_________________________________________________________________

Szociális és életviteli kompetenciák
_________________________________________________________________

Oktatási programcsomag a pedagógusképzés számára 10. modul: ISKOLAI MENTÁLHIGIÉNÉ

HALLGATÓI SEGÉDANYAG

A modul szerzői: Dr. Bóta Margit Vidáné dr. Nagy Emese

HEFOP 3.3.2.

10. modul: Iskolai mentálhigiéné

Modul: Iskolai mentálhigiéné Tartalomjegyzék
ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A MODODULRÓL.......................................3 A MODUL KOMPETENCIATÉRKÉPE.........................................................4 HALLGATÓI SEGÉDANYAG.........................................................................5 I. TEMATIKUS EGYSÉG AZ ISKOLAI MENTÁLHIGIÉNÉ ELMÉLETI ALAPJAI.......................6 II. TEMATIKUS EGYSÉG PEDAGÓGUSOK MENTÁLHIGIÉNÉJE.................................................17 III. TEMATIKUS EGYSÉG A PEDAGÓGIAI MUNKÁN KÍVÜLI MUNKA AZ ISKOLÁBAN........45 IV.TEMATIKUS EGYSÉG HALLGATÓI GYAKORLATOK (terepmunka)......................................56 V. TEMATIKUS EGYSÉG A KURZUS ZÁRÁSA ..................................................................................62 IRODALOM..................................................................................................68 MELLÉKLETEK..........................................................................................72

2

HEFOP 3.3.2.

10. modul: Iskolai mentálhigiéné

ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A MODULRÓL A modul alapparaméterei:
Heti óraszám: 2 Kreditszám: 2 Kurzuszárás: gyakorlati jegy Hallgató létszám: 20 fő Célcsoport: óvodapedagógus képzés, tanító- és tanárképzés, valamint szociálpedagógus képzés pszichológia tantárgyaként

A kurzus célja:
1. Egyfelől megmutatni, hogy a pszichológiai ismeretek hogyan segíthetik a
pedagógusokat mindennapi iskolai munkájuk során, illetve hogy ennek révén hogyan biztosítható az iskolában dolgozók (tanárok, tanulók) lelki egészsége. Tudás, ismeret közlése, szemlélet elsajátítása az iskolai mentálhigiéné mint interdiszciplináris tudomány területéből. 2. Másfelől előre jelezni azokat a mentálhigiénés problémákat, amelyekkel a pályán lévő tanároknak szembe kell nézniük oktató-nevelő munkájuk során, és hogy azok megoldásában hogyan támaszkodhatnak elméleti ismereteikre, hogyan alkalmazhatják azt a gyakorlatban, valamint hogyan és mikor vehetik igénybe más szakemberek, illetve intézmények segítségét. Az ismeretek alkalmazása, gyakorlati felhasználása. 3. A hallgatókat segíteni abban, hogy az iskolában a pedagógiai tevékenység pedagógiai és pszichológiai vonatkozásait, valamint a kurzus során szerzett mentálhigiénés ismereteit integrálja, új szemléletet alakítson ki a kurzus során és mindezt az iskolában és az azon kívüli intézményben elvégzendő feladatok, gyakorlatok során alkalmazni tudja. Az ismeret, tudás, attitűd valós helyzetben történő alkalmazása, kipróbálása, jártasság szerzése, készség kialakítása.

Az iskolai mentálhigiéné tematikája (15 hétre bontva): Tematikus egységek:
I. Az iskolai mentálhigiéné elméleti alapjai (1 hét, 2 óra) Bevezetés, ismerkedés (1 óra) Elméleti alapok (1 óra) A mentálhigiéné a tudományok rendszerében, a mentálhigiéné története Az iskola helye a humán szolgáltatások rendszerében A mentálhigiénés prevenció fogalma és formái Az iskolai konzultáció fogalma és formái II. A pedagógusok mentálhigiénéje (4 hét, 8 óra) A tanári stressz és kezelési módjai (2 óra) A tanári kiégés, kiváltó tényezői, folyamata, prevenciója és intervenciója (4 óra) A tanári konfliktus, formái és megoldási módjai (1 óra) Önsegítés, önsegítő csoportok, társas támasz (1 óra) III. A pedagógiai munkán kívüli munka az iskolában (4 hét, 8 óra) Az iskolapszichológus feladata és szerepkörei (1 óra) Szociális munka az iskolában (1 óra) Az iskolai gyermekvédelem (6 óra) IV. Hallgatói gyakorlatok (2x4 óra=8 óra terepmunka)

3

HEFOP 3. 10. a tudományterületek szemléletmódját. modul: Iskolai mentálhigiéné Gyakorlat iskolában (4 óra) Gyakorlat egyéb mentálhigiénés intézményben (4 óra) V. A kurzus zárása (4 óra) Beszámoló a gyakorlatokról az órán szóban és beadandó dolgozatként írásban is A hallgatói teljesítmény értékelése A hallgatónak az iskolai gyakorlat során tanúsított viselkedése. ismereteire és tudására építve átfogóan megtervezni. kutatási eljárásait megismerni • pedagógiai munkájának pszichológiai-mentálhigiénés elemeit. fogalomrendszereit. az • szakterületének az egészség védelmével és fejlesztésével való összefüggéseit felismerni és ezzel a saját és a tanulók egészségfejlesztését elősegíteni fejleszteni • a saját (mint leendő tanár) és a tanulók testi-lelki-szellemi egészségét • lélektani szempontból egészséges és hatékony tanítási-tanulási környezetet kialakítani/megteremteni • szakmai együttműködést és hatékony kommunikációt társszervezetekkel. majd tapasztalatait reflektív módon elemezni és értékelni elsajátított tudás alkalmazásához szükséges készségeket kialakítani • pszichológiai-mentálhigiénés és pedagógiai tudását a gyakorlatba átültetni. mechanizmusát és lefolyását tudatosan.2. egészségügyi és szociális intézményekkel kialakítani a 4 .3. hozzáállása A hallgató írásbeli beszámolójának értékelése A hallgató érdemjegyének megállapítása Szakirodalom: lásd az anyag végén A MODUL KOMPETENCIATÉRKÉPE A hallgató képes legyen: • a pszichológia és mentálhigiéné tudományos fogalmait.

TEMATIKUS EGYSÉG: Az iskolai mentálhigiéné elméleti alapjai (2 óra) Órák Téma Segédanyagok Ismerkedés. önreflexió.2. -megbeszélés. Önprezentálás -beszélgetés: csoport előtti -írásvetítő.írólap. fólia megoldási módjai immunkompetencia -tesztek használata Önsegítés. társas támasz.HEFOP 3. filctoll követelmények Munkatervezés. megvitatás . fólia iskolában problémamegoldásban -megbeszélés -film Az iskolai Más szakemberekkel -tapasztalatcsere gyermekvédelem (pszichológus. TEMATIKUS EGYSÉG: A pedagógiai munkán kívüli munka az iskolában Az iskolapszichológus Szakirodalmi ismeret -elméleti áttekintő előadás -hallgatói (8 óra) feladata és szerepkörei Erőforrások felismerése -vázlat készítése segédanyag Szociális munka az és felhasználása a -esetbemutatások -írásvetítő. felvétele. TEMATIKUS EGYSÉG: A kurzus zárása Beszámoló a Önmonitorozás. önsegítő mérésére. megküzdés. TEMATIKUS EGYSÉG: A pedagógusok mentálhigiénéje A tanári stressz és Szakirodalmi ismeret -elméleti áttekintő előadás -füzet (8 óra) kezelési módjai Stressz. -vázlat készítése -hallgatói A tanári kiégés kiégés.hallgatói a féléves munka Saját teljesítmény segédanyag összegzése. társas szolgáló eszközök élmény) támasz megismerése. kiértékelése III. értékelése értékelése 5 . toll (4 óra) gyakorlatokról. vizsgálatára -esetbemutatás (saját csoportok. -demonstráció szociálpedagógus) való lehetséges együttműködés IV.3. 10. -a tanultak ellenőrzése . Információgyűjtés bemutatkozás -flipchart. fólia tudnivalók a kurzusról. modul: Iskolai mentálhigiéné Hallgatói segédanyag A modul alapvető didaktikai elemei Kialakítandó Javasolt módszer kompetenciák I. -gyakorlati példák segédanyag A tanári konfliktus és pszichológiai -csoportvita -írásvetítő. TEMATIKUS EGYSÉG: Hallgatói gyakorlatok ( terepmunka) Terepmunka iskolában Az ismeretek gyakorlati -önálló munka iskolában -a vizsgált (4 óra) alkalmazása (pedagógussal vagy problémának Jártasság szerzése a tanulóval) megfelelő gyakorlatban az órán sokszorosított megismert eszközök anyag felhasználásával Terepmunka iskolán Szakmai-gyakorlati -önálló munka iskolán -a vizsgált (4 óra) kívül ismeret kívüli mentálhigiénés problémának Kapcsolati készség és intézményben megfelelő kooperatív munka más sokszorosított szakemberekkel anyagok Jártasság szerzése a gyakorlatban az órán megismert eszközök felhasználásával V. -tájékoztatás -hallgatói Elméleti bevezetés ütemezés -elméleti áttekintő előadás segédanyag Elméleti alapok Szakirodalmi ismeret -vázlat készítése II.

az elsődleges megelőzés. Mit várnak a hallgatók a kurzustól 4. a mentálhigiéné története Az iskola helye a humán szolgáltatások rendszerében A mentálhigiénés prevenció fogalma és formái Az iskolai konzultáció fogalma és formái 6 . TEMATIKUS EGYSÉG AZ ISKOLAI MENTÁLHIGIÉNÉ ELMÉLETI ALAPJAI (összesen 2 óra) Célok: 1. Ismerkedés. fontossága és ennek szemléleti kialakítása Eszközök: írásvetítő/projektor papír. 3. Tudnivalók a kurzusról. 2. óra: 1.2. megteremteni a közös munka személyi feltételeit (ismerkedés. bemutatkozás). íróeszköz Téma: 1. megismertetni a kurzus követelményeit. modul: Iskolai mentálhigiéné 1-2. az oktató elvárásait 2. mi van a hallgatók fejében a kurzusról (mit várnak ettől a kurzustól?).3. a kurzus tartalmáról (miről is fognak tanulni?) 3. 10. Elméleti bevezetés 2. óra Elméleti alapok A mentálhigiéné a tudományok rendszerében. valamint a konzultáció módszerének fogalma. mozgósítani a hallgatók meglévő elméleti tudását és ehhez újabb ismeretek adása 4. ÓRA I.HEFOP 3.

A gyakorlatot 4-4. Természetesen ekkor is folyamatos a segítségadás a kurzusvezető tanár részéről.3. kooperatív. Tudnivalók a kurzusról A modul alapparaméterei: Heti óraszám: 2 Kreditszám: 2 Kurzuszárás: gyakorlati jegy. szempontrendszert kapnak. o kooperatív munka párban. o önálló munka egyénileg. konstruktív hozzáállás és munkavégzés az órákon 2. honnan jött. azaz a kurzus utolsó harmadában mennek „terepre”. csoportban o helyzetgyakorlat. évfolyam. szerepjáték A kurzus követelményei. o csoportos megvitatás (esetmegbeszélés) o vita párban. ÓRA 1. és ami még belefér a bemutatkozásba) 2.HEFOP 3. szituációs játék. a tematikában szereplő témakörből otthoni készüléssel az órán rövid önálló szóbeli beszámolót kell tartani tantermi keretek között. aktív. Ismerkedés Bemutatkozás a csoport előtt Röviden minden hallgatónak lehetősége van az önbemutatásra fél percben (név. amire épül az órán elvégzendő gyakorlat 3. csoportban o tapasztalatok egymás közötti megosztása. modul: Iskolai mentálhigiéné 1. tapasztalatait) A 2 utóbbihoz segítséget ill. Alkalmazott munkaformák: A tematika feldolgozása kiscsoportos szemináriumi/gyakorlati keretben (optimálisan 20 fő): o előadás. 10. a hallgatói teljesítményértékelés módja: A gyakorlati jegy megszerzéséhez a hallgatónak a következőket kell teljesítenie: 1. amelyet csak a megfelelő elméleti bevezetés és az órán történő gyakorlati felkészítés után teljesíthetnek.2. szak. a segédanyag végén található gyakorlatok közül egyet-egyet kiválasztani. tehát összesen 8 órában kell elvégeznie a hallgatóknak. és arról írásos formában beszámolót készíteni (és természetesen röviden a csoport előtt szóban is ismertetni kell eredményeit. egy adott. 7 .

.....................3..... feltétlenül Még nem tudom eldönteni Nem 2.....HEFOP 3....... Fontos szerepet tölt-e be a pszichológia a Te mindennapi életedben? Miért? Jelöld be 1-től 10-ig! .... hogy mit fogsz tanulni ennek a tárgynak a keretén belül? ......... Mennyire tartod hasznosíthatónak........ feltétlenül Nem AZ ISKOLAI MENTÁLHIGIÉNÉ kurzusra vonatkozóan 1.............. 8 ....................... 10.................... életközelinek azt a pszichológiai képzést...........Fontosnak tartod-e a pszichológiát a tanításban? Miért? Jelöld be 1-től 10-ig! .Szeretnél-e tanár lenni? (húzz alá egyet!) Igen...... hogy milyen tantárgyat veszel fel? (húzz alá egyet!) Igen. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 3..... gyakorlatok........... 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 4.............Fontosnak tartod-e a pszichológiát a mindennapi életben? Miért? Jelöld be 1-től 10-ig! .......... Mit várnak a hallgatók a kurzustól? KÉRDŐÍV Név: Szak: Életkor: 1..2. és ez alapján döntenéd el.. modul: Iskolai mentálhigiéné 3..................... ami a pszichológia oktatásán belül a választható kurzusokról rövid leírást ad (tematika.......... amit itt kapsz a tanárszakodhoz? Jelöld be 1-től 10-ig! ................. követelmények)... Elolvasnál-e egy olyan tájékoztatót................. Miért pont ezt a kurzust választottad? ... 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 5.............. 2. Volt-e elképzelésed arról.... 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 6..

az eléggé változatos képet mutat.2. a családé vagy különböző szervezeteké? − Mennyiben az iskoláé? − Mit tehet ennek biztosításában az iskola? − Még számos kérdést tehetnénk fel a lelki egészségvédelem kapcsán. testünk karbantartásától. hogy hogyan. de hogy ki mit ért ezen. Végül is a fogalom jellegéből.3. − Ha össze akarnánk sűríteni egy nagy központi kérdésbe ezt a problémát. illetve kik és mik befolyásolják ezt? 9 . amelyek valójában a jelenség/probléma gyakorlati oldalára vonatkoznak. 10. sokrétűségéből adódik. − A lelki egészségvédelem fogalma a mindennapi életben számos területen használatos kifejezés. életformánktól? − Hol kell és mikor kell elkezdeni a lelki egészség megteremtését és védelmét? Már egészen a bölcsődében és még a lelki betegség kialakulása előtt vagy elég felnőtt korban a már megbetegedett egyént gyógyítani? − Kiknek a feladata ez? Az egyéné. Elméleti bevezetés − Mit jelent a mentálhigiéné vagyis a lelki egészség? − Mit teszünk és mi mindent tehetünk lelki egészségünk érdekében? − Milyen egészségesnek lenni? − Mennyire múlik ez rajtunk. életkörülményeinken. és ki mit tart fontosnak. modul: Iskolai mentálhigiéné 4. társadalmi berendezkedésünkön? − Milyen alapvető dolgok szükségesek a lelki egészség megteremtéséhez? Gazdasági vagy szemléletbeli? − Mennyire függ lelki egészségünk táplálkozási szokásainktól. társas környezetünkön. akkor úgy fogalmaznánk.HEFOP 3. miként lehet megszerezni/megteremteni majd pedig megőrizni lelki egészségünket. hogy ki mit emel ki.

a lelki folyamatok kóros elváltozásának megelőzésére törekvő orvostudományi ág”. amely a pszichés működészavarok megelőzési lehetőségeire és az egészséges lélektani folyamatok és személyközi kölcsönhatások fejlesztésére vonatkozik. A mentálhigiéné célja: minél több ember számára lehetővé tenni az optimális intellektuális és érzelmi fejlődést. Napjainkban a mentálhigiéné már nemcsak egészségügyi. önmagával és környezetével egyensúlyban él” (Bagdy..3 10 . modul: Iskolai mentálhigiéné 2. A mentálhigiénés prevenció fogalma és formái Az iskolai konzultáció fogalma és formái Részletesen A mentálhigiéné a tudományok rendszerében. életforma kialakítását. 10. A mentálhigiéné vagy lelki egészségvédelem szó szerint a lélek egészségének védelmét. illetve társadalmi gyakorlat. amely alkalmassá teszi az embert társadalmi feladatainak maradéktalan teljesítésére. embercsoportok mozgósítására irányul”. valamint hozzá tud járulni saját közösségéhez” (WHO meghatározás). amely intézmények. amelyben a személy számára adottak az optimális testi. Tudományos és gyakorlati törekvés arra. a testi-lelki és szociális kibontakozást. hogy megállapítsa és biztosítsa az egyén és a társadalom harmonikus igényeinek megfelelően az idegrendszer biológiai.3.”2 Jelenleg a mentálhigiéné fogalmát sokkal jobban kibővítve és sokkal szélesebb területen értjük. küzdőképes személyiséget. interdiszciplináris megközelítésmód. szociális működésének optimális feltételeit. gyógyító tevékenység. ÓRA 1. 1994). a mentálhigiéné története A mentálhigiéné jelentése. hanem több tudományé és az egész társadalomé.szemlélet. ezt bizonyítja a következő meghatározás is: „A mentálhigiéné az egyén és környezete pszichés egyensúlyának feltételeit vizsgálja. Az idegen szavak és kifejezések szótárában a következőket olvashatjuk: „mentálhigiéné: lelki egészségtan. lelki. fenntartani egy olyan teherbíró. még a 70-es években is. miközben belső harmóniában.2..). Az ezzel foglalkozó tudományterület a mentálhigiéné (gör.HEFOP 3.és elméletrendszer. pszichiátriai.1 Mint láthatjuk mindez az orvostudomány feladatkörébe tartozott. azaz olyan egészséges életmód. melyen az egyén megvalósítja képességeit. meg tud küzdeni az élet mindennapos nehézségeivel. megőrzését jelenti. eredményesen és gyümölcsözően képes dolgozni. már nemcsak az orvostudomány része és feladata. spektruma a genetikus higiénétől a pszichiátriai geriátriáig terjed. jelentősége A mentális egészség fogalma: „A jólét olyan foka.) vagy mentálhigiénia (lat. társas fejlődés feltételei. Elméleti alapok Vázlat A mentálhigiéné a tudományok rendszerében A lelki egészségvédelem története Az iskolai lelki egészségvédelem kialakulása Paradigmaváltás és szemléletváltás A mentálhigiéné napjainkban Az iskola helye a humán szolgáltatások rendszerében. szervezetek. hanem „.

”7 Mindez elsősorban az USA-ra vonatkozik. Az egyik legnagyobb felismerés az volt. hogy az egészségvédelemmel foglalkozó tudományterület elméleti alapjai különböző tudományok szintéziséből jött létre. A XIX. a pszichiátria ügye. mindenféle lelki betegség gyógyulása a helyes istenszeretetben keresendő. jósdákban (Delphoi. 1975). növelni kell a szocializációs aktivitások számát. de természetesen tudatában vagyunk annak is. Ezt a szellemet leginkább a rómaiak korában elterjedt közmondások fejezik ki: „Mens sana in corpore sano” (Ép testben ép lélek) vagy a „Nosce te ipsum” (Ismerd meg önmagadat). majd egyesítette az orvostudomány.Szinte minden szakma képviselőjének. a pedagógia ide vonatkozó elméleti megfontolásait és gyakorlati tapasztalatait. az iskolapszichológia továbbfejlesztett. fokozni kell azt a bizonyosságérzést. majd később a felvilágosodás gondolkodásmódja létrehozta a modern orvostudomány alapjait (Vesalius. míg a lelki egészség a teológia keretein belül marad. Ilyen módon született meg az iskolai intervenció elmélete és annak három sarkalatos pontja: 1. így tölti be összekötő. mint diszciplina. A mentálhigiéné innen kapja interdiszciplináris jellegét.. . századtól a technika fejlődésével megállíthatatlanul számos területre „törik szét” az orvostudomány. aholis 1944-ben olyan iskolakongresszust rendeztek. 10. és a negyvenes-ötvenes években sikerült önálló arculatot nyernie.. A lelki egészségvédelem története A lelki egészségvédelem igénye és története egészen biztosan visszanyúlik az ókorig. mégcsak nem is szűkíthető le általában orvosi feladattá. a szociológia. centrális szerepét. azaz kiemelte. 11 .és elmeorvoslás részéve a lelki bajok kezelése a XX.4 Ehhez a szemlélethez csatlakozunk mi magunk is. és így válik az ideg. A világon sok helyütt létrejönnek a mentálhigiénés ligák. századra. növelni kell a gyermek viselkedésével szemben érzett felelősséget 2. hogy a mentálhigiéné nem lehet csupán egy szakma.HEFOP 3. századig nem kapott különösebb hangsúlyt a lelki bajok elkülönítése és gondozása (legalább is hivatalosan nem). hogy a gyerekre hatással lehetünk 3.. az ismert jóshelyeken.3. modul: Iskolai mentálhigiéné A definícióból látható. vezetőjének mentálhigiénés szemlélettel és kultúrával kell végeznie munkáját”. hogy ez a képzési forma csupán egy lehetőség (és még nem biztosíték) arra. és ebben egészen a XIX.2.. hogy az iskolás gyerekek magatartászavarain nagy hatékonysággal lehetett változtatni az anyai attitűd terápiás megváltoztatásával. a pszichológia. Az iskolai lelki egészségvédelem kialakulása Az iskolai mentálhigiéné. Leonardo). A középkor szellemét felváltó reneszánsz és humanista szemlélet. Magyarországon a pszichiátria ismerte fel ennek jelentőségét és szükségességét (Várady. hogy „ma már nyilvánvaló. Epidaurus) a jövendőmondáson kívül a testi és lelki bajok gyógyításával is foglalkoztak az ott szolgálatot teljesítő papok. A középkorban sajátos módon kettéválik a testi és lelki betegségek gyógyítása: az előbbieket antik könyvekből tanult udvari orvosok és természeti tapasztalatokra építő népi gyógyászok végzik. hogy leendő tanárainkban a mentálhigiénés gondolkodás és szemlélet legalább csírájában meglegyen.. Sajnálatos módon a modern társadalom a maga előnyei mellett annyi pszichés zavart és megbetegedést is magával hozott. ahol az iskolai mentálhigiénére vonatkozó szakmai tapasztalatokat vitatták meg. a társadalomtudományok és az egészségtudományok iskolára vonatkozó ismereteit és módszereit egységbe foglaló változata. amikor alapszinten megpróbálunk ismereteket átadni a tanárképzés során.

edukatív és kompetencia modellekben gondolkodunk. hogy része legyen a pedagógusságnak (mint szakmának) . azaz a redszergondolkodási modell.HEFOP 3. és az ok megszüntetésével gondolja kiiktatni a zavart” 8. hogy a lineáris oksági modellt felváltotta a kölcsönhatási modell. Mindezek eredményeképpen jöttek létre a gyakorlatban az edukatív típusú programok. amelyek hatással voltak a mentálhigiéné önállóvá válására? A számos esemény közül csak néhányat emelünk ki. hogy a klasszikus orvosi (medicinális) modellt felváltotta a nonmedikális szemlélet. amely szerint a mentálhigiéné „nem önálló szakma. Mindezek következtében számos ember képződött. A mentálhigiéné napjainkban A '90-es években a lelki egészségvédelemmel foglalkozó segítő szakmák és segítő foglalkozásúak száma megnőtt. állapotról beszélünk. amelyekben az iskola szervezetéhez. hiszen amíg az előbbinél konzultációs. kauzális megközelítésnél. mint a klasszikus medicinális. családsegítőkre. így Gordon (1950) egészséggradiens fogalmát.2. Murrell(1973) rendszerközi akkomodáció és pszichoszociális összhang fogalmainak bevezetését. kultúrájához. Paradigmaváltás és szemléletváltás Milyen paradigmaváltások zajlottak le a második világháborút követően. diagnózisról. növekedéselméleti szemlélet) került előtérbe. Ennek megfelelően különbözik a segítségadás modellje is. de minden szakmának része lehet mint mentálhigiénés többlettudás az emberi tényezőről. addig az utóbbinál gyógyító modellben (kezelésben. képződik ki „mentálhigénikus szakemberré”. sajátosságaihoz is jobban igazodó programok láttak napvilágot. intervenciós. amelyben a tünetek fölöslegessé válnak” 8. és nem pedig betegségről. vagyis a pedagógiai mentálhigiéné területén a „ráhatásokban” és „nevelt személyiségben” való gondolkodás helyett a humanisztikus pszichológiai gondolkodás (ún.3. a lelki egészségvédelemmel foglalkozó intézmények működését valamilyen módon szabályozni kell. akkor az orvosi modellel dolgozó szakember megkeresi a baj okát . akiknek a tudása. továbbképzésektől elkezdve a tanfolyamokon át az egyetemi ill. és még mindig nem kifejezetten az iskolára vonatkozóan. Ez tehát azt jelenti. ezért az egészségvédelmi szolgáltatásokat ill. Összefoglalóan a nonmedikális pozitív mentálhigiénében egy adott problémáról. a mentálhigiénés előadásoktól.”5 Ilyen módon lehet és kell. terápiában). 10. míg a „humanisztikus pszichológus a fejlődés zavaraiként felfogott problémákról feltételezi. egyetem utáni képzésekig. ha olyan körülményeket sikerül teremteni a gyermek számára. „maszek” pszichoterápiás rendelőkre. 12 . kompetenciája. elsősorban a magánvállalkozásban létrehozott mentálhigiénés intézményekben (gondolhatunk itt a profitorientált. modul: Iskolai mentálhigiéné Még mindig Amerikánál maradva. a Rosenthal és Jacobson (1968) által végzett vizsgálatokból ismert Pygmalioneffektust. vagy Jahoda (1955) pozitív mentálhigiéné fogalmát. tanácsadási (counselling). Caplan (1974) mentálhigiénés konzultáció módszerét. vagy a karitatív alapon létrehozott intézményekre. 1963-ban az akkori elnök aláírásával politikailag és gazdaságilag is megerősödik a közösségi mentálhigiéné országos hálózatának kiépítése. Csak jelzésszerűen. ugyanez Magyarországon 1995-ben történt meg (lásd előbb). hogy „maguktól” elmúlnak. helyzetről. szakmai felfogása meglehetősen változatos képet mutat. egyházak által fenntartott segélyszolgálatokra).leginkább szemléleti és gyakorlati szempontból. zavarról. A mentálhigiéné szemléletében és gyakorlatában nagy áttörést jelentett az. Így született meg elsőként a Klinikai Pszichológia Szakmai Kollégiumának állásfoglalása (Bagdy. Így „ha valami baj van a gyermek magatartásában. 1994). A mentálhigiénés szakemberképzés országosan és nagyon különböző szinteken indult be.

hogy 1995-ben „útjára indult a Mentálhigiénés Programiroda. közülük a pszichológusokat és pedagógusokat lehet megtalálni az iskolai mentálhigiéné vonatkozásában. pszichológusok. század a maga modernizációjával alaposan meg is teremtette ennek szükségét/szükségességét. tehát egyfajta önszelekció megy végbe. főleg azok megelőzési lehetőségeivel foglalkozik. szociálpedagógusok. vagy továbbképzés formájában a pedagógusok önismereti élményeket vagy elméleti tudást kaphatnak az iskolára vonatkozó mentálhigiénéről. de minden mentálhigiénikus szakembernek ismernie kell a megelőzés különböző szintjeit is (tehát nem csak a primer prevenciót. Tehát több ponton indult el a lelki egészségvédelem. így ezen a területen leggyakrabban orvosok. nevezetesen szociokulturális erőforrás. papok tevékenykednek. ezek közül leginkább a szűrést. palettáján sokféle szín megtalálható . Az iskola helye a humán szolgáltatások rendszerében Az iskola humán szolgáltató szervezet. .működéséhez anyagi erőforrásokat is teremtettünk”. bizonyos szakmákból eleve következik a segíteni akarás. valóságos mozgalommá nőtte ki magát. hanem mentálhigiénés erőforrás is.és teszi mindezt a fogantatás pillanatától a halálig. segítője. A segítő foglalkozást végzők köre elég széles. hogy az iskolákban mentálhigiénés prevencióként előadásokat hallhatnak a tanulók a különböző szenvedélybetegségekről (dohányzás. hogy október 10-ét ma már Magyarországon is a lelki egészség világnapjaként tartják számon. Az iskolai mentálhigiéné attól is iskolai.önismeretfejlesztés. hogy az iskoláskor és az iskolához kapcsolódó problémákkal ill. modul: Iskolai mentálhigiéné Továbbá a mentálhigiéné többféle problémával kíván foglalkozni. akiknek ismereteket „szolgáltat” (edukatív funkció) és másodlagos funkcióként személyiséget formál. A mentálhigiéné mai képéhez. tanácsadást. A mentálhigiénés tevékenységet folytató emberek munkája alapvetően az egészségnevelés. sőt központja lesz az ezen a területen tevékenykedő valamennyi szakmai és civil kezdeményezésnek. készségfejlesztést lehetne megemlíteni az iskolában folyó mentálhigiénés szolgáltatás keretében.HEFOP 3. drog).6 Ennek eredménye például az. graduális képzésben pedig szabadon választható formában a tanárszakos egyetemi hallgatók is szerezhetnek ilyen jellegű ismereteket (heti 2 órában. megfelelő értékközvetítés. Mindehhez a Népjóléti Minisztériumtól jó hátszelet is kapott és a XX..3. tehát semelyik korosztály nem marad ki a mentálhigiénés ellátásból. közösségi és az adott kultúra szociális szerkezete által meghatározott hatások. Az „igazi” mentálhigiénikus szakember-képzés jelenleg posztgraduális formában zajlik az országban több egyetemen. Ez nem egy a lelki egészségvédelemmel foglalkozó szervezetek közül. reszocializál). különböző pszichés és pszichiátriai megbetegedések megelőzése . pedagógusok. alkohol. Az iskola nem csak edukációs és szocializációs rendszer. szociológusok. modellnyújtás az iskolában a pedagógus részéről). viselkedést módosít (szocializál. hanem a szekunder és tercier prevenciót is). főiskolán is (így a Debreceni Egyetemen például 1990 óta). motorja. ami szerencsére az iskolákba is begyűrűzött. hanem szervezője. Ezt jelzi az is.. 10. 13 . egészséggondozás különböző szocializációs színtereken (pl. állapotához feltétlenül hozzátartozik az a tény is. Emberekkel (tanulókkal) foglalkozik.2. Az emberi változást célként kitűző szervezeteket humán szolgáltató szervezetnek nevezzük. A lelki egészséggondozás során számos módszer használható. pszichiáterek. melyben döntők a lakóhelyi. konfliktuskezelés. 1 szemeszterben a hozzá kapcsolódó 8 órás terepgyakorlattal) 1994 óta folyamatosan.

2. 3. A lakosságnak csak bizonyos rétegeit érintik. stb). magánorvosok. Itt és most pedig az elsődleges megelőzés azoknak a tényezőknek a megszüntetésére törekszik. A humán intézmények 3 típusa (Bower): 10. megküzdési stratégiák kialakítása. komoly életproblémákkal. egészségügyi intézmények „fennhatósága” alá tartozik (így családsegítő. logopédus. amelyek a megelőzés lehetőségeit járták körül. végrehajtó intézmények). hogy az iskola minden „dolgozója” (igazgató. diák. gazdasági és igazgatási intézmények. mint az. valamint az utóbbinál a betegségekből fakadó károsodások csökkentésével illetve megszüntetésével (Gerevich. az eszközök. tanácsadó intézmények és számos egyéb szakmai és civil szervezet. hogy csakis ez lehet üdvözítő megoldás hosszú távon. depresszió. javító-nevelő intézetek. illetve hozzájárulnak ezek kifejlődéséhez. jelenti egyrészt azokat a tevékenységeket és kompetenciákat. Gyakorlata kettős: 1. 1990). szülők. de még az ún. amelyek egészségvesztést (viselkedési zavarok. A mentálhigiénés prevenció fogalma és formái A lelki egészségvédelem szemléleti és gyakorlati fejlődésével egyre inkább azok a kérdések kerültek előtérbe. egészen a társadalommal bezárólag).3. valamint kórházak. vagyis hogy mit tehetünk. gyerekotthonok. Így tűzte zászlajára a mentálhigiéné az elsődleges megelőzést (primer prevenció). korrekciós iskolák. helyi fogdák). a módszerek az iskola sajátos voltához igazodnak. ahol a testi (szervi) megbetegedések kialakulásának elkerülésére vonatkoznak ezek a kérdések. drogambulancia. kortárscsoport. egyházi szolgáltatások.2. tanácsadók. Az elsődleges megelőzésen túl természetesen foglalkozik a másodlagos és harmadlagos megelőzéssel is. iskola. pedagógus. szomszédság. egészséges életmód. hiszen tapasztalati és gazdasági szempontból is bizonyossá vált. hogy a különböző lelki megbetegedések ki sem alakuljanak.HEFOP 3. Az iskolában folyó lelki egészségvédelem célja tehát nem más. „kisegítő személyzet” is) jól érezze 14 . a célok azonosak. így az előbbi esetben a lelki zavarok és megbetegedések korai felismerésével (szűrővizsgálatok) és kezelésével. ügyvédek. pszichológus. míg a szekunder és tercier prevenció már elsősorban különféle társadalmi. Harmadlagos csoport: a totális intézmények prototípusai tartoznak ide (börtönök. A primer prevenció minden szocializációs színtéren kívánatosnak mondható (így a családtól elkezdve a munkahelyig. öngyilkosság). másrészt jelenti specifikus betegségek megelőzését (szenvedélybetegségek. egyház. Az elsődleges megelőzés szemlélete az orvostudományból jön. Másodlagos csoport: az ebbe a típusba tartozó intézmények az átmeneti humán zavarokkal. 2. Elsődleges csoport: az ebbe a típusba tartozó intézmények a társadalom valamennyi tagját érintik. egészségkultúrát közvetítő szervezetek. betegségek) okoznak. asszertivitás. Telkes. Ide tarozik: a család. igazságügyi és szociális szervek. Az elsődleges megelőzés egyik nagyon fontos terepe az iskola. rekreáló. modul: Iskolai mentálhigiéné 1. eszközök és szabályok alkotta hálót jelent mindenki számára. amelyek az általános egészséget elősegítik és ezáltal növelik a megbetegítő tényezőkkel szembeni ellenállást (pl. milyen körülményeket teremtsünk. nehezen és speciális módszerekkel megoldható nehézségekkel foglalkozó intézmények tartoznak (egészségügyi intézmények. szociálpedagógus. elmegyógyintézetek. konfliktusmegoldó készség. Az iskola mentálhigiénéje egy kisebb részterülete a mentálhigiénének. 1989. amely értékek. célok.

A konzultáns (a pszichológus) azért felel. a tanulók személyisége. azaz a konzultáns és egy/több személy. hogy a hasonló problémák megoldására képessé váljon. a tanárok. akik érdekeltek bizonyos közvetlen emberi segítségadásban. problémamegoldó konzultáció (amely a konzulens problémájának magas színvonalú megoldására irányul). Az iskolai konzultáció fogalma és formái Az iskolapszichológusok egyik legfontosabb szakmai és mentálhigiénés fegyvere a konzultáció módszere. dinamikája.2. elégedett legyen. hogy a konzulens (a tanár) mentálhigiénés továbbképzése (szemlélete. továbbá a konzultáció középpontjában kizárólag szakmai problémák állnak (ebben is eltér a pszichoterápiától). beállítottsága. amelyek egy-egy lehetőséget jelentenek a lelki egészségvédelem szempontjából. a másik cél az. hogy a humán szolgáltatás (az iskola) működésében felmerülő problémák szakmailag megfelelő megoldásban részesüljenek.HEFOP 3. ahol a szupervízor felelősséget vállal a problémák megoldásáért). amelynek ABC megközelítését Goodwin (1975) dolgozta ki. A konzultáns segít a konzulens szakmai problémáinak megoldásában. Mindennek több tényezője van. A kurzus során sorra kerülnek mindezek a területek.3. 7 lépésből áll: o a probléma meghatározása és tisztázása o a problémamegoldás ellen és mellett küzdő erők elemzése o az alternatív stratégiák végiggondolása o az alternatívák értékelése és a legmegfelelőbb alternatíva kiválasztása o a konzulens és konzultáns felelősségének a meghatározása o a kiválasztott stratégia végrehajtása o az akció hatékonyságának az értékelése (és újabb ciklus indítása. így az egyik célja az. A konzultáció önkéntes és a kölcsönös bizalomra épül az információk hitelességére vonatkozóan. viselkedési konzultáció (elméleti gyökerei Skinner operáns és Bandura szociális tanuláselméletéhez nyúlnak vissza). az iskolában folyó tanítási program. de nem vállalja át a felelősséget (ebben különbözik a pszichoterápiától. modul: Iskolai mentálhigiéné magát. ennek lépései a következők: o az inadekvát viselkedés meghatározása o az inkompatibilis viselkedés meghatározása o az inakvát viselkedés előtörténéseinek elemzése o az inadekvát viselkedést következetesen követő események elemzése o az adekvát viselkedést következetesen megelőző események elemzése 15 . A konzultáció egy kollaboratív (együttdolgozó) problémamegoldás a mentálhigiénés szakember. így például az iskola berendezése (az épülettől a tantermig). 10. ha arra szükség van) 2. szemlélete. vagyis beletartozik az egész iskola struktúrája. azaz öröm (betegségmentes) legyen a munka az iskolában mindenki számára. a kapcsolatok egészségesen alakuljanak. módszerei és készségei) biztosítva legyen abból a célból. légköre is. sok-sok minden befolyásolja. szelleme. A konzultáció többcélú. Az iskolai konzultációnak három fő modellje van: 1. azaz konzulens között. hogy segítse a konzulenst (a tanárt) a kellő mértékű aktivizálódásban a konzultáció folyamán.

diszfunkciók megvilágítása és orvoslása o kliensközpontú esetkonzultáció. mentálhigiénés konzultáció Caplan (1970) 4 típusát dolgozta ki: o tanárközpontú esetkonzultáció. másodlagos (és harmadlagos) prevenció kategóriáiba és kiemelni belőlük azokat. modul: Iskolai mentálhigiéné o az adekvát viselkedést következetesen követő események elemzése o az adekvát viselkedés gyakoribbá válását megelőző események számbavétele o az adekvát viselkedés gyakoribbá válásának a következményei o a vészjelzés megtervezése o az inadekvát viselkedés ritkulását követő események tervezése o az utánkövető és korrigáló feladatok alkalmazása 3.3. hanem az eset jellemzőin van a hangsúly o programközpontú adminisztratív konzultáció. amely során a konzulenst segítik abban. hogy a programtervezésben és lebonyolításában jelentkező szakmai problémákat jól oldja meg Az elméleti anyaghoz kapcsolódó gyakorlatok • a hallgatók által hozott iskolai példákon/problémákon keresztül gyakorolni a prevenció típusait: besorolni azokat az elsődleges. amikoris a mentálhigiénés program adminisztrációjában keletkező problémákkal foglalkoznak o tanárközpontú adminisztaratív konzultáció. amelyeknek a megoldása még az iskola kompetenciakörébe tartoznak konkrét iskolai példákon keresztül • gyakorolni a problémamegoldó konzultáció és a viselkedési konzultáció lépéseit 16 .2. amelyben a konzultáns feladata a konzulens szakmai működésében rejlő hibák.HEFOP 3. amiben nem a konzulens szakmai hibáin. 10.

feszültség jelentéssel bír. egyénfüggők. A stressz szó az egyénre irányuló erőt. óra: A tanári konfliktus. sőt kívánatosnak. formái és megoldási módjai (1 óra) 10. folyamata. kiváltó tényezői. A stressz szó is tőle származik. óra. társas támasz (1 óra) 3-4. modul: Iskolai mentálhigiéné 3-10. melynek hatására feszültség jön létre. bennünket megterhelő stresszt distressznek. Kihívás: ami megoldandó nehézség és megoldható. óra: Önsegítés. óra: A tanári stressz és kezelési módjai (2 óra) 5-8. 10. 17 . Ezt a „hasznos” stresszt eustressznek (eu görögül az igazit jelenti) nevezte. ÓRA A tanári stressz és kezelési módjai Az óra elméleti tartalma (amire építünk): A stressz „A stressz az életünk sava-borsa” . azaz fizikai és lelki egészségünket veszélyeztetik. és miután ez a kifejezés egyetlen magyar szóval nem adható vissza. és közhasználatnak örvend. míg a káros. erő. így a stressz szó terjedt el. aki stressz elméletével és stresszel kapcsolatos kutatásaival szerzett ismertséget világszerte. A stresszt Selye az élet velejárójának tekintette. de ezek a határok igen változatosak. kellemtelen. bennünket megterhelő stresszt jelenti. Ártalom: ami már bekövetkezett és pszichológiai sérülést jelent (pl. prevenciója és intervenciója (4 óra) 9. Lazarus elméletében a stressz 3 fajtája: 1. nyomást. TEMATIKUS EGYSÉG PEDAGÓGUSOK MENTÁLHIGIÉNÉJE (összesen 8 óra) Téma: 3-4. ÓRA II.2. tehát a distresszt. önsegítő csoportok.HEFOP 3. fontos személy elvesztése) 2. mely az angolban nyomás. Ezzel a feszültséggel bizonyos határon belül képesek vagyunk szembenézni és megküzdeni. A hétköznapi életben használt stressz szó többnyire a nem kívánatos. kényszert jelent. A tanári kiégés.3. Fenyegetés: ami még nem következett be. Stresszorok azok a tényezők. melyek a stresszválaszt kiválthatják. mivel erőforrásainkat mozgósítani tudjuk. de bármikor bekövetkezhet 3. de ennek használata legfeljebb a szakirodalomba vonult be.írta Selye János (1907-1982) Kanadába elszármazott hazánk fia a harmincas években.

sőt túlterheli a személy erőforrásait. azonos biokémiai változások alakulnak ki (vészreakció). A szervezet védekező reakciójaként csökken az emésztés. vérzés során. katasztrófa. amik fájdalomcsillapítóként szolgálhatnak esetleges sérülés. A nem specifikus válasz azt jelenti. a nyálelválasztás. és vannak olyan helyzetek. a vérnyomás. A stressz igazából egy válasz. Selye elmélete (a stressz mint válasz) szerint tehát: a stressz az alkalmazkodás általános tünetegyüttese. a szívritmus. A stressz mint tranzakció: olyan kapcsolat az egyén és környezete között. modul: Iskolai mentálhigiéné A stressz témakörében 3 alapfelfogás létezik: 1. Így vannak mindenki számára stresszkeltő helyzetek (pl. 2. közlekedési dugó. Alarm (riasztás vagy vész reakció) szakasz: a stresszorral való találkozás után üzenet megy az idegrendszerbe (agyba). 3. Azaz megküzdésnek azokat a kognitív és viselkedéses stratégiákat nevezzük. A stressz mint inger: olyan eseményt vagy körülményt jelent. A személy-környezet interakciójában a stresszkiváltó értéket a kognitív kiértékelés és a megküzdő viselkedés (coping) határozza meg. csak egy 18 . A stresszreakció 3 szakaszból áll: 1.HEFOP 3. melyeknek birtokában a stresszkeltőnek értékelt helyzeteket és az azokhoz fűződő vagy azok által kiváltott érzelmeket kezeljük. és ha annak minősül. − munkánkkal összefüggő kapcsolatrendszerünk. amely meghaladja. hogy tud-e mit kezdeni vele a személy. Azaz a stresszt előidéző okok (a stresszorok) noha eltérőek. intenzívebb lesz az anyagcsere (az agyalapi mirigy pajzsmirigyserkentő hormonja (TSH). A stresszorok megjelenése a szervezet stresszreakcióját. sorban állás hivatalban).2.3. akkor a következő kérdés az. a veszély elhárítását szolgálják: felkészítenek a harcra avagy a menekülésre (vagy ahogy ezt angolul mondják: fight or flight. A kognitív kiértékelés az adott helyzet veszélyes voltának eldöntését jelenti. a szervezet nem specifikus (aspecifikus) válasza az igénybevételre. amely negatív hatással van a személyre. az izomfeszültség. A mellékvese velőállománya adrenalint bocsát a véráramba. van-e mindehhez eszköze. 10. Az előbbit Selye a következőképpen fogalmazta meg: „a test aspecifikus válasza valamely igénybevételre”. hogy különböző stresszkeltő eseményre a szervezetben ugyanaz az állapot jön létre. melynek hatására a hipotalamusz segítségével a vegetatív idegrendszer (szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer) és a mellékvese (belső állománya) aktiválódik. − munkakörülményeink. vészreakcióját idézi elő. A máj többlet-cukrot „ad” az izmok működéséhez (ha el kell menekülni. amik nem mindenki számára azok (pl. csontvelő fehérjetermelésével pedig a fertőzésekkel szembeni védekezés nő meg. a lép vöröstest-kibocsátása megnő (aktívabb oxigénszállítás). Mindezek az intézkedések szervezetünk részéről a vészhelyzetekhez való alkalmazkodást. valamint mellélvese velőállományának működését serkentő hormon (ACTH) révén). valamint endorfinok szabadulnak fel. az általuk kiváltott „biológiai stressz” mégis azonos. A stressz mint válasz: a számunkra megterhelő helyzetekben adott intenzív fiziológiai (élettani) és pszichológiai reakció. és az élettani válaszok összességét Általános Adaptációs Szindrómának (General Adaptation Syndrome=GAS) nevezte el (erről részletesen később). gyógyíthatatlan betegség). legyen miből erő a lábunkban). Munkahelyi stressz esetén ennek 4 fő alapforrása lehet: − elvégzendő munkánk tartalma. el tudja-e hárítani. ami több létfontosságú szerv működését készteti azonnali produkcióra. − valamint munkaalkalmazásunk feltételei.

a vegetatív idegrendszer. kognitív képességek deficites működése. nyugtalansággal jár. A stressz normális esetben akut (hirtelen. Pszichológiai válaszok: kimerülés. motiválatlanság. tanulás. 2. konfliktusok elhúzódó feszültségtartalmuk miatt csökkentik az immunrendszer védelmi funkcióját (új tudomány született ennek tanulmányozására: a pszicho-neuro-immunológia: pszichés folyamatok és immunreakciók idegrendszeri-hormonális folyamatai közötti összefüggések leírása és alkalmazott egészségpszichológiája). depresszióban tartósan lecsökken a T-sejtek (immunválaszban szerepet játszó fehérvérsejtek) száma. A tartós stressz több úton „rongálja” egészségünket és ezzel betegség(ek) kialakulásához vezet(het): − Közvetlen út/hatás: a szimpatikus idegrendszer állandó izgalma miatt erek (szívkoszorúér). csökken a környezet iránti érdeklődés. fertőzések alakulhatnak ki. egyéb életesemények. szerepkonfliktusok. amit magamról sohasem gondoltam). közönyösség. a légzőrendszer és az immunrendszer működésében sajátos válaszok figyelhetők meg. modul: Iskolai mentálhigiéné betű a különbség. társas izoláció. a szervezet nem tud mit mozgósítani. Tartós stresszhatásra mindez már nem érvényes. gyász. erősebb és váratlan stressz elviselésére. szervezetünk alkalmazkodik a megnövekedett igénybevételhez. Összefoglalva: Az ingerre adott stresszválaszok tehát lehetnek fiziológiai válaszok és/vagy pszichológiai válaszok. 19 .2. fáradtság. rendkívüli erőt ad (pl. emlékezet. így gyulladások. de ellentétes dolgokat jelöl). és teljesítményünk hirtelen lecsökken (ha újra alarm jelenik meg. 10. veszélyek leküzdésére adott válaszreakció. nem is hittem volna. az izomrendszer. A gyakori. amely a szervezet túlélési válasza. mint ahogy szintén ismertek a stressz okozta alvászavarok is.3. De az intenzív és hosszú idejű stressz (pl. Tartós stressz esetén az immunrendszer működését gátló hatása is egyre jobban ismert (pl.Ez a riasztás egy pillanat alatt történik. hogy így tudok futni. Ha a stresszhatás hosszabb idejű. vagy akkorát ütöttem a kezére. munkaképesség csökkenése. akkor teljesítőképességünk felső határa után tartalékaink kimerülnek. menális folyamatok lassulása. kis mértékű stressz hatására nő stressztolerancia. megoldatlan lelki problémák) szorongással. szív) károsodhatnak. belső szervek (pl. Ellenállás (rezisztencia) szakasza (coping): az adott stresszorral szemben nő a szervezet ellenállása és az élettani folyamatok visszatérnek normális állapotukba. 3. váratlanul fellépő) események. Fiziológiai válaszok: a központi és perifériás idegrendszer. érdektelenség. Stressz mint válaszegyüttes: o viselkedéses o kognitív és o érzelmi komponensből előálló pszichológiai reakció.HEFOP 3. a szervezet tehát ezzel készül fel a későbbi. elidegenedés. akár el is pusztulhat). − Közvetett út: az immunrendszer legyengítése. Kimerülés szakasza: ha a stresszhelyzet rövid. hiszen azonnali. a keringési rendszer. az endokrin rendszer. A válás.

coping mechanizmusokat indít be. modul: Iskolai mentálhigiéné Jellemzője: hatására az arousal szint megemelkedik. szorongás jellemzi őket 20 . törtető. így munkavezetési nehézségeket okozhatnak) 2. zaklatásoknak. így bizonyos személyiségjegyek védenek (pl. úgy van minden jól. és minden szereppel szemben vannak elvárások. eszközök hiánya elvonja a figyelmet. ha valaki alapvetően türelmetlen. és csak ők tudják megcsinálni!) − önmagukat hibáztatják.3. átlakítás: pl. összevonás. A munkahelyi stresszorok további tipizálási lehetőségei o A stresszorok által kifejtett hatás alapján: 1. Autokratikus vezető jelentős stressz lehet a dolgozóknak. ami (ha tartós és intenzív). makro szintű szervezeti stresszorok − adminisztratív stratégiák és utasítások (munkaidő változása. pl. több intézmény egy gazdasági egységet képez. Negatív stressz: destruktív. sőt rohannak. molesztálásoknak van kitéve az illető kollegák. ahogy van) vagy éppen ellenkezőleg. zsúfoltság. munkahelyen (szervezeten) kívüli 2. vezetők részéről). gyengíthetnek a stresszel a szemben (pl. a dolgozók személyisége Személyiségünk minden szituációban meghatároz bennünket.) − szervezeti folyamatok (centralizált döntéshozatal: egyirányú (csak lefelé irányuló) ellenőrzés). − a munkavégzés feltételei (a zavaró munkakörülmények pl. ellenséges. A stresszre való érzékenység fokozottabb: − magas elvárások önmagukkal és másokkal szemben − csak a saját ötleteik lehetnek jók (ezért nekik kell. macerálásoknak. serkentőleg a dolgozóra 2. támogatása. ami fakadhat: − a csoport összetartásának hiányából (nem érezzük egy csapatnak a munkatársakat) − a társas támasz hiányából (fontos lenne a kollega megértése. 10. zaj. mikro szintű szervezeti stresszorok (a kollegákkal való kapcsolatból származnak). segítsége) − interperszonális (vagy csoporton belüli) konfliktusok − szerepkonfliktusok (egyszerre több szerepet tölthetünk be. Pozitív stressz: konstruktívan. létszámleépítés) − szervezeti struktúra és tervezés (centralizálás. versengő.2. 1. ahogy megálmodták − mindig sietnek. egy passzív beállítottságú embert nem gyötri teljesítménykényszer. ha mégsem úgy alakulnak a dolgok.HEFOP 3. hogy utolérjék magukat (de ez nem sikerül) − egyre több munkát vállalnak − izgalom.2. belső feszültség. „nem tud kikapcsolni”). óraszám növekedés. a munkavállaló hatékonyságát csökkenti o A stresszorok eredete alapján: 1. munkahelyen (szervezeten) belüli 2. 3. amik szembekerülhetnek egymással és stresszt okozhatnak) − pszichoterror (mobbing angol kifejezést is használják erre): finom lélektani „hadművelet” a másik ember „kikészítésére” (hosszabb időn keresztül inzultusoknak.

1998). Az ember a stresszel való küzdelem során sokféle taktikát. ami a cselekedet irányát elsőként befolyásolni fogja. amik alapján ítéletet hozunk. A megküzdés (coping) széleskörű kutatását Lazarus és munkatársai kezdeményezték a 70es években. míg a nyugati kultúrában a demokratikus vezetés számít értékesnek. amit olyan tényezők határoznak meg. Az előző magára a stresszt okozó problémára irányul. 21 . 1998). vagyis a dologról való gondolkodás. úgy gondolja. akkor az úgynevezett feladatorientált. − nemi különbségek: a nők nagyobb eséllyel kerülnek szerepkonfliktusba (egyszerre dolgozó és családigazgató) − de akár a hangulatunk is (a jó hangulat véd a stressz ellen is: nem tűnnek olyan nyomasztónak a dolgok). pedig a problémára adott belső. azaz pozitív és sikertelen. Két nagy kategóriát különböztettek meg a problémahelyzetekkel való konfrontációra adott válaszképpen: problémafókuszú és emóciófókuszú megküzdést. úgynevezett kognitív műveletekkel. dohányzás. vagy szellemi fegyverek bevetésével. Minden helyzet más és más magatartásmódot kíván. hogy ki mit él meg stresszkeltőnek. ha egy szituációban sikeresen tudtunk megküzdeni. mint: − az idegrendszer érzékenysége (veleszületett aktivitási szint. sírás. Ha az egyén úgy találja. hogy a körülmények megváltoztathatók. illetve az. A coping olyan mechanizmus.2. ez komoly feszültségforrás lehet) − énhatékonyság (önmagunk felé irányuló bizalom.HEFOP 3. de ami a legmeghatározóbb az első szintű stressz-kiértékelés. akkor ezt átvihetjük másik szituációra. relaxáció. így vannak „nyugodtabb” és „idegesebb” típusú emberek. így ha sok ilyen élményünk van. Létezik tehát a stressz világában is küszöbérték. 10. Hiszen ez az. modul: Iskolai mentálhigiéné Kognitív kiértékelés szerepe Egyénfüggő.3. stratégiát alakít ki és használ. Megkülönböztetnek adaptív. értékeinket. így ha nagy eltérés van. humor. hogy a szervezet milyen mértékben minősíti azt veszélyesnek. a keleti ember természete könnyebben elfogadja az autoritást a munkahelyen. hogy a stresszorra adott válasz attól függ. Konstruktív megoldást érhet el aktív fizikai. nevetés. hogy milyen eszközök állnak rendelkezésre az egyén számára. az utóbbi. amely által a stressz mérsékelhető. kívánatosnak. aktív stratégiát alkalmazza. hogy befolyásolni tudjuk a dolgok alakulását. edzettebbek is leszünk) − kulturális hátterünk). így ha ez valakinél magas. ami hosszú távon egészségkárosító (Kulcsár. amely a tudatos átgondolástól a megtervezett cselekedetig terjedhet. azaz negatív copingot. emocionális választ szabályozza (Kulcsár. Negatív coping például az alkoholfogyasztás. mint egyfajta kognitív helyzetminősítés. az előbbiek nagyobb védettséget élveznek a stresszel szemben) − családi háttér (ez adja meggyőződéseinket. problémaközpontú. Stressz és megküzdés A stresszreakciót két tényező határozza meg: az egyén szubjektív értékelése a fenyegetés mértékéről. a külső helyzet módosítható vagy az ártalom leküzdhető. A stresszel való megküzdés kifejezésére a „Coping” elnevezés terjedt el a pszichológiában. Pozitív copingnak tekinthető például a sportolás. képes megküzdeni a helyzettel) − múltbeli tapasztalatok (tanulás révén. a helyzetre vonatkozó szubjektív megítélés. Az ingerértékelés és a stresszel való megküzdés folyamatában Lazarus azt hangsúlyozta.

leplezi. hogy nem foglalkozunk a problémával. megértést 4. de ha a problémák megoldásának „királyi útjává” válik. hogy melyik volna a legelőnyösebb a lehetséges lépések közül 7. érzelmek szabad kinyilvánítása a másik ember toleranciájához igazodva 2. pozitív újrafogalmazás (kognitív coping) 7. személyiségzavar állhat elő. pl. Akkor folyamodunk ehhez a módhoz. Az egyén alapvetően a következő érzelemközpontú. vagy más színbe öltöztetjük a problémát. küzd a saját álláspontjáért 10. Ezeket a megküzdési módokat érzelemközpontú vagy személyre irányuló coping stratégiának nevezzük. új dolgok megtanulása. pozitív kimenetelű a katarzissal történő feszültségoldás (feszültségek újraélése. pl. dühöngünk. a lényegre összpontosít 5. ha az egyén az érzéseit eltitkolja. munkahely-változtatás). modul: Iskolai mentálhigiéné 1. eszköz segítségét használja a probléma megoldásához 6. kivár. Problémaközpontú megküzdés Ha meghatároztuk a problémát. de önmagunkat is (befelé irányuló. lereagálása) 5. vagy intenzíven sportolunk. a legegyszerűbb megoldás az azonnali cselekvés 2. Ennek sikere függ korábbi tapasztalatainktól. társas támogatás és személyes segítséget vesz igénybe (univerzális coping) Ezek a megküzdési módok nagyon gyakoriak. Megtehetjük azt is. vagyis a kellemetlen érzés csillapítása és a stressz átformálása válik a fő feladattá. feszültségcsökkentő technika. majd kiválasztjuk a számunkra legjobbnak tűnőt. Pozitív hatású stresszkezelő. úgy érzi nincs mit tenni. magunkat az adott helyzetben. Ha a személy úgy véli.3. barátainkhoz fordulunk segítségért (érzelmi támogatás). az előző időnként indulatos. Érzelemközpontú megküzdés Ennek során a stresszor által kiváltott szorongató érzelmeket szeretnénk enyhíteni. akkor a belső helyzet változtatására kényszerül. a személyes nehézségeken való szellemi felülemelkedés (kognitív coping) 22 . mérlegel.HEFOP 3. hogy a körülmények lehetetlenné teszik a fent említett „fegyverek” bevetését. intellektuális képességünktől és önkontrollunktól. szintén negatív kimenetelű. ha a helyzet megérett rá 8. s csak akkor lép. ha túl bonyolult a probléma. Átmeneti megoldásnak jó lehet. 10. A megküzdés során módosíthatjuk. Ekkor javarészt viselkedéses eszközöket „dobunk be”. alternatív megoldásokat dolgozunk ki és mérlegeljük azok előnyeit és hátrányait.2. igényszint módosítása). de ez az út nem mentes a valóság torzításától (elhárító mechanizmusok). személyre irányuló coping lehetőségekkel élhet: 1. információt gyűjt 9. 2. ha tehetetlennek éljük meg a helyzetünket. megváltoztathatjuk környezetünket (kifelé irányuló. agresszív viselkedésbe torkollik 3. akkor elemzést kíván 3. apró lépésekben halad előre 4. szinte természetesen alkalmazzuk a mindennapokban. szintén pozitív a közvetlen érzelemkifejezés 6. így nem kaphat segítséget. A problémaközpontú megküzdés során az alábbi lehetőségek állnak az egyén rendelkezésére: 1.

o Az egyén szintjén: problémaközpontú megküzdési módok megtanításával (pl. mégis sok időt töltünk el vele). ugyanis olyan mértékű változásokról álmodozunk. de hosszú távon nem hatásosak. hogyan érdemes a dolgokat átgondolni. egyezkedés. hogy stressz esetén a szervezet energia egyensúlya megbomlik. További módok: A munkahelyi stressz csökkentése több szinten történhet: o Az egyén és/vagy a munkahelyi szervezet szintjén. nem kellene nekem dolgozni) o introjekció: az egyén lelkiismeretes a munkájában. o Ezen a szinten nagyon segítő hatású lehet a társas támasz keresése (mások elérhetősége problémák esetén: munkatársak. nem kéne itt dolgoznom). 10. meditálás. o Szervezeti szinten: a munkakörnyezet javításával (amit ha lehetőség van rá. száguldozásba vagy mások piszkálásába menekül. mégis elutasítjuk (nem hiszem el. ösztönkitörésekkel szemben. melyek rövid idő alatt megkönnyebbüléshez juttathatnak bennünket. kedvelt tevékenységgel. mint akitől félünk (átvesszük a főnök túlkontrolláló. ami szinte nem is lehetséges vagy olyan kis esélye van. megfontolni. dologra toljuk el (nem megy el valakinek a temetésére a sok munka miatt). o Az egyén és munkakörnyezet szintjén: a kettő közti illeszkedés javításával. tanácsadói munkával. Ilyenkor az egyén „rágódik” a problémán vagy elfoglalja magát valamely más. indulatainkat másvalakinek tulajdonítjuk (ha a férjem többet dolgozna. de ez a megfelelőhelyre adott tűszúrással (az energiaáramlás befolyásolásával) visszaállítható.HEFOP 3. céltudatosabb cselekvés megtanulása). hogy engem bocsátanak el a munkahelyről!) o projekció: saját. kifelé nem vállalható vágyainkat.2. főleg magában keresi a hibát (ha kitartóbb lettem volna. kérdőívek). amikor az eseményeket befolyásolhatatlannak érzi. megelőznek vizsgálatok. A leggyakoribb elhárító mechanizmusok: o elfojtás: egyszerűen nem vesszük tudomásul a dolgokat. o Relaxációs módszerek alkalmazása. személyre. mely arra a feltevésre épít. o azonosulás az agresszorral: olyanná válunk. modul: Iskolai mentálhigiéné Gyakran elterelő stratégiákat alkalmaz az egyén olyan helyzetekben. o eltolás: a kellemetlen és így bennünket megterhelő érzést egy kevésbé fontos helyzetre. érzelemközpontú stratégiák háttérbe szorításával. akkor az úgy is megakadályozható. Elhárító mechanizmusok: védik testi-lelki egyensúlyunkat a bennünk keletkező indulatokkal. 23 . meg tudtam volna csinálni). o fantáziálás: valójában menekülés. o Testedzés: a stressz hatására előálló káros melléktermékeket lebontja o Akupunktúra: ősi keleti módszer. ha éppen az ellenkezőjét emeljük ki. barátok). amivel persze ellentmondásosak lehetünk (panaszkodunk az unalmas munkára. hogy nyugodtan rászolgálunk az álomvilágban élő címkére (ha nyernék a lottón.3. családtagok. mert azok érzelemkiváltó hatása túl nagy (el sem jut a tudatáig. szigorú stílusát). a dolgozók igényeihez igazított plusz szolgáltatásokkal. hogy létszámleépítés van a munkahelyen) o tagadás: ekkor egy dolog már megtörtént. akár depresszióba csaphat át. esetleg ha rossz megoldást választ: ivásba. önkontroll. o reakcióképzés: ha valami elfogadhatatlan. tesztek. tényeket. Pillanatnyilag talán feszültségcsökkentők.

súlyosnak ítélt stressz okozta szomatikus tünettől szenved A legsúlyosabb feszültségforrásként értékelték: o az anyagi megbecsülés hiánya o a túlterhelés o a hiányos munkafeltételek o a tanulók közönye Hallgatói gyakorlatok: • csoportos megvitatás. 1990): o a pedagógusok 30 %-a komoly és intenzív feszültségeket él át az iskolában o csupán 30%-a tekinthető egészségesnek o 10% szenved neurózisban o 14% kifejezetten hajlamos neurózisra o stresszhelyzetet követő szorongás. 10. nyomott hangulat 40%-nál jellemző o 29%-uk mérsékelt erősségű szomatikus panaszról számolt be o vizsgáltak 24%-a több. tapasztalatok megosztása: soroljanak fel az iskola világához tartozó stresszorokat saját iskolai élményeik alapján. saját élmény. tesztek kipróbálása.3. Lazarus-Folkman megküzdés kérdőív: saját coping felmérése teszttel) • • 24 . azok megismerése (lásd az anyag végén a Mellékletekben: stresszor leltár. és azokat jellemezzék illetve kategorizálják az elhangzott elméleti ismeretekre építve kiscsoportos munka (a stresszkezelés gyakorlása): az összegyűjtött stresszorokat elosztjuk a csoportok között és a megküzdő stratégiák közül ki kell választaniuk egy-egy megoldást egy-egy stresszhelyzethez rendelten és indokolniuk is kell választásukat vizsgálati eszközök használata.2. modul: Iskolai mentálhigiéné Tanári stressz konkrét vizsgálat alapján (Horváth-Szabó Katalin.HEFOP 3.

ugyanakkor problematikus is. testilelki egészsége. az EU-ban az ezzel kapcsolatos költségek 20 milliárd eurót is kitehetnek évente. akik a társadalom fizikai és pszichés jóllétén munkálkodnak nap mint nap (pl. melyek kiválthatják és elindíthatják a folyamatot. ÓRA A tanári kiégés. ami sokszor mégis könnyebb feladat. ép személyisége. Ha mégis beismernénk. Ha betekintünk az iskola világába. Mindez komoly anyagi veszteség: pl.3. ha megelőzzük az egész folyamat beindulását (primer prevenció). ehhez viszont szükséges a nevelők hiteles önismerete. 25 . és nem csak az egyénre nézve (betegállomány. személyiségbeli tényezők). prevenciója és intervenciója Az óra elméleti tartalma (amire építünk): A kiégéssel foglalkozni indokolt. és mint egy fizikai betegségnél. sőt gazdasági szempontból is (akár az adott munkahely. de globálisan egy egész felnövekvő generáció életére. aminek „értéke” évi 300 millió dollár (betegség. nem tudjuk a formáját a közlésnek. ehhez viszont ismernünk kell azokat a tényezőket (környezeti. kiváltó tényezői. a másik ember ügyeibe való beavatkozástól. közvetetten pedig az egész társadalomra is. Pedig a kiégés nem egy pillanat. vagy ha fel is ismerjük. pont azokat. Vagy ha netalán mások kiégettségét vesszük észre. stádiumai vannak. akkor a kiégés a pedagógiai munka színvonalát. 10. és természetesen ismernünk kell a folyamat természetét. baleset). a folyamat visszafordítására. Indokolt. Nagy-Britanniában 40 millió munkanap „megy kárba” a munkastressz miatt.2. hogy változtassunk az állapotunkon. A kiégés témaköre a tudományos életben és a szakirodalomban csak a hetvenes évek végén kezdett el egyre nagyobb teret nyerni. A pedagógusok által végzett munka minősége közvetlenül ugyan az iskoláskorú gyerekekre van hatással. akár a társadalom szempontjából). Vagy pl. nem könnyű mit kezdeni vele. ami pedig hosszú évek alatt kritikus állapotot eredményezhet a társadalom pszichés és erkölcsi magatartásában. folyamata. minél hamarabb „beavatkozunk”. hogy a gyerekekkel kiegyensúlyozott. annál nagyobb esélyünk van a gyógyulásra. lezajlását. és félünk a másik ember sértődöttségétől. A legnagyobb esélyt viszont mégis azzal teremtjük meg mind magunk. egészséges pedagógusok foglalkozzanak. ezért gyakran jobb. Az USA-ban 550 millió munkanapot becsülnek. ha nem is tudunk róla. hatékonyságát is csökkenti. mind mások számára. mint saját kimerültségünket észre venni. munkaképtelenség). A kiégés tehát az ember testi-lelki egészségét erősen veszélyeztető állapot. hanem hosszú folyamat. noha a jelenség (a szindróma) ennél sokkal régibb keletű. modul: Iskolai mentálhigiéné 5-8. mivel az egyén önvédelmi mechanizmusai révén nem könnyen kerül felismerésre a kiégettség. az egészségszociológiai adatok egészen megdöbbentőek: az orvosok öngyilkossági veszélyeztetettsége az össznépességhez képest kétszer-háromszor akkora. A társadalom pedig elvárja. A „modern ember” színre lépésével biztosan megteremtődött. amely különösen a segítő foglalkozású személyeket sújtja. hanem a szociális környezetre nézve is („megfertőzni” a többieket). Valamint problematikus. az egészséges állapot visszaszerzésére. mert „kiégni a munkában” veszélyes állapot. amelynek „stációi”. gyakran nincs eszközünk.HEFOP 3. Ebben is a megelőzés a legköltségkímélőbb (1 dollár prevenció 5 dollár megspórolásával jár becslések szerint.

és ha nem avatkozunk be. Teljes belefáradás a munkába. Elfogyott a lelkesedés. így pl. laikus segítőknél is. melynek során a kiégettséget indukáló tényezőket. pedagógusoknál. A kiégés jelensége A kiégés tünetegyüttesének tudományos igényű kutatása viszonylag fiatalnak számít. hogy ezen eszközök birtokában elkerüljük a veszélyt. aki meggyújtja a tüzet). Ha a ház égési folyamatába minél hamarabb vetjük be az égést megakadályozó tényezőket (pl. porig éghet a ház és porig is fog égni (teljesen ki is égünk). humánsegítő csoportoknál. multifaktoriális okokról beszélhetünk. s melyet a saját személyre. emocionális megterhelések.és munkaképtelenséggel bezárulva (mély depresszióba torkollva). a köztük lévő és feltételezhető ok-okozati összefüggéseket igyekeznek feltárni. vagy füstérzékelőt. hogy hogyan lehet ezt elkerülni. mely a reménytelenség és inkompetencia érzésével. hogy mely tényezőt tartják leginkább hangsúlyosnak és befolyásolónak a tünetcsoport létrejöttében. csak idegesítő tényezők vannak. Ha pedig tudjuk. mint a „teljes kiégettség” állapota. egészségügyi intézmények dolgozóinál figyelt fel a burnout szindrómára. emocionális. Freudenberger 1974-es cikkében elsőként használta a burnout fogalmát a segítő foglalkozású embereknél megfigyelhető viselkedés leírására. akkor esélyünk van rá. Ha mindezek megvannak. emberi kapcsolattal telített munka esetén előfordulhat. ezért időnként a kimerülés. modul: Iskolai mentálhigiéné A kiégés fogalma A kiégés fogalma és ennek használata gyakran averzív hatású. hogy valami kiég (pl. Természetesen egy ház kiégése sem egy pillanat. vagy a tűzoltóságot riasztjuk . stresszek nyomán fellépő fizikai. nincsenek tervek. Krízisintervenciós ellátásban. Freudenberger a következőképpen definiálta: „A kiégés szindróma krónikus. pejoratív értelmű és megbélyegző (stigmatizáló). Ez utóbbi esetben a munkahely már semmi örömöt nem jelent. munkára. a burned out pedig a „végállapotot”. és kell. vezetőknél.a prevenció különböző szintjei). a teljes kiégettség állapotát. de ehhez tudnunk kell azt. annál nagyobb részt menthetünk meg belőle (vagy ha ügyesek vagyunk. amikor leég. egy ház). A legsikeresebbek és leggazdaságosabbak mégis akkor vagyunk. üzletkötőknél.2. menedzsereknél. mindenképpen több tényező együttes hatásáról van szó.3. Az szinte bizonyos. kiégés tünetegyüttese. hogy vannak fókuszkülönbségek a kiégés meghatározásában. minden és mindenki idegesít. Abban viszont egységesek. hogy a jelenséget nem lehet egyetlen okkal magyarázni. jogászoknál. de leírta egyéb humán szolgáltatásban dolgozóknál. A kiégést tehát minden. motiváció-vesztett állapot. célok és ideálok elvesztésével jár. tűzjelző készüléket szerelünk be. Eltérnek a szerzők abban. ún. teljes öröm. illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jellemeznek”. éghetetlen anyagból építkezünk. is. Így a burning out fejezi ki a kiégés folyamatát.HEFOP 3. A burn out igeként azt jelenti. kiégettség kifejezéseket használni (noha ekvivalensnek tekintjük ezeket az angol kifejezéssel). 26 . ami jelen esetben a primer prevenciót jelenti) és a helyreállítás is gyorsabban zajlik és nagyobb sikerrel. 10. Ezek alapján a vizsgálatok egyre inkább a személy és a környezet (tárgyi és személyes környezet) közötti illeszkedést állítják az akadémikus kutatás középpontjába. még ha annak is tűnik. Az alábbi meghatározásokból látható lesz. Kellenek hozzá kiváltó tényezők (gyújthatónak kell lennie a ház anyagának és kell hozzá valamilyen tűzszerszám. intrapszichés és interperszonális tényezők interakciójának bizonyos mintázatairól. hanem a környezeti. szinte csak düh és bosszúság forrása. nem is standard tényezők kumulatív hatásáról van szó. a kiégettség veszélyét. hogy a kiégés hátterében nem lineáris okság húzódik meg. ha eleve meg sem gyullad a ház. Röviden az egyén fizikai és lelki erőforrásainak kiapadásaként határozza meg a kiégést. A téma tárgyalásakor igyekszünk a burnout szindróma fordításaként a kiégés jelensége. amik viszont mégsem ugyanazt jelentik. akkor beindul az égés folyamata. akár az egészet. mentális kimerülés állapota. de ez talán nem minden esetben lesz maradéktalan. stb. elfáradás kifejezéseket használjuk.

fázis). nélkülözhetetlenek. kialakul az ellenállás szakasza (2. sikeresek.2. 10. akik igen tudatosak. Ha a stresszor túl hosszú ideig áll fenn. A kiégés definícióinak egy része stresszreakcióként. Az alarm-reakció jelei látszólag eltűnnek. akik munkájuk során hosszú. 27 . fázis). a kimerülés szakasza (a kiégés). melyben kialakulhat a megfelelő rezisztencia. testi. A szervezet alkalmazkodóképessége. érzelmi. viszonzást nem elváró segítő viselkedés) és a kiégés kapcsolatára vonatkozóan pedig azt írja. lazítani.HEFOP 3. és a belső elégedetlenség érzését tartja hangsúlyosnak a kiégés kialakulásában. mely akkor. állandó. amikor a kiégettségi szindrómát speciális egészségügyi kockázatként határozták meg. érzelmeket megmozgató helyzetbe kerülnek a másik személlyel. Akkor jön tehát létre kiégés. hanem lehetséges következménye. ha az empátiás kapacitás mint személyiségfunkció kimerül. mikor kell egy kicsit megállni. az érzelmi kimerültség. Gulielmi és Tatrow szerint a kiégés megfeleltethető a Selye-féle a generális adaptációs szindróma (GAS) harmadik. kimerülési szakaszának. melynek eredményeként a szakember kliense vagy páciense iránti pozitív érzelmei. mivel az empátia e funkciók (érett személyiségfunkciók) egyik eleme.3. Az altruizmus (önzetlen. másokra odafigyelést igénylő. energikusak. a hivatás gyakorlása közben tapasztalt stressz lehetséges kimeneteleként értelmezi a jelenséget. Kulcsár Zsuzsa szerint a kiégés emocionális kimerültség. valamint sikertelenül birkózik meg azokkal. Stresszhatásra a szervezet alarmreakcióval válaszol (1. Jellegzetes fizikai változásokkal jár. kifáradást jelenti a pszichikus erőforrások elapadásának érzésével. adaptációs energiája azonban véges és kimeríthető. melyek kimenetele erősen a személy erőforrásaitól. az empátiás kapacitás kimerülése. illetve olyan érzelmi kimerülés. és a szervezet elhasználja az energiatartalékait. intenzív. modul: Iskolai mentálhigiéné Összefoglalva: valójában tehát minden foglalkozásnál előfordulhat a burnout szindróma. melyből egyenesen következik a deperszonalizáció. Az ellenállás időtartama pedig a veleszületett alkalmazkodóképességtől és a stresszorok erősségétől függ. viszonyulásbeli letöréssel. és így súlyos stresszt él át munkája során. akikkel munkánk során kapcsolatba kerülünk. a deperszonalizáció (a többi ember és problémáik távolítása) és a személyes sikerek észlelésének csökkenése jelentkezik. Maslach és Pines megfogalmazásában a kiégés az érdeklődés elvesztése azon személyek iránt. megküzdési stratégiáitól függ. érdeklődésvesztéssel”. Bagdy és Telkes meghatározásában „a kiégettségi jelenség a foglalkozási megterhelések. stresszek következtében alattomosan kifejlődő kimerülést. A burnout definíciók másik csoportja a szubjektum oldaláról közelít. az empátiásról a nem empátiás kognícióra való átváltás. Ilyenkor a szervezet nagy energiaráfordítással küzd a stresszor ellen. melyben három tünet. akkor bekövetkezik az utolsó fázis. ha a személy nem megfelelően méri fel a munkakörülményeket és az abból eredő stresszorokat. „A tapasztalatok szerint azok tartoznak a kiégési szindróma szempontjából a legveszélyeztetettebb csoportba. Ebben az állapotban a személy cinikusan és személytelenül észleli a többi embert. Maslach és Jackson az egyik legelfogadottabb definíciót alkotta meg. Az egyén percepciójától függően a stresszelő események valódi stresszé válnak. és csak akkor áll elő. Az empátiás kapacitás kimerülése a magasabb rendű személyiségfunkciók hanyatlásával társul. akik nem tudják. melynek során a szervezet ellenálló képessége a normális alá süllyed (erről részletesebben később). Ha nem sikerül a stresszort elhárítani. hogy a kiégés az altruizmusnak nem szükségszerű utóhatása. empátiája és megértése vész el. az alkalmazkodó készség jóval a normális szint alatt van. de azon foglalkozást űző személyek vannak leginkább kitéve a kiégésnek. de eltúlzottak az önmagukkal és másokkal kapcsolatos elvárásaik. és az ellenállóképesség a normális szint fölé emelkedik.

levertség. . melyek tovább rontják az egészségi állapotot.Fizikai tünetek: energiacsökkenés. tehetetlenség megélése. akkor sem). közömbösség. 3 területen jelentkező tünettel definiálja a kiégést. Igyekeznek minél kevesebb időt munkával tölteni. levertséggel járhat együtt. empátia. 10. koncentrációs és memória problémák jelenhetnek meg. Csökken az immunitás. szociális. Általában nehezen vagy egyáltalán nem kérnek segítséget.3. szemrehányó magatartás. diffúz testi panaszok. depresszív állapot kapcsolódhat. Káros szenvedélyek megjelenése (drog. majd saját magát is elszemélytelenedve. A kiégés tünetei Mint korábban már ismertettük. visszajelzést (még ha rászorulnának. melynek alapján a kiégés diagnosztizálható (látnunk kell.HEFOP 3. Pszichoszomatikus tünetek: tenziós fejfájás. csökkenése. fáradtság. inkompetencia-érzés és erősen negatív attitűd önmagával. érzelmi hullámzással. Deperszonalizáció: cinikus beállítódás és negatív érzések a kollégák. tehetetlenségérzéssel. elhatalmasodó cinizmus. üresség. alvászavarok (insomnia) jelentkezhetnek. kiábrándultság-érzés. magas vérnyomás. alvászavar. indulatkezelési zavarokkal. irritábilitás. Először másokat. bűntudat. pszichés és viselkedéses területen is megragadható: . A kedvezőtlen változások magánéletükre. sokat hiányoznak munkahelyükről.Mentális tünetek: kognitív. kimerültség. 28 . személyes érzés. melyhez személytelenség-érzés. hárító. Az interperszonális kapcsolatokban eltűnik a humanizmus: kevesebb emóció. dehumanizálva. szociális visszahúzódás. hogy ebben a diagnosztizálásban a személy megélésének oldaláról történik a tünetek leírása): A kiégés területei: 1. Jellemző az alacsony önértékelés. A munkával kapcsolatos kötelezettségek elhanyagolása. cinizmus. . hiányérzet az elismerések és visszajelzések szűkössége miatt. intellektuális téren a szellemi érdeklődés csökkenése. Kliensekkel (diákokkal) és munkatársakkal szembeni negatív beállítottság. saját hatékonyság hiányának megélése jellemzi. a nyak és a vállöv izmainak fájdalma. személyes kapcsolataikra is kihatnak. modul: Iskolai mentálhigiéné A testi-lelki kiégésre hajlamos emberek kényszeresen törekszenek a tökéletességre (perfekcionizmus). keringési zavarok.és alkoholabúzus). A kiégés fizikai. 3.2. valamint gyakran tűznek ki irreális célokat a munkahelyen és otthon egyaránt. intellektuális. csökken szakmai érdeklődésük. kifejezett testsúlyváltozás (hízás. a kliensek iránt. averzív magatartás. fokozottá válik a betegségekre és a balesetekre való hajlam. munka korlátozása a legszükségesebb tevékenységekre. Személyes sikerek észlelésének csökkenése: sikertelenség. Érzelmi kimerültség: krónikus kimerültség.Érzelmi tünetek: reményvesztettséggel. rögeszmésséggel. deperszonalizálva éli meg. csökkent szexuális érdeklődés. társadalmi és társas kapcsolatok beszűkülése.Viselkedéses tünetek: Gyakori és kontrollálhatatlan agresszió és dühkitörés. a munkával és általában az élettel kapcsolatban. a kiégés egyik legismertebb definíciója (Maslach és Jackson) három jellemző tünettel. . 2. fogyás). növekvő megbetegedési hajlam. érzelmi. szorongással.

. energiával. lehetőségét Új. 5.lelkesedés irreális elvárásokkal társulva 2. 3. és noha a kezdeti megnyilvánulási formák enyhék és fokozatosan mélyülnek. akár individuális. mert ekkor a „jelek” még képlékenyek.2. Frusztráltság: megkérdőjeleződik a hivatás értéke. Cherniss koncepciójában a kiégés három fázisból álló folyamat. reális involvációt céloz a beavatkozás. A személy kerüli a kihívásokat. A következő irányelvek és formák vannak a beavatkozásban: A lelkesedés fázisában a realitásra kerül a súlypont. Edelwich és Brodsky (1980) ciklikus modellje szerint az egy cikluson belüli főbb állomások a következők: 1.HEFOP 3. reális célok keresése változtatás Kiégés kialakulásának folyamata Edelwich-Brodsky alapján 29 . 1. irreális elvárásokkal jellemezhető szakasz. mivel a munka szükséges a túléléshez. másnak is tulajdoníthatók. A frusztráció periódusában a pozitívumok láttatása.diákokkal . Intervenció: minden olyan beavatkozás ide sorolható. de ezt a legnehezebb megvalósítani. Az apátia fázisában új.stagnálás. A harmadik fázisban az egyén védekezésként megváltoztatja a munkával szembeni hozzáállását és viselkedését” (Herr. Kiégés fázisai 1. miközben a realitásokkal szembesül 3. ami megtöri a kialakult ciklust. hiába ez a frusztráció forrása. 4. képzések.való túlazonosulás veszélyét. rövid-távú érzelmi reakciót az izgatottságra. akár intézményes szinten. tréningek kerülnek előtérbe. 2. fizikai és viselkedésbeli problémák keletkezhetnek. A kiégés különböző fázisaiban más-más hangsúlyok adódnak az intervencióban (a folyamatba való beavatkozásban) Természetesen a legkedvezőbb lenne már az első fázisban beavatkozni.apátia.kiégettség Beavatkozási lehetőségek Realitáshoz közelítés Tréningek Megláttatni a pozitívumokat. amire nem lehetett számítani.3. modul: Iskolai mentálhigiéné A kiégés kialakulási folyamata Általában elmondható. annak bármelyik szakaszán. 10. „Az első fázisban az egyén a stressz állapotába kerül az erőforrások és a követelmények kiegyensúlyozatlansága miatt. saját hatékonysága. De: a tünetek korán tetten érhetők. reális célok keresését. Apátia: jellegzetes védekezésről van szó. 3. 2. érzelmi. mint közvetlen. de akadályoztatás nélkül súlyossá válhatnak. mely magában hordozza a kliensekkel . Lelkesedés: nagy reményekkel. a változtatás lehetősége fontos. kihívások kerülése 5. csak a legszükségesebb időt tölti a munkahelyén. Stagnálás: megtörténik a realitásokkal való szembesülés. az elnyomott energiák felhasználása. Már a képzés során figyelmet kellene szentelni a megelőzésre különböző tréningek formájában. A második fázisban hajszoltságot él meg. A stagnálás állapotában a mozgósítás. mivel egyre nehezebbé válik a segítségnyújtás.frusztráltság: megkérdőjeleződik a saját hatékonyság 4. feszültségre és fáradtságra. hogy a kiégés kialakulása krónikus folyamat (tehát nem egy hirtelen és váratlan esemény. 1992).

Szaporodó konfliktusok a kollégákkal. előtérbe helyezzük. Kisebb egészségügyi panaszok szaporodása. A totális kiégés állapotában a terápiás beavatkozás igen nehéz. majd visszahúzódás a társas kapcsolatoktól. hogy már nem lesz ura a helyzetnek. hányinger. hogy jó tanárnak érezhessük magunkat). csak ő tudja a legjobban megtartani az összefoglaló órát.3. másrészt a depresszió és az apátia állandósulásából áll. 3. és miután hosszú folyamatról van szó. kényszerré válik a bizonyítás. csak ő tudja a legfinomabban elkészíteni a vacsorát). nem tudja maradéktalanul megvalósítani tökéletes önmagát. érdemes végignézni a korai tüneteket és ezek spirálját (Bagdy és Telkes. stb. hogy a munka elvesztette korábbi izgalmát és élvezetét. valamint élethelyzettől és személy(iség)től függően a fázisok eltérő intenzitással jelentkezhetnek. 6. szaporodnak a konfliktusok. Gyorsuló spirál. Egyre gyakrabban ébred az ember azzal az érzéssel. nem pedig hirtelen megjelenő bajról (mint már többször hangsúlyoztuk). Ha viszont az adottságok minden áron való igazolásba csapnak át. mindig megértő és segítőkész kollega lenni a munkahelyen. csak ő mehet érte az óvodába a gyerekért. magunknak megteremtett ideálokhoz (pl. nem kell minden tanítási órának tökéletesen sikerülni. 5. Ráébred. A munkahelyi feladatok teljesítésével kapcsolatos zavarok. Úgy érzi. melynek két szála egyrészt a rosszabbodó munkateljesítményekből. Hézser 12 fokozatot. és másra sem bízhatja az elvégzendő feladatokat (pl. lépcsőt különböztet meg a kiégéshez vezető úton: nincsenek éles határok. 2. amit a környezet is elismeréssel jutalmaz. Fokozott erőfeszítés: a saját idealizálás kényszeres kiszolgálása egyre több feladatot jelent az egyén számára és mivel fél a kontrollvesztéstől. ha a kitűzött ideáltól éppen eltérünk. modul: Iskolai mentálhigiéné A kiégettség tünetei változatosak. még több erőbedobásra 30 . alvási zavarok.HEFOP 3. és önmagunk idealizálása is elkerülhetetlenné válik (kompetensnek lenni a munkában. ingerlékenység a munkahelyen. Fokozott érzékenység. hisz belefér az értékes és szerethető ember képébe az is. Egyre gyakrabban jelentkezik fejfájás. rosszul dolgozik. 1. A foglalkozással való elégedettség fokozatos megszűnése. migrén. Csökkenő önbizalom és önértékelés. Vagyis el kell tudnunk magunkat fogadni akkor is. imádnivaló szülő lenni a családban. a külső követelményeknek való megfelelés elégtelensége jellemzi. kiváló házastárs. hogy a veszélyeztetett kollégák a kiégési spirál korai stádiumában segítséget kapjanak. émelygés.). Mi segít? Annak a felismerése segíthet. és gondoskodniuk kell arról. ha időnként és kicsit eltérünk a tökéletestől. 4. A testi és érzelmi tünetek további fokozódása az előzőkét pontban leírt problémák okozta feszültségek nyomán. hátfájás. így még szorgalmasabbnak kell lennie. nem kell minden reggel tökéletesen rendben hagyni a lakást.2. A kiégési spirál végállapotát a teljes apátia és a belső erőforrások mozgósításának képtelensége. A bizonyítani akarástól a bizonyítási kényszerig: minden embernél egészséges igény. megfázások. 2. Nem kell mindig ragaszkodni a tökéletes. ezért az iskola vezetőinek figyelemmel kell kísérniük a foglalkozási stressz következményeit. hogy önmagunkat és képességeinket bizonyítjuk. ebből következően valóban csökken a munka színvonala. hogy az egészséges bizonyítási igényből már kényszer lett. 10. 1994): 1. gyerekekkel. emésztési zavarok. hogy jó háziasszonynak érezhessük magunkat. hogy „ma legszívesebben nem mennék be dolgozni”.

A tevékenységek. hogy milyen lehetne. de fenn is tartani az omnipotens képet magamról). így legtöbbször hazaviszik a munkát. Ezen a környezet is elhűlhet. és a család is elégedett. és káros szenvedélyek is felüthetik a fejüket (alkohol. akkor tervezni kell heti programot. barátok. hogy „lemondjunk” saját tökéletességünkről. Itt pedig elkezdődik az ördögi kör: ezeket is kiiktatja az életéből. de ezzel megváltozik értékrendje is. komorság. azt holnap már nem lehet pótolni. Külső figyelmeztetésre. hogy jobban kellene vigyáznia egészségére. illetve ha a belátás már megvan. van remény arra. mivel kifelé még mindig szeretne megfelelni az önmagáról másokban kialakított képnek. igényeinek kiiktatása). milyen volt korábban élete. hisz a legfontosabb a feladatoknak való minél tökéletesebb megfelelés. de ha sokan és sokszor mondják neki. a család idegesíti. ami a legfontosabb neki). 3. hátráltatja. teljesíteni ma kell. hogy valami nagyon nem jól van. Ha egyedülálló és partneri kapcsolatot kezd. A közvetlen emberi kapcsolatok deformálódnak. 5. „endorfin” tevékenységeket. Kimerültségének jeleire kétségbeesésében reagálhat úgy. A személyes igények elhanyagolása: lassan eltűnik minden. ezzel is spórolni fog. ennyi ember csak nem tévedhet akkorát). érzi. hogy mások irigykednek rá). ha a feladatok egy részét delegálja. azt azonnal és intenzíven teszi (nincs neki ideje az időt pocsékolni fölösleges dolgokra). ami viszont a tartós és valamit adható emberi kapcsolatok természetével ellentétes. Fáradtság. hogy utolérje magát. a helyes. mondván. mert nem segít. eltűnik a múlt és a jövő. mások aggodalmaskodó viselkedésére megközelíthetetlenné válik („lepereg” róla vagy meg sem hallja. csak az ablakon kidobott idő. kollegák intéseinek komolyan vétele (kezdetben nagy a hárítás. drog abúzus).2. de mindezeket titkolja a külvilág elől. sorrendjének felállítása. Elfelejti. elfoglaltságok számba vétele. és minden fontosabbá válik számára önmagánál (saját emberi szükségleteinek. hogy mi vezetett régebben kikapcsolódáshoz. de ehhez az kell. örömhöz.HEFOP 3. napokra lebontva. 10. és amit ma meg lehet csinálni. konfliktusok elfojtása: az egyén észleli kiegyensúlyozatlanságát. Természetesen ez két ellentétes irány (titokban vigyázni magamra. amikbe beiktatjuk az önjutalmazó.3. hogy átalussza vagy végigsportolja a hétvégét (ez is túlteljesítési kényszer). Mi segíthet? Annak felismerése. baráti kapcsolatait hanyagolja. az ad hoc szélsőséges reakciók helyett (2 nap alvás vagy sport) a passzív és aktív pihenést napokra és rendszeresen be kell osztani. ami a privát élet elégedettségét adta. saját egészségért aggódik. vagy azt gondolja. Ebben az esetben csak az segíthet. akkor a személy „hozzászokik” ahhoz. feladja (holott ezek a kapcsolatok adhatnák neki a „mentőövet”). majd mérlegelése. Személyes igények. Időérzékelése beszűkül a jelenre. hogy több ideje maradjon arra. 31 . gyógyszer. másra bízza. humorvesztés jelenik meg. modul: Iskolai mentálhigiéné van szüksége. Ha ezt a villogó lámpát hagyjuk meglátni saját életünkben. Ami segíthet: családtagok. így ez is kérész életű lesz (és a későbbiekben már ebbe sem fog kapaszkodni a kudarc miatt. akkor lehet gondolkodni azon. mivel mindent a jelenben kell megtenni. hogy lemond saját emberi szükségleteiről. Ami segíthet: a jelen és a korábbi értékrend őszinte áttekintése és összevetése. saját igényeit szorítja háttérbe. Ha ez is megvan. nem éri el a hőn áhított kipihentség állapotát sem. Mivel az intrapszichés konfliktus sokáig nem tarható fenn (nagy a feszültségereje). hogy a kollega milyen kitartó és célratörő. Értékrend megváltozása: ha nem sikeres az intervenció (beavatkozás). ami belső konfliktushoz vezet. hogy belátja. 4. de miután nem jó az „adagolás”. illetve nem gondolkozik azon. inkább dolgozik. Ezen túlmenően. egészséges életformához vezető út lépéseinek kialakítása.

Szélsőségek. amit ő úgy él meg. Állandósulnak 32 . futó kalandok). Segíthetne. szuicid veszély jellemzi. nem tud jelen lenni azokban (még ha fizikailag ott is van. Időnként felötlik benne a totális kiszállás vágya. Nincs már veszélyérzete.3. Deperszonalizációs jelenségek: a másoktól való elidegenedésen kívül elveszíti önérzékelő. gondolatában nem). önértékelő képességét. hisz őt úgysem szereti senki. Ekkor már csak szaksegítség (pszichiáter.és viselkedésváltozás: minden külső véleményt támadó kritikaként él meg. Egyre kisebb eséllyel segíthetünk. Ezek. vagy az érzelmei is távolításra kerülnek.2. a belső pirosan villogó alarm lámpa megszűnt. mint az előző szakaszban már csak a szakszerű hivatalos ellátás segíthet. de érdemi párbeszéd nem jön létre). az üresség élményével. ami a teljesítményen kívül esik (teljes fixálódás a feladatvégzésre). az elkerülhetetlen családi beszélgetések nyomasztó teherré válnak. ami agresszióban (mindenki hülye. ami segíthet (ne)? A szélsőséges változások felismerése. csalódással járnak és a szorongás tovább emelkedik. pszichológus) jöhet szóba. kétségbeesés. intolerancia. vagy paradox módon bohóckodásban nyilvánulhat meg (mindenből viccet csinál. hogy nem szeretik. Visszahúzódás: mivel a másokkal való eszme. Ez a beszűkülés a környező világgal való kapcsolat megszakadásával jár. szeretetet nem képes észre venni. fogyókúrázni vagy mértéktelenül enni. A túlterheltségen kellene csökkenteni. Informális társas kapcsolatai megszűnnek. ha sikerül az ilyen embert megbeszéltetni az állapotáról. amely űrt ösztönösen megpróbálja kitölteni. Ami lassan tényleg így is van. 10. és csak az önként vállalt munkatúlterhelés marad. vagy félre érti. tudatosítása. 7. Két rossz közül (üresség érzése avagy szorongásélmény) ez utóbbiba még mindig megfoghatóbban kapaszkodhat. energiahiány. Itt ugyanúgy. reménytelen. És tényleg rá is szolgál erre.HEFOP 3. mintha azt egy idegen személy érezné). feltölteni az ember. az emberi kapcsolatokból kinyerhető tájékozódási képességet és reményt is elveszíti az ilyen ember. mintha nem is róla lenne szó. de ez csak azután lehetséges. de csak egy ideig. Mi az. figyelmességet. 9. 10. mert tudjuk. Magatartás. az elmagányosodástól való félelem. beismerése. ezért nem is érdemes vitát nyitni). hisz vagy agresszív vagy mindent elüt egy poénnal. hogy a változtatás igénye is felsejlik benne. a másoktól kapott gondoskodás és kritika helyén kezelése. úgy neki is szüksége van emberi kapcsolatokra. hanem saját magával is (pl. A fellépő problémák tagadása: beavatkozás nélkül a veszélyeztetett számára lassan minden megszűnik. politika ügyei iránt. Gyakran ezért kezdő lépésként az segíthet. majd ha ezt a múlttal is sikerül összevetetni vele. hogy a szorongás is elviselhetetlen hosszú távon. Belső üresség: a korábbi deperszonalizáció együtt jár a kiürülés. játssza a jó fejet. márpedig az ilyen embert egy idő után vagy elkerüljük vagy nem vesszük komolyan. a másoktól kapott figyelmet. De mindez hosszú intervenciós feladat és (sajnos) jó esély van a visszaesésre. radikális változások bukkanhatnak fel: elkezd dohányozni. 8. lehangoltság. Depresszió: kimerültség. ha belátná. az élet értelmetlen. izoláció alakul ki a társadalom. gyógyszer. saját teste is idegenné válik. akkor esélyünk van arra. Ebben a szakaszban tehát már nem csak a külvilággal való kapcsolata hiányzik. lelkében. mivel efemer hatásúak (nem gyógyír hosszú távon). de a nagy és kétségbeesett igyekezet csak pillanatokig tartó dolgokra futja (mint pl. inni. 11. ha az eltagadott valóság kimondásra kerül (ami a lélek védekezése miatt nagyon nehéz). örömtelen és kifejezett teher. egy esetleges diagnosztizált betegsége iránt is közönyös marad.és érzelemcserék elmaradnak. modul: Iskolai mentálhigiéné 6. vagy külsejét teljesen elhanyagolja avagy éppen piperkőccé válik. hogy ahogy mindenki másnak.

A negatív életesemények. akkor súlyos. Ez az egyre kisebb körpályát leíró spirálnak a végpontja. A munkahelyi megterhelések hatását. a magánéleti válságok hatásai gyengítik a személy stresszel szembeni ellenálló képességét. vagy éppen ellenkezőleg. hogy a munka mekkora helyet foglal el az egyén értékrendjében (Bagdy és Telkes. akár életveszélyes állapot alakulhat ki (szomatikus. 1978. az autokrata vezetői stílust emelik ki. mert a lényeg mindig e tényezők egymáshoz való kapcsolódásában rejlik. amelytől csak egy hajszálra van az élet végessége. Segíteni már csak a gyors szakorvosi és pszichoterápiás ellátás segíthet. inaktiválódnak. Nem bír felkelni az ágyból. A kiégés megjelenése sohasem magyarázható egy vagy több személyiségvonással. de eredetük különböző (és a fásultság egyszerűbben orvosolható). Képességei kihasználatlanok. A kutatások azt is feltárták. pszichés és pszichiátriai megbetegedések). Leragadás: a munkahelyi szervezeti ranglétrán való előrejutás akadályoztatott. sem a szóban forgó foglalkozás vagy munkahelyi környezet néhány sajátosságával. szubjektív fontosságát jelentősen meghatározza az.HEFOP 3. modul: Iskolai mentálhigiéné az alvási problémák és a fáradtság is. amelyek sebezhetővé. és ezáltal erősítik a kiégésre való hajlamot. Fásultság: a kiégés szimptómáihoz hasonló. Személyiségtényezők Adott foglalkozás veszélyetető vonásait nem lehet kizárólagosan felelőssé tenni a kiégettség megjelenéséért. 1994). A munkához kapcsolódó állapotok és a kiégés különbségei: Berozsdásodás: az egyén nem tudja munkahelyén kihasználni képességeit. Ebben az állapotban hosszú kórházi kezelés és még hosszabb utógondozás válik szükségessé. hogy vannak az egyénen belül is olyan tényezők. 1974. amivel hamar telítődnek. Telítődés: elsősorban bürokratikus munkát végzőknél alakul ki. Stagnálás: a kezdeti kitörő lelkesedés utáni „leülést” jelenti. az átlagosnál ellenállóbbá teszik a személyiséget a munkahelyi stresszekkel szemben. elkerülő viselkedés o privát szféra elhanyagolása o pályaválasztásban a saját élet megoldatlan problémái miatti választás 33 . és az ebben a betegségben gyakran megjelenő öngyilkossági gondolatoktól is szenved. majd fásultsággal védekeznek. súlyát. 1994). Harrison. ami érzelmi nyomással jár.3. Speciálisan tanárokra vonatkozóan. amik a kiégéshez hasonló tüneteket eredményezhet. perfekcionizmus o irreális elvárások o szorongásosság o veszteségekkel szembeni nagyobb érzékenység o depresszióra való hajlamosság o konfliktusban megadó.. vagy munkája nem jelent elegendő kihívást. a depresszió tovább erősödik. 10. in Bagdy és Telkes. A kiégésre hajlamosító személyiségjegyek: o erős személyes involtság o túlzott elköteleződés o nagyfokú empátia o tökéletesség.2. mint kedvezőtlen jegyet. akiknek mások ügyeibe való rendszeres beavatkozás a dolguk. A probléma tehát az illeszkedés az egyén képességei és személyiségvonásai és az adott munka követelményei között (French et al. 12. Teljes kiégettség: ha az előbbi szakaszban sem került sor a folyamat megszakítására.

HEFOP 3.3. o életközépi válsággal való egybeesés 10. modul: Iskolai mentálhigiéné 34 .2.

folyóiratokban olvasott tanulmányok pedig alig fordíthatók át a gyakorlatba (Bagdy. mert jobban fenn tudják tartani sikerélményeik észlelését. hogy viszonylag alacsony szintű az együttműködés a pedagógusok között. fokozott figyelemigénnyel jár. o Mivel munkájuk során nem számíthatnak gyors és látványos eredményekre. hanem ép személyiséget és testi . A gyakorló nevelő szinte semmilyen eligazítást nem kap a munkája során felmerülő hétköznapi nevelési feladatok megoldásában. 10. Érdemes sorra venni a tanári munka azon jellegzetességeit. a szándékok és célok megfogalmazása. o Ehhez járul a tanítás technológiai leírásának hiánya. melyek a kiégés szempontjából általánosan veszélyeztetetté teszik ezt a hivatást. extravertált típusú pedagógusok a leginkább ellenállóak a stresszel szemben. negatív hatással lesz a diákok közérzetére. Munkájuk erős érzelmi megterheléssel. a visszajelzés is kevés. ugyanakkor egzakt mérési módszerek híján nehezen lehet meghatározni. pontosabban másik felnőtt jelenléte nélkül végzi a munkáját. esemény. melyek védőfaktorként léphetnek be a burnout kialakulásának folyamatába. a könyvekben. személyiségfejlődésére. vagyis. ezért a sikerélmény öröme sem gyakori. A pedagógus a nap legnagyobb részében egyedül.lelki egészséget éppen úgy.HEFOP 3. hogy a célok sokrétűek. A pedagógiai kérdésekkel foglalkozó szakirodalom tanulmányozásakor feltűnő. amely jelentős élettani és érzelmi terhelést jelent (Bagdy és Telkes. Igen erős protektív faktor még a kreativitás is. o A kiégettség alapvető feltétele teljesül: a tanárok hosszú és intenzív interakcióba kerülnek más emberekkel. teljesítményük alakulását döntő módon meghatározza a pedagógus. Az e feladatok megoldásához szükséges tudással nem vértezték fel tanulmányai során. a nevelés céljainak részletes taglalása és vitatása közben azonban alig esik szó a megfogalmazódott célok elérésének hogyanjáról. személyiségük. iskolai teljesítményére is. o Emellett a tanári munka magányos foglalkozás. hogy a célokat milyen hatékonysággal teljesíti a pedagógus. és ezért kevésbé vannak kitéve a kiégés veszélyének. 1994). A pedagógus szakma veszélyeztetettsége és a pedagógus kiégettségét kiváltó tényezők Miért fontos ez a téma az iskola világában? A gyermekek iskolai közérzetét. modul: Iskolai mentálhigiéné Munkahelyi és intézményi okok: alacsony jövedelem kevés juttatás. 1994). Az erős én-képpel rendelkező. támogatás nélkül zajlik. pedagógiai és pszichológiai szakismeretet igényel. hogy e tudomány döntő mértékben követelmény elvű. így minden olyan körülmény. nincsenek definiálva azok a módszerek. 35 . A tanári munka izolációjának következménye. ami a pedagógus mentális egészségének romlását idézi elő. nagy része szakmai kontroll.3. o Nagy bizonytalanság fakad abból. segítséget ritkán kérnek. nagy felelősség.2. a problémákról gyakran hallgatnak. amelyekkel a kitűzött célok elérhetők. veszélyes munkakör minimális védelemet nyújtó feltételekkel túlterheltség sok adminisztratív feladat karrierlehetőség hiánya Találtak olyan jellemzőket is. A nevelői munka nem csak magas szintű szakmai felkészültséget.

hanem az is.3. Ezek után nem meglepőek azok a vizsgálati eredmények. melyeket a legsúlyosabb feszültségforrásként értékeltek: az anyagi megbecsülés hiánya. melyek legtöbbször az ideális tanárképnek való megfelelés kudarcából fakad. ami komoly frusztrációhoz vezet. 1991). 1978). Véleménye szerint ezek a fiatal pedagógusok szükségszerűen kétségbeesett és reménytelen helyzetbe kerülnek. szigorúan meghatározott keretek közé szorítja. Jó esetben a tananyag átadására képezték ki őket. modul: Iskolai mentálhigiéné o A tanári munka egy oldalról tehát önállóságot igényel. és alig van lehetőségük arra. A túlterheltség és az idői korlátok komoly feszültségforrásokat jelentenek a pedagógusok számára. rejtett lehetőségek felszabadításához és felelős vezetéséhez teremtsen jó kapcsolati klímát (Bagdy. hogy a tanítás ideális és reális világa közt mekkora a különbség.fiatalok és idősek egyaránt . tökéletesebbnek kell lennie az átlagembernél (Gordon). A vizsgált nevelők csupán 30%-a tekinthető egészségesnek. a kooperatív attitűd és a tolerancia. Igen sok tanár . 2000). súlyosnak ítélt stressz okozta szomatikus tünettől . Személyes veszélyeztető tényezők közé kell sorolni a szerepkonfliktusokat is. amelynek lehetetlen megfelelni (Ungárné. A stresszhelyzetet követő szorongás. másfelől viszont túlszabályozott életrendet teremt. a kapott kép olyan idealisztikus lesz. fejfájás. 1999) fiatal. a hiányos 36 . 14% kifejezetten hajlamos neurózisra.2. 29%-uk mérsékelt erősségű szomatikus panaszról számolt be. és ebből számos kudarcélményük fakad. amit a tapasztalt kollégáktól hall (Tóth. továbbá kicsi a beleszólásuk az iskola ügyeibe.) vizsgálatukban megállapították. ami azonban nem ritkán háttérbe szorul a sok fegyelmezési és egyéb teendő mögött. nyomott hangulat 40%-nál jellemző. mivel ekkor ébred rá a kezdő pedagógus.HEFOP 3. a túlterhelés. hogy a pedagógusok 30 %-a komoly és intenzív feszültségeket él át az iskolában. gyomorégés . de kevés gyakorlati kompetenciával rendelkeznek. vérnyomás emelkedés. akik zsúfolt osztálytermekben problematikus diákanyaggal dolgoznak. ugyanakkor van kontrolljuk a munkájuk felett. A nevelőnek az a dolga. a szakmai elkötelezettség. o Szagun (in: Petróczi. o Ugyanakkor mind a közvéleményben. hogy a legkedvezőbb fejlődéshez. jelentős alkalmazkodásra kényszeríti a tanárokat. hogy azok a tanárok. Ha az irodalomban kívánatosként megjelenő tulajdonságokat összegezve felvázoljuk az ’ideális pedagógus’ személyiségét. 1996). 10. a jó emberismeret. megértőbbnek. osztállyal kapcsolatos döntéseket befolyásolják. 10% szenved neurózisban. mind a szakirodalomban meglehetősen szigorú elvárások fogalmazódnak meg a pedagógusokkal szemben.próbál megfelelni az ideális modellnek. Ördögi körbe kerülnek a magas elméleti kiképzés és elvárás mellett a gyakorlati inkompetencia miatt. nagyobb kockázatnak vannak kitéve a stresszel kapcsolatos megbetegedések terén.tachicardia. A vizsgáltak 24%-a több. hogy gyakran rengeteg elméleti tudással a fejükben. melyek a tanári stressz elterjedtségét mutatják. o Guglielmi és Tatrow (in Petróczi. Egy hazai vizsgálatban Horváth-Szabó Katalin (1990) megállapította. nagyon magas mércével és önelvárásokkal.szenved. A négy fő probléma. értékekben való következetesség. a saját normákban. a meglévő. amit a tanítás során ténylegesen tapasztal. ugyanakkor a korlátozottan rendelkezésre álló idő egy részét kénytelenek adminisztratív feladatokkal. papírmunkával tölteni (Bagdy. Attitűdjeit nem csak az befolyásolja. Kevés az idő az órákra való felkészülésre. Ezt a folyamatot „realitás-sokk”-nak szokták hívni. akiknek magas követelményeknek kell eleget tenniük. hogy az iskolával. 1999. kezdő pedagógusokat vizsgálva megállapítja. A Jó Tanárnak jobbnak. a társadalom a tanár belső sajátosságaival és személyiségével kapcsolatosan is normatívákat ír elő. A pedagóguspályával kapcsolatos kutatásokban a leggyakrabban előforduló elvárások közé tartozik a felelősségérzet. szemben azokkal. nagyobb tudásúnak.

A sorozatos stresszélmények okozta kimerültség és lehangoltság sajátos depresszív élménymóddal járhat együtt. amit egy bizonyos ponton túl már nem képes kompenzálni sem az alapképzés. szigorúságban. A közöny valószínűleg a stresszel szembeni védekezésként alakul ki bennük. a munkával való elégedetlenség fokozódásában. o az intézmény vezetése részéről az ötletek megvalósulásának. 1999).az a 30%. és ami nem engedi vállalni az esendőséget. Egy 1998-1999-es vizsgálatban Petróczi Erzsébet és munkatársai a pedagógusok közérzetét. a kiégés létrejöttében szerepet játszó tényezők jelenlétét vizsgálták. annál veszélyeztetettebb a pszichikai. Fontos kutatási eredmény az iskolai légkör és a nevelői hatékonyság szempontjából is. ami az események. cinizmusban. hogy a pedagógusok azonosulnak a közvéleményben meggyökeresedett pedagógusképpel. o a gyerekekért érzett nagy felelősség. modul: Iskolai mentálhigiéné munkafeltételek és a tanulók közönye. értékelhetetlenül töltötte ki a tesztet. o a munkafegyelem.HEFOP 3. o a tanulók tiszteletlen magatartása.3. A főbb stresszorok .ha lehet így fogalmazni . az őket leginkább érintő stresszorokat.hasonlóan a többi kutatáshoz o az anyagi megbecsülés hiánya. 1996). a kifejezett disszimulációs tendencia miatt. Az eszményítő elvárásrendszerbe beletartozik az atmoszféra. Figyelemreméltó. agresszivitása. sem a továbbképzés. de legalább ennyire saját közérzetük is. Ez a viselkedésváltozás kifejeződhet az érdeklődés csökkenésében. Stresszélmények után az emberek kevésbé hatékonyak olyan feladatokban. Ugyanakkor a stabil háttér. hogy a pedagógusok 46%-a. hogy a kirakatban. o a döntésekbe való beleszólás korlátozott lehetőségei. minél kíméletlenebbül zsákmányolja ki saját erőit a „jó pedagógus”-önkép elérésének törekvésében.2. a szociális támogatás felvértezik a személyt a munkahelyi stresszel való megküzdésre. amelyek pontosságot. o a jelzésre nem reagáló vezetés. „Minél tökéletesebb akar lenni a tanár. o a munkatársak közötti együtt nem működés. sőt az egyén is csak komoly megküzdő stratégia birtokában képes kezelni” (Petróczi. a magas fokú intelligencia. önnön jobbik énjét. o a tárgyi feltételek hiánya. türelmet. Hankiss Elemér (1974) szerint: „a tanároktól azt várja el a társadalom. hogy „a stressz igen nagy százalékban külső tényezőkből ered. normarendszerét felettes én-jét képviselje”. 1994). a tájékoztatásnak a hiánya. Sok pedagógus igyekszik ehhez az elváráshoz igazodni. A másik véglet . a biztonságteremtés képessége. mint például a gyerekek további sorsa iránti felelősség. o az őszinteség hiánya. o a társadalmi elismerés hiánya. jelenségek negatívabb 37 . o a sok adminisztráció. a megértő magatartás. „ideges” tünetek és a kiégés kialakulására” (Bagdy. másokra való odafigyelést igényelnek. Eredményeik azt mutatják. a gyerekek előtt. akik saját bevallásuk szerint nem éreznek feszültséget a mások számára komoly gondot jelentő események átélése során. a jó apai és anyai képességek megléte (Bagdy. 10. hogy a negatív hatású stresszélmény megváltoztatja a pedagógusok viselkedését. amely a tanártól tökéletességet vár el. A vizsgálatot végzők ezt azzal magyarázzák. azonban ezzel nem csak a pedagógiai hatékonyságuk szenved csorbát.

kiégett tanártól egy lényegesen alacsonyabb szintű szociális magatartást. illetve egy felszínesebb szociális kapcsolatrendszert tanulnak el (Horváth-Szabó. kevésbé nyitottak a tanulók ötletei iránt. hogy kevesebbet dicsérjen. befolyásolja a tanuló személyiségének fejlődését. 2001). melynek során igények. szükségleteire és érdeklődésére figyelni. szülőtől és a társadalomtól) A kiégett tanár személyiségjellemzői: 38 . Ha ez a helyzet előáll. vágyak.2.. a pedagógus foglalkozásának jellegéből pedig következik. Szekszárdi definíciója szerint a konfliktus olyan ütközés. 1990). értékek kerülnek szembe egymással. kimerült pedagógus hajlamos arra. de: állandó irányítást kap az iskolától. konfliktuskezelő módszereivel. hogy az ilyen tanárok a tanórán kevesebb információt közölnek. hiszen az a mód. ahogyan a konfliktushelyzeteket kezeli. modul: Iskolai mentálhigiéné színezetű értékelését válthatja ki. az ezekben szerepet játszó tényezőkkel. humán szakos tanárnők vizsgálata: o kirakat-élet o ne a gyerekek előtt o fegyelmezzük agyon magunkat o kötelező szürkeség o tekintély o permanens önelégületlenség o nem munka szerint jutalmazzák őket o még a szamárlétra is jobb Külső okok: o a pedagóguspálya társadalmi elismertségének. A pedagóguspálya kiégésre hajlamosító speciális tényezői: Hankiss (Kritika. értelmileg és pszichikailag megterheli (Becker. A tanári stresszt vizsgáló kutatások során mindenképpen előkerül a konfliktusok problémája. Ennek hosszabb távú következményeként pedig növekszik tanítványaik között a viselkedési és tanulási problémák száma. h. Vagyis a lehangolt. amit akar.HEFOP 3. az önértékelésre. Számos elmélet és kutatás foglalkozik a pedagógusok konfliktusaival. 1990). a diákok is átveszik tanáraik magatartásmódját.3. in Figula. és többet szidjon. mely az érintetteket érzelmileg. megbecsülésének hiánya o alacsony fizetés-alacsony életszínvonal o túlórák vállalása o ranglétrán való feljebb jutás hiánya (munkaközösség-vezetői megbízás. hanem a tanulmányi teljesítményre is bizonyított (HorváthSzabó. hogy gyakran kerül konfliktushelyzetbe. kevesebbet dicsérnek. A kiégett pedagógus nem képes a tanulók kívánságaira. és kevesebb interakcióba bocsátkoznak a diákokkal. ig. a személytelen kapcsolatot fenntartó. egyszóval tárgyként kezeli a gyerekeket. 10. szám) középiskolai tanárok. 1974/1. A konfliktusok sorozata hozzátartozik az emberi együttéléshez. A szidás túlsúlyának negatív hatása nemcsak a közérzetre. A kiégett tanárok munkaminőségének alakulását vizsgálva egy vizsgálat kimutatta. ahogyan a tanár kapcsolatba lép a diákkal. képtelen rugalmasságot tanúsítani. szándékok. igazgató o siker bizonytalansága o kevés pozitív visszajelzés o látszatautonómia (a tanár a tanterem ajtaja mögött azt csinál.

Oktatási programok. Társas támogató rendszerek megerősítése a munkahelyen szervezeti szinten (pl. támogató munkahelyi kapcsolati hálók szükségessége mellett hangsúlyozza a személyes motivációk.3. o A diákok az ellenállás és megalázottság érzése mellett negatív szociális viszonyulást sajátítanak el a pedagógustól mint modelltől. o a kiégett pedagógus tárgyként kezeli a gyereket: nem reagál igényeire. Arányok csökkentése: a kliensekkel töltött direkt kontaktusok arányának redukálása. A tanárok autonómiájának biztosítása. 1992) azt a következtetést vonták le. A burnout megelőzésének. egyéni. 10. pályafejlődésükben való előrehaladás támogatása. modul: Iskolai mentálhigiéné o A pedagóguspályán erősen befolyásolóak.adminisztrációban. o az idő előtti nyugdíjba vonulás lehetőségének biztosítását. hiszen így a kiégés új ciklusa indulhat el. tapasztalatok szerint hatásosnak bizonyultak a burnout csökkentése szempontjából: 1. 4. a munka óraszámának csökkentése. kívánságaira. 6. mint a saját. munkaközösségek hatékonyabbá tétele). Forgórendszer kialakítása a munkamegosztásban. kutatómunkában. hogy a pedagógusoknak ne kelljen az iskolán kívül töltött időt pénzkereséssel tölteniük. o foglalkozási alternatívák nyitását a pedagógusok részére. Akár prevencióról. illetve csoportos segítségnyújtás formájában történhetnek. akár intervencióról legyen szó. pl.2. 2. melyek hazai és külföldi vizsgálatok. A dolgozó bevonása a döntésekbe. amennyiben szükségét érzi a pedagógus. 7. 39 .egy pedagógusra jutó gyerekek. átképzési kínálattal. Petróczi Erzsébet és munkatársai ezek mellett kívánatosnak tartják még: o az egzisztenciális helyzet javítását. hogy számottevő károktól és sérülésektől kíméli meg a tanárokat és környezetüket. kiképzésben biztosítva számukra feladatokat. o A tanár fölöslegesnek érzi magát és munkáját. Emellett persze kétségtelen a prevenció azon előnye. egy autoriter vezetésű tanár a tanulókból ellenállást válthat ki. csökkentésének.számának csökkentése. Formalizált tanácsadó szolgáltatás a pedagógusok számára. valamint a leküzdésükre alkalmas módszereket. amely „pihenőidőt” biztosít a pedagógusnak. A megelőző illetve utólagosan beavatkozó módszerek hatékonyságvizsgálataiból. Bagdy és Telkes összefoglalták azokat a szervezeti intézkedéseket. a reális kép kialakítását önmagáról. a gyógyulási arányok összehasonlításából Firth és Sapiro (in Herr. tudatosítását. 3. hogy az attitűdöket a kiégett segítő viszi magával. hogy idejük maradjon a regenerálódásra. mint a stresszmenedzsment jegyében zajló preventív munka. attitűdök tisztázását. a módszerek szervezeti változtatások. az egy főre jutó kliensek . a saját mentálhigiéné ápolását. melyek során tudatosítják a tanárokban a stressz okozta egyéni tüneteket. az őket közvetlenül érintő kérdésekben. Fekete (1991) a képzések. Szükség esetén jobb megoldásnak tarják. 5. más területeken . osztálylétszám .HEFOP 3. tréningek. Nem áll rugalmasan a helyzetekhez. illetve a gyerek személyiségének károsítását. a hivatásról. szabotálják a munkát. leküzdésének lehetőségei A kiégettség kedvezőtlen hatásainak kiküszöbölésére két módszer kínálkozik: a prevenció és az intervenció. Nem megoldás a pálya elhagyása úgy. hogy a kiégést követő kezelés hatékonyabb.

’normál’ stresszreakciókat a rendellenes mértékűnek tekinthető egyéni reakcióktól. Egészségesebb életstílus kialakítása. melyek a másik irányból közelítik meg a problémát: a tanárt próbálják meg ellenállóbbá tenni a stresszel és a kiégéssel szemben. 2. próbálkozásokat kereső és tettekkel válaszoló küzdő stílus. többek által tapasztalt. 1995). idő. valamint a probléma tagadása.3. A tapasztalatok szerint az ilyen célra szervezett önsegítő. 6. Kedvezőtlen viszont a passzív. Egyrészt az érzelmi megnyilvánulásból pszichés nyereséget kapunk. a későbbiekben pedig a pedagógusképzésbe és a továbbképzés kereteibe kívánják beilleszteni a programot. Hazánkban Bagdy Emőke és munkatársai modellértékű tanfolyamot szerveztek önkéntes pedagógusok részvételével. modul: Iskolai mentálhigiéné o az oktatási intézmény mentálhigiénés szempontból való szervezeti átvilágítását. tanács. ha a tanárok tisztában lennének a potenciális stresszfaktorokkal és a lehetséges megküzdési módszerekkel. csökkentik. cselekvést halogató. 2. ha a cselekvési lehetőségek átgondolását.is ad (Pikó. 4. Hármas célt tűztek maguk elé: 1. Alkalmazkodási stratégiák kialakítása az otthoni. Munkán kívüli érdeklődések. Bagdy Emőke szerint kedvező megküzdési mód a cselekvő. illetve a személyes szakmai támogató kapcsolatok ápolására való tudatos törekvés. másrészt a pozitív érzelmi kapcsolat kognitív szinten megerősít saját önképünkben. Pozitívnak értékeli a szociális támogatás kérését is. végül a gyakorlati segítséget -anyagi. és tudatosan változtathatnak rajta. Megbeszélés hasonló helyzetű személyekkel.primér prevenciós. gyakorlati célú legyen. 10. a program adjon a pedagógusnak mentálhigiénés . Így azonosítani tudnák saját stratégiáikat. A társas támogatás olyan kapcsolatrendszert jelent. Irreális elvárások és normák módosítása. Bagdy és Telkes a következő egyéni módszereket javasolják: 1. vagy egyéb csoportok hatékony védelmi eszközök a stressz ellen. o Ezek a felsorolt módszerek az iskola optimális szervezeti működésének irányába hatnak. 5. 3.2. amelynek során el lehet különíteni a foglalkozással járó.HEFOP 3. Az egyén felől közelítő. aktív küzdelemre orientált. a feszültségek elfojtása. mellyel a személy jelzi. megfelelő coping stratégiák elsajátíttatásával. az egészség megőrzésére irányuló . Előnyösnek tartja a kognitív copingot is. pozitív coping stratégiák kialakítása. információ. 40 . stresszkezelő képesség fejlesztése. hogy a résztvevő megtanulhassa a lelki egészségmegőrzés. elfoglaltságok. családi élet és a munkahelyi problémák szétválasztására. a stresszorokkal való megküzdési eszközrendszer gyarapítása. A személyes támogató hálózat megerősítése. problémaközpontú. Vannak más programok. hobbik aktív kialakítása. kiváró.szemléletet. Ehhez fontos azonosítani a pozitív. az önszabályozás alapvető pszichoszomatikus preventív módszerét. fantáziálásba menekülő állapot. amely pozitív hatással van az egyénre. 3. tehát a burnout lehetséges okainak egy részét szűntetik meg. Fontos lenne. az autogén tréninget. vagy a problémahelyzeten való szellemi felülemelkedést foglalja magába. a kompenzáció különböző formái. hogy képes problémáit másokkal megosztani. és a szükséges változtatások végrehajtását. az önvád és mások hibáztatása. stresszel való megküzdési hatékonyságot erősítő módszerek természetesen történhetnek csoportos formában is. illetve negatív hatású coping módszereket.

kollegáktól o Frusztráció fázisában: ha vegyesen kap a pedagógus könnyebben kezelhető és nehezebb osztályokat o Apátia fázisában: segíteni a kollégát. hanem támogató. a megoldáskeresési szükségletet és a kognitív küzdelmi készséget. tapasztalatok. Prevenciós és intervenciós lehetőségek: Intézményi szinten o Állami iskolákban az igazgató vezetési stílusa: azok a tanárok. emlélekek említése kicsoportos munka: egy-egy csoport 3 konkrét kiégettségi állapotot írjon le a tünetekkel. tesztek kipróbálása. tanár-diák meccsek) o Pályakezdőknél: ne alakítsanak ki irreális elvárásokat sem magukkal. 10. sorolják be valamelyik szerző(k) által alkotott elméletbe. fordított nap. akik azt tapasztalják. hogy új. növeli az autonómiát. tréningek+pozitív megerősítések a tanulóktól. mint akik ennek ellenkezőjét (autokratikus vezetés) tapasztalják a főnökre vonatkozóan o Komplex tanítási módszerek használata alacsonyabb szintű stresszel és kiégéssel jár. Iskolai szervezeti klíma teszt) 41 . saját iskolai életükből példák. modul: Iskolai mentálhigiéné A tanfolyam eredményei azt mutatták. valamint vegyék számba az intervenció lehetőségét (ehhez felhasználható az oktató által előre elkészített munkalap) vizsgálati eszközök használata. kevésbé lesznek kiégettek. hanem az egész társadalmat. hogy a relaxációra épülő tréning kedvezően befolyásolja a stressz. hogy a főnökük nem tekintélyelvű. a pedagógusok stressztűrő képességének növelése azért is kiemelkedő fontosságú. PISI=Pszichológiai immunkompetencia kérdőív. sőt a pedagógus saját munkájával kapcsolatos elégedettsége pedig magasabb szintű o Kávézó-teázó kialakítása a tanároknak o Stagnálás fázisában: a szakmai légkör javulását segíthetik a továbbképzések.2. keressen fel szakembert Interperszonális szinten: o Közös rendezvények (tanári összejövetelek. kollegiálisan viselkedik és bevonja őket a döntésekbe.HEFOP 3. sem a gyerekekkel szemben a kezdeti (lelkesedőÍ) fázisban Hallgatói gyakorlatok: • csoportos megvitatás. illetve nevezzék meg a kiváltó tényezőket (munkahelyi és személyi) a kiégettségi állapot létrejöttében.3. kollegákkal o Gyerekekkel való közös programok szervezése (kirándulás.és problémahelyzetekhez való viszonyulást. reális célokat találjon+rábeszélni. azok megismerése (lásd az anyag végén a Mellékletekben: MBI=Maslach kiégés kérdőíve. saját élmény. tapasztalatok megosztása a jelzett • • témakörben: soroljanak föl tanári kiégésre utaló tüneteket. legfőképpen pedig a felnövekvő generációt érinti. közös kirándulások) javítják a kapcsolatot a vezetőkkel. mert ezek pozitív hatása nem csak a pedagógusokat. A tanári stressz. az intenzív feszültségek csökkentése.

HEFOP 3.3.2.

10. modul: Iskolai mentálhigiéné

9. ÓRA
A tanári konfliktus, formái és megoldási módjai
Az óra elméleti tartalma:
Számos elmélet és kutatás foglalkozik a pedagógusok konfliktusaival, konfliktuskezelő módszereivel, az ezekben szerepet játszó tényezőkkel, hiszen az a mód, ahogyan a tanár kapcsolatba lép a diákkal, ahogyan a konfliktushelyzeteket kezeli, befolyásolja a tanuló személyiségének fejlődését is. Az intra- és interperszonális konfliktusok befolyásolják az iskolában folyó munka hangulatát, minőségét, ezért foglalkoznunk kell ezzel a témakörrel is. A konfliktus (Becker, 1981): a pedagógusi foglalkozás közben jelentkező összeütközésként, nehézségként értelmezi, amely az érintetteket érzelmileg, lelkileg és értelmileg is megterheli. Gordon meghatározása (1989): értékek és szándékok összeütközéseként írja le az iskola sajátos szociális mezőjében. „A konfliktusban harcokra és összeütközésekre kerül sor két vagy több ember között olyankor, amikor viselkedésük akadályozza egyikük vagy másikuk igényeinek érvényesítését, illetve amikor az értékrendjük különböző.” Szekszárdiné definíciója (1993): olyan ütközés, melynek során igények, szándékok, vágyak, értékek kerülnek szembe egymással, a pedagógus foglalkozásának jellegéből pedig következik, hogy gyakran kerül konfliktushelyzetbe. Konfliktusok típusai Szekszárdiné (1993) alapján: o pedagógusok közötti konfliktus

o szakmai konfliktus (iskolai tevékenységhez kapcsolódó)
o személyes konfliktus o pedagógus és szülő közötti konfliktus o pedagógus és tanuló közötti konfliktus o tanulók közötti konfliktus A pedagógiai munkában megjelenő konfliktusokat az érzelmi érintettség és jelentőség szempontjából is tipizálhatjuk (Becker, 1981, in: Brezsnyánszky, 1994), amelynek minősítését az adja, hogy milyen tartó megterheléssel járnak és milyen befolyást gyakorolnak a felekre: o látszat konfliktusok o mellékes konfliktusok o központi jelentőségű konfliktusok o extrém konfliktusok Becker további felosztást megkülönböztetünk: tesz a konfliktus kívánatossága alapján is, így

o kívánatos kofliktusokat és o nem kívánatos konfliktusokat

42

HEFOP 3.3.2.

10. modul: Iskolai mentálhigiéné

Óvári (1987) konfliktusgyűjteményében a tanári konfliktusok: 1. a konfliktusok bonyolultsága, nehézsége szerint

o mindennapos, gyakori konfliktusok, amelyeket jó emberi hozzáállással, megfelelő
tanári magatartáskultúrával sikeresen meg lehet oldani

o bonyolultabb helyzetekből adódó konfliktusok, amelyekkel az a pedagógus tud
sikerrel megküzdeni, akinek megfelelő pedagógiai beállítottsága, pedagógiai és pszichológiai képzettsége van és ezt felhasználva képes cselekedni és együttműködni másokkal

o még bonyolultabb konfliktusok, amelyek a fentieken túl azt is igénylik, hogy a
pedagógus jártas legyen az emberi konfliktusok megoldásában

o iskolai keretek között szinte megoldhatatlan konfliktusok, amelyeknek a megoldása
többnyire iskolán kívüli erőktől függ, így csak nagy erőfeszítéssel és leleménnyel lehet valamiféle megoldást találni, de a konfliktust teljesen feloldani nem o iskolai keretek között megoldhatatlan konfliktusok 2. a tanári munka melyik területén történik az összeütközés  konfliktusok nevelési helyzetekben o tanári magatartáskultúrában o a műveltséganyag közvetítése során o a nevelőmunkában a tanórán és az óraközi szünetekben o a tanórai fegyelem területén o a tanulók szüleivel o az igazgatóval  konfliktusok kollégákkal, az iskola szellemével, szokásaival  konfliktusok az elvárásokkal és a megbecsültséggel (a középszinttel) A konfliktusok kezelése és megoldása Gordon (1989) konfliktusmegoldási menete lényegében a problémamegoldások általános sémája: 1. a probléma (konfliktus) meghatározása 2. a lehetséges megoldások keresése 3. a megoldások értékelése 4. 4.a döntéshozatal: a legjobb megoldás kiválasztása 5. a döntés végrehajtási módjának meghatározása 6. a megoldás sikerességének utólagos értékelése Hogyan növelhető a konfliktuskezelés hatékonysága? Melyek azok a fejleszthető készségek, amelyek a különböző konfliktusmegoldási technikákban szerephez juthatnak? o a verbális és nem verbális kommunikáció tudatosabbá és célzottabbá tétele a kódolás és dekódolás területén

43

HEFOP 3.3.2.
o az értő figyelem o az aktív hallgatás o az eredményes közlések o a parafrázis, az újrafogalmazás

10. modul: Iskolai mentálhigiéné

o a mediátorok (közvetítők) semleges hozzáállása, ítéletmentes stílusa Miért van szükség mindezek ismeretére? Azért, mert „ezek átgondolása, a másokkal megtörtént pedagógiai szituációkba önmagunk beleképzelése, megoldás keresése bizonyos nevelői attitűdöket erősíthet, tanári magatartáskultúrát fejleszthet. Mások ütközéseit, ha hasonlóak is a magunkéihoz, világosabb, okosabb fejjel gondoljuk végig.” (Óvári, 1987, 28.o.).

Hallgatói gyakorlatok:
• kiscsoportos munka: minden csoport 3 saját élményt, tapasztalatot ír le az iskolai konfliktusokkal kapcsolatban és jellemezi, leírja azokat kategorizációs rendszerbe sorolva, majd röviden az egész csoport előtt is elhangzik és a „legnépszerűbb” konfliktust kiválasztják, megszavazzák helyzetgyakorlat: a hallgatók által megszavazott konfliktust szituációs játékká formálják, játékon keresztül megoldják, majd ennek a játéknak a rövid reflexiója

44

vagy egyéb csoportok hatékony védelmi eszközök a stressz ellen. amire építünk: Az önsegítő-támogató csoportok fogalma.3. idő . a tagsági csoport (a szervezés szempontja a hasonló munkaterület) Pozitív hatásai: o a nem vagyok egyedül érzése o biztatást lehet kapni a tapasztaltabb tanároktól o az elfogadó környezet. pozitív megerősítéseket lehet kapni o közös. információ. stresszel való megküzdési hatékonyságot erősítő módszerek természetesen történhetnek csoportos formában is. illetve a magány immunrendszerre gyakorolt hatásainak ellensúlyozásában. a primer csoport (a család) 2.HEFOP 3. Egyrészt az érzelmi megnyilvánulásból pszichés nyereséget kapunk. barátok. orvosok. A társas kapcsolatok egészségre gyakorolt jótékony hatásai már régóta ismeretesek. hogy a társas interakciók alatt a szervezetben olyan biokémiai folyamatok zajlanak. A tapasztalatok szerint az ilyen célra szervezett önsegítő. ÓRA Önsegítés. kreatív problémamegoldó folyamatban való részvétel o a saját viselkedésmódok megváltoztatása és saját sikereinkről való beszámolás lehetősége Az egyén felől közelítő. tapasztalatok megosztása a társas támaszról személyes példákon keresztül vizsgálati eszközök használata.2. Hallgatói gyakorlatok: • • csoportos megvitatás: saját élmény. hogy a társas támogató rendszer (család. tesztek kipróbálása. század második felében jutottak el arra a szintre.anyagi. a szomszédsági (lakóhelyi. a „közösségi kapuőrök” (pedagógusok. A ’70-es évektől egyre több tanulmány igazolja. Azóta számos pszichofiziológiai vizsgálat igazolja. 10. másrészt a pozitív érzelmi kapcsolat kognitív szinten megerősít saját önképünkben. mégis az empirikus kutatások csak a 20. a témacentrikus csoport (közös problémákkal foglalkozik) 2. A társas támogatás olyan kapcsolatrendszert jelent.is ad. amely pozitív hatással van az egyénre. lelkészek) csoportja 3. baráti) közösség Az önsegítő csoport 2 típusa 1. hogy tudományos módszerekkel is igazolják a kapcsolatot. végül gyakorlati segítséget . megléte és mozgósítása Caplan (1974) természetes szupportív (támogató) rendszerek típusai 1. azok megismerése (lásd az anyag végén a Mellékletekben: ISEL=Társas támogatottság kérdőív) 45 . amelyben konstruktív kritikát. amelyeknek szerepük van a szociális depriváció. önsegítő csoportok Az óra elméleti tartalma. modul: Iskolai mentálhigiéné 10. szomszédok) igen fontos szerepet töltenek be a stresszel és betegségekkel való megküzdésben. tanács.

amelyeknek megoldására igénybe vennék iskolapszichológus segítségét 46 .2. Szociális munka az iskolában (1 óra) 3.3. a pszichológusra ráruházhatják az orvos szerepét 5. amire építünk: Az iskolapszichológus feladata: 1. a pszichológus a gyerekek védelmezője 2. Óralátogatások 3. modul: Iskolai mentálhigiéné 11-18. Tehetséggondozás 5. az iskolapszichológus „felhasználhatóságáról”. Pszichológiai tárgyú felmérések. Munkakapcsolat a pedagógusokkal 6.HEFOP 3. Az iskolai gyermekvédelem (6 óra) 11. a pszichológus a pedagógus szerepébe kerülhet 4. Együttműködés a szülőkkel nem kívánatos szerepkörei: 1. a pszichológus a gyermekkísérő az iskolában 3. ÓRA III. Az iskolapszichológus feladata és szerepkörei (1 óra) 2. téves szerepeiről csoportos munka: írjanak konkrét problémás pedagógiai helyzeteket. Közvetlen foglalkozás a tanulókkal 4. íróeszköz Téma: 1. vizsgálatok az iskolában 2. TEMATIKUS EGYSÉG A PEDAGÓGIAI MUNKÁN KÍVÜLI MUNKA AZ ISKOLÁBAN (összesen 8 óra) Eszközök: írásvetítő/projektor papír. a pszichológus lehet vezetői szerepkörben Hallgatói gyakorlatok: • • saját élmények megosztása az iskolapszichológussal való találkozásról. 10. ÓRA Az iskolapszichológus feladatai és szerepkörei Az óra elméleti tartalma.

amire építünk: Akikre az iskolában dolgozó szociális munkások figyelmi fókusza irányul: o veszélyeztetett lakókörnyezet (bántalmazás. amelyekkel legyőzhetők a tanulás útjában álló akadályok 2. és megszervezi ezek igénybevételét o összeköt és koordinál az iskola és a lakóközösség intézményei között o konfliktus esetén közvetít az iskola és a szülők illetve a tanuló között o kutatást vezet és beszámolókat készít 3.vagy alkoholfüggőség) o szétbomlott családi helyzet o szülők munkanélkülisége. lakókörnyezetéről. szolgálata o segít a családnak megérteni gyermekük tanulási szükségleteit és az iskolában elérhető forrásokat o segít a tanulóknak leküzdeni az iskolalátogatás és az iskolai teljesítmény útjában álló gátakat o segíti az iskola és a család közötti kommunikációt o ösztönzi a szülőket az iskolai tevékenységekben való részvételre o a problémás szituációkba való korai beavatkozással könnyíti a konfliktusok megoldását és megelőzi újabbak kialakulását o szülői támogatást szerez művelődési programokhoz o egyéni és csoportos tanácsadást végez szülőknek és tanulóknak o információkat nyújt családoknak a rendelkezésre álló és szükséges lakóhelyi erőforrásokról o közvetít a család és iskola között: segít megértetni a szülőkkel az iskola céljait és eljárásmódjait.3. drog. és viszont is: megértetni a család körülményeit az iskolával o felajánlja a szülőknek és az oktatóknak olyan technikák megtanítását. Iskolai és lakóközösségi körülmények számbavétele 47 . csavargás Az iskolai szociális munkások tevékenysége 1. szegénysége o gyakori érzelmi problémák (esetleg öngyilkossági kísérletek) o alacsony önértékelés o iskolakerülés.HEFOP 3. ÓRA Szociális munka az iskolában Az óra elméleti tartalma. a szülők és a tanulók segítése.2. szomszédsági viszonyairól o együttműködik a tanárokkal a tanuló szükségleteinek megállapításában és az adott tanulót segítő stratégiák kialakításában o összeilleszti a tanuló és a család sajátos szükségleteit az iskola illetve a helyi közösség megfelelő szolgáltatásaival. 10. A tantestülettel való együttműködés o az iskolai szociális munkás részt vesz a tanulókkal kapcsolatos tantestületi értekezleteken o beszél a tanárokkal a gyermek életkörülményeiről. modul: Iskolai mentálhigiéné 12.

ismereteket közvetít. amelyben hatékony pedagógiai munka folyhat. 10. a prevenció és a fejlesztő tevékenység eredményeképp megerősödött személyiségek kerülnek ki az iskolából. tágabb környezete számára is legfontosabb nyereség. 48 . szerepekre készít fel Eredményt.3. Speciális oktatás megszervezése o a tanulási problémákkal küszködő gyerek számára szükséges speciális képzés felé irányítása (átirányítása) o a gyermek családjáról. s ha nem. pszichoszociális fejlődéséről átfogó felmérés elkészítése o javaslatot tesz az áthelyezésre o megelőzi a tanuló nemkívánatos megbélyegzését azoknak a társadalmi. A gyerek számára biztonságot. instruál Társadalmi poziciókra. képességeket. Az egyes ember és a szűkebb. akik a jövőben emberi források lesznek önmaguk és mások szociális problémáinak kezeléséhez és megoldásához. Érzékenyebbé teszi az iskolát a gyerek szükségleteinek kielégítésére. 2. értékeket fejleszt Tanulást irányít. főleg arra. szeretetet.2. gazdasági és kulturális tényezőknek a bemutatásával. etikai kódex alapján dolgozik Az iskolai szociális munka prevenciós lehetőségei 1. teljesítményt értékel. akkor mik lehetnek az okok. melyek káros hatással lehetnek a gyerek tanulmányi előmenetelére Az alapvető különbség a pedagógus és a szociális szakember tevékenysége között (Budai alapján): A pedagógus Meghatározott tervek (tanterv) szerint dolgozik Tudást. amelyek jobban igazodnak a bajban lévő tanulók szükségleteihez o képviseli az iskolát azokban a bizottságokban és hatóságokban. a tanulót pedig ahhoz. hogy milyen egészségügyi és humán szolgáltatásokat irányozzon elő o segít a lakóközösségnek azoknak a forrásoknak a létrehozásában és fejlesztésében. hogy a beavatkozások. olyanok. az együttműködők között közvetít Reszocializációt. elfogadást nyújtó légkör kialakítása. rehabilitációt segít A kliens érdekében (másokkal szemben) kontrollál Szakmai. 4. zavaraira. modul: Iskolai mentálhigiéné o információkat nyújt és javaslatot tesz a lakóközösségnek. hogy a gyerekek tevékenysége.HEFOP 3. amelyek iskolás korú gyermekeket szolgálnak o nyílt kommunikációt tart fenn az iskola és a lakóközösség intézményei között 4. Preventív jelleggel felhívja az iskola figyelmét működésének várható. minősít A szociális szakember A bajban lévő embert segíti a vele kimunkált stratégia alapján A bajok elkerülése végett készségeket fejleszt A szükséges erőforrásokról instruál. küzdelemvállalása összhangban van-e a tanárok elvárásaival. nemkívánatos következményeire. 3. hogy nyúljon a gyerek után. szemléletét és elvárásait. A szülők által is elfogadott iskolai szociális munka jótékonyan befolyásolja a szülők iskolával kapcsolatos gondolkodását. azaz hozzászoktatja az iskolát. hogy nyújtsa ki a kezét az iskola felé.

résznél lehet megtalálni) csoportos megvitatás.HEFOP 3. 10. tapasztalatok megosztása saját példákon keresztül 49 . otthon feldolgozásra került hallgatói beszámolókkal (a hallgatók rövid vázlatokat.2.3. modul: Iskolai mentálhigiéné Hallgatói gyakorlatok: • • előre kiadott. aminek vázlatát az óra elméleti tartalma c. handout-okat készítenek a röviden összefogott kis elméleti anyagokból. esetbemutatások: saját élmény.

FI-TO-MA A feldolgozás során alkalmazható módszerek: o megbeszélés. Rugalmasság. Fejlesztendő kompetenciák: Az iskolai mentálhigiénés prevenciót segítő tudatos tevékenységhez alapozó gyermekvédelmi ismeretek. meghatározó és szabályozó társadalmi. 10. gazdasági változások. Gyakorlással a környezeti hatások többszempontú helyzetfeltáró elemzésének képessége. Napjainkban a két terület szuverenitását megőrizve. A különböző történelmi korok. jelzőrendszer o szükségletek. a leggyakrabban gondozásra szoruló csoportok jellemzőit. a XXI. ÓRA Az iskolai gyermekvédelem MENTÁLHIGIÉNÉS SZEMLÉLETŰ GYERMEKVÉDELEM A gyermekek védelme az emberi lét kezdetétől fogva ösztönösen olyan emberi magatartás. veszélyeztetettség. modul: Iskolai mentálhigiéné 13-18. országokban eltérő mélységgel és elkötelezettséggel folyt a gyermekvédelem elméletének és gyakorlatának tudatos átformálása. gyermekvédelmi szakellátás. század kihívásainak megfelelően komplex módon értelmezik a gyermek /fiatalkorú/ szükségleteinek folyamatos kielégítését és az esetenként vagy tartósan akadályozó. szabályozása. kreativitás a gyermekvédelmi munka tervezésében. Figyelemre méltó a gyermekvédelem és a mentálhigiéné kapcsolódási pontjai a hazai tudománytörténeti feltárásokban. gazdasági.3.gazdasági. szociálisan inadaptált. a személyiségre károsan ható események feldolgozását. 13-14. Megbízható tudást a gondoskodásra szoruló népességcsoportról. E folyamatra feltétlenül pozitív hatással volt a XIX. Elsajátítandó fogalmak: o gyermekvédelem. a kultúra és a tudományok fejlődésének eredményeként a különböző régiókban. ÓRA A tanulók mentális létét befolyásoló társadalmi.szociális és kulturális környezet komplex hatását. különösen a pszichológia. politikai események. a medicinális területek és a pedagógia kapcsolatában. szociális és kulturális környezet hatása és kezelésének lehetőségei a gyermekvédelmi rendszerben Az óra célja: Ismerjék meg a hallgatók a gyermekvédelmi tevékenységet befolyásoló.HEFOP 3.2. megoldását. melynek célja az elesettek. hatások o hátrányos helyzet. gyermekjóléti szolgálat. demonstráció o információk kicserélése o szakiradolom felhasználása o esetelemzés csoportban 50 . szervezésében és irányításában. századtól az interdiszciplinaritás felerősödése. veszélyhelyzetben lévők megsegítése.

a veszélyeztetett helyzetűvé váló gyerekek számának növekedése .a törvény alapelvei . rendszeresség.Társadalom és gyermekvédelem 1. amire építünk: I. gyermeknevelési bizonytalansága. Társadalmi. Társadalmi tömegjelenségek o Az átalakuló társadalmi.HEFOP 3.problémakezelési nehézségek o A média tömeghatása: .kapcsolattartási viselkedési panelek /viszonyok. a szociális háló o az oktatás tartalmi. szabályozása 1. A gyermekek védelmének rendszere „A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról” szóló 1997. A hagyományok. évi módosítása . A gyermekvédelem értelmezési kerete. öngyilkosság . II. amelyben a gyermekvédelem funkcionál. következményei o az átalakuló egészségügy ellátás átalakulása. esetlegessége. a kultúra és a média pozitív és negatív hatásai az értékzavarral küzdő. a piacgazdaság hatása a társadalmi átrétegződésre o foglalkozáspolitika: iskolázottsági mutatók és a munkanélküliség jelenségének összefüggései. drog. a leszakadó rétegek szociális. erkölcsileg elbizonytalanodott rétegekre.3. valamint a 2003. A családok. A gyermekvédelem fogalmának értelmezése Az időrendben egymást követő és egymás mellett létező felfogások meghatározó jegyeinek elemző feldolgozása. csoportosítása: tágabb értelemben vett.gazdasági. a nehéz élethelyzetben lévő gyermek és fiatalkorúak gondozása 2. egészségügyi és mentális problémái. gazdasági változásokat kísérő negatív jelenségek: . szabályok/ o a szórakozási szokások átstrukturálódása o a művelődés lehetőségeinek kiszélesedése bűnözés. évi törvény. A feldolgozás során alkalmazható eszközök: o szakirdalom o projektor o sokszorosított instrukciós lap o feladatlap 10. erkölcs. minden gyermekre és fiatalra kiterjedő gondoskodás szűkebb értelemben vett.szociális és kulturális berendezkedési modell.életvezetési /pozitív és negatív/ minták .gyermekek védelmének új rendszere 51 . folyamatosság o a szociálpolitikai rendszer átstrukturálódása: a leszakadó rétegek támogató rendszere. agresszivitás. a gyermekek életkörülményeit.a deviáns jelenségek érzékelhető felerősödése: alkohol. modul: Iskolai mentálhigiéné Az óra elméleti tartalma.2. módszertani megújítása A társadalom erőteljes polarizációja. a gyermekvédelemi tevékenység gyakorlatát befolyásoló hatások elemzése: o a társadalom gazdasági fejlettségi szintje. színvonala: hozzáférhetőség.

Elsajátítandó fogalmak: - Gyermeki jog. érdekvédelem Gyermekvédelmi felelős A feldolgozás során alkalmazható módszerek: Megbeszélés. esélyegyenlőség. 15-16.3. Veszélyeztetett gyerekek és fiatalok 3. érdekérvényesítés a segítő szervezetekkel a rászorulók érdekében. következményei a gyermeknél.HEFOP 3. érzelmi és szociális állapotának problémaérzékeny felismerése és az aktuális problémák kezelésének képessége.és hanganyag 52 . Együttműködés. csoport/ Projektmódszer Esetelemzés A feldolgozás során alkalmazható eszközök: Szakirodalom. Fejlesztendő kompetenciák: A tanulók intellektuális. vita Fogalmi térkép készítése Érvek. kép. jogképesség. Deviáns viselkedésű gyermekek és fiatalok 8. személyi feltételeit. Erkölcsi elkötelezettség a rászorulókkal szemben. Hátrányos helyzetű gyerekek és fiatalok 2. filctoll. 10. A gyermekvédelmi gondoskodásra leggyakrabban rászoruló népességcsoportok 1. Beteg gyermek és fiatalok 4. ÓRA Az óvodai és iskolai gyermekvédelem elmélete és gyakorlata Az óra célja: Ismerjék meg a hallgatók a közoktatási intézményekben folyó gyermekvédelmi munka jogi hátterét. Nehezen nevelhető gyermekek és fiatalok 6. ellenérvek gyűjtése /egyéni. Jelzőrendszer Prevenció. csomagolópapír. modul: Iskolai mentálhigiéné A preventív gyermekvédelem szakmai megerősödése a közoktatásban és a szociális szférában a szakellátás szintjei. védelembevétel/. fólia. FI-MO-TA tünetcsoport Az egyes tünetcsoport jellemzői. projektor. a segítés lehetséges formái és módjai. családba fogadás. eszközeit és hatékonyságát. felügyelet. demonstráció. helyettes szülő. Fogyatékos gyerekek és fiatalok 5. tárgyi. kialakulásához vezető tényezők.2. cselekvőképesség. Szociálisan inadaptált gyermekek és fiatalok 7. feladatai A törvény életbe lépése után átalakult és létrejött új intézmények feladatai a gyermekvédelmi gondoskodásban /Gyermekjóléti Szolgálat.

HEFOP 3. Alapelvekről A gyermek mindenek felett álló érdeke Jogok biztosítása. durvaságtól.3. érdekvédelmi feladatok . Óvodai. családi hatások következményeiként a gyermek viselkedésében. 10. Ezekben az intézményekben érzékelhetőek először azok a tünetek. Gyermeki jogok 1991. kapcsolataiban teljesítményében jelennek meg. többoldalú információhoz jutás /gyermek.Esélyegyenlőség biztosítása . segítéshez Kisebbséghez tartozók jogainak védelme 3. vagy fel nem dolgozott társadalmi. mint a prevenció első szintje A prevenció lényege: a család segítése /szociális. iskolai gyermekvédelem Problémamegelőző gyermekvédelem: probléma –gyermek –család –iskola összefüggésében A problémamegelőző gyermekvédelem egyik legfontosabb jelző intézménye: az óvoda és az iskola. A gyermekek speciális csoportjának védelme A családból kiemelt gyerek különleges védelme és segítése Megfelelő egészségügyi ellátásban való részesülés Fogyatékos gyermekek joga a különleges gondozáshoz. modul: Iskolai mentálhigiéné Az óra elméleti tartalma. amire építünk: I.-ben a magyar jogrendszer részévé vált. pedagógiai. szülő.2. Az óvoda és iskola. pedagógiai eszközökkel/ a gyermek megsegítése saját családjában /családban tartás/ A prevenció feladatai az iskolában: Közvetlen. melyek a negatív. kortárs. erőszaktól Oktatáshoz való jog Véleménynyilvánítás szabadsága Bűncselekményt elkövető fiatalkorúak büntetésének szabályozása 2. A gyermekek védelme speciális helyzetekben II. tanár/ .Óvó-védő funkció. erkölcsi ismerete és felelősségteljes érvényesítése. a gyermekek jogairól szóló egyezmény hátterének társadalmi. A gyermekek speciális védelme a családban és a társadalomban A család védelme Megvédi a gyermeket az elhanyagolástól. minden megkülönböztetés nélkül A gyermek számára mindenben a legkedvezőbb lehetőséget kell biztosítani Kiemelt területek 1.Kapcsolattartás segítő intézményekkel .Egészségpolitika intézkedések 53 . s okozhatnak időszakos vagy tartós állapotváltozást.

Az intézmény nevelőtestületének szakmai felkészültsége a jelentkező kezdődő magatartás. teljesítmény.2.A szülők körében végzett feladatai . Fejlesztő. Az iskola pedagógiai programja és a deviáns karrier kiszűrésére és megelőzésére . pedagógiai feladat/ Feladatai: . Igénynek megfelelő szabadidős programok F.A tanulókkal kapcsolatos feladatai . C.A tanári közösségben végzett feladatai .HEFOP 3.Önálló feladatai TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG! A gyermekvédelmi munka iskolai gyakorlata A. felzárkóztató csoportok szervezése D Tehetséggondozás E.3. 10. modul: Iskolai mentálhigiéné A gyermekvédelmi felelős /szociális munka. Professzionális segítő szakember alkalmazása G. Mentális gondozás 54 . kapcsolatzavar kezelésére B.

környezeti tényezői. döntéshozatal. drog. szakirodalom. mentális zavarok. sokszorosított instrukciós lap. deviancia A deviáns tulajdonság átlagtól eltérő mértéke A deviancia fogalmának tágabb és szűkebb értelmezése Beilleszkedési zavarok Nemkívánatos jelenségek: bűnözés.és ifjúkori deviáns viselkedés Az óra célja: A társadalmi normáktól eltérő.HEFOP 3. problémamegodás keresés döntésfa o szituációs játékok. gyökerei 1. függés o segítő kapcsolat. Elsajátítandó fogalmak: pszichopátia. iskola – a kortárscsoportok hatása nő 55 . A deviancia fogalma. környezeti okainak. 10.2. filctoll Az óra elméleti tartalma. kép. alkohol. szociopátia o ártalom. szimuláció o esetelemzés o projektmunka A feldolgozás során alkalmazható eszközök: Tulajdonságkártya.család másodlagos szintér. deviáns o szinonimák: antiszociális magatartás. modul: Iskolai mentálhigiéné 17-18. A problémák kezelése során felelősségteljes empatikus támogatás. ártalomforrás o kötődés o drog.a személyiségzavarok átfogó kategóriája o deviancia . amire építünk: I.óvoda. kezelésének iskolai lehetősége. problémakártya.3. hatása életkoronként Szocializációs szintek és tényezői: elsődleges szintér. főbb jellemzőinek szakirodalmi feldolgozása: Deviáns. s az együttélést megnehezítő. video anyag. A deviáns. csomagolópapír. ÓRA A gyermek. Fejlesztendő kompetenciák: Adaptálni képes elméleti. A deviancia gyökerei gyermekkorban A szocializáció folyamata – mint az egyén és a társas környezet viszonya A szocializáció szerepe. módszertani ismeretek alkalmazása a tanulók egyéni szükségletei szerint. segítés. hátterének megismerése. deviancia fogalmának. öngyilkosság 2. attitűdökben és viselkedésben megnyilvánuló deviancia tüneteinek. önsegítés A feldolgozás során alkalmazható módszerek: o megbeszélés.

bosszú csavargás o Bűnözés: lopás. szociális problémáit sajátos eszközeivel segít megoldani. A segítő kapcsolat ismertető jegyei Rogers tapasztalatai alapján 4.3. A segítés formái. de önmagában hordozza annak lehetőségét is.és viselkedészavarból adódó konfliktusok neurotikus vagy antiszociális fejlődésirány generalizálása Környezeti tényezők szerepe az érzelmi zavarok kialakulásában társadalmi tényezők elsivárosodott érzelmi élet érték-és normaválság életvezetési problémák érzelmi kielégítetlenség kötődési hiány védettség hiánya társas igény kielégítetlensége a család kedvezőtlen hatásai II. o o o o o o o o o harmadlagos szintér – széles társadalmi tér Szocializációs zavarok megzavart érzelmi fejlődés Hatások és ártalmak a deviáns viselkedés kialakulásában bio-pszicho. kalandkereső csavargás. gyakran ingerszegény környezet hatására felgyülemlett agresszióra adott válaszok a személyiség aktuális állapotának jelzései. modul: Iskolai mentálhigiéné 3. A gyermek és fiatalkori deviáns magatartás megnyilvánulási formái A lelki kielégítetlenség. hogy a rászorulók lelki gondjait. Leggyakoribb formái: o Csavargás: beteges csavargás. tanulási nehézségeit. • segítő beszélgetés • tanácsadás • konzultáció • önsegítés 56 . 1. betörés. a kapcsolatok esetlegessége.2. A segítés célja. erőszak o A drogfogyasztás előzményei és kockázati tényezői o Antiszociális csoportba kerülés o Gyermek és fiatalkori öngyilkosság III. a gyermekkel való napi kapcsolatban természetes módon nyilvánul meg. A segítő kapcsolat formái: • laikus segítő • szakismerettel rendelkező segítő 3. az ártó. Segítő kapcsolat A pedagógiai jellegű segítő munka. 10.HEFOP 3. szintjei 2. magatartási.szociális ártalmak teljesítmény.

TEMATIKUS EGYSÉG HALLGATÓI GYAKORLATOK (összesen 8 óra terepmunka) Célok: Az iskolai mentálhigiéné mint szemlélet vonatkozásában: 1. Itt valójában arról van szó. hanem egy vagy több rendszeren belül (osztály. kapcsolatba kerüljön vele. Sajnos erre már nem mindig van mód és akkor át kell lépni az iskola kereteit. Annak a szemléletnek a kialakítása illetve tudatosítása. illetve tudniuk kell. iskola. A másodlagos. 2.). hogy ő maga tehet és kell is. Ezen belül is hangsúlyozni. Mindezekhez kapcsolódóan felhívni a figyelmet a rendszerszemléletre. hanem a tanulók lelki egészségéért is.3. hogy az iskola egy nagyon fontos mentálhigiénés intézmény. hogy tegyen valamit nemcsak saját maga. harmadlagos mentálhigiénés prevenciónál legfontosabb. hogy a pedagógus ismerje a mentálhigiénés társintézményeket. azok elérhetési és funkcionális lehetőségeit. a tanárok mint közösség mentálhigiénéjéről is beszélni kell. hiszen már csak ily módon tudja „orvosolni” a bajokat. család. stb. hogy itt elsősorban primer prevencióról van szó.2. hogy a mentálhigiénés gondozásban meg kell keresni a közösségi erőforrásokat és azok segítségével „gyógyítani”. hiszen a következő szinteken az iskolának már ki kell adnia a kezéből a gyereket és sajnos/szerencsére a felelősséget is. vagyis arra. milyen tényezők játszanak ebben szerepet. Gyakorlat iskolán kívüli mentálhigiénés intézményben (4 óra) 57 . Az iskolai mentálhigiéné mint gyakorlat vonatkozásában: 1. Fontos tehát a kompetencia-határok ismerete és betartása. Gyakorlat iskolában (4 óra) 2. a humán szolgáltatások egyik színtere. modul: Iskolai mentálhigiéné 19-26. és mint ilyen igen is alkalmas a mentálhigiénés prevencióra. 2. és ezek bevonásával kell megpróbálni segítséget adni. Téma: 1. és lehetőség szerint folyamatosan tartson kapcsolatot. Azaz a leendő tanárokban ki kell alakulni egy olyan hozzáállásnak. elszigetelten kell megérteni. A közösség mentálhigiénéje szintén nagyon fontos. hanem a diákok. hogy a gyereket és a problémáját nem önmagában. hogy hogyan biztosítható mindez. 10.HEFOP 3. ÓRA IV. hiszen nemcsak az egyes ember.

A pedagógusok mentálhigiénéje 3.-es gyakorlati feladattal (lásd később). Ez egy mindennapi gyakorlat. szociális munkás. Ha pedig már túlhaladja az ő illetve az iskola kompetencia-határát (iskolapszichológus. mivel gyakran a régi iskolájukba mennek vissza a hallgatók. milyen szinten o tervet készíteni a segítségadás lehetőségeiről. A tanulók mentálhigiénéje 2. hogy milyen jellegű tanulói problémákkal kell majd megküzdenie tanári pályája során. ahol szívesen fogadják őket mint régi tanítványokat. beilleszkedési nehézségek című gyakorlat Ennél a feladatnál a hallgatónak fel kell vennie a kapcsolatot egy osztályfőnökkel és a feladat a következő: o kiválasztani egy problémás gyereket az osztályfőnök javaslatára o előzetes adatgyűjtés erről a tanulóról (konzultáció az osztályfőnökkel) o tájékozódni családi körülményeiről o a tanuló megfigyelése 1 szaktárgyi és 1 osztályfőnöki órán a felsorolt szempontok szerint: o milyen jellegű a probléma. de pontosan ellenkező haladási iránnyal (ott a más mentálhigiénés intézménytől jutunk az iskola felé. 10. Közösségi menátlhigiéné 1.HEFOP 3. Gyakorlat iskolában (4 óra) VÁLASZTHATÓ GYAKORLATI FELADATOK (ezekből 1-et kell választani) Tematikusan: 1. modul: Iskolai mentálhigiéné 19-22. milyen más mentálhigiénés intézményhez fordulhat.2. Ennek a „terepgyakorlatnak” az az előnye. és a hallgatók általános érdeklődése mellett is kivitelezhetők. ÓRA I. hogy foglalkozzon vele. A tanulók mentálhigiénéje A/ A mentálhigiénés prevenció területén belül: magatartászavarok. Mentálhigiénés szempontból is előnyös. tehát szükséges ismernie azok létét és működését is. amelyet bármely általános ill. lehetőleg a probléma minél koraibb szakaszában. hol kereshetők a gyökerei o a tanuló hozzávetőleges helye az osztályközösségben o az osztálytársak hozzáállása a tanulóhoz illetve annak problémájához o a tanuló-tanár viszonyának megfigyelése o mentálhigiénés prevenció szükséges-e. hogy a hallgató „mintha tanár lenne” helyzetben megtapasztalja. kikhez. Ennek a gyakorlatnak itt van kapcsolódási pontja a II. és hogy kell. középiskolában el lehet végezni.-es feladatot). 58 . lásd a II.3. mentálhigiénikus segítség-adási lehetőségét). akkor kihez.

kedvezőbbé a tanulói közérzetet.HEFOP 3. a Mellékletekben találhatjuk meg). D/ A tanulók mentálhigiénéje a humanisztikus iskolákban Az ezt a gyakorlatot választó hallgatónak össze kell hasonlítania egy hagyományos állami iskolában meglévő tanulói közérzetet a humanisztikus pszichológiai szemlélettel megalakult iskola tanulói közérzetével. Nagy előnye. Ehhez meg kell figyelni az adott osztályt szaktárgyi órákon. Ez a gyakorlat tehát épít(het) az előző gyakorlat eredményére. További nehézsége még az. nehézsége viszont az. osztályában. C/ A tanulók mentálhigiénéje: hogyan érzik magukat a gyerekek az iskolában? Ennek felmérése lehetséges a Mellékletekben megtalálható Hogyan érzik magukat a gyerekek az iskolában? című teszt felmérésével. jártasságot. vagy középiskolában végezhető el. modul: Iskolai mentálhigiéné Ebben a gyakorlatban a hallgatónak a következő feladatai vannak: o felvenni a kapcsolatot bármely iskola osztályfőnökével. B/ A tanulók mentálhigiénéje: tanulói konfliktusok 10. ami eddig is jó volt. majd pedig „ventilláltatni” a felvetődő és aktuális konfliktusokat. feszültségeket o tapasztalatok megbeszélése a tanulókkal és konszenzus esetén az osztályfőnökkel a teljes diszkréció megtartása mellett o Érdemes és érdekes megfigyelni a felmerülő konfliktusok jellegét és arról rekonstruált jegyzőkönyvet készíteni. hogyan lehetne megoldani azokat. időt nem kímélő. hogy általában csak általános iskola 8. hogy a hallgatótól nagyfokú felkészülést. előkészületeket. mi az.2. diák-tanár. Az eredmények feldolgozása után a beavatkozási lehetőségeken is érdemes gondolkodhatunk: hogyan tehetjük jobbá. társas rátermettséget kíván. A csoport kialakítása is szervezést. 59 . ezen túlmenően pedig természetesen szükség van tanulói iskolai klíma/közérzet kérdőíves vizsgálatára (ennek a felhasználható kérdőívnek az anyagát /Hogyan érzik magukat a gyerekek az iskolában?/ a segédanyag végén. hogy nagyon izgalmas gyakorlat. diák-szülő konfliktusról van-e szó o a konfliktus/ok más szempont szerint történő besorolása is o ezek milyen arányban jelentkeznek. amit meg kell őriznünk. egy adott osztály vizsgálatával. a pszichológia iránt kifejezetten érdeklődő hallgatók választják. amit a közös órán a többi hallgatónak is „közkinccsé” tehetünk. ezért ezt a gyakorlatot csak az „ügybuzgó”. majd pedig megállapítani az alábbiakat: o diák-diák. mik az okai. időt igényel. rajta keresztül előzetes képet szerezni az osztályról o ki kell alakítania adott osztályközösségen belül egy „mentálhigiénés” kiscsoportot önkéntes jelentkezés alapján o beszélgetés után szituációs játékok segítségével megjeleníteni.3.

Mindezekből a leendő tanár (tehát a hallgató) sokat profitálhat. A közös elvárások tisztázásával illetve összehangolásával értékes támpontokat lehet nyerni az iskola mentálhigiénéjére vonatkozóan.) az adott iskola jellegéből fakadnak.2. amit a Mellékletekben találhatunk meg. amihez szaktanári segítséget kapnak. modul: Iskolai mentálhigiéné 2. Ehhez felhasználható az egyéni interjú módszere vagy a stresszor leltár. amelyek: (a.3. és mit a szülő. vagyis mit vár el a pedagógus. nagyon érdekes munkában van része. Ennek kell utánajárnia a tanárjelöltnek egy adott osztállyal (azok tanulóival. tanáraival és szüleikkel) való kapcsolat segítségével. Fontos felmérni. Mindehhez előre el kell készíteniük az interjú vezérfonalát. amelyek azok. hogy mi okoz nekik problémát: . Ennek eredményeit egyetemi tanórai keretben nagyon izgalmas és hasznos összevetni az előző gyakorlatot („hagyományos” iskolában dolgozó pedagógusok) választó hallgatók eredményeivel. vagyis azzal.HEFOP 3. I/ Az iskolapszichológus mentálhigiénés tevékenysége J/ Az iskola mentálhigiénés programjának tanulmányozása K/ Az iskolai gyermekvédelmi felelős munkájának tanulmányozása 60 . G/ Pedagógusok mentálhigiénéje : Iskolai szervezeti klíma teszt (ennek anyagát lásd a Melléklletekben) 3.és egyáltalán bármi mással kapcsolatban. mit a tanuló. F/ Pedagógusok mentálhigiénéje a humanisztikus iskolákban Alternatívakét a fentebbi gyakorlatot ilyen típusú iskolában is elvégezhetik a hallgatók.a tananyaggal . Pedagógusok mentálhigiénéje E/ Pályakezdő. hogy ki mit vár el az iskolától.a tanulókkal . (b. aki ezt a gyakorlatot választja. Az iskola mint közösség mentálhigiénéje H/ Ki mit vár az iskolától? Ebben a gyakorlatban a hallgató számára a központi kérdés az. pályája közepén lévő és nyugdíj előtt álló pedagógusok összehasonlító mentálhigiénéje „hagyományos” iskolában Ennek során pályakezdő (1-2 éve tanító). interjúk segítségével felmérik a tanárok stresszorait. 10. igazi primer prevenció lehet a tanárjelölt számára. amelyek általánosak.) és melyek azok. pályája közepén lévő és nyugdíj előtt álló pedagógusok mindennapi nehézségeivel kell megismerkedniük. hogy a problémák közül melyek azok. az előbbiekhez hasonlóan. de elég komoly szervezőkészséget és kapcsolatteremtési készséget is megkíván. vagyis ebben a gyakorlatban. Annak a hallgatónak.a kollégákkal .

HEFOP 3. Gyakorlat iskolán kívüli mentálhigiénés intézményben (4 óra) Cél: 1. és feltétlen előny.3.és Ifjúságvédő Intézet o bármely civil szervezet. További nagy előnye a gyakorlatnak az. hogy csak ennek keretében belül van lehetősége a hallgatónak a másik oldalról (tehát nem az iskola oldaláról) látni a problémás tanulót. ha tanár lesz. Általános támpontok a külső gyakorlatokról elkészítendő írásbeli beszámolóhoz: I. vagy akár ő maga majd küldeni fog. akkor hová lehet küldeni a gyereket. milyen más intézményben tudják felvállalni és megfelelően kezelni a gyerek problémáját 2. ÓRA II.2. hogy meg kell látnia a kapcsolódási pontokat ebből a mentálhigiénés intézményből az iskolához A gyakorlatot a következő mentálhigiénés intézményekben lehet elvégezni: o Nevelési Tanácsadó o Drogambulancia o Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat o Gyermek. hogyan és miért került oda o részt venni (lehetőség szerint) a kiválasztott tanuló és a „segítő szakember” közötti beszélgetésen o alaposabban tanulmányozni a kiválasztott szakember munkakörét. hogy a hallgató lássa meg azt. Az iskolában elvégezhető gyakorlatokhoz: o adatok. vagyis „fogadhatja vagy foglalkozhat” a mentálhigiénés szakemberhez társultan olyan tanulóval. a pedagógus küld. akit az iskola. hogy mikor. hogy a hallgató sokféle ilyen jellegű intézmény közül választhat (legalább is itt Debrecenben). bekapcsolódni egyéb jellegű munkáiba is Általában vonzó a feladat a hallgatók számára. annak felépítése és működése o az adott mentálhigiénés intézményben kiválasztani (lehetőség szerint) egy általánosvagy középiskolás tanulót és leírni. 10. amelynek van az iskolához kapcsolódó profilja és tanár szakosokat fogadó készsége A feladat a következő: o mentálhigiénés szakemberrel kapcsolatot felvenni o a kiválasztott mentálhigiénés intézménnyel való megismerkedés. információk leírása a tanuló/tanár problémájáról o a probléma „súlyossági fokának” megállapítása o a mentálhigiénés prevenció szintjének megállapítása o az iskolán belül kik érintettek a probléma megoldásában 61 . hogy ha a problémák már túlnőtték az iskola határait. modul: Iskolai mentálhigiéné 23-26. Ezen mentálhigiénés intézmények munkájába való bekapcsolódás nem jelent nagyobb nehézséget szervezési szempontból sem.

10. 62 . ha a hallgató valójában csak racionális alapon kapcsolódik a tanárképzéshez. modul: Iskolai mentálhigiéné o szükséges-e más mentálhigiénés intézmény bevonása o az iskola struktúrájának leírása mentálhigiénés szempontból o a hallgató saját megfigyelései.3. szubjektív érzései is o lehetőségek leírása. segítségének leírása o terv készítése a segítségnyújtásról A tanárképzéshez kapcsolódóan szerencsés ezeket a gyakorlatokat legalább negyedéves hallgatókkal elvégeztetni (MA képzésben). vagyis akkor. azaz nem akar pedagógus lenni. amikor már egyébként is küszöbön van a gyakorló tanítás. de még jó lehet valamire a tanári diploma. működés) o az adott tanuló bemutatása (problémája. Meglehetősen színvonaltalanná válik a gyakorlat megvalósítása alulmotiváltság esetén.HEFOP 3. elképzelés elkészítése a segítségadás lehetőségéről II. illetve a leendő pálya elkezdése. Mindez persze már a mai társadalom értékközvetítésének problémakörét is érinti. terv.2. Az iskolán kívüli (más mentálhigiénés intézményben elvégzendő) gyakorlatokhoz: o a mentálhigiénés intézmény bemutatása (felépítés. családi háttere) o a mentálhigiénés intézmény kapcsolata az iskolával (kooperációs lehetőségek) o a mentálhigiénés prevenció szintjének megállapítása o az adott szakember munkájának.

lásd a KÉRDŐÍV-et alább). véleményük. Ennek legfontosabb célja. Annak érdekében. A félév értékelése a tanuló oldaláról (Mit kaptam a kurzustól?) C. A hallgató érdemjegyének megállapítása A. A hallgatónak a külső gyakorlat során tanúsított viselkedése.3. kritikai megjegyzésük nem befolyásolja az érdemjegyüket. A félév értékelése a tanuló oldaláról: Iskolai mentálhigiéné – Mit kaptam a kurzustól? A hallgatók lehetőséget kapnak arra (10-15 percben). mely a gyakorlaton tanúsított hozzáállásukat tartalmazza. ÓRA V. hogy mi és hogyan változott meg a kurzus végére. Ezt követően ki-ki néhány mondatban megfogalmazza a gyakorlati munkára vonatkozó tapasztalatait is. hogy tapasztalataik. Majd elővesszük az első órán általuk kitöltött rövid kérdőívet is. A hallgatói teljesítmény értékelése. véleményüket írásban is megfogalmazzák. B. tapasztalataikat. és megnézzük. az oktató összeszedi. TEMATIKUS EGYSÉG A KURZUS ZÁRÁSA (összesen 4 óra) A. számonkérés 1. 10. hozzáállása (a külső gyakorlatvezető értékelése alapján) 2. Beszámoló a gyakorlatokról az órán szóban és írásbeli dolgozatként Ennek során a hallgatók beadják értékelésre az elkészült írásbeli beszámolóikat. Az elméleti ismeretek rövid írásbeli számonkérése 4. Amikor végeztek. valamint átadják a külső gyakorlatvezetők által kitöltött zárt borítékot. hogy az észrevételek. hogy a kurzussal kapcsolatos élményeiket. A hallgató írásbeli beszámolójának értékelése (a kurzust vezető oktató értékelése alapján) 3.HEFOP 3. Beszámoló a gyakorlatokról szóban és írásbeli dolgozatként is B. majd röviden megbeszéljük az oktatott tárgy tanulságait. modul: Iskolai mentálhigiéné 27-30. Írják rá a nevüket és egyben biztosítjuk őket arról. visszajelzések mérlegelése alapján a modul hatékonyságát a jövőben még tovább tudjuk növelni. hogy az eredmények biztosan és objektíven is összemérhetőek legyenek. az alább következő kérdőívet is kitöltetjük (10 perc). 63 .2.

és ez alapján döntenéd el.3. amit itt hallottál. használhatónak tartod-e azt. Mit csinálnál másképpen. hogy milyen tantárgyat veszel fel? Igen. Fontosnak tartod-e a pszichológiát a mindennapi életben? ---------------------------------1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 3.Szeretnél-e most tanár lenni? (húzz alá egyet!) Igen. akár formailag? 64 . modul: Iskolai mentálhigiéné 2. Fontos szerepet tölt-e be a pszichológia a Te mindennapi életedben? ---------------------------------1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 5. Mennyire tartod hasznosíthatónak. Miért pont ezt a kurzust választottad? 2. Volt-e elképzelésed arról.2. Hasznosnak. mit változtatnál meg. gyakorlatok.HEFOP 3. feltétlenül Nem AZ ISKOLAI MENTÁLHIGIÉNÉ kurzusra vonatkozóan 1. amit itt kapsz a tanárszakodhoz? ---------------------------------1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 6. ami a pszichológia oktatásán belül a választható kurzusokról rövid leírást ad (tematika. KÉRDŐÍV Név: Szak: Életkor: 1.Fontosnak tartod-e a pszichológiát a tanításban? ---------------------------------1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 4. akár tartalmilag. Mennyire hasznosnak találod a tantárgyhoz kapcsolódó gyakorlatot? ---------------------------------1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 5.követelmények). tanultál? ---------------------------------1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 4. hogy mi mindent fogsz tanulni ennek a tárgynak a keretén belül? 3. életközelinek azt a pszichológiai képzést. feltétlenül Még nem tudom eldönteni Nem ---------------------------------- 10.Elolvasnál-e egy olyan tájékoztatót.

modul: Iskolai mentálhigiéné 7.2. Van-e olyan téma. A kurzus vezetésével mennyire vagy elégedett? ---------------------------------1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 10. Így a kurzus befejeztével fontosnak tartod-e a mentálhigiénét? ---------------------------------1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 9. személy szerint. gondolkodásod) ? 8. ami kimaradt. Neked.HEFOP 3. szemléleted. vagy amit fontosnak tartanál ennek a tantárgynak a keretén belül? 65 . mit adott ez a kurzus? 10. Változott-e benned valami (ismereted.3. 6.

A gyakorlatvezető szakember tanácsait megfogadta. modul: Iskolai mentálhigiéné C. Érdekelte a feladat 5. számonkérés 1.2. Jó kapcsolatot alakított ki a tanulókkal/tanárokkal/ szakemberekkel.3. 6. Világosan. ____________________ aláírás 66 . HOZZÁÁLLÁSA (A KÜLSŐ GYAKORLATVEZETŐ tölti ki) 1. 13. A megbeszélt időpontokban pontosan érkezett. 4. H. Megjelenése. A váratlanul fellépő helyzetekben is feltatálta magát. 10. A HALLGATÓNAK A KÜLSŐ /ISKOLAI ÉS AZ ADOTT MENTÁLHIGIÉNÉS INTÉZMÉNYI/ GYAKORLAT SORÁN TANÚSÍTOTT VISELKEDÉSE. Vizsgálatának eredményét megbeszélte a gyakorlatvezető szakemberrel 15. 9. A rendelkezésre álló időt jól osztotta be. 10. A gyakorlatvezetővel való kapcsolatfelvétel megfelelő módon történt. ruházata a pedagógus szerepnek megfelelő volt. Vizsgálata során instrukciói tömörek. azok szerint járt el 14. 11.HEFOP 3. A hallgatói teljesítmény értékelése. 7. az adott korosztálynak megfelelően fejezte ki magát. Összbenyomás (általános tetszés) a hallgató hozzáállásáról ÖSSZPONTSZÁM Maximális pontszám: 75 pont 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 ____________________ dátum P. Érdeklődést tanúsított az intézmény mentálhigiénés tevékenysége iránt 8. Tisztában volt a feladatával. A gyakorlat elvégzéséhez szükséges vizsgálati anyagokat előkészítette 1 és hiánytalanul magával hozta 3. érthetően. 12. lényegre törőek voltak. 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 2.

8. helytállóak. Az adatok feldolgozása megfelelő mélységű. Az értelmezések. áttekinthető. szakszerű. 2. 4. A vizsgálatok során kapott összes lényeges adatot tartalmazza. A külalak tetszetős. ÖSSZPONTSZÁM Maximális pontszám: 50 pont Megjegyzések: ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 67 . körülményeire vonatkozó összes lényeges 1 adatot tartalmazza.2. Valamennyi felhasznált irodalom szerepel az irodalomjegyzékben. 9. 3. 5. A megfogalmazás igényes. észlelhető. A HALLGATÓ ÍRÁSBELI BESZÁMOLÓJÁNAK ÉRTÉKELÉSE (A KURZUST VEZETŐ OKTATÓ tölti ki) 1. 10.HEFOP 3. 6.3. jól olvasható. A stílus gördülékeny. A hallgató érdeklődése. A szerkezet világos. A vizsgálatok helyszínére. következtetések szakszerűek. zökkenőmentes. modul: Iskolai mentálhigiéné 2. bevonódása érezhető. 10. 7.

Az írásbeli dolgozat: 14 kérdésből áll.3. a külső gyakorlat alatt tanúsított hozzáállás (attitűd) és a rövid elméleti ismereteket számon kérő zárthelyi alapján fogják megkapni. amelynek törzsanyagát a Hallgatói segédanyagban megtalálható elméleti anyagok képezik. modul: Iskolai mentálhigiéné 3. AZ ELMÉLETI ISMERETEK RÖVID ÍRÁSBELI SZÁMONKÉRÉSE A kérdések a legalapvetőbb elméleti ismeretek számonkéréséből áll. A HALLGATÓ ÉRDEMJEGYÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA Az érdemjegyet az írásos beszámolók. A hallgató pontszámai: Ismeret Attitűd Produktum Összesen Átszámítás érdemjegyre: 176 – 197 151 – 175: 131 – 150 101 – 130: 0 – 100 jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1). nem teljesítette A hallgató érdemjegye: ______________________ 68 . ill. amelynek maximális pontszáma 72 pont 4.2.HEFOP 3. 10.

Bagdy Emőke (szerkesztette): Mentálhigiéné. Nemzeti Tankönyvkiadó. B. 17. Gondolat./7-8. 1986. Gutkin. In: Jelentés a magyar gyerekek helyzetéről 1991. 18. Kossuth Egyetemi Kiadó. 86-93. Strauszné Simonyi Erzsébet: Gyermek-és ifjúságvédelem. 1994/7. Kossuth Egyetemi Kiadó. Budapest. Siklós László: Gyermekek veszélyben. 6. Budapest. 9. Porkolábné Balogh Katalin – Szitó Imre (1998): Az iskolapszichológia néhány alapkérdése. 16. 1999. felismerés. 20. Budapest. In: Balogh László és Tóth László (szerk. Bagdy Emőke (1991): A hivatásra nevelés. 1994. 4. Budapest. Bóta Margit (szerk. 1998. Molnár László (szerk. (Szerk. 2002. – Curtis. 3. Budapest. 2002. 1994. Animula. in: Iskolakultúra. Debrecen. Magyar Közlöny. SubRosa Kiadó. Takách Gáspár: A drog (megelőzés. Budapest. T. 12. M. Volentics Anna: Gyermekvédelem és reszocializáció.HEFOP 3. 1997. Asztmann Anna: Serdülő fiatalok egészséget befolyásoló magatartása. 1993/7-8. 93-98. Kossuth Egyetem Kiadó. Veczkó József: A gyermekvédelem pszichológiai és pedagógiai alapjai. 10. Veressné Gönczi Ibolya: A gyermekvédelem pedagógiája. 13.): Társadali felelősség – Gyermekvédelem. rehabilitálás). (1998): Az iskolai konzultáció elmélete és technikái. 2002. 22. 1990. 11.3.. 19. Pécs. Szöveggyűjtemény. Budapest. 1997. 41-46.): Közösségi mentálhigiéné. Tankönyvkiadó. Andorka . Budapest. 29-44.Telkes József: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. 1997/39. Bábosik István: A spontán kirekesztődés mint iskolai ártalom. 1991. Tankönyvkiadó. Bugán Antal: Az iskolapszichológiai hálózat szerepe a nevelőmunka segítésében. Gerevich József (szerk.: Balogh László – Szatmáriné Balogh Mária – Tóth László). Budapest. Gondolatok a testi és lelki egészségmegőrzés szemszögéből. Buda Béla: Pedagógus – iskola – egészség.Cseh-Szombathy: A deviáns viselkedés szociológiája. szám Ajánlott irodalom: 1. 69 .1994.évi XXXI. 21. in: Pszichológiai szöveggyűjtemény (tanárszakos hallgatóknak). Animula. Comenius Bt. 14.2. modul: Iskolai mentálhigiéné IRODALOM Kötelező irodalom: 5. 1999. Debrecen. 15. Debrecen.: Családi szocializáció és személyiségzavarok. 1989. Bagdy Emőke . Budapest. Budapest. Bagdy E. 1986.): Fejezetek a pedagógiai pszichológia köréből II. 1983. Szépirodalmi Könyvkiadó. Törvény a gyerekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról. Debrecen. 8. Gondolat. Debrecen. Buda Béla: Mentálhigiéné (Tanulmánygyűjtemény). J. OKKER. 10. In: Iskolakultúra. In: Balogh László – Tóth László (szerk. 7.): Fejezetek a pedagógiai pszichológia köréből II.): Iskolai mentálhigiéné. In: Új Pedagógiai Szemle. old. 2. Tankönyvkiadó.

: It may be lonely at the top but it's less stressful: psychological burnout in public schools. In: Work and Stress.. Gondolat. T. Animula Kiadó. L. Budapest. 2001/1. R. 28.: School Social Work... E. 1991. old. 1994/5. 31. S. 2. 1996. Bagdy Emőke (1997). Akadémiai Kiadó. Maryland. In: Psychological Reports. Gádor Anna: Személyközpontú szemlélet. szám 29. Tankönyvkiadó. Edelwich. 581-588. 119-131. S. 33. gyermek. : A kiégés fogalma.: Iskolai kudarcok. 29-44. J. Békési Ágnes: A család pedagógiája avagy a pedagógia családképe. In: Jelentés a magyar gyerekek helyzetéről 1991. 2. In: Esély. 1987. In: Módszertani Közlemények 1993. modul: Iskolai mentálhigiéné 5. Budai István: A szociális és a pedagógus szakma határán. 1992. (Stratégiák gyerekeknek és tanároknak azon kudarcok elkerülésére. in: Új Pedagógiai Szemle. Springer Hungarica Kiadó Kft. 24. kocogás. 18. J.és Társadalomtudományi Kar Tanárképző Intézete. 1993/3.. Budapest. Cox. Tankönyvkiadó. 17-29 o. 10.és Társadalomtudományi Kar Tanárképző Intézete. Hankiss Elemér (1974): A pedagóguspálya foglalkozási ártalmairól./2. 1991/7-8. In: Köznevelés. 18th ed. illetve tanár-tanuló konfliktusai. – Greenglass. 26. Burke. módszer. 4.: Stress in schools: an organizational perspective.és serdülőkorban. 25. : A tanári hatékonyság fejlesztése. Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója. 30. In: Család. 6. 70 . 1991. ifjúság...: A nevelés jellege és folyamata. 49. 20. B. In: Szociológia. in: A munkaközvetítés és a pszichés terhelés – a burn-out jelenség. 353-362. 8. Springer Hungarica Kiadó Kft. 1981. J. Gondolat. 32. N. Harrison. Dögei Ilona: Tizenévesek iskolai. In: Pedagógiai Szemle. 1986.. Herr. Vol. 1993/3. 7-8. 1996. Buda Béla: A pedagógia dilemmája. 615-623. 119-131. Fekete Sándor: Segítőfoglalkozásúak kockázatai: Helfer-szindróma és burnout jelenség.HEFOP 3. In: Encyclopedia of Social Work. Háber Judit: Pedagógusok és iskola. Budai István: Gyermekvédelem az iskolában és/vagy iskolai szociális munka. In: Család. Bp. NASW Silver Spring. Dewey. 1993. 13. 1. Budapest. 22. sz. évf. 86-88. 30-31. 1989. 1980. Budapesest. lazítás. 1978. 538-545. Cox. J. 1988/3. Kritika./ VI. Gordon. 5-12. Biszterszky Elemér: Alkotó embereket kívánunk nevelni.. 1988. amelynek fő oka a kudarctól való félelem). 1992.. 3. Gödöllői Agrártudományi Egyetem Gazdaság. In: Iskolakultúra 1995/6-7. Gödöllői Agrártudományi Egyetem Gazdaság. 23. 17. 1997. T. E. gyermek. Budai István: A szociális és a pedagógus szakma határán. 15. Gádoros Júlia: Mentálhigiénés problémák gyermek.T. 21. ifjúság. Holt. Budapest.E. Halász Gábor: Adalékok az iskola környezetének és légkörének vizsgálatához.3. In: Iskolakultúra. A. 39-55 old. In: Esély. 7. 1997. Constin. 64. Hárdi István: A lélek egészségvédelme. pp. 27. – Brodsky. Pszichofitness-Kacagás. Vol. 116-119. 9. R. Gödöllő. 12. Boot. 11. in: A munkaközvetítés és a pszichés terhelés – a burn-out jelenség. 33. 3-7.2. 1990. 1974. in: Psychiatria Hungarica. 19. 10. No.. A T. Budapest. 33. 327-342.: Kiégés. Hézser Gábor: Miért? Rendszerelmélet és lelkigondozás gyakorlata. Gödöllő. Hárdi István: A lélek egészségvédelme. Faludi Szilárd: Montessori-pedagógia. 3. in: Alkalmazott Pszichológia. I. 14. Figula Erika: A pedagógusok konfliktuskezelésében szerepet játszó tényezők. 1993/3-4. Bang-Ruth: A segítő kapcsolat. 16. Bagdy Emőke (1996): Relaxációra épülő mentálhigiénés és pszichoszomatikus prevenció.

(1997). 59. 1990/1. In: Pedagógiai Szemle. old. Tankönyvkiadó. 1987. 58. Budapest. 5-11. 51. In: Egészségnevelés. Palotay Ferencné: A Waldorf szisztéma emberarcú pedagógiája. J. Új Pedagógiai Szemle. 77.: Kürti Jarmila. Járó Katalin – Ormai Vera: A pedagógus irányítási stílusa és a beilleszkedési nehézségek. In: Pedagógiai Műhely. 47. 1992. Szerk. Kulcsár Zsuzsanna: Egészségpszichológia. Budapest. 1991.1994. Pszichológia nevelőknek sorozat. 56. sz. Lelkes Éva: Én így tanítok. In: Education.HEFOP 3. Stresszkontroll egy percben. Budapest. Kósáné Ormai Vera: Beilleszkedési nehézségek és az iskola. 3-9. J. pályakövetelményei. Akadémiai Kiadó. D. „Pszichológia a gyakorlatban” sorozatban 40. : Bóta Margit. Krista. Akadémiai Kiadó.. Budapest. 42. 1991. 98-111. 14-19. II.2. 1989. Magyari Beck István: A pedagóguspálya jellege. Maecenas Könyvek. OKKER. 1994/11. A. Pályakezdő tanárok konfliktusgyűjteménye. Mándoki Rózsa . Bp. Budapest. 2000. Vol. OKI. OKKER. 53.: Teacher burnout and effectiveness: a case study. 1998..Asztmann Anna: Intelmek az iskolapadból: Önépítési – önpusztítási vázlat tizenévesekről. Hogyan küzdjük le és éljünk nyugodt. kötet. 44. Debrecen. In: A neveléslélektani kutatások aktuális kérdései. szerk. sz. (1998). Horváth-Szabó Katalin: A tanári stressz és következményei. 39. Akadémiai Kiadó. (1999). hogy valahogyan mindannyian kilógtunk”. (Kutatás közben sorozat) 38. Novella Könyvkiadó Kft. 46. Huston. modul: Iskolai mentálhigiéné 34. 11-12. Vol. Budapest. in: Új Pedagógiai Szemle. 52. Stressz. 1987. in: Iskolai mentálhigiéné. OKI. Horváth-Szabó Katalin: Konfliktus megoldó stratégiáink. 53-55. Budapest. Kósáné Ormai Vera: A pedagógus és a nehezen nevelhető (szociálisan inadaptált) gyermek.. 78. 57. 54. 2002. Pro Pannónia Kiadói Alapítvány. 1 70-78.3. Mit vár a tanuló az iskolától? In: Iskolakultúra. Lewis. 48. 35. 11-23. Pál Tamás: Spontán szocializációs kísérletek az iskola világában. Eötvös Kiadó. Szolnok. 110 No. 1. Budapest. Bp. Óvári Ágnes: Első ütközetek. 43. Magyar Könyvklub. 71 . 1 70-78. Kézirat. 1981. 1993. Huston. Budapest. 1990. OKI. 55. Pályakezdő tanárok konfliktusgyűjteménye. Kériné Sós Júlia: Tanárok élete és munkája. 37. évf. 45. Budapest. 36. 35. U. 1994. 110 No. Óvári Ágnes: Első ütközetek. In: Fejlesztő pedagógia. 41.: Teacher burnout and effectiveness: a case study. 10. 1969. 1993. In: Education. 2. 50. 28-32. Kézdi Balázs /szerk:/ Iskolai mentálhigiéné Tanulmányok. Kovács Valéria: „Az volt a közös bennünk. Kreativitás a nevelésben. 49. Markham. Kalauz a gyermekvédelmi feladatok ellátásához a közoktatásban és a szociális ellátásban. old. Horváth-Szabó Katalin. 119-125. Szociológiai Tanszék. 40. 18. In: Esély 1993/1. örömteli életet. 1991. Stressz ellen nőknek. Bp. 3. Kerezsi Klára: A gyermek -és fiatalkorúak bűnözése és a gyermekkorú sértettek Magyarországon. Horváth-Szabó Katalin: Konfliktusok az iskolában. A tanári stressz és következményei. Debreceni Egyetem.

Seidman. 1970. 1992. In: Új Pedagógiai Szemle. Szitó Imre: A gyermekvédelemben dolgozó pszichológus problémái. Budapest.: Teacher stress workshops. 81. No. 1. Vég Katalin: A Burattino – egy új típusú iskola és családsegítő hálózat fejlesztési alternatívája. 85-87. modul: Iskolai mentálhigiéné 60. Szekszárdi Ferencné: Gyerekek – tanítók – szülők. Szabó Sándor – Boda Krisztina: Az aszociális viselkedéssel összefüggő tényezők serdülőkorban. Debrecen. 11. Szekszárdi Júlia: Konfliktus és pedagógia. Tankönyvkiadó. 1978. 1993/9. In: Work and Stress. 84. J. 1983. Tankönyvkiadó. Szitó Imre: A gyermekvédelemben dolgozó pszichológus problémái. Veszélyeztetettség és iskola. 85. MPSZ 1975/3. Seidman. 1993. 7-8. 127-140. 86. A. kinek fészek című könyv ismertetése.. In: Educational Research Quarterly. 68. Akadémiai Kiadó. Várady Géza: A mentálhigiéné szervezeti kérdéseiről. 65. 1986-1987. Budapest.3. Seidman. 85-87. 1987. 73. Budapest. 44. Popper Péter: A kriminális személyiségzavar kialakulása. 1987. Tankönyvkiadó. A. Ruskó György: Az angyalföldi mentálhigiénés hálózat kialakításának körülményei és kezdeti tapasztalatai. Akadémiai Kiadó. S. Magyar Pszichológiai Szemle. 87. 72 . (Korszerű nevelés sorozat) 74. Budapest. 1. Selye János: Stressz distressz nélkül.. 78. 64. 1992. 1. Magyar Pszichológiai Szemle. – Zager. 95-107. – Zager. 79.: Teacher stress workshops. Budapest. 32-45. Pedellus Tankönyvkiadó. 6. J. 17-26. Petróczi Erzsébet: A kiégés jelensége pedagógusoknál. Szekszárdi Ferencné: A pedagógiai gyakorlat jellegzetes konfliktusai. 61. ősz.” In: Iskolakultúra 1995/6-7. Akadémiai Kiadó. 59-67. 1990. 69. 328-333. sz. 1992. 1984/4. Budapest. A. MEDICOMP XVI. – Zager. 71. 26-33. S. 70. old. 76. Szentirmai László: Pedagógusok életmódjáról. Vol. (Korszerű nevelés sorozat) 75. Wéber Péter: „Na ilyen iskolába én is szívesen járnék. Vidovszky Gábor: Sikerül-e az iskolát humanizálni? In: Új Pedagógiai Szemle. Vol. In: Budapesti Nevelő. 1992. in: Magyar Pszichológiai Szemle.. Pogány Mária: „Neveletlenek nevelnek neveletleneket”. 67. In: Educational Research Quarterly. In: Work and Stress. Bp. No. IFA-MKM-BFT. 66. Vol. Budapest. 72. 288-297. 26-33. 1988. Vol. 1986-1987. Új Pedagógiai Szemle. No.. Akadémiai Kiadó. 1976. Selye János (1969): Életünk és a stressz. 11. S. in: Új Pedagógiai Szemle.2. old. 1993/9. In: Új Pedagógiai Szemle. J. 328-333. 1. 10. Budapest. 82. 62. 1993.: The teacher burnout scale. 1999/3. A. Tóth László (2000): Pszichológia a tanításban. Ungárné Komoly Judit: A tanító személyiségének pedagógiai-pszichológiai vizsgálata. 1994/1. 6. – Zager. 1992/6. 329-333. 81-93. 1984/4. 1994/2. Szekszárdi Ferencné: Konfliktusok az osztályban. 63. Winkler Márta: Kinek kaloda. No.: The teacher burnout scale. S. In: Educatio. J. Szekszárdi Ferencné: Konfliktusok az osztályban. 1994/11. Veczkó József: A gyermekvédelem pedagógiai és pszichológiai alapjai.: Illyés Sándor) Tankönyvkiadó.HEFOP 3. Seidman. (Szerk. 77. In: Új Pedagógiai Szemle. 83. 128-134. 80.

1988.2. 73 .HEFOP 3.3. In: Psychological Reports. modul: Iskolai mentálhigiéné 88.: The Health professions stress inventory. 220-222. Wolfgang. P. 10. A. 62.

3.2. 10.HEFOP 3. modul: Iskolai mentálhigiéné MELLÉKLETEK 74 .

....éve 5.. Hány éve dolgozik pedagógusként?.3..... A település jellege. általános iskola 2.....nő 2.... gimnázium 3. Az Ön neme: 1. ahol Ön dolgozik: 1. szakképző intézmény 6. község 7. számú melléklet A vizsgálat témája: A tanári stressz A kérdőív kitöltése önkéntes és (a helyzettől függően név nélküli)! Együttműködését előre köszönöm! KÉRDŐÍV 1... 10........ igen 2.év 2. igen 2. éppen „úton vagyok” 9................férfi 3.... Közvetlen kollégáitól kap elismerést. főiskolai 3. Az Ön munkahelyének típusa: 1. nem 3. nem Miért?. középiskolai 2. Az Ön életkora: ……………. modul: Iskolai mentálhigiéné 1........ Gondolkodott már a pálya elhagyásán? 1. Főállásán túl vállal-e mellékállást? 1.HEFOP 3.. megbecsülést? 75 .. Legmagasabb iskolai végzettsége: 1. 8..2........ egyetemi 4...... város 2.

többnyire igen megterhelő 4. nincsenek helyes vagy helytelen megoldások. modul: Iskolai mentálhigiéné STRESSZOR LELTÁR Kérem. hogy mennyiben jelentenek megterhelést az Ön számára! Kérem. 2. hogy az Önt legpontosabban jellemző képet tükrözzék válaszai. ünnepséget a tanulók rongálása a szülők közömbössége a szülők elégedetlensége az iskolával szülői elvárásoknak való megfelelés anyagi elismerés hiánya (alacsony fizetés) a tanítást zavaró diák viselkedési problémák az osztályban szülői értekezlet tartása helyhiány egyéni beszélgetésre szülői fogadóóra tartása év végi jegyről való döntés értekezleteken való kötelező részvétel gyakori és hosszú értekezletek értekezletek pontatlan kezdése tanárok magas óraszáma a kollégák panasza az osztályra a tanuló nem készít házi feladatot konfliktusok a kollégákkal konfliktus a diákkal konfliktus a szülőkkel az iskolai kiszolgáló helyiségek piszkossága az épület.3. hogy értékelje a következő tényezőket aszerint. Jelölés magyarázata: 1. 10.HEFOP 3. 5. többnyire nem megterhelő 3. 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 magas osztálylétszám a tanulók közömbössége. nagyon megterhelő 1. egyáltalán nem megterhelő 2. 3. motiválatlansága zaj a tanáriban a diákok hangoskodása a vezető óralátogatása kolléga óralátogatása bemutató óra tartása együtt lenni a tanulókkal az osztálykiránduláson színház-. mozilátogatás az osztállyal megszervezni az osztálykirándulást megszervezni egy iskolai rendezvényt. tanterem állaga 76 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 . minden kérdésre válaszoljon. Válaszoljon úgy. 4.2.

zsúfoltság a tanáriban rossz hangulat a tanáriban tantestületen belüli klikkesedés segítség hiánya a pedagógiai munkában ingázás az iskola épületei között szaktantermek hiánya 77 . 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 10. követelmények bevezetése a tanulók viselkedési problémái a diákok tanórai fegyelmezése a diákok késése a tanítási óráról diákok versenyeztetése sok adminisztrációs munka a tanári munkához járulékosan kapcsolódó feladatok (pl. nem veszi elő felszerelését tanári ügyelet a tanári állás bizonytalansága a nagy felelősség magas elvárás a vezetőségtől tantárgyi programok írása családlátogatás felkészülés a tanítási órára (idő és segítség hiánya) túlterheltség sok tanórán kívüli elfoglaltság kevés hely. modul: Iskolai mentálhigiéné 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 jutalomosztás az elvégzett munkáról a visszajelzés hiánya Információáramlás bizonytalansága új dolgok.3.2.pénzbeszedés) a tanári kreativitás lehetőségének kis mértéke a tanári munka hatékonyságának fokmérője az osztályátlag tantestület összetartása korai kezdés a tanuló nem hozza el.HEFOP 3.

magas elvárás a vezetőségtől 61. modul: Iskolai mentálhigiéné Az itemek dimenziókba rendezése A/ Diákokkal kapcsolatos állítások: 2. szülői értekezlet tartása 21. jutalomosztás 35. a tanuló nem hozza el. konfliktus a diákkal 38. zaj a tanáriban 22. gyakori és hosszú értekezletek 25. a diákok tanórai fegyelmezése 41. a tantestület összetartása 59. a tanulók viselkedési problémái 40. a tanuló nem készít házi feladatot 30. kollégák panasza az osztályra 29.3. magas osztálylétszám 6. információáramlás bizonytalansága 42.tantestületen belüli klikkesedés C/ Vezetőséggel kapcsolatos állítások: 5. ünnepséget 16. viselkedési problémák az osztályban 28. év végi jegyről való döntés 27. az elvégzett munkáról a visszajelzés hiánya 36. mozilátogatás az osztállyal 12. a diákok versenyeztetése 43. nem veszi elő felszerelését B/ Tantestülettel kapcsolatos állítások: 3. kolléga óralátogatása 7. a tanítást zavaró diák 18. sok adminisztrációs munka 52. új dolgok követelmények bevezetése 39. megszervezni egy iskolai rendezvényt. anyagi elismerés hiánya (alacsony fizetés) 19. a vezető óralátogatása23. rossz hangulat a tanáriban 60. segítség hiánya a pedagógiai munkában D/ Tanári munkával kapcsolatos állítások: 1. értekezleteken való kötelező részvétel 24. 10. szülői fogadóóra tartása 26. a tanulók rongálása 17. értekezletek pontatlan kezdése 34.HEFOP 3. megszervezni az osztálykirándulást 11. motiválatlansága 4. a tanári munkához járulékosan kapcsolódó feladatok (pl: pénzbeszedés) 78 . konfliktusok a kollégákkal 46. tanárok magas óraszáma 37. a diákok késése tanítási óráról 48. színház-. a diákok hangoskodása 8. a tanulók közömbössége.2. együtt lenni a tanulókkal az osztálykiránduláson 9. bemutató óra tartása 10.

a nagy felelősség 53. a tanári munka hatékonyságának fokmérője az osztályátlag 49. zsúfoltság a tanáriban 62. a tanári állás bizonytalansága 51.HEFOP 3. tantárgyi programok írása 55. tanterem állaga 47. korai kezdés 58. az iskolai kiszolgáló helyiségek piszkossága 33. szülői elvárásoknak való megfelelés 31.3. sok tanórán kívüli elfoglaltság E/ Szülőkkel kapcsolatos állítások: 13. tanári ügyelet 50. ingázás az iskola épületei között 63. a szülők elégedetlensége az iskolával 15. az épület. modul: Iskolai mentálhigiéné 44. családlátogatás F/ Fizikai környezettel kapcsolatos állítások: 20. kevés hely. szaktantermek hiánya 79 . konfliktus a szülőkkel 54. túlterheltség 57. felkészülés a tanítási órára (idő és segítség hiánya) 56. a szülők közömbössége 14. a tanári kreativitás lehetőségének kis mértéke 45.2. 10. helyhiány egyéni beszélgetésre 32.

így megkétszereztem erőfeszítésemet a siker érdekében. 1995. de legalább csináltam valamit. Gondoltam. vagy rokontól kértem tanácsot. nincsenek helyes vagy helytelen megoldások. Kérjük.3. hogy mások megtudják. Nehéz helyzetben az ember sok mindent tehet és gondolhat. nyugtatók vagy gyógyszerek szedésével próbáltam segíteni magamon. Igyekeztem a dolgokat a másik személy szempontjából nézni. 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 3 3 3 3 3 4 4 4 4 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 80 . vagy egyezkedtem. hogy nem fog beválni. Igyekeztem megszabadulni a problémától egyidőre. Más emberként kerültem ki a helyzetből. Nem akartam. Azt kívántam. Valahogy szabadjára engedtem érzéseimet. dohányzással. minden rosszban van valami jó is. Skrabski Árpád: Alkalmazott magatartástudomány. megpróbáltam pihenni vagy szabadságra mentem. Egy általam nagyra tartott baráttól. Evéssel. Kifejeztem haragomat a probléma előidézői felé. A megbírkózás egyéni és társadalmi stratégiái. amiről tudtam.HEFOP 3. hogy jobban megértsem. Tudtam. hogy az Önt legpontosabban jellemző képet tükrözzék válaszai. élje bele magát az akkori lelkiállapotába. Magamat okoltam és hibáztattam. próbáltam derűsen felfogni a dolgokat. Egy lapra tettem fel mindent. Átgondoltam. Corvinus Kiadó. A helyzet valamilyen kreatív. hogy mit fogok mondani. és karikázza be a megfelelő számot. Imádkoztam. mit kell tennem. 10. Másokon vezettem le feszültségemet. modul: Iskolai mentálhigiéné 2.2. jó értelembe véve. számú melléklet MEGKÜZDÉSI MÓDOK KÉRDŐÍV /Folkman. Valami olyasmibe fogtam. (1980) rövidített változata/ Forrás: Kopp Mária. hogy valami jó származzon a dologból. Lazarus. gondosan olvassa el az egyes állításokat és jelölje meg válaszát az alábbiak szerint: 4: az állítás teljes mértékben jellemző Önre 3: az állítás majdnem jellemzi Önt 2: az állítás egy kicsit jellemző Önre 1: az állítás egyáltalán nem jellemző Önre Kérem minden kérdésre válaszoljon. Emlékezzen vissza egy ilyen helyzetre. miközben próbál megbírkózni a helyzettel. Több különböző megoldást találtam a problémára. hogy bárcsak megváltozna a helyzet. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 Megpróbáltam elemezni a problémát. vagy tenni az ügyben. alkotói tevékenységre ösztönzött. Válaszoljon úgy. Budapest. Engedtem. ivással. milyen nehéz helyzetbe kerültem. Elfogadtam mások együttérzését és megértését. vagy valami nagyon kockázatosba fogtam. amikor az adott esemény bekövetkezett.

9.3. Visszahúzódás 15. 22 2. 11 7. 20 Tételek 81 . Céltudatos cselekvés 8. 16 4. 18 Érzelemközpontú megküzdés 3. Érzelmi egyensúly keresése 10. Segítségkérés 7. 21. Alkalmazkodás 2. Érzelmi idíttatású cselekvés 6. Problémaelemzés 1. 19. 10.2. 13. 12. 3.HEFOP 3. 4. 5 5. 17. 14 6. modul: Iskolai mentálhigiéné MEGKÜZDÉSI MÓDOK Problémaközpontú megküzdés 1.

hogy van valaki. modul: Iskolai mentálhigiéné 3. nem nagyon tudnék segíteni a problémáik megoldásában. hogyan kezelem a problémáimat.HEFOP 3. Senki sincs. 25. Ha beteg lennék. aki megtenné nekem. Segítséget különböző emberektől kaphatunk. lenne valaki. Ha személyes problémáim miatt tanácsra van szükségem. hogy beszélhessünk. 9. aki segítene. aki megfelelő visszajelzést tud adni arról. aki értem jön. hogy együtt csináljunk valamit. mint én. hogy este moziba megyek. hogy a barátaim úgy érzik.2. 12. 20. 4. akihez fordulhatok. nagyra becsül engem. hogy milyen helyzetben segítenek ÖNNEK/NEKED mások. 24. Ha autóval lerobbannék és 20 km-re lennék a várostól. hogy nincs senki. Van valaki. 23.3. 21. nehéz lenne valakit találnom. vannak emberek. Az érdekelne. 14. számú melléklet ISEL Társas támogatottság kérdőív Ezek a kérdések a segítségről szólnak. 1. Ha segítségre lenne szükségem költözéskor. találnék valakit. 10. lenne valaki. 2. akivel titkos aggodalmaimat és félelmeimet megoszthatnám. Elégedett vagyok az életemmel. akit ismerek. Van olyan ember. nem ugyanazok a dolgok érdeklik. Rendszeresen találkozom vagy beszélek családtagjaimmal vagy barátaimmal. 16. Úgy érzem. 8. 19. A legtöbb ember. Ha pár napra elutaznék. mint igen nem igen igen igen igen nem nem nem nem igen nem igen nem igen nem igen nem igen nem igen nem igen nem igen nem igen nem igen nem igen nem igen nem igen nem igen nem igen nem igen nem igen nem igen nem igen nem igen nem 82 . Ha egy péntek délután elhatározom. kirándulni) nehézséget jelentene találnom valakit. A legtöbb barátom érdekesebb. Az emberek általában nem nagyon bíznak bennem. 10. aki segít nekem a házi feladatomban 22. Ritkán hívnak mások. Ha beteg lennék és szükségem lenne valakire. tudom. fel tudnék hívni valakit. akihez tanácsért fordulhatnék házi feladatommal kapcsolatos problémámmal. aki büszke a teljesítményemre. akit ismerek. Azt hiszem. 6. A legtöbb embert. aki eljön velem. Ha egy fontos levelet sürgősen még záróra előtt postára kellene adnom. akiket fel tudok hívni. Az ismerőseim közül senki sem szervezne nekem névnapi bulit. Van. 11. mint a legtöbb ember 5. Ha magányosnak érzem magam. aki elkísér az orvoshoz. aki gondját viselné a háziállatomnak 3. 17. A legtöbb barátom sikeresebben tud változtatni az életén. nehéz lenne ilyen személyt találni. aki velem jön. 7. Ha el akarnék utazni egy napra (pl. 18. de valami megakadályozna ebben. 13. 15. mint én. akihez bizalommal fordulnék tanácsért szexuális problémáimmal. szinte senki sem akadna.

Ugyanolyan jól tudom intézni a dolgaimat. akiben megbízom. 33. 35. 35. Nehézséget okoz. 33. 37. Úgy érzem. aki segítene kezelni pénzügyeimet. mint a legtöbb ember. Van valaki. hogy lépést tartsak a barátaimmal. 26. Csak nagyon kevés olyan ember van. akitől kölcsön kérhetnék. Nincs senki. Több olyan ember van. 36. 27.HEFOP 3. 32. akit felhívhatnék. Közelebb állok a barátaimhoz. 30. 30. 12. 34.3. akinek a tanácsában megbízom. Ha valamilyen okból börtönbe kerülnék. Ha ebédelni szeretnék valakivel. 13. könnyen találnék valakit. Nehezen találnék valakit. 4. 36. modul: Iskolai mentálhigiéné 26. 9.2. hogy csomagot küldjön. 37 (1=0) (0=1) Társas támogatás kérdőív dimenziói Környezetben található-e valaki. 8. számú melléklet 83 . akik különböző tevékenységeiben társai lehetnek Kézzel fogható segítség Önértékelés Összesített mutató SUP5 + SUP11 + SUP16 + SUP23 + SUP24 + SUP28 + SUP30 + SUP35 + SUP37 + SUP40 SUP1 + SUP8 + SUP9 + SUP14 + SUP17 + SUP20+ SUP25 + SUP27 + SUP29 + SUP34 SUP2 + SUP6 + SUP10 + SUP13 + SUP19 + SUP21 + SUP26 + SUP33 + SUP38 + SUP39 SUP3 + SUP4 + SUP7 + SUP12 + SUP15 + SUP18 + SUP22 + SUP31 + SUP32 + SUP36 SUP1 + SUP2 + SUP3 + SUP4 + SUP5 + SUP6 + SUP7 + SUP8 + SUP9 + SUP10 + SUP11 + SUP12 + SUP13 + SUP14 + SUP15 + SUP16 + SUP17 + SUP18 + SUP19 + SUP20 + SUP21 + SUP22 + SUP23 + SUP24 + SUP25 + SUP26 + SUP27 + SUP28 + SUP29 + SUP30 + SUP31 + SUP32 + SUP33 + SUP34 + SUP35 + SUP36 + SUP37 + SUP38 + SUP39 + SUP40. 39. igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem igen nem igen nem igen nem igen nem igen nem ISEL Rekódolni 5. Ha sürgősen 5000 Ft-ra lenne szükségem. 20. Ha családi válság adódna. Van legalább egy ember. 21. akivel szívesen vagyok együtt. 18. Nincs senki. 25. 38. akit megkérhetnék. kevés barátom tudna használható tanácsot adni. 29. 6. 10. 28. 40. 31. hogy a baráti körömben a periférián állok. aki korán reggel kikísér az állomásra. van valaki. volna valaki. 34. akivel lehet a problémákról beszélni Észlel-e a válaszadó olyan embereket a környezetében. engem. hogy segít a problémáim megoldásában. 7. akihez tanácsért fordulhatnék pályaválasztással kapcsolatban. 15. hogy pár órára kölcsönadja az autóját. aki velem tartana. mint a legtöbb ember. 11.

Emberekkel dolgozni mindennap valódi igénybevételt jelent 6. Nem törődöm igazán azzal. dolgokkal (eseményekkel) kapcsolatban. 8. 15. 13. néznem egy újabb nappal a munkában. Úgy érzem. néhány kliensemmel úgy viselkedem. hogy ez a munka érzelmileg megkeményített. előzőnél nem alig jobban észrevehető 3 4 5 6 Az előzőnél jobban Gyakoriság 7 Igen erős(en) Erősség Az Az előzőnél Közepes(en) előzőnél jobban jobban 1. Nagyon érdekes dolgot végzek ebben a munkában. 16. Sokkal érzéketlenebbé váltam az emberek iránt. Túl sok stresszt okoz számomra az. személytelen tárgyak lennének. Klienseim problémáit nagyon hatékonyan oldom meg. modul: Iskolai mentálhigiéné MBI (Maslach Burnout Inventory) Maslach-féle Kiégés Kérdőív Milyen gyakran? 0 1 Néhányszor egy évben Soha vagy kevesebbszer 2 Egyszer egy hónapban 3 Néhányszor egy hónapban 4 Egyszer egy héten 5 Néhányszor egy héten 6 Minden nap Milyen erősen? 0 1 2 Nagyon Az Egyáltalán gyengén.HEFOP 3. munkámon keresztül. Könnyen meg tudom érteni. 10. Úgy érzem. amikor felkelek. hogy a klienseim hogyan éreznek a 4. Úgy érzem túlságosan keményen dolgozom a munkámban. hogy erőim végén tartok. hogy a munkámból érzelmileg kikapcsoltam magam 2. munka után. 7. Úgy érzem. munkát végzem. a munkanap végére elhasználódom. amióta ezt a 10. Kiégettnek érzem magam a munkám miatt.3. hogy emberekkel dolgozom. számomra. Úgy érzem. A munkámtól fusztráltnak érzem magam. 11. 14. hogy mi történik néhány kliensemmel. és szembe kell 3. nagyon energikusnak érzem magam. Aggódom. Fáradtnak érzem magam reggel.2. 12. mintha 5. Jókedvűnek és vidámnak érzem magam a klienseimmel végzett 18. Képes vagyok igazán könnyed atmoszférát teremteni a 17. 84 . 20. 19. hogy klienseim életét pozitívan befolyásolom a 9. Úgy érzem. klienseimmel.

16.14.2.3. 10.klienseim engem hibáztatnak néhány problémájukmiatt.2.18.10. Úgy érzem.17.21 A személyes hatékonyság tételei a fordítottak! MBI Elszemélytelenedés gyakorisága Elszemélytelenedés erőssége Személyes hatékonyság gyakorisága Személyes hatékonyság erőssége Érzelmi kimerülés gyakorisága Érzelmi kimerülés erőssége alacsony 5–ig 6–ig 40–ig 44–ig 17–ig 25–ig MBI Átlag közepes 6–11 7–14 39–34 43–37 18–29 26–39 magas 12–től 15–től 33–0 36–0 30–tól 40–től 85 .HEFOP 3.13.10.7.19. modul: Iskolai mentálhigiéné A munkámban az érzelmi problémákat nagyon nyugodtan oldom meg.15.12. 22. MBI (Maslach Burnout Inventory) Maslach-féle Kiégés Kérdőív Érzelmi kimerülés 1.8.11.3.20 Deperszonalizáció 5.22 Személyes hatékonyság 4.9. 21.6.

hogy másokkal együttműködve alakítsam. Erős az önbecsülésem és vannak olyan értékeim. hogy egyre kevésbé vagyok hatékony. ha szükségem van rá. ami velem történik jobban függ tőlem. de gondolataim máshol járnak. Gyakran tudom. hogy az Önt legpontosabban jellemző képet tükrözzék válaszai.3. Tapasztalataim szerint a siker a jó tervezés eredménye. Válaszoljon úgy. mint a sorstól vagy a szerencsétlen körülményektől. Általában tudok találni olyasvalakit. miért is mennek úgy a dolgok. hogy minden. hogy fizikailag jelen vagyok. Nyitott vagyok az életem változásaira. aki segít megoldani a problémáimat. 10. Nagyon örülök magamnak és annak. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 Akik ismernek. az zavaros és nem is tudom. Gyakran megesik. Akár a múltamat vizsgálom. Nagyon jól „olvasok” mások gondolataiban és indítékaiban. hogy életem különböző területein egyre sikeresebbé válok. ami velünk történik..az állítás teljes mértékben jellemző Önre 4 . Még ha egy munka nehéz is vagy problémákba ütközöm. mikor valami fontos dologra koncentrálok. gondosan olvassa el az egyes állításokat és jelölje meg válaszát az alábbiak szerint: . amelyek az emberek jellemző tulajdonságait és életfelfogását írják le. Úgy gondolom. ami az eszébe jut. amit az életben elértem. ha valaki félbeszakít. Biztos vagyok benne. Olyan ember vagyok. akkor is tovább dolgozom. ahogy mennek. Gyakran vagyok ideges. nincsenek helyes vagy helytelen megoldások. Azt gondolom. hogy vezető erő vagyok abban. akár a jövőmről elmélkedem. úgy érzem. számú melléklet PISI (Psychological Immun System Inventory) Pszichológiai immunrendszert mérő kérdőív Ez a kérdőív 80 állítást tartalmaz. hogy sok dolog. befolyásoljam és fejlesszem mindazt.az állítás egyáltalán nem jellemző Önre 1 Kérem minden kérdésre válaszoljon. Úgy érzem. mit kellene tennem. úgy hiszem ezek új és érdekes lehetőséget 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 86 . Nem kedvelem a különösebben az új és váratlan helyzeteket. Meg vagyok győződve arról. Találékonyabb vagyok másoknál. ami velem történik. én értelemteli életet élek. Olyan érzésem van.az állítás egy kicsit jellemző Önre 2 .az állítás majdnem jellemzi Önt 3 .2. aki azonnal kimondja. optimistának tartanak. míg be nem fejezem.HEFOP 3. hogy meg is tegyem. de általában nincs meg bennem a képesség arra. hogy a körülöttem zajló dolgok többsége időben jóra fordul. Elveszítem a nyugalmamat. Kérjük. modul: Iskolai mentálhigiéné 5. amiért érdemes harcolnom.

mint akinek komoly belső erőforrásai vannak ahhoz. Ha segítségre van szükségem. Az az érzés. hogy az értelmes és következetesen alakul. hogy sikeres legyen. modul: Iskolai mentálhigiéné 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 adnak nekem. Anélkül. amikor kétségbe vontam. hogy saját világomban vagyok. Jó érzésekkel gondolok a jövőre. hogy hogyan gondolkodnak és éreznek az emberek. hogy a sors vagy a szerencse megoldja a problémámat.HEFOP 3. Ritkán tapasztalom azt. ami körülöttem történik. Ügyesen rá tudom venni az embereket arra. amelyekhez mások eredményesen tudnak kapcsolódni és továbbgondolkodásra készteti őket. Ha az életemet nézem. Még apró problémák is szoktak aggasztani. ami körülöttem zajlik. tudok hallgatni érzéseimre. távol attól. Gyakran teszek meg dolgokat. nem a szerencsés körülményeknek. Ritkán vagyok ingerült. ahogy szerettem volna. Úgy tekintem magam.2. Az utóbbi időben úgy érzem. amiket aztán megbánok. hogy mint ember fejlődni tudok. aki segített. nagyon jól tudok alternatív megoldásokat találni egy problémára. Gyakran veszem észre magamon. A múlt évben személyiségem egyáltalán nem úgy változott. Mások szerint is jó problémamegoldó vagyok. Még ha nyomás alatt állok is. be is fejezem. én nagyon tisztelem magam azért. Gyakran tudom. Ha valamit elkezdek. úgy látom. Gyakran vannak olyan ötleteim. hamar feladom. hogy bármi is értelmet adna mindennapjaimnak. nem esik nehezemre. a legtöbb esetben sikerült is. hogy az indulat elragadna. és fenntartom a fejlődés lehetőségét. hogy másoktól kérjek támogatást. hogy volt valami problémám. Mikor olyan helyzetben voltam. mit fognak mondani az emberek. Sosem bízom abban. Gyakran jók a megsejtéseim arról. Úgy látom magam. az élet nehézségeivel való megküzdésben. hogy új és eredeti ötletekkel álljanak elő. hogy végül minden jóra fordul. Sikeresen el tudom érni a magam elé tűzött célokat. A váratlan dolgokat az életemben úgy tekintem. A sikereimet kemény munkámnak köszönhetem. Még ha nehéz helyzetbe kerülök is. hogy amit el akartam érni. 10.3. Könnyen felidegesít ha hibázom. amit eddig elértem. hogy mások mit gondolnak rólam. még mielőtt megszólalnának. adja az egyik legnagyobb erőt számomra. akkor is. Ha a dolgok nem a terv szerint mennek. megtaláltam a megfelelő embert. mint izgalmas kihívást. még ha nem is ismerem jól őket. nem tudok lépést tartani azzal. mint aki nagyon jól ítél meg másokat. teljesen meg vagyok győződve róla. Függetlenül attól. 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 87 . Általában keresem az új kihívásokat. Könnyen válok türelmetlenné. Sok helyzet volt már.

HEFOP 3.3.2.

10. modul: Iskolai mentálhigiéné
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4

56 Jó vagyok az olyan munkában, ahol az új és eredeti ötletek kellenek. 57 Korábbi tapasztalataimból tudom, hogy a legtöbb dolgomban, amit csinálok, biztos vagyok. 58 Ismerőseim között sok olyan van , akire biztosan támaszkodhatom. 59 Csoporthelyzetben gyakran mondják azt az emberek, hogy serkentik őket a gondolataim. 60 Gyakran van olyan érzésem, hogy a világ csak úgy elmegy mellettem. 61 Ha a dolgok nem a terv szerint mennek, könnyen elmegy a kedvem attól, hogy folytassam őket. 62 Jellemző rám az, hogy először beszélek, aztán gondolkodok. 63 Érzékeny vagyok a kritikára. 64 Ha eldöntöttem valamit és az nem úgy megy , ahogy szeretném, dühös leszek. 65 Olyan ember vagyok, aki nagyon derűlátón tekint az életre. 66 A fontos dolgok többségét, amelyek velem történnek, előre látni és ellenőrizni tudom. 67 Úgy érzem, az életemből hiányoznak a világosan megfogalmazott célok. 68 Büszke vagyok magamra, mikor arra gondolok, milyen ember is lett belőlem. 69 Más emberek úgy tűnik változnak, magamról úgy érzem, körbe-körbe járok. 70 Még a váratlan helyzeteket is úgy veszem, hogy azok izgalmas kihívások számomra. 71 Gyakran fel tudom fedezni, milyen szerepet játszanak az emberek egy csoportban, még akkor is, ha ez előttük rejtve marad. 72 Szokatlanul nagy tehetségem van hozzá, hogy többféle megoldást találjak ha kell, ha problémákkal találkozom. 73 Ha megoldást látok egy problémára, biztos vagyok benne, hogy meg tudom tenni, amit kell. 74 Nem haboznék, hogy különböző embereket hívjak fel tanácsért valamilyen személyes problémám megoldása érdekében. 75 Csoportban dolgozva gyakran fontosak a gondolataim. 76 Gyakran zavarnak a múlttal és jövővel kapcsolatos gondolatok. 77 Gyakran kezdtem új terv megvalósításához, még mielőtt a korábbit befejeztem volna. 78 Bárcsak ne volnék ilyen hirtelen természetű. 79 Könnyen lehangol, ha kellemetlen dolgokkal találkozom. 80 Én nem vagyok az az ember, aki könnyen elveszíti a nyugalmát Pszichológiai immunredszer II. alkotó-végrehajtómobilizáló alrendszer

I. megközelítő-monitorozó alrendszer

III. önszabályozó alrendszer

88

HEFOP 3.3.2.
pozitív gondolkodás koherencia érzés kontroll érzés öntisztelet társas monitorozás képessége empátia kihívás és rugalmasság -

10. modul: Iskolai mentálhigiéné
leleményesség énhatékonyság érzés növekedésérzés szociális alkotóképesség társas mobilizálás képessége kitartás szinkonképesség impulzuskontroll érzelmi kontroll ingerlékenység, gátlás

I.

II. III.

A pszichológiai immunrendszer felépítése Megközelítő-monitorozó alrendszer: ennek révén a személyiség képes a kognitív apparátus olyan színvonalú működtetésére, amely által a helyzetek megértése, kontrollálása és a pozitív következmények lehetőségének felismerése valósulhat meg a kritikus helyzetekben. Az Alkotó-végrehajtó-mobilizáló alrendszer személyiségjegyei foglalják magukban azokat a módszereket, amelyekkel a személyiség elérheti célját, megváltoztatva saját vagy fizikai, illetve társas környezetét. Az önszabályozó alrendszert alkotó képességek bitzosítják a figyelmi és tudati működés feletti, valamint a sztesszhelyzetekben kialakuló érzelmi állapotok kontrollját, az önszabályozás hatékonyságát.

A 16 faktor a következő: 1. Pozitív gondolkodás A pozitív következmények elvárására és elővételezésére való hajlam. A magas pontértékű személy sikerorientált és tapasztalataiból építkezve optimista, nehezített alkalmazkodási feltételek esetén is. 2. Kontrollérzés A személy azon meggyőződését jelenti, hogy többnyire rajta múlik, mi fog történni azokban az élethelyzetekben, amikben részt vesz. A magas pontértékű személy aktív erőfeszítéseket tesz a kontroll megszerzésére és megtartására, és a számára új helyzetekben is kontollra készen viselkedik. 3. Koherencia érzés Az összefüggések megértésére, megérzésére való képesség; annak érzése, hogy a külső környezet változásai előre jelezhetők, és erőteljes hit abban, hogy a dolgok úgy alakulnak, ahogyan az észszerűen elvárható. A koherencia érzésnek három jó komponense van: a felfogóképesség (környezeti történések differenciált észlelése és elrendezése), a források kezelésének képessége (források felderítése és adekvát felhasználása) és az értelmesség (az élet értelmének érzése és értelemteli életcélok találása). A magas koherencia érzékkel bíró személy az élet nehéz pillanatait leküzdendő kihívásoknak tekinti ahelyett, hogy értelmetlen szenvedésként értékelné azokat; amikor konfliktussal találkozik, elkezdi keresni a helyzet értelmét, nem menekül el a megpróbáltatások elől. 4. Öntisztelet Önmagunk pozitív értékelésén túl egy aktív értékmegóvó, az önjutalmazásra is figyelmet fordító magatartás. A magas pontértékű személyek értékesnek ítélik önmagukat, kifejezésre juttatják jogos büszkeségüket, és mértéktartó figyelmet fordítanak önmaguk „gondozására”, megbecsülve és reálisan értékelve mindazt, amit létrehoztak. 5. Növekedésérzés

89

HEFOP 3.3.2.

10. modul: Iskolai mentálhigiéné

Saját fejlődésének folyamatosságát, önkiteljesedésének eredményeit reálisan szemlélve az egyén önmagát egy folyamatos megújulásra és növekedésre képes személyként definiálja. a sikeres önmegvalósítás elvárása motiválja a személyt arra, hogy minél többet asszimiláljon az új tapasztalatokból. 6. Rugalmasság A kihívások vállalása, a tevékenységekbe való belemerülés, az új iránti fogékonyság és nyitottság, valamint a változás és fejlődés igenlése jellemzi a magas pontértékű személyeket. Minden változásban a személyes fejlődés lehetőségeit keresik. 7. Empátia, társas monitorozás Annak mértékét mutatja, hogy a személy mennyire képes a társas környezet információit érzékenyen és szelektíven észlelni, valamint adekvátan felhasználni az aktuális és távlati célok megvalósítására. 8. Leleményesség A személyiség kreatív kapacitása tervek, alternatív megoldások, eredeti ötletek kimunkálására, a tanult ismeretek olyan átstrukturálására való képesség, hogy azok alkalmas forrásként szerepelhessenek a megküzdési folyamatban, az élet problémáinak a megoldására. A tanult leleményesség a jég hátán való megélés művészete. 9. Énhatékonyság Az egyénnek az a szilárd meggyőződése, hogy képes azokat a viselkedéseket végrehajtani, amelyekkel az általa kitűzött célt megvalósíthatja. 10. Társas mobilizálás képessége Ennek birtokában az egyén sikeres mások irányításában, képes kiaknázni mindazt, ami másokban rejlik; el tudja érni, hogy támogassák a céljait megvalósításában. Eredményes a meggyőzésben és a kapcsolatteremtésben. 11. Szociális alkotóképesség Képesség a másokban szunnyadó rejtett képességek feltárására és hasznosítására az együttgondolkodás folyamatában. A magas pontértékű személyek csoportokat szervezve oldják meg az élet azon problémáit, amelyekhez nem elegendőek a személyes forrásaik. A szociális alkotóképesség magas szintjén az emberek tudományos iskolákat alapítanak, mozgalmakat vezényelnek, olyan társulásokat képesek létrehozni, amelyek önként követik és elfogadják azt a gondolkodási formát, távlati célt vagy tudományos programot, amit ők dolgoztak ki, vagy amit ők fontosnak ítélnek. 12. Szinkronképesség Az egyén azon kapacitása, hogy képes együtt vibrálni a környezeti változásokkal, ha erre elszánta magát. Képes pszichés energiáit maradéktalanul a szándéka szerinti tevékenységre koncentrálni. A figyelem és a tudati működés feletti kontroll képessége. 13. Kitartás képessége Az egyén akadályok keletkezése esetén is képes folytatni az elhatározott viselkedést, ebben a szükségletek elhalasztásának képessége is segíti őt. 14. Impulzivitás kontroll A viselkedés racionális kontroll és mentális programok által történő vezérlésre való képesség. A várható következmények elemzésével a kontextuálisan leghelyénvalóbb magatartás és kontrolláltsági fok megválasztására való képesség. 15. Érzelmi kontroll A kudarcok és fenyegetések keltette negatív emóciók uralásának konstruktív viselkedésbe való transzformálásának képessége. 16. Ingerlékenység gátlás A személy frusztrációkra adott reakcióit, az indulatok feletti kontrollmértékét, alkati érzékenységét és indulatvezetési módját jellemzi ez a skála.

90

34.67.15.56.43. modul: Iskolai mentálhigiéné Értékelés Az egyes állításokról négyfokú skálán kell eldöntenie a kitöltőnek aszerint.3995 4. (1996): A megküzdés személyiség tényezői.5138 14.45.7756 13.75 12.6701 13.18.62.6653 17.3.51.61.32.71 8.61.49.37.58.9199 4..48.9.24. A.40. O. Budapest.14.9292 Szórás 4.45. Cs. társas monitorozás Leleményesség Énhatékonyság Társas mobilizálás képessége Szociális alkotóképesség Szinkronképesség Kitartás képessége Impulzivitás kontroll Érzelmi kontroll Ingerlékenység gátlás 1.76.6.9712 13.69 6.80 Pozitív gondolkodás Kontrollérzés Koherencia érzés Öntisztelet Növekedésérzés Rugalmasság Empátia. Kézirat.0558 14.8234 4.37.9844 3.28.35.55.2132 6.62.0854 4.65 2.77 14. Budapest 91 .5485 Forrás: Oláh.59.(szerk): Pszichológiai olvasókönyv.39.8156 13. A.79 Pozitív gondolkodás Kontrollérzés Koherencia érzés Öntisztelet Növekedésérzés Rugalmasság Empátia.64.8718 15.67 4.17.9772 4.22.50.47. (2004): A megküzdés és pszichológiai immunitás.HEFOP 3.28.25.57.60.31.47. hogy mennyire érzi őket saját magára jellemzőnek: 1 egyáltalán nem jellemző 4 nagyon jellemző Fordított tételek: 5.52.6241 15.42.64.16.29.70 7.0078 13.31.44.72 9.0288 13.19.76 13.44.66 3.74 11. 10.30.60.46.63.9507 4.33.3722 14.73 10.77. társas monitorozás Leleményesség Énhatékonyság Társas mobilizálás képessége Szociális alkotóképesség Szinkronképesség Kitartás képessége Impulzivitás kontroll Érzelmi kontroll Ingerlékenység gátlás N 1670 1669 1668 1670 1668 1668 1670 1668 1670 1671 1669 1670 1104 1668 1671 1667 Átlag 14. Osiris.1616 3.4341 3.2.19.26.78 15. In: Pléh.23.79 16. A Pszichológiai immunrendresz és mérésének módszere.53.7855 12.27.53.36.1468 3.46.78.3346 4.5639 4.20.41. Boross.21.69.68 5.51.54.9522 3. Oláh.63.3121 3.5515 16.38.12.32.3036 13.

20. A gyerekek gyakran csúfolják. 22. Nem nagyon szeretek tanulni. Az osztálytársaim becsülnek engem. 3. minden kérdésre őszintén válaszolj! 1. 18. 9. amit az iskolában tanulunk. 10. Vannak tanárok. 14. 5. A tanárok igyekeznek a jó tulajdonságaimat megismerni. a tanárok segítenek. hogy jó tanulmányi eredményt érjek el. 21. 9. 6. 21. Gyakran dicsérnek a tanárok. 26. 24 2. Sok veszekedés van az osztályban. akivel órán kívül is szoktam beszélgetni. Gyakran unatkozom az órán. hogy elmegyek egy másik iskolába. 8. megkérdezem a tanártól. Számíthatok osztálytársaimra. Félek a feleléstől. 10. Gondoltam már arra. 8. Osztálytársaim előtt bármiről nyugodtan beszélhetek. hogy jellemző-e rád. 16. 23. Kérlek. 25. Mindig megcsinálom a házi feladatot. olvasd el figyelmesen az alábbi állításokat és értékeld azokat igennel vagy nemmel az alapján. Közoktatási Modernizációs Közalapítvány. 13. hogy jó osztályzatot kapjak. 26. 10. hogy ebbe az iskolába járhatok. A tanulóknak fontos. hallgatnak rám. 12. vagy sem. számú melléklet HOGYAN ÉRZIK MAGUKAT A GYEREKEK AZ ISKOLÁBAN? (Szerkesztette: Kósáné Ormai Vera) Forrás: Kósáné Ormai Vera: A mi iskolánk. mit is kell csinálnom. Rosszul érzem magam az osztályban. Az osztályunk összetart. 16. Van olyan tanárom. A tanárok kedvesek velem. 25. 19 92 . 21. 20. 26 3. DIMENZIÓK Tanárokkal kapcsolatos kijelentések (n=8) Tanulási motivációt mérő állítások (n=8) Társakhoz fűződő kapcsolat (n=8) Iskolához fűződő viszony (n=2) Tételek 1. Örülök. 17. 7. 17. 17. 7. 25. Nekem nem fontos. Nincsenek helyes vagy helytelen megoldások! Kérlek. 19. 4. A tanárokat érdekli a véleményem. Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Nem Nem Nem Nem Nem Nem Nem Nem Nem Nem Nem Nem Nem Nem Nem Nem Nem Nem Nem Nem Nem Nem Nem Nem Nem Nem Fordított állítások: 3. 14. 2. 23 6. 16. 24. 19. 13. Az osztályban sok barátom van. 22. Ha nem tudok valamit megcsinálni. ugratják egymást az osztályban.2. 11. 12. 14. modul: Iskolai mentálhigiéné 6. 15. 1998. 5. Ha nem értek meg valamit. Néhány tanárt nem kedvelek. 12. 4. akik nem magyarázzák el.3. 18. 15. 11.HEFOP 3. ha szükségem volna rá. 5. Nagyon érdekel.

Az iskolán kívül a tanárok között megszűnik minden személyes kapcsolat. bírálatra. számú melléklet ISKOLAI SZERVEZETI KLÍMA TESZT (Szerkesztette: Halász Gábor) Forrás: Halász Gábor: Az iskolai szervezet elemzése. véleményét tükrözzék vissza a válaszai. A tantestület különböző pedagógiai kérdésekben általában egy véleményen van. nehezen alakul ki közös álláspont. Az igazgató bírálataiban igyekszik tapintatos maradni. MTA. 1 2 3 4 1 2 3 4 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 93 . hogy az Ön legpontosabb megítélését. nincsenek helyes vagy helytelen megoldások. A tantestületben vannak szembenálló csoportok. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 A tanári szoba barátságos légkörű. minden kérdésre válaszoljon. Az igazgató maga is keményen dolgozik.2. A tanárok nem taníthatnak saját elképzeléseik szerint. klikkek. Kutatási beszámoló az iskolai szervezeti klíma vizsgálatáról. Kérem. új megoldások keresésére bíztatja a tantestületet. hogy a tantestület tagjai jól érezzék magukat. Az igazgató jó szervező. aki szívesebben tanítana másik iskolában. A tantestületi vitákon.HEFOP 3. A fiatalabb és idősebb tanárok nem értik meg egymást. így állít példát. A tantestületet túl sok felesleges feladattal terhelik meg. ha az igazgató az osztályukba látogat. hogy mennyire jellemző a tantestületre. olvassa el figyelmesen az alábbi állításokat és értékelje a felsorolt állításokat az alapján. A tanárok egy része tart az igazgatótól.3. A tanárok egy része tart attól. 10. Több olyan tanár is van. Az igazgató minden kérdésben saját álláspontját igyekszik érvényre juttatni. A tantestület igazi közösség. Az igazgató tájékozott munkatársai személyes problémáiról. Az iskolai vezetőség törődik a tanárok szakmai fejlődésével. mindig jellemző 4: az állítás általában. Az igazgató kezdeményezésre. Az igazgató távolságot tart kollégáival szemben. modul: Iskolai mentálhigiéné 7. Az igazgató nem ismeri a tanárok egymás közötti személyes kapcsolatait. Az igazgató érti a szakmáját. Az iskolavezetés törődik azzal. Jelölje meg válaszát az alábbiak szerint: 5: az állítás teljes mértékben. többnyire jellemző 3: az állítás többé-kevésbé jellemző 2: az állítás általában nem jellemző 1: az állítás egyáltalán nem jellemző Kérem. értekezleteken sok az eredménytelen szócséplés. 1980. Válaszoljon úgy. Az igazgató szobájába bárki bármilyen problémával nyugodtan bemehet. A tantestület jó munkaközösség.

51 Az igazgató segítséget nyújt a tantestület tagjainak a felmerülő pedagógiai problémákkal kapcsolatban. 43 Az igazgató világosan és egyértelműen meghatározza a tantestület feladatait. 56 Oktatási vagy nevelési problémák esetén a tantestület tagjai kikérik egymás véleményét. 41 A tanárok személyes problémákkal nyugodtan fordulhatnak az igazgatóhoz. 59 Ha valaki bajban van. akik komoly munkát végeznek. hogy mi történik az iskolában. 49 A tantestület részt szokott venni iskolán kívüli közös programokon. hogy mindenről tájékoztassák.3. 40 A tanárok többsége lelkesedéssel végzi a munkáját. 46 A tantestület tagjait érdekli az is. 53 A tantestület tagjai a nevelés területén megvalósíthatják egyéni elképzeléseiket. ami az iskolában történik. modul: Iskolai mentálhigiéné 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 26 A tanárok szívesen ellátnak iskolai feladatokat munkaidőn túl is. 48 Előfordul. 29 Az igazgató gyakran nem elég tájékozott arról. hogy a tantestület tagjai otthonukba is meghívják egymást. ha erre külön nem szólítják fel őket. 54 Az igazgató olyasmit is megkövetel. 34 Az iskolában túlságosan sok az óralátogatás. 55 Az igazgató felfigyel arra. 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 94 . mint segíti az iskola munkáját. 28 Az igazgató különböző feladatok elvégzésére könnyen talál önként vállalkozót a tantestületben. 57 Az igazgató segítséget nyújt a tantestület tagjainak személyes emberi problémáik megoldásában. 50 Közös feladatok esetén a tantestület jól együttműködik. 32 Az igazgató rögtön észreveszi. még akkor is. 31 Az iskolai felszerelések nem felelnek meg az igényeknek. 37 Az iskolavezetés inkább akadályozza. ha órát látogat. 27 A tantestület tagjai között nincsenek személyes ellentétek. 39 Az iskolán és a tantestületen sokat formál az igazgató személyes hatása.HEFOP 3. 60 Az igazgató döntései során ténylegesen figyelmbe veszi a tantestület javaslatait. 45 Az igazgató alig ismeri tanárait mint embereket. 30 Az iskolavezetés nem fordít elég gondot az iskolában felmerülő problémák megoldására. ami kollégáikkal az iskolán kívül történik. számíthat a kollégái segítségére.2. problémák vannak. 33 Az igazgató ismeri az iskolába járó gyerekek jelentős részét. ha a tantestület valamelyik tagjának rossz kedve van. 44 Az igazgató igyekszik elsimítani a tantestületen belül jelentkező kisebbnagyobb nézeteltéréseket. hogy a tantestület tagjai kérdés nélkül hajtsák végre az utasításait. 47 Az iskolavezetés elismeri azokat a pedagógusokat. 58 Az igazgató előre bejelenti. 62 Az igazgató elvárja. amit maga sem tudna elvégezni. 61 A tantestület tagjai meg szokták beszélni egymással magánéletük problémáit. 38 Az igazgató megköveteli. 52 Feladatosztáskor az igazgató figyelembe veszi az egyes tanárok teherbírását. 10. 42 A tantestületben barátok között érzi magát az ember. ha valahol nehézségek. hogy mindenki a képességei legjavát nyújtsa. 36 A tantestület több tagját szoros érzelmi kötelék fűzi egymáshoz. 35 Az igazgató elvárja a tantestülettől.

HEFOP 3. ahol a vezetés személyes hatása jelentéktelen. 60. akik valamilyen problémára újszerű megoldást javasolnak. 15. A vezetés közvetlensége. 73 12. 62. A tantestület tagjai megbeszélik egymással pedagógiai problémáikat. Ha a tantestület együtt van. 30. 74.3. hogy hatalom van a kezében. míg a másik esetben a szervezetet nem a vezető működteti. makacsul kitart mellette. 36. 29. 68 1. 4. 22. A teljesítmény kihangsúlyozása 2. 45. 10. 70. 31. 22. 37. Személyes vezetői befolyás 4. 26. 6. A tantestület leinti azokat a tagjait. 25. DIMENZIÓK (8) 1. 33. 54. A tantestület mint szociális csoport 7. 64. 54. valamint a teljesítmény alapján értékeli a szervezet tagjait. 74. 48. 58. 3. 27. 61 8. 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 10. 43. 95 . 52. 72. 34. amelyet meghatároz a vezetés személyes befolyása azzal a szervezettel. 6. 57 2. 16. Azaz az első esetben a vezető személyes hatása dinamizálja a szervezeti működést. demokratizmusa Ebben a dimenzióban szemben áll egy demokratikusan irányító. 62. vagyis nem helyez hangsúlyt a feladat kitűzésére és a kitűzött feladatok végrehajtására. 46. 1 2 3 4 1 2 3 4 Fordított tételek: 3. A problémás gyerekek nevelését a tanárok megbeszélik az igazgatóval. 72. 38. 18. Az igazgató bátorítja az új megoldásokkal próbálkozó pedagógusokat. 29. amely elhanyagolja az instrumentális feladatokat. 71. 39. 40. 4. 2. 50. 31. 65 7. Az igazgató érezteti a tantestület tagjaival. Szabad önmegvalósítás Tételek 19. 12. Az igazgató több megoldási javaslatot is figyelembe vesz döntései előtt. 67. 14. modul: Iskolai mentálhigiéné 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 Az igazgató mielőtt döntést hoz. 53. jó hangulat uralkodik. 49. 64. demokratizmusa 3. A vezetés közvetlensége. 10.2. 45. 32. 23. 21. 75 A dimenziók jelentései: 1. merev és távolságtartó vezetéssel. tanácsot kér a tantestülettől. 23. Személyes vezetői befolyás Ebben a dimenzióban szemben áll az a szervezet. 30. 41. ha egyszer valamit elhatároz. Figyelmesség 5. 35. 37. 63. A tantestület mint munkaközösség 6. 75 A tantestület tagjai korlátozva vannak oktatási és nevelési módszereik megválasztásában. 17. 9. 75. A tantestület tagjai között vannak nézeteltérések. 44. 28. 24. Az igazgató elsők között van bent az iskolában és az utolsók között távozik. 13. 69 3. 14. 20. 66. Az igazgató. 47. 71 5. 18. 13. 21. amely megköveteli a teljesítményt és az instrumentálisan hatékony szervezet kialakítására helyezi a hangsúlyt. 55. 56. Az igazgató hamar rátalál a helyes megoldásra. 15. 11. rugalmas és közvetlen stílusú vezetés egy tekintélyelvű. 51. A teljesítmény kihangsúlyozása Ebben a dimenzióban egymással szemben áll egy olyan vezetés. Bensőséges kapcsolatok 8. szemben egy olyannal. 42. hanem a működés tárgyszerű szabályozói és a szervezet „tehetetlensége”. 59.

7. 6. amely kielégíti a csoporttagok szociális szükségleteit. 96 .HEFOP 3. 5.3. instrumentális együttműködésre képtelen tantestülettel. ahol a tagok között nincsenek bensőséges és a szervezet kereteit túllépő kapcsolatok. széthúzó tantestület van. Figyelmesség 10. amely a tagjai számára biztosítja személyes kibontakozásuk lehetőségét (pl. 8. Bensőséges kapcsolatok Itt a bensőséges és a szervezeten túlmutató kapcsolatok meglétével jellemezhető szervezet áll szemben egy olyannal. A másikon pedig a szociális szempontból diszfunkcionális. 4. a megfelelő munkakörülmények) és az. a másik póluson viszont azokról nem tájékozott vagy őket elhanyagoló vezetés. modul: Iskolai mentálhigiéné A vezetés az egyik végponton a beosztottak szociális szükségleteiről tájékozott és azokat kiszolgáló. A tantestület mint szociális csoport Ebben a dimenzióban az egyik oldalon áll a jól funkcionáló szociális csoportot alkotó tantestület. Szabad önmegvalósítás Ebben a dimenzióban szembe kerül egymással az a szervezet. A tantestület mint munkaközösség Ebben a dimenzióban az instrumentálisan hatékony.2. amely ezt nem biztosítja. együttműködésre képes tantestület áll szemben a közös feladatmegosztásra.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful