Anyanyelvi tantárgypedagógia 1.

tétel Az anyanyelvi nevelés célja, feladatai, alapelvei (személyiségfejlesztés, társadalmi szerepek eszköze, nyitottság, folytonosság, integráltság, szocializáció) Az anyanyelvi nevelés célja, feladatai: Általánosan az iskola feladata, hogy alapozó ismereteket biztosítson és a képességek fejlesztésével állandó önművelésre, önálló gondolkodásra készítse fel a tanulókat. Ehhez fejleszteni kell a kommunikációs képességeket, megismerési képességeket és a mozgásképességeket. A kommunikációs képességek fejlesztésének színtere az anyanyelvi nevelés. Kettős feladat: minőségi befogadás, megfelelő kifejezőképesség szóban és írásban. A beszélt és írott nyelvhasználat fejlesztése, tökéletesítése. 1.) Az anyanyelvi tudás különbségeinek csökkentése, kiegyenlítése. A családban elsajátított nyelvhasználat minden gyereknél más. A nyelvhasználati különbségeket ki kell egyenlíteni. 2.) Anyanyelvi ismeretek elsajátíttatása: - olvasás, írás jelrendszere és technikai tudása - nyelvhasználat tudatosítása, továbbfejlesztése - nyelvi jelek rögzítésének, összefűzésének szabályai - stilisztikai ismeretek - szövegalkotás szabályai 3.) Nyelvhasználati készségek, képességek fejlesztése: - helyes beszédlégzés, tiszta hangképzés, olvasás- és írástechnika, helyesírás (nem szabályok, hanem analógia) - néma, szövegértő olvasás, hangos olvasás, íráshasználat, írásbeli szövegalkotás, beszédmegértés, összefüggő beszéd, párbeszéd, kommunikációs szerepváltás. 4.) Nyelvi irodalmi eszközökkel a tanulók személyiségfejlesztése Értelemfejlesztés, személyiségformálás, érzelmi nevelés, ízlésformálás, akarat és jellemformálás, személyiségminták, viselkedésminták Az anyanyelvi nevelés a társadalmi szerepek eszköze: A tanulók akarati és jellemtulajdonságait tartalmi és funkcionális oldalról formálhatjuk. Tartalmi: személyiségminták, viselkedésminták serdülőkorban ez a példaképválasztás alapja. Meghatározó szerep a személyiségfejlődésben, mivel egyrészt erkölcsi fogalmakat illusztrál, másrészt azonosulási minta. Funkcionális: tevékenységek, magatartásmódok beépülnek a személyiségbe. Az anyanyelvi nevelésben ez leginkább a felelősségteljes nyelvi tevékenység kialakításában érhető tetten. A nyelv a társadalmi érintkezés eszköze. A kommunikációs képességek fejlesztésével a gyereket felkészítjük a társadalmi szerepek sikeres megoldására: - nyelvi, magatartási normák - beszédhelyzethez, partnerhez alkalmazkodás. Az anyanyelvi nevelés elvei: 1.) Az anyanyelv a személyiségfejlesztés általános eszköze interiorizáció: a személyiségre gyakorolt hatások a nyelv segítségével épülnek be a személyiségbe. Exteriorizáció: a belső folyamatok külsővé válása. Cselekvés közben a nyelv segítségével ellenőrizzük magunkat => belső beszéd Integrált személyiség: egységesség. A nyelvhasználat fejlettsége dönti el az interiorizáció minőségét. 1

Anyanyelvi tantárgypedagógia Szocializáció: eszköze a nyelv. A gyerek a beszéd révén tanul meg alkalmazkodni. Így a nyelvhasználat fejlesztésével segítjük a szociális fejlődést. 2.) Az anyanyelvi nevelés valamennyi tantárgy feladata. A nyelv minden tanulás eszköze. Törekedni kell arra, hogy a nem anyanyelvi tárgyat tanítók is figyelembe vegyék az anyanyelvi nevelés feladatait. Fontos az önművelődés kialakítása. 3.) Az anyanyelvi nevelés nyitottsága, folyamatossága - Ismerni kell az óvodai és családi nevelés határait. (az anyanyelvi nevelés alulról nyitott). - Számolni kell a gyermeket érő tanórán kívüli hatásokkal. - Elő kell segíteni, hogy a gyerek csak a pozitív hatásokat építse be, negatívat ellensúlyozza a pedagógus. - Az alsó tagozatos munka meg kell, alapozza a felsőset. A nyelvhasználat fejlődése nem fejeződik be az iskolában. Ha megfelelően végzi a pedagógus a munkáját, tanítványai bekapcsolódnak a társadalmi munkamegosztásba, s ott gyarapítják ismereteiket. 4.) Az anyanyelvi nevelés egységének (integráltságának) elve

Magyarázat: A nyelvi megnyilvánulásoknak van tartalma és formája, a nyelvi norma alapján. Nyelvi norma = stilisztikai helyesség, szerkesztettség, esztétika, egyéniség. Az anyanyelvi nevelés egységében együtt kell fejleszteni a felfogó, befogadó és a közlő, kifejező tevékenységeket. Tervszerűen egymásra épülő folyamat. Ki kell alakítani a Bernsteini kidolgozott kódot. Funkcionális nyelvszemlélet érvényesítése: A nyelvi rendszer, a nyelvi jelek rendszerben elfoglalt helye és betöltött szerepe. (elemzések). Pl.: mondat szerepe a szövegben 2

akiket nem szólítunk fel.Újságok.Tájékozódni kell a család nyelvi hatásairól => tanácsokat adhat a szülőnek. . .Anyanyelvi tantárgypedagógia 5. hogy kockáztatják az óra sikerességét.Értékelés ne legyen „üresjárat”. követendő minták hatása.Figyelni kell a tanórán kívüli megnyilvánulásokat. melyben felerősödik a pozitív.Ne engedjük. hogy a gyereket társai kigúnyolják.Tanuljanak saját és mások hibáiból.Türelmesen hallgassák végig egymást. ne féljenek a kudarctól.Tanulók meg merjenek szólalni.Tömegkommunikáció: beépíteni az órába. folyóiratok => osztálykönyvtár.Tanító legyen hiteles. .Ne legyenek az osztályban olyan gyerekek. .Megfelelő munkalégkör. . . . .) A kedvező szociális háttér biztosítása: . mert félünk. . (Ügyes vagy!) . 3 . .

) Rosszul beszélő gyerekek: Vannak. vissz az utasításainkat. Ezek a gyerekek hosszabb és gondosabb előkészítést igényelnek. szegényes a szókincsük. ápolandó kincs! Az olvasásórákon. túlságosan érzékenyek. túlságosan mozgékonyak. magnetofonra vett anyagokat lehet adni a gyereknek. Mindig konzultáljunk specialistával és a szülőkkel. 6. gondolkodási. melyeket beszéddel kísérünk.Anyanyelvi tantárgypedagógia 2. megismételtetik az utasítást. Ezek a gyerekek gyakran sírnak. Diszlexiás és diszgráfiás gyerekek az osztályban Diszlexia: hibás olvasás. de soha ne egyedül. 2. akik helytelenül képzik a hangokat. Az ilyen gyerekek kapjanak több írásbeli munkát. A kétnyelvűség nagy előny. Sok ismétlésre van szükség. akiknek olyan pszichológiai működésük tér el a normálistól. elővételezések. mondókákat mondatunk. helyesírási vagy matematikai képességben nyilvánul meg. akiknek érzékelésük nem tökéletes. sokat aggodalmaskodnak. Hátrányos helyzetű gyerekek az osztályban A hátrányos helyzetű gyerekek típusai: 1. 3.) Az olvasás tempójának a lassúsága.A túlságosan félénk gyerekek nem szoktak fegyelmezési gondot okozni. A gyerek a szánkat lássa.) Különböző kulturális hátterű gyerekek: Ezeknek.) Magatartási problémával küszködő gyerekek: . szokásaik. 7. beszélési.) Az olvasás hibái: betűtévesztések. szótagkihagyások – és – betoldások. leragadások. Az olvasástanulás előtt magyar nyelvi fejlesztésre van szükség. Rövid ideig képesek figyelni. amivel akar. hogy a feladat elvégezése után azzal foglalkozhat. . a köznyelven olvasson fel. ahol nincs zavaró zaj. a felzárkóztatás és a tehetséggondozás területén. és gyakran írjunk a táblára.) Nyelvjárási különbségek és kétnyelvűség: A nyelvjárási ejtés nem hiba! Ellenkezőleg: megőrzendő régiség. és tudnak tanulni. 5. és énekeltetjük őket. a gyerekeknek nemcsak a műveltségük más. az egyik fülüket a tanító felé tartják. Az ö és az ü hiányozhat beszédükből. Ajánlatos manipulatív feladatot adni az ilyen gyereknek. A problémák az agy azon részeinek a működési rendellenességeivel kapcsolatosak. sokat kell az ilyen osztályban felolvasni.) Lassan tanuló gyerekek: életkorukhoz lépest vannak lemaradva. nem illeszkedik bele a közösségbe. lassan. Ide tartoznak azok. a szó összeolvasásának a megtagadása. 4. ellenségesek. szóroncsok. Az ilyen gyerekekkel szemben nyugodtan kell viselkednünk. szereljük le a gúnyolódókat. 2. Sokat segít. szédülésre és fülfájásra panaszkodnak. írási. ezért rövidebb foglalkozásokat kell számukra tervezni. és több írásbeli utasítást. rossz kombinációk. mely az írott vagy beszélt nyelvmegértésre és nyelvhasználatra vonatkozik. hanem a neveltetésük. Diszlexiások tünetei: 1. Az ilyen gyerekek bátorítást és türelmet igényelnek. megfordítások. de hátrány. olvasási. Magyarázzuk meg tettei következményét. a betűk összekapcsolásának súlyos megkésése. de magatartásuk miatt lemaradnak a tanulásban. tétel Az anyanyelvi nevelés lehetőségei a hátrányos helyzet. valamint beszéljünk az osztálytársakkal. ha mindkét nyelvet jól beszéli a gyerek. és vannak. és ha a helyesírásban a kiejtés elvét tanulja. A dadogó gyereket feleltessük írásban. és amely tökéletlen beszédmegértési. Olyan speciális tanulási problémákkal küszködő gyerekek. Mondassuk vele. ha nem. Dicsérjük. ha verseket. akkor a köznyelvi kiejtést kell követnie. nem képesek a bonyolult általánosításokra.) Rosszul látó gyerekek: Általában nyelvi fejlettségük megfelelő. nagy betűkkel nyomtatott könyvet kell a kezébe adni. olykor a nyelvük is. közvetlen és módszeres oktatást igényelnek. az agysérültek. olyan helyre kell ültetni a gyereket. 4 . betűkihagyások – és –betoldások. mindenképpen a táblához közel kell ültetni. ismétlések. ha dolgozik. nyugodtan kell beszélnünk. a minimális agyi működési zavarokkal küszködők. Artikulálva kell beszélnünk.Agresszív gyerekek: képtelen kontrollálni érzelmeit. mondjuk neki.) Rosszul halló gyerekek: Fel lehet őket ismerni: figyelmetlenségről. homlokukat ráncolják. melyek a nyelvért felelősek. világosan. a dadogok. ha egyik nyelv sem eléggé fejlett az iskolai tanuláshoz.

. ha nem megy valami. Betűtanítás – írásfüzet I. Török Endréné: Visszapillantó 5 . – II. mindig az előző fokra kell visszatérni. Olvasástanítási programok diszlexiás és nehezen olvasó gyerekeknek 1. Ezen kívül a beszéd és a magatartás területén is észlelhetünk különböző tüneteket.) A szövegértés zavara.) Logopédusok által kifejlesztett anyagok: Meixner Ildikó: Én is tudok olvasni.) Egyéb fejlesztő és javító programok: Földi Józsefné . nyelvi háttere. Játékház. Gyakorlóanyag felső tagozatosok dyslexiás gyerekek részére 2. osztályos dyslexiás gyerekek részére. A diszlexia kialakulásának nyelvi okai vannak. A készségek egymásra épülnek.Anyanyelvi tantárgypedagógia 3.) A beszédpercepciós kutatások alapján kidolgozott anyagok: Gósy Mária – Laczkó Mária: Varázsló 3. b) Meixner Ildikó vizsgálati módszere a diszlexia mértékét jelzi. A várható olvasási-írási nehézségek előrejelző tesztek a) A GMP-teszt a beszédészlelést és a beszédmegértést vizsgálja.dr. Olvasástanulás/tanítás a dyslexia-prevenciós módszerrel Adorján Katalin: Gyakorlóanyag II.

6 . felkészülés a tanításra (Közoktatási Törvény. helyi tanterv. tanmenet.Anyanyelvi tantárgypedagógia 3. kerettanterv. óravázlat) az anyanyelv tantárgyban. tétel Az oktató munka tervezése. NAT.

másrészt a kontextusos beszéd fejlesztésére. Ebben a fő feladatot az jelenti. a szójelentés kommunikációban betöltött szerepének fölfedeztetését. tárgy. lehetőségei az általános iskola alsó tagozatán (szó-. mondatalkotás. vers. Beszédfejlesztés. Kép.hanglejtésgyakorlatok .és kifejezésgyűjtés Nyelvtani szempontok: szócsalád tagjainak összegyűjtése. Egyes szavak jelentése a szövegösszefüggésekből is kiderülhet. Ismeretlen szavak jelentésének magyarázata. szótag vagy szólánc alkotása.és kifejezés-értelmezés szorosan kapcsolódik az olvasásórai szövegfeldolgozáshoz. cselekedtetéssel elvontabb jelentések is értelmezhetők. mellérendelt fogalmak segítségével. Először a szókincs mennyiségi növelésének eljárásaival foglalkozunk. Ismeretlen szavak jelentésének kikeresése az értelmező kéziszótárból. Tehát amikor a beszéd akusztikai elemeiről vagy lexémák.hangsúlygyakorlatok . Tanító is megmagyarázhatja. akkor csak arról van szó. hogy a beszédtevékenység alapegysége a szöveg. a nyelvi szerkezeteket – szintagma. mondat.) Beszédfejlesztés a lexémák és a mondat szintjén.beszédritmus – gyakorlatok . mondatok szintjéről beszélünk. Itt beszélhetünk mennyiségi és minőségi fejlesztésről. Ez magában foglalja a szókincs gyarapítását.Szó. összetett 7 . valamint e két beszédforma váltogatására törekszünk. eszköz bemutatása a szó jelentéséről. szinonimákkal. A kommunikációs funkciók. célja. megtanítsuk őket a kódváltásra.) Beszédfejlesztés a szöveg szintjén.beszédszünet – gyakorlatok Beszédfejlesztés a szavak szintjén. az olvasás előkészítése: 1. mondat – való változatos alkalmazását. beszéltetés) Beszédfejlesztés feladatai 1.Szó. 2. szemmozgás gyakorlása. szerepek és műfajok gyakoroltatásával egyrészt a szituatív beszéd értékes elemeinek megőrzésére.beszédművelés fogalma. Mezőfüggések feltárásával: alá-.) A beszéd akusztikai összetevőinek fejlesztése – beszédművelés vagy kiejtéstanítás.kiejtés tanítása .időtartam – gyakorlatok .) Beszédfejlesztés: a) szavak. felolvasásban. Cselekvéssel. szintagmák. rajz. Összetett szavak esetén a gyerekek következtethetnek a jelentésre a szó ismert részéből.légzéstechnikai gyakorlatok . fölé-. . Értelmezés történhet ellentétes jelentésű szavakkal.artikulációs gyakorlatok . hogy egy-egy óramozzanatban melyik résztényező kerül a fejlesztés előterébe.és mondatfonetikai eszközöknek a tartalomhoz és a beszédhelyzethez igazodó alkalmazására beszédben. az utasítások betartása) b) csoportosítás a táblán (logikai játék. hogy a tanulókkal elsajátíttassuk az úgynevezett köznyelvi kiejtés normáit. .és prózamondásban.a beszédfolyamat-váltás gyakorlatai .kiejtés – olvasás – nyelvtan tanításának kapcsolatrendszere . találós kérdések ismétlése (a figyelem fejlesztése.és szövegszintű gyakorlatok). Hangsúlyoznunk kell azt is. indokoltatás) c) a csoportosítás megváltoztatása (emlékezetfejlesztő) d) a tárgyak nevének elmondása (a balról jobbra haladás. tétel A beszédfejlesztés.Anyanyelvi tantárgypedagógia 4. 3. Beszédfejlesztés lehetőségei: . valamint a szövet.

Az ehhez szükséges szókincs.Anyanyelvi tantárgypedagógia szavak képzése. ennek technikai oldalát nevezzük kiejtéstanításnak. képrejtvények. A beszédnevelést a beszédtevékenység gyakoroltatásával végezhetjük. szórejtvények. olvasmányok tartalmához kapcsolódva. 8 . ki vagy mi – mit csinál? Beszédművelés. A beszédtevékenységben két folyamat különíthető el: beszédcselekvés (produkció) és beszédmegértés. szóhasználat és nyelvi struktúra alkotás fejlesztésének kérdései a beszédfejlesztéshez tartoznak. A beszédprodukciót pedagógiai eszközökkel tudjuk fejleszteni. beszédművelésnek. Szógyűjtés lehet tárgykörös vagy témakörös: kép alapján. analógiás sorok gyűjtése. beszédfejlesztés fogalma: A beszéd tevékenység. ellentétes jelentésű szópárok keresése. több jelentésű szavak jelentésváltozatainak keresése.

tudományos szövegek. Az olvasókönyv témakörei: állatmesék. kiinduló szöveg. Az olvasási hibákat igazán csak a hangos olvasáskor lehet felfedezni és javítani.néma Mind a hangos. A ma használatos alapvető módszerek rövid ismertetése.) A hangoztató – elemző . 4. mind a néma olvasás lehet értelmes is. gyermekvilág. ó. iskola. A tanító feladata a felolvasással: minden nap olvasson a gyerekeknek (tervezés. A betűsorrendet az olvasás. betűfelismerő gyakorlatok. 9 .) A szociális háttér minősége meghatározó. ny/ h. betűismertetés. i. Módszerek: 1. a szülőket is irányítani kell.Lelki és művészi élmény. betűtanítás első szakasza.) Az olvasástechnika fejlettsége befolyásolja az olvasás megszeretését. Cél az érdeklődés felkeltése.) Az írásbeliség kommunikációs funkciójának a tudatosítása: az emberek gondolataikat leírják avégett. Mind a betűtévesztése. gondoljunk csak a szókincs nagyságára. 1. felkészülés. motivációs lehetőségei.összetevő módszer szóképes előprogrammal (Romankovics) A tananyag struktúrája három részből áll: előkészítő időszak. valamint az írott kisbetűt. cs/ d. gy/f. értelmetlen is. á/ t. e/l. k.) Megjelenési forma szerint: .értelmes (= hangsúlyos): szólamokba történő olvasás . Abból lesz igazi olvasó. tankönyvek olvasása) . szükséges). b.) Az érdeklődés.technikai . ű/ c. Olyan fontos az olvasástanításban. hogy mások elolvassák és megértsék. mind a hangtévesztést figyelembe veszik.hangos . é/n. ő/r. Egyszerre tanítják a nyomtatott kis. 3. zs/ty. j/ p. A betűtanítási időt lerövidítik. a belső motiváció a legnagyobb ösztönző erő minden cselekvésünkben. a betűtanítás második szakasza.és nagybetűt. (Nyelvtapasztalati módszer: az osztály elmegy kirándulni vagy tanulmányi sétára => a pedagógus beszélget a gyerekekkel az élményeikről => a gyerekek leírják az élményeiket => egymás előtt felolvassák). Az olvasás motivációi A motiválás minden tárgy tanításában fontos tényező. akiben van tudásvágy. ú/s. A család anyagi helyzete. szórakozás 2. hangfelismerő gyakorlatok.Ismeretszerzés (ismeretterjesztő. Aki nem tanult meg olvasni. m. az nem szeret olvasni. Betűsorrend: a. mint a beszédfejlesztésben az állandó beszéltetés.) Az olvasás színvonala szerint: . nem az írás szempontjából veszi figyelembe. család. tétel Az olvasás – mint nyelvhasználati mód – fajai. Szoros kapcsolatban van a differenciálással. A nyelvhasználat biztonsága is motiváló tényező. kulturáltsága befolyásolja a gyerek olvasóvá válását. kíváncsiság. 5. v. Az iskolának és a tanítónak/tanárnak van a legnagyobb hatása és felelőssége. sőt alapvetően fontos az olvasottak megértésében. 3. 2. z. évszakok. ha lehetséges.kifejező olvasás Mindhárom olvasási fajnál ügyelnünk kell az értelem és az érzelem kifejezésére. Az olvasás fajai: 1.Anyanyelvi tantárgypedagógia 5. Az előkészítés a szóképes előprogram.) A felolvasás motiváló erejét nem győzzük eléggé hangsúlyozni. A betű – hang tanításának lépései: képolvasás. g/ sz. A szóképtanulással csaknem párhuzamosan elkezdik a hanganalízist is: szavak elején választják le a hangokat. Csoportokra osztják az összes betűket. vers feldolgozása. s ezt a felelősséget az iskola sosem háríthatja el magától. ly. Ez a program csak első osztályra szól.) Célja szerint: .

a szóképek olvasása megváltoztatott sorrendben. Betűtanítási modell: elöl egy tárgykép és egy szókép van. a kép levétele és a szókép kitalálása. l. ű. g. e. sz. TY. A program egyik alapelve a permanens ismétlés. y. ó. ezután következik a betű bemutatása. Ö. gyakorolják a hang képzését. V. gy. ú. r/ t. . a tartalom megértésének másodlagos ellenőrzése. csak a szóképek olvasása. zs. ny. dz. ü/ó. a rövid szavak leválasztását a szóképekből. s. ó. f. a. T. a. Hangtanításra épül a betűtanítás . cs/ j. P/K. a tartalom megértésének előzetes ellenőrzése. Betűtanítás lépései: szógyűjtés. Betűtanítás menete: az alapszavak vagy kiinduló szavakat képekkel társítják. számok. Betűsorrend i. cs. valamint hangsúlyt helyez a program a mindennapi szövegek és szövegtípusok olvastatására. c. az olvasás tempójának és pontosságának fokozása. z. sz/g. Ő/G. O. ZS/I. H. ü. ly. Kidolgozása módszeres. most már elhagyják a betűelemek megnevezését. betűtanulás.A maci és a betűk Külön tanítják a hang. k/ c. kiegészítések. ú. összevonás rendezett szóhalmazon. szövegfeldolgozásból. zs. k/s. néma olvasás. ú. j. J/ C. o. b/f.Anyanyelvi tantárgypedagógia 2. kialakítják a betűelemből a betűt.A dőlt betűs írástanítás Tartalma: rajzos elemgyakorlás. ü. u. az olvasmány összefüggő elmondása. Á. n. Í. Nagybetűk sorrendje: U. v. t. SZ/A. az olvasás gyakoroltatása szövegeken.és hangtanításból. Ü. melyeknek írásához azonos betűelemekre van szükség. N. Az olvasókönyvek szövegei egyszerűek. m. majd nyomtatott szövegről. bemutatja a kezdőpontot. p/ o. A program nem vágja szét a tantárgyakat. d. S. p. ny. íráselemek. dőlt vonalazás a dőlésszög ellenőrzésére. csak az első két osztály van kész. NY/ E. x. néma és hangos olvasás. i. a toldalékokat az igekötőket is szóképekként tanítják. Hangsúlyozzák a szószerkezetek olvasását. d/ m. f/s. n. í. a tanító elolvassa a nyomtatott kisbetűt. az órai munka értékelése. F. A szóképolvasás lépései: a kép neve. z/ sz. é. m. Z. irodalmi és kommunikációs nevelésben (NYIK) A tananyag struktúrája: az olvasás megtanítása. Betűk sorrendje: ö. A betűket 16 betűcsoportban tanítják: í. kisbetűk. A globális program nem foglalkozik az összeolvasás tanításával. h/r. é. napi 90 perces foglalkozásokkal dolgozik. ly. ö. z. Ó. dzs. a szóból elvonják az első hangot. majd megnevezteti és elolvastatja a gyerekekkel. majd elolvastatja a gyerekekkel. cs. n. ty/ m. t.) Az olvasástanítás a nyelvi. r. é. k. tollbamondás. ö/l. zs. kikeresik azokat a betűket. ty. t. É. f. á. v/ j. ő. ö. u. b. LY. Írástanítás: felmutatják a gyerekeknek az összes betűt. a gyakorlás mindig értelmes szavakon történik. z/h/ty.és a betűkapcsolást. ly/ zs. k. R. A megoldás rejtett differenciálást jelent. Betűsorrend: í. ly. majd 10 . nagybetűk. gy. e. ő/e. Négy – hat új szót vesznek egy órán. megbeszélés. 3. g. B/ M. s. u. Szóképtanulás lépései: megegyeznek a globális program módszerével. Az írástanítás késleltetett. c. a. ezt a tanító elolvassa. D. p. i. L. sz. l. Ú.i/á. u. w. h. á. h. d. a szavak struktúrája különböző. Olvasókönyv-sorozatban külön kötetekben vannak a szépirodalmi és az ismeretközlő szövegek. gy. o/ú. á/ d. v. ű. CS. ő. ny/ b. képek nevének a leírása. n. hang-betű egyeztetés. valamint a betűk kiemelését a szóképekből. cs. g. az alakítás írányát. o. í. p/ v. l.) Az intenzív – kombinált program Alsó tagozatra van tervezve. ű. betű. Betűtanulás lépései a betűtanulási modell szerint: betűtanítási modell olvastatása. Ű. ty. a betűfelismerés gyakorlása. b. r. 2 hónappal az olvasástanítást követi. olvasási gyakorlatok. a szókép bemutatása. ő. gy/e. ü. a. fokozatai: másolás írott. A szövegfeldolgozásnak meghatározott modellje van: szókiemelés. ny. 4. ű. GY. hangfelismerési gyakorlatok a fonémahallás fejlesztésére. s. a szókincs az ötéves gyerek szintjén mozog. ó.) A globális módszer A tananyag struktúrája három részből áll: szóképtanulásból. hangos olvasás.

hangutánzáson alapuló hangfelismerési és hangösszevonási gyakorlatokat alkalmaznak az első három héten. Az olvasókönyv témakörei: az érzékszervek. a betűk mindenféle kapcsolása. ritmikus játékok. hét: ismétlés. szószerkezetek. r. A betűtanítás lépései: tematikus képről szövegalkotás. hét: a magánhangzók megtanítása a programfalról. e. d.) Fonomimikai ábécé 11 . hangok összevonása. szóírás. egy-. az ábécéskönyv belépése. utána jön a betű. Magánhangzók (hosszú-rövid párok). hang és betű megfeleltetése. dz. g. cs. árvácska – á. azután az írásfüzet vonalrendszeréhez alkalmazkodó négyzetrácsban. végül a szabályos elsős vonalrendszerben. vázolás.) Hangoztató – elemző – összetevő módszer. w. A nagybetűket a második félévben tulajdonneveken ismertetik. ty. 6. ö. Betűtanítás sorrendje: i. ő. A játékokat két csoportba oszthatjuk: az olvasást.és kisbetűk egyeztetése. ábrajeles olvasás – robotos feladatok. x.Anyanyelvi tantárgypedagógia felismerésének gyakorlása. c. a család és a foglalkozások. z. majd nagy vonalrendszerben. melynek célja a minta bejáratása. mondókák szerves részei a programnak. A hangokat alapszavak elejéről választják le. kerítésvariációk. a.) Heurisztikus programozású olvasás. a mássalhangzókat zölddel nyomták. k. gyermekközpontú (Az első olvasókönyvem. q. három betűformára kell a gyerekeknek egyszerre emlékeznie. sz. szótagolással (Apáczai) Tananyag struktúrája: megszűntették a globális előprogramot. az új betű kapcsolása. és az írást segítő játékokra. a hang leválasztása a szóból. v. ly. mondatok és szövegek olvastatása. zs. é. 1. A betűtanítás menete: hang az elsődleges. a szintetikus tevékenység – az összeolvasás – pedig az ábécéskönyvvel. 3. o. ú. az évszakok. egy pólyás baba elnevezésével. színes. Programozás: a programfal három részből áll. l. helyette játékos. betűk összeolvasása.és írástanítási módszer A tananyag struktúrája: az olvasástanítási módszer analitikus. a családi és társadalmi ünnepek. két. héttől november végéig folyamatosan hangösszevonások. Az írástanítás párhuzamos az olvasástanítással. f. A betűt először négyzetbe foglalva mutatják be. Hétszínvarázs. t. … Az írástanításban is sok a játékos elem. szógyűjtés: a tanult hangot tartalmazó szavak keresése. 4. Az első félévben csak szótagolva olvasnak. p. mássalhangzók. Kis. í. z. az iskola és a baráti kör. Hétszínvirág) 7. h. dzs. másolás írott majd nyomtatott írásról. á. alaklemezben való vázolás.és nagybetűk együttes tanítása. önismeret. Az olvasmányanyag érdekes. Mozgásos. s. gy. ny. a tárgyak és az élőlények világa. a szótaghatárok megfigyeltetése. Az írott betű tanításának lépései: hívókép. Betűírás lépései: nagy alakú betűk kék színnel való átírása. n. m. vonalrendszer írás. ű. s mindig mondják az alapszót is: alma – a. u. Az analitikus tevékenység – a szófelbontás – a programfal segítségével történik.) Helyesejtésre alapozott elemző – összetevő eljárás 8. hét: a b összevonása valamennyi magánhangzóval. nagy. ó. 5. j.és többtagú szavak olvastatása. betűírás négyzetrácsba kétféle méretben. ü. A magánhangzókat pirossal. kiegészítve az írott betűformával. hét: a magánhangzók gyakorlása és a mássalhangzók megtanítása a programfalról. betűírás vonalas rendszerben. 2. b. 5. emlékezetből írás. az írás megkezdése.

12 . A szövegfeldolgozás lényege az olvasmánytárgyalás vagy az ismeretátadás? . A modellértékű szöveg sajátságainak tudatosítása elengedhetetlen feltétele a fogalmazás tanításának. programot használjuk. az érzelmi attitűd. valóságos folyamatok. A személyiségformálás. 3. A szövegfeldolgozás feladatai: A szövegfeldolgozás: többfunkciós anyanyelvi tevékenység.A válasz attól függ. Beszélhetünk szépirodalmi. Az olvasókönyvek a kisgyerek nyelvismeretének fontos fejlesztői. 8. Az önálló tanulás képességének fejlesztése. hogy melyik tantervet. fejlesztése tudatosan és szervezetten valósul meg. A szövegmegértés statikus. Mi a szövegfeldolgozási folyamat célja? Szövegértés vagy szövegmegértés? . A nyelvismeret fejlesztése. s egységként viszonylag lezárt kommunikációs folyamat. prózai és verses. tétel A szövegértés és szövegelemzés alapvető feladatai. aki nem érti az olvasott szöveget. módja. 3. feladatai: 1. A gondolkodásnak ez az algoritmusa egy bizonyos szintig minden emberben fejleszthető. vitatkoznunk vagy továbbgondolnunk. az olvasó jelentéseket rendel a szöveghez. Az a gyerek. 2. A tudatos szövegbefogadás fejlesztése. a befogadóban végbemenő változások.) kifejtő szöveg: esszé. A cél az olvasástechnika és a szövegértő olvasás együttes fejlesztése. emlékeztető. beszámoló. hír. az információkat ki kell tudni emelni. A fogalmazás szövegmodelljeinek tudatosítása. meg kell értenünk az író üzenetét. Szövegtípusok – elemzési módok. meg kell látni közöttük az összefüggéseket. közelítjük.Anyanyelvi tantárgypedagógia 6. szakszerű. A szövegekből a lényeget. érezzük. az olvasottakra reagálnunk kell: elfogadnunk. 5. az nem lesz olvasó. magyarázat. Fontos. 6. akinek nem hat az érzelmeire az olvasás.) Leíró szövegek: élményszerű. A nyelvi jelek hierachiájának a csúcsa. A szöveg fogalma: a szövegfeldolgozás műveletrendszerének a tárgya. 4. A szöveg feldolgozása során a gyerek a szöveghez egyre közelebb kerül. riport. az elhatároltság és a strukturáltság.A szöveg logikai – racionális. A szövegfeldolgozás szerepe. A szövegértés folyamatosságot jelent.és kifejezéskincsének bővítése. összefoglalás. eseménytörténet. A tanulók szó. A szöveg típusai: A szövegtípus történetileg kialakított. meghatározás. természetes módon váltogatva az adó és a vevő kommunikációs szerepét. hipotéziseket kell kialakítani. A szépirodalmi szövegek feldolgozásakor figyelni kell a tartalomra és a formára. hozzá kell építeni addigi tudásunk rendszeréhez. és a gyerek életkori sajátosságaitól. kommentár. A műelemzés előkészítése. Az szépirodalmi művek olvasása mindig személyes találkozás az íróval. 1. értelmezési lehetőséget sugall. Az olvasóvá nevelés. A leírtakat el kell képzelnünk (fantázia). népköltészeti és műköltészeti szövegekről. fel kell tenni a továbbgondolkodás kérdéseit.) elbeszélő szövegek: élményszerű. azaz szemantikai információit megértjük. 2. A szöveg és az olvasó kapcsolata. ismeretterjesztő és publicisztikai szövegekről. hogy a gyerek jól kialakult szövegbefogadási képessége ne fejlődjön vissza az iskolában. szövegmagyarázat. az esztétikait azonban megéljük. 7. az emlékezet fejlődik a szövegfeldolgozás alatt. Lehet csoportosítani műnemek és műfajok szerint. Hiszen hétköznapi kommunikációjában állandóan szöveget alkot és fogad be. Az olvasás intellektuális erőfeszítés. Jellemző rá a kifejezettség. A szövegtartalom értési szintje. A szöveggel való kapcsolatban kerülés során a személyiség változik a tudat ellenőrzése nélkül. A szépirodalmi szövegek feldolgozásának legfontosabb célja. a művészi szépség befogadására nyitottá tegye az embereket. az ebből születő. hogy az esztétikum. A szépirodalmi és az ismeretterjesztő szövegek befogadása különbözik. hagyományozott szövegforma. elvetnünk. a figyelem. A kisgyerek képes a beszélt szöveg és az írott szöveg befogadására. A műelemzések alapja a szövegfeldolgozó órák. Az esztétikum befogadása. Csak személyes viszony kialakulásakor beszélhetünk az irodalom személyiségformáló erejéről.

A szövegek különböző típusai alapvetően meghatározzák a szövegfeldolgozás módját. törvény.) közvetlen gyakorlati célú II. sokrétű alkotás. német.) A közlemény közege szerint: szóbeli és írott 3.) művészi a) normakövető b) nem normakövető 2.) érvelő szövegek: egyéni. és mindig hozzá térünk vissza. (a szöveg a kiinduló pont.) A közlemény tárgy szerint: ha a tárgy külső: akkor általános tárgyú és sajátos tárgyú. A szövegegységek logikai viszonya szerint beszélhetünk a lépegető.) általános tárgyú 2. érzelemkifejező.) tudományos és műszaki 4. amelyek nem művészi és művészi szövegek lehetnek.) társalgási a) nem csoportjellegű b) csoportjellegű 2.) A közlemény jellege szerint: köznapi és poétikai jellegű. nyelvű A nyelv kora szerint: régi. 2.) nem művészi B) köznapi 1. Szóbeli A) poétikai jellegű 1.Anyanyelvi tantárgypedagógia 4. szabályzat.) A komplexitás.) A nyelv szerint: magyar. és máglyatípusú szövegről. stb. angol. lánc-.) A beszélő társadalmi hovatartozásának kifejeződése szerint: nem csoport jellegű és csoport jellegű szövegekről beszélhetünk.) közvetlen gyakorlati célú A szövegfeldolgozás menete: a szövegelemzés kezdeti időszakáról van szó. alkotmány.) publicisztikai 3. 5. A szöveg komplex.) közéleti 3. A szövegfeldolgozás lépéssorokban közelít a komplexitáshoz. 4. mai. a szövegfeldolgozás maradjon szövegkörnyezetben) 2.) A szövegtípus.) jogi. mérleg-.) útmutató szövegek: útmutató. 3. Szövegtípusok I. rendelet. 5. vagy a szövegrészhez kössük. akkor metanyelvi 6. A feldolgozás során figyelembe kell venni néhány alapelvet: 1. véleményünket a szöveghez. felhívó. tudományos. A nyelvhasználat szabályozottsága szerint: normakövető és nem normakövető. Szövegek osztályozása: 1. ha a tárgy maga a nyelv.) A közlemény célja és szerepe szerint: kapcsolatteremtő. ismeretközlő.) nem művészi B) köznapi 1. hivatalos és közéleti 5.) művészi 2. Írott A) poétikai jellegű 1. 13 .) A szövegközpontúság.) tudományos és műszaki 4.

viselkedésük. pl. nyelvezetének vizsgálata 12. 3. 2. ismétlő olvasás (szereposztás szerint). akkor bemutató olvasás. 2. meseszámok) . kiegészíteni kell.címke jellegű vagy reklám jellegű. cselekedeteik.állatmese (szereplők tulajdonságaik. egy-egy átfogó szempont: mondanivaló. A szövegfeldolgozás sajátos szempontjai 1. mikor születhetett). közmondások. d) a monda feldolgozása (nemzeti identitástudat).és kifejezés-értelmezés 10. f) a gyermekregények feldolgozása. 5.) A spontán reakciók meghallgatása.) A szövegfeldolgozás előkészítése: a) a motiváció b) a közös előismeret c) a meglévő sémák feltárása. 5. mindig ragaszkodunk a szöveghez.) A szöveg stílusának. .) A szöveggrammatikai feltárás 8.Anyanyelvi tantárgypedagógia 4.) A szövegjelentés kibontása: a) a szövegfeldolgozás rétegei. a lényeges információkat el kell választani a lényegtelenektől. hogy a gyerek a szöveggel kommunikációs kapcsolatban legyen. visszatérünk hozzá. adatok közötti logikus viszonyok feltárása (ok. varázstárgyak.csalimese. 2. 6. h) a népdalok (olvasásuk többnyire feldolgozás nélküli. 3. hazatérés. g) versfeldolgozás. 4.) Az életkor meghatározza a feldolgozás menetét.verses mese.szövegtartalomra való következtetés. A szövegfeldolgozás menete: 1.) A szépirodalmi művek feldolgozása: a) az epika és a lírai műnemek. a kiemelt adatokat csoportosítani.) A szintetizálás: 1. találós kérdések (apró szövegek). jutalmazás. próbák. e) szólások. b) jelentésbeli lineáris kohézió eszközei. mese szereplői. . távoli utalások a szöveg belső logikájába => logikai menet megtörik. .) Az elsődleges megértés ellenőrzése: globális megértés ellenőrzése.) A történelmi szövegek feldolgozása (Történelmet tanítunk-e?) 14 . átváltozások. elindulás.) A szöveggel való ismerkedés: Lehet hangos vagy néma. Fontos.okozati viszonyok). tartalmi szintézis (fő gondolatok összefoglalása).) A jelentéssík kibontása 9. beszédmódjuk). i) balladák (gondosabb szövegértelmezést kíván: nyelvezet). mese helyszínei. 7. b) a mese feldolgozása: (mese szerkezete.) A szöveg szerkezetének vizsgálata 11.) Az ismeretterjesztő szövegek feldolgozása: minden ismeretlen szót és kifejezést értelmezni kell.) A szöveg címének vizsgálata: .) A kreatív befogadás. mélységét. c) az elbeszélések feldolgozása. ha a tanító végzi.) A szó. Biztosítani kell számukra a véleménynyilvánítás szabadságát és ugyanakkor a tévedés lehetőségét is.

) Egyéni szövegfeldolgozás 15 . .szintetizáló bemutató tanítói olvasás. összevetni a máshonnan származó információkkal. hirdetések. a) gyermekfolyóiratok b) napilapok c) műsorfüzetek 5. utasítások.) Cselekvést irányító szövegek (feladatok.Anyanyelvi tantárgypedagógia 4. kritika): kiemelni az információkat.) Az első osztályos szövegek feldolgozása: . tartalmilag. 7.) A publicisztikai szövegek feldolgozása (hírek. tudósítás. recenzió. és kifejezések értelmezése legyen rövid és világos. hogyan kapcsolódnak egymáshoz logikailag. riport. . használati útmutatók) 6. A szövegszint alatti nyelvi szintek olvasását (mondatok) ha megértettük.mondatonkénti néma olvasás. Az ismeretlen szavak.a szöveg mondatonkénti értelmezése.szövetértelmezés. közlemény. hogy a mondatok. meglátni a ki nem mondott jelentéseke.mondatonkénti hangos egyéni olvasás. . . akkor utána azt kell megérteni.

Anyanyelvi tantárgypedagógia 7. hiszen maga az írás is tudatos nyelvelemzés eredménye.A helyes testtartás kialakítása és az egészségvédelmi szabályok megtartása. Tudatos írástanításra van szükség.Az írás gazdaságos használatára való szoktatás. . diszlexiás. diszgráphiás. tisztában van a hangok sorrendjével. majd automatizálni. ezért az írást és az olvasást párhuzamosan érdemes tanítani. Kézfej a kisujj perceire és a tenyér szélére támaszkodik. a lapszélek.írástechnika tudása . Ennek alapjait pedig az első négy osztályban rakjuk le.szociális háttér. Törekedjünk arra. A metakognitív készségeknek fontos szerepük van az írástanulásban: csak az tud írni. Betűforma alapján nyomtatott betűs írást és folyóírást különböztetünk meg. Megkülönböztetünk továbbá álló írást és dőlt betűs írást. közé tartozik a helyesírási ismeretek megszilárdítása. . Ehhez még hozzájárul az írott betű ismerete és az írásmozgások beidegzése. másik kéz leszorítja a papírt. a környezetnek igen nagy ösztönző ereje van. Az átlagostól eltérő gyermekek tanítása (funkciónális analfabéta.Az írástanítás feladatai. megfelelő méretű pad. tétel Az írástanítás speciális feladatai. látótáv 30 cm. sőt az írás nagy segítséget jelent a nyelvi tudatosság fejlesztésében is. betű és szóközök 16 . Motivációs tényezők az írástanításban: . Gondosan és fegyelmezetten készítsék el írásbeli munkáikat. . valamint a tanulók szókincsének gyarapítása és aktivizálása. Ehhez azonban megfelelő szociális háttér. .Szoktassuk tanítványainkat az esztétikai igényességre. elkülönítését: magának a füzetképnek is tetszetősnek kell lennie. . A kezdeti írástevékenység összekapcsolódik a beszéddel: a gyerek mondja magának.olvashatóság. Ne tartsák görcsösen! Az írás jellemzői: álló írás – vázolás nagy méretben – majd csökken Követelmények: . olvasható kézírást még hosszú ideig nem mellőzhetjük.Tanítsuk meg a gyerekeket az írás gazdaságos és esztétikus elhelyezésére. így kap többszörös megerősítést. Helyes kéztartás aló kar 2/3-a a padon. Szükség van írástechnikai gyakorlatokra! Az esztétikus és igényes.az írás kommunikációs céljának az ismerete .és nagybetűk szabályos alakításának és kapcsolásának a megtanítása. Az írástanítás speciális feladatai: . . sok-sok hallott és látott minta is szükséges. A beszédtevékenység segíti az írást. Nem könnyű egyensúlyt teremteni a technikai fejlesztés és a feladatmegoldás közben írásalkalmazás között. Az írástanítás speciális problémái Az írástanításban betűismerő és készségfejlesztő szakaszt különböztetünk meg. a betű. azt követően már külön óraszámban folyik az íráskészség fejlesztése. . Íróeszközt három ujjal tartja. hogy az írás helyes technika segítségével a minimális erőfeszítéssel történjék. Könnyebb írást tanítani. a többi szabad.alapfeltétele az íróeszközök használatának a megtanítása. aki fel tudja bontani a szóalakot összetevő hangjaira. pontos betűalak. tanulni kell. és össze tudja rakni a hangokat szavakká. A füzetben kívánjuk meg az egymást követő munkák tagolását.és szótávolságok megtartására. tanulásban akadályozottak …). . mint olvasást! Az olvasási és írási készség alakulásában igen erős a transzfer. s később ne kösse le teljesen a tanulók figyelmét. Az írás is készségszintű tevékenység. Helyes ülés és testtartás. . gyakorolni.Törekedjünk arra. amit ír. tehát automatikus készséggé váljék. hogy minden nap legyen rövid írásgyakorlás. A betűismertetés szakaszában az olvasással párhuzamos az írástanítás. Kibontakozó írásbeliség: a gyermek ébredő nyelvi tudatossága és kommunikációs igénye megteremti az írást. algoritmusa.Érjék el a tanulók a kellő lendületességet legalább az ötödik osztályra.Az írott kis.Ne hagyjuk az írásmunkákat javítatlanul. Tartás és eszközhasználat: A gyerek balról kapja a fényt. s követeljük meg a javítás javítását is.

kishorog.Bemutatás: hangot elvonjuk: a szóból.írott betű alakjának elemzése . végpont. osztály: a gyakorlás célja még maga az írás 5. gyurmázás. kis hurok.) A betűelemek összekapcsolása Néhányat gyakoroltatunk. 2.Anyanyelvi tantárgypedagógia folyamatosság: szavak toll felemelése nélkül tetszetősség: arányok. előtte jelfunkció ismerete = hangjele a betű.) Előkészítés: . alsó hurokvonal. ívelt kapcsolás) betűk sűrűsége Az írástanítás algoritmusa: 1.írólapra postairónnal . betűelemet tárgyon fedeztetjük fel. margók betűk valóban álljanak helyes kapcsolás (pl. . kampó. tevékenységi tempó.Kéztornák: mondókákkal. képzelet.Szavak írása. gyöngyfűzés. (egész kar. Az írás mindig legyen olvasható.Térérzékelést előkészítő gyakorlatok: játékok . eleinte 2-3 elem összekapcsolását 4. minden tantárgyban. . tetszetős. négyzethálóba) – javítás.Tanulók írása: utánzás. ritmusérzék. helyesírás .Mondatok. stb. szövegek írása (helyesírás) A gyakorlás módjai: .ceruzával füzetbe . Meg kell tanítani a relációs szókincset: előtt. nagyhorog.írott betű alakításának bemutatása . sorminták . kapcsolás.) Betűalakítás tanításának lépései . sátorvonal. kéz. csészevonal. Álló egyenes. V-vonal. mögött. kör. betűelemek. sorok balról jobbra haladnak illetve felülről lefelé. cicavonal. 3. kezdőpont. nyújtott szárú horog. majd vízszintes síkban) .Közvetlen részkészségek fejlesztése: rajzolás. vonalvezetés. emlékezet.másolás .Technikai gyakorlatok: betűk. fekvő egyenes. .tollbamondás . alkar.Megfigyelés. arányok . betűk sorrendje.írott betű levezetése a nyomtatottból . osztály: az írás készséggé válik Az írást csak írással lehet gyakorolni. felső hurokvonal.tanítói ellenőrzés 6.) Az íráskészség fejlesztése: 1.kapcsolás . A gyakorlás fokozatai: . .: hurokvonallal. hullám. játékokkal összekötni. Mindig figyeljünk a helyesírásra is. kígyóvonal.Finommozgásokat előkészítő gyakorlatok: papírtépés. ferde egyenes. előírás (margó) Kapcsolás fokozatos bevezetése 5.Alapozó részkészségek fejlesztése: logikus gondolkodás. füzetbe írás: újra alakelemzés.) A betűelemek írásának lépései: .) Betűelemek írása: verbalizálással. alakelemzés: elhelyezés. kapuvonal.emlékezetből írás 17 .levegőben vázolás (függőleges. ujj) – vázolás (nagyba.

amit órán előkészítettünk. A gyakorlás néhány követelménye: .tanulók ismerjék a célt .értsék.érdekelje őket . amit leírnak .Anyanyelvi tantárgypedagógia Javítsuk a házi feladatot – javítást javítsa Házi feladat olyan legyen. tetszetős írás .olvasható.önellenőrzés .kellő idő az írásra 18 .

1883-tól a fogalmazástanítás szerepel a népiskolák tanrendjében. műfajnak. Irányzatok a fogalmazástanítás történetében. s más a csatorna. .: idő). szervező elv (pl. miről. gyakoroltatása => bevezetés. a közlemény közege. A fogalmazástanítás célja és feladatai.Cél. írástechnika. . Nincs jelen az. . . A foglamazástanítás mint integrációs anyanyelvi nevelési lehetőség.) Szövegkorrigálás tanítása: szóismétlések. A fogalmazás többtényezős tevékenység.chria (kria): szónoklatok szerkesztésének irányító szempontjai: kiről. formális keretek.) Az elbeszélés. s a beszédműfajok alkotása a beszédfejlesztéshez tartozik. deduktív eljárással ismertették a szerkesztési – stilisztikai szabályokat. Az írásos fogalmazás nem egyenlő a szóbeli fogalmazás rögzítésével. közlési szándéknak megfelelő szóhasználat. helyesírás. Ratio Educationis: a tanult formát a tanulók saját gondolataik kifejezésére használták. a fogalmazástanítás a megismert klasszikus művek felépítésének és stílusának utánzásából állt. . 2. kifejezendő tartalom.1805. Lehet szóban vagy írásban. befejezés. de minták alapján . levél szerkezeti felépítése. Irányzatok a fogalmazástanítás történetében: 1. leírás.Középkori latin nyelvű iskolákban gyökeredzik.) Logikai – reprodukciós irányzat . hogy a tanulókat felkészítsük a mindennapi kommunikációs igényeket kielégítő szövegalkotásra. akihez szólunk. A fogalmazás meghatározása: Mindennapi szóhasználatban: az a tevékenység. mondanivaló elrendezése. más a közléshelyzet. .) A közlés tudatának kialakítása és fejlesztése = kommunikációs szempontok tudatosítása.Sok görög nyelvű művet olvastak. nyelvhelyesség. az írók szabályok alapján alkottak. . 3. kötött fogalmazástanítás. Amikor fogalmazásról beszélünk. mi.Írásos gondolatközlés speciális ismereteinek és készségeinek elsajátítása. hivatalnokok tanultak fogalmazni. majd példák => A tanulók azt hitték. tárgyalás. milyen helyzetben.) A mondanivaló kommunikációs szempontok szerint történő tervezés elsajátíttatása => anyaggyűjtés. tétel A fogalmazás meghatározása. A fogalmazástanítás célja és feladatai: . szórend.Anyanyelvi tantárgypedagógia 8. különböző címzett. miért vagy mi ellen. mindig a mondanivaló írásos kifejtésére és rögzítésére gondolunk. úgy kell fogalmazni. 5. s összekapcsolódik benne a szövegtervezés – szerkesztés és a megszövegezés – rögzítés. 19 .Merev. példák. befejezés. tanúk.Lényeg a mintakövetés.1777. nyelvhelyesség. kommunikációs feladat megoldására szerveződik. Ratio: segédnyelvvé tette a magyart. 4. hogy kitől. de ezzel a szóval jelöljük a tevékenység eredményét. és kinek szól. Feladatai: 1. mit írunk. figyelembe kell venni.) Figyelem tudatos megosztásának fejlesztése: előfeltétele az íráskészség. szerkesztési alapkövetelményeinek megismertetése. párhuzamosan kell figyelni: írástechnika. Az úgynevezett szóbeli fogalmazást beszédnek nevezzük. hogy érthető legyen. 6. . 2. szókincsbővítés. amelyben gondolatainkat nyelvi eszközökkel megformáljuk. stílusnevelés: témának.) Stílusfejlesztés.A tanulók már meglévő ismereteinek és készségeinek hasznosítása továbbfejlesztése az írásbeli kommunikációban.

Mondattól mondatra megalkották.A fogalmazást alkotó képességek más tevékenységben is szerepet játszanak – játékhoz. . mint integrációs anyanyelvi nevelési lehetőség: . . Logikai – stilisztikai irányzat: . mondanivaló következetes előadása. nyelvi.Tanítja a gondolatok célszerű. .Differenciált. lélektani és kommunikációelméleti tájékozottsága => szerkesztési alapkövetelmények. az önálló munkához.Törekszik a tanulók tárgyi tudásának.Kevés szerkesztési hiba. Rendszeresen fogalmazási ismereteket nyújt. beszédfejlesztés.1952-es konferencia hatására.Szabad fogalmazás. sporthoz. .: élménygyűjtés – mondanivaló elrendezése. egyéni képességekhez mér. kifejezés értelmessége.és kifejezőképességet az olvasás.Tanulócentrikus. . . .A fogalmazás integrálja a más képzési területeken megszerzett ismereteket. . (előkészítés szabad pl.Kiemelt szaktudományi háttere a tanító szövegtani. és a nyelvi megformálásban kötött) . egyéni munkaformák. . de saját belső törekvéseiket is figyelembe kell venni. .Megmozgatta a fantáziát.Fő szempont a közlés. 3.Nem szép. árnyalt kifejezését. . . készségeket. de sablonos munka.Írásbeli kifejezés szabatossága fejleszti a szóbeli kifejezőképességet.A tanító feladata a jó téma kiválasztása. . kommunikációs helyzet figyelembevétele.Ellene szóltak kiemelkedő pedagógusok: Karácsony Sándor.1960-as évektől szintetizáló módszer: a fogalmazástanítás fogalmát kiterjesztette a szóbeli közlés fejlesztésére.) A fogalmazástanítás. .) 4. hanem pontos legyen a gondolatközlés . teljesen magára hagyja a gyereket.Az előző ellenhatásaként jött létre 1925-től. 20 . megjegyezték. Szántó Lőrinc. olvasottságának. leírták emlékezetből => minta. . sorban elmondták. közös énekléshez.) Spontaneitás lélektani irányzata: . mert a két közlésforma kölcsönösen hatnak egymásra.Kötött és szabad fogalmazástanítás keveréke. . .Szövegalkotás gyakorlásával más tevékenységeket és készségeket is fejlesztünk. . .Az írásbeli közlő. egy-egy tanuló megjegyzett egy-egy mondatot. kiálltak az osztály elé. -A fogalmazást nem tartja taníthatónak.Eszköze a nyelvhasználati-stilisztikai ismeretek: tapasztalati felismerés.Anyanyelvi tantárgypedagógia 2. írás. aki tehetséges. . .Felhasználja a korábbi eljárások minden bevált elemét.Eltérő szerkesztési és stilisztikai kérdéseket vet fel.Fejleszteni kívánták a logikus gondolkodást és a nyelvi kifejezőképességet.A logikai-stilisztikai irányzat szintetizáló változatának továbbfejlesztett változata. .Dominált a tanító elképzelése. gondolkodási készségeinek mozgósítására. nyelvtanhelyesírás keretében alapozzuk meg. Kommunikáció-központú fogalmazástanítás: . egyaránt szükséges interakciós képességek.

Biztosítja az értelmes és célszerű nyelvhasználatot. 1. . gondolatmenet egyenessége.A közlő-.) Olvasás Írás Fogalmazás Beszédfejlesztés Nyelvtan Helyesírás Szövegfeldolgozás Beszédművelés oda-vissza hatás 21 .) 4. .) 8. előre mozgása. kifejező tevékenység során használt készségeket csiszolva hozzájárul más képességek fejlődéséhez.) 2.Az általános és szakmai műveletség megszerzésének fontos feltétele és eszköze. szélső részek konvergenciája.) 3. részek összefüggése.) 5.Fogalmazványban érvényesül a relevancia. .Anyanyelvi tantárgypedagógia .) 7.) 6.

felfedeztetéssel tanítsunk. összefüggése a gondolkodás fejlesztésével.Anyanyelvi tantárgypedagógia 9. tipikus eset legyen. egymásra épülés (hang – szó . fontos a tankönyvválasztásnál. A nyelvtani fogalomalkotás algoritmusa.Induktív menet: szemléltet. mint szabálytanítást alkalmazzunk.A könyv is legyen tekintettel a korosztályra.) Rész – egész viszony értelmezése: Alá-. .Inkább analógiásan. 2.Tudnunk kell az alsó tagozaton tanított anyagot tudományos szinten is. megelőzi: .Tananyag felépítésének logikus rendje.) Tudományosság elve: .Előkészítés: új anyagrész elhelyezése a tanítás folyamatában. nyelvi példa) Elégséges mennyiségben tartalmazza a tanítandó nyelvi jelenséget. Tiszta.Motiváló célkitűzés. következtet => szabály majd gyakorlás 2.Elméleti ismeretek összekapcsolása a gyakorlattal. 3.mondat) . Lehet szöveg. fölé-. A tananyag feldolgozásának elvi kérdései: 1.Alsó tagozatos tananyag sajátos felépítése. mellérendeltség értelmezése. . tétel A nyelvtanítás módszertani elvei.) Tanulói aktivitás elve: . .A nyelvtan kétszeres absztrakció a nyelv maga is az.) Figyelemmel végzett munka: . szavak 22 .A tananyagnak összhangban kell lennie a tudomány megállapításaival. . illetve érdeklődés felkeltése.) Teljesítményképes tudáshoz juttatás: .) Az oktatás rendszerességének és érthetőségének elve: . . . Legyen benne a fogalom minden jegye.Tudatos és megtervezett nevelői vezetés. . játékok.Új anyag bemutatása (indukciós anyag. de nem kell követni a rendszerét.Megtervezett kérdések.Érdekesség.Ismernünk kell az egyszerűsítés módját és határait. .Nem törekedhetünk teljességre.) 4.Ismeretek világos tanítása és állandó felszínen tartása. . mondatok. . . egyszerűsíteni kell a tananyagot megfelelő mértékben. .Szemléletesség: elvont dolgok konkrét dolgokhoz kötése. .Nevelőtestület egységes eljárása (meg kell követelni a helyes beszédet és írást minden órán.A tanított ismeretek tartalmát és terjedelmét a tanulók életkori sajátosságaihoz kell igazítani. A nyelvtani fogalomalkotás: Az új nyelvtani ismeret tanításának három lépése. a grammatika pedig ezen alapuló absztrakt rendszer. A nyelvtanítás módszertani elvei: A tananyag tartalmának elvi kérdései: 1. . motiváció.

. 23 . majd végigmegyünk a példákon (IGE – cselekvés. s hogy helyesen szerepel-e a könyvben. fajfogalom) Utána részeire bontjuk a meghatározást. (nem fogalom. milyen kötőszót használunk: és mindennek igaznak kell lennie. hogy a meghatározás mit jelent. logikai ítéletet alkotunk + példák. Ebben potenciálisan alá – fölérendelés van. 3.) Először megnézzük. csak akkor teljesül a szabály vagy legalább egy igaz. ha minden szót értenek.) Szabály tanításakor megfigyeltetünk egy jelenséget. azaz rendszer. megállapítunk róla valamit. A meghatározás tanítása nem vezet verbalizmushoz.) Megtanítjuk a nyelvtani fogalmat. majd alaki kifejezőjét (a múlt idő jele a t). Nyelvtani fogalomalkotás összefüggése a gondolkodás fejlesztésével A meghatározás logikai felépítése: meg kell adni a legközelebbi nem fogalmat és a megkülönböztető jegyeket. létezés.Anyanyelvi tantárgypedagógia Nyelvtani fogalomalkotás algoritmusa: Során kiemeljük a közös.Előkészíti a logikus tanulást! Nem mindegy. történés) 2. lényeges jegyeket 1.

a szavak helyesírását nyelvtani ismerettel magyarázzuk. amikor könnyedén. hagyomány. betűző leírása. Akkor van haszna igazán.) Tudás és készség: megtanult ismereteket készségszintre kell emelni. sem a szóelemzés elvével nem magyarázható. val-vel.) Szilárd nyelvtani alap: a helyesírás és a nyelvtan tanítása összefügg.) Helyesírási alapelvek: kiejtés.Ami egy alacsonyabb osztályban nem számít súlyos hibának. Létezhetnek módosult alakváltozatok. egyszerűsítés 2. tollal 24 . többjegyű betűk kettőzésekor. 6. a szóelemet másképp írjuk: pl. elsősorban szóképemlékezet érvényesül. A helyesírás-tanítás célja.: hasonulás. kiejtéstanítás. szavak elválasztása.) A gyakorlás és a rendszeres ellenőrzés 5.A helyesírás alapját az alsó tagozat rakja le. tétel A helyesírás-tanítás célja.Egyszerűsítő írásmód: helyesírásunk néhány esetben egyszerűsítést alkalmaz. De sok esetben fordítva van. dz.Anyanyelvi tantárgypedagógia 10. . vizuális és motorikus típusú egyének. Helyesírási alapelvek és helyesírás tanítás. keltezés. Szótagoló olvasástanítás. . de folytatódnia kell a felső tagozaton és a középiskolában a fejlesztésének. 3. .) Analógia és szabálytanítás: hasonlóságon alapuló egyezés: szabállyal együtt példát is tanítunk. ha a szó egészét másképp mondjuk. ly-os szavak Gyakorlás: tollbamondás. a helyesírás hatására javul a beszéd. 4. szóelemzés. A szóelemet külön kiejtjük. három azonos mássalhangzó találkozásakor. j-pótlása.) . Módszertani elvek: 1. . mondatvégi írásjel. stb. Pl.1. feladata.Hagyomány elve: helyesírásunk speciális nehézségei. A helyesírási készség az a teljesítményfok. . ezért kell változatos gyakorlási módokat alkalmazni. hanem szóelemek szerint. Gyakorlásnál van a legnagyobb haszna. A nyelvtan tudása megvéd a téves analógiától. feladata és következményrendszere: . mondatkezdési. ahogy hangzik. igen fontos a beszédművelés. A szóelemekre bontás általában megegyezik a szótagolással.Felsőbb osztályokban: ly. (A szóelemeket az önmagukban vett kiejtés szerint írjuk le. tagmondatok.) Nevelőtestület egységes eljárása Vannak auditív.orr + ra = orra. dzs. azt a következő évben súlyosnak minősítjük.: családnevek. stb. melléknévfokozás.Kiejtés: A köznyelvi kiejtés elsajátításán alapszik. . Ahol lehetséges. ennek megfelelően írjuk. a helyesírási szabályok előzetes felidézése nélkül is helyesen alkalmazzuk a tanultakat. A helyesírást szilárd nyelvtani ismeretekre kell építeni.Szóelemzés elve: nem úgy írjuk a szóalakot. A máig megőrzött írásmód sem a kiejtés. Ne javíttassunk hibás szöveget kisgyerekkel. követelményrendszere. osztályban a helyesírás tanítása összefügg az olvasás és az írás tanításával – szavak pontos.Többjegyű betűk első jegyét kettőzzük (fütty) . mint a szóelemeket különkülön. elválaszthatatlan egymástól. megragadhat bennük a rossz példa! Emlékezet fejlesztésével külön foglalkozzunk! Önellenőrzést ki kell alakítani! Helyesírási alapelvek és helyesírás-tanítás: . később szóelemekre bontással. szótagoltatás. Elsőben szótagolással tanítjuk. időtartam betartása.

majd gyakoroltatunk.Anyanyelvi tantárgypedagógia . általánosítunk. bemutatjuk az új anyagot.balett-táncos.dzsessz-szerű. megfogalmazzuk a szabályt. rossz-szívű – szóösszetétel . puff-féle – hosszú mássalhangzó Helyesírási ismeret: előkészítünk.családneveknél kötőjel Kiss-sel Kivételek: . 25 . jegygyűrű. elemezzük. … .kulcscsomó.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful