"A digitalis fenykepezes reven a kezdo konnyebhen megtanulhatja a felvetelkeszites fortelyait, a halad6 pedig rokeletesitheti mindazr, arnit eddig megtanult

. Akar a meztelen kepi igazsagot igyekszik abrazolni. kedves 01- vas6m, akar muveszi hajlamokat apol, bator es ujszeru utakat keres a fenykepezesben, merem allitani: ezzel a kis kezikonyvvel felfedezheti es biztonsaggal bejirhatja a digitalis fotozas osvenyeit."

A NATIONAL GEOGRAPHIC Fotoiskola-sorozatanak legfrissebb koteteben Rob Sheppard, a hirneves szakiro vezet el bennunket a digitalis fotografia vegtelenul izgalmas, joszerevel vadonaru] vilagaba. A celnak megfelelo fenykepezogep kivalasztasatol a kulonfele allornanyformatumokig, a kepmodositas elmeletetol a digitalis utomunka gyakorlataig, a nyomtatas muhelytitkait61 a digitalis fenykepezes etikai hattereig sok hasznos ismerettel szolgal a mukedvelo es a hivatasos fot6s szarnara.

• A digitalis!enykepezogepek ismeriei. tipusai

• Kepallomdnyole leezelese

• Szamilogepi kepm6dosftas

• A digitalis sotetleamra eszkoztdra

• Etileai kerdesek a cligilcilis!olozasbcw

NATIONAL GEOGRAPHIC

LIS KEPEK

TARTALOM
EUJSZO 6 128 GEORGE LEPP Kimerfthetetlen
eszkoztar
DIGITALIS FENYKEPEZOGEPEK 10
132 NYOMTATOTT KEP
KEZELESI UTMUTATO 34
146 HASZNOS INFORMAclOK
JIM BRANDENBURG OJ tavlatok 52
156 WEBLAPOK
KEPTOL A SZAMfTOGEPIG 56
157 FOTOS FOLYOIRATOK
MICHAEL MELFORD Az alany lelke 72 ES KONYVEK
DIGITALIS SOTETKAMRA 160 NEV- ES TARGYMUTATO
76
BRUCE DALE Fot6riport es illusztracio 118
DIGITALIS ETIKA 122 2-3. oldal: A talajhoz eqeszen kozel helyezett geppel keszult ez a tajfot6. Ha digitalis fenykepez6gepOnkon kifordfthat6 az LCD-keres6, akar szslsoseqes latoszoqekbol is dolgozhatunk.

Rob Sheppard

A tuloldalon: Avitt keptol a fantasztikusig, digitalis kepallornanyunkbo' ezerfele latvanyt eloallithatunk,

Bruce Dale

ELOSZO I

Ezisfenykepezes

Mar tobb mint masfel evszazada annak, hotlY a fotogratia elemi alakiaban kibontakozott Europabsn, A digitalis technika rohamos terhoditasaval ma eg~fajta forradalomnak lehetunk tanui: uiabb kezdeteihef erkezett, a szemunk e16tt szuletik ujja a fenykepezes.

Legyenek bar kezd6k vagy elvonalbeli projik, a fot6- sok sokfelekeppen tekintenek a felvetelkeszitds uj m6djaira. Aki ragaszkodik a hagyomanyokhoz, jnely gyanakvassal figyeli, hogy a fotografiaban is egyr~ nagyobb szerepet kap a szamitogep - ugyan mit hozhr t a digitalis forradalom a fenykepeszetnek?l

Akarrni m6don velekedtek is a forografusnk nehany eve a digitalis fenykepezesrol, a m6dszer ma mar nem csupan jelen van, de egyre nepszenibb lesz tl fotozasban. Ezt bizonyitja, hogy a digitalis fenykepezogepek piaca elkepeszto uternben bovul, a hagyornanyos filmnyersanyage viszont, minthogy a kepfelvevo CCD es a mernoriakarrya egyre inkabb kiszoritja, fol 'amatosan zsugorodik. A fot6riporterek ma mar legnagyobbreszt digitalis geppel dolgoznak; beszedes teny, h gy a legut6bbi teli olimpian a hivatalosan kikuldott, irofi fot6- soknak csupan egyotode hasznalt hagyomauyos fenykepezogepet es benne filmet.

A hivatasos fotografusok egy resze er6s ellenerzessel fogadta a digitalis technikat, de kesobb raj~tt, hogy a m6dszer egyaltalan nem idegen a fenykepezes eszmeiet61. [omagam is sok fotost ismerek, aki el6s~or tartott t6le, azutan szabalyosan beleszeretett a digitalis fenyke-

Ma mar mindenOtt talalkozhatunk a digitalis totoqrafia es keprnodositas latvanyos, meghOkkento eredrnenyeivel. A NATIONAL GEOGRAPHIC magazin fot6sa ennel a hatasos dinoszaurusz-portrenal is j6 hasznat vette a szamit6gepi utornunkaban rejlo lehetoseqeknek.

Robert Clark

pezesbe, mert egyertelmuen kideriilt szamara, hogy a digitalis forradalom nem ellensege, hanem megujitoja a fenykepezesnek,

Hogy miert? Azert, mert a digitalis kep is fenykep, es a digitalis technika reven a fotos, legyen bar rmikedvelo vagy profi, bovitheti es tokeletesitheti tudasat, ujra atelheti a fenykepezes eredend6 oro met. Bizom benne, hogy jelen konyvernmel batoritani es segiteni fogom az Olvasot: arra osztonzom majd, hogy tegyen probat a digitalis fenykepezessel, kepezze magat, es vegye hasznat minden uj tapasztalatanak.

Vannak olyanok is, akik felreertettek a lenyeget, es meg vannak gy6z6dve rola, hogy a digitalis fenykepezes joszerevel semmi mas, csak szarnitogep es elektronika. Egy regi vagasu, neves profi fotos nernregiben egyenesen kijelentette, hogy a digitalis forradalom tonkreteszi a fenykepezes mesterseget, Azt kell hinnem, hogy nem sokat foglalkozott digitalis fenykepezessel, hiszen 6 maga is nyilvan tisztaban van vele: a fenykepezes mindegyik aga tehetsegen es mestersegbeli tudason alapul.

A digitalis fenykepezes reven a kezd6 konnyebben megtanulhatia a felvetelkeszites fortelyait, a halado pedig tokeletesitheti mindazt, amit eddig megtanult. Akar a meztelen kepi igazsagot igyekszik abrazolni, kedves Olvasorn, akar muveszi hajlamokat apol, bator es ujszerii utakat keres a fenykepezesben, merem allitani: ezzel a kis kezikonyvvel felfedezheti es biztonsaggal bejarharia a digitalis fotozas osvenyeit,

A digitalis fenykepezes onmagaban persze nem farag belolunk nagyszeni fotografust: a kepen es a kephez valo viszonyunkon mulik minden. Teljesen egyre megy, hogy a mongol sztyeppet fenykepezzuk-e, mint vilagiarok, vagy csernetenket kapjuk-e le az else kosarmeccsen, mint lelkes szill6k; csakis a terna szeretete es a digitalis fenykepezes folyamatos gyakorlasa avathat benniinket io fotosokka - nines szamitogep, amelyik kepes lenne ugyanerre.

Hadd osszak meg onnel egy titkot, kedves Olvaso: nem a rnodszer a fontos, hanem a vegeredmenyl A tech-

nika orokke valtozik, a io fenykep isrnervei viszont mindig ugyanazok lesznek. Sokszor tapasztaltam, hogy aki elteved a digitalis fenykepezogepekkel, a digitalis sotetkarnraval es a felvetelek kinyorntatasaval kapcsolatos megannyi modszer es ismeret dzsungeleben, ugy segithet rnagan, ha vesz egy nagy levegot es elgondolkodik rajta, hogy mi az igazi, eredend6 celia - termeszetesen az, hogy mine! jobb fenykepeket keszitsen, es mine! tobb oromot adjon a szemlelonek, a befogadonak,

Konyvem ugyanazt a gondolatmenetet koveti majd, amit a fotozas folyamata: eloszor exponalunk, azutan kidolgozzuk a kepet, vegiil pedig kinagyitjuk, kinyomtatjuk, vagy val ami mas medon tarjuk a nezd ele.

A kovetkezokben azt kutatjuk majd, mi mindennek kell osszeionnie, hogy jol sikeri.iljenek a kepeink, Megvizsgalunk bizonyos, a digitalis fenykepezogepek kinalta modszereket, majd megnezzuk, mikent juttathatiuk felveteleinket a szamitogepbe, mikent boldogulhatunk a digitalis sotetkamraban, Vegul pedig kideritjiik, allornanyainkrol hogyan keszithetunk io papirkepeket,

Mindegy, milyen tlpusu a fenykepezogep; csak az a fontos, hogy j6 kepeket csinaumk vele! Nos, a digitalis totozas sem kuloobozik a fotografia t6bbi valfajat61, fot6riporterek ugyanugy rnuvelik, mint lelkes arnatorok.

DIGITALIS FENYKEPEZDGEPEK J

A digitalis fenykepezogep

A fotografianak ket alapeszkoze van: a fenykepezogep es a film. Meg akinek semmi koze a fenykepezeshez, az is rogton megismeri a fenykepezogepet, akar a legegyszerubb, eldobhato dobozgeppel, akar egy 35 millimeteres filmmel rrnikodo, igenyes nikorrefiexes geppel talalkozik, Sokszor mar a felszerelesebol kininik, hogy a fotos melyik fajtaiahoz tartozik a fenykepeszeknek: a nagydarab, dobozszeni fenykepezogep es a nehez haromlabu allvany peldaul taifotost sejtet, a hosszu objektivvel felszerelt, mindig tuzelesre keszen tartott, konnyii tukorrefiexes gep a termeszet- vagy a sportfotos mestersegenek cimere, a nagyobb forrnatumu masina es a vaku pedig rmitermi fotost sejtet.

De hogy all a dolog a digitalis fenykepezogeppel?

Ugy tunik, a digitalis fotozasnak egeszen mas a legkore, auraja, mint a hagyornanyos fenykepeszetnek. Pedig manapsag a digitalis fenykepezogep mar rnindeniitt felbukkan. Nagyobb szabasu megmozdulasokon mindig talalkozharunk digitalis masinajuk folyadekkristalyos megielenitojebe barnulo lelkes rmikedvelokkel, de ugyanez a profi fotoriporterekre is igaz: futballmerkozeseken vagy mas sportesemenyeken szinte bizonyosan digitalis fenykepezogepet latni a kezukben.

A portrefotok alanyai szinte kivetel nelkul orommel veszik, ha digitalis geppel fenykepezik oket, mert igy azonnal lathatiak a vegeredrnenyt. Az is jol dont, aki utazasra visz digitalis gepet, mert nem kell aggodnia, hogy vegzetesen elront egy-egy fotot, Nyomban lathatja, hogyan sikertilt a kep, es ha nem elegedett, azon

rnelegeben keszithet egy masikat, A termeszetfotosnak is iol ion a digitalis fenykepezogep, amikor kiilonfele modszereket akar probara tenni, peldaul vakuval es nagylatoszogu objektivvel keszit kozelkepeket, rnert ott helyben hasznosithatia a szerzett tapasztalatokat.

A digitalis fenykepezogepek rna mar kinino, a filmnyersanyageval osszemerheto keprninoseggel szolgalnak. Zommel ugy festenek es ugy rrnikodnek, mint a hagyomanyos gepek, noha van nehany kulonleges jellemvonasuk. A ravaszul kifundalt, rnesterkelt tervezesu digitalis gepek hamar kikoptak a piacrol: a fotosnak arra kell a fenykepezogep, hogy fenykepezzen vele,

Digitalis fenykepezogepe LCDkeresojet figyelve a totes biztosra mehetett. Kivalasztotta a megfelelo ND-szGrot, majd hosszabb expozicios idot allitott be, igy sikerOlt elkeszitenie ezt a latvanyos es kOlbnleges felvetelt az ocean hullamairol.

Apr6cska mehet ejt zsakrnanyul a karol6p6k. Digitalis fenykepezoqeppel ilyen kozslkepet, ugynevezett makrofot6t is k6nnyebb keszlteni, mivel az LCD-keres6 pontosan megmutatja, mit es hogyan latunk viszont a kepen.

nem pedig ana, hogy orokosen technikai bonyodalmakkal kuszkodjon ...

Huen a hagyomanyokhoz

A digitalis fenykepezogep sok tekintetben pontosan ugyanolyan, mint a filrnnyersanyaggal mukodo tarsai, nehany vonasaban azonban kisse kulonbozik amazokto I, es jo nehany egyedi sajatossaggal is rendelkezik. Ezeket az igazi kulonbsegeket kiaknazva sok esetben jobb felveteleket keszithetunk, mint akarrnelyik filmes geppel, (Komolyan mondom!)

Csak hogy gondolatmenetiinkben megmaradjunk a hagyomanyos fenykepeszet keretei kozott, lassuk el6bb, miben hasonlit egymashoz a filmmel rmikodo es a digi-

talis fenykepezogep! Mindkett6t ellattak objektivvel, mindkettohoz leteznek rogzitett gyujtotavolsagu objektivek es valtoztathato gyuitotavolsagu, ugynevezett vario- vagy zoomobjektivek. Meret tekinteteben az objektivek sokszor jocskan kiilonboznek egymastol, de ezzel a kulonbseggel akkor is ohatatlanul szamot kell vetnunk, ha egyik filmformaturnrol a masikra valtunk, peldaul a 35 millimeteres Leica-rneretrol arterunk a 6x4,5 centirneteres kozepformaturnra.

Keresot is mindket tipusu gepen talalunk, annak segitsegevel osszpontosithatunk a kep targyara es megkomponalasara. Keres6b61 terrneszetesen, az optikaitol az elektronikusig, sokfele el6fordul. Azutan rnindket geptipusnak van kioldogornbja, valamint a zarsebesseg es a rekesz beallitasara szolgalo kezel6szerve (ez utobbi funkciokat az automata filmes, illetve digitalis gepeken nem feltetleniil tudjuk szabalyozni), Van rajtuk elessegallito mechanizmus is, vagy kezi, vagy automatikus (a legolcsobb gepek fix, azaz rogzitett objektivjen nem allithato az elesseg). Mindket faitaju gepben valamilyen hordozo (filrnnyersanyag, illetve memoriakartya) tarolja a kepeket, es ezt a hordozot a kepek feldolgozasa eeljabol ki lehet venni a gep testebol,

A digitalis fotozas vilagaban is ervenyes a legtobb aranyszabaly. Igaz peldaul, hogy amikor hosszu expozicioval es/vagy nagy teleobjektivvel kell dolgoznunk, mindig tanacsos allvanyt vinniink magunkkal. Szinten igaz, hogy a gyors mozgast rovid expozicioval tudjuk elkapni, hogy a melysegelesseget els6sorban a rekesz nagysagaval tudjuk szabalyozni, valamint hogy a helyszin fontos reszleteinek elesnek kell lenniuk a kepen.

Nehany lenyeges kfilonbseg

A digitalis gep neveben szerepl6 "digitalis" jelz6 sokszor meg a gyakorlott fotografusra is raiieszt: azt sugallja, hogy ezen az uj technikan nehez una lenni. Pedig az igazi fotosra eppen az a jellemz6, hogy a rekeszt es a zarsebesseget profikent sem automatikusan, mintegy

Tipp

Ha komoly digitalis fenykepez6gepunk van" es igen k6zeli telveteleket szeretnenk keszlteni, ercernes probat tennunk a gep beepitett zoomobjektivlehez ilieszthet6, j6 min6segu makroelotetoptikavat.

oda sem figye1ve, hanem tudatosan, gondolkodva allitja be. Mi tobb, a digitalis fenykepezogepek egyes adottsagai, peldaul a folyadekkristalyos kereso es a feheregyensilly beallitasanak lehetosege hozzasegitheti a fotost, hogy elobbre lepjen a mestersegeben,

Erzekelok es megapixelek

A digitalis fenykepezogepben erzekelok szolgalnak a kep rogzitesere, Maga az erzekelo tulajdonkeppen fenyerzekeny, sok ararnkorbol allo mikroprocesszor (szamitogepes szohasznalatban: chip, azaz elektronikus lapka). Amikor a zar kinyilik, az erzekelo reagal a fenyre, espedig ugy, hogy a feluletere iuto feny rnennyisege szerint szabalyozza a rajta atfolyo aram erosseget, A fenykepezogepbe epitett ararnkorok megvizsgaliak es a lapka erre szolgalo pontiain lekepezik az aramerosseg valtozasait; a lapkan rogzult adatokbol alakul ki a kep,

A digitalis fenykepez6gep fenyerzekel6je tulaidonkeppen kepalkoto pontok es a folottuk elhelyezked6 szlnszur6k t6mbje. A teljes szinskalat tartalmaz6 kep az erzekel6 folyton valtozo adatainak lnterpolacioiaval alakul ki. A Foveon ceg erzekel6je a szilikon egyedi saiatossaqaln alapul, mindegyik keppontja kepes ra, hogy a szinek tel-

jes skalaiarol intorrnaclot kozolion.

Slim Films

CCD es CMOS erzekelo

Foveon erzekelo

A Canon USA, Inc. szivessegebOl

Tipp

A keperzekeloknek ket faitaiarol lesz itt szo: a CCD erzekelorol (charge-coupled device) J es a CMOS erzekelorol (complementary metal oxide semiconductor). A CCD erzekelo lapka konnyebben gyarthato egyenletes minosegben, rnasreszt tudas szempontjabol regebben tulszarnyalta a tobbi tipust; a CMOS erzekelonek viszont nagy elonye, hogy olcsobb eloallitani,

A CMOS lapka altalaban kevesebb energiaval is beeri, a CCD lapka viszont gyorsabban reagal, habar ezek a kulonbsegek a gyartas feilodesevel egyre csekelyebbek lesznek. [ollehet mas-mas eredmenyt ad, a CCD es a CMOS lapka egyforman jol bevalt, mindketto kininoen hasznalhato a fenykepezesben,

Ket eltero tipusu fenykepezogep meg akkor is masmas eredmenyt ad, ha ugyanolyan rendszeni erzekelo mukodik bennuk. Ez a kulonbseg ioreszt a gep belseieben lapulo feldolgozo aramkorok iellegebol adodik, Ha

A kep mincseqe nemcsak az erzekelo tulajdonsagait61 fugg; befolyasolia az objektiv rnlnoseqe, valamint az is, hogy rnikent megy veqbe

a gep belsejeben az adatteldolqozas folyamata.

erzekenyebb a kepfeldolgozo aramkor, jobb lesz a szinvisszaadas, a vilagosabb kepteriileteken is megorzodnek a reszletek, es kisebb lesz a kepzaj (vagyis kevesbe lesz szerncses a kep). Olykor nehez osszevetni a kulonfele digitalis fenykepezogepeket; a kulonbseg neha inkabb csak izles kerdese, nincsen mogotte vales elteres,

A CMOS erzekelok egyik valtozata a Foveon X3 lapka. Minden mas erzekeloben az egysegeket fed6 kulonWe szimi (piros, zold es kek) szurok kozvetitik a szineket, espedig ugy, hogy saiatos mintazatuk lehetove teszi az eredetihez hii szinek visszaadasat, meg ha az egyes erzekeloket mas-mas szirni sziir6 boritja is. A Foveon lapka azonban nem egy, hanem harem (az alapszineknek megfelel6) retegbol epul fel, ennelfogva minden pontja mindharorn alapszin feldolgozasara kepes,

Ami a fenykepezest illeti, a keperzekelok ket osszetevojet kell szamitasba venniink: a pixelek szarnat es a fenykepezogep feldolgozoaramkoreit,

Kozkeleni tevedes, hogy a kep rninoseget fokent a keppontok, mas szoval pixelek szarna hatarozza meg; a pixelszam csupan annyiban szabja meg a minoseget, amennyiben befolyasolja, hogy a kepet rnilyen nagy meretben tudjuk majd kinyomtatni. A tobb tehat nem szuksegkeppenjcse is egyben: a kep minosegeben egyeb tenyezok, peldaul a szin- es a tonusvisszaadas rnerteke is nagyon lenyeges lehet.

A keperzekelo lapka paranyi erzekelo egysegekbol epul fel. Mindegyik egyseg informaciot gyiijt a feluletere juto feny erossegerol es szinerol, Az id6k soran egyre tobb ilyen egyseget sikeriilt az erzekelobe suriteni, szarnuk fontos mutatoja lett a lapka felbontasanak.

Egy pelda: az erzekelo lapka szelessege men ten 3000 egyseget, magassaga menten pedig 2000 egyseget tartalmaz. A kett6t osszeszorozva megkapjuk az erzekelo lapka teriiletet; a pelda szerinti erzekelo terulete eszerint 6 000 000 egyseg, mas szoval a lapka 6 megapixelnyi keppontot tartalmaz.

Minel tobb egysegbol all, a latvanynak annal finomabb reszleteit es tonusfokozatait kepes visszaadni az erzekelo lapka. A fotografiai minosegu kep letrehozasahoz legalabb 1 megapixel kell: egymillio pixel mar elegend6 keppont ahhoz, hogy 10 x 15 centirneteres kepet nyomtathassunk. Ha 3 megapixeles az erzekelo, a keperol akar 20x25 centimeteres, s6t bizonyos esetekb:n meg nagyobb mereni papirkepet nyomtathatunk. Minel tobb a megapixel, annal nagyobb rneretben tudunk fotografiai minosegben nyomtatni.

A digitalis lenykepezogepben viszonylag egyszeru kepfeldolqozo lolyamat rruikodik. A limy! feltoqo erzekeld lapka aramjelekke alakitja a beeso leny energiajat, a kepfeldolqozo aramkor ertelmezi, majd kepi adatokka lorditja Ie

ezeket az analog jeleket, vegOI az adatok a gep rnemoriakartyalan riigzOlnek.

Slim Films

Az LCD-kereso ugyanazt mutatja, mint a fenykepezogep objektivje. A kompakt gepekben nines kOlon optikai kereso, esak LCDpanel. A folyadekkristatyos kepernyo arra is j6, hogy elohiviuk es atnszzuk a gep rnernoriakartyajan roqzitett fot6kat.

A 6 megapixeles erzekelo azonban nem feltetleniil ad jobb kepet a 13 x 18 centirneteres printen, mint a 3 megapixeles: ekkora kep kinyomtatasahoz mar 3 megapixel is elegend6 keppontot jelent.

Mindezt persze bonyolitia a kepet szolgaltato digitalis adatok feldolgozasi folyamata. A digitalis fenykepezogepbe beepitett kepfeldolgozo ararnkorok osszetett algoritmusokra tamaszkodva igyekeznek a lehet6 legrobber kihozni az erzekeld lapka altai kuldott adattomegb6l. Az olcs6bb, kevesebb kepponttal dolgoz6 gepekben nyilvan egyszenibb feldolgoz6 aramkorok rmikodnek; a dragabb, nagyobb felbontasu gepek feldolgozasi teliesitmenye altalaban nagyobb, emiatt rendszerint jobb a szinvisszaadasi kepessegiik es kevesbe zajos a kepiik. Az erzekelo zaiat voltakeppen a lapka al-

tal kulonfele okokb61, veletlenszenien kibocsatott adatrorneg okozza; ezt a kepzajt mint szerncsek tomeget latjuk viszont a kepen. Szerencsere a modern digitalis fenykepezogepeknek mar nagyon csekely a kepzaiuk.

A folyadekkristalyos kereso

Hamar kiderul, ha valaki digitalis fenykepezogeppel dolgozik: szinte minden digitalis gepnek van ugyanis a hatlapian egy kis folyadekkristalyos kereso, mas sz6val . LCD-panel. Ez az ugyes kis kepernyo gyokeresen meg-

valtoztatta a fotozas modiat, mert szinte onallo Polaroid gepkent rmikodik a digitalis fenykepezogepbe foglalva.

Ellenorizhetiuk benne a kompozici6t, a megvilagitast es az expozici6t, portrefotozaskor folyamatosan figyelhetiuk alanyunk arcat, hogy elkaphassuk a legjobb pillanatokat. Az LCD-kereso, es vele a digitalis fenykepezogep a legjobb eszkoz arra, hogy kozel keriiljunk kiszemelt alanyunkhoz.

Vannak ismeroseim, akik nagyon nem orultek neki, amikor filmes geppel fotoztak oket, most meg azt latom, hogy boldogan bamuljak magukat a digitalis fenykepezogep LCD-keresojeben ...

A digitalis gepben mindjart attekinthetjiik es megszerkeszthetiuk felveteleinket, Igy szabadon kiserletezhetunk, batran kiprobalhatiuk, hogy mi a legjobb megkozelitesi m6d celjaink es a terna szernpontiabol.

Nemelyik digitalis gep LCD-keresojet ki lehet forditani, sot fel- illetve lefele lehet billenteni, hogy sokfele szogbcl szernlelhessuk a beallitott kepet. Tarthatiuk a gepet a terdunk magassagaban, a feiiink folott, vagy a kett6 kozott tetszes szerint, es kozben mindvegig lathatiuk, hogy mi kenilt az objektiv latoterebe.

A digitalis gepek tipusai

A digitalis fenykepezogepeknek igen sok faitaiuk van, a legegyszenibb automata zsebmasinaktol a nagy tudasu gepekig. Lassuk a fontosabb tipusokat!

Mar rnesszirol latszik, ha valaki digitalis fenykepezogeppel dolgozik. Nem feltetlenul nez a keresobe, hanem gyakran a hatlapot szernleli, es tarsasaqanak is rogton megmutatja a kesz kepeket.

Az egyszerii automata gepek, ha rnegfelelo minosegu az objektivjuk es az erzekelojuk, meglepoen io kepet adnak. Mivel az elessegallitas es az expozicio beallirasa teljesen automatikusan tortenik, esak annyi a dolgunk, hogy a keresobe foglaljuk a temat, majd megnyomjuk a kioldogornbot. Altalaban viszonylag szuk hatarok kozott befolyasolhatiuk a kep jellernzoit, de sokszor meg az egeszen olcso gepek is lehetoseget adnak a feheregyensuly beallitasara. Nernelyik ilyen gep egeszen paranyi, az ingzsebben is kenyelmesen elfer.

Olympus Camedia D~560 kompakt digitalis fenykepezoqep

A jobb mindsegti automata gepek annyiban hasonlitanak egyszeni tarsaikra, hogy tobbnyire automatika szabalyozasa alatt allnak, ugyanakkor mar modot adnak a rugalmasabb fenykepezesre, peldaul az expozicio vagy a feheregyensuly kezi beallitasara. Raadasul viszonylag olcsok, igy kininoen megfelelnek arra, hogy gyakoroljuk magunkat a digitalis fotozasban,

A bonyolultabb kompakt gepek mar sok tekintetben manualisan, kezzel is vezerelhetok, hasonloan a kisfilmes minosegi gepekhez, Csak annyiban kulonboznek azoktol, hogy nines en atnezeti keresojiik (az LCD-keres6 tolti be ezt a feladatot), valamint objektivjiik sem eserelheto. Persze ha ugy hozza a sziikseg, ezek a gepek is hasznalhatok teljesen automatikus uzernmodban.

Ami a meretuket illeti, ezek a fenykepezogepek rendszerint nagyobbak, mint az egyszeni automata gepek. Gyartanak hozzaiuk elotetoptikakat is, igy a fotografia sok teriileten, valtozatos eel okra felhasznalhatok,

A kompakt tUkorreflexes digitalis fenykepezogepek valamelyest hasonlitanak kisfilmes rokonaikhoz. Az esetek tobbsegeben jokora atfogasu zoomobjektivet adnak hozzajuk, es minden beallitasi lehetose-

get megtalalunk rajtuk, amit a kisfilmes tukorrefiexes gepek kinalnak. Van atnezeti keresojuk is, de sok esetben mar elektronikusan mtikodik: ha belenezunk, jo felbontasu, nagyitott LCD-kepet latunk, espedig pontosan ugyanazt, amit maga az erzekelo lapka lat, vagyis biztonsaggal megitelhetiiik a beallitott expoziciot es szineket. Ezek a gepek is rmikodnek teljesen automatikus uzemmodban.

A cserelheto obiektives, tukorreflexes digitalis gepek mindazokat a kezi beallitasi lehetoseget biztositjak a fotosnak, amit a kisfilmes tiikorreflexes gepek, es hasonlokeppen leteznek hozzaiuk kulonfele gyujtotavolsagu objektivek. Teny, hogy valamivel testesebbek, mint a tobbi digitalis gep, viszont nagyon sok tekintetben igenyeink szerint beallithatok, egyebek mellett erzekelo lapkajuk, kepfeldolgozo es zajcsokkento meehanizmusuk is a teehnika csucsat kepviseli, A hatlapjukon elhelyezett LCD-keres6n esak a kesz felveteleket tudjuk rnegnezni, ugyanis a tiikor sajatos kialakitasa folytan erzekelojuk nem ad "eI6" kepet,

Canon PowerShot GS csucsszintu kompakt digitalis fenykepez6gep

Nikon Oootpix 5700 tukorretlexes digitalis fenykepez6gep

A kiivetkezD oldalparon: A totes haromlabu allvanyra allitotta gepet, ugy keszitette ezt a kepet az Arches Nemzeti Parkban, hogy a leheto legt6bbet kihozhassa a reszletekben es szinekben tobzodo latvanybo!

A digitalis gepek objektivje

Egyebek mellett azert is lehet a digitalis gep olyan apro, mert erzekeloienek nem kell bizonyos meretet kovetnie, nem kell akkoranak lennie, mint a filrnnyersanyag

kepkockaianak (raadasul a filmes fenykepezogep testebe a kazettanak is bele kell fernie).

A digitalis gepek eseteben az objektiv gyuitotavolsaga rnaskent ertendo, mint a filmes gepeknel, ugyanis az erzekelo lapka merete onmagaban is befolyasolja, hogy az objektiv mennyit lar a vilagbol. Ha digitalis gepet veszunk, a hasznalati utasitasban vagy a szakirodalomban keressuk meg a vasarolt objektiv 35 millimeterre, azaz kisfilmes forrnatumra atszamitott gyuitotavolsagat. A torpe digitalis gepek objektivjenek sokszor nagyon rovid, peldaul 6-18 millimeter a gyuitotavolsaga; ez igen nagy latoszoget jelentene kisfilmes formatumban, de ha atszamitiuk 35 rnillimeterre, valojaban 38-114 millimeternek felel meg.

Meg a kisfilmes szabasu digitalis tukorreflexes gepekben is kisebb az erzekelo teriilete, mint a 35 millimeteres film kepkockaja. A keno kozotti kiilonbseget egy szorzotenyezovel hidalhatjuk at, amely rendszerint 1,5 koruli erteknek ad6dik.

Digitalis forrnatumban a 300 millimeter gyuitotavolsagu, 2.8-as fenyereju objektiv korulbelul olyan kepet ad, mint a kisfilmes gepek 450 rnillimeteres, ugyancsak 2.8-as fenyereiu obiektivje, csak eppen sokkal 01- cs6bb annal, raadasul csekelyebb rnereni es sulyu, ami igazi joteterneny a sport- es termeszetfotosok szamara,

Mivel a digitalis gepek erzekeloje altalaban sokkal kisebb, mint a 35 millimeteres kepkocka, a latoszog novelese nem egyszeru feladat. Ha beepitett, azaz nem cserelheto a digitalis gep objektivje, alta laban nemigen kinal a kozepesnel nagyobb latoszoget: korulbeliil annyit tud, mint kisfilmes forrnatumban egy 35-38 rnillimeteres gyuitotavolsagu objektiv.

Ha ennel nagyobb latoszoggel szeretnenk fenykepezni, rendszerint nagyon j6 eredrnennyel hasznalhatjuk az objektivre felhelyezheto nagylatoszogu elotetoptikakat, Ha cserelheto a digitalis gep objektivje, a mar ernlitett szorzotenyezo miatt nagyiabol felakkora a latoszoge, mint a vele azonos gyuitotavolsagu 35 millimeteres objektive, peldaul ha 24 millimeter a gyujtotavolsaga, nagyiabol ugy viselkedik, mint kisfilmes formatumban a 35 rnillimeteres objektiv.

Mostanaban mar leteznek cserelheto objektivvel felszerelt digitalis tukorreflexes gepek, amelyekben "eletnagysagu", vagyis a 35 millimeteres film kepkockajaval azonos mereni erzekelo lapka rmikodik. Ezekkel a gepekkel mar kihasznalhatiuk a hagyomanyos objektivek telies gyujtotavolsag-tartomanyat.

Sok kompakt digitalis gep isrnertetoje rnesel lelkendezve a digitalis gyujtotavolsag-noveles, vagyis a digitalis zoornhatas lehetosegerol. Valojaban az erzekelo lapka megapixel-szarnatol fugg, hogy ez a funkci6 csakugyan olyan j61 hasznalhato-e, mint a gep brosuraia igeri. Ha digitalis gyuitotavolsag-noveleshez folyamodunk, egyszenien az tortenik, hogy felnagyitjuk, es ezzel latszolag kozelebb hozzuk a tema erintett reszet.

Amennyiben valami okb6l nem tudunk eleg kozel kerulni a lefenykepezendo temahoz, a digitalis zoomhatas eleg j61 rnukodik, de csak abban az esetben, ha gepunk erzekeloje elegendo szamu kepponttal szolgal, Nem veletlen, hogy az igenyesebbek "tires nagyitasnak" szoktak nevezni azt a bizonyos interpolaciot.

Ha eleve eros a teleobjektivunk, vagy m6dunk nyilik kozelebl, hatolni a temahoz, inkabb hasznaliuk ki az erzekelo telies feluletet, mert igy reszletekben gazdagabb

Tipp

A digitalis fenykepezogepek objektlvjet legktiny- , nyebben ugy hasonllthatjuk ossze, ha kisfilmes rneqfeielojuket vesszuk alapul. Pusztan a gyujt6- tavolsaqot nem eleqendo figyelembe venni, mer! az erzekelo rnerete mas es mas lehet.

kepet kapunk, mint a digitalis zoornhatast kiaknazva: a digitalis fokusznyujtas sok esetben lagyabba, eletlenebbe teszi a kepet.

A larsebesseg

Nehany sajatossaga folytan a digitalis gepek zaria nehezebb feladat ele allithatia a fotost, mint a filmes gepeke; ilyen, digitalis eredeni tenyezo a keszenleti id6 (boot-up time), a zarkeses (shutter lag) es a felveteli id6 (record time). A keszenleti ido azt adja meg, hogy bekapcsolasa utan a digitalis gep mennyi ido alatt kesziil fel a rnukodesre. A filmes gepek koreben ez a tenyezo ismereden: ha bekapcsoljuk a gepet, maris tuzelesre kesz, Amennyiben digitalis gepunk viszonylag hosszu betoltesi id6vel rnukodik, inkabb tartsuk egyfolytaban bekapcsolt allapotban, amig csak szuksegunk lehet ra,

A zarkeses jelensege annyit jelent, hogy miutan lenyomjuk a kioldogombot, a gep zaria csak a masodperc toredeke mulva nyilik meg. A digitalis fenykepezogepnek ugyanis nerni idore van szuksege az elesseg es az expozicio automatikus beallitasahoz, valamint ahhoz, hogy erzekeloje felkeszuljon feladata teljesitesere; ezek a tenyezok pedig mind-mind novelik a valaszideiet.

A 35 rnillimeteres, kisfilmes tukorreflexes gepek zarja alig, vagy egyaltalan nem kesik, a digitalis fenykepezogepeknel viszont ez a keses tetemes lehet. A jelenseg kikeriilheteden, de ugynevezett elofokuszalassal csokkenteni tudjuk a merteket: nyomjuk Ie felig a kioldogombot, hogy az objektiv elesre allitsa a kepet, majd a tenyleges expozicioig ne is engedjiik el; ezaltal rogziteni tudjuk az objektiv helyzetet.

A filmes gepek felveteli ideje igen-igen rovid, es f6- kent attol fugg, hogy (akar kezi erovel, akar filmtovabbite motorral) rnilyen gyorsan csevelhetjiik tovabb a filmet. A digitalis fenykepezogepeknel bonyolultabb a helyzet, mert az erzekelobol rengeteg adatnak kell eljutnia a kepfeldolgozo aramkorbe es a gep memoriaiaba. A nagyobb (tobb megapixeinyi, illetve b6vebb for-

matumu) allornanyok hosszabb id6 alatt jutnak el a memoriakartyaba, ez pedig lassitia a gep rmikodeset. A legjobb digitalis fenykepezogepekbe rendszerint kulonleges memoriat, ugynevezett puffert (atmeneti tarolot) epitenek, hogy az adatoknak legyen hoi tartozkodniuk mindaddig, ameddig e1juthatnak a memoriakartyaba. A gyorsabban miikod6 rnernoriakartya is roviditheti

a folyamatot, felteve, hogy maga a gep birja az iramot; az olcsobb gepek azonban ritkan biriak, ezert jobb mernoriakartyaval sem kesztethetok furgebb mukodesre.

Kinek vale es kinek nem vale tukorreflexes digitalis gep?

Sokan azert nem ternek at a digitalis fenykepezesre, mert azt mondjak: inkabb rnegvarjak, amig ki tudnak fizetni egy magas szinvonalu digitalis tukorreflexes gepet. Csakhogy egyaltalan nem biztos, hogy igazuk van, ugyanis a minosegi kompakt gepek mind tobbet tudnak, raadasul egyre jobb a minoseguk.

Az egyik digitalis fEmykepezogep jobban, a rnasik kevesbe boldogul a gyors rnozqasok, valtozasok roqzitesevel. E teren a cserelheto objektives, tOkbrreflexes digitalis gepek tudjak a legtbbbet: jelentcsebb zarkeses nelkul mOkbdnek, igy kepesek kbvetni a rnozqas uternet.

Korabban a totosok leqinkabb kisfilmes tukorrsflexes qeppel keszltettek rnakrototokat, Ez a kep csucsrninosequ kompakt digitalis geppel keszult, nagyon kis tarqytavolsaqqal, mindenfajta optikai seqedeszkoz nelkOI.

A cserelheto objektives, tukorreflexes digitalis gep csakugyan fontos elonyokkel szolgal: zaria ioszerevel nem kesik, nagyobb mereni erzekelo lapka rmikodik benne, csekelyebb a kepzaja, gyorsabban lehet vele dolgozni, a szeles valasztekbol mindig kivalaszthatiuk hozza a megfelelo objektivet.

Igen am, de a nagyobb tudasu kompakt gepeknek is megvannak a maguk erenyei, Azonos megapixel-szamot veve, es felteve, hogy az erzekenysegnek nem kell nagyon nagynak lennie, a kompakt geppel gyakorlatilag ugyanolyan minosegu kepet keszithetunk, mint a tukorreflexes digitalis geppel, mikozben a kompakt gep j6val kisebb, konnyebb es o1cs6bb.

Az elokepes LCD-keres a az egyik fa erossege ezeknek az apr6 gepeknek, mert ugyanazokat a fenyviszonyokat es szineket mutatja, amit majd a kesz felvetelen latunk viszont. Mi tobb, az LCD-kereso igen j6 szolgalatot tesz kenyelrnetlen helyzetekben, amikor valami uiszeru latoszoget keresunk, illetve ha a gepet ugy kell

fOlallitanunk, hogy csak kinos-keservesen tudunk belenezni az atnezeti keresobe, Meg jobb helyzetben vagyunk, ha gepunk LCD-keresoje kifordithat6: peldanak okaert nem kell a foldre fekudntink, ha als6 gepallasbol szeretnenk fenykepezni.

J6magam a rnunkam soran mindket tipusu digitalis gepnek j6 hasznat veszem. Nem szivesen mondok Ie a kompakt gep elonyeirol, ugyanakkor a tema sokszor megkivanja, hogy a gyors mukodesu, sokfele objektivvel kinalt tukorreflexes digitalis gephez folyamodjak.

Akinek csak egy gepre telik, erdernes a tukorrefiexes gepeknel o1cs6bb, minosegi kompakt fenykepezogepekkel kezdenie. Bizvast allithatorn: ha okosan hasznalja gepet, ha ugyanugy latba yeti fotografusi tudasat, mint amikor csucsminosegu geppel dolgozik, kinino kepeket fog kesziteni, es sok-sok oromben lesz resze.

A kep mereta es termatuma

A legtobb digitalis gep felkinalja a lehetoseget, hogy eldontsuk, milyen forrnatumban taroliuk a kepet hordoz6 adatallomanyt. Tudnunk kell azonban, hogy valasztasunkkal befolyasoljuk a kep minoseget, a felveteli

A ket kep ugyanazokat az ibolyatoveket abrazolja, de a bal oldali toto hagyomanyos fenykepezogeppel, a jobb old ali kihajthato LCD-keresovel felszerelt digitalis geppel keszuit, A kiforditott LCD-keresot figyelve a totes eqeszen lentrol, a talajon hevero kovek maqassaqabot orokitette meg a novenykeket.

sebesseget, a tarkapacitast es sok egyeb tenyezot. Nem mindegy tehat, hogy mikeppen dontiink. Elvben a kep felbontasat is befolyasolhatiuk, de nem erdemes: valasszuk mindig a legjobbat, hiszen azt fizettiik meg!

A f6bb kepformatumok a kovetkezok: TIFF, JPEG es RAW. A TIFF (Tagged Image File Format) a szamitogepi feldolgozas tekinteteben fontos kepformatum, mert igen j6 minosegu kepet ad, es a fenykepeket keze- 16 programok szinte kivetel nelkul ismerik. Fenykepezogepi formaturnkent azonban mar nemigen hasznalatos, minthogy nagy tarteriiletet foglal el, j6 id6be te1ik, mire sikerill e1menteni vagy e16hivni.

Az igen nepszeni Joint Photographic Experts Group forrnatumot, roviden JPEG-et a piacon kaphat6 digitalis fenykepezogepek majdnem mind ismerik. A JPEG igen j6l megszerkesztett, tornoritett forrnaturn, iigyesen zsugoritia az erzekelobol es a kepfeldolgozo aramkorokbol erkezo adattomeget, igy a kep kisebb allornanyba is belefer. A JPEG ugyanis felderiti, es nem elemr6l elemre, hanem adott kepi terilletekr6l osszevonva jegyzi meg a redundans, onismetlo adatokat, peldaul a szineket k6do16 adattomeget,

A tomorites foka beallithato, tehat a JPEG valtozo tornoritesu forrnatum. A JPEG-feldolgozas megallapitja, hogy mely adatok dobhat6k el es allithatok kesobb majd vissza. A csekely aranyu (mondjuk a j6 minosegii JPEG-kepnek megfelelo, 10:1-es vagy meg kisebb) tomontes eseten minimalis az adatveszteseg, alig vagy egyaltalan nem romlik a kep minosege.

Nagyobb foku tornorites eseten (legrosszabb esetben 20: 1 lehet a tomoritesi arany) az adatallomany j6- val kisebb lesz ugyan, de az elvetett adatok fajon hianyozhatnak, amikor vissza kell allitani a kepet, vagyis romlik a kep minosege. Fenykepezogepunkben ezert mindig a legjobb minoseget biztosit6 JPEG-beallitast valasszuk ki es hasznaljuk fotozas kozben,

A JPEG f6 erenye, hogy gyorsan kezeli az ada to kat, es a takarekoskodik a tarhellyel. Hatranya viszont, hogy amikor a JPEG-allomany bekerul a szamitogepbe, at

kell alakitani Tlf'F-formatumba, vagy pedig a kepmodosit6 program sajat formaturnaba. Az allornany ilyenkor 6hatatlanul rornlasnak indul, mivel sorozatos kinyitasakor es elmentesekor a JPEG mindig adatokat dob el, illetve allit vissza eredeti allapotaba.

A harmadik kozhasznu kepformatum a RAW, a digitalis fenykepezogepek saiat forrnatuma; a nyers adatok ebben a formatumban keriilnek tovabb a gep erzekelojebol, Bar a gyartok neha nagyon igyekeznek elhitetni, hogy a RAW tiszta, feldolgozatlan allapotu adattomeg, technikai szempontb6l nincsen igazuk.

Az erzekelo lapkabol kijovo adatokat ugyanis val ahogyan rendezni kell, legalabbis annyiban, hogy az erzekelobol kiindul6 folyamatos elektronararn ana16g adatait at kell alakitani megfelelo formaturnu, tarolhato digitalis adatokka, A RAW-adathalrnaz azonban ketsegkivill alig kulonbozik a lapkabol erkezo eredeti inforrnaciotol, hiszen a gep egyetlen egyedi algoritrnusa sem vette meg kezelesbe, igy elvben nagyobb szamu szininforrnaciot es megvilagitasi adatot tartalmaz, mint akar aJPEG-, akar a TIFF-formatumu adattomeg.

Mindezek kovetkezteben a RAW igen j6 kepminoseggel szolgal, ami nagyon fontos tenyezo, valahanyszor nagymeretu nyomtatott kepben gondolkodunk, vagy olyan kepet kell kidolgoznunk, amelynek vilagos es sotet tartornanyaiban sok a finom reszlet,

A RAW-allomany kisebb a Tll-P-allomanynal, amde nagyobb aJPEG-neJ, tobb tarhelyet foglal el, mint amaz, ennelfogva lassitia a fenykepezogep rrnikodeset, hiszen tarolaskor es visszaiatszaskor kepenkent tobb ada tot kel1 megmozgatni, es a feldolgozas is valamivel bonyolultabb feladat.

Amennyiben felveteleink j6 fenyviszonyok kozott kesziilnek, ha nem kell nagy rneretben nyomtatnunk, illetve ha a kepek (meretuktol fuggetleniil) ujsagban jelennek meg, gyakorlatilag mindegy, hogy RAW- vagy JPEG-allomannyal dolgozunk-e. A RAW-valleginkabb akkor erdernes bibe16dni, ha rosszak a fenyviszonyok, ha a leheto legjobb minosegben gondolkodunk, mert

Tipp

A kep elkeszltesere naqyszeruen megfelel

a JPEG, de rnunkaformatum kent, a szamitogepben ne alkalmazzuk. Kepeinket TIFF-ben

vagy a gep kepfeldolqozo proqramjanak saiat formatumaban is mindig mentslikel.

nagymereni kep a vegeredmeny, illetve ha erziink magunkban hailandosagot a RAW-formatummal jaro tobbletmunkahoz.

Telepek, akkumulaterok

Akar filmmel rmikodik, akar digitalis uton, telep vagy toltheto akkumulator nelkul a legtobb fenykepezogep felmondja a szolgalatot, A digitalis gepben raadasul az LCD-keresotol az erzekeloig minden fontos alkatresz elektrornossaggal rmikodik, kovetkezeskeppen hamar feleli a telepek tartalekait,

Sok mindent tehetiink annak erdekeben, hogy a telepek teherbirasa ne legyen kockazati tenyezo. Eloszor is, ha gepunk ceruzaelemmel mukodik, ne kozonseges alkalielernet tegyiink bele; az uiratoltheto nikkel-fernhidrid (NiMH) telep a legtobb celra megfelel. Tartalekkent es utazasainkra pedig mindig vigyiink magunkkal litiumelemet, ami dragabb ugyan, mint a nikkel-femhidrid elem, de otszor annyi ideig hasznalhato, raadasui kicsi a sulya, es megbizhat6an rmikodik. A gyartok sokszor saiat szabvanyu litiumion-akkumulatort tesznek a fenykepezogepeikbe. Ezek az akkumulatorok kirunoen ellatiak feladatukat, nagysaguk pedig igazodik a fenykepezogep meretehez,

Aram hijan nem megy a digitalis fenykepezes, ezert min dig legyen nalunk tartalek akkumulator is, espedig legalabb ketto, vagy meg jobb, ha harem garnitura,

Memoriakartyak

A digitalis gepek zommel rnemoriakartyan taroljak a kepeket, A kartya tulajdonkeppen cserelheto taroloeszkoz, amelyre konnyii rogziteni, majd szamitogepre attenni a kepeket, Miutan szert tettiink digitalis gepunkre, a kovetkezo lepes a tartalek mernoriakartya rnegvasarlasa legyen. Legalabb 256 megabajtos kartyat vegyunk, hacsak nem nagyon egyszeni, kisrneretu erzekelo lapkaval ellatott gepet valasztottunk magunknak.

Mostanaban a CompactFlash a legszelesebb korben hasznalt kartyatipus, Ez a kartya igen teherbir6 (mint nyilvan masokkal is megesett, egyszer bent felejtettem egy ilyen mernoriakartyat a szennyesem zsebeben, de a mosastol sem lett semmi baja), mi tobb, igen nagy kapacitasu is kaphat6 belole. Akinek szuksege van ra, nagy sebessegu CompactFlash kartyat is talal a piacon.

A Hitachi/IBM sajat CompactFlash kartyat feilesztett ki Microdrive neven, Ez a kartyatipus oles6n kinal igen nagy tarolokapacitast, viszont nagyon nem szereti, ha kerneny kezzel bannak vele.

Kevesebb gyarto hasznalia a SmartMedia karryat, amely vekony kivite1e miatt igencsak serulekeny, viszont nagyon gyorsan rmikodik. A Sony saiat fejlesztesu memoriakartyaja, a Memory Stick nagyjabol akkora, mint egy ragogumi-lapocska. Az SD-k, mas neven multimedia-kartyak kisebbek a fentieknel, eredetileg az MPEG-Iejatsz6khoz fejlesztettek ki oketo Egyelore mind kozul az ugynevezett XD kartyak a legkisebbek.

A fenykepez6gep gyartmanyat61 es tipusat61 rugg6en nagyon sokfele mem6riakartya letezik; mind kozul a Compact Flash kartya a legelterjedtebb. Ha tehetjOk, legalabb 256 rneqaba]t tarkapacitasut vasaroljunk bel6le, hiszen minel tiibbet tud a kartya, annal tagabbak a lehetoseqeiok.

KEZELESI UTMUTATO I

Vagjunk bele!

Tevedes volna azt gondolni, hogy a digitalis geppel minden nagyon egyszeru, ha pedig valami nem sikenil, majd segit a szarnitogep. Ez a kozkeletii teveszrne olykor egeszen val6sziniitlen kijelentesekhez vezet; nehany eve peldaul az egyik jelent6s napilap azt allitotta, hogy letezik egy szamitogepi program, amelyik a rmikedve- 16k felveteleit feljavitja, addig toldozza-foldozza, mig vegul a kepek olyanok lesznek, mintha profi fot6s kezeb61 kerilltek volna ki. Mondanom sem kell, hogy ilyen program soha nem volt, es nem is lesz soha: a j6 kep min dig tehetsegen es mestersegbeli tudason, a lehetseges eszkozok es m6dszerek behat6 ismereten alapszik.

Megvilagitas regi/uj megkozelitesben

A megvilagitas vitan felill az egyik legfontosabb osszetev6je a kepnek, egyszersmind a fotografus rnestersegenek. A mai automata gepekben mar kitiin6 fenymero es ertekelo rendszerek szamoljak az expozici6t, es legtobbszor j6 dontest hoznak.

Hiaba fot6zunk digitalis geppel, ugyanolyan fontos a tema megvilagitasa, mint amikor filmre dolgozunk. Az LCD-keres6ben konnyuszerrel megvizsgalhatiuk, vajon a beallitott kepen kell6en megelnek-e a tema sotet es vilagos tartomanyai, finom reszletei, egyszersmind ellenorizhetiuk, illetve felulbiralhatjuk az expozici6 automatikus beallitasat,

Az expozici6 rnegitelesehez a jobb kompakt fenykepezogepek es a cserelheto objektives, tukorreflexes digi-

talis gepek hisztogrammal is szolgalnak a fot6s szamara, A kep els6re kisse bonyolultnak tetszhet, am valojaban nagyon egyszeni ertekelni: a hisztogramon tulajdonkeppen a megfelel6 kepi inforrnaciokbol kirajzolt "adathegyet" latjuk. A helyes expozici6 megallapitasakor fokent a hegy bal oldalara (az arnyekos reszletekre) es jobb 01- dalara (a csucsfenyekre) kell odafigyelniink.

Ha a kep alulexponalt, vagyis alulvilagitott, a hegy iobb oldala helyett legfeljebb apr6 kis dombokat talalunk (a csucsfenyekben alig vagy egyaltalan nem talalt adatokat a fenykepezogep), A tulvilagitott, azaz tulex-

Nem a fenykepez6gep a fontos, nem is a szarnltoqep, hanem az, hogy megleljOk egyedi es izgalmas ternankat, a kornpozfcioval hiven lefessOk erzeselnket,

ponalt kep eseteben eppen forditott a helyzet: a hegy bal oldalabol hianyoznak a kepi adatok.

Szelsoseges kontrasztviszonyok eseten a hegy jobb es bal oldala is meredeken leit a vizszintes tengely fele. A lenyeg, hogy a hisztogram a kep fontos tartornanyait tekintve kiegyenlitett legyen.

Ha a csucsfenyes reszletek a fontosak, a hegy kozepen es jobb oldalan kell szamos adatot kapnunk, azaz a hegynek ott kell finoman lejtenie.

Ha az arnyekos reszletek a leglenyegesebbek, a hegy bal old ala tartalmazzon sok adatot. Az adatok megfelelo szarna kulcsfontossagu feltetel a szarnitogepes feldolgozas soran,

Feheregyensuly

A feheregyensuly beallitasanak lehetosege a digitalis technika nagyszeni adornanya, a szinkezeles uj szintie, amelyet a filmes fot6technika aligha fog elerni, A feher-

Erdemes kitanulni a hisztogramot, mert sokat segithet a jo expozlcio megiteleseben. A helyesen exponalt Iota hisztoqramjabol nem hianyoznak tartornanyok: a kep eqyarant tartalmaz rnely tonusokat, arnyekos reszleteket (erre utal az adathegy bal oldala), es vi lagos, csucsfenyes terOleteket (ezt jelzi az adathegy jobb oldala).

egyensuly beallitasaval ugyanis eldonthetjiik, hogy az adott szinhornersekleti viszonyok kozott a keperzekelo lapka mit tekintsen feher sziminek.

A feny szine, pontosabban szinhomerseklete a Kelvin-fele skalaval ielolheto: az alacsonyabb kelvin-ertekek melegebb, a magasabb ertekek hidegebb arnyalatoknak felelnek meg.

Az izzolarnpa fenye altalaban 3000 kelvin alatt marad, a Nap fenye korulbelul 5500 kelvin, derult egbolt eseten, arnyekban akar 10 000 kelvinre is felszokhet a szinhomerseklet.

Ezek a kulonbsegek magyarazzak, hogy a napfenyre erzekenyitett filmnyersanyag az izzolarnpa fenyet narancsvorosben, a napsutotte larvany arnyekos reszleteit viszonr tobbe-kevesbe keken adja vissza.

Tipp

A feheregyensuly sokkal tobb, mint eqyszeru szinbeallito eszkoz, Otletesen alkalmazva tag hatarok kozott befolyasolhatjuk vele a kep szlnvitaqat,

A feheregyensulyt alapesetben oly medon kell beallitanunk, hogy amennyire lehetseges, a terna minden eleme saiat, valodi szineben jeleniek meg a kepen, Ha peldaul fenycsovek kozott, neonvilagitasban dolgozunk, digitalis gep hijan nagyon gondosan kell felveteli sZUrot valasztanunk, sot olykor draga szinhomersekletme rot kell beszereznunk, maskulonben a kep csunyan elszinezodik, zoldes vagy lilas arnyalatot olt.

A feheregyensulyt szabalyozo digitalis fenykepezogeppel azonban kiigazithatjuk a fenycsovek adta szelsoseges szinegyensulyt, a kep szinviszonyait hasonlova tehetiuk ahhoz, amit sajat szernunkkel latunk.

A feheregyensulyt elvben haromfelekeppen szabalyozhatiuk: beallitasat rabizhatiuk a gepunkre, valaszthatunk a gep altal kinalt alapbeallitasok kozott, illetve kezi beallitassal igazodhatunk az adott viszonyokhoz. Lassuk sorban mind a harem lehetosegetl

Az automatikus feheregyensuly-allitas (auto white balance) a legtobb esetben megfelel, azt viszont nem rnernem allitani, hogy a leheto legjobban jeleniti meg a szineket. Ebben az esetben ugyanis a fenykepezogep voltakeppen maga hatarozza el, hogy a kepen mit fogad el feher szinunek, Leggyakrabban j61 valaszt, de neha megesik, hogy nagyot teved.

Szinten baj lehet az automatikus feheregyensulybeallitassal, ha szines fenyben, peldaul hajnalban vagy alkonyatkor fenykepezunk, mert olyankor melegebb a napfeny, voros arnyalatunak latunk mindent. Ha a gepre bizzuk a feheregyensuly beallitasat, ebbol a tetszetos tonusvilagbol nem sok marad, minthogy az automatika igyekszik a megvilagitast sernlegesse tenni.

A feheregyensulynak kulonfele gyari alapbeallitasait is felkinalja a digitalis fenykepezogep, espedig annak erdekeben, hogy szukseg eseten gyorsan alkalrnazkodhassunk az adott korulmenyekhez. Mindegyik alapbeallitas egy-egy jellegzetes szinhomersekleti viszonyhoz kapcsolodik, de mas helyzetekben is hasznalhato.

Napfeny-beallitasban (daylight) a gep agya ugy rnukodik, mint a napfenyre erzekenyitett filmnyers-

A feheregyensuly allitasanak lehetoseqe uj rnezsqyeket nyitott a digitalis geppel fot6z6k el6tt. Amint itt is lathato, a beallitasatcl fOgg6en mas-mas hanqulatu lehet a kep. Nines udvbzito bealftas, szandekunktol es a korulrnenyekt61 fOgg, hogy rnilyen eqyensclyt erdemes valasztanunk.

anyag: a zavartalan napsutes szinhornersekleti viszonyaihoz igazitja a szineket. Egyes gepeken felho-ikonnal jelzett beallitast is talalunk; ha azt valasztiuk, melegebbe tehetiuk a hideg fenyt, olyanforrnan, mintha napfenyre erzekenyitett filmre fenykepeznenk halvany voros szurovel. Sok fotografus eleve felho-allast hasznal, hogy melegebb tonusuva tegye kepeit, megadja a napfelkelte es a napnyugta fenyhangulatat, baratsagosabba varazsolja az esos idoben keszult fotokat.

Miifeny-beallitasban (incandescent) a fenykepezogep szinhomerseklet tekinteteben helyere teszi a belso terben, kozonseges izzolampa fenyeben kesziilt felveteleket: akarcsak a mufenyre erzekenyitett film, kozelebb viszi a szineket ahhoz a tonusvilaghoz, amit szabad szemmel latunk, Ha fenycso-beallitast (fluorescent) is kinal, a gep a modern irodaepiiletekben es uzletekben gyakran hasznalt fenycsovek fenyehez is tud alkalmazkodni, mert elnyomja a nemkivanatos zold es lila szint.

Vaku-beallitasban (flash) a fenykepezogep termeszetesebbe teszi a villanofeny huvos, kekes szinhatasat, amitol az arc kemenyebbnek ninhet, megcsunyulhat.

A kezi beallitas (manual) regota hasznalatos a hivatasos video-operatorok koreben: a valasztott fenyviszonyok kozott elhelyeznek a helyszinen egy megfelelo mereni feher feluletet (papirt, vaszondarabot, egyebet), majd a varioobjektivvel rakozelitenek, hogy a feliilet kitoltse a teljes kepmezot.

Kezi beallitas eseten a kamera ezt az etalon-feluletet tekinti fehernek, erre allitia be a feheregyensulyt, majd mernoriaiaban tarolja a kapott erteket, megadja az ad ott fenyviszonyok kozott keszitendo felvetelek szinvilagat. A legtobb digitalis fenykepezogepen szinten megtalaljuk a kezi beallitas lehetoseget,

A vaku

A vaku mar regota a fotografusok szeszelyes es kiismerhetetlen tarsa. Aki filmre dolgozik, min dig aggodhat a kepek szinvilaga miatt, mert csak utolag, a nyers-

Digitalis gepUnk LCD-keres6jet figyelve megkereshetjUk a legjobb fenyiranyt es expoziciot, igy biztosra mehetunk, amikor vakuval egeszitjUk ki a terrneszet adta derltest,

anyag elohivasa utan itelheti meg az eredmenyt, Hiaba folyamodik vakuhoz nap mint nap, olykor meg hosszu gyakorlattal sem tudja igazan felbeesillni, milyen hatassal jar a villanofeny a terna szin- es tonusviszonyaira. Sok fotos inkabb nem is kockaztat, egyszenien nem hasznal vakut.

Pedig nines igazuk: a vaku nagyon hasznos es fontos segedeszkoz, a kiilonleges hatasokra torekvo fotosok mar napfenyes idoben is mind tobbet hasznaliak,

Aki digitalis fenykepezogeppel dolgozik, az LCDkepet figyelve rogton levonhatia a tanulsagokat: elkesziti a fotot, a keresoben megnezi, milyen hatast gyakorolt a ternara a villanofeny, es ha szukseget erzi, rnodositja a vaku beallitasat,

A digitalis kep szemcsel

A kep szerncsessege szerves alkotoelerne a fenykepezesnek. A fotosok altalaban nem szeretik, ha szemcses

Tipp

Ha keyes a feny, zajosabb lesz a kep, erosedik a digitalis szemcsesseq, t.arnpavat, vakuval vagy egyeb jarulekos fenyforrassal orvosolhatjuk a proolernat.

a kep, de neha eppen a szerncsesseg altal ernek el saiatos, eredeti hatast. A fenykep szerncsessege a film anyaganak es kidolgozasanak jellegzetessegeibol fakad.

A digitalis foro elvben egyaltalan nem szerncses, viszont a digitalis zaj lenyegeben ugyanolyan hatast kelt a kepen, mint a filmnyersanyag szemcsessege.

A felvetel idejen, de meg az utornunka soran, a digitalis sotetkamraban is jelentkeznek szemcsekelt6 hatasok. Az el6bbi esetben a fenykepezogep erzekelojenek zaja okoz szemcsesseget; nagyon fontos tudnunk, hogy mifele korulmenyek keltenek kepi zajt, es rnikent kiiszobolhetjiik ki a nemkivanatos hatast,

1. Ha magas ISO-erteket allitunk be, eleve noveliuk a kep zajat. Amennyiben gepunk erzekeloje viszonylag erzekeny, eleve fogekonyabb a kepzajt kelt6 hatasokra.

Itt is az a helyzet, mint a filmnyersanyagnal: minel nagyobb az ISO-ertekben mert erzekenyseg, annal zajosabb lesz a kep. Ha a korulmenyek engedik, mindenkeppen celszeni tehat kisebb, 50-100 ISO erzekenyseggel dolgozni.

2. A hosszu expoziciotol is szerncsesebb lesz a felvetel. Az elso digitalis fenykepezogepek egy masodperces vagy meg hosszabb megvilagitasi id6 eseten rettenetesen zajos kepet adtak. A mai erzekelok mar nagyreszt mentesek ett61 a fogyatekossagtol, bar egy masodpercnel hosszabb megvilagitasi id6 eseten azert meg mindig eleg szerncses keppel szolgalnak.

3. Ha kicsi a pixelszarn, szinten digitalis szerncsesseg, azaz kepzai lep fel. Nem is csoda, hiszen az erzekel6nek veges szarnu kepponttal kell megragadnia a szinarnyalatok vegtelenul sok fokozatat; ez a korlatozott kepessege kulonosen a tonusokban gazdag feluletek, peldaul az egbolt abrazolasaban erheto tetten. Ha kevesebb a megapixel, kevesebb a keppont, a kep erthet6 medon szerncsesebbnek fog latszani,

4. A nagyobb aranytiJPEG-tomorites, kulonosen a finom tonusatmeneteket tartalmazo, nagy kepfeluleteken, onrnagaban is szemcsesse teheti a kepet. A JPEG blokkokban bocsatia ki az adatokat; ha nagy a tomorites,

ezek a blokkok eszrevehetobbe valnak, szemcseszerii alakzatokat rajzolnak az egyonteni keptartornanyokra. 5. A digitalis fenykepezesben ugyanugy igaz, mint a filmes fotografiaban, hogy mine! jelent6sebb a nagyitas merteke, annal szerncsesebb lesz a kep,

A szerncsesseg persze stiluselem is lehet: raszteresse, dokumentum-hatasuva teheti, vagy eppen atlenyegitheti, legiesse, elvontta, szinte eterive varazsolhatia a fotot, Ha ilyen kepekre vagyunk, batran allitsuk celjaink szolgalataba a szerncsesseget kelt6 hatasokatl

A digitalis fenykepezoqep mindenfele fenyviszonyok kozott jol teljesit. Ha bels6ben fotozunk es tul keyes a feny, kenytelenek vagyunk magasabb ISO-erzekenyseqre allltani a gepet, es egyeb tekintetben is olyan beallitast kell valasztanunk, amivel ohatatlanul noveliuk a kep zajat.

A kiivetkez6 oldalparon: A tukorreflexes digitalis gepek objektfvje cserelheto: akar teleobjektfvet is f61tehet a helyebe, aki termeszettotozassal foglalkozik. Minthogy nagyobb felOletO erzekel6 lapkaval mukodik, a digitalis tOk6rreflexes gep fenyszegeny korulrnenyek, magasabb ISO-ertek mellett sem ad olyan zajos kepet.

A fekete-feher fotoqrafia meganynyi valfajat gyakorolhatjuk digitalis fenykepezageppel. Azonnal fotozhatunk tekete-teherben, de azt is megtehetjOk, hogy szine~ben dolgozunk, es csak kesobb, digitalis sotetkarnrankban alakitjuk fekete-feherre a kepet.

Fekete-feher fenykepezes

Habar ez a konyv ioreszt szines fenykepezessel foglalkozik, terry es val6, hogy az ut6bbi idoben mar a feketefeher fotografia is kezdi visszanyerni regi nepszeniseget. Fekete-feherben ugyanis egeszen maskent festhetjiik Ie a vilagot, friss szernszogbol, dramai hatassal mutathatunk be megszokott, mindennapi temakat, Erdemes tehat megtanulnunk, rnikent lehet a szinekrol tudo mast sem veve, pusztan a szurke megannyi arnyalataban latni es fenykepezni,

Digitalis fenykepezogeppel fekete-feher felveteleket is konnyebb kesziteni, mert rogton megtudhatjuk, hogyan fest a kiszemelt tema a sziirke arnyalataiban, A legtobb egyszeru, kompakt digitalis gep ugyanis rendelkezik egy nagyszeni kepesseggel: eleg a fekete-feher beallitast valasztanunk, es a latvany maris elveszti szineit az LCD-keresoben! lgy kozvetlenul osszehasonlithatjuk a valosagos, szinekkel teli latvanyt a fekete-feherbe atforditott keppel, rnegkereshetjiik azokat a tonusfokozatokat, kontrasztviszonyokat, amelyeket kihasznalva feszesebbe, izgalmasabba tehetiuk a kompozici6t.

A tiikorreflexes digitalis fenykepezcgepek nyilvan nem kinaljak az atallasnak ezt az egyszeni rnodjat, hiszen aki ilyen geppel dolgozik, az esetek tobbsegeben nem akar fekete-feher felveteleket kesziteni. Igaz, hogy a szines kepet kesobb at lehet forditani fekete-feherbe, am ha nem szokunk hozza, hogy eleve fekete-feherben lassunk, szinesben nehezen fogjuk rnegitelni, milyen lesz a fekete-feher vegeredmeny,

Tulaidonkeppen annak is megvan a maga haszna, ha a fekete-feherben eltervezett kepet szinesben keszitjuk el: a digitalis sotetkarnraban, vagyis a kep feldolgozasa soran finoman megszurhetiuk a szineket, ugy vihetiuk at oket a szurke kiilonfele fokozataiba, mintha eredetileg, a helyszinen a fekete-feher fotografiaban hasznalatos szuroket alkalmaztunk volna (peldaul zold szurovel kieme1tiik volna a lombok zoldjet, vagy eppen VOros sziirovel hangsulyoztuk volna az egbolt raizat).

Tipp

Felveteli szur6k alkalmazasaval er6teljesebben is beavatkozhatunk a digitalis kep jellemz6ibe. Kulonosen hasznos lehet, ezert mindig legyen nalunk polarszur6 es tobbtele szurkeatrnenetes szur6.

Kettos expozici6

A filmnyersanyaggal sokszor megtortenhet, hogy nem bir a helyszin fenyeivel: kifognak rajta a nagy kontrasztok, a megvilagitasban mutatkozo szelsoseges kiilonbsegek, Ebben a tekintetben azonban a digitalis fenykepezogeppel dolgozo fotosnak semmivel sines konnyebb dolga, mert a digitalis gep erzekeloje sem kepes megbirkozni a rnegvilagitas szelsoseges kulonbsegeivel.

Ennek a fogyatekossagnak az ellensulyozasara erdekes rnodszert talaltak ki a digitalis geppel dolgozo fotosok: allvanyra teszik a gepet, hogy ne mozdulhasson el, majd egymas utan ket felvetelt keszitenek: az egyiket a mely arnyekokban rejl6 reszletek, a rnasikat pedig az er6sen megvilagitott kepteruletek visszaadasahoz igazitott expozicios ertekekkel. (Voltakeppen kettonel tobb kepet is nyugodtan keszitherunk, artol fuggoen, hogy mennyire szelsosegesek a kontrasztviszonyok).

Mondjuk, ha ternank egy napfeny beragyogta, sebes sodrasu folyo es korulotte az arnyekba burkolozo, soret lombu fak, ket kepet keszitsiink ugyanabbol a helyzetb61, az egyiket a szelsosegesen vilagos kepfeluletek (csillogo viztukor), a masikat az arnyekos kepi reszletek (sotet lombok) visszaadasara. Digitalis sotetkamrankban, a szamitogepben azutan egymashoz illeszthetiuk, egybeotvozhetjuk a ket kepet,

Pannramakepek

A panorarnafotozas remek rnodszer a szep tajak kepi rnegjelenitesere. Ilyen felveteleket korabban esak igen szeles latoszogu, ugynevezett panoramagepekkel lehetett kesziteni, esakhogy ezek a specialis fenykepezogepek meglehetosen dragak, raadasul nagy etvaggyal fogyasztiak a draga filrnnyersanyagot.

A digitalis fenykepezogep mindenkinek megadja a panoramafotozas Iehetoseget: nem szamit, milyen tipusu gepunk van, esak annyit kell tennunk, hogy allvanyra helyezzuk, majd egyrnast atfedo kepekbol sorozatot ke-

szitiink a helyszinen. Digitalis geppel ez nem kulonosebben nehez feladat, hiszen me net kozben osszehasonlithatiuk az egymast koveto kepeket, meggyozodhetunk rola, hogy kel16en atfedik-e egymast.

Digitalis panorama-felvetelek keszitesekor a kovetkez6kre kel1 odafigyelniink:

1. A panoramakephez olyan helyszint keressunk, amelyik minden szernszogbol mutat valarni erdekesseget. 2. Ha a kepeket nagylatoszogu objektivvel keszitjuk,

A bal lels6 toto expozfcioja a kep leqvilaqosabb tartornanyanak, a habokban meqcsillano csucsfenyeknek meglelel6, a jobb lels6 toto az arnyekokhoz, a rnely tonusokhoz igazitott expozicioval keszult. A ket toto eqyesltesebol szuletett also kep a sate! es vilagos tonusokat is visszaadja.

konnyen lehet, hogy nem lesz egyszeru osszeilleszteni 6ket. Akkor iarunk a legjobban, ha legalabb 50 millimeteres gyuitotavolsagu objektivet valaszrunk.

3. Helyezziik allvanyra a gepet, az expozicio beallitasat ne bizzuk az automatikara, a feheregyensulyt pedig ugy valasszuk meg, hogy az egymast koveto kepek se szin-, se tonusvilagukban ne kulonbozzenek.

4. Rogzitsuk vizszintes helyzetben a fenykepezogepet, hogy kesobb minel egyszenibb legyen osszeilleszteni a felveteleket. Igazitsuk a gep teteiet a latohatar szintiehez, majd forduljunk korbe, pasztazzuk vegig a tervezett panoramafoto teljes tartomanyat. Nagyon fontos ugyanis meggyozodnunk rola, hogy a fenykepezogep mindvegig megtartia-e a vizszintes allapotot,

5. Kezdjuk a fordulot balrol, a tervezett kompozicio bal szeletol; keszitsiik el az els6 fotot.

6. Forduljunk a geppel tovabb, vegyuk sorra a kompozicio tartornanyait, keszitsiik el az egyrnasra kovetkez6 kepeket oly medon, hogy mintegy 30-50 szazaleknyi atfedes legyen kozottuk, El6z6leg mindenkeppen tanacsos kikiserletezniink, hogy keposszeallito szamitogepi programunk milyen atfedesi arannyal rmikodik legjobban. Fordulas es fenykepezes kozben mindig ugyeliunk, hogy fuggoleges iranyban a gep ne mozdulhasson ki helyzetebol.

7. Utolag mar csak annyi dolgunk marad, hogy szamitogepunkben egyetlen panoramafelvetelle gyurjuk ossze a kepeket,

Csak digitalis fenykepez6gep es megfelel6 keposszeallito szoftver kell hozza, hogy atfed6 kepekb61 szeles lat6sz6gu panoramafot6t keszlthessunk.

JIM BRANDENBURG OJ tavlatok

Jim Brandenburg joszerevel vegigfenykepezte a vilagot mint a NATIONAL GEOGRAPHIC magazin fot6sa. Felejthetetlen kepeket keszitett mindernitt, dolgozott tobbek kozott [apanban es vad farkasok kozott, A Brother Wolf (Farkas testver), a Chased by the Light (Tarsarn, a feny) es mas albumai igazi sikerkonyvek lertek, regota a legkivalobb termeszetfotografusok kozott tartiak szamon, Az ember azt gondolna, egy-egy uj feladat mar nem jelenthet igazi szellemi kihivast ennek a sokat latott fot6snak, am Brandenburg rna is ugyanolyan izgalommal fog a munkahoz, mint valaha, espedig ioreszt azert, mert digitalis geppel dolgozik. »A digitalis fenykepezogep lelekben egeszen megfiatalitott, felfrissitette a kepeimet. Meguiult a latasmodorn, jobb fot6s lett bel6lem. «(

Brandenburg nemcsak azert kezdett digitalis geppel dolgozni, mert ki akarta probalni a fot6sok uj eszkoztarat. Mint mondja, technikai szempontb61 sokaig ragaszkodott a hagyomanyokhoz, a hivatasosok kozott talan a legutolsokent szanta ra magat, hogy gepe automatikus expozici6- es elessegallirasara tamaszkodjon, Azutan tobb gyarto is felkerte mint elvonalbeli fot6st, hogy tegyen probat az uj digitalis fenykepezogepekkel.

Brandenburg eloszor azt hitte, pusztan ropke kalandra vallalkozik, fel sem meruit benne, hogy egyszer majd digitalis geppel fog dolgozni. De tevedert: pillana-

A Minden PIctures szivessegeool

Jim Brandenburg harem esztendeje valtott, az6ta ziimmel digitalis gepet hasznal, Tiibb gyart6 is felkerte, hogy tegyen kfserletet a digitalis techoikaval, 6 pedig hamar atlatta, hogy a digitalis gep sok tekintetben tobbet tud, mint filmmel mOkiid6 tarsal. Az egyik

legnagyobb el6ny, mondja, hogy a digitalis kep sokszor kiizelebb all a val6di latvanyhoz, masfel61 ifraibb, kiiltiiibb lehet. Ugyancsak nagy el6ny, hogy az LCD-keresii megmutatja, mi kerul a kepre, fgy szUkseg szerint m6dosfthatunk a gep beallitasan.

tok alatt beleszeretett az uj technikaba, »Rajottern, hogy a digitalis gep valahogyan termeszetesebb, szervesebb latasmodot kinal, mint a film, kozelebb tud vinni ahhoz a kephez, arnit szemunk erzekel a vilagbol, Az ember fogja a digitalis gepet, rnegcsinalia vele, amit kigondolt, es rnaris lathatia a vegeredmenyt, ertekelheti es elemezheti a kepet, kozvetlen viszonyba keriilhet vele. Aki filmre dolgozik, megfosztja magat ett61 a lehetosegtol. Raadasul a legujabb digitalis gepek mar egyertelrmien iobbak, mint filmes tarsaik.«

Brandenburg szerint tehat a digitalis fenykepezogep azert jobb, mert hatasosabb, kifejez6bb kepeket lehet

Vajon mit abrazol ez a varazsos hanqutatu kep? Talan egy viraq belsejenek titkos vilagaba enged betekintsst? A digitalis totoqrafia klserletezesre sarkall, valosaqon tull, kulonleges hangulatU kepek letrehozasara osztonoz.

vele kesziteni. Ennek a kepessegenek, mint Brandenburg mondia, az LCD-kereso az egyik legfobb zaloga, hiszen abban a fotos nyomban megitelheti a latvanyt, a beallitott kepet. Az is nagy elonye a digitalis gepeknek, hogy az arnyekos kepfeliileteken, a melyebb tonusokban tobb reszletet adnak vissza, es hogy kiserletezesre, kotetlen alkotomunkara sarkalljak a fotost. »A digitalis technikaval minden megvaltozott. Nem kell orokosen azon aggodnunk, hogy nyaklo nelkul pazaroliuk a filmet, sok mindent megtehetiink, amit azelott nem lehetett: szabadon jarhatunk-kelhenink, fotozharunk es ki-

Eleven ritmust adnak a kepnek az eletlenul es elesen megjeleno vfzcseppek gyongyfuzerei. Amfg filmre dolgozott, Brandenburg kenytelen lett volna tobb valtozatban is elkesziteni a totot, hogy biztos lehessen a sikerben. A digitalis gep LCD-keresoje ragtan megmutatja a veqeredrnenyt,

serletezhetiink. Mivel pedig a digitalis gep LCD-keresoje rogton visszajelez, pillanatok alatt tudosit az eredmenyrol, ujfajta megkozelitesben lathatjuk es lattathatjuk a vilagot. Ma meg lehetetlen megitelni a digitalis fotografia tavlatait, de allitorn, hogy alapjaiban atforrnalia a munkankat, rendkiviili hatassal lesz a fotografiara.:

Brandenburg persze a digitalis fenykepezes arnyoldalait is latja. l)A digitalis technika szarnyakat ad a kiserletezesben, az uj meg uj otletek kiprobalasaban. Kicsit felek, mire jutnak majd a fiatalok ... Fotoskent azonban azt kell mondanom: a lenyeg a batorsag, a kreativitas, ki ken hasznalnunk a modszer elonyeir.«

Brandenburg azt is elismeri, hogy a digitalis fenykepezesnek megvannak a nehezsegei, egyebek kozott az, hogy a kepeket szamitogepben ken feldolgoznunk, azonkiviil okosan kell lajstrorrioznunk, maskulonben nehez nyomon kovetni az eredetuket, De ez mind nem igazi problema; a lenyeg, hogy a digitalis technika uj utra terelte, magasabb szintre emelte a fotografiat, Mi mas is gyozhetne meg benniinket errol latvanyosabban, mint Brandenburg leguiabb konyve, a Looking for the Summer (A nyar nyornaban)!

KEPTOL A SZAMiTDGEPIG

A digitalis kep tovabbi sorsa

A digitalis fenykepezogepek rna mar lehetoseget adnak ra, hogy az elkeszult kepeket betoltsuk a szamitogepbe. Rendszerint valamilyen jeltovabbito kabel, meg jobb esetben infra voros vagy egyeb, vezetek nelkuli kapcsolat szolgal erre a celra, Sokan megsem a kozvetlen osszekortetest, inkabb a memoriakartyat szeretik, amikor arra kerul a sor, hogy kepeiket felirjak a szamitogep merevlernezere. Vegyuk szemugyre mindket lehetoseget!

Ha kepeket akarunk atvinni a fenykepezogepbol a szamitogepre, az els6 modszer, hogy megfele16 kabellel osszekotiuk a szarnitogep erre a celra rendszeresitett kapuiat a fenykepezogep megfele16 csatlakozohelyevel. A legelterjedtebb az USB-kapu, de az igen gyors adatatvitelt biztosito FireWire-kaput is mind gyakrabban megtalaljuk a szamitogepeken,

A szamitogeptol es az alkalmazott kepmodosito szoftvert6l fiigg, hogy valarnilyen kulon prograrnra is sziikseg van-e a kepek merevlemezre toltesehez. A digitalis kep ilyenkor pusztan atmasolodik egyik helyr6l a masikra, de figyelnunk kell ra, hogy hova kenil, a merevlemezen vajon hoI kap he1yet.

A kepatvitelnek meg gyorsabb es egyszenibb eszkoze a kartyaolvaso. Ezt a kis mereni, onallo hardvereszkozt, miutan behelyeztuk a fenykepezogep memoriakartyajat, a szamitogephez kell csatlakoztatnunk. Nernelyik kartyaolvaso csak egyetlen tipusu memoriakartyat olvas, masok mindegyiket felismerik. El6fordulhat, hogy az olvasohoz meghajto szoftvert kell telepitenunk a szamitogepre,

A kartyaolvasok viszonylag olcsok, raadasul konynyen hasznalhatok: csak annyit kell tennunk, hogy a kartyat kivesszuk a fenykepezogepbol es behelyezziik az olvaso nyilasaba. A szamitogep felismeri a kartyat, mi pedig vegiglepdelunk az allomanyok rendszeren, ugyanugy, mint barrnilyen mas allomanysor eseteben is tennenk, valamint az atmentett kepallornanyok szamara uj mappat hozunk letre. Hasznos lehet, ha a mappat mar io el6re eletre hivjuk, mert igy rogton lesz hova tennunk az atirt kepallomanyokat, es kesobb is hamar rnegtalalhatiuk 6ket.

A digitalis fenykepezes eszkoztaranak akkor is j6 hasznat vehetiuk, ha nincsen digitalis tenykepezoqepunk. Csak annyi kell hozza, hogy szkennerrel digitalis adatokra bontsuk, majd szarnitoqepre vigyOk dlainkat, neg at ivjainkat es papirkepeinket. ime, egy filmolvas6 telhasznalol felulete, rajta egy diakep nezetevel.

Kepallomanyairikat a fenykepezc5gepbc51 k6zvetienOI ~ent), vagy kartyaolvaso seqitseqevel Oobbraj is alvihetjOk a szarnltopepre. Ut6bbi esetben kivesszOk a mernoriakartyat a gepbc5I, behelyezzOk az olvas6ba, az pedig gyorsan att61ti az allornanyokat.

A laptopokban es a PDA-kban, azaz "digitalis szemelyi titkarokban" (mindket szamitogepfeleseg nagyszenien hasznalhato kepek taro lasara es szemlezesere) ugyanezen kartyaolvaso beepitett valtozata rmikodik. Nemelyik laptopba, valamint a legtobb PDA-ba kozvetleniil behelyezhetjuk a kartyat; az olvaso pillanatok alatt atviszi az allomanyokat a gepbe.

A legtobb laptop ban megtalalhato PC-kartyaolvasohoz a vezetek nelkuli modemtol a nagyobb kapacitasu tarolokig igen sokfele eszkoz csatlakoztathato, Ebbe az olvasoba memoriakartya-adapter kozvetitesevel helyezhetiuk be a kartyat: amint ez megtortenik, a rendszer munkaba kezd, a kepallornanyok boszorkanyos sebesseggel atmasolodnak a laptopra.

Dazzle mem6riakArtya-olvas6

Hordozhat6 tarolek terepre

Hogyan toltsuk Ie fenykepezogepunkrol a fotokat, ha nem szeretnenk szarnitogepunket utazas kozben is magunkkal eipelni? Az egyik lehetoseg, hogy sok memoriakartyat viszunk az utra, vagy szert tesziink egy-ket nagy tarkapacitasu kartyara. Igen am, de elobb-utobb igy is kifogyunk a tarhelybol. Ilyenkor vagy egy kis laptop, vagy valamilyen hordozhato digitalis tarolo segithet rajtunk,

A kis laptop io megoldasul szolgal az utazo fotosnak, legalabbis annak, akinek van helye a esomagjai kozott egy noteszgep szamara. A kulonosen teherbiro, viszonylag kis sulyu laptopok daeolni tudnak a terep adta nehez koriilmenyekkel, Egyik kiilon erenyuk, hogy viszonylag nagymereni megielenitojukon alaposan szemugyre vehetiuk es rendszerezhetiuk kepeinket.

Meret tekinteteben persze nines versenytarsuk a hordozhato digitalis taroloknak (Nixvue, Digibin stb.). Lenyegeben kiesi, teleppel hajtott merevlemezek ezek, karryaolvasoval is folszerelve; esak be kell helyeznunk a mernoriakartyat, es a kepallomanyok sora rnaris atirodik a merevlemezre.

Helyesen tesszuk, ha az egy-egy esoportba tartozo kepallomanyok elkulonitesere kulon mappakat cimztink meg. A hordozhato digitalis tarolok legmoder-

EZOigiMagic hordozhat6 CO-ir6

Tipp

Memoriakartya-olvasonk mindig legyen a szarnltogephez kotve, hogy barmikor gyorsan attolthessuk a kiszemelt kepallornanyokat,

Hordozhat6 taroloeszkozzel, peldau' CD-ir6val utkozben is let6lthetjOk auomanyalnkat a fenykepezoqep rnernoriakartyaiarol,

nebb valtozatain mar kis LCD-keperny6 is szolgal a bevitt kepek megtekintesere.

A csekely mereni digitalis tarolo j61 elfer mindenes hatizsakunkban, akarhova magunkkal vihetiuk, Ovatesan baniunk vele, vegtere is merevlemez, rogton tonkremehet, ha leeitiuk vagy odaiitjiik valamihez. A hordozhat6 CD-ir6 szinten j6l hasznalhato terepen a kepallornanyok attoltesere.

A fot6riportereknek van egy kulon teherteteluk: az elkesziilt kepeket joszerevel azonnal e1 kell kuldeniiik a szerkesztosegbe. Vagy GSM-es modemmel ellatott laptopot, vagy vezetek nelkuli atvitelt biztosit6 PDA-t hasznalnak erre a celra; valamely kommunikacios programmal vagy elektronikus levelktildo programmal, a fel-

hasznalt eszkoz szamitasi kapacitasat kiaknazva, azonnal tovabbitani tudjak a kepeket.

Beolvas6k, szkennerek

Akkor sem kell kirnaradnunk a digitalis forradalomb6l, ha filrnre dolgozunk. Csak egyetlen tovabbi lepes szukseges ahhoz, hogy kepeink

Q •

~Me", .. ~ct •• n9·- ~

___ 0:-.0_

Mlni-rnerevlemezes kartyaclvasc (Kanguru)

Mini-merevlemezes kartyaolvaso (Archos Jukebox)

(a dia-, negativ- vagy papirkepek) szamitogepen is hasznalhat6, digitalis format oltsenek: kepolvasoval, azaz szkennerrel Ie kell tapogatnunk oket, majd a kapott adatallomanyt be kell tolteniink a szamitogepbe.

A beolvasas kulon mesterseg, gyakorlat kell hozza, hogy val6ban kielegito eredmenyre jussunk. Ennek a kis konyvnek nem celia a szkennerek valasztekanak teljes attekintese, de azert igyekszem nerni segitseget nyujtani a celnak megfelel6, film- vagy kepanyag beolvasasara alkalmas szkenner kivalasztasahoz es felhasznalasahoz.

A megfelelo szkenner kivalasztasa

A kepolvasok ket legf6bb tipusa a sikagyas szkenner es a filmszkenner. Regebben nyilvanvalo volt a kulonbseg: a sikagyas szkenner papirkepek olvasasara, a filmszkenner pedig diakep es negativ olvasasara szolgalt.

Ma mar nem valik e1 ilyen vilagosan a ketfele szerepkor: az uj, nagy felbontasu sikagyas kepolvasok ugyanolyan kininoen digitalizaliak a diat vagy a negativot, mint a papirkepeket,

A sikagyas szkenner, mint a neve is sejteti, lapos es sik alkatu keszulek, fedellel zarcdik, ez alatt i.iveglapot talalunk; arra kell ratennunk a letapogatand6 papirkepet, diat vagy filmnegativot.

A filmszkenner rendszerint tomzsibb alkotrnany, a megfelelo nyilason at kell behelyeznunk a diat vagy a negativot; a keszulek mindkett6t igen j6 minosegben olvassa.

Mindket kepolvaso ugy rmikodik, hogy megvilagitia a behelyezett kepet; a sikagyas szkenner erzekeloje a keprol visszaverodott fenyt erzekeli, a filmszkenner es az atlepo fenyt merni kepes sikagyas szkenner a filmen atiuto fennyel dolgozik. A lenyeg, hogy a letapogat6

A laptopt61 az 6mill6 merevlemezig, utazas k6zben soktele eszkozzel tetolthetjek fenykepezoqepunkrol az elkeszult kepeket. Erdemes rendszeresen kiuritenunk a memoriakartyat, hogy kapacitasat ujra meg ujra teljes eqeszeben kiaknazhassuk.

Tipp

Filmrol akkor kapjuk

a legjobb digitalis kepet, ha kozvetlenOI a negativvagy diakepet olvastatjuk be. A filmszkennerek mindket nyersanyagtipussal boldogulnak.

erzekeloi altal szolgaltatott adatokat a szkenner szamitogepi uton feldolgozhato adatokka alakitja at.

A felbontas merteke sarkalatos jellemz6je a kepolvasoknak: kozvetlenul megadja az erzekelo kepelemeinek szamat, Dacara a kozhiedelemnek, a felbontas onmagaban nem donti el, hogy milyen rninosegben dolgozik a kepolvaso; legfokeppen azt szabja meg, hogy mekkora meretben hasznalhatjuk fel a letapogatassal kapott kepet, Mine! jobb a szkenner felbontasa, annal nagyobb adatallomanyt szolgaltat az eredeti keprdl.

Ahhoz, hogy meretehez kepest megfele16 rninosegben tudjuk kinyomtatni a kepet, allomanyaban megfele- 16 szamu keppontnak kell szerepelnie. A Leica-formatumu, 35 rnillimeteres film viszonylag apro kepkockaiat peldaul igen nagy felbontasban kellietapogatnunk ahhoz, hogy a kepet komolyabb, mondjuk 20x25 centimeteres meretben is kinyomtathassuk. Ez az oka annak, hogy 2400 dpi (dot per inch, azaz pont/hiivelyk) felbontasnal gyengebben dolgozo filmszkennert nemigen lehet kapni. Minthogy a 2400 dpi felbontasu szkenner 2400 keppontot szolgaltat a 35 rnillimeteres film kepkockajanak rovidebbik, egyhiivelykes oldalan, 300 ppi (pixel per inch, azaz keppont/huvelyk) kepfelbontast kivanva 8x 10 huvelykes, azaz 20x25 centimeteres meretben tudjuk kinyomtatni a kapott adatallomanyt,

A szkennerek megiteleseben mindig ez legyen a vezerfonalunk: 1 Ox 15 centirneteres vagy annal nagyobb papirkepet elegend6 1200 dpi felbontassal letapogatni, hogy akar 40x 50 centimeteres printet kaphassunk megfele16 minosegben; kozepes es nagy formaturnu dia- es negativkep eseten is elegend6 az 1200-1600 dpi felbontas, de a kisfilmes negativ- es diakep szkennelese legalabb 2400 dpi felbontast kivan.

Nemelyik sikagyas szkenner felbonrasat ket szarn adja meg, peldaul:1200x3600. Az els6 szam a fontosabbik ertek: az optikailag erzekelt keppontok szamat adja meg egy hiivelyken. A masodik szam a maxirnalis, szoftveres felbontast jelenti, ami az optikai felbontas matematikai tobbszorozesebol all e16. Minthogy ez az

ugynevezett kib6vitett felbontas interpolacios uton all e16, nem irja le olyan reszletesen a kepet.

A fedettsegtartomany erteke azt adja meg, hogy mennyit kepes atmenteni a szkenner a beolvasando kep fedettsegi fokozataibol, vagyis a ket veglet, a fekete es feher kozotti sziirkearnyalatokbol.

A szkenner altal arvitt fedettsegi fokozatok tartornanyat Dmax-nak szokas jelolni; rninel nagyobb a Dmax erteke, annal nagyobb arnyalatteriedelemben viszi at a szkenner a kepet, amit els6sorban a mely tonusok es a csucsfenyek arnyalatgazdagsagaban vehetiink eszre. A Dmax legfeljebb 4,0 lehet (ez az ertek szines diapozitivnal erheto el), nagyobb Dmax-szamok pusztan elrneletben es a reklambrosurakban leteznek. A Dmax erteke nem linearisan, hanem logaritmikus skala szerint valtozik; egytizednyi kulonbseg a fedettsegtartomany tizszeres elteresere utal (peldaul a 3,2-es Dmax-ertek, hiaba van nagyon kozel a 3,4-hez, tetemes minosegku-

Dia- es negativanyagainkon is kiprobalhatjuk a digitalis keprnodosltas eszkiizeit, ha szkenner kozbeiktatasaval adatallornanynya alakitjuk a kepeket. Hala a szarnltoqepi utornunkanak, egeszen felfrissOlt ez a diakep, pedig mar vagy busz esztendeje keszOlt a Danaus plexippus nevezeta nappali lepkerol,

Tipp

A sz6ba jbhet6 legnagyobb felbontassal olvastassuk be a kepet, Ha nyorntataskor kiderul, hogy kisebb is eleg bel6le, a szarnitoqepben konnyuszsrrel atrneretezhetjuk a kepallornanyt.

lonbseget ielez). Diak es atlatszo foliakepek beolvasasahoz a leheto legjobb Dmax-szamu szkennert valaszszuk, mert a diakep igen nagy fedettsegbeli eltereseket is meg tud jeleniteni a csucsfenyes es rnely t6nusok kozott. Diahoz tehat legalabb 3,4-3,6 Dmax erteku szkenner kell, papirkep beolvasasahoz viszont 3,2 konili Dmax ertek is megfelel, mert a printek, nagyitasok nem fognak at akkora tonuskulonbsegeket,

A letapogatasi sebesseg foleg arfuggo tulajdonsag.

Az o1cs6bb kepolvasok rendszerint lassabbak (bar a nagy felbontasu szkenner is lehet lassu, ha nagyon sok adatot kell feldolgoznia). Ha rendszeresen sok kepet kell beolvasnunk, megeri gyorsabb szkennert vasarolni.

A csatlakoztathatosag azt mutatia meg, hogy mikent kapcsolhatjuk ossze a szkennert a szamitogeppel. A csatlakoztatas modja a keszulek sebesseget, arat es hasznalatat is befolyasolhatia, Manapsag alapjaban veve ketfele esatlakoz6 ismeretes: az USB altalanosabban elteriedt, a FireWire sokkal gyorsabban rrnikodik,

Sikagyas szkenner vagy filrnszkenner? Sikagyas szkennert akkor erdernes valasztanunk, ha leginkabb papirkepekkel dolgozunk, hiszen papirkeppel esak a sikagyas szkenner boldogul. Ha filmhez kell a szkenner, att61 fugg a valasztas, hogy rnilyen felbontasra, es mekkora fedettsegtartomanyra van szuksegunk. Ma mar leteznek olyan sikagyas szkennerek, ame1yek a negativ- es diakep beolvasasanak minosegeben is vetekednek a filmszkennerekkel. Kozepes es nagy forrnatumu filmhez mindenkeppen jobb a sikagyas szkenner, mert o1cs6bb, ugyanakkor esaknem olyan io rninosegu kepet ad, mint a kifeiezerten filmbeolvasasra szerkesztett szkennerek.

Filmkockat vagy kepet szkenneljlink?

Ha esak papirkepunk van (ritka eset, hogy regi fotografiakhoz megvan meg az eredeti negativ), nines mit tenni, magat a papirkepet kell a szkennerrel beolvastatnunk. Ha viszont van valasztasunk, es a leheto legiobb

Epson Perfection sikagyas szkenner

Nikon Cooiscan fitmszkenner

Papirkepet kizar61ag a sikagyas szkennerek olvasnak (balra). Van kozottuk, amelyik filmel is be Iud olvasni, de negativ- es diaanyagok letapoqatasara magis jobb filmszkennert hasznalni (jobbra).

minosegre torekszunk, mindenkeppen az eredeti negativ- vagy diakepet hasznaliuk.

A kiilonbseg nagyon iol latszik, ha osszehasonlitiuk a negati vot es a r6la masolt kepet. Az a helyzet ugyanis, hogy a j6 papirkep nagyiabol otven, a negativ viszont akar otszaz t6nusfokozatot is megkulonboztet a ket veglet, a fekete es a feher kozottl

A negativon meg jelen van, es be is olvashat6 az a tonusvalasztek, arnit a papirkep mar jelentos mertekben leszukit.

A szkenneles alapjai

A kep beolvasasa, a szkenneles kulon mesterseg; rninel tobbet gyakoroljuk, annal jobb lesz a vegeredmeny, A kovetkezo Iepeseket erdernes vegrehajtanunk:

1. Alaposan tisztitsuk meg a szkennert. A beolvasott kepen minden porszem, szosz, makula rneglatszik, es nagyon megkeseriti a tovabbi rnunkat.

2. Ovatosan tisztitsuk meg a filmet vagy a papirkepet. Legyen kiilon gondunk a porszemekre. A film tisztitasahoz hasznaljunk teveszor eesetet (a szorehez ne erjiink hozza, mert zsiros lesz), purnpas poreesetet, stiritett levegot (ne razzuk fel a flakont, mert a kiszabadu- 16 hajtoanyag tonkreteheti a filmet). A papirkepet poreesettel, suritett levegovel tisztitsuk meg.

3. Kezdjuk egy probaval (pre-scan), nezzuk meg, hogyan olvassa be a szkenner a kepet alapbeallitasban. Mindiart azt is ellenorizhetiiik, hogy helyes ertekre allitottuk-e a felbontast, valamint hogy bekapesoltunk-e bizonyos kiilonleges funkciokat, peldaul a digitalis pores karceltavolitot (Digital ICE). Ha az eloszkenneles j6l sikerul, iohet a tulajdonkeppeni szkenneles,

4. Ha az eloszkennelt kep nem ugy sikerult, ahogyan szerettiik volna, allitsuk at a szkennert szukseg szerint. Nernelyik fot6s abb6l indul ki, hogy a beolvasas minosege nem olyan lenyeges, majd a szamitogepben, kepm6dosit6 programja segitsegevel elvegzi a szukseges kiigazitasokat, Ez azonban ket okb6l is teves felfogas:

a) Szoftveres uton eleve esak azokon a kepi adatokon lehet javitani, amelyek bekeniltek a kepallomanyba, a szamitogepbe. A szoftver nem tud tobbet a kepolvasonal, hozza mar nem adhat a kephez; esak abb6l a kepi inforrnaciobol indulhat ki, amit a szkennertol kapott.

b) A szamitogepben vegzett modositasok kihatnak a kep elemeire, befolyasoljak a keppontokat, es ezzel sokszor rontiak a kep minoseget. Ha a szkennert allitiuk at, azzal nem a kepet m6dositjuk, csupan a szkenner latja es kezeli maskent a kepet, A keppontok meg esak ezutan jonnek letre, tehat eleve nem serulhetnek,

5. Nezzuk meg, hogy azt kaptuk-e, amit vartunk.

Akkor j6 a beolvasott kepallomany, ha minden vonasaban megfelel celjainknak.

6. Ha j6l sikerult a szkenneles, rnentsiik e1 a kepet. Ha magunknak nines ra idonk, ha nagyobb kepallomanyra van szuksegiink, mint ami a sajat kepolvasonkt6l telik, illetve ha ninesen saiat szkennerunk, fot6laborat6riumra is bizhatjuk a szkennelest,

A kepallomany vedelme

Lenyeges, hogy jol allitsuk be a szkennert, rnaskulonben szinek, arnyalatok veszhetnek el, amikor a kepet digitalis adatallornannya alakitjuk. Ami a beolvasaskor et. veszett, digitalis sotstkamrankban mar nem potothato.

Akar szkennerrel olvastatunk be fot6t vagy papirkepet, akar eleve digitalis fenykepezcgeppel dolgozunk, az eloallt kepallomanyokat konnyen elerhetove kell tennunk, es vedenunk kell a kayos hatasoktol. Keserves dolog, ha merevlemezen tartjuk tomerdek beeses felvetelunket, es azt kell latnunk, hogy a lemez egyszerre esak felmondja a szolgalatot,

Arr6l is gondoskodnunk kell, hogy digitalis allomanyaink mindig tisztak maradjanak, es rendre ugy nyiljanak meg, ahogyan kell. Ezt nagyon fontos szem elott tartanunk, ugyanis a memoriakartya es a merevlemez

Allornanyainkat rendszeresen frjuk ki a szamltoqepbol, mentsOk el mas taroloeszkozon, Ha gepOnk merevlemeze rneqserulne, segitsegOnkre siet az archivum: a CD-R, DVD-R, DVD+R megmentheti a helyzetet.

""

egyarant magneses adathordoz6 (magneses uton rogziti az adatokat), az id6 mulasaval "elmos6dnak" rajtuk az adatok. [obb tehat a kepeket valami mas, nem magneses adathordoz6ra atmenteni,

Az egyik legjobb m6dszer, ha rendszeresen irhat6 CD-re (CD-R) irjuk at a kepeket. Az irhat6 CD optikai adathordoz6, es mint ilyen akar otven-szaz esztend6n keresztill meg6rzi a rairt adatokat. (Ezzel egyutt mindenkeppen olyan lemezt hasznaljunk, amelyet adanarolasi, archivalasi celra ajanl, illetve hosszu elettartarnunak hirdet a gyarto.)

Ha digitalis fenykepezcgeppel dolgozunk, nyomban CD-re masolhatiuk az osszes kepet, mintha negativjainkat archivalnank, Taroljuk a lemezeket vedett heIyen, fontos kepeinkrol pedig mindenkeppen keszitstink biztonsagi masolatot.

A kepek tartos tarolasara soha ne hasznaljunk ujrairhat6 CD-t (CD-RW). Ezt a CD-tipust nem tart6s adattarolasra talaltak ki, hanem arra, hogy id6r61 id6re letoroliiik r61a az adatokat, es ujakat irjunk ra. Nekiink azonban nem a rendszeres allornanycsere, hanem az ellenkez6je: a hosszu tavu adattarolas, a fontos kepek biztonsagos megorzese a celunk,

A DVD is mind elterjedtebb hordoz6ja a keparchivumoknak; altalaban ugyanolyan j61 megfelel a celnak,

mint a CD, raadasul nagyobb tarhelyet kinal: amig a CD-re nagyjabol 700 MB (rnegabajt) adat fer, addig a DVD 4,2 GB (gigabait) adatot kepes befogadni.

Kepek keresese a szamitogepen

A fotografusnak mindig j6kora probatetel, ha kepei tomegeben meg kellieinie egy-egy regi felvetelet, Legyen bar a fot6s ezernyi dia kozott valogato hivatasos vagy cip6sdobozokban keresgelo rmikedvelo, iocskan megkeseritheti az eletet, hogy becses kepeit orokke lajstromoznia es rendszereznie kell.

A digitalis technika sem ment fel bennunket a feladat a161, de tobb szempontb61 is egyszenisitheti a dolgunkat. Eloszor is, valahogyan meg kell ielenitenunk kepeinket a szarnitogep kepernyojen. A Windows XP a legtobb kepallomanytipust meg tudja jeleniteni kicsi, de j61 felisrnerheto forrnaban. Az Intezoben (Windows Explorer) keressuk meg a megfelel6 mappat, majd a Nezetek (Views) menubol valasszuk a Nezokep/Belyegkep (Thumbnail) menupontot.

A Windows XP kepbongeszoie nagyon kenyelrnes szolgaltatas, de eleg sziikos lehetosegeket kinal, raadasui Macintosh gepen nem is hasznalhato.

A fot6snak ezert mindenkeppen szuksege van valarnilyen kepbongeszo programra, arnilyen peldaul az ACDSee (lasd: www.acdsystems.com) vagy a CompuPic (lasd: www.compupic.com).

Ezek a programok a Windows es a Macintosh operaci6s rendszere alatt egyarant futnak, es nagyon sok lehetoseggel szolgalnak:

1. A nezokepet konnyuszerrel atmeretezhetiuk, ha ugy hozza a szukseg.

2. Ha ketszer rakattintunk az egerrel a nezokepre, felnagyithatjuk es alaposabban szemiigyre vehetiiik a tenyleges kepet,

3. A bongeszoprogramok sokfele osztalyozasi lehetoseget kinalnak (peldaul lajstromozhatjuk a kepeket a felvetel datuma szerint).

Tipp

Minel jobb minosegu irhat6 CD-t vagy DVD-t , hasznaljunk a kepek tarolasara. Az a j6 lemez, amelyik hosszu elettartarnu, arcbtvalasra val6, sokaig megorzi a felvitt kepadatokat.

Tipp

A kepbonqeszf igen hasznos eszkoz: kicsiben megmutatja a kivant kepeket, ezzel segft a keresesben es a rendszerezesben, lehetoseget ad a kepek gyors torlesere, masolasara es atnevezesere,

4. Nezokepunket megfogva a kepet uj mappaba is athuzhatiuk.

5. A konnyebb eleres erdekeben kulcsszavakkal jelolhetiuk meg a kepeket.

6. Konnyeden es gyorsan megjelenithetjiik a kephez tartoz6 jarulekos adatokat (peldaul a hasznalt zarsebesseget es rekeszt).

7. Tetszes szerinti rneretben es cimkezessel kinyomtathatiuk a mappa egy-egy kivalasztort kepet, vagy akar a mappa teljes tartalmat osszesitve rnegjelenito indexprintet.

A bongeszoprogramokkal egyszeni es j61 kovetheto nyilvantartasi rendszert allithatunk fel, espedig a kovetkezokeppen:

1. Hozzunk letre egy alapmappat a szamitogep merevlernezen (hiszen a merevlemez valojaban elektronikus nyilvantarto rendszer). Ez a f6 mappa osszesitheti peldaul valamely adott evben keszult minden felveteliinket. Igy konnyu lesz megtalalnunk akarrnelyik kepet az illet6 evbol, akar kett6 volt csak beloluk, akar ketezer, mert mindegyik ebbe a mappaba kerul,

2. A f6 mappan beliil jeloljtink ki kulon-kulon mappakat a gepunkbol egy-egy alkalornmal letoltort felveteleknek. A mappaknak ugy valasszunk nevet, hogy utaljunk a kepek megkulonbozteto jellegzetessegeire, peldaul a fotozas idopontiara vagy helyszinere, netan a megorokitett esernenyre.

3. Bongeszoprogrammal tartsunk szemlet a kepek felett, es toroljuk azokat, ame1yeket foloslegesnek ireliink. At is nevezhetiuk az egyes kepeket, hogy a digitalis fenykepezogepiink adta betu- es szarnielnel tobbet is elaruljon a neviik.

4. A mappakban tarolt kepekrol nyomtassunk ki indexprintet, majd minden printet cimkezzuk meg az illet6 mappa es a benne foglalt kepallornanyok nevevel, Az indexprint szemleletes kepet ad, eligazit a mappa tartalma fe161, raadasul akar egyszeni iratrendez6ben is konnyen tarolhato,

5. Irhato CD-re keszitsiink rnasolatot minden map-

parol, hogy a benniik felgyiilemlett kepekbol legyen egy-egy tartalek peldanyunk,

6. Nyissunk uiabb f6 mappat, es nevezzuk el, mondiuk, Valogatasnak. Azutan alakitsunk ki benne tovabbi mappakat a tarolando kepek targyanak megfe1eI6en, peldaul: Viragok, Tajkipek, Csalddfotok: stb. Valogassuk ki, hozzuk at eredeti mappajukbol, es irjuk a megfelel6 kateg6ria mappajaba az odai1l6 kepeket, igy mar terna szerint is rnegtalalhatiuk 6ket.

7. Ugyanebben a f6 rnappaban nevezziink el mappat azoknak a kepeknek is, amelyeket szamitogepiink digitalis sotetkamrajaban valarnilyen szempontbol modOsitottunk, atdolgoztunk,

8. Bongeszoprogram segitsegevel akar kulcsszavakat is kapcsolhatunk a kepallornanyokhoz, hogy konynyebb legyen kozottiik eligazodni.

Mintha csak dlakepeink kozott szernezqetnenk az atvilagit6asztalon, ugy mustralhaquk digitalis kepeinket a bonqeszoproqrarn seqltseqevel, Nagyithatjuk, illetve kicsinyithetjOk, amelyiket csak akarjuk, szarnos szempont szerint osztalyozhatjuk oket, nyilvantartasi rendszert allithatunk fel a kezelesukre.

MICHAEL MELFORD

Az alany lelke

Minthogy tobbnyire embereket fot6z, Michael Melford pontosan tudja, milyen nehez a kiszemelt alanyt rnegnyugtatni, milyen nehez elerni, hogy j6l erezze magat a gep el6tt. Mint mondja, a digitalis fenykepezogep sokat segit abban, hogy fot6s es alanya kozort letrejojjon az igazi, bensoseges kapcsolat.

A titok nyitja: a gep LCD-keresojen azonnal megjelen6 kep, Miutan exponalt, a fot6s rogton meg tudja mutatni alanyanak a kepet, az pedig azonm6d meggy6z6dhet r6la, hogy semmi kellemetlensegt61, megprobaltatastol nem kell tartania, nyugodt lelekkel megbizhat a fot6sban.

»Kulonosen azok viselkednek gyanakv6an es elutasit6an, akik egyaltalan nem ismernek. Ha er6sen gyozkodom 6ket, talan egy fot6 ereieig beadjak a derekukat, de azzal vege is a turelmuknek. Arnikor digitalis geppel keszitern es az LCD-keres6n mindjart meg is mutatom nekik a kepet, rendszerint elmulik a gyanakvasuk, es altalaban hajland6k folytami. Azon mulik minden, hogy el tudom-e nyerni a bizalmukat.«

A digitalis technikanak ebb61 a szempontb61 van egy masik nagy erenye is, nevezetesen, hogy rogton kiderul, sikerult-e a kep. A mindennapi ember nem ugy dolgozik, mint a profi fotografus, az orokos ismetlestol elfarad, turelmetlen lesz. A filmre dolgozo fot6sok, biztos ami biztos, sok kepet keszitenek egy-egy beallitasbol.

Michael Melford, akir61 koztudornasu, hogy kitGn6en ert az optikaja el6tt allok rneqnyuqtatasahoz, meggy6z6dessel vallja: a digitalis fenykepez6gep segit megnyerni kiszemelt alanyait. Ezek a San Dieg6-i fiatalok eloszor igen-

csak vonakodtak, pusztan egykat fot6 erejaig alltak kotelnek, de miutan Melford megmutatta nekik digitalis gape LCD-keres6- jan, hogy milyen kepekben gondolkodik, a lanyok es fiuk kifejezetten elvezni kezdtek a fotozast.

»Aki filmre dolgozik, eloszor megtervezi a beallitast, aztan probakeppen e1l6 egy Polaroid-fotot, miel6tt nekiallna sorozatban csinalni a felveteleket, hogy biztosan meglegyen a tokeletes kep, A digitalis gep viszont rogton megmutatja, rendben rnennek-e a dolgok. Ez kulonosen akkor nagyon elonyos, ha rruiterernben, vakulampakkal, kevert szinhomerseklertel dolgozunk. Digitalis geppel elegend6 egyetlen kepet csinalni, es maris kideri.il, rID nines rend ben, min kell valtoztatni. Rengeteg id6t es izgalmat lehet igy megsp6rolni.« Melford tobb eve dolgozik digitalis fenykepezogeppel, de igaza-

MICHAEL MELFORD I

1,;".

A tuna pillanat lekepezese. Vajon muk6dik-e. mint kep, vagy csak affele odavetett, elrontott fot6? Mivel digitalis geppel dolgozott. Melford visszanezhetts a r6gzitett kepet az LCD-keres6n. es azonm6d kiderOlt szarnara, hogy a kompozici6 egesze. a hosszu expozici6t61 elmos6dott fiualak tokeletesen kifejezi. amit el akart mondani a keppel,

b61 csak nernregiben fordult a kocka, amikor a National Geographic Traveller megbizasabol San Dieg6ban keszitett riportiat mar digitalis geppel fot6zta vegig. Mivel ad dig joreszt kozepes filmforrnatumu geppel dolgozott, erre az utiara Contax 645-os gepet vitt Kodak digitalis hatfallal; rna mar joreszt Canon EOS lDs gepet hasznal, »Szeretern a nagy latoszogu kepeket, fontos el6ny szarnomra, hogy a Canon IDs-ben a 35 millimeteres filmkockaeval azonos mereni erzekelo rmikodik. A legtobb digitalis tukorrefiexes gepnek kisebb az erzekeloie, emiatt szukebb a latoszoge, nem engedi ki-

hasznalni az objektivek teljes rudasat.:

Melford azt kovetoen vagott bele a digitalis fenykepezesbe, hogy tiz eve beiratkozott egy Photoshop-tanfolyarnra.

Termeszetesen nem tekinti rna gar igazi szakertonek; evekbe telt, mire rnegbaratkozott a szamitogeppel, meseli, es hozzateszi, hogy bizonyos muszaki kerdesekben rna is egy t6r61- metszett szamitogepguru, Don Landwherle hathatos segitseget veszi igenybe.

A digitalis fenykepezesben

Melford szamara a kepek szamitogepi szerkesztese es rendszerezese a legnehezebb feladat. Az sem egyszeru, magyarazza, hogy a digitalis kepet olyanna tegye, amilyenre filmhez szokott izlese vagyik, »A digitalis foro sok szempontb61 jobb, mint a filmen rogzult kep, de amikor vegul papirra keri.i1, nem mindig azt kaporn, amit eredetileg remeltern, Nem konnyu kitanulni a nyomtatas minden csinjat-binjat.:

Mindent osszeveve Melford megis rendkiviil igeretesnek tartja a digitalis fototechnikat, Manapsag mintha ujra folfedezhetne a fenykepezest, meseli .

• )Ugy erzern magam, mint egy kissrac az edessegboltban, aki latia, hogy naponta uj finornsagok keriilnek a polcra. Lenyugoz az uj kepi minoseg, es annak is orii- 10k, hogy azert a fot6s latasmodia sem sikkad el. Csak a felesegem nem boldog igazan: kezdi bosszantani, hogy annyit ulok a szamitogep eI6tt.«

EI6sz6r ez a San Dieg6-i utcai muvesz sem volt boldog tole, hogy egy fot6s kitOnteti a figyelmevet, de amikor latta. milyen teltoqasu kepeket keszit r61a Melford. teljesen beleelte maqat a totozasba, es kettejOk egyOttmGk6deseb61 er6teljes hatasu portre szOletett.

DIGITALIS SGTETKAMRA I

A digitalis ut6munka

A forrnabontoan ui, szelsoseges kepi vilag rengeteg mitoszt es aggodalrnat tamasztort a szamitogepek korul. Mondtak, hogy a szamitogep remek kepet farag a pocsek kepbol (dehogyis farag). Mondtak, hogy nernelyik program a mukedvelo kepeibol is profi fotot varazsol (ez sem igaz). Mondtak, hogy a szamitogep megharnisitia a kepet, megfosztja eredeti mivoltatol (mintha szamitogep nelkiil nem lehetne fotot hamisitani). Mondtak, hogy a filmemulzioban rogzulo kepnek tobb koze van a valosaghoz (holott sokszor a szamitogeppel keszult kep kenil kozelebb mindahhoz, amit a valosagos vilagbol latunk) .

A fotografusok id6vel elfogadtak, hogy a szamitogep izgalmas tavlatokat nyito, hasznos eszkoz, sok tekintetben ugyanazt nyujtja, mint a hagyomanyos sotetkamra, es hogy szamitogeppel konnyebben, gyorsabban, olcsobban es hathatosabb medon juthatunk eredmenyre, mint arnikor mindenfele mergezo vegyi anyagok kozott matatunk a sotetben.

A digitalis sotetkamra persze nem arra valo, hogy kifacsarjuk vele a kepi valosagot, hanem arra, hogy tetszetosebbe, kifeiezobbe, hatasosabba tegyuk fotoinkat. Ugyszinten nem alkalmas ra, hogy a rossz kepbol jot csinalion, viszont hozzasegit, hogy a legtobbet kihozzuk a io fotobol.

Sok otletet kaphatunk a digitalis sotetkamraban kinalkozo lehetosegekrol, ha belepillantunk a feketefeher fotografia mestereinek albumaba, peldaul Ansel Adams The Negative, The Prinr(Negativ es papirkep)

es Examples - the Making of 40 Photographs (Igy kesziil a fotografia - 40 pelda) cimu kotetebe, avagy tanulrnanyozhatiuk W. Eugene Smith munkait, aki mas fotoriporterekhez hasonloan a sotetkarnraban ugykodve adta meg kepei savat-borsat,

A szines fenykepezes tulajdonkeppen elszakitotta a fotografiat regi hagyornanyaitol. A fekete-feherben dolgozo fotosok tisztaban voltak vele, hogy amikor kozvetlentil papirra nagyitiak a negativkepet, gyakran nem valodi mivoltaban, nem abban az allapotaban mutatiak meg a vilagot, ahogyan mi latjuk. Ha felvetelt keszitunk,

Akar a sziqoro fotcriporter, akar a fantazlavilaqat lekepezo totornuvesz szarnara vegtelenOI sok lehetoseqet kina! a digitalis sotetkarnra. Meg az eqyszenibb beavatkozasok (mint itt a megvilagitas, a kontraszt es a szineqyensuly rneqvaltoztatasa) is egeszen rnassa tehetik a kepet,

igyekszilnk figyelrnilnket a helyszinnek esak egy bizonyos reszere osszpontositani, periferias latasunk esak az altalanos e1emeket eszleli a lenyeges latnivalo korul. A fenykep azonban ohatatlanul tobb-kevesebb hangsulyt ad a helyszin osszes reszletenek, A sotetkamraban Adams, Smith es a fotografia tobbi mestere ilgyes fogasokkal, finoman megoldott kepi trukkokkel szabott iranyt a nezo tekintetenek,

A szines papirkep kidolgozasanak bonyodalmaibol szi.i1etett meg az a kirnondatlan allaspont, hogy szines fotot lehetetlen igazan iol papirra vinni, es vegul labra kapott az a kulonos nezet, hogy a szines diakep a valosag onmagaban vegleges, minden rnodositasnak ellenallo lekepezese.

A digitalis sotetkamra azonban megcafolta ezt a felfogast. A szamitogepben ugyanis minden eddiginel pontosabban beallithatjuk es befolyasolhatiuk a szines es a fekete-feher kepek jellemzoit. A digitalis sotetkamra tag teret enged az alkotokedvnek, a kepek tulajdonsagainak puszta kiigazitasatol az onallo stilust kepviselo foroillusztraciok letrehozasaig nagyon sok lehetoseggel szolgal a fotos szarnara.

Sokat hall ani arrol, hogy ilyen meg olyan teljesitmenyu szamitogep kell a digitalis utomunkahoz; az inforrnaciok jelentos resze azonban, ha nem is pontatlan, legalabbis felrevezeto: a mi celjainknak akarmelyik jobbfajta szamitogep megfelel. Vannak persze fontos tenyez6k, amelyek nagyban rnegkonnyithetik a munkankat,

A RAM (random access memory) a szamitogep 1egfontosabb jellemz6je a kepfeldolgozasban: ezt a dinamikus mernoriat fogja hadra a szamitogep, amikor a kapott feladaton dolgozik. Ha a legujabb, leggyorsabb proeesszorral felszerelt gepet vasaroljuk meg, sebesseg teren ketsegtelenul nyerilnk egy-ket masodpercet, de ebben a tekintetben sokkal tobbet szarnit, hogy gepunk elegend6 RAM-mal gazdalkodhat-e.

A legalso hatar a 128 megabajt, meg jobb, ha 256 megabaitnyi RAM-mal indulunk, sok fotos azonban ennel is nagyobb mernoriaval, legalabb 512 rnegabajttal dolgozik. A lenyeg, hogy anyagi lehetosegeinkhez kepest minel tobb RAM-ot birtokoljunk.

Sziiksegunk lesz kepfeldolgozo prog-

ramra, beepulo modulra (plug-in) es bongeszoprograrnra. Az alapprogram keres6- funkcioi nagyon hasznosak, de teljesitmenyben es kenyelemben nem ernek fel az onallo bongeszovel. A plug-in esetiinkben nagyobb program ala beepulo, specialis segedprogramot jelent.

Kepmodosito prograrnbol sok van. Az Adobe altai kinalt Photoshop elismerten az egyik legjobb program a kepek feldolgozasra, de nem biztos, hogy minden tekintetben megfelelo valasztas, Sokfajta hasznos szolgaltatast kinal, am ha nines szuksegunk rajuk, ezekre a kulon kepessegekre kar penzt kolteniink. Keressunk inkabb olyan programot, amelyik eppen annyir tud, amennyit kell, azaz rendelke-

Mi kell a digitalis sotetkamrahoz?

A kep minosege szernpontjabol kozornbos, hogy Windows alapu PC, vagy eppen Macintosh szarnitoqeppel dolgozunk; fotoqrafiai szempontb61 rnlndketto egyforman j61 hasznalhato. Az a legjobb, ha olyan rendszert valasztunk, amelyikkel koliegaink mar szereztek tapasztalatokat, mert igy lesz kihez fordulnunk, ha gondunk vagy kerdssunk tamad.

Apple iMac szamltoqep

zik az alabbiakban reszletezendo tulajdonsagokkal. A kovetkezokben lassunk nehany kinino kepmodosito programot:

Az Adobe Photoshop remek, mindennel felszerelt program, ioszerevel barmilyen feladatot elvegez, de tomerdek kepessege sokszor zavaro is lehet, megnehezitheti a tanulast. (Windows, Macintosh)

Az Adobe Photoshop Elements magaban foglalja a Photoshop sok fontos eszkozet, de felhasznaloi felulete valamivel baratsagosabb es kezelhetobb, a fotos gondolkodasahoz szabott,

tobb segitseget nyujt a program hasznalatahoz, (Windows, Macintosh)

A [asc Paint Shop Pro kinalia talan a legtobbet az araert. Kepmodositasi lehetosegeiben nem marad el a Photoshop mogott, es bar felulete nehezebben kiismerheto, mindenestiil megszabhatjuk, hogy mit es hoi erjunk el rajta. (csakWindows)

Az U1ead PhotoImpact programjaval a kep minden fontosabb iellemzoiet befolyasolhatjuk, specialis eszkoztara, az Easyf'alette reven kiilonleges fenykepeszeti hatasokat erhetunk el, szamos beepulo rnoduljaval val-

tozatos medon befolyasolhatiuk a kezelesbe vett kepet es szoveget.

A monitornak, vagyis a szamitogep megjelenitojenek igen fontos szerepe van abban, hogy kepeinkbol ki tudjuk hozni a maximumot. A folyadekkristalyos, sikkepernyos megielenito, kozkeleni neven LCD-monitor nagyon nepszeni lett az utobbi idoben, de a mi szernpontunkbol nem feltetlenul a legjobb valasztas,

A hagyornanyos, katodsugarcsoves monitor ugyan terjedelmesebb, viszont konnyebben szabalyozhatok a szinei, tonusokban gazdagabb a kepe, mint a kozonseges LCD-monitore, tagabb szogbol hasznalhato, es joval olcsobb is, mint egy vele azonos rninosegu LCD-monitor. Azt tanacsolom, hogy aki teheti, vasaroljon minel

ViewSonic katodsuqarcsoves monitor

A haqyornanyos katodsuqarcsoves kepernyd (fent) nagyobb es vaskosabb, mint tclyadekkristaIyos megfeleliije pent). A kat6dsuqarcsoves monitoroknak nagy elonyuk, hogy jobban beallithat6k rajtuk a szin- es kontrasztviszonyok (ezen a teren egyeliire csak a rnereqdraqa, csucsrninosegu LCD-monitorok veszik fel vel Ok a versenyt).

IBM gyartmanyu LCD-monitor

nagyobb, legalabb 19 colos katodsugarcsoves, vagy 17 colos folyadekkristalyos monitort.

A kepek kezelesehez komoly tarkapacitasu, legalabb 20 gigabajtos merevlemez kell; a biztonsag kedveert nem art, ha ket merevlernezunk is van a gepben. A biztonsagi menteshez es a kepek atvitelehez, szallitasahoz optikai meghajtora lehet szukseg.

A kepeket USB- vagy FireWire-kapun juttathatjuk a szarnitogepbe, illetve vehetjuk ki onnan. USB-kapura, akar 1.0, akar 2.0 tipusura, mindenkeppen szuksegunk van, ugyanis sok hattereszkozt csak azon keresztiil tudunk a szamitogephez csatolni. A FireWire nagy sebesseggel rrnikodo, egyre gyakrabban hasznalt kapu, de persze semrni hasznot nem hait, ha egyik eszkozunk sem FireWire-rendszenl.

Az elozoekben targyalt karrya- es kepolvasok szinten fontos elemei a digitalis sotetkarnra rendszerenek, ami pedig a nyorntatokat illeti, roluk kesobb kiilon fejezetben is szot ejtiink.

A digitaliS utomunka h~nyege

Sok fotos tett probat a Photoshoppal vagy mas kepfeldolgozo programokkal, de vegiil feladta, mert csiiggesztoen bonyolultnak erezte a szarnitogepi utomunkat. Az egyik legfobb baj, hogy a szakkonyvek es tanfolyamok gyakran nem a keppel, hanem a kepmcdosito programmal foglalkoznak, a fotostol meroben idegen szemszogbol fogalmazzak meg tanacsaikat,

Pedig minden idevago ismeret alfaja es omegaia a kep, a fotografia. Ha minden a program kezeleserol, a szoftver rmikodteresercl szol, akkor bizony konnyen elsikkadhat a lenyeg. Sok fotos tilt vegig tanfolyamokat, ahol "kijelOlesrol" meg "retegekrol" magyaraztak, pedig elsokent azt kellett volna elrnagyarazni nekik, hogy egy-egy ilyen program egyaltalan mire hasznalhato a fotografus szempontiabol.

A fotos pontosan tudja, mit szeretne kihozni a kepbol, meg ha nines is mindennel tisztaban, amit a szarni-

togep, a digitalis utornunka nyujtani kepes, Ezek az ismeretek azonban kevesebbet nyornnak a latban, mint maga a szandek, vagyis az, hogy a fotos mit es hogyan szeretne kifejezni a keppel. Nem a szamitogepnek, hanem nekunk magunknak kell tisztaban lenniink vele, hogy mit akarunk a keppel, Ha kovetkezetesen vegigmegyiink az uron, amit kijeloltunk magunk el6tt, ha megbizunk magunkban es mestersegbeli tudasunkban, nem tevedhetunk el a Photoshop vagy barrni mas kepmodosito program utvesztoiben.

Korlatok, aggodalmak nelkul kiserletezni: a digitalis sotetkamraban vegzett rnunkanak ez az egyik sarkalatos pontja. Aki vilageleteben filmre dolgozott, akinek sokba kerult a kiserletezes, az meggondoltabban, koriiltekint6bben fog bele minden ujba, es ezt az ovatossagat a digitalis sotetkamraban sem vetk6zi Ie egykonnyen. Pedig a szarnitogepben semmi iovatehetetlent nem kovethetiink el, mindig visszakozhatunk, nyugodt lelekkel, batran probalkozhatunk.

Ha van mersziink kiserletezni, a kepmodosito programokkal is hamarabb megbaratkozhatunk. Kezdjiik peldaul azzal, hogy kivalasztiuk az egyik eszkozt, aztan megnezzuk, rnilyen szelsosegeket allithatunk el6 vele a foton; a szamitogep adta elokepen (Preview) nyomban latni fogjuk a hatast,

Keressuk meg a kivant beallitast, majd kapcsoljuk tobbszor be es ki az elokepet, hogy lassuk, mikent festett a foto eredetileg, es mikent fest most. Igy mindjart kideriil, hogyan rmikodik az illet6 eszkoz, es attol fogva mar hamar megtanuljuk a kezeleset,

A szelsosegek modszere is iol hasznalhato tanulaskeppen, Nyissunk meg egy kepet, valasszuk ki barrnelyik iellemzoiet, majd rontsuk el a beallitasat, vigyiik el

A szemk6zti oldalon: k apr6bb modosltasok felrevezethetik, becsaphatiak a szemet, a szelsoseqek m6dszere viszont gyorsan celra vezethet, hamar megmutathatja, hogy az adott kepen mely tekintetben, es milyen rnertekben erdernes valtoztatni. Ha helyesen [arunk el, semmit sem kockaztatunk: a digitalis kepet nem tehetjOk tiinkre, barmilyen vadul essOnk is neki.

';;;;";;~"<f'=dEl ... o ~_j

IZm1l ~=

- ---

- -

A fels6 kep kozvetlenul a fenykepez6gepb61 szarrnazlk, az als6 mar a digitalis sotetkarnraban, nehany egyszeril mOvelet utan jott letre. M6dosult a kep egeszenek expozici6ja, a szfnek is valtoztak kisse, a kompozfci6 szukftesevel pedig meg izgalmasabb lett a kep,

valami olyan szelsosegig, ahol a kep mar ioszerevel ertekelhetetlenne valik, Ebben a m6dszerben az a j6, hogy nem kell megiegyeznunk az illeto kepi jellemzo kezelesenek rnodiat; csak megfogjuk a szabalyozo csuszkat, eltoljuk valamelyik szelso ertek fele, utana pedig visszahuzzuk egy olyan pozici6ba, ahol a kerdeses kepi jellemzo helyreall. Igy gyorsabban es biztosabban rnegtalaliuk a j6 beallitast, mint akkor, ha pusztan apr6 lepesekben, fontolva haladunk.

Vegul tekintsiik at a program menuiet, A programablak felso reszeben huzodo rnenusorban logikusan kovetkeznek egyrnasra a menu pontjai. Vegyuk vegig az egyes pontokat, hogy lassuk, mi mindenre adnak lehetoseger; ha valamelyik felkelti az erdeklodesiinket, nyugodt lelekkel probaljuk ki, hiszen ha kiderul, hogy nincsen ra szuksegunk, konnyfiszerrel visszaallithatjuk az eredeti allapotot,

A digitalis utomunka folyamata

Digitalis sotetkamrankban ot alapveto lepest kovetunk majd. Persze a szamitogep ennel az ot alaplepesnel j6- val tobbre kepes, de ha vezerelvkent az alabbi muveletsort vesszuk alapul, mindig tudhatjuk, hoI tartunk eppen. Nezziik tehat egyiket a masik utan:

1. Az expozici6 (a fenyesseg es a kontraszt) m6dositasa a kep egeszen,

2. A szinek modositasa a kep egeszen,

3. A fenyesseg es a kontraszt rnodositasa a kep meghatarozott tartornanyaiban.

4. A szinek modositasa a kep meghatarozott tartomanyaiban.

5. A kep vegleges beallitasa (elesites, elokeszites a nyomtatashoz vagy a kepatvitel egyeb forrnaiahoz).

Ez a kis konyv nem mutathatja be a kepmodosito programok teljes tudasat ezen a teren. Pusztan az alapbeallitasok targyalasara szoritkozhatunk, de a kep alakitasaban mar ezek a rnuveletek is nagyon sok lehetoseget kinalnak a fot6s szarnara.

Az expozici6 m6dositasa

1. Szintbeallitas es hisztogram

A program Kep (Image) menujenek legegyszeriibb fenyesseg- es kontrasztszabalyozo alrneniije a Beallitas (Adjust), amelyhez hisztogram is tartozik. A Szintek (Levels) szabalyozasaval kulon-kulon modosithatiuk a csucsfenyeket, a kozeptonusokat es a mely arnyekokat,

A Beallitas almerni egy gorbevel nyilik meg, es ezze1 sok fotost e1riaszt, holott a hisztogram kivalo szernlelteto eszkoz: grafikus kepet ad az allomany pixeljeinek eloszlasarol az arnyalati teriedelern skalajan. A fekete illetve a feketehez kozeli keppontok szamat a hisztogram bal oldala, a feher illetve feherbe hajlo keppontok szamat a hisztogram iobb oldala ielkepezi,

A fotosok zome azt szereti, ha kepein a ket veglet, a fekete es a feher kozott nagyon sokfele arnyalat van ielen. A hisztogram rogton arulkodik: ha a sotet tartornanyokat ielkepezo bal old ala hianyos, a kep mely tonusai

nem eleg feketek; ha a hisztogram masik oldala ninik laposnak, a kep vilagos tonusokban szegeny; ba pedig a hisztogram rnindket iranyban ellapul, a kep feketeszintie nem eleg mely, feherszintie pedig nem eleg magas.

Ez altalaban azt ielenti, hogy nem eleg nagy a kontraszt, a mely arnyekokon es a csucsfenyeken is igazitanunk kell. Mozgassuk a bal oldali (fekete) csuszkat a hisztogram sotertartomanya menten, es kozben figyeljiik a kep valtozasat.

Ezutan mozgassuk a iobb oldali (feher) csuszkat a hisztogram rnasik vegetol befele; valoszinu, hogy mindiart jobbnak, eroteljesebbnek latiuk maid a kepet,

Ha mar beallitottuk a mely arnyekokat es a csucsfenyeket, a kep egeszenek tonusaranyat ugy befolyasolhatjuk izlesunk szerint, hogy a kozepso (sziirke) csuszkat mozgatiuk iobbra vagy balra mindaddig, amig megfelelonek nem erezzuk a tonusviszonyokat, Ha mindekozben szukseget erezziik, ismet modosithatunk a kep feheres feketeszintien.

Peter Read Miller/Sports Illustrated

A hisztogram alakjat elernezve, meqfelelo rnodosltasokkal elve gyorsan helyrehozhatjuk a kep expozlciojat es kontrasztviszonyait. A Szintek (Levels) menupont alkalrnazasanak elso lepese a bal old ali (fekete) es a jobb 01- dali (feher) csuszka megfelelo beallitasa,

A Gorbek (Curves) parancs alkalmazasaval m6dosithatunk a telvetel arnyalatain, t6nuseloszlasan. Ha ket ponton megragadjuk a qorbet, es a ket pontot egyrnashoz kiizelebb huzzuk, csokken a kep kontrasztja (balra); ha a ket pontot tavolitjuk eqyrnast61. a fot6 egyre kontrasztosabb lesz Oobbra).

Az expozici6 m6dositasa

2. Gradacios giirbek

A Gorbek (Curves) fegyvertaranak hasznalatahoz ket dolgot kell tudnunk. Egyfe161, ha raszaniuk az id6t es kiismerjiik minden csinjat-binjat, ez a diagramokkal rmikodo eszkoz nagyon io beallitasi lehetosegeket kinal.

Masfelol, sok olyan fotost ismerek, aki nem tanulta meg a Gorbek alkalmazasat, megis csodakat muvel a digitalis sotetkarnraban. A Gorbek eszkoztarat kihasznalva finomabban banhatunk a fenyesseggel es a kontraszrtal, mint a Beallitas adta eszkozokkel, ugyanakkor joval idegenszenibb feliileten kell dolgoznunk: egy millimeterpapirra ernlekezteto sikon, amelyet atlos iranyu gorbe vag keresztbe.

Ha a kurzorral megfogjuk a gorbet, majd folfele es balra, vagy lefele es jobbra huzzuk, a kep tonusviszonyai modosulnak, A gorbe also szakasza a kep sotettartornanyait, a fels6 szakasza a kep vilagos reszeit jelkepezi; ha folfele huzzuk a gorbet, a kep vilagosabb lesz, ha lefele huzzuk, sotetebbe tesszuk a kepet,

A valtozas ott lesz a legnagyobb, ahol a kurzorral megfogtuk a gorbet, de fokozatosan tovaterjed a kep egeszen. A valtozas fokozatos, atmenetes jellege kulonosen akkor lehet nagy elony, amikor a kep egy-egy tonustartomanyan sokat kell igazitanunk. Amikor csak bizonyos tonustartomanyokon akarunk modositani, a tobbihez nem szeretnenk hozzanyulni, a megfelel6 pontokon (az egerrel kattintva) lehorgonyozhatjuk a gorbe vonalat. Ha ezutan a kivant ponton megragadjuk es huzni kezdiuk a gorbet, a rogzitett pontok a helyukon maradnak, igy a kep megfelel6 tartomanyai sem szenvednek valtozast. Minel tobb ilyen horgonypontot jelolunk ki a gorben, annal szukebb tonustartornanyra korlatozhatiuk a valtozast.

Ahol a gorbe meredekebbe valik, ott magasabb, ahol ellapul, ott csekelyebb a kontraszt. Ha a rnely tonusokon szeretnenk sotetiteni, valasszunk egy alsobb pontot a gorben, fogjuk meg a kurzorral, es fokozatosan huzzuk lefele, hogy a megfelel6 tonusok rnelyuljenek. Azutan fogjuk meg a gerber valahol a fels6 vegenel, es mozgassuk folfele, emeljiik a feherszintet,

~~:

, / ___j ---_:_.

!

Szinm6dositas

1. Szinezet/TeHtettseg

A kepfeldolgozo programok altalaban kinalnak szinezet- es telitettsegszabalyozo eszkozt, amellyel konnyen modosithatunk egy-egy szinen (Hue), illetve annak telitettsegen (Saturation). A legtobb esetben ugyanitt a vilagossagszintet (Brightness) is befolyasolhatjuk, de azzal jobb csinjan banni; inkabb a Beallitas eszkoztarat hasznaliuk erre a celra.

A szinek elsokent kezelend6 tulaidonsaga rendszerint a telitettseg, Sok digitalis fenykepezogep kisse sapadtabb szinben adja vissza a latvanyt, mint a csucsminosegu szines filmnyersanyag (csak rnegnyugataskeppen: mar leteznek gyonyoni, ragyogo szineket ado digitalis fenykepezogepek). Gyakran io eredrnenyt ad, ha 10-15 szazalekkal noveliuk a digitalis foro szintelitettseget, de nem art az ovatossag: a csekely telitettsegbeli tobblet sok gondnak lehet forrasa.

Ne vessiik el a sulykot: ha a kep kezd rul szinesnek ninni, inkabb vegyunk vissza a telitettsegbdl.

Ezutan kovetkezik a szinezet. Csekelyebb mertekben a kep egeszenek szinezetet is befolyasolhatiuk, ha nem talaljuk megfelelonek, am fokent egy-egy szin modositasara hasznalhatiuk a szinezet csuszkaiat,

A Photoshop es a hozza hasonlo programok parbeszedablakot kinalnak erre a celra, amelyben kivalaszthatjuk a kivant szintartornanyt (ugyanebben az ablakban a telitettseget is modosithatiuk). Rendszerint a f6- szint kell eloszor megielolnunk, erre megnyilik a hozza tartozo szinpaletta.

Valasszunk ki ezen a palettan egy olyan szint, amely hasonlit a modositando szinhez; ha ezutan elmozditjuk a szinezetet vagy a telitettseget szabalyozo csuszkat, a hatas fokent a kivalasztort szinre korlatozodik. A Photoshop es egyeb programok is modot adnak ra, hogy kozvetlenul a foton jeloljuk ki a finomitando szint; javithatunk peldaul az eg kekien, ha tul sok ben-

ne a cian (zoldeskek), modosithatunk a lombok zoldjen, ha tulsagosan kekbe hajlik, vagy a viragok pirosan, narancsszinen, ha tulteng benne a bibor.

2. Szinegyensuly

A latvany szinvilagat sokfele hatas modosithatia a foton: elofordulhat, hogy a filmnyersanyag erzekenyitese nem fele1 meg a korulmenyek adta szinhornersekletnek, a ternat szines fenyreflex eri a kozeli epuletekrol, szines es atlatszo targyakon athalado feny vilagitia meg, fenycso vilagitia be a he1yszint, netan a filmnyersanyag, illetve az erzekelo lapka eleve maskent latia a szineket stb.

Az ellenkez6 eset is el6fordulhat: szeretnenk olyan szineket, arnyalatokat vinni a kepre, amelyek eredetileg nem szerepeltek rajta (peldaul mert naplemente idejen a feheregyensuly-allitas kegyetleniil kiiktatta a meleg, voros elszinezodest).

A Szinegyensuly (Color Balance) meniipont kozvetlen szabalyozasi lehetoseget biztosit: harem csuszkaval

Amennyiben egyszerilbb digitalis fenykepezogeppel dolqozunk, a kepnek sokszor jot tesz, ha kbzelebb visszuk a rnanapsaq hasznalatos filmnyersanyagok tonusvilaqahoz, azaz kisse nbveljOk a telitettseqet. A SzfnezetfTeHtettseg (Hue/Saturation) parancs alkarnazasaval athangolhatjuk. sot akar mas arnyalatokba is atvihetjOk a szfneket.

Ha tobbfele tenyfomis vilaqltja meg a ternat, olykor nem konynyu a Iehereqyensuly beallltasa. A Szineqyensuly (Color/Balance) es a Szinezet/Ietltettseq (Hue/Saturation) beallitas kezelesevel a kep eqeszen, de egyegy tartornanyat kivalasztva kuIon is finomithatunk, modoslthatunk a szineken.

allithatjuk a szineket a ciantol a vorosig, a zoldtol a biborig, a sargatol a kekig. Ha valamelyik szin fele huzzuk a csuszkat, a kep egeszenek szinegyensulya az illeto szin fele tol6dik el, a rnasik vegpontot jelent6 kiegeszito (komplementer) szin pedig gyengul a kepen.

Neha nem konnyu eldontenunk, hogy melyik csuszkat erdernes arrebb huzni; ilyenkor egyszenien valaszszuk ki a legvaloszinubbet, es toljunk rajta j6 nagyot, hogy rogton kininjon, mi valtozik a kepen. Ha csekely a valtozas, netan a helyzet nemhogy javulna, de inkabb rornlik, celszeru rnegprobalkoznunk a rnasik ket csuszka valamelyikevel.

A Szinegyensuly eszkoztara altalaban lehetoseget ad ra, hogy rnegjeloljiik a befolyasolni kivant t6nustartornanyt, valasszunk a kep arnyekos, kozeptonusu es vilagos teriiletei kozort. A felvetel iellegetol, es persze a szandekainktol is fiigg, hogy melyik tartornannyal erdemes foglalkoznunk.

Egyszeni es gyors m6dszer kinalkozik peldaul arra, hogy a kep t6nusait melegebbe tegyuk. Valasszuk ki a kozeptonusokat, majd noveliuk nehany szazalekkal a voros es a sarga szin aranyat, A kep melegitesenek ez a m6dja a deriilt eg alatt vagy villanofennyel keszult fe1- veteleknek, de az emberi arc t6nusainak is j6t tehet.

A Variaciok (Variations) parancs szinten szinm6dositasra val6, voltakeppen a Szinegyensuly parancs egyik valtozata. Az ely ugyanaz, de nem csuszkakkal, hanem kis rnintakepekkel kell dolgoznunk. Mindegyik mintakep a bevitt fot6 kicsinyitett masolata, csak eppen masmas szinegyensullyal; mindossze annyit kell tenniink, hogy rakattintunk a mintakepre, ame1yik leginkabb hasonlit a vagyott vegeredmenyhez, A Variaciok eszkoztara nem annyira pontos, mint a Szinegyensuly rendszere, viszont szernleletesen mutatia a lehetosegeket.

Valtozasok rugal mas kezelese

1. Kivalasztas

A teljes kep t6nus- es szinmodositasa mellett gyakran a kep egy-egy resztartomanyanak befolyasolasara is szukseg lehet. A digitalis sotetkarnra kituno eszkozoket kinal erre a celra, Pontosan kijelolhetjuk, hogy a kep melyik reszet szeretnenk m6dositani, es val6ban, a kep tobbi resze valtozatlan marad.

Az egyik ilyen eszkoztar a Kivalasztas (Selection).

A Kivalasztas paranccsal kijelolhetiuk a kep egy korulhatarolt reszet: a rnodositas hatasai pusztan erre a kepteriiletre korlatozodnak, rnasutt a kep nem szenved valtozast. Vilagosabba tehetiink peldaul egy arnyekos arcot, mikozben nem valtoztatunk a kep tobbi reszenek megvilagitasan; tompithatunk a kornyezetebol kiriv6

piros r6zsa szinen anelkiil, hogy a szomszedos rozsak szinehez hozzanyulnank; kimoshatjuk az 6sz nenike haiabol a fenycso kellemetlen zoldiet, bantatlanul meg- 6rizve az arc t6nusait stb.

A Kivalasztas merniben harem alapeszkoz talalhato: a lassz6, az automatikus kivalasztas es a forrnakivalaszto eszkoz (Marquee). Kiilon-kulon, vagy akar egyutt hasznalva ezeket az eszkozoket, nagyon sokfele problernat megoldhatunk. Kezd6k szamara kicsit nehez a kezelesuk, de a gyakorlat sokat segit. Az elva kovetkezo:

Lasszo - sok programban haromfele is van bel6le; mindegyik a kurzor mozgasat figyeli. A m6dszer tehat az, hogy a kurzort a megfelel6 helyre visszuk, lenyomjuk az eger gornbjat, majd az egeret mozgatva korbeirjuk a kezelendo kepteruletet.

A szabadkezi lassz6t nem konnyii alapeszkozkent hasznalni, mert szigoruan koveti az eger illetve a kurzor altai leirt gorbe vonalat (rnarpedig egy szabalytalan alakzat korvonalait nehez pontosan koriilirni). Inkabb akkor hasznaliuk, amikor finornitani akarunk az egyeb m6dszerrel kivalasztott terillet hatarvonalan.

A sokszog-lasszo a legtobb esetben kenyelmesebben kezelhet6. Vigyuk a kurzort a kivant pontra, kattintsunk az egerrel, engediuk fol a gombot, maid vigyiik a kurzort a kovetkezo pontra. A ket-ket pont kozott kifeszill6 vonalakkal konnyen megrajzolhatiuk az egyenes szakaszokb61 osszetevodo hatarvonalat,

Ha gorbe vonalat akarunk ezzel a m6dszerrel kijelolni, egyrnashoz nagyon kozeli pontokat tegyunk Ie az egerrel. Vegezetiil rakattinthatunk a kiindul6pontra, vagy egyszenien kattintsunk kett6t.

Automatikus kivalasztas - gyakran meghatarozott tulaidonsagu kepteruletet, peldaul kek egboltot,

Ha a Kivalasztas (Selections) rnenujeben felkinalt eszkozok (Marquee) reven elkul6nitjuk a kep m6dositand6 tartornanyait, nagyon pontosan es celzottan dolgozhatunk, ugyanis a letrehozott valtozasok csupan a kivalasztott kepreszekre korlatozodnak.

emberi arcot kell korbeirnunk. llyenkor erdernes val amelyik automatikus kivalaszto eszkozhoz, peldaul a magneses lassz6hoz (Edge Finder) vagy a varazspalcahoz (Magic Wand) folyamodnunk.

A magneses lassz6 eleket keres. A korbeirando alakzat perernere kattintva megadjuk a kezdopontot, majd amint az el men ten tovamozgatjuk a kurzort, az eszkoz rnegtalalja az el pontos helyet, es gyonyonien rafesziti a korbeiras hatarvonalat, Ahol az el menten erotelies a kontraszt, a magneses lassz6 kininoen rmikodik, kontraszt hijan azonban nem sok hasznat vehetiuk,

A varazspalca remek eszkoz a meghatarozott tonusu teruletek, peldaul az egbolt vagy egyszeni falfeliilet kivalasztasara, Csak belekattintunk a kiszemelt tartomanyba, es a varazspalca maris felkutatia a kijelolthoz hasonl6 tonusu helyeket a kepen.

A nireshatar (Tolerance) beallitasaval szabalyozhatjuk, hogy a varazspalca mennyire kozeli t6nusokra ertelmezze a kiielolest; ha a kelletenel nagyvonalubb, azaz tul nagy teriiletet ielol ki, vegyiik szukebbre a nireshatarat, ha pedig tul szigoru, toljuk ki a nireshatarat.

Formakivalasztas - Neha szabalyos, geometrikus format kell kivalasztanunk a kepen. Szinte mindegyik keprnodosito program szolgal eszkozzel az ellipszisek es teglalapok kijelolesere. Az a lenyeg, hogy lenyomott egergornbbal addig kell mozgatnunk a kurzort, amig m6dszeresen ki nem jeloljiik a kivant alakzatot a kepen,

Ha a kivalasztando keptartornany egyetlen forrnaval nem irhat6 Ie tokeletesen, segedbillentyuk lenyornasaval es ujabb kivalasztassal a mar kijelolt formabol kivonhatunk, illetve az illeto alakzathoz hozza is adhatunk uiabb teruleteket. Ha lenyomjuk az Alt billentyiit (Windows) illetve az Option billentyiit (Macintosh), es ugy jeloljuk ki a format, folosleges reszeket haraphatunk ki a kijelolt tartornanybol, a Shift billentyii lenyornasa mellett pedig novelhetjuk a kivalasztort teriiletet.

Tobb eszkozt is hasznalhatunk egy feladat megoldasahoz. Peldaul a magneses lassz6 kininoen rmikodik, ha vilagos epulet mellett allo serer emberalakot kell ki-

valasztanunk; de rnitevok legyiink, ha az illeto emberalak puloverenek barnaja egybeolvad a kapu sotet foltjaval? Nosza, kapjuk kezbe a sokszog-lasszot, es az Alt/Option billentyii lenyornasaval tavolitsuk el a magneses lassz6 altal foloslegesen kijelolt teriiletet, illetve a Shift billentyii lenyornasaval toldjuk hozza a kijelolt tartomanyhoz, amit a magneses lassz6 akaratunk ellenere hagyott elveszni. A szabadkezi lassz6 pedig akkor johet j61, amikor a varazspalca altal tul nagyvonaluan kijelolt teriiletet kell pontosabbra igazitanunk.

A Kivalasztas muveletsora altalaban a kijelolt tartomany korvonalainak kijavitasaval vegzodik. A fot6n ugyanis szinte soha nem olyan elesek a hatarvonalak, mint amit a szamitcgep rajzol: a t6nusok egybemos6dnak, a konnirok halvanyodnak stb. Az elkulonitett tartornany valoszenibb korbeirasahoz altalaban lagyitanunk, simitanunk kell a kijelolt korvonalakon: utasitanunk kell a programot, hogy a tartornany belseje es kulseje kozott tegyen fokozatossa minden hatast,

A korvonalak lagyitasara alkalmas eszkozok rendszerint reszet kepezik a Kivalasztas menunek. Ha megvan a kijelolt keptartomany, teriunk at az Ellagyitas (Feather/Blend) meniipontra. Egy parbeszedablak ninik fel, lehetoseget adva annak eldontesere, hogy a kivant hatas a korvonalak men ten hany pixel (keppont) szelessegu savban jelentkezzen; minel nagyobb erteket adunk meg, annal finomabb lesz az atmeneti say.

Hogy milyen a kivanatos atmenet, az fugg egyebek kozott a korvonal jellegetol (eles-e, vagy elkent), a kep felbontasatol (a nagy felbontasu kep sunibben elhelyezett keppontokbol epul fel, kovetkezeskeppen barmifele eszreveheto hatashoz tobb keppontot kell bevonnunk). Az elesen kiugr6 kontur, peldaul a vilagos hatter elott j6l korulrajzolhato sotet emberalak vonalai alighanem kevesbe szorulnak lagyitasra, eleg lesz nehany keppontnyi atmenet, de ha a konturnak va16ban lagynak kelllennie, peldaul egy tulexponalodott foltot akarunk kezelesbe venni alanyunk homlokan, lagyabb, finomabb atmenetet kell letrehoznunk.

Tipp

K6nnyebb a kivalasztas muvelete, ha felnagyftjuk a kivalasztando terGletet, majd szakaszonkent el6rehaladva visszuk vegig a kivalasztas folyarnatat,

Hibak javitasa

A kompozici6ba nem illeszked6, zavar6 elemet az ut6munka sorim ugy is eltUntethetjOk, hogy rarnasoliuk a kep egy rnasik, megfelel6 tartatmu reszletet. Valaszszuk ki azt a teruletet a kepnek, ahonnan mintat akarunk venni, majd nagyitsuk fel, hogy jobban lassuk a reszleteket (az abra csupan kis darabjat mutatja egy j6- val nagyobb kepnek).

A Pecset (Stamp) rendkiviil iol alkalmaz; hat6 rnasoloeszkoze a digitalis sotetkam. ranak, segithet kiiavitani a kep hibait, kiik, tatni a tokeletlen kepreszeket, A megfelelo eszkoz kivalasztasat kovetoen elsokent azt kell megadnunk, hogy a kep melyik reszletet akarjuk ramasolni a kiiavitando, modositando, eltuntetesre varo teruletre.

A Pecsetet felhasznalhatiuk kepkarc, szakadas, porszem eltuntetesere, foloslegesnek itelt reszletek elfedesere stb. Alkalmazasahoz persze iocskan kell gyakorlat, de azert szolgalhatok nehany jo tanaccsal:

1. Folyamodjunk lagy szehi eesethez (Brushes), hogy a masolt reszlet jobban belesimuljon uj kornyezetebe.

2. Mindig a feladatnak megfelelo meretben valasszunk ecsetet. Ha az eeset tul nagy vagy tul kiesi, meg a feluletes szernlelo is felfedezi a iavitast,

3. Nagyon fontos, hogy a javitando tartomany kornyezetehez illeszkedo kepteruletet hasznaliunk a masolashoz. Ha meglatszik a beavatkozas, valasszunk rnasik mintat; addig ne nyugodjunk, mig tokeletes eredmenyre nem jutunk.

4. Sok esetben, peldaul a hatarozott

konturu kepelernek kezelesenel nagy pontossagra lehet szukseg. llyenkor tobb lepesben, apr6bb reszletekben masoliunk. Ha durva, elnagyolt ecsetvonasokkal pamacsolunk, megint csak tetten erheto lesz a vegeredmeny,

5. Mikozben haladunk elore a festegetesben, idorol idore valasszunk uiabb mintat. Ha mindvegig ugyanazt a tartomanyt hasznaljuk, a terrneszetellenes, kiriv6 ismetlodessel magunk hivjuk fel a figyelrnet a rnesterseges beavatkozasra.

6. Menet kozben az eeset meretet is valtoztassuk, Igy konnyebb lesz osszernosni a rnasolt feluleteket,

7. Ha mesterkeltnek, terrneszetellenesnek hat a vegeredmeny, valasszunk masik mintat es masfele ecsetet.

Valtozasok rugalmas kezelese

2. Retegek

Kezdjuk valamivel, amit mindannyian j61 ismerunk: a laborral, a hivasra beadott filmmel, es a visszakapott papirkepekkel. Tegyuk fel, hogy van a filmen egy fot6nk, mondiuk egy vizesesrol, amirol tudjuk, hogy nagyon j6l sikenilt - eppen csak az nem mindegy, hogy a nagyitas milyen expozici6val keszul el.

Ovatossagbol kerunk hat haromfele verzi6t: egy vilagosabbra, egy kozepesre es egy sotetebbre nagyitott valtozatot, Ha egymasra tessziik a harem kepet (mindegy, milyen sorrendet kovetunk), maris van harom kulonbozo retegunk, Nos, a keprnodosito programmal ugyanezt a logikat kovetiuk, csak annyi a kulonbseg, hogy a valtozatok elektronikus uton allnak elo,

Arnikor papirkepeket teszunk egymasra, nyilvan le kell vennunk a felsot, ha latni akarjuk az alatta levot, Mindez a digitalis sotetkamra retegeire is igaz: gyakorlatilag ugyanigy retegzodnek egymasra, es a szamitogep kozrermikodesevel mindig le kell emelnunk a legfelso reteget, hogy lathassuk az alatta sorakoz6kat. Ezt a feladatot tolti be a Retegek (Layers) palettaja,

A papirkepvaltozatok gyors vegigporgetesevel eldonthetiuk, melyiknek a legjobb a rnegvilagitasa; a kepm6dosit6 szoftverben ugyanezt elektronikusan, a retegek be- es kikapcsolasaval vegezhetiuk el. Megeshet, hogy az egyik Iatvanyelem az egyik valtozaton, a masik viszont a rnasik valtozaton tetszik igazan: mondjuk a legsotetebbre vett nagyitason a tajtekos vizeses mutat j61, a legvilagosabbra nagyitott kepen viszont az erdekes szikla; a kozepes expozici6val keszult kep pedig osszessegeben j6l fest, csak eppen reszlettelen feherre mos6dik ki raita a zuhatag csiIlog6 tajteka, a szikla raj-

A digitalis sotetkarnra eqyrnasra helyezett retegei egyetlen kepnek iatszanak, A Reteqek (Layer) paletta mindig a leglels6 reteg lel61 abrazolia a reteqek szendvicset. A vazlatos abran (fent) es a Retegek palettan qobbra) kicsiben is jelzett harorn retegb61 jott letre a teljes kep (ami eqyebkent maga az eredeti lot6, csak a szernleletesseq kedveert szedtOk szet harom reteqre).

zolata pedig arnyekok sotetiebe vesz, Elvben megtehetiuk, hogy mindegyik k:epb6l kivagjuk a jonak itelt reszleteket, es a kapott databokkalletakarjuk a sikeri.iletlen kepelemeket. Peldanknal maradva, korbevagjuk a zuhatag ozonet a sotetebbre nagyitott kepbcl, majd a kirnetszett darabot a kazepre exponalt nagyitason reszlettelenne kimosodon vizesesre helyezziik; az eredrneny persze durva es lnagyolt, de alighanem kozelebb all az eredeti latvanyhQz es az ahitott vegeredmenyhez.

Nos, a digitalis sot~tkarnraban a kep szetvagasa nelkul is megtehetiuk ug anezt. Legyen alul a kozepre exponalt valtozat, folott~ a zuhatag csillogasat visszaad6, sotetebbrc vett kep, Iegfolul pedig a szikla arnyekos reszleteit rnegmento, ilagosabb verzi6. Az atmentendo keptartomanyokat jelQljiik ki es simitsuk be a megfelel6 he lyre (Feather). Amit most latunk, egyetlen sikerult kepnek ninik, holott harom retegbol all, a legfelson keresztul szernleljuk a l1'l.asik kett6t. Ezutan lepjiink at a Retegek (Layers) melliibe, ahol a harorn reteget ugyesen egyesithetjiik (Merge/Flatten Image).

Az egyes retegeketr kulon kezelve mas problernakra is megoldast talalharunj; Tegyuk fel peldaul, hogy a taj-

tekos vizeses rosszabbul fest, sotetebbnek hat a kozepre hangolt valtozaton, mint az eredetin. Semmi baj: minthogy onallo retegben van, kulon is beallithatjuk a vilagossagat es a kontrasztjat. Ugyanezen oknal fogva a sziklat is sotetebbre vehetiuk, ha tUl vilagosnak mutatkozik az egyesitett kepen. Tekintsiink ugy a retegekre, mint a kepiavitas hathat6s eszkozeire. A lenyeg az, hogy a kepet feldaraboljuk, a darabokat egymasra helyezziik es kulon-kulon m6dositjuk.

Valtozasok rugalmas kezelese

3. Retegek kettdzese

A retegek vagy retegdarabok kettozese is nagyon hasznos m6dszer. A legtobb kepmodosito program gyorsan megkett6z barrnilyen kivalasztott reteget: csak be kell lepniink a Retegek meniibe, vagy a Retegek palettajaban ki kell valasztanunk a megfelel6 parancsot.

Batran m6dosithatjuk a ket peldany valamelyiket, a masikat nem erinti a valtozas, Nyugodtan kiserletezhetunk: ha ki- es bekapcsoljuk az erintett reteget, rogton latjuk (es ha nem tetszik, elvethetiuk) a valtozast.

Az alulexponalt, tul sotet kepst (fent) reteqkettozessel is kijavithatjuk. KeszitsOnk rnasolatot a keprol, majd valasszuk ki a Reteg (Layer) palettan a Retegm6d (Mode) Screen beallitasat (k6zepen). A kep sotet terOletei marls kivilaqosodnak.

Ugyanezt megtehetjOk a tulexponalt, tulsaqosan vilagos kepterOletekkel is, ha a Multiply beallitast valasztjuk. Sok esetben korrekci6s reteqekkel otvozve erdemes alkalmazni ezt a modszert.

Ket reteg egyi.itt is rmikodhet, parbeszedet is folytathat egyrnassal. Ezen az elven alapul ket igen hasznos kepmodosito eljaras: az egyikkel a tulexponalt (tul vilagos) kepbol csinalhatunk sotetebbet, a masikkal az alulexponalt (tul sotet) kepet tehetjiik vilagosabba. Mindket modszer el6nye, hogy finomabban befolyasolia a tonusokat es a szineket, mint a Szintek eszkoztara,

Ha tulexponalt kepen szeretnenk javitani, eloszor kett6zziik meg a retegiinket, majd folyamodjunk a Retegek palettajahoz, amely alapertelmezesben a normal (Normal) modot kinalia fel. Mi azonban valasszuk a Multiply hatast, amely osszeszorozza a ket reteg szinertekeit, es lam, a kep maris sotetebb, kontrasztosabb, er6teljesebb lesz.

Ha tul sotet a kep, eloszor ugyanesak kett6zziik meg, majd valasszuk ki a Screen reteghatast, Maris olyan reszletek tunnek e16, amelyeknek addig nyomuk sem volt.

A kep egy-egy reszleten kiilcn is javithatunk. Mondjuk, az eg tulexponalodott, egyeb tekintetben viszont ninesen baj. Valasszuk ki az egbolt tartomanyat, masoljunk belole egy reteget, majd a Retegek palettajaban valasszuk ki a Multiply hatast, es az egbolt feluleten maris finom reszletek jelennek meg (felteve persze, hogy eredetileg is ott voltak; ha az egbolt egyontetu feher volt, akkor nines minek elojonnie).

Ugyanez a munkamodszer az arnyekba veszett reszletek elocsalogatasaban is kitunoen mukodik; kijeloliuk a javitando tartornanyt, reteget masolunk belole, majd kivalasztjuk a Screen hatast, es ha iigyesek vagyunk, rnaris amulhatunk az eredmenyen,

Valtozasok rugal mas kezelese

4. Korrekci6s retegek

A korrekcios reteg keppontot nem tartalmaz, esak modositasi utasitast, Egyfajta szurokent rmikodik, retegbe foglalt paranesot hordoz, es mutatja is az illet6 paranes hatasat, de esak addig, amig bekapesolt allapotban van: ha kikapesoljuk, a kepen visszaall az eredeti allapot.

A kulonfele programok persze mas-mas korrekcios n':tegeket kinalnak, de altalaban mindegyikben megtalalhato alapbeallitas a Szinezet/Telitettseg eszkoztara.

A korrekcios reteg tulajdonsagait tetszes szerint valtoztathatjuk. Ha mondjuk a Szintbeallitast mint korrekcios reteget hasznaliuk egy kep tonusainak befolyasolasara, sziikseg szerint ujra meg ujra megnyithatjuk, mas ertekeket adhatunk meg neki, modositva a benne foglalt parancsot. Tobb korrekcios reteget is hasznalhatunk a vilagossag, a kontraszt, a szinek kulon-kulon befolyasolasa erdekeben.

Ha mindez nem volna eleg, a korrekcios reteg hatasat (mint minden mas reteg hatasat is) szabalyozhatiuk az atlatszosagaval (Opacity): mine! atlatszobb a reteg, annal kevesbe ervenyesul a hatasa.

A korrekcios reteghez rendszerint retegmaszk is tartozik, amelyet alaphelyzetben feher negyzet ielol a korrekcios hatas ikonja mellett. A retegmaszk lehetoseget ad ra, hogy a korrekcios reteg hatasat a kep bizonyos teriileteire korlatozzuk. Amennyiben meghagyjuk fehernek, a maszk teljesen atlatszo lesz, azaz teljes mertekben ervenyesulni engedi a korrekcios reteg hatasat. Ha azt szeretnenk, hogy a hatas ne jelentkezzen a kep teljes teruleten, kitakarhatjuk a vedendo feluleteket, megpedig ugy, hogy festoeszkozokkel (Brush) Pencil

Sal felal az "ilyen volt" allapota: jol lathato, hogy a kep egyes reszein nem tokeletes az expozlcio, Jobbrol az .,ilyen lett" allapota: korrekcios reteqekkel sikerOlt kijavitani a tul sotet, illetve tul vilagos tartornanyokat. A fekete szinnel kitoltott reteqrnaszk teljesen elfedi, a feherrel kitoltott maszk egeszeben atviszi az illeto reteg hatasat.

stb.) rafesnink a maszkra. Ha feketevel festiink, teljes kitakarast, ha pedig szurkevel, akkor az adott arnyalatnak megfelelo mertekii kitakarast hozunk letre,

Valtozasok rugalmas kezelese

5. Az expozici6 modosltasa szintkorrekci6s nitegekkel J6 pelda a fentiek alkalmazasara az expozicio kiigazirasa, hiszen a vilagossagkorrekciot sokszor a kep bizonyos teriileteire kell korlatoznunk. Habar a Kivalasztas eszkozeinek alkalrnazasa is szoba johet, szintkorrekcios retegekkel gyorsabban es egyszerubben celt erhetiink, Az eljaras a kovetkezo:

1. Nagyiabol allitsuk be az expoziciot a kep egeszen.

2. Tegyiink szintkorrekcios reteget (Levels) a kepre, rnajd a sotetitendo kepreszleteket figyelve allitsuk be a reteg tulajdonsagait, egyelore mit sem torodve azzal, hogy az egesz kep sotetedik. (Mivel korrekcios retegrol Van szo, barmikor visszaterhetunk az eredeti alia pot - hoz, es ujra probalkozhatunk.)

Tipp

A digitalis ut6munka soran minel kesobb hajtsuk vegre az elesites muveletet. Egyes m6dosft6 lepesek ugyanis kulonosen kiemelhetnek bizonyos hibakat, digitalis rmrtermekeket (peldaul

a kepzait),

3. Toltsuk fel (Fill) feketevel a szintkorrekei6s reteg maszkjat, ezzel teljesen elfedjiik a reteg hatasat, (EI6z6- leg mindig gy6z6djiink meg r6la, hogy a megfelel6 reteggel dolgozunk-e.)

4. Feher eloterszin mellett valasszunk ki egy lagy szehi eesetet, es fessiink ki mindent a maszkon, amit val6ban sotetiteni szeretnenk a kepen (ezze1 voltakeppen a retegmaszk atlatszosagat adjuk meg).

5. A vilagositando keptartornanyok kezelesere hozzunk letre masik korrekei6s reteget, majd iariunk el a fentiek szerint.

Befejezeskeppen: elesltes

Amikor szkennerrel beolvassuk vagy digitalis fenykepezogepbol betoltiuk a szamitogepbe, az eszkozok tudasahoz mer ten a kep meg a leheto legelesebb, de mire kijon a digitalis sotetkarnrabol, elessege rendszerint romlik. Minthogy a kepmodosito eszkozok teternes resze hatassal van az erzekelheto elessegre, celszeni esak a munkalatok vegen foglalkoznunk a kep elesitesevel, Raadasui nemelyik eszkoz kifejezetten celzottan, a keppontok szintien rrnikodik, igy megvaltoztatia, szembeninobbe teszi a kep szemcseit vagy zajat; ez a hatas meg er6sebben mutatkozik, ha tul koran vagunk bele az elesitesbe.

Ne feledjiik: arra nem alkalmas az elesites rruivelete, hogy a tema rnozgasa miatt e1mos6dott, vagy def6kuszos, eleve eletlenul fot6zott kepet elesebbe tegye; ilyenkor mar nines mit elesiteni, s6t az elesitessel meg felninobbe tennenk a kep eredend6 eletlenseget.

A kepfeldolgozo programok egyik elesito eszkoze az ugynevezett Unsharp cEletlen) maszk. Az elnevezes furcsanak tiinhet (regen a nyomtat6kban hivtak igy a kepek elesitesere szolgalo meehanizmust), de maga az eszkoz nagyon j61 hasznalhato es szabalyozhato: lenyegeben annyit tesz, hogy eleket, konturokat keres a kepen, es amit talal, azt igyekszik hatarozottabba tenni.

Az Unsharp maszkot rendszerint a Szfu6k (Filters) meniiben talaliuk meg. Ha erre a meniipontra kattin-

tunk, parbeszedablak jelenik harom bealli tasi lehetoseggel: egyreszt az Ertek (Amount), masreszt a Sugar (Radius), harrnadreszt a Hatarertek (Threshold) meniiponttal. Mind a harom parameter tag hatarok kozott szabalyozhato.

Az Ertek meniipont a maszk hatasanak erosseget szabalyozza, a Sugar pedig azt, hogy az eltol mekkora tavolsagra terjedjen a maszk hatasa, A harmadik szabalyozo, a Hatarertek beallitasaval az elesites soran rnegvaltozott kontrasztviszonyokat tarthatjuk ellenorzesunk alatt.

A Photoshop program inyencsegeit taglal6 konyvek sokfele m6dszert ajanlanak az Unsharp maszk hasznalatara. Mindenesetre argus szemekkel figyeljiik a kepet, nehogy tulzasokba essi.ink az elesitessel (folyamodjunk a maszk parbeszedablakaban megjelenitett, nagyitott probakephez). Ha elvetiuk a sulykot, az elesites nyersse teszi a kepet, tulhangsulyozza az elek vonalat.

Az Unsharp (Eletlen) maszknak harem parameters van: az Ertek (Amount), a Sugar (Radius) es a Hatarertek (Threshold). A vegso kepen eletlennek szant reszlelek alapanyaqat csakis az Unsharp maszk bevetese ulan, az elesftesen atesett kepbol valasszuk ki, mert ha fordftva jarunk el, a maszk valoqatas nelkul mindenl kielesit.

Tipp

A szamitoqep mar-mar terrneszetellenesen eles vonalakat rajzol, ezert mindig laqyitsunk a kivalasztott keptartomanyok hatarvonalan, A lagyitas merteket finomabban szabalyozhatjuk, ha eles perernu kivalaszto eszkozt hasznalunk, lagyitast pedig csak kesobb alkalmazunk.

Lassunk nehany peldat az elesites parametereire:

• Ha 3-4 megapixeles digitalis fenykepezogep kepevel, vagy kisebb (10 ME alatti) meretben szkennelt keppel dolgozunk, az Ertek legyen 100-150 kozott (mondjuk 120), a Sugar 1-1,5 kozott (peldaul allitsuk 1,2-re), a Hatarerteket pedig vegyiik O-nak.

• A nagyobb mereni digitalis kepeknel es a kozepes (10-30 MB kozotti) rneretben szkennelt kepeknel az Ertek legyen 100-200 kozott, a Sugar 1,2-2 kozott, a Hatarertek pedig legyen O.

• Nagyobb (30 ME feletti) meretben szkennelt kepeknel az Ertek legyen 100-200 kozott, a Sugar 1,5-3 kozott, a Hatarertek pedig legyen O.

• A zajos, szemcses digitalis kepen ugy probaljunk javitani, hogy allitsuk a Hatarerteket 6-10 koze, valamint az Ertek pararneteret is noveljuk.

Bizonyos esetekben a kep egeszet nem, csak egy-egy reszet szabad elesiteni. Az egbolt peldaul sokszor eleve zajos kisse, az elesitessel pedig csak tovabb erositenenk a szerncsesseget. Ilyen esetben valasszuk ki az eg megfelel6 tartornanyait, majd az Inverse utasltassal jeloljunk ki minden egyebet a kepen, es csak ezt kovetoen hasznaljuk az Unsharp maszkot. Igy az elesites erintetlenul hagyja az egboltot.

Sokszor eleve azzal az elhatarozassal keszitiuk a kepet, hogy pusztan a terna legyen des, a hatter maradjon eletlen, Ebben az esetben semmi ertelrne a kep elesitesenek, mert csak a melysegelesseg tartornanyabol kimaradt kepreszletek szerncsesseget, zajat erositenenk vele. Inkabb az a j6 m6dszer, hogy kivalasztiuk mindazt, ami eles a kepen, es csak ezekre a teruletekre korlatozzuk az Unsharp maszk rmikodeset,

Pelda: kondenzcsik eltavolitasa

A kondenzcsik, a sugarhajtasu repulcgepek egi nyoma sokszor folosleges eleme a kepnek, jobb tole megszabadulni; szerencsere a munka nem is olyan bonyolult. Ad6dik a gondolat, hogy a Duplicate utasitassal fogjunk

a dologhoz, de esetleg meggyiilhet a bajunk az egboltban mutatkoz6 tonuskulonbsegekkel. [obban tesszuk, ha kivalasztunk egy teruletet a kondenzcsik kozvetlen kazeleben, lagyitunk a korvonalain (Feather), majd ui reteget keszitiink belole (Copy, Paste). Ezutan az atmasolt egdarabot a Mozgat6 eszkozzel (Move) raigazitiuk a kondenzcsikra, es az mindjart el is tunik,

Ha az egbol kivagott folt nem tokeletesen olvad bele a kiszemelt teruletbe, mozgassuk ide-oda (Move), hatha az athelyezesevel jobb illeszkedest erunk el. A Beallitas (Adjust) eszkozeit is hasznalhatiuk, szabalyozhatiuk vele a kivagott kepdarab szinertekeit. Maszkkal finomithatjuk az illeszkedes hatarvonalat, illetve apr6bb ja-

Az eqboltot ativel6, zavar6 kondenzcsikokat konnyeden eltontethetjuk, ha az egbolt szornszedos tartornanyabol reteqet keszitonk, majd ezt a reteqet rahuzz~k a kijavitand6 teruletre.

None

v

large file

[ Cancel

Image Options ---------;

[!!U I Maximum '" I

~B"eview

v

A JPEG kisebbe teszi az allornanyt, de a tornorltes bizonyos hataron tul mar kockazatokkal jar. A bal oldali kepreszletet j6 rnmoseqben. tomorites nelkul rnentettuk el. Jobbra mellette ugyanazt a kepet latiuk, csak eppen nagy tornorltessel, rosszabb rnlnoseqben elmentve; j611atszanak a kephibak,

vin'lsokat eszkozolhetunk a pecsettel (Stamp), A modszer a nagyobb kiteriedesu kephibak, egyebek mellett a karcok kiigazitasara is alkalmazhat6.

Allomanyok a szamitogepben

A digitalis fenykepezogepekkel kapcsolatban mar sz6t ejtettiink az allomanyformatumokrol. A kepmodosito program szarnara is sokfele formatumban menthetiuk el a kepeket, de munkank szempontiabol harom fontos van kozottiik (a tobbit egyenlore elfelejthetiuk): ajPEG, a TIFF es a fenykepezogep sajat formatuma,

AjPEG igen altalanos kepforrnatum, de a digitalis sotetkamraban, munkaforrnaturnkent inkabb ne hasznaljuk. (Munkaformatumon az a kepi formatum ertendo, amelyben retegeket alakithatunk ki, korrekci6s retegekkel dolgozhatunk, es a javitasokat tartalmaz6 informaci6kkal egyutt menthetiuk el a kepet.) A JPEG ugyanis az allornany meretenek jelentos csokkentesere val6: egyszenisiti, tomoriti a kepet, Tudnunk kell, hogy az egyszenisitessel (jollehet altalaban nem eszreveheto mertekben) informaciok vesznek e1, vagyis romlik a kep minosege. Az egyszenisites (es az inforrnaciovesztes) merteket eeljainknak megfeleloen, csuszkan vagy szoveges utasitassal sajat magunk hatarozhatiuk meg, de ne feledjuk: valahanyszor elmentiink egy jPEG-allomanyt, 6hatatlanul szegenyednek a kep reszletei es arnyalatai,

Ha viszont mar vegeztiink a kep modositasaval, az allornanyt tobb szempontb61 is erdernes jPEG-formatumban elmenteni: egyreszt csekelyebb tarkapacitassal orizhetjuk archivumunkban, masreszt konnyebben es gyorsabban kiildhetjuk el a vilaghalon, harmadreszt a jPEG-formatumot a legtobb program felismeri.

Hangsulyok tekete-tehernen

Egyeb kulonbsegek mellett a hangsulyok is nagyon rnasutt vannak az altalunk latott kepen, mint azon, amit a fenykepezogep vegso fokon megorokit, Agyunk a ko-

A latvany visszaadasaban a szem es az agy kettose valoqatosabb, mint a lenykepezogep. A haqyomanyos totoriporteri eszkoztar meliett a digitalis keputornunka eszkozei is segithetnek a kep, a kornpozlclo leqtontosabb elemeire iranyitani a nezo tekintetet.

rulmenyektol fiiggetleniil kiemeli a latvanybol a szamara fontos osszetevoket, ami annyit jelent, hogy figyelrnunk csak ezekre a reszletekre osszpontosul, minden egyebet hatterbe szorit. Ha baratunk arcat szemleljiik nagy figyelemmel, hiaba latiuk a kornyezetet is rnogotte, a jelentektelen reszletek nem tudatosulnak bennunk,

A fenykepezogep ugyanakkor fikarcnyit sem valogat, a latvany mindegyik elemet egyforma hangsullyal kezeli. A fekete-feherben dolgoz6 fotoriporterek tisztaban vannak ezzel, es ut6lag sokszor vilagosabba, illetve sotetebbe teszik a kep megfelel6 reszeit, hogy a nezo szarnara felreerthetetlenul kideruljon, mi fontos es mi nem fontos a kepen, Ugyanezt mi is vegrehaithatjuk a digitalis sotetkamraban: sotetithetunk a kep kevesbe fontos teriiletein, i1letve vilagosabba tehetiuk a hangsulyozand6, fontos tartomanyokat.

Kulonleges hatasok

A sotetkamraban batran kiserletezhetunk a szinekkel, t6nusokkal, szabadjara engedhetjiik kepzeletunket, kepeket vagy kepreszleteket orvozhenink, akar fest6i es

grafikus hatasokkal is probalkozhatunk. Mindezt a digitalis sotetkarnraban is rnegtehetjuk, s6t bizonyos tekintetben j6val nagyobb szabadsagot elvezhetunk, men nern kell allandoan azon agg6dnunk, hogy rnennyi fot6papir es vegyszer megy pocsekba,

A retegek j61 hasznalhato, es sokszor elengedhetetlen eszkozei a kiserletezesnek, a kivant hatas eleresenek. Az egyik legf6bb el6ny, hogy retegeket letrehozva a kiserlereket egymastol fiiggetlenill vegezhetiuk, az eredrnenyt pedig konnyiiszerrel osszevethetjiik.

A legals6 reteghez ne nyuljunk, viszont keszitsunk r6la rnasolatot, Ezekkel a masolt retegekkel vegezzuk a probakat, id6r61 id6re ki-bekapcsolva az erintett retegeket, hogy a modositasok hatasat azonnal osszevethessuk.

Sok esetben celszeni nevet adni a retegeknek, espedig aszerint, hogy melyiken mit akarunk kiprobalni, Igy konnyebb nyomon kovetni a modositas lepeseit (kivalt akkor, ha a kesobbi megiteleshez lepesrol lepesre elmentiuk az allornanyokat), Ha mas-mas logika szerint is, a kepmodosito programok lehetoseget adnak az allornanyok elnevezesere, Akiben van kiserletezd kedv, probat tehet a kovetkezo hatasokkal.

Sziirfik - A keprnodosito prograrnok tobbsege rengeteg digitalis szurdt (Filters) kinal. A fenykepezogepekhez kaphat6 tornerdek felveteli szur6hoz hasonl6an a digitalis ut6munkaszfu6k is nagyszenien hasznalhat6k, csak vigyazzunk, nehogy beleszeressunk egyikbemasikba, mert nyakl6 nelkiil alkalmazva kozhelyesse, unalrnassa, kiszarnithatova teszik a kepet.

Pr6zai, de komoly elonyuk az utomunkaszuroknek, hogy (ellentetben a felveteli szurokkel) nem kerulnek penzbe. Sok olyan akad kozottuk, amelyik val6ban j61 es latvanyosan hasznalhato, ennelfogva fontos tagja lehet digitalis eszkoztarunknak,

Ha retegekkel dolgozunk, konnyu kiprobalni a szur6k hatasat, Kett6zziik meg a reteget annyiszor, ahany sziirdt ki szeretnenk probalni, Retegenkent egy-egy szfu6t hasznaliunk, es kapcsoljuk ki-be a reteget, hogy lassuk, vajon a szuro mennyiben befolyasolia a kepet.

Tipp

Ha ugyanabban a beallftasban, de mas-mas expozici6val keszult kepeket akarunk eggye otvozni olykeppen, hogy mindegyikbol atmentjuk a legjobb reszeket, hasznaljunk reteqeket, A legeqyszenibb, ha lelso reteqnek az egeszeben legjobb megvilagitasu kepet valasztjuk, a tobbi kep pedig alsobb retegeket alkol. Kezdetben jarjunk el ugy, hogy lagy ecsettel kilestjuk a leglelso keprol az expozici6 szernpontjabol kevesbe sikerult reszeket. lIyenkor elotUnik az alatta leva reteg, pontosabban a megfelela kepteruletek jobb expozicloju valtozatao Ha mar kiisrnerjck magunkat a reteqek kezeleseben, terjunk at

a reteqmaszkos kep[avltasra,

Ha tobb reteget hasznalunk egyszerre, latvanyos hatasokat erhetOnk el. A szemkbzti oldalon bemutatott rajzolatlagyft6 hatas a kovetkezokeppen hozhat6 letreo Masoljuk a kesz fot6t lij reteqre, ezutan valasszuk ki a Gausseletlenftest (Gaussian blur), majd addig nbveljOk a reteg atlatszosag at, amfg el6 nem blijik al61a az eredeti kep (a mertek persze egyeni megfteles dolga, de 61- ven-halvan szazalek rendszerinl elegend6).

Celszeni minden reteget az alkalmazott szurorol elnevezni, es egy-egy rovid jegyzetet kapcsolni hozzajuk, mert igy mindig tudhatiuk, melyik szur6t rnilyen beallitassal alkalmaztuk.

Festmenyhatas - Ha festmenyszeni fot6t szeretnenk, vagy egyeb latvanyos kepi hatasra vagyunk, sokfele digitalis sziird kozott valogathatunk, Altalaban talalunk a merniben olyan szurot, amelyik viz- vagy olajfestmenyszenive, mozaikossa, szinfoltossa stb. teszi a kepet. A valasztort hatast eloszor probaliuk ki kulon retegen, mert nem biztos, hogy rogton azt az eredmenyt kapjuk, arnit eredetileg rerneltunk,

A kepfeldolgozo programokhoz leteznek beepulo modulok is bizonyos kepi, fest6i hatasok eleresere, Azt is megtehetiuk, hogy retegenkent tobb szfu6t alkalmazunk: eloszor kertozzuk meg a kepet, keszitsunk uj reteget, majd vessuk be a kivalasztort hatast, mondjuk a festrnenyielleget letrehozo szfu6t. Ezutan kettozzuk meg a m6dositott reteget, majd a rnasolaton alkalrnazzunk ujabb szur6t, peldanak okaert azt, amelyik folthatast hoz letre a kepen,

Latvanyos eredrnenyre juthatunk ezzel a rnodszerrei, es rninthogy retegekkel dolgozunk, arra is lehetosegunk van, hogy m6dositsuk az atlatszosagukat, egyuttal szabalyozzuk a hatasuk erosseget (valamelyest akar az eredeti, legals6 reteget is ervenyesulni engedhetiuk).

Sokszor az a m6dszer is j61 iohet, amikor a modositott es az eredeti kepbol allitjuk ossze a vegso latvanyt, Tegyuk ra a hasznalni kivant szfu6t az eredeti kep rnasolatara, azutan a kozponti temarol radir (Eraser) vagy retegmaszk segitsegevel vegyuk Ie a szur6 hatasat; ezen a teruleten elcninik az als6bb reteg, igy ternank elesen, eredeti minosegeben jelenik meg, kornyezeten viszont ervenyesul a szfu6 hatasa,

Lagyito hatas - Arnikor portret vagy makrofot6t keszitunk, a kepet sokszor till rajzosnak, elesnek talaljuk. A korvonalakat elmos6 Blur szfirrik itt nem segitenek; a Soft Focus szurohatas viszont ugy lagyitia a kepet, hogy kozben nem keni el az elesseget (vagyis tob-

be-kevesbe ugy mukodik, mint a regi portreobjektivek) .

Kepek otvozese - Retegek alkalmazasava1 masfajta kepi hatasokat is eJerhetiink. Megtehetiiik peldaul azt is, hogy tobb kepbol montazstechnikaval keszitunk egyet; ujszeni, meghokkent6 illusztraciokat, vagy akar egesz tortenetet elmese-

16 kepeket hozhassunk ossze ezzel a j61 hasznalhat6 m6dszerrel.

Nyissuk meg az alapanyagul valasztott kepeket, valasszuk ki koziiliik azt, amelyiket hatterkent (Background) kivanunk felhasznalni, vagy pedig alapkent hozzunk letre egyonteni hatteret, tires kepet. Ezutan kicsinyitsilk Ie a tobbi kepet szandekaink szerint; erdemes az Uirarneretezes (Resize) menuponthoz folyamodnunk (kozelebbrol majd a kepfelbontast taglal6 reszben lesz r6la sz6).

A kepmodosito programok tobbsegeben az Eszkozok kozott rnegtalalhatiuk a Mozgat6 eszkozt (Move); valasszuk ki, a kurzorral huzzuk az els6 kepet a hatterre, majd tegyuk ugyanezt a tobbi keppel is; a legtobb prog-

ram m6dot ad ra, hogy mindegyik kepet kiilon retegkent kezeljiik. Mikozben osszerakjuk a montazst, kedvunk szerint atmeretezhetiuk, elforgathatjuk, tukrozhetjuk az elemeit, s6t akar szoveget is irhatunk rajuk.

Ugyanezzel a m6dszerrel kepek kisebb-nagyobb reszleteibol is letrehozhatunk uj kepet, Megintcsak azt

A bal fels6 kep valojabar, egy mindiissze harmine centimeter magas makettr61 keszult, a totornontazs rneqis j61 mGkiidik, mer! valamennyi alkotoelernerol ugyanolyan jeliegG fenyben, ugyanabb61 a sziigb61 es ugyanolyan gyujt6tavolsagu objektiwel keszult a fot6.

kell tenniink, hogy rnegnyitiuk az egyes kepeket, majd kivalasztjuk azokat a reszleteket, amelyeket be szeretnenk agyazni a hatterkepbe; a feladatra hasznalhatiuk harmelyik kezre eso kivalaszto eszkozt,

A kiszemelt elemeket masoljuk a hatterre a Szerkesztes (Edit) menu Copy/Paste eszkozevel, majd vigyiik a megfelelo helyre a Mozgat6 eszkozzel (Move). Ha tul nagynak, vagy eppen tul kicsinek bizonyul az illeto kepelern, ujra kell mereteznunk: keressiik meg a menu Alakitas (Transform) pontiat, es benne a Meretezes (Scale) parancsot. Ezzel a m6dszerrel ugy valtoztathatunk meg egy retegbeli elemet, hogy rajta kiviil semrni egyeb nem valtozik.

Akkor latvanyos es hatasos a fenykeprnontazs, ha alkotoreszei eleve j61 illeszkednek egymashoz. Ha az elemek tulaidonsagai ellentrnond6k, hiaba igyekszunk, hiaba ugyeskediink az osszeillesztesukben, a montazs ugy fest majd, mintha csak veletlenszenien haiigaltuk volna egymasra az alkatreszeit,

A montazskeszitesre szakosodott fotografusok ezert nagyon odafigyeJnek ra, hogy a kivalasztott kepreszek lehetoseg szerint hasonlitsanak fenyirany, szinhomerseklet es kontraszt tekinteteben, Amennyiben saiat rnaguk fenykepezik a montazs elemeit, ugyanolyan gyuitotavolsagu optikaval, ugyanolyan latoszogbol, ugyanolyan rnelysegelesseggel, es egyebkent is hasonl6 korulrnenyek kozott dolgoznak, kiilonben a vegeredrnenykent eloallo kep sem megvilagitasi viszonyaiban, sem optikai hatasaban nem lesz egyseges,

A montazs alkotoreszeinek osszeallitasaban sokat segithet, ha lagyitiuk az elemek hatarvonalat, vagy retegmaszkot alkalmazunk. Amennyiben meggyulik a bajunk valamelyik hatarvonallal, valasszuk ki az erintett elernet a maga retegeben, tegyiik lagyabba a korvonalait (Feather), majd vegyuk a kivalasztott tartomany ellenteniet (Invert), igy magatol a kiielolt elerntol megvalhatunk, csak lagyitott korvonalait tartjuk meg. Vegul a Tories (Delete) utasitassal iktassuk ki az illeto elem eredeti hatarvonalat.

Tipp

Egyszerubb elkesziteni

a rnontazst, konnyebb ' eggye forrasztani a masmas eredetU, ezert kulonbozo szerncsessequ alkotoelerneket, ha a Szuro (Filter) menu ben nerni alapzajt adunk a kepnek,

BRUCE DALE

Fotoriport es illusztracio

Bruce Dale mar tobb mint harmine eve dolgozik a NATIONAL GEOGRAPHIC magazinnak. Hitvallasa szerint a fotografusnak kovetnie kelJ a teehnikai feilodest, igy lesznek egyre jobbak a kepei. 6 volt az, aki elsokent szerelt fenykepezogepet egy sugarhajtasu utasszallito gep hatso fertalyara, mivel a leszallast kulonleges szernszogbol akarta fenykepezni, Az is 6 volt, aki hologrammal dolgozott mar azokban az id6kben, amikor meg vadonatuj tudomany volt a holografia. Es 6 volt az is, aki fiaval, Greggel kozosen tervezett egy keszuleket, arnely hang- illetve fenyvezerles reven, a kiszernelt alany megjelenesere automatikusan kioldotta a fenykepezogep zarszerkezetet.

Dale rna mar szinte kizarolag digitalis geppel dolgozik; filmet esak akkor hasznal, ha a megrendel6 kifejezetten keri erre. Sok rnunkaja van, szamos kiadvanynak es cegnek fenykepez, tobbek kozott a Panasonie es a Shell is szerepelt az ugyfelei kozott,

Nemesak a szines lap ok es a televizios hirrnusorok ujsagiroi szeretik osszekotni a puszta tenykozlest az essze rmifajaval, a fotosok koreben is egyre nepszenibb a kepi ujsagiras, a sallangmentes, targyilagos illusztraciok vilaga. Egy izben a Shell bonyolult munkaval bizta meg Dale-t: vezetesbiztonsagi tanacsokat kellett kepi forrnaba ontenie, azt kellett megmutatnia, hogy mikent nem szabad autot vezetni. On- es kozveszelyes

Bruce Dale szivessegebol

Bruce Dale mas-mas alkalommal keszitett fotoinak otvozesevel, a Shell Oil rneqrendelesere keszltette ezt az illusztraciot (a rnontazs alkotoelerneit a kovetkezo oldalparon mutatjuk be). Modszerenek egyik nagy el6nye volt, hogy fotozas kozben sem 6, sem a szerepl6k nem kerLiltek vesze-

Iyes korulrnenyek koze, az osszerakott kep rneqis naqyszenien erzekelteti a helyzet eletveszelyes rnivoltat. Dale a rnontazs osszes elernst gondosan rneqvalasztott korLilmenyek kozott totozta, hogy a nez6 ne bsszetoldozott kepnek, hanem egyseges eqesznek erezze az illusztraciot.

autosokat fotozni mindegyik resztvevo szarnara veszedelmes vallalkozas, a megrendel6 megis meg volt gy6- z6dve rola, hogy a szakmaban bevett gyakorlat szerint Dale is ezt az utat valasztia majd.

I)En azonban nern akartarn kockaztatni, inkabb a fotos csucstechnikat hivtam segitsegiil. Ahelyett, hogy ellottern volna nehany tekeresnyi filmet egy autos kaszkad6r rnutatvanyaira, digitalis gepernmel biztonsagosabban, kisebb koltseggel es sokkal jobb minosegben elvegeztem a feladatot.«

Amikor forornontazs a vegso eel, Dale az alapkepek megtervezese es a vegso foto felepitese soran hatalmas rmigonddal jar el (legels6 ilyen munkajat meg filmre fenykepezte, majd a filrnkockakat beszkennelve, szarni-

A vazlatos kep vilaqossa leszi a megel6z6 oldalparon bemulalott rnontazs osszetett mivoltat es 10- gikajat. A kep elotereben szaquld6 autok szelenek elrnosottsaqa, a tavolabb halad6 autok egyre cs6kken6 rnerete, es a tobbl alkoto- es sliluselem is tontos szerepel jatszik abban, hogy a 1016illusztraclo veqeredrnenyben hileles, egyseges kepkent mOk6dik.

togepben folytatta a munkat, hogy minel pontosabban egyrnashoz illeszthesse a kepeket). »Az alapkepeket szigoruan ugyanabban a megvilagitasban, ugyanolyan gyujtotavolsagu objektivvel es azonos latoszogben keszitem. Csak igy van ra esely, hogy minden reszlet iol szervesul a tobbivel.«

Dale-nek van olyan fotornontazsa, amelyikben husz alapkepbol allt ossze a vegeredmeny. Nemelyik fotos ugy dolgozik, hogy elkesziti a kepi alapokat, de magat a montazst mar masvalakivel allittatia ossze. Dale azonban nem hive ennek a modszernek, »Semmi ertelme megfotozni a kepeket, aztan valaki masra bizni a munka

velejet. Rengeteg tenyezot kell figyelembe venni, korultekintoen es gondosan kell fotozni, rnaskulonben semmi esely ra, hogy a montazs jol sikeri.il. Azert rakom ossze sajat magam a rnontazst, mert en fenykepeztem, tehar en ismerem legjobban az alkotoelemeit, es azt is en tudom a legjobban, hogy mit akarok sugallni a keppel.

Teny es vale, mondja Dale, hogy a montazs elkeszitese idoigenyes es kiizdelmes munka. »A sotetkamraban megtehetem, hogy vilagosabbra vagy sotetebbre fenyelem a kepet, es sok mas vonasan is igazithatok, amig a latvany olyan nem lesz, mint eredetileg akartam; nem kell megelegednern a puszta latvannyal, amit a szenvtelen fenykepezcgep rogzitett annak ideien.

No persze nem mindenki engedheti meg maganak, hogy ennyi idot toltson el egy-egy fotoval. Aki szeret filmre dolgozni, maradjon is meg a filmnel, A digitalis fenykepezes kulonosen akkor rabol el sok idot, ha magunk nyomtatjuk a vegso kepeket, Persze laborba is beadhatjuk a kesz allornanyokat, sokszor ott is fantasztikus dolgokat hoznak lei a kapott anyagbol.«

Dale mindenesetre boldogan aldozza minden ideiet a fotozasra es a kepi utomunkara. Kulonosen azert szereti a digitalis fenykepezest, men miutan vegzett, azonnal megnezheti a kepeket; nem kell orakat vagy akar heteket varnia, mig kiderul, mennyire sikerult az anyag. »Nyornban latom a kesz kepet, es ez oriasi konnyebbseg, akar kozvetleniil a sajtonak dolgozom, akar egy kesobb osszeallitando illusztraciohoz keszitek alapanyagot. A digitalis fotozasnak ez a nagyszeni vonasa sokat segit abban, hogy otvozni tudjak ket kiilonallo kepi vilagot: fino man elegyitsem a fot6riporter es az illusztrator gondolkodasmodiat.«

Dale szigoru szabalyokhoz tartja magat: az ut6munka soran, a szamirogepben mar szemernyit sem valtoztat a kepeken, meg a zavaro villanypoznat, tavvezeteket, egyebet sem tunteti el. Mint mondja, nem mindenki osztozik ebben a felfogasaban; a jovo majd eldonti, lei tud megfelelni, es lei mond ellent a digitalis technika tamasztotta etikai probateteleknek,

Etika a digitalis sotetkamrahan

Csaknem harvan esztendeje nyilatkozta egy fotoriporter, bizonyos W. Eugene Smith a kovetkezoket: "Be kell latnunk vegre, hogy nincsen nagyobb hazugsag a fotografianal, mert hiszen a fenykeprol rogton elfogadjuk, hogy targyat a maga valodi mivoltaban abrazolia." Mas szoval, a foro olyan valoszenien hat, hogy a szernlelo gondolkodas nelkul elhiszi: amit lat, az csak a pore valosag lehet. Ne feledjuk: mindez ioval azelott hangzott el, hogy barkinek eszebe jutott volna kepmodosito eszkozkent alkalmazni a szamitogepetl

Kepi valosag

W. Eugene Smith megallapitasa igaz volt akkor, es igaz rna is. A fotografusok zorne becsuletesen gondolkodik es dolgozik, betartia az erkolcsi norrnakat, nem folyamodik csalashoz, Amelyik fotos rnegis ketseges helyzetbe keri.il, az nem szandekaban, inkabb munkarnodszereben mond ellent az etikanak. A hivatasosok, kulonosen a sajto rnunkatarsai kozort persze akadnak olyanok, akiknek (rnunkajuk terrneszete folytan) fontosabb megdobbenteni a nezot, mint feltarni az igazsagot, bemutatni a valosagot. A kenyszer olyan eros lehet, hogy szelsoseges esetben erkolcsi erzekuk is cserbenhagyja oket,

A rnasodik iraki haboru idejen peldaul az egyik legnagyobb napilap fotoriportere fenykepsorozatot kozolt egy civilektol korulvert katonarol. Megrazoak voltak a kepek, de a fotografus nem erte be ennyivel: kivalasztotta az egyik fotot, amelyiken a katona eppen eroteljes rnozdulatot tesz, majd digitalis uton otvozte egy rnasikkal, arne-

lyiken az egyik iraki civil, fiat magahoz szoritva, eppen hatralep, A modositott foro sulyosabb benyornast gyakorolt a nezore - csak annyi baj volt vele, hogy meg nem torrent jelenetet abrazolt, A fotost elbocsatottak az uisagtol. Nyilvanvalo, hogy erkolcsi botlasat nem a szamitogep okozta: 0 maga a dontott ugy, hogy az eroteljesebb erzelrni hatas kedveert atalakitja a kepet,

Egy ielentos napilapban megjelent, egyszeninek tetszo, megis nagyon hatasos kep kapcsan nemreg ujra fellangolt a vita. A foro az arab-amerikai viszony rnegromlasanak idejen nint fel az uisagban; egy arab fiucska allt

A digitalis sotetkarnraban szuletett, latvanyos tantazlakepek ma mar nem csapnak be sen kit, az 1900-as evek hajnalanak Angliajaban azonban meg sokan valodinak hittek a fotoqrafiakbol oszszeoll6zott mesebeli jeleneteket. (Ugye, hogy mar jocskan a szamitoqep rneqlelenese el6tt lehetett hazudni a ksppel?')

egy elelmiszenizlet cegtablaia elott, fegyverrel a kezeben, es ugy nint, eppen lovoldoz valamire.

A keprol vegul kiderult, hogy nem az, aminek latszik: szerntanuk allitottak, hogy a fotos eloszor odahivta magahoz a gyereket, aki a kozelben iatszott, majd az uzlet ele vezette, es elrnagyarazta neki, hogyan tarts a a fegyvert es mire celozzon vele.

A szemk6zti oldalon: A ket fels6 fot6 val6di, ellentetben a j6val feszOltebb, hatasosabb als6 keppel; az ugyanis a fels6 kett6b61 keszult a mozgalmasabb kepreszletek osszeollozasaval, Csakhogy ez a rnontazs mar meghamisitja a valosaqot, mert a helyzet es a pillanat, amit latvanyosan rneqorokit, valojaban soha nem alit e16.

Illusztraciokeppen meg elment volna a kep, de targyilagos riportfotokent nem allta meg a helyet, es ebben a szarnitogepet nem terhelte felelosseg,

A kepi igazsag h~nyege

Abban az idoben, amikor a digitalis fenykepezes meg ujdonsagnak szarnitort, a rnodszert nem isrnero, aggodo fotosok visszavonultak a szarnukra ism eros terepre, a filrnes fotografia erkolcset alapul veve egesz sor etikai szabalyt allitottak fel, Am ezeket a szabalyokat nem valos veszelyek, hanem a hagyomanyos fenykepezes korlatos volta hivta eletre.

Az egybedolgozott, tobb kepbol osszeallitott fotok keltettek a legtobb aggalyt. A laikus azt gondolhatta, hogy a fotografusnak nem kell tobbe Afrikaba zarandokolnia, ha remek kepeket szeretne, mondjuk, a szavannan do oroszlanokrol, Eleg, ha megvesz egy koteg afrikai tajfotot, lefenykepez egy oroszlant az allatkertben, azutan a szarnitogepben egyetlen keppe otvozi az alapanyagot. Mondanom sem kell: egyedul azok hihettek ezt komolyan, akik soha eletukben nem dolgoztak kepmodosito programma!.

Neha persze valoban szukseg lehet tobb kep vagy kepreszlet egybegyurasara. Ha a fotos ket kepet keszit a helyszinen, az egyiket a latvany sotet tartornanyaihoz, a rnasikat a vilagos kepteruletekhez igazitott expozicioval, a ket fotot egybedolgozva tonusokban gazdagabb kepet hozhat letre (mint errol korabban mar szot ejtettunk). Mi tobb, az eredmeny sokkal hivebben lefesti az eredeti latvanyt, mint akar az egyik, akar a masik kiindulasi kep onmagaban.

A kepotvozes rnodszere persze rnagaban hordja a csalas lehetoseget, de ez mindig es mindenkor igaz volt

a fotografiaban, nem a digitalis fotozas eliovetelevel lett valosagos veszellye, Regen is gond nelkul osszehozhattunk egyetlen foton olyan szemelyeket, akik soha eletiikben nem talalkoztak egyrnassal, vagy saiat izlesunk szerint atkozmetikazhattuk, tobb keprol osszerakosgathattuk egy helyiseg berendezeset stb.

Retus vagy megtevesztes?

Egy rnasik, a fentiekkel rokon kerdes: meddig polirozhatunk utolag egy kepet, hogy igazsagtartalma, eredeti mivolta ne seriiljon? Ha eltavolitjuk a makulakat, a zavaro reszleteket, a kompozicio lenyegtelen elerneit, vajon nem modositiuk-e alapvetoen a kep hatasat, nem csorbitjuk-e az eredeti tartalrnat?

Nemcsak miota szamitogep letezik, de mar a fotogratia kezdeteitol letezik a retusalas rnodszere: a fotos kijavitja a kepen, ami nem tokeletes, elfedi a zavaro reszleteket, eltiinteti az arcok rancait, szukseg eseten feliratokat, cegereket cserel Ie stb. Vannak persze szelsoseges esetek is. Ki ne tudna, hogy a propagandacelu, politikai targyu fotokat sokszor a tudatos megtevesztes szandekaval retusaljak: rutinszenien eltiintetik a nemkivanatos szemelyeket, bukott allami vezetoket ...

Kinek higgyunk?

A fotos neha nil messzire megy: ha nem is abrazol valotlant, felrevezeto kepet ad ki a kezebol. Nem felediuk azonban, hogy a felrevezetes, a megtevesztes kockazata kezdettol fogva benne foglaltatik a kommunikacioban, akar szavak, akar kepek alakjaban zajlik az eszmecsere.

A riporter mondhat valotlant, holott latszolag minden szava igaz, illetve feli.iletesen, torzitva is talalhatia az igazsagot. Ugyanigy a fetes is atalakithatia a valosagot, sajat szaja ize szerint talalhatia mondanivaloiat, amikor elhatarozza, hogy mikor es mi medon kesziti el a fotot. (Nem gyozorn hangsulyozni: a szamitcgepnek az egvilagon semmi koze mindehhez!)

Vegre is a kep igazsagtartalma, arnikent minden mas hiranyag igazsaga is, a fotos es a forras hitelessegen all vagy bukik. Ha tudjuk egy kiadvanyrol, hogy sernmifele korulmenyek kozott nem kozmetikazza a fotoit, biztosak lehetiink benne, hogy amit a kepeken latunk, maga a kendozetlen valosag. Ugye, rnilyen nehez hinni a szenzaciohaihasz bulvarlapok fotoinak, holott konnyen lehet, hogy a szintiszta igazsagot tariak elenk?

Aki fotokkal akar masokat rnegteveszteni, akar szamitogeppel es keprnodosito programma I, akar annak hijan celhoz erhet, A kep igazsagtartalma nagy ban fiigg attol, hogy mi volt a fotografus eredeti torekvese, es mi keriilt vegul a fotora, A fenykep, akarcsak a szoveg, szolgalhat uisagiroi celokat, mukodhet illusztraciokent, es lehet a tiszta kepzelet szulemenye, Mindegyik esetben kiildnbozo a fotografus celia: a fantazia szi.ilte foton, akarcsak a szepirodalomban, egeszen masfaita igazsagokat kell keresniink, mint az ujsaghirben. Mas dolog az igazsag, es megint mas az igazsag kozlesenek media.

Pusztan azert, mert a szovegszerkeszto program ban at lehet irni a bevitt szoveget, nem kell arra gyanakodunk, hogy aki szoveget szerkeszt, eleve meg akarja teveszteni olvasoit, Hajszalra ugyanez all a kepi utomunkara, a digitalis sotetkamrara: igenis van letiogosultsaguk az utolag rnodositott kepeknek, amennyiben biztosak lehetiink benne, hogy kello gonddal nyultak hozzajuk, es csakis az igazsaggal osszhangban modositottak rajtuk, mielott kozrebocsatottak oket,

Es van letiogosultsaguk a fantazia, a muveszi szandek sziilte fotoknak is, ha a valosagbol kiindulva jutnak el a kepzelet vilagaba. Amikent az irott rmivek eseteben is mindig tudnunk kell, hogy tenyirodalornrol vagy fikciorol van-e szo, a fenykeprol is vilagosan ki kell nyilvanitania az alkotonak, hogy mi volt az eredeti szandeka; az igazsag csak igy maradhat resze a fenykepezesnek, El kell utasitanunk minden olyan fotot, amelyik sanda szandekkal kesziilt, ugyanakkor ne essiink tulzasba, ne a digitalis sotetkarnrat karhoztassuk, hiszen mar maga a fenykepezogep is eszkoze lehet a megtevesztesnek.

GEORGE LEPP

Kimerithetetlen eszkoztar

George Lepp fokent terrneszetfot6ir6llett nevezetes. A taikeptel a makrofot6ig minden rmifajban otthon erzi rnagat, ezenkiviil 0 kepviseli a fot6technikai m6dszereket targyalo rovatot az Outdoor Photographer elm alatt megieleno szaklapban. Sokfajta m6dszert es eszkozt alkaimaz, a kep jellemzoit minden tekintetben befolyasolja es ellenorzi, vagy ahogyan 0 fogalmaz: optimalizalja az adott lehetosegeket. Ebben a tekintetben a digitalis fenykepezes eszkoztara sokat segit: megadja szarnara mindazt, arnire vagyott,

»A fenykepezes vegso lenyege, hogy eszkozeink reven rnegvalositsuk, arnit elkepzeltunk magunk elott. A digitalis technika rendelkezesiinkre bocsatia mindazokat az eszkozoket, amelyekre az exponalastol a papirkep eloallitasaig szuksegunk lehet. Sok even at csak annyit tehettiink, hogy megnyomtuk a gombot, megcsinalruk a kepet, utana kulonosebb befolyas hijan varakoztunk tiireimesen, akar sajat nagyitas, akar uisagba

Tim Grey

szant foto volt a vegeredmeny.«

Az ember azt hihetne, hogy a digitalis technika adta korlatlan lehetosegek nemhogy sarkalljak, de inkabb elkenyelrnesitik a gondolkodast, am Lepp az ellenkezoiet allitia .• )A digitalis fenykepezes kifejezetten serkenti az alkot6kedvet. Regebben, ha a terepen valami ujjal probalkoztunk, napokon vagy heteken at kelJett varnunk az eredrnenyre. Most mar azon rnelegeben megnezhetiuk,

George Lepp mar reg6ta kutatja rneqszallottan a fotogratia technikai lehetoseqeit. Igyekszik minden lehet6t kihozni a kepeibol, a eel erdekeben sokfele eszkozt kiprobat, peldaul nagylat6szogu. dontheto sfktl (tilt-shift) optikaval keszit makrototokat, vagy eppen

teleobjektfvvel fog bele a taifotozasba, A digitalis technika megadta szarnara a vaqyott szabadsaqot; tobbek kozott a hollandiai Kukenhoff kertienek pompas szlneit megelevenft6 kepe is a szamitogep digitalis sotetkarnrajaban nyerte el vegs6 tormajat.

mi nem jott ossze a kepen, mi az, ami nem sikerult, levonhatjuk a tanulsagokat, es maris ujra probalkozhatunk. Mindebben az a legnagyszerubb, hogy hamar kiismerhetjiik eszkozeink rmikodeset es kezeleset, kiaknazhatiuk vadonatui rudasunkat, egyre jobb es kifejezobb kepeket keszithetunk.«

George Leppben akkor tamadt fel az erdeklodes az uj m6dszerek irant, amikor vagy husz esztendeje elso izben talalkozott a digitalis csucstechnikaval. »Lattam a SciTech es a tobbi ceg legelso, igen draga berendezeseit, es lattarn a kepfeldolgozas vegeredrnenyet, Akkor meg felmillio dollart is elkertek egy olyan gepert, akarki nem vasarolhatott maganak belole.«

130 GEORGE LEPP I

Lepp ma mar csak digitalis lot6- kat keszlt, Akar viraqot, akar madarat vagy valami egyebet lenykepez, szarnltoqepben lolytatja a munkat, kepei szln- es arnyalatvilagat a Photoshop eszk6zpalettaja raven allftja be.

A kilencvenes evek kozepere mar oIcs6bb lett a szamitogep es a mem6ria, megjelent a szinen a Photoshop kepmodosito programja. Lepp az els6k kozott kezdett kiserletezni az uj m6dszerekkel.

Mara odaig jutott, hogy kizarolag digitalis fenykepezogeppel dolgozik, es rengeteg id6t Wit utomunkaval: a Photoshop segitsegevel minden lehetot igyekszik kihozni a fot6kb61. »Ha regebben rnegkerdeztek volna t6- lem, el tudorn-e kepzelni, hogy egyszer maid akarmit megtehenlnk a keppel, ami a szines sotetkamraban elkepzelheto, csak eppen mergezo vegyszerek es oldatok

nelkul, raadasul nem kell korornsotetben dolgoznunk, rogton ravagtarn volna: ugyan mar, ne viccelj!«

Lepp nem tagadja, hogy sok idobe telt, amig idaig eljutott. »Az embernek rengeteget kell tanulnia, ha lepest akar tartani a technika, a m6dszerek rohamos fejlodesevel. Annyi izgalmas eszkoz van a kinalatban, es mindegyik nagyon sokra kepes.:

Persze nem kell mindent tovirol-hegyire megtanulnunk ahhoz, hogy hasznat vehessiik a digitalis technikanak, »Kezdjiik azokkal az eszkozokkel, amelyek a kep javitasara, tokeletesitesere val6k. Ne higgyuk, hogy ehhez mindent tudnunk kell a Photoshopr61 meg a tobbi programr61. Dehogy! Mar az is eleg, ha kovetkezetesen alkalmazzuk a fotozas f6bb alapelveit, es hamarosan j6 kepekkel, hasznos ismeretekkel gazdagodhatunk.«

Lepp felfogasa szerint a digitalis fotozas mindenki altai rmivelheto mesterseg: sokat ad annak, aki pusztan kellemes idotolteskent kcstol bele, es megfelel annak is, aki hivatasos fotoskent keres egyre ujabb utakat.

»Mindenfele szinten probat tehetiink a digitalis fotozassal, hiszen lehet olcson, es lehet professzionalis szinvonalon is muvelni, Tanulhatunk akar egy jobbfajta kompakt geppel is, es amikor eljon az ideje, arterhetunk egy mindentud6, tukorreflexes, cserelheto objektives digitalis gepre. Amib61 viszont minosegi darab kell, az a szamltogep; aki csak bajlodik a programmal, a digitalis fotografiat sem fogja megszeretni.«

George Lepp rna is vegtelen orommel muveli a forogratia sok-sok valfajat, magas szinni rmiszaki hatteret es mestersegbeli tudast kivano felveteleket eppugy keszit, mint vidam szamitogepi levelezolapokat (ez utobbiakat riportutiairol kuldozgeti haza rendszeresen).

»Hiaba szolgal olyan sokfele eszkozzel, a digitalis technika nernreg meg megalkuvasnak, komprornisszumos rnegoldasnak tetszett. Mara rnegvaltozort a helyzet: a digitalis fenykepezes behozta, s6t bizonyos tekintetben meghaladta a filmes fotografiat.:

NYOMTATOTT KEP I

Nyomtatas

A digitalis fenykepezes modern korszaka igazabol att6l a pillanatt6l szarnithato, amikor megjelent a piacon az else j6 minosegu tintasugaras nyomtat6. Azelott, ha valaki elszanta magat a fenykepek szamitogepes kidolgozasara, vegul komoly problemaba utkozott: hogyan csinaljon a szamitogepi allomanybol j6 minosegu papirkepet?

Ma mar a legtobb tintasugaras nyomtat6 alkalmas fotorninosegu kepek nyorntatasara, A kifejezetten erre a celra kifejlesztett fot6printerek ugyan sok szempontb6l robber tudnak, de o1cs6bb nyomtat6kkal is kinino papirkepeket allithatunk elo, csak nagyon oda kell figyelniink a nyomtatas folyarnatara.

A tintasugaras nyomtat6 mozg6 feje finom rnintazatot fecskendez a keszulekben folfele halad6 papirlapra, Az eredmenykeppen kialakul6 kep jellege elsosorban a tintacseppek nagysagatol, a nyomtat6 altai hasznalt szinek jellegetol, valamint a szinkeverest felugyelo szamitogepes algoritmust61 fugg.

A Canon USA, Inc. sztvesseqebot

A nyomtatasi folyamat

vel kapcsolatban: a nyomtat6 felbontasa egeszen mas, mint a kepfelbontasl

Nyomtatomeghajto - Ahhoz, hogy a kep fot6minosegu legyen, a nyomtat6 sajat meghaitojanak nem alapertelrnezesben, hanem megfelelo beallitasban kell mukodnie.

Hala a tintasugaras nyomtat6knak, nem feltetlenul kell fot6laborhoz fordulnunk; otthon. vagy akar a rnunkahelyunkon is fot6- minosegu papirkepeket alllthatunk elo.

A nyorntatas viszonylag egyszeni folyamat, de a kovetkezoket fontos szem elott tartanunk:

Papir - Fotorninosegu nyorntatashoz rnegfelelo minosegil papir sziikseges.

Kepfelbontas - A kepfelbontast sokan osszekeverik a nyomtat6 felbontasaval.

Nyomtatofelbontas - Ha semmi mast, ezt mindenkeppen iegyezzuk meg a nyorntatas technikai hattere-

A papir

A papir kivalasztasakor tobbe-kevesbe megitelesunktol ftiggo szempontok egesz sorat kell tekintetbe venniink. Mindig celszeni a nyomtat6t gyarto ceg saiat papirjaval dolgozni, mert a gyarto tudja a legjobban, a nyomtat6ja melyik papirral nyujtja a legjobb rninoseget.

A k6vetkezQ o/da/paron: A totes vegso celja a latvanyos, akar talra is kiteheto fenykep, de nagy meretoen, ugyanakkor kielegito rnindseqben nem kbnnyO nyomtatni. A digitalis technika gyorsan fejlodik, ma mar az otthoni nyorntatok is kituno minosegben dolgoznak.

Fokeppen izles dolga, hogy milyen feluleni papirra nyomtatunk, de dontesunknek komoly ielentosege van. A papir lehet fenyes es lehet matt, a ketto kozott pedig valaszthatiuk a selyernfeny kulonfele fokozatait. A fenyes papir adja a legragyog6bb szineket, a legelenkebb arnyalatokat, a kep azon mutatkozik a legelesebbnek, A matt papir ugyanakkor finomabb t6nusokat, lagyabb arnyalatokat ad, tornpitja a nyers kepi hatasokat,

Leteznek azutan kiilonleges papirok, amelyek fotominoseget nyujtanak vaszon, selyem vagy polieszterfolia anyagu feluleten, sot vannak olyan papirok is, arnelyek az akvarellpapirhoz hasonlitanak, es nagyon szep, matt fehiletu kepet adnak (watercolor paper) .

A papirok felulete rninoseg, szovet es szinarnyalat (hideg/meleg feher) tekinteteben is eltero lehet, Mivel a papirkeptol elvarunk nerni sulyt es tartast, a nyorntatoban hasznalt papir vastagsaga es sulya sokban befolyasolja, hogy amikor a keziinkbe vesszuk, val6di fenykepnek erezzuk-e a szarnitogepi printet. Vannak egeszen konnyu polimerek, amelyekre igen j6 rninosegii, fenyes printet keszithetunk, am ha kezbe fogunk egy ilyen kepet, tul lagynak erezzuk a val6di fot6hoz kepest.

A papir fenyetol is fugg, hogy a kinyomtatott fot6n mennyire ragyognak majd a szinek, mennyire lesz "husos" a kep. Szinek es arnyalatterjedelern tekinteteben a feherebb, fenyesebb feluleni papirok adjak a legjobb eredrnenyt; az akvarellpapirok nem igazan feherek, inkabb kicsit melegebb tonusuak, es minthogy nem is fenyesek, kisse oregitik, olykor festrnenyhez teszik hasonlatossa a kepet.

Kepfelbontas

A kepfelbontas tehat nem ugyanaz, mint a nyomtat6 felbontasa. A tintasugaras nyomtat6knak az a dolguk, hogy boldoguljanak a kepfelbontas bizonyos tartornanyaval, es bar logikusnak ninhet, hogy ami tobb, az egyszersmind jobb is, a valosagban ez nem mindig igaz. Vajon mennyi az eleg? Az eredeti alapertek 300 dpi (pon-

tosabban PpiJ mert a kep felbontasarol van sz6); ez az ertek tokeletesen meg is felel, hiszen a legtobb tintasugaras nyomtat6 ekkora kepfelbontasnal mar kielegito rninosegu kepet szolgaltat,

A modern nyomtat6kat vezerlo szoftvereknek mar igen-igen j6 az algoritmusuk, ennel kisebb kepfelbontasbol is fotominoseget tudnak eloallitani, Vannak mar nyomtat6k, amelyektol 180 dpi kepfelbontas mellett is j6 kepet remelhetunk, sot bizonyos (kulonosen az akvarellpapirhoz hasonl6) papirok eseteben akar meg leijebb mehetiink a felbontassal. Csak a gyakorlat dontheti el, mi a legjobb beallitas nekiink es nyomtat6nknak.

Ha kisebb kepfelbontas is elegendo a kidolgozas soran, ugyanannyi adatb6l nagyobb mereni kepet nyorntathatunk. Nem kenyszerulunk interpolaciora (a kepallomany rneretenek szoftveres novelesere), csak at kell allitanunk a programban a kep felbontasat, Vigyazat, ez nem uirameretezes, hiszen nem a pixelszarnon valtoz-

Sokszor elotordul, hogy a nyomtato felbontasa szerint at kell mereteznOnk a digitalis kepst, Eloszor csak a fslbontasat allitsuk at a kepnek, mas tulaidonsaqahoz ne nyuliunk; a bemutatott esetben ezen okbol nem kapcsoltuk be az Ujrameretezes (Resamp/ej parancsot.

Wil1h: ZZ72

pixelS pixelS

HeIiJll; 1104

Doarnen151ze

Wil1h; ~I i"dles y

I He~t ~~YJJ.

ResokJtioo: ~~Y ]

tatunk (a Resample Image utasitast ki kell kapcsolnunk)! Peldakeppen: az 5 megapixeles kep 300 dpi felbontasban, vagyis a fotolabor igenyei szerint 18x23 centimeteres kephez elegendo, 150 dpi felbontasban, nyorntatasra szant allornanykent viszont akar 25x36 centimeteres kepet is kiadhat.

A nyomtat6 telbontasa

Ez a terry annyira fontos, hogy meg egyszer leszogezem: a nyomtato felbontasa nem ugyanaz, mint a kepfelbontas, Hiaba jelentos (2400 dpi vagy meg nagyobb) a nyorntato felbontasa, ha a kepallornany csekely merem, vagy rossz minosegu a papir, ugysern tudunk fotominosegu kepet nyomtatni. Ntalaban megengedhetjiik nyomtatonknak, hogy a hasznalt papirtipus szerint sajat maga valassza ki az optimalis felbontast,

A legtobb papirnal megfelel a 720 dpi felbontas, am a nem nedvszivo (peldaul a photo glossy megielolesu) papirokon a nyomtato altal letett pontok nem folynak ossze, ezert akar 1440 dpi felbontassal is lehet rajuk nyomtatni.

A tudomany szerint az emberi szem 1500 dpi felett mar nem eszleli a kepfelbontas, a kepminoseg kulonbsegeit, ugyanakkor ilyen nagy felbontas mellett lassabban halad a nyomtatas, es tobb tinta fogy.

A nyomtat6 meghajt6ja

Bar errol sokan megfeledkeznek, a nyomtato vezerlo szoftvere, azaz rneghajtoja (driver) is fontos tenyezoje a nyorntatas folyamatanak: csak akkor lehet io a kinyomtatott kep, ha a rneghajto megfelelo beallitasban uzemel,

A nyorntato beallitasakor meg kell jelolniink a menuben, hogy rnilyen papirt hasznalunk. Egyes nyorntat6knak ennyi elegendo is, a tobbit mar elvegzik maguktol, Mas nyorntatoknal a rmikodes modiat is rnagunknak kell megadnunk: voksolhatunk egyreszt az automatikus uzernmod (Automatic), masreszt a fotora sza-

DNoMarglns

bott (Photo Enhance) beallitas, illetve az igeny szerinti (Custom) bealli tas kozott, Ezzel a gyarto mernokei altal kidolgozott algoritmusok valarnelyikere bizzuk a nyomtato rmikodteteset, Automatikus uzernben csak a megfele- 16 papirtipust kell beallitanunk. Fot6ra szabott iizemm6dban a nyomtat6 meghajtoja altalaban felkinal szarnunkra bizonyos beallitasi lehetosegeket (megmondhatjuk peldaul, hogy portret akarunk-e nyomtatni, avagy tajkepet), es a rnegjelolt kepti pushoz i1l6 szinbeallitast valasztia a nyomtatashoz, Az igeny szerinti beallitas pedig azt jelenti, hogy izlesiinknek es celjainknak megfeleloen akar egeszen szelsoseges ertekeket is megadhatunk (peldaul a nyorntato felbon-

Paper Size eeuer scurce

~ITIrnIDICJCil

I Letter ~I ~

I Auto Sheet reeder ~ I I Options... I

Orientation

Portrait 8Land5CilPe o Rotate bV 180 degrees

o Double-Sided Printing --,

Margins... " Folded eaoklet

L____ ~

Reduce or Enlarge 8-.

@}Standard 0 Maximum

o Centered

~ IPS(JN Stylus Photo 1180 PJoperlll)s r?J~

PWnP ....

360 dpilrilJIIIP.,. Ph:JtoQI.IIIiyI,*JetP..,.,

PhoioP"_ Pr.,_GIou)iPholoP.,_ PhQIoQ~GIouyF1rl 'MJ«TI...,.1Ir'IC* IrilJIIBect.l.W1IFft CoIorLhPholoPepeI G_PhoIoP.,.

~r"",_ Venion5.211P

tasaban es a szinek beallitasaban).

Hihetunk-e a monitornak?

Ez bizonyos fogas kerdes. A monitor kepe eleve maskent all ossze, mint a kinyomtatott kep, es ha tul sokat pepecseliink azzal, hogy osszehangoljuk a kettot, nem marad id6nk valami sokkal fontosabbra: arra, hogy batran kiserletezzunk, mig el nem iutunk az igazan sikerult papirkepig. Gondoliuk hat vegig a kovetkezoket;

A kepernyo szineit a szamitogep RGB (voros, zold, kek) szinterenek megfelelo keppontok (pixelek) adjak, a nyomtatott kepet viszont az a feny rajzolja meg, ami a feher papirrol, a nyomtat6 altal letett festekszemcsekr61 visszaver6dik. Raadasul a festek szinei egeszen maskent, az ugynevezett CMYK (cyan, magenta,yellow, black, azaz zoldeskek, bibor, sarga es fekete alkotta) szinterbol allnak ossze.

A kepemyo maskent kezeli, maskent sulyozza a szineket, mint a nyomtat6, de ez nem bai, mert mi nem is

Csakis akkor lehet j6 a print, ha megfelel6 bsallltassal mGk6dtetjOk a nyomtat6t vezerto programot. fme, egy Macintosh- es egy Windows-alapu nyomtat6 meghajtojanak parbeszedablaka.

Tipp

Mikent a haqyornanyos sotetkarnraban, a digitalis ut6munka soran is nagyon fontos, hogy lankadatlan tUrelemmel probalqassuk a lehetoseqsket, es kritikus szemmel rnerjuk fel az eredrnenyt. Ne eleqedjunk meg az elfogadhat6- val, csak a kivetelesen j61 sikerult keppell

a monitort tesszuk ki a falra, hanem a papirkepetl Sokkal lenyegesebb, hogy a nyomtatott kepet onmagaban milyennek latiuk, mint az, hogy a print mennyire hasonlit a monitoron latort kephez,

Persze az is fontos, hogy a monitor hitelesen es megitelheto m6don adja vissza a kepet, amellye1 dolgozunk, es hogy a modositasok, amelyeket eszkozlunk, val6ban megjelenjenek a nyomtatott kepen. Ez az elva szinkezeles kiindulopontia, a munka menete pedig a kovetkezo:

Kalibraljuk a monitort! Ahhoz, hogy mindig kovetkezetesen mutassa a szineket, a kepernyot id6r61 id6re be kell szabalyoznunk. A Photoshop es a hozza hasonl6 programok Kalibracios varazslot (Calibration Wizard) kinalnak erre a celra.

Valogassuk meg munkakornyezetiink szineit! Inkabb semleges szinu berendezessel vegyuk magunkat korul, mert szernunk es agyunk orokke igyekszik ellensulyozni a latvany szelsosegeit, Ha pirosra festett asztalra allitjuk a monitort, agyunk ugyesen tompitja a latvanyban tultengo voros szint, csakhogy igy a keperny6 szineit sem eredeti mivoltukban, hanem vorosben szegenyebbnek erzekeljiik.

A helyiseg vilagitasa is fontos tenyezo. Ha valtozo fenyviszonyok mellett, egyszer napsutesben, masker villanykorte fenyenel dolgozunk, mindig masnak latiuk a kepet, a szineket, Legjobb a felhornaly, a fenyviszonyok (es a szinhomerseklet) mine! csekelyebb valtozasa.

N emcsak akkor lehet j6 a vegeredmeny, ha a digitalis technika gurui altai megszabott uton haladunk. Amint el6bukkan a nyomtat6b61, tekintsunk friss szemmel, elfogulatlanul a kepre, igyekezzunk onmagaban megitelni, ne hasonlitgassuk minduntalan a monitoron latott kephez. Csak ha valami hibat latunk, akkor pillantsunk a kepernyore, akkor vizsgaljuk meg, hogy szinek, t6nusok es egyeb jellernz6k tekinteteben mi a kulonbseg a kepernyon beallitott es a nyomtatott kep kozott,

A vegso itelethozatal el6tt hagyjuk egy ideig szaradni a kinyomtatott kepet. A nyomtat6 terrneszetetol fugg6en ugyanis vannak esetek, amikor egyes arnyalatok,

Takarekosabban klseneteznetunk a nyorntatas soran, ha kOl6nfele beallnassal tobb kepet nyomtatunk egy-egy lapra (fent). A VividDetails ceg Test Strip nevezetO programja reven egyfel61 szabalyozhatluk a kep szineit, masfel61 autornatikussa tehetjOk a probanyorntatast.

~~ ~~

M ..... ' .. Prod r

~DiOiCl

kiilonosen a rnely t6nusok nem azonnal, csak percek, esetleg csak orak rnultan fejl6dnek ki. Szinten nagyon lenyeges, hogy a kinyomtatott kepet lehetoseg szerint olyan fenyben biraljuk el, amilyen fenyviszonyok kozott majd kozonsegunknek is megmutatjuk.

Tegyunk probat a kivalasztott beallitassal, vizsgaljuk meg az eredmenyt, majd tegyunk uiabb probat, es megint kritikus szemmel nezzuk vegig a kinyomtatott kepet. Minel tobb gyakorlatra teszunk szert a nyorntatasban, annal jobb lesz a vegeredmeny. Tulaidonkeppen a hagyornanyos sotetkamraban dolgoz6 fot6s is ujra meg ujra probalkozik, es addig nem nyugszik, amig a legjobb eredmenyt nem kapja. Nos, nekunk eppen ugyanigy kell gondolkodnunk.

A filmes sotetkamraban pr6bacsikkallehet gyorsitani a kiserletezes folyarnatat, Ezt is eltanulhatiuk: vigyiik osztott kepernyore a m6dositand6 fot6 kicsinyitett rnasolatait, azutan mindegyik peldanyon tegyiink probat valarnilyen beallitassal (iegyezzuk is fel, hogy melyik kepen mit m6dositottunk). Az ertekelest megkonnyitendo, egy peldanyt hagyjuk erintetlenul. Ha ezutan kinyomtatjuk, az osztott kep szernleletesen mutatja, melyik beallitassal mire juthatunk.

A szinter

Nagyon lenyeges, hogy a digitalis kepfeldolgozas valamennyi rnunkafolyamataban, a kep letrehozasatol egeszen a nyomtatasig, azonos iranyelvek szerint, m6dszeresen es osszehangoltan kezeljiik a szineket. Azonban barki barrnit mond, tudnunk kell, hogy a szinkezeles nem egzakt tudornany: reszint erzekeny szem, reszint megfelelo technikai ismeretek kellenek hozza.

Azert nem lesz hiabavalo, ha megismerkediink a szinkezeles alapjaival, kozelebbrol a szinterrel, Szinternek nevezzuk a szinek ama tartornanyat, amelyet az adott rendszer kezelni kepes, A szamitogep alapertelmezesben a voros, zold es kek szin altal meghatarozott, ugynevezett RGB (red, green, blue) szinterrel dolgozik,

amelynek a fenykepezesben kulonfele valtozatai leteznek. A masik, inkabb kiadvanyszerkesztesben hasznalt szinter, a eMYK j6val szukosebb tartomanyt fog at, mint az RGB, ezert fot6k kidolgozasa soran jobban teszszuk, ha inkabb nem hasznaljuk,

A digitalis fenykepezogepek korlatozottabb, de szinekben valamivel gazdagabb szintere az ugynevezett sRGB. A hivatasos fot6sok altalaban nagyobb szinterreI, peldaul Adobe RGB-vel dolgoznak; nernelyik tukorreflexes digitalis gep is atallithato erre a szinterre, ha kifejezetten azt akarjuk, hogy szelesebb tartornanyban rogzitse a szineket.

Miutan a kepet bevitttik a szamitogepbe, rnodosithatjuk a digitalis fenykepezogep illetve a szkenner altal eredetileg hasznalt szinteret (sok fot6s dolgozik ugy, hogya szamitogepi allomanyt sRGB-r61 atallitia Adobe RGB szinterre), A lenyeg, hogy megjegyezzuk: a szinter mondja meg a szamitogepnek, hogy rnikent adja vissza es rnilyen tartornanyokban kezelje a szineket.

Utols6 slmltasok

Aki filmre fenykepez es hagyomanyos sotetkarnraban dolgozik, ad ott esetben a nagyitas befejezesenek fontos lepesekent, nem pusztan affele hokuszpokuszkent sotetit a kep szelso tartomanyain,

Tudvan, hogy a nezo szeme hajlamos elkalandozni a kep szelei fele, Ansel Adams sok felvetelenel alkalmazta ezt az eljarast: a sotetedo kepszelek ugyanis a kozponti ternara, a kompozici6ra terelik a nez6 figyelmet,

A Fenyero/Kontraszt (Brightness/Contrast) befolyasolasaval digitalis sotetkamrankban iatszi konnyedseggel alkalmazhatjuk ezt a m6dszert. Eloszor valasszuk ki a megfelel6 keptartornanyt (Selection), majd vegyiik az ellentettiet (Invert). Ezutan lagyitsunk a kijelolt kepreszlet hatarvonalan (Feather Edge), espedig alaposan, legalabb 70-80 keppont szelessegben,

Most mar rnegtehetjuk, hogy a Fenyero/Kontraszt ertekenek modositasaval sotetirunk az illet6 tartorna-

Tipp

A szinkezeles lenyege, hogy a szinekkel k6vetkezetesen kell bannunk a digitalis ut6munka egymast k6vet6 lepeseiben. Az a legjobb,

ha szinek tekinteteben zart rendszerben dolgozunk, mert igy minden 6sszetev6t es minden lepest ellenorzesunk alatt tarthatunk.

nyon. Korrekci6s retegek bevetesevel meg finomabb, korulhataroltabb valtozasokat eszkozolhettink a fenyero- es a kontrasztviszonyokban.

Archivum es minoseg

A papirkep csak akkor er valamit, ha hosszu ideig fennmarad. Bosszant6, ha az ember feltesz a falra egy fot6t, es fel ev rnulva azt kell latnia, hogy a kep reszletei egyre jobban megfakulnak. Mi tagadas, az els6 tintasugaras nyomtat6k gyakran okoztak effele meglepetest,

Az6ta a nyomtatott kep tartossaga rengeteget javult, rna mar a nyomtat6k zorne legalabb olyan idotallo (akar nyolc-tizennegy evig valtozatlan) papirkepet ad, mint a fot6laborat6riumok. Ha j6 minosegii papirt es j6 tintat hasznalunk, megfelel6 korulmenyek kozott a nyomtatott kep akar szaz evig is megmarad.

A papir minosege ebb en a tekintetben is kulcsfontossagu kerdes, Altalaban a matt papirra nyomott kepek elettartama sokkal hosszabb, mert a matt papir jobban magaba szivja a tintat, es ezzel megvedi a kor-

Elsore azonosnak tOnhet a ket kep, de ha k6zelebbr61 rneqnezzuk oket, rnaskent viselkednek: a jobb oldali kep melyebbnek tetszo tere a szltakotore iranyitia tekinteWnket. A kepszelek bssotetitesenek rnodszeret tObbek kozott Ansel Adams is etoszeretettel alkalmazta.

nyezeti behatasoktol, A fenyes papirra nyomott kepek rovidebb ideig tartjak meg eredeti minoseguket,

A nyomtatott kep elettartamanak rnasik rneghataroz6 tenyezoie a tinta minosege. A tintasugaras nyomtat6kban legtobbszor egyfajta festekanyag rmikodik tintakent, es mint ilyen, viszonylag rovid ideig 6rzi meg minoseget, A tintasugarral nyomtatott kep emiatt roszszul allta a fenyt, mar nehany h6nap alatt megfakult. A legujabb nyomtat6k mar rnasfaita tintaval rmikodnek, kepuk legalabb husz esztend6n at megtartja eredeti rninoseget, amennyiben matt papirra keszul,

Nernregiben pigment alapu festekek is felbukkantak a nyomtat6kban, de korantsern minden gyartonal, mert pigmenteket kezelni nem egyszeni. Masfelol azonban, a pigment alapu festekkel nyomtatott kep legalabb hatvan-szaz evig dacol az id6vel.

Utazas digitalis fenykepezogeppel

Ha sokat fot6zunk utazasaink soran, a digitalis fenykepezogepnek szarnos elonyet elvezhetiuk a filmmel mukodo gepekkel szemben:

1. Egyetlen apr6 mernoriakartyan rengeteg kepet tarolhatunk, nem kell filmkazettakkal teletomnunk az amugy is zsufolt fotostaskat,

2. Ha nines film, az atvilagito berendezesek sem ielentenek veszelyt, nem okozhatnak alapfatylat,

3. Mivel a digitalis gep LCD-keres6je eleve a vegeredmenyt mutatia, mar a helyszinen meggy6z6dheti.ink r6la, hogy szandekaink szerint alakul-e a kep,

4. A vilaghalon kereszti.il akar elektronikus kepeslapkent is hazaki.ildhetjUk fot6inkat.

Amennyiben digitalis fenykepezogeppel utazunk, tobb lehetosegiink is van az elkeszult kepek tarolasara, Az egyik, hogy nagy tarolokepessegu mernoriakartyakra irjuk 6ket; a rnasik, hogy hordozhat6 szamitogepet, laptopot viszi.ink magunkkal; annak merevlemezere konnyuszerrel attolthetiuk a kepeket, Ha CD-ir6 is van a szamitogepen, id6r6l idore CD-re irhatjuk a merevlemezre vitt kepallornanyokat.

A telbentas matemankala

Ahogyan korabban mar sz6 esett r6la, a felbontas fokent az eloallitando kep vegso merete szempontjabol fontos, es a digitalis kepalkoto folyamat ket kiilonboz6 szakaszahoz rendelhet6 hozza, Egyfel61 beszeli.ink a rogzitett kep felbontasarol (akar digitalis fenyke-

pezogep alkotta, akar szkenner olvasta be a szarnitogepbe), masfelol beszehink a nyomtat6 felbontasarol (ebben az esetben arr61 van sz6, hogy mikent teszi Ie a nyomtat6fej a festekpontokat).

Szamitogepes zsargonban ketfajta kepfelbontasrol lehet sz6: vonal menti es teri.ileti felbontasrol, A vonal menti felbontas azt fejezi ki, hogy hany keppontot tartalmaz a kep valamely ad ott hosszusagu egyenes szakasza (peldaul a 72 dpi felbontas azt jelzi, hogy a kep minden hi.ivelykje 72 keppontot hordoz). A teri.ileti felbontas, amelyet a kep szelessege es rnagassaga menten

A navajo indianok f6ldj{m huzodo szurdok, a Canyon de Chelly nehezen rneqkozelltheto-belarhato terep. Alapvet6 el6nye a digitalis fenykepez6gepnek, hogy mar a helyszinen, a kiold6gomb lenyornasa utan nehany rnasodperceel megnezhetjOk, vajon terveink szerint sikerOlt-e a kep,

Tipp

A digitalis fenykepez6gep kepet altalaban nem az eredeti, hanem a celnak megfelel6 telbontasban kell kezelnOnk, akar nyomtatott kep, akar

a viiagMI6ra szant kepallornany lesz a veqeredrneny.

mert szam szorzatakent szoktak megadni, azt mutatja meg, hogy osszesen hany keppontbol all ossze a kep,

A szkenner meghatarozott vonal menti bontassal kezdi a beolvasast, a megadott parametereknek megfelel6 szamu sort tapogat Ie; a kett6b6l ad6dik a kep tertileti felbontasa. A digitalis fenykepezogep e1eve meghatarozott teruleti bontassal vegzi a kepalkotast.

Ha a kep mar bekerult a szamitogepbe, vonal menti felbontasat minden kulonosebb kovetkezrneny nelkiil megvaltoztathatiuk. Ha mondjuk 300-r61200 dpi-re allunk at, ezzel esak annyit mondunk a szarnitogepnek, hogy maskeppen tekintse a kepet: huzza szet a keppontok kozorti tavolsagot, espedig ugy, hogy esak ketszaz keppontot tegyen minden huvelyknyi szakaszra, ne harornszazat, mint el6z6leg. A keppontok tenyleges szamat ez a beallitasbeli valtoztatas mit sem befolyasolia.

A vonal menti felbontasnak onmagaban nines ertelme, ha nem adjuk meg a kep mereteit; mas sz6val, a vonal menti felbontas szorosan osszefugg a teruleti felbontassal. Els6sorban azt kell rnegertenunk es megjegyeznunk, hogy a vonal menti (pont/hiivelykben, azaz dpi-ben szamolt) felbontas a keppontok szarna alapian eldonti, mekkora lesz a vegeredrnenykent kapott kep,

Az egyszeniseg kedveert most ne centimeterben, hanem htivelykben szarnoliunk, es tegyuk fel, hogy egy 4x6 huvelykes fot6t olvasunk be a szamitogepbe 300 dpi vonal menti felbontassall Ez a 300 dpi annyit ielent, hogy a fot6 minden huvelyknyi szakasza 300 keppontot ad az allornanyhoz, ilyenforrnan az osszes bevitt keppontok szama (4x300)x(6x300)=1200x1800. Ha ugyanezt a kepet 600 dpi felbontasban olvassuk be, az osszesen ad6d6 keppontok szama 2400x3600 lesz. Marrnost ha a beolvasott kepallomanyt 200 dpi felbontassal szeretnenk kinyomtatni, a nyerhet6 kep meretet ugy szarnithatjuk ki, hogy megnezzuk, huvelykenkent 200 kepponttal szamolva az allornanyban foglalt osszes keppont milyen elhosszt ad. A kisebb felbontassal beolvas ott allornanybol eszerint 6x9 hiivelyk mereni kepet (1200/200 = 6, 1800/200 = 9), a nagyobb bontasban be-

Bemeneti es kimeneti telbontas
A szkenner beallftasa
A szkenner telbontasat az eredeti kep/filrn, valamint a kivanatos allornanyrneret szerint kell rneqvalasztanunk.
A telbontas atakulasa az eredeti kep/filrn meretenek fQggvenyeben, adott allomanyrneret mellett.
Eredeti rnerete (em) Szkenner felbontasa Allornanyrneret
20x30 300 dpi 24,7 MB
10x15 600 dpi 24,7 MB
2,4 x 3,6 (kisfilm) 2400dpi 24,7 MB
Az allornany rneretenek alakulasa az eredeti kep/filrn rneretenek fQggvenyeben, adott felbontas mellett.
Eredeti merete (em) Szkenner telbontasa Auornanvmeret
20x30 300dpi 24,7 MB
10x15 300dpi 6.2MB
2,4x3,6 (kisfilm) 300dpi 0,4MB
Kimeneti telbontas
A kimeneti felbontast a telhasznalas m6dja szerint (nyomtatas, vilaghal6n val6 megjelenites stb.) kell rneqva-
lasztanunk.
Az elerheto keprneret es a kimeneti tetbontas osszefuqqese adott allomanymeret/keppontszam mellett.
Kimeneti felbontas Kimeneti kep merete (em) Keppontszam Altornanyrneret
2400dpi 2,4x3,6 (kisfilm) 2400x3600 24,7 MB
300 dpi 20x30 2400 x 3600 24,7 MB
150dpi 40x60 2400 x 3600 24,7 MB
72 dpi 84x 127 2400x3600 24,7 MB
Az allornany rneretenek/keppontszarnanak alakulasa adott kimeneti felbontas, illetve keprneret mel lett.
Kimeneti felbontas Kimeneti kep rnerete (em) Kepporrtszarn Allomanymeret
300 dpi 20x30 2400x3600 24,7 MB
300 dpi 13x18 1500x2100 9,OMB
300 dpi 10x15 1200x1800 6,2MB
300 dpi 8x13 900x1500 3,9MB
72dpi 8x13 216x 360 0,23 KB vitt allomanybol, minthogy tobb keppontot tartalrnaz, akar 12x 18 huvelyk meretu kepet is kinyomtathatunk a kivant felbontasban,

A digitalis fenykepezogep szabott teruleti felbontassal es annak megfelel6 vonal menti felbontassal dolgozik, peldaul a 4 megapixeles gep 2272x 1704 keppontot ad 180 dpi vonal menti felbontas mellett.

Egyszenibb digitalis gepeknel e16fordul, hogy a vonal menti bontas egeszen kiesi, rnindossze 72 dpi; ha kiszamoliuk, az el6bbi terilleti felbontas mellett ez az ertek 24x32 hiivelyknyi, azaz oriasi keprneretet adna.

Masfelol viszont, ha 72 helyett 200 dpi volna a vonal menti felbontas, ugyanaz a 4 megapixelnyi kepallomany 8,5 x 11 huvelykes kepet adna. Valtoztassuk hat meg a felbontas erteket!

A celnak megfelel6 kepfelbontas beallitasa soran ket konilmenyt kell tekintetbe vennunk. Egyfel61 vannak modositasok, amelyekkel pusztan szethuzzuk, illetve kozelebb hozzuk egymashoz a keppontokat, igy semmifele hatast nem gyakorlunk a kepminosegre (hacsak a beallitott felbontas nem tul csekely vagy nem tUI nagy a nyomtat6 szempontjabol). Masreszt vannak modositasok, amelyekkel valtozast okozunk a keppontok szarnaban, ennelfogva a kep rninoseget is befolyasoliuk.

Photoshopban a Kepmeret (Image Size) beallitassal valtoztathatiuk meg a kep rneretet. A parbeszedablak fels6 reszeben a pixelszamot, als6 reszeben az all om any meretet latjuk, legalul pedig ket kis ielolonegyzetet talalunk. Atmeretezeskor, a celnak megfelel6 rneretek beallitasakor ugyelnunk kell ra, hogy az Uirameretezes (Resample Image) parancs ne legyen kiielolve. Ha a felbontashoz (Resolution) beirjuk a kivant erteket, rnaris megvaltoznak a kep parameterei, de a megabaitban megadott allomanymeret egyel6re valtozatlan marad.

Ezutan kovetkezik a kep ujrameretezese (el6bb celszerii az eredeti, maximalis tertileti felbontassal elmenteni az allomanyt).

Tegyuk fel, hogy kepunk eredetileg 200 dpi felbontas mellett 6x9 huvelykes, mi viszont levelunk feilecebe szeretnenk beilleszteni, es emiatt a szelesseget 3 huvelykre akarjuk csokkenteni. Valasszuk ki az Uirameretezes parancsot, ugyelve arra, hogy az Aranytartas (Constrain Proportions) jelolonegyzet be legyen kap-

csolva, azutan a kep szelesseget (Width) allitsuk at 3 huvelykre, Erre a kep atmeretezodik, egyuttal csokken az allomany merete.

Elektronikus levelhez csatolt kepek

Ma mar rnindenkinek van elektronikus postafi6kja, es persze mindenki szeret e-mailben fenykepeket kapni. A hivatasos fot6sok raadasul professzionalis celokra is felhasznaliak a vilaghalot: frissen osszehozott anyagukat akar a vilag tulso felerol is villamgyorsan es biztonsaggal elkiildhetik a szerkesztosegnek,

Mindez nagyon szep, de azert tunodiunk el egy pillanatra az elektronikus level ben kuldheto kepek mereten! Az a legjobb megoldas es a legudvariasabb gesztus, ha csak 300 kilobajt alatti rneretben kiildiink kepeket.

Sok kepmodosito es levelez6program automatikusan csokkenti az elkiildesre szant kepek meretet, ezert j61 tesszuk, ha az erintett allornanyokat el6bb eredeti nagysagukban is elmentjiik,

Bizonyos esetekben az a legjobb, ha magunk meretezzuk at kepeinket, Ime, nehany hasznos tanks:

1. Ha tudjuk, hogy a cimzett csak szamitogepe kepernyojen fogja megnezni, nyugodtan csokkenthetiuk a kep felbontasat, igy rnaris kisebb lesz az allornany. Ha a felbontast 72 dpi-ben, a kep meretet 1 Ox 15 centimeterben adjuk meg, majd kozepes tomoritesu ]pEG-kent mentjiik el a kepet, nagyiabol 100 kilobajtnyi allomanyhoz jutunk.

2. Amennyiben a cimzett ki is szeretne nyomtatni, a kepet 150 dpi felbontasban es 1 Ox 15 centimeteres rneretben, uj ]pEG-allomanykent rnentsiik el, igy az allornany nem lesz nagyobb 200 kilobaitnal,

Tipp

Megfelelo atrneretezes nelkul, k6zvetienOI

a digitalis fenykepezogepbol soha ne kOldjOnk e-mailben kepallornanyt. Ezek az altornanyok ugyanis igen nagyok, foqadasuk gondot jelenthet a cimzettnek, amennyiben nines m6dja gyors adatletoltesre,

Amennyiben nem a szukseqleteknek megfelel6 felbontassal nyomtatunk, romlik a kep min6sege. A 72 dpi telbontassal nyomtatott kep rosszabb min6segG, mint a 300 dpi bontasu kep, hianyoznak bel61e a finom reszletek (a szemk6zti o/da/on).

Tipp

Soha ne vegyOnk digitalis fEmykepezogepet katal6- gusb61, pusztan

a kepesseqsirol olvasott lista alapjan. Nem mindegy, hogy a gep hogyan all kezre, mennyire konnyO megszokni

a kezeloszerveit, igazan szeretOnk-e vele majd dolgozni.

3. Ha montazst kuldunk, ugy igyekezziink, hogy a teljes allomany merete ne haladja meg a 300 kilobajtot, legfeljebb abban az esetben, ha biztosan tudjuk, hogy a cimzettnek van lehetosege gyors adatletoltesre.

4. A nagy sebessegu adatatvitel kenyelmesebbe teszi az allomanyok postazasat, de a masik oldalt is vegyiik szamitasba: att61, hogy mi gyorsan at tudjuk kiildeni az anyagot, a cimzettnek nem feltetlenul megy majd gyorsan a letoltese.

Hogyan valasszunk?

Lassuk tiz olyan tulaidonsagat a digitalis gepeknek, amit vasarlas eseten erdernes biralat targyava tennunk:

Pixelszam - Mine! tobb a mega pixel, annal tobb reszletet tartalmaz a kep, valamint annal nagyobb meretben lehet majd kinyomtatni. Ha a pixelszarn rnasodlagos szempont, olcs6bban is kaphatunk ugyanolyan j6 minosegu es j61 kezelhet6 gepet, am 2 rnegapixelnel ne adjuk alabb.

Optika - Gondoljunk vegig, milyen gyuitotavolsagu objektiv felel meg leginkabb celjainknak. Taikephez nagylatoszogu objektivre, kozelfenykepezeshez makroobjektivre, portrefotozashoz teleobjektivre, utazashoz pedig a nagylatoszogu es a teleobjektivek tulajdonsagait otvoz6 zoornoptikara lehet szuksegiink.

Kepfeldolgozas - Amint a digitalis fenykepezogepekr6l sz6l6 reszben mar megjegyeztiik, az erzekelo lapka jellemz6i csak reszben mutatiak meg a gep kepessegeit, Az erzekelo altai szolgaltatott adatok feldolgozasanak mikentie egyebek mellett a szineket, a kepzajt, a gep sebesseget is nagyban befolyasolja.

Altalanos benyomas - Fotozas kozben ereznunk kell a fenykepezogepet, ossze kell nonunk vele. Soha ne vasaroljunk gepet pusztan a prospektus, a muszaki leiras alapian; eloszor mindig probaljuk ki, milyen a fogasa, mi hogyan esik kezre rajta,

Hasznalhatosag - A kulonfele digitalis fenykepezogepek er6sen elternek egyrnastol ebben a tekintet-

ben. Probaljuk ki, mennyire lehet boldogulni a f6bb kezel6szervekkel, konnyen elerhetok-e az egyes funkci6k, vilagos es ertheto-e az LCD-keres6n megjelen6 menurendszer.

Egyedi funkci6k - Gy6z6djunk meg r6la, hogy a kivalasztott gep megfelel-e kulonleges elvarasainknak. Adott esetben fontos lehet a makrobeallitas, a kezi expozici6- es elessegallitas, illetve e16- fordulhat, hogy a zar rnasodik redonyehez vagy hosszu expozici6- hoz hangolhat6 vakut, esetleg e16- tetoptikat kell csatoinunk a kivalasztott gephez,

Optikai rendszer - Ha mar hatalmas keszlenink van filmes rukorreflexes gephez val6 tartozekokbol, erdemes olyan digitalis fenykepezogepet valasztanunk, amelyikhez objektivjeink es egyeb alapvet6 eszkozeink is csatolhat6k.

Tartozekok - Ha kulon vakut, szuroket, nagy teliesitmenyu akkumulatort vagy egyeb kiegeszito eszkozt akarunk csatolni a gephez, vas arias el6tt gy6z6djiink meg a lehetosegekrol.

LCD - Az LCD-keres6 nagyon fontos resze a digitalis fenykepezogepnek. Lenyeges, hogy kell6 mereni legyen, csak 19y tudjuk kenyelrnesen hasznalni, Az is fontos, hogy rninel nagyobb legyen a fenyereie es a felbontasa, j6k legyenek a szinei, es hogy a kepet megfelel6en lassuk munka kozben. Nyakatekert helyzetekben, szelsoseges gepallas eseten szinten sokat segit a billenthet6, kihajthat6 LCD-keres6.

Meret - Egyre kisebbek a digitalis fenykepezogepek, es a kis rneret val6ban j6l is jon, ha gepiinket rnindig magunknal, mondjuk az ingunk zsebeben tartjuk. Az is igaz viszont, hogy mine! apr6bb a gep, annal kisebbek a kezel6szervei, annal nehezebb ve1e dolgozni.

VegyOk kezOnkbe a fenykepezogepet, forpassuk-probalqassuk, az eszerveken tul rokonszenvunk alapjan d6ntsOnk egyik vagy rnasik tipus mellett.

Jim Brandenburg hatarozottan allitja, hogy a digitalis fenykepezogepek jovoltabollett liraibb lelkOletU totoqrafussa. Kepei val6- ban ezt blzonyitjak (a k6vetkezQ oldalparon).

Weblapok

Aki keres, sok erdekes hon!apot talal a vilaghal6n a fenykepezesrol. Az itt kovetkezo listara tobb gyartot, fotografiai ceget is felvettiink, a naluk beszerezheto inforrnaciok rnindig j6 taiekozodasi pontul szolgalnak.

ACDSee (program) www.acdsystems.com Adobe Systems Inc. (szoftver) www.adobe.com ArcSoft (Panorama Maker) www.arcsoft.com Auto FX (beepulo modulokr6l, egyebekrol)

unmo.autofx.com

Camera Works (sajtofotozasrol) www.washingtonpostcomlcamerawol'ksl Canon www.usa.canon.com

California Photo Experience (tanfolyarnokrol) uninacaliforniaphoioexperience.com

Delkin Devices (mernoriakartyakrol) www.delkin.com

Digital Journalist www.digitag·ournalistorg Digital Photography Review

www.dpreview.com Epson www.epson.com Fujifilm www.fujifilm.com

Kingston Technology (rnemoriakarryakrol) www.kingston.com

Kodak www.kodak.com

Lexar Media (mernoriakartyakrol) www.lexarmedia.com

Minolta www.minoltausa.col1l

National Association of Photos hop Professionals www.photoshopuser.com

National Geographic Society www.nationalgeographic.com

nikMultimedia (beepulo modulokrol) www.nikmultirnedia.com

Nikon www.nikonusa.com

North American Nature Photography Association www.nanpa.org Olympus www.olympusamerica.com Palm Beach Photographic Centre

(tanfolyarnokrol) www.workshop.org PCPhoto magazine unino.pcphotomag.com Pentax www.pemax.com

Photodex (szoftver) www.photodex.com

Professional Photographers of America www.ppa-world.org

Rob Galbraith Digital Photo Insights umno.robgalbraith.com

Rob Sheppard digital videos umno.rsphotooideos.com

Santa Fe Photographic and Digital Workshops unmo.santafeuorhshops.com

Schneider Optics (sziir6kr61,objektivekr6l) unouischneideroptics.com

Secrets of Digital Photography unouidigitalsecrets.net

SimpleTech (mernoriakartyakrol)

unouisimpletech.com

U1ead (program) www.ulead.com

Verbatim (CD es DVD) www.verbatim.com Vivid Details Test Strip (beepulo modulokrol)

www.vividdetails.com

Wacom (grafikus tablakrol) www.wacom.com

Magyar nyelven bongeszoknek, kiindulaskeppen:

hup.llmdex. hultechldigicam (hirek, tesztek, leirasok, aprohirdetesek) www.digitalisjoto.lap.hu (hirek, tesztek, inforrnaciok, magazinok, f6rumok, kereskedelrni oldalak)

Fot6s foly6iratok es ktinyvek

Foly6iratok

American Photo. Kethavi foly6irat tarsasagi esernenyek es hiressegek fotosairol, fotozasarol,

BT Journal. Negyedevi kiadvany a vadvilag

fotozasarol es a digitalis fenykepezesrol.

Digital Camera. Kethavi foly6irat a digitalis fenykepezogepekrol es tartozekaikrol,

The Digital Image. George Lepp es masok altal kiadott negyedevi foly6irat a digitalis fenykepezesrol.

Digital Photographer. Negyedevi kiadvany a digitalis fenykepezogepckrol es tartozekaikrol.

Digital Photo Pro. Kethavi kiadvany a digitalis eszkozokkel dolgoz6 hivatasos fot6sokr61.

F8 and Be There. Fot6s hirlevel az uti fotozasrol,

The Natural Image. George Lepp es rnasok negyedevi kiadvanya a termeszetfotozasrol.

Nature Photographer. Termeszetfotosoknak szant negyedevi kiadvany.

Nature's Best. A terrneszetfenykepezes fortelyait taglalo negyedevi foly6irat.

Outdoor Photographer. Havi foly6irat (evi II szarnmal) a terrneszetfotozasrol es

a szabadteri fenykepezes egyeb valfajairol.

PCPhoto. Havi kiadvany (evente 9 szarnmal) a digitalis fenykepezesrol.

Petersen's Phototlraphic. Havi foly6irat a fotografia altalanos tudniva16ir61.

Photo District News. Hivatasos fot6sok rnunkassagaval foglalkoz6 havi kiadvany.

Photo Life. Kanadaban kethavonta megielenc foly6irat.

Popular Photography & Imaging. Havonkent kiadott a fotografiarol altalaban, Shutterbug. Havonkent kiadott lap a fotografia altalanos isrnereteirol.

Ktinyvek

Adams, Ansel: Examples, the Making of 40 Photographs; Little, Brown Adams,Ansel: The Prim, Little, Brown Airey, Theresa: Creative Digital Printmaking; Amphoto

Allard, William Albert: Portraits of America; National Geographic Books Bendavid- Val, Leah-Abell, Sam:

The Photographic Life; Rizzoli

Benvie, Niall: TheAI'! of Nature Photography; Amphoto

Blatner, David-Fraser, Bruce: RealWorld Photoshop 7; Peachpit Press

Burian, Peter K. and Caputo, Robert: National Geographic Photography Field Guide; National Geographic Society (magyarul: National Geographic Potoishola - Tippek es triikkiik; Geographia Kiad6)

Busselle, Michael: Creative Digital Photography; Amphoto

Capognigro,John Paul: Adobe Photoshop Master Class; Adobe Press

Caputo, Robert: National Geographic Photography

Field Guide - People & Portraits; ational Geographic Society (magyarul: National Geographic Fotoiskola - Portre es ripon; Geographia Kiad6)

Caputo, Robert: National Geographic Photography Field Guide, Landscapes; National Geographic Society (magyarul: National Geographic Fotoiskola - Ttijak is kepek; Geographia Kiad6)

Cheung, William: Landscapes; Camera Craft, Sterling

Davis,Jack: The Photoshop 7WOW! Book; Peachpit Press

Eastman Kodak Co.: Kodak Guide to 35mm Photography; Sterling Erwin, Elliot: Snaps; Phaidon

Farace, Joe: Digital Imaging, Tips, Tools and Techniques for Photographers; Focal Press Fitzharris, Tim: National Park Photography; AAA Publishing

Fortney, Bill: Great Photography Workshop; Northword Publishing

Haynes, Barry: Wf1ndy Crumpler, Photoshop 7 Artistry; New Riders

Hoeshern, Craig-Dahl, Christopher: Photoshop Elements for Windows and Macintosh; Peach pit Press

Johns, Chris: Wild at Heart; National Geographic Books

Kelby, Scott: The Photoshop Book for Digital Photographers; New Riders

Kelby, Scott: Photoshop 7 Down and Dirty Tricks; New Riders

McCurry, Steve: Portraits; Phaidon Meehan,Joe: The Photographer's Guide to Using Filters; Amphoto

Parks, Gordon: Half Past Autumn; Bullfinch Peterson, B. Moose: The D 1 Generation; Moose Press

Sammon, Rick: Rick Sammon's Complete Guide to Digital Imaging; WW. Norton Sheppard, Rob: Basic Scanning Guide for Photographers; Amherst Media Sheppard, Rob: The Epson Complete Guide to Digital Priming; Lark Books Stanfield, James L.: Eye of the Beholder; National Geographic Society

I

NEV- ES TARGYMUTATO

A digitalis fenykepezogep FireWire-kapu 56,58, mernoriakartya; nyom- negativ (film) 57 S,Sz
Adams, Ansel 77,78,82, vasarlasa 152-153 64 tatott kep/print szkennelese 61-67, 68 Smith, W. Eugene 77,78,
143 merete 29 fokusztavolsag 21, 24-25, kepfeldolgozo aramkor 16, nyomtat6144-145 122
allornany rmlkodese 17-18, 18, 27 120,152 18,24 rneghajtoja 132-133, 139, szerncsesseg 15, 19,42-43,
tarolasa lasd utazashoz 10-11, fotoillusztracio 78, 116, kepmodositas etikaia 139 106-107,117
kepek tarolasa 146-147 116,117,118-121 122-127 tintasugaras 132, szinegyensuly 91-93
atvitele 56-60,64, tipusai 20-21, 24 fot6k kuldese 151-152 kepszelek sotetitese 78, 112, 132-133,133 szinezet 90-91, 91, 92
81 lasd meg kepek lasd meg kompakt fotoriport 112, 118-121, 143-144,144-145 nyomtatott kep/print 17-18, szinkorrekci6 77,84,85,
kuldese digitalis fenykepezo- 122-127 kepzaj 19,24,28,42,43, 75,78,121 90-93,104-106,
formarurna 30-32,110, gep; cserelheto objek- fotozas szabadban lasd 106-107,117,152 139-143 lasd meg feher-
111 lasd meg ]pEG; rives, tukorreflexes terrneszetfotozas keszenleti id6 27 0 egyensuly
RAW-TIFF digitalis fenykepezo- Foveon erzekeki lapka 14, kettos expozici6 48,49 objektivek 12-13,15,21, szintelitettseg 90-91,
merete' 62, 110, 111 lasd gep 16 kivalasztas (Selections) 24-29,50 91,92
meg tomorites; kepek digitalis szfu6k 113-115, 93-97 cserelheto 21, 24, 25, 27, Szintek (Levels) 86-87,90,
kuldese; felbontas 153 G kompakt digitalis fenykepe- 28-29,35-36,43,131 110 lasd meg korrekci6s
allomanyok arvitele 56-60, Dmax (fedettsegtartornany) Gorbek (Curves) 88-89, zogep 20, 25, 29, 47 tele- 13,25,26,43, retegek; retegek;
64, 81 ldsd meg kepek 63-64 88-89 minosegi 21, 28-29, 128-129 maszkok
kuldese 35-36, 131 lasd meg nagylatoszogu 25, SO, szinter 142-143
auvany 13,48,50 E H cserelheto obiektives, 74-75,128,152 szkenneles (beolvasas) 57,
alulexponalt kep 36,37 elesseg 65, 85,106-108 hisztogram 36-37, 36-37, tukorreflexes digitalis zoom- 13,25-26 61-65,65,66-68,81
korrekci6ja 102, 103 elessegallitas 13, 152-153 86-87 fenykepezogep szurrik 11, 14,38,47,48
arnyalat 31,63-65,67, automatikus 26 35 mm-es forrnatum kontraszt 20, 25, 4736-37, P
86-89,93,104-105,130 elofokuszalas 26 (kisfilm) 24, 25, 86-87 48,77,81,82,85-89, panorarnakep 48-51 T
harasa 112 ellagyitas (Feather/Blend) 104-106,144 papir (nyorntatashoz) tajfoto 5,10-11
fokozata 17,42,47 97,117,144 I korrekci6s retegek 104-106 132,133-134,138, teleobjektiv 13,25,26,43,
rnegitelese monitoron 81 erzekelo lapka 14-18, 20, ISO-beallitas 19,29,42, kozeptonusok 86, 93 139 128-129
megitelese nyomtatott 21,24,25,26,27,28,31, 43 L Photoshop (Adobe) 66,75, telepek, akkumulatorok 32,
kepen 142 42,62,74-75,152 lagyitas (Soft Focus) 79-82,90-91,125,127, 147,153
-terjedelem 80,99-101, expozicio 19,34-41, SO, J 130,131 termeszetfotozas 10, 11, 25,
103 77,82,86-89 JPEG-formatum 30-31, 114-115,115 28,29,43,44-46,52-55,
arnyekok/rnely t6nusok 37, id6tartama 42 42-43,110,111,152 laptop 58, 59, 60,146-147 pixel (keppont) 14, 16-17, 128-131,154-155
48 beallitasa szarnitogepben LCD-keres6 5, 11-13, 30,67 lasd meg megapixel; TIFF-formatum 30,31,
automatikus elessegallitas K 18-19,24,29,35,47,49, felbontas
84,85-89 portrefotozas 10 111
27 lasd meg automatikus kartyaolvaso 56-59,58,60, 53,54,60,72,73 tomorites 30-32, 110,
automatikus expozici6 27, expozici6; kettos 81 LCD-monitor 80, 80, 81 print lasd nyomtatott kep 111
35 expozici6; alulexponalt kep Lepp, George 128-13 132-145 tulexponalt kep 36,37,
tartossaga 144-145
kep feldolgozasa M szkennelese 57, 61-67, 68 103
B rnodositasa a kepen 84, fenykepezogepben 15, makrofot6 12, 128, 152 rnerete 16,31-32,62,
beepulo modul (plug-in) 85-89 lasd meg au to- 24,26,27 maszkok 105, 113, 117 148-15 U
79,80,114 matikus expozici6; szarnitogepben 79-80 megapixeI16-18,25-26, tarolasa 144-145 uirarneretezes
biztonsagi mentes 68-71, tulexponalt kep; kertos lasd meg Photoshop 29,42,152 pr6bacsik 140, 141, 141 (Resampling) 150-151
81 expozici6; alulexponalt rnerete lasd allornany megvilagitas 19,38-40, programok Unsharp maszk 107-108
bongeszoprogram 70, 79, kep rnerete; nyomtatott 91-93 allomanyok rendszere- USB-kapu 56,58,64
152 kep/print Meliord,~chaeI72-75 zesehez 69-71 uti fotozas 10-11,
Brandenburg.jim 52-55 F minosege 15,28-29,67
federtsegtartornany lasd meg federtsegtar- melysegelesseg 13 panorarnafotozashoz 49 146-147
C (Om ax) 63-64 tornany, felbontas mem6ria (szamitogepe) 79, lasd meg Photoshop
CCD erzekelo lapka feheregyensuly 13,38-40, kepallornany lasd allornany 111 (Adobe); beepulo V
14-15 50,92 forrnatuma; allornany mernoriakartya 13, 17,27, modul (Plug-in); vasarlasi utmutato
CMOS erzekelo lapka fekete-feher fenykepezes rnerete; szkenneles; 31-33,33,56-59,58-59, nyomtat6 152-153
14-16 46-47,76-77,112 kepek tarolasa 68,79,111,146 vilagossag 35,37,48,
CMYK szinter 141, 143 felbontas 30, 64, 66 kepek kuldese 56-60 monitor (szamitogepe) 80, R 85-89,104-106,144
cserelheto objektives, maternatikaia 148-151 kepek otvozese 19,74 80,81,139-142 RAM (random access villanofeny/vaku 40,41,
ti.ikiirreflexes digitalis tablazata 149 kepek rendszerezese 69-71, montazs 115-121, memory) 79 153
fenykepezogep 21, 24, kepe 132, 136, 138, 75,91,146-147 125-126 RAW-formatum 30,
24, 25-29,35-36,43, 148-151 kepek tarolasa 31-32 Z
47,75, 131,143,153 nyorntatoe 132, 136, 138, CD-n 60, 68-69, 71, N rekesz 13, 70 zar
148-151 146-147 nagy latoszog 25, SO, retegek 99-106, 118-119, kesese 26,28
D szkennelesnel 62-63 DVD-n68,69 74-75,128,152 119 sebessege 11, 13,70,
Dale, Bruce 118-121 fesmenyhatas 114 hordozhat6 eszkozon 59, nagyitas 25,26 lasd meg hatasa 113-117 74
diakepek 57, 78 film szkennelese 61-65, 59,60,60 lasd meg makrofot6; teleobjektiv; kettozese 103, 114 zoomobjektiv 13,21,
szkennelese 61 61-67,65,68 allornany rnerete; zoomobjektiv RGB 140, 143 25-26

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful