NÉPSZOKÁS, NÉPHIT, NÉPI VALLÁSOSSÁG

Jeles napok

JANUÁR
FEJEZETEK
• • • • • • •

JANUÁR 1. JANUÁR 6. VÍZKERESZT JANUÁR 17. ANTAL NAPJA JANUÁR 18. PIROSKA NAPJA JANUÁR 21. ÁGNES NAPJA JANUÁR 22. VINCE NAPJA JANUÁR 26. PÁL NAPJA

JANUÁR 1.
Az évkezdet napja hosszú történeti fejlemény eredménye. Az ókori Rómában március 1-jével kezdték az évet. Január 1-je a Julius Caesar-féle naptárreform után, i. e. 153-tól vált évkezdő nappá, melyet Janus tiszteletére nagy ünnepségekkel, lakomákkal és ajándékozással ünnepeltek meg. A keresztény egyház éppen ezért e napot Krisztus körülmetélésének ünnepévé tette. Hazánkban az egész középkoron át az év kezdetét karácsonytól, december 25-től számították. A január 1-jei évkezdet a Gergely-féle naptárreform (1582) óta vált általánossá, véglegessé 1691ben, amikor XI. Ince pápa tette meg e napot a polgári év kezdetévé. Az egyházi év advent első napjával kezdődik. 13. századi okleveleink utalnak arra, hogy itáliai eredetű szokásként meghonosodott e napon a királyi adományozás. Ki-ki a mestersége szerszámait mutatta be, s ezután megkapta járandóságát. Egyes kutatóink e hagyomány továbbélését látják néhány, a századfordulón, sőt e században keletkezett leírásban. Erdélyben például a Teleki grófok egyik uradalmában újév napján köszönteni mentek az uradalomcselédei szerszámaikkal, munkájukat mímelve. Hasonló leírásokat olvashatunk erdélyi falusi bérlők udvarában megjelent béresekről is, akik az ostorpattogtatást, kolompolást, zajcsapást addig folytatták, míg az ilyenkor szokásos pénzjárandóságukat meg nem kapták. Az ország más részeiről elszórt adatok vannak arról, hogy a pásztorok ezen a napon nagy zajjal keresték fel gazdáikat, hogy ételt, italt és pénzadományt kapjanak. Az újévi köszöntésnek, különösen a diákok adománygyűjtő rekordálásának hagyományáról és tiltásairól a

16. század óta vannak történeti adataink (Dömötör T. 1964a: 36, 43, 160–161; Bálint S. 1976: 130–131). A változó évkezdet következtében az évkezdő szokások és hiedelmek széthúzódtak az adventi időszak kezdetétől március elejéig. A változó évkezdetre utal az újév kiskarácsony elnevezése is. Az utóbbi közel másfél százados néprajzi leírások jól körvonalazzák a január 1-jéhez fűződő hagyományainkat. Ezek java része – mint a legtöbb ünnepi alkalomkor – a gazdasági élet, a háztartás, a család és az egyén szerencséjét kívánta megalapozni jóslással, varázslással, mágikus praktikákkal. Vannak köztük országosan elterjedt, ma is ismert szokások és hiedelmek, és vannak helyi hagyományok. A gazdasági élet kedvező alakulását nagymértékben befolyásolta az időjárás, így nem véletlen, hogy az ünnepek, jeles napok szinte kivétel nélkül az időjárásjóslás alkalmai is voltak. „Ha újesztendő napján szép napfényes üdő van, az jó esztendőt jelent” – tartották például a bukovinai magyarok (Bosnyák S. 1977: 164). A jugoszláviai magyarok népi időjárásjóslása szerint „január 1. Újév napján, ha csillagos az ég, rövid lesz a tél, ha piros a hajnal, akkor szeles lesz az esztendő. Kopácson azt tartják, ha süt a nap, sok hal kerül {7-110.} a hálóba. Szerémségben mondják, ha olvadni kezd, sok bor terem. Másutt azt tartják, ha újesztendő napján szép fényes az idő, jó esztendő lesz” (Penavin 1983: 108). A moldvai magyaroknál a földműveléssel kapcsolatos jósló-varázsló szokás él. Újév reggelén felkeresik a házakat, és búzát vagy búzán kívül kukorica, napraforgó, rozs, zab, árpa magvát szórják szét, miközben jókívánságokat mondanak: „Adjon isten bő bort, bő búzát, barackot, hosszú farkú malacot, sok kolbászt, pálinkát!”; vagy: „Búzával virágozzék kentek házik, s mindörökké virágozzék!” (Bosnyák S. 1980: 117). A házigazdától bort, pálinkát, kalácsot, esetleg pénzt kapnak. Újévkor is szokás a gyümölcsfákat megrázni, hogy bőven teremjenek. Az állattartással kapcsolatos újévi hagyományok között megtaláljuk a tyúkok abroncsból etetését (az analógiás mágia szép példája), mely sokfelé Luca-napi szokás. Azért tettek a tyúkok köré abroncsot, hogy szét ne széledjenek és egész évben hazatojjanak. A moldvai magyaroknál az újévi gabonamagvakat, melyeket a köszöntők szórtak szét, összeseperték és a tyúkoknak adták. Hajdúböszörményi hiedelem szerint jó tojók lesznek a tyúkok, ha újévkor mindegyiket átdugják a létra fokán. Újévi első látogatónak férfit vártak, sőt várnak ma is, mert úgy vélik, hogy szerencsét hoz. Volt azonban az állattartással kapcsolatosan is jelentősége. Ugyanis férfi látogató esetén hím állatszaporulatra, nő esetén nőstény állatokra számítottak a következő esztendőben. Gyimes-völgyben ezt így fogalmazták meg,: „Ha férfi lép bé előbb a házba, akkor mind berbécsek lesznek a báránykák, s mind bikák lesznek

a borjúk, azt tartottuk. Ha fejérnép jő bé, akkor mind ünők lesznek a borjúk, s nyöstények lesznek a bárányok” (Bosnyák S. 1982: 105). Szalontán is úgy tartották, hogy ha férfi, cigány vagy kéményseprő lép először a házba, az fiút vagy hímállatot jósol. A nő azonban szerencsétlenséget, vagy a szaporulatban lányt, illetve nőstény állatot jelez. Közismert az a hiedelem, hogy újév napján semmit sem adnak ki a házból, mert akkor egész éven át minden kimegy onnan. Jászdózsán ezt így fogalmazták meg: „Újesztendő napján nem szabad semmit kiadni a házból, mert elszáll a tehén haszna” (Gulyás É. 1976: 149). A bukovinai és moldvai magyaroknál ezen a napon, ha kiseperték a házat, eltették a szemetet, mert attól tartottak, ha kidobnák, ezzel a szerencsét vetnék ki. A Gyimes-völgyi magyarok a trágyát sem vitték ki az istállóból. Általában munkatilalom volt, mint a legtöbb jeles napon. Nem volt szabad főzni, mosni, varrni, állatot befogni stb. Mosni már karácsony első napjától tilos volt január 2-ig. Nem lehetett mosott, felakasztott ruha a házban, mert – a száradni kitett bőrök példáján – az sok elhullott állatot jelentene a következő évre. Általános hiedelem, hogy ami e napon történik valakivel, az ismétlődik egész évben. Ezért igyekeztek a veszekedéstől is tartózkodni. Úgy tartották, akit ezen a napon megvernek, azt egész esztendőben verni fogják. Szokás volt újévkor korán reggel a kútnál mosdani, hogy egész évben frissek legyenek. A szegedi tájon például az újkígyósiak a kútnál mosdottak, korán kelve. Napközben sem fekszenek le, hogy a következő esztendőben nehogy betegesek legyenek. A tápaiak szerint a fekvő betegeknek is fel kell kelniök ezen a napon, nehogy egész évben az ágyban feküdjenek. Tartózkodnak az összeszólalkozástól is. Kerülik a kölcsönkérést. „Deszken, aki leghamarabb fölkel, elmegy a kútra és vizet hoz. Amikor bejön a szobába, megkérdezik tőle, hogy mit hozott. Ő erre háromszor azt mondja: erőt, egészségöt, áldást, békességöt, szöröncsét! Régi ószentiván hagyomány szerint aki újév napján vizet hoz a kútról, a kapun két kannával beönt, hogy ömöljön a pénz is be a házba” (Bálint S. 1980b: 241). Aki hajnalban elsőként merít a kútról, úgy vélték, aranyosvizet merít, mely szerencsét {7-111.} hoz. Ebből a vízből a családtagokat is megitatták. Sarkadkeresztúron úgy mondták: „Ha újévkor valaki először visz vizet, az elviszi az »aranyvizet« és abban az évben mindenbe szerencséje lesz” (Bondár 1982: 12). Az újesztendei jósló, varázsló eljárásoknak igen fontos része volt a táplálkozás, megszabott ételek fogyasztása, illetve bizonyos ételek szigorú tiltása. Jól ismert a baromfihús evésének tilalma e napon, mert úgy tartják, a baromfi elkaparná, kikaparná a szerencsét, vagy például Jászdózsán úgy mondják, kirepülne a szerencse. Disznóhúst kell enni, mert a disznó előretúrja a szerencsét. Előnyben részesítik ilyenkor a szemes terményeket (lencse, rizs, köles), abban a hitben, hogy a sok apró mag pénzbőséget jelent a kővetkező esztendőben. Hajdúszoboszlón azonban tilos volt a kása evése, mert attól tartottak, hogy kiütésesek lesznek.

víg örömmel mos’ kezd hirdetni. hogy hosszú életűek legyenek. Szokás volt egész kenyeret szegni. például Pereszlényben túrós rétest fogyasztanak. A kimondott szó varázserejébe vetett hit az alapja a köszöntés szokásának. újulással. Az Ipoly menti palócoknál.) Kalotaszegen reggel indultak újévet köszönteni. az még abban az esztendőben férjhez megy (Babus 1976: 103). hogy sok lenne a bolha a következő esztendőben a háznál. hogy ezzel „nyújtsák a gazdaságot” (Barna 1985b: 766). Az Ipolyhídvégiek a nyúl fogyasztásától tartózkodtak. hogy az újesztendő kikergette az óesztendőt (Relković 1928: 103). A bukovinai magyarok úgy vélték. sokáig éjjenek” (Gelencsér 1981: 192). A kocsonya elfogyasztása után a lányok mindegyike kiválaszt egy csontot. akit egy gyerek végigkorbácsolt a falu utcáin. hogy „hosszúra nyújjon az esztendő.} kapcsolódott. mert elvihetné a szerencsét (Csáky 1987: 72). Új esztendő. akiét a kutya elviszi az éjszaka. Január első napja alkalmas idő a férjjóslásra. A Tápió menti falvakban többek között többféle rétest is sütöttek. sz. hogy újév reggelén amilyen nevezetű férfit látnak először. akárcsak majd mindegyik ünnepen házról házra jártak köszönteni a felnőttek és a gyerekek. A kalotaszegi szokásokat bemutató monográfia e köszöntők sokféleségéről ad számot. fonatos! A gazdasszony piros. 1. Jászdózsán tükröt tettek a fejük alá. hogy megálmodják a jövendőbelijüket. Lónyán a hagyományos újévi étel a kocsonya volt. az ura bakkancsos. A mákos ételt viszont tiltották abban a hitben.): {7-112. búbos. Ehhez általában valamilyen tréfás adománykérés Nagyszalontán (Bihar m. Újévhez kapcsolódó dramatikus szokásokról csak elszórt adataink vannak. Például a Somló-vidéken újév napján egy legényt öregembernek öltöztettek.Sárkeresztesen rétest sütöttek azzal a magyarázattal. kalács ide. olyan nevezetű lesz a férjük. kiteszi az udvarra. Újévkor. vígságszerző mos’ kezd újulni. (MNT II. a múlt századi gyűjteményekből . Legismertebb énekük 1. például Diksi-buksi garajcár. ezzel jelezve. hogy mindig legyen a családnak kenyere. a jánya takaros. bújj ki az ablakfián! Tyúk ide.

Poharamba vörösbort. legények. Köcsögömbe feneket. . hogy menjen! Köszöntőt mondtak. búzát. Vasszilvágyon még a hatvanas évek végén is jártak újévet köszönteni a fiúgyerekek. Ha ötvenhányt adnak El se fogom venni. Ne fenyegess gazda. Csapatosan mentek házról házra. Több újévet ne érjetek! (Vasas–Salamon 1986: 33) Sajátos szokások éltek egy erdélyi magyar faluban. Tégy bort az asztalra. ökörcsengőt rázva. Hárman-négyen álltak össze: – Gazduram megengedi csattogtatni? – Meg.ismert szövegektől a tankönyvekből tanult rövid versikékig. a csengőjét rázva nyihogott. régies hangulatú rövid köszöntőkig. A hajnali derengés előtt kezdtek a férfiak. Kolbászt. almát szórt be (Horváth I. Ha engem nem részesíttek. Majd én is eljüvek A zsíros pánkóra. Kurta farkú malacot. fiúgyerekek csattogtatni ostoraikkal. diót. sőt adománykérő rigmust is: Eljött újesztendő Borzas szakállával Fenyegetnek ingem Kétágú korbáccsal. Engedélyt kértek: „Szabad-e újévet köszönteni?” Majd rákezdtek: Boldog újévet! Bort. Vágjátok.} Pirkadatkor indult az Aranycsitkó (általában felnőtt férfi). ahol kisebb gyermek lakott. Szekerembe kereket. meg. 1980: 132–134). és az ajtót megnyitva mogyorót. barackot. Hogyha egy lejt adnak Meg fogom köszönni… {7-113. Zörgetik a kócsat Pénzt akarnak adni. ott. májast töltöttetek. Az utóbbira példa: Tudom disznót. Magyarózdon. jót öltetek.

se rühesek”. Fehér kenyér dagaggyon A nyárfa teknőbe! Hús. A zoboralji Kolonban szerencsézni jártak: Az újévnek reggelén köszönteni jöttem. A jószágokat is levitték a folyóhoz ugyanilyen célból. Nagy szerepe volt az ember. hogy ezen a napon néhol ősibb formája is megmaradt a vízzel való mágikus eljárásoknak. gy. A szenteltvizet a bölcsőtől a koporsóig felhasználták.és házszentelés. VÍZKERESZT Vízkereszt vagy háromkirályok napja a karácsonyi ünnepkör zárónapja és a farsang kezdőnapja. A keleti egyház ezen a napon ünnepli Jézus születését. Január 6-án a katolikus falvakban országszerte szokás volt a víz. hiszen a népi hagyomány szerint e két nap együvé tartozik. Például Jászdózsán léket vágtak a Tarnán és lelocsolták egymást az emberek. Menyhért.Hadd ihassak bőven. A víz tisztító erejébe vetett hit az alapja. kenyér és ruha Legyen mindig bőven A patikát felejcsük el Az ujj esztendőbe! (Csáky 1987: 68) Az újévköszöntők többsége szilveszterhez kapcsolódik. {7-114. hogy egészségesek legyenek – „ne legyenek se himlősök. Az úr minden jókkal a házat szeresse . 1966). Ipoly menti palócoknál az újévi köszöntők ma is gyűjthetők. Végül ismét boldog új évet kívántak és a háziaktól pénzt kaptak (Tátrai Zs. Boldizsár néven emlegetett napkeleti királyok az utasok. Boldog újévet kívánok! Ugyanitt a bakter a halaperdára tűzött piros almával ment szerencsézni (Brath– Sándor 1985: 8). A fiúi szeretet hozott ide engem. Az új esztendőben. vendégfogadósok védőszentjei voltak. útonjárók. . A Gáspár. Egyik változatuk így hangzik Boldog újjévet kívánok Az újj esztendőbe.és állatgyógyításban is.} JANUÁR 6. A benne lakókat sokáig éltesse.

ha ráült. hogy sokat tojnak a tyúkok” (Bosnyák S. kik a vidéken eddig divatozott szent szokást önhasznukra föntartották. hogy Szeged környékén kenyérsütésnél is hintettek belőle néhány cseppet. ritkábban leányok jellegzetes viseletdarabja volt a díszes süveg. szalonnát. A házról házra járó fiúgyermekek. kétharmad a papé. a rossz szellemek és a vihar elűzésére. megfüstölte a házat. Az istálló sarkait is megszentelték – ugyancsak az ártó hatalmak ellen. ittak és a kútba is öntöttek belőle. s a pap. Házszenteléskor a Szeged környéki falvakban az asztalra búzát. és minden ház {7-115. A házszentelés alkalmával krétával rajzolták fel Gáspár. . 1980: 119). itatták vele a beteget. Az esztendő folyamán megszentelték vele a gyerekágyas asszony ágyát. akkor azt mondták. kolbászt szedtek. ez a felirat megvédi a házat villámcsapás és a boszorkányok rontása ellen. Ez a javadalom a kántor díjlevelébe volt foglalva (Manga 1942b: 28–29). néhol almát. hogy a gonosz szellem ne ártson. a három falu egyházfia és két ministráns gyerek minden házhoz elmentek. Például a moldvai Pusztinán. Bélapátfalván a kútba és az állatok ivóvizébe is tettek belőle. Termékenységvarázsló praktikák is kapcsolódhattak a házszenteléshez. lisztet. s végre a járandó lélekpénzt asztalára téve. Az egyházúak egy zsákba szilvát. Erre vonatkozik Réső Ensel Sándor 1845-ös göcseji leírása: „Vízkeresztkor itt eljár a pap háztól-házhoz mesterével. A szentelés egyúttal tehát adománygyűjtés volt a hívektől. készen várja őket” (Réső Ensel 1867: 342). a pap megszentelte. a haldoklót és a háznál felravatalozott halottat. Úgy vélték. egy disznólábat. amit a pap és a kántor osztott szét egymás között. Énekeltek. Hatékonynak tartották az ártó hatalmak. a terítő alá raktunk zabot. Borogatták a fejfájóst. a kántor. Vízkeresztkor a szenteltvizet háromkirályok vizének is nevezik.A vízkeresztkor szentelt vízzel még aznap beszentelték az állatokat. Az Ipoly menti községekben a kelenyeiek a ház földjét meglocsolták a szenteltvízzel. tudva előre jövetelöket. Sokféle alkalmazása közt meg kell említeni.} tulajdonosa. Utána a háziak megvendégelték őket. egy tál borsót. A Nyitra megyei Menyhén. „hogy a tyúkok tojjanak. meghintették vele az esküvőre induló menyasszonyt és vőlegényt. a gyerekeknek is adtak egy-egy kortyot. a háromkirályjárás szokása. árpát. A pap. tettek az újszülött fürdővizébe. Az ünnephez tartozott a háromkirályok megjelenítése. mert nálunk szokott járni házszentelni. A padon vót ilyen terítő. fontos kellékük a többnyire kiugratható szerkezetre szerelt csillag. és Isten áldása legyen a házon. akkor ráültettük mindig a padra. egy tál kukoriczát. akkor mikor vízkeresztkor járt a pap a keresztvel. máshol tollat tettek. Szalakuszon újévtől háromkirályok napjáig tartott a koleda. a kántor az ajtóra felírta a három király nevének kezdőbetűit. Menyhért és Boldizsár nevének kezdőbetűit és az évszámot. hogy szerencséjük legyen a termésben és a jószágban is. Béden. Egyharmad volt a kántoré. kukoricát. diót. A házszentelés neve koleda volt. hogy egészségesek legyenek.

37–45).) A fiúk január 1. beragasztják színes papírral. fejükön papírkorona vagy süveg. Pest. Turán a háromkirályok öltözete a következő volt: „térdig érő fehér ing. Többnyire már csak az adománykérő. esetleg több jellegzetes karácsonyi éneket elénekelnek. Sok változatban csak az említett csillagének szerepel. dramatikus játékok. Három királyok napján dicsérjük énekekkel. Általában vízkeresztkor. A Pest megyei változatokban lányok a szereplők: fehér ruhában. sz. hogy a háromkirályjárás valamikor dramatikus jellegű játék volt. Menyhért és Boldizsár egyenként bemutatkozik. mely ezüst papírral van bevonva. vagy karácsonykor és újévtől vízkeresztig jártak. Történeti adatok a 16. Bács-Bodrog. piros papírral bevont csillagot. Pest m. támad. ahol Gáspár. század óta szólnak a csillagénekről és a csillagozásról. adománykérő rigmust is mondanak (MNT II. mint az említett éneket…” (Katona I. sz. A »szép jel« résznél a . (Mindig a »Szép jel. (Tura. melynek közepe szitakéregből volt és ollórács segítségével ki lehetett ugratni egy hat ágú. MNT II. Szatmár. sárga vagy más színével különbözött. Zala. és 6. Csanád és Bihar megyéből. szép napunk támad. századi betlehemes szövegekben még szerepel a háromkirály jelenet a pásztorjátékkal és a Heródes-jelenettel együtt. A vízkereszti háromkirályjárás baranyai változatai hosszú. 47. mely elsősorban piros. között jártak köszönteni és vízkereszt előestéjén fejezték be. Menyhért egy rugós botra szerelt csillagot visz. fejükön papírsüveggel (MNT II. Bánát) a háromkirály járás eléggé egyöntetűen történt: a bibliai Gáspárt. a másik két társ kezében kard. szép csillag…« kezdetű refrénnél ugratták ki. Bemenetkor engedélyt kérnek: el szabad-e a háromkirályokat járni? Igenlő válasz esetén eléneklik a »Három királyok napján« kezdetű éneket.. Menyhértet és Boldizsárt megszemélyesítő 10–14 éves fiúgyermekek öltözéke királyi palástot jelentő fehér lepedő volt. Egyikük csillagot vitt. 1983: 102–103). A szerecsen királynak {7-116. ünnepköszöntő háromkirályjárás változatait ismerjük. fejükön keménypapírból hegyes csákó. Szajánban a 30as években szűnt meg. Somogy. Újkori népszokásainkban a háromkirály jelenet a vízkereszti csillagozáshoz kapcsolódott. Egyetlen állandó szövegmotívuma az ún.) A háromkirályjárás szép példáit közli A Magyar Népzene Tára Baranya. talán Verbicán élt legtovább.). 41–56.} az arca be van kormozva. Sehol más szöveget nem mondtak. világháború után. „Községeinkben (É. A 17–18. országunk egy istápját vigadozó versekkel: szép jel és szép csillag. Padén már az I.A lejegyzett szokásváltozatok egy részében már csak a szereplők elnevezése sejteti. csillagének: Moderato 1.

JANUÁR 17. ANTAL NAPJA A háziállatok védőszentjeként tisztelték Remete Szent Antalt. Hideg idő esetén a korai tavaszban reménykedtek. „Ha vízkeresztkor megcsordul az eszterhéj. 1976: 147–150). A háromkirályjárás előbb a vízkereszti házszentelés része volt. Remete Szent Antal. hamar jön a tavasz. Ha a kerékvágásba víz fakad. akkor lett elig esső a nyáron. A bukovinai Józseffalván azt tartották. mert akkor hosszabbak lesznek a kolbászok. Itt egy bukovinai ráolvasó imádságot közlünk: Elindult Szent Antal hét fiával. jó termőidő várható (Penavin 1983: 108). hogy ilyenkor fonni kell. Bálint Sándor arra utal.” A tápaiak szerint. melynek végeztével a betlehemes játékhoz hasonlóan díjazásban részesülnek ők is. rossz termés várható. szerencsés lesz az év. és egyenlő arányban osztoznak” (Schram 1972: 57– 58). Az ízik (takarmánymaradék. az íziket rakjátok el. Újabb szokás szerint vízkeresztkor bontják le a karácsonyfát. hogy egy egyházias gyakorlat elnépiesedéséről éppen úgy szó lehet. 13. Az egész játék tulajdonképpen ebből az egyetlen énekből áll. Termékenységvarázsló eljárásokra már utaltunk a házszenteléssel kapcsolatosan. mert ezek Szent Antal napjai). Gyógyítása olyan praktikákkal volt kapcsolatos. ha enyhe lesz az idő. Ha csorog az eresz. jún. nádtörmelék. A Szent Antal tüze elleni ráolvasások legarchaikusabb darabjai a bukovinai székelyeknél és a moldvai csángóknál maradtak fenn. melyek Szent Antal napjához kötődtek (jan. és Páduai Szent Antal alakjához kapcsolódva éledtek újjá (Bálint S. Kelenyén a nyári csapadékmennyiségre jósoltak: „Ha a pintyőke ilyenkor itt (ivott) a kerékvágásból. 17. mert hosszú lesz a tél” – hangzik a rigmus hegyközi változata. de szórványos adatok vannak a magyarok köréből is. A hozzá kapcsolódó hiedelmek és szokások a hitújítás korában lehanyatlottak. Szent Antal tüzének nevezik az orbáncot és az ehhez hasonló tünetű mérgezést. férges lesz a mák. Ha hideg van. mint az egykori iskoladrámák hatásáról. . hosszú télre kell számítani. valamint kedd és péntek. 145–155). hosszú lesz a tél. Hagyományai inkább a hazai délszlávok között éltek tovább.csillagot néhányszor előreugratják. Ha fúj a szél. Vízkereszt napjához is kapcsolódnak időjárásjóslások. kukoricaszár) fűtésre is szolgált. Ha fagy. majd önálló adománygyűjtő szokás lett (Bálint S. Páduai Szent Antal. izikedet padra rekeszd” – mondják Berettyóújfalun. soká tavaszodik. „Ha vízkereszt vizet ereszt. A jugoszláviai magyar falvak vízkereszti időjárással összefüggő termésjóslásai így szólnak: ha esik az eső. 1977: I. ha ezen a napon süt a nap. hét lányával.

Öt méljséges sebeire. nem az én akaratom szerint. a Szeged környékiek és a jugoszláviai magyarok is a legutóbbi időkig. vad oroszlánjaival.) Jusztinának gyenge szüvit elszorítom piros vérit ott megiszom. sok ellened való cselekedeteinket. Térj meg. 1976: 110–111) A topolyaiak hittek abban. Ez a Krisztus Urunk vacsorája. hogy (mondjam.} Térj meg Szent Antal. Térj meg te is. Miképpen mennyben. vagy akármiféle eredet vagy! Mikor Krisztus a földön járt. ha három. Fene farkasaival. ott elszív egy pipa dohányt és a betegre fújja a füstöt. {7-117. Édes Jézusom – eztet én odamondom. piros vérüket ott idd meg! Térj meg Szent Antal. JANUÁR 18. Kérlek erre a keserves kinszenvedésekre. Kérlek a Jézus Krisztus keserves kínszenvedéseire. akármiféle eredet vagy! Édes Jézusom. kőpárnája. úgy legyen a fődön. Ha te akarod. Ne nézd bűneinket. Negyven napig el nem hagy! Így tartották a kabai juhászok. Kövek tőttek. hogy az orbáncos betegről le lehet venni a tüzet. Sütelen kása. Krisztus mennybemenetele után mindenek megtértek. főtelen pogácsa. PIROSKA NAPJA Ehhez a naphoz időjárási regula fűződik: Ha Piroska napján fagy. Antal nevű ember megáll a beteg ágya mellett.hetvenhétféle unokájával Tüzes orbáncos dagadott sebeivel. . akármiféle eredet vagy! Az úrjézus Krisztusnak gyékény ágya. (Erdélyi Zs. Hegyek nőttek. Ott a vad oroszlányoknak gyenge szüviket szorítsd el. A pipát tűzkővel és taplóval kellett meggyújtani. Ereggy el az erdőkre. mutasd meg a te irgalmasságodat. hétszeri csiholással (Borus 1981: 23).

VINCE NAPJA Vince napján a szőlőtermelők figyelték az időjárást. még abban az esztendőben férjhez megy. (Penavin 1983: 109) A drávaszögi falvakban ún. Ha csepeg. Karácsonyfát díszítettek fel a legények. hogy nem fogtak be se lovat. se marhát ezen a napon. vincevesszőt metszettek. 1980: 119) A Vince-napi időjárási regula a jugoszláviai magyarok körében így szól: Ha fénylik Vince. ÁGNES NAPJA Ágnes napjához időjárási regula fűződik: „Ha Ágnes hideg. üres pince. Éljen. tele pince. Piroska napjához házasságjósló hiedelem is fűződik. ellenkező esetben rossz bortermésre jósoltak. hogy az a lány. kevés lesz a borod. A kiszombori (Torontál m. (Barna 1985b: 769) JANUÁR 22. aki ezen a napon piros kendőt köt a nyakába. hogy teljék a pince” (Penavin 1983: 109). Szép. A . hogy a gyermekeik egészségesek legyenek. a következő év termésére jósoltak. megtelik a pince. csurog. és azzal mentek a lányokhoz köszönteni: Gyöttem köszönteni én az Ágnesokat. éljen sokáig. (Bosnyák S. Megtelik borral a pince.A Bács megyei Topolyán a régi parasztok úgy tisztelték az ünnepet. Rózsaszín hajnalka szálljon ezen házra. Ködös Vince. éljen. amit a meleg szobában vízbe állítottak.) várandós asszonyok sós vízben mosdottak ezen a napon. napos idő esetén jó. A moldvai magyaroknál a következő változatot jegyezték fel: Fényes Vince. máma tartják patrónus napjukat. a házigazdára. a gazdasszonyára. A közismert időjárási regula így hangzik: Hogyha szépen fénylik Vince. engesztel Vince. {7-118. például Kiszomborban (Torontál m.) azt tartották.} JANUÁR 21. hogy mennyire hajtott ki. Tápiósápról Ágnes-köszöntőt jegyeztek le. s abból.

hogy jöjjenek a felszín felé” (Bosnyák S. hogy bő legyen a termés (Lábadi 1988a: 294). milyen állatok a fődbe vannak. termés. akkor jó szénatermés lesz.} JANUÁR 26. A Bács megyei Topolyán a várható kukoricatermésre jósoltak a Vince-napi időjárásból: amilyen hosszú jégcsapok lógnak az ereszen. arra a bibliai történetre utalva. PÁL NAPJA A napot Pálfordulónak vagy Pálfordulásnak is nevezik. akkor akik fejvel befelé vannak. A laskóiak összefoglalták a csíziók lényegét egy versben: Pál fordulása. jön hadakozás. . A szép. Ha szeles. Akkor fordulnak kifelé. olyan hosszúak lesznek a kukoricacsövek. 1977: 166). és Pál apostol lett belőle. A hajdani dögvészekre (pestis. puszta.és haláljóslás napja. A legismertebb Pál-napi regula így hangzik: Ha Pál fordul köddel. ha szél fúj. ha tiszta. {7-119. hogy még hosszan tartó hidegre lehet számítani. Bukovinai magyarok szerint: „Ha tiszta idő van.kopácsi gazdák szerint sok bort kell inni ezen a napon. A Vince-napi borral kapcsolatos hiedelemnek névetimológiás hátteret tulajdonít a kutatás a vinum ’bor’ szóval való rokon hangzás révén. Mind a vincevessző hajtatása. az ember meghal döggel. (Bosnyák S. hogy ott telelnek. 1980: 119) Gyimes-völgyi megállapítás szerint: „A régiek úgy tartották. kolera) jóslás emléke él ebben. Lesz a kenyér igen kedves. derült idő sokfelé azt jelentette. Bőven terem mező. mind pedig a pincelátogatás a magyar nyelvterület más részein is szokás volt. embernek sírt ás. Ha pedig esős vagy nedves. Ha ködös. A moldvai magyarok szerint: Ha Pál fordul fényvel. Állatokra vonatkoztatva is ismert: Ha Pál fordul köddel. 1982: 106). az ember meghal éhen. hogy Pálfordulókor. A néphitben időjárás-. jószág hullik döggel. akkor kevés lesz a széna” (Bosnyák S. amely szerint a Jézust üldöző Saul ezen a napon tért meg.

BÁLINT NAPJA FEBRUÁR 16. de Luca-napkor ugyancsak ismeretes lucapogácsa néven.(Lábadi 1988a: 294–295) A medvével való jóslás. Amikor a fiatal anya először ment a templomba az ún. amely ma általánosan Gyertyaszentelő napjával (febr. Pál napját a tél fordulójának tartják. pálpogácsával. 2. egyházkelőre vagy avatásra. GYERTYASZENTELŐ BOLDOGASSZONY NAPJA Mint az ünnep neve is elárulja. MÁTYÁS NAPJA FARSANG FEBRUÁR 2. ÜSZÖGÖS SZENT PÉTER NAPJA FEBRUÁR 24. a határainkon belül és túl élő magyarságnál is gyakran Pál-naphoz kötődik. hogy a „pogánykát” ki ne cseréljék a gonosz. szentelt . arra betegség. magyar paraszti társadalomban a szentelt gyertya a bölcsőtől a koporsóig elkísérte az embereket. ZSUZSANNA NAPJA FEBRUÁR 22. DOROTTYA NAPJA FEBRUÁR 14. Minden családtag számára pogácsát készítenek. marakodósnak tartják. A néphit szerint akinek a tolla megperzselődik sütés közben. A Pál-napi tojásból kelt libát Csépán veszekedősnek. melybe libatollat tűznek. JULIANNA NAPJA FEBRUÁR 19. Gyertyát égettek a súlyos beteg mellett. „Pálkor inkább a farkas ordítson be az ablakon. ÁGOTA NAPJA FEBRUÁR 6. FEBRUÁR FEJEZETEK • • • • • • • • • • FEBRUÁR 2. GYERTYASZENTELŐ BOLDOGASSZONY NAPJA FEBRUÁR 3. A haláljósló tollaspogácsát az Alföldön Pál-napkor készítik. Keresztelésig az újszülött mellett világított.} (Borus 1981: 24). és például a Bács megyei Topolyán ezen a napon jósolnak a medvével: ha kisüt a nap és előjön a medve. akié megég. A tollaspogácsa készítésének más alkalmai is vannak.) kapcsolatos. BALÁZS NAPJA FEBRUÁR 5.és Kelet-Dunántúlon és az Alföldön is sokfelé inkább szilveszterkor sütik. A hagyományos. Ismeretes e napon a haláljóslás az ún. hogy szaporán tojjon. rossz szellemek. mint a nap süssön be” – tartották például Kecelen (Bárth 1984: 884). szintén szentelt gyertyát vitt a kezében. Libával kapcsolatos termékenységvarázslásra is vannak példák: Szeged környékén a lúd fenekét piszkálják meg ezen a napon. arra halál vár a következő esztendőben. még negyven napig lesz hideg {7-120. A Dél. ilyenkor szoktak gyertyát szenteltetni a katolikus falvakban.

gyertyát adtak a haldokló kezébe, „hogy annak fényénél múljon ki a világból” (Tápiószentmárton; Gulyás É. 1985: 835). Szentelt gyertya égett a halott mellett is. Mindenszentek napján és halottak napján, de más nagyobb ünnepeken, húsvétkor és karácsonykor is meggyújtották. Ugyancsak az egész nyelvterületen elterjedt hiedelem volt, hogy vihar, égzengés, villámlás és jégeső ellen szentelt gyertyát kell gyújtani. Valószínűleg hasonló védelmi célzattal falaztak szentelt gyertyát az épülő házba is. A Szeged vidékiek a szentelésről hazatérve a kilincsre is helyeztek egy kis darabot a gyertyából, hogy békesség legyen a házban. A gyümölcsfákat is megveregették a szentelt gyertyával, hogy bőven teremjenek (Bálint S. 1980b: 246). A szentelt gyertyát a sublótban, ládafiában tartották, vagy szalaggal átkötve a falra helyezték. Turán például a belüknél összekötött gyertyákat a szentképre akasztották. Az Ipoly vidéki falvakban többnyire három gyertyát szenteltettek meg, a kisebbet égzengéskor, viharkor vették elő, a nagyobbak közül az egyiket a nagybeteg vagy a haldokló kezébe adták. Ugyancsak általánosan elterjedt időjárás- és termésjósló hiedelmek kapcsolódnak ehhez a naphoz. Közismert a medvével való jóslás: ha ezen a napon kisüt a nap, és a medve meglátja az árnyékát, akkor visszamegy, és még negyven napig tart a hideg. Általában úgy vélik, hogy ha február 2-án jó idő van, akkor későn tavaszodik. Ellenkező esetben a Mura-vidéken úgy tartották Gyertyaszentelőkor, ha esik a hó, fúj a szél, Nem tart sokáig a tél. (Penavin 1988: 45). {7-121.} A Drávaszögben a tél várható hosszára jósoltak oly módon, hogy gyertyát szúrtak a földbe. Amilyen mélyen a sárba lehet a gyertyát dugni, olyan mélyen fog még megfagyni a föld – vélték (Lábadi 1988a: 295). Közismert regula: „Ha fénylik gyertyaszentelő, az isiket szedd elő!” – azaz még fűteni kell. Az időjárással összefüggésben a várható termésre is jósoltak. Például a szlavóniai magyarok ezen a napon esőt vártak a jó termés reményében. A Bács megyei Topolyán úgy tartották, hogy minél hosszabb jégcsapok lógnak e napon az ereszről, annál hosszabb kukoricacsövek teremnek majd. Jászdózsán úgy mondták: „Ha gyertyaszentelő fényes, akkor szűk termés lesz!”

FEBRUÁR 3. BALÁZS NAPJA
A szent legendája alapján mindenfajta torokbetegség gyógyítójának tartották. E napon volt szokásban az ún. Balázs-áldás vagy balázsolás, amikor a katolikus pap a gyermek álla alá két gyertyát tesz keresztbe és imát mond. Almát is szenteltek ilyenkor, abban a hitben, hogy a torokfájás ellen alkalmas gyógyszer.

A Dunántúlon, az Ipoly és Nyitra környéki falvakban, a Csallóközben szokás volt a Balázs-járás. Maskarába öltözött gyermekcsoportok jártak házról házra. Egyikük Balázs püspököt személyesítette meg – fején papírsüveggel, a többieken papírcsákó volt, oldalukon fakard. Nyársat vittek, hogy a háziak arra tűzhessék a kolbászt és a szalonnát. A Balázs-járás, akárcsak a március 12-i Gergely-járás, a soványpénzű tanítók jövedelemkiegészítését jelentette, amit gyakran díjlevelükbe is belefoglaltak. A háziaktól kapott szalonnát, babot, zsírt, tojást a gyerekek elvitték a tanítónak, aki azután megvendégelte őket. A szokásról a 17. század óta vannak rendszeres feljegyzések. Az alábbi szöveg 1650 tájáról való: Ma van szent Balas napia Rigiektől nekunk szokas hadua Czegen diakoknak jarni A hazankent kerőlni, Aszonyokat czergetni Azert édes Aczonyvnk Ne légyen hozzad hijába jarassunk Kerjunk erted Istenunket segely sokszor diakokat Adgial egi kis szalonat hat tegyunk rajta aldast agi az Isten erte mast Adgiatok szalonát Omedamus reveremus Tandem hat czinallyunk rantotat Totus quantus debitorum Florum germinare. Adgiatok kalbast Omedime reveremus laude {7-122.} hat tegyunk rayta aldast totus quantus debitorum Florum germinare. Adgiatok egi lant Omedime reuiremus Tandem kurua bannya ki bant totus quantus debitorum Florum germinare. Oh te édes aszonyunk érted kis tanczot jarjunk agi nekunk egi darab szalonat Czinallyunk vele rantottat

Adgiatok, adgiatok Vissza ne uegietek Totus quantus debitorum Florum germinare. (MNT II. 85) A színjátékszerű formáktól az egyszerű köszöntésig terjednek a változatok. Némely szövegben utalás van a Balázs-áldásra, másokban farsangi vénlánycsúfoló mondókák szerepelnek, megint más változatokba a Gergely-járás iskolába verbuváló sorai kerültek. Az alábbi példák a Balázs-áldásra utalnak: Ó szent Balázs légy mellettünk, óvj meg minden bajtól Torokfájás más nyavalya, tőlünk elmaradjon. (Kisbodak, Moson m.; MNT II. 77. sz.)

A Szent Balázs doktorunknak hogy ma vagyon napja, többször is hogy megérhessük, az Úristen adja! Kérjük ajándékát, a szent áldomását, távoztassa mindnyájuknak torkunknak fájását! (Mátraszele, Nógrád m.; MNT II. 84. sz.) Emlékezzünk szent Balázsról, hogy ma vagyon napja, Hogy többször is megérhessük, az úr Isten adja! Kérjük ajándékát, várjuk szent áldását, Mindnyájunktól távoztassék torkunknak fájása. (Diósviszló, Baranya m.; Berze Nagy 1940: I. 110). A farsangon hoppon maradt lányokat pedig így csúfolják:
{7-123.}

Elmúlik a rövid farsang, mi azt ne sirassuk, Sirassák a lányok, otthonmaradásuk, Kiknek a nagy méreg miatt ráncos az orcájuk. (Cikolasziget, Moson m.; MNT II. 79. sz.) A legnagyobb leleményességet az adománykérés módjai mutatják. Mindent megragadtak, hogy kifejezésre juttassák szándékukat. Vasnyárssal így fenyegetőzik a Zala megyei, aszófői játék Nyársas szereplője: Szalonnát, szalonnát, ha nem adnak szalonnát, kifurom a gerendát. (MNT II. 82. sz.)

Baranyában. {7-124. a tavaszt jelezve. A hangonyiak (Borsod m. JULIANNA NAPJA A nagykőrösi hiedelem szerint: „Julianna kitette a dunnáját és az kiszakadt”. Az e napi időjárásból a várható termésre jósoltak. hogy e napon választanak párt a verebek. például a jugoszláviai magyar adatok szerint. akkor nyáron jég veri el a termést. A Csongrád megyei Mindszenten még a madarak etetése is szokás volt. hogy akkor hamarabb erősödik meg. A jászladányiak és a jugoszláviai magyarok ezért körülsöprik a házat és az ólakat. hogy a madarak ne bántsák a termést. ha Dorottya-napkor fagy. Balmazújvárosban és Debrecenben úgy tartják. akkor Julianna napjára (febr. Julianna tágítja. BÁLINT NAPJA Jó napnak tartották a kotló sikeres ültetésére.Balázs napjához is kapcsolódik időjárásjóslás.) megenyhül az idő. aszalt gyümölcsöt szórtak nekik. Facsemetét is szívesen ültettek Bálint-napkor abban bízva. . ÁGOTA NAPJA E naphoz néhol az a hiedelem fűződik. FEBRUÁR 14. Az időjárást illetően ismert ugyancsak a jugoszláviai magyarok körében az alábbi regula: „Ágota még szorítja. ha ezen a napon esik. vagy „Julianna megrázta a dunnáját” – ugyanis a megfigyelések szerint e napon gyakran havazik (Barna 1978: 452. FEBRUÁR 5. 16. DOROTTYA NAPJA Dorottya-nap időjárási regulája közismert: „Ha Dorottya szorítja.) Ha hó esik.” Vagyis. ezen a napon jönnek vissza a vadgalambok. Hideg.} FEBRUÁR 16. hogy alkalmas a házi férgek eltávolítására.) úgy vélték. FEBRUÁR 6. A Dorottya-napi időjárásjóslás ellentétes változatát jegyezték le az Ipoly menti falvakból: Ha Dorottya locsog. Balaton környéki adatok szerint meg éppen a madarak és a tolvajok távol tartására metszették meg a szőlőföld négy sarkán a tőkéket. magokat. száraz idő esetén jó termést reméltek. a Drávaszögben azt mondogatják: „Bolondoznak a Julisok” (Lábadi 1988a: 295). de Dorottya majd tágítja” (Penavin 1988: 48). Szeged környékén is a szőlő négy sarkában megmetszenek egy-egy tőkét.

De szépen sül a bün.} Meghaltok mindketten. haljon meg mindkettő erővel. a gonoszok. Hát te tölgyfa alatt? Bezzeg hazudtatok. Az első azt mondta. reátok! Az urnak angyala ma ketté vág téged. a két öregember. hogy egy fiatalemberrel enyeleg. és megkezdték a szántóvető munkák előkészületeit. Zsuzsanna férje. akkor közel a jó idő. E nagy gyalázatba azért kevertétek! A kösség feleljen. Aki másra kented istentelenséged. De mint hüséges párt meg nem szédítétek. Zsuzsanna-játékot lejegyeztek Magyarittebén (Bánság) is. (Csáky 1987: 83. a „hajdú” és a „község”. 1964a: 231–241). A szép Zsuzsannát is bünre kísztettétek. de ha magasan száll. akik fürdés közben meglesték és hamisan bevádolták. De ezt kivallani nem merték reátok. akkor a hideg idő még tovább tart (Barna 1985b: 773). Szentmártonkátaiak szerint. ahol a nagyböjtben házról házra járva adták elő a helybeli református gyerekek az 1870-es években.Akkor Julianna kopog. És hogy ki ne sülne reátok a vétek. {7-125. A dramatikus játék utolsó verse. melyben a Zsuzsannát hamisan vádoló véneket elítélik. mert jó termést ígért. E naphoz kapcsolódó dramatikus játékok a felvidéki bányászok körében voltak népszerűek (Dömötör T. amely alól egy ifjú elszalatt. . ZSUZSANNA NAPJA Ezen a napon azt várták. valamint a „bíró”. hogy lentikus alatt Látta. mit csináljunk vélek Ugy-é hogy meghaljon e két gonosz lélek? A község szól: Haljon meg. Jó idő esetén elkezdték a trágyát széthordani. de jól tudtál most hazudni. mert a tavasz közeledtét jelzi.) Általában azonban Julianna-naptól az idő melegebbre fordulását várják. kik sok bünt tettetek. ha csorog az eresz. így szól: Ejnye gonosz. Azt tartották. Ebben a darabban szerepelt Zsuzsanna. ha nem szólal meg a pacsirta. hogyha alacsonyan repül a pacsirta. „befagyott a szája”. FEBRUÁR 19. A Bács megyei Topolyán kedvező jelnek tekintették. hogy megszólaljon a pacsirta. akkor még hideg idő várható. A nép ma bizonyság lesz ma ti ellenetek! Soknak tisztaságát már megrontottátok.

Verjük agyon őket száz meg ezer kővel. Ott aztán az életet jobbal cserélhesd. {7-126. ÜSZÖGÖS SZENT PÉTER NAPJA Különös nevét – a kutatás feltételezése szerint – egy elhallásból nyerte: a „cathedra Sancti Petri” középkori magyar fordítása: „Szent Pétör ü székössége” változott . (Penavin 1988: 61) Erdélyből névnapköszöntőket is lejegyeztek. Széken énekkel és rigmusokkal köszöntötték a Zsuzsannákat.} Az ének utáni tréfás vers a következő sorokkal zárul: Agyon Isten nektek sok Zsuzsanna napot. Véglen az egek várát nyilván szemlélhesd. Az ének így hangzik: 1. 3. Szíved ne szenvedjen semmi sebes nyílt. Te néked minden öröm hótig adassék. fogadjon. A szentek serge körébe fogadjon. sz. Eső ellen egy nagy bükkfa kalapot. Sok Zsuzsanna napakat vigan elérhesd Napjaidat számlálni ne légyen terhes. Az ég harmatja szívedet újítja. 2. Az Úr a boldog életben részt adjon. Áldások árja házod elborítja.) FEBRUÁR 22. Légyen éltednek virágja mind kinyílt. Hogy rajtatok ne maradjon a szegény állapot! (Lajtha 1954: 47. A mellett semmi bánot ne barátkozzék.

árpát. A Szolnok megyei Csépán a Mátyás-napi tojásból kelt libát marakodósnak. hogy üszögös lesz a búza. farsangvasárnapra. félve attól. másképpen zabálócsütörtökön.„üszögös”-sé. Gergely két rossz ember”. a szeles idő kevés tojást jelzett. hogy akkor nem eszi meg a féreg a magvakat. hogy ezeken a napokon nagy hidegek szoktak lenni. káposztát ettek. akkor jó gúnár lesz belőle. nyomorék liba kelne ki. A halászok a Mátyás-napkor fogott halat az egész évi szerencsés halászat előjelének tekintették. A hideg idő jó termést. Az Ipoly menti falvakban kövércsütörtökön húst. Kövércsütörtökön. hogy „húsosfejű”. hogy ezen a napon nem szabad sem szántani. farsang farkára összpontosultak. talán a dobzodó szó elhallásából. ezért semmilyen munkához nem fognak. hogy amilyen az idő ezen a napon. akkor csinál. Eső esetén attól tartottak. Számos hiedelem fűződik a Mátyás-napi tojáshoz. Székelykevén piros ceruzával jelölik meg a Mátyás-napi lúdtojásokat. kolbászt. mely arra utal. Azt is mondják. borsót. mert üszkös lesz a gabona. és a húsvétvasárnapot megelőző 40 napos böjt kezdetével zárul. Az e napi időjárásból jósoltak a termésre. {7-127. a kisliba eltűnik. hogy így bő lesz a termés. ha nem talál. és így alakult ki az ehhez kapcsolódó hiedelemkör. petrezselymet. és a szőlő savanyú lesz. azzal indokolva. jön a melegebb idő” (Penavin 1983: 111). és kövérre híznak a disznók. zabot vetettek a jó termés reményében. de ha sikerül. Időjárásjóslás is kapcsolódik e naphoz. veszekedősnek tartották. Turán például úgy tartották. tojásszaporulatra. ha kikel. január 6-val kezdődik. Itt úgy vélik. ha az idő havas volt. idétlen. búzát. Turán úgy vélték. olyan lesz József-napkor is.} FEBRUÁR 24. A Mura-vidéki Radamoson dobozú csütörtöknek nevezik a napot. A gazdasszonyok pedig sárgarépát. FARSANG A farsang időszaka vízkereszttel. tyúkot nem ültetnek. az asszonyok nem nyúlnak a lisztbe. tepertőt. . 1980b: 247–248). Szlavóniában. hogy a jég elveri a termést. megfeketedik a tojás (Bálint S. farsanghétfőre és húshagyókeddre. Ezt a halat Baranyában „Mátyás csukájának” emlegetik. MÁTYÁS NAPJA Közismert időjárási regula fűződik ehhez a naphoz: „Ha Mátyás jeget talál. A fa rsangi szokások – többnyire február hónapban – farsang végére. Szeged vidékén jó zsíros ételeket főztek és sokat ettek abban a hitben. Ezt a napot szerencsétlennek tartják.” Ugyancsak ismert szólás: „Mátyás. Székelykevén: „Péter üti az üszögöt. Az előkészületek azonban már a farsangvasárnapot megelőző csütörtökön kezdődtek. sem vetni. akkor töri. pogácsát.

hogy ne hulljon a baromfi. bor és pálinka bőséges fogyasztásával ünnepelték a farsangot. Ha főzte óvatosan rázta. megszárították és porrá törték. A farsangi ételekből eltettek egy-egy falatot. Jellegzetes farsangi étel a Tápió menti falvakban is a farsangi fánk. Vékonyra vágta a laskát. hogy a mája szerencsét hoz. hogy az ételeket hamvazószerdáig elfogyasszák. akárcsak a karácsonyiból. más néven szárazszerdán vagy böjtfogadószerdán a Szerémségben már csak krumplilevest és bodagot (lepényféle) készítettek. hogy ne vigye el a vihar a háztetőt. 1976: 223). hogy össze ne szakaggyík” (Sándor M. A hamvazószerda utáni napot csonkacsütörtökként említik. beteg jószágot gyógyítottak vele. KÖSZÖNTŐK Mint minden jeles ünnephez. Hamvazószerdától húsvétvasárnapig (kivéve csonkacsütörtököt) a katolikusok sokfelé nem ettek húst és zsíros ételeket. A farsangi ételek maradékát megszárították. mert ilyenkor lehetett elfogyasztani a farsangi ételek maradékát. Ezzel kínálják a látogatókat. mert akkor kezdődik a böjt. a forgácsfánk. Fekete tyúkot vágtak azzal a magyarázattal. A rétest is figyelték. hogy hosszú. melyek a magyar nyelvterületen mindenütt megtalálhatók voltak.A Mura-vidéki falvakban disznóhús. a farsanghoz is szervesen hozzátartoztak a jókívánságmondó és adománygyűjtő szokások. vékonyszálú legyík a kender. s ezt alkalmas gyógyszernek tartották a beteg jószág ételébe keverve. az állatok egészségét és szaporaságát a kimondott szó mágikus erejével. majd gyógyszerként a beteg állat ételébe keverték. Koledáló énekük a következő volt. a szerencsét. fánk. medvebőrbe öltözve járták a házakat. A többi farsangi napon készített ételnek is különleges jelentőséget tulajdonítottak. amiből a bálra is vittek. melyet itt többnyire pampuskának neveznek. A ma Csehszlovákiához tartozó Paláston régebben a felnőttek lepedőbe. mincsen az a kicsi étel megmaraggyon” (Penavin 1988: 35). A másik jellegzetes étel a herőce. porrá törték. A Szerémségben az első napon fánkot sütöttek. akkor úgy vélték. Kolbászt. szalonnát vagy farsangi fánkot kaptak. és a köszöntőknek is ebből adnak. káposzta. A szlavóniai Kórógyon mondják: „Inkább a has fakaggyon. Mindenütt arra törekedtek. ha jól nyúlt. hogy a család szerencséje biztosítva van a következő esztendőre. és e célból a fekete tyúk vérét szárítva eltették. . Hamvazószerdán. Berettyóújfalun így nyilatkozott {7-128.} egy asszony: „Húshagyókor nagyanyám laskatisztát főzött tyúkhússal. Nádudvaron pedig azért vágtak fekete tyúkot. kocsonya. Ilyenkor is igyekeztek biztosítani az elkövetkezendő esztendőre a jó termést. A Bács megyei Topolyán az első fánkot eltették. Igen változatosak e farsangköszöntők. Emellett népszerű volt ilyenkor a kocsonya.

) Sajómercsén is jártak a fiúgyerekek nyárssal házról házra a következő mondóka kíséretében: Óh. ketten nyomdágájjunk. Hosszúhetényben a gazdasszony a következő szavak kíséretében tűzte a farsangosok nyársára a szalonnát: „Gyertek ide fiaim azzal a nyárssal! Rátüzöm a szalonnát. melyeknek egyik jellegzetes szövegeleme a következő volt: Hipp. .Hajcsátok ki farsangot. hopp. megyek Dunába fogok fényes halkát. Például a Baranya megyei Ócsárdon a gazdasszony kukoricát szórt a farsangolók lába alá. hogy szép megölőjeim [hízóim] legyenek!” (MNT II. maj szép éneket mondok. sz.} (Kákics. Ha nem adnak szalonnát. 65. fársáng! Itt ölték az ártányt. Isten tarcson békességbe. futok. MNT II. óh farsang kedves idő Elmúlt már az óesztendő. kerüjj tyuk. nem adják a máját. {7-129.. jókívánságmondó és adománykérő versekkel egészül ki. angyal vigasságba Kerekes Antal házánál tőketüzet raktunk. teszem tányérkámra. Gyakran kerül bele vénlánycsúfoló szöveg is. adománykérő énekekkel. jókívánságmondó. csak a szalonnáját. Ha nem adnak tojáskát. mint ahogy a letaposott kukorica is kikel. Baranya m. sz. Termékenységvarázsló cselekményekkel is kiegészülhet a farsangolás. hogy minél több csirkéje keljen ki. Girind (= görény) hordja a tyúkját. Ez újban is vigadjanak.) Ez az ének általában bebocsátást kérő. (Csáky 1987: 85) A Dunántúlon vízkereszttől húshagyóig csoportosan jártak házról házra többnyire a fiúgyermekek ünnepet köszöntő. küldöm istenkémnek. Farkas hordja a disznát. 60. gerlice.

ja-la-la. geriny egye tyukotokat!” Eladó lányok jártak farsangot köszönteni a Heves megyei Maconkán: Farsang.} Ha nem kaptak tojást. A farsang előtti vasárnap neve tananaj. a lovásznét egy csikóér.. 71.(Paládi-Kovács 1982: 146) Nyitra megyében – Kodály Zoltán század eleji leírása szerint – a lánykák korán reggel (Béden már hajnali szürkületkor) kezdik a házakat járni. fenyegetőztek: „Pocik egye kalásztokat. ak kondásnét egy malacér. aki vót.). Kit görheér. la-la-la. nekem vót. kit máléér. hol vegyek ollyan jót. ahol nem kaptak. Haja kincs. elhagyott. Bagi Katyit egy bimbóér. agyigó fassang. mind eladták aj jányokat. agyigó fassang. 70. fassang. Pesta bácsi. farsang három napja. a buzáját felemeljük. Ezen a napon 8–10 éves lányok járták a falut énekelve: . Csak Nyitra megyéből ismert két farsangköszöntő szokás a tananajozás és a sárdozás. A konkóját letiporjuk. Győjjék haza. sz. így fenyegtőztek: „Ne keljen meg a cipójuk!” (MNT II. itt hagyott a lányok anyja. haja kincs. ak kántornét egy szoknyáér. fassang! (Kodály 1909: 245) Végezetül adományt kértek. Jókívánságaik mellett a refrént ismételve éneklik a következő szöveget Agyigó. de már nincs. Agyigó. hol vegyek ollyan jót? {7-130.

annyi verem búzajuk legyen keteknek! (Gímes. fődöntötte a vajat. sz. E játékok helyszíne többnyire a fonó. szá’ le. csovány alatt cicognak.. ugor’ búza. Tót Lőrinc! Táncba ugrott a kakas. Egyes falvakban fiúgyerekek. sz. pataki vízvel vajazzuk.) DRAMATIKUS JÁTÉKOK A farsangi szokások másik jellegzetes és ugyancsak változatos csoportját alkották a dramatikus játékok. lapu alatt lapognak.Ta-na-naj.) {7-131. pociklyuk. Valahun ürgelyuk. ugor’! annyi búzájuk legyen keteknek! (Gímes. szőlőhegyen dombocska! A menyhei lyányok mind a vízbe hútak. Amennyi ürgelyuk. E helyütt csak néhány példával jellemezzük a szokásokat. Nyitra m. Nyitra m. MNT II. . pociklyuk.. Mivel sütyik a rétest? Kútyi vízvel gyúruk. tojást kaptak. gyűjj el. A dramatikus játékok változatossága. Szá’ le konkó. melyekről a kötet más fejezetében részletesen szól Ujváry Zoltán. 92. sokszínűsége ugyancsak jellemző az egész magyar nyelvterületre.} A háziaktól szalonnát. MNT II. székecske. tollfosztó. Haj. Farsangvasárnap volt a sárdozás ideje. 97. kolbászt. székecske. de például Gímesen a bakter járt házról házra: Sárdó. disznótor volt. hozz meleget! Micsodái meleget? Nyári meleget. ta-na-naj.

. úriasszonyoknak. vagy bekormozták. A Csallóközben nagyobb csoportokban jártak a legények húshagyókedden. A maszkos alakok bekormozzák a járókelőket. Soraikban menyasszony. Ördögnek. Női ruhát viseltek. ördögöt. A „csúf farsangosok” ijesztgették a fonóbelieket és incselkedtek velük. például cigányasszonyt. Kalotaszegen „szép” és „csúnya farsangosnak” öltöztek. cigánynak. legények. halásznak. várandós asszony. volt (Paládi-Kovács 1968). és vasbábának nevezték őket.Világszerte. nehogy felismerjék őket. boszorkány (stb. Egy legény lepedőbe burkolva. Az Eger környéki remélés szereplői ugyancsak változatos jelmezekben vonultak fel. a lányok úrnak. {7-132. A „csúf farsangosok” cigány. menyasszonynak öltöztek a férfiak. Ezek a szép farsangosok. katonának. Magyarvistán a csúf farsangosok nótája így hangzott: Illik a tánc a rongyosnak. tararara Tararajra tararara. Verbicán hamvazószerdán tréfás hamvazkodás volt szokásban. öltöztek. és igyekeztek ételeket elcsenni. Az alakoskodókat dőréknek nevezték. A házaknál nagy felfordulást csaptak. Egy másik legény papnak . Megjelenítettek ún.) jelmezét öltötték. Általában a lányok öltöztek így. A legények lányoknak. kereskedőt. ijesztő csúfnak és szépnek nevezett figurákat. töröknek. belisztezték az arcukat. kéményseprő. a fejükre harisnyát húztak vagy álarcot tettek. A Drávaszögben maszkos alakok járták az utcákat. A szokást itt buduhálázásnak nevezték. törököt stb. Hasonló jellegű szokás él Mohán. menyasszonynak stb. köszörűs. koldusnak. katonának. szép legénynek öltöztek. kolbászt kaptak. Kedvelt alak volt a menyecske és a legény. Adományként lisztet. Észak-Bánátban. így a magyar nyelvterületen is a farsang adott alkalmat a különféle jelmezek. A fejükre harisnyát húztak. Táncoltak a felkeresett fonóházakban az ottlévőkkel. Ki nem tudja csak mocskolja. Medvesalján a farsang időszakában a fonókat és azokat a házakat keresték fel. Addig egye fene magát! Tararata.} Ameddig ér az a kabát. cigányasszonynak. megpiszkálják a tyúkólakat. kéményseprő. jelmezekbe öltözött-csoportok. szalonnát. zsánerfigurákat. és a házaknál tojást gyűjtöttek. maszkok felöltésére. (Vasas–Salamon 1986: 336) Magyarózdon szintén a fonóházakat keresték fel az ijesztő maszkokba. Tararajra tararara Tararara tararara. Nem szólaltak meg. papírból készült püspöksüveggel a fején cipőpasztás dobozban hamut vagy kormot vitt magával. vőlegény. Rossz ruhákat vettek magukra. halál. ahol disznót öltek. ahol tikverőzésnek nevezik. borbély stb.

annak az egész arcát bekenték. Aki engedte a hamvazást. a pantomimszerű játéktól a párbeszédes formákig sokféle változata élt e dramatikus szokásoknak. Kedveltek voltak a különféle állatmaszkok. A házaknál tojást. A Középső-Ipoly vidékén trágyahordó saroglyára rossz ládát vagy szalmazsákot tettek. A farsangi dramatikus játékok között ismert volt a lakodalmas és a halottas játék is. Medvesalján a farsangi jelmezesek menyasszonynak is felöltöztek. Hidvégen például három fonóház együtt játszotta el. A halottas játékoknak. Ének kíséretében égették el a szalmazsákot vagy ládát.} A farsangi dramatikus játékok sorában ugyancsak népszerűek a kivégzést mímelő játékok. Kalotaszegen a „csúf farsangosok” kecske-. illetve a kántort utánozta. a gólya a lányokat próbálta csipkedni. kolbászt csentek el. A Drávaszögben a házakat felkereső maszkos alakok között ökör és medve is szerepelt. A borsodi barkóságnál is a temetési paródia több változatát jegyezték fel. másik négy pedig a feje fölött baldachin módjára pokrócot feszített ki. A farsangi állatmaszkos alakoskodókról Ujváry Zoltán fejezete bővebben szól. annak csak egy keresztet rajzoltak a homlokára. mert összekapcsolódtak a farsang temetésével. Az Ipoly menti falvakban a farsang ideje alatt gyakran rendeztek „lagzit”. és a házaknál lakodalmas énekeket énekeltek. aki ellenkezett. ahol rájuk olvassák a falu büneit és „kivégzik” őket: a fejükre helyezett cserépfazekat leverik a fejükről. . kecske. kukoricaszárból készített keresztet vitt. a másikból a „vőlegény”. medve. Énekszóval vonultak végig a fiatalok kíséretében a falun. ló. A medvét táncoltatták. Az egyik helyről indult a beöltöztetett „menyasszony”. a kecskére alkudoztak. amit kosarakba gyűjtöttek. mint a kakas a tyúkra. az arcukra kakasmaszkot tettek. Húshagyókedden – főleg a keleti palócoknál – két férfi rabnak. Többnyire a fonóházakat keresték fel. Erről a szokásról ugyancsak részletesen ír Ujváry Zoltán. kettő hóhérnak öltözik. Itt a farsangi időben tartott mulatság zárult böjtfogadó szerdán a pikáns szövegekkel megtűzdelt „halott”-búcsúztatóval. ló-. A néma jelenetektől. E szokásban is jól tükröződnek a termékenységvarázslás nyomai. itt csak néhány példát említünk. Például a medvesalji Hidegkúton menyasszonynak öltöztetett bábut vagy egy menyasszonyt alakító lányt búcsúztattak és sirattak el farsang keddjén a mulatságot megszakítva. temetési paródiáknak különös jelentőségük volt a farsangi időszak végén. {7-133. Jutalmuk tojás volt. és együtt mentek a harmadik helyre „eskünnyi”. gólya és mások. Másik kettő a papot. Várdarócon húshagyókedden a „kakasok” jártak. Úgy ugráltak a lányokra. ezt négy legény vitte a vállán. A kocsma elé vagy a falu főterére viszik őket.öltözött. Négy-öt fiú rossz ruhába öltözött. medvemaszkot készítettek a már említetteken kívül.

A legény megölelte és megcsókolta a lányt és táncba vitte. A táncmulatságok. Borsodivánkán és Domaházán a legények vezetőséget választottak. A Győr-Sopron megyei Himodon a legények házról házra járva hívogatták a lányokat. Tánc közben elkérte vagy ellopta a legény kalapját és rávarrta a bokrétát. de azzal a lánnyal kellett először táncolnia. akinek a legény már hosszabb ideje udvarolt. A palóc vidékekről származó adatok szerint a mulatságokat többnyire megelőzte a legények házról házra járó adománygyűjtése. s az így összegyűlt készletből pogácsát sütnek. A legénybírónak a legény továbbította a pénzt. bokrétát és keszkenőt adott a „hushagyati” bálban. ha számítottak a legényre. akivel táncolt. ahol a zenészeknek szánt pénzt a mulatság helyszínén gyűjtötték össze. így mentek el táncolni. élelemről a lányok gondoskodtak. Az Ipoly menti falvakban a lányok már a farsang előtti héten küldték el a bokrétát a kiszemelt legénynek. A farsangi mulatságoknak rendkívül fontos szerepük volt a párválasztásban. A bokrétát a legények farsangvasárnap a kalapjukra tűzték. onnan jelentette be a tőkeszedést. A leány a mulatsághoz való hozzájárulását annak a legénynek adta. Minden társadalmi réteg megrendezte a maga bálját. tőkeszedés. Volt. Muzsikáról a legények. hogy a lányok ilyenkor adták a legényeknek a bokrétát a kalapjukra.} a nekik legjobban tetsző lánytól kaptak. mely gyakran összekapcsolódott a lányok táncmulatságba hívásával. aki komolyan udvarolt egy . akiktől ilyenkor rozmaringot kaptak a kalapjukra. Kemenesalján sudri volt a munkavégző mulatság neve. A bevételből fogadták a muzsikusokat. Ezt a nyilvános színvallást hamarosan követte a lánykérés. amit általában a lány keresztanyja vitt el. A Nyitra megyei Menyhén a tánchelyiségben volt az ún. Az andrásfalvi székelyeknél az a lány. Volt olyan legény. amiért a táncmulatság kérvényét aláírta. és a mulatság rendezéséhez szükséges pénzt összekoledálták. A Bódva vidékén a két világháború között batyus mulatságokat szerveztek a fonóban farsang keddjén. „Farsangban legalább egyszer minden leány egy kevés lisztet vagy zsírt hoz. 2 Ft-ot is. aki több lánytól kapott bokrétát. a legények italt vittek. Például az Ipoly menti Pereszlényben az első világháború előtt az volt a szokás. A szervezők a mindenkori legények voltak. A legénybíró felállt egy székre. A jobb módúak 8–10. A lányok kolbászt és herőcét. A legények azt a bokrétát tűzték a kalapjuk elejére.TÁNCMULATSÁGOK A táncmulatságok legfőbb ideje a farsang volt. A tojás egy részét a pap kapta meg. a szegényebbek 4–6 tojást adtak és 1 Ft-ot. amit {7-134. bálok többsége azonban a kocsmában vagy bérelt házaknál zajlott. aranyporos bokrétás kalappal ment az a legény. Az egész magyar nyelvterületen számos adat bizonyítja. akitől az elsőt kapta. Ezek egy része a fonóban zajlott. hogy a legények farsang utolsó szombatjának estéjén járták sorra a házakat. a keszkenőt pedig a legény mellére tűzte. Galgamácsán „A farsangi bálba rozmaringos. aztán táncolnak” – írta Reső Ensel Sándor a múlt században az agárdi fonóról (Réső Ensel 1867: 20).

Kalotaszegen ma is „pótolnak” az asszonyok. valamint az esti asszonybálból állt (Jávor 1969). Ez volt azután az asszonyok fő témája. Vajon ki tűzte fel. A farsangi mulatságok kapcsán végezetül szólnunk kell az ilyenkor szokásos vetélkedő játékokról és a legényavatásról. Meghívták a legényeket a fonóba. Néhány feljegyzés arról tanúskodik. akkor jutalomból a kakasból paprikást főztek neki az esti mulatságon. Bellyén a lábánál beásott egész kakast igyekeztek bekötött szemmel leütni. „Bocsárlapujtőn a lányok mise után sorrajárták a házakat. párválasztás és főképpen a házasságkötések. sört isznak. hogy a lányok hívogatták a legényeket a fonóbeli farsangi mulatságra. másik fedeles kosarat. mehetett a mulatságokba. pálinkával „bekeresztelve” vagy pofon. maszkos felvonulásból. A legényavatás után udvarolhatott a legény.és pálcaütéssel. tojást kaptak. Ezekben a falvakban felcéhelésnek nevezték a szokást. Áldomást ittak. Összegyűlnek harmincan. Az avatásra általában az év egyik ünnepnapján került sor – vízzel. VÉNLÁNYCSÚFOLÁS Az udvarlás. zenészt fogadnak. ott elvették a kalapjukat és felbokrétázták. . dohányozhatott. Mátraalmáson az asszonyfarsang a délelőtti csoportos. hogy tréfásan. Azt azután a legényeknek ki kellett fizetni. a férfiak tréfás „megborotválásából”. század óta van tudomásunk. magyar paraszti életben a farsang időszaka volt. A vállalkozó szellemű legénynek bekötött szemmel kellett bottal eltalálnia a kakasfejet. harmincöten egy háznál. megillették azok a jogok. Éppen ezért a farsang adott alkalmat arra is. pálinkát. Minden háznál énekeltek. nemzetközileg is jól ismert játék. melyek a helyi szokásoknak megfelelően a legények korcsoportjára voltak jellemzőek. A farsangi mulatságok minden korosztály számára lehetőséget adtak a táncra. olykor durván figyelmeztessék azokat. Arra is van adat. szórakozásra. szalonnát. A 16–17 éves legények keresztapát választottak maguknak. hogy ilyenkor sor kerülhetett az asszonyok külön mulatságára. kolbászt. esznek. férfiakat nem engednek be. lakodalmak legfőbb ideje a hagyományos. s ettől kezdve magázódtak.lánynak. sőt aratás és a farsang adott alkalmat. Ha sikerült. A Nyitra megyei falvakban farsangkor volt a legényavatás. Kopácson a kocsma melletti téren levágott kakasfejet ástak a földbe. A kakasütésre húsvét. kocsmába járhatott. Elveszi-e a lányt?” (Vankóné 1976: 308). borral. az összegyűlt pénzen vették a bort. A farsangi legényavatásra többnyire farsangvasárnap és hamvazószerdán kerítettek sort. A vacsora után éjfélig táncoltak” (Manga 1968a: 109). Az asszonyok farsangi mulatságáról a 15. Farsang egyik szombatján mulatnak magukban. lakodalom. Egyikük nyársat vitt. A kakasütés ősi.

de mégsem mentek férjhez. de a szokások többsége a vénlányokra vonatkozik. Két legény húzta a tuskót. majd a vénlányok ajtajára kötötték vagy a kapujához támasztották. Vénlányoknak azok a lányok számítottak. ju. Óriási fatönköket húztak magukkal. miközben a következőt kiabálták: Ij ju. legények a lányos házak és özvegyasszonyok kapuja elé. az egyikük vénlánynak. Nagylányoknak bút hagyott. vén ju. De énnékem nem hagyott. hogy a leány. a harmadik nyomta. Laskán hamvazószerdán nagy tuskókat hentergettek a férfiak. az ún. szűzgulyahajtás és az állakodalom. itt hagyott. A tőkét. akinek először illik felkelni a dolog után nézni ki ne tudjon jönni. A Drávaszögben. a tuskót is ilyen háznál hagyták. ju. hogy vénlegényeket is csúfoltak. 1901: 318) Göcsejben – Gönczi Ferenc leírása szerint – „Húshagyókedden éjjel némely községben a legények a lányos házak szobaajtai elé nagy tuskókat. faragóbakot raknak. hát húzza a tuskót” (Gönczi 1914: 237). (Lábadi 1988a: 297). Kimarattam a farsangbu! (Kovács J.–Nagy 1939: 109) A Nyitra megyei Vágfarkasdon a legények közül az egyik csuhás barátnak öltözött. Szegeden is hamvazószerdán volt szokás a tuskóhúzás.} már elérték a megfelelő kort. Erdélyi leírások ugyancsak húshagyókeddi tuskóhúzásról emlékeznek meg. Van adat arra. a másik vénlegénynek öltözött. a kongózás.akik ugyan {7-135. A farsangi vénlánycsúfolás négy fő változatáról vannak leírásaink a magyar nyelvterületről. akik egy-két évvel vagy többel túlhaladták a házasságkötés helyileg ideálisnak tartott időpontját. A nézők közti fiatal lányok hangosan kiabálták: Elmúlt farsang. A farsangkor férjhez nem ment lányok ablaka alatt különösen nagy lármát csaptak. egy legény ostorral hajtotta a menetet. húshagyó Engem ugyan itthagyó! (Makkai E. és valósággal felszántották a ház földjét. Mert én kicsi vagyok. és ezt énekelték: Húshagyó. Maszkos felvonulást rendeztek. hogy nem ment férjhez. Ez a lányra nézve figyelmeztetés. melyeket a vénlányok ajtaja elé gördítettek. s ezeket az ajtókilincsre is rákötözik. A tuskót nagy zajjal végighúzták az utcán. Ezek a következők: a tuskóhúzás. A lányokat még be is kormozták. Észak-Bánátban a legények felkeresték a lányos házakat. Szalárdon az utcaajtó kilincsére kötötték a tuskót nagy lármával. Koroknán két legény húzta a tuskót. miközben vénlánycsúfoló éneket énekeltek: .

akit nem vett el az a legény. Tápiógyörgyén a legény bosszúból vitte annak a lánynak. sivítanak. bakfazékdobás vagy más néven ciberefazék-hordás. {7-136. kolomppal. Ha egyáltalán nem volt esküvő. aki nem ment hozzá feleségül. nem való vagy te oda! Nem való vagy te másra fűtőnek a pokolba. 101. ostorral. lányokat itthonhagyó!« Esetleg azt kiáltja a legény: »kinek van eladólánya.} 2. visongatnak. Ó te rozzant kaloda. Ecce neki dáridom. {7-137.1. jaj. azt kiabálták: „Megkoszosút a farsang!” A kongózás szokásának változata. de hoppon maradtam. hajtsa ki a szűzgulyába!« A lány visszafelel: »rönköt emelj. 3. udvarába rossz fazekakat dobtak. A beregi Tiszaháton a farsang alatt el nem kelt lányok háza előtt kolompoltak. sz. kongóval. a farsangot bevártam.) A vénlánycsúfolás másik kedvelt módja volt a kongózás. A kezükben fedőket vittek. jujj farsang! – majd felsorolták azoknak a nevét. amit összeveregettek. Ez a szokás zajcsapással és rigmusok bekiabálásával járt. de vőlegényt nem kaptam. az ún. A legények a lányos ház küszöbére. húshagyó. s ott csengővel. szűzgulyahajtás század eleji leírása a Bereg megyei Fornos községből így hangzik: „Farsang utolsó estéjén a fiúk a lányosház elé vonulnak. aki egész évben udvarolt neki. tepsikkel. szakadj . majd azt kiabálják: »húshagyó. A ciberefazék dobásakor így kiáltott: „Szűrd a ciberét!” (Barna 1985b: 776). Az ún. fazekakkal nagy zajt csaptak és kiabálták: Húshagyó. Az udvarló legény azonban az ajándékait tette a fazékba. sajátos vénlánycsúfoló szokás él a Jászságban és a Tápió menti falvakban. húshagyó Ezt a kislányt itthonhagyó! (Babus 1976: 104) A Győr-Sopron megyei Vitnyéd községben húshagyókedden 13–14 éves fiúk járták végig a falut.} élesen fütyülnek. miközben énekeltek: Jujj farsang. (MNT II. rossz bádoggal fülsiketítő lármát csapnak. Várok még egy farsangot tán majd valakit fogok S ha vőlegényt nem kapok apácának beállok. esetleg szeméttel megtömve.

ostorral kergette el a csúfolókat. s ha elérte őket. mert sok bolha lenne a háznál. Az állakodalom rendezésére akkor került sor. FARSANGI HIEDELMEK A jellegzetes farsangi ételek kapcsán már szó volt arról. más módon is igyekeztek befolyásolni vagy megjósolni az elkövetkezendő időszak szerencséjét. jót húzott rájuk (Ortutay 1934: 217). Ekkor kell mákot vetni. koszorúslányok. vőfélyek. de Erdélyben is szokás volt a tuskóval való végigvonulás lakodalmi menet formájában. leghátul négy. Például Bonchidán elöl két betyár vonult ostort csattogtatva. hogy majd ne legyen férges. időjósló és bizonyos munkákat tiltó napok. A jugoszláviai magyarok körében általános vélemény: „Farsangko azé kő emenyi táncónyi meg vidámnak lenyi. A farsangi napok gonoszűző. hogy ilyenkor azért nem mostak. amivel a vénlányos házak ajtaját beverték. nagyokat ugranyi. hogy jól teremjenek. termésvarázsló. Hajcsa ki a gujára! Ha a háznál legény is volt. vénlánynak öltözött alakoskodó tollal behintett fehér hajjal húzta a lánccal vagy kötéllel bekötött butykost. Erre a szokásra főként a Dunántúlról vannak leírásaink. A dunántúli szokás változatairól a kötet más fejezete bővebben szól a dramatikus játékok kapcsán. szakaggy meg. vedreket ütöttek. mért nem házasodtál meg!« A legényes ház előtt meg így kiáltoznak: »árpakenyér. Akárcsak a többi jeles ünnepen. Az 1930-as években Ajak községben hasonló szokás élt. A Mura-vidéken például ilyenkor is megveregetik a gyümölcsfákat. utánuk a menyasszony. Itt maradt az eladó! Bentről így kiáltottak ki: Emejj dücsköt. 1942a: 35). vőlegény. . ha a farsang időszakában egyetlen lakodalmat sem rendeztek. a rönkhúzással egybekötött tréfás lakodalom.meg. hogy ezeket a bő termés reményében fogyasztották. górétrombitát fújtak és kiáltoztak a legények: Húshagyó. hogy jó magosra nyőjjön a kender” (Penavin 1988: 42). Rossz pléhdarabokat. A munkatilalommal kapcsolatos adat Doroszlóról. zabkenyér mér maradtál vénlegény?«” (Bálint S. Mér nem házasottál meg? Visszakiáltanak: Akinek van nagy jánya. A vénlánycsúfoló szokások közül leginkább színjátékszerű az állakodalom.

E naphoz Európa-szerte felvonulások. ha húshagyókedden csillagos az ég. 21. GERGELY NAPJA MÁRCIUS 18. BENEDEK MÁRCIUS 25. iskolák alapítóját. MÁRCIUS FEJEZETEK MÁRCIUS 12. 19. GERGELY NAPJA A nap ünneplését IV. és Szent Gergely vitézeinek nevezték magukat. termékenységére. a gregorián-éneklés megteremtőjét az iskolák patrónusává tette. JÓZSEF. Gergely pápa rendelte el 830-ban. A Gergely-járás célja a 17. Jászdózsán {7-138. interetnikus kapcsolatait Földesi Béla vizsgálta. Tanulmányában többek között felvázolja a szokás kialakulását a középkori szegény tanulók különböző ünnepekhez kötődő mendikálásától. mely a 17. 3. SÁNDOR. de élő gyakorlatát már csak szórványosan lehet megtalálni. hanem az iskolába való verbuválás is. Ismételten hangsúlyozzuk. hogy a kimondott szó varázserejébe vetett hit alapján a farsangi köszöntők. A szokás azonban az idők folyamán egyszerűsödött. sok tojás lesz abban az évben. század közepétől Balázs napjához (febr. (Nagy) Gergely pápát (509–604). A magyarországi Gergely-járás eredetét. I. GYÜMÖLCSOLTÓ BOLDOGASSZONY NAPJA MÁRCIUS 12...} úgy tartották.). hanem az egyén és a közösség életének sikerét igyekeztek befolyásolni mágikus úton. századtól nemcsak az adománygyűjtés volt – melyet sok esetben a tanító díjlevelében rögzítettek –. de rendszerint Gergely napjához kötődött (Földesi 1981). aki elődjét. A Gergely-járás szokása országosan ismert volt.A farsangi időjárásból is jósoltak a következő év termésére. Berettyóújfalun a húshagyókeddi napsugár a bő esztendőre mutat. dramatikus játékok is nemcsak a szórakozást. . A katonai toborzás mintájára a szereplők különféle katonai rangot viseltek. diákpüspök-választás és vetélkedők kapcsolódtak. adománygyűjtést szolgálták. Néhol a püspököt is megszemélyesítették.

a többi gyermek előtt futkosott és pattogott. jókívánságmondóka és adománykérés. Ami így begyűlt. következő vers volt adva: Miért bámulsz reám. amennyire emlékezem. hanem e kiváltság árát gyakran keservesen megfizette. aminthogy ha valamely házba bementek. a padlásba ütötte.A Gergely-járás éneke és szövege összetett. mert az ágyba jó eleve tűt rakván. hogy akármely házba bementek. az iskolás gyermekek dobbal. de már most csak kevés helyen van divatban. ki Pallas táborába beáll? Többek közt a kengyelfutó kitünőleg czifrán volt öltözve. A nyársat. ahol különös kárt nem tett. kengyelfutó uramat jól megszurkálta. azt volt első szavok: van-e katona. Jellegzetes szövegeleme a „Szent Gergely doktornak. egy pár dalt elénekeltek. A szokást gyakran a tanítók egyéni leleményei alakították. 1696) is szerepel. s ezután leülvén. Lőcse. Nem láttál még embert angyali formába? Távozz ez ártatlan seregtől messzire. századi változatai (Égető 1969). híres tanítónknak az ő napja” kezdetű hosszú ének. Ezen azon joga volt. Mert másként jót húzok hátad közepire. hogy a még iskolába nem járó gyermekekkel kedvet kapassanak az iskolába járásra. A morjó szájába. század végén megjelent egyházi énekeskönyvben (Zöngedező mennyei kar. Ekkor előállt a nyárs és kosárhordó. a kosárba tojást tettek. tehetősebb háznál pénzt is adtak. ruháját szalmával kitömvén egy karikással a kezében. a házigazda valamivel megkínálta. s csaknem minden házba beköszönve. i. Volt még a Gergelyjárókkal egy úgynevezett {7-139. vagy várost. zászlóval czifrán s pántlikásan felöltözve. Az énekhez kapcsolódhatott a szereplők tréfás bemutatkozása. A szövegnek jól ismertek 18–19. A többi Gergelyjárók az asztalt körülállván. mely a 17. ki képét korommal bekenvén.} morjó (bajazzo) is. s különféle pajzánságot elkövetett. Réső Ensel Sándor szokásgyűjteménye 1844-es leírást idéz: „Borsodban s csaknem egész felső Magyarországon a református iskolás gyermekeknél szokásban volt a Gergelyjárás.” (Réső Ensel 1867: 75–76) . az ágyra fölheveredhetett. A nyársra szalonnát szúrtak. de aki rántottával néhányszor megvendégelte a Gergelyjárókat. dallás közt bejárták a falut. az iskolatanítóé lett. vén vasorrú bába. Gergelynapkor t.

Közülük egy a bejelentő ki előre megy és »szerencsés jó napot« kívánva megkérdezi. Rendesen pénzzel. a tojás meg egyéb a tanítót illeti. Szent Gergely doktornak. Csanádapácán. a madarak is hadd szaporodjanak. A pénz a fiúkat.Bálint Sándor a Gergely-járás nyomaira bukkant Szeged környékén Újkígyóson. szövegét és dallamát mutatjuk be példaként: „Már régóta szokásban van e vidéken. Lám. Kálmány Lajos az apácai Gergely-járást le is jegyezte. hogy az iskolásgyermekek hárman vagy négyenként egy csapatban. majd eljőnek. ahol a múlt század hetvenes éveiben még ismerték a szokást. tojással meg sonkával fizetnek. hogy »Megengedik-e Szent Gergely napját köszönteni?« A háziak beleegyezése után bejönnek mindnyájan és eléneklik együtt az éneket. híres tanitónknak az ő napján régi szokás szerint menjünk Isten szerint Iskolánkba! {7-140.” 1. a szép kikeletkor sok szép énekszóval zengedeznek. A Zala megyei Barabásszegen 1900 körül gyűjtött Gergely-járás leírását. szalagokkal és virágokkal feldíszített kalapjukkal mennek házról házra s át a szomszéd községekbe is Gergely-napot köszönteni.} 2. .

5. jó fiak Isten által. hol velünk legyetek és szép részt vegyetek tudományban! 6.3. Nem jó tudatlanul felnőni parasztul . Ti is ezenképpen jertek el nagy szépen iskolánkba. urfiak. mint gyümölcsös kertben a fia fák. Mert ilyetén helyben. Ily helyben királyok. gyermekek. 4. császárok tanittatnak. a szegény árvák is. nevelkednek ifjak. elhagyott fiak is oktattatnak.

hogy ebben ő magát keressétek. Krisztus mutat példát. 8. Szüléknek öröme. jó gyermekek! Sok áldást úgy vesztek. szereti rendünket. ülvén doktorok közt a templomban. 7. Krisztus Urunk régen itt a földön lévén gyermekkorban. 9. Jertek el hát velünk. Istennél úgy lesztek . mert értetek jöttünk. mert így emberségre nem mehet tisztségre ez országban.e világban. mint drága gyöngyszeme ti kedvesek.

szent. jó szülék. mert nem azért jöttünk. hogy jól megértsétek. 11. adományt javatokból. szeretettel. hogy itt időt töltsünk házatoknál. 13. kegyes élettel Felségének. 12. Kérünk hát. hogy Isten áldása . papirosra valót adjatok. 10. amit mondunk. Ott kell megtanulni miként kell szolgálni az Istennek: hittel.ti kedvesek. Hogyha nem adhattok az útra deákot házatokból.

öregnek. vitézek. mint árva táborát ti is tanulókkal méltán kövessetek szép fiaitokkal. Gyurkó. világ végeztéig jószágtokon! {7-141. FIÚ: Békességet adjon az Úr e háznépnek. Pesta. eleget heverél itthon a kuszkóban. Megleszen immáron Gergely pápa napja. közönségesképpen kisdednek. készülj. kik vagytok ugró paripákkal.és szent áldomása házatokon maradjon mindvégig.} 1. Peti. mindjárt viszlek iskolába. sokat kandikáltál a kásás fazékba. Jankó. gyermek. kik az úr utában járni törekednek! Ezentúl a tavasz újjul virágokkal. Imre. akiknek lábaik igaz úton lépnek. Ádám. .

az Urnak ajánlván mindnyájan bennetek. Paszko. FIÚ Szerelmes öcséim. szalonnával együtt tojást és az anyját. megvirágzik a tök. Dicséret. békesség legyen e háznépnek.Csuszko. csendesség. márjást. így vesztek Istentől mindenféle áldást. Palko. kik most el nem jöttök. dicsőség. 2. MIND (kimenőre a fenti dallamra): 14. Azután pediglen kész lessz a Abcétek. Ferkó! Ezek mind egyenként táborunkba valók. görbe garast. Pannát. adjatok szalonnát. elvisszük ezekkel Ruskát. kocrágó Jutkát. Sárát! Ha ezek nem lesznek. amen. amen! . tisztesség adassék az Istennek. mig mi idejövünk. Galaboci.

} Néhol úgy leegyszerűsödött a szöveg. mikor bevezették a kötelező népoktatást. Felpántlikázott kalappal indulnak a Gergely-járók. A pántlikát a rokon lányoktól kapják. tojjon helyébe mást. tojást. 103. A házaktól gyűjtött tojást a tanítónak vitték. Ötözzetek papruhába Inc-pinc Lőrinc Te vagy odakinn. A fekete. Göntérházán azonban még élő népszokás a Gergely-járás.(MNT II. pénzt. A népszokás 1895-re nyúlik vissza. osztályosokból kerül ki. Kosarat és erszényt is visznek magukkal. A korabeli tanító szervezte meg. egyéb élelmet gyűjtve: Kérem asszonyomat. aki rántottával kínálta a Gergely-járókat. hogy népszerűsítse az iskolát. sárga. hogy már csak az adománykérés maradt meg. A 3–5 tagú csoport 7–8. A csoport vezetője fakardot visz. fehér és a suta Tojjanak sokakat minden Gergely napra. melyre egy darab paprikás füstölt szalonnát tűznek. sz. (Petercsák 1978: 95) Sárkeresztesen ma már csak egy kiszámolóban él a Gergely-járás emléke: Gyertek gyerekek iskolába. adjon vagy két tojást Kérem a tarkát. (Gelencsér 1981: 193) A Mura-vidéken. Ma . A Zemplén megyei Pusztafaluban a tanító vezetésével járták végig a falut.) {7-142.

Benedek. hogy sok Sándor napját Megérjünk erőben. zsákban hozzák a meleget!” Sándor napját a bukovinai magyarok a zab és árpa. Topolyán ezen a napon szórták el a mákot. hogy e napon havazik: „Megrázta szakállát Gergely”. BENEDEK Az egész magyar nyelvterületen közismert időjárási regula: „Sándor. (Penavin 1988: 71) . {7-143. Kopácson például az alábbi köszöntőket mondták: Engedje az isten. hogy jobb legyen a termés. SÁNDOR.. Gergely napjához időjárás. vagyis előfordul.} vagy: Isten éltessen sokáig. József. 21.. Sokfelé alkalmasnak tartották e napot a búza. 19. mert úgy vélték. Mig a füled nem ér a bokádig. A magyar nyelvterületen jól ismert szólás: „Megrázza még szakállát Gergely”. Csépán Gergely hetében vetették a krumplit. Nem feledkezhetünk meg az e napi névnapköszöntőkről. egészségben. rozs.már a tanító nem fogadja el az adományokat. Jászdózsán a fehér bab vetőnapjának tartották. hogy akkor nem lesz férges. így a gyerekek osztják el egymás között a tojást és a pénzt (Penavin 1988 68–70). hüvelyesek és a palántának való mag földbe tételére.és termésjóslás is kapcsolódott. MÁRCIUS 18. JÓZSEF. Szlavóniában Gergely és József napja között vetik a lent.

A Muravidéken úgy mondják: „amilyen az idő József-napkor. munkatilalommal. hogy József-napkor mindenkinek meg kell fürdenie és tiszta fehérneműt vennie. olyan lesz Péter Pálkor és szénahordáskor” (Penavin 1983: 115). ha az időjárás még nem kedvezett. akkor is kihajtották az állatokat ezen a napon. A bukovinai magyarok körében ez a nap ünnep volt. Másutt általában Szent György-nap volt a hagyományosan megszabott ideje. A hagyomány szerint a madarak megszólalnak ezen a napon. Rám marad a vagyontok. Göcsejben József-napkor hajtották ki először a marhákat a legelőre. Időjárás. sőt haláljóslás. a széles sárga sáv jó búzatermést. a tavasz első napjának ünnepe. Az Ipoly menti falvakban a József-napi rossz idő sok halottat jelent abban az esztendőben. ha szivárvány látható. Szlavóniában úgy tartották. Átbillegtem a fagyon. Tudom mennem bánnátok. József-nap a méhek kieresztésének is megszabott . Az Alföldön úgy vélik. Dunaszerdahelyen József napja az iparosok ünnepe volt.A század elején lejegyzett Borsod megyei palóc Sándor-köszöntő így hangzik: Sándor napja ma vagyon. Céhes zászlóikkal vonultak a templomba. és csak később kezdték el a rendszeres legeltetést. Göcsejben. a széles piros sáv bő bortermést ígér. Ha jegy garast annátok. Ha mehhaltok jaó jártok.és termésjóslás is fűződik József napjához. Szivemből kivánom! (Istvánffy 1911: 299) A három jeles nap közül szokásokban és hiedelmekben a leggazdagabb József napja. mert „Szent József kiosztotta nekik a sipot” (Marczell 1985: 40).

A Drávaszögben az ünnepelteket a pincéjükben keresik fel. GYÜMÖLCSOLTÓ BOLDOGASSZONY NAPJA . Időjárásjóslásra is van adat: a bukovinai székelyek úgy vélték. 1980b: 256). József-nap is a kedvelt névünnepek közé tartozik. ha nem süt ki. és ott folyik a névnapozás. Fiú. s ilyenkor mondogatták a gyerekek: „Fecskét látok. MÁRCIUS 25. lucskos őszre lehet számítani. 1980b: 257). Benedek napján a század eleji göcseji adatok szerint zsírt és fokhagymát szenteltek. ha ezen a napon dörög az ég. szeplőt hányok!” Az Ipoly menti falvakban úgy emlékeznek. mert akkor jó termés várható. mindön mézet behordjatok!” (Bálint S. hogy József-naptól már mezítláb jártak a gyerekek. melynek azután gyógyító erőt tulajdonítottak. 24. Amig a halál a torkodra nem térdel! (Penavin 1988: 72) {7-144. A Bács megyei Topolyán a három jeles nap együttes megfigyeléséből vontak le következtetéseket: ha ezekben a napokban kisüt a nap. utána a háztetőre rakták. Szeged környékén a Benedek-napon duggatott hagymát Bertalan napján (aug. hogy József-napkor kell elkezdeni a szántást. akkor hosszú.) szedték fel. Ennek a benedeki hagymának a főzetével a tífuszos betegek fejét és hasát mosogatták (Bálint S. akkor száraz lesz a nyár. Szentlélök Isten nevibe induljatok. Algyőn a gazda a következő szavak kíséretében eresztette ki a méheket: „Atya.} Ezen a napon érkeznek a fecskék. A József-napi köszöntők közül egy rövid változatot idézünk Várdarócról: József a neved napján a boroskancsót érd el. Medvesalján azt tartották.ideje. rakodjatok. ahol hét nap érte a napsugár és hat éjszaka a harmat. akkor hosszú. meleg nyár várható. Rábagyarmaton a marhák felfúvódásának gyógyítására tartották alkalmasnak a Benedek napján vetett hagymát.

MÁRK NAPJA HÚSVÉTI ÜNNEPKÖR ÁPRILIS 1. ÁPRILIS FEJEZETEK • • • • ÁPRILIS 1. Az Ipoly menti falvakban a következő regulát ismerik: „Gyümölcsoltó hidege téli hónapnak megölője”. a Mura-vidéken is. Jézus Szentlélektől fogantatásának napját. hogy hány óra: Féltizenkettő. mert vér folyna ki belőle. május szamara!” Közismertek a csúfoló versikék is. Fölnézett a toronba. hogy abból szerencsétlenség származik. mert ezzel a termést odaadnák. mert ha letörne az ága. Gyimes-völgyben úgy hitték. Topolyán például a gazda a szomszéd tanyára küldte a kiskanászt szúnyogzsírért. SZENT GYÖRGY NAPJA ÁPRILIS 25. hogy azt a fát. hogy ezt a napot a fák oltására. Palicson. akkor rossz tavasz várható. hegedűbillentyűért. Ha ezen a napon megszólalnak. még negyven napig hideg lesz. úgy vélik.A katolikus egyház hagyománya e naphoz köti az Angyali Üdvözletet. ha ezen a napon rossz idő van. Április 1-jén ugratták egymást a felnőttek. de elsősorban a gyerekeket tréfálták meg. Május szamara. szemzésére tartják alkalmasnak. Az Ipoly vidéki falvakban vigyáztak a frissen oltott fára. Bácsszőlősön.} Megnézte. Kispiacon a békákat figyelik. féltek. Pádéi (Észak-Bánát) változatuk az alábbi: Április bolondja. A beugratottat azután csúfolják: „Április bolondja. Bolond mind a kettő. Szeged népe szerint a szemzett fából nem jó másnak adni. Pénzt is adtak a gyerekeknek. A magyar nyelvterületen él az a hiedelem. és a boltba küldték esernyőmagért. {7-145. . trombitahúrért. amit ilyenkor oltanak nem szabad letörni vagy levágni. Így tartották ezt például Zagyvarékason. Az analógiás mágia az alapja annak a szokásnak. ÁPRILIS 24. Időjárásjóslás ehhez a naphoz is kapcsolódott.

és füstöltek. szaporaságát. hogy sok tejet adjanak.és Nyugat-Európa folklórjában vízválasztó. a szláv nyelvterületen és Magyarországon ez a határnap Szent György napja. Az Ipoly menti falvakban az aprószentek-napi vesszővel hajtották ki az állatokat. SZENT GYÖRGY NAPJA Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány e naptól számítja. termékenységvarázsló célzattal a marhákat láncon. mert úgy vélték. Medvesalján a gazdák csipkegallyat vágtak. mely pásztorünnep volt. Nagy jelentőséget tulajdonítottak annak a vesszőnek. hogy a boszorkány meg ne rontsa őket. mellyel az állatok egészségét. A Hortobágy vidékén a gulyások. fejszén. hogy akkor nem bitangol el. Róheim Géza történeti és interetnikus összefüggésében vizsgálta a Szent György-napi szokásokat és hiedelmeket. például Hidegkúton szárat faragtak a vajköpülőhöz (Kotics 1986: 90–91). tejbemérés. Az Ipoly menti palócok az istálló védelmére zöld gallyat tűztek az ajtajára. tojáson. hajtották át. Hagyományosan Szent György napjához kapcsolódó jellegzetes pásztorszokás Kalotaszegen az ún. A tejbeméréshez termékenységre utaló vagy serkentő mozzanatok kapcsolódnak. hogy a rontó hatalmak ne vigyék el a hasznukat. mert nem lenne szerencsés a termés. Németország keleti részén. a gazdasszony kötényén stb. például a lányok. tejhozamát igyekeztek biztosítani. A medvesalji Almágyon a gazda a karácsonyi morzsával füstölte állatait. A legelőre menet pedig ezzel a gallyal ütögették. Kutatásai szerint Kelet. csikósok. Ilyenkor állapítják meg. és tréfás ruhákat öltenek. amellyel az állatokat először hajtották ki a legelőre. Fordított napot rendeznek. a juhászok és a juhok vízzel való leöntése. E hagyomány továbbélése mutatható ki a hazai állattartás szokásaiban is (Róheim 1925: 263–280). Füstöléssel is igyekeztek távol tartani a rontást. juhászok füstölték meg a jószágot. hogy a tavaszi évkezdő szokások Szent György-naphoz vagy május elsejéhez kötődnek-e. Az utóbbi években ennek az iskolai hagyománynak a farsangi szokásokkal való összeolvadását figyelhetjük meg. Az ókori Rómában Paliliát ünnepelték. fokhagymafüzért helyeztek rá. A csipkevesszőből azután ugyancsak mágikus célzattal. és az ólajtóba keresztbe fektetett gallyon át hajtották ki az állatokat. 1983: 87) Április elseje hagyományai ma elsősorban az iskolásgyerekek körében élnek. A hagyományos népi gazdálkodásban ezt a napot nem tartották alkalmasnak a vetésre.(Katona I. Gonoszelhárító. Mérán . és elháríthatják róla a rontást. mennyi tejet kapnak. ÁPRILIS 24. ekevason. hogy a gazdák a nyár folyamán lemért tejmennyiségnek megfelelően milyen sorrendben. Az állatok Szent György-napi első kihajtásához számos hiedelem és szokás fűződött. zöld ágnak is.

azon húzza végig maga után a lepedőt. Itt a legöregebbektől a legfiatalabbig mindenki jelen van” (Vasas– Salamon 1986: 149). Szent György napját a magyar néphit rontásra. Szent György éjszakáján különösen féltek a boszorkányok rontásától. E sokfelé ismert hiedelem mellett van olyan század eleji leírás Borsod megyéből. A harmatszedéssel tehát nemcsak a tejhaszon elvitelét vélték. Azoktól a gazdáktól.} A pásztorok. vagyis nem viszik el az egész hasznot.a legnagyobb ünnepnek tartották: „Még a lakodalomnál is nagyobb. pálinkával. ahol lángot láttak. hogy akinek a kapufélfáját ezen az éjszakán a boszorkányok megfaragták. akiknek az állatait őrizte. füstöléssel. és megkínálták borral. miközben mondogatták: „Mind szedem…”. hagynak másnak is (Penavin 1988: 87). mely szerint a harmattal pogácsát készítettek. vagy „Vaját viszem. A pásztorok megajándékozásának egyik alkalma is volt. Három bömbölés hallatszott. Közismert hiedelem. tejét nem”. mely a következő Szent Györgyig vagy Szent Mihályig volt érvényben. A harmatos ruhadarabot pedig a tejesfazékba facsarták ki. hanem a termőföldét is. fokhagymával. úrnapi füvek) való kimosásával. megsózva adtak a tehénnek. akkor szép lesz a gabonája” (Zentai T. Ezt a tehén elé tették. Jellegzetes megnyilvánulása ennek a hitnek a harmatszedés – különféle mágikus célzattal. mert lakodalomkor nem minden családtag jelenik meg. csak a szülők s a nagyobb gyerekek. tejét nem. lepedő. kútágas. hogy sok vaj legyen (Pócs 1964: 156). kötény) tejet tudnak fejni. Arra tartotta balkézzel a . rá a saját vetésére. Az Ormánságban úgy tartották. amit megszárítva. az Szent György napján éjfélkor menjen ki a mezőre egy lepedővel és ahol szép vetést talál. Közben egy marék füvet is szedtek. Medvesalján a csordás előző nap végigjárta a falut. annak ezzel elvitték a tejhasznát. hogy minden hetedik évben Szent György-napkor lángot vet. Zagyvarékason vászonabroszt vagy a kötényüket húzgálták a harmatban. hogy szebbre süljön a kenyér. A boszorkányok rontása ellen védekeztek a már említett zöld ágakkal. vaját viszem. táncmulatság zárta a napot. tojást és szalonnát kapott. Csak úgy bömböltek a bikák. hogy a harmatot rávigye. varázslásra alkalmas időpontnak tartotta. {7-146. Szent György napját a néphit alkalmasnak tartotta a földbe rejtett kincs keresésére. Harmatot szedtek a tejhaszon érdekében. A Muravidéken harmatszedés közben ezt mondogatták: „Viszek is hagyok is”. Az Ormánságból való leírás szerint: „Akinek gyenge vetése van. a tejesköcsögök gyógyfüvekkel (pl. melyről úgy hitték. hogy jól tejeljen. Evés-ivás. 1983: 154). Az e nap hajnalán lepedővel szedett harmatból a kenyértésztába cseppentettek. A kincskereséssel kapcsolatban a következő berettyóújfalusi élményelbeszélést idézzük: „A Leszkai kocsissal is kimentek Szentgyörgy iccakáján oda. hogy a boszorkányok különböző tárgyakból (pl. béresek szegődtetésének ideje volt Szent György-nap.

A Szent Györgynap előtt megszólaló béka a medvesalji falvakban esőtlen nyarat jelez. bő termést jelent. hogy amelyik kézzel megfogták a gyíkot. Turán azt tartották. hogy kiásták. Szent György napját általában a kukorica. az egész évben nem lesz rühes. aki Szent György-nap előtt megfürdik a szabadban. Az ágynemű szellőztetését tiltották ezen a napon különböző okokra hivatkozva. abból az irányból várható egész esztendőben az eső. Medvesalji falvakban azt hiszik. azzal gyógyítani lehet. Teritsd le a köpönyeged Adjon isten jó meleget! . Ugyancsak a magyar nyelvterületen általánosan elterjedt hiedelem él a Szent György-nap előtti mennydörgéssel kapcsolatosan. Időjárásjósló hiedelmek is kapcsolódnak a Szent György napja körüli időszakhoz. uborka vetésére tartották alkalmas időpontnak. A moldvai magyarok úgy hiszik. annak nagy lesz az ereje.} előtt megdördül az ég. Kiszárított békával és ráolvasással szemölcsöt gyógyítottak. Kert alatt a kislibáim megfagynak. majd megkenték a saját torkukat háromszor. öreg ember s azt mondta: jól tették. Úgy vélik például a bukovinai magyarok.kefét az egyik. akárcsak az aznapi eső. hogy aki Szent György előtt kígyót üt meg. bő áldás lesz. hogy ha Szent György-nap {7-147. Jászdózsán a mennydörgés. ha a varjú nem látszott ki a búzából. Az egész magyar nyelvterületen ismert az e naphoz fűződő naphívogató gyermekdal. A jászdózsaiak szerint a Szent György-nap előtt fogott kígyóval tudást lehet szerezni. Az egész magyar nyelvterületen elterjedt hiedelem él a Szent György-nap előtt fogott gyíkkal és kígyóval kapcsolatosan. A békát gyógyításra is használták ezen a vidéken. amerről a bömbölést hallotta (látni nem lehetett. az korai tavaszt és nyarat jósol. Jó előjelnek tartották a termésre. az Ipoly menti falvak lakói is. Isten födgyinek hijják aszt a hejet: kincses hej a” (Sándor M. hogy ha e nap előtt megszólalnak a békák. A gyík torkánál háromszor végighúzták gyűrűsujjukat. bab. nem kell tovább őrizze… s eltünt. melynek csallóközi változata az alábbi: Süss föl nap. Nagykőrösön a Szent György-nap előtt fogott gyíkot a torokgyík megelőzésére tartották alkalmasnak. akkor elviszi az illető erejét. például a Gyimes-völgyi magyarok szerint sok égzengés lenne. a berettyóújfalusiak a jószág pusztulásától féltek. Ott ment el egy hosszúszakállú ősz. 1976: 206). Ahonnan hallatszik. Szent György nap. A Gyimes-völgyi magyarok szerint. csak hallani) a másik addig kiásta a pinzt. de ha a kígyó elmegy.

a béka. MÁRK NAPJA E nap jellegzetes szokása a búzaszentelés. felszerelése miatt a fegyverkovácsok és szijjártó céhek patrónusa volt. húsvétvasárnap. keresztekre helyeztek. A bukovinai székelyek a megszentelt búza főzetét {7-148. ha hallgat a fülemüle. hiedelmek elsősorban a tavasz kezdetével kapcsolatosak. Így a húsvét március 22-e és április 25-e közötti időre eshet. A húsvétvasárnapot megelőző virágvasárnappal kezdődik a húsvéti ünnepkör.és termésjóslásról is Márk napjával kapcsolatosan. hogy a kenyér szépen keljen. NAGYBÖJT . melynek időpontját 325-ben a niceai zsinat a tavaszi napéjegyenlőséget (márc. Almágy községben a gazdasszony a szentelt búzából a tyúkok. Például Csépán a mák. melyeket a templomi zászlóra. hogy a hatást fokozzák. és a szántóföld négy sarkába helyezték jégverés ellen.} lábfájás ellen tartották foganatosnak. 21. 1977: I. 312–314). a Mura-vidéken az indás növények vetésére tartották alkalmas időpontnak. hogy ilyenkor is sor kerülhetett határjárásra. A szegedi kenyérsütögető asszonyok Szent György-napi harmatot és szentelt búzaszálat tettek a kovászba. és mágikus hatást tulajdonítottak neki. Ugyanitt. kacsák elé szórt. húsvéthétfő és végül fehérvasárnappal zárul. Sárkányölő Szent György a lovagok. Szórványos adataink vannak az időjárás. HÚSVÉTI ÜNNEPKÖR A húsvét mozgó ünnep. Koszorút a beteg feje alá is helyeztek. A Mura-vidékiek szerint: „Ha megszólal a pacsirta. ezt követi a nagyhét. majd nyolc nap után levették. Az imakönyvbe tett búzaszálnak gonoszűző erőt tulajdonítottak a magyar nyelvterület számos vidékén. a kutak megtisztítására. szentelt búzát is szórtak közé. jó termést várhatsz. A Szent György-naphoz kapcsolódó szokások. ÁPRILIS 25. gyógyító erőt tulajdonítva a szentelt búzának (Bálint S. 1980b: 271). a határjelek felújítására (Bálint S. Az egyházi külsőségek között. akkor változékony lesz a tavasz” (Penavin 1988: 89). amikor a karácsonyi morzsával füstöltek. hogy ne érje őket kár. Medvesalján. A szentelt búzát – mint általában a többi szentelményt – nagy becsben tartották. körmenet formájában megtartott szertartáshoz számos népi hiedelem kapcsolódott.) követő holdtölte utáni első vasárnapban állapította meg. lovasok. később pedig a cserkészek. ellenben.(Marczell 1985: 40) A húsvéti szokásokkal mutat rokonságot. Tápén a szentelés alatt koszorúkat készítettek a búzából.

A magasba dobott golyót kellett az ütővel eltalálni. hogy a következő farsangkor férjhez fog menni (Bálint S. ilyen magas létrán járjon bele!” Az ének pedig így hangzott: .A hamvazószerdától húsvétvasárnapig tartó időszak a keresztény egyházban a húsvéti előkészület ideje. Turán az említett csülközés mellett a másik kedvelt játék volt az ún. csöntörözésre főként a Dunántúlról vannak adatok. böjtfogószerda. A cifra mancsozóbotot a legények faragták a nekik tetsző lányoknak. akinek nem sikerült. A játékot ulicskázásnak. Nagyböjtben az egyházi előírások. A templomban a mise után az elmúlt évi szentelt barka hamuját a pap megszentelte és keresztet rajzolt a hívek homlokára. annak nem fog fájni a feje. T alakban összerótt gerendákból készítették a forgó alkalmatosságot. Ebben a játékban talán egykori avató rítus nyoma él. A menyhei változatban a magukkal vitt gyereket keresztgyereknek hívták. csutizásra. elnevezés utal egyrészt az e naphoz kötődő hamvazás egyházi és laikus szokására. másrészt jelzi a böjt kezdetét. Ének után a nagylány megkérdezte a keresztgyereket: „van-e szeretője?” Azután magasra dobott egy követ és hangosan kiabálva mondta: „Ilyen magas ágya legyen. Csoportosan játszották. A Nyitra megyei Béden és Menyhén nagyböjtben nagylányok játszottak kisebb lányokkal. kiesett a játékból. a lányokkal együtt pedig énekes-táncos játékokat játszottak. rossz meszelővel az útjukba kerülő lányokat „möghamvazták”. míg el nem szédültek (Schram 1972: 66). kutyasutu. mulatozási tilalmak mellett mégis kialakultak bizonyos hagyományos szokások és játékok. A jelmezes. A lányok böjtben rongy. köcsögöt dobáltak. szórakozási. melyre egy-egy legény ült és kettő forgatta. aszalószerda stb. szárazszerda. 1980b: 252). a kisebb pedig a lányt keresztmamuskának szólította. A hamvazószerda. Ipolyvarbón a mancsozás volt a lányok és legények kedvelt böjti játéka. étkezési. A hamvazás tréfás formájára is van példa. Szajánban a múlt században a legények vödör kormos vízzel.} A böjti leányjátékoknak két jellegzetes változata volt: a kanyargós vonulás kisebb lányok körül és a karikázók. laikus vallásos megnyilvánulások.vagy tehénszőr labdával labdáztak. elsősorban a parasztifjúság körében. Szegeden és környékén a legények métáztak. 1091-ben II. a köcsögdobálásra. századtól vált szokássá. maszkos tréfás hamvazásról a farsangi dramatikus játékok kapcsán megemlékeztünk. hajujvárazásnak nevezték. Az ugyancsak Ipoly menti Tesmagon kásának nevezett fogócskázással szórakoztak a fiatalok. A játék eszközei botok és golyók voltak. Orbán pápa iktatta törvénybe. A hamvazószerdát követő csonkacsütörtökön még el lehetett fogyasztani a farsangi ételek maradékát. Általános hiedelem szerint úgy vélték. csülköztek. Az ilyen lányról azt tartották. {7-149. aki hamvazkodik. A labdázásra az Alföldről. A 40 napos böjt a 7. dóléztak.

Az egyeki fiatalok kedvelt játéka az ún. hogy rendkívül archaikus szokás. Nógrádverőcén pedig már a fiatalok szórakozásaként írják le. pilikézés. 831. hogy kinek a számára küldik. sz. kedvelt leány nevét kiabálták a sajba néven emlegetett tüzes karika eldobásánál (Bálint S. melyet neveztek cickomozásnak. sajbózás. A legismertebb böjti leányjáték a karikázás volt. Lányok és legények egymás kezét fogva járták az utcákat. megyek bátor jó vitéz. a szokás is német eredetű. {7-150. A böjti vasárnapokon a magyar nyelvterületen általában szokás volt a lányok.. amikor a legények az általuk kiszemelt. 659. kanyargósan vonultak a többiek. melyeket hosszú botra tűztek. (Barna 1979: 85) Nagyböjti szokás volt az ún. A feltartott kezek alatt a sor átbújt énekelve: „Új vár. A legények készítették a fakarikákat. 660. a karikázóról a kutatás megállapította. mely elsősorban a tavaszi idényhez kötődött (Tátrai 1984). A név a német Scheibe ’korong’ szóból származik. 1976: 189–190).Hajujvár mit keres hajujvári biró bálták! Innét onnét amonnét az uj várnak mellőle lányodat kéretjük! Melyiket? Szebbiket keskeny magasabbikat. keskeny magasabbikat! (Hemerka 1982: 53–54) A bédi és menyhei játék hosszabb szövegű változatát jegyezte le Kodály Zoltán a század elején (MNT I. levelinda Bujj. bujj szitakéreg. Mindjárt hazaérek. szinalázásnak is. szederindázás volt. Három kisebb guggoló lány körül énekelve. megtüzesítettek és a fejük felett lóbálva deszkához csapták és elrepítették. A tánctilalom a karikázóra nem vonatkozott. esetleg lányok és legények közös végigvonulása a falun énekléssel. miközben kiáltották.} egyházias és elnépiesedett változatairól. VIRÁGVASÁRNAP . sz. borsos kapitánya. új vár fényes vár. A leánykörtáncról. Böjti vasárnapokon a Hont megyei Déménden kapus játékkal vonultak végig a falun.). és az első pár feltartott keze alatt vonult át az egész sor. rostakéreg. megyek hidon által” (MNT 1. és a korong repítésekor szentek nevét kiáltották. Például a Szatmár megyei Kaplonyban egyházi énekeket énekeltek.). Énekük a következő volt: Szederinda. Kedvelt játék volt az ún. játékkal megszakítva. Elszórt adataink vannak a szokásról.

a lányok fehér koszorúval a fejükön gyülekeztek az iskolában.) a kert földjébe tűzik le. A földműveléssel kapcsolatosan is hatékonynak tartották. hogy akkor sok lesz a légy a nyáron. és a névmágia miatt alkalmas időnek tartották a virágmagok vetésére. Bukovina. A jászdózsaiak szerint elszaporodnának a legyek és a bolhák. például a századfordulón a göcseji iskolás fiúk fejükön süveggel. Az ágakat a következő évig őrzik. a templomot háromszor megkerülve vitték be az ágakat. Medvesalján. és a szentkép vagy a gerenda alatt tartják. mert nem lesz fias a tyúk alatt a tojás” (Barna 1985b: 779). Néhol a barka gyűjtésének is kialakultak hagyományai.Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékünnepe a húsvét előtti vasárnap. nótázva mentek ágakat vágni. hogy távoltartsa a villámokat. Bosnyák S. Nálunk ezt a barka helyettesíti. tűzvész ellen védi meg a házat. majd tűzbe vetik. ahány szem van rajta. ami a következő esztendő húsvétjáig ott volt. Egyházasbáston a gazdasszony megszámolja. varázsló. s evvel a templomban nyert érdemeket a holtakért ajánlják fel” (Istensegíts. Visszafelé már egyházi énekeket énekeltek. 1977: 171). mert úgy hitték. s ennek különféle magyarázatát adták: A szegedi tájon azért nem vitték a barkát a szobába. gyógyításra.) rontás ellen szentelt barkával füstölték meg az ólak belsejét. A virágvasárnapi barkaszentelés egyházi eredetű népszokás ugyan. hogy ne fájjon a torkunk. s avva hevitették bé az ünnepi kalácsnak. oldalukon fakarddal. A bukovinai magyarok szerint a tojásba fulladna a csirke. hogy a szentelt barkát nem szabad bevinni a házba. mennydörgés. A virágvasárnapot megelőző hetet virághétnek nevezték sokfelé. Tajtiban (Gömör m. Már a 7. Sokfelé élt az a hiedelem. hogy szép virágjuk legyen. A legismertebb és általánosan elterjedt hiedelem szerint a villámcsapás. vagy a templomba viszik. A szentelt barkának az állattartásban jósló. Nagy viharban az andrásfalvi székelyek a pimpónak nevezett szentelt barkát . sőt jégeső ellen is hatásosnak tartották a kapufélfára tűzött barkát. rontás elleni hatékonyságot tulajdonítottak. Péterfalván (Gömör m. hogy elűzze onnan a férgeket. betegségeket és újabban a sírokra is szoktunk egy-egy szálat szúrni. annyi kislibája lesz a tavaszon. hogy azután hamvazószerdán ennek a hamujával hamvazkodjanak. „Amikor meg lett szentelve akkor egyet-egyet lenyeltünk. Szeged környékén sertésvész ellen szentelt barkát tettek az ólküszöb alá. Azt a szentelt pimpót megtartottuk a következő év húsvétjáig. A zempléni falvakban azonban beviszik a szentelt barkát a szobába. Sándorfalván. mert úgy hiszi. A tanítójuk vezetésével párosan. A pimpóból a kép mellé szúrtak több szálat. és a tyúkok sem kotlanának. A Tápió mentén pedig így figyelmeztettek: „Be ne vigyétek a házba. de a szentelt barkát felhasználták rontás ellen. Turán a virágvasárnapot megelőző héten virágot ültetnek. villámlás elhárítására. század óta pálmát szenteltek ezen a napon.

hogy a lányok – esetleg a legényekkel együtt – a tavasz behozatalának jelképeként zöld ágakkal. hogy visszajön a betegség a faluba. Kelenyén ez esetben a jégesőtől féltek. Ipolyvarbó községekben azonban az volt a szokás. Zoboralján. Őrhalom. melyet kici. Ipolyszécsénkén úgy vélték. Pest és Heves megye egyes községeiben gyakorolták a kiszejárást. kiszehajtást. A beregi Tiszaháton a század elején még szokás volt a virágvasárnapi zöldágazás. a betegség megszemélyesítője lehetett. a Nyitra megyei Zoboralján ismerték. szétszedték. Drégelypalánkon úgy hitték. kiszőce. A húsvéti ünnepkörben. Menyhén az az évben férjhez ment menyecske ruháját. de csak a magyar nyelvterület egy részén.meggyújtják. „akkor nem csapott be a házba a menkő” (Sebestyén Á. Ez a szokás ma is él. A kiszebábu mozgatásának. Honton. A kiszebábu megsemmisítése szertartásosan ment végbe. A kiszi szó egyébként korpából készült savanyúlevert. Például Béden előbb villőztek. A bábu a különböző magyarázatok szerint a tél. A lányok énekszóval vitték végig a falun. hadd bújjak át rajta. Horvátiban. énekelve mentek végig a falu utcáin: Zöüd ág. Bodokon azonban a kiszejárás után villőztek. onnan hamarosan férjhez mennek a lányok. Az eladósorú lányok felpántlikázott nagy zöld ággal. zöüd ág. Este egyikük házánál magnetofonzenére táncolnak. a falun való végigvitelének is jelentőséget tulajdonítottak. énekszóval vonultak végig a falu utcáin. és például Menyhén a szalmacsomó elúszásából jósoltak a férjhezmenetelre. hamarosan férjhez megy. Nyisd ki uram kapudat. rossz ruhákat aggattak és bekormozták. hogy aki elsőnek felkapja. Hont. zöüd levelecske. 1972: 144). jellegzetes böjti ételt jelent. sőt néhol még gyakorolják a villőzés szokását. Deménden farsangi menyecskeviseletet adtak rá. Ipolybalogon pedig az a hiedelem élt. Ha véletlenül visszafordult a bábu. Nyitra. hogy amelyik faluvégről viszik. A kiszejárást a bábu elkészítése. (Babus 1976: 104) Kalotaszegen virágvasárnap kimennek a fiatalok virágot szedni. majd a falu végén vízbe vetették vagy elégették. a böjt. banya néven is emlegettek. hogy a kiszére csúnya. de a sorrendjük különbözhetett. . így virágvasárnap is szokás volt. kicevice. Horvátiban. {7-151. úgy dobták a vízbe vagy elégették. Hugyag. Ahol a kiszét vízbe vetették. hogy akik öltöztetik.} hogy a házat megfüstölje. hogy ne legyenek szeplősek. Nógrád. ruhájának összeszedése előzte meg. és ennél is szűkebb területen. a szalmából minden lány megragadott egy csomót. Virágvasárnaphoz két jellegzetes leányszokás kapcsolódott. és akkor a tüzet körültáncolták. Tompán a vizes szalmacsomóval dörgölték az arcukat. Levetkőztették. Tompán attól tartottak. Felsőszemeréden. azután vitték a kiszét. egyes falvakban a két szokás összekapcsolódott. A kisze többnyire menyecskének öltöztetett szalmabáb. még abban az esztendőben férjhez fognak menni.

villő ki háza ez? Biz a jámbor ember háza. Falu végén selyemsátor Villő. sz. A 8–10 fős csoportok egyetlen villőfát vittek magukkal. villö. és a kikelt kislibákat átbújtatta alatta. esetleg kifújt tojásokkal díszítettek. selyemsátor. rokonok ablaka alá mennek. gyöjj be. Menyhén valamennyi lány kezében volt kisebb villőág. a kiszére nem adott. hogy egészségesek legyenek. a kiszére adott. Gerencséren a másfél méteres fákat a legények szerezték be a lányok számára. sódar. vagy a latin eredetű villus ’lomb’ szóval. hogy jön a tavasz”. {7-152. Egye meg a farkas! (Réső Ensel 1867: 182) Gímesen a század elején Kodály Zoltán által lejegyzett éneket éneklik ma is: . sódar. Fehér szalagokkal és kifújt tojásokkal díszítették. mentek a zöld ágban megmutatni. A villőzés élő gyakorlata a kislányok szokásaként figyelhető meg. és kiénekli a kiszére ruhát adókat. ruhát kértünk tőle. Énekük végeztével a gazdasszony letört egy kis gallyat az ágról.) A villőzés fő kelléke a különböző nagyságú villőág. A szó eredetére nézve több magyarázattal is szolgál a kutatás: a szláv vila. akik nem adtak: Haj ki. Csitáron az ágról letört gallyat eltette. Vicsápapátiban mondta egy asszony a villőágról.A kiszejárás szövegei közül a felsőszemerédi a böjt kivitelére utal. Menyhén megveregette a lányokat „Mind menjetek férjhez!” szavak kíséretében. hogy az a „tavasz hirnöke. melyet felszalagoztak. illetve azokat. gyöjj be. gömbőce! Az a Szabó Margit ojjan híres asszony. gyöjj! Haj ki. (MNT II. Énekük azonban változatlanul ugyanaz. kiszőke. vily ’tündér’ szóval hozták kapcsolatba. Ha nem tojott a kakas. A villőfa mérete és díszítése szinte falvanként változott.} Adjon kendtek tyúkmonyát. {7-153. ruhát kértünk tőle. Kolonban ma már csak az ismerősök. mint amit még a múlt században jegyeztek le: Villő. kisze.} Az a Píri Margit ojjan hires asszony. haj. kisze. 122.

Víllő. önként adódik a feltételezés.. A kiszejárás. 134. MNT II. Gyüjjön rád a himlő.) Béden. hagy vegyem rám gyócsingem.} Határainkat a jégeső el ne verje! Kice-vice villő. selemsátor! Vár’ meg. Behoztuk a zöldágat. Erre utal némelyik szövegváltozat is. villő. Majd kivisszük kice-vicét. NAGYHÉT . és a kiszehordással vélték elkerülni a jégesőt is: Kice. Kivisszük a kice-vicét Kice-vice villő. vice villő. a kiszére hárítják a himlőt. kriszteleiszon! (Gímes. hogy a tél kivitelét. kice villő. villőzés dallamát és szövegét világszerte ismertté tette Kodály Zoltán kórusfeldolgozása. kireleiszon. vár’ meg. Gyüjjön rád a himlő! (Kodály 1909: 120–121) A kiszejárás. Nyitra m. 1974a: 74–75) foglalkoztak. villőzés változatait elsősorban Kodály Zoltán és Manga János lejegyzéseiből ismerjük. sz. víllő. Manga János (1942b: 40–79) és Dömötör Tekla (1964a: 104–107. víllő. Majd behozzuk a zöld ágat villő. a kisze kivitele és a villő behozatala összekötődött. 119.) Ahol a két szokás. A szakirodalomban a szokások eredetének. Például Menyhén az alábbi szöveget énekelték: Kice. nemzetközi összefüggéseinek kérdéseivel Róheim Géza (1925: 239–244). sz. ahol a két szokás összekapcsolódott. illetve a tavasz behozatalát jelképezik. Gyüjjön rád a himlő {7-154. (MNT II.

tojáslevest fogyasztottak. egy pár tojással. Turai adat szerint nagypénteken egy-egy gerezd fokhagymát ettek. Húsvétvasárnap kora reggel énekelve járták végig a falu házait: „Segillék ezeket a csörgető gyerekeket. 1980b: 259). hogy az illetőt meg ne csípje a kígyó és egy-két szem pattogatott . Általánosan ismert szólás: „Verik. vacsorára tej. padokat. s legközelebb nagyszombaton szólalnak meg újra. fiatal csalánt főztek. csütörtökön vagy pénteken a gyermekek a templomban nagy lármát csaptak. pilátuségetés is. Nagycsütörtökön megszűnik a harangozás: „a harangok Rómába mennek” – a közismert szólás szerint. délben és este fából készült csörgetőt vittek végig a falun. nagypéntek és nagyszombat. A Tápió menti falvakban a katolikusok étrendje: délben rántott leves és kifőtt tészta. Ugyancsak zajkeltéssel járó szokás volt az ún. pilátusverés. A nagyhét egyházi és laikus vallásos hagyományairól kötet más fejezetei bővebben szólnak. hogy ilyenkor spenótot. Ilyenkor nem aludtak otthon. verték a padokat. A nagyhét egyik napján. túró. A jugoszláviai magyar adatok arra utalnak. A csirkék ételébe is vagdalt csalánt kevertek. A református pándiak ebédre tojást ettek és tejes ételt. a természet megújhodása az embert is a környezete megtisztítására készteti. túrós metéltet. vagy pedig egy százassal!” A háziak pénzt és piros tojást adtak nekik ki az ablakon. A Tápió mentén mindenütt hangsúlyozták is a nagypénteki reggeli és délelőtti pálinkaivás fontosságát. hanem a templomhoz legközelebb lakó fiú istállójában. Szőregen a gyerekek a múlt században „pancilusoztak”. hogy jó termés legyen. A szertartásra hívogatás ezekben a napokban kerepeléssel történik. A böjti tilalom nem terjedt ki {7-155. A kereplés szokásában nem nehéz felfedezni a gonoszűző zajcsapás ősi szertartásának nyomait. A Győr-Sopron megyei Vitnyéden 1953-ig nagypénteken és nagyszombaton csörgettek. A pilátusverésnek voltak más változatai is. részint mágikus cselekedetek a nagyhéthez kötődtek. Békaszemű garassal. Ezek a részint praktikus. estére tejeskávét. Nagypénteken a protestáns vallásúak sem ettek húst. Néha ezeknek a roncsaiból rakták a máglyát a nagyszombati tűzhöz.A tavasz. A kereplő gyerekek munkájukért adományt gyűjtöttek. E fejezetben a nagyhét egyes napjaihoz kapcsolódó hiedelmek és szokások táji változataiból mutatunk be néhányat. A nagyhét jeles napjai nagycsütörtök. egyes helyeken a templom ajtaja előtt felhalmozott ládákat. Hajnalban.} azonban a pálinkaivásra. Pancilus néven emlegetett gyékényből font ütővel verték a fűszálakat és kiáltoztak: „Pancilus Pilátus mért verted mög a Jézust?” (Bálint S. Tolna megyében a Pilátust ábrázoló deszkát ütötték. A zempléni falvakban babsalátát ettek nagypénteken. aludttej. mint a Pilátust!” Nagycsütörtököt zöldcsütörtöknek is nevezték. szerdán.

babot. Galgamácsán úgy tartották. mert az ilyen kenyér kővé válna. A csépai hiedelem szerint szótalan víznek kellett lennie. Zagyvarékason úgy mondták: „Nagypénteki eső. sőt a szeplő ellenszerének. „A nagypinteken ültetett kotlóhoz nem vót szerencsink” – vélték Jászdózsán. ott kellett a holttestet keresni (Bálint S. „Nagypénteken napfeljött előtt a folyóvízbe háromszor belémártózott. rossz termés lesz (Vankóné 1976: 114). Általános hiedelem szerint nagypénteken nem sütnek kenyeret. A kanász pedig mindenkit megkínált pálinkával. hogy a „holló ilyenkor mossa a fiát”. Ezt a mosdást nemcsak betegség ellen tartották jónak. Boriban ilyenkor hajtották ki ünnepélyesen a disznócsordát. hogy ne legyenek gyomorfájósak. A földművelésben ugyancsak jellemző a tiltás. Az ebéd egyébként ugyanaz. kenyeret vittek az asszonyok. Bosnyák S. az semmiféle betegséget nem kapott el mástól” (bukovinai magyar. hogy akkor megbetegednének. A közepébe szentelt gyertyát tettek. akkor üszkös. sem . például a farkalásnak és herélésnek. Debrecenben. s akkor vették elő. Kenyeret már ezért sem süthettek. A kanásznak tojást. melyeknek éppen nagypéntek volt a hagyományos ideje. Nagypénteken nem szítottak tüzet. Zagyvarékason a szokás úgy maradt máig fenn. de annak ellenkezője is. 1980b: 261). annyi méreg. Különös jelentőséget kapott ezen a napon. hanem szépségvarázslónak. azon nem fog a betegség. lisztet. mely a keresztény egyházban Jézus megfeszítésének emléknapja. Szeged vidékén azonban dagasztottak akkorát. Balmazújvárosban (Barna 1979: 199–200). Nádudvaron. termékenységvarázsló erőt tulajdonítottak a víznek. Úgy vélték. Nagypénteken a moldvai magyarok nem fogják be a lovakat. amennyi szem lehull. mert úgy tartják. hogy ha nagypénteken szép az idő. és ahol a vízre eresztett kenyérből a gyertya kifordult. vagyis menet közben. 1977: 172).kukoricát is. a jószágok bélyegzésének a századforduló körül Hajdúböszörményben. A mosdást azzal magyarázzák. kipusztul a töve” – mondták Zagyvarékason (Pócs 1964: 26). különösen a nagypénteket. mint karácsony böjtjén: bableves és mákos tészta. Betegségelhárító. ha valaki vízbe fúlt. ahol elegendőnek tartották a mosdást. mint egy libatojás. Ezt megszárították és eltették. Eső esetén jó tavaszt jósolnak a bukovinai magyarok. Rossz termés lesz” (Pócs 1964: 26). Időjárással kapcsolatos jóslások is fűződnek ehhez a naphoz. Voltak azonban olyan állattartással kapcsolatos műveletek. aki nagypénteken napfelkelte előtt megfürdik. „Krumplit legjobb húsvét nagyhetén vetni” – tartják Sarkadkeresztúron. A pénteki napot általában szerencsétlennek vélték. boron álni a búzát. tisztító. Volt. „Nagypénteken nem szabad fogasolni. mert elszárad. hogy a vizet hazaviszik és otthon mosdanak vele (Pócs 1964: 138–139). Tiltották az állattartással kapcsolatos munkákat.

csak az onnan hozott vízből töltöttek az ivóvizükbe.jövet. Odamenet nem szólhattak senkihez. Boriban azért mosakodtak a lányok napfelkelte előtt. aranyvíznek nevezték. Vecseklőn hollóvíznek nevezik. béka. A nagypénteken hajnalban hozott vizet Almágyon rózsavíznek. Múlt századi leírás szerint a Tiszára járó lányok az egykori Szegeden a mosdás után a füzek alatt fésülködtek. A nagypénteki hajnali vizet aranyos víznek. A Tápió menti falvakban a lányok. mikor először szólaltak meg a harangok. csengővel a nyakukban szaladták körbe a házat: Kígyó. Volt. . hogyha ebben mosakszanak. miközben söpörte a ház falát: „Kígyók. ahol a fazekakat összeütögetve még nagyobb zajt csaptak. gyógyító erőt tulajdonítottak. hogy ne essen bele a féreg. egészségvarázsló. abban a hitben. Jászdózsán nagyszombaton reggel. mert csak úgy tartották hatásosnak a cselekményt. a gazdaszszony kiabált. A nagypénteki mosdásnak. szépek lesznek. hogy a hajuk hosszú legyen. békák távozzatok!” (Gulyás É. A nagypénteki jószágfürösztés is sokfelé volt ismert. fürdésnek különféle más magyarázatot is adtak. Ilyen vízben a gazda vagy gazdasszony megforgatja a sonkát. asszonyok hajnali mosdása a patakban a szépségvarázslást célozta.} A medvesalji falvakban is a nagypénteki vízzel kapcsolatos szokások és hiedelmek sokféle változatát jegyezték le. sem közben nem volt szabad megszólalni. hogy ne legyenek lusták. hogy ne fájjon a szemük. hogy szépek legyenek. Turán a lányok üvegben vittek haza a folyóról vizet. A tisztasággal volt kapcsolatos a féregűzés is. és a férgeket jelképező szemetet söpörték ki a kocsiútra. Az ilyen víznek a különböző magyarázatok szerint szépség-. szalonnát. de már a két világháború közti időben nem vitték az állatokat a patakra. kígyó. Haranggal. A Hortobágy vidékén elsősorban a lovakat fürösztötték. Medvesalján a nagypénteki állatfürdetésnek egészségvarázsló jelentőséget tulajdonítottak. 1976: 151). Gyerekjátékként is fennmaradt a nagyszombati féregűzés. hogy meg ne rühesedjenek. hogy nagyszombaton a ház körülseprésével a boszorkányokat is elhajtják. béka. Turán a férfiak kora reggel levitték a lovakat a Galgára úsztatni. ugyancsak szótlanul. Bukovinában azonban a nagypénteki fésülködést kifejezetten tiltották. például Menyhén a gyerekeket azért küldték a patakra. távozz el a háztú! (Barna 1979: 90) Csépán úgy vélték. Mohiban azért mosakodtak a patakban. hasonlóan egészségvarázsló célzattal. Jászdózsán a teheneket itatni vitték a Tarna folyóhoz. {7-156. melynek nagyszombat volt az ideje. távozz el a háztú.

Nagypéntekről nagyszombatra virradó éjszaka sokfelé ismert volt a más ünnepnaphoz kötődő házasságjósló szokás: A leány egész napi böjt után megmosdott. ég a ruhátok. tapasztgatták a falakat. és arról mosakodni. vagy ahány családtag volt. A húsvéti sonkát. sem a csürhe. mely az ablak alatt állt egész nagyhéten. nagyszombaton szítottak új tüzet. tojást. nem látjátok. amit a katolikus hívők szentelni visznek a templomba. ilyenkor nem főztek. a trágyát nem hordták ki az istállóból. úgy vélték. varrni sem volt szabad. A seprési tilalomnak a Tápió mentén azt a magyarázatot adták. az ablak alatt. ma maguk szentelik. A tűzgyújtás egykori hagyományát őrzi egy játékdalunk: Tüzet viszek. kocsonya. amit a gazdaasszony vitt el kosárban. aki hamarabb merít vizet. amihez bort és pálinkát ittak. Húsvétvasárnap is fontos szerepe volt a víznek. Szokás volt ilyenkor piros tojást tenni a mosdóvízbe. az a legény. hogy a termést ne érje jégverés. hogy a föld termékeny legyen. Így ír erről visszaemlékezésében Vankóné Dudás Juli Galgamácsáról: „A lányok mázolták. kalácsot. Húsvétvasárnap jellegzetes ételeket ettek és esznek ma is országszerte. A húsvéti étrend: sonka. meszelték. hogyha eltévednének. hogy így elsepernék a locsolókat. sőt még a bort is. A Tápió mentén sonkát. a padot. {7-157. az lesz a szerencsés. Különféle magyarázatokat fűztek hozzá: Bukovinában úgy tartották. annyi részre vágták. közvetlen a fal tövében” (Vankóné 1976: 111). A szentelés emléke azonban él. aki álmában letörli az arcát. kalácsot szenteltek. . az lesz a jövendőbelije.A ma is gyakorolt és közismert húsvéti nagytakarítás többnyire meszeléssel. Moldvai magyaroknál ezt a piros tojást mindenkinek a másik homlokához kellett ütni. de nem törülközött meg. Hajdan évenként egyszer. tojást. nem söpörtek. Ez a padka földből volt. oltanátok… HÚSVÉTVASÁRNAP Húsvétvasárnaphoz ugyancsak sokszínű hagyományok kapcsolódtak. Nem hajtott ki sem a csorda. Pándon töltött káposztát készítettek. A szentelt tűz maradványának különféle praktikákban nagy szerepet tulajdonítottak. ha látnátok. Akárcsak más nagy ünnepen. hogy ne fájjék a feje. és nem fogtak be állatot sem. hogy egy-egy szentelt tojást ettek meg. hogy az egész család egészséges legyen. Sonkát és kalácsot szenteltettek. kivel ették a húsvéti tojást. Moldvában a napfelkelte előtt keresztútra öntött vizet hasznosnak tartották a jégeső és veszedelem ellen. kendővel letakarva. a törülközőt a párnája alá tette. újabban rántott húst esznek.} szőlőbe. kalács. például kivitték a szántóföldre. mázolással egészült ki. A karácsonyi almához hasonlóan a palócoknál szokás volt. jusson eszükbe.

átul. Többnyire azonban – akárcsak a karácsonyi morzsát – sokféle módon felhasználták. 1976: 297–298). 1966). A hajdúdorogi görög katolikusok a szentelt ételek maradékát elégették. gyüjj átul. A tavasz behozatalát szimbolizáló húsvéti zöldágjárásra a Dunántúlról vannak példák. piros tojással feldíszíteni s választottjainak kaputetejére felhelyezni. nyitva. „Van olyan hiedelem. te szép arambuza! Többiek: Átul mennék. A szentelt sonka csontját pedig nagy viharban a tűzre vetették. vagy hogy szeretője nincs. Veszprém m. s váltság fejében piros tojást és más emléket kapnak. hogy az udvarló legény „tudniillik már húsvét hetében fenyőágat szokott szerezni. azt színes szalagokkal. 2. hogy sokat tojjanak. hogyha nyitva volna. hogy a szentelésről futottak hazafelé. villámcsapástól. Amely leánynak húsvét reggelén nincs virága vagy azt jelenti. hogy rossz magaviseletű. hogy átbújhassanak. míg a falun végigértek: {7-158. pár: Gyüjj átul. hogy sokat teremjen. bokrostul. amelyik elsőnek ér haza.Sokfelé az volt a szokás. hét év múlva kikel. ahol a szentelt sonka csontját a gyümölcsfára akasztották. például Vásárosdombón az a család lesz első az aratásban. Ünnep másodnapján korán a virágtevő legények szeretőiket meglátogatják. Lucskán az a lány. A zempléni falvakban a szentelt kalács morzsáját a tyúkoknak adták. Múlt századi leírásban olvashatjuk. akik a túlvilágon vannak. A szentelt ételek maradékát legfeljebb tűzbe vethették. pár: Nyitva vagyon. A bukovinai magyarok a hamujával szapultak. bujj. Békefi 1977: 72) A zöld ág húsvétkor a májusfához hasonló szerepet kapott a székelyföldi falvakban. czifra papírosokkal. bokrod itt maradjon! Új hold. Az első két lány kaput tartott a többinek. Ez a pászkamorzsavirág” (Mezősi 1987: 360). A Veszprém megyei Gyulakeszin szalagokkal feldíszített koronavirággal a lányok a templom elől indultak. gy. hogy azoknak is legyen egy kis morzsa belüle” (Tátrai Zs. hogy megvédi a házat a bajtól. Az elégetett morzsának Lukácsházán (Vas m. s váltságul szintúgy piros tojást és szerelmi zálogot vesznek” (Réső Ensel 1867: 166). Volt. aki elsőnek ér haza. virág lesz belőle. mi egyaránt lealázza. mit harmadnap a leányok viszonoznak.. leöntik. a munkában is első lesz (Bálint S. Az éneket addig ismételték. .} 1. tovább terjed és minden évben virágzik. hogy a villám ne csapjon a házba. fényes nap. ha pászkamorzsát elássák.) a következő magyarázatot adták: „Egyebek. csak bujj átul rajta! Mindenki: Bujj. amely szerint. vagy elásták a ház tövébe abban a hitben. vagy ha az véletlenül kerül a földbe. bocsáss kapun átul! (Gyulakeszi. különféle magyarázattal.

ez volt az ún. hanyag papnak keresztelnivalót. főleg puspángággal borítva érkeztek vissza. „Útjuk ének s ima közt halad. Ebben a mozzanatban a tavasz jelképes behozatalát láthatjuk. A határjárók a tavasz zsenge hajtásaival. A gonoszűző zajcsapás természetes velejárója ennek az ősi szokásnak is. A múlt századi szokásgyűjtemény a húsvéti határjárás két változatát írja le. sáskát. termékenységvarázsló erejébe vetett hit az alapja a húsvéti locsolásnak is. A Maros-Torda megyei Szentgericén. E szokásnak egyházi külsőségei voltak. későn érkezőket. akire valamilyen oknál fogva haragudtak. hogy milyen célja is volt ennek a szokásnak. és vödörszám hordták rájuk a vizet. tojáshajtás. ismét összegyűlnek a húsvéti didergésre. Valamikor vízbevető. vízbehányó hétfőnek nevezték húsvét hétfőjét. ott a tojásrántottát elkészítették és megették. dobpergés. Az útjukba eső mezei forrásokat kitakarítják. kölnivel való locsolás és a locsolóversike újabb keletű szokás városon és falun egyaránt. HÚSVÉTHÉTFŐ A víz tisztító. Hajnalig tartott a határjárás. A szagos vízzel. tolvajnak börtönt. sípszó kísérte.Húsvétvasárnapra virradóra történt a határjárás. hogy a közösség fiatalabb tagjait megismertessék a határjelekkel. Ez megszégyenítő. A zalaegerszegihez mondai hagyomány is fűződött. s ha kisül. a zalaegerszegit és a pontosabb helyhez nem kötött székelyföldit. Helyileg kialakított hagyományos formái voltak a húsvéti locsolásnak. Ezután indultak el locsolni. vályúhoz hurcolták a lányokat. A székelyföldi leírás szerint indulás előtt tisztségviselőket választottak. hogy most először léptek e határvédelmi századba. A házaktól tojást gyűjtöttek. Nagyszombat éjjel egyházi külsőségek között ment végbe a határjárás. adj bő termő esztendőt s békességet!” (Réső Ensel 1867: 164). árvízeket. részeges kántornak pálinkát ajánlottak. Például az Ipoly vidékén már előző este jártak a legények. Itt a határjáró ujonczok szigorú vizsgálat alá vétetnek. a határjárást puskalövések. ami utal a locsolás egykori módjára. A héjat annak a lánynak a háza elé szórták. de célja a tavaszi vetések mágikus védelme volt és az. . tudniillik gyakran erőszakkal a kúthoz. Lányos házanként 8–10 tojást szedtek össze. akik részt vettek a határjárásban. a határdombra nyújtóztatva 6–12 pálczaütéssel illettetnek” (Réső Ensel 1867: 162).} pálcaütéssel büntetik a megújított határhalmokon a rendetlenkedőket. A nagykanizsai török basa csapatának megfutamítása emlékére tartották. Előre megbeszélt háznál szalonnát kaptak. Megesett lánynak bölcsőt. falunktól a tüzet. figyelmeztető szokás volt. idegeneket. A határjárók imádsága jól mutatja. Mint a további leírásból megtudjuk. Többek között a következőket mondták: „távoztass el mezeinkről jégesőt. Itt {7-159.

Mint a Duna hossza! Szabad-e locsolni? (Orosháza. Csak a két világháború között vált fokozatosan általánossá a szagos vízzel történő locsolás. Adja elő a lányát. (Barna 1985b: 786) Turán is vödör vízzel öntözte a legény a szeretőjét. Békés m. újabb keletű locsolóversek mellett. 125) {7-160. Erdélyben zászlós felvonulást rendeztek. a húsvéti táncmulatság költségeire használták fel. Hadd locsolom a haját. Hadd nőjjön nagyra. Ortutay–Katona 1975: II. és szagos vízzel is meglocsolta. (Konsza 1957: 449) Tápiószentmártonban a napot öntöző hétfőnek nevezik. Még annál is nagyobbra. Néhány rítusszöveget is találunk a közismert. hagy locsoljam meg a göndör haját.Külön jártak locsolni a még legényszámba nem vett fiúk a keresztanyjukhoz és a rokon lányokhoz (Manga 1968a: 149). Tápióságon. de még jobban a lányát. és a legények a szokványos locsolóverssel állítanak be a lányokhoz: . szépen kérem az anyját. Galgamácsán az öntözés után volt a maskurázó tojásszedés.} A háromszéki köszöntővers tréfás fenyegetés: Ajtó megett állok Piros tojást várok. hanem az öntözködés. Ha nem adtok lányok Mind a kútba hánylak. majd a lány átöltözött. rózsavízzel locsolkodok. mint például az alábbi Békés megyei jókívánságmondás: „Egészségére váljon. Az 1940-es évek óta „szelídült” meg a szokás.. A gyűjtött tojást a legények eladták. Mint a csíkó farka. 1962). A házigazdával folytatott vőfélyversszerű párbeszédeket jegyeztek fel a hatvanas években is (Molnár I. Országszerte azonban nem a köszöntő volt a szokás lényege. haja nagyra nőjön!” Versbe foglalt változata esőindító gyermekmondókára emlékeztet: Szépen kérem az anyját. Tápiószentmártonban az alábbi locsolóverset is mondják: Én kis kertészlegény vagyok.

félnépi alkotások részint az ünnepre emlékeztetnek. lucskos lesz az ünneplő ruhátok. Meg szabad öntözni? (Schram 1972: 71) Lányos házhoz mentek locsolni. Piros rózsát láttam. Ezek a népies. Üveg rózsavizet Vettem a kezembe. A hajdúhadházi református húsvétköszöntők egész sorát jegyezték le.Zöld erdőben jártam. Az öreg nagyapám Ily köszöntőt hagyott. Adjanak hát nékem. Énnekem és másnak. Ha nem sajnáljátok. kocsonyával. Néhány piros tojást. Adjon a jó isten. (Enyedi 1988: 38) Húsvét másodnapján Mi jutott eszembe. Elindultam vele Piros tojást szedni.} De én is örülök A hímes tojásnak. részint a locsolkodást emlegetik. (Enyedi 1988: 41) . Nagyon megbánjátok. Örvendjetek vígan. Licskes. Boldog ünnepeket! Mindenféle jókkal Lásson el titeket. kaláccsal. és a jutalomként adott piros vagy hímes tojásra emlékeztetik a háziakat. Hogy jó kedvvel menjek Az utamra tovább. Adjatok hát lányok. Jézus feltámadott. {7-161. Öröm ez tinéktek. borral kínálták őket. de a fiatal menyecskéket is meglocsolták. 32 változatot. Sonkával.

Az ÉszakDunántúl szlovák telepítésű falvaiban ma is élő népszokás. b) 8 szálból készült „négyszegletes” siba. d) 4 szálból készült húsvéti korbács (Lukács László nyomán) {7-162. 4–6–8 vagy 9 fűzfavesszőszálból készült. a legények háturról odaoroszkodtak. sibának nevezett korbáccsal vesszőznek. Húsvéti korbácsok Tordasról (Fejér m. Mind Krisztus urunk megvátotta Széjes e világot vérivel. Én most jöttem hírmondani. s egy kandér. s csak az utcán locsolkodtak. 1972: 146). (Sebestyén Á. Váccsák meg lejánnyikot Egy szép piros tojásval. .Az andrásfalviak nem locsolkodtak. 1972: 146) A locsolással egyenértékű vesszőzés volt néhol szokásban húsvétkor. Gyenge dejákocska. Magyarul és szlovákul is mondják a rigmust Tordason: Keléses ne légy Bolhásos ne légy Esztendőre még frissebb légy! (Lukács 1981a: 379) 7. vaj cseber vizet a nyakába lottyantottak” (Sebestyén Á.} Ezekben a falvakban ma már többnyire locsolnak is a korbácsolás után. Gyenge rózsa. c) 6 szálból készült.): a) 9 szálból készült „kígyóhátú” vagy „gömbölyű” siba. A református gyerekek jártak köszöntőt mondani a házakhoz korán reggel: Én kis morzsa. ábra. „Ha az utcán ment egy leján. de nem vált általánossá. Krisztus kirájt hirdetni. Csak az első világháború után kezdett divatba jönni ez a szokás.

(Györgyi Erzsébet nyomán) A tojásdíszítés. A nyugati határszélek mentén ismert a savval való tojásírás. A zempléni falvakban zöld vetést és hagymahajat használtak a színezésre. csokkantás néven emlegetett játék. elveszíti a tojást is. a lencse levéből kéket. Hajdúdorogon cucázásnak nevezték.} a másiktól a törött tojást. Ilyenkor a megfestett tojásra karcolják a díszítményt.).} használtak. Ebből engedik a meleg.vagy cserépedény. például a festett tojásra nedvesen levelet tapasztanak. bádog. Ilyen tojásjáték a kókányozás. a keresztény egyházi szimbolikában pedig a feltámadás jelképe és a 12. A játék más változatában pénzzel igyekeznek betörni a tojást. A kókányozás elnevezésben a húsvéti eledelek régi neve él. A tojás festése során a viasszal megrajzolt mintákat a festék nem fogja meg. A két szemben álló játékos összekoccantja a tojásokat.. század óta szentelmény. d) Andrásfalva (Bukovina)-Hidas (Baranya m. a bürökből zöldet. Az írószerszám üveg. Szeged vidékén kokannyának nevezik. e) Istensegíts (Bukovina)-Kismányok (Tolna m. c) Dunántúl. b) Árapatak (Háromszék m. A húsvéti tojások a gyerekek kezén játékszerré lettek. Ügyes kovácsmesterek ún. Hímes tojások: a) Bukovina-Tolna m. Ma már kereskedelmi forgalomban kapható színezőkkel és matricákkal díszítik a tojásokat.). de nyerhettek sárga színt a vadalmafa héjából. majd zsíros ruhával. Egyébként a húsvéti szentelt piros tojást a Csallóközben. elnyeri {7-164. folyékony viaszt a tojásra. f) Andrásfalva (Bukovina)-Hidas (Baranya m.). A népművészeti boltok hagyományos technikával készített tojásokat is árulnak. geometrikus díszek. ticselés. hogy fényes legyen. sőt életképek. Vannak egyszerűbb díszítési módok. a pénzét is. A húsvéti tojások festésére a kémiai festékek elterjedése előtt természetes anyagokat {7-163. azé a tojás.). . patkolt tojást is készítenek lágy fémdíszekkel. Akinek sikerül. valószínűleg Gyönk (Tolna m. tojáshímzés módja a viaszolás és a karcolás. mind pedig a vesszőzés jutalma országszerte az étellel-itallal kínáláson felül a piros vagy hímes tojás. és a levél erezete adja a mintát.Mind a locsolás. 8. Végül a viaszt letörlik. akié sértetlen marad. A díszítőmotívumok lehetnek kerámiaés hímzésminta utánzatai. Leggyakrabban hagymalével festettek.). feliratok is. A díszítés másik módja a karcolás. türkölés. A tojás ősi termékenységszimbólum. akinek nem. amit a barokk kor fejleményének tartanak. amihez tollcsévét erősítenek. szalonnahéjjal átdörgölik a tojást. ábra.

). az édesipar és a propaganda hatására ma már országszerte elterjedt a gyermekek húsvéti megajándékozása. valószínűleg Gyönk (Tolna m. feltehetően német nyelvterületről terjedt el a városi polgárság.). E csizmákat a nőszemélyek húsvétkor. vagy egy ideig azután is vasárnapokon. b) Árapatak (Háromszék m. c) Uzon (Háromszék m. Például Topolyán az 1920–1930-as években kezdődött el a gyerekek húsvéti {7-165. s ott húzzák fel sártól megtisztított lábaikra. e) Gyimesközéplok (Csík m. a templomig. majd a falusi lakosság körében. egész évre elrontaná férje. ha sár van. Hímes tojások: a) Istensegíts (Bukovina)–Kismányok (Tolna m. (Györgyi Erzsébet nyomán) A húsvéti tojás a locsolás viszonzásaként szerelmi ajándék. hogy mint a feltámadt Krisztus jelképe a keresztszülők hagyományos ajándéka is volt ezen a napon. 10. Ezt az ajándékot a keresztszülők vitték el. f) Dunántúl. Hímes tojások: a) Istensegíts (Bukovina)-Kismányok (Tolna m. Ha tán egész évben semmi új ruhadarabot nem szerezne neki. A múlt századi szokásgyűjteményben ezt olvashatjuk: „A fiatal menyecskének. hogy istentisztelet után ismét lehúzzák.f) Istensegíts (Bukovina)–Kismányok (Tolna m.) környéke. vagy illetőleg anyja munkakedvét. kezeikben viszik. c) Gyimesközéplok (Csík m. ugyanakkor számos példa bizonyítja. ábra. d) Gelence (Háromszék m. d) Kézdivásárhely (Háromszék m. A húsvéti ajándékozásnak ezen túl is voltak hagyományai. 1976: 304–305).).).} .9. Mindenesetre a szapora nyúl – a tojás mellett – ugyancsak a termékenységet szimbolizálja. ábra. leánynak többnyire piros vagy sárga csizmát nem venne. s miként jöttek mezítláb menjenek haza” (Réső Ensel 1867: 25).). ha neki húsvétra új. b) Kézdivásárhely (Háromszék m. hogy tiszták maradjanak. csak húsvétkor legyen meg az új csizma. leány vagy legénynek. A kereskedelem.) környéke.). vagy a gyerekek mentek érte (Bálint S. .).). (Györgyi Erzsébet nyomán) Az ajándékot hozó húsvéti nyúl képzete azonban újabb keletű hagyomány. e) Gyimesközéplok (Csík m.). úgy a vágyak kielégítvék.).

elsősorban Zala és Somogy megyében. csokoládé nyuszikat. bálokat rendezni. mátkálás. Ekkor volt szokásban.megajándékozása. „Nem mertek a legények a falun végigmenni dolgozni. utánuk az anya a kosárral. FEHÉRVASÁRNAP A húsvéti ünnepkör zárónapja fehérvasárnap. A fészket a gyerekek csinálják friss tavaszi fűből. hajadonfőtt mentek. de a moldvai magyaroknál is a szertartásos barátságkötés szokása. A húsvéti báloknak is megvolt a helyileg kialakult szokásrendjük.). Húsvétvasárnap és -hétfőn már ismét lehetett táncolni. a komálás. a lányok a húsvéti bálba fehér ruhában. A komatálat a nagyobb lányok a kisebbekkel küldték el a választott barátnőjükhöz. verssel beköszöntve: . Kalotaszegen háromnapos ünnep volt.).). sütemény. Fészekbe „tojik” a nyuszi piros tojást. kivarrott kendővel letakarta. d) Istensegíts (Bukovina)–Kismányok (Tolna m. 11. f) Sárköz (Györgyi Erzsébet nyomán) {7-166. a kerten szöktek el a mezőre. Húsvétvasárnap délután kezdődött a tánc. A húsvét. Húsvéttal megkezdődött a lakodalmak ideje is. Ahogy jött a kocsival a férfi vagy a legény az ráfizetett” (Vankóné 1976: 121). Beregdarócon a legények mentek a lányért. e) Nyírjákó (Szabolcs m. Ajakon a bál költségeit a legények viselték.). kosarába süteményt és bort tett. gyümölcs és bor volt. tojáscukrot. b–c) Andrásfalva (Bukovina)–Hidas (Baranya m. A komatálon többnyire hímes tojás vagy piros tojás. aki szépen felöltözött. Elöl mentek a fiatalok. akárcsak a karácsony. ábra. Hímes tojások: a) Gyimesközéplok (Csík m.} HÚSVÉTKEDD Húsvétkedd a visszalocsolás ideje volt. Végigállták a lányok az utat két oldalról.

a hímes tojás. Küldje vissza komának. kereszt. s a következő esztendőben viszonozta. Gyakran ettől kezdve magázódtak. mátkállunk. örökké. c) Tamási (Tolna m. ábra.} Tojáscserével kötöttek örök barátságot a moldvai magyar fiatalok: „Húsvét után való vasárnapra mondtuk. mátkáló vasárnap. Azt mondták. Ha nem váltja magának. a bort a sajátjukkal öntötték fel. ha elfogadták. mátka mátkázzunk. (Györgyi Erzsébet nyomán) Komatálat hoztam. Kiss Géza leírása szerint a mátkáló vers a csokor közé volt téve papírlapon: {7-167.). Azt úgy hívta mátka. kicserélték. az elvette a tálat. Mindég mátkák maradjunk. S a legények úgy hívták egymást. az vésája.). (Györgyi Erzsébet nyomán) A leány bement a házba.). szépen kivirágozták és lemosták a festőt rivulla. 1980: 122). másiknak mátkát váltott. valamint az ajándékozás szokása. Fel is aranyoztam. Ha éljünk.} Mátka. Koma küldte komának. Göcsejből gyerekek mátkálását. Hogy váltsa ki magának. az keresztkéje vot. azt akkor megírták. vére” (Klézse. ha haljunk. akivel vésát váltott. {7-168.12. 1986: 270) 13. leendő komaasszonyának személyesen vitte a mátkatálat. az mátkája vót örökké. Aztán a lányok váltották fel egymásval. másiknak azt mondta. sült-főtt perec és csokor pántlika volt. b) Surd (Tolna m. b) Kézdivásárhely (Háromszék m. komálását írták le a század elején. (Dobos 1962: 111) A kapott ajándékokat. akivel keresztet váltott. Az Ormánságban a nagylány legkedvesebb pajtásának. akik például „Mátka. megcsókolta leendő mátkáját. amit húsvétkor festettek. vésát váltott.). száz esztendeig szánkállunk” szavak kíséretében tojást cseréltek. ábra. megköszönte. mátka. Hímes tojások: a) Gelence (Háromszék m. d) Magyarország. Bosnyák S. e) Döbrököz (Tolna m. A tálon hímes tojások. Hónap dére komázzunk.). Hímes tojások és kiterített díszítésük: a) Sárköz. Ma is népszerűek a jellegzetes . (Kiss G. Akkor a piros tojást. A húsvéti ünnepkör gazdag hagyományából mára megmaradt a húsvéti locsolás.

A magyar nyelvterület nagy részén május l-jére virradó éjszaka állították. kocsmák előtt felállított májusfa.. Az ágak pedig zöldek vagy virágosak. ORBÁN NAPJA • PÜNKÖSD • ÚRNAPJA MÁJUS 1. vagy virágzó. PONGRÁC. mely lehetett nyárfa. A fákkal kapcsolatosan kétféle követelmény lehetett: sudár. MÁJUS 4. A májusfák beszerzése mindkét esetben a mindenkori legények. és a húsvéti rokonlátogatás sem merült feledésbe. nyírfa. fenyőfa. MÁJUS FEJEZETEK • • MÁJUS 1. SZERVÁC. esetenként kérgétől megtisztított fa. Néhol még a húsvéti bálok jelentősége is megmaradt. az Alföldön többnyire kisebb. illetve állítják a májusfát. FLÓRIÁN NAPJA • MÁJUS 12. és legtöbb esetben az udvarlási szándék bizonyítéka. A csehszlovákiai magyar adatok magas fákra. Északkelet-Magyarországon is ehhez az utóbbihoz hasonló módon készítik a májfát. a másik a középületek. a zöld ág a természet megújhodásának a szimbóluma. sudár. NEPOMUKI SZENT JÁNOS NAPJA • MÁJUS 25. legénybandák feladata. BONIFÁC (FAGYOSSZENTEK) • MÁJUS 16. szerelmi ajándék is. illetve a virágkosár ajándékozása. egészében felhasznált fa a jellemző. A május elsején állított fákat pedig sokfelé éppen pünkösdkor bontják le. Másik jeles alkalma pünkösd. zöldellő gallyak. így Nyugat-Magyarországon a letisztított kérgű fa. melynek csak a tetején hagyták meg a lombját. A májusfa. fűzfa. A májusfának alapvetően két változata van: kivágott. orgona stb. meggyág. tetején lombbal. virágzó cseresznyeág. 14. A magyar nyelvterületen a májusfák tájanként változó típusba sorolhatók. az erdélyiek azonban inkább zöld ágakra utalnak. zsenge. de újabban terjed a virágcsokor. magas legyen vagy fiatal. .. a sonka és a főtt tojás.húsvéti ételek. vagy magas póznára erősített zöld ág. 13. A magyar nyelvterületen a májusfa-állításnak két jellegzetes formája ismert: az egyik a lányos házakhoz vitt májusfa. A helyi lehetőségeknek megfelelően változik a fa fajtája. ágak.

A májusfa eredetéről és már a múlt században is meglévő változatairól az alábbiakat olvashatjuk: „Minden év május elsején a falukban, városokban, sok épület előtt lehet leszúrva látni virító zöld levelű, ágasbogas, karcsú, magas fákat, melyeken virágok, szalagok, déli gyümölcsök, italok, fűzérek stb. díszelegnek. Falvakon nőtlen ifjak kedveseik ablaka előtt állítják fel május 1-ső napján virradóra a májusfát; városokban ma már csak a mészárosok emelnek íly fákat a tőlük húst hordó fehérnép számára. A májusfáról azt írják, hogy sz. Jakab és sz. Fülöp, midőn térítgetni jártak, utitársuk lett Valburga nevű szűz hajadon; ezt ebbeli cselekvényéért a pogányok tisztátalan személynek nyilvánították, s rágalmazták. A leány azonban, hogy elűzze a gúnyolódókat, elővette vándorbotját, letűzte a földbe, előtte letérdepelt, imádkozott, s erre alig múlt el egy-két óra, midőn a pogányok szeme láttára leszúrt bot kizöldült. Ez volt sz. Jakab apostol napja virradójára (május 1-én). Nőtlen ifjak ez időtől ez okon szoktak magas zöldfát jó magaviseletű hajadonok ablaka előtt felállítani, még pedig ha lehet észrevétlenül. Ma már májusfa helyett egy csokor szép virág is megteszi a kellő hatást” (Réső Ensel 1867: 198). Mint az idézetből is kitűnik, a lányok számára állított májusfát többnyire titokban szerezték be és állították fel. A májusfa állítását évszázadok óta tiltják a hatóságok az erdők és tulajdonosaik védelmében. A fát általában lopták az erdőről, de volt, ahol fizettek, illetve fizetnek érte. A Zemplén megyei Rudabányácskáról több kilométerre is elmentek a legények a fáért. Sárkeresztesen az első világháború előtt éjszaka, sötétben két patakon át hozták a fát, de a két világháború között már vették az erdőből a fekete- vagy lucfenyőt. Az alábbiakban a lányoknak állított májusfa néhány táji változatát mutatjuk be. Ezek a leírások egyúttal utalnak a szokás változására is.
{7-170.}

Csépán a májusfa virágos ecetfa vagy fűzfa lehetett. Színes papírszalagokkal díszítették. Kapura vagy kútgémre tették. Titokban csinálták, hogy ne vegyék észre, a negyvenes években csokoládét, narancsot is kötöttek rá. A májusfát vagy májusi gallyat világosig őrizni kellett. A két háború között divatba jött a szerenád, az éjjelizene május elsején. Nagykőrösön amelyik lánynak már volt udvarlója, az május l-jén kapott májusfát. Leggyakrabban nyárfa volt, de állítottak vadkörtét, orgonát, vadpiszkét is. A fákra színes papírszalagokat akasztottak. Ezután szerenádot adtak, amit a lánynak fogadni illett egy szál gyufa meggyújtásával. A szerenádot követően a lány kiment és borral kínálta a legényeket. A Tápió menti falvakban a májusfaállítás időpontja a közelmúlt évtizedeiben került május elsejére, korábban pünkösdkor volt szokásban. A májusfa fűzfa vagy nyárfa. Szalagokkal, esetleg üveggel díszítették. Egyes legények titokban állították a fát, mások viszont bekopogtak és énekelték: Kelj fel rózsám itt a májfa jó éjszakát, vigyázz rája!

(Barna 1985b: 787) A lányok viselkedése is szinte falvanként változott. Volt, aki kiment és megkínálta a legényt. Tápiószentmártonban a májfára kerülő szalagokat a lány kölcsönözte a legénynek. Általában az udvarló legény vitte, de egyes községekben a legények a rokon lányoknak is állítottak májusfát. Heves megyében a harmincas években alakult ki az a szokás, hogy májusfa helyett virágkosarat küldenek, újabban már a postással. Egerbocson például az első világháború idején az eladó lányoknak 12–15 méter magas gyertyánfát, a kislányoknak gallyakat állítottak (Bakó 1966). Ajakon a májusfát a tornáchoz támasztotta az udvarló legény. A lány azzal jelezte, hogy jó szívvel veszi az ajándékot, hogy három szál gyufát gyújtott. A legény ottmaradt a májusfára vigyázni, nehogy ellopják bosszúból vagy tréfából. Szilva-, alma-, fűzfa lehetett a májusfa, a lényeg az volt, hogy ne legyen száraz. Kendőt, csokoládét, almát, cukrot aggatott rá a legény az 1930-as években. A fa őrzéséről nóta szólt: Ma van május első vasárnapja Kinn alszik a legény a kapuba. Kejj fel legény oda van a kalap, A májusfa a zöld erdőbe maratt Nem maratt ott mer én elültettem Mit tehetek ha ellopták tőlem. (Ortutay 1934: 162–163) Május elsején Hajdúdorogon is szokás volt a májusfaállítás. Újabban virágcsokrot juttat el a legény a választottjának, sőt májusfa nélkül is éjjelizenét ad. A beregi Tiszaháton a húszas években még állítottak a lányoknak májusfát, melyet {7-171.} pántlikákkal díszítettek fel. Később azután már csak éjjelizene volt szokásban, és az udvarló legény virágcsokrot küldött. Medvesalján a legények a lányos ház udvarára ásták be a fát, melyet régebben fejre való kendővel, zsebkendővel is díszítettek. Újabban a komoly udvarlótól virágkosarat kapnak a lányok, és csak kisebb fiúk állítanak májusfát. Palóc, barkó vidéken kedvelt májfahordó ének almágyi változata az alábbi:

Hallottátok-e már hírét, Külső Jancsi legénységét, Fűrésszel vágja ja májfát, Hogy ne hallja kopogását. Fel-felveti a vállára,

Viszi Kati udvarába. Kelj fel Kati, itt a májfa. Jóéccakát, vigyázz rája. Felkel Kati az ágyából, Kendőt keres a ládából. Itt van anyám, kösse rája, Száz forint ennek az ára. (Kotics 1986: 94) A legény a lánynak titokban állított májusfát Topolyán is. A fát a legény előre feldíszítette szalagokkal, kendővel, cukorral, fésűvel, tükörrel stb. A legények vetélkedtek, hogy ki tud szebb májusfát díszíteni. Ha két legény is udvarolt a lánynak, őrizni kellett a fát, hogy a másik el ne lopja. A Drávaszögben májusfát állítanak a lányos házak elé, a kocsma elé, és a kislányoknak is. Májusfának füzet vagy nyárfát állítanak. Szalagokkal díszítik, esetleg üveg is kerül rá. A fa magassága és formája a legény érzelmeit mutatja. A fákat a hónap utolsó napján ássák ki, azok, akik felállították. A fa állításakor és kivételekor egyaránt megvendégelik a legényeket. Kalotaszeg falvaiban az első világháború előtt szokás volt a zöldellés vagy zöldágazás, május elsejére virradó éjszaka. A zöld ágat minden díszítés nélkül a lányok kapujára vagy kerítésére tűzték. Ma már csak a komolyabb udvarló hoz a távoli erdőről virágos nyírfát, a többiek fűzfát állítanak. A második világháború óta nagyobb méreteket ölt a nyírfaágállítás szokása. Általában mindenki kap, s nagy szégyen, ha valaki kimarad. Haragból, bosszúból tövisbokrot tesznek a kapura. A második világháború óta Bogártelkén már nem gallyakat tesznek az ajtóra vagy a kerítésre, hanem méteres fákat. Minden lánynak visznek, a szeretőjüknek 5–10 fát is állítanak. Néhány éve még a pólyásoknak is raknak egy-két ágat. Számba lehet venni, hány lány van a faluban a legkisebbektől az eladókig. Egyes falvakban, így Bogártelkén és Darócon minden lány nyírfát kap, Inaktelkén csak a kiválasztottnak jár, a többiek bükkfát kapnak.
{7-172.}

Mint a példák is mutatják, egyes helyeken díszítették a fákat szalaggal, üveg itallal, esetleg különféle ajándékokkal, másutt azonban díszítetlenül helyezték el. Helyi hagyományok alakították azt a szokást is, hogy csak egyes lányok kaptak, vagy a falu minden leánya. A májusfa díszeit néhol a leány adta, de sokfelé a legények ajándéka volt. A májusfaállítás szokása még az utóbbi évtizedekben is változó, alakuló hagyomány, a fát sok esetben virágcsokor, sőt virágkosár helyettesíti. A májusfaállításhoz kapcsolódott, sőt néhol helyettesíti a szerenádadás. A legényeket attól függően, hogy titokban állították a fát, vagy sem, megvendégelték. A lányoknak állított fa kidöntésére vonatkozóan is változatosak az adatok az ünnepélyes kivételtől az elszáradásig otthagyott májusfáig.

A májusfa a komoly udvarlási szándék jele volt. Topolyán a húszas években először a város központjából szorult ki a májusfa. de már 1945 óta nem állítanak a lányok udvarára. Állítottak útkereszteződésekben. ahol a két szokás együttesen élt. A májusfa másik típusa a közösségi májfa. a harmincas évektől tiltották. A májusfa ledöntésének szertartásos mozzanata volt a fa körültáncolása. Az 1930-as években Mezőkövesden a matyó lányok közül csak az ún. azé lett. magas . rongydarabokat aggattak. a májusfára mászás. különösen ahol titokban állították. Topolyán akác. A községháza előtt állt a tisztviselőké és mindenkié. Erdőhorvátiban karóra húzott lókoponyát vagy tojáshéjból készült láncot vittek májusfa helyett. tánccal döntötték ki a májusfát a lányos háznál. Nagydobronyban a rossz hírű lánynak kiszáradt gallyra fazekat.Szokolyán a májusfa felállítása után megvendégelték a legényeket. A Nyitra vidéki falvakban a századfordulón a nagylányság elismerését jelentette.} vagy a cselédek. akiket a legények legjobban kedveltek és tiszteltek. hogy a fa kidöntésekor rendeztek kisebb mulatságot. ahol dolgoztak vagy szolgáltak. A lányok számára állított májusfa korábbi jelentéstartalma elhomályosulóban van. itallal díszítették. a József-napi búcsú után a május elseje jelentette a harmadik alkalmat komoly szándékaik bizonyítására. táncmulatsággal. nagyobb tanyákon. Más leírások arra utalnak. A májusfa a hónap végéig maradt a helyén. magas fenyőt. Sokfelé. 1945 után is állítottak néhányszor közös májusfát. ahol csak az eljegyzés előtt állók vagy eljegyzettek vittek májusfát. Különösen nehéz volt a lehúzott kérgű. nyárfa és bodzafa volt a májusfa. kocsmák elé is. A közös májusfák kidöntése járt együtt általában nagyobb ünnepélyességgel. Ettől kezdve mehettek bálba. Például Bolyk községben a májusfát pünkösdkor megújították. s udvarolhattak nekik a legények. Színes szalagokkal. hogy a májusfa a falu leányainak különleges megbecsülését vagy éppen lenézését fejezte ki. A birtokon vagy a téglagyárban a tulajdonos zenészekről is gondoskodott. kocsmák elé állítanak. Eleken a hatvanas években is zeneszóval. Volt olyan falu is. ha egy lány májusfát kapott. csokoládék is voltak rákötözve. Például Sárkeresztesen a kocsma elé állították a fát. s ilyenkor a legény a lánynak egy ruhára való anyagot adott. melynek csak a tetején hagyták meg a zöldet. „híres lányok” kaptak májusfát.) a felállítás után egy-két héttel mulatságot rendeztek a fa tövében. Került rá ital és édesség. Közös májusfát állítottak a munkások {7-173. melyet középületek. de általánosabb volt. újabban már csak az utóbbit gyakorolják. Hajdúböszörményben is dicsőségnek számított. Legtovább a téglagyári munkások állítottak májusfát. A májusfára színes papírt és selyemszalagokat kötöztek. a leány pedig inget és zsebkendőt ajándékozott jövendőbelijének. táncmulatságra. Például az egyeki legények számára a karácsony. a hetvenes években a tsz-iroda elé is. Aki le tudta hozni róla. Például Garaboncon és Pötrétén (Zala m. A községháza előtt felállított fánál rézfúvósok zenéltek.

majálisok. a kezét megmossa és szétpermetezi a vizet. Dunapatajon május végén ugyancsak táncmulatsággal döntötték ki a fát. Május elsejéhez néhány időjárásjósló. a faluba való behozatala. hogy ne okozzon a tűz veszedelmet. Amennyiben a fát a lányoknak vitték. és kenyeret sem sütöttek. Szeged környékén régi hiedelem szerint bodzával díszítették a házat a boszorkányok ellen. de egyúttal a közösség számára is jelzés volt. A fa kivágása. Május elseje a munkásosztály nemzetközi ünnepe. A kidöntés előtt táncoltak alatta. a felvonulásokon szereplő májusfák hagyományos tavaszi szokáselemeket őriznek. ez egyéni érzelmet fejezett ki. A Mura-vidéken Flórián napján nem asszony. FLÓRIÁN NAPJA Flórián a tűzoltók és tűzzel dolgozók védőszentje volt. E nap időjárása mutatja. . amit megfelelő módon kellett viszonozni. A közös mulatság alkalmát is jelentette. valamint az erdélyi adatok elsősorban a nagylányoknak szerelmi ajándékként állított fákról tudósítanak. Gyakran megtréfálták egymást azzal. az egy korosztályba tartozó legények. Lendva környékén azonban ezen a napon egyáltalán nem raknak tüzet. hogy a két világháború közti időszakban a Dunántúlra a középületek. Mielőtt tüzet gyújt. akinek ez sikerült. leírásokból megállapítható. A magyar nyelvterületen a májusfára vonatkozó adatokból. hogy ki kinek viszi. A század elején még a göcseji falvakban a kovácsok sem dolgoztak. földműveléssel kapcsolatos és egyéb hiedelem kapcsolódott. Az alföldi és északkelet-magyarországi. a legények értékítéletét. Mára azonban megváltozott a helyzet. Jászdózsán úgy vélték. Vágfarkasdon pünkösdkor bontották le a fát táncmulatság keretében.} MÁJUS 4. A jövőbeni kutatás feladata a szokás további alakulásának felmérése. hogy sűrűbb lesz a tej. Azé lett a tetejére erősített ital. Jelezte a lány magaviseletét.fát megmászni. A Muravidéken nem ajánlatos borsót vetni. {7-174. Kiskunhalason május utolsó vasárnapja volt erre az alkalom. többnyire még annak a megbeszélése is. kocsmák elé állított közösségi fák voltak a jellemzők. A felvonulást követő utcabálok. Flóriánnal kapcsolatos néphagyományról csak elszórt adatok vannak. ellenben a szlavóniaiak kendervetésre alkalmas időpontnak tartották. hanem férfi rak tüzet. és ritkábban állítottak a lányos házak udvarára. és fülfájás ellen kenték a fülüket vele Turán. A pünkösdi szokások vizsgálatánál még visszatérünk a májusfaállítás helyi változataira. hogy az üvegbe paprikás vizet tettek. ha május l-jei harmatot adnak a jószágnak. legénybandák feladata volt. Az ezen a napon köpült vajat Fülöp-Jakab vajának nevezték. milyen lesz a jövő tél. Hazánkban először 1890-ben rendeztek május elsejei felvonulást Budapesten. A lányok számára az udvarlás jele és szerelmi ajándék. A hagyományos paraszti életben a májusfa jellegzetes példa az egyén és közösség kapcsolatára.

Ha felhőt egyiken se látsz! (Lábadi 1988a: 300) Ferencszállási mondóka. paradicsomot. akkor rossz termés várható. hídvámosok. (Csáky 1987: 149) A földművelő munkában a fagyosszenteket többnyire megvárták. Zsófia is lehet gyász. ha fagyosszentekkor nincs felhő.} MÁJUS 16. és csak utána ültették az uborkát. száraz ágán át kötelet dobtak és addig húzogatták. 14. A falu ezután erről gyújtott tüzet. vízimolnárok védőszentje volt. Hogy a szöllő e ne fagyjon füstöljetnek kendtök! (Bálint S. Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt. Topolyán úgy tartották: „Pongrác kánikulában subában megfagyott. Tiszteletére valóságos vízi körmeneteket rendeztek. Bonifác.. fagyot ráz” (Sándor M. a néphagyomány azonban teremtett. Bonifác. Ipolybalogon mondogatták Pongrác. Baja városában az ún. akkor sok bor lesz (Pócs 1964: 33). Pongrác. Bonifácot pedig agyoncsipkedték a szunyogok – ezért haragusznak ránk emberekre és évről-évre visszajönnek. {7-175. BONIFÁC (FAGYOSSZENTEK) A szentek legendája és az időjárással kapcsolatos megfigyelés között nincsen összefüggés. Nagydobronyban úgy tartották. A Drávaszögben. 13. Vörösmarton erről regula szól: Sok bort hoz a három ác. Bonifác. dereglyések. kéményseprők patrónusa volt.. Bonifác megharagszik. MÁJUS 12. Jánoska-eresztést eleinte csak a vízimolnárok ünnepelték. 1976: 223). míg lángot vetett. Pongrác. SZERVÁC. Pongrác. hogy bosszantsanak bennünket” (Borus 1981: 53). 1980b: 275) Az Ipoly menti néphit szerint a fagyosszentek után következő Zsófia is hozhatott fagyot. ugyancsak a szőlővel kapcsolatos: Szervác. fazekasok.Szegeden a sörfőzők. Század eleji göcseji leírás szerint néhol ősi módon tüzet gyújtottak ezen a napon: napfelkelte előtt élőfa vastagabb. zöld . ha fagyosszentekkor nagy a hideg. Berettyóújfalusi rigmus szerint: „Szervác. Szegeden a sör tréfás neve flóriánvíz volt. mind a fagyosszentök. NEPOMUKI SZENT JÁNOS NAPJA A hajósok. tűzoltók. Estefelé kihozták a szent szobrát. Szervác. PONGRÁC. Szervác. babot. Zagyvarékason úgy vélték.

Pünkösd a húsvét függvényében mozgó ünnep. és egy feldíszített emelvényre állították. királynéasszony ültetésnek. pünkösdi királynéjárás. PÜNKÖSD Pünkösd neve a görög pentekosztész ’ötvenedik’ szóból származik. templomi zászlókkal. ORBÁN NAPJA Orbánt a néphagyomány a fagyosszentek közé sorolja.ágakkal. A szőlőtermelő falvak a szőlőhegy védelmét és a bő termés biztosítását várták tőle. A dereglyét kivilágított. fáklyával. Jó idő esetén egész nap óbort ittak. a szalma vagy fa Orbán-jelképet elégették (Borus 1981: 53). megkoszorúzták. ezért sokfelé szobrot emeltek számára a szőlőben. pünkösdi zöldágazás. a szent szobrával eresztették le a révig (Bálint S. dicsérték. Adonyban virágokkal és zöld ágakkal feldíszített kápolnában tartották az Orbánnapi misét. Topolyán Orbán tiszteletére a nagyobb szőlősökben szobrot állítottak. Az 1692-ből származó csíkkozmási tiltás így szólt: „Eleitől fogva régi időben is mindenkor tilalma volt a sátoros ünnepeken való táncolásnak. hogy az Orbán-napi szentelt virág megvédi az épületet a villámcsapástól (Lukács 1988: 104). májusfa. volt. A magyar pünkösdi szokások a keresztény ünnephez kapcsolódnak ugyan. köpködték. május 10-e és június 13-a között. kivilágítva. s ha jó idő volt. például a csetneki zsinat határozata 1594-ben tiltotta a pünkösdi királyválasztást. locsolták. valamint . égő gyertyákkal dereglyére vagy kompra vitték. és Orbán szobrát vagy az őt jelképező tárgyat borral locsolták. A Nyitra menti falvakban körmenetben keresték fel a szobrot. mely pogányoktól maradott szokás ezután is tilalmas. MÁJUS 25. feldíszített csónakok követték. Rossz idő esetén szidták. Ezekből a virágokból mindenki igyekezett egy keveset a présházba vinni. mert a gazdák legszebb gyümölcsfáikat láthatták ott kivagdosva. A mohácsi kompot ugyancsak feldíszítve. pálcával verték. 379). mulatsággal fejeződött be a főtéren. hogy megszüntették a májusi fák bevitelét a templomba pünkösdkor. és Orbán-napon körmenetben keresték fel. 1977: I. ugyanis ez az ünnep a húsvétot követő ötvenedik napon kezdődik. de mint az alábbi tiltó rendelkezések is bizonyítják. tiszteletére kőszobrot vagy kápolnát emeltek. számos olyan szokás és hiedelem őrződött meg. Az Orbán-napi hideg a szőlőnek árt a leginkább. Az Ipoly mentén Urbánkának nevezték. ahol fatörzsből vagy szalmából készítették.” 1770-ben Tessedik Sámuel arról számolt be. A vízi körmenet evéssel-ivással. A tiltások jellegzetes pünkösdi szokásokra vonatkoznak: pünkösdi királyválasztás. de rossz idő esetén kövekkel dobálták meg. melyek legfeljebb csak az elnevezésükben köthetők pünkösdhöz. táncot és játékokat. abban a hitben.

Salgótarjánban ugyancsak a második világháború idején a pünkösdi királyjelölteknek 5–6 kilométeres távon kellett lovagolniuk. azért testi büntetéssel nem illetik. A győztest és lovát virágokkal és szomorúfűzágakkal borították be. azon kellett áthajolnia. játékok. fizeti a község. Akinek sikerült. „Egy évig azután őt nevezik pünkösdi királynak. Bálint S. A versenyek győztese lett a pünkösdi király. A legényavatás lényege az volt. lovát. Ilyen nagy úr a pünkösdi király egy álló évig” (Réső Ensel 1867: 217). s ha netán valami apró vétséget követne el. A lovak nyakán csengő csörgő volt. hogy ez csak valami üres czím. A pünkösdi szokások történeti rétegeiről Dömötör Tekla és Bálint Sándor munkáiban olvashatunk bővebben (Dömötör T. A bálteremben letettek egy csokor pünkösdirózsát a padlóra. ünnepélyre. A Csallóközben. hogy a teremben méterenként borosüvegek voltak letéve. táncok. marháját tartoznak a társai őrizni. ótán választott magának körösztepát. A múlt századihoz hasonló módon választottak pünkösdi királyt Pusztaszemesen az 1940-es években. mint a pünkösdi királyság. minden kocsmában ingyen rovása van. PÜNKÖSDI KIRÁLY {7-176. század elején a huszárezredekben „májuskirályt” választottak. és a legények sorra rácsaptak a fenekére. de pünkösd volt a legényavatás ideje: „Minden tizennyóc éves leginnek be köllött magát körösztötetnyi a leginyek közé. leöntötte a fejit kevés borraa. A közmondás is ismert: „Rövid. mely szintén veréssel járt. század végén és a 18. A 17. amennyit bírt. Nádudvaron a lovasversenyt tekézés és birkózás egészítette ki. bálba. kurjongattak. Azután annyit ihatott. A múlt századi szokásgyűjtemény részletesen közöl egy lovasversennyel történő pünkösdi királyválasztást a Dunántúlról.pünkösdi mulatságok. A pünkösdi király egy évig minden lakodalomba. Majd a legényavatás következett. hogy leginnyé avassák nem mehetett a kocsmába” (Marczell 1985: 45). vezető a legénybíró-választásban. Járnak emellé hatalmas kiváltságok. 1964a: 111–138. az lett a pünkösdi király. utána tíz-húsz fős lovas kísérte. hogy ettől kezdve udvarolhatott. A győztest és lovát virággal borították.” A többnyire lóversennyel vagy más ügyességi próbával választott pünkösdi király hatalma egy évig tartott. fejükön félig telt borosüveggel táncolni úgy. 1976: 336–345). . A legin fizetett 5–10 liter bort. Végigvágtatott az utcán. járhatott kocsmába. Szapon a pünkösdi királyválasztásról nincs adat. kanászostorral durrogtattak. Nem kell pedig hinni. Aki nem kírte. A körösztepa utánno megkörösztüte. mulatságra hivatalos.} A pünkösdi királyválasztásról a középkor óta vannak adataink. rikongattak. első a mulatságban. amit elfogyaszt.

mint az különösen a palócoknál Nógrád. ehhez a leány arca fehér lepellel elkendőztetik. Ipolyi Arnold a múlt század közepén a leány és legény. szalagok. széket téve a ház elé a király és királynőnek a kosarába ajándékot vetve. Egyes vidékeken pünkösdi királynő a központi szereplő. amaz az ünnepély feje és rendezője. kiktől az ajándékot vevék. a király v. században a pünkösdi király. PÜNKÖSDI KIRÁLYNÉJÁRÁS. és pedig a legények külön egy királyt. kisebb lányok körében volt ismert. s mennyezetkint vitetik felettük négy leány által. az ünnepélyes öltözék.és királynéválasztásról nagylányok és legények köréből: „A szokás mai gyakorlata. emez dísze. az egészet kézenfogódzva kört alakított legények és leányok táncoló serege veszi körül. vagy egyhangúan dudolgatnak. kisérve többnyire a ház ura s asszonyára. Gömörben és Csallóközben kisebb nagyobb különbséggel divatozik. A múlt századi adatok még szólnak pünkösdi király. mi van ma…” kezdetű jellegzetes pünkösdölő éneket. alkalmazott szerencsekivánat s hálálkodással szavaltatnak el. másutt a lakodalmas menet . díszeivel is kivált a többiek közül.és királynéválasztás már csak a gyerekek. s a leányok is egy királynőt. PÜNKÖSDÖLÉS A házról házra járó pünkösdi szokásoknak két típusa különíthető el a 20. századi adatok. miközben énekelték a „Mi van ma. kétségtelenül már sok lényeges feledésével. kezükbe virágokkal díszesített királyi pálca adatik. minden ház előtt eljárják a körtáncot. elnevezésének az alapján ugyancsak több változatba sorolható. Hont. olykor azonban ezt. karjára virágokkal telt kosarat tűz. valamint a dunántúli pünkösdi királynéjárás. gyakrabban csupán pünkösdhétfőn az ifjúság a délutáni tánc és zene előtt választ maga közül. s ha az adandó ajándékok sokasága megkivánná. végre négy lehámozott fehér botocskára köttetik egy nagy piros tarka kendő négy vége. Az alföldi típus a szereplők számának.} visznek utána kiválasztott szolgaleányai is. aki ruhájával. mire a ház gazdasszonya kilép.A pünkösdi királyválasztásnak is – mint a legtöbb népszokásnak – van gyermekjáték-változata. leírások alapján: az Alföldön és Északkelet-Magyarországon elterjedt pünkösdölés változatai. mi a kosárbóli virághintéssel viszonoztatik. valamint a gyerekek pünkösdi szokásának együttes meglétéről írt. s megkezdik a táncot a falu kocsmája.vagy tipegőtáncot” (Ipolyi 1854: 303). a király által rendelt szolga viszi előttük. honnét a menet házról-házra folytattatik. két fiút befogtak lónak és hajtották a gallyak között és körül. A 20. a pünkösdi királyné arca lelepleztetik s az illető pünkösd ünnepére vonatkozó versek. az alábbit a Zemplén megyei Cigándon jegyezték le: A fiúgyerekek gallyakat dugdostak le a porba. ilyeneket {7-177. királynő háza előtt. minek ismétlődő zárversei visszhangoztatása közt az egész csoport eljárja a kör. mely sokfelé még az 1960-as években is élő népszokás volt. tudomásomra ebből áll: pünkösd napján. kendők s virágkoszorú tétetik.

analógiájára menyasszony. Legtöbbszőr a „vőlegény” is lány volt. mi van ma piros pünkösd napja. amit elosztottak. annak örülnétek. gy. vőfély. 1958) A lakodalmas menet mintájára a pünkösdölés egyes változataiban menyasszony és vőlegény szerepelt. árvalányhajas kalapban. Táncoltak és énekeltek a házaknál. A lányok fehérbe öltöztek. aki szintén lány volt. Királyné pálcája. holnap lesz. A „főnásznagy” kezében faragott vagy színes papírba csavart botra tűzött zászló volt. vőlegény. aki az adományokat gyűjtötte. A „vőlegény”. Galgahévízen az 1920-as években szűnt meg a szokás. a legények gyolcsinget. ha nem a házára. szálljon a házára. az úr asztalára. de volt. jobb kezében virággal ment. gyolcsgatyát vettek fel. levenném a süvegemet. zászlósan vonultak. Mellette haladt a „kosaras”. a második napja. a „menyasszony” fehér ruhában és kendőben. bal karján hímzett kendővel. ha nem a házára. fején pártaszerű koszorúval. Énekük a következő volt: . sárga sarkantyúba. Pénzt és ennivalót kaptak. (Papp L. {7-178. hogy nem is választottak megkülönböztetett szereplőket. s végül előfordult. kislajbiban mentek a lányok után. arany koszorúba. illetve közösen elfogyasztottak. a bal füle mellé piros pünkösdirózsát tűzött. az úr asztalára Lányok ülnek a toronyba. Addig a lányok ünnepi öltözetben. Tarnamérán pünkösdi királyt és királynőt választottak. szálljon a házára. Arra mennek a legények. Kíséretül még 8–10 lány csatlakozhatott párosával.} Királyné pálcája. ahol csak a menyasszony vonult a kíséretével. Holnap lesz. koszorúslány szerepelt. Énekük: Mi van ma.

máma van Piros pünkösd napja. holnap lesz A második napja. hogy ne tapossa A pünkösdi rózsát. mi van ma. holnap lészen. Pest m. Erre mentek a kisasszonyok Szép gombos ruhába Beleléptek véletlenül Pünkösdi rózsába. mossa össze mind a kettőt! Dicsértessék a Jézus Krisztus! (Galgahévíz. ne tipossa. Hogy ne tapossa. piros pünkösd napja. jól megfogd lovadnak bokrétás száját. minimamázásnak nevezett szokás a Hortobágy környékén már az 1910–1920-as években szintén megszűnt. 1983: 89). a ház előtt karéjba állva énekeltek: {7-179. bokrétás jól megfogd Lovadnak a zabláját. pajtás. zabláját.Mi-mi-ma-ma.. MNT II. 196.} Máma van. A mavagyonjárásnak. (Schram 1972: 73) Észak-Bánátban egy vak koldusasszony járt alamizsnát gyűjteni pünkösdkor a jellegzetes énekkel 1915 táján (Katona I. ne tapossa a pünkösdi rózsát! Adjon Isten lassú esőt. András. András. bokrétás jól megfogd Lovadnak a zabláját Hogy el ne tapossa A pünkösdi rózsát.) Az említett harmadik változatra példa a turai leírás. András. Holnap lesz. sz. . holnap lészen a második napja. ahol a szokásnak nincsenek megkülönböztetett szereplői: Turán mise után a serdülőkorú lányok és fiúk ugráló tánclépésekkel mentek házról házra.

A szokás lényege a következő: többnyire négy lány házról házra vezetett egy kisebbet. a kosaras vagy cigányasszony. gyorsan leguggoltatták a kiskirálynőt. ez sem mindenütt érvényes. hogy a gazdasszonynak ne nőjön meg a kendere. pénzt kaptak. Sőt. vagy lassan körbejárták a királynét.Az alföldi. Házról házra jártak. Éneklés közben mozdulatlanul álltak. arra mennek a legények sárga sarkantyúban. gyöngyös koszorúban. vagy fátyollal borították be. kihajlott az útra. Királyné asszonyunkat Pár tojással. mialatt így kiáltottak: „A kendtek kendere ilyen nagyra nőjön. a karján pedig virágszirmokkal {7-180. Néha szavakban is kifejezték kívánságukat: Segélje a királynénkat. mert az Ipoly menti falvakban az egymáshoz közel eső községekből is különböző változatokat jegyeztek le. kösse koszorúba. Ha valaki nem szívesen látta őket. ahogy a kendervarázsló szerepe homályosult. A Csallóközben felöltöztetett bábut hordoztak a pünkösdölők. a termékenységvarázslás azonban idővel értelmét vesztette. már így kiáltottak: „Ekkora legyen a kiskirályné!” A dunántúli változatokban. adománykérő szokássá. pár kaláccsal. szedje föl a menyasszony. mikor felemelték a kiskirálynőt. Az ételeket az egyik háznál elfogyasztották. a pünkösdi királynét. A pünkösdi királynéjárás dunántúli változataiban a szereplők lányok voltak. A kislány fehér ruhát. Nem vett részt a játékban. csak a végén lépett elő. északkelet-magyarországi pünkösdölők szövegében csak területi egységenként találunk némi hasonlóságot. ni!” Tojást. fején virágkoszorút viselt. melyet Dunaszerdahelyen és környékén magasra emeltek. Az öt kislányhoz csatlakozott a hatodik.} teli kosarat vitt. . A jellegzetes kezdősorokhoz: „Mi van ma…” kapcsolódhattak gyermekdalok. Például: A pünkösdi rózsa. leányjátékszöveg-töredékek. Az ének végeztével többnyire a következő mondóka kíséretében magasra emelték: „Ekkora legyen a kendtek kendere!” Gyakran háromszor is megismételték a felemelését (Tátrai 1977). úgy vált ez a szokás is ünnepköszöntő. Az utóbbi években. szalonnát. vagy: Lányok ülnek a toronyban. A kis királynő feje fölé piros vagy piros mintás kendőt feszítettek ki baldachin módjára. A szokás eredeti célja.

gy. ha nem nevetett. hogy még az esztergyát is megérgye! (Gyöngyösfalu. például azt mondták: „Nem fényes menyecske. Tátrai Zs.. szentlélek isten küldötte…” kezdetű egyházi ének már az 1675-ös Canthus Catholiciben is „régi ének” jelzésű. tarka tulipányos Hintsetek virágot.. Tátrai Zs. gy. mi van ma…” kezdetű pünkösdi éneket ismerték (Kerényi 1982: 91–92). A pünkösdi szövegekben feltűnnek személynevek: András és Szent Erzsébet.Pár katonaforintokkal! (Himod. A Dunántúlon a „Pünkösdnek jeles napján…” egyházi népének és ehhez kapcsolódva vagy nélküle a gyermekdalszerű „Elhozta az isten…” kezdetű ének. jácintus. Ilyenkor. . Az utóbbira példa az alábbi adománykérő szöveg: „Hugom édes hugom. Akkor kendergyek legyen. kemence kalácsot. A nevetési tilalomban ősi avatási próbát sejthetünk. vagy egy pár garassal” (Csipkerek. Szent Erzsébet pedig a rózsacsodával kapcsolatos legendája miatt került a pünkösdi szövegekbe. Öreg embereknek csutora borockot. Ifjú legényeknek szegfübokrétájok. piros pünkösd napját. Győr-Sopron m. Jácintus. miután a pünkösd közismert jelképe a pünkösdirózsa (Dömötör T. Szent Erzsébet asszony. Hajnalban születtem. királynéasszonykát. Öreg asszonyoknak.} A pünkösdi énekszövegek között gyakran szerepel egyházi ének. azt mondták: „megbüdösült a királyné. Piros pünkösd napján. Endre királlyal azonosítható. az Alföldön is az ugyancsak gyermekdalszerű „Mi van ma. Rózsafán termettem. A népzenekutatók megállapítása szerint három jellegzetes pünkösdi dallam ismeretes.). A kutatás feltételezése szerint András II. 1964a: 129–131). Ifjú leányoknak rózsakoszorujok. Nem anyámtul lettem. az isten fiának. Mi is meghordozzuk. 1967). míg a palóc vidékeken. „A pünkösdnek jeles napján. hanem királyné!” Ha azonban elnevette magát. Ha váltságos volnék vagy egy pár tojással. Vas m. A Győr-Sopron megyei falvakban a kendervarázsló mondóka helyett a kis királynőt nevettetni próbálták. Vas m. Kisebb gyerekeknek porba való játszás. Vas megyében a jellegzetes szövegváltozat az alábbi: Elhozta az isten. 1966) {7-181. nyüves a királyné”.

199. A lányok összefogódzva vonultak végig. fendi. Szajánban az ablakba. kapura tették és a pünkösd jelének tartották.) A Zemplén megyei Pányokon a pünkösdi zöldágjárást fendijózásnak nevezték. Vagy tetőled el kell válnom. Martonoson pünkösd reggelére a házakat bodzaággal és pünkösdirózsával díszítették a század elején. Vagy életem vagy halálom. Például Somogy megyéből a Magyar Népzene Tára két változatot is közöl. te szép aranybúza. gyümölcsfaágat. Somogy m. kapudat. sz. A századfordulón Dávodon azért tűztek pünkösdkor bodzát az ablakba. Hadd kerüljem váradat. Zöldágként nyírfaágat. leggyakrabban bodzát tűztek ki. Nyisd ki rózsám kapudat. a Dunántúlon Szent György-napkor. Haj fendi. holnap lesz a második napja. ma vagyon pünkösd első napja. Általában a gonosz. . MNT II. holnap lesz. istállókra zöld ágat tűznek.. ahol lány lakott. hadd bujjatok rajta. váradat. az ország többi részén pünkösdkor.} Bujj. Szita.ros (Nagycsepely. fendi jó Cinegemadár gönci jó. Dob szerda. két lány kaput tartó keze alatt: {7-182. A zöldághordás pünkösdhöz kötődött egyes falvakban. a tietek tik sz. A szöveg is utal az ünnepre a nagycsepelyi változatban: Jöjj átú. rossz szellemek elhárításával magyarázzák vagy egyszerűen az ünnep jelképezésével. Szomorú csütörtök. Nyitva van az aranykapu. ahol gallyakat törtek. jöjj átú. hogy a boszorkányok be ne mehessenek rajta. MÁJFA Pünkösdkor különféle magyarázatokkal a házakra. szita péntek. bujj zöldág. ma vagyon. kerítésekre. visszajövet a falu utcáin eldobálták. zöld levelecske. A mi utcánk aranyos. Tiszaszigeten az ablakhoz. ablakpárkányhoz tűzték a bodzaágakat.ZÖLD ÁG. Énekelve mentek ki a közeli erdőre. ZÖLDÁGHORDÁS. néhol pedig a lányos ház jeleként értelmezik.

borosüvegekkel. párválasztással kapcsolatos szokások is kapcsolódnak pünkösdhöz. UDVARLÓ SZOKÁSOK Udvarlással. Kalotaszegen például nem ismerték a pünkösdi királyválasztás. kedvesem. PÁRVÁLASZTÓ. az ünnepélyes kidöntésére került sor pünkösdkor. vám nélkül senki sem mehetett a kocsmába. Az udvarló legény szerelmi ajándékként díszes evezőt adott a választott lánynak. (Tátrai 1984: 252) Mint a zöld ág változata. Galgamácsán például pünkösd szombatján mentek a legények a fáért az erdőbe. szomorú. A pünkösdi májusfának a fiatalok mulatságával kapcsolatos két jellegzetes példája a csallóközi vámkerék és a szabadszállási jádzófa. míg ott. Egyes vidékeinken ilyenkor állították a májusfát. mit a legények a pünkösdi királyság után. Szabadszálláson pünkösd szombatján állították fel a májfát. pünkösdi királynéjárás szokását. Többek között a Zempléni-hegyvidék falvaiban is pünkösdkor állítják a májusfát. a falut bejárván vigan elköltenek” (Réső Ensel 1867: 199). Az erre az alkalomra kinevezett bíró vagy csősz a párokat elfogta.Édesem. ahol május elseje volt a felállítás hagyományosan megszabott ideje. feldíszítették szalagokkal. a jádzófát. és a lányokkal bírságot fizettetett. . mert háromnapos táncot rendeztek ilyenkor. „A »szomorú király« kinek kötelessége. A múlt századi adatok szerint a pünkösdi táncmulatságok összefüggésben voltak a pünkösdi királyválasztással. TÁNCMULATSÁGOK A magyar nyelvterületen mindenütt kedvelték a pünkösdi bálokat. amit a lányoktól kaptak. A pénzt közösen mulatták el. amit azután elmulattak. A szomorú pünkösdi király vezetésével jártak a legények adományt gyűjteni. A Csallóközben szokás volt a vámkerékállítás. A fiatalságnak mégis jeles ünnepe volt. A mulatságot is a lányok rendezték. A lányok csináltak a másnapi labdázáshoz labdát. a májusfa a pünkösdi ünnepeken is fontos szerepet kapott. Például a sárközi Szeremlén ilyenkor volt a pünkösdi ladikázás. úgy vélték. Pünkösdvasárnap kitáncolták a fát. aznap este hordták szét. Zöld ágakkal feldíszített csónakon pünkösd másnapján ladikáztak a fiatalok. A múlt századi leírás {7-183. komoly képet vágni – ha elneveti magát pár itcze bor vételére büntettetik. A Nyitra megyei falvakban a májusfaállítás szokása is a pünkösdi királyválasztással kapcsolódott össze. A legények díszítették fel a fát azokkal a kendőkkel. 15 méter magas rúdra kocsikereket tettek. hétfőn pedig bált rendeztek. a bőséges evés-ivás a természetet is bőségre készteti.} szerint a „szomorú királyt” a kocsmában választották meg a legények.

A helyi szokásoknak megfelelően bizonyos ünnepélyes formák közt a pásztorok bort és kalácsot szoktak kapni a gazdáktól a kihajtott állatok számának megfelelő mértékben. RABJÁRÁS Az országszerte ismert szokások mellett voltak szűkebb területen ismert pünkösdi szokások is. A törökbasát két társa kísérte házról házra. BORZAKIRÁLY. A küldöncöt néhány krajcárral jutalmazták (Istvánffy 1911: 302). őt is mondóka kíséretében vitték a társai házról házra. Versenyeztek. kivitték a kapuba a fonott kalácsot és itallal is kínálták. így Sopron megyében egy iskolásfiút törökbasának öltöztettek a társai. Az volt a virtus. virágokkal borították be. A legény küldte a választott lányhoz. hogy dudál. fején koszorúval vitte a tálat. testének felső részét gallyakkal. pelyvával tömték ki a nadrágját. a buzgóbbak még két órakor felkeltek. A szokáshoz törökkel kapcsolatos mondai hagyomány is fűződik (Dömötör T. s ha tetszett a lánynak a legény. Győr-Sopron megyei szokás az ún. akinek udvarolni szeretett volna. melynek közepén koszorúra font kalács és egy üveg bor volt kendővel letakarva. ugyanakkor helyi elemekkel keveredtek. TÖRÖKBASÁZÁS. PÁSZTOROK MEGAJÁNDÉKOZÁSA {7-184. A zöld ágakra még csengőt is tettek. ha megelőzhették a szomszédokat. Egyházasfalun bodzából készítettek számára harangszerű köpenyt. E szokások feltehetően nyugat-európai hatásra a közvetlen szomszédságból származnak. Amikor a gazdák hallották. addig a pünkösdi mátkatálküldés a párválasztásban játszott fontos szerepet. Erről múlt századi leírás számol be. Egy-egy legényt is lehetett látni. Egerben 8–10 éves kislány ünnepi ruhában. s cserébe el kellett lopni a lány búzavirágból font koszorúját” (Borus 1981: 47). ugyanis pünkösd hajnalán annak a lánynak az ablakába kellett csempésznie a pünkösdi rózsát. hogy ugráljon. A pásztor boldog pünkösdi ünnepet . komálás az egyneműek barátságkötését szolgálta. Míg a fehérvasárnaphoz kapcsolódó mátkálás.} A gazdasági jellegű szokások közül pünkösdhöz fűződik sokfelé a pásztorok megajándékozása. A házbeliek pénzt és tojást adtak nekik. pipacsot hoztak a határból. Szalmával. Nyugat-Magyarország egyes vidékein.„Topolyán a frissebb lányok búzavirágot. 1983a: 58). Az udvaron pálcával ütötték. pünkösdi rabjárás is. A pünkösdölő lányok után mentek a lábuknál összeláncolt fiúk „Segéljék ezeket a szegény katonarabokat!” adománykéréssel. hogy ki készül el hamarább. borzakirályt. Ugyancsak Győr-Sopron megyei községből ismerjük az ún. Például Túrkevén pünkösd reggelén a csordással ment a felesége vagy a gyereke. s koszorút fontak belőle. hasonló tállal viszonozta.

Tiszalökön pedig. Baranyában. például vadbodzát. kalácsot. állattartásban. ilyenkor is tiltották az állatok befogását és a kenyérsütést is. például Szegeden egykor a lányok nemcsak nagypénteken. hogy megvédjék a növényeket a férgektől. PÜNKÖSDI HIEDELMEK Pünkösddel kapcsolatos időjárás. A pünkösdi harmattal kapcsolatosan is élt az a hit. Gyimes-völgyben úgy tartották. Tiszaörsön a hiedelem szerint úrnapi kakukkfűvel kell a tejesköcsögöket kimosni. hogy el ne vigyék a . Palicson is mondják: „Ha pünkösdkor szép az idő. A zsebkendőbe szedett harmatot pedig a szeplő ellenszerének. Turán pünkösdkor harmatot szedtek. ebből főznek neki teát. mert a „pünkösdi eső ritkán hoz jót” (Penavin 1988: 94).” Az eső azonban nem kívánatos. újabban csak a templom körül. Az e napon tartott körmeneteknél ún. Csallóközben az úrnapi sátorból vitt faágat a kertben a vetemények közé szúrták. A keleti szlávoknál jellegzetes az ünnep kapcsolata a vízzel. ha ilyenkor esik. Mint minden nagy ünnepen. Hajdúböszörményben a legjelentősebb ajándékozási nap pünkösd volt. bélest vitt a legelőre. virágokkal díszítik.kívánt. Andrásfalván az úrnapi koszorút az istállóba tették. hogy az állatok egészségesek maradjanak. hogy gyógyító-. csordás. A csordás felesége az ajándéknak külön lepedőt terített. mikor a gazdasszony kihajtotta reggel a csordára a tehenet. 1 liter bort (Barna 1979: 212). a gulyás. varázsereje van. Az úrnapi sátrak díszítményeit mint szentelt növényeket később mágikus célra használták – a földművelésben. Csépán a szemmel vert baromfi. akkor jó termés várható. juhász és kondás kapott ajándékba kalácsot. Ilyenkor minden pásztor. Medvesalján is általános vélekedés szerint az úrnapi gallyak a káposzta közé szúrva elűzik a bogarakat. amit a szembaj ellen tartottak foganatosnak. csikós. Magyar nyelvterületen nincs a pünkösdnek boszorkányos jellege. úrnapi sátrakat készítettek az oltárak fölé a falu különböző pontjain. aprójószág gyógyítására is használták a sátorfüvet. A kondásnak a kapuba adták az ajándékot (Ujváry 1975: 114–115). mint a szláv néphagyományban. hanem pünkösdkor is megfürödtek a Tiszában. ha valaki beteg. Az úrnapi sátrakat zöld gallyakkal. Turán a falon függő szentkép elé virágokat is tesznek. ÚRNAPJA A pünkösd utáni második hét csütörtökje. nagyszombaton. sőt az ember. Erre csak szórványos adataink vannak.és állatgyógyításban. sok bor lesz. Úrnapi sással füstölték meg a rúgós tehenet Nagyivánban.és termésjóslásra is van példa.

Kókán az úrnapi virág szirmából főzött teát torokgyulladás. MARGIT NAPJA • JÚNIUS 13. Egyházasbáston. amikor nem hajtották ki az állatokat. MEDÁRD JÚNIUS 10. a mezőn sem lehetett dolgozni. Időjárásjóslás is fűződik úrnaphoz. szemgyulladás ellen is hasznosnak tartották.és lábfájás.tehén hasznát. PÁDUAI SZENT ANTAL NAPJA • JÚNIUS 24. akkor negyven napig esni fog. Fontos szerepet tulajdonítottak az úrnapi növényeknek az embergyógyításban. A hiedelem szerint az úrnapkor sütött kenyér kővé válna. A bukovinai magyarok szerint e napon kezdődött az özönvíz. MEDÁRD Közismert időjárásjósló nap. PÉTER-PÁL NAPJA JÚNIUS 8. hogy Medárd napján mindig vízbe fúl valaki. kéz. JÚNIUS FEJEZETEK • • JÚNIUS 8. hogy ha ezen a napon esik az eső. és akkor is negyven napig esett. Más jósló. rontás elhárításában is. és a másik falu lányai mennének előbb férjhez. Például az Ipoly menti falvakban az úrnapi kakukkfűből főztek teát köhögés ellen. Jászdózsán szemverés ellen az úrnapi sátor virágaiból. A közhiedelem úgy tartja. leveleiből tettek a kisgyermek fürdővizébe. ellenkező esetben pedig ugyanennyi ideig szárazság lesz. A földeákiak az úrnapi sátorból hozott füvet a háztető alá vagy a gerendára tették. Az Ipoly mentén is az {7-185. varázsló hiedelmek is fűződtek az úrnaphoz. KERESZTELŐ SZENT JÁNOS NAPJA VAGY SZENT IVÁN-NAP • JÚNIUS 29. Medvesalján az asszonyok azért őrizték az úrnapi sátrakat. nehogy a virágból más falubeli lányos anya elvigyen. Jászdózsán pedig tiszta idő esetén sok szénát reméltek. Zagyvarékason a tehén tőgyét füstölték a sátorfűvel. akkor azt az úrnapi sást és pókhálót tették a parázsra és ezzel megfüstölték” (Barna 1979: 110). és .} úrnapi kakukkfűvel mosták ki a tejesköcsögöket. hogy a villám ne csapjon a házba. A kunmadarasiak szerint a napos idő bő termést jelez. Jászdózsán úgy tartják. Úrnapja ünnep volt. Nagyivánban az úrnapi füveket a betegségek gyógyítására használták: „Ha a kisgyerek rontásban volt. mert elvinné a helybeli lányok szerencséjét.

tükröt tesz maga mellé és mondja: Szent Antal kérlek. Ezen a napon nem szabad kinyitni az ablakot. Úgy védekeztek ellene. rossz szőlőtermésre lehet számítani.ez áldozat a vizek királyának. Zentán Margitot legyes Margitnak hívják. ha Medárdkor esik. JÚNIUS 13. Mutasd meg nékem. PÁDUAI SZENT ANTAL NAPJA A Remete Szent Antalhoz (jan. viszont bő lesz a szénatermés. mert akkor nem lesznek rühesek. Baranya és a Mura-vidék szőlősgazdái szerint. hogy ne legyen gazos és szépen fejlődjön. Az ipolybalogiak szerint Medárdkor van a szénakaszálás ideje. Példák vannak Baranya megyéből az e napi kultikus tűzgerjesztésre is. de a lovakat meg kell itatni. Egyes csallóközi falvakban Medárdkor vetették a lent. E naphoz kapcsolódott a Szent Antal tüze. A jövendőbelimet. Csépán a tyúkültetésre alkalmas nap. Szent Antal napja Zentán férjjósló nap. s Páduai Szent Antal őrizzen meg a vadállatoktól!” (Bálint S. mint a lánc. ha esik. 438). miközben a gazda mondta: „legyetek erősek mint a vas. hogy jó gyenge maradjon.) fűződő néphagyományokat sok helyen átruháztak Páduai Szent Antalra (Bálint S. gyertyát gyújt.} és monostori hiedelem szerint „Margit asszony a legyek királynéja és ezen a napon minden konyhába beereszt egy kötővel” (Bálint S. orbánc elkerülésére tilos volt tüzet gyújtani. akkor savanyú. JÚNIUS 10. Topolyán úgy vélik. Ugyanakkor más adatok éppen a tűzgyújtás tilalmára vonatkoznak. mert akkor abban az évben sok lesz a légy. mert ezen a napon vetik a retket. 1977: I. Például a baranyai falvakban nem fogták be a jószágot. (Penavin 1988: 105) . állattartással kapcsolatos hiedelem és szokás kapcsolódott ehhez a naphoz. Magyarszentmihályi {7-186. 1977: 152). akkor édes lesz a bor. ezért e napon nem szabad fürdeni. 1980b: 288). ha Medárd napján süt a nap. Ezért igen sok. Gyergyócsomafalva székelyei láncon hajtották át a jószágot. Az egész nap kenyéren és vízen böjtölő lány éjfélkor átlépi az ágyat. MARGIT NAPJA Medvesalján Retkes Margit néven emlegetik. Mura-vidéken a bőrgyulladás. A Hortobágy vidékén általában esős napnak tartják. az orbánc gyógyítása ráolvasással. 17. tartsatok össze. hogy mise idején a szántóföldről hozott földet szórták szét a házban.

a fát pedig az ölükben.} Rőzsét. szalmából gyújtottak tüzet. KERESZTELŐ SZENT JÁNOS NAPJA VAGY SZENT IVÁN-NAP Szent Iván a nyári napforduló ünnepe. hogy megvéd a köd. A szertartásos tűzugrásnak egészség. sőt a tüzet is ők gyújtották meg. gonoszűző erejébe vetett hit az alapja a Szent Iván-napi tűzugrás szokásának is. 1964a: 140–151). májusfa. hogy nagy esők jönnek. A tűz átugrására – a múlt század végi szegedi leírás szerint – tréfásan így biztatták a résztvevőket Ne félj. a hagyomány a magyar nyelvterület északi és déli peremvidékein maradt fenn legtovább. Így tartották ezt Szeged környékén.Szent Antal napját különösen az asszonyok számára tartották dologtiltó napnak. gaz és szemét is lehetett. mert kelések nőnek a kézen. majd egy legény háromszor körbefutotta égő fáklyával és azután gyújtotta meg. Szent Iván estéjén kocsival mentek végig a falun Egyházgellén. Egyházgellén a máglyára tették az előző évi aratókoszorút. Topolyán. Bocsárlapujtőn botra szúrt zsúpkévét vittek a lányok és azt gyújtották meg. A tűz meggyújtásának szertartásos módjai voltak. a szertartásos tűzgyújtás egyik jeles napja. „Szent Antal elviszi a szénát!” (Barna 1985b: 793). A tűz tisztító. Nagybodakon szűzlánynak kellett „megszentelnie” a tüzet. a jégeső és a dögvész ellen.és szerelemvarázsló célzata is volt. adjanak rőzsét! Ha nem adnak rőzsét. Bár adataink a magyar nyelvterület különböző pontjairól vannak. Kolonban a lányok bögrében vitték a parazsat. elősegíti a jó termést. A szokásról a 15. vízzel „megszentelte”. a szakirodalomban Róheim Géza (1925: 309–326) és Marót Károly (1939) foglalkozott behatóan történeti és interetnikus összefüggéseivel. Csantavéren is. A tűzrevalót egyes helyeken a lányok gyűjtötték. ugord át. A csallóközi leírások szerint a tűzrevaló összeszedése a legények feladata volt. század óta vannak írásos források (Dömötör T. Drégelypalánkon gallyakból. egy leány háromszor körüljárta. rőzsét. A helyi adatok szerint a tűzrevaló zsúpszalma. nem volt szabad lisztbe nyúlni. rőzse. minden házhoz bekiabáltak: {7-187. 1901: 316) . Zentán. Az ekkor gyújtott tűzről azt tartották. pajtás. Tápió mentén úgy vélik. JÚNIUS 24. elvisszük a tőkét! (Marczell 1985: 46) A tüzet gyakran szabályos négyszög alakúra rakták. A Csallóközben. nem süti meg a pofád! (Kovács J.

. Mel magos rutafa. 2. Egyik ága hajlott Balkó Pista udvarába. 1. Meggyulandó Balkó Pistának kőháza. 1. Tyüzit megrakájuk. A másikon űnek szíp öreg emberek. A szokás lényeges része a szerelemvarázslás. mint a szentiváni ének”. ojtsuk. 2. Egyik szögin űnek szíp öreg asszonyok. ojtsuk. II. Negyediken űnek szíp ifjú legínyek. III. Ismert az a szólásunk. kiházasító dalokat énekeltek. „Hosszú. Gyakran igen hosszúak ezek az énekek. hajók sár hajók Magyar Ilonának haján fölyő gyöngy koszorú gyöngy. jaj ne hagyjuk szegínyeket. hajók.A tűz átugrása közben párosító-. Másik ága hajlott Császár Borcsa udvarába. Hosszú lehetett attól is. Meggyulandó Császár Borcsának kőháza. Harmagyikon űnek szíp hajadon lyányok. négyszögre rakájuk. „hosszú” Szent Iván-i éneket a Nyitra megyei Kolonból: I. a tengeren által hajlongott. Kodály Zoltán század eleji gyűjtéséből idézzük a teljes. A Szent Iván-napi rítusénekekben több párosítószöveg is szerepel. ága elágazott. hogy a falu összes fiataljait összeénekelték.

Virágom stb. Selem sár hajó Magyar Ilonának haján fölyő gyöngy koszorú gyöngy. 3. a levele lehullik. roppan gyivó mogyoró levél alatt. téridd az én lovaimot. . és 8. Téridd. 6. Másikféle virág a szőlő szíp virág. IV. 5. Virágom stb.} 7. tőled el sem maradok. Harmadikféle virág a rúzsa szíp virág. 2. Virágom stb. Virágom stb. Ha ja gyivó meg írik. tik apró gyiákim. Ilka. roppan gyivó mogyoró levél alatt. Ne vetekedj vélem te rúzsa szíp virág. Az 5. VI. 6. Odavetekedik a rúzsa szíp virág. mert bizony énvélem széles ez a világ íl. Elsőféle virág a búza szíp virág. 1.} 2. Virágom stb. Máriájában nyugszik. de ott is ott vannak a Balkó Mihálé én is megtérítem a te ludaidot. Ne vetekedj vélem te szőlő szíp virág.1-2. Oda vetekegyik háromféle virág. mert bizony énvélem szent misét szolgálnak. Virágom. {7-190. Ki lovai vannak a nagy hegyek alatt. 8. Virágom stb. hagy aludjon Mária napfőkőtyig. V. Ahun a nap ênyugszik. {7-189. Lassan csendíjjetek. Selem sár hajó Magyar Ilonának haján fölyő gyöngy koszorú gyöngy. 3.. te szőlő szíp virág. Ne vetekedj vélem. mert bizony én vélem lányok dicsekednek. Virágom stb. strófa második sorának ez a dallama: mert bizony énvélem széles ez világ íl. virágom. 1. véled elmegyek. 4.

az még azon az őszön férjhez fog menni. akié fennakad. hogy a liba ne dögöljön” (Manga 1968a: 158). Az utcára csaptam. {7-191.4. és tojáscserével történt. mely a maga nemében egyedülálló adat. amerre a tűz füstje száll. nem veri el a határt a jég. Tardoskedden a dögtől és a ködtől vélték így megóvni a határt. -varázsláson kívül még számos indoka volt. Amikor sötétedni kezd. VII. Mihálygergén (Nógrád m. Az egy ága vóna. kisöpreném a budai nagy piaczot. a tűz átugrálása előtt és után meghevertek a kenderföld szélén. 5. „Szent János napján estefelé a falun kívül (berekben) kisebb-nagyobb (10– 15 éves) fiúk rőzsét. A Nyitra megyei Pogrányban többek között gazt égettek. 1. Kodály 1909: 116–118) Az Ipoly menti változatokban csak egy párosítószöveg van.) a búzavirágból font koszorút. Hajtsad rúzsám hajtsad a cseresnye jágát. Az Ipoly menti falvakban. és úgy tartották. magamnak jovábó. Nyitra m. (Kolon. mogyoró levél alatt. A Baranya megyei Hörnyék községből a tűzgyújtással kapcsolatos mátkázó. Kanyó Örzse vóna. ágotbogot hordanak nagy máglyába. Nagyhinden úgy vélték. a legközelebb álló fűzfára sorba felhajigálták. barátságkötő szokást közölt Berze Nagy János. mellyel a tüzet átugrották. azt tartva. Bocsárlapujtőn égő zsúpkévével szaladgáltak a lányok. a lányok kezében faágra kötözött meggybokréta (10–15 . például Ipolyvecén a kenderföldek mellett gyújtották a tüzet. Szeretőmnek szípibő. -varázslás ugyancsak a szentiváni szokás egyik eleme. melódiára). (Manga 1968a: 159) A házasságjóslás.. Ficó Palyi vóna. Megöntözném hidegkőkutnak vizivel. 2. hogy akkor tiszta lesz a gabona és jobb lesz a termés. (A II. sz. összejön a falu fiatalsága. komálás ideje elsősorban fehérvasárnap volt. Másik ága vóna. miközben mondogatták: „Tüzes legyen hasznos legyen. hagy szakajjak szípibő szeretőmnek. A mátkázás. behinteném apró pünkösd rúzsával. Itt a kendertermékenység-varázslás volt a cél. roppan gyivó. Ha jén vónék a budai nemes asszony. például Őrhalomban az alábbi: Sütnivalót loptam. Érdekes módon azonban az egymás melletti falvakban is különböző céllal gyújtották a tüzet.} A Szent Iván-napi tűzgyújtásnak a házasságjósláson.

Medvesalján az idősebbek emlékeznek még a Szent Iván-napi tűzgyújtásra. valamint a felette füstölt különféle növények révén. amit később daganatra tettek. mátka mátkázunk. így juttatja gyümölcshöz a túlvilágon. míg halunk. Ez a baba. ebből főztek teát „mellfájás” ellen. minden csontom összeforrják. utána száraz fakéregből. (kétszer) (Harmadszorra:) Koma. mielőtt kimentek volna a tűzhöz. azt hajtogatják fel-alá és szaladnak vele” (Berze Nagy 1940: III. Míg élünk. . koma. Például Menyhén. almát vet.cm hosszú). fáklyát gyújtanak a tűzben. Topolyán a tűz parazsába tették az almát. mert megeszi a mennyországban lévő gyermeke aranyalmáját. tetejébe a kihegyezett fára alma van tűzve (Szent János alma). azt tartották. az nem betegszik meg. A Szent Iván-napi tűznek egészségvarázsló szerepe is volt. tisztesfüvet füstöltek. mert elenné a halott kisgyereke elől. Mint a Duna hossza. (Kotics 1986: 99) A tűzbe gyümölcsöt dobáltak. de más magyarázat szerint. A babát kicserélik. Mindig mátkák maradunk. komázunk. Gímesen virágos bodzafaágat pároltak a tűzön. míg halunk. Míg élünk. közvetlenül a tűz átugrálása. Mindig komák maradunk. a komafát kézben tartva mondják: Mátka. s a falun végigszaladgálva kiabálták: Az én hajam olyan legyék. Ennek többnyire azt a magyarázatot adták. és ebből eszik. a kenderföldön egy-egy szál kendert fűztek a hajukba. Szent Iván-nap előtt nem szabad almát ennie. hogy aki abból eszik. Akinek meghalt a kisgyereke. hogy akinek elhalt kisgyermeke van. Almágyon tűzugrálás közben ezt kiáltották: „Kezem lábam ki ne törjön.} tűzön megpörkölt vadbodzát az ágyba vitték a bolhák ellen.” Ugyancsak Almágyon a lányok.vagy komafa. nem fog fájni a torka. Vajkán vasfüvet. Gyülekezés után a máglyát meggyújtják s ennek fényénél két leány – jó barátnők – egymással szembe állva. hogy amelyik anyának meghalt kisgyermeke van. Mint a csikó farka. Tardoskedden a {7-192. leginkább meggyfából csávát. Mint a világ hossza. aki a tűzbe aszalt körtét. az nem ehetett belőle. Még annál is hosszabb. Az Ormánságban élt az a hiedelem. A tűz leégése után a fiúk a tüzet ugrálják át. 90–91). fodormentát. Még annál is hosszabb.

akinek a kisgyermeke meghalt. A Csallóközben Péter-Pál napjához fűződik az a hiedelem. Ekkor érett az ún. szentiváni alma is. Sárkeresztesen kalendáriumi rigmussal biztatták egymást: Elmúlott már Ézsaiás. Vágd a búzát pőre gatyás! (Gelencsér 1981: 198) {7-193. hogy Szeged egyes városrészeiben gyerekek járták az utcát. kezdődhet az aratás. az év végéig megnősül vagy férjhez megy. Szent Péter a szegedi lakatoscéh védőszentje volt. A szokás egyik magyarázata szerint. A Csallóközben a gyümölcsevési tilalom (mely másutt általában Szent Iván-naphoz kapcsolódott) Péter-Pál napjához kötődött. Olyan asszonyok. 477). Szent Pétert a halászok patrónusaként tisztelték. akik kaláccsal. JÚNIUS 29. túrós csuszával. főként cseresznyét enni. hogy az a túlvilágon kaphasson. s az egykori halászcéhek ilyenkor rendezték a gyűlésüket. . s csak azután ehetett az anya. Úgy hitték. Az ünnepig nem volt szabad gyümölcsöt. PÉTER-PÁL NAPJA A magyar nyelvterületen általában úgy tartották. egyéb gyümölcsöt vagy aprópénzt szórtak.A Tápió menti falvakban emléke sem él a Szent Iván-napi tűzugrásnak. hogy aki Szent Iván-nap előtt gyümölcsöt eszik. mert kezében kulccsal szokták ábrázolni. Topolyán kimentek megnézni a búzát. mert ez a nap egyébként dologtiltó nap volt. a kiszórt almával a család elhunyt gyermekeit vendégelik meg (Bálint S. egyáltalán nem ettek ilyenkor cseresznyét. ha nem: pedig hajmát!” A háziak a kerítésen át az ünnepre érő szentiványi almát. A hajdúdorogi. hogy amelyik legény vagy lány elsőnek hallja meg a harangszót e napon. hogy a búza töve ezen a napon megszakad. Dunaszekcsőn PéterPál előestéjén a halászok rúdra kötött ponttyal járták végig a falut és köszöntötték vásárlóikat. borral vendégelték meg őket. annak kiskorában meghal a gyermeke. 1977: I. Az ünnep után pedig az első szemet idegen gyereknek kellett adni. Másnap a halászok rendeztek vendégséget halpaprikással. és egy-két kaszasuhintást tettek próbaképpen. így kiabálva: „Hintsék kendtök almát. A század elején még szokás volt. büdszentmihályi görög katolikusok János almáját osztják szét a gyerekek között.} A Mura-vidéken ekkor kezdik aratni a rozsot.és mesteravatás. akiknek meghalt a kisgyermekük. Ekkor volt a legény. Azonban a Szent Iván-napi gyümölcsevéssel kapcsolatos tilalmakat itt is ismerik.

hogy mikor van a neve napja: „Örökké érdeklődött a többi szentektől Illés. MÁRIA MAGDOLNA NAPJA JÚLIUS 25. hogy ilyenkor Illés szekere zörög. Ezután kimentek a földekre. ANNA NAPJA ARATÁSI SZOKÁSOK ÉS HIEDELMEK JÚLIUS 2. hogy akin Margit vagy Illés napján varrt ruha van. JAKAB NAPJA JÚLIUS 26.JÚLIUS FEJEZETEK • • • • • • JÚLIUS 2. ILLÉS NAPJA E napon munkatilalom volt. mert attól tartottak. abba belevág a villám. SARLÓS BOLDOGASSZONY NAPJA JÚLIUS 20. Gyimes-völgyi magyar elbeszélés szerint Illésnek nem szabad megtudnia. hogy ezen a napon is tilos volt a kenyérsütés. A gazdálkodók féltek ettől a naptól. Vásárosmiskén azt mondják mennydörgéskor. hogy Illés abroncsolja a hordókat. hogy a vihar szétveri vagy a villám felgyújtja az asztagot. abba belecsap a villám. Csíkdelnén úgy tartják. majd hazamentek. a kazlakat. JÚLIUS 20. hogy aki ilyenkor a mezőn dolgozik. vaj előbb. hogy mondják meg. Doroszlón. a búzában vágtak egy rendet. De a többi szentek eltagadták. de azért méges ő tájékozódik. Szokás volt az aratás szertartásos megkezdése is. 1982: 107). SARLÓS BOLDOGASSZONY NAPJA A nap elnevezése utal az aratás egykori módjára. mikor lesz az ő nevenapja. vaj utóbb. Például Szil faluban (Rábaköz) elmentek a misére. hogy ő lőjön. Elszórt adatok utalnak arra. az aratószerszámokat a templom falához támasztották. hogy az Illés-napi eső miatt lyukas mogyoró és dió terem. Székelykevén úgy vélik. Volt olyan hiedelem is az Ormánságban. amikor még a nők arattak sarlóval. amit azután megszenteltettek. a termést pedig elveri a jég. Tápén e hagyomány emlékére ezen a napon gyógyfüveket vágtak le sarlóval. hogy azután másnap ténylegesen hozzáfogjanak a munkához. mert jókat lőtt” (Bosnyák S. például Zagyvarékason. de tennap eltalálta. Július végének viharos . ILLÉS NAPJA JÚLIUS 22.

JÚLIUS 26. Szeged vidékén nem tartották Mária Magdolna napját sütésre. esnie kell az esőnek. amit titokban ástak el. Székesfehérváron úgy vélték. A bácskai Felsőszentivánban sütőlapátra ültetve vágtak le a hajból. hogy Jakab napján virágzik a hó. mert ha ilyenkor sok a felleg. akkor a télen sok hó lesz. A Szent Annának szentelt kedd évszázadok óta asszonyi dologtiltó nap. ARATÁSI SZOKÁSOK ÉS HIEDELMEK . Doroszlón és Topolyán úgy vélik. ilyenkor rajzanak a legyek. Ilyenkor szedik ki a fokhagymát. ANNA NAPJA A kender töve Anna napján szakad meg. az kint is veszik” (Penavin 1988: 115). bállal való megünneplésére ma is virágzó szokásként említhetjük a füredi Anna-bált.időjárására utal az Újkígyóson és Doroszlón is emlegetett szólás: „Illés meg Jakab Annát kergeti” (Penavin 1988: 144). Anna kedvelt névünnep. ott bedobja. ezért ilyenkor kezdték a kender nyűvését. melynek mulatsággal.} JÚLIUS 22. mert ami gabona Jakabnapig kint marad. mosásra alkalmasnak. JAKAB NAPJA Jászdózsán úgy tartották. A Drávaszögben is ekkor szedik ki a vöröshagymát. Időjárásjósló hiedelem is fűződik e naphoz. hogy még hosszabbra nőjön. Medvesalján Anna-nap előtt egy héttel kell kiszedni a hagymát. A Jakab-napi időből különböző módon jósoltak a várható téli időjárásra. hogy a Jakab-napra kelt csirkék gyorsan nőnek. Doroszlói megfigyelés szerint: „a zab aratását Jakab-napig be kell fejezni. mert Mária Magdolna siratja a bűneit. MÁRIA MAGDOLNA NAPJA Szokás volt a kislányok hajából ezen a napon egy keveset levágni. Szajánban egyenesen tiltották e munkákat. annababot. Tápén a Jakab-napi északi szélből hideg telet jósoltak. Kiskunfélegyházán úgy hitték. mert akkor tovább eláll. ajtót. hogy Anna a kötényében hordja a bogarakat. JÚLIUS 25. s ahol nyitva talál ablakot. {7-194. nehogy rontani lehessen a hajszállal. Szent Annát Szeged környékén Kedd asszonya néven is emlegetik. Szép idő esetén e napon szedték az ún.

korona formájú. mikor az utolsó tábla búzába ettek. majd a marokszedők elkapták őket és „bekötötték marokba” (Csáky 1987: 170). Betegségelhárító szerepe is volt. Kishartyánban az első kévét a pap számára vették le. Bükön pedig így hallottam (1978): „Úgy csináltuk. imádsággal. A kenyérgabona betakarításának a sikerét számos hiedelemmel és szokással igyekeztek biztosítani.Július az aratás hónapja. Az eszközöket a templom falához tették. hogy nagy jelentőséget tulajdonítottak az első kévének. nem mulasztották el. Kalotaszegen. ha borral vagy pénzzel kiváltotta magát. {7-195. Ebből készült az aratókoszorú. szokások kötődtek. hogy az elnököt vagy az igazgatót megkötözzék (Manga 1977: 248). amit a házigazda áldomással váltott ki. melyek gyakran vallásos jellegű szertartásokkal is összekapcsolódtak. Göcsejben az aratók egy kisebb kévét kötöttek. ahol kaszával arattak. A legtöbb helyen harang alakú favázra erősítették a . akkor a kévét lefektették aztán a lányt ráverték. melyet egész Kalotaszegen búzakoszorúnak neveztek. hogy a következő esztendőben is jó termés legyen. Ez került azután a karácsonyi asztal alá. A Csallóközben ünnepélyes volt az aratás első napja. keresztapát. akik először arattak. Balonyban a gazda a kötözőknek pálinkát. hogy a legények és lányok. például Fejér és Somogy megyei uradalmakban. elkezdték kötni a koszorút. a marokszedőknek fejkendőt adott. de az utolsó kalászokból kis csomót mindenki vitt haza. s csak akkor engedték szabadon. hogy jól tojjanak. Sellyén az arató a derekára kötötte. megemelték a kalapjukat. a pap megszentelte. Ebből a baromfinak adtak egészség. Kis darabon talpon hagyták a gabonát. az elsőnek learatott búzaszálaknak.} ott nyomdosták a legények”. Elszórt adatok vannak arra vonatkozóan. a másodikat a gazdaasszony vitte haza. A munkát fohászkodással. hogy majd ne fájjon. kalapemeléssel kezdték. a termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban. A legtöbb hagyomány az aratás végéhez kapcsolódott. Gömörben úgy mondták. Az utolsó kévéhez is különféle hiedelmek. Az utolsó kalászokból készített aratókoszorú különféle formájú és nagyságú lehetett: csigaszerű. Az Ipoly menti falvakban az új résztvevőket beavatták: az „újoncokat fenekükvel a földhöz verték”. aki még nem vót aratni. hogy ezt a madaraknak és a szegényeknek hagyják. A föld szélén letérdeltek. illetve keresztanyát választottak maguknak. Aratókoszorút általában a földesúrnak készítettek. Még az 1950-es években. A kévét másnap a tyúkoknak adta. Olyan szokás is volt. „Jézus segíts!” fohásszal indultak. koszorú alakú.és termékenységvarázsló céllal. keresztet vetettek. és az őszi vetőmag közé elegyítették különféle magyarázatokkal. Az aratókat elsőként meglátogató gazdát vagy családtagját a learatott gabona szalmájával megkötözték.

Elvégeztük. A nagyobb uradalmakban az aratókoszorú vitele. Erre kezdődik a vacsora. A Zsitva mellékéről szóló beszámoló részletében termékenységvarázsló vízzel való leöntésről is megemlékeznek: „Összeszedve a határ minden vadvirágát. gazda. Nem szabad a legénynek más faluba járni. készítsd. átadása ünnepélyesen ment végbe. gazda. arass. (MNT II. 310. jó vacsorát. A gazdasszony. mely néha estétől reggelig tart. Ahol aratási ünnepélyt rendeztek. általános szokás szerint az aratók énekszóval érkeztek meg. ott átnyújtják a kalászkoszorút.búzát. azokból a gabonaszálakból koszorút kötnek. A gazda házához érve nyakonöntik a koszorúvivőt: mi azt akarja jelenteni. gyakran mezei virágokkal és szalagokkal is díszítették. rózsám.) A Csallóközben az aratásról hazafelé menet énekelték: Megérett a búzakalász. megadja galambom. sz. s fönn egymást körösztbe metsző ívfonatot kötnek. MNT II. Hasonló leírást olvashatunk a kalotaszegi falvakról. bemennek a faluba az uraság házához vagy gazdatisztje lakához. a gazdasszony jó vacsorát. 2. megadom a garast. . {7-196. ének s néha zeneszóval mezőföldről. Ha a gabona jól fizetett jódolga van az aratóknak. Ha én meg nem adom. ezen koronaalakú fejéket a hideg víztől legkevésbé iszonyodó férfi fejére teszik. elvégeztük az aratást. 3. ivás. 298. A koszorút a legszebb búzakalászokból fonták. jó áldomást.) Az aratási munka befejezéséről is szólt ének a Nyitra megyei Kalász községben: 1. kerítések mögött meghúzódva várták az aratók érkezését. egy búza alapkörfonatra két jól föleresztett. Készítsd. hogy a búzának az esső ne hiányozzék” (Réső Ensel 1867: 351). s jót kívánnak. sz. táncz. ahol a falubeliek a kapuk. akkor még koszorút sem kötnek” (Réső Ensel 1867: 51). búzával kapcsolatos énekeket énekeltek. Múlt századi leírásban. Aratással. Nyitra m. jó áldomást.. ha nem. le kell azt már vágni. pontosan meg nem nevezett alföldi helység aratóünnepéről olvashatjuk: „Erre megindul a nagy sereg tarkázva párosan.} (Béd. az aratást. mindenhonnan öntötték a vizet a koszorúvivőkre. Kodály Zoltán jegyezte le Bádről: Arass.

SZENT ISTVÁN NAPJA AUGUSZTUS 24. AUGUSZTUS FEJEZETEK • • • • AUGUSZTUS 1. VASAS SZENT PÉTER NAPJA AUGUSZTUS 15. különösen az 1901-es miniszteri felhívás után. melyek néhol a farsangi és a szüreti szokásokban is megjelennek. A gazdát köszöntő rigmusok gyakran vőfélyversekre emlékeztető dagályos szövegek. VASAS SZENT PÉTER NAPJA . BERTALAN NAPJA AUGUSZTUS 1. A magának arató család nem rendezett különösebb ünnepséget. {7-197. puha kenyér sülhessen. NAGYBOLDOGASSZONY NAPJA AUGUSZTUS 20. meg is álgya. A módosabb gazda.és női alakot ábrázoló figurákat is vittek. Az aratási munka végeztével a ma közösen gazdálkodó üzemek is rendeznek aratóünnepet. nem is fogok életembe soha. álgya meg a Szentháromság! Álgya. sőt aratókoszorút is készítenek. Fehér lisztből omlós kalács. és vetéskor a koszorúból kimorzsolt szemeket keverték a vetőmag közé. de vannak köztük énekelt. (Marczell 1985: 47) A bényi és érsekvadkerti aratókoszorút vivő menetben férfi. (Marczell 1985: 48) Az aratókoszorút általában a mestergerendára akasztották. Nagy aratóbálokat rendeztek az uradalmakban. álgya. Csilinyáradon a következő dallal adták át az aratókoszorút: Gazd’uramnak tisztelettel jelencsük az aratást ma délbe befejeztük.Nem is jártam. melyet az elnök vagy az igazgató irodájában helyeznek el. Zsúpból készített. megvendégelte munkásait.} Bodakon így szólt a nóta: Soós György uram nagy uraság. Van énnekem a faluba kökényszemű barna. A torkunkat is megszánnya. felöltöztetett bábok voltak ezek. népköltészeti jellegű változatok. aki részesaratókkal dolgozott. Adja isten kövér legyen minden búzaszem.

A Tápió menti falvakban is úgy tartják. nem lesz kukorica” (Pócs 1964: 28). A másik módja pedig. Baranyában most vagy egy nappal . ha szép. a szemek lehullanának a fürtről. ha egy öregasszony a mise alatt minden ajtóra felírja: „Dömötör püspök”. a sárgadinnye magja. hogy ezen a napon megkerülték a patkánylyukat kilencszer. Próbálkoztak azzal is. A patkányoktól való szabadulás egyik módja. NAGYBOLDOGASSZONY NAPJA A moldvai magyarok e napon mindenféle virágokat. Mondjuk. Turán patkányűző napnak tartják. hogy ha Lőrinc-napkor szép az idő. A Drávaszögben úgy tartják. vérzésben hal meg. Sok a gyümölcs és ép. AUGUSZTUS 10. belepisil!” (Barna 1985b: 785). Sárkeresztesen. Zagyvarékasi. „No. mikor megvágjuk az ilyen dinnyét. mert lőrinces. belső része mind lucskos lesz. gyühet a Duna vize is. gyün Lőrinc. akkor a többi is elmenekül. LŐRINC NAPJA A közhiedelem szerint a dinnye e naptól kezdve már nem olyan finom.Vasas Szent Péter napja a Mura-vidéken a szőlőtermelőknek dologtiltó nap. mennydörgésnél is ezt égették. Göcsejben azonban a Lőrinc-napi esőt jó előjelnek tartották a bőséges bortermésre vonatkozóan. hogy Lőrinc-nap után a sárgadinnye meglevesesedik. AUGUSZTUS 15. hosszú lesz az ősz. a sárgadinnyének vége. ha egy patkány szemét kiszúrják és eleresztik. mert a tűz kitörne a kemencéből. gyógynövényeket szenteltettek. Ilyenkor vetették a kerékrépát például Vásárosmiskén. mert úgy vélik. kemencében való tüzelésre. lesz kukorica. jól megkotorta a dinnye belét” (Pócs 1964: 28). „Ha Lőrinc-napon esik. kukoricára vonatkozó termésjóslás szerint: „Ha Vasas Szent Péter napján még eső lesz. E naptól kezdve tiltották az asszonyok számára a fürdést a folyóvízben.} Kalendáriumi regula szerint: Lőrinc napja. kilenc Miatyánk elmondásával. A Mura-vidéken dologtiltó nap sütésre. de még akkor se esik. mert – például a bukovinai magyarok szerint – aki Nagyboldogasszony után fürdik. Az Ipoly menti falvakban az uborkára is vonatkoztatták a dinnyével kapcsolatos megfigyelést. {7-198. no itt is itt járt Lőrinc. hogy majd ezzel füstöljék a betegeket.

hogy a Nagyboldogasszony és Kisasszony-nap között tojt tojás sokáig eláll. hogy István-napkor mennek el a gólyák. hogy ne essen bele a zsizsik. két Boldogasszony közét (aug. Az e napi időjárásból jósolnak a várható őszi időjárásra. ünnepséget tartottak. ismerkedés alkalmát is jelentette.} AUGUSZTUS 24. Tréfásan azt mondják. Nagyboldogasszony napja derült idejével a jó gyümölcs. A kopácsi halászok ekkor szedték a gyékényt. AUGUSZTUS 20.előbb vették ki a beáztatott kendert. Bertalan-nap a Mura-vidéken vajköpülő nap volt. A lencsét is megdörgölik vele. Zagyvarékason úgy vélték. hogy ne legyen dohos. BERTALAN NAPJA Ezt a napot a néphagyomány az ősz kezdőnapjának tekinti. ha már befejeződött a cséplés. A kétasszony nap közti időszakot szerencsés időszaknak tekintették. hogy sokáig eláll.. Az ebben az időszakban tojt tojásokat összegyűjtik. 8. A Bertalan-napkor köpült vajnak gyógyító erőt tulajdonítottak. Laskón azt tartották.és szőlőtermés előhírnöke. hogy keresztet kell vágni a gyümölcsfába. 15–szept. Kisasszony) az asszonyi munkában tartották fontosnak. A két Boldogasszony köze a magyar nyelvterületen általános hiedelem szerint a téli holmik. s úgy vélték. Ilyenkor háromnapos táncmulatságot rendeztek a fiatalok. Medvesalján is úgy tartották. ha egy kanállal a búzába tesznek. hogy jó tojók legyenek és az összes tojásukat kiköltsék. Péterfalván a málna szedésének ideje volt. mert úgy vélik. ettől kezdve kevesebb van ebből a rovarból. Ezeket külön elrakták és meszet szórtak rá. A Drávaszögben. . ruhafélék szellőztetésének az ideje. A beregi Tiszaháton úgy tartják. hogy a moly ne essen beléjük. Ilyenkor ültették a tyúkokat. A Bács megyei Topolyán a Nagyboldogasszony-napi búcsú a mulatság. Topolyán augusztus 20-án. például Hadikfalván. ne essen bele a zsizsik. SZENT ISTVÁN NAPJA Különösebb paraszti hagyományok nem fűződtek Szent István-naphoz. {7-199. Az ún. hogy kétasszony között ki kell szellőztetni a búzát. hogy egészséges legyen és sokat teremjen. nem esik bele a féreg. Nagyboldogasszony napja sokfelé búcsúnap. Medvesalján. István-napkor a Drávaszögben a szép idő jó gyümölcstermést jelez. hogy ezen a napon vágják le a szúnyogkirályt.

Időjárásjóslás is fűződik ehhez a naphoz. (Hasonló hiedelem él Nagyboldogasszony és Gyümölcsoltó Boldogasszonnyal kapcsolatban is. bő termésre számíthat. amint arról már Nagyboldogasszony napjának (aug.) A Középső-Ipoly menti községekben az asszonyok felmentek a közeli dombra a felkelő napot nézni. EGYED NAPJA E napon kezdték a búza. Pereszlényben úgy vélték. Ha ezt a vetőmag közé keverik. Néhol a szőlővel kapcsolatosan is kialakultak hiedelmek. Ilyenkor fogják hízóra a disznót. Vetés közben tilos volt káromkodni. MIHÁLY NAPJA SZEPTEMBER 1. EGYED NAPJA SZEPTEMBER 8. hogy a gazda megszentelte a vetőmagot. megmentik az üszkösödéstől. KISASSZONY NAPJA SZEPTEMBER 12. Miután végzett. Bugyborékos vagy ritkaszemű eső – esős időszakot jósol. A Mura-vidéken Kisasszony-napkor az elvetendő búzát ponyvában kiteszik a harmatra. Vetés kezdetét jelentette a nap. hogy Kisasszonynapkor búcsúznak a fecskék. ellenkező esetben szárazra. de még nem indulnak útnak. például gonoszelhárító varázscselekmény: virradat előtt a gazda meztelenül járta körül a szőlőjét. Ilyenkor kezdték a dióverést. 256). Úgy vélték. Az e napi esőből esős őszre jósoltak. 15.” SZEPTEMBER 8.SZEPTEMBER FEJEZETEK • • • • • SZEPTEMBER 1. s menet közben senkihez sem szólt. ha karácsony táján le akarják vágni.) leírásánál szóltunk. MÁTÉ NAPJA SZEPTEMBER 29. Turán azt tartották. négy sarkán összekötötte a gallyakat. abban a hitben. . KISASSZONY NAPJA Kisasszony napja volt sokfelé a cselédek szolgálatba lépésének az ideje. MÁRIA NAPJA SZEPTEMBER 21. hogy Kisasszony-napkor rózsát hány a nap. hogy akkorára nőjön a gabona. Ismert találós kérdés: „Mikor van a túróscsusza nevenapja? – Egyed napján. Pereszlényben ez hagyományosan úgy történt. 1977: II. hogy a gonosz elől elzárja (Bálint S. hogy meglátják benne Máriát és a nap körüli rózsákat. magasra dobta a zsákot. hogy aki Egyed napján veti el a búzát. hogy meg ne dohosodjon. Tiszta ruhába öltözött. másutt a rozs vetését. Kisasszony-nap mint határnap is jelentős.

A pásztorok elszámoltatásának. E naphoz is kapcsolódik női munkatilalom. De amikor már megkapták. attól nem kérdenek tanácsot. A Bács megyei Topolyán.SZEPTEMBER 12. annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég. kisebesedik a keze. Szeptember 29. akkor a földet fel fogja verni a gaz. Göcsejben is pelvahétnek nevezték Máté hetét. MÁRIA NAPJA A név gyakorisága miatt kedvelt névünnep. táncmulatságokat rendeznek.” Vagyis aki Szent Mihály nap után is úgy öltözik. A Szerémségben a Máté-napi tiszta időből jó bortermésre következtettek. MÁTÉ NAPJA Máté hetében vetették egyes helyeken a búzát. mert úgy vélték. Vendégségeket. közmondás ismeretes Szent Mihály-napra vonatkozóan. után már nem nő a fű. Sokféle. töltött paprikával. Másutt azonban ezen a napon nem szántottak. így ez a nap volt számukra a legnagyobb ünnep. kalácsokkal kínálják. ha valaki arra kényszerült. Bukovinában az istensegítsiek búcsúnapja. attól nem kell tanácsot kérni. (Marczell 1985: 50) Szent Mihály napja gyakran vásárnap. Egyes vidékeken a búcsú napja. bálokat rendeztek (Barna 1979: 225–226). négy faluból is várják a vendégeket.} SZEPTEMBER 21. az nem lehet okos ember. mert úgy tartották. Aki ilyenkor mos. időjárással kapcsolatos szólás. E napot a gazdasági év fordulójaként tartották számon az állattartók.” „Aki Szent Mihály nap után szalmakalapban jár. hogy költözködjék. például Sárkeresztesen a rokonokat kacsával. például: „Aki Szent Mihály napján gatyába öltözik. MIHÁLY NAPJA A szeptemberi jeles napok közül kiemelkedik Szent Mihály napja. A cselédfogadás ideje is Szent Mihály volt. Öcsémuramnak szólítják. A Szent Mihály-napi cselédfogadásról szól az alábbi csallóközi énekszöveg: Mikor a szógát fogadják. szegődtetésének időpontja volt. s mulatságokat. lepénnyel. Csak főtt krumplival táplálják. SZEPTEMBER 29. azt mondták róla: „No ennek is már szentmihály van”. hogy az ilyenkor vetett búza polyvás lesz. mondják is: „Szent Mihály nap után harapófogóval sem lehetne kihúzni a füvet. és a Szent Györgynapkor legelőre hajtott állatokat ilyenkor hajtották vissza. aki pedig mángorol. {7-200. például a Bánátban. a pásztorok ilyenkor egészítették ki felszerelésüket. A Hortobágy környéki juhászokat Mihály-naptól Mihály-napig fogadták fel. mint nyáron szokott.” .

Vásárosmiskén pedig ez a nap volt a szüret kezdete. Például állatok viselkedéséből jósoltak az elkövetkező időszak időjárására.Egyházasbáston azt mondják. SIMON-JÚDÁS NAPJA SZÜRET KUKORICAFOSZTÓ OKTÓBER 4. TERÉZ NAPJA OKTÓBER 20. ORSOLYA NAPJA OKTÓBER 26. ellenkező esetben enyhét. Mihály-nap a név gyakorisága miatt kedvelt névünnep maradt országszerte. a lakodalmazások őszi időszaka. rossz szellemek elűzésére. A Mura-vidéki és szlavóniai földművesek a Ferenc-nap körüli hetet búzahétnek nevezik. VENDEL NAPJA OKTÓBER 21. (Penavin 1988: 128) Az Ipoly menti falvakban úgy tartották. . A pereszlényiek kemény télre jósoltak. 25. ha Mihály napján dörög. mely Katalin napjáig (nov. (Kotics 1986: 103) Számos időjósló hiedelem ismert a pásztorok körében. DÖMÖTÖR NAPJA OKTÓBER 28. Ha Szent Mihály éjszakáján a juhok vagy a disznók összefeküdtek.) tartott. Bácskában úgy mondják: Szent Mihálykor keleti szél Igen komoly telet igér. ha a fecskék még nem mentek el Szent Mihályig. Behozza a telet. erős telet vártak. kisfarsang ideje. E nappal megkezdődött az ún. behozza a deret: Szent Mihály lova deres. FERENC (ASSISI SZENT FERENC) NAPJA Göcsejben a vetésre legalkalmasabb hétnek az ún. FERENC (ASSISI SZENT FERENC) NAPJA OKTÓBER 15.} Szent Mihály-nap után kezdték a kukoricát törni. Szent Mihály fehér lovon jön. Előtte kanászostorral durrogtattak a hegyen a gonosz. {7-201. OKTÓBER FEJEZETEK • • • • • • • • OKTÓBER 4. ferenchetet tartották. akkor hosszú őszre lehet számítani. hosszú.

OKTÓBER 26. Egy vagy több napon át tartó mulatságokat rendeztek. meghosszabbították vagy megszüntették a szolgálataikat. Úgy vélték. A juhászok a plébánia udvarán főzték a birkapaprikást. Amilyen idő van ilyenkor. Vendel a pásztorok ünnepe a Csallóközben is. melyeken pásztoröltözetben ábrázolják. amíg ki nem kelnek a csirkék. őrzi a határt. gonosz hatalmaktól. Teréz napját a Balaton vidékén. Szobrokat állítottak számára. hogy Vendel viszi az állatokat. a juhásznék rétest és bélest tálaltak (Bálint S.” A falu szélén vagy a legelők közelében állították fel a szobrát (Gulyás É. megvédi őket az ártó. mert sokfelé ezen a napon számoltak el a juhászok gazdáikkal. kenyeret sem süthettek.} OKTÓBER 21. Egerben Teréz-szedés a neve. Dudaszó mellett mulatoztak ezen a napon. amikor nem moshattak. olyan lesz a tél. VENDEL NAPJA A jószágtartó gazdák és a pásztorok védőszentjükként tisztelték Szent Vendelt. TERÉZ NAPJA Teréz napja sokfelé volt szüretkezdő nap. Szent Vendelt elsősorban a Dunántúlon és a Jászságban tisztelték.A gazdasszonyok nyírfaágat tettek a fészekbe. A Bánátban. {7-202. Bácskában asszonyi dologtiltó nap volt. hogy a csirkék el ne pusztuljanak. A Somló-vidéken Orsolya-nap volt a szüretkezdés hagyományos ideje. azt mondták. akkor karácsonyig meg is marad. Dömötör napját juhászújévnek is nevezték. Orsolya időjárása a téli időjárás jelzője. a nyírfaág mindaddig. 402–403). A Hortobágy vidékén a pásztorcsaládokban gyakori volt a Vendel név. 1985: 837). Szlavóniában Orsolya-napkor takarították be a káposztát. Különösen nagy ünnepségek voltak Szegeden. 1977: II. hogyha Orsolya-napkor szép az idő. ha ilyenkor ültettek kotlóst. OKTÓBER 15. ORSOLYA NAPJA A hajdúböszörményi pásztorok úgy tartották. Ha állatvész ütött ki. OKTÓBER 20. ahol a belvárosi templom védszentjét is ünnepelték ezúttal. A Tápió vidékén az állattartó és juhtartó gazdák ünnepe volt Vendel-nap. DÖMÖTÖR NAPJA Az ország keleti felében elsősorban Dömötör volt a pásztorok patrónusa. Nagykátán a hagyomány szerint: „Vendelke a juhászok pártfogója. A Hortobágy környéki pásztoroknál az . E napon nem fogták be a jószágot és vásárra sem hajtották (Szabadfalvi 1961: 19– 65). Baranyában is szüretkezdő napként tartották számon. lábánál kutyával és báránnyal.

Baranya falvaiban a Simon-Júdás-napi hidegre utalnak a rigmusok: Eljön a Simon. A juhászok elszámolását bezáró mulatságot nevezték juhászbálnak. hogy Hegyalján ilyenkor kezdték a szüretet. Erről regula is szól: Rég felírta Noé Tokaj hegyormára Hegyaljai kapás várj Simon Judára. (Bálint S. Zentán és környékén emlegetik a „Dömötör juhászt táncoltat” szólást azzal a magyarázattal. azaz bizonytalan a sorsa. hogy ilyenkor már nem kedvez az időjárás a kinttartózkodásra. de azt is jelenti. Júdás Dideregve fázik a gatyás. amit dömötörhétnek mondtak (Bálint S. „Dömötör juhászt táncoltat” – tartják Nádudvaron. Dömötör napjához is fűződik szólás: „Neki minden nap Dömötör napja vagyon”. s ezzel Szent Mihály-nap szerepe növekedett meg. A Vendel. juhdérmációnak és dömötörözésnek is. Turán úgy hitték. juhtornak. Zentán a juhászok elszámoltatásának napja volt. 1977: 11. A Dömötör-napi hideg szelet a kemény tél előjelének tartják (Penavin 1988: 132). Júdás Dideregve fázik a gulyás. Az elmúlt évtizedekben Kunmadarason és Hajdúszoboszlón Szent Dömötör napján állatvásárok voltak (Barna 1979: 117). SIMON-JÚDÁS NAPJA Ez a nap arról nevezetes. 404). hogy részeg.és Dömötör-napi ünnepségek már a századfordulótól vesztettek jelentőségükből. azaz egyszerre utal a szólás a mulatságra és az esetleges hiány miatt „megtáncoltatott” juhászra. OKTÓBER 28. {7-203. Gyakran az egész hét ráment. SZÜRET . 1980b: 309) Horgoson. (Penavin 1988: 133) Szegedi változata: Mögérkezett Simon Júdás Jaj mán néköd pőregatyás. juhásztornak.uradalmi pásztorok és a paraszti legelőtársaságok rendeztek Dömötör-napi mulatságokat.} vagy: Eljön a Simon. hogy a Vasas Szent Péter napján kiűzött patkányok Dömötör napján hagyják el a házat.

században hagyományosan meghatározott volt. van közte dinka és gahér. A Dunántúl nagy részén és Erdélyben Terézia (okt.A szüret időpontja a 18–19.). a szőlőből. {7-204.nézzünk ide. A szüreti hangulatot érzékelteti a múlt századi szatmári leírás részlete: „Hangzik a nóta. valamilyen jeles naphoz kötődött Szent Mihálytól (szept.) Simon-Júdás (okt. Az Alföld több vidékén Szent Mihály-napkor kezdték a szüretet. két fehérbe öltözött piros arczú leányka czifra rúdon vállára emeli. tánc. szüreti felvonulásokat hagyományosan a bortermő vidékeken rendeztek. A kisebb szőlőkben ma is a család meghívott segítőkkel szüretel.} A csöbrösök illendően felpántlikázva. És felönti telt edényét. akárcsak az aratásit. mintául véve a 18–19. A következő. a czigányok és . ugyancsak múlt századi szüretről szóló két beszámolóban a szüreti szőlőkoszorút is emlegetik. Hadd teljék a puttonyom. s úgy viszi. Mikor aztán elkészült. A hegyaljai szürettel kapcsolatos az alábbi részlet: „.. ének. A szokás ünnepi jellege erőteljesebben érvényesült. A somlói leírás kicsit részletesebben írja le a szüretet. röppentyűk látszanak a légpályán. a tulajdonos vendégül látja a szüretelőket étellel-itallal. Itt amott szól a zene. a Balaton és Kőszeg vidékén Orsolya (okt. Ezeknek formája. mint bortermő földekhez illik” (Réső Ensel 1867: 251). bodor pipafüst között czipelik a megtelt csöbröket. mint e században. rajgók a föld színén. az elmaradhatatlan gonosz. az aratási szokásokhoz hasonlóan. A szüreti szokásokhoz hozzátartozik az evés-ivás. szüreti felvonulások és bálok.) napján. 28. Aki első végzi rendét. úgy dongatják abroncsoló sulykaikkal a hordókat. mustból kóstolót vihetnek haza. száz meg száz torok kiáltásától kísérve” (Réső Ensel 1867: 242). 15. rossz szellemeket elűző zajcsapásokkal: „A vinczellérek. Nagyobb szabású mulatságokat. 28. lövöldözés. századi uradalmi szőlőmunkások szokásait. 21. közbe közbe durran a puska. hol most készítik épen a szőllőhegy birtokosának a koszorút nagy gazdag gerezdekből. Tokaj-Hegyalján Simon-Júdás (okt.. A szedők pedig szüreti dalokat zengenek a »Bort ittam és boros vagyok« s a Szedjük a csóka dinkát. dalok. öröm és vígasság van mindenűtt.) napjáig. Azt…megcsókolom. 29. mintha mozsarakat sütögetnének. meg egy két mezei virág is.). A szüreti felvonulásokat a századfordulón. A múlt században és előző századokban a szüret idejére a törvénykezést is beszüntették. miniszteri rendelettel egységesítették és szabályozták. Azt a borbő kékkadarkát. módja az elmúlt évszázadban tarka képet mutat. A házigazda.

és a csapat kíséretében népdalokat hangoztatva. bal kezében szőlővel kirakott botot tart. felfüggesztik ott valamelyik szobába a koszorút. s ezen eredeti szokásos jelenet után. A falvakban egy napon tűzték ki a szüret idejét. A második világháború óta a családok nem szüretelnek egyszerre. isznak és tánczolnak” (Réső Ensel 1867: 147). a borház előtt megáll a csapat. Ketesden szőlővel díszítik fel a termet. A legények a lányok mellett lovagoltak. Október 6–20. a szüretelők pedig rakják a csárdást egész reggelig” (Réső Ensel 1867: 84). virágkoszorúval díszített kosarakkal. így a bált a szüret után kéthárom héttel tartják. Nagy fürtöt készítettek. Reggelig mulattak. Szüreti bálokat Kalotaszegen csak az alszegi falvakban tartottak. megtartották a szüreti bálokat. Az utóbbi kettő feladata volt. vagy a végén kisorsolták. Csőszbált Topolyán 1948-ban tartottak utoljára (Borus 1981: 96–97). ahová csak azok a lányok mehettek. és a felvonulásokban a farsangihoz hasonló maszkos alakok tűnnek fel. hogy cigánynak öltözve mókázzanak. választottak bírót. a vinczellér leemeli a kalapját rövid üdvözlő beszéd után. két kisbíró és két cigány. az úgynevezett vinczellér áll czifra kalapban.szedők csoportjától kísérve. egész méltósággal indul le a hegyről a borház felé. A nagygazdák. A zenészek végiglátogatták a szüretelő családokat. A szőlőbe az asszonyok ennivalót vittek. A cserháti szüret leírásának részletében pedig ezt olvashatjuk: „nálunk a szüret bevégeztével. Itt ott megállnak. s midőn hazaérnek. Akinek sikerül szőlőt {7-205. Az e századi szüreti szokások leírásánál feltűnő. A szőlőben leszedtek annyi szőlőt. iparosok szüreti bálján a húszas évektől stilizált „magyar ruhában” jelentek meg a lányok. a tömeg pompás vacsorába s mulatságba részesül. mögöttük lányok ültek a kocsiban. a szegények. Külön az iparosok. A bíró kíséretéhez tartozott két pandúr. amit a fő helyre tettek. A csőszlegények és -lányok feladata volt. kiskertekben a család. . előállnak a szögverők. Topolyán a nagybirtokon a cselédek szüreteltek. amennyi a bálterem díszítésére kellett. akiket a legények elhívtak. hogy vigyázzanak a szőlőlopásra. a közepébe pedig nagy szőlőkoszorút függesztenek. hogy a körülöttük levő legénység megkínálhassa a tavaliból az elejökjötteket. a koszorút a háziasszonynak. között rendezték ezeket. Mikor a szüret befejeződött. A legények a zenészekkel előbb hazaindultak a táncterembe. jobb karján különbféle szőlőből ügyesen összefont koszorú függ. melyben már harsog a zene. tarka barka néptömeg közepén. Egy-egy család vállalja fel a rendezését. húzzák keservesen. hogy ez alkalomra tisztségviselő szereplőket választanak. végig az utczákon. a gazdalegények. melyben nagy mulatság van készülőben. Szüreti felvonulást is rendeztek. csőszlegények közül. A bíró és bíróné kocsiját a két pandúr kísérte lovon. a gazdát bálkirálynak nevezik. tamburára mulattak. bírónét a legügyesebb csőszlányok.} lopnia a koszorúból. s tiszteletére reggelig esznek. Ez utóbbiaknál citerára. a botot pedig a háziúrnak nyújtja át. Ezt az éjszaka folyamán ellophatták.

idegenforgalmi látványosságok. azután a cigányzenészek. Mögöttük megy a két sáfár. bíróné. A felvonulás élén két leány halad. Például nőnek öltözött férfi. utánuk pedig két legény a baksus figuráját viszi. ettek. koldusnak. gyerekek kereplővel zajonganak. Maskarákba öltöztek: csendőrnek. Tiszafüreden a menet élén ugyancsak lovas legények haladtak. mehettek tovább!” Ezután beléptek. vacsoráztak. mustot ittak és részt vettek a táncban (Schram 1972: 132–133). szekéren. legények. a kisbíró. kisbíróné. Este tánc is volt. Leghátul a jelmezesek kiabáltak: a fakanalat áruló szlovák: „Fakanalat.bírságot fizet. ha rosszak vagytok. köztük egy legény. kapáscímert viszi. gulyást készítettek belőle. Például a Bódva vidékén a felvonulás főszereplői a csőszgazda. A menetben található még keréken forgó bábu. bíróné. A két világháború között nemcsak a bortermő vidékeken rendeztek szüreti felvonulásokat. sőt az aratási felvonulásokban. melyek azonban néhány emberöltő alatt a tokaj-hegyaljai szüreti felvonulás kedvelt hagyományává lettek (Ujváry 1975: 70– 92). azt tréfásan megbüntették. Hasonló jellegű felvonulás volt Hajdúböszörményben. melyen lovas legények és különféle maskarások is részt vettek. ahol a szőlőtermesztésnek egyáltalán nem volt jelentősége. Olaszliszkán is. Bekiabáltak: „Be engedtek-e vagy nem? Meg akartok halni vagy nem?” A válasz az volt: „Ha jók vagytok begyühettek. A keréken forgó pár figurája helyenként megtalálható a farsangi. fakanalat!”. a két világháború között népszerű szüreti felvonulás csak néhány éve szűnt meg. A zenészek az egyik szekéren egy boroshordó körül ültek. A Tokaj-Hegyalján megrendezett szüreti mulatságok ma is élnek. csőszgazdáné. aki a nézők karjára rafiát köt. 192–193). csőszlányok voltak. pásztornak.és rongykereskedő: „Csontot. aki az ún. Turán szüretkor birkát vágtak. KUKORICAFOSZTÓ . Leányok. A felvonulásban maskarák is részt vettek. bíró. s akinek megváltásul fizetni kell. Ujváry Zoltán megállapította. táncos kerék. Magyar ruhás csőszlányok és legények vigyáznak a szőlőkoszorúra (Vasas–Salamon 1986: 159–160). bálokat. A felvonulás résztvevői között maszkos alakok is vannak. majd a szüretelő lányok és legények. rongyot. vontatón. baksus figurája és a keréken forgó bábuk német eredetűek. Ökrös és lovas fogatokon vonultak végig. hogy a tokaj-hegyaljai bodnártánc. utánuk a bíró. lopótökkel és pohárral. a toll. ruhadarabot!” (Ujváry 1983: III. és aki lopni próbált. Nemzetiszínű szalagokba csavart abronccsal táncoltak a férfiak. A baksus figurája megfigyelhető Mádon. A tánchelyiségbe felakasztott szőlőfürtöket a csőszgazda és csőszgazdáné őrizte. a kisbíró dobbal. A felvonuláshoz tartozott a kádártánc. a drótostót: „Drótozni. drótozni!”. Őket követik a szőlőkoszorút vivő lányok. A baksus hordón keresztbe tett lábbal ülő figura. csőszfiúk. A mulatságot reggelig tartó tánc fejezte be. A bodnártánc Erdőbényén és Mádon volt ismert. A magyaros ruhába öltözött lányok és legények ökrös szekereken vonultak végig a falun. A Vas megyei Bük községben.

hogy a kukoricahajat egymás fejére tették: . A legények üszkös kukoricával bekocsmolták. Este a tehetősb gazdák zenét is fogadnak.Őszi társasmunka a kukoricafosztás. Hol zene nincs. Nevezték tengerihántónak. Alkonyatkor felhangzik a muzsika vagy cimbalomszó. a székelyeknél bontónak. mert áldott a sok kéz. hogy valahol kukoricafosztás van. Századunkban is még sokáig dívott a kukoricafosztás. egyik-másik udvaron s a csapatostól jövő lányok. majd fosztanak tovább. beüszkölték a lányokat. s mázos arczokkal amazok rettegő hüledezésére előgurulnak” (Réső Ensel 1867: 250). tánczra kerekednek. s a gyülekezők e mellett végezik a munkát. becsumázták. ott énekszóval ülik meg ezt a napot” (Réső Ensel 1867: 57). A baracskai kukoricafosztásról így ír a múlt századi szokásgyűjtemény: „Szt. és üszögös kukoricával kenegették tréfából egymást.vagy cimbalomszó mellett fosztani. A Bódva vidékén hívás nélkül mentek. a nyelvterület keleti részén máléfejtőnek. Kalotaszegen a máléhántást októberben kezdték. A résztvevőket általában meghívták. A háziaktól főtt kukoricát kaptak. fosztásra a falu legényeit és leányait meg {7-206. inni s némelyek kukoricza részt is kapnak. A szatmári kukoricafosztás rövid leírásában utalás történik az ekkor is szokásos maszkos játékra: „Nevetséges bohóckodás adja magát elő a »máléhántás« idején. Mihály után. Munka után enni. midőn a házba gyűlt tömeg közé egypár bukfencz vettetik. Nóta és tréfálkozás mellett dolgoztak. olykor jó zsíros pogácsát meg borral tele kulacsot hordanak szét köztük. Ha sok a kukoricafosztó a víg muzsikaszó mellett hamarabb készen vannak a nagy garmada megfosztásával. ha meghallották. legények letelepszenek a garmada köré s elkezdenek víg nótázás közben fosztani.} szokták hívni. de például a Bácskában a kapura tűzött zöld gally jelezte. félre bú! felhangzik a táncszó és táncolnak hajnal hasadtáig” (Kovács J. A század elején még elevenen élt a mesélés. aztán Uccu rajta uccu cu! Félre gondok. hogy a kukoriczát hazahordják a gazdák. kik suskával bő öltönyeiket roppant vastagságúra tömték. 1901: 321). mehetett lefeküdni. a férfiak pedig a java kukoriczát szépen összefonják minden alakba. hogy abban a házban kukoricafosztás lesz. Egy-egy rakás megfosztása után táncraperdülnek. Közben-közben főtt vagy sült kukoricát. különösen Ketesden. Aki piros kukoricacsövet talált. s ha egy-egy nagyobb fonást elvégeznek. Századfordulói adat szerint: „Szokásos Szegeden az udvarok közepére garmadába hordott kukoricát muzsika. a mint itt a »kukoricahántást« nevezik. a nők a fosztással vesződnek. A kukoricafosztó elnevezései a magyar nyelvterületen változatosak. Inaktelkén azt játszották.

A jó énekest felültették a rakás tetejére. A tengeri héjában meghengergették egymást a lányok. főtt kukoricát. itallal kínálták a segítőket. fészerben fosztottak. szőlőt. kismértékben még utána is a fiatalok egyik legfontosabb szórakozási alkalma volt a kukoricafosztás. A jelenlévők alkudoztak az állatra. mikor találtak egy-egy üszkös kukoricát. 182–183). A fosztásért a háziaktól vacsorát. amelyet odahaza megőriztek. a játékost pokróccal letakarták. sült tököt adott a segítőknek. diót. a piros csöveket pedig elkapkodták a legények. Végül a „gazda” fejbe ütötte a jószágát. Munkaserkentő játék volt a faluhántás: minden egyes kukoricacsőnél sorban kikiáltották a falu lakóit. 1978). csak a vak nem látja.A pap házán gólyafészek minden ember látja. A lányok csövekkel dobálták a maskurásokat. süteménnyel. Úgy kikenték sokszor.} tréfából itt is üszkös kukoricával kenegették. A háziasszony szilvát. A lányok arcát a legények {7-207. tízen-tizenöten összejöttek. Nagylányok és legények mehettek oda. Fosztásdíjba csinálták a butykost: 12–13 vagy dupla mennyiségű kukoricából a csöveket a hajánál fogva összefonták demizson alakúra. főtt kukoricát kaptak. hogy ölig vót kimosdani” (Tátrai Zs. A kalotaszegi Nyárszón főleg a legények mentek a lányos házakhoz megkérdezni. de nem tudtak megegyezni. jó barátokat hívtak meg. Ilyeneket ma is készítenek fosztások. s azt csókkal kellett kiváltani. arra cserépfazekat vagy edényt tettek. beszélgettek. Nádudvaron csürhét jártak. almát. gy. Szilvával. hogy a kukoricahéjon meghempergethessék. Kukoricafosztás alkalmával játszott dramatikus játék az iklányberényi tinóvásárjelenet. Jó időben az udvaron. környékbeliek. kukoricatörés alkalmával. Főtt csöves kukoricával és mézes kukoricával kínálták a segítőket. hogy „kell-e hántó?” A kukoricát a szoba tükör felé eső részében fejtették. Turán a kukoricafosztóba rokonokat. A kukoricafosztóban eladásra kínálták. A nagykőrösi tanyavilágban a két világháború között. avva jó kikenték a lányokat. hogy nem az ő fején van-e. „Ott aztán vót cirkusz. Egy legény fejmagasságban botot tartott. majd azután felkelt és mentek tovább a másik helyre (Ujváry 1983: III. s végül a tyúkokkal etették meg. Énekeltek. Egy legény alakította a kondást. kalácsot. esőben a konyhában. az elesett. . az jó fekete. Ha hiányos szemű kukoricát találtak: „anyósodnak annyi foga legyen” – kiáltották (Vasas–Salamon 1986: 158). Bükön a szomszédok. akik arra törekedtek. megölelhessék a lányokat. neki nem kellett egész este dolgozni. az is kukucskálja! (Vasas–Salamon 1986: 159) Ilyenkor mindenki a fejéhez kapott. a többiek alkalmas pillanatban megrohanták a kukoricát.

A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak. Jászdózsán. ANDRÁS NAPJA DISZNÓTOR FONÓ TOLLFOSZTÓ NOVEMBER 1. Nagymagyaron mindenszentekkor volt a legényvásár. 148–184). MINDENSZENTEK NAPJA E napon ma is szokás a sírok megtisztítása. feldíszítése és gyertyák gyújtása a halottak emlékezetére.” A Tápió menti falvakban egy tál ételt tettek az asztalra a halott számára. MÁRTON NAPJA NOVEMBER 19. a halottak otthon vannak. ERZSÉBET NAPJA NOVEMBER 25. Gyertyát gyújtanak otthon. A bukovinai magyarok sütnek. hogy ők is megemlékezzenek a család halottairól. HALOTTAK NAPJA NOVEMBER 11. nehogy a halottak hazalátogassanak.} hogy a halottak széjjel tudjanak nézni. osztogatják. amit a temető kapujában várakozó koldusoknak adtak.Ujváry Zoltán bőven szól az alakoskodó. pásztorokat. kenyeret. Úgy vélték: „Míg a harang szól. ezért sokfelé szokás. annyit. Régebben figyelték. NOVEMBER FEJEZETEK • • • • • • • • • NOVEMBER 1. KATALIN NAPJA NOVEMBER 30. {7-208. hogy számukra is megterítenek. Csépán ilyenkor szorultak be az állatok – a gulya. kinek ég előbb a gyertyája. MINDENSZENTEK NAPJA NOVEMBER 2. vizet tesznek az asztalra. kóduskalács néven üres kalácsot sütöttek. Mindenszentekhez gazdasági hagyományok is fűződnek. Csallóközben is az ezen a napon sütött kalácsot osztották szét a temető kapujában álló és imádkozó koldusok között. Itt kötöttek a gazdák egyezséget a szolgálni menő legényekkel. az otthon gyújt gyertyát mindenszentek napján. a csürhe. aki nem tud temetőbe menni. miközben a temetőben gyertyát égettek. melyeknek egyik alkalma lehetett a kukoricafosztás is (Ujváry 1983: III. Galgamácsán e napon szegődtették a cselédeket. sót. A szegedi tájon mindönszentök kalácsa. . Az Ipoly menti falvakban. maskarás játékokról. ahány halottja van a családnak. a ménes és a csorda. főznek és kiviszik az ennivalót a temetőbe. mert a hiedelem szerint az hal meg előbb a családban. odahaza égve hagyták a lámpát.

MÁRTON NAPJA Márton-napon országszerte lakomákat rendeztek. aki ezt megszegi. Halottak napján megvendégelik a szegényeket és a koldusokat. A Gyimes-völgyben így mondták: „Halottak napjára főzünk. akkor sáros. „Aki Márton napon libát nem eszik. sütünk cipókat odaadjuk avval. hogy a hóttaké. ha barnán. ahol a sírokra is tesznek élelmet. azaz ilyenkor iható az újbor. akkor havas lesz a tél. Köszöntőt is mondtak. Nem meszeltek.NOVEMBER 2. ha viszont barna és rövid. Ilyenkor már le lehet vágni a tömött libát. Mindenszentek és a halottak napja ma városon és falun egyaránt a halottakra való emlékezés ünnepe: a temetőbe járás. Halottak napján Szlavóniában sem végeztek semmilyen földmunkát. Ipolyhídvégen halottak napján a közeli rokonság együtt fogyasztotta el az ebédet. ihassanak. Csantavéren a halottak napi esőből sok felnőtt halottra jósoltak a következő esztendőben. A halottak napjának világítással egybekötött megünneplése néhol csak újabb szokásként. például Topolyán. A Csallóközben is tilos volt mosni. annál több erőt és egészséget isznak magukba. Úgy tartották. szalonnával. A liba csontjából az időjárásra jósoltak: ha a liba csontja fehér és hosszú. a gazda megfizette a bélesadót vagy rétespénzt. Bősön zsírral. például a kalotaszegi falvakban. a sírok rendbehozatala.” „A bornak szent Márton a bírája” – tartja a mondás.} meg a pásztort. majd kimentek a temetőbe és gyertyát gyújtottak az elhunytak tiszteletére. annyit malacozik a disznó. NOVEMBER 11. minél többet isznak. a gyertyával való világítás szinte mindenki számára kötelező. Az Ipoly vidékén a pásztorok sorra járták a házakat. Az aznapi időből is jósoltak: „Ha Márton fehér lovon jön. és a gazdáktól ajándékot kaptak. A bősi gazdák a disznóól tetejébe szúrták dögvész ellen. hogy a Márton-napi idő a márciusi időt mutatja meg. hogy akkor a hazajáró halott vízben állna. akkor karácsonykor vízben poroszkál. hogy milyen lesz a bor. kemény tél várható. Márton vesszeje többágú volt. egész éven át éhezik” – tartották. hogy egész esztendőben bőven ehessenek. Halottak napján. A .” Egy kalendáriumi regula szerint: „Márton napján. HALOTTAK NAPJA Mindenszentek és halottak napja közti éjszakán a néphit szerint a templomban a halottak miséznek. Tavasszal ezzel a vesszővel hajtották ki az állatokat. mert megsárgulna a ruha. enyhe tél. ha a lúd jégen jár. de emellett a koldusoknak is adnak. ahány ága van. a második világháború után terjedt el.” Van. sőt hetében mosási tilalom volt. esetleg pénzt is adtak. mert a férgek ellepnék a házat. más jelentése szerint az őszi időjárás dönti el. úgy tartották. kolbásszal ajándékozták {7-209. Baranyában azt tartják. Szent Márton napján a pásztorok vesszőt adtak ajándékba a gazdáknak. Ez volt a Szent Márton vesszeje. attól tartva. mert keléses lenne.

Lehetséges. Ezen a vidéken igen gyakori a Márton név. a Mura-vidék lakói szerint Márton-napkor nem szabad mosni. azt mondják: „Erzsébet megrázta a pendelyét. Baranya. a kíváncsiskodó lánynak közeli férjhezmenetelt jósolt (lásd még Luca-nap). melyből a gazdának is adtak. teregetni. Néhol Márton-nap a cselédfogás és a legeltetés határnapja. NOVEMBER 19. se mink nem végezzek. ezért mint névnapot ma is ünneplik névnapköszöntőkkel. mert elpusztulna a jószág. azért az egyik legkedveltebb névünnep. várkörjáró játékokban. Gyöngyösfalun például a kanász megkopogtatta az ablakot a következő szavakkal: „Jó estét kívánok! Elhoztuk Szent Márton püspök vesszeit. a rózsacsoda következtében alakult ki. 1966). Árpádházi Szent Erzsébet neve gyakran szerepel a pünkösdi énekekben. . amiért a gazdától ajándékot kaptak. Ilyenkor is szoktak vízbe tenni gyümölcságat. Úgy szaporodjanak a sertések. különösen az ún. KATALIN NAPJA Katalin-naphoz férjjósló hiedelmek és praktikák kapcsolódtak.” Debrecenben úgy mondják: Erzsébet. Időjárásjóslás is fűződik ehhez a naphoz: Ha Erzsébet napon havazik. s ha az karácsonyra kizöldül. A Dunántúlon különösen Vas megyében még sokan emlékeznek arra. hogy Márton-nap estéjén a pásztorok sorra járták a házakat köszöntőjükkel. A kalotaszegi falvakban a jószág behajtása alkalmából Márton-napi bált rendeztek. hogy az összefüggés a pünkösdirózsa és Szent Erzsébet legendájának egyik motívuma.Nyitra megyei Zsérén is a pásztorok hordták a mogyorófavesszőt. A bitang marhákat jászolhoz kötözni. Az ágat ez esetben katalinágnak nevezik. Katalin havat szokott adni. mint ennek ahány ága boga van” (Tátrai Zs. gy. valamint vásárnap. hogy tavasszal ezzel hajtsa először a jószágot a legelőre. Se mink nem kezdtek. ERZSÉBET NAPJA Hazánkban a leggyakoribb női nevek közé tartozik az Erzsébet. Kezükben dús lombú nyírfavesszőt tartottak. Gyermekjátékokban is gyakran előfordul Erzsébet neve. Dunaszerdahelyen híres volt a Márton-napi vásár. (Barna 1979: 118) NOVEMBER 25.

úgy gondolták. s a kötényükbe hulló magból jósoltak: „Ha a lány kötényébe búzamag hull. trágyadombra állva figyelték.” Katalin napjával befejeződtek az őszi bálok. Úgy vélték. Próbáltak álomból jósolni. jómódú legény veszi feleségül. abban reménykedve. varázsló nap. ha rozsmag. A csallóközi Medvén egész nap böjtöltek a lányok. és egész nap böjtöltek. . A jövendőbeli megálmodására utal a hajdúszoboszlói mondás: Aki böjtöl András napján. hogy álmukban megtudják. Sárosfán.} NOVEMBER 30. akkor szegény legény lesz a férje. A párna alá férfiruhaneműt rejtettek. nadrággal boronálta el. ki lesz a férjük. A hallgatódzásból jóslásnak legismertebb formája volt az ól rugdosása.A jóslások fő ideje a lányok számára: András-nap. s úgy tette a feje alá. kocsiba befogni. Például úgy. a malac pedig legényt. a fejük alá éjszakára férfiruhadarabot tettek. Katalin női dologtiltó nap. Szemétre. A Zempléni-hegység falvaiban azt is figyelték. lakodalmak. mondd meg. még a következő évben teherbe esik” (Ujváry 1975: 68). A zsúpfedeles házak ereszét megrázták. Leálltak a malmok is. Lefekvéskor mondták Ágyláb. hogy álmukban meglássák a jövendőbelijüket. hogy megálmodják a feleségüket. {7-210. (Barna 1979: 119) A párna alá tett nadrággal előzetesen is végezhettek hatékonyságot fokozó mágikus eljárást. hogy abból az irányból jön majd a jövedőbelijük. például a Bódva vidékén a leány kendermagot vetett a favágítóba. titokban kellett ezeket a praktikákat elvégezniük. hogy ki lesz férjem! (Marczell 1985: 51) Ereszrázással is próbáltak jósolni. léplek Szent András kérlek. honnan hallják a kutyaugatást. ANDRÁS NAPJA A legjelentősebb házasságjósló. Többnyire a lányoknak magányosan. viszont. mely nemcsak András-napkor szokásos praktika. Vőlegényt lát iccakáján. hogy lopott leányinget tettek a párnájuk alá. A Szerémségben ilyenkor nem sütöttek kenyeret. akkor karácsony locsog. annyi év múlva mennek férjhez. ahányat röffen a disznó. Csantavéren a fiúk Katalinkor böjtöltek. A legények azonban ezen a napon tudakozódhattak jövendőbelijük iránt. ha Katalin locsog. hogy anyadisznó röffen-e először. akkor a karácsony kopog. ha pondró hull bele a zsúpszalmából. A Katalin-napi időjárásjóslás közismert: „Ha Katalin kopog. Nem szabad szántani. mert az özvegyet jelzett.

„Vessz vénlánynak!” (Ruitz 1965–66: 599). A moldvai és Gyimes-völgyi magyarok ezen a napon a farkasok ellen megfokhagymázták {7-211. a maradék nem jó lesz. adjanak egyet! Mer holnap péntek lesz. a hideg idő beálltától kezdődtek a disznótorok. Én fogtam meg fülit. és kendermaggal hajigálni az ablakokat. amelyik elsőnek jön fel a víz tetejére. A gombócba egy-egy férfinevet rejtettek. mert ha nyitva maradna. a disznótor a magyar nyelvterületen mindenütt jeles alkalom volt az adománygyűjtésre. disznótorok. Az ólomöntésnél az öntvény alakjából a jövendőbeli foglalkozására igyekeztek jósolni. köszöntésre.). Többen összeverődtek. és a disznótoros házak ablaka előtt rákezdtek: Megdöglött-e az a disznó. DISZNÓTOR A disznóölést követő vacsora. Azt várták: „Csengős lovon vigyenek”. alakoskodó játékok bemutatására. „Vénülj meg!”. András-naptól (nov. adjanak egyet! (Gönyey 1938: 227) Orosházán a következő kántáló versikével kérték a bebocsátást: Eljöttem én kántálni Nem szabad engem bántani.A Bódva vidékén András-napkor szokás volt a fonóból kisurranni. gombócfőzéssel. Fülét. Adjanak egy darab hurkát! (Beck 1974a: 102) Cigánykáknak nevezik a bekormozott arcú kántálókat. akit megöltek? Maradt-e a hurkájából.} az ajtókat. András-napkor kezdődtek a disznóvágások. A vacsora ideje alatt jártak a kántálók. de sokszor a házbeliek tréfából ilyeneket mondtak: „Vess fattyút!”. farkát a papoknak. ezért nevezték disznóölőnek is. akkor így köszönték: Áldja meg az isten e háznak gazdáját. hogy a bennlevők mit mondanak. várva. az lesz az illető férjének a neve. A közös jóslások többnyire a fonóban történtek – ólomöntéssel. a farkasok elvinnék a juhokat. . farkát. Disznóölő Szent András napjától. Turán lányok mentek maskarának öltözve kántálni. Hasznoson erre fiúk vállalkoztak. Ha kaptak. hogy ne vigyék el a jószágot. Hurkáját a diákoknak. 30. E célból összekötötték az ollót.

Ha nem kaptak. és a beköszöntés után kántáltak: Szegény vándorok vagyunk. hogy a gazdának szerencséje. Jó darab szalonna. Kínáljanak meg minket! Kívánunk a gazdának. hogy kicsodák. a medvének öltözött kántálónak táncolnia kellett. fedőkkel mentek. (Schram 1972: 132) Ilyenkor aztán elfutottak. Az is legyen mézes.} a tepsiket. Topolyán a disznótori kántálók cigánynak. bolhával. a bottal a szoba földjét szurkálták. pénze legyen: Látom az ablakon. Legyen a gazdáé. kamráját. ezt mondták: Áldja meg az isten e háznak gazdáját. levetették a maskarát. annyi disznót vágjon. fedőket. (Borus 1981: 99) A kántálókat megkínálták. Nagykőrösön a nagyobb gyerekek. de inkább legények és lányok maskarába öltöztek. Málé az asztalon. Nem köll nekem málé. Ötödik a farka. mert a bot repült utánuk. kéményseprőnek öltözve állítottak be. Köll nekem rétes. medvének. Fújja meg a gazda. és az asztalhoz ültették őket. Kutyaverő bottal. A szobába érve összeverték {7-212. éhesek vagyunk. Ha ismerősök voltak a kántálók. Igyekeztek megtudni. szállást nem kapunk. bekiabálták: Négylába van a disznónak. Farka alatt van a duda. Vastag sült hurka. A cigánynak öltözött kántálóval jósoltattak. Ha nem fogadták a kántálókat. Töltse be az isten tetűvel. ahány falatot ád.Töltse meg az isten mind csűrét. (Barna 1978: 480) Közkeletű kántáló versek: . Hosszú nagy szál kolbász. rossz tepsikkel.

A háziak a nyársra hurkát. hogy ha a cigány húz egy nótát. A kezében üres kosarat és főzőkanalat visz. csak mutogatva adják tudtul. tollfosztóban. melyek a fonóban. nyársdugók is többnyire valamilyen módon felismerhetetlenné igyekeztek magukat tenni. s az egyik ágára tréfás. Több disznótort ne érjetek! (Dömötör T. de nem beszélnek.} A múlt századi szokásgyűjteményben a nyársdugás viski változatáról tudósítanak: „Az itteni disznótoroknál az az eredeti. hogy míg az egyik szóval tartja a háziakat. Két egyén megáll a torozók ablaka alatt egyik két nyársat reszel össze. de csak ketten mennek be. Az egész magyar nyelvterületen szokás volt a disznótori maskarázás. Kolbászt. melyre a bentlevők kötelesek hurkát mit aggatni. Vőlegénynek egy leány öltözik. aki a kezében üres demizsont vagy üveget visz. fiúgyermekek többágú nyársat dugnak a kilincsre vagy az ablakba. Macskaréven menyasszonynak és vőlegénynek öltöznek. vagy: Tudom disznót öltetek. Általában a disznótori alakoskodást a némajáték jellemezte és olyan maszkok viselése.Itt ma disznót sütnek. táncolnak. Lényeges. A disznótorban is megjelennek azok a figurák. Jól érzem szagát. a bandába tömörült legények. A kántálók. A békési falvakban a cigánykák néha egész jeleneteket is előadtak és nemcsak kántáltak. addig a többiek elcsennek az ételekből. inni. hogy a nyársdugók kilétére ne derüljön fény. A disznótori alakoskodók játékához hozzátartozik. Főleg a Zselicségben. Néha azonban a hurka tréfából fűrészporral van töltve” (Réső Ensel 1867: 337). Ha engem nem részeltettek. Buboknak hívják a párt. nyársdugás. másik a harmadikat nyújtja be az ablakon. gyakran trágár szövegű papírlapot szúrnak. tánccal. hogy a résztvevők felismerhetetlenek legyenek. megvendégeléssel végződött. A háziak kérdezgetik őket. Az enni-innivalót azután közösen fogyasztják el. pogácsát szúrnak. szalonnát. a fejére kukoricaháncsból készítenek koszorút. {7-213. ahogy a furfangos ész hivatlan vendéggé teszi magát. májast töltettetek. . 1986: 152) A disznótorral kapcsolatos másik adománygyűjtő szokás az ún. A disznótori alakoskodás színes változatairól Ujváry Zoltán fejezete bővebben szól. A menyasszony (egy legény) arcát fátyollal bekötik. kolbászt. Tánc után mutogatva kérnek enni. A házhoz egész csapat kíséri őket. Talán nekem adják A hátulsó combját. Például Csorváson a böllér és a cigányok párbeszéde énekkel.

4. szombatot. hol téli hónapokon át. 13. Ugyancsak tilalmas nap volt Borbála (dec. s kiszemel néhány házat. hogy csak decemberben kezdték a fonást. holnap másik háznál gyűlnek össze fonni. például Galgamácsán Szent Mihály-napkor (szept. s ezen összegyűlést nevezik ők guzsalyos vagy korusnak” (Réső Ensel 1867: 263). {7-214. vagy zúgjon a legdühöngőbb zivatar. hogy aki ilyenkor fonna. A fonóknak különböző fajtái voltak: asszonyfonók. i. Alig hozzák t.) után kezdték. a székely leányok ma egyik. kalákás fonókban mindenki a háziasszony fonalát fonta. A múlt századi szokásgyűjtemény a házról házra járó fonó székely változatáról szól: „Télben. Ezek azután társnőikkel tartott tanácskozás után felszólítják a kiszemelt házak birtokosait. Szent Györgykor mindenképpen be kellett fejezni a munkát. Erdélyből. befonná a tyúkok fenekét. vagy kukoricza vagy kender s más efféléből. ünnepek előtti napon és az ünnepnapokon. szeptember dereka táján. Mikor fakad a bodzafa.és lányfonók vegyesen. A házakat bérlő fonóról ugyancsak olvashatunk múlt századi leírást: „Fonodának nevezzük azon házat. hogy nehány este a házát átengedő gazdasszonynak minden leány fon. például a kukoricaszedés befejezéséhez. Az őszi behordástól többnyire a farsang végéig tartott. 5. hogy hozzájok járjanak fonni. összegyűl. melyeket fondául alkalmasoknak vél. engednék meg. Voltak tilalmas napok.). s legfeljebb bizonyos napokon a helyet adó gazdasszonyét. mi minden leánytól rendszerént kialkudott mennyiségű eledel. amelyikben mindenki a magáét. a leánysereg fonás végett. de csak az ő . asszony. melyeken tilos volt a fonás.) is. mert úgy tartották. legyen bár a legnagyobb sár. vasárnapot és más ünnepnapokat kivéve. Ha kedvet mutat rá a háztulajdonos. és külön lányfonók. Általában tiltották a fonást szombaton. vagy egy időre közösen béreltek házat. A fonás kezdőnapja kötődhetett valamilyen jeles naphoz. Legismertebb a Luca-nap (dec. megköttetik az alku. vagy abból áll. Bácskából arról tudósítanak. Göcsejben az a hiedelem élt. mikor fonás ideje van.} Sokfelé bizonyos munkák befejezéséhez kötötték. 29. Nem kell senkinek a rokka. Kalotaszegen és a bácskai Gomboson még a két világháború közti időben is a fentiekhez hasonlóan sorra járták a házakat. egy vasárnap néhány meglettebb leány szertenéz a faluban.FONÓ A fonó a női társasmunka legfontosabb alkalma volt. Nógrádsipeken az Imre-napi búcsú (nov. „hurka teremne a szöszben”.). Házról házra jártak. esténként. az asszonyok rendbe a paszkoncza vagyis virágos kendert. hosszabbodván már az esték. mert úgy tartották. és azok nem tojnának. hogy Borbála bedobná az orsót az ablakon. általánosabb volt. A munka jellegét tekintve is különböztek: az ún.

A fonóbeli ételeket. A fonónak rendkívül nagy jelentősége volt a fiatalok társas élete. s főként a játékoknak. taligán húzták el a fonóba. s ha az nyéllel fordul kifelé. Itt szerepelnek azután a kedves társasjátékok és tarkabarka mulatságok” (Réső Ensel 1867: 15–16). a világításhoz szükséges petróleumot. a fűtéshez a fát a fonóba járók közösen adták össze. az elmaradókat felkeresték. táncoltak. A legények nemcsak a megjelenésüket. A hanyagul fonó lány szöszéből csak sokára hullott ki a kulcs. jeles napok is. ezért mindenféle praktikákkal igyekeztek odacsalogatni őket. az udvarlás. s minden társa előtt söpör. egy leány seprőt vesz.. a szélen az ajtónyitogatók. Fordulj bolha. Ismert módszer volt az ún. hogy mindenkinek legközelebb esik vagy az egyik vagy a másik ház. kérdvén kit söpörjön oda? A kérdezett szeretőjét nevezi meg.kenderéből.” szövegkezdetű játék az egész magyar nyelvterületen ismert volt. A legények meghatározott napokon látogathatták a fonót.. Ez érvényesült az ülésrendben is. A gazdasszony a kemencesutban ült. a legények eljönnek. de a munkájukat is ellenőrizték. {7-215. voltak. ráállva füttyentgetnek s honnan kutyaugatást hallanak legelőbb. majd farsang idején érte el a fonóbeli szórákozás a csúcspontját. kikolompolták. hogy a nevezett legény mindjárt ott teremjen. A borsodi fonóban például a fal mellett helyezkedtek el az új fiatalok. találós kérdéseknek. Így például Katalinig énekeltek. A fonó több hónapos életét befolyásolták az ünnepek. Emigy söpörve minden társa előtt. fonodául két házat. A legnépszerűbb fonójátékok a Megy a kosár. dalok éneklésének. A fonóba járás kötelező volt. testedző játékokig terjedtek (Lajos 1965). „Ha hosszalják a legények kimaradtát...} adventtől karácsonyig csendesebb időszak volt. Ezeket részben a lányok maguk között játszották. kitüntetett helyet kaptak a szorgalmasok vagy a mesélők. párválasztás szempontjából. A közös játékok a párválasztással voltak kapcsolatosak. s úgy osztakoznak el. kulcspróba. onnan jövendenek a legények” (Réső Ensel 1867: 17–18). Mivel pedig az egész falubeli leánysereg az udvarlásra járadó legénységgel egy szobában bajosan férne el. Ezek közül a „Megy a kosár.. de jó néhányat a legényekkel együtt. históriás énekek előadásának.... Különösen a leányfonókban alig várták a legények érkezését. A fonóban helye volt a mesemondásnak. A fonó volt a téli szórakozás és játék fő színtere. fonóeszközeiket feldíszítették. táncos változatoktól az ügyességet fejlesztő. A fonónak meghatározott rendje volt. merről fognak érkezni? A szemetet tehát kiviszik az útra. balladák. Kútba estem. ... Tudni akarják azonban azt is. A leányjátékok az énekes. a helység két végén alkusznak ki. Különösen a lányfonóba a lányok ünnepi ruhában mentek. Ekkor amaz egyet toppant a seprővel mondván. a szemetet és a söprőt a feje fölött az ajtó felé dobja.

s amelyik gyújtatlan maradt. A fonó az udvarlás fő helyszíne volt. ha nem. a szöszt vizes vályúba dobták. játékot úgy játszották. látható a faluban. férjjósló eljárások többségét magányosan kell elvégezni.utazó. állat. a borsodi fonókban is úgy jósoltak. A fonóbeli udvarlás. a mások előtt való ölbeültetés.. A házasság-. a két szélső a legényeket.. hogy az illető legény nem szereti a lányt. a középső a lányt jelképezte. 1973) A lánynak pedig. s ha lobbot vetve égett. Az Ormánságban. azt jelezte. S ily felöltöztetésben kifogyhatatlanul találékony az ifjúság. Kész lévén a csoda az egész fonodai fiatalság elindul a másik fonodába. csók megengedett volt. gy. például a borsodi fonóban a fonalat lemotollálták. legényjáró napokon keresték fel a fonókat. a lány közeli férjhezmenetelére jósolt. véletlenül találkozva vele alkalmasint nem kevésé döbbenne meg. Legismertebb módja volt a meggyújtott kenderkóccal történő jóslás. a társaságot bohóságaival kaczagtatni.. áru. amelyeknek ugyancsak a fonó volt a fő színtere. meg akarják-e nézni? Kedvező választ adatván a csoda {7-216. A fonóbeli udvarlás kedvelt formája volt az orsó leverése. a többiekkel a következő párbeszédet folytatta: – Fordulj bóha! – Nem fordulok! – Meddig – Míg XY meg nem csókol! (Tátrai Zs. Vannak azonban közösen végzett jósló eljárások is. ki kísértetet nem hisz. Ilyenről a múlt századi szokásgyűjteményben is olvashatunk az agárdi fonóélet leírásában: „Amely fonoda fiatalsága meg akarja látogatni a másikét. Nógrádsipeken a Fordulj bolha.. Ezekről a játékokról Ujváry Zoltán fejezete ír részletesen. Szatmárban a meggyújtott csepűgomolyagot magasra hajították. mit azután közös táncz követ. Pár hét múlva másik fonoda szintén csodával viszonozza a látogatást” (Réső Ensel 1867: 19). Ijesztgették. úgy hogy az is. s feladat. szórakoztatták egymást. Nemcsak a legények keresték fel ilyenkor a fonókat. hogy egy legény leült egy székre. hanem más társasmunkák alkalmával is. hogy három csepűbábot állítottak.nemcsak a fonóban. termény stb. s itt egy követe által bejelenti. . A lányt jelző bábot meggyújtották. Ha elmaradt a csók. a legények bosszút álltak. és adtak elő különféle jeleneteket. holott az utcán még jóformán egymás mellett sem mehettek a lányok a legényekkel a hagyományos falusi szokások szerint. hogy valami ujdonság. Az ún. A farsangi dramatikus játékok többségének a fonó volt a színhelye. ha tetszett a legény. A leesett vagy levert orsót csókkal kellett visszaváltani. incselkedtek a lányokkal. A fonó különösen a farsang időszakában volt a szórakozás helyszíne. oda kellett menni megcsókolni. hanem a lányok is felkeresték egymás fonóit jelmezesen.} kíséretével bemegy. egy leányt igazi csodává öltöztet fel. Kalotaszegen.

Véletlen jelenségekből is jósoltak. Ha valaki magasra kötötte a szöszt, úgy vélték, soká nem megy férjhez. A párosító, kiházasító énekek fő helye is a fonó volt. A kenderkóc meggyújtásakor Galgamácsán hangosan kiáltották annak a legénynek a nevét, akit szerettek volna, ha eljönne: „Potty ide Kuruc Jóska!” A tűz körül guzsallyal táncoltak: Be, be Panna, be már, Guzsaly, orsó bomlik már, Te meg Kuruc Jóska haza már, A lovaknak enni adni már! (Vankóné 1976: 243) A fonóbeli párosítók közül szintén a fonóra utal az alábbi, Bodonyból való ének: Fonjunk, fonjunk, fondogállyunk, Majd el, majd el, Majd el haza hazamenjünk. Lám a szegén Kovács Mari Nem mer, nem mer Nem mer hazamenni. Küldjük érte Balog Pistát Majd el, majd el, Majd el, haza, hazahajtja. (MNT IV. 477. sz.) Végezetül idézünk egy kedvelt lírai dalt, mely a fonóbeli udvarlást idézi: Virágos kenderem Kiázott a tóba, Ha haragszol babám, Ne jőjj a fonóba. Elejtem az orsót, Nem lesz ki feladja, Bánatos szívemet Ki megvígasztalja. (Gyergyóújfalu, Csík m.; Ortutay–Katona 1975: I. 204)
{7-217.}

TOLLFOSZTÓ
A tollfosztó az asszonyok, lányok társas munkája volt a téli időszakban. Néhol még ma is eleven hagyománya van. Bérelt vagy meghívásra látogatott házaknál

fosztottak. A tollfosztás, mint a többi kaláka jellegű munka, egyúttal a közös szórakozás alkalmát is jelenti. Lukácsházán a tollfosztásba csak azért mentek el a legények, hogy elszórakozzanak. Mikor a fosztást befejezték, áldomást ittak. Akkor a gazdasszony süteménnyel, borral kínálta a segítőket. Tiszaföldvár vidékén az volt a szokás, hogy a legények összeszedték a kocsányokat, és a lányok háza elé szórták, majd másnap megfigyelték, hogy eltakarították-e. Így tették próbára a lányokat. A Bódva vidékén a tollfosztóba már csak a komoly udvarló mehetett, de az sem maradt sokáig. Palóc vidékeken, ahol a fonó jelentősége sokáig megmaradt, a tollfosztó hagyományai nem voltak olyan színesek. A Dunántúlon azonban a tollfosztó vette át a fonó szerepét. Vépen a húszas években a Láncos Miklós a tollfosztót kereste fel és ijesztgette a lányokat. Néha az udvarra hurcolták vagy kútágashoz kötötték őket. A farsangosok is a tollfosztókat keresték fel. A tollfosztóban énekeltek, beszélgettek. Ipolypásztón többek között az alábbi éneket: Tollfosztóban voltam az este, Édesanyám azt is kileste. Mindig csak azt hányja veti szememre, Kivel beszélgettem az este. Nem beszélgettem, én senkivel, Édesanyám testvéröccsivel. Azzal sem beszélgettem én sokáig, Éjfél után három óráig. (Zalabai 1985: 72) Turán decembertől februárig tartott a tollfosztás. A segítőket mákos kukoricával kínálták. A Tápió vidékén Luca-napkor fosztottak tollat. Pándon és Kókán tollfosztó bálokat tartottak a házaknál. Kókán a toll csumáját a legény összeszedte, és a neki tetsző lány háza előtt szórta el. Másutt ez a megszégyenítés, itt az udvarlás jele.

DECEMBER
FEJEZETEK
• • • • • • •

DECEMBER 4. BORBÁLA NAPJA DECEMBER 6. SZENT MIKLÓS NAPJA DECEMBER 13. LUCA NAPJA DECEMBER 21. TAMÁS NAPJA ADVENT DECEMBER 24. KARÁCSONY VIGÍLIÁJA, ÁDÁM-ÉVA NAPJA DECEMBER 25. KARÁCSONY NAPJA

• • • •

DECEMBER 26. KARÁCSONY, ISTVÁN NAPJA DECEMBER 27. JÁNOS NAPJA DECEMBER 28. APRÓSZENTEK NAPJA DECEMBER 31. SZILVESZTER

DECEMBER 4. BORBÁLA NAPJA
A Borbála-nap hiedelmei és szokásai hasonlóak a Luca-napéhoz, de a magyar nyelvterületen csak szórványosan terjedtek el. Borbála-napkor nem szabad fonni. A Mura-vidéken azért nem nyúlnak a rokkához, mert Borbála bedobná az ablakon az orsót, a fonál kóccá válna, és a marhák lábára tekeredne, azok pedig megsántulnának. Nem szabad varrni, akárcsak Lucakor, mert bevarrnák a tyúkok fenekét. Borbálanapkor is jártak kotyolni a fiúk. Mondókájuk végeztével leguggoltak a következő felkiáltással: „Igy üjje meg a kentek kotlósa a tojást!” A Zala megyei Beleznahegyről való az alábbi kotyolóvers, melynek szövegében keverednek a lucázó, a farsangköszöntő és a regölés szövegtöredékei: Bara, Bara kity-kotty, Gelegunya kettő, Három, A pálinkát várom. Ha nem adnak pálinkát, Letöröm a gerendát. Adjon az uristen Ennek a gazdának, Két szép tehenet, Tehén mellé szekeret, Szekér mellé jármot, Járom mellé vasszeget. Adjon az uristen két szép malacot! Egyik ólból kifusson, Másik ólba befusson. (Eperjessy E. gy. 1959) Söpörni sem szabad, mert elsöpörnék a szerencsét. Akárcsak az egész téli ünnepkörben, Borbála-napkor sem hoz szerencsét a házra a női látogató, ha mégis odatévedne, seprűvel verik ki. A boszorkányok rontása miatt tilos ezen a napon ruhadarabot kinthagyni. Az ajándékozás, kölcsönzés is elvinné a szerencsét a háztól. Vannak erre a napra javasolt tevékenységek, így Göcsejben a tollfosztás, egyes baranyai falvakban a borfejtés. Borbálakor vagy Lucakor csíráztattak búzát, mely karácsonyra kizöldülve a következő év termésére jósol. Ugyancsak e napon is

. A kezükben levő csörgősbottal nagyokat csördítettek a padlóra. A Dunántúlon a közelmúltig élt az a szokás. azzal zörgettek be. A szokás régi voltát igazolja a Csepreg városából. a derekukon láncot csörgettek. akár gyermekei vagy leányai által az ilyetin szines öltözeteket. jóságos Mikulás – és az őt kísérő krampusz – a gyermekeket ajándékozó és számonkérő figura a városi polgárságtól a falusi értelmiség közvetítésével jutott el a parasztsághoz. Ma mindkét elnevezés egyformán ismert és használatos. mely a nyelvészek szerint bajor–osztrák eredetű. lányokat. alakoskodókra azonban már ennél korábbi adataink is vannak.Szent Miklós püspök napja előtt való estvéli vagy éjszakai üdőben némelyek különféle öltözetekben. 47). 1785-ből való tiltás: „. SZENT MIKLÓS NAPJA A piros köpenyes. kenderszakállat ragasztott. kenderkócból szakállat készítettek. sem Üdvözétönknek születése napján. A Mikulás szó a Miklós név szlovák megfelelője. Paláston gyümölcságat tettek vízbe.. Az orosz „gyed moroz” tükörfordításaként az 1950-es években a télapó elnevezést kívánták a Mikulás helyett bevezetni.} DECEMBER 6. A Láncos Miklósnak nevezett alakoskodók Vépen felkeresték a tollfosztót. botot vitt a kezében.. A szokást osztrák eredetűnek tartja a kutatás (Kiss L. Miklós-napi alakoskodásra. sőt nős férfiak bekormozott arccal. kifordított bundában láncot csörgetve ijesztgették a gyerekeket és a nagyobb lányokat is. Csornán a háziaktól ajándékot kaptak. a másik ördögnek öltözött. de bementek a házakba. a következő év jó termésére jósolt.” (Bálint S. betegségtől megvédjék a lakókat. házrul-házra járnak. hogy minden bajtól.. éjszakáján akár alatta valói. avagy házrul-házra való énekliseket.. derekát lánccal kötötte körbe. hogy senkit sem Szent Miklós előtt való estve. Csilizradványon a férfiak maskarába öltöztek. 1977: I. hogy karácsonyra kizöldülve a leány férjhezmenetelére jósoljon. Csákányban a Miklós-járásban két-két alakoskodó vett részt. a leány közeli férjhezmenetelére jósolt. Ha karácsonyig kihajtott.. fejükre harisnyát húztak. A Középső-Ipoly mentén. ördögszerű figura neve. ha karácsonyra kivirágzott. {7-219. nagy szakállú. Doroszlón ugyan virágoztattak borbálaágat. csak a múlt század végén került a köznyelvbe. álorcákban magukat elrejtvén. 1962). Beleden az utcán is ijesztgették a gyerekeket. Népszerűsítésében az óvodák és iskolák nagy szerepet játszottak. keményen megparancsoltatik. hogy Miklós napján a legények. akárcsak a Mikulást kísérő krampusz.szoktak gyümölcságat vízbe tenni. de nem kötötték hozzá a férjhezmenetelre való jóslást. Az egyik Szent Miklósnak. néha szalmából púpot is készítettek a . melyek által az éjszakai csendesség sértődik. Az ördög rossz ruhába öltözött. Szilben megimádkoztatták a gyerekeket. A Miklóst alakító legény hosszú bundát viselt. megengedni ne merészeljenek. a kezükben söprűt vittek.

adományozó alakoskodók. Ipolyszécsénkén a tréfás gyóntatás szereplői voltak a püspök. ki nov. Például: Ki a szeretőd? Aludtál-e vele? stb. a két ministránslegény. A Miklós-napi ajándékozást a szent legendájával hozzák összefüggésbe. Mari Piroska Tudjátok-e mi van ma? Hoz az öreg minden jót Piros almát sok diót. bajuszt ragasztott. 1-ső napjától kezdve minden héten egy darab fonalat nem mutathat. Hát még mit. egyikük püspöknek öltözött.hátára.és Luca-napkor Európa-szerte ismertek az ijesztő. A püspök kártyából olvasta a „litániát”. Ma a Mikulásnak két alakja él: az éjjel titokban ajándékot hozó és a megszemélyesített büntető. kezében csengővel és rossz bögrével. Várkonyt a legények hatan jártak. az arcát posztódarabbal fedte el. az ijesztő „láncos Miklós” és a jóságos. és a két ördög bejött. amiben parázs volt a füstöléshez. hogy a rosszak mindig megkapják a büntetésüket. Gímesen a Mikulást alakító legény kenderből szakállt. Mátyusföldön. Eztán kezdődött a „gyónás”. a gyerekeket vizsgáztatta. A lányok. öten meg ördögnek. büntető. a nyakában krumpliolvasóval. A Miklós-napi alakoskodás másik formája feltehetően középkori diákhagyományból ered. Lányokkal és a fonással kapcsolatos a Miklós-napi fonalvizsga: kalotaszegi múlt századi leírás szerint „Miklós napján a leányos házakat az ifjú legények rendre járják. Ezekről bővebben szól Ujváry Zoltán fejezete. a negyedik szereplő a harangozó. hanem Borbála. Az ördögök hátán szalmából készített púp volt. Egyébként nemcsak Mikuláskor. hamúval tömött zacskóval megütőgetik” (Réső Ensel 1867: 175). megvizsgálják a darab fonalakat. s azon leányt. az Ipoly mentén a lányok tréfás gyóntatása a fonóban. a házban bottal ütötték egymást. büntette és jutalmazta. ezzel ijesztgette a gyerekeket. a ministráns csengetett. a nagyobb lányokra rá is vert. (Ujváry 1975: 28) . a kezében bekormozott fakereszttel. miközben az alábbi versikét mondta: Jani. a fejére bundás sapkát tett. A kezébe suhogó vesszőkorbácsot vitt. Néhol úgy látszik. a lányt kivitték az udvarra és jól összefogdosták (Manga 1941b: 190–191). Az „ördög” vesszőkorbáccsal fenyegette a gyerekeket. A szereplőkhöz tartozott még a két ördög.} feleljenek a kérdésekre. hát még mit? Frissen vágott suhogót. A püspököt megszemélyesítő figura kíséretével felkereste a házakat. ajándékozó alakoskodó. Kolompot vitt magával. ajándékosztó püspök figurája összeolvadt. megimádkoztatta. jelezve. menyecskék sorra oda kellett hogy menjenek és {7-220. Ha nemmel felelt. E szokásnak lehet a változata a Csallóközben.

Az ajándékozás ma ismert formája falvainkban körülbelül ötven éve terjedt el. megsuhintja vele a gyerekeket. ekkor került az ajándékok közé a virgács is. kikérdezi a gyerekeket. „virgácsot” is ad. de azt is tartják. A Tápió vidékén az 1920-as. Az 1930-as években az Ipoly menti falvakban beszéltek arról. krumplit tesznek a cipőbe a virgács és cukrok mellé. . ma az iskolában beöltöztetett piros ruhás Mikulást viszik végig szekéren a falu utcáin. ismerősökhöz. Egy faluban többen is járnak. cipőt az ajtó elé teszik. Egy nyugatdunántúli községben. A szülők este az ablakba tett cipőkbe rakták a diót. A csokoládéipar révén jellegzetes mintája alakult ki a Mikulás-alakoskodóknak. Hátán puttonyt visel. hogy nemcsak az iskolákban. Az időjárással kapcsolatban a bukovinai magyarok úgy tartják. cipőibe krumplit vagy cukorkát. amelyhez annyi hiedelem és szokás kapcsolódna. nagyszülők. A Mikulás látogatása után teszik az ablakba a lábbelit a gyerekek.} néhány évtizede a láncot csörgető Miklós járt házról házra. ahol kisgyerekek vannak. hogy alkalomadtán figyelmeztessék a Mikulásnak tett ígéretére. cukorkát. benne virgácsok is vannak. hanem a szülők munkahelyein is ünnepségeket rendeznek ezen a napon. hogy már régebben is tettek a gyerekek ablakba helyezett csizmáiba. 1940-es években jelent meg a Mikulás alakoskodó figurája és kísérője. halál. és ha kell. Kosarába. Egész éven át figyelmeztetheti a szülő a gyerekét. Topolyán a húszas évekre tehető ez az idő. de ha van vállalkozó kedvű rokon. hogy a Miklós-napi időjárás mutatja meg a karácsonyit. Az ajándékozás – akárcsak más ünnepeken – ma már nemcsak édességekre szorítkozik. puttonyába a szülők. óvodákban. a krampusz. mint Luca napjához. üzletekben reklámcéllal felöltöztetett Mikulásokkal is találkozhat. Szokássá vált. valamint a lucaszék készítésére. mint házasság-. 1977: 183). DECEMBER 13. bizonyos női munkák tiltására. Ma jelmezes Mikulás keresi fel azokat a házakat. Az 1930-as. Egy mai városi gyerek az említett helyeken kívül az áruházakban. és még később a piros ruhás Mikulás figurája. Büntetésül a szülők vereshagymát. A Mikulás szavaltatja. de csak a közelebbi rokonokhoz. hogy nem hoz semmit a Mikulás. A Mikulást néhol ördög vagy krampusz is kíséri. A csizmát. 1930-as években kezdődött el a Mikulás-esti ajándékozás. hogy ilyenkor már jön a havazás: „Miklós megrázta a szakállát” (Bosnyák S. Ez a nap éppúgy alkalmas volt termékenységvarázslásra. énekelteti. az beöltözik Mikulásnak. Baranyában hasonlóan vélekednek. keresztszülők teszik az ajándékaikat. ahol még {7-221. Bükön.és időjárásjóslásra. amit a szülők jól látható helyre tesznek. LUCA NAPJA Kevés olyan jeles nap van. Ha szükséges. ha nem lesz jó magaviseletű.

Országszerte úgy tartották. aszt montuk: Nem jól piszkafáztunk! Az ősszel eltett ágas-bogas.) (Csongrád m. Hogy a báránykák nyőstények lesznek. így hívogattam az eresz alá. térkép.) 44 = Szentes (Csongrád m.. újas tingirit (= tengeri. mindig várjuk. Tik meg nekem tojást attok. mikor felkelünk.) 40 = Tunyog (Szatmár m. „Ha Luca reggelén férfi jár nálunk. Körbe szórtam nekik a tingirit. vaj bikák lesznek” (Gyimes-völgy. 1982: 108). jól szaporoggyanak: Pipi. hogy sok legyík belőlük.) 24 = Nógrád m.) 4 = Tiszaföldvár (Szolnok 23 = Hirics (Baranya m.} farsang: 19 = Tiszabecs (Szatmár m. Ehhez kapcsolódott a nők munkatilalma is. Bosnyák S. kukorica) Lucanapján reggel és karácson másnapján etettük meg. hogy jól tojjanak. pipi pipikéim.) 2 = Tiszavárkony (Pest m. s ha nő jár leghamarább nálunk. ha ezen a napon fonnának vagy varrnának. Darált napraforgóval apró pogácsákat sütöttünk. 46 = Hódmezővásárhely 7 = Zenta (Bács-Bodrog 25 = Hosszúpályi (Bihar m.) keresztelő: 45 = Orosháza (Békés m. akkor ezzel bevarrnák a tyúkok fenekét. Gyertek elő picikéim! Fijas tingirimet adom. hogy ki jő leghamarább nálunk.} . Luca nap reggelén. abroncsba szórt kukorica!” (Berettyóújfalu.. tojáshozamának növekedését igyekeztek elősegíteni.) m. A praktikák.Akárcsak a téli ünnepkör más napjain. akkor a szaporodás bika lesz. hogy szerencsing legyik az aprojószágho. Az edénytörés szokásának alkalmai és elterjedése a magyar nyelvterületen (Barna Gábor nyomán) {7-223. akkor a szaporodás ünő lesz.) 3 = Vezseny (Pest m. a reggeli etetísre. ilyenkor is jósoltak az első látogatóból a várható állatszaporulatra.) 5 = Lajosmizse (Pest m. Sándor M. Éjjel. Legalább hét féle magot szórtunk nekik Lucakor. 12 órakor megpiszkafáztuk a tyúkokat. s a borjúcskák ünőcskék lesznek. Ha nem vót tojás. E napon a cél elsődlegesen a tyúkok termékenységvarázslása volt.) 42 = Karcag (Szolnok m. mágikus eljárások és szövegek a tyúkok szaporaságát.) 21 = Havad 41 = Berettyóújfalu (Bihar m.) {7-222. 1976: 228) 1.) 22 = Vajszíó (Baranya m.) 6 = Szeged (Csongrád m.) 1 = Jászság 20 = Hodász (Szatmár m. „Luca napján sok mindent megcsináltunk. hogy a tyúkok sokat tojjanak.) 39 – Dárnóc (Zemplén m.) 26 = Hódmezővásárhely m. mikor etettem: Szent Luca.) 47 = Sándorfalva (Csongrád m.) 43 = Cibakháza (Szolnok m.

énekelték a termékenységvarázsló mágikus szövegüket: Luca-Luca kitty-kotty Tojjanak a tiktyok.) 12 = Abara (Zemplén m. mint a falu hossza! Szalonnájuk olyan vastag legyen. Kopácson pedig így szólt a mondóka: „Tyúkom. „Aki soha iletében nem lopott. 1976: 228) Azért.) m.) 37 = Balajt (Borsod m.) 18 = Bodrogköz (Zemplén m. {7-224.) 13 = Deregnyő (Zemplén 34 = Mátraderecske (Heves m.) 32 = Szokolya (Nógrád m.) Csuzán piszkavassal megérintették a tyúkokat és közben mondták: „Az én tyúkom tojj.) lakodalom 51 = Szentliszló (Zala m.) 10 = Radnót (Kis-Küküllő m.) 31 = Ipolyság (Nógrád m.} Országszerte ismert hiedelem volt. tyúkom tojj tojást.) 38 = Tornaújfalu (Abaúj-Torna 60 = Orosháza (Békés m.) 9 = Szalárd (Bihar m.) 30 = Kocs (Esztergom m.) Luca-nap: 55 = Lázár (Alsó-Fehér m. mint a mestergerenda! Zsírjuk annyi legyen. tojj.) 11 = Magyarózd (AlsóFehér m. „Ülni kell a kuckóban.) jelesebb névnap: 17 = Beregdaróc (Bereg m. A Dunántúl egyes falvaiban a közelmúltig szokás volt a Luca-napi kotyolás.) (Csongrád m. 49 = Kiskunhalas (Pest m. luggyok! Kalbászunk olyan hosszi legyen. tojj. a szomszédé kotkodát”.) 35 = Nagyvisnyó (Heves m.) 36 = Putnok és Serényfalva 57 = Kunmadaras (Szolnok m. hogy jó ülősek legyenek a tyúkok.) 29 = Aha (Bars m.) 28 = Baranya m.) (Csongrád m. Luca napján lop a szomszédtól egy marik szalmát s egy tojást. Fiúgyerekek házról házra járva mondták.) 56 = Magyarózd (Alsó-Fehér m.) 59 = Szalárd (Bihar m. a gazdasszonynak napközben ülnie vagy feküdnie kellett.) 48 = Szeged-Alsóváros 27 = Topolya (Bács-Bodrog m.8 = Hajdúhadház (Hajdú m.) 33 = Tura (Pest m.) 15 = Mokcsakerész (Ung (Gömör m. A másé meg Koktokodácst!” (Lábadi 1988a: 304).) disznóvágás: 14 = Bés (Ung m.) 50 = Igal (Somogy m. a szomszidé kotkodájjon!” (Sándor M.) m.) 58 = Karcag (Szolnok m.) 54 = Kórágy (Szerém m.) 16 = Dobóruszka (Ung m. mint kútba a víz! .) m.) 52 = Diósviszló (Baranya m. hogy ilyenkor a gazdasszony.) 53 = Gombos (Bács-Bodrog m. hogy sok kotlóstyúk legyen!” – tartották Zagyvarékason (Pócs 1964: 147). beteszi a tojófészekbe s azt mongya: A mi tyúkunk tojogájjon.

kotyolók térdük alá szalmát tettek. fúrójuk úgy álljon a helibe. Ha nem kaptak adományt. mint az én tököm a helibe! Luca. Sőt. . fiazzon meg az asszonyok. amit azután a gazdasszony a tyúkok alá vitt. ha fiúgyermek érkezett elsőnek a házhoz. 1966) A lucázók.. Vas m. Várdarócon a gyerekek kotyoltak. mint a kemence szája! Fejszéjek. az is vak legyen!” Az Ipoly menti falvakban még az ötvenes években is jártak lucázni a fiúgyerekek. Ugy álljon a fejsze a fába.} A honti lucavers ehhez még szerencsés párválasztást is kíván: Heverő legyen a tyukjok. Kelenyén a következő mondókával: Acét hosztam keteknek. mint a bugyogakorsó! Lányok segge akkora legyen. mert a hiedelem szerint. galagonya kettő. gy. Cin legyen tájjok. Tátrai Zs. ha azonban nő jött volna. e! (Csáky 1987: 23–24) {7-225. luggyok! (Bük. a leginnek azok szerint. A disznók malacozzanak. A zasszonyok fiazzonak! Annyi verem buzájjok legyen. hogy egész évben törni fognak a tányérok. bornyazzon meg a tehenjek. Ülve mondókát mondtak: Kitty-kotty. Cin legyen kanájjok. attól is féltek. csikozzon meg a lovok. Luca kitty-kotty tojjanak a tiktyok. fenyegetőztek: „Egy csibéjük legyen. ludjok. „szerencse lett a tyukok körő”. Dicsértessék az Ur Jézus! (Csáky 1987: 25) A lucázó fiúknak azért is örültek. Az én tököm is kettő. mint pelyvakutyóba a pelyva! Lányok csöcse akkora legyen. cin legyen tányérjok! A lánnak szép mátkát. villájok! A tehenek bornyazzanak. a tyúkok nem tojnak és nem hevernek meg.Pénzük annyi legyen. vas legyen fazekok. Mint égen a csillag! A tyukok meg igy heverjenek.

Az ólak ajtajaira keresztet rajzoltak. nehogy a boszorkányok azon nyargaljanak a Gellért-hegyre. ártó hatalmak ellen. kenyérsütés. A Tápióságon azért nem mostak. miközben mondták: „Luca. pálpogácsának nevezik). hogy a tyúkok jó ülősek legyenek. Kelenyén az ólajtót dörzsölték fokhagymával a boszorkányok {7-226. eléje meg hamut szórtak. Általában tollat fosztottak ezen a napon. mert „Luca ráüt a lapátra oszt összenyomta a kenyeret. A lucadisznó gyermekijesztőkben is előfordul. Köszöntőjükért tojást kaptak ajándékba. az istálló ajtaját. A jósló . lucapogácsa készítése (ha Pál-napkor sütik. hogy a tyúkok könnyen tojjanak. Általában tiltották ezen a napon a kölcsönadást. A női munkák egy részének tiltása a tyúkok termékenységvarázslásával volt kapcsolatos. Jósló. fonáson kívül – a mosás. hogy megfokhagymázták az állatok fejét. A Tápió vidékén is fokhagymával védekeztek a rossz. és a keresztútra vitte a tejet. ha fon valaki ezen a napon. A söprűket eltették. Az Ipoly menti falvakban a boszorkányok rontása ellen úgy védekeztek. lúgozás. morva néphitből átvett hiedelemalak (Barna 1974: 89–90). nehogy a boszorkány kezére kerülve bajt hozzon a házra. akárcsak az előírt munkák. Lefekvés előtt mindenkinek fokhagymát kellett nyelnie. kővé válik. Ipolyvarbón fokhagymás kenyeret ettek. hogy szét ne széledjenek. Pereszlényben a ház ajtaját. hogy a macska képében járó boszorkány nyomait felszedhessék. bontómunkát alkalmasnak tartottak. mert attól féltek. Tápiószentmártonban nem a Lucától. A Csallóközben sem adtak ki semmit se a házból Luca-napkor. és a felvidéki szlovák. Mindenfajta fejtő-. aki a másik tehenétől el akarta venni a tejhasznot. Luca távol légy!” (Barna 1985b: 743). ezen az éjjelen titokban megfejte a szomszéd tehenét. varázsló eljárások között szerepel Luca-napkor is a tollaspogácsa. ún. Azzal ijesztgették a rossz gyereket. A lucadisznó az állat alakú kísértetekkel hozható kapcsolatba. hogy a boszorkányok ne menjenek be a házba. Az Ipoly menti falvakban pedig azért nem sütöttek kenyeret. Luca-napkor abroncsból etették a tyúkokat. Alkalmas volt a nap rontásra is. miközben mondták: „Űzd el Isten a házunk tájáró a zördögöt” (Csáky 1987: 28). hogy elviszi a lucadisznó. Pándon tollat fosztottak és babot fejtettek.Mint az én pöcsöm a lányba. hanem a boszorkányoktól óvták az állatokat. ezt nevezik lucadisznónak.} ellen. Jánoshidán általános hiedelem szerint Luca napján kísértet jár. ezért különösen védekezni kellett a boszorkányok rontása ellen. Ugyancsak az Ipoly mentén úgy hitték. Luca-napkor tilalmas munkák voltak még – a varráson. hogy aki ezt megszegi. Lepinyt köllött neki sütni” (Csáky 1987: 26). „Luca maj beveti orsojját a kemencébe!” Luca napját gonoszjáró napnak tartották az egész magyar nyelvterületen. (Lábadi 1988a: 304) A gazdasszony azért ültette le őket a konyhába.

úgy vélték. Így az almával való jóslást: Kelenyén minden nap haraptak belőle egy darabkát. például a Drávaszögben. ami karácsonytól vízkeresztig ég. s ahonnan a kutyaugatást vagy kakaskukorékolást hallották. majd a maradékkal az éjféli misére mentek. Székelykevén 12 szemet vetettek. Ezt magukkal vitték az éjféli misére. Közismert az ún. Újabban a temetőkbe is visznek lucabúzát. sokfelé szokás volt. lucacédula. hogy olyan gazdag legyen a termés. Zsérén a lányok somgallyat tettek a vízbe. Általánosan ismert eljárás szerint a cédulákra férfineveket írnak. s amelyik a leghamarabb feljött. A Szerémségben 2–3 marék búzát vetnek el egy kis tányérba.} ezzel pattogtattak. Tizenkét besózott hagymalevél . Főleg a Dél-Alföldön ismerték ezt a hiedelmet.eljárás lényege az. aki őket elveszi feleségül. A gombócba férfineveket rejtettek cédulára írva. lucasugarat (= ostort) karácsony estéjéig. s ami karácsonyra utoljára marad. úgy vélték. hogy a saját neveiket tették a gombócba. abból minden nap egyet tűzbe vetnek. és Luca-nap után kezdték tűzbe vetni. varázsló eljárások többségét Luca és karácsony között kellett elvégezni. Az időjárásjósló praktikák ideje ugyancsak a Lucától karácsonyig terjedő időszakban volt. A pereszlényi lányok 12 cédulát írtak. Pacséron karácsonykor megnyírták a lucabúzát és szalaggal átkötötték. Gombócot is főztek. ezzel könnyen lehet kezelni az igavonó állatokat. hogy akinek sütés közben a pogácsáján a toll megperzselődik. az megy elsőként férjhez. Ugyancsak a névre tudakozódás másik módja az ún. Amelyiké legelőször jött fel. Lucakor is. akit ily módon is igyekeztek magukhoz kötni. hogy karácsonyra kizöldüljön. Lucapogácsával jósoltak a jövendőbelire.és Borbála-napkor. Luca-napkor vetették el az ún. lucabúzát. A jósló. abból az irányból jön majd az a legény. olyan nevű lesz a férjük. mint a kicsírázott gabona. úgy. olajat béllel. Luca napján sok egyéb házasságjósló eljárás volt az egész magyar nyelvterületen. Ezután tálra tették. hogy belesütöttek cédulán egy-egy férfinevet. hogy abban a gombócban rejtőzik a jövendőbeli neve. A Drávaszögben a szemétdombra állva hallgatóztak. A lucabúzának különféle változatai ismertek. az lesz a jövendőbeli neve. Ahol több lány volt a családban. a közepébe mécsest tesznek. s úgy vélték. hogy gallyakat vízbe tettek. akivel elsőnek találkoznak. annak közeli halált jelez. s ha karácsonyra kizöldült. a következő esztendőre jó termést jósol. Akkor {7-227. úgy jósoltak. Hasonlóan közismert a hagymakalendárium. Karácsony után a baromfinak adják. a leány közeli férjhezmenetelét jósolta. ha karácsonyra szépen kizöldül. lucakalendárium. akárcsak Katalin-. Várkonyban azt tartották. ez karácsonyra kicsírázott. A sarjak nagyságából a következő év termésére következtettek. A Csallóközben egy tál vízbe tették a búzaszemeket. Karácsonyig kizöldül. utána titokban megérintették azt a legényt. mikor a Luca és karácsony közti tizenkét nap időjárásából jósolnak az elkövetkező tizenkét hónap időjárására. Luca napján kezdték fonni az ún. András.

hogy meglássák a boszorkányokat. hogy fehér lepelbe öltözött legények. lányok „luccának” öltöztek. Lucatököt is készítenek. mert elverték vóna a boszorkányok. A Csallóközben és Nyitra vidékén élő népszokásként is megfigyelhető volt a közelmúltban. som-. körte-. Moldva. Söprűt vagy meszelőt vitt magával. de azt csak a lucaszékről lehetett látni” (Kémes. nehogy a boszorkányok utolérjék. utána nyomban el kellett égetni. hogy felismerhetetlenek legyenek. Ipolykeszin a keresztúton is ráálltak a lucaszékre. Bosnyák S. lucaszék. Azt elvitték a templomba. Szem-. hogy a lucaszékhez hasonlóan meg lehet tudakolni. Mímelték a meszelést. ha lucainget készítenek. az ékeket bükkfából faragták. néha ajándékoz. hogy a hagymalevél átnedvesedett-e. A beregi Tiszaháton fiúk. Lisztbe mártott tollseprűvel sepregetnek. mint a lucaszéke” (Magyarfalu. A Csallóközben a Luca csak férfi lehetett.segítségével igyekeznek megjósolni a következő év havonkénti csapadékosságát. a háziak arcát is „meszelték”. és keresztbe állította a söprűt. boróka-. illetve szárazságát. Baranya m. Az Ipoly menti falvakban a fonóházakat keresték fel. Sepsén. belülről gyertyával kivilágítják és az ablakhoz teszik. attól függően. Kerek szék. jegenyefenyő-. Az arcukat fátyolszerű anyaggal takarták be. meglátta róla ki a boszorkány a templomban. azt mondják: „Na ez es olyan nehezen készül. hogy a házban lévőket megijesszék. Ipolyvarbón a lucaszék tulajdonosa mákot vitt magával az éjféli misére. ócska ruhadarabokban mentek az ismerős házakhoz. A legény mákot szórt. orr. hogy hazafelé elszórja. melyet ugyancsak Lucanaptól karácsonyig kellett elkészíteni. Egyedül vagy többen jártak. „Luca-naptól karácsonyig csinálták a lucaszéket. másutt a gyerekeket ijesztgették. Szöget nem lehetett beleverni. asszonyok. hogy ki a boszorkány. 1983: 126). cser. esetleg lányok. fehérbe öltözött. ahol a tyúkokat is megpiszkálták. vasnak nem volt szabad benne lenni. három három lábbal. Zentai T. Volt. Ha valami munka nehezen készül. Lucaszéket a Drávaszögben is készítettek. s onnan figyelték a boszorkányokat. A Luca néha büntet. mert itt gyülekeztek a boszorkányok.. A Középső-Ipoly mentén mindig a templom ajtajába tették a lucaszéket. A boszorkányok felismerésére készült az ún. kést vágott a bal ajtófélfába. A . Balonyban Luca napján járt a „szalmatörök”. A Drávaszögben úgy tartották. söprést. kitömött hasú ember. Bekormozott arccal. ellenkező esetben „szétszaggatták vóna a boszorkányok” (Csáky 1987: 28). jávor-. Megkergették őket és igyekeztek kideríteni a kilétüket. akác-. 1980: 127). A boszorkányoknak szarvuk volt. nem volt szabad megszólalnia. s – hasonlóan a lucaszékhez – a karácsonyi éjféli misén láthatták meg ebben a boszorkányt. ha készítője ráállt. hogy ne legyenek kiütésesek. Pereszlényben a lucaszék kilencféle fából: kökény-. Alacsony. Egyes helyeken a lányokhoz jártak. hazatérve fokhagymát dugott a kulcslyukba. A Luca-napi szokások közt meg kell emlékeznünk a Luca-napi alakoskodásról. vagy fehér tüllkendőt tesznek. arcukat belisztezik. Luca-naptól karácsonyig kellett ezt is elkészíteni. Az éjféli misén kellett ráállni.és rózsafából készült.és szájnyílást csinálnak a tökön.

diót. hogy ilyenkor ölik a disznót. elpusztítja valamelyik állatát. hogy mágikus módon segítsék elő a következő esztendő sikerét mind a földművelésben. férj-. a többit meszelővel.Szerémségben a lányok öltöznek Lucának – fehér lepedővel leterítve. roráték jelentették. elvisz!” (Barna 1985b: 743). sőt haláljóslás is kapcsolódott. rossz szellemek. Kikérdezik a gyerekeket. mert Tamás öl. TAMÁS NAPJA E naphoz néhol férjjósló praktikák kapcsolódnak. Többnyire azonban arról nevezetes. Miklós (dec. 6. termés-. . Galgamácsán ezt általában a lányos házakkal tették meg.} borítva. Az volt a cél.) és Luca (dec. fakanállal ijesztgetik. mert alkalmas a köszvény gyógyítására (Kotics 1986: 34).). a gyerekeket ijesztgették. mogyorót. ostyahordók és egyéb karácsonyi játékok előadói. Aki jó. A Mura-vidéken úgy hitték. Ez az időszak olyan jeles napokat foglal magában. ADVENT Advent a karácsonyi előkészület négyhetes időszaka. lakodalom. DECEMBER 21. fehér szoknyában. a boszorkányok elhárítására. például Luca-napkor. A vallási előkészületeket a böjtön kívül a hajnali misék. aki ezen a napon disznót öl. kántálók. mint András (nov. Kelések gyógyítására találták alkalmasnak. hogy ne ismerjék fel őket. ajándékot kap. mind pedig az emberek egyéni életében. Luca-napi tréfaként a legények kicserélik a kapukat.). és ott ismét összerakják. 13. pénteken böjtöt. a tetőre viszik a szekeret szétszedve. melyekhez termékenységvarázslás. Az advent időszakában tilos volt a zajos mulatság. időjárás-. megimádkoztatják őket. annak minden évben le kell vágnia valamit. Borbála (dec. a gazdák bosszúságára. Utána is mondták nekik: „Jön a Luca. a kútba dobálták a szétszedett szekereket. állattartásban.). tánc. A katolikus egyház eredetileg minden héten szerdán. az arcuk elé szitát {7-228. 30. de bosszúból vagy haragból is bekötötték. Hozzátartozott ehhez a gonosz. elűzésére vonatkozó számtalan eljárás is. Az advent időszakában szerveződtek és készültek fel a betlehemesek. hogy az ezen a napon vágott disznó sózott vérét el kell tenni. szombaton a hústól való tartózkodást rendelte el. leemelték a kaput. Némely vidéken már advent idején megkezdődött a kántálás és a betlehemezés. Medvesalján úgy tartották. Az ekkor vágott disznónak tamásháj a neve. Kókán a Luca-alakoskodók fehér ruhába öltözött fiatal asszonyok. 4.

A karácsonyi énekekhez jókívánságokat tolmácsoló versek és adománykérő rigmusok is kapcsolódhattak. Engedélykérés után az ablak alatt vagy a házban énekeltek egy vagy több éneket. (Kálmány 1881–1891: I. mendikálás.. Gracija pléna! Így üdvözlé Máriját Krisztusnak választott anyját. melyet megköszönve mentek tovább. Együttünk mink kántálni. betlehem a te határidban.” kezdetű. Nem köl münket bántani.. kántálni. Újabban sok helyen már csak a cigányok járnak kántálni alamizsnagyűjtés céljából. Megkérdezték: „Szabad-e kántálni?”.} késő este a házas emberek. Különböző korcsoportok jártak köszönteni.. kántálni. A köszöntők karácsonyi énekeket énekelve járták végig a falut. Aggyanak egy darab kóbászt Mink is husztunk fülit. angyali vigasság néven emlegették.” és a „Betlehem. pászlizás. melynek első ismert alakja a Cantus Catholici 1651-es egyházi énekgyűjteményben is szerepel. Ezután valamilyen ajándékot kaptak. A kántáló énekek közül a legrégebbi réteghez tartozik a „Csordapásztorok. A kántálás szokásának hallatlanul gazdag anyagából idézünk néhány helyi példát. vagy „Dícsértessék a Jézus Krisztus. általában délben kezdtek járni a gyerekek. de néhol kóringyálás.KARÁCSONYI KÁNTÁLÁS A karácsonyi. esetleg verses köszöntőt általában kántálásnak nevezték. többnyire énekes. Egy falun belül is különböző lehetett a kántálók repertoárja. melyek 18. farkát. századi énekeskönyvekben szerepelnek már.... Eregy szógáló nézd mög azt a pujkát Nem vákta é el a gujány a nyakát? Hallom hogy zörgetik a kúcsot. Kedveltek a „Mennyből az angyal..” és a „Pásztorok keljünk fel. majd délután a fiatalok és {7-229..” kezdetű énekek is. bántani. pézt akarnak anni Ha huszast annak e se fogjuk vönni.” kezdősorú karácsonyi énekek... 97) . Szeged környékén advent estéin jártak ketten-hárman a gyerekek házról házra. Az ismertebb énekek közül ugyancsak ebben a gyűjteményben jelentek meg a „Mennyből jövök tihozzátok. möghallgatik-e az angyali vigasságot?” Engedély után elkezdik: Avé Marija.

A dél-nyírségi falvakban 5–10 gyerek áll össze egy csoportba. December 24-én délben kezdik. Egyházi karácsonyi énekeket énekelnek, a „Csordapásztorok midőn betlehembe...”, „Mennyből az angyal...”, „Pásztorok, pásztorok...” kezdetűeket. Mielőtt megkapják az adományt, esetleg a következő verset mondják: Én kis morzsa gyenge rózsa, Nem jártam még iskolába, Mégis tudom azt a verset, Kis Jézuska ma született Jászolba. (Kapros 1968: 221) A kántálásért a gyerekek, fiúk, lányok régen diót, almát, bélest, perecet, madár alakú kalácsot kaptak, amit tarisznyába, zsákba gyűjtöttek. Az utóbbi időben pénzt is kapnak. Szénát szórtak az ablak alá, hogy a gyerekek azon kántáljanak. Ezt a szénát azután a tyúkólba vitték, hogy a tyúkok jobban tojjanak.
{7-230.}

Kántálni jártak a fiatalok, sőt házasok is, de ez utóbbiak késő este.

Az Ipoly menti falvakban a gyerekek jártak kántálni az ablakok alá. Kelenyén a hatvanas években már csak a rokonok, szomszédok ablaka alá mentek, másutt meg egy darabig még cigánygyerekek jártak. Kalácsot, aszalt szilvát kaptak a háziaktól. Az ének után tréfás párbeszéd zajlott le a háziak és a gyerekek között, például Pereszlényben: – Hányan vattok? – Hatan. – No hát annyifelé szalaggyatok! Kelenyén a kántálók a „Mennyből az angyal...” kezdetű éneket énekelték, a kisebbek pedig a következőt: Mikor én kis gyermecske vótam, Juhok után jártam, Egy piros almácskát találtam, Aszt is az istenkének szántam, Szájjon erre a házra Az Isten áldása, Dícsértessék a Jézus Krisztus! Ipolynagyfalun a kisebbek verse az alábbi volt: Én kicsike vagyok, A fogajim nagyok, Megtöröm a diót, Csak sokat aggyatok! (Csáky 1987: 53–54)

Erdélyben és a bukovinai székelyek között is kedvelt karácsonyi kántáló ének a „Paradicsom közepibe...” kezdetű. Szépkenyerűszentmártonban a gyerekek három óra tájban mennek kántálni, a felnőttek este hattól éjfélig. A gyerekek az ablak alatt kint énekelnek, a felnőtteket, ha kint is énekeltek, behívják és megkínálják. Az ének előtt beköszöntőt mondanak. A gyerekek az alábbit: Áldom, magasztalom seregeknek urát, hogy megadta élnünk ez karácsony napját. Áldjo meg az Isten e háznak gazdáját, kedves gazdasszonyát és minden családját! Boldog karácsonyi ünnepeket kivánunk. A felnőttek pedig a következőket mondják: Adjon isten sokakat, sok karácsony napokat, búzát, bort eleget, az üvegnek feneket, {7-231.} hogy ihassunk eleget, biket, bakot, barackot, szőrőstökű malacot. Boldog karácsonyi ünnepeket kívánunk! Az énekük az alábbi

1. Paradicsom közepibe aranyszőnyeg leteritve. 2. Rengő bőcső rejá tíve, benne fekszik az Úr Jézus. 3. Az Úr Jézus Isten Fija, jobb kezébe aranyalma. 4. Bal këzibe aranyvessző, fël-fëlhajtja, mëgzúdítja. 5. Zúg az erdő, cseng a mező, a madarak fütyeregnek.

6. Az angyalok énekelnek, az emberek innepelnek. 7. Nem láttam én szebb gyümölcsfát, mint a Jézus keresztfáját.
{7-232.}

8. Piros vérrel virágozik, Szentlélekkel gyümölcsözik. (MNT II. 508. sz.) A kánták, karácsonyi rigmusok néha csak a várt adományról szólnak. Andódról való a közismert ének alábbi változata: Kiskarácsony, nagykarácsony, Kisült-e már a kalácsom, Ha kisült már, adják ide, Mer én azér gyüttem ide, Ha nem sült ki én nem várom, Mert igen fázik a lábom. (Kósa 1979b: 212) Az erdélyi falvakban karácsonykor többnapos tánc volt, melynek az ünnepélyes bevezetését jelentette a kántálás, majd folytatódott az Istvánok, Jánosok köszöntésével, a névnapi kántálással. Kalotaszeg-szerte karácsonykor négynapos tánc volt. Karácsony szombatján (dec. 24-én), december 25–26-án és aprószentek napján, december 28-án. Karácsony szombatján kántálással kezdődött az ünnep. Első nap reggelén az istentisztelet után már megkezdődött a tánc a templom előtt és a lányhívogatás. Az erre a feladatra választott legények sorra meghívták a lányokat. Első ünnep délutánján kezdődött a régen négy-, újabban háromnapos tánc. 25–26-ra és 26–27-re virradó éjszaka járnak Kalotaszeg falvaiban Istvánt és Jánost köszönteni. Aprószentek napján zárult azután a zenészek hazakísérésével a karácsonyi ünnep. Magyarózdon az ünnep első napján a falu muzsikusai zenés kántálóval járták végig a falut, kalácsot gyűjtöttek. A legények pedig a lányos házaktól gyűjtötték a pecsenyét, kolbászt a karácsonyi mulatságra, a táncházba. Karácsony másodnapjától kezdődött a tánc. A lányok ilyenkor adták a legények kalapjára a bokrétát. Külön tánca volt a gyermekeknek, a gyermektánc, amit csak karácsonykor engedélyeztek. BETLEHEMEZÉS A legnépszerűbb karácsonyi szokás a magyar nyelvterületen a betlehemezés volt. Nagyobb előkészületet, betanulást igénylő dramatikus játék, melynek több táji típusa is kialakult. A játéknak általában több szereplője van. Egyes változataiban

A szereplők feladatuknak megfelelő jelmezeket viseltek. és Heródes haragját. lelkem. II. majd célzásokat tesznek az adományra. (Sebestyén Á. táncra kerekednek. Ebben a változatban jellegzetes jelenet a szálláskeresés. de nem fogadják be őket. erdélyi. A betlehemezés egyes jeleneteit gyakran önállósulva. Költögeti a mezőn alvó pásztorokat. az . vigyázz magadra Mert ma urad jött a világra. Így például a szálláskeresést az advent időszakában. amit jó hangú gyerekre bíztak. Jakabnak. külön szokásként adták elő. Az erdélyi típusban az angyalon. Gyakran jártak házról házra csak a pásztorok tréfás jelenetével.} újszülött Jézushoz mennek. A játék a pásztorok ébresztésével. hogy kerüljék el Heródest. dunántúli. Ezután a Király behozza a betlehemet és beköszöntő verset mond.bábok is szerepelnek. a Heródes-jelenetet vízkeresztkor. majd az angyallal. Felnőtt férfiak játszották. pásztorokon kívül betyár vagy huszár szerepel. A pásztorok énekelnek. aki figyelmezteti a bölcseket. A betlehemezés fontos részét képezi a pásztorok évődése az öreg és süket pásztorral. A betlehemezés fő kelléke a jászol vagy templom alakú betlehem. Az andrásfalvi betlehemesek bekéredzkedés után karácsonyi éneket énekelnek. akik azután ajándékaikkal az {7-233. A szereplői: Heródes. a király szolgája. Drága kincset hoz magával orvoslásodra. III. A napkeleti bölcsek látogatását mutatja be Jézusnál. felföldi. énekkel folytatódik a szálláskeresés története. szálláskeresés: József és Mária szállást keresnek. Az alföldi és felső-tiszai típusban az angyalokon. Ebben a jelenetben a napkeleti bölcsek találkoznak Heródessel. Szent József. A Magyar Népzene Tára a betlehemes játékokat négy fő típusba sorolta: I. betyár és az angyalok. Az erdélyi típus előadása különösen nagy előkészületet. esetleg a betlehemi gyermekgyilkosságról is szól. betanulást igényelt. mély álmodból. A felföldi típusban az angyalon. Kecskésnek nevezett figura tűnik fel. 1972: 124) Az alföldi típus egyik változata a konyári betlehemezés. E jelenet után következik a pásztorok ébresztése. juhász. kivéve az angyal és Mária szerepét. Jellegzetes része a cselekménynek a perselyezés. IV. A Heródest alakító legény kér bebocsátást. bábtáncoltató betlehemezés. szép váltságodra. gazdag ember. A dunántúli változatokban a pásztorok jelenete a játék központi része. majd a betyár bemutatkozása következik. vagy a kovács végül az istállóba küldi őket. alföldi és felső-tiszai. Utána lép be József. a király. A következő jelenetben az angyal a pásztorokat Betlehembe vezeti. Együtt éneklik a „Mennyből az angyal” kezdetű karácsonyi dalt. ajándékvitele. és párbeszéddel. Heródes játék is. pásztorokon kívül szerepel Szűz Mária. Végül énekkel távoznak: Serkenj. A betlehemezés része lehet az ún. az Öreg csobánnal folytatott párbeszéde. A betlehemezés főbb jelenetei lehetnek az ún. öreg juhász. majd a szálláskeresés történetét. ez az ún. pásztorokon kívül a Gubónak.

A pásztorjelenet után közösen éneklik az adománykérést: 1. a csörgősbottal adva meg .) változatban Titeris. ó. piros szalaggal átkötött ingben mentek. i. Búcsúzó ének és áldáskívánások után távoznak. Rajtuk kívül még egy szereplője van a betlehemesnek. I. A betyár versének részletében emlegeti a perselyt. vöröshajma. A többiek fehér rojtos. Az Alsó-Ipoly menti betlehemezésnek 5 szereplője volt. A dunántúli változatban a szereplők gyakran antikizáló neveket viselnek. é. a pásztorok évődésével folytatódik. Hogyha adna valaki. A Kubó tréfás. i. i. a harmadik. például a nagymizdói (Vas m. 4. ó. de ez már egy leegyszerűsödött változat volt. é.} 2. úgy lehetne jólakni. Engedélykérés után – a Kubót kivéve – bementek a házba. A. az kalács mindennapi. a. Maksus a két pásztor. gazdasszony ha anna. kifordított báránybőr kucsmát viselt és ködmönfélét. é. nem lehetne jobb enné. vállán hátizsákot. nevettető bojtárnak öltözött figura. ó. A betlehemvivő nyakszíjon hordta a betlehemet. Szakállas volt. Torkainkat megkenné. az Angyal. a. meggyújtottak két gyertyát a betlehem előtt. Ó. Kelenyén és Ipolyfödémesen még a hatvanas években is betlehemeztek a cigányok. 3. Az Ipoly menti falvakban mindenütt szokás volt a betlehemezés.ajándékvitellel. a kezükben csörgősbot volt. Pásztoroknak jó volna. az öreg neve Koredob. É. ó! {7-234. jó volna! (MNT II. egy korsó bor emellé.) A felföldi típus változatai az Ipoly mentiek. kezében botot. kolbász ide. ó. bő szárú gatyában. é. sz. i. a fejükön papírból készült püspöksüveg. 361. egy kis só a bográcsban volna jó. háromesztendős tokló. i. é. ma azonban már csak töredékesen emlékeznek vissza rá. szalonna. Karácsonyi énekeket énekeltek.

és aki a betlehemet vitte. Úgy lehetnye jóllaknyi. oldal szalonna. a szobába szólították az öreget: – No. Mennyei királyunk kösztünk megjelenik. Ipolyvarbón karácsonynap előestéjén járt a két angyal. É.” kezdetű éneket énekelték. háromesztendős toklyó. s a betlehemet szentképekkel díszítették. ety kulacs bor amellé. A bográcsba vóna jó. Aki jövendöltetik. A kenyér mindennapi. akivel megkezdődött a tréfás párbeszéd: Vezető: – Kubó! Voltál Betlehembe? {7-235. A jászol mellé szalmát is tettek. szalonna. kifordított báránybőr sapkát viseltek. só. öregapó. Majd a közismert „Pásztorok keljünk fel. Mer a Krisztus Jézus szűztől született. é.az ütemet. Ó.} Kubó: – Hol a tehenbe? Vezető: – Kubó tudsz keresztet vetni? Kubó: – Mit kereket vetni? (próbálgatja a kerékvetést). é. é. é. ó. Tréfás párbeszédre is sor került. Abba vóna hagyma. É. Kolbász. Hotyha anna valaki. Betlehem! Végül adománykérő éneket énekeltek: Kolbász. Engedélykérés után az alábbi köszöntőt mondták: Eggy nagy vigaságos örömöt hirdetek. A karácsonyi ének után kiszóltak a Kubónak. A kalács csak ünnepi. gyűjj be te öreg! – Jaj fijajim de nagy finyességet látok! – Betlehem az öregapó! – Be-he-he? – Nem be-he-he. Csizmában voltak. ó. Pásztoroknak jó vóna. A betlehemet deszkából készítették.. odal. ó. Ó. ó.. .

csuj-csuj-csuj! 3. bölcsőjárásnak nevezik. Krisztusom. szívemnek öröme. gyermekét.Pásztoroknak jó vóna. A templom vagy jászol alakú betlehemben mozgatják az angyalt. majd boldog ünnepeket kívánva mentek tovább (Csáky 1987: 38–39). buj-buj-buj. pásztorokat. 4. é. mert érkezett a szívemre baj-baj-baj. buj-buj-buj. Karácsony előtt kilenc napon át .} aki József szerepét játssza – mind lányok. ördögöt. Midőn a Szűz bepólyázza gyermekét. halált. – Ó. adománygyűjtőt stb. édesanyám. ó gyönyörü Jézusom. Egyik változatát bölcsőskének. a kenyér mindennapi. Jézusom? Mondd meg nekem. – Mi bajod hát. az egeket elhagytam. A betlehemezésből kivált jeleneteket is főként advent és karácsony idején játszották el. é. jaj-jaj-jaj. sz. Kolbászt.) az alábbi éneket énekelték: 1. baj-baj-baj.) A bölcsőjárás a szálláskeresés-jelenet változata. É. örömében így kezdé el énekét. kalácsot kaptak. Heródest. jaj-jaj-jaj. – Látod. – Nem alhatok. csuj-csuj-csuj. A betlehemezés változata a bábtáncoltató betlehemezés. Krisztusom! 5. énekét: 2. aludj. {7-236. (MNT II. megjelenítő figurákat. A Máriát alakító lány bölcsőt visz magával. elhagytam. a Felső-Tisza-vidéken és Esztergom környékén. te anyádnak. de szórványosan másutt is előfordul. Pereszlényben (Hont m. A szálláskeresés mint a paraszti ájtatosság egyik megnyilvánulása Szentcsaládjárás néven ismert a magyar nyelvterületen. anyám. én szerelmes magzatom. és egy rongyos istállóba szállottam. szállottam. mely a Balaton környékén. szalonnát. Szereplői – egy fiú kivételével. 507.

Jellegzetes énekük első versszaka: 1. Vas m. mint a másik Jól tartott bennünket Sonkával. Az 1960-as évek végén egy szegényebb. Főzzünk neki lisztecskét. Üzenet jött a fülünkbe. Hű posztor a helyem! Ezután együtt énekelték: Elaluttunk az erdőbe. Engedélyt kértek a háziaktól. Jobb ez a gazda.) A betlehemezésből önállósult pásztorjelenet dunántúli változatára példa a vasszilvágyi pásztorozás. Énekelnek. vajacskát. bundát vettek magukra.általában egymáshoz közel lakó család viszi egymáshoz a szentképet vagy szobrot. sz. {7-237. kurugla már egybeégett vóna! Hű posztor a helyem! Végül bemegy a harmadik is: Hopp taljás jóestét kedves házigazda Akkorát zikkentem. A madarak énekeltek. szalonnával. aki befogadja őt. A vadak meg zengedeztek. Tericcse asztalát fehér abroszával. ki helyet ád. zökkentem a kentek ajtajába. az egyikük bement és elkezdte: Hopp taljás jó estét kedves házigazda. darakását. Hű posztor a helyem! Bemegy a második: Hopp taljás jó estét kedves házigazda Hol az a szitykes.. Ha megkapták. hogy lehet-e pásztorozni. Hideg télbe.} (Olaszfa. . szutykos szolgáló leánya? Később jöttem vóna. 351. Rossz ruhákat. MNT II.} Köpüljünk a Jézuskának tejecskét. többgyerekes család három. meleg nyárba. Ha hat mázsa lelkem lett vóna még az is kipottyant vóna. Nincsen. Nem tuggya miféle pásztorok lepik meg a házát. ki égnek s földnek Ura. tíz éven felüli fiaiból kerültek ki a szokás szereplői. de senki sincs. Szállást keres a szent család. és másnap reggelig a háznál hagyják a képet vagy a szobrot. imádkoznak. {7-238.

1966). fokhagymával együtt ettek.Sonka. ha a gazda nyújtana. amiért cserébe lisztet. Mi is azonképp horgyuk a szent ostyát. Pásztoroknak köllene. kolbász. Az Ipoly menti falvakban legtovább élő népszokás volt a karácsonyi ostyahordás. sőt az állatoknak is adták egészségvarázsló céllal. borssal. babot. kolbászt és más élelmet kapott. akkora szunyogot láttam. (Csáky 1987: 40) . Ahogy a kis Jézusnak vitték a báránykát. OSTYAHORDÁS Többnyire karácsony böjtjén vagy néhány nappal előtte a kántortanító az iskolás gyerekekkel minden családnak megfelelő számú ostyát küldött. tojást. Kedves tanítónknak ő engedelméből Kivánunk mi békét tiszta szívünkből. gy. Ennek fejében a családok a tanító számára lisztet. Igaz becsülettel. melyet sok helyen mézzel. Lukácsházán a pásztorok tréfás álmaikkal szórakoztatták a hallgatóságot: – Hű pajtás mit álmottál? – Mit álmottam? Azt álmottam. a gyerekekkel szétküldözgette. hurkát stb. adtak. Egy icce bor melléje. pásztoroknak jó volna. babot. ha a gazda töltene. kolbászt. Pereszlényben az ostyahordók az alábbi köszöntővel vitték az ostyát: Ádám első atyánk dicső szent ünnepét. 1966). A negyvenes években a kántortanító megsüttette vagy megsütötte az ostyát. gy. Ezután boldog karácsonyi ünnepeket kívánva az adományok átvétele után továbbmentek (Tátrai Zs. Az ostya a karácsonyi vacsora fontos része volt. szalonna. Akik megélhették karácsony szent bőjtjét Élhessék vígan Krisztus születését! E kis ajándékot hosztam szeretettel. hogy két betyár vitte vasdurungon és a hátsó kérdezte az elsőtől: Komám megvagy? (Tátrai Zs.

). Én is pásztorként hoztam az ostyákat. Mint mennyei mester tanított sok jóra. ábra. fehéret. Molnárkalács-sütővas mintái: a-b) Kalonda (Nógrád m. Sárga. Molnárkalács-sütővas mintái: a) Pinc (Nógrád m. ábra. báránykákot. Karácsony előtti héten a gyerekek vitték szét. az Urnak nagy hálákat mondok . pirosat. Ostyahordó versük: {7-240. Az Ipolyhídvégi köszöntő így hangzott: Mikor az úr Jézus világra született.} Hoszták a pásztorok sajtot. a zöld szín az ő ártatlanságát. érettünk szent vére hullását.). keserű poharát és halálát. (Bődi Erzsébet nyomán) A Tápió mente néhány falujában is szokás volt az ostyahordás. (Bődi Erzsébet nyomán) A gyerekek pénzt vagy cukorkát kaptak. Többszínü ostyát is sütöttek. Először is mihozzánk hasonló gyerek lett.). Mendén az ostyát a kántor vagy a felesége sütötte.} Öröm és békesség legyen ura e háznak.14. {7-239. sárgát. zöldet. Ezeket mondván. Mi is azonképp horgyuk az ostyákot Szájjon erre a házra Az Isten áldása. Fehér ostya jelzi Krisztus tisztaságát. {7-241. (Csáky 1987: 40) 15. Most az ostyaszínbe testét nekünk aggya.} Piros. mit isten angyala mondván pásztoroknak. b) Debrecen (Hajdú m.

Nemesviden. Ipolyvarbón a pásztor az alábbi köszöntőt mondta: . Perse (Nógrád m. ábra. bort. melyből a gazdasszony a kötényével húzott ki néhány szálat. esetleg pénzt is adtak. 17. hogy jobban húzzanak az állatok.} szét a 15–20 éves legények. azért.és Gergely-napi koledálásból származó adományok. akárcsak a Balázs. Versük ugyancsak az ostyák színét magyarázta.). aprószentek vesszőért a pásztornak bort. hogy az állatai a következő évben egészségesek legyenek. Molnárkalács-sütővas mintája. babot. A vesszővel a gazdasszony megveregette a teheneket. Somogy megyében a mendeihez hasonlóan színes ostyákat hordtak {7-242. cipót. Molnárkalács-sütővas mintái: a) Kalonda (Nógrád m. (Bődi Erzsébet nyomán) A kosárból kivették a háziak az ostyákat. Tavasszal a gazda az ekére tette. (Bődi Erzsébet nyomán) PÁSZTOROK KARÁCSONYI VESSZŐHORDÁSA A pásztorok karácsonyi vesszőhordása az egész Ipoly vidékén elterjedt szokás volt. ábra. Ipolyhídvégen karácsony vigíliáján egész nap jártak a pásztorok vesszőkkel. b) Hegymeg (Gömör m. esetleg pénzt.). Az ún.). A széthordásért a gyerekek pár fillért kaptak. kolbászt. Az ostyahordásból származó jövedelem korábban a tanítók díjlevelébe foglalt járandóság volt. és helyébe rakták az adományaikat a kántornak.és boldog ünnepeket kívánok! (Barna 1985b: 747) 16. lisztet.

Kötényükkel húzták ki. karácsony vigíliáján.} Paláston hosszú nyírfavesszővel járt a tehén-. A karácsonyi asztalra vagy alá. mely megegyezett a karácsonyi kántálással. Úriban. mert akkor rúgós lett volna a tehén. Csendes békességet. más néven karácsony böjtjén. ÁDÁM-ÉVA NAPJA KARÁCSONYI ASZTAL December 24-én. ma már kihalt szokás volt a pásztorok karácsonyi vesszőhordása. csak egyetlen . Alkalomadtán ezzel verték meg a rossz gyereket. Holtunk után léleküdvösséget. bőved estén. Galgamácsán a vesszőnyalábokból ugyancsak a kötényével húzhatott a gazdasszony. amennyi kijáró állatuk volt. Az „Istennek szent angyala. KARÁCSONY VIGÍLIÁJA. gulyás és a csordás. Együtt ment a juhász.. Ezzel megveregették a pásztorokat. DECEMBER 24. Magát a karácsonyi abroszt. majd rácsapdostak a pásztor lábára. Nagyivánban különösen azokat a gazdákat keresték fel. A hajdúböszörményi köszöntésnek nem volt állandó szövege. E szó mondásom! (Csáky 1987: 44) A varbói asszonyok kötényükkel annyi szálat húztak ki a csomóból. akiknek egyúttal névnapja is volt (Barna 1979: 143–144). hogy így táncoljanak a borjúk. A Tápió környékén mindenütt ismert. disznó-. {7-243. báránykák. Kunmadarason kántálásnak nevezték a szokást. hogy egészségesek legyenek a disznók. ha a kihúzott vessző ágas volt. hogy a jószág egészséges legyen. akik azután megvendégelték őket. hogy az ilyen gyerek nem lesz keléses. azt mondták: „No. kecskepásztor. de azt tartották.” kezdetű éneket énekelték. a gazdasszony a kötényével húzott ki vesszőt. Aprószenteknek hívták a vesszőt. A pásztorok hosszabb.. bornyas lesz a tehén!” A kihúzott vesszőket a szobában a sarokba tették. mely különösen a Dunántúlon szép változatokban terjedt el.Boldog karácsonyi ünnepeket kívánok kendteknek! Mulassák kentek Krisztus Urunk születése napját Több jóval. vagy akárcsak a közelébe helyezett tárgyak. a szinte forgatókönyvszerűen előírt cselekmények a karácsonyi asztal körül történtek. A vesszővel megveregették a disznópásztort. a tehénpásztort nem. búzát. A Hortobágy vidékén karácsony napján keresték fel a pásztorok a gazdákat. Karcagon a nyájjuhászok köszöntötték a gazdáikat. kevesebb búval! Aggyon Isten országunkba bort. a kondás. eszközök különleges mágikus hatalommal ruházódtak fel. rövidebb köszöntőt mondtak.

Adja a fölséges Atya Uristen. szőlőt tettek. az abrosz alá egy kis szénát szórtak. és elmondta a karácsonyi köszöntőt: „Adjunk hálát az Atya Uristennek. szalmába született. eggy ólat. szalmát. azaz karácsony vigíliáján a gazda lámpagyújtás előtt elkészítette a szalmát. Szép kis tarka bocikát. búzát. fokhagyma. Az asztalra rá volt téve a széna. szalmát vitt be a gazda. bor volt. túrós lepény. Néhol még szerszámokat. Dunaszekcsőn a múlt század végén bőved napján. alma. a megholt élőknek örökké való nyugodalmat. Az asztalon ostya. A gazdának száz malacot. A rostában méz. szénát. (Csáky 1987: 56) A köszöntő után a gabona az asztal alá került. szemes terményekkel teli szakajtókkal.és Nyugat-Dunántúlon. hogy megadta érnünk ezt a mai dicsőséges szent napot. úgy lett letakarva. káposztaleves. eggy orsót. A bő termést igyekeztek befolyásolni a szintén az asztal alá helyezett magvakkal. hogy egész esztendőben legyen. 1985). hogy a termés bő legyen. Adjon az Uristenek a gazdasszonynak tyúkot. vagy hogy a kenyér jól sikerüljön. . szalonnát. Ez utóbbiakat többnyire a tyúkoknak adták. Azért terítették a szénát az asztal alá. a palócoknál és a Dél-Alföldön (Pócs 1965) volt szokásban. A kezében lévő rostával háromszor megfordult. a kezibe vette és gyertyával háromszor körülkerülte az asztalt.} házi eszközöket is tettek az asztal alá. dió. a ló kantárját. A gazdasszonnak száz ice kendert. Köszöntőt mondtak: Aggyon Isten jó estét mindnyájuknak. ezentúl vetőabroszként vagy sütőabroszként alkalmazzák. Mi is került a karácsonyi asztalra? Elsősorban egész kenyér. almát. hogy jobban tojjanak. majd diót vetett a szoba négy sarkába. azt felelte: „Krisztus Jézus született Betlehembe”. Szénát. ezzel biztosítva egész esztendőre az egészségüket. 1965). Bussán a gazdák szakajtóban árpát és búzát vittek a szobába. ostya volt a család minden tagja számára. sült tököt. Arra a kérdésre. gy.ünnepi alkalomra használták. Az asztal alá szénát. mákos guba. hogy továbbra is megérhessük jó erőben és egészségben. dió. mert Jézus szénába. isteni áldásban és békességben. Vicsápapátiban a gazda bekopogtatott. Ezután pálinkát ittak. Aggyon bort. Isten áldjon meg bennünket” (Tátrai Zs. vízkeresztig ott maradt. Az asztal alá is tettek. a gazdának bort és búzát. {7-244. gy. Kenyeret is behozott a hóna alatt. úgy mint Ádám és Éva napját. hogy azután az állatok alá tegye. Ebből mindenki ehetett a vacsora előtt (Tátrai Zs. Az asztalra diót. hogy azokban is szerencséjük legyen a következő esztendőben. henteregtek rajta a gyerekek. sőt néhol kalács is. alma. A karácsonyi asztal ily módon való előkészítése a Dél. lúdat. hogy „mi újság?”.

bor. lúdat. almáról mosakodtak szépség. Nyitragerencséren még emellett azt is mondták: „Édes angyalkáim megajándékoztatok erővel egészséggel. Ekkor a következő párbeszédet mondták a gazdasszonnyal: {7-245. . Ezalatt kötelet sodort a szénából és megkötötte az asztal egyik lábát. kevesebb búval mulathassunk Krisztus urunk születése napján. mézbe mártott fokhagyma. Jászdózsán például a böjti ebéd hétféle ételből állt: pálinkaivás. Almával jósoltak a lányok Luca-naptól fogva. pálinka stb. búzát a gazdasszonynak tyúkot. sült tök. aszalt szilva. A palócoknál a családfő egy almát annyi felé vágott. Különféle magyarázattal szokás volt a diódobálás a sarkokba. mákos guba. Az egészséges dió egészséget. Pereszlényben huszonnegyedikén estig böjtöltek. majd az „Atyának. hogy összetartson a család: ha valaki eltévedne. gy. bejgli.Egerszegen parázsolásnak nevezték a karácsonyi köszöntőt. a legénynek azon szerént. vöröshagyma. Boldog karácsonyi ünnepeket kivánok kéteknek több jóval. mézes-mákos csík. a rossz dió betegséget jósolt. fokhagyma. Fiúnak. Vacsorára huszonegyféle eledel került az asztalra: hal. A családtagoknak mindenből kellett enni-inni. méz. Országunkba csendes békességet. derelye. fokhagymanyelés. aszalt szilva. Így a szentelt ostya. alma stb. Székelykevén a családfő az asztalhoz lépett. Szentlélek Istennek” fohásszal dobták a négy sarokba a diót. dió. dió. borssal és fokhagymával. dió és sült tök. alátette a szénát. fehér kenyér. Az almának karácsonykor sokféle mágikus szerepet tulajdonítottak. Itt így hangzott: „Dicsértessék az Ur Jézus Krisztus. Általában elsőnek az ostyát fogyasztották mézzel. én megajándékozlak egy-egy dióval” (Gunda 1958: 151–152). 1985). Ez a kérdésfelelet háromszor ismétlődött. amíg az asztal többi lábát is megkötötte (Botka 1983: 45). aszalt alma. Adjon az Isten a gazdának bort. mint ahogy ezt már a Luca-napi szokásoknál említettük. holtunk után örök üdvösséget.és egészségvarázsló célzattal. habart bableves. szőlő. Egerszegen keresztet vetettek. melyeket általában megfelelő sorrendben fogyasztottak el. Dicsértessék az Ur Jézus Krisztus” (Tátrai Zs. Almáról itatták a jószágot is hasonló meggondolással. Az asztalra helyezett ételek. a család tagjainak az egészségét biztosították a néphit szerint. s mindenki kapott belőle. ostya. melyet a gazda rosta és kenyér behozatalakor mondott. bableves. a közösen evett almára visszagondolva hazataláljon.} – Mit csinálsz hé? – Kötözöm a rossz emberek kezét lábát. A karácsonyi dióevés szinte az egész nyelvterületen ismert. alma. bors. hogy távol legyen a rossz a háztól. Ezután ették az almát. A leánynak egy szép mátkát. ahány családtag volt. majd elébe helyezte a szakajtót a terményekkel és a széna tetejére a vesszőt. keserűtúrós galuska.

és kalácsot sütnek. amibül karácsony este evett a gazda.vagy lencselevest ettek és mákos pupácskát (mákos gubát). Nógrádsipeken torokfájás ellen füstöltek vele. Pereszlényben a karácsonyi morzsát szalvétába csavarva vízkeresztig az asztalon hagyták. sült tök és újabban a hal a következő év pénzbőségét kellett hogy biztosítsák. Varsányban „Minden ételből. hogy egész éven át legyen majd kenyér az asztalon. „A karácsonyi morzsát csak úgy összesöpörgetjük. öszeszehajtjuk az abroszt. A karácsonyi asztalon fontos szerepet tulajdonítottak az egész kenyérnek. Volt. Kolonban a család halottai számára is tettek egy tányérkára az ételekből. ahol az egész lakószobát telehintették szalmával. az övé lett a dió. ha nem. azzal a magyarázattal. Ipolyvarbón megszárították a karácsonyi morzsát. Vicsápapátiban most is félretesznek az ételekből az „égi madaraknak”. Ma már halat esznek krumplisalátával. A bablevesbe száraz szilvát és gombát is tettek. borsó. de például Karancsberényben a tehén tőgyét füstölték vele ellés után. egy kis darabkát – eltették a karácsonyi morzsát – ha a tehénnek bőrgyulladása lett. parázsra szórták. s ha valakinek a füle fájt. A karácsonykor fogyasztott hüvelyesek. Palóc falvakban néhol az istállóba felkötötték rontás ellen.Dióval játszottak is a gyerekek karácsonykor. hogy jobban tojjanak” (Gulyás É. A Nyitra környéki falvakban. Székelykevén az egyik fiú letette a diót a földre. Általánosan elterjedt hiedelem szerint a karácsonyi asztaltól a gazdasszony nem állhatott fel. Füstölték karácsonyi morzsával a tehenet. kislibákat is. oszt kiöntjük a tyúkoknak. és azon aludtak az ünnepek alatt – ugyancsak egészségvarázsló célzattal. Lédecen gombalevest készítettek és ugyancsak mákos pupácskát. a másik igyekezett megcélozni egy másikkal. hogy egész esztendőben egészségesek maradjanak. Ezzel füstölték a megigézett gyereket. akkor mindkettő a földön maradt. Ma itt is halat esznek krumplisalátával. ha nem használták fel egyéb célokra. A karácsonyi asztal morzsáját különösen becsben tartották. A karácsonyi asztal alatt megszentelődött terményeket. szénát az állatoknak adták. például Vicsápapátiban régen bab-. ha sikerült. KARÁCSONY ÉJSZAKÁJÁHOZ ÉS AZ ÉJFÉLI MISÉHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOKÁSOK. 1976: 105). többnyire mágikus és gyógyító eljárásokban használták fel.} A karácsonyi morzsát általában zacskóba kötve eltették. minden más szentelményt legfeljebb elégetni lehetett. a családfő minden ételből egy keveset külön tányérra tett. Egerszegen. HIEDELMEK . mert akkor a kotlósai nem lennének jó ülősek. mielőtt étkezni kezdtek. A karácsonyi maradékot. akkor ezzel füstölték” (Hoppál 1982d: 245). {7-246.

A gonoszelhárító zajcsapás ezen az éjszakán a pásztorok feladata volt. Ez a víz egészséget jelentett. almával jóslás. Ez valószínűleg a halottaknak szánt étel keresztényi magyarázata. A házasságjóslásra. -varázslásra is alkalmas az éjféli mise körüli időpont. A víznek gyógyító és varázserőt tulajdonítottak – még ha egyszerű kútvíz volt is. Hatását azzal is fokozták. aranyos vizet vagy más néven életvizet. ebből ivott és ebben mosdott az egész család. lucaág. A karácsonyi történet pásztorai miatt igen fontos szerepük volt az éjféli misén is. trombitáltak. jeles napjain különleges italként fogyasztották vagy mosdottak benne. 1966). és gúzsvesszővel a kúthoz kötötték az ágast. fehér abroszt terítettek az asztalra. boszorkányokat távol tartsák a zajjal. Egyes Vas megyei falvakban nyírfaseprű fáklyákkal vonultak az éjféli misére. annyi kérőjük . hogy amennyi az elszórt mag. hogy pénzt és piros almát dobtak bele. a gyerekek cserépsípokkal madárhangot utánoztak a mise végéig. lucacédula. hogy majd bőven teremjenek. Karácsony éjjelén merítették az ún.Karácsony éjfelén. hogy a gonosz szellemeket. Amelyik lány éjfél után elsőnek oldja fel a gúzst.} mise után a gazdák megrázták a gyümölcsfáikat. A Lucanapkor elkezdett eljárásoknak (pl. Galgamácsán a pásztorok körbejárták a templomot. mert hitük szerint ebben fürösztötték a Jézuskát. A Bereg megyei Fornoson a vízmerítésnek különös jelentősége volt az eladósorú nagylányok számára. másutt a férfiak kalitkába zárt csízeket eresztettek ki. amely már egyszer lakodalomban világított a menyasszonynak. Lukácsházán. melyet a legények és a lányok éjféltájban fenyővel és koszorúkkal díszítettek fel. Az év bizonyos ünnepein. miközben a pásztorok ostort durrogtattak. kölest vittek a göcseji lányok. mialatt a mise folyt. hogy az ének ezen szavainál: „A madarak megszólaltak”. a zajkeltés. lövöldöztek az ártó. tökmagot. Az Ipoly menti falvakban az eladósorba jutott lányok szenteltvizet vettek a szájukba az éjféli mise után. de nem törölték meg. Az éjféli misére menet a zsebükben kukoricát. elsőnek meríti az aranyvizet (melyben hitük szerint Jézus fürdött meg). Az éjféli misén szokás volt egyes székely falvakban. hogy álmukban majd a leendő vőlegény törölje le. A falun kívül egyetlen kút volt. a tűz. éjszakáján fontos szerepet kapott a víz. pattogtattak az ostoraikkal. s otthon azzal mosták le az arcukat. lucabúza) ilyenkor volt a beteljesedési idejük. s a szenteltvíztartóba dobták. mielőtt elmentek az éjféli misére. Karácsony éjjelén az égő gyertya összefüggött a házasságvarázslással is. „Ha kis Jézuska gyün közbe. Az éjféli {7-247. hogy az tuggyon enni” (Tátrai Zs. kürtöltek. gonosz hatalmak elűzésére. Például Somogyvámoson az eladó lányoknak olyan gyertya fénye mellett kellett az éjféli misére öltözködniök. gy. melynek különös ereje lehet karácsony éjjelén. Az Ormánságban a harangszókor rázták meg. az megy leghamarabb férjhez – gondolták. Istensegítsen az éjféli miséről hazamenet merítették az aranyos vizet. A víz után a tűz a másik fontos elem. kalácsot és vizet tettek rá.

A lakodalmi életfához hasonló vagy valamire felfüggesztett zöld ág készülhetett tüskéből. Ezért is végeztek különféle szertartásos cselekedeteket az állatokkal kapcsolatban. ültetni való hagymával díszítettek. A karácsonyi éjféli misére kellett hogy elkészüljön az ugyancsak Luca-naptól kezdve faragott lucaszék. Csantavéren papírral betekert száraz ágra emlékeznek az 1920as évekig. hogy az éjféli mise alatt megszólalnak az állatok és kibeszélik a gazdájukat. termőág volt a karácsonyi dísz. A karácsony éjjeli időjárásból jósoltak a következő évi termésre. azt . zöldpetrezselymet. illetőleg a Podmaniczky család 1826 táján. almával. és olyan gyorsan jöjjenek. Az osztrák néprajzi kutatás szerint a karácsonyfák elterjesztésében nagy szerepük lehetett az első világháborúban a katonák számára állított közös karácsonyfáknak. Bácstopolyán az 1890-es években három faágat szegeztek össze. piros almát tett az itatóvályúba. Az eddigi kutatások a karácsonyfa-állítást protestáns. Azt tartották. német eredetűnek tartják. mely hazánkban a Bécsi Udvar közvetítésével először az arisztokrácia. közismert jelképe. végül a parasztság körében terjedt el.legyen majd. a feldíszített fenyő. József nádor harmadik neje. majd a városi polgárság. Zsámbokon régen rozmaring. hogy a marhák egészségesek legyenek. majd Fertőszentmiklóson a Bezerédj család 1834-ben. A Bécsi Udvarban német főúri családok és protestáns művészek honosították meg. akkor sok kukorica lesz. Például a Nyitra környéki falvakban a gazda karácsonyi szentelt ostyát. ha csillagos az ég az éjféli misekor. mint ahogyan beledobálták. Például Jászdózsán úgy vélték.vagy nyárfaágat díszítettek. kökényágból. Örményházán mákos tésztát dobtak a szenteltvíztartóba. 1824-ben. Jáky Ferenc osli plébános. a karácsonyfa ebben a formájában újabb keletű szokás. Ittebén kökényágra. a falusi értelmiség. Szeremlén a karácsonyfa elterjedése előtt az ún. hogy meglássa: ki vagy kik a boszorkányok a faluban. Az új szokáselem elterjedését elősegítette. bürökből. Az éjféli misén arra állt vagy ült a kíváncsiskodó. hogy már volt hazánkban előzménye. Hazánkban az ország keleti felében csak a második világháború után honosodott meg végleg. Mária Dorottya. KARÁCSONYFA A karácsony mai. Karácsonyfát Magyarországon – a történeti adatok szerint – Brunswick Teréz állított először. melyet aranyozott dióval. a gróf Hunyady család egykori házipapja 1855-ben karácsonyfa-ünnepélyt rendezett a falusi iskolás gyerekei számára. A karácsonyfa-állítás szokása nyugatról kelet felé terjedt a magyar nyelvterületen.

aszalt gyümölccsel. pattogatott kukoricával. A karácsonyfadísz korábban az alma. hogy az állatokat az újesztendőben akkor nem éri baj. Almát. almát. A lucabúzát a fa alá tették. tökmaggal. Szegeden ugyancsak a század elején jelent meg a karácsonyfa.} A fenyőfaállítást a nagygazdák kezdeményezték. A fenyő karácsonyfa a gazdagabbaknál már az 1910-es években megjelent. A Hortobágy környékén a korábbi zöld ág meglétére még emlékeznek. A ruhafélék. mézeskalács volt. Itt tehát kereszténység előtti és liturgikus hagyományok találtak egymásra. A téli napforduló ünnepén nem volt idegen elem a tavaszt. {7-248. Turán a karácsonyfát süteménnyel. A karácsonyi ajándékozás a karácsonyfa-állítás szokásánál is újabb. ezért titokban díszítik. Topolyán azzal a magyarázattal. . A karácsonyfadíszek is hasonlóan alakultak: a termékenységet szimbolizáló alma. házilag készített sütemények. ebbe szegeket vertek és arra akasztották a diót. újabban december 24-én este állítják a fát. A karácsonyfát hosszú ideig tartják bent azzal a magyarázattal. Bácsfeketehegyen. hogy a bárányka legelhessen. Ajándékot régen a kántálók. A fenyő karácsonyfa elterjedése az 1920-as. ahol egyáltalán készítettek. almával és kockacukorral díszítették. tüskés ágakat is hasonló módon függesztették fel. az élet fényének szimbólumától a villanyégőkig. Ittebén a hagyomány szerint az 1900-as években az iskolában állítottak először fenyőfát. dió. Ma már nagy fákat állítanak. 1930-as években kezdődött csak el. A kisebb gyerekeknek ma is azt mondják. játékok ajándékozása új keletű. azok is ételfélét és legfeljebb egy kis pénzt. a fa alá helyezték a betlehemet vagy a Szent Családot ábrázoló képet. Székelykevén az ajándékozás még az 1960-as években sem volt szokás. köszöntők kaptak. betlehemezők. Az Ipoly vidékén a karácsonyfát karácsony böjtjén díszítik fel. diót tettek rá régebben. mint általában mindenütt. Régebben reggelre kelve látták meg a karácsonyfát a gyerekek. dió és a – feltevések szerint a paradicsomi életfáról származó kígyót jelképező – lánc jól megfértek egymással. akárcsak liturgikus vonatkozásban a paradicsomjáték életfája. Pacséron és általában mindenütt a karácsonyfa és a rajta lévő nyalánkságok jelentették az ajándékot. Nyugat-Magyarországon a karácsonyfát mestergerendára vagy a szobasarokba függesztették. hogy a Jézuska hozza a fát. A karácsonyfa elterjedése előtt szokásos zöld ágakat. szaloncukorral. termékenységet jelképező zöld ág. de még az 1960-as években sem volt általános szokás a családoknál. Az 1880-as években jelent meg az üvegdísz és az 1890-es években a lametta a városokban. hol a koronájával felfelé. de csak szórványosan. Ugyancsak messzire vezet a gyertyák kérdése.bevonták piros papírral. Az őrségi falvakban a negyvenes évektől indult meg az ajándékozás divatja. hol megfordítva. üvegdíszekkel. mézeskalácsot.

A fővárosi virágüzletek hazánkban számtalan változatban. például a nyugatmagyarországi falvakban. hogy karácsonyra a temetőbe is visznek kis fákat. A kezében hozta a feldíszített karácsonyfát. gyertyákkal díszítve. egy-egy ruhadarabot a gyerekeknek. Az új szokást a virágkereskedelem is ösztönzi. akárcsak a kertes házak villanyégőkkel díszített élőfái. ágain színes égőkkel és lemeztasakokkal. Az ajándékot hozó Jézuskát néhol meg is személyesítették. Egri községben viszont a szegényebbek is állítottak fát – cukorral. . Sitéren például csak a módosabbaknál volt karácsonyfa-állítás és ajándékozás szokásban. A mindenki fájának múlt századi példájáról olvashatunk Réső Ensel Sándor szokásgyűjteményében. akik úgy tudták. Magyardécsén csak a gazdagabb házaknál volt karácsonyfa. A feltehetően német eredetű szokás Ausztriában a két világháború közötti időszakban kezdett terjedni. Oltszakadáton. almát. ezt nevezik angyaljárásnak. népszerűsítik az adventi koszorút. Egy marék szénára ünneplő kendőt terítettek. A Sáros megyei földesúr a cselédei számára állított hatalmas karácsonyfát – szalaggal. diót. aranydióval. A gyerekeket megimádkoztatta a szülők közvetítésével. mert fát nem állítottak. házi süteménnyel díszítve. Az adventi korszorú a ma népszerűsödö karácsonyi szimbólumok közé sorolható. Néhány éve a Vörösmarty téren reklámcéllal a Hungaroton Magyar Hanglemezgyártó Vállalat állíttat hatalmas fenyőfát. A karácsonyi ajándékozás szokása is napjainkra vált az ünnep elengedhetetlenül fontos részévé. almával. Alsóbölkényben a szülők vagy rokonok csengetnek. mézeskalácsot. oda tettek diót. században német nyelvterületen nem családok állítottak fát.} asszony fehér lepelbe öltözött. hanem egy központi helyen felállított karácsonyfára akasztották a szegényeknek és gyerekeknek szánt gyümölcsöket. Szakonyban egy nagyobb gyermek vagy {7-249. színes gyertyákkal és szalagokkal készítik.Az 1940-es években az erdélyi falvakban. Sokáig csupán a gyerekeket ajándékozták meg falvainkban. Egyes történeti adatok szerint a 17. Oltszakadáton karácsonyfát 1870 óta az iskolában állítottak. és a tanulókat ajándékozták meg általában tanszerekkel. s az ajándék többnyire a karácsonyfa volt a rajta függő nyalánkságokkal. A karácsonyi ajándékot a bukovinai Istensegítsen asztal alá tették. almát. Ugyancsak terjedő szokás. és átadta az ajándékot. arcát tüllel fedte el. néhol feldíszítve. és az ajtórésen dugják be az ajándékot. Újabb szokás szerint a panelházak erkélyein megjelentek a kivilágított fák. Nagy ünnepeken a halottkultusznak mindig fontos szerepe volt. ágain a cselédeknek szánt hasznos ajándékokkal (Résö Ensel 1867: 239–240). Karácsony napján pedig a keresztszülők vitték a mézes pogácsát. Egyre népszerűbbek a közterületen felállított fák. Nagy fákat állítanak például a szállodák előcsarnokába.és karácsonyfadíszbe öltöznek a kirakatok. Ma Budapesten az ünnep hangulatának fokozására fenyő. hogy a Jézus hozta. a Parlamentben óriásfenyő áll.

csörgősbottal felszerelve felkeresték a házakat. a leányokat. Haj regü rejtem. ha söpörtek. A közelmúltig szokás volt egyes dunántúli falvakban. regü rejtem. KARÁCSONY. ezzel kivinnék a szerencsét a házból. Haj regü rejtem. Csoda féle szarvasnak ezer ága. N. regü rejtem. Mert az asszonynak. Egerszegen. DECEMBER 25. csak az előtte való napokon. regü. énekelték: Eljöttünk. legényeket összeénekelték. 1980: 120). Vagy ha ettünk. akkor azt félreraktuk és másnap mostuk el” (Bosnyák S. Pereszlényben a hamut. Kinek neve volna. Amott eletkezik egy zöld pázsit. Lészpeden „Karácsony napján. vele az asszonyát. regü. regü. KARÁCSONY NAPJA A család ünnepe volt a hagyományos magyar paraszti életben is. A gazdának minden jót kívántak. kölcsönadás is. Hej regü rejtem. volna. regü. regü. akkor a tányérokat sem mostuk el. retek a bocskora. Gyulladva gyulladjék. N. Az állatoknak a takarmányt már előző nap odakészítették. Mint minden nagy ünnep. Akárcsak a Mikulást. eljöttünk szent István szolgái Régi szokás szerint. Nem főztek. A szemetet sem vitték ki. szabad-e megtartani. regü regü rejtem. mert úgy vélték. regü. Haj regü rejtem.A titokban hozott ajándék a Jézuskától. ISTVÁN NAPJA E napon jártak a dunántúli regölők. boga. munkatilalommal járt. regü rejtem. regü. Ezer mise gyertya. Csak a legszükségesebb munkákat végezték el. {7-250. akkor a ganyét nem vetették ki. Soha el ne aludjék. Amott is mondanának egy szép legényt. Azon legelészik csoda féle szarvas. volna. . néhol az ajándékhozó Jézuskát is megszemélyesítették. N. Kinek neve vóna N. hogy a legények köcsögdudával. regü. mert kivinné a házból a szerencsét. más magyarázat szerint az angyalkától vagy egyéb földöntúli lénytől származik. Regüjjük a gazdát. szemetet nem vitték ki. akkor is csak befelé az asztal alá. Tilos volt e napon a kölcsönkérés. Jászdózsán karácsony napján nem fésülködtek. esszeszedték a jószág alól. Amott is mondanának egy szép leányt.} DECEMBER 26.

1966) A regösének-változatok kezdősorai lehetnek: Kejj föl.Répahéjj a szíjja. 780. MNT II. hideg mezejéről.. Szekerünkbe kereket. Eljött a szent karácsony bodros szakállával. Kemenesalján például a következő verssel: Sütik a malacot. Szent István szolgái. talán nekem adják . Elfagyott kinek keze. Tátrai Zs. most jöttünk hideg útról. teli poharával. regü. kinek lába. szárnyas angyalával. Hozzák ki nekünk a hátulsó combját! Aggyon isten minden jót.) Ezt a szöveget főként a zalai változatokban találjuk meg. sz.. regü rejtem. érzem a szagát. vetett asztalával. regü. fele a regüsöké. regü. gazda. Csutoránkba feneket. Zala m. Az 1838-ban lejegyzett regösének is ezt tartalmazza. Ha meghalunk koporsót. Hadd ihassunk eleget! (Bük. kinek farka. Egyes változatokban ehhez csatlakozik a „Ha a ketek asztala szent oltár vóna. Szent István napján. kejj föl.. Vas m. krumpli a sarka. (Szentpéterúr. MNT II. tele van százassó Fele a gazdáé.. Somogy és Zala megyéből jegyezték le az alábbi kezdő versszakot: Nem vagyunk mi rablók. érezzük a szagát. 810) Az adománykérés is bővülhet. Haj regü rejtem. szállott Isten házodra sokával.” kezdetű versszak is. regü rejtem. regü.. Haj regü rejtem. Hej te kicsi csizmám nem győzlek szalmával! Megsült a kismalac. seregével.} (Boldogfa. Szegen lóg egy zacskó. gy. {7-251. kinek füle. Zala m.

mert abban finnugor kori réteget vél felfedezni.. de hó reme. 812) Minden regösénekben szerepel a refrén: Rőt ökör. kacsát loptak. valamint a téli napforduló megünneplésének pogány nyomait.és János-köszöntő. századi céhszabályzatokban. Éger vidékén remélésnek nevezik az ugyancsak hamvazószerdai alakoskodást. rókák játszadoznak. jókívánságmondó versekkel. remélés..és János-köszöntőket aktualizálnak más névnapra is. Az elnevezések. István. Gyakori az „Eljöttünk mi jó este / jó reggelt”. (MNT II. haj. szokások közti összefüggéseket azonban még nem tisztázta a kutatás. Az első sorok így hangzanak: Porka havak esedeznek. régi törvény. A csácsbozsoki változatban a mennyországban nőtt fa motívuma is szerepel: 1. szűz felvirradásodat. főként István. (Kriza 1863: 121–122) A hazai kutatás sokat foglalkozott a regölés és a regösének kérdéseivel. részint műköltői vagy félnépi alkotások. és elmulatták a pénzt. kezdetű.} Erdélyben. eladták. Nógrád megyében. vagyis még egyet mulatni. Regélő hétfő volt a neve valamikor a vízkereszt utáni első hétfőnek. azt is megengedte az a nagy úristen. légy egészségben. áldjad a Jézusodat. E naphoz fűződhettek céhes ünnepek. róma. A 16–17. Hamvazószerdán mentek a legények „regényi”: tyúkot. Megjöttem én jó estét. A leggyakoribb keresztnevek közé tartozik a magyar nyelvterületen az István. A szövegek részint népi eredetűek. hogy különféle szokások megnevezéseként is szerepel a magyar nyelvterületen a regölés. napodat. Minthogy a karácsonyi ünneppel is egybeesik.a hátulsó combját. köszöntlek reménységben! 2. István köszöntésére. Udvarhely megyében az ifjú házasokat regélték meg bőségvarázsló. külön ünneplő szokásai alakultak ki. de hó reme. Megváltó Krisztusodat! . jó estét. regő rejtem. Nagybárkányban a farsangi mulatság befejezését jelenti a regélés. Rajeczky Benjamin pedig felhívta a figyelmet arra. Ha megérted napodat. róma. Például Pásztón a lakodalom legvégén „regélni mennek”. {7-252. századi kalendáriumokban fordul elő és a 17–18. Gyakran István. Nyúlak.

) Bodrog m.) 22 = Lujzikalagor (Moldva) 23 = Szabófalva (Moldva) {7-253.) 68 = Garabonc (Zala 4 = Pórladány (Sopron 27 = Karakó (Vas m.) (Szolnok m.) 69 = Zalamerenye (Zala {7-254. Veszprém m.) (Koiozs m.) Magyar Alföld: 7 = Novaj (Borsod 14 = Kiskunhalas (Pest 18 = Lókod 2 = Hét (Gömör m.) m.) 3 = Nagybárkány (Nógrád 8 = Tiszanána 15 = Bajmok (Bács19 = Bágy m.} 3.) (Sopron m.) m.) (Udvarhely m.) m.} .) ? = Békés megyei adat (Udvarhely m.) 43 = Tüskevár 64 = Söjtör (Zala m.) 65 = Hahót (Zala m.) 4 = Egerbocs (Heves m.} 1 = 22 = Ikervár (Vas m.) 24 = Nyőgér (Vas m.) m.) m.) 6 = Ostoros 13 = Kunszentmárton 17 = Kénos Észak-Magyarország és a (Borsod m.) (Szolnok m. A regölés és a regösének-változatok elterjedése a Dunántúlon (MNT II.) m.) 67 = Sármellék (Zala 3 = Alsószopor 26 = Kissomlyó (Vas 46 = Kávás (Zala m.) m.2. 5 = Pásztó (Heves 12 = Nagykőrös (Pest 16 = Válaszút Zala.) (Veszprém m.) (Udvarhely m. nyomán) {7-255.és dallamváltozatainak elterjedése a magyar nyelvterületen (Barna Gábor nyomán) Nyugat-Magyarország: Erdély és Moldva: 1 = Dunántúl (Somogy.) m.) 47 = Hahót (Zala m. A regölés szöveg. térkép.) 10 = Jászság 21 = Hétfalu 11 = Túrkeve (Brassó m.) m. Vas.) 44 = Boldogfa (Zala 66 = Barabásszeg (Zala 2 = Nemeskér (Sopron 25 = Bejcgyertyános m.) Röjtökmuzsaj (Sopron 23 = Sótony (Vas m.) 9 = Kunmadaras 20 = Telekfalva (Szolnok m.) (Vas m.) 48 = Csácsbozsok m.) (Heves m.) 28 = Hosszúfalu (Vas (Zala m.) m. térkép.) 45 = Cséb (Zala m.) (Udvarhely m.

) m.) m.) 81 = Sand (Somogy m.) 38 = Andrásfa (Vas m.) 75 = Nagyrécse (Zala m.) 71 = Lispe (Zala m.) 36 = Petőmihályfa (Vas (Zala m. ott szedik az ibolyát.) 78 = Szenyér (Somogy m.) m.5 = Nagygeresd m.) 55 = Pacsa (Zala m. Szent Istvánnak koronát.) 70 = Zalaszentmihályfa (Zala m. Szent István udvarán. udvarán.) 17 = Ostffyasszonyfa 39 = Egervár (Vas m.) (Zala m. vagyon egy szép almafa.) 33 = Rempehollós (Vas 52 = Gyenesdiás 9 = Vasegerszeg (Vas m.) 40 = Nyárád m.) 72 = Galambok (Zala m.) 34 = Vasvár (Vas m.) 79 = Nemesdéd (Somogy m.) m. fája adja ágát.) 42 = Karakószörcsök 61 = Resznek (Zala 20 = Kemenesmihályfa (Veszprém m.) 13 = Bum (Vas m.) 14 = Ondód (Vas m. .) 31 = Csehi (Vas m. A mennyország piarcán.) 7 = Répcelak (Vas m.) 29 = Bögöte (Vas m.) 3.) m.) 6 = Nemesládony 30 = Csipkerek (Vas 50 = Csonkahegyhát (Sopron m. gyökér adja fáját.) 18 = Rábasömjén (Vas (Veszprém m.) 63 = TófajKisfaludpuszta (Zala m.) (Zala m.) m.) 83 = Szente (Somogy m.) 84 = Berzence (Somogy m. ága adja bimbóját.) 49 = Zalaegerszeg(Sopron m.) m.) m.) 21 = Csénye (Vas m.) 76 = SzepetnekGyótapuszta (Zala m.) (Vas m.) m.) 57 = Bak (Zala m. Föld adja gyökerét.) 37 = Hegyhátszentpéter 56 = Kilimán (Zala 15 = Dozmat (Vas m.) 77 = Nemesvid (Somogy m.) 16 = Csönge (Vas m.) 51 = Mihályfa (Zala 8 = Vámoscsalád (Vas 32 = Töttös (Vas m.) (Vas m.) (Vas m. {7-256.) 41 = Csősz (Veszprém 60 = Zalabkasa (Zala 19 = Kemenessömjén m.) 73 = Kiskomárom (Zala m.) 62 = Gelse (Zala m.} 4.) 80 = Miháld (Somogy m.) 74 = Komárváros (Zala m. abból kötnek bokrétát.) 82 = Inke (Somogy m.) m.) 59 = Cup (Zala m.) 54 = Szentpéterúr 12 = Surány (Vas m. piarcán.) 11 = Salfa (Vas m.) m.) 58 = Zalatámok (Zala (Vas m.) 35 = Nagymizdó (Vas m.) Kaszaháza (Zala m.) 53 = Bókaháza (Zala 10 = Zsédeny (Vas m.

kegyes nép. MNT II. 2. magam is azt mondom. sok szerencsébe” (Csáky 1987: 65). Százesztendős koráig. egissigbe több számos esztendóbe. {7-257. a búcsúzáskor megivott utolsó pohár borral kapcsolatosan.. éltesse az Isten sok friss egészségben. almáját dícsérjük a Boldogságos Szűz Máriát. Tarcsa. mely a borvidékeken máig él. Annak neve harcsa. Öntöttek a boroshordókba is. A János név gyakorisága és a karácsonyi ünnepkörben való naptári helye miatt is kedvelt névünnep. virág adja almáját. sz. Szólásként él a Szent János áldása. aranyszál tollakon repdes. Szent János viseli ragyogó orcáját. tarcsa sokáig. 906. Még a Duna vize Nem ér bokáig. Például Kelenyén a fiúgyerekek keresik fel a rokonokat a következő versikével: Dunábo van kis halacska. Az István-köszöntőkhöz hasonlóan igen sok változatban él a magyar nyelvterületen. Más nevekkel behelyettesítve is kedvelt köszöntő az alábbi: 1.) Az Ipoly vidékén újabb keletű szokás az István-köszöntő. A felnőttek csak annyit mondanak: „Isten éltesse sokáig. Beteg embert és állatot gyógyítottak vele. JÁNOS NAPJA E naphoz a borszentelés szokása kapcsolódott. Zala m. Serkenj fel. mert most jő az hajnal. Mind egy szép rózsaszál virágos kis kertben. A szentelt bornak is – mint minden egyéb szentelménynek – mágikus erőt tulajdonítottak.} DECEMBER 27. Az én kedves bácsikámat Az Istenke mektarcsa. . mint egy angyal. virágozzék István szenttek seregében! Dícsértessék a Jézus Krisztus! (Csácsbozsok. Kedves Pista bátyám.bimbó adja virágát. hogy ne romoljon el a bor.

mogyoróval. A szomszédba „mustármagért” küldött fiúgyereket a háziak veregetik meg. hányan vannak az aprószentek. {7-258. melyet neveznek aprószentekelésnek.) Drávaszögi János-köszöntő: János felvirradtál ma neved napjára. (Lábadi 1988a: 307–308) DECEMBER 28. APRÓSZENTEK NAPJA Aprószentek napjának jellegzetes szokása a vesszőzés. (Babus 1976: 118) A háziak vesszővel megsupálják a gyerekeket. Hetvened vagy nyolcvanad évekre menjenek. Szívemből kívánom amíg tart életed. is. hogy száznegyvennégyezren. hogy éljünk több János-napokat. sz. legények vagy pásztorok. akkor a háziak mondták el helyette. A vessző lehet termőág. Ha nem tudta megmondani. 877. hogy a rossz szellemek ne tudjanak rájuk hatni. az nem lesz keléses. Megkorbácsolják a lányokat. esetleg egy kis pénzzel (Makkai E. minden bánat nélkül töltvén el azokat! (MNT II. Szegeden a gyerekeket ugyancsak mustármagért küldték a szomszédba. hogy akit megvesszőznek. . Koronkán a mit sem sejtő kisfiút mustármagért küldték. asszonyokat vagy a gyerekeket. Úgy tartották. Aprószentek napján a beregi Tiszaháton elmentek a gyerekek a jó ismerősökhöz mustármagot kérni: Mustármagot jöttem kérni. Tessék engem jól elverni. A vesszőzés résztvevői a fiúgyermekek. Dávid éljen a fiad sokáig!” Ezután megjutalmazták a gyereket dióval. odoricsolásnak.e nemes ház felett tartja vitorláját. a háziasszony egy vesszővel „megsuprálta”: „Aprószentek Dávid. ahol elővették a nyírfavesszőt s megkérdezték. Serkentsd ki álmodban hangos citerádban. 3. sokezer napokat. csapulásnak stb. suprikálásnak. Isten szent lelke maradjon veled. Éljen sok időket. Mikor ezt elmondta. míg meg nem mondta. Bú és bánat nélkül való hónapokat.} A te esztendeid sokra terjedjenek. Kívánom.–Nagy 1939: 108). Addig vesszőzték. hajló fűzfavessző vagy korbács.

uccáru menj! Ha uccáru küldnek. sok jó szerencsével. Ha nem annak. Volt. Törjön be a kemencéjek. hogy akkor a gyümölcsfa is jobban fog teremni. gy. például Mercsén 3–4 gyerek ment házról házra a következő mondókával Dicsértessék a Jézus Krisztus Ajtó mögött állok. viselje egészségvel. Friss egészséges legyen az újesztendőben! (Tátrai Zs. – Hát az apostolok? – Tizenketten. egészséges legyen. Friss egészséges legyen az újesztendőben Ha borér küldik vizér menjen. Ha vízér küldik borér menjen. például Sé községben (Vas m. békességvel. miközben mondogatták: Friss. például Nagyivánban: – Hányan vannak az aprószentek? – Száznegyvennégyezren. Azt mondják: Aprószentek. A Dunántúlon. vaj pénzt” (Bosnyák S. tojást. pénzt kaptak. szent Dávid. Ha kert alu küldnek. ahol a felnőttek megkérdezték a gyerekeket. 1966) . vagy nem felelt azonnal. A gyerekek diót. {7-259.A borsodi palócoknál. de a kicsi gyermekek mennek mindenik házhoz. 1980: 128). s azzal veri meg a gyerekeket abban a hitben. Mustármagot várok. a nagylegények mennek a lányokhoz. „Aprószentekkor vágnak a kertben almaágat és reggel az apró gyerekek mennek háztól-házig. léleküdvösségvel az újesztendőt! S akkor adnak egy perecet.) engedélykérés után fűzfavesszővel ütögették a háziakat. (Istvánffy 1911: 299–300) A gazda közben vág egy darab ágat vagy vesszőt a gyümölcsfáról. kert alu menj. úgy elmegyek. azt megvesszőzték (Barna 1979: 153–154).} Aki nem tudott válaszolni.

Beteg ne légy. Egészséges légy. bő búzát. A gyerekek a második világháborúig jártak fűzfavesszőből font korbáccsal. Ahová küldenek szaladj! Ha boré küldenek. egészséges légy! Vízért küldenek borért menj. vagy: Egészséges légy. szaladj. ódorics. mögértük az Aprószentek naptyát! . édességet. Ha ezen a napon esett az eső. a drávaszögiek szerint kelésesek lesznek a gyerekek. Keléses ne légy.} Ezután fiúpajtásaikat. Vásárosdombón engedélyt kértek: „Szabad-e suprikálni?” Ha engedélyt kaptak. amiért diót. vízért menj. hogy megéltük aprószentek napját. bort hozz! (Lábadi 1988a: 308) {7-260. de nem búval. bánattal. a férjednek jó felesége! Adjon isten sok bort. friss légy. Ha vízér küldenek. borért küldenek. keléses ne légy. Gerendáson az aprószentek-napi korbácsoláskor a következő mondókát mondták a legények: Hála isten. Szüleidnek jó gyermeke légy. a megkorbácsolt lány pedig színes pántlikát kötött a korbácsra. hanem örvendetes napokkal. vizet hozz. elkezdték: Hála Isten. anyádnak szót fogadj Ahová küldenek. békességet! (Beck 1974a: 201–202) A legényeket borral kínálták.Aprószentek napján a Drávaszögben odoricsoltak. Apádnak. hogy többeket megélhessünk. Bekéredzkedtek a házakhoz és elmondták a mondókát: Ódorics. Jó légy. néha a felnőtteket is megveregették. pénzt kaptak. Adja isten.

Örvendetös napokká! (a gyerekek a házbelieket ütni kezdik s mondják:) Friss lögyön! Egészségös lögyön! Porzsávás ne lögyön! (a körmére üt:) Körömméreg ne lögyön a zujján! (a fejére üt:) Fejét meg ne járja a csúz! {7-261.} (a lábára üt:) Meg ne sántujjon! Ha vizet kérnek. és ezzel hajtották itatni a teheneket. diót kaptak. hányan? Minden sarokba egy szakajtóval! (Csáky 1987: 65) A fiúk ezek után megveregették a lányokat. bánattá. Felkeresték a lányos házakat: – Hányan vannak az aprószentek? – Hányan. hogy többeket Is érhessünk! Ne illen búvá. SZILVESZTER . Ha bort kérnek. DECEMBER 31.Ággya isten. Paláston a fiúk jártak vesszőzni. 75–76) Az istállóba is bementek és az állatokat is megveregették. vizet hozzon! (ha legény van a háznál. lány! Férhő! (ha öregasszonyt találnak. Varbón aprószentekig maradt az asztal alatt a lánc és a balta. Aprószentek napján a kelenyeiek kivitték a pásztorok vesszőit. főző lögyön! (Berze Nagy 1940: I. arra is ráütnek:) Jó sütő. arra is ráütnek:) Férhő. bort hozzon. amit karácsony böjtjén tett oda a gazda. hogy frissek legyenek. A mondóka után pénzt. ráütnek:) Házasodni legény! (ha leány van a háznál.

melyet neveznek kongózásnak. 1982: 110). kötővel megkötöttek. Engedélyt kértek: „Megfordíthatjuk a Szent Péter csordáját?” Kongattak. Kicserélték az utcakapukat. akkor alacsony férfihez ment” (Bosnyák S. a patakon át pallóként rakták. Az udvarokban engedélykérés után a dudás fújta az „Óh szép Jézus. A szilveszteri szokásokban különösen éjfélkor van fontos szerepe a zajkeltésnek. kolomppal és egyéb lármázó eszközökkel szaladgáltak. például Hajdúdorogon. mialatt a többiek karikás ostorral pattogtatva. hogy azzal jelezzék az eladó lányt. . hogy ki lesz a jövendőbelijük. s ha az a karó csóré vót. De ha nincsen pájinkátok. aki meg akarta tudni. Szilveszter estéjén a jászdózsai lányok férfinadrágot tesznek a párnájuk alá és megálmodják. akkor férjhez ment. ólomöntéssel tudakozódtak a lányok jövendőbelijük neve és foglalkozása után. bádogdarabokkal lármáztak az éjféli harangszókor. akkor gazdaghoz ment férjhez. énekeltek. Szilveszter éjjelén gombócfőzéssel. csergetésnek. hogy férjhez megy-e az új esztendőben. S ha azt mondták. az állatállomány és a termés bőségére vonatkoztak. akkor szegényhez ment férjhez. az szilveszter estéjin elment az ablak alá. ostorokkal. „Az a leány. A szilveszteri gonoszűző zajcsapás Erdély falvaiban is szokás volt. ahol sok gyermek volt hallgatózni. zajcsapáshoz tartozott a gulyafordítás is. Hajdúdorogon a pásztorfiúk kongatással kergették az óesztendőt. hogy: »Ülj le!« akkor {7-262. Például Gyimesvölgyben „Akkor karót kötnek.} nem ment férjhez az esztendőben – tartották a bukovinai magyarok” (Bosnyák S. s ha alacsony vót. Sokfelé más praktikákat is alkalmaztak. szolnok-dobokai községben éjfélkor lövöldöztek. A kongózáshoz. András-napkor is gyakorolt praktika. hogy: »Menj el innen!«. Közismert..A népi kalendárium szerint újesztendő első napjával összefüggő nap. 1977: 189). a lányos házak tetejére szalmaköteget vittek. tülköltek.” kezdetű éneket. Szilveszterkor – akárcsak az év más ünnepein és jeles napjain – a szokások és hiedelmek az emberi életre. akkor magos férfihez ment. Be sem megyek tihozzátok. A háziaktól pénzt vagy kalácsot kaptak. Almásmálon. maguk mellé teszik egy kis vízzel. Magyarlapádon a serdülő fiúk kolompokkal. Hogyha az a karó nem vót teljesen meghántva. csengőkkel. nyájfordításnak. csengővel. Ha van jó erős pájinkátok. Akkor mentek. Tréfás versekkel kérték az adományt Bemennék én tihozzátok.. hogy sótlan pogácsát sütnek egész napi böjtölés után. s ha azt mondták. hogy álmukban eljöjjön a jövendőbelijük és együtt egyék meg. Ha magos vót. pergőzésnek.

elszakadt a kabátunk.} hajtsad. nincsen még kucsmánk es a fejünkben. Bémentek az embernek az udvarába.(Igmándy 1941: 121) Hajdúhadházon azt kérdezték: „Most jöttem a Hortobágyról. Délután öt óra körül minden pásztor a piacra ment ostorát durrogtatva. hogy hazataláljanak. csergettek. tizen. az otthon lévők nagy zajt csaptak. még ha adnátok egy küs pénzt is. A klézsei változatban így hangzik az adománykérés: Mi nem innen jöttünk. Hajdúszoboszlón a szilveszteri zajcsapáshoz mondai hagyományt fűznek: egy török támadás sikeres elhárításának az emlékére tartják. december 31-i támadása alkalmával az asszonyok összeverték a tepsiket. hogy csergetve temetik az óesztendőt. és minden szóra mondták: {7-263. A moldvai hejgetés vagy urálás zajcsapással. és visszatérve köd ereszkedett rájuk. a fiaim. s más emberek többen. 1980: 130). s szültültek. lövöldözéssel. s az ekét utána s mentek urálni. elszakadt a bakancsunk. egy jó kancsó bort az asztalra tennétek. vegyünk vele kabátot. hogy vegyünk vele bocskort. egész éjjel” (Klézse. nagyon megköszönnénk. bévetették búzával. az udvart. Magyarázzák a szokást úgy is. Bosnyák S. adománykéréssel egybekötött szokás. egy kis kolbászval megkinálnátok. dudáltak. dudával. vagy kucsmát a fejünkbe. haj! hajtsad haj! S azt felszántották. szabad-e megtéríteni a gulyát?” Pergőztek. A szokás Hajdúszoboszlón látványos felvonulássá alakult az utóbbi évtizedekben. feltettek vaj négy zsák búzát a kocsiba. A piacon éktelen zajcsapásba kezdtek – kolomppal. és keresztül-kasul összeszántották az udvarát s meghintették búzával. „Hogy a kolektyiva megindult. emellett jókívánságokat sorolt a gazda és családja számára. Ha münket béhivnátok. pénzt kaptak (Igmándy 1941: 121). mindent. hat. Jutalmul bort. tizenöten esszegyültek. doboltak. A hagyomány egyik változata szerint a törökök 1660. mig az a búza elfogyott. meghúzták a harangokat. Az ostorokval rittyegtettek. és a nagy zajjal űzték el a törököket. Egy másik eredetmagyarázat szerint a hajdúk török martalócokat üldöztek. 1980: 129) . a téesztől elvettek négy ökröt s béfogták egy nagy ekébe. hét országon túlról jöttünk. bőségvarázsló rigmussal. Az urálás szövege a gabona útját követte a kenyér elkészültéig. (Bosnyák S.

Aggyon isten bőven. s azt forgatták az ujjikon. meghalt még abban az évben” – hitték Jászdózsán (Gulyás É. Ki a szegény kántálóknak ád! {7-264. A felnőttek. Azt hirdeti. kiütött tetejű sipkában jártak kántálni. azt mondták. s ahányat fordult a kulcs. Jósoltak kulcsforgatással. békességet. de voltak csoportok. Jósoltak véletlenből: „Aki hálaadásról hazamenet elesett az úton.} – ha nem kaptak. bort! Egyenes a kémény. itt az évnek. S mikor megállt. búzát. gy. süteményt. gilingalangóla. bajuszt ragasztottak.. belékötötték. Ki a szegény kántálóknak nem ád! (Barna 1979: 165–166) Szilvesztert alkalmas időnek tartották a haláljóslásra. „Ha az esztendő utolsó napján szíp. Az újesztendőben. újesztendő előtt való estén. mellyel éppúgy jártak köszönteni szilveszter napján. akkor meghal” (Bosnyák S.. vagy a cérna elszakadott. például a bukovinai magyarok: „Hát tettek egy kulcsot a szent könyvbe. Kunmadarason a legények subában. annyi évet él. A szilveszteri kántálást másnap az újévköszöntés követte. akik az alábbi köszöntőt mondták: Boldog újévet! Pénzt. a köszöntő sorai így hangzottak: Verje meg az isten azt a gazdát.” kezdetű énekkel jártak. Az „Újesztendő vígságszerző. 1977: 188). eszt monták: Szilveszter vígezte jól nekünk az üdőt. legények körében élő hagyományból a két világháború között már a gyerekek s végül a cigányok adománykérő szokása lett. Bort.. várhatunk jövőre boldog újesztendőt!” – tartották Berettyóújfalun (Sándor M. 1966) Országszerte elterjedt egyházi eredetű kántáló ének az „Újesztendő vígságszerző.. Áldja meg az isten azt a gazdát. 1976: 88). Görbe a disznóláb. . Azért friss egészséget. tiszta üdő volt.Szokás volt a szilveszteri kántálás. a déli enyhe telet jósol” Bácstopolyán (Borus 1981: 14). A szilveszteri időjárásjóslás az aznapi időből történt: „Északi szél hideg. amelyre szakállt. Az arcuk elé papírmaszkot tettek. mint újévkor. itt a fordulója.” kezdetű. 1976: 223). (Tátrai Zs. Vasszilvágyon szilveszter este a következő rigmussal jártak a gyerekek a hatvanas években: Este harangszóra.

melyből tizenkét gerezdet tesznek egymás mellé. Így tudta meg. s amelyikben elolvadt. Például a bukovinai magyarok: „Ha kiváncsi volt a gazdaember. az esős hónap volt. 1977: 188). bőségvarázsló mágikus eljárásoknak az emlékei élnek ezekben a szokásokban is. akkor vöröshagymát kettévágott és tizenkét kovát lebontott róla s mindenikbe tett egy kis sót s azt felrakta a tüzelőnél a párkányra. vidám évbúcsúztatást jelentik. A szilveszteri szokások ma városon és falun egyaránt a hangos. minden hónapban. hogy milyen ősi gonoszűző. Amelyikben nem olvadt el a só. mert mindegyiknek nevet adott. az száraz hónap volt. Mikor trombitával. a közepébe lyukat fúrnak és abba sót tesznek. hogy milyen üdőjárás lesz az évben” (Bosnyák S.Jósolnak ilyenkor is fokhagymával. . Hasonló módon jósolnak fokhagymával is. nem gondolnak arra. hagymával. petárdákkal búcsúztatják az óesztendőt. hogy milyen időjárás lesz az újesztendőben. Reggel aztán sorbavette a hónapokat.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful