ÁRNYÉKAINK ÁRNYÉKAI SERDÜLŐ LÁNYOK HÓFEHÉRKE-KOMPLEXUSA1 Antalfai Márta dr. "Ma még csak tükörben homályosan látunk" (Pál I.

Kor. 12.13.) Jelen tanulmány a nő személyiségfejlődésén belül a serdülőkori anya-lány konfliktussal foglalkozik. Esetismertetések, irodalmi példák és meseelemzések alátámasztásával világítja meg az ún. „Hófehérke-komplexust”, a „mostohaanya”-lány kapcsolatának serdülőkori krízisét. A mostoha fogalmán az anya árnyékrészének lányára való projekcióját értjük, ami előhívja a lány tudattalanjában élő negatív anya-archetípust. Ez visszavetülve az anyára, megerősíti benne is a destruktív erőket. A tanulmány ezen destruktív erőknek a pusztító, személyiségkárosító hatásait mutatja be: a szülő, jelen tanulmányunkban az anya árnyéka gyermekére vetülve beárnyékolja a lány személyiségét. A kapcsolat önrontó körré alakulhat és a serdülő személyiségfejlődését a pathológia irányába viheti. Ugyanakkor a tárgyalt serdülőkori krízis sikeres megküzdés esetén az ifjúkori női identitás kialakulásának előfeltétele is. Kulcsszavak: személyes tudattalan, családi tudattalan, kollektív tudattalan, Hófehérkekomplexus, perszóna, árnyék, anima, animus, archetípus, birtoklási vágy, női identitás, kivetítés, előhívás, felismerés. The study deals with the mother and doughter complex in adolescence within the process of the development of the woman’s personality. In case-studies and with exemples from the literary and through analyses of fairy-tales tries it to demonstrate the Snow White complex which is actualy a certain type of ’stepmother’ and doughter relationship-crises in adolescence. We mean the stepmother as a projection of the mother’s shadow-part to her doughter, which calls out the negative archetype of a mother from the doughter’s unconsciousness. And with it has been reflected back to the mother, the destructive forces are strengthening in her. This connection could generate a self-destructive circle and the personality development of an adolescence can be driven toward the pathology. Meanwhile, after a successful struggle the discussed cirses in adolescence, at the same time is creating a possibility to taking shape of the young women’s identity. In the study the shadow is used in the Jungian terminology. Keywords: personal unconsciousness, family unconsciousness, collective unconsciousness, Snow White complex, person, shadow, anima, animus, archetype, want to possess, women’s identity, projection, evocation, cognition. Betegekkel foglalkozó szakemberek, segítő foglalkozásúak előtt klienseik életének függönye akaratlanul is fellebben. Módunkban áll belelátni abba a világba, amit Jung óta az archetípusok világának hívunk. A kívülről konszolidált, sokszor rendezett képet nyújtó klienseink első látásra "csak a tüneteiktől" szenvednek. A foglalkozások során derül ki, hogy belső éltük sorszor maga a pokol. Önmagukban vagy családjaikban reménytelenül küzdenek démonaikkal, rémképeikkel, külső és belső világuk „sárkányaival”, „boszorkányaival”. Míg a mesékben a küzdelem általában sikerrel végződik, a valóságban sokszor az ellenkezőjével találkozhatunk. Patológiás esetekben legtöbbször a személyiségfejlődés valahol megreked. Ennek sokszor a szülői viszonyulás az oka: a szülők éretlen identitása, az agresszív, túl kemény, vagy túl lágy
1 A tanulmány előadás formájában elhangzott 1998-ban

A kihasználatlan alkotóerő .az egyik legsötétebb romboló erő. Az egyre nagyobbá duzzadó árnyék. amitől viszont egy idő után ezek a 18 és 30 év közötti "lányok" spontán javultak. depressziósak. azaz minden olyan külső és belső impulzust amely ebbe az idea-képbe nem fér bele. kiszolgáltatottabbat érintik. nőiessége váltja ki.azt kell mondanunk.tanulmányunkban az anya . valamint a tudatközelbe nem jutható és kreativitást nem ölthető belső energiáink személyiség. kivet magából. én-gyengeséget eredményeztek. Jung gondolatai a kihasználatlan alkotóerő romboló hatásáról ezen anyák problémáinak mélyére világítanak. kataton stuporban szenvedők. Könyves Kálmán mondását. amely a legkisebb „rosszat”. szenvedélyes érzelmeket. G. Az anyákról készült anamnézisből kiderült. azt kell állítanom. Az anyákat az aggresszív férfi-lélekrészük. Sok serdülőkori pszichés zavar vagy betegség hátterében az áll. legtöbbször az anyjuktól. sem pedig a hivatásukban. Ezek a legkülönbözőbb családtagoktól áradhatnak. romboló energiával találkozik. Visszatér emlékekikből saját elmúlt fiatalságuk. (Gyöngyike c. Betekintve klienseink életének függönye mögé. boszorkányok márpedig vannak! Azonban Jung koncepciójából kiindulva. ami sérült vagy fejletlen. pánikbetegek. (ábra: Bernadett) Az anyák ellenséges érzéseit sokszor a serdülőkori lányok fiatalsága. igen erős szeretet utáni vágyat. Sok "anya-lány páros"-sal folytatott terápiás tapasztalataim egybecsengenek Jung fentiekben ismertetett meglátásával. így az én egy ideig megőrizheti a narcisztikus mindenhatóság-érzés illúzióját. a családi életüket kitöltő nyílt vagy rejtett agresszió megjelenésével. vagy csak neurotikus tüneteket produkálók voltak. A mellettük felnövő lányaik. fóbiásak. az árnyék. Eseteimnél a lányok voltak betegek. A szülő . amelyek csak egy narcisztikusan megszállt én-képpel lehetett ellensúlyozni. hogy valamelyik szülő rátelepszik gyermekére. Ezek a negatív visszajelzések kisebbrendűségi érzéseket.Jung szerint .romboló hatását. mintegy vele kívánva pótolni azt a személyiségrészét. mese) A terapeuta legtöbbször a kliensét körüllengő. illetve árnyék-részük által megszállt tudat jellemezte. amelyből kiderült. Ebben az esetben egyre merevebb lesz a perszóna és egyre nagyobb a belső ismeretlen tartomány. elutasít. Jung) . a legkisebb éllenállás a gyermek irányába. Az anyákról felvett Roschach teszt érdekes képet mutatott: az átlagnál magasabb inteligenciát és kreativitást. Sok éves terápiás tapasztalataim alapján. ideákra épülő. önértékelési zavarokat. hogy kivetíti és ki is éli. hogy felnövekedésük során negatív visszajelzéseket kaptak környezetüktől. megcáfolva bölcs királyunk. irodalmi példák és esetek kapcsán szeretném bemutatni az árnyékaink. (C. nagy energiákat. csak a tökéletességet elfogadó perszónát épített maga köré. A terápiák ezeknél az anyáknál (40 megvizsgált eset) olyan életutat tártak fel. talán a meg nem valósult lehetőségek utáni vágyuk is. hogy csak az anyákkal lehetett foglalkozni. Mesék. Sok esetben olyan súlyos állapotban kerültek hozzám ezek a beteg lányok. mintha csatatér tárulna elénk. s mint tudjuk. hogy sem magánéletükben. részben az anyai agresszivitás fokának függvényében. családtagjaiktól. aki részletesen kifejti "A szellem fenomenológiája a mesében" című tanulmányában az archetípus kettős természetét . Tanulmányom gerincét elsősorban azt anya és serdülőkori lánya kapcsolatának elemzésére. fiatalabbat.úgy szabadul meg az én-határait és az énintegritását fenyegető árnyékrészétől. legtöbbször mindig a gyengébbet. hogy mindkét állítás igaz. pszichotikusok. illetve terápiák ismertetésére építem. Az én-gyengeség kompenzációjaként létrejött narcisztikus én-kép egy merev. munkájukban nem tudtákmegvalósítani belső lehetőségeiket.nevelés. s az anyjuk kísérte őket. mint a palackba zárt szellem kitöréssel fenyeget.

helénai fokozatánál. mind lrzelmeinket. családtagjaink „visszapillantó tükrében” találkozhatunk. mert nem tudja akkor kliensét sem segíteni . pánikba esnek. A mélyre ásás. Ezen alapproblémájából következik. Hófehérke az anya-szerepet tanulja mellettük. ott a tündérből boszorkány lesz. megtévesztheti az embert. kisebbrendűségi érzésekkel küzdő királynőt. még akkor is. A sok kis törpe a nőben élőfiú lélekrészeket is jelenti. amelyek még nem integrálódtak. A Tükör válasza narcisztikus éhségét nem csillapítja igazán. Hányszor találkozunk hasonló esetettel klienseink körében. ún. de inkább a lányos része a nő személyiségének "meghal". tükröm. nem az a légkör vette körül otthonukban . csak a külsejével. Jól érzékelteti azt a mese már az: "Midőn pedig a gyermek megszületett.abban. Önelfogadásába sérült. a királyné meghalt. a Mostoha nem biztos abban. a feleségből lányával rivalizáló nő. 1996) A Hófehérke c. női identitásában bizonytalan. a tudattalan feltárásának szimbóluma. Mit mutat a tükör? "Tükröm. az anyai identitást nem tudta megvalósítani. Ez a kép tadja csak kielégíteni mind narcizmusunkat. hogy a rossz átjátszhatja. rossznak élik meg magukat. Ennek át kell lényegülnie egy másik. amit narcisztikus megszállottsággal kompenzál. (Antalfai. mellyel saját anyja híjával volt. Mintha az ún. állandóan a tükrét faggatja. s ezzel bizonyára elő is mozdította a jó megjelenésének lehetőségét kora társadalmában. ezért állandó rivalizálásban él. Ahol ez nem sikerül.A bölcs király rendelete a jót feltételezi. Hófehérke Mostohája nem vállalta az anyaszerepet. kérdezlek: Országomban ki a legszebb?" (Grimm) A tükörtől kapott válasz csak ideig-óráig elégíti ki a narcizmusában sérült. minden nőt elüldöznek maguk mellől. lélektani megközelítésben. minden nővel összemérik magukat. hogy . mivel a válaszból hiányzik az a „narcisztikus tüzelőanyag” (Winnicott)." Sok-sok mesében találkozhatunk ezzel a fordulattal. nem tudta régi identitását feladni. Ki sem akar lépni a házból. árnyékrésze kerül előtérbe. narcisztikus Mostoha. nem értek férfivé. A Mostoha megrekedt a jungi női fejlődési stáció. C. az anyai „visszapillantó tükör” torzítására enged következtetni. (Estes. Lánya riválisa. Nem tudott továbblépni személyiségfejlődésében. emberek közé. azaz mostoha. Üldözi benne a saját.különösen és elsősorban az anyjuk részéről -. a jót hívja elő. A törpéknél Hófehérke felkészül a feleség. egészséges királynői magánya a külvilágban boszorkánnyá silányul. Külsejére és testére vonazkoztatott súlyos önértékelési zavara korai sérülésre. A gyermek megszületésével a női. mese Mostohája is az az anya. ill. aki nem jutott el belső értékeinek felismeréséhez és megvalósításához. Önmagunkkal csak környezetünk. amit az egészséges én-kép és identitás kialakulásához csak egy anya vagy egy másik ember adhat. ill. gyermeke megszületése után is csak nőies szépségével törődött. ha a mások szemében belső világunk árnyékrészei is tükröződnek. akik ha ki kell lépniük az utcára. A feleség szerep is módosul. mert sokszor álruhában jelentkezik mint Hófehérke Mostohája. szépségével foglalkozott. az anyai szerepbe. De ezek a kis animusz-lélekrészek segítik Hófehérkének az önmegvalósulást: a törpék arany után ásnak a bányában: a lálek mélyén lévő önvaló után (Selbst) kutatnak. Az éretlen személyiségű. „boszorkányos mesék” elevenednének meg életükben. Az anyává érés a nő önmegvalósításának egy fontos állomása. meg nem valósult.Estes több meseelemzésében is olvashatjuk.P. hogy ő szép és jó. 1999) Ezért a terapeuta sem csukhatja be szemét a rosszal. mivel az anya-szerepig nem jutott el. Ezért kisebbrendűségi érzéssel küzd. csapdába csalhatja. az esztétikus nőnél. lánya üldözőjé válik. az ártó romboló erőkkel szemben. ami a jót feltételezi. ezért csak a külső a fontos. hogy amikor kilép otthonából. már elmúlt fiatalságát. hogy sikeresen meg tudjon velük küzdeni.ha közvetett úton is .és anya-szerepre. erősen szoronganak. jó légkört teremt. akik a legkülönfélébb lelki betegségektől szenvednek. Sajnos azon fiatal női pácienseim hosszú sorát. A tükör válasza nem ad elég biztonságot.

A mese ezzel érzékelteti. a férfi archetípusa-férfi ideálja (Antalfai M. ún.. Egy időre meghal. így változik át „boszorkává”. Tetszhalottként belső életet élhet. s végül ez emészti el. hogy a külvilág számára „halott”. el tudjuk azt hagyni. Vagy a másik véglet jellemző otthoni légkörükre: senki sem figyel rájuk. túlkontrolláló anya. a férjhezmenetelre. ellenőrző. csak a tükrével társalog. A szerző pszichoterápiás tapasztalatai és kutatásai alapján feltételezi. felébredhet lelkében animusz-lélekrésze. Hosszú. ami akadályozza az anya részéről a teljes elfogadást (ez a fiúgyermek és anyja közötti kapcsolatban megvalósul). nem tette lehetővé az önállósulását. úgy késő serdülő ill. aki nem tudta vállalni az anyai szerepet. Az otthonról való elszakadás nem próbatétel lesz. a feleség szerepre. A helénai csábító perszónájához a gyermek megszületése után is ragaszkodó Mostohának. 1999). A mostoha. a szeretet-deficittől sérült és sértett nő. Hófehérke mostohája animusz-megszállottá válik a lánya üldözésekor. aki gyermekkorától fokozott mértékben szernved a szeretetmegvonástól. illetve aki az átlagnál sokkal kevesebb szeretetben részesült. a szülőktől való leválást segítheti elő. Hófehérke beleharap. mély alvása a befelé fordulás szimbóluma. amelyet a partnertől igényelt és kapott intenzív szeretet. és „meghal” egy időre. a fejlődéshez szükséges „narcisztikus tüzelőanyag” hiányát nem csak narcisztikus megszállottsággal kompenzálhatja. szeretet deficit áll fenn a szüléstől kezdődően az anya és lánya között. hogy rosszat akar neki. Itt is egy paradox jelenségre figyelhetünk fel: az lesz a büntetése. Ez az „inkubátor”-időszak azt a korszakot szimbolizálja a nő személyiségfejlődésében. A tüzes cipő a szexualitást. hogy a nőknél fennálló sui generis szeretet-deficit az oka a von Franz által hangsúlyozott fokozott női sétődékenységnek és irigységnek. 1998). A piros alma az érettség szimbóluma. Franz csak gyakorinak tekinti. hogy lánygyermekeknél sui generis. hogy újra és újra beleharapnak a "mérges almába". A boszorkány defferenciáltan nemi identitást szimbolizál. ez az intuitív korszak a belső érzelmi érés időszaka. a saját narcizmusának áldozatává válik. Érdekesen végződik a mesében a Mostoha sorsa. hogy a régi "meghaljon".. az a büntetése. Sebzettsége és narcizmusa akadályozza anyai érzelmeinek kifejlődését. A mesében az anya-lány komplexusnak mint minden fejlődési krízisnek kettős aspektusa van. . Annak a sértett nőnek az archetípusa. nem megküzdést hív elő. Meghal ezzel párhuzamosan serdülőkora és lánysága is. a szenvedélyeket szimbolizálja. ha egy korábbi szakaszon túl tudunk jutni. ha optimális mértékű a családból való kilépést. hogy Hófehérke még éretlen a szexualitásra. 1998). Személyiségfejlődésünk csak úgy haladhat előre. Ha viszont az anya kisgyermekkortól túl erősen kötötte magához gyermekét. naplót ír érzelmeiről és magáról a szerelemről. ahol még érnie kell a női. így személyiségükre egyre jobban rátelepszik a sokszor minden percüket elszámoltató. hogy haláláig tüzes cipőben kell táncolnia. mivel az azonos az azonosat manifeszt szinten bizonyos fokig taszítja (Antalfai M. hogy nőként újjászülethessen. 1999). hanem összeomlást eredményez. Azáltal. Hagyjuk. Fiatal nőbetegeimnél sokszor tapasztaltam. hanem animusz-megszállottsággal is. Boszorkánynak öltözik. jelen tanulmány szerzője pedig eleve adottnak. „ajnározás” és „hódolat” ellensúlyozhat (von Franz. amikor a serdülő önmagába húzódik.másokkal összemérje magát. amikor a férfi és női aspektus még nem vált szét (von Franz. inkubátorba kerül. hogy az új megszülethessen. A serdülőkori anya-lány konfliktus. A Mostoha szerepe nem csak negatív. ifjúkorában nem tud kirepülni a "fészekből". Ezért tudattalan rivalizációval és a vele járó ambivalens érzéssel kell számolnunk. amitől nem tud megválni. A Mostoha paradox módon azáltal segíti elő Hófehérke fejlődését. A mesében Hófehérke egy időre meghal. A tanulmány szerzője feltételezi.

feldolgozatlan lelki problémáikból adódó feszültségeik gyakran a gyermekekre zúdulnak. hogy a rossz megszüntetésének. Kálmán király rendelkezése ma is megszívlelendő a számunkra: arra figyelmeztet bennünket. a gonosz erőkkel kell megküzdeniük. a Király. Endre elítéli Bánk bán tettét. amit inkább ki lehetne védeni. hogy a jó és rossz. A szerelmeseknek próbát kell kiállniuk. mondván. Sarastro nem öli meg Monostratost. A mesebeli mérgező almák. Bánk bán azt a hőst szimbolizálja. Ez a pozitív animus meghiusítja a gyilkosságot. A szülők éretlensége. a pozitív férfias aspektus képviselőjeként és a negatív anima archetípust képviselő Éj Királynéja. A jóra és rosszra szabott női lélekrész (Hófehérke és a Mostoha) tudattalanjában egy pozitív aspektusú animus lakik: a vadász. Ezzel jól szimbolizálja a mű. mint az egyik cukorbetegségben szenvedő női páciensem álmában olyan szemléletes módon megjelent. aki az igazságért öl. hogy a levegő útján is felszívódik a cukor. A Hófehérkében az ellenkezőjével találkozunk. "sárkányos" mesékkel analóg. mert a lánya cukorbeteg. mérgező szellemi-lelki légkört. Rz a küzdelem a személyiségfejlődésüket szolgálja. Ozirisz gyilkosát. . amely ha megszállja a tudatot. még fia. Azokkal az ún. akkor nem ellenőrizném a dolgokat". aki bosszúra éhes. hogy csak az ő kávéjukba rakjon cukrot. ott mintha csak a pusztulás és pusztítás démona szabadulna el.olvashatjuk a műben. nem az az útja. Hórusz bíztatására sem. Katona Bánk bánja az előző művek ellenpéldája. A gyilkossággal azonban halálos bűnbe keveredik. Ennek a mérgező légkörnek az elutasítása. hogy az éj szervesen hozzátartozik a napfényhez és a sötétséget nem elűzni kell. mint apja részéről a fokozott ellenőrzés. Ez legtöbbször nem nyílt agresszió formájában jelentkezik. amely pácienseink otthonában uralkodik. A pincér erre elküldi a szüleit mellőle. jól szimbolizálják az ártó. Az Izisz mítoszban ugyanezt tapasztalhatjuk. Álma: Szüleivel cukrászdában ülnek. A gonosz archetípusát képviselő Monostratos csak el lesz kergetve. az apja szól a pincérnek. Ma már tudjuk. akárcsak a király. hanem rejtetten. akárcsak az árnyékunknak is. Igy Ozirisz Széttel. röviden szokták úgy is említeni. aki lányát. veszélyes lehet a személyiségre és a környezetre (Jung). Izisz istennői bölcsességgel nem pusztítja el Szétet. integrálására. Inkább Oziriszt többször is feltámasztja. A Varázsfuvola alaptémája tulajdonképpen mesetéma. megöljük. aki a kollektív tudat őre. az uralkodó. "Az éjhomályt elűzi az égi napfény" . Sarastro személyében. Gertrudisz és Melinda a két ellentétes női archetípus szimbóluma. hogy elpusztítjuk. Sarastro a szeretet és bölcsesség főpapja. Ozirisz többször is megküzdve Széttel. Gertrudisz megölésével majdnem csak egyidőben Melinda is meghal. elég egyszerűen csak világítani. hogy lényege a Sötétség és a Fény harca.Egy fiatal kényszerneurotikus betegem a családjában megélt csapdahelyzetét nagyon találóan fogalmazta meg: "Ha otthon figyelemmel kísérnének. italok. nem az rá a megoldás. az árnyékrészével többször is találkozhat. Személyében tetten érhetjük a Hős archetípusát. egyre erősebbé válik. Paminát elrabolta. ami akár annak mottója is lehetne. az ebből való menekülési szándék kifejeződhet áttételes formában: az ételek elutasításában. a napfény és árnyékos oldal együtt. A Varázsfuvolában szemben áll egymással két erő. a pozitív animusz. Ahol ezt nem tudják. túlkontrollálás jellemezte. árnyékrészével. Visszatérve a Varázsfuvolára. ahol a királylányt a Gonosz elrabolja. Az étkezési zavarok problémakörének hátterében a "mérgező" családi légkör elutasítása is húzódhat. egy személyben lakozik. ételek. Könyves Kálmánhoz hasonlóan jár el Sarastro a Varázsfuvolában. A háborúból hazatérő II. lehetőség nyílik a megismerésére. elégetjük. burkoltan. A Mostoha és Hófehérke harcából hófehérke kerül ki győztesen. a morál és felelősség képviselője. szinte a levegőn keresztül árad. A figyelemmel kísérés helyett a beteg családi légkörét úgy anyja. ami halált von maga után.

Ezért nem kis feladat megtanunlnunk bánni ezen két pólusú energiáinkkal. „tökéletes” családi légkörből az árnyék úgy tört elő hirtelen. mármint a Rossz belepusztul. Ez a törekvés még most is. hogy a lány ne tudjon az állataihoz jutni.ez orvosi szempontból lehet akár egy szívinfarktus is jól szimbolizálja Babits azzal. elborította a partot. s belesodorta őt a kecskéivel együtt a barázdába." Ebben a mesében a jót akarják elpusztítani. amelynek légkörét jórészt anyja teremtette meg. "Nagyon rég lakott a Balaton partján egy öreg ördöngös asszony. Már az első közös beszélgetésből és explorációból kiderült. az egyik halálával a másik fél is elpusztul. ahogy meglátta a lány kecskéit. amivel főbe lőtte magát. az is kővé vált. nem találták nála. de egy rettentő nagy hullám kicsapott. hogy mindegyik énje ő maga. azzal elmerült. hohy a fegyvert. Mesék és irodalmi alkotások jól szemléltetik. De szaladott ám az ördöngös asszony is. A kecskéi mind szaladtak utána. akkor ő is. hogy öljék meg az „árnyék-énjét” és ezzel a probléma és maga a betegsége is megszűnik. ha a Rossz a Jót birtokolni. hogy bármelyik énje meggyilkolásával öngyilkosságot követ el. Hasonlóan Gertrúdisz és Melinda kettőséghez. a gonosz nem kíméli azokat. Egyszer egy szépséges szép leány vetődött a Balaton mellé. Pedig a két ellenpólus fejlődésünk hajtórugói. azt már nem vette figyelembe. hogy a lány 20 éves korában betegedett meg. elrabolni akarja a maga gazdagodására. Ezekből az esetekből láthatjuk. merthogy erősen megtetszett neki a tó vize. hogy a rossz elpusztításával a jó is elpusztul és fordítva. Hat címeres ökrével mély barázdát húzott a Balaton mentén. (az explorációk során) erősen benne élt az anyában. A mesében a két ellentétes női lélekrész ütközik össze. A vallásos légkörben felnevelkedett lány több éve pszichotikus beteg. kecskéit terelgetve maga előtt. amely a mesék és mítoszok által szinte végigkíséri az emberiség kollektív tadattalanját. destruktív női lélekrészt szimbolizáló boszorkány. Ketten élnek már csak a családból. A jó és a rossz harca . Az anya által teremtett problémamentes. 'Vissza-vissza!' kiabált. mintha még ma sem tudatosodott volna bennünk. hanem 13 éves korában. A segítségére siető felesége is arra bíztatja. 30 éves lány és anyja együtt jelentkeztek. Fúrt-faragott magában. Elemér nem tudta. Ez az ősi igazság. Anyja szerepe a családban: otthonukban. hogy nővére nem balesetben halt meg.mint emberi természetünk kettős aspektusa . mint tudja elpusztítani a lányt. személyiségének az arany kecskék által szimbolizált értékeit. I. amely halálát okozta . Eset. sikoltotta a lány. hogy az árnyék. s ezerszerte szebb. mindig mindennek tökéletesnek és jónak kellett lennie. hogy ővé legyen a kecskenyáj. mint a palacba zárt szellem. Az alábbiakban ismertetett klienseim családjában még az "árnyék árnyékát" is üldözték. Elemérben csak az tudatosodott. alvás közben apja baltával agyonütötte. hogy beteg. A „belső” öngyilkosságot. Az öregasszonyt.Hasonlót láthatunk a Tihanyi kecskekörmök című mesében. drága szép kecskéim'. Kevélykedett is az asszony: az én kecskéimnek nincs párja kerek e földön. Ahogy megvolt a barázda. A főhősben. Nem maradt egyéb a körmüknél.végigkíséri életünket. . amikor tudomására jutott. rettentő vihar kerekedett. akik el akarják pusztítani: rettenetes pusztítást végez az elpusztítókban. mert kécskéinek körme is szín arany volt. elborította a sárga irigység. akinek volt egy hónál fehérebb színű szép kecskenyája. s az asszony kecskéi is. A boszorkány a saját pozitív nőiségének megvalósítása helyett a lány értékeire vágyik. 'Kecskéim. hogy megszerezze megának annak leglényegét. a pozitív anima részt akarja bekebelezni az elnyelő. mint az övéi. Babirs Gólyakalifa történetében a jó és rossz már egy emberen belül testesül meg.

A kezelőorvosával való együttműködés eredményeképpen gyógyszereit le lehetett állítani. Ráégett a munkaruhája. alkoholista. ún. személyesen. egyetemről kimaradt. Házassági krízisük miatt kezdték el a párterápiát. (von Franz. mint a fentiekben említett betegem álmában. akik inkább tündérszerűek. A másik ismertetendő esetem egy 25 éves. hogy a Dózsa György útról felszedik a kövezetet. hanem legtöbbször szavak által terjed. de már csak későn vette észre. Eset. Súlyos gyermekkori traumák kerültek felszínre a lánynál. Ezekből a tragédiákból is láthatjuk. akárcsak a férje az alkoholba menekül. amikor szülei terápiába küldték hozzám. von Franz-nál is olvashatunk. kívülről jövő veszélyre. A beteg anyjáról felvett Rorschach jegyzőkönyvben a kreativitás mellett domináltak az agresszió jegyei is. L. amit M. ördöngös asszonyok. aki munkahelyén baleset következtében elégett. A negatív animusz által megszállt anya lányát naponta rendszeresen ellenőrizte telefonon. A terápia során a nagyon vallásos család függönye mögül is fellebben a fátyol. „öröklődik”: az éretlen személyiséggel rendelkező anyák. a vágyott ún. az első fél évben kiderült. becsmérlései elől asszony-lánya. de fokozatosan javult. Állapota a terápia során lassan. boszorkány-kinézésű nők mellett a másik véglet jelent meg gyakran rajzain. aki naponta megjelenik lányánál a mérgezett almával. Eset. Eset. két unokájának nevelését már átvette. mint lányaik sérülnek. Kliensem a mellette lévő helyiségben dolgozott. Nem nehéz az anyában a negatív animusz. A boszorkák. Frusztrációra. Egy 40 éves férfi páciemsemről. aki állapotának javulásakor azt álmodta. női identitászavarukból adódóan lányaikkal együtt. III. A családi anamnézisekből kiderül. ill. mint azt Bernadett eseténél is láthattuk. A lelki felszabadultságot és a személyiségfejlődés lassú megindulását jól példázza azon szintén 30 éves. A szintén 30 éves. amelyeket nem lehet megfékezni. 1998) IV. ami alól az élet csak lassan tört elő. romboló erőket szimbolizál. Különösen húsevéskor élt meg fulladásos élményeket. Kritikái. Ekkor halt meg apja. Mintha az agresszív légkör aszfaltként lebetonozta volna ezen klienseim személyiségét. azaz a destruktív férfi lélekrész által megszállt boszorkány-szerű nőt felfedezni. mindenben kritizálta. többször szuicidált nőbeteg élete 16 éves korától ívelt lefelé. A tűz pusztító aspektusa feszültséget. két gyermekes nőbetegem álma. Páciensem anyja szintén negatív animuszmegszállott nő. A lány egyik terápiás ülésre apja titkos rajzait hozta el. agresszióra utal. aki feleségével együtt járt párterápiába. a szépségükre hiú királynők serdülőkorba lépő lányukat el akarják pusztítani. érdekes módon két szélsőséges alakban: az ún. Hófehérke-komplexusban szenvednek: a komplexustól úgy ők. hogy serdülőkorú lányok krízise női ágon generációkon át. amíg az ételt meg nem ette. A negatív animusz megszállt anyák esetében a méreg nem is mindig csak a levegőn keresztül hat. A Hófehérke alaptörténetével megegyező mesékből rengeteget találunk a meseirodalomban. tehetséges fiatal lány. hogy terápiára jövetele előtti évben apja munkahelyén baleset következtében égési sérüléseibe belehalt. . és fákat ültetnek a helyébe. Étkezéseit anyja részéről kisgyermekkorától agresszivitások kísérték: kiskorában rendszeresen be lett zárva a konyhába. Betegsége mögül előcsillant kreativitása. A nem hétköznapi "balesetek" hátterében mélyen a tudattalan önpusztító energiái húzódnak. "nőies nők". két gyermekes. Már évek óta pszichózissal kezelték. dühre. nem is mindig a mérgezett almán keresztül. hogy a negatív animusz által megszállt egyént a rombolás. aki fia családjának légkörét is „mérgezte”. a halál légköre veszi körül. amelyeken csak nők szerepelnek.II.

akik öldökölték egymást. aki egyben az igazság megszemélyesítője is. hanem hosszan tartó mérgezőnek nevezhető családi légkört. "Anyám elkezdi az embert szidni. A boszorkány kettős aspektusa: egyrészt a fejlődés hajtóerői (lásd Hófehérke mostohája. Én a sírást nem tudtam abbahagyni. Pszichoterápiás tapasztalataim azt mondatják velem. Reggeli vécézésembe is beleszólnak.krízishelyzet lép fel. ami a szájon bemegy. másrészt destruktívak. így elszabadul a bűnözés: "sok bűnöző ember között voltam. Ha a problémámat próbálom elmondani. amely fejlődésre is sarkallhatna. V. Jól szituált. Ebben az életkorban igen erős az igény egy morálisan ideális személyre. hogy apjuk meghal. Anyjáról már első közös beszélgetésünkkor kiderült. azt is. boszorkányos . gyenge apa. A fentiekben ismertetett 18 éves lánynak az anyja sem Sarastrora. ahol Sarastro elrabolja lányát. minden alap nélküli kritikák. liliom. a szívből származnak". Eset. belehevül. sértegetések érzékenyen érintik az igazságra olyan fogékony. Időnként. Egy 18 éves fiatal lányt hozott anyja hozzám terápiára. Később itt is "fellebbent a fátyol". "Borzalmas álom volt. Kérdeztem anyámat. az időmet. mindenben azt kereső serdülőkor végi. Nem értik meg. Jól érzékelteti ezt (a kliens beszámolóján kívül) álma: az anima megszállt. iniciális álmuk hasonló: azt álmodják. adott nekem egy kést. nem reagálnak arra. hogyan legyek öngyilkos. mintha testileg nem lenne jelen a világban. 16-20 év közötti lány-páciensemnél tapasztaltam. hogyan ölthetnek testet gyermekeinkben a fel nem dolgozott „árnyékaink”. ahol a király meghal. Soha nem tudom. vagy beteg. semmi nem jó. Kitűnő tanuló. Anyám akarja megszabni a programomat. Amik a szájból jőnek ki. szorongások fogták el. Szorongásai. Itt az agresszión nem egyszeri traumát értek. Mondtam. a Varázsfuvolában az Éj Királynője). rombolóvá válik. hogy terápiába jövetelük előtti. Úgy érzem akármit csinálok. A nem „boszorkányos-anyáknál” is fellép az ún. gátlásai és pánik reakciói miatt került sor a kezelésre. kiabál. a bölcsesség archetípusát. hogy mikor olvassak és hol. Reggel és este erős félelmek. Közben a beszédemet kritizálják." A lány problémájának történetéből és álmából plasztikusan rajzolódik elénk. A terápia első szakaszában nem tárult fel semmilyen különleges probléma a lány életében. Anyukámmal gondolkoztunk. Sok mesében. Paminát anyjától. Ilyenkor a boszorkány hajtóereje. Majd sok bűnöző ember között voltam. megtegyem-e? Anyám azt mondta: igen. hogy inkább virágoktól szeretnék elkábulni és meghalni: tudarózsa." A lány egyik álmában a szidalmazó szavak késsé válnak. nagyfokú fáradságot érzett. hogy melyik mozdulatomba szól bele. a lány számára halott. nem szimbolizálja a morál. így nem tudta a lányát megvédeni. rosszul fogalmazok. akinél a terápia ne tárna fel súlyosnak mondtható külső agresszív ráhatást. aki nem tud védelmet jelenteni az anyával szemben. hogy ő csak jó tanácsot ad. ún. amit mondok.Máté evangéliumában olvashatjuk Jézus példabeszédei között: "nem az fertőzteti meg az embert. Az igazságtalan szidások. az álom alatt végig sírtam. öngyilkos akartam lenni. Apja nem képviseli. anyám nem esett kétségbe. azt mondják. hogy szorongó. az Éj Királynőjétől. Több fiatal. nem értik meg. Gondoljunk most vissza a Varázsfuvola történetére. ha a gyermek (itt a lányok) korábbi személyiségfejlődési szakasza sérült. Sírógörcs jött rám álmomban. ifjúkor eleji korosztályt. meghalt az apukám. intelligens szülők gyermeke. hogy biztonságos légkörben nevelkedjen. akik öldökölték egymást. a kollektív tudat morális aspektusa halott. Nem figyelnek rám. azt mondja. hanem ami kijön a szájból. ideges. hogy nekem is "fájhat" a szívem." A nőben lévő animusz negatív aspektusú részekre szakad. hogy szinte nincs olyan komolyabb lelki problémával rendelkező kliens. Ezen érzései kisebb mértékben már évek óta fennálltak. Alárendelődött a destruktív erőktől megszállt anyának. még nincs új utód . a felelősség. sem Hófehérke Vadászára nem hasonlított. nyugtalan típus.

Franz: Boszorkány) A gyöngyből. sokszor új házasságot kötnek. Hiszen a gyöngy és a tojás is a kozmosz kicsinyített mása. fiatal nő képét hordozó animájukat. Sok család felbomlását okozza az apák anima-keresési vágya: fiatal lányokkal keresnek kapcsolatot. A gyöngyből egy szép lány születik.. A lány "kiszakadása" a családból megzavarja őket. A külvilágban keresik az énbe nem integrált. amikor az nővé érik. 1999). Ezért nem véletlen. A mesékben olyan gyakran szereplő mostoha a hasonulástól való óvást is szimbolizálja. anyák számára is lehet újjászületés. Gyakran az apák is krízisbe kerülnek. ill. Mivel a boszorkány nem édes. majd tojásból született lány szép szimbóluma a születésünkkor. a negatív anyai aspektus. vagy csak a férfias kritikai. irányító attitűdjük működött. gondoskodásnak. A boszorkány ebben a mesében is a szeretetnek. ahogy a mese is utal rá. Ezzel az attitűddel "segítik" a már majdnem felnőtt lánynak a családból való kiválást. de ez kemény lelki munkát igényel. akiknél feleségük nem tölthette be vagy elveszítette a női-szerepet. amelyek mindannyiunkban megtalálhatók. lélek". 1999) Adorjánjához. amikor lányaik a serdülőkor végére érnek. hiszen a jó. nem igaz szeretetből. válság helyzet keletkezik. A vadász személye hasonló „Az istenhegyi székely leány” c. „annak a folyamatnak a szimbóluma. Ezért is fontos a mostoha-szerep. A lányukkal szembeni boszorkányos attitüd tehát nem csak a lány fejlődését szolgálhatja. (Mária L. rabolni. . általában a férj visszahódítására is. a lelkét akarja. nem is hasonul vele. A mese végén a boszorkányt a gyilkosságra való felkészülés folyamatában negatív animusz szállja meg. A vadász képében megjelenő pozitív férfi lélekrésze. akik ezt a lélekrészüket nem tudták énjükbe építeni. Ezek az anyák vagy csak anyaként funkcionálak a házasságban. csak úgy mint a korábban említett gonosz. amelyet általában úgy akarnak megszerezni. a destruktív erőink másik oldala. megőrzi önmagát.olvashatjuk a Szimbólumtárban. anyai érzelmeknek és a nőiségnek hiányától szenved. elbirtokolni. A gyöngy a teljesség. optimálisan „rossz” anya. Igy a mesében a gyöngyből való születés egyben születésünk titkának is egy szép szimbóluma. aki szintén leszáll a tudattalan mélyére. hogy a boszorkának szüksége van rá. Ez különösen azoknak az apáknak nehéz. amelyet több költő oly megragadóan fejez ki versében. a Kozmoszból. ezért féltékenyek lányukra. A hasonulás a fejlődés és önmegvalósulás akadályozója (Antalfai M. el kell szakadniuk az animájukat szimbolizáló lányuktól: azaz saját maguk érzelmi funkciójától. hogy születésünkkor elvileg minden lehetőség bennünk van. Ezért . A mesének ez a jelenete azt mintázza. hogy így örök életet nyerjen általa. a világmindenség egésze.. hogy az animusz megszállt. Különösen azok az apák vannak kitéve ennek a veszélynek. A Boszorkának lehetősége lenne. a Teljességből való kiszakítottságunknak. a saját régen elvesztett gyöngyét felhozza a folyó mélyére beásódott iszapból. Lányként való születése már egyfajta meghatározottság lesz életében. F. hanem nevelőanya. azaz az ún. a megvilágosodás szimbóluma is. ami lényeges a családban még növekvő kisebb gyermekek egészséges fejlődése szempontjából is. hiszen ahogy az Ótestamentumban olvashatjuk: "a vér. a vérét akarja. aki önmagának neveli a lányát. A női lélekrészünk kifejlődésére még a boszorkák számára is van lehetőség. Lányuk kilépése a családból ugyanakkor új lehetőség is számukra a nővé váláshoz és az apa. A gyöngy továbbá a lassan növekvő megvilágosodás és az örökkévalóság jelképe is. a lehetőségek összessége: jól szimbolizálja. hanem a házasság fennmaradását is. amely az embert az isteni és emberi között találja meg” . Magát akarja vele megfiatalítani. születésünk után átélt teljesség élményének. mese (Antalfai M. hogy el akarják lopni. Ezt akarja Gyöngyikétől megkapni. a pozitív női értékekért.aspektus. hogy a saját értékeit kifejlessze. A problematikus és sokszor patológiás serdülőkori anya-lány kapcsolatot jól szimbolizálja a Gyöngyike című mese. negatív archetípusú erőknek szükségük volt a jóra. A pozitív női aspektusra féltékeny. amit a fital lány szépsége szimbolizál a mesében A Gyöngyike mese boszorkánya azt az anyát szimbolizálja.

Ezeket a kollektív tudattalanban rejtőző értékeket kollektívvé kell tennünk. A tudattalannak ezért védő. képességek. A mondakörben ezt az Istenektől kapott értéket. A Boszorkány a lánynak a Gyöngyike nevet adja. Ezt akarja elkerülni a Boszorkány. a Selbs-t is birtokolni akarjuk. az önmegismerés és megvilágosodás fáradságos munkáját. amit hazavisz. A Boszorkány gyilkos szándékát a Vadász hiusítja meg. kreativitásunk már nem a miénk. hanemazon belső értékeinkre. mese boszorkánya. mert az én gyenge. akkor nem jön létre olyan kedvező külső és belső konstelláció.. a gyöngy megnő.. Mire hazér vele. az érték lehet. akik elfeldtük életünk eseményét. Nem csak a másik ember „értékeit”. a vagyonra utal. a segítő férfi lélekrész. a Természet. 1968) A Nibelung gyűrű a birtoklás apoteozisa. végül egy szépséges szép kisleány pattan ki belőle. a vérét veszi. képességeink.. képességek. Igy mind a külvilág. hogy ha 16 éves lesz. vásárra vittek: „Mi vagyunk ezek . A valóságban. mivel ez nem kevés küzdelmet. a Selbst. nem tarthatjuk meg önmagunknak. a Selbst (jungi megközelítés) őriz. nehéz munka. Ezek az anyák nem gondolnak pszichoterápiára. Ebben a mesében is kettévált a női lélek a Boszorkány és Gyöngyike alakjában (pozitív és negatív animára). s elhatározza. a kútból. amiért élni érdemes. hogy individuálissá akarja tenni. pszichológusokhoz. őrző funkciója is van. az isteni érték. a patológiás esetekben ez a pozitív animusz lélekrész mind a lányokból (nőkből). amelyben az értékek. amelyet személyiségünkön belül az önvalónk. Ha a lélek kincse illetéktelen kezekbe kerül. Az arany. mesét. Sokan nem vállalják ezt a mélyreszállást. birtokolni akarja. mint ahogyan erre minden mese olyan kiválóan alkalmas.amelyek fejlődésre is sarkallhatnak . mind a lányok apjából hiányzik. attitűdök. Ezért viszi vissza ezt az elherdált értéket Isten. ami pedig már a sajátja . csak a mélységeken át vezet az út. ill. tojás nagyságú lesz. destruktív erőkkel sem tudunk megküzdeni .viszont meg kell küzdeni. akárcsak a Hófehérkében. Viszont ha nincs kedvező konstelláció. Birtokolni az egyetemest . s itt is ugyanúgy a Vadász a pozitív animusz. aki beleszeret Gyöngyikébe és a végén feleségül veszi. anya nem vállalja a belső építkezés. mint a varázsköpenyt viselő mesebeli hős. a kincs.sem tud mit kezdeni. a Rajna kincse lehet a mélymagunk is. Ha rosszul bánunk értékeinkkel. érzelmek.vagy azért. mint sok személyiségfejlődésében elakadt. Ha ezen ártó. az arany itt nem csak a világ hívságaira. lányukat viszik orvosokhoz.mint a Gyöngyike c. A mesebeli . láthatatlanná válik. akkor az egyszerre csak eltűnik. Ha másik aspektusból közelítjük meg a Gyöngyike c. nem jelennek meg bizonyos értékek. Ezért változatlanul kitart nevelt lánya vére mellett. mind pedig belső világuk ártó erőivel szemben . azt. Jungnál olvashatjuk. pozitív attitűdök és érzelmek megjelenhetnek. a pénzre. hogy megfiatalítsa vele magát. ha felhoztuk a mélységekből. A mesében a Boszorkány talál egy gyöngyöt. hanem önvalónkat. ezzel egy időben elvesztette az önmaga feletti uralmat. a Rajnából. az „igazgyöngyök”. a „legfőbb jót” játssza el az ember azáltal. azok visszasüllyednek a tudattalan tengerébe. kreatív erők. amelyet a mondakörben eljátszottak. folyóból. sőt a már felhozott gyönggyel. A gyűrű.nem tudnak sikeresen megküzdeni.” (Kroó. Ezt a lelki törvényszerűséget a legmaragadóbban A Nibelung gyűrűje mondakör szimbolizálja. erőfeszítést igényel. holott a legmélyebben a kollektív tudatban rejlő értékeink. Gyöngyike boszorkánya csakúgy. hogy bár a fent és a lent ugyanaz. sérült nő. A modában a szerelem lángja is birtoklássá silányul. A mélyre ásás fáradságos. aranygyűrűvé. akkor még egy szimbólumot fedezhetünk fel benne. vagy mert ezek az erők elhatalmasodtak -. mégis a magasságokba. s önnön leglényegét. Siegfried a gyűrű megszerzésével a világ urává vált.

amikor vagy az anya vagy az apa még a serdülőkor végén is érzelmileg szoros kapcsolatot tart fenn a lányával. ellentéteiket bár magtartva. azért őrzi meg. mert olyanná vált volna mint ő. cselekvő és nem is fájdalommentes jelenlét. Versében szerepel. aki elküldi. akár megölik. akár hasonul vele. azaz saját magát sem birtokolja. . és nem menekült volna meg tőle. Ebben az esetben az apa az. akkor a sérülés lehetősége a felnövekvő gyermekben sokkal nagyobb. a jóban a rosszat. Ha a szülő tulajdonjogot formál gyermekére. a lányok női ideáljának vaalmint az anya személyiségének diszkrepenciája is. aki a saját életét sem tekinti birtoklandónak. vagy aki azt érzi az életéről. hogy valahol mindannyian talált gyermekek vagyunk. hogy a király az. Az így megélt állapot az a folytonos jelenben levés. Talán az a szülő képes a leginkább arra. nemegyszer az apa negatív aspektusát képviselő sárkány közreműködésével. amit bármikor visszaadhat. Kérdőíves vizsgálataink eredményei alapján a lányok 75%-ban az apára ill. de mégis egymást segítő módon.szinte az örökkévalóság élményeként . az apai felmenő ágú rokonokra hasonlítanak. vonatkozzon a fokozott birtoklási vágy élő vagy élettelen tárgyra vagy akár önmagunkra. 1999) A drasztikus "üldözésnek" az ellentettje. Így juthatunk el személyiségfejlődésünk során arra a szintre ahol a kint és bent. amiben már nem válik szét múlt és jövő. aki a természet rendje szerint különbözik a szülőtől. pusztító. hogy az életünk folyamán észrevegyük a rosszban a jót. a jó és rossz. A birtoklási vágy. mind a temperamentum és érzelmi életük alapján. ahogyan a Gyöngyike című mese is utal erre. mid a birtokosra nézve. ahogy József Attila Eszmélet c. mint talált tárgyat. Ezért a késő-serdülőkori "mostoha" anya-kép kiaalkulásának fontos tényezője a már elemzett okokon kívül. Fontos. akkor talán hasonult volna a Boszorkányhoz.. hanem egyfajta aktív. Ez egy másfajta "vérét vevése" a szülőtől különböző gyermeknek. Vagy hasonul az anyjához vagy a vérét. Nem csak a fejlődés akadályozója. hanem pathológiás kapcsolatok létrehozója is. elzavarja lányát a palotából. Ennek megélése . Ha Gyöngyike nem talált gyermek lett volna. Ez a hasonulás egy másfajta „vérét vevése” a gyermeknek. aki a lányt fejlődésre sarkalja. Igy is fel kell adnia önmagát. amit Kosztolányi ír a Hajnali részegségben: "mégis csak egy nagy ismeretlen Úrnak vendége voltam". lelkét veszik. mind külsőleg. Sok mese szól arról. mindenképpen elvesztette vele önmagát. (Antalfai M. ami a mesebeli rossznak és gonosznak egyik fő tulajdonsága. mindegyik egy csapda. hanem úgy tekinti életét.boszorkány gyermeke talált gyermek. hogy ne birtokolja gyermekét. Ennek a hangsúlyozásával azt is szimbolizálja a mese.nem egy paradicsomi állapot. a világos és árnyékos oldal találkozik. s mindkettőt önmagunkban is. mind a birtoklandóra.

2. 1998. Kroó Gy. Bp. Hárdi I.. Európa Könyvkiadó. Walter Verlag. (1999): A nő személyiségfejlődése a mesék tükrében. L.IRODALOM ANTALFAI (1997): A kollektív tudat és a női-férfi archetípus kölcsönhatásának elemzése "Az istenhegyi székely leány" című magyar népmesében. FRANZ von M-L. Stuttgart. Riedel J. FRANZ von M-L. Franz von M. Sárközi Gy. (2000): Lélekgyógyászatról jelképekben. Wagner R. Édesvíz Kiadó Bp. Co. szám ANTALFAI M. Deutscher Taschenbuch Verlag. GmbH. G. Jacobs B.KG. Marchen psychologisch gedentet. Bp. Budapest . Európa Könyvkiadó.: Íromhányi Ágnes: Magyar Állami Operaház. (2000): Az agresszió világa.. Vas J. Pszchoterápia. Bp. Die subversive Lebenskreft. VIII. Kast V. Verlag Stiftung für Jung’sche Psychologie Küsnacht. Zürich/Düsseldorf. 6: 185-189. o. Medicina. 1980): Das Böse im Marchen. München. Kast V. Budapest. (1998): Vege aus Angst und Symboliose. Kast V. (1971/1999): Játszás és valóság. Budapest. Jung und die Probleme der modernen Frau. (1998): Archetípusos minták a mesében. A Nibelung gyűrűje. Mélységeink ösvényein. X. FRANZ von M-L: (1995): Női mesealakok. (1996): C. (1968): Wagner. 6. évfolyam. az identitásváltás és személyiségfejlődés megközelítéséből. évfolyam. A perszóna és az árnyék szerepe a pánik-jelenségek létrejöttében. (1999): Der Schatten in uns. Gondolat Kiadó. 213. Pszichoterápia. szám. Budapest. Winnicott DW. JUNG C. Balassi Kiadó. Szenci molnár Társaság. Pszichoterápia. G. (1993): A szellem fenomenológiája a mesében. (2001): "Nem ijed meg a saját árnyékától". (1999): Metalépés Hermeneutika – mélylélektan-rendszerszemlélet: integratív paradigma a tapasztalati tanulás értelmezési-megértési folyamatához. Animula. ANTALFAI M. (1998): A Nibelung gyűrűje. (1978.: Jungiana. Animula. In. (1998): Az árnyék és a gonosz a mesében. (1996): Von Jacoby M. In. Motívumkönyv. Budapest.