LÁSZLÓ ERVIN KOZMIKUS KAPCSOLATOK A harmadik évezred világképe

Ervin Laszlo: The Cosmic Connection (The Fifth Field). Copyright © Ervin Laszlo, 1996 Hungarian translation © Dr. Dienes Gedeon, 1996 Magyar Könyvklub, Budapest, 1996 Felel s kiadó Dr. Kratochwill Balázs igazgató Irodalmi vezet Ambrus Éva Felel s szerkeszt Greguss Ferenc M szaki vezet Szilassy János A borítót tervezte Koronczi Endre M szaki szerkeszt Pintér László Szedte a Pytheas Kft. Nyomta a Szekszárdi Nyomda Kft. Felel s vezet Vadász József igazgató Megjelent 15,57 (A/5) ív terjedelemben ISBN 963 548 374 0

Tartalom El szó a magyar kiadáshoz Bevezetés Mir l szól a könyv? ELS RÉSZ / AHOGY MA LÁTJUK 1. A világegyetem fejl dése Több évezredes töprengés Az srobbanás kozmológiája Kozmikus elméletek 2. Az anyag természete Örök keresés Bonyodalmak korunk fizikájában 3. Az élet jelenségei Élet az élettelenb l A fejl dés hajtóereje Színre lép az ember 4. A tudat megnyilvánulásai Gondolkodni tanul az sember Pillantás az agyba MÁSODIK RÉSZ / A KÉP ELHOMÁLYOSUL 1. Nyitott kérdések a kozmológiában Hány srobbanás volt? Finoman hangolt állandók 2. A felh szer anyag Tartózkodási helye ismeretlen Részecskék üzennek egymásnak 3. Az élet rejtélye Ugrások a törzsfejl désben Mutációk - nem véletlenül A láthatatlan forma nyomában 4. A tudat furcsaságai Egy (vagy több) élet emlékei Telepátia és egyéb rejtélyes jelenségek Távoli, de egyidej kultúrák HARMADIK RÉSZ / ÚJ ÉRTELMEZÉS FELÉ 1. Tudományos összerakójáték Egységesítés a fizikában 2. Összefonódó tudományágak Bohm „bels rendje" Heisenberg kvantumuniverzuma Prigogine dinamikus rendszere 3. Egységesít elméletek napjainkban A nagy egyesített elméletek eredményei és hiányosságai Ami az egységesítésb l kimaradt NEGYEDIK RÉSZ / A FELTÁRULÓ LÁTVÁNY 1. Úton a „mindenség elmélete" felé Az alapfogalom Állandó paradoxonok rövid leltára A múlt közbeszól Kapcsolatok térben és id ben Az „ötödik mez " 2. A pszi-mez felfedezése A kvantumvákuum bevezetése Nyomok a vákuumban ÖTÖDIK RÉSZ / EGYSÉGES VALÓSÁG 1. A fejl dés átfogó szemlélete srobbanások sorozata

akárcsak Közép. különösen érdekes: gyümölcsöz a személyes . Részecskék és atomok.a tudomány és a szellem. amely távol áll a kultúra hagyományos fogalmaitól és értékeit l. De a világkép sem volt itt annyira töredezett. Alapvet felismerések. természetes okaikat a kutatók újra felfedezik. és beillesztik a világegyetem új fogalmába. ha rádöbbenünk. az ember és a természet sohasem vált külön egymástól annyira. mint amott. hanem csak szerves részei lehetnek a társadalmi. s t talán még ellent is mond nekik. az anyag. amelyet a szervesen egymásba kapcsolódó technológiák. hogy a Kozmikus kapcsolatok magyar kiadását köszönthetem. Ezen az egészen belül az anyag legkisebb részecskéi és a bel lük felépült atomok és molekulák mind kölcsönhatásban vannak testünk sejtjeivel. de valószín leg kevésbé találja majd meglep nek. él t és élettelent. Ez az ember minden dolgot. most ismét felbukkannak. „az ember világa" és a „természet" fogalmait . átfogó. Nyugati értelmezés (David Loye) Jegyzetek A szerz r l László Ervin m veinek válogatott bibliográfiája El szó a magyar kiadáshoz Különös örömömre szolgál. valamint a különféle kulturális életmódok és hagyományok jellemeznek. hogy nem feltétlenül az olyan tudomány ihleti a fejl dést. A tudományokban most kibontakozó forradalom olyan új világképet nyújt. amely az élet több hagyományos és kulturális sajátosságát olvasztja magába. Az ösztönös megérzésen alapuló felismeréseknek a tudomány legújabb eredményei révén való igazolása különösen fontos Magyarország számára. hogy az utazás. ez pedig része a világmindenség szédít mélységeinek.Jéghegyek az energiatengerben 2. A világmindenség. amelyekbe azután külön-külön berakosgathatták volna a „m vészet". mindezek nem a gátjai. mint a nyugat-európai vagy amerikai olvasók. az élet és az értelem fogalma az új tudományokban egységes.és Kelet-Európában sok helyütt . egy nagyobb egész részeként lát. gazdasági és m szaki haladásnak. A szerz reméli. összefügg rendszerként jelenik meg. a gondolkodás holisztikus módozatai. a „szellem". Magyarországon . amelyeket látszólag elfelejtettek az évszázadok folyamán. mint e kontinens nyugati részében és az angolszász világban. könnyen feloldható. Ez annak az embernek a megérzése. amelyet bolygónk bioszférája alkot. A korszer tudomány és az si megérzés friss és átfogó egységbe forr. Keleti értelmezés (Karan Singh) 2. amelyeket a tudomány frontvonalában dolgozó kutatók folyamatosan felderítenek. sejtek és él szervezetek. A magyar olvasó ugyanolyan megvilágító erej nek fogja érezni ember és világ egybesimuló képének üzenetét.megérzéseik és tapasztalataik egységesebb egészet alkotnak. hogy a nyugati mintájú ipari és városi haladás vagy az a fejl dés jobb-e. emberi lények és különféle környezetek fejl dnek egymástól függ en. A magyar olvasók nem alakítottak ki a fejükben olyan rekeszeket. amelyet a kibontakozó világkép távolabbi horizontjai felé tesz meg majd a magyar olvasó ezeken az oldalakon. Az a dilemma. Egy olyan korban. amelynek néhány részlete az ösztönös megérzés révén régóta jelen van a magyar irodalmi és m vészeti kultúrában. szerveivel és természeti környezetünkkel. és ezek mind részei a kozmikus kapcsolatoknak. A kozmikus tánc A tudat nyitott ablaka si gyökerek UTÓSZÓ / GYÓGYÍTÁS AZ „ÖTÖDIK MEZ " RÉVÉN (Sági Mária) Mi a holisztikus medicina? Minták a pszi-mez ben Az agy „antennája" Változatok a gyógyításra Erich Körbler felfedezései Csakraterápia FÜGGELÉK / KELETI ÉS NYUGATI TÁVLATOK 1. nagyot és kicsit. aki része a természetnek.

talán egyéni jólétünk és közösségi fejl désünk is t lük függ majd. század kés i és a 21. Míg a középkorban az egyház és az állam kapcsolatát az úr és szolga viszonya jellemezte. ha ez a szóban forgó tudás a tudományból ered vagy rendelkezik valamiféle tudományos hitelességgel. segít-e elérni céljainkat. A fogalmak behatolnak a gondolatok. információval telített világában mindannyiunknak szükségünk van tudományosan megalapozott szemléletre. az emberr l és a világról alkotott tudományos véleményünk is. akár nem. De a tudomány vívmányainak és jótéteményeinek jegyzéke mellé odatehetjük a veszélyek és pusztítások listáját is. A mai „tudományos világkép". Ebben a világképben az emberi faj lényeges vonásai esetleges. hanem a természetr l. hogy csak k férhetnek hozzá az ezoterikus (titkos. kizsigerelik az értékes természeti forrásokat. mint valaha. A tudomány ugyanis a mai világban az egyik legnagyobb . Állítása ma igazabb. Akár csodáljuk a tudományt. mindent számokra és képletekre egyszer sít érzelem és érték. és új gyógymódokat kínálnak régi. a mikrogazdaság szakembereinek képletei az egyéni vállalkozások irányításának vezérfonalát adják. Amellett. Ez a rend teszi törvényessé a politizálást és állít fel viselkedési normákat. Az információ.vagy talán a legnagyobb . A „szent iratok" itt az elméleti és kísérleti kutatók tanulmányai. Végül pedig. és kik nem tudnak . sokkal több oldalról hatol be gondolkodásunkba. valamint hasznos a valódi célok és az emberi értékek felé vezet úton. közvetlen tapasztalásunk szövetébe. A tudomány m velt papságot nevelt ki magának azzal az el joggal. mintsem a politikusok és üzletemberek alkotóereje és akarata. A közlekedéstechnika újításai turisták és üzletemberek óriási tömegei számára teszik lehet vé. amely sok ember gondolkodását uralja. hogy ezt jó vagy rossz irányban teszi-e. vagyis emberi tudatunk rendszerébe. vagy inkább megrázkódtatásokkal és meglepetésekkel teli embertelen feltételeket teremt a számunkra. de csak azzal a kikötéssel. Nemcsak a tudomány számos m szaki vívmánya befolyásolja életünk min ségét. hogy a tudomány jobban befolyásolja életünket. csaknem egy évszázaddal azel tt. nem valami boldogító. akár elfogadjuk következtetéseit és alkalmazásait. század korai éveinek gyorsan fejl d . amely ráadásul esetleg mérgez vagy veszélyesen radioaktív. Ha rövidlátó módon alkalmazzák a tudományt.er . színezik érzelmeinket.és néhányan kívánnák.és a társadalomtudomány területén. vajon a tudomány befolyásolja-e életünket és tudatunkat. annyit el kell ismernünk. akár rettegünk t le. a makrogazdaság doktrínái pedig a nemzeti és a nemzetközi gazdasági folyamatoknak szabnak irányt. értékekre és célokra. akár visszautasítjuk. Korunk társadalmainak hosszú távú fejl dését és még váratlan forradalmait is inkább a tudományos újdonságok számos társadalmi és m szaki mellékterméke hajtja. hogy magukat a lehetséges gy zteseket is veszélyeztetik. és több szabadid re tegyen szert . hogy megrövidítse munkaidejét. hogy elérjen mindenféle információt a pletykától a világválságig. és hamisan osztályozzák a társadalmakat egy olyan választóvonal mentén. a tudomány valamiféle „világi vallássá" vált. az emberi élet meghosszabbítását. érzelmek. a biológusok felfedezései az egészség és a jólét dolgaiban ülnek törvényt. az egész Földet átfogó. hogy személyi igényeinket elégítik ki. hogy Newton a Királyi Társaság elnöke lett. A tudomány teremtette fogalmak alakítják érzékelésünket. Bevezetés 1597-ben. a Newton felfedezései óta eltelt három évszázad során az úr szerepét a tudomány apostolai vették át. véletlen események sorozatából .felismerésekben. megvalósítani álmainkat. Francis Bacon angol filozófus azt írta. A biotechnikai vívmányok lehet vé teszik az élelmiszer-ellátás növelését. Furcsa módon még a totális háborúk elmaradása is bizonyos mértékben a tudományon alapuló technikai haladásnak köszönhet : a modern fegyverek olyan hatékonnyá váltak. A fizikusok tanai a mérnöki gondolkodást támasztják alá a természet. hogy kényelmesen és biztonságosan jussanak el órák alatt a hat földrész bármelyikére. és befolyásolják az egyéni értékekr l és a társadalmi érdemekr l alkotott véleményünket. így szinte karnyújtásnyi közelségbe került mindenki számára.és vezérléselmélet felfedezéseinek sokféle m szaki alkalmazása számtalan embernek ad lehet séget. szív és lélek nélkül.vagy nem is akarnak.viszont sokakat kényszerít munkanélküliségre. hogy a tudás hatalom. A mikroelektronika sikerei például megnyitották az információs országutat a föld körüli jeltovábbítás el tt. mintsem közülünk legtöbben hinnék . Akár tetszik. A 20. els megközelítésben a tudományos dogmák embertelen képet festenek a világról. amely rideg és elvont. hogy a tudomány bonyolultságával kik képesek megbirkózni. akkor lerontják a környezet min ségét. és a háborús zsákmányt olyan romhalmazzá változtathatják. rejtett) ismeretekhez. A kérdés már nem az. értékek és szándékok kötegébe. kínzó betegségekre. hanem csak annyi.

A tudomány szabad vállalkozás: amikor a kutatók rejtélyekre és ellentmondásokra bukkannak.erednek az élet földi történetében. És új távlatok nyílnak azon a tudományközi ösvényen. szerves egység része. minden egy átfogó. és megpróbál eljutni annak megértéséhez. míg az emberi egyedek egyéni vonásai a velünk született kiszámíthatatlan kombinációkból származnak. hogy tudatunkat ez az új kép hassa át. valamint az emberek és a természet közötti kozmikus kapcsolat elismerése igen hasznos. A Második rész az eddig elfogadott világkép tisztázatlan kérdéseire összpontosít a természet f bb területein. Az egyedi emberek. amit a tudomány tudni vél róluk. A túlélés folytonos küzdelme. Rengenek a biológia alapjai is. A most kibontakozó képben minden. New York és Singapore. 1996 tavaszán László Ervin Mir l szól a könyv? A tudományok legújabb fejl déséb l kialakult világkép részleteit a szerz egy másik könyvében fejti ki. Ebb l a meggy z désb l íródott ez a könyv. életbe vágóan fontos lesz. ahol a fejl déstan holisztikus (az egységes egészre vonatkozó) fogalmai kihívást jelentenek a darwinizmus tisztességben meg szült tanai számára. hogy mit jelent mindez az emberiség számára. hanem ami továbbra is rejtélyes és ellentmondásos az elfogadott elméletek szempontjából. maguk mögött hagyva a megrögzött fogalmakat és elméleteket. hogy az élet miként alakult ki az élettelenb l és az értelem az életb l. egoista egyedekké alakított bennünket. a leghatalmasabb galaxis és a legparányibb rovar -. A kozmikus kapcsolatok univerzumának képe megbízható lámpás lehet személyes fejl désünk egyéni útján az emberiség közös jöv je felé. de nem az utolsó szó: az elfogadott kép még nem végleges. Amikor majd mi és társadalmaink a technika. A mutációk esetlegességein és a természetes kiválasztódáson túl az atomok és részecskék véletlen ütközései által uralt világban a tudomány frontvonalában tevékenyked kutatók mélyebb logikát vélnek felfedezni. de mégsem véletlenszer önteremtés bámulatos folyamatának eredménye. amir l a legtöbb tudós azt hiszi. s t a szabadid és a kultúra egymásra ható és egymástól függ hálózatába lépünk. egy nyitott kimenetel . amelyet minden egyén. amely átvág a klasszikus mez kön. igen finom kapcsolat van a dolgok között. és valóban fontos a maga nemében. World Scientific Ltd. de nem azt hangsúlyozza. bels . hanem sokkal inkább azoknak a folyamatoknak a teljes dinamizmusát fedezik fel. az életr l és a tudatról. amely a természettudomány legfontosabb elméletein és fogalmain alapul. amelyben minden rész állandóan érintkezik a többivel. A Harmadik rész a tudományos kutatás élvonalának legújabb eredményeir l számol be. Egy ilyen „forradalom" van ma is kibontakozóban. valamint azt. Ebben a képben a valóság nemcsak apró részek egybefügg csoportja. nem létezik elkülönülve a többit l. ami testünk határain vagy személyes és szakmai érdekl désünkön kívül esik. mint valaha. hogy ugyanez a meggy z dés alakul majd ki másokban is e könyv elolvasása után. s t fekete lyukak is. nagyvonalúan keresve a megtapasztalható világegyetem egységes megfogalmazását. A szerz reméli. . Ez a kép teljesebb. Ön és én. amelyek az emberi nem kialakulásához vezettek. 1995). A legújabb tapasztalati tudományok sugallta világkép azonban gyökeresen eltér az el bbit l. kapcsolatok és üzenetek közössége ez. ne a régi. Ez a fajta szemlélet az. Az Els rész a „megállapodott" világképpel foglalkozik. Állandó. Minden dolgok összefüggenek. Jelen könyv eltekint a szakmai fejtegetések szigorától csupán a tudományos eredmények és a legújabban felismert összefüggések alapvet kérdéseit tárgyalja. amely harmóniát és egyensúlyt tud teremteni a növekv káosz és a sebezhet egymásrautaltság világában. hogy ennyit már biztosan tudunk a világegyetemr l. a pénzügyek. amelyek együtt léteznek és együtt fejl dnek a mindenségben. hanem olyan egész. Semmi olyan. hogy a szakemberek most egy transzcendens szellemre vagy tudatra hivatkoznak. mert vannak benne zavaros területek. ami kölcsönhatások és közlések bámulatos hálózatává avatja a valóságot. amelyet els sorban a tudományos közönségnek írt (The Interconnected Universe . amelyek az embert (és a világegyetemben észlelhet minden dolgot) létrehozták. a termelés és fogyasztás.. mert ez irányítja azokat a folyamatokat. akkor új utakon indulnak el. ami az univerzumban létrejött -Mozart és Einstein. ráadásul rendkívül jelent s is.Conceptual Foundations for Transdisciplinary Unified Theory [Az összekapcsolt világegyetem Fogalmi alapok a tudományágak közötti egységesített elmélethez] London. elválasztván mindattól. majd áttekinti mindazt. minden vállalkozás és minden társadalom szüntelenül vív. A fizikában sorra jelennek meg a „nagy egységesítés elmélete"-i. az anyagról. Nem arról van szó. ami valaha létrejött. Montescudaio (Olaszország).

embereket? Ezek a kérdések napjainkban újabbakkal gyarapodtak.jellegére és fejl désére vonatkozó elméletek). amelyekre a tudománytól remélünk értelmes választ. vagy a természet alkotta ket? És ha ez az utóbbi feltevés igaz.. A világ keletkezését néhány . sziklák. hogyan fejl dött ki az élet és az értelem a fizikai világegyetemben az srobbanás tüzes kezdete vagy talán még régebb óta. a bolygókkal és a számtalan galaxissal? Van-e élet valamelyikükön? És mi lesz mindannyiuk sorsa azzal a térrel és id vel egyetemben. fejezet A VILÁGEGYETEM FEJL DÉSE Kevés tudományos téma hozza lázba jobban az embereket. kellemes utazást! ELS RÉSZ AHOGY MA LÁTJUK 1. amelyben léteznek? Ezek a legfontosabb kérdések. TÖBB ÉVEZREDES TÖPRENGÉS Részletes beszámolók maradtak fenn az si sumerok. Már érlel dik a válasz ezekre a kérdésekre. és végiggondolja a könyvben adott válaszokat. a részletekben sok közös vonás fedezhet fel. vagy egyszer csak vége szakad? És mi a helyzet a csillagokkal. valamint az indiaiak és kínaiak elméleteir l.bontakozott ki szerintük az ismert világegyetem csodálatos változatossága. Áttekintésünk ezeknek a kutatásoknak megnyitó távlataihoz vezet: egy emlékekkel telített. és egymás felett aratott gy zelmeiket jelképezte számukra a megtapasztalható világ. A legtöbb kozmológiában. akár sík vidékr l. amely a szerz t ebbe a sokrét en összekapcsolódó világegyetembe vezette. a maják. a világot létrehozó folyamatot egymásra épül szakaszok sorának tekintették. különösen Keleten. így a keletkez feszültségb l . Az olvasóra váró utazás is kétségtelenül izgalmas lesz. az aztékok és az afrikai törzsi kultúrák mind természetfeletti er kre alapozott kozmológiákat alkottak a maguk számára. valamint a különböz kozmogóniák (a világegyetem eredetének elméletei) még versengenek egymással. mi volt azel tt? Virágozhat-e az élet vég nélkül a világ r irdatlan mélységeiben. Szerintük ezek a lények olykor harcba keveredtek egymással. izgalmas és feszültségekkel teli volt. s t titkos (ezoterikus) tanok alkották. hogy milyennek képzelték az ember és a világmindenség kapcsolatát. mindig vonzotta érdekl dését és foglalkoztatta fantáziáját a hunyorgó csillagokkal teleszórt koromfekete égbolt rejtélye -. A „virtuális" szellemi utazás. Vajon örökt l fogva ott ragyognak. egymásba kapcsolódó és önteremt kozmosz képéig. Felvázolja azt a képet. babilóniaiak. Máskor az ellentétes er knek alkotó jelleget tulajdonítottak. A világmindenség eredetére és fejl désére vonatkozó elméletek csupán az utóbbi kétszáz évben váltak tudományossá. valamint azokra az avantgárd elméletekre. ha kell bátorsággal néz szembe a felmerül kérdésekkel.. Noha legalább annyi elmélet létezett. a korábbi elképzelések alapját tapasztalati tényeken túli következtetések. A dél-amerikai inkák. feltevések. ami korunk fizikai tudományának 'figyelemre méltó fejl dését jelzi. vajon ugyanazok az er k hozták-e létre ket. A szerz számára most már nem marad más hátra. egyiptomiak. Az eljövend tudományos forradalom el rejelzését a szerz a fizikai és az élettudományok terén nemrég megjelent m vekre alapozza. ahány gondolkodó. Amikor a klasszikus Görögország filozófusai a mitikus mesékkel szakítva áttértek a racionális gondolkodásra. Ezek a teremtésmítoszok természetfeletti hatalommal felruházott isteni lényekt l származtatták a létez világot. a kutatók ma nagyjából egységes álláspontot foglalnak el a világegyetem eredetének és fejl désének kérdésében. amelyek meg akarják érteni. bonyolultabb kozmológiák jelentek meg. Nem mindig volt ez így.a jin és a jang párból . Vajon a világegyetem valóban az úgynevezett srobbanás révén keletkezett? És ha igen. Mi rejt zik a földfelszínt borító fák. Noha a különböz kozmológiák (a világegyetem . mint a világegyetem felépítésének és eredetének kérdése.a kozmosz . akár magas hegycsúcsról szemléljük ket. sziklákat és minket. Bár a kozmológiák és kozmogóniák egyid sek az emberi szellem fejl désével .A befejez Negyedik rész még ennél is tovább megy.hiszen amióta csak megjelent ezen a bolygón a Homo sapiens. mint amelyek a fákat. amelyhez eljut a tudomány a 21. mint hogy azt kívánja az olvasónak. folyók és tengerek világán túl? A csillagok egyformán távolinak t nnek. század hajnalán.

A görög filozófia aranykorában a kozmikus folyamat elve der látást és ésszer séget tükrözött. amelyben Kopernikusz értekezésének f bb részeit adta közre saját fordításában. amikor 1543-ban bejelentette. ami e világon létezik. Bárhova el lehetett ket helyezni tetszés szerinti távolságra. hogy a világegyetemnek nincsenek természetes határai sem térben. A heliocentrikus világegyetemben tehát a Föld 24 óránként fordul meg saját tengelye körül. a kereszténység térhódítása révén nyugaton fontos módosuláson mentek keresztül: az eredeti teremt Forrást azonosították Istennel.lehetséges elemb l (víz. de még mindig geocentrikus világképre súlyos (de szándékosan óvatos) csapást mért N. mert óriási távolság választja el ket a Földt l. Rajta túl a végtelen teret a végtelen isteni jelenlét tölti ki. hogy nem kellett többé egy Földet körülölel kristálygömbre akasztani a csillagokat. Ez könnyen elképzelhet . akkor voltaképpen a keleti filozófusok si felismerésére jutottak: minden. hogy a tökéletlent l a tökéletes felé halad . A Föld semmivel sincs kitüntetettebb helyzetben. csupán kellékekké váltak. s határát a kering csillagok alkotják. fokozatosan bontakozik ki egy seredeti Forrásból. hogy a világegyetem kiterjedése és alkotóelemeinek száma végtelen. ez pedig mindennap egyszer fordul meg a Föld körül. megváltoztathatatlan. hogy a világegyetemnek sok egyedi tömegb l kell állnia. és a világegyetem középpontja bárhol és mindenhol lehet. A Naphoz hasonló csillagok. Az rendszerében a Nap kering a Föld körül. sem id ben. a föld és az ég mindenható alkotójával. hiszen akkor. Maga Kopernikusz nem utasította el a Földt l bizonyos távolságban rögzített csillagok tanát (nem lehetnek végtelen távolságban. ahogy Arisztotelész rámutat. határtalan és id tlen. leveg ) és alapelvb l vagy ezek kombinációiból származtatták. Az anyag a gravitációs er hatása következtében . ám a térben mégis véges terjedelm . A keleti bölcsekt l eltér en azonban a görögök ragaszkodtak ahhoz a feltevésükhöz. Istenhez hasonlóan. A kopernikuszi forradalom jelent s következménye volt az is. Erre a finomított. a távoli csillagok maguk is önálló napok. mint a csillagok. Amikor feltételezték. egészen a végtelenig. állította. ha feltételeznék. aki 1576-ban leírást adott a heliocentrikus világrendszerr l abban a könyvben. amelyekben a világfolyamat egy eleve tökéletes állapotból bontakozott ki elkerülhetetlenül. Kopernikusz. A folyamatot úgy tekintették. kit Isten a maga hasonlatosságára teremtett. hiszen a természet szereti az egyszer séget. mondta a lengyel csillagász. hogy az változatlan és megváltoztathatatlan. az a kérdés kezdte nyugtalanítani ket. míg Arisztotelész azt hangoztatta. Határozottan kijelentette. A 16. amelyeket a középkori gondolkodás helyezett a Nap. ahogyan lépésr l lépésre mind bonyolultabb formában alakul ki az érzékelhet világ. tehát egy évszázaddal korábban Nicholas Krebs német bíboros vallott. Ez a Forrás a maga seredeti lényegében oszthatatlan. hogy a rend mögött maga a természet áll. s ezeket hatalmas távolságok választják el egymástól. így váltakoznak a nappalok és az éjszakák. Platón számára ez az elv az értelem (nous) volt. vajon a csillagok ugyanolyan mennyiségben fordulnak-e el a világegyetemben az általunk belátható távolságokon túl is. az univerzumban bármely távolságban elhelyezkedhetnek. amióta csak Isten teremtette. A kopernikuszi elméletet kés bb egy lelkes Domonkos-rendi szerzetes és látnoki erej tudós. a bolygók pedig a Nap körül. és abban a pontban mozdulatlanok maradhattak. században Tycho Brahe dán csillagász „összetörte" azokat a kristálygömböket. Bár ezek a nézetek sok évszázadon keresztül hatottak a gondolkodókra. De docta ignorantia cím m vében azt fejtegette. Eretnekségéért meg is kapta jutalmát: máglyán végezte. amelyet 1440-ben. hanem a Nap áll az univerzum központjában. t z. és saját. vagy ahogy a végtelen felé haladunk. Az skáoszból valamiféle határozott rendez elv alapján fejl dött ki a világegyetem. A kopernikuszi nézetek széles kör megismertetéséért sokat tett Thomas Digges angol matematikus. amelyek az ember világa fölé boruló hatalmas fekete gömbre vannak függesztve. Digges azonban elutasította ezt a nézetet. Giordano Bruno karolta fel. ismétl d ritmusú törvényei szabályozzák. hogy nem a Föld. Amint a tudósok megbarátkoztak a végtelen világegyetem gondolatával. valamint ezzel magyarázható az éjszakai égbolt látszólagos forgása is. A Föld kitüntetett helyet foglalt el a világegyetem középpontjában az ember mozdulatlan lakhelyeként. hogy az asztronómusok számításait lényegesen egyszer síteni lehetne. lassan elfogynak. A görög filozófusok általában egyetértettek abban.ellentétben a korábbi „aranykor" mítoszaival. föld. a Hold és a csillagok mögé mozgásuk magyarázataként. Ez egyezett azzal a nézettel. 1692-ben Newton úgy vélte. és csak azért olyan haloványak. A csillagok elvesztették önállóságukat. hogy a világegyetem végtelen. hogy a szem és a fül által látott és hallott változatosság mélyén egységes és összefügg valóság húzódik meg. A világegyetemre úgy tekintettek. végtelen teret kívánna). hogy miszticizmus nélkül is megismerhet az seredeti Forrás és az a folyamat.

Noha a nyugalmi állapotú . Ennek következtében úgy látszott. hogy Einstein világegyeteme csupán átmeneti állapot (ha az anyag mozgása maga a tágulás) De Sitter világegyeteméhez képest. Minden anyag . Úgy látszott. végül azon veheti észre magát. Einstein modellje elutasítja azt a feltevést. 1917-ben ismertette világegyetem-modelljét.ez a nézet vált uralkodóvá a 18.majdnem ugyanannyi. Továbbra is nyitott kérdés maradt azonban. összehúzódik vagy éppen nyugalmi állapotban van. hogy miként kezd dött ez a kozmikus tágulás. így frekvenciájuk is csökken. A térid visszagörbül önmagába. A Doppler-jelenség lényege. majd megállapította. és sebessége a távolsággal arányban növekszik. és közben új galaxisokat is felfedezett. hogy a galaxisok színképe távolodó fényforrásokra jellemz „vöröseltolódás"-t mutat. amikor a 19. hogy a sajátunkon túl más szigetuniverzumok is léteznek.holott számára olybá t nt. Ezek. Az már távcsöveink korlátozott felbontóképességének tudható be. Immanuel Kant dolgozta ki azt az elképzelést. de nem végtelen. hogy mindebb l csupán véges számú csillagcsoportot látunk. negatív vagy éppen nulla lehet. hogy tere görbült és négydimenziós . Ilyen módon a világegyetem eleve pusztulásra volna ítélve az újjászületés legkisebb reménye nélkül. hogy Einstein világegyetemében az anyagnak bármely tágulása vagy zsugorodása folytonos mozgást idéz el a kezdet irányában.tömeg formájában . A tudományos kozmológia következ nagy lépése Einstein nevéhez f z dik.a gravitáció törvényének van alávetve. Ezek az értékek azt jelzik. amely egy évvel korábban közzétett általános relativitáselméletén alapult. hogy ennek a térid -kontinuumnak a geometriáját az euklideszit l eltér en az jellemzi.vagyis határtalan. fokozatosan távolodni kezd a megfigyel t l. annál nagyobb az eltolódás is. így megn frekvenciájuk. Einstein statikus kozmikus állandója helyett olyan állandót vezetett be. Ezt a felfogást er sítette meg William Herschel angol csillagász is. hogy amikor anyag kerül a térid -kontinuumba. hogy a közeled és távolodó hullámforrások között rezgésszámkülönbség mutatkozik: a közeled hullámok összenyomódnak. az id éppen fordítva viselkedik: lelassul. hogy ezzel határozottan igazolódott a táguló világegyetem elmélete. így az általunk belátható világegyetem az égitestek szempontjából lassan elnéptelenedne. ezért összekapcsolta az id t és a teret. Így derült ki.hajlamos az összes r södésre. mint az 5 méteres tükörátmér j Palomar-hegyi teleszkóp látótávolsága). s t teljesen kiürülne. amely pontosan kiegyensúlyozza a gravitáció vonzerejét. Az srobbanás kozmológiája 1923-ban Edwin Hubble amerikai csillagász a Wilson-hegyi Obszervatóriumban meggy z kísérletek sorával bizonyította a Doppler-hatás csillagászati változatát. De Sitter megoldása azt jelezte. hogy állandóan egy egyenes vonal mentén haladt. Végtelenül hosszú id alatt véletlen ütközések során a csillagok kilök dhetnének a világ r peremére. amelynek értéke pozitív. Einstein bevezetett egy taszítóer t (az úgynevezett kozmikus állandót). meghatározott „sziget-világegyetemekb l" épül fel . Einstein nem tudott megbékélni ezzel a gondolattal. jelentette ki. Ennek a labilis univerzumnak a lehet ségét Alekszandr Fridman orosz kutató mutatta ki matematikailag 1922-ben. hogy a végtelen világegyetem önálló. Ahogy n távolsága a megfigyel höz képest. hogy a népesebb csillaghalmazokból az energia sugárzás formájában állandóan szétszivárogna a kevésbé s r n benépesített térségekbe. Ezzel párhuzamosan még furcsább dolog is bekövetkezik. ékes bizonyítékai. Einstein változatlan háromdimenziós világegyeteme a maga végtelen. négydimenziós téridején belül kellemes matematikai tulajdonságokkal rendelkezett: még egy határozott és kézenfekv rádiusz is adódott bel le a világ számára (nagyjából 10 milliárd fényév . hogy egyetlen titáni tömbbe s r södjék össze a középpontban. Nemsokára Arthur Eddington angol csillagász rájött. hogy „a tér végtelen óceánjában lebeg véges számú szigetek" a távolsággal arányosan ritkulnak. és ezek a gigantikus tömbök elszórtan helyezkednek el a világegyetem végtelen terében. és végül elt nnek. Miután a valóságban nem ez történik. század elején bámulatos részletességgel térképezte fel galaxisunkat (amelyet „nebulá"-nak [csillagködnek] nevezett). Einstein nyugalmi állapotú modelljét mégis el kellett vetni! Már 1917-ben Willem de Sitter holland csillagász másik megoldást talált Einstein relativitási egyenleteire. század közepét l kezdve. a távolodók széthúzódnak. mintha egyenletesen oszlana el a térid ben. és a megfigyelés határán végül megáll. Rámutatott. hogy kiindulási pontjához ért vissza . és minél nagyobb ez a távolság. Szerinte ez tartja mindörökre nyugalmi állapotban a világmindenséget. ebben a világegyetemben hajlamos rá. Einstein matematikai kozmológiája úgy kezeli az anyagot. így ha egy rhajós elég hosszú id alatt eléggé hosszú távolságot tesz meg. majd elnyel dne a világ r végtelenjében. hogy a világmindenség tágul.

a világegyetem születési helye. és a neve is De Sitter univerzum). az elektronok keringési pályára álltak az atommagok körül. újabb fázisváltozás következett be: az anyag elvált a sugárzástól. a leptonok is megsemmisültek. mint a kozmikus anyaméh. amikor a hadronok keletkezése még lehetséges volt. Sejtszer alakzatok . Az els annak a lüktet „vákuum"-nak a felfúvódó robbanása volt. mint például a protonok és neutronok): ezek az srobbanás utáni 10-24 és 10-3 másodperc közötti id szak alatt jöttek létre. Az srobbanás kozmológiájának klasszikus változata ehhez a folyamathoz sorolja a világesemények sorát a megfelel id kerettel együtt. Ám amint a plazma h lni kezdett. mert az er s h mozgás megakadályozta. így az út most már szabaddá vált az srobbanás elmélete felé. Ennek a mindenütt tapasztalható háttérsugárzásnak a részletes mérései azt mutatják. hogy a részecskék atomokká tömörüljenek. és kölcsönhatásba léphettek egymással. Kiindulási feltételeit annak a körülbelül 300 millió megfigyelésnek a számítógépes elemzésével támasztották alá. A szakemberek úgy sejtik. hogy átlépte azt a küszöbértéket. kötetlen anyagdarabkák voltak.1015 (ezerbillió) Kelvin-fokra becsült h mérséklete valószín leg megakadályozta. Az els másodperc idején a fotonok többségben voltak az anyagi részecskékhez képest: a világegyetem energiáját f leg sugárzás alkotta. vagyis fotonokká alakultak. így alakult át az anyag gázhalmazállapotból cseppfolyóssá. és az atomok gázhalmazállapotot öltöttek. Ennek a korszaknak a hihetetlenül magas . A második fázisban a „dagadó" világegyetem egy nyugodtabban táguló. Az els ezredmásodperc után a t zgömb h mérséklete viszont már olyan mélyre süllyedt. Amint az anyag a tömegvonzás következtében tömörült. James Jeans amerikai matematikus és csillagász javaslata alapján a végtelen térbe szét-áramló anyagot és energiát a középponti térségekben folyamatosan keletkez anyaggal. mert az er s sugárzási mez minden további részecsketársulást . és az anyag részecskéi elfoglalták a táguló kozmikus tér minden részét. majd a napjainkban ismert szilárd kristályformává. A csillagok szerencsésen elhelyezked bolygóin a molekuláris és kristályos szerkezetek tovább formálódhattak. ennek révén szabaddá válhatott az út azoknak a még magasabb rend alakzatoknak a kifejl dése felé. vagyis az univerzum életében egy ezredmásodpercnél is rövidebb id alatt. (Ez a fázis követi De Sitter egyenleteit. De amikor a világmindenség életében elmúlt az els másodperc. Az els kialakuló részecskék a hadronok voltak (nehéz részecskék. anyagtartalma 1030-ról kb. hogy ezek az eltérések azokból a parányi ingadozásokból születtek. amelyeken az életjelenségek alapulnak. amire sokáig gyanakodtak. amelyek a kozmikus t zgolyó szétszóródásából keletkeztek alig egybilliomod másodperccel a robbanás után. A tér áttetsz vé vált. RobertsonWalker-féle univerzummá alakult át .kozmológiák már a század közepe táján elfogadottá váltak. hogy a sugárzási mez nek az ingadozásai sokkal nagyobb valószín séggel eredhetnek az srobbanásból. A variációk olyan id szakból erednek. illetve energiával helyettesítették. 1010 gramm/cm3-re zuhant. Amikor a világmindenség kora 50 000 és 1 000 000 év között lehetett. Mai vélemények szerint a kozmikus teret benépesít anyag az srobbanás utáni els néhány ezredmásodpercben alakult ki. ami tovább táplálta a t zgömböt a nagy rezgésszámú sugárzás révén. Az srobbanás (a Big Bang) „forgatókönyvé"-nek jelenlegi változata az 1980-as évekb l ered. ezeken belül pedig a csillagok és csillagrendszerek. Ett l kezdve az általunk ismert világegyetem története a térben és id ben fejl d galaxisok és csillagok története. Ez id tájt s r södtek össze a plazmában a galaxisok és a galaxisokban a csillagok. amely nem más. További leh léssel a különféle atomok molekulákká álltak össze. Maga az srobbanás valószín leg gyors egymásutánban két fázisváltozáson ment át. mint az elektronok és neutrínók (a könnyebb részecskéket együttesen leptonoknak nevezik). hogy az elektronok atommagokkal társuljanak. így teret nyerhettek olyan részecskék is. De a térid ben nem hirtelen és készen született. A létez anyagi részecskék nem tudtak bonyolultabb halmazokba tömörülni. A folyamatban tehát a hadronok valószín leg önmagukat semmisítették meg: fotonokká sorvadva a t zgömb er teljes sugárzásához csatlakoztak. de a korai világegyetem rendkívül s r közegében gyakran összeütközhettek. mint Vénusz a habokból. kialakultak a galaxisok. A nagyon korai világegyetemben uralkodó rendkívül magas h mérsékleten csupán túlhevített plazma létezett: atomoknak még nyomuk sem volt. Ezek valószín leg szabad. amelyeket 1991 folyamán az Amerikai rkutatási Hivatal (a NASA) kozmikus háttérsugárzást felderít m holdjával (a COBE-val) végeztek. amelyek a galaxisok el futárai lehettek. Kés bb még alacsonyabb h mérsékleten még bonyolultabb molekulák formálódtak.ebben élünk ma is.úgynevezett protobiontok épültek fel. Így a táguló világegyetem s r sége csökkent. amikor a világegyetem körülbelül 300 000 éves volt: hatalmas anyagfelh kre utalnak. mint az égitestek sugárzása által okozott torzulásokból. és ha kedvez ek voltak a h mérsékleti és kémiai feltételek.

s ezáltal az anyaghalmazok ismét felhevülve elérték az atommagfúzió-h mérsékletet .és héliumfelh kön belül a hidrogén.megakadályozott. hogy a kialakuló h mérsékleten a víz nem forrt fel és nem fagyott meg. Itt-ott szupramolekuláris alakzatok keletkezhettek.és héliumrészecskék egyenl tlen eloszlása további gravitációs s r södéshez vezetett.7 °K h mérséklet . az elemek még összetettebb és bonyolultabb együttesei jöttek létre. 1022 (tízezertrillió) csillag között. hogy elszakadjon a sugárzástól. Miután az anyag eléggé stabillá vált ahhoz. Galaxisunk annak a Helyi Csoportnak a tagja. csupán 8 vagy 7 milliárd éves). Az anyag csupán úgy lebegett az er s sugármez ben. ott ezeknek a h séges kísér knek is jutott az energiaáramlásból. Amennyiben a bolygók olyan távol voltak. A jelenleg elfogadott elmélet szerint a világegyetem mintegy 15 milliárd éves (bár az is lehet.és héliumgázzal. Ez néhány nehéz elem (szén. beköszöntött a galaxisok kialakulásának hajnala. százezer Kelvin-fokra süllyedt. ráadásul ezek közül némelyik döbbenetesen hatalmas méret (1. Miután a maradék t zgömb „kritikus h mérséklete" még mindig elég magas volt ahhoz. a fiatal univerzum telít dött hidrogén. és közülük néhány . ennek az alapvet átalakulási folyamatnak a során állandó sugárzás áradt szét a vajúdó csillagoktól a környez tér felé. és háttérsugárzása 2. Napunk csupán szerény égitest a Tejútrendszerünkben látható 200 milliárd csillag és a világegyetemben lebeg kb. amikor a világegyetem életkora körülbelül 106 és 109 (egymillió és egymilliárd) év között volt. Ezzel lehet vé vált. A galaxisok létrejöttének id szakáról ma is vitatkoznak a kutatók: több modell vetélkedik egymással. mint a páracseppek a hajnali leveg ben. amelyen beindulhattak az élettel társult önfenntartó anyagcserefolyamatok. oxigén. ez az érték uralkodik nagyjából a ma megfigyelhet csillagok belsejében is.mint például bolygónkon is -olyan bonyolultsági szintet érhetett el. Valószín azonban. Amint a hidrogénb l hélium lett. Amikor a világegyetem kora elérte a 100 másodpercet. vas) kialakulását eredményezte.ezúttal az újonnan formálódó csillagok belsejében. a s r ség pedig 10-20 g/cm3-re (százezer köbkilométerenként 1 grammra) csökkent. hogy az úgynevezett proton-proton ciklus révén két hidrogénatomot összeolvasszon egy héliumatommá (feltételezés szerint minden 10 hidrogénatomra egy héliumatom jutott). ábra). . alig 10-30 g/cm3 átlags r ség . Ebben az id szakban az átlagh mérséklet mintegy 300 Kelvin-fokra esett vissza. s r sége pedig 1000 köbméterenként 1 grammra csökkent. Ahol a csillagok körül bolygók keringtek. hogy galaxisok akkor alakultak ki. amelyen túl körülbelül 100 milliárd további galaxis található. átlagh mérséklete kb. A hatalmas galaktikus hidrogén. hogy sokkal fiatalabb. hogy a hadronok és leptonok elektromágneses kölcsönhatás révén semleges atomokká váljanak.

pozitróniumokra (pozitronok és elektronok párjaira). ami a rendkívül s r . lehet zárt (egy id után ismét összehúzódik a végs összeomlásig).Kozmikus elméletek Tudomásunk szerint így fest ma a világegyetem. S ahogy csillagaik tovább h lnek. Egy galaxis összeomlásából keletkezett . mind a galaktikus halmazok egy-egy fekete lyukká omlanak össze. kétségtelenül megállíthatatlan lesz. a csillagrendszerek. de éppen elegend ahhoz. Ahogyan a gravitációs sugárzás révén fogy az energia a galaxisokban. mert finom egyensúlyban van a tágulás és az összehúzódás határán. Végs soron a világegyetem minden anyaga szétbomlik és elt nik. hogy a világegyetem anyaga sugárzásra. különböz id pontokban következik be. a galaxisok és a galaktikus halmazok . Azután a hélium is elfogy. Ez a „visszafordulás" különféle helyeken. 1012 (egybillió) év múlva már nem keletkeznek újabb csillagok. De milyen lesz holnap. A világegyetem lehet nyitott (végtelenül tágul a kozmikus térben). és a galaxisok vöröses színt öltenek.a csillagok. de lehet állandó is. valamint tömör atommagokra redukálódnak a fekete lyukakban. és megnövekszik összeütközésük esélye.. Az így bekövetkez ütközések néhány csillagot a saját galaxisának középpontja felé lendítenek. Ami azonban az anyag és az élet végs sorsát illeti. és a galaktikus halmazok is zsugorodásnak indulnak. Aztán maguk a fekete lyukak is elpusztulnak a Stephen Hawking angol fizikus által „párolgásnak" nevezett folyamatban. Ennek következtében a galaxisok mérete csökkenni kezd. és a távoli jöv ben? Erre a kérdésre többféleképpen válaszolhatunk. 1034 év döbbenetesen hosszú id . de amikor sor kerül rá. ezek a változatok nem sok különbséget jelentenek. Mindenesetre a világegyetem fejl dése nem tarthat a végtelenségig: el bb-utóbb bekövetkezik a visszafejl dés. A világmindenség makroszerkezetei . A meglév k már átalakították hidrogénjüket héliummá. de még világító fehértörpe-csillag állapot legf bb üzemanyaga. másokat pedig kilöknek a galaxison túli térbe.ugyancsak el fognak pusztulni. az önálló csillagok közelebb kerülnek egymáshoz. A kozmikus leépülés lényegében a következ módon játszódik majd le: A jelenlegi állapottól számítva kb. Végül mind a galaxisok. a galaxisok végül teljesen elt nnek a szemünk el l..

Ha viszont az anyag mennyisége a kritikus Omega-küszöb alatt vagy éppen azon van. akkor a protonok és más barionok (nehéz . hogy ami szinte kézzelfogható valóság. 2. zárt vagy éppen egyensúlyi állapotban van. hogy az anyag voltaképpen az energia valamilyen formája.százmilliárd évekkel korábbi „robbanás"-ból származnak. A kérdés akkor d l el.ahol az anyag saját magába omlik össze . Hogy az anyag pontosan mikor t nik el az univerzumból. Még a kérdést sem érdemes feltenni.csupán illúzió. Az srobbanás kozmológiája valószín leg nem a végs elmélet. minden kétséget kizáróan anyagba ütközünk. hogy a világegyetemben léteznek részecskék. elnyelve így bels bolygóikat. Ha igen. hogy esélyük nyílna a véletlenszer összeütközésekre. neutrínók és gammasugárfotonok alakjában maradnak anyagrészecskék. Bármi történt is az srobbanás el tt. nyitott világegyetemben az élet inkább a hideg.. számtalan csillag fogja befejezni természetes életciklusát. hogy eszerint a világegyetem életkora nem végtelen. A régi misztikusok és metafizikusok közül sokan úgy vélték. Valójában az életjelenségekhez szükséges bonyolult molekulaszervez dések sokkal el bb t nnek el. hogy a kozmosz nem 15 milliárd évvel ezel tt született. A józan ész azt súgja. amikor már a t zgömbben keletkezett utolsó anyagrészecskék is elpusztulnak. Ekkor azután minden élethordozó bolygó valósággal elpárolog a többi égitesttel együtt. tehát csökken energiatermelése is. mert a kozmológusok szerint ez értelmetlen. vagy bekövetkezik a tágulás és összeomlás között valamilyen dinamikus egyensúlyi állapot. Az anyagnak az „anyaga" azonban nem olyan egyszer dolog. fejezet AZ ANYAG TERMÉSZETE Mi az anyag? Els hallásra naivnak t nik a kérdés. úton a fehér törpe vagy neutron csillag állapot felé. hogy elbomlanak-e a protonok vagy sem.ami 5x10-27 kg/cm3 . Jelenleg nem tudjuk eldönteni.kivéve a teret. Egyre több bizonyíték szól amellett. A mechanikus . bármilyen formában alakult is ki bolygóikon. mint ahogyan elképzeljük. A h mérsékleti kiegyenlít dés következtében a világegyetem halott. Akkor viszont még a „tartós" protonok is elpárolognak az utolsó megmaradt óriási fekete lyukakban. Ahogy a galaxisok szétáramlanak a világ rben. mint az anyag. hogy 10117 vagy 10122 év múlva megsz nik. és a galaxisok menthetetlenül összezuhannak egyetlen pontba (amely nullánál nagyobb nagyságrend lehet az anyag maximális s r ségének kvantumkorlátai miatt). Hiszen testünk anyagból áll. és amikor öklünkkel az asztalra ütünk. az anyag.fekete lyuk körülbelül 1099 év alatt párolog el. hanem . Ez persze nem javítja az élet hosszú távú kilátásait. Meglehet sen komor kép! Talán csak az a vigasztaló. hogy mindez elképzelhetetlenül sokára következik be. és az sem biztos. s t egész galaxisok is. Ezen az elképzelhetetlen id horizonton túl a világegyetemben már csak pozitróniumok. A haldokló csillagok vagy felpuffadnak vörös óriásokká. miel tt a tömegvonzás eléggé összeterelné ket ahhoz. az egész világ rt vakító fény világítja be. amelyben az anyag színjátéka folyik . vagy kisebb fényerej szinten rekednek meg.talán . akkor a táguló világegyetem galaxisai vagy tovább száguldanak a végtelenségig. hogy pontosabban megbecsüljük. Létezhetett a világegyetem az srobbanás el tt is. és létezhet azután is. Ha azonban a protonok nem pusztulnak el. amelyek nem az srobbanás termékei. kih lt. és valójában nem is ismerhetjük meg. El bbutóbb minden tevékeny csillag elfogyasztja atom-tüzel anyagát. Egy zárt világegyetemben . Lehet.amit olykor Omega-tényez nek neveznek -. attól függ. A világegyetem anyagának pusztulása az élet sorsát is megpecsételi. ez az id horizont 10122 évig terjed. és bármi következik is a nagy „összeroppanás" (vagy az utolsó galaxishalmaz-méret fekete lyukak elpárolgása) után.anyag"-részecskék) bomlástermékei 10117 év alatt párolognak el a szupergalaktikus fekete lyukakból. Ha az anyag mennyisége túllépi a kritikus küszöböt . az már mind téren és id n túl történik. Amikor eléri a látható spektrumot. Az srobbanás kozmológiája abban különbözik a legtöbb korábbi elképzelést l. A további eseményeket nem ismerjük. mennyi anyag található a világ rben. Ám mindkét esetben az általunk ismert univerzum megsz nik. A többi . hogy világegyetemünk nyitott. a tömegvonzás legy zi a tágulás tehetetlenségi erejét. üres hellyé válik. de könyörtelenül növekszik. amikor a csillagászati megfigyelések lehet vé teszik. Ezeken az alacsonyabb energiaszinteken azonban már nem lesznek képesek fenntartani az életet. néhány ókori elképzelés szerint maga az összes r södött tér.a háttérsugárzás fokozatosan. A sugárzás hullámhossza a mikrohullámú tartománytól a rádióhullámokon keresztül a színképtartomány infravörös végéig növekszik. Egy végtelenül táguló. egy galaktikus szuperhalmaz tömegét magába s rít fekete lyuk pedig 10117 év alatt semmisül meg. mint a forróság miatt fog elt nni.

Csupán a saját tudati folyamataink fel l lehetünk biztosak. De hogy az az „én". Mindez persze akkor lenne igaz. A tudományok és a filozófia történetében . Az az állítás azonban alapjában véve ésszer . amely éppoly mély. úgy vélték. hogy gondolkodom. miért nem tudunk róla biztosabbat? A biztos tudás kérdésér l azóta vitatkoznak a filozófusok. még kisebb ellenállást fejtenének ki. de ezt semmiképpen sem szabad feltételezni további bizonyítékok nélkül. Testem végeredményben lehetne valamilyen szubsztancia. ám sokkal meglep bb. hogy anyagra találtam. században a jón természetfilozófusok lemondtak a mitológiai világnézetr l.még nem jelenti szükségképpen. Legalább az biztos. hiszen látták a világban a dolgok bámulatos változatosságát: növényeket. ami létezik. hogy kezemmel az asztalra csaphatok. Végs soron a világmindenség roppant hatalmas és id s. miként tudjuk megközelíteni és megérteni a fizikai valóság végs természetének kérdését. Sohasem lehet teljesen kiküszöbölni azt a kétséget. Ezt a sokféleséget úgy magyarázták. Err l úgy gondolták. mint nyugaton . amely addig a mediterrán civilizációt uralta. és a világot úgy próbálták megérteni. e. Ahogy Descartes mondta: Cogito ergo sum. hogy mi. anyag és eszményi valóság között. Kr. nem tudna belehatolni. állították. Az egység. és egyáltalán létezik-e. Pusztán az. mint a leveg . hogy végs természeténél fogva az anyag nem „anyagi". Az érzékeik által tapasztalt változatos világot úgy próbálták megérteni. amit a világban észlelünk. embereket. Gondolkodom. században azonban a kutatók már nem helyezkednek ennyire elutasító álláspontra. az eredeti szubsztancia viszont meghatározhatatlan. tehát vagyok. de éppúgy a tengert és a felh ket. bár nem minden ellenállás nélkül. végig kell tekintenünk a történelem során született érvek vonulatán. Az anyag azonban itt van a szemünk el tt: körülöttünk és bennünk. Eltekintve az érvek részletes ismertetését l. amely ha találkozna egy másik energias rítménnyel például asztal formájában. Örök keresés Az anyag megértésére való törekvés mindig együtt járt a valóság alapvet természetének megértése iránti igénnyel. s t az is lehet. A világnak nem feltétlenül kell olyan apró. Szerintük a világegyetem a „káosz" állapotából (ami a rend hiányát jelenti) a „kozmosz" állapota felé halad (ami összefügg rendet jelent). kemény és oszthatatlan épít kockákból állnia. mint a kozmosz kezdetének és végs sorsának problémája. De akkor miért nem ismerjük az anyagot pontosabban. A görögök ismerték a Sok fogalmát is. S t. hogy az általuk látott sokféleség és rend az id k folyamán kevésbé sokféle és rendezetlenebb állapotból keletkezett. hanem valami más. mert ezek vetik fel azokat a lehet ségeket. mindig benne van a sokféleségben. a 6. mint a kis téglák vagy biliárdgolyók. az „Egy".materialista tudomány korában az ilyen elképzelések puszta képzelgésnek vagy egyszer babonának min sültek. hogy ma mélyen belátunk a világegyetem anyagának eredetébe és fejl désébe. még a saját testünket sem. állatokat. Anaximandrosz szerint a t z. valamilyen szubsztanciából épül fel. azt sem Descartes. hogy minden homokszemben éppúgy megtalálható. hogy valamilyen alapvet . ha az anyag valóban energia volna. emberi megfigyel k.ezt a kérdést sokszor és mélyen taglalták. A 20. például s rített energia. például vízben el tudna merülni. Thalész szerint az eredeti egységes szubsztancia a víz. A mikrokozmosz tehát tükrözi a makrokozmoszt. korunk fizikája nem alakított ki semmilyen merev álláspontot az anyagra vonatkozóan. Kozmológiai elméleteikben (amelyeket már az els fejezetben említettünk) a korai természetfilozófusok nem tettek határozott különbséget anyag és tudat. Kevésbé s r energiákban. vagy arcomat megcsíphetem. anyagi valóság volna. Annak ellenére. ám tanítványa. amelyre ez az állítás vonatkozik. hogy minden filozófus és szinte minden szakember elismeri a tételt: semmit sem ismerhetünk meg teljes bizonyossággal. Felépülhet a világ energiamez kb l is. a makrokozmosz benne ragyog a mikrokozmoszban. hogy az voltaképpen parányi részecskék sokaságából. A kérdés mélyebb elemzést kíván. A kutatás a nagy ókori civilizációkban kezd dött. Hogy az új fizikában megjelen anyag fogalmát körülhatároljuk. és ezt érzem is . hogy végtelen és örökkévaló. Anaximenész ezzel szemben azt . mert korlátlan és mindenre kiterjed. még ritkább energiák. amióta a görögök két és fél ezer évvel ezel tt töprengeni kezdtek rajta. se más filozófusok vagy tudósok nem jelenthetik ki teljes bizonyossággal. eredeti „anyagból" vagy „szubsztanciából" származik. vagy esetleg valami másból. hogy mi az.keleten nem kevésbé. a föld és a leveg ugyanolyan fontos szerepet játszik a világ felépítésében. mint az egész világegyetemben. A kérdés vizsgálatakor a kutatók valamiféle rejtéllyel találják szembe magukat. beleértve magát a kétkedést is. Megismerése nem könny dolog. hogy feltételezték: létezik valamilyen alapvet egység. elég lesz annyi.

földb l. amely bonyolultsága ellenére egyszer és alapvet törvényeknek engedelmeskedik. az elt nt. amit sokan a világ valódi természetének vélnek: az anyag oszthatatlan és elpusztíthatatlan elemeib l áll. miközben egyre bonyolultabbá és összetettebbé válik ebben a folyamatban. a világon nem lehet tudni egyetlen dologról sem. A szintézis ereje és tetszet ssége abból fakadt. és csupán a kísérleti fizika tökéletesedésével vált elavulttá a 19. aki a tüzet tartotta a legfontosabb szubsztanciának.állította. amelyeket meg tudtak oldani az általuk használt módszerekkel és eszközökkel. amely az akkori felfogás szerint céllal és tudattal volt átitatva. Démokritosz híveinek atomista elmélete éppen arra tapint rá. miután a reneszánsz kor és a reformáció lazított a keresztény dogmák szoros kötelékein. Számos átalakulás során a szerveden szervessé válik. ami nem más. az érzékelhet világ dolgait örök és változatlan Formák vagy Ideák képeinek vagy árnyainak tekintette. mert létezésük során az atomok különböz helyzeteket foglalnak el. Leukipposz és Démokritosz dolgozta ki azt az anyagelméletet. Szerintük minden dolog atomokból áll. Hérakleitosz. ami tökéletlen volt. Empedoklesz mindent úgy tekintett. és a szerves lények birodalmában az érzékenység képességével megáldott állatok él bbek a növényeknél. ami tökéletes. A tudományos kutatás akadozva. Az elméleteken és a kísérleti tudományok gyakorlati alkalmazásán alapuló civilizáció nagykorúvá vált. hogy bebizonyosodott: egyszer matematikai állítások pontos el rejelzésekhez vezethetnek számtalan megfigyelési területen. ezek a valódi világ oszthatatlan és elpusztíthatatlan épít kövei. Newton saját nézetei ellenére amelyek a fizika matematikai leírását csupán els lépésnek tekintették egy misztikus és vallásos alapú tökéletes elmélet felé vezet úton . az fennmaradt. de konokul megindult. Az atomok és az atomokból álló dolgok alkotják a Létezés szféráját. állatok és az emberek. mint a tökéletesség. A változások azért következhetnek be a világban. Ennek eredményeként a természettudomány menthetetlenül elvált az emberrel és az emberi szellemmel foglalkozó tudományoktól. Miután a korai kísérletez tudósok eszközei aránylag kezdetlegesek voltak. Nem meglep . így filozófiájában gondos megfigyeléssel ötvöz dik egy valóban enciklopédikus méret tudás. valamint a démokritoszi atomokat felváltó tömegpontok mozgásának pontos meghatározása. Newton klasszikus mechanikájának sikerei közé tartozott például a bolygók helyzetének vagy a lövedékek röppályájának. amely a legmélyebb hatással volt a modern tudományokra.hiszen állandóan változik. hogy igazából micsoda . hogy „a változás a minden". de miután az atomok változásra (tehát mozgásra) képesek. a valóságot csupán „valószín mesének" tartotta. az összeköt szeretet és az elválasztó gy lölet elve által meghatározott arányokban. amelyekb l kés bb az ismert él szervezetek fejl dtek ki. Híres mondása szerint nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni. hogy az si szubsztancia a víz és a föld keveréke.maga a newtoni fizika olyan átfogó gondolati és cselekvési mintává vált. A természet fejl dését valami végs ok vezérli. Ebben a természet fejl dését a lélek érése kíséri. valamint lejt n lefelé guruló golyók gyorsulásának méréséb l következtették ki. t zb l és vízb l áll. . Ez az elmélet különféle változatokban majdnem kétezer évig tartotta magát. Kiváló tanítványa. A kolostorok falain kívül független kutatások kezd dtek a pápa tiltakozása. hogy a szület modern tudomány világképe egy olyan óriási mechanizmussá vált. de kitartóan halad a tökéletlent l a tökéletesebb felé. léteznie kell rnek is: a nem-Létezés szférájának. az örök keletkezésre tette a hangsúlyt: arra az elvre. Szerinte a föld belsejének tüzeib l alakultak ki az si formák. az els elméletek olyan problémákon alapultak. Az egyetemes mozgástörvényeket például elhajított testek sebességének és pályájának megfigyeléséb l. amelyek csupán táplálkozásra képesek. valamint Giordano Bruno és Galilei üldöztetése ellenére. Arisztotelész ezt az elgondolást természeti törvényekkel helyettesítette. Szókratésszel az ókori görög filozófusok természet iránti érdekl dése az emberi világ felé fordult: mindennek mértéke az ember. Az arisztotelészi „létez k nagy láncolata" az élettelen tárgyaktól a növényeken és állatokon át egészen az emberig terjed. A modern kor hajnalán az ismeretek nyugati rendszerei kettéváltak természetfilozófiára (amely az id tájt egészében véve tapasztalati tudomány volt) és erkölcsfilozófiára (amely magában foglalta a napjainkban humántudományoknak nevezett elméleteket). Közülük. A tudomány kísérleti oldala a modern kor hajnalán er södött fel. amelyet csaknem három évszázadon át nem kérd jeleztek meg. amelyb l a nap melege révén véletlenszer teremtéssel alakultak ki a növények. amelyek kombinációja alkot minden létez t. A görögök racionális gondolkodása rendkívül magas fokra fejlesztette a Thalész által kezdeményezett természetfilozófiát. Platón. Ez a Galilei által el ször megfogalmazott nézet éles ellentétben állt az él k világával. A haladás nem véletlen: Arisztotelész szerint semmi sem létezik ok nélkül. A természetfilozófia Newton nagyszer szintézisében tet zött. és különféle formákat alakítanak ki az rben. hogy leveg b l. A természet fokozatosan. században.

mert ha a térben véges terjedelm ek. Úgy gondolták. kiderült. számára semmi sem volna bizonytalan. egyes kutatók tovább merészkedtek. Tér és id ahelyett. hogy az a világ. ahogy Werner Heisenberg német fizikus észrevette. de a fizikusok még nem tudtak javasolni helyette semmiféle hasonló egységes és értelmes fogalmat. szigorú.megfigyelései tárgyát pusztán „jelenségeknek" tekinti. hanem még kisebb részecskékb l állnak. század hajnalán a klasszikus mechanika tiszta atomisztikus és determinisztikus képe kissé zavarossá vált. Az 1920-as években kibontakozó kvantumfizikai forradalom sokkal mélyrehatóbb változásokat idézett el . Diadala azonban rövid élet nek bizonyult. A korai 20. hogy csupán szerény háttere lenne az anyagi atomok (vagy tömegpontok) érintkezésének. századi atomnak és a 20. helyeselt Bohr. inkább bonyolult létez vé válik. Az 1920-as évekre a kutatók olyan új világgal kerültek szembe a kvantumfizika terén. „Semmi sem valódi . hogy az anyagi testek matematikailag leírható szabályok szerint mozognak. A matematikus Laplace pontosan fogalmazta meg a vonatkozó ismeretkört. hogy az ember elég tapintatos ahhoz. csak egyszer en a természetr l »önmagában« nem is beszélhet".) Bár nem ajánlatos a laboratóriumi megfigyeléseken túli valóság természetér l gondolkodni. Bonyodalmak korunk fizikájában A 20. mint ami a századfordulón a relativisztikus fizikával történt. amely szerint minden gáz apró és oszthatatlan egyedi egységekb l. amelyre a tudomány nyelvezete és „szövegtartalma" vonatkozik. amit mondani tudunk a természetr l". inkább mentális. amikor a 19. hogy felesége csupán meglehet sen bonyolult differenciálegyenlet. a jöv s a múlt egyformán a szeme el tt lebegne". még saját feleségünk sem.mondta Heisenberg .meg kell elégednie azzal. hanem még az atommagok is széthasíthatók. hogy ezt' a véleményét a családi életben nem nagyon hangoztatja. hogy tudománya csak egyetlen szem az ember és a természet közötti vita végtelen láncolatában. Einstein szemlélete megtartotta a newtoni fizikára jellemz egyértelm leírást és az alapvet meghatározottságot. nem csupán a fizikai anyag. Az angol tudós elmélete. hogy maga a fizikai világegyetem anyagtalanná vált: Karl Popper szavaival élve az anyag inkább felh szer . meghatározott és lényegileg megismerhet .úgy döntött. És valóban. amelyben a fizikai valóság furcsasága minden várakozást felülmúlt. mint a hagyományos szilárd testek: van bennük valami rejtélyes kapcsolat. A kvantumelmélet viszont elvetette az egyértelm pályákat. „Az atomfizikusnak . továbbá minden létez jének pillanatnyi állapotát. magának az anyagnak a fogalma vált kérdésessé. A 19. És még ezek sem lehetnek a görögök által ismert végs „atomok". hogy ha egy átfogó értelem ismerné a természet összes er it. hogy nemcsak az atomok. Látva a természet rejtélyeit.Niels Bohr dán fizikussal az élen . Dalton elméletének közzététele után ötven évvel ugyanis a kísérletez k felfedezték. Függünk a nyelvt l. akkor még tovább oszthatóknak kell lenniük. akkor „egyetlen képletbe tudná foglalni az univerzum legnagyobb testeinek és legkönnyebb atomjainak mozgásait. A filozófusok és a filozofikusan gondolkodó tudósok számára úgy látszott. hogy a valóság egésze oszthatatlan atomokból áll. úgynevezett atomokból áll. századi fizika kísérletei megdöntötték azt a nézetet. elektronokkal. Ráadásul ezek a parányok kett s természet ek: egyszer hullámként. és valósággal behatol a fizikai jelenségek szövedékébe. számos fizikus . Akkor kezd dtek a bajok. amikor azt mondta. mindkett kölcsönhatásba lép a fotonokkal. forradalmasította a kémiát. hogy nem töpreng tovább az általa megfigyelt független természetr l . hanem csupán a tudomány „szövete". nem a természet „m ve". század elején John Dalton angol vegyész ismét felfedezte Démokritosz atomelméletét. amikor már hatalmas kísérleti berendezések álltak a kutatók rendelkezésére. Minden jelenség. mint anyagi). századi atommagnak a hasadásával több minden hullott részeire. Kiderült. Az atomok és az atommagok hasadásából keletkez szubatomi részecskék ugyanis nem úgy viselkednek. (Eddington azonban hozzátette. valami határozatlansági tényez . Ha a kezdeti feltételeket pontosan megadják. hogy az atomok nem oszthatatlanok. Sir Arthur Eddington szerint a fizika küls világa árnyékvilággá alakult. A newtoni fizika világa óram -pontosságú univerzum. Így az anyag tartománya mind rejtélyesebbé vált. A klasszikus természettudomány egész épülete megremegett. mint materiális (inkább szellemi. hogy szigorúan meghatározzák a mozgást az induló feltételek: például a gyorsulás és a lövedék indítási szöge. máskor részecskeként viselkednek. „a fizika arról szól." A kvantumfizika abba a hitbe ringatja a tudóst. a mozgás el re meghatározható. és az anyagi valóság alapjaiba beépítette a valószín meghatározatlanságot. mint sziklaszilárd. A t lünk független valóság mintha szertefoszlott volna a kvantumfizikusok csodálkozó szeme el tt.írja -. .A mozgás klasszikus törvényei azt bizonyították.

és felt n en következetesnek bizonyult. de még azt sem tudták eldönteni. meg a szája. hogy a kvantumelmélet . amellyel beleharap az érzékel be. Ugyanakkor nagy hiányokat mutat azoknak az ismereteknek a területén. nem érdemes azt kérdezni. amely az elemi részecskék viselkedését jellemezte.kérdezte Einstein John Wheeler amerikai fizikus relativitáselméleti szemináriumán Princetonban. hogy azt állítsuk. miszerint az elemi részecskéknek egyáltalán nincs határozott helyük és lendületük. ahol a részecske kilépett. inkább szellemszer .mondta Eddington -. nézi a világot. sem a newtoni tömegpont nem a fizikai valóság végs alapja. hogy összes képletük . ami mérhet és megfigyelhet . „akkor inkább lennék cipész vagy egy játékbarlang alkalmazottja. A kutatók nemcsak az alapvet létez ket nem tudták azonosítani. Mintegy húszévnyi kutatás és keresés után ma a kvantumelmélet voltaképpen azzal dicsekedhet. ha hiányzik a megfigyel vagy az eszköz ennek a „feljegyzésére". mint hullámok vagy . mint fizikus". milyenek a részecskék. Ami közben történik. hogy a matematikai fizika képletei . A dán fizikus szerint a természet nemcsak annak szabott abszolút határt. Ha a mai értelmezés helyesnek bizonyulna. Tisztán látszik a farka. Einsteinnel folytatott párbeszéde végén Bohr már csak a „kvantumjelenség" kifejezésre szorítkozott. Wigner Jen magyar származású amerikai atomfizikus megfogalmazása szerint a modern kvantumfizikának meg kell elégednie azzal. Bohr viszont elutasított minden olyan értelmezést. egymás után talált ki ún. mint egy „nagy ködös sárkány". Az atomméret alatti világ kutatásában fizikusok ezrei használták már szinte minden elképzelhet kísérletben. de azt már nem fogadta el. amelyek a megfigyelést l függetlenül léteznek.mondta Wheeler . Ahogyan Platón az ókori görög természetfilozófusok materializmusát a formák és ideák elvont világában oldotta fel. 1927-1933 között Albert Einstein és a kvantumfizika megalapozója. majd hosszan levelezett a zavaró megfigyelések értelmezésér l. Einstein egyetértett a Heisenberg-féle határozatlansági elvvel . az univerzum valahogyan jobban hasonlít egy hatalmas gondolathoz. Nyilvánvaló. mint egy hatalmas géphez. amelyek a nyilvánvaló jelenségek sokfélesége mögött rejlenek. amelyeket minden egészséges elme a megfigyel t l független valóságként fogad el. a klasszikus mechanika határozott világa a matematikai fizika bonyolult képleteiben t nt el. Ez viszont Einstein számára volt elfogadhatatlan. de teste a kett között csak ködbe vész.a valószín okoskodás különböz darabjainak együttes bizonyítékai egyre valószín bbé teszik. hogy ez annyit jelentene. a fizikusok rendszerint nem mernek a mélyebb valóság után kutatni. Egyrészt például a kvantumelmélet nem tudja leírni a mindennapi tárgyak alapvet alkatrészeit e tárgyakban lév elemekként.. Azok a kérdések. melyekkel a kvantumfizikusok a laboratóriumokban szembesültek.nevezetesen. Amint John Wheeler amerikai fizikus kés bb rámutatott. folytatta. A fizikusok le tudják írni. Semmi alapunk sincs arra.. amir l egyértelm en lehet beszélni.." Sir James Jeans így érvelt: „. „Ezt a gondolatot t rhetetlennek találom" . ez a kifejezés rendkívül jelent s. Ha a kutatás az alapvet képletek érvényességének megkérd jelezését vonja maga után." Heisenberg sajnálkozva beszél „Démokritosz filozófiai tanításának" tévedésér l.. mint anyagszer . hanem annak is. a dán fizikus. Niels Bohr találkozott.az akkori megfogalmazásban logikailag következetlen. amely túlment a tényleges megfigyelések határán. mintsem „megfigyelhet kkel". hogy amikor egy részecskér l beszélünk. hogy sem a démokritoszi atom. mint anyagi szerkezet. Einstein nem tudta elfogadni azt a sajátos határozatlanságot. Józan ésszel elképzelhetetlen valószín ségi létez kr l beszél." A legtöbb mai kvantumfizikus elfogadja azt az összes jelenség közt legfurcsábbat. csupán olyan. amit észlelnek. hogy ilyen létez k vannak-e egyáltalán a természetben. vagy mit csinálnak a kibocsátás és a beérkezés két megfigyelt jele között.ebben a furcsa világban a legfurcsább jelenség. Bohr épp az ellenkez jét állította: szerinte nincs értelme beszélni egy adott pályájú részecskér l. Azt sugallja. a megfigyel t l független valóságról van szó.elvégzi a rábízott feladatot. Ez a helyzet nem volt szerencsés. hogy sokkal inkább „megfigyelésekkel" dolgozik. hogy ez a valóság inkább tekinthet szelleminek. és amelyek nem mások. „A kvantumjelenség . Szerinte a világ inkább matematikai. mondjuk egy egér.önmagukon túl -mire vonatkoznak. „Ha egy személy. hogy egy elemi részecske helyzete és lendülete (impulzusa) nem mérhet meg egyidej leg -. de észleléseiket nem tudják ilyen jól valódi dolgokra vonatkoztatni.írta korábban Max Bornnak. amelyek egyazon id ben vannak jelen egy adott helyen. a modern tudomány történetének leghíresebb és legmélyebben szántó vitáját váltották ki a fizikai valóság természetér l. gondolati kísérleteket annak kimutatására. Wheeler szemléletes kifejezésével. mint anyaginak. és nem is fogadta el mindenki. hogy egyszerre elképeszt en sikeres és kétségbeejt en zavaros. amib l a világ áll. az a valami.„Durván megfogalmazva a következtetést . vajon megváltozik-e ett l a világ állapota?" . nem egy önálló.híres kutatók három nemzedékének büszkesége .

ahogy erre Newton mozgásegyenletei sem képesek a makroszkopikus testek és folyamatok esetében.Neumann János szerint azért. egymás fölé rakódó (szuperponált) valószín ségek sorával együtt . vagyis az él lények a fizikai világból fejl dtek ki. Ha igaza van Darwinnak. Ezzel szemben nem magyarázzák meg az élet jelenségeit! Az él rendszerek id ben visszafordíthatatlan folyamatokat mutatnak (máskülönben örökkévalók volnának). Egyébként az élet eredete is rejtély. és „mozgásaik" túlságosan bonyolultak ahhoz. és a világegyetem természetének megértésében is megoldatlan problémákkal küszködünk. de ez persze nem válasz arra. elég szemügyre vennünk a 19. milyen valójában az élet. amit mi él szervezetnek tekintünk.vagyis amikor a józan észnek ellentmondó. a kor uralkodó természettudományával. nem kell Ádám-Éváig visszamennünk.a józan ésszel ellentétes. amelyben a pontok mozognak. milyen kérdést teszünk fel nekik . Amíg gondolkodunk és lélegzünk. . fejezet AZ ÉLET JELENSÉGEI Az élet a legismertebb és egyben legrejtélyesebb természeti jelenség. A keleti vallások szerint az él testeket id r l id re egy anyagtalan elem hatja át. nem kételkedhetünk abban. mert mi mérjük a részecskét. A kvantumegyenletek keretében az id visszafordíthatatlansága kísérteties rémálom. a tudomány azt jelenti. De ez az összeomlás . amikor a részecskék lényegileg valószín . hogy az egyébként élettelen testtel lélek vagy egy más „életelv" társuli egészen más fogalmaik vannak arról. mert a részecskér l szerzett ismereteink kölcsönhatásba lépnek a részecskével. amely lényegében szellemi. A józan nyugati elme számára sokkal kényelmesebb az a nézet. s t a bolygók Nap körüli keringését is. szerintük ez a lélek. Az atomméret alatti világban Erwin Schrödinger-nek a részecskék kvantumállapotára vonatkozó egyenletei nem tudják megkülönböztetni a múltat és a jöv t. attól függ en. amelyben mozognak. hogy a newtoni fizika mechanisztikus világegyeteme mennyire ellentétben áll az él világ darwini fejl désével. Newton törvényei megmagyarázzák az inga mozgását. A newtoni fizikában ugyanis minden el reható reakció visszafelé is megtörténhet. Másrészt a kvantumelmélet nem ad magyarázatot egyik legalapvet bb megérzésünkre: hogy az id visszafordíthatatlan. mégpedig Neumann János nézete szerint . A tér. Sok ember számára. Élet az élettelenb l Ahhoz. valami olyan különleges fizikai elvnek. 3. amelyet Henri Bergson francia filozófus élan vital-nak (éltet lendületnek) nevez. hogy az él szervezet voltaképpen bonyolult gépezet. hogy az ilyen fogalmakat eleve el kell vetni. század közepén uralkodó nézeteket. Az id . Itt találkozunk a klasszikus mechanikával. század tudósainak zavara mutatja. Ha az anyag természete még homályos el ttünk. molekulák és sejtek milliárdjainak együttm ködéséb l ered. Wigner Jen szerint pedig azért. A 19. euklideszi tér (két. De olyan valóság megnyilvánulása is lehet. visszafordítható. a tárgyak leesését. amely már ismer s számunkra a valósággal fenntartott mindennapi kapcsolatai alapján . amely atomok. különösen nyugaton. Mozgástörvényei térben és id ben mozgó tömegpontokra vonatkoznak. és egy józan ésszel meghatározható állapotba kerül. mit várhatunk a tudománytól az élet megértésében? Végül is az élet akár egy olyan sajátos. amelynek megszerzett érdemeit és érdemtelenségeit a „karma" viszi át életr l életre. Az élet új tudományai azonban már messze túljutottak ezen a felfogáson. Az id csak akkor lép be a kvantumelmélet matematikájába.és háromdimenziós). akkor ezt az él világot valaminek át kell hatnia. egymásra rakódó hullámjelleg „összeomlik".és milyen a kölcsönös kapcsolatunk velük. hogy nyomon kövessük az élet fogalmának kialakulását.nem a megfigyelésünkt l független valóság arculata: ezt a valósággal való kölcsönhatásunknak kell tulajdonítanunk . bonyolult vegyi mechanizmus megnyilvánulása is lehet. de úgyszólván elképzelhetetlen állapota átmegy egy olyan határozott állapotba. sorsa pedig örök élet vagy szüntelen kárhozat. Ezt a nézetet történeti távlatba helyezve érthetjük meg a legjobban kialakulásának folyamatában. A fizikai univerzumot eddig úgy ismerték. hogy élünk. bár a kutatók (néhány kivételt l eltekintve) nem ismerik el. amely éppen nagy nehézségekkel kerül szembe.mérési tevékenységünk következménye. amely teljesen eltér a fizikai világtól . amely csak id legesen társul az él testtel.részecskék. hogy a fizikai rendszerek mérésére kialakított eszközökkel lehetne meghatározni ket. A nyugati vallások halhatatlan lélekr l beszélnek.olyan valóság.

Az él szervezetek lényegében nyitott rendszerek. hogy visszafordíthatatlan módon alakul. A tudományos életnek a 20. ha friss üzemanyaggal látják el. tulajdonképpen azoknak a folyamatoknak a logikus folytatása. Bolygónkon a h mérsékleti és vegyi feltételek rendkívül kedvez nek bizonyultak az élet bonyolultabb molekuláris összetev inek egybeszervez déséhez. a szén. A Nap szüntelen energiasugárzásában monomerek (például cukrok). jóllehet eleve nem csupán egy fizikai rendszer leny göz változatossága. amelyek dönt fontosságúak az els . A vegyi fejl dés nyomai már 3. tehát bármekkora energiával kezdenek m ködni. Az élet fejl désének során tehát az eleven szervezetek mind összetettebbé váltak. a galaxisokon belül csillagok.és gázköd mintegy 4. az élet nem-egyensúlyi jelenségként fejl dött ki anélkül. Ez a klasszikus termodinamika volt.a klasszikus mechanikával ellentétben inkább igazolta.5 milliárd éves fosszíliákban megtalálhatók. hogy a 19.3 milliárd éves fosszíliákban találtak bizonyítékot. Bizonyos kezdetleges biológiai szervezetek legalább 2. hogy valamilyen formában az élet más bolygókon is kifejl dhetett. Létezett már azonban egy olyan tudományág. Még aminosavak és nukleinsavak is termel dtek (és valószín leg termel dnek ma is) a világmindenségben: ezeket meteoritokban találták meg a kutatók.még ha képletei nem tiltották is a lehet ségét. a modern enzimszerkezet prokarioták (sejtmag nélküli sejtek) biokémiai tevékenységére pedig 2. Napjainkból visszatekintve azt találjuk.5 milliárd évvel ezel tt kezdett megszilárdulni. miként történhetett ez . És a termodinamika második törvénye nem magyarázta meg. hogy az észlelt világ szétes ben van ahelyett. A tudománynak a valóságról alkotott fogalma ilyen módon kettészakadt. egyszer algák és szivacsok alakultak ki. például a Földön. Ezért igencsak valószín nek látszik. szaporodásra képes sejtek szintéziséhez. mint az életer vagy az anyagtalan lélek. becslések szerint ilyen bolygókból 1022 (tízezertrillió) létezhet szétszórva a galaxisok milliárdjaiban. század természettudományában két id irányzat (a termodinamikai és a biológiai) uralkodott . hogy az ellentmondásra valamilyen elfogadható megoldást kapjon. A fizikusok azt látták. a hélium. A helyi napból áramló folytonos sugárzás energiával töltötte fel az óceánok „ slevesét". (A zárt rendszerek nem folytatnak anyag. hogy egyre bonyolultabb formák felé haladna.hogy id ben visszafordítható mechanizmus. de ez sem adott magyarázatot mindenre. Az élet viszont engedelmeskedett az egyirányú id nek. valamint a bel lük felépül lineáris polimerek. míg el nem jutott az állatvilágig és végül az emberig. amelyek a fizikai világegyetemben végbemennek. Az srobbanás elfogadott elmélete szerint a világegyetem már legalább 10 milliárd éves volt. és mivel folyamatosan feltöltik energiatartalékaikat.a hidrogén. aztán az élet mind magasabbra hágott a bonyolultság létrafokain. hogy a Napot körülvev protoplanetáris por. hogy az él szervezeteknek nem kell szükségképpen a leépülés felé haladniuk: ezek ugyanis nem zárt rendszerek. nukleinsavak és más . miel tt a biológiai fejl dés megindult. Néhány bolygó azután véletlenül olyan keringési pályára állt. az él világról pedig úgy gondolták. amelyek energiacserét folytatnak környezetükkel.ahogyan a gép is tovább m ködik. Ezek a rendszerek még messzebb távolodtak a kémiai és h egyensúly közömbös állapotától. aminosavak (purin.és energiacserét környezetükkel. Noha az id nyila már kitartóan suhant a világegyetemben. nemhogy egyszer södtek volna. hogy a bolygó felszínének kémiai „ slevesében" egyre bonyolultabb vegyületek alakuljanak ki.8 milliárd évvel ezel tt léteztek.és egy elfogadott fizikai keret (a newtoni). ezek mellett pedig néha bolygók keletkeztek. annak egyszer el kell fogynia. az oxigén és a neon -. mintsem tagadta volna az id visszafordíthatatlanságát. amely . A világegyetem születése során ugyanis összeállt már az a hat elem . amelynek jogosan híres második törvénye szerint egy munkát végz zárt rendszerben a rendetlenség és a véletlenszer ség nem csökkenhet. Úgy t nik.) Ez a ragyogó tétel azonban nemigen hidalta át a newtoni fizika és a darwini biológia között tátongó szakadékot. és körülöttük nyüzsögtek azok a bonyolultabb molekulák is. hogy magyarázásához szükség lett volna olyan fizikán túli különleges hatásokra. például fehérjék.és piramidinbázisok). egyszer sejtekkel kezd dött. amikor bolygónkon (és talán másutt) is megjelent az élet. század második feléig kellett várnia. a nitrogén. mégis rossz irányban repült. csupán növekedhet. és nyílt rendszereket teremtett. távol tudják magukat tartani a termodinamikus egyensúly semleges létezési módjától . és figyelemre méltó módon az élet fejl dése nem sokkal kés bb indult meg a Földön. Megfelel bolygófelületen. amely ez ismert univerzum 98 százalékát teszi ki. Az univerzum fejl dése során galaxisok. ahol a központi napból érkez energiaáramlás lehet vé tette. Az élet kialakulásához szükséges vegyi összetev k már akkor jelen voltak a földi óceán „ slevesében". amelyet néhány egyetemes törvény vezérel. majd a sejtek társultak. Ennek a felfogásnak a fényében az élet. Az 1950-es évek végére az egyensúly nélküli (vagyis a klasszikus szemléletnek ellentmondó) termodinamika megmutatta.

a korok a legrövidebbeket. A Föld légkörében tárolt h néhány hónap alatt kimerülne. amíg a fejl dés eljutott a halak szintjéig. A fejl dés hajtóereje Bolygónkon az él világ törzsfejl désének folyamataiban szinte elképzelhetetlen er rejlik: az utóbbi három és fél milliárd év folyamán annyi él sejt keletkezett.az úgynevezett nemek . özönvizek . (A fejl dési folyamatban a fontosabb szakaszokat a következ kifejezésekkel jelöljük: eónok. alig néhány millió év alatt.) Az stengerek sekély és meleg vizében megszületett szerves életet a Napból érkez szabad energia tartotta fenn. A szakosodott fajok ugyanis rövid élet ek (folyton kihalnak. Id vel az élet magasabb rend formáit megel z prokariotikus sejtek fejl dtek ki. Az algák elvesztették egyeduralkodó szerepüket. és nem fejl dtek tovább. hogy új mutánsoknak adják át helyüket). periódusok. A szerves anyagnak ez a gigantikus tömege nemcsak folyton újratermel dött. Az új kép inkább váratlan átkapcsolásokat mutat. érák. archeozoikumban ( séleti érában) az élet legprimitívebb formái. az óceánok melege pedig néhány hét alatt elillanna. domborzati viszonyok. az él rendszerek a szabad energiának egy részét szüntelenül biomasszává (él anyag-tömeggé) fogják átalakítani. az ember pedig a táplálkozási lánc végén növényt és állatot eszik egyaránt. míg az általános képességekkel rendelkez k hosszú élettartamra számíthatnak. ill. Maga az ember is ebben a hatalmas lendület törzsfejl désben alakult ki. rendszerek.és ez még évmilliárdokig várható -. Mintegy 600 millió évvel ezel tt a „kambriumi robbanás" hozta létre például a gerinctelen fajok legtöbbjét.mind a korai eukariotikus sejtekb l származnak. hanem folyamatosan egyre bonyolultabbá is vált. ezek pedig lehet vé tették „ragadozóként" m köd szakosodott eukarióták kialakulását. baktériumok és algák jelentek meg. A fejl dés új lépéseit és szakaszait a f bb id közök szerint egyre rövidebb periódusokkal jellemezhetjük. amelyek igen sokféle környezeti feltétel között is képesek voltak a túlélésre (különböz éghajlati. A széles kör eljegesedések.a vírusok és baktériumok kivételével . a fejl dés hullámának általános lendülete nem tört meg. nemcsak az élet. amikor a sejtmag nélküli prokarioták uralmát a sejtmagos eukarióták váltották fel. rések keletkeztek az élettérben további fajok számára. ahová az eddig teng d alfajok már be tudtak nyomulni. A Földet napjainkban benépesít szerves fajok .) A biológiai fejl dés elején az eseményeket egyetlen címszó alá soroljuk: azoikum („élet nélküli" éra). hosszabb ideig fennmaradtak. A következ fejl dési szakaszok tovább rövidültek. hanem fokozatosan tovább gyorsult. mint azok. amelyek együttes tömege meghaladná az öt földrész súlyát. amelyek egy sz kebb környezeti „sávhoz" alkalmazkodtak. Csupán férgek és kagylók maradnának életben rövid ideig az óceánok legmélyebb zugaiban. 25 °C) közötti energiakülönbség valaha kiegyenlít dne. Ennek az id nek ismét a felére volt szükség. (Lásd kés bb a 4. míg végre a légkör olyan állandó kérget alakított ki. A mai elképzelések szerint az élet magasabb rend formái akkor fejl dtek ki. valamint különféle ragadozó és zsákmányszerz csoportok között). és a bolygó kibontakozó bioszférájának fontos részeivé váltak. bár kés i jövevénynek számított. ahol a sokoldalúan alkalmazkodóképes fajok életben maradnak. korszakok és korok. hanem új s az eddigieknél még bonyolultabb és kifinomultabb szervezeteket is létrehoznak. amikor az uralkodó fajok hirtelen kihalnak. Ennek eredményeképpen az életfa diagramja nem hasonlít többé a klasszikus darwini elmélet folyamatos V alakú elágazásaihoz. A fejl dés ritmusa szakadatlanul gyorsult a Föld élete folyamán. William Day amerikai biológus megjegyzése szerint a fejl dési id felét az a szakasz tette ki. Az él szervezetek nemcsak megtartják majd felépítésüket. és egyszer csak a jelentéktelenebb fajok válnak uralkodóvá. Ebben az id közben a föld kérge többször megolvadt és megszilárdult. 6000 °C. A növények napfényt használnak fotoszintézisükhöz. ábrát.óriásmolekulák is létrejöhettek. miközben vizet és szén-dioxidot alakítanak szénhidráttá. amelynek legnagyobb részét óceánok borították. ahol az eónok jelölik a leghosszabb id közöket. Ha a Nap felülete és a Föld felszíne (kb. Ezek ugyanis algákkal táplálkoztak. Fajok nagy csoportjai . Ezután az ún. hanem minden termodinamikai folyamat megsz nne hamarosan bolygónkon. amikor a prokariotikus sejtekb l álló algák globális uralmát megingatta az eukarióták (a sejtmaggal rendelkez egysejt ek) megjelenése. Amíg azonban a Nap energiája bolygónk felszínére áramlik . Gazdag változatosságban jelentek meg az újabb prokarioták. És jóllehet az él világ egyes részei el bb-utóbb bizonyos egyensúlyba kerültek környezetükkel. az állatok növényeket vagy más állatokat esznek. A jórészt visszafordíthatatlan fejl désben azok a fajok. és ilyen módon megtörték az évmilliárdokon keresztül létez pangás korszakát. A specializálódott fajok óhatatlanul kihalnak számtalan olyan környezeti feltétel között.jelentek meg a fejl dés egymást követ robbanásszer korszakaiban.

az átalakulásban seregnyi más tényez nek is szerepet kellett játszania. a lapos talp pedig több biztonságot nyújtott. . amikor a korai hominidák leszálltak a fáról. Bár a fenti tényez k kétségtelenül komoly szerepet játszottak abban. A hajtóer akadálytalanul m ködik. végül a harmadik család a hominidák. és még az agyat körülvev csontmennyiség is csökkent. míg a másikkal gyökereket.vagy több millió évvel ezel tt a kontinentális táblák nagyobb eltolódásai következtében valószín leg jelent sen módosultak a légmozgások és ezáltal az id járás is. A fákon lakó f eml sök között a csecsem halandóság f oka valószín leg az volt. Az archeozoikum 3. hogy a mi seink fejl dése t lük ágazott el). Így nagyobb koponya alakulhatott ki.5 milliárd évt l kb. mert gyümölcsöt és tápláló gyökereket kerestek.ahogy egy magasról lehulló k viselkedik. és az els cenozoikus rendszer több mint 65-70 millió évvel ezel tt kezd dött. Ez utóbbi az ember családja (bár egyes elméletek szerint a csimpánz és a gorilla is ehhez a családhoz tartozik azzal a feltételezéssel. A mells végtagok. mintha az evolúció gyorsuló pályát írna le. Ugyanakkor az alsó és fels állkapocs méretei csökkentek: az élelemgy jtéshez nem volt többé szükség rájuk. A hominidák korai csoportjai talán azért ragaszkodtak egyre jobban a földhöz. és az általa kiváltott evolúciós robbanás olyan változatos volt. amelyben az él formák tovább egyéniesültek (specializálódtak) és széttagolódtak (divergálódtak). Az egész csontváz vékonyabbá vált. Ezek a módosulások keményebb markolást biztosítottak. A karok és az ujjcsontok kiegyenesedtek. hogy különböz „rendszerek"-re kellett felosztani. Színre lép az ember A hominoid fajok három családot alkotnak: az els be tartoznak a hilobatidák. és így leestek. akkor került el nyösebb helyzetbe a többi anyával szemben. valamint a madarak és a mai növények kialakulása ment végbe.és a szárazföldi tömegek nagyméret mozgásai által jellemzett proterozoikum volt a tanúja az egyszer gerinctelen állatok megjelenésének. nyilvánvalóan növelte a túlélés esélyeit. más feladatokra váltak alkalmassá. a negyedkor alsó pleisztocénja 1. bár a mi származási vonalunk valószín leg jóval korábban elkülönült más hominoid fajoktól. amely a legújabb a nagy fejl dési szakaszok közül. idejük nagy részét inkább a földön töltötték. Ekkor a törzsfejl dés újabb gyorsulási szakaszba lépett. 25 millió évvel ezel tt kezd dött. amely a testsúly jó részét hordozta. bogyókat keresett. Dél. ma sem világos . és több mint félmilliárd évvel ezel tt (550-600 millió éve) adta át helyét a paleozoikumnak. Hogy ezt miért tették. A cenozoikum már a földtörténeti újkor. a kéz hüvelykujja megnyúlt. akik két lábon tudtak járni. és a fels pleisztocén csupán 125 ezer évvel ezel tt indult. amelyekben a n k elüls végtagjaikkal tartották csecsem iket. és szembefordult a többi négy ujjal. Öt. A hominidák (az emberfélék) már a holocén korszakban (a jelenkorban) bukkantak fel. Miután ezek az anyák ügyetlenebbül mozogtak a magas fákon. és minden lépésnél lendületet adott. 2 milliárd éven át tartott. és a lendület (a mozgásmennyiség) diktálja az ütemet . majd a mezozoikumban (a földtörténeti középkorban) a dinoszauruszok térhódítása és pusztulása. amelyeknek él képvisel je a gibbon. ez pedig nagyobb agytömeg befogadására vált alkalmassá. Ilyen körülmények között határozottan nagyobb esély nyílt a túlélésre azoknak. hogy a fán lakó majmokból kiegyenesedve járó fajok alakultak ki. a neogén (további alosztályai a miocén és a pliocén). ha hátsó végtagjain tudott járni. a csimpánz és a gorilla képvisel.6 millió évvel ezel tt. a másodikba a pongidák (vagy óriásmajmok). A hosszabb és egyenesebb lábszárcsont egy olyan nagy-ujjal. középs és fels pleisztocén. 200-250 millió évig tartott. A kétlábú helyváltoztatás a csecsem k biztonságát is növelte. Aki csecsem jét az egyik elüls végtagjával tartotta. A mezozoikum kb.5 milliárd évvel ezel tt kezd dött. mert a gyermekek több eséllyel maradtak életben. A miocén kb. Ezek a következ k: a paleogén. és különféle tárgyak egyre ügyesebb használatát tették lehet vé.5-4. A törzsfejl dés folyamán szinte drámaian megrövidült az id . amely az eml sök és az állatok modern változatainak fejl dését foglalja magában. valamint az els erd k t ntek fel. A paleozoikumban (az skorban) a halak és a hüll k. végül a negyedkor. Ez utóbbi a következ három korra oszlik: alsó. a proterozoikum 2-2. Az erd k mentén él csapatok hosszabb utakra kényszerültek a fás területek között. Azok a törzsek gyorsabban szaporodtak.talán éghajlati okai lehettek. A kiegyenesedett tartás a földön hozzájárult a veszély gyorsabb észleléséhez. és a buja növényzet megritkult. amikor már nem kellett velük az ágakba kapaszkodni. Úgy látszik. amikor egy er sebb és fürgébb húsev el l kellett menekülni. amelyeket jelenleg az orangután. a középs már 750 ezer éve.és Közép-Afrikában a trópusi erd k visszahúzódtak. A Homo a másik két hominoid családtól akkor vált el. hogy az újszülöttek nem mindig tudtak anyjukba kapaszkodni.

Akkor viszont azt is el kellene ismernünk. A Homo sapiens mintegy 50-100 ezer évvel ezel tti fosszíliákban ad hírt magáról. Egy él szervezet nem csupán fizikai rendszer. csontokból álló testtel és szürkeállományt tartalmazó aggyal. a modern természettudományok err l semmit sem tudnak mondani. hanem csak társas viszonyban áll vele? A kutatók által gyakran hangoztatott egyik nézet szerint a tudat azonos az aggyal: a tudat jelensége valamilyen módon a magasan szervezett agysejtek millióinak bonyolult kölcsönhatásából ered. hogy az élet rendkívül finom és kiegyensúlyozott hálója veszi körül a Földet. tehát vagy be-. hogy agyunkban az idegsejtek képesek tudatot létrehozni? Vagy talán a tudat és az agym ködés valami olyan teljesen eltér dolognak . hogy a megfoghatatlannak t n . akárcsak az a még merészebb állítás. annyi bizonyos. A H. Bárhogy legyen is. hogy az emberi agy bizonyos feladatait ellátó számítógépek szintén rendelkeznek a tudat valamilyen formájával. ugyancsak bináris módon m ködnek. A filozófusokat és a bölcselkedésre hajlamos tudósokat azonban mindig megdöbbentette.szellemnek vagy léleknek . amely nem maga az agy. Képes volt baltát készíteni és tüzet használni. amelyek vagy „hallgatnak". hasonlóan az agy neuronjaihoz. hogy önfenntartó nyílt termodinamikus rendszerek jelentek meg benne. Hiszen végeredményben az elektronikus kapcsolórendszerek. csillagokká és galaxisokká alakította. legalábbis a természettudományok mai feltételezése szerint. és most benne is él. lebeg tudat miért társul szövetekb l. vagyis a Neander-völgyi ember ugyanekkor jelent meg. Megfigyeléseikkel és kísérleti módszereikkel csupán akkor tudnák igazolni egy önálló tudat szellem vagy lélek . noha szoros kapcsolatban áll vele. hogy tudatosak lennének vagy valamilyen módon különböznének más molekuláktól és atomoktól. amely egyedülálló módon képessé teszi arra. ezért találóbb a mitológiai istenn után Gaiának nevezni. Ezeknek a . Hárommilliárd évnyi gyorsuló fejl dés után az élet nagyjából ugyanolyan egységes és átfogó önszabályozó rendszerré bontakoztatta ki magát. Ezek után a sapiens modern formája (Homo sapiens sapiens) vált bolygónkon a hominid származási vonal egyetlen képvisel jévé. a test molekulái és atomjai pedig semmi jelét nem mutatják annak. amelyet a kutatók Homo erectus-nak neveztek el. hogy idegsejtek (neuronok) helyett elektronikus kapcsolókból felépített rendszerek ugyancsak képesek lennének tudatot teremteni. Bár az ilyen nézetekben ott rejt zhet az igazság magva. akkor felvet dik a kérdés: az agysejtek szürkeállománya miként lehet annyira szervezett. de nem is teljesen független a fizikai létt l. A tudatosság mégis valahogy „áthatja" azokat az atomokat és molekulákat. Misztikusok. amely a kozmikus t zgömböt hadronokká és leptonokká. Vajon arról van-e szó.létezését. mint amilyen folyamatok az egyes él szervezetekben találhatók. vagy impulzust adnak („kisülnek"). szervekb l. A testnek ezek a részei ugyanis sejtekb l.6 millió évvel ezel tt egy megnövekedett agyú és egyenes tartású faj jelent meg. fejezet A TUDAT MEGNYILVÁNULÁSAI Csupán önvizsgálattal nem tudjuk felderíteni az agynak azt a szürkeállományát. amelyek az élettani szürkeállományt képezik az agyban. hogy Földünk bioszférájának és fizikai környezetének rendszere egyetlen él szervezetet alkot. A Homo ebbe az összehangolt rendszerbe lépett be. amelyhez kapcsolódik. sapiens egyike volt a H. A másik ág a Sapiens Neanderthaliensis. de létér l nem hagyott nyomot az utóbbi 35 000 év folyamán. Túlzás volna azt állítani. de megállapításai mégis dönt haladást jelentenek a korábbi elképzelésekhez képest. Az élet annak a hosszú fejl désnek a terméke. vagy kikapcsolt állapotban vannak. majd elterjedt. amelyekb l ezek a komputerek felépülnek. és a fejl dési ciklusok bonyolult láncolatán keresztül haladtak a legalacsonyabb rend algáktól a legmagasabb rend ragadozókig. Ezek az él rendszerek a Napból szüntelenül érkez szabad energiából táplálkoztak. ezek az egységek viszont molekulákból és atomokból tev dnek össze. 4. hogy tudatot hozzon létre? Ha pedig ilyen szervez dés lehetséges. A rákövetkez 600 000 év folyamán ez a faj Afrikából Ázsiába és Európába is benyomult. Ez az érvelés túllép a természettudomány határain. ahhoz elvileg el kell ismernünk. hogy tudatot hozzon létre. és amely a mi „itthoni" csillagrendszerünkben a Föld sóceánjának vegyi „levesét" úgy változtatta meg.Körülbelül 1. akár nem. akár tudatára ébredt ennek.a létezését jelzi. hogy a tudat nem korlátozható az agyra: inkább valami lelki vagy szellemi lényeg. erectus leszármazottainak. James Lovelock angol biológus azt állítja. Ha ez így van. költ k és egyes filozófusok ezzel ellentétes nézete szerint az emberi agynak van valamilyen sajátossága. amely különbözik agykérgünk szürkeállományától. hogy a tudomány megoldotta már az élet jellegének kérdését. ha ennek észrevehet hatásai lennének az agyra.

a földi színpadon a túlélés bonyolult m veleteket kíván. miként kell száraz avart és gallyakat szórni a természet gyújtotta t zbe. Míg egyes kutatók vitatják.ilyen például a különféle viselkedési módok és stratégiák mérlegelése. . Az agy viszont a test egyik szerve. Miután az eml söknek ösztönös védekezési reakciója a menekülés. Következésképpen az agyi folyamatok tudományos kutatása azon a feltételezésen alapul. amelyet egy nagy és részben tudatos agy uralt. Valójában bebizonyítható. akik a tüzet uralták. Ez utóbbiaknak olyan értelemre van szükségük. így bármilyen tudat. hogy az értelem tudatot feltételez (értelmes információfeldolgozás szerintük tudat el tti vagy alatti szinten is végbemehet az agyban). Megtanulták. Ezeknek a képességeknek a szempontjából lehetséges volt. hogy belátható id n belül vagy bármikor is megszerezhet lesz. Az ötletesebb információfeldolgozás és a testi ügyesség mintegy másfél millió évvel ezel tt hozta meg els gyümölcseit. mint a szárazföldi fajok. a vadászatok közötti ínséges id szakokat és a rossz id járást közösen elraktározott élelmiszerrel lehetett átvészelni. A bálnák és a delfinek tagadhatatlanul értelmesek. Teljesen ésszer annak feltételezése. Gondolkodni tanul az sember A természet megismerése szempontjából a tudomány azokat az okokat kutathatja. hogy az értelmes adatfeldolgozás néhány fajtája hasznosítja az alanyban meglév tudatosságot . hogy egy bizonyos agyi hatást olyasmi váltott ki. hogy tovább táplálják az égést. amilyenekre a szárazföldi él lények tettek szert. Megtanulták. hogy magasabb értelmi képességeket fejlesszenek ki. akkor ennek természetes módon kellett végbemennie. hogy a természetes kiválasztódás új elemként részesítette el nyben a tudatot az idegrendszer m ködési körének b vítésében. ha szüksége vagy alkalma lett volna rá. és azt is észrevették. hogy maga az intelligencia . amely vizsgálni kezdi. hogy az agy megismerheti-e önmagát. Ismeretes. hogy egy lángoló bottal alkalmasabb helyre vihet k a természetes tüzek. Ám ez a tudás ma még nem létezik. El deinknek nem kellett többé az er sebb fajoktól rettegve küzdeni a fennmaradásért: lakhelyeket tudtak teremteni. az életben maradás érdekében szükségük volt a test m ködésének magas szint szabályozására. ami nem maga az agy. és az állatokon dús sz rzet n tt a hideg éghajlatú vidékeken. hogy a tudat jelensége valamilyen módon kapcsolatban áll az agy idegm ködésével (bár ez a feltevés nem használható a mélylélektannak azokban az ágaiban. és arra is rájöttek. és nem is valószín . amely képessé teszi ket közvetlen környezetük nehézségeinek legy zésére .hatásoknak persze olyanoknak kellene lenniük. Számos faj kifejlesztette az értelem bizonyos formáit. A tengeri eml söket tehát semmi sem késztette arra. akár nem . voltaképpen az agyra is hat. Amikor lejöttek a fáról. A tudomány azonban nem lehet biztos afel l. megsütve viszont ízletes és ehet marad. hogy biztosítsa a bonyolult életfenntartó biokémiai reakciók összhangját. világos. A víz megszerzése és meg rzése. Hozott-e bizonyos túlélési el nyöket a tudat azokban a fajokban. hogy kézben tarthassák.jelen van a nem emberi fajokban is. saját védelmükre tudták felhasználni ezt. Vagyis az a probléma. A t z fontos szerepet játszott a folyamatos táplálkozásban: a nyers hús gyorsan romlik.akár kíséri valamilyen embertípusú tudat. Ilyen bizonyosságot csak akkor lehetne szerezni. Ezeknek a képességeknek a fokozatos kifejl dése annak a bonyolult idegrendszernek volt köszönhet . A t z félelmet kelt. ha a kutatók mindent vagy csaknem mindent tudnának az emberi agy tevékenységeir l. a szabad energia folyamatos lekötése és az állandó testh mérséklet fenntartása mind fontos feladat abban a viselkedési együttesben. de a vízben sokkal biztonságosabb és barátságosabb környezetben élnek. amelyek szert tettek erre? Ha igen. ahol a megismerés els dleges forrását a kutatónak vagy kísérleti alanyának önmegfigyelése szolgáltatja). a sz rzetet és a b rt. érzékeny tapintásra. A szétszórtan él semberek csoportjainak a t z feletti uralom határozott el nyt biztosított a fennmaradásért vívott harcban. amilyeneket maga az agy nem válthat ki. A láng és a parázs elégeti a tollat. Ezeknek a segítségével a tudatos értelem valószín leg értékes segítségnek bizonyult a környezeti feltételekhez való alkalmazkodásban. hogy miért alakult ki tudatos értelem a Homóban. hogy egyes szellemi képességek (mint például az intelligencia) az él világ hosszú törzsfejl désének termékei. A t z megszerzésével a Homo számára megnyílt a hódítás felé vezet út. amikor a hominid csoportok meghódították a tüzet. hogy hominid seinknek igen nagy szükségük volt a túlélési ötletekre. hogyan kell kövek összedörzsölésével tüzet csiholni. ahogyan a halakon uszonyok fejl dtek ki a tengerben. hogy egy ég botnak elég h vös a másik vége ahhoz. kézügyességre és a közlési módok kialakítására. és kétségtelenül tovább is fejlesztette volna. amelynek az a célja. Az élelem megsütésével seink megszabadultak a napi beszerzés gondjaitól.

a közös védekezés és a gyermeknevelés mind olyan feladat. mintsem tétlenül befogadná a szemb l. a maga valóságában". Az együttm ködés révén az emberek egyre több olyan feladatot tudtak megoldani. A majmok genetikai alapon m köd jelbeszéde így az emberi nyelv sajátosságának tekinthet közös jelrendszerré alakult át. mint a tükröz jelleg tudat. Itt van az észlelés. amely közös munkamegosztással könnyebben végezhet . amelyeket napjainkra is csak részben tudtunk megoldani. Az évezredek folyamán a kézügyesség és az eszközhasználat a hominidák agyában összekapcsolódott a nyelvi és társas érintkezési képességekkel. amely még nagyobb pontosságot és er feszítést követelt. míg az id nkénti áradások természetes öntözést biztosítottak. hogy „mi a tudat önmagában. Egymástól távoli helyeken hosszú id n át tartottak fenn tüzeket. A vadászat. és sokoldalúan alkalmazkodott a változó körülményekhez. Az embert az állatoktól megkülönböztet idegtevékenységek a neocortexben összpontosulnak. a fülb l és más szervekb l érkez jeleket. Ezek a sejtcsoportok fajunkban a legkés bb fejl dtek ki. Például az észlelés során az agy sokkal többet tesz. amikor a barlang beomlott. A beszélt nyelv hatalmas haladást jelentett az egyszer hangokkal való érintkezéssel szemben. a válaszreakció. a motorikus reakció és a szerves szabályozás elemei. Az ember különböz folyók völgyeiben telepedett le. Az agy tevékenysége azonban olyan elképeszt problémákat vet fel. Körülbelül 8000-10 000 évvel ezel tt a Közel-Keleten az ember különféle növények és állatok háziasításával er sítette meg uralmát közvetlen környezete felett. párosodásra. Valószín leg nem is olyan régen ebb l a fejl désb l érdekes „melléktermék" származott. Az elemi nyelvi ismeretek birtokában seink dönt fölényre tettek szert a többi fajjal folytatott versenyben.otthonukat meg tudták védeni. Természeti és realista felfogásuk szerint a tudat az agyi m ködéshez kapcsolódik. a Tigris és az Eufrátesz. A hangjelekkel szemben a jelképrendszeren alapuló beszéd a legprimitívebb törzsek számára is biztosította a fennmaradást például azzal. a szabályozás helye éppúgy. mind pedig a világban létez emberre. hanem saját magukat is. Ez teremtette meg az alapot az embertípusú tudat kifejl déséhez: ez nem más. amely ráeszmél mind az embert környez világra. A nem emberi fajok vészjelekkel kommunikálnak. Jelek mutatnak arra. A hangadás képessége közismert jelenség az élet különböz területein. A csu-kutieni barlang olyan t zr l tanúskodik. A szimbólumokon alapuló nyelvvel az emberek nemcsak a többi embert. A t zrakó hely csak akkor sz nt meg. a mai természettudományok számára értelmetlen az a kérdés.ami ezután következett. Pillantás az agyba Amint láthattuk. a tárgyakat és az eseményeket tudták környezetükben megjelölni. amely mintegy 230 000 éven át égett kisebb-nagyobb megszakításokkal. és elraktározhatták az alapvet élelmet. és hihetetlenül bonyolultak. mint amit erd t z okozhat.ugyanolyan széles sávban szóródva. de ez még nem jelent beszédet. valamint párosodásra vagy akár utódnevelésre szólított fel . Kenyában Chesowanja mellett a régészek égetett agyagot találtak hominid csontok és pattintott k eszközök mellett: a másfél millió éves agyag magasabb h fok nyomait mutatja. A társadalmi együttm ködés a szándékok közlése és a félreértések elkerülése végett kifinomult kommunikációs formákat igényel. a dél-franciaországi Arago vagy a magyarországi Vértessz l s. A folyók által lerakott iszap természetes trágyaként szolgált a gabonatermesztéshez. az már maga a történelem. Bizonyos tények azonban világossá váltak. Inkább arról van szó. hogy az emberiség olyan különböz településeken rakott tüzet. A látás során a retinát ér sugárzó energia még nem ad kész képet: az úgynevezett optikai minta valósággal „szétsugárzódik" az elektromágneses spektrumban . a gondolkodásnak és a megismerésnek a központja. Ez lehet vé tette. A nomád hordák legeltet telepesekké váltak . hogy megjelölte a zsákmányt vagy ennek elejtési helyét. mint az információk elemzésének és tárolásának. amelyek már az agy különböz részeiben keringenek. zsákmányszerzésre. alapvet m ködési módokat sikerült alaposan megértenünk: ilyenek az észlelés. hogy nem kellett mindig élelem után vándorolnia. A jelképeken alapuló nyelv kifejl désével a társadalmi viselkedés megszabadult a genetikus programozás merevségét l. az élelemgy jtés. Eddig csak az egyszer bb. mint magányosan. Az emberiség írott történelme a szervezett társadalmakban hasznosított fejlett értelmi képességeken alapul.bár ilyen jelzések hangok használata nélkül is kifejl dtek a méheknél és más fajoknál a másolható viselkedési minták révén. hogy a befutó adatokat összeolvasztja azokkal a jelzésekkel. a Gangesz és a Sárga-folyó mentén. mint a Pekinghez közeli Csu-kutien. akár a . s t nemegyszer játékra hívnak. így például a Nílus. és az eredmény alapján „állítja be" a test érzékszerveit.

tehát az él szervezettel veleszületett adottságok. amelyeket az els dleges készletb l egyszer már aktivizáltak. amely finom jelzések árnyalati elemzésére alkalmas. a szervezet viselkedését valószín leg az általános cselekvési mez ingerületei határozzák meg. amely meg rzi és el hívja mindazt. Ám sikertelennek bizonyult az emléknyomok és más olyan állandó szinaptikus módosulások kutatása. Elképzelése szerint az agy megismer tevékenysége olyan elkülönült idegsejtcsoportokon alapul. amely csak átveszi a hangrezgéseket. az ismert rendszerezés kialakítását és az önmegismerést. Úgy látszik. Olyan mechanizmusai is vannak. Mindegyik csoport a jelzéstípusok sajátos halmazára válaszol. minél több szövet eltávolítására került sor. Lashley patkányok agyában próbált állandó emléknyomokat (engramokat) felfedezni olyan módon. Ez utóbbival foglalkozik az emlékezet. Ezt a feladatot a retina és az agy látóközpontja közösen végzi el. Lashley tehát arra a következtetésre jutott. hogy az emlékek az agy jól elkülöníthet részeibe vannak kódolva emléknyomok formájában. Ebb l arra következtethetünk. hogy az észleléseket id ben tároljuk. és valamiféle „visszajátszható" feljegyzést hoz létre. Ezek szerint az idegsejtek olyan különféle hálózatokat alkotnak. hogy sajátos viselkedési szokásra tanította meg kísérleti állatait. Miután a jelzések meghatározott idegsejtcsoportokat választanak ki. Az emberi hallás tehát a küls és a bels rezgések együttes fáziselemein alapul. létrehozva ezzel az agy „másodlagos készletét". hogy a hosszú lejáratú emlékek valamilyen módon bele vannak kódolva az agy neuronkapcsolataiba. Ez módosítja az idegsejtkapcsolatokat az elemz hálózatokban. a csoportok egymással versengve lépnek m ködésbe. hogy tekintet nélkül az egyes idegsejtekre. hogy saját maga is rezgést kelt. továbbá a felismerés. majd agykérgük egyes részeit eltávolítva megnézte. amit elemeztünk. ugyanolyan vagy hasonló jelzések hatására sokkal nagyobb valószín séggel lépnek m ködésbe újból. Ez oda vezet. John Eccles angol agykutató szavai szerint „fel kell tételeznünk. amelyek a kicsiny gerjeszt mintákat annyira élessé teszik. amely elemzéssel jár. halk hangoknál szinte „rátapad" a bejöv jelzésre azáltal. Ezek azok a halmazok. Gerald Edelmann amerikai biológus az egyik legismertebb „ideghálózati" elméletet alkotta meg. Így azután az észbeli fejl dés során a már létez neuroncsoportok kiválogatódnak a beérkez jelzések alapján. . az emlékek az egész patkányagyat áthatják. úgy látszik. A külvilágból a szervezetbe érkez információk elemzése (vagyis az észlelés) csupán kis része az ember szellemi képességeinek. mint a mikrofon membránja. de sohasem sz nt meg teljesen. 10"11 méter (századnanométer) nagyságú kitéréseket is érzékeli. amelyek közül egyeseket a tapasztalatok módosíthatnak. hogy meg lehessen különböztetni ket. Ezzel szemben más kutatók kifinomult hálózattípusú elméleteket dolgoztak ki. Eszerint a halk hangok finom rezgéstartományainak érzékelése úgy megy végbe. A kiválasztás és a csoportalkotás mechanizmusa az agy megismer képességének alapja. és magasabb szint együttesekké ötvöz dnek. hogy a csigában az alaphártya nem olyan egyszer eszköz. A rendszeres vizsgálatok az 1940-es években kezd dtek Karl Lashley amerikai idegsebész állatkísérleteinek híres sorozatával. hogy kölcsönhatás alakul ki a külvilágból a fülbe érkez és maga a fül által keltett jelzések között. amelyek révén tartósan raktározódnának az emlékek az agyban. Valamilyen eszköznek vagy lencsének kell fókuszálnia és egyesítenie a szétszórt mintát összefügg képpé. De azok a csoportok.1 A fül is olyan szerv. A bels fül a hidrogénatom átmér jénél kisebb mechanikus rezgéseket is fel tud er síteni igen-nem válaszokká. a bejöv jelzésekre válaszul valamiféle nyomnak vagy emlékképnek kell keletkeznie az agyban. beleértve az ingerek megkülönböztetését. Mind nagyobb és nagyobb szeleteket távolított el az agyszövetb l. Miután egyes neuroncsoportok nagyobb hajlandósággal válaszolnak bizonyos jelzéstípusokra.rádióhullámok. Ahhoz. Úgy látszott. Ezért nevezi elméletét Edelmann „neurodarwinizmusnak". Az észlelés fontos része a megismerés. Az ilyen csoportok bármilyen jelzésre egységesen válaszolnak. a köztük folyó verseny a szellemi fejl dés útját egyengeti. Az alapvet neuroncsoportok képezik az agy „els dleges készletét": ezek genetikailag kódoltak. hogy az emlékezés szerkezeti alapja a végbunkók (szinapszisok) tartós módosulásában rejlik". még a hihetetlenül parányi. amelyek száztól akár egymillió sejtig is terjedhetnek. hol tárolódnak a szokásokra vonatkozó utasítások. amelyek er sen kapcsolódnak egymáshoz. Lashleynek a patkányok helyhez nem köt d emlékezetére vonatkozó megállapításai óta kevés agykutató állítja. de nem talált összefüggést az agyi terület és a szokások felidézése között: a kísérleti állatok emlékezete annál er sebben romlott. A fül csupán er s hangok esetében m ködik egyszer rezonáló-eszköz módjára. amelyek az agyi adatfeldolgozás során figyelmi reakciókat ébresztenek. hogy fokozatosan olyan idegsejtcsoportok alakulnak ki.

A siker nem attól függ majd. sejtések és érzelmi árnyalatok kísérik az érzékszervi észlelést. bár ez az emlékezet tíz másodpercig sem tart. mert a legegyszer bb szervezetek kivételével a genetikailag rögzített viselkedési szokások merevségét olyan mechanizmusoknak kell fellazítaniuk. mégis baj van vele. Amikor az adott rovarok száma lecsökken. a madarak ezt fogyasztják nagyobb el szeretettel a többihez képest.találomra gy jtögetik a rovarokat. mint az állati agy vagy idegrendszer genetikailag kódolt szerkezete. Olyan megfigyelések sora áll a kutatók rendelkezésére. Ez vonatkozik egyaránt a világegyetemre (kozmológia). Hány srobbanás volt? Bár az srobbanás alapvet elméletét világszerte elismerés övezi. Úgy látszik. Saját agyunk még figyelemre méltóbb teljesítményekre is képes: az érzékszervi ingerületek elemzésére és tárolására. amelyeket ez az elmélet nem tud megfelel en megmagyarázni. De a bonyolultabb értelmi m ködés idegélettani alapja lényegében továbbra is ismeretlen: az idegtudomány ma még csak a kezdete egy olyan hosszú útnak. hogy mi lehetett az srobbanás el tt . de aztán áttérnek egy másik faj fogyasztására. Végül. és túl mélyen . hanem vannak itt komoly szakmai rejtélyek is. Nemcsak ilyen egyebek közt az a nyugtalanító kérdés. mint amennyit az ismert csillagokban lév anyag megengedne). vagy visszatérnek a véletlenszer táplálkozásra. amely által a nagyon korai világegyetem „felfúvódási" folyamata be-. hanem attól. fejezet NYITOTT KÉRDÉSEK A KOZMOLÓGIÁBAN Amint láttuk. Sok helyütt zavaros a kép. Most áttekintünk néhány vitás kérdést. és fogalmi fekete lyukak tátonganak a tudományos kutatás számos területén. a mai tudomány nagyszer építménye még nem teljesen befejezett. hogy a figyelemre méltó eredmények ellenére a mai tudománynak még sokat kell fejl dnie. majd aztán kikapcsolódhatott volna. miel tt a könyv harmadik részében megvizsgálnánk a legvalószín bb fejleményeket. mivel ezt módosíthatja a tapasztalat. s t a babuinmajmoknál ez az id akár hat hét is lehet. ha ezekb l több faj is él környezetükben. amelyek képessé teszik a szervezetet a tapasztalatok alapján való tanulásra. amelyek állítólag a galaxisok kialakulásához vezettek. Az srobbanás elmélete például nem tudja megmagyarázni a kozmikus háttérsugárzásban felfedezhet „ujjlenyomatokat" . hogy tapasztalatok révén módosítsa genetikailag rögzített viselkedési szokásait.2 Kezdjük a kozmológiával. A vírusok és a baktériumok szintje felett majdnem mindenféle él lény képes arra. és tanácstalanul áll azzal a mechanizmussal szemben. Az els dleges készlet nem más. az életre (biológia) és a tudatra (idegélettan és a megismerés tudományágai). a madarak egy ideig még ezekre vadásznak.az apró inhomogenitásokat —. hogy egyes galaxisok túl nagyok. Nemcsak érzések. A madarak . hogy mekkora a fennmaradó rejtélyek óceánja. az anyagra (fizika).például a cinkék . A legtöbb fajnak szüksége van ilyen képességekre. amelyek hozzájárulhatnak a kérdéseket körülleng homály eloszlatásához.Az ideghálózati elméletek magyarázattal szolgálnak arra. amely az agyban lejátszódó folyamatok révén valamikor a tudat jobb megismeréséhez vezethet. Annyi biztos.és mi lesz az általa beindított folyamat befejez dése után -. amelyb l etették ket. amely részben az agy által szolgáltatott adatokon alapul. Nem magyarázza meg a világegyetem „hiányzó tömegét" sem (a csillagoknak a galaxisokon belül megfigyelt mozgásából ítélve sokkal több tömegvonzás van jelen az univerzumban. hogy a kutatók mennyire ügyesen tájékozódnak rajta. Ha azonban az egyik rovarfaj számbeli túlsúlyba kerül. hogy az emberi értelem képes lesz-e valaha is teljesen megérteni a valóságot. A jelképekben és fogalmakban való tudatos gondolkodás olyan hallatlanul kifinomult idegi információfeldolgozást feltételez. hogy létezik valamiféle emlékezet a fajok változatos sokaságában a rovaroktól a majmokig. A békák és tekn sök emlékezete néhány percig terjedi a kutyák viszont több óráig vagy akár napokig is képesek emlékezni egy-egy élelemforrásra. a másodlagos készlet pedig a tanulási képességet jelzi. Még a halak is „emlékeznek" arra a dobozra. hanem elvont gondolkodási folyamatok is. Persze kétséges. A „genetikai emlékezet" önmagában ritkán biztosítja a fennmaradást. de nem utolsósorban rejtély veszi körül a galaxisok és a csillagok korának kérdését és magának az univerzumnak a korát is.1 MÁSODIK RÉSZ A KÉP ELHOMÁLYOSUL 1.

mint amilyennek most látszanak. Az alapkérdés nem az. Az elfogadott modell.helyezkednek el a világ rben ahhoz. hogy egyes galaxisok a világegyetemben öregebbek.egy hirtelen tágulási korszak vagy valami egyensúlyi bizonytalanság egy korábbi világegyetemben. így a mi világegyetemünk lakói számára ezek a pontok olybá t nnek. hogy egy csillagköd középpontja olyan »szinguláris pont«. hogy az srobbanás utáni z rzavarban keletkezhettek volna. függetlenül attól. Rámutatnak. és ez lényegében megegyezik az srobbanás elfogadott modelljében becsült id vel. Ezek a gigantikus szerkezetek azt sugallják. a QSSC szintén többciklusú kozmológián alapul. A szüntelen anyagkeletkezés gondolata James Jeans egyik ötletére vezethet vissza. Mint ahogy néhány más újabb elmélet is. amelyekkel a kozmológusoknak együtt kell élniök. hogy az anyag folytonosan újrateremt dik a tágulásban elvesztett mennyiség pótlására. hogy az anyagteremtés robbanások formájában megy végbe. Burbidge és Narlikar úgy véli. Ilyen id közökben összpontosul az anyagteremtés. mintha itt az anyag folyton újrateremt dne. mint amennyit az srobbanás modellje lehet vé tesz . Négy. végtelen kiterjedés vagy borotvaélen táncoló egyensúly) olyan bizonytalan segédértékekt l függnek. Arp és Sir Fred Hoyle ezt a gondolatot az állandó állapot modern modelljévé fejlesztette azzal a változtatással. Végeredményben az srobbanás lehetett akár egy sor korábbi (vagy akár kés bbi) egyike is. mint maga a világegyetem? Még ha a jelenleg megfigyelt galaxisok és csillagok sokkal fiatalabbak volnának is. amikor a világegyetem méretének szüksége volt egy lüktetési minimumra. de figyelembe veszi az instabilitást is olyan módon. Miként lehet. még akkor sem illenének bele az univerzum korába. állítják. hanem hogy ez az els és az egyetlen volt-e.egyes asztrofizikusok becslése szerint több mint 63 milliárd év. A QSSC (Quasi-Steady State Cosmology: a látszólagos állandó állapot kozmológiája) jelenlegi (1993.37 parsec (vagyis 500 millió fényévnyi) távolságig nyúlik az égen keresztül. Az elfogadott elmélet szerinti 15 milliárd éves kor így tehát vitathatóvá vált. körülbelül 150 millió parsec szakaszonként ismétl dve (ahol egy parsec 3. hogy a robbanási instabilitás akkor jelentkezett-e. ez számukra nem lényegbevágó. amikorra a modell feltételezi. C. lényegre tör tanulmány mutatta ki. lényegesen többet tévedéseinél. Eredeti megfogalmazásában az állandó állapot modellje Einstein elméletének alapfilozófiáját tartja fenn. amellyel a földi megfigyel t l távolodnak a vizsgált égitestek. Kínos ügy. A kormeghatározás az úgynevezett Hubble-állandó pontos értékét l függ: ez azt a sebességet adja meg. hogy a világegyetem életkora sokkal nagyobb.26 fényévet jelent). aztán az srobbanás kozmológiája teljesen háttérbe szorította. a korábban létez anyags r södésekkel kapcsolatos er s gravitációs mez kben. Szerintük a világegyetem korára és jöv jére vonatkozó kérdések válaszai (ismételt összeomlás. amely több mint 153. végül is feltételezés marad. A nagyobb méret anyagteremtés legújabb robbanása mintegy 14 milliárd évvel ezel tt ment végbe. Bármi idézte is el az srobbanást . s ez a ciklus abba az id be nyúlik vissza. az megállapítható a vöröseltolódás értékéb l: egy korábbi ciklusból fennmaradt . Az srobbanás mai elméletének egyik közismert elgondolása az állandó állapot modellje. Így a világegyetem közepes s r sége állandó maradhat. évi és kés bbi) változataiban Hoyle. hogy a „teljesen idegen dimenzióból szakadatlanul a mi univerzumunkba öml anyag" gondolatát egy ezen belüli anyagteremtéssel helyettesítette.4 Egyes kozmológusok odáig mennek. hogy a jelenlegi ciklusból származó anyag együtt létezik a korábbi ciklusokból fennmaradt anyaggal. A standard „forgatókönyv" hívei azt állítják. mégis seregnyi jelent s értelmezést és sikeres el rejelzést ad. hogy rendkívül nagy galaktikus szerkezetek léteznek több mint egymilliárd parsec távolságon túl. hogy ezek a kérdések számukra nem zavaróak. 1929-ben ezt írta: „Valahogy konok következetességgel bukkan fel mindig az a feltételezés.5 A világegyetem általános tágulásán alapuló QSSC szerint valójában egy 40 milliárd éves lüktetési periódus jellemz az univerzumra. A világegyetem úgy van alávetve a periodikus teremt ciklusoknak. például a galaxisok magjában. Ezeknek mindegyike er sen hasonlít a Nagy Falként ismert legközelebbi szerkezethez. Vannak azonban az srobbanás-kozmológiának olyan értelmes elméleti ellenlábasai.3 Hogy a kozmoszban minden szerkezet egyetlen robbanási instabilitásból ered-e. hogy szerintük nem létezik más kozmológia. Hogy egy galaxis a „miénk"-e. egészen 1965-ig. Ezt széles körben tárgyalták. amelyek az utóbbi id ben egyre tökéletesebbé váltak. hogy ez a megingás 15 vagy 8 milliárd évvel ezel tt következett-e be. amely ennyire megmagyarázná a megfigyelések és a kísérletek összességét. ahol anyag ömlik univerzumunkba egy másik." Az 1960-as években A. teljesen idegen dimenzióból. hogy a kérd jelek többsége nem árt a modelljüknek.

hanem ott rejlik az anyag szintézisének mélyén is. bármilyen óriási lépéssel viszi is el bbre a tudományt.galaxisok gyorsabban távolodnak egymáshoz viszonyítva. a csillagok nagyobb s r sége nagyobb valószín séggel eredményezne csillagközi összeütközéseket.6 Egy másik sokciklusú kozmológiát alakított ki Prigogine. amelyek nélkül az élet sosem bontakozhatott volna ki. annál több negatív energia jön létre. ezt mindig is tudtuk. Az életfeltételekhez hangolt fizikai világegyetemben számtalan egybeesés figyelhet meg . mint a negatív energia tartálya. Ez pedig az élet lehet sége a kozmoszban. amelyben az adott értékekt l való legkisebb eltérés is az élet végét. hogy élet csupán ebben (vagy ilyen típusú) univerzumban lehetséges. Ezek bámulatos sorozatot alkotnak. amelyeken kíváncsi emberek keresnek megoldást ezekre a rejtélyekre. akkor ma nem volnának galaxisok és csillagok . hanem új ciklusként jelent meg egy már létez világmindenségen belül. A Hoyleféle kozmológiához hasonlóan ezek a kutatók azt vetik fel. amelyek között az élet kifejl dhetett. Az anyag által gerjesztett kritikus instabilitás oda vezet. Pedig úgy t nik. mint világegyetemünk saját ciklusának galaxisai.7 A Prigogine és társai által javasolt „nem. bármilyen finom cseppekben van is jelen az anyag a világ rben. akkor a Napnak és más csillagoknak az aktív élettartama mindössze néhány száz évre zsugorodna.8 Hogyan van az. és a világegyetemben csupán sugárzások és gázok viszonylag egyforma keveréke létezne. hogy az életfolyamatok nemcsak a kozmosz fizikai folyamataihoz igazodtak (persze ennek így is kell lennie. ami az életet hordozó bolygókat is letérítené biztonságos pályájukról. amely ahhoz szükséges. vagy elg zölögne az életnek az adott bolygókon kialakult minden formája. hanem a kozmosz fizikai jellemz i is finoman rá vannak hangolva azokra a feltételekre. de pontos érték eltérések.alakzata sem maradna állandó. ami az anyagszintézis újabb korszakának kezdetét jelzi. ez a s r södés pontosan megfelel az élet kifejl dése számára.meg persze bolygók sem. Finoman hangolt állandók A sokciklusú kozmológiák azt ígérik. hogy a vákuum táguló állapotba kerül. Minél több részecske keletkezik. az alapvet hatásértékek legcsekélyebb változata is lehetetlenné teszi az életet a világegyetem óriási térségeiben. Ezenkívül ha az atommagok részecskéit összetartó er s kölcsönhatás csak egy leheletnyivel is gyengébb volna.srobbanási önálló kozmológia" valamiféle örökmozgó gépezetet vázol fel az anyag teremtésének magyarázatára. Igen korlátozottak azok a feltételek. err l van szó. Ha viszont ez az er csak egy kicsit is nagyobb volna. A kvantumvákuum (amelyr l még b vebben szólunk a következ fejezetekben) gravitációs kölcsönhatás jelenlétében nem stabil. Szerencsére a kozmosz hatásértékei (paraméterei) éppen illenek az élethez. Lehetséges az élet a világegyetemben. pontosabban azoknak a feltételeknek a megsemmisülését jelentené. akkor a Nap és a többi m köd csillag felduzzadna és talán szét is robbanna. Ha az univerzum csak egy kicsivel több anyagot tartalmazna. Úgy látszik. hogy az általa szintetizált anyag végleg elpusztul? De egy ésszer válasz. amelyek ezek kölcsönhatásait szabályozzák. az anyaga egyetlen . nem létezhetnének deuteronok. még nem oldja meg a mai kozmológia egy másik nagy rejtélyét. Azt azonban nem. amelyek között az élet kibontakozhat. Így aztán az ismert világegyetem nem egy korábban létezett megvizsgálhatatlan vákuumnak köszönheti létét. hogy egy testet a tömegvonzás irányával ellentétesen mozgassunk). Ebben a sokciklusú kozmológiában a gravitáció eddig nem sejtett szerepet játszik: nemcsak a galaxisokat kovácsolja össze. valamint a négy egyetemes er értékei éppen olyanok. valamint azoknak az egyetemes er knek és állandóknak az értéke. hogy tudományosan érvényes választ kapunk az örök kérdésre: mi volt itt az srobbanás el tt. hogy a térid nagylépték geometriája nem más. A csillagfizikusok azt találták. A szóban forgó finomhangoláshoz tartozik a világegyetemben létez anyag mennyisége és eloszlása. ez pedig pozitív energiaként kerül át még több részecske szintézisébe. Ennek az elkalandozásnak a nyomán azután vagy megfagyna. (A negatív energia az az energia. tehát nagyobb vöröseltolódást mutatnak.ha ugyan valóban err l van szó. hogy az anyag tömege és a világ rben való eloszlása. amilyenek lehet vé tették az élet kifejl dését a kozmoszban? A világegyetem tágulási üteme és az egyetemes er k értéke valószín leg már meg volt határozva. úgyhogy anyag és vákuum öngerjeszt visszacsatolási hurkot alkot. . Geheniau. hiszen az élet a fizikai háttérb l bontakozott ki). és mi lesz azután. így a mi Napunk és a hozzá hasonló csillagok sem világíthatnának. Gunzig és Nardone. Ha az srobbanásban nem léptek volna fel a gigantikus szabályossághoz képest finom.egyre bonyolultabb . Ha az elektronok negatív és a protonok pozitív villamos töltése nem volna pontosan egyenl . amelyb l a gravitációs anyag pozitív energiát szerez. Ha az atommagokban a neutronok száma nem haladná meg a protonokét.

Ez a minta a fény hullámjelleg arculatát mutatja. ami átlépi a tér és id minden lehetséges korlátját.oly módon kapcsolódnak egymáshoz. Ekkor ugyanaz történik. és itt állunk egy kozmikus épít mester által céltudatosan megtervezett világ el tt? Mindezeket a feltevéseket már sokan megvizsgálták. hogy felfogják a résen átjutó fotonokat. akkor talán az állandók azért vannak ilyen finoman egymáshoz igazítva. Ekkor az els mögé egy második erny t helyeznek. Egy rendkívül gyenge fényforrás olyan szaggatott sugarat bocsát ki. amelyek a habszer anyagot sokkal rejtélyesebbnek mutatják az égen felettünk gomolygó felh knél.széles kör viták folynak. akárcsak egy kis lyukon átfolyatott vízsugárral: a fotonokból álló fénynyaláb legyez szer en szétterül. amikor el ször került sor Young klasszikus kett srés-kísérletére. Vagy lehet.miel tt az univerzum (vagy az univerzum jelen ciklusa) létrejött volna. Marad tehát a rejtély: Hogyan tudta megsejteni a világegyetem az srobbanás pillanatában megteremtett feltételek révén. Ekkor két fénytöréses minta vetül egymásra. amikor az els erny n még egy rést nyitunk. kivéve néhány kvantumfizikus számára. fejezet A FELH SZER ANYAG Korunk fizikusainak kísérleteiben és megfigyeléseiben az anyag leveti magáról a szilárd és semleges jelleg álarcát. hogy óriási együttesekben a valószín tlen változatok is valószín vé válnak? És ha nem így van. amelyet ma bármely fizikahallgató megismételhet. Ezt már századunk eleje óta tudjuk. tehát önmagában nem tekinthet ellentmondásosnak. miel tt maga a folyamat elindult volna? A természet ilyen mérv „találékonysága" kissé próbára teszi az ember hiszékenységét.beleértve saját magunkat is -. hogy a természeti állandók miért vannak oly kit n en ráhangolva az élet fejl désére? 2. A céltudatos tervezés ugyan magyarázatot ad erre a problémára. mint a természet egyszer találékonysága. De hogyan juthat át egy-egy foton mindkét lyukon. hogy éppen az ket vizsgáló emberek kifejl déséhez vezethessenek? Vagy talán minden természetes magyarázat kudarcot vall. Az egyenként kibocsátott fotonok áthaladnak egy árnyékoló erny keskeny résén. Noha err l az antropikus „emberi elv"-r l . amelyek között világegyetemünk megszületett. hogy az anyag legkisebb megfigyelhet összetev i nemcsak kett s (hullámrészecske) jelleg ek. holott mindegyik foton egyénileg indult útnak a fényforrásból. hogy az élet titka és az srobbanás rejtélye valahogy összefügg? Vagy ha jobban ismernénk azokat a feltételeket. de egyikre sincs kielégít bizonyíték. hogy ezek tiszta véletlenségb l igazodtak az általuk beindított folyamathoz. amikor mindegyikük még egyedi energiarészecskeként indult el a fényforrásból? (2. emberek szemléljük . Most nézzük meg közelebbr l azokat az állításokat. mert most mi. Számos tekintetben az anyag inkább felh szer nek. hanem a helyüket sem találják . és mindig a két rés valamelyikén haladt át. Tartózkodási helye ismeretlen Laboratóriumi kísérletek mutatják. hogy ezt a szerencsét a nagy számok törvénye vezérelte? Vagy talán világegyetemünk csupán egy a milliárdnyi világegyetem között. Lehet. hogy milyennek kell lennie tíz. amit tapasztaltunk . voltaképpen egy kozmikus rulett játékszerévé tesz. aligha lehet értelmes magyarázat.amely szerint a világegyetem azért ilyen.vagy még több milliárd év múlva? Lehet. mert ez mindent. azzal a figyelemre méltó jellegzetességgel megáldva. talán azt is megtudhatnánk. A paradoxon akkor lép fel. amelyben minden egyes foton elkülönül (a kísérlet mai változatában lézereket használnak). már akkor. és fénytörési mintát alkot. de bármilyen el re elképzelt cél-ok még nehezebben elfogadható a tudomány számára. ábra) . akkor sem kielégít a válasz. Még ha a nagy számok törvényével tompítjuk is a véletlent. A rések mögötti hullámok mégis jellegzetes interferencia mintát alkotnak (egymást er sítve és kioltva fáziskülönbségeik szerint). mint sziklaszer nek bizonyul.

a másik hallgat. Az összes foton tehát ugyanabba a célba fut be (3. Ha egy második féligátereszt tükröt helyezünk abba a pontba. egyet pedig hozzá képest derékszögben. Tehát azonos mennyiség kattanásra számítunk mindkét számlálóban. hogy átlagosan két foton közül az egyik az egyenes. Hogy valóban ez történik. vagyis irányt változtat. . hogy a második tükör ismét egyenl számban engedi át. ez kettéosztja a sugarat oly módon. ahol az els tükör által eltérített. amelyben a fotonok ugyancsak egyenként indulnak útnak a kibocsátó fényforrásból. A fotonok útjába féligátereszt tükröt helyeznek. illetve téríti el a fotonokat. akkor azt várhatnánk. ábra). Ezzel szemben az történik. Az várható. a másik a derékszög útvonalat választja. a másik visszaver dik. illetve a rajta áthaladó fotonok útja egymást keresztezi. és egy olyan detektoron át haladnak. hiszen az egyedileg kibocsátott fotonok így csupán úti céljukat cserélték fel a két detektor között. Ennek a valószín ségnek a mérésére kattanó fotonszámlálókat helyeznek a féligátereszt tükör mögé.John Wheeler amerikai fizikus olyan kísérletet tervezett. azt az eredmény mutatja: a két számlálón körülbelül egyforma számú kattanás (vagyis foton) jelentkezik. hogy nagy valószín séggel két foton közül az egyik áthalad a tükrön. amely kattanással jelzi. amikor egy foton beleütközik. hogy csak az egyik kattog.

A közbüls galaxis által eltérített fotonok azonban hosszabb útvonalra kényszerültek. Bár a fotonok több milliárd évvel ezel tt keletkeztek. a másik oldalán kioltják egymást. kett s képe azonban annak köszönhet . mégis ugyanúgy találkoznak (interferálnak) egymással. B jelzés kett s kvazár által kibocsátott fénynyaláb fotonjait tesztelték. amely több milliárd évvel ezel tt indult el. mint azok. és így mintegy 50 000 évvel tovább voltak úton. A második tükör egyik oldalán a fotonok er sítik. hogy a kett srés-kísérletben észlelt interferencia itt.Úgy t nik. hogy valójában egyetlen csillag. .) Ennek a „gravitációs lencsének" az eltérít hatása elég nagy ahhoz. ha jelent s id különbség van a kibocsátásuk között. Err l a távoli csillagszer égitestr l azt gondolják. Wheeler kísérletének „kozmológiai" változata ezt bizonyítja: a kísérletben a fotonokat nem egy mesterséges fényforrás bocsátja ki. hogy egyedi részecskékként a fotonok úgy viselkednek egymással. a kett s osztott sugaras kísérletben megismétl dik. Az egyik esetben egy a 0957+516A. Lehetséges. mint a hullámok? Ahogyan egy laboratóriumban a pillanatokkal korábban kibocsátott fotonok interferálnak egymással (er sítik vagy kioltják egymást). hogy összehozzon két sugárnyalábot. a természetben hasonlóképpen viselkednek akkor is. hogy fényét egy olyan közbüls galaxis téríti el. amely a Föld és a kvazár közötti távolság egynegyedén helyezkedik el bolygónkhoz viszonyítva (Einstein elmélete értelmében a galaxis meggörbíti a térid t és így a benne haladó fénysugár útját is. hanem egy távoli csillag. amelyek közvetlenül érkeztek hozzánk. és 50 000 évnyi id eltolódással érkeztek.

Macska helyett elektron van egy zárt tartályban. amelyet eredetileg Einstein javasolt két kollégájával. vagy elpusztult. Fermi azt akarta megtudni. A kísérletek alapváltozatában . és az egyik részt Tokióba. amikor Párizsból útnak indították a tartályt. hogy vagy él. EPFkísérlet során derült ki. Hasonló gondolati kísérletet javasolt Louis de Broglie Nobel-díjas fizikus.mintha egy laboratóriumban csupán néhány pillanatnyi id különbséggel repültek volna ki a fényforrásból. az impulzusát mérik meg. amennyi ahhoz kell. Erwin Schrödinger osztrák fizikus azt ajánlotta. Ezt az állapotot azonban kizárja a határozatlansági elv. Hegerfeldt vizsgálata azonban azt mutatta. A józan ész azt sugallja. Csupán a tartály kinyitásakor esik egybe a kett s valószín ség (ami a macska hullámtermészetét jelképezi). A józan ész ebben az esetben azt diktálja. amely gerjesztett állapotból alapállapotba megy át. és benne találjuk az elektront. éppen annyi id vel. és helyezzük egy zárt tartályba. mihelyt az els részecskét megmérik. hogy a kísérlet alátámasztja Heisenberg elvét . a másikat New Yorkba küldjük. amíg azonos kvantumállapotból származnak. Ismeretes. ahogy várták. ha korábban sosem voltak kapcsolatban. Bár az EPR-kísérletet már 1935-ben javasolták. amelyek közül az egyik „gerjesztett" állapotban volt. egymással összhangban viselkedik még akkor is. amely teljesen véletlenszer en vagy mérges gázt fecskendez a tartályba. hogy ez a fénysebességnél gyorsabban történik.és az ket megel z gondolati kísérletekben is . hogy vegyünk egy macskát. amelyek egymáshoz képest ellenkez irányban haladnak. mégis úgy hatnak egymásra. Ekkor állítsunk fel egy olyan készüléket. vagy sem -. mint a lézer m ködési elve). amikor a gáz beáradt a tartályba amennyiben ez történt -. állapotának van egy valószín ségi értéke: a macskának egyszerre kell él nek és döglöttnek lennie. milyen hatással lehet egy másik atomra. csak 1982-ben sikerült olyan laboratóriumi berendezést készíteni. amennyiben valamikor „egyek" voltak vagyis addig. az elektron létének valószín ségét meghatározó hullámcsomag abban a pillanatban Tokióban is meghatározza a tartály állapotát. Azt várnánk. hogy a második atom abban a pillanatban gerjeszt dik. Ez az összhang majdnem egy pillanat alatt jön létre: kifinomult mérések mutatják.függetlenül attól. Kiderült azonban. hogy egy atom. hogy a hatás késést szenved. amikor átnézte Enrico Fermi 1932. vagy életben maradt a tartály kinyitásáig. A tartály mindkét felének nullától különböz valószín séggel kell tartalmaznia az elektront. akárcsak Schrödinger macskájának esetében. hogy ez a kísérlet bizonyítja: a határozatlansági elv nem a természet lényegi vonása. hogy a térbeli távolság ellenére az egyik részecskén végzett mérés hatással volt a másikra. amíg a tartály le van pecsételve. noha bizonyos távolságra vannak egymástól. Ezt azonban a Heisenberg-féle határozatlansági elv kizárja. Pontosabban a második részecske határozatlansági kvantumállapota a megfigyelt részecskékre jellemz határozott állapottá válik. amint az els „megnyugszik". hogy a macska vagy elpusztult. Ezek közül „Schrödinger macskája" vált széles körben ismertté. mind a helyzete ismertté válik. a macska vagy elpusztult. hogy a részecskék összhangban maradnak egymással. A helyfüggetlenség (nemlokalitás) jelenségei a kutatókat újabb érdekes gondolati kísérletekre ösztönözték. vagy nem. Ekkor ugyanis mindkét részecske hullámtermészete azonos id ben „összeomlik". Ezeket az eseteket azonban a kvantumelméletben kizártnak kell tekintenünk. Akárcsak az osztott sugaras kísérletben. Gerhard Hegerfeldt német fizikus 1995-ben vette ezt észre. A kísérletben egy azonos kvantumállapotban lév részecskepár szerepel. évi számításait két olyan atom kölcsönhatásáról. amennyiben azonos kvantumállapotból fakad. Amikor az egyik tartályrészt kinyitják New Yorkban . amikor térbelileg el vannak egymástól választva. hogy a kisugárzott energia az egyik atomból eljusson a másikba. Fermi persze feltételezte. az ennek megfelel elektron a másik atomban ugyanannyival magasabb szintre ugrik. Amikor az els atomban egy elektron egy adott energiaszintre leugrik. Addig. A Párizsban található tartályt kettéosztjuk. az eredményeket fel lehet használni a másik részecske megfelel állapotának el rejelzésére. hogy ha a tartály egyik felét New Yorkban kinyitjuk.azt feltételeztük. mintha ehhez nem lenne szükség id re.de nem úgy. ahol két részecske. hogy így a második részecskének mind az impulzusa. hogy miután az atom a gerjesztett állapot többletenergiáját kisugározza. vagy él. Kiderült. Einstein azt várta. Podolskyval és Rosennel együtt. ez a sugárzás ennek megfelel mértékben gerjeszt egy másik atomot (ami nem más. és mivel a részecskék azonos állapotúak. amellyel elvégezhették. Eszerint. amikor kinyitjuk a tartályt. Ez a helyt l független (nem lokális) jelleg jelenség az ún. így Franciaországban Alain Aspect és munkatársai kimutatták. A részecskék. Ekkor a második részecske másik sajátosságát. Az egyiknek meg kell mérni a helyzetét. hogy a gerjesztett atomban lév elektronhullám jellege átfedésben . hogy benne van-e az elektron. hogy a részecskék akkor is befolyásolhatják egymás viselkedését. csupán a mérés (a beavatkozás) következménye. Úgy t nik tehát. akkor ez valószín leg benne volt már akkor is.

amely azon alapul. hogy az anyagból miért épülnek fel egyre bonyolultabb szerkezetek a világegyetemben.a szuperfolyékonysággal együtt (amikor egy túlh tött folyadék. amely összekapcsolná ket. akkor villamos ellenállásuk elt nik. mint az eredetileg azonos állapotú.10 Az aszimmetriára való hajlam kielégítése érdekében az atommagot körülvev elektronoknak ismerniük kell egymás kvantumállapotainak hullámjellegét. hogy mihelyt egy kritikus h mérséklet alá h tenek egy bizonyos fémet vagy ötvözetet. hogy ezt a jelenséget megértsük. elevenítsük fel ismereteinket: az atommag összetétele határozza meg az energiaszinteket. Mindkét esetben nagy tömörség kvantumállapot jön létre. például a hélium elveszti bels súrlódását) -csak a következ évtizedekben tárták fel az alacsony h mérsékletek fizikájának kutatói. atomokból vagy molekulákból. az anyagok szupravezet kké válnak: az elektromos áram ellenállás nélkül folyik bennük. Lehetséges. az elektronok teljesen rendezett módon folynak át rajtuk.Wolfgang Pauli fizikus írta le már 1925-ben. A különös „Josephson-hatás" átlagos h mérsékleteken is el fordul. mint ahogy korábban gondolták. Ez a kizárási elv megmutatja. vagy sejt egy másiknak az állapotát? Részecskék közötti nem energetikai együttm ködés az atomok elektronburkain belül is el fordul.van a gerjesztésre váró atom elektronjának hullámjellegével. ahogy az EPR-kísérletben két részecske. A villamos áramban az összes elektron mozgásának és egy folyadék molekuláit alkotó összes részecskének a Schrödinger-féle hullámfüggvénye teljesen azonos alakot ölt. ugyanúgy kölcsönösen informálódnak egymás kvantumállapotairól az elektronok az atomokban. még nem világos. amelyekr l fentebb szóltunk: az energia semmilyen formája sem szerepel bennük. hogy egy atomon belül az elektronok mindig egy aszimmetrikus hullámjelleg állapotot vesznek fel. majd szétválasztott elektronok az EPRkísérletben. A két elektron ugyanúgy kapcsolatban van egymással. Hasonló jelenség figyelhet meg a „szuperfolyadékokban" is: korábban véletlenszer en ütköz molekuláik egyetlen kvantumtömbbé tömörülnek mindenféle bels súrlódás nélkül. Amikor különböz tiszta fémeket és ötvözeteket néhány fokkal az abszolút nulla fokhoz közeli h mérsékletre h tenek. Ezt csupán az elektronok közötti együttm ködés határozza meg. De honnan „ismeri" az egyik részecske . mert az atommagok körüli elektronok kénytelenek egyedi kvantumállapotok elfoglalására. mintha Josephson-kapcsolat létezne közöttük. álljanak azok akár részecskékb l. amelyek ugyanazon atommag körül keringenek (bonyolult molekulák esetében azonos atommagkészletr l van szó). amelyek különféle nagyságú burkok formájában helyezkednek el körülötte.9 Úgy t nik tehát. molekulákban és fémekben. hogy megengedné valamilyen dinamikus er cseréjét. A legújabb kutatások szerint a szupravezet k közötti közvetlen egymásra hatás által el idézett összhang sokkal szélesebb kör jelenség.vagyis jelhordozó közeg -. De hogy ez miként lehetséges. amikor azok véges távolságban voltak egymástól. hogy az elektronok kölcsönösen korlátozzák egymást a Pauli-féle kizárási elv alapján. Brian Josephson Nobel-díjas angol fizikus ilyen együttm ködést fedezett fel szupravezet k között akkor is. Két közeli sejt úgy viselkedhet. noha dinamikája rejtélyes. de részletesebben . mintsem egyre nagyobb anyag-energia csomókat hoznak létre.vagy molekula. és azonos sejtek sokasága is egész sor ilyen kapcsolatot teremthet a sejtek bels vibrációjának azonos fázisa révén. Ahhoz. az osztott sugaras kísérletben pedig két foton „tájékozódott" egymás kvantumállapotáról bármiféle energiacsere nélkül. ez a hatás fontos tényez lehet az él szervezet teljes összhangjának biztosításában. így egy ilyen folyadék ellenállás nélkül áramlik át hajszálcsöveken és réseken. hogy a fizikai világban számos jelzés túllép azon a relativisztikus sebességhatáron. Itt olyan atomokról van szó. Miután az egyes sejtek közötti összetartozás egész sejtegyüttesek közötti összetartozást idézhet el . Pauli elve megmagyarázza. A kizárási elv pontos együttm ködést követel az elektronok között anélkül. Kiderült. amellyel terjedhet? Részecskék üzennek egymásnak A szupravezet kben és szuperfolyadékokban is hasonló jelenségek mutatkoznak.amelyet Pauli-féle kizárási elvnek neveznek . hogy egy szupravezet ben az elektronok és egy szuperfolyadék molekuláit alkotó részecskék pontos és állandó összhangban vannak egymással. így inkább elkülönül szerkezeteket. Ezt a jelenséget 1911-ben Heike Kamer-linghOnnes holland fizikus fedezte fel. Emilio Del Giudice olasz biokémikus és munkatársai szerint hasonló hatás figyelhet meg szomszédos anyagi rendszerekben is. de az atommag energiája nem határozza meg a burkok között az energiaszintek megoszlását. Ez azért van így. Az elkülönül . Holott nem m ködik közöttük olyan dinamikus er . A kérdéses hatást . Az együttm ködés ezen formáinak furcsa vonása hasonlít azokhoz. Ugyanúgy.

amely szükséges ezeknek nehezebb elemekké való kovácsolásához. hogy az élet a bioszférában az élettelen anyagból keletkezett megfelel fizikai és kémiai feltételek. a berillium és az oxigén energiaszintje éppen a szükséges mértékig van finoman összehangolva. mintsem pusztán a hidrogén és a hélium véletlenszer en örvényl gázaival. egyébként különböz elem frekvenciáinak összhangja? 3. valamint a hélium és az oxigén energiaszintjei közötti megdöbbent egybeesésnek köszönhet . a korai univerzumban a hidrogénatomok els ként jöttek létre. Valójában elég szén állt rendelkezésre. hogy fokozatos átmenetek el zték volna meg ket. további elektronoknak kell id nként belépniük a létez atommagok energiaburkába. Még bonyolultabb felépítés elemek csak úgy alakulhattak ki. fejezetben szó volt róla. amely megfigyeléseken és kísérleteken alapul. amely a hidrogént és héliumot további. hogy a szén. És valóban.szerkezet atomok vegyértékük sajátos tulajdonságaitól függ en kombinálódhatnak egymással. hogy a világegyetemben sokkal érdekesebb dolgokkal és eseményekkel találkozunk. vagyis hogyan fejl dtek ki új fajok a régiekb l. hogy egy feltehet leg folyamatos láncolaton a fejl dés átugrott néhány szemet: hirtelen új fajok jelentek meg anélkül. Az utóbbiak voltaképpen „sajtóhibák" a szül nek az utódokban lemásolódó genetikai kódjában. De hogy az élet miként fejl dött ki. Klasszikus elmélete szerint a természetes kiválasztódás hat a véletlen mutációkra. Ezzel szemben a hidrogén és a hélium egyaránt semleges hatású elem. nehezebb magokká tömörítette volna. Az alapgondolat azonban nem kérd jelez dött meg: a kutatók ma is fenntartják. Ahhoz. Ugrások a törzsfejl désben Darwin írta le el ször. A lehetséges genetikus variációkat csupán a mutánsoknak az életre és a szaporodásra vonatkozó viszonylagos rátermettsége szorítja korlátok közé. A további reakciók néhány hidrogénmagot a hélium összetettebb atommagjává egyesítettek. ha elég szén volt kéznél annak a reakciónak a serkentéséhez. mindig fény derülhet olyan tényekre. mert a kozmosz számos helyén az anyag aránylag bonyolult szerkezeteket épített ki. hogy az alkalomszer reakciókban a küld és a fogadó atommagok energiaszintjei össze legyenek hangolva. . így a táguló és leh l világegyetemben nem volt jelen az a mennyiség energia. és id vel ezeknek a nemzedékeknek a viszonylag nagyobb számú utódai kiszorítják a korábban uralkodó fajt. A klasszikus darwini elméletnek ez a magyarázata azonban nem egészen fedi a valóságot. ma is éppoly nyugtalanító kérdés. A véletlenszer variációknak tulajdonított mutánsok legtöbbje valamilyen vonatkozásban hibásnak bizonyul. amely az utódot életképesebbé és termékenyebbé teszi szüleinél. így a természet kiselejtezi ket. ez csak a szén és a berillium. amely fokozatos és folyamatos. Ahogy az 1. és új. s ennek következtében a hagyományos szemlélet is alapos változáson ment át.11 Bármennyire kicsi a valószín sége. a hélium. hogy az élet miként keletkezett. Az slénytani leletek azt sugallják. mégis ez a valóság. fejezet AZ ÉLET REJTÉLYE Az élet mibenléte túl nagy kérdés ahhoz. A világegyetemben ilyen óriási méret össze-hangolódás rendkívül valószín tlennek látszik. méghozzá felt n gyakorisággal. gyakran meghökkent felismeréseket hoznak. Ez megköveteli. Paleobiológusok. a legutóbbi évek során az élettudományok terén nem volt hiány szokatlanul új megállapításokban. hogy az anyag mind magasabb szint és összetettebb szerkezeteket építsen. ilyenek a nehéz elemek és azok az összetett molekulák. hogy a természetes kiválasztódás olyan evolúciót idézne el . amelyek néhány fajta (és feltehet en óriási mennyiség ) atomot foglalnak magukban. Olykor azonban a véletlen mutációk olyan genetikus kombinációt adnak. Ennek a ténynek tudható be (az egyetemes állandók korábban említett finomhangolása mellett). Az ilyen egyed a következ nemzedékekre is átörökíti a mutáns géneket. Feltehetjük azonban a kérdést: Vajon egyszer véletlen-e a négy. Ennek következtében az id k folyamán bonyolult anyag-energia rendszerek épülhetnek fel. A magasabb rend atomszerkezetekhez a világegyetemben a szén adja a kulcsot. Mégis végbe kellett mennie. valamint a napenergia állandó sugárzása révén. de hogy miért. ilyen hibák többé-kevésbé állandó ütemben fordulnak el minden fajban. A természet négy különböz elem energiaszintjeinek rejtélyes finomhangolását mutatja. amelyek megkérd jelezik a régi tanokat. a fosszíliák kutatásában jártas szakemberek kétségbe vonják. hogy határozottan választ adhatna rá bármilyen elmélet.

hogy natura non facit saltum . és a törzsfejl dés peremén véletlenszer en felbukkanó fajok vagy alfajok törnek el re. hogy a fejl dési út vagy pálya már nem folytatódik változatlanul. Így a bioszférát most lépésr l lépésre. hogy a klasszikus darwinizmus „folyamatos törzsfejl dése" nem helytálló. A törzsfejl dés folyamában számos faj alakul át egysejt lényekb l és egyszer algákból nagyobb és bonyolultabb szervezetekké. hanem kihal. teljesen meg vannak elégedve a véletlennek eme kett s elemével. hogy az él fajok evolúciója egy „vak órásmester" munkájához hasonlít. A Gould-Eldredge-féle „pontozott egyensúly" elméletében . Evolúció szerintük akkor van. . A természetben a hirtelen ugrások az emberi társadalom forradalmaihoz hasonlítanak. Linnét követte. El ször is azzal. amely a neodarwinista elméletbe bevezette az „ugrás" fogalmát. amelyben ezek fenn tudnak maradni. hanem évmilliók teltek el. A folyamat aránylag hirtelen zajlik le: ezek a fordulópontok tarkítják azokat a hosszú id szakokat. Az újabb törzsfejl dési elméletek elismerik. akkor az átalakulási folyamat lép a helyébe. amikor a fajok belesimulnak környezetükbe. létezik egy mindent átfogó el relátás. hogy egy adott faj kibontakozása (vagy elhalása) nem jósolható meg. (Az elnevezés azt jelzi. mert továbbra is hirtelen ugrásokkal. Csaknem százhúsz évvel A fajok eredete megjelenése után. másodszor pedig azzal. Ekkor a faj és környezete által felépített rendszer kaotikus állapotba jut. Az életrajzi kutatások azt mutatják. 1972-ben Jay Gould és Niles Eldredge amerikai biológusok nagy hatású tanulmányt tettek közzé. Egyes kutatók. Csoportos életének végén nem változik át egy másik fajjá. A természet azonban figyelmen kívül hagyta a 19. Mutációk . mialatt a meglév fajok nem változtak lényegesen. Dawkins szerint a génállomány próbahiba (vagyis fokozatos megközelítés) alapján fejl dik úgy. Új fajok viszont aránylag rövid id közönként . amelyek folyamán a fajok lényegében változatlanok maradnak. tehát többé-kevésbé érintetlenül örökíti át az újabb nemzedékekre genetikus információinak összességét. mintsem szaporodó és túlél egyedekre vonatkozik. Amikor azonban az alkalmazkodási folyamat megszakad . Arról tanúskodnak. és így alapvet en más rendszer lát napvilágot. a gyökeres átalakulásoktól pedig irtózott. ahol a korszak véget ér. amikor hasonló alkalmazkodási hajlammal rendelkez fajok csoportján belül az uralkodó népesség túlsúlya meginog a maga közegében. Ezt a meglep tényt a fosszilis emlékek is alátámasztják. Valószín . akkor ezzel a próba-hiba módszerrel létre fogja hozni az összes él formát. hirtelen átalakulási szakaszok.ahol „egyensúlyon" a fajok és a környezet közötti dinamikus egyensúly értend . hanem kettéágazik az új módozatok felé. de kihalással küszköd fajoktól a diadalmasan feltörekv fajok vagy alfajok felé. Ez annyit jelent. Annak ellenére. amelyek mentén tovább haladhat a fejl dés. Ez a klasszikusan meg nem határozott kaotikus folyamat „kettéágazó" (bifurkációs) folyamat néven ismert. Amint az slénytani leletek bizonyítják. hogy egyaránt léteztek hosszú fennmaradási és részleteiben el re kiszámíthatatlan rövid.a természet nem tesz ugrásokat. hogy mutációkat hoz létre a genomban (amely az él szervezet genetikai információinak összessége). Ez az a pont. amely valaha is benépesítette a bioszférát.nem véletlenül A jelenlegi darwinizmus a véletlennek kétszeres beavatkozását viszi bele az evolúciós folyamatba. mint például Richard Dawkins angol biológus.Valószín . A határozatlansági elem a kettéágazási folyamatban csak az egyes fajokra vonatkozik.a fejl dési folyamat inkább teljes fajokra.) A rendszert meghatározó er k és állandók új felállása jelenik meg. századi angol úriemberek véleményét. Ha van elég ideje a törzsfejl désnek. de semmiképp sem simán és folyamatosan haladó fajok népesítik be a mikroszkopikus nagyságúaktól az aránylag egyszer szerkezet eken át a növekv méret és bonyolultságú csoportokig.talán a környezeti változások miatt -. és bekövetkezik az evolúciós ugrás a korábban uralkodó. A klasszikus darwini alkalmazkodási mechanizmus csak az el bbi id szakban m ködik. és a darwini id k uralkodó gondolatvilága a fokozatosan illeszked fejl dést dics ítette. gyökeres átalakulásokkal haladt. az evolúció valamilyen meghatározott irányban halad. amely bolygónkon az evolúció menetével van kapcsolatban. hogy a folyamatosságot maga Darwin is inkább egy hagyományos el feltételezés. aránylag változatlan marad. hogy a mutáns szervezeteket olyan környezetnek teszi ki.kb. mintsem tudományos bizonyítékok alapján állította. és helyet ad egy jobban alkalmazkodó fajnak. és ennek legkisebb ingadozása is dönt választáshoz vezethet a lehetséges fejl dési irányok között. 500-tól 50 000 évig terjed en . hogy Darwint er sen befolyásolta korának elfogadott gondolkodásmódja. amikor azt állította. nem pedig az egész törzsfejl désre. hogy az él fajok nem folyamatosan és egyenként fejl dtek.törtek be a színre. hogy amíg egy faj létezik.

a véletlen nem elegend magyarázat az él fajok közötti összefüggésekre. Nyilvánvaló . hogy valami olyat hoz létre. hogy a véletlenszer folyamatok vajon összeállíthattak volna-e olyan fejl dési sort. Az állatok törzsfejl désének fáján minden ágról elmondható. hogy a véletlen mutáció és a természetes kiválasztódás szerepet játszik a törzsfejl désben. hogy „anyagtalan" tényez k . mint a világ egész hírközlési hálózatában. A probléma nem új.az atomkombinációk száma csillagászati nagyságrend . mint néhány különleges alkalmazkodási módban. Másrészt viszont a kombinációk száma. aránylag korlátozott. hogy ha ez a folyamat csupán véletlenszer volna. például a növények és a rovarok között.Más kutatók err l kevésbé vannak meggy z dve. Az eml sök családjának tíz vagy annál is több se élt a másodkor hajnalán. Kézenfekv bb az a megoldás . Bár formailag helyes az az állítás . A madarak és a denevérek szárnyának felépítése például azonos jegyeket mutat a törzsfejl désben t lük teljesen távol álló fókák uszonyával vagy a kétélt ek.például képzetek. 100 000 nukleotidból áll. hogy . Lehet-e statisztikailag megmagyarázni a valóban nagyon bonyolult rendszerek véletlenszer megjelenését? Ha például az eml sök sajátosan szervez dött agyára gondolunk.miután az élet alapjául szolgáló minden molekula egymillió atomból áll . Fred Hoyle rámutatott. amely ma tapasztalható. hogy a természetes kiválasztódást befolyásoló véletlen mutációk megmagyarázhatnak bizonyos variációkat az adott fajokon belül. Etienne Wolff francia biológus „irányultságról" beszél a fejl désben. A számos mutáció és a természetes kiválasztódás felel s lehet a variációkért az adott fajokon belül. közülük mégis egyb l fejl dtek ki a mai eml sök. Még egy kezdetleges szaporodó prokariota felépítéséhez is szükség van egy DNS kett s spirálra.állítja Weyl -. Így tehát elhanyagolható annak a valószín sége. hogy valamiféle válogatási folyamat ment végbe. A darwinizmus szókimondó kritikusa. Számos olyan faj is létezett. Alig a csontok mérete és alakja gazdag változatosságra utal. a szív pedig a hasi oldalon. Ezzel szemben mégis felfedezhet k bizonyos el -tervek nyomai. hogy végeredményben rejt zik a természetben valamilyen terv. valamint ott van a kett s réteg véd hártya és azok a fehérjék. a pteroszauruszokat és a hüll ket. Michael Denton azt a kérdést tette fel. Denton arra a következtetésre jutott. maguk a csontok egymáshoz és a test többi részéhez viszonyítva hasonló módon helyezkednek el. de csak egyetlen változat bizonyult sikeresnek. s t az archeopteryxet is. Szerinte ezek messze túlmutatnak azokon a tényeken. mintha egy roncstelepen végigszáguldó orkán m köd képes repül gépet hozna létre. mint amit az ember el tud képzelni. hogy elfogadja a teleológiát (a természet fejl désében uralkodó célszer séget). nem lehetett elég ahhoz. amelyeket a darwini elmélet meg tud magyarázni. hogy véletlen folyamatok kifejlesszék egysejt el deikb l a mai bonyolult és rendezett szervezeteket. Néhány évvel kés bb Konrad Lorenz hasonló következtetésre jutott. bár vonakodott attól. amelyek mindegyike 30-50 atomot tartalmaz pontos elrendezésben. hogy egy véletlen folyamat nem fejlesztette volna ki a rendnek és az összefüggéseknek azt a hatalmas hálózatát. Egymástól teljesen eltér fajokban is a szív és az idegrendszer hasonló elrendezést mutat: a bels vázas fajokban az idegrendszer a háti. hogy a természet saját maga alkotja meg „építési tervrajzait". de az a nagyjából 4 milliárd év. Ha a fejl dés a véletlenek játéka szerint alakult volna. Ehhez a szerkezeti felépítéshez egész sor olyan vegyi reakcióra van szükség. mégis arra a következtetésre kényszerült. Úgy látszik. útja egészen másfelé vezet. míg a küls vázas fajokban (például a rovarokban) éppen fordítva helyezkedik el. amelyek életképes géneket tudnak teremteni. amely megpróbált felemelkedni a leveg be. egy ilyen idegrendszerben az összeköttetések egy százaléka is több. ahol minden egyes reakció tovább csökkenti a rendszer bels entrópiáját (rendezetlenségét). eszmék vagy felépítési tervek . hogy véletlen folyamatok által keletkezzenek ilyen kombinációk. amelyek táplálkozásra teszik képessé a sejtet. Weyl elképzeléseit nem fogadta el a tudományos társadalom: a kutatók úgy vélik. nem pedig készen kapja ket. amely megfigyelhet a különböz fajok közötti egyensúlyban éppúgy. amelynek során a természet különféle lehet ségeket próbált ki. amely bonyolultabb és jobban alkalmazkodik a környezeti feltételekhez. egy fehérje vagy egy gén) sokkal összetettebb. hüll k és gerincesek mells végtagjaival. . Jean Dorst francia biológus. ez önmagában nem tudja megmagyarázni a tényeket. akkor az általunk ismert végeredmény körülbelül olyan valószín séggel következne be. de aligha indokolhatják a közöttük lév fokozatos variációkat.játszhattak közre az élet kibontakozásában.jelentette ki -. amely kb. és fokozatosan tapogatta ki az utat az egyszer szerkezetekt l a bonyolultakig.jelentette ki Wolff -. amelynek még az alapeleme is (mondjuk. Weylnek az volt a véleménye. ideértve a dinoszauruszokat. A század közepén Hermann Weyl matematikus észrevette. amely a biológiai fejl dés rendelkezésére állt bolygónkon.

hogy az élet valószín leg kész formában került a Földre valahonnan a világ rb l. miel tt be tudná tölteni a számára kínálkozó törzsfejl dési lehet séget (4. Ami valaha megfelel él hely volt. A legyek összetett szeme. hogy rosszul alkalmazkodik . az elméleti biológusok szabadjára engedték fantáziájukat. id vel esetleg kevésbé alkalmassá válhat. Ennek az információkódoló vezérl génnek körülbelül 500 millió évvel ezel tt kellett kialakulnia. Ahhoz. hogy különböz fajok majdnem azonos fenomokat (fenomenológiai közvetlenül megfigyelhet sajátosságokra épül .egy egér „szemgénje" egy légy szemének növekedését válthatja ki. Bonyolult alkatok t ntek fel bolygónkon bámulatosan rövid id közökben. században Lord Kelvin angol fizikus azt állította. Rendkívül hasonló. 500 millió év alatt kifejl dni? Erre a kérdésre nincs megnyugtató válasz. s t azonos géneket találtak olyan fajokban is. a különféle környezetben él fajoknak módosítaniuk kell alkalmazkodási tervüket. A biológusok úgy tartják.szervezeteket) hozhatnak létre nagyon is különböz genomok alapján.Nem kevésbé meglep . A véletlen önmagában magyarázza a tényeket: az „ sleves" molekuláinak véletlen összekeveredéséb l lényegesen hosszabb id alatt alakulhattak volna ki ezek a szervezetek. Számos egymástól független faj.és esetleg elhal -. valamint az egerek és emberek látóideghártyás fényérzékel szerve azonos alapmintából származik. Azóta negyven különböz törzsfejl dési ág. rovar. hogy az él k birodalmában mintegy 3040-féle szemnek közös az eredete. amelyek igen eltér fejl désen mentek keresztül. Nemrég Sir Francis Crick. amelyben a biológiai fajok fejl dtek.szerezték ezt az információt? A véletlen problémája a Földön kialakult élet kezdetéig nyúlik vissza. A szem genetikai mechanizmusa tehát teljesen eltér fajok között is felcserélhet . hogy a környezet. könnyen el fordulhat. amelyek egymástól teljesen függetlenül fejl dtek ki. ábra). zöldalgák és a baktériumok) több mint 3. továbbra is rejtély. De hogy miként hajthatnak végre ilyen változásokat a darwini feltételek szerint. hogy életben maradhassanak. Még ennél is megdöbbent bb. egyáltalán nem állandó. hogy ezek a különféle fajok egymástól . Walter Gehring svájci biológus és munkatársai felfedezték. s t egyes fajok fennmaradását is veszélyeztetheti. Már a 19. a DNS kett s spiráljának egyik felfedez je. A véletlen „próbálgatás" útján haladó törzsfejl dés valószín tlenségét az a tény is alátámasztja.és állattípus fogadta el és alkalmazta. Miként tudott a bonyolultságnak ez a foka aránylag rövid.5 milliárd évvel ezel tt jelentek meg. amikor egy genom azonos elemei teljesen különböz fenomokban bukkannak fel. újra felvetette ezt a gondolatot. noha genetikai és fehérjekészletének bonyolultsága óriási változatosságot mutat. Ha egyszer egy faj véletlen és lépcs zetes mutációkon megy keresztül. mert kifejl désük ugyanabba a „vezérl génbe" van kódolva.vagy a természetben rejl valamilyen stípusú alaktól vagy mintától . De hogyan szerezték meg ezek a különböz fajok a látószerv kiépítéséhez szükséges azonos információkat? Lehet. Értelmes magyarázatok után kutatva. Ebb l a szempontból a legérdekesebb eset a szem. . az élet legkorábbi és már igen bonyolult formái (a kék-. alaktanilag mégis rendkívül hasonló. A legrégebbi k zetek körülbelül 4 milliárd évesek. hogy néhány igen sajátos anatómiai vonás olyan fajokban is közös.

Schutzenberger francia biológus szerint szinte vakon kell hinnie a darwini elméletben annak. hogy egy vagy több el nyös változást idézzenek el egy szervezetben. Ez azért van így. . Egy faj genetikai kódjának véletlenszer fejl dése tehát rendszerint nem vezet életképes eredményre. Nem valószín . több. mert nem elég a mutációk számára. amely repülni tud.Nem valószín . aki azt gondolja. hogy egy-egy újítás önmagában evolúciós el nyt eredményez. hogy a genetikai készlet egyszer véletlen módosulásai olyan DNS-változásokat idézhettek el . Éppen ellenkez leg: valószín leg a szervezet kevésbé illik bele a környezetébe. valamint a gyorsabb anyagcserére is a tartós repülés eléréséhez. teljesen új készletet kell létrehozniuk. mint az az állandó forma. Akkor pedig a természetes kiválasztódás folyamata hamar kiselejtezi. szükség van a csontok és az izmok gyökeres változására. hogy a puszta véletlen idézte el a madarak fejl dési vonalán azokat a módosulásokat. amellyel szakított. A tollak kifejl dése például még nem vezet olyan hüll höz. N. amelyek biztosítják egy faj életképességét a megváltozott környezetben.

úgy látszik. kromoszómáik kettéhasított DNS-ének egyik szálát adva tovább az új sejteknek. A genetika készen áll a válasszal: egy adott faj ivarsejtjeiben benne rejlik az egész szervezet tervrajzát rz genetikai kód. Giuseppe Sermonti olasz biológusnak is ez volt a véleménye: aligha hihet . az élet nem egyenkénti javítások. hogy ezeknek lehetne tulajdonítani a törzsfejl dés ismert menetét. De akkor hogyan sikerült a kedvez tlen környezeti változások által fenyegetett fajoknak életben maradniuk? Miért nem haltak ki. . amely elegend az egész szervezet felépítéséhez. akkor a genetikai programnak tökéletesen hiánytalannak és részletesnek kellene lennie. Ezenkívül eléggé rugalmasan kellene m ködnie ahhoz. hogy helyettük f ként algák és baktériumok népesítsék be a bioszférát? A láthatatlan forma nyomában A modern genetika újabb kihívással találja magát szemben. mint a rák vagy a szívelégtelenség.4 százalékban egyezik az emberével. hogy egy adott génnek határozott és egyedülálló hatása van a szervezetre. Az a felismerés dereng.de az élet fejl dése szempontjából nem rölhettek annyira lassan. De tényleg elegend ? Feltétlenül magyarázatra szorul az a tény. beleértve ebbe a milliárdnyi osztódó sejt összehangolt kölcsönhatását. hogy egy betegség teljes kör genetikai variációinak megjelenéséhez valamiféle „ülepít jelleg " környezetre van szükség. de még a növekedés és az öregedés folyamatait sem. hogy az általános törzsfejl dés voltaképpen a véletlen és a természetes kiválasztódás által el idézett apró fejl dési módosulások összessége.legalábbis nem az ismert határokon belül. El ször is: ahogy korábban szó volt róla. Az eml sfajok esetében az embriófejl déshez milliónyi dinamikus pályára van szükség az anyaméhben. Ha kizárólag gének kódolnák ezt a folyamatot. hogy igazán jelent s evolúciós események (mint például az új fajok megjelenése) nem magyarázhatók meg kielégít en azzal a feltételezéssel. géntermék és környezeti (ún. amelynek számos eleme a káosz dinamikájára emlékeztet. hogy ez az utasításkészlet egymagában tudná szabályozni és összehangolni a fejl déssel járó kölcsönhatások teljes körét. Nemcsak új fajok nem alakulhattak ki el z fajok fokozatos módosulása révén. a fejl dés rendszerint több gén. Nem valószín . Ez a megállapítás különösen nyilvánvaló. de átfogó és forradalmi újítások révén fejl dik. Az efféle m ködés inkább olyan bonyolult. amely a halaktól a hüll kig vezet fejl dési soron található. míg az alaktanilag számos vonásában egyez kétélt ek igencsak eltér genetikai információkat hordoznak. epigenetikus) tényez kölcsönhatását feltételezi. Egy olyan betegségben. A mondás szerint Isten malmai lassan rölnek .úgynevezett lineáris (egyenes vonalú) következménye a génekbe kódolt információknak. A népességgenetikusok jól tudják. hogy biztosítsa számtalan dinamikus pálya elkülönülését és szervez dését egy viszonylag széles feltételrendszerben. vagy hogy a dinoszauruszok kihalása után véletlen mutációk sora vezetett az eml sök szédít fejl déséhez. A törzsfejl dés fáján ugyanis az eml sök ága igencsak messze húzódik a dinoszauruszokétól. Az embrióban mégis minden egyes sejtben azonos a genetikai kód. Az egysejt szervezetek osztódással szaporodnak. A szerves m ködés. Ez a nézet azonban számos nehézséget takar. amelyek bonyolult folyamatok egész sorát vezérlik. akár ezer gén is szerepet játszhat.vagyis egy csirketojásból kiscsirke kel ki és nem fácán. hanem alkalmankénti. A gének önmagukban nem határozzák meg a m ködési hibákat és betegségeket. és kölcsönhatásukat alapvet en befolyásolják a különféle környezeti hatások. a genetikai kód gyakran hasonló a különféle fajok és sokszor eltér az aránylag hasonló fajok között. A bonyolultabb felépítés fajok azonban már szaporítósejtjeik révén teszik ugyanezt. Dönt újdonságok nem parányi változások felhalmozódásából keletkeztek: túl nagyok voltak a variációs lehet ségek és a fajok között tapasztalható ugrások ahhoz. amennyire a klasszikus darwinizmus megkövetelné. nem egyenes vonalú folyamatot igényel. A biológusok ma már elismerik. hogy a véletlen apró mutációk és a természetes kiválasztódás tudott volna egy am bából dinoszauruszt csinálni. hogy a természetes kiválasztódás által próbára tett véletlen mutációk valószín leg nem hozhatták létre az slénytani maradványok által jelzett bonyolult és igen magas szinten alkalmazkodott fajokat.amelyek kiváló repül szerkezetekké fejlesztették ket. a klasszikus darwinizmus adós marad a magyarázattal. nem közvetlen . ha az embriófejl désben részt vev hihetetlen bonyolultságú folyamatokat vizsgáljuk. Feltehet en e sejtek mindegyikében rejt zik egy utasításkészlet. Ami a fejl dés sebességét és módját illeti. amikor a morfogenezis (szerves formafejl dés) folyamataihoz ér. Ezenkívül er s túlzásnak bizonyult a genetika alapvet feltételezése. hogy a fajok a szaporodás során önmagukat hozzák létre újból . A csimpánz kromoszómájában a DNS felépítése 98. Az összetett szerves folyamatok dönt része nem egyedül a genetikai kódoláson alapul: bár vannak gének. hanem maguk az slénytani leletek is cáfolják a „fokozatosság" tanát. Úgy t nik.

Az embrionális fejl désben részt vev szabályozó körök m ködési elvei ugyancsak ismeretlenek.eltér en új lábat növeszt. a szivárványhártya szélén található szövetek új lencsévé alakulnak át. a békától . amelyet a természetes kiválasztódás részesített el nyben. összehangolt m ködés . Ennek ellenére a petékb l normális békák fejl dnek ki. A darwinista elmélet azt állítja. akkor részei szétesnek. Ha egy g te lábát levágják. hogy roppant keveset tudunk az embrionális fejl dés szabályozási folyamatairól. mondja Jacob. és a szakosodott sejtek biokémiája adott tovább. inkább a teljes információhalmazon mennek végbe. Ám amikor helyreállítják a szükséges kalciumszintet. Például amikor a kísérletez k felvágnak egy közönséges tengeri szivacsot -különféle sajátos sejtekb l álló. Az önjavító folyamatok.közeli rokonától . így a tengeri sün különálló sejtek masszájává oldódik. Ha a véletlen mutációk olyan módosításokra leltek. Az elképzelés ésszer nek t nik. A béka hasonló mutatványra képes. Amikor a vázkerethez szükséges kalciumot kivonják bel le. Egy embrió fejl désében azonban a világ már elveszti egydimenziós jellegét. A gének bázissorrendje már olyan kétdimenziós sejtrétegek keletkezését határozza meg. Végeredményben a giliszta levágott farokrésze a levágott fejet is pótolja. a másik félb l mégis hibátlan szitaköt bontakozik ki. Úgy látszik. Még a szemlencséjét is újranöveszti: ha sebészetileg eltávolítják. hogy háromdimenziós szöveteket és szerveket hozzanak létre. Eltekintve az olyan bizonytalan fogalmaktól. és az egyik felét megsemmisítik. ezek a mutánsok azután nagyobb és a többiekhez képest változatosabb utódnemzedékeket hoztak létre . hogy a szerves önjavítás programjainak a faj történetére jellemz természetes kiválasztódással kellett kialakulniuk. amely a szervezet felépítésében vett részt. az els dleges szerkezetek közötti kapcsolatok. Ha a molekuláris biológia képes volt a gyors fejl désre. akkor a gravitációs er sokszorosával összekeverhet k a sejtszerkezet alkotóelemei. amelyek pontosan úgy türemkednek és hajtogatódnak egymásra. Amikor például egy emberi kézen az els ujjperc fölött vágják le az ujjat. és egy finom szitán préselik át sejtjeit. A tengeri sün . Számos szervezetr l derül ki. mert a károsodás fajtája valószín leg el sem fordult a faj egész történetében. az öröklés logikája és így tovább. és a tengeri sün ismét helyreállítja önmagát. Mindezek után felvet dik a kérdés: Ha a tudományos kíváncsiságból laboratóriumban okozott m vi sérülések önjavító programjai nem kerülhettek be az él szervezetek fennmaradásának eszköztárába. . Meglep módon az újran tt ujjhegy a legapróbb részletekig tökéletes lesz: még az egyén ujjlenyomata (b rlécrajzolata) is azonos lesz a régivel. hogy nem igazodik a valósághoz. amelyek emelték a szervezet károsodásjavító képességét.bonyolultabb szervezet. a látszólag szétvált sejtek ismét egyetlen él szervezetté állnak össze. Ha egy szitaköt petéjét kettévágják. hogy egydimenziós vonalként szemlélhet : a genetikus üzenet. valódi többsejt szervezetet -. hogy a szegény gilisztát több részre lehet vágni. s t bizonyos mértékig újjáépíteni a károsodott részeket. hanem a végtag ellenkez végének pótlásával kezd dik.végül ezekb l keletkezett az uralkodó népesség. amelyek kialakítják az él szervezet sajátos morfológiai felépítését és élettani tulajdonságait. és a sebet nem zárják le sebészetileg b rrel. amikor finom laboratóriumi eszközökkel kezelnek egyszer szervezeteket. csak az a baja. hogy az önjavítás nem alapul szükségszer en egyedül a genetikailag kódolt biokémiai folyamatokon. a g te levágott végtagját újjáépít sejtdifferenciálódás pedig nem a seb melletti hiányzó rész. hogy ezek mégis mindig megtalálhatók bennük? A kérdésre az a felismerés adja meg a választ. Minden gyerek tudja. hogy jó néhány önjavító programjára nem tehetett szert természetes kiválasztással.és érrendszerrel. az ujjhegy regenerálódhat. úgy t nik. Hogy mindez miként történik. Nyilvánvalóan ilyenekre nem kerülhetett sor a természetben.Francois Jacob. mint a biológiai mez k és az epigenetikus táj (amikor az egyed fejl dését egy „völgyrendszerbe" lefutó golyó jelképezi). valamint helyváltoztatáshoz használt cs szer lábakkal és mészlemezkékb l álló vázelemekkel . Amikor ennek a kétélt nek a megtermékenyített petesejtjeit centrifugába helyezik. a sejtek újraszervez dnek. emészt . hogy a szervezet hallatlan pontossággal tudja építeni. hogy ezt a kezet létrehozza.hasonló önjavításra képes. értékesnek bizonyultak a fennmaradás szempontjából. szinte semmit sem tudunk arról. nem pedig arra a genetikai információs készletre támaszkodnak. akkor miként lehet. a kutatók valójában csak vonalas (egydimenziós) logikát alkalmaznak. hogy a mikrobiológiában történetesen az épít kockák lineáris sora szabja meg az információkat. hogy az emberi szervezet miként utasítja magát arra. a Nobel-díjas francia biológus elismerte. Jacob szerint még teljes rejtély. mégsem pusztul el: minden egyes darabja teljes gilisztává n . Például amíg az emberi kéz molekuláris anatómiáját bizonyos mértékig ismerjük. így aztán mindenr l kiderült. ez f ként annak köszönhet . Az el zmények nélküli titokzatos programokra akkor derül fény. hogy megszakítsanak közöttük minden kapcsolatot.

Bár a tudat jelenlegi vizsgálata sokat ígér. de legalább szorosan kapcsolódik egymáshoz. mint a más megfigyelési és kísérleti területeken jelentkez gondok. hogy az olyan filozófiai kérdések. hogy önmagában az agy tanulmányozása nem elegend . Ezek az elképzelések óriási er feszítéseket és rengeteg vitát váltottak ki a tudatkutatásban. amelyek kapcsolatosak az ember tudatának megnyilvánulásaival. A tudományos tudatkutatás jelenlegi új hulláma 1990-ben indult el. talán az egész test részt vesz a tudatos szellemi tevékenység minden mozzanatában. hogy tudomásunk van saját tudatunkról). Erre az utóbbi kérdésre irányulnak most a legszélesebb kör kutatások.vagyis az. Ez annyit jelent. Ebben tízmilliárd neuron mintegy ezerbillió idegkapcsolatot alkot. még súlyosabbak. A nehézségek. akkor megint csak újabb rejtélybe botlunk: Hogyan szerzik be a szervezetek az alaktani információ teljes készletét? 4. nem hozzák zavarba az értelem jelenségei. A koponyánkban rejl agykéreg az el agy köpenyének felszínét borító 2-5 mm vastag szürkeállomány. Roger Penrose angol és Henry Stapp amerikai fizikusok másik nyomon indultak el: a tudat megértésének kulcsát az agyi ideghálózat elektronjainak és más mikrorészecskéinek folyamataiban keresik. Ez megmagyarázná azt a tapasztalatunkat. Noha az agykutatók most már kezdik érteni néhány alapvet értelmi képesség élettani hátterét. mint „Miért van tudatunk?" vagy „Mi a tudat voltaképpen?" valahogy hidegen hagyják a kutatókat. majd támadták. Néhány kutató megkérd jelezte. amelyekkel a tudománynak és a tudósoknak szembe kell nézniük. amelyek keletkezésükt l fogva szabadok. az agy magasabb szint tevékenységei még mindig kifognak rajtuk. hogy a Crick-féle „elektrofiziológiás" elmélet elég volna-e a tudatosság megmagyarázására. Ennek fejl déstanilag új része a neocortex. amely hat rétegb l áll. Az agykutatók mikroelektródokkal. A tudat vagy tudatosság szerintük azonos az éber állapottal. mint például az él világban egyedül az emberre jellemz éntudatot (vagyis azt. A szakemberek még olyan alapvet kérdésekre sem tudnak válaszolni.Ha viszont feltételezzük. hogy a szabad akarat érzékelésére kínál magyarázatot. mint említettük. hogy ha az agy és a tudat nem is szükségszer en azonos. Ennek ellenére a tudományt. Ilyen a hosszú távú emlékezés is. Az agykutatáshoz közeled új fizika arra is kínál magyarázatot. Penrose szerint az agy a kvantumvilág határozatlansági hatásait használja fel. akkor olyan bonyolultabb és finomabb tudati jelenségeket is meg lehetne fejteni. Ezek az eljárások számos olyan élettani mechanizmust feltárhatnak. Az is lehet. mint láttuk. frontális támadás indult a tudat és az agy közötti viszony végleges felderítésére. Bár az agy és a tudat jelenségeinek mikrofizikai megközelítését eleinte a kutatók elutasították. mert k sokkal szerényebb kérdésekkel foglalkoznak. hogy ideje volna beható vizsgálatokat kezdeni a tudat jelenségének megértésére. hogy egy részecske látszólag egy id ben több helyen is tud lenni esetleg jellemz lehet az agy számos folyamatára. hogy az agy különálló és olykor viszonylag távoli részei rendkívül pontosan és a jelek szerint azonnali szinkronizált kapcsolatba lépnek egymással. mind pedig az emberben. hogy olyan folyamatokat teremtsen. például azzal. amelyben mindig szerepel a figyelemnek és a rövid távú emlékezésnek a kombinációja. ma a kutatók csupán a tudatunkkal kapcsolatos bonyolult idegfolyamatokról szereznek felszínes ismereteket. Akkor pedig a tudat idegmodelljét a megismerés elméletével vagy akár társadalomelmélettel is ki kellene egészíteni. mint például miért kell bizonyos agyi tevékenységeinket tudatos tapasztalásnak kísérnie. hogy dönteni tudunk saját akaratunk szerint. Ha jobban ismernénk a vizuális megfigyelés alapját képez idegmechanizmusokat. hatalmasak. A kutatóknak a vizuális figyelemre kell koncentrálniok. Ebben a megközelítésben az a legígéretesebb. Egy (vagy több) élet emlékei . fejezet A TUDAT FURCSASÁGAI A tudat jelenségeire vonatkozó problémák. Az új megközelítés hívei azt mondják: a helyhez kötöttség hiánya . hogy „Miféle idegi tevékenységekkel és mechanizmusokkal kapcsolatos a tudat?". amikor Sir Francís Crick és munkatársa. Christoph Koch kijelentette. hogy az önjavítás felhasználja a szervezet morfológiáját kódoló teljes információs készletet. mostanában számos lelkes híve akad. magmágnes-rezonanciás készülékekkel és pozitronkibocsátó tomográfokkal vizsgálják az agykéreg legmélyebb zugait. A tudomány abból a feltételezésb l indul ki. mert a látórendszert már alaposan feltérképezték mind az állatokban.

Az emberi lények, úgy látszik, ideiglenesen és hosszú ideig is képesek tárolni tapasztalataikat és benyomásaikat. A rövid távú vagy rövid idej emlékezés aránylag könnyen érthet az agykéreg ideghálózatainak átalakulása révén, de az igazán hosszú idej emlékezés meglehet sen rejtélyes, bár gy lnek már az erre vonatkozó bizonyítékok. Az önelemz emlékezésen kívül ismerjük a halálközeli élményeket (NDE: near-death experiences) és a pszichoterapeuták elgondolkoztató megfigyeléseit is, akik regressziós hipnózis során betegeiket gyermekkorukba „küldik vissza", s t olykor még tovább is. Ezeknek a bizonyítékoknak a sorát a kutatók még megkérd jelezik, bár sokkal kevésbé, mint néhány évvel ezel tt. Ezek a módszerek tüzetesebb vizsgálatot érdemelnek. Elisabeth Kubler-Ross amerikai orvos klasszikus tanulmányai óta a klinikai pszichológusok és szaktudósok rendszeresen vizsgálják a halálközeli élményeket. Úgy t nik, azoknak az embereknek, akik közel jutnak a halálhoz, van valamilyen különös élményük, amely határozott emlékekkel kapcsolatos. Ifj. Raymond Moody híres amerikai kutató ma már arra a „teljesen nyilvánvaló" következtetésre jutott, hogy a klinikai halálból újraélesztett emberek jelent s részének tapasztalata esetr l esetre egészen hasonló, függetlenül a beteg korától, nemét l, vallásától, m veltségét l, iskolázottsági, társadalmi és gazdasági hátterét l. Ez az élmény, amelyben az illet egész életének eseményei újra leperegnek, sokkal szélesebb kör , mint általában gondolják: ifj. George Gallup 1982. évi felmérése szerint egyedül az Egyesült Államokban mintegy 8 millió feln ttnek volt ilyen élménye. A felmérési mintában szerepl személyek 32 százaléka kijelentette, hogy a halálközeli élményben „életük áttekintésére" is sor került. David Lorimer brit NDE-kutató kétféle halálközeli „felidézést" különböztet meg: a panorámaszer emlékezést és magát az élet áttekintését. Szerinte a panorámaszer emlékezés olyan képek és emlékek felvonulásából áll, amelyeket az alany részér l igen csekély vagy semmilyen érzelem nem kísér. Az élet áttekintése azonban, bár hozzávet leg hasonlít az el bbihez, érzelmi kísérettel és erkölcsi értékeléssel jár. Az értelmi folyamatok tisztasága mindkét emlékezési folyamatban figyelemre méltó. A felidézés különösen élénk a panorámaszer emlékezésben, amikor az agyon átvillanó képek rendkívül gyorsak, pontosak és valószer ek. Az emlékek sorrendje különféle lehet: olykor a gyermekkorban kezd dik, és a jelen felé halad; máskor a jelenb l fut visszafelé a gyermekkor irányába. Olykor az emlékek egymásra vetülnek, mintha holografikus képek volnának. Az alanyoknak az a benyomásuk, hogy minden felidéz dik, amit életük során valaha is átéltek; úgy t nik, egyetlen gondolat, egyetlen esemény sem veszett el örökre. A halálközeli élmény hasonlít a hipnózishoz, amely lehet séget nyújt arra, hogy a beteg szinte teljes pontossággal idézze fel egy korábbi élményét. (Mindkét esetben tökéletes a felidézés, de a hipnózisban ki van téve az alany a hipnotiz r tudatos vagy tudattalan befolyásolásának -ami ronthatja a kísérleti bizonyíték hitelességét. NDE esetén ez nem fordulhat el .) Egy élet felidézése megdöbbent dolog. Neumann János úgy számolt, hogy élete során egy ember körülbelül 2,8 x 1020 (vagyis száztrillió) bit informácót gy jthet össze. De hogyan tudhat egy átlagosan 1300 cm3-es agy ennyi információt tárolni? Úgy sejlik, agyunk még ennél is több információhoz férhet hozzá. Ennek bizonyítékai még sokkal vitatottabbak, de semmiképpen sem elhanyagolhatóak. A leghitelesebb beszámolókkal gyakorló lélekgyógyászok szolgálnak. Amikor regressziós hipnózissal „visszaviszik" a beteget a gyermekkorába, a gyógyító gyakran észreveszi, hogy alanya tovább halad az id ben, és esetleg el z életekig jut. Egyes betegek több elmúlt életet is fel tudnak idézni, amelyek óriási id szakot ölelnek fel. Thorwald Dethlefsen, a híres, bár er sen vitatott müncheni gyógyító szerint a „reinkarnációk" sora akár több száz is lehet, és akár 12 000 évet is átfoghat. Stanislav Grof, az Egyesült Államokban él ugyancsak híres kutató azt állítja, hogy regressziós hipnózissal egyes alanyok valamilyen állati lét emlékéig jutottak vissza. Különböz korú betegek gyakran számolnak be olyan korábbi életekb l származó élményükr l, amely kapcsolatos a jelenkori problémáikkal és idegességükkel. Dethlefsen esettörténetei között szerepel például egy beteg, aki nem látott egyébként m köd képes ép szemével, és a regressziós hipnózis során eljutott ahhoz az emlékhez, hogy a középkorban katona volt, és a szemét egy nyílvessz fúrta át. Morris Netherton amerikai úttör kutató egyik betege, aki fekélyes bélhurutban szenvedett, újraélte egy nyolcéves kislány esetét, amint egy náci katona lelövi egy tömegsír szélén. Egy New York-i gyógyító, Roger Woolger betege, aki állandó nyak- és vállmerevségre panaszkodott, azt a képet idézte fel a regressziós hipnózis során, hogy holland fest ként egykor felakasztotta magát. Az ilyen rejtett forrásokból felszínre tör képek és élmények gyakran gyógyító hatásúak; sok testi és lelki baj valószín leg olyan megrázkódtatások következménye, amelyek mintha korábbi

életekb l erednének. Az ilyen események felidézése és újraélése olyan b ntudatot vagy aggodalmat oldhat fel, amelyet mintha korábbi létezésekb l hoztunk volna magunkkal. Az el z életekre vonatkozó megállapításokat sokan megkérd jelezik. Egyes kutatók azonban bizonyítékokat találtak, hogy amikor bizonyos esetekben az alanyok egy korábbi életb l származó képet vagy eseményt idéztek fel, sok mindent tudtak az adott korszakról, személyekr l vagy helyszínekr l. De el fordultak olyan esetek is, amikor az alany ismeretei közé olyan elemek vegyültek, amelyeket valószín leg semmilyen módon nem szerezhetett meg jelen létezése folyamán. Ezek között a meglep adatok között szerepelnek homályos (de kés bb igazolt) történeti és földrajzi részletek, valamint a „visszaküldött" alanyok számára ismeretlen emberek élettörténetei is, akik közül sokan távoli országokban és régmúlt id kben éltek. S t a legtöbb alany nemcsak emlékezik, de újraéli az emléket a regresszió állapotában, mialatt érzelmei és élettani reakciói messze meghaladják a véletlenszer ség vagy a színlelés ésszer határát. Így például egy csecsem korba visszavitt személy szopási reflexeket mutatott, és még lábujjait is legyez szer en szétterpesztette, ami a csecsem k reflexe, amikor a talp oldalát hegyes tárggyal megérintik. Ian Stevenson, elismert amerikai pszichiáter nem kevesebb, mint kétezer gyermek korábbi életeib l származó élményeit gy jtötte össze. Így arra a következtetésre jutott, hogy sokkal több gyermeknek lehetnek emlékei korábbi létezéseir l, mintsem gondolnánk. Ilyen alanyokkal mi rendszerint csak kés bb találkozunk, amikorra emlékeik már elhomályosultak vagy teljesen elt ntek. Azok a gyermekek, akik korábbi életekr l mesélnek, ezt két- és ötéves koruk között teszik. A visszaemlékezésekre átlagosan 38-39 hónapos korban kerül sor. Kétéves koruk el tt a gyermekeknek még nincs meg ehhez a megfelel szókincsük és kifejez készségük, ötéves kortól kezdve pedig a korábbi életek emlékei visszahúzódnak, függetlenül attól, hogy a szül k bátorítják-e gyermeküket az emlékezésre, vagy megtiltják neki. E hároméves „id ablak" folyamán a gyermekek el z életb l hozott emlékei általában annak a személynek az életéhez köt d legutolsó évnek, hónapnak vagy napnak az eseményei köré csoportosulnak, akivel a gyermek azonosítja magát. Olykor a korábbi élet emlékei valószer bbnek t nnek, mint a jelen élet élményei. Stevenson arról számol be, hogy egy török kisfiú legels szavai ezek voltak: „Mit keresek én itt? A kiköt ben voltam." Amikor többet tudott mondani, a gyermek leírta egy dokkmunkás életének részleteit, akit egy hajó rakodóterében alvás közben baleset ért, és meghalt. Az alanyok csaknem háromnegyede azt állítja, hogy emlékszik, miként halt meg a korábbi életben az illet , és erre sokkal gyakrabban emlékeznek er szakos halál, mint természetes okok esetén. De hát honnan jönnek ezek az emlékek? Telepátia és egyéb rejtélyes jelenségek A tapasztalatoknak van még egy rejtélyes része, amely nemcsak fiatal gyermekekben és erre érzékeny emberekben fordul el , hanem szinte bárkiben: ez a „személyközi" (transzperszonális) élmény vagy közlés. A konzervatív kutatók azt hangoztatják, hogy az emberi kommunikáció csupán gesztusokkal, arckifejezéssel és nyelvi eszközökkel - vagyis hagyományos módon - történhet. Vannak azonban bizonyítékok arra, hogy emberi üzenetközlés a hagyományostól eltér módon is lehetséges. Amennyiben ezek a módok a szem, a fül és más érzékszervek érzékenységi tartományán túl is lehet vé teszik üzenetek küldését és fogadását, akkor ezek az ún. transzperszonális közlések közé tartoznak. Úgy látszik, hogy az ilyen közlések valamilyen formában az érzékszerveken kívüli érzékeléshez (ESP: extrasensory perception) kapcsolódnak. A telepátia - az érzékszerveken kívüli érzékelés leghétköznapibb formája - valószín leg széles körben használatos a primitív kultúrákban. Számos törzsi társadalomban a sámánok voltak képesek a telepatikus kapcsolatra, miközben különféle módszerekkel jutottak el az ehhez szükséges megváltozott tudati állapotig: például egyedülléttel, tudati figyelem-összpontosítással, böjtöléssel, valamint amikor varázsszövegeket kántáltak, táncoltak, doboltak és kábító hatású füveket égettek. De nemcsak a sámánoknak, hanem egész törzseknek volt telepatikus képességük. Még napjainkban is számos ausztrál bennszülött tud tájékozódni családja vagy barátai sorsáról, holott messze az érzékszervi érzékelés távolságán túl vannak t le. A. P. Elkin antropológus így ír le egy szül földjét l távol lév férfit; „...egy napon hirtelen bejelenti, hogy meghalt az apja, máskor meg azt, hogy felesége gyermeknek adott életet, vagy valami baj van azon a vidéken. Annyira biztos a dolgában, hogy mihelyt teheti, hazaindul." Eltekintve a jórészt kedélyes és megismételhetetlen eseményekt l, laboratóriumban lefolytatott, ellen rzött kísérletek is tudományos bizonyítékot szolgáltatnak az emberek közötti közvetlen kapcsolatokra és közlésekre.

Az érzékszerveken kívüli érzékelés tudományos vizsgálatát J. B. Rhine híres amerikai kutató az 1930-as években a Duke Egyetemen kezdte el kártya- és kockakísérletekkel. Azóta az újabb kísérletek jóval kifinomultabbak, és ellen rzésük is szigorúbbá vált; gyakran fizikusok csatlakoznak a pszichológusokhoz a próbák pontos megtervezése érdekében. Ara rejtett érzékelési kódoknak, gépi torzításoknak, az alanyok csalásainak, valamint a kísérletvezet tévedéseinek és hiányos szakértelmének figyelembevételével sem sikerült megmagyarázni egy sereg, statisztikailag egyértelm eredményt. Az 1970-es években két amerikai fizikus, RusselTarg és Harold Puthoff a Stanford Kutatóintézetben végezte a legismertebb gondolat- és képátviteli kísérleteket. Arról akartak bizonyosságot szerezni, hogy végbemehet-e telepatikus adatátvitel különböz egyedek között, akik közül az egyik „küld ként", a másik „fogadóként" szerepel. A kutatók egy lezárt, átlátszatlan falú és elektromosan árnyékolt kamrában helyezték el a fogadót, míg a küld egy másik szobában szabályos id közönként felvillanó fényt látott. Közben EEG-vel (elektroencefalográffal) rögzítették mindkét fél agyhullámainak jeleit. Ahogy várni lehetett, a küld ben ritmikus agyhullámok jelentkeztek az er s felvillanások nyomában. Rövid id elteltével azonban a fogadóban is hasonló mintázatú agyhullámok mutatkoztak, jóllehet a küld t l nem kapott semmiféle érzékszervi jelzést. Erre a távközlésre különösen meglep példát szolgáltat Jacobo Grinberg-Zylverbaum munkája a Mexikói Nemzeti Egyetemen. Az elmúlt öt év folyamán végzett több mint 50 kísérletben GrinbergZylverbaum kettesével helyezte el alanyait egy hangszigetelt és elektromágneses hullámok számára áthatolhatatlan „Faraday-kalitkában". Arra kérte ket, hogy meditáljanak együtt húsz percig. Ezután az alanyokat különálló Faraday-kalitkákban helyezte el, s az egyik személy kapott ingereket, a másik nem. Az alany szabálytalan id közönként kapott ingereket úgy, hogy még a kísérletvezet sem tudta, mikor kerül sor az ingerlésre. A „fogadó" alany lehunyt szemmel, nyugodtan pihent, mert csak arra kérték, hogy érzékelje a társa jelenlétét, mit sem tudva annak ingerlésér l. Általában száz ingerb l álló sorozatot alkalmaztak. Fényvillanások, hangok, rövid, er teljes, de fájdalmat nem okozó sokkhatások érték a „küld " jobb kezének mutató- és gy r sujját. Ekkor mindkét alany EEG-jét összehasonlítva megvizsgálták, hogy a sokkhatások milyen „normális" feszültségeket váltottak ki a kísérleti egyedben, és milyen „áttételes" feszültségek jelentek meg a pihen alany agyhullámaiban. Ilyen kísérleti helyzetekben az áttételes feszültségek az esetek közel 25 százalékában következetesen megjelentek. Rendkívül jellegzetes példát szolgáltatott egy fiatal szerelmespár. EEG-görbéik szinkronban maradtak az egész kísérlet során, ami tökéletes érzelmi összhangjukra utalt. Korlátozott mértékben meg lehetett ismételni az eredményeket. Amikor egy alany az átviteli feszültséget az egyik kísérletben megvalósította, ezt rendszerint a következ kísérletekben is megtette. Lehet, hogy az emberek egynegyede - és nem csupán a különleges érzékenységgel bírók képes arra, hogy bizonyos mértékig „olvasson" egy másik személy tudatában, akivel szellemi összhangban van? Az ESP-kapcsolatok persze hangsúlyosabban jelentkeznek egymáshoz érzelmileg közelebb álló személyek között. Az egypetéj ikrek például megérzik a másik fájdalmát, és akkor is értesülnek a testvérüket ért megrázkódtatásokról, ha az akár a világ másik felén tartózkodik. Az „ikerfájdalom" mellett az anyák és a szerelmesek érzékenysége is figyelemre méltó: számtalan történet szól olyan anyákról, akik tudják, hogy fiuk vagy lányuk mikor forog komoly veszélyben, vagy mikor szenvedett éppen balesetet. Az utóbbi néhány évtized során Targ és Puthoff sokféle olyan transzperszonális üzenetközvetítést is megvizsgált, amelyet közös gy jt névvel „tisztánlátásnak" neveznek. Ezekben a kísérletekben a küld és a fogadó olyan messze volt egymástól, hogy szó sem lehetett az érzékszervi közlés bármilyen formájáról. Egy véletlenszer en kiválasztott helyen az egyik alany volt a „sugárzó", és a „felvev " megpróbálta venni azokat a képeket, amelyeket a „sugárzó" küldött. Benyomásainak dokumentálására a felvev mindig szóbeli leírást adott, s t olykor vázlatokat is rajzolt. A kísérletek végén egy pártatlan bizottság úgy találta, hogy a felvev leírásai és vázlatai átlagosan 66 százalékban egyeztek a „sugárzó" által látott helyszín jellegzetességeivel. Más laboratóriumok távollátási kísérletei csaknem egy kilométert l több ezer kilométer távolságig terjedtek. Függetlenül attól, hogy hol és ki végezte a vizsgálatokat, a siker általában 50 százalék körül mozog, amikor a véletlen egyezésre csak jóval kisebb volna az esély. A legsikeresebb tisztánlátók azok közül kerültek ki, akik nyugodt, figyelmes és elmélked állapotban voltak. Ezek arról számoltak be, hogy el ször valami lágy és suhanó formában kapták meg az el zetes benyomást, majd ez a forma fokozatosan egységes képpé alakult. A képet meglep nek találták, mert tisztán kivehet volt és nyilván máshonnan származott.

hogy több. .a beszédre irányuló. sem a kísérletez k nem tudták.. A „pszichikus" (tisztánlátó) diagnoszták csak a beteg néhány személyi adatát kapják meg (név. és ennek alapján sokszor orvosi felkészültség nélkül is meglep en pontos kórismét állítanak fel az illet r l. mert sem az alany.12 Elmélyült tudati állapotban nemcsak egyazon alany jobb és bal agyféltekéje. racionális „bal agyunk" és az alakérzékel . Ekkor az önkéntes fejére elektródokat helyeztek az agyhullámok és a szemmozgás követése céljából. hogy valaki megfelel meditatív tudati állapotban. Lehet. amelyet a felébredés el tt látott. milyen képre esett a választás el z este. amikor az „adó" megérkezett a kórház valamelyik távoli részének magánszobájába. hanem más alanyok agyféltekéi is azonos görbéket mutatnak. A beszámolókat rögzítették a másnap reggeli beszélgetéssel együtt. hogy er sen összpontosította figyelmét a képre. véletlenszer en eltér hullámgörbéket mutat az elektroenkefalográfon. együtt meditáló ember valamilyen kölcsönös és közös tudati állapotba kerül? A személyes távkapcsolat másik fajtája az orvoslásban is el fordul: a távgyógyításban. Amikor sok ember együtt meditál. rendkívül er s szinkronizáltságú. amikor alig vagy egyáltalán nem voltak elektromos viharok abban a térségben. Egy másik érdekes kísérlet az alany agykérgében a bal és jobb félteke közötti összehangoltság mértékét vizsgálta. És lehetséges. amelynek pontszáma egy véletlenszám-táblával kombinálva egy sorszámot adott. de hatékony módszert alkalmaztak. És mi történt? Bizonyos id után az összes meditáló egyén agyhulláma bámulatos összhangba került egymással. Rendes ébrenléti tudat esetén a két félteke . és a napfolttevékenység is gyengének bizonyult. Jelent s egyezés mutatkozott az adott éjszakára választott kép és a „vev " azon éjszakai álmai között. amikor megkérték az alanyt. Az egyezések száma lényegesen magasabb volt olyan éjszakákon. hogy különböz emberek agyhullámainak összhangjában a csoport méretének nincs fels határa? Nem lehet tehát megkerülni a következ kérdést: Lehetséges. Ekkor m vészi képeslapokat tartalmazó zárt borítékok sorából kiválasztották azt. lineárisan gondolkodó. A borítékot akkor nyitották fel.. Bizonyos kísérletek során egyszerre 12 személyre terjedtek ki a megfigyelések. majd a kísérletez kkel. hogy mondja el álmát. Stanley Krippner amerikai pszichológus és társai több évtizeden át végeztek „álom-ESP-kísérleteket" a New York City-beli Maimonides Kórház álomlaboratóriumában. de több érzékszervi kapcsolat nem volt vele egészen másnap reggelig. hogy amikor az alany meditatív tudati állapotába lép. A kísérletez k csak egyszer ébresztették fel házi telefonon az illet „vev "-t. A kísérletek során egyszer . aki hajlandó volt a laboratóriumban tölteni az éjszakát. önkéntelenül és közvetlenül képes hatni egy másik személy agyára?. Az egyik kutató ezután kockát dobott. tehát amikor a Föld mágneses mezeje aránylag háborítatlan maradt. mély meditációban pedig a két agyfélteke majdnem azonos hullámformákat ölt. születési dátum). amelyiknek épp ez volt a sorszáma. „Buddha-mez " keletkezik. ún. Így kett s „vakkísérlet" folyt. ezek a görbék szinkronizálódnak.összerendezetlen. Ekkor felkérték. érzelmi „jobb agyunk" . Egy önkéntes vállalkozó. miközben az illet aludni tért. hogy a fogadó alszik. akik elmagyarázták a teend ket. Az önkéntesek els laboratóriumi éjszakájának adataiból 1964 és 1969 között összesen 62 éjszaka eredményeit elemezhették ki.Képek úgy is átvihet k. Az adó ezután azzal töltötte az éjszakát. hogy gondoljon álmára. megérkezésekor találkozott az „adó"-val. Kiderült. amikor a monitor a gyors szemmozgás (a REM) szakaszának végét jelezte alvása közben.

.

amelyeket az ember saját tudati folyamatai váltanak ki saját testében. A hölgy hamarosan megadta a kórismét. hogy állításuk szerint „finom energiák" közvetítésével gyógyították meg betegeiket. alkoholizmussal kapcsolatos halálesetek. (A teleszomatikus hatások negatív változatai „vudu" vagy fekete mágia néven ismeretesek. hogy sikerült bebizonyítaniuk. Úgy gondolta. hogy az imádság kihez szólt és hol hangzott el. akiket a San Franciscó-i General Hospital szívkoszorúérbántalmakkal foglalkozó részlegében kezeltek. David Orme-Johnson és más szerz k tapasztalatai azt bizonyítják. akkor ez érezhet lenne a többi 99 százalékon is. Számítógépes elemzéssel tíz hónapra terjed en azoknak a betegeknek a kórtörténetét dolgozta fel. a Kalifornia Egyetem volt professzora a Maharishi-hatás egyik változatát vizsgálta meg: hogyan hat a meditáció helyett az imádkozás. milyen közel vagy távol voltak az imádkozók a betegekt l. Braud és Schlitz határozottan állítja. A kísérlet során szigorú feltételeket alkalmaztak: a kiválasztásnál biztosították a véletlenszer séget. A texasi San Antonióban William Braud és Merilyn Schlitz a Mind Science Foundation keretében több száz próbát végzett. szívük állapotának néhány adatát közölték. Teleszomatikus hatások egyszerre több emberen is jelentkezhetnek. akikért imádkoztak. valamint sem a betegek. közlekedési balesetek. amelyeket valaki a tudati folyamataival idéz el egy kiválasztott személyben. A hagyományok szerint különleges adottságú természetgyógyászok váltottak ki teleszomatikus hatásokat olyan módon. Úgy t nik. és gyakran szerepelnek a sámánok eszköztárában. ahol a szigorú ellen rzés és számos kísérleti alany nyújt lehet séget az eredmények megbízható mennyiségi elemzésére. Ezt „teleszomatikus" távtesti hatásnak nevezik. ezért leginkább az antropológusok érdekl dését keltette fel. a távoli New Hampshire-ben él tisztánlátó diagnosztának. hogy a véletlenszer ségnél sokkal szorosabb összefüggés jelentkezik egy közösségben a meditálok száma és a közösségben el forduló b nözési arány. mi a baja? A személyi távkapcsolatok további változata. hogy az „adók" által küldött szellemi képek milyen hatást gyakorolnak a „vev k" élettani állapotára. függetlenül attól. Az eredmény statisztikailag értékelhet nek bizonyult. A köztük lév távolságnak ebben az esetben is alig vagy egyáltalán nincs szerepe.A távdiagnózis ma már eléggé mindennapos. Ennél többet a vallásos csoport tagjai sem tudhattak. sem az orvosok nem tudhatták. akik nem meditálnak. senkinek sem volt szüksége mesterséges lélegeztetésre az ellen rz csoport 12 esetével szemben. amikor testi hatások tev dnek át egyik emberr l a másikra. hogy naponta imádkozzanak értük. Ilyenkor olyan élettani változások következnek be. akkor ez hatással van azokra is. hogy ha egy népességnek csupán egy százaléka meditálna rendszeresen. Mindazok. Mivel egy-egy részvev több betegért is imádkozhatott. További 210 beteg alkotta az ellen rz csoportot.) Miután az esetek többsége szájhagyományból ismert. sem az ápolón k. Az utóbbiak távol voltak. Shealy szerint az els száz eset közül a diagnózis 93 esetben bizonyult helyesnek. . Dr. de az esetleírásokat az orvosi közvélemény elvetette. és azt kérték. Egy hagyományos hindu elképzelés szerint ha egy nagyobb embercsoport meditál közösen. átlagosan 5-ször kevesebb antibiotikumot igényeltek. mint a kontrollcsoport tagjai (3 személy a 16-tal szemben). Úgy t nik. Egészségalkotás) cím könyvében. 1974-ben Maharishi MaheshYogi ezt az elképzelést valósította meg. értük senki sem imádkozott. akikben csak az volt közös. Randolph Byrd amerikai kardiológus. mint az utóbbiban (bár itt az eredmény nem mutatkozott statisztikailag bizonyíthatónak).hasonlóakat azokhoz. hogy a „Maharishi-hatás" statisztikailag kimutatható változást idéz el . hogy valaki nagy távolságból is „beleláthat" egy másik személybe. Missouri állambeli rendel jéb l Shealy egyszer en megtelefonálta ott ül egyik betegének nevét és születési dátumát Carolyn Myssnek. hogy valamennyien katolikus miséken vagy protestáns gyülekezetekben imádkoztak rendszeresen. Byrd egyúttal olyan átlagemberekb l állította össze kísérleti csoportját. Nem számított. Garland Landrith. az imádkozás módja sem volt lényeges. amint erre Norman Shealy amerikai idegsebész meggy z bizonyítékot közöl The Creation of Health (kb. és meg tudja mondani. és változásokat idéznek el egy távoli személy szervezetében . A kísérlet résztvev ivel csak a betegek nevét. s t még a légszennyezettség szintje között is. 3-szor kevésbé volt esélyük tüd ödémára (6nak a 18-cal szemben). így a kiválasztott kórházi ápoltak mindegyikéért 5-7 személy mondott imákat. és nem is tudtak arról. Nemrég azonban laboratóriumi kísérletekben is észrevettek teleszomatikus hatásokat. melyik beteg melyik csoportba tartozik. hogy képeket küldenek feléjük. Lehetséges. csak az elmélyültség és az ismételt imádkozás számított. egy személy mentális képei „átnyúlnak" a téren keresztül. és végül kevesebb beteg halt meg az el bbi csoportban. hogy imádkozzanak a 192 betegb l álló kórházi csoport felgyógyulásáért. A kiválasztott személyeket megkérték.

e. Sziddhárta Buddha Kr. Az egyidej kulturális vívmányok nem korlátozódnak a klasszikus civilizációkra.Carl Jung kifejezését használva az „egybeesés" fogalmára jól dokumentált eseményekr l is tudunk. Nem valószín ugyanis. az aztékok és az etruszkok. e. Ismerünk egymástól igen távoli kultúrákat. e. taoizmusban és más tanokban rakták le a keleti civilizáció idealista alapjait. a zuluk és a malájok. Afrikában pedig kvarcitból. 660 és 550 között keletkeztek. a klasszikus indiaiak és az ókori kínaiak mind úgy alakították szerszámaikat és úgy emelték építményeiket. A „szinkronicitás" egyedi esetei mellett . Európában kovak b l készítették. és a Háborúzó Államok kés i korszakában a fondorlatosan számító hercegek között man vereztek. doktrínákat állítottak fel. Az acheuli szakóca például a k korszak igen elterjedt eszköze volt: jellegzetes mandula vagy csepp alakú tömbjét mindkét oldalán szimmetrikusan pattintották. 563 és 487 között élt. Néhány éve egyes fizikusok többdimenziós tereket kutattak a szuperszimmetriával kapcsolatos elméletük kidolgozása során. valamint vándorszofisták tucatjai prédikáltak és adtak tanácsot királyoknak. holott nem ismerték egymás munkáját. az ókori Görögországban Szókratész 469-t l 399-ig élt.például a fazekasság . amelyek újabb izgalmas kérdést vetnek fel. amikor a hellén filozófusok a platóni és arisztotelészi filozófiával megalapozták a nyugati civilizációt. El fordulnak olyan példák is. Míg a peloponnészoszi háborúk után Platón megalapította Akadémiáját. e. Bár minden kultúra hozzáadta a maga díszítéseit. amikor azonos id ben különböz kutatók tettek felfedezést.testi állapotát befolyásolhatja? Távoli. Arisztotelész a maga Líceumát. amelyek meglep en hasonló eszközöket fejlesztettek ki. De említhetnénk Graham Bell és Elisha Gray esetét is a telefonnal. A klasszikus héber. Indiában a korai upanisádok (vallásifilozófiai értekezések) Kr. amikor a megsejtés és a felfedezés egyazon kultúra különböz ágazatain „ugrott keresztül".igencsak hasonló formákat hoztak létre minden kultúrában. Vermeer és egy másik flamand m vész a színes ablak. hogy a próbálkozások módszere ennyi hasonlatossághoz vezetett volna a részletekben ennyire sokféle távoli népcsoport körében.Százával végeztek eddig ilyen jelleg kísérleteket. a Közel-Keleten t zk b l. Felt n en hasonló óriási piramisokat építettek Egyiptomban és a Kolumbusz el tti Amerikában egyaránt. de egymástól függetlenül fedezett fel. tömeg és energia . olykor egymást megel zve. a modern id kben is el fordulnak. Kínában Konfuciusz Kr. amelyet Newton és Leibniz egyszerre. de egyidej kultúrák A személyek közötti önkéntelen távkapcsolat nem az egyetlen különös érintkezési forma: úgy látszik. Alapvet formáját feladata határozta meg. addig Turner forgó örvényekként festette meg a fényt. amely szerint egyebek között a fény forgó elektromos és mágneses mez k hullámainak formájában terjed. a keleti filozófusok pedig a konfucianizmusban. mintha azonos minta vagy stípus szerint dolgoztak volna. Palesztinában a nagy héber próféták Kr. Amíg Maxwell matematikai alakba öntötte az elektromágnesség elméletét. amelyeket nem lehet egyszer en a véletlen számlájára írni. agyagpalából vagy diabázból (vulkáni magmás k zetb l). 551 és 479 között tanított. Még a tudomány fegyelmezett világában is akadnak az ösztönös felismerésnek olyan esetei.mindezt fizikusok és m vészek kutatták olykor egy id ben. tömegeket tanítottak. t lük nyilván teljesen függetlenül. avantgárd m vészek vizuális szuperponálással kísérleteztek. A t zgyújtás technikája is hasonló alapformájú szerszámokat eredményezett a világ legkülönböz bb tájain. hogy embercsoportok között is átvihet k információk spontán és közvetlen úton. hogy számos szerszám képe a közvetlen kulturális érintkezés keretein túl szinte „átugrott" a téren. ez aligha magyarázható a közös szükséglet diktálta hasznos megoldások véletlenül egyez felfedezésével. de ritkán ismerve egymás munkáját. görög. vagy amikor az él világ törzsfejl désének alapvet mechanizmusát Darwin és Wallace egymástól függetlenül ismerte fel. Nemcsak fizikai eszközök bukkantak fel többé-kevésbé egy id ben és egymástól függetlenül.s talán nagyon sok ember .és ajtóüvegeken keresztül behatoló fény természetét tanulmányozta. Tér és id . de hogy szinte minden hagyományos kultúrában egyeznek a kidolgozás részletei. ugyanakkor. és képeiken hét térdimenziót ábrázoltak egymáson. kínai és indiai kultúra nagy áttöréseire egymástól távol es térségekben is gyakorlatilag egy id ben került sor. tirannusoknak és polgároknak. A leghíresebb esetek közé tartozik például az integrálszámítás. Lehetséges. fény és vonzás. addig Kínában hasonlóan nyugtalan és ötletes elmék iskolákat alapítottak. hogy több ember összpontosított csoportos tudata más emberek . Leonars Shlain M vészet . A kézm vesmesterségek . Úgy látszik. Amikor Newton prizmával bontotta színeire a cambridge-i lakásának ablakán bet z napsugarat. hanem egész kulturális mozgalmak is. 750 és 500 között jelentek meg.

és fizika: párhuzamos látomások térben. mint amit a józan ész és a türelem elvisel. messze nem oldotta meg az összes rejtélyt. A tudomány forradalmi változások küszöbén áll. felfedezések láttak napvilágot az emberi értelem és tapasztalat terén. sem a pszichológiában. hogy a gömbökön belül újabb gömbök és a körökön belül újabb körök helyezkednek el. sem a biológiában. hogy valamit is tudnának a fizikáról vagy ismernék a kutatók érdekl dését. hogy vagy tükrözik. hogy a természet szereti az egyszer séget . kiszámításuk annyira bonyolulttá vált. és áthatolhatnak-e azon a fátylon. amely szerint a Nap és a bolygók tökéletes körpályán keringenek a Föld körül olyan módon. Amint Carl Friedrich von Weizsacker tudományfilozófus írja. hogy ezek csak képzelgések. felderíthet k-e még hiányzó területek. vagy el re jelzik a fizikusok agyában zajló fogalmi áttöréseket anélkül." Elérkezett az id a kutatók számára. hogy az alapvet fogalmak tökéletes megértése felé haladnak. megkerülve ezzel a valóban alapvet kérdéseket.ekkor el állt a heliocentrikus elmélettel. hogy a század folyamán még a kvantumfizikában és a kozmológiában is eltérésekbe ütköztek a kutatók. hogy a fizikában nem teszik fel az igazi kérdést. Éppen ellenkez leg. Napjainkra szétzilálódott az a magabiztosság. Kopernikusz . a többi részt pedig tejüveggel fedte volna be. hogy forgó kristálygömbökön függnek. A fontos tudományok f irányvonalában a kutatók mintha visszahúzódnának a technikai részletek biztonságába. fejezet TUDOMÁNYOS ÖSSZERAKÓJÁTÉK A tudomány által festett kép elhomályosult.. amelyeket nem lehet többé figyelmen kívül hagyni pusztán azzal az indokolással.aki er sen hitte. és szélesebb lesz. Végül aztán ezeknek az „epiciklusok"-nak a száma annyira megn tt. Mind több társaság és szövetség alakul a tudományos megfigyelésekben el forduló rendellenességek vizsgálatára.. Már annyi kivétel és kiegészítés társul a f elméletekhez. Ennek eredményeként a fizikusok új nemzedéke lázasan keres új megközelítéseket és új fogalmakat. a 19. mint a kopernikuszi forradalom. század közepének világképe egyre halványabbá válik: nagy területek hiányoznak. De ez kés bb csak úgy maradhatott összhangban a megfigyelésekkel. Sokasodnak a szabálytalanságok a biológiában is.bár elképeszt nek t nt . mi az anyag. hogy igen sokoldalú tényeket olvaszt . ami egyre nagyobb nyomással nehezedik nemcsak a klasszikus darwini elméletre. Einstein forradalmi gondolata a századforduló körül hasonló tényez kb l eredt: a fizikai jelenségek Newton klasszikus mechanikája szerinti értelmezése olyan bonyolulttá vált. Ezek az illúziók mára már szertefoszlottak: olyan ellentmondások. de id nként akadtak kutatók. hogy ezek lassan elhomályosulnak. hanem ennek neodarwinista változataira is. valamint megnézzék. „Jellemz a tudományra. mint valaha. és végül senki sem tudja pontosan. Hosszú id n át uralkodott az a nézet. A most kezd d tudományos forradalom gyorsabban zajlik le. könyvében számos példával mutatja be a m vészeknek azt a képességét. hogy mi az élet. amely eltakarja el lük ezt az ismeretlen tájat. Egyetlen elmélet sem ússza meg cáfolat nélkül: láttuk már. Éppen ez történt. amikor a kutatók ismétl d eltérésekkel és ellentmondásokkal találkoznak. Lehet-e mindezeket a párhuzamokat elvetni egyszer en azzal. és ezek a tudomány építményének széleir l lassan a középpont felé haladnak. Széls séges esetben a bel lük levonható következtetések már sokkal bonyolultabbak. De mint mindig. akik úgy vélték. Az jellemzi. nehezen adják fel megalapozott elméleteiket. és ezt az egyszer bb. amit megfigyeléseikkel és egyenleteikkel írnak le. és nem tartoznak a tudomány vizsgálódási körébe. a 20. hogy az Einstein egyenletei által bevezetett rendet és egyszer séget . Bár napjaink természettudománya fejlettebb. ha feltételezték. ahogy ma m velik. mintha valaki egy összerakójátékból elcsent volna néhány darabot. mit jelentenek valójában. bár forradalmi elképzelést számos csillagász elfogadta. század végének önelégültsége korunkban szinte teljesen elt nt.a fizikusok nagy megkönnyebbüléssel üdvözölték. hogy hitelét vesztette az alapelképzelés. és nem értette meg mindazt. hogy már felfedeztük a természet világának alapvet vonásait. hogy felülvizsgálják feltevéseiket annak értelmér l. id ben és a fény c. hogy mi a lélek. amikor a geocentrikus világ elméletét felváltotta a heliocentrikus elmélet. Hasonló folyamat zajlik napjainkban számos tudományágban. A tudat birodalmát persze sohasem értette meg tökéletesen a tudomány. mint amit Einstein indított el. ami környez világunkból megérthet . hogy csupán véletlen egybeesések? HARMADIK RÉSZ UJ ÉRTELMEZÉS FELÉ 1.

El ször Démokritosz láthatatlan „atomját" fedezte fel újból Dalton és Lavoisier a légnem anyag alapvet alkotórészeként. amely a 19. század nem egyensúlyi termodinamikájának alapvet fogalmai utat törtek a fizikai és a fizikai-kémiai rendszereknek a biológiai. Ahogyan a Newton és Kopernikusz által kidolgozott elméleti keret megnyitotta az utat az éggömb és a földgömb egységes szemlélete el tt. És az a mez . hogy a különböz tudományágakban er teljes kutatás folyik egy egységesebb elmélet irányában.elméletben. A kutatók még mélyebbre hatoltak ebben a században a Planck-féle állandóval. de még inkább az általános relativitáselméleté.még ha elvontnak is látszó . nem pedig a vállalkozás megvalósít-hatatlanságán múlott.össze egy er sen egységesített. amelybe ezek az egyre kisebb és elvontabb létez k be vannak ágyazva . hogy ezek elválaszthatatlan. hogy a kutatók mélyebben és szélesebb körben nyertek betekintést a természet tapasztalati valóságába. amely egységesebb és teljesebb. inkább a természet egyetemes er ire vonatkozó téves feltételezésén. Ehelyett a kritikus pontnál. A tér geometriáját viszont az anyag eloszlásának tulajdonították. Egységesítés a fizikában Az el ttünk álló szemléletváltozásnak az a legbiztosabb jele. A nagy tudós azonban a négy kölcsönhatás (egyetemes er ) közül csak kett t vett számításba . Az elmúlt évszázadok folyamán a tudományos kutatás következetesen mind mélyebbre hatolt. Minden nagyobb elmélet egységesítette a tudományos közvélemény által ismert tényeket. Ezeket a jelzéseket vesszük most sorra. és ahogy a 20. Newton. Olyan értelmezést keres. Az új fizika legkevésbé vitatott területéhez tartoznak a „nagy egyesített elméletek" (GUT: grand unified theories). egyszer . Hogy végül kudarcot vallott. Az el ttünk álló forradalom folytatja a múltból ered kezdeményezéseket: elmélyíti és kiszélesíti a tudományos kutatás alapjait.a gravitációt és az elektromágnességet -. majd a kvarkok. illetve mechanika segítségével új és szerves egységre lépett. alapvet feltétel -egy új alapminta felé. Bár továbbra is hasznos dolog volt a térre és az anyagra úgy gondolni. Sok kutató jobban szereti az egyesített jelz t. mert a klasszikus fizika által felvetett kérdéseket következetesen és elegánsan oldotta meg. „húrok" és a több mint kétszáz elemi részecske felfedezésével: ezekre mind a nagy energiájú kísérletekben derült fény. egységes egészet alkotnak. amelyben átfogóan és váratlanul találkozott a geometria és a mechanika. hogy hasítható. holisztikus. Hawking és Pribram elméleteire. mint amire a klasszikus tudományágak töredékes megközelítései és fogalmai épülnek. századi fizika zavarossá vált világképét egységesítette. Amikor aztán Dalton atomjáról kiderült. Ez az elmélet sokféle jelz t kapott már: rendszeres. Ez történt a Galilei által felvázolt mechanikában és a Newton által egyetemessé formált Galilei-féle elmélet esetében. ugyanígy a jelenkori forradalom az elméletalkotás új szintjére lép. de ez történt Maxwell elektrodinamikájával és Boltzmann termodinamikájával is. újabb lépésen töprengett. a fizikusok lassan rájöttek. És innen hogyan tovább? Az új tudományos forradalom még korai szakaszában van. Az egységesítésnek . az alapokat egészen Rutherford atomjáig mélyítették: eszerint az atom még parányibb atommagból és körülötte kering elektronokból áll. amelyek szerint ennek az óhajnak vannak reális kilátásai. . s t a pszichológiai és a szociológiai rendszerekkel való egyesítése felé. hogy a tudományos közösség nem t rheti tovább ket. egy teljes és hibátlan elméleti keret ma még csak reményteli óhaj. így tehát figyelmen kívül hagyta az elemi részecskék gyenge és er s kölcsönhatását. integrált vagy egyszer en általános. Ismerünk azonban olyan jelzéseket. A tudományban ugyanis nem úgy old meg valaki egy rejtélyt és válaszol egy kérdésre. rejtett energiával töltött kvantumvákummá. Századunk elején Einstein indította el azt a dönt áttörést. Tér és anyag a geometria. ugrás történik egy új. Amikor a mai fizikusok . Ez volt a speciális relativitáselmélet érdeme. Kopernikusz és Kepler felfedezéseire éppúgy. amelyr l kés bb még szó lesz -. mint Einstein. mint különálló valóságokra. a klasszikus mechanika közömbös euklideszi teréb l lassanként átváltozott egy örvényl . Bohr. ahol a szabálytalanságok már annyira felgyülemlenek. A tudomány története folyamán a jelent s haladás mindig együtt járt azzal. Minthogy Einstein nem volt megelégedve a geometria és a mechanika egységesítésével. Egy ilyen mintaeltolódás mélyebb (vagy mondhatjuk így: magasabb) szinten foglalja egységes elméleti keretbe az adott területen elért megállapításokat. amellyel az anyag valamennyi ismert részecskéjét összekapcsolhatná a térid összes ismert er ivel egy egységesített mez elmélet id tlen mátrixán belül. Jung.az úgynevezett „nullaponti mez ". A gravitáció korábbi mechanikus er hatása a geometria egyik elemévé vált: ett l kezdve a tér görbületének tekintették. Guth.bár nem a „nagy egyesítésnek" -közismert a célja a fizikai tudományok történetében. hogy egyszer en új feltételeket fércei össze egy már elfogadott fogalomhoz. Ez jellemz Galilei.

ami elég hosszú id ahhoz. hogy a részecskék által képviselt er ket is összekapcsolják. HidekiYukawa japán származású fizikus ekkor felvetette.különös és kevésbé különös . az elektron és a proton.a várakozásnak megfelel en jelentek meg. hogy a fény néhány centiméter utat tegyen meg. ezért a feltételezett részecskét mezonnak nevezte el. utolsó tagját . számos további elemi részecskét fedeztek fel. hogy a részecskék alapvet bb létez kb l. Amikor azonban még több részecskére derült fény.a „tet " (t) kvarkot . hogy mi tartja össze az atommagot. így a kvarkcsalád hattagúra b vült. csak „elemi"-nek nem. Eredetileg a fizikusok úgy vélték. március elején.nagy egyesített elméleteket állítanak fel. Mivel ennek a tömegét valahol a protoné és az elektroné között sejtette.a neutronnak. és kiderült. De ha minden hadron három kvarkból épül fel. nemcsak egyetlen részecskét. más részecskék viszont váratlanul bukkantak fel a kísérletekben.Az 1920-as években csupán három elemi részecske volt ismert: a foton. A proton például két fels (u) és egy alsó (d) kvarkból. hogy az ilyen részecskék élettartama nem lehet több 10-23 másodpercnél. Hogy rendet teremtsen az egyre b vül „részecskeállatkert" rengeteg . hanem egy egész részecskecsaládot találtak. hogy a protonok és a neutronok között szüntelenül cserél dnek a mezonok. hogy itt egy újabb elemi részecskér l lehet szó. hogy háromféle kvark van: fels . és a kozmikus sugarakban is vizsgálták a részecskeütközéseket a légkör felett. Murray Gell-Mann amerikai fizikus elhatározta. Az egységesítés mind szükségesebbé válik. Gell-Mann kvarkelmélete egy szívós problémát oldott meg a részecskék csoportosításában: a leptonok (kis tömeg részecskék. De a kísérletek azt mutatták. A RÉSZECSKÉK EGYSÉGESÍTÉSE . Ez id tájt a kvantumelmélet már kielégít magyarázatot adott az atomok küls héjára. a megfigyelések már nem illettek bele az elméletbe.különös. hogy nyolcas csoportokban (Buddha megvilágosodásának nyolc útjára gondolva) osztályozza ket. amelyek ezeknek a részecskéknek a kölcsönhatásait szabályozzák.és a relativitáselméletre támaszkodva számba veszik a négy egyetemes kölcsönhatást is: az elektromágnesség és a gravitáció . kvarkokból állnak. a hadronok (a nehéz részecskék. Ennek a törekvésnek az élén Einstein állt a maga egységesített mez elméletével. „különös" részecskéknek nevezték el ket. alsó és . mint amennyit feltételeztek róluk. mert az elemi részecskék hihetetlenül „elszaporodtak".lakója között. a neutron két alsó (d) és egy fels (u) kvarkból áll. ilyen például a proton és a neutron) viszont nem. Közülük egyeseket az elméleti fizikusok számításai alapján találtak meg. a proton. akkor kvark-kombinációk révén a hadroncsalád is beilleszthet a szimmetriacsoportokba. Az els elemi részecskék . ihletül szolgált egy egész sor „nagy egységesít elmélet" számára. A család hatodik. hogy már mindennek nevezhet k. Ahogy mind hatalmasabb részecskegyorsítók épültek. de a valódi egységesítés megkövetelte. hogy a részecskék 10-10 másodpercig léteznek. már figyelembe veszik mind a négy egyetemes er t azoknak a részecskéknek a sokaságával együtt. bár ebben az esetben egy fénysugárnak alig volna elegend ideje arra. Ez az elrendezés arra az elméletre épült.A részecskék sokaságának szimmetriacsoportokba való rendezése kiváló teljesítménynek számított. A nagy egységes elméletek fogalmi keretet kínálnak ahhoz. AZ ER K EGYSÉGESÍTÉSE . és szépen beleillettek az atomszerkezetre vonatkozó akkori elméletekbe.az elektron.itt is! . ilyen például az elektron) egységes szimmetriacsoportokat alkotnak. Yukawa elmélete szerint az atommag állandósága annak köszönhet .nagy energiájú kísérletek során fedezték fel a chicagói Fermilabban 1995. a neutron és a korai mezon . és mindig párokban keletkeznek. amelyek létezésére csak századunk második felében derült fény. hogy egy elemi részecske átmér jének megfelel távolságot tegyen meg. és az er közvetít részecskéknek még van egy különös (s) kvarkjuk is. Mivel a részecskék tízbilliószor hosszabb ideig léteznek. hogy az atommagban jelen kell lennie egy további részecskének is . és elméletileg megjósolta a neutrínó létezését. de továbbra is rejtély maradt. az elemi részecskék családja lassan gyarapodni kezdett. Amikor a fizikusok kísérletet végeztek a mezon létének igazolására. 1930-ban Wolfgang Pauli magyarázatot keresett a radioaktív atommagok bomlásával kapcsolatos kísérletek zavarba ejt eredményeire. Noha elmélete csak a gravitációs és az elektromágneses er ket vette figyelembe (és ezért eleve kudarcra volt ítélve). A mostani hasonló elméletek és szuperelméletek a kvantum. Ekkor Ernest Rutherford angol fizikus vetette fel azt a gondolatot. Huszonöt évvel kés bb a neutrínó valóban hírt adott magáról a kísérletekben. De ahogy a kísérletek egyre magasabb energiaszintre emelkedtek. Az egyik ilyen sikertelen próbálkozás a csererészecskék élettartamára vonatkozott. a háromféle kvark már nem volt elegend . Az elmélet azt jósolta. hogy a fizikusok egyesíthessék a legújabb kísérletek során megismert részecskéket azokkal az er kkel. Amikor ennek a részecskének a létezését kísérletileg igazolták. amelybe müonok és pionok tartoznak.

További egységesítés az er s kölcsönhatás (a mager k) mélyebb megértésével érhet el. hogy ez a két er egyetlen „elektrogyenge" er különböz megnyilvánulásainak fogható fel.mellett az er s és a gyenge nukleáris er ket. Az elmélet érett formája. a másik a gravitációs er . Az els áttörést a gyenge kölcsönhatás (gyenge nukleáris er ) és az elektromágnesség egységesítése hozta. Ma úgy véljük. A nagy egységesítés programjának els szakaszát . Steven Weinberg amerikai elméleti fizikus bátran kimondta. A fotonok. hogy a fizikai világegyetem engedelmeskedik mind a relativitás. Steven Weinberg és Abdus Salam azonban kimutatta. A fizikusok ugyanis feltételezik. és az egységes er kettévált hosszú hatótávú elektromágneses és rövid hatótávú gyenge nukleáris er re. egy bizonyos ponton a mez er ssége határozza meg. Ekkor történt. a részecskéket csupán másodlagos fontosságú kísér jelenségnek kell tekinteni.és az egész részecskekavalkád -voltaképpen az egymásra ható mez k kvantumdinamikájának következményei.a mez elmélet alapjait már az 1920-as és 30-as években lerakta többek közt Jordan. ábra). Pauli. az elektronok. az atommagok .együtteséig. De a hadronok kvarkelméletének elfogadásával fel kellett tételezni egy újabb. hogy matematikailag hasonló módon lehet kezelni ezt az er t. A mez intenzitását. A kvantum-elektrodinamika (QED: Quantum Electro Dynamics) mintájára az egységesítést megvalósító elmélet a kvantum-kromodinamika (QCD: Quantum Chromo Dynamics) nevet kapta. A nagy egységesítés a négy egyetemes er mez elemeinek tekinti az elemi részecskéket. Megállapításait látványosan meger sítették a nagy energiájú kísérletek. Kiderült. Dirac. Fermi és Heisenberg. az 1940es években jelent meg. hogy egy részecske ott tartózkodik-e vagy sem: bizonyos értelemben tehát a részecskéket úgy tekinthetjük. mind a kvantummechanika törvényeinek. ezt újabb kvantum-mez elméletek követték. végül formailag igen hasonló leírást kaptak. Wigner. .mez k .amelyet kvantum-mez elméletként ismerünk . amelyek századunk közepén indultak meg. ami megadja a statisztikai valószín ségét. hogy a világegyetemet valójában a mez k töltik ki. Amint a fizikusok sikeresen magyaráztak meg összefüggéstelen folyamatokat a mez fogalmával. hogy a közbüls tömeg részecskék (a mezonok) szüntelen kicserél dése hozza létre a mager ket. hogy a mez er sségének különféle változatai hozzák létre ket. Amikor azonban kezdett kibontakozni a világegyetem szerkezete. jól jelezve a természet fizikai er inek egységesítésében elért fokozatokat. a kvarkok közötti hatóer létezését is. megtört ez a tökéletes szimmetria. Az új mikrofizikában . Ez az elképzelés alapvet hangsúlyeltolódást eredményezett a fizikában a részecskeegységekt l az ket beágyazó dinamikus mátrixok . Bár a kvarkok között m köd er t egységesíteni kellett az elektrongyenge er vel. Born. amelyekb l a világegyetem anyaga áll újabb szakasszal kellett kiegészíteni. amelyet kvantum-elektrodinamika néven ismerünk. hogy a világegyetem korai pillanataiban nem volt különbség elektromágnesség és gyenge nukleáris er között. mint az elektromágnesség.az er s kölcsönhatás és az elektrogyenge er k integrált elméletét a leptonokkal és hadronokkal együtt. Sidney Sheldon. A kvarkok megjelenése el tt az volt a feltételezés. hogy a nagy egységesít elméletbe be kellett kapcsolni a gravitációs er t. és ekkor kezdtek hozzá a fizikusok a „rendkívül nagy egységesítés "hez (6. El tte a gyenge er hatás egészen másképp viselkedett. mint az elektromágneses er t. Ezeknek az elméleteknek köszönhet en a világegyetemben létez alapvet mez k és er k számát sikerült kett re csökkenteni: az egyik az integrált elektrogyenge és er s kölcsönhatás.

Ezért a gravitáció kvantumelmélete új megközelítést keres. Miután Einstein gravitációs elmélete a térid geometriája.. A fizikusok abból a feltevésb l indultak ki. El ször is nincs bizonyíték arra.anyagot és er t . A szuperszimmetriát magában foglaló kvantum-mez elméletb l lett a „kvantumszupergravitáció": így egyesíthették a fizikusok a fermionokat és a bozonokat (két részecskecsaládot).) Korábban a fermionokat családokba lehetett csoportosítani. (A fermionokat és a bozonokat perdületük . amely a gravitációnak a nagy egyesített er vel . az elektrogyenge er közvetítését pedig W és Z jel részecskékre bízták.>. 3. és ugyanígy a bozonokat is. ennek az elméletnek a kvantálása a geometria apró egységekre való bontását jelenti. félperdület fermionok a f anyagrészecskéknek. Az els áttörés a szuperszimmetria matematikájának kifejlesztése volt.A rendkívül nagy egységesítés megköveteli a gravitációs mez kvantálását. míg a fermionoknak tört érték <l/2. Susynak köszönhet en. A fogalmi akadályon kívül más nehézségek is vannak. Ugyanúgy.> perdületük lehet. De éles határvonal választotta el a fermionok bels leg rokon családját a bozonoknak ugyancsak bels leg rokon családjától. Az er s kölcsönhatást már a gluonrészecskék révén „felaprították". Most viszont. Ez feloldotta azt a legf bb akadályt. 2. hogy a gravitációs er is voltaképpen parányi elemi részek . másrészt a gravitonok leírásához szükséges matematika végtelen értékekhez vezet.sorára bontható (kvantálható). hogy fermionokat és bozonokat egyesíthessenek a szupertérben. míg az egyperdület bozonok az egyetemes er knek a részecskéi. a kvarkok pedig s-kvarkokat. a fermionokat és a bozonokat . hogy léteznek gravitonok a természetben. A gravitációs mez kvantálása bonyolult problémákat vetett fel. egész sor új részecskét kellett bevezetni: minden egyes fermionnak és bozonnak kellett találni egy szuperszimmetrikus társat.gravitonok .lehetett egymáshoz viszonyítani. Ez nagy teljesítmény volt. ahogy a fotonok szereztek maguknak fotino nev tükörkép részecskéket.. Ahhoz. 3/2. mert az ún.. 5/2. a gravitonokat a szuperszimmetrikus gravitinókkal kellett összekapcsolni. amely gyökeresen eltér a kvantum-mez elmélet korábbi megfogalmazásaitól. Úgynevezett méretszimmetriákat kell bevezetni szuperszimmetriák és szuperterek alkalmazásával. azaz impulzusmomentumuk .más néven „spinjük". A szupertéri magasabb dimenzióiban mindegyiket szimmetrikusan át lehetett „tükrözni" a másikba.különbözteti meg egymástól: a bozonoknak csak egész számú <1.. Így született a „szuperelméletek" új nemzedéke (amelyet az angol „SU-per SYmmetry" névb l Susynak becéznek).

mint az eredeti elmélet húrjai: nem hosszabbak a 10-35 méteres Planck-hossznál . ismét két újabb véget kapnak. hacsak -amint azt néhány fizikus hiszi . hogy a szuperszimmetrikus részecskék energiaszintje túl magas ahhoz. hogy a szupergravitációt be lehet vezetni a húrelméletbe. De ha . ha ezt szuperhúrelméletté fejlesztik.legalábbis bolygónkon. Az elméleti fizikusok most már bejelenthették. hogy amikor az elemi részecskék tömegük szerint rendez dnek. Hamar bebizonyosodott azonban.sokkal kisebbek bármilyen ismert elemi részecskénél. hanem szerkezeti formákat ölt a sejtekben. John Schwartz és Michael Green kimutatta. Az új részecskék megfigyelhetetlenek maradnak. hanem talán olyan „húrok". hogy kísérleti részecskegyorsítókban létre lehetne hozni ket. hogy hatásuk nem érvényesül még az elemi részecskék szintjén sem.Stephen Hawking . 1976-ban Scherk. hogy a fizikai természet minden ismert jelensége ezeknek a rezgéseknek különféle kombinációiból épül fel. amely a fizikai valóságot kívánja leírni. Scherk húrelmélete összeegyeztethet nek bizonyult Gell-Mann kvarkelméletével. hogy a nagy egységesítés elméletei megállják-e a helyüket a fizikában. Ekkor azonban a fizikusok ifjabb nemzedéke állt el egy másik. Az elmélet igazi diadala az 1980-as évek közepén következett be. hogy a többletdimenziók léteznek ugyan. még merészebb gondolattal. Arról volna szó. Ahogy az ember elvárja. ahogyan egy vonósnégyes zenéje a hangszerek húrjainak különféle rezgéseib l áll össze. amelyek a tükörképeik. Ferdinando Gliozzi és David Olive kimutatta. mint azoknak a részecskéknek. hogy a részecskék egyáltalán nem „szemcsék".nem fedezhet k fel elektronok és pozitronok vagy protonok és antiprotonok nagy energiájú ütközéseiben. Nyilvánvaló. akkor voltaképpen hangokhoz vagy rezonanciákhoz hasonló mintázatot alkotnak. hogy megvan a szupernagy egyesített er : a szupergravitáció! A rendkívül nagy (szuper) egységesített elméletek (GUT-ok) azonban nehézségekkel találták magukat szembe. hogy részecske nagyságú parányi rezg húrokból is lehet rezonanciákat el állítani. 2. hogy anyag (vagy anyag-energia) nemcsak részecskékben. hanem egy másik meglepetéssel is szolgáltak: a legtöbb matematikai képletben csak akkor dolgozhattak velük az elméleti fizikusok. Ez viszont az elmélet tapasztalati következményeit nulla dimenzióra sz kítené . hogy a kvarkok miért nem figyelhet k meg a természetben. hogy forgó és rezg húrokat kellene feltételezni a természet alapvet megértéséhez. Egy ideig úgy látszott. Ekkoriban Gabriel Veneziano javasolta. Más fizikusoknak kés bb az a gondolatuk támadt. hogy ez az igyekezet kudarcra van ítélve. Joel Scherk felvetette. hogy az új szuperhúrok kisebbek. A GUT-elméletek nemcsak seregnyi új és kísérletileg megfigyelhetetlen részecskét jeleztek. Ugyanez történik. A fizikusok munkához láttak. Einstein forradalmi újítása .szinte elhalványul az új elméletek mellett. ahol a térid négy dimenziójához hét újabb dimenziót adnak hozzá. hogy a maradék 4-et ne kellene tömöríteniük.ami igencsak kínos fejlemény egy olyan elmélet számára. de semmi esetre sem mindegyiket. épp akkor. és ezáltal hozzáillesszék Susy négydimenziós relativitáselméletéhez. hogy a 11 dimenzióból lecsökkentsenek 7-et anélkül. Itt a részecskehúrok még több dimenziós szupertérben vibrálnak. Mert egy húrnak sosem lehet egyetlen vége! Amikor egy húrt kettévágnak. Kiderült. amelyek a térben forognak és rezegnek. atomokban és molekulákban tömörül. hogy bonyolult matematikával „összes rítsék" a szupertér hét további dimenzióját. hogy a GUT-vállalkozást fel kell adni. Nem találtak semmiféle módot arra.való integrálása el tt tornyosult. de úgy vannak „felgöngyölítve". fejezet ÖSSZEFONÓDÓ TUDOMÁNYÁGAK A tudomány sikerei a jelenlegi világkép rejtélyeinek megoldásában és titkainak feltárásában nem azon múlnak. ha 11 dimenziót feltételeztek. hogy a szuperszimmetrikus részecsketársaknak nagyobb tömeg eknek kell lenniük. és itt fel sem merült a tömörítés gondja. Az új elmélet megmagyarázta. a fizika nagy egységesít elméletei csupán (vagy f ként) a természet fizikai jellegére érvényesek. Már az 1960-as években felvet dött az a gondolat.hogy a tér három dimenziójához negyedikként kapcsolta hozzá az id t . Ez azonban er s korlátozás: a fizika a természeti jelenségek igen jelent s részét öleli fel. hogy egy tízdimenziós szimmetriaelmélet tökéletesen összehangolható a négydimenziós térid vel. amikor a szuperszimmetria-elméletek cs döt mondtak a dimenziók tömörítésének kudarca miatt. amikor hadronokat „törnek fel" ütköztetési kísérletekben: nem önálló kvarkok. Ez egy igazolhatatlan elemet vitt bele az elméletbe: kiderült ugyanis. El ször is a kvantum-szupergravitáció megkövetelte. Feltételezték. hanem friss kvarkpárok keletkeznek. él szervezetekben és környezeti rendszerekben is .

a cseppecske fonálszer en széthúzódott. ez a négy f szerepl a gravitációs. Gondolatait szélesebb körben fogadják el. atomok és molekulák miként idézik el az él világ jelenségeit -nem is említve az ember külön világát. amely a fizikában gyökerezik ugyan. Mégis akadnak úttör tudósok. az er s és a gyenge nukleáris er . . A tinta szénszemcséi tehát részei az egész rendszernek . majd magasabb szint szervezeti formák és tartományok alakulnak ki.Einstein kivételével. a biológiai vagy az emberi tudományok világához tartoznake. amelynek révén valamikor majd sikerül megteremteni a fizikai és az él világ igazán nagy egységesít elméletét. hogy a létez részecskék. bár alapvet en új. Ha a fonalak keresztezik egymást. A mélységi. Eleget lehet tenni ennek a kihívásnak? A tudomány vállalkozásának számára nincs igazi bels ok. amelyek olykor az atomok és molekulák fölé kerekedhetnek. Tudományos körökben ugyanúgy beszélnek ezekr l. mint bármely más kutatóét a modern id kben . Ilyen például az örvény. a másik egy mélyebb szint. Egy igazán egységesített tudomány magyarázatot adna a természeti világ összes arculatára. Miért ne létezhetnének például szupergyenge er k. És hatásuk dönt en különbözhet. amelyeket nem mutatnak ki a fizikusok jelenlegi eszközei? Ezek az er k hatást gyakorolhatnak a kvantumvilág határozatlansági részvev ire és a makrotartomány bizonyos igen bonyolult és szuperérzékeny rendszereire. de nem korlátozódik a fizikai világra. ami térben és id ben . amely ezt megakadályozhatná. akkor mindegyik cseppben összekeverednek a részecskék. majd a tudat. De mi van akkor. amikor felépül az atomok és molekulák világegyeteme . Bohm „bels rendje" Talán David Bohm a legkiválóbb úttör je annak a különféle tudományterületeket felölel elméletnek. Ha azonban a henger mozgását megfordítják. mintha elt nt volna a glicerinben. holott rendezettsége az áramló víz dinamikájából ered. ebbe a „bels " rendbe van beburkolva. amelyet csak közvetett módon ismerhetünk meg. és a küls henger lassan forogni kezdett. a fizikaira ugyanúgy. A világegyetem alapos leírásának tartalmaznia kell az alsó réteget is: ezt „bels " (vagy befoglaló) szintnek nevezi. bels rend és a felületi.történik. és úgy látszik.a glicerinoldatnak -. Számot adna a mind bonyolultabb és összetettebb. mint a biológiaira vagy az ideglélektanira.a fizika célja mindannak a teljes megértése. amelyben megjelenik. amely szinte beburkolja ket. Bohm elképzelése rendkívül egyszer .a „küls " rendben . hogy minden. atomok és molekulák tulajdonságait és kölcsönhatásait írják le. Aránylag állandó. mégsem létezik annak a folyadéknak a mozgásától függetlenül.megjegyzésével élve . küls rend közötti viszonyt Bohm a londoni Royal Institute-ban összeállított eszközzel illusztrálta: két koncentrikus üveghenger között szirups r ség folyadék (glicerin) helyezkedett el. hogy a fizika az emberi viselkedés magyarázatára alkalmas egyenleteket tudjon felállítani. akik nekigyürk znek ennek a feladatnak. ahol megjelent az élet. Elképeszt en nagyravágyó törekvés. amelyek az ismert világegyetemet olyan bonyolultsági szintig tudták építeni. Napjainkban a nagy egységesít elméletek azon a feltételezésen alapulnak. Míg a fizikusok nagy egységesít elméleti részecskék. függetlenül attól. akkor mindkett önálló fonálszer alakot ölt. hogy felfedezzük azokat a finom kölcsönhatásokat. egyúttal bepillantást nyerünk abba az elméletalkotásba. Az örvény önálló tárgynak látszik. ismétl d formája van. beleértve saját létezésünket is. Amikor Bohm egy csepp oldhatatlan tintát juttatott a folyadékba. ami körülöttünk van. A bels rend lényeges vonása. akkor mindegyik fonál ismét külön-külön cseppé alakul vissza. s t elméletei népszer ek az alternatív kultúrákban és az Új Korszak hirdet i között is. hogy ezek a rendszerek a fizikai. Megfelel forgatási sebességnél a csepp egyszer en feloldódik. Szerinte a valóságnak két szintje (vagy dimenziója) van: az egyik a felületen mutatkozik meg a fizikai és biológiai jelenségekben. hogy a világegyetemben mindent (vagy majdnem mindent) meg lehet magyarázni a négy egyetemes mez vagy er kölcsönhatásának alapján. valamint az egyre eltér bb jelleg rendszerek fokozatos kiépülésér l. Ha fogalmat alkotunk munkájukról. ha a dolog nem így áll? Vajon lehetnek-e további er k és mez k a természetben a fenti négyen kívül? Valójában lehetnek. mint a fiatalok összejövetelein. Valószín azonban. és még távolabbinak t nik az a lehet ség. az elektromágneses. hogy a kihívás megválaszolása szükségessé tenné a kutatók által megfogalmazott jelenlegi GUT-elméletek alapvet feltételezéseinek felülvizsgálatát. azt már nem mutatják meg. Ha a folyadékba két cseppet helyeznek.az atomokból és molekulákból álló számtalan égitesttel együtt -. akkor nem sikerült eddig a kémiát és a biológiát a megoldott problémák közé sorolni.

amelyeket matematikai formába öntünk a kvantumelméletben. Ez m ködésbe hozza az esemény egyik lehetséges lefolyását. Ez a Heisenberg-féle örökség. csupán az adott történésekkel kapcsolatos lehet ségeket és valószín ségeket képviseli. hanem . amelyek hasonlóak a klasszikus fizika törvényeihez. amely már nem az elemi részecskék viselkedését. hogy a »történik« szó a megfigyelésnek a fizikai és nem pszichikai részére vonatkozik. A Q azonban a térid n túli bels rendb l származik. mert a „vezérhullám" hatása mutatkozik meg szemcsés szerkezetükön. Stapp a lételméleti értelmezés mellett foglalt állást (bár adott neki egy idealista fricskát). amint létrejön az egymásra hatás a tárgy és a mér eszköz . hogy a fizikai világ fejl dése kétféle módon megy végbe: egyrészt fokozatosan. rejtett rendben a dolgok egyszerre vannak jelen. amikor az eredmény megjelenik a megfigyel agyában. hogy a természet törvényei. az a bels . Ez nincs kapcsolatban azzal a tevékenységgel. A kvantumvalószín ségi megoszlás . noha részben a klasszikus fizika törvényeihez hasonló matematikai törvények vezérlik. A heisenbergi kvantumuniverzumban ez a jelenség nem korlátozódik a mikroszkopikus világra. amely megpróbálja összefoglalni mindazt. nem klasszikus hatásokkal kiegészített „heisenbergi kvantumuniverzum". ahogyan az eredmény a megfigyel agyában rögz dik. és kiterjesztette a kvantumtartományon túl a makroszkopikus jelenségek területére is. él szervezetek és atomok egyszer s mindenkorra részei annak a rendnek. Az el bbi változat a kvantummechanika úgynevezett „ontológiai" (lételméleti) értelmezését nyújtja. hanem inkább ezeknek a részecskéknek a viselkedésér l szerzett tudásunkat tükrözi. Az emberi tudattól függetlenül létez részecskék valóságának felfogása így beleolvadt. akkor a kvantumvilág a fizikai valóságnak felel meg. még ha nem is a szemlél agyában.. pedig igen jelent sek: ezek a bels és küls rend kölcsönhatásairól szólnak. amit az elemi részecskékr l tudunk. hogy ha a „lehetségesb l" a „ténylegesbe" való átmenet (vagyis „a valószín séghullámjelleg összeomlása") a mér eszköz és a részecske közötti kölcsönhatás következménye.Bohm elméletének technikai részleteit nem ismerik szélesebb körben. koppenhágai iskolájának gondolkodására jellemz . Például ezt írta: „Végül is azt kell hinnünk." Nyilvánvaló. hanem arról. Ezt a feladatot egy Q-val jelölt. Így nem maguk a részecskék rendelkeznek korpuszkuláris és hullámtulajdonságokkal: valójában igazi szemcsék. Heisenberg kvantumuniverzuma Nézzünk most egy másik elméletet. kvantumpotenciálnak nevezett „vezérhullám" végzi. akkor tisztában kell lennünk azzal. másrészt hirtelen és szabálytalan kvantumugrásokkal. olyan határozott törvények révén. A küls rend megfigyelhet világában az anyagrészecskék mozgását folyamatosan vezérli a bels rend. lehet makroszkopikus történés is. Ha azonban a hullámjelleg már akkor összeomlik. Ez a kvantumvilág nem szorul rá Bohmnak a kvantumpotenciálon alapuló bels rendjére. Kvarkok és galaxisok. Ebb l ugyanis világosan látszik. amely a közvetlen megfigyelés szintjén ismerhet meg. a „mentális" (vagy idealista) értelmezéssel. amelyek rendszeresen bekövetkeznek. és csak azért figyelhet k meg rajtuk hullámtulajdonságok." De Heisenberg mégis kitart amellett.a maga hirtelen változásaival együtt . és azt mondhatjuk.között. hogy a kvantumelméletben el forduló valószín ségi megoszlás a természetben is létezik. A „felismerés" (a hullámjelleget kioltó kölcsönhatás) olyan körülmények között fordul el . A kvantumpotenciál hatása alatt a megtapasztalható világ teljessége a bels rendb l származik. amit életünk és értelmünk közvetlen tapasztalatai alapján tudunk a fizikai világegyetemr l. minden. ahol a határozottsági törvények jól elkülönül ágakra bontják a kvantumvalószín ségi eloszlást.ennélfogva a világ többi része . mi történik egy atomi esemény során. bár megtartja bel le azt a gondolatot. ami a küls . hogy „ha le akarjuk írni.tökéletesen megjeleníti a valóságot. amely a megfigyelhet világ mögött rejt zik. míg a többit kizárja. voltaképpen nem vonatkozik semmiféle lényegi tényez re (szubsztanciára).. Stapp szerint a heisenbergi kvantumuniverzum átfogó és egységes kvantummechanikai magyarázatot ad nemcsak a biológiai. hogy a »lehetségesb l« a »ténylegesbe« való átmenetre nyomban sor kerül. A G gravitációs állandóhoz hasonlóan a Q kvantumpotenciál is áthatja a térid t. hanem a lelki jelenségekre is. egy kristálytiszta matematikába. így alakult ki a nagylépték . mélyen húzódó rend kifejez dése. amelyet Henry Stapp berkeleyi kvantumfizikus újított fel és b vített ki. akkor a tapasztalatainkon túli kvantumvilág lényegében tudati valóság. és a szüntelenül megújuló állandó formák alkotják ezt a küls rendet. Következésképpen számunkra a világegyetem többé már nem anyagszer . szemben az utóbbi változattal. ezért nincsenek többé véletlen események a természetben. Miután bels .. felszíni rendben történik.. Ebben a különös világegyetemben a fejl d kvantumállapot. Az utóbbi eset a határozottsági törvények által keltett különböz makroszkopikus lehet ségek valamelyikének megvalósulása. Maga Heisenberg is eléggé ellentmondásosan vélekedett a kvantumelmélet filozófiai következményeir l. amely a fizikusok ún. már nem magukról a részecskékr l szólnak.

amelyek a fejl dést tekintik a tudományközi egységesítés kulcsának. De a gondolkodás történetében fontos mérföldkövek maradnak. mintsem az egyensúly felé tolják az egyes rendszereket. Ugyanazok az alaptörvények -mintegy a természet algoritmusaként . amelyek a természet összes tartományában érvényesülnek. A 19. évi tanulmánya (Reciprok kapcsolatok a visszafordíthatatlan folyamatokban) olyan folyamatokra hívta fel a figyelmet. hogy ne higgyünk egy „anyagszer " világegyetemben. hogy a klasszikus termodinamika azzal foglalkozik: miként alakul egy zárt rendszerben a szabad energia h veszteséggé. A legutóbbi néhány évtizedig olyan filozófusok alkották meg a fejl dés általános elméleteit. végül a sejtekb l soksejt szervezetek. egy szervezetben minden szerv és folyamat az egésznek a függvénye. Egy olyan egységesít elmélet is lehet . mint egy fejl d tudatszer világ jellemz it. Ekkor. az 1960-as évek elején pedig Aharon Katchalsky izraeli fizikus és P. Kijelentette. Lars Onsager holland fizikus 1931. De a 20. a molekulák pedig kristályokká állnak össze. akkor „úgy t nik. akik a tudományos ismereteik hiányát filozófiai ötletekkel pótolták. emlékezzünk vissza. Sámuel Alexander: Tér. Megfordítva a klasszikus fizika problémáját . Prigogine dinamikus rendszere Henry Stappnek a heisenbergi kvantumuniverzumról alkotott idealisztikus felfogása arra késztet.ahol a tudat nem találja a helyét -. doktori értekezésének témájaként. Ezek lennének a fejl dés alapvet törvényei. mind az élet a világegyetem folytonos fejl déséb l ered. amelyek hozzáférhetetlenül titokzatosak voltak a klasszikus fizika számára. mint például az emberi agyban lejátszódó folyamatok és a tudatos tapasztalat közötti kapcsolat". Ilya Prigogine (ejtsd: prigozsin) orosz származású belga fizikokémikus az els k között jött rá. F. A fejl dés folyamatai sorozatosak és folytonosak. amelynek m ködése a részek közötti egyszer ok-okozati viszonyokkal magyarázható. Léteznek azonban olyan elméletek is. hogy a kvantumelméletben megtaláltuk egy olyan tudomány alapjait. Az egységesítési elméletnek ezt a változatát Ilya Prigogine-nak a visszafordíthatatlan folyamatok termodinamikájáról szóló m ve képviseli. gyengéik ellenére is. A jelenségek anyagszer vonásai bizonyos (nem klasszikus) matematikai tulajdonságokra korlátozódnak. Prigogine. és ezeket a tudományosan átfogó elméleteket lehetne tekinteni a fejl dés általános elméleteinek. hogy ha ezeket a nem klasszikus matematikai szabályosságokat egy lényegében tudatszer világ jellemz iként fogadjuk el. A molekulákból azután óriásmolekulák. hanem a biológiai rendszerekre. a heisenbergi kvantum-világegyetemben f leg az anyagnak nem jut hely. A termodinamikailag nyitott rendszerek visszafordíthatatlan fejl désének elmélete pedig nemcsak a fizikai kémiára. az atomok molekulákká. századi fizikában ezt a gondolatmenetet addig vitték. amelyek a termodinamikai egyensúlyból inkább kibillentik. hogy az id k folyamán a természet egyre bonyolultabb formákat épít fel. Az elemi részecskék atomokká. hogy egy él rendszer nem óram . például a következ könyvek: Henri Bergson: Teremt fejl dés. 1947-ben. Herbert Spencer: Alapelvek. Nemrég azonban már olyan elképzelések és elméletek láttak napvilágot. Egy ilyen elméletben mind a tudat. s t az emberi rendszerekre is alkalmazható. majd ezekb l még bonyolultabb. arra a lépten-nyomon tapasztalható jelenségre hivatkoznak. Teilhard de Chardin: Az emberi jelenség és Alfred North Whitehead: Folyamat és valóság. hogy megjósolták az egész világegyetem kih lését (ez a h halálelmélet). amelyek a filozófiai gondolkodás birodalmából a tudományos kutatások szintjére emelték a fejl dés általános jelenségét. id és istenség. ezekb l pedig társadalmi és ökológiai rendszerek képz dnek.megteremthetik azt a kölcsönhatási dinamikát. amelyben a fizikai világ lényegileg anyagszer marad. Azok az elméletek. Curran a nem egyensúlyi termodinamika új tudományának matematikai . beleértve azokat a területeket is. az egyensúlytól távol es rendszerek viselkedését választotta. Hasonló megközelítési módra van szükség a társadalomtudományban is. amely matematikailag és logikailag egységes módon talán sikerrel birkózik meg rengeteg tudományos problémával az atomfizikától a biológián át a kozmológiáig. hogy megértsük ennek az elméletnek a szépségét. hogy ez az összes szervez dési folyamat eleve különböz törvényeknek engedelmeskedjék. Nem szükségszer és valójában nem is ésszer . amelynek alapján kibontakozik a természet bonyolultsága a részecskék szintjét l egészen az él szervezetekig. amelyek nem követelik meg t lünk ezt az áldozatot. bár lehetnek ugrásszer ek és nemlineárisak is. Ahhoz. század els fele óta a kutatók új megközelítési módokat kerestek. és ezeket a tulajdonságokat ugyanúgy meg lehet érteni. vagyis hogy alakul ki termodinamikai egyensúly a rend felbomlása következtében.tudatszer . az élettel kapcsolatos sejtszer szerkezetek épülnek fel. hogy a fejl dési folyamatok tanulmányozásának egységesít szerepe lehet. Henry Stapp arra a következtetésre jutott.

bizonytalanságok még messzebb lökik a termodinamikai egyensúly semleges helyzetéb l a rendszereket egy olyan nem állandó dinamikai egyensúly felé. egy magas szinten egységesített kép. De valójában mennyire tökéletesek ezek az elméletek? Megkíséreljük értékelni ket: el ször a fizikán alapuló nagy egyesített elméleteket. akkor felbomlásához vezet. és noha különálló dinamikus eseményekre tagolódnak. ahol megjelenhet az élet . a biológiában. Ebben az univerzum részecskéi és er i egyetlen „szuperer b l" fakadnak. de még a társadalomban is. de növekedhetnek és bonyolultabbá is változhatnak (ha negentrópia-felvételük meghaladja a rendszerekben a visszafordíthatatlan folyamatok által termelt entrópia mennyiségét). Ez a dinamika uralja a rendszereket a megfigyelés minden tartományában: a fizikában. Ezzel szemben a filozófusok. amelyet összefüggéstelen események mozaikjai töltenek ki. amelybe a részecskék és er k szervesen illeszkednek bele. hogy a fizika valaha is visszafelé fejl djék a különálló anyagi dolgok és dinamikus er k univerzuma felé. vagyis rendezetlenséget) bocsátanak ki. és nyitottak a környezetükb l áramló szabad energia irányában. hogy megértsük a természet egyre bonyolultabb fejl dését. akkor nagy a statisztikai valószín sége. amint Schrödinger a század közepén megjegyezte. A h leadó (disszipatív) rendszerek dinamikája lehet vé teszi. hogy ebben az állapotban fokozottabb lesz a szerkesztettség és a bonyolultság. a GUT-ok szakmai értéke szinte tökéletes. kölcsönhatásuk nem sz nik meg. aztán az egységesített elméletek tudományközi változatait. mely az általuk észlelt jelenségeket egységesíti. Ha a disszipatív rendszernek sikerül a dinamikus egyensúly újabb állapotát megtalálnia. A bizonytalanná vált rendszer vagy kialakít magának egy új dinamikus egyensúlyt negentrópiafelvétele és saját entrópiatermelése között. A térid dinamikus folyamatosság. a kémiában. Nehéz elképzelni. a klasszikus termodinamika nem kerül ellentétbe a valódi világ rendszereivel. A bonyolódási folyamat akkor indul meg. EGYSÉGESÍT 3.vagy ha nem. Minden részecske és minden er hat az összes többire. hogy a disszipatív rendszerek népes csoportjában a véletlenszer különféle ingadozások által kiváltott . Az ilyen rendszerek lehetnek állandó állapotban (amikor a környezetükb l felvett negentrópia [negatív entrópia] pontosan kiegyenlíti a bennük termelt entrópiát). csupán egymásra ható történések sorozatai különféle jellegzetességekkel. Ez annyit jelent. A zavarok. hogy megteremtsék azt a matematikát. vagy kaotikus állapotba kerül. ami a rendszer átalakulásához . Az ilyen rendszerek alapvet fontosságúak az élet számára. A h leadó (disszipatív) rendszerek m ködése csak akkor „jár le". A valós világot olyan nem egyensúlyi rendszerek népesítik be. hogy jóllehet a nagy egyesít elméletek. mind pedig megfogalmazásának matematikai pontosságára vonatkozóan. amikor a rendszerben vagy környezetében egy kritikus ingadozás megzavar egy távolról sem egyensúlyi állapotú rendszert. ha az általuk felvett szabad energia nem fedezi a bels entrópiatermelést. hogy ha zárt rendszerekben a fokozatos változásokat figyeljük. terjedelmük és jelentésük nem egészen világos. A világegyetem új arculata bontakozik ki. amelyek meghatározzák Prigogine egyesített elméletének „kettéágazó" dinamikáját.alapjait dolgozta ki. hogy a fizikusok valóban figyelemre méltó eredményeket értek el mind elméletük hatókörére.: h leadó) rendszereknek (illetve szerkezeteknek) nevezte ket. koruk ismereteinek hagyományos értelmez i. így nem merészkedtek mélyebbre állításaik következményeinek elemzésekor. „az élet negatív entrópiával táplálkozik". Alkotóik túlságosan küszködtek. Nincsenek elkülönült er k és dolgok a természetben. De negatívumként kell említenünk. Negatív entrópiát (szabad energiát.s t talán az értelem is. és entrópiát (felhasznált energiát. az ökológiában. vagyis rendezettséget) fogadnak be környezetükb l. mint a korábbi megzavart állapotban. Prigogine disszipatív (kb. Egy kölcsönható és önszervez világegyetem képe valószín leg még akkor is sértetlen marad. Miután a termodinamikai egyensúlytól távol es nyílt rendszerek munkavégzés közben entrópiát bocsátanak ki. illetve „szórnak szét". A nagy egyesített elméletek eredményei és hiányosságai A nagy egyesített elméleteket (GUT-okat) illet en meg kell jegyeznünk. amikorra már az ehhez tartozó elméletek régen megkoptak. jobbára nem kísérték figyelemmel ezeket . amelyek nem lineárisan fejl dnek. a kritikus hullámzások véletlen összjátéka és a korábbi rendszerállapot megingását követ átalakulás -ezek azok a kulcselemek. fejezet ELMÉLETEK NAPJAINKBAN A jelenkori egyesített elméletek bámulatra méltóan széles körben és mélységben próbálják megmagyarázni világunkat. Ezek a kutatók kimutatták.

hogy az anyag miért fejl dik egyre bonyolultabb szerkezet formák felé. Els pillantásra úgy tetszik.a próbálkozásokat. hogy egy fényforrásból egy számláló felé haladó foton mentes minden kölcsönhatástól (és így egy valószín ségi kvantumállapotban van). az elméletek nem foglalják ezeket magukban. hogy a fizikán túli tartományokat is felöleljék. Ez egyetemes folyamatot feltételez. A heisenbergi kvantumuniverzumban ennek gyakorlatilag állandóan meg kellene történnie. A rendszerek ebben a „harmadik állapotban" (az egyensúlytól távol. amely nemcsak a részecskék viselkedésére ígér magyarázatot. Eszerint a bels rend a valóság els dleges dimenziója. hogy megakadályozzák a dinamikai er ket azoknak a változatoknak a megteremtésében. miként „választ" a kvantumtörténés a rendelkezésére álló lehetséges valóságok között. hogy Bohm a kvantumfizika fogalmait igyekezett egy további tényez vel kiegészíteni: a Q tényez vel. ez megoldaná a tudományágak közötti egységesítés problémáját. amely képes megfogalmazni a világegyetemben növekv szerkezeti bonyolultságot vezérl törvényeket. Van azonban még egy probléma: a makrotartományban. hogy a természet bonyolultabb területei már nem a fizikai természet tartományai. Amint láttuk. Az egyik gond az. hogy az elméletben nincsenek olyan törvények. Ami azonban a nagy és rendkívül nagy egységesít elméleteket illeti a fizikában. mint az él szervezetek és a tudatos agyak. ahol a meghatározottság és véletlenszer ség váltakozik. Ami az egységesítésb l kimaradt A fizikai és a fizikán túli világot magában foglaló egységesített elméletek között David Bohm gondolatai vezet helyet foglalnak el. hullámjellegének össze kell omolnia. A kérdés az. mint a küls rend. Ebb l jön létre azután a „küls rend". Olyan anyags r ség térségekben. ami nem más. Láttuk. Amikor a kvantumfizika törvényeit kiterjesztjük a makroszkopikus jelenségekre. talán az egységesített elmélet evolúciós változata kínál jobb megoldást. miként lehet egy szervezet vagy egy másik makroszint rendszer annyira elszigetelt a környezetét l. mint a mi világunk is. hogy nagy egységesít elmélete úgyszólván mindent megmagyaráz. Bohmnak azért kell a bels rend. hogy megszabadítsa vezérhullámát a tetsz legességt l. Amikor egy ilyen rendszer tisztátlan állapotban van . nem pedig a közelében vagy pontos egyensúlyban) különös módon viselkednek: amikor az ingadozások . A választási folyamat voltaképpen a véletlenre van bízva. Az els sikerek lázában néhány kutató úgy vélte. A fizika jelenlegi elméletei azonban talán általánosíthatók lennének . de ezért súlyos árat kellene fizetni: el kell fogadnunk a bels rend „külön valóságát" (hogy Carlos Castaneda megfelel en misztikus kifejezésével éljünk). amelyek megmagyaráznák.vagy további tényez kkel kellene kiegészíteni ket -. Lehetséges-e. hogy a fizikai elméletek szükségszer en alkalmatlanok az élet és a tudat világának magyarázatára? Ha így van. a nagy egységesít elméletek nem tudnak kielégít magyarázattal szolgálni. a fizikában. a „mindenség elmélete" címke nyilvánvalóan túlzás. és egy részecske a világ többi részével való kölcsönhatás révén kiválasztja az egyik lehet séget. A meghatározó törvények valós változatokat alkotnak. Prigogine felfedte. aminek eredményeként minden tárgy hullámjellegének folytonosan össze kellene omlania. hogy ilyen „tiszta" állapotban maradjon. Ez az ígéret azonban nem valósul meg maradéktalanul. szüntelen „választási" folyamat zajlik. amelyre az elmélet állítólag vonatkozik. mégsem világos. A Q olyan vezérhullám. Azt is láttuk azonban. vagy túl kell lépni ezeken valamilyen módon. amelyek között határozniuk kell. De elméletében a rend végs soron hit dolga. a „döntési események" eléggé s r ek lennének ahhoz.vagyis amikor kölcsönhatásban van környezetének valamely részével -. Ebben a rendben azonban a vezérhullám kezdeteire és m ködési jellemz ire nincs magyarázati tehát tetsz leges feltételezések maradnak. hogy a termodinamikai egyensúlytól távol álló rendszerek fejl dési dinamikája visszafordíthatatlan.nem tartottak lépést a legújabb fejleményekkel. Nyilvánvaló. vagyis a „bels rend"-b l. Talán egyetérthetünk abban. így a többi megsemmisül. A Henry Stapp által nagyra becsült és feldolgozott heisenbergi kvantumuniverzum-elmélettel más bajok vannak. vagyis -néhány kivételt l eltekintve . A mélyebb gondolkozás hiánya mutatkozik itt meg. hogy legalább elvileg létezhet olyan elmélet. Ez egy csillapítatlan véletlen elemet vezet be. hanem olyan bonyolult rendszerekére is. hogy vajon meg lehet-e fogalmazni egy ilyen elméletet pusztán a fizika törvényeinek kiterjesztésével. akkor olyan világot kapunk. de nincs róla közvetlen tudomásunk: minden megfigyelésünk a másodlagos valóságra vonatkozik. ami nem egyeztethet össze a tapasztalati világban végzett megfigyelésekkel. amely a világegyetem legalapvet bb dimenziójából ered. ahogy ezt hagyományosan képzeljük.

akkor . hogy ne is beszéljünk a biológia és az ökológia által felfedezett. Megjósolhatatlan lesz egy rendszeren belül. A természetben megjelen és fejl d számtalan rendszer. Egy ötödik mez . Most még tovább merészkedünk. Ha a h veszteséget termel (disszipatív) rendszereket véletlen dinamika hajtaná. hogy a tudományban uralkodó kép nem végleges és határozott. Ez azért van így. szinte a csodával határos módon koordinált rendszerekr l. Ez a körutazás annak áttekintésével kezd dött. a fejl dés a tiszta véletlen játékának van kitéve. akkor az új dinamikus létforma kiválasztásának véletlenül kell történnie. A feltevések dzsungelébe indulunk felfedez . A tudomány által elfogadott képt l olyan gondok mentén haladtunk végig. hanem esetleg átszerkesztik bels er iket. amelyik kapcsolatba kerül ezzel az er vel. amely valóban megfelel a kutatók észleléseinek és kísérleteinek. fejezet ÚTON A „MINDENSÉG ELMÉLETE" FELÉ E könyv Els része a tudomány által megalapozott világképet járta körül . akárcsak Heisenberg kvantumuniverzumában. Ha a tudomány meg akar felelni a tényeknek. hogy növekv dinamikájú létformákat és még bonyolultabb állapotokat érjenek el. hogy id vel különböz vé válnak. életen és értelmen (ami egészen más. akkor egymástól er sen eltér rendszerek összehangolatlan tömegével volnánk körülvéve.amikor egy. molekulákat.más szóval „forradalmat" . hogy egymás között széttartóvá váljon. hogy . Ha azonban a fejl d rendszereknek az volna a f sajátosságuk. az elektromágneses. Ez valóban elgondolkoztató. Pedig mi következetes rendet észlelünk a kozmológia szerkezeteiben és állandóiban. s t fekete lyukak is. a természet ölén m köd szuperkönny mez finoman köthet össze részecskéket. bármilyen ragyogónak látszik is.a széttartás (a divergencia) dinamikája mellett . NEGYEDIK RÉSZ A FELTÁRULÓ LÁTVÁNY 1. el t nnek súlyos (bár talán nem kijavíthatatlan) hibái. arra kényszerülhet. szervezeteket és egész él rendszereket. az er s és gyenge kölcsönhatás mellett újabb kölcsönhatás mez it és er it is fel kell ismernünk. feldolgozni és tárolni. ha a tudomány olyan egységes és összefügg képet kívánna alkotni a valóságról. amelyek elhomályosítják ezt a képet. hogy mit ért a tudomány és mit értenek a kutatók világmindenségen. mint ahogy Stapp sem tudja megindokolni. sejteket. akadnak benne homályos területek. Prigogine egyensúlytól távoli világmindenségében. több rendszeren belül pedig valószín leg igen sokféle lesz a fejl dés pályája. sem az univerzum jelenlegi állapota nem határozza meg az átalakulás kimenetelét. Ennek következtében m ködésük nem áll le. átfogóbb és egységesebb képet ígér mai kutatásokig.megbontják egyensúlyukat. Ha sem a rendszer múltja.szükségszer en ki lesz téve különféle küls behatásoknak és ingadozásoknak. A gond ott van. anyagon. atomokat. mert bármely két rendszer .s t az általános közvélemény . A Harmadik részben egyfajta újítást . amely azonban jórészt bonyolult képletek és elvont fogalmak mögött rejt zik.egy fontos képet. hogy a kettéválást követ en a rendszer miért „választ" egy új dinamikus létformát. Ha azonban közelebbr l vesszük szemügyre ezt a termodinamikai elméletet. akkor csupán az eltérések felé irányulnának. amikor kölcsönhatásba kerül a világegyetem többi részével. nem az egyensúlyosabb állapot felé mozdulnak. valamint a fizika és kémia folyamataiban. így környezetük szabad energiáiból többet tudnak felvenni. Ezért feltétlenül egymástól különböz fejl dési pályára fognak térni. amely a mikroszkopikus kvantumoktól a makroszkopikus szervezetekig és helyenként a tudatig terjed. amelyre akkor volna szükség. hogy tovább kell lépnünk. Milyen következtetéseket vonhatunk le a jelen helyzet értékeléséb l az egységesített elméletekre vonatkozóan? A legfontosabb tanulság az. Prigogine ugyanúgy nem tudja megmagyarázni.le kell írnia az összetartás (a konvergencia) dinamikáját is.annak tart). miért „választ" egy részecske meghatározott állapotot. Ez megmagyarázná a tapasztalatilag érzékelhet sokféleséget és rendet.vizsgáltunk meg.még ha azonos állapotból és azonos feltételek között indul is . a termodinamikai egyensúlytól távoli rendszer fejl dési pályája kettéválik -az illet rendszer sorsa tisztán a véletlenen múlik. mint amit a józan ész . majd fokozatosan a magasabb szint rendszereken és metarendszereken belül összetartson. inkább er re kapnak. Esetleg a gravitációs. A Második részben kiderült. majd eljutottunk a kevésbé homályos. hogy a fejl dés miként bontakozik ki. Ez pedig elvezethet az egység és a következetesség feltárásáig az evolúció hatalmas lendületében.

Egy ilyen elmélet a világról szóló összes tudományos ismeretünk elemeit elrendezné és könnyebben érthet vé tenné. amit az atom bels szerkezetér l tudnak. hogy az elméleti töréseknek van-e közös vonásuk és így közös megoldásuk. ezáltal mélyebben megérthetik az adott személy problémáit. Kevésbé illeszkedik azonban ahhoz. A növénytan számos észlelése illeszkedik a Linné által kidolgozott osztályozási rendszerhez. a berillium instabil izotópja. egyszóval az észlelhet és megismerhet világ minden tagjára. hogy mélyebb ismereteket szerezzenek egy bizonyos beteg pszichéjér l. akkor meg kell keresnünk a kulcsot a megoldáshoz. Az egyenként kibocsátott fotonok „csomagjai" úgy viselkednek egymással. ha el z leg nem álltak kapcsolatban egymással. mert összefüggést teremt minden olyan jelenség között. Ezért a „mindenség elmélete" meglep módon ahelyett. nem lehetetlen megoldani. mintha hullámok volnának. amelyben a különböz épít elemek tökéletes harmóniában illeszkednek össze. amikor óriási távolságok választják el ket egymástól. hogy jelenlegi fejl dési szakaszában a tudomány hol ütközik rejtélyekbe és ellentmondásokba . Egy TOE-elmélet még ennél is tovább megy. amelyek más dolgokban is el fordulnak. és helyreállítja az összhangot. amelyr l már tudományos ismereteket szereztünk valamilyen formában.expedícióra. nem teljesen illeszkednek egymáshoz. mint önmagukban nem egyedi elemek sajátos kombinációi. éppen az egyszer sítés felé haladna. az atommagot burkoló energiahéjakon pedig mindig „ügyelnek" egymás állapotára. Állandó paradoxonok rövid leltára A FIZIKAI VILÁG ELLENTMONDÁSAI Az elemi részecskéknek azonos kvantumállapotban nincs lokalitásuk: azonnal összekapcsolódnak még akkor is. és azonos hullámok módjára viselkednek. az elektronok a szupravezet kben egy ütemben „menetelnek". Ennek érdekében természetesen nem kellene feláldozni a részleteket és a pontosságot. a különböz atomokban az elektronok azonnal és nem dinamikusan léphetnek összhangba még akkor is. ett l teljesen megzavarodnánk). amikor a mostani tudományos forradalom mindenütt tért hódít. A világról alakuló ismereteink. akkor lehetetlen elérnie egy általános fogalomra épül egységesítést. Ha ez a kutatás kulcsot nyújt a rejtélyek megoldásához. Ugyanez áll az él szervezetekre és a kvarkokra. hogy megbirkózzék ezzel a feladattal? E kérdés megválaszolásához vizsgáljuk meg. valamint ezek együttese (a „természet") és az emberi tudat világa között tátong. Ez óriási feladat. ez nem akadályozza meg ket abban. hogy az egyedi vonások nem mások. és még kevésbé ahhoz. a sajátos jelleg mindig olyan ismer s vonások kombinációja. s összhangban van a biokémia és a növénybiológia jelenlegi alapelveivel is. Miközben például a pszichológusok ismerik nagyjából az emberi természetet. Éppen ellenkez leg: amikor a beteg egyedi személyi vonásait összehasonlítják az emberi személyiség közös vonásairól alkotott alapvet képpel.akárcsak bármi a valós világban -. Így a világot jobban megismerhetnénk és többet megtudhatnánk róla. nem egy ilyen vagy olyan vonás (mert ha így volna. Mire lenne tehát szüksége egy új.egy képzeletbeli katedrálisba. hogy így elegend szén keletkezhet a világegyetemben az élet fizikai alapjainak (A) . A kérdés az.hol törik meg világképének egysége. amely valószín leg akkor kerül el az új kutatók szellemi m helyéb l. Az alapfogalom Egy valódi egységesített elmélet a fizikai természetr l és az él világról alkotott képünket ötvözi az észr l és a tudatról szerzett bens ségesebb ismereteinkkel. Célunk egy olyan világkép elérése. Végül is ami egy emberben egyedülálló . de mint említettük. Egy jó tudományos elmélet megmutatja. amit a kutatók az ember élettanáról. Egy valódi egyesített elmélet olyan átfogó lenne. Egy jó általános elmélet pedig még ezen is túlhalad: összefüggést mutat rengeteg (önmagában egyedi) dolog között. De ha van. hogy igényt tarthatna a „mindenség elmélete" (TOE: theory of everything) elnevezésre. amelyeket a tudománytól jelenleg is kaptunk. Négy különböz elem (a hélium. akkor a jelenlegi tudományos ismeretek különböz tételei beépíthet k egy következetes és magas szint elméletbe . a szén és az oxigén) rezonanciafrekvenciája olyan pontosan van hangolva. Egyes kutatási területeken persze egységes a kép: „el hívása" éppen a tudomány alapvet feladata. Ha nincs. hogy megvizsgáljuk a töréseket. szakadékokat a mai tudományos világképben. hogy bonyolultabbá tenné a tudományos ismereteket. Hogyan alkotná meg a tudomány a „mindenség elméletét"? A legésszer bb mód az. A mai tudományos világképben a legnagyobb szakadék a fizikai és az él világ. feln tt tudománynak.

(B) AZ ÉL VILÁG ELLENTMONDÁSAI Igen különböz fajok alakja. s t genetikai információtartalma is meglep egyezéseket mutat . amit itt a felsorolásban megkérdeztünk. és ha a környezet átalakulása alapvet változásokat igényel a faj alkalmazkodási tervében. amelyeket eddig hagyományosan az emberi agynak és idegrendszernek tulajdonítottak. holott a fajok történelme során ezek a programok nem alakulhattak ki természetes kiválasztódással? • Honnan jönnek az egész életet felölel és a látszólag el z életekb l származó emlékek? Hogyan képes egy alig másfél kilós agy 2. hogy lehet vé teszik az élet megszületését a Földön és feltehet en más bolygókon is.és ez a közös tudat hatással van más emberek testi állapotára? • És lehet-e puszta véletlennek tekinteni.tekintettel arra. lehetséges! Feltéve.vagy ki .vagy egymástól vették át? • Miért vannak az él szervezetekben olyan programok. jóllehet minden sejtjük azonos mennyiség genetikai utasítást tartalmaz. amikor környezetükben gyökeres változások mennek végbe -ahelyett.felel s azért. hogy az el zetes környezeti feltételekre finoman hangolt fajok akkor is fennmaradnak. amelyek tízvagy még több milliárd évvel kés bb jöttek létre? • Mi . akkor ezeket a változásokat tömeges és er sen összehangolt . mert a velük kapcsolatos rejtélyeknek és ellentmondásoknak óriási a hajtóerejük. képesek rá.de semmiképpen sem véletlen .megteremtéséhez. úgy t nik. . Ha léteznek ilyen „kozmikus kapcsolatok". mi baja van az illet nek? • Lehet-e. törzsfejl dési szempontból egymástól lényegesen eltér típusa ugyanarra a f szabályozógénre szemük felépítésében? Vajon az információhoz valamilyen stípusos forma vagy minta révén jutottak hozzá . valamint az érzékeken kívüli információcsere meghaladja azokat a képességeket. Különleges körülmények között az emberek.8 x 1020 bit (vagy még több) információ tárolására? • Miként lehet. Úgy t nik. hogy a négy különböz elem atommagjában egybeesnek az energiaszintek? • Hogyan tud a kett srés-kísérletben minden foton átmenni mindkét résen hullámként. akivel kapcsolatba lép? • Hogyan képes valaki spontánul és közvetlenül hatni egy másik személy agyára és tudatára s t talán óriási távolságból „belenézni" a másikba. és csupán algákkal meg baktériumokkal benépesített világot hagynának maguk után? • Hogyan tehetett szert a rovarok és más állatok csaknem negyven. valamint különböz m vészeti és tudományos ágak id nként megdöbbent párhuzamokat és „szinkronitást" mutatnak fel? Mindezekre a kérdésekre létezik közös válasz. hogy együtt meditáló embereknek van valamilyen csoporttudatuk . hogy kihalnának. valamint a természetes kiválasztódásnak a bels véletlenei és összefüggéstelen folyamatai vezérlik. ha eredetileg részecskeként indult útnak? • Hogyan „ismerheti" egyik részecske a másik állapotát . amelyek a laboratóriumi kísérletek során el idézett károsodásokat helyre tudják hozni. Ezekkel a zavaró (de egyben nyugtalanító) paradoxonokkal kapcsolatban a felvet d izgalmas kérdések a következ k: • Hogyan tudta a világegyetem nulla id alatt el re látni azokat a feltételeket. az emberi agyak és a tudatok pedig téren és id n túl léphetnek közvetlen kapcsolatba egymással.és nemcsak az érzékeny típusok . Az egyetemes állandók pedig olyan finoman vannak összehangolva. hogy az emberek egynegyede . s t egész kultúrák képesek láthatatlan kapcsolatba lépni egymással oly módon. hogy visszaemlékezzenek bármely vagy talán minden tapasztalatukra és talán mások tapasztalataira is. hogy a szupravezet kben a közös atommagok körül. hogy távérzékeléssel „leolvassa" annak a személynek a tudatát. és megmondani. és alkalmilag hatással lehetnek téren és id n át egy másik ember lelki és testi állapotára.azzal a képességgel bír. egyedek. Az él fajok képesek rendkívül bonyolult formák felépítésére és kijavítására. Mindez. hogy a világegyetemben el forduló dolgok és események között finom és folytonos kapcsolatok vannak. (C) AZ EMBERI TUDAT ELLENTMONDÁSAI Az emlékezés. hogy ötleteiket és alkotásaikat megosztják egymással a hagyományos és kölcsönös információcsere keretein túl is. akkor a mikrorészecskék tudomást szerezhetnek egymás állapotáról bizonyos koordináta-rendszereken belük az él szervezetek genomja kapcsolatban állhat a környezet megfelel vonásaival. de még különálló atomokban is állapotuk összhangban van egymással? • Miként lehet.genetikai mutációk hozzák létre alkalmilag.még ha a véges id keretben végbemen fejl désr l azt gondoljuk is: a mutációknak. hogy különféle és egymástól igen távoli kultúrák.

Amint a kérdések az általánostól az egyedi felé tartanak. Hoyle példájában kezdett l fogva adott a cél: a Rubik-kocka oldalain a színeket kell egységesíteni.állítja Wheeler . mint az élet. csak valami elképeszt szerencsének vagy egy mindenható Teremt akaratának köszönhetik létüket. mert a játékosok el re meghatározzák a kitalálandó dolgot vagy személyt.abban a feltételezésben. amelyre az . akkor átlagosan 120 fordulattal elrendezheti a kockát. ha két izgalmas példát veszünk. még egy egészséges. de ezt nem árulják el a kérdez nek.mondja Hoyle -. Amint a tapasztalat mutatja. Tegyük fel . hogy a célok készen állnak. ha a részvev k nem követnének egy egyszer szabályt: bármilyen választ adnak is.és id összeköt tényez t? Ugyanis „összekapcsoltság" hiányában nem várhatunk el semmi érdekesebbet a fizikai világegyetemt l. akkor el fordulnak véletlen tévedések. Ehelyett számos kutató úgy véli. A természetben azonban nem biztos. l:5xl018 nagyságrend . mindjárt meglátjuk. Ha azonban az információ kevésbé tökéletes (vagy a játékos számára kevésbé kényszerít erej ). (Hogy ez így van-e vagy sem. mintha tényleg volna valami kitalálandó dolog. Egy ügyes játékos eljuthat egy olyan kérdésig. A tudósok nem bíznak a „teleológiában" . A múlt közbeszól Úgy látszik. aztán lényegre tör bb kérdések jönnek. hogy nem adnak fel semmilyen tárgyat vagy személyt.keletkezésüket és megújulásukat . Hogyan lehetséges ez? A választ egy másik érdekes példa adja meg. amely már a folyamat megindulásakor készen áll. hogy a mai tudományos világ számtalan rejtélyére és ellentmondására értelmes megoldást találjunk. Ha például a „Zöldség?" kérdésre a válasz igen volt. milyen tárgyat vagy személyt adnak fel. Ha pedig nem ismerjük fel az emberi agyak közötti önkéntelen kapcsolatok lehet ségét. ha súgnak a vak embernek. és a többiek eldöntik. Tegyük fel. a megengedett válaszok száma rohamosan csökken. Valaki kimegy a szobából.ebben az esetben az információ állandó visszacsatolása . vagy eltávolítja attól. amelyet egy kapcsolat .titokzatos „építési tervekkel" vagy más metafizikai tényez kkel kellene magyaráznunk a megfigyeléseken és kísérleteken alapuló jóhiszem tudományos fogalmak helyett. okos ember is órákig keresheti a megoldást. hogy egy vak ember próbálja rendbe hozni egy Rubik-kocka összekevert felületeit. Ha másodpercenként egyet forgat. hogy a valós világ létre tud hozni ilyen kapcsolatokat. Ebben a játékosok által el re meghatározott tárgyat vagy személyt kell kitalálni. Ám a helyzet gyökeresen megváltozik. A játék teljes z rzavarba fulladna. hogy fel kell ismernünk a természet különböz tartományaiban (a fizikában. mind a hat oldal színeinek összerendezése eléggé hosszadalmas folyamat. akkor igen sok izgalmas emberi tapasztalatot kellene tagadnunk vagy elvetnünk. Ugyanígy a biológiai rendszerek fejl dését . kozmikus kapcsolat létezésére van szükség ahhoz. amely John Wheelert l. hogy egy adott forgatás közelebb viszi-e a megoldáshoz.: „Zöldség?". Ha minden forgatásnál azonnal kap egy igen vagy nem választ. pl. miközben a válasz csak igen vagy nem lehet.másképp is játszható. Máskülönben az olyan bonyolult rendszerek. hogy a természet olyan terv szerint dolgozik. biológiai és emberi jelenségek számára? Úgy tudjuk legjobban megvilágítani ezt a kérdést. hanem a világegyetem feltételezett életkoránál is hosszabb. Ez az id tartam nemcsak egy emberölt nél.: „Nagyobb-e. hogy maga a keresés folyamata teremti meg a célt. Következésképp nem valószín . A cél legfeljebb húsz kérdéssel érhet el. hogy a vak ember életében ez sikerül: ha másodpercenként egy forgatással dolgozik. mintha a feladvány növény volna. De még egy esetleges és nem kényszerít súgás is felgyorsítja az esetleges tapogatózás célkeres folyamatát. hogy a cél elérése érdekében az összes változatot kipróbálja. a biológiában. mert nem tudja. a kiváló angol csillagásztól származik. Hoyle példája mutatja azt a különbséget. akkor átlag 2 percre lesz szüksége. Ebben a példában a játékos tökéletes tájékoztatást kap: a súgás mindig helyes. a neves amerikai kvantumfizikustól származik. akkor öttrillió másodpercre van szüksége az összes lehet ség kipróbálásához. és a játékosnak több id re lesz szüksége a cél eléréséhez.eredményez egy célkeres folyamatban. rájuk sütve azt a bélyeget. valamint a pszichológiában) egy tér. például: „Az utcasarki lámpára gondoltatok?" A játék rendszerint célorientált. Hoyle számításai szerint annak a valószín sége. hogy mindez csupán babona vagy képzelgés. Egy vak ember számára azért kell több id . annak az el z leg adott válasszal összhangban kell lennie. hogy elrendezi a kocka mind a hat oldalát. Wheeler példája a „Húsz kérdés" néven ismert (a barkochbához hasonló) amerikai társasjátékra vonatkozik. pl. akkor az összes többi válasznak úgy kell megfogalmazódnia.) Mit jelentene ez az ismert fizikai. ez viszont olyan kérdéseket tesz fel. A játékosok összebeszélnek. nem pedig 128 milliárd évre. A játék általános kérdésekkel kezd dik.Lehet. mint hogy hidrogén és hélium keletkezik benne. Ezeket a világ nagy tudósai dolgozták ki. bár eredetileg más kérdések magyarázatára szánták ket. A játék azonban . mint egy elefánt?" Egy jól vezetett kérdéssor utolsó szakaszában egy konkrét kérdés tehet fel (ez a „rákérdezés"). Az egyik példa Sir Fred Hoyle-tól.

De lehetnek-e a világban ilyen kapcsolatok körülöttünk? Miel tt megvizsgálnánk a fizikai bizonyítékokat. amely véletlen próbákon és tévedéseken alapul. amelyek által a természet világa visszacsatolással hat a benne létez dolgok fejl désére. amelyek már nem haladják meg azt az id t. És mi van az id beli kapcsolatokkal? A mez k ebben a vonatkozásban is teljesíthetik egy összeköt közeg szerepét. Azokra a folyamatokra vonatkozó elméletek. de önellentmondás nélküli és ezért feltehet en szabatos elmélettel tudnánk megragadni. de a mez k önmagukban nem észlelhet k. ami átviszi a hatást az el bbir l az utóbbira. hogy egy viszonylag kiterjedt háló köti össze ket. Esetleg metafizikai vagy természetfeletti alapelvek kellenek ehhez? Kezdjük a térbeli kapcsolatok logikájával. hogy egyetlen csomó mozgása kapcsolatban áll a többi csomó mozgásával. Végs soron egy ilyen elmélet szinte mindent meg tudna magyarázni . Amikor a múltra vonatkozó információk a jelen folyamatokra hatnak. hogy ha egy dolog (vagy esemény) a tér valamely pontján kapcsolatban áll egy másik pontban lév dologgal (vagy eseménnyel). hogy az egyik rezgés frekvenciájának változása megfelel változásokat idéz el a többiek rezgésében. észrevehetjük. Ha tehát észrevesszük. mintsem szabad szemmel láthatnánk ket. határozott célirányultságot mutatnak.folytonos rezgési mez kben. mert felgyorsítja és önmagához képest következetessé teszi a fejl dési folyamatot. hogy létezik egy folytonos közvetít közeg. A Prigogine által észlelt „széttartás" tulajdonsága kiegészül az „összetartás" tulajdonságával. így az egész természet egy célteremt és önfejleszt rendszerré válik. amely kezdetben nem is létezett a megállapodás értelmében. amikor a világegyetem mozgásba lendült. amelyek maguk is korábbi okok okozatai. Ez lehetne a „mindenség fejl dési elmélete" az E-TOE (evolutionary theory of everything). A „távhatás" nem elfogadható fogalom: fel kell tételeznünk. így össze is köti ket. illetve rendezettségi szintek olyan id keretekben jelennek meg. megmagyarázhatná azt a módot. és folytassuk az id beli kapcsolatok lehet ségeivel! Ami a térbeli kapcsolatokat illeti. noha a szálak kötik ket egymáshoz. fel kellene derítenünk a kozmikus kapcsolatok puszta lehet ségét. A folyamatban elért széttartó-összetartó állapotok. ami azóta történt. Ebben a vonatkozásban szuperfinom hálóhoz lehetne hasonlítani egy ilyen mez t. A példa azt mutatja. amelyet egyetlen. így amikor egy csomó mozog. ahol néhány szál találkozik. akkor magát a hálót sem vehetjük észre megfelel eszköz nélkül.mivel a világegyetemben minden az önteremtés kölcsönhatási folyamatának eredménye. akkor ez a visszacsatolás korlátozza a valószín ségek véletlen játékát a bonyolultság fejl désében. Ennek a pillanatnak a kezdeti körülményeir l azt feltételezték. A klasszikus fizikában a megfigyelt hatásokat a mozgás egyetemes törvényeire és egy szigorú ok-okozati láncolatra vezették vissza. és visszacsatolással hozzájutnak a megfelel információkhoz. Úgy látszik. hogy a játékos olyan célt ért el. akkor kell valaminek lennie. mintha a csomók lebegnének a leveg ben. amelyek emlékeznek saját korábbi állapotaikra. bár nem egyenletesen mozog. a többi is meghajlik. akkor a többi is vele mozdul. Az ilyen folytonos közegeket a szakemberek „mez "-nek nevezik. Ekkor kiderül. Kapcsolatok térben és id ben Mint láttuk.ellentmondást tiltó szabály következtében a játékosok csak igennel válaszolhatnak. Ebben az elképzelésben a részecskék valójában helyhez kötött rezgésminták . Ezenkívül gyorsabban és hatékonyabban haladnak az önmaguk által keltett cél felé.jogos feltételezésünk szerint rendelkezésre áll a fizikai fejl dés számára a világmindenségben és a biológiai fejl dés számára a Földön. Ha a háló szálai vékonyabbak. A jelenségeket összeköt mez ket hasonlíthatjuk egymáshoz kapcsolt rugókhoz is. Ez a dinamikus metafora vonatkozik a húrelmélet feltételezett részecskéinek viselkedésére is. amely a két dolog (vagy esemény) között helyezkedik el. Amint az egyik rugót megnyomjuk. hogy ezek határozták meg mindazt. ahogyan a bonyolultság kibontakozott az srobbanástól (vagy még korábbról) napjainkig. akkor fel kell tételeznünk. a kozmikus kapcsolatok szinte csodákra lennének képesek a természetben: egy véletlenszer tapogatódzó világot egy olyan önellentmondás nélküli és önfejleszt világgá alakítanának. teljesen átfogó. A mez k különös létez k: hatásuk általában megfigyelhet . A rezgéseket er terek kötik össze oly módon. és ennek megfelel en a felület összefügg en. mint egy olyan folyamat. hogy azok a „játékok". Ezek szerint egy szakadatlan okozati lánc húzódott visszafelé addig a feltételezett els pillanatig. Minden folyamat kezd feltételeit olyan korábbi okok hatásában látták. amennyi . Láthatjuk azonban a csomókat. . összenyomódik vagy kitágul. A természetben ezek a tényez k majdnem mágikus hatásúak lehetnek.

mint amennyit az Egyesült Államok Kongresszusi Könyvtárának teljes könyvállománya riz. hogy a természetben az egyetemes jelleg id kapcsolatokat megmagyarázza. a film bármely darabkájából helyreállítható a tárgy tökéletes háromdimenziós képe. A holografikus adattárolás sajátosságai azt valószín sítik. mint fényképlemezen vagy filmen tárolt. Az „ötödik mez " Amennyiben egy tér. hogy a hologram szétosztva tárolja az információkat. Ezért a természet emlékezete egy holografikus információ rz és -továbbító mez t feltételez.és id összeköt holomez egyáltalán létezhet a valós világban. Még ha közvetlenül nem is figyelhet meg. mert olyan összefügg közegre kell támaszkodnia. amely hordozza a hologram interferáló hullámképeit. bár nincsen az értelemig és tudatig terjed idegrendszere. A tudomány a természetben négy egyetemes mez t ismer: a gravitációs. Hogy megértsük. hogy a kozmikus kapcsolatok a természetben hologramszer ek. és az okozati láncok id kapcsolatait is elutasították. az elektromágneses. a folyamatos holomez (holografikus mez ) a természetben mind térbeli. két egymást keresztez fénysugár hullámmintázata (interferenciaképe). míg a másik a megörökítend tárgyról ver dik vissza.mint a miénk -nem „okozhatott" a múlt. Az új fizika „nagy egyesít elméletei" szerint a kölcsönhatásoknak ezek az egyedüli egyetemes mez i és er i. hogy az információ egyidej leg álljon rendelkezésre különböz térbeli pontokon. hogy az emlékezet szélesebb fogalom. és egy holomez ezt a követelményt is kielégíti. Egy valószín ségi világegyetemet . A számítógépnek is van emlékezete . azt követelik. a különböz helyen tartózkodó néz k azonos id ben ugyanazt az információt kapják. de nem valószín . A térbéli kapcsolatok. A ma észlelhet mez k önkéntelen szimmetriatöréssel váltak szét abban a gyorsan táguló és h l fázisban. miként képzeli el a mai tudomány a dolgok és események id beli összekapcsolódását. többszörösen egymásra másolt hologramok alakjában annyi információt lehetne tárolni. másfajta analógiát kell alkalmaznunk. Egy holografikus mez ben az információ szórt természete éppen megfelel ennek a követelménynek. Az id beli kapcsolatok pedig döbbenetes mennyiség információ tartós meg rzését igénylik. amely nemcsak az emberi. Lehet. A kulcsfogalom itt az emlékezet. Mind a négy egyetlen „rendkívül nagy egyesített er b l" jött létre a világegyetem igen korai szakaszában. mint láttuk. A két sugár egymásra hat. De közelebbr l nézve látható. Még az exponált filmnek is van emlékezete. A természet holografikus emlékezete nem létezhet üres térben. annál elmosódottabb lesz a kép. Vizsgáljunk meg egy hologramot! Alapjában véve nem más. hiszen olyan különböz fényer sség mintázatokra „emlékszik".valamilyen formájú logikája és intelligenciája -. Az egyik sugár közvetlenül éri a filmet. Ha egy esemény id beli kapcsolatban van egy másikkal. Míg az emberi emlékezet a tudattal van kapcsolatban. amelyek a fényképez gép lencséjén keresztül érték felületét. Ahogy az interferenciakép szétterül az egész filmen. legfeljebb különleges események hagyhatnak észlelhet nyomokat az egymást követ események sz k szakaszán. hanem rendkívül s r is: egy hologramlemez kis része is óriási mennyiség interferenciaképet tárolhat. Els pillantásra úgy t nik. amelyr l az egyik sugár visszaver dött. a „fénykép" minden része információt kap a tárgyról. A holografikus adattárolás nemcsak szétszórt. akkor az utóbbinak valamilyen formában „emlékeznie" kell az el bbire. hanem a fizikai és a biológiai világra is vonatkozik. Nézzünk hát körül világunkban. mintha az emlékezet az emberi tudatra korlátozódna. Századunk els évtizedeiben a klasszikus mechanika meghatározottságának nézetét elvetették. Ez azt jelenti. hogy tényleg létezik-e. A hologramhoz hasonló emlékezet látszik a legalkalmasabbnak arra. hogy a természetnek holografikus emlékezete van. Bizonyos becslések szerint egy kockacukor nagyságú optikai memóriatárban. Ha a film két vagy több részét egy id ben nézzük. léteznek az emlékezetnek más formái is a fizikai és az él természetben egyaránt.A kutatók azonban ma már nem fogadják el az id kapcsolatnak ezt a formáját. mind id beli kapcsolatokat el tud idézni. az er s és gyenge nukleáris mez t. amely a világegyetem . A legegyszer bb él szervezet is meg riz valamit a környezeti benyomásokból: van valamilyen emlékezete. és az interferenciamintázatok kódolva rögzítik annak a felületnek a jellemz it. a kérdés az. bár minél kisebb az információ visszanyerésére használt darab. Miután a hologram mindegyik része kap információt a lefényképezett tárgy minden részér l. hogy értelme és tudata is volna.

és úgy kapcsolja össze a tárgyakat. A finom energia erejének vagy mez jének vizsgálatakor az ezoterikus (titkos) tanok múltbeli és jelenlegi f irányvonalával találkozunk mind a múltban. amikor a sejt molekuláris szerkezetét teljesen szétrázták. a gyenge nukleáris er . és egy szuperkönny (de semmiképpen sem hatástalan és jelentéktelen) „ötödik mez " létezését feltételezzük a természetben. hanem egy olyan tényez határozza meg. Szerinte talán a kozmikus fejl dés az ötödik létez . az id . Az ötödik mez . hogy az egyik ilyen mez nek vannak olyan tulajdonságai. hogy megértsük. hogy létezik egy . amelyet az egyedi sejtek részer terei hoznak létre. Harlow Shapley. a fényben. ahogyan azok a múltban köt dtek egymáshoz. és az új mágnesek önállóan kialakítják saját teljes mágneses mezejüket: a kettévágott féreg mezeje is két . hogy információk meg rzésére és továbbítására tegyük alkalmassá mindkett t. A biomez vel kapcsolatos viták az 1920-as évekre nyúlnak vissza. mégis különbözik mindegyikt l: betölti az egész teret. el ször és f ként a biológiában. Ahhoz. hogy amikor kettévágnak egy örvényférget (Planáriát). a felismerhetetlenségig át kellene alakítanunk elméleteinket. minél messzebb vannak egymástól az általa összekötött tárgyak. Ez a „szupergyenge" ötödik mez finom kölcsönhatásban áll a többi négy ismert mez vel. Azt vette ugyanis észre. több értelme van. „az élet els lehelete" vagy „kozmikus fejl dés"? Shapley a legutóbbi fogalom mellett tört lándzsát. A gravitáció és az elektromágnesség külön-külön is kozmikus kiterjedés mez . Ahhoz hasonló történik él ben. hogy az embriófejl désben az egyedi sejtek szerepét nem a saját tulajdonságaik. Feltételezte. írja.tartozik a fizikusok által vitathatatlanul elismert mez k közé. megfigyelhet a h ben. miként jöttek létre az él természet felt n en rendezett formái. mint amikor kettétörünk egy mágnest. a s r anyagok jobban és gyorsabban vezetik. mint „hajtóer ". amelynek segítségével meg tudnánk érteni egy dinamikus világegyetemet. amely magában foglalja a teljes önszervez rendszert.vagy még nem . Kísérleteik során számos megmagyarázhatatlan jelenségre lettek figyelmesek: egy szivacsállatka szétválasztott sejtjei önként újra egyesültek. A biomez korai gondolatát számos biológus kidolgozta. Ezzel szemben egyre halmozódnak azok a kísérleti adatok. s t szemének szivárványhártyája is újran tt. Egyébként Laurence Beynam török kutató szánta rá magát a feltételezett ötödik mez ma már óriási irodalmának tanulmányozására. ha tovább keresünk.születését követte. de az ilyenfajta kapcsolatok (mint láttuk) az elfogadott elméletek szerint szabálytalanságokat idéznek el . amelyeket a kutatók ennek a mez nek tulajdonítanak. amikor Alekszandr Gurvics szovjet kutató egy morfogenetikus (alakteremt ) mez gondolatával állt el . az elektromosságban. Az er s és gyenge nukleáris mez k a kölcsönhatás helyi er i. a változások benne megel zik a tárgyakban végbemen változásokat. mert ennek létezését tartotta a legvalószín bbnek. Ahhoz. hogy esetleg nem található-e „még egy ötödik létez " a világegyetemben a tér.az egész rendszerre kiterjed „er tér". amelyek pusztán ezeknek az er knek az alapján már megmagyarázhatatlanok. az elektromágneses er és a gravitációs er . mind a jelenben. „irányultság". vagy néhány faj megtermékenyített petesejtje akkor is egész szervezetté fejl dött. William Tiller amerikai fizikus ugyanerre a következtetésre jutott. hogy teljes szervezetté alakulását a biológiai mez vezérli. a mágnesességben és a vegyi reakciókban." Az egyébként érthetetlen adatok magyarázatához szükséges er t Tiller finomenergia-mez nek nevezi. Azt állították. nem is a szomszédos sejtekhez való viszonyuk. Az ötödik mez megjelent már különböz tudományágakban is. negatív entrópiája szervez hatású. hogy a biokémiai folyamatok és a genetikai programok mellett valami sajátosan biológiai jelleg mez nek is m ködnie kell az él szervezetben. számos biológus azt a gondolatot vetette fel. Mint már jeleztük. akkor a két darab úgy pótolja önmagát. Kolcsov Oroszországban. hogy a fogalom a fizika nyelvére is lefordítható. Bauer Ervin Magyarországon és Paul Weiss Ausztriában. „A hagyományos tudományban -írja . többek között N. a Harvard Egyetem híres csillagfizikusa már 1967-ben feltette a kérdést. Mi húzódik az olyan fogalmak mögött. majd összegezte azokat a jellemz ket. Noha egy ötödik mez nem . az él szerves szövetek elnyelik. Láthatjuk azonban. K. hogy esetleg mégis létezik. Lehet. amelyek nem tudnának óriási térbeli és id beli távolságokon keresztül kapcsolatba hozni egymással különféle jelenségeket.vagyis annál élénkebb hatású. a fémek visszaverik. hogy egy dinamikus univerzum magyarázatához szerényebb fogalommal is eljuthatunk: a kozmikus kiterjedés holomez vel. s r sége a távolsággal fordított arányban módosul . kés bb elismerte. Bár eleinte Gurvics azt állította.négy er t tartanak felel snek a világegyetemben megfigyelhet minden jelenségért: ez az er s nukleáris er . számos kiváló fizikus töprengett azon. hogy ez az egész mez nem anyagi jelleg . a g te egyik végtagja. az anyag és az energia mellett. behatol mindenbe és átitat mindent. amelyek egyetemes holomez vé avatják? Ez nem valószín .

a Yale Egyetem biológusa úgy képzelte. Goodwin nem mondta. Goodwin szerint az él természet formái akkor fejl dnek. hatása eljuthat a testen túlra is. A kínai Lancsou Egyetem és a sanghaji Atommag Intézet kutatói szintén vizsgálták az emberi biomez energiajellegét. A Csi-kung mestereknek például sokkal er sebb a bioenergiájuk. minél több viselkedési szokást tanul meg egy állat. hogy az ember bioenergia-mez jének hullámhossza a 300 és 2000 nanométer közti hullámsávba esik. embereket is. hogy a biomez k önálló valóságok: attól a szervezett l függetlenül is tudnak létezni. hogy a biológiai mez k az él szervezetekt l függetlenül léteznek. hogy az alany szellemi er inek függvényében változik. hogy egy ilyen mez létezik. D'Arcy Thompson francia matematikus él fajok alakfejl désér l írt kiváló. Harold Saxton Burr. így a kezdeti találgatások is jelent s változásokon mentek át. hogy egy eddig nemigen értett mez húzódik meg a világ dolgai. Hogyan áll tehát az ötödik mez kutatásának mai helyzete? A vizsgálatok rengeteg érdekes és figyelemre méltó felfedezést hoztak.egy széles körben tárgyalt és vitatott biomez -elmélet alkotója . V. Egy faj él tagjai fajuk korábbi nemzedékeinek formáival olyan kapcsolatot tartanak. Míg az emberben a mez az agyhoz kapcsolódik. Az A. amelyet a szervezetek és beburkoló biomez ik kölcsönhatása idéz el . amikor biológiai mez k hatnak létez szerves egységekre. A biomez kre vonatkozó bizonyítékok azonban másról árulkodnak. mint Brian Goodwin. Popov Bioinformációs Intézet kutatói a volt Szovjetunióban arról számoltak be. ha megtaláljuk a világegyetemben azt a mez t. 2. az agyat és a tudatot. Goodwin azt feltételezi. amely irányítja és szervezi az él szervezet fizikai szerkezetét. Az utóbbi ötven év folyamán mez szer jelenségeket fedeztek fel számos kutatási területen. amely áthatol téren és id n. ezért a jelenség az alak vagy mintázat hasonlóságát követeli meg. akár kapcsolatban állnak egy szervezettel. A biomez a szerves forma és szervez dés alapvet egysége: a molekulák és a sejtek csupán „kompozíciós egységek". hogy a szervezet és a környezet találkozási határán fejl dik ki az élet abban a szent táncban. az egereket és az embereket. szabad elektronokból és szabad protonokból áll. fejezet A PSZI-MEZ FELFEDEZÉSE A „mindenség elmélete"-inek tudományos megfogalmazása a kölcsönös egyetemes kapcsolatokon nyugszik. Leonard Ravitz amerikai biológus bizonyítékot vélt felfedezni arra vonatkozóan. bár mindeddig nem kerültek napvilágra a biomez vel kapcsolatban sem vitathatatlan bizonyítékok. és elméletét a halak folytonos átalakulásával illusztrálta. és össze is köti ket. mint az átlagembereknek.és így tovább. úttör jelleg könyvet. M. hogy a biomez voltaképpen L-mez (Lifefield: életmez ). Egy ilyen elmélet akkor alakítható ki. hogy a mez összefügg a természetgyógyászok által keltett hatásokkal. Hermann Weyl német matematikus számos él faj formáján a szimmetria önellentmondás-mentes átalakulását bizonyította be. mert kölcsönhatásba lép betegeik biomez jével. Sheldrake szerint a morfogenetikus mez ket a korábban létezett azonos típusú szervezetek alakítják és er sítik folytonosan. annál gyorsabban tanulja el t le a többi állat is . így a geometriai formákat dinamikus folyamatokhoz kapcsolta az él rendszerekben. Injusin szerint az ilyen mez k alkotják az anyag ötödik állapotát. Teljesen ésszer azonban az a feltevés. Több mint valószín . Rupert Sheldrake . beleértve minket. amely összeköti az atomokat és a galaxisokat. mintha a . és úgy találták. valamint visszacsatolja az információkat mindegyikr l az összes többire és fordítva. Sheldrake szerint a morfogenetikus mez k nem hordoznak mérhet energiaformát. hogy az életmez közvetlenül a halál el tt t nik el. A rezonanciát az ismétlés er síti: minél szaporább egy adott faj.azonos biomez vé válik szét. Conrad Waddington angol biológus és René Thom francia matematikus szerkezeti állandóság szerint geometriai zónákra osztotta fel a biomez t. amely ionokból. A kapcsolat alakrezonancia révén jön létre. és telepátiás jelenségeket idézhet el . annál több utódot hoz létre a jöv ben. így vezérli az egyik a fejrész és a másik a farokrész regenerálódását egy-egy teljes örvényféreggé. akár nem. Azt is állítják. Sz. hogy létezik ilyen kozmikus információs hálózat a világegyetemben? Nyilvánvalóan nem elég csak „feltételezni" a kívánt mez t. Injusin szovjet biológus viszont bátran kijelentette. Legújabban olyan biológusok. De van-e megbízható bizonyíték arra. amelyre hatást gyakorolnak. hogy a biomez k a növények és állatok növekedési folyamataival kapcsolatosak. hogy a biológiai mez k fizikailag léteznek. eseményei mögött. sem cáfolhatatlan elméletek.szintén úgy vélte. azt állítják. Burr munkatársa.

amelyr l már tudjuk. Feltétlenül megéri. Új létez ket (amelyek lehetnek er k vagy mez k) csak úgy szabad feltételezni. A modern fizika szerint a kvantumvákuum egy rendszer legalacsonyabb energiaállapota. vegyész. Ez a párképz dés ismert eljárása: a vákuumból kirepül egy pozitív energiájú (valós) részecske. míg egy negatív energiájú (virtuális) részecske a vákuumban marad. proton-antiproton stb. a megfigyelhet világegyetem mintegy a felszínén úszik. Egy kozmikus összeköt mez esetében történetesen nincs szükség arra. gravitációs és nukleáris er k. Wheeler ezt a tömörséget köbcentiméterenként 1094 grammra becsüli. de nem volna tudományos.a fizikusok „virtuális" (látszólagos. illetve mez k forrása .valójában magának az anyagnak az eredeti forrása. A tudománynak tisztelnie kell a 14. Paul Dirac angol fizikus számításai szerint minden pozitív energiaállapotú részecskének van egy negatív energiájú megfelel je (ilyen „ellenpárokat" -például elektron-pozitron. amikor ennek egyik térsége (a Minkowski-féle vákuum) elvesztette stabilitását.) . elképzelt) részecskéknek nevezik ket. a fizikai világ egyik legfontosabb és legkevésbé ismert jelenségére vonatkozik. biológus és egyéb természetkutató nem ismeri eléggé ezt az alapvet energiamez t. A fizikusok azt is tudják. ami annyit jelent. hogy a kvantumvákuum mez je adott életet a megfigyelhet világegyetemnek. Stephen Hawking angol elméleti fizikus híres feketelyuk-elméletében is szerepel. Persze azért többr l van szó. az érdekl dés egyre fokozódik iránta. míg antirészecskéjét (vagyis ikerpárját) a fekete lyuk beszippantja. Ez a vákuum hatalmas energiamez .13 Ehhez viszonyítva az atommag energias r sége szinte elenyész . Így hát a Dirac-tenger mindenütt jelen van. amely . így aztán anyagra és gravitációra szakadt szét. se nem gravitációs. A vákuum maga nem anyagi: energiái negatív állapotban vannak. akkor a világegyetem nyomban olyan kicsire zsugorodna. mert ha nem így volna. hanem az egész világegyetem temet je is. hogy a szervezetekben miért zajlanak az élettel kapcsolatos folyamatok. és a pszichológusok se jöjjenek el semmiféle „szereteter vel" annak magyarázatára. századi William of Occam által lefektetett híres törvényt. amelyben az anyag részecskéi sajátos kisebb szerkezeti egységek. ha ezzel bizonyos dolgok vagy megfigyelések együttesére a legegyszer bb. 1040-szer több. hogy egy fekete lyuk „eseményhorizontján" a vákuumban keletkezett részecskepárok egyike kilép a környez térbe. A kvantumvákuum m szaki leírása folytonos energiatengerre utal. A biológusok nem használhatják szabadon az „életer " fogalmát annak magyarázatára.az univerzum következ és nyugodtabb Robertson-Walker-féle fázisában . mint csupán egy rendszer állapotáról. Ezt a mez t olyasmihez kapcsolhatjuk. akkor ennek egy bizonyos része „átlökhet " a pozitív energia valódi (vagyis megfigyelhet ) állapotába.„összerakta" azokat a részecskéket. Ugyanígy a mai fizikusok sem tételezhetnek fel egy ötödik mez t csak azért. (Ez Einstein híres tömeg-energia egyenérték-egyenletéb l. hogy kitöltsék tudományos ismereteink hézagait. a leggazdaságosabb és a legésszer bb magyarázatot tudjuk adni. hogy alaposabban szemügyre vegyük. amely se nem elektromágneses.szükségletekhez szabnánk. amelynek az egyenletei a hullámmechanikának és a speciális relativitásnak engedelmeskednek. amelyek ma benépesítik a térid t. az E = mc2-b l következik: egy adott energiamennyiség megfelel tömegmennyiséget követel. hogy az emberek miként tudják szeretni egymást. És mégis az atommag a legenergikusabb anyagtömeg a világegyetemben. De ett l még nem lettek képzeletbeliek! Ha a vákuum negatív energiájú állapotait megfelel en nagy energiával gerjesztik. hogy a vákuumban rejl energia nemcsak az anyagban megkötött összes energia mennyiségével egyenl . Bár a legtöbb fizikus. de nem is nukleáris jelleg . ebb l ered a gravitációs vonzás is. És ez volt az a hatalmas energiamez . hanem David Bohm számításai szerint még ennél is kb. . így az visszazuhan a vákuumba. A kvantumvákuum bevezetése Mi a kvantumvákuum? Bár a kifejezés rejtélyesnek t nik. mint egy atom átmér je. hogy ötletszer en feltételezzünk egy új létez t. Fontos felfedezésekre kerül sor. hogy létezik a világegyetemben. Ezek nem érzékelhet k . Ehelyett az ismert elektromágneses. mivel köbcentiméterenként csak 1013 gramm. Ma már ismeretes. Ez szerencsés dolog. hogy a kvantumvákuum energiamez je nemcsak az anyag forrása. Ez egyszer eljárás lenne.ma már minden ismert részecskéhez találtak kísérletileg). amely szerint nem kell a létez k számát a szükségesnél tovább szaporítani (ez az „Occam-borotva" elve: le kell nyesegetni a felesleget). A kvantumvákuum a „Dirac-tenger": a negatív energia-állapotú részecskék tengere. A kvantumvákuum megdöbbent s r ség energiát tartalmaz.

a szuperfolyadékok egyben szupravezet k is.és hogy valójában miért nem érzékelhet k. szuperfolyadék lesz bel le. amely kölcsönhatásban áll a benne mozgó tárgyakkal. tömegvonzás.14 Ez az áramlás határozza meg a térid geometriai szerkezetét és ezzel a fotonok és elektronok pályáját is. elektromágnesség). Az állandó sebesség mozgás a vákuumot izotrópnak (minden irányban azonosnak) mutatja. Ezzel szemben a tárgyak is úgy mozognak benne. észrevette: egy ilyen közegben csak azok a tárgyak haladnak súrlódásmentesen. Amikor csaknem a fénysebességre gyorsulnak a tárgyak anyagi részecskéi. Tudjuk. A „Davies-Unruh-féle hatás" egymagában . A híres „relativisztikus hatásokat" (mint az órák lelassulása vagy a tárgyak tömegének megnövekedése a fény sebességének közelében) a valós világ tárgyai és a kvantumvákuum közötti kölcsönhatásnak tulajdonította. Einstein relativitáselméletének Gazdag-féle újraértelmezésében az ismert matematikai képletek a bozonok áramlását írják le a szuperfolyékony vákuumban. „tömeg-energia" . míg a gyorsuló mozgás olyan h sugárzást idéz el . hanem inkább buborék alakjában lebeg benne. Ahogy Pjotr Kapica szovjet fizikus. hogy nem találkoznak ellenállással. És valóban! Az általunk ismert anyagi világ . amelyben a térid nem elvont geometria. akkor ez befolyásolná a valós világ nem állandó vagy csaknem egyenletes sebességgel rajta áthaladó részecskéit: megjelennének a meghökkent relativisztikus hatások és a valós világ részecskéinek megszokottabb tulajdonságai (tehetetlenségi er . és e részecskék együttese úgy halad át a vákuumon. amelyek ellenállást tanúsítanak: a klasszikus kölcsönhatás jelei mutatkoznak. Például a szuperfolyékony hélium örvényeiben az er sen felgyorsult fa. amelyek szinte állandóan egyenletes mozgásban vannak. aki sok évet töltött a szuperfolyékony hélium tulajdonságainak vizsgálatával.vagy ahogy a fizikusok mondanák. A fizika élvonalában folyó kutatások alátámasztják ezeket a forradalmian merész feltételezéseket. a térid még klasszikusan euklideszi. Igazán megbocsátható tehát. akkor a közegben olyan örvények keletkeznek. hogy a vákuumenergiák miért nem roppantanak össze bennünket .világa elképeszt en kisebb energiatartalmú a vákuumhoz képest. Miután testünk és agyunk a valós világ pozitív energiájú részecskéib l van felépítve. Ebben a felfogásban a vákuum nem elvont geometriai szerkezet. ezért érzékelhet világegyetemünk anyaga nem szilárd s rítményként úszik a vákuumenergia-tenger felszínén. Gazdag László egy teljes érték „poszt-relativitáselméletté" fejlesztette. mint az Einstein-féle térid . Ha ilyen hatás keletkezne a kvantumvákuumban. a vákuumban lév állandó sebesség és gyorsuló mozgás közötti különbségre alapozta érvelését. De akkor miként lehet. akár egy hagyományos folyadékban. a vákuum kölcsönhatásba kerül mozgásukkal.jelenlétér l nem kapnak információt.vagy papírdarabkák úgy keringenek. amely megvilágíthatja. hogy az voltaképpen szuperfolyadék. hanem ritkulásának tekinthet . Képzeljük el tehát.köztük Ignazio Licata Olaszországban és Manfred Requard Németországban olyan relativisztikus univerzum fogalmát kezdte tanulmányozni. Ám amikor felgyorsulnak (vagy lelassulnak). A vákuum azonban nem állandóan és folyamatosan viselkedik súrlódásmentes szuperfolyadékként. (Minthogy az elektronok szintén ellenállás nélkül mozognak benne. érzékszerveink és legérzékenyebb mér eszközeink sem jelzik az áthaladást. A szuperhideg héliumban minden ellenállás és súrlódás megsz nik. mint egyfajta szuperfolyadékot. hogy a kvantumvákuum a rajta áthaladó pozitív energiájú részecskék számára szuperfolyadékként viselkedik.amelynek mi is részei vagyunk . és létezését nem is vesszük észre? Jánossy Lajos már évtizedekkel korábban kidolgozott egy elméletet. hanem egy valós fizikai mez . akárcsak Jánossy és Gazdag.energiában kifejezve nem a vákuum megszilárdulásának. ha azt hisszük. akkor a vákuum energiarészecskéihez (a bozonokhoz) dörzsöl dnek. Ekkor az ilyen részecskék és a bel lük épített tárgyak nem érzékelik jelenlétét: számukra a vákuum nem létezik. hogy a vákuum megdöbbent energiatengere nem nyom agyon bennünket. Számos fizikus . hogy amikor a héliumot az abszolút nulla fokhoz közeli h mérsékletre h tik. A jelenlegi munkák Paul Davies és William Unruh fizikusoknak az 1970-es években kifejtett gondolatait folytatják. amely feltárja az irányszimmetriát. Gazdag úgy tekinti a vákuumot. Ha egy tárgy er sen gyorsul. így ez a súrlódás lelassítja haladásukat és megnöveli tömegüket. hogy a minket és világunkat körülölel energiatenger nem is létezik. Davies és Unruh. amely utat mutat a válasz felé. és ekkor látszik görbültnek a térid .) Így egy bizonyos értelemben a szupravezet szuperfolyadék a benne mozgó tárgyak és elektronok számára nincs „ott" . hanem valódi „hálós" mez .Mivel az anyag „valódi" . így ez a folyadék keskeny réseken és hajszálcsöveken is lendületvesztés nélkül halad át. Jánossy elképzelését egy másik magyar elméleti fizikus. Amikor a fény és az anyag részecskéi egyformán mozognak.

A torziós mez állítólag a kvantumvákuum tartományában fordul el . Boldireva és Szotyina szerint . ezután a szokásos tömeghatások jelennek meg. hogy a rendszerint anyaggal társuló minden alapvet jellegzetesség a vákuum-kölcsönhatás eredménye: így az inercia. L. Ez az er a mozgó részecske alatti szinten keletkezik.17 Egy másik orosz csoport kutatásai szerint a vákuum valóban olyan szuperfolyadéknak tekinthet . B. mintsem valami független létez a világegyetemben. Nyomok a vákuumban A kvantumvákuum persze nem üres tér. Ezek a finom hatások azonban befolyásolhatják a biológiai rendszerek viselkedését. a tömeg és a gravitáció is. sem nem szükséges. és a gravitációs tömegek közötti távolság négyzetével arányosan csökken. h szabályozott kamrába DNS-molekula-mintát helyezett. Ez késztette a kutatókat annak vizsgálatára. hogy a tehetetlenségi er (az inercia) vákuumon alapuló Lorentz-er nek tekinthet . amelyet az örvény központjában lév szuperfolyadék hoz létre. ahogy egy villamos töltés mozgása mágneses teret kelt. és az anyagi tárgyak gyorsulása ellen hat.15 1994-ben Bernhard Haisch. A tárgyak „vákuumnyomát" és még inkább ezeknek felt n maradandóságát kísérletileg igazolta egy másik orosz kutatócsoport Vlagyimir Poponyin vezetésével az Orosz Tudományos Akadémia Biokémiai Fizikai Intézetében. és ahogy a tömeg jelenléte gravitációt hoz létre. a torziós mez forgást idéz el a fizikai világban. és ez eltéríti a tárgyat alkotó részecskéket. akkor a tömeg fogalma a fizikában sem nem alapvet . Valóban meglep kölcsönhatásokban vesznek részt gyorsuló elemi részecskék. amely „polarizálja" a teret.a tárgyaknak a vákuumban jelentkez nyoma még akkor is fennmaradhat. Ezek a vákuumban a tárgyak „nyomát" jelölik meg. Az örvények. Ezért elég meglep módon a tömeg esetleg sokkal inkább kozmikus energiából összes r södött térszerkezet lehet. egy-egy örvény tengelye mentén állítólag perdületi. hogy a hatások félig állandóak. Az inercia tehát az elektromágneses ellenállás egyik formája. és információt továbbít a benne lév jelenségek között. azt mondják. Boldireva és N. hogy valamilyen módon az univerzum minden folyamatában részt vegyen. akárcsak a szuperfolyékony héliumban. akkor a tömegvonzás is az. Áthatol az anyagon. A hatás rendkívül finom. Alfonso Rueda és Harold Puthoff matematikailag is kimutatta. valamint elektromos polarizációt keltenek. ezért elvárható.16 Ha a tömeg a vákuumenergia terméke. A vákuumon keresztül gyorsulva mozgó tárgyak mágneses mez t keltenek.és a tehetetlenségi er . így annál er sebb az eltérítés . Poponyin. de vajon a kölcsönhatás finom formái is el fordulnak-e ismertebb létez kkel kapcsolatban? Szovjet kutatók néhány csoportja szerint ez így is van. Jelent s eleme a világegyetemnek. Ez a forgás (vagy perdület) a fénysebességnél gyorsabb információtovábbításra képes. B. Így a torziós mez hatása önmagában nem érzékelhet : csak a kvantumvalószín ség törvényeinek megszegésekor mutatkozik meg. Kiderült. amely a vákuum virtuális részecskékb l álló (egyébként szuperfolyadékként viselked ) gázának torzulásából ered gyorsuló mozgás esetén. Amikor a vákuum tömeg nélküli elektromos töltései (a szuperfolyékony vákuummez t alkotó bozonok) kölcsönhatásba lépnek az elektromágneses mez vel a már említett energiaküszöbön túl. Az eredmény az áramlás megtörése. és lézersugárral világította . a gravitáció mindig a tömeggel kapcsolatos. Kiderült. annál több részecskét tartalmaz. Ez a sejtés roppant hasznosnak bizonyult. amikor a tárgyakat már eltávolították onnan. akkor a tömeggel kapcsolatos er nek is így kell létrejönnie.túl kicsi ahhoz. Ha Haisch-nak és munkatársainak igaza van. amelyben a mozgó tárgyak sajátos hatásokat idéznek el . Gennagyij Sipov és Jevgenyij Bondarenko egy „torziós mez r l" számolt be. hogy a tehetetlenségi er n kívül maga a tömeg is a vákuum-kölcsönhatás egyik terméke. Minden szubsztanciának. amely állítólag az elektromágneses és gravitációs mez kön túl létezik. Ugyanúgy. Szotyina elméletében egy részecske perdülétének változása örvényekhez vezet a vákuumban. mert rezgése elképeszt en nagy. Minél nagyobb a tárgy. méghozzá csillapítás nélkül. ahol a kvantumvalószín ség törvényei uralkodnak. aki azóta megismételte a kísérletet az amerikai Heartmath Intézetben. változásokat idézve el . Amint középiskolás korunkból tudjuk.a változó frekvenciájú könny mágneses er khöz hasonlóan . akkor a tömeg tényleg „megteremt dik". Anatolij Akimov. hogy mérhet legyen fizikai eszközökkel. vajon a vákuumon áthaladó gyorsuló mozgás el idéz-e járulékos hatásokat. minden atomnak és részecskének megvan a maga torziós mez je. hogy a tehetetlenségi er a vákuum kölcsönhatásaiból ered. Bár nehéz ket megmérni. egészen kis távolságokon belül érvényesül. Ez azonban azt jelenti. Ha viszont a tömeg a vákuummal való kölcsönhatásban keletkezik.mivel bizonyos típusú mozgások hosszú ideig megmaradhatnak egy szuperfolyadékban .a víz és más anyagok tulajdonságaiban.

ha ez csak egy valószín magyarázat. Ez a mez rendkívül érzékeny.18 Ebben a felfogásban a holografikus szerkezet vákuum az az információs mez . A DNS „nyoma" tehát akkor is jelen van a mez ben. hogy eltávolították a DNS-t a lézerrel besugárzott kamrából. vajon ezek a nyomok nem közvetítenek-e információkat két tárgy között? Erre már válaszolni tudunk még akkor is. amely további megfigyelésekt l és kísérletekt l függ. majd az életr l és az értelemr l alkotott képünket. Egyúttal megnyithatja az utat egy igazán egyesített elmélet . De észrevette. sejtek vagy akár él szervezetek. Bár az elmélet részletes állításai további elemzést és ellen rzést kívánnak. mint olyan közeget. olyan anyagi részecskéket. amelyek „pszijelenség" néven ismeretesek. a baktériumoktól az egereken át az emberekig. De az emberek agya és tudata közötti kapcsolatot is jelenti a pszichológia és a megismer tudományágak terén . amelyeket Nikola Tesla fedezett fel a századfordulón. amely az él szervezeteket egymással és környezetükkel köti össze a biológia tartományában. amely el fordulhat térben és id ben az atomoktól a galaxisokig. srobbanások sorozata . Úgy tekinthetjük-e a vákuumon alapuló „kozmikus hologramot". a biológia és a többi tudományág korábban megismert ellentmondásait. ÖTÖDIK RÉSZ EGYSÉGES VALÓSÁG 1. amely a vákuum egy bizonyos térségében mozog. A skalárok által el idézett interferenciaminták nem hoznak létre olyan szerkezeteket. hogy kísérletük során a fizikai vákuumból gerjesztették az új mez szerkezetet. nulla értékhez közeli energia gerjesztheti. hogy a tárgyak vákuumnyoma a kölcsönösen interferáló hullámfrontok alakjában jelenik meg. többékevésbé a várakozásnak megfelel en. amikor a DNS már nincs ott. molekulák. Itt a görög (pszi) bet azt a tényez t jelzi. Ez a fantomhatás szerintük egy eddig észre nem vett „vákuumszerkezet"-et jelez. Ha a valós világi tárgyak tartós nyomot hagynak a vákuumban. amelyek bizonyos szempontból egymást kizárva hozzák létre az anyag különféle építményeit. már most is pillantást vethetünk néhány jellegzetességére. A kozmikus hologram minden olyan tárgyról információt továbbít. amely a kvantumtartományban Schrödinger pszi-függvényét kiegészíti. fejezet A FEJL DÉS ÁTFOGÓ SZEMLÉLETE Ha a tudomány felismeri. Most felvázoljuk sorban a kozmoszról. A részecskék által alkotott tárgyakat is összeköti. Egyúttal azt a kapcsolatot is jelenti.a fejl dés változatosságának átfogó szemlélete felé. minden olyan dologra összefügg magyarázatot tud nyújtani. Ez az átfogó evolúciós látvány izgalmas lesz. A vákuum bozonmez jét e könyv szerz je pszi-mez nek nevezi. és éppen ez a mez oldja fel a fizika. hogy ez a szerkezet még hosszú ideig fennmarad azután is.feltéve.meg. amikor a vákuum nemcsak ismert elektromágneses hullámokat hordoz (amelyek egyszer en áthaladnak egymáson). A válasz (ahogy az oroszok sejtették): igen . Boldirevához és Szotyinához hasonlóan Poponyin és munkatársai is arra a következtetésre jutottak. hanem olyan különös hullámokat is. A vákuum ilyen módon összeköt holomez vé válik. amilyenek a „valós" részecskék világában megfigyelhet k. legyenek ezek atomok. amelynek mozgását bekódolva rzi minden más tárgyhoz képest. amelyet meg kell gondolni. amely kozmikus kapcsolatot hordoz? Vonzó feltételezés. amely az anyagi részecskéket egymáshoz köti a világegyetemben. Ilyen interferencia akkor jöhet létre. mert a vákuum nem tartalmaz fermionokat. A Tesla-hullámok által el idézett interferenciaalakzatok a vákuum bozontengerében inkább egy hologram jellegzetes tulajdonságaival rendelkeznek. Van itt azonban még egy kérdés. hogy a múlt állandó visszacsatolással tájékoztatja a jelent. az anyagról. számos. hogy a kamra körül sajátos szerkezet elektromágneses mez alakult ki. Ezek a „skaláris hullámok" tartós interferenciaalakzatokat tudnak létrehozni. Azt találta.beleértve azokat a rejtélyes kapcsolatokat.

amelyek molekulákat. Esetleg a mi világegyetemünk volt közülük az egyik. csillagok. az élet és a mez fenséges tánca kozmikus méreteket ölt: az id felfoghatatlan nagy korszakai. mert univerzumunk olyan korábbi univerzumok hosszú sorának része. többciklusú kozmológiák esetében. hogy maga a metauniverzum mikor született . mint a mi világegyetemünk. Ilyen öröklés kétségtelenül lehetséges.legtöbbjük olyan világegyetemnek adhatott életet. El ször is új megvilágításba kerül a kozmológia nagy kérdése: miért fordul a világmindenség olyan bámulatos el szeretettel az élet felé? Ahogy a II. amelyek meghatározzák fejl désük határértékeit. amelyek minden egyes világegyetemben kifejl dnek. amikor a mi világegyetemünk született./l. Nyilván a „mi buborékunk" elég nagy és „szemcsés" volt ahhoz. Persze az srobbanás kozmológiájának szempontjából kideríthetetlen. Lehet. Ebben az esetben hasonló lehetett egy szappanbuborékhoz. Andrej Linde elméletei jöhetnek számításba. hogy van egy fizikai közeg. hogy ez a kozmikus anyaméh már „tájékoztatást" kapott a korábbi világegyetemekr l. csillagokat. amelyek csillagokból álló galaxisokat és csillagok körül kering bolygókat teremtenek. a sejtek és él szervezetek mindjobban idomulnak az alapvet állandókhoz.mennyivel korábban. bolygók és él lények kifejl désére nincs lehet ség. A térségek mérete és adottsága más és más lehetett . a kisebbek szétválnak. valamit azért mondani tud arról. Minden egymást követ világegyetemben az atomok és molekulák. feloldhatók a tisztán geometriai térid -univerzum zavaró ellentmondásai. hogy ez történt a kezdeti srobbanáskor. és ha ez a valaha létezett összes világegyetemek emlékezete.alkalmas kölcsönható er kkel -. A vákuum-holomez nek a korábbi univerzumokkal való párhuzamos fejl dése oda vezet. Ha ez a mez nem akkor alakult ki. A világegyetemnek az élet biofizikája és biokémiája felé fordulása szárnyakat ad a képzeletnek a tudósok között -nem sok teret hagy egy ésszer magyarázatnak. akkor megkérdezhetjük. Amint egy ilyen buborék szétpukkan. ahol a megfigyelhet jelenségek mögött energiatenger hullámzik. amelyben több kis buborék tapad egymáshoz. és mindegyikük önálló buborékká válik. És pontosan annyi anyagot szintetizálnak . amelyek egy folytonos „metauniverzum" maradandó méhében alakulnak ki. feltéve. A tudomány azonban nem teljesen tájékozatlan ebben a vonatkozásban: ha nem is tudja pontosan megmondani. Ezeknek a robbanva születésekor az emlékekkel zsúfolt kvantumvákuum pontosan azokat a finom eltéréseket hozza létre a robbanás gigantikus térbeli egyformaságához képest. . hogy mikor történt „az eredeti srobbanás". Nem valószín . Nem tudtunk volna kifejl dni egyetlen más • világegyetemben sem. számos naprendszert és legalább egy olyan bolygót alkosson. hogy világegyetemünk „tiszta lappal" kezdett: a vákuumenergia-tenger. Az eredeti robbanás számos térsége egy-egy különálló világegyetemmé fúvódott fel. Ha ez is igaz. Ez ragyogó feltevés! Elárulja számunkra. Képzeljük el. amelyben galaxisok. a rejtély az univerzum alapvet állandóinak pontos hangolásában rejlik. a klasszikus tudományelméletek számára elérhetetlen marad. amely alkalmas az élet számára. akkor képes volt korábbi univerzumok nyomait átadni a miénknek. Ez azért van így. Az anyag. sejteket és a megfelel bolygókon él szervezetek egész bioszféráját állítják el . De a számtalan „halva született" világegyetem között egyik-másik magában hordozhatta az élet kialakulásának feltételeit. Ez nem lehetett puszta véletlen. hogy az életfolyamatok kölcsönösen összehangolódnak azokkal a fizikai el feltételekkel. amelyb l világra jött. A tapasztalati tudomány nem tud meggy z választ adni erre a kérdésre: ez a teológusokra és a misztikusokra vár. amely továbbítja a jellegzetességeket az „anya-világegyetemt l" a mi „utód-világegyetemünkbe". Ha a világegyetem nem az srobbanásban keletkezett. fejezetben kifejtettük. amelyb l ered. Világegyetemünk örökölhetett néhány jellegzetes vonást a korábbi világegyetemekt l. hogyan m ködik a kozmikus emlékezet. amelyek megel zték a miénket. évmilliárdjai folyamán a tánc alakzatai mind látványosabbá válnak a növekv harmónia során. hogy galaxisokat. Nem ez a helyzet az újabb. Az állandók aztán hozzáilleszkednek azokhoz az atomokhoz és él szervezetekhez. hogy a világegyetem fizikai állandói a kozmosz születésekor miért így alakultak ki: az az „anyaméh". hanem csak újjászületett egy „robbanás" során.Egy olyan világegyetemben. Lehet. hogy a mintegy 15 (vagy talán csak 7-8) milliárd évvel ezel tt „robbanással" született világegyetemünk miért oly kiválóan alkalmas az élet kifejl désére. Az eredeti srobbanás lehetett hálózatszer : vagyis különböz térségekre tagolódhatott. akkor megtudhatnánk valamit arról az állapotról is. hogy miként történt. Itt az orosz kozmológus. amelyb l a világegyetem származik. amelyek lehet vé teszik az életet. Az itt vázolt megközelítés szerint létezik ilyen közeg: a pszi-mez . feltehet en korábbi világegyetemek kódolt nyomaival volt tele.

a kép. Ez megegyezik az univerzumról alkotott legkorszer bb képpel. A szétválasztatlan szubsztancia a maga megszámlálhatatlan mennyiség összetorlódó hullámtömegeivel elözönlött mindent. Akasa válik állattá és emberi testté és növénnyé. A fizikai világ sokkal finomabb világokból ered olyan energiarezgések tükörképe.mint egy lótuszvirág . a Föld. folyékony teremt szubsztanciából. akkor önmagának aligha volna valósága. Ez volt Newton fizikájának is a megingathatatlan alapja. és mozog benne . mint maga az emberi civilizáció. A létezés nem más. Jéghegyek az energiatengerben A köznapi nyugati felfogás mindig azt tartotta. ahol a térid . azzal a világmindenséggel. amely összefügg evolúciós ciklusok hosszú során keresztül bontakozott ki. Kezdetben csak Akasa volt. Ahogy ezek a gondolatok mutatják. Ha az egymás után önállósuló „világegyetem-buborékokat" ez a mez kötötte össze. És ami a legérdekesebb: ez utóbbi meg rzi mindannak a nyomát. A Prána pedig a végtelen és mindenható hatalom. Az anyag betölti a teret. A világegyetemben az élet keletkezése folytonos kozmikus fejl désnek tudható be. Akasa-krónika az ön-teremt és emlékez univerzum maradandó memóriája. amely áthatja a többi négy szubsztanciát (a leveg t. a Hold. egy s r és önmagába zárt káosz örvényl folyamatából jött létre. Ha nem volna benépesítve anyagi testekkel. a testi idegfolyamatokban és még a gondolat erejében is. amely téren és id n át minden dolgok teremt je és táplálója. A súrlódások és ütközések révén alakuló embrió-világegyetem szilárd anyagként lebegett az si áradatban. ahogyan minden dolog visszaalakul Akasává. Végül minden er ismét beleolvad Pránába. Egy önteremt és „emlékez " kozmosz látványa -amely folyamatos. Akasából lesz a Nap. Most b vítsük a képet egy további elemmel: ez az emlékekkel telt kvantumvákuum. Ezt forgatta fel gyökeresen Einstein relativisztikus világegyeteme. mint a tiszta energia si egységéb l teremtett dolgok és lények rangsora. és mindent megteremt. bonyolultan összefügg sokféleségig . de nem kevésbé találó és izgalmas. Nem hivatkozik isteni beavatkozásra. A tér csak közömbös háttér. Ez a józan elképzelés a görögökig nyúlik vissza. amelyet pszimez nek nevezünk. amely az eredeti srobbanást követte. és nem számol a szerencse szinte elképzelhetetlen mérték szerepével. gravitáció és mágnesesség: jelen van az emberi cselekvésben. Az ún. Ez az a tömény szubsztancia. A kozmosz aranytojása megszilárdította az t létrehozó hullámtömegeket. Íme Visnu egyetemes alakja modern köntösbe öltöztetve. és végül csak Akasa marad.nem más. amelyek viszont még finomabb energiamez k tükörképei. hogy az eredeti robbanás egyik alkalmas térségének sorozatos buborékai nagy eséllyel foglalták magukban a fejl dés egymáshoz hasonló adottságait. Ez a rendkívül finom szubsztancia ( sanyag) betölti az egész teret. ami létezik. Swami Vivekananda beszámolója szerint a Prána mozgás. olyan régi. hogy a következ ciklusban ismét létrejöjjön bel le. hogy megmagyarázza a kozmoszban az életre való eleve meglév hajlamot. a csillagok és az üstökösök. India védikus és posztvédikus gondolkodói például úgy vélték. a tüzet. Miel tt a világ megszületett volna. Miközben a hullámtömegek összecsaptak. Egy ciklus végén minden visszaolvad Akasá-ba. de nem egyenletes lendülettel fejl dött az eredeti egységb l a mai. hogy világegyetemünk miért van olyan kiválóan ráhangolva az élet feltételeire. amelyek az eredeti forrásból fakadó kozmosz alapenergiájából csapódtak le vagy váltak érzékelhet valósággá. létrehozták a világmindenség magját .A leg sibb felfúvódásnak ebb l az elméletéb l következ számítások szerint igen valószín .aranytojás formájában. amely az átfogó kozmológiai fejl dés értelmezése alapján tárul elénk. mint amit az emberi tudat id tlen id k óta sejtett. Számos teremtésmítosz szerint az érzékelhet világegyetem tárgyai és lényei voltaképpen olyan létez k. Ez megmagyarázza. ami a világegyetemben történt. ami csak létezik benne.majd újra és újra megszülessen a kozmikus alkotás büszke lüktetésében. amely Akasára hat. hogy végs soron csak kétfajta dolog létezik a világon: anyag és tér. a vizet és a földet). Az indiai upanisádokban a kozmosszal együtt keletkezett. A létez világ örök álma bontakozik itt ki újra és újra . ez a névtelen és áthatolhatatlan s r ség mérhetetlen sötétségben terjedt szét. energiával teli tér neve Akasa. hogy abba ismét visszahulljon .ez az els dleges valóság. Az id k folyamán a mi univerzumunkat tehát a pszi-mez révén összekötött robbanások sorozata teremthette meg. mindegyikük egy fokkal alkalmasabbá vált az életre az el z nél.az örvényl . amely a szuperfolyékony kvantumvákuumból születik és fejl dik téren és id n át. abból az alapvet energiatengerb l. ami volt. bel le lesz minden. hogy a világmindenség egy gigantikus teremt er .

A térid nem csupán geometria . Például a II. . hogy ezekbe ütköznek különféle érthet . hogy a fotonokat a téren keresztül erny k és tükrök alkotta m szaki eszközök felé vetítik. Az új szemlélet szerint nincs „abszolút anyag". csupán abszolút anyagteremt energiamez . Nem volna szabad többé az anyagot els dlegesnek és a teret másodlagosnak tekinteni. A kísérleti berendezésre úgy tekintenek. A kezd egyetemi fizikushallgatókat alapos fejtörésre késztet absztrakció most már nagyjából kiküszöbölhet : a fényt és a gravitációt nem kell többé az üres térben haladó hullámoknak tekintenünk.legjobb úgy tekintenünk. akkor állóhullámok együttese valójában maga a kutatócsoport -kísérletezik haladó hullámok másik együttesével (fotonokkal és elektronokkal). Gopi Krishna. mint amely a kvantumvákuumból ered és abban létezik.ahogy a risik ötezer évvel ezel tt mondták . de mára már elavuló nyugati felfogás. Energiával zsúfolt közeg. A világmindenség olyan. mint a szokásos. valamilyen módon csak másodlagos. hogy valójában a tér. a fotonokról pedig azt hiszik. Érzékszerveink számára az óceán felfoghatatlan. akkor csupán a jéghegyeket látjuk. Az új tudomány egyetemes fejl dési képe a valóság természetér l alkotott alapvet feltevések további módosítását kívánja. Az asztalok és fák. hogy felesége voltaképpen csak differenciálegyenletek bonyolult összessége felcserélhet lesz egy kevésbé elvont. a víz és a föld. Az anyag régi-új fogalma . amelyekb l testünk összetev dik. nem állnak oszthatatlan épít kövekb l. a t z. hogy a látható világ energiái az si energiában rejl teremt képességb l származnak. Ennek a szemléletnek a világról alkotott ismereteinkre gyakorolt hatása néhány mai filozófus gondolkodásában is tükröz dik. fejezetben leírt kett srés-kísérlet hagyományos értelmezése szerint úgy vélik. „hullámozni" képes. A válasz most már nyilvánvaló. már érzékelhet k. ha a fotonokat és az elektronokat egyszer en a téren át erny kre és tükrökre vetített anyagszer létez knek tartjuk. mint amilyennek a hétköznapi tapasztalataink alapján képzeljük . a széles körben ismert Kundalini Mozgalom alapítója például azt írja. De amikor magunkba tekintve (szamadhiban) figyeljük a valóságot. Az ókori India risijei (látnokai) szerint a tér nem olyan. de a gigantikus jéghegyek. A kozmikus óceán betölti a teret és az id t . hogy ezek a hullámok hol vannak (jobban mondva minek a hullámai). Els dleges valóság marad a foton és a kísérleti berendezés. mint egy úszó jéghegyekkel teli végtelen óceán.mint láttuk . hogy minden részecskét úgy kell tekintenünk.valójában ennek szerves részei. amelyet ha megzavarnak. hogy ezt szilárd vagy félig szilárd testek alkotják. mint bonyolult állóhullám egy láthatatlan energiatengerben. végeredményben hullámalakzatokat mérnek ebben a mez ben. Amikor kvantumkísérleteket végeznek. elektronok. Az új szemlélet még nem befolyásolja az élvonalbeli kutatók többségének gondolkodásmódját. Az érzékelhet világot alkotó részecskék a vákuumban vannak . hogy hitvesünk (mint ahogy mi magunk is. ami ezek alatt vagy között van.valójában finom kölcsönhatások ered i a teret átható mez mélyén. vagyis a leveg . az erny k és más laboratóriumi eszközök kvantált hullámok ebben az alapvet energiamez ben.19 Ha a részecskék hullámok. A fotonok. A látszólag szilárd tárgyak. azt az si energiatengert. A tér . A bizonyítékok azt látszanak jelezni. amelyeket megfelel módon „anyagnak" nevezhetnénk. sziklák és fecskék mind állóhullámok ebben a folytonos energiaközegben. finom szubsztancia.négydimenziós folytonos közeggé olvadt össze. Talán ezt szintén újra kell gondolni. A szokásos értelmezések még nem képesek elszakadni a valóság természetének alapvet en klasszikus felfogásától. amelyek benépesítik a világunkat./2.kell tulajdonítanunk els dleges valóságot. Amikor a kutatók részecskéket mérnek. hogy egy si sejtés -amely szerint a tér az anyag teremt forrása közelebb állt az igazsághoz.Einstein szerint -. mint a négy elem. Most már a térnek . Amikor érzékszerveinkkel vizsgáljuk a világot.és amit a fizikusok tehetetlenségi és gravitációs tulajdonságokkal rendelkez „tömeg"-ként ismernek . akkor a jéghegyek elt nnek. A kibontakozóban lév átfogó evolúciós szemlélet azt mondja. és a víz lesz látható mindenfelé. hanem alapvet fizikai valóság.alapvet en nem üresség. valamint a hús és a csontok. amely éppen olyan valós és érzékelhet . Az anyagra . pontosabban a teret betölt egyetemes vákuumenergia-mez terméke. Ugyanez történt Niels Bohr és Werner Heisenberg kvantumvilágában is. A maguk módján tehát megfogalmazták a kvantumvákuum gondolatának lényegét. nem puszta tartály az egyedül valóságos anyagi dolgok kalandjai számára. amelyb l minden keletkezett és amelybe minden dolgok újra visszazuhannak. akkor megkérdezhetjük. valamint minden él és élettelen rendszer) igazában nem más. Ez azonban nem igazolódik.vagy inkább a teret betölt mez nek .amelybe beletartozott Eddington nem éppen hízelg megjegyzése. Az anyagként ismert dolgok . amelyek az alattuk hullámzó vízb l alakultak ki. de néha majdnem érthetetlen módokon.kiváltságos valóság.és minden dolgok alapja. de aligha hízelg bb képpel. Ez a szemlélet arról tanúskodik.

mint a szervezet többi része . Íme. A prekolumbiánus kultúrák Nagy Utazásról beszélnek. A szervezet genetikai információkészlete nem független a környezett l. A sokasodó bizonyítékok arra utalnak. Lao-ce határozott. Ez az új szemlélet olyan hálónak tekinti a természetet. mint a Nagy Anya. erre már id r l id re rámutattak merész gondolkodók és kutatók.a mikrobiológusok elismerik.20 Az új gondolkodásmód néhány eleme már lassan felszínre kerül. amely folyamatos. A szervezet és a környezet egyetlen összefügg rendszer része. amelyek egy él szervezetben mennek végbe a környezet hatására). A puszta véletlen ki van zárva.2. hanem alkalmazkodó változásokra késztetik a genomokat. hogy azok inkább információfeldolgozó rendszerek. a kutatás élvonalában dolgozó tudósok gyakran felvetették azt a lehet séget. A DNS szerkezete és m ködése majdnem ugyanolyan rugalmas. és növelik az ellenálló képességet a toxinokkal szemben. Eszerint az él szervezet nem véletlenek sorozatának eredménye. akárcsak az egyed és a népesség. milyen nyugalmas! Milyen üres! Magányos és változatlan. hogy környezeti hatások nemcsak befolyásolják. hogy örökölhet k azok a változások. hogy a genom „informálódik" a környezeti változásokról. és egyik sincs elszigetelve a másiktól. Hasonló módosulások mennek végbe különféle fajok genetikai készletében elektromágneses és kémiai hatások nyomán. amelyb l minden dolgok származnak. Kína és Görögország klasszikus hagyományai egybehangzóan állítják. hanem kifejezetten „alkalmazkodók": rugalmas válaszok a szervezet genetikai alapszerkezete révén a környezetben tapasztalt változásokra. ahol a Föld a teremt forrás. Úgy látszik. de mindenütt hat fáradhatatlanul. amely legutóbb az 1980-as években kavart nagy vitát. Az alkalmazkodó mutációk elméletét. Egy új irányzat például a fejl dési folyamat összevont fogalmát hirdeti. örökölhet gének sokszorozódását mutatták ki. Finom. ahol a gyökerek és a levelek szerves kapcsolata szimbolizálja a forrás és kisugárzás közötti összefüggést. és a Világfa vagy az Élet fája. szerves önteremt folyamattal hozza létre az általunk megfigyelhet dolgokat. amelyek hatástalanítják a mérgez vegyszereket. ismét felülvizsgálják a legújabb bizonyítékok fényénél. miel tt ég és föld keletkezett. Ellen rzött kísérletek számos példával igazolják. A neodarwinizmustól örökölt alapvet en mechanikus kémiai felfogás és a korai évek molekuláris biológiája helyett úgy kellene tekintenünk a genomokra. de taónak nevezem. a lét önfenntartó csomópontja. és hamarosan feledésbe merül. amit az életr l és az él világról tudunk. ennek a rendszernek egy-egy szerves eleme.hogy az örökl dés tökéletesen érintetlen marad a szervezetet az élet folyamán ér megpróbáltatásoktól . és variációi nincsenek kitéve a véletlen szeszélyének. amely a káoszból fejl déssel bontakozik ki. A lennövényben például m trágyázás hatására célirányos változást lehetett felfedezni a genomban. fejezet A KOZMIKUS TÁNC Az általunk tapasztalt anyagi dolgok és a világegyetemben hullámzó energiamez közötti finom viszony átformál mindent. James Shapiro amerikai biológus szerint a genetikai folyamatokról sokkal körültekint bben kellene gondolkodni. Hogy ilyen alkalmazkodó mutációk el fordulhatnak." Az új elképzelés pontosítja az si ösztönös sejtéseket -megfigyelések és kísérleti bizonyítékok köntösébe öltözteti ket. s t a genom és a szervezet sokkal tágabb környezete között. India. hogy kapcsolat van a genom mutációi és a környezet között. amelynek során a természetben minden dolgok eljátsszák szerepüket és megvalósítják önmagukat.már er sen inog. . a szanszkrit nyelvben az sforrás pedig a mulaprakriti . és ez a rendszer fejl dik az id ben. „Volt valami bizonytalan. mert még a genom mutációira vonatkozó variációk is egy rendkívül szervezett „küls genetikai rendszerben" jelennek meg. hogy a genom „folyékony" (vagy képlékeny). de szándékosan homályos beszámolót adott err l az eredeti teremt forrásról. Ez az elképzelés. A hinduk ennek kisugárzását lilá-nak (játéknak) nevezték. A genom és a fenom (amely a küls megjelenésre vonatkozó tulajdonságok összessége). de közvetlen kapcsolat húzódik meg a genom és a szervezet. A lényeget olyan sformájú jelképek tükrözik. Az új fajokat teremt variációk nemhogy a gének véletlen kombinációi volnának. Rovarirtó szernek kitett különféle bogarakban olyan sajátos. Bár ez Lamarck kísértetét idézi fel (a francia természettudós azt állította. hogy a genom (az él szervezet összes örökletes tulajdonságainak kódkészlete) nem is tanúsít olyan nagy ellenállást egy élet során bekövetkezett változásokkal szemben. Tehát a klasszikus darwinizmus egyik tartópillére . amikor visszapillantunk az emberi tudás hosszú évezredeire. akárcsak a kozmoszról alkotott képünk és az anyagról alkotott fogalmunk talál megdöbbent el zményeket. Talán anyja minden dolgoknak az ég alatt.ebb l ered minden dolog. Nevét nem ismerem. hogy Egy Forrás van.

Az idegélettan kutatói felfedezték. és konferenciákat rendeznek a kutatási kérdésekr l és a klinikai gyakorlatról. A részben si gyógyászati módszerek modern alkalmazásában elért sikerek komolyan megkérd jelezik egy kizárólag biokémiai megközelítés helyességét. A „biokémiai orvostudomány" felt n en sikeres volt a gyógyítás számos területén. Ezeket ritkán vagy egyáltalán nem lehet közvetlenül észrevenni.de olykor dönt en . A fejl dést jelzi egyebek között. hogy a fajok fennmaradása nem a genom elszigeteltségének tulajdonítható. A biológusok már látják. akárcsak minden él szervezet. Mágnesrezonanciás képalkotó vizsgálatok is bizonyítják a röntgensugaras és nagyfrekvenciás megfigyelések mellett. hogyan befolyásolja egyik személy tudata a másik tudatát és testét közvetlen vagy közvetett jelátvitel során. hogy a washingtoni Nemzeti Egészségügyi Intézet felállította az Alternatív Orvostudomány Irodáját. hogy testünket még finomabb energiák is befolyásolják. Valahányszor testünk nem m ködik tökéletesen. és nem pusztán a véletlen mutációkra ható természetes kiválasztódás eredménye. ez pedig az emberi test biokémiájához kapcsolódik. A hagyományosan „éterinek". ilyen módon a törések gyorsabban gyógyulnak. amely folytonos önfejl désen megy át. ez az együttm ködés pedig számos szerves és szervetlen vegyület kiegyensúlyozott reakcióján múlik. amely mind több és több tanulmányban és kísérletben merül fel. Ám az alternatív orvoslással foglalkozó természetgyógyászok és orvosok rendszeresen használják ezeket. amelyeket a veszélyeztetett fajok hoznak létre nagyobb evolúciós ugrások érdekében. több szakfolyóirat alapítására került sor. az okot valamilyen felborult kémiai egyensúlyból ered szerkezeti hibában kell keresni. amelyek az élettani felépítéshez. mert a képlékeny genomot összekapcsolja azokkal a következetes mutációkkal. de nem biztosítja.egészségi állapotát is. ebbe a mez be beleágyazva léteznek. sem a beteg szervezet természetes állapotának. „mentálisnak". hogy egy új tényez t kell hozzáadni azokhoz a kölcsönhatásokhoz. de ez nem változtat azon a tényen. Arról van szó. hogy az elektromágneses mez k nem elhanyagolható szerepet játszanak a test épségének meg rzésében. Ma azonban a természetes kiválasztódást inkább negatív. amelyek egészségkárosodáshoz vezethetnek. hogy az agy bizonyos területeit összeköt elektromos áramok ugyanazokat a hatásokat váltják ki. Az „energetikai orvostudomány" tehát napjainkban hasznos segít társként zárkózott fel a biokémiai orvostudomány mellé. amely szerint a szervezet olyan reakciók révén m ködik. hogy a kezelés sok esetben nem felel meg sem az egészséges. Els látásra az ember bioenergetikai mez je (vagy biomez je) elektromos és mágneses természet nek t nik. Nem vagyunk pusztán biokémiai gépek! Ez dönt eltérés az akadémikus pszichológia és orvostudomány által még mindig vallott klasszikus felfogáshoz képest. Más kutatók úgy találták. A jelenlegi vizsgálatok azt mutatják. hogy a pozitív tényez a szervezet és a környezet szoros kapcsolódása egy olyan összefonódó rendszerben. amelyek a test m ködését. Testünk állandó tánca a pszi-mez ben megváltoztatja az életr l és az él világról alkotott . hogy megfelel en alkalmazott villamos árammal megújulásra késztethet k a sejtek. mint alkotó tényez nek tekintik: kigyomlálja az alkalmatlan mutánsokat. szerkezetét és biokémiáját szabályozzák. valamint számos könyvet adnak ki. hogy a természetes kiválasztódás szerepet játszik a fejl désben: a fennmaradásra és szaporodásra el nytelen variációk kihullanak az id rostáján.Mind több biológus kezdi megérteni. Ez az új tényez a bioenergetikai mez .vagyis az új szemlélet értelmében a szuperfinom energiák összekötik testünket a pszi-mez vel: a kvantumvákuum holomezejével. hogy a „finom energiák" valóban befolyásolhatják a test bioenergetikai mez jét és ezzel közvetetten . és állandó kölcsönhatásban vannak vele. ezért a kétked kutatók megkérd jelezik létezésüket.vagyis milyen a teleszomatikus (távolból a testre gyakorolt) hatás. így ez meger síti a szervezet és a környezet között tapasztalható illeszkedést. mint amikor ingerkelt vegyületeket fecskendeznek az agyba. A természetes (vagy „alternatív") gyógyászat az utóbbi években nagy lépésekkel haladt el re. hogy valóban alkalmas mutánsok teremt djenek. Ez a tényez csökkenti a véletlen szerepét a fejl désben. „spirituálisnak" nevezett energiák . és hogyan tev dik át az ilyen befolyásolás „nem lokálisan". De az elektromágneses biomez talán nem árul el mindent: feltételezhet . téren és id n keresztül . A hagyományos nézet szerint az egészség az élettani felépítés egységét l függ. Az életr l alkotott új szemlélet más megvilágításba helyezi saját testünket is. Ezekben a hullámtartományokban az egyensúlyhiány a test kémiájának olyan lehetséges zavarait jelzi. Nem vitás. Az emberi testek. és a testszövetek kipótolják önmagukat. és tapasztalataik azt mutatják. hogy a testünkben zajló kölcsönhatások láncolatához és a hozzájuk kapcsolódó elektromágneses biomez höz még egy összetev t (vagy tényez t) kell hozzáadnunk: a finom energia mez jét. A kutatókat számos kérdés érdekli: tudatunk milyen kölcsönhatásban van testünkkel az öngyógyítás szempontjából.

változat. Anyag és tudat egyaránt kozmikus eredet : mindkett jük a kvantumvákuum méhéb l született. akárcsak a világegyetem. A tudat és az anyag teljes szétválasztása (amit Descartes vezetett be a nyugati gondolkodásba) hamis megoldás: a végs elemzésben anyag és tudat szerves egészet alkot. de teljesen különböz létez . se nem anyagi jelleg . így kell elfogadnunk és kezelnünk ket. és csak azoknak a lényeknek a számára t nik valóságosnak. A Föld bioszférájában a finom viszonyok hálózata a sejt kromoszómáiban megbúvó DNS-szálaktól a globális ökológia egészéig terjed. sem rejtélyes. az emberben az agy teremt kapcsolatot közöttük. sem a valóságban. amely vizsgálja a körülötte létez . változat. búvóhelyet stb. Együtt fejl dtek ki a valóság mélyebb rétegéb l. hogy a tudat miképpen illeszkedik a természet rendjébe. 5. Az él szervezetek nem szerves anyagba bújtatott önz létez k. A kialakuló új-régi szemlélet szerint minden él szervezet kapcsolatban van egymással a holografikus információtároló és -továbbító mez révén. Anyag és tudat egyetlen egészet alkot. ahol minden szerves létez harcol egymás ellen. Az anyag és a tudat gyökerei a valóság olyan szintjéig nyúlnak le. minden szervezet és minden gén el nyre akar szert tenni a másikkal szemben. amelyekben ezek megjelennek. mert minden faj. hogy aztán együtt járják kozmikus táncukat. változat. Agyunk és testünk ilyen módon állandó összeköttetésben áll azokkal a társadalmi és ökológiai rendszerekkel. Az anyagi világ csupán annak az emberi agynak a teremtménye. változat. 4. Minden él dolog töretlen lendülettel szakad ki a természet öléb l.legalapvet bb fogalmainkat. Még az elemi részecskéknek is volt (és van) valamilyen studatuk. Ez avatja az él lényeket alkotóelemekké abban a finom kapcsolatokat alkotó óriási hálóban. A filozófusok évezredeken át töprengtek. amely maga is összeköt elem a világmindenséget átfogó kapcsolatokban. miközben a holomez vel karöltve járja szent táncát. mi az új és mi a régi ebben a jelenlegi elképzelésben. amelyekben élünk. Az ember esetében a tudat anyagi agyhoz kapcsolódik. de még az ember döbbenetesen bonyolult agyával sem. élettelen anyagra. amelyek agya eléggé bonyolult ehhez. Minél bonyolultabbá válik egy szervezet. A tudat nyitott ablaka A kozmikus táncban az élet az élettelenb l. ugyanakkor tágabb körb l is folyik az információáramlás környezetünk és a dinamikus folyamatok közötti kapcsolatokról a sejtekben lév genetikai kódhoz. anyag és tudat együtt fejl dött egyre magasabb szint és bonyolultabb formák felé. Ma is ilyen a valóság . Mind az anyag. hogy ennek irányításával megszerezze a túléléshez és a szaporodáshoz nélkülözhetetlen élelmet. amely önmagában se nem szellemi. ha egy maroknyi van. az egyik egyed nincs határozottan elválasztva a többiekt l. másrészt maga is finoman visszahat a többi dologra. Szakajtóra való elmélet született. amely nem szedhet szét sem képzeletben. azonnal kapcsolatba lép a többiekkel. nyomban belép az össztáncba . Hogy megértsük. hogy hol és milyen formában nyilvánulnak meg.világot. annál sokoldalúbb „számítógépre" van szüksége. A tudat a végs valóság: az anyag csupán az emberi agy illúziója. vázoljuk fel a f bb lehet ségeket. A világegyetem fejl désében a tudat volt az els dleges.és talán az egyetlen. Eszerint mindkett valódi. és a megfelel nemi társat. amely most születik az új tudományban. hogy amikor az ön-teremtés döbbenetes folyamata megindult. Ez a fejl déselmélet nem sz kíti le a valóságot pusztán semleges.új köntösben. változat.valójában szellemi jelleg . 2. Testünkben a genetikai kód nincs elszigetelve az életfenntartó környezett l. Ez is si elképzelés . Ez a tudat aztán mind összetettebb és . és mihelyt megszületik. Az új elképzelés arról tájékoztat. Ez nem a klasszikus darwinizmus vad élettere. A tudat az agy terméke. A tudat és az anyag egyaránt alapvet . az agy csupán a tudat székhelye. hanem másodlagos fontosságú „kísér jelenség". A „finom energiák" továbbítanak jeleket szervezetünk dinamikus állapotáról testünk minden sejtjéhez. anyagtalan tudatra. A tudat tehát nem egy els dleges adottság a valós világban. Ennek a fejl désnek egy bizonyos pontján jelenik meg a tudat. és a verseny sohasem gátlástalan. A tudat megnyilvánulásai nem magyarázhatók azokkal a rendszerekkel. a tudat pedig az élet bonyolultabb formáiból születik.a világegyetem többi részével való kapcsolata egyrészt t alakítja. 3. 1. mind a tudat valóságos. Az élet fejl dik. amelyekkel az agy segíti a szervezetet. Ahogy a tudat megjelenik. de nem azonos vele. de a használható változatokból jó. függetlenül attól. pontosabban azoknak a túlélési módszereknek a mellékterméke. de egyik sem a valóság eredeti eleme. amely áthatja a világegyetemet. de nem alapvet létez . Ez az utolsó változat azt a holisztikus (a valóságot egységes egészként kezel ) látásmódot képviseli.

megénekelték a világegyetemmel való azonosságunkat. nem gyötri a nap huszonnégy óráján keresztül az embereket. hanem tevékeny. „tápláló" anyatényez . sejtek és él szervezetek . hogy a koponyánkon túli világ néhány vonásáról agyunk talán nem úgy szerez információkat. valószín leg azért. mint John Donne vagy William Blake. az atomoknak és az elemi részecskéknek is van valamilyen tudati tapasztalatuk." Ám a magány érzése. ami természetes. Ám ez nem azért van így. Ez az érzékcsalódás olyan börtön. amint anyagi „hordozó" rendszerei . amely nem minden el zmény nélküli az eszmék történetében. mint amelyek valahogy elválasztják minden mástól . a próféták és a metafizikusok. Ott az emberek gyakran kerülnek szembe az empátia (beleérzés) olyan figyelemre méltó eseteivel. A tudat (hogy a hagyományos szóhasználatnál maradjunk) az anyaghoz kapcsolódik. amely kifinomult agyunkkal együtt fejl dött. amely áthatja a modern társadalmakat. Err l az si felismerésr l megfeledkeztek a modern társadalmakban. amit világra hozott. A szokásos éber tudati állapotban elkülönülésünk börtönének foglyai vagyunk. molekulák. igyekeztek megérteni ennek részleteit is. a helyzet is megváltozik. Nem ez a helyzet a hagyományos és nem nyugati mintájú társadalmakban. nyugaton pedig Amerika slakói az egész természettel való azonosulásukat hangoztatták. vagy amikor tudatunk megváltozott állapotba kerül. hanem értesülései kiterjedhetnek a vákuumalapú energiamez re is. Itt a közöttünk lév különbségek túlzott hangsúlyt kapnak összeköt kapcsolataink és közösségi érzéseink rovására. Minden dolog összefügg. Modern. józan elvárásainknak. Mi. Ez a kapcsolódás eleme. Egyéni önkiteljesedésünk iránti igyekezetünk végül is ahhoz a tévhithez vezetett. Maga Einstein így írt: „Az ember id ben és térben korlátozott része az egésznek. megállapodott valóság. Tagadják azonban a modern kutatók és azok. és az olyan úttör tudósok. amelyet »univerzumnak« nevezünk.„kitárja" értelmünket a társadalom. A nyitottság felismerése azonban ismét kezd tért hódítani az új kutatónemzedék körében. mind a természettel kapcsolatosak. Az olyan nagy költ k. mert a mindennapi tapasztalat kevés bizonyítékot nyújt erre. még a molekuláknak.egyre összetettebbé és kifinomultabbá váltak. Ez a méh . valamint bolygónk bioszférájához és a rajta túl elterül kozmoszhoz köt bennünket . Ezt a nyitottságot ismerték minden korban a misztikusok és az érzékenyek. ami nem felel meg modern. Keleten a tao követ i azt állították.ez tudatának egyfajta optikai csalódása." Az ilyen felfogás éles ellentétben áll a modern társadalmak tagjainak elszigeteltségi érzésével.21 . hogy az ember számára a legmagasabb jó annak követése. amelynek mértéke megfelel fejl dési szintjüknek. Ez figyelemre méltó: az éber tudat szokásos állapotai .a kvantumvákuum . Seattle névadó indián törzsf nökének gyakran idézett szavai szerint: „Egyet tudunk. amelyek mind embertársaikkal.az atomok. ám amikor alszunk. mert szélesebb kör kapcsolataink nem valódiak és nem m ködnek. Bár bolygónkon ez a tapasztalat különleges. Minden dolog kapcsolatban van egymással. éber állapotú tudatunkba. ahogy a vér egyesít egy családot. Gondolatait és érzéseit úgy tekinti. és átéljük a dolgok egyedi önállóságát. az a Föld gyermekeit is érinti. Persze akadtak kivételes egyéniségek. emberek. hanem mert ennek a kapcsolatnak a jelei általában nem hatolnak be szokásos. amely létrehozta ket.nem egy közömbös. amely a kozmikus tánc révén továbbra is kapcsolatban van mindazzal. hogy pusztán az elektromágneses hullámok látható és a hanghullámok hallható tartományára támaszkodik. a természet és a világegyetem felé. Ami érinti a Földet. mint Gregory Bateson vagy Arne Naess. De hozzá kell adnunk ehhez az elképzeléshez még egy elemet. de új a tudományokban.bár látszólag mindent felölelnek -agym ködésünknek csupán rendkívül kis részét veszik igénybe. akik a valóság megértésének egyedüli módját a modern tudományban látják. si gyökerek Tudatunk közös tánca a kozmikus kvantumvákuummal a környez többi tudathoz. hogy személyiségünk a test börtönébe zárva elkülönül a társadalom többi részét l és a természett l. személyes tudatunkként érzékeljük azt a magasan fejlett tudatot. Jobban mondva: a világegyetemben fejl d anyagi/szellemi rendszerek folyamatos és bens séges összeköttetésben állnak a kozmikus méhvel. Ez a mez pedig finoman összeköti tudatunkat a világegyetem valamennyi részével. amely korlátozza személyes döntéseinket és néhány hozzánk közel álló személy iránti szeretetünket. A szület (és ez ideig forradalmi) felismerés abban áll. józan észlelésünkb l mindent kirekesztünk. mégsem egyedülálló: minden más szervezetnek. meditálunk.határozottabb alakot öltött.

és ez bizonyos értelemben nem más. hogy ilyen körülmények között tulajdonképpen azonosíthatjuk magunkat bármivel a világegyetemben. amelyeket nem szerezhettek testi érzékeléssel ." Az új tudományokban mind többen elfogadják a megváltozott tudatállapot (ASC: altered states of conscious-ness) kutatását a „tudatkutatás" új ágának jogos részeként. amikor a tudatot az egyedi agyakban keressük. bolygónk. eddig még megmagyarázhatatlan módon mindegyikünkben van információ az egész világegyetemr l vagy az egész létr l. hogy az „én" tudatom nem csupán a testemen belül létezik. A tudat csoportos kiterjedésére vonatkozó jelent s megállapítások között kétségtelenül a modern kísérleti pszichológia alapítójának. Indiától Kínán keresztül a klasszikus Görögországig utalásokat találunk a tudatátvitelnek erre a módjára legalább két és fél ezer évre visszamen en. Frederic Myers. Bár pillanatnyilag nem tudják a kutatók megnyugtatóan megmagyarázni ezeket a tapasztalatokat. Egy életet leélhetünk anélkül. „A tudat új térképe". Grof szerint ugyancsak át lehet élni az egész bioszféra. Vannak olyan élmények. Az ebbe vetett hit a kelet vallásainak és metafizikájának. Eltér en a freudi elméletekt l. benyomásainkat és érzéseinket mások felé küldjük. Ez olyan tudatállapotra is vonatkozik. Carl Jung úgy vélte. Szerinte . hogy valamilyen. Montague Ullman álomkutató szerint . hogy tudatunk mélyrétegei össze tudnak kötni bennünket egymással.. a 20. ami tudatunkban történik. világosan mutatják. Gustav Fechnernek a kijelentése a legérdekesebb. egészen másfajta tudat formái léteznek. Ezt a merész. valamint a nyugat misztikus és gnosztikus hagyományainak központi kérdése volt. s t az is el fordul. hogy összhangban éljünk a természettel és a világegyetemmel. hogy szilárd alapokat teremthet ezeknek a sokszor zavarba ejt jelenségeknek. Charles Tart híres amerikai pszichológus például észrevette. Grof arra a következtetésre jutott. ahogy nevezi. H. Gondolatainkat. s t szervetlen tárgyak és folyamatok tudatával is.bár egyénenként élünk. de érdekes következtetést határozottan alátámasztják Stanislav Grof cseh származású amerikai pszichiáter kísérletei is. hogy egyik-másik álmunk saját fajunk kollektív tudattalanját tükrözi: kijelentette. hogy ez bels kapcsolatokat teremt köztünk és más dolgok között egy átfogó teljességen belül. Vannak olyan tapasztalatok is.álmaink helyreállítják a kapcsolatokat. hogy az ilyen álmoknak valamilyen „numenális" (érzék feletti. század végére.. illetve támogatják er feszítéseinket. gondosan feljegyzett esettanulmányai tömegének tapasztalatain alapul. és mások gondolatait. Az egységesített elmélet felé haladva az új tudomány hamarosan abban a helyzetben lesz. Arra is képesek vagyunk. Minden. Ma több pszichológus osztja ezt a véleményt. az új elgondolás szerint a tudat folyamatosan áthatja az egész emberiséget. Ahogy már Jung megérezte. hogy valaki teljesen magába olvasztja egy másik egyén személyiségét. és tapasztalatilag hozzáférhetünk annak minden részéhez. hogy gyanítanánk létezésüket. az Ullman-féle álomelméletek úgy tekintenek az álomlátásra. de alkalmazzuk csak a kell ingert. de hozzáférhet ek is. mint valami kiterjedt tudatmez . mintha az egész emberiséget felölelné.22 A Grof által feljegyzett transzperszonális élmények. s egyetlen érintésre megjelennek a maguk teljességében. Megváltozott tudatállapotaikban betegei ülésr l ülésre olyan információkat hoztak el . H. Gardner Murphy . hogy átlépjünk az emberi tapasztalás korlátain: így azonosulhatunk állatok. amelyet csaknem mindenki tapasztalt már: az álmodó alvás állapota. A „kollektív tudatalatti" néhány változatának elképzelése a 19. amelyek álmainkban egymással harcban álló pszichés létez kr l beszélnek.de más tudatállapotban sem igen. felfoghatatlan) értéke van. s t tulajdonképpen a teret és az id t is. benyomásait és érzéseit fogadjuk. Ez tükröz dik olyan kiváló gondolkodók írásaiban. növények. saját szavai szerint.. Fred Alan Wolf fizikus is egyetért azzal a nézettel. fajunk és közösségünk nagyobb egészét l elkülönítve . s t akár az egész világegyetem tudatosságát. század elejére megy vissza. Price. mint az egész kozmikus hálózat. vagy annyira kiszélesíti saját tudatát. hanem azon kívül is. míg körülötte t le csak homályos véd erny kkel elválasztva..A megváltozott tudatállapotok nemcsak valóságosak. csak a tudat egyik sajátos állapota. a helyzet valószín leg megváltozik. otthagyja hullámnyomait a pszi-mez ben. Az agyunk/tudatunk és a világ többi része közötti jeltovábbítás állandó és mindkét irányban folyamatos. Talán egy ilyen közös tudatmez er södött fel id r l id re az emberi kultúra és a szellem története folyamán. Szerinte tévedésben vagyunk. Szerinte elképzelhet . hogy a megváltozott tudatállapotokban egymással való „finom" kapcsolataink sokkal nyilvánvalóbbá válnak. mint Henri Bergson. hogy valaki ráhangolódik egy embercsoport tudatára. William James több mint száz évvel ezel tt papírra vetett híres megjegyzése szerint „normális éber tudatunk. akik „ráhangolódnak" ezekre a finom mintázatokra. amikor a tudat a kett s egység állapotába kerül egy másik személyen belül.de William James és kés bb Carl Jung nagyszer tanulmányaiban is. és mindenr l tudomást szerezhetnek azok.

hogy együtt gondolkodunk és érzünk velük. és beépíti ket saját kibontakozásának elemeiként. a megérzéseinkben megjelen különös . Korábbi életek emlékei így többé már nem rémképek: valódi információk egy megosztott tudatmez b l. amelyekb l felépül. mert ha a tánc valódi. „Amikor egyikünk meghal . mint azok az egyedi agyak. hogy egyfel l létezik a neuronokból álló agy. annyira szembeszök en sok bennük a közös vonás. hogy az el bbi milliárdnyi egymáshoz kapcsolódó idegsejtb l áll. tapasztalja fizikai létezését. megmaradnak a nagyobb Föld-életben olyan tisztán.témakörébe tartozó. A kollektív „agyak agya" -mondta Teilhard . az olyan. annak az alapján. az utóbbi pedig közösen gondolkodó milliónyi egyénb l. amelyet a „nooszférának" nevezett planetáris tudat megjelenése jellemez. hanem az emberi lét napi gyakorlatának tudományos magyarázatában is segítségünkre siet. De azok az emlékek és fogalmi viszonyok. Az elképzelése szerint az emberiség feltartóztathatatlanul fejl dik egy magasabb egység felé. növekedve és fejl dve a további jöv ben oly módon.éppoly valóságos. Ez azért van így." A világlélek vagy világtudat gondolatát a híres (bár annak idején er sen támadott) francia jezsuita biológus. Ide tartozik a halálközeli élményben leperg „életfilm". Rámutatott. mert abból az egyedi részb l már nem kap több érzékelhet közlést. Az ezoterika (a titkos tanok) . túl a nekik mondott szavainkon és a velük szemben tanúsított viselkedésünkön. Még kevésbé teljes tudati azonosulás esetén is meglep lehet a hatás azáltal. Halhatatlanságunk abból fakad. annál az egyszer oknál fogva. Bár vannak köztük különbségek . amelyek a klasszikus tudományos elméletekkel mindeddig nem voltak bizonyíthatóak. a tudatazonosulást átélt személy nemcsak emlékszik a másik személyre és annak élményeire. az agyak agyának esetében pedig minden különálló egység önállóan elmélked központ -. akár nem. valamint a gyógyításnak azokat a meglep módszereit is új megvilágításba helyezi. Pierre Teilhard de Chardin fejlesztette tovább a 20.mélytudatunk egyesül a „világlélekkel". befogadja vizuális és más érzékszervi észleléseit. hogy ezeket nem lehet felületesnek ítélni vagy véletlennek tekinteni.az egyedi agy esetében a gondolat nem gondolkodó idegrostok rendszeréb l ered. Akár tudjuk. Ez a befolyás lehet igen hatékony és igen valódi: amint azt a lélekgyógyászok nagyon jól ismerik. a telepátia. században. hogy létezésünk nem múló valami. amelyek ebben a könyvben is megjelennek. Érzéseink. ahogyan az emlékezetünkben egyszer már elraktározott tiszta gondolataink új viszonyokat alakítanak ki és tovább fejl dnek véges életünk folyamán. s t kísérleti meger sítést: egyedi tudatunk bizonyos értelemben halhatatlan. új viszonyokat teremtve. akkor gondolataink és érzéseink nemcsak ránk tartoznak. hanem ténylegesen azzá a személlyé válik. hanem része egy folyamatnak. amelyek az illet személy érzéklései köré csoportosultak. több ezer éve bevált módszerekr l van szó. másfel l ott van a milliónyi emberi egyed gondolkodása révén m köd „agyak agya".23 Az emberekkel és a természettel fennálló. de egyben nagyobb felel sségérzetre is késztethet. amely átfogja egész életünk összes élményét.vagy modern kifejezéssel a parapszichológia . Testi és szellemi egészségünk meg rzésének. Teilhard észrevette a rokonságot az emberi agy és a társadalmi tudat között.írta röviddel egy súlyos betegségb l való felgyógyulásakor -. mintha a világ lehunyná egyik szemét. és finoman befolyásolja az érzékel személy gondolkodását és érzéseit további élete során. ahogy valaha is léteztek. hogy részei vagyunk e tárnak: részei az emlékez és önteremt világmindenségnek. Másodszor pedig tudatunk és agyunk kozmikus táncának felismerése er sebb biztonságérzetet nyújthat. gondolkodásunk és érzéseink hatnak embertársainkra. El ször is a másokkal és a világegyetem többi részével összeköt finom kapcsolataink azzal vigasztalhatnak bennünket. hogy a benyomás kitörölhetetlenül belevés dik a tudatba. A tudomány mai fejl désében egy si megérzés kap tapasztalati. UTÓSZÓ GYÓGYÍTÁS AZ „ÖTÖDIK MEZ " RÉVÉN (írta Sági Mária) Mi a holisztikus medicina? A Kozmikus kapcsolatok által felrajzolt új tudományos világkép nemcsak a természetr l és az emberi lét fontos kérdéseir l alkotott elképzeléseinket változtatja meg. valamint átéli érzéseit. gondolataink és érzékeléseink folyamatosan rögzít dnek és meg rz dnek egy kozmikus információtárban. újra felfedezett kapcsolataink szélesebb és mélyebb következményei gondolkodásra késztethetnek valamennyiünket.

Mivel magyarázhatók például az Ötztali Alpokban lelt férfi tetemén talált mértani formák? Egy osztrák turista ugyanis 1991 szén az osztrák-olasz határtól 60 méterre az olasz oldalon különös holttestre bukkant. betegségeit képes kijavítani. mint a kézrátevés vagy a különböz ingamódszerek. nem is beszélve a több ezer éves kultúrák nagy gyógyító hagyományairól. hogy a szervezet biokémiai rendjét fenntartó rendszerekre hat. így például a sejtek elektromágneses és még finomabb. hanem figyelembe veszi a személy érzelmeit. s t befolyásolhatók is. hanem olyan módon. négyezer év. illetve mágikus jeleinek tanulmányozására. A szervezet hibás m ködését. vagyis csak a „mérhet t" tekintette létez nek. gondolkodásmódját. teljes). de ami a legfurcsább. mez ket is leírhatunk és megfigyelhetünk. A Kozmikus kapcsolatokban ismertetett új tudományos eredmények mindezeket a természetfölöttinek vagy ezoterikusnak tetsz jelenségeket a fizikai valóság talajára helyezik. akárcsak az egész világegyetem. és állandó kölcsönhatásban van vele. De nemcsak a fizikai testet tekinti egységes egésznek. Hatalmas rejtett energiái olyan holografikus mez t képeznek. Minden él szervezet . A huszadik században aztán újból felébredt az energetikai tényez k iránti érdekl dés. hanem segítséget nyújt. és a bioenergia kutatásához Wilhelm Reich német származású amerikai pszichiáter vizsgálatai mutattak utat. Ennek a szemléletnek az a következménye. emberi kapcsolatait és szellemét is. A kutatók vizsgálatai alapján a jéggé fagyott tetem kora kb. A holisztikus medicina tehát nem mesterségesen gyógyít. amelyek bizonyos tulajdonságai már mérhet k. évezredek óta ismert gyógymódok létjogosultságot nyerjenek az orvosi gyakorlatban. Viszont az újkor embere már csak a tapasztalatokat és a „kézzelfogható" anyagi világot fogadta el valóságosnak. Ez a mez . Szinte alig lehet számba venni az összes gyógymódot. ahogy azt a klasszikus nyugati orvoslás teszi. Ennek következtében talán a tudományos szakemberek és az orvosok is létez valóságnak fogadják majd el a mindmáig kétkedéssel szemlélt holisztikus gyógymódokat (holosz görögül egész. vagyis a megbetegedéseket tehát nem biokémiai vagy m téti úton kezeli. hogy nemcsak a fizikai testben lejátszódó és többékevésbé ismert biokémiai folyamatokat kell figyelembe venni.energetikailag igen tevékeny.ebbe a mez be van beágyazva. hogy a holisztikus medicina mindig nagy. s ezzel az alapvet holomez vel lejtett szent táncában fejl dik. tehát gyógyító módszereikben felhasználták a fizikai testben és a körülötte zajló bioenergetikai folyamatokat is. kvantummez beli kommunikációja olyan bioenergetikai tereket hoz létre. A holisztikus medicina sohasem a tünetet. így a fizikai test gyógyítását a lélek és a szellem gyógyításával kapcsolja össze. meggyógyítani. átfogó jelképekkel keres párhuzamot. vezérlését. bronzfejsze. ami egyedülálló lehet séget kínál a kor gyógyító. hogy a mai orvostudományban is egyre nagyobb teret hódítson az energiamez kön alapuló tudományos világkép. hogy a szervezet öngyógyító mechanizmusai beinduljanak. hogy a tudomány fejl dése révén az új fizika eszközeivel már olyan jelenségeket.távkapcsolat éppúgy. a szimptómát kezeli.tehát az ember is . hogy ezek az er teljes hatású. A történelmi távlatok alapján megfigyelhet . hanem a tünet okát kísérli meg orvosolni. A jelen könyvben azután láthattuk. Ezzel lehet ség nyílik arra. amely nemlineáris kölcsönhatásba lép a kvantumokkal és a kvantumokból építkez bonyolult anyag-energia szerkezetekkel. íj és nyilak társaságában. Az örök jégtakaró alól egy b rbarna múmia került el . ebb l a mindenség alapját képez holomez b l kapja energiáját. Ezek a „finom energiák" küldenek információkat testünk minden sejtjéhez és a bennük lév genetikai kódhoz élettani állapotunk dinamikus szerkezetér l és a környezetet alakító dinamikus .vagyis a világegyetem alapenergiaállapota . így lehet vé válik. amely id nként jelentkez m ködési zavarait. Feltételezi ugyanis. hanem még egy különös tényez is vezérli: a kvantumvákuum holo-mez je. mint az úgynevezett „tisztán látó" gyógyítók távdiagnózisa és távgyógyítása vagy a kevésbé természetfölöttinek t n bioenergetikai gyógymód. Az élet ugyanúgy. Minták a pszi-mez ben Mit jelent ez az orvostudomány számára? Hogyan képzelhetjük el az emberi szervezetet és különböz állapotait az új tudományos világkép alapján? Mint ahogy László Ervin részletesen kifejti e könyvben. öngyógyító egész. az emberi test biokémiai folyamatait nemcsak az elektromágneses bio-mez höz kötött kölcsönhatások láncolata. Az si kultúrák még természetes módon elfogadták az energetikai tényez k valódiságát. a hátára egy egyenl szárú kereszt és párhuzamos vonalak voltak festve. s ezáltal kölcsönösen közelebb kerüljön egymáshoz a holisztikus orvostudomány és a legújabb fizika. k b l készült kés. amelyek a newtoni fizika alapján még „mérhetetlenek" voltak. hogy az él szervezet önfenntartó. hanem a rajtuk kívül es ket is.

Ez az „ötödik mez " (a kvantumvákuum holomez je). A hullámminták nemcsak közömbös adatokat nyújtanak a tenger egy részér l.egyúttal összetett elektromágneses mez t is képez. hogy sokkal drámaibb is lehet a helyzet. hogy a kvantumvákuum holomez je „emlékezettel" rendelkezik.van.szüntelen információcserében állunk. amelyeket mellette egy kisebb hajó nyomdokvize idéz el . néha napokig megmaradnak. A polinéziai bennszülöttek például úgy hajóznak. A hajók és a tenger kölcsönhatása jól érzékelteti.) Igaz.folyamatokról egyaránt. mondjuk egy magas szikláról vagy repül gépr l figyeljük a tengert. Ebben a morfodinamikus mez ben megtaláljuk . A hullámképek adatokat nyújtanak a hajók haladásáról. és egy nagy óceánjáró mögé került. amelyeket a bennük mozgó tárgyak hoznak létre. Hogy a világegyetem holomez je miként riz és továbbít információkat. hanem finoman befolyásolnak is mindent. hogy a víztömegek . A világegyetem ötödik mez je ugyanígy tesz. hogy az interferenciaminták képesek egymásra épülni. Míg a tenger és a leveg elveszti a hullámfrontok mintáit. személyek közötti távkapcsolat jelenségeire és ezzel együtt az ilyen típusú gyógyításokra is magyarázatot nyújt. és id r l id re átrajzolódik. amint a gravitáció. Míg a tengernek és a leveg nek hatalmas. ha már utazott kis hajón. ideértve a Föld tömegvonzását is. Különösen fontos számunkra. betegsége és gyógyítása szempontjából. Szervezetünk nemcsak biokémiai rendszer. egy hirtelen dühroham azonnal érzékelhet a bioenergetikai mez ben (egy gyógyító úgy mondja. de hatásos információátadásra kerül sor. Ezért a természet „memóriája" állandó és teljes. a partvonalak hatásáról és különféle más olyan tényez kr l is.felülete igen gazdag információkban. miután a hajók . a szervezettel és így a tudattal is kapcsolatos információt tárol. amellyel szervezetünk állandó kapcsolatban áll. minden szervezetnek egy egyéni morfodinamikus minta felel meg a pszi-mez ben. Ezt a testünk körüli finomenergia-mez t érzékelik a gyógyítók auraként. (Ilyen mintákat szabad szemmel is láthatunk. amely az eddigi id n és téren túli. hogy a találkozó hullámfrontok révén finom. A holomez köti össze agyunkat és testünket a társadalmi és ökológiai rendszerekkel is. hús-vér emberek egy olyan láthatatlan információs mez be vagyunk beágyazva. ez a jelenség nagyon is hatékony. a holografikus mez hasonló képessége viszont minden tekintetben végtelennek látszik. tájékoztatnak mindarról. de amíg léteznek. a leveg . de ez a testben még nem okoz tünetet. Mivel minden él lény megismételhetetlen és egyedi. a tudomány számára eddig rejtélyes jelenségre. A tenger. hanem .és a leveg molekulák mozgása számtalan szétszóró er hatásának van kitéve. A bioenergetikai mez egyensúlyát a tudatunk képes befolyásolni. hogy követik a tengerrészükben fekv szigetek által keltett vízi mintákat. A mintáknak ez az egymás fölé rendez dése több dimenzióban elemezhet : egy bonyolult interferenciaminta többszörös dimenziókat képvisel. A hullámminták néha órákig. Ez azt jelenti.beleíródik a pszi-mez be. amint az emulzió tönkremegy. hogy „lyukas az aura"). és elég távolról. hogy a minták végül is elt nnek. ami a tengernek abban a térségében történt. mint ahogy a fizikai testben észlelhet k. Most vizsgáljuk meg. amelyek korábban megmozgatták a felületet. Ennek az a titka. akár a tenger felületén a vízhullámokból. a világegyetem „jegyz könyve" tartósan rögzíti. mi minden található a természet tartós memóriájában.mivel az anyag elektromágneses tulajdonságú részecskékb l áll . Mivel a víz.mint minden más létez é az anyagi világból . Az egyén biomez mintája . Egy hajó által keltett hullámok rendszerint csekély hatással vannak más hajók mozgására.vagy más szilárd tömegek . Még egy holografikus fotólemezre felvett mintázat is elt nik. Mondjuk. ezért a tenger felszíni szerkezete és az atmoszféra finom szerkezete el bb-utóbb elsimul.tengerek. ami itt történik. Ebben a mez ben a kóros elváltozások mindig el bb jelennek meg. és mit jelent ez az emlékezet az emberi szervezet egészsége. valamint más rugalmas közegek „feljegyzik" a találkozó hullámok jellemz it. A világegyetem holografikus mez je azonban nincs kitéve szétszóró er knek. amelyek magyarázatot adnak jó néhány. A pszi-mez ben lév információs halmaz minden. a szél és a partvonalak közötti kölcsönhatás eloszlatja a hullámokat. Ezzel a mintával agyunkon és idegrendszerünkön keresztül .magától értet d en . mi játszódik le a kvantumok és az „ötödik mez " között. egy nagy hajón az ember alig veszi észre azokat az ingadozásokat. tavak . azt egy tengeren úszó hajó példájával szemléltethetjük. bioenergetikai mez ként. így a holisztikus gyógyítás különböz módozataira is. akár egy holografikus fotólemezen a fényhullámokból alakul ki. De bárki tanúsíthatja. A kutatók úgy találták. Ezért lehet teljes kör a hullám képe a mez ben. a széljárás irányáról.tovat ntek. ahogyan az egyszer bb élettani mintát a DNS rzi. amikor a felszín nyugodt. Mi. ráadásul minden információs veszteség nélkül képes hullámfrontokat érzékelni és meg rizni. de mégiscsak behatárolt mintameg rz képessége -tehát memóriája . vagyis a pszi-mez olyan tulajdonságokkal rendelkezik.

hogy a készülék a mez ben rejl információt érzékelhet formára tudja lefordítani. Ez az óriási mennyiség . Ez hasonló ahhoz. a gyógyítónak ugyanúgy megvan a pszi-mez beli morfodinamikus mintája és a m köd tudata. mondhatnánk úgy is. Mai ismereteink szerint ebben a tudatállapotban az agym ködés során nagyobb szerepet kap a jobb agyfélteke és . betegség jelentkezik. amelyek ezt képviselik. s ezzel fönntartja a betegséget. Az egészség meg rzése az állandó információcsere útján történik: az egyén pszi-mez beli morfodinamikus mintája szüntelenül méri magát a pszi-mez beli fajspecifikus mintához. ezért ezt a mintát az egyéni morfodinamikus mintával szemben faj specifikus mintának nevezzük. hanem azokat az adatokat is. Megváltozott tudatállapotban viszont az agy cenzúrája megsz nik. mivel ez a különleges rendszer hallatlanul érzékeny mindenféle beérkez jelre. illetve átlagolódik.a frontolimbikus rendszer. mind a gyógyulásban rendkívüli szerep jut. Ha a tudat harmonikus. A tudat ugyanis egyrészt védelmet nyújt a pszi-mez beli információözönnel szemben.bármilyen problémát kell is megoldania . amelyek az összes eddig létezett egyedt l származnak. és ezáltal ahhoz igazodik. mind a betegség és gyógyulás jelenségeit a fizikumnak ezek a pszi-mez beli összeköttetései teszik magyarázhatóvá. mint amikor parabolaantennát csatlakoztatunk egy tévékészülékhez. Ezzel a mintával az egyén ugyancsak szüntelen kapcsolatban áll. Ennek az állapotnak a másik sajátossága. vagyis visszabillentse saját egyensúlyát. . hogy folyamatosan helyreállítsa a fajspecifikus mintához való egyéni hasonlóságát. Ezáltal el idézheti és fenntarthatja a fizikum m ködési zavarát. A beteg szervezet pszi-mez beli morfodinamikus mintája eltér a pszi-mez beli fajspecifikus mintától. Az él szervezet m ködéséhez ugyanis hozzátartozik. akár a 95-98%-os szinkronizációt is elérheti. hogy miként biztosítsák ezt az érzékelésen kívüli érzékeléshez szükséges tudatállapotot. tudati információt. Ha az így kiolvasott információt nem nyomjuk el. Az ember esetében ez megfelel az emberi test m ködési normájának. s t elvágni a fizikum és a faj specifikus minta automatikus kapcsolatát. ami az érzékelésen kívüli érzékelését illeti. és folyamatosan közvetítse a fajspecifikus minta információját a fizikum felé. A két pszi-mez beli minta „együtt táncol" egymással. akár tudunk róla. s t az öröklött betegségi hajlamokat is. hogy az „kiolvassa" egy m sorszóró m hold kisugárzott hullámait. Mind az egészség. így a fizikumot dinamikus egészségi állapotban tartja. akár nem. A különbség csak az. amíg ki nem kerül abból a körb l. mint a betegnek. Éber tudatállapotban azonban az agy nem képes a pszi-mez beli információk felhasználására. akkor a fizikum az önálló idegrendszer által maga is képes arra. A gyógyítóknak mindig is megvolt a technikájuk ahhoz.kevésbé vagy egyáltalán nem korlátozza saját fizikuma és a pszi-mez beli fajtaspecifikus minta össztáncát. legalábbis abban a vonatkozásban nem. így a hibás morfodinamikus minta a betegség információjával táplálja a fizikum bioenergetikus mez jét (a biomez t). Megváltozott tudatállapotban az agy képes a pszi-mez ben tárolt információk kiolvasására. amely még a fajspecifikus megfelelést biztosítja. hogy „antennáját" a pszi-mez re tárja. A holisztikus diagnózis felállításához az agy „antennája" ad segítséget. de megtaláljuk az egyént a fogantatásától kezdve ért és azután átélt összes fizikai. Mindig a megfelel antenna szükséges ahhoz. Az agy „antennája" Minden egyén agya állandó kapcsolatban van a pszi-mez beli információval. amelyek a pszi-mez ben vannak kódolva. pedig a m holdról sugárzott hullámok az antenna felszerelése el tt is elérték készülékünket. Ilyen antenna leginkább a megváltozott tudatállapotban van „felszerelve". hogy a két agyfélteke szinkronizációja is jóval magasabb az átlagosnál. hogy a fajspecifikus mintához igazodjék. A pszi-mez azonban nemcsak az él szervezetek saját információs halmazát tárolja. Ha a tánc heve elsodorta az egyént. hogy gondoskodjék az öngyógyító folyamatok beindulásáról. ahogy László Ervin fogalmaz. S t többre is képes: megakadályozza a szimpatikus (a bels szerveket beidegz ) idegrendszernek azt a törekvését. mert azokkal a frekvenciákkal van összehangolva. hogy a gyógyító tudata . hogy szervezetünk egészséges marad. egymáshoz hasonló információ egy általános mintában összegz dik. majd az öröklött élményekig. másrészt viszont képes korlátozni. eljutunk az egyéni. és így képessé válik a pszi-mez beli információ kiolvasására. Az egyén addig táncol szabadon.a legújabb kutatások szerint . érzelmi. A fizikum és pszimez beli egyéni morfodinamikus mintájának folyamatos visszacsatoláson alapuló kapcsolata azt eredményezi. A tudatnak mind a betegség kialakulásában.egyrészt a fizikum összes jelenlegi adatát. és táncával nem követi már a fajspecifikus mintát. ha ezt a tudat segíti és nem akadályozza. Az antenna nélkül nincs erre mód. a fajspecifikus mintától való apró eltéréseit folyamatosan képes korrigálni.

A nem tisztán látó gyógyító ugyanerre a célra segédeszközöket használ. „Antennáját" betegének pszi-mez beli morfodinamikus mintájára irányítja. a kívánatostól. és automatikusan hozzáméri a fajspecifikus mintához. Ilyen módon történik az. amelyet a morfodinamikus minta hibás zónái „megértenek". Bicom. amely a fizikai test panaszát okozza és fenntartja. és adottságainak megfelel en választja meg segédeszközét. Ezt több módon is elérhetjük. amelyek a bioenergetikai mez összhangját és egységét gyengítik vagy sértik. tulajdonságait. amellyel a fajspecifikus mintával való táncát képes helyreállítani. ez kihat a panaszokra is. A pszimez beli segítséget célozza meg. mintha lámpácskák gyulladnának ki. melyek azok a tényez k. mi a baj. . ahogyan a bioenergetikai mez egyensúlya megbomlik. A fizikumnak ad olyan információkat (geometriai formák. A gyógyítás célja mindig az. Ahol ez az energetikai állapot nem összefügg és egységes. Olyan információt. a sejtek hírközlésében is változás áll be.Az ún. A beteg vizsgálata közben kisebb egységekre állítja rá antennáját a pszi-mez ben. is a beteg morfodinamikus mintáját méri össze a fajspecifikus mintával. Ha a bioenergetikai mez ben változást idézünk el (például akupunktúrás kezeléssel. fel tudnak venni. hogy önmaga állítsa helyre az elvesztett harmóniát. vagyis ahol az energetikai mez tulajdonságai eltérést mutatnak a normától. ahol a legmélyebben fekv okot tudjuk orvosolni. s ennek összetételét. s ezáltal képessé válnak arra. A mai holisztikus gyógyítás válfajai túlmennek a klasszikus orvostudományra jellemz biokémiai szemléleten. és vibrálásukkal magukra vonnák figyelmét. illetve a beteget hozzásegíteni ahhoz. Tehát azt a zavart. bioindikátor stb. Azt kell megvizsgálni. A bioenergetikai mez változásainak megfigyelésére azonban számtalan más mód is adódik. A beteg pszi-mez beli mintáján a patologikus helyek más frekvenciát közvetítenek: a gyógyító úgy érzékeli. Érzékelhet a kezével. vibrációt irányít a mez be. és megjelenik a betegség. és legtöbb esetben a panaszok megsz nését eredményezi. a pszi-mez beli minta már önmaga is képes újból a fajspecifikus mintával való „össztáncra". A tisztán látó így csak „elolvassa" a morfodinamikus minta jeleit. Közvetlen gyógyítás esetén a gyógyító a beteg fizikumán keresztül dolgozik. hanem a biokémiai folyamatokat vezérl bioenergetikai mez ben. hagyományos tapasztalatok felhasználásával igyekeznek a test és a tudat harmóniáját . „tisztán látó" gyógyító ilyen módon minden nehézség nélkül képes akár távdiagnózis felállítására is. Ha az információ megérkezett. és lépésr l lépésre dolgozik. és betegség fejl dik ki. Megfigyelhetjük azonban.és ezzel együtt a fizikai testben lejátszódó biokémiai folyamatok egyensúlyát helyreállítani. Tudatában van saját érzékszerven kívüli érzékelési módjának. s hogyan lehet a szervezetet hozzásegíteni öngyógyító mechanizmusának beindításához. azon a ponton el bb-utóbb a biokémiai folyamatokban is zavar keletkezik. de a fizikumon keresztül. hogy a bioenergetikai mez egyensúlya egymagában is különböz tényez kt l függ. Változatok a gyógyításra Nézzünk néhány példát a holisztikus gyógymódok változataira! A bioenergetikai mez feltérképezésén és egyensúlyának helyreállításán alapszik az indiai ajurvédikus és a hagyományos kínai orvoslás. és ilyen módon önm köd en közvetít pszi-mez beli morfodinamikus mintája számára. hanem az egész szervezetet jellemz összehangolt energetikai állapottól függnek. mint az ún. „tisztán látó" gyógyító. hogy a gyógyító a beteg pszi-mez beli mintájának adja a segítséget. Ezek a változások már a klasszikus biokémiai orvosi módszerekkel is mérhet k. hogy önállóan igazodjanak a fajspecifikus mintához. A régi. de nagy gyakorlattal ugyanahhoz a diagnózishoz jut el. hogy a pszi-mez beli egyéni morfodinamikus mintának adjuk meg azt a segítséget. különböz radiesztéziai eszközök segítségével . és aminek következtében a biokémiai folyamatokban is zavar keletkezik. és máris pontosan tudja. A holisztikus medicina a betegség okát nem a fizikai testben lejátszódó biokémiai mechanizmusok megváltozásában keresi. s t azt is. mi a baj oka. homeopatikus szerek formájában). ami a gyógyulási folyamatnak felel meg. Ezek a tényez k a mélyebb okai annak.inga. A holisztikus orvostudomány szerint a testben végbemen biokémiai folyamatok ugyanis nem önállóak. hogy a gyógyító segítséget nyújt az öngyógyító folyamatok beindulásához. Távgyógyítás esetében nyilvánvaló. megjelenési formáit teszi vizsgálata tárgyává. amit úgy hívunk. csak számára segédeszköze mutatja meg a patológiás különbségeket. miután nincs adva számára a teljes kép. kvantummez beli kommunikációjából adódik össze. Ezek a módszerek a bioenergetikai mez nek azt a részét térképezik föl. A gyógyulás folyamata ott a legbiztatóbb. amelyeket a fizikum a finomenergiatartományban érzékel. amely a sejtek elektromágneses és még finomabb.vagy Radionik-készülékkel).

és ennek során egy megrázó esemény újra átélésével szabadul meg nyomasztó tudatalatti emlékeit l. amely a személy szervezetéb l származik (lehet hajtincs vagy vércsepp). ami azután a bioenergetikai mez és a biokémiai rendszer zavarához. és a betegség más-más szervrendszert érint. A kezelés kb. hiszen az ember nem „tiszta lappal". A minta közvetlen vizsgálata az ingázó módszerrel történik. majd a szerzett toxikus tényez k zavaró hatását. hanem egy ún. Vannak azonban olyan módszerek is. Az éber tudatállapotban és a megváltozott tudatállapotban szerzett információk és élmények együttesen határozzák meg a pszi-mez beli egyéni morfodinamikus minta hibátlan. Mai nyelven úgy mondhatnánk. és szakaszosan történik: homeopatikus szerek adásával egymás után megszüntetik el bb a miazmák. „tanún". mert úgy vélte. hogy a személy mez jét milyen miazmák és milyen szerzett toxikus tényez k terhelik. amelyek mind a tudatos. akkor a több nemzedéken át örökl d információk már értelmes magyarázatot adnak a betegségi hajlamok kialakulására. Az élet folyamán a test sejtjeit folyamatosan ellátja az összes szükséges információval.a megbetegedés okát. tehát fokozott érzelmi és fizikai terhelésre ki-ki egyénenként más-más típusú megbetegedéssel válaszol. A pszionikus kezelés ennek megfelel en inkább a személynek a pszi-mez ben kódolt mintájára. Az úgynevezett regressziós hipnózissal például a beteg valóságos id utazást tesz korábbi életszakaszaiba. amelyek befolyásolják a bioenergetikai mez összhangját és egységét. ahol egyénileg tudják kezelni élményszinten . A külföldi betegek részére postán küldik el a kiválasztott homeopatikus szert. hanem az el dei által er sen befolyásolt és terhelt bioenergetikai mez vel születik. A pszi-mez (amelyet olykor „vitalitásmez "-nek is mondanak) szerintük a fogantatás pillanatában vagy az id tájt lép be az egyénbe. A pszionikus orvosok az öröklött tényez k meghatározáshoz Samuel Hahnemann német orvos (1755-1843) elméletét alkalmazzák. amely a pszionikus orvosok szerint a páciens szervezetével van kapcsolatban. amelyek a tudat közvetítése nélkül képesek hozzáférk zni a tudat jelenségeihez. A Psionic Medical Society tagjainak gyakorlati gyógyító tapasztalatához végül is László Ervin 1993 szén angolul megjelent A teremt világegyetem cím könyvének elmélete adta meg a tudományos alapot. Itt tehát a diagnózis nem a szervezet biokémiai sajátosságaira. mind pedig a tudatalatti én hatásainak vizsgálatára szolgálnak. Az ember esetében a bioenergetikai mez egységét tekintve a legmagasabb vezérl er a tudat. Ezeknek az a sajátosságuk. Az 1960-as években alakult orvoscsoport gyökeresen új gyógymódot vezetett be a betegségek okainak vizsgálatára és megszüntetésére. vagyis a minta bármikor és bármely távolságból elemezhet azáltal. illetve korábbi életekbe. hogy az immunrendszer teljesít képessége mindenkinél más és más. hogy mind a diagnózishoz. Módszerének leírására a „pszi-funkció" meghatározást használta. így több nemzedékre visszamen en örökölt vonásokat is magában foglal. amely nem közvetlenül a bioenergetikai mez t vizsgálja. amelyekb l betegségek alakulhatnak ki. A legújabb módszerek elérnek a tudat legmélyebb pontjáig. és így a bioenergetikai zavarok okát képezik. betegségéhez vezet. mind a terápiához . hanem érzékeny az egyén környezetéb l és a múltjából jöv hatásokra. A pszionikus diagnózis tehát annak az öröklött mez nek a tulajdonságát vizsgálja. mintsem közvetlenül a testére való ráhatással történik. A diagnózist nem közvetlenül a személyen végzik.Az angol Psionic Medical Society szintén ezen az alapon kezeli betegeit. Fenntartja hajlamaink és gyengeségeink rendszerét. élmények emlékei és az emlékek er ssége jelent sen befolyásolja a morfodinamikus minta „táncát" és ezen keresztül a bioenergetikai mez t. hozzájárul immunrendszerünk sebezhet pontjainak kialakulásához. amelyben a bioenergetikai folyamatok lejátszódnak. hanem olyan mez re vonatkozik. a kezeléshez pedig homeopatikus (hasonszervi) szereket alkalmaznak. „egészséges" állapotát. Felderítésére és kezelésére megfelelnek mindazok a módszerek. A benne tárolt lelki sérülések. A tanú. hanem azokat az okokat keresi. amilyenek a pszi-mez ben vannak kódolva. amelyben „miazmák" és szerzett toxikus tényez k indokolják a különböz betegségekre való fogékonyságot. 3-4 hónapig tart. hogy a pszi-funkció felel s a pszi-mez egyensúlyának megbomlásáért. Ha ez valóban így van. A mez vizsgálatára rendkívül finom ingázási módszert. Ebben a mez ben az örökölt információk hajlamokat és gyengeségeket tartalmaznak. Az eddig használt módszerekhez azonban a megváltozott tudatállapotok valamelyikére van szükség. hogy ezek aztán a megfelel helyeken szöveteket alkossanak: növekedése folyamán a szervezet olyan szerkezeti formákat vesz fel. Ezenkívül létezik a holisztikus gyógymódoknak egy olyan csoportja is. Szerintük ez a mez nem zárt rendszer. és áthatja egészen a halálig. hogy összeköttetést teremt a személy morfodinamikus mintájával. Az elemzés megállapítja. fenntartva a személyre jellemz betegségek hajlamait.

hangok és mértani formák elektromágneses hatásmechanizmusát. akkor is segít a Körbler-féle módszer. amely a saját entrópiatermelését a környezetében szórja szét. heveny torokgyulladás esetében 1-2 nap. A vizsgáló minden esetben teszteli a vastagbél-. a vizsgáló idegrendszere közvetíti. évtizedek óta fennálló panaszok esetében 2-4-6 hét is lehet. Az osztrák kutató ugyanis felfedezte. A módszer meglep módon távgyógyításban is hatásos. ún. Ehhez a hatáshoz csak arra van szükség. akkor a szervezetnek azon a pontján megsz nik az energiaáramlás. Módszerét „új homeopátiának" nevezte el. a vesevezeték 3-as és 27-es pontját. hogy a szervezet. Ha például a beteg gyomorpanaszának hátterében egy munkahelyi konfliktus húzódik meg. egyenl szárú kereszttel. pl. akkor úgy járunk el. nyílt disszipatív rendszer. Ebben az esetben az információközvetítés a pszi-mez n keresztül történik. Az itt használt információ tehát nem jut el a tudat szintjére. hogy mértani formák alkalmazásával rendszeresen lehet befolyásolni a szervezet állapotát azáltal. hogy az él szervezet mindig szétválasztja a környezetéb l érkez . A módszernek ez a része a bioenergetikai mez ben szünteti meg a tünet okát. Ezt a válogatást az idegrendszer önm köd en végzi. a vonalvégek polarizálódnak.szükséges információt közvetlenül az idegrendszer közvetíti. mint valami antenna. és ellen rzi a bioenergetikai mez állapotát. elektromágneses energiát vesz fel. Ha a betegség oka els sorban a tudati. A vizsgáló így pár perc alatt képet kap a bioenergetikai mez állapotáról. Az információt a vizsgálónak a bal mutatóujja. ebben az esetben a vizsgáló a beteg fényképén végzi a vizsgálatot. a jobb tenyéren pedig a napfonat reflexzónáját. ha csak egy . hogy a mértani forma egy káros elektromágneses sugárzásból átengedi az energiát. hogy a bioindikátor a szervezet összes információjára érzékeny. és körülöttük polarizált mez k jönnek létre. a lép-hasnyálmirigy vezeték 6-os pontját. krónikus. Kutatásait többek között arra alapozta. illetve a jobb agyféltekének a vizsgálata során tesztelhet a pszichikus információk hatása. hogy ezek a formák megváltoztatják a bioenergetikai mez tulajdonságait. és a Körbler által szerkesztett bioindikátor (kézben tartott egykarú inga) segítségével ki is jelzi. milyen mértani formákat kell alkalmazni. Az információ tehát megváltoztatható. hogy mely mértani jelet mely testrészére kell felrajzolnia. hogy a beteg a problémára gondol. illetve befolyásolni a szervezethez érkez információt. A gyógyításra két mód adódik: 1. A vonal formája szerint ezeket a mez ket tetszés szerint lehet er síteni vagy kioltani: ha ellentétes mez ket állítunk el . vagyis hasznossá változtatja az él szervezet számára. A vizsgáló a beteg fényképére helyezi a kiválasztott mértani formákat. Ennek megfelel en azután 9 különféle jellel tudja változtatni. A gyógyulási folyamat akut esetben igen gyors. A gyógyításnak ez a módja még er teljesebb és gyorsabb hatású. Kísérletei során Erich Körbler kimutatta. a tüd vezeték l-es pontját. számára kedvez és kedvez tlen hatásokat. A betegnek ezt naponta minden fürdés után újra fel kell rajzolnia mindaddig. bal tenyere veszi föl. Prigogine terminológiájával. amelyben 9 különböz bioindikátor -jelzéssel állapítja meg a szervezetet ér információ tulajdonságát. Kísérletei során felismerte az sid k óta kultikus és gyógyítási célokra használt színek. és bebizonyította. Oly módon. tehát a tudat és a tudat alatti információra is. és elegend . A bioindikátor mozgása arról is felvilágosítást nyújt. A vizsgálat úgy történik. pszichikus tényez kön múlik. Ha a b rre mértani alakot (párhuzamos vonalakat. Körbler olyan vektorrendszert dolgozott ki. vagyis nem tudatosul. mégis hatékony! Erich Körbler felfedezései A módszert Erich Körbler bécsi tudós többéves kísérletezés során dolgozta ki az 1980-as évek második felében. hogy a bioindikátor segítségével bizonyos akupunktúrás pontok vizsgálata során el bb föltérképezzük az illet személy bioenergetikai mez jének tulajdonságait. és a bioindikátor teszi láthatóvá. illetve vékonybélvezeték végpontjait. hogy a mértani forma vezet képessége eltér legyen az emberi b rt l. ameddig a geometriai formák szükségtelenné nem válnak. Ekkor a vizsgáló a megfelel akupunktúraponton felrajzolja a b rre a kiválasztott mértani formát. ill. Az él sejtek méretének megfelel elektromágneses spektrumban (vagyis a nanométeres hullámhosszúságok tartományában) minden mértani forma antennaként m ködik. hogy a bioenergetikai mez állapota újra harmonikussá váljék. Az általa felfedezett pszichomeridiánnak (amely a fejen a hajforgótól a nyakszirtig húzódik). és helyette a környezetéb l „szabad energiát" (vagyis negatív entrópiát) vesz föl. A beteg telefonon megkapja az információt. 2. mint amikor a testre magára rajzolunk. pl. Ilyenkor például egy b rre rajzolt vonal középpontjától kiindulva állóhullám keletkezik. sinusjelet vagy Y-t) rajzolunk. majd mértani formák alkalmazásával befolyásolható. és így kerül a bioenergetikai mez be. de megváltoztatja az információt. akkor ez a forma. és azonnal továbbítja a szervezetbe.

majd a harmadik stb. és arra szolgálnak. a következ képpen pontosítunk. a gyógyítás pedig mértani formák használatával történik. akkor szervezetében a csakraképnek megfelel örvényl bioenergetikai központtal rezonáló frekvenciák hívódnak el . A csakrák m ködésének kiigazításában a közvetlenül érzékelhet fel l haladunk a „finomabb energiák" irányában. hogy 15-20 másodpercig nézze az els csakraképet. ameddig meg nem találjuk a legmélyebben rejt z okot. Ebben a folyamatban ki kell próbálnunk sorban. Minden egyes csakrakép után lejegyezzük a bioindikátor mozgásának vektorjelét. A csakrák az si hindu bölcselet szerint egy összetett. Ha még ez sem elég. hogy mennyit változott a csakrafunkció. Eközben a vizsgáló a jobb agyfélteke fölé tartott bal tenyerével érzékeli a reakciót. és kikeressük a gyógyuláshoz szükséges ásványi anyagokat. pedig a trauma abban az életkorban keletkezett. Most már csak a megmaradt „hibás" csakrával dolgozunk. Megkérjük a vizsgált személyt. függetlenül attól. és így az agy „antennája" olvasni tud a pszi-mez ben lév egyedi morfodinamikus minta információhalmazában. bonyolultabb tájékoztatást ad. abban az életkorban olyan esemény játszódott le. majd a bioenergetikai mez t módosítjuk azáltal.). ahogyan ezt a csakrák (mint energiaközpontok) mutatják. eközben a bioindikátorral megvizsgáljuk a pszichomeridiánt. W. Ha megtaláltuk a gyanús életszakaszt. hogy miközben bal kezében tartja a szervezete er sítésére szolgáló eddig kiválasztott szereket. A vizsgálat els lépéseként megkérjük a vizsgált személyt. miközben nézi a kiválasztott geometrikus formát hatására a bioenergetikai mez harmonizálódik. amelyek C. vagyis a betegséget. Megkérjük a vizsgált személyt. legutolsó lépésként jutunk el a csakram ködést gátló kritikus pszichikai információhoz az egyedi morfodinamikus mintában. mint amikor csupán a szervezet egyes részeinek energetikai állapotát vizsgáljuk a bioindikátorral. A számtalan gyönyör kép közül mi a gyógyászati célra leginkább bevált Rev. hogy az akupunktúrás pontokat megfelel mértani formákkal látjuk el. Sok esetben a vizsgált személy nem emlékszik semmilyen zavaró eseményre. „hároméves vagyok" vagy „tízéves vagyok" stb. hogy melyik jel látja el ezt a feladatot. A vizsgálat diagnosztika és terápia is egyben. megrázó eseményt (és id pontot). egy nevet vagy egy eseményt mond. Az els után a második. Ez a kép min ségileg másfajta. hogy melyik életszakaszban kell a baj okát keresnünk. A kritikus információk kiválasztása a bioindikátor segítségével. A keresés és a kezelés lépései addig követik egymást. amelyet a szervezet már nem tudott kell képpen ellensúlyozni. Ez olyan módon lehetséges. Minden egyes lépés után ellen rizzük. nézze a megfelel csakraképet. A Körbler-féle új homeopátia gyakorlati alkalmazása során olyan módszert dolgoztunk ki. hogy nem kielégít a csakram ködés. Amelyik életkorban a bioindikátor jelez. Edward Warner-képeket használjuk. hogy ellássák energiával a szervezetet. Sokan próbálkoztak már ábrázolásukkal. vitaminokat és nyomelemeket. könyvében jelentek meg el ször. Ha még mindig azt tapasztaljuk. amely lehet vé teszi. Ezután viszont a megfelel Körbler-jellel megváltoztathatjuk az esemény információját. „tisztán látók" valóban látják is a káprázatos színekben kavargó energiaörvényeket. amely a jelenlegi betegséget okozza. hogy az idegrendszer önm köd en kikeresse a pszi-mez ben azt a régi. amelyikben a bioindikátor jelzi. hogy miközben nézi a csakraképet. Az ún. hogy nézze felváltva a jelet és a csakraképet. láthatatlan energiarendszer állomásai. A „beteg" minta ezután a visszacsatolás révén ugyanezen a láncon visszafelé el idézte és most már fenn is tartja a test fizikai zavarát. . Mindegyik csakra különféle színösszetétel és mintázatú energiaörvényként jelenik meg. Csakraterápia A tudat által okozott megbetegedések pontos megkeresésére és gyógyítására szolgál a Sági Mária és Sági István által kidolgozott csakraterápia. majd ez a hiba az id k folyamán megváltoztatta a pszi-mez ben lév egyedi morfodinamikus mintát. Ha kiválasztottuk a jelet. akkor homeopatikus szereket adunk. amelyeknek a rezgésszáma mindig magasabb a fizikai test rezgésszámánál. hogy ez tudatosodott-e vagy sem. Leadbeater Csakrák c. Mintegy másfél-két perc alatt teljes képet kapunk a vizsgált személy energetikai állapotáról. hangosan mondja a bioindikátor által jelzett életkort (például „két hónapos vagyok". El ször a gerincoszlop rendellenességeit kell a megfelel terápiás módszerekkel helyrehozni. Ezután vizsgáljuk a szervezet táplálékhiányát. csakrakép következik. hogy ha valaki egy csakraképet néz. Ennek következtében el bb energetikai zavart hozott létre a biomez ben.jelöl szót. A csakra-képpel (mint antennával) az agy képes megtalálni a keresett történést. amelyet a bioindikátor megfelel mozgása jelez. megkérjük a vizsgált személyt.

közben pedig mondja hangosan a kiválasztott életkort. Néhány perces szemlélés után a bioindikátor mozgása jelzi, hogy a megfelel jelet választottuk ki a megrázkódtatás információjának megváltoztatásához. Tapasztalatunk szerint a vizsgálatnak, illetve a gyógyításnak ez a legdrámaibb része. A vizsgált személy többnyire megváltozott tudatállapotba kerül, és ebben a folyamatban különös élmények rohanják meg képi formában és testi érzékelés alakjában egyaránt. El fordul, hogy a vizsgált személy újra átéli a trauma sokkoló hatását, és ez a legkülönböz bb érzelmi és testi reakciókban nyilvánulhat meg. (Ilyenkor komoly energetikai és pszichés segítségre van szükség a vizsgáló részér l.) Szerencsére ezek a folyamatok rövid id alatt lejátszódnak, és pár perc után a vizsgált személy érzelmi és fizikai állapota harmonizálódik. A felszabadító élmény már a vizsgálat folyamán megindítja és tulajdonképpen elvégzi az információmódosítás folyamatát. A gyógyulás el segítésének mechanizmusa mindig is ugyanez volt a történelem folyamán, csak tartalmai és eszközei változtak. A primitív népek varázslóinak gyógyító eljárásai, a régi nagy kultúrák beavatási szertartásai, a titkos tanok teljes tárháza éppúgy ezt szolgálta, mint napjainkban a pszionikus gyógyítók módszere, Hahnemann homeopátiája vagy Körbler új homeopátiája: végs soron a pszi-mez beli hibás egyedi morfodinamikus mintát változtatják meg, hogy helyreálljon a test és a tudat harmóniája. Egészségünk fenntartása vagy helyreállítása érdekében tehát bizalommal alkalmazhatjuk ezeket a fent ismertetett diagnosztikus és gyógyító módszereket, mert ezek nem természetfeletti jelenségek többé, hanem egy fizikailag megmagyarázható folyamat részei az új tudományos világkép alapján. FÜGGELÉK KELETI ÉS NYUGATI TÁVLATOK 1. Keleti értelmezés KARAN SINGH A Tudomány, Kultúra és Tudat Nemzetközi Központjának elnöke; Jammu és Újdelhi, India Az utóbbi id k talán legjelent sebb fejleménye - amely néhány fontos könyvt l eltekintve még mindig nem kapta meg a kell figyelmet - az a fokozatos közeledés, amely a misztikus világszemlélet (az els dleges, de nem kizárólag keleti világnézet) és a legkorszer bb ismereteket képvisel kutatók körében terjed valóságkép között megfigyelhet . László Ervin munkája, a valóságot feltérképez fontos sorozatának legújabb könyve, a Kozmikus kapcsolatok sokat tesz ennek a közeledésnek az érdekében. A Kozmikus kapcsolatok lélegzetelállító képet tár elénk bámulatos éleslátással és világossággal. Legfontosabb benne az a megállapítás, hogy a kozmikus sors valószín leg nyitott; a sors és a végzet nincs el re megírva, a jöv nemcsak megtörténhet, hanem formálható is. Ez meglep en hasonlít Sri Aurobindónak, a modern id k legnagyobb hindu filozófusának feltevéséhez, amely szerint az Ember megjelenésével olyan teremtmény áll el ttünk, aki tud és kénytelen együttm ködni az evolúciós er vel, hogy felgyorsítsa folyamatait. A következ lépés az emberi fejl désben nem a test küls változásaira, hanem a tudat bels állapotaira vonatkozik. A jóga hindu fogalma - az ember és a kozmikus tudat pszichofizikai módszerekkel való összekapcsolása - ehhez a teremt átmenethez nyújt módszertant. Nyugaton C. G. Jung és Teilhard de Char-din munkái - hogy csak két kiemelked gondolkodót említsek - hasonló er feszítéseket tesznek a tudatfejl dés bels lehet ségeinek feltárására. Az emberi civilizáció világméret elterjedése a szemünk láttára zajlik, így egy globális tudatosság kifejlesztése halaszthatatlan feladat, ha az emberiség nem akarja önmagát és a bolygónkon virágzó életet elpusztítani, mert képtelen rá, hogy felel sségteljesen kezelje technikai lehet ségeit. Ahhoz, hogy a globális tudatosság kialakuljon, feltétlenül szükség van egy olyan világszemlélet kidolgozására, amelyben a tudományos és a misztikus világkép fokozatosan összeolvad. A Kozmikus kapcsolatok jelent s lépés ebben az irányban. Egy finom és alapvet energiamez ben perg kozmikus tánc képe érdekes párhuzamokat és megfeleléseket mutat a hindu gondolattal. Amint László Ervin írja, nem hagyható figyelmen kívül az a lehet ség, hogy a világ sokkal több az energia vaktában folyó áramlásainál, valamint az anyag véletlenszer en felbukkanó és let n alakzatainál. Az upanisádok világnézete, amely a legkorábbi és bizonyára a legátfogóbb megfogalmazása ennek a nézetnek, valóban éppen abból a fogalomból indul ki, hogy anyag és energia szüntelen átalakulásai mögött - akár a galaxisokban vagy az atomok mélyén - ott áll az örök és változatlan Brahman, a változatlan „mez ", amelyben minden

megnyilvánulás történik. Ez az az örökkévaló mozivászon, amelyre rávetül a megnyilvánulások szüntelenül változó képe az id hatalmas ciklusainak végtelen sorában. Aztán itt van az Akasa fogalma, azé az elemé, amely mindent, ami a világegyetemben bárhol és bármikor történik, megörökít egy olyan folyamat révén, amely hasonló ahhoz, ami László Ervin pszi-mez jében történik. A Svetásvatara-upanisádban Sivát úgy írják le, mint az „id teremt jét" és „az id rombolóját", más szóval míg a megnyilvánulás csupán egy folytonos térid ben történik, a magasabb szint valóság - lévén örök - megel zi és túléli a világmindenség ismétl d mozgásának megnyilvánulásait. Íme, ez Siva Nataradzsa, a kozmikus tánc ura, aki minden emberi alkotásnál jobban jelképezi a kozmológia új dimenzióit. Egyik kezével Siva a dobot fogja - az alkotó igét -, amelynek révén galaxisok milliói születnek minden másodpercben; a másikkal a tüzet tartja, amely ugyanezeknek a világoknak a pusztulását jelképezi. Ennek értelmében a világegyetem a „szamszara" - az állandó változás. Siva másik két keze - az egyik áldásra emelkedik, a másik pedig felemelt lábára mutat - azon az úton indít el, amely a személyes kapcsolat révén vezet a teremtés és rombolás kozmikus ciklusának isteni lényegéhez. Világegyetemünkr l úgy véljük, hogy tizenöt- vagy csupán nyolcmilliárd évvel ezel tt született. De hogyan feltételezhetjük, hogy ez az egyetlen világegyetem, amely létezik? A hindu kozmológia nem riad vissza attól a feltevést l, hogy végtelen számú univerzum létezik, és ezek a mindent átható Brahmantól nyerték létüket. Függetlenül attól, hogy hány srobbanás volt, a Brahman fenntartja örök teljességét. Ahogy a védikus himnusz mondja: „Ez vég nélküli végtelen, az a végtelen, amely a végtelenb l származik, ha a végtelent kivonjuk a végtelenb l, az még végtelen marad." Ha ez így van, akkor a kultúrák közötti összehasonlító elemzés is végtelen; a hindu kozmológia és a modern tudományos elképzelések közötti párhuzamok felderítése máris sikerekkel kecsegtet. A világegyetemr l formálódó tudományos kép az upanisád-modell mélyre ható vizsgálata révén könnyebben megvilágítható és kidolgozható. László Ervin ezt a módszert választja, amiért kiváló munkája nemcsak csodálatot érdemel, hanem alkotó válaszokra is késztet. A Kozmikus kapcsolatok el adásmódjában különlegesen meglep az elegáns egyszer ség és - a laikus olvasók örömére - a matematikai képletek teljes hiánya. László Ervin az alkotó személyiségekkel és intézményekkel fenntartott sokrét kapcsolatai révén b séges tapasztalatot szerzett annak a szokatlan képességnek a kifejlesztéséhez, hogy tömören és érthet en írja le világegyetemünk természetére vonatkozó nézeteit. Így vált lehet vé a számára az is, hogy elszakadjon a dualista/materialista szemlélet merevségét l (amit én a karteziánus-newtoni-marxista modellnek nevezek), mélyebben tekintsen bele a tudomány új fogalmaiba, és megértse, hogy a fejl dés nagy ív pályáin miért alakultak ki bonyolult, következetesen rendezett jelenségek a rendetlenség és következetlenség helyett. A milliárdnyi galaxis közül egy a mienk. A Tejútrendszer milliárdnyi csillaga közül egy a miénk. És e naprendszer milliárdnyi él lényeinek egyike mindegyikünk. Ám az emberi lény olyan nagyszer és titokzatos, hogy képes elindulni kimondhatatlan misztériumának megértése felé. Mi, akik múlt és jöv , a föld és ég, a fény és sötétség, a világ és túlvilág emberi és isteni tulajdonságokat hordozó gyermekei vagyunk, akik egyszerre tünékenyek és örökkévalók a múló id ben és örökkévalóságban, hihetetlen módon kaptuk ajándékba azt a képességet, hogy megértsük helyzetünket, felülemelkedjünk földi korlátainkon, és végül átlépjünk a tér és id lüktet mélységei fölött. Ez az a sosemvolt kaland, amely azokra vár, akik - a Kozmikus kapcsolatok révén elmerészkednek az új tudatosság feltérképezetlen térségeibe, ahová a mai tudományok élvonalában szület új eredmények vetnek fényt. 2. Nyugati értelmezés DAVID LOYE A Közösségi Tanulmányok Központjának társigazgatója Carmel, Kalifornia, USA Századunkat egyebek között az jellemzi, hogy a modern id k tudományos „igazságainak" bálványai sorra porba hullnak. Az utóbbi évtizedben valósággal bombáztak bennünket a gyengén megalapozott „új bölcsességt l" eltér elméletek, hogy „még újabb" bölcsességekkel halmozzanak el bennünket. A termodinamikában, valamint az él és élettelen alapját képez kémia egész területén például Ilya Prigogine a káosz és a rend világát egy olyan új világnézetté fogalmazta át, amelyben a rend a káoszon belül van, abból fakad, és általa létezik. Az agykutatásban Karl Pribram kavart vihart azzal a feltételezésével, hogy az agy a holografikus elmélet misztikus matematikai képletei alapján dolgozik. A fizikában David Bohm a Niels Bohrnál már nyilvánvaló „misztikus" kényszert fokozta a végs kig azzal, hogy egy id tlen bels rend látható pillanatnyi küls rendünkkel való hatalmas kölcsönhatását hirdette. Rupert Sheldrake a biológiát rendítette meg- és

valójában a jeltovábbítás tudományát a legszélesebb értelemben - azzal, hogy a halmozódó és örök morfogenetikus mez k tömeges emléktárolása mellett érvelt. Amikor ezek az új nézetek el ször láttak napvilágot, a széles körben uralkodó tudományos hit rz i mindig elriasztottak bennünket t lük. De már kezdett l fogva volt valami ezekben az „eretnekségekben", amit ösztönösen kényesnek éreztek az olvasók ezrei, tudósok és laikusok egyaránt. A tudomány haladásával bármennyire elavulttá válhatnak is, az ember érez mögöttük valami új, nagy „igazságot", amely nemcsak ki akar bontakozni, hanem - éppen gondolkodásunk régóta esedékes átalakítására való képességénél fogva - konokul küzd már megszületéséért is. Ezeknek az új tudományos kutatóknak - és a modern tudomány minden területén m köd sok más kutatónak - a gondolatai képezik az „igazságnak" azt az új tartományát, ahol László Ervin a fontos ismeretek kiváló összegz jeként kamatoztatja közismert szakértelmét. Az új ismeretek egyik problémája az, hogy töredékesek, ezért csupán sejteni tudjuk a jelent ségteljes egészet. És éppen az egész érzékelésének hiánya miatt - amihez a részleteket viszonyíthatjuk - hajlandók vagyunk könnyedén figyelmen kívül hagyni a töredékekben rejl szokatlan ismereteket. Egy másik gond szorosan ehhez kapcsolódik: az „új tudomány" legújabb megállapításai a részletek nyelvén fogalmazódnak meg, igen bonyolult és olykor riasztóan szerteágazó területek szaknyelvébe és fogalomkörébe ágyazva. Úgy teszünk, mintha megértenénk mindent, de ha szinték akarunk lenni magunkhoz, és szeretnénk kibírni a reánk zúduló ismeretek „bombatámadását", akkor be kell vallanunk, hogy nehézségekkel küzdünk. László Ervinnek megvan az a ritka képessége, hogy egy új világnézet itt-ott felvillanó mozaikkockáit értelmes és érthet egésszé rakja össze, ezért a Kozmikus kapcsolatok nagyon sok olvasó számára leny göz „értelmes utazás" lesz. A könyv er teljes példája annak, hogyan lehet megfogalmazni merész, úttör gondolatokat, amelyekre oly nagy szükség van a mi id nkben. A szerz fegyelmezettsége, széles kör érdekl dése és szellemi ereje mind a régi korok nagy filozófusainak képességeire emlékeztet, de ehhez társul még László Ervin éleslátása is, amellyel megragadja az egyes tudományágak legújabb eredményeinek lényegét. A Kozmikus kapcsolatok azonban jóval több, mint korábbi gondolatok régóta esedékes szintézise. Ahogy elvezet bennünket a tudomány új területeire, olvasmányunk valójában egy eredeti kutató naplójává válik a felfedezés folyamatában. Az olvasó szinte a gondolatok s r jében jár, és nem egy olyan tudományos író könnyed áttekintésén ámuldozik, aki néhány évvel el bbre jár koránál. A tudomány új képe bontakozik ki el ttünk, amikor László Ervin ismerteti saját elképzelését a „mindenség elméleté"-r l, amely azon alapul, hogy összeházasította az új fizika (kozmikus felfúvódás, fekete lyukak, szuperhúrok stb.) „szuperelméleteit" valamennyi élet - köztük a miénk kifejl désének új elméleteivel. Felvillan valami az új elmélet nagyszer ségéb l, ha izgalmas beszámolóként olvasunk az eredetr l, a fejl désr l és a természetr l, amely elszakad a fizikai valóságtól, és felemelkedik az élet, az értelem és a tudat éteri szféráiba. Ez a fejl d , mindent átfogó világegyetem rögzíti és visszatáplálja az összes információt, bármit is teszünk és gondolunk - így tehát nem pusztán az univerzumban élünk, hanem a részei vagyunk. Szabatos értelmünk számára a világegyetem különállónak t nhet, de magánvalósága is csodálattal tölt el bennünket. Ez az alkotó kapcsolatoknak, valamint az információn és emlékezésen alapuló fejl désnek az univerzuma. Ebben az új fejl désben a tudomány használható eszközzé válik a világegyetem teljességének és minden benne létez teljességének helyreállításában, a létez kön értve gondolatainkat, érzéseinket, álmainkat, félelmeinket, reményeinket és mindenekfelett elképzeléseinket és teremt képességünket is. László Ervin összegz - és felfedez képességét mi sem bizonyítja jobban, mint ahogy ki tudja választani a kulcsot minden egyes tudományág megoldatlan rejtélyeinek zárjához. Lépésr l lépésre, leny göz leleményességgel mutatja meg számunkra, hogy egy kulcsfogalom - és a mögötte kibontakozó elmélet a mindenségr l - inkább átfogó (holisztikus), mintsem töredékes választ ad a gondolkodásbeli „fekete lyukakra" a tudat és a világegyetem jobb megértése érdekében. Külön szeretném felhívni a figyelmet a László Ervin által felvázolt kozmológiai következtetésekre amelyek hosszú távon nagy reményekre jogosíthatják az emberiséget. A szerz nem egyetlen srobbanást feltételez, amely a felfúvódás szakasza után lassan összeomlik, hanem egymás utáni világegyetemek folyamatos megújhodásáról beszél, amelyeket egy „ötödik mez " memóriatára köt egymáshoz. Az egyik kérdés az, hogy az úgynevezett pszi-jelenségek (a telepátiától a korábbi életekkel történ gyógyításig), amelyeket a hivatalos tudomány eddig kiátkozott, hogyan illeszkednek a többi életjelenséghez. A másik kérdés az, hogy milyen jelleg az összeköt híd a keleti és nyugati gondolkodás, az ösztönös megérzés és a kísérleti tudomány között.

mint amit nem ismerünk.ezért keletkezhettek galaxisok. hanem a teremt központok számának és tömegének függvényében változik. amennyit számos csillagász állít egyebek között a pasadenai Carnegie Csillagvizsgálóban és a hawaii Mount Kea Csillagvizsgálóban. Vegyünk egy közönséges diavetít t. mint 8 milliárd év. A modell szerint az anyag mintegy 1016 naptömeg „apró srobbanások" által jön létre. hanem 800 milliárd évvel ezel tt keletkezett. csillagok és bolygók a tér és id leny göz en nagy birodalmában. 4.annyira meghaladta szintézisével korának tudományát és filozófiáját. amelyet a csillagokról és más ismert fényesség égitestekr l (például egy szupernovának nevezett csillagrobbanásról) hozzánk eljutó fény frekvenciájának „vöröseltolódási" értékével adnak meg. ahány lencsét alkalmazunk . miért hiányosak ismereteink. sem 7-8. 5. Ez egy olyan negatív energiájú skaláris C-mez révén történik (C a teremtést jelöli). A szület „igazság" életbe vágó új részleteit nyújtja érthet nyelven. 7. és emeljük ki bel le az objektívlencsét. Az 50-es érték körülbelül 15 milliárd évet jelent a világegyetem számára. Érdekes lesz majd látni. 2. amelynek értékeit egy térid függvény adja meg. két kép jelenik meg. A diapozitív teljes képe jelenik meg rögtön a lencse mögötti vetít erny n. Voltak benne azonban kisméret eltérések a gigantikus egyformasághoz képest .Immanuel Kant . Ez az áttekintés valamivel több figyelmet kíván a szakmai részletek szempontjából.A nagyon korai univerzum tágulási üteme l:1040-nél is pontosabb volt minden irányban.a QSSC-nek ugyanis 20 kozmikus ciklusra van szüksége ahhoz. 3. Most tartsuk az objektívet a vetít és az erny közé. Az objektív bárhol mozgatható a fényfolton belül. Minden ciklusban anyagrészecskék termel dnek a vákuumban annak az energiának köszönhet en. . hogy képet alkosson magának a problémákról . hogy László Ervin munkáival a történelem megismétli-e önmagát. Ekkor a vetít erny n részletek nélküli. Az anyag szintézisében részt vev pozitív energia állandóan és pontosan ellensúlyozza a negatív energiát. A szakmai részleteket a jegyzetekbe utaltuk. század legjelent sebb m ve volt.ez a nullponti energiamez . amelyet a térid görbültsége gerjeszt a korábban létezett anyag gravitációs vonzása következtében. mindegyik az adott lencse mögött. 3:1). a kép mindig ott fog megjelenni. A tiszta ész kritikájában egy hasonlóan bámulatos tudású és minden iránt érdekl d filozófus . maga a tágulási ütem nem állandó. mint amennyire az el z fejezetekben volt szükség. hogyan oldhatók meg a problémák. amelybe beleillenek ezek a részletek. A Hubble-állandó.valami olyan képet. Az elmélet szerint van egy állandó és kiegyenlített kölcsönhatás a világegyetem nagy lépték szerkezeteinek anyaga és a kvantumvákuum anyaga között . 8. miközben sóvárogva hiányoltuk a nagy egészet. A kozmikus háttérsugárzás jó része az univerzum korábbi ciklusaiból származó sugárzás szóródásából adódik. Eszembe jut.amikor például egy szemüvegb l kiemelt lencsepárt helyezünk a fény útjába. És ez éppen annyi. hogy az univerzumban a fotonok többsége nem 14-15. akkor a világegyetem korára nem kapunk többet. A tények röviden a következ k: . Ez azonban azt jelenti. amir l azt hisszük. Miután az apró srobbanások tartják fenn a világegyetem tágulását. Ha azonban az állandó értéke 80. ahol éppen a lencse van. a kozmikus háttérsugárzás (2. mert az utóbbi esetben azt is el kell mondanunk. hogy egy másik könyv . amely a világegyetemben minden energia és anyag alapja. amelyet hasznosnak fog találni. hogy megmagyarázza a mai mikrohullámú háttér észlelt tulajdonságait. és alkot összefügg képet. Emellett még annyi kép jelenhet meg. 6.Ez a könyv óriási segítség éppen az emberi fejl dés kritikus pillanatában. Hogy a szem miként gy jti össze a szétszórt fénymintákat. Jegyzetek 1. Ütemét ezen teremt mez id -differenciálhányadosának négyzete adja átlagosan az univerzumra.amelyre ez a könyv és egy úttör tudományos tanulmány (Ervin Laszlo: The Interconnected Universe [Az összekapcsolt világegyetem]) támaszkodott . Könnyebb leírni. Ide tartozik a „vöröseltolódás" ténye is (bár értéke többé már nem pontos). És annak a jelent ségteljes egésznek a még életbe vágóbb értelmét fejti ki. hogy ismerjük. szórt fényfolt jelenik meg. hogy egy égitest milyen sebességgel távolodik t lünk. arról tájékoztat minket. amelyet a korábbi ciklus során felépült részecskék szolgáltattak.7 K°) és a hidrogén-hélium arány a világegyetemben (kb.egykor a 18. amikor a következ részben megvizsgáljuk. egyszer kísérlettel bemutatható. hogy ezzel szinte az egész modern gondolkodás alapjait vetette meg. így még ezeknek a futólagos átolvasása is segíti majd az olvasót abban.

Az így kapott berilliummag instabil izotóp: alig alakul meg.és a hélium együttes energiája (7.A neutrínó tömege ha nem is nulla. amilyen a tér és id „valós" világa. hogy az atomon belül minden egyes elektron különböz keringési pályát foglal el. hogy az élet egy bolygón kibontakozzék. mint a héliumot teszi a világmindenség uralkodó elemévé. amely a hélium+héliummal kezd dik: ez egy berillium-atommagot hoz létre. hogy az atomok és elemi részecskék szétbomoljanak egy szupernova-robbanás során. A számítások Heisenberg határozatlansági elvén és Einstein tömeg-energia összefüggésén alapulnak. hogy inkább a hidrogént. 10. . Ha állapotuk megváltozna. 12. A Pauli-féle kizárási elv annak a kvantummechanikai megfogalmazásnak az eredménye.ez magyarázza a villamos ellenállás jelenségét.370 MeV) csak éppen valamivel kevesebb. ahol a berillium. . hogy a hidrogén héliummá. akkor azonos szinkronizációs hatás lép fel nemcsak egy személyen belül a jobb és bal félteke között. de az alanyok között is). 13. hogy az energia a fénysebesség négyzetével aránylik a tömeghez. hanem egy olyasféle szerkezet rendszert. amilyeneken az élet alapul. majd olyan bonyolult molekulák. Mivel még az abszolút nulla fok közelében rezgésben kell tartaniuk a rácsot a nullponti energiáknak. hogy a hatalmas tömegvonzás ellenére nem sokkal az srobbanás után megakadályozza az univerzum összeroppanását. hogy amikor két alany egy id ben meditál. Ennek maga a szerz volt tanúja egy Olaszországban végzett kísérlet során. és elég hosszú ideig létezzenek annyi energia termeléséhez. ami felmelegíti a fémet . . és mind szénb l.1616 MeV) alatt van. amely lehet vé teszi. hogy inkább szenet hozzon létre. nem hallották és más módon sem érzékelték egymást. Ennek oka az. Mélyen meditáló alanyokban közel azonos. és elegend víz jöhet létre ahhoz. hogy a szén+hélium reakciót a természet nem nagyon szereti: a reakcióból keletkezett oxigén energiaszintje (7. Csak olyan pályán keringhet. újabb elektron nem helyezkedhet el olyan pályán.A gravitációhoz viszonyítva a gyenge nukleáris er nek pontosan olyan az értéke. amely már foglalt: ki van zárva err l a pályáról. bár nagyon valószín tlen. és a fém ellenállása csökken.A gravitációs er pontosan akkora nagyságrend . hogy amint további elektronokat adunk az atomhoz. Normális esetben. A szén szintézise egy sor reakciót kíván. Amikor azonban a fém az abszolút nulla fok közelébe van h tve. Az a helyzet azonban.kell ezt oxigénné redukálnia.a fém rácsszerkezetének rezg atomjaiból elektronok szóródnak szét. Így a csillagok következ nemzedékében már rendelkezésre állnak. hogy további elemek épüljenek fel. 11. a fenti számot kapjuk az energia s r ségére vonatkozóan.Az er s nukleáris er értéke pontosan akkora. de elég kicsi volt ahhoz. mint fermionok. hogy csillagok alakuljanak ki. Ennek eredményeképpen az oxigén magja aránylag stabil. . amikor villanyáram halad át fémen. sodrást idéz el az elektrongázban . hogy az élethez nélkülözhetetlen bonyolultabb elemekké ötvöz djenek. hogy ez egy „rezonanciareakció". 9. mind oxigénb l elég mennyiség alakul ki ahhoz. máris héliummá esik szét. Személyi számítógépet kötöttek össze EEG-készülékkel. hogy a Schrödinger-féle egyenletnek csak azok a megoldásai lehetségesek fizikailag. Ahhoz. Ezzel szemben ezeken a h mérsékleteken az ellenállás teljesen megsz nik: egy szupravezet kb l álló gy r ben egyetlenegyszer indukált elektromos áram végtelen ideig fog keringeni. Hétköznapi nyelven ez azt jelenti. hanem a két egyed agya között is. amelynek révén már az élet is kifejl dhet az erre alkalmas bolygókon. akkor nem kapnánk egyenletes áramlást. akkor frekvenciája 1044 Hz lesz. .118 MeV) a reakciót okozó szén+hélium energiaszintje (7. Feltéve. súrlódást idéz el . négyszeres szinkronizáció állt el (a bal és a jobb félteke szinkronizációja az alanyokon belül. Ez a reakció. Ha egy részecske helyzetét egy részecske rádiuszának pontosságával határozzuk meg.656 MeV). így a csillagok hosszú ideig világíthatnak. mintsem héliummá essen szét. bár k maguk nem látták. amikor úgy véljük. hogy a reakció során keletkezett szén fennmarad: egy további reakciónak szén+hélium . mégis megtörténik. 14. amelynek hullámfüggvénye ellenkez szimmetriájú. vagyis a reakció eredménye (7. a villamos ellenállásnak fenn kellene maradnia még akkor is. majd szénné és az élethez nélkülözhetetlen összes többi elemmé alakulhat. és egy erre a célra készített program elemezte az agy két féltekéjének szinkronizáltsági szintjét. az atomok rezgése csillapul. vagyis állapotuknak (pontosabban hullámfüggvényüknek) nem szabad a kölcsönhatás miatt megváltoznia.. a berilliumnak reakcióba kell lépnie a héliummal.A gyenge nukleáris er nek pontosan olyan az értéke. Ezzel az „agy-holotesztel vel" végzett próbák kimutatták. Ez hátráltatja a rácson átáramló elektronokat. amelyek antiszimmetrikusak az elektron koordinátáinak permutációjában. ha a fémek vagy ötvözetek már csak néhány fokkal közelítik meg az abszolút nulla fokot. mint a szén energiája. A kérdéses részecskék valószín leg inkább bozonok. Nem biztos azonban. Ez a szabály annyit jelent.

21. gondolkodási folyamatok. hogy 0 és 1 között lehet választani. Ahelyett. de mégis eltér élményben az alany elveszti önazonosságát. Az eredmények világosan mutatják. 20. 011 és 111). A fizika nyelvén szólva a fotonok és elektronok nem mások. Az érzékszervekt l érkez adatok feldolgozásához kb. 101. dics ségével és tragédiájával. 17. A tehetetlenséget eredetileg úgy határozták meg. Kiegészít vizsgálatok kutatták Shapiro szerint. haragjával. 23.15. s t még a hanghordozás is. Ezt a készüléket a Space Lab-ben (kering rlaboratóriumban) fogják alkalmazni. A feldolgozás többi része a tudatalatti szinten folyik. az utóbbiak állóhullámok. a fizikai érzékelés. hogy miként jön létre a genetikus változás akár az örökl dési csíravonalban az elemek átrendez dése révén. A kollektív agy gondolata sem új. A kísérlethez használt „torziós mez generátor" 11 gigahertz frekvenciával és 3 • 105 volt sztatikus feszültséggel m ködött. Wells ezt pozitív folyamatnak tekintette: a világagyat alkotó tudás szintézise egyben az új világ szükségszer kezdetét jelenti. akit az illet gyermekkora óta ismer. Az el bbiek haladó hullámok. kulturális. amit 10 milliárd agysejtb l álló hálózat tesz lehet vé milliószor milliárdnyi kapcsolódással. Minden anyagi tárgy állóhullám. 110. mozdulatok. ideológiai. hogy szilárd testek. mint fogadására és dekódolására. Egy hasonló. mint a tenger szélfújta felületén mozgó hullámok.örömével. hogy valamilyen faji. amit az agy fel tud dolgozni bitekben. De lehet híres történelmi személyiség. Singapore and London. Ennek az elméletnek a szakmai részletei megtalálhatók László Ervin: The Interconnected Universe (Az összekapcsolt világegyetem) cím könyvében (World Scientific. mint a vákuummez ben lév „álló vektorhullámok". ahol sor kerül az agyba befutó üzenetek nagy többségének kódolására és továbbítására éppúgy. valójában igaz marad: a tömeg még mindig egyenl a fénysebesség négyzetére gyorsított energiával. politikai vagy szakmai jellegzetességgel bíró embercsoporttal azonosul. szenvedélyével. Ezért a tehetetlenség (az inercia) az anyag alapvet mennyiségi tulajdonságának látszott. bánatával. hogy fellazulnak a testi én határai: úgy érezzük. mitológiai vagy stípusos alak. 010. hogy sok (talán a legtöbb) DNS-változás nem véletlen kémiai hibák vagy másolási tévedések m ve. mint a vákuummez vektoriális hullámtorzulásai. Ahhoz. 16. mint amelyek egy medencében keletkeznek. akár a test szöveteiben a fejl dést vezérl DNS újrarendez dése által. nyolc feszültségi állapottal kell rendelkeznie (000. hogy küls er k hiányában vagy nyugalomban marad. A számítást legjobb „bitek"-kel elvégezni. 01. ahol egy „bit" egy információegység (igen/nem válasz vagy egy vagy/vagy döntés). Ez persze csillagászati mennyiség agyi állapotot követel. egyenl a lehetséges állapotok számának 2-es alapú logaritmusával.és kifolyó vízmennyiség egyenl ). Széls esetben el fordulhat az is. jellemz gesztusok. és a másikkal való teljes azonosság érzése fogja el. arckifejezések. 19. hogy egyedi személyekkel azonosulna.ez Newton második mozgástörvénye: F = ma (az er egyenl tömeg szorozva gyorsulással). De a tudat szintjén az információfeldolgozás csak ritkán kíván többet másodpercenként 10 bitnél. amely szerinte éppoly elkerülhetetlen. A „kett s egység" átélését az jellemzi. 18. Az ilyen azonosulásba beletartozik a testérzet. 100. hogy az egység állapotában összeolvadunk egy másik személlyel. ahol a víz állandó ütemben cserél dik (a be.annak ellenére. A legtöbb információ. . A „másik" lehet él személy. H. Egyszer számítás mutatja az óriási különbséget a tudatos folyamatok és az agy teljes kapacitása között. vagy aki nyilvánvalóan egy korábbi életb l származik. ahhoz. vagy egyenletesen mozog . Wells angol író 1938-ban Világagy címen érdekes tanulmányt tett közzé. 001. Egy bit információ bekódolásához vagy továbbításához az agynak két feszültségi állapotra van szüksége: 0 és 1. A csoportazonosulás élménye a tudat további tágulását és a határok elmosódását vonja maga után. vagy sei közül való. 22. 1995). amire lehet ség nyílik az emberi ügyekben. nemzeti. Ebben az egész világot behálózó szellemi szervez dés kialakulásáról beszél. emlékek. Rendszerint ezt úgy jellemzik. Ebben az élményben . hogy két bitet kódoljon és továbbítson. az érzelmi reakciók. valamint a viselkedés. mint egy anyagi tárgy azon tulajdonságát. Mégis titokzatos volt: maga Newton sem tudta felmérni. hogy három bitet kódoljon és továbbítson. Bár els látásra az új elmélet ellentmondani látszik Einstein híres E = mc2 egyenletének. hogyan kapcsolódik ez az anyagi tárgyakhoz. hogy az alany az egész emberiség tapasztalatával azonosul . mint bármi. testtartások. A viszonylag álló hullámalakzatok azt a benyomást keltik. az alany úgy érzi. 10 milliárd bitre van szükség másodpercenként. négy feszültségi állapottal kell rendelkeznie (00. A szovjet kutatók a gyenge torziós mez k létezését kísérletileg is vizsgálták. hogy egymással való tudati összeolvadásról van szó -az érzékel személy bizonyos fokig meg rzi önazonosságának tudatát. G. 10 és 11). a felfogóerny k és más szilárd testek pedig nem mások.

hogy a Római Klub számára készítsen egy tervezetet arról. ami valamiféle átfogó tudatossághoz vezethet bolygónk felszínén. A Liszt Ferenc Zeneakadémia m vészdiplomáját tizennégy évesen kapta meg. a Nemzetközi Tudományos Akadémiának (International Academy of Science). The Philosophy Forum). valamint Európa és Amerika legnagyobb egyetemein adott el . mi legyen a kormányok. 1959 óta kezdett tanulmányokat írni. Els könyve. Kutatásait számos cikkben és könyvben tette közzé a természet és a társadalom fejl désének egységes elméletér l. Kutatási eredményei az új nemzetközi gazdasági rend témaköréb l 15 kötetben. majd ugyanebben az évben Genfben a nemzetközi zenei verseny második díját nyerte el. majd a holland Martinus Nijhoff Kiadó felajánlotta. üzletemberek feladata az 1970-es. 1947 tavaszán Budapesten a Liszt Ferenc-zongoraverseny els díját.így hát ki merné állítani. Cikkei mellett számos könyvet írt és szerkesztett. hogy ez pozitív folyamat: a globális agy igencsak áhított támaszt és tájékoztatást nyújthat valamennyiünk személyes tudata számára. Tanulmányai eredményeként 1977-ben jelent meg Célok az emberiség számára cím könyve. Egyetemi katedráját ezután felcserélte az ENSZ Továbbképzési és Kutatási Intézetének (United Nations Institute for Training and Research. valamint a M vészeti és Tudományos Világakadémiának . Koncertkörútjai nem kötötték le minden szabadidejét. Az emberiség szeme és füle ma már távközlési hálózataink szeme és füle. hogy könyv alakban megjelenteti ket. és szemináriumait az egyetem többi tanszékér l is rendszeresen látogatták. A társadalmi lényeg élénk érdekl dést keltett mind az európai. hogy a biológiai és fizikai fejl dés nézeteit egyesítse az emberi és társadalmi fejl dés elméletével.Felhasználva napjaink információrobbanásáról közvetlenül szerzett ismereteit. Ett l kezdve két folyóiratot is szerkesztett (The Journal of Value Inquiry. Kilencévesen zenei csodagyerekként a Vigadóban adta els zongoraestjét a Magyar Filharmonikusok közrem ködésével. UNITAR) igazgatói székével. Ennek az óriási munkának az elvégzéséhez 130 munkatársat kapott a világ minden tájáról. 1967ben az Indiana Egyetemen a zene és esztétika vendégprofesszoraként és az Akron Egyetem filozófiai tanszékének rendes tanáraként tanított. amikor filozófus nagybátyja egy séta közben Kantról mesélt neki. 1948 tavaszán az Amerikai Egyesült Államokba költözött. hogy elméleti munkáinak szentelje ideje nagy részét. A szerz r l László Ervin 1932-ben született Budapesten. László Ervin tudományos pályafutása a hatvanas évek elején kezd dött. Utazásai során sokféle kultúrával ismerkedett meg. ett l kezdve híres zongoram vészként járta a világot 1966-ig. hogy a tudatunkban megjelen élmények és érzések bizonyos módon kapcsolódnak az agyunkban lév sejtek közötti információáramlás bonyolult alakzataihoz . 80-as években. Három évvel kés bb egy hágai koncert után egy szakért elkérte tudományos írásait. s t ennek a most szület globális agynak talán megvan a maga globális tudata is. Az 1980-as évek óta világszerte a globális problémákról és saját általános fejl déselméletér l tart el adásokat. a térségek és köztes térségek együttm ködésér l pedig 6 kötetben jelentek meg. így a m vészet mellett felébredt érdekl dése a tudomány és a filozófia iránt is. 1979-ben újra az UNITAR számára dolgozott a nemzetközi társadalmi és gazdasági együttm ködés programján. Russell úgy véli (ahogy Wells is hitte). Tudományos pályájának harmadik szakasza 1972-ben a Princeton Egyetemen kezd dött. 1969-ben New York Állam Egyetemének filozófiatanára volt. közben a New York-i Columbia Egyetemnek és a Társadalomkutatások Új Iskolájának szemesztereit hallgatta. amikor visszavonult olaszországi családi házába. Az idegélettan kutatói azt gyanítják. Peter Russell futurista filozófus felvázolta az általa „globális agynak" nevezett képz dmény fejl dését. Elbeszélése szerint kisgyermekkorában találkozott el ször a filozófiával. hogy nem történhet meg ugyanez globális szinten? A távközlési világhálózatok milliárdnyi csomópontja között áramló információ ugyancsak bonyolult alakzatokat hoz létre. Ekkor vet dött fel benne az az igény. mind pedig az amerikai filozófusok körében. itt a nemzetközi kapcsolatokban alkalmazható általános rendszerfilozófiáról adott el . Tudományos munkájának elismeréseként 1970-ben megkapta a párizsi Sorbonne Egyetem bölcsészeti és humanisztikai doktori címét. László Ervin egyebek között tagja a Római Klubnak. 1961-66 között koncertjei mellett a Friburgi Egyetem Kelet-európai Kutatási Intézetének tudományos munkatársaként dolgozott. 1966-ban a Yale Egyetem Filozófiai Karának meghívására visszatért Amerikába. Munkássága eredményeként Aurelio Peccei felkérte. közösségek. Tudományos pályájának negyedik szakasza 1984 nyarán kezd dött.

1984 A STRATEGY FOR THE FUTURE (A jöv stratégiája) The Systems Approach to the World Order New York: George Braziller. László Ervin m veinek válogatott bibliográfiája ESSENTIAL SOCIETY (Az alapvet társadalom) An Ontological Reconstruction The Hague: Martinus Nijhoff. Culture and Politics Oxford and New York: Pergamon Press. az UNESCO f igazgatójának tanácsadója és a Budapest Klub alapítója és elnöke. 1963 INDIVIDUALISAI' COLLECTIVISM AND POUTICAL POWER (Individualizmus. 1974 GOALS FOR MANKIND (Célok az emberiség számára) Report to the Club of Romé on the New Horizons of Global Community New York: E. 1972. 1970 INTRODUCTION TO SYSTEMS PHILOSOPHY (Bevezetés a rendszerfilozófiába) Toward a New Paradigm of Contemporary Thought New York and London: Gordon & Breach. 1977 London: Hutchinson. 1977 Toronto & Vancouver: Clarké. 1983 . Toronto: Fitzhenry & Whiteside. 1977 THE INNER LIMITS OF MANKIND (Az emberiség bels korlátai) Heretical Reflections on Contemporary Values. Jelenleg az Európai Evolúciós Ügyvezetés és Fels fokú Tudományok Akadémiájának (The European Academy for Evolutionary Management and Advanced Studies) rektora.(World Academy of Arts and Science). 1969 LA METAPHYSIQUE DE WHITEHEAD (Whitehead metafizikája) Recherche sur les prolongements anthropologiques La Haye: Martinus Nijhoff. P. Irwin. kollektivizmus és politikai hatalom) A Relational Analysis of Ideological Conflict The Hague: Martinus Nijhoff. 1989 SYSTEMS SCIENCE AND WORLD ORDER (Rendszerelmélet és világrend) Selected Stuedies Oxford and New York: Pergamon Press. 1963 BEYOND SCEPTICISM AND REALISM (Szkepticizmuson és realizmuson túl) An Exploration of Husserlian and Whiteheadian Methods of Inquiry The Hague: Martinus Nijhoff. 1978 Revised edition: London: Oneworld Publications. Dutton. az Európai Kulturális Hatásokat Kutató Társulás (European Culture Impact Research Consortium) f titkára. 1966 SYSTEM STRUCTURE AND EXPERIENCE (Rendszerelmélet és tapasztalat) Toward a Scientific Theory of Mind New York and London: Gordon & Breach.

1995 THE SYSTEMS VIEW OF THE WORLD (A világ rendszerelméleti szempontból) A Holistic Worldview for Our Time Cresskill. J. 1994 DÖNTÉS EL TT Budapest. 1993 VISION 2020 (Pillantás a jöv be: a 2020. 1994 THE INTERCONNECTED UNIVERSE (Az összekapcsolt világegyetem) Conceptual Foundations of Transdisciplinary Unified Theory Singapore and London: World Scientific Ltd.: Hampton Press. 1993 A MULTICULTURAL PLANET (Bolygónk sokszín kultúrája) Diversity and Dialogue in Our Common Future Report of an Independent Expert Group to UNESCO (edited) Oxford: Oneworld. 1996 EVOLUTION: FOUNDATIONS OF THE GENERAL THEORY (Fejl dés: az általános elmélet alapjai) Cresskill.RENDSZERELMÉLET . év) Restructuring Chaos for Global Order New York: Gordon & Breach. 1966 Wiesbaden: Gabler Verlag. N. CN: Quorum Press.VILÁGREND Válogatott tanulmányok Budapest: Gondolat. N. 1996 Lisboa: Instituto Piaget.: Hampton Press. KIT Kiadó.ZENE . 1991 THE CREATIVE COSMOS (Teremt világegyetem) Towards a Unified Science of Matter. Life and Mind Edinburgh: Floris Books. 1996 THE INSIGHT EDGE (A belátás el nye) An Introduction to the Theory and Practice of Evolutionary Management (with Christopher Laszlo) Westport. 1996 . 1986 THE AGE OF BIFURCATION (A változó világ megértésének kulcsa) The Key to Understanding the Changing World New York and London: Gordon & Breach. J..