A MOTIVÁCIÓ

„Nem tudsz átkelni a tengeren csupán bámulva a vizet.” Rabindranath Tagore, indiai költő és író Tehát cselekedni kell. Azonban minket ebben az órában az foglalkoztat, hogy miért van az, hogy az emberek ugyanazon külső ingerek hatására, különböző módon reagálnak? Vagyis mi a cselekedeteink mozgató rugója? És az nem más mint a motiváció. A motiváció szó a latin ’movere’ szóból származik, melynek jelentése: mozgat,indít, hajt. Nem létezik emberi viselkedés, ha nincs motiváció, még ismeretek jelenlétében sem. (Meghatározás) A motívum olyan lelki jelenség, amely lényeges szerepet tölt be a viselkedés beindításában, irányításában és módosításában, a viselkedés elsődleges belső oka. A motiváció a motívumok strukturált együttese. Azon kívül, hogy az egyszerű ember is akár lehet naponta felteszi magának a kérdést: ezt most miért tettem, mi késztetett engem arra, hogy ezt tegyem? elég sok filozófus és pszichológus is utána nézett a lehetséges válaszoknak. Éppen ennek köszönhetően több elmélet is született már

hiányait próbálja kielégíteni. és igyekszik visszaállítani az eredeti kiegyensúlyozott állapotot. hogy mivel az ösztönök velünk születettek. Az ösztönelmélet szerint a cselekvést kiváltó tényezők olyan biológiai erők. Ezek az erők velünk születettek. melyek hajlamossá teszik a szervezetet arra. szomjúság. fázás. Elször ismerkedjünk meg néhány motiváció-elmélettel Ösztönelmélet: Az ösztönelmélet alapgondolatai Darwin evolúció-elmélete és Freud szexuális és agresszivitás ösztönelmélete hatására alakult ki. Ez az elmélet Hull nevéhez fűződik. biológiailag belénk vannak építve. hogy miért törekszik az ember a megismerésre. stb. változtatni. a tanulás nem változtat azokon. mint az ösztönök. akkor egyfajta belső izgalmi állapotba kerül. cselekedeteinken nem tudnánk tudatosan alakítani. hogy adott módon viselkedjen bizonyos körülmények között. Valamint ezen feltételezés mellett minden ember ugyanúgy kellene reagáljon az egyes helyzetekre. hogy mit is tekinthetünk motivációnak. Szükségletelmélet: Ez az elmélet azt emeli ki.azzal kapcsolatban. Ez az elmélet azonban nem ad magyarázatot arra.: éhség. hogy az ember cselekedeteivel egyes szükségleteit. és drive-redukciós elméletként tartjuk számon. Azaz. így a viselkedés nem lenne tanulható. ami tudjuk. Ez az elmélet több téren sem állja meg a helyét. azaz nem mások. a kíváncsiság . ha valamilyen eltérést észlel az átlagostól (pl.). hogy nem így van. Az egyik leghangsúlyosabb kritikája az.

Elmélete szerint cselekedeteinket az határozza meg. ha a következmény kellemetlen. hogy azok következményei kellemesek vagy kellemetlenek a cselekvő számára. Tanulásra pedig a manipulációs szükséglet. legközelebb nem fogunk úgy cselekedni. Véleményük szerint a kognitív folyamatoknak ösztönző hatásuk van. kompetencia és kíváncsiság késztet. akkor hasonló szituációban is úgy fogunk cselekedni. A tudás hatalom. Ha valamely tevékenységet kellemes érzés követ.ugyanis nem magyarázható az organikus szervezetben beálló egyensúly felbomlásával. ahogy azelőtt. és magát a tanulási folyamatot tekintik motivációs erőnek. Megerősítés-elmélet: Skinner a motiváció alapjának a cselekvések következményeit tekinti. hogy az emberi tevékenységek nagy része tanulási folyamat eredménye. Szükséglet-piramis: . illetve ellenkező esetben. Kognitív elméletek: A kognitív elméletek kiindulási alapja azon a tényen alapszik.

Abraham Maslow 1908 ban született amerikai pszichológus.A motivációs elméletek közül a legnépszerûbb és az utóbbi idõben legtöbbet támadott Maslow hierarchia elmélete. Szerinte a szükségleteknek létezik egy hierarchiája. mely az alapvetõ biológiai szükségletektõl azon komplexebb pszichológiai motivációkig terjed. ha az alapvetõ szükségletek már kielégülést nyertek. Az egyik szinten lévõ szükségleteket legalább részben ki kell elégíteni.) . melyek csak akkor válnak fontossá. mielõtt a felette lévõ szint szükségletei a cselekvés jelentõs meghatározóivá válnak. (A hegyről készített fénykép.

biztonság-igénye 70%-ban. Az alapvető fiziológiai szükségletek a levegő. hogy életben tudjunk maradni? Levegő: Két fontos összetevője a Nitrrogén és az Oxigén A legfontosabb létszükségleti dolog az életünkben a levegő. Az összes fiziológiai szükséglet felsorolása képtelenségnek tűnik és némely szükséglet hovatartozását illetően kétségek támadhatnak (pl. stb. szagok. 85% 2. A fiziológiai szükségletek: A fiziológiai szükségletek a legerősebben jelentkező. 70% 3. élelem. alvás. fiziológiai szükségletek-e?). szeretet-igénye 50%-ban. elismerés iránti igény Tudás és megértés iránti vágy Az átlagos állampolgár fiziológiai szükségletei 85%-ban.Az emberi szükségletek öt.: érzéki örömök: ízek.és közösséghez tartozás igény Tisztelet. hierarchikusan egymásra épülő kategóriába csoportosította: 1. hogy nem nagyon . 40% 5. simogatás. 50% 4. víz.Levegő nélkül az átlag ember körülbelül 30-45 másodpercig bírja ki de lássuk be. önérzet-igénye 40%-ban és az önmegvalósítással kapcsolatos igénye tekintetében 10%-ban van kielégítve. szex.legdominánsabb szükségletek. Melyek azok a dolgok. 10% Fiziológiai szükségletek Biztonsági szükségletek Szeretet. amelyek elengedhetetlenek ahhoz.

de még az azonos szintű szükségletek .szoktunk ilyennel próbálkozni. Ha ezen szükségletek nincsenek kielégítve . Élelem: Meddig bírjuk ki élelem nélkül? Az átlag ember kb. az egész organizmus jól jellemezhető azzal. hogy valaki éhségsztrájkba fog valamilyen cél érdekében? Alvás: Meddig bírjuk ki alvás nélkül? Megint csak az átlag ember példáját hozom fel. Ilyenkor az ember tudatát majdnem teljesen az éhség tölti ki. ekkor méregtelenít.szexuális vágy. elhanyagolja emberi kapcsolatait. hogy éhes. de természetesen vannak emberek. 2-3 napig maradnánk életben. vagy háttérbe szorulhat. . mert az emberi szervezet alvás közben regenerálódik. Az átlag ember hozzávetőlegesen 2-3 napig bírja ki alvás nélkül. mível víz nélkül kiszáradnánk. Ebben az esetben megszűnnek számára az egyéb motiváló tényezők: nem törődik a biztonságosabb gépkocsi vásárlással.akkor minden egyéb szükséglet megszűnhet. Ha kiraknának minket a siatagba akkor kb. számára egy cél létezik: az élelemszerzés. Ez azért van. Hányszor hallunk/ látunk olyat. Ha valaki például éhezik.vagy akár csak egy közülük. mivel ezen szükségletek viszonylag elszigetelhetők. Víz: Testünk 70 %-a vízből áll. így a vízet szokás a második legfontosabb létszükségleti elemként is emlegetni. akik ennél sokkal többet is kibírnak.is jelentőségüket vesztik. 2-3 hétig bírja ki élelem nélkül. alvás iránti igény . testileg lokalizálhatók .

ismert dolgok előnyben részesítése az idegennel. az a hit. szemben. Korgó gyomorral akár a diktatúrát is elfogadná: csak ehessen végre. járványokkal. szélsőséges időjárással.és közösséghez tartozás igénye A Maslow hierarchia ezen a fokán álló egyén legfőbb törekvése hogy barátok. valamint a bizonytalan környezetben élő egyén legfőbb törekvése a biztonság megteremtése lesz. A biztonsági szükségletek tágabb értelmezésébe sorolható a megszokott. vagy egy számára fontos személy társaságát kívánja. egyéntől függően netalán a gyerekei ricsajozását szeretné hallani. hogy a jövőben képesek leszünk biztosítani alapvető szükségleteink kielégítését. hogy szükséglet kielégítetlensége esetén az ember egész jövőképe megváltozhat. az organizmuson a következő. háborúkkal. Szeretet. biztonsági szükségletek uralkodnak. ahol sok élelem van. Mi ez a biztonság? Annak a tudata. Ha a fiziológiai szükségletek kielégítést nyertek. Biztonsági szükségletek Biztonság hiányában a többi. őszinte emberi kapcsolatban van. Itt a . vadállatokkal. gyengéd. fellép a következő igény. hogy védettek vagyunk a bűnözéssel. a szeretet utáni sóvárgás. magasabb rendű szükséglet jelentőségét veszíti.Az emberi organizmus egy másik sajátos jellemzője az. vagy a szerelmese vegyék körül. Ide tartozik még a létbiztonság érzése is. ismeretlennel szemben. Az éhes ember leghőbb vágya egy olyan hely. Ha a biztonsági szükségletek kielégítést nyertek. A lényeg a bensőséges. stb.

. elismerjék őt és arra. Az egyik az erő. E második azzal az emberi tulajdonsággal van összefüggésben. fontosnak látszani. presztízs iránti sóvárgás. ha figyelembe vesszük. hogy ezek a motivátorok akkor is igen erősek lehetnek. sikereken alapuljon. Ez pedig csak úgy lehetséges. amit a fiziológiai szükségletekhez soroltunk. eredményeken. hogy mindenki szeretne a figyelem középpontjába kerülni. Tisztelet iránti igény Az embernek egyformán van szüksége arra.szerelem nem keverendő össze a szexuális viselkedéssel. Ezen igények kielégítetlensége kisebbrendűségi. a világ szemében értékesnek. Tudás és megértés iránti vágy Mi a filozofálás. a másik a hírnév. kíváncsiság. Ha ezek az igények ki vannak elégítve. hogy mások tiszteljék. elesettségi. hogy mindez valós képességeken.vagy egyéb szükségletének kielégítését is veszélyeztetik. az önmegvalósítás iránti igény. frusztrált érzésekhez vezethet. elengedhetetlenül szükségesnek tűnni. A tisztelet. tanulás. fellép a következő. hogy önmaga is becsülje magát. elismerés iránti vágy két alcsoportba sorolható. magasabb rendű szükséglet. eredményesség. megbízhatóság és szabadság érzése. ha kielégítésük az egyén biztonságát . kísérletezés motiváló szerepe? Ez különösen nehéz kérdés.

A tudás és megértés iránti vágy mindenesetre ugyanolyan személyes jellegű. a művésznek festenie. Törődnek az emberiség jólétével. Természetesek és mesterkéletlenek. találékonyságuk friss és a gyermekéhez hasonlít. Amit az ember tud. Spontán módon gondolkodnak és viselkednek. a költőnek írnia kell. Állandóan készek az események friss látásmódjára. és jól tűrik a bizonytalanságot. azzá kell lennie. Mélyen átélik az élet alapélményeit. Jó humorérzékük van. humorérzékük filozofikus. az idő és a tér dimenzióit. mint az előbb felsorolt öt szükséglet. Erős és bensőséges kapcsolatokat alakítanak ki . gyakran tapasztalják a természettel való egység élményét." Maslow. amilyenek. Inkább a problémákra. Önmegvalósítás iránti igény "A zenésznek zenélnie. mint önmagukra összpontosítanak. Kreatívak. vizsgálva az önmegvalósító emberek megkülönböztető jellemzőit az alábbiakban összegezte: · · · · · · · · · · · · · A valóságot gyakorlatiasan észlelik. gondolatgazdag és nem ellenséges tartalmú. A tevékenység folyamatát önmagáért méltányolják. ha véglegesen boldog akar lenni. Függetlenek és autonómak. Olyannak fogadják el magukat és másokat.

mint a gyermek. az élettapasztalat egyre nagyobb szerepet nyer. . mint sok emberrel. hogy nem leszel népszerű. teljes elmélyedéssel és összpontosítással! Inkább új dolgokat próbálj ki.inkább kevés. hogy egy bizonyos szükséget kizárjon egy másik szükségletet. · Belső függetlenségüket őrzik attól a kultúrától. a szükségletek egyre kevésbé biológiai meghatározottságuak. hogy valamely szüséglet uralkodóvá válik. Néhány olyan viselkedés. mintsem ragaszkodj a biztos módszerekhez! Az érzéseidre hallgass. kerüld a színlelést és szerepjátszást! Készülj fel rá. vidd is véghez! A hierarchia magasabb szintjein elhelyezkedő szükségletek később fejlődtek ki. ha nézeteid nem egyeznek meg a többségével! Vállalj felelősséget! Amit eldöntöttél. ne pedig a tekintély vagy a többség hangjára tapasztalataid értékelésében! Légy őszinte. amelyben élnek. amelyeket Maslow az önmegvalósító élethez útmutatásnak vélt: · · · · · · · Úgy éld az életed. azonban előfordulhat az. · Objektív nézőpontból képesek az életre tekinteni. Régen-most Nem fordul elő olyan. · Bizakodva élnek egy jóhiszemű világban. légy valódi. Ahogy haladunk felfelé a hierarchián. hogy megteszel.

Ez a „jutalmazás-büntetés” elmélete. hogy ez bizony hibás elgondolás. és azt. amik lehetnénk? A legtöbben azt hisszük. amivé más körülmények közepette válhatnának. például. Menet közben megismerteti olvasóit olyan cégekkel. Számos emberi cél elérése csak hosszú távon lehetséges. és igen meglepő módszereket kínál ezek mozgásba hozására. új könyvében Daniel H. az iskolában.A piramis csúcsán elhelyezkedő szükségletek jóval nehezebben elégíthetőek ki. Levezeti. új dolgokat tanuljunk és alkossunk. hogy az illető személy vagy személyek azzá váljanak. hogy mind önmagunk. hogy mi irányítsuk a saját életünket. Karinthy Frigyes is felteszi a kérdést: De vagyunk-e azok.0 ) azt állítja. Sokszor a gazdasági-társadalmi szerveződés és müködés nem engedi meg bizonyos szükségletek kifejlődését. és csak több lépésben valósítható meg. Az emberi motiváció 4 évtizeden át tartó tudományos kutatásával a háta mögött. és jobbá tegyünk saját életünket és a világunkat. ugyanis a kimagasló teljesítmény és megelégedettség titka – mind a munkában. században. században. a pénz. mgakadályozva ezáltal. vagy kielégítését. . hogy a jutalmazás és büntetés rendszere miért működött jól a XX. majd okos. és miért alkalmatlan az emberek motiválására a XXI. hogy ez milyen hatással van az élet minden területére. mind pedig mások motiválására a legjobb eszköz valamilyen kívülről jövő jutalom. a mesterséget és a célt. Pink feltárja a tudományos ismeretek és az üzleti gyakorlat közötti szakadékot. Ebben a könyvben Pink megvizsgálja a motiváció 3 elemét: az önállóságot. Provokatív és igen meggyőző. Pink ( Motiváció 3. mind pedig a magánéletben – az a mélyen gyökerező emberi szükséglet.

amelyek új megközelítésből tekintenek a motivációra. . és olyan tudósokkal és vállalkozókkal. akik kijelöltek egy – meglehetősen merész – új utat.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful