A MOTIVÁCIÓ

„Nem tudsz átkelni a tengeren csupán bámulva a vizet.” Rabindranath Tagore, indiai költő és író Tehát cselekedni kell. Azonban minket ebben az órában az foglalkoztat, hogy miért van az, hogy az emberek ugyanazon külső ingerek hatására, különböző módon reagálnak? Vagyis mi a cselekedeteink mozgató rugója? És az nem más mint a motiváció. A motiváció szó a latin ’movere’ szóból származik, melynek jelentése: mozgat,indít, hajt. Nem létezik emberi viselkedés, ha nincs motiváció, még ismeretek jelenlétében sem. (Meghatározás) A motívum olyan lelki jelenség, amely lényeges szerepet tölt be a viselkedés beindításában, irányításában és módosításában, a viselkedés elsődleges belső oka. A motiváció a motívumok strukturált együttese. Azon kívül, hogy az egyszerű ember is akár lehet naponta felteszi magának a kérdést: ezt most miért tettem, mi késztetett engem arra, hogy ezt tegyem? elég sok filozófus és pszichológus is utána nézett a lehetséges válaszoknak. Éppen ennek köszönhetően több elmélet is született már

így a viselkedés nem lenne tanulható. Szükségletelmélet: Ez az elmélet azt emeli ki.). ha valamilyen eltérést észlel az átlagostól (pl. Az egyik leghangsúlyosabb kritikája az. cselekedeteinken nem tudnánk tudatosan alakítani. hogy az ember cselekedeteivel egyes szükségleteit. hogy mivel az ösztönök velünk születettek. ami tudjuk. fázás. Ez az elmélet több téren sem állja meg a helyét. Azaz. a tanulás nem változtat azokon. a kíváncsiság . akkor egyfajta belső izgalmi állapotba kerül.azzal kapcsolatban. hogy adott módon viselkedjen bizonyos körülmények között. hogy miért törekszik az ember a megismerésre. Ez az elmélet azonban nem ad magyarázatot arra. stb. biológiailag belénk vannak építve. Valamint ezen feltételezés mellett minden ember ugyanúgy kellene reagáljon az egyes helyzetekre. Ezek az erők velünk születettek. Ez az elmélet Hull nevéhez fűződik. mint az ösztönök. melyek hajlamossá teszik a szervezetet arra.: éhség. változtatni. hiányait próbálja kielégíteni. Az ösztönelmélet szerint a cselekvést kiváltó tényezők olyan biológiai erők. szomjúság. és drive-redukciós elméletként tartjuk számon. hogy mit is tekinthetünk motivációnak. és igyekszik visszaállítani az eredeti kiegyensúlyozott állapotot. hogy nem így van. azaz nem mások. Elször ismerkedjünk meg néhány motiváció-elmélettel Ösztönelmélet: Az ösztönelmélet alapgondolatai Darwin evolúció-elmélete és Freud szexuális és agresszivitás ösztönelmélete hatására alakult ki.

Megerősítés-elmélet: Skinner a motiváció alapjának a cselekvések következményeit tekinti. Ha valamely tevékenységet kellemes érzés követ. akkor hasonló szituációban is úgy fogunk cselekedni. kompetencia és kíváncsiság késztet. Elmélete szerint cselekedeteinket az határozza meg. illetve ellenkező esetben. hogy azok következményei kellemesek vagy kellemetlenek a cselekvő számára. hogy az emberi tevékenységek nagy része tanulási folyamat eredménye. Kognitív elméletek: A kognitív elméletek kiindulási alapja azon a tényen alapszik. és magát a tanulási folyamatot tekintik motivációs erőnek. Véleményük szerint a kognitív folyamatoknak ösztönző hatásuk van.ugyanis nem magyarázható az organikus szervezetben beálló egyensúly felbomlásával. Szükséglet-piramis: . legközelebb nem fogunk úgy cselekedni. A tudás hatalom. ha a következmény kellemetlen. ahogy azelőtt. Tanulásra pedig a manipulációs szükséglet.

A motivációs elméletek közül a legnépszerûbb és az utóbbi idõben legtöbbet támadott Maslow hierarchia elmélete. Szerinte a szükségleteknek létezik egy hierarchiája.) . Az egyik szinten lévõ szükségleteket legalább részben ki kell elégíteni. ha az alapvetõ szükségletek már kielégülést nyertek. Abraham Maslow 1908 ban született amerikai pszichológus. mely az alapvetõ biológiai szükségletektõl azon komplexebb pszichológiai motivációkig terjed. melyek csak akkor válnak fontossá. mielõtt a felette lévõ szint szükségletei a cselekvés jelentõs meghatározóivá válnak. (A hegyről készített fénykép.

Levegő nélkül az átlag ember körülbelül 30-45 másodpercig bírja ki de lássuk be. amelyek elengedhetetlenek ahhoz.és közösséghez tartozás igény Tisztelet. szagok. fiziológiai szükségletek-e?). biztonság-igénye 70%-ban. elismerés iránti igény Tudás és megértés iránti vágy Az átlagos állampolgár fiziológiai szükségletei 85%-ban. Az összes fiziológiai szükséglet felsorolása képtelenségnek tűnik és némely szükséglet hovatartozását illetően kétségek támadhatnak (pl. hierarchikusan egymásra épülő kategóriába csoportosította: 1. Melyek azok a dolgok. stb. önérzet-igénye 40%-ban és az önmegvalósítással kapcsolatos igénye tekintetében 10%-ban van kielégítve. simogatás. szex. hogy nem nagyon . 85% 2.legdominánsabb szükségletek. Az alapvető fiziológiai szükségletek a levegő. 10% Fiziológiai szükségletek Biztonsági szükségletek Szeretet. 70% 3. 40% 5. hogy életben tudjunk maradni? Levegő: Két fontos összetevője a Nitrrogén és az Oxigén A legfontosabb létszükségleti dolog az életünkben a levegő. alvás. víz. élelem. A fiziológiai szükségletek: A fiziológiai szükségletek a legerősebben jelentkező.Az emberi szükségletek öt.: érzéki örömök: ízek. 50% 4. szeretet-igénye 50%-ban.

alvás iránti igény . Ebben az esetben megszűnnek számára az egyéb motiváló tényezők: nem törődik a biztonságosabb gépkocsi vásárlással. Ha ezen szükségletek nincsenek kielégítve . Ilyenkor az ember tudatát majdnem teljesen az éhség tölti ki. mivel ezen szükségletek viszonylag elszigetelhetők. mert az emberi szervezet alvás közben regenerálódik. vagy háttérbe szorulhat. Ha kiraknának minket a siatagba akkor kb. 2-3 napig maradnánk életben. elhanyagolja emberi kapcsolatait. hogy éhes. Az átlag ember hozzávetőlegesen 2-3 napig bírja ki alvás nélkül. Élelem: Meddig bírjuk ki élelem nélkül? Az átlag ember kb. Ha valaki például éhezik. 2-3 hétig bírja ki élelem nélkül. Víz: Testünk 70 %-a vízből áll. de természetesen vannak emberek. számára egy cél létezik: az élelemszerzés. így a vízet szokás a második legfontosabb létszükségleti elemként is emlegetni. hogy valaki éhségsztrájkba fog valamilyen cél érdekében? Alvás: Meddig bírjuk ki alvás nélkül? Megint csak az átlag ember példáját hozom fel.is jelentőségüket vesztik. Ez azért van. ekkor méregtelenít. akik ennél sokkal többet is kibírnak. Hányszor hallunk/ látunk olyat.akkor minden egyéb szükséglet megszűnhet.szexuális vágy. . de még az azonos szintű szükségletek . testileg lokalizálhatók . mível víz nélkül kiszáradnánk.szoktunk ilyennel próbálkozni.vagy akár csak egy közülük. az egész organizmus jól jellemezhető azzal.

szélsőséges időjárással. szemben. ismert dolgok előnyben részesítése az idegennel.Az emberi organizmus egy másik sajátos jellemzője az. vadállatokkal. hogy a jövőben képesek leszünk biztosítani alapvető szükségleteink kielégítését. biztonsági szükségletek uralkodnak. Itt a . őszinte emberi kapcsolatban van. Ha a fiziológiai szükségletek kielégítést nyertek. Biztonsági szükségletek Biztonság hiányában a többi.és közösséghez tartozás igénye A Maslow hierarchia ezen a fokán álló egyén legfőbb törekvése hogy barátok. Mi ez a biztonság? Annak a tudata. vagy a szerelmese vegyék körül. az organizmuson a következő. Ha a biztonsági szükségletek kielégítést nyertek. vagy egy számára fontos személy társaságát kívánja. Ide tartozik még a létbiztonság érzése is. Korgó gyomorral akár a diktatúrát is elfogadná: csak ehessen végre. ahol sok élelem van. A lényeg a bensőséges. háborúkkal. járványokkal. egyéntől függően netalán a gyerekei ricsajozását szeretné hallani. fellép a következő igény. valamint a bizonytalan környezetben élő egyén legfőbb törekvése a biztonság megteremtése lesz. hogy védettek vagyunk a bűnözéssel. stb. A biztonsági szükségletek tágabb értelmezésébe sorolható a megszokott. a szeretet utáni sóvárgás. Az éhes ember leghőbb vágya egy olyan hely. magasabb rendű szükséglet jelentőségét veszíti. gyengéd. ismeretlennel szemben. az a hit. hogy szükséglet kielégítetlensége esetén az ember egész jövőképe megváltozhat. Szeretet.

Tudás és megértés iránti vágy Mi a filozofálás. presztízs iránti sóvárgás. elengedhetetlenül szükségesnek tűnni. eredményeken. Tisztelet iránti igény Az embernek egyformán van szüksége arra. megbízhatóság és szabadság érzése. elismerjék őt és arra. Ez pedig csak úgy lehetséges. amit a fiziológiai szükségletekhez soroltunk. magasabb rendű szükséglet. a másik a hírnév. hogy önmaga is becsülje magát.vagy egyéb szükségletének kielégítését is veszélyeztetik. kísérletezés motiváló szerepe? Ez különösen nehéz kérdés. ha figyelembe vesszük. az önmegvalósítás iránti igény. elesettségi. . hogy ezek a motivátorok akkor is igen erősek lehetnek. elismerés iránti vágy két alcsoportba sorolható.szerelem nem keverendő össze a szexuális viselkedéssel. hogy mindenki szeretne a figyelem középpontjába kerülni. sikereken alapuljon. fellép a következő. a világ szemében értékesnek. kíváncsiság. tanulás. Az egyik az erő. Ezen igények kielégítetlensége kisebbrendűségi. fontosnak látszani. hogy mindez valós képességeken. E második azzal az emberi tulajdonsággal van összefüggésben. Ha ezek az igények ki vannak elégítve. eredményesség. frusztrált érzésekhez vezethet. hogy mások tiszteljék. A tisztelet. ha kielégítésük az egyén biztonságát .

gyakran tapasztalják a természettel való egység élményét. mint az előbb felsorolt öt szükséglet. Állandóan készek az események friss látásmódjára. vizsgálva az önmegvalósító emberek megkülönböztető jellemzőit az alábbiakban összegezte: · · · · · · · · · · · · · A valóságot gyakorlatiasan észlelik. és jól tűrik a bizonytalanságot.A tudás és megértés iránti vágy mindenesetre ugyanolyan személyes jellegű. Erős és bensőséges kapcsolatokat alakítanak ki . a művésznek festenie. Mélyen átélik az élet alapélményeit. A tevékenység folyamatát önmagáért méltányolják. Inkább a problémákra. ha véglegesen boldog akar lenni." Maslow. Jó humorérzékük van. Spontán módon gondolkodnak és viselkednek. Kreatívak. Olyannak fogadják el magukat és másokat. Függetlenek és autonómak. gondolatgazdag és nem ellenséges tartalmú. találékonyságuk friss és a gyermekéhez hasonlít. az idő és a tér dimenzióit. a költőnek írnia kell. Önmegvalósítás iránti igény "A zenésznek zenélnie. Törődnek az emberiség jólétével. mint önmagukra összpontosítanak. Amit az ember tud. azzá kell lennie. amilyenek. humorérzékük filozofikus. Természetesek és mesterkéletlenek.

hogy nem leszel népszerű. teljes elmélyedéssel és összpontosítással! Inkább új dolgokat próbálj ki.inkább kevés. a szükségletek egyre kevésbé biológiai meghatározottságuak. amelyeket Maslow az önmegvalósító élethez útmutatásnak vélt: · · · · · · · Úgy éld az életed. mint sok emberrel. kerüld a színlelést és szerepjátszást! Készülj fel rá. hogy egy bizonyos szükséget kizárjon egy másik szükségletet. · Objektív nézőpontból képesek az életre tekinteni. mintsem ragaszkodj a biztos módszerekhez! Az érzéseidre hallgass. · Belső függetlenségüket őrzik attól a kultúrától. mint a gyermek. hogy megteszel. hogy valamely szüséglet uralkodóvá válik. Ahogy haladunk felfelé a hierarchián. amelyben élnek. Régen-most Nem fordul elő olyan. az élettapasztalat egyre nagyobb szerepet nyer. vidd is véghez! A hierarchia magasabb szintjein elhelyezkedő szükségletek később fejlődtek ki. ne pedig a tekintély vagy a többség hangjára tapasztalataid értékelésében! Légy őszinte. légy valódi. Néhány olyan viselkedés. · Bizakodva élnek egy jóhiszemű világban. ha nézeteid nem egyeznek meg a többségével! Vállalj felelősséget! Amit eldöntöttél. . azonban előfordulhat az.

hogy mind önmagunk. Karinthy Frigyes is felteszi a kérdést: De vagyunk-e azok. és miért alkalmatlan az emberek motiválására a XXI. Pink ( Motiváció 3. Sokszor a gazdasági-társadalmi szerveződés és müködés nem engedi meg bizonyos szükségletek kifejlődését. Menet közben megismerteti olvasóit olyan cégekkel. hogy ez bizony hibás elgondolás. vagy kielégítését.A piramis csúcsán elhelyezkedő szükségletek jóval nehezebben elégíthetőek ki. mind pedig a magánéletben – az a mélyen gyökerező emberi szükséglet. Pink feltárja a tudományos ismeretek és az üzleti gyakorlat közötti szakadékot. és azt. Ez a „jutalmazás-büntetés” elmélete.0 ) azt állítja. a mesterséget és a célt. és jobbá tegyünk saját életünket és a világunkat. az iskolában. Provokatív és igen meggyőző. ugyanis a kimagasló teljesítmény és megelégedettség titka – mind a munkában. hogy mi irányítsuk a saját életünket. és igen meglepő módszereket kínál ezek mozgásba hozására. új dolgokat tanuljunk és alkossunk. például. Számos emberi cél elérése csak hosszú távon lehetséges. Levezeti. mind pedig mások motiválására a legjobb eszköz valamilyen kívülről jövő jutalom. mgakadályozva ezáltal. amik lehetnénk? A legtöbben azt hisszük. században. a pénz. hogy ez milyen hatással van az élet minden területére. Ebben a könyvben Pink megvizsgálja a motiváció 3 elemét: az önállóságot. és csak több lépésben valósítható meg. hogy az illető személy vagy személyek azzá váljanak. . új könyvében Daniel H. majd okos. hogy a jutalmazás és büntetés rendszere miért működött jól a XX. században. amivé más körülmények közepette válhatnának. Az emberi motiváció 4 évtizeden át tartó tudományos kutatásával a háta mögött.

és olyan tudósokkal és vállalkozókkal. akik kijelöltek egy – meglehetősen merész – új utat. .amelyek új megközelítésből tekintenek a motivációra.