Tartalom

bevezető

1. a lelki oldal

2. az alvásproblémák megelőzése

megelőzés, miért?
megelőzés, hogyan?
Hogyan vedd rá az önálló alvásra?
Hogyan oldd meg a nappali alvást?
Hogyan előzd meg az éjszakai ébredéseket?

3. hogyan oldd meg a már kialakult alvászavarokat?

Mit csinálj, ha éjszaka felkel?

1. teendők, ha éjszaka felébred

2. megismerni a baba alaptermészetét és a hozzá megfelelő
megoldásokat választani
3. megteremteni az ideális feltételeket
- ideális környezet
- ideális feltételek
4. változtatni a szokásokon (Kis lépések módszere)
- mintatervek

4. variációk nemalvásra és megoldások

5. együttalvás
bevezető

Amikor első gyermekemet hazavittük a kórházból és este letettem aludni, éjjel

óránként-kétóránként megnéztem él-e még, mert nem kelt fel. Kollégáim és
ismerőseim felkészítettek rá, hogy a baba márpedig éjjel legalább egyszer vagy
még többször riasztani fog, az én kisfiam azonban ezt nem tette, hanem egészen
hajnal 5-ig aludt egyhuzamban. Hozzáteszem, némi megelőző óvintézkedéseket
azért mi is tettünk, habár nem tudatosan: a gyermekorvosunk ugyanis a kórházból
való hazaérkezéskor azonnal megjelent nálunk és többek között azt tanácsolta,
hogy ha azt szeretnénk, hogy jól aludjon a baba, fektessük le este 10-11 körül. Így
nagy valószínűséggel hajnalig kihúzza majd. És így is lett. Vince hónapokon át
fél11-kor feküdt le este és reggel 6-7-ig aludt, majd rövid szopizás után folytatta
az alvást reggel 9-ig. Nekem ez kényelmes megoldás volt, hiszen így szabad volt
az egész reggelem, bőven jutott időm mindenre. Aztán a fogzás kezdetekor,
nagyjából 5 hónapos korától beiktatott még egy éjszakai ébresztést, aztán egyre
többet és többet: ekkor értettem meg, miről beszéltek korábban ismerőseim.

Pszichológusként erősen foglalkoztatott a probléma, vajon miért kel fel éjszaka a

baba? Miért kell odamenni hozzá? Miért nem tud maga visszaaludni? Hogyan lehet
elviselhetőbbé tenni mindkettőnk számára ezt az időszakot? Többféle könyvet
elolvastam, a sikermódszereket, mint az Aludj velem! és Aludj jól, gyermekem!
című könyveket, melyek az ún. Ferber-módszerre épülnek, a Suttogó titkait,
amely valamivel kézzelfoghatóbb és gyerekbarátabb megoldást vázol fel, dr.
William Sears könyvét, az Éjszakai gondoskodást, amely egy egészen más,
elfogadó, a gyerek fejlődését is figyelembe vevő szempontot képvisel.
Végigolvastam rengeteg tanácsadói rovatot, fórumbejegyzést, tapasztalatot is.
Kinek mi vált be? Mi az, ami működik? Melyik módszernek milyen előnyei és
hátrányai vannak? Ezek alapján vontam le számos következtetést, valamint
összeállítottam a jellegzetes alvási problémákat és probléma-típusokat. Nem
találtam fel a spanyolviaszt, de olyan módszert igyekeztem kidolgozni, aminek
segítségével képes leszel belevágni a változtatásba.
Gyakran tapasztalom, hogy az anyukák -hozzám hasonlóan- mindenfélét
elolvasnak, de nem mernek változtatni. Félnek, hogy még rosszabb lesz, félnek,
hogy helyrehozhatatlan károkat okoznak vele, félnek a következményektől és
nagyon gyakran bizonytalanok is abban, hogy az ajánlott módszer valóban jó,
működik és ha rászánják magukat és alkalmazzák, akkor utána valóban jól fog
aludni a baba, nem jön pár hét múlva megint elő a probléma. Teljesen jogosak
ezek az aggodalmak és meg is lehet érteni a szülőket: annyira ellentmondó érvek
és ellenérvek, tények és tévhitek terjengenek ebben a témában, hogy nehéz
eldönteni, melyik a jó megoldás, valóban az-e a jó, nem kéne-e mégis valahogy
másként...

Rossz hírem van: a gyermeknevelésben soha nem tudhatod biztosan, hogy egy
módszer, amit kiválasztottál, jó-e neked, beválik-e nálatok, csak akkor tudod ezt
meg, amikor már kipróbáltad. De van jó hírem is: ha olyan módszert és
eszközöket választasz, amik gyermeked egyéniségével nem ellenkeznek, akkor jó
eredményeket érhetsz el. Ezért azt javaslom, még mielőtt nekiállnál változtatni a
dolgokon ismerd meg a problémát és ismerd meg a gyermekedet is. Egy akaratos
fiúcskával hiába is próbálkozol, őt nem tudod majd „izomból”, sírni hagyással
alvásra szoktatni majd, ő kitartóan átüvölti neked az éjszakát és alvás helyett
egyre jobban belehergeli magát majd a hisztibe. Nála csak szelíd módszerekkel,
lépésről-lépésre változtatva érhetsz el eredményt.

De mi is az az eredmény, amit el szeretnénk érni? Egy átaludt éjszaka? Nem. Nem

várhatjuk el, hogy egy baba egyszercsak átaludja az éjszakát. Bár vannak ilyen
csodagyerekek, de a többség nem ilyen. A cél az, hogy mindketten jól érezzétek
magatokat: mindketten kipihentek legyetek és felkészültek az új napra,
mentesek attól a feszültségtől, amit az alvásproblémák miatti aggódás,
mérgelődés jelent.
A cél tehát mindig közeli és a gyermek igényeihez, életkorához szabott legyen.

Ne azt tűzd ki elsőre, hogy a gyermeked 12 órát aludjon éjjel egyhuzamban, mert
az nem fog menni, mire pedig megérik rá, már csak 10 óra lesz az alvásigénye.
Inkább olyan apró, közeli, teljesíthető célokat keress, mint hogy aludhass éjszaka
legalább órát egyben, ezt követheti majd a 6 órás alvás, és idővel talán az is
elérkezik, hogy 8 órát tudsz éjjeli riasztás nélkül aludni.

Kívánok nektek mihamarabb nyugodt és harmonikus éjszakákat!