You are on page 1of 29

Masfei eves korban - arnikor a szogyarapodas latvanyosan felgvorsul - megjcJenik a kcrelemu mondai. Ez cleinte nyelvtarulag meg formalatlanul, .

ravirau srflus"-ban egymas melle rakott szavakkal toricnik, majd mcgjelennek az egyes jelcnteskapcsolatok (a cselekvo es a cselekvcs: "apa hoz", a birtokos es a birtok: "any" cipo", a dolog es annak tulajdonsaga. .pios at6"=piros aU16) (Gosy-Kassai 1990), A hasznalt mondatok ugyan kevesse hasonluanak a felnott alkoua mondatokra, de megis megfigyclheto' bennilk az uuinzas szandeka. A hosszu, tobb clemfi mondat ket alappillerct (alany-allitrnany) ismetli el a kisgyermck, holott felrerelezhero a nyelvtanulasra vonatkozo ada iok szerint, hogy a mondar robbi szavat is megerti, es a roviditcs nem a kisebb crnlekezcri teljcsitmenynek koszonhero, hancm a kczdetleges gyermeki nyclvtannal fugg ossze, amely a beszedprodukcio kezdcrekor iranyltja a beszedet (Bancroft, 1995/a, cit, Vajda Zs.).

2 eves kor tajekan megjclennek a roldalekok, arnelyck alkalmazasaval finomabb. arnyaltabb [elcnrestartalmakat rud a gyermek kozveiiteni. Eloszor a targyrag, a birrokjci, a -ba,-be, a robbes szam jele, majd a helyragok, igcragok. A nyelvtani szerkczer intuitiv Illcgelteser61 ramiskodik, hogy soha ncrn illesztenek a szavakhoz nem sz6fajhoz ill6 toldalekot (pl. Ionevhcz igeragot vagy igehez hauirozoragot sib.) (Vajda, 1999), Arnikor a gyerrnck eljut a szabalyok alkalmazasahcz, cleinic a toldalekolasi szahalyoknak csak az alapvcto escteir alkalmazza, vagyis egyszeruen hozziiilleszti a szohoz a toldalekor (rnarnae, madart stb.), idovcl, arnikor mar belelcndul a szabalyok alkalmazasaba, uilszabalyozortsag jelenik meg, Ez azt jelcnti, hom' kivetelcknel vagy mas szabalyt koveto ragozasnal is az altala ismert, leggyakrabban elofordulo format hasznal]a (pl. alszou - aludt), /\ kesobl» evck feladara, hogy a ncrn alapszabaly szeriru ragozotr kivetcles alakokat is elsajatitsa a gyerrnek.

3--6 eves kor kozotr a nyelvtani szerkczetek cgyre bonyolultablxi valnak, a mellerendclo osszetetelck mclletr mcgjelennek az alarendelt osszeterr rnondatok, a melleknev Iokozasa. majd az {ll\'itt [elemes elsajatitasa, A szavak egy krvalaszrorr nam'sagll resze alapjan konnycden kepes .szoralalasra", aktlv es passziv sz6kincse cgyre nagyobb mertekben segiti elo a jelentcs valoszlnflsltcset (Gosy-Kassai, 1990), A nyelvi keszscg a kcsobbi cvekben fejl(idik tovabb, b'lr ez a fej\(ides mar nem olyan latvanyos, mint az else ha1'0111 evben. Az ovodas korban tovabh Iinornodik a rnegerres, bovul a szokincs. hosszabbodnak a mondatok, a beszed egyrc inkabb a gondolkodas es az tsmererszerzcs alapcszkozc lesz. A neurofiziol6giai, neuropszichol6giai eresscl, a bcszedszcrvek fejlodesevel lehctove valik a fonemak pontes mcgforrnalasa, a konvcncionalisan elfogadou szavak hangalakjanak mcgfelelo szekvcnciaba allitasa, A kisgyermckkori beszedhibak - io esetben - 5-6 eves korra sponran rendezodnek.

10

2. SZOKINCSVIZSGALATI MODSZEREK

A gyermckck szokincsenek felmcrcserc tobbfele technika hasznalatos.

Kisebb gyermckcknel szokasos, hogy hosszan tarto megfigyeiessel felrcrkepezik a gyerrnek reljes szokcszletet. Magyar nyelvcn ilyen vizsgalarokat vegzetr S. Meggyes Klara, aki egy ketevcs gycrrnek teljes nyelvi rcndszeret tarta fel (Meggyes, 1971. cit. Lengyel 1981) es Meixner Ildiko is, aki haromcvesek szotorzirasait figyelre meg (Meixner. 1971, cit. Damo, 1993). 1\2 ilycn szokincsvizsgalatoknak az a hatninya, hogy nagyon rnunkaigenyesek, ezert altalaban egy-ker gyerck mcgfigyelesen alapulnak. (Altalaban a kutarok sajar gycrckeiket szokrak vizsgalat targyava tcnni.)

Az aktiv szokincs vizsgalaranak egy rnasik technikaja a kotou vah'Y asszociacios modszcr,

Kotott asszociacios modszcrrcl dolgozik Gosy Maria a j61 ismert GMP-resztbeil talalhato ugyncvezetr szorah11asi prolxiban, amelyben mega dou kczdoszotagokkal kell a gyermekcknck minel tobb szor mondani.

II szabad asszoclacios modszer legismertcbh magyar alkalmazoja Cscr jarios, aki 1939-ben terre kozze kutatasar, Vizsgalatahan arra kerte a gyerrnckckct, hogy 15 percen kereszrul lliak Ie valamennyi cszukbe juto szor valogatas nclkul. kivcve a neveloket es a tulajdonneveket. A szerzo' az eredrnenyeket harornfclc szernpontbol ertelmezi.

Egyrcsz; kelloen nagyszarnu vizsgalari anyag stausztikai feldolgozasa alapjrn aclatokat kaphatunk egy-egy korosztaly aktiv szokincscrol, es bcszelt nyelvi anyagon alapulo gyakorisagi szotar is kcszftheto. Cser janos vizsgalatabun 4'183 gyermek vert rcszt, a gyakorisag: szotar elkeszfresehez ezcr gycrek adatait hasznalta Fel.

Masocisorban a szabadon lClrcjiitt kepzetsorok ininva, rncnere, rermeszete bepillanrast cnged a vizsgalt szerncly gondolkodasmodiuba, scjicti crdeklodesi koret,

l Iarmadreszt Cser Janos ligy gonciolta. hogy a lcirt szavak szama szorosan bsszcfligg az ertelmesseggcl, azaz minel tobb SZ()l leir a gyermek, annal gazdagabb a kepzelere, ami d{inyiis szernelyiscgjcgynek rekmrhero. (Ez a rncgallaptras rna mar nem helytallo, mint ahogy ezr a diszlexiasok esereben rnindannyiszor iapasztaljuk. cs jelen 111110kaban is igazolni fogjuk.)

Hasonlo vizsgalarot vegzcu az elrnul evekben C6sy es Kovacs ,\11., akik a mentalis szotar szerkezetenek Icltcrkcpezesi szandekaval ismeteltek meg Cser Janos korabbi vizsgalauit, (Reszleresen hlsd Cosy-Kovacs ivl. 2001.)

Amerikaban i 990-hen kifcjlcszieu, Magyarorszagon 199H-han Csanvi Yvonne alral adapuih szokincsvizsgalo djal'''s a "Gardner Exprcsszlv Egyszavas Kepes Szokincsteszt", arnclynek jelenleg elostandardja all rendelkezcsrc. Kiprolxilasa, finornitasa az RiTE BCGYfK l lallasserultek Pcdagogiaja Tanszeken Csanyi Yvonne vezetesevel folyik.

11

A szokincsvizsgalatok masik tipusat kepezik a receprfv vagy passziv szokincs felmeresek, amelyek az adou sz6 aktiv hasznalata hclyett csak annak felismereset kerik. A legahalanosabban ismcrt es hasznalt ilyen tipusu szokincsvizsgalo eszkoz a Peabody Picture Vocabulary Test. A probat Dunn dolgozra ki CS standardizalia 4012 2;6-18 eves vizsgalati szernclyen az Arnerikai Egyesulr Allamokban 1965-ben. Magyarorszagi adaptalasa C1974-ben) ugyancsak Csanyi Yvonne nevehcz fliz(idik.

3- A MEIXNER-FELE SZOKINCSPROBA

3.1. A NIODSZER ELMELETl HATIERE, ALKALMAZAsANAK TEROLETEI

A sikeres iskolakezdes Ieltetelc, hogy a gyerrnck tiszta artikulacioval, megfelelo szokinccsel es grarnmatikai fejletrseggel rendelkezzen. Megfelclo nyclvi keszsegek hianyaban a gyermek nehezen tanul meg olvasni, szovegertesi problernai lcsznek (vagyis diszlexiassa valik), nern erti j61 a tankonyvek nyelvezctet, igy az ismeretelsajantas elevc nehezftctt lesz. Ezert fontos a veszelyezteteu gyerrnekek minel korabbi megtalalasa, gondozasba vetele. A sZlirom6dszemek rnindenkcppen olyan objektlv eljarasnak kell lcnnie, amelynek segitsegcvel ki tudjuk provokalni azokar a tuneteket, arnelyek el6jelzoi a rnajdani olvasasi zavarnak. A diszlexia tunertanilag igen sokarcu jelenseg. Kulonbozo terulctcken jelcntkezo' funkci6zavarok okozhatnak azonos vcgso tuncti kepet, vagyis kulonbozo okok miatt tanulnak meg a gyerekck nehczcn olvasni, Irni, I1yen okok a szervezetet er6 kulonbozci modaluasu ingerek (optikus, akusztikus, taktilis stb.) fcldolgoz.isanak, osszerendezcsenek es a valaszok megszervczesenek zavarai, a reri tajekozodas zavara, a gyenge nyelvi kcszseg. Az eitel''' szemleleuf szakernberek mas es mas tunetcket tartanak az olvasas kialakulasa szernponrjabol clsodlegcsnek.

A logopedia: megkozellresben, kulonoscn a Meixner-felc gy6gypedag6giai-pszicho- 16giai iskola felfogasa szcrinr elsosorban a nyelvi tunetekre helyczodtk a hangsuly. Ertelrnezcseben a gyenge olvasas egyik oka, hogy kicsi a diszlexiasok aktivan hasznalt szokincse, es rosszabb a ritkabban hasznalt szavak rnegertese is. Valamilycn oknal fogva nehczebben megy nekik az u] szavak clsajautasa, (Az egyik fclretelezert ok a Ranschburg-fele homogen gatlas jclensege lehet, lasd kcsobb.) Pedig az olvasaskor a szavakhoz tarloz6 jelentest az "enellllezesi hatterbol' hivjuk clo' (Meixner, 1995). Amelyik s1.6 nines meg a szokincsunkben, ahhoz nem tuciunk hozzaferni. Ezert dolgozta ki Meixner Ildiko a sz6kines vizsgalatara a modszeret. A szokincs vtzsgalata a nyelvi szervezodesi szinrek (hangok, fonemak - fonol6giai folyamatok - lexikai (sz6) szint, szernantikai szint - szintaktika) kozul a "kozeps6"' szintet celozza meg; elsodlcgesen a sz6kineset, szotanulasi folyamatot aliitja a tanulrnanyozas kozcppontjaba, de betekintcst engecl a fonol6giai kivitclezes minosegcbe is. A rnodszer kovcri a szotanulas, szokincsgyarapodas rermeszetes, eletkozcli rnodjat: a rargyra (itt targykepre) mutatva mondjuk az ahhoz tartozo verbalis-

12

akusztikus szimbolurnot, konvencionalis [elet, lOgy hangsort, vagyis azr a szot, ami az adorr rargyat jelenti. Az ismerlesek soran vsilik a :-;zu az cgycn sajarjava, .leincseoe'.

A proha neveben hordozza lenyeges elcmcit: aeu». tehat nerncsak felisrnerni, hanern megnevezni kell a kcpcket. Sz6tanuldspr6ba. vagyis a nem isrnert vagy a passzlv szokincshen meglev() szavakat d6 kcll hivni, es az akrfv hasznalat szarnara meg kell tanulni. A proba felvctclckor j61 nyornon kovetheto a gyerrnek nyclvi rugalmassaga, ianulckonysaga, a verbalis ingerek iranti fogekonysaga, hozzaallasa. frusztralja (it az iranyitott bcszedhelyzet, szorongast valt ki belole a 30 kep latvanya (akar enyhe pszichoszornankus tunetekkel, mint pI. rcnycrizzadas), vagy sponnin terrneszetesseggel, motivaloan hat ra a szines kepck sora, ami egy sikeresen megoldhato kihfvasnal nern okoz nagyobh megierhclcs; a szamara

A vizsgalat vegere feltarulhat a beszed-, nyelvi fejlodes zavaninak pontosabb oka is. vagyis hogy a szojclcntcs dsajatitasa nchezitetr (diszfazias gyermekek esetebcn), vagy az alsobb szintek valamelyike felel(is a diszf unkcio letrejotteerr.

A meroeszkozzel 4-18 eves koru gyerrnekek aktiv szokincse, szotanulasa vizsgalharo. A beiskolazasr mege16z6 evben hasznaljuk diszlexia prognoszuzalo eszkozkent. Ennck alapjat Meixner Ildikonak es munkatarsainak nyornon ki)vet(i vizsgalatai kepezik, amelyekben ,1 szokincsproba diszlexiat e16jelz6 erteket tcsztcltek. Azt talaltak, hogy a l. oszralyos ev vegi olvasaseredmenyek az olvasasi tempo, a hibiz5s es a szovcgerres rekinreteben 99,9%-05 valoszmusegu korrelaciot rnutatnak a nagycsoportos kori szokincsvizsgaluti eredmennyel (Meixner-Darno, 1989).

Az eljaras kulonbozik minden mas hasonlo celri eszkoztol. (Arncrikai szakirodalomban olvashato hasonlo, szines geometriai forrnak szfncnck, majd a masodik sorozatban a formanak a megnevezeset kfvano verbalis teszt, arnclyben azonban abban csak a megnevezes gyorsasagan es a hibazasok aranyan van a hangsLily) a tanulasi teljeslrmeny megfigyelese nem szerepel a vizsgalati celok kozott /Snydcr-Downey, 1995/)

Filmunkbcn a bcszcdfcjlodcsi zavar runctcit mutate gyermekek szokincs- szotanulasi teljesilmenyeit rnutaituk be a neh'Y korcsoportban, prirhuzarnosan osszehasonlfrva oket ep beszedfejlodest], j61 tanul6 kortarsakkal. /\z idoscbb, iskolas gyermekek mindegyike diszlexiaval kU7.eI, a fiatalabhak diszlexia vcszclyeztetettek. Allftasunkkal, hogy a nyelvi fejl6ues zavaranak a verbalitas tcren jelentkez6 tunetei az iskolaskor idejen az ir:'sbeliseg teruleten isrne! tcucn crherok lesznek, megegyezik szarnos mUh'Yur es kulfoldi szerz(i hasonlo tapasztalata (pl. Meixner, 1971, KassaiKovacs E. 1999, Mann, V.A.1984). A diagnosztikus rnunkaban, amikor iskolas, isrneretlen eloelenf gyerrnek erkezik tanulasi nchezscg panasszal vizsgalatra, forditort logikai lit rnenten gondolkodunk. Ha igaz a korabbi 511[ras. hog), a beszedfejlodesi, nyeJvi zavarral klizd6 gyermekek diszlexia vcszclyeztetertek, akkor logikus a feltetelezes, hogy a diszlexia hattereben mcgtahilhatok a nyelvi zavar tunetei, idosebbeknel maradvanytunetei. A ket ;:1.111ras, ha nern is teljes rnertekben fcdi le cgyrnast, a diszlcxiasok di)nt6 tobbscgencl igaznak bizonyul, tuneteik kozou megtalalhatok gyenge nyelvi keszsegre utalo jclck, amelyek a szokincsprobaban

13

IRODALOM

Cser Vmos (1939): A magyar gyermck szokincse. Gyakorisagi es korszotar Darno E. (1993): Szokincsvizsgalat mint a diszlexia-veszelyeztetettseg korai

fclismeresenek egyik eszkoze (eloadas) Dam6 E. (2001): A beszedfejlodesrol (kezirat)

Dunn 0951l): Peabody Picture Vocabulary Test (adapt. Csanyi Y. 1974.)

Faber, B. (2001): (Re)Defining the Phonological Similarity Effect in Verbal Working Mel1101Y (Univ. of California at Santa Cruz, Santa Cruz CA www.bcs.rochester.edu/peoplelbfarher/pitt/pitr-summer.htl11I)

Gardner. M. F. (990): Gardner Expressive One-Word Picture Vocabulary Test (adapt. Csanyi Y. 1998.)

G6sy M.-Kassai I. (990): A normalis beszed- es nyclvfcjlodcs

(In: Szoveggyujtemeny a gyermeki nyelv- cs heszedfejlliues korebol Szerk.: Linyine Dr. Engelmayer Agnes, Tankonyvkiado, Budapest) G6sy Me-Kovacs M. (2001): A mentalis lcxikon a sz6asszociiici6k tukreben (Magyar Nyelv()r, 2001. jt1lius-szeptemberi szarn)

Kassai-Vassne Dr. Kovacs E. (1999): A nyelvi kcszscgek es a diszlexia kapcsolatarol (Fejleszto Pedagogia, Diszlcxia kulonszarn )

Lengyel ZS. (981): Gyermeknyelv. Gondolat kiado, Budapest

Mann, V. A. (1984): Miert van egyes gyerekeknck gondjuk az olvasassal (Fejlcszto Pedag6gia, Diszlexia kulonszam, 1999. )

Meixner I. (197]): Haromeves gyermekek szokincse (In: Molnar ]6zsef - Wacha lmre szerk.. A beszedszimpozion magyar eloadasai, Szegedi Nyelvtudomiinyi Tarsasag)

Meixner I.-Dam6 E. (989): Szakdolgozat

Meixner I. (995): A diszlexia prevenci6, reedukacio m6dszere Meixner I. (1989): Utmutato a szokincsproba alkalrnazasahoz (Kezirat) Merei Fv-Binet A. (970): Gyerrneklelektan, Gondolat kiad6, Budapest

Snyder, 1. S.-Downey, D.M. (1995): Serial Rapid Naming Skills in Children with Heading Disabilities (Annales of Dyslexia Vol. XlV.)

Vajda ZS. (999): A gycrmek pszichologiai fejlodese, Helikon kiad6, Budapest

32

kivdloan teucn erhetok. (Lasd pI. a hornogcn gatlas eros tanulasr akadalyozo haras,1I.)

Szeretnenk hangsulyoznl, hogy Meixner Jldik6 a probar dtlagpopulacioban. normal ovodaba jaro gyermekek tanulasi zavar vcszelyeztcrensegenek kiszuresere alkalmazta, Az elso sznron .fcnnakadt" valarnennyi gyerrnek (a nyelvi zavarral kuzdo. a beszcdhibas az ertelrni fejl(jdesbcn elmaradon cgyarant), akinel valarnilyen, meg nern isrncrt ok miatt tanulasi nehezseg bejosolhato. Az credmenyek elernzeser kovetoen kerult SOl' - szukseg eseten - a gyerrnek tovabbi reszletes vizsgalatara, az ok felrarasara. A vizsgalati modszcr ezzel egy idoben epult be a (bcszedvizsgalo) diagnosztikus munkaba is, es alauunaszrona az ep crtelmu, reszkepessegzavarban szenvedo gyerrnekck nyelvi kepcssegenek nehezncttseget. Az cp ertelmuscg es mentalis elmaradas differencialdlagnoszukajaban onmagaban ncm ad biztos tampontor a proba, hiszen mind az ep ertelmu, nyehn zauarral kiizdo, mind az atlagos nyehn Jejlettsegrr tanuldsbari aeadaiyozott gyermee szoleincs-, szotanuldsi teljesitmenye [{yen[?e, de az is elcfordul, bogy a j6 uerbalitasu, keduez([ szoctdlis bauerrel rendelhezii mentdlisan gyel1gebb gyermee jobb ercdmenyt er el a szoleincsprobdban, 111 in! a lsiemelleedii intelleletusti SIU)!OS nyotui deficites gyermeh.

A proba a szakcrto! bizortsag munkajaban kiegcszuo vizsgalatkent alkalmazhat6 minden olyan esetben, ahol a legcsekelyebb gyanuja merul fel annak, hogy a gycrmek gycnge teljcsitmcnyei mogott esetleg - az intclligenciateszt numerikus enckei cllencre - rnegsem gyengebb ertclmi kepesseg, hanem nyelvi zavar ,HI. (PI. az anamnezisben van utalas mcgkescrt bcszedfejlodcsrc, bcszedfejlodesi rnegtorpanasra, I~lmili::lris eriructtsegre stb., poszesegrc, mas bcszedhibara, a vegyes profihi intelligcnciatesziben jobb a performacios probak credmenye, a verbalis szubresziek soran szotalalasi nehezseg jelcntkczik, a gycnnek korulir, mutogai, sib., ncm crri, felreeru a kcrdest, ugyanakkor viselkedcse adekvat, kitarto figyelmu, fcladauudatu stb. - tehat diszkrepancia tapasztalhato rnagaban a teljesitrnenysrrukturaban vagy a reljcsfrmcny cs viselkcdes kozott.) Ezeknel a gycrekcknel nonverbal is intclligenciateszuel szukscges cllenorizni az alrai<inos kogniriv funkciokat. mentalis statusr, es kulon eljarasokkal vizsgalni a nyelvi rnukodest. Tehat ha a tapasztalati rudast nern szobeli megfogalmazas utjan kivano tcszt altai men altalanos kepessegek szintje sokkal jobhnak bizonyul a szokincsvlzsgalar credrnenyenel, akkor a gyermek tanulasi es adapracios problema it nem az crtelmi elmaradashan kell kercsnunk, hanem a nyelvi funkci6km szukseges rcszleresen megvizsgalnunk. A Meixner-fete szohincsproba az dltalanos ertelmesscg es a nyelt» kepesseg diszlzrepancuijat jelzi, Rcszletes hibaelcmzcst a mentalisan retardalt, tanulasban akadalyozort gyerrnekckre vonatkoztarva nem vegeztunk (tapasztalataink szerinr nines tipikusnak mondhato crtelrni elmaradasra uralci hiba), egy-ket nagyobb gyakorisaggal el6fordul6 hibazasi [cllegzctesscget a hiharipusok fejezctben megemlftunk.

14

3.2. A VIZSGALATI M6DSZER BEMC'IATASA

A vizsgalocszkozhoz negy nehezsegi fokozaui kepanyag tartozik, negy tagabb korcsoport vizsgalarahoz kiclolgozva. A kepsorozatok szoanyaga adott korcsoportok szokincserc alapozva keszult. Alapelve a Ranschburg-Iele hornogen gatlas [elenseg' hatasanak provokalasa, ami a latcns nyelvi nehezsegek rnegletekor is rnerhetoen zavarja a szofelidezest vagy szotanulasr. (A jelenseget napjaink szakirodalma .Ionologiai hasonlosagi hatas" ncven ernliti: Baddeley. A. D. CS Hitch, G. 1974, Coltheart, V. 1993, Wiegcrsma, S. 198'1, cir.: Faber, 2001.)

Nern a mindennapi nyelvben gyakran elofordulo szavak alkotjak a sorozarok nagy reszci, hanern olyan kevesbe hasznalatos uirgyak kepei, amelyek az acioll eletkori szintig cgy atlagos korulmenyck kozou nevelkedo gyermek eleteben, kornyczercbcn nagy valoszfnuseggel clofordultak. lgy a passzfv szokincsbcn szerepel a 5z6, es az elohfvas gyorsasaga, pontossaga vagy sikertelensege diagnosztikus erteku adata a vizsgalatnak, Minden bizonnyal lehetnek olyan szavak b, arnclyck valaki szarnara nern ismertek (pl. a legnagyobbaknak szant sorozatban a .. sodrony" va);,')' a .denuzson"), de a jt'> nyelvi keszseggel rcndclkczo gyermeknek nem okoz preblemar czck megtanulasa 1-2 vagI' harornszori isrnetles utan.

A kepsorozatokon kfvul stopperora cs rnegfelelo ifrlap szukseges a sz6kincspr6ba Iclvetelehez.

3.3. A VIZSGALAT ME'<ETE

A vizsgalatvczeu" (v.v.) es a gyermek (vizsgall szemely, v.sz.) egymassal szembcn ulnek egy aszralnal. A v.v. ele 30 szfnes kepet teszunk 3-szor 10-es sorban a V.57,.nek balrol jobhra liirleno iranyr kovetvc mcghatarozou (az tfrlapon szereplo) sorrendben clhclyezve, Instrukci6: .Kcpekct fogok ncked mutatni, es elmondom. hogyan ncvczzuk (iket. Figyelj, men azuuin tc Iogod nekern elmondani." Egy kepre kb. masfeJ mp idot hasznalunk fel. (Ha sorozatban, egymas ulan tobb v.sz.-lyel vegezzuk a prolxit, akkor eleg egyszer kirakni a kepeket, ilyenkor Igy sz6J az instrukcio: ,.Nezei, mennyi szcp kcpern van. elrnondom, hogy nevczzuk 6kel" stb.) A kcpck megnevezese utan czt mondjuk: .,Most re kovetkezcl, kczdheted!" es dindftjuk a stopperorar. A hilxisan rnondort szavakat azonnaJ [avitjuk. ha a V.S2. 10 mp utan sern rud mcgnevezni egy keper. akkor azt a v.v. nevezi meg.

Osszesen haromszor rnondatjuk eJ a kepsorozatot. Valarnennyi elmondasr es a sorozarok idejcl a v.v. gondosan jegyzokonyvezi: ha a V.Sl. rosszuJ nevez meg cgy kcpel, a v.v, ponrosan Ieljcgyz! a rnondott sz6t az Cfrlap mcgfclclo soraba, rubriktijaba.

A homogen g':hl~is azr [clenti, bogy az uzonos, illcrvc hasonlo clcmek giw!j1k a tanulas, I'diJ~z~s Iolyamutat. 'vehczcbbcn rnnulhatok meg, koonvebbc» rcvcszrhcrok ossze es felejthetok d. Ranschburg xzerinr: .Pclrcvc. hogy nagyohb s;r.aml, rudanartalomnak cgyiclLoju tudatban tartasdrol van szo, llgy heterogen tartalmakru nagyobb aI, emlekezet tcricdclmc, crdscbb ~'I biztonsaga. rovidebb a reprodukcios id6, mint a bomogen, v:lf,"yi" reszbcn azonos rnrtalmakra."

15

3.4. A PR6BA KORCSOPORTO"JKENTI ATTEKI~TF.SE

Ha a v.sz. nern rnond sernrnit, akkor aZI em' ,,-"-szal vagy egy "th(izott nullaval jelzi. Aminr a V.S7.. vegighaladt a 30 kepcn, a v.v, mcgallitja a stoppercrat, es feljegyzi az egycs sorozatok idejer masodpercben a vizsgalari lfrlap rncgfelelo reszerc. A vizsgalat elvegzese hozzavctolcgescn 10-12 percet vcsz igenybe.

3.4.1. 4-5 EVESEK (KipSOHOZATuK: "As6 ... ")

A beszcdfejlodes artckintese soran lathattuk, hogy ebben az elctkori intervallurnban a szoklncs 1600-2200 kozon vahozik egy atlagos gycrmek esereben. Ebben van a legkorabban es lcgkonnycbben elsajauton foncvektol kezdve az igeken at a hataroz6sz6kig, melleknevekig, viszonyszavakig, kotoszavaktg mindenfelc szofaju szobol annyi, hogy a gycrmek az eletkoranak cs ismercreinck megfclel6 kozlesckei minden reszleteben megcrti, a "kuicssz6 strategiara (a kozlesbo] felismerl egy vagy tobb, szarnara tartalmas szobol, mondauam viszonybol koverkeztet a teljes mondat jelentescre) mar nines szuksege (Gosy-Kassai, 1990). Tehat ebben a korban mar vizsgalhato a szokincs, A fogalmak jelentesenek egyrnashoz val6 hierarehikus viszonya, egymasra epGI6 katcgoriainak rendszere meg ugyan nem alakuli ki, most van kialakuloban, es hogy eppen hoi tan, arra valaszt kapunk a vizsgalat eredmenyeib61. A magasabb nyelvi feldolgozasi sziruck a megertcsben ebben az eletszakaszban mar j61 rnukodnck, de a beszedprodukcio tercn a szintaktikai, szernantikai szabalyok meg nern biztosak.

Mikor celszeru a legkiscbbekkel elvegezru a szokincsprobat?

A megkescrt vagy akadalvozotr beszcdfejlcdcsu kisgycrmekkcl valoszfnuleg az els6 vizsgalat alkalmaval nem tudjuk a pr6b:1t vegrehajtani. Egyrcszt mert 6K pont azert kerulnek a logopedusok latoterebe (ekkor meg nem a szakerro bizottsagok segfrseger kcrik a szulok), mert nem beszelnek, csak a ciklikus sorok, hangkapcsolatok, esctleg funkcioszavak szintien all az expressziv beszeduk. Mtisreszt az .asztaln:11 L1l6" szituacio idegen, a fcladar nil mcgterhelo, hosszu es rendktvul faraszto lcnnc a szarnukra. Azonban, ha a logopedus a beszcdfejleszres terapiajaban a 5z6- kincsbovitest is megkezdi, ami Meixner lldik6 modszereben kezdctben apro targyakkal, majd kesobb kepekkel tortenik, a beszcd rnegmdul, spontan is Iejlodik, akkor - gyermekt61 fuggocn - nehany h6nap, fclev, egy ev elteltevcl mar varharoan nem okoz nehezseget a pr6ba felvetele. J\ kisgyerek addigra .belctanul a kepecskezcsbe", mcgszok]a a terapias hclyzctet, ami nem kulonbozik a vizsgalati korulmenyektol, Az ertekeles m6dj:1r61 a kesobbiekben lesz sz6.

)6 beszcdkeszsegu 4-4Yl eves gyerrncknck scmrni rnegerolrctesr, problema; nem jelenr a szokincsvizsgalat, konnyeden, [okedvucn, elvczettcl vcgzi a fcladatot. (Mint a Iilrnben szereplo Andris.)

16

3.4.2. 6-8 EVESEK (KEPSOROZi\.TUK: "SZOVET ... ")

Ez a korcsoport a beiskolazasi korosztaly, ezert ez az idoszak az, arnikor prognosztikai tesztkent hasznaljuk a probat a diszlexia veszelyezterettseg hatterebcn all6 nyclvi zavar feltarasara.

A vizsgalari helyzet erosen srrukniralt, igy, mint minden mas ellenorzott feladarhelyzetben j61 rnegfigyelherok az iskolaerettseg szempontjabol Contos egyeb psziches sajatossagok is: a feladartudar, feladartartas, konccntracio, Iaradckonysag, motivalrsag.

A pr6ba nagyon j61 hasznalharo a nevelesi taniicsadok lskolaerctrsegl vizsgalarai soran azoknal az ovodasoknal, akiknel akar a csoporros, akar az egyeni vizsgalat soran nyujtotr valamely teljesfrmeny (forrnamasolas, szerialitas, kepi es/vagy verbalis cmlckezet, kifejez(ikeszseg stb.) valamilyen tanulasi zavarr prognosztizal. 6-8 eves gycrmekek mar nagy szarnot tesznek ki a szakerto bizottsagok esetforgalrnaban, a proba felvetele es ertekelese a bizottsagok munkararsainak is segtrseget tuel nyujtani a gyermek statusanak pontosabb megitelesebcn.

Az elctkori sal" [elzi, hogy iskolaskoru, elso es masodik osztalyos tanulasi preblemaval vizsgalatra erkezo gyermekeknel is eZI a sorozatot hasznaljuk. A diszlcxias, diszgrafias tuneteket rnutato, vagy biztosan diszlexiaval diagnosztizalt tanulok 90%-a gycngcbb tcljesitmenyt nyCljt a szokincsprobaban, mint hasonl6 koru, j6 tanulasi teljesitmcnyt nyujt6 uirsaik

3.4.3.9-10 EVESEK (KEPSOROZATCK: "SZE:--JfWICS ... ")

Ok harrnadik, negycdik osztalyba jamak. A pr6ba felhasznalasi terulere megegyezik az el676 CSOpOtT masodikkent emliterr alkalmazasi rnodjaval.

3.4.4. 11-14(-18) EVESEK (KEPSOROZATUK: "SARLO")

Meixner Ildik6 eredetileg ezt a sorozatoi a fels6 tagozatosok szarruira allitotta osszc, azonban a mind nagyobb szamban vizsgalatra jelentkez6 kozepiskolasok koreben kiprobalva a szokincsprobat azt rapasztaltuk, hogy 14-18 eves diszlexias fiataloknal ugyanolyan mertekben es sulyossagi fokban rnegtalalhatok a nyelvi fejlodesi zavarok cgycs tunctei (fejletlen szokincs, szotanulasi nehezseg, pontatlan verbalis emlekezet), mint az clobbi korosztalyoknal. A hibazas tipusa azonban eltero lehet, erre majd a kcsobbickbcn terunk ki.

3.5. Az EREDME:'-NEK ERTEKELESE

Az crcdrncnyeket mennyisegi es rninosegi szempontok alapjan ertekeljuk, A mennyisegi ertekclcs soran osszeadjuk a sorozatok idoertekeit es hihaszarnait, igy megkapjuk az osszesiretr mcnnyiscgi rnutatokat, rnajd kulon-kulon is mcgfigyeljuk es osszchasonlirjuk az id6- es hibaeredmenyeket,

17

A hibaszamot illcrocn is hasonl6 elv menten ertekelunk.

Az ailagos iclot 60-90 rnp-es sorozaronkenti crtekbcn adhatjuk meg, de nagyobb a jelcruosege az idofaktor valtozasanak, mint abszolut ertekcnek. (PI. a szotanulas, a nyclvi hozzaferhetoseg, rugalmassag szempontjaboi jobb credrnenynek III inosli I az, ha 120, 108, 76 mp-es javulo tcndcnciaju idofelhasznalassaj dolgozik a gyermck, mintha stagnalo, 85-90 mp szuksegcs a harornszon, egyenkenti sorozat clmondasahoz.)

Magas a hibaszam, ha eleri a kepck szarnanak (30 db) 30-10 %-3t (10-12 hiba),

Megis maskepp i[cljuk meg azt a gyermcket, aki 15 kezdo hrbarol javit 3 hilxira, mint azi, aki mindharom sorozatban 8-szm tevcszt, es ncm tud az aktiv szokincse szarnara muk6d6 kepcsse renni plusz szavakar.

Optimalis esctbcn csokken a hibak szarna es a felhasznalr id6, mivel az isrnerlesek soran tanulasi folyamai zajlik; feltetelezesunk szerint az adott sz6 a passziv szokeszleibol aktivizalodik. (;gy tapasztaljuk, hogy ez a tanulasi folyarnar a nern diszlexias gyerrnekckncl mar a masodik ismetlest is javitja, a diszlexiasoknal inkabb csak a harrnadik elmondasban koveikezik be. A sok hilxival kezdo, de a kesobb: sorozarokban jelcnt6s javulast produkalo gyermekek ercdrnenyei pozitivan ertekeljuk, itt erhcto tetten a hatranyos szociokulturalis kornyczetbol jo,'() gyerrnekck specialis problemaja. latszik, hogy nem a szoranulassal van gondjuk, hanem az oker korulvcva bcszcdmirua igcn szegenyes.

Sulyosabb esctekben nines scmrnifele javuhls, a teljcsfuncny sragnal. A gyermek cseileg egyaltalan ncm ismcri a kfvant sz6t, es a haromszori isrnetles nern elegcndo annak aktivizalasahoz, vagy keptelcn azt a passziv szokincsebol felidezni.

'<leg sulyosabb problernar jelez az alralanos teljesitmcnyrornlas, arnikor is mind a fclhasznalt ido, mind a hibak szarna novekszik.

Ennek egyik oka, hogy a gyerrnek gyenge nyelvi keszsege miatt maga a fcladar nilzouan megrerhel6 a szamara, es ngyelll1i kapacitasa nrlzottan kimerul. A kisebb gyermekeknel viselkcdeses regresszi6ban (ujjszopas vagy mas oralis manipulalas, hintazas, :lsitozas srb.) jclenhet meg, idosebbekncl uilmozgasossag, bohockodas. tulzort lczserseg, vagy pont a forclitortja: bcfelc fordulas, lehan go II sag erzese sib.

A rninoseg] elcmzeskor jellcgzctes tipusokba soroljuk a hibazasokar. Ezek [ellegcbol kovcrkezterunk a vlzsgalr gyermek nyclvi keszsegenek sajatossagaira. A htbaelernzes j6 tiimpontot ad egy kesobb: reszletes logopcdiai-pszichologiai kivizsgalas iranyanak meghatarozasahoz.

3.5.1. HmATfpL;sOK

1. F{[(ogalmIJll beliit! teocsztcs eopsorozaton beliil

Ebben HZ escrbcn a gycrmek olyan rokon fogalommal nevczi meg a kepet, amely a kepsorozatban egyebkcnr szcrepcl. Ez gyakori hibaripus a disziexias. diszlexia-

18

veszelycztcteu gyermekeknel. akiknel fokozotran ervenyesul a proba altal provokalt homogen gatlas (pl. festck-sccset, makk-smogyoro, kupa-e-kupola).

2. F{(/ogalmon belul! teoesztes eepsorozaton kruM

A helvettcsno szot a gyermek vagy mas V.S2. a sajar szokincscbol veszi. Fz a reveszres a Icggyakoribb hibafajra, ruindenkinel elofordulhat, a diszlexia szemponqabol nines kulonosebb jelentoscgc (pl.: zacsko-szsak, kapa-e-kasza, tepsi-eralca). Ha a lcgidosehbek sorozataban a 13 eves es annal idosebb koru gyermek robbszor a kivanr sz6t cgy annal egyszernbb, a hetkoznapokban gyakrabban haxznalt szoval helyetteslu, az kevesbe kifinomuh, szegenyesebb szokincset jelez, kivaltkepp, ha gyengc szotanulasi teljesitmcnnyel jar egyutt (bogracs-e-vodor).

Mentalis elmaradast rnutato gyerrnekcknel valamennyi koroszralyban surubben tapasztalunk kulonosebb megfoniolas nelkuli egyszerusrrd megnevezeseket, amelyeknel csetleg meg is rapad, Cs tovabbviszi okct masik, ugyanabba a fogalomkorbe tartozo targ>"a (pl.: kasza-s.kalapacs'', balra-s.kalapacs", narancs-o.cseresznyc"). Megjegyezzuk hogy a perszcvcracios ripusu hibazas nyelvi diszfunkcio eseten is clofordul.

3. Hangzdsi basoniosag szerinti teuesztes

EZl a teveszrest egyarant negativnak ertekcljuk akar kepsorozaton beluli, akar azon kivuli szoval tortcnik. Az ilyen tipusu teveszresek a hibas hallasi differential"." a szoalakra valo pontatlan visszaemlekezes rniart jonnck lctrc (hornogen gatlas szerepet jiitszhat), de gyakori elofordulas eseten halhlsscrLiksre is gyanakodhatunk (pI.: pres-e-pczsma, covek-s-colop. harfa-oharsfa).

4. Fofogatommal t(Meno ntegbauirozas

Differencialadan, leegyszerusfteu nyelvhasznalarra utaki hibafajta. Tovabbi vizsgalatok szuksegesek annak cklontesere, hogy ez az elvarhatonal egyszenfbb nyelvhaszruilut specifikus beszedza var vagy gyengebb crtelrni kepesseg kovetkezrnenyc-c (pl.: sonka-s-hus, szekfu-evirag. vitorlas-e-hajo).

5. Hasznalattal ualo defintalas

Kisgycrrnekes beszedhasznalat: a fogalom meg nern all meg onmagaban, csak a hozza kiil(id6 cselekvcs felidezese, nem ritkan bernutatasa reven nyer ertclmct (pl.: balta-o.amivel a fat kell vagni", knzantcm-s,a ternetobe visszuk", rncszckj-s-.ez meg van Szokolyan is").

Tanulasban akadalyozottaknal, ertelmi fcjlodesben elmaradotraknal is mcgfigyelheto hibatipus (pl.: szekf(i:-t"ugy is lchet, hogy sziromvtrdg").

6. Szotorzitds. leontarninacto

Ritktin elofordulo, de akkor egyertelmucn a nyelvi fejlodes zavarara, fcjlodCsi diszfaziara vagy annak maradvanytunctcire utalo hiba. Megjelencsi formaja: arnikor ker onallo crtelrnes sz6b6l, szorcszletbol hangzasi vagy vizualis hasonlosag alapjan,

19

reyes asszociacio eredrncnyekent jan letre az lij sz6 (pl.: petroleurnlampa-» metroleurnlarnpa, makk-sbablevel, szalmakazal-eszalmakalasz).

7. Recerzio

Rcvcrzio alatt a hangok, illctve sz6ragok cgy sz6n beluli felcserclcset ertjuk. Fokozott figyclmcr forditunk czckre a hibakra. mivel jellcgzetes diszfazia, vagy diszfazia maradvanytunetet jelz6 hiba (pl.: saru~sula, sodrony-e-sordony, kucsma-ocsukma).

8. Pragmcuieai bibal:

Pragmatikai htbakent enclmezzuk azokar a reveszteseker, amikor a gyermek a megncvczend6 tarh'Y lcnyeges tulajdonsiigait igyekszik megragadni, de nem a nyelvi konvenci6knak megfclcl6 szohasznalattal fogalmaz (pl.: uvcgmos6~WC risztit6, biztositoui-era L16r(;).

9. Nem mond semmit

Ezt a hibakatcgoriat ketfelekcppen ertelmczhetjuk. a gyennek - fogalomkeszlcrenek, szokincsenek szegenyscgebol fakadoan - nem ismeri, es a haromszori ismerles foIY'''TI<\n passziv szokincsebol elohivni sem kepes a klvant szot. (Icliegzetes hibazasa az ertelmcs fels6 tagozatosoknak es kozepiskohisoknak, akik ncm akarnak szcgycnkezni amiatr, hogy butasagot mondanak, Inkabh hallgarnak, vagy ,.ezt nem tudom-mal tovabbhaladnak. /Ertelmileg clmaradott gyermekek harnarabb adnak tcvcs valaszt.z') Ez esetben logopediai bcavatkozas szukseges, fcjlcszteni kell a gyermek szokincser, nagyobbaknal a tantiirgyi szakszckincs clsajatfrasara fokozott figyelrnct kcll forditani. Ugyanakkor ez a hibatipus megjclcnhet sulyos beszedgatlassal hi zd a, szorongo gyermekcknel is, ekkor viszont pszichologiai intervenciora van eloszor szukseg.

10. Felejles

A v.sz. clhibaz vagy ncm rud megnevezni olyan sz6t, arnelyet az elozo elrnondasnal mar tudott. Bizonytalan szotudast, illcrve szotalalasi nehezscger jelez. Az atlagpopuhicioban is elofordulhar egyszer-keiszcr, de a ncgy vagy annal tobb felejrcs a diszlexia, diszlexia veszelyeztctcttseg iranyaba mutar.

A lex.ikai fejlettseg mellen az alsobb nyelvi szervczodes allornasai is j<ll nyomon kovcthetok a vtzsgalat soran. Kepet kapunk a beszedhangok helves vagy helytelen ejlcscr61 a valrozo hangkornyezetbcn, a fonernakontextus fuggvenyeben lctrejovo' konzckvens vag)' inkonzekvens hangcserekrol, hangkihagyasokrol, torzlrasokrol, vagyis mindarrol. arnit a beszed alaki oldalanak ncvezunk.

3.6. EGYEB DIAGNOSZT1KUS TAPASZ'IALATOK

A kontrollalr, erosen strukturalt vizsgalari helyzctben szarnos egyeb, a szokincs fejleusegcn kivuli, de fontos inforrnaciot nyerhetunk a gyerrnck feladathclyzerben

20

megnyilvanulo psziches sajatossagairol: motivalrsagarol, figyelernkoncentraciojarol, feladartudatarol, feladatrartasarol, pszichornororos ternpojarol, rcrhelherosegercl. Mindezek az iskolai sikeresscg szempontjabol eppen olyan fontos tcnyezok, mint az eredctileg vizsgalt szokincsfcjlertseg.

Nern egyszer talalkozunk olyan beiskolazando ovodas gycrrnekkel, akincl sernmifeie crtelmi. nyclvi zavar ncm veszelyczteti a iskolai tanulas ercdrnenyesseget, viszonr 10 pcrces idotartarnot lgcnybe vevo vizsgalar alau sem tudja figyelmet mcgfeleloen koncenrralni. Az enyhe figyelemdeficittel ki.izd6 gyermckck jellegzetes mennyisegi mutat6ja a fokozatosan novekvo idofaktor.

4. ESETISMERTETESEK

4.1.

V. v. 6:3 eves kislany vizsgalatara 2002 tavaszan ismcrctseg reven, a szulo keresere kerult sor. A:z edcsanya gycrrneke ertclmessegenek, altahinos kepcssegszintjenek felterkcpezeset kcne, mivel 6 - az ovodaval teljes egyetertesben - kctnyelvu iskola elso oszuilyba kivanta beirarni gyermekct, ehhez a dorucshez varta a vizsgalatvezetd megerosneset.

1\7 anamnczis szerint a kislany zavartalan tcrhesseg utan lagulasi elegtclenseg miatt scctio cacsareaval szuletett 3350 g sullyal, Az adapracio zavartalanul zajlott, Mozgasfejlodexe idoben tortent, bcszede - a szines gagyogasi szakasz utan - 2'/, eves koraban indulr meg.

2;6 evesen closzor bolcsodebe, rnajd ovodaba kerult, Szivesen csak kozepsc csoporttol kezdvc jan. A2 ovonok mindig a legnagyobb elegedcuseggel szolrak magatartasarol, segirokeszsegerol. tudasarol, jatekar6!.

Emliresrc melto bctegsege ncm volt, hallasvizsgalati eredmenye ncgauv.

Vizsgalauibol kierneljuk, hogy V. a vizsgalati helyzetet konnycn elfogadja, abban mindveglg kitarto Icladarrudatral, egyutrmukodoen vcsz reszt, a vizsgalat vegere elfarad. Baratsagossaga. kedvessege nonverbalis csatorruikon nyilvanul meg, spontan keveser bcszel, A Snijders-Oornen nonvcrbalis intelligcnciateszuel rnert inrelligenciaszintje osszessegebcn kiemclkedoen j6 crtelrni kepcssegekre utalo ieljesftrneny, relative j6val gyengebb, de a koratlagnak megfelelo teri konsrrukcios keszseggel. IQ: 133, IK: 8;3 ev.

Rexzeredmcnyek:

Mozaik 27 stp 7 ev

Emlckezet Kombinacio Analogia

31 srp 31 stp 38 stp

Knox

34 stp

8;3 ev

8;3 ev

11 ev

21

Beszedvizsgalatabol: aktlv sz6kincse a Meixner-fele szokincs-, szotanulasi pr6ba alapjan szuk, passziv szokcszlctcnek szavait nehezen aktivizalia, az erosen strukruralt verba lis feladarhelyzet nagyon rnegrerhelo a szarnara. (,.Szovcr": 209, 208, 171 IllP, 16,15,10 hiba, lase! 1. S2. mellcklct)

Artikulacioja tiszta, verbal is rnernoria]a a Binet mondausmctlcs szerint koratlaganak megfelel6. Kepek alapjan torteneter csak nehezkesen, hianyos mondatokkal mcsel el, az i)sszefuggeseket csak segiL{j kerdcsekrc tudja megfogalmazni.

Alralanos tajekozotrsaga j6, terben, idoben megfelel6en orientalr.

Sz:imfogalma lO-es korben kialakult, muvelereket eszkoz igenybevetele nclkul, Icjbcn, hibatlanul rncgold, a tobb-kcvcscbb-cgycnlo fogalmaval tiszuiban van.

Szabalyos ceruzafogassal j6 szfnvonalon rajzol, vizuomotoros koordinacioja, abrazolas; kcszscge mcgfcld6.

Megallapithato volt tehat a kislany kiernelkedo j6 crtclmi kcpcssege, szocialis ererrsege, mindamellett komoly elmaradast tapasztaltunk a szokincs es kifcjczokcszseg teren. Az eredrnenyek - es ez elsosorban a szokincsvizsgalar eredrnenyet jelenti - alapjin nem javasolruk a gyermek kernyelvu iskolaba valo beirauisat, mer! a fennallo diszlexia veszel:yezlelells<'g igcn bizonytalan tala] ahhoz, hogy meg egy idegen nyelvet raepirsunk.

A szulok rncgis ugy dontouek, hogy V. a kivalasztott iskola (ketnyelvu) els6 osztalyaban kezdje meg tanulmanyait. Bizonyara jobhan biztak a vclcmcnyben is hangsulyozott, kompenzaclora kepes magas szinrn :\ltalanos kepessegekben, mint tartottak az esetleges tanulasi nehezsegektol. A csaLid cz cv januarjaig kiesett a latoszogunkhol. januarban az cdcsanya kcreserr meg telefonon azzal, hog)' konzulracios lehetoseget ker, melt .nem ugy alakulrak a dolgok, mint variuk". Mint kicicnih, az osszeolvasas n"gyon mcgterhel6 a b,),ennck szam:'ira, kimerul az iskolatol. sokat betegeskedik.

(A modszerrani fuzet elkeszulteig meg nern kerult SOl' uz tijahb szernelyes ralalkozasra, de Ligy ninik, hog)' a diszlexia problemakorc clorcvctfti amyekat.)

4.2.

A s7.lil6 tanulasi nehezsege: miatt hozta S. A. 17;'5 eves lcanyat kivizsgalasra.

A gyermek az altalanos iskolat j6 eredruennyel elvegezte, es bar a 7. osztalyban a tortenelerntanar felhfvta a szul(Jk fiS,),e1mel a gycnnek eserleges reszkepessegzavarara (lassubb, csunya Iras, helyesirasi problernak miatt), kivi7.sgalasra ncm kerulr sor. A. a fl. oszuilyban a kivalasztou gimnazium alral szervezett elokeszitor eredrncnyesen elvegezte. A felveteli sikerult a negy osztalyos kozepiskolaba, ahol a vizsgal at idejcn A. Ill. oszralyos. Erdemjegyei igen valrozatosak, sz6ban [ohban, fJ'asban gyengebben reljeslt. A magyarranar ker es Fel ev elrelte Ulan figych fci a gyermek

22

kepcssegei es iskolai reljesitrnenye kozort - kulonosen a magyar nyclv cs irodalorn cs a ncrncr nyelv tantargyakban - meglevo diszkrepanciara, ezert kcrte, hogy allapftsuk meg, mi allhar a tanulo alulteljesitesenek hattereben.

Az edesanyatol felvett anamnezisben farfekves miatti prcvcntiv scctio caesarea es rnegkesett beszedfeilodes szerepel. (A gyermek 3 evesen kczdctt beszelni, a beszedfejlodes ettol kezdve egyenletes utemben haladt, logopcdiai beavarkozasra nem volt sZiikseg.) A szociokulturalts hatter kifejezctten j6, rarnogato, az ertelmisegi szulok pozitiv rnintat szolgalratnak mind a tanulasban, mind az inrerperszonalis konununikacioban.

A vizsgalath61: a leany intellektusa a Raven Progresszfv Matrixok resztrel rnerve extrcm magas: 56 pont, IQ: 124. Olvasasi tcrnpojaban es hibaszazalekaban sincs szamotrevo eltcrcs a normal ertektol, Szovegertese eppen megfelelo (50 %-os). Hclycsfrasa lcnycgcscn gycngchb, Iraskope kisgyennekes, a berualakitasok nern egyertelmuek, a helyesirasi, tagolasi hibfik szarna igcn magas.

A Mcixncr-fele szckincsprobaban Jeltunccn gyenge tcljesitmenyt nvujt: igen lassu, elhuzodo a szavak elohfvasanak az ideje, es rnindvegig magas a hibaszarn, meg ha valamelyest csokkeno is a rendencia C.,Sarl6'·: 165. 127, 157 mp, 21,15,10 hiba. lasd 2. sz. melleklet), A minoseg! hlbaelemzes soran megfigyelbeto, hogy kilcnc szor egyszer sem, vagy nem a megfelel6 szoval nevez meg a harornszori elmondas soran, Ez a sorozat kozel egyharmada! Leggyakoribb hibatipusa (8 hiba) a f6fogalmon bellili teveszres kepsorozaton kivul mindannyiszor egyszeriJsir6 megnevezessel. [ Iallasi hasonlosag alapjan 2-szer teveszt, [6[ogalommal haromszor definial. A mennyiscgi es .ninosegi szemporuok egybeverese alapjan megallapfthato, hogy a tanulo sz6kincse eleve szukebb az elvarhatonal, egyes fogalmak nern kelloen dilTcrcncialtak, a szavak elohivasa a passziv tarbol igen lassu, a hozzafere» nchczkes. A hangzasi hasonlosag garlo hatasa rontja a szotanulasi reljesitmenyt. A szokincsvizsgalat: crcdmcnyck alatarnaszuak A. nyclvi deficit kovcrkezteben fennallo reszkepesscgzavarar, arncly a Icnuck rukrcbcn mar crthctovc teszi az idegen nyelv elsaj{ltidsa teren tapasztalt hiabavalo erofeszfrest: ha az anyanyelvi sz6kincs kialakulasa is nehezitett, akkor egy idegen nyelvi rendszer sajrtos fonol6giai rendezoclvc menten kialakitani egy (ij, teljesen mas szokincsrendszert lehererlen feladatnak tunik.

javasl.uunkban a helyesiras es az idegen nyelv ertekelese aloli mentesseg szercpcl.

23

5. OSSZEFOGLALAs

A Meixner-Iele szokincsvlzsgalo eljaras nem vizsgal]a a szokincset a rnaga teljessegcben, (Csak fonevekct tartalmaz, ncm fordir flgyclmet a toldalekohis alakulasaru stb.) Elonye viszont, hogy jatekos sznuacioban [arja fel a nyelvi Iejlodcs zavarrinak jcllegzetcs tuneteit, illctve kijelol: a tovabbi logopediai-pszichologiai vizsgalat iranyat. Rovidscge miatt alkalmas szflrovizsgalatkcnt val6 alkalmazasra. Ovodai nagycsoportokban logopedusok, fejleszrd pedagogusok. illerve veluk cgyuumukodo' ovonok sok helycn sikerrcl alkalrnazzak a diszlexia veszelyeztetcnseg szuresere. E proba segftsegevcl konnyen rnegralalhatjuk azokat a gyenge nyelvi keszsegu gyermekcker, akik nem beszedhibasok, rehat logopedia! szuresen korabban nern tuntek fel, rehat leleza nyelvi problemajukra korabban sernmi sern hfvra rei 3 figyelmet. Csendesseguket, szotlanstigukat - revescn - visszahuzodo tcrmcszetukkel rnagyaraztak. Esetukben gyakran fel scm merul, hogy logopediai segltsegrc szorulnak, problcrnajuk elasziir masodik, harmadik osztalyban, az olvasas, szovegertes, hclyesiras, majd uz idegcn nyclv tanulasanak nehczsegebcn jelcntkezik, Altalanos tapasztalarunk, hogy azok a serdulok, fiatal fclnouck, akik nehezen tanulnak iciegen nyelvekct, rossz szofelidezesi, szotanulasi tcljesiunenyt mutatnak a Meixner-felc szokincsvizsgalatban.

A szakertoi bizottsagi munkaban a nonterbdlis intelligenciateszt melleu nyujt lamponrot a beszcd-, illetve nyclvi zavar megallupuasahoz, a vizsgalat kirerieszresenck iranyahoz azokban az eserekben, ahol a spontan verbalis kornmunikacio ncrn l(fnik neheznertnek, mint ahogy azt az elobbiekbcn megemlitettuk.

A proba segftsegevel alatamaszthato, ritkabb eserben kizarharo a specifikus tanulasi zavar (diszlcxia, diszgrafia) nvelvi erintcttsege, a beiskolazasra varo gycreknel pedig az esctleges nyelvi fcjlodes! zavaron varhato reszkepessegzavar mcgjelenese. Ezek a gyermckek nem biztos, hogy beszedbibasak, ezert szuksegcs igen korulrektntoen megtcrvezni a vizsgalati protokollt a tevcs diagnozis elkerulese es a POnL()S korrneghatarozas erdekebcn. Az Oktanisi Torvcny lehcrosegct ad a halasztott evkezdcsre. A diszlexia veszelyeztereu gyerrnckeknel erdernes elni vele, es az ig)' nyert cv alau diszlexia prevenciot es a kivaru nyelvi fejleszicst bizrositani a gycrmek szarnara. Az idoben elkczdert nyelvi fejlesztes, illerve a Meixner-felc diszlcxia prcvencios olvusastanitasi modszerrel rorteno olvasastanitas nyomiin ezekb61 a gyerekekbol is j6 nyelvi kcszsegi]. kortarsaikhoz hasonlo, harmonikus, vidarn. sikeres iskolasok valhatnak.

24

TOVA.r3BI MELLEKLETEK

Szokincsvizsgalati urlap a 4-5 eves korcsoport szarnara: 3. sz. mellcklct Szokincsvizsgalati Lfrlap a ()-8 eves korcsoport szarnara: 4. 5Z. mellekler Szokincsvizsgalati urlap a 9-10 eves korcsoport szamara 5.57. rnelleklet Szok.ncsvrzsgalat: (friar a 11-14(-18) eves korcsoport szamara: 6. 5Z. mellekler

25

Hiba

16

15

10

kusza

MELLEKLETEK

1. S2. MELLEKLET

Szokincs-szotanulas proba 6-8 evesek

f'\cv: V. v. Szuletesi icJ6: 6;3 eves Vizsgalat ideje: 2002.04. 22.

"Of()Il1P61 szcgf(i pcrrc- makk zsclyc .. 'rn I

kollxisz I szilva

orgcnn

- ___l_ +

+

"---

~

Ido lO'.l

l. I 3. I Ossz: I Felejtc.,_1

20H I-10M"

41

26

2. SZ. MELLEKLET

Sz6kincs-sz6tanuliis pr6ba 11-14 (18) evesek

'lev: S. A. Szuletcsi ida: 17;5 eves Vizsgalat ideje: 2002.05.17.

kupola

pres sarkantyu

temp/om

+

oool

ku a

sodrony dernizson

san!

O({;ol- +

-=-Lo,~+

+ +'Os~

leetrec I -

--t-+-

- +

t='

\.olgy

szoros

cikldmen zsalu

szikla

zaton Y gyekenv b6ja

bazalr krizantem

~+

harfa pirypang hallon karavan
+ lJirci;,: : -:-1
I krizalllem I
+ I + Utf. 3. ~"SS" ""

5 Il7 1';7 449"

1

Hilla 21 l5 10 46

27

3. 5Z. NIELLEKLET

Szokincs-szotanulas proba 4-5 evesek

________ Vizsgalat idejc:

______ Szulctesi ida:

kakas ' doboz

kalac ...

L -I

cip6

l_ I-=-- -t

1-

1- -+

1 -f---,

1--+

I kecske 1 cscresz- 1 kalitka nye

karflol

I rcpsl I konzcrv I kapa

1 fazek 1 cscnak

-I +

1--1--1

j__ _.1 _

j__ _ T

_[

I -- I t-:-I-2. ---, ""T '-o,s~ 1 Peicjl"'J

Jtl6

1- ...j.

-1--1

l liba

28

lakat

paprika I

villa

-i

4. SZ. MELLEKLET

Szokincs-szoranulas pr6ba 6-8 evesek

Nev:

______ Szuletesi ida:

________ vizsgalat idcjc: _

29

szovet gereblye kagylo spcn6t szocske rnogyor6 sorompo szegftl petrezse- makk
lvem

..___

ves6 kucsma reszelo strucc papagaj ecset szalma- kolbasz szilva kasza
k: ,,,1



sonka I fcstck karalabe nnrancs borju balta kalasz citrom vitorlds orgona
I f r
-- I
1

l. 2. 3. Ossz: Felejres
lda
l liba 5. 5Z. M ELLEKLET

Szokincs-szotanulas pr6ha 9-10 evesek

Kev:

________ Vizsgalat ideje:

______ Szuletesi ida:

-=-1

I. 2. 3.

Ossz: F~lejres 1

1= _

30

6. 5Z. MELLEKLET

Szokincs-szotanulas pr6ba 11-14 (-18) evesek

Nev:

______ Szuletesi ide:

________ Vizsgalat ideje.

31