erin: 2007. mis 3 Compl es Jogte Plase atl: 2007. mus 31 Dezsb és Tirso gyved oda Detések Tira BH2000, 462A zingbevevst a izingszerats aap megille Told BH2000. 462 A lizingbevevét a lizingszerzidés alapjin megilleté vevokijeldlési jog (opcid) gyakorlisinak és az ilyen szerzidés megtimadasinak feltételei. A felszimolé és a hitelezdk részére a killin jogszabilyban biztositott speciilis megtémadasi jog - még ha egyébként a lizingszerzédésnek alanya is ~ az adést nem illeti meg [1993. évi LXXXI. tv.-nyel médositott 1991. évi IL. tv. 40. §, Ptk. 5. §, 201. § (2) bek., 203. § (1) bek., 207. § (4) bek., 235. § (1) bek., 236. § (1) bek ¢) pont]. Az els6fokii birdség itéletében megallapitotta, hozy az I. r, 68 a Il. alperes k6z6tt 1996, jilius 30-dn letrej6it gépkocsi-adisvételi szerzddés semis Ktelezte a Il. r. alperest, hogy a gépkocsit az Lr. alperes részére szolgéltassa vissza. Kotelezte az alpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az fllamnak, ‘ilin fethivasra, 36 000 Ft_feljegyzett kereseiilletket, tovabba fizessenek meg a fel 15 nap alatt 30 000 F-ot tgyvédi munkadl hatdrozat indokai szerint a per sorén bizony hogy a felperes ¢s a Ilr. alperes dayvezetdje azonos személy, € azonos személy engedményezte a felszmolisi eljérés sorén az opci6t a Ilr. alperes részére. igy ezt a birdség nem tudta johiszemi magatartisnak elfogadni, hanem azt vagyonelvondsnak indsitette, Az opcids szerzédést semmisnek ,mondta joggal val6 visszaélés miatt” a Ptk. 5. §-a alapjn Hatérozatinak jogalapjaként hivatkozott még a Ptk 234, és 235. §-aira is. Az els6fokti birésig itélete ellen a IIL r. alperes terjesztett el6 fellebbezést. Kérte az els6fokt itelet megvéltoztatisit és - tartalmilag - a kereset clutasitését. Arra hivatkozott, hogy a felek magatartisa nem illeszihetd a Pik. 5. $-nak (2) bekezdéssben rmogfogalmazott Keretek kOzé, fgy az nem mindsithetd joggal vald.visszaélésnek. Az els6fokit birdsig a tényallist ,megd6nthetS vélelmekre alapozta”, és az eljérisi id@pontokat nem vizsgalta korltekintéen, Az figylet megkétésckor ugyanis a felperes felszémolésa még nem kezdédott meg, arrél tehét az Ugyvezetinek tudomésa sem Iehetett. A felszimolist az igyletet kévetden esak mésfél ével késdbb rendelte el a birds ‘A petbeli_gipkocsit 5000 Ft maradvinyétéken visérolta meg a Ilr. alperes. A felperes éltal vélelmezett 600 000 Ftos éricket sem személyes vizsgélédis, sem szakértoi bizonyités nem erdsitette meg, igy az minden alapot nétkiléz. Ezt az. értéket @ felperes Gnkényesen jelentette be a birdsdg felhiviséra. Az igyvezet6 személyének azonossiga semmilyen Ggyletben nem tiltott. A perbeli id6szakban hatilyos Gt. még a vezetd _tsziségviselové vélaszthatésagot_sem korlétozta szimbeliler. Hae személyek nem kéthettek volna szerzédést a szintén aitaluk jegyzett més tarsasiggal, a gazdasigi forgalom megbénult voina. Pusztén ebbdl_ rosszhiszemiisézet vélelimezni nem megalapozot, A felek az tgyletsordn a torvények és a konkrét szerzédés alapjan jértak el, ebbol k6vetkezBen a szerzidés ,szablyos” volt. ‘A felperes. fellebbezési ellenkérelme az. els6foki ftélet helybenhagysara irényult. Hivatkozott arra, hogy a felperes Ugyvezetdie a Csddtdrvény 31, S-inak (1) bekezdésében foglalt kételezettsége ellenére a perbeli adsveételi szerzdésr6l a felszémol6t nem tajékoztatta, A perbeli szerzidés esak 1997. jiius 24-én kerdlt a felszimol6 birtokaba, azt kévetden, hogy a XI. Kerileti Onkorminyzat Polgérmesteri Hivatala 1997, méjus 27-4n—hitelezdi_— igénybejelentéssel fordult a felszdmoldhoz, s felsz6litotta a CYY-59S frszii - a perbeli addsvétel trgyat képezd - _gépjdrmivel kapesolatos 1997. évi__gépjérmiiadé-tartozs megfizetésére, illetve tijékoztatst kere annek tulajdonjogi helyzetérdl A felperes 1997. augusztus 21-én a szolgiltatés és ellenszolgaltaas feltind ardnytalanségéra hivatko7sssal tamadia meg a perbeli adisvételi szeraidést_ a modositott Cstv. 40, §-dnak (1) bekezdése, a PUk, 236 §-dnak (3) bekezdése, 326, S-anak (2) bekezdése és 201. §-anak (2) bekezdése alapjan. A feltind értékarinytalansig a gépjérmiinck az _adésvételi szerzikiés megkdtésekori 600 000 Ft-os valés értékén alapul. Keresetében hivatkozott a perbeli szeraidés, mint szinlelt szerzddés semmisségére is a Ptk. 207 §-énak (4) bekezdése alapjén. A felperes felszimolési elirésaban ugyanis - a tertivevény szerint - a felperes 1996, mércius 26-dn mar értesilt a felszémolds irénti kérelemrdl. igy a felperes allispontja szerint felek valés széndéka ingyenes vagyonelvonésra irényult, ami a hitelezdk Kielégitési —alapjanak —csokkentését eredményezte, A vélelmezett rosszhiszemiiséget pedig alétimasztja az a tény, hogy a felperes & a UL 5. alperes tOrvényes képvisel6je a joglgylet megkotésének idépontjaban ugyanaz a személy, K. P. volt, Véx0l a felperes a Pp. 247. §-dnak a) pontjéra hivatkozva kérte, hogy amennyiben a per targyat képez6 gépjérmii mar nines a IL r. alperes tulajdonéban, a birdség kételezze a Il, f. alperest, hogy annak ellenértékst, 600 000 Ftot, s annak 1996. jilius 30-1 jéré évi 20%-08 amatét a felperesnek fizesse meg. ‘Az Lr. alperes a fellebbezési eljérésban érdemi nyilatkozatot nem tet. ‘A masodfoki birdsig_ a fellebbezést ~ a Pp. 253. S-inak (GB) bekezdése értelmében - a fellebbezési kérelem és ellenkérefem korltai KSzatt birdlta fel, A mésodfokii biréség az elséfokii birdsdg_Altal megillapitott tényéllist az elsOfoki eljéras adatai alapjdn médosija és kiegésziti az alabbiak szerint.Lzziva: 2007, mdjus 31 ati 2007. mas 31 Complex Jog Plas Dees 6s Tas Uy oda nick Tra BE2000, 462A iinghevevt a iingszeredds apn mele 2. old A felperes 1994, marcius—16-6n épjarmt-lizingszerzdidést Ott az I. alperessel hatrozott, 1997. januar 16. napjtig terjed6 idore. A sver2baés érteimében a lizingbevevd felperest_a szernbdés targyét képea® gépidrmire vételi jog (opeis) illete meg, ext a jogt az utols6 dijrészlet szerzbdésszerlikiegyenlitése és a szerz6dés hatélyanak lejarta K6ziiti idoben a lizingbeadohoz. intézett nyilatkozattal gyakorolhatta. A vételi jog. gyakorlisa ssetén a lizingbevevd a maradvanyérteket a szerzédés rendes megsziinésének idéponijtig volt Koteles Kiggyenliteni. A. szer2édés 14. pontja értelmében a lizingbevevét vevdkijellési jog illette. mega sver2idés térgyara, E jog. gyakorléséinak idétartama azonos volt az opcidra vonatkoz6 jogeyakorléssal. A imaradvinyértek mogfizetésével a szer2bdés térgydnak tulajdonjosa a Kijeldlt vevire szillt at. A szerzbdés szerinti maradvanyérték 5000 Ft+ afa dsszeg vot. ‘A felperes 1996. jilius 30-n értesitette az 1. alperest arrél, hogy vevokijeldlési jogaval lve, vevéként a Il.'r. alperes E. 94 H. Részvénytérsasigot jelolte ki, Ebben a nyilakozatiban egyital a gépjérma ftirésdnak koltségeit is dtvAllalta, A’ kijeldlt vev6 IL r. alperes, valamint a lizingbevevd felperes €S a lizingbeadé 1. r. alperes 1996. jtlius 30-n adésvételi szerabeést KOtotck, ennek értelmében a lizingbeads eladta, a lizingbevevd altal_ kijelolt vev6 pedi megvette a kordbbi_lizingszerzidés térgyat képezi zépjdrmivet 5000 Ft + fa maradvinyérteken. A lizingbeadé Kijelentette, hogy a maradvinyérték rmegfizetését kivetéen tovibbi igénye a lizingbevevovel szemben nines. A lizingbevev6 pedig kijelentette, hogy a szerzbdés tareyat képezd gépjérmivel kapesolatban semmilyen tovabbi igénye nines, egyben a szerzidés megtimadisi jogirél e jog mibenlstére vonatkoz6 ismereiek bistokiban Kifejezetten lemond”. A felperes és a IL r. alperes nevében a szeraidést ugyanaz a szemeély, K.P. irta ali ‘A Fovarosi Birosig a felperes felszdmolisit az 1997 februér 13-n kelt 18. sorszmé végzésével rendelte el, amely 1997, mércius I4-én emelkedett jogerdre, $ Kkézzététele 1997, majus 8-in trent meg. ‘Az E. T, Kft, fa.” ~ és nem az elsbfoki itéletben tévesen megiel6it felszémol6 - 1997. augusztus 27-En benyijtott Keresetében kérte, hogy a birdsdg allapitsa meg a felperes, valamint az Ir. & a I. r. alperes kozott 1996, jtlius 30-dn letrejott adisvételi szerades ervénytelenségét. Keresetének jogalapjaként a médositott 1991. évi IL. torvény (a tovibbiakban: médositott Catv.) 40. §-it, a Ptk. 201. §-dnak (2), 203, S-dnake (1), 207. S-inak’ (4), 235. Simak (1), 236 S-inak (3), 237, §-dnak (1), valamint 2 326, §-inak (2) bekeadését jelélte meg. Ara hivatkozovt, hogy amennyiben 2 Uizingbevevd az 5000 Flos maradvinyésszeget maga fizette volna meg a lizingbeadonak, 6 lett Volna a gépjérmii tulajdonosa. A lizingbevevd felperes azonban opcids jogival nem étt, fgy a kijelolt vevo—feltanden ari értékkalnbszettl szerzetttulajdont a gépidemivin. A felperes lizingbevevo a jogiigyletel vagyont vont el a hitelezdke kiclégitési alapjab6. A joggylet sorin tandsitott rosszhiszemdséget alétimasztja az a tény is, hogy a felperes és Ilr. alperes torvényes képviseloje a jogigylet megkétésénck idején ugyanaz a személy, K. P. volt. Mindezekre tekintetel kérte, hogy a birdség a tdmadott szerabdést a Pike 235. §-dnak (1) bekerdése alapjén nyilvanitsa érvénytelenné, rendelje el az eredeti Alapot helyreallitését, vagy pedig kotelezze a Tl. alperest a gépjérmi valés éricke és az annak megszerzéséért kifizetett 5000 Ft kézott fennéllé értékkalnbjzetnek a felpetes részére —torténd megtizetésére. Az alperosck ellenkéreime a keresetelutasitisira és a felperes perkiliségben val6 marasztalésérairimyult. Az Lr alperes azzal védekezett, hogy a lizingszerzédésben ikototteknek megfelelgen jart el, igy &t sem a jogalap, sem az dsszegszeriiség. tokintetében feleldsséz nem terheli. A IL. r. alperes védekezése szerint 8 a lizingszerz6désben Kik6ttt vételdmak megfeleléen visirolta meg a gépkocsit, ezét a kereset rmegalapozatlan. A fentiek szerint médositott és kiegéscitetttényéllis alapjén a fellebbezés az alabbi indokok miatt alapos. ‘A mésodfokit biréségnak abben a kérdésben kellett Allist foglainia, hogy a felperes perbe vit igényérél a vonatkoz6 anyagi jogszabalyok alapjan a7. elsofoktt itGlet megalapozottan rendelkezet-c. Azaz.a Pik. 5. §-a alapjén helytélldan Allapitotta-e meg az elsbfoki birdsig a Keresettel timadott szerzidés semmisségét Ha nem, akkor a felperes kereseti kérelme teljesithnet6-e a felperes ltal megjcltjogalap,illetve jogeim alapjn. ‘A felperes mint a szerzddést kot egyik fel a ngszerzévlésben kikititt- vételi jog (opciés jog) ceredeti jogosulija inditott pert. Keresetében nem a vételi jogot kikOt - az 1994, mércius 16-in_ kelt - lizingszerzédést, hanem - tartalmilag - az opcids jog II. +. alperesre tGrtént dtruhézésit tartalmazd szerzédést, illetve ennek folytin a gépkocsi adésvétele térgyéban @ felek KOz6tt Ietrej6tt szerz6dést témadta. Arra senki nem hivatkozott a perben, hogy a felperes az opciés Jogi visszaélésszertien gyakorolta volna Mindezekre tekintettel alapvetden tévedett az, elsbfoki birds, amikor a felek kOz0ti jogvitat a Ptk. 5. §-a alapjén birdlta el, és téves az az elsofokit iteleti megillapitésa, hogy ,az opcids szeraédést semmisnek ‘mondta ki joggal valé visszaélés miat”. ‘A felperes a Keresetében val6jdban azt sérelmezte, hogy a lizingszerzidés alapjén &t megillet6 vételi jozot ingyenesen ruhézta at a Ilr. alperesre, ennck folytén a IL r. alperes feltinden ardnytalan értékKalonbOzettel szerzett tulajdont a lizing targyat képe7® gépjdrmivon, s ezzel a jogigylettel a felperes és a TL r. alperes vagyont vont el a hitelezik kielégitési alapjabol. A megtimadés jogalapjaként azonban tévesen hivatkozott a felszamolési eljérdsra alkalmazand6, az 1993, évi LXXXL térvénnyel médositott 1991. évi IL. trvény ( médositott Cstv.) 40. §-Ara. Ez a jogszabilyhely ugyanis nem a szerzédést KOtO ad6s széméra, hanem hitelezOk és a felsz4mol6 részére teremt joualapot az ad6s ltal KOtt szeradés_megtimadéséra az ott ‘meghatirozottfeltételek fennéllisa esetén,Lecira: 2007. mis 3 Hatdly: 2007, jus 31 Dentesck Tara = BE A felperes részérdl a szerzbdésnck a szolgéltatis és cllenszolgéltatés feltiné —_értckardnytalanségara alapitott megtimadésa [Ptk. 201. §-dnak (2) bekezdése] viszont elkésett, az aldbbi indokok miatt: a felperes és a TL. alperes viszonyaiban az 1996, jus 30-in Kelt - a VewOkijelilést tartalmaz6 és a vételi jogot a Ilr. alperesre dtruhézs - szerabdés még aznap teljesedésbe ment. A felperes ital vevoként kijelolt IL. r. alperessel 7 I. alperes ugyanazon a napon megk@totte az adasvételi szerzbdést a lizing trgyét —képez6 gépidrmiire, s ezzel egyidejileg a Ir. alperes megfizette a szerzbdésben meghatérozottellenértéket - 2 $000 Ft + ofa dsszeget - az Ir. alperesnek. A Pk, 236, §-dnak (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a megtimadast egy éven bei irisban kell a masik fellel kézdni, majd a kéziés _credménytelensége esetdben haladektalanul a birésig elt érvényestteni. A Ptk. 236. §-a (2) bekezdésének ) pontja viszont tigy rendelkezik, hogy a megtémadési hatérid6 mevkezdédik a felek szolgaltatésainak feltin6 arénytalansdga vagy a jogi személy részére biztositott indokolatlan, egyoldalii eldny esetén a sérelmet szenveds fel teliesitésekor. A fenti rendelkezések egybevetéséb6 az kOvetkezik, hogy az 1996, jilius 30-in kelt szerzdés-megtimadési hatirideje a felperes mint sérelmet szenvedett fel teljesitésckor -azaz 1996. jus 30-in - elkezd6dott. A Pik. 236. S-inak (1) bekezdésében biztositott egyéves megtimadési hatérid® tehét 1997. jilius 30-dn eltet. Miutin a megtimadist a felperes csak az 1997, augusztus 21-én kelt levelében kézélte az I. és a IL. alperessel (lisd a kereseti_Kérelemhez _mellékelten csatolt F/3-4 sorszdmii leveleket), az elkéset. ‘A szeraidlésnek a felperes mint egyik szerzd6 fe részérol a Pik. 203. §-Anak (1) bekezdésére alapitott megtimadésa alaptalan. A Ptk. 203, §-8nak (1) bekezdése ugyanis akként rendelkezik, hogy az a szeraBdés, amellyel harmadik személy igényének kielégitési alapjét részben vagy egészben elvonték, © 462A liningbevevt a izingszeras alpen mepile Complex Joye Phase Deas6 és Tsai Cgyved roa 3. old hharmadik személy irinyéban hatélytalan, ha a mésik £81 rosszhiszeml volt, vagy ri néave a szerebdésbil ingyenes elony’ —szirmazott.E_jogszabilyi rendelkezésbdl az kOvetkezik, hogy az nem a felperes, mint a szerzédést megkOt6 egyik fél részére, hanem a sérelmet szenvedett harmadik személy részére biztosit rmegtémadasilehetdsége. ‘A felperes részérOl a Ptk. 207. §-inak (4) bekezdésére tOrtént hivatkozs is alaptalan. Ennek Grtelmében a szinlelt szerzivlés semmis; ha pedig az is szerzdést leplez, a szer2bdésta leplezett szerzidés alapién kell megitéini, Az 1996. jilius 30-4n kotott szerabdés szinleltségének megéliapitisa feltetelezi, hogy mindkét szerzid6 fel részér6l szinlelt legyen a jogigylet, azaz a vételi jognak a IL. r. alperes részére torténd dtruhazésa, tovabba a gépkoesi tulajdonjoginak az I. r. alperes részérl a UL. r alperes részére tOrténd ftruhézésa is szinlelt volt. Arra pedig a felperes sem hivatkozott, hogy a IL. r. alperes valéjaban nem akart yételi jogot szerezni a perbeli gépjdrmiven, illetve hogy ne akart volna maradvanyértéken tulajdonosava vin a perbeli gépkocsinak. A fent kifetettekre tekintettel az els6fokibiroségnak a Pik. 5. §-4ra alapitott hatérozata megalapozatlan, s a felperes kereseti kéreime az éltala megjeldlt jogalapon & jogcimeken sem teljesithet6. A mésodfokit birds pedig a Pp. 253. §-énak (3) bekezdése értelmében hivatalbél_ nem vizsgalhatja a felperes _kereseti kérelmének teljesithetdséxétolyan_jogalapon és jogcimen, amelyre 6 maga nem hivatkozott (Ptk. 234. §-dnak (1) bekezdése, 200. §-dnak (2) bekezdése). ‘A fent kifejtettekre tekintettel a Legfelsibb Biroség a Ptk, 253. S-inak (2) bekezdése alapién az. elsofoki Dirdsig itéletét megviltoztatta és a felperes keresetét clutasitotta, (Leef. Bir. Gf, VI. 31,050/1999. sz.)