MAGYAR

KR6NIKAJl
*

.O.RDlrOTTA.

BSVnz.I:'T:E.ssu..ts

HtG'iZ8TBKlCG,1.

"..un .. CSASZAR MIHALY.

l(EZAI
MAGYAR

SIlVION
KRO
I

lEAJA.

I

*
lO.RDITOTrA, EHWHZ"ILTBSSB.r. js JaGYZRTBKIfil;L HL(.ATTA

csAszAR MIHALY.

BUDAPEST.

1001.

LAMPEL

ROBERT

(WODIA.NER
konyYkareBkad6B

F. ES FIAI)
kiadl1sB.

cs. es kir. udvari

(c) Konyv-e..hu elektronikus konyvfln; 2007

~e"e%eb2s. A legregibb reank maradt egyetemcs magyar tortenelrnet veszi az olvas6 Keza! Simon mcsternek, IV. (Kiin) Laszlo kiraly hli udvari papjanak kr6nikajaban. A XI. szazad nagy magyar szentjeinck: Istvannak, Irnrenek, Gellertnek es Laszlonak Iegendlilval indul meg tiirtenetirasunk. A nernzctct alig latjuk bennirk, csak a kitiino szentek szemelyet, rnintha csak azt akarnak jelezni, hogy maga a nemzet ckkor. me~ ncrn illesskedett be a N;rugot kereszteny lrulturajaba es csak az a nco hany kival6 alak koti ahhoz; A mint azutan, sznzadok rnultan, nemzettink: maga is reszeseve e~ tenyez5jeve vilik Nyugoteuropa rnu.ve15desenek, tortcnetinisunk tagult kereteben a nemzet tortenelmenek rajza is helyet talaJ. Anonymus, lit Beta kirmy jegyzoje, es J6 f61szazad mulva Rogerius, nagyvaradl kanonok, nemzeti tortenelrnirnk csak egy-egy roppant fontos mozzanatanak adja hoven szinezett rajzat : az elso a honfoglalaset, a rnasodik a tatarpusztitaset, Kezai sziikebb, s5t nehol nagyon is sziik mederben, de az etsesz mawar torterrelrnet iisszemarkolja, a honfoglatast61 Kun Laszlonak a kunokon nyert

JV
hodmezel gyoze.lm6ig, 1280. augusztusaig. Sol valojdban ennel is tobbet ad: saerintea hun es rna' gyar edes testver, a magyar tortenelmet tehat a hunok bej6vetelevel, "az elsf bejdvetellel" kell kezdeni, Arpad ne,p.enek bekoltozeser61 mar csak rni nt »visszateresrol" lehet beszelni, Ezen ket nagy reszhez : a hunok lis magyarok torlenetehez ruggelekiil meg ket fejezetct csatolt,az elsoben a joveveny nernes csaladokat sorolja fel, a rnasodikban B; korabeli .magyar tarsad~i ren~ekr?] nyujt oly reszlete,s r~Jzot,.a melyh~z hasonlo teqedelmut c nembcn Arpadkori ernlekeinkben egyebutt sehol scm talalunk, Sserzfinkrdl e{l"yebkent vajmi csekely tudomassa! birunk .. Abbol a roppant szorgalombol, a melyet tudosaink Anonymus koranak es szemelyenek megha.tarozasara pazaroltak, Klizai tanulmanyozasara alig jutott valarni, ugy, hogy ujabban Marczali Henriknek 1), Horvath- Cyrillnek I) es fokent Paulec Gyulanak I) nehany nagybecsu feje· zete mindazt kimeriri, a mit rola tudunk. Pestmegylib61, Kezarol, a mai Dunakeszreh akkor tajt Baszte] Renold birtokarol szarrnazott as innen vette a Klizai vagy Keszi nevet Simon. mester. Abbol, hogy Olaszorszag geografiajanak tobbSZO! .ol~.reszletes ismeretet mut~tja, a minot tdbbi kromkamkban nem talalunk, s fokent, melt a classi eus stilus kdzben gyakran olasz szo csuszik a tolla ala, azt gyanitjuk, hogy Olaszorszagban tanult, itt kapta a magisteri fokozatot, s e.tlD.ek rel) A magyar todenet rabun 40-47. I. .) A DJagyar irodalom 3) A magyar nemzet 1. filggelek es Arpadok kora kutf5i az ii:rpadok
tortenete.

ko1.

L 26-46.

tortenete Szent Istvanig.
11. k, II. fili"elek.

v
yen keriilt U.sz16 Jrlrlily udvaraba papnak es talan jegyzonek is. Jdegen iskolazasa azonban egy cseppet sern tudta rnegvesztegetni igaz magyar erzeset. Szerette a .maga raja!, j~l~neveI, disso rnultjaval egytitt, s mlkor Laszlo kinily olvasni szerette volna csaladjanak s nepenek tortenetel; Simon mester vallalkozott ra, bogy megirja szamara, Az anyag kUlonben egyGtt, volt. mar, csak feldolgoz6ra,vart. A hunok tortenetet megirta egr nemet szerzo, taian rnert tudni ohajtotta, mit szul tehat a bibliab61, Flavius Josephusbol, Sevillai lsidorusbol es fDk.ent Priszkosz byzanczi kovet CS Jordanes g6th.piiSP.o."k muveb81 a hunokat illeli> adatokat, K6z!l.i; elso kdnyveben, erre a nernet szerzette munkara tarnaszkodik. Az eredeti forrasokat, bur hivatkozik rajuk, sernmi esetre sern latta, mert kulonben nem kovethette volna el azt a, sulyos tevedest, hogy Jordanesnek a magyarok eredetere vonatkoz6 frivol allitasat Orosiusnak tulajdonitotta s erre rafogta, hogy Nagy Ott6 csaszar keclvMrt iparkoclik a magyarokat gyalazn~ pedig hilt Nagy Ott6t tdbb mint f61.czcr esztcndu vaJ.asztja el Orosiustol, A kronilm rnascdik reszenek, a magyar tort6nelemnek rne~inisanril is kesz anya~hoz nyulhatott. Csak par c\'Vel el8bb, Kun Laszl6 else eveiben irta meg a magyar tortenelmet cgy nevtelen szcrzo, V. Istvan halalaig, 1272-ig, egy oly kronika alapjan, melyet mar Ill. Bela jegyzojc

a tortenelern

a Niebelungenliedhez.

OssZC5zedte

hasznalt kiegeszitve a hagyornanyok, kronologiai feljegy~6sek ..s a bajor niederaltaichi kolostor XI. sztizadi evkonyvemek adataival. Ezen ket cornpUatio nyujtotta anyag rendszerezeset es feldolgozaeat tartotta Kezai feladatimuk .. Kritikajanak fa merteke az izz(, hazansag,

VI
mely a maga fajarol semmi megszegyenftot. s vele szernben az ellensegr51 semrni nagyszerut el nem akar hinni, scmmi aron, Ott, a hoI a vereseget el nem tagadhatja, pl. Csabaet, az au~sburgjt, a menmit, egy szora sem tudja meltatni az ellenfel vitezsegM s ugyessegct, hanem gazsagnak, csalasnak, aruhisnak tulajdonitja diadalat, Ezen mertekre gyiirja, anyagat, kit/jrli vagy legalabb maskepen szineai rnindazt, a mi a magyarnak szegyenere valhatnek, masresst belesztivi a mit, velemenye szerint, csupa..n szegyenb61 vagX' a magyar dicsoseg kisebbitesenek szandi:kabol hagytak ki az idegen szersok. De e mellett a tulza hazafiaskodas meltett a j6zan pragmatismusnak is nyomait Ieljiik mila. Minden fclhaborodasa meUett is higgadt philosophalas sal iparkodik czafoln! Jordanesnek (szerinte Orosiusnak) tetelet, hogy a magyarok az ordogoktol szarmaznak, s nem hiszi, hogy Lehel kurtjevel agyoncsaphatta Konradct, sot egyenesen gyengeelmejuseggel vadolja azt, a ld ilyes mesebessednek hitelt ad, "mert a veili:es szemelyeketosszekotott kezzel szokbik a fejedelmek ele6.llitani". A szerkesztes elegge sikerult, a hunrnagyar tortenelem osszekapcsohisimat sernmifele zokkenest nem erziink. No.gyon ugyes eljdras, hogy az idegen eredetfi nernzeti csaladok jcgyzeket kiilon fuggelekben adja, a helyett, hogy mint tobbi kronikank, a honfoglalas utan szul'mi. be, a hova legkevesbbe illik. Ieszamitastival, erdekes, folyekony, Latinsaga meglepfien oly korban, mikor ldllfoldon. meg Olaszorszagban is, gyakran botranycs latin stillstakkal talalkozunk, s a humanismus szazada meg messze kcsett. Classicus latin stilusnball gyakran

Elbeszelese, nehany

szarazabb

felsorolas

ja,

VII talaljuk a vulgaris olasz nyelv szavait, neha kedves hungarlsmus zendiil meg benne, lroink, ha nemzeti hagyomanyainkbcl es mondainkbol akartak meriteni, ssivesebben nyultak kesobbi, szinesebb krenikainkhoz, irodalomtdrtenctileg igy ez utobbiak becsesebbek, De azel't Kezai, mint egyeternes nemzcti tortenelmunk elso, s az Arpadkorb61 egyedfil ismeretc feldolgozoja, mint a magyar raj dicsose&enck, az idegenek gyalazatanak lankadatlan . tiizli lhistorikusa, minden tulzasa es tevedese rnellett is .rupadkori irodalmunk egyik Iegtiszteletremeltobb alakja.t) CSASZAR MUlALY.
XVIII. szazadban meg megvolt .ket hartyaegyik K6sa Jend ferenczrendti h!lZfOnok a rnaslk a kismartonl Esterhdzy konyvmar egyiket sam birjuk, de a kisrnartonl keziratot Hevenesi, a szorgalmas jczsuita, a xvrn. sz. els6 eveiben ketszer is lemasolta, aZ egyik: peldany a budapesti egyetemi, a masik a marosvssdrhclyi TelekyKiadasni a kovetkezdk : Hordnyi Elek, a szorgalmas irodalorutdrtenetiro adta ki e15szor 1182-bcn Budan es Becsben, Podhraczky 16zsef Budan 1833-ball. E1tdlicher Istvan Laszl6: Monumenta Arpadiana-ban (Szent-Gallen) 1849-ben. MatJ'ds F16ri:in .Fontes Dornestici" cz. gy6jtemenye II. koteteben. Heinemann 0. "Monumento. Germaniae Historica", Scrlptores XXIX. koteteben (1889). Legtijabban lofarczali Henrik kosolte nehany jegyzettel, a honfoglaldst kdzelebb erdekl5 Iejezeteit a "M. HonfoglalB.s Kutfei" cz, akademiai vallalatban (1900). Else magyar fordittisa, Szab6 Karolyt61, becses [egysetekkel, 1862-ben [elent meg, - Forditasunkban M:Hyas F16ri:in szoveget es fejezetre osztasat klivetjiik; Szabo K. jegyzeteinek j6 hasztuit vettUk.
konyvtarban van.

1) A keztrata, az birtokabaa, tarban, Ma

Ajan161evel.
A GYOZHETETLEN

ES

HATALMA KmAt.YANAK,

III. LAsZL6uRNAK,
MAGYARORSZAG LEGDlCS6SEGESEBB l1tl PAPjA. KEZAI SIMON MESTER K1VANJA, flOGY AHHOZ AHITOZZEK, KJNEK FE YESSEGET NAl' 1::$ HOLD

csonllJA.

Minthogy forro kivansaga. szivednek, ho~y a magyarok tortenetet megismerjed, en pedig igazan isrnerem, gondoskodtam rola, hogy ezen nernzetnek Olasz-, Franczia- es Nemetorssagsserte kiildnfete iratokban elszort es szetMnyt tOrtenelmet egy kotetbe szedjem; nem kovetve Orosiust, a ki Otto csasztir kedveert, kinek a magyarok killonbi:izo csataikkal tobb kellernetlenseget okoztak, sok hazugsagokat kolt dssze konyveiben, es azt iIlitja,. hogy a magyaroJ;:: parazna ordogoktol szarmaznak. Ugyano tovabba abban is tul ment az igazsagon, hogy a mint lathatjuk, a magyaroknak csakis szerencsetlen kimcneielfi harczairol tesz ernlitest, a szerencseseket pedig elhalJga~ja, a mi nyilt gyii100etet vilagosari rnutatja, En tehat az igazsagutit.n akarok indulni es mind a szerencsetleneket, mind a szerencseseket beszcvom, es meg fo&om irni az emIitett nemzet szarmazasat is, tovabba, hoI laktak, hany orszagot foglaltak el es MnyszOl" vatto,ztattak lakohelyi.i"ke~: Me&. p.~dig annak ?eg~tsegevel es kegyelme kozremukodesevel, a ki mindennek, a nil csak a hold korongja alatt azon till 61, a teremtes alta! Ura-Istene, Teremtfije egyszersmind Megv&toja,kinek legyen tisztelet es

es

es

dicsoseg mindorokkon orokke.

Vege az c1osz6nak.l) I) A hosszadalmas ajlinl61evelllol elegendfinek tar1.ottul( 1\ Iegjellemzdbb resaek kuzh!set.

Ke:dd6dik a hunok tortenete,
1. FE-JEZET.
T. Bevezetd a huook t6rt~netehez. Regente, az 6szovetsegben, es rnostanaban, a vilag hatodik korszakaban I) sokszor es soktelekepen irtak tortenelmet kiilonfele szerzok, mint Josephus,~) Isidorus,.3) Orosius 4) e~ Gotfridus.v) es meg szamosau, kiket rnegneveznunk felesleges. En pedig ezen vilag azon szakaban fogtam ezen muvernhes, a melyben a szeretet kihtilt, a gonosz-

I) Szt. Agostoo, hippoi ptispblc (1' 430,) nycmao a kbz epkcr irdi a k6vctkezQ hat korszalrra saoktak osstani a. viUgtort~llclll!et: 1. n teremtestOl Noieg, 2. Noet61 Abrahamig, 3. Abrah:imt61 Diividig, 4. etta1 a babyloni fogsagjg, 5. ottol Jezus szi.ilete· seig es 6. a megvaltdst kiiveto sz:l.zadok tortene!erc. !~ Gorogtil ir6 ssido szerza, 61t 37-93. Kr. u. ~ 594-636. sevillai piispok, , Paulus Oroslus turragoniai (Hispania) lelkesz, Szent Agoston tanltavnya, Irt 417·bel'l. 6) Konrad. I. Frigyes VI. Henrik n6mel csaszilrok jegyzilje lbiplrinja, megh, 119l-Len.

.m.

es

es

10

Kezai Simon ves minden mint a jora. 616 leny inkabb

sag elhatalmasodott hajlott a gonoszra,
2.

A babel! torany.

Miuttin tehat a viz6ziin csapasa folybln Noen es harem nan kiviil minden 616 lellY elpusztult, vegre Semtol, Kamt6! es Japhettol a viz6z6n utan hetvenket nemzctseg szarrnasott ; Semtfil huszonketto, Kamt61 harmlnczharom, Japhettol pedig tizenhet. Mig tehat ezen nernzetsezek, a mint Josephus beszeli,a heber nyelven beszeltek, a viziiz6n utan a 201. evbcn liZ 6rias Menrot, Thana Iia, Japhet vcrcbol, egesz rokonsagaval egyi.itt egv tornyot kezdett epiteni, tekintetteI az irncnt mult veszedelernre, hogy ha a vizo.zon meg tahilna ismetlodni, a torony segitsegevel elkerulhessek a

hat, ugy elvaltoztatta es osszezavarta nyelvuket, hogy mivel szomszed a szomszcdjat nern birta megerteni, vegtere is mas 6s mas tdjakra szeledtek. Az emlitett tornyon, a mint Josephus rnondja, szinaranybol emelt ternplomot az isteneknek ; dnl.gakBvekkel rakott termeket, aranyos oszlopokat, szines kovekkel vru.tozatosan kirakott udvarokat 6s ki.ilBnfele padlatokat keszrtett rajta, Maga a torony' negyszegtetesre epillt, hossza az egyik szegletetol nern ut6tte' meg, de terviik szerirrt egesz a hold koreig kellett volna ernelkednie, a hova a vizozon bullama nem csapott fel. Alapjanak vastagsaga hziromssaz H:pesnyi volt s felfele mindig keskenyebbe valt, hogy az alap a reanehezedo terhet kcnnyebben eltarthassa, Nubia es Egyptom koz6tt

boszu iteletet, Hanem az isteni gondviseles titkos akarata a melynek embed ertelem ellent nem all-

a masikig tizenotezer Iepesnyi, szelessege ugyanakkora volt, Magassaglmak tervezett merttSket me!!

Magyar kronikaja,

11

terult el, s maradvanyait manapsag is Iathatjak, a kik Mernphisbel ') Alexandriaba utaznak.
3. Menrot Perzaiaba, - fiai : Hunor es Mogor Maeotisba k51tliznek; a gimszarvas regeje, ket, melyek csak a targy rnegtortente

De melldsve a rank nem tartozo esemenycszinezeserc Evilath szolgalnak, utan foldjere kdl-

ugy talaltak, hogy alkalmas nyajak taplalasara. Visszatertek tehat atyjukhoz es a mint beleegyezeset megnyertek, minden joszagukknl egyeternben a maeotisi ingovanyok kiize vandoroltak
1) A mai .Ka:ir6. Kezai tehat a bab eli tornyot, Egyptom plrsmlsalval savarja 1.issze.

mikor

toziitt, a melyet akkortajt Persis tartomanyanak neveztek es itt felesegetol, Eneet61, kef fia sziiletett, tudniillik Hunor es Mogor, ezekt61 szarmaznak a hunok vagy rnagyarok. Az orias Menrotnak azonban, ugy beszelik, Eneen kiviil meg tobb felesege is volt, a kiktiil Hunoron es Mogoron kivlil tiibb fia es leanya is volt. Ezen gyermekei es ezek ivadekai a Persis tartomanyat lakjak, termetiikre es szirnikre a hunokhoz hasonlltanak, csak beszedjilkben ktilonboznek toliik egy kevesse, mint a szaszok a thuringiaiaktol. Minthogy pedig Hunor es Mogor Menrotnak elsosziilott fiai voltak, atyjuket61 ki.ili:in satrakban laktak, Tfirtent pedig egy alkalommaI, hogy vadaszni mentek. A pusztiiban egy girnszarvas bukkant fel eli5ttiik s a mint meneki.ilt eli5liik, a maeotisi ingovanyokba uztek. Ott azutan vegkepen elti.int eli5Itik, ugy, hogy hosszasabb kereses utan sem birtak sernmikepen sern reaakadni, Vegre is,
az ingovanyt keresztill-kasul barangoltak,

zavarodas

terjunk vissza Menrothoz. Ez az orias a nyelv-

12

Kezai Simon

hogy ott telepedjenek meg. Maeotis videke Perzsia tartomanyaval hatdros : egy igen szilk gazlO.leszan?t~s~val~ind7n olda.!r61 tenger zaria koru:i; folYOVlZel gyaItalaban niacsenek, de bfivelkedik e ruben, faban, szarnyesban, hal ban es vadban. A ki- es bejaras nehezen megy.1) Mikor azutan a maeotlsi ingovanyok ko.ze Ietelepedtek, ot esztendeig ki scm mozdultak belole. A mint azonba:n egyseer a hatodik esstendoben kikalandostak, egesz ~eletlenU1 Belar fiaioak gyermekeire es felesegeire akadtak, a mint cpen feI'jeik nelkul satoroztak a pusztaban es sebes vagtatva mindenesttil a Maeotis ingovanyai koze l'agadtak oketo Tortenetesen Dulanak, liz alanok fejedelmenek ket leanyat is czen gyermekek kdzott kaptak, ezek egyiket Hunor, a masikat Mogor vette felesegi.U. Ezen asszonyoktdl ssarmaaeak a hunok vagy magyarok valamennyien, Tortent pedig, hogy miutan mar hosssasabban tart6zkodtak az ingovanyok kozott, igen hatalmas neppe kezdtek novekedni, l.igy annyira, hogy az a fold tdbbe sem be nem fogadhatta, sern nern taplaIhatta oketo 4. K61b5zk6des Scytbiaba, Scythia Ietrasa, Kcmeket menesztettek tehat Scythiaba es miutan ezt a tartornanyt kikernleltek, gyermekestiil es nyajastul egylitt oda koltoztek, hogy mint uj hazaban, ott telepedjenek meg. Mikor pedig ezen orszaghoz cde!!:, az a1prusurusok:at es prutenusokat tahilt!ik ott lakosokul es miutan ezeket tdnkrevertek 65 reszben lcgyilkolt:ik, reszben kiiJztek, 11 mint tudjuk, rna is bekllben birjak azt a foldet, szomazedaik kedve ellenere, I)
1) Kezlli ketsegteleni.il

1.) .Ez II Ieinis a m ni Krim f61szigetre illik:. II Jullanus altal rneglatc-

Magyar kronikaja

13

Scythia tartomanya ugyanis Europaban fekszik ~s keletnek huz6dik. Egyfelol az Eszakitenger, masfel81 a Rifei·hegyek hataroIJak;. a ferro egovt61 messze esik, Kelet feiol Azsiaval hataros, Ket nagy folyo is ered rajta. Az egyiknek Etu~ a m:isiknak Togora a neve. Az esen fdldon e10 nepsegek szeretik a nyugalmas eletet, haszontalansagokkal bibelcdnek, masokat semmibe sern vesznek, rabjai as erzekise~nek, szeretnek zsakmanyra jarni es altalaban inkabb sotetbarna, mint feher szinfiek, Scythiaval keletre a jorianusok foldje hataros, tovabba Tarsia es Mangalia, a hoI Eur6pa vegzodik. A ferro egov feIGl a corosmin nernzetseg tanya.zik, azon tul van Aethiopia, a rnelyet Kis-Indianak hivnak, Azutan pedig del es a Don folyasa kozott athatolhatatlan pusztasag terul el. A Don foly6 pedig Scythiaban ered, a magyarok pedig Etulnek hivj:ik. a mint azutan a Rifei hegyeken keresztiilfolyik, Donnak nevezik, vegre mikor leer a siksagra, az alanok foIdjen folyik at as azutan harom aggal a Kerek tengerbe szakad, A Togora foly6 pedig Scythiat elhagyva rengeteg erdokon, mocsarakon es havasokon folyik keresztiil, a hal a kod miatt a nap sohasern slIt ki, vegre a,z eszaki tengernek tartva, Hlrkaniaba me~y at. Ugy mcndjak, hogy Scythia hosszaban haremszazhatvan stadiurnnyira terjed, szelteben pedig szazkilenczwenre. Termeszeti fekvese oly annyira vedett, hogy csak egy nagyon keskeny helyen Iehet bele jutni. Nem is .tudtak sem a rrimai csaszarok, sem Nagy Sandor beleje hatolni, bar megkisereltek, Scythia fcldje buja, cserjek, erd6k, IegeI8k diszlenek rajta, kiHiinf~le vadakban pedig
gatolt (1236) Nagy-Magyarorszigra czeHoz, a l\~lktil. hogy a tatarpusztitas okozta gyokeres Ielforgatdsrol tudemast venne.

14

Kezai Sinton

honapig surfi kdd ill rajta, a napot nem is lehet Iatni, csak juniusban, juliusban es augusztusban, akkor is napjaban csak oly kis iddre, a mennyi hat orat61 kilenczig telik el. Az emlitett pusztasag he~yeiben kristaly talalhatd es griffrnadar feszkel s ugy tudjuk, hogy egy Iegerfalc nevu madar kolt, a melynek rnagyarul Kerechet a neve. 1) 5. Scythia felosztasa : a magyar
segek,

Idterjedeslinek

bamulatosan gazdag, Nyugaton a bessenydk €is a feher kunok a szornszedai, az eszaki tenger fele azonban, a mely vele hataros, egeszen a susdali tartomanyig, erdds, pusztasag teriil el, a melyen ember meg nem hatolt l{eresztilt, allitolag nagy kell lennie, Egyfolytaban kilencz

nemzet-

A Scythia nev egy orszagot jelent u~yan, kormanyzas dolgaban azonban harem tartomanyra
I) Scythiazavart leirasat bajos teljescn megerleniink. A Rifei hegyek R1l Ural, talan az Altai hegylanczot is jelentik, Az Eszaki·tmger a Kaspi-to, a ]{erek.,leuger a mai Fekete-fenger. Az Btul folyo, a rnai Volga, de Keza! ugy hiszi, hogy a Donna; egye· siil, ebbol magyarazhatc a Ieiras zavarossaga. A Togoro. Ieirasa a Pecsora foly6ra is illik, de rninthogy Kezai szerint Hirkdnian keresatill folyva a Kaspi-toba omlik, a Togora alatt a mal Ural foly6t kell ertcnunk, Hirkdnia a Kaspi-to mellett termekeny videk, kori.ilbelfil a mai Masenderan tartom:iny teriileten. A jurianusok. fOldje talan = Jugria, az ugorok foldje a Felsd- Volga menten ; Tarsia = Tartaria, azaz Tatarorsaag, Ma1Jgolia pedig Mongolorszag. Susdo; a XU. szazad derekatcl a. keleti orcsz nagyfejedelernseg sziik1>-elye,a corosmiw nepen pedig Chovarcsm, azaz
R.

mai Khiva

lakossagtit

keJl ertcniink.

Magyar

kronikaja.

15

riara, Tartornany pedig szaznyolcs van benne, a ssaznyolcz nernzetseg szerint, a melyek hajdan, a Scythiaba koltdzkodeskor, Hunortol es Mogortol

aszlik ;. ugy mint Barsaciara,

Dentiara es Mogo-

gortol a maeotisi ingovanyokban, a jovevenyek Ieszamitasaval, szaanyclcz nernzetseg szarrnazott, Ezen jovevenyek szarrnazasat ezen mll v6gcn. fagjuk felsorolni.

szarmaztak. A tiszta magyarsagban ugyanis szaznyclcz nemzetseg van, es nem tobb. A tobbiek pedig, kik kozejuk keveredtek, jovevenyek vagy a fal3'lyakt61 sZil!JTlu.znak,.mert Hunortol es Mo-

H. FEJEZET.
6. A hunok kapitanyai, a neuresek nemesek, Scythiaban es uem

A viliig hatodik
laktukban

korszakaban, tehat a hunok
ligyelszaporodtak,

gytiltek es kapitanyokat, vagy vezereket, vagyis vajdakat valasztottak, hogy rnindnyajan egy szivvel-lelekkel nyugatan foglaljanak maguknak ta:rtamanyokat, Ezek kozi.il egyik Wela volt, Thela fia, a Zemein nernzetsegbol, - testverei, Keve es Kadocsa, mindketten kapitanyok voltak, A negyedik kapitany neve Ethele volt, ez Bendacuznak volt a 1) Kezai egy sz6t sem tud ason szazadok tdrtenelm€bol, rnelyekben Pannoniat a longobardok, rnajd az avarok es a frankok birtak, - s azt hiszi, a magyarok "visszajovetele" kczvetlen a hun biroda10m bukasa utan tortent. Ezert teszi a hunok betoreset oly aranytalanul kesore.: 700.-ra (375. helyett), 5 a rnagyarok bejovetelet oly koraira : S72-re (895. helyett).

f6veny. Az Ur 700_ esztendejeben, 1) tehat egybe-

mint a

16

Kezal Simon

gasagra?

J1a, testverei, Reuwa (Rof) es Buda, az !trd nemzetsegbfil, mindketten kapitanyok voltak. Egy birot is valasztottak, Kadart, a Torda nemzetsegboi, hogy biraskodjek az egesz sereg feiett, intezze el a perlekedok Ugyeit, buntesse a gonosztevoket, tolvajokat es rablokat. Ugy azouban, hogy ha a biro nilsagos buntetest szabott,. a nepgyi.lles az iteletet megsemmisitette, a helytelenfil eljar6 kapitanyt es birot pedig letehette, a mikor akarta. Ezen jogszokes a hunok vagy magyarok k6zi:itt cgeszen Taksony fianak, Geza vajdanak koraig teljes ervenyben fennallott, Mig tehat a magyarok meg nem keresztelkedtek es keresztenyekke nem Jettek, a hirviv(ik a taborokban ily szavakkal gyi.ijt6ttek fegyverre a magyarokat : "lslm is 1Mgyar m!p seava, Jtogy eun is ezen 0 napon, ezew es e:zen 0 helyen 1IIindc1lTd fegyverben pontosan mcgje. lenph, hogy 0 gyiilis iandcskoztisat es vcgzestt meghallgassa." A ki pedig ezen parancsot megvetette, a nelktrl, hogy igaz okat tudta volna adni, a scytha torveny ertelmeben karddal kette hasitottak, vagy t6rvenyen kiviil allonak nyilvanitottak, vagy orszagos rabszolgasagra vetettek, Az ilyes vetkek es kihagasok tettek tehat kiildnbscget magyar es magyar kozi:itt. Hisz kUJonben, mikor mind egy atyatol es egy anyatol szarmaznak, hogy lehetneaz egyiket nernesnek, a rnasikat nern nemesnek tartani, hacsak ily vet· segekert elmarasztalva nem jutottak volna szol-

7. A hunok beJovetele. A szaznyolcz nemzetsegbol azutan kivalogattak a harczra termett ferfiakat, mindegyik nemzetsegbfil tizezer fegyverest szedve; a tobbit Scythlaban hagytak, hogy orssagukat orizzek az

Magyar

kronikiLja.

17

Pamphiliaban, Phrygiaban, Macedoniaban es Dalmatiaban a longobard szarmazasu, sabariai (szombathelyi) szUletesu Macrinus 1) tetrarcha, It kitiino katona korman,Yzott, a mint meghaUotta, hogy a hunok a Tiszanal megtelepedtek es napnap utan pusztitjak tartomanyat, minthogy a sajat csapataival nern mert rajuk torni, koveteket ktildiitt a romaiakhoz, hogy Jdlldjenek sereget segftseg:iil. ,a ,hunok ellen. 0 uwanis a r6n:aiak rncgbizasabol uralkodott az ernlitett tartomanyoken, A rornaiak ez idetajt a sajat elhatarozasukbe] az alamann (svab)llemzetiseg(i Detret!) tettek kiniIyukka es iit kertek, hog'Y vigyen segitseget Macrinusnak. Detre erre szrvesen raa.tlolt es olasz, nemet es mas vegyes nemzetisegfi sereggel megindulva Zazholmhoz (Szashalombos) erkezett, a hoI maguk a Iongobardok is gyiilekeztek, es
I) Teljesen kolti:itt nov, egyeb Iorrdsainkban sernmi nyomn . •) Ethelevel n catalnuni csatdban nern a nemet mondak hose, a verona! Detrenek nevesctt Nagy Theodorik,keleti goth kir:i1y harczolt, hanem I. Theodorik (419-551.), a ki Catalaunumndl tcnyleg elesett,
K6zal SImon
I

hatoltak a besseny6k es feher kiinok foldjen. Majd Sosdaltaba, Rutheniaba es a fekete kunok foldjerc ertek, vegre .az ernlitett nepek ellenere, mindenvessteseg n61kOl" egesz a Tlsza folyoir.; jutottak, Mikor azutrin ezen a videken szetneztek, az egesz nep egy ssivvel-lelekkel ugy hatarozott, hogy nern mennek tovabb csaladjukkal es nyajaikkal, mert hat fclesegestlil, satrastul os szekcrestul vandoroltak ki hazajukb61. Minthogy pcdig ezen idiiben Pannonniaban,

ellcnsegtol

e9

ernelt .zasz[okkal megindultakes

at.·

MagyGr Kr6ll1kAja,

2

18

Kezai Simon

Potentiana 1) varosanal azon taruicskozott Macrimissal, vajjon a Dunan atkelve, a sajat szallasuken, vagy valamely mas, alkalrnas helyen kellene-e ra tarnadni a hunokra? S.. A tarnokvQlgyi es zeiselmaueri

Ezen tanacskozasok targyahisok koaben, mig Detre es Macrinus hadiszallasukon tartozkodtak, a hunok az ej csendjeben Sieambrianal tomldn atusztak a Dunat es Macri nus es Detre sereget, a mely, minthogy Potentianaban nem fert el, a nyilt rnezcn utott tabort, kegyetlentil kaszaboltak, Detre a tamadas miatt elkeseredve, a Tarnokvolgy (Tawarnucweg) sikjara hiizodott es a sajat Macrinus seregenek nagy vesztesegevet es veszedelmevel csatat vivott, azonban, ugy beszelik, kemenyen megverte a hunokat. A rnaradek hunok megfutamodva satraikba huzodtak vissza. Szazhuszonotezer bun esett el azon csataban, s ugyanitt Keve kapitanyt is rnegoltek, Macrinus seregebdl peclig ketszaztizezer ember veszett el azokon feltil, a kiket az ernlitett varos alatt a satrakban konczoltak fel, Detre pedig, mikor latta, mily nagy veszteseg erte sereget, Macrinussal efP:i1tt a csata rnasnapjan Tulna » varas fele huzodott, melyet akkor Pannonia latin varosai k6ze szarnitottak. A hunok pedig, a mint eszrevettek, hogy Detre os Macrinus taborukat elvezettek a csataterrol, visszatertck az iitkozet szinterere es

es

litkozet.

es

I) Potentia teljesen ismeretlen. Talan Pollentia emleke vegyiilt itt bele, a hol, a rnai Piemontban, Astl mellett, Stilicho a gothokat Alarich alatt megverte.
Par evvel kesdbb

seregeben Radagais ellen. (Pauler.) ") Tuln, Alsd-Ausztriaban, a Duna partjtin.

csakugyan

talalunk

gothokat

Stilicho

Magyar

kronikaja.

III

bajtarsaik holttetemet, a hanyat csak meg tudtak talalni, es Keve kapitanyt scytha szokas szerint, nagy pompaval eltemettek az orszagut melle, oszIopot erneltek 'fOlejtik es azon videk fOldjlH azon id8tol fosva Cuweazoanak (Kevehszanak), 1) neveztek, Midon tehat a hunok ily m6don rnegismerkecltek a nyugati nepek fegyveres erejenek szarnaval es vitezsegevel, ujra nekibatorodtak es seregliket kipotolva, Tulna fele indiiltak, hogy Detreveles Macrinussal megvivjanak, Mihelyt Detre hirt vett erkezeslikr61, Cesumaurnal s) utkozott meg veltik es hajnaltol delutan harorn craig olyan veres vad csata folyt, hogy a htinok harom hires kapitanya : Bela, Reva es Kadocsa negyvenezer emberrel egyi.itt elesett ezen titkozetben. Ezek holttestet is elvittek es az emlitett ernlekoszlopnal a tobbi bajtars melle temettek, A romai seregbol Macrinus is elesett azon a napon es a nemetek szamtalan fejedelme, Detret e~y nyil sebezte meg halalcsan hornlokon es iigyszolvan az egesz nyugati sereg rnegsemmisult es megfutamodott.

ko-

es

9. Ethele [ellemaese romai

es

hastartasa,

kir.ilyukka, (\ pedig vizet(\l a Donig a kulonfele nepsegek uralkodojava es birajava. Magat pedig alattvaloival a hunok kiralyanak, a vilag felelmenek es Isten ostoranak hivatta. Ethele egyebkent sdtetbarna szinii, fekete es villamlo szernii, szeles mellii, biiszke jarasu, alacsony ter-

Miutan pedig
modra,

testveret,

Budat, tette a Tisza

Ethelet

a sereg elsseledt, a hunok,
tettek

t) Talan a mai T6rkevi. ') A mal Zeiselmauer nevii fulu Also-Ausatriaban, a Duna kozeleben,

20

Kc.za.i Simon

metii ember volt es, mint a hiinok aHa laban, hosszu szakallt hordott. 1) A mereszsegben mertekct tartott, a harczban i.igyes es korultekinto volt cs azt tartottak, bogy testeben megvolt a keno ero. Akarataban pedig nagyszabasu, fegyvere Unyos, satra tiszta es csinos volt. De az erz6kisegnck szerfelet! engedett. Megvetesre melt6 dolognak v6lte, hogy kincstaniban penzt tartogasso.n.; szerettek is az idegenek, mert bokezfl volt es rnasokkal szlveseri erintkeze:tt. A hiinok azonban bamulatosan feltek roppant szigoru term6szetet61. A vi lag ves.cIo1 is hozza ozonlottek a klildnfele nemzelisegth::k} 6 pedig tehetsege szerint tarnogatta oketo Tal30raban tizezer kaszas szekeret cs ki.ilonfele hadiszerszamokat vontatott, melyekkel a varosokat s varakat rornboltatta. Satrait kUlonf6le nepek divatja utan szokta kcszittetni .. Egyik satra kiva16an i€:nyes es diszes volt, me.rtki.ilonfeIe aranylemezekbfil rakatta ossze nagy muveszetlel, oly medon, hogy tetszes szerint szet lehetett szedni es ujra ossze lehetett rakni. Aranyb61 keszi.ilt, vert miivu,. be:liili.ires oszlopain kapcsok voltak, a rnelyek az ereszt\~kekn.elrendkivul Ugyes Istalloi, a mikor hadba szallt, tele voltak a le~kiHonbozob.b or~zagokb61 valo }ov~al es habar szemmellathatolag nagy gyonyorus~ge volt szemlelet\1kben, m6gis konn:yen odaadta ol{et, ha valakinek ssliksege volt raj uk, ugy hogy neha maganak Is alig volt ket paripaja nyereg ala. Istau6inak Ielszerelese barsonybol es biborb61 kesziHt, kiralyi nyergei pedlg aranybol es dragako1) Az eredeti forrasokbdl epan azt tudjuk, hogy unok sZB.kallukat borotvalldk, Kezai csak azert szurta be ezen megjegyzeset, bogy a hiinok [obban bascnlitsanak eo ",testver" mllgyaro.kholl.
II

medon

dragakdvekbe

kapcsolodtak,

Magyar

kronikaja,

21

vekbiil. Asztala egeszen arany volt, konyhaedenyei szinten. Szinaranyb61 rernek muveszettel alkotott agyat hordott magaval a taborban. milli6 fegyveresbiil allott,ugy, ho&,y ha egy-egy seytha elesett, azonnal masikat atlitottak helyebe.
Ezen nemzet fegyvere legtdbbnyire barbol, Hadserege, az idegen nepsegeken felul, egy s kti-

lonfele erczbdl keszUlt. tdbbfele alakban : hcrdtak ijat, kardot es Jandzsat, Ethele kiraly czirnere, melyet paizsan szokott hordani, egy madarhoz hascnlitott, a melyet magyarul turulnak bivnak, fejen koronaval, KfiIiinben a htinok is egesz Gl:za vajda koraig, mig rnaguk kiizQsen kormanyoztak magukat, ezt a czirnert viseltek a harczban, Minthogy tehat ilyeo es mas ehhez hasonlo nepeken uralkodott Ethete kiraly,. dicsosege vilagszerte, minden mas kinilyen3.l nagyobb volt. A varosoknak es varaknak . csak ura es kormanyzoja akart lenni, lakni azonban nem kivant benniik, mert nemzetevet egyiitt nyiIt sikon, satorban es szekeren elt. A vele vandorI6 idegenek pedig varosban es falun . Ruhazatanak szabasaban es alaI{jaban pec:tIg mind maga, mind nepe a rnedok divatjanak' h6dolt. I) .

') Ethelenek es hunjainak: [ellemsese fobb vonasokban, s neha a resaletekben is, ugyanLlz, a melyet Pri.szkosz rhetorns], s Jordanessuit olvasunk. A kiilso pompa b fenyiiz6s blborral, bdrsonynynl, aranynyal, kesobbi. monda fantaziajab teljesea ellenkezik Priszkosz lelrdsaval, a k.i mint Byzancz kovete kitta, hogy a nagy kirlily a renyes kornyezet kozepeUe egyszerii vdszcnruhat vlselt, . faUi.nyet.r61 evett, fukup{lb61 ivott 6s fll:h8.zb.[lQ lakott,

22

K6zai Simon

III. FEJEZET.
10.

Ethele

hadjarata
pedig

es a catalauni utkozet. tonkrernentek

mellett vivott es szetsz6· r6dtak, Ethele vissza1ert nepenek taborilhoz es nch{my na,Pig ott id(izott a tissantuli szal!ii.son. Majd azutan Scewenben (Szony) i.innepies curiat tart ott. Ezen veronai Detre is megjelent a nernet fejcdelrnekkel es, - beszelik - teljesen rneghodolt Ethelenek es a hunoknak. Rabcszelte a kiralyt, tarnadjon a nyugoti tartornanyokra. Ethete megfogadta tanacsat es azonnal kihirdettette a haboriit, Sicambriabol kiindulva, mindenck elatt as illyreket h6doltatta meg, azutan Constantia (Konstanz) mellett atkelt a Rajmin. A Rajna menten Iefele vonultaoan Basileanru (Basclnel) Sigismtmdus 1) allott iitjaba roppant seregevel, de ezt a csataban Ieverte, s ural rna ala vetette, Innen kiindulva Argentina (Strassburg) varosat. szillotta meg, melyet azeliitt egy r6mai csdssar sem birt bevenn~ a nvilag felclme" azonban bevette es falait ugy lerombolta, hogy az ember szabadon kib~arhatott z:ajtuk P:":'-ranesot adott, hogy mig 0 el, falait fel ne epitsek, Ezert Is ezt varost mai napiglan Strosburcnak hivjaIr, nero pedig Argentinanak, Majd innen is meklinditva sereget, Ierombolta Luxcnium (Lu 'eil), Bizantia (Besanqon), Chalon (Chalonssur-Sadne), Masticonia (Macon), Lingonensis (Langres?) es Lugdulurn (Lyon) varosrit Burgundiaban. Vegrc Rhodanus (Rhone) f01y6 mellett a.

utkdzetben a rornaiak

Miutan

a Zeiselrnauer

e~

es

a

1) Nem tudjuk, klt ert i1t Ke1.lli.

Magyar

kronikaja,

cathalauni sikra szallott, 1) a hol sereget megosztva, nepenek harmad reszet kivliJasztott kapitiinyok a1att Marroquin. (Marokko) szultanja, Miramammona ellen killdotte. Mirama ennek hallatara Sibilia (Sevilla) varosabol a sevillai tengerszoroson keresztill Marokkoba futamodott. E kozbea egesz varatlanul, tiz nyugoti kira.lylyal egyiitt Ecius (Aetius), remai patricius, tarnadt Ethele kiraJyra. Mig azon mesterkedtek, hogy titkos tamadassal csapjanak Ethelere, ez kdvetek lit jan . fe&,yversZllfietet kert tolUk, hoay nepenek tavol levQ csapataival egyesulhessen. De azok erre nem allottak ra es igy Belvider ') rnezejen reggeltel ejjelig folyt az iltkozet a kiSt sereg ki:izott. Volt. a kht sereg kozott egy kanyargo patak, oly sekely vizzel, hogy ha az ember egy kalap at dobott volna beleje, a viz lassii folyasa. a1ig birta volna odabb vinni, a csata folyaman

azcnban az allati es embed vertol olyan rohamos folyisuva vult, hogy kocsist szekerestol, katonat
fegyverestol magava! sodort, ~s ezen patak a se-

regben igen-igen sok halalt okozott. Ezen utkdzet tehat, melyet a hunok es Nyugat kir:i1yai vivtak

az emlitett helyen, a regiek elbeszelese sserint nagyobb volt minden utko2letnel, melyet yalaha egy napon es egy helyen vivtak. Ezen csataban Athelarik ') goth kiraly nyornorultul elesett, Mihelyt azutan a tobbi kiraly ennek halaiirol ertesUlt, azonnal valarnennyien
1) Ethele donto csatiija Adtiussal nem itt, Chilo Icnnes-sur-Rhone-aal, hanem a t1ibbi forrssok szerint feljebb, a Chiilon-sur-MarnenaI, a regi Camp! Catalaunlcl-mil torrent (451.) S) Teljesen ismeretlen holy. ") Tenyleg nern Athalarik, hanern I. Theodorlk goth kinily esett el,

24

Kezai Simon

megfutamodtak. Ezen napt61 kezdve tehat elbiztak magukat a hunok Ethele kiraly felelem szallotta meg a fold kerekseget, annyira, .hogy tdbb tartornany ennek hallatara adot szolgaltatott nekik.

es

es

II.

Spanyolor'szagi hadjarat, - Ethele utja nyugaton, Buda halala.

diadal-

A sereg harrnadik csapata pedig, rnelyet Miramammona ellen ki.ildiittek, m.inthogy megkesett es az utkozetben nem vehetett reszt, ezert egesz Ethele halalaig Katalauniaban maradt es vegre Katalaunia lakosaiva leUek. Az idegen nepsegeken felul ugyanis maguk a hunok harornszazharminczezerhuszonkeLten voltak. Ezen hunok kozul a seregben sokan kapitanyokka Iettek, a kiket a hunok nyelven spanoknak (ispanoknak ') hivtak, Kesobb egesz Ispaniat ezek neverol neveztek el, bar aze16tt Katalaunianak hivtak. Miutan Ethete bunjaival egyi.itt egy ideig Belvidernel tart6zkodott, vegre diadallal visszatertek es Tolosana (Toulouse) varosaba nyomultak be, a hal a lakosok igen nagy diadallal fogadtak oketo Innen visszafordulva Remensis (Rheims) varosat, a mely rnenet ellenallott Ethelenek, felegettek, s a belezarkozott katonakat s polgarokat egyt6l·egyigjfelkonczoltak. Francziaorszag es Flandria ilyeten dulasa utan Colonianal (Kolnnel) atkelt a Rajnan, a hol Szent Orsolyat, a britt kiraly leanyat, tizenegyezer szfizzel egytitt felkonczolta a hunok kegyetlensege, Innen Thuringiaba ment miutan lsenacban (Eisenach) udvart tartott, a danok, norvegek, friesek, litvanok es prutenek ellen nagy sereget kuldott leverven es megalazvan oket, hatalma ala vetette. Mintim Eisenachban udvart tartott, megln-

es

es

Magyar kronikaja.

25

dult . es Sicarnbriaba vonult be, a hoi testvei .. t, ~ Budat, a sajat kezeveI legyiIkolta, holttestet a Dunaba vetette, azert, mert Buda, mig Ethele a nyugati tajakon harczolt, a kdzte es testvere koz5tt megallapitott hatarokou nil terjesztette hatalmat, Sicambriat is a maga neverol neveztette el. Minthogy pedig Ethele kiraly a hunoknak es tobbi nepenek me&parancsolta, hogy a varost Ethele varosanak

tenve, Echulburcnak (Etzelburg) neveztek, de a hunok nem sokat torodve a parancscsal, rnai napig Oubudanak C6-Budanak) hivjak, mint azelott. Miutan ezeket igy veghez vitte, 5t esztendeig allandoan Sicambriaban nyugodojt, s a vilag negy taja fele 6rszemeket rendelt. Orszemeinek elso csapata ugyanis Sicambriatol kezdve eg.y vonalban, oly tavolsdgban, a mennyire egyiknek kivarosaig allornasozni, - a masodik Litvaig (Lajtaig 1), a harmadik a Don foly6 partjaig, a negyedik pedig Jadra (Zara) dalrnatiai varosig allornasozott. Ezeknek kialtasitb61 es szavabol a vilag mind a negy taja megtudhatta, mit csinal Ethe1e, vagy roily haditervvel foglalkozik, IV. FEJEZET.
12. Aquileia bevetele. altasa a masikig

hivjak,

a .nemetek a parancstol

rnegret-

szokott

elhallatszott,

ejjel-nappal

a nemetorseag!

Koln

Pannonia, Parnphllia, Macedonia, Dalmatia Phrygia varosai, .melyeket a hiinok gyakori zsakmariyhissal es portyazasokkal zaklattak, Ethete engedelrnevel odahagytak szi.ilOfoldji1ket es az Adriai tengeren at Apuliaba koltoztek, pasztoraik es jobbagyaik, az olahok (Blachi) azonban a rna-

es

guk szantab61

Ethele kiraly pedig ot esztendei, sicarnbriai

Pannoniaban

maradtak,

26

Kezai Simon

pihenes utan kiserletet tett, hogy p6tolja seregenek elvesztett harrnadresset, 11 mely Katalauniaban maradt, Unnepelyes udvart tartott es utra kelt Pannoniabol, es Styrian, Carinthian 6s Dalmatian athaladva Salona es Spalato varosanal az Adriai tengert erte, a hol mindket varost feldulatta es felgyujtatta, Tovabb vonulva azutan a tengerparton Traguriurn (Trau), Sebenicum (Sebenico), Scardena (Scardona), Jadra (Zara), Nona (Nin), Sena (Zengg), Pola, Parentia (Parenzo), Capostiria (Capo d'Istria), es Triestina (Trieszt) varosat es sok mas varost elfoglalt es a hegyeken at, vegre .f\.quil.egiah.oz (Aqui!eiahoz) erkezett.. . Elbamulva nezett vegig ennek nagysagan es iigy gondolta, rea nezve egy vereseggel erne fel, ha megvivatlan hagyna, leginkabb azert, mert, a mint beszeltek, sok longobard rnenekult ide Pannoniabol, a kik a hun uralmat es Ethelet megvetettek, Kdvetek titjan tehat visszakovetelte 6ket a polgaroktol, mikor pedig ezek nern adtak ld oket, a varost ktili:infele hadiszerssamokkal cstromolni kezdte. De minthogy semmi medon sern tudta be'lenni, masfeI esztendeig tartotta megssallva. Tortent pedig egy izben, hogy a mint sok varazslo kisereteben, a kikben babonas hitenel fogva nagyon bizott, a varost korilljarta, latta, hogy egy golya a tengerrOl felszallva, egy palota tetejere tilt, a hoI feszke volt es csorebe fogva fi6kjat, szernuk lattara a tengeri nadasba vitte at. Majd ismet visszaterve, a mint rnondjak, tobbi fiokjat is, feszkestill egyi.ltt atszallitotta. Mikor ezt Ethele kiraly meglatta, osszehivta katonait es igy sz6lt hozzajok: »Nezzetek csak bajtarsak, ez a golya elore el"zi a ji:ivendo vesz.edelmet, hogy mi e varost Ie fogjuk rombolni, menekillni keszill tehtH, hogy a polgarokkal egyiitt el ne pusztuljon.

26

Kezai Simon

pihenes utan kiserletet tett, hogy potolja seregenek elvesztett ~_armadreszet, a mely Katalauutaban maradt. Unnepelyes udvart tartott es utra kelt Pannoniabol, es Styrian, Carinthian es Dalmatian athaladva Salona es Spatato varosanal az Adriai tengert erte, a hoi mindket varost feldiilatta es felgyujtatta, Tovabb vonulva azutan a tengerparton Tragurium (Trau), Sebenicum (Sebenico),Scardena (Scardona), Jadra (Zara), Nona (Nin), Sena (Zengg), Pola, Parentia (Parenzo), Capostiria (Capo d'Istria), es Triestina (Trieszt) varosat es sok mas varost elfoglalt es a hegyeken at, vegre Aquilegiahoz (Aquileiahoz) erkezett, Elbamulva nezett vegig ennek nagysagan es ugy gondolta, rea nezve egy vereseggel erne tel, ha megvivatlan hagyna, Ieginkabb azert, mert, a mint beszeltek, sok longobard menekiilt ide Pannoniabol, a kik a hun ural mat es Ethelet megvetettek, Kovetek utjan tehat vissaakovetelte oket a pclgaroktol, rnikor pedig ezek nem adtak ki oket, a varost killonfele hadiszerszamokkal ostromolni kezdte. De minthogy semmi medon sem tudta bevenni, masfel esztendeig tartotta megseallva. Tortent pedig egy Izben, hogy a mint sok varazslo kisereteben, a kikben babonas hitenel fogva nagyon bizott, a varost koruljarta, latta, hogy egy g6lya a tengerrol felszallva, egy palota tetejere tilt, a hol feszke volt es csorebe fogva fiokjat, szemuk Iattara a tengeri nadasba vitte Majd ismet visszaterve, a mint mondjak, tdbbi fiOkjat is, i'eszkestul egyiitt atszallitotta. Mikor ezt Ethele kiraly meglatta, osszehivta katonait es igy szdlt hozzajok: »Nezzetek csak bajtarsak, ez a golya elore erzi a jovendo veszedelmet, hogy mi e varost Ie fogjuk rombolni, menektilni keszill tehat, hogy a polgarokkal egyiltt eI ne pusztuljon.

at.

.28

Kezai. Simon 13. Ethele olaszorszl1gi hadjl1rata, Szoard gy6zelme.

Miutan pedig AquilejiLt bevette Ethcle kiraly, Forum Juliiba (Friaulba) ment es itt Concordia varos.at hatalmabaejtven a Iornbardiai iirgr6f~ sagba vonult, a hoi Taruisium (Treviso), Brixia (Brescia). Padua, Cremona, Verona, Mantua, Perganum (Bergamo), Mediolanum (Milano), Alexandria es Ferraria (Ferrara) varosat es sok mas olasz varost hatalma ala vetett. Eautan a mint Ravenna fell: kozeledett, az arianusok erseke, a ki nagy kincs blrtokaban az apcstoli szek ellenere a sajat hiveibiil tizenket kardimilist nevezett ki, a polgarok tudta nelkiil a hunokat tl~n kik a varosban nagyobb szammal voltalr, Ieolette velok es megigerte Ethelenek, hogy ha az 6 partjara kel es U1d5zi a katholikusokat, nepenek farasztasa es. minden k5ltseg nelki.il R6ma varosat" eg(:sz Itiliat (:s AfriHt az 0 hatalrna ala veti, . Mikor azutan Ethele inlcibb uralomvagybel, mint az emlitett vallas szeretctebdl erre raallott, a r6maiak atlatvan, mily veszedelem szarmazhatik ebb61 a keresztenyekre, Leo .r6.rqai,·p4pat Ethelehez kiiId5ttek es kertek, tavozzek a ombard teruletrol, ennek fejeben ad6t Is fizetnek, katonat is adnak, a mennyit csak kivan. A' papa tehat a fotisztvise18kkel es romai papsaggal ezyi.itt Ethelehez sietett RSlvennae18tt a mezon jciUek ossze tanacskozasra. Es a mint rnindkeCten ton beszelgettek, esa kirary nehez dolognak tartotta, hogy a romaiak kivansagara hajoljon, bessel~etes k5zben Ethele veletleniil felfele tekintett, s ugy latta, hogy a feje felett egy fertiIi Iebeges kezeben kardot villogta.t es azzal fenyegeti, hogy levagja vele a fejet, Ezen aZlltan szivebcn meg-

bebocaajtotta

a

varosba,

a

katholikusokat,

ok

es

Ioha-

Magyar

kronikaja.

29

rett~nve, a ,rem~~ak minden kere5~be bel~egy'ezett CS Igy a papa orvendezve tert vrssza Romaba, a kiraly pedig Ravennaba vonult. 1) Itt aztan az arianus erseket minden parthivevel es czinkostarsaval egyiltt elfogatta, hatvanezer rnarka aranyat csikart ki tole, azutan pedig egylol-egyig legyilkoltatta 6ket. Ugyanazon id6ben, mig Ethele Ravennaban id6ziitt, Szoard, a kiralyi katonasag fokapitanya. hun sereggel Apuliaba es Calabriaba tor, elpusztitja itt Regina (Reggio) es Cathona (Cataria] varosat, a melyhen Cato ssuletett es lakott es vegrc a Terra Laboris (Terra di Lavoro) feldulasa utan egesz a Cassino hegyeig' pusztito~t serege innen vegre diadalmasan Ravennaba tert vissza. Miulan tehat ezeket ily medon vegrehajtotta Ethele kiraly, Italiabol visszatert Pannoniaba. Midon tehat ejszakra, delre, nyugotra es keletre szeIleben uralkodva kiterjesztette hatalrnat, azt forgatta eszeben, hogy atkel a tengeren Egyptom, Assyria es Afrika meghoditasara,

e.s

14. Ethele

menyegaoje,

halala es temetese,

Ekkor azonban a baktrai kiralynak Mikolt nevu, i) 1mberfeletti szepsegu Ieanyat vittek bozza ruenyasszonyul es ezt, llgy rnondjak, annyira megszerette, hogy minden hataron tuU~pett. Menyegzoje ejjelen ugyanis a szokottnal tiibbet ivot! es a mint hanyatt fekudt, eleredt az orca vere es rnivel szabad utat nern talalt, hogy kifolyhatott volna, a torkara szaladt es ott megaludva, elfogta a lelekzetet es .igy megfojtotta a vilag' felelmet, A I) ALUla. tenyl.eg soha sem ment a P6 foly6 v onalan alnl, igy Ravennaban sern lehetett. 3) A tobb! forrasban em'Itett Ildiko.

30

Kezal Simon

mint azutan Mikolt rumab6I felebredve, unit tobbszoros razassal kdltdgette, de meg sem rnosdithatta es eszrevette, hogy a teste kihi.ilt 6s az elet melegsege megszunt benne, sikoJtozva magahoz hivta a kiralyi karnarasokat, s kialtozott, hogy ura a minden halando utjara kOlWzott.Ezeknek rettento kialtozasara az egesz orseg a palota ajtaihoz rohant, Elternettekaz emlitett helyen Bela, Kadoesa es a tcbbi kapitany melle .
.I

5.. A hun birodalom felbomlaaa.: szekelyek.

Csaba es a

Mikol' azutan halaldnak hire futamodott, elbarnult a vihig ellensegei maguk sem tudtak, sirjana~-~, va~ orvendezzenek, mert felte~ szarntalan fiatol, kiket,_ mint valamely nepet, alig Iehetctt ossaeszamiatni, Azt hittek ugyan, hogy egyik fia fog utana uralkodni ; veronai Detrenek es a nemet fejedelmeknek fcndorkodasa folybln azonban, kiknek Erhele uralkodasaval a nyakukon lilt, a hiinok kiilcnfele partokra szakadtak es pedig oIy kepen, hogy az egyik part Ethele kiralynak Csaba ne\1u,. Honorius gorog csaszar Ieanyateil szi.iletctt fiAt, a rmisik pcdig a nernet fejedelemnotol, Cremil.disti5l (Krimhildtfil) sztiletett Aladart akarta Ethele utan Idralylya emelni. Mivel pedig a j6zanabb part Csabaval tartott, az idegen nernzeiisegfiek pedig Aladarral, ezert mindketten uralkodni kezdtek, Azutan Detre ravaszkodasa folytan, a ki Aladarrat tartott, haboru molt ki k(izotWk. Az elso utkdsetben Aladar vereseget szenvedett, a masodikban azonban, meIyet Sicarnbrianal egyfol.ytaban tizenot napig vivtak, Csaba sereget iigy megvertek szetszortak, hogy Ethele fiaib61 es a hunokbcl csak nagyon kevesen maradtak eletben, Ez az a. esata, a melyet a hunok Krirnhild

es

es

Magyar

kronikaja,

at

csatajanak neveztek, s mai napig is ugy hivjak. Ezen utkozetben olyan sok nernet ver ornlott, hogy ha a nernetek szegyenbol nern titkolnak es igazan bevallanak, a Duna vizet napokon keresztill nem lehetett inni sem embernek, sem allatnak, mert Sicarnbriatol egesz Potentia varosaig vertcl aradt, szagba rnenekult Honoriushoz es habar az rnarasstalta es Gorcgorszagban akarta megtelepiteni, nem maradt ott, hanem visszatert Scythiaba, atyafiaihoz es rokonaihoz, Mihelyt azutan Scythiaba jutott, azonnal si.irgette oket, terjenek vissza val amennyien Scythiaba, hogy a nemctekcn boszut illjanak. . Maradtak meg a hunokbol haromezeren, kiket a futas mentett ki a krimhildi csatabol ; ezek a nyugati nepektol valo feltukben egesz Arpad idejeig a Csigle ') mezejen maradtak es ott tobbe nern hunoknak, hanem szekelyeknek hivtak rnagukat. Ezek a szekelyek ugyams a hunok maradvanyai, a kik, mikor meghallottak, hogy a magyarok masodszor is Pannoniaba konoznek, a visszaterdk ele mentek Rhuthenia hataran es miutan Pannoniat egyiittesen hatalrnukba vettek, ebbol reszt kaptak, de nem a pannoniai alfoldon, hanem az olahokkal egyutt a hatarszeli hegyek kozt kaptak ki reszuket. 19y tehat az olahok k6ze keveredve, a mint mondjak, azoknak betiiit hasznaIjak. Ezek a szekelyek kuldnben tartottak, hogy Csaba Gdrogorszagban veszett. h.zert a nep kozrnondaskent azt szokta mondani a tavozonak : ~Akkor j6jj vissza, a mikor Csaba Gorogorszagbal." - Ez a Csaba Ethelenek torvenyes rta volt,

Csaba tehat

tizenotezer

hunnal

Gorogor-

ugy

1) Szabo Karoly Saiklamezdnek irja. tly nevii
helyet nzonban f'oldrajzunk nem ismer.

32

Kezai Simon leanyatol, Edernen fiainak Edemen azutan, mikor

ni ab a, atyjanak es anyjanak nagy rokonsagaval koitozott vissza, mert hat any ja a kharezmin nepbol szarmazott. Ed azonban atyjinAl maradt Scythiaban. Ezen Csabatol ered az Aba nemzetseg, Mikor pedig Csaba Scythiaba visszatcrve, anyjanak eIol{eiosegevei kerkedett a nep elott, a nemes hunok megvctettek ot es azt mondtak, hogy nem Igaz fia a scytha nemzetnek, hanern csak amolyan [ott-rnent idegen. Ezert nern is kapott Scythiabol feleseget, hanem a kharezmin torzsbdl hazasodott, 16. Szvatoplug es atyja, Ma1'6t.

a magyarck

Honorius gorog csaszar es Ed volt a neve.

mascdszor

visszatertek

Panno-

Minthogy pedig Ethele fiai a Krimhild csalajaban a seytha neppel egyiitt majdnem teljesen kipusztultak, Pannonia tiz evig kiraly nelktil volt es csak kobor szlav, gorog, nernet, rnorva es olah nepseg maradt benne, a kik Ethelenek a, mig elf, kozdnseges szolgai voltak. Vegre Lengyelorszitgban titmadtegy. fejedelem, Sz\ratORlug, Maret fia, a ki Bracta leigasasa utan a bolgarok es rnorvak felett uralkodott, es a hunok pusztulasa utan Pannoniaban is hasonlokepen uralkodni kezdett. Ezt a Szvatoplugot a magyarok az Ung foly6 rnellcl ktilonfele ajandekokkal altattak, k6veteik utjan kikemleltek es a mint niegtudtak, hogy katonasaga nern eleg eros, a Rakes foly6 mellett, Banhida kozeH!ben,l) egy varos alatt, melynek romjai mal napig Iathafok, hirtelen tarnadassal egesz seregevel egyiitt tdnkrevertek igy Pan-

es

1) Banhida, komlirommegyel nagykozseg leben Rakes nevfi folyot IDa nem talalunk.

koze-

Magyar kronikaja.

33

nonia fentebb elfisorolt nepein uralkodni kezdtek, Nernelyek azt allitjak, hogy a magyarok masodik bekoltozesukkcr nern Szvatoplugot, hanem Marotot talaltak Pannoniaban uralkodoul. Ez onnan van, mert atyjanak, Marotnak, hiresebb volt a neve, de oregsegtol rnegrokkanva, egy varban pihent, a rnelyet Veszpremnek neveznek. Mikol' meghallotta a szcrencsetlenseget, a mely fiat erte, fajdalmaban hirteJen halallal vegezte oreg eletet, fta pedig csak nem reg kezdett uralkodni, Vige az elso konyu11t'k, az elso bejOt:e{elrol.

Kezdodik a masodfk

konyv a vieszateresrol.

1. FEJEZET. l7. Bevezetes. gy6ztes es vesztes csatait, tovabba, hanyszor valtoztattak Iakohelyuket, Iassuk most, mikor tertek vissza ujra Pannoniaba ; es azt is rneltonak tartom jelen munkarnhos csatolni, kik voltak vezereik visszatertukben es mekkora volt fegyvereseiknek szarna. lB. A magyarok bej05vetele.

Miutan tehat

eloadtuk

a hunok ercdetet,

Mid8n tehat Nlimet- es Olaszorszagban svab Ott6, Francsiaorszagban Lajos kiraly, Lothar fia, Gorogorszagban Antonius DUl'US, Theodorus fia
Kezal Simon: Magyar kr6nlkAja.

3

34

Kezai Simon

uralkodott, JCZlIS Krisztua szi.iletesenek nyolczszazhetvenkettedik esztendejeben 1) a hunok, vagy magyarok isrnet Pannoniaba kdltdztek. Atkeitek a' bessenydk, feherkunok fdldjen, Kiev varosan es vegre az Ung nevii folyonal telepedtek meg, a hol egy vMat epitettek. Errol a fOIy6r6I nevesik Dket a nyugaU nepek hungarus-oknak, Miutan pedig ezen kivul meg hat varat is epitettek, egy ideig ezen a videken maradtak, vegre pedig SZV9.toplug leverese utan,a mit mar fennebb clmondottunk,ket seregre osslottalr, meg pedig ugy.hogy mindenseregnek a szazadosokon estlzedeseken feliil volt egy kapitanya, a kinek, mint vezernek, valamennyien egyforman engedelrnesseggel es szofogadassal tartoztak, Mindegyik seregben, a szasadosokat cs tizedeseket leszamitva, harminczeser fegyveres ember volt. 19- Arpad es a t6bbi kapib1ny. Ezen kapitanyok kozi.il tehat Arpad, Almosnak, El6d fianak, Ogyek unokajanak a fia, a Turul nemzetsegbdl, volt vagyonilag a leggazdagabb, S szarmazasara nezve a Iegelokelebb. Ez as Arpad hatolt .at tehat Iegeloszor seregevel a ruthenek havasaiu es 6 utotte fel legeloszor taborat az Ung vizeneI,. meet csaladjaa tobbi scytha nemzetseg felett azon kivaltsagot birja, hogy elorenyomullis .1) Va16jaban a 895-ben, a mikor Nemetorszagon Arnolf (887-899), Francsiacrsaagon Odo, paris! grof (887-898) es Gorogorszagon V], (boles) Le6 csaszrir (886-912) uralkodott, Otto, (1. vagy NagyOUo) 936-73.ig uralkodott, Lajos franczia .kidJyr61 nem tudjuk, melyiket erii Kezai az ,ot karolingl Lajos kozul, Antonius Durus nevii keletrornai csaszart pedig egyaltalan nem ismer a. tiirtenelem.

Magyar alkalmaval nonlaba a sereg

kronikaja. visszavonulaskor pedig

35
II.

Iegutolso sorban jar. Mikor azutan Arpad a Dunan atkelve, PanFehervar varosa
erkezett,

eIen,

bolcstol szarma.zik a Csak nernsetseg .. A harmadik seregnek Gyula (Jula) volt a kapitanya, a ki, mikor a tobbiekkel egyi.itt Pannoniaba kolt6zott, kesobb az erdelyi reszeken
lakott. A negyediknek kapitanyat Orsnek (Urs) hivtak, a lei, mint beszellk, a Sajovize tajafl utotic fel satrat. Az 6ti:idik sereg kapitanyat pedig Kondnek (Cund) neveztek, Ez a Nyir korul Iakott, fiait pedig Kiicsidnek Kopjannak (Cusid et Cupian) hivtak.

vezer elso szallasa, A masodik sereg kapitanyat pedig Szabolcsnak (Zobole) hivtak, a ki ott utott tabort, a hal most Csakvara 1) hever romjaiban. Ezen Sza-

epult.

ott iWitte fel taborat,

Ez a hely volt tehat

a hol most

Arpad

es

vak csehek kiszoritasa utan, a .mint beszelik, tObbnyire Nyitra videken lakott. Tole szarmazik a Szoard (Zuard) torzs es nemzetseg. A hetedik sereg vezeret vegre Verbulcsnak (Werbulchu) neveztek, Ez, ugy mondjak, Zalaban, a Balaton tava korul telepedett melf. Verbulcsnak azert nevezik, mert mikor oregapjat a krirnhildi csataban a nemetek felkonczoltak, s 0 errol biztos tudomast szerzett, - hogy boszut alljon rajtuk, t6bb nernetet nyarson suttetett meg mint be-

LeI volt a hatodik sereg vezere. Eleinte Ga.lg6cz (Golgotha) videken Iakott, rnajd II. mor-

es

es

I) A mai, feh6rmegyei Osakvar nagykiizseg .kiizeleben, a hegyekben a regi Csakvsir romjaival.

36

Kezai Simon

szelik, oly kegyetlenseggel di.ihongott ellenuk, hogy nernelyiknek veret is llgy itta,. mint a bort, Ezen . kapitanyok teMt ugy valasztottak meg lak6helyi.iket ssallasukat, a hogy eloadtu!c, a tebbi nernzetseg is hasonlokepen ott valasztott, a hal tetszett.

es

2Q.

Kalandozasok a nyugoti es keleU tartomanyokban.

Mikor azutan Pannonia elfoglalasa utan letelepedtek, Morva- es Csehorszagot mindenukbol kifosztottak, fejedelmi.iket, Vratislavot pedig csataban megoltek, Ezutan pedig Carinthiaba tortek be ellenseges szandekkal mikor Laibach (Leopah) varan tul Meranianak Gotfr~d1~s.nevii ?erczege, Eberhard hercze!Jgel es az aquileiaivpatriarchaval egyiltt szembeszsllott veluk, kemeny harczot vivtak egymassal, E.s bar a rnagyarok kozi.i[ sokan elestek az emHtett Iitkczetbea, rnegis mind a ket vezert megoltek, - a patriarchat futasa mentette meg. Azutan Stiriat, Carinthiat Carnioliat Ielpredalva, roppant zaakrnanynyal tertek visssa Pannoniaba, A mint Konrad csaszar rneghallotta, h0tl:Y. pepM fosztoga,tjak, ItAliab61 eloj6tt es a svabiai Augsburg varosaba ment, hogy onnan Magyarorszagra iojjon a magyarok tarnadasara. De e kozben R6maban belso haboru iitOlt ki es a csaszar visszatert R6maba.l) Erre a rnagyarok kiindulva Bulgariara iltottek merhetetlen mennyisegu barmot foglyot ragadva Id belole, vegre gyozedelmesen visszatertek Pannoniaba, Ismetegy mas alkalommal Friaulon kereszttil, Lombardiaba nyomultak, itt Lui-

es

es

es

es

. 1) Konrad kiraly es nem c5!is~ir (911-918) nem volt soha Romaban,

Magyar

krrinikaja.

37

tardot, Vercelli varosanak puspoket, Karolr csasz.ar leghivebb tanacsosat rnegoltek, egyhazib61 igen nagy kincset raboltak es majdnern az egesz Lombardia feldulasa utan igen gazdag zsakrnanynyal visszatertek Pannoniaba. Ezutan Szaszorszagot) Thiiringiat, a svab Wldet, s Mainznal a Dunan atkelve LCelet-Franeziaorszagot es Burgundiat .pusztitottak es tobb ternplomot is leromboltak. Es miden visszafe le rnenet Constanznal a Rajnan atkeltek es igen nagy diadallal Bajororszzigba ertek, Abach vara') korill varatlanul egy nernet sereg utdtt rajuk, de derekasan ellenallottak es az utkozetben a nerneteket nyilaikkal legyozh~k_ E1fostak itt a csaszar marsalljat, azaz seregenek fovezeret, Schwarzenberg Hertindus (Hertindet de Suarchunbat) es szamtalan mas e16kelo embert es j611ehet valtsagul megszamlalhatatlan mennyisegu penzt fizettek erettiik, Regensburg alatt zaszlcrudra huztak a falakon all6 polgarok almelkodasara nyilaikkal a legkegyetlenebb medon atIi:ivi:ildiiztek oket es igy vegre roppant dicsdseggel es zsakrnannyal tertek haza,

es

21.

Az augsburgt

veszedelem.

Nehany nap rmilva azutan a magyarok gyfilese Lett es Bulesot Nemetorszagba l{lildotte es mikor Augsburg ala ertek, a Lech (Lich) foly6n tul a reten iitottek tabort es a varost ejjel-nappal zaklattak tarnadasaikkal. Miutan pedig hirtelen cohamrnal be nem tudtak venni, rnegatalkodva nern akartak elvonulni a kulvaros a161. Ulrik pus' pok a polgarokkal egyi.itt koveteket kiildottek a l) Ma egy kis varos Regensburg Dun" mellett, kozeJ.iben a

38 csaszerhoa

Kezai Simon

es buzditottak, segitse meg a varost, mert az ostromlo magyarok sokan vannak ugyan, de nem vigyaznak magukra, s ezert konnyen le lehetne verni oket. A csaszar tehat ulmi udvarabel gyorsan titkon odaerkezett es miutan a magyarok aHasat es sere get kikemlelte, harem oraval napkelte utan, esozes kozben rajuk tamadt es egyik csapatukat, a mely a varoshoz kdzel illlott, hamarosan leverte, LeI es Buies ennek lattara futasban keresett menedeket, hajora szalltak, s a Dunan lefele ereszkedtek, hogy Magyarorszii.gba menekiHjenek. De mikor Regensburgnal 6.tkeltek, elfogtak, s a csaszarhcz kuldottek oket, a csaszar redig akasztcfara itelte es Regensburg alatt bitofan vegeztette ki oketo Masok pedig mese modjara azt erositgetik, hogy mikor a csassdr ele allitottak oket, egyiki.ik rnagat a csaszart agyoncsapta kfirtjevel. Ez a rnesebeszed terrneszetesen eUenkezik a valoszinuseggel es a ki ilyesminek hitelt ad, gyenge elrnejilsegerol tesz bizonysagot, mert a vetkes szemelyeket dsszekotott kezzel szoktak a fejedelrnek ele allitani .. Hanem az teny es a kronikak konyveben is meg van irva, hogy vakmerden karornkodva tlszteletlentll beszeltek a csaszarral es szernebe mondtak, hogy ha megoleti oket, akkor nepeb61 tiibbe egyetlen egy fogoIy sern marad eletben, hanem vagy orokos rabszolgasagra vetik, vagy minden biroi eljaras nelkirl megolik 6ket. Ez meg is tortent. Mert a mint meghallottak a rnagyarok, hogy a csaszar kivegeztette oket, valamennyi nernet fo~lyot, asszonyt es gyer-_ meket egyarant, mintegy huszezeret, felkonczoltak.

es

22.

A tobbi magyar

sereg diadalm!ls

harczai ..

A rnasik sereg pedig, a mely Augsburgtol tavolabb allott; a mint eszrevette, hOI:Y a csaszar

Magyar

kronikaja.

3Y

a rnasik seregre tamadt, egy erdobe hiizodott lis a mint latta, hogy a csaszar serege szetszorodott, ennek nagyobb sereget vette fiz6be, a mely a Rajna felli iparkodott, lis mikor a mezfin vagtatva utolerte, ez, mint a mehraj egybetorndrult, mert a magyarok nyilazasukkal sem megallani, sem visszavonulni nem engedtek es vegre is, mintegy halalra valva, It magyarok kezebe adtak magukat. Mihelyt pedig elfogtak. eket, valamennylrrek feJet vettek, bossiibo! tarsaikert. A katonak lis paizshord6k pedig, a kiknek ezek fejet vettek, kdrulbelii! nyolczezeren voltak. lnnen megindulva vegre Ulrnnal atkeltek a Dunan lis mikor a fuldai kolostorhoz (Wiltense coencbiurn) erkeztek, nagy kincset raboltak el onnan s azutan az egesa svab teriilet feldulasa utan Worrnsnal atkeltek a Rajnan es itt ket herczegre, tudniillik a lotharingiai lis a svab herczegre akadtak, kik nagy sereggel mentek ellenilk. Miutan ezeket Ievertek es megfutamltottak, vegre Francziaorszagba nyomultak, a hcl a keresztenyeket lis szerzeteseket kernenyen i.Hdiiztek. Innen felkerekedven egesaa RMne foly6ig jutottak es ket rost, tudniillik Segusiit (Susa) es Taurimit (Turin) kiraboltak. Az olaszorszagl havasokon keresztillsietve, a mint a lombard siksagot megpillantottak, sebes vagtatva sok ssakrnanyt ragadtak es vegre igy tertek haza, Miutan pedig LeI Buies, a mint fonnebb elbeszeltuk, elpusztult, a sereg elesendesedett es tobbe nem meat Nernetorssagba j mert Franczia-

va-

es

hogy ha a magyarok mennek, egyiitt ellentik fognak allani mind halalig. Ezert a magyarok egesz Istvan kiraly idejeig mindig haboztak, hogy ratarnadjanak-e Nemetorszagra, nehogy a nyugoti nepek egyesiilt erovel tiirjenek rajuk,

es Nernetorszag egy ertelemmel szovetsegre lepett,

40

Kezai Simon 23. k koastantlnapoly! hadjarat bajvtvasa. es Botond

Miutan pedig Italia nehany tartomanyat felpredaltak, ot esztendeig ki sem mozdultak. Vegre Bulgariara torve egesz Drinapolyig eljutottak, s mlvel tarnado sereget nem Iattak, egesz Konstantimipolyig hatoltak es a falak ala ssallottak. Ekkor egy nagy, valosagos 6r11'1sgorogot kuldtek ki, a ki ket magyart kerr, hogy vivjanak meg vele es akkent kialtozott, hogy ha a ket magyart foldhoz nem vagja, akkor Gorogorszag, mint ad6fizet5, a rnagyaroke lesz, Mivel pedig ez a gorog a sereget nagyon boszantotta, egy Botond nevii magyar allott ki vele merkozni ; es a mint a kuzdoteret elfikeszitettek, megragadta bardjat; a melyet rnagaval szokott hordani, a varos erczkapujahoz futott e5 a mint mondjak, bardjaval egy csapassal oly nagy rest litOtt rajta, hogy a !lorogok, mint csodadolgot, a kaput nem is akartak kijavitani. A mint ezt vegrehajtotta, feg;vverte!enill a kiizddterre Iepett a rnagyarok Iohaton, a gorogqk a fal bastyaln gyi.ilekeztek a latvanyossagra_ Es a mikor a gorag a varosbol kilepett es a kUzd5ter fele tartva rneglatta Botondot, a mint kiizdelemre keszen egyediil ott, felkialtott, hogy rniert nem hozott rnagaval meg egy magyart segitsegul ? Ekkor Botond ratamadva, a mint mondjak, ugy megragadta, hogy alig rnult a kuzdelernben egy rovid ora es a gorog llgy eltertilt, hogy sernrnikepen-sem tudott felkelni. Ennek lattara a gorog csaszar es az elokel5 gOl'ogok, tovabba a csaszarno urholgyeivel egyiitt -a falrol eltavozva palotaikba mentek es roppant nagy szegyennek tartottak azt, a mi tdrtent ; es habar az igy fOldhoz mazolt gordg tort karjaval eletben maradt, megls csak ez a viadal okozta a halruat. Minthogy tehat a rna-

es

all

Magyar

kronikaja.

41

gyarok nyertek me~ a merk6zes dlcsoseget, az ado kovetelese czeljab61 koveteket ki.ildtek a gorogokhoz, a csaszar azonban, mint mondjak, elnevette magat es semmit sem felelt nekik, Erre a magyarok fejedelmi.ikkel, Taksonynyal tanacsot tartottak., s helyiikrol felkerekedven egesz G6r6ges Bolgarorszagot kiraboltak, aranyat, gy6ngy6t, dragakovet, szamtalan foglyot es rnerhetetlen merinyisegu barmot raboltak bel61i.ik s vegre ujongva tertek vissza Pannoniaba. Ez volt kulonben az utoIs6 zsakmany, mclyet a magyarok ejtettek, mig pogany vallasriak voltak, A magyar nep tehat kapitanyai vagy vezerei alatt, a kiket idcrol-idrire szokott valasztani, egesz Geza fejedelem koraig, mint tudjuk, itt-ott zsakmanylassal .es veszedelemmel sujtotta ezt a vilagot;

II. FEJEZET.
24. Szent Istvan kfraty. Az Dr megtestesulesenek kllenczseazhetvenkettedik esztendejeben nernzette Geza fejedelem isteni j6s1as utjan elore megintve, Szent-Istvan kiralyt, MihaJyt61 pedig, Geza testveret61 Wazul es Szar Laszlo szuletett. Szent-Istvannak tobb fia volt ugyan, de valarnennyinel kedvesebb volt Isten -es emberek elott az egyik: Imre. Szent-Istvan ugyanis, miutan megkoronaztak s v6gre Koppany vezert megdlte, nagybatyjat, Gyulat, nejevel es ket fiaval egyi.itt Erdelyb61 Magyarorszagra vilte, azutan a bolgarok es szlavok fejcdelrnevel, Keannal, harczolt. Ennek Ieverese utan nem mulasztotta el, hogy ennek kincsebol a Boldogsagos Szuz fejervari ternplornat ne javadalmazza, a melyet, mint mondjak, maga alapitott. Miutan pedig az Dr ,fol:;;eget Szent-Istvanban felrnagasztalta es sok nep-

42

K6zai Simon

torzset uralma ala vetett, elhatarozta, hogy as orszagkoronajat Ieteszi, lemond a vHag f6nyer01 es kiilso gondoktol menten egyediH az Is len szolgalatara szenteli rnagat, az orszag koromiJat ped.ig fianak, Imre herczegnek adja Szent-Istvan egyebkent tanult es az eg101 terrneszetes eszszel me~aldolt ember volt, Imre hasonlokepen. Middn tebat a legszcntebb atya az uralkodas es korrnanyzas gondjat .lcgszentebb fiara szandekozott flibizni, maga a herczeg varatlanul meghalt. Vigasztalbatatlanul siratta tehat atyja es egesz Magyarorsza_& es a tulsagos nagy fajdalomtcl es szomorkodiistol betegsegbe esett, - kulonben is liibfajasban szenvedett, - kulonoscn Ieglnkabb azert, mert verebol senki scm volt, a ki melto lett volna ra, hOZY az orszag . koronajaval kitfmtessek a ki as 6 halala utan ezt a katholikus vallasban annyira fiatat nemzetct abban rnegtarthatna, E kiizben testi erejet rohamosan veszteni kezdette es a mint essrevette, hogy bagyadtsag nehezedik ra, ~yorsan kii· veteket kiildott, .hogy nagybatyjanak hat, Vazult, hozzak ki a tomli:iczbol Nyitrarol, hogy rnaga ulan kiriilylya tegye a rnagyarok foJ{i .• Ennek hallatara GizeUa kiralyno a. liitetlenekkel tanacsot tartva, elkiildiitte Sebiis ispant, hogy elozze meg a kiraly kovetet, vajja ki Wazul szemeit, dntson olvasztott olmot ftlleibe, azutan menekuljon Csehorszagba, Mikor azutan Vazul] a k.ovct cleje vezette, a kiraly keservesen sirt a tdrtenteken. Magahoz hivatta tehat Szar Laszlo fiait, Andrast, Belat es Leventet es azt a tanacsot adta nekik, menekUljenek gyorsan Csehorszagba. Ssenf-Istvan kiral>: pedig uralkodasanak negyvenhatodik csztendejeben, Nagyboldogasszony napjan kiiltiizott az Urhoz, Fejer"arott, a Bcldogsagos Szuz egyhcizaban temettek el. Gyaszra valt tehat azonnal a magyarok zeneje ea az OISZ8." egese nepe hangos zokogassal siratta

at.

es

Magyar

kronikaja.

43

oly igen ssent ldralyat Az ifjak es sziizek gyaszruhaba 6ltoztel( harorn esztendeig nem tanczoltak,

es

2~.

Peter kirlUy g6gje

ell

bukaaa,

Glzella kinilyne pedig a gonoszok segitsegevel netestverenek !hit, a velenczei Petert, - kinek atyja a velenczeieknek dogeja volt - tette a magyarok kiralyava, hogy akaratanak szandekait kenye-kedve szerint vegrehajtbassa es Magyarorszag szabadsagat elvesztven, a nernetek alattvaI6ja legyen. Peter azutan, a mint uralkodni kezdett, a kiralyi fenseg minden szelidseget ellokte magatol es nernet vadsaggal duhbngve, megvetette az orszag nerneseit, a fold javait pedig a svabokkal es olaszokkal egyiitt felfuvalkodotlan es telhetetlen szivvel fa Ita. Az erddoket, varakat es az orszag minden rneltosagat pedig a magyaroktol elvette es a nernetek es olaszok kezebe adta. Ezenfeliil tulsagosanldcsapong6 terrneszetu is volt, csatlosai is a fektelen szenvedely gyalazatossagat uztek. Mikor tehat az orszag f5papjai nemesei lattak a nemzet bajait, a melyek a torveny ellenere tortentek, kozos tanacsot ii1tek es kertek a kiralyt, utasitsa ernbereit, hogy az ily gyalazatos dolgokkal azonnal ha~yjanak feI. A kiraly pedig felfuvalkodotl gogjetol haragtol elkapatva, az eladdig csak titkon sziveben taplalt gonoszsagot teljes mereggel nyiltan kidntotte es 19y szolt : "Ha csak keyes ideig is epsegben rnaradok, vaIamennyi blrot, tekintetes urat, szazadost, orszdgnagyot es rneltosagot a nemetekbo] es

es

es

44

I{ezai Simon

-olaszokbcl teszek, Magyarorssag foldjet pedj~ idegenekkel arasztom el es a nernetek uralma ala adorn." Ez volt tehat oka Peter kiraly es a rnagyarok egyenetlenkedeseinek. Peter uralkodasanak harrnadik eveben tehat Magyarorszag foural es nernesel a puspokok tanacsara . egybegyiiltek" Peter ellen es ssorosan utana neztek, nem talalhatnanak-e valakit a kiralyi verbal, a ki alkalrnas lenne, hogy az orssagot kormanyozza es 6ket Peter zsarnoksaga 0.161 hatalmasan rnegszabaditsa, Minthogy pedig ilyen embert az egesz orszagban semrnikepen sern birtak talalni, rnaguk kiiztil tettek kiralyukka egy Aba nevfi ispant, Szent-Istvan kiraly s6gonh. Aba kiraly pedig osszeszedte a magyarok sereget es megindult, hogy megvivjon Peterrel, A mint azutan Peter latta, hogy a magyarok tamogatasat elvesztette, Henrik csaszarhoz menektilt Bajororszagba, hogy ettol kerjen segitseget a maga szamar\l. 26.. Aba (Samuel) k ira ly.

Mikor tehat igy Petert az orszagbol ldszalusztottak, felkerestek azon zsarnokokat, a kiknek tanacsabol a magyarokat sanyargatta. Egyiket kiiztiliik darabokra vagdaltak, ket fianak szernet kiszurtak, masokat vas mangorlokkal zuztak ossze, egynehanyat kavel dobaltak agyon. Sebiisnek pedig, a ki Waz111 szemeit kiszurta, kezet-labat kerekbe tortek es iflY oltek meg. Abu pedig, miutan kiralylya koronaztak, Peter intezkedeseit megsemrnisitette es megparancsolta, hogy a magyar torvenyeket tartsak meg. . Aba kinilysaganak harrnadik eveben azutan Peter Iejott Henrik csaszarral es igen nagy sereget vczetett Aba ellen. Aba pedig, a mint ezt hirul vette, kovetet kuldott a csaszarhoz es rnegkise-

Magyar kronikaja.

45

relte, beket kothet-e vele, vagy pedig scm. A csaszar a feleletben ellensegenek mutatkozott. Mik r tehat rnegertette, hogy a csaszar Petert vissza szandekozik helyezni a magyarok fole, haragra gyulva Ausztriara tort es egesz a Trense I) foly6ig fosztogatott, azutan pedig haza tert, Majd azutan Carinthiaba is sereget killddtt zsakmilOybisra. Mikor innen megrakcdva haza fele jottek, Gotfridus osztnik orgr6f Petouia' taja.n rajtuk UtoU es ugy beszelik, a zsakmanyt elsze?te tolilk. A_!cko~ ~gyanis Ausztrianak nem herczegei, haoem orgrofjal voltak. A mint azutan a csaszar, a ki ezen ido tajt Kolnben idozott, biriil vette, hogy a magyarok minden ok nelklil. zakla:tjiik a nerneteket, Nemetorssag fejedelmeivel tanacsot tartott, hogy mikent torolhatna meg a magyarok sertegeteset basonlo serelernmel. Rettenctes hadjaratot indito!t. tehat Ratiszlllv eseh herczeg tanacsara, a Duna ejszaki part jan erkezett II magyar hatdrszelekre, Aba kiralynak es a magyaroknak k6vetei erre rnegigertek a csdszamak, hogy rnindenben akarata szerint Jarnak el, csak Petert oem fogadjak vissza kititlyul, a mit a csasaar minden aron keresztul akart vinnl, Mert cskilvel k6telezte magat neki, hogy ujra belehelyezi a magyar kiralysagba, Minthogy pedig a magyarok Petert nem fogadtak be, hanern ajandekokat kulddttek es cskiit tettek, hogy a nemet foglyoknak szabad visz5znterest engednek, a csaszar a Iotharingiai herczeg tanacsat kovetve, minthogy az ajandek jobban csabi~ottal visszatert Blzanfiaba (Besanconba), Burgundia varosaba. Eu61 kezdve tehat Abu kiraly, minlhogy
I)

cs

Ma Traisen, a

DUDa

jobboldali mellckfolyo]a, varos, a Dniva partjan,

Als6 -Auszt riaban.

S) Pettau stdjcrcrszag!

46

Kezai Simon
duhongott a rna-

gyarok ellen, sot meg az eskuszegest is semmibe sem vette. A magyarok erre, minthogy ezt nem akartak tole elturni, osszeeskudtek, hogy a halalnak adjak es megolik, De valaki elarulta terviiket, es Aba, a hanyat csak megkaphatott kozulilk, biroi vizsgalat nelkiil kivegeztette oket; de ez valt leginkabb legnagyobb vesztere. Ugyanis Biven embert hfvott egy hazba tanacskozasra, azutan becsukatta (Sket es a nelkul, hogy meggy6ntak volna es torvenyesen eliteltek volna oket, fejtiket vetette. Ezert Szent-Gellert, csanadi ptispok kanoni szigorusaggal korholta a kiralyt es megjosolta neki, hogy veszedelem fenyegeti. Akkor a rnagyarok kozul nehanyan a csdszarboz menekiiltek es Aba ellen beszeltek ; elrnondtak, hogy az eskuszcgest semmibe sem veszi, me~eti a nemeseket, pedig hat azak tettek meg kiralynak. A csaszar azt felelte nekik: "Vissza kell tehat adnia a foglyokat es meg ken teritenie a karokat." A csaszar tehat a magyarok tanacsdn felbuzdulva bajor es eseh sereggel Ausztriaba ment, de titkolta, hogy Magyarorszagra kes.ztil torni, sot tetette, hogy Abaval egyetert. Aba kovetei pedig sztintelenUl koveteltek a csaszartol, hogy adja ki a hozzaja menekult magyarakat, panaszkodva mondogattak, hogy azok rablok es latrok es legfobb sZlt6i a haboruskodasnak a csassar es a magyarok k6z6tt es igy az ilyen gonosztevdket Aba kiraly kezebe kell adni. A csaszar azonban semmikepen sem i~erte meg, hogy ezt megteszi. Gyors elonyornulassal tehat Magyarorszag hatarvidekeire tort be, Sopron felol tamadva, es mikor Babotnal ') tovabb
I) A mai Bab6lh Ialti Sopronmegyeben, vir kozeleben, Kapu-

a nemeseket megvetve, gogosen

helyzete biztos volt, turhetetlenne kezdett valnl es

Magyar

kronikaja.

47

akart hatolni, a vizek miatt nern tudott. A rnagyarok tehat, a kik a csaszarral es Peterrel voltak, a csaszar seregCt a Repcze foly6 men len felfele vezettek es ellesz ejjeli Iovaglas utan, napkeltekor egy sekely gazlon, rnindket folyon 1) atkeltek, Aba kiraly gy6zott volna is, ha a Peter baratsagriban megmaradt magyarok zaszloikat a fOldre nem dobtak es meg nem futamodtak volna, A hosszu ideig es kernenyen vlvotti.itk6zet utan tehat vegre a csaszar, isteni segitsegben bizva, megnyerte a gyiSzelmet. Aba kiraly pedig a Tisza fele szaladt, es a magyarok, kiknek, mig uralkodott, artalrnara volt, egy faluban, egy regi verernben legyilkoltak es egy templom Illelle ternettek, Nehany ev rnulva azutan, mikor teste! sirjabol kiastak, szemfedojet s ruhazatat rothadatlanul, sebhelyeit pedig begyogyultan talaltak es vegre a sajat monostoraban femettek el, 2) A nernetek kozUl ki.iliinben azon utkozetben szarntalanon elhullottak. Ezert azt a helyet, a hol az irtkdzetet vivtak, az 0 nyelvukdn a. mai napig florum paiurnak hivjak, a mi nyel· vilnkon pedig weznernut-nek. I)

III. FEJEZET.
27. Peter masodtk A csaszar kinUysaga es bukaaa, pedig, a mint gyozelmet aratott, Szekesfehervarra vonult es ott Peternek visszaadta kiralysagtit s azutan vegre haza ment Regensburgba. Peter kiraly azutan es a magyarok, a kik az orszagba visszahoztalr, a mint erejuket es hatalmukat visszanyertek, gogosen kezdtek visel-

ot

I) Florurn pajur = verloren Bayer, magyarul vessett bajor vagy veszett nemet (= weznemut).

I) A Repczen es a RaM.D. J) A saari monostorban, Heves megyeben.

Kezai Simon

kedni. Ezert a magyarok valamennyien szorgosan azon gondolkodtak, rnikent lehetne Petert elcsapni es Szar Laszlo fiait vlsszahozni. Mig ezek igj tortentek, Endre, Bela es Levente Csehorszagbril Lengyelorszagba koltoztek es Misca lengyel· hcrczeg baratsagosan fogadta oket Bela azert, a miert II. pornerani herczeget parbajban 1cgyiizte, Misca leanyat kapta felesegul. Andras es Levente ezt nehezen birta elviselni es hogy az 0 erdernebol ne eljenek Lengyelorszagban, Rutheniaba mentek at. Minthogy pecUg Lodomeria herczege Peter kiraly miatt nem fogadta be oket, a kunok foldjere koltoztek, Ezek azon gondolkodtak, hogy megdlik oket, mert azt hittek, hogy orszagukat csak ki akarjak kemlelni j vegre rnikor egy magyar fogoly rajuk ismert, az6ta a Iegjobb banasban reszestiltek. E kozben azonban Peter kiraly a magyarokat az elobbi tlirhetetlensegevel kezdte zaklatni. Erre valamennyien Csanadra gyfiltek es tanacsot tartva egt akarattal Szar Laszlo fiaier] killdottek, hogy jiijjenek vissza az orszagba, Mikor azutdn ezek, a mennyire csak lehetett, titokban Pestig jutottak, a harorn testver hirvivo] Peter udvaraban egy ejszaka gyors lovakon hirdettek, hogy valamennyi nernetef es olaszt, akarhol erik is, oljek meg e1. terjenek. vissza a poginy szertartasra. Reg-get azutan Peter, rnikor a dolog okarol kerdezosk5d5tt, biztos tudornast vett rola, hogy iik Magyarorszagban vannak. Es j61lehet vegtelen fajdalom sujtotta, rnegis jokedvtmek rnutatta magat. Akkor titokban elkiildte k5veteit, hogy "Szekesfehervarat foglaljak el, han em a mint terve kitud6dott, a magyarok mindenfele elkezdtek Iazadni es egyszerre gyilkoltak a nemeteket es olaszokat, nern kegyelmeztek meg az asszonyoknak, gyermekeknek es papoknak scm, a kiket

at

es

Magyar

kronikaja

4'

eredve Mosonynak tartott, a hal, rnondjak, sereg ment ellene, ezert visszafordulva gyorsan Fejervar fele vagtatott. A polgarok ugyanis kertck, hogy menjen vissza es ok atadjak neki a varost, A mint azutan Fejervar kori11 egy faluba ert, a sereg hirtelen koriHfogla, foglyul ejteth~kes ssemet kiszitrtaktes jollehet ekkor llietben maradt, Ielke fajdalmaban vegezte el.etet es Pecsett temettekel, a melyet mint mondjak, 8 maga alapitott. ~8. I. En.dre ki.nilylya korcnazasa,

Es

Peter tott ptispokke, plebanosokka es apatokka, rnikor Fejervarra nem tudott bejutni, futasnak

Ekkor a harorn testver Fejervar varosaba ment es valamennyi piispiik, nemes es az egess nep a Jegnagyobb ujjongassal fogadta (iket es Endret, mint legidosebbet, az orszag tronjdra erneltek, Nernelyek ugyan azt allitjak, hogy ezen testverek Wazul herczegnek egy Tatun-nemzetsegbeli leanytul sziiletett, nem tiirvenyes hazassagbol s.zarmaz6 fiai s a jdtt-rnent Tatun-nemzetseg ezert kapta volna a nernesseget, Es azonban bizonyara izetlen nagyon iigyetlen merrdemonda, Mert hat a Ilelkiil is nemeses es Scythiabol erednek es igy azck bizony Szar Laszlo fiai.

es

esemenyek kozben a magyarok Pest en szekerestill egyi.itt letaszitott8.k egy hegyr61 s igy vertamii koronat nyert ; azeldtt szerzetes volt a rosacensis apatsagban, 1) a mely Aquileia teruleten fekszik. I) Tulajdonkepen Velenczeben, az Isola di san Giorgio maggiore 5zigeten j. a rosaccoi kolostort [ovnl l<es6bben alapitottdk.
K.ezai Simon : Magyar kr6nikcija,

29. Szent-Gellert vertanusaga. Gellert csanadi pi.ispokiit pedig ezen

'1

50 Azutiin Pannoniaba szabb ideig remere

l{€:zai Simon
koltoziitt volt. es Beet-ben I) hosz-

30. Endre harczai

Henrik csaszarral.

Miutan pedig Endre az orszag koronajat felvette, ugy rnondjak, a bajorokkal, csehekkel es lengyelekkel haboriit viselt, de harczban gy6zedelmeskedett rajtuk es mint rnondjak, harem Mig ado:!izetoive tette oketo Ezert Henrik csaszar egeszen Bodoct-ig-) hatolt es ot honapig ostromolta Fejervar varosat, de erejet es hatalmat, a mint beszelik, vegre is ugy elvesztette, hogy maguk a nernetek es olaszok ejnelc idejen a sajat satraikban elve eltemettek rnagukat, minthogy a magyarok a sotetbena. taborukba nyomultak es nyiJaikkal kegyetlentil oldostek oketo Vegre a csaszar megbanta a dolgot bocsanatot kezdett kerni Endretol es a magyaroktol, bogy mindenet Magyarorszagon bagyja Iovain kivul, es eskut tess, hogy scm maga, scm utodai tdbbe sohasem jonnek ellenseges sereggeJ a magyar kiralysag' ellen Magyarorszagra, tov:ibbi Bodoct-tol egy leJ;lI~stsem mozdul addig, mig Ieanyat, Zs6fiilt, kit mar elcbb a franczla kiraly fianak kdtelezett le eros igeretteJ,.

es

ugy

nak felesegul nem adja, Erre a kiraly tandcsot tartott, ugy mondjak, kegyesen megbocsaj-

Nemetorszagbol el nem hozatja es Salamon kiraly-

A mint azutan a tabonH meginditotta, azt Wlitjiik, hogy elOs2)or a Barsonyos s) hegyen szallott meg. Mivel pedig az ehseg ills szomjusag agyon
I} Ma Bakony-Bel Vesaprem megyeben, ~) Bodajlc (Fejer mcgye). S) Ma Barsonyos falu Veszprem megye

tott neki.

es

ICsZen.

'Ju:aki

Magyar kronikaja.

51

csigazta oket, a kiraly neveben etclt es Halt adtak nekik roppant mennyisegben. ~tt~.l !Il'l;gyon sokan lereszegedtek es rntkor a csaszar ore! almos pillantasokkal l.ittak, hogy a magyarok ide-oda nyargalaszeak, azt hittek,. hogy a szerzodes alatt csel rejlik, es mindezt a. s~re~ tu~tara _~dva, a,r;t beszeltek, hogy azok az 0 illdozesukre jottek. Es b~ .. okan b:tegs~gtol rnegtorve, barsofly, parnak s kozott, kOCSlIl vitettek magukat, kocsijukat es agyukat oda hagyva, lora kaptak es hajnalban Urs 1) faluhoz ert.ek. A mint azutan a varnagy a kapuban 3llva eszrevette, hogy a.z orszagutr61 leterve, nehezen jarhato mocsarakon at fcgyveres nep k§zeledik, embereivel egyutt fegyverre keszlilt. Es mikozben az elhalado t6meget rnesszirol nezvefigyel.emmel. kiserte, a betegek, a kik a kocsikb61 es agyb61 kikelve Iohatoti mentek fel a ~arsonyo.s hegyre, ujra a ko~sikba hel'yezke~ve jutottak at a. mocsarakon. Mikor azutan paJZShord6ik maguk rndgott megpiUa.ntottak a varnagy csapatat, a kocsikat s a kocsikon uraikat odahagyva, ki merre Jatott. megfutamodtak. Erre a parasztok odamentek, a kocsikat elszcdtek, az urakat a kocsikon. legyilkoltik, holttestilket pedig a vizbe hanytlik. Ezen bete$ek kozUl nernelyek kozvitezek, rnasok gr6fok, sot orgr6fok is voltak. Ezert azon gazloban mai napig lehet talalni 10· sserszdmot, kardot S tobb efelet, ha a viz kiszarB;d. A hegret .pe~jgf az ily medon hatrahagy?tt barsony parnakrol neveztek el a lakosek Barsonyosnak,

') Mil Me~o.6rs,
sonyos kOllieleben.

GYOI m.cYe d6li roszcin, Bir-

4"

52

Kezai Simon Endre

31. A magyar kinUyok kronolcglaja, kiraly balala,

Szent-Istvan kiraly halala eta tehat tizcnegy eves negy honap mutt el Entire kiraly uralkodasanak e1so esztendejeig, Ezen ida kozben Peter kiralyelso es masodizben hatodfel evig uralkodott, Aba pedig harorn evig. Endre pedig oregsegtol megtorve,. uralkodasanak tizenkettedik. eveben, testverenek Belanak s Bela fiainak, tudniillik Gezanak es Lasalonak beleegyezesevel. fhit, a meg gyermek Salarnont tette kinilylya. {) maga pedig uralkodasanak tizenotodik eveben halt meg 6s Tihanyban ternettek el, a sajat alapitasu kolostoraban, fiaval, Daviddal egyiitt. IV. FEJEZET.
3. I. Bela kiraly.

Ezutitn Benyn Bela uralkodott. Uralkodasa alatt a rnagyarok elhagytak 11 hitet es 11 keresztsegot es annyira t6vclyegtek a hitben, ho~ scm poga.nyokna.k, scm katholikusoknak nem .latszottak. Hanern azutan a maguk j6 SZllntukbol megis visszatfrtek a hitre. kiil6nben azt rendelte, hogy az ad asveves szarnara minden vasar szombati napon tor-, tenj6k es orszaga egesz teruleten a byzanczi aranyat hozta forgalomba, a melyet igen apro denarokra, tudniillik negyven darabra lehetett felvaltani, Ezert negyven denarnyi iisszeget mai napiglan egy aranynak hivnak, nern mintha aranybot volna, hanem mert negyven denar ert egy bysancei aranyat.. K6t esztendeig uralkodott, a harmadikban elkoitoz5tt a vihigbol 65 a sajat. Szekszard nevfi menostoraban temettek el. 0

o

Magyar krcnikaja,
ugyanis
5 II.

53

kopasz (szar) es burna szinu (szi:ig) volt ezert: a sajat rnonostoranak olyan nevet adatott, milyen a sajat testalkata volt
33. Sa]amoD kuzd.elme a herczegekkef,

Ve~re Salamon, Laszlo es Geza ki:izott suIyos viszalykodas tort ki, a haza gyermekei megosslottak, Nemelyek ugyanis Salamonnal, masok pedig Lasaloval es Gezaval tartottak. A kiraly pedig sogorat, a csiszart vezetie roppant sereggel Nyitnin keresztul Laszlo es Geza ellen. Mikor ez Vaczra ert es Laszlo sereget meglatta, betegnek tetette .~agat es Pozsonyon ke~esztUI, hazarneI1;~ Ausztnaba, de a csehekbol,es bajorokbol elegendo segedcsapatokat hagyott hatra Salamonnak. Erre azutan a csasaar hazaterte utan Mogyorcdnru csatat vivtak. De minek szaporitsuk a. sz6t? Salamont legyoztek. a nerneteket es cseheket szetszortiLk. Its a mint Salamon rnegtudta, hogy 6 maga is,em'berei is vereseget szenvedtek, futasnak 1) eredt es Szigetf6nel atkelve II. Dunan, Mosonyban luizta meg maga], A mogyor6di csataban ktiIonben nerncsak nernetek vagy csehek estek el, hanem az orszag katonasaganak is elpusztult a legnagyobb resze, Salamon tehat rokonaitol valo fetteben eg6sz csaladjaval Styriaba ki:iltozott es csaladjat ott hagyva lIZ admonti kolcstorban, ') visszatert Mosonyba es ujra ossze akarta szedni sereget, De minth.ogy ereje naprol-napra hanyatlott, a:mazok torekvese pedig szerencses elomell,eelt Vak (II,) Bela Iednya Zsofia, ezt teveszli ossse ,sllrerzonk Salamon nejevel, Zs6Mval, a ki az 1120. tajall eplilt admonti kolostorban termeszetesen nom elhetett,
1) A Csepelsaiget deli S) Az admonti kolostorban

csucsanru.

54

Kezai Simon

teUel jartl ketsegbe . esve, viss~atert a csaszarhoz, hogy segitseget kerJe. Es habar sereg berelesere csak u~y szorta a penzt, a nernetek a magyaroktol valo reltlikben el sent akartak fogadni. Ezert mi~d~n remenyetol1pe~fosztva.visszatert Adrnontba a kiralynehoz es miutan nehany napot ,vele toltett, szerzetesi ruhaba Fejervarra j ott. Es mid/in unokatestvere Laszlo a Boldogsagos Szuz templemanak cl{)csarnok<iban sajat kezevel alamizsnat osstcgatett a ssegenyeknek.ugy beszelik, () ma~a is r·eszestilt abban a tobbi koztitt. Laszlo, a mint rapillantott, azonnal megismerte. Mikor azutan 1I\.s.zI0 az alamizsnaosztogatasbel visszatert, szorgalmasan ker~stc;tte, nern azert, m.intha artani ak~rt volna neki. 0 azonban attol tartott, hogy bajba keveredik miatta, elment annan az Adria tenger fele es ott halilrug a legnagyobb sze_genysegben es biinbanatban toltotte eletet Pola varosaban, a hoi el is ternettek, es. halalaig' egyeUen egyszer sem tert vissza fclesegehez. Zs6fia kir8.lyne pedig a legnagyobb lelki tisztasagban allhatatcsan megmaradva, kdveteit zyakran k~.do~e lato~atasa:ra es tehetsege szerlnt koJtseget kuldott nek; s egyre hiyta, ..ho~ mHt6ztas~e.k ..ot l1_leglatog~.tni ~h* h elott. Its jollehet ez neki IS sZlven fekudt,. tulsa~ gos sz.egenysege miatt azonban, szegyener.zetb51J nem akart utra: kelai, Mikor azutan a kir8.lyno meghallotta, hogy meghalt, jollehet sok nemet herczeg hazaatarsaul akarta venni, 0 valamennyit megvetette, foldi javait eladatta es a szegenyeknek osztotta. Maga pedig, apaczavli lett es igen szigoru e1et utan az Urhoz kolttizott; az emlitett monostorban ternettek el es mint szentet tisztelik.
34. I .. Geza kiraly..

Salamon utan pedig Geza uralkodott harem esztendeig, azutan meg halt, Vacaon, ternettek el, a. melyet mint rnondjak, 0 alapitott,

Magyar

kronikiija. kiraIy.

55

35. Szent·Lasz16

Geza utiinpedig Laszlo urallmdott harrnincs esztendeig es harem honaplg. Varadon nyugszik. Ennek idejeben Erdel,yben azon a hcgy:en. a melyet Kyrieleisnek I) hlvnak, a bessenyoket a rnagyarok nagy ellensegeit, a. mint Magyarorsza~ klrablasa utan menektiltek, utolerlek es Laszlo kiraly . es a magyarok ugy 5zetvertek oket,. hogy a mint rnondjak, egyetlen egy sem maradtkozUlOk eIelben~ 36. KOnyves Klilman kiraly.

Miutan pedig Laszlo elkiiltoziitt, Geza kira.ty fia, Kalman uralkodott utana tizennyolcz evig, a kinek holtteste Fejervaron nyugszik. Ez mar puspok volt es azutan keronaznik kinllylya. Konyvesnek pedig azert neveztek Kalmant, mert kiinyvei voltak, melyekb6l mint egy puspdk, ugy olvasta az irnakat, Ugyand Dalmatcrszagba sereget kUldiitt es megelette Peter klnilyt, a kj a Goze! nevti hegyek kiizt 5z3.llott szembe a magyarckkat, de az emlitett hegyek kezt legyoztek es rnegoltek. Ezert eseket a hegyeket a rnagyarban mai napig Patur Gozdia-nak hivjak.') Esen kiralynak szek· helye es palotaja kulonben Tenen *} varaban volt. Mikor tehat est vegrehajtotta es Dalmatorssagot rneghoditottava velenczesekti:il gii:Iyakat.
I) A Szolnok-Dcboka megyeben, Cserhalom m.enett talalhato Kt!rles [alll. nevenek :l gor6g Kyrie eleison-ra va16 magyal'lizisa IJ.z etymologiedlas egyik szanalmas peldaja. t) Petrova Gora hegyseg a mai Modrus-Fiume !Is Zagni.b megye hatdran, 3) A mai Knin vdros Dalmathiban,

fi6

Kezai Simon

hajokat es dereglyeket berelt es magyar sereget killd6tt rajtuk Apuliaba es itt Monopoli es Brindisi varosat elfoglaltal,c. de nehany polgar hu rnaradt Velenczehez. Es miutan ezen varosokat Velencze birtokaban hagytak, gyors vagtatva Apulia siksagat helyenkent feldultak es harem henapig maradtak benne. Vegre hajoikra visszaterve,

vetenczeieknelnagytak, Ezeket a varcsckat utobb az ifjabb Vilmos, Ssicailia kiralya I) a pisaiak setudta szerezni.
gitsegevel nagy koltseggel is alig hogy vissza

a tengeren at visszatertek Dalmatorszagba, de a magyar kapitanyt es a magyar kiraly czirneret a

37. n. (Vak) Bela. kid.ly.

Kalman utan pedig Bela uralkodott kilencz esztendeig es ket honapig. Fejervarott ternettek el,")
38. II. Geza kiraly. Bela utan pedig G6za uralkodott hiisa esztendeig. Vegre meghalt 6s Fej6rvarott temett6k -el, 39. 111. Istvan es

n.

Lbz16.

Ezutan Istvan uralkodott tizenegy evig es 'kilencz honapig, Uralkodasa alatt Laszlo herczeg feI evig bitorolta az orszagot es a koronat, Fejervarott ternettek el.
-1) Az ifjabb, (Kegyes) Vilmos 1166-89-ig nralkodott, 2) Kalman fiar61 s utodjarol, n. Istvanr6l (11l6-1131.) I~thai tehat semmit sem tud:

n.

Magyar krenikaja ..
40. IV. Istvan hitcrlasa.

57

Ezen Istvan utan testvere ot h6napig es ot napig bitorolta a koronat, de vegre legyoztek. J:;zen csataban az orssag tobb nerneset megiiltek. o maga pedig az orszagbol menekUlve, vegre Zimonyba ment es ott vegezte eletet, Fejervaron
nyugszlk. 41. Ill. Bela kinUy.

Ezutan pedig a gordg Bela uralkodott, a kit Beese es Gergely hosszasabban a gorog csaszarnak tartott. Uldozte a tolvajokat es rablokat s 6 kezdte a folyarnodas utjan vale szolast, mint a hogyan a szentszeki es a csaszari udvarnal tortenik. Fejervarott fekszik eltemetve.
42. Imre kin'ily.

Beta utan pedig fia, Irnre uralkodott.
43. {) utana

n.

Endre kiraly. a hatalmas es dicsoseges

Endre kiraly uralkodott. I) 0 a szent fiildet is me~' latogatta, ott vaIamen.nYi kereszteny fejedelem 1'0' vezerre valasztotta s a babyloni szultan sereget a
magyarokkal szekelyekkel megszalasztotta assyrusok es mas nemzetek kivat6 tisztelettel Magyarorszagba,

pedig

es

es

doltak neki. Ezutan roppant

dicsosegge! tert haza

he-

az

I) Imre flira! s ut6djir61, a hdnapig' (1204. szeptembertdl 1-205.'msjusig) uralkod6 III. Lasslorol
Kezu] nem emlekez ik.

par

58

Kezai. Simon 44. IV. Bela es a tatarjllras.

Utana pedig fia, Bela uralkodott, Esztergomban, a minoritdknal ternettek el, Az 6 uratkedasa alatta rnongolok vagy tao tarok az orszag harem reszeben otszazezer fegyveressel Magyarorszagra tortek s meg ezenfeltil mintegy negyvenezer szazadosuk es tizedesuk volt. A ernlitett kiraly a Sajonal szallott veluk szembe az Ur 1241. evliben, de a mongolok legyoztek es az orssdg majdnern egesz katonasaga ott veszett, maca Bela. a tengerre menekiilt elolUk. A mint azut.in a tengertDl visszaj6tt, Frigyes, Ausztria herczcge tamadt ra haddaI, de a magyarok Beesujhcly alatt arcaba ssurva mcgoltek .

.p.

V. Istvan

kiraly.

Utana fta, Istvan uralkodott, a ki a csehekkel, osstrtikokkal, shijerokkal, brandenburgiekkal es mas vegyes seregekkel raja tarnado cseh kiralyt, nev szerint Otakart, a Rabcza folyo meJlD1 viteziil visszakergette. Ugyan8 Budurn varosat 1) is hatalmaba vette es a, bolgarek fejedelmet rak(myszeritettc, hogy mig 6 neki engcdelmeskedjek. Vegre e vilagb61 elkoltozve, a Boldogsagos Szuz szigeten, ') az apaczak kolostoraban nyugszik eltemetve,

el,

1) A mai Viddin, Bulgiriaban, a Duna partjao. ~) A mal MlI.rgitsziget, aa emlitett kclostor
romja.ival.

Magyar kronikaja, V. FEJEZET.
46. IV. (Kun) Lbz16 megsegfti Habsburgf Rudolfol Otakar cseh kiraly ellen.

59

E,zutan fla, harmadik 1) Laszlo uralkodik, Ez az Ur kegyelmeboI mint kis gyermek jutott az orszag tr6njara. Uralkodasa Idejen Otakirr,a csehek ki.ra.lya. a kia .r6mai birodalom joga ala tartczo ti:ibb tartomanyt tenyleg es pedig igaztalanul bitorolt,a mib61 erat es haUatlan nagy hatalmat rneritett, Magyarorszag hata.rszelein killonbozQ helyeken igen nagy teriileteket fosztogatott ; az I) atyja, Istvan azonbau nern szerezhetett ezert melt6 elegtetelt, mert hirtelen halrua megakadatyozta benne. Minthogy pectig e kozben a nemet fejedelmek a frankfurti gyulesen Rudolf habsburgi grOfot vataszto.ltak kira.l~kk~ ~zon kotelezettseggel, hogy a birodalom jogkdrehes tartozo elfoglalt tartomanyokat sserezse vissza, O. mint a. birodalmi huberbirtokok v.isszaszerz6je eloszi:ir is Ausztriaba ment, a melyet Otakarszallott meg es birtokolt. Es miutiin hosszasabban Becsben tartoakodott e.s a esehekte] visszakdveteltea malta jogait, a cseh kinily oly merhetetlen nagy es eros sereget inditott ellene, h.ogy a nemet kira:ty a maga erejevel nem rnert vele szembe szallani, Ezert Magyarorsz;ig nagysagos kirruya.t, mint a szent katholikus egyhaz fiat kerte alJizatosan segftsegtil s. ennek fejeben ori:ik baratsagra ki:itelezte magat vele szemben. Hosaatette meg, hogy ugy fog feltimni a dolog, hogy ezaltal is a szentseges romai egyhaznak fog igeo nagy szolgalatot teljesiteni, A maga rCszerol pedig, ha a magyar

1) Imre fi.anak, ill. Lasz16nakbeleszamittisaval helyesebben IV. Laszlo.

GO

Kezai Simon

kiraly keri, barrnely hasonlc segitseggel szolgalatara kell Jennie. Mivel pedig Laszlo kiraly zsenge koranales erejenel fogva csak sziveben es lelkeben rejtette Otakarnak atyja es maga ellen megkiserelt vakmero tamadasait, elhatarozta, hogy a nemet fejedelem keresenek eleget tesz, Megindult tehat Fejervar varosabol, mint Mars fia, a kinek csillagzatanak anasa fogantatasa es szilletese napjan vitezseg es egyeb termeszeti adomanyok dolgaban hatalmat es sikert josolt neki, a legfelsegesebb Isten segitsegeben es oseinek: Szent-Istvan, Imre es Laszlo kiralyok es a szentek kozbenjarasaban bizva es remenykedve, es a kiralyi f61seg zaszlajat felemelve, Rudolffal Marcheggnel talalkozott seregevel, a ki ugy varta erkezeset es segitseget, mint az Istenet. Minthogy pedig Rudolf hadi nepe a nehCz fe~erzet miatt nehezen tudott mozogni es roppantul felt szembe szallani oly nagy sokasaggal, a melyet Otakar hir szerint dsszeszedett, nem mert ellene menni es indulni, Laszlo kiraly pedig, a mint ezt latta es eszrevette, Stilifried vara kdrul, a Morava vize kozeleben az litkozetre sieto es keszen a110 Otakdr ele vonult es a cseh sereget minden oldalrol k6rtilfo$ta. Lovaikat s magukat is Laszlo magyarjai es kunjai nyillal sebezve annyira szorongattak, hogy Milot, Otakar seregenek vezere, a kiben a sereg tomege leflt6bbet bizott, nem birta ki tovabb a magyarok tamadasat 'es nyilait es ernbereivel egyutt futasnak eredt, s a lengyel zsoldosok is a csatarendet megbontva a csehekkel egylitt utana fntottak ; a kunok pedig ezen csatarozasok k6zott a cseh kiralynak es seregenek podgyaszat es fegyverkeszletet hanytak szet ragadtak el. Ezen iitkozetben tehat Otakar kiralyt, a mint zavarodott elrnevel a serew be_n i.de-oda kapkodott, elfogtak. es ~eg6'ltek. Fiat, MIklos herczeget pedig foglyul ejtve Magyar-

es

Magyar

kronikaja.

01

orsaag mas nemesei,. mint _az eg csillagai, megsaamfalhatatlanul a kiraly Ur k6ri.il allottak, Hogy tehat Laszlo kiraly ily dicseseges es diadalrnas gyozelmenek ernleke fenmaradjon, a csehek, lengyelek es rnorvak orok szegyenere es gyalazatara, pajzsaik es zassloik a fejervari ternplornban, az orszag szekhelyen, a falra fi.iggesztve rnaradnak

testvere : Andras, Salamon

orszagba hoztak mas fogoly baroval, groffal es szamtalan kosvitesze! egyutt, A halottak szarnat pedig cs~k az isteni bOl.cs~se_g tudna ..dsszeolvasni. Rudolf nemet es romai kiraly ,redig embereivel csak ott lillott es nezte, mi tortenik. A~yozelem utan tehat a nernet kirtily hal at adott Laszlonak, hogy az 0 segitsegevel jutott isrnet Ausztria es Styria birtokaba azon a napon. Laszlo magyar kiraly tehat diadallal haza tert, a nemet sereg pedig Ausztriaban maradt. Ez tehat Laszlo kinily elso gyozelme, melyet az isteni kegyelcm lfjusaga koraban juttatott csatalyreszeul. Azoni.it1{ozetben, azon a napon a Basztej nemzetsegbcl szarmazo Renold, Renold fia tartotta a kiraly zaszlajat vitezUl es kernenyen ; harem

es

Laszlo

es

Magyar-

mindorokre,

47. Lasz16 gy6zelnles hadjarata

a kunok ellen.

Egy masik csodalatos iitkozete is volt Laszlo kirruynak ifju koraban 1) a kiinokkal, a melyet az

kunok, kiket elsf izben a kiraly nagyatyja, boldog emlekezetti Bela kiraly telepitett Magyarorssagba, kesobb mint a foveny, ugy elszaporodtak, ugy hogy maganak Bela kinilynak az forgott eszeben, I) 1280. nugusztus Hodmeadvdsarhelynel. elejen, Hddmezdn,

elobbi haboruhoz

lehet rnerni, Mivel ugyanis a

a rnni

62

Kezai Simon

hogy megyekkent szetosztjaoket, de eet sohasem merle megtenni, atto! tartva, hogy az orszagnak baja esik rniattuk, Ugy beszelik, at,Yjanak, Istvan kiralynak is ez volt velUk a terve es 0 is az emlitett 6vatossagb61 vOIl.ta vissza akaratat, Hanern a dieso, batores nagyratore Laszlo kiraly, a mint rnegtudta, hogy eselt s~?n~k ellene, ugy rajuk tamadt, hogy abban az utkozetben kemeny vereseget szenvedtek, igen sokan fogsagba estek, masok pedig feleseguket, gyermekeiket s minden vagyonukat oda hagyva, a barbae nepekhcz menekultek .. Azon nehanyan is, a kik megmaradtak, anynyira meghunyaszkodnak a kiraly parancaaelott, hogy remego szivvel a1ig rnernek a kinily arczaba nezni. Ezen csataban a hunok megolt6k Oli.vert,. Pata fiat, az Aba nemzetsegbfil, - Andrast, Lo· rincs testveret, Mik6sispan flat a Wigman nemzetsegbol,l) Laszlot, Panyit japan fiat a Misk6cz nernzetsegbol es Domotort, Mihalka flat a Rosd

nemzetsegbol.

'iiiggelek. J.
48. J6vev6nyek Minthogy FEJiEZET. .Q6za f'ejedelero. kor4ban,

A joveveny nemesekr61.
a tiszta mag_yarsagban nines tdbb tdrzs vagy nemzetseg, mint a szaznyolcz nernzetseg, l!\,tnunk kell, honnan veszik eredetilket aaok1) A Wigman nemzetsegt5l kapta nevet Igmand (Nagy. os Kis-Igrnand) koz8eg Komarommegyeben,

Magyar kronikaja.

63

kalrnas ,anal hogy egy. i1y nagy nemzetet megteritsen. Es jollehet mind maga, mind udvara Szent Adalbert altal a keresztsc~ kegyelrneben reszesult, megis az egi tronusrol szozat jutott hozza, hol!'Y hagyjon fel azon gondolattal, rnert a legfelsegcsebb Isten kelP'elmessege a tole szarmazando Szent Istvanra biasa, hogy mindezt vegre hajtsa. Ennek hallatara tehat azt, a mit Szent Adalbert pragai piispdk utrnutatasa szerint nepe meg1eritesenek dolgaban tehetett es tcnnie kellett, meg is cselekedte. Elkuldotte tehat kiiveteit a. kereszteny orssagokba es mindenkinek tudtara adta szandekat. Ezert, a mint ezt hallottak, sok grof, kiizvitez es nemes erkezett hozza a keresztenyek t.ijarol. Meg redig nernelyek az lsten sserelmebol, hogy tudniillik a fejedelernnek segitsegere legyenek a poganyok ellen, ha a hitet el nem akarnak fogadni, masok p~dt~ a~ert, hogy maauktol a poganyoktol, mint uldoZOlktol megssabaduljanak, Mert a nemzet, a mig poganysagban

azenban

nak ivadekai, a kik az olasz foldrol vagy Nernetorszagbol vagy mas videkekroi szarmaztak be. A Turul nernzetsegbo) szarmaz6 Geza fejedelem volt ugyanisaa els6 a magyarok kiiziH, a kihez, mint mondjak, sz6zat hangzott az egekbol, hogy fogadja el a kereszteny hitet es a keresztscget, Minthogy
kezehez ernberver tapadt, nem is volt al-

volt a keresztenyeknek ..
49. Tanbergi Ekkor

elt,

kegyetlen

Uldozoje

Tibold gr6f.

jott Geza fejedeJemhez tanbergi Tibold gr6f,a kit Graf Tibolduak neveztek, es ezert ivadekai ki:izill nernelyeket mal napiglan egyszeruen Graf-oknak hivnak. Tole szarmaanak a Babocsaiak. Ezek teMt Nemetorszagbol vaI61{.

Kezai Simon
50. Hont es Pazman.

Ezutan jott Hont es Pazrnan, ket edes testver, - mindketto svab eredetu panczelos vitez, Ezek ugyanis vitezeikkel egyiitt Magyarorszagon keresztul, a tengeren nilra akartak zarandokolni. De Geza fejedelem maganat tartoztatta iiket es utobb Ssent Istvan kiralyt a Garam vizenel nemet szokas szerint lovagi karddal oveztek,
Sr. Wasserburgi Veczelin.

Majd ezutan Veczelin grof koltozott be Wasserburgbol. Ez olte meg Koppany vezert Somogyban. Ivadekait Jak-oknak nevezik.
52. Wolfer es Hedryh,

Ezutan Wolfer jott be testverevel Hedryhhel Vildoniabol, negyven ,Panczelos vitezzel. A Kiscen hegyet 1) kapta szauasul, a hova favarat, majd szerzetesek szamara kolostort epittetett,ha· lala utan ide is temettek, Tole szarrnaznak a Hedryh-ek (Hederek, Hedervariak),
53. Lebenyi Poth.

Ezutan Lebenyi Path k6lti:izott be, a kit mas neven Ernesztnek hfvtak. 0 sok nemessel egyiilt jdtt Magyarorssagra, Tole ssarmazik Konrad ovari grOf.")
1) A mai Nemet-Ujvar (Glesslag), Vasrnegyeben, ') Lebeny kozseg, hires Arpadkori, ujabban restauralt romanstilf tempiommal, Mosonymegyeben
van.

Magyar

kronikaja.

6':;

54. Kel.ed es Guth, A kesobb,. Peter kiraly idejeben bekoltozf Keled es Guth testverek svab neruzetsegbdl, Stauf vanibol szarrnaznak. 55. Friedburgi Altmann.

Utanuk jott egy panczelos vitez, a friedburgi Altmann, Thuringiabcl ; tole szarmaznak a Balogok.

56. Oliver es Ratot.
Utana, Kalman kiraly idejeben jottek Apuliabol Oliver es Ratot, Casertabol ') szarmaznak. A Zsambokiak pedi!l" a champagne-i grofokto! erednek Franczlacrsziigbol, 57. Beese es Gergely.

cziaorszagbol veszi eredetet, Comes Vilmos vers~geb61.2)
58. Buaad, Buzad nemzetsege pedig Meissenbol a wartburgi keruletbol valo nemesek, 59. NUrnbergi Hermann. ered;

A Beese es Gergely nernzetseg

szinten Fran-

toztek be.

Hermann nemzetsege pedig Nurnbergbol vale, - eJegge ncmesek, Gisella kiralyneval kol-

I) Caserta, egy husonlonevfi tartomany fovarosa, Napolytol ejszakra. "J Comes Vilmos (Guillaume Ie Cornu) R6bert de Baux mellett Anjou K:irolynak Ieghiresebb tengeresae volt, K6za; Simon: Mab'Y.ar kr6n;iJrajn.

5

66

Kezai. Simon

60. A Radvany, Bogath es Ludanyr nemzetseg, Azoknak pedig, a kik Radvany es Bogath nevet viselnek, Csehorszagbol szarrnazik a nemzetsege, hasonlokepen azoke is, a kiket Ludanyiaknak nevczuek. 61. Simon es Mihaly spanyol gr6fok. Simon gr6fnak es testverenek, Mih:itynak nernzetsege pedig, a kikct Martinsdorfiaknak 1) neveznek, - HI. Bela fianak, Imre kiralynak idejeben Imre kiniIy nejevel, az arragoniai kiraly leanyaval, Constantia kiralyneval egytitt, na~ pornpavalji:itt be, tisztesseges vitezeket es igen diszes kiseretet hozva magaval. Minthogy ugyanis nemzetsegiik egy nagy groffal igaz es ketsegbevonhatatlan okokb61 lolytonosancziv6dott, vegre az emlitett nagy grof ellen, mint mondjak, sereget gyujtdtt, csatat vivott, a melyben Sirnonnak es Mihalynak atyja,. ssinten Simon nagyba:tyjuk, Bertrarnus az emlitett nagy grofot fogJyul ejtette es kivegezte, Mivel pedig Simon es Bertramus ezaltal ellensegeskedest vontak rnagukra, az emlitett kiralyneval egyenesen Pannoniaba koltoztek; lmre kiraly pedig, a mint nernes szarrnazasukat megtudta, orommel fogadta aleet es mint tudjuk, Magyarorszag l{iil6nb6zD reszeiben bOf eges es terjedelrnes hfiberbirtokokba igtatta be oketo Mivel pedig az emHtett nernzetseg Spanyolorszagban t6bb varat birt, de valamennyi k6zt az volt a legelso, a melyet Bojotnak hivtak, ezert a mondott I;\'rMok es eIiideik elso szallasukat Nyeredszeg koru! 2) Bojolnak neveztek eL Nernzetseguk sast szokott viselni a

es

]) Martinsd orf = Nagy- Marton, Sopronmegyeben . s) Mil Nyerges-Ujfaln Esstergommegyeben.

Magyar pajzsan,

kronikaja.

67

szigeteket, hajokon es hajohaddal tarnadva, elfoglalta, - mikor az arragoniai kiraly egyeb katonai rneghatraltak, a mint beszelik, az 0 nemzetseJi:lik verte ki. Ezert a kiralynak es a katonasag gyule· senek hatarozata ugy rendelte, hogy elobbiczimeruket, a mely minden figuralis alak nelkiil tiszta voros volt, sassal csereljek fel, Constantia Simon es Bertramus hugat, Tatat is magaval hozta, a ki oly csinos es gyonyoni volt, hogy azon idfiben vilagszerte senkit sem tartottak hOZUl foghatonak. Ezt a hajadont Benedek herezegbez; Konrad .ft8.. hoz adtak noul, s lmre kiraly es Constantia kiralyne reszerol Nagy Martont kapta mas jegyajandekokkal egylitt. I) 6:01. Gottfdd A nemzetseg.

nern mer hordani, - meg pedig azert, mert a tunisi szultan sereget, a ki a Maiorica es Minorica

a mit Spanyclorszag

tdbbi viteze es gr6fja

Ezenfelirl III. Istvan kiraly idejeben Magyarorszagra jott egy Gottfrid nevu vitea, a kitol Keled fiainak, Fulopnek, Lasalonak es Gergelynek nemzetsege ssarmazik, Ez a Gottfrid ugyanis nemes ssarmazasti, tudniillik a hersfeldi gr6f fia volt, s a frankfurti gyulesen, a melyen csaszart keUett villa sztani , zavargas kozben, a mint rnondjak, megolte a thtiringi tartornanygrofot, s ezert . futassal menekulve, mint bujdoso, Istvan kiralyhoz ment, de ellensegei meg tole is visszakoveteltek. Minthogy pedig Istvan kirary nern adta ki ellensegeinek, Nernetorszagon szamuzesi vegzest WIdettek ellene, es fgy akarata nelkill Magyarorsza1) Ezt a ket gr6fot szerepelteti Katona Jdzsef .,Bank-Ban".jaba.n. Benedek = Bank, ncje, kit Kezai Tatanak nevez, Katona Melindaja.

B8

Kezai Simon

gon maradt, Utobb a kiraly egy sereg elen a boszniai fejedelem ellen kirlddtte, s a mint ast legyiizte s visszatert a kirlilyhoz, azontul kegyes banaamcdban reszesUlt.
63. Miurk es testveret, Miurk is, testvereivel, Venczellel es Jakabbal egyiltt, nem regi lakosai Magyarorszagnak; a morva herczegekt81 veszik eredetiiket, IV_ Belahoz rokonsag ki.lti oketo 64. A tobbi joveveny. Koltozkedtek ezenfeliil mind Geza fejedelernnek, mind a tobbi kiralynak idejeben csehek, lengyelek, g6r6gi:ik, bessenyck, orrnenyek es majdnern minden idegen nernzetsegbol valok, a rnely az a1!:ltt~alal.hat6, es ~ kini~yoknak vagy ~z orszag tobbi uranak szolgalva, birtokot kaptak tolilk es id6 jartaval a nernesseget is megkaptak. Nevuket i:isszeirni jelen kdnyvernben faradsagosnak tartottam.

Csakanyi

e~

n.

FEJEZET.
az

Az udvarnokokr61.
65. A szolgak eredete Magyarorszagon; egyhaz felszabadft6 kiserletei.

Mivel azonfelul . nernelyeket erdekel, hogy kik az udvarnokok, varnepek lis egyeb beresek, szabadosok es rabszolgak, kikkel egesz Magyarorszag tele van, - tovabba honnan veszik eredetilket, - ezt is meltonak tartottarn, hogy jelen

ruunkacskam hoz fUggeszszem. Ugy tortent, hogy a magyarok, a mint Pan-

Magyar kronika]«,

60

noniat birtokukba vettek, a kereszteny es pogany foglyaik koztil, a nepek szokasa szerint nernelyiket, a kik ellenssegultek, legyilkoltak, - masokat, a derekabbakat, magukkal vittek a csatara es a zsakmanybdl valarnelyes reszt juttattak nekik, ismet masokat pedig kiUonre1e szolgalatokra alkalrnaztak es allandoan satraik korul szoktak tartani, ezen foglyok azutan csupan csak az allattartas hasznabol es zsakmanylasbol eltek, mint a kllDok.Majd pedig, a mint a hitet es keresztse~et felvettl:k, a rornai egyhas, a mint mondjak, Geza fejedelernnek es Szent Istvan kir:ilynak, rnikor Krisztust megismertek, eros rendeletben adta, hogy tobh£: ne zsakmanyoljanak, a kereszteny foglyoknak adjak vissza elobbi szabadsagukat, mert a foglyok k6zt sok a nemes ember. Minthogy azonban az orszag igen tagas volt, Iakosai pedig alig voltak, 8Z egesz nemzet ezen kerdesben a papanak nem adta meg beleegyezeset, es utobb a papa ugy rendelkezett, bogy a foglyok foldet muvcljenek es a f6ld terrnenyeibdl eljenek, mint mas keresztenyek. Ezert azok a foglyok, a kiknek nem volt f61djiik, saja.t szantokb61 vallafkostak, hogy flzetnek annyi bert, a mennyit a foldesurak kivetnek. 66. Az udvarnokok es varnepek,

Ido jartaval azutan, mikor a keresetenyseg megerosddott, az orszag elokeloi kenyelmes eletet ohajtouak elni, 5 minthogy szarntalan foglyuk volt, nem engedtek oket szabadon tavozni, a hogy a papa akarta, hanem udvaruk szolgalatara rendeltek oket, a kiket anyanyelviikdn udvarnokoknak neveztek. Ezt a ssolgai viszonyt azonban, bar az orszag nemesei foglyaik k6zill tobbet benne tartottak azon idoben, Kalmannak, Geza kiraIy fianak koraban eltoroltek. Azt akarta, hogy a. fog-

70

Kezai Simon

lyokkal ily szolgalatokat csak a mags tetethessen es azok a piispokok, kiknek a sajat foglyai kozi.il ajandekoz. Hogy azutan a nemesse~ az ilyen tilalmat rossz neven ne vegye, a kiraly a sajat udvarnokait a nador szclgalatara bocsajtotta, a -kit a. nemesek erdekeben valasztanak. Mivel azonban a nem-kereszteny magyarok a hit igajat nehezen turhettek, mert a zsakmanylasr61 Ie kellett szokniok, foglyaikra sulyos munkakat es terheket r6ttak. Ez asonban a pirspdkoknek nem tetszett, es a papa e16tt sz6va tettek, Mikor azutan a papa a ptlspokok hangos szavat meghaUotta, es a jeIenlevd kovetekto! Szent Istvan kiraly dicseretes eleter61 kerdezoskodott. ugy rnondjak, ily szavakban tort ki , "En - ugymond csak aposloli vagyok, hanern 0 valosagos apostol! Rabizom esert, hogy orszaganak egynazait a sajat belatasa szerint rendezze, 5 a foglyokat, a kiket megvalt, egyedUl is birhassa." Ezerr, a hanyat csak talalt a magyarokniil, mind rnegvaltotta, azok leszamitasaval, a kiket az orszag nemesei az egyhazak birtokaba adtak. Ezeket azutan, kiinnyebb szolgalat-

tal.varainak ssotgalatara rendelte.
67. A varjobbagyok, beresek, rabsaojgak.

szabadosok

es

vedelmezzek.

A varjobbagyok szegeny nernesek, kik a kiralyhoz fordultak es a V3.r foldjeib61 fdldet kap. tak, hogy a var birtokat s a varat haboru idejen

A foglyok kiizill masokat beresekke tettek, a kiket azutan Kalman kiraly oly sokfelekke valtoztatott. Szent Istvan kiriily kiilonben azt rendelte, hogy a beres, ha meg akarja valtani magat, szaz byzanczi aranyon valtsa meg magat es hazat. Ha

Magyar pedig nem volt felesege

kr6nikaja.

71

a sajat szevagy ugyanannyit era szolgalattal. A magyarok azonban csak kelletlernil engedtek a klralynak, hogy foglyaikat rnegvaltsa, de Szent Istvan kiraly es a puspokdk rakenyszeritettek aket. . Hanem ezt csak azokr61 a foglyokrol irta es rendelte, a kik a kereszteny nepekbol estek foglytil, azokr61 ~edig. a kik a pogany nepekbdl keriiltek ki, a papa semmit sern mondott Mert a szentszek ugy akarja, hogy a poganyok alavetettjei legyenek a keresztenyeknek. Ezert is ezen Ioglyokat uheg-eknek nevezik, mert az egyhaz minden egyes magyarnak megengedte, hogy ilyeneket bir-

es csaladja, melyet huszonne~y byzanczi aranyon,

jon es tartson.

TARTALOM.
Bevezetes Kezai ajanlolevelc IV. Lasalohoz JlI. • VTI·
Oldal

El s 6 k 0 ny v.
A hunok tOrten.te.

T. Fejezet, 1. Bevezetd a hunok tortenetchea 9 2. A babeli torony .. . .... 10 3. Menrot Perzsidbu, fiai : Hunor es Mogor Maeotisba kdltoanek ; a gimszarvas regeje .. 11 4. Koltiizkiides Seythiaba, Scythia leinisa.. 12

5. Scythia felosstasn,

a magyar nemzetsegek .

14

II. F ejezet,
a nemesekes oem nernesek 7.. A hunok bcjdvetele. .. . 8. A tamokvolgyi es zeiselmaueri iitkdzet . 9. Ethele jellemzcse udvartartasa .

6. A hunok kapitdnyai,

es

15 16 18 19

III. Fejeset,

10. Ethele hadjaratn

11. Spunyolorsz agi hadjarat, nyugaton, Buda halala.

es

a catalauni iltkiizet.
. Ethete diadalutja

22
24

73
IV. Fejezet.

12. Aquileia bevetele. 14. Ethele menyegadje, halala es temetese ;
1:1. Ethele olaszorsaagi hadjarata, Szoard gy6zelme

Oldal

25

.

.

28 30 32

29

15. A hun birorlalom Ielbomlasa, Csaba es a szekelyek 16 .. Szvatoplug atyja Maret .

es

Masodik kllnyv.
:\ mngya.rol'c tilrhinete. I. Fejezet, 17. Bevezetes . 18. A magynrok bejovetelu 19. Arp:id es a tobbi kapitany 20. Kalandozasok anyugoti es keleti tartomanyokban 21. As augsburgi vesaedclem, 32. A tobbi magyar serag diadalmas harczui . 23. A konstantinapolyi hadjarat es Botond bajvivasa :·1::1 33 34

36

.1-0

37 :J8

II. Fejezet. :N. Szent Istvan kirdly , . 25. Peter kiraly gogj e es bukasa
26. Aba Samuel ldraly .

III. Fejezet. 27. Peter masodik kiralysaga es bukasa . :l8. I. Endre kirilyly:i koronazasa . 31. A magyar kinilyok kronologfaja.
halala IV. Fejczet. 29. Szent-Gellert vertanusagu, 30. Endre harczai Henrik csasztirrul

4!J
4t1 50 52

~·7

Endre kiraly

32. J. Bela kiraly .

74 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. Salamon kuzdelme a herczegekkel. I. Geza kinily. • • Szent Laszlo kiraly , Konyves Kilman. . II. (Vak) Bela kinUy II. Geza kiraJ.y • • . HI. Istvan es II. Laszlo rv. Istvan bitorlasa, . III. Bela kirru.y . . . Imre kiraly. . . n. Endre kirruy. . . I V. Bela es a tata.rjaras V. Istvan kiraly
V. F ejezet. Olda!

53 54 55 55 56 56 56 57 57 57 51 58 58

40. IV. (Kiin) Laszlo megsegiti Habsburgi Rudolfot Otakar cseh kir8.Iy ellen. ..• 47. Laszlo gyiizelmes hadjarata a kunok ellen .
FfiggeMk..

59 61

1. Fejezet,
A ]ilveveny uemeaekeci.

48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58.

Jovevenyek Geza fejedelem koraban . Tanbergi Tibold gr6f . Hont es Pazman. • . Wasserburgl Venezelln. Wolfer lis Hedryh . Lebenyi Poth , . . Keled es Guth, . . Friedburgi Altmann . Oliver es Ratot . Beese es Gergely. Buzad

62 63 64 64 64
64

65 65 65 65 65

75
Qlda.!.

59. 60. 61. 62.

Niirubergi Hermann. . • A Radvany, Bogath es Ludanyi nemzetseg Simon Mihaly spanyol grofok A GottFrid nemzetseg . 63. Miurk es testverei 64. A tobbi joveveny

65
• 66 68

es

66 67
68

n,

Fejezet.

A.z udvaruokokrol.

67. A varjobbagyok, cseledek, szabudosok ssolgak .
Tartalomjegyzek .

65. A s.zolgak eredete Magyarorssagon, az egyhliz felssabadito kiserletei. .••.... 66 . .Az udvarnokok es varnepek •.

68
69

es

rab-

70
72

A Ma_gyar I(iJnyvldr
" ,I cz~ljll II.Z, hogy a mllgyar is kiilIoJdi lrodalem term!kelt oly olcso arOD hozza .forgaJomba, b"gy nokata JegszGrenyebb vlszonyok Ii!!.zt 616.k Is megszerezhess6k. Mlndnmellett, hogy a l.gjobb mino.~ItQ :romen,e., papl,oll II legtisztAbb nyon:u!.ssal Jelenik megl R,MlIGYAn KClNYVTAR egy-egy fiizeton6k .ar.a csal( SO nll~r. Fuzelel nemcsak klvAI6 regibb ,Irolnk mllvelnek gondos uj Irilldasait tarlalmazzak, :nemcsak a kliW!1dllrodalom, remekelnek _ jeres f!,rdHas,ajval If:l'~pitj'k a m"fqar klizOn 6g konyvtAralt, hsnem kll.llk uJabb m:1gyuI.rOkoak eredetl munkalt Is, termeszetesen javot annak, mlt 8 mal magyar tudomanyos 6!i1 62epirod.tom termel.

I

A »MAOYAR KONVVTAR«
lehet61eg eo.koldaJu, n.gygondo! fordit ilZ 18ltolal 630kstlgletre Is, kiilOn tskotal kladdsoka! nyujll's; a mellett tOrekszllr, hogy a vAllalat OIYBD. le~ent bogy .... 01· vasa ktlz3nseg minden osztalyn Waljon benne a maga szlmAr .. vaJ6t. FeIOleu'.1Ii s",,~pirodaJo:m minden lig6-!.: ad elbeszeh!seke·t\ k'l.ebb regcnyeket, 6ziDm(lveket; vereckel i. ezenklviU KO%IlI ..ilZ. Ir.od ..Iomtortenet, nemzetl ~9 viI8gtort~net, a termeszetludomnoyok stb, k6r6,be vA munklilratls. A ki " MAGYAR KClNYV'fAR eddlg megjelent muleit megszerzl, " legok.6bb aron a legtartalmaaabl> hizl Idlnybl.,rho~jLlt"

go

I

i

I

MINDEN E:GY-EGY

SZAM
5zAM

EGYENKINT ARA

KAPHAT6. 30 FILLER.

1

I{APHAT6 MINDEN KONYVKERE$KEDESBEN.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful