You are on page 1of 45

Számvitel-elemzés szóbeli tételek 2009.

1.A A számvitel törvény szintű szabályozásának szükségessége. A számviteli törvény célja, filozófiája. A számviteli tv. által meghatározott számviteli alapelvek és érvényesülésük a tv. szerinti beszámoló elkészítésénél, valamint a folyamatos könyvvezetés során A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény meghatározza ♦ a hatálya alá tartozók beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét, ♦ a beszámoló összeállítása, a könyvek vezetése során érvényesítendő elveket, az azokra épített szabályokat, valamint a nyilvánosságra hozatalra, a közzétételre és ♦ a könyvvizsgálatra vonatkozó követelményeket. A törvény céljaként a megbízható és valós összképet adó információszolgáltatást és az ezt biztosító alapelveket, szabályokat, követelményeket fogalmazza meg. Információt igényelnek a tulajdonosok, a potenciális befektetők, a hitelezők, a meglévő és leendő piaci partnerek, valamint a kormányzati szervek, a munkavállalók és a vállalkozás vezetői. Számviteli alapelvek: 1. A vállalkozás folytatásának elve – a vállalkozás a jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét. TARTALMI ALAPELVEK 2. A teljesség elve – könyvelni kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre hatással vannak. 3. A valódiság elve – a könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóaknak, bizonyíthatóaknak kell lenniük. Elszámolása hitelt érdemlő bizonylatok alapján történt. 4. Az óvatosság elve – nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. A tárgyévi eredmény meghatározása során az előrelátható kockázatot és feltételezhető veszteséget ráfordításként akkor is el kell számolni, ha a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismerté. Az eszközöket általában nem szabad felértékelni, a forrásokat pedig leértékelni. 5. Az összemérés elve – a bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. Az egyszerűsített beszámolót készítő (egyszeres könyvvitelt vezető) vállalkozónál ez úgy érvényesül, hogy bevételeit és költségeit (ráfordításait) – az ÉCS kivételével – a pénz tényleges beérkezése és kifizetése időszakában számolja el, vagyis az elszámolás a pénzügyi realizálás szerint történik. KIEGÉSZÍTŐ ALAPELVEK 6. Az egyedi értékelés elve – az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. 7. A bruttó elszámolás elve – a bevételek és a költségek (ráfordítások), ill. a követelések és a kötelezettségek egymással szemben – a számviteli törvényben szabályozott esetek kivételével – nem számolhatók el. 8. Az időbeli elhatárolás elve – a kettős könyvvitelt vezető gazdálkodók beszámolójának készítésénél az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek 2 vagy több évet is érinthetnek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik. 9. A tartalom elsődlegessége a formával szemben elv – tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően, a számviteli alapelvek szerint kell elszámolni és a beszámolóban bemutatni. 10. A lényegesség elve – lényeges az olyan információ, amelynek elhagyása, vagy téves bemutatása a piac szereplőit, azoknak a vállalkozással kapcsolatos döntéseit befolyásolja. 11. A költség - haszon összevetés elve – a beszámolóban nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatóságának, hasznosságának arányban kell állnia az információk előállításának költségével. FORMAI ALAPELVEK 12. Világosság elve – a könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető, az Szt-nek megfelelően rendezett formában kell elkészíteni. 13. A folytonosság elve – az üzleti év nyitómérlegében szereplő adatoknak meg kell egyezniük az előző évi zárómérleg megfelelő adataival. 14. A következetesség elve – a beszámoló tartalma és formája, az azt alátámasztó könyvvezetést tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell. 15. Egyéb, az Szt-ben nem deklarált elvek: - időszerűség elve, hírérték elve, semlegesség elve, hasznosíthatóság elve. 1.B A vállalkozás számviteli információs rendszerének kialakításánál figyelembe veendő szempontok. A pénzügyi és a vezetői számvitel jellemzői. A vezetői számvitel kialakítását befolyásoló tényezők. Felelősség a beszámoló és az üzleti jelentés összeállításáért. A vállalkozások vezetéséhez, irányításához, a vezetői döntésekhez a vezetés minden szintjén információkra van szükség. A vállalkozás környezete, a piac szereplői (pl. befektetők, vevők, szállítók, hitelezők, hatósági szervek) elsősorban a vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről akarnak megbízható információkat kapni. A törvény elsődlegesen a beszámolási kötelezettséget szabályozza, a számviteli információs rendszer kialakításánál sokféle lehetőség adódik. Figyelembe kell venni: • egyrészt a jogi szabályozást (elsősorban a számviteli tv.)

másrészt a belső információs igényt.

A vállalkozáson belül az információk iránti igény a tulajdonosok, a menedzsment, a divíziók (belső elszámoló egységek), valamint a döntéshozó és ellenőrző testületek részéről merül fel. A legjelentősebb információforrás a számvitel. A számvitelt tartalmilag két részre tagoljuk: pénzügyi és vezetői számvitelre. A felosztás azon alapul, hogy kinek a részére nyújt információkat. A pénzügyi számvitel a vállalkozáson kívüli felhasználók igényeit elégíti ki; míg a vezetői számvitel elsődleges feladata a vezetők részére szükséges információk biztosítása. A kettős könyvvitelt alkalmazó vállalkozó köteles az egységes számlakeretet alkalmazni. A Sztv. a vezetői számvitelt nem szabályozza.

a)

számvitel jellemzői: a vezetői számvitel elvét, tartalmát tv. nem írja elő, a vállalkozó hatáskörébe tartozik annak kialakítása, jogszabályi előírás nincs sem a készítési kötelezettségről, sem a tartalmáról, a vezetői számvitel a vállalkozás szervezeteire, termékekre koncentrál, mennyiségi jellemzőket alkalmaz az értékadatokon túlmenően, ♦ a vezetői számvitel a múltbeli adatok mellett a tervezés keretében a jövőbeni adatokat és információkat is hasznosítja. A vezetői számvitel kialakítása összetett feladat, amelynek keretében: ki kell jelölni területi vagy funkcionális elv alapján az önelszámoló egységeket,az önelszámoló egységek részére meg kell fogalmazni az elvárásokat,a tervezési rendszeren belül ki kell dolgozni az önelszámoló egységek tervfeladatait,ki kell alakítani a feladatok végrehajtásának ellenőrzési, valamint elemzési értékelési rendszerét,meg kell határozni a szolgáltatandó információk körét, az adatszolgáltatás rendjét. A Sztv. kötelezően előírja a költségek költség-nemenkénti elszámolását. Ezek a következőek: anyagköltség,igénybevett szolgáltatások értéke,egyéb szolgáltatások értéke, kifizetések,bérjárulékok,értékcsökkenési leírás. bérköltség,személyi jellegű egyéb

b)

a pénzügyi számvitel jellemzői: ♦ a pü. számvitel elveit, tartalmát a Sztv. írja elő, ♦ a pü. beszámoló elveit, tartalmát a Sztv. szabályozza, ♦ a pü. beszámoló a vállalkozás egészére koncentrál és információi döntően értékben jelennek meg, ♦ a pü. számvitelben a múltra vonatkozó adatok a meghatározóak. a vezetői ♦ ♦ ♦

A vállalkozásnak a számviteli politikájában kell rögzíteni, hogy kizárólag az 5. Költség-nemek számlaosztály számláin könyveli a költségeket, vagy emellett használja 6. Költséghelyek, általános költségek és a 7. Tevékenységek költségei számlaosztály számláit is.

4 3

Számvitel-elemzés szóbeli tételek 2009.
2.A A számviteli politika fogalma, szerepe kialakítása. A számviteli politika tartalma. A számviteli politika keretében elkészítendő szabályzatok. Az értékelési szabályzat tartalma, követelmények a szabályzattal szemben. Az egységes számlakeret célja és tartalma. A számlarend készítési kötelezettség, a vállalkozás számlarendjének kialakításánál figyelembe veendő szempontok , a számlarend tartalma. A számviteli politika a Sztv. végrehajtásához szükséges módszerek, eszközök és eljárások összessége, amelyek hatással vannak a vállalkozás vagyoni pénzügyi és jövedelmi helyzetére, befolyásolják a vállalkozás eredményét. A Sztv-ben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján ki kell alakítani a számviteli politikát. A számviteli politika keretében rögzíteni kell azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat és módszereket, amelyekkel meghatározza a gazdálkodó, hogy  mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek,  a Sztv.ben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz, illetve  az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni. A számviteli politika célja, hogy a gazdálkodónál olyan számviteli rendszer legyen, amelynek alapján megbízható és valós információkat tartalmazó beszámolót lehet összeállítani. Keretében el kell készíteni a) az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát, b) az eszközök és a források értékelési szabályzatát, c) az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot,

d)
e)

a pénzkezelési szabályzatot, bizonylati rendet tartalmazó szabályzatot.

Az értékelési szabályzat keretében kell szabályozni: • az eszközök és a források bekerülési (beszerzési, előállítási) értékének meghatározását tételesen, • a megállapított érték nyilvántartását, a változására ható tényezőket, az érték alakulásának megfigyelését, • a mérlegbeni érték meghatározásának módját, • az eszközök és a források állományból történő kivezetéskori értékének megállapítási módját. • Az értékelés során figyelemmel kell lenni a következetesség, a lényegesség, a világosság és a teljesség elvére. Az eszközök és források értékelési szabályzatának (továbbiakban: értékelési szabályzat) célja, hogy a Sztv. előírásainak és a számviteli alapelveknek megfelelően, a szervezet adottságait és sajátosságait figyelembe véve, a választási lehetőségeket kihasználva, a kidolgozott értékelési előírások végrehajtását a szervezet érintett vezetői és a közpénzek elköltését ellenőrző állami hatóságok szakemberei számára egyértelművé tegye. A számlakeret a könyvviteli elszámolások során alkalmazandó főkönyvi számlák egységesen és következetesen felépített rendszere. Az egységes számlakeret célja, hogy a gazdálkodó eszközeinek és forrásainak, a gazdasági műveletek eredményére gyakorolt hatásának egységes rendszerbe foglalásával segítséget adjon a gazdálkodó számvitelének megszervezéséhez, biztosítsa a beszámoló készítéséhez szükséges alapinformációkat. Számlakeret: 1. Befektetett eszközök 2. Készletek 3. Követelések, pénzügyi eszközök és aktív időbeli elhatárolások 4. Források 5. Költség-nemek 6. Költséghelyek, általános költségek 7. Tevékenységek költségei 8. Értékesítés elszámolt önköltsége és ráfordítások 9. Értékesítés árbevétele és bevételek 10. Nyilvántartási számlák - technikai jellegű számlák 2.B. A gazdasági elemzés fogalma, célja, szükségessége, feladata. A gazdasági elemzés tárgya, az elemzési módszerek és információ forrásai. A gazdasági elemzés csoportjai. Az elemzési munka végrehajtása, szakaszainak tervezése. A gazdasági elemzés olyan módszer, mellyel a gazdasági vezetés részére a nélkülözhetetlen tájékozottság biztosítható, amellyel a vállalkozási tevékenység megismerhető, bírálható és fejleszthető. Célja: hogy feltárja és számszerűleg értékelje azokat a körülményeket, amelyek befolyásolják a vállalkozás gazdálkodását, a vezetés döntéseinek előkészítését, valamint a megtett intézkedések végrehajtását. Feladata: elsősorban a hatékonyabb, az eredményesebb gazdálkodás segítése, továbbá:  a gazdasági döntések megalapozása, a vállalkozás gazdasági feladatainak előkészítése, megalapozása  a fejlődés tendenciáinak mérése,  a kitűzött feladatok végrehajtásának minősítése, az eltérések okainak feltárása,  a kapacitáskihasználás mérése, az erőforrások hasznosításának színvonala, a belső tartalékok feltárása,  a termelés hatékonyságának, jövedelmezőségének vizsgálata,  a gazdasági beavatkozások ökonómiai hatásainak felmérése,  a gazdálkodás ellenőrzése stb. Az elemzés végrehajtható deduktív (levezető) vagy induktív (felépítő) módszerrel. Levezető módszer – az átfogóbb eredményekből kiindulva a részeredmények felé halad. Felépítő módszer – a részelemekből történik a kiindulás. A gazd.elemzés során az ok-okozati összefüggéseket kell vizsgálni. Ezek feltárása az elemzés legfontosabb követelménye. Csoportosítása: a) az elemzés időpontja szerint:  vezetői döntéseket előkészítő elemzés,  a végrehajtás szakaszában készített elemzés,  időszaki elemzés b) az elemzés a periodicitása szerint lehet:  periodikusan ismétlődő,  periodikusan jelentkező,  egyszeri döntés előkészítő c) terjedelme szerint:átfogó,részletes d) az elemzési folyamat állapota, helyzete szerint:statikus,dinamikus e) az elemzés a felhasznált adatok milyensége szerint:műszaki-gazdasági,gazdasági f) az elemzés jellege szerint:leíró,döntés előkészítő. Az elemzési folyamat elemei: • a szükséges adatok kijelölése, gyűjtése, ellenőrzése, egyszerűsítése • a rendelkezésre álló adatok feldolgozása (az adatok csoportosítása,összehasonlítása; számítások, értékelések elkészítése; az eltérések okainak számszerűsítése) • megállapítások, eredmény összefoglalása, intézkedési tervek, javaslatok kidolgozása. Azonos típusú adatokból viszonyszámokat számolunk.

4 3

Számvitel-elemzés szóbeli tételek 2009.
Az indexszámítás az idősorok elemzésében tölt be jelentős szerepet. (érték-volumen- és árindex) .A A beszámolási kötelezettség, a beszámolók fajtái. Az egyszerűsített éves beszámoló készítésének feltételei. A könyvvezetési kötelezettség. A beszámolók és a könyvvezetés kapcsolata. Az éves beszámoló részét képező különböző mérlegek felépítése. A mérlegek tartalma, a mérlegtételek csoportosítása. A mérlegtételek értékelésének általános szabályai. A Sztv. hatálya alá tartozik a gazdálkodó, gazdálkodónak kell tekinteni:

  

a vállalkozót – minden olyan gazdálkodó, aki a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet végez. az államháztartás szervezeteit – azok a szervezetek, amelyeket az államháztartási tv. alapján az államháztartás működési rendjéről szóló jogszabály ilyennek minősít. az egyéb szervezeteket – pl. lakásszövetkezet,társasház,alapítványok,ügyvédi magánnyugdíjpénztár,közraktár stb. a Magyar Nemzeti Bankot és végrehajtói iroda,közjegyző, KHT, tőzsde,

 az általuk, ill. a természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézményeket. A Sztv. hatálya NEM terjed ki:  az egyéni vállalkozóra, akkor sem ha egyéni cégként be van jegyezve  a polgári jogi társaságokra  az építőközösségekre  a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére  arra a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra (KKT, BT), amely az üzleti évben nyilvántartásait az EVA adóról szóló tv. előírásai szerint A gazdálkodó működéséről vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetéről az üzleti év könyveinek zárását követően beszámolót köteles készíteni. A beszámolónak megbízható és valós összképet kell adni a gazdálkodó vagyonáról ( eszköz- forrás) pénzügyi helyzetéről és tevékenységéről eredményéről. A beszámolót alátámasztó Beszámoló fajtái A beszámoló részei könyvvezetés Mérleg Eredmény kimutatás Éves beszámoló Kettős könyvvitel Kiegészítő melléklet (+ üzleti jelentés) Egyszerűsített éves beszámoló Feltételei: ha két egymást követő évben a mérleg fordulónapján a következő 3 mutatóból bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: Mérleg a mérlegfőösszeg az 500 milliót Eredmény kimutatás Kettős könyvvitel az éves nettó árbevétel az 1 milliárdot, Kiegészítő melléklet a tárgyévi átlagos foglalkoztatottak száma az 50 főt. DE! Nem készíthet: Rt,konszolidálásba bevont vállalkozás, külföldi székhelyű váll.mo-i fióktelepe, akinek értékpapírjai tőzsdei kereskedelme engedélyezett v. folyamatban van, akinél az üzleti év eltér a naptári évtől. Összevont (konszolidált) Mérleg Összevont (konszolidált) éves beszámoló Eredmény kimutatás Kettős könyvvitel Kiegészítő melléklet +(Üzleti jelentés) Egyszerűsített beszámoló Egyszerűsített mérleg ha Sztv. v. a kapcsolódó kormányrendelet lehetővé teszi. Egyszeres könyvvitel Eredmény -levezetés
♦ ♦ ♦ Mérleg „A” változat a mérlegtételek elhelyezése mérlegszerű az eszközök és a források elkülönítetten kerülnek elhelyezésre, az eszközök szerepeltetése fordított likviditási sorrendben történik, a források szerepeltetése lejárai sorrend szerint történik, az eszközök és források automatikus egyeződése a mérlegben biztosított ♦ ♦ ♦ Mérleg „B” változat a mérleg lépcsős felépítésű, a mérleg felépítése során elsősorban finanszírozási követelmények érvényesülnek, az egyeztetés sajátosan érvényesül


A mérlegtételeket értékelésénél a vállalkozás folytatásának elvéből kell kiindulni. Az eszközöket és kötelezettségeket leltározással egyeztetéssel ellenőrizni és ( a Sztv-ben szabályozott esetek kivételével) egyenként értékelni kell. Mérlegérték= Bekerülési érték +/- Értékmódosítások Értékmódosítások lehetnek: ÉCS, értékvesztés, értékhelyesbítés, valós értékelés , árfolyam-különbözet. 3.B A tárgyi eszközökkel való ellátottság vizsgálata, a tárgyi eszközök állománya összetételének, elhasználódásának, korszerűségének elemzési módszerei. A tárgyi eszközök kapacitás kihasználásának vizsgálata. A tárgyi eszközök vizsgálata során az alábbi feladatok végezhetők el:

1.

2. 3.

A tárgyi eszközök összetételének vizsgálata: az elemzés során a tárgyi eszközök bruttó értéke alapján számított megoszlási viszonyszámok segítségével képet kapunk arról, hogy egy-egy időpontban milyen a tárgyi eszköz-állomány összetétele. Ezen kívül számolhatunk ún. hányadmutatókat is. pl. Géphányad (%) = Gépek bruttó értéke / Tárgyi eszközök bruttó értéke Géphányad (% )= Járművek bruttó értéke / Tárgyi eszközök bruttó értéke Használhatósági fokot számszerűsíthetjük: Használhatósági fok (%) = tárgyi eszközök nettó értéke / tárgyi eszközök bruttó értéke Kapacitás az üzemgazdaságban egy elméleti teljesítőképesség,, megmutatja azt, hogy optimális feltételek mellett milyen nagyságú teljesítményt lehet elérni. Kapacitás kihasználás = Termelés/ Kapacitás Termelés = Termelésre fordított idő (óra) * 1 órára jutó teljesítmény (db/óra) Kapacitás = Elméleti időalap (óra) * Kapacitásnorma (db/óra) Elméleti időalap: a maximálisan teljesíthető órák száma (pl. az iparban gépenként: 365 nap*3 műszak/nap*8 óra/műszak – a javításokhoz, karbantartáshoz szükséges idő)

4 3

Számvitel-elemzés szóbeli tételek 2009.
Kapacitásnorma: az optimális feltételek esetén egy óra alatt elérhető teljesítmény Üzemképességi mutató= Működő gépek,berend.,járművek átlagos száma Rendelkezésre álló gépek, bered.,járművek átlagos száma Teljes felhasználási mutató = üzemképességi mutató * Működő gépek,berend.,járművek aránya 4.A Különböző formában működő társaságok alapításával kapcsolatos számviteli feladatok. Az előtársasági időszak. Előtársaságok létrejötte, megszűnése, könyvvezetési, beszámolási kötelezettsége. Cégalapításról akkor beszélünk, ha valaki megteremti annak lehetőségét, hogy saját cégneve alatt jogokat szerezzen és kötelezettségeket vállaljon. Gazdasági társaság alapítható jogi személyiségként és jogi személyiség nélkül (KKFT, BT). A gazdasági társaság saját cégneve alatt jogképes, jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat, így különösen tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető. Korlátolt felelősségű társaság: Jogi személyiséggel rendelkezik, alapításakor társasági szerződést kötnek, a törzstőke minimuma 500.000 ft, Kft-t, létre lehet hozni csak apporttal is. Ha az apport kevesebb mint 50%, akkor 3 év áll rendelkezésre átadni. Részvénytársaság: Az Rt zártkörű akkor alapítási okirat, nyilvánosan működő Rt- nél alapszabály elfogadása szükséges. RT ha az apport 25%-nál kevesebb, 5 év áll rendelkezésre átadni az apportot , részvénytőke minimum 5 illetve 20 m ft. Zárt alapítás során az alapítók arra vállalnak kötelezettséget, hogy a ZRT valamennyi részvényét átveszik. A NYRT. nyilvános eljárással, részvényjegyzés útján alapítható. Előtársaság A vállalatok előtársaságként jönnek létre, az aláírástól a cégbírósági bejegyzésig tart. Előtársasági időszak egy üzleti évnek számít, ami az aláírástól a bejegyzésig tart. Az előtársasági időszakot mérleggel kell lezárni, utána nyitás után indul a következő üzleti év, ami dec.31-ig tart. Az előtársaság nem egy önálló jogalany, hanem a cég működésének egy sajátos szakasza, ezért nem lehet egymástól elkülönülten kezelni a megalakult cég és az előtársaság könyvvezetését és beszámolási kötelezettségét. Alapításkori gazdasági események Megnevezés Tartozik A tulajdonosok által befizetett Elszámolási betétszámla pénzösszeg Az apport rendelkezésre bocsátása Eszközök Előzetesen felszámított áfa Előzetes áfa Ügyvédi díj Igénybe vett szolgáltatások Illeték Egyéb szolgáltatások Cégbírósági bejegyzés Jegyzett, de még …. További befizetések Elszámolási betétszámla Bejegyzés után (zárás az általános szabályok szerint, majd nyitás): Nyitás utáni rendező tételek Eredménytartalék Mérleg szerinti eredmény További befizetések Elszámolási betétszámla Követel Jegyzett, de még … Jegyzett, de még ... Rövid lejáratú kötelezettség Szállítók Pénztár Jegyzett tőke Jegyzett, de még… Mérleg szerinti eredmény Eredménytartalék Jegyzett, de még … Összeg A bank által jóváírt összeg Apport lista szerinti érték Számla szerinti érték Számla szerinti érték Cégbíróság szerinti összeg A bank által jóváírt összeg (veszteség esetén) (nyereség esetén) A bank által jóváírt összeg

4.B A vagyoni helyzet alakulásának mutatói, a vagyoni helyzet elemzése a mérleg adatai alapján. A mérleg átfogó elemzésének eszközei, módszerei. Az egyes mérlegtételek alakulásának részletes elemzése. A vállalkozás tőkeszerkezetének elemzése. A gazdasági elemzés egyik legfontosabb területének – a mérlegelemzésnek – a feladata a vállalkozás vagyoni és pénzügyi helyzetének, az abban bekövetkezett változásoknak az értékelése. Az elemzés végezhető a bázis adatokhoz viszonyítva illetve a tervadatokhoz viszonyítva. 1. A mérleg átfogó elemzésének eszközei, módszerei 1.1. Az egyes eszközök és forráscsoportok belső arányainak elemzése 1.2. Mutatószámokkal történő elemzés, a tőkeszerkezet vizsgálata a) Tőkeerősség = Saját tőke / Források összesen * 100 - kedvező a mutató növekedése b) Kötelezettség részaránya = Kötelezettségek / Források összesen * 100 – kedvezőtlen, minnél nagyobb c) Céltartalékok aránya = Céltartalékok / Források összesen *100 d) Befektetett eszközök fedezete = Saját tőke / Befektetett eszközök * 100 – kedvező, ha közelít a 100-hoz közeli, vagy afölötti Befektetett eszközök fedezete = Saját tőke + Hosszú lejáratú kötelezettségek Befektetett eszközök *100 e) Saját tőke növekedésének mértéke= Mérleg sz.eredmény/Jegyzett tőke *100 vagy Saját tőke növekedésének mértéke=Mérleg sz.eredmény/Saját tőke *100 f) Eszközigényességi mutató (tőkemultiplikátor) = Eszközök összesen / Saját tőke

2.

Az egyes mérlegtételek alakulásának részletes elemzése 2.1. Az abszolút eltérések módszere ♦ az eltérések abszolút összegének megállapítása ♦ az eltérések felbontása főbb alkotókra ♦ az eltérések okainak tételes vizsgálata, ebből ♦ az indokolt és ♦ az indokolatlan eltérések, valamint ezek okainak megállapítása,


2.2. A relatív ♦ ♦ ♦

javasolt intézkedések. eltérések módszere az egyes mérlegtételek tartalmához igazodó viszonyítási alapok választása, ezek felhasználásával jellemző mutatószámok képzése, eltérések megállapítása, az eltérések okainak vizsgálata, ebből az indokolt és az indokolatlan eltérések okainak megállapítása, javasolt intézkedések. *100 *100


Tárgyi eszközök: Használhatósági fok (le nem írt mértéke) = Tárgyi eszközök könyv.sz. (nettó) értéke Tárgyi eszközök bruttó értéke Tárgyi eszközök megújítási mértéke = Készletek: Átlagos anyagtárolási idő (nap) = A tárgyév során aktivált érték Tárgyi eszközök záró bruttó értéke

Anyagkészlet 1 napi anyagköltség

4 3

hogy évente azonos időpontra készítse el. amelyről a beszámolót kell készíteni. az átalakuló társaság(ok) esetében az átalakulás évében. Az eredményt meghatározó tényezők elemzése a választott formájú eredménykimutatás alapján. Ráfordítások Tárgyévet terhelő társasági adó T 8. ha a külföldi anyavállalatnál. Adózott eredmény K 4. a hitelintézetnek. megállapításának módszerei.)szolg. egyeztető és összesítő könyvelési munkák és számlák technikai lezárása. a félkész termékek év végi állományának megállapítása és elszámolása STK utókalkulációinak elkészítése. Havi zárlati feladatok: Bef eszközök. a szükséges átsorolások elvégzése Behajthatatlan követelések elszámolása A főkönyvi és az analitikus nyilvántartások egyeztetése Költségszámlák zárása • Eredményszámlák zárása. de követelmény.Számvitel-elemzés szóbeli tételek 2009. felosztása Befejezetlen termelés. Időtartama általában megegyezik a naptári évvel. Mérleg szerinti eredmény K 4.B Az eredményelemzés célja és módszerei. A teljesség és valódiság elvének érvényesítése érdekében az évközi zárlati feladatok elvégzése indokolt. évnyitás utáni rendező tételek. Adózott eredmény Költségszámlák zárása T 4. vásárolt készletek. szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó követelezettségek nyilvántartásba vétele. A mérlegkészítés időpontja azaz időpont. a beszámoló készítés (mérlegkészítés) időpontjának megválasztása és annak hatása a mérlegre és az eredmény-kimutatásra.termelési ktg. jelentősége. Befejezetlen termelés futamideje = Befej. ezen leányvállalat leányvállalatánál. • ♦ a hitelintézetek. Eredményt terhelő adók K 4. a szükséges helyesbítések végrehajtása Időbeli elhatárolások elszámolása Eszközök és kötelezettségek minősítése a lekötési idő és a lejárat alapján. Bevételek K 4. A könyvviteli zárlattal kapcsolatos számviteli feladatok. Az üzleti év időtartama általában 12 hónap. amely időpontig a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelési feladatokat el lehet és el kell végezni. ♦ 4 3 . de célszerű legalább negyedévente zárást készíteni. ♦ végelszámolás befejezését megelőző üzleti évben és ♦ felszámolási időszaka alatt. helyesbítő. A könyvviteli zárlat a könyvelés teljessé tétele érdekében végzett kiegészítő. ha a vállalkozó nem folyamatosan vezeti a készletszámlákat KÉK elszámolása. ♦ a felszámolás. de bizonyos esetekben eltérhet: ♦ külföldi székhelyű vállalkozás mo-i fióktelephelyénél. Eredménytartalék Az üzleti év azaz időtartam. A főkönyvi számlák megnyitása. 5. nem írja elő a napját. (8) Költségek Ráfordítás számlák zárása T 4. Az eredmény tervezésének. illetve a külföldi anyavállalat összevont (konszolidált) beszámolójánál is eltér. A kettő könyvvitelt vezető vállalkozó köteles az általa választott időszakonként. de nem számlázott szállítások elszámolása A STK-kel kapcsolatos elszámolások. A főkönyvi kivonat a könyvelés ellenőrzését szolgálja. A Sztv. átvezetés az évi eredményszámlára • Eszköz és forrásszámlák zárása A könyvviteli zárlat gazdasági eseményei: Bevétel számlák zárása T 9. Rövid lejáratú kötelezettségek Mérleg szerinti eredmény (nyereség) T 4. Adózott eredmény K 4. Áruk átlagos tárolási ideje (nap) = Áruk 1 napi ELÁBÉ és eladott (közvet. pü-i vállakozásnak vagy biztosítóintézetnek minősülő európai rt. az előállítási költség meghatározása • A végrehajtott leltározáshoz kapcsolódó elszámolások • Különböző bevallásokkal kapcsolatos elszámolások Éves zárlati feladatok: • Havi és negyedéves zárlati feladatok végrehajtása • • • • • • • • • • Fordulónapi leltározáshoz kapcsolódó elszámolások Készlet – és költségszámlák korrigálása.A A könyvviteli zárlat célja. ♦ az európai rt-nél. szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó követelések nyilvántartásba vétele. ♦ a beszámoló pénznemének megváltoztatása esetén. Eredménytartalék K 4. 5. elszámolása • Áruszállításhoz. kivételével. Adózott eredmény K 8. a biztosítóintézetek kivételével a külföldi anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalatánál. a pü-i vállalkozások. Adózott eredmény Aktivált saját teljesítmények zárása T 5. STK állományváltozása • Amortizációs politika szerint a terv szerinti ÉCS elszámolása • Áruszállításhoz. Aktivált saját teljesítmények K 4. Mérleg szerint eredmény Következő év (nyitás után) T 4. A zárlati munkákat a számviteli törvény csak egy alkalommal írja elő. Társasági adó kötelezettség elszámolása Eredménytartalék igénybe vétele T 4. személyi jellegű ráfordítások elszámolása • Pénzeszközökkel kapcsolatos elszámolások. ♦ az előtársasági időszakot követő első üzleti év. Adózott eredmény osztalékra Osztalék elszámolása T 4. a havi.term és félkész termékek / 1 napi közv. végelszámolási eljárások kezdetét megelőző üzleti évben. Az üzleti év fogalma. elszámolása • Adott előleg elszámolása • Áfa elszámolása • Munkavállalókkal kapcsolatos elszámolások. ♦ a mérlegfordulónap-változást megelőző üzleti évben. de ettől eltérő is lehet: ♦ előtársasági időszak. • Különböző bevallásokkal kapcsolatos elszámolások Negyedéves zárlati feladatok: • • • • • • Havi zárlati feladatok végrehajtása Tárgyi eszközök és készletek szükség szerinti átsorolása Amortizációs politika szerint a terv szerinti ÉCS elszámolása (ha nem havi) Szükség szerint a terven felüli ÉCS elszámolása Vásárolt készletekhez kapcsolódóan a beérkezett. Adózott eredmény K 5. de legalább év végén főkönyvi kivonatot készíteni. ha a külföldi székhelyű vállalkozásnál is eltér. negyedéves és az éves zárlati feladatok.

Nagyvonalú: 1. tevékenységek szerint: Á-K-F b) vezetői. A vállalkozás eredménye a gazdálkodás legkomplexebb. A pénzügyi műveletek eredménye 8. struktúrában c) dolgozói. Élő rendelésállomány fedezeti összegének 1. Szabad kapacitások folyamatos vizsgálata 2. 6 – 7 könyvelés. szakasz (Utólagos elemzés) Cél: optimális terv (döntés) A kitűzött cél teljesítésének biztosítása A gazdálkodás eredményességének értékelése A. Elsődleges 5-ös könyvelés.Számvitel-elemzés szóbeli tételek 2009. az erőforrások beszerzését. Az értékesítési volumen változásának hatása 3. a komplex üzleti terv részét képező eredménytervezés Az eredmény-megállapítás módszerei: • • Összköltség eljárású: Elsődlegesen az üzleti évben felmerült költséget bemutatását hangsúlyozza. év közben nem vezet naprakész nyilvántartást. Az üzleti terv értékelése (tervbírálat) Az eredménytervezés módszerei: a) b) c) Nagyvonalú eredménytervezési módszereket segítő elemzések Az optimális eredménytervezést segítő számítások Részletes. Az eredmény változását előidéző fő gyártmánykarakterisztikákkal. jelentős készletezői tevékenységet folytat. A vállalkozások működésének – hosszabb távon biztosítandó – alapkövetelménye a jövedelmező gazdálkodás. önelszámoló egységek szerint d) kollektív vállalkozási teljes Á-K-N tervezés érdekeltség költségnemek szerinti tervezés szempontjából 4. a vállalkozás kiterjedt. Az eredmény elemzés szakaszai és módszerei: I. Az értékesítési összetétel változásának hatása 5. amelyeknek a vállalkozás nagysága nem jelentős és nem folytat bonyolult tevékenységet. Rendkívüli eredmény elemzése 4 3 . A közvetett költségek elemzésének feladata 6. szakasz (Végrehajtás) III. termékek. Az anyagi érdekeltség színvonalának 3. termeti meg a bővülő működési feltételeket. tényezők részletes elemzése operációkutatási módszerekkel 3. Az eredményes gazdálkodás biztosítja a tulajdonosok osztalék elvárásainak kielégítését. Az értékesítés elszámolt önköltségének változása 4. legösszetettebb mutatója. Oprimális tervezést segítő számítások 2. Részletes. szakasz (Tervezés) II. Alapvetően termelő tevékenység. Módszerek 1. Az eredményre ható fő tényezők: 1. a fejlesztési lehetőségeket. Az eredmény változását előidéző fő minimális nyereségkövetelményt évközi folyamatos vizsgálata tényezők nagyvonalú elezése meghatározó módszer. Az egyéb bevételek és egyéb ráfordítások egyenlegének alakulása 7. Az Á-K-N struktúra évközi elemzése 3. 2. a komplex terv tartalmára számviteli adatok alapján elemzése épített a) tulajdonosi. készletezési tevékenység nem meghatározó. Forgalmi költség eljárású: Az értékesítési árbevétellel az értékesítés költségeit állítja szembe. Az értékesített termékek árszínvonalának elemzése 2. Alapvetően szolgáltató vagy kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásoknak ajánlott. nyereségre ható tényezők várható hatásainak elemzése.

annak növekedését.terv szerinti écs . ezt a kieg mellékletben indokolni kell. A terven felüli ÉCS és annak visszaírása. A termelőtevékenységet folytató vállalkozások alapvető feladata a tevékenységi körükbe tartozó termékekkel.Számvitel-elemzés szóbeli tételek 2009. ezért olyan nagyságú és összetételű termelést kell megvalósítaniuk. minőségének és ütemességének vizsgálata. csökkenését. akkor értékhelyesbítést kell elszámolni. javak nyitó bruttó értékét.késztermék készlet változása + értékesített félkésztermékek nettó árbevétele + SEEAÁ (közvetlen előállítási önköltségen számítva) KÉSZTERMELÉS ÉRTÉKE + számlázott szolgáltatások nettó árbevétele • 4 3 .é-et. 115. így osztalékfizetési korlátot jelent. Az immat javak között azokat a forgalomképes. 6. vagy rövidebb idő terven felüli ÉCS-t kell elszámolni: • ha a k. amelyek a bevételekben várhatóan megtérülnek. akkor az elszámolt terven felüli ÉCS-t meg kell szűntetni. Immateriális javak értékhelyesbítése Az immat javakat bekerülési (beszerzési ) értéken kell állományba venni: • beszerzéskor: tényleges beszer. A termelési érték számbavétele: A vállalkozásoknak mérnie kell a termelés nagyságát. záró értékét. vagy hosszabb idő. A törvény az ÉCS elszámolására korlátokat állít: • üzleti vagy cégérték esetében 5 év. amely megfelel a piaci igényeknek. Az immateriális javak helye a mérlegben. Befektetett eszközök I. pl: márkanév.sz. Immateriális javak a kiegészítő mellékletében. Az alapítás – átszervezés lekötött tartaléknak minősül. Ha az immat jószágnál a piaci érték alapján meghatározott terven felüli ÉCS elszámolásának okai már nem állnak fenn. Lehet negatív és pozitív. csoportjai. Az immateriális javak terv szerinti ÉCS megállapítása és elszámolása.sz. ipari minta. az értékelés bizonylati alátámasztása. szolgáltatásokkal szemben támasztott vevői igények kielégítése.). terjedelmét. mert túl magas lenne a piaci ár. 113. Terv szerinti écs:T57 – K119. Az immat javakat a mérlegben nettó értéken kell értékelni: adott előleg értékelése: Bekerülési érték Bekerülési érték . használati jog 114. db. átalakításával kapcsolatos – beruházásnak nem minősülő – költségeket lehet itt kimutatni. B A termelés számbavétele. hogy vették vagy maguk állították elő. záró bruttó értékét.sz. koncessziós jog. Vállalatot értékelni lehet: 1) a vevő az eszközöket és kötelezettségeket piaci értéken tételesen állományba veszi. amelyek közvetlenül és tartósan szolgálják a vállalkozás tevékenységét. A bekerülési értékbe tartozó tételek. Immateriális javakra adott előleg: forintban adott áfa nélkül. de max a piaci érték • ajándékként kapott: állományba vételkori piaci értéken Immat javakra az állományba vétel időpontjától terv szerinti ÉCS-t kell elszámolni. kísérleti fejlesztés eredménye érdekében felmerült költségeket lehet itt figyelembe venni. az eszközök értékéből levonja a kötelezettségeket. A termelési érték alakulásának volumenének összetételének. 2) adott társaság részvényeit a tőzsdén jegyzik. amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz. 117. A. devizában adott a devizabetét árfolyamán számított értékben. a tárgyévi ÉCS leírás összegét legalább a mérlegtételek szerinti bontásban. fogalmazzák. amelyek korlátozás nélkül állnak a vállalkozás szolgálatában. licence. szabadalom. külön az átsorolásokat. az immat jószágot a piaci értékre vissza kell értékelni. azt a kiegészítő mellékletben indokolnia kell. a negatívnál pedig alacsonyabb a vállalat ténylegesen értékelt értékénél. Immateriális javak 111. csökkenését. árbevételben megtérülő. Terven felüli écs:T866 – K118 Értékesítés:T861 – K111 k. Ha az immat jószág piaci értéke jelentősen meghaladja a visszaírás utáni k. de nem anyagi jellegű javakat mutatjuk ki. szoftver. Üzleti vagy cégérték: cégvásárlás esetén a jövőbeni gazdasági haszon reményében teljesített többletkifizetés. Értékhelyesbítés:T117 – K417. továbbá a halmozott ÉCS nyitóértékét. 112. Ez történhet: természetes mértékegységekben (kg. hogy az immat jószág a mérlegkészítéskori piaci értéken szerepeljen a mérlegben. tárgyévi növekedését. A termelési érték számbavétele. szerzői jogvédelem. azaz az immat. munkamértékegységben (normaóra. m2 stb. Alapítás – átszervezés aktivált értéke: a vállalkozás tevékenységének indításával.terven felüli écs + Visszaírás + visszaírás ± Árfolyamkülönbözet (ha van) nettó érték Mérlegérték + értékhelyesbítés Beszerzés: T111 – K384. külön az átsorolásokat. áron • apportként átvételkor: létesítő okiratban meghatározott értéken követelés fejében való átvételkor: megállapodás szerinti értéken • saját előállításkor: tényleges közvetlen önköltségen • térítés nélküli átvétel esetén: átadónál kimutatott érték. Pozitív üzleti értéknél az ellenérték magasabb. Amennyiben a vállalkozó az üzleti vagy cégértéket 5 évnél hosszabb idő alatt írja le. függetlenül attól. A termelési érték meghatározásának módszerei. • befejezett kísérleti fejlesztés és alapítás – átszervezés 5 év. Kísérlet – fejlesztés aktivált értéke: olyan jövőben hasznosítható. Az immateriális javak értékhelyesbítése. Térítés nélküli átvétel:T111 – K989 Apport átvétel:T17 – K981. Az immateriális javakkal kapcsolatos gazdasági események az azok elszámolása. Vagyoni értékű jogok: azok a megszerzett jogok mutathatók ki itt. munkaóra) illetve értékben. szellemi alkotások.Értékvesztés . Apport átadás:T881 – K111 immat jószág kivezetése T119 – K881 écs kivezetése A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az immateriális tükröt. 351.é tartósan magasabb a piaci értéknél • a tevékenység megváltozása miatt nincs szükség az immat jószágra • a kísérlet – fejlesztés megszűnik vagy eredménytelen A terven felüli ÉCS-t olyan mértékig kell végrehajtani. szerepük a vállalkozásoknál. játékjog. know how.é kivezetése T119 – K861 écs kivezetése T384 – K961 árbevétel Térítés nélküli átadás:T889 – K111 T119 – K889. Az értékhelyesbítés összegét az értékelési tartalékban kell kimutatni. Az immateriális javak értékelése a mérlegben. A termelési érték – mutatók felépítése: Értékesített késztermékek nettó árbevétele +/. TERMELÉST FOLYTATÓ VÁLLALKOZÁSOK 1. A szellemi termékek között csak azokat a szellemi termékeket lehet kimutatni. Be kell mutatni a kutatás és kísérleti fejlesztés tárgyévi költségeit.A Az immateriális javak fogalma. 6. Szellemi termékek: találmány. védjegy. amely a létrehozott termék árában nem vehető figyelembe. bérleti jog. bővítésével.

valamint eredményt biztosít. -Készletezés. Az egységnyi árbevételre jutó árrést árrésszintnek nevezzük: Árrés szint % = árréstömeg / árbevétel Haszonkulcs % = árréstömeg / ELÁBÉ A haszonkulcs mértéke árunként eltérő. tekintettel az egyes termékek eszközigényességére. Az árréstömeg alakulásásra ható tényezők vizsgálatánál használt alapösszefüggés: árréstömeg = árbevétel * árrésszint 4 3 . -Értékesítés Az áruforgalmi folyamat három eleme közti összefüggést az áruforgalmi mérlegsor mutatja meg: NYITÓ KÉSZLET + BESZERZÉS = ÉRTÉKESÍTÉS + ZÁRÓ KÉSZLET Az áruforgalmi mérlegsor bővített alakja: Nyitó készlet + beszerzés + egyéb készletnövekedés = Értékesítés + egyéb készletcsökkenés + záró készlet A kereskedelmi tevékenységnek fontos részét képezi az árrés elemzése.Anyagköltség . Az áruforgalom szakaszai:-Beszerzés. Funkciója. Személyi jellegű ráfordítás + ÉCS + Adózás előtti eredmény HOZZÁADOTT ÉRTÉK 2. Az árrés az értékesítési árbevételnek az eladott áruk beszerzési értékével csökkentett összege.Számvitel-elemzés szóbeli tételek 2009. q1 – az egyes termékek tárgyévi (tényleges mennyisége). hogy fedezetet biztosít a felmerülő költségekre. A termelés elemzési feladatai A vállalkozások a gazdasági tevékenység elemzése során rendszeresen számszerűsítik azt.befejezetlen és félkész termelés állományváltozása (közvetlen előállítási önköltségen számítva) TELJES TERMELÉSI ÉRTÉK Értékesítés nettó árbevétele: .ÉCS NETTÓ TERMELÉSI ÉRTÉK A nettó termelési érték azt mutatja.igénybevett szolgáltatásokból az anyagjellegű szolgáltatások értéke ANYAGMENTES TERMELÉSI ÉRTÉK Anyagmentes termelési érték . Az elemzéshez alapvetően statisztikai számításokat alkalmaznak: érték – ár – és volumenindex számítást.Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke + SEEAÉ ± STK ÁV BRUTTÓ TERMELÉSI ÉRTÉK A bruttó termelési érték mutatókon kívül nettó mutatók is vannak: Bruttó termelési érték . BEFEJEZETT TERMELÉS ÉRTÉKE +/. p 0 – az egyes termékek bázisévi (tervezett) mennyisége p 1 – az egyes termékek tárgyévi (tényleges) ára p0 – az egyes termékek bázisévi (tervezett) ára KERESKEDELM TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ VÁLLALKOZÁSOK A kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások az áruforgalom lebonyolításában vesznek részt. hogy a vállalkozás az adott időszakban mennyivel járul hozzá a nemzeti jövedelemhez. költségigényére és kockázatára. Értékindex: Iv = ∑q1p1 ∑q0p0 Iv = Ip * Iq Ip = ∑q1p1 ∑q1p0 Árindex: Iq = ∑q1p0 Volumenindex:mennyiség ∑q0p0 ahol Iv – az értékindex.ELÁBÉ . hogy hogyan változott a termelési érték és a változás milyen okokra vezethető vissza.

a források között értékelési tartalékként lehet kimutatni. berendezések. a tenyészállatok könyv. igazgatási berendezések és felszerelések . szerepük a gazdálkodásban. a régészeti leletnél. telkesítés . GÉPEK. illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható. Irodai. 132. A tárgyi eszközök értékhelyesbítése. gyártóeszközök. járművek 15. A tárgyi eszközök bekerülési (beszerzési) értéke kerülnek állományba. Földterület .Számvitel-elemzés szóbeli tételek 2009. a képzőművészeti alkotásnál. Egyéb járművek . épületek . Könyv szerinti érték meghatározása: + Bekerülési érték (bruttó érték) Terv szerinti ÉCS elszámolt összege Terven felüli ÉCS elszámolt összege + Visszaírás összege = Aktuális könyv szerinti érték + Terven felüli ÉCS még vissza nem írt összege = Értékhelyesbítés számításához alapul szolgáló könyv szerinti érték Amennyiben az eltérés pozitív = felvehető értékhelyesbítés összege amennyiben az eltérés negatív = terven felüli ÉCS összege Tárgyi eszközök értékelése a mérlegben: Beruházásra adott előleg értékelése: Bekerülési érték Bekerülési érték • 4 3 . szerződés szerinti értékben a) csődeljárás során Átvételkor a csődegyezség szerinti értékben b) felszámolás esetén átvételkor Vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben Csere útján beszerzett eszköz esetén Csereszerződés szerinti értékben Saját előállításkor Tényleges közvetlen önköltségen Átadónál kimutatott nyilvántartás szerinti értéken. legfeljebb a piaci Térítés nélküli átvétel esetén értéken Ajándékként. amelyek tartósan – közvetlenül vagy közvetett módon – szolgálják a vállalkozás tevékenységét. A terven felüli értékcsökkenés és annak visszaírása. 16. az olyan kép. Terven felüli ÉCS-t kell elszámolni: amikor a könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb. 142. INGATLANOK ÉS KAPCSOLÓDÓ VAGYONI ÉRTÉKŰ JOGOK 121. értéket. az erdő bekerülési értéke után é az üzembe nem helyezett beruházásnál. mert a tárgyi eszköz feleslegessé vált. BERUHÁZÁSOK. Üzemi (üzleti) gépek. A A tárgyi eszközök fogalma. vagy megrongálódott. Értékhelyesbítést csak: • az ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok. az amortizáció számításának módszerei. Termelő gépek. épületrészek. 153. Amortizációs módszerek: a) b) c) d) e) lineáris leírás – egymást követő években azonos összegű ÉCS kerül elszámolásra. • az egyéb berendezések. gépek. jellemzői. s nem az évenkénti leírás mértékét. hagyatékként kapott. Tenyészállatok . JÁRMŰVEK 131. Tárgyi eszközök között azokat az anyagi eszközöket mutatja ki a vállalkozás. egyéb gyűjteménynél. A tárgyi eszközök értékelése a mérlegben. abszolút összegű leírás – az évenkénti ÉCS összegét határozza meg. Az üzembe még nem helyezett tárgyi eszközöket a vállalkozás a beruházások között tartja nyilván. 143. ha a törvény máshogy nem rendelkezik. azok rendeltetésszerű használatba vételének napjától kezdve terv szerinti ÉCS-t kell elszámolni. sorban van a fenti sorrendben. MŰSZAKI BERENDEZÉSEK. sz. a már teljesen leírt illetve a tervezett maradványértéket elért eszközöknél. 152. egyedi mivoltából adódóan – évről évre nő. Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok 13. műemléki védettségű épületnél. tulajdoni hányadok . 124. az üzembe helyezésről bizonylatot kell kiállítani. 144. Egyéb állatok . Gazdasági esemény Bekerülési (beszerzési) érték Beszerzéskor Tényleges beszerzési áron Apportként történő átvételkor A létesítő okiratban meghatározott értékben átalakulás esetén Végleges vagyonvmérlegben szereplő értékben Részesedés megszűnése fejében átvett eszközök esetében: a) jegyzett tőke leszállításakor A társaság által közölt. a bekerülési értékbe tartozó tételek. Egyéb építmények . il. Üzemkörön kívüli berendezések. felszerelések. Befejezetlen beruházások . Igásállatok . Termelésben közvetlenül résztvevő járművek 14. FELÚJÍTÁSOK 161. JÁRMŰVEK 141. ha értéke tartósan lecsökken. Az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok. illetve egyéb más eszköznél. 126. TENYÉSZÁLLATOK 151. mint ezen eszköz piaci értéke illetve. megsemmisült. szerszámok. 125. ezen eszköz piaci értéken is felvehető. felszerelések . berendezések. illetve használhatatlan. A tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenésének megállapítása. Felújítások Beruházásokra adott előleg Tárgyi eszközök értékhelyesbítése A tárgyi eszközök mérlegben elfoglalt helye az A/II. Épületek. felszerelések. értékét meghaladó piaci értéke mutatható ki. 12. járművek. a telek (a bányaművelésre. 122. számlázott értéken b) végelszámolás esetén Vagyonfelosztási javaslat szerinti értéken Követelés fejében átvétel esetén A megállapodás. teljesítményarányos leírás – az amortizáció évenkénti elszámolása a tényleges igénybevétel arányában történik. Ha a befektetett eszköz piaci értéke jelentősen meghaladja a visszaírás utáni könyv sz. veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület. FELSZERELÉSEK. amely értékéből a használat során nem veszít. 162. A tárgyi eszközök esetében. 123.Levonható áfa nélküli számlaérték Devizában. valutában történő kiegyenlítés esetén – A levonható áfa nélküli devizának a teljesítés napján érvényes választott árfolyamon számított forintérték Barter ügylet esetén (azonos devizaérték esetén) – Az első ügylet teljesítésének napján érvényes választott devizaárfolyamon számított értéke. progresszív leírás – az egymást követő években növekvő összegű ÉCS kerül elszámolásra. járművek. ez történhet számtani sor alkalmazásával vagy mértani sor alkalmazásával. Üzemkörön kívüli ingatlanok. Telek. • a műszaki berendezések. Nem számolható el terv szerinti ÉCS a földterület. A tárgyi eszközök helye és csoportosítása a mérlegben. többletként fellelt eszközök Az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéken esetén Importbeszerzések értéke: Forintban történő kiegyenlítés esetén . illetve amelynek értéke – különleges helyzetéből. degresszív leírás – során az egymást követő években csökkenő összegű ÉCS kerül elszámolásra.és hangarchívummal. telek kivételével). 7. tárgyi eszköznél a terv szerinti ÉCS figyelembevételével meghatározott nettó érték és a piaci érték különbözetét az eszközök között értékhelyesbítésként. Nem számolható el ÉCS. EGYÉB BERENDEZÉSEK. Az aktiválás időpontját dokumentálni kell. Ez esetben a bekerülési érték.

céltartalékból. Forrás I. adótartozások. fokozatú likviditási mérleg Eszköz I.. Befektetett eszközök: tartós részesedések. tárgyi eszközök. A pénzforrások képződésének és felhasználásának folyamata egy meghatározott időszak alatt.1 éven túl pénzzé tehető eszközök: . immateriális javak vásárlására fordított pénzösszegek  Pénzügyi (finanszírozási) tevékenysége *tulajdonosi források megszerzését ill.Számvitel-elemzés szóbeli tételek 2009. váltótartozások hitelek.követelések. 1 éven belül esedékes kötelezettségek: szállító ha >10nap. elfekvő. passzív időbeli elhatárolás IV. fizetett kamatok adók  Befektetési (beruházási) tevékenysége *bevétel: befektetési céllal vásárolt értékpapírok. aktív időbeli elhat III 1 éven belüli pénzé tehető eszközök: egyéb készlet éven belüli behajtható rész. hosszú lejáratú bankbetétek. A likviditás vizsgálatát szolgáló mérlegek. 1 éven belüli behajtható követelések: vevőkövetelés.Értékvesztés + Visszaírás ± Árfolyamkülönbözet Mérlegérték 7. látra szóló bankbetét. szállító <10 nap II. Vissza nem fizetendő források: saját tőke. immateriális javak értékesítéséből származó bevételek. csekk. A pü-i helyzet megítélésének 3 fő iránya: • hosszú lejáratú fizető – és hitelképesség : adósságállomány • rövid lejáratú fizető – és hitelképesség : likviditás • pénzáramok : cash flow Likviditási Mérleg: egy olyan kétoldalú kimutatás amely az eszközöket a pénzé tehetőségük sorrendjében. befektetési céllal vásárolt értékpapírok. adott kölcsönök. immateriális javak . kölcsönök . értékpapír. aktív időbeli elhatárolás IV . a forrásukat rendelkezésre állásuk sorrendjében mutatja V. visszafizetését . • információ a vállalkozás kötelezettség-teljesítési és osztalékfizetési képességére vonatkozóan. bankbetétek II. céltartalékok. hitel kölcsönfelvétellel és törlesztéssel kapcsolatos pénzmozgásokat foglalja magában befolyásolják a cash-flow alakulását 4 3 . bevétel és kiadás különbségét . - Terv szerinti ÉCS Terven felüli ÉCS + Visszaírás Nettó érték + Értékhelyesbítés . Azonnal rendelkezésre álló pénzeszközök: készpénz. Kategóriái:  Operatív működési (üzleti) tevékenysége *bevétel: üzleti tevékenységből származó bevételek árbevétel . pénztár. részesedések. kapott osztalék részesedés *kiadás:. tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. passzív időbeli elhatárolásból V. részesedések. tárgyi eszközök. passzív időbeli elhatárolásból. váltókövetelés. kapott osztalék kamat *kiadás:üzemi tevékenységgel összefüggő kiadások. hogy a működés bevételei fedezetet biztosítanak–e a belső tőkeigényre vagy részvénykibocsátással hitellel biztosítandó a szükséges fedezet. hátrasorolt kötelezettségek Cash. • megmutatja. Hosszú lejáratú kötelezettségek: céltartalékból. B. A cash flow kimutatás tartalma és összeállítása. szállítok munkavállalóknak fizetett pénzösszegek. passzív időbeli elhat III. Azonnal esedékes kötelezettségek: jövedelem elszámolás. időbeli elhatárolások V. a pénzeszközök változására ható tényezők elemzése a cash flow kimutatás alapján A vállalkozás gazdálkodásának egyik legfontosabb elemzési területe a pénzügyi helyzet vizsgálata. tárgyi eszközök. TB és egyéb járulékok. Hosszú lejáratú tartozások esedékes törlesztő részlete: egyéb kötelezettség. lassan mozgatható készletek.flow szabad pénzeszközök áramlását jelenti.

külön az átsorolásokat. csökkenését Z értékét. számlaosztályban történik. Állománynövekedés: • beszerzés. külön az átsorolásokat. a gazdasági események hatása a mérlegre és az eredmény-kimutatásra. tárgyévi növekedését. A tárgyi eszközökkel kapcsolatos gazdasági események elszámolása. A teljesen leírt tárgyi eszközök bruttó értékét és ÉCS-ét a főkönyvi számlákon mindaddig érdemes szerepeltetni. • társasági szerződés. élettartamának közvetlen növelése. • üzembe helyezési jegyzőkönyv. • kötelezettség fejében átadott tárgyi eszköz. • saját előállítás. annak növekedését. Állománycsökkenés: • terv szerinti ÉCS. • térítés nélküli átadás. Felújítás: az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állagának helyreállítását szolgáló tevékenység. Könyvelés alapbizonylatai: • külső számlák. ajándékozási bizonylatok.Számvitel-elemzés szóbeli tételek 2009. a fenntartás elkülönítése. a tárgyévi ÉCS leírás összegét legalább a mérlegtételek szerinti bontásban. selejtezés. • értékesítés. A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a tárgyi eszközök NY bruttó értékét. Eredmény-kimutatással való kapcsolat: Terv szerinti ÉCS Terven felüli ÉCS Hiány. rendeltetésének megváltoztatása. átalakítása. zavartalan működését szolgáló javítási tevékenység. 8. • térítés nélküli átvétel bizonylata. a nyilvántartásnak tartalmaznia kell (egyedi tárgyi eszköz nyilvántartó lap): • tárgyi eszköz megnevezése • tárgyi eszközök tartozékai • leltári száma • főkönyvi számlaszáma és elnevezése • szerződés szerinti szállító megnevezése • gyártási év • beszerzés időpontja • használatba vétel időpontja • pótlólagos beruházások és felújítások kivitelezői • beruházások és felújítások időpontja Nyilvántartási adatok: • • • • leírási kulcs ÉCS elszámolás módszere ÉCS elszámolás várható utolsó időpontja adótörvény szerinti leírási kulcs A személyi használatra kiadott tárgyi eszközöknél a munkavállaló nevét és a munkahely megnevezését is fel kell tűntetni.é kivezetése ÉCS kivezetése: T129-159 – K861 Árbevétel: T384 – K961 Térítés nélküli átadás: T889 – K121-151 Térítés nélküli átvétel: T121-151 – K989 Apport átvétel: T17 – K981 • Költség Egyéb ráfordítás Egyéb bevétel Rendkívüli ráfordítás Követelés fejében átvétel Részesedés fejében átvétel Térítés nélküli átvétel Rendkívüli bevétel Beruházás: a meglévő tárgyi eszközök bővítése. • szerződések. csökkenését. A beruházás. • követelés fejében átvétel. • szállítólevél. káresemény. A tárgyi eszközök egyedi analitikus nyilvántartást igényelnek. tulajdoni hányad fejében átvétel. hiány. Karbantartás: a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos. Z bruttó értékét. számítási anyagok. • apportként átadás. • leltártöbblet.sz. • leltári többlet jegyzőkönyv. Tárgyi eszközök a kiegészítő mellékletben. továbbá a halmozott ÉCS NY értékét. amíg azok használatban vannak. A tárgyi eszközök nyilvántartása a kettős könyvvitelben az 1. ezek analitikus nyilvántartását el kell különíteni. • apportként átvétel. beruházás. • hagyatéki. A tárgyi eszközök állományának növekedése és csökkenése. 4 3 . értékesítés Értékvesztés Visszaírás Apportként történő átadás Térítés nélküli átadás Beszerzés: T161 – K384 Aktiválás: T12-15 – K161 Terv szerinti écs: T57 – K129-159 Értékhelyesbítés: T127-157 – K417 Terven felüli écs: T866 – K128-158 Értékesítés: T861 – K121-151 k. • káresemény. • térítés nélküli átvétel. • terven felüli ÉCS. A tárgyi eszközök analitikus nyilvántartása. • saját előállítás esetén jegyzőkönyv. a felújítás. A. • selejtezés.

székhelyét. Könyvvizsgáló jelentés és záradék tartama. Nem kötelező a könyvvizsgálat. 8. a társaság megnevezését. A könyvvizsgáló feladata az éves beszámoló szabályszerűségének vizsgálata. Ha a konszolidált beszámoló felülvizsgálatára nem választanak külön könyvvizsgálót. Kettős könyvvitelt vezető vállalkozásnak a mérlegforduló napot (dec. Könyvvizsgálat célja . elutasító) vagy a záradék megadásának elutasítását figyelemfelhívó megjegyzés a könyvvizsgálói jelentés keltezését • • • • • • a könyvvizsgálatért felelős személy nevét. korlátozott.a könyvvizsgálati kötelezettség. A külföldi székhelyű vállalkozó mo-i fióktelepe köteles az éves beszámolót a mérlegforduló napot követő 150 napon belül letétbe helyezni. A könyvvizsgálat során ellenőrizni kell az éves beszámolót. ha a vállalkozó éves nettó árbevétele az üzleti évet megelőző két év átlagában nem haladja meg a 100m ft-ot. aláírását. számviteli törvény és létesítő okirat előírásainak betartása. A könyvvizsgálat célja annak megállapítása. az összevont mérleget. • 4 3 .Számvitel-elemzés szóbeli tételek 2009. 31) követő 150 napon belül kell letétbe helyeznie a beszámolót. kamarai nyilvántartási számát könyvvizsgálói társaság esetén a társaság képviseletére jogosult személy nevét. A számviteli törvény előírja a beszámoló nyilvánosságra hozatalát (közzétételét) és letétbe helyezését. A konszolidált beszámolót a mérlegforduló napot követő 180 napon belül kell letétbe helyezni. B. A független könyvvizsgálói jelentésnek tartalmaznia kell: • a független könyvvizsgálói jelentés címét. a könyvvizsgálat során alkalmazott könyvvizsgálati standardrendszer megjelölését az elvégzett könyvvizsgálói véleményt . összefoglaló bemutatását a könyvvizsgáló beszámolóhoz adott véleményét. közzététele. A beszámolók nyilvánosságra hozatala. továbbá azon egyéb jogszabályoknak. akkor az anyavállalat könyvvizsgálójának feladata az ellenőrzés. letétbe helyezni pedig a helyi Cégbíróságon kell. a záradékot vagy a záradék megadásának megfelelően alátámasztó vizsgálatok jellegét. A könyvvizsgáló feladatai. kamarai nyilvántartási számát is. és ennek alapján független könyvvizsgálói jelentés elkészítése. Közzétenni az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatnál. megbízható és valós képet ad a vállalkozó vagyoni. Konszolidált éves beszámoló könyvvizsgálatára az anyavállalat választ könyvvizsgálót. akkor a vállalkozás legfőbb szerve köteles bejegyzett könyvvizsgálót választani. Amennyiben kötelező a könyvvizsgálat. aláírását. pénzügyi helyzetéről és működése eredményéről. amelyek a könyvvizsgáló számára a beszámolóban szereplő adatok vonatkozásában feladatokat határozna meg a könyvvizsgálói záradékot (hitelesítő. Könyvvizsgálatra a Magyar Könyvvizsgálói Kamara bejegyzett tagja jogosult. Az információk megbízhatóságát a független könyvvizsgáló által elvégzett könyvvizsgálat garantálja. hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített beszámoló a számviteli törvény előírása szerint készült. Nincs mentesség: • ahol a könyvvizsgálatot jogszabály írja elő (pl: rt. és a kapcsolódó üzleti jelentés adatainak összhangját. hogy a beszámoló megfelel-e a Sztv-ben foglaltaknak. határozott álláspontját arról. címzettjét • a könyvvizsgálói jelentés tárgyát képező beszámoló azonosítóit • • a beszámoló összeállításánál alkalmazott beszámolási szabályrendszer megjelölését a könyvvizsgálat hatáskörének leírását. egyszemélyes kft) • takarékszövetkezet • konszolidálásba bevont vállalkozás • külföldi székhelyű vállalkozó mo-i fióktelepe.

Az értékvesztés megállapítása során érvényre kell juttatni az egyedi értékelés elvét. A mérlegben kiemelten kell bemutatni a kapcsolt vállalkozásban illetve az egyéb részesedési viszonyban lévőket. A befektetett pénzügyi eszközök fogalma. Az értékpapír piaci értékénél figyelembe kell venni az értékpapír kamattal csökkentett tőzsdei árfolyamát. A befektetett pénzügyi eszközök között azokat az eszközöket kell kimutatni. A befektetések és az értékpapírok esetében nem azok lejárata. A befektetett pü-i eszközök értékhelyesbítése. vagyonfelosztási javaslat szerint meghatározott érték.Számvitel-elemzés szóbeli tételek 2009. a többletként fellelt Bekerülési (beszerzési) érték A megállapodás. szerepük a gazdálkodásban. hagyatékként kapott. tartósnak mutatkozik és jelentős. A befektetett pénzügyi eszközök értékelése a mérlegben: Részesedések értékelése: Könyv szerinti érték . Bekerülési érték: A befektetett pü-i eszközök bekerülési értéken kerülnek állományba. vételi opció díja T 17 – K 38 apportként árvételkor: apport értéken követelés fejében átvételkor: megállapodás.értékvesztés + visszaírás ± árfolyam-különbözet Mérlegérték Adott kölcsönök értékénél az egy éven túl esedékes összegeket kell a befektetetett pénzügyi eszközök között a mérlegbe beállítani. Az átadónál kimutatott nyilvántartás szerinti (legfeljebb forgalmi. Tulajdoni • • • • • • részesedést jelentő befektetés állományba vétele: beszerzéskor: vételár + bizományosi díj. mindig amennyibe került. annak visszaírása. a különbözet növeli az értékhelyesbítés összegét az értékelési tartalékkal szemben. vételi opció díja T 18 – K 38 vételár + kamat • apportként árvételkor: apport értéken T 97 – K18 vételár kamattartalma • követelés fejében átvételkor: szerződés szerint T 391 – K97 tárgyévi kamat • csődeljárás során: átvételkor a csődegyezség szerint • felszámolás esetén: vagyonfelosztás szerint • térítés nélküli átvételnél: átadónál nyilvántartott értéken. az értékelési bizonylat alátámasztása. a bekerülési értékbe tartozó tételek. szerződés szerint csődeljárás során: átvételkor a csődegyezség szerint felszámolás esetén: vagyonfelosztás szerint térítés nélküli átvételnél: átadónál nyilvántartott értéken. max. hogy várhatóan megtérül-e az összeg. Bizonylatai: a szerződések (alapító okirat. belső bizonylatok (számítási anyagok). térítés nélküli átvételi bizonylatok.A. Az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéke. 9. a cserébe adott eszköz eladási ára. akkor minden év végén el kell végezni az értékelést. Csoportosítás:  Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban  Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban  Egyéb tartós részesedés      Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban Egyéb tartósan adott kölcsön Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete Gazdasági esemény Követelés fejében átvett Csere útján beszerzett A térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett Az ajándékként. adásvételi szerződés stb. akkor a különbözet csökkeni az értékhelyesbítés összegét az értékelési tartalékkal szemben. A csereszerződés szerinti érték. Ha a tárgyévi értékhelyesbítés értéke alacsonyabb az előző évinél. Ha a vállalkozó és az értékelés lehetőségével. a befektetett pü-i eszközök értékelése a mérlegben. jegyzőkönyvek. Értékhelyesbítés csak a tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél lehet. az értékhelyesbítés összegére értékelési tartalékot kell képezni. vagyis az adós fizetőképességének vizsgálatával kell megállapítani. hogy a vállalkozó milyen céllal szerezte be azokat. számlák. és meg kell állítani az értékhelyesbítés összegét. amelyek a vállalkozás tevékenységét éven túl szolgálja. A befektetett pü-i eszközök értékvesztése. A befektetett pü-i eszközök helye és csoportosítása a mérlegben. jellemzőik. 4 3 . ha az értékpapír könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti különbözet veszteség jellegű. hanem az a meghatározó. max a piaci értéken Kamatozó értékpapírok bekerülési értéke nem tartalmazhatja a kamatot!!! Értékvesztést kell elszámolni a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír után. de max az előző évi értékhelyesbítés összegéig. Ha a tárgyévi értékhelyesbítés értéke meghaladja az előző évit. a piaci értéken Tartós hitelviszonyt megtestesítő ép-ok állományba vétele (kötvény): • beszerzéskor: vételár + bizományosi díj. piaci) érték.értékvesztés + visszaírás ± ár-folyamkülönbözet Mérlegérték + Részesedések értékhelyesbítés Értékpapírok és tartósan adott kölcsönök értékelése: Könyv szerinti érték .).

a beszámolóban. 4 3 . könyvviteli elszámolás. az összesítő feladatok készítése. • • • a számlarend. Mérlegképes könyvelői nyilvántartásba fel kell venni azt a személyt. a könyvvezetéshez. akkor újra lehet kérni a felvételt.Számvitel-elemzés szóbeli tételek 2009. valamint a nyilvántartásra vonatkozóan külön kormányrendelet írja elő a szabályokat. a számviteli alapelvek követelményei megtartásának biztosításával a valóság megfelelő belső és külső információk előállítása. büntetlen előéletű és a tevékenység gyakorlását korlátozó vagy kizáró intézkedés hatálya alatt nem áll. akinek az üzleti évet megelőző két üzleti év átlag éves nettó árbevétele a 10 m ft-ot nem haladja meg. pü-i gyakorlatot igazol. a könyvviteli szolgáltatást végzőkkel szembeni követelmények.. Ha a nyilvántartásból való törlés okai megszűntek. A könyvviteli szolgáltatás körébe tartoznak: • számviteli politika. aki legalább mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezik és a képesítés megszerzését követő 3 éves számviteli. A számviteli szolgáltatást végzőknek jogszabályi feltételeken alapuló engedéllyel kell rendelkezniük. továbbá Magyarországon könyvviteli szolgáltatást kíván végezni. módszerének kialakításával (ideértve a belső információs rendszer kialakítását is). a könyvviteli nyilvántartásokban szereplő adatok elemzése.  a kamarai tag könyvvizsgálók (ideértve a tagságukat szüneteltetőket is) nyilvántartását a Magyar Könyvvizsgálói Kamara vezeti. a beszámoló összeállítása. Ez alól mentesül az a vállalkozó. a főkönyvi nyilvántartások vezetése. a gazdasági döntéseket megalapozó következtetések levonása. a beszámolóban szereplő adatok jogszerűségének. rendszere. rendszeres karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátása. szolgáltatása. A könyvviteli szolgáltatással kapcsolatos előírások. A mérlegképes könyvelőkre vonatkozóan a Sztv. A nyilvántartásból törölni kell azt a természetes személyt: • aki az évi kötelező továbbképzésben nem vesz részt • akit bűncselekmény miatt jogerősen elítéltek • akit a bíróság a foglalkozásától eltiltott • aki a nyilvántartásba vételkor valótlan adatot adott meg • • • aki kéri a nyilvántartásból való törlését akit cselekvőképességében korlátozott a bíróság aki elhalálozott. megbízhatóságának bizonylatokkal való alátámasztottságának. A könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult:  mérlegképes könyvelői képesítéssel.B. beszámoló készítési kötelezettség teljesítése érdekében elvégzendő feladatok összessége. az elszámolások. A számviteli szolgáltatás a számviteli törvényben előírt könyvvezetési. 9. a beszámoló készítéshez szükséges szabályzatok elkészítésével. A számviteli szolgáltatás fogalma. szabályszerűségének. beszámoló készítés rendszerének. A vállalkozás a könyvviteli feladatainak elvégzésére okleveles könyvvizsgálót illetve mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezőt köteles megbízni.  a nyilvántartásba vétel szempontjából a mérlegképes könyvelői képesítéssel egyenértékű képesítéssel  az okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező nem kamarai tagok nyilvántartását a Pénzügyminisztérium. a könyvviteli szolgáltatás és a könyvvizsgálói tevékenység együttesen.

pü. • Kötvény • Kincstárjegy • Letéti jegy • Közraktárjegy • Zálogjegy • Takaréklevél • Határozott idejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy 19. 17. A névérték alatt kibocsátott . Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok : azok a befektetési céllal megvásárolt ép-ok. A vállalkozás a befektetett eszközökről egyedi nyilvántartást vezet.pü. illetve teljesíti. tárgyévi növekedését. részesedés . bemutatva külön-külön azok saját tőkéjét. bevétele. részvényeknél. A befektetett pénzügyi eszközökkel kapcsolatos gazdasági események.műv.műv bevétel • Kamat – pü. amely a mellékletet készítő vállalkozónak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozása. egyéb bevétel.műv. Eredménykimutatással való kapcsolat Eredménykimutatásnál a B/Pü. melyeket a tulajdonos a tárgyévet követő évben nem szándékozik eladni. 10. hogy alkalmazza az időbeli elhatárolás vagy sem.rendkívüli bevétel Aktív időbeli elhatárolásként lehet a mérlegben kimutatni a befeketett pü-i eszközök közé sorolt. értékpapírnak minősülő okiratot. amely a mellékletet készítő vállalkozónak társult vállalkozása. amelyet a mellékletet készítő vállalkozó más vállalkozóval közösen vezet. jegyzett tőkéjét.Számvitel-elemzés szóbeli tételek 2009. továbbá minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét. beváltani. 4 3 . A befektetett pénzügyi eszközöket a kettős könyvvitelben az I.eszk kamatait csökkentő tételként • forgóeszközök között megtestesítő kamatozó értékpapírokat az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételeket csökkentő tételként kell kimutatni.műv. a birtokolt részesedés arányát. névérték alatt beszerzett – hitelviszonyt megtestesítő – kamatozó értékpapír névértéke és beszerzési értéke közötti – nyereségjellegű – különbözetből az üzleti évre jutó összeget. Nem lehet alkalmazni az időbeli elhatárolást olyan kamatozó értékpapírokra.B. átvezetési számla javítja a könyvvezetés áttekinthetőségét. ezen belül a legfontosabb készletek: • anyagkészlet • befejezetlen termelés körébe tartozó készletek • félkész termék készlet • késztermékek készlet. A készletállomány összetételének elemzése. megfelelő helyen. • Üzletrész. Azokat az értékpapírokat kell itt kimutatni. egyéb értékpapíroknál célszerű értékpapír –elszámolási vagy átvezetési számlát alkalmazni. leányvállalat. tárgyévi csökkenését.   minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét.rendkívüli ráfordítás • Követelés fejében átvétel – rendkívüli bevétel • Részesedés fejében átvétel – rendkívüli bevétel • Térítés nélküli átvétel. a visszaírt értékvesztés összegét. lejárata a tárgyévet követő üzleti évben nem esedékes. feladata. amelyek a valós értéken történő értékelés alá tartoznak. A készletek állományának vizsgálata. 10.egyéb ráfordítás • Visszaírás adott kölcsönnél. 17-19 számlaosztályig.eszközök között megtestesítő kamatozó értékpapírok esetében a bef.. hogy a termeléshez szükséges anyag a megfelelő időben. • vagyonjegy • kapcsolt vállalkozás anyavállalat. egyéb ráfordírás • Térítés nélküli átadás. az értékvesztés Z értékét legalább mérlegtételek szerinti bontásban.műv. társult vállalkozás 18. A vállalkozásoknak feladataik ellátásához forgó eszközökre van szükségük. hogy a pénz kölcsön összegét annak meghatározott kamatát a megjelölt időben és módon megfizeti. ráfordítása • Részesedés értékesítés . A vásárolt kötvényeknél.műv. megfelelő mennyiségben a legkisebb tőkelekötés és költségráfordítás mellett a rendelkezésre álljon. A készletgazdálkodás összefüggése a termeléssel és az eredmény alakulásával.A.pü.pü. Befektetett pü-i eszközöknek hívjuk azokat az eszközöket. A tárgyévet követő üzleti évben esedékes törlesztő részeket a mérlegben a forgóeszközök között kell kimutatni. tartalékait.névérték alatt vásárolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok névértéke és kibocsátási érték(vételár)közötti különbözetet az adott üzleti évre időarányosan járó összeget aktív időbeli elhatárolásként kell a mérlegben kimutatni. bevétel • Névérték és bekerülési érték különbözet . amely a mellékletet készítő vállalkozónak leányvállalata. amelyek a vállalkozás tevékenységét 1 éven túl szolgálják. Értékhelyesbítésként a részesedések bekerülési értékét meghaladó piaci értéke és bekerülési értéke közötti különbözet mutatható ki. közös vezetésű vállalkozás. amelyben a kibocsátó(adós) meghatározott pénzösszeget rendelkezésre bocsát elismerve. A vételárban lévő kamat(beszerzéskor elszámolt kamat) összege • a befektetett pü. a legutolsó üzleti év mérleg szerinti eredményét. amelyben a kibocsátó meghatározott ellenérték (pénzösszeg. A készletgazdálkodás elemzése. hozzájárulás) ellenében a befektetőnek vagyoni és egyéb jogokat biztosít. egyéb ráfordítás csökkentő tétel.Tartósan adott kölcsön: itt azokat a pénzkölcsönöket kell kimutatni. A mérlegben az A/III. Befektetett pénzügyi eszközök a kiegészítő mellékletben. • részjegy . amelyeknél az adóssal kötött szerződés szerint a tárgyévet követő évben a fizetési kötelezettség még nem esedékes. A készletgazdálkodási hiányosságokra figyelmeztető adatok A készletgazdálkodás a logisztika körébe tartozik. számla osztályban tartjuk nyilván. A kiegészítő mellékletnek tartalmazni kell:  minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét.pü. A vállalkozó maga dönt .   A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a befektetett pü-i eszközök értékelése kapcsán elszámolt értékvesztés NY értékét.műveletek eredmény között található • Értékvesztés (általában )adott kölcsön – pü. egyéb bevétel • Osztalék. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések kell tekinteni minden olyan értékpapírt. minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét. azok hatása a mérlegre és az eredmény-kimutatásra.

leltárkülönbözetekből adódó veszteségek. ha az átlagos tárolási idő vagy a napi anyagfelhasználás csökken. fizetett bankkamatok. értékesítése megbízható szállítási partner Napi anyagfelhasználás csökkentése: • termelés csökkentése • termelés összetételének változtatása • gyártásfejlesztéssel • olcsóbb. anyagok értékesítése során keletkezett veszteségek. A vállalkozások ezekben a készletekben tőkét kötnek le. fuvardíjak. selejtezés). Anyagkészlet = átlagos tárolási idő (nap) * 1 napi anyagfelhasználás Az anyagkészlet csökkenthető. hogy milyen nagyságban állnak rendelkezésre és milyen gyorsan forognak. hogy hogyan változott az összes készleten belül az egyes készletfajták részaránya. Késztermék – készlet = átlagos késztermék tárolási idő (nap) * 1 napi termelési költség 2) a vállalkozási szintű készlet összetételének. Átlagos tárolási idő csökkentése: • korszerű anyagszükséglet tervezéssel (just in time) elfekvő készletek felhasználása. 1) Készletállomány készletnormához viszonyított elemzése Ennek során a számításokat készletfajták szerint kell elvégezni. a vállalkozás készletének összetétele illetve készlethatékonysága 3) a készletek időbeli alakulásának. valamint a termelés és a készletek kapcsolatának számszerűsítése Fordulatok száma = nettó árbevétel / Átlagkészlet Forgási idő = időszak napjainak száma / fordulatok száma Készletigényességi mutató = átlagkészlet / nettó árbevétel Készletrugalmassági mutató = Készlet változásának %-a / árbevétel változás %-a Lekötött készletek értéke = forgási idő * 1 napra jutó árbevétel • 4) a készletgazdálkodási hiányosságokra figyelmeztető adatok vizsgálata Figyelmeztető adatok: anyagár – különbözetek. a vizsgálat célja a tervezett készletnagyságtól való eltérések okának kiderítése. fizetett kötbérek. tehát nem mindegy. fizetett bírságok • 4 3 . helyettesítő anyagok alkalmazásával Befejezetlen termelés = gyártásfinanszírozási idő * 1 napi termelési költség Gyártásfinanszírozási idő = gyártási átfutási idő * átlagos készültségi fok Gyártási átfutási idő csökkentése: • gyártmányfejlesztés. hatékonyságának vizsgálata Itt azt kell vizsgálni. készletek értékvesztései (leértékelés.Számvitel-elemzés szóbeli tételek 2009. gyártásfejlesztés • jobb munkaszervezés • korszerű gyártási rendszer alkalmazása • anyagmozgatási rendszer korszerűsítése A napi termelési költség csökkentése a közvetlen önköltség csökkentésével oldható meg.

térítés nélküli átvétel. kölcsön igénybevételének költségei: + A hitel. vagyonfelosztási javaslat szerinti átvétel.Számvitel-elemzés szóbeli tételek 2009. eladott áruk. A vásárolt készletekkel kapcsolatos gazdasági események és azok hatása a mérlegre és az eredmény-kimutatásra. sor. számlaosztályban történik. A vásárolt készletek állományváltozásai. Befejezetlen termelés és félkész termelés 3. amelyeket termeléshez és szolgáltatás nyújtáshoz szereztek be. Növendék hízó és egyéb állatok 4. Pl: kereskedelmi áruk. szerinti közvetlen önköltség. hogy azokat változatlan állapotban értékük megtartása mellett tovább értékesítse. A vásárolt készletek állománycsökkenése: anyagfelhasználás. Készletre adott előleg: szállítónak. Mérlegsorok: B. visszaírt értékvesztés. 815 ELÁBÉ. 11. A saját termelésű készletek állományba vétele A STK (befejezetlen termelés. Forgó eszközök I. rakodási. Vásárolt készletek állományba vétele Bekerülési (beszerzési értéknek tekintjük: Vételár . visszáru. Ajándékként. átsorolás. leltári többlet. üzemanyag. betétdíjas göngyölegek A vásárolt készletek állománynövekedése: beszerzés. Fő csoportjai: Anyagok (21-22): olyan vásárolt készletek. kölcsönszerződés közjegyzői hitelesítésének díja + A hitel. díja + Bizományi díj + Beszerzéshez kapcsolódó adók (beszerzéskor fizetett fogyasztási adó. káresemény. Pl: alapanyag. vagy   az átlagos (súlyozott) közvetlen önköltség vagy a FIFO módszer szerint meghatározott közvetlen önköltség. alapozási. Készletek kapcsolata az eredmény-kimutatással: • Hiány. de a törvény szerint azokat a készletek közé kell besorolni. jövedéki adó) + Vámteher (vám. az értékelés bizonylati alátámasztása. Saját termelésű készletek értékelése: Könyv szerinti érték . apportként történő átadás. Közvetített szolgáltatás • Apportként átadás: 88 Rendkívüli ráfordítás • Térítés nélküli átadás: 88 Rendkívüli ráfordítás • Követelés fejében átvétel: 98 Rendkívüli bevétel • 4 3 . Áruk 5. selejtezés. értékesítés: 86 egyéb ráfordítás • Értékvesztés: 86 egyéb ráfordítás • Visszaírás: 96 egyéb bevétel • Anyagfelhasználás: 51 Anyagköltség • Értékesítés: 814. §. kölcsön felvétele után a raktárba történő beszállításig terjedő időszakra elszámolt kamat Gazdasági esemény Apportként történő átvételkor átalakulás esetén Részesedés megszűnése fejében átvett eszközök esetében: jegyzett tőke leszállításakor b) végelszámoláskor és felszámoláskor Követelés fejében átvett esetén: a) csődeljárás során b) felszámolás esetén átvételkor Csere útján beszerzett eszköz esetén Térítés nélküli átvétel esetén Bekerülési (beszerzési érték) A létesítő okiratban meghatározott értéken Végleges vagyonmérlegben szereplő értéken a) A társaság által közölt. azok bizonylatai könyvelése. számlázott értéken Vagyonfelosztási javaslat szerinti értéken A megállapodás. és a vállalkozás tevékenységét nem tartósan szolgálják.hagyatékként kapott.A. üzembe helyezési költségek + Közvetítői tevékenység ellenértéke. csereszerződés keretében átvétel. félkész és késztermék. ajándékként. A vásárolt készletek analitikus nyilvántartása. tartozás kiegyenlítésére átadott készletek. hagyatékként kapott. a bekerülési értékbe tartozó tételek.Értékvesztés + Visszaírás Mérlegérték Készletek értékelése Vásárolt készletek értékelése Könyv szerinti érték - Értékvesztés + Visszaírás Mérlegérték A készletek könyvelése a 2. követelés fejében átvétel. vagy egy éven belül használódnak el. az értékvesztés visszaírása. hiány. anyag-visszavételezés. továbbszámlázott közvetített szolgáltatások. vámpótlék. többletként fellelt eszközök esetén 2. amelyek vagy egyetlen tevékenységi folyamatban vesznek részt és a tevékenység folyamán eredeti megjelenési alakjukat elvesztik. szerelési. A készletek értékvesztése. Készletek 1. káresemény. állatok) előállítási érték  az 51. A készletek a vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló eszközök. segédanyag. selejtezés. igazgatási és szolgáltatási díjak + Vásárolt vételi opció díja Az eszközök beszerzéséhez kapcsolódó hitel. építési anyag • Áruk (26-28): olyan vásárolt készletek. vagy több tevékenységi folyamatban vesznek részt. vámkezelésidíj) Az eszközök beszerzéséhez kapcsolódó egyéb költségek: + Illetékeke + Az előzetesen felszámított. szerződés szerinti értéken Átvételkor a csődegyezség szerinti értékben Vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben Csereszerződés szerinti értéken Átadónál kimutatott nyilvántartás szerinti értéken. importálónak készlet vásárlásra átadott nettó érték.Engedmény + Felár + Szállítási. apport. helyük és csoportosításuk a mérlegben. Anyagok 2. tulajdoni hányad fejében átvétel. A készletek fogalma. a hitel igénybevételéig felszámított rendelkezésre tartási jutalék + A hitel-. Mérlegben elfoglalt helyük a B/I. kölcsön felvétele előtt fizetett bankgarancia díja + a hitel igénybevétele miatt fizetett kezelési ktg. A készletek értékelése és helye a mérlegben. átsorolás. közvetített szolgáltatás. értékvesztés. legfeljebb a piaci értéken Az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéken. amelyeket a rendszeres üzleti tevékenység keretében szerzett be a vállalat azzal a céllal. folyósítási jutalék. térítés nélküli átadás. de teljes összegében le nem vonható ÁFA + Jogszabályon alapuló hatósági. 1.

Fedezeti összeg (1-2) 4.sz. az általános költségek jelentős része). • Részesedés fejében átvétel: 98 Rendkívüli bevétel • Térítés nélküli átvétel: 98 Rendkívüli bevétel Készletek analitikus nyilvántartása: • Folyamatos mennyiségi nyilvántartás • Folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartás • Folyamatos értékbeni nyilvántartás • Év közben nincs se mennyiségi. amely mellett a vállalkozásnak sem vesztesége. Eredmény (3-4) Proporcionális költségek: azok a költségek. Értékvesztés: K. környezetre káros anyagok nyitó és záró készletének nyitó és záró készletadatait. ♦ selejtezési jegyzőkönyv. szerződések. hogy milyen árbevételnél lesz az eredmény nulla.és áru bevételezési jegy. Árbevétel 2. ♦ kárfelvételi jegyzőkönyv. vagyis az összes költség és az árbevétel találkozása. Fedezetszámítás korlátai: • Abból indulunk ki. sem nyeresége nincs. Értékesítést = Fix költség + Változó költség Fedezeti pont = Fix költség / egy egység fedezeti összege A vállalati szintű döntések során akkor használják a fedezeti – költség számítást. amikor meg akarják állapítani. Fedezeti hányad = Fedezeti összeg / Árbevétel *100 Fedezeti pont (F): az a termelési. ♦ értékvesztésről és annak visszaírásáról készült jegyzőkönyv. Az elszámoló ár alkalmazása esetén el kell dönteni. A fedezeti ponthoz tartozó árbevételt termelés kritikus pontjának nevezzük. Számítása: 1. ♦ térítés nélküli átadás. A fedezeti költségszámítás módszere és felhasználási lehetőségei a vállalkozói döntések meghozatalánál. hogy a költségek és bevételek meghatározhatók (külső hatások miatt nem kiszámítható) 4 3 .proporcionális (kötvetlen) költségek 3. átvétel bizonylata. se értékbeni nyilvántartás Készletek évközi értékelése: • FIFO módszer • Átlagár módszer • Elszámoló áron (korrigálva az árkülönbözettel – anyagok) • Fogyasztói áron (korrigálva az árréssel – áruk) • Nincs évközi nyilvántartás és értékelés Az elszámoló ár és a számla szerinti vételár különbsége az árkülönbözet.Számvitel-elemzés szóbeli tételek 2009. ajándékozási bizonylatok. . pl: közvetlen anyag és közvetlen bérköltség. Fedezeti összegnek nevezzük az árbevétel és az ahhoz kapcsolódó költségek különbségét. .fix költségek 5. A vásárolt készletek könyvelésének alapbizonylatai: ♦ anyag. ♦ szállítólevél.é > piaci érték (mérlegkészítéskor) Vásárolt készleteknél    Ha nem vezetek nyilvántartást: piaci értéken veszem raktárra Ha vezetek nyilvántartást: beszer ár T866 – K21-26 Ha tervezett áras a nyilvántartás • Elszámoló ár: T866 – K228 besz árat kell módosítani • Áruk: nagyker: T866 – K263 Kisker: T866 – K265 Saját termelésű készletek  Összköltség: STK átminősítése áruvá T26 – K582 T581 – K25 T866 – K26  Forgalmi költség: T866 – K251 tényleges önktg T866 – K258 tervezett önktg 11. A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a veszélyes hulladékok. ♦ külső számlák. amelyek a termelés volumenének változására nem változnak (pl. ♦ anyagkivételezési jegy. A költségek csoportosítása a fedezeti költségszámítás követelményeinek megfelelően. értékesítési volumen. A fix jellegű költségek közé azokat a költségeket soroljuk. ♦ leltár hiány/többlet jegyzőkönyve. ♦ hagyatéki.B. amelyek a termelési volumen változásával arányosan változnak. ♦ átsorolási jegyzőkönyv. hogy a vételáron kívül a beszerzéshez kapcsolható költségeket is tartalmazza-e az ár. ♦ társasági szerződés.

felszámolás. A sajátos beszámolási kötelezettség alatt a következőket értjük: • Előtársasági működés. Lehetséges különbözetek kiszámítása: • • 4 3 . Végelszámolás kezdete előtt le kell zárni az évet. Ezt követően a kérelmezőnek 30 napon belül tárgyalnia kell a hitelezőkkel a fizetési haladékról. • Amennyiben a jegyzett tőke társasági szerződésben rögzített értéke eltér az átszámítási árfolyamon számított értéktől. A kérvény része egy 3 hónapnál nem régebbi beszámoló és a hitelezők névsora és tartozási összege. elfogadtatás. ami az aláírástól a bejegyzésig tart.9. T 5. Pótlólagos tőkehozzájárulást az eredménytartalékba kell helyezni. Negatív változás esetén a tőketartalék pozitív összegéig. Ha a felszámolást a vállalkozás maga kéri. az átértékelési különbözet 88-98-ra könyvelni. A bejegyzést követően a vagyont fel kell osztani és le kell könyvelni. a pozitív különbözet minden esetben tőketartalék lesz. Áttérés devizáról forintra: 1. pénzeszközök és kötelezettségek az analitika szerinti forint értéken kerülnek be. taggyűlést összehívni. A végelszámolás ideje alatt üzleti évenként mérleget kell csinálni. Hitelező által elengedett kötelezettség: T454 – K 98. dec 1-től 45 nap+ 30 nap feltárt hibákat lekönyvelni korrigált nyitó mérleget készíteni.lej. bizonyos korlátok mellett. Negatív változás esetén a tőketartalék pozitív összegéig. egyezség esetén a bíróság vagyonfelügyelőt rendel ki. valutában rögzített követelések. jogutódlással való megszűnés . Tulajdoni rész befizetése T384 – K 4(76) Röv. Általános szabály. utána nyitás után indul a következő üzleti év. előtársaságként is megkezdhesse a vállalkozás a tevékenységét. a devizában elkészített éves beszámoló. A harmadik pénznemben fennálló elszámolásoknál a választott hitelintézet vételi/eladási árfolyam átlagán számított értékek a bekerülési értékek. Hitelezői igényekre. A csődeljárás alatt a vállalkozót 90 napos fizetési haladék illeti meg munkabér. nyitó leltár korrigált mérleget lehet készíteni pl. akkor 3 év áll rendelkezésre átadni. pénzeszközök és kötelezettségek az analitika szerinti deviza értéken kerülnek be. a hitelezők vagy a végelszámoló kezdeményezhet fizetésképtelenség esetén. A felszámolás kezdő időpontja a cégbírósági végzés jogerőre emelkedésének napja. a mérleg nem tartalmazhat adatot!!! Ha a végelszámolás felszámolásba fordul. A tárgyalás eredményét a bíróságnak be kell jelenteni. • A harmadik pénznemben fennálló elszámolás devizaértékét a társasági szerződés szerinti devizára kell konvertálni a keresztárfolyam alapján. Csődeljárás alatt felszámolás nem indítható. Tulajdonosokkal való eszközelszámolás: áfa elszámolása!!! (ha nem hárítják át: 467. ha veszteség. 2. akkor eredménytartalék. áfa. és ez lesz a bekerülési érték. értékhelyesbítés kivételével végelszámoló teljes anyagi felelősséggel tartozik végelszámolás megszűnésének időpontjára. 88. akkor 3 hónapnál nem régebbi beszámolót kell csatolni. A mérleg alapján vagyonfelosztási javaslatot kell készíteni. - Az elkészített mérleget 45 napon belül át kell adni a végelszámolónak a könyvvizsgálati jelentéssel együtt. Lehetséges különbözetek a nyitómérlegbe kerülő értékeknél az általános szabályoz képest: • A forintban rögzített követelések. -Megszűnésről dönteni nem lehet Társaságot létre lehet hozni csak apporttal is. 2. valamint a hitelezők névsorát. 12. Amennyiben a jegyzett tőke társasági szerződésben rögzített értéke eltér az átszámítási árfolyamon számított értéktől. szavatosságokra lekötött tartalékot kell készíteni. Csődeljárással. A korrekciókat 5-9-re kell könyvelni. Az előtársasági időszakot mérleggel kell lezárni. akkor eredménytartalék. A sajátos beszámolási kötelezettségek.ha nyereség. A törvény lehetőséget ad rá. legkésőbb 150 napig kell letétbe helyezni.8. 5 év áll rendelkezésre átadni az apportot Előtársasági időszak egy üzleti évnek számít. a felszámolás kezdő napját megelőző nappal készít beszámolót. • A különbözeteket össze kell vonni: . - Devizanemváltás: Áttérés forintról devizára: 1. A kezdő nap előtti nappal záró leltárt. azon felül az eredménytartalék terhére számolható el.Számvitel-elemzés szóbeli tételek 2009. ezt a bíróságnak és az adóhatóságnak meg kell küldeni. -Beszámoló pénznemének megváltoztatása. A csődeljárás kezdő időpontja a kérelem benyújtásának napja. záró mérleget kell készíteni. Kötelezettsége elengedése tulajdonszerzésért cserébe: T454 – K411 Felszámolási eljárást a vállalkozó maga. záró kimutatást kell készíteni. Devizanemváltás. ha könyvvizsgálatra kötelezett a cég. -A létesítő okirat nem módosítható. könyvvizsgálat. egyszerűsített éves beszámoló mérlegének minden tételét az áttérés napján érvényes MNB keresztárfolyam értékén kell átszámítani a nyitómérlegbe. köt 3. hogy a bejegyzés előtt. tb járulék vonatkozásában. be nem fizetett Csődeljárás esetén a társaság ügyvezetője fizetési nehézség miatt a bírósághoz csődeljárási kérvényt nyújt be (max 2 évente). az aláírástól a cégbírósági bejegyzésig tart. Ilyen korlátok: • A tagok személyében nem lehet változás. hogy a forintban elkészített beszámoló mérlegének minden tételét az áttérés napján érvényes MNB devizaárfolyam reciprok értékén kell átszámítani (a társasági szerződésben rögzített devizanemben) a nyitómérlegbe. A beszámolót letétbe kell helyezni a cégbíróságon és közzé kell tenni az Igazságügyi Minisztériumnál tevékenységet záró mérleg dátuma = végelszámolás nyitó mérleg dátuma végelszámoló nyitó mérleg. végelszámolás. egyszerűsített éves beszámoló mérlegének minden tételét az áttérés napján érvényes MNB devizaárfolyam értékén kell átszámítani a nyitómérlegbe. lejárata. RT ha az apport 25%-nál kevesebb. akkor tőketartalék. 2. értékpapírok. a devizában elkészített éves beszámoló. Ezt a beszámolót piaci értéken kell elkészíteni. hitel összegét és lejáratát. Áttérés devizáról devizára: 1.000 Apport átadás: T 161 – K 476 apport átadás 1m Ft T 466 – K 479 Különféle rövid e.köt 200 ÁFA 20% Bejegyzés: T476 – K411 8. -Jogutód nélküli megszűnés. akkor tőketartalék. a fizetési haladék időtartama alatt a fizetőképesség helyreállítását célzó programot kell kidolgozni.000 jegyzett. közzétenni. . a záró mérlegben korrekcióként kell elszámolni: T 417 ért tart – K 1. • A különbözeteket össze kell vonni: . értékpapírok. ami dec31-ig tart. felszámolási eljárással és végelszámolással kapcsolatos számviteli feladatok. a pozitív különbözet minden esetben tőketartalék lesz.A.7 ért hely . az addigi időszak lesz az üzleti év. mint mérlegfordulónapra beszámoló készítése. jogkövetkezményeinek elszámolása Előtársaság A vállalatok előtársaságként jönnek létre. -Átalakulás. -Ellenőrzés hibáinak. T 48 – K5.9 – K39 A felszámolás végén záró mérleget. A felszámolási eljárás időszaka egy üzleti évnek minősül függetlenül annak hosszától. Kft-nél ha az apport kevesebb mint 50%.8. azon felül az eredménytartalék terhére számolható el.ha nyereség. Lehetséges különbözetek a nyitómérlegbe kerülő értékeknél az általános szabályhoz képest: • Az áttérés szerinti devizában.000 jegyzett tők T325 – K476 4.ha veszteség. ha áthárítják: 368) a mérleget a törlésre irányuló kérelem benyújtásáig. üzleti jelentés nem kell..

Ez a képlet csak akkor alkalmazhatók. hogy szabad áron értékesíthető-e a termék. Értékesítés összetételének változása Közvetett költségek változása: közvetett költségek lehetnek az értékesítés költségei. A nem jelentős hibákat a feltárás évének gazdasági eseményei között kell elszámolni. Az üzemi (üzleti ) tevékenység eredménye részletes elemzésének lehetőségei (ár. egyéb általános költségek Egyéb bevételek és ráfordítások változása: Az egyéb bevételek és ráfordítások elemzését az abszolút eltérések módszerével a főkönyvi könyvelés adataiból a tervezett. T 86 – K131 10. • A különbözeteket össze kell vonni: . igazgatási költségek. azon felül az eredménytartalék terhére számolható el.000 k.ha veszteség. A jelentős hibát elkülönítetten. -Pénzügyi műveletek eredménye. önköltség összefüggések) A vállalkozás mérleg szerinti eredményének levezetése során a következő eredménykategóriákkal találkozunk: -az értékesítés bruttó eredménye (csak a forgalmi költség eljárású eredmény-kimutatásban). 12.Számvitel-elemzés szóbeli tételek 2009. ezeket javítani kell. a mérleg és eredemény-kimutatás középső oszlopában kell feltűntetni. A jelentős hiba akkor lényeges. Az eredménykategóriák.000 árbevétel      4 3 .000 écs kivezetése. • A létesítő okirat módosítása szerinti devizában rögzített követelések.B. pénzeszközök és kötelezettségek az analitika szerint devizaértéken kerülnek be. p0 = az egyes termékek bázis eladási ára f0 = az egyes termékek bázis fedezeti hányada q1 = az egyes termékekből ténylegesen értékesített volumen a tárgyidőszakban (mennyiségben vagy normaórában) q0 = ugyanaz a bázis időszakra n0 = az egyes termékek bázis fajlagos munkaóra szükséglete (f/nó)0 = az egyes termékek bázis egy normaórára jutó fedezeti összege Értékesített termékek közvetlen önköltségének változása: q1*(ö0-ö1) tárgyidőszaki értékesített mennyiség * (tervezett önktg – tényleges önktg). . akkor eredménytartalék. akkor tőketartalék. vagy hatósági árat kell rá alkalmazni. volumen. -Üzemi (üzleti) tevékenysége eredménye.sz. Az árak meghatározásában szerepet játszhat.ha nyereség.é kivezetése. -Mérleg szerinti eredmény Az üzemi eredmény alakulását a következők befolyásolják:  Az értékesített termékek árszínvonalának változása: Az áremelés az eredményt javítja. A számviteli nyilvántartások egyeztetése során kiderülhetnek korábbi könyvelési hibák. a pozitív különbözet minden esetben tőketartalék lesz. Szokásos vállalkozási eredmény -Rendkívüli eredmény. összetétel. T 139 – K86 1. ha az utolsó közzétett beszámoló saját tőkéjét 20%-kal módosítja. illetve bázis adatokhoz viszonyítva kell elvégezni. • Amennyiben a jegyzett tőke társasági szerződésben rögzített értéke eltér az átszámítási árfolyamon számított értéktől. • A harmadik pénznemben fennálló elszámolásoknál a választott hitelintézet keresztárfolyamán számított értékek a bekerülési értékek. -Adózás előtti eredmény. ha a hiba és a hibahatás eredménye előjeltől függetlenül meghaladja az előző év mérlegfőösszegének 2%-át. T 384 – K96 12. Ilyenkor ismételten közzé kell tenni a javított beszámolót. ha a tárgyévben és a bázis évben ugyanazt a terméket gyártják. • A forintos értékeket az MNB árfolyamon számított értéken vesszük fel a könyvbe. Jelentősnek számít a hiba. Áv = ∑ q1(p1 – p0) ahol: Áv = az árszínvonal-változás árbevételre gyakorolt hatása q1 = az egyes termékekből értékesített mennyiségek a tárgyévben p0 = előző évi (v. Negatív változás esetén a tőketartalék pozitív összegéig. tervezett) eladási ár p1 = tényleges eladási ár (átlagár) a tárgyévben Értékesítés volumenének változása Vv = ∑(q1 – q0) * p0f0 vagy ∑(q1-q0)* n0(f/nó)0 ahol Vv= az értékesítési volumen változásának hatása a fedezeti összegre. -Adózott eredmény. az árcsökkenés az eredményt rontja. értékpapírok.

általános költségek és a 7. A beszámoló lehet: • Éves beszámoló: részei a mérleg. számlaosztályban történik. Költségnemek számlaosztály számláin könyveli.88-as csoportba Készletcsökkenés elszámolása majd Visszavétel áruként 26-582 Kivezetés 86. eredmény-kimutatás. Az elemzési-értékelési lehetőségeket befolyásolja a beszámoló formája.258-581 vagy 581-238. A közvetlen önköltség utókalkulációval meghatározott vagy norma szerinti közvetlen önköltség lehet. kevésbé részletezett. ♦ a források szerepeltetése lejárai sorrend szerint történik. A költségek fogalma.25-581 B.Környezetvédelemmel kapcsolatos pénzügyi ráfordítások. mint az elemzés információbázisa. 2. csoportosítása az elszámolás szempontjából költségfajták (költségnemek) szerint.25 Készletérték külömbözet 238. valamint az eredmény-kimutatás bevétel és ráfordítások része összevontabb. Az éves beszámoló. A vállalkozó az eredmény-megállapítás módszerei és azon belül az eredmény-kimutatás formái közül választhat a következők szerint: a) összköltség eljárással készélő „A” vagy „B” változat b) forgalmiköltség eljárással készülő „A” vagy „B” változat. másodlagosan 5.en 581-23. Tevékenységek költségei számlaosztályban könyveli. ♦ ♦ az eszközök szerepeltetése fordított likviditási sorrendben történik. szerinti közvetlen önköltség. A vállalkozó a költségeket kizárólag az 5.költséghelyi költségek és – költségviselői költségek. tényl. §.bérköltség. Költséghelyek. kiegészítő melléklet és az üzleti jelentés • Egyszerűsített éves beszámoló: nem kötelező az üzleti jelentés. 13. ♦ az eszközök és források automatikus egyeződése a mérlegben biztosított Mérleg „B” változat a mérleg lépcsős felépítésű. 4. Tervezett önköltségen 23.közv.en 23. Költségnemek szlaosztályba könyveli.88-ba 86.25-238.közvetlen és közvetett költségek. Az éves beszámoló adataiból számítható különféle mutatók.88-26 A költségeket különböző ismérvek alapján csoportosíthatjuk:  1.258 Tényleges közv önköltség 238. A kiegészítő melléklet számszaki adatokat és szöveges részeket egyaránt tartalmaz. másodlagosan a 6. tervezett önköltségen 581-23. A vállalkozás két mérlegséma közül választhat: az „A” változat és a „B” változat. Megjelenési formájuk szerint: költségnemek: Anyagköltség. Az eredmény-kimutatás a vállalkozás mérleg szerinti eredményének levezetését tartalmazza. azok hatása a mérlegre és az eredmény-kimutatásra. A költségelszámolás módozatai: I. Csak 5-ösben könyvelve Költségek elszámolása 51. a termelési költségek elszámolásával kapcsolatban kötelezően előírja.57-1. • Konszolidált éves beszámoló: a konszolidálásba bevont vállalkozások vagyoni.személyi jellegű egyéb kifizetések.Számvitel-elemzés szóbeli tételek 2009.A. A költségek összetételük. azzal egyidejűleg azonban el kell készíteni. összetettségük szerint lehetnek: .25 B. mintha egy vállalkozás lennének. Mérleg „A” változat ♦ a mérlegtételek elhelyezése mérlegszerű ♦ ♦ ♦ az eszközök és a források elkülönítetten kerülnek elhelyezésre. állatok) az előállítási érték az 51. a mérleg eszköz és forrásoldala. vagy  az átlagos (súlyozott) közvetlen önköltség vagy  a FIFO módszer szerint meghatározott közvetlen önköltség. A vállalkozó a költségeket elsődlegesen az 5. a mérleg felépítése során elsősorban finanszírozási követelmények érvényesülnek. Ennek érdekében az anyavállalat és leányvállalatai közötti halmozódásokat ki kell szűrni.bérjárulékok. pénzügyi helyzetét úgy kell bemutatni. Ezek használata vállalkozói döntés.258-581 vagy 581-238. Az előállítási költség tartalma. II. Tevékenységek költségei szlaosztályban. Tervezésük. A saját termelésű készletekkel kapcsolatos gazdasági események. 13. A költségek elszámolásának lehetősége és jelentősége a kettős könyvvezetésben.arányosan változó. A kiegészítő melléklet meghatározó részét a mérleghez és eredmény-kimutatáshoz nyújtott információk adják. hogy a felmerült költségeket költségnemenként az 5. Költséghelyek.alapköltségek és járulékos költségek.Várható fejlődés. A vállalkozó a költségeket elsődlegesen a 6. az egyeztetés sajátosan érvényesül III. 5. A mérlegből származnak a tőkeszerkezeti mutatók.Költségnemek számlaosztályban könyveli. számlaosztályban el kell számolni. Az eredmény-kimutatás adataiból számítható mutatószámok a jövedelmezőségei mutatók és a hatékonysági mutatók.Telephely bemutatása.258 Felhasználás: A. utalványozásuk és elszámolásuk szerint: . számlaosztályok használatát is. A Sztv.Környezetvédelmi intézkedések. A saját termelésű készleteknél (befejezetlen termelés. Az üzleti jelentés kötelező tartalma: A mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges változások.önkölt.elemi (egyszerű) és összetett (komplex) ktg Felmerülési helyük szerint: . A termelési folyamattal való kapcsolatuk szerint: .4 Készletre vételezés A. 3.általános költségekés a 7. munkák állása Az üzleti jelentésben ajánlatos kitérni: • A vállalkozás tevékenységének bemutatása 4 3 . tényl. A mérleg bármelyik változatának adatai információforrást jelentenek a vállalkozás vagyoni és pénzügyi helyzetének elemzéséhez.B. mert az egyes beszámoló fajták eltérő mélységű információt biztosítanak.Visszavásárolt saját részvény megszerzésével kapcsolatos adatok. arány felett változó (progresszív) költségek.Kutatás és kísérleti fejlesztés területe.egyéb szolgáltatások értéke. A kiegészítő mellékletben is kevesebb információt kell közölni.igénybe vett szolgáltatások értéke. 6.önk. Az egységes számlakeret lehetővé teszi a 6-7. Az üzleti jelentés az éves beszámolónak nem része. arány alatt változó(degresszív).ÉCS. A STK nyilvántartása a 2. Lényege az elemzés és értékelés. A termelés (tevékenység) volumene változásával való kapcsolata szerint:   állandó költségek: a termelés volumenének változására összegükben változatlanok maradnak változó költségek: . félkész és késztermék. az adósságállományra vonatkozó mutatók és a likviditási mutatók.258 Kivezetés a 86.

Biztos (jövőbeni) követelések Követelésekkel kapcsolatos dokumentumok: Szolgáltatási szerződés.Átlagos állományi létszám. Az adott előlegek alapbizonylatai: számlát helyettesítő okmány. különös tekintettel a devizakövetelésekre. A mérlegben elfoglalt helyük a B/II. felszámolási eljárás során adósságrendezési megállapodás keretében elengedtek. de még be nem fizetett tőke. amelyet a csődeljárás.Bérköltség.árf. d) Jegyzett. hogy kapcsolt vállalkozással szembeni e a követelés. -Prémiumelőleg .Összes eszközérték. bekerülési értékük.Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete Mérlegen kívüli tételek: 1. 2. amelyek a vállalkozás által már teljesítettek.Tulajdonosi kör változás Információs és érdekeltségi rendszer Hatékonyság és jövedelmezőség alakulás Jelentős kötelezettségek és kockázatok 14. munkavállaló. üzleti évben elszámolt értékvesztés összegét és a visszaírás. szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő.Ahol a behajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés összegével. Minőség alakulása Gépi kapacitások és azok kihasználás. • • • • • Vevőkapcsolatok alakulása.a számlát helyettesítő okmány. Számviteli szempontból fontos. c) egyéb követelések. -Útielőleg. hogy a bevételek haladják meg a ráfordításokat. Devizás tételek év végi értékelése: Ha az összevont hatás jelentős.Megbízási szerződés.értékvesztés+ visszaírás+/.Támogatási program keretében végleges jelleggel kapott támogatásokat. számlahelyesbítések. pénzértékben kifejezett fizetési igények.B. szabályszerűen kiállított számla. amelyre végrehajtás során nincs fedezet. b) váltókövetelések. Követelések engedményezése. A jövedelmezőség számításának mutatói.A.. vállalkozási.A relációk (fő piacok) szerinti árbevétel. Átlagos fedezeti hányad (Bo.Jelentős összegű hitelezési veszteséget 14. A jövedelmezőség alakulásának elemzése a mérleg és az eredmény-kimutatás alapján.Hátrasorolt követelések értékét. adóhatósági határozat.Követelések értékelési különbözete. Egyéb követelések között mutatjuk ki  a munkavállalókkal szembeni követelések: • Folyósított kölcsön. bankszámlakivonat. munkaviszonnyal kapcsolatos szerződések. értékelésük a mérlegben. kiadási pénztárbizonylat. A vállalkozók követeléseiket nemcsak a mérleg eszköz oldalán a követelések mérlegcsoportban mutatják ki. A behajthatatlan követelések kritériumai.bírósági. A jövedelmezőség számításának alapképlete: Jövedelmezőség = Eredménykategóriák Vetítési alap Vetítési alap lehet: Értékesítés nettó árbevétele. -Tévesen kifizetett munkabér  az egyéb ki nem emelt követeléseket  határidős visszavásárlási kötelezettség mellett eladott eszközök kifizetett visszavásárlási árát stb. eredmény Ért nettó árbev + egyéb bev *100 vagy Adózás előtti eredmény Összes árbev + összes bevétel *100 4 3 . A követelések bekerülési értéke: Számlázáskor Elfogadott.000 befolyt ellenérték Behajtó cég T38 – K975 2. annak felhasználását. A vevőkkel szembeni követelések értékét csökkentő tételek: utólag adott. (Rendkívüli eredmény) Kiegészítő mellékeltben be kell mutatni: • Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban és követelések kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsorokban mennyi az anya – és leányvállalatok követelése.Munkaszerződés. állami költségvetés. Térítés nélküli átvétel esetén legfeljebb a piaci értéken Ajándékként hagyatékként kapott.Határozatok (bírósági.Váltókövetelések (34). adóhatósági) A követelések esetében a mási fél (adós) lehet: más gazdálkodó. amit egyezetéssel kell ellenőrizni.Személyi jellegű ráfordítások. többletként fellelt Az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéken követelés esetén A teljesítés napján érvényes választott árfolyamon Devizás követelés esetén számított forintérték Az első ügylet teljesítésének napján érvényes választott Barter ügylet esetén devizaárfolyamon számított érték Követelések értékelése a mérlegben: Könyv szerinti érték. A vevőkkel szembeni követelés alapbizonylatai: az előírásoknak megfelelő.El nem ismert.A követelések eredeti értékét..számlázott engedmények.A lekötött eszközök nettó értéke és a készletek összege. A jövedelmezőség alapvető elvárása. A követelések azok a különféle szállításból.Hitel – és kölcsönszerződés.000 vételár T38 – K368 3..Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben (33). beszámítása. elismertek.Amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell. Vásárolt követelések: egy „behajtó” cég felvásárolja egy vállalat követeléseit (nem teljes áron) Eladónál: T86 – K311 5. értékvesztések.Az a követelés.Jogszabályok (támogatás esetében). Követelések Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) (31). Árbevételarányos jövedelmezőségi mutató = üzemi tev. -Előírt tartozás . nyilvántartásba vételi értékét.000 befolyt ellenérték Vevőnél: T368 – K38 3. Függő követelések. Követelések a kiegészítő mellékletben. fajtái.Követelések kapcsolt vállalkozással szemben (32).000 nyereség Engedményezés: harmadik fél fizeti ki a tartozást.000 követelés teljes összege T38 – K96 3.Egyéb követelések (36). peresített követeléseket. kül mérlegérték Devizás követelések értékelése: A devizás követeléseket a mérlegben a mérleg fordulónapján érvényes választott devizaárfolyamon átszámított forint értéken kell kimutatni. Vásárolt követelések.jövedelmezőség) = Értékesítés bruttó eredmény / Értékesítés nettó árbevétel *100 2. Behajthatatlan követelések: Az a követelés. A követelések fogalma. visszáruk. A vállalkozásnak adásonkénti részletezésű leltárt kell készíteni év végén. annak visszaírása. Követelés tartalmú tételek a következők is: a) adott előlegek b) adott kölcsönök c) bevételek aktív időbeli elhatárolása. szerződés szerinti értéken csődeljárás során Átvételkor a csődegyezség szerinti értéken felszámolás esetén átvételkor Vagyonfelosztási javaslat szerinti értéken Csere útján beszerzett követelések esetén Csereszerződés szerinti értéken Átadónál kimutatott nyilvántartás szerinti értéken. hitelintézet.Számvitel-elemzés szóbeli tételek 2009. Követelések értékvesztése. a behajthatatlan követeléseket az egyéb ráfordítások között kell elszámolni. -Fizetési előleg. Követelések fajtái: a) követelések áruszállításból.Saját tőke. -Kártérítési kötelezettség. szerződés.szerződés. Jövedelmezőségi mutatók: 1. a másik fél által pedig elfogadottak. elismert értéken Követelések fejében átvétel esetén A megállapodás. akkor kell könyvelni az árfolyam különbözetet.

az értékvesztés záró értékét legalább mérlegtételek szerinti bontásban. eladó) köteles eladni neki a terméket. növekedését. A kieg mellékletben be kell mutatni a forgóeszköz értékelése kapcsán elszámolt értékvesztés nyitó értékét. 2 hét múlva 1 Euro 240 ft-ot fog érni. Az opció eladóját a szerződés arra kötelezi. Határidős ügyletek: a jelenben történik a megállapodás.A. nem tartós befektetésként vásárolt. hogy amennyiben az opció vevője élni kíván jogával. de a teljesítésre egy előre rögzített. pl: gabonát és nyersolajat. Ha az ép piaci értéke tartósan magasabb. Arbitrázs ügylet Azonnali ügylet: a feltételek rögzítését követően mindkét fél azonnal teljesít (1-2 napon belül) Deviza spot ügylet során devizát cserélnek másik devizára. A teljesítés történhet fizikai szállítással és készpénzes elszámolással. A tőzsdei és a tőzsdén kívüli ügyletek csoportosítása. ha időközben nem tudja finanszírozni a napi veszteséget. 2 hét múlva a termék 1. B. az értékelés bizonylati alátámasztása. hogy az adott terméket a jövőben a kötési árfolyamon megvegye. Az árutőzsdén nagy tömegben kínálják az árut. A határidős. időközben a forint erősödik. tőzsdei határidős. részesedések kapcsolt vállalkozásban 2. a speciálison egyféle termék található meg. Az értékvesztés visszaírásával a k.é-e és a piaci értéke közötti különbség jelentős és tartós. valutára.árf. kül Mérlegérték Értékvesztést kell elszámolni. amit ezzel egy időben egy drágább piacon eladj. Értékpapírok 1. de a teljesítésre egy előre rögzített. illetve az azonnali ügyletek elszámolása. akkor a korábban elszámolt értékvesztést vissza kell írni. Fedezeti ügylet típusai: .Eladási fedezet: a jövőben eladni szándékozó tulajdonost árfolyam csökkenés fenyegeti Opciós ügylet: a két fél nem magára a termékre. A tőzsde lehet áru – és értéktőzsde. Ez az ügylet a nap végén pozitív pozícióban lévő résztvevőnek kedvez. diszkontjegy) bekerülési értéke nem tartalmazhatja a vételárban lévő kamatot. Az eladó nyeresége az opciós díj. Az opció vevője megvásárolja azt a jogot. Vételi opció: az opció vevője (lehívó. A forgóeszközök között értékpapírként a forgatási célból. Forgóeszközök III. a 4 3 . 3. Az általánoson többféle.5 m-t ér. értékpapírok értékelési különbözete Az értékpapírok a mérlegben bekerülési értéken kerülnek állományba. Pénzügyi piacon pénzt cserélnek pénzre. Ebben az esetben a vevő nyeresége az árfolyamnyereség.sz.Vételi fedezet: a jövőben ép-t vásárolni szándékozó vevőt árfolyam emelkedés fenyegeti . max piaci érték • követelés fejében átvételkor a megállapodás szerint Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő ép állományba vétele: • beszerzéskor vételáron kamat nélkül apport átvételkor apportértéken • követelés fejében átvételkor a megállapodás szerint • térítés nélküli átvétel esetén az átadónál kimutatott k. de az áru fizikailag nincs jelen. mint a k. 6.Számvitel-elemzés szóbeli tételek 2009. Részesedések állományba vétele: • beszerzéskor vételáron apportként átvételkor apportértéken • térítés nélküli átvétel esetén az átadónál kimutatott k. fajtái: A tőzsde a helyettesíthető tömegáruk koncentrált piaca. átmeneti. amely azonnal lebonyolítható. Teljesítés esedékessége alapján az ügyletek lehetnek: Azonnali (prompt. Az értékpapírok helye és csoportosítása a mérlegben. saját üzletrészek: a visszavásárlási értékként fizetett ellenértéken kell nyilvántartani. földrajzilag eltérő helyeken. A vegyes tőzsdén áru és ép is van. Az értékpapírok értékelése a mérlegben. visszaírt értékvesztés összegét. A tőzsde. hanem a termék feletti rendelkezési jog adásvételére köt üzletet. vevő) az opciós díj fejében jogot szerez arra. és nyer rajta. inkább lemond a nyereségről. úgy számára a szerződésben foglalt vételi vagy eladási kötelezettségét teljesítse. ha a vevő lehívja.é. egyéb részesedések saját részvények. Az értéktőzsdén értékpapírokkal és nemesfémekkel kereskednek. 3.é. hogy egy adott későbbi időpontban eldönthesse. Értéknapnak hívjuk a tényleges jóváírás időpontját. a vevő vesztesége az opciós díj. max piaci érték A kamatozó ép-ok (kötvény.értékvesztés + visszaírás +/. ha az ép k. részesedéseket mutatja ki a vállalkozás. spot) Határidős (termin) Ügyletkötő kockázata alapján lehet: Spekulációs ügylet Fedezeti ügylet – olyan kockázatfedezeti céllal kötött származékos ill. • • a) b) Forward ügylet: a felek egy későbbi időpontra vállalják az árucikk adásvételét a kötés során megállapított áron.sz. Kockázatsemleges. Értékpapírok értékelése a mérlegben: Könyv szerinti érték . a bekerülési értékbe tartozó tételek. 4. Az opció eladója (kiíró. Eszközarányos jövedelmezőség = az eredménykategóriákat viszonyítjuk az eszközök meghatározott csoportjával. Az értékpapírokkal kapcsolatos információk a kiegészítő mellékletben. ha a vevő lehívja. a swap. Mo-i tőzsdék: Budapesti Árutőzsde (BÁT) és Budapesti Értéktőzsde (BÉT) Áru és értéktőzsdéből is létezik általános és speciális. forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 5. csoportosításuk. kamatbevétele egy másik ügyletből egy másik ügyletre fedezetül szolgál. az eladó vesztesége a vevő árfolyam nyeresége. Élőmunkaarányos jövedelmezőség: 1 főre jutó fedezeti összeg = Fedezeti összeg / létszám 5. eladó) az opciós díj ellenében jogot szerez arra. későbbi időpontban kerül sor Tőzsde fogalma. Arbitrázsügylet: devizát vesz egy olcsóbb piacon.é.sz. amelynek várható árfolyamnyeresége. azaz megveszi. hogy megfordul az árfolyam.sz. hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat. opciós és azonnali ügylet fogalmát a tőkepiacról szóló törvény rögzíti. ám a bankok adminisztrációja miatt a valóságban 2 nap eltérés van a kötés és a tényleges jóváírás között. Az opció eladója (kiíró. devizára vonatkozó azonnali ügylet. Ma vesz 1 Euro-t 250 ft-ért. hogy biztosítsa magát a veszteség ellen. Ebben az esetben a vevő nyeresége az árfolyamnyereség.é nem haladhatja meg a beszerzési értéket. mert a másik félnek ki kell fizetni a napi veszteséget. Fedezeti ügyletkötő (hedger): határidős ügyleteket köt. A határidős ügyletek fő típusai a forward és a futures ügyletek. hogy kíván-e élni az opciós szerződésben kikötött vételi vagy eladási jogával. A forgóeszközök között kimutatott értékpapírok fogalma. ill. az opciós. Tőzsdén kívüli azonnali ügylet: a feltételek rögzítését követően mindkét fél azonnal teljesít (1-2 napon belül) Határidős ügylet: a jelenben történik a megállapodás. (ma megkötik a szerződés 1 m ft értékben. azaz a vevő veszít. későbbi időpontban kerül sor. 2 hét múlva kell teljesíteni. az eladó nyer az üzleten Futures ügylet: a pozíció lejáratáig naponta kp-ben elszámolják a határidős pozíció kötési árfolyama és az aznapi záróár közötti különbséget. ezért a vevő lehívja. A veszteséges pozícióban lévő hiába bízik abban.sz. hogy az adott terméket a jövőben a kötési árfolyamon eladja. csökkenését. fajtái. Tőkearányos jövedelmezőség = Adózott eredmény / Saját tőke vagy Mérleg szerinti eredmény/Saját tőke 4. Erőforrásarányos (komplex) jövedelmezőség: Üzleti eredmény / lekötött eszközérték +bérköltésg 15. vevő) köteles megvenni a terméket. de az opciós díjat elveszíti) Eladási opció: az opció vevője (lehívó.

4 3 . szolgáltatást terhelő:     közvetlen költségeket a felhasználáskor elszámoljuk a konkrét termékre. a kalkulációs időszak végén számítjuk a termék. termékcsoportot. elszámolásának és felosztásának bizonylati rendjét. az önköltségszámítás jó megszervezéséhez. a megfelelő utalványozás. Előkalkulációt készíthetünk üzleti tervekhez. amelyen viszonylagos előnye van.Kamatláb-swap: a swap ügylet során mindkét fél azon a piacon veszi fel a hitelt. 2 hét múlva kell teljesíteni.        A kalkuláció időpontja szerint lehet: • • • Előkalkuláció: a gazdasági tevékenység megkezdése előtt kiszámítjuk a termékek. majd egy swap megállapodás keretében kicserélik a kamatfizetéseket B. mezőgazdasági. ♦ az önköltségszámítás készítésének időpontját vagy időpontjait. gazdasági fegyelem. Önköltség számítás alól mentesül az a vállalkozó. közvetítetett (általános) költségeket pedig először a felmerülés helyén gyűjtjük. Közbenső kalkuláció: gazdasági tevékenység. az eladó vesztesége a vevő árfolyam nyeresége. helyesen kell megválasztani a vetítési alapokat. normaadataikkal is célszerű kimutatni.5 m-t ért. Tartalom szerinti csoportosítás: lehet ipari.     a közvetlen anyag. Ez történhet egyszerű osztókalkulációval vagy egyenértékszámos osztókalkulációval. a kalkulációs költségtényezők tartalmát. a számviteli politikában kell elkészíteni. Az önköltség megállapítás módszerei.  megbízható és könnyen áttekinthető. 2 hét múlva a termék 0. ezért a vevő lehívja. szolgáltatás tényleges önköltségét. Utókalkuláció: a termelés befejezése után. akinek: • ELÁBÉ-val és közvetített szolgáltatásokkal csökkentett nettó árbevétele nem éri el az 1 mrd ft-ot Az • A költségnemek szerinti költségek együttes összege az 500 m ft-ot nem haladja meg Az önköltség magában foglalja: • Közvetlen anyag költséget • Közvetlen bér • Közvetlen bérek közterhei A kalkuláció a könyvelés rendszerezett adataiból információt szolgáltat a vezetés számára: • Hogyan alakul a termelés költsége • Szükséges-e a beavatkozás a jövedelmezőség javítása érdekében • STK mérlegértékének megállapításához • STK értékeléséhez A kalkuláció kialakításával kapcsolatos követelmények:  adatbázisa a könyvviteli elszámolás legyen.  adattartalma és információáramlása szabályozott legyen. a teljes önköltség számítást kell biztosítani. amennyi az előállítással kapcsolatban merül fel. Az önköltség a termék vagy szolgáltatás meghatározott mennyiségének előállítására fordított eszközök pénzben kifejezett összege. szolgáltatásra. a kalkuláció igazodjon a vállalkozás sajátosságaihoz. várható önköltségét. STK elszámolási árának meghatározásához. gyakorlati végrehajtásához a vállalkozásoknál megfelelő szemlélet kialakítása szükséges. A kalkuláció módszerei:   Osztókalkuláció: ahol a felmerült költségeket a termelés mennyiségével elosztva határozzuk meg az önköltséget. ellenőrzött és ellenőrizhető adatokat szolgáltasson. Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot a Sztv. Az eladó nyeresége az opciós díj. tervezett új termékek egységárának megállapításához. hogy a terméket. azaz eladja a terméket és nyer rajta. közlekedési. szolgáltatások tervezett. termelés folyamata alatt egy-egy fázisban kiszámítjuk a termék tényleges önköltségét. Az önköltség számítási szabályzat tartalma és az összeállításánál figyelembe veendő szempontok. A felosztás módja szerint lehet költségkigyűjtésen alapuló pótlékolós vagy válogató pótlékolás. hanem mennyiségben és terv-. de az opciós díjat elveszíti) Swap ügylet: a. a megfelelő szervezettséggel biztosítani kell a kalkuláció hatékonyságénak növelését. ♦ az önköltségszámítás és a könyvvitel adatainak egyeztetési módját. majd valamilyen vetítési alap segítségével felosztjuk. A szabályzatnak a következőket kell tartalmaznia: ♦ az önköltségszámítás tárgyát ♦ a kalkulációs forma. meg kell valósítani a bizonylati rendet és fegyelmet. Normatív kalkuláció: az érvényes normák alapján kell meghatározni a norma szerinti önköltséget. ha ténylegesen csak annyi költséget visel egy termék.és munkaidő-ráfordításokat nemcsak pénzértékben és tényszámaikban. beleértve a költségek elszámolásának módját. szükségessége.Devizaswap: egy adott devizában felvett hitel tőkeösszegét és kamatait egy másik devizában felvett hitel tőkeösszegére és kamataira cserélik. építőipari. a kalkulációt gyorsan a céljának megfelelően kell összeállítani. Pótlékoló kalkuláció: lényege. vevő vesztesége az opciós díj. önköltségszámítást más néven kalkulációnak hívjuk. B. ♦ az önköltségszámítás módszerét. kalkuláció. termékcsoportra. a megfelelő bizonylatolás. a kalkulációs időszakot. Vegyes kalkuláció: ha többféle kalkulációs módszert alkalmazunk. kereskedelmi stb. hogy változásuk elemzését biztosítani lehessen. írja elő. (ma megkötik a szerződést 1 m ft értékben. Az önköltségszámítás rendjét minden vállalkozó sajátosságainak és igényeinek megfelelően kell. ♦ a költségek utalványozásának. Az önköltség számításnak csak akkor van értelme. költségcsökkentési tervekhez. a kalkulációban résztvevők összhangjának biztosítása. hogy kialakítsa. 15.Számvitel-elemzés szóbeli tételek 2009. A vállalkozás önköltség számítási kötelezettsége.

♦ 4 3 . az önköltségszámítás információinak körét és azok továbbadásának módját és idejét. ♦ az önköltségszámítási adatok szolgáltatásáért és ellenőrzéséért felelős személyek munkakörének megjelölését.Számvitel-elemzés szóbeli tételek 2009.

Értékvesztést csak a befektetett pénzügyi eszközök között nyilvántartott tulajdonviszonyt megtestesítő ép-ok után lehet elszámolni. előkészítésére és technika lebonyolítására leltározó bizottság alakul.pénzeszközök egyeztetéssel. 2.értékpapírokat nyilvántartással való egyeztetés útján. illetve tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket kell kimutatni.) A leltározás lebonyolítása: immat. Értékpapírok 371. Az értékpapírok nyilvántartása a kettős könyvvitelben a 3. A leltározás előtt 30 nappal a vállalkozás vezetője jóváhagyja a leltározási ütemtervet.) Leltári adatok értékelése: Vállalkozás folytatásának elve és óvatosság elve.törlesztés. javak. A leltározási egységek a következők: az iroda (immat. B. 1. átmeneti. A forgóeszközök között értékpapírként a forgatási célból.berendezések leltározása). A leltározás megszervezésére. Hatálya kiterjed minden. Célja: a mérleg valódiságának alátámasztása  a bizonylati fegyelem ellenőrzése. Az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata.értéken T 875 – K 37 • kapott ellenérték: T38 – K975 • értékesítés kamat kiemelés: T379 – K97 • kivezetés k. A leltározási feladatok és azok megszervezése.) Hiányok.passzív időbeli elhatárolásokat egyeztetéssel 4.) A leltározás megszervezése: A leltározás gyors.sz. A beszámolóban foglalt tételeknek a leltárral való alátámasztása az egyik garancia arra. számlaosztályban történik. melynek során fel kell mérni az elvégzendő feladatokat és gondoskodni kell a leltározáshoz szükséges munkaerő rendelkezésre állásáról.é kivezetés: T875 – K373 • értékesítés ellenértéke: T38 – K975 • lekötött tartalék feloldása: T414 – K413 Eredmény-kimutatással való kapcsolat: • értékvesztés: pü-i műveletek egyéb ráfordítása • visszaírás: pü-i műveletek egyéb ráfordítását csökkentő tételű • részesedés értékesítés: pü-i műveletek bevétele. vásárlás éve. 5. tényleges mennyiségi felvétellel.é: T379 – K374 nyereség esetén: T379 – K975 • veszteség esetén: T875 – K379 • 379 egyenlegének ki kell futni!!! Saját részvény könyvelési tételei: • visszavásárlás: T373 – K38 • lekötött tartalék: T413 – K414 • bevonás k.értékvesztés. 374. Az értékpapír analitikus nyilvántartása (nyomdai úton előállított és dematerizált értékpapírok). A mérleget leltárral kell alátámasztani. 16.  a tulajdon védelme 373.Kötelezettségeket egyeztetéssel. vásárlás összege. Ha a vállalkozó év közben nem vezet folyamatos nyilvántartást. a vállalkozás tulajdonában és használatában lévő eszközre. üzletrész. A leltárfelvételi módszerek. • •  a vezetőség tájékoztatása. 6.sz. 16. hogy az eszközök és források valóságban is léteznek. A leltár ellenőrzött adataira kell a könyvelést helyesbíteni. hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat. forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő ép-ok értékpapírok értékelési különbözete Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok könyvelési tételei (kötvény): • beszerzés: T374 – K384 • vételár kamattartalom: T97 . többletek rendezése: ha a leltár és a nyilvántartás adatai nem egyeznek meg. ki kell deríteni az eltérés okát és a leltár adataira kell helyesbíteni a könyvelést.Számvitel-elemzés szóbeli tételek 2009.A. egyéb részesedések saját részvények. saját üzletrészek: a visszavásárlási értékként fizetett ellenértéken kell nyilvántartani. A leltár és a mérleg összehasonlítása. a járművek és a pénztár. A leltározó bizottság 3-4 tagú. B. javakat egyeztetéssel. A leltározási szabályzat több évre szóló belső szabályzat.kamatfeltételek. ezek bizonylatai.beruházásokat egyeztetéssel.) Leltározás előkészítése: Elsősorban szervezési feladat. A leltárzáró jegyzőkönyv tartalma: • leltározásban részt vevők neve • leltározás időtartama • a lelertározott jelyiség eszközféleségeinek megnevezését • kijelölt feladatok végrehajtása • raktározási észrevételek • leltárbizonylatok száma • 4 3 . amelyet évente célszerű áttekinteni s ha kell módosítani. Forgóeszközök / III.Saját tőke egyezetéssel. A leltárkészítési kötelezettség. 3.befektetett pü-i eszközöket nyilvántartással való egyeztetés útján. valamint az egyedi értékelés elve alapján az eszközök és források értékelési szabályzatában leírtak szerint kell értékadatokkal kiegészíteni.aktív időbeli elhatárolásokat egyeztetéssel. ráfordítása • térítés nélküli átadás: rendkívüli ráfordítás • követelés fejében átvétel: rendkívüli bevétel • részesedés fejében átvétel: rendkívüli bevétel • térítés nélküli átvétel: rendkívüli bevétel Értékpapírok nyilvántartásának tartalmaznia kell: o azonosításhoz szükséges adatok.vásárolt készleteket mennyiségi felvétellel.saját termelésű készletekről folyamatos analitika és analitikus nyilvántartás alapján történik a könyvelés.é-en: T887 – K373 • bevonás névértéken: T411 – K987 • lekötött tartalék feloldása: T414 – K413 • értékesítés k. a könyvelés helyességének ellenőrzése. gazdasági eseményeik hatása a mérlegre és az eredmény-kimutatásra. a személyi használatra kiadott tárgyi eszközök.lejárat. ráfordítása • kamat: pü-i műveletek bevétele vételár kamattartalom: pü-i műveletek bevétele. A forgóeszközök között kimutatott értékpapírokkal kapcsolatos gazdasági események. megszilárdítása.sz.Céltartalék egyezetéssel. hatásköre a vállalkozásra kiterjed.tárgyi eszközöket mennyiségi felvétellel.K38 • időarányos kamat elszámolása: T39 – K97 • törlesztés vagy értékesítés könyv.követeléseket egyeztetéssel. vagyoni betét) 372. részesedések kapcsolt vállalkozásban (részvény. sikeres lebonyolítása érdekében előzetesen fel kell mérni a leltározási feladatokat.) Leltározás zárása: A leltározást követően a leltárt vezetőnek összefoglaló jelentést kell írnia az elvégzett munkáról. akkor év végén leltárral kell meggyőződnie a beszámolóba kerülő adatok valódiságáról. A leltár fogalma. nem tartós befektetésként vásárolt.sz.

A pénzeszközökről a kiegészítő mellékletben adandó információk. előírja. A pénzkezelési szabályzatnak tartalmaznia kell: • Házipénztár helye. a pénzforgalom rendje. csekk valamint a bankbetétek értékét foglalják magukba. Pénzforgalommal kapcsolatos alapbizonylatok: bevételi. bankbetétek Valuta: egy külföldi ország fizetőeszköze Magyarországon Deviza: külföldi pénzeszközre szóló követelés A valutakészlet és devizaszámla forintértéknek meghatározása (számviteli politika szerint): a választott hitelintézet által meghirdetett devizavételi és deviza eladási átlag árfolyamon • MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon A vállalkozásnak a készpénzfizetések és bevételek teljesítésére és az ehhez szükséges készpénzösszegek kezelésére házipénztárt kell létesíteni. Pénzeszközök 1. működtetésének szabályai • a házipénztár biztonsági követelményrendszerét. • hiány – többlet feltehető okai 17. valamint pénztárban lévő pénze biztonságban legyen. készpénzfizetés.Számvitel-elemzés szóbeli tételek 2009. ha az a számviteli politika szerint jelentős. A pénzkezelési szabályzat célja. A pénzeszközök fogalma. banki értesítések. Forgóeszközök / IV. pénzügyi. Mérlegben elfoglalt helyük: B. utalványok • Bankszámla kivonatok Pénzeszközök értékelése a mérlegben: Könyv szerinti érték +/. utalványozó személye • Bankszámlaforgalom szabályozása. aláírásra jogosultak meghatározása • A leltározáshoz kapcsolódó feladatokat 4 3 . a pénzkezelés módja. Ezeket a mérleg fordulónapi árfolyamon kell átszámítani és nyilvántartásba venni. csekkek. A pénzeszközök értékelése a mérlegben. ami a mérleg fordulónapon fennáll. pénztár. beszedési megbízás. A mérleg fordulónapján a pénztárban lévő készpénz összege a pénztárkönyvvel egyezően kerül a mérlegbe. bankszámlakivonatok. A pénzeszközökkel kapcsolatos gazdasági események és bizonylatai. 31-én a pénzeszközök leltározása egyeztetéssel történik.árfolyam különbözet Mérlegérték Pénzeszközök értékvesztése: Tartós bankbetéteknél: T874 – K199 Év végén • • • • • értékelni kell: Külföldi vevő Külföldi szállító Külföldi váltókövetelés Külföldi váltótartozás Valutapénztár Devizaszámla árf. napi ill. a pénzkezelés és nyilvántartás.A. A házipénztárral és bankszámlával kapcsolatos előírásokat a pénzkezelési szabályzat tartalmazza.kiadás összeghatárát. A pénzeszközök a készpénz. korlátozását • A kp bevételek és kiadások bizonylatait • Napi záró készpénzállomány • Pénztárbizonylatok nyilvántartása • Fizetési módok meghatározása: átutalás. • Kp bankba és bankból szállításának módja • Kp postai feladásának biztonságos módját. bankkártya • Pénzkezelés személyi feltételei: pénztáros. Ha az összevont hatás nyereség: T3/4 – K97 Veszteség: T87 – K3/4 Dec. • Kp őrzésének módja • Kp bevétel . utalványok. hogy a számviteli politika keretében el kell készíteni a pénzkezelési szabályzatot.veszt T317 – K3/4 T3/4 – K317 T4542 – K3/4 T3/4 – K4542 T346 – K3/4 T3/4 – K346 T457 – K3/4 T3/4 – K457 T382 – K3/4 T3/4 – K382 T386 – K3/4 T3/4 – K386 • • Év végén értékelni kell minden olyan devizás tételt. fajtái. csekk 2. az elékészítésnél figyelembe veendő szempontok. Valutapénztár változásai: • Növekedés: bekerüléskor érvényes árfolyamon átszámított forint értéken • Csökkenés: a valuta könyv szerinti árfolyamán átszámított forintértének FIFO vagy átlag árfolyamon Devizaszámla változásai: • Növekedés: a teljesítés napján érvényes választott árfolyamon • Csökkenés: Pénzforgalommal kapcsolatos bizonylatok: • Bevételi és kiadási pénztárbizonylat • Pénztárjelentések • Csekkek. hogy a vállalkozás bankszámlán. devizakészletek értékelésére. elektronikus pénzeszköz. csak a különbözetet kell egy összegben lekönyvelni 97-re vagy 87-re. időszaki pénztárjelentések.nyer árf. készpénz helyettesítő fizetőeszköz. tartalma. jövedelmi helyzetre • Tartós és nem tartós betétek átsorolásai • Pénzeszközök eredeti értéke A Sztv. Kiegészítő mellékletben meg kell említeni: • Likviditás • A pénzeszközök hatása a vagyoni. a gazdasági eseményeket csak a számlakivonat alapján lehet könyvelni. kiadási pénztárbizonylatok. különös tekintettel a valuta -. a bizonylatolás szabályszerű legyen. A bank a vállalkozást a bankszámláján bekövetkezett változásokról számlakivonattal értesíti. A könyvelése 3/4 számlára történik. Célja.

Költségelemzési mutatószámok (dinanikus) Költségváltozás indexe = Tárgyévi költ / Bázisidőszak költsége *100 Költségváltozás összege = Tárgyévi költségek – bázis időszak költségei Költségmegoszlás (%) = Költségnem (részösszeg) / Összes termekési ktg. vagyis függetlenek a termeléstől. amelynek középpontjában a költség áll és tartalmazza annak:  tervezését. A költségnövekedés üteme megegyezik a termelés növekedés ütemével. egyéb szolgáltatások költségei 54. B.  utalványozását.Számvitel-elemzés szóbeli tételek 2009. Ilyenek pl: écs. écs A költségek vizsgálhatók statikusan és dinamikusan. bérjárulékok 57.  ellenőrzését. anyagköltség 52. személyi jellegű egyéb kifizetések 56. A költségelemzés célja. Ezen belül külön vizsgáljuk a fix (állandó) és a változó költségeket. bérleti díj. ugyanis ez biztosítja az információkat: • Közép – és hosszú távú döntésekhez • Reális tervek elkészítéséhez Költséggazdálkodás eredményességének elemzéséhez • Döntések meghozatalához egyes hiányosságok kiküszöbölésével • A tervezettnek megfelelően alakultak-e a tényleges költségek A korszerű költségelemzési rendszer megvalósításához információra van szükség.  analitikus nyilvántartását.  elemzési és információrendszerének kialakítását. pl. amelyek a termelés változásával az adott időszakban nem változnak. Az elemzés során vizsgáljuk a közvetlen és közvetett költségek arányát. összetételét és változásait. *100 Költséghányad = Költségnem / Termelési ért *100 Költségszint = Költségek (részöltségek) / Termelési érték *100 4 3 . A változó költségek vizsgálata során megkülönböztethetünk: • • • • • Lineárisan változó: a termelés nagyságával arányosan nő a költség nagysága. 17. A költségek költségnemek szerinti elemzéséhez az 5. Állandó vagy fix költségek azok a költségek. pl: javítási költség Regresszíven változó: a termelés növekedésének hatására csökken a költségek összege. Degresszíven változó: a költségnövekedés üteme alacsonyabb a termelésnövekedés ütemével. bérköltségek 55. számlaosztály felosztása: 51. bázis (tárgy) és tény adatok összehasonlításával. igénybe vett anyagjellegű költségek 53. A vállalkozás vezetése folyamatosan igényli a költségek alakulásának elemzését. bérköltség. információbázisa statikus és dinamikus költségelemzés esetén Költséggazdálkodáson olyan tevékenységet értünk.  főkönyvi elszámolását. teljesítménybér Progresszíven változó: a költségnövekedés üteme meghaladja a termelésnövekedés ütemét. Az 5. feladata. számlaosztály nyújt információt.

ráfordítást. „B” változat esetén E. benyújtott. Aktív időbeli elhatárolások: Az aktív időbeli elhatárolások az összemérés elvének alkalmazásából következnek. 1-jén T393 – K88 Tartalma:  Az üzleti év mérleg fordulónapja előtt felmerült. kártérítést. valamint árbevételek (bevételek) helyesbítő tételeiként. Az aktív és passzív időbeli elhatárolások szerepe az összemérés elvének érvényre juttatásában. ráfordítások passzív időbeli elhatárolásának. Halaszott bevételként kell kimutatni a cégvásárlás esetén a negatív üzleti vagy cégértéket.és egyéb bevételek. a tárgyidőszakban elszámolt költségek (ráfordítások). valamint árbevételek (bevételek) helyesbítő tételeiként az időbeli elhatárolás elvéből következően. Aktív időbeli elhatárolások (39) növeli a vállalkozás eredményét. T98 – K483 Egyszerűsített mérlegben nem szerepelhet sem aktív. jutalmat. kerül számlázára. sor. Mérlegérték: Könyv szerinti érték . a névérték alatt vásárolt diszkont értékpapírok névértéke és kibocsátáskori értéke közötti különbözet adott üzleti évre.  a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő költséget.  ha a kötelezettség visszafizetendő összege nagyobb a kapott összegnél (pl. elszámolt olyan összegek. a tárgyidőszakban elszámolt költségek (ráfordítások). A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a negatív üzleti vagy cégérték 5 éven túli megszüntetésének indoklását.váltótartozás). ráfordítások passzív időbeli elhatárolása: közüzemi díj T5 – K482 halasztott bevételek: térítés nélkül átvett. Az aktív és a passzív időbeli elhatárolások jogcímei. azok időbeli alakulását. bírósági költséget. nem vezetjük vissza jan. különös tekintettel a halasztott bevételekre.   a mérleg fordulónapja és elkészítésének időpontja között a vállalkozóval szemben érvényesített. a halasztott ráfordításokra. Fajtái: 1. kapcsolódó számítások. a hagyatékként kapott. késedelmi kamatot. a forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. költekezettségként ki nem mutatott prémiumot. 3. amelyek kölcségként. amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek. pénzügyileg rendezett. amíg ezen értékpapírokat nem értékesítik. nem váltják be. amely csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban merül fel. a halasztott bevételeknek a jelentősebb összegeit.  elengedett. ráfordítással nem ellentételezett összeget. tulajdoni részesedést jelentő befektetés beszerzéséhez kapcsolódóan fizetett (elszámolt).  térítés nélkül átvett eszközök átadónál kimutatott nyilvántartási értékét. Mérleg C. 2. egyéb bevételként elszámolt támogatás összegéből az üzleti évben költséggel. a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó. a beszerzési értékben figyelembe nem vett Állományba vétel a számított értéken történik. a jóváhagyásra jogosult testület által megállapított. a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek év végi értékelésekor kimutatott. időarányosan járó összege mindaddig.  a névérték alatt kibocsátott. 1. elszámolt bevételt. Tartalmaznia kell továbbá: a bevételek aktív időbeli elhatárolásának. ráfordításként csak a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatók el. költségek. sem passzív időbeli elhatárolás! Passzív időbeli elhatárolásként kell elkülönítetten kimutatni:  a mérleg fordulónapja előtt befolyt. kamat. Az időbeli elhatárolások és az eredmény kapcsolata. Az elhatárolást a költségek. a többletként fellelt eszközök piaci értékét. ráfordítások aktív időbeli elhatárolása: T392 – K8. Az eredmény-kimutatásban az időbeli elhatárolásoknak csak a hatásai érvényesülnek. bevételét képezi. könyvviteli elszámolásuk és bizonylati alátámasztásuk. névérték alatt beszerzett kamatozó értékpapír névértéke és beszerzési értéke közötti – nyereségjellegű . a befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt. Mérlegben szereplő érték: könyv szerinti érték. a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó kártérítési igényt.    A passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni a rendkívüli bevételként elszámolt  fejlesztési célra – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott. névérték felett beszerzett kamatozó értékpapír névértéke és beszerzési értéke közötti – veszteségjellegű – különbözetből a beszerzéstől az üzleti év mérleg fordulónapjáig terjedő időszakra időarányosan jutó összeget. továbbá az ajándékként. amely a mérleg fordulónapja utáni időszak árbevételét. Tartalmazni kell továbbá: a költségek. A vállalkozás az aktív és passzív időbeli elhatárolásokról egyedi nyilvántartást vezet. a költségek (ráfordítások) ellentételezésére kapott. a halasztott ráfordításoknak a jelentősebb összegeit. valamint harmadik személy által átvállalt kötelezettség összegét. pénzügyileg rendezett támogatás és a véglegesen átvett pénzeszköz összegét.Értékvesztés + Visszaírás Mérlegérték Értékvesztés és visszaírás elszámolása a bevételek követelésjellegű aktív időbeli elhatárolásánál lehetséges. megállapodásban foglaltak teljesülésekor kell megszüntetni.Számvitel-elemzés szóbeli tételek 2009. amennyiben az a kötelezettség terhére beszerzett eszközökhöz kapcsolódik (legfeljebb a kapcsolódó eszközök nyilvántartás szerinti értékében). a fizetendő kamatként elszámolt különbözetből a tárgyévet követő üzleti év(ek)et terhelő összeg. Bevételek passzív időbeli elhatárolása: T9 – K481  2. a támogatási szerződésben.és devizakészlet. bevételek aktív időbeli elhatárolása: T391 – K9 2. azok időbeli alakulását. Az egyszerűsített mérlegben nem szerepelnek ! Fajtái: 1. a valuta.  lehet a befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt. de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el. a leltározás egyeztetéssel történik. Passzív időbeli elhatárolások Mérleg „A” változat esetén G sor. azok járulékát.5 3. 4 3 .A. ráfordítások tényleges felmerülésekor.  olyan járó árbevétel. 18. A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a járó osztalékot. ill. mint adóalap-csökkentő tételt. Az eredmény-kimutatásban az időbeli elhatárolásoknak csak a hatásai érvényesülnek. kapott támogatás a költség arányában feloldani. halasztott ráfordítások: több évre határoljuk el. Költségek.különbözetből az üzleti év mérleg fordulónapjáig terjedő időszakra időarányosan jutó összeg. ismertté vált. összevont nyereséget mutató különbözetet.

B. Árrugalmasság vizsgálata: fontos. b) hosszú távú döntés előkészítés: milyen portfólióval lehetnek eredményesek hosszú távon. valamint hogy honnan szerezzék be árukészletüket. A vállalkozások egy része termelő tevékenységet folytat. A piaci tevékenység elemzése./ Árakkal kapcsolatos számítások: a) b) c) költségalapú árképzés: minden vállalkozás legalább annyit szeretne kapni termékéért. milyen áron és milyen feltételek mellett. ahol az árbevétel találkozik az összes költséggel. amely mellett a vállalkozás eléri a fedezeti pontot. hogy a vevők vásárláskor a termék milyen hasznos tulajdonságai alapján döntenek és tudni kell a hasonló tulajdonságokkal rendelkező versenytársak árait. hogy egységnyi erőforrást felhasználva mennyi fedezet képződik. hogy a termék árának változására hogyan reagálnak a fogyasztók. kockázat felmérése. ezek megrendelésre dolgoznak.Számvitel-elemzés szóbeli tételek 2009. amely fedezetet nyújt a többi költségre és az elvárt nyereségre. A piaci döntések előkészítése során alkalmazható elemzések. 19. 1. Ezeknek a döntéseknek a támogatására sokféle számítás végezhető. A beszerzési tevékenység főbb elemei: • vásárlói igények felmérése • megfelelő partner kiválasztása • szállítási szerződés megkötése • rendelések feladása • áru mennyiségi és minőségi átvétele Az értékesítési tevékenység elemzése során hasznos információkhoz jutnak a vezetők a különböző szakaszokról. hogy kinek értékesítsenek milyen mennyiségben. hogy a meglévő rendelésállomány a vállalkozás jövedelmezőségi elvárásainak megfelelően alakul-e. Összes költség = változó költség + fix költség Fordított kalkuláció: Piaci ár – Elvárt bruttó eredmény = Közvetlen önköltség (célköltség) 2. Rendeléssel való ellátottság = rendelésállomány Tervezett nettó árbevétel Vizsgálni kell. hogy van-e annyi rendelésállomány. hogy a teljesítőképesség megfelelő része le legyen kötve megrendeléssel./ Árubeszerzés elemzése A kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásoknál a beszerzés az értékesítéshez szükséges áruk biztosítását jelenti. partnerek kiválasztása A piaci részesedést jelentősen befolyásolja az értékesítés formája. 3./ Termékösszetétel kialakítása: a) rövid távú döntés előkészítés: gyártmánykarakterisztika mutatószáma megmutatja.A. Piacszerzés 4. Kereslet árrugalmassága = Értékesített mennyiség változás Árváltozás d) e) Fedezetelemzés: fedezeti pont az a pont. ezért fontos vizsgálni./ Értékesítési csatornák. A folyamatos sikerekhez állandóan figyelni kell a rendelésállományt és összetételt. Fontos. A vállalkozásoknak dönteniük kell arról. Tervezett ár = tervezett közvetlen önköltség + elvárt bruttó eredmény (fedezet) piacvezérelt: ennél a módszernél fontos szerepet játszik a piac elemzése. 18. amennyibe az előállítása került és egy elvárt hozamot számolnak rá. ezért nagyon fontos a megfelelő partner kiválasztása. Ennek során a legfontosabb kérdés. Ismerni kell. Az értékesítési tevékenység elemzése a döntések végrehajtásának szakaszában. hogy hol ad el a vállalkozás. 4 3 . különben a teljesítőképesség egy része kihasználatlanul marad.

A jegyzett tőkét vállalkozási formától függően törzstőkének és részvénytőkének hívjuk.a Sztv. Saját tőkeként kell kimutatni .A gazdasági társaságokról szóló törvény csak átmenetileg engedi meg. amelyet szerződés nemteljesítése esetén vissza kell fizetni. Saját tőke 1. átvett eszközök ill. Jegyzett tőke: a tulajdonosok által létesítéskor és tőkeemeléskor véglegesen a vállalkozás rendelkezésére bocsátott összeg. a számviteli politikában kell rögzíteni. befektetőktől ellenszolgáltatás nélkül. hogy a saját tőke a jegyzett tőke összege alá csökkenjen. T493 – K419 Jan 1-jén: T419 – K413 nyereség T413 – K419 veszteség Saját tőkeként a mérlegben csak olyan tőkerészt szabad kimutatni. Eredménytartalékból kell lekötni: T413 – K417 • visszavásárolt saját részvény visszavásárlási értéke • lekötendő tőketartalék összege. számviteli elszámolása. bejegyzés után pedig követelés. üzleti vagy cégérték. s ezzel egyidőben az e jogcímen lekötött tartalék összegét felszabadítani. Tőketartalék: tulajdonosoktól. véglegesen kapott vagyontárgyak. Előtársaságban kötelezettség. veszteség miatti negatív eredménytartalék ellenételezésére felhasznált összeg • tőketartalék lekötött tartalékba átvezetett összege • tőketartalék terhére jogszabály által átadott eszköz. 1 éven belül kell rendezni. A lekötött tartalék fogalma. Pénzbeli és nem pénzbeli (apport) betétből áll. A saját tőke fogalma. Tőketartalékból kell lekötni: T412 – K417 • szövetkezetnél a fel nem osztható vagyon értékét • tőketartalék azon része. adott kölcsön. beruházás. valamint az osztalékfizetési korlátok bemutatása érdekében a tőke és eredménytartalék nem szabad összegeinek elkülönített kimutatása a lekötött tőke felhasználási lehetőségeinek korlátozása céljából. jóváhagyott osztalékkal csökkentett tárgyévi adózott eredmény. a változásokat előidéző gazdasági események és azok elszámolása. előlegek. képzésének célja. de be nem fizetett tőke: cégbíróságon bejegyzett tőke. akkor a pénzmozgással egyidőben az eredménytartalékot csökkenteni kell. valamint a pótbefizetés összegét foglalja magába. • 4. Mérleg szerinti eredmény: az osztalékra igénybevett eredménytartalékkal növelt. tehermentesen. Jegyzett tőke leszállítása saját részvény bevonásával történik. ez a saját tőke változó eleme. javaknál: vagyoni ért jog. Nem kötelező eleme a számvitelnek. Mérlegben: D. bankbetétek 7. struktúrája. ha arra a tőketartalék nem nyújt fedezetet Elkülönített lekötött tartalék megszüntetése: • veszteségrendezésre az eredménytartalék negatív összegét csökkentő tételként • alaptőke – emelésre a jegyzett tőkét növelő tételként (cégbírósági bejegyzés időpontjában) 4 3 .sz. amit a tulajdonosok még nem bocsátottak a vállalkozás rendelkezésére. hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. növekedés: • előző év mérleg szerinti eredménye nyereségkor • jegyzett tőke leszállítása eredménytartalékkal szemben • veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált összeg • pótbefizetés (nem veszteség ellentételezésére) csökkenés: • előző év mérleg szerinti eredménye veszteségkor • jegyzett tőke emelése a rendelkezésre álló eredménytartalékból • eredménytartalék lekötött tartalékba átvezetett összege • üzleti év végén osztalékfizetésre igénybe vett összeg • forint – deviza áttérés esetén az áttérési különbözet negatív összege növeli az eredménytartalékot 5. egyezően az eredmény-kimutatásban kimutatott összeggel. Az osztalékfizetés feltételei. Lekötött tartalék: a megbízható valós összkép. 2. értékhelyesbítés értékelési tartaléka: csak az értékhelyesbítéssel szemben változhat valós értékelés értékelési tartaléka: csak az értékelési különbözettel szemben változhat elszámolható: immat.é kivez T411 – K987 n. kísérlet. A saját tőke elemeinek változásai. pénzeszközök. amelyet a tulajdonos (a tag) bocsátott a vállalkozás rendelkezésére vagy amelyet a tulajdonos (tag) az adózott eredményéből hagyott a vállalkozásnál. amelyet a tulajdonos bocsátott a vállalkozás rendelkezésére vagy amelyet a tulajdonos az adózott eredményből hagyott a vállalkozásban. növekedés: • ázsió: jegyzési és névérték közötti érték • tőkeemeléskor véglegesen átadott eszköz értéke • jegyzett tőke leszállítása tőketartalékkal szemben • szövetkezeti üzletrész bevonása miatti fel nem osztható vagyon • forint – deviza áttérés esetén az áttérési különbözet növeli a tőketartalékot csökkenés: • jegyzett tőke emelése szabad tőketartalékból 2. Mikor fizethető osztalékelőleg? Saját tőkeként a mérlegben csak olyan tőkerészt szabad kimutatni. 3. saját részvény bevonás a rendkívüli eredményt érinti. jelentősége a gazdálkodásban. a jobb tájékoztatás. 1. akkor annak összegét lekötött tartalékként kell kezelni. pl.az értékhelyesbítéssel összegszerűen megegyező értékelési tartalékot is. szellemi termék tárgyi eszközöknél: 12-15 befektetett pü-i eszközök: tartós részesedést jelentő ép nem lehet: alapítás. által előírt . hogy él-e vele a vállalkozás • 6.Számvitel-elemzés szóbeli tételek 2009. tagoktól. illetve amit a jogszabály előír. haszonélvezeti jog átadása Eredménytartalék: az előző évek áthozott MSZE-e. Amennyiben eleget tesznek e kötelezettségüknek. Ha a tulajdonosokat veszteség fedezésére pótbefizetési kötelezettség terheli és a kötelezettségüknek még nem tettek eleget. T887 – K373 k. Lekötött tartalék: a tőketartalékból és eredménytartalékból lekötött összegeket. Növekedés: • alapítás – átszervezés • kísérlet fejlesztés le nem írt része • visszavásárolt saját részvény visszavásárláskori értéke veszteség fedezésére történő pótbefizetések • növekedés tőketartalékkal szemben • fel nem osztható szövetkezeti vagyon csökkenés: fordítottja a növekedésnek Értékelési tartalék: az értékhelyesbítéssel azonos összegű saját forrás.é kivez ebből visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken Jegyzett. egyéb jogszabály által átvett eszközök cégbíróságon be nem jegyzett saját forrása.

pénzügyi helyzetének. amelyeket a törvény előír. a befektetők. tartalma. illetve az egyszerűsített éves beszámoló a követelményeknek megfeleljen. Fontosságát jól szemlélteti a számviteli törvény következő megfogalmazása: „Ha a kiegészítő mellékletben a vállalkozó nem.328 jegyzett. információkat kell felvenni. Ebből következően ugyanaz a funkciója. a hitelezők számára szükséges. amelyek a vállalkozó vagyoni. • • Teljesen egyértelmű. ez nem mehet a jegyzett tőke alá Max osztalék: + Korrigált saját tőke . ezáltal biztosítva a piac szereplőinek hű tájékoztatását. kapcsolata az éves beszámolóval. illetve csak számszerű adatokat tartalmaz. (Az összevont (konszolidált) éves beszámolónak is része az összevont (konszolidált) kiegészítő melléklet). Az kiegészítő melléklet tartalma A számviteli törvény a kiegészítő melléklet tartalmát – néhány kivételtől eltekintve – általánosan fogalmazza meg. következményeire és összefüggéseire.417 értékelési tartalék Összesen ez a korrigált saját tőke . vagy nem a valóságnak megfelelően értékel. • Rávilágít az üzleti megítélésen alapuló döntések okaira. be nem fizetett tőke + 412 tőketartalék + 413 eredménytartalék + 414 lekötött tartalék + 417 értékelési tartalék + 493 adózott eredmény Korrigált saját tőke: Saját tőke osztalékfizetés előtt . A kiegészítő melléklet egészének vagy egy részének közzétételétől el lehet tekinteni.B. akkor a könyvvizsgáló az írásbeli jelentésben köteles bemutatni az általa feltárt tényeket és megállapításokat. Osztalékfizetés Osztalékfizetés alapja (működő tőke) + 411 jegyzett tőke . Az éves beszámoló részét képező kiegészítő melléklet célja. és mely része kapcsolódik az adott mérlegtételhez (fejezethez. A kiegészítő melléklet lényege és szerepe A kiegészítő melléklet az éves beszámoló és az egyszerűsített éves beszámoló része. E követelmény teljesítésében alapvető szerepe van a mérlegnek és az eredmény-kimutatásnak. az eredmény-kimutatásban szereplő adatok elegendőek. pénzügyi helyzetének.414 lekötött tartalék . Különbség csak abban található. ha a könyvvizsgáló állásfoglalása szerint a vállalkozó valós vagyoni. működése eredményének megbízható és valós bemutatásához a tulajdonosok. A kiegészítő mellékletet közzé kell tenni. A kiegészítő melléklet formája nem kötött. megbízható képről. A megbízható és valós kép kialakítását elősegítő kiegészítő melléklet jellemzői a következőkben foglalhatók össze: • A kiegészítő melléklet tartalmaz minden. A megértést (az előző év(ek)re vonatkozó) összehasonlító adatok bemutatásával elősegíti. az eredmény-kimutatásban szereplőkön túlmenően – szükségesek. Ezek a következők: 4 3 . szerves része.” A kiegészítő melléklet lényege tartalmazza azokat a számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat. mint a mérlegnek és az eredmény-kimutatásnak. s inkább a követelményeket rögzíti.és forrásadatok tartalmi megítéléséhez segítséget nyújt. amelyek a vállalkozó vagyoni. működése eredményének megbízható és valós bemutatásához a tulajdonosok. • A kiegészítő mellékletben közölt tényeket az éves beszámolóra gyakorolt hatás szempontjából érthetővé tesz. csoporthoz). pénzügyi és jövedelmi helyzete egyértelmű megítéléséhez a mérlegben. továbbá mindazokat.Számvitel-elemzés szóbeli tételek 2009. A kiegészítő mellékletbe azokat az adatokat. amelyeket a számviteli törvény ténylegesen előír. hogy a kiegészítő melléklet összeállítása során is érvényesíteni kell a számviteli alapelveket. melyek a megbízható és valós kép bemutatásához szükségesek.tervezett osztalék Osztalékfizetés utáni korrigált saját tőkét kapok.373 Visszavásárolt saját részvény névértéken! . valamint azokat.328 jegyzett. Osztalékelőlegként – a más jogszabályban előírt feltételek mellett – csak akkor fizethető ki a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredmény. Az előzőekből következik. Azonban az említett két dokumentum adatait további információkkal kell kiegészíteni annak érdekében. E kötelezettség alól azonban a számviteli törvény meghatározott feltételek esetén engedményt ad. hogy a kiegészítő melléklet mely része vonatkozik az éves beszámoló egészére. a befektetők. A kiegészítő mellékletbe azokat a számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat kell felvenni. a számviteli törvény által megkövetelt információt. A kiegészítő melléklet a számszerű adatokon kívül szöveges magyarázatokat is tartalmaz. A beszámoló kiegészítő melléklete a beszámoló teljes értékű. hogy az éves beszámoló. Az egyszerűsített éves beszámoló részét képző kiegészítő melléklet különbözősége. A kiegészítő melléklet tartalmát – figyelemmel a törvény előírásaira – három csoportba sorolhatjuk.411 jegyzett tőke Max osztalék Eredménytartalék (413) igénybevétele osztalékfizetésre: T413 – K493 T493 – K458 Adózott eredmény osztalékfizetésre: T493 – K458 19. illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített közbenső mérlegben kimutatott adózott eredmény. vagyis a gazdaság szereplőinek tájékoztatása a valós. a hitelezők számára – a mérlegben. továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalékelőleg megállapított összegének figyelembevételével sem csökken a jegyzet tőke alá. be nem fizetett tőke Működő tőke = osztalék alapját képező jegyzett tőke Osztalékfizetéshez rendelkezésre álló eredmény: + Tárgyévi adózott eredmény F + Eredménytartalék 413 (K) Az összegük áll rendelkezésre elméletileg Osztalékfizetési korlát: Saját tőke osztalékfizetés előtt: + 411 jegyzett tőke . hogy a mérleg és az eredmény-kimutatás összeállításánál a számviteli törvény formai követelményeket is támaszt. ha a lekötött tartalékkal. • Az éves beszámolóban közölt egyes eszköz.

A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a kutatás és a kísérleti fejlesztés tárgyévi költségeit. az eredmény-kimutatásban a megfelelő tételeknél összevontan szereplő – hatását.típusonként csoportosítva (ezen belül külön feltüntetve a tárgyévben kibocsátottakat). a tevékenységi kör változtatásának ismertetése. lényegre törő bemutatása.Számvitel-elemzés szóbeli tételek 2009. • Ha egy adott eszköz vagy kötelezettség minősítése az egyik évről a másikra megváltozik. az eredményt befolyásoló eltérések indoklását. ezen belül az anya. A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák eredményére. Az eredmény-kimutatáshoz kapcsolódó fontosabb kiegészítések A kiegészítő melléklet e részének összeállításakor a számviteli törvény következő előírását kell figyelembe venni: A forgalmi költség eljárás szerinti eredmény-kimutatást készítő vállalkozónak a kiegészítő mellékletben be kell mutatnia az aktívát saját teljesítmények értékének részletezését. melléklete részletesen tartalmazza. az eszközök és a források állományára gyakorolt – a mérlegben. • A számviteli politika változásának eredményre gyakorolt hatása. illetve a beszámolóra. továbbá a rendkívüli bevételek között kimutatott halasztott bevételekből a kapcsolt vállalkozásokkal. 2. illetve az eredmény-kimutatás adata az előző naptári év adataival nem hasonlítható össze. A mérleghez kapcsolódó fontosabb kiegészítések A kiegészítő melléklet ezen részeinek összeállításakor a számviteli törvény következő előírásait kell figyelembe venni: • Ha az eszköz vagy kötelezettség a mérleg több tételében is elhelyezhető. elemzése. illetve az előző év és a tárgyév adatait köteles feltüntetni. A mérleghez kapcsolódóan a kiegészítő mellékletben a következőkre kell kitérni: A kiegészítő mellékletben ismertetni kell a beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési eljárásokat és az értékcsökkenés elszámolásának számviteli politikában meghatározott módszerét. a birtokolt részesedés arányát. a legutolsó üzleti év mérleg szerinti eredményét. de az nem szerepel a kiegészítő melléklet általános és specifikus részében. akkor az alkalmazott megoldást a kiegészítő mellékletben számszerűsítve. tömör ismertetése. bemutatva különkülön azok saját tőkéjét. 4 3 . A számviteli törvény 6. az összehasonlíthatóság tételhivatkozásaival meg kell adni. sz. A.) Általános rész A kiegészítő melléklet e része a vállalkozásra. valamint a helyzetre. tartalékait. • D. a) b) c) d) Általános rész Specifikus rész Tájékoztató rész Cash flow kimutatás E három rész összefügg. úgy azt a kiegészítő mellékletben indokolni kell. A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az eredmény-kimutatás értékesítés nettó árbevétele. Minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét. a kiegészítő mellékletben meg kell adni a választott megoldást. az eredményre gyakorolt hatásukat. • • • • Részvénytársaságnál a kibocsátott részvények számát és névértékét részvény. de tartalmilag mégis külön részeket jelentenek. A cash flow kimutatás egyes tételeinek tartalmát a számviteli törvény 6. a költségek költségnemenkénti megbontását. amely a megbízható. továbbá a kibocsátott átváltoztatható kötvények számát és névértékét. bérköltségét és személyi jellegű egyéb kifizetéseit. évenkénti megbontásban. valós kép kialakításához szükséges. B.) Cash flow kimutatás A kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell a cash flow kimutatást is. 1. • • A vállalkozás számviteli politikájának rövid. A számviteli törvény valamely előírásától való eltérés és hatásának bemutatása. melléklete a cash flow kimutatás minimális tartalmát határozza meg. az összetartozás. C. amely a mellékletet készítő vállalkozónak társult vállalkozása. elszámolásának gyakoriságát. amelyet a mellékletet készítő vállalkozó más vállalkozóval közösen vezet. • Ha a mérleg. Minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét. mint egészre vonatkozik. E rész tartalma a következő: • A vállalkozás rövid. amely a mellékletet készítő vállalkozónak leányvállalata. A tájékoztató résznek – többek között – a következőket kell tartalmaznia: • A tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszámát. pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetének bemutatása. Minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét. jegyzett tőkéjét.) Tájékoztató rész A kiegészítő melléklet e részének tartalmaznia kell minden olyan adatot. • A vállalkozás vagyoni. Minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét. Az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó nem köteles cash flow kimutatás összeállítani. • A vállalkozás piaci pozíciójának bemutatása. • A vállalkozás befektetési terveinek. a könyvvizsgáló erre vonatkozó egyetértő nyilatkozata. az egyes mérlegtételeknél alkalmazott – az előző üzleti évtől eltérő – eljárásokból eredő.és leányvállalattal elszámolt összegeket. amely a mellékletet készítő vállalkozónak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozása. egyéb bevételek tételeiből – a felsorolt részletezésben-. sz. A cash flow kimutatásban a vállalkozó – választásának függvényében – a tervezett és a tényadatokat.) Specifikus rész A kiegészítő melléklet specifikus részei a mérleghez és az eredmény-kimutatáshoz kapcsolódnak. mindegyiket állománycsoportonként bontva.

bankkivonat. címe. illetve képezhet a vállalkozás. A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a környezetvédelmi kötelezettségekre képzett céltartalékok összegét is.A. hogy egyéb céltartalék nem képezhető. a korengedményes nyugdíjfizetési kötelezettségek. A gazdálkodó vagyonát érintő minden eseményről bizonylatot kell kiállítani. címe. de összegük és a felmerülés időpontja bizonytalan. amelyek a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján valószínűsíthetően. célja. kimutatás. A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. valamint a befogadott számlákat a jogszabályban meghatározott ideig (5 év) őrizni. Halasztott ráfordításként elszámolt árfolyamveszteséghez kapcsolódó céltartalék 429. amely: • Az adatok a valóságnak megfelelnek • Megfelelnek a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményének • Hiba esetén előírásszerűen javított Bizonylat lehet: • Számla • Egyszerűsített számla • Számlát helyettesítő okmány Az adóalany köteles az általa teljesített termékértékesítésről és szolgáltatásról számlát kiállítani. Kötelező a céltartalék képzés – függő kötelezettségek. hogy fel fognak merülni. A számviteli fegyelem megsértésének jogkövetkezményei. Számviteli bizonylatnak minősül minden olyan gazdálkodó által kiállított okmány. de a felmerülésük időpontja még bizonytalan. Minden adóalany köteles az általa kiállított. amelyek a mérleg fordulónapon fennállnak. garancia. • • • Függő kötelezettségek: kezességvállalás. azok könyvelése és hatása az eredmény-kimutatásra. és más fedezetet nem biztosítottak rá. illetve egyéb címen kell képezni. időszakonként ismétlődőn. A számlával kapcsolatos követelményeket az áfa törvény határozza meg. tartalma és kellékei. 421. besorolási száma Áfa %-a Adó nélkül számított ár Áfás ár Mennyiségi egység és mennyiség Számla végösszege Fizetés módja és határideje A számviteli fegyelem megsértésének jogkövetkezményeiről a Büntető törvénykönyv rendelkezik. fajtái. A bizonylatot a gazdasági esemény bekövetkeztének időpontjában kell kiállítani. de összegük és esedékességük még bizonytalan. amelyet a Sztv-ben meghatározott jogcímek szerint a tárgyévet követően jelentkező várható kötelezettségek fedezetére. amelyekről a mérleg fordulónapon feltételezhető. illetve annak felhasználásának összegét a kiegészítő mellékletben jogcímek szerinti részletezésben be kell mutatni. A céltartalék olyan – az adózás előtti eredmény terhére – képzett forrás.B. a biztos jövőbeni kötelezettségek. Az egyszerűsített kitétellel. A céltartalékok fogalma. ezeket a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. mint számviteli bizonylat jelentősége. könyvvezetési és egyéb kötelezettséget megszegi és ezzel a vagyoni helyzetének áttekinthetőségét meghiúsítja. Kapcsolata az eredmény-kimutatással: • képzése: 86 T 86 – K42 egyéb ráfordítás • feloldása: 96 T 42 – K96 egyéb bevétel A képzett céltartalék összegét. sor. szerződés. 20. jelentős összegben felmerülnek.Számvitel-elemzés szóbeli tételek 2009. A számla. A céltartalékokkal kapcsolatos információk a kiegészítő mellékletben. Fajtái: 1. számla. „B” változat esetében a I. Egyéb céltartalék Mérlegben könyv szerinti értéken szerepelnek. le nem zárt peres ügyek Jövőbeni kötelezettségek: határidős adásvételi ügyletek Korengedményes nyugdíjfizetési kötelezettség Képezhető (adózás előtti eredmény terhére): • olyan várható. Lehetőség van céltartalék képzésére – olyan jövőbeni költségekre. Aki a számvitelről szóló törvényben előírt beszámolási. A kötelezettség megszegése történhet szándékos tevéssel vagy szándékos mulasztással. Kötelező képezni (adózás előtti eredmény terhére): • azokra a múltbeli vagy folyamatban lévő kötelezettségekre. A számla kötelező tartalmi elemei: • Számla sorszáma • Kibocsátásának kelte • Kibocsátó neve. céltartalék a várható kötelezettségekre 2. megállapodás. amely a gazdasági esemény számviteli nyilvántartás céljára készítettek. adószáma • • • • • • • • • Vevő neve. 424. A céltartalék képzésével és felhasználásával kapcsolatos gazdasági események. céltartalék a jövőbeni kötelezettségekre mérlegben az E sorban szerepelnek. Csak a szabályszerűen kiállított bizonylatok alapján szabad adatokat bejegyezni. Ha az egyes jogcímenként képzett céltartalék összege az előző évtől jelentősen eltér. és a passzív időbeli elhatárolások közé nem sorolhatók. 4 3 . magyar nyelven. a számla tartalmáért a kiállító a felelős. és a passzív időbeli elhatárolások közé nem vehető fel. A céltartalékok helye a mérlegben. jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre. egyéb céltartalék: kormányrendeletben szabályozott gazdálkodói körben fordulhat elő. vétséget követ el és 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 422. Mérlegben: „A” változat esetében az E. akkor az eltérést indokolni kell. Szabályszerűen kiállított azaz okmány. és rendelkezik a számviteli törvényben meghatározott általános alaki és tartalmi követelményekkel Ez a bizonylat bizonyítja a gazdasági esemény megtörténtét. adószáma Teljesítés időpontja Termék megnevezése. 20. azzal a 3. sor.

egyéb hosszú lejáratú köt-ek III. rövid lejáratú hitelek 3. Rövid lejáratú kötelezettségek: 1. amelyek a szállító által már teljesítettek. A kötelezettségek mérlegtételeinek értékelése. tartós köt. kötelezettségek értékelési különbözete 10. elismert fizetési kötelezettsége. 1. hosszú lejáratra kapott kölcsön 2. Kötelezettségek I. rövid lejáratú köt-ek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 8. A hátrasorolt kötelezettségek. Mutatói: Adósságállomány aránya = Adósságállomány / Adósságállomány + Saját tőke *100 4 3 . Kapcsolt vállalkozóval szemben 7. hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben II. vagy MNB árfolyamon számított forintértéken  ha elszám betétre érkezik. rövid lejáratú köt-ek kapcsolt vállalkozással szemben 7. árf. Elemei a hátrasorolt és hosszú lejáratú kötelezettségek mérlegsoraiban lehetnek. a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll. A pü-i helyzet megítélésének 3 fő iránya: • hosszú lejáratú fizető – és hitelképesség : adósságállomány • • rövid lejáratú fizető – és hitelképesség : likviditás pénzáramok : cash flow Adósságállomány alatt az 1 évet meghaladó hosszú lejáratú tartozásokat értjük. Mérleg F. tartós köt. akkor a teljesítés napján érvényes választott hitelintézeti átlagárfolyamon számított forintértéken. A kölcsön törlesztése az eredeti lejárat előtt nem lehetséges. Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 8. tartozás kötvénykibocsátásból 4. Ha az összevont hatás nyereség: T3/4 – K97 Veszteség: T87 – K3/4 Eredmény-kimutatással való kapcsolat: • Beszerzés: 5 költség • Realizált árfolyamnyereség: 97 pü-i műveletek egyéb bevételi • Realizált árfolyamveszteség: 87 pü-i műveletek egyéb ráfordítása • Fizetendő kamat: 87 Fizetendő kamat • Tartozásátvállalás: 98.A. átváltoztatható kötvény 3. származékos ügyletek negatív értékelési különbözete Devizás kötelezettségek állományba vétele: • • forintban keletkezett kötelezettségnél a számlázott vagy ténylegesen folyósított összegen kell állományba venni devizás kötelezettség esetében:  ha devizaszámlára vagy valutapénztárba érkezik a pénz. rövid lejáratú kötelezettségek.veszt T4542 – K3/4 T3/4 – K4542 T457 – K3/4 T3/4 – K457 Év végén értékelni kell: • Külföldi szállító • Külföldi váltótartozás Év végén értékelni kell minden olyan devizás tételt. csak a különbözetet kell egy összegben lekönyvelni 97-re vagy 87-re. 1. hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 3. rövid lejáratú kölcsönök ebből: átváltoztatható kötvények 2. hitel. különös tekintettel a devizakötelezettségekre.Számvitel-elemzés szóbeli tételek 2009. visszafizetési határideje meghatározatlan vagy 5 évet meghaladó. hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 2. A kötelezettségek fogalma. Hosszú lejáratú kötelezettségek: 1 évnél hosszabb időre kapott kölcsön. 88 Rendkívüli bevétel • Elengedett kötelezettség: 98 88 Rendkívüli bevétel Kiegészítő mellékletben be kell mutatni: • Az 5 évnél hosszabb lejáratú kötelezettségeket • A zálogjoggal biztosított kötelezettségeket • Jövőbeni nyugdíjazás.nyer árf. A következő üzleti évet érintő törlesztéseket át kell sorolni rövid lej. vállalkozási. szolgáltatási vagy egyéb szerződésekből eredő. egyéb rövid kötelezettségek 9. egyéb hosszú lejáratú hitel 6. A vállalkozás gazdálkodásának egyik legfontosabb elemzési területe a pénzügyi helyzet vizsgálata. ha az a számviteli politika szerint jelentős. beruházási és fejlesztési hitelek 5. 21. egyéb kötelezettség. amelyet ténylegesen a vállalkozó rendelkezésére bocsátottak. A kötelezettségek mérlegértékének meghatározása. vevőktől kapott előlegek 4. hosszú lejáratú kötelezettségek. A váll pénzügyi helyzetét és annak alakulását jellemző mutatók részletes ismertetése. ami a mérleg fordulónapon fennáll. a kiegészítő melléklet kapcsolata Kötelezettségek azok a szállítási. végkielégítés • Környezetvédelmi kötelezettségeket 21. kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállító) 5.köt-ek közé. A könyvelése 3/4 számlára történik. váltótartozások 6.B. az eredmény-kimutatás. Ezeket a mérleg fordulónapi árfolyamon kell átszámítani és nyilvántartásba venni. Hátrasorolt kötelezettségek: olyan kölcsön. akkor a teljesítés napján érvényes deviza vételi árfolyamon számított forintértéken. fajtái. A kötelezettségek és a mérleg.

PIE változása 9.(vevő és pénze.+vevő előleg) 8. Fizetett adó (nyereség után) 13. köt.követelések.Hosszú lej . Céltart.veszt! 11. változása + Váltótartozás KIMUTATÁS +/+ + +/*-1 +/+/+/+/*-1 *-1 *-1 +/+/+/+ + + + + + Adott Adott Adott Adott Adott Adott Adott Adott Adott Mérleg Adott Mérleg Mérleg Mérleg Mérleg Mérleg Mérleg I. bankbetétek II. elfekvő. Forgóeszk. értékpapír. értékesítésének eredménye 6. Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz . lassan mozgatható készletek IV.lej.Befektetett eszközök Forrás I. (röv lej kölcs. Elszámolt amortizáció 3. Pénzeszközök változása (+/-I+/-II+/-III) 22A. csekk. =Forgóeszközök / Rövid lejáratú kötelezettségek Likvid mutató II. különbözete 5. Bef. Saját tőke aránya = Saját tőke / Adósságállomány + Saját tőke *100 Adósságszolgálati fedezeti mutató = Adózott eredmény + écs leírás + hosszú lej. 4 3 . AIE változása 12. Hitelfelvétel 20.. evőköv. Részvénybevonás (tőkeleszállítás) 22. Vevőkövetelés változása 10. Pénztár. Hiteltörlesztés. Készpénz. Kapott osztalék III. TB és egyéb járulékok. passzív időbeli elhat III. Véglegesen kapott pénzeszköz 21. Végső soron a pénzeszközök állományváltozását jelzi. Befektetési tev-ből származó pénzeszköz . nélkül) vált.1 éven belül esedékes kötelezettségek: Szállító ha >10nap. Köt. eszk. kölcsönök . Részvénykibocsátás bev.változás (17-24) 17. adótartozások. céltartalékok. hátrasorolt köt IV. egyéb készlet éven belüli behajtható rész. Elszámolt értékvesztés 4.változás (14-16) 14.Számvitel-elemzés szóbeli tételek 2009.1 éven túl pénzzé tehető . Adózás előtti eredmény 2. Befektetett eszközök eladása 16. Azonnal esedékes kötelezettségek: jövedelemelszám. Egyéb röv.Saját tőke A pénzáramok (cash flow) alakulása A pénzügyi helyzet harmadik fontos területe a cash flow alakulásának vizsgálata. Kötvényvisszafizetés 23. képzés és felhaszn. pénzeszk-vált (működési cash-flow)1-13 7. Véglegesen átadott pénzeszköz IV.1 éven belüli behajtható pénzzé tehető eszközök. (tőkebevonás) 18. köt. látra szóló bankbetét. Kötvénykibocsátás bevétele 19. Fizetett osztalék. szállító <10 nap II. (gyorsráta) =Forgóeszközök – készletek / Rövid lejáratú kötelezettségek A likviditási helyzet vizsgálatának a mutatószámok mellett gyakran használt eszköze a Likviditási Mérleg: Eszköz I. aktív időbeli elhat III. Befektetett eszközök beszerzése 15.vált. Kamatai Hátrasorolt és hosszú lej köt esedékes törlesztőrészlete + kamatai Adósságállomány fedezettsége = Eladósodottság foka = Saját tőke / Adósságállomány *100 *100 Kötelezettségek / Eszközök összesen A likviditási mutató rövid távon pénzzé tehető eszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek összehasonlítását jeleni Likviditási mutató I. hitelek. Szállítói köt.. részesedés II. hitelvisszafizetés 24. Szokásos tev-ből szárm.hit.+Ért. CASH-FLOW 1. váltóköv.

Közvetített szolgáltatások értéke Értékesítés közvetett költségei: Értékesítési. A számviteli törvény egyébként részletesen előírja a nyilatkozat tartalmi követelményeit. A vállalatirányítási nyilatkozatnak például tartalmaznia kell hivatkozást a vállalkozó által . T866 – K26). amelyek csak formailag térnek el egymástól.A.B. T15 – K16. tenyészállattá minősített növendék állatok előállítási költsége (T16 – K582. a kiegészítő mellékletben be kell mutatni ezen ügyletek értékét.pénzügyi jellegű mutatókat is tartalmazhat amelynek lényeges információkat tárnak fel a vállalkozás helyzetének megítéléséhez. jelentős készletezői tevékenységet folytat.foglalkozáspolitikára. tartalma. az ügyletekkel kapcsolatos egyéb. A módosítás ezért előírja. elszámolása) Az eredmény-kimutatás választható módszerei: • • Összköltség eljárású: Elsődlegesen az üzleti évben felmerült költséget bemutatását hangsúlyozza.jogszabály rendelkezése alapján .saját teljesítmény .ÉCS leírás . amelyek a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja közötti időszakban történtek . az adott üzleti évben alkalmazandó nemzetközi számviteli standardokban foglalt kapcsolt fél fogalmát kell érteni és alkalmazni. Az ügyletekre vonatkozó információk összesíthetők az egyedi ügyletek jellege szerint. 23. Alapvetően szolgáltató vagy kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásoknak ajánlott. Jellemzői: .értékesítés közvetett ktg-e 85 Forgalmi költség • Az éves beszámolót készítő gazdálkodónak az éves beszámoló mellett üzleti jelentét is kell készítenie. lényegesek és nem a szokásos piaci feltételek között valósultak meg.Áfa 22.terjedelme a vállalkozó által lényegesnek ítélt számszerű és szöveges információk nagyságától függ . A két módszer csak az üzemi (üzleti) tevékenység eredményének megállapítása során tér el egymástól. Ezen.Bérjárulékok Értékesítés közvetlen költségei: Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége.Értékesített göngyöleg számlázott értéke Nem tartalmazhatja: Engedmény. A vállalkozó valós piaci. amennyiben a kapcsolt felekkel lebonyolított ügyletek jelentősek.Személyi jellegű egyéb kifizetés. mint számviteli bizonylat jelentősége. Alapvetően termelő tevékenység. megítélhetők legyenek a felmerülő kockázatok és bizonytalanságok. Vállalatirányítási nyilatkozat = . üzleti jelentésében vállalatirányítási nyilatkozatot tesz közzé. amelyeknek a vállalkozás nagysága nem jelentős és nem folytat bonyolult tevékenységet. jövedelmi helyzetét az üzletmenetet tényleges körülményeknek megfelelő képet adjon. A 2006/46/EK irányelv szabályozási megközelítésével összhangban került meghatározásra a kapcsolt fél fogalma. készletezési tevékenység nem meghatározó. Az üzleti jelentésnek ki kell térnie: mérleg fordulónapja után bekövetkezett eseményekre.kiemeli azokat az a eseményeket és értékeli a lehetséges hatásaikat. Az üzemi (üzleti) eredmény megállapítása összköltség.környezetvédelme. a ’B’ pedig mérlegszerű elrendezésű. pénzügyi helyzetét nagyban befolyásolhatja a kapcsolt felekkel folytatott tranzakciók nagyságrendje és jellege. a kapcsolt féllel fennálló kapcsolat jellegét. az a vállalkozó.jegyzett tőke összetételére Vállalatirányítási nyilatkozat (corporate governance) üzleti jelentésben való közzétételének megkövetelése azon társaságok esetében. Személy jellegű ráfordítások: Bérköltség. elkészítése. az aktivált saját teljesítmények értéke (tartalma.Tartalma és szerkezete nincs közvetlen kapcsolatban az éves beszámoló részeivel . összhangban kell lennie az éves beszámolóval. Forgalmi költség eljárású: Az értékesítési árbevétellel az értékesítés költségeit állítja szembe.ELÁBÉ. annak megjelölésével. év közben nem vezet naprakész nyilvántartást. amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták. időpontja). mivel azok – a kapcsolt viszony (a közös érdekeltségi körbe való tartozás) miatt – nem feltétlenül a szokásos piaci feltételek mellett jönnek létre.várható fejlődésekre. teljesítményéről és helyzetéről.kockázatkezelési politikára és fedezeti ügylet politikára. korlátozottan nyilvános.Teljesített szolgáltatások értéke.Igazgatási költségek. a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló 1606/2002/EK rendeletnek megfelelően.Igénybe vett szolgáltatás. Az ’A’ változat lépcsőzetes.személyi jell. 6 – 7 könyvelés. amelyek átruházható értékpapírjaival szabályozott piacon (jellemzően tőzsdén) kereskednek.ár hitel kamat likviditás cash-flow kockázatokra. T581 – K25. A SEEAÉ-t mindig az előállítás tényleges önköltségén kell állományba venni Anyagjellegű ráfordítások: Anyagköltség. 4 3 .a vállalkozás méretével és összetettségével összhangban álló elemzést tartalmaz . Elsődleges 5-ös könyvelés. Célja az éves beszámoló adatainak értékelésével mutassa be a vállalkozás vagyoni . amelyek átruházható értékpapírjaival szabályozott piacon (jellemzően tőzsdén) kereskednek. forgalmi költség eljárással.kutatás kísérleti fejlesztés területeire.Egyéb általános költségek Értékesítés nettó árbevétele: Belföldi és export értékesítés összege.telephely bemutatására.ELÁBÉ.Egyéb ráfordítás A .nem kell letétbe helyezni de az érdeklődők megtekinthetik a székhelyen .anyagjellegű ráf . Az egyéb bevételekkel és egyéb ráfordításokkal kapcsolatos gazdasági események és hatásuk az eredményre. késztermék áruvá minősítése értékvesztés esetén (T26 – K582. A 2006/46/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja a mérlegen kívüli megállapodások és a kapcsolt felekkel folytatott tranzakciók kiegészítő mellékletben történő bemutatásának előírása. ráf .értékesítés közvetlen ktg-e 81-83 . Elemzést kell adnia az üzletmenet fejlődéséről. a vállalkozó pénzügyi helyzetének megítéléséhez szükséges információkat. valamint az „A” és „B” módszerrel. Az üzleti jelentés nem része a beszámolónak. Az eredmény-kimutatás fajtáihoz kapcsolódó fogalmak: az értékesítés nettó árbevétele (elszámolásának feltételei.Közvetített szolgáltatások. A számla.Számvitel-elemzés szóbeli tételek 2009. hogy ezen szabályok milyen módon hozzáférhetők a nyilvánosság számára. a további eredménykategóriák meghatározása azonos. Az üzleti jelentés szerepe információi.Felárak.kötelezően alkalmazandó és/vagy önkéntesen alkalmazott vállalatirányítási szabályokra. tartalma és kellékei. Kapcsolt felekkel folytatott tranzakciók bemutatása. ÜZEMI ( ÜZLETI ) EREDMÉNY Mindkét módszer esetében ’A’ és ’B’ változat közül lehet választani. a vállalkozás kiterjedt. Összköltség + Árbevétel + Egyéb bevétel +/. valamint a vállalatirányítási nyilatkozat üzleti jelentésben való közzétételének megkövetelése azon társaságok esetében. Aktivált saját teljesítmények: • STK ÁV: a záró és a nyitó állomány különbsége (581) SEEAÉ: tárgyi eszközök saját vállalkozásban végzett felújításával kapcsolatos munkák (T16 – K582).Az üzleti évben eladott készletek kiszámlázott értéke. forgalmazási költségek. az uniós alkalmazásra befogadott.püi instrumentumok hasznosítására. A számviteli törvény kimondja. T581 – K24). vagyoni. pénzügyi.

hozzájárulások (867): játékadók. besorolási száma. Kibocsátásának kelte. A bizonylatot a gazdasági esemény bekövetkeztének időpontjában kell kiállítani. hogy a vállalatok jogilag egymástól függetlenek és gazdaságilag képesek az érdekeitek elkülönülten érvényesíteni. készletre adott előlegek. A számla kötelező tartalmi elemei: Számla sorszáma.A. kamat. illetékek. mely jogi önállósága mellett gazdaságilag függ egy másik vállalattól (üzleti és pénzügyi politikáját befolyásolja). A pénzügyi műveletek eredményének tartalma. adószáma. célja.Vevő neve. magyar nyelven. Év végén követeléseket és kötelezettségeket 32-35 és 458-459-be vezetem át. helyi adó T867 – K46 • Költségek ellentételezésére adott támogatás • Külföldön fizetett nyereségadó • Céltartalék képzése T865 – K42 • Behajthatatlan követelés üzleti évben leírt összege T866 – K31 96 Egyéb bevételek: olyan.8. A számviteli törvény abból a feltételezésből indul ki.é-e (861) • Késedelmi kamatok.966 Kapott kártérítés.Fizetés módja és határideje 23. • Értékesített immat javak. közös vezetésű vállalkozásai konszolidálás előtt összesített adatait kell figyelembe venni. értékvesztés T866 – K1. Ezt a helyzetet oldja meg úgy az összevont éves beszámoló. Konszolidált éves beszámoló készítésére az anyavállalat kötelezett. címe. Minden adóalany köteles az általa kiállított.Termék megnevezése.Számla végösszege. tartalma. forintra történő átszámítás • végül az előkészítő munkaszakasz során létrejött mérlegeket összesítik. Konszolidált éves beszámoló készítésének menete: • előkészítő munkaszakasz: eltérő fordulónap esetén közbenső beszámoló készítése.Áfás ár. vagy tőzsdei forgalomra engedélyezést kért.2. immat javaka. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló szükségessége. Ilyen bizonylat lehet: -Számla -Egyszerűsített számla -Számlát helyettesítő okmány Az adóalany köteles az általa teljesített termékértékesítésről és szolgáltatásról számlát kiállítani. Meghatározó befolyás: • az anyavállalat rendelkezik a szavazatok több. mintha azok egyetlen vállalkozás lennének. készítésének kötelezettsége. Az egyes konszolidálási eljárások rövid ismertetése. kötvényeit tőzsdén értékesítik.Teljesítés időpontja. közbenső eredmény elhagyása. tárgyi eszközök bevétele (961) T311 – K961 • • • • • • Céltartalék felhasználása T42 – K965 Visszaírt terven felüli écs T1. az értékesítés nettó árbevételének részét nem képező bevétel. káresemény. sem rendkívüli ráfordításnak. leltárhiány. Nem adható mentesség konszolidál éves beszámoló készítése alól. 2. kivéve beruházásra. Ha valamelyik vállalkozás nem rendelkezik az üzleti évet megelőző év adataival. mint 50 %-ával A leányvállalat az a vállalat. valamint a befogadott számlákat a jogszabályban meghatározott ideig (5 év) őrizni.Mennyiségi egység és mennyiség.Áfa %-a. ennek eredménye az előkészítő mérleg és eredménykimutatás.8. sem rendkívüli bevételnek. Ez a bizonylat bizonyítja a gazdasági esemény megtörténtét. A számlával kapcsolatos követelményeket az áfa törvény határozza meg. az értékesítés nettó árbevételéhez közvetlenül vagy közvetetten nem kapcsolódó kifizetés. kötbér. • Értékesített immat javak. ha az anyavállalat részvényeit. az elszámolás bizonylatai 4 3 . engedmény (968) T38 – K96 Költségek ellentételezésére visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás. amely a rendszeres tevékenység során merül fel és nem minősül sem pü-i műveletek ráfordításának. Az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről összevont éves beszámolót készíteni. 3 • Adók. kötbér. Bizonyos vállalkozásoknál ez a kettő önállóság nem áll fenn. bírság. kapott bírság. akkor a tárgyévi várható adatokat kell számításba venni. hogy az egymással szoros kapcsolatban álló cégek együttes vagyoni és pénzügyi helyzetét mutatja be. T45 – K458 • konszolidációs munkaszakasz: tőkekonszolidálás. amely maga is leányvállalata egy másik anyavállalatnak. konszolidálásból adódó társasági adó különbözet megállapítása • 24. B. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésének folyamata. Részesedési viszony fennállása esetén a piaci értékítéleten felül áll az anyavállalat uralmi helyzete. a számla tartalmáért a kiállító a felelős. A pénzügyi műveletekkel kapcsolatos gazdasági események könyvviteli elszámolása. címe.3 – K966 Leltártöbblet T26 .sz.Kibocsátó neve. Nem kötelező konszolidált éves beszámolót készíteni annak az anyavállalatnak. tárgyi eszközök k. 86 Egyéb ráfordítások: olyan.Számvitel-elemzés szóbeli tételek 2009.Adó nélkül számított ár. összevonják halmozódás kiszűrése után. kártérítés T863 – K38 Terven felüli écs (866): selejtezés. adósságkonszolidálás. amely a rendszeres tevékenység során keletkezett és nem minősül sem pü-i műveletek bevételének. adószáma. juttatás: T36 – K965 Behajthatatlannak minősített követelésre befolyt összeg T3 – K966 • Halasztott bevételként elszámolt negatív üzleti vagy cégérték üzleti évben leírt összege A gazdálkodó vagyonát érintő minden eseményről bizonylatot kell kiállítani. ezért a beszámolók hitelessége csak korlátozottan fogadható el. ahol egy másik vállalkozás (az anyavállalat) a meghatározó befolyást gyakorolja. amely egy másik vállalatnál közvetlenül vagy közvetve a leányvállalatán keresztül befolyást képes gyakorolni. ha a következő 3 mutatóból 2 nem teljesül: • mérlegfőösszeg 2700 m ft • éves nettó árbevétel 4000 m ft • átlagosan foglalkoztatottak száma 250 fő A mutatóértékek meghatározásánál az anyavállalat és leányvállalatai. mert számos olyan vállalkozás van. Az anyavállalat az a vállalkozás. T32 – K3. bevétel – ráfordítás konszolidálás.

hogy a mérlegkészítés időpontjáig ismertté váljon. bankbetétek értékvesztése (874) Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása (875-879): adott árengedmény. • 4 3 . egyéb azonosítója • Kiállító neve. forgóeszközök között lévő követelések kamatbevétele Pénzügyi műveletek egyéb bevétele (975-979): kapott árengedmény. A gazdálkodó a beszámolót. névérték alatt vásárolt kötvény névérték és beszer értéke közötti különbözet elhatárolása. bankkivonat. ezeket a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. B. A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó bizonylatokat legalább 8 évig kell megőrizni. értékpapírok. Az adatok időtállóságát legalább 8 évig biztosítani kell. szerződés. értékelést. Az elektronikus formában kiállított bizonylatokat is meg kell őrizni. kötvények után fizetendő kamatok Részesedések. megállapodás. számla. a kötelezettsége a kibocsátót terheli. amely a gazdasági esemény számviteli nyilvántartás céljára készítettek. devizás tételek év végi értékelésének árfolyamnyeresége. névérték felett vásárolt kötvény névérték és beszer értéke közötti különbözet elhatárolása T875 – K482 Devizás tételek bekerülési értéke: • MNB által közzétett hivatalos árfolyamon • Választott hitelintézet eladási és vételi átlag árfolyamán Év végén értékelni kell minden olyan devizás tételt. Csak a szabályszerűen kiállított bizonylatok alapján szabad adatokat bejegyezni. A bizonylatokat magyar nyelven kell kiállítani. Szigorú számadás alá vont bizonylatok. hitelek kamatbevételei. főkönyvi kivonatot olvasható formában legalább 10 évig köteles megőrizni. Ezeket a mérleg fordulónapi árfolyamon kell átszámítani és nyilvántartásba venni. címe • Kiállítás időpontja • Gazdasági esemény leírása Szigorú számadású kötelezettség alá kell vonni: • Számla • Egyszerűsített számla • Nyugta A szigorú számadású bizonylatokról nyilvántartást kell vezetni. T391 – K975 Pénzügyi műveletek ráfordítása (87): • • • • Befektetett pénzügyi műveletek árfolyamvesztesége (871): befektetett pü-i eszközök között kimutatott kötvény értékesítésének árfolyamvesztesége. csak a különbözetet kell egy összegben lekönyvelni 97-re vagy 87-re. hogy azokat utólag ne lehessen módosítani. árfolyamnyeresége (973): mérlegforduló napig időarányosan járó kamatok. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége (972) Befektetett pénzügyi eszközök kamatai. ami a mérleg fordulónapon fennáll. A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem követelményeinek érvényesülése. A pénzügyi műveletek eredménye (B) a pénzügyi műveletek bevételének és ráfordításának különbsége. Minden gazdasági műveletről vagy eseményről bizonylatot kell kiállítani. A bizonylatok feldolgozási rendje. kimutatás. A bizonylatok alaki és tartalmi követelményei. devizás tételek év végi értékelésének árfolyamvesztesége. a bizonylatok megőrzése. amely: • Az adatok a valóságnak megfelelnek • Megfelelnek a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményének • Hiba esetén előírásszerűen javított Számviteli bizonylatnak minősül minden olyan gazdálkodó által kiállított okmány. forgóeszköz között kimutatott ép beváltásának árfolyamnyeresége. úgy. külföldi nyelven is fel lehet tüntetni az adatokat. Szabályszerűen kiállított az az okmány.Számvitel-elemzés szóbeli tételek 2009. tartós bankbetétek kamatbevétele. befektetett pü-i eszközök között kimutatott részvény értékesítésének árfolyamvesztesége Fizetendő kamat és kamatjellegű ráfordítások (872-873): hosszú és rövid lejáratú kötelezettségek. ha az a számviteli politika szerint jelentős. Ha az összevont hatás nyereség: T3/4 – K97 Veszteség: T87 – K3/4 24. és rendelkezik a számviteli törvényben meghatározott általános alaki és tartalmi követelményekkel. forgóeszköz között kimutatott ép beváltásának árfolyamvesztesége. A szigorú számadás bizonylatok rontott példányára is vonatkozik a megőrzési kötelezettség. A könyvelése 3/4 számlára történik. sorszáma. Pénzügyi műveletek bevétele (97): • • • • • Kapott (járó) osztalék és részesedés (971): elszámolásának feltétele. a leltárt. kötvény beváltásának árfolyamnyeresége Egyéb kapott (járó) kamat és kamatjellegű bevételek (974): forgóeszköz között kimutatott ép kamatbevétele. Bizonylatok általános alaki és tartalmi kellékei: Bizonylat megnevezése.

amely továbbítja az információkat a vezetőknek 4 3 . Rendkívüli eredmény 88. ezek a beszámolók tartalmazzák a terv és tény adatok eltérésének okait. Ezek önálló döntési jogkörrel. Rendkívüli bevételek: • Apportként adott eszköz létesítő okiratban meghatározott értéken T368 – K98 • Térítés nélkül átvett eszközök (k. T88. hatáskörrel rendelkező szervezeti egységek. a múltat csak azért vizsgálja. hogy minden szint vezetése olyan információhoz jusson. A változások oka lehet a nem megfelelő tervezés. amelynek ösztönözni. A controllingrendszer kialakításának lehetőségei. D. koordinálni. Megfelelően kiépített vezetői számvitel is szükséges: lehetővé teszi a költségek alakulásának folyamatos vizsgálatát Korszerű tervezési rendszer megléte. előrelépés előtt felmerülő akadályokat Jövőorientált: a jövő sikereit szolgája. A stratégiai célok hosszú távra. hogy a költség csak valamilyen cél megvalósítása érdekében merülhet fel. Controllingrenszer működésének feltételei: • • • • A controlling működésének alapfeltétele. hogy tanuljon a hibákból Költségtudatos: a controlling alapelve. A controlling feladatai: Tervezés: célok meghatározása. hogy a vállalkozás szervezetén belül kialakítsák a felelősségi központok rendszerét. az operatív célok pedig rövid távra terveznek. informálni kell Mindezeken kívül fontos a beszámolórendszer. illetve az előre nem látható körülmények befolyása. a vállalkozás környezeti változásokhoz való alkalmazkodását. A. bizonylataik A rendkívüli eredmények a szokásos üzletmeneten kívül eső gazdasági eseményekből származnak. A controlling szemléletmódjára jellemzők: • • • • • • • Célorientált: a jövőbeli sikerek elérése érdekében célokat tűznek ki Szűkkeresztmetszet – orientált: folyamatosan vizsgálják a fejlődés.K467 ha nem hárítom át Követelés fejében átadott eszközök Fejlesztési célra adott támogatás: T88 – K38 Elengedett követelés: T88 – K3 Átvállalt kötelezettség: T88 – K4 Elhatárolás: T383 – K88 Elhatárolás feloldása: T88 – K393 T17 – K368 cégbírósági bejegyzés után T466 – K479 98. Információ szolgáltatás: az információszolgáltatás beszámolókkal történik. Rendkívüli ráfordítások: • • • • • • Apportként átadott eszközök k. Ezeket különböző időszakokra készítik. Ellenőrzés: az ellenőrzés a terv – tény adatok összehasonlítás keretében valósul meg.é és piaci érték közül a kisebben) T1-3 – K98 Átvett eszköz értékének elhatárolása: T98 – K483 Elhatárolás feloldása költség elszámolásakor: T483 – K98 • Fejlesztési célra kapott visszafizetési kötelezettség nélküli támogatás: T38 – K98 Elhatárolás: T98 – K483 Elhatárolás megszüntetése: T483 – K98 • Elengedett kötelezettség: T4 – K98 25. a tervezett és tényleges adatok összehasonlítását.é T88 – K1-3 Térítés nélkül átadott eszközök T88 – K1-3 T369 – K467 ha áthárítom. a rövid és hosszú távú célok elérését. A controlling célja és feladatai.Számvitel-elemzés szóbeli tételek 2009. A controlling a vállalkozások belső irányítási rendszerének egy kiemelt eleme. A beszámoló követelménye. 25. Fontos feladat a célok elérésének figyelemmel kísérése. A rendkívüli eredmény fogalma és tartalma.sz. A rendkívüli bevételek és rendkívüli ráfordítások könyvviteli elszámolása.sz. amely segíti a döntések meghozatalát és tervezését. előfeltételei. amely irányító munkájához szükséges. ezért a költségeket a költséghelyeken mutatják ki. B.

Céltartalék felhasználása (T 42– K96). kiválás) összefüggő számviteli feladatok. késedelmi pótlék (kivéve önellenőrzési pótlék) T86 – K38. Visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás (T88 – K38) Csökkentő tételek: Adótörvény szerinti écs. Ráfordításként elszámolt céltartalék (céltartalék képzés: T86 – K42). 26. A. A hatékonyságot több mutatóval lehet jellemezni. vagyonleltár és vagyonmérleg készítése • 4 3 . Nem a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó költségek ér ráfordítások (T52 – K38). különös tekintettel a vagyonértékelésre. Munkanélküli foglalkoztatás esetén max 12 havi járulék összege . A társasági adó alapjának megállapítása. Rendkívüli eredmény E. A társasági adó kiszámítása.csökkentő tétel Adó alapja * 16% . Pénzügyi műveletek eredménye C. Az eredmény elszámolás könyvelése Társasági adót a vállalkozási tevékenységet végző adóalany fizet. Iparűzési adó 100%-a (T86 – K469). anyagmentes termelési érték Bruttó termelési érték = GDP Komplex hatékonysági mutatók: nettó termelési érték Eszközérték + bérköltség Erőforrások hatékonysága : Élőmunka hatékonysága: 1 főre jutó termelési értékekkel elemezhető Bérhatékonyság = termelési érték bérköltség Eszközhatékonyság = nettó termelési érték Lekötött eszközök Tárgyi eszköz hatékonyság = nettó termelési érték tárgyi eszközök nettó állománya Készlethatékonyság = nettó termelési érték átlag készlet Devizahatékonysági mutató = export ért közvetlen ktg-e export árbev devizában Vizsgálni kell a költségek és a hatékonyság viszonyát: Költséghatékonyság = Termelési költség bruttó termelési érték Egységnyi termelési értékre mennyi költség jut. tervezetthez vagy az ágazati átlaghoz viszonyítani. Ez a fedezeti elemzésben a fedezeti hányad Minden mutatót lehet az előző évihez. Terven felüli écs év közben visszaírt összege (T1. az adózás előtti eredményt növelő és csökkentő tételek. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye B. A vállalkozási szintű hatékonysági mutatók összeállítása.8 – K96). A társaságok átalakulásával.K461 Eredménytartalék igénybevétele osztalékfizetésre: T413 – K493 Osztalék elszámolás: T493 – K45 T45 – K38 Mérleg szerinti eredményre átvezetés: T493 – K419 (nyereség) T419 – K493 (veszteség) 26. a mérleg szerinti eredmény megállapítása. (T483 – K98). Bruttó. B.Számvitel-elemzés szóbeli tételek 2009. Mikroszintű mutatók: Eredményt hozammutatókkal lehet jellemezni. vagy egységnyi ráfordítással mennyi eredmény érhető el Számítása = eredmény / ráfordítás Vannak nemzetgazdasági hatékonysági mutatók és vállalati szintű hatékonysági mutatók. Visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás adott évben felhasznált összege. más néven termelési érték. Behajthatatlan követelés összege. A társasági adó jellemzői: • Jövedelemtípusú: nyereség után kell fizetni • Versenysemleges • Közvetlen: az adóteher viselője és a befizető azonos • Az AEE nem azonos az adóalappal Az adóalap után számított adót csökkenteni lehet adókedvezményekkel • Társasági adó mértéke: 16% A. Adózott eredmény (E-tao) Eredménytartalék igénybevétele osztalékra Jóváhagyott osztalék G. Bírság elengedése miatt elszámolt bevétel (T46 – K96) Költségek átvezetése ráfordítások közé: T59 – K5 T8 – K59 Bevétel és ráfordítás számlák zárása: T9 – K493 T493 – K8 Aktivált saját teljesítmény zárása: T59 – K493 (K egyenleg 581) T493 – K59 (T egyenleg 581) Tárgyévet terhelő társasági adó: T891 .adókedvezmények Adózott eredmény Növelő tételek: Számviteli tv szerinti écs. egyesülésével (összeolvadás. az adózott eredmény elszámolása. Tőkehatékonyság = bruttó termelési érték saját tőke Tőkearányos vállalkozási pénzjövedelem = pénzjövedelem saját tőke 27. A.Adó . szerepük a hatékonyság vizsgálatában Hatékonyság: a legkisebb ráfordítással elérhető legnagyobb eredmény. Szokásos vállalkozási eredmény (A+/-B) D. Kapott osztalék és részesedés (T38 – K97). beolvadás). szétválásával (különválás. Egységnyi eredményre mennyi ráfordítás jut. Adomány összege. Ráfordításként elszámolt bírság. Adózás előtti eredmény (C+/-D) Adófizetési kötelezettség F. Mérleg szerinti eredmény (F-osztalék) Adózás előtti eredmény + növelő tétel . Behajthatatlan követelésnek nem minősülő elengedett követelés (T88 – K3). nettó.

Az ellenőrzés során:Megfigyelik a már lezajlott folyamatokat. Az ellenőrzés. A hozamokat és a ráfordításokat eredménykategóriák szerint csoportosítása:  Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye  Pénzügyi műveletek eredménye  Szokásos vállalkozási eredmény  Rendkívüli eredmény  Adózás előtti eredmény  Adózott eredmény  Mérleg szerinti eredmény Az üzemi (üzleti) eredmény kétféle módon állapítható meg. Források (források átvétele) T 3. Jegyzett tőke (új tagok) T 3. ♦ Mivel a gazdasági társaság csak a bejegyzéssel jön létre.és tőketartalék . Eszközök . az egyéb bevétel. Részesedés (korábbi részesedés kivezetése) T 1/3. Technikai számla – T/K 4.ahol nincs saját termelésű készlet vagy kevés Az üzleti évben felmerült összes elemi ktg. Tőketartalék b) Az átalakulással létrejött gazdasági társaság elszámolásai egyesülés esetén 3. lépés: Az átalakuló gazdasági társas(ok) végleges vagyonmérlegének és kapcsolódó leltárának összeállítása. továbbá a kettő különbözeteként a keletkező eredményt.K 1/3. lépés: Az átalakulással létrejött gazdasági társaság elszámolja a vagyonátvételt (egyesülés). eredmény. Rövid lejáratú kötelezettségek ( kilépő tagok) 5. Technikai számla – K 4. nyilvánosságra hozatala. a) Az átalakuló gazdasági társaság elszámolásai egyesülés esetén 1. tevékenységének sajátosságai. Jegyzett tőke – K 4. Megszűnő társaságok élhetnek a vagyonértékelés lehetőségével. ♦ Jegyzett. Az ellenőrzések fogalma. önellenőrzés során megállapított hibák miatti módosítások elszámolása.számlaosztályokban könyvelt adatokból állítható össze ♦ nem alkalmas az egyes tevékenységek jövedelmezőségének elemzésére Hátránya . Kötelezettségek T/K. Jegyzett tőke. Technikai számla T/K 3. Az ellenőrzések számvitele. ♦ 4 3 . Megszűnő gazd.K 3. szolgáltató-forgalmi ktgelj kereskedelmi-összktgelj ♦ az eredmény alakulása jellemzően mennyiben függ 28. Technikai számla – T/K 4. T 1-3. társaságoknál az elszámolás: T/K 1.K/T 4. ráf+écs-vel ♦ a beszámolási időszakban felmerült elemi költségek ráfordítások bemutatására helyezi a fő hangsúlyt ♦ a saját teljesítmények közvetlen önköltsége az 5. a vagyonfelosztásokat (szétvállás). bemutatása „A” lépcsőzetes szerkezetben „B” mérleg formában Összköltség eljárással . Hibatípusok. lépés: A saját tőke átrendezésének elszámolása törvényi korlátok figyelembevételével: T/K. Részesedések . és a 9. eredmény. Eszközök – K 4. végelszámolási eljárás alatt nem lehet átalakulni. NYRT szétvallással nem alapítható. Szembesítik azokat az elérni kívánt célokkal. ♦ Csak Zrt-vé lehet átalakulni. gyűjtését és bemutatását hangsúlyozza. eseményeket. lépés: Az átalakulással létrejött gazdasági társaság vagyonmérlegében a különbözetek elszámolása a következő tételeket tartalmazza: ♣ a belépő új tagok vagyoni hozzájárulása alapító dokumentum szerinti értékben. Az eredmény-kimutatás olyan számviteli okmány amely a beszámolási időszakra vonatkozóan. meghatározott szerkezetben összevontan és pénzértékben tartalmazza a vállalkozás bevételeit és ráfordításait. 4. Az egyesüléseknél a jogutódlás alapján: T 1-3. A választott módszert a számviteli politikában rögzíteni kell. Eszközök – T/K 3. ezért az előtársaság nem alakulhat át.nem mutatja ki az értékesítés elszámolt közvetlen költségeit . de még be nem fizetett tőke esetén csak a tőke rendelkezésre bocsátása után lehet átalakulni. Eredménytartalék 2. Jegyzett tőke. fajtái.nincs lehetőség az értékesítés gazdaságosságának elemzésére Forgalmi költség eljárással . Rendkívüli bevételek 27. A döntés bármilyen időpontban meghozható a következő korlátok mellett: ♦ Felszámolási.a 8. kimutatása a mérlegben. valamint a belső információs igények és kielégítésük adminisztrációs lehetőségei befolyásolják. Az eredmény-kimutatás formájának (fajtájának)megválasztásánál figyelembe veendő szempontok. minősített többséget igénylő határozat. Technikai számla – K 4. Jegyzett tőke ( pótlólagosan fizetett összeg) T 4.Számvitel-elemzés szóbeli tételek 2009. Pénzeszközök – K4.B. Rendkívüli ráfordítások .ahol az éves termelés és az értékesítés időben eltér az értékesítés érdekében tárgyidőszakban közvetlenül vagy közvetetten felmerült költségeket veszi számba és ezt veti össze az értékesítés árbevételével és az egyéb bevételekkel (itt az összemérés elve az elsődleges) Jellemzői ♦ nettó szemléletű a nem értékesített saját teljesítmények értékét. Rögzítik az eltéréseket és azok okát Az ellenőrzés lehet önellenőrzés vagy adóhatósági ellenőrzés. Értékelési tartalék – K 1. hibajavítások. valamint az aktivált saját teljesítmények értékével (itt a teljesség elve kerül előtérbe) Jellemzői ♦ bruttó szemléletű =a hozamok: az árbevétel + az aktivált saját teljesítmények közvetlen önköltségen számított értéke ♦ Tárgy időszaki összes vevők által a tárgyidőszakban elismert +saját célú felhasználást jelentős teljesítményt állítja szembe a tárgyidőszakot terhelő összes anyagjellegű ráf. 3. Korrekciós tételek: T 4.és tőketartalék c) Az átalakuló gazdasági társaságok tulajdonosainak elszámolásai A bejegyzés napjával az átalakulással érintett vállalkozások külső tulajdonosainak korábbi (megszűnt) részesedésüket ki kell vezetni a könyvekből és a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlegének a megszűnt részesedésükre jutó saját tőkéjének értéken egy részesedést kell állománya venni: T 8.+személyi jell.ill az azokhoz felmerült ráfordításokat nem tartalmazza ♦ a fő hangsúlyt az értékesítés bevételére helyezi ♦ az értékesítés bevételét és annak költségeit állítja szembe függetlenül a termék előállításának időpontjától a költségeket közvetlen és közvetett költségek szerint csoportosítja ♦ nem alkalmas az egyes tevékenységek jövedelmezőségének elemzésére ♦ a közvetett költségeket fő funkciók szerint részletezi a 8 és a 9számlaosztályokon Hátránya  nem tükrözi a tárgyidőszaki költségfelmerülések teljes körét  a költséggazdálkodás információ igényének kielégítéséhez külön nyilvántartást kell vezetni Az eredmény-kimutatás választását a vállalkozás szervezetének. A. A választási lehetőséget befolyásolja ill. és ennek összegét veti össze az árbevétel. lépés: Főkönyvi kivonatok lezárása. meghatározza: ♦ tevékenység jellege termelő. eredmény-kimutatásban. A különböző eljárással készített eredmény-kimutatások jellemzői. ♣ pótlólagosan teljesítendő vagyoni hozzájárulások. Értékhelyesbítések T/K 4. záróbeszámoló elkészítése. Az átalakulás döntés meghozatala a társaság legfőbb szervének joga. Mérleg szerinti eredmény – K/T 4. Technika számla (eszköz-átvétel a vagyonleltár szerinti N értékben) T 3. Saját tőke elemek (saját tőke átvétel) 4.K 9. Megállapítják a tényeket.

-Egyedi és fajlagos lízing. -Ellenőrzés. A lízing fajtái: -Operatív (működési) és pénzügyi lízing. de csak a kamatot kell elszámolni. a lízingbeadó és a lízingbevevő lízingszerződést kötnek egymással. Operatív lízing könyvelése lízingbevevőnél: Beszerzés 11.köv. saját tőkét érintő értékének összege meghaladja a mérlegfőösszeg 2%-át. -Kereskedelmi lízing. A havi részszámlák a tőketörlesztést és a kamatot tartalmazzák.    Jelentős összegű hiba : ha a feltárt hibák és hibahatások eredményt. max 500 m ft Nem jelentős összegű hiba: ha a hibák és hibahatások együttes összege nem haladja meg a jelentőség értékhatárát. A magyar számviteli szabályozás szerint az eszközöket és forrásokat bekerülési értéken kell értékelni és a vagyonelemeket a mérlegben az aktualizált múltbeli értéken (Nettó-écs-értv+visszaírás) szerepeltetni.K454 áfa Havi kiegyenlítés: T448 – K38 tőke törl T454 – K38 kamat törl T454 – K38 áfa törl Nyílt végű pénzügyi lízing könyvelése lízingbeadónál: Beszerzést: T261 – K454 nettó T466 –K454 Áfa Továbbszámlázás: T198 (Pü. Nyílt végű pénzügyi lízing könyvelése lízingbevevőnél: Beszerzés: T161 – K448 áfa nélküli ár Részszámla: T87 – K454 kamat T466. ha a lízingszerződés nem biztosít a lízingbevevőnek olyan jogot.sz. A pénzügyi lízingnél zárt végű és nyílt végű lízinget különböztetünk meg. -Ingó és ingatlan lízing -Belföldi és nemzetközi lízing. elszámolni a kamatot és az áfát kell. Jellemzője. Az ellenőrzés során feltárt hibák: a. (növeli. A feltárt hiba és hibahatás lehet: b. csökkenti) ebben az esetben a mérleg és eredménykimutatás középső oszlopába be kell írni a javító adatokat. VPOP. amely alapján megszerezheti a lízingelt dolog tulajdonjogát a használati idő végén. Hibafajták Feladat. rögzítése könyvelést is érintő hiba (eszk. így az értékcsökkenést is. A futamidő végén a lízingbevevő megszerzi a dolog tulajdonjogát. A lízingbeadó áfa nélküli áron számlázza ki az eszközt. A beszámolóval még le nem zárt.01: T52 – K454 nettó összeg 15 hóra T466 – K454 áfa Év végi elhat: T392 – K52 elhat 13 havi ktg A lízingszerződés a lízing alanyainak jogait és kötelezettségeit tartalmazza. -Díjnövekedés. A kétféle ellenőrzés a törvényesség betartását célozza. A lízing lényege az adásvétellel egybekötött vagy egybeköthető bérlet. közös területük az adózás előtti eredmény meghatározása. A beszámolóval lezárt üzleti év adataira vonatkozó ellenőrzések megállapítása : a beszámolóval lezárt üzleti évek adataira feltárt hibát is a tárgyévi könyvvezetés keretében kell rendezni.é kivezetése: T814 – K261 Havi törlesztőrészlet: T384 – K198 tőke törl T384 – K97 befolyt kamat Nyílt végű pénzügyi lízing esetén a lízingbevevőnek opciós elővételi joga van a dologra. A lízingbeadó és a gyártó között adásvételi szerződés jön létre. karbantartás.)– K914 nettó T368 – K467 K. vagyis a hibahatást is figyelembe kell venni. a havi részszámlák a tőketörlesztést.Számvitel-elemzés szóbeli tételek 2009. bevallás. Az adóhatóság (APEH. B. amelynek során a lízingbeadó ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjogát megszerzi a lízingbevevő megbízása szerint abból a célból.műv. kamattörlesztést és a törlesztés ütemezését. újra közzé kell tenni. ktg. A lízing tárgya a lízingbevevő könyveiben kerül kimutatásra és ő viseli az eszközzel járó költségeket és ráfordításokat. hibahatás jav. mint a lízingbeadó hitelezője. ráf. A magyar szabályozás néhány esetben az előzőektől eltérő szabály 4 3 . Különbség az áfa elszámolásában van. könyvviteli elszámolása. Zárt végű pénzügyi lízingnél az eszköz tulajdonjogának megszerzésekor a lízingbeadó kiszámlázza az eszközt áfás áron. Az eszköz beszerzése általában nem a lízingbevevő megbízásából történik. -Null lízing A pénzügyi lízing az a tevékenység.műv. -Direkt és indirekt lízing. Illetékhivatal. kamatot és áfát tartalmazzák. -Rövid és hosszú lejáratú lízing. csoportjai. hogy az eszköz csak átmenetileg kerül a lízingbevevő használatába. A hiba újabb hibát eredményezhet. A valós értéken történő értékelés célja és a szükséges számvitelpolitikai döntések. A hibázás jogkövetkezményei:  Adóbírság: adóhiány 50%-a  Mulasztási bírság  Késedelmi pótlék (jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része naponta)  Önellenőrzési pótlék: jegybanki alapkamat 365-öd része naponta 28. A lízingügylet szereplői a lízingbeadó. A gazdasági társaságokról szóló törvény értelmében a könyvvizsgáló feladata a beszámoló valódiságának ellenőrzése. forr. -Felmondás Lízingbeadó kötelezettségei: -Átadás -Információ átadása -Használat biztosítása -Kicserélési kötelezettség Lízingbevevő jogai: -Átadás követelése -Használati jog -Vételi jog -Hosszabbítás -Szavatossági jogok Lízingbevevő kötelezettségei: -Átvétel -Díjfizetés -Veszélyviselés -Maradványérték kifizetése -Lízingbeadó érdekeinek védelme -Ellenőrzés tűrése -Őrzés. a lízingbevevő és a gyártó. nyilvántartás. Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése lízingbevevőnél: Beszerzés: T161 – K448(Pü. a lezárt év könyveinek megnyitására nincs lehetőség. Lízingbeadó jogai: -Felkínálás .köv. Különböző lízingszerződések tartalma.bev) jelentős vagy nem jelentős. A rendezés során a hibásan lekönyvelt tételt stornírozni kell.é kivezetése: T814 – K261 Havi törlesztőrészlet: T384 – K198 tőke törl T384 – K97 befolyt kamat Operatív lízingről akkor beszélünk. A hiba valamely korábbi beszámolóval lezárt időszakban a számviteli törvénynek vagy adótörvénynek nem megfelelő elszámolás. hogy a dolgot a lízingbevevő határozott idejű használatába adja. Megbízható és valós összképet lényegesen befolyásoló hiba : ha a hibák és hibahatások a saját tőkét 20%-al megváltoztatják.) áfa nélküli ár T466 – K454 áfa T454 – K384 áfa elutalása Részszámla: T872 – K454 kamat Havi kiegyenlítés: T448 – K38 tőke törl T454 – K38 kamat törl Zárt végű pénzügyi lízing könyvelési lízingbeadónál: Beszerzést: T261 – K454 nettó T466 –K454 Áfa Továbbszámlázás: T198 (Pü. teendők a) könyvelési hiba értékelési hiba (eszköz – forrás) hiba leírása eredményt érintő hiba (ktg – ráf – bev) hibás és helyes könyvelés összehasonlítása az érintett évekre külön – külön b) bevallási hiba bizonylaton belüli. A lízing fajtái. A felek a lízingszerződésben kikötik a tőketörlesztést. könyvelést nem igénylő hibahatások megállapítása.lízing m. majd helyesen újra le kell könyvelni. -Egyedi és komplett lízing. A. A szereplők között megjelenhet a bank is. biztosítás 29. A pénzügyi instrumentumok fogalma. Önkormányzat) az adózás rendjéről szóló törvény alapján az adóbevétel jogellenes megrövidülésének megakadályozása érdekében ellenőrzi az adókötelezettség teljesítését.)– K914 nettó T368 – K467 K.sz.köt. tárgyévre vonatkozó ellenőrzések megállapításainak számviteli kezelése : a tárgyévre vonatkozó ellenőrzések megállapításait minden esetben a tárgyévi folyamatos könyvvezetés keretében kell rendezni.

7 – K417 Csökken: a képzett tartalékösszegéig :T417 – K1. A humán erőforrások elemzésének célja és módszerei.700 Kötési árf 9.kísérlet K+F-re. Amennyiben a vállalkozó él a piaci értékelés lehetőségével. A termelékenységet befolyásoló tényezők vizsgálata.7 Képzett tartalékon túl csökken: T866 – K1. a másik félnél kötelezettség keletkezik. Pénzügyi eszköz:  Kereskedelmi célú pénzügyi eszköz  Értékesíthető pénzügyi eszköz Lejáratig tartott pénzügyi eszköz  Gazdálkodó által adott kölcsön és más követelés Pénzügyi kötelezettség: -Kereskedelmi célú pénzügyi kötelezettségek -Egyéb pénzügyi kötelezettségek Valós értéken kell értékelni: -kereskedelmi célú pénzügyi eszközök -kereskedelmi célú pénzügyi kötelezettségek -származékos ügyletek Valós értéken lehet értékelni: -értékesíthető pénzügyi eszközök Nem lehet valós értéken értékelni:  lejáratig tartott pénzügyi eszközök  gazdálkodó által adott kölcsön és más követelések  egyéb pénzügyi kötelezettségek  kockázatmentes eszközök A valós értékelés mérlegtételei: A. ezen belül a gyengeségeket. Bef pü-i eszközök 8. alkalmazását is megengedi.é < piaci érték) Ha változik a piaci érték. illetve az értékelési tartalék a mérlegben. értékpapírok értékelési különbözete D. származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete III. T1. A nemzetközi pénzpiacok valós értéken történő értékelést részesítik előnyben. Rövid lejáratú kötelezettségek 9. Pl: hitelviszonyt megtestesítő ép (kötvény) és tulajdoni részesedést megtestesítő ép (részvény).700 Első értékelés: Piaci érték Kötési árf Értékelési különbözet 9. valós értékelés értékelési tartaléka III. kötelezettségek értékelési különbözete 10.7 – K417 értékhelyesbítés (k. 2.100 Összevont különbözet . mindig aktualizálni kell.sz. úgy a vállalkozó a múltbeli értékelésről áttér az aktuális piaci értéken való értékre és ennek hatásaként szerepel az értékhelyesbítés. Követelések értékelési különbözete 7. így kiszámolható a hiányzók aránya is. A pénzügyi instrumentum olyan szerződéses megállapodás. erősségeket. második értékeléskor 8. amelynek eredményeként az egyik félnél pénzügyi eszköz. Az ember a vállalkozás legértékesebb és legdrágább erőforrása. saját tőke VI. Értékelési tartalék 1. származékos ügyletek negatív értékelési különbözete Kereskedelmi származékos ügylet kötési árfolyamon számított értéke 9. üzleti vagy cégértékre. első értékeléskor valós piaci értéke 9. Forgóeszközök II.300 Első értékelés .000. Az emberi erőforrással való gazdálkodás elemzésének feladatai: • • SWOT (GYELV) elemzés: a vállalkozás a belső és külső környezetét vizsgálja. Létszám nagyságának és összetételének vizsgálata: a) Munkaerő – szükséglet meghatározása: a meghatározott szükségletet össze kell hasonlítani a meglévő állománnyal. Befektetett pü-i eszközök értékelési különbözete B. hogy hány ember jelenik meg a munkában.000 + 100  T37 (szárm ügyl + ért kül) – K96 100 Második értékelés: (9100-8700=-400) Piaci érték 8. 3. értékhelyesbítés értékelési tartaléka 2.100 9.000 Értékelési különbözet .Számvitel-elemzés szóbeli tételek 2009.munkaerő – felhasználási mutató 4 3 .000 első értékelés: T „0” szárm ügyl kötési árf – K „0” szárm ügyl ellenszla 100 második értékelés: T „0” szárm ügyl ellenszla – K „0” szárm ügyl szla 400 29. Befektetett eszközök III. Az emberi erőforrás felhasználáshoz kapcsolódó költségek elemzése. Munkaerő – felhasználási mutató = átlagos dolgozói létszám Átlagos állományi létszám Hiányzók aránya = 100 % . Nő a piaci érték: T1.8 Értékhelyesbítés nem számolható el : alapítás – átszervezésre. Az erőforrások közül kiemelkedő jelentőséggel bír az emberi erőforrás. B. Alkalmazható például az aktuális piaci érték használata is.100.400 T86 – K4766 (szárm ügyl – ért kül) 400 „0” számlaosztályba való könyvelés: 1. Értékpapírok 5. lehetőségeket és veszélyeket. A munka termelékenységének mutatószámai. ügylet nyilvántartásba vétele: T „0” szárm ügyl árf – K „0” szárm ügyl ellenszla 9. b) Munkaerő – szükséglet fedezete = rendelkezésre álló létszám / szükséges létszám Dolgozó és hiányzó létszám aránya: azt mutatja meg. Követelések 6.

 Munkajövedelem: bérköltség. munkaidő hossza. az emberek szakismerete. képzés. A bér összetétele: alapbér. kiegészítő fizetés. pl: FEOR. egyéb jövedelem  Szociális költségek: járulékok  Oktatás. egyéb bérek 4 3 . prémium.Számvitel-elemzés szóbeli tételek 2009. A termelékenységet befolyásolják a gyártott termék korszerűsége. továbbképzés  Egyéb munkaerő költségek A munkaköltségek jelentős hányadát a bérköltségek teszik ki. hogy a munkarend szerinti napokon belül hogyan változott a teljesített napok és az egész napos távollétek aránya. Munkatermelékenység = termelés munkaráfordítás • Emberi – erőforrás felhasználásához kapcsolódó költségek vizsgálata: az ember az egyik legdrágább erőforrás. foglalkoztatás jellege szerint Munkaerő – mozgás (fluktuáció): belépők és kilépők a vállalkozásban • Munkaidő kihasználása : a) azt vizsgálja. a munkaidő kihasználása. jutalom.munkaerő – felhasználás b) törtnapi távollétek vizsgálat Munkanap átlagos hossza = teljesített órák száma Teljesített napok száma Munkaidő – kihasználás = munkanap átlagos hossza Munkanap törvényes hossza • Munkatermelékenység vizsgálata: milyen hatékonyan használja fel a vállalkozás az emberi erőforrását. c) d) Létszám összetétele: különböző szempontok alapján besorolják a munkavállalókat. bérpótlék. az alkalmazott gyártástechnológia műszaki színvonala. Munkaerő – felhasználás = teljesített napok Munkarend szerinti napok Hiányzások aránya = 100% .