Sigmund Freud

Pszichoanalízis
- Öt előadás 1909-ben, a Worcesteri Clark Universityn -

A mű eredeti címe: Sigmund Freud: Über Psychoanalyse Fordította: Ferenczi Sándor

I. ELŐADÁS
Hölgyeim és uraim! Az újdonság és szokatlanság zavaró érzéseivel kell küzdenem, mikor most az Új Világrész tudni vágyó közönsége előtt mint előadó jelenek meg.[1] Úgy hiszem, ezt a megtiszteltetést csak annak a kapcsolatnak köszönhetem, amely nevemet a pszichoanalízishez fűzi, s ezért a pszichoanalízisről szándékozom Önöknek beszélni. Megkísérlem, hogy igen rövid és tömör áttekintésben mutassam be Önöknek ezen új vizsgáló és gyógyító módszer keletkezésének és fejlődésének történetét. Ha érdem volt a pszichoanalízis létrehozása, úgy ez az érdem nem az enyém. Megalkotásának legelső munkájában nem vettem részt. Még tanuló voltam és utolsó vizsgáimat tettem le, amikor egy másik bécsi orvos, dr. Josef Breuer[2] alkalmazta először ezt az eljárást egy hisztériában megbetegedett leánynál (1880-1881). Mindenekelőtt ezzel a kóresettel és gyógykezelésének történetével fogunk tehát most foglalkozni. Részletes leírását megtalálhatják a Studien über Hysterie című könyvben, amelyet később dr. Breuer és én adtunk ki.[3] Előbb még csak egy megjegyzést kell tennem. Örömmel vettem tudomást arról, hogy hallgatóim többsége nem tartozik az orvosi rendhez.[4] Nos, ne tartsanak attól, hogy különös orvosi előműveltségre van szüksége annak, aki közléseimet meg akarja érteni. Egy darabig, igaz, együtt fogunk haladni az orvosokkal, de csakhamar különválunk tőlük és követni fogjuk dr. Breuert egy egészen sajátszerű úton. Dr. Breuer betege, egy huszonegy éves, nagy szellemi tehetséggel megáldott leány, két évnél tovább tartó betegségének folyamán egész sorát mutatta a testi és lelki zavaroknak, amelyek nagyon rászolgáltak arra, hogy komolyan vegyék őket. Mereven bénult és érzéktelen volt mind a két jobb oldali végtagja, időnként ugyanígy volt megtámadva testének bal fele;

felléptek nála továbbá: zavarok a szemmozgásokban és a látóképesség különféle hiányosságai, nehézségek a fejtartás körül, heves ideges köhögés, undorodás a táplálékfelvételtől és egy ízben hetekig tartó képtelenség az ivásra, dacára a kínzó szomjúságnak; a beszélőképesség csökkenése, amely odáig fejlődött, hogy képtelen volt anyanyelvén beszélni, vagy azt megérteni; végül önkívületi, zavarodottsági, deliráló [5], egész egyéniségét megváltoztató állapotok, amelyekkel később kell majd foglalkoznunk. Ha Önök ilyen kórállapotról hallanak, még ha nem is orvosok, hajlandók lesznek arra a feltevésre, hogy itt súlyos betegségről, hihetőleg agybajról van szó, amely kevés kilátást nyújt a gyógyulásra és valószínűleg csakhamar megöli a beteget. De az orvosi tudomány azt tanítja - és e tanítást jegyezzék meg maguknak -, hogy még az ily súlyos jelenségekkel járó kóresetek egy részével szemben is jogosultabb egy más, sokkalta enyhébb megítélés. Ha az ily betegségi jelenségcsoport ifjú nőnél fejlődik ki, akinek az élet fenntartásához nélkülözhetetlen szervei (szíve, veséje) a tárgyi vizsgálatnál épeknek bizonyulnak, de aki súlyos kedélyi rázkódtatásokon ment keresztül; ha továbbá az egyes szimptómák bizonyos finomabb részletekben nem felelnek meg a súlyosabb esetben jogosult várakozásoknak: akkor az orvosok az ily esetet nem veszik túlságosan komolyan. Azt állítják, hogy ilyenkor az agynak nem szervi bántalmairól van szó, hanem arról a talányos, a görög medicina idejében hisztériának elnevezett állapotról[6], amely súlyos betegségi állapotoknak egész sorát tudja utánozni. Ilyen esetekben nem is féltik a beteg életét, sőt valószínűnek mondják, hogy egészsége talán tökéletesen helyre is áll. Nem mindig nagyon könnyű az ilyen hisztériának megkülönböztetése a súlyos szervezeti bántalmaktól. De nekünk itt nem kell tudnunk, hogyan történik az effajta differenciáló diagnózis; nekünk elég annyit tudnunk, hogy Breuer betegének esete olyan volt, hogy itt egy szakértő orvos sem kételkedhetett a hisztéria diagnózisában. Pótlólag azt is felemlíthetjük itt a betegség történetéből, hogy a bántalom aközben lépett fel, hogy a leány gyöngéden szeretett atyját súlyos és halálosan végződött betegsége alatt ápolta, mígnem - maga is megbetegedvén - az ápolással fel kellett hagynia. Idáig hasznunkra vált egy úton haladni az orvosokkal, de most csakhamar el fogunk tőlük válni. Tévednénk ugyanis, ha azt hinnénk, hogy azáltal, hogy a súlyos, organikus agybántalom feltételének helyébe a hisztéria diagnózisa lép, lényegesen több kilátása volna a betegnek arra, hogy az orvos segítsen rajta. Az agy súlyos megbetegedésével szemben az orvosi mesterség a legtöbb esetben tehetetlen, de a hisztériás bántalommal sem tud mit kezdeni. A természet kegyes jóságára kell bíznia, hogyan és mikor van kedve a reményteljes kilátásokat valóra váltani. (Tudom, hogy ez az állítás ma már nem állja meg a helyét, de ebben az előadásban magamat és hallgatóimat az 1880 előtti időbe vezetem vissza. Hogy a viszonyok azóta megváltoztak, abban éppen azoknak a törekvéseknek van nagy részük, amelyeknek történetét vázolom.) A hisztéria felismerése tehát a beteg helyzetét kevéssé változtatja meg; annál lényegesebben megváltozik utána az orvos viselkedése. Megfigyelhetjük, hogy az orvos a hisztériással egész másképp bánik, mint organikusan beteg emberrel. Amannak a baja iránt nem akar olyan részvétet tanúsítani, mint emezé iránt, mert a hisztériásnak a baja sokkal kevésbé komoly és mégis mintha azzal az igénnyel lépne fel, hogy komoly baj számba vegyék. De ehhez még egyéb is járul. Az orvosnak, aki tanulmányai közben oly sok mindennel megismerkedett, ami az avatatlan előtt titokzatos marad, módjában volt egyes betegségek okairól és az azokra jellegzetes elváltozásokról, például az agyvérzésről és agydaganatról, fogalmat alkotni; amennyiben aztán ez a tudás alapos és helyes, módot ad neki arra is, hogy a kóreset egyes jelenségeit megértse. A hisztériás tünetek részleteivel szemben azonban egész tudása, boncolástani, élettani, kórtani előképzettsége csődöt mond. Nem érti meg a hisztériát,

laikusként áll vele szemben maga is. Nos, és ez nem eshet jól olyasvalakinek, aki egyébként olyan sokra tartja a tudományát. Így aztán a hisztériások nem számíthatnak az orvos rokonszenvére, aki őket oly szemmel nézi, mint akik az ő tudományának törvényeit nem respektálják, vagy mint ahogy az igazhívő néz az eretnekekre: minden rosszat feltételez róluk, túlzással, szándékos megtévesztéssel, színleléssel vádolja és azzal bünteti őket, hogy megvonja tőlük az érdeklődést. Ez a vád nem érhette azonban dr. Breuert a betege részéről; ő rokonszenvvel és érdeklődéssel foglalkozott a páciensével, ha eleinte nem is tudott segíteni rajta. Valószínű, hogy érdeklődésének létrejöttéhez hozzájárultak a beteg kitűnő szellemi és jellembeli tulajdonságai is, amelyekről a kórtörténet tesz bizonyságot. E szeretetteljes megfigyelés révén csakhamar rá is akadt Breuer az útra, amelyen az első segélynyújtás lehetségessé vált. Feltűnt, hogy a beteg önkívületi állapotában, zavarodottságtól kísért lelki aterációjában, gyakran egyes szavakat mormogott, amelyek azt a benyomást keltették, mintha azok valamely gondolkodását foglalkoztató, összefüggő lelki tartalom töredékei volnának. Erre az orvos, aki e szavak jelentését kereste, egyfajta hipnózisba ejtette betegét és el-elismételgette előtte e szavakat, azzal a célzattal, hogy az majd továbbfűzi a hozzájuk kapcsolódó gondolatokat. Ez tényleg be is következett, és a beteg ilyenformán reprodukálta orvosa előtt azokat a pszichikus történéseket, amelyek az önkívület alatt mentek végbe benne, s amelyeknek azok az elejtett szavak csak áruló jelei voltak. Mély szomorúság, gyakran költői szépség is jellemezte ezeket a fantáziákat, vagy ahogy mondanánk: nappali álmodozásokat, amelyeknek kiindulópontja rendszerint az atyja betegágyánál őrködő leány szituációja volt. Ha azután az ilyen fantáziák egy sorát elbeszélte, mintha megkönnyebbült és a normális lelki élethez visszatért volna a beteg. Ez az enyhülés több órán át tartott, de másnap újabb önkívület váltotta fel, amelyet azután ugyanilyen módon szüntetett meg az újonnan képződött fantazmák elbeszélése. Nem lehetett kitérni az elől a benyomás elől, hogy az a pszichikus elváltozás, amely az önkívületi állapotokban megnyilvánult, e rendkívüli indulatteljes fantáziaképződményektől okozott ingernek volt a következménye. Maga a leány, aki betegségének ezen időszakában sajátságosképp csak az angol nyelvet tudta megérteni és beszélni, ezt az újfajta gyógykezelést "talkingcure"-nak keresztelte el, vagy tréfásan "chimney sweeping"-nek nevezte.[7] Csakhamar, szinte véletlen folytán, kiderült, hogy a léleknek ilyen tisztáraseprésével többet is el lehet érni, mint az újra meg újra visszatérő lelki homályok múló feltisztulását. Betegségi tüneteket is sikerült eltüntetni, ha a beteg a hipnózisban indulatmegnyilvánulásai közepette visszaemlékezett arra, hogy mely alkalommal és milyen összefüggésben léptek fel azok a tünetek legelőször. Nyáron, amikor nagyon nagy hőség uralkodott, a beteget igen kínozta a szomjúság, mert - anélkül, hogy okát tudta volna adni - időnként képtelen volt inni. Felemelte az epekedve kívánt vízzel telt poharat, de mihelyt ajkához ért vele - eltolta magától, mintha víziszonyban szenvedne. Ezekben a pillanatokban nyilván önkívületben is volt. Csupán gyümölccsel, dinnyével és hasonló dolgokkal táplálkozott, hogy kínos szomjúságát enyhítse. Mikor ez az állapot már vagy hat hétig tartott, egyszer csak a hipnózisban angol társalkodónőjére terelődtek gondolatai, akit nem kedvelt, azután az undor kétségtelen jeleit mutatva elbeszélte, hogyan került egyszer annak a szobájába, s mint látta ott, hogy annak kis ölebe, az az utálatos, pohárból ivott. Nem szólt azonban a társalkodónőnek a látottakról semmit, mert nem akarta megsérteni. Miután elfojtott bosszankodásának - ezen elbeszélés közben - erélyes kifejezést is adott, inni kívánt a beteg, akadály nélkül megivott jó adag vizet és az ajkaihoz emelt pohárral kezében ébredt fel a hipnózisból. Ezzel a tünet egyszer s mindenkorra el is múlt.

Engedjék meg.) El akarta űzni az állatot. Soha hisztériás tünetet azelőtt ilyen eszközökkel még nem szüntetett meg senki és nem hatolt be ilyen mélyen okainak megértésébe. és a tünetek sajátossága érthetővé vált. "elzsibbadt". vagy megerőltette magát. ha úgy tetszik. hozzá még feszült várakozásban is. tapasztalataim teljesen megegyeztek az övéivel. ujjai kígyócskákká változtak át. hogy azok ugyanilyen módon keletkeztek és ugyanígy szüntethetők meg. és teljességgel lehetetlen volt a legelső és gyakran leghatásosabb traumához a később történtek átugrásával hozzáférkőzni. Egyszer nagy aggodalom közepette virrasztott éjjel a láztól gyötört betegnél. úgyhogy az óra számlapját igen nagynak látta (makropsia és strabismus conc. jobb karját a szék támlájára fektetve. Következményeiben nagy jelentőségű felfedezést jelent tehát ez. néha igen sok hasonló és ismételt trauma hatott közre létrejötténél. hogy a betegnek még más kórtünetéről vagy éppen valamennyiről kiderül. eltűnt a jobb kar merev bénulása is. az elsőt utolsónak. hanem többnyire számos.a leány. (Valószínű. de jobb karja. De ha programomat be akarom tartani. éspedig fordított sorrendben: az utolsót elsőnek. még több példát is hozzak fel hisztériás tünetek keletkezésére.). egyiken sem tudott beszélni. amelyeket mi ezért később lelki traumáknak neveztünk el. tehát nem kell őket többé a neurózis önkényes és talányos alkotásainak tekinteni. hogy a beteg látási zavarai bizonyos jelenetekre voltak visszavezethetők. amely abban állott. Bizonyára azt kívánnák most. amely pedig a betegség kezdete óta fennállott. Anyja egy időre eltávozott és Anna[10] a betegágynál ült. mintha meg lett volna bénulva. de akármelyik nyelven próbált. Amikor a látomány eltűnt. Egy körülbelül negyven éves hölgy tikben szenvedett. zavaros lévén a látása. amelyben a "víziszony" a pohárból ivó kutya undorító emlékében lelte magyarázatát. míg végül egy angol gyermekvers jutott eszébe. Nem mindig egyetlen élmény maradványának bizonyult a tünet. Meg kell azonban említeni."[8] Egyébiránt valamennyi patogén[9] benyomás abból az időből származott. aki könnybe lábadt szemmel ült a beteg ágyánál. hogy minden felindulásnál . nehogy a beteg a sírást észrevegye. Az éber álmodozás egy neme vett rajta erőt. hogy egy tekintetben nem felelt meg teljesen a tapasztalat ennek a várakozásnak. ha beteljesedik az a várakozás. mire ezen a nyelven tovább is bírt gondolkozni és imádkozni. ha sikerült azt az okozó traumatikus eseménnyel vonatkozásba hozni. Miután ennek a jelenetnek az emléke is felidéződött a hipnózisban. Valószínűleg próbálgatta is a kígyót bénult jobb kezével elkergetni és ezáltal jutott az érzéketlenség meg a bénulás a kígyóhallucinációval képzettársulási kapcsolatba. s amikor odanézett. amikor "a pácienstől. Breuer elbeszéli. csapadéka volt indulatteljes élményeknek. hogy egy keveset időzzünk ennél a tapasztalatnál. amikor atyjának ápolásában részt vett. hogy megharapja. hogy a ház mögötti réten valóban akadt egy-egy kígyó s a leány attól valóban megijedt valamikor. szorongásában imádkozni akart. valamennyinek halálfeje volt (a körmök helyén). Valóban úgy is volt. amelyeknek emlékezeti maradványai gyanánt szerepeltek. közel vitte az órát a szeméhez. Breuer nem sajnálta a fáradságot. hogy könnyeit elfojtsa. hogy erről meggyőződést szerezzen és tervszerűen kezdte kutatni a többi és súlyosabb betegségi tünetek keletkezési történetét is. mert Bécsből egy sebésznek kellett érkeznie az operációhoz. mintha a fal mellől egy fekete kígyó közelednék a beteghez. az atyja hirtelen azt kérdezte. Amikor néhány évvel később a Breuer féle vizsgáló és gyógyító módszert a magam betegeinél is kezdtem alkalmazni. hogy tisztán lásson. hogy az előbbi eseten kívül. hány óra van . erőlködött. csak kevés példára szorítkozhatom. úgyhogy ez szolgáltatta az anyagot a hallucinációhoz. érzéketlen és béna lett. A kórokozó emlékek egész láncolatát kellett azután kronologikus sorban visszaidézni. csaknem minden tünet így jött létre és maradványa. és ezzel a kezelés is befejeződött. amely a széktámláról lecsüngött. Szakkifejezéssel élve: a tüneteket azok az események determinálták. úgy látta.

szintén nem mások. Breuer betegénél nem valami feltűnő dolog. Eleanornak. és a Charing Cross az utolsó ilyen emlékoszlop. S ha ezeket más területről vett egyéb emlékezeti szimbólumokkal összehasonlítjuk. modernebb. ennyiben tehát a hasonlat megállná a helyét. és mégis mindkét alkalommal éppen ezzel a zörejjel volt kénytelen. ha nem került volna olyan rövid idővel a megrázkódtatások kiállása és a tünetek .érthetetlen okból sajátságosan csettintenie kellett a nyelvével. gótikus keresztet emeltetett minden egyes állomáson. hogy mindkét esetben erősen feltette magában. ahelyett hogy a modern munkaviszonyok között oly indokolt sietséggel dolga után menne és a ma uralkodó király ifjú nejére gondolna örvendező szívvel? Vagy mint vélekednének arról a másikról. az eddig említett tapasztalatokat ebben a formulában foglalhatom össze: hisztériás betegeink visszaemlékezésekben szenvednek. például annál a nőnél. A lelki élet rögzítődése a kórokozó traumákhoz egyike a neurózis legfontosabb és gyakorlatilag legjelentősebb jellemző vonásainak. egy ellenvetést tesznek. itt már nyilvánvaló a múlthoz való tapadás jellege. Ha London utcáin sétálnak a város egyik legnagyobb pályaudvara előtt. Azt mondják. ez a Charing Cross. másika tíz évvel azelőtt történt. ami különben ilyen rövidre szabott közleményeknél el sem kerülhető. s ő gondosan kerülni akart minden zajt. amelyekkel nagy városainkat ékesítjük. Kórjelenségeik maradványai és emlékezeti szimbólumai bizonyos (megrázó) élményeknek. amelyet egyszerűen "The Monument"-nek neveznek. A XIII. megtörni a csendet. Mindezt megengedem. akit tikje ellen gyógykezeltem. században. hogy ő e traumákhoz rögzítődött. az előidéző események egyike több mint tizenöt. mint ilyen emlékezeti jelképek. hogy nagyon fog vigyázni a csendre. a lovak a zivatartól megbokrosodtak. hogy a lovakat még jobban meg ne riassza. amely az 1666. csakúgy. amikor beteg atyját ápolta és így nála a tüneteket csak az apa betegségének és halálának jelképeiként tekinthetjük. holott azóta már rég és sokkal fényesebben újra felépült? Márpedig minden hisztérikus és neurotikus úgy viselkedik. mintegy akarata ellenére. Azok a szobrok és emlékkövek. mint ez a két élhetetlen londoni lakos. holttetemét Westminsterbe vitette át. hogy szülővárosa elhamvadt.ilyen rövid idővel a halál után éppen nem mondható kórosnak. E tünetek tehát a gyász megnyilatkozásai és az elhunyt emlékéhez való rögzítődés . a másik alkalom az. nem tudnak a múlt benyomásaitól szabadulni és miattuk a valóságot és az élő jelent elhanyagolják. Az egyik alkalom az volt. magasba törő oszlopot pillanthatnak meg. Szívesen igazat adok Önöknek. a Plantagenet-házból származó ősi királyok egyike. aki imádott királynőjének. hogy ez meg annak a nagy tűzvésznek az emlékét örökíti meg. E tünet két élményben gyökeredzett. aki még ma is fájó elérzékenyüléssel álldogálna Eleanor királynő temetésének emlékoszlopa előtt. dúsan felékesített gót oszlopra fognak akadni. ahol a koporsót a földre helyezték.[11] A város egy másik pontján. De más esetekben. ha ezzel szemben . hogy a világért sem fog lármát csapni. Hölgyeim és uraim! Ha megengedik nekem. Ezek az oszlopok tehát emlékezeti jelképek. nemcsak hogy visszaemlékeznek a rég elmúlt fájdalmas eseményekre. aki a "Monument" előtt sírva fakadna arra a gondolatra. Tény. talán sikerül a jelképesség megértésébe mélyebben behatolnunk.Breuer betegének kórtörténetére gondolva. és Breuer betege később valószínűleg szintén kifejezésre juttatta volna azt. hogy kissé általánosítsak. esztendőben dühöngött azon a környéken és a város jó nagy részét elpusztította. amely a gyászmenet emlékét máig megőrizte. mint a hisztériás tünetek. a Studien über Hysterie-ben azonban számos példát közöltem. A sok közül csak erre az egy példára hivatkozom. amikor két gyermekével kikocsizott. hogy a betegnek valamennyi lelki megrázkódtatása abból az időből származik. De vajon mit gondolnának arról a londoni polgárról.amint előre sejtem . amelyeknek közös jellemzője az volt. amikor nagy nehezen sikerült beteg gyermekét elaltatnia és feltette magában. nehogy felkeltse őt. hanem egészen normális érzelmi folyamat. hanem érzelemvilágukat is hozzájuk fűzik. nem messze a London Bridge-től.

hogy a beteg mit se vegyen észre az ő aggodalmából és fájdalmas lehangoltságából. Lelki izgalmaink egy része amúgy is. egymás felől "mit sem tudnak" és a tudatot felváltva ragadják magukhoz. és hogy a betegség lényege abban állott. zavartság. amelyek egymástól meglehetősen függetlenek maradhatnak. amikor a beteg a kórokozó emlékhez mindjobban közeledett. mintha az egész közbeeső idő alatt csak félre lett volna téve. Ezt az utóbbi folyamatot "hisztériás konverzió"-nak neveztük el. Ilyenfajta esetek. hogy Breuer betege csaknem minden reá kórosan ható helyzetben erős izgatottságot volt kénytelen elfojtani. hogyan kell értelmeznünk a megbetegedés és a meggyógyulás folyamatát. Mindenekelőtt ki kell emelni. Eddig csak a hisztérikus tüneteknek a beteg élettörténetéhez való vonatkozását tárgyaltuk. és így észlelhetők. ha a hipnózis terén tett tapasztalatok és kísérletek nem mutatták volna meg a megértéshez vezető utat. ahelyett hogy annak az indulat megfelelő jeleivel. amely a hisztériának tisztán lélektani elmélete felé vezet. hogyan értelmezze ezt a tényt. másrészt pedig szokatlan lelki beidegzésekké és gátlásokká alakultak át. majd annak tökéletes felderítése után hirtelen megszűnt. jellemváltozás állapotai. mihelyt a másikban a víz lefolyása akadályokba ütközik. vagy legalábbis széttépte köztük a kórokozati összefüggés fonalát Hipnózisba ejtvén őt meglehetősen nehéz munka árán sikerült azokat a jeleneteket emlékezetébe visszaidézni. vagyis a kóreset testi tüneteit hozták létre. az egykor elfojtott indulat egész hevességében kitört. ilyenkor a hatás elmaradt. hogy hiába emlékezett vissza a beteg egyes jelenetekre az orvosnál. Ha a személyiség ilyen kettéhasadásánál a tudat állandóan a lelki állapotok . hogy egy és ugyanazon emberben többféle lelki csoportosulás is lehetséges. alkalmilag önként is kifejlődnek. Breuer megfigyeléseinek két másik mozzanatából azonban útmutatást szerezhetünk arra is. Breuernek egy másik megfigyelése azonban arra késztetett minket. a testi beidegzés útjára terelődik és ebből lesz az. Amikor azután később ugyanazokat az élményeket orvosa előtt reprodukálta. Egyrészt a lelki életnek állandó megterheltsége és folytonos lelki izgalmak forrása lett belőlük. szüntelenül gondja volt rá. akkor érte el hevességének tetőfokát. szavakkal. amely annak az eseménynek maradványa volt. természetszerűen. Ezek szerint a megbetegedésnél csakúgy. Mi több: a tünet. Másfelől a tapasztalat azt mutatta. Nagy zavarban volna az ember. ha ez a visszaemlékezés valamely okból indulatkitörés nélkül következett be. Elkerülhetetlennek látszott ezek után az a feltevés. a hisztériás konverzió csak túlságba viszi az indulattelt lelki folyamat lezajlásának ezt a részét. amelyben a társalkodónő kutyája szerepelt. mialatt apja ágyánál virrasztott. csupa tekintetből elfojtotta igen erős undorodásának minden megnyilvánulását. Ha egy folyam ágya két csatornába ágazik szét. A hipnotikus jelenségek tanulmányozása óta megbarátkoztunk azzal az eleinte különösnek tetsző felfogással. hogy aztán azok a "bennrekedt" indulatok rendellenes munkavégzésére használódtak fel. normális állapotától eltekintve. ezen indulatoknak a sorsa volt az irányadó. vagyis sokkal hevesebb és új utakra terelt kifejezését jelenti a kedélymozgalomnak. szabad folyást engedett volna. hogy a beteges lelki történés jellemzésénél a tudati állapotnak tulajdonítsunk nagy jelentőséget Breuer betegén. Annál a kis élménynél. Normális állapotában mit sem tudott a kórokozó eseményekről s ezek összefüggéséről a kórtünetekkel. mint a gyógyulásnál. Nos. cselekményekkel. Mint látják. hogy a betegség azért jött létre. az indulatok pedig úgyszólván eltolható mennyiségek módjára viselkedtek. ezeket az eseményeket a beteg elfelejtette. többféle változata volt észlelhető a lelkiállapotnak: az önkívület. mert a kórokozó helyzetekben képződött indulatok természetszerű lefolyásának útja el volt zárva. azon az úton vagyunk. azonnal megtelik az egyik.fellépése után a katartikus[12] gyógykezelés alá. és ez a visszaemlékezési munka szüntette meg a tüneteket. amelyeket "double conscience"[13] névvel jelölnek. amelyen tehát indulati folyamatoknak juttatjuk a vezérlő szerepet. amit a "kedélymozgalmak kifejeződésének" nevezünk.

ha azt a benyomást szerezték volna. Breuer azt a magyarázatot választotta. Igazat kellene Önöknek adnom akkor is. amelyből viszont a hipnoid kórokozó helyzet emlékének tudata hiányzik. Azok az izgalmak. nem pedig a valóság előítélettől mentes kutatásának gyümölcse. de tökéletes elméletek nem hullanak az égből. amelyeknek a tünet keletkezését köszönheti. akkor már egészen Charcot kutatásainak hatása alatt állottunk. és még sokkal jogosabb volna bizalmatlanságuk az olyan valakivel szemben. legalább vázlatosan. hogy előadásomnak ez a része nem volt valami nagyon világos. Egyébiránt a Breuer alkotta "hipnoid" elmélet gátlónak és feleslegesnek bizonyult. mint visszahatása annak a ténynek. amikor a hipnoid állapotok elméletét felállította. hogy az csak alkotója okoskodásának a terméke. ez pedig idegen testként ékelődik be a normális állapotba. milyen hatásokat és folyamatokat sikerült felfedezni a mögött a korlátozás mögött. könnyen válnak kórokozóvá. amelyet talán nem is lehet sokkal érthetőbben közölni. De amikor körülbelül egy évtizeddel később Breuer és én nyilvánosságra hoztuk azt az előzetes közleményünket a hisztériás jelenségek lelki mechanizmusáról.egyikéhez tapad. meg fogják hallani. Betegünk kórokozó élményeit mint lelki traumákat. nem rokonszenvezett a pszichológiai magyarázatokkal. amelyet Breuer emelt. mert ilyen állapotban nincsenek adva az izgalmi folyamatok rendes lefolyásának feltételei. tudniillik szimptóma alakul ki. miképp befolyásolhatja a tudattalan a tudatos lelki világot. akinek 1885-1886-ban tanítványa lettem [16]. csak tanítványa.[14] Az úgy nevezett poszthipnotikus sugalmazás ismert jelensége. úgy ezt az állapotot tudatos lelki állapotnak. a rendes lelki állapot közben. Így azután az izgalmi folyamatból szokatlan lelki képződmény. Tartok tőle. amelynél a hipnózisban adott utasítás később. a tőle lehasadt lelki állapotot pedig tudattalannak nevezik. amikor Breuer a "talking-cure"-ral kezelte betegét. . emlékezeti hiány nélkül. P. II. kezdte el Charcot mester[15] a párizsi Sal pêtrière hisztérikusain azokat a vizsgálódásokat. egy sorba állítottuk azokkal a testi rázkódásokkal. Maga a nagy francia megfigyelő. amely Breuer első páciensének katartikus gyógykezeléséből indult ki. hogy a hisztériás tünetek ilyen különös lelkiállapotok közben létesültek. hogy Charcot azokat a traumás bénulásokat hipnózisban mesterségesen is előidézte. aki már kutatásai kezdetén hiánytalan és kikerekített elmélettel hozakodnék elő. amelyek hivatva voltak e bántalom megértésére új utat mutatni. Az ilyen elméletről bizonyára kiderülne. amelynek a tudattalan parancsról sejtelme sincs. amelyek ilyen hipnoid állapotban találják a lelkületet. s ezen hiány pótlása egyértelmű azon feltételek megszüntetésével. De legyenek elnézők. kísérelte meg mélyebben behatolni a hisztéria sajátos lelki folyamataiba. kitűnő példa arra. és mi az ő példáját követtük. és Breuer felvétele a hipnoid állapotokról nem is volt egyéb. hiszen újszerű és nehéz gondolatmenetről van itt szó. ELŐADÁS Hölgyeim és uraim! Csaknem ugyanabban az időben. hogy megismerésünk még nem hatolt nagyon a dolgok mélyére. Janet[17]. hogy a Breuer kutatásai csak igen tökéletlen elméletet és ki nem elégítő felvilágosításokat adhatnak a megfigyelt jelenségekről. amelyeknek befolyását a hisztériás bénulásokra Charcot állapította meg. úgyhogy azt a mai pszichoanalízis mellőzi. A továbbiak folyamán. amelyeket ő hipnoidoknak nevezett el. ami viszont azt bizonyítja. E vizsgálatok eredményei azonban akkor Bécsben még nem lehetettek ismeretesek. Nincs tünet amnézia. parancsoló módon érvényesül. és ezen minta szerint tényleg lehetséges is a hisztériánál szerzett tapasztalatok között eligazodni.

Természetszerű dolog volt. a teljesítőképesség részleges fokozódásának példáit is megfigyelhetjük. Janet hisztérikusa olyan. Ha egy bizonyos pontig eljutottam velük. amelynek Nancyban Bernheimnál[18] voltam szemtanúja. sem ő maga nem tudott. az angol nyelvtudásban oly tökéletességre emelkedett. hogy rendes állapotukban foglalkozhassam velük. amit tudott. hogy visszaemlékeztem egy igen nevezetes és tanulságos kísérletre. hanem nógatta őket és biztosította őket arról. ez eleinte értelmetlen és kilátástalan vállalkozásnak látszott. merészen hozzátettem. mint Janet. Amikor meg lehajol. hogy az ember a beteget mély hipnózisba ejtse. A hisztériások eszerint eleve képtelenek volnának a lelki történés sokféleségét egy egységgé tömöríteni. Persze. amely a lelki szintézis veleszületett gyengeségében nyilvánul meg. hogy a hipnózissal felhagyok és a katartikus gyógykezelést ettől függetlenítem. Engedelmükkel ezt én egy köznapias. Így tettem tehát én is pácienseimmel. az alvás közben átélt dolgokat csak látszólag felejtették el. A katartikus gyógykezelésnek. bekövetkezett.amikor a személyiség részekre hasadását és szétesését állítottuk elméletünk középpontjába. mintegy kárpótlásképpen. Janet a hisztériának olyan teóriáját nyújtja. És minthogy legtöbb páciensem lelkiállapotát nem tudtam tetszésem szerint megváltoztatni. Engem mindenekelőtt a gyakorlatban felmerült szükségletek irányítottak. és hogy lehetséges ezeknek az emlékeit rendes állapotukban is felébreszteni. Szerinte a hisztéria az idegrendszer degeneratív elváltozásainak egyik alakja. hogy a nézeteknek ez a szétágazódása. de két keze és tíz ujja segítségével sem tud a sok mindennel boldogulni. Az előtt a feladat előtt állottam. biztosítottam őket. egy másik esik ki a kezéből és így tovább. hogy tudniuk kell a dologról. hogyan remélhettem mégis. de ha ő ebbe nem nyugodott bele. úgy rendezkedtem be. úgyhogy csakhamar elejt egy csomagot. hanem gyógyítási törekvésekből. hogy azt felemelje. de magyarázó hasonlattal próbálom érzékeltetni. amely akkor jut . Ha a hipnózis alatti élmények felől kikérdezte őket. amit sem én nem tudtam. mint az a gyönge nő. hogy nem tudnak semmiről semmit. hogy Breuer megkezdett vizsgálódásait magam folytassam tovább. amely az egész tan további fejlődésére döntő hatásúnak bizonyult. amely számol az öröklékenység és a degeneráció felől Franciaországban uralkodó tanokkal. aki bevásárolni ment és számos dobozzal. csomaggal megrakodva indul hazafelé. előfeltétele volt. elfelejtett. ahogy azt Breuer alkalmazta. hogy minden erőlködésem dacára a betegeknek csak egy töredékét tudtam hipnotikus állapotba ejteni. ahol kijelentették. hogy de igenis tudnak és csak mondják ki bátran. akiket szomnambulizmusba ejtett. elhatároztam. hogy ha német könyvet adtak a kezébe. Bernheim akkor bebizonyította nekünk. mert csak a hipnotikus állapotban jutott el azoknak a kórokozó összefüggéseknek olyan megismeréséhez. mert én nem laboratóriumi kísérletekből indultam ki. amilyenre rendes állapotában képtelen volt. és innen származna hajlandóságuk a lelki disszociációra. és akik ebben az állapotukban sok mindenféle szuggerált élményen mentek keresztül. hogy náluk a csökkent működés jelensége mellett. Amikor később arra a feladatra vállalkoztam. lapról leolvasta annak angol fordítását éspedig kifogástalanul és folyékonyan. mikor pedig azt tapasztaltam. hogy ezt a célomat elérem? Nagy segítségemre volt ekkor. hogy az az emlék lesz az igazi. hogy egyebet már nem tudnak. Breuer nőbetege ugyanakkor. Ám a hipnózis mint szeszélyes és úgyszólván misztikus segítő eszköz csakhamar terhemre vált. úgy az elfelejtett emlékek mindig felidéződtek. hogy azok a személyek. amikor anyanyelvét és az angolon kívül minden nyelvet. hogy olyasmit tudjak meg a betegről. csakhamar más nézet alakult ki bennem a hisztériás disszociáció (vagy tudatszétesés) keletkezése felől. eleinte ugyan azt állították. Nem vág össze nagyon jól a hisztérikusok ezen feltételezett lelki gyengeségével.

hogy az a képzet. hogy annak az erőnek a hatását leküzdve.eszükbe. A távollevő családtagokat sürgősen . Fel kellett tételezni. amely éles ellentétben állott az egyén egyébkénti vágyaival. ha ezeket az ellenállásokat sikerült leküzdeni. akár folytatódik a belső küzdelem: mindkét esetben nagyon kellemetlen érzések keletkeztek volna. ha valamiféle erő nem gátolta volna. Mindezekben az élményekben arról volt szó. annak idején maguk idézték elő ezt az elfelejtést és szorították ki a kórokozó élményeket a tudatból. amely a beteges állapotot fenntartotta. amelyben így a hisztériára jellegzetes kórokozó erőszerkezetet ismertünk fel. Az ilyképpen feltételezett folyamatot az emlék elfojtásának[19] neveztem el. amikor kezemet a homlokukra teszem. Rövid küzdelem után a belső harc azzal végződött. és így az a lelki személyiség egyik védőberendezésének bizonyult. hogy olyan vágygerjedelem keletkezett. Határozottan fel kellett tételezni. s annak bizonyítékát a tagadhatatlanul fennforgó ellenállásban leltem. hogy ilyen erő csakugyan van. amely a tudattól elfogadhatatlan kívánságot képviselte. Ebből a fogalomból. hogy a tudatos gondolatokkal való asszociáció révén felszínre kerüljenek. Sok esetem közül csak egyetlenegyet akarok Önöknek elbeszélni. hogy még ezt az egy kórrajzot is kénytelen vagyok a cél kedvéért megkurtítani. az összes hozzá kapcsolódó emlékekkel együtt kiszorítódott a tudatból és elfelejtődött. alakult ki azután felfogásom a hisztériás lelki folyamatokról. és nem szorította volna őket vissza a tudattalanba. Tapasztalataim megerősítették tehát azt a tényt. s a leány különös rokonszenvébe fogadta az új sógort. Egy fiatal leány eltemette szeretett atyját. hogy tudatosakká legyenek. áldozatául esett az elfojtásnak. az egyén erkölcsi és egyéb követelményei voltak az elfojtásnál működő erők. amely érzése könnyen rejtőzhetett a rokoni gyöngédség leple alá. amelyek most ellenállás képében gátolják az elfelejtett emlékek tudatossá válását. ami érthetővé tette az összefüggést az elfelejtett patogén élmények és az azokból visszamaradt tünetek között. erő. a helyzet tehát ugyanaz. A tapasztalás szerint gyógyulás akkor állott be. mint a beteg részéről tapasztalt ellenállás vált érezhetővé. amelyből az elfojtás feltételei és annak haszna elég világosan kitűnnek. Én azonban nem hagytam fel vele. amikor az ember azon igyekezett. ha nem is vontam le még az eközben szerzett tapasztalatokból a döntő következtetéseket. A katartikus gyógyításnál megismert kórokozó élmények összehasonlító vizsgálata megadta erre is a feleletet. Igaz. huzamosabb időn át gyakorolva pedig kimerítő eljárás volt. De ez igen fáradságos. mint Breuer nőbetegénél. és összeférhetetlennek bizonyult az egyéniség erkölcsi. az ellenállásából. A gyógyulás mechanizmusának ismerete mármost lehetővé tette. a beteg tudatába visszahozza a tudattalan emlékeket Az az. mert megfelelő és nem is csekély erőlködésre volt szükség. Ily módon sikerült hipnózis alkalmazása nélkül is megtudnom a betegektől mindent. esztétikai és személyes igényeivel. hogy azok az erők. akinek ápolásában közreműködött. mialatt a leány anyjával éppen távol volt. Felmerülhetett azonban az a kérdés: melyek az elfojtás mozgató erői és milyen feltételek közt váltódik ki ez a mechanizmus. nem volt tehát alkalmas a technika kérdésének végleges megoldására. Az elfojtás indító oka tehát az illető képzetnek a beteg "én"-jével való összeférhetetlensége volt. hogy az ember a megbetegedés folyamatáról is egészen határozott fogalmat alkosson. Akár elismeri a tudat az összeférhetetlen vágyrezdülést. Csakhamar megbetegedett és meg is halt ez a testvérnénje is. hogy az elfelejtett emlékek nem semmisültek meg. Nem sokkal azután férjhez ment a testvérnénje. hanem állandóan a beteg lelki tulajdonában voltak és meg is lett volna a készségük arra. és sok lényeges körülményét hallgatással mellőzni.

hogy ez az egymással harcban álló lelki erők összeütközésének. amely minden további betekintést lehetetlenné tesz. amely a sógor iránti. minduntalan érvényesül az "én"-nek az a törekvése. és amikor én őt gyógykezelés alá vettem. mire Önök közül néhány erőteljes férfi felemelkedik és a csendzavarót rövid küzdelem után kituszkolja az ajtón. nem mulaszthatjuk el tehát. csak akkor vehetik észre az elfojtásokat meg az ellenállásokat. hogy még más feltételeknek is adva kell lenniük olyankor. hanem a kellő kezdetét jelenti. kitűnt. mi dinamikus magyarázatát adjuk ennek. lépésben kell előrehaladnunk. amikor az összeütközésnek disszociáció[20] a következménye. ha megkísérelnénk Breuer nőbetegének esetét az elfojtás szempontjából értelmezni. A gyógyítás folyamán azután eszébe jutott az eset. Ebből láthatják. A hipnózis is felfedi az ellenállást. és könnyen hozzáférhetővé teszi a léleknek egy bizonyos területét. Ez a kórtörténet erre nem alkalmas. hogy az "elfojtás" felismerése egy új lélektani elméletnek nem a betetőzését. Hiszen a lelki konfliktus állapota rendkívül gyakran áll elő. s arra éppen a mi jelenlegi szituációnkat használjam fel.akadt olyan egyén. hogy ezeket a belátásokat az elfojtás tanának szempontjából méltányoljuk. két pszichikus réteg egymás elleni aktív lázadásának eredménye. Hogy pedig meg ne ismétlődhessék. hogy ebben a teremben a hallgatóság között amelynek példaszerű nyugalmát és figyelmét nem tudom eléggé dicsérni . és csak akkor alkothatnak helyes fogalmat a kórokozó folyamatról. Mikor aztán a leány nővére halottas ágyához lépett. Nem vezetne célra. Ebből a felfogásunkból azután a megoldást váró kérdések egész sora következik. eleddig önmaga előtt is titkolt heves szerelmet a tudat előtt feltárta. és a kidobott ember ne tudjon újra a terembe tolakodni. elég találó képét alkothatják az elfojtás folyamatának. A leány súlyos hisztériás tünetek közt megbetegedett. az érzelmi felháborodás már a következő pillanatban az elfojtás erőszerkezetének szolgáltatta át. Breuer megfigyelésének legértékesebb tanulsága az volt. azok az urak. Csak ha a hipnózist teljesen kikapcsolják. Bebizonyítottnak vehetjük. fecsegésével. Mert első percre . egy pillanatig az a gondolat foglalkoztatta: most már szabad. hogy ennek mindig lelki szétesés volna a következménye. igen heves kedélyi izgalom jelei közben felidéződött benne a kórokozó mozzanat. hogy ezt a gondolatot. Erre én kijelentem. Ha Önök továbbá ezt a termet megteszik "tudatnak". Egyáltalán nem titkolom el tehát Önök előtt.hazahívták anélkül. hogy az elfojtás folyamatát és annak szükségszerű összefüggését az ellenállással egy nagyon egyszerű hasonlattal érzékeltessem. akik akaratomat tetté változtatták. mi a különbség a mi felfogásunk és a Janet-é között Szerintünk a lelki szétesés nem a lelki szerkezet összetevő képességének veleszületett gyengeségéből következik. s aki neveletlen vihogásával. és a megismerés betetőzését az utánunk jövők mélyebbre ható munkásságára bíznunk. csoszogásával eltereli figyelmemet a kitűzött feladattól. mert hipnotikus befolyások igénybevételével jött létre. Lehetetlen tehát szabadulni attól a gondolattól. hogy a nővére ágyánál lefolyt jelenetet s a benne akkor keletkezett rútul önző vágyrezdülést alaposan elfelejtette. hogy megmutatta az összefüggést a tünetek és a kórokozó élmények vagy pszichikus traumák között. Engedjék meg. amikor azt valljuk. Tegyük fel. akinek a viselkedése zavarólag hat. az ajtón kívüli helyiséget pedig "tudattalannak". hogy kétséget kizáró módon közölték volna velük a fájdalmas eset megtörténtét. és ez a kezelés meg is gyógyította őt. hogy így nem folytathatom tovább előadásomat. most elvehet feleségül. az ajtó elé tolják széküket és odatelepedve az "ellenállást" képviselik. viszont a terület határán áthághatatlan sánc képződéséhez vezet. hogy a kínos emlékektől szabaduljon anélkül. A zavart ezzel elfojtottuk. de hát mit tehetünk egyebet. miután így az "elfojtás"-t végrehajtották.

Ha így az elfojtott dolgok ismét a tudatos lelki tevékenység tárgyaivá lesznek. sok kellemetlen érzéstől megkímélték magukat. amiért nem sikerült Önöknek részletesebben és érthetőbben vázolnom ennek a most pszichoanalízis névvel jelölt gyógyítási módszernek a fő szempontjait. mire a csend és békesség helyreáll. és milyen személyi és alkati feltételeknek kell egy egyénben találkozniuk. látszólag. megszabadultunk jelenlététől. még nem bizonyos. Kitolták azt ugyan a tudatukból és emlékezetükből. A szimptómán. Stanley Hall [21]. de a kirekesztés bizonyos tekintetben mégis hatástalan marad. mint amilyennel az elfojtás kecsegtetett. amelyet el akart kerülni. hogy ismét ténylegessé váljon. hogy az elfojtás . hogy a kidobott vendég elkeseredésében egészen féktelenné lesz. Előbb a zabolátlan legénnyel tárgyalna odakint. aztán mihozzánk fordulna azzal a felszólítással. hogy azt a lelki konfliktust. felismerhetetlenné tett pótképződmény alakjában becsempéssze a tudatba. hogy azt egészben vagy részben elfogadja. Valóban találóan érzékelteti e kép azt a feladatot. orvosának vezetése mellett jobb eredménnyel oldja meg. hogy az "elfojtást" feloldjuk. Egyik esetben megbarátkoztatjuk a beteg személyiségét a kórokozó eszmével. ez úton elérhető az elfojtott eszme tudatos fékentartása. amelyhez az elfogadhatatlan vágy kapcsolódik. mint amikor előbb oly illetlenül viselkedett. amely a neurózisok pszichoanalitikus gyógyításánál az orvosra hárul. kiabál. vagy pedig be kell látni. Az elfojtott eszmét helyettesítő ilyen pótképződmény szimptóma mentesítve van a védekező "én" további támadásaival szemben. Szövevényes elméleti fejtegetés helyett visszatérek itt arra a hasonlatra. ha talán a mi tisztelt elnökünk. rászánjuk magunkat. s ha az eset úgy kívánja. Dr. s a gyógyulás akkor sikerül. öklével döngeti az ajtót. hogy jobban fog viselkedni. gúnyos nevetésétől. és tovább is terhünkre van. akkor jut csak a beteg abba a helyzetbe. és érti a módját. más esetekben a vágytörekvést magát kell magasabb rendű. amelyeken a pótképződmény felépült. hogy sikerült az ügyet elintézniük. többféle megoldás kombinálása vezethet célhoz. Bocsássák meg nekem. hogy engedjük vissza közénk. amelyeket az elfojtás révén elkerülhetőknek véltek. hogy a rendbontót a teremből eltávolították. amelyek dacára az elfojtásnak a tudattalanból is éreztetik hatásukat. s így kifogás alá nem eső célok felé irányítani (amit átszellemítésnek[22] nevezünk). Hall tekintélye előtt meghajolva. a konfliktust és a neurózist szerencsésen befejező elintézésnek. mert ő most odakint csap tűrhetetlen lármát. Nincs ugyan többé közöttünk. hogyan magyarázza meg a tünet kialakulását az elfojtással. ő kezeskedik róla. Határozottabban ezt így fogalmazhatjuk meg: hisztériában és egyéb neurózisokban szenvedők vizsgálata révén meggyőződtünk arról. a pszichoanalitikus gyógykezelés közben felderíthetők azok az utak és módok. csak alkalomra les. hogy náluk rosszul sikerült annak az eszmének az elfojtása. és ezzel. ami csak jelentékeny ellenállás legyőzése után sikerülhet. ha a szimptóma ugyanezen az úton vezetődik vissza az elfojtott eszmére. és őröket telepítettek az ajtó elé. hogy az elfojtott vágyat elferdített. és a heves. hangos megjegyzéseitől. az elferdítés szolgálatában álló sajátságon kívül nyomokban felismerhető ez vagy az a hasonlatosság az eredetileg elfojtott eszmével is. de gyors lefolyású konfliktust vég nélküli kóros állapot váltja fel. Ily körülmények között örömmel kellene fogadnunk. Megtörténhet. Hogy pedig milyen természetűek azok az elfogadhatatlan vágyak. hogy a konfliktust okozó eszme elutasítása jogos és helyes volt. amellyel az előbb az elfojtást érzékeltettem. Többféle módja van az ilyen célszerűbb. és rábírjuk őt arra. dr. Ez a nehézség nemcsak a tárgy újdonságán múlik. hogy az elfojtás automatikus. Azzal.egyáltalán nem látja be az ember. s ezzel jobban zavarja előadásomat. de ilyenkor is meg kell tanítani a beteget arra. de az elfojtott vágykielégülési törekvés tovább él a tudattalanban. amely képződményhez csakhamar hozzákapcsolódnak ugyanazok a kellemetlen érzetek. magára vállalná a közvetítő és békeszerző szerepét. s ezért ennek tökéletlen mechanizmusát az ember legmagasabb rendű szellemi tevékenységével kialakított elutasító ítélete kell hogy felváltsa.

úgyhogy az ember szinte megsajnálta. Jung[23] zürichi barátom és tanítványai. mindenkor jöttek olyan ötletek is. maga is úgy keletkezett. amit látszólag elfelejtett. amelyek nem lehettek az igaziak. s hogy a felmerülő ötlettel bizonyosan felidéződik a keresett emlék: valóban azt tapasztaltam. hogy a hipnotizálással szakított. hogy ha. mint amilyeneket itt feltételeztünk. minél nagyobb az az ellenállás. aminthogy a betegek maguk is mint helyteleneket. mondja meg. Valójában csak az első alkalmakkor sikerült nógatással valóban éppen az elfelejtett emlékeket felidézni. amelyekben olyan helyzetek. így én is kénytelen vagyok ma egy hibát. ha biztosítottam őt. hogy mindenről tudomásának kell lenni. hogy a keresett emlékek elváltozása annál nagyobb.[25] Egyetlenegy ilyen példát meg is akarok önöknek magyarázni. hogy mi jut eszébe az éppen szóban forgó problémáról. A nógatás sem hozta meg itt a várt sikert. afelől még néhány későbbi megjegyzés fog felvilágosítással szolgálni. ha az embernek rövidre kell szabnia a mondanivalóját. mert nem illettek be a körülményekbe. és nem hihettem. új. főképp. Nos. könnyen lehetett tehát feltételezni.ilyen balsikerrel járván. hogy a tudattalanában lappangó elfelejtett dolgot tudatossá tegye. elvetették őket. éber betegemet nógattam. A normális lelki életben is ismerünk eseteket. hogy betegem legközelebbi ötlete a várt megoldást meghozta. ez nem áll ily általánosságban. s hogy az az ötlet azután az emlék elfelejtett részletének bizonyult. a rejtett gondolat indirekt ábrázolásának. Elbeszéltem Önöknek. a feltételezett lélektani szituáció kielégítő magyarázatát adta. egészen önkényes lehessen. amely akadályozta az elfojtott dolgoknak és származékaiknak a tudatba jutását. amely kutatásunk tárgya. hogy a vicc képződésének technikájával foglalkozzam. mesterségesen előidézett és múlékony pótképződmény volt ez az elnyomottaknak. lemondva a hipnózisról. amely feszült figyelem közben jutott eszébe. ha az embernek előítéletei vannak. Állíthatom. amely a keresett emlék helyett ötlött fel. III. lappangó képzetet kitalálni. Ha nem volt semmi ellenállás vagy csak nagyon csekély. Már eleve sokat tartottam a lelki történés szigorú determináltságáról[24]. annak pedig. hogy az ötlet nem volt a keresettel azonos. G. Az ötletnek úgy kellett viszonyulnia magához az elfojtott képzetelemhez. egyrészt az a tudatos törekvés. amely az azokra való visszaemlékezést akadályozza. mint egy kórtünet. másrészt az imént megismert ellenállás. hogy a betegnek egy ötlete. Ilyen a helyzet a viccnél. mint valami reá vonatkozó célzásnak. helyreigazítani. Tehát a betegnek az a gondolata. és semmi köze ne legyen ahhoz az elfelejtett képzethez. és annál jobban különbözött azoktól. hogy hasznos néha. híven szimptóma-természetéhez. és nem túl heves ellenállás esetén módunkban kellett hogy legyen az ötlettől a keresett. És valóban. Ha azonban az ember az eljárást folytatta. akkor az elfelejtett emlék elváltozás nélkül jutott a tudatba. pót. a pszichoanalitikus technika kérdései késztettek azután arra. még arról is. amelyet utolsó előadásomban követtem el. ELŐADÁS Hölgyeim és uraim! Nem mindig könnyű dolog igazat mondani. csak a rövidség kedvéért mondtam a dolgot oly egyszerűnek. Ebben a zavaromban egy előítélet volt segítségemre.vagy tünetképződmény létesüléséhez vezessen. A kezelés alatt álló betegben két erő küzdött egymással. véletlenül éppen egy angol viccet. némely vonását a keresett képzettel való hasonlóságnak is fel kellett találni rajta. ugyancsak hasonló eredményekhez vezettek. De. . minél nagyobb volt az elváltozás. amelynek tudományos jogosultságát évekkel később igazolták C. amelyen az ellenállás hatása alatt keresztülment.

zavarba jöhetünk. hogy ez az egyedüli út. egyebek közt azzal is megpróbálkoztak. ami az első percben sajátságosan értelmetlennek és oda nem tartozónak látszik. ha még oly nagy kedve volna is a szókimondáshoz. amit csak akar.véleményünk szerint . Ez ellen úgy védekezünk. azután a fejét rázta. Jung és mások) teszik. hogy mindenféléről beszéljen. hanem ehelyett valami mást mond. Nem tréfadolog megsérteni valakit a saját házában.Az anekdota így szólt: két. mintha még keresne valamit. hanem elváltoztatott formában. Könnyen juthatna így annak a csendzavarónak a sorsára. sok kilátásunk van rá. és ragaszkodunk ahhoz a feltevésünkhöz. próbáljuk meg azt most már értelmezni. akinek képei esemény számba mentek. elelakad és azt állítja. ha a beteg gyakran elhallgat. Ha ez tényleg így volna és a beteg igazat mondott volna. hogy a viccnek és az ötletnek azonosak az indító okai. amely még eszébe jut. és epedve várták a műértő elismerő kritikáját. hogy valamennyien nevetnek ezen a jó viccen. hogy tökéletlen. Mindnyájan megértjük. mint azok. hogy a viccnél megtaláljuk mind azokat a körülményeket. Ráhagyjuk tehát a betegre. de amiről már a következő pillanatban felismerjük. és teljes mértékben pótolja ezt. és most már arra törekedtek. hogy a beteg a belső ellenállás hatása alatt. hogy a műértő ezt akarja mondani: Ti is afféle két lator vagytok. Ennek a látszatát csak az idézi elő. akinek eltávolításával múltkori előadásomban az "elfojtás" folyamatát érzékeltettem. Miközben ezt a módszert alkalmazzuk. hogy előre figyelmeztetjük a beteget a pácienseknek erre a hajlandóságára. hogy lefestették magukat a város leghíresebb és legdrágább festőjével. nem nagyon aggályos üzletembernek sikerült egypár meglehetősen merész vállalkozással nagy vagyonhoz jutnia. ha a beteg elég nagy számmal bocsátja rendelkezésünkre feltoluló ötleteit. Látjuk tehát. Ténylegesen azonban nem azt mondja. akik között a Megváltót keresztre feszítették. mint azt a zürichi iskola (Bleuler. Eleve sem volt valószínű.akkor is. amelyen a két arckép egymás mellé volt akasztva. hogy az ötletek ilyen kiapadása tulajdonképpen sohasem következik be. Miért nem mondja a kritikus véleményét a két latornak a szemébe? Mert. az elfojtott komplexust meg akarjuk keresni. De a gondosabb megfigyelés azt mutatja. ami nem áll közvetve a keresett komplexussal összefüggésben. de elfelejtett képzet helyett egy többé vagy kevésbé elváltoztatott "pótló ötletet" produkál. Ez azonban csak hosszasan nézegette a képeket. amelyek véleményünk szerint pácienseink ötleteinek felvetődésénél szerepet játszanak de jogunk van fontosságot tulajdonítani annak. hogy Önök az elfojtott lelki anyag felkutatásának ezt a módját túlságosan körülményesnek fogják ítélni. amely az ötlet értékességét bíráló. hogy az tulajdonképpen célzás a szándékolt szidalmazásra. ez ellen alapos ellenérvek szólalnak meg benne. komplexus[26] névvel jelöljük. hogy a kritikus sértő szándékának nem egyenesen. Lehet. akinek méghozzá egy nagy szolgahad erős öklei is rendelkezésére állanak. Hogy ezt a célt elérhessék. és hol a Megváltó?" Látom. Hölgyeim és uraim! Nagyon célszerű dolog. amikor páciensünk a keresett. hogy nem is juthat eszébe semmi. kihagyás és célzás alakjában ad kifejezést. a felmerülő ötletekről nem számol be magának vagy nekünk. Ez az oka annak. én viszont biztosítom Önöket. lealacsonyító ítéletek alakját ölti magára. és a két háziúr maga vezette a legbefolyásosabb műértőt és kritikust a teremnek ahhoz a falához. hogy a lappangó képzeteket kitaláljuk. amely célhoz vezet. hogy nincs mondanivalója. de ugyanaz a helyzet áll fenn . ha az együvé tartozó indulattelt képzetelemek csoportját. Nagy estélyt is rendeztek a drága képek első bemutatása alkalmából. hogy ha valamely betegnél az utolsó emlékkép segítségével. majd a két kép közti szabad térre mutatva így szólt: "Nos. akkor mégiscsak az bizonyosodna be eljárásunkról. és . hogy az előkelő társadalmi körbe befurakodjanak. hogy egyáltalán nem jut eszébe semmi.

amelyeket a pszichoanalízis igyekszik Önökkel elfogadtatni. Vegyék tekintetbe. másrészt azonban összeférnek az éber állapot tökéletes egészségével. amelyek a betegben felmerülnek. amikor a pszichoanalízis fő szabályának aláveti magát.[27] Ez az eljárás a pszichoanalitikusnak az. holott Önök nem is tudhatták. szolgáltatja a lélekelemzőnek azt az ércet. amely feladat megoldásához a zürichi iskola sikerrel hozzá is fogott. annak a leghalványabb kilátása sincs arra. amelyen mindenki. Egy egészen szubjektív. akkor nem fog túl nagy nehézséget okozni azoknak az új eszméknek a befogadása sem. hogy éjjeli álomképeink egyrészt a legnagyobb külső hasonlóságot és belső rokonságot mutatják az elmebetegségek termékeivel. amelytől a beteg. hogy azok elrendeződésébe és összefüggéseibe behatolna. amely minket az elfojtott komplexusoknak nyomára vezet. Azoknak az ötleteknek a feldolgozása. mint a páciens azokat az ötleteket. hogy a beteges lelkiállapotok abnormis képződményeit másképp. Szinte illetlennek véltem. és tapasztalatokat gyűjthet. amit helytelennek. avagy sekélyes ellenvetésekkel próbálták azt elintézni. aki e téren dolgozni akar. amint azt Jung és tanítványai kidolgozták. hogy a pszichoanalízis egész anyagának ily sűrített kivonata helyett ne foglalkozzam-e inkább Önök előtt részletesen az álom magyarázatával. ha ellenállásának és nem orvosának befolyása alatt állna. De álmainkat még olyképpen is eltávolítjuk magunktól. az célszerűen veheti igénybe az eszmetársítási kísérlettel való vizsgálatot. ha a komplexusokat tárgyilag akarjuk kimutatni. igen tisztelt hallgatóim. ami eszébe jut. amelyekkel rosszul esik foglalkoznia. Bevallom. és ez az a tér. sokáig haboztam. Ugyanerre a célra még két más eljárás is szolgál: az "álomfejtés" és a véletlen. mindenekelőtt pedig az olyan ötleteket is. nem egyedüli technikai eszközünk a tudattalan feltárására. Nem volna képtelenség az az állítás. téveszmékre és jellemváltozásokra megértés helyett csodálkozással tekint. Ha azonban Önök ezekkel ellentétben az álom-élet problémáinak megoldását magukévá tudják tenni. az idegbetegek gyógykezelésében nélkülözhető. milyen jelentőségre tarthat számot ez az elavult és kinevetett mesterség. Ezt a módszert követve beszerezzük azt a lelki anyagot. hogy saját álmai tanulmányozása révén. Aki pedig gyors és ideiglenes áttekintést akar szerezni a beteg elfojtott komplexusairól anélkül.és tévcselekmények értékesítése. amely a tudattalan megismeréséhez vezet. meggyőződést szerezhet az analízis tényei felől. Jó ösztön vezérelte a pszichoanalízis ellenfeleit. látszólag másodrendű indok tartott ettől vissza. amelyből ő egyszerű megfejtési eljárások segítségével az értékes fém tartalmat kivonhatja. mint laikus módján foghassa fel. hanem mondjon el válogatás és bírálat nélkül mindent. Ez a legbiztosabb alapja a pszichoanalízisnak. Felébredés után álmainkat ugyanazzal a megvetéssel szoktuk sújtani. megvetéssel fordulna el. hogy rendszerint gyorsan és tökéletesen elfelejtjük . mit se törődjék azzal a belső kritikával. Most pedig vessünk egy futó pillantást az álomproblémák területére. oda nem tartozónak. értelmetlennek tart.felszólítjuk. azt felelem. Az ötleteknek ez a halmaza. hogyan lehet valaki pszichoanalitikussá. Bátran ezek közé a laikusok közé számíthatjuk manapság csaknem valamennyi pszichiátert. Az álom magyarázata az a Via Regia ("Királyi út"). amikor valamennyien kitértek az Álomfejtés[28] megvitatása elől. még azt is. ami a vegyésznek a minőségi elemzés. hogy ebben a gyakorlati célokat követő világrészben mint álomfejtő lépjek fel. de nélkülözhetetlen. Ha azt kérdezik tőlem. hogy aki ezekre a "normális" érzékcsalódásokra. amelyeket a pszichoanalitikus utasítására kell elmondania. vagy ha elmebetegségeket vizsgálunk.

és e ferdítés arra is enged következtetni. öltöztetnek szavakba. Tudvalevő. de amelyeknek még alvás közben is van annyi erejük. ahogy azt itt leírtam. A nyilvánvaló álomtartalom elferdítés eredménye. amelyet még a nem zavaros és nem értelmetlen álmok is keltenek. amelyeket a gyermek a megelőző napon (az álom napján) átélt. hogy azok egészen egyszerűek és könnyen megmagyarázhatók. mint a régiek. Meg kell tehát különböztetnünk a nyilvánvaló álomtartalmat. ma is nagyra becsülik az álmot és. A nép alsóbb rétegeiben pedig. amelyek az álom napján merültek fel. amelyek némely álomban leplezetlenül megnyilvánulnak. másfél éves koruktól kezdve. Kezdjük azzal. olyan vágyak teljesülései. amelyek éber állapotban teljességgel megakadályozzák. hogy az elfojtott tudattalan vágyak tudatossá legyenek. bár látszólag tetszésük szerint. mint vágyteljesülést. ami szintén eléggé csodálatos.[29] amelyről fel kell tételezniük. hogy az álom a jövendőt jósolja meg.azokat. elég ha azok után az események után tudakozódunk. hogy nem minden álom áll oly távol az álmodó egyéniségétől. hogy az a tudattalanban leledzett. amire reggelre kelve elmosódottan visszaemlékeznek. hogy az ókorban nem sújtották az álmokat ily megvetéssel. annak a lelki folyamatnak. arról az álmok elemzésénél győződhetnek meg. nem érzem szükségét annak. s azok tényleg úgy viszonyulnak a nyilvánvaló álomtartalomhoz. és össze kell gyűjteniük azokat az ötleteket. Ebből az anyagból éppúgy kitalálhatják aztán a . álruhába öltöztessék. ha a felnőttek álmai sem volnának mások. hogy azokat a vágyakat leplezzék. és ez a ferdítés az ellenállásoknak. ők is azt hiszik. amelyek az előző napon ébredtek fel benne. A válaszom erre a következő: az ilyen álmok el vannak ferdítve. ellenben sok másféle dolgot lehet az álomról elmondani. hogy az álom kialakulásánál a lelki erőknek ugyanaz az egymást ellensúlyozó játéka szerepel. ami megerősítené az álom jóstermészetét. hogy sejtelmes feltevésekkel töltsem ki mai tudásunk hézagait. pótképződmény. amelyek a lélekelemző munka szabályai szerint végzett szabad asszociálás útján társulnak minden egyes álomrészlethez. és amit fáradságosan. mint ahogy a hisztériás nem sejti. Minden különös magyarázó képesség nélkül rá fogunk jönni az ilyen álmok egyszerű megfejtésére. sok álomnak a képtelensége és értelmetlensége pedig egyenest magától értetődőnek tetszik. amelyek e megoldás elé gördülnek. Eközben teljesen el kell tekinteniük a nyilvánvaló álom elemeinek látszólagos összefüggéseitől. mire vonatkoznak és mit jelentenek a tünetei. úgy fogjuk találni. Hogy igazán vannak lappangó álomgondolatok. eredetileg egészen más szavakban kellett volna kifejezésre jutnia. mint a gyermekéi. de visszautasítjuk az álmokat azok miatt a korlátlanul szemérmetlen és erkölcstelen törekvések miatt is. de kielégülést nem leltek. az álmok behatóbb elemzése egyenként eltávolítja az útból. Így azután az álmodó éppoly kevéssé érti meg a saját álma jelentőségét. az "én" elhárító erőinek műve. és benne mindent inkább találunk. a lappangó álomgondolattól. A kisgyermek mindig azoknak a vágyaknak a beteljesedéséről álmodik. És valóban így áll a dolog: azokat a nehézségeket. amelyből az álmok kiindultak. hogy felnőttek álmainak a tartalma többnyire értelmetlen. amelynek technikája azonos a pszichoanalízisével. Megvallom. figyelmünkre méltatjuk. minden ellenkező tanítás dacára. Ez az álomferdítés ugyanaz a folyamat. nem mind értelmetlen és zavaros. amellyel Önök már a hisztériás tünetek keletkezésének vizsgálata közben megismerkedtek. mint a tünetképződésnél. és nem is leltem mindeddig semmire. amely a tudattalan álomgondolatokat helyettesíti. Megvetésünket arra az idegenszerű benyomásra alapítjuk. Nézzük mindjárt az első és legsúlyosabb ellenvetést: azt. A legmegnyugtatóbb megoldása az álom talányának az volna. Ha igen fiatal gyermekek álmait.

hogy a szorongás nem kapcsolódik olyan magától értetődően az álomtartalomhoz. átszellemítési folyamatok és ellenhatási képződmények[30] mily hosszú sora fejleszti ki az úgynevezett normális embert. E művelet megérdemli. Az álmok elemzése. elemzés után kitűnik. egész általánosságban azt felelhetjük erre.úgy látszik azonos azzal a jelképességgel. hogy a néplélek alkotásainak is az álomelemzés fogja megadni a magyarázatát. a fáradságosan kiküzdött művelődés fenntartóját részben annak áldozatát. akik nem ismerik . amely részben egyénenként változó.a neurotikus szorongás feltételeit. Végül óvnom kell Önöket attól. amelyek az élet folyamán hasznavehetetlenekké lettek. hogy a tudattalan lelki réteg. vagyis a lélek működési termékei gyakorolhatnak egymásra.lappangó álomgondolatokat. sokszor veszi igénybe a szimbolika egy nemét. főleg a saját álmaiké. ha az álomban is fellép olyankor. amikor az álomképződés túlságosan ezeknek az elfojtott vágyaknak áll a szolgálatába. Kitéphetetlenül szilárd gyökereket fog verni Önökben az álmok elemzése révén az a tudat. elfojtási. mint azok képzelik. amelyet a külön lelki csoportosulások. mert sehol másutt nincs módunkban ily közvetlenül tanulmányozni azokat az eddig nem is sejtett lelki folyamatokat. hogy álomelemzés közben kiderítettük. szinte csodálatosan nagy hatást gyakorolnak a korai gyermekévek benyomásai és élményei az ember fejlődésére. és mindig kielégítetlen vágyak teljesülésének bizonyul. végbemehetnek. A nyilvánvaló álomról. amely az elfojtott komplexusokat balul sikerült elfojtás esetében tünetekké változtatja. Nem lehetetlen. amikor a felnőttek álmait is a gyermeki álmokra vezettük vissza. ahogy arra reggel visszaemlékezünk. részben azonban . Ezt a műveletet álommunkának nevezzük. amelyekkel az "én" a túlerőre vergődő elfojtott vágyakkal szemben védekezik. amely minden álomban vágyteljesülést lát. arról is meg fogja Önöket győzni. a mesékben és a regevilágban uralkodik. mint a beteg ötleteiből és emlékeiből az ő rejtett komplexusait. Nem is szólva arról. vagy helyesebben szólva. hogy azok a szorongásos álmok is magyarázatra szorulnak. hogy megmarad minden sajátsága. mint gyanítjuk. nagyon is érthető tehát. A szintetikus összefoglalás egy neme ezek után lehetővé teszi. amely. A felnőtt ember álomvilágában mint egy folytatólagos életet él a gyermek. annak mindig van átlátszó értelme. főleg szexuális komplexusok ábrázolására. két különálló pszichikus rendszer között. Ezek között az újonnan felismert lelki folyamatok között különösen feltűnő a sűrítés és az eltolás folyamata. a tudatos és tudattalan között. és ez a munka minden lényeges részletében azonos azzal a ferdítő hatással. mily váratlanul. hogy bepillantsunk abba a műveletbe is. hogy elméleti érdeklődésünk osztatlan forduljon feléje. hogy hagyják magukat megtéveszteni attól az ellenvetéstől. Arra is figyelmessé kell tennem Önöket.és így nem vehetik figyelembe . hogy az egész más dolgokra hajlamosított gyermekből a fejlődési. amely szerint a szorongásos álmok létezése ellentmondana ama felfogásunknak. megmaradnak vágyrezdülései. hogy az elfojtott vágyak leplezett teljesülése. amely a tudattalan álomgondolatokat a nyilvánvaló álom tartalmává ferdítette. Mint látják. Az álommunka csak egyik speciális esete annak a hatásnak. az álom felőli kutatások jogosultságát eléggé igazolnák már azok a . még azok is. mielőtt megítélés tárgyai lehetnének. Az ily módon felkutatott lappangó álomgondolatokból azután rögtön kiviláglik. Amit így az elemzés az álom valódi értelmeként állít a nyilvánvaló álomtartalom helyébe. amelyek a tudattalanban. éspedig úgy. mennyire igazunk volt. van kapcsolata a megelőző nap élményeinek benyomásaival. A szorongás egyike azoknak az elhárítási reakcióknak.

amelyekről később az "indulatáttétel" jelszó alatt fogok néhány megjegyzést tenni. hogy ezek megint csak olyan törekvéseknek és szándékoknak adnak kifejezést. a mindnyájunknál oly gyakran előforduló nyelvbotlások. vagy éppen fontosságot tulajdonítana nekik lelki életében. mégis ott is mindenütt kielégítő indoklást keres. vagyis tudatossá tegyék a kórokozó pszichikus . amikor is kitűnik. az azzal analóg kisiklások olvasás és írás közben. mint az álmoké. a lelki élet valamely rejtett tartalmának felderítéséhez vezethet. ahol ezzel a követelménnyel rendszerint nem lépnek fel. Ezek az apró dolgok. amilyeneknek azokat a hallgatólagos megegyezés egy nemével tekinteni szokás. Mi azonban neurotikusok pszichoanalitikai gyógykezelésével kapcsolatban jutottunk e vizsgálódásokhoz. A normális és ideges embereknél egyaránt előforduló apró tévcselekmények ezek. ügyetlenkedés valamely ténykedésnél. testrészekkel babrálás. amelynek lélektani determinánsait különben nemigen keresik. a tévcselekmények. az illető egyén saját tudata előtt rejtve kell maradniuk. Nem csekély azonban az elméleti jelentőségük sem. mi több. Ezekkel többnyire legbensőbb titkait árulja el az ember. amelyek a lelki élet elrejtett. amelyekre különben nemigen szoktak ügyet vetni. hogy egyáltalán tudomást venne róluk. tárgyak elvesztése vagy eltörése stb. Az elmondottak alapján könnyen megérthetik. ha méltányolják a páciensek szabad eszmetársítással felidézhető ötleteinek. miképp jutunk az álommagyarázatok segítségével. tév. önkényes vagy véletlen volna. amelyeket e kutatások révén még különben nehezen hozzáférhető dolgokról is nyerünk. álmainak. Az ő szeme nem lát a pszichikus jelenségek között olyat. el van rá készülve. a ruházattal. s így áttérhetek a lelki jelenségek egy harmadik csoportjához. többnyire könnyen és biztosan meg is magyarázhatók. elfelejtett és elfojtott tartalmának felderítésére rendelkezésünkre állanak.[31] nem oly jelentéktelenek. s abból a helyzetből. azt látszólagos jelentéktelenségüknek és csekélységüknek köszönhetik. hogy megoldhassák feladatukat. akkor velem együtt azt a következtetést fogják levonni. csakúgy. mint a szórakozottság.felvilágosítások is. Olyan dolgok elfelejtése. amelyekkel már mint a tünetek forrásaival és az álom alkotó erőivel is megismerkedtünk. Ha most végigtekintenek azokon az eszközökön. Ehhez jönnek még azok a cselekedetek és taglejtések. hogy mint tüneteket méltányoljuk őket. akinek pedig egészében véve jól sikerül elfojtania tudattalan vágyait. csupa olyan dolog. Ezeknek igenis van értelmük. s hogy éppen ezek mutatkoznak oly feltűnő könnyen. a figyelmetlenség és más hasonló feltételek következményeit egyszerűen tudomásul vesznek. Megérdemlik tehát.állítólag velünk született okszerűségi igényünket egyetlen pszichikai ok is teljesen kielégíti. Észrevehetik. vagy éppen ugyanazokból az elfojtott vágyrezdülésekből és komplexusokból fakadnak. amelyben jelentkeztek. amelyeknek háttérbe szorítva. dallamok dúdolása s más hasonlók. ha ehhez még hozzáveszik egyéb jelenségek értékesíthetőségét is. melyeket az ember végrehajt anélkül. mint a tünet és esetleges cselekmények.és tüneti cselekményeinek tanulmányozását.. ilyenek a tárgyakkal való játszadozás. mert bizonyságul szolgálnak arra. ami jelentéktelen. hogy elfojtás és "pótképződés" az egészség feltételei mellett is előfordul. hogy technikai eszközeink elég erősek ma már ahhoz. holott a mi . a páciens elrejtett és elfojtott vágyainak s az ezektől táplált komplexusoknak megismeréséhez. és figyelembevételük. amiket tudhatnának és rendszerint tudnak is (például tulajdonnevek időleges kiesése az emlékezetből). amelynek tanulmányozása a pszichoanalízis egyik technikai eszközévé vált. hogy a pszichoanalitikust a lelki élet determináltságába vetett különösen erős hit jellemzi. ha a beteg ellenállása ezt túlságosan meg nem nehezíti. gyakran még az egészséges embernél is. hogy egyazon lelki okozatot többszörösen indokoltnak találjon. s amelyeket mint véletlenségeket.

Mindenekelőtt a következőt: a pszichoanalitikus kutatás a betegek kórtüneteit. és ezúton elhárítsák a póttünetek képződéséből keletkezett bántalmat. ám az. Még olyan kutatók is. hogy azt elismerjék. amely betegeinknél jelentkezik. hogy ez a technika nem magától értetődő. mégpedig ugyanolyanokat. mielőtt maguk nem vizsgálták meg mikroszkóp segítségével a tényállást. hogy mi bizonyítsuk be eredményeink helyességét. Az öntudat elbizakodottsága. Mint betegeinknél. gyakran igen feltűnő az ítélőképesség befolyásolása. aki ezen eljárás felett ítéletet mond. Talán csodálkozni fognak. Én úgy vélem. Nem tudom. akik erről a technikáról mit sem tudnak. hogy azt előbb meg kell tanulni. azt sohasem alkalmazták s azután. hogy technikánkról. ha közlöm Önökkel. éspedig leszállítása indulati tényezők által. hogy a patogén vágyrezdülések természete erotikus részösztönökével azonos és annak a felvételére kényszerít bennünket. amellyel meg kell birkóznia. akik készségesen követnek lélektani munkáim terén. azt a benyomást nyerték-e. hogy a megbetegedéshez vezető befolyások között a legnagyobb jelentőséget kell tulajdonítanunk az erotika terén bekövetkezett zavaroknak. A pszichoanalízis tehát a bírálóban ugyanazt az ellenállást kell hogy felébressze. hogy olyan nehéz az embereket a tudattalan lelkivilág valóságáról meggyőzni. amelynek fegyvertárát. De a pszichoanalízisnél valóban kedvezőtlenebbek is a körülmények arra. ellenfeleinknél is. hogy nem szívesen hiszik el ezt az állításomat. mintha csak gúnyolódni akartak volna. csakúgy. akik például egy mikroszkópiai vizsgálat eredményét nem vonnák kétségbe. amely például az álmot is oly lenézően tolja félre. hajlandók azt hinni. IV. és ugyanez az oka annak is. azt mutatja. hogy a leírt technikai eszközök segítségével mit deríthettünk ki a neurotikusok kórokozó komplexusai és elfojtott vágyai felől. hogy tudattalan komplexusok felszínre törését megakadályozzák. valóban meglepő szabályossággal. Pedig ezen ellenfeleink között akadnak olyanok is. egyike a legerősebb védőszerkezeteknek. kétségkívül mint munkánknak különös vonzóerőt és érdekességet kölcsönző körülmény fog számításba jönni. Tudom. azt követelték. hogy a szexuális mozzanatok kórokozó jelentőségét túlbecsülöm. amelyek bennünk általában arra szolgálnak. mégpedig mindkét nemnél egyaránt. mint ezt az ellenállást értelmi elutasítás formájába öltöztetni és ehhez érveket keresni. akik egyébként a tudományos gondolkodásmódot kötelezőnek ismerik el. íme. mint a szövettan és a sebészet technikáját. hogy az felette nehéz. Hogy e gyógyító törekvéseink közben az egészséges és a beteg ember lelki életéről való ismereteinket is gazdagítjuk és mélyítjük. és mi sem könnyebb. és olyan új dolgokat elfogadtatni velük. ELŐADÁS Hölgyeim és uraim! Bizonyára tudni óhajtják most már. De annyi bizonyos. hogy nálunk Európában egész sor olyan ember mondott ítéletet a pszichoanalízisről. szerelmi életükben szerzett benyomásokra vezeti vissza. és nem mondanának ítéletet felőle. miért . amelyek tudatos ismeretvilágukkal ellentétben állnak. amilyeneket betegeinknél a pszichoanalitikus alapszabály alkalmazásával szoktunk hatástalanná tenni. amiért az a bonctani készítményben szabad szemmel nem ismerhető fel. A pszichoanalízis a lelkivilágban rejlő elfojtott dolgokat akarja tudatossá tenni. akiben ilyen elfojtott tendenciák élnek s talán csak fáradságos munkával tarthatók féken. és azzal a kérdéssel fordulnak hozzám.anyagot. maga is csak ember. hogy nehézsége egészen arányos annak a tárgynak a szövevényességével. bemutattam Önöknek.

hogy erről a vitás kérdésünkről véleményt alkothassanak. elfojtott vágyrezdülései szolgáltatták a tünet kialakulásához szükséges erőt. uraim. amely szexuális téren a legtöbb "kultúrember" viselkedését uralja. És itt ugyanahhoz az eredményhez jutunk. mint az evangéliumi ördög a sertésekbe. hogy készségesen tárnák elénk felvilágosításaikat nemi életükről. A gyermekkor ezen hatalmas vágyteljesülési törekvéseit általában szexuális természetűeknek mondhatjuk. amely valamely kóreset alapos felderítéséhez és teljes meggyógyításához szükséges. kultúránk világában nem kedvez a napsugár és a szabad levegő a nemi ténykedésnek. De most már aztán igazán nem kétkedem benne. hogy csodálkozást keltettem Önökben. és azt fogják hallani. Az emberek egyáltalán nem őszinték nemi dolgokban. hogy a gyógykezelésben igazán meg van engedve az otthonos kényelem. A betegek viselkedése nemigen kedvez annak. Most pedig hadd folytassam tapasztalataink közlését. Sajnos. és csak ott akad azokra a benyomásokra és eseményekre. míg saját analitikai fáradozásuk közben nem kényszerültek e felfogást magukévá tenni. és csak ha ezeket a rendszerint elfelejtett emléknyomokat is felderíthetjük és tudatossá tesszük. akik elkísértek utamon ide Worcesterbe. Uraim! Az Önök soraiban helyet foglalnak néhányan legbensőbb barátaim és követőim közül. mintha zord volna az időjárás a szexualitás világában. de kénytelen voltam e véleményt megalkotni. nélkülük a későbbi megrázó élmények utáni ellenhatások normálisan zajlottak volna le. hogy a szexuális élet kérdéseiben az ember személyes szempontból foglal állást. Kérdezősködjenek tőlük. csak akkor vetik le a hazugságleplet. És ebben igazuk is van. Ezt a tényállást én egyáltalán nem állítottam fel elméleti követelmény gyanánt. erre így felelhetek: nem tudom. amint tapasztalataim számban gyarapodtak és a dologba mélyebben behatoltak. hanem banális megrázkódtatásokra vezeti vissza. És vajon a gyermekkor az életnek nem azon szaka-e. csak akkor tudunk a kórtünettel megbirkózni. és közülük is sokan rabjai az álszemérem és kéjsóvárgás azon keverékének. Nos. hogy a szóban forgó állítás igazságáról könnyűszerrel meggyőződhessünk. ez kétségkívül nincs úgy. az orvosok sincsenek kivéve az alól a szabály alól. minden lehető módon rejtegetni igyekeznek azt. a szexualitás nem bújik be a pubertás idején a gyermekbe olyan hirtelen. egyetlenegy esetben sem szorítkozik a megbetegedés idejének élményeire. miért ne adhatnának rá okot. s csak akkor jutnak majd Önök is abba a helyzetbe. Hogyan? Hát van egyáltalán gyermeki szexualitás? . Csak a gyermekkori élmények adják meg a magyarázatát a későbbi megrázó élményekkel szemben tanúsított érzékenységnek is. hogy a szexuális etiológia[32] mértékadó jelentőségéről szóló állítást eleinte mindannyian teljes hitetlenséggel fogadták. amelyet a szexualitás hiánya jellemez? Nem. de sohasem pótolják. hanem minden egyes esetben visszanyúlik a beteg serdülő korára és korai gyermekségére is. A gyermeknek megvannak a nemi ösztönei . Nem mutatják meg nemi életüket a maga valóságában.ne adhatnának egyéb lelki izgalmak is okot az elfojtás és pótképződés leírt jelenségeinek létrejöttéhez. Csak amikor rájöttek pácienseink arra. hogy azok a szexuális mozzanatok hatását legfeljebb ha támogatják. az 1895-ben dr. voltaképpen senki közülünk nem leplezheti le egyetlen embertársa előtt sem teljes szerelmi életét. amelyek a későbbi megbetegedésnek irányt szabtak. de a tapasztalat azt mutatja. Ahelyett. hanem hazugságokból szőtt.fogják Önök kérdezni. De ezt a megkülönböztetést egy más körülmény fosztja meg jelentőségétől. nem is volna ez ellen semmi kifogásom. hogy ez a hatásuk tényleg nincs meg. Breuerrel együtt nyilvánosságra hozott hisztéria-tanulmányainkban nem is foglaltam még el ezt az álláspontot. Ugyanis az az analitikai munka. mint az álom vizsgálatánál: itt is a gyermekkor elpusztíthatatlan. vastag lepellel takarják azt be. A pszichoanalitikus kutatás az esetek egy másik csoportjában a tüneteket valóban nem szexuális okokra.

fokozatokban dús fejlődés közben. Ellenben arra szolgál. mint kétezerötszáz pozitív megfigyelést gyűjtött össze. magával hozza azokat a világra. csaknem ugyanazok az érzéki gerjedelmek. gyermekkori emlékeik revíziójával és magyarázásával kezdenék. aki még csak egynehány év előtt nyilvánosan kijelentette. s amely három évvel a Drei Abhandlungen zur Sexualtheorie[35] című munkám előtt jelent meg. négy. Nem csodálkoznék rajta. s annak csak később áll majd a szolgálatába.és ténykedései kezdettől fogva. hogy ezeket nemi eredetűeknek tartsa. s ezekből alakul ki. hogy Önök nem barátkoznak meg a gyermeki szexualitás eleinte visszataszító gondolatával. Egy dolgozatot mutatok. és lássanak velem együtt a gyermeki nemi élet méltánylásához. akinél ugyanazon alkalmi ok hatása alatt. a legkoraibb életévektől kezdve. amelyet a saját apja vitt véghez szakszerűen. hogy barátom. mint az én páciensemnél . Jung csak néhány órával ezelőtt olvasott fel ugyanezen teremben egy még fiatalabb kislányon tett megfigyelést. ha e megnyilatkozásokat a gyermekpárok százainál figyeli meg. melyekben ez a szerelmesség megnyilatkozik. saját tapasztalatai alapján megerősítette. mint mások. Tegyenek le a kételkedésről. Más meggyőződés alakulna ki bennük. dicséretre méltó példaként csak E. dr. Bleulerre[36]." A szerző. s akiknek gyermekkori emlékképei aránylag élesek. Önöknek. Mindenesetre független még a fajfenntartás funkciójától. vágyak és komplexusok keletkeztek és voltak biztosan kitalálhatók. a felnőttek úgynevezett normális nemi élete. nagyon jelentőségteljes. s most már nem akarják. dr. C. a szerző ugyanazt mondja. Nekem magamnak nemrég szerencsésen sikerült egy szorongásban szenvedő ötéves fiúcska analíziséből. A véletlen kedvezése folytán éppen az Önök sorai közül hivatkozhatom egy tanúra. G. ugyanazon egyetemé. hogy "az én szexuális elméleteimmel szemben hiányzik belőle a megértés". A dolgozatban. aki állításaim mellett fog vallani. tizenöt év folyamán nem kevesebb. ha azt kell hallaniuk. A szerző a Clark University kollégiumának tagja. hogy az elfojtott dolgokra emlékeztessék őket. . Nem esem tehát kétségbe azon. nagyon is érthető. amit én az imént mondtam Önöknek: "A nemi szerelem gerjedelme nem az ifjúkor időszakában mutatkozik először. így ír: "Az elfogulatlan elme. hogy ezek között a korán szerelmes gyerekek között nem is kevesen csak három-. s azóta a gyermeki szexualitást teljes egészében. ha e megfigyelések mellett tekintetbe veszi azoknak a vallomását is. ezek közül nyolcszáz a maga észlelése volt. akik gyermekkorukban e gerjedelmet jelentékeny mértékben tapasztalták önmagukon. A kultúrára nevelés nyomása elfeledtette velük a saját infantilis nemi ténykedésüket. Sanbord Bell tollából. orvosi megfigyelők csak úgy. meglehetősen teljes képet nyernem a gyermeki szerelmi élet egy korai fejlődési fokának testi ösztöneiről és lelki megnyilatkozásairól." De még jobban meg fognak lepődni Önök közül azok. Azokról a jelekről. amelynek címe: A preliminary study on the emotion of Love between the sexes[34]. különféle forrásokból eredő összetevőre lehet szétbontani. A gyermek nemi élete nagyon összetettnek bizonyul és azt sok. mint eddig hitték. Arra is emlékeztethetem Önöket. a zürichi pszichiáterre hivatkozom.egy testvérke születésekor -. ha vizsgálataikat az önelemzéssel. akik nem akarnak hinni az infantilis nemi élet létezésében. A legkritikusabb elmét is kielégíti ez a feltevés.[37] Hogy a legtöbb ember. ha honfitársuk ezen megfigyelései Önök között több hitelre találnának. amelynek falai közt most összegyűltünk. amelyet az American Journal of Psychology[33] 1902-ben tett közzé. mint mi európaiak mondanánk.vagy ötévesek voltak. íme. mint az enyéim. nem térhet ki az elől. amerikaiasan dolgozott. a gyermek nemi életéről hallani sem akarnak.

hogy most már a szerelmi életben a nemi ösztön valamennyi komponense a szeretett lényben keres kielégülést. de a bőr és más érzőfelületek is. és ilyenkor vagy rendellenesség jár a nyomában. végbél és húgycső nyílása. mint cselekvők és mint szenvedők. ha minden gyermekben feltételeznek némi képességet a homoszexualitásra. Egyrészt az egyes ösztönök alávetik magukat a genitális zóna uralmának. az aktív és passzív nézési kedvet. Linder nevű budapesti gyermekorvos is. a kóros hajlamosság csíráit hordja magában. De az eredeti ösztönrészek közül nem mindegyik jut szerephez a nemi élet végleges kialakulásánál. A testnek a szexuális inger keltésére különösen alkalmas részeit pedig erogén zónáknak mondjuk. amelyek ezt az özönt az úgynevezett normalitás medrébe kényszerítik. hogy az a már elfojtott ösztönöket újból felébressze. már az a dr. és lehetetlenné teszik. azért azt egy Havelock Ellis[38] alkotta kifejezéssel az autoerotizmus szakának nevezzük. itt már az az idegen személy. amelyek felügyelők módjára őrködnek ezen elfojtások biztossága felett. amennyiben azok a tulajdonképpeni nemi aktust előkészítik és előmozdítják. míg az utóbbiból a művészi és színészi mutogatási hajlam fakad. hogyan történik valamely erogén zóna autoerotikus kielégülése. Legalaposabban bánik el az elfojtás az úgynevezett koprofil. amelyek egy idegen személyt választanak tárgyuknak. A gyermek nemi gyönyörűségének fő forrása bizonyos különösen ingerlékeny testrészek megfelelő izgatása. akit eredetileg az önfenntartásra való tekintet tett jelentőségteljessé. csak a maguk kedvét igyekeznek kielégíteni.hogy a kellemes érzetek különféle fajtáit felébressze. A gyermekeknek ez a zilált és bár tartalomdús. Minthogy a gyermek szexuális életének ezen első szakaszában saját testében és nem a külvilág tárgyaiban leli a kielégülést. vagy . amely az embert a primitív választás tárgyaihoz. amelyeket analógiák és összefüggéseik alapján a nemi gyönyör fogalmában foglalhatunk össze.[40] A gyermek egyéb nemi ténykedéseiben már a tárgyválasztás szempontja uralkodik. és kialakul a szeméremérzet. akkor a lélek említett "ellenhatásos" vagy "ellenállási képződményei" azok a gátak. amelynek oly nagy jelentősége marad a későbbi életkorban is. nemkülönben azzal a rögzítéssel. vagyis a váladékkiürítéssel összefüggő gyermeki gerjedelmekkel. aki először méltatta e jelenséget tudományos észlelésre. Az autoerotizmus ilyen és ehhez hasonló működtetése mellett már igen korán jelentkeznek a gyermekeknél a nemi kedvnek. később két fő irányban összefoglalódik és szerveződik. és amellyel sok ember sohasem tud teljesen szakítani. amelyek közül az előbbiből csak később ágazik ki a tudnivágyás. Másrészt viszont a tárgyválasztás visszaszorítja az autoerotizmust úgy. ilyenek a száj. A nemek különbsége azonban ebben a gyermeki időszakban még nem játszik döntő szerepet: nem követnek el tehát igazságtalanságot. Mikor aztán a kamaszkorral együtt bekövetkezik a nemi vágyakozások árözöne. s a részösztönök kielégülése csak annyiban marad fontos. undor és erkölcs. úgy hogy a serdülőkor lezártával az egyén végleges nemi jellege többnyire egészen kialakult. helyesen kéjkielégülés gyanánt fogta azt fel. Nem minden egyénnel megy simán ez a fejlődés. amivel az egész nemi élet a fajfenntartás szolgálatába szegődik. lassít vagy gátol. vagy ahogyan nevezni szeretjük: a libidónak azon részösztönei. annak szenvedőleges ellenlábasát (mazochizmus)[39]. Hölgyeim és uraim! Az általános kórtan egy törvénye szerint minden fejlődési folyamat. Ezek az ösztönök ellentétpárokban lépnek fel. és kimerítően leírta annak átmeneteit más és más magasabb rendű nemi ténykedési formákba. Egyes ösztönök még a serdülőkor beállta előtt igen erős elfojtást szenvednek. Az egész kisgyermekek ujjszopása jó példa arra. a fő dologgá lesz. de összerendezetlen szexuális élete. amelyben az egyes ösztönök a többitől függetlenül. Ezen életszak egy másik nemi kielégülési módja a genitálé maszturbációs izgatása. illetőleg személyeihez fűzi. amelyet rendes lefolyásában valami feltartóztat. A nemi működés szövevényes fejlődését illetőleg is áll ez. e csoport legfontosabb képviselőiként felemlítem itt a fájdalomokozásban való gyönyörködést (szadizmus).

melyet tehetetlensége magyaráz. amelyeken az infantilis rögzítődés létrejött volt. vagyis ezek az ösztönök elfojtódtak. A gyermeknek szüleihez való viszonya. amelyek a szülők és gyermekek ezen viszonyában. A gyermek kezdetleges tárgyválasztása. A gyermek mindkét szülőjét. mint amilyenben azt alkalmazni szokták. az anya a fiát. a neurózis és a rendes nemi élet összefüggésének felismerésére. amellyel a gyermek a szülei felé fordul. Azok az érzelmek. hogy a két nemnek kezdetben való egyenlő értékűsége marad meg. hanem negatív. hogy a gyermek testi és lelki szerelmi életének könnyen észlelhető kezdeti szakát valódi jelentőségében megismerhessék. mint lelki megnyilvánulásaira irányítottuk.[41] Mint már említettem. amiről később a legkülönfélébb következményes zavarok tesznek bizonyságot. ennek a felnőtt korban homoszexuális ténykedésre való hajlandóság lehet a következménye. Az így kialakult komplexus korai . A neurózisok úgy viszonylanak a perverziókhoz. Ebben szívesen igazat adok Önöknek. mint az. a perverziók. hogy az autoerotizmust nem sikerül valakinek végképp leküzdenie. és önként lemondanak arról. az apja. egyáltalán nincs híjával a szenzuális velerezgés elemeinek. ide tartoznak a perverziók és a nemi életnek éppen nem ritka általános infantilizmusa. Az apa rendszerint jobban szereti a leányát. hogy a pszichoanalitikus a szexualitást ama teljesebb értelemben fogja fel. nemcsak pozitív . mint a negatívum a pozitívumhoz. az is igen gyakran előfordul. amit perverziónak szoktunk nevezni. akiknek gyengédsége a szexuális ténykedés legkifejezettebb jeleit mutatja.vagyis gyöngéd -. ellenséges természetűek is szoktak lenni. mint a perverzióknál. Itt pótlólag egyet-mást el kell még mondanunk. ha lány. az anyja helyébe kívánkozik. akkor a fejlődési időszakban létesített elfojtás épp azokon a pontokon fogja felmondani a szolgálatot. bennük a komplexusok alapjai és a tünetek formálói gyanánt ugyanazokat a részösztönöket lelhetjük fel. amikor csak a fajfenntartás területére szorítkoznak. Megtörténhet. vajon nem Önök használják-e ezt a szót túlságosan szűk értelemben. majd ennek mintájára a testvérek egymás közötti viszonylatában felébrednek. mert figyelmünket eddig a nemi életnek inkább csak testi. A neurózisra való hajlamosságot más úton lehet a nemi fejlődés megzavartságából leszármaztatni. nagyobb figyelmet érdemel. ha azt a gátlások eredeti céljaitól el is térítik. Ezzel elszalasztják az alkalmat a perverziók megértésére. ami a nemi működés szerkezetében sebezhető pontot teremt. az ilyen. hogy hiszen mindez nem is szexualitás. függetlenségét megtartó ösztön azután nem más. Térjünk most még egyszer vissza a gyermek nemi fejlődéséhez.hajlamosság arra. csakhogy itt a tudattalanból ható erők alakjában. A pszichoanalízis kimutatta. Megtörténhet. De bármiképp szóljon e szóhasználat feletti ítéletük. A zavarok ezen sora megfelel a szexuális működés közvetlen fejlődési gátlásainak. amint azt a gyermekek közvetlen megfigyelése és a felnőttek elemző vizsgálata egyértelműleg kimutatja. Ha azután a normális nemi tevékenység működtetése érettebb korban akadályba ütközik. amely adott viszonyok között kizárólagos hasonneműséggé fokozódhat. De még ezután is kérdéses marad. de különösen az egyiket. hogy nem minden részösztön veti alá magát a genitális zóna uralmának. ha fiú. de az elfojtás dacára a tudattalanból tovább is érvényesül hatásuk. azonban csakhamar elfedi ezt az az érdeklődés. erre a gyermek úgy reagál. Erre többnyire maguktól a szülőktől nyeri az irányítást. a perverzió a normális nemű cél helyett a saját külön célját tudja érvényesíteni. amelyhez őt a gyermeki nemi élet méltánylása juttatta. hogy én ezt a szót sokkal tágabb értelemben használom. hogy. hogy ezen ösztönöknek igen zsenge korban történő túl erős megnyilvánulása a részleges rögzítődés egy neméhez vezet. ne feledkezzenek meg arról. Ez a tárgy kezdetben az ápolásával foglalkozó személye. Ez ellen Önök talán azt az ellenvetést fogják felhozni. hogy az egyén később visszafejlődés (regresszió) útján megbetegedjék. erotikus vágyainak tárgyául veszi.

arra kényszerítik a búvárkodó gyermeket. idegen személyekre viszi át. hogy annak érvényesülését a lelki élet más területein is felismerhetjük. de a tudattalanból is igen nagy és tartós hatást fejt ki. bár jobban leplezve. például azt. Uraim! Nehogy azt véljék. minden neurózisnak a magva. Abban az időszakban. amely ismeretkörében a női szülőcsatorna rejtett helyzete folytán kitöltetlenül marad. amelynek később a vérrokonsági korlát áthághatatlanul útját állja. Ha úgy tetszik. valamint az általa termelt infantilis nemi elméletek. hogy az ember akkor betegszik meg. A benne magában élő részösztönök irányítása szerint egész sorát alkotja meg az infantilis nemi elméleteknek.elfojtásra van ítélve. amely befolyás ezen elfojtási munka javarészéhez az indítékot szolgáltatta. Az Oidipusz királyról szóló hitrege. ha külső akadályok vagy a belső alkalmazkodási . Azon idő tájt. hogy ama jelek alapján. hogy e terméketlen munkáját abbahagyja. amelyeket ez idő szerint bizony nem mindig értelmesen és kifogástalanul oldanak meg. amelynek hőse apját megöli és anyját veszi feleségül. és a végleges tárgyválasztás idején a libidót más. amikor a szülői befolyás lazítása volna napirenden. még csaknem változatlan megnyilatkozása annak a gyermeki kívánságnak. valamint később. amelyeket nem titkolhatnak el előtte. döntő befolyást gyakorolnak a gyermek jellemének kialakulására és a később nála esetleg fellépő neurotikus megbetegedés tartalmára. új vetélytárs születése révén fenyegető materiális veszély kelti fel a gyermek kutató kedvét. mennyi sokat talál ki a gyermek az igazságból. ugyanezen vérrokonsági komplexus alapján épült fel. hogyan lesz a gyerek. amely a gyermekkor maradványainak leküzdésére tanít. hogy a gyermeki vágy elválasztódjon és eltávolodjék a szülőktől. Elkerülhetetlen és teljesen normális dolog hogy a gyermek szüleit válassza első szerelme tárgyául. Látjuk. kiágazódásaival együtt. hogy mindkét nemnél egyforma nemi szerveket tételez fel. a Hamlet. Maga ez a gyermeki búvárkodás. Kifejezést adhatunk annak a feltevésünknek. amikor a gyermekekben a még el nem fojtott "tengelykomplexus" uralkodik. tengelye (tengelykomplexusa) és ez jogossá teszi azt a várakozásunkat. Többnyire egy új testvér. hogy ez a komplexus. ha azokat később csak példaképül veszi. De nem szabad. mert különben az ifjú egyén társadalmi alkalmasságát fenyegeti veszély. és a felnőtteknek sejtelmük sincs róla. nagy feladatok hárulnak a nevelésre. hogy elmélkedéseink a nemi életről és a gyermek pszichoszexualitásának fejlődéséről túlságosan messzire kalandoztak a lélekelemzéstől és az ideges zavarok gyógyításának feladatától. De éppen nemi éretlensége és az az űr. hogy szerelmi vágya ezen első objektumokhoz rögzüljön. bátran nevezhetik a pszichoanalízist folytatólagos nevelésnek. valami birkózásfélének tekinti. az értelmi tevékenységnek egy jelentős része áll a nemi érdeklődés szolgálatába. Ki nem kerülhető feladat ezek szerint. és hogy a nemek érintkezését ellenségeskedő cselekménynek. Shakespeare drámai költeménye. Kutatni kezdi. hogy a gyermekeket evés útján fogantatja és a végbélen át "születteti meg". V. ELŐADÁS Hölgyeim és uraim! Az infantilis nemi élet felderítése és a neurotikus tünetek visszavezetése erotikus részösztönökre néhány új és váratlan formulához segített bennünket a neurotikus megbetegedések mibenlétét és a bennük megnyilvánuló célzatokat illetőleg. amelyben az elfojtás a szexualitás részösztöneinek eltérítésén dolgozik. elég.

hogy a libidó ugyanazon az úton. hogy a beteges tünetek az illető egyén nemi tevékenységének egy részét. tudniillik hogy a neurózisoknak nincsen sajátos. amelyen a fantáziák keletkeztek. olyan rétegéhez. vagy akik az életre gyöngéknek bizonyultak. hogy az infantilis rétegbe való visszafejlődés útján attól tartósan elidegenedjék. akikkel szemben a művelődés oly nagy igényeket támaszt. Akinek ez a külvilág ellenállása vagy saját gyengesége miatt nem sikerül. ott szinte elkerülhetetlen. hogy megszüntessék azokat az elfojtásokat. azaz visszafejlődés útján történik. Ha valaki. a gyermekkor felé irányul és egy pontban találkozik. aki a realitással összeütközésbe jutott. hanem maguk a nemi ösztönök sem hajlandók lemondani a pótkielégülési módokról. . akik az életben csalódtak. hogy ezektől a képzelődésektől egy más úton visszatérjen a realitáshoz ahelyett. Bizonyos kedvező feltételek mellett van azonban egy lehetőség arra. csak reájuk jellemző lelki tartalma. amelyekbe szintén oly egyének vonultak vissza. visszafejlődés útján a gyermeki vágyakat újra fel ne élessze. Ahol azonban a valóságok világa elleni lázongás mellől hiányzik vagy csak tökéletlenül van meg ez az értékes adomány. az elfordul a realitástól. amelyek segítségével alkati kezdetlegességein felülemelkedett. vagy éppen egész nemi életét magukban foglalják. akár legértékesebb alkotásai között is. hanem több indítékból van összetéve. s ezért képzeletvilágot építünk fel. a nemi élet visszatér fejlődésének egy régebbi. amelyet biológiai kártékonysága miatt betegségnek nevezünk. De a regresszió mindkét formája a közös cél. Ez a menekvés a ki nem elégítő valóságból abba a világba. regresszió. Minél mélyebben behatolnak majd az ideges megbetegedések kóroktanába. vagyis nincs bennük semmi olyan. de a való élet elfojtott gerjedelmeiből is. Nemcsak a beteg énje tiltakozik az ellen. Eszükbe fog jutni. az ilyen egyén az őt jobban kielégítő képzeletvilágba vonul vissza. amennyiben a nemi életnek infantilis állapotát eleveníti meg. amelyben jólesik a realitás hiányait vágyteljesítő képekkel fedni be. hogy betegeink ellenállása a gyógyulással szemben nem egyszerű dolog. Látjuk. hogy annak segítségével az elérhetetlen helyett legalább pótló kielégüléshez jusson. A neurózis napjainkban a kolostorok helyét pótolja. a valóság általában nem elégít ki. hogy a realitás valami jobbat ad értük cserébe. amennyiben a libidó. Erélyes és sikerdús az az ember.képesség hiánya folytán erotikus szükségleteinek valóságos kielégítése lehetetlenné válik. ezáltal megmenekül a neurotikus ember balsorsától. amely annak idején nem volt híjával a kielégülésnek. s akikre a belső elfojtások oly erővel nehezednek. hogy ő a betegségben keres menedéket. amennyiben ezen szükséglet megnyilatkozása az eredeti és kezdetleges lelki kifejezésmódok alkalmazásával történik. amelyhez az idegesek lélekelemző vizsgálata révén jutottunk. míg meg nem bizonyosodtak afelől. és ezen a kerülő úton visszanyerheti kapcsolatát a realitással. ami az egészséges emberből teljesen hiányoznék. és formai. Sejtjük. Hadd iktassam ide azt a fő eredményt. Rájövünk. de amely a betegnek némi közvetlen kéjkielégülési nyereséget is hoz. Ez a regresszió látszólag kettős: időbeli. és a realitástól való elfordulásban látjuk a betegség fő törekvését és legnagyobb kártékonyságát. akinek sikerül munkásságával vágyfantáziáit megvalósítani. Ezek a fantáziák igen sokat visszatükröztetnek az egyes egyéniség alkati mivoltából. G. az erotikus igény a korábbi időben átélt fejlődési fokokhoz tér vissza. amelynek tartalmát aztán megbetegedés esetén tünetekké formálja át. annál tisztábban fogják látni az összefüggést a neurózisok és az ember lelki életének egyéb. Jung szavaival éljünk: az idegesek azokba a komplexusokba betegszenek bele. hogy minket. avagy hogy C. s ezzel neurózist ne idézzen elő. akkor módjában áll képzelődéseit tünetek helyett művészi alkotásokká változtatni át. meg van áldva a lélektanilag még talányos művészi tehetséggel.

Ferenczi Sándor[42] kitűnő mondása szerint . hogy az elfojtott szexuális ösztönöket a betegben tudatossá tegyék. mindegyiknél fellép az úgynevezett indulatáttétel meglepő jelensége. aki maga nem végzett pszichoanalíziseket. vágyaiból kell leszármaztatni. amelyek . amelyet eredetileg betegeink tudattalan lelki életének felderítésénél technikai eszközül vettünk igénybe. hogy a lelki folyamatokat az elérni kívánt cél felé terelje. amelyet már nem tud emlékezetébe visszaidézni. hogy a beteg lelki életében vannak sebzett helyek. akkor a gyógyítást támogatta ugyan. s csak ez az "indulatáttételes" újraátélés győzi őt meg ezen tudattalan nemi gerjedelmek létezéséről és azok hatalmáról. hogy nem alakulhatott ki ilyen határozott véleménye senkinek. amelynek reális alapja nincs. ami abban áll. hogy a beteg gyakran tanúsít orvosával szemben gyengéd. az egymással birkózó erők viszonyától függ. a beteg régi és öntudatlanná lett fantáziájából. hogy helyes dolgokat állítottam a neurózisok keletkezésmódjáról. Tudom. hanem csak leleplezi azt a tudat előtt. Mielőtt azonban az indulatáttétel tárgyalását megszakítanám. hogy a betegre. de akadályozónak bizonyult a tényállás tudományos megismerésére irányuló törekvésben: a lelki ellenállást egy bizonyos területről elhárította. hogy az indulatáttételt. hogy a pszichoanalízis kárt okozhat. Hölgyeim és uraim! Még hátra van. amellyel az analízis a lelki életben számol. és felhasználja arra. visszariadnak attól. aki a hozzányúlásával csak . egyfelől az a szokatlanul szigorú és kivételt nem ismerő determináltság. ez adja tulajdonképpeni magyarázatát az idegbetegeknél minden más úton elért gyógyító sikereknek is. hogy közöljem Önökkel azon legfontosabb tapasztalatunkat. és annál erősebben érvényesül. de irtóznak tőle. Valahány idegbeteget lélekelemzéssel gyógykezelünk. Hölgyeim és uraim! Nézetem szerint az értelem részéről kétféle jelentősebb akadály gördül a pszichoanalitikus gondolatmenetek elismerése elé. hogy e küzdelem végeredménye egészség. Ennél a reakciónál az orvos . tehát nem is észlelhette közvetlenül az indulatáttétel hatásait. A leggyakoribb ellenállási érvek egyike .mind betegeknél. Nem tagadhatják. hogy az orvosra meggyőzően hat. hogy ez a jelenség nemcsak abból a szempontból jelentőségteljes. de ennek határain a gátlást áthághatatlan töltéssé tornyosította fel. Egyébiránt ne higgyék. Mennyiségi viszonyoktól. amely a folyamat közben felszabaduló indulatokat magához köti. Félnek tőle. nehogy még fokozzák a szenvedéseit.amelyekkel mi egészségesek is küszködünk. sajnos. ha a sérült helyet nem érinti az olyan. de igen gyakran ellenségeskedéssel kevert érzületet. s amelyet. a beteg orvosához való viszonyában éli át újra. A tünetek. hogy ezek azután benne a magasabb erkölcsi törekvéseket legyűrhetik és őt művelődésbeli vívmányaitól megfoszthatják. Kíméletesebb dolog persze. s így minden beteg és orvosa között is. a lélekelemző befolyása idézi elő. másfelől a tájékozatlanság azon sajátosságok felől. mint azt fellépésének minden apró részlete bizonyítja. újból csak az áttétel élményének emelkedett hőmérsékletében lesznek oldhatókká és átalakíthatókká másfajta lelki termékekké. Ember és ember közötti minden viszonyban. hanem abból is.korábbi (legszélesebb értelemben vett) szerelmi élmények csapadékai. csak keveset mondhatok el Önöknek. nagyon is megértem tehát.az utóbb említett tájékozatlanságra vezethető vissza. mintha azzal együtt járna az a veszedelem. amely a neurózisok nemi mozgató erőire vonatkozó feltevésünket megerősíti. neurózis vagy ellensúlyozó túlbuzgóság lesz-e. Az indulatáttétel tanulmányozása a hipnotikus szuggesztió megértésének is megadja a kulcsát.hogy vegytani hasonlattal éljünk . hogy valamennyi követőm csak az indulatáttétel körül szerzett tapasztalatai útján győződött meg arról. amelyről itt. ki kell emelnem. A pszichoanalízis tehát nem teremti az indulatáttételt. önként jön létre ez a folyamat. A hipnózis. mind egészségeseknél . hogy ahhoz hozzáérjenek. minél kevésbé sejtik létezését. amelyek a tudattalan lelki folyamatokat az előttünk ismeretes tudatosoktól megkülönböztetik. Érzelemvilágának azon részét.egy katalitikus fermentum szerepét játssza.

míg arra a vágyra. ezáltal előmozdítják azok elfordulását a való élettől. úgy hogy az. Leggyakrabban úgy végződik a dolog. Nem kellene oly fennhéjázóknak lennünk. amely a gyerekes vágygerjedések erejét nem fojtja el. mint a sebész szokott. minthogy az eredménytelen elfojtás helyébe megbízhatóbb lelki mechanizmust állít. míg tudattalan. hogy a lélekelemző munkánál elérhető végeredmények közül a harmadikat is szemügyre vegyük. minden. mert legnagyobbrészt csak az "én" korábbi fejlődési szakaszainak utókövetkezményeit kell az útból elhárítanunk. A lélekelemző munka másik eredménye az lehet. amelyek zavartalan fejlődés mellett már előbb is elérhetők lettek volna. És a nemi ösztön alkotó erői kiválóan fel vannak ruházva azzal a képességgel. akkor hasonlíthatatlanul kisebb fájdalmat ró gyógykezelésével a betegre. és arról sem szabad . Egyáltalán nem áll ugyanis. hogy az elfojtás alól felszabadult ösztönök szétrombolják a kulturális jellemet. ha az elfojtás megszűnik. amely tudatos. gátlólag hat. ismét megnyílik az átszellemítéshez vezető út. hogy az ebből a forrásból nyert segítőerők képesítik csak a lelki életet arra.annyit tud elérni. ha ért a lélekelemzés technikájához. Tehát a pszichoanalitikus munka. később. sokkal erősebben nyilvánul meg addig. mintha az infantilis vágygerjedelmek kiirtása volna a fejlődés eszményi végcélja. hogy a részösztönöket magasabb rendű. amely a jellem kialakulásánál és az életben való érvényesülésnél hasznos lett volna. hogy a nemi elfojtás ilyen túlságba vitelével megfelelő kulturális nyereséget érnének el. s mily útonmódon tudjuk azokat az egyén életére ártalmatlanokká tenni? Ilyen út többféle van. Az elfojtott vágygerjedelem egy részének joga van közvetlen kielégülésre. minden ellenkező irányú törekvéstől független. hogy olyankor is az orvosnak vesse szemére a vizsgálat közben esetleg elkerülhetetlen fájdalmakat vagy a műtét utáni reakciós jelenségeket. A tudattalanban rejlő vágy befolyásolhatatlan. szóba sem jöhet. csak az aggodalmaskodhat így. valósággal a legmagasabb és legértékesebb művelődési törekvéseket szolgálja. Senkinek sem jut már eszébe. ha egyszer elfojtása meglazult. De mi lehet egyáltalán a sorsa a pszichoanalízis felderítette tudattalan vágyaknak. hogy e vágyakat a velük szembeszálló értékesebb irányzatok lelki működése közömbösíti. teljesen alaptalan. amelyek a sebészt megilletik. hogy fájdalmat okoz. hogy a betegség gócát megvizsgálja és azt kezelésbe vegye. hogy eredetileg szexuális céljaikat tőlük távolabb eső és a társadalomra hasznos célokkal cseréljék fel. mert akkor maga is gyenge és tökéletlen szervezetű volt. hogy természetünknek eredetileg állati mivoltát teljesen elhanyagoljuk. amit pedig tapasztalatainkkal határozottan megállapíthatunk. De tudvalevőleg a sebészt sem riasztja vissza ez az érv attól. és a beteg múló rosszabbodás árán állapotának tartós javulását szerezte meg. Múlhatatlan. Ugyanilyenek a viszonyok a pszichoanalitikus munkájánál. Az egyén annak idején csak azért fojtotta el a hasznavehetetlen ösztönt. hogy azt az életben megtalálja. Az elfojtás helyét alapos megfontolásokon felépült elítélés foglalja el. neki is szabad igénybe vennie azokat a jogokat. A korai elfojtás kizárja az elfojtott ösztön átszellemítésének lehetőségét. de vele ellenkezik. aki nem veszi tekintetbe. és kell is. ami szintén tudatos. hogy a legmagasabb kulturális eredményeket létrehozza. nem is okvetlenül szexuális célok felé irányítja. hogy a felderített tudattalan ösztönök most már azon célszerű irányzatok szolgálatába állíthatók. A neurotikus eszmének elfojtása révén sok oly erőforrás kiapad. A művelődés nagy igényei túlságosan megnehezítik a legtöbb ember életét. az úgynevezett átszellemítést. amikor a beavatkozás célhoz vezetett. ha beavatkozásától tartós gyógyulást remél. Ismerjük azonban a fejlődésnek egy sokkal célirányosabb folyamatát. érett és erős korában kifogástalanul uralkodhat azokon a veszedelmes indulatokon. Valószínű. S ez azért lehetséges. az alapbaj súlyossága mellett. úgy hogy a tudatra hozás csak gyengítheti. hogy a vágygerjedelem. Az a félelem pedig. hanem értékesíteni tudja olyképp. és neurózisok keletkezéséhez vezetnek anélkül. mint ha tudatossá lesz.

Nekünk azonban legyen bátorságunk bevallani. hogy annak mind messzebb menő átszellemítésével mind nagyobb művelődési eredményeket igyekezzünk elérni. hogy végre minden koszt nélkül dolgozzék. hogy oly sok drága zabot fogyaszt. s hogy figyelemmel hallgattak végig. hogy kíméletesen bár. A német literatúrában szerepel egy Schilda nevű városka. Elhatározták. A nemi ösztön összetevő erőinek formálhatósága. hogy még dolgozzon is. Nem tudom. hogy a gépeinknél felhasznált hőmennyiségnek legfeljebb egy töredékét változtathatjuk át erőművi munkává. a schildai polgárok még ma sem értik. amely azok átszellemíthetőségében nyilvánul meg. s csak az az egy kifogásuk volt ellene. mi volt kimúlásának oka. hogy mindennap egypár szemmel kevesebbet adnak neki enni. amelynek lakóiról mindenféle ravaszságot regél a fáma. könnyen arra csábít. Köszönöm. amíg meg nem szokja. úgyhogy a ló már csak egy szem zabot kapott és másnap lett volna a napja. Ez nem is sikerülhet nekünk. hogy meghívtak. hogy volt a schildai polgároknak egy lovuk. nem kívánhatjuk. hogy egy régi tréfás mesét mondok el. de leszoktatják erről a hibájáról. hogy az evéstől teljesen tartózkodjék. Egyebek közt azt mondják. mégpedig úgy. hogy a nemi ösztön energiamennyiségének egészét eltereljük eredeti céljaitól. De aminthogy számolnunk kell azzal. úgy arról a törekvésről is le kellene mondanunk. De reggelre az engedetlen állat megdöglött. nem vennék merészségnek. mert a nemiség túlságba vitt megszorítása szükségképpen maga után vonja a rablógazdálkodás káros következményeit. . hogy bizony az a szegény állat éhen halt és hogyha a lónak lassanként az egész zabját elvesszük. Egy darabig kitűnően ment a dolog. hogy a művelődés céljai között joggal helyet követel az egyes egyén boldogságának lehető biztosítása is. ha egy intelemmel fejezném be előadásaimat. Ezért csak indirekt módon adok kifejezést egy meggyőződésemnek olyképp.megfeledkeznünk. amelyből azután maguk vonhatják le a tanulságot. amelynek erőbírásával nagyon meg voltak elégedve.

gyorsan változóak. (Sigmund Freud élete és munkássága. s ebből az alkalomból a pszichológus G. Lengyelországba. ha a beteg tudatosítja és elmondja. chimney sweeping: kéményseprés. [14] A tudattalannal való foglalkozásnak már Freud előtt voltak hagyományai a német filozófiában és filozófiai lélektanban [Carl Gustav Carus (1789-1869). [7] Talking cure: csevegési kúra. [12] Katartikus gyógykezelés . [6] Az ókori görög orvosok a hisztériát sajátosan női betegségnek tartották.Tanulmányok a hisztériáról. összefüggéstelen beszédben.a delírium állapotában félrebeszélő. betegséget kiváltó. Josef Breuer (1842-1925) . tartalmazott egy Breuerrel közösen írt tanulmányt. műveinek jelentős része ezt a célt szolgálta (Az álomról. erre ő maga is minden alkalmat felhasznált. A delírium ködös tudatállapot. miáltal az ezekkel kapcsolatos. de amellett még rendkívül csinos külsejű. Európa Kiadó 1973. Breuer esettanulmányából van. öt esettanulmányt (ebből négyet Freud ismertetett). "kibeszéli magából" kellemetlen élményeit.megtisztul a tüneteket okozó feszültségektől. miszerint a néző a dráma hőseivel való azonosulás révén megtisztul a drámai történés keltette érzelmi feszültségektől. Életének jelentős részét a női egyenjogúsítás ügyének szentelte. A lélekelemzés legújabb eredményei stb. 209. beidegződések jönnek elő (például öregeknél gyermekkorban tanult versek egyes sorai). heves vagy lassú.. gyakran régi emlékek. a Clark University 1909 szeptemberében ünnepelte alapításának huszadik évfordulóját. hogy az amerikaiak esetleg "gyakorlatiatlannak" tekinthetik az álmok problémáját. hosszas latolgatás után úgy döntött: általánosan a pszichoanalízist fogja ismertetni.a lányt Bertha Anna Pappenheimnak hívták (1859-1936).JEGYZETEK [1] A Boston melletti Worcester város (Massachussetts állam) egyeteme. fantáziáló. Romániába. zavart. "igen értelmes.]. [2] Dr. Önéletrajz. de a világon is a legelsők közé tartozott. az érzelmek is ködösek. A katartikus kifejezés Arisztotelész drámafelfogására. [8] Az idézet a Tanulmányok a hisztériáról című kötetből.írja róla Ernest Jones. egy elméleti cikket Breuertől és a Freud által írt zárófejezetet a pszichoterápiáról. német nyelven tartotta. [5] Deliráló . értelmetlen. amelyben megszűnik a kapcsolat a külvilággal külső ingerek nem váltanak ki reakciókat. ez utóbbit tekintik általában a pszichoanalitikus módszer kezdetének. Több ízben küldöttségek élén utazott Olaszországba. korának komoly tudományos szaktekintélye az osztrák császári tudományos akadémia levelező tagja volt. Jó nevű bécsi orvos. [9] Patogén .az álmokról akart értekezni. Eduard von Hartmann (1842-1906) stb. a beteg egyfajta önhipnózisának mint eljárásnak ötlete a szóban forgó lánytól származott. [13] Double conscience . A pszichoanalízis rövid vázlata. Előadásait szabad fogalmazásban. Folyóiratot alapított és több intézetet. katarzis-elméletére utal. hogy kimentse onnan pogromokban megölt szülők gyermekeit" . old.Breuer és Freud elgondolása szerint. de az önálló tudomány igényével jelentkező pszichológia számára Freud állította előtérbe a pszichikum nem tudatos aspektusait Freud . Breuer katartikus kezelésének. [10] Anna . vonzó személyiség is volt [. hogy előadás-sorozatot tartson az ott összesereglett tudósok előtt Freud kezdetben . mindez kusza. előidéző. tömeges hallucinációk lépnek fel.) [11] Valójában az eredeti emlékoszlop későbbi időből származó másolatáról van szó. ahol fiatalokat képeztek ki erre a pályára. Freud életrajzírója.a fiatal Freud barátja és több mint tíz éven keresztül munkatársa.kórokozó.kettős tudat. Stanley Hall.). az egyetem akkori rektora Freudot is meghívta. de nagyon sokat tett a gyermekekért is. [3] Studien über Hysterie . A delíriumnak számos formája ismeretes.] Németország első védőnője lett. [4] Freud mindig fontosnak tartotta a pszichoanalízis tételeinek minél szélesebb körű népszerűsítését.. 1895-ben jelent meg először. az anyaméh (görögül: hüszteria) megbetegedésének tulajdonították. "lelke mélyén" megrekedt érzelmeit is felszínre hozza . A mindennapi élet pszichopatológiája. megfeszített mozdulatokban nyilvánul meg.az útjára őt elkísérő Jung javaslatára . majd abból a meggondolásból.

itt: nem tudatos lelki tartalmakról van szó. azt tartotta. félretolás helyett Ferenczi Sándor a folyamat lényegét jobban megközelítő elfojtás kifejezést választotta. Stanley Hall . Charcot nagy hatással volt Freudra és nagymértékben közrejátszott abban. később komplex lélektannak nevezte. nagy tekintélyű orvosprofesszor.technikáját az ott folyó klinikai gyakorlatban tökéletesítse. Munkássága értékes hozzájárulás a pszichológia fejlődéséhez. hogy kialakult érdeklődése a pszichopatológia iránt.Granville Stanley Hall (1844-1924) az amerikai kísérleti pszichológia és pedagógiai lélektan egyik első úttörője. egyetemi tanulmányai elvégzése után ösztöndíjjal Párizsba utazik Charcothoz. [20] Disszociáció . Freud 1889 nyarán több hetet töltött Nancyban. Személyiség-tipológiájában Jung kétféle személyiségtípust különböztet meg: introvertáltat (befelé.A német "Verdrängung"-nak szó szerint megfelelő kiszorítás. amelyben mintegy rétegeződve megtalálhatjuk az emberiség ősi tapasztalatait. Az Über die Psychologie des Unbewussten (Bevezetés a tudattalan pszichológiájába . Saját szemléletét analitikai lélektannak. [18] A Charcot irányította párizsi pszichoneurológiai iskola mellett másik jelentős (a salpêtrière-ivel szemben álló) iskola Nancyban volt. itt: tudat szétesés. további altípusokat is meghatároz. ezzel egyenértékű szavakkal jelölik a folyamatot. [19] Elfojtás . vezetői Ambroise-Auguste Liebault (1823-1904). Azt tartotta.Pierre-Marie-Félix Janet (1859-1947) tanítványa volt Charcotnak. hogy a lelki élet területén is kölcsönös ok-okozati összefüggésekkel és . hogy a Salpêtrière idegklinika laboratóriumában a gyermekkori agybénulásokat meg a gerincagy degenerálódását tanulmányozza.Európa 1993) című művében fogalmazza meg 1906-ban a kollektív tudattalanról és a gondolkodás őstípusairól (archetípusairól) szóló elméletét. Charcot előadásait látogassa. majd Hippolyte-Marie Bernheim (1840-1919). a párizsi pszichoneurológiai iskola vezető egyénisége. (Freud maga is használja a gátlás . s ez így honosodott meg magyarul. a kollektív tudattalan örökletes struktúra. [16] Freudot ebben az időszakban az agyanatómiai kutatások érdekelték.szétválasztás. hogy hipnózisnak csak hisztériára hajlamos személyek vethetők alá."Hemmung" .kifejezést. a személyiség struktúrájával. az automatizmusokkal. G. a későbbiekben Adler individuálpszichológiai irányzatának követője lett.Carl Gustav Jung (1875-1961) a zürichi pszichoanalitikusok iskolájának fő képviselője. A pszichoanalízis tisztelője.A latin eredetű német "Sublimierung"-nak megfelelő átszellemítés helyett magyarul ma is inkább a szublimálás kifejezés használatos. magába fordulót) és extrovertáltat (kifelé. a viselkedést szabályozó tényezők szerepével stb.felfogásában a tudattalan csak egyik formája a nem tudatosnak. Janet .) [15] Charcot mester . 1914-től önálló irányzatot teremt a pszichoanalízisen belül. elkülönítés.Jean Martin Charcot (1825-1893) francia idegorvos.) [21] dr.1904). (A magyar nyelvű lélektani szakirodalomban Ferenczi Sándor honosította meg a német "Unbewusste" megfelelőjeként a tudattalan kifejezést. illetve önszuggesztióval magyarázta. hazatérve az Egyesült Államokba főleg pedagógiai lélektannal foglalkozott. (Nem a szkizofrénia értelmében vett tudathasadásról van szó. [17] P. tünet és szorongás) címmel. majd híve. a világ felé fordulót). Symptom und Angst (Gátlás. A hipnózis és hisztéria tanulmányozásával foglalkozott. kezdetben fenntartás nélkül elfogadta Freud tanait. 1926-ban könyvet is írt Hemmung. de a két fő típus elválasztása bizonyult máig használhatónak a pszichológiában és a pszichiátriában. Nézetei széles körű vitákra adtak alkalmat szakkörökben. foglalkozott. de fokozatosan szembekerül a freudi nézetekkel. Legnagyobb és legjelentősebb műve az Adolescence (Az ifjúság . hanem a pszichikum tudatos és nem tudatos törekvései és tartalmai közötti merev elkülönülésről és a köztük rögzült feszültségről. [24] Freud egész gondolkodását áthatották a korabeli tudományos szemléletben uralkodó és akkoriban a Helmholtz-iskola által erőteljesen hangsúlyozott determinizmus elvei. Munkásságát Wilhelm Wundt (1832-1920) lipcsei laboratóriumában kezdte. majd annak halála után pszichológus-neurológus utóda. az érzékszervi vagy mozgási képességek szervi sérülések nélküli megbénulását szuggesztióval. Jung . A pszichoanalízis mai képviselői közül sokan inkább gátlásról beszélnek. [23] C. 19061910 között Freud egyik leglelkesebb híve. Más nyelvekben is az elfojtás értelmét fedő. amelyekkel Freud orvostanhallgatóként ismerkedett meg. A nancyi irányzat a hisztériás tüneteket. a tudat és tudattalan viszonyával. hogy hipnózis. a hipnózist fiziopatológiai jelenségnek tekintette. a hisztériát neuroszomatikus megbetegedésnek. [22] Átszellemítés .

érzelmei nem véletlenszerűen.svájci pszichiáter. ennek során hagyta hogy a páciens mindent elmondjon ami eszébe jut. képzeletei. In: Esszék. eredete. [32] Etiológia .Három értekezés a szexualitás elméletéről (1905). Bleuler mindvégig nagyra becsülte Freudot. A gyermeki szexualitás. illetve lappangó álomgondolat kifejezések. A nemiség tévútjai. Freud és Jung szemléletét a múlt század végén kialakult asszociációs lélektani irányzat befolyásolta. [28] Freud Traumdeutung (Álomfejtés. később bírálólag fordult szembe velük. illetve nyilvánvaló álomtartalom és a latens. erre az alapra épülhet rá aztán a kultúra és az erkölcs. története van és egy törvényszerű folyamatba illeszthető. így az eszme-(vagy képzet-)társítások (asszociációk) során feltárul az egyén lelkivilága. [25] Der Witz und seine Beziehungzum Unbewussten (A vicc és viszonya a tudattalanhoz. hogy az embereknek valamivel kapcsolatos gondolatai. 23-251. magyarázza létrejöttüket és hangsúlyozza lélektani és pszichiátriai jelentőségüket. [36] Eugen Bleuler (1857-1939) . minden lelki jelenségnek oka. Freuddal együtt irányították a Jung szerkesztette Jahrbuch für psychoanalytische und psychopatologische Forschungent (Pszichoanalitikai és pszichopatológiai kutatások évkönyve). az akadályozott. ezért ki nem elégíthető és kínt okozó ösztönrezdülések célt és irányt változtatnak és létrehozzák a kínérzet elnyomására alkalmas képződményeket. mivel ez egyértelműen lelki komplexumot jelent.) című könyvében elemzi Freud a tévcselekmények és esetleges cselekmények jelentését. spontánul és előzmények nélkül jelentkeznek. bár nem mindig értett egyet nézeteivel. Theodor Ziehen (1862-1950) voltak. A serdülőkori átalakulás. eszméket társítson. Freud a kultúraellenes ösztönökkel ellentétes irányba ható. érzelmi. [30] Ellenhatási vagy: reakció-képződmények (Reaktionsbildungen). szexuálpszichológus. A három értekezés: I. ezekkel szemben kifejlődött és túlhajtott kompenzálási folyamatokat. [26] Komplexus . amelynek leghíresebb képviselői Hermann Ebbinghaus (1850-1909).lélektani mechanizmusát és hangsúlyozza jelentőségét a pszichológiai megismerés számára. Gondolat 1982. a pszichikumban semmi sem történik véletlenül.) című alapvető művéről van szó. hanem belső lelki összefüggéseiknek. A reakció-képződmények szublimálás útján is létrejöhetnek. Cserépfalvi 1994. beállítódásokat nevezi így. [34] Előtanulmány a nemek közti szerelmi emócióról. [35] Drei Abhandlungen zur Sexualtheorie . Az asszociációs módszerek ma is alkalmazott eljárások a pszichológia különböző ágaiban és a pszichiátriában. ezáltal mintegy feltérképezte a beteg gondolati.) című 1903-ban Bécsben megjelent könyvében elemzi Freud a humor . élc. ilyen reakció-képződmények például az alázatosság (szemben az agresszivitással). [27] Ezek a kísérletek azon a feltételezésen alapultak. II.A fordításban szereplő komplexum kifejezés helyett mindenütt komplexus szerepel. Jung és tanítványai főleg az irányított eszmetársítással kísérleteztek. kezdettől fogva rokonszenvezett a pszichoanalizissel (Jung tanársegédként dolgozott mellette). [33] Az egyesült államokbeli szaklapok közül ez a Stanley Hall szerkesztette American Journal of Psychology és a Morton Prince szerkesztésében megjelenő Journal of Abnormal Psychology biztosított állandó teret a pszichoanalitikusok írásainak. Freud a szabad asszociáció módszerét dolgozta ki és alkalmazta. . a szemérem vagy undor (szemben a szexuális féltékenységgel) stb. míg a komplexum szónak tágabb jelentése van. [29] A magyar nyelvű szakirodalomban egyaránt használatosak a manifeszt. felmerült képzetéhez újabb és újabb ötleteket. s minden gondolatához. Georg Elias Müller (1850-1934). old. indulati struktúráját. magyarul Ferenczi Sándor fordításában 1915-ben jelent meg először az 1914-es bővített harmadik német kiadás alapján. [31] Zur Psychopathologie des Alltagslebens (A mindennapi élet pszichopatológiája. amelyet 1908-ban indítottak és rendszeresen megjelentettek az első világháború kitöréséig. III. elrendezettségüknek megfelelően.vicc.kóroktan. kapcsolatot tartott fenn a pszichoanalitikusokkal. szellemesség .tekintélyes angol ideggyógyász. [38] Havelock Ellis (1859-1939) .törvényszerű folyamatokkal kell számolnunk. de nem csatlakozott egyik irányzathoz sem. [37] Egyik korabeli tanulmányában Bleuler a gyermek szexuális abnormitásairól értekezett. Helikon 1993. érdeklődéssel figyelte elméleteiket.

Budapest 1919. 24. a magyarországi pszichoanalízis korai szervezője. Főbb művei: Lelki problémák a pszichoanalízis megvilágításában (1912).[39] Szadizmus. [41] "Ha a perverzió nem a normális nemiség (nemi cél és tárgy) mellett lép fel. Lélekelemzés. mazochizmus . eltűnése és egyéb értekezések a pszichoanalízis köréből (1914). támogatta Freud kinevezését egyetemi rendkívüli tanárrá. hanem úgy. Széleskörűen hozzájárult a pszichoanalízis gondolatrendszerének kialakításához.) [42] Ferenczi Sándor (1873-1933) . akkor van jogunk a perverziót kórosnak ítélni.magyar idegorvos. Ideges tünetek keletkezése. exhibicionizmusnak nevezzük. amikor a magamutogatás kéjérzettel jár. Freud közeli barátja és munkatársa. A kizárólagosság és a rögzítettség adja meg tehát a perverziónak a kóros jellegét" (Freud: Három értekezés a szexualitás elméletéről. old. pszichoanalitikus. [40] Ennek a hajlamnak patologikus formáját.1910). hogy az a rendes nemiséget minden körülmények között kiszorítja és helyettesíti. (Értekezések a pszichoanalízis köréből . Katasztrófák a nemi működés fejlődésében (1928). A pszichoanalízis haladása (1919).neves ideggyógyász. . a Bécsi Neurológiai Társaság elnöke volt. vezéralakja.A kifejezéseket Freud Krafft-Ebingtől vette át Richard von Krafft-Ebing (18401920) .

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful