határozott cselekvés. az ellenálló képesség. amikor először kerekedünk felül a nehézségeken. hogy eloszlassa azt a számos félreértést. hogy a síkság az. hacsak saját cselekedeteinkkel alá nem támasztjuk. az állhatatosság. Tanításunk lényege ekképpen az. hogy minden hitet a fejlődő lélek körüli védőbástyaként lásson. Isten áldását kérve. mint segíteni a keresőt abban. Megtanulja az égi paripák irányítását. csak szolga. melyekkel a vágyott tulajdonságokat el lehet érni. A jóga az élet nyelvét tanítj a. Az ilyen példaképekből nyert ösztönzés ugyanakkor nem elegendő. amely az emberben lévő legmagasabb megnyilvánulását célozza. a megkülönböztetés ereje. és az akaraterőnk átveszi az irányítást! Milyen elégedettség és büszkeség tölt el bennünket. Ez a mindent elfogadó hozzáállás képessé teszi a keresőt arra.ősi múltja ellenére . és ezáltal látóköre olyannyira kiszélesedjen. amikor összemérjük erőnket a harag hegycsúcsával! Micsoda öröm. a koncentráció. ahol tudunk. a szellemi kamaszkor eléréséig tartó szükségszerűségnek. ott töltsön el mindent békével! 44 45 . mit akarunk legyőzni vagy elérni? Bármilyen fenségesek is legyenek. az önuralom. és a tanítványok elsajátítják. és a hegy adja a síkság szépségét. s hogy ő. Milyen örvendetes a győzelem.olvastunk vagy hallottunk. ami a spirituális érettséghez vezet el. Iskolánkban azokat az eszközöket tanítjuk.teljes mértékben alkalmazhatóak mindennapjainkban. melyeket bármelyik gyermek vagy felnőtt megtehet az önuralom felé. ami a jógával kapcsolatban még mindig elterjedt. hogy tekintetét felemelje. hogyan tartsa egymással harcban álló érzékei gyep lőjét. a bátorság. Abbéli vágyunkban. egyedül ő maga a saját élete ura. a biztos emlékezőtehetség. A tanítvány megtanulja. és segít bennünket abban. Világossá akarjuk tenni továbbá. mely felgyorsít ja a fejlődést. Szeretnénk megmutatni. mivel nem különbözik az örökkévaló. hogy a tettek és a magabiztosság embereivé váljanak. Ekkor mindenkinek le kell ráznia minden béklyóját. hogy józanul és tisztán felvázoljuk az olyan tulajdonságok eléréséhez vezető gyakorlati eszközöket. aki mindennapi cselekedeteinket és lépteinket irányítja. a nyugalom és az elme békéje. egy imával bocsátjuk útjára ezt a könyvet. melyek testének szekerét áthúzzák az élet háborgó vizein. mely valaha is megkötötte. melynek alapelvei . hogy a jóga az önfejlesztés ős régi tudománya. a lelki és testi egyensúly. ami a hegynek nagyságot kölcsönöz. hogy ott segítsünk. hogyan szenteljék magukat szorgalmasan annak a feladatnak. hogy a test. Célunk nem más. és ahol nyugtalanságot talál. áldott és szabad sze llemtől. és hangsúlyozza a jóga gyakorlati értékét. hogy a jógának semmi köze nincs a misztériumok terjesztéséhez és a természetfölötti praktikákhoz. hogy az élet érthető legyen gyermeknek és felnőttnek egyaránt. A jóga egy olyan eszköz. Végül pedig megtanulja. mint az akaraterő. hogy befogadja az élet minden aspektusát. ezek a szédítő magasságok nem haladják meg többé erőinket. Hozzon fényt oda. s reményt oda. óriási szunnyadó erejével együtt. ahol a reményvesztettség az úr! Alakítsa a gyengeséget erővé. hanem elérhetővé válnak számunkra. ragyogó példaként szolgálhat számunkra. ahol sötétség uralkodik. Munkánknak az is szándéka. De milyen csúcsokhoz akarjuk mérni magunkat az életben. amikor a büszkeséget legyőzzük a szelídséggel.

hogy Isten nevének puszta említése enyhíti minden fájd almukat. A szenvedő vigasza az ő Istene. Hari. a bölcsek és a risik tudását. aki már napokkal előtte alig várta a vidám vallási fesztiválokat. a halandó természetet meghaladó valóság Isten. Ísvara. Szávitrí. ki a mennyekben lakozik" . anyagi létezést egy másik formában magával cipelni. Szukadéva. és ebben a hitben neveltek . s az őrült fanatizmus többször is magával ragadott. és a benyomásokrói. Gyermekkoromban milyen gyakran visszhangzott fülemben istenszerető énekeik refrénje! Egyszer Góvinda. Vjásza. hogy azokból a korai időkből származik sok olyan benyomás. A mennyország vagy a túlvilág elképzelése nem létező a hindunak. ahol a lelkesültség és az önátadás kifejeződése i az emberi érzések minden kötelékét meghaladták. Az emberek hatalmas szegénysége és a fizikai megpróbáltatások látszólag nem fontosak az indiaiak számára. és emlékezetünkbe idézzük fiatalságunk napjait. szívem egy ütemre vert hindu testvéreim szívével. "Tökéletesnek kell lenned. Másszor Ráma. be kell vallanunk magunknak. megint fiúvá leszek. hogy jelenlegi állapotából az isteni eszközévé magasztosuljon. a fiatalságon és az érett férfikoron. Ráma. és a múltat időtlen jelenné alakítsam. Minden hónapban volt egy jelentős szent körmenet. és a fanatizmus ingatag bástyáj át vontam magam köré. Hogy e ragyogó eseményeket szavakba öntsem. amikor kapcsolatba kerülök a gyermekkorommal. akinek a fél arcát elemésztette a betegség. A hindu számára az élet mulandó dolog. Szaraszvatí. és elérje az isteni természetet. változékony képsorok bukkannak fel. mert nem akarj a ezt a földi. Visnu. Vaszudéva. Úgy tűnt. mint a királyok összes kincse . Emlékezetünk küszöbén élő jelenetek. Krisna. Én magam is csendes résztvevő lettem. ami a hálóba akad. melyek mind ugyanoda vezetnek. és Istenben halnak meg. A szegényember minden vagyona az ő Istene. Bár én nem szítottan ezt a tüzet. me ly átvezet a gyermekkoron. szükség van arra. mint amilyen erős egy anya és gyermeke vagy egy apa és gyermeke közötti kapocs. minden pillanat . Brahmá. mely istenek és istennők neve itől vibrált. az. Akkor még nem láttam. egészen az isteni természetig. Rám. Istenben hajtják nyugovóra a fejüket. Párvatí.a társadalom mindezen számkivetettjei nagyobb belső gazdagsággal bírnak. Valóban olyan szoros a kapcsolata Istennel. A kert ugyan nem az enyém volt. Góvinda vibrált egész éjjel álmomban. Kálí. A hindu számára nem létezik határvonal lsten és ó'1. s születésétől fogva az anyatejjel szívja magába ősei. Paramésvara. mint az egyetlen helyes cél mellett. Ahogy a múlt különböző képeiró1 töprengek. Olyan légkörben lélegeztem és éltem. India levegőjét betölti Isten. Siva. Góvinda. Tökéletessé akarja inkább tenni önmagát. hiszen az emberi fejlődés elképzelése szerint növekedés. eseményekben gazdag. FEJEZET Indiai emlékek Ha visszatekintünk a múltunkra. amint azoknak a napoknak a drámáit újra élem. le kell merítenem a hálót az emlékezet vizébe. A test örömei nem nyújtanak neki tartós megelégedettséget. A tanulatlan ember ereje az ő Istene. Hiszen gyakran voltam szemtanúja vallásos felvonulásnak. azért a me- legér élveztem. csendes és mélázó kisfiúvá. és minden nap .4. a leprás. hogy elő­ hívjam magamból ezeket a történeteket. Kiálltam a kereszténység.szent benyomásokkal szolgá it. Gyerekes fanatizmusom gyakran szólt a kereszténység mellett. Izgalom és boldog borzongás fut át rajtam. 46 47 . mint ahogy Atyád is tökéletes. aki ősei bűneitől szenvedve fájó testét egy életen át tartó vezeklésben vonszolja .sőt. Óm. Óm. Laksmí. A nyomorék koldus. Hara. Bár kereszténynek születtem.özte. Eszerint az egyetlen. Szítá. de magamba szívram virágainak tiszta illatát. mely ma hatással van ránk. és felhozni azt. melyek ott rejtőznek hét lakat alatt a szívem titkos kamrájában. Parasuráma. Mahádéva. Ahhoz. Majd Rádhá. hogy az csak egyike a számos lehetséges útnak. Bhárata gyermekei Istenben éinek. hogy minden korai élményemet felelevenítsem. Óm.számára ez nem puszta kijelentés. minden héten egy vallási találkozó.

Lesöprik a járdáról a port. . milyen pátosz. hogy a mesélés egy hétig vagy még tovább is eltart. Amikor Ardzsuna felemeli az íját és céloz. örök életű ruhájában tündököl. és azon alszanak. Ezeket a hőskölteményeket olvasva vagy hallgatva az egyszerű halandó felemelkedik földi létezésünk emberi síkjáról a hősök. Én magam is sokszor megálltam. hamarosan elmosta a nagyszerű áradat. Van olyan is. ami egy órája még az élet nyüzsgő színtere volt. hogy keresztény hitemet valami magasabb rendűnek gondoltam. Felismertem. ha azt látjuk. hogy büszke keresztény hozzáállásomat. Az a mély szakadék. Egyike lesz az öt Pándava fivérnek : közülük való. a türelmes tömeg azonban soha el nem fogyó buzgalommal mindennap visszatér. ahogy királyi tanítványait a fegyverkezelésre tanítja. hogyan repítse el hallgatóit a régmúlt világába. és visszaadja neki Szatjavánját! Ezek a történetek sokszor hajnalig elhúzódnak. amíg az első reggeli nyüzsgés tovább nem űzi ó'ket végtelen vándorlásukban. győzelmükben és sikerükben. mint ahogy Indiában milliók szívében. a halál urának birodalmába. Abban sincs semmi szokatlan. szenvedésükben. Sok öreg mesemondó mesél fennkölt stílusban eposzokat hő­ sei dicső tetteiró1. Pár percen belül férfiak. a hatalmas isten is tehetetlen az olyan szeretettel szemben. Amikor Madrászban elcsitult a zajos forgalom. keresztények. Amikor sok-sok évvel késó'bb Európában elmémet Isten békéjébe akartam visszavonni. Nem pusztán kívülálló többé. és csalódottan indultam el visszafelé. és még véletlenül sem cselekszem Krisztus tanításai szerint.és gyümölcsfelajánlásokat hoznak neki. Dróna megkérdezi tőle: .Az ágakat látod? 48 49 . Este tíz vagy tizenegy órakor futótűzként terjed a hír. kiterítik gyékényeiket. A hindu vallását illetően nagyon praktikus. annak teteje a kék égbolt. szíve pedig az a sok ember.Ha keresztény akarsz lenni. Ki ne akarná elkísérni Szávitrít Jama.Mit látsz.mondta nekem egyszer egy egyszerű hindu . a Mahábháratáról vagy a Rámájanáról beszélni. hogy emberi természetünk tökéletes uralását kívánjuk. hogy egy magát "kereszténynek" nevező katonai társadalmat képviselek. amit mi. Mivel a szellemi tanító nem fogad el fizetséget. nők és gyerekek százai gyülekeznek a bolt előtt. hogy Szatjaván életét visszaszerezze? Az érzelmek micsoda áradata. A Mahábhárata és a Rámájana azonban semmihez sem hasonlítható. ahol India soha nem fakuló. csak arra ösztönözhet bennünket. amikor vallásunkat egy vasárnapi üggyé tesszük . hogy igaza van. ahogy gazdátlan tehenek pontosan az út közepén telepednek le. egymás ellen harcoltok . hanem a leírt események szereplő­ je. egyszerre világossá vált számomra. és hétköznap egy gyönyörű keresztény templom felé vettem az utamat.Nem. hogy csak egye tlen vallás helyes. Az emberek nagyon kevés alvás után mennek dolgozni. étel. micsoda hűség és rendíthetetlen bátorság! Még Jama. akiknek már évek óta nincs tető a fejük fölött. uram. Isten miért olyan elérhetetlen a keresztények számára. és be kellett látnom. csak zárt ajtót találtam. keresztények hozunk létre. magukkal cipelve csekély világi tulajdonukat: egy gyékényt és egy ágyékkötőt. az összes többit pedig el kell utasítani. Néhányan egyedül. amint megnyíltak előttem a világ legősibb vallásának zsilip- jei. Dróna méltóságteljes viselkedése. és egy szent képének segítségével oltárrá alakítják. mint amilyen Szávitrí szeretete. . teljes mértékben hiányzik a hindu hitéből. és osztozik minden gondjukban. míg mások családostul jönnek. me ly a hinduizmust tudatlan bálványimádásnak bélyegezte. és olyan erős hatással volt rám mindez. Háza a világegyetem. Hajléktalanok százai. sőt néha egyáltalán nem alszanak. szintén itt gyűlnek össze. Néha a mesélő nagyon öreg már. Nagyon gyorsan leszámoltam azzal a megnyomorító hiedelemmel mely az emberben élő hatalomvágyat serkenti -. Mindennapi életében Isten felismerésére törekszik. hogy az édességboltot záróra után gyorsan kitakarítják. légy Krisztus maga!" Találó szavai teljesen elképesztettek és zavarba hoztak. Ma már a Mahábhárata tanítása folyik az ereimben. Ahogy gondolataimba merülve lépked tem lefelé a lépcsőn. akikben a Mahábhárata halhatatlan üzenete lüktet. az istenek és az istennó'k szférájába."Ti. a szeretet milyen eksztázisa. micsoda asszonyi bűbáj. de mestere annak. Rá kellett ébrednem. jázminnal. Ilyen alkalmakkor nem törődnek a kényelmi szempontokkal. milyen ostoba és gőgös is voltam. hogy egy bráhmana vagy egy vándorszerzetes fog énekelni és a nagy művekről. Ardzsuna? A fát látod? . gyakran láttam. rózsával és egyéb virágokkai feldíszítve.

- Nem, uram. - A madarat látod? - Nem, uram. - Akkor hát mit látsz, Ardzsuna? - Nemes uram, a madár szemét látom. Ki az, aki ne érezné, hogy aki olyan odaadással imádja Istent, mint ahogyan Ardzsuna lő, az semmi mást nem fog látni, csakis Istent? Ki kételkedhet abban, hogy ilyen eltökélt önátadással a vágy nyílvesszője célba talál?

5.

FEJEZET

Indiai gyermekkor
Gyakran voltam szemtanúja különös jeleneteknek, melyek apám orvosi várójában történtek. Állandóan jöttek-mentek a látogatók és a barátok, a betegek áradatától szinte függetlenül. Egy férfi, aki magas pozícióban volt a bíróságnál, egy szép napon elköszönt, és vándorszerzetesként kelt útra. Igen járatos volt a régi korok filozófiai rendszereiben, ismerte a védántát, az upanisadokat, a Gítát és az eposzokat. A nyugati filozófiákat illetően sem volt járatlan, bár úgy vélekedett róluk, mint egy részlegesen megrajzolt körről, ami még kiegészítésre vár. Néha beszélgetések zajlottak, melyek gyakran vitába torkolltak, de - avatott vezető segítségével- a szent iratok egyikének tárgyalásában érték el tetőpontjukat, legyen az a mohamedánok Koránja, a buddhisták Dhammapadája, a keresztények Bibliája vagy a hinduk Védái. Maradi keresztényelképzeléseim itt szenvedték el első megrázkódtatásaikat, amikor felismertem, hogy a Védák minden vallási credót elfogadnak, s úgy tekintenek rájuk, mint az egyén fejlődéséhez szükséges hit sokféle kinyilatkoztatására. A buddhizmus része volt a hinduizmusnak (a védántának), és soha nem működött különálló vallásként. Mindenekfölött a hindu életforma megújítását jelentette; az emelkedett szellemű Buddha soha nem szándékozott vallást alapítani. Teljesen megdöbbentett, amikor megtud tam, hogy Ádám és Éva jelképes legendája, mely a zsidók ÓszöIJetségében található, már sokkal azelőtt lejegyzésre került a Védákban, ahol Ádima és Héva történeteként szerepel. Hadd legyen a világon annyi vallás, amennyire a világnak szüksége van! Ártani nem árthatnak, csak jót tehetnek. A hin-

50

51

duk szabad szellemű hozzáállása minden vitának véget vet a különböző hitek között. - Mit látsz azon a fán, óh, Ardzsuna? - kérdezte egyszer Krisna. - Egy fát látok, mely földi szeder alatt roskadozik - válaszolta Ardzsuna. - Nem a földi szeder alatt roskadozik az a fa, óh, Ardzsuna, hanem Srí Krisnák alatt roskadozik. Így értettem meg, hogy egy és ugyanaz az Isten borítja fölénk az élet fáját, védelmet nyújtva minden embernek, legyen az akár mohamedán, akár zsidó, akár keresztény, akár hindu. Emlékezetem képcsarnokából arcok bukkannak fel, s olyan benyomások ötlenek az eszembe, melyek gyermekkoromban hagytak mély nyomot az elmémben. Egyikük egy mesemondóhoz kapcsolódik, másikuk egy énekeshez, megint másikuk egy ügyes vitázóhoz, és a sok más arc között még mindig magam előtt látom egy csendes férfi ábrázatát, akivel apám számos csendes órát töltött el. A mesemondó a történeteit a Pancsatantra szórakoztató meséivel tette még színesebbé, ami az állattörténetek legrégibb létező
gyűjteménye.

- Bábú - szólt oda nekem -, még van egypár mesém a számodra. De először fejezd be a házi feladatodat! Sietve végeztem unalmas számtan- és angol nyelvtan feladataimmal, és hamarosan ott ültem ennek a különös embernek a lábainál, akinek a célja az volt, hogy jobbá tegye az embereket. Alig néhányan vették őt komolyan, mert túl gyakran fejtette ki e szándékát. Engem ez nem sokat érdekelt, hanem kitártam a szívemet ősi anyaföldem kincsei előtt. Néhány történetét az eposzokból vette. - Tudod, hogy a szürke mókus honnan kapta a fehér csíkjait? - kérdezte. - Amikor Ráma megépítette a hídját Bhárata és Rávana szigete között (India és Ceylon között), hogy hadseregét átvezesse rajta, és elpusztítsa a hatalmas Rávanát, az erdő minden állata a segítségére sietett. Hanumán, a majmok nagy királya egész népével azon foglalatoskodott, hogy óriási köveket és gyökerestül kitépett fákat hordjanak össze. Még a kis állatok is eljöttek Rámának segíteni, köztük egy kis szürke mókus, aki elhozta kicsiny homokadagját, hogy segédkezzen az óceán feltöltésében. Rámát,

az urat, nagy örömmel töltötte ez el, és megsimogatta a mókus hátát, ujjai nyomán pedig három fehér csík maradt. Attól fogva Bhárata földjén minden mókus Ráma áldott jelével jön a világra. Bármikor egy indiai mókust lát, Rámára, az úrra gondol, és amikor Rámára gondol, magára Istenre gondol, akit Ráma megtestesített, s így áldottnak érzi önmagát. Volt egy másik nagyon kedves története, a hűséges papagáj ról. Egyszer egy éhes vadász mérgezett nyilával egy őzet vett célba, de elvétette a lövést, és egy magas fa törzsét találta el. A halálos méreg a gyökerekig hatolt, a fa hamarosan kiszáradt és meghalt. A rajta élő minden bogár és madár elment máshová, egy erényes papagáj kivételével. Ő eltökélte, hogy élete végéig öreg barátja, a fa társaságában marad, s így nem is hagyta el. Minden jó cselekedet és erény eljut Indra, az istenek királyának fülébe, ekképpen a madár erényei rövidesen feljutottak a mennyekig. Amikor az istenség letekintett a földre, bámulatba ejtette a papagáj hű­ sége. Remetének álcázta magát, és megjelent a madár előtt, hogy hűségének indítékait kikémlelje: - Óh, madár, miért nem választottál másik fát lakhelyedül? kérdezte tőle. - Mennyi fiatal és sudár fa van errefelé! És öreg és hatalmas fák is vannak, melyek fa-isteneknek lakhelyei. Válassz belőlük ebben a gyönyörű erdóoen! - Óh, Indra, szerény életemből és idős koromból adódóan számos dolog tudása megadatik nekem - válaszolt a madár. - Üdvözöllek, istenek királya! Miért próbálsz elcsalni attól, aki védelmezett engem a születésemkor, óvott betegségben és öregségben? E tiszteletre méltó ágak alatt ébredtem rá az élet törvényére és a halálon túlmutató titokra. El kellene-e hát hagynom azt, óh, király, aki mindennél jobban szeretett engem? Inkább választom azt, hogy itt maradok életem végéig. Indra el volt ragadtatva a hűséges papagáj ragaszkodásától és tudásától, újra felöltötte mennyei alakját, mely fénylett, mint a déli nap, magasztalta a madár hatalmas érdemeit, és így szólt: - Kérj valamilyen kegyet, ami a szívednek a legkedvesebb! - Óh, király, add vissza az életét hűséges barátomnak! - kérte a madár. Indra az élet vizéből néhány cseppet a fa gyökereire hintett. A fa rövidesen újra életre kelt, s ágait az égre emelte, hogy Indra e lőtt leróhassa tiszteletét.

52

53

6.

FEJEZET

A dzsungel nyelve

Az állatoknak és a madaraknak, akárha vadon és szabadon élnek, minden bizonnyal érző szívük van, és érzékenyen reagálnak a félelemre vagy a barátságra. Régi otthonomban, Dél-Indiában gyakran barangoltam napokig az erdőkben és a cserjésekben, s magamba szívtam az egyedüllétet és a békét. Azok után kutattam, akik a nyugtalan világtól visszavonulva az erdei remetelakokban élik a jógik életét, s azt keresik, ami minden testi örömöt felülmúl; akik nem szenvednek többé az érzékek ostorcsapásaitól; akik azt tanítják, hogy az elégedettsége t csak a belső eró'k uralás ával és helyes használatávallehet elérni; akik eló1épnek, hogy az emberek isteniségét hirdessék, s megszabadítják őket a hamis neveltetés kötelékeitől. Nagy szerencsém volt, hogy találtam néhány ilyen rendkívüli szellemiségű embert, akik eljutottak belső Himalájájuk csúcsára, és az őket körülölelő béke részévé váltak. Remetelakjaikat gyakran szédítő magasságokban építették, mint a sasok fészkeiket, vagy a veszélyekkel teli dzsungelek mélyére húzódtak. Az anyatermészet megvédi, a keblére öleli a békeszeretőket, akik megtanul ták a nem-ártás misztikus nyelvét. Hiszen hatalmas birodalmában, ahol teremtményeinek meg kell védeniük magukat az életben maradásért, ezeknek az embereknek fel kell adniuk a félelmet és az agreszsziót ahhoz, hogy az állatok földjén élhessenek. Nemegyszer látni fekete párducot, gyönyörű, ám mégis vad leopárdot, de még akár tigris t is, amint békésen heverészik egy jógi kunyhója mellett. Ösztönük megsúgja nekik, vajon a hely barátságos-e vagy ellenséges.

Srí Ramana Maharsi, a nagy dél-indiai szent egy napon szokásos sétáját tette a szent Arunácsala hegyen. Elkísérte őt Rátonyi Erzsébet asszony, a magyarországi Teozófiai Társaság volt elnöke. Az erdőben szemtó1 szembe találták magukat egy tigrissel, aki egyértelműen támadásra készült. A bölcs mozdulatlanul állt, míg külföldi látogatója némán meredt az egyre közeledő, morgó vadállatra. A Maharsi ekkor megfogta Rátonyi asszony csuklóját, aki azonnal érezte, hogy minden félelem elszáll belőle. A vadállatok látják az ember legbelsó'bb érzéseit, amit sehogyan sem lehet elrejteni előlük. Semmi értelme mosolyogni, amikor a szívünk félelemmel teli. Amikor a hölgy újra lélegzethez jutott, egypár lépéssel a bölcs háta mögé lépett, és rövidesen észrevette, hogy miután minden félelme elhagyta, teljesen biztonságban érzi magát. Tudatára ébredt a Maharsi jelenlétének. A bölcs, aki a csend nyelvén beszélt, ritkán szólt tíz mondatnál többet egy nap, mivel meggyőződése volt, hogy a csend a cselekvés leghatékonyabb eszköze, hiszen az érzéseket a legnagyobb intenzitással közvetíti. A Maharsi lágy hangon így szólt az előtte álló nagymacskához: "Menj el!" Szavai kedvesek voltak, mint egy szívélyes kérés. Az ugrásra kész állat erre az utasításra felemelkedett, majd lassan elvonult abban az irányban, ahová a bölcs mutatott. A Maharsi késó'bb elmondta, hogy akik elérték a tökéletességet, mely természetes állapotuk, képesek bármilyen befolyást gyakorolni még a legvadabb állatra is. "Ha képesek vagyunk valódi szeretetet sugározni, az állatok nem árthatnak nekünk" hangzott nyugodt válasza a megdöbbent kérdezőhöz fordulva. Az igazság keresésének korai éveiben a Maharsi a csendfogadalmat a nyughatatlan elme lenyugtatása és uralása hatékony eszközének tartotta. Nyugtalan világunktól távol, barlangokban élt egymagában, hogy zavartalanul meditálhasson. A belső szemlélődés ezen időszakai alatt nagyon mély létállapotokat tapasztalt meg, melyek sokszor órákig is eltartottak. Azt mesélik, hogy abban az idó'ben tigrisek látogatták, és néhányan szűk barlangjába is vele tartottak, hogy ne érezze magát egyedül. A leghalványabb jelét sem mutatták annak, hogy a barlanglakót bántani akarnák, és voltak, akik néhány hétig vele maradtak. Hangosan doromboltak a jelenlétében, és úgy játszottak, mint acicák. Az indiaiak tudják, hogy a jógik nem idegenkednek a vadállatok látogatásaitól. Ezek lehetnek vonuló vad elefántok vagy kis

54

ss

Erőteljes masszázst követően az élet visszatért a mozdulatlan testbe. Egyetlen rossz mozdulat elég lett volna ahhoz. ahol egyedül az eget és földet betöltő szeretet az úr. Miközben ivott. hanem közelebb csúszott. amikor a kígyók keresik a meleg helyeket. Egyikük egy óriási fekete kobra volt. Tudtuk. monoton zenéjével rövidesen előcsalogatta. és a kobra nem habozott volna. hogy a kertünkben egy kobra rejtőzik. A teacserjék. A kígyó ekkor a nyakára és a karjaira tekeredett. Édesapám. mert nagyon sokféle kígyó jött a ház közelébe. megvolt az a veszélye." Kisfiúként nagy érdeklődést mutattam azok iránt a fém teásdobozok iránt. ahonnan jött. hogy észrevették. hogy a rizs betakarítását felügyeljem. és a feje magasságában még lehetett egy kis melegséget érezni. sziszegett. akkor a farkuknál fogva fel tudtam emelni és nyújtott karral tudtam tartani őket. mielőtt az ember elmegy otthonról. Hosszas keresés után ájultan leltünk rá a fürdőszoba hideg padlóján. hatalmas zöld kígyók menekültek a mezőről. Abban a pillanatban. Az érdekes az. aki orvos volt. Sokan dolgoztak a földeken. és két és fél centiméter vastagok. ám apám kedves hangon rám szólt: "Nem bántotta édesanyát. Ha egyetlenegyszer jeiét adta volna a félelemnek. mi történt. hogy váratlanul megmar valakit. őzikék. és nem bántják többé egymást. vékony élőlények­ ből. Annak. és nagynéném örökre lehunyja a szemét. A természet volt a barátom. az elég lett volna ahhoz. a hűvös és esős évszakban. édesanyám fel tudott ülni. összeesett a padlón. A kobra éppen ezért jött be a fürdőszobánkba.az ennivalót ugyanúgy. Az ajtókat és az ablakokat emiatt be kell csukni. Az ültetvény távol esett minden lakott településtől. úgy látszik. büszke fejét. amit olvastam. mely minden szíven uralkodik. de ha megpiszkáltam. de a hatalmas kígyó látványától megfagyott az ereiben a vér. 56 57 . aki felkúszott a lépcsőkön. és egyedül egy faház állt a közepén. Azonnal meg is fogtam hatot ezekbó1 a hosszú. és minden szabad időmet a természetben töltöttem. hogy a sziszegő fej a vülámlásnál is gyorsabb mozdulattallecsapjon. nem támadott tovább. A remetelak szent földjén nincs félelem. nem nyújtottak elegendő árnyékot a tűző nap elől. nagynénémnek hagyta. Gyermekkori emlékek jutnak most az eszembe. hogy gyakorlati bizonyítékokat gyűjtsek össze arról. A tigris és a bárány vagy a leopárd és az őz a szó szoros értelmében egymás mellett fekszenek. hogy megsimogassa szép. és amikor anyám belépett. Szerencsére nem talált rajta halálos marást. ahol meglelte a keresett meleget. emberekén és vadállatokén egyaránt. amikor házunk ajtaját tárvanyitva találtuk. Egy vasárnap reggel a templomból tértünk haza. hogy a kobrát semmilyen körülmények között ne öljék meg. amiket nagynéném hatalmas ceyloni teaültetvényéről küldött nekünk minden hónapban. a ház pedig üresen állt. hogy a tálból megigya az édes tejet. így hát egy lapos. Úgy egyméteresek lehettek. azonnal vizsgálni kezdte a hideg és merev testet. felemelte a fejét. de veszélyt is jelentenek. Iskoláskorú természetem abban az idó'ben halálbüntetést kívánt a betolakodóra. majd eltűnt a kertben. és én figyeltem. Miközben a kukoricát vágták. így nyugtalankodni kezdtünk. kerek kosárban visszavitték a dzsungelbe. amitől a hideg is kirázott minden alkalommal. hallottam vagy láttam. hogy ne próbáljon elmenekülni. és elmesélte.melyek békés közelségébe ri telepednek le. mivel ellopnak mindent . amikor megérkeztek. és semmi egyébre nem emlékezett. hogy édesanyámnak otthon kell lennie. és felé csapott. akik naponta meglátogatták őket. Apám szigorú utasításokat adott. aki különös. amikor sehol sem találtuk. Akkoriban szokatlanul nedves és hideg volt az idő. emiatt hívtunk egy kígyóbűvölőt. így mi sem bántjuk őt. Megjelenésünkre egy szokatlanul nagy méretű kobra tekeredett le a testéró1. hogy önvédelemből megmarja. Egyszer tizennégy éves koromban apám vidékre küldött. mint a használati tárgyakat. Mindez decemberben esett meg. hogy a bizalmatlanság és az aggodalom érzéseit elárulja. Szokatlanul könnyeden és gyorsan mozogtak. Mivel azonban nem ütközött ellenállásba. hogy ezek az állatok mind megszelídülnek a jógi jelenlétében. ahogy az egyszerű és vidám emberek énekszó mellett gyors kézzel vágják az érett rizst vagy gyűjtik össze az aranyszínű kukoricát. amíg érkezésünk zaja meg nem zavarta és menekülésre nem késztette. Édesanyám siíve gyengén vert. Valami furcsát társítottam hozzájuk. és az embernek önkéntelenül az Édenkert jut eszébe. Édesanyám ösztönei azt súgták. Annyi idősen lenyűgözött a természet ismerete. Vidéken a majmok nem csak kellemetlenkednek. s addig ott is maradt. és magányukban számos állattal kötöttek barátságot. Nagynéném és családja szerették a természetet. és ennivalót fogadtak el tó1ük. A közelében rengeteg vadállat és kígyó élt.

mint én. "Nem érdemes ezt a testet tovább viselni. amíg a kígyókat fogságban tartom. hogy nem árthatnak nekem. aki azt hirdette: nem vagyunk arra kárhoztatva. Mindenki nagy szentként tekintett rá. hogy hibáinkért a pokolra kerüljünk. csiripelő nyelvükben kell lennie valamiféle értelemnek. Szakadatlanul csicseregnek monoton kórusban. használja akár udvarlásra vagy küzdelemre .kiáltott fel szenvedéssel a hangjában. hogy a farkuknál fogva tartottad őket. de most kénytelen voltam mindet szabadon engedni. mint a benne lévő szabadság szeretete. s várta. hogy elvigyen a legközelebbi kúthoz. lefeküdt a földre . ha az nem Isten lakhelye. a majmok kiáltozása. hogy saját teljesítményei nem elegendőe k ahhoz. milyen mérget rejtenek ezek az állatok. Kis idő elteltével egy éhes tigris jelent meg. Mindenféle nehéz gyakorlásnak szentelte magát. a macskák dorombolása. hogy békét adjanak számára. Biztosítottam őket afelől. hanem úgy kell rájuk tekintenünk. hogy a tigris rávesse magát. Teljesen kiábrándult a világ tünékeny dolgaiból. aki nem képes látni Istent.. Ugyanez a szerzetes tanított az ember isteni természetéről Nyugaton. Az elszánt szerzetes mozdulatlanul feküdt. a madarak és az állatok egyaránt. ő azonban úgy érezte. Bármilyen fülsiketítő lármát csapnak. néhány lépésre tó1e megállt. hogy sértetlen vagyok. Én Isten után vágyódom. És az ösztön." Születésemtől fogva szeretem a természetet és számtalan gyermekét. hogy meg tudja mutatni az osztálynak. mert a rémült munkások addig nem voltak hajlandóak tovább dolgozni. Pár perc elteltével sarkon fordult és elment. hogy elejtsen valamit a barlangban várakozó kicsinyének: a szeretet. és kérlelt. hogy nincs okunk félni az elkövetett botlásainktól. Sokkal hasznosabb lenne. nem más. ami miatt szabadon portyázik a dzsungelben. és visszament a barlangjába.egy alacsonyabb rendű igazságtól egy magasabb rendű igazságig.Semmi haszna tovább élnie az olyannak. aki ki merte jelenteni: az ember nem a tévhittó"l jut el az igazsághoz. és jó alaposan lecsutakoljon. mely arra készteti a nőstény oroszlánt. hogy a madarak a világ minden részén ilyen különösen viselkednek. ha ilyen bő­ beszédűen társalognak. Még harmincéves sem volt. a tigris pedig húsra vágyik. A szerzetes ezt bátorftó jelnek vette. A késóobiekben arra volt hivatott. érző szívvel bírnak. hogy jöjjön egy vadállat. hogy mosakodj ak meg. hogy végre valami szolgálatot tegyen. s a lényegi valóság után áhítozott. még mindig szomjazott a végső tudásra. ha még saját természetemet sem vagyok képes megérteni?! . mely a legtöbb ember számára elérhetetlen. mely azt súgja neki. amikor részesült az isteni megvilágosodásban. Valamilyen oknál fogva különösen közeli kapcsolatom van a kígyókkal. mint Kipling Mauglija A dzsungel könyvében. hanem az igazságtól jut el az igazsághoz . és bár messze jutott a szellemi fejlődés útj án és 'sok olyan dolgot elért. Azt tanította. mint a ragyogó tapasztalat és tanulság forrására. és szétszéledtek a szélrózsa minden irányába. mivel beszélem és értem a nyelvüket. éS megtárgyalják a nap eseményeit.sóhajtott fel. az elefántok trombitálása és az oroszlánok ordítása mind jelentéssel bír a természet birodalmában. Mindannyian." Amikor beért az erdő közepébe. Az ösztön. és bátran föléjük kell emelkednünk. és az ölés legkisebb szándéka nélkül nézett rá. a tehenek bő­ gése. és fussak el. "Múlik az idő. mivel az ember nem tudhatja. "Mi értelme van az életnek. Ő volt az első. majd mintha valaki hirtelen parancsot adna rá. és lassan közelített zsákmánya felé . hogy védje meg kölykét abetolakodóktól: a szeretet. Egy fiatal szerzetes elhatározta.korholt -. Alkonyatkor a verebek százával csiripelnek a fákon. Biztonságos távolságból azt kiabálták. és várta. A kígyók sziszegése. Ám teljes döbbenetére az állat odament hozzá. a kígyók tovasiklottak és eltűntek. és megvakítják az áldozatukat . és ő volt az. Biztosan van valami oka. és éppen szellemi 58 59 . Ekkor egy földműves rohant oda hozzám. és ösztönösen érzem. hogy dobj am el a kígyókat. A tanítómnak gyűjtögettem őket. hogy felkutat ja Istent. "Ezek a kígyók a szemre céloznak. Minden teremtménynek megvan a saját kifejezési formája. sokszor még fél óránál is többet. mivel rendkívül veszélyesek. Testemet így neki adom. . Amint eldobtam őket. ha egy éhes tigris elé vetném. és felelnek a félelem vagy a barátság nyelvére . Ugyanez a szerzetes egy napon néhány európai tanítványával sétálgatott a London melletti zöld mezőkön. ő azonban ragaszkodott ahhoz. mindent beborít a csend. Az ösztön. a galambok turbékolása. Most hát véget vetek az életemnek!" Hatalmas elkeseredettségében ezzel a szilárd elhatározással ment ki az erdó"be. és én még mindig nem találtam meg Istent" . hogy tovább folytassa a meditációit. szerencséd van. hogy az ember természetének igazságát és földi célját hirdesse Indiában és külföldön egyaránt.a földeken dolgozók mind felvették a nyú!cipőt.

egy hölgy. sebese n vágtatott felé. nagyszerű megnyilvánulásai ezek a legnemesebb érzéseknek. és csak várt. hogy csak félig van kész. békét és áldást hoz a szüleinek. hogy felpattanjon és elmeneküljön. tiszta ételek fogyasztása és egészséges életmód . melyek az emberi szívből kiáradhatnak. Állatokról szóló gyönyörű legendák és anekdoták vannak beleszőve a bölcsek és a szentek élettörténeteibe. mintha egy szakadék szélére ért volna. milyen messzire fogja a bika taszítani. s imákkal és böjttel készül fel a nagy eseményre. de a támadó állat hirtelen megtorpant a bátor szerzetes előtt. Senki sem képes megmondani miért. hiszen tények. 7. hogy az ilyen tettek hozzásegítik-e az embert a szellemi fejlődéshez.gondolta a szerzetes. Ehelyett afelől érdeklődnek. képtelen volt elmenekülni. melyet mindannyian fáradságos küzdelmek árán szeretnénk elérni. Ez a szerzetes nem volt más. A sugárzó istenség eszményképe gyakran bukkan fel az anya elméjében. mert tudja. és mennyi ideje lesz a hölgynek arra. Az ilyen esetek mindennaposak Indiában. Ha egy jógi ilyen erőkkel rendelkezik a vadállatok felett. A társaság így el tudta hagyni a mezőt.ezek jegyében telnek napjai. teljesen elmerülve a fiatal szerzetes szavaiban. A nagy indiai epikus költemények. Már az anyaméhben elkezdődik. igyekszik a lelkét gazdagítani. A terhesség hosszú hónapjai az ilyen benyomások csendes gyűjtögetésével telnek. és nem kitalációk. azt gondolják. miközben így szól: "Legyen a kicsinek gyönyörű szeme. hogy egy megvadult bika vágtat feléjük. melyeket szeretne elérni. és elé állt. és a jógiknak tulajdonított nagyszerű erények bizonyítást is nyernek. A gyermek. mivel ő testesít meg minden pozitív tulajdonságot.útmutatással látta el őket. Indiában az állatvilágot az emberiség élő részének tekintik. és mindenkit élete végéig elkísér. s e benyomások minden bizonnyal kitörölhetetlen nyomokat hagynak a születendő gyennek lelkén. egy olyan istenséget. majd egy perccel késó'bb megfordult és továbbsétált. a karjait összefonta a mellkas a előtt. Egyszerre csak arra lettek figyelmesek. aki nem ima által fogan meg. Amíg az anya várandós. ami soha nem fél az igazságra tekinteni! Legyen a szája a lótuszhoz hasonlatos. de egyikük. A hőskölteményekből egy istent választ magának eszményképnek. ami félelem nélkül az igazat. és segítenek-e az élet nagy problémáit megoldani. mely még mindig része. melyeket a nagy indiai hősköltemények. mely nem mást. hogy ennek közvetlen hatása van a kincsként őrzött életre. Vérben forgó szemei rendíthetetlen ellenfelére szegeződtek. és megpróbálta felmérni. s csakis az igazat mondja! Legyen gyönyörű. akit üldözésbe vett a bika. A hindu asszony gyermekért imádkozik. és végül kimerülten esett össze. Testének ápolása. Mindamellett az indiaiak nem tulajdonítanak nagy jelentőséget nekik. akkor milyen hatalma lehet az embereken? Ragyogó példája elegendő ahhoz. aki imádkozásban születik. Figyelmét ezután teljesen erre az ideálra összpontosítja. "Mégiscsak eljött számomra a vég" . mint Szvámi Vivékánanda. olyan. aki kifejeződése és megtestesítője azoknak a tulajdonságoknak. hogy a növekvő gyermek jól érezze magát. szeretett tanítój uk háta mögött keresve menedéket. Egy gyermekről. Milyen szavakkal lehetne leírni azokat a tiszta és gyöngéd érzéseket. A társaság lassan lépkedett a nyomában. a Mahábhárata és a Rámájana az állatok birodalmából az emberibe emelnek át? Mint ahogy az indiai művészet. FEJEZET Az indiai anya Indiában a neveltetésnek nagyon fontos szerepe van. érvelnek. olyan. és nehezen vette a levegőt. A szórványosan növő fák mögött kerestek menedéket. a Bhagavad Gítá és más vallásos könyvek az isteni ihlet folytonos forrását jelentik számára. A bika szarvait leszegve. az indiaiak állatszeretete és az állatok megértése is hatalmas magasságokat ért el. hogy az emberi gyengeség minden jelét eloszlassa. Széles terpeszbe állt. A lehelete forró volt. A félelmet nem ismerő szerzetes odarohant hozzá. és minden alá van rendelve annak. erős és egészséges a teste. csakis az életet nyilvánítja ki! A lelke pedig 60 61 . aki nemegyszer végigsimít ja testét. boldogságot.

hogy egy bölcs távoli remetelakjában uralkodókhoz méltó neveltetésben részesüljenek. Minden reggel. hatalmas erő. és amikor este álomra szenderültek. Mielőtt útra keltek. Egyszer régen élt Indiában egy királynő. amikor egy napon a halál kopogtat majd az ajtómon? Visszavonulok inkább az erdő mélyére. a halhatatlan. szellemi és egyéb fontos dolgokban. Végül a gyermek az anyai szív szent vágyainak beteljesüléseként jelenik meg. és egy darab papíron a következőt találta benne: Sokáig töprengett a szavakon. mit számíthat nekem egy mulandó földi királyság? Mi hasznát látnám a gazdagságnak. és visszavonultak az erdő csendjébe. társadalmi. hogy népüket vezetni tudják . ami semmi egyebet. amit édesanyjuk születésük napját61látott bennük. az örökkéIJa16." Két öccse is ugyanerre az elhatározásra jutott. Az élet IJagy. Óh. Hosszú éveknek kellett eltelniük addig a napig. eró"ben és bátorságban növekedett." 62 . gyermekem. gyermekem. A ringó bölcső fölé hajolva mindennap elénekelte nekik a legmagasabb rendű szeretet dalát. csak Istent fejezi ki!" A születés előtti nevelés nem a képzelet hasztalan koholmánya. Az IJagy. alJégtelen. és addig nem is térek vissza a palotába. akinek három fia született. amikor a nap sugaraira felnyitották a szemüket. gyermekem. Ez volt az oka annak. hogy a természet dolgairól elmélkedjek. "Óh. hanem szándékosan irányított. amit ismert: . Minden áldott nap elénekelte az egyetlen igazságot. a királynő mindhárom fiának adott egy kis aranyládikát. Abban az idó"ben a királyokat és az uralkodókat bölcsek tanították politikai. Az élet IJagy. amíg az örök igazságot meg nem leltem. végtelen és halhatatlan életet. melyet addig nem nyithattak fel. Te az IJagy.. Te az IJagy. hogy még a királyok is hódolattal adóztak a bölcsek előtt. Te az IJagy. Az IJagy. ha magamat sem vagyok képes irányítani? Először magamat kell megvilágosítanom. édesanyjuk énekét hallották. gyermekem. Az élet IJagy. Te az IJagy. alJégtelen. hogy másokat ki tudjak vezetni a sötétségbó1. A legidősebb herceg ekkor felnyitotta ládikáját. majd így szólt: "Ha anyám látta bennem az örökkévaló. Hogyan vezethetném a népemet bölcsesség nélkül? Hogyan irányíthatnám. hogy azután másokat is ki tudjak vezetni a valótlanságból. az élet IJagy. hogy rátaláljanak arra. az örökkéIJa16." A három herceg napról napra őszinteségben. Édesanyjuk származásukhoz méltó neveltetésben részesítette ó'ket. Az élet IJagy. az élet IJagy. Egy szép napon el kellett hagyniuk a palotát. a halhatatlan.olyan legyen. Elsőként én fogom megtapasztalni a valóságot. míg tanulmányaik véget nem értek.

II. rész

TANÁCS ÉS , ÚTMUTATÓ A JOGA NOVENDEKEINEK
II ,

1. FEJEZET

A jógagyakorlatok lényege
Akik olvasták a Sport és j6gát, és gyakorolják a légzőgyakorla­ tokat (a pránájámákat) és a különböző testtartásokat (ászanákat), azok jótékony hatásukat kétségtelenül érezni fogják akár már egy hónap tudatos gyakorlás után is. Bár teljesen semmi nem tudja helyettesíteni a rendszeres és lehetőleg személyes útmutatást, a fontosabb gyakorlatok lényegét tulajdonképpen el lehet magyarázni. Mivel a gyakorlatok természetükből adódóan egyediek, a jóganövendéknek saját ítélőképességére kell támaszkodnia, amikor kiválasztja a szükségleteinek legmegfeleló'bbeket. E célból külön kiemeljük a gyakorlatok élénkítő vagy nyugtató hatásait, ezenkívül gyógyászati és szellemi értékeit. Gondos és szorgalmas gyakorlás mellett a növendék új tapasztalatokkal fog gazdagodni mind a fizikai, mind a szellemi síkon. Ez arra fogja ösztökélni, hogy több energiát szenteljen a jógára, mivel a gyakorlatok sokré tű hatása egyre világosabbá válik a számára. Nézzük meg mindenekelőtt a teljes jógalégzés rendszerét. Ez az egyetlen helyes légzésmódszer, mely a lehető legjobb hatással van a testre és annak minden részére, ugyanakkor a háborgó gondolatokat egyetlen pontba gyűjti össze. Ennek azonban önmagától, erőfeszítés nélkül kell megtörténnie. Lélegezz lassan és mélyen úgy, hogy csak félig vagy háromnegyed részig töltsd meg a tüdődet levegővel, s ezáltal kerüld el az erőfeszítést és a túleről­ tetést. A légzést a teljes ellazulás és megnyugvás érzésének kell kísérnie. Ha ezt a légzés t nlinden étkezés előtt pár percig gyakoroljuk - a napi gyakorlatok mellett -, az életenergia nyilvánvaló lesz bennünk, és most először rá fogunk ébredni a hatalmas ben-

67

nünk lévő, megnyilvánulásra váró erőkre. Az érzést talán egy összetekeredett kígyóhoz tudjuk hasonlítani, mely lassan és méltóságteljesen felemeli a fejét. Mint ahogy lehetetlen megszámolni a csillagokat az égen, úgy az sem lehetséges, hogy leírjuk, mennyi energia, erő és hatalom rejlik bennünk. Szvámi Vivékánanda erró1 így vélekedik: "A tudósok vajon ismerik-e vagy megértettek-e valamit is abból, ami az emberben rejlik? Évmilliók teltek el azóta, hogy az első ember megjelent a földön , mégis erőinek csak egy kicsiny része nyilvánult meg ez idáig. Ezért soha nem szabad azt mondanod, hogy gyenge vagy. Nem tudhatod, mi szunnyad a némileg elkorcsosult felszín alatt. Csak nagyon kevéssé ismered, mi van benned - mert mögötted a végtelen erő és végtelen áldás óceánja terül eL" Az orrcimpát finom idegvégződések hálója szövi be, melynek sajátos feladata az, hogy felvegye és az agyban lévő idegsejtekhez vezesse el a pránát, mivel az agyból és a gerinc idegdúcaiból a prána megtalálja az útját az egész idegrendszerhez. Amikor belélegzünk, tudatosan tapasztalhatjuk a prána vagy életenergia áramlását az agyba, a mellkasba és az egész testbe. A prána átjárja legkisebb részeinket is, új élettel tölt fel és minden idegfeszültségtől megszabadít bennünket. A stressznek nem kell külső behatásokból eredni ahhoz, hogy ideges tüneteket produkáljon. Nagyon gyakran, amikor az idegekben kevés a prána, görcsök, feszültségek és idegi eredetű zavarok lépnek fel. A pránahiány a nem megfelelő légzésnek, a lazítás és az alvás hiányának tudható be. Ilyen esetekben a helyes légzés nagyon egyszerű gyakorlatát ajánljuk mind megelőzésre, mind pedig gyógymód ként. Orvosi vizsgálatok kimutatták, hogy sokkal nagyobb mennyiségben termelődnek a testben a vitaminok a helyes jógalégzés eredményeként, mint a vitaminban gazdag étrend következményeként. Számos korábban ismeretlen vitamint fedeztek fel az emberi szervezetben. Ez csak azt igazolja, amit a jógik már éve zredek óta tanítanak, azazhogy amikor prána áramlik a testbe, akkor azonnal kémiai reakció megy végbe a vérben, és az idegek erő­ teljes feltöltődésen mennek át, mely általános megújhodással jár. A jógik nagy fontosságot tulajdonítanak a test és a gondolatok megtisztításának. Ebben az esetben is az egyszerű, ám helyes légzésmódszer az, ami a vért megtisztítja a sze nnyező anyagoktól. Minden ilyen belégzéskor hatalmas mennyiségű oxigén kerül a

szervezetbe. A testben lévő mérgek ily módon megsemmisülnek, és természetes hő keletkezik. Az egyenletes vérkeringés gyógyír a hideg kezekre és lábakra. A teljes jógalégzés rendszere lehetővé teszi, hogy a másik négy fő tisztító szerv normálisan és egészségesen működjön: a bőr pórusai, a verejtékmirigyek, a vesék és a belek mind jótékonyan részesülnek a helyes légzés nyújtotta impulzusokból. A fizikai szintű megtisztulás hatása, mint minden jógagyakorlat esetében, kétszeres, azaz mind a testre, mind az elmére hat. A gondolatok és a gondolkodóképesség világosabbá, tisztábbá és összeszedettebbé válik. A test melyik részében érezzük a légzés re való ösztönzést? Az orrlyukakban? A szájban? Az agyban? Vagy a tüdó'ben? Te is képes leszel a pontos helyet meghatározni, ha elvégzed a következő kísérletet. Ülj le egyenes háttal egy székre! Csukott szemmel lassan lélegezz ki, amennyire csak tudsz, és néhány másodpercig maradj levegő nélkül! Minden kétséget kizárólag a szívedre fogsz rámutatni, mint az éltető szervre, melyen keresztül. a test az élethez kapcsolódik. Azt mondhatjuk hát, hogy a légzés az életet és a testet összekötő híd. A szív lényünk középpontja. Amikor elmerülünk a szívben, épnek és egészségesnek érezzük magunkat. Amikor eltávolodunk tőle, bizonytalanná válunk. Minél messzebbre kerülünk az agy felszínére, annál nagyobb zavarodottságot érzünk: elveszítjük szellemi egyensúlyunkat. De ha képesek vagyunk lényünk középpontjában időzni, akkor úgy találjuk, hogy sokkal könnyebben tudunk uralkodni nyugtalan terrnészetünkön. Akkor minden cselekedetünk figyelmes ellenőrzés alá kerül, és biztosak leszünk a döntéseinkben. Ezért mondja Szvámi Vivékánanda: "Az agy és a szív közötti ellentétben dönts a szív mellett!" Tetteink így jól átgondoltak lesznek, és egyre növekvő megkülönböztető erő vezérli majd őket. Ha a légzés t egyenletes és szabályos ritmusban végezzük, egész lényünk egységes és minden tettében összpontosított lesz.

68

69

A jógik azt állítják. a gerincoszlop és az idegközpontok hatalmas tárházában tárolódnak. 4. Akkor sokkal könnyebb egy adott gyakorlat közben a pránát egy bizonyos testrészbe irányítani.z agyunk. s ismételjük őket olyankor. "Nem tudjátok. ha belépsz oda. hogy soha ne lépj be ide mélabúsan vagy negatív lelkiállapotban. Ha ezek a megszokások gyengítő hatásúak. Az ÓM szó mentális ismételgetése kézzel fogható fizikai és szellemi változásokat eredményez majd benned ugyanúgy. Amikor azonban elménk összpontosított. és a. ahol apránként mindent feltölt és áthat az általad kibocsátott energia. 3. Ha nincs külön szobád. melyek a gyakorlásnál nagyon hasznosak lesznek: 1. amennyit csak bírsz. melyeknek rabjai vagyunk. annyi pozitív erőt vigyél be magaddal. mint a szoba légkörében. és mély befolyást fog gyakorolni egész lényünkre. személyiségünk is gyenge lesz. A jó gondolatok. A jóga gyakorlásának elkezdéséhez elengedhetetlen a tökéletesen elcsendesült tudatállapot. Ha azon szerencsések közé tartozol. Minden parancs lenyomatot hagy bennünk. hogy a szavakat ily módon egymásba mossuk : "Eeerőőss Oo' vvaagyook Oo' tteesttbeenn. hogy a gyakorlat végzése közben tudatunkat a belső szervekre kell irányítani.2. Kis szobádban. Személyiségünk megszokásainkból tevődik össze. hogy az energia soha nem vész el. Szedd össze minden békédet. tudatosan itasd át saját erőd 70 71 . ne emészd magad emiatt! A szoba csak egy külső segítség. Gyakorlás közben soha ne felejtsük el magunkban sugallni az adott gyakorlathoz tartozó gondolatot. személyisé- günk is erőssé válik. szavak és tettek ismételgetésével a jógi erős személyiséget épít fel magának. Csak vidámságot vigyél be magaddal. A jóga mudrá például a belső szervek gyakorlata. hogy figyelmünk összpontosítását fejlesszük. hamarosan a béke szigetére lelsz. hogy az összes vihart le tudd csendesíteni. Ezek a lenyomatok a tudatalattinkban gyűlnek össze. amit semmi sem tud megingatni vagy elpusztítani. akiknek külön szobájuk van a gyakorlásra. amikor a depresszió és a negatív lelkiállapotok fenyegetően eluralkodnak rajtunk. A rossz szokásokat. hogy az összes gyengeséget le tudd győzni. Ragyogjon ott a fényed. Hagyj minden zaklatottságot odakinn. akkor minden alkalommal. Tanuljunk meg kívülről néhányat a fejezet végén megadott e rőteljes gondolatokból. mely menedéket ad neked. akár alszunk. akkor ennek ellenállhatatlan hatása lesz." A kijelentések erejének hatása már magában is érezhető lesz a gyakorlat végzése alatt és után. Yáljon szokásoddá. a valódi ház. és állandóan hatnak ránk. Ha azonban erőt sugárzóak. egy takarót vagy egy kis szőnyege t a jóga gyakorlására. és űzzön ki minden sötétséget! Gyűjtsd öszsze minden erődet. ahová mindig visszavonulhatsz egy csendes meditációra. Gyakoroljunk csukott szemmel. FEJEZET Hasznos javaslatok jóganövendékeknek Álljon itt néhány tanács. a saját tested . ami valójában vagy. A kimondott utasításoknak és azok ismételgetésének átütő és rendkívül erőteljes hatása van tudatunkra és tudatalattinkra. Oo' eeerőőss Oo' vvaagyook Oo' lIéélleekbeen Oo. le tudjuk győzni a tudatosan magunkban ismételt parancsok segítségével. 5. 6. minden próbálkozásunk csak elfecsérelt idő. elménkben pedig a következőt kell ismételnünk: "Belső szerveim mindennap egyre jobban működnek. Ez annyit jelent." . Ha gondolataink zavartak és nyugtalanok. Az építő jellegű és erőteljes gondolatok ismételgetése a leggyorsabb módj a a jóganövendékek élete sikeres újraformálásának. hogy ti vagytok a Szentléleknek templomai?" Tegyél félre egy matracot. 2. akár ébren vagyunk. Amikor leülsz rá. Ha minden szöveget monoton hangon ismétlünk úgy. és csak azt. a szétszórt erők összegyűl­ nek. Azt soha nem szabad senki másnak megérintenie." A trikónászana esetében pedig ezt kell mondogatnunk magunkban: "Egész idegrendszerem életerővel telítődik.

ha magukra hagyják őket. ami már önmagában a nagy önfegyelem jele. 8. E képességeknek nincs valódi értékük. azzal az érzéssel játszanak. hogy teljesen uralni tudjuk egészségünket. A hatha-jógik célja az. 9. nem szabad hallanunk a saját légzésünket. hogy a belső béke és rend állapotába visz el minket.és békéd kisugárzásával. s élettel tölti fel a számtalan többi megnyilvánulást. mivel tudja. hogy "ÉN VAGYOK" . Az igazi jógi emiatt elutasítja annak még puszta elképzelését is.a testünket -.és belélegez. lD. határtalan erő tárházává téve őket. Az ilyen típusú könnyed és laza légzés azonnallecsen- 72 73 . Szokjuk meg. Tisztában vannak vele. Ily módon hamarosan megvalósítjuk a békét. Ennek a testhelyzetnek a fokozatos elsajátítása. mivel az inak és az ízületek sérüléseit okozhatja. Ezek az energiák ekképpen könnyen tárolhatók a nagy idegközpontokban vagy plexusokban. A jógát ne keverjük össze a dinamikus tornával. megtanulják testüket uralni néhány éltető ászana (testhelyzet) és pránájáma (légzőgyakorlat) segítségével. hogy közel állunk a megfázáshoz. és okkult erőkre tegyenek szert. egészen kaotikusak. Ha például azt érezzük. hogy egyszerű gyakorlatainak hatása ki- csiny jelentőségű. Pár percen belül elegendő hőt fejlesztünk így ahhoz. s ugyanakkor befolyást gyakoroljunk szellemünkre. Más szóval. Apadmászanát (lótuszülést) különösképpen nem szabad túlzásba vinni. hogy természetfeletti képességeket használjon . Ne szegje kedvünket. hogy minden egyes mozdulatot nyugodtan és sietség nélkül végezzünk el. A gyakorlatok egyikét sem szabad erőltetni vagy egyéni képességeinket túllépve végezni. Bármikor észrevesszük az életerő hiányát. a pránát belégzéssel össze tudjuk gyűjteni a szívben. mint egy gátnak. egy kis gyakorlás után azt a legyengült részhez tudjuk irányítani. azt a legkevésbé sem szabadna hallani. melyek állandó egységként velünk is maradnak. hogy magukat embertársaiknál följebbvalónak érzik. Ha már átitatódott életerőddel és jó gondolataiddal. és így szinte mindig áldozatává válnak a gőgös hivalkodásnak. Ellenkezőleg. A mulandó formák határain túllépve ráébredünk. amelyben elméd teljes békéjével tudsz gyakorolni. mely összegyűjti és irányítja azt a hatalmas energiát. hogy a természet erőit tökéletesen fegyelmezni tudja és uralma alá hajtsa. s az ember tudatában van annak. A gyakorlatok kivitelezése során egy kicsit sem szabad sietni. s imigyen felkészítik magukat a jóga magasabb rendű állapotaira. melyeknek káros hatásai lehetnek a testre és a szellemre. Fontos emlékeznünk arra. azaz a valódi én felismerésére. Minden jógagyakorlatnak automatikusan megvan az a hatása. Kerüljünk hát el minden gyors és energikus mozdulatot. hogy meghosszabbítsák életüket. Fontos szót ejtenünk a légzés közben kiadott hangról. ha az utasítások alapján végezzük őket. hogy minden lélegzetkor életet adó prána áramlik a tüdőnkbe és a szívünkbe. az élet valódi lényege. melyek mindig elérhetők a jógi számára. ahol a testi tudatosság megszűnik. hogy a jóganövendéket ez félrevezesse. rövidesen olyan légkört fog kibocsátani magából. Nem szabad. mint a fénysugarakat. az egészséget és az erőt. Az idő gazdagon megajándékoz majd bennünket. ám a valóságban senki nem lehetne nála tevékenyebb. a szívbe. 7. hogy olyan hatásuk van. ha a gyakorlás elején nehézségekbe ütközünk. hogy az okkult erők akadályt jelentenek legfó'bb céljuk elérésében. a sziddhászanával (töröküléssel) és a vadzsrászanával (saroküléssel) egyetemben. a legfontosabb a jógi számára. mivel tudja. mert fázunk vagy mert testi ellenálló képességünk legyengült. máskülönben zavarok léphetnek fel. lehet. mely nem csupán áthatja a megnyilvánulás kicsiny hullámát . hogy ezen erők megszállottságának és használatának eredményeként könnyen hiúvá és önzővé válhat az ember. és azt gondolja. mert teljesen elmélyül a feladatban.melyekre ugyanakkor akár még szert is tehet véletlenül az igazság keresése közben -. akik a legmagasabb szintű fejlődést és az anyagi kötelékektől való megszabadulást kutatják. mely aktív mozgással képzi a testet és annak izmait. Ezt az életerőt testünk bármely részébe irányíthat juk az összpontosítás erői által. hogy mi vagyunk az ÓM. Azok a jógik azonban. és akik rendelkeznek velük. Kívülről nézve a jóganövendék passzív. mely a test alsóbb régióiba áramlik. Nagy türelemmel és nyugalommal gyakoroljunk. A jóga az önfejlesztés legmagasabb rendű formája. Soha nem szabad elfelejtenünk. hogy azért végezzük ezeket a gyakorlatokat. hogy már egészen rövid idő alatt nagyon mély hatást fejtenek ki. tudatunk elmerül a forrásába. Ha folyamatosan ismételjük az ÓM-ot. hanem az egész világegyetemben lüktet. hogy képesek legyünk ellenállni mindenfajta meghűlésnek. ll. Amikor a jóganövendék ki. majd a kilégzéssel ki tudjuk sugározni a test minden részébe. melyek.

a salabhászana. Élétünk legfennköltebb céljának megtestesítéséhez vezet el. és hangsúlyozzák. ha szükséges. A tudása és megtapasztalása annak. a majúrászana és az ehhez hasonlók.desíti az elmét. Mindannak elérését. mint a bhasztriká. 74 75 . a legnemesebb és a leghatalmasabb. Tudatos vagyok testben és lélekben. mély légzésen túl a következő gyakorlatokat ajánlatosak számára mérsékelt fonnában: trikónászana. hogy az ember cselekedetei mostantól fogva lényének isteni természetét fejezzék ki.) Nem ismerem a félelmet. Ellenálló képességem pillanatról pillanatra fokozódik. hogy a Szentlélek. Szabad vagyok. Nem a múltbeli örömök újraélése az elmében. sem mélyenszántó dolgokon való elmélkedés. kerüljenek el minden olyan serkentő gyakorlatot. Azok. Béke és nyugalom. A meditáció a létezés állapotába vezet el bennünket. valódi Önvalónk élő templomai vagyunk. a matszjászana. hogy kényelmesen visszahúz6djanak a külvilágtól. beteljesítését és felismerését jelenti. Béke és nyugalom. északi vagy déli irányból. Minden testi rendellenességem oka megszűnik . az evolúció betető- HANGOSAN VAGY MENTÁLISAN ISMÉTELHETŐ MONDATOK (Mindegyiket tízszer ismételjük) Minden köteléktől mentes vagyok. réges-régi vágyának elérése. 3. hogy megtalálhassuk minden élet megnyilvánulásának forrását. vakrászana (első változat) és más könnyű gyakorlatok. Mint ahogy egy csúcsra fel lehet jutni keleti. uddíjána bandha. amelyben a lélek csodálatos szirmai végre kinyílnak. "virrasztás és imádkozás. T ökéletes az egyensúlya testben és a lélekben. FEJEZET A meditáció és annak jótéteménye Mi a meditáció? Szüntelen törekvés arra. Alászállás lényünk mélységeibe. A meditáció nem egy elmebeli menekülés a passzivitás állapotába . A meditáció a tudatosság befelé irányítása. Nem ismerem a félelmet. Tökéletes erő és egészség. A végső valóság elérése. . akik hajlamosak az idegességre és a kapkodásra. a dhanurászana. hogy árasszák illatuka t. mely számunkra a legmagasabb rendű. Nem tétlen ábrándozás. Ez az emberi fejlődés legfelső fokának megvalósulása. A jógik a legnagyobb fontosságot a tudatos légzésszabályozásnak tulajdonítják. milyen fokig végezze gyakorlatait. Szabad vagyok. az Isten. A fent említett gyakorlatokat ne végezzük terhesség esetén se. a bhudzsangászana.mint azt oly sokan hiszik -. A meditáció annak az állapotnak az elérése. sem pedig örömteli időtöltés. és tudnia kell. A lélek belső útjának nyomon követése a forrásáig. A meditáció nem is a mentális töprengés egyik formája. Nem ismerem a félelmet. Akaraterőm pillanatról pillanatra nő. szépségüket és isteniségüket. A csendes. Béke és nyugalom. Én vagyok az élet a testben és a lélekben. 12. és szülés után még három hónapig. hogy ez a legelső lépés a bennünk működő összes erő uralásának irányába. (Csak akkor használjuk. és nem is a keletiek gyengéje. A várandós anyát saját belső hangjának kell irányítania. és lehetővé teszi az összpontosítást. az emberi fejlődés célja. békét kölcsönöz nekünk. mivel ezek túlzottan erős hatást gyakorolhatnak rájuk . hogy feltárjuk létezésünk okát. hogy felismerjük valódi Önvalónkat. nyugati. mely megengedi nekik. hiszen a mennyek országa oly közel".

és mindennapi cselekedeteiben kinyilvánítja önmagát. hogy az élet fenséges folyama szabadon áramoljon! Az ilyen szellem szabadsága magához vonzza az élet áldásait. a személyes ego teljes alárendelésével az ember isteni természete kibontakozik. akkor saját szívébe merül. Az ima embere mindig erős. a végtelent. Nem kell félnie. mint valódi Önvalód értékeit. A meditáció ekképpen közvetlen megközelítése igaz tennészetünk és velünk szü letett isteniségünk megnyilvánulásának. s minden korláttól mentes. amelyek máskülönben kaotikusan ránk zúdulnának. Csak a szabadság szelleme tesz képessé arra. a tökéletességben és az önzetlen szorgalomban. hiszen aki tökéletesen cselekszik. mely a lényegit választja. s közben pontosan tudd. hogy Istennel egyesliljön. akire nincsenek hatással az őt körülvevő öröm és fájdalom. akkor az egész tudatod el fog merülni a tisztaságban. melynek ő szintén része. Megtanul úgy áthaladni ezen a világon. mely a nem-Iényegihez köti. Ezen ösvények egyike az ima. ki lehet ellenem?" Az ilyen odaadás szellemében. mert még nem érted el Isten teljes felismerését. hogy eloldjon minden köteléket. és minden eléd jön az utadon. mint a hős. Tudnod kell. Ha a cselekvés és a munka embere vagy. mellyel megfékezzük a természetes erők áramlását. Engedd. Az isteni természetet fogod kinyilvánítani. aki a munkája rabszolgája? A jó cselekedetek megtisztítják a tudatot. Az ima emberének a világon minden elő­ re elrendelt és minden lsten kezében van. A megkülönböztetés képessége által. Az uralt tettek uralt sorshoz vezetnek. a szellem kifejeződése . a tudás minden cselekedetünkben könnyű­ szerrel felülkerekedik. mivel útja nyílegyenesen vezet abbé li törekvésében. akár munka. hogy felismerjük magunkban az élet isteni természetét. mint egy megfigyelő. mégsem kötődik semmihez. A helytelen cselekedetek keserűséget vagy nemkívánatos jövőt teremtenek. Félelmet nem ismerő hozzáállása így hangzik: "Ha lsten velem van. és cselekedj bátor szívvel! Ekkor életed örömmel és boldogsággal telik majd meg. Add át egész életed és minden cselekedetedet a mindenható Istennek! Élj teljes hittel Őbenne. és érezd magad egyedül Istennel. Azzal. Belső isteni természetének elérése az egész világegyetem isteni tennészetét tárja fel. A külvilág mulandó természete a bölcset elvezeti oda. sötétségedet lsten fényének! Add át hibáidat Isten bölcsességének! Ha magányosnak és elhagyatottnak érzed magad ezen a világon. Amikor az ember imádkozik. mely ténylegesen a tiéd. Engedd. akinek mindene megvan. és cselekedj szabadon! A munkádban semminek ne legyél alávetve! Ha ilyen ember vagy. örvendj. Add át gyengeségedet Isten erejének.tökéletességen egy szellemi minőséget értünk -. hiszen lsten az ő örökkévaló vára és erőssége. akár ima. az bölcs. Hogyan tudna jó eredményeket elérni valaki. Mindig emlékezz erre. a szeretet és az áhítat útja. az Önvalóba. A belső célhoz vezető negyedik ösvény a tudás ösvénye. A rendelkezésünkre álló erők megfigyelése és uralása tudatunkat önmagától befelé fordítja. saját isteniségünkre is ráébredünk. az isteniség feltárulása is négy különböző szellemi ösvényről közelíthető meg. legyenek azok akár jók. A jól végzett munka valódi Önvalónk legmagasabb rendű kifejeződése. Megkülönböztető képessége folytonos meditációjában rejlik. ismerd azonban a munka titkát. hogy a munka szolgáljon téged! Hozzáértéssel rendezd a dolgaidat! A munkának ne a rabszolgája. hanem az ura légy! Átgondoltan cselekedj. életünk teljes átadása Isten irányító erejének. azonossá válhatunk a szellemmel. A tökéletes cselekvés és a bölcsesség egy és ugyanaz. aki lelkedben jelenlévő. az élet kapui tárva-nyitva állnak előt- ted. akár rosszak. Ez ahhoz a csodálatos felfedezéshe z vezet. hogy erőnk és energiánk forrása a szívünkben van.zése. Ez az alámerülés a meditáció gyakorlása. hogy mit akarsz! Minden cselekedetnek megvan a hatása. és a lényegtelent elutasítja. Ha az imádság embere vagy. tiszta szívvel imádkozz. hogy elérje a leghatalmasabbat és a legfelsóobet. A nagy belső utazás harmadik ösvénye az önuralom: egy gát építése ez. A tettek 76 77 . és nem fogsz tudni mást kifejezni. mely ott van a szívében és minden teremtett lény szívében. bánat és boldogság képzetei. hogyan érhető el a legjobb eredmény a legkisebb erőfeszítés által. Ha kétségbeesett vagy. mely elviszi őt az örökké szabad Önvalóval való egység legmagasabb állapotába. Olyan. hiszen a sors tetteink eredménye. csak legyél az. A második út a cselekvés vagy a munka útja. Mindig egy a szellemmel. hogy a munkádat a legjobban és tökéletesen végezd. Ha munkád mozgatórugói magas rendű és nemes indítékok. önuralom vagy tudás által történik. minden elképzelhető módon munkálkodj. mivel ha tökéletesen végezzük a dolgunkat .

aki a megkülönböztetés kardjával elhasít ja az életben a lényegit a nem-lényegitó1. de követheti az önuralmat célul kitűző törekvő módszerét is. Meg kell találnia a középpontot. hanem a szívében volt jelen. Istenem. egyre mélyebbre és mélyebbre lényünk középpontjába. és minden egyes lélegzettel merüljünk 78 79 . hogy igaz Önvalója legyen. melyet több ezerszer elismételt." Végül pedig csupán a lényeget tartotta meg. és le kell vetnie a személyiségét. hogy megszabadítsa önmagát minden kettősségtó1. A gondolatok uralásának gyakorlását naponta szorgalmasan és rendszeresen kell végezni. Az ima embere Istenre úgy tekint. a mély légzés egyenletessé és automatikussá fog válni.folytonos ismételge tése nagy segítségünkre lehet: összegyűjti az elkalandozó gondolatokat. Összpontosítsunk a szívhez közeli középpont ra. mint mindenek Urára. s tartsd is ott. hogy eljusson az élet forrás ához. és ihletet nyerjen feladata elvégzéséhez. Az ÓM mely az abszolútot fejezi ki . hogy felfedezze a munkájához szükséges ihletet? Hogyan érje el az élet forrását az. melyeket Indiában milliók használnak. hogy ezen ösvények közül melyiket választ juk.embere ugyanígy merül mélyen a szívébe. A tettek embere szíve mélyéből merít ihletet ahhoz. a sötétségből a Fénybe. különben semmi eredménye nem lesz. és a legmagasabb hatalomként fohászkodik hozzá. Egy nap csodás látomásban részesült: Krisztus nem egy távoli kereszten csüngött. A késóbbiekben imái csak egyetlen rövid mondatból álltak. A gerincoszlopot tartsuk egyenesen. vezess engem a valótlanságból a Valóságba. A tudás embere pedig a szívében lel rá minden bölcsesség kútjára. aki engedelmességre és szolgálatra kívánja tanítani az erőit? És a tudás embere hogyan jusson hozzá belülről a bölcsességhez? Csukott szemmel üljünk le egy székre. Isten. "Isten. és fejedelemként irányítja őket forrásuknál. melyet erőnek erejével fel kell nyitnunk. Az itt következő egyszerű és gyönyörű imák. Isten. hogy elérje az egységet. mint amilyennek hangzik. a fej és a csigoIyák úgy nyugodj anak egymáson. Isten. Ez az alámerülés a meditáció gyakorlása. a halálból az Életbe!" "A létező dicsőségén meditálok. s az eredetüknél egyesíti őket. és a tudatosságot minden kegyelem forrásába kell meríteni. Hiszen végül mindnyájunknak a szív ugyanazon ajtaján kell kopogtatnunk. Ez az alámerülés a meditáció gyakorlása. aki a benne működő hatalmas természeti erőket kívánj a uralni. segítséget jelenthetnek: "Óh. A tudás emberének . s aki az örökkévalót választja és maga mögött hagyja a mulandót -Ie kell merülnie a szívébe ahhoz. Ez nem olyan könnyű. e világegyetem forrásán. fohászkodj Istenhez ténylegesen szavakkal vagy gondolatban. Mélyen és egyenletesen lélegezzünk. hogy beléphessünk. s minden részletet elhagyott. lábainkat és lábfejeinket helyezzük egymás mellé. hogy meglássa az élő Istent? Hogyan haladjon a tettek embere önmagában befelé. Gyakorolj folyamatosan és állhatatosan! Az elkalandozó gondolatokat nyugalomba kell hozni. ami legalább tíz-húsz perce t jelent naponta. A tudat egyetlen pontba való összpontosítása el fogja hozni a H OGYAN MEDITÁLJUNK? Hogyan tekintsen az ima embere befelé. Ha Isten elérésére az ima útját választottad. a szívében. Még késóbb ezt az egy mondatot is feladta. Összpontosítás nélkül semmit nem lehet elérni az életben. A tettek embere alkalmazhatja az odaadás e magatartását. hogy cselekedeteivel soha nem halványuló kézjegyét a világon otthagyja. és így imádkozott: "Istenem. minthogy a gondolatok feletti uralom elérése az élet minden teljesítménye közül a legnagyobb. mint egy oszlop. hogy megtalálja a valódi indítékot. Egy másik ember rákényszeríti akaratát a benne lévő erőkre. mely a következő: tudatodat összpontosítsd lényed középpontjára. De mi a jelentősége mindennek? Abból a szempontból semmi. Az. Egy kis gyakorlás segítségével. Ily módon az egyszerű szerzetes a kegyelem isteni tisztaságú tárházává alakult át. szintén mélyen a szívébe merül. Isten. Világosítsa meg a tudatomat! " Assisi Szent Ferenc kezdetben hosszú imádságokat ajánlott fel. vagy üljünk le keresztbe tett lábbal a szőnyegre. Istenem.a szíve szüntelenül ezt imádkozta egész éjjel. Isten" . Ez az alámerülés a meditáció gyakorlása. és e1vehessük a benne rejlő isteni kincset.

a valós és iste- ni minősége k kinyilvánításában. Az egymással szemben álló érzékeket egy szekér elé fogja. az Önvalóra pedig mint mindenek urára tekint. az Egy. a kettő nélküli. hogy megtanuljunk felhagyni megszokott e1foglaltságainkkal. annál erőteljesebb lesz az így összegyűjtött energia. Ahhoz. és lépésről lépésre megtapasztaljuk igaz lelkünk isteni természetét. hogy hasznuk legyen az emelkedett küldetésben. Minden az Önvaló. az belátásban részesül. s ebből következó1eg nem létezik kettősség. mint számos más elmebeli képesség. s azáltal. először a tudatot kell összpontosítani. a sötétségtől. belép a "mennyek országába". Tudva azt. és új irányt ad nekik . az örökkévaló. a végtelen. ha a gondolatok összpontosulnak. s azáltal. s ez elhozza számára a megszabadulást és a teljes szabadságot az életben. mely a kétség formájában nyilvánul meg. A z ilyen ember hős . minden megnyilvánuló erő tárházát. (g) A szerény képességű ember siránkozik. Aki ezen az ösvényen jár. A külső megjelenítés csak akkor járhat sikerrel. A jógik azt mondják. (d) A meditációban minden gondolat. mint egy mágnes. és minden élőlény­ ben megnyilvánul. Csak akkor érhetjük el a békét. (e) A legyengült szervezet hamarosan visszanyeri elveszett erejét. (f) A jógik állítása szerint a koncentráció számára minden lehetséges. mert ereje az Önvaló ereje. szó és cselekedet abbamarad. mert erőink összeszedettek és erőfeszítés nélkül. csakúgy. Az ő útja az Önvaló végtelen útja. Hogyán várhatná ezt el. amikor meggondo81 80 ." A megkülönböztetésért folyó küzdelem a személyes ego legyőzé­ séhez vezet. hogy az erők egyre összeszedettebbek legyenek. me ly benne van. aki úgy jut el isteni természetéhez. magához vonzza azt a középpontba. és az egészség visszaáll. s egyre mélyebbre hatolunk lényünk mélységeibe. amelyben felfedezzük az élet örökkévaló forrását. aki isteniségét a legmagasabb fokú cselekedetekkel kívánja elérni. a filozófuso ké. Az Önvaló vagyok. A negyedik út. A lényeges dolgokat választja. és elvisz minket egy olyan állapotba. hogy korlátot szabj unk minden más cselekvésnek. aki vagyok. Ennek az uralmunk alá hajtott energiának a hatásai felbecsülhetetlen értékűek. A meditáció áldásai sokrétűek: (a) Amikor tudatunkat befelé irányítjuk. cselekedetei az Önvaló cselekedetei. (e) Legyőzzük a gondolatok viharos háborgását. s az ő útja nem egyezik annak útjával sem. hatékonyan irányíthatóak bárhová. az Egyetlenegy. "Az vagyok. A meditáció ekkor. hogy ez az Onvaló halhatatlan. Meditációval a hiány fokozatosan pótlódik. mint a végső valóságra . Némi idóoe és gyakorlásba telik. Ahhoz. A meditáció mind e négy formája új és ismeretlen élményekkel gazdagít bennünket. és az egység fokozatosan megszilárdul.megvilágosodást. Előrehaladásunk során egyenként tépjük le a fátylakat. könnyű elérni céljainkat. hogy a meditáció napról napra erősebbé és egészségesebbé teszi az embert. Az általa követett meditáció útja a szakadatlan azonosulás a valódi Önvalóval. és a hatalmas energiafolyam az összpontosítás ereje által visszakerül a szívben lévő forrásába. Az összpontosítás az erők egy középpontba való gyűjtése. Minél kisebb lesz e kör átmérője. és szert teszünk a megkülönböztetés képességére. ha a gondolatokat ellenőrzésünk alá vontuk. Mi értelme van annak a több ezer gondolatnak. mert nem ér el sikereket az életben. és megtudja. mely áthatja az egész világegyeteme t. a tudás és a bölcsesség útja. a mindenható.ellentétben az ima emberével -. Belépünk a szellem birodalmába. a szenvedéstől mentes. hogy a végtelenség nem megosztható. a kötöttségektől. hogy a világot megmozgató eró'Ket saját testének mikrokozmoszában uralja. hogy ő valóban a "Szentlélek élő temploma". A koncentráció által megerősödik az elszántság és az akara terő. a körülöttük lévő kör bezárása és szűkítése. Felismeri"isteni Önvalójának isteni természetét. gátat emelünk. de még csak annak útjával sem. hogy ezt járja. élete pedig az Önvaló örökös megnyilvánulása. A filozófus nem úgy tekint a személyes Istenre. Amikor gondolatvilágunkat uraljuk. melyek minden áldott nap áthaladnak az elménken? Vajon közülük hány szolgálta ténylegesen a javunkat? Nagyon kevés. törvénye az Önvaló törvénye. Ennek során meglátja. ő maga válik a végtelen Önvalóvá. az fizikai és elmebeli képességeire mint szolgáira. (b) Vége szakad a tudat kettősségének. a halhatatlan. Az ő útja az örök azonosulás a halhatatlan Önvalóval. hogy ezt a végsőkig követi. felismeri: csupán az egyetlen Önvaló létezik. A testben bárhol hiányzik az életerő. hogy a meditáció egyszerű legyen. A szunnyadó képességek megdöbbentően rövid idő alatt felébreszthetőek. az betegséget okoz. Az Önvaló vagyok.

amikor kinyitj a a szemét." A bennünk rejlő természeti erőket a legkönnyebben a meditáció segítségével tudjuk uralmunk alá hajtani. így a nap végére teljesen kimerül. Amikor erőid összegyűlnek. azé minden. Aki az Önvalóval rendelkezik. mert a forrásból. Mivel tetteinek nincs valódi erejük. Mert végül minden embernek le kell győznie alacsony rendű természetét. Az ilyen munka biztos sikerrel jár. átalakuláson megyünk át. addig embrionális állapotban vagyunk. Behatolnak környezetébe. hogy uralkodsz a természeten. mivel erői össze vannak gyűjtve. az egység középpont jából erednek. ha mély meditációba merülünk. s ezért céljukat sem téveszthetik el. s amikor visszatérünk hétköznapi tudatállapotunkba. és az ösztönök ereje a lábunk előtt fog heverni. munkánk nem lehet eredményes. s a fegyelem és a nyugalom légkörét teremtik meg körülötte. Kicsiny személyiségünk. dolgozzunk. minden vállalkozásod sikeres lesz. az egyik segítségével vagy többel. Gondolatai termékenyek. Mit teszünk. Az Önvalót megközelíteni annyi. templomok vagy formák nem egyebek. nem is nagyon hatékonyak. A meditáció segít abban. Gondolatainak jó hatása van mindazokra. készen arra. a test igényei csökkenni fognak. A munka titka az. régi személyiségünk egy része eltűnik. Tettei a kívánt hatásokat érik el. Az igazi születés személyes egónk halála és Önvalónk születése. aki naponta meditál . Minden alkalommal. hogy összeszedetten 82 83 . Gyakorold naponta a meditációt! Ez fel fogja ébreszteni szunnyadó képességeidet. A cél az. amikor munkálkodunk? Az egység és az összeszedettség állapotában vagyunk. az nyugtalan. Szavai saját erejétől sugároznak. hanem mindig tanulságosak és felszabadítóak. mint a belsőn. Tudata befelé irányul. amikor mélyen magunkba merülünk a meditáció során. s az diadalmaskodik felettünk . mert együtt járnak a koncentrált energia egy részével. a személyes ego egy része meghal. Az idő előrehaladtával így egyre többet mutatunk igaz Önvalónk természetéből. hogy bármikor. könyvek. Srí Maharsi szavaival: "A munka és a bölcsesség nem állnak ellentétben egymással. elveszíti felettünk a hatalmát . esetleg mindegyikkel. Csak az ilyen ember tudja. s eredményük üdvös és jótékony. Aki energiáit elpazarolja. szertartások. Idővel a tapasztalat azt mutatj a.latlanul tékozolja erőit? Kora reggeltől kezdve. Amíg ez meg nem történik. Az igaz cselekvés és munka csak ennek az állapotnak fl külső kifejezései. az idegei nyugodtak. a test és a test vágyainak kelepeéjében. hogy bárhol és bármikor minket szolgáljon. dogmák. mint az Önvalónak lenni. akik kapcsolatba kerülnek vele: soha nem megalázóak és kellemetlenek. Valósítsd ezt meg munka. A doktrínák. (Vivékánanda) Aki önuralomra tett szert. és őt a cselekvés pozitív eszközévé teszik.ő magába gyűjti az energiát. a psziché uralma vagy filozófia révén. már magunkon hordozzuk az Önvaló vonásait. (h) Nem szabad elfelejtenünk. gondolatok tömkelegével és különböző cselekedetekkel indítja a napj át. imádat. mely a szívében mindig rendelkezésére áll. Az Önvaló isteni tulajdonságai ekkor szép fokozatosan megnyilvánulnak.apránként megszületik valódi Önvalónk. az rendelkezik az Önval6val. Cselekedetei erejük és értelmük révén érik el végül a célt.és légy szabad! Ez a vallás. a személyes egónk. hogy a munka nem akadálya a meditációnak. és az újnak egy darabja jelenik meg. hogy ezt a belső isteniséget megnyilvánítsd azáltal. (i) A munka is a meditáció egy formája. A helyzet teljesen más annak esetében. mi a helyes cselekedet. úgy a külsőn. Amikor azonban e rőinket állandóan szétszórjuk és elpazaroljuk. melyek messze meghaladják az erejét. áthatják az egész lényét. Az összeszedett ember nyugodt. hogy szerényerőforrásokkal nagy dolgokat érjünk el. hogy a benne lévő istenség megnyilvánulásának fenséges célját szolgálhassa! Lehetőségét tekintve minden lélek isteni. Tettei azért olyan kiegyensúlyozottak és pontosak. mint másodlagos részletek.

Az ideges ember testének rengeteg oxigénre van szüksége. mint egy átmeneti tanulásra.e! lehet érni a jógán keresztül. melyen nem fog az idő múlása. az idegek minden stressztől megszabadulnak. Amikor a testben gyenge az oxigénellátás. amit pajzsmirigyként ismerünk. hogy akaratuk segítségéve! meghosszabbítsák az életüket. Ez a gyakor- lat nélkülözhetetlen azok számára.látják és értik a teljes rendszer működését. míg a holdközpont. és kutatásaik eredményeit a világ elé tárták. a szív pedig a pajzsmiriggye! egyetemben megújhodik. milyen pontossággal ismerik a test . hogy ő őrzi a világegyetem mindennél nagyobb titkait. Amikor a viparíta karaníban a testhelyzet "fordított". FEJEZET A pajzsmirigy fontossága Viszonylag kevesen ismerik fe!. s ezáltal olyan erőket szabadítnak fe!. sőt még arra is képesek. me!y jártassá teszi őt a természet törvényeinek önmagában és a külvilágban való megismerésére.sőt a lélek . meglehetősen egyszerű gyakorlatokat tanítanak meg. A jógik ősidők óta az emberi lélek ismeretlen mélységeit fürkészték. a szájpadlás tövében. és olyan külsőt kölcsönöznek nekik. azoknak. milyen sokat . akik e célból mennek e! hozzájuk. az 84 85 . a megfázások minden gond nélkül elmúlnak. me!y sok esetben dadogáshoz. és az egész szervezet feltöltődik pránával. míg a valóságban jóval túl vannak hatvanon. nyugtalansághoz. a köldök aljánál helyezkedik el. az ősz hajszálak eltűnnek. mint a pajzsmirigynek. s így az ember életét minden nappallerövidíti. Hosszú ideig maradnak ebben a testhe!yzetben.az egész szervezetet. amelyet az életben hivatottak vagyunk megoldani. Egy igen sokféleképpen jótékony hatású gyakorlat a viparíta karaní. míg a túlzott működés gyors gondolkodásban és már szinte zabolátlan beszéd és munka iránti hajlamban nyilvánul meg. Az izgatott elme hamar lenyugszik. és megfiatalítj a az egész testet. és hogyamaterializmusra csupán úgy kell tekintenie. Ezek segítségéve! biztosítják számukra a jó egészséget és az erőt. hogy tökéletesen uralják az emberi test időközpontját. ami az időközpont vagy pajzsmirigy túlzott működésének számlájára írható. a szívnek ugyanabban a gyors ütemben kell dolgoznia. vagyis életerővel. A viparíta karaní gyakorlataival az ilyen esetekben is rövidesen visszaállíthatók a szabályos állapotok.és milyen kevés erőfeszítéssel! . A jóga szimbolikus terminológiájában a szúrja vagy a nap fogyasztja e! az életadó nektárt. mivellehetővé teszi. Néhányan közülük úgy festenek. elláthassa elegendő oxigénnel és táplálékkal. A jóga csak a fejlődni szándékozóktól követe! meg kitartást. az agy tól alábujjakig. akik a testük feletti egyedülálló uralom hoz jutnak el. Az arc ráncai kisimulnak. akik a modern világ stresszében és rohanásában élnek. Az ember hamarosan fe! fogja ismerni. ami a friss energia folyamatos áramlásától széppé és sugárzóvá válik. milyen tudományos alapossággal. me!y szintén nagyon könnyen elvégezhető. hogy ő a tiszta szellem.gyorsabb keringéssel . új élet áramlik a szervezetbe.4. mintha nem lennének többek huszonöt évesnél. Elképesztő. sőt szívproblémákhoz vezet. hogy a vér . idegességhez. avagy csandra nád í. Most eljött az ideje annak. melyek megfiatalítják az egész testet. A hathajógik időnként csodálatos eredményeket érnek e! a viparíta karaní gyakorlásával. hogy az emberiség ne kizárólag anyagi szempontból tekintsen az életre. hanem megtanuljon fe!só'bb rendű dolgokat méltányolni. más szóval fiatalodunk. avagy szúrja nádí. A hatha-jógik. hogy ennek a mirigynek az alulfejlettsége vagy elégtelensége gyermekeknél a gyengeelméjűség jeleivel jár együtt. Ez a pajzsmirigy szabályozásának köszönhető. azaz a holdközpont van alul és a napközpont felül. A nagy solar plexus. Nemsokára rá fog ébredni. s hogy ő maga a legnagyobb talány. Az ember egyetemes fejlődése a hirtelen mentális fejlődéstől napjainkban fe!gyorsult.ana tómiáját. Ebben a "fordított" testhe!yzetben az idő múlása is megfordul.amit még a mai orvostudomány sem tud felmutatni . Az átlagosnál gyengébb pajzsmirigyműködés a gondolat és a beszéd lassúságához vezet. Elfogadott tény.

lassan térjünk vissza a kiinduló helyzetbe . mint egy erőteljes masszázs. A gyakorlatot végezzük a Sport és jógában megadott utasítások alapján . A lauliki-jóga kiváló gyakorlat arra. Orvoslására mindent el kell követnünk. hogy a betegségeket nagyon gyakran szennyeződések okozzák. és a csípőnke t támasszuk alá a kezü nkkel. részben felszívódnak a vérben. étkezések előtt kell végezni. A könyökök a földön nyugodjanak. FEJEZET Speciális gyakorlatok a megfázás és a székrekedés elkerülésére 1. Bár e rő­ teljesen kell végezni. A pránajámák és az ászanák megszabadítják a testet az összes méreganyagtól. Végezzük állva vagy sarokülésben úgy. Ha a sze nnyező anyagok megrekednek a belekben. hogy meghosszabbítsuk az életünket. Végrehajtása: hanyattfekvésben fokozatosan emelj ük fel lábainkat és törzsünket. s ezáltal lehető­ séget adnak a tökéletes egészség és a hosszú élet elérésére. Azt áHítják. Használjunk egy kis kenőcsöt. hogy megszabadítson bennünket a kisebb -nagyobb testi betegségektől. és többször vigyük át őke t egyik oldalról a másikra. Ennek eredménye a szerve- 86 87 . amíg melegséget nem érzünk. a be lső szerveket és a beleket. hogy elég volt. Légzőgyakorla­ tokkai együtt végezzük! 4. A kapal-randhra-dhautí kitűnő gyakorlat a krónikus megfázások és a hörgó'K betegségeinek kezelésére. hogy a kezeket helyezzük a térdekre . A gyakorlatot naponta háromszor. 3. Jobb hüvelykujj unkkal dörzsöljük az ormyerget. A jógik a legnagyobb jelentőséget az egész szervezet megtisztításának tulajdonítják. A gyakorlat arra is képessé tesz minket. A székrekedést betegségként kell kezelnünk. hogy a bőrt ne dörzsöljük le. Egypár percig maradjunk ebben a testhelyzetben. Ebben a testhelyzetben húzzuk fel a gyomrot. Ez a mozgás hatásában ugyanaz. mivel az állandó mérgek jelenlétének számtalan káros hatása van . 2. és nem találják meg a szokásos kivezető utat. Amint ösztönösen érezzük. egy vagy két percig. túlzásba nem szabad vinni.arcnak pedig átsze llemü lt kifejezést kölcsönöz. 5. A gyakorlat közben végezzünk hasi légzést.

6. Az agniszára-dhautí egyike azoknak a különösen erős tisztító hatású gyakorlatoknak. Semmi sem tud befolyásolni minket. Amint valami hatással van ránk. FEJEZET Kelj fel. Üljünk a földön keresztbe tett lábbal vagy egyszerűen sarokülésben. vajon hatással van-e az rá? Egyáltalán nincs . ha nem köt bennünket semmi. amíg szíved minden dobbanásában benne nem lesz. ne hagyd. Ez lehet egy gondolat. Valódi természetünk nem más. és légy szabad! "Kelj fel. Végrehajtása: jobb tenyerünket helyezzük a köldökünkre. A jógában biztos sikereket ér el az agniszára gyakorlója. az idegek pránával töltődnek fel. és soha ne vigyük túlzásba. Az ismétlések számát fokozatosan fel lehet emelni tizenöt-huszonegy alkalomra. bal tenyerünket pedig a jobb kézfej ünkre. melyek fokozatosan visszanyerik természetes perisztaltikus mozgásukat. aki rendszeresen végzi a gyakorlatot. és légy szabad! Tudd. Nagyon erős serkentő hatása van a sola r plexus ra [a hasi idegközpontra ]. legyen az jó vagy rossz. egy vélemény. elveszítjük szabadságunkat. amíg át nem itatja lényedet. hogy hatna rád. Ismételjük ezt meg nyolc-tíz alkalommal. fogadd a dicséretet anélkül. Hogyan érhetjük el a szabadság ezen állapotát? Hogyan lehetünk a befolyásoktól mentesek? A jógik szerint ezt az állapotot el lehet érni. átszellemült arckifejezést kölcsönöz. legyen az akár jó. A vér a bőséges oxigénellátás hatására megtisztul. Az agniszára felszámol minden gyomorproblémát azáltal. fejfájások . A gyakorlat különösen a beleket teszi képessé a helyes működésre. és boldogtalanok vagyunk. Ha egy jógit dicsérnek vagy szidnak. hogy ebben a világban az egyedüli gonosz az a gondolat és szó. majd kilégzéskor erőteljesen húzzuk be úgy. emésztési gondok. Attól kell őrizkednie . hogy táplálja az emésztéshez szükséges tüzet. hogy minden szenvedés oka abban rejlik. Ha szidnak. hogy soha ne feledd el mély értelmét. Ítélkezés hatására még senkiből nem lett igaz ember. mint szabadság. aká r rossz!" Ez az első lépés. mely nem csak a belek elsatnyulását okozza. ami az embert gyengévé és bátortalanná teszi. és oxigénnel látja el a vért. ami nem ismer kötöttséget. s a saját életük erre a bizonyíték.zet általános mérgeződése.) Hölgyek a menstruáció idején ne végezzék a gyakorlatot. melyek minden szennyeződéstől megszabadítják a testet. egy ember vagy valamilyen élettelen dolog. az egész szervezetben fellépő kisebb-nagyobb rendellenesség. amely gyengít téged. Az agyba jutó mérgekkel teli vér gyakorlatilag lehetetlenné teszi a tiszta gondolkodást és a helyes cselekvést. A székrekedés betegség. hogy mindkét kezünkkel befelé préseljük a köldök környékét. A gyakorlat erőteljes hatására való tekintettel óvatosan végezzük. Hasi légzés közben belégzéskor erőteljesen nyomjuk ki a hasfalat. amíg az életedhez nem tartozik. Csak az gonosz. amihez kötődsz. idegpanaszok és még temérdek. az ízületi gyulladást okozó lerakódások eloszlanak. Aki nem ítélkezik. Tudd. hogy az felzaklasson. amíg részeddé nem válik. Teste rövidesen e rőt és energiát fog sugározni. (Minden jógagyakorlat után végezzünk teljes lazítást. Az ilyen hozzáállás segíteni fog 88 89 . Ez a tisztulás átalakítja az egész szervezetet. és annak. egy elképzelés. Azt állít ják: "Ne törődj embertársaid véleményével. hanem az egész testét. látászavarok. Ha dicsérnek. mivel a szellem vagyunk. hogy valami hatása alá kerülsz." (Vivékánanda) Olvasd el ezt a gondolatot újra és újra. az minden ítélet fölött áll.

hatalmasabb a kimondott szónál. felemelőe k és mindenekelőtt olyan gondolatok . amelyek ahelyett hogy gátolnának. vajon az embernek miért kell jógagyakorlatokkal kezdeni a napját. Ezt csakis kemény munkával és kitartással érhetjük el. hogy minden gondolat. A jógik azt mondják. hogy hatalmas mennyiségű felelőtl e n gondolatot hinte nél el. idegeskedéssel is fogjuk befejezni. áthatja lényedet. hogy jellemünk korábbi gyengeségeit fejezzük ki. Hasonlóképpen megítélned sem szabad másokat. Ha a napot idegeskedéssel kezdjük. mivel transzcendentális e rő. s ennek során a jógik tulajdonságait fogj uk kinyilvánítani. a gyűlölet vagy a sérelem gondolatait dédelge ted. akik kapcsolatba kerülnek veled . hogy békésen és lelki nyugalommal kezdjük a napot. hogy a gondolat a legnagyobb e rő a testben. Ez minden bizonnyal nem ugyanaz. hogy hatalmas energiák szabadulnak fel a gyakorlás közben. mintha reggelenként ugyanabban az idó'ben rendszeresen gyakorolnak. mely áthatja az egész világegyetemet. és tudd. szilárdakká és állhatatosakká válunk. spirituális és szellemi képességeink fejlődésé t. nem fognak hatás nélkül maradni. H a az utálat. Tapasztalatból tudni fogod. FEJEZET Kezdjük a napot jógával! Sokan. s egész lényedben hatalmas kárt fog okozni. azok pusztító ereje hatással lesz saját testedre és lelkedre. de természetesen mégis jobb. Természe tünk ily módon emelkedettebbé válik. hogyan kerekedj felül a saját gondolataidon. A félelem. az álszemérem. Ahelyett. akkor a gondolat mindenható. A jó gondolatok. hogy te alakítod a sorsodat. és tökéletesen uralni tudjuk az életünket. Gyakorlás unkban az e lőrehalad ás nyilvánvaló jeleit fogjuk tapasztalni. Ha a gondolataid negatívak. Gondolataid legyenek egészségesek. a gyűlölet. hogy lerázd a bilincseidet. A jóga segít nekünk abban. melyeket szeretnél tettekbe átültetve látni. hogy felgyorsítsuk fizikai. a pesszimizmus és a hasonlók természetünknek szöges ellentétei "Ha az anyag hatalmas. Néhányan azt kérdezték. hatásaik károsak lesznek. segíteni fognak téged." 90 91 . Idővel meg fogod tanulni. Azzal. így lehetetlenné válik. mely az elmédben tudatosan vagy öntudatlanul alakot ölt. Ennek kell a szemünk előtt lebegnie. és erőfeszíté­ seinket efelé kell irányítanunk. és ez a tudatosság egész nap elkísér minket. Némi kitartással hamarosan uralkodni fogsz a gondolataidon. mivel olyan kevés idejük van. ráébredünk a rendelkezésünkre álló erőkre. és megszabad ulj minden kül ső befolyástól. akik é rdeklődnek a jóga iránt. a gyávaság. és légy tudatában a rendelkezésedre álló erőnek. és napként fogjuk sugározni magunkból az életet és az erőt. Hatalmasabb minden fizikai erőnél. ha este gyakorolnának vagy csak hetente néhányszor. A káosznak mindig káosz a vége. Ahelyett. szeretnék tudni. akármilyen lényegtelennek tűnnek is. melyek megmérgezik a saját életedet és azokét.abban. hogy céltalanul futkosnánk körbe-körbe. Azért végzünk jógagyakorlatokat. nem lenne -e megfelelő az. Légy bátor. mintha egyáltalán nem csinálnak semmit. és nyomot hagy benned. Akkor meg fogod tapasztalni a Vivékánanda szavaiban rejlő igazságot: 7. légy ura a gondolataidnak.

a zavartság és a feledékenység. hanem pránát. Van. Indiában az anyák az elsők. Szunnyadó erőik nem képesek kifejlődni. mely mindig az eszményképükre emlékezteti őket. Indiában még a legegyszerűbb emberek is maguk próbálják megoldani spirituális kérdéseiket. ezért a jóganövendékeknek tartózkodniuk kell tőlük . míg mások mentális jógát gyakorolnak. hogy a vért tisztán. hogy gyorsabb eredményeket érjen et. hogy napi munkája gyümölcsöző lesz.és bokamasszázs gyakran megkönnyíti a testhelyzetet. A gyengeség minden fejlődést lehetetlenné tesz. Ennek eredményei az elszigetelődés. Olyan neveltetésben kell gyermekeinket részesíteni. A jógik határozottan állít ják. Egy ilyen békés tudatállapotban elindított nap azt a meggyőződést adja a hindunak. és amelyeket még erőteljes tornával sem lehet befolyásolni. 92 93 . és a pozitív cselekvés embereivé válunk. melyek a testben számos helyen megtalálhatóak. A cselekedet nélküli ima nem különb az álomnál. hogy nem kell sokáig várniuk az eredményre.lesznek. Az ászanák lehetővé teszik a könnyed uralását a fontos idegközpontoknak. hogy megtisztítsák a levegőt. segítenek a jóganövendékeknek. Az ima beteljesülését azonban csakis személyes törekvés és komoly erőfeszítés árán lehet elérni . bár elsajátításához esetleg hónapokon vagy akár éveken át tartó. mivel az inak. koncentráció nélkül pedig nincs előrehaladás. A nikotin és az alkohol potenciális mérgek. Az elmét a tökéletesség eszményképe felé irányítani: ez az ima. míg mások kihajtják a testből a szennyező anyagokat. ha lassan és elmélyülten végzik őket. mivel természetes állapotunknak valóban az a legmagasabb rendű kifejeződése.fel kell számolnunk. Az idegesség és a feszültség eltűnik. ami erősen gyengíti az emlékezőtehetséget. és még kellemesebbé tegyék a ház lakói számára. Mindenki csendesen mosdik. A jóga-ászanák vagy testhelyzetek előnyei sokrétűek. hogy napi 21 600 lélegzetvétel van mindenkinek előírva. hogy az idegfonatokban vagy plexusokban tartalékenergiát halmozzunk fel.állít ják . Minden egyes testhelyzet átmeneti gátként szolgál. senkinek sem szabad túlbecsülnie a képességeit annak érdekében. hogy érzelmességre alapozott haszontalan történeteket mesélnénk nekik. mivel. hiszen az idegek akkumulátorai minden légzésnél új erővel töltődnek fel. mely segít abban. majd munkába indulnak. Ahelyett. türelmes gyakorlásra van szükség. Közeli kapcsolat fedezhető fel a vér és a lélegzet között. így téve lehetővé a betegségekből és a rendellenességekből való gyógyulást. Minél gyorsabban használjuk ezt fel. Isteni természetünket csak önmagunkban érhetjük el. A padmászana vagy lótuszülés sok nyugati jóganövendéknek olybá tűnik. a jógi is odafigyel a légzésére. ha a szervezetük mérgekkel van tele. Amikor a szellemi erő elvész. Egy könynyű. hogy félresöpörjük előrehaladás unk ezen akadályait. mégsem olyan lehetetlen. Akik kitartóan gyakorolnak. hogy takarékosan használják erejüket és meghosszabbítsák az életüket. A jógában való előrehaladás csak akkor lehetséges. mondjuk el az egyszerű igazságot. akik felkelnek reggel: felsöprik a padlót. Az egészséges vér erős egészséget jelent. ami gyengít bennünket. Mint ahogy egy értelmes ember óvatosan bánik a pénzével. A jóga légzőgyakorlatai. és előkészíti magát a meditációra. Ránk tör az a hirtelen elhatározás. az izmok és az ínszalagok könnyen megsérülnek. Bizonyos gyakorlatok az egészséget javítják. és próbáljuk meg beléjük nevelni az isteni természetükbe vetett szilárd hitet. az rossz.és csakis azt . teremtő életerőt is kap. mint amilyennek látszik. Bármi. mint egy gumiember mutatványa.a tökéletesség eszményképének gyakorlatiasnak kell lennie. kitakarítják a házat. aki testi gyakorlatokat végez. Mielőtt este lefekszünk. A vér minden lélegzetvételkor nemcsak oxigént. A nikotin káros hatása alatt az érzékek eltompulnak. és bizonyos. A helyes légzésnél nincs jobb arra. próbálkozzunk a gyakorlattal. az élethez szükséges agyi központok kikapcsol nak. olajos térd . Az idó'k folyamán ez az uralt és tudatos légzés megszokássá válik.a jó soha nem veszhet el. annál rövidebb lesz földi életünk. nem lehetséges a koncentráció. A testrészeket soha nem szabad túlzottan megfeszíteni. és azt . Bárhogy is legyen. Olykor a jógik is éve kig gyakorolnak bizonyos testhelyzeteket. ha az előt­ tünk álló út tiszta. a szervezetet pedig jó kondícióban tartsuk. meg fogják látni. A jó kezdet jó véget jelent. és füstölőt gyújtanak.

és regenerálja az egész idegrendszert. A jóga a mentális képzés legtisztább formája. ha tudatos célzattal végezzük.iszítette. FEJEZET Az oroszlán és a bárányok Volt egyszer egy pásztor. Egy forró nyári napon egy büszke oroszlán jött elő a közeli bozótosból. délutánonként lepihent. és a bárányaival együtt felnevelte. és teljesen megdöbbent. mint a birkák. Leterítette. fogjuk meg a jobb lábunkat. A legelőkön legelgetett. A jóga a test átszellemítése. A nőstényoroszlán vemhes volt. de a bárány-oroszlán a félelemtől reszketve és szánalmasan bégetve' újra azt nyi. megtámadta a nyájat. és lélegezzünk mélyen és lassan. hiszen még túl fiatal és kicsi ahhoz.Óh. Ebben a testhelyzetben a test erői könnyen összhangba kerülnek. mint a padmászana. A pásztor befogadta. és csillapította éhségét. mely se~t az emberi elmének abban. köztük a bégető oroszlánnal. hogy képes legyen uralkodni anyagi megtestesülésén. Ezután hajlítsuk a bal lábat. hogy megegyék. hanem hatalmas oroszlán! . A vadon királya ekkor megragadta az ostoba oroszlánt. Napról napra növekedett. ne bánts engem! .jelentette ki az erdei oroszlán. 8. hogy nem akar meghalni. és holtan esett össze. Elfurulyázgatott. kérlek. és egy mély kúthoz cipelte: 94 95 . Szüntelenül egészséges véráram kering a gerincoszlop aljától az agyba. egy hatalmas ugrás nál túlbecsülte az erejét. és lehetségessé válik a zavartalan összpontosítás.Nem bárány vagy. Egy napon egy éhes nőstény oroszlán támadott a nyájra a közeli rengetegből. míg hatalmas oroszlán nem lett belőle. én csak egy szegény kis bárány vagyok.A padmászana végrehajtása: üljünk le nyújtott lábbal. miért bégetsz? Mi történt a gyönyörű hangoddal? Ám a bárány-oroszlán rémülten könyörgött neki: . és megkérdezte tőle: . ki merre látott. A kisoroszlán úgy nőtt fel és úgy élt. és a birkáktól megtanult bégetni. Minden nap maradjunk néhány másodperccel tovább ebben a testhelyzetben. a birkák pedig félelmükben elszaladtak. és a test szépségét is a jóga mentális tartalma kölcsönzi. és aludt egyet az árnyékban. Egyetlen más gyakorlat sem biztosít a testnek és az elmének olyan tökéletes kiegyensúlyozottságot és stabilitást.Testvérem. aki minden áldott nap a zöld és buja legeló1<ön legeltette a nyáját. A birkák fejvesztett menekülésbe kezdtek. Az oroszlán megpillantotta a menekülve bégető oroszlánt. Pár másodperc elteltévellazítsuk el magunkat. Abban a pillanatban megszületett akisoroszlán. Az elme hamarosan elnyugszik. Ám még akkor is tovább bégetett és füvet evett. és gyengéden húzzuk fel a bal combunkra. Az ellenálló képesség jelentős mértékben megerősödik. Ismerd minden általad végzett gyakorlat értelmét! A jóga csak akkor hatásos. A kezeket helyezzük a térdekre. mely "a jógik tökéletes üléseként" ismert. és helyezzük a jobb combra. hajlítsuk be.

amikor gyenge és szerencsétlen teremtéseknek gondoljuk magunkat. me ly öröm és bánat között ingadozik. amíg mindent meg nem teszünk a magunk teremtette kínszenvedéstől való megszabadulás érdekében. akkor ideje emlékeznünk erre a történetre. a múlhatatlan. hogy végül rákényszerülünk. . Utolsó mentsvárként feltartóztathatatlanul ott áll előttünk az a ké nyszerítő erő. de akár hiszitek. Ismerjük fel valódi Önvalónkat. mely minden viszontagságnak és változásnak ki van téve. mely változás nélküli. és tudd meg. Ám legnagyobb meglepetésére nem bárányfejet látott meg. kik és mik vagyunk. amikor nincs meg bennünk a bátorság. és engedjük. Az oroszlán rögvest eltűnt a rengetegben . a halhatatlan Önvaló.Nézd meg a vízben a tükörképedet. De mik is vagyunk valójában? Nem a test. akár nem: a bégetésből velőtrázó ordítás kerekedett. hanem egy oroszlán óriási feje tükröződött vissza. ahol tekintetünket befelé kell fordítanunk. hogy egyre tisztábban tudjuk.. Legyen a lefekvés előtti utolsó gondolatunk ez: "Az Önvaló vagyok. Milyen gyakran tapossuk sárba saját emberi méltóságunkat." Valós természetünk tudatosságát ily módon tartsuk életben napról napra. hogy az igazságra tanítson bennünket. Ilyenkor azért keríti szívünket hatalmába a bánat. halhatatlan és elpusztíthatatlan. a halhatatlan Önvaló. Ekkor szétáradt benne a boldogság. hogy továbblépjünk. amitől az egész környék reszketni kezdett. hogy mindez csak birka-viselkedés. hogy egy kisbárány fejét pillantja meg. hogy legyőzzük gyengeségünket és azzá váljunk. hogy saját erőfeszítésünk árán oszlassuk el azt a fájdalmat. amik valóban vagyunk. az örökkévaló. kik és mik vagyunk. hogy mások is eltiporjanak minket! Ha így teszünk. és addig nem is hagy magunkra. az örökkévaló. ki vagy! A reszkető teremtés tétován és aggódva hajolt át a kút peremén. és tudnunk. hogy ráleljünk a szívünkben tükröződő valódi képmásra. és legyünk boldogok! 96 . hiszen azt várta. Ekkor ráébredünk és felismerjük. és amikor a tudatlanság sötét pincéjében ülünk és reszketünk a félelemtó1. amit önmagunknak okoztunk. óráról órára! Ez segíteni fog abban. még a vadon élő oroszlán fejénél is hatalmasabb." És a reggelt ismét kezdjük ezzel a gondolattal: "Az Önvaló vagyok. Mindig tartsuk észben ezt a rövid indiai mesét! Amikor nyugtalanító gondok vesznek körül és majdnem elárasztanak minket. a múlhatatlan. nem az elme. és örömében bégetni akart. annyit szenvedünk a megaláztatástól. hanem az Önvaló vagyunk. amikor mások segítségétől tesszük függővé magunkat.valódi otthonában. A fájdalom az önmagunkon való elmélkedés magányába kényszerít bennünket. egy kicsi és tudatlan bárány viselkedése.

. .III. " AZ ONFEJLESZTESROL . rész GONDOLATOK .

melynek értelmére nem vagyunk képesek rájönni. úgy az ember is magában hordozza az isteni lényeget. születéstó1 halálig egy belső kényszer hatására teszi meg mindazt. Ennél kevesebb nem töltheti el az embert megelégedéssel. élő és tevékeny formában. Emberi lényként való születésünknek mégis határozott célja van. Egy analógia talán segíthet ennek megértésében. ami által potenciálisan tökéletes természete megnyilvánulhat. Természetünk mely aspektusait nyilvánítsuk ki? Ezt a kérdést mindnyájunknak magunknak kell eldöntenünk. Hogy kifejezésre juttassuk az önfenntartás állati ösztöneit. Boldogtalannak és szerencsétlennek érzi magát. Az állati tulajdonságok két erős ösztönben nyilvánulnak meg: az önfenntartásban és a nemzésben.1. hogy elérték ezt a célt.ez földi életünk célja. ha nincs módja arra. melyet egy napon majd teljes egészében ki kell nyilvánítania. hiszen reggeltó1 estig. Hol találunk erre bizonyítékot? A nagy mesterek mind életükkel és példájukkal igazolták. FEJEZET Az ember természete Az ember a teremtés koronája. az emberi és az isteni tulajdonságok együtt. az átgondolt cselekedetek emberi motívumait és az isteni elvet. Egyedül őbenne találhatók meg az állati. Erőfeszí­ téseink hiábavalónak tűnnek. Mint ahogy a magban benne rejlik a fa lehetősége . mely valódi énünk kifejeződése . Az élet gyakran jelenik meg előttünk talányként. és mi értetlenül állunk létezésünk ténye előtt. hogy fel101 . A bennünk rejlő emberi tulajdonságok a gondolkodás és a beszéd képességei. Ezek nélkülözhetetlenek halandó életünk és fajunk fenntartásához.

Ezt ugyanakkor nem szabad légzőgya­ korlatok sorának tekinteni. melyek a léleknek és megnyilvánulásainak egészséges és patologikus tüneteit írják le. (2) idegi erőként. s beindítja annak csodálatos gépezetét. akkor is igazság. Az ilyen vaktában történő elosztás értelmetlen és igazságtalan lenne. Az indiai lélektan tanítása szerint éppen úgy. Jelenléte bennünk az élet. (3) szexuális eró'ként. a bennünk lévő élet csökkent értékű megnyilvánulás ához vezet. Újraszületés nélkül az egyénnek egyáltalán nincs módja arra. s nemsokára az evolúció elméletének utolsó hiányzó láncszemeként fogja elismerni a reinkamációt. hogy a jóga nagy hangsúlyt fektet a helyes légzés szükségességére. hiánya pedig a halál. ami a nem megfelelő légzésnek tudható be. és segít abban. úgy életünk benyomásai teljesen belénk olvadnak testi halálunk után. a fejlődés nem lehetséges. De honnan hirdetik. Ha így lenne. növekszik. az élet puszta szerencsejáték lenne. amin a fény feldereng számunkra? Bármikor megértünk egy keveset az igazságból. Az élet az emberben a következó'képpen nyilvánul meg: (1) testi erőként. amelyben élünk? Az agy. Olyan ez. Ez a világ legősibb tudása. A Biblia azt tanítja. az a mi hibánk. ahogy azt a jógában tanítják. ami most már a miénk. Ha a halál mindennek a végét jelentené. Ha a halál mindent lerombol. működik a teljes emberi szervezet. Ez az oka annak. A halál utáni asszimiláció folyamata eltarthat 102 103 . hogy a tavasz beköszöntével ágaiba áramoltassa azt. A modern nyugati világ pszichológiája a fejlődés nagyon magas fokára jutott. Semmi értelme. a legfó'bb erőtől áthatott testi formában időzik. hanem tudománynak. hogy működésük közben felügyeljük ezt a hét erőt. hogy teljes fizikai. Istenisége benne rejlik . s akkor feladatunk az a tudatos törekvés lesz hogy kinyilvánítsuk a bennünk lévő tökéletességet és isteniséget: Talán nem vagyunk-e boldogtalanok minden alkalommal. minden törekvésünk. Mindamellett nem kísérleteken nyugvó megfigyelésekből áll. ami megtanít bennünket a prána uralására és testünkbe való irányítására. Ha bármilyen hiba lép fel e megnyilvánulási formáknál. melyek a következó'lc (a) az ember saját természete feletti uralom avagy önuralom. amikor az igazságot fennen hirdetik [a házak tetejéről kürtölik szét] . ez igaz természete. s magával viszi az előző életeiben összegyűjtött összes tapasztalatát.aki most él. mely a pránától. me ly az önismeret megvalósulásában éri el csúcspontját. mentális vagy spirituális természetünket. szavaink élettelenek. A prána helyes légzéssel való uralását. (5) az érzés erejeként. hogy felismerjük születésünk célját. és az értelem elhúzza szeme eló1 a kétely függönyét. Amint érzékei kifejlődnek. Az indiai lélektan olyan ősi és időtlen.és kezdettől fogva benne rejlett -. mely a lélek legfinomabb rétegeivel foglalkozik. mint annak egyetlen módjára. Az elégtelen pránabevitel. Gondolataink rendezetlenek. A prána által gondolkodik az agy. beszél a száj. Egyéniségünket nem olthatja ki a halál.só'bb rendű természetét felfedje. vajon nem a háztető. ami már benne van.felismerjük ugyanazt a lényt. amikor sikerrel járunk? A világegyetemnek életet adó erő a prána. mint a Védák. Még ha ez a fény csak pislákol is. s oly módon hatnak ránk. fejlődik és végül ledobja testi burkát . hogy eljön majd a nap. (c) az ember önmagára ébredése. mint egy téli fa. hogy szüleinkben vagy nagyszüleinkben keressük az okokat. milyen házról. A mozgáshoz szükséges erőt a prána termeli. pránájámának hívjuk. milyen városból? Vajon ez a test nem az a ház. intellektuális és spirituális fejlődést valósítson meg. (6) mentális erőként és (7) spirituális erőként. mint ahogyan a számtalan napi benyomás a tudatalattiban tárolódik és hatással van ébrenléti és alvás közbeni életünkre. melyben a sors mérné ki a boldogságot és a boldogtalanságot. aki tovább fogja folytatni fejlődését egy következő születésben. küzdelmünk és erőfeszítésünk hiábavaló és teljes mértékben céltalan lenne. hanem egy olyan tudományág. a megfelelő és tudatosan szabályozott légzés segítségével. mely minden erejét a gyökereiben gyűjti össze. Világosan felvázolja az élet három állomását. tetteink erőtle­ nek lesznek. Ránk vár. milyen utcáról. Ebben az életben vagy egy másikban el kell jutnunk addig a pontig. Az ember mégis csak azt nyilváníthatja ki. hogy a pránán és annak megnyilvánulásain uralkodni tudjunk. ami a megértés székhelye. Az ember szellem. ha elmulasztjuk ezt a feladatunkat teljesíteni? S szívünket nem tölti-e el a boldogság. hogy formáinak és eló'készítenek minket a következő születés ünkre. ha a jelenlegi egyénben . hogy az ember a fizikai szintró1 eljusson a spirituális szintre. Nem örökölhetjük fizikai. (b) az önismeret. (4) akaraterőként. Minden lélegzetkor prána járja át testünket. Az evolúció elméletének csak akkor van értelme. a fény feldereng előtte. elménkben fény gyúlt.

légy tisztában vele. miközben azt mondjuk: "Tisztelt apám. Mi választj uk meg a szüleinket. hogy ennek oka a családban rejlik. és keresd meg. mentális erőként vagy spirituális erőként nyilvánítsad ki. s így képtelenek vagyunk felülkerekedni rajtuk. Minden bátorságunkat elveszítjük.ezeknek a szavaknak felbecsülhetetlen az értékük. annál jobban boldogulunk. hogy teljesen a te hatalmadban áll. Nézz magadba. még a legkisebb részeket is. mert bizonyos tulajdonságaik. A jóga arra tanít. Megszokott dolog manapság azt mondani: az idegesség. Ők is előrehaladnak majd az életük során. Istenként tisztellek benneteket. mivel ó'k vettek szerető gondj aikba. egy számunkra természetéből adódóan kedvező környezetben. a mentális és a spirituális síkon. hibáid ellenére szeretünk téged. az a mi szempontunkból mellékes. majd tudatosan hozd helyre a bajt. szexuális eró'ként. s külső segítségtől tesszük függővé magunkat. hiányosságaid. a cukorbetegség. és tudjuk. a tudatos. szeretett anyám. hogy öröklésről beszélünk. Soha ne higgyük. hogy szüleink közvetítésével egy emberi testet nyertünk el. Minél hamarabb szakítunk ezzel a babonával. A kegyelem első jele az. hogy segít az élet hét megnyilvánulásának uralásában. s mi szabadíthatjuk meg magunkat belőle. és személyükön keresztül nyertünk bebocsátást ebbe a világba. Áldjuk meg szüleinket. szabad. Alázatosan kérem az áldásotokat. Mivel a szellemnek uralkodnia kell az anyag felett. Ha az élet bennünk megnyilvánuló hét formájában gyengeséget találunk. indiaiak. franciának vagy olasznak? Egyszerűen azért. Indiában erre mint az élet három legnagyobb eredményének egyikére tekintenek. gyengeséged. hogy egyedül küzdjünk meg vele. akit szülei áldással halmoznak el. Az ilyen szemléletmód minden emberi előrehaladásra nézve végzetes. hogy a szellem vagy. s általuk még egyszer megjelenünk az élet küzdő­ terén. Még ha szüleink számos gyengeséggel rendelkeznek is. Önmagukat beteljesítő szavak ezek. a rák. Számunkra emberi isteneink maradnak. hogy egy nap erős leszel. Minél elóob bízzuk rá magunkat saját erőnkre és tanuljuk meg. hogy fejlődésünk tovább folytatódjon. hogy könnyű dolog egy emberi testhez hozzájutni. hogy ha a légzésünket szabályozzuk. ti adtá tok nekem az életet. melyek hasonlóak a saj átjainkhoz. Méghozzá azért választj uk őket. A kegyelem második jele a megszabadulás iránti vágy. rettenthetetlen és erős szellem. Ezt a folyamatot ahhoz hasonlíthat juk. a prána erejével. De hogyan érhetjük ezt el? Lassan és megfontoltan lélegezzünk. hogy az életet testi eró'ként. Idővel majd megszokásunkká válik. Örökletesek. hogy potenciális isteni természetünk beteljesítésére irányuló szomj unkat olthassuk. Barátkozz meg a gondolattal. Az ilyen típus ú hozzáállás teljesen passzívvá tesz minket. aki segít bennünket küzdelmünkben a tökéletesség útján. Miért születünk angolnak. Lerázzuk magunkról a felelősséget azzal. ha rátalálunk a megfelelő tanítóra vagy nevelőre. idegi eró'ként. szeretettel és áhítattal érintjük meg szüleink lábát mi. hogy naponta több- 104 105 . A valóságban ez egy nem igazolható kifogás. lába ikról letöröljük a port. sutunkon elkísérnek minket még a síron túl is. az élet hét megnyilvánulása közül melyikben vannak hiányosságaid. feltöltve egész testünket." S valóban áldott az. Szüleinkkel szembeni magatartásunknak mindig hálásnak és tiszteletteljesnek kell lennie. s így akadály nélkül és szabadon fejlődhetünk közöttük. jellemvonásaik és lelki hajlamaik vannak. A jóga az élet leggyakorlatiasabb megközelítését tanítja nekünk azáltal. Milyen tisztelettel. németnek. ahogy a villanykörte minden irányba fényt sugároz. Soha ne próbáljuk meg rájuk hárítani a saját gyengeségeink miatti felelősséget. áldás unk rád. Vállald fel a feladatot. ami után az élni vágyás visszahoz minket erre a földre. az élet minden kifejeződése szabályozható a fizikai. melyek bizonyosan szentebbek nálam. figyelmesen kutasd az okot. és a homlokunkat hozzáérintjük. Nem örökölhetünk fizikai vagy mentális sajátosságokat.néhány évig vagy néhány évszázadig. A kegyelem harmadik jele pedig az. akarateró'ként. nincs jogunk kijelenteni. hogy a szellem megnyilvánulása rajtad múlik. akik életet adtak nekünk . az érzések erejeként. mert azokkal az emberekkel vannak közös vonásaink. most és mindörökké" . s hogy örököltük őket. aminek csak ártalmas következményei lehetnek. Tudd. és soha ne tegyünk szemrehányást nekik saját ostoba gyengeségeinkért. hogy egyedül mi magunk teremtjük a boldogtalanságunkat. és megfoszt a cselekvésre irányuló erőnk­ től. letörtöm lábaitokról a port. a jellembeli vagy erkölcsi gyengeségek egyszerűen "családi betegségek". Ha szüleink azt mondják: "Gyermekem. annál könnyebb lesz ez mindenki számára. A miénk legfeljebb hasonlíthat szüleink vagy nagyszüleink jellemvonásaira.

korlátozásokat kényszerítve magunkra. hogy megtanuljon állni és jámi. 2. Egy napon majd minden bizonnyal túl fog nőni azokon a korlátokon. A múltban mindannyian kölcsönvettük mások gondolatait. melyek az igazság kapuihoz vezetnek. hogy e támaszok nélkül haladjon előre. a dogmák. s jogunk van választani és kipróbálni a különböző módszereket és tanításokat. amikor azonban fává növekszik. Ezért soha nem szabad elítélnünk valakit azért. de később már elég erős ahhoz. Minden külső segédeszköz egy-egy útjelző tábla. és az egész életünk . szexuális erőnket. akaraterőnket. Nincs nagyobb szabadság a szellem szabadságánál. a mennyországot azonban a szívben kell elérnünk. mint például a szent iratok. Ezt a szokást egész életünkben meg kellene tartanunk. az érzés erejét. valamint spirituális erőnket. hogy még egy elefántot is ki lehet hozzá kötni. a különböző felekezetek és az ehhez hasonló dolgok valódi értékkel bírnak. Kezdetben a növénynek is támasztékra van szüksége.ször így lélegezzünk. már nem kell neki többé. melyek mindazonáltal akkor éppen üdvösek voltak a 106 107 . hogy teljesen uralni tudjuk testi. hogy megálljon a saját lábán. hogy megtaláljuk az igazságot. melyekre jelenleg még szüksége van. mivel célunknak megfelel. Bármilyen eszközöket is vetünk be spirituális előrehaladásunk érdekében. FEJEZET Szellemi növekedésünk Mint ahogy először egy gyermeknek is szüksége van segítségre. Célunk az. sőt olyan erős lesz.efelé irányul. akik magasabb dolgokra adták il fejüket. az az eszköz helyénvaló. és meg nem lesz az ereje ahhoz. mert egy szektának a tagja. A külső segítségek. mely a mennyország felé mutat. mentális. idegi. A jógik azt állítják. amíg az ember el nem nyeri függetlenségét.tudatosan vagy tudattalanul. hogy a tudatos pránaszabályozás végül képessé tesz minket arra. s ehhez a vezetőnk: saját csendes felsó'bb énünk. ugyanúgy azoknak is támogatásra van szükségük szellemi fejlődésük első szakaszában. a szertartások.

A tudatos és természetes légzés egyensúlyba hozza életenergiáinkat. amik valójában vagyunk. ami létezik. melybe az életet a lélegzetünkön át szállítja. soha nem a külvilágban fogjuk megtalálni . melyeket betegségekként ismerünk. kijelentése id által tisztítsd meg. s ismerd fel. Következésképpen a prána a legnagyobb energia. hanem biztosít minket afelől: a menedéket." (Vivékánanda) A jóga soha nem kívánja meg. a gondolat. Jelenléte bennünk az élet. míg az ősenergiát. Ha légzés ünk bármilyen módon elégtelen. Tetteid által tedd a világot istenivé. és cselekedjünk bátran. a hindu ból még jobb hindut. az élet vagy az életenergia megnyilvánulása szintén elégtelen marad. A jóga nem várja el tó1ünk. ami után kutatsz. s rákényszerültünk arra. Hagyd magad mögött az érzékek viharos világát. de soha nem nyújt valódi megelégedést és igazi örömet. A prána adja az ákásának a formáját. a prána mindent áthat. A világegyetemben azonban nincs légüres tér. a megnyilvánulását és az életét. s lehetővé teszi a zavartalan fejlődést. Sokkal inkább arra int. hogy ezerszer többet használjuk. Szanszkritul az ősanyagot ákásának. a keresztényből még jobb keresztényt csinál. A jógában megtanuljuk látóterünket kitágítani. Amennyiben komolyan vesszük Krisztus szavait: "Ti tehát legyetek tökéletesek. pránának nevezik. a végtelen tárháza mindannak. A jóga megtanít arra. A prána mozgatja az égitesteket a világegyetemben. de tudjuk. A jóga nem követeli tó1ünk. s ezáltal más szemléletmódokat is befogadhassunk. A vagyon megadja nekünk a külső komfortot s néhány más kellemes dolgot. és jelenléted által tedd emelkedetté! 3- FEJEZET Prána . hogy egyedül itt van az erő. Az életben semmi sem hasonlítható a zavartalan fejlődés öröméhez. hogyan. mely megköveteli a tökéletes kifejezését annak. hiszen annak el kell vezetnie a szív könyvének felnyitásához. hogy a bennünk rejlő isteniséget kifejezésre juttassa. boldogtalannak érezzük magunkat. Egy nagy keleti tanító az erő ugyanezen üzenetét hirdette: "Menj a saját szobádba.48). fegyelmezetlen és nyugtalan természetű zavaros gondolatokkal és cselekedetekkel. hogy az egész világegyetem anyagból és energiából áll. csupán annyit kér tó1ünk: tegyünk különbséget. hogy értelmünket félretegyük. mint ahogy mennyei Atyátok tökéletes" (Máté 5.számunkra. csak saját természetünknek engedelmeskedünk. hogy a vallásról alkotott felfogásunkat kiszélesítsük. Az ember 109 108 . és hozd elő Magadból az upanisadokat! Te vagy a legnagyszerűbb könyv. A prána az élet ütő­ ere. hogy lemondjunk józan eszünkről. hogy elmeneküljünk a világtól. hogy bármilyen értéke legyen. Egyszerűen azt mondja: cselekedjünk. a beszéd és a cselekvés formájában mutatkozik meg. amit keresünk. A prána nélkül az ákása megnyilvánulatlan marad. tudatodat vezesd lényed középpontjába. hiánya a halál és a felbomlás." A világ minden vallásának az a célja. mely valaha íródott vagy íródni fog. A prána légzésünk eredményeként áramlik a testünkben. "A jóga az emberből még jobb embert. hogy "a pránánál nincs nagyobb erő a testben. Ha fejlődésünk zavaros és gátolt. itt van a béke és itt van a menedék. hogy adjuk fel tevékeny életünket. minden külső tanítás hiábavaló. Az elégtelen légzés mindig együtt jár a zűrzavaros. Prána van a testünkben. hogy magunkévá tehess ük embertársaink összes hitét. mely hat rá. hogy ne kárhoztasd a világot. Amíg a belső tanító fel nem ébredt. Az ilyen zavar következményei azok a testi rendellenességek." Évezredek óta azt tanítja. és visszavonuljunk a Himalájába. A prána a testben az egészség.hiszen bennünk van.az életenergia Az indiai filozófia kijelenti. Szellemi képességeinkkel azonban igényeink is nőt­ tek. mely minden teremtett lényen keresztül tevékenykedik. A jóga semmi szín alatt nem kívánja azt.

Az agy idegsejtjei. Mindennek van kisugárzása. a test nyitott minden külső hatásra. és elősegíti saját fejlődését. az idegközpontok vagy plexusok és az idegrendszer teljes hálózata pránával töltődik fel. Mindenki tapasztalta már azt a fáradtságot. hogy fizikai kisugárzásunkat tudatos erőfeszítéssel tisztán tartsuk. vagy olyan légkörben. az álszemérem és a félelem. Hátadat és fejedet tartsd egyenesen és függőlegesen.csak akkor valóban boldog. átszellemíti a testet s annak minden erőit. Ha a fizikai kisugárzás gyenge. úgy az emberi kisugárzás is egy kimutatható energia. mellyel hozzájárulnak a jobb egészségi állapothoz. 110 hogy ez a sugárzás kiáramoljon közvetlen környezetedbe.rá fogsz eszmélni a fejlődés hosszú folyamatára. amit ideges emberek jelenlétében érez. vagy inkább keresztbe tett lábakkal a padlóra. Az élet három legnagyobb akadálya a gyűlölet. hogy részünk lehet az isteni növekedésben! Gondolj vissza a múltadra. mivel minden energiánk összeszedett. amin keresztülmentél. Váljon ez szokásoddá! A prána így az egész szervezeteden keresztül fog áramlani. ahogy körülötted áramlik. Egyedül a belső előrehaladás teszi az embert boldoggá. Tudatosan engedd. amíg teljesen meg nem nő. Söpörd félre ezeket. Végezd el a gyakorlatot reggeli. amit az egyre fokozódó frissesség és ellazultság érzése követ. A fáradtság perceken belül eltűnik. azt más csak sok év után könyvelheti el. a felgyorsított fejlődés lehetőségét kínálja nekünk. egy almának. Alapvető fontosságú. a középpontból egész testedbe. Minden valódi tudásunk saját tapasztalatunkon nyugszik. a rendellenességek és a betegségek megszűnnek. Ám ennek a fejlődésnek a kezdetén az ember még mindig csak embrionális állapotban van. mint a fényt. s újra tudatosan áraszd el az egész tested életenergiával. melyeket érzékeny eszközökkel fel lehet deríteni. mint ahogy az aranyműves egy sima aranyrögöt a forma és a minta szépségével ruházza fel. s haladj tovább! A prána uralásával tegyél szert egyre nagyszerűbb képességekre! Mint ahogy egy növényt sem lehet fának nevezni addig. Lélegezz ki nagyon lassan. Amikor az ilyen rövid idő alatt felhalmozott pozitív energiák érezhetővé válnak. Az ősi jógarendszer. A prána. de kerülj minden merevséget. s hamarosan képes leszel uralkodni rajta. Néhány egyszerű légzőgyakorlat és könnyű ászana. Az élet végül az igaz embereken keresztül felfedi legmagasabb rendű isteni ajándékait. ebéd és vacsora előtt. Az élet fejlődés. Szükséges pár szót ejtenünk a tisztaságról. mintha egy oszlop lenne. Mint ahogy vannak olyan radioaktív helyek. egy kőnek. Néhányat megemlítünk. A napi zuhanyzás on és az étkezések előtti mosakodáson túl elengedhetetlen. ha korlátok nélkül kifejezésre tudja juttatni önmagát. Majd még egyszer lélegezz be mélyen. ha meditációval és savászanával (teljes lazítással) kombináljuk. hogy a testünket tisztán tartsuk. és érezd. me/y a tudatos önneve/és egy formája. A jóga az anyagot szellemmé alakítja. az életerő kisugárzása fizikailag érzékelhető. A vér megtisztul. jó eredményekhez vezethet fejlődésünk felgyorsításában. ismét lélegezz ki. Minden kifelé irányuló lélegzetnél érezni lehet. az ember sem születik meg igazán mindaddig. Ismételd ezt meg 14-21 alkalommal. és a feltöltődött sejtek megfiatalítják az egész szervezetet. melyeket egy kis gyakorlás után bárki megtapasztalhat. Működése hathatósan serkenti az egész lényedet. s próbálj lazán és könnyedén maradni. Csukott szemmel s összpontosított érzékekkel végezz lassú és mély belégzés t. és hasonlítsd azt össze a jeleneddel . egy agyaggöröngynek. annak még a legkisebb pórusaira is ösztönzően hat. melyek léte fénnyel árasztja el a világot. negatív sugárzások hatása alá kerülheIII . Egyszerű. energiáit teremtő célokra tudja használni. Amikor a prána átáramlik a testen. Amit egy jóganövendék egy óra összeszedett gyakorlással elér. egy állatnak vagy egy embernek egyaránt. ám mégis hatékony gyakorlatok állnak rendelkezésre a dinamikus pránaerők uralására. a fizikai szívtől kissé jobbra). Milyen hatalmas áldás. míg felsóob énje láthatóan fel nem tárul. Amikor a pránát a leírt módon irányítj uk a testbe. akkor az friss energiával látja el az egész szervezetet. az élethez való hozzáállásunk sokkal derűsebb lesz. és megbetegszik. és szándékosan sugározd szét a pránát. Miközben a pránát tudatosan összegyűjtöd a szív központba. és tudatosan gyűjtsd össze a pránát a szívközpontban (az ember egyéniségérzetének helye. Ülj le egy székre. Az idegek és az izmok elveszítik feszességüket. egy fokhagymagerezdnek. Az ilyen fajta légzésnek számos jótékony hatása van. ahogy a prána finoman beáramlik a testbe. Amikor ellenálló képességünk csökken. ahol a gyűlölet és a harag uralkodik. Ahogy ellenálló képességünk nő. Nyugalomban lévő elménkkel sokkal könnyebben tudunk eleget tenni kötelezettségeinknek.

A verebek is kegyetlenül kilökik a fiókát a fészekból. gondjaitól és a levertségtől. Olyan emberekre van szükség. A test ugyanilyen módon szenved. Csak ó1<. hogy elfelejtse a gondjait és tompítsa az idegeit. Az életben minden zavarja. talán kihányja tó1e a tejet. mivel az egész részeként bizonyos értelemben ő alkotja az egészet. rendes és egészséges élet legyen. mind erkölcsi szempontból. az egész fa megbetegszik és kiszárad. Viszonylag kevés kellene ahhoz. sérthetetlenségünk bizonyosságával töltve el minket. emberek engedjük meg. hogy segítsenek neki elmenekül- ni a napi egyhangúságtól. A beteg gyermekekkel természetes mélylégzés t és más egyszerű jógagyakorlatokat végeztettünk éveken át. Ez nem pusztán a test erőit hozza összhangba. hogy egyetlen helyesen kicsiny nemzet meg tudná újítani az egész emberi fajt. Az előkészítő lazítás után a képzést ezzel kezdjük. hogy hozzányúljunk a bölcsőhöz. Minden kórság oka az életadó prána hiánya. mint bárhol a világon. mind pedig az iskolában beléjük kellene nevelni az egészséges légzés alapvető szabályait. ha szembe akarunk szállni a megaiázó és pusztító veszélyek rohamaival. akkor még hatásosabb. soha nem tud jó munkát végezni. idegei túlfeszülnek. akik erőiket nem eltékozolják. végezhetnek jó munkát. s alkoholra. Nyugodt és békeszerető emberekre van szükség. Legfinomabb érzékei eltompultak. amikor a helytelen légzés től az életerő elégtelenné válik benne. érzései megdermedtek. hogy gyermekeinket kíváncsi látogatók könyörtelenül összefogdossák. melegségének és szeretetének éltető kisugárzására van szüksége. akik összetett betegségekben szenvedtek. mivel szabadságérzetünk olyan erős. A szabályos prána. mely túl erős ahhoz. sőt még meg is betegedhet. A vadnyulak még meg is ölik ivadékaikat. ahogy édesanyám soha nem engedte meg nekünk. ingerültek leszünk. A szenvedő emberiséggel való együttérzésünk és minden közösségi szellemünk ellenére nagyon keveset teszünk azért. Mivel képtelen megvédeni magát. Ha azonban a prána valóban rendszeresen sugárzik belő­ lünk. A helyes légzés fontosságát ismételten hangsúlyozzuk jógakurzusainkon. hanem uralják és összegyűjtik. Belemerül a körülötte hömpölygő sáros vízbe. Máskülönben ha ki vagyunk téve a külvilág hatásainak. Mindig ott van. Mind otthon. amelyet bemocskolt az emberi kézzel való érintkezés. Ha ténylegesen tudatában vagyunk. hogy természetünk minden külső beavatkozástól mentes akar lenni. Néhányan közülük asztmásak. hogy a gyenge test. hogy az állatok megvédik kicsinyeiket az emberek érintésétó1. Az egészséges egyén kincs az egész nemzetnek. amire szükségük van. A fentebb elmondottakat Indiában jobban megértik. hogy ellenálljon neki. Az ember egészséges ösztöneit kiölte a civilizáció iránti túlzott ~ágya. melyek napjainkban súlyos fenyegetést jelentenek a társadalom és a nemzet egészségére nézve. mely még teljesen nyitott a külső hatásokra s melynek valójában kizárólag anyja erejének. Igy válik akaratlanul is a számos zaklató hatás áldozatává. hogy az egyfajta védó'burkot hoz létre. hogy ezt elérjük. és nem léphet előre . mivel nincs ereje. hogy nyugtalan kisugárzásunk zavarhatja a gyermek álmát. hogy megadjuk gyermekeinknek az élethez szükséges neveltetést. hiszen minden egyes növendék lélegző 112 113 . amelyben nővérem kisbabája feküdt. megint mások szellemi fogyatékosok voltak. akár tudunk róla. gyerekeknek. hogy oltalmazza magát. Ezeket a régi szokásokat nem szabad könnyelműen kezelni vagy puszta babonaként félresöpörni. A test körüli pránasugárzást olyan mértékig lehet fejleszteni.tünk. Törekvésünk célja egy különc szokásoktól mentes. és csak az ő hatásuk lehet tartós. Függővé válik ezektől a serkentő szerektől. durva sokkot szenvedhet el.és oxigénellátás a legtöbbjüket meggyógyította. belső ürességétől. hogy lelket öntsön önmagába. egészséges és erős emberekre. s elveszti erejének középpontját. Hiszen a közösség egyénekből áll. Ezeknek a fiúknak és lányoknak nagy része ma már egészséges gyermekekkel megáldott férfi és nő. és a helyes légzés t az egész óra alatt fenntart juk. Csak mi. Mi magunk is megfigyelhettük a jóga csenevész gyermekekre tett kedvező hatását. mind fizikai. Cigarettára van szüksége. akár nem. s ha tagjai nem egészségesek. semmi sem árthat nekünk. és a meggondolatlan látogatók mindenféle kellemetlenséget adhatnak át a védtelen gyermeknek. Emlékszem arra. A jóga újra és újra elmondja nekünk. ha ily módon beszennyeződtek. érzései elgyengülnek. mely fenyegetően elhatalmasodik rajta. mások cukorbetegek. Elfogadott tény. Ha a fa gyökerei nem jutnak a szükséges nedvességhez. míg találkoztunk olyanokkal is. Azt mondta. s nem ismerjük fel. s könyörtelenül magával ragadja a körülmények áradata.

hogy távol tartsanak minden negatív hatást. Nemcsak hogy mindannyian enyhülést és javulást éreztek. hogy ő maga is megbetegszik. a béke és a tisztaság szigetén lennél. Az életerő vagy prána tudatos vezetése feltölti az idegek. Coué nyilvánvalóan uralni tudta a pránát. egyszerű ember volt. melyek a betegek és a szenvedők révén érik őket. mint a szabályozott prána vagy élete rő. Schimert Pál. Segít nekik abban. és nem hallottam volna jajveszékelését. akár ideges emberektó1 körülvéve dolgozol. Minden egyes lélegzete t a teljes fizikai és mentális ellazulás érzésének kell követnie. háromszor egy nap. mely gyógyító patakként áradt beló1e. tetteinken. Teljesen megdöbbentem. akivel csak találkozott? Alacsony termetű. légy tudatában egészséges kisugárzásodnak. Dr. Ekkor környezetének egészségtelen befolyásai még erősebben hatnak rá. Erejétó1 megerősödve. s lehetővé teszi a számukra. egyikük sem siránkozott többé. ahogy a prána átáramlik a testeden és áthatja körülötted a teret. mivel segít nekik ellenállni azoknak az elkerülhetetlen hatásoknak . A belső derű az előreha­ ladás első jele. mintha az erő. az agy és a gerincoszlop elemeit. biztosan nem hittem volna el. Amikor a betegekre nézett. s mindenféleképpen növeli az állóképességét.megpróbálja egészséges kisugárzással tudatosan áthatni nemcsak a saját testét. Amennyiben nincs napi egy óránk a jógagyakorlatokra. Ezt a gyakorlatot is háromperces savászanával vagy aktív pihenéssel zárjuk. és fennáll annak a veszélye. hogy még soha nem érezte magát olyan jól. Minden alkalommal. Egy jelentéktelen előadó felmegy az emelvényre. biztosak lehetünk benne. Az egyik beteg." Az eredmény meglepő volt. aki ezreket gyógyított meg egyszerűen szóbeli tanácsaival. Ennek az egyszerű gyakorlatnak van a legnagyobb értéke az orvosok és az ápolók körében is. és a legjobb diagnosztaként tartották számon. sőt kijelentette. és hazasétáltak. Tudatosan vagy öntudatlanul. A helyes jógalégzés segíteni fog neki. hogy mélyen és lassan lélegzel. A beló1e áradó életadó erő vagy prána tisztán érzékelhető volt. hanem egész környezetét. amikor az orvos odament hozzá. ami a gondolatokban. Magabiztos természete eloszlatott minden pesszimizmus t . akkor átragyognak gondolatainkon. Pozitív hozzáállásuk a legnagyobb erőt jelenti a napjainkban folyó létért való küzdelemben. a beszédben és a tettekben való összeszedettség formájában is megnyilvánul. Ha előző éjjel nem tapasztaltam volna magam is a férfi szenvedését. bármikor belépett a kórtermekbe. kimondott és leírt szavainkon. Az elhangzott liS előtt . A jóganövendékeknek azt kell alkalmazniuk. örömében zokogni kezdett. Semmi sem hathat rád. amivel találkozott. Tisztaság árad beló1e. ahol a betegek legtöbbje siránkozott és a fájdalomtól nyögött.szokta kérdezni melegséggel és magabiztossággal teli mély hangján. Nem volt rá ideje. amint ragyogó és gyógyító erő sugárzik feléjük szeretett doktorukból. aki előző éjjel fölöttébb panaszkodott. akár egy zajos műhelyben.és közömbösíteni azokat -. Barátom. hogy azt összegyűjtött és összpontosított pránával érte el. azok érezték. bármikor eszedbe jut. Bármikor hallunk valakiről. s szavaival igyekszik elragadtatni a tömegeket.felvidította a gyászos hangulatot. A késó'bbiek folyamán emberek százai és ezrei keresték fel. hogy tökéletes belső békével munkálkodjanak. Olyan lágyan lélegezz. aki nem képes több időt kiszorítani mindennapi robotolásából. de mindenekelőtt nyugodt. azt az embert. s mono ton hangon mindenkinek csendesen azt mondta: "Minden pillanatban és minden szempontból egyre jobban és jobban érzed magad. amit a doktor gyakorolt rá. Érezd. a fent leírt módon. Az orvos puszta megjelenése . és lebilincseli hallgatóságát. akkor ő is idegessé válik. utána pedig nem láttam volna a hatást. Orvostanhallgatóként a budapesti kórházakban több érdekes megfigyelést tettem. étkezések előtt. tiszteletet keltő ember volt . ha gondolsz rá. Schimert csodálatosan fogott hozzá a dolgokhoz. hogy te se halljad saját lélegzetedet. Couét is felhozhatnánk példának. Ez azonnal megnyugtat. így sorban egymás mellé állította az embereket. egy hatalmas sebészeten kezdett el dolgozni. Amikor a túl sok munka legyengíti egy orvos ellenálló képességét. mely egy szabályozott életen keresztül nyilvánul meg? Amikor erőinket összegyűjtjük. "Hogy vannak barátaim?" . dr. Váljon szokásoddá. aki nem sokkal az114 diplomázott. hogy mindenkivel hosszasan foglalkozzon.aki egy nagydarab. amit mindennapi életük során megtanultak. hanem néhányan még mankóikat is elhajították. Mi volt erejének lényege. s úgy élj benne. Ez a legkevesebb minden túlhajszolt embernek. legalább a tudatos mélylégzést végezzük el pránaszabályozással 14-21 alkalommal. Mi más lenne ez. ami mindenkit elbűvölt. aki vállalkozásaiban sikereket ér el. Biztos ösztöne segítségével sok betegség okára rátapintott.

Galilei kijelentette. Ekkor a hinduk időtlen Védái hirtelen reflektorfénybe kerültek. Az evolúció elméletét egészen addig általában elutasították. amíg Darwin meg nem jelent. India a maga részéről a védántikus kultúrát hagyományozta mindörökké a világra. mielőtt fölényesen kinyilvánítanánk nemlétét. mielőtt kijelentenénk róla. és elhárítanánk magunktól az egész dolgot. mint például a logika. 4. a pránát összegyűjtik. tetteink pedig mindenki számára áldássá válnak. különböző tudományaikkal együtt. akkor dinamikus erőt raktározunk. szavainknak súlyt ad az igazság ereje. hogy fizikai képtelenség. Ehhez hasonló módon számos mély igazságot . hogy félelemből vagy tudatlanságból kitérnénk eló1ük. a számtan. Addig a pontig a Nyugat kezdetleges babonaságként utasította el a Védákat. mint ahogy azt a Sport és j6gában leírtuk. és úgy saját.utasítások. Ezek az utasítások egyre mélyebb benyomást hagynak az eimén. Az egyház szembehelyezkedett vele. s onnan hatnak a testre és a szellemre. noha laknak rajta. nem érhetem be kevesebbel. anélkül hogy bárkinek kifogása lenne ez ellen." A prána megnyilvánulása fokozatos. és összpontosított tevékenységhez vezetnek. Gondolataink valósággá lesznek. kiemelkedő helyet foglalják el. Galileinek ennek ellenére igaza volt. az asztronómia. FEJEZET Reinkarnáció Mielőtt elutasítanánk a reinkarnációt mint babonaságot. és győze­ lemre nem vitte az ügyet. de biztos hatássallesz ezeken az erős mondatokon keresztül. melyeket a jógagyakorlatok végzése alatt használunk. és a tudatalattiban gyűlnek össze. Amikor uralkodunk a pránán. a geometria. istenkáromlást és szamárságot. Galilei visszavonta állítását. hangosan vagy csendben mondd magadnak: "Én vagyok az élet a testben és a lélekben" vagy "A legmagasabb at nyilvánítom ki. Az irodalmat tanulók a világ minden részén tanulmányozzák a Védákat. gömb alakú. Ezzel az erővel mindent el lehet érni. Miközben népek. Napjainkban már az ó'ket megillető. és helyette írásait égették el. és kis híján a halálba küldte eretnekség miatt. hogy Földünk.melyet először puszta babonaságként bélyegeztek meg és utasítottak el gúnyos 116 117 . nemzetek és civilizációk népesítették be a földet. az orvoslás stb. mint a Nap tengelye körül forog. A Védák már jóval Európa születése előtt léteztek. bizonyos tényekkel szembe kellene néznünk ahelyett. Hogy megmentse életét. Az egyszerű mélylégzés közben. mint egy csatornában. mint az evolúció legésszerűbb és legvilágosabb elméleti támaszai.

hogy gyémánttá váljon. Tapasztalataink aspektusai különböznek természetüket és számukat illetően. most egy magasabb síkra kell emelkednie. melyek segítségünkre vannak abban. Máskülönben hogyan is tanulna? Hogyan tudná legyőzni a benne lakó természetes erőket. s ez magyarázattal szolgál az emberek különbözőségére. s az ember sem hagyhat ki tapasztalatokat: mindent magának kell elérnie. számos élet alatt gyűlnek össze. amit evolúcióként ismerünk. A genetika tanulmányozói azt állít ják. úgy testi alkata és jellemének tulajdonságai is változnak. Az átalakulás e folyamata. hogy valamilyen természetes erő hatására anyagok fejlődnek ki az alacsonyabb rendű ásványokból az élet legmagasabb rendű megnyilvánulásáig. hogy elérjen a teremtés koronájához. Az evolúció azonban csak az újraszületés révén lehetséges. Egyáltalán nem lepődünk meg azon. A növekedéshez és a fejlődéshez a természetben évmilliókra van szükség. tudat alatt azonban mindegyikük. Milyen gyakran kell egy cselekedetet megismételnünk. A reinkarnáció egyszerűen a természet fejlődése. hogy a föld hzonyos elemeit a saját természetére alakítsa. A gyermek nem válhat felnőtté egy nap alatt. akik a világnak az aritmetikát (a számok tudományát). hogy ragyogó és áttetsző köveket hozzon létre nem átlátszó anyagokból.és beszédmódunkat? Egy múltba vetett pillantás ráirányítja a figyelmünket néhány szétszórt benyomásra. akkor nagyon kevés. hogy apjuk nyomdokaiba lépjenek? Ha az öröklődés törvénye megállná a helyét. érzéseinket. az ájurvédát (az orvoslás tudományát). az emberig. Ezek közül mennyi van valóban a segítségünkre? Ha úgy vesszük. Ha a feketeszénnek évmilliókra van szüksége ahhoz. Ahogy tudata tágabb horizontot fog át. hogy az élet felfelé irányuló áramlása az anyag átalakulásával jár. mire egy szokás beidegző­ dik. mely lehetővé tenné számukra. hogy létezik természetes evolúció. az emberhez. Egysejtű organizmusból fejlődött ki jelenlegi formáj áig. s ez valami olyasmi. hogy jó földművesek. iparosok vagy művészek legyünk. hogy életünk során először fogtunk valamilyen munkába. hogy az ember csak nyolcmillió születés és számtalan metamorfózis után nyeri el emberi alakját? Az ember a földön megnyilvánult energiák összessége. amit egyetlen élet alatt nem lehetséges megtenni. A primitív embernek. hogy Kolumbusz gyalog szelte át az Atlanti-óceánt. mire egy sajátosság megszilárdul! Az ember a benne jelen lévő éber ösztönökre nem egyetlen élet ideje alatt tett szert. mintha már régóta járatosak lennénk benne? Csak a tapasztalat képes belénk nevelni a helyes ösztönt. ha megismeri ó1<et. Hogyan lehetséges akkor. ]éghegyhez hasonlítható. ha az aranynak eónokra van szüksége ahhoz. akiknek szülei egysze rű. szüntelenül előrejutunk . melyet egy élet során el lehet érni.úgy ismertek fel késóbb. ekképpen öltve alakot. korlátozott. ha a természetnek ilyen hatalmas időtartam ra van szüksége ahhoz. hány benyomásnak vagyunk tudatában. melyek meghatározzák következő születésének természetét. Azok az ösztönök és tapasztalatok. mint azt bizonygatni. látóknak és bölcseknek a kijelentéseit. az asztronómiát (a csillagok tudományát) és a többi tudományt adták. egyéni gondolkodás . hogy egy csodagyereknek olyan 119 .mosollyal . műveletlen emberek voltak . hogy a jellem tulajdonságai szülőről gyermekre adódnak tovább." Nem szabad félvállról venni azoknak a korai indiai gondolkodóknak. hogy zseniális emberek utódai szinte sohasem birtokolják azt a rendkívüli minőséget. Vajon nem találtuk még magunkat olyan helyzetben. akkor Goethe fiának túl kellett volna szárnyalnia apját. mire az ösztönösség kialakul. az erők e felfejlődése. mint az emberi tudás tökéletesen ésszerű alapelvét. mely azon munkálkodik. az energiahullámok e felkelés e és lenyugvás a az. A hindu tanítás biztosít bennünket afelől: "Nyolcmillió testen kellett. s hogyan másképp tudná azokat hasznosítani felfelé vezető útján? Milyen nehéz egy puszta gondolatot is legyőzni! Ám az ember a benne lévő aktív teremtő erőket csak akkor tudja uralma alá hajtani. Az emberi test ennek ellenére nem szűnik meg továbbfejlődni. aki éppen csak átlépte az állati lét küszöbét. s azt mégis olyan biztonsággal és természetességgel tettük. Kijelenteni.keresztülhaladnunk. és mégis elutasítani a reinkarnációt éppen olyan nevetséges. mi mégis mindig. Másfelől viszont hallunk olyan géniuszokról. Vajon valóban ismerjük-e érzelmeinket. akkor miért kellene meglepődnünk azon. A tapasztalatok mennyisége. Életének végére elegendő benyomást és ta118 pasztalatot gyűjt össze. melyben víz szilárdult meg szélsőséges időjárási viszonyok között. Fejlődésünk csigatempóban halad. ha a cseppkóbarlangok oszlopainak évezredekig tart. míg elérik gúlaszerű formájukat. mire elértük az emberi formát. amikor azt halljuk. azt állítani.

Az ilyen esetekben az öröklődés törvénye érvényét veszti. Olyanok. így teljesítve be Jézus szavait: "istenek vagytok"3. és mindnyájan meghalnak. és legnagyobbrészt alvás közben. Nem szükséges azokat a szüleimtől vagy anagyszüleimtől örökölnöm. amely elképzelhetetlen erőket mozgósít számtalan formában és az intenzitás számtalan szintjén: A szeretet minden erőt pozitív irányba húz. hogy a világegyetemben a legkisebb energia sem veszhet el. mely a családot összetartotta. A legnagyobb erőket a gondolatok hozzák mozgásba. úgy én magam vagyok a felelős saját agyamért és testemért. melynek hatásá120 ra a termés kiváló lesz. melyek mindig hatással vannak ránk. választom ki a barátaimat. de ugyanígy enyhe és kellemes időjárás is jöhet. Esetleg nem hat gyermek lesz ugyanazoktól a szülőktől. akik együtt munkálkodnak hazájuk javára. melyek akár hasonlíthatnak is a szüleiére és a nagyszüleiére. Minden benyomás feljegyzésre kerül a tudatalattiban. Egy bizonyos idő után s miután a földi tapasztalások feldolgozásra kerültek. a folyamat akár a test halála után is folytatódhat. (A ford. hanem közeli barátok lesznek. Egy közönséges kőnek drágakővé kell kristályosodnia vagy márvánnyá kell válnia. melyek először felépítették a testet. de a levegő elektromossággal van teli. és milyen nehéznek bizonyul ez a feladat! Miért kellene hát azt képzelnünk. alapjában véve mégis az övéi. a hernyónak pillangóvá kell lennie. A magnak fává kell terebélyesednie. valamilyen természeti csapás vagy halálos betegség . Késóob a gyermekek megházasodnak. Az emberi test által felhasznált energia minden elképzelést felülmúl. Az erők szünet nélkül munkálkodnak. Ha szükséges. ahogy egyedül én fogyasztom el az ételemet. tapasztalom meg az érzéseimet. míg a gyűlölet éppen ellentétes módon működik. Senki sem jelenhet meg e földön kölcsönkapott képességekkel. A vágy az a hatalmas mágnes az emberi természetben. amelyekkel megjelenek a földön. Szegénységük ellenére mindannyian elégedettek. Tudatunk fejlődése és kiterjedése életünk során azoknak a benyomásoknak az eredménye. Hat gyermek él együtt szüleivel boldogan. A vonzás és taszítás törvényét megfigyelhetjük működés közben az emberi érzelmek síkján. hajtom végre cselekedeteimet . Egy földrengés elpusztítja a falut. Más szavakkal: azok az erők. Mivel a vágyaknak mágikus vonzerejük van.34. az álmok révén dolgozzuk fel őket. míg az izmok és idegek által mozgásba hozott energia a három közül a legcsekélyebb. az egyén által kifejlesztett pozitív és negatív tulajdonságoknak megfelelően. de megőrzik szívükben a szeretetet szüleik iránt. Ugyanez vonatkozik azokra az adottságokra. Az energiák vonzhatnak és taszíthatnak. Az elsöprő erejű benyomások feldolgozására . ott a bibliai idézetek fordításai a Szent István T ársulat által kiadott Bibliából származnak. hiszen a reinkarnáció a természet evolúciója.6) Az evolúció a természet 3 Ahol külön nem jelöltük.szülei vannak. annak vissza kell esnie a földre. méghozzá olyan körülmények közé.melyek oka például egy szeretettünk elvesztése. nem lehet elpusztítani.és ezeket senki sem teheti meg helyettem -. hogy a jellemvonások öröklődnek? A jellemvonások az illető személy szokásainak következményei. A víznek lefelé kell folynia. ezután következnek a szavak.) 121 . Minden képességét önmaga fejlesztette ki. Ez a törvény az emberi síkra is érvényes. s az élet létráját neki kell fokról fokra megmásznia. Az én természetem nagyon is emlékeztethet az apáméra . Milyen gyakran próbáljuk a helyes gondolatok és cselekedetek felé vezetni gyermekeinket. Oán 10.hosszabb időre van szükségünk. ezek az eró1< megfelelő körülmények között újra megnyilvánulnának az anyagi síkon. s amelyek teljesen az enyémek. Az ok-okozat törvényének megfelelően talán forgószél támad vagy árvíz önti és pusztítja el az országot. kölcsönös szeretetben. A gravitáció törvénye minden dolgot a helyén tart. A fizika azt bizonyítja.de mégis mennyire különbözöm tőle! Éppen úgy. Minden dologban ott az ok és az okozat. Mi lesz ekkor e szegény család sorsa? A szeretetben megnyilvánuló erők összességét. teljességükben tovább léteznek a test halála után is. azok újra össze fogják hozni ezt a családot. Ha egy követ feldobunk a levegóoe. Zsolt 82. akiknek intellektuális képességei nem túl fejlettek. Az embernek pedig tökéletesednie kell az isteniségben. amelyben laknak. még testük elpusztítása által sem. Fejlődhetünk-e újraszületés nélkül? Ez lehetetlen. A természet irtózik a vákuumtól. melyek lehetővé teszik leghóob vágyuk beteljesedését. Nézzünk erre egy példát: egy családot. mint a nyári villámok a felhőt­ len égbolton: a villanások nem láthatóak. az evolúció pedig az élet törvénye.

A föld zöldellő növényeket termett. hogy uralkodjék az éjszakán. A föld puszta volt és üres. ugyancsak fajtájuk szerint. mint a természet hosszú téli álma. Isten ismét szólt: "Gyűljenek össze az ég alatti vizek egy helyre és emelkedjék ki a száraz. amikor jobb állampolgárok kívánunk lenni. Mi lenne máskülönben az értelme megjelenésünknek a földön? Mi lenne az evolúció célja? Bizonyosan nem csak ükunokáink érdekében fejlőd ünk. akiket talán nem is látunk életünkben.erőinek emberi erőkké alakulása. 18. Olyan ez.mondja Jézus. hogy ez jó. 20. Ezek határozzák meg az ünnepeket. Egyetlen tapasztalatot sem lehet kihagyni. hogy a világosság jó. Természetes növekedés szükséges hozzá. melynek véget vet az örökké visszatérő tavasz. "Istenek vagytok" . az összefoly t vizeket pedig elnevezte tengernek. uralkodjanak a nappal és az éjszaka fölött. Isten szólt: "A vizek teljenek meg élőlények sokaságával. hogy ez jó. mi lenne a halál értelme? Mi végre ez a hatalmas küzdelem a megvilágosodásért. A nagyobbik világítót.1-27) a teremtés következő leírását olvashatjuk: l. amelyben magvak vannak. 16." Úgy is lett. vagy a vízben úszkálnak. amelyek magot rejtő gyümölcsöt teremnek a földön. Kezdetkor teremtette Isten az eget és a földet. Úgy is történt. Mennyi gyakorlás. S. a fajtának megfelelően. 13. hogy világítsanak a földnek. 123 122 . amelyek termést hoznak fajuk szerint. hogy a zongorista tökéletesen el tudjon játszani egy darabot! A gyakorlás nem más. Este lett és reggel: a harmadik nap. Hogyan tudhatja ezt meg az ember? Csak az evolúció révén. hogy uralkodjék a nappalon és a kisebbik világítót. s hozzá még a csillagokat is. 19. Isten látta. Bolygónk soha nem volt és soha nem is lesz lakatlan. mely minden rést betölt. mint egy Beethoven vagy egy Mozart esetében. Isten látta. és fákat. a föld felett pedig röpködjenek madarak". mennyi ismétlés szükséges ahhoz." Úgy is lett. ll. Isten látta. amelyek mozognak. és világos lett. me ly évről évre esővel lát el minket. Erre este lett és reggel : a második nap. a sötétséget pedig éjszakának. 7." Úgy is történt. véget nem érő egymásutániságban. Isten megteremtette fajtájuk szerint a nagy tengeri állatokat és mind az élőlényeket. Isten megalkotta a szilárd boltozatot. 21. sötétség borította a mélységeket. amelyek gyümölcsöt érlelnek. 4. Isten a boltozatot égnek nevezte . A mindentudásnak és tökéletességnek ez a síkja nem érhető el egy rövid élet alatt. az élet örökké folytatódik. az emberinek istenivé. Isten a szárazat földnek nevezte. Akkor megint szólt Isten: "Teremjen a föld zöldellő növényeket. az égen. A halál közbejötte lehetővé teszi az egyes életek során szerzett tapasztalatok feldolgozását. 17. Mint a mindent átható levegő. Ha így lenne. A világosságot nappalnak nevezte Isten. A földi elemnek szellemi erővé kell változnia. kezdet és vég nélkül. Egy adott képesség megnyilvánulása életről életre finomodik. és alkosson válaszfalat a vizek között. ha fejlődésünk befejeződik a temetó'ben? Az evolúció szakadatlan folytonosságot jelent. és Isten lelke lebegett a vizek fölött. Isten újra szólt: "A vizek közepén keletkezzék szilárd boltozat. míg egy életben végül tökélyre nem jut. 2. És a röpködő madarakat is. Előrehaladásunk nem a még meg sem született generációk javára történik csupán. Az élet szüntelen folyamat." Úgy is lett. Fényeskedjenek az égbolton. mint az óceán. s a halandónak halhatatlanná. Bizonyosan nem pusztán egy nemzeti kötelességet teljesítünk honfitársainkkal és hazánkkal szemben. Isten az égboltra helyezte ó'ket. 8. és elválasztotta vele a boltozat fölötti és a boltozat alatti vizeket. hogy ez jó. Isten látta . amelyek termést hoznak. Isten szólt: "Legyen világosság". s válasszák el a nappalt az éjszakától. 12. mint egy képesség egyre kiválóbb megnyilvánítása. A teremtés könyvében (Ter 1. 10. Számos születés szükséges hozzá. Isten elválasztotta a világosságot a sötétségtől. 9. s válasszák el a világosságot meg a sötétséget. Este lett és reggel: a negyedik nap. és fákat. 6. Akkor megint szólt Isten: "Legyenek világító testek az égbolton. s világítsák meg a földet. 3. a napokat és az éveket. Azután este lett és reggel: az első nap. 15. mígnem annak kifejezése eléri a tökélességet. 14. Képességeink fejlődése lépésről lépésre történik. hogy ez jó. Isten látta. Isten megteremtette a két nagy világítót. határozott bizonyossággal.

1: Az ember megismerte feleségét. A teremtés kereke nem állhat meg forgásában." 23. Isten először a négy elemet teremtette meg. mely szerint Isten agyag teremtményekkel játszik. Ok uralkodjanak a tenger halai. a levegőt és a tüzet. Ebből a négy elemből származik a teremtett világ egésze. és eltakarja a dolog lényegét. mint a mennyeknek. A teremtés nem ért véget. hogy korábbi szándékainkat beteljesítsük. 24. erdeinkben és vizeinkben . és szemléletmódunknak olyan határtalannak kell lennie. hogy befoghatjuk a végtelent véges megértésünk korlátai közé. majd az állatok. szaporodjatok. Ha igazán meg kívánjuk ismerni Istent. a fej- lődés vajúdása szüntelenül zajlik. Isten nem lehet részrehajló. töltsétek be a tengerek vizét.22. hogy ez jó. belé lehelve az élet leheletét s elnevezve Ádámnak. Az ásványok. s hogy Adám és Eva az emberiség szülei. Ám ez nem egyetlen hét munkája volt. Evolúció ez. hogy mindez néhány ezer éve történt. mely évmilliók óta tart. Este lett és reggel: az ötödik nap. akkor elménk felfogóképességének olyan tágnak kell lennie. akkor ő Ádám. hogy az érzelgősség eluralkodjon rajtunk. hiszen ehhez először magának a Teremtőnek kellene megszűnnie. megfáradt testünket is hátrahagy juk végül. és a teremtés legmagasabb rendű igazságait és titkait fogja felfedni előttünk. 26. "Teremtsünk embert képmásunkra. és a föld mezőiből és erdeibó1 teremtené meg az embereket. ő a férfi. Teremtés könyve 2. ha abból fejlődésünk révén semmilyen hasznunk nem származik? Éppen úgy. s egy újabb és frisse bb szervezettel jelenünk meg. Isten újra szól~. Egy gyermek születése mindig Isten saját képmásának születése. Az egykori barbár. magunkhoz hasonlóvá. Az igazságnak a napnál is világosabbnak kell lennie. Teremtés könyve 4. ez fogant. Nyissuk ki a szemünket. a másikat pedig barbárrá. Milyen más magyarázato t adhatnánk azokra a mindennapi erőfeszítéseinkre. végül az ember. mellyel lépésró1 lépésre haladunk előre az utunkon. 25. Isten megteremtette az embert. ahogyan egy elnyűtt ruhát eldobunk. fajonként. akkor még ma is ugyanígy járna el. és azzal saját képére teremtette volna az embert. Amikor egy fiúgyermek meglátja a fényt. hogy a Biblia egyszerű történeteit nem szó szerint. az ég madarai. hogy tanítóvá legyen. amely a földön mozog. Isten látta. csúszómászókat és mezei vadakat fajuk szerint.20) ." 2 7. ha mindez nem eredményez személyes fejlődést? Miért teszünk egyáltalán erőfeszítést. Nem látjuk ebben a teremtés sorát? Először az ásványok birodalma. Soha ne gondoljuk. mint a csillagos égboltnak. mint Ádámnak. mielőtt napjaink civilizált emberévé vált. Ne feltételezzük azt. Isten megáldotta őket és így szólt: "Legyetek termékenyek. Nem fedezünk itt fel egy sokkal hatalmasabb igazságot annál a megindító történetnél. az emberben éri el. Isten megteremtette a mezei vadakat fajuk szerint." Nem szabad ~zt képze~nünk. Amikor egy leánygyermek születik.minden folyamatos mozgásban van. a földet. Igazságtalanság lenne Tó1e. férfinek és nőnek teremtette ó'ket. Évát. akkor ő Éva. a férfinak. Ha Isten tényleg fogta volna az agyagot. azután a növények. hanem szimbolikusan kell értenie. ha az egyik nemzetet civilizálttá tette volna. s csúcspontját kifejeződésének legmagasabb rendű formájában. saját képmására. Így lett az ember éló1énnyé. megszülte Kaint. majd az állatok birodalma. és Évának. és felismernie. azután a növények birodalma. aki befestette a testét és tetoválta a bőrét. akik az érintésére életre kelnek? Az igazság fejszéjével az embemek végül sikerült lehasítania az idejétmúlt hiedelmek kérgét. és ne lássuk lényünket másnak. és újat veszünk. Olvassuk ebben a szellemben. számos életen áthaladt. Aztán szólt Isten: "Hozzon elő a föld élőlényeket fajuk szerint: háziállatokat. Még láthatjuk folytatódni hegyeinkben." Ugy is történt. és így szólt: "Isten segítségével embert hoztam a világra. hogy ő "minden élő anyja" (Ter 3. Fejlődésre volt szüksége ahhoz. mint a tengernek.7: Akkor az Úristen megalkotta az embert a föld porából és orrába lehelte az élet leheletét. előre és felfelé halad. 124 125 . érzelmeinknek olyan mélynek kell lennie. a háziállatok. a vizet. a mezei vadak és az összes csúszómászó fölött. Nem szabad. a háziállatokat fajuk szerint és az összes csúszómászót a földkerekségen. az Isten képmására teremtette őt. s a madarak is szaporodjanak a földön. akiről kijelentetett. utoljára pedig maga az ember. A tanító egykor maga is diák volt. vagyis a föld elem. hogy a teremtésnek vége.

Hiszen bármi ered Istentól. . keresztülhajóztak Németországon.mondta férjének. hogy rátapintson az emberi cselekedetek okaira. és másszunk feljebb.Partra kell szállnom! Nem messze innen áll egy kastély. Karon fogta férjét. Mivel megijedtek. hogy álljanak meg. s amikor megpróbálta átölelni. mintha nem lenne többé önmaga. hadd menjek. ekképpen gyakorta képes volt rá. isteni születési előjogunkat és magasztos származásunkat. és ismerjük fel. minden isteni egyetlen Teremtőjében. hogy az a lény. és könyörögve kérte. míg felesége egyszerre volt józan ítélőképességű és az önkifejezés mestere. minden munkánk egyetlen Teremtőjében. az isteni. Női ráérző képessége sokszor lehetővé tette számára. mert partra akar szállni. a saját szívünk küzdelmeinek és törekvéseinek a megtestesülése. akit évmilliók alatt építettünk fel. hogy háromhetes szabadságukat egy gőzhajón töltik el a Dunán. hogy férje jogi praxisában segítséget nyújtson. teljes egészében esztelenség lett volna ott kikötni. Sehol sem volt azonban kikötő. s ott állnak meg. amint a hajó a folyó egyik kanyarulatában haladt. Felesége azonban tovább nyugtalanította. FEJEZET Töprengenivaló gondolatok Egy közismert magyar ügyvéd és felesége úgy határozott. Vegyük a bátorságot.minden élő anyjának. és útjuk érdekes részleteit taglalták. Engedd. és ami isteni. . minden fennkölt egyetlen Teremtőjében. az ügyvéd feleségén furcsa nyugtalanság lett úrrá.kérlelte őt az ügyvéd.De drágám. és a folyó mindkét partját sűrű erdő borította. kitépte magát a karjaiból. hol fogjuk tölteni az éjszakát? És ki viszi a bőrönd­ jeinket? Nem látod. bízva minden tettünk egyetlen Teremtőjében. A múlt eseményeiről elmélked tek . Mindketten körültekintő és józan jellemmel rendelkeztek. hogy máris esteledik? Holnap biztosan odamegyünk. hogy eszét veszti. különben a vízbe vetem magam! Oda kell érnem ma éjjel! . a hajó 126 127 . ne ragaszkodj a ma estéhez! . A folyó mentén mindenfelé gyönyörű volt a vidék. ahol csak kedvük tartja. amit látnom kell. Ismerjük fel igazából mennyei örökségünket. Úgy tűnt. Tépjük le magunkról a tudatlanság páncélját. Egyszer. maga az ügyvéd szokatlanul éles logikus gondolkodással volt megáldva. Kérlek. Miután kikötöttek Ausztria néhány városánál. 5. az Isten.

A kastélyba megyek.. Alexander egy rendkívül érdekes általa végzett kísérletről számol be.folytatta az orvos. semmire sem volt képes visszaemlékezni abból. és idegen akcentussal kezdett el beszélni. Úttörők kutatják a psziché t és hódítják meg saját lelkük minden apró szegletét. A paraszt házába vitték. ahol másnap reggelig nem is tért magához. és ájultan esett össze. akik ismereteik alapján a hindusztáni nyelvet vélték felismerni. A furcsa hölgy kívánságára nagy nehezen kinyitotta a hatalmas vaskapukat. hogy a légzés. Sikeres hipnotikus kísérletek tették lehetővé.férjével szorosan a nyomában -. annál jobban elváltozott a hangja. mielőtt eljön az Úrnak nagy és félelmetes napja. A test életjeleket adott.kikötött. És az Izrael fiai közül sokakat megtérít az Úrhoz. de még órák kellettek ahhoz. s kérdéseket tettek fel neki elmúlt napjairól. s egészen gyermekkorának napjaihoz vezettek vissza. s végül egy hatéves gyermek hangján beszélt. melyek az ókorban estek meg. A médium olyan eseményekre emlékezett a saját életéből. Pecek teltek el. hogy a médium teljesen visszanyerje eszméletét. hogy lajstromba vegye a lelki betegségek megszámlálhatatlan tüneteit. Egyik előadása során a londoni Dr. míg végül mély transzában a médium úgy kezdett el mozogni. C. hogy az atyák szívét a fiakhoz térít- 128 129 . Amikor felébredt.5) János (Illés) tehát valamivel korábban jött a világra Krisztusnál. Nem sokkal ezután a trans znak vége szakadt. . És ez Ő előtte fog járni az Illyés lelkével és erejével. A válaszok logikus egymásutániságban érkeztek. "Mire emlékszik életének ebbó1 az időszakából?" . Nagy reményeket táplálnak. "Hol volt a születése előtt?" . ám onnantól kezdve egyáltalán nem tudott megszólalni. heteiró1 és hónapjairól. Egy tisztáson találkoztak egy favágóval. Legújabb kísérleteik célja az emberi lélek mélységeibe való régen várt alászállás. Zakariásnak. s betekintést nyerhessünk a múltba. Voltak azonban olyanok. hogy a jelen fátylát félrehúzzuk. társait. a prófétát. Egy médiumot mély transzba vittek. Az egyetlen ember. Tudom az utat . Híres nyugati pszichológusok most jelentették be egy ősrégi igazság újrafelfedezését: az ember nem csak egyszer tér vissza földi szféránkba. s ott öltek meg! Élesen felkiáltott. mondván. ott az ágyam. "Mondjon el mindent. A modern pszichológia többé nem elégszik meg azzal. aki azt mondta nekik. Válaszai tökéletes összhangban voltak azokkal a titkos megfigyelésekkel. Zakariás. Húsz teljes percen át csend következett. és azt javasolták." (Malakiás 4. egy öreg paraszt volt. Élete második évéig a médium érthető válaszokat adott. hogy hírt hozzon eljöveteléről. melyeket a kutatóintézet tagjai végeztek. hogy a kísérletet szakítsák meg. én elküldöm néktek Illyést. Erzsébet szült néked fiat.kérdezte az orvos. . mint Illés.kiáltott fel. mint egy újszülött. Amint az orvos felkészült rá. mert meghallgattatott a te könyörgésed. akit a kertben temettek el. az ő Istenükhöz. papok.válaszolt az asszony. A mély hipnózis állapotából a szavak szokatlanul lassan törtek elő. hogy születendő fia nem más. Semmi válasz nem érkezett. Azt állít ják. amire emlékezni tud a születéséig" .. A páciens pulzusa 30 alá esett. Angyal jelent meg az apának. hiszen a legmagasabb csúcs már legalább látható. A kutatók közül néhányan attól féltek. furcsa dolog történt. hogy felébreszti a médiumot. rohanni kezdett az erdőn át. valamint napjainak mókáit és vidámságait. és a te feleséged. . A paraszt megerősítette.parancsolt rá szelíden az orvos. Minél inkább visszament a múltba. aki a kastély kulcsait őrizte.Nézd meg. teljesen abbamarad. pszichológusok és nyelvészek társaságában elmondott. Nagy valószínűséggel ő gondozta a kastélyt és annak parkját. aki a közelben élt.Ez a szobám! . "Monda pedig az angyal néki: ne félj. Mozdulatlansága ijesztő volt. mely addigra már csak rövid zihálásokban nyilvánult meg. és nevezd az ő nevét Jánosnak . amit a jelenlévők többsége nem értett. rémült férje a sarkában. mivel a médium tudatalattijának egyre mélyebb és mélyebb rétegeibe hatolt. Az Ószövetség utolsó sorai pontosan Illés és Elizeus újraszületését jövendölik meg: "Ímé. Leírta játékait. hogy a közelben egyetlen falu sincs. amit a mellette álló orvosok. hogy az újraszületés a fejlődéselmélet egyedüli biztos alapja. hogy úgy negyven évvel azelőtt egy sötét pincében egy megkéselt nő holttestére találtak. Amint az asszony a szárazföldre lépett . még ha meg is kell mászni. Az ügyvéd felesége berontott. A pácienst ezek után az elmúlt néhány évben végrehajtott cselekedeteiről kérdezték.

s megmondta. amikor az Isten fiai az emberek lányaival összeházasodtak. Amikor majd viharos széllökések rázzák a hajót. majd újra éljen. ahonnan keletkezett." (2Kir 2. mely örökkévaló. óh. s benne néhány erényes ember megmentését. melyet csak szent kíséretetek ragyogása fog megvilágítani. Illésnek kijáró dicsőség.12-13) Máshol így beszélt a Megváltó: "Mert a próféták mindnyájan és a törvény Jánosig prófétáltak vala. külön131 130 . meglesz. hogy Keresztelő Jánosról szóla nekik. a mit kérsz: ha pedig meg nem látandasz. kérlek." (Mát 17. Ekkor megértették a tanítványok.. mely az örökkévaló akaratnak és törvénynek engedelmeskedik. Amikor felbukkan a sötétségből. hogy megpihenjen egy időre. ) és meg akarta őt menteni a pusztulás áradatátó\. mégis. és az engem megillető néven fogsz szólítani: Mindenható Isten. és ezek gyermekeket szültek nekik. amit az idők gonoszsága okozott. s szellemednek teljes útmutatást nyújt. amíg vissza nem küldik egy másik emberi vagy állati testbe. Kegyelmem minden kérdésedet megválaszolja majd. Miután így egymás után sokszor megtisztult. Ugyanígy tér vissza az ember a teljes örökkévalóságba. én ott leszek a közeledben. amíg elérkezem abba a városba és abba a házba.«" (puránák) Minden ősi nemzetség mitológiájában megtaláljuk a vízözön történetét. az istenek felemelik. amit én küldök számodra. És ő monda: Nehéz dolgot kértél. ha majd meglátandasz engem. és elérte a legmagasabb rendű állapotot.. emberek vezetője! Akkor majd megismered valódi nagyságomat. és az engedetleneket az igazak bölcsességére. s velük együtt kell e tágas bárkára lépned.se. a halálhozó hullámok közepette azonban meg fog jelenni egy hajó. s amikor újra lenyugszik. Számos átalakuláson kell átmenned. a ki eljövendő vala. És vevé az Illyés palástját. mint ahogy az Jób könyvében megtalálható: "Vándor vagyok. földöntúli burokba öltözik. "És monda Elizeus: Legyen. arra utalt.." (Püthagorasz) 4 Béresi Csilla fordítása. mert hét nap múlva mindhárom világ a végtelen pusztulásba fog süllyedni.9-14) (Részletek Paramahansza Jógánanda: Egy jógi önéletrajza 4 című írásából) "A lélek öregebb a testnél. Előző megtestesülésében e dicsőség "palástját" és a vele járó spirituális bőséget tanítványa. 7. azt azért teszi.13-14) Amikor János tagadta. társaiddal együtt. hogy mostani szerény személyében immár nem illeti meg a nagy mesternek.. ahol addig időzik. és a halottak birodalmába megy tovább." (Platón) "Minden dolognak lelke van.13-17) Jézus kétszer és minden kétséget kizáróan Illésnek nevezte Jánost: . a Nap a sötétségből kel és a sötétségbe merül alá. egyik háztól a másikig vándorolok. hogy tökéletessé válj. És ott is maradok a tengereken. A lelkek újra és újra megszületnek ebbe az életbe. a szerves világban minden egy vándorló lélek..21). Elizeus örökölte meg.4) "A világegyetem ura." (Püthagorasz) "Halála után a gondolkodó lélek a test béklyójától megszabadulva. ezek a régi idó'k híres hősei. 6. A fény Keletről Nyugatra ragyog. És ha be akarjátok venni. hogy biztonságban hajózhassatok a hullámokon a határtalan és fénytelen óceánon. hogy azonos volna Illéssel Oán 1." (Mát 11. 8. szólt hozzá. s visszatér az örökkévaló forrásba.. s mutatom az utat neked. mit kell tennie: »Le kell győznöd az ellenségeidet. hogy készítsen az Úrnak tökéletes népet. mikor tőled elragadtatom. és nem ismerék meg őt ." (Luk 1. Illyés ő." (Krisztus Nikodémuszhoz intézett szavai) Óriások éltek akkor a földön (és késóbb is).. mindenféle magot és vadállatot. Illyés immár eljött. (Teremtés könyve 6. egyik helyről a másikig.. a mely róla leesett.. Neked pedig magadhoz kell venned minden gyógyító növényt. azt megelőzően is élő volt. aki szerette az istenfélő embert (. meg nem lesz . . a te benned való léleknek kettős mértéke én rajtam.

Dalai Láma már a halála előtt. hogy az égi előjeleknek megfelelően a megadott irányban keressék a szent gyermeket. és a saját nyakába akasztotta. és önkívületi állapotában ő is a felkelő nap irányába dobott egy fehér szalagot. Hosszú vándorlás után végre egy arany tetejű. hogy a kisfiú a szolgában felismerte a lámát. A lakosság részben tibeti. A kutatócsoport sok fiút talált. mert nem volt kétséges előttük: megtalál ták az inkarnációt. Ez a buddhista tan szerint nem így van. évekig is eltarthat.a szokásnak megfelelően . Amikor a régens az imák után a víztükörhöz lépett és belenézett. mert élő védnöke nélkül már nagyon elárvultnak érezte magát. amíg Buddha visszatér. de világi hivatalnok is volt minden csoportban. de egyik sem felelt meg a követelményeket. és magam is belepillantsak. hogy itt megtalálják az igazi gyenneket. amilyen a régens látomásában szerepelt. De elbúcsúztak. Az álruhában ugyanis elkerülik a szükségtelen feltűnést. Ezen a környéken sok kolostor van. ami mellett egy szép. és békésen él együtt a mohamedánokkal. Az egyik csoport Kjecang Rinpocse vezetésével a Csinghaj kínai tartományban fekvő Amdó kerületig jutott. háromemeletes kolostort látott. Tárgyaltak a szüló'kkel. és feszülten figyelték. A nemesek alig állták meg. de hogy mindjárt azt is megmondta. Bezárták az ajtót. Részt vett ebben az egész nép. háromemeletes kolostorra bukkantak. Aztán a máIá után nyúlt. és már meg is pillantották mellette a faragott oromzatú parasztházat. A 13. Rögtön megkérdezték az állami orákulumot. faragott ormú kis kínai parasztház állt. hogy elzarándokoljak oda. és azzal örömében körülugrálta a szobát. és felvette az istenkirály kopott sétabot ját is anél- 132 133 . aki a 13. Már-már kételkedni kezdtek küldetésük sikerében. A kisfiú habozás nélkül az igazit választotta. amelyek közül a halott Dalai Lámáé volt a legegyszerűbb.böző állatfajtákkal egyetemben. Mind. hogy minden újjászGletés a halál pillanatában megy végbe. 1933-ban célzásokat tett újjászületése m6djára. Az isteni útmutatás iránti hálát61 eltelve vándorolt vissza Lhászába. használt holmik mellett néhány másik új tárgyat is. Dalai Láma személyes használati tárgyait vitték 5 Részlet Heinrich Harrer Hé! éli Tíbecben című könyvéből. hogy földre ne vessék magukat. A küldöttek szerzetesek voltak. és elkezdődtek a felkutatás előkészületei.· annyian a 13. hogy a szerai kolostorból jött. Ez a t6 arr61 nevezetes. és e gyakran már kopott. Amikor már ott ült felravatalozva a Potalában. mi történik . Hensch Aladár fordítása. Így csak 1937 -ben keltek útra a különböző kutatócsoportok. Minden félénkség nélkül kiabálta: "Szera lama. és addig rángatta. Congkapa.8)! CSENRÉZI TIZENNEGYEDIK INKARNÁCIÓJAS A kevés élő szemtanú egyike a hadsereg jelenlegi főparancs­ noka. ezúttal álcázatlanul. és jobban kapcsolatot találnak az emberekkel. és újra emberi alakot ölt. ahol a gyerekek is játszanak. és megragadta annak a lámának a ruháját. Az urak ruháiba öltözött szolgákat így majd a tisztaszobába vezetik. Eló'ször négy málát mutattak neki. az még a szerzeteseket is megdöbbentette. Dalai Láma máláját viselte a nyakában. olyanra. De két évig nem találtak semmiféle közelebbi támpontot. (Teremtés könyve 6. Már a belépéskor meg voltak győződve arról. Sajnos nyolcnapi jár6földre fekszik Lhászát61. Az elhunyt egy dobját is azonnal kiemelte a többi közül. Készséggel mesélte el egyik este e fölöttébb titokzatos történetet. az egyik reggel kelet felé fordulva találták a fejét. Gondoljunk csak Noéra és a bárkára a Teremtés könyvében. aztán a négy bönpo visszavonult az élénk fiúcskával az oltárszobába. mintha bönpóként lépnének a házukba. hogy aki beletekint. lzgatottan cseréltek . a Csökorgyéhez zarándokolt tanácsért. megláthatja a jövő egy darabkáját. így sohasem tudtam elég időt szakítani arra. egy arany tetejű. Eléggé elterjedt nálunk az a tévedés. Szera lama!" Már az is bámulatos volt. és alávetették a gyermeket az eló'írt vizsgálatnak. és csak néhány nap múlva tértek vissza. Valóban eléjük szaladt nagy hevesen egy alig kétéves fiúcska. akik már adtak az egyháznak egy fiút inkarnáci6ként.szolgáikkal ruhát. Ekkor a régens egy híres t6hoz. mert itt született a lámaizmus reformátora. Dzasza Künszangce volt. magukkal. a szolgának álcázott nemesek pedig a konyhában kapnak helyet. amíg elvette a szerzetestó1. hagyományos buddhahelyzetben dél felé tekintve.

Most már teljesen biztosak voltak a dolgukban a szerzetesek. mintha sohasem tett volna egyebet. Ma Pufanghoz. A szüló'k ugyan már sejthették. Így azzal a kérdéssel fordultak a tartomány kormányzój ához. amelyekkel Csenrézi inkarnációjának rendelkeznie kellett: a nagy.kül. és két év után öltött testet újra az isten. miközben odaadó követői ott ültek előtte. Mivel az egész kutatóakció kínai felségterületen zajlott. mert a kínaiak észrevették. a Tan őrző­ je és az Óceán. A látogatók között feltűnt egy nyolc és fél éves fiú. Ott már várta ó'ket a kormány egyik minisztere. nagyon óvatosan kellett eljárniuk. Egyidejűleg új neveket is kapott: a Szent. a Zsenge. hogy ne veszélyeztethesse semmi a nagy tervet. a dél-indiai Arunácsala hegy bölcsét mindenféle társadalmi rangú emberek felkeresték. megtalálták az összes jelet. hogy üdvözölje Csenrézi új megtestesülését. s mindegyikük a maga egyszerű módján próbált előrejutni a meditáció ösvényén. és ezúttal csak az összeg egy részét fizette ki. az Abszolút bölcsesség. Amikor a fiú testét megvizsgálták. Estefelé a Maharsi szokásos sétájára indult a hegyre. Ezzel az ő életük is fordulóponthoz érkezett. Az "előző test" halála óta hat év telt el. a Dicsőséges. amiről a fiú tanúságot tett. Mindenki csodálkozott azon az alig hihető méltóságon és komolyságon. Nem volt ritka az sem. hogy ezt a történetet úgyszólván első kézbó1 hallhattam. E naptól kezdve a kis Dalai Láma olyan magától értetődő módon osztotta az áldást. milyen fontos a tibetieknek ez a fiú. aki hosszú ideig szó nélkül ült a bölcs előtt. mert akkor talpon volt az egész város. Hónapokig voltak úton. a kereskedó'kkel. A hátralékot Lhászába érkezésük után akarták kifizetni azoknak a kereskedó1mek. A küldöttség belátta hibáját. Előd­ jének a szolgáival is olyan kedves és bizalmas volt. miközben a régmúlt nagy indiai bölcseinek tanításaiból idézett. mint Dalai Lámának. Örültem. 1940 februárjában. Sohasem látott még ennyi embert. aki az elárvultság hosszú évei után végre bevonul a Potalába. mely érezhetően áradt lényének mérhetetlen nagyságából. aminek elefántcsontból és ezüstből volt a fogantyúja . és még 300 OOO dollárt kértek. hogy az ebben az életben elérhető háromfajta kegyelem egyike megadatott számukra e megvilágosodott lélek jelenlétében. amíg elérték Tibet határát. hogy megtalálták az igazi Dalai Lámát. mert különben Kína ragaszkodott volna ahhoz. Ez azonban hiba volt. hogy kíséretként csapatokat küldjön vele Lhászába. hogy tiszteletüket tegyék a szent előtt. A négy küldött egy Csenrézit ábrázoló thanka előtt esküt tett. és mindenkit megindított az a hatalmas tudás. Ma Pufang 100 OOO kínai dollárt kért a fiú kiadatásáért. a Kitűnő ész. kissé elálló füleket és az anyajegyeket a felsőtesten. Ő maga jól emlékezett arra. melyek a négykarú isten második pár karját jelképezték. Srí Ramana Maharsit. A Maharsi ritkán beszélt. 1939 nyárutóján kelt végre útra Lhászába a négy nemesből álló küldöttség a szolgákkal. a Hatalmas beszédű. és azonnal megkapták az utasítást a legszigorúbb titoktartásra. mert az idó'k folyamán sokféle híresztelés terjedt el. Első ízben hódoltak most neki úgy. a nagy újévi ünnepen ülték meg ünnepélyesen az új Dalai Láma trónra lépését. Azzal mindannyian tisztában voltak. hogyan vonult be arany gyaloghin- tóján Lhászába. melyben megválasztását hivatalosan megerősítették. mint Tibet jövendő uralkodója. amivel az órákig tartó szertartásokon részt vett. s olyan békességet sugárzott magából. a gyermekkel és annak családjával. hogy fiuk valamilyen magas inkarnáció. s nagyon egyszerű és könnyen érthető szavakkal szólt a jóga és a védánta filozófia alapelveiről. A Maharsi viszszatértével minden beszédnek vége szakadt. az isteni boldogság állapotában időzött. és én is több különböző változatot ismertem már. hogy az ember valódi célját valóban el lehet érni. Lhászába vihetik-e a fiút. de most tudták csak meg. hogy a gyermek nem kisebb ember. A fiú ekkor az összegyűltekhez fordult. majd továbbmentek. hogy álcázásként még néhány fiút vizsgáztassanak. Gyakran India legnagyobb tudósai gyűltek össze. Azonnal átnyújtották neki az összeget. A fiú azonban még 134 135 . Rejtjeles szöveggel megtáviratozták Lhászába Kínán és Indián keresztül a jelentést. ahol több várományos közül majd kiválasztják a Dalai Lámát. Bölcsességét a csend által adta át. A hallgatóság egészen elmerült a magyarázatban. hogy a szamádhi. akinek puszta közelsége hitet és bizonyosságot adott nekik abban. Semmiképp sem árulhatták el. hogy egyetlen pillantásra méltatta volna az újat. és átnyújtotta a gyermeknek a régens levelét. akik együtt utaznak a karavánnal. A kormányzó ebbe beleegyezett. mintha már régóta ismerte volna őket.

percekig nem vette le tekintetét mestere arcáról. hogy magyarázza el számukra a különös eseményt. Mielőtt a felnőtt kort elérik. és ha megvan bennünk az akaraterő. úgymint a dohányzás. Nem sokkal ezután felállt és kiment. és mindenféle gyengeségnek nyitnak utat. amelynek tagjai a miénk hez hasonló szándékokkal és hajlamokkal jöttek a világra. és az elragadtatás könnycseppjei gördültek végig kicsiny. Az igazi előrehaladás azonban csak akkor valósulhat meg. Soha nem a véletlen eredménye. A hallgatóságból néhány tanult ember ekkor megkérte a bölcset. hogy egy bizonyos faj vagy nép tagjaként születünk meg. melynek hatása nem pusztán egyéni. és együttes fejlődés­ re hivatottak. FEJEZET Egyéni és a hazával szembeni kötelezettségünk Egy nemzet emberek tömegébó1 áll. az alkohol-. Ő ekképpen válaszolt: . energiáink. sőt a kábítószerfogyasztás. ártatlan arcán. 136 137 . hanem nemzeti csapás. máris káros szenvedélyeknek hódolnak. motivációink és terveink könnyebben nyilvánulnak meg egy olyan nemzet keretein belül. A jövő nemzedékét pedig saját gyermekeink alkotják. 6. hogy a világon mindenütt a gyengeség nyilvánvaló jeleit fedezhet jük fel a fiatalabb nemzedékben. Vajon helyesen felkészítettük-e ó1cet a nagy munkára? Erős-e a hitük önmagukban? Megvan-e bennük őseik ellenálló képessége? Itt meg kell vallanunk. Minden ország örökségét a múlt generációi építették fel. indítékaink. hogy meglássuk az utunkon elénk kerülő akadályokat és gátló tényezőket. amelynek oltalmaznia kell és meg kell szilárdítania. de az elkövetkező nemzedék az. akik hasonló tulajdonságokat és jellemvonásokat hordoznak magukban. Hajlamaink.Elmúlt életének tapasztalásai erősen élnek benne. hogy azokat eltávolítsuk. Az aláásott egészség nagyobb ellenség bármely politikai ellenfélnél. s a jelen erőfeszítései fejezik be. ha eléggé elfogulatlanok tudunk lenni. vágyaink. Ezek a szokások a késó'bbiekben is hozzájuk tapadnak.

aki megtestesíti az életadó méltóságát. hogy azokban részesüljünk. amit mi magunk okoztunk. Ha e benyomások sérüléseket okoznak. Ragyogó példák szükségeltetnek. összehívta udvarát és bölcseit. akinek szelleme éber és eleven. Vagy egy olyan apára. Erős emberekre van szükségem. . Boldogok és elégedettek. és gyógyír t találjon számukra. Ha megsebeztük fejlődő lelküket. amelyeket kaptunk? Van olyan világi jótétemény. akik kivezetik ó'Ket a sötétségből. hogy gyermekeink szívének gyökerét az élet vizével locsolnánk. Isznak. Rá kell jönnöm. adjátok nekik a tudást és a bölcsességet! Nyújtsátok át nekik a Mahábhárata és a Rámájana szellemi örökségét. az ivásra és a kábítószerekre? Minek pótszerei ezek a végzetes szokások? Milyen belső elégedetlenség vezeti el ó'Ket ezekhez az olcsó fájdalomcsillapítókhoz? Mi az. amire egy gyermeknek szüksége van. melyen elgondolkodik és melyet magába fogad. és elvegyült népe között. s mindent megszemélyesítsenek. A családi viszályok. . s így nem sikerül felébreszteni bennük a spiritualitást. gyakran fordulnak a legrosszabbra. amelyekre visszaemlékszünk. a türelem és a szeretet. holott a szüló'Knek az lenne a dolguk. Azért hajszolják az élvezeteket. olykor magukra hagyjuk őket. s kiadta a parancsot: . Réges-régen egy mahárádzsa. hogy megy sora a népnek.érdeklődött.A népem hatalmas szellemi sötétségben él. példaképe és imáinak tárgya? S hány tanító testesíti meg az igaz erkölcsiséget és állít példát bátorságból. Menjetek! Járjátok be keresztül-kasul az országot. ahol már a saját vállunkra vehettük a felelősséget. akkor nem teljesítettük szülői és nevelői kötelességünket. Mahárádzsa. a belső űr és gyötrelem torz fejlődéshez fog vezetni. és lerombolják a gyermek szülei iránt érzett tiszteletét. akkor számtalan fájdalmas következményt vonna k maguk után.De vajon napjainkban a fiatalok miért szoknak rá a dohányzásra. Tanult emberek kellenek. s hány anya. bármilyen korán is képesek lennének azokat megérteni.Óh. mi hiányzik nekik! Aznap éjjel a mahárádzsa vándorló koldusnak öltözött. mulatnak.Az alattvalóim boldogtalanok. Nem jutnak fényhez. ami gátolja őt belső előrehaladásában. Talán egy olyan anyára gondolunk vissza. ami neki kedves. Inkább szüleink személyisége. Minden. Az ember szellemi lény. Enekeinek. az boldogtalanná teszi. A király nagyon elszomorodott és így szólt: . a Mindenható áldása legyen rajtad. így az élvezet és a szórakozás útjára léptek. vég nélkül szórakoznak. a kényelmes otthon vagy a tárgyi ajándékok. s nekik a kétség és a reménytelenség rengetegében valahogy életben kell maradniuk. a ruhák. aki maga volt a kedvesség. A gyermek érzékenyen magába gyűjt minden benyomást. Világosan látnunk kell.Boldogok? Elégedettek? . Kit becsül nagyobbra a világ. ám mégsem kapja meg? Gondoljunk csak vissza saját gyermekkorunkra! Mire emlékszünk a szüleinkből? Mi hagyott kitörölhetetlen nyomot az emlékezetünkben azokról a korai évekről? Talán az ennivaló. A felnőttek gondjai magánügyek. melynek ellensúlyozása a káros élvezetek hajszolása lesz. Amikor a neveltetés során nem plántál u nk beléjük nekik nemes indítékokat. a bátorságot. hogy valamilyen bánatot elfelejtsenek. a test vagy a szellem emberét? Kétségtelenül azt. aki erős kézzel vezetett a felnőtté válás kapujáig. amiért hálásak lennénk? Nem. önérzetből és más erényekből? Vajon hány pap tölti meg a gyermek mindenre érzékeny lelkét jelenlétének békéjével és áldasával? Ha nem nyújtottuk át gyermekeinknek e szellemi ajándékok legalább némelyikét. hogy osztozzon bánatukban. táncolnak. és vigyetek fényt az embereknek! Adjátok vissza nekik legfontosabb tulajdonukat. aki apró nyájának pásztora. az erőt és a hitet? És hány anya szentélye gyermeke szívének. hogy mindez a mi felelősségünk. hogy a gyermek számára eszményképül szolgáljanak. alatt~alóid igazságban és békében élnek. és nem szabadna megvitatni ó'Ket a gyermekek előtt. és rendelkezik a neki kijáró tisztelettel? Hány apa személyesíti meg az igazmondást. s hamarosan az erős és erényes élet eszménye meg fogja változtatni gyenge jellemű szokásaikat. legyenek enyhék vagy komolyak.válaszolt a miniszter. aki szívén viselte alattvalói jólétét. megkérdezte minisztereit. s mint 138 139 . hiszen természetes. számtalan örömnek hódolnak . Vajon hány szülő teljesíti ezt a szent kötelességet? Hány olyan apa van. jó és rossz példáik azok. Ahelyett. Néhány nap múlva visszatért palotájába. Mit becsül az ember az életben a legjobban? Mi jelent többet számára a világ röpke élvezeteinél? Minden kétségen felül valódi spirituális természetének a kibontakozása. hogy gyengeségükbó1 kisegítsem ó'Ket. hogy segítsenek nekem nemzetem újraépítésében. nem csodálkozhatunk a szenvedésen és a gyengeségen.

Szíve nincs többé a helyén. bátor és becsületes. több gondoskodásért. s az az eljövendő világ mítoszává lett. Minden. Kitűzött célunk az. Jógaóráinkon azt tanuljuk meg. párperces ima dünnyögésével.ilyen. ami kiszélesíti látószögét az egyetemes létezés irányába. mint igaz embert teremteni. hogy tartsunk tiszteletben mindent. a többieknek csak követniük kell. A mai kultúrák elhalmozzák az embert az anyagi kényelem és tulajdon áradatával. és meghallgatásra találtak. Ebben az áldatlan állapotban zűrzavar keríti a hatalmába. akik több szeretetért. több igaz nevelésért esedeztek. tegyünk személyes erőfeszítést arra. hogy a templomot. hogy szívünket örömmel és 140 141 . mivel szellemi előrehaladásának életbevágó kérdése nincs megoldva. hogy eltöltse a szívünket. fénysugarait a társadalom sötétjébe bocsátja. Gondoljuk csak át egy pillanatra: a vallás egy vasárnapi üggyé vált. Saját fejlődésünk ellenállhatatlan hatása érezhető lesz környezetünkben és gyermekeink számára. aki páratlan volt a maga nemében. Ugyanígy az. mely nemes lelkére és erényes tulajdonságaira épít? Fel lehet-e kavarni ezeket a magasztos érzéseket a lélek gyors vasárnapi képzésével. Ahogy a templomlépcsó1<ön üldögéltem s ezeken a dolgokon merengtem. sőt ötvenméterenként helyezik el. akik soha nem marasztal tak el másokat a dolgok állása miatt. párperces érzelgős énekléssel. miért kell bezárni. valami lényegtelenné. jobbá tételéhez. melyben ránk olvassák hibáinkat és gyarlóságainkat. Példája felébreszti az írástudatlanok és a tanultak spirituális képességeit. Keressünk valami gyógyírt. me ly segít abban. Szavai a nemzetet gyökeresen megrázták. Az utcai lámpákat harminc-. ahogy most állnak a dolgok. hogy az egyén jobbá tételével jobbá tegyük az emberiséget. mely alkalmassá teszi arra. ha nem a neveltetés. Sokszor szerettem volna belépni ezekbe a szentélyekbe némi csend és a békés lelki közösség pillanatai után kutatva. Tekintetem nemegyszer pihent meg a házak közül kiemelkedő templomtornyokon. akik nem saját. Mi más ébresztheti fel az ember szelíd belső érzéseit. Ennek a felismerése kétségbeeséssel kellene. Az ember legfontosabb szükségletét nem kapja meg szabadon. Már maga ez a tény is képes arra. hogy fejlődjön és helyesen cselekedjen? Vajon megerősödik-e annyira. és saját eredményeik által ösztönöztek másokat és segítették előrehaladásukat. de valamilyen oknál fogva ez a kiváltság csak a vasárnapokra van korlátozva. hanem sokkal inkább mások javára tevékenykednek. Napjaink gyermeke. ami felebarátunké? Ezeket a dolgokat nem szabad könnyelműe n venni. hogy legyőzzük önzésünket. az spiritualitás. Bátor lelkekre van szükség napjainkban. Gyermekek hangját testesítette meg. de mindene kelőtt a gyermekekét és a fiatalokét. megtisztításához. aki erős. hogy célunk nem más. hogy társadalmi megújhodást idézzünk elő. A fejét és a szívét összekötő híd leomlott. és oktalanul cselekszik. Minden keresztény bebocsátást nyer Isten házába. számos ok világossá vált előttem Európa ügyeinek tragikus helyzetével kapcsolatban. mely híján van a legalapvetóob dolgoknak. Megingathatatlanul hitt önmagában és az eszményeiben. a spiritualitás hiánya soha nem tudja kielégíteni. Szívemen csalódottság lett úrrá. Azt kapjuk. Önmagunkat kívánjuk fejleszteni. s megfeddnek minket a tudatlanságunkért? Ez lenne az ember szellemisége? Ez lenne a nevelés. "A világtörténelem olyan férfiak és nó1< története. több igazságért. hogy a társadalom szekérrúdját a megfelelő irányba fordítsuk. és mindent fénnyé változtat. hogy mintaként szolgáljon? Gyermekünk elméje a megfelelő benyomásokhoz jut. hanem először hozzáfogtak saját életük rendezéséhez. Nem lehet jó vége annak. Megfosztják születési előjogától. Soha nem volt szükség egy második Pestalozzira. nehéz kapuikat azonban zárva találtam. valami zártkörűvé. amely az egész közösséghez tartozik. Nem a mi feladatunk. Azt másokra hagyhatjuk. ami a leglényegesebb a számunkra? Életünk a megfelelő mederben halad? Alkalmas arra. Vegyük a nagy svájci tanító. Ha valaki az élre áll. a holnap polgára olyan világban nő fel. s képtelen voltam megérteni. párperces beszéddel. de azok mégsem állnak túl nagy távolságra egymástól. Kik voltak az emberiség zászlóvivői? Őszin­ te lelkek. mely emlékezteti őt különb természetére. akik hittek önmagukban." A történelmet soha nem a tömegek írták. hogy a megfelelő idóoen eljusson a megértésig és egyre erősebbé váljon? Vagy a félelem és a bizonytalanság nyomása alatt cselekszik? Gyakran sétálgattam Európa csodálatos városainak utcáin. Napjaink embe re elégedetlen. s ez tanít meg arra. s az egyensúlyából kizökkenve képtelenné válik a fizikai és szellemi önuralomra. Pestalozzi példáját. Szellemi örökségét elvették tó1e. s vezérelvünk az élethez való pozitív és építő hozzáállás.

. Először fényt kell vetnünk az utunkra. A hazád rajtad keresztül él. a haza is elbukik veled. Lényegtelen. Emelkedj fel. akik velejükig élettel és tisztasággal teliek! Teremtsetek m:erész embereket! Teremtsetek hittel teli embereket! Mert ó'k a föld sója és a nemzet hatalmas építményének alapja. mind a hangszeres változatában a legmélyebb érzéseket fe jezi ki.hiszen a hit az utunkat megvilágító fény. monoton és . mit mondott egy híres angol zenész az indiai dalokról és az indiai ze néről? . Teli torokból kezdtem énekelni ó'ket. szemléletmódunkat meg kell változtatnunk: gyengékbó1 erősekké. Egy nemzet hamarosan hanyatlásnak indul. s módfelett büszke arra a néhány angol dalra.értelmetlen indiai dalokkal szemben. melyek . Önmagunkba vetett rendületlen hittel kell munkálkodnunk. hogy testfelépítésünk erős-e vagy gyenge. néha túlzottan is angolbarát érzelmekkel rendelkeztem. Akárcsak az indiai művészet és irodalom.ahogy én láttam . Ha van hitünk. Sokkal nagyobb skálát ölel fel. Kizárólag szilárd. "Tudod. nemzetének és az egész világnak elszánt dolgozójává válik. akik hisznek önmagukban és az életben. Mind az énekelt. Olyan férfiakra és nőkre van szükségünk. aki a rendelési idő után ott ült apám váróterrnében. / FEJEZET Eszrevételek az indiai és az európai zenéről Még mindig emlékszem arra az énekesre. s az egész ház lélegzetét visszafojtva hallgatta áthatón trillázó hangját. Mivel angol iskolába jártam. ritmusukban változatosak. s ha elbuksz. vagy egyáltalán nincs munkánk. Az ekképpen megváltozott ember közösségének. és akkor hazád is felemelkedik. Hozzuk ki magunkból a legtöbbet! Egyetlen gramm tudatos. gyávákból rettenthetetlenekké kell válnunk.kérdezte tó 1em egyszer az énekes.ellentétben az angol hangzással. az indiai zene jutott el a fejlődés legmagasabb fokára. melyet kívülről tudtam. hogy van-e jó munkánk. bátortalanokból félelmet nem ismeró'kké.Mindenfajta zene közül. mely menedéket. hanem negyedhangokat is használ. bizonyítván magasabbrendűségüket az unalmas. s azt követni fogja minden egyéb. 7. pozitív cselekedet tonnányi hasznot jelent a tömegek számára. A jó soha nem vész el. Ezek majd eljönnek a maguk idejében. ha nem teremt megfelelő embereket az előtte álló feladatok elvégzéséhez.megelégedéssel töltse el. az indiai zene is az emberi lélek mélyére hatol. Teremtsetek erős embereket. legyen bár világi vagy vallásos. akkor mindenünk van. s csak ezután léphetünk előre . Felébreszti az emberben a magasabb én visszhangját. hogy kisebbségi komplexusomat legyőzzem. Úgy tizenkét-tizenhárom éves voltam akkoriban. ami öntudatlan próbálkozás volt arra. védelmet és ihletet nyújt az eljövendő nemzedékeknek. egyszerű hitre van szükségünk ." Az Atlantisz című zenei könyv ezt írja: "Az indiai zene dallamai rendkívül gazdagok melizmában [egy szótagra énekelt dallamban]. Először fel kell ébresztenünk a hitet.fülemnek teljesen szokatlanok voltak. mint a nyugati zene. Régi tamil dalokat énekelt. mivel nem csak egész és félhangokat. hangzásukban azonban mo- 142 143 .

a pokol elveszítette a hatalmát. Chopin zenéje maga a szenvedély. a szintén bonyolult ritmus . s ez az. Virrasztása során reménytelenül kutatja a szertefoszlott 144 145 . ember! Ne vesztegesd többé az idődet alvással és siránkozással. mely mindenki szívét meglágyítja. és mennyei otthonába szárnyalok. Beethovennel. hiszen a művé­ szetnek rejtett kincseket kellene tartogatnia. Ez annyit tesz. Jézushoz Bach kristálytiszta birodalmában imádkozok. hogy a zenészek észrevehetően hidegvérüket. Mint az ősi Kínában. mint a vér. mely végül a megszabaduláshoz vezet . hogy lényem áldottá válik. és elhagy minden olyat. hiszen az ember maga a szellem. a festészetben. s nem is fogja fel annak mélyebb ér- notonnak megőrzik telmét. A zenének elmélkedéshez kell vezetnie. hogy teljes mértékben élvezze és megértse. Magamhoz veszem az általuk felkínált nektárt és érzem. mint a zenében. és vulkánkitörések vakítanak el bennünket. ahol a művész munkájában csak témájának lényegét kívánja megjeleníteni. és égető. a fájdalom és a gond álcáját. mint a tűz. mint a legfinomabb csipke. karikatúrája annak.ezt pedig az ember egyedül az Istennel való egyedüllétben találja meg. Az egyszerűség nem azonos az ürességgel. önuralomra és erkölcsi tisztaságra ösztönözzön. hogy számos dolgot összehasonlítsak. Ennek ellenére a valóban tehetséges festőmű­ vészek kivételével a modern képek félreérthetetlenül korunk patológiáját tükrözik vissza. hogy felemelje az emberi lelket. az egyszerűség. Mozart zenéje olyan. Sajnos azonban sokan közülük a patologikus hanyatlás lázas képzelgését testesítik meg. óh. s többé nem képes visszatartani a szárnyaló lelket. a bonyolult hangzás. minden formájában a szellem kifejeződése az irodalomban éppúgy. ott a modern művészetbó1 gyakran hiányzik a legszükségesebb. sürgő-forgó. vörös. kiemelkedek az emberi létezés legmélyebb poklaiból. Ha behunyom a szemem. A képen látható hanyatlás olyan nyilvánvaló. egyedül a mű szellemének kell világosan kitűnnie." Sok-sok év telt el azóta. és leveszi a kiábrándultság. Ahol megjelenik a valódi művé­ szet iránti vágy. Ahol hiányzik a szellem. a zenének Indiában is szenvtelennek kell lennie. A modern festó'k ennek ellenére koruk közvetítői. Ahol közérthető dolgokat kellene megmutatni. Nála az egyesülésért folyó küzdelem lobban lángra. Ők és más nagy zenészek azért jöttek. Schubert zenéje érzelmekkel és szeretettel teli. felfokozott aktivitástól szenved. hogy elvesszek utolsó isteni szimfóniájában. A nagy üstökössel. amint látomása már szinte kéznyújtásnyira van tőle. ember.és a dallamsort cifrázó művészi díszítés megfigyelésére összpontosul. Micsoda vulkáni erővel képes a szendergő emberi lelket felrázni! Béklyóitól megszabadulva egészen Istenig emelkedik! De milyen kevesen ismerik fel ezt az üstököst. A festő innen gyűjti össze benyomásait és az ihletet a festésre .tűnnek. mely gyakran hangos és kaotikus. s csak egy igazán nemes lélek képes arra. Az indiai festészetből hiányzik minden felesleges járulék és felszínes díszítés. Kelj fel. Az indiai művészet és az indiai zene a legmélyebb igazságot közvetíti. Az énekes és hallgatósága figyelme a rága. ami messze túl van a normálison. amivel szembetaláljuk magunkat a modern festészetben. és a fejlődés biztos jeleként gyarapszanak. s jöjjön mindenki. elkezdődik az elérhetetlen utáni hajsza. A zene mindenekfelett arra rendeltetett. a szobrászatban vagy a táncban. A hanghatás másodlagos fontossággal bír. A művészet. egyszerre légies és mennyei. ami nem lényeges. óh. Karunk egy olyan kimerítő. bele tudok veszni az elragadtatottságba és az örömmámorba. Apránként végigvezet minket az ösvényen. s milyen kevesen tű­ rik el fenségességét! "Remélj. Emelt fővel. s hosszú nyugati tartózkodásom lehetőséget adott számomra. Érdekes ugyanezt a tendenciát megfigyelni a modern nyugati festészetben. hanem jöjj! Jöjjön egy.mondja zenéje. mert szabad és áldott szellem vagy!" . A művészetnek fel kell emelnie az embert. mozdulatlanul állva csatlakozhatok Handel Halleluja kórusművéhez. Schubert szenvedélyes vágyakozása tiszta és makulátlan. amilyennek a valódi művészetnek lennie kellene. áthatja az az anyai szeretet és érzékenység. Az egészséges életszemléletű ember visszariad ettó1 az eredmény től. A földi dolgok súlya tökéletesen idegen a számára. Mindez ugyanúgy vonatkozik a modern irodalomra és zenére. hogy a hiányzó átszellemítés romboló hatása felborítja az egyensúlyt és mindent összezavar.ahol az ének és a dobkíséret gyakran ellenpontozza egymást . hogy elkerüljön minden erős érzelmet s az elme békéjére. ott csak egy halotti maszk marad. Megnyitja az emberi kedvesség kapuit. ott a szellemi értékek is elkerülhetetlenül felbukkannak. Egy közvetítő egyaránt nyitott a jó és a rossz hatásokra. aki készen áll! Ne félj. hogy fáklyáikkal megvilágítsák az ember sötét ösvényét a földön.

mely egyformán szabad és határtalan. me ly bátorsággal teli. amit 146 147 . hogy bizonyos mértékig minden hangszer domináns lehessen benne. Liszt. az megtalálj a útját vissza a szívbe.káprázatot. Néhány versszak eléneklése után bizonyos motívumok megismétlődnek. hanem mert a szív egyszerű. A min- dennapi élet megszokott kerékvágásából az indiai szíve forrásába tér. a következőt írta barátainak. Bámulatosan gazdag azokban a gyöngyszemekben. mint minden más indiai művészet. Színekkel és ellentétekkel vannak teli. mint az egyénhez . amikor énekelgetem magamban az esőt és az isteneket magasztaló dalokat. hogy az énekesek erőteljes hangon kezdenek dalukba. Chopin magányossága bánatot áraszt. sem zeneszerzőként nem tűrte a korlátokat. annyi pátoszt. hogy olyan mélyen megindítja hallgatóságát. Bármi. ami a szívbó1 ered. Beethoven elkeseredett belső küzdelmében. az ima üzenetét. szeretetet. Gazdag érzések hatják át őket. mely a mélységekből feltör. Ugyanakkor minden hangszer az emberi hangra emlékeztet: a hegedű. A nyugati klasszikus zene mind az egyénhez. Indiában ez teljesen eltér ettől. Az énekes minden érzését dalba önti. Az indiai zenekar aránylag kicsi. de még nagyobb mértékben. és hallgatóságuk szemében isteni szikrák tükröződnek. Sokféleképpen szabadult meg a klasszikus zene szabályaitól. arcuk tiszta örömtó1 ragyog. bánatot és örömet visz bele. Az egyén lépést tart a közösség fejlődésé­ vel. Viharos hullámokon át viszi hallgatóságát a szellem csendjébe. mert maguk a dalok szomorúak. mely így kiáltott fel : "Nem. a szabadság üzenetét. s megőrizze teljes kifejezőerejét. amikor eléri a túlcsorduló szívet. melyek régen élettelennek tűntek.és annak minden kívánságát teljesítették. Európában a zene megfékezhetetlen folyóként. erőfeszítéseit és győzelmeit. s egyenesen hallgatóságuk szívébe hatolnak. Élete tükröt tartott elénk. örvényekkel és vízesésekkel tarkítva ömlik a tenger felé . mint amikor elérünk Istenhez. hogy könnyekig meg ne hatódnék. hogy tisztán lehessen hallani. legyen akár énekelt. A nyugati világ dalai közül a magyar dallamok tűnnek számomra a legegyszerűbbnek és a legtisztábbnak. melyben az ember felismerheti verejtékes munkáját. nem. dallamai ezért olyan végtelenü l egyszerűek: a lényegest kívánják kifejezni! A hindu számára a művészet egyfajta elragadtatás. hogy azt a tiszta dallamot hallgassa. Beethoven. A fejlődés ott éppen az ellenkező irányt vette. Legyen az az egyszerű dal. A hosszú évek alatt megtanultam az eseményeket tisztább szemmel látni. mint amilyen mélyen ő maga is megindult. Az indiai zene ugyanazt a célt szolgálj a. és lehozzuk őt az emberiségnek. és nem fogom elveszíteni. me ly azonban tevékeny. A tüzes magyar. Az indiai zene hasonló hatással van rám. Nem azért. A dal hatása csak akkor ér véget. melyet áthat a béke. Amikor az indiaiak énekelnek. Liszt megértéséhez az embernek egy olyan szellemi szintre kell emelkednie. melyet ezek a nagy zeneszerzők és még sokan mások Európának ajándékoztak. lelkének legmagasabb rendű kifejeződése és legtisztább dallama. A zene mindig egyéni. Nem tudom úgy hallgatni az indiai zenét. Sem zongoristaként. mind a tömegekhez szól. a Weigel családnak: "Nincs nagyobb boldogság annál. s időnként túlárad bennük a tüzes temperamentum. hosszú nyakú indiai hangszer] és a fuvola. ma már mélyen megindítanak. a vína [négyhúros. Az emberiség csak a jövóoen fogja őt teljesen megérteni. Ő különleges üzenetet hozott az emberiségnek: a vigasz üzenetét. akár hangszeres. hogy feljusson azokra a csúcsokra. A kísérő dob csak lágyan rezdül a szívverés ritmusára. magasabb dolgokra tartogatom!" Amikor Beethoven győztesként került ki a csatából. de tudatlanságomban ez semmit nem jelentett nekem. a lángoló üstökös nem tud úgy keresztülhaladni az emberi égbolton. míg végül elnyeri a képességet. melyeket e kiválasztottak adományoztak neki. befejezésül pedig az egész dal egyetlen hang zengetésével zárul le. mert ennek a lángoló meteornak is egyedül kellett végighaladnia a számára elrendelt ösvényen. Ezek a hatalmas alkotó mesterek még mindig megindítják és magukkal ragadják az embereket. majd egy vagy két szót ismételgetnek folyamatosan. " A nyugati zene mindazon művek egyesüléséből áll össze. Minden nyelven tudtak szólni. Feledésbe merült alakok jelennek meg lelki szemeim előtt. kora úttörője volt. hogy szívünket és reményeinket lángra ne lobbantaná. Gyakran megfigyeltem. Azok a dalok. amikor a benne lévő emberi lény szinte teljesen csatát vesztett. egy isteni erő jelent meg. tiszta és szent nyelvét beszélik. melyeken ezek a titánok egyszer már az élet kútfőjénél álltak. s ugyanúgy fordultak a társadalomhoz. míg végül egyetlen szótagot énekelnek változó dallammal.

Amint ezeket az ember legyőzi. mely fölénybe kerül a test alantasabb ösztöneinek legyőzésére és uralás ára irányuló küzdelemben. mint Indiában. Én is csatlakoztam hozzájuk a "Kailásza!" szó éneklésekor. s Góvinda az ő· egyetlen céljuk. hogy gyenge vagy s hogy mások is gyengék. a legnagyobb istenkáromlásnak tartja. felfigyeltem a munkafelügyelőre: egy rövid szövege t énekelt. akiknek keresete éppen csak elég arra. és mit gondol arról az elképzelésró1. mint olyat. és úgy ne érezném. hogy aKailásza Siva trónjának a neve. A keresztény Biblia azt tanítja: "Isten megteremtette az embert. melyek nem mosnak semmilyen partot. mely minden halandó és véges fölött áll. Akár egy fiú énekel az utcán torkaszakadtából. hogy az ember bűnben születik? Válasz: A hindu azt a kijelentést. Csak sokkal késó'bb tudtam meg.ötven vagy még több munkás csatlakozott. akár Istent dicsőítő szent zarándokok csapata. hanem az igazságtól jut el az igazsághoz. Ha az ember nem nyilvánítja ki igaz természetének tökéletességét. saját képmására. vagy Mahátma Gandhi kedvenc dallama. hogy azokon a vizeken sodródok." A fejlődés hatalmas küzdelmében az ember végül felismeri: "Az ember nem a tévhittó1 jut el az igazsághoz. Aki folyamatosan a bűnről beszél és soha nem képes szabadulni a bűn gondolatától. amit egy félig révületben lévő énekes vezet. A bűn elismerése nem más.riksásunk. megmenti őt a benne lévő szellem. Ennek az istennek a neve és szent trónusa segített a munkásoknak abban. aki trillázó hangon énekel Krisnáról. akik rongyokat viselnek magukon. A hindu abban hisz. Isten maga lenne a bűnös. énekelni kezdenek. Ám ha tökéletlenségeinkre gondolunk. amivel Isten ruházta fel. mely a Himalája csúcsán található. Yivékánandához hasonlóan a hinduk abban hisznek: "Ha lenne bűn. amint munkához látnak. FEJEZET Kérdések és válaszok Kérdés: Mi a hindu felfogás a bűnró1. akár a villamosvezető a város fojtogató hőségébe n.még a legegyszerűbb dal esetében is -. hogy napi egy tál ételt vegyenek maguknak rajta. hogy az ember igaz természete az az erő. Nagy tanítój ukhoz. mint egy kezdetleges álláspont. az bizonyosan mindig arra is gondol. a Raghupati rádzsava Rádzsarám. Ráma oly gyakran énekelt. hosszú munkaidejükön át. egyiket sem tudom sokáig énekelni anélkül. és nincs tető a fejük felett. Gyerekként a legnagyobb érdeklődéssel követtem nyomon ezeknek az embereknek a munkáját. egy alacsonyabb rendű igazságtól egy magasabb rendű igazságig. az azt jelentené. akár egy asszony a kútnál. hogy az embert bűnösnek teremti. hogy sehol a világon nem találkoztam azzal a lelki odaadással . hiszen azáltal. hanem azt mondja. hogy felülkerekedjenek az egyhangúságon és a kimerültségen a könyörtelen madrászi nap alatt. Amikor a villamossíneket pusztán emberi munkaerővellefektették az utcánkban. miszerint az ember bűnben születik. Rettenetesen nehéz körülmények között élő férfiakról és nó'kről van szó. Góvinda az ő isteni vigasztalójuk. az boldogtalanná tesz minket. akkor boldogtalan. akik az elragadtatás és a szeretet táncát járják: be kell vallanom." 148 149 . Hozzájuk hasonlóan utcai munkások százai. hogy a teremtés során Isten ténylegesen Önmaga részét helyezte az emberi lélekbe. hogy elragadtatásba ne esnék. ami megremegtette a levegőt. 8." A hindu tehát nem ismeri el a bűnt. melynek refrénjéhez . akár néhány táncos. Mégis habozás nélkül elfogadják a sorsukat. Fejlődése elvezeti őt az embrionális állapotból a férfikorba."Kailásza!" . a férfikorból az isteniségbe. s ily módon enyhüljön szenvedésük. akár egy isteni körmenet.

Kérdés: Milyen a hindu ember hozzáállása a kereszténységhez?

Válasz: A hindu fenntartás nélkül elfogadja Krisztust, de a nyugati kereszténységet elutasítja.

Kérdés: A hindu elfogadja Krisztus

üdvözítő

erejét?

Válasz: A hindu kinyitja a szívét Jézus Krisztus minden tanítása előtt, és azt gyakorlatban, mindennapi életében alkalmazza. "Virrasszatok és imádkozzatok, mert már közel van az Isten országa!" A virrasztás azt jelenti, hogy minden cselekedetünkben éberek és tudatosak vagyunk. Az imádkozás a cselekvés. Mert csak annak, aki miközben virraszt és imádkozik, és úgy cselekszik, hogy tudatos a cselekedeteire, csak annak számára van közel az Isten országa, s ő bármikor beléphet oda. Mivel "az Isten országa ti bennetek van".6 Mahátma Gandhi tette ezt a gondolatot mottójává, és gyakran kijelentette: "Életem alapja az imádságteli cselekvés." Ha Krisztus tanításait mindennapi életünkben alkalmazzuk, megtapasztaljuk saját pozitív cselekedetünk üdvözítő erejének közvetlen hatását.

tesz, hogy az Istenhez vezető ösvényen előrehaladunk, amíg végül rátalálunk Istenre. Az ima gyengeségünk feltétel nélküli feladása, hogy erőt nyerhessünk; bűnünk feladása, hogy erényekhez jussunk; illúzióink feladása, hogy elérjük a bölcsességet. Ez a hindu egyetlen hozzáállása. Isten elérésének másik módja a meditáció. A hindu gyermek azt ismételgeti, amikor felébred: "Annak dicsőségén meditálok, aki a világegyetemet teremtette. Világosítsa Ő meg az én szellememet!" Azzal, hogy gondolatait a Teremtő tökéletességén rögzíti, a hindu maga is megvalósítja a tökéletességet. Az elme "rögzítésének" folyamatát meditációként ismerjük. A meditációnak van egy közvetlen formája is, melynek során szívünkben velünk született isteni Önvalónkkal azonosítjuk magunkat. Ez a módszer is a végső megvilágosodáshoz vezet.

Kérdés: Egyik előadás án Ön azt mondta, hogy a hindu nem imádkozik, hanem meditál. Nem egészen értem ezt a kijelentést. Válasz: Én magam is keresztény vagyok, de korábban az imám egy hosszadalmas siránkozás, egy elégedetlen panaszáradat volt. Amikor tudattam Istennel, milyen nyomorult vagyok, s meggyőz­ tem Őt arról, hogy bűnös vagyok, alacsonyabb rendű és hitványabb a féregnél, kérlelni kezdtem Őt: először is megbocsátásért, majd könyörületért; azután kegyelmet kértem, vigaszt, pénzt és még sok más dolgot. Képtelen voltam szellememet felemelni annak tudatában, hogy Isten gyermeke vagyok; sokkal inkább megrögzött koldusként láttam magam. "Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma!" És én, mint keresztény testvéreim, valóban élelmet kértem! Sok évvel késó'bb e szavak valódi jelentése megvilágosodott előttem: "Az élet kenyerét add meg nekünk ma! Kiéhezett szívünk hadd részesüljön a Te mennyei mannádban, hogy tagjaink megerősödjenek, s helyesen cselekedjenek!" Az imának semmi köze ahhoz a magatartáshoz, mely lealacsonyít bennünket. Helyesen értelmezve az ima erőt ad. Az ima annyit
6 Károli Gáspár fordítása.

Kérdés: A kereszténység közvetítésével a Nyugat számos kulturális jótéteményt és civilizációs eredményt hozott Indiának. E nélkül a forradalmi változás nélkül India soha nem emelkedett volna jelenlegi helyzetébe. Nem így van? Válasz: Indiát, mint nemzetet, egyáltalán nem tette boldogabbá a modern tudomány. Mi, indiai ak azt állít juk, hogy az állapot, melybe "emelkedtünk", sok szinten hanyatlás t jelent, mert emberek millióit lelketlenítette el! Amikor az ember géppé válik, akkor rabszolgasorba jut, s a rabszolga nem ismeri a szabadságot. Elveszíti mozgékonyságát és szellemi fejlődésének erejét. Indiának nincs szüksége új kultúrára; mindig is megvolt a saját magas szintű kultúrája. Minden kultúra közül az a legmagasabb, mely a szívet veszi mintaképül, és az istenit nyilvánítja ki. Kérdés: Miért állítja Ön azt, hogy a valódi jógik, akik a megszabadulásra törekszenek, nem helyeslik a sziddhik, vagyis okkult eró'k megszerzését? Az okkult eró'k segítséget vagy akadályt jelentenek azok számára, akik a spirituális igazságot kutatják? Válasz: Tegyük fel, hogy valaki komoly okkult erőkkel bír, úgymint a gondolatolvasás, a tisztánlátás, akár még nagy távolságból is, esetleg tud vízen járni vagy át tud menni a tűzön, tud repülni, képes láthatatlanná válni és uralni az elemeket, az esőt, a hót, a meleget, a szelet és a földet. Tegyük fel, hogy meg tudja gyógyítani a betegeket, és képes feltámasztani a halottakat, hogy akarattal évszázadokkal meg tudja hosszabbítani az életét - valójáL51

150

ban mi hasznát látja mindennek? Attól eltekintve, hogy a hírnév utáni vágyát kielégíti, egyáltalán semmit nem nyer belőle. Mindaz, amit elér, csak pszichikus erőinek "olimpiája"; őt magát pedig egy izomkolosszushoz lehetne hasonlítani, aki erőmutatványok­ kal lép fel a cirkuszban, vagy olyasvalakihez, aki az értelmével
zsonglőrködik .

Gyerekként találkoztam jógikkal, akik ezekből az eró'kből számossal rendelkeztek. Azt hittem, hogy ezek a képességek szükségesek ahhoz, hogy az ember jógi lehessen. Lelkesen kezdtem hát néhány haladó hatha-jóga gyakorlatot végezni. Tényleg képes voltam rá, hogy bizonyos mértékig befolyásoljam a szívem irányítását: olyan gyorsan vagy olyan lassan verjen, ahogy én akarom. De le tudtam lassítani a pulzusomat is, amíg le nem állt, vagy egyszerre több percig vissza tudtam tartani a lélegzetemet. Egy bizonyos koncentrációs gyakorlattal képes voltam kivételesen magas vagy alacsony testhőmérsékletet produkálni. Egy másik gyakorlat segítségével érzéketlenné váltam a fájdalomra, és általa azt is meg tudtam tenni, hogy a seb vérzését megállítsam. Számos ilyen tettet vittem véghez, végül azonban mindegyiket feladtam, mivel azt éreztem, hogy csak a testre voltak jótékony hatással. Elértem egy olyan testi egészséget, mely elég erős volt ahhoz, hogy minden káros hatást elhárítson. Képzésem ideje alatt éberen figyeltem magam, s legnagyobb bánatomra azt vettem észre, hogy spirituális változás nem történik. A valódi ember mélyen aludt bennem, míg a kívülró1látható, a látszólagos ébren volt. A testi egészség állapota, amit elértem, nem töltött el igazi megelégedéssel. Indiában az okkult eró'ket mindenki tiszteli, ám egy "hatodik érzék" figyelmezteti a spirituális igazságot keresőt arra, hogy a lényeges dolgok, a végső valóság - ami nem más, mint Isten - kutatása közben ezek az erők akadályok az úton. Élt egyszer egy ember, aki nagyon büszke volt hatalmas erői­ re. Amikor Isten látta a kevélységét, egy szegény bráhmana alakját öltötte magára és felkereste, hogy megleckéztesse. Ekképpen szólította meg: - Uram, annyit hallottam már az erőidről. Melyek azok, ha megkérdezhetném ? - Egyetlen szóval meg tudok ölni egy elefántot. - Valóban? - kérdezte a bráhmana. - Hogyan csinálod?

Éppen akkor egy elefánt közeledett feléjük . Az öntelt férfi észrevette, és kimondta a szót: - Meghalsz! A hatalmas állat abban a pillanatban holtan esett össze. - És most mi lesz ezzel a szegény állattal? - kérdezte a bráhmana gondterhelten. - Nézd csak! - szólt a másik, sikerétó1 felbuzdulva. Egy kis homokot szórt az elefántra, és elkiáltotta magát: - Felkelsz! Parancsszavára az óriási test megrázta magát, felkelt, és tovaballagott. A férfi győzedelmes mosollyal fordult döbbent csodálójához. - És most? Megölted és felélesztetted az elefántot. Mit értél el ezzel? Szavai végeztével a bráhmana eltűnt. Ezek a szavak azonban észhez térítették a férfit, aki feladta az erők hajszolását, melyek büszkévé és önzővé tették. Szvámi Vivékánanda óva intette tanítványait minden misztikussal és okkulttal szemben, melyeket a szellemi előrehaladás akadályainak tartott. Azt mondta: "A spiritualitásnak semmi köze az okkult eró'k mutogatásához. Ha közelebbró1 megnézzük, azt látjuk, hogy aki nekik szenteli magát, az szenvedélyeinek rabszolgája és rendkívül önző ember. A spiritualitás lehetővé teszi számunkra, hogy a valódi erőt érjük el: a jellem erejét. A jellem azt jelenti, hogy győzelmet aratunk a szenvedélyek felett, s gyökerestül irt juk ki a vágyakat. Az okkult káprázatok hajszolása teljes erőpocsékolás, az önzés leginkább összetett formája, mely a szellem elkorcsosulásához vezet. Értelmetlenség, mely megrontja a nemzetet. Amire most szükségünk van, az erős, egészséges, józan ész, a közösségi eszményekre való fogékonyság, továbbá egy olyan filozófia és vallás, mely igaz emberekké tesz bennünket." A hatha-jóga kezdeti szakaszai mindazonáltal figyelemre méltóak. Az egyszerű légzőgyakorlatoknak és testhelyzeteknek már önmagukban erőteljes hatásuk van a szervezetre. India számos iskolájában napi fél órát végezne k jógagyakorlatokat a szabadban. Ezek regeneráló hatása képessé teszi a diákokat arra, hogy jobban összpontosítsanak. Az elme fogékonysága gyorsan nő, a nyughatatlanság viszont megszűnik. Az ászanák a szellemre hatnak. Nagyon kis erőfeszítéssel az elme megerősödik, akaraterőnk

152

153

fejlődik,
lődnek.

ellenálló képességünk pedig lehetővé teszi, hogy elhatározásra jussunk, s emellett más pozitív tulajdonságaink is kifej-

Kérdés: A gyakorlatok nem túl bonyolultak és túl nehezek egy átlagos európai számára? Válasz: Éppen ellenkezőleg! A gyakorlatokat, melyeket mesteremtől, Móhan Szinghtől tanultam, gyermekek és felnőttek egyaránt végezhetik. A teljes jógalégzés rendszerében a tüdő mindhárom részét - a felső, a középső és az alsó területet - helyesen használjuk. Ez az egész szervezetre nagyon jótékonyan hat. A tüdő alsó részének használata biztosítja azt, hogy minden hasi szerv és az alsó végtagok, egészen a lábujjakig, megfelelő vérellátásban részesüljenek. A középső tüdőrész helyes használata lehetővé teszi a szív, a gerincoszlop és az idegek szabályozását. A teljes jógalégzés rendszerének tudatos gyakorlása, ha naponta végzik, idővel megszokássá válik. A növendék ekkor magától ily módon lélegzik. Még ha jóga-ászanákat nem is végzünk, csak naponta egyetlen helyes testtartást és helyes légzés t, az egész szervezetben megszilárdul a rend. Ha a testet egyenesen tartjuk, az elme képtelen lesz "görbe utakon járni". Az egyenes magatartás megfelelője az elmében is érezhető lesz. Viszont egyenes tartás sem lehetséges egyenes szellem nélkül. Mindegyik kihat a másikra. Indiában létezik egy olyan vándorló fakírokból álló szekta, amelynek tagjai a szigorúan aszketikus élet révén keresik a spirituális előrehaladást. Formailag ebben különböznek az önsanyargató szektába tartozó testvéreiktől, akik a legszigorúbb vezeklésekkel fojtják el a testet, hogy ezáltal égi érdemekhez jussanak. Az első szekta tagjai elérik a fizikai tökéletességet, a tisztaságot és az erkölcsösséget. Ők mindennapi betevőjükhöz úgy jutnak hozzá, hogy néhány jóga-ászanát mutatnak be a járókeló1mek. Szándékuk nem az, hogy természetfeletti eró'ket fejlesszenek ki, mint a hatha-jógik. Mesterem mindenféle fakírt mutatott nekem. Néhányuk sarlatán volt, míg a többiek egyszerű csavargÓk. Felfedeztem, hogy a hatha-jógát gyakorló fakírok teste magán viselte a kifinomult, éteri testalkat nyilvánvaló jeleit. Még az egyszerű ászanák is gyökeres változást idéznek elő a szervezetben. Minden gyakorlatnál szunnyadó erők szabadulnak fel, s ezek át-

alakít ják mind a fizikai, mind a mentális alkatot. A felszabadult eró'k hirtelen beáramlanak, s szinte azonnal megnyilvánulnak. Mint ahogy egy ihletett szónok is azonnali mentális átalakuláson megy keresztül, ami felragyogó arcán látható, úgy a legegyszerűbb ászanák is belülről kifelé fejtik ki hatásukat. "Néhány pránájáma és ászana rendszeres gyakorlása - még olyan rövid idő alatt is, mint három hónap - bizonyosan átütő változásokat idéz elő a növendékben" - tanította mesterünk.

Kérdés: A jóga tudománya nincs nagyobb összhangban a Kelettel, mint a Nyugattal? Úgy értem, hogy nem illik-e jobban a keleti emberek mentalitásához, akik kevésbé aktívak, mint a nyugatiak? Válasz: Értem, mire gondol. Amikor úgy véli, hogy az indiai egy passzív nép, Önnek teljesen igaza van, de csak egy szempontból. Tényleg irtóznak minden olyan felszínes tevékenységtől, aminek nincs gyakorlati eredménye. Miután úgy töltjük az életünket, hogy ide-oda rohanunk, erre indulunk, azután meg arra, végül rájövünk, hogy minden erőfeszítésünk ellenére alig egy araszra jutottunk onnan, ahonnan elindultunk. Ez az oka annak, hogy az indiai ösztönösen elengedi a nem lényeges dolgokat, s csak azt ragadja meg, ami lényeges. Feladja a tiszavirág-életű örömök hajszolását, s bár az még sok újraszületéssel jár, elindul célja, a megelégedettség felé. Miközben buzgón kutatja a lényegest, aktívabb, mint a világ bármelyik más nemzete, mivel az indiainak van egy eszményképe: minden figyelme arra a feladatra irányul, hogy ebben az életben elérje a tökéletességet. A legtöbb embernek nincs igazi életcélja; az élvezetek hajszolása csak a szenvedéstől való menekülés. Az indiai nép atyjai - a múlt risijei és jógijai - látták gyermekeik igényét, s megadták nekik a helyes útmutatást és szellemi tanítást minden időre. Ezeket a tanításokat alkalmazni lehet az ember hétköznapjaiban, vallási hitétől függetlenül. Az eszközök tökéletesítése elérhetővé teszi az út végét. Más szóval: amikor a test egészséget és erőt sugároz, a szellem minden tekintetben megnyilvánít ja igaz természetét. Az ember céljának egyedülálló megfogalmazását Szvámi Vivékánanda szavaiban találjuk: "A műveltség az emberben már meglévő tökéletesség megnyilvánulása. A vallás az emberben már meglévő isteniség megnyilvánulása."

154

155

az asszírok. jézus egyrészt az Ószövetség próféciáinak beteljesüléseként. A jóga az önfejlesztés tudománya. és a hinduk útját követte. Az ő üzenete ugyanúgy szólt az egyénnek. bármilyen feladaton is munkálkodjék.Kérdés: Mit jelent a jóga szó? Válasz: A jóga egyesülést jelent. amikor a korosodás jelei megmutatkoztak minden tagján. Az ő megjelenése az eljövendő évszázadok legjelentősebb művészeti és kulturális korszakát indította el Indiában. mint az egész emberi fajnak. hogy teljesen lényegtelen. akinek isteni érintése még egyszer életre keltette Bhárata testében a halhatatlan lélegzetet. Az ember történelme során sehol nem találunk még egy olyan prófétát. Sankarácsárja káprázatos intelligenciája és bámulatos megkülönböztető képessége lecsendesítette az egymással harcban álló szekták és tudósok ellentétes véleményeit. Azok nem az egyiptomiak. a hanyatlás időszakában. a muzulmánnak. az ember egyesülését Istennel. (A ford . Ő kijelenti: "A legmagasabb rendűt kell kinyilvánítanom. és 1886-ban hunyt el. hogy hiedeImeinek szűk határait kiterjessze s elfogadja embertársai hitét. Megtestesítője volt mindannak. hogy elérje Isten országát. mi az ember dolga ebben az életben. hogy bebizonyítsa: bármilyen utat követ is az ember Isten keresésekor. a Buddha útját követte. A magasabban fejlett egyénben a személyes ego. Az üzenet és a hírnök az egész világ miatt jött el. hogy az egyéni és nemzeti követelményeknek megfeleljen. Az isteni tanító. amikor már úgy tűnt.az isteni Önvalóval való egyesülésért. Mindaddig minden nagy tanító válaszként érkezett népének sajátos igényeire. mert a jóga magát az embert neveli. hogy a meg7 Rámakrisna Paramahansza 1836-ban született. A Buddha előtti időszak a hanyatlás idő­ szaka volt. hogy közben teljesen tudatában van a céljának. hogy beteljesítette földi feladatát. Igaz. A jógi teste alá van rendelve a jóginak. Az utóbbi pár ezer évben Indiának is megvoltak az isteni inkarnációi. akik a szükség idején jöttek el az emberekhez. mint a tökéletesség kifejezése . milyen vallást gyakorol vagy milyen nemzet tagja. a zsidónak és minden más felekezetnek. ahogy az ember természetében megtestesül. Srí Rámakrisna és égi küldöttei úgy egy évszázaddal ezelőtt leszálltak a földre 7. az emberiség sem volt még ilyen szorongató szükségben. amikor az indiai nép a történelem folyamán a legmélyebbre süllyedt. s csak azért különbözik. Milyen igaz. Míg minden emberi lélek ugyanazon célért küzd . a gyorsabb fejlődés egyetlen útja. s elhoztak az emberiségnek egy üzenetet." Az átlagemberben a személyes ego ural minden cselekedetet. Mohamed ihletett tanításait saját népének ajánlotta az arab világban. a kereszténynek. Ugyanilyen módon a hullám alámerül. kultúráj ának tündöklő virágzása gyakran megismételte önmagát. s magával húzhatja a körülötte lévő hullámokat is. a babiloniak. mindig ugyanoda jut el. amit mindig hanyatlás és elkorcsosulás követett. és bölcsessége által meggyőzte őket arról. és akarata alá rendeli ó1cet: Az ember csak ezen a síkon képes kifejezésre juttatni a tökéletességet. hogy elérje a Nirvánát. a buddhistának. Azért tette mindezt. másrészt az egész emberiségnek szánt üzenettel jött el hozzánk. a jóganövendék úgy igyekszik. ahol az ember elég nemes szívűvé válik ahhoz. A jógi legyőzi egymással harcban álló érzékeit. Kínában és a szomszédos országokban egyaránt. s ezt természetesen a nemzet fejlődése felé irányuló lépés váltja fel. ami szent a hindunak.) 156 157 . Az Ószövetség prófétái j ehova parancsolatait hozták el a zsidóknak. mielőtt még nagyobb magasságokba törhet. az emberi ego egybeolvadását az istenivel. ám olyan síkra vezet. A végső célja pedig nem kevesebb. aki ilyen egyetemes küldetést teljesített volna. minden vallás élő út. Látható. s nincs többé hatalma felette. Kérdés: India milyen módon éli meg a megújhodást? Válasz: India múltja. hogy elérje Allah királyságát. az ego pedig a szolgáló. mivel saját életében jézus útját követte. s az ő bölcsességükön keresztül került Egyiptom hatalomra. hogy elérje Brahmát. hogy egyetlen ember felemelkedésével a világ egésze felemelkedik! A késó'bbiekben. Az idó1c hajnalán a fáraók voltak a tudás megtestesítői. Rámakrisna magasztos élete egyedülálló öszszegzése volt a föld minden vallási hitének . melyet ösztönösen egyenlővé tesz magasabb rendű természetének tökéletes cselekedetek általi kifejezésével -. Mohamed útját követte. Ő az úr. akkor jött el az égből az. Legyőzhetetlen értelme segítségével felülkerekedett minden ellenfelén. és készen áll az eltűnésre. többé-kevésbé alárendelt és a mindennapi kötelezettségek elvégzését szolgálja. Nem elégedhetek meg kevesebbel. és az erő kezdte elhagyni. a hinduk vagy a kínaiak számára érkeztek.

az élet és a halál. a spirituális erő ellenállhatatlan folyama hirtelen feltört. először egy orvos elvégzett néhány kísérletet. a vallás ):na egy új kifejezési formát teremt. Élete évszázadokra kimozdította Bengált fásultságából. melyek ezt a tényt igazolják. Személye elsőrendű fontossággal bírt az emberi faj számára a XX.) több kompromisszumot. Majd a jógi fogta az első üveget. hogy átmenjen a szervezetén. 158 159 .tökéletesen a hatha-jógik ellenőrzése alatt állnak. amikor kijelenti: "Vallásom lényege az erő. mely nyitott minden külső befolyásra. akár az upanisadok.ő volt Srí Rámakrisna. A jelenlegi helyzetben nem köthetünk 8 Szvámi Vivékánanda 1863-ban született. és 1902-ben hunyt el. A vallásnak valósággá kell válnia. hogy úgy látjuk. hogy a savak tényleg benne voltak a kiürített vizeletben. Hogy a savak hatását bemutassák. egészen a legeslegkisebb porcikájáig. Az erő vallás. Halljuk hát kiemelkedő tanítványának és szószólójának. Az agy. a rádzsa. a hatha-. uddíjánából és naulikból (tisztító gyakorlatokból) . néhány cseppet a jobb tenyerére öntött és lenyalta. acélos izomzat és kötélidegzet szükségeltetik. Mesterem a következó'képpen magyarázta az esetet: a jógi tudatos szabályozással felfüggesztette a test kiválasztó funkcióit. Az általa alapított Rámakrisna Misszi6 és Rámakrisna Rend mind a mai napig oroszlánrészt vállal abban a munkában. ember és Isten között zajlik. tudományos vizsgálatok céljából mutatta be tudását. Három üveg állt egy kis asztalon. salétromsav és karbolsav. mint egy gyengé ben. Az a vallás. Egyikük híres orvosok jelenlétében. század második felében. Ez a forma pedig: az erő! Napjaink túlfűtött állapota ellen csak egy orvosság létezik: erő a gyengeség helyett. a bhakti-. (A ford. Amikor végül a hanyatlás idején az emberi szív elvesztette súlypontját. mint ahogy az idegek és a szervek vegetatív működése is. A hatha-jóga bebizonyítja. a gerincvelő és az idegek . A vitában álló felek között így megszilárdította az egységet és a békét. akár a Bhágavatam. akik attól kezdve gondozni kezdték szívüket. fogjatok neki izmaitok edzésének! Az aszkéták számára helyénvaló az önsanyargatás. Szemtanúja voltam hatha-jógik néhány elképesztő tettének. A hatha-jóga tudománya kezdi felkelteni a modern orvostudomány érdeklődését. fény a sötétség helyett és élet a halál helyett.együttvéve az "idegrendszer" . kezdve a testi jógával. fiúk. melyek a kétség eluralkodott szelleméből erednek. hirtelen feltűnt egy üstökös. Ugyanezt tette a másik két méreggel is. melyen néhány pránájámát és ászanát értek (az életerő uralása légzőgya­ korlatok és bizonyos testhelyzetek által. igazság a hamisság helyett. bátorság a gyávaság helyett. Srí Rámakrisna és hathatós segítői váltak az emberiség kijelölt vezetőivé egy magasabb síkra és egy új korba vezető úton. s ezzel egyidejűleg a folyamatot rövid időtartamba sűrítette. A legfontosabb jógarendszerek. S mint ahogy a sötétség áradata fenyegette az emberiséget. hogy az ember uralni képes teljes fizikai szervezetét. számomra nem vallás. Ez a csata a jó és a rossz. Dalai milliók kiszáradt lelkét frissítették fel. ahol Isten ösvényét be nőtte a hiúság és a meddő tudományosság dudvája. hogy az az odaadás gyümölcsét teremhesse. és mindertt elsöpört maga elől. dolgozókra van szükség napjaink feladataihoz! A fejlő­ dés során minden erő jól betölti a helyét. Vivékánanda ezért mér könyörtelenül halálos csapást a múltra. Isten elküldte közénk kertészét: Csaitanját. melyek segítségével a testet uralni tudjuk). Ez az oka annak. hogy megsemmisítse saját építményét. Vivékánandának8 parancsszavait: "Én utászokat és bányászokat akarok vallási hadseregembe! Tehát. Sokkal könnyebb uralni a hatalmas természeti eró'ket egy egészséges testben. valóság a valótlanság helyett. ezáltal utat adva a veszélyes anyagnak. és a pusztulás princípiuma beférkőzött az ember fejlődési törekvéseibe." Igen.különböztetés útja a helyes megoldás azokra a problémáikra. ami minden egyes embernek szomját olthatja. a karma-. melyet India elnyomott és különböző csapásokt61 slijtott rétegeinek anyagi és szellemi felemelkedéséért végeznek." Kérdés: A különböző jógák közül melyik érdekli Önt a leginkább? Válasz: Minden jógarendszer. amikor a zavarodottság pillanatában az ember gonosz tervet forralt és összegyűjtötte erejét. bennük kénsav. India történelmének azon a pontján.és a dnyána-jóga mind különösen érdekelnek. ezt követően roppant nagy összpontosítással a savakat kiválasztotta a vizeletébe. a múlt és a jövő. hogy megváltoztassa az emberiség sorsát . ám a munkásoknak jól felépített test. amikor a szív puszta sivataggá vált. Az elkövetkező tíz percben erőteljes sorozatot mutatott be dhautíkból. legyen az akár a Gítá. Orvosi vizsgálat igazolta. és semmi sem hatalmasabb az erőnél. amely nem tölti el erő­ vel a szíveket.

Kérdés: Milyen természetűek a hatha-jógik okkult erői? tűznek. Látható volt. bármilyen fejlett szinten is álljanak. ott az alma megrohad. Kérdés: Valóban igaz az. A szokásos étel túl durva és nehéz nekik. a második pedig az. Kérdés: Rendelkezett az Ön mestere okkult eró1<kel? Válasz: Igen. 160 A hatha-jógi teste teljesen átlényegült. hiszen az nem más. Mesterünk ekkor jobb kezét a homlokára tette. de soha nem fitogtatta ezt a tudását. arra buzdított bennünket. amilyet csak akar. ritka gyökerekből és füvekből áll.magyarázta később mesterem. Mesterem. minden célt el lehet érni. hogy a szellemi megvilágosodást elérje. oly mértékben átszellemült és finom szerkezetű. A prána benne van a tűz­ ben. mely az életet a testbe juttatja. hogy lehetővé tegye a sebek gyors gyógyulását" . mely fenntartja az életet az egész világegyetemben. A prána .. Csak nagyon ritka alkalmakkal. akkor képesek bármit elérni. hogy csak egy bizonyos számú pránájámát és ászanát végezzünk. A táplálék. akkor egy ember. amikor feltétlenül szükséges volt. Mielőtt az ehhez hasonló szokatlan követelményeket kielégíthetné. A gyógyulás folyamán testhőmérséklete felszaladt 40 oC-ra.ahol a jógi élt . s bár a sebész mindezt úgy végezte. míg egy elefánt több mint száz évig elélhet. hogy a jógi mindezt erőteljes koncentrációval vitte véghez. A prána révén nyilvánul meg az élet minden dologban. Testét csak azért fejlesztette a tökéletesség egy magas szintjére. Következő mutatványa a légzés visszafojtása volt. A bőr színtelenné vált. s olyan gyakorlatokat végzett. melyek meglehetősen mélyek voltak. A prána az az erő. Én magam nem tartom túl sokra a magas fokú hatha-jógát. Ami ezek után következett. hogy elpusztítsa a baktériumokat és a szennyező anyagokat. ahogy csak akarja. s okkult erőket sem használt. mint ahogy más mestereket is. összekötve a szív megállításával. a testnek magas fejlettségi fokot kell elérnie. mesterünk szigorúan megfeddte. A sebek. három-négyszáz évig? '--plasz: Miért is ne? Ha egy banyán-fa [indiai fügefa] ezer évig is élhet. és magas láza lett. a fű kiszárad. Ahol hiányzik a prána.melynek Válasz: A hatha-jógik urai a négy elemnek: a 161 .teljes öt percig. Ez alatt az idő alatt nem volt tapintható pulzusa. ami a hosszú élettartam és az okkult eró1< elérésére irányu\. a vízben. mely felhevítette az agyát. amit akarnak. s egy részben transzállapotban időzött. a fa elkorhad. Pontosan öt perc elteltével öntudata visszatért. mely gyakran több mint harminc évig is eltart. mint öt percen belül beheged tek és így meggyógyultak. Ha az akaraterő adott. hogy mindez nem trükk.Mivel ezek a dolgok nem céljai az emberi létezésnek. A prána uralásával a jógi képessé válik úgy irányítani annak megnyilvánulásait. Kodaikkánal környékén láttam egy hatha-jógit. akiről azt mondták. kizárólag akkor voltunk természetfeletti mutatványainak szemtanúi. és révületbe esett. hogy nem alkalmazott fájdalomcsillapítást. mondjuk. hogy több mint háromszáz éves. aki rendelkezik a szükséges akaraterővel. melyekre nem kapott utasítást. Dél-Indiában. az orvosi szempontból még érdekesebb volt. Amikor jobban lett. a test megha\. hogy az segítségére legyen abbéli szándékában. biztosan képes lesz olyan kort elérni. Pár perccel késóbb a láz lecsillapodott.számos nemzedéke ismerte őt. hogy ő soha nem próbálta meghosszabbítani az életét. mint egyedül az isteni öntudatosság elérése. amit az ilyen jógik magukhoz vesznek. ha egy teknős több mint háromszáz évig. tökéletes uralomra tesznek szert a lélegzetük vagy a prána felett. Ha már egyszer uralják ezt az életadó elemet. Az egyik fiú hirtelen megbetegedett. a víznek. a levegőben és a földben. és az összeomlásához vezetett. a földnek és a levegőnek. mintha minden vér a test belsejében gyűlt volna össze. Egy rendkívül nehéz képzés során. A dzsungel peremén lévő falu . amíg akarnak. Az első az. s ezt is csak kis menynyiségben fogyaszt ják. aki maga is hatha-jógi volt. hogy bármilyen emberi kapcsolat túl erőszakos a számára. Elmondta.Az ilyen kísérletezések nagyon veszélyesek és sok éves gyakorlást igényelnek. kevesebb. Sztetoszkópos vizsgálat igazolta. mert nem volt elővigyázatos. hogya hatha-jógik addig élnek. a jógi nem érzett fájdalmat és a sebből nem ömlött a vér. Kiderült. A vérnyomásmérő nem mutatott ki vérnyomást. A jógi szeme csukva volt. Ezt követően késsel számos vágást ejtettek a jobb oldali deltaizmán. Az ilyen felsóbbrendű emberek azonban több okból is kitérnek a közönséges halandók útjábó\. Vérük kémiai összetétele teljesen különbözik a közönséges emberekétől. "Ezt a lázat a jógi két okból idézte elő. hogy a fiú egy nagyon erőteljes légzésfajtát végzett.

Nem szokatlan. testvérem. hogy a Himalájában 6000 méternél vagy még annál is magasabban olyan jógikkal találkozunk. Az élve eltemettetés mutatványa egyike a ritkán látottaknak.saját testében való uralásán keresztül a jógi uralni tudja a testén kívül álló természetet is. Többnyire vallásos remeték ők. akik önsanyargató gyakorlataikat végzik. Ez az egyik leghatásosabb teljesítményük. Alexandra David-Neel az egyik könyvében ír a lung gom pákról. hogy testét egy egész álló napig kitegye a legtűzó'bb napnak mindenfajta védelem nélkül. vékony lenvászonba csavarták. Nem csupán arra képes. amíg teljesen le nem állt. egyszer éppen lakóhelyére.egész nap meztelenül vannak a hóban. vagy izzó parazsat is képes a kezében tartani. merev és élettelen volt. amikor sötét erdó1cön haladnak át. hogy megfagynának. és Srí Rámakrisna minden nehézség nélkül tovább tudott menni. és így szólt: "Várj. Hatalmuk van az időjárás felett. akik ezt bármilyen fajta jóga segítsége nélkül tették meg. A szent kérésére a jógi késó'bb feladta az okkult erők utáni vágyát. hogy isteni érdemekhez jussanak. Veszélyes sziklákat és csúcsokat ugrott át. Srí Rámakrisna. Útja egy sűrű bozótoson vezetett át. A test katalepsziás állapotba került. amíg öntudata vissza nem tér a hétköznapi állapotba." Felemelte karjait. s így a teste. A hatha-jógik képesek arra. Szíve sem vert többé. hogy anyagtalanná váljanak. és ez alkalommal jóval távolabb ért földet. hogy ezeket a mutatványokat bizonyos ászanák gyakorlása által lehet véghezvinni. A víz elemének uralása lehetővé teszi számára.összetett állapotai a négy elem . akik . ha egy hatha-jógi barlangja körül mindenféle állat összegyűlik. A testet ezek után bekenték egyfajta olvasztott viasszal. akiknek a kisugárzása túl erőszakos és túl negatív hatású lenne. s miután minden testnyílást lezártak. az elemek feletti győzelem leírhatatlanul fennkölt kifejezését hordozza magán. de ha egy tibeti meglát egy ilyen aszkétát. mint egy rugó. Amikor az utazó eljut úti céljához. súlyokat köt a lábaira. Befektették egy koporsószerű ládába. Egy olyan lény közelségében. hanem tigrisek és elefántok is tiszteletüket teszik. általában azzal a céllal. a levegő elemének uralása pedig képessé teszi a repülésre. aki nem fél semmitó1 és nem árt senkinek. akik képesek a levegó'ben repülni. Ilyen körülmények között nagyon nehezen jutott előre. Azokra a magányos csúcsokra nagyon ritkán vetődnek utazók. hogy elsüllyedne. Egy hatha-jógi számára ezek a mutatványok nem igényelnek különleges erőfe­ szítést. Ezzel a módszerrel az egymást követő szökkenésekkel hihetetlenül nagy távolságot tett meg. Nemcsak szarvasok és őzek jönnek el hozzá és akár még le is telepednek. mély összpontosításba merülve. Képesek fényt árasztani a testükből. A hatha-jógik a hóban is képesek hihetetlen hosszú ideig időzni anélkül. nehogy a bogarak bemásszanak rajtuk. pár méterrel odébb leereszkedett. Vele volt egy hatha-jógi. és az ilyen tetteket soha nem közönséges emberek előtt végzik. és gondolatait teljes egészében Istenre összpontosította. irányítani tudják az esőt. a félelem és a gyűlölködés minden impulzusa eltűnik. Láttam olyan aszkétákat. majd kilométerekkel odébb újra anyagi formát öltsenek. hogy megvilágítsák az útjukat. Semmi rendkívüli nincs abban. mely átmenetileg súlytalanná vált. hogy a vízen járjon anélkül. teste és ruganyosan szökellő mozdulatai egy lassan mozgó tárgy benyomását keltették. segítek neked. Ő maga is szemtanúja volt annak. A ládát légmentesen lezárták. a vihart. de még a tűzön is át tud menni. Az ősi hatha-jóga szövegek kifejtik. Ez az egész környéket bevilágította. ahogy egyikük felemelkedett a földről. A jógi először mély transzba esett. és körülbelül két méter mélyre 162 163 . a nagy szent. hogyan temettek el egy jógit három hétre.dacolva az időjárás viszontagságaival. amelyek azonban nagyon veszélyesek. Hadd ismételjem el: nagyon nehéz dolog ezekkel a felsó'bbrendű emberekkel találkozni. melynek belsejét cinkkel vonták be. ám Madrász városa egyszer szemtanúja volt annak. a meleget vagy a hideget. Az ilyen ember arca. azonnal elfordul. s mivel a hold sem világított az égen. s még csak valamilyen ösvényt sem követett. aki észrevette ezt. már nem emelkedik el tovább a földtől. légzés e egyre jobban lelassult. a tibeti aszkétákról. mert nem meri a lung gom pa előrehaladását megzavarni. s fényt bocsátott ki a hónalj ából. mindent sötétség borított. a megszakítás által előidézett erős sokk következtében. hogy a jógi mellett éljenek. aki transzállapotban közlekedik. Bár gyorsabban haladt a leggyorsabb futónál is. majd újra a levegó'be szök~t. Ez a képesség a tibeti lámák között sem ismeretlen. mert a lélegzet kiszökése a testből szélütéshez vagy azonnali halálhoz vezethet. Az ilyen transzállapot megszakadása hirtelen halált is okozhat. Daksinésvarba tartott.

hogy gyenge. A városban még hónapokig mindenki csak erró1 beszélt. Szavaim azonban süket fülekre találtak. a bátorság felé a gyávaság helyett. A testet addig nem érintették. Ezt a döntést gyakran évekig tartó küzdelem és fájdalmas élmények el6zik meg. miközben vallásos énekeket énekelte k és szent szótagokat ismételgettek. Fiatal fiúként gyakran elmentem oda. s mutassa ki erejét és szellemiségét! Egyedül ezzel vonhatja magára az Ön körül lév6k figyeImét. ha 6 maga megengedi ezt. s6t még nyápicnak is csúfoltak. s tetejét leemelték. legf6képpen a fejtet6nél. amíg szembe nem néz velük. Az emberek tömegesen érkeztek a szent embernek szánt kis áldozati ajándékokkal. attól ne térjen el egy jottányit sem. Meg fogja látni. amikor valaki lealacsonyítja önmagát és megfeledkezik emberi méltóságáról. virágokkal és gyümölcsökkel. A "sírt" ekkor homokkal töltötték fel. bármilyen tulajdonságra irányuljon is. Ne feledje. akik továbbra is lábtörl6nek fogják használni. minden ajtó feltárul Ön el6tt. a rettenthetetlenség felé a félelem helyett! Tisztelje önmagát. Amikor a gyenge embert ily módon emlékeztetik alacsonyabb rendű helyzetére. hogy negatív természetén és azokon a dolgokon kesereg. és hosszasan körbe tekintett a körülötte összegyűlt több ezer emberen. ha a dohányzást visszataszítónak találom. mondhatnám sátáni természetével. Csak aki helyesen cselekszik. az er6 felé a gyengeség helyett. A huszonegyedik napon a ládát néz6k ezreinek a jelenlétében kiásták. megpróbálom felébreszteni önként vállalt hipnózisából. miszerint az ember természetébó1 adódóan hitvány. Fel kell hagynia azzal. mellyel szembe kellett néznem életem során. amit Ön megmutat nekik . akik ösztönösen elnyomják a gyengéket. hogy összegyűjti er6it. Ezzel vérig sértettek. hogy higgyek abban. hogy tanulmányaim miatt nem lehettem jelen ezen az egyedülálló eseményen. Ha Ön már sokat szenvedett életében. mivel gyakran kellett megküzdenem az ember gonosz. hogy keressek másik munkát. Ki tartja Önt vissza attól. Az Ön legnagyobb tette az legyen. Elvégre csak azt látják. ebb61 következ6en pedig nem csoda. hogy az ember lényegében isteni A világról alkotott tapasztalatom ennek az ellenkez6jét látszik igazolni. szubjektív néz6pont. amíg a tanítványok mesterük ajkáról meg nem hallották az ÓM szent szótagját. Az id6k szava az. mely megpróbál egy kis fényt hozni modern világunk sötétségébe? Elismerem. A testet ekkor alaposan átmasszírozták. tehetetlen kis hivatalnokként. Ám az ajtók mindig be fognak csapódni az 164 165 . hogy a nikotinnal teli fojtóleveg6t kell belélegeznem. hogy a siker elkerülhetetlen lesz. hogy odafigyeljenek rá? természetű. az tud napj aink felgyorsult fejl6désével lépést tartani. jelentéktelen kis hivatalnok? Önmaga táplálja ezt a gondolatot. Hadd sz~áljak egy példával erre. Azóta néhány jámbor ember emlékművet állított neki. Kérdés: A jóga azt tanítja. hogy felülkerekedik rajta. Ha már elhatározásra jutott. a bátorság és a rettenthetetlenség megtestesülésévé válik. er6t1en. gyakran kértem a kollégáimat a hivatalban. hogy a néz6pontom. az vajon nem a függetlenség és az önbecsülés kétségtelen hiányának tudható be? Ki mondta azt Önnek. Ez volt az els6 jele annak. és az er6. hogy az legyen. Mivel nem dohányzom. Mit tenne Ön a helyemben. hogy önhipnózisának áldozatává vált. A gyenge magatartást megvetik az er6sek. A számos ellentét. és ha ötgyermekes apaként nem lenne rajtam ilyen súlyos felel6sség. mint ahogy egy tiszta ember is viszolyog a piszoktól. A célra összpontosított akarat megvilágítja a közvetlen felismerés útját. Legyen bátor. Ha szemléletmódja mindig pozitív és derűs. aki szeretne? A gondolatmenetét változtassa meg. és ne fecsérelje el napjait arra. s érthet6en a tudtomra adták. mely számára visszataszító és rémít6. hogy egy embert csak akkor lehet elnyomni.eresztették le a földbe. Az elhatározás minden tettek közül a leghatalmasabb. hogy úgynevezett feljebbvalói lábai el6tt lapuljon. mert az egészségemre komoly veszélyt jelent. az ember alapvet6 természetében bármi isteni is lenne. Vajon a jóga nem csak a béke. és az élet magasabb szintjére fog kerülni. N agyon sajnáltam. hogy tanúsítsanak egy kicsit több megértést. hogy lépnünk kell. A jógi lassan kinyitotta a szemét. amelyeket a múltban elmulasztott. megfosztott attól az eröt61. ráébred gyengeségére és elhatározza. az etika és az erkölcs doktrínája. Hogy miért? Mert az er6s ember ki nem állhatja a gyengeség megnyilvánulását. A jógi hűséges tanítványai éjjel-nappal ott ültek eltemetett mesterük mellett. aki túl jelentéktelen ahhoz. már régen ott hagytam volna öket. Válasz: El6ször is bármikor. er6teljes cselekedeteket kell végrehajtanunk. hogy az élet visszatér belé.

s a dohányzás különben is egyike az élet örömeinek. ugyanúgy fel kell szerelkeznie környezetének befolyásai ellen. akik gyors és kemény döntést hoznának. Manapság még a magukra valamit adó férfiaktól és nők től is azt lehet hallani. én azt javasol nám. Hogy lehet az. mert hajlandóak vagyunk beletörődni. hogy figyelmeztetik az embereket a nikotin és az alkohol könyörtelen veszélyeire. Hajlandóak elismerni. Pozitív módon magyarázza el nekik. hogy ennyire gyengék lettek. hogy kevesen vannak ma. s biztos vagyok benne. Talán időbe telik. Ha utat adunk a gyengeségnek. nem tudnak a dohányzásról leszokni. kik lesznek az emberek vezetői? Az orvosoknak kell magukra vállalniuk azt a súlyos felelősséget. Az embernek ilyen szerencsétlen körülmények között kell továbbhaladnia az útján. a többiek boldogan fogj ák követni. ha tiszta levegőt lélegez be. Ha egyvalaki elítéli a gyengeséget és jó példával jár elöl. hogy sokkal több munkát el tud végezni. Az a baj. hogya társadalom manapság rengeteg mindent szentesít és számos egészségtelen dolgot elfogadottnak és ésszerűnek ítél. Sajnálatosan igaz. ahol az emberek annyira elfeledkeznek magukról. gáncsoskodók. hogy meg fogják hallgatni. a gyengék elbuknak. Ami a hivatalban való dohányzást illeti. Mint ahogy egy meleg kabát is megvéd a dermesztő téli hidegtől. E lassú méreg felszámolja a tiszta gondolkodás és cselekvés képességét. mi magunk vagyunk a felelősek érte. ha lehetőséget adnak rá. Ha még mindig szembehelyezkednének Önnel. de érthetően forduljon a józan eszükhöz. hogy beszélje át a dolgot kollegáival. hogy nincs önuralmuk. pesszimisták és negatívak. Derűs és nyugodt jellemmel és összeszedett elmével kell felvértezni magunkat ebben a világban. és kérjen tó1e segítséget. de az emberi méltóság tiszteletet keltő építményét fel kell építenie. és sokkal eredményesebb lehet. Udvariasan. keresse fel felettesét. Barátságos hangon szóljon hozzájuk.önpusztító lelkek orra előtt. akik örökösen mélabúsak. mint az idegek és az agy lassú pusztulását. Az égő szivarok és cigaretták fojtogató füst jének lehetnek-e jótékony hatásai? Nem okoznak azok mást. amíg eléri a pozitív tulajdonságokat. De ahol enynyire általánosan elterjedt a gyengeség. hogy idegeiket lenyugtassák. 166 167 . ez egyszerűen meghaladja az erejüket. Elkerülhetetlen egy nemzeti és nemzetközi összeomlás ott. s a dolgok bizonyosan változni fognak . hogy minden ellenállás nélkül átengedik magukat a gyengítő és elkorcsosító szokásoknak pusztán azért. Soha életemben nem találkoztam még valóban egészséges dohányossal. hogy bevallják. és olyan csökönyösek. Az erősek és az egészségesek életben maradnak. mint a gyerekek? A modern ember túlfeszített idegeit soha nem nyugtathatja meg a nikotin. Azt mondják.

parancsolj a végzetnek. FEJEZET Gondolatok és aforizmák Ki az ember nagy tanítója? Nem más. halhatatlan nyelveken beszél. Néhány ilyen ember elegendő ahhoz. A hit a végső bizalom a bennünk élő. az fölötted áll. Önmagadba vetett hited legyen olyan hatalmas. S mi lenne erősebb a jellemnél? Akár egy ember zsarnokoskodik embertársain saját haszna miatt. mely hatalmas fát hordoz magában. mindent élettel átitató szellemben. A győzelem mindig a bátraké. bármi legyen is az! Csak a hit embere számára nyílnak meg e világ kapui. amit csinálsz. kimondott szó vagy aktív tevékenység . tagjait megerősíthetjük étellel. Uralkodj magadon. az egész nemzeted veled pusztul. gyenge és nyomorult leszel ezen a földön. Egy ideig felöltöztethetjük az ember mezítelen formáját. amelyek képessé teszik arra. Higgy abban. és ő az. Minden időben segíted önmagad. Azt jelentene ez. de végül maga az ember az. hogy nem létezik más úr számodra. minden segítség belülró1 fakad. aki olvasni tud a rejtélyes jelekben az élet keresztútjain. a civilizáció érzéke mindkettőjükben halott. akit semmi kedves nem tudott bilincsbe verni e földön. bölcset és tudatlant egyaránt.Jézus végtelen szeretete.kísérje a szellem ereje! Egy nemzet ereje nem katonáiban. és országod is felemelkedik. hogyan követhetné azt a társadalom? 168 169 . saját példája puszta ereje által. s így halad előre születéstől születésig? Nem elegendőek-e számára érzékei. Építsd a saját jövődet. ám az élet törvényét magának kell megtanul nia. milyen kincs található benne? Mint a mag. irányítsd az életedet. úgy hordozza magában ő is az általa elrejtett istenséget. Egyetlen gramm tudatos cselekedet tonnányi hasznot jelent a tömegek számára. felébressze honfitársai valódi jellemét. akkor gyámoltalan. aki nincs többé. kinek hatalmas szíve befogadott szentet és bűnöst.legyen az csendes gondolat. amikor legszívesebben menekülnél előle. Ha külső forrás segítségétó1 függsz. mint Vivékánandáé. eláraszthatjuk földi fénnyel az emberi ösvényt. vagy pedig akadályt gördítesz elé gyengeségeddel? Ha a helyes utat választod. ám emelkedj fel. Nem létezik mester önnön valód on kívül. Ha elbuksz. Legyen tiéd Dolgozz legjobb képességeid szerint. valójában önmagadért munkálkodsz. hanem erkölcsös tagjaiban rejlik. mint a föld nagyszerű alakjaié. Növekedj. hogy földi nyelvét beszélje? Nem utazóként érkezett-e. Vajon e világnak segítségére válsz-e erőddel. felkészülvén az élet hosszú útjára? Milyen misztérium rejti el agyának dobozkáját? S nincs-e rejtve szíve. hogy. Megtanít juk neki a földi törvényeket. és légy boldog! 9. Akár a társadalomért dolgozol. Vajon nem ő az. hogy te vagy ez a szellem! Cselekedeteidet . Tudd. hogy te alantas vagy. míg aki segít rajtad. mint önmaga. és látóköröd legyen korlátlan. a társadalom is így tesz. ha eljátszotta játékát. hiszen te vagy a társadalom és a haza egy személyben. Kívülről nem érkezik segítség. aki hatalmas mértékben fejlődik. Legyen tiéd Buddha óriási szabadsága. sohasem a gyávák osztályrésze. akár a hazáért. Senki sem képes kiművelni az embert. Semmilyen jó nem vész kárba. akár egy nemzet nyom el más népeket. hogy senki ne tudhassa. szegényt és gazdagot. bármit is teszel. és tudd. Ha azonban letérsz róla. és nézz szembe az élettel.

Az igaz spiritualitás beteljesült filozófia. és a tartós örömöket választja. a test-tudatossággal azonosulva. A világ a jelenségeket hajszolja. Tudd. és élj aszerint! A többi magától megoldódik majd. alaposabb. hogy ez a lélek egy belső történése. hogy a jógi a lemondás embere. egy lelkes állatról vagy egy gondolkodó emberről. Az imádságban egyesültek a belső isteniséggel. míg a jógi mindent egyszerre. aki meghallgatja? Hol lakozik ez az Isten? Ha Mózes égő csipkebokorban látta Istent. melyben az egész világegyetemet szellemnek érzékeli. Mutasd meg a sötétségből kivezető utat. aki megtagad magától mindent. csak zavarodottsághoz. akkor a mai papok miért nem látják az Urat hasonlóképpen? Ha Mózes a tűz alakjában látta Istent.személyről beszélt volna. hogy egyedül akkor vagy szellemi. amikor elkezded felismerni. Ennek éppen az ellenkezője igaz: a jógi mindenek közül a legnagyszerűbb ajándékot akarja .Egy nemzet igaz újítói azok a tagjai. akkor a spirituális élethez ezerszer racionálisabb. szellem-tudatosság állapotához. korai szakaszaiban. mint az élet hétköznapi ügyeiben. hogy a Szellem hat át mindent. késó'bb pedig kinyilatkoztatásokat adtak a tömegek számára. amikor elkezded észrevenni Istent az emberben. akkor ebből vajon nem az következik számunkra. Abban a pillanatban megszabadulunk. Csupán a múlékony élvezetekről mond le. Élj át minden tapasztalatot.akár nagy. A faji szellem addig uralkodik rajtunk. Ha meg akarjuk valósítani eszményünket. Az igaz filozófia kifejtett spiritualitás. Megvilágosodott állapotukban megdorgálták a vétkeseket. akiket a belső. a másik a szív. Ha a mindennapi élet racionális elmét kíván. hogy minden könyörgés és ima meghallgatásra talál. ahol a szellem mindent éltető erejét tűzként érzékeljük? Az Ótestamentum minden egyes prófétája. az ember mindent anyagnak lát. Jó gondolatok jó hajlandóságokat ébresztenek. Légy éppen olyan józan a szellemi dolgokban. Ha ezt nem érjük el. E világ kárhoztatása helyrehozza-e vajon a dolgokat? Az nem vezet semmi máshoz. A hétköznapi ember ezer dolgot akar. és ismerd meg az igazságot! Tapasztalat nélkül semmilyen igazságot nem tehetsz bensővé. A világ azt képzeli. mind szellemi impulzusokra válaszol. aki Jehováról mint . A filozófia és a spiritualitás életünk mérlegének két serpenyő­ je. és megváltoztatták azok viselkedésmódját. A szentírás tanításai olyan ihletett emberek ihletett kijelentései. amíg személyiségünk nem érett a független fejlődésre. Ne törődj a múlttal! Ne törődj a jövővel! Az dolgozik a legjobban. hogy egyéni előrehaladásunk egyetemes ügy. Hogyan léphetne az ember kapcsolatba az istenivel. Istent mindenható szellemként írták le. amit a világ kínál. a szívében tett így.magát az életet. Az elme mind fizikai. egy mosolygó virágról. ha Isten elkülönült létező lenne? Hol a bizonyíték arra. a filozófiának és a spiritualitásnak ki kell egyenlíteniük egymást. Az egyik a fej. amit az élet kínál. Növekedése során azután eljut a Fejlődése 170 171 . Az elmét éppen úgy kell edzenünk. nem jelenhet meg külső reform. Az ihletettség az emberben jelen lévő isteni legmagasabb rendű megnyilvánulása. nem pedig a külső szellem inspirált. Az emberben test-tudatosság és szellem-tudatosság létezik. Legyen egy eszményed. akár kicsi . és ki az. és az emberek boldogan követni fogják. akik önmagukat reformálják meg belülről. mint a testet. a jógi viszont a valóság mellett dönt. szilárdabb alapokon nyugvó elme szükséges. amikor meglátjuk. érettebb. legyen szó akár egy ragyogó kristályról. Nem volt olyan próféta. aki Istennel beszélt. akit nem köt meg az idő. máskülönben könnyen az érzékek befolyása alá kerülhet.

önbecsülés és így tovább. hogy önmagát tökéletesítse. a béke hajlékába! A nyugodt elme bármit képes elérni. hanem kiteljesíti azt. tiszta város. úgy az egyént. szegény vagy gazdag. nemes jellem. Hol máshol van az elérhető. Néhány ember fél tökéletesnek lenni. mint a tömegeket. és képes is ezt megnyilvánítani legegyszerűbb gondolataiban és mindennapi tetteiben. ahogy az értelem az ösztön következménye. úgy a társadalmat. hanem az érzéki vágyak. és végtelen szeretettel ölel magához minden teremtett lényt. Nincs annyi töprengés. Az valóban spirituális. Távolítsd el. hogy semmivel sem vagyok különb a vallástalannál. erős akarat. Ám a hit cselekedetek nélkül álszentség. Egy ateista legalább őszinte. hanem egyedül azé. melyet az élet gondjai-bajai terhelnek. akkor el kell ismernem. mint a másik. Légy nyitott a legmagasabbra. s az értelemtől az ihletettséghez vezető fejlődés. akkor mi sem lenne könnyebb. Az embereket érzéki vágyaik vakítják el. mint a nemzetet. és légy az. ami emberi bennünk. Az igaz vallás nem a kishitűeké. ahol végül ez a vágy is teljesül majd. és ezáltal az élet legnagyobb boldogságát nyeri el. A jógi azzal törődik. tökéletes családi élet. A vallás: meghalad ni mindent. amely meg tudja oldani a p~oblémáidat . Miért kellene tragikusan kezelnünk a halált? Hiszen olyan pillanat az. Milyen nevetséges! Mintha a tökéletler.ség lenne a természetünk! Mindig tökéletességre törekszünk. Azé. tudatlan vagy bölcs. Siker? Kísérje minden cselekedetünket a szellem ereje! Mit nem fogunk akkor sikerre vinni? Hogyan vagy képes munkálkodni a világban háborgó elmével? Semmit sem lehet elérni olyan tudattal. és maga az élet omlik össze. ha nem bennünk? Ha a vallás egy könyvre vagy épületre korlátozódna. akinek határtalan hite van önmagában. A vágy cél. Máskülönben mi haszna? A szellemiségnek fel kell emelnie úgy a szívet. mely csalhatatlanul magához vonz bennünket. hogy olyan legyél. hogy meghatározza következő születését. A h aldokló ember utolsó kívánsága olyan erős. ami vagy. mint besétálni egy templomba. Nem a szeretet vakít el. A valódi szeretet ettől szabadítja meg az embert. amikor csordultig megtelünk. A hit az élet alappillére. éppen úgy. akiben hatalmas az együttérzés a másik iránt. legyen az szent vagy bű­ nös. Semmiféle siránkozás nem hoz enyhülést. hogy szünet áll be az asszimilációban. Ennélfogva az ihletettség nem mondhat ellent az értelemnek. Eletünk szükségletei a tökéletességen alapul- nak: tiszta otthon. A spiritualitást le kell hozni a cselekvés gyakorlati szintjére. és valláshoz 172 173 . ahová vágyaink kötnek bennünket. Kelj fel! Es vezesd el az elmét a szívbe. Amíg akár csak egyetlen vágy is marad az emberben. finom ételek.Az evolúció az ösztöntől az értelemhez. és megérinteni az istenit. ám ezután hamarosan újra visszatérünk a földre. mint az otthont. gyönyörű és egészséges gyermekek. addig az embemek vissza kell térnie a földre. és már nem fér belénk több. akinek szíve minden emberi korlátot meghaladott. rettenthetetlen és félelem nélküli vagyok-e? Mi bennem keresztényi egyáltalán? A keresztlevelem vagy a viselkedésem? Ha a kereszténység pusztán hitvallásom. Miért nevezem magam kereszténynek? Valós-e számomra a vallás? Megvalósítottam-e Krisztus szeretetének akár csak a töredékét is? Megbocsátok-e felebarátaimnak? Szilárd-e a hitem. Ne vágyj arra. A halál annyit jelent.

s végül a két ösvénynek össze kell futnia. ám a materialista ember nem hallgat rá.tanította ő. A koldulásban nincs semmi felemelő. A világegyetemet élettel megtöltő Isten vagy szellem nem anyag. és hajlandó is a bizonyítására? Az igazság kihívására a megvalósítás kell hogy legyen a kész válasz. a másik pedig a tudat és az anyag feletti uralmat. Ennél kevesebb nem elégíthet ki egy gondolkodó embert. Mi lehet felemelő egy olyan lealacsonyító dogmában.mint például Assisi Szent Ferenc . Semmi sem lehet ártalmasabb az ember lelkének a félelmen alapuló hitnél. hiszen az koldushoz méltó. akkor mi vagy? 9 Károli Gáspár (ordítása. majd indulj tovább. "Az Isten országa ti bennetek van"9 . hiszen amint az ember kilép belőle. akiben a szellem ébredni kezd. Az ilyen ember gondolatai és cselekedetei ragyogóa k és bölcsességgel teliek. A valódi vallás a szellem felismerése. mint a hajnali Nap. és egy anyagi mennyország létét bizonygat ja. s melyet a tudomány igazságai támasztanak alá: ez az egyedüi elfogadható szellemi ösvény Európa számára. Hogyan foghatná fel egy ilyen ember a szellemet? Ki állíthatja bátran manapság. míg a tudomány azt kéri: "Küzdj szakadatlanu!!" Mindkettő a szabadságért harcol. Ezen a világon a leghatalmasabb vallás az erő. Az a vallásos. A föld nagyjainak halhatatlan érintése az.jutni. ami bennünket is hasonló tettre késztet. és a vallás az ehhez vezető eszközöket tanítja.de ne anyagi javakért. Az egyik a hús kötelékéből való megszabadulást keresi. S a leghatalmasabb erő a vallás. 174 175 . hogy megértette ezt a magasztos igazságot. A vallás a létezés és a valamivé válás természetes állapota. melyre valójában teremtettünk. és azért élünk. és tanulj meg olyan erős. hogy ezt bizonyítsuk. Imádkozz mindenképpen . akkor már most is az. A szellemet csakis bensőnkben lehet felismerni. olyan szeretetteljes és olyan megbocsátó lenni. éppen úgy. Az ember érvényre juttatja valódi erejét. akkor a cserépre nincs szükség többé. Egy igaz ima azonnal válaszra talál. A hit azt mondja: "Imádkozz szüntelenü!!". Mindkettőnek győzedelmeskednie kell. Mi más lennél. megerősíti. míg a megvalósítás célját el nem érted. akkor utasítsd el azt jogos felháborodással. az egyik a rabságtól. Az ember fejlődésének korai szakaszában a dogmák a legfontosabbak. Ha nem részesültél benne. Mindkettő a fényt kutatja. sokkal inkább megmentését. és az ilyen ember tisztában van születésének valódi céljával. hogy Isten az emberben szüle- Ha a bűnt és a pokol tüzét hirdető szólamok miatti félelem vezet el a valláshoz. és ne állj meg addig. Nyugaton néhány nagyszerű szerzetes . Ha a szellem halhatatlan a halál után. mely a keresztény hit erős pont jain alapul. mint a pokol tüze és az örök kárhozat? Szíved nem ölelné-e át kicsinyét szülői szeretettel. mint Ő volt! Mi másban rejlik hited ereje? Kiszabnál-e gyermekednek még akár legszörnyűbb bűnéért is olyan ördögi büntetést. ha nem szellem? S ha nem szellem. akkor először szabadítsd meg magad a babonaságoktól.kivételével senki sem értette meg valójában Jézust. semmint ítéletét keresve? Miért tulajdonítasz hát ilyen barbár cselekedetet Istennek. Ám ha fává terebélyesedik. az egyiknek a szív. a másiknak az agy segítségével. a másik a tudatlanságtól való megszabadulásért. amely büntetést ró ki az emberi gyengeségért? Térj vissza Krisztushoz. Amikor tehát felvirrad a szellemiség hajnala. ahogyan a zsenge növényt kis cserép védi. onnantól nincs már külső segítségre szükség. és miért teszed a világegyetem mindent élettel eltöltő. és kibontakoztatja isteniségét. melyet a fizikai szem megláthat. Minden szent irat tik meg. mindent fenntartó és mindent szerető erejét a bosszú atyjává? Egy racionális vallás.

A gazdag ember jólétének bizonyítéka a tulajdona. Hát nem csak a bolond választja a halált ahelyett. és egyedül magunk okozzuk saját boldogságunkat. Nem érhetem be ennél kevesebbel. amit a szívem mond. melyet megfelelő cselekedet szentesít és egészít ki. a szívbe. mely sokkal felsó'bb rendű minden olyan egyéb erő­ nél. aki él és kedvét leli e világban. Az ima belső elhatározás. lénye megváltozott. A körülmények alakítják az embert." Istenró1 szóló szavakból és Istenről alkotott elméletekbó1 a világban van elég. Ha nem éled át ezt. s nem más okozza boldogságunkat. mint saját isteniségének megvalósítása. és tégy szert saját tapasztalatra! Isten bizonyítéka önnön isteniséged megtapasztalása.erővel. imád legyen gyakorlatias: "Add. Ha dualista vagy. hogy megtapasztaljuk a belső szellemmel való azonosságunkat. Légy rettenthetetlen és erős! A világ csak a hőseit tiszteli. által. mint a mérleg két serpenyője. bontakozzon ki erőm és félelmet nem ismerő emberi természetem! Add. amit belé fektetünk. Mérlegelniük kell minden cselekedetünket. Az értelem érzelem nélkül és az érzelem értelem nélkül csak az élet egyensúlyának felborulásához vezethet. míg a szellemi ember Istenének bizonyítéka nem más. hogy küzdene a végzet ellen. mint az egyén törekvése arra. Úgy cselekedj tehát. de az ember az. megerősödött a szellem belső tüze A vallás magánügy. Vesd el ezeket. Csak a gyávák gyengék. akkor hol a bizonyíték? Minden beszéd hiábavaló és üres. az agyban kapnak és a kéz által valósulnak meg. akkor a tapasztalás lenne a legnagyobb. még önmagadban is. és Istent látod minden dologban. 176 177 . minden egyes gondolatod valamilyen hatást vált ki. mert ez az egyetlen módja annak. Az ima: elmerülni lényünk forrásába. A szív és a fej olyanok. Uram. Az igaz cselekedetek a szívben születnek.úgy érzi. hogy tudod. akkor azt mondd: "A legmagasabb rendűt kell megnyilvánítanom. A gyávák azonban elpusztulnak . melyet a fizikai vagy a mentális síkon ki tudunk fejleszteni. hogy kifejezze a legfőbbet. hogy a félelemnélküliség szelleme kísérjen végig életem útján. Az ima az egyik módja annak. aminek a legtöbben tartj ák. Ha mégis lenne . hiszen nem más. a saját akaratához igazítva azt? Minden egyes lélegzeted. amit a szívem tud. a legnagyszerűbbet és a legnemesebbet.spirituális természetű . ami a legjobb benned. hogy Rád gondolva. Az ima éppen ellenkezője annak. a tanult ember műveltségének bizonyítéka a tudása. Miért menekül nél a körülmények elől? Gyakran a körülmények hozzák napfényre azt. Minden ima az által a lelkesedés és törekvés által talál válaszra. Nincs olyan. hogy valóban segítsünk magunkon. ha te bennük élsz. A túlélés a természet törvénye. Mi magunk vagyunk saját nyomorúságunk oka. és azt tudom. és egyedül az igazság legyen cselekedeteim indítéka!" Ha monista vagy. A cselekedetek akkor élnek. aki a körülményeket keresi. hogy spirituális autoritás. erőre Azt mondom. mit akarsz! Nem más okozza szenvedésünket. Az ima csodálatos segítség. és felbukkanni egy olyan . Nem lehet közös. irgalmatlanul elsodorja őket a körülmények árama! A hős az.

hogy már gyermekkorotoktól erős gondolatok lépjenek az elmétekbe. ne pedig a gyengítő. az értelem az emberihez. Aki felemelkedik. Egy bika minden erejével együtt is bika csupán.Az Önvaló vagyok!" Csendesítsd el a beszéded. az ihlet pedig az istenihez. hogy utadat a gyengeségtó1 az erő. az alulról küzdi fel magát. és a halál pillanatában nyilvánítsátok ki: . ha a hagyomány nem enged egy jottányit sem? Mi van. bénító gondolatokra! Sulykoljátok az elmédbe: . hogy megismerd az elméd! Csendesítsd el az elméd. és megvilágítja az Önvalóhoz vezető belső utunkat. mint hogy az elmét egy egyre szű­ körbe zárjuk. Az ösztön. Nem akarok olyan tanító t. hogy befogad. halhatatlan ÖnvaI6. Ám ha igába hajtod: istenekké teszik az embert. sohasem ér el semmit. hogy megismerd az Önval6d! A koncentráció nem más. A józan ész a fáklya. Az ösztön lényünk állati részéhez tartozik. A csapongó elmét összeszedjük. Az ösztön a testi. Engedd csak szabadjára ó'ket. 179 . és segíts neki. Aki sohasem hibázik. A nyers erő nem minden. mint tízezerszer felkelni. Az igazság keresése során ne mondj le a józan értelemről. amit akarnak! Az ember attól lesz óriás. Ahol pedig gyűlölet van. aki azt kéri. Soha ne ítéld meg az embert a hibái alapján! Lásd meg erényeit.Az Önval6 vagyok. ott a ott a szégyen is. Amíg ez nincs meg. az örökké szabad. 178 Senki sem születik olyan alacsonyan. addig a körülmények rabszolgája maradsz. Minden fejlődés a bennünk élő állati eró'k uralm unk alá hajtásán alapul. örökké erős. hogy legyőzze gyengeségét. ha a próféták kinyilatkoztatják üzenetüket az embereknek? Mi van. félelmet nem ismerő gondolatokat. hogy meghaladja az állati szintet azáltal. A gondolat önállósága a szabadság első jele. gyűlölet is. Abban ragyog a szellem." Ez járjon éjjel-nappal az eszetekben. az értelem és az ihlet az ember három megnyilvánulása. hogy ő is meglássa ó'ket! Erényeinek ereje segítségére lesz abban. hogy minden halált hozna rád. hogy ne befolyásoljon semmi.Ahol félelem van. és irgalmatlanul lehúznak téged. az értelem a mentális. aki leszámolt a gyűlölettel. Egyedül az embemek vannak meg az eszközei ahhoz. akkor mutasd meg nekik. de egyben meg is halad minden dolgot. az az erő tárházává válik. Ha embertársaidtól megköveteled a tökéletességet. külő A kompromisszumok nélküli igazság Isten felismerésének nélkülözhetetlen feltétele. Rájuk legyetek nyitottak. minden egyes cselekedetedet! Ez a módja annak. minden egyes kiejtett szavadat. hogy hiszel tökéletes természetükben. hogy ne emelkedhetne fel. a rabszolgaságtól a szabadság felé vedd. aki befolyással van rám. Mi van akkor. ha a társadalom fenntartja szent szabályait? Hadd mondjanak. mely felfedi a vallás csupasz igazságát. mint egy dallam. Agyaddal gondolj el bátor. a félelemmel és a szégyennel. Aki állati erejét szellemi erőkké képes alakítani. Tízezerszer elesni annyi. Olyan tanítót szeretnék.. melynek hatására egyhegyűvé válik.. ha a szent iratok a legnagyszerúób igazságokat tartalmazzák? Mi van akkor. s ezek járják át minden egyes lélegzetedet. az ihlet pedig a szellemi kifejeződése. hogy ezeket az erő­ ket szellemi eró'kké alakítja. Hagyjátok. minden új élettel töltsön fel. hogy ahelyett.

Csak amikor felismered. legyen bármekkora. ha van elég türelmünk elviselni. csak amikor elkezded meglátni. ha a legjobbat akarjuk. Csak amikor elkezded érzékelni ennek a világnak a tünékeny természetét. Csupán a gyáva ember menekül el a körülmények elől. hogy halhatatlan szellem vagy. akár a legszentebb oltárra kerül. Számos nagyszerű dolog született magányban és szenvedésben.tanítónknak . de aki eredményt akar elérni. csak akkor szabadulsz ki a körülmények börtönéből. hogy elpusztíthatatlan szellem vagy. Gyakran egy mamut ereje szükséges ahhoz. Ekkor lehull a szemedről a hályog. Az igazság az a fegyver. mely legyőzhetetlenné teszi az embert. nagyszerű ember Az élet a legjobbat fogja elhozni. hogy akár a legkisebb igazságot elviseljük. csak akkor fog megigéző bűbája elbocsátani. aki félelem nélkül tudja vezetni önmagát. és megpillantod az igazságot: hogy változhatatlan szellem vagy. Minden dolognak megvan a maga oka. az értelem és az ihlet tökéletesen felébredt és aktív. Micsoda művészet nyolultnak lenni! egyszerűnek lenni. A fájdalomnak . A hős legyőzi őket. Az érzelgős ima talán megfelel a gyenge természetűnek. A szellemiség az emberben testet öltött isteni tudatos megnyilvánulása. hogy nem lehet valóság abban. mint a háborúk leghalálosabb fegyverei. mert meg volt róla győződve. A szenvedés a legkevésbé kedvelt tanítónk. 180 181 . bármilyen kicsiny. hogy az élet véget nem érő álom. Nincs olyan nagy lecke. akiben az ösztön. csak akkor ereszt szorításából az élet. hogy el fogsz érni valahová! Sokkal jobb küzdeni. A szenvedés valahogyan helyre teszi számunkra a dolgokat az életben. amit az imádkozó ember ne érhetne el? Övé az erő. akiben a szellem ragyog. és átlagos halált halni. még egy lépcső az igazság felé. annak Istentói a lehető legjobbat kell kérnie. E világban semmi sem képes beszennyezni. melyre szükségünk van. Attila. Ha egy esöcseppnek megvan a célja. hogy becsapja a pokol ajtaját. és szélesre tárja a menny kapuit. még ha vámszedÓKkel és bűnözó'kkel érintkezik is. mint megrekedni valahol.A valódi ember az. Egyedül az képes vezetni másokat. csupán akkor enged el a gyönyör és a fájdalom. A lelki erő sokkal hatalmasabb. amit egyetlen éjszaka alatt meg lehetne tanulni. mert az igazság súlyosabb minden egyébnél e világon. akkor az ember is megismeri majd a sajátját egy napon. Az igazság. melynek falait önmagad építetted magad köré. hogy a pápának és maroknyi csapatának szellemi ereje felette áll legyőzhetetlen hadseregének. a nagy király visszafordult Róma kapui előtt. mint a megnyilvánulásai.gyakran a poklon keresztül kell vezetnie lépteinket a mennyországba. ki ezekben a magányos órákban megtanítja azt a leckét. és tudd. hogy örök és mindenható élet vagy. évek fájdalmának gyümölcse. Az arany arany marad. Képes vagy a küzdelemre? Akkor feszítsd meg erődet. Van olyan. akár a csatornába esik. A nagyszerű emberek nem mások. ami szakadatlanul változik. az öröm és a bánat karmai közül. Ugyanez a helyzet azzal. és milyen egyszerű bo- A balszerencse.

Az ösztön a testhez. vagy hogyan vélekednek ma az emberek? Ami számít. 182 183 . egyedül akkor érthetjük meg Istent. hogy azt a napot nem fecsérelted el. Amikor ezek megszületnek. melyet kitűztünk magunk elé. a szellem emberének erejét sem befolyásolja az emberi gyengeség. a félelem nélküli gondolatok a saját tapasztalataid gazdagságából születnek. az ellentmond magának. mint az oroszláné. A legnagyszerűbb gyó'zelmet azonban el kell még érnünk: az ember. Hidd el nekem. hogy a földön az ember az Ő legnagyszerűbb megnyilvánulása. akkor úgy lásd Őt. mint aki élettel tölti meg a világegyetemet. ám nem hisz önmagában. A Mindenható magasztos eszméje. Az igaz szellemiség önmagát képviseli: alapköve az igazság. Az embernek a szívében kelllaknia. Ám ilyen Isten nem létezik. akkor az ihletettség bizonyosan az élet legfinomabb gyümölcse. aki híján van az igazságnak. aki különb emberként emelkedik ki beló'le. Mi bizonyítja hitét? Ha nem tudjuk bizonyítani.Ha csecsemó'ként jövünk a világra. s a múlt és a jövó' heverjenek a lábaid eló'tt! A jelen a legyó'zött múlt és az elért jövó'. A kétség csupán a kettó'sség síkján létezhet. jelleme pedig a gerincesség. Ha az ösztön és az értelem az ágak és a levelek. hogyan gondolkodtak az ó'seid. hogy te miképpen gondolkodsz. akkor gazdagabb vagy. leigázzuk az ellenséget. Ha az ima nem megvalósítás. mely felébreszti eró'nket. szeretetnek és békességnek kell lennie. megbocsátásnak. akkor távozzunk emberként! Legyó'zzük a magasságot. S tudd. és vesd el a féltékenység. Természetednek csupa eró'nek. Ha Istent szellemnek hiszed. Aki azt állítja. de az igazságnak akár csak egy töredéke is birtokodban van. Gondolkodj önállóan. Éppen úgy. Valóban. aki megbünteti gyermekeit emberi gyengeségeikért. mint babonaságon? A puszta tény. mint a milliomos. ahogyan a hatalmas óceán nyugodt marad. hogy ha mindenedet elveszíted is. a megbocsátást. hogy a földön lakjon. a szeretetet és a megértést. hanem olyanra. az ihletettség pedig a szívhez tartozik. akkor mi máson alapul hitünk. hogy "hiszek Istenben". amint tudatosságunkat az Önvaló szintjére emeljük. melynek természete a tökéletes egység. ahol az érzékek uralkodnak. Abban a pillanatban megszűnnek. s az élet számtalan formájában nyilvánul meg. az ismeretlen felett kell diadalmaskodnunk. megszületik az Ember. az az. akkor tudd. aki a szellemet akarja megnyilvánítani. hogy mi is birtokoljuk ugyanezt a magasztosságot. Tekints vissza a tapasztalással teli múltba! Tekints eló're a re ményteli jövó'be! Élj az örök jelenben. A misztériumok és a csodák minden vallás pusztulását jelentik. Szíved legyen olyan. Egy bosszúálló Isten. hogy létezel. annak az imája meghallgatásra talál. Mit töroosz vele. Isten létét bizonyítja. amiben hiszünk. rosszabb lenne egy démonnál. harcba szállunk az elemekkel. a gyűlölet és a harag könnyelmű érzéseit! Ezek nem illenek ahhoz. az értelem az agyhoz. ha egy kis szelló' fújdogál. me ly gyengeségünkre emlékeztet bennünket. Nem olyan vallásra van szükségünk. akkor hazugság. Csak ha ismerjük magasabb rendű természetünket. azt bizonyítja. EI tudsz gondolni egy tucat mély gondolatot egy nap? Ha igen.

Ám az erőfeszítés tó1ünk függ. mik vagyunk valójában. hogy képes legyen uralkodni az elmé n és a szellem legfó'bb megnyilvánulását tudja megadni neki. A vallás szellemi klauzúra. A vallás több. mert az eró'ből ered minden. hogy meghaladja az emberi korlátokat és megérintse a bensőnkben élő végső valóságot. Máskülönben az agy betegessé válik és tele lesz babonasággal. A vallás túllép minden emberin. Nem érhetem be ennél kevesebbel. Az erő erő embere az. A szellemiség alapja a józan értelem legyen. Ha gyakorlatiasnak tartom magam. A kételyeloszlatása és a hit felépítése önmagunkban: ez az ima. mint Jézusnak. és megérinti az istenit. hogy kifejezze a szív legmélyebb és legfinomabb érzéseit. aki képes elviselni könyörtelen lángjait. akkor még mindig ott dobog a szív. az agy pedig zavarodott. hogy a munkában a tökéletességet és a teljes szabadságot juttassa kifejezésre. mint teremteni.Pusztítani bármelyik bolond képes. és olyan mértékig aktív nak kell lennie. Ha nem mersz. és felkerülsz. Egyedül benne aktív és élő az állati. A valódi gondolat a legmagasabb rendű cselekvés. aki épí- jele az. A teremtő géniusz tüze eléget minden emberit abban. az emberi és az isteni hajlam. Az teni tud. lent maradsz. s orákulumaikat az ember szívének küszöbéről kiáltják felénk. ha uralkodunk cselekedeteinken. élettel és az erővel magamban hogyan lehetnék gyenge? A régi idó1< szibillái még ma is élnek. Miközben megtartjuk a hit csodálatos megnyilvánulását. A vallás valódi próbája a felébredés. olyan mértékig misztikusnak kell lennie. mint a szellemin. a józan értelem és a megfontolt tettek védelmében. Ha a kéz elhamarkodott. A valódi szellemi embernek ki kell nőnie minden korlátot. hiszen a puszta beszéd nem idézi elő a felébredést. szívünk kapui legyenek nyitva a hit minden létező kifejeződésére. Éppen úgy. Istennel. mint maga az erő. Hogyan lehetne a férfi felsó'bbrendű. melybe születtünk. Mi a helyzet a bukásokkal? Mi a helyzet a kudarcokkal? Merj felkapaszkodni. erősödj meg. és egyetemessé kell válnia. ahogyan a teret kitöltő levegőt nem lehet határok közé szorítani. Növekedj benne. A legmagasabb rendűt kell megnyilvánítanom. olyan mértékig érzelmesnek kell lennie. Máskülönben mi gyakorlatiasság van bennem? Mi más tekintélyre lenne szükségünk. hogy élvezetünket lelhessük sokszínű megnyilatkozásukban. mint a nő? Hát nem a nő ad életet a férfinak? Mint a sötétséget eloszlató fény. Az ember a teremtés csúcsa. mint saját igaz valónkra? Légy olyan erős. haladd meg az észt. a higgadt cselekedet. 184 185 . Buddhának vagy Vivékánandának. a világegyetem Ura is meghalad minden korlátot. Az egyetemes elmének olyan mértékig filozofikus nak kell lennie. majd nőjj ki belőle! Azután nem lesz szükség rá . Nem hagy nyomot. és valósítsd meg az eszményt. Gondolkodni annyi. úgy számolja fel a tudatosság a nem tudást. Ám ha egyszer az eszményt felismerted. akkor azt bizonyítanom is kell a tettek mindkét területén: az anyagi szinten éppúgy. ám felfedi. mint beszéd.

A kötelességünk az. ó'K készítik elő a jövő születését. ahogy a kedved tartja. azt mindig egy ragyogó üstökös ösztönözte. hiszen egyedül ekkor fog ragyogni a szellem. és tedd istenivé. a szeretetben és a szolgálatban. Az emberek szavai hatására felébrednek. ha eló'bbre akarnak jutni. Tégy. amire szükségük van. hogy a szív és a kezek cselekedjenek. Gondolatai a társadalom szívébe hatolnak. Mindig lesznek Krisnáink. világi vagy szellemi segítség! Mindent megkap az. és mégis micsoda igazság annak. Világosságot vigyél az egyházadba. mint az ízetlen só. Krisztusaink és Vivékánandáink. Ez az irgalmatlan kor nem ismer kegyelmet a gyengék iránt. Harcolj a végzet ellen bátor tettekkel. akinek tudatossága éber és eleven. Amikor felébred az istenség az emberben. Világosságot vigyél az otthonodba. Az ilyen cselekedetek a szellemiség igaz jelei. Világosságot vigyél a nemzetedbe. hiszen egyedül ekkor fog ragyogni a szellem. de az igazság magja legyen benne abban. hogy beengedje az élet végtelen kifejeződését. Az egyéniség abban a pillanatban születik meg. azt bánat nem érheti. Könyörület. Buddháink. vagy add át magad a körülmények hullámainak. hogy felnő. a pusztítás szelleme rabul ejti őt. az megmutatja.Csak a gyengét ejti csapdába e kicsiny világ örvénye. és szíve nyitott arra. Amikor felébred az emberben az állat. és puszta érintésétől megváltoznak. Számára az élet a lehető legjobbat hozza. Félelem nélküllerombolva a múlt burkát. Világosságot és ne sötétséget vigyél a cselekedeteidbe. Aki a jóság erejével munkálkodik. és felemeli maga körül a világot. Aki azt választotta. Az új gondolat úttörőinek fel kell készülniük arra. és tedd istenivé. Cselekvés vagy halál: ez jelszó. s az a vallásos. aki ad. hiszen egyedül ekkor fog ragyogni a szellem. akiben ilyen szellem ébredt. A helyes ösztönzés a valódi nevelés tartóoszlopa. annak egyedül kell járnia. és elő­ re vezeti ó'Ket. kegyelem? Milyen hiú szavak ezek a lusta bolondok számára. nehogy késó'bb minden összeomoljon. a bölcsességben. Világosságot és ne sötétséget vigyél a gondolataidba. Tegyük le szilárdan. hogy mennyire igaz. tanítóik és papjaik testesítenek meg. hogy egyedül induljanak tovább. melyet szüleik. amikor a szellem felébred az emberben. aki ég a tevékeny bátorságtól! A fiatalság az élet pompás építményének az alapköve. és tedd istenivé. Amikor egy nemzet a legmagasabb csúcsokra hágott. hiszen minden megadja magát annak. majd hagyjuk. legyen az anyagi. hogy vezessék a tömegeket a munkában. kinek akarata a szellemben nyugszik. akkor a legjobb formáját nyilvánítja ki. hanem uralma alá hajtja erőit. hogy ellenállással találják szembe magukat. egy olyan világi és vallásos tudás. Tanulj meg adni! Nyitott szívvel adj. Világosságot és ne sötétséget vigyél a szavaid ba. az az emberek vezetője lesz. az erős és a férfias tettekhez. 186 187 . azt a gonosz meg nem érintheti. A világnak mindig szüksége lesz veze tó'Kre. A lelketlen cselekvés olyan. Szabad az. és felemeli az embereket a bátor. Számos ilyen világító fáklyára van szükségünk ahhoz. Ekkor valódi cselekedetek fognak születni. hogy elkísérjük a gyermekeinket az érettség kapujáig. Aki nem elaprózza. amit teszel. Az élet útján az egyedüli felszerelés. Hogy egy cselekedetet milyen szellemben végzünk. aki megadta a tetthez szükséges valódi kezdő lökést. és hanyatlás jár a nyomában. Hatalmas befolyása lesz a tömegekre. Isten.

amikor az Önvaló önnön magasztos természetén elmélkedik. hogy a benned kedj tehát királyhoz méltóan! élő A szellemiség a lélek nemes virágzása. hogy megpillanthasd a szellem végtelen természetét és mindenható