You are on page 1of 3

Első csillagközi követeink

Csillaghajónak kevésbé volna nevezhető, hisz’ pókszerű karjaival a Voyager-1űrszonda keveseb

memóriával rendelkezik mint egy jobbfajta számítógép, és energiaforrásai is legföljebb három
100 wattos izzó táplálására elegendőek. Hamarosan mégis ez az 1970-es évekből való ósdi űrszonda lesz az emberiség első követe a csillagok között. A jelenleg óránként kevés híján 62 ezer kilométeres sebességgel száguldó „Utazó” jóval túl jár már a Plútó pályáján, s messzebbre jutott bármely más űrszondánál. 2004 végén átlépte azt a távoli határmezsgyét, amelyiken a napszél – a Napból kifelé tartó ritka részecskeáramlás – szembetalálkozik a csillagközi térből érkező csillagszéllel, és emiatt lelassul. Tíz éven belül a Voyager a napszél utolsó maradványait is maga mgött hagyja, s ezzel a Naprendszerből kimerészkedik a csillagok közé. A Voyager addig folytathatja hőskölteménybe illő fölfedezőútját, míg a NASA pénzt szán rá, s míg tart a több évtizedes technika. Az 1977-be indított Voyager-1 és testvérszondája tizenkét évig utazott a Naprendszer külső vidékein, olyan távoli égitesteket keresve föl elsőként, mint a Szaturnusz, az Uránusz, a Neptunusz és azok holdjai. Mindez megváltoztatta a Naprendszerről alkotott képünket.

„A Voyagerek nem csak egyszerű bolgyókra, hanem világok hihetetlenül változatos sokaságára bukkantak” - állítja Louis Friedman, a Planetary Society igazgatója.
Ezek az űrszondák tárták fel a Jupiter halvány gyűrűit, a Szaturnusz apró holdacskák pettyezte gyűrűrendszerének meghökkentő bonyolultságát vagy a Neptunuszlégkör majdnem másfél ezer km/h sebességű szeleit.

„A 20. századi NASA két dologról lesz emlékezetes: a Holdraszállásról és a Voyagerekről” – állítja az egyik kutató
Holott a Voyagerek útja megalkuvással kezdőtött. A programot az 1970-es évek elején ötlötték ki miután a NASA elvetette annak a négy költséges szondának a tervét melyeket a bolygók ritka együttállását kihasználva küldtek volna „Nagy Utazásra”. A két Voyagernek ezek után csak a Szaturnuszig kellett volna eljutniuk.

„Természetesen mindannyian reméltük, hogy folytatódhat a küldetés” – meséli Ed Stone, aki 1972 óta a Voyager-program vezető kutatója.
Stone-ék óhaja végül teljesült: a NASA 1981-ben kiterjesztette a programot és így a Voyager-2 néhány név multán bámulatos közelképeket készített az Uránuszról, a Neptunuszról és e bolygók holdjairól. Ekkor a Voyager-1 pedig nekivágott a csillagközi térnek. Teltek múltak az évek és mindkét Voyager ép és egészséges maradt – az iszonyú hideg és a záporozó kozmikus sugarak ellenére is. Az űrszondákat ugyanis úgy tervezték, hogy kibírják a Jupiter környezetében uralkodó erős sugárzást, ami nagyon gyorsan öregít. A Jupiter után így már nemigen számított újabb 28 esztendőnyi öregedés. A bolygókat maga mögött hagyva a Voyager-1nyugodtan folytatta útját, mígnem 2002 közepén olyan részecskéket érzékelt, melyek egy közeli lökéshullámból szármázhattak. Végül 2004. december 16-án elérte ezek forrásait. A napszél mágneses mezejének hirtelen fölerősödése az áramlás lelassulására és összesűrűsödésére utalt – a Naprendszert határoló lökéshullámfrontnál épp erre lehetett számítani. Újabb tíz éven belül a Voyager-1 áthalad a heliopauzán (ott, ahol már teljesen elhal a napszél), majd a csillagok között folytatja vándorútját. Plutóniumos áramforrása még másfél évtizedig bírja, így ezalatt is éber és lekérdezhető

Voyager-1negyvenezer év múlva fog elhaladni az első szomszédos csillag közelében. Mindkét
szonda szerény ajándékot vitt magával, ha netán idegenekkel találkozna: egy földi képeket és hangokat tároló lemezt. S mivel a technika távol állt még a digitálistól, lejátszótűt is mellékeltek, hogy aki megtalálja élvezhesse a felvételeket.

marad. Ha a NASA előteremt évi 4,5 millió dollárt (ami potom összeg más misszókhoz képes), akkor a Voyager is tovább tudósíthat – immár a csillagközi térben. A

Mi van az aranylemezen? Hangok és képek, például a Föld képei: emberekről állatokról, helyekről, és gépekről; a Föld hangjai:
rakétaindítás, hullámverés, eső és zene – a pigmeus beavató énektől Chuck Berry daláig. Üdvözlet 55

nyelven, köztük magyarul is.