Róbert T. Kiyosaki Sharon L.

Lechter

Gazdag Papa Sikertörténetei
Valóságos történetek valóságos emberektől, akik megfogadták a Gazdag Papa tanácsait

A fordítás alapjául szolgáló eredeti kiadás: Robert T. Kiyosaki és Sharon L. Lechter mint társszerző: Rich Dad's Success Stories — Real Life Success Stories from Real Life People Who Followed the Rich Dad Lessons Bevezető I. rész Fordította: Meskó Krisztina Szakmailag lektorálta: Sallay Katalin

Tartalomjegyzék
Sharon Lechter: Cselekedjünk a gazdag papával! A lényeg: hogyan játsszuk a játékot? A pénz igenis számit ED ÉS TERRY COLMAN Venice, Kalifornia A saját vállalkozásunkkal törődünk TRACEY RODR1GUEZ Phoenix, Arizona Sosem keso CECÍLIA MORRISON Scottsdale, Arizona

1. fejezel 2. fejezet 3. fejezet II. rész

ISBN 963 9447 56 0

Ahol voltunk, és ahová eljuthatunk Az önbizalom kialakítása — Egyszerre egy ingatlan DÁVID LUKAS Little Rock, Arkansas Másféle tanulás VALÉRIE L. COLLYMORE, orvos Bellevue, Washington Próba, szerencse REED J. SCHWEIZER Wanatah, Indiana Minden jó gyökere DAN McKENZlE Greensboro, Észak-Carolina Fókuszváltás Jobb. mint nyerni a lottón THOMAS G. KOTULA St. Cloud, Minnesota Közös döntés WADE ÉS CAROL YAMAMOTO Waikele, Hawaii A hármas szám hatalma MERCED HALL Salt Laké City, Utah Szemléletváltás KEN HOBSON Philadelphia, Pennsylvania

Copyright © 2003 by Robert T. Kiyosaki and Sharon L. Lechter

4. fejezet 5. fejezet

Published by arrangement with GoldPress, Inc.

All rights reserved Hungarian translation © 2004 Meskó Krisztina

6. fejezet 7. fejezet III. rész 8. fejezet

Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás, a rádió- és tévéadás jogát, az egyes fejezetekre is.

9. fejezet

10. fejezet Kiadja: Bagolyvár Könyvkiadó Felelős kiadó: a Bagolyvár Kft. igazgatója Budapest, 2005 11. fejezet

IV. rész 12. fejezet 13. fejezet 14. fejezet

Senki sem túl fiatal a pénzügyi sikerhez Sosincs túl korán ALLISON KUBALA Gumming, Georgia Nyertes játszmát játszom JAKE COLMAN Venice, Kalifornia Segíteni akarunk DAVID HŐSEI ÉS MICHAEL SLATE Az Indianai, illetve a Purdue Egyetem elsőéves hallgatói 154 156

Robert Kiyosaki előszava

163 A következeik miatt szeretem a Gazdag Papa sikertörténeteit. 1. A könyvben megnyilatkozó emberek cselekedtek, és sikert értek el. Néhány hete a helyi televízió egyik műsorában szerepeltem az arizonai Phoenixben, ahol Kim és én élünk. A műsor házigazdája a Gaz,dag Papa, Szegény Papa egyik olvasójával és velem beszélgetett. Az olvasó azt mondta, tetszett neki a könyv, dc időpazarlás volt elolvasni. Azt pana­ szolta nekem és több ezer tévénézőnek, hogy „A könyv nem mondta meg, mi legyen a következő lépés." Nem válaszoltam, mert font a vérem a dühtől. Inkább csak mosolyogtam, és némán bólogattam. — Nos, tehát mit tegyünk? — kérdezte a műsorvezető. — Keresni kell egy másik könyvet, amelyik megmondja, mi a teendő" — feleltem finoman. Az olyan ember, aki csak azt teszi, amit mondanak neki, vörös posztó a szememben. Már gyerekkoromban is feltűnt, hogy voltak osztálytársa­ im, akik nagyon jó eredményeket értek el az iskolában csupán azzal, hogy azt tették, amit a tanárok mondtak. Az ilyen gyerekek gyakran a tanárok kedvencei voltak. En viszont sokszor tettem olyasmit, amit til­ tottak . . . és bajba kerültem miatta. Tehát mái' igen hamar felfedeztem, hogy olyan ember vagyok, aki gyűlöli, ha megmondják neki, mit csinál­ jon, ezért aztán igyekszem én sem megmondani az embereknek a köny­ veimben, mit tegyenek. A könyvesboltokban és a könyvtárakban hemzsegnek a módszertani könyvek. Akik szeretik, ha megmondják nekik, hogyan kell valamit csi­ nálni, azoknak ezek a könyvek valók. A Gazdag Papa könyvek nem módszertani könyvek. Az a céljuk, hogy átadják gazdag apám pénzügyi tudását és útmutatásait. Saját életutam. próbálkozásaim és tévedéseim
5

V. rész

A vállalkozás új módja Felelősséget vállalunk önmagunkéit TOM WHEELWRIGHT Tempe, Arizona Uj stratégia BRIAN EAGLEHEART Portland, Oregon 180 185

15. fejezet 16. fejezet 17. fejezet

Gyors tanulás MICHELLE LaBROSSE, projektmenedzsment-oktató East Hartford, Connecticut 191 Korlátok nincsenek TERRI BOWERSOCK Tempe, Arizona 198

18. fejezet

VI. rész 19. fejezet 20. fejezet 21. fejezet

Eletet megváltoztató események Zöldebb mezők STACEY BAKER Auckland, Új-Zéland Nyertes stratégia YONG-SIK SHIN Szöul, Korea A nyugdíjhoz közel RONALD HOARD San Francisco Bay Area. Kalifornia Második esély MICHAEL MARITZEN Fremont. Kalifornia 208 219

225 232

22. fejezet

történetei, amelyekben felhasználtam gazdag apám bölcsességét, és bot­ lásaimból, tapasztalataimból levontam a tanulságot a magam számára. Senkitói nem várom, hogy az én utamat kövesse. Csupán megosztom a tanulságaimat az olvasókkal, és arra buzdítom óket. hogy megtalálják a maguk ösvényét. A Gazdag Papa könyveket azért írtam, hogy kiterjesszem az olvasók lehetőségeit az életben, nem konkrét recepteket kínálok a meggazdago­ dásra. Gazdag apám évekkel ezelőtt elmondta nekem, hogy a meggazda­ godásnak több millió útja-módja van. Az én dolgom, hogy megtaláljam azt. ami a leginkább nekem való. Ezért én nem léptem az d nyomdokai­ ba, nem az d sikerreceptje alapján akartam gazdag lenni, hanem megfo­ gadtam a tanácsait, és felhasználtam a bölcsességét, hogy rátaláljak a ne­ kem leginkább megfeleld útra. Erről szól ez a könyv. Olyan emberek si­ kertörténetei szerepelnek benne, akik a gazdag papa bölcsessége alapján ráleltek a pénzügyi sikerhez vezetdsaját útjukra. Ők nem ülnek tétlenül, arra várva, hogy valaki megmondja nekik, mit kell tenniük. Manapság emberek milliói dolgoznak kilátástalan munkahelyeken, és tartják a pénzüket veszteséges befektetésekben. Sokan kénytelenek rá­ jönni, hogy sosem mehetnek nyugdíjba, mégis azt várják, hogy valaki kézen fogja őket, és megmutassa a kiutat pénzügyi csapdájukból. Remél­ hetőleg elmennek egy könyvesboltba vagy egy könyvtárba, és megtalál­ ják maguknak azokat a módszertani könyveket, amelyek elvezetik őket a kívánt irányba. Az ebben a könyvben szereplő embereknek nem voli szükségük módszertani könyvre. Inkább ők maguk írták meg saját mód­ szerüket arról, hogyan találták meg útjukat az anyagi sikerhez. 2. Ezek az emberek anyagi jómódban éltek, miközben mások, több millióan, dollúrmiliiárdokat vesztettek. A Gazdag Papa, Szegény Papa 1997 áprilisában jelent meg eldször. Néhányan talán emlékeznek rá. hogy ebben az időszakban tombolt a dot.com-buborék és -mánia. Olyan emberek, akik korábban sosem foglalkoztak befektetéssel, kivették a pénzüket a lakásukból és a takarékbetét-számlájukról, és nehezen kere­ sel! vagyonukat befektetési alapokba, részvényekbe, akár elsőnyilvános kibocsátású részvényekbe fektették, általában olyan befektetési eszkö­ zökbe melyek csak a gazdagoknak és pénzügyileg művelteknek valók. ( ( 1 ) )7 és 2003 között, reklám célú útjaim során gyakran figyelmeztet6

tem a befektetőket a tőzsde veszélyeire, és arra, hogy milyen kockázato­ sak a befektetési alapok. A pénzügyi kommentátorok többször elmarasz­ taltak, amiért bíráltam a befektetési alapokai és a tőzsdét, egyszer még el is küldtek egy műsorból. Számos pénzügyi lap nyíltan bírálta a könyve­ met és gazdag apám kijelentéseit. Több kiadványban hazugságok és ha­ mis állítások jelentek meg rólam, hogy hiteltelenné tegyenek engem és gazdag apám tanításait. 2003 elejétől azonban ugyanezek a pénzügyi kommentátorok kezdték elismerni, hogy gazdag apám milyen hasznos dolgokat mondott. Ma, miután emberek milliói veszítettek dollái-milliárdokat, örömteli élmény olyan emberekről olvasni, akik anyagi előnyökhöz jutottak eb­ ben a rendkívül zavaros pénzügyi időszakban. Abban is biztos vagyok, hogy sokan vannak, köztük az említett pénzügyi kommentátorok is, akik azt kívánják, bárcsak inkább gazdag apámra hallgattak volna, nem a pénzügyi tervezőikre az adott idó'szakban. 3. Gazdag apám bölcsessége és tanításai használhatók. Még ma is hallok olyasmiket, hogy „Kivárom, amíg a piac újra emelkedik.'* Talál­ kozom olyan pénzügyi tanácsadókkal is, akik rossz tanácsot adtak a tőzs­ de zuhanása előtt, majd ugyanahhoz a rossz tanácshoz ragaszkodtak utá­ na is. Még mindig azt szajkózzák: „Fektessenek be hosszú távra, diver­ zifikáljanak, vásároljanak, és tartsák meg. amit vettek!" Azt is mondják: „A piac átlagosan 9 százalékkal emelkedik évente.*' Szomorú, hogy je­ lenleg is akadnak befektetők, akik megfogadják ezeket a tanácsokat, no­ ha nyilvánvaló bizonyítékok vannak rá, hogy nem váltak be. Nem éltem, hogy követhetnek az emberek ilyen rossz tanácsokat, illetve, ami még bosszantóbb, hogyan fizethetnek ilyen rossz pénzügyi tanácsokért. Eb­ ben a könyvben olyanok szerepelnek, akik vállalták a felelősséget a pénzügyi képzettség megszerzéséért és anyagi jövőjükért. Gazdag apám gyakran mondta: „Azért áll olyan sok ember rosszul anyagilag, mert a kereskedők tanácsait fogadják meg, és nem a gazdagokét."

Az igazi ok, amiért szeretem ezt a könyvet
Három oka van. amiért szeretem ezt a könyvet, amely arról szól. ho­ gyan lettek sikeresek a való világban valóságos emberek. Az első a leg­ fontosabb:

Ezek az emberek cselekedtek. Első könyvünket, a Gazdag Papa, Sze­ gény Papát azzal a mondattal zártuk, hogy „Vágjunk bele!" Nos, ezek az emberek belevágtak. Kockázatot vállaltak. Ami még fontosabb. felelős­ séget vállaltak pénzügyi képzettségük megszerzéséért és anyagi jövőjü­ kért. Nem bízták a pénzüket egyszerűen egy nagy pénzintézetre, re­ ménykedve és imádkozva, hogy az adott pénzintézet a szívén viseli az ő érdeküket, noha több millió ember ezt teszi. Zavaros és bizonytalan pénzügyi időszak áll előttünk. A közelgő pénzügyi viharok mindannyiunkat próbára fognak tenni. . . engem is. Az ebben a könyvben szereplő emberek, akik megosztják velünk törté­ neteiket, jobban felkészültek már ma. hogy megállják a helyüket az el­ jövendő pénzügyi viharok közepette. Mivel cselekedtek, tanultak, ta­ pasztalatot szereztek, bölcsebbekké váltak, és sikert értek el. felkészül­ tebben tekinthetnek a jövő elé, és ez az, ami számomra a legizgalmasabb ebben a könyvben. Nagyon fényes jövő vár azokra, akik ma felkészül­ nek. Ugyanakkor csúfos jövő elé néznek mindazok, akik arra várnak, hogy a múltbeli régi, szép idők visszatérjenek. RÓBERT KIYOSAKI

Bevezető

Sharon Lechter

Cselekedjünk a gazdag papával!

A CASH'LOW-négyszög című könyvben bemutattuk, hogyan sorolha­ tók négyféle típusba a pénzügyi élet szereplői.

A négyszög bal térfelén az A és az E az alkalmazottakat, illetve az egyénileg vállalkozókat rövidíti. Az alkalmazottak jellemzően munka8
9

helyi biztonságra és juttatásokra vágynak, míg az E negyed emberei szakemberek, és önmagukat alkalmazzák. Minél sikeresebbek, annál több a dolguk, és annál jobban kötődnek a munkájukhoz, illetve a vállal­ kozásukhoz. A bal térfél az a terület, amelyre a hagyományos iskola ké­ szíti fel a diákokat. Ezt a térfelet nevezzük „mókuskeréknek". A C és B betűk a négyszög jobb térfelén a cégtulajdonosokat, illetve a befektetőket jelölik. A cégtulajdonos másokat dolgoztat, és vállalkozá­ sa meghatározott rendszer szerint üzemel, a tulajdonostól függetlenül. A befektetőnek a pénze dolgozik. A tapasztalat azt mutatja, hogy az anyagi függetlenség a CASHFLOW-négyszög jobb térfelén érhető el. A jobb térfelet szoktuk ..gyorsítósávnak" hívni. Az e könyvben szereplő sikertörténetek íróit is ez a cél vezérli: az anyagi függetlenség elérése. Mindnyájan a négyszög jobb térfelére igyekszenek. Olvasóink szinte mind arról számolnak be, hogy átnyergel­ nek a négyszög bal térfeléről a jobbra. Sosem fordul előellentétes irányú törekvés. Ez azért van így, mert rájöttek, hogy a CASHFLOW-négyszög bal térfeléről a jobbra kell átlépniük, ha el akarják érni az anyagi függet­ lenséget. A gazdag papa tanítása értelmében a négyszög jobb térfelén dolgozik nekünk a pénzünk igazán. Sokan mondják, hogy áthidalják a két térfelet, egyik lábukkal az A vagy az E negyedben állnak, a másikkal a jobb tér­ félen, mert fenntartanak valamilyen céget, vagy ingatlannal foglalkoz­ nak vállalkozásként. Azon igyekeznek, hogy elég készpénzáramlást te­ remtsenek maguknak ahhoz, hogy otthagyhassák E negyedes életüket, és teljes egészében a jobb térfélre lépjenek át cégtulajdonosként vagy be­ fektetőként. Történeteikből kiderül, mi a különbség a teljes anyagi függetlenség, illetve a pénzügyek áldozataként való élet között. A könyvben szereplő emberek elmondják, milyen pénzzel kapcsolatos félelmeik voltak, és ho­ gyan tanulták meg leküzdeni azokat. Kialakították saját útjukat, a nekik megfelelőt, ahogyan azt a gazdag papa tanácsolta. Úgy jutottak el az anyagi biztonsághoz, hogy vagy cégeket vásároltak, vagy ingatlanba fektettek be, esetleg a kettőt együtt. A már gyakorló cég­ tulajdonosoknak a gazdag papa tanításai segítettek, hogy jobban, a tulaj­ donos számára kedvezőbben vezessék vállalkozásukat. Egyikük sem volt pénzügyi szakember, mielőtt elkezdte magát pénz10

ügyileg képezni. Vannak, akik neves egyetemeken diplomáztak, mások csak középiskolát végeztek. Olyan is akad, aki jelenleg is iskolába jár. Akármilyen képzésben részesültek is, azt mindnyájan megértették, mi­ lyen fontos, hogy eszközöket szerezzenek be, és tudják, mi a különbség a jó és a rossz adósság között. Mindegy, milyenek a személyes körülmé­ nyeik, milyen országban élnek, az sem számít, honnan indultak anyagi­ lag, mind megtanulták a készpénzáramlás leglényegesebb szempontjait, kezükbe vették pénzügyeik irányítását, és jó úton haladnak az anyagi függetlenség felé. Sokan közülük kiléptek a mókuskerékből, és boldo­ ganélnek a négyszög jobb oldalán, a gyorsítósávon. Ha ti is elértek anya­ gi sikereket a gazdag papa tanításainak köszönhetően, kérjük, osszátok meg velünk történeteiteket a www.richdad.com-on*, hogy mások is ih­ letet menthessenek belőlük.

Te is kezedbe veheted sorsod irányítását
Ha előfordult már veled, hogy mélyen nyomasztónak érezted, hogy alkalmazottként kell tengődnöd, vagy hogy a kisvállalkozásod nem adja meg a vágyott anyagi biztonságot, tudd, hogy van más lehetőséged is. Ha befektetéseid veszítettek az értékükből, ha eleged van a régi, unalomig ismételt pénzügyi tanácsból, ha aggódsz, hogy nyugdíjba mehetsz-e va­ laha, vagy egyszerűen csak több időt szeretnél együtt tölteni a családod­ dal, megtalálhatod az anyagi függetlenséghez vezető utat. Ebben a könyvben olyan emberek sikertörténeteit olvashatod, akik befogadták a gazdag papa bölcsességét, és rátaláltak saját, pénzügyi sikerekhez vezető útjukra. Te is megírhatod saját Gazdag Papa sikertörténetedet. Minden jót a pénzügyi sikerhez vezető útkereséshez! SHARON LECHTER

*

Magyarországon a bagolyvar@bagolyvar.hu e-mail címen várjuk sikertörténetei­ ket, hogy hasonló inspiráló könyvet adhassunk ki — természetesen a levélírókkal egyeztetve. 11

I. rész

A lényeg: hogyan játsszuk a játékot?

Ha anyagi biztonságra vágysz, meg kell tanulnod a pénz játékát. Én gaz­ dag apámtól tanultam meg. Az ő tanításaiból alkottam meg a CASH­ FLOW nevű társasjátékot. Eza játék szórakoztatnia, ismétlésekkel és cse­ lekvéssel tanítja meg a pénzügyi készségeket. Annyira egyedi, hogy sza­ badalmat kapott. Provokál, tanít, és arra késztet, hogy gazdag ember módjára gondolkodjunk. Az első részben megszólaló emberek, akik pénzügyi sikereikről írnak, a CASHFLOWjátéknak tulajdonítják ered­ ményeiket. Ok rájöttek, hogy a CASHFLOW—más társasjátékokkal ellentétben, amelyeket csak egyféleképpen lehet megnyerni, és csak a játék ideje alatt — a játékot messze túlhaladó tanulságokkal szolgái Amikor leültek ját­ szani, nemcsak pénzügyi készségeik fejlődtek, hanem az önbizalmuk is nőtt. Az üzlet kártyák használatával elmondásuk szerint újfajta rálátásuk nyílt a befektetésekre. Az üzlet kártyák, melyek minden játékban más­ más lehetőségeket kínállak a játékosoknak, készpénzáramlást biztosító befektetésekhez nyújtottak információt. Ed és Teny Colman számára, akik Kaliforniában élnek, ingatlanok
13

vásárlásához adtak ösztönzést az üzlet kártyák. Az. anyagi biztonság el­ éréséhez vezető útjuk bizonyára sokaknak megtetszik majd. Akik hozzá­ juk hasonlóan megélték az 1960-as éveket, azokra talán szintén hatással volt a hippi korszak, amikor az anyagi biztonság nem volt cél. Sokkal inS

amelyet a CASHFLOW egyik üzlet kártyája hatására létrehozott befekti •leseik szavatolnak. Ed, Tracey, Terry és Cecília úgy vették kezükbe sorsuk irányítását, hogy elfogadták a valóságot, és választottak. Múltbeli és jelenbeli dön­ téseik izgalmasak. Ezek az emberek ugyanis elérik az anyagi bizton­ sagot, mert győztesekként játsszák az élet játszmáját.

kább az ellenkezőjére törekedtek az emberek. Éljünk szabadon, ne gon­ doljunk a pénzre, és azt tegyük, amihez kedvünk van! A jövővei foglal­ kozni időpocsékolásnak tetszett. Ed és Terry megkapóan őszintén nyilatkoznak régi hozzáállásukról a pénzzel kapcsolatban. Nemzedékük sok tagjához hasonlóan az idők sza­ vát követték, és lenézték a pénzügyeket. Amit kerestek, elköltötték. A jövő megtervezése szóba sem jött (legalábbis addig, amíg meg nem született fiuk, Jaké, akinek a története szintén szerepel a könyvben). Amikor rájöttek, hogy szükségük van pénzügyi tervre, különféle lehe­ tőségek után kutattak. Egyesek beváltak, mások nem. De ők nem adták fel. Nem hagyták abba a tanulást, mert meg akarták találni az anyagi függetlenséghez vezető utat. Végül felismerték, hogy az ingatlanba való befektetés nagyszerű esélyekkel kecsegtet. Leírják, mit tettek és hogyan, követhetjük apró lépéseiket, amelyek egyre nagyobbakat eredményeztek. Aki a népességrobbanás nemzedékéhez tartozik, melynek tagjai el­ vesztették az irányítást saját pénzügyeik felett, és aki úgy gondolja, túl késő már új útra lépnie, olvassa el Colmanék történetét. Sosem túl késő meggondolni magunkat, és a meggazdagodás felé venni az irányt —fő­ ként, ha az ember megtalálja a megfelelő segédeszközt hozzá. Aki a harmincas éveit tapossa, súlyos adósságokkal küzd, és nagyon aggódik, hogy valaha anyagi biztonságban élhet-e, annak Tracey Rodriguezék történetét ajánlom figyelmébe. Nehéz helyzetben voltak, mint mindenki, aki kénytelen csődöt jelenteni. Keményen dolgoztak, mégis
SS

gondoktól terhes anyagi helyzetbe kényszerültek. Ok az anyagi bizton­ ságot saját vállalkozásaikban találták meg, amelyeket szintén a CASHFEOW játék üzlet kártyáinak ihletésére hoztak létre. Van, aki már elmúlt ötven, és azt hiszi, a készpénzáramlást termelő befektetések nem neki valók. Ettől a korosztálytól gyakran hallottam olyan negatív mondatokat, mint „Nekem már túl késő", „Túlfáradt va­ gyok ehhez ", vagy „ Túl öreg vagyok már hozzá, hogy változtassak ". Aki ezt hiszi, olvassa el, mit mond Cecília Momson a szemléletváltásról. Ce­ cília és férje, George, nyugdíját állandó készpénzáramlás biztosítja,
14 15

1. fejezet

A pénz igenis számit
ED ÉS TERRY COLMAN Venice, Kalifornia

én azonban abbahagytam a tanulmányaimat, miután három évig jártam ,i/ Antiochi Főiskolára. Míg én Los Angelesben nőttem fel, Terry az ország másik felén, New Yorkban nevelkedett. Nagynehezen elvégzett két évet a kaliforniai egyeii-men. 1980-ban ismerkedtünk meg, 1987-ben összeházasodtunk, és mindketten az 1960-as és 1970-es évekre jellemzőhippi kultúrában éltük az életünket. Meggyőződéssel vallottuk, hogy a pénz, a „büdös kapitalista disznók" valutája, nem számít. Nemzedékünk sok tagja jogos felháborodást érzett, ahányszor a pénz szóba került. Természetesnek hint, hogy egyik napról a másikra élünk, és sosem éreztük szükségét, hogy sok pénzt halmoz­ zunk fel. A mi generációnk jelszava a „szabad szerelem" volt. Semmit sem tudtunk a pénzügyekről, és nem is akartunk tudni róluk. Tizenöt éve, harmincas éveinkben, a filmiparban dolgoztunk. Én se­ gédoperatőr voltam, aki úgymond sorsszerűén csöppent, bele a filmezés­ be. Apám külsó's operatőrként és rendezőként dolgozott, és megkérdezte, van-e kedvem megpróbálni ezt a munkát. Grafikát és fényképészetet ta­ nultam, és mivel éppen akkoriban nem nagyon volt munkám, igent mondtam. Nem tekintettem a dolgot kimagaslóan nagy lehetőségnek, sem álmaim életpályájának. Csak a pénzért dolgoztam. Terry egyszer eljött egy forgatás helyszínére, és feltűnt neki, milyen serényen dolgozik a sminkes. Megtetszett neki a dolog, és sminkmester lett, továbbá reklámfilmekben szerepelt. Számos reklám készítésében részt vettünk, ez sok utazással, szállo­ dákban lakással és meglehetősen nagyvilági életmóddal járt. Igaz, hogy nem volt megállásunk, amikor munka volt, napi tizenöt órákat dolgoz­ tunk havonta tíz-húsz napon át. de a többi idő" a miénk volt. Strandra jár­ tunk, és ha teniszezni volt kedvünk, teniszeztünk. Célunk a pénzköltés volt. Remekül éreztük magunkat úgy, hogy a pillanatnak éltünk. A felszínen ez nagyon szabad és laza élet volt, de a valóság közbe­ szólt, amikor fiunk, Jaké megszületett, majdnem tizennégy évvel ezelőtt. Érkezése hangos ébresztő volt a számunkra. Mivel nem terveztünk a jö­ vőre, sosem gondoltunk arra, mi lesz velünk — főként a fiunkkal — tíz vagy húsz év múlva. Több mint 10 000 dollár hitelkártya-adósságunk volt, a betétszámlánkon pedig nem egészen 500 dollár árválkodott. Nem voltak céljaink, eszközeink, befektetéseink, és nem látszott kiút a nehéz
17

Ha megnézünk egy 1960-as évekbeli filmet, amelyben az akkori szabadgondolkodók huszonegyedik századi lakbérbeszedőkké válnak, azt hi­ hetnénk, az egész a hollywoodi fantázia szüleménye. Pedig a történet igaz. Terry és én három éve elkezdtünk ingatlanokat vásárolni. Jelenleg nyolc lakásunk van három államban, melyek értéke meghaladja az 1 mil­ lió dollárt. Hogy miként változott meg a gondolkodásmódunk, és miként lendül­ tünk mozgásba a pénzügyi stagnálás állapotából, lényegében nemzedé­ künk számos tagjának változását demonstrálja.

Első lépés
Az ingatlanvásárlások előtti helyzetünk talán nem is olyan meglepő. Nálunk otthon a pénz nem volt beszédtéma, ezért nem kaptam semmi­ lyen tájékoztatást, még kevésbé képzést e tekintetben. A szüleim úgy gondolták, felelőtlenül bánok a pénzzel; égeti a zsebemet, és azonnal el­ költőm. A húgom volt a „felelősségteljes" típus, ő mindig gyűjtögetett. A tanulást jó dolognak tartották, de sosem mondták, hogy jó képzésre van szükségem, hogy biztos állásom legyen, és ezzel rendben is lenne az életem. A tanulás a kiteljesedéshez kellett. A húgom főiskolát végzett.
16

helyzetből, amelybe kerültünk. „Most mihez kezdünk?" — kérdezgettük önmagunktól. Terry otthon maradt Jake-kel, én meg dolgoztam. Sajnos eszeveszett időbeosztásom volt. Esetenként hetekre el kellett utaznom. Mire Jaké elég idős volt hozzá, hogy észrevegye, nem vagyok otthon, és azt kér­ dezgette, „Hol a papa?", csapdában éreztük magunkat. Nem hagyhattam ott a filmipart. Csak ehhez értettem, és el sem tudtam képzelni, hogy más területen dolgozzak, még akkor sem, ha valaki alkalmazna. Tudtuk, hogy változtatnunk kell. de fogalmunk sem volt, hol kezdjük. Ideje volt felnőni.

lehet használni a pénzt — no meg azt is, hogyan működik a pénz világa. A/ ajánlott irodalomlista különösen értékes volt. A The Richest Man in lUibylon (Babilon leggazdagabb embere*) igazán rávilágított, miként l'.inunk a pénzzel. Két évvel a könyv elolvasása után megszűnt az összes liiid kártya-tartozásunk, a betétszámlánkra pedig több ezer dollár került. A I low to Win Friends and Influence People (Hogyan szerezzünk barái< >kai. hogyan bánjunk az emberekkel?**) szintén rendkívül fontos olvas­ mány volt számunkra. Megtudtuk belőle, hogyan bánjunk másokkal halékony módon. Az. hogy a megfelelő időben a megfeleló'helyen voltam — ez esetben
'•N.III

Második lépés
Hadd írjam le a helyzetet! 1992-re Terry és én készek voltunk rá, hogy tegyünk valamit pénzügyi jövőnkért. és megpróbálkozzunk valami újjal. Egy napfényes kaliforniai délelőttön Jake-kel sétáltam a parkban — csakúgy, mint egy másik apuka. Már ebben volt valami szokatlan, hogy két apuka hétköznap a gyerekét sétáltatja a parkban. Beszédbe elegyedtünk, és ő elmondta, hogy Amway üzlettel foglal­ kozik, azaz hálózati marketinggel. Kiderült, hogy Hawaiiban van a szponzora, és ezt a helyet Terry is. én is imádtuk. Amikor Terry találko­ zott vele, és értesült a hawaii kapcsolatról, egészen odavolt a gyönyöruségtől. Végre lehetőségünk van rá. hogy visszatérjünk Hawaiira. De en­ nél sokkal több lett belőle. Elkezdtük kiépíteni saját szervezetünket, de nem hoztunk létre nagy hálózatot, azaz nem szponzoráltunk másokat a szervezetben. Mégis va­ lami nagyon értékeset kaptunk ettől a vállalkozástól. Amikor rászántuk magunkat, megtanultuk, hogyan kell üzletelni. A tanfolyamok, a tervek előadásáról szóló útmutatások, az értékesítői tréningek és az ajánlott ol­ vasmányok, amelyek között számos személyiségfejlesztő és sikerelvről szóló könyv szerepelt, csodálatos tanulási élményt nyújtottak, és hihetet­ len módon fejlesztették személyiségünket. Elkezdtük sikeres emberek társaságát kei esni, akiktől tanulhatunk. Milüomosokkal érintkeztünk, akik megosztották velünk bölcsességüket, és felnyitották a szemünket a pénzügyekkel kapcsolatban. Gondolkodásunk fejlődött, megtudtuk, ho18

¿1 játszótéri hintánál —, üzleti képzéshez juttatott. Mit tegyünk ezek ulán? — merült fel a kérdés.

Harmadik lépés
Hat éve önálló vállalkozásba kezdtem a szolgáltatóiparban. Hat független alvállalkozóval közösen, akikkel projektenként szerződtünk, ke­
reskedelmi termelő cégek számára felügyeltük, hogyan készülnek fil­ mekből videofilmek. Eredetileg volt egy társam, akit 2000 tavaszán ki­ vásároltam. Mivel nem volt befektetni való tőkénk, az első négy évben kicsiny hálószobánkból irányítottuk az üzletet. Egy számítógépen, egy faxkészüléken, egy mobiltelefonon és egy csipogón kívül más nem is kellett a kezdéshez. Az olcsó rezsiköltség elérése vezérelt. így nagyon elégedettek voltunk látszólagos irodánkkal, és megbíztunk valakit, hogy egész nap fogadja a hívásainkat. Az illető a cégünk nevét mondta be a telefonba, felvette az üzeneteket, és felhívott engem a csipogón. Én azonnal visszahívtam az ügyfelet. Mindennel foglalkoztam, az értékesítéstől és számlázástól kezdve az időbeosztásig, a képzésig és az üdvözlőlapok elküldéséig. A felügyeleti munka oroszlánrésze is rám hárult. Kimerítő volt.
* magyarul megjelent: George S. Clason: Babilon leggazdaízabh embere Bagolyvár Könyvkiadó, 2003

** magyarul megjelent: Dale Carnegie: Sikerkalauz l 19

Néhány évvel ezelőtt felvettünk valakit irodai munkára részmunkai­ dőben, hogy átvegye a napi teendők — a számlázás és az adatkezelés — intézését. De még így is. hogy a felügyeletet többen végeztük, túl sokdöntést kellett hoznom naponta az időbeosztásra, a személyzetre és a pénzügyekre vonatkozóan. Állandóan azt hallgattam, „mit csináljak ez­ zel vagy azzal". Meglovagoltuk a dot.com-mániát is, és kihasználtuk a reklámozásra rendelkezésre álló nagy pénzeket. Jól ment az üzlet, és úgy gondoltuk, ki kellene aknáznunk a tőzsde virágzását.

Negyedik lépés
Amikor a nagyszüleim meghaltak, és rám hagytak pár ezer dollárt, be­ fektetési alapokba tettük a pénzt. Öt éve. abban a hitben, hogy végre ke­ zünkbe vettük anyagi sorsunk irányítását, a befektetési alapokat rész­ vényopciókra váltottuk. A „befektetés" elsőkét évében portfoliónk igen szépen gyarapodott, akármit csináltunk vagy vettünk. Egyszer előfordult, hogy összességé­ ben 30 százalékkal nőtt az értéke. Három év alatt befektetéseink, me­ lyekben 5 egyéni nyugdíjszámla volt. összesen 80 000 dollárt értek. Né­ mi alapos kutatás után úgy gondoltuk, stabil, megbízható cégeket válasz­ tottunk. Olyan cégek részvényeit vettük meg, mint az AT&T, a Dell, a General Electric, a DuPont, a Kodak, a GM, a Berkshire Hathaway, a Microsoft, a Lucent, a WorldCom, és néhány kisebb, kockázatosabb részvényt is vásároltunk. Önelégültségemben nem figyeltem eléggé oda a portfoliónkra. A cé­ gek által küldött pénzügyi tájékoztatásokat sem olvastam el eléggé fi­ gyelmesen. Nem volt megfelelő képzettségem hozzá, hogy bizton­ ságosan fektessek be részvényekbe — nem ismertem például a csúszó küszöb megbízást, vagyis azt az utasítást, hogy automatikusan eladas­ sam a részvényeimet, ha bizonyos ár alá esnek. Pontos információk és megfelelő ismeretek hiányában veszélybe sodortuk a pénzünket és ön­ magunkat. Amikor 2000-ben elkezdett zuhanni a piac, nem figyeltem oda. Né­ hány hónap elteltével portfoliónk értéke 30-40 százalékkal csökkent.
20

i iiiu-k ellenére nem tettem semmit, mert arra vártam, hogy majd újra i ezdetét veszi az emelkedés a tőzsdén. Nem csináltam meg a házi feladaloinai. és továbbra is a hosszú távra való vásárlás és a megtartás szelleméhen cselekedtem. Nagy hiba volt. likkor teljes részvény-portfoliónk értéke kb. 46 000 dollár volt, ami M) százalékos veszteséget jelentett. Sokat tanultunk ebből a tapasztalat­ ból. A sikeres befektetési stratégia előfeltétele, hogy az ember valós és naprakész információval rendelkezzen, valamint folyamatosan ellenő­ rizze a helyzetet. Nagyon lényeges az is, hogy megbízzunk egy tanács­ adót, akiben bízunk. Igaz a régi mondás, miszerint megjön a tanár, amint felkészült a tanít­ vány. Négy évvel ezelőtt egy barátunknál jártunk látogatóban, és a konyhapulton megláttuk a Gazdag Papa, Szegény Papa egy példányát. Be kell vallanom, én eleinte nem foglalkoztam vele, noha Terry azonnal felfi­ gyelt rá. Megvette a könyvet, és elkezdtük olvasni. Három éve, miután elkezdtünk CASHFLOW 101-et játszani, beirat­ koztunk egy tanfolyamra, ahol a Veteránügyek Igazgatósága (Veterán Administration) által garantált, VA jelzálogkölcsön végrehajtásáról oklat lak. A tanfolyam brókereket és ügynököket bocsátott rendelkezésünk­ re, akik segítettek a hallgatóknak ezen ingatlanok megvásárlásánál. Mindegyik kis üzletnek számított. Az anyagi csődök pontosan úgy fes­ tettek, mintha a társasjáték kis üzletek kártyái közül valók lennének. Azt mondtuk: „Nocsak, ez egy kis üzlet kártya! Hónapokig foglalkoztunk ilyenekkel a konyhaasztalnál, miért ne próbálnánk ki a valóságban is?"

Igy csináltuk
Felmentünk az Internetre, és a tanfolyamon tanultak alapján elkezd­ tünk ingatlanokat keresni. A V A jelzálogkölcsön végrehajtásakor a leg­ magasabb összeget kínáló ajánlattevő a nyertes. Az ilyen üzletek során a jelzálogkölcsönök kamata előre meghatározott. Ezek a hagyományos, harmincöt éves lejáratú, rögzített kamatú jelzálogkölcsönök könnyen megszerezhetők. Amikor elkezdtünk ingatlanokat vásárolni, a kamat 8 százalék volt. és idővel a haszonnak köszönhetően hat százalékra mér­ séklődölt.
21

Eleinte Dél-Floridára és Phoenix környékére összpontosítottunk, ezért Port St. Lucie-i ingatlanügynökségekkel, és egy Palm Beach-i és egy phoenixi alvóvárossal léptünk kapcsolatba. Az indokunk a követke­ ző volt: a lehető legkevesebb készpénzt akartuk befektetni, és ez a két állam megfelelt a céljainknak. (A VA-programokon belül minden állam­ nak kissé különböznek a paraméterei. Floridában például 1000 dollár egyösszegű kifizetésére van szükség, ha valaki VA-program keretében akar ingatlant venni. Arizonában ez az összeg a vételár 5 százaléka.) A phoenixi ingatlanügynök elküldte nekünk postán a VA-ingatlanok listáját, fényképekkel, a vásárlás költségeinek részletezésével, az eddigi ajánlatokkal, a kezelési díjjal, akiadásokkal, adókkal, biztosítással, be­ csültjavítási költségekkel és a nettó készpénzáramlással. A floridai ügynök ugyanezeket az adatokat küldte el Interneten ke­ resztül. Számos ingatlant megnéztünk, és elemeztük a megadott számokat. Ezek után egy pénzügyi számológép (Staplesben vettük kb. 50 dollárért) segítségével játszani kezdtünk az adatokkal. Az volt a célunk, hogy meg­ határozzuk, mennyi az a maximális összeg, amelyet felajánlhatunk úgy, hogy pozitív legyen a készpénzáramlás. Ha megtetszett egy ingatlan, ajánlatot tettünk rá a számításaink alapján. Ha az árunk nyert, örültünk. Ha elvesztettük az üzletet, nem szomorkodtunk, mert többet úgysem fi­ zettünk volna az ingatlanért. Néhány vesztes ajánlattétel után nyertünk. Azt a bizonyos. Port St. Lucie-i három hálószobás, két fürdőszobás családi házat 98 000 dollárért odaadták. Jó volt a hitelünk, ezért tudtuk, hogy gond nélkül megkapjuk a kölcsönt, és azt is tudtuk, hogy a betétszámláinkból és a részvényeink eladásából finanszírozhatjuk a felújítást, az előleget és az átírási költsé­ get*. A tatarozás néhány hétig tartott, és az ügynökünk szerzett egy bér­ lőt, aki harminc nap múltán beköltözött.

köviden összefoglalva, a következőt tettük:
Az ingatlanra fordított készpénz Előleg: Általunk fizetett átírási költség: Általunk fizetett felújítási költséa: 1000 dollár 3000 dollár 3900 dollár 7900 dollár Havi készpénzáramlás elemzése: 1040 dollár 0 dollár 1040 dollár

Bérbeadásból származó bevétel: —Üresen állásból adódó veszteség (a ház sosem állt üresen): Összes tevétek Havi kiadások: — Adók (ingatlan) és biztosítás: — Felújítás/karbantartás: — Tartalék: — Kezelési díj: — Hiteltörlesztés (30 éven át 8%-os kamattal) Nettó havi készpénzáramlás:

267 dollár 25 dollár 25 dollár 45 dollár 711 dollár 1073 dollár (33 dollár)

Igen. a 33 dollár mínusz alapján úgy tünt, rossz irányba haladunk, hi­ szen nem volt készpénzáramlásunk rengeteg idő és energia ráfordítása ulán sem. Mégis az anyagi függetlenség lehetősége csillant fel előttünk. hogy volt egy bevételt termeié) ingatlanunk, amelyért a bérlő fizetett. Nemrégiben a havi kölcsön-visszafizetés öszszegét 579 dollárra csökkentettük. íme a havi készpénzáramlás adatai:
Havibérlet: — Havi kiadás: Havi kész pénzára ml ás: 1040 dollár 941 dollár 99 tloilár

*

ti. — aford.

Az átírási költség több összetevőből áll, egy részét a vevő, más részét az eladó fize­ 22 23

A befektetés megtérülése Éves készpénzáramlás (99 dollár x 12) Az ingatlanra fordított készpénz A befektetés megtérülése 1188 dollár 7900 dollár 15% (Mikor kapunk ennyit egy banktól?)

l.

ingatlanra fordított készpénz: Előleg: Általunk fizetett átírási költség: Általunk fizetett felújítási költség: 3030 dollár 3000 dollár 5000 dollár 1 l 030 dollár

Havi

készpénzáramlás

elemzése: 825
^ H , -

2000 októberében kötöttük meg az üzletet a házra. Ebben az időben az ingatlanárak az egekig szöktek Port St. Lucie-ban. A házat nemrégi­ ben 126 000 dollárra értékelték, 23 százalékkal nőtt az értéke. Kezdeti 7900 dolláros befektetésünkkel olyan eszközt vettünk, amely 26 000 dol­ lár tőkét eredményezett (a becsült érték mínusz a kölcsön visszafizetésé­ re szükséges összeg). Ha ma eladnánk a házat 126 000 dollárért, 329 szá­ zalékos hozamot mondhatnánk magunkénak, leszámítva az éves kész­ pénzáramlást. „Hűha! — mondtuk egymásnak. — Ezt újra megcsinálhatnánk!" És így is tettünk, megismételve az iménti folyamatot. Csodálatos dolog tör­ tént. A fizetésünket és az értékpapír-„eszközöket" valódi eszközökre váltottuk, melyek készpénzáramlást és saját tőkét biztosítottak. így egé­ szen új módon vettük kezünkbe sorsunk irányítását. A következőkét év­ ben lelkesedésünknek köszönhetően további három ingatlant megsze­ reztünk, egyet Clarksville-ben, Tenessee államban, kettőt pedig Port St. Lucie-ban. Az egyik Port St.Lucie-beli ingatlant nem a V A finanszírozta, ki kel­ lett találnunk tehát, hogyan vehetnénk meg. A floridai ügynökön keresz­ tül felvettük a kapcsolatot egy helyi bankkal. Hagyományos hitelt kér­ tünk, 6,75 százalékos kamatra, amelyből 5 százalékot kellett előre kifi­ zetni. Minthogy a házat a VA nem finanszírozta, kevesebben tettek rá ajánlatot, így 60600 dolláros ajánlatunkkal elnyertük a három hálószo­ bás, két fürdőszobás házat. íme a részletek:

Bérbeadáshói származó bevétel: — Üresen állásból adódó veszteség (5%) Összes bevétel: Havi kiadások: - Adók (ingatlan) és biztosítás: - Felújítás: - Karbantartás: - Tartalék: - Kezelési díj (a lakbér 5%-a) - Hiteltörlesztés (30 éven át 6,75% -os kamattal) Nettó havi készpénzáramlás: A befektetés megtérülése Eves készpénzáramlás (106,50 dollár x 12) Az ingatlanra fordított készpénz A befektetés megtérülése:
• •

dollár

41,25 dollár 783,75 dollár
^ ^ ^ ^ ^

186 25 25 25

dollár dollár dollár dollár

41,25 dollár 375 dollár

677,25 dollár 106,50 dollár

1278 dollár 11 030 dollár 11.6%

2000 decemberében szereztük meg ezt az ingatlant. A környékbeli ha­ sonló ingatlanokat véve alapul, ez a ház ma kb. 82 000 dollárt ér — és ez csak szerény becslés. Az Interneten keresztül találtunk még egy, a VA által finanszírozott családi házat Tenessee-ben, amelyért 500 dollár előleget kellett kifizet­ nünk, és 78 000 dollárba került. Az ügynök, aki több házról küldött ne­ künk képeket, ezúttal nehezebben talált bérlőt. A felújítási költségek

24

25

csaknem 3000 dollárra rúgtak, és ez több volt a váltnál, ezen kívül az adók is magasabbak voltak, mint ahogyan előre számítani lehetett rá. Amikor néhány hónap múlva végre sikerült bérlőt találnia, a háznak ne­ gatív készpénzáramlása volt, méghozzá 40 dollár. Nekünk sem tetszett a dolog. Ha eléggé felmegy a ház értéke, eladjuk. Próbálunk más módot is találni rá, hogy pozitív készpénzáramlású ingatlant csináljunk belőle. Megvettünk egy VA ingatlant Phoenixben is, ez 118 500 dollárba ke­ rült. A részletek a következők:
Az ingatlanra fordírott készpénz: Előleg: Általunk fizetett átírási költség: Általunk fizetett felújítási költség: 5925 dollár 4000 dollár 3000 dollár 12 925 dollár A havi készpénzáramlás elemzése: Bérbeadásból származó bevétel: — Üresen állásból adódó veszteség (5%) Összes bevétel: Havi kiadások: — Adók (ingatlan) és biztosítás: — Felújítás: — Karbantartás: — Tartalék: — Kezelési díj (a lakbér 5%-a): — Hiteltörlesztés (30 éven át 8%-os kamattal): Nettó havi készpénzáramlás: A befektetés megtérülése Éves készpénzáramlás (52 dollár x 12) Az ingatlanra fordított készpénz A befektetés megtérülése 26 (624 dollár) 12 925 dollár (5%) 12 0 25 25 dollár dollár do II ár dollár 1050 dollár

Igaz. hogy némileg negatív a készpénzáramlás, de a bérlő" veszi meg nekünk az, eszközt, és elegendő bevételünk származik a többi befekteté­ si nk bői, hogy fedezni tudjuk a karbantartás költségeit. Ma a környékbeli hasonló ingatlanok 128 000 dollárért kelnek el. Amikor elmentünk megnézni a házat, az ingatlanügynök mutatott egy ii I épületet, amelyet éppen akkor építettek, így megszereztünk egy új háil 127 500 dollárért, és 5 százalék (6350 dollár) előleget kellett fizet­ nünk érte. Az ügynök véleményére alapoztuk a döntésünket, aki azt mondta, hogy a ház jó, gyorsan felértékelődő környéken épül. Ám ami­ kor felépült, hónapokig üresen állt, mert az ügynök, aki tagja volt a ke/e ló" cégnek, nem tudta kiadni. Rájöttünk, hogy a kezelés kulcsfontossá­ gú ingaüanbirodalmunk sikere szempontjából. Ajánlottak egy másik ke­ z d ő céget, amely egy hónapon belül kiadta a házat. A havi készpénzáramlás 75 dollár volt. A VA végrehajtő program nemrégiben olyan népszerűvé vált, és i 'I van vonzó volt a kölcsön, hogy az ajánlatok magasabbak lettek, ennek következtében csökkent a készpénzáramlás. Előfordul, hogy a cashflow (lőre láthatóan negatív lesz. Mivel pedig mi pozitív készpénzáramlást biztosító ingatlanokat akartunk, más lehetőségek után néztünk. A flori­ dai ügynök kapcsolatban áll egy új lakásokat építtető vállalkozóval. Ta­ valy vettünk egyet saját pénzből. Az építtetőa saját, hitelprogramját ajánlolta, és hajlandó volt kedvezményt adni a három hálószobás, két fürdó'szobás házra, ha az ő bankjával állapodunk meg. Megkaptuk a kölcsönt, és belevágtunk az üzletbe. 102 750 dollárért vettük meg az ingatlant, 5% előleg kifizetésével. Az építtető felvette a 3000 dollár záró költséget. Az új lakások előnye természetesen, hogy nincs szükség felújításra. A karbantartas költségei is minimálisak. íme a számítások:
Az ingatlanra fordított készpénz Előleg: Általunk fizetett átírási költség: Általunk fizetett felújítási költség: 5137 dollár 1563 dollár 0 dollár 6700 doliáT"
S

52.50 dollár 997,50 dollár

52,50 dollár 826 dollár

1049,50 dollár (52 dollár)

27

A havi készpénzáramlás elemzése: Bérbeadásból származó bevétel: — Üresen állásból adódó veszteség (a ház sosem állt üresen): Összes bevétel: Havi kiadások: — Adók (ingatlan) és biztosítás: — Javítás és karbantartás: — Tartalék: —Kezelési díj (a lakbér 5%-a): — Hiteltörlesztés (30 éven át 6,275%-os kamattal): Nettó havi készpénzáramlás: A befektetés megtérülése Éves készpénzáramlás (26,50 dollár x 12)

1090 dollár 0 dollár 1090 dollár

Hatodik lépés
A Gazdag Papától megtanultuk, hogy az anyagi függetlenséghez az 11 inatlanokon keresztül vezet az út. Most, hogy tovább képeztük magunkal pénzügyi téren, • ludjuk, hogyan kell elemezni egy ingatlant, hogy eldönthessük, meg­ felel-e nekünk, avagy sem; • ludjuk, hogy a kezelés az ingatlanok hosszú távú sikerének kulcsa. A jó kezelés nagyszerűvé tehet egy jó üzletet. A rossz kezelés a jó üzlet­ ből jelentéktelen üzletet, a jelentéktelen üzletből pedig rossz üzletet csinál. • hasonló gondolkodású emberekkel vesszük körül magunkat. Akik sa­ ját csapdájukba esnek olyan negatív állításokkal, mint „Ezt sosem le­ szek képes megcsinálni", „Ez túl drága" és „Minek foglalkozzak ve­ le?", csak kifogást keresnek, hogy miért nem próbálják meg. Ilyen emberekkel nem érintkezünk, mert minket is magukkal rántanak a mélybe. • megtanuljuk, mire kölcsönöznek a bankárok, illetve miért és mikor nem adnak kölcsönt. • azt is felismerjük, hogy az ingatlanvásárlás nem érzelmi élmény, amely azon alapul, mennyire szép egy ház. A legtöbb házat nem láttuk személyesen; nem mehetünk mindig oda, hogy ellenőrizzük őket, ezért voltaképpen láthatatlan tulajdonosok vagyunk. A kész­ pénzáramlás viszont konkrét. Az egyik legnagyobb változás az életünkben a kockázatvállalással kapcsolatos. A Gazdag Papa elolvasása előtt a lehetőségek megragadása nagyjából abba a kategóriába esett nálam, amelybe fizikai szinten a hegymászás. Most a tétlenséget tartjuk kockázatosnak. Egy sehová sem vezető úton továbbhaladni, és olyan befektetésekre költeni a pénzt, ame­ lyeket nem tudunk ellenőrizni, legalább akkora őrültség, mint megfelelő felszerelés nélkül hegyet mászni. Egy másik hatalmas változás a halogatási hajlamommal kapcsolatos. I -ustaságomat egyszerűen azzal győzöm le, hogy megteszem, amit meg kell tennem, még akkor is, ha esetleg nem szívesen teszem. Szolgáltató cégünk működésének első' négy évében engem kerestek meg az embe-

350 25 25

dollár dollár dollár

54,50 dollár 609 dollár

1063,50 dollár 26,50 dollár

318 dollár 6700 dollár 4,7%

Az ingatlanra fordított készpénz A befektetés megtérülése

Ma a hasonló ingatlanok a környéken 126 000 dollárt érnek. Éppen most veszünk meg egy másikat ezek közül az új házak közül. Első hét ingatlanunk havi készpénzáramlása 324 dollár. Saját tőkénk összesen csaknem 130 000 dollár úgy, hogy kezdő készpénz-befekteté­ sünk körülbelül 60 000 dollárra rúgott, amelyben benne van az átírási és a javítási költség is. Ez átlagosan 7 százalékos megtérülési arányt jelent leszámítva az értéknövekedést és az adóelőnyöket. Ezen felül, és ez a leg­ fontosabb, a bérlők veszik meg nekünk az eszközeinket! íme a varázskép­ let, amelyet használunk: Kölcsön pénzből végy eszközöket, és fizettesd ki mással!

28

29

rek. Most nekem kell utánuk mennem, méghozzá erőszakosan. Nem szí­ vesen hívok fel embereket ismeretlenül, de tudom, hogy meg kell ten­ nem a munkám és az ingatlanbefektetés miatt. Nehéz volt elviselni az időhiányt és azt, hogy nem cselekszem elég gyorsan céljaim eléréséért. Mivel azonban a Gazdag Papa leegyszerűsí­ tette a bonyolult fogalmakat, és könnyen érthető"módon fogalmazta meg őket, megnyugodtam. Ha folyamatosan képezzük magunkat pénzügyi téren, tudom, elérjük, amitakarunk. Vállalkozásom az E. azaz egyénileg vállalkozó negyedében marad a cashflow-négyszögnek. Működhet ugyan a távollétemben, de nem fejlő­ dik. Az az igazság, hogy állandó energia-befektetésem nélkül elsorvad. Jelenleg olyan stratégiák után kutatunk, amelyek lehetővé teszik a C ne­ gyedbe való átlépést. Az egyik lehetőség, hogy más városokba is kiter­ jesztem üzleti tevékenységemet. Hogy erre ráérjek, fejleszteni akarom, és át akarom látni ingatlanbefektetéseimet, ennek a vállalkozásnak nél­ külem is működnie kell. Azt tervezzük, hogy jövőre megvesszük első több lakásos ingat­ lanunkat, vagy egyedül, vagy egy partnerrel közösen. Ötéves tervünk, hogy havi passzív jövedelmünket 10 000 dollárra növeljük. Ha ezt elér­ tük, abbahagyom a vállalkozást, és hivatalosan is kilépek a mókuskerék­ ből. Nem fogunk többé a társadalombiztosítást által ránk szánt havi 1000 dollártól füsecni. Életünk hátralevő részére több millió, ingatlanokból származó dollár áll majd rendelkezésünkre.

Nagyon büszkék vagyunk önmagunkra. Elismeréssel adózunk ma­ iinknak, amiért eddig eljutottunk, tudjuk, mindennap többet tanulunk, li Imérjük, mit vittünk véghez eddig, és mik a terveink. Fiatalabb, naiibh önmagunkkal ellentétben tudatos döntést hoztunk, hogy kikutas­ suk, miként működik a világ, hogy nyitottak legyünk a változtatásra, és i. Iősséget vállaljunk anyagi jólétünkért. Sokkal nyugodtabbak va­ unk a nyugdíjunk tekintetében is. Mindig úgy gondoltuk, hogy rettenetesen gazdagok vagyunk; most i gre pénzügyi eszközeink is utolérnek minket.

Megnyugtató érzés
Gyakran szorult helyzetben éreztük magunkat a jelent illetően, és bi­ zonytalanok voltunk a jövőben. Jóllehet a jövősok ismeretlen dolgot tar­ togat, sokkal jobban el tudjuk képzelni, mi vár ránk, és hogyan készül­ hetünk fel rá. Úgy érezzük, egy utazás közepén tartunk, és a siker része a kiindulási pontból az úticélig való eljutásnak. Nagyobb pénzügyi tudá­ sunk bizakodóbbá tesz, és úgy véljük, jó úton járunk, mind önmagunk mind a fiunk érdekeit szem előtt tartva. Egy happy endes filmeknél is boldogítóbb befejezés látszik az út végén, hogy elérjük végső célunkat, az anyagi függetlenséget. 30 31

2. fejezet

A saját vállalkozásunkkal törődünk
TR A CE Y RODRIGUEZ Phoenix, Arizona

hői (íimnazista koromban minden tanévkezdéskor átnyújtott 300 dollárt ruhára, ami igencsak szép összeg volt. Karácsonykor többet lehetett kölh ni. mert mostohaapám jutalmat kapott. Az év többi részében azonban olyan szűkös volt az anyagi helyzetünk, hogy azt sem engedhettem meg ni.ír.unnak, hogy mazsorett lehessek. Miután befejeztem a középiskolát, elgondolkodtam rajta, milyen lennr önállósodni. Ezek a gondolatok azonban háttérbe szorultak, amikor Dávid és én új életszakaszba léptünk. 1 9 9 1 -ben mindketten egy síelőhelyen dolgoztunk egész évben, és él\ cztük az édes életet. Több pénzt kerestünk, mint valaha azelőtt, így jet l n és flancos autót vettünk magunknak. De azután elbocsátottak, és Hinfg állást kaptunk Renóban, kevesebb lett a pénzünk, és épphogy ki ni.link fizetni a számláinkat. I ) )2-ben várandós lettem. Orvosi utasításra három hónapig feküd­ n ö m kellett, és ezalatt a cégem elbocsátott. Koraszülött lányom a hála. n l.is napja előtti napon született meg. Csakhamar több mint 50 000 dollár ndósságot halmoztunk fel az orvosi költségekből és a még korábbról visszamaradt egyéb tartozásainkból. Nem maradt más lehetőségünk, el kelleti adnunk a jet skit és a kocsijainkat. Ezután teljes csődbe kerültünk. I luszonnégy éves voltam akkor. Régi álmomat azonban nem adtam fel, hogy egyszer még a magam ura leszek. Beiratkoztam egy szakmunkás-iskolába, és kozmetikus let­ tem. Közben ügynökösködtem is egy fehérneműgyártó cégnek. Dávid is dolgozott. Még egy gyerekünk született. Kívülről úgy nézett ki, mintha ellátnánk a kötelességeinket, és törőd­ n é n k a gyermekeinkkel. Belül azonban félembernek éreztem magam. Vollak sötét, kétségbeesett pillanataim, amikor arra gondoltam: „Hogy leszek képes még egyszer összeszedni magam?" Súlyos adósságaink tíz 1 < >sszú esztendőn át kísértettek. 1 I )e kitartottunk. 1993-ban beléptünk egy multi-levél marketing cégbe, és 1996-ra felépítettük saját promóciós üzletünket. Cégünk irányítása és minden más is megváltozott azonban 2001-ben, amikor az egyik mentoii un, aki szintén tagja volt a promóciós vállalkozásunknak, megismerte­ tett a Gazdag Papa könyvekkel.
( (

Tíz éve, alig harminc-egynéhány évesen, kénytelenek voltunk csődöt je­ lenteni. Ijesztő és rendkívül kellemetlen élmény volt. A történet, mely­ nek során a nyolc hónapon át tartó napi húsz, pénzt követelő telefonhí­ vástól eljutottunk odáig, hogy passzív jövedelemre tegyünk szert, két végletet mutat. be. Az egyikben a körülmények áldozatai voltunk. A má­ sikban, a Gazdag Papának hála, elhatároztuk, hogy mi fogjuk irányítani a köiülményeket. Férjemmel, Daviddel közösen három cégünk van, amelyek jelenleg is növekednek, és eszközként van egy bérbe adott ingatlanunk is. Szép ház­ ban lakunk, jó autóink vannak — és a családunk meg a barátaink vala­ mivel komolyabban vesznek minket, mint korábban.

Egy ismerős történet
A kaliforniai San Diegóban nevelkedtem, a. családom fizetéstől fize­ tésig élt, bár én ezt akkoriban nem tudtam. Gyönyörű otthonunk volt, és sosem beszéltünk pénzről. Szüleim elváltak, én anyámmal és mostohaa­ pámmal éltem, aki tűzoltó volt. Nem tudtam, hogy anyám, aki egy nő­ gyógyászati rendelőben dolgozott, 20 dollárt tett félre minden fizetésé32

33

Vége a nyomorgásnak
Amikor elkezdtem olvasni a Gazdag Papa, Szegény Papát, étterem­ főnökként dolgoztam Arizonában, egy North Scottsdale-i szállodában. Magammal hordtam a könyvet a munkahelyemre, és munka közben ol­ vasgattam. Minden benne volt, amit valaha el akartam érni, csak nem tudtam, hogyan — saját vállalkozás, meggazdagodás, személyes szabad­ ság. Éppen azt a tananyagot tartottam a kezemben, ami eljuttathatott vá­ gyott célomhoz. Mivel tagja vagyok a phoenixi Rendszerszervező és Turista Hivatal­ nak, alkalmam nyílt rá, hogy részt vegyek Róbert és Kim egyik tanfolya­ mán. Olyan kedvesek voltak, hogy dedikálták nekem a Visszavonulni — fiatalon és gazdagon egy példányát, és meghívtak az irodájukba CASHFLOW 101-et játszani. Meglepetten és hálásan fogadtam el a nagyvonalú ajánlatot. Az új információk hatására más szemmel kezdtem látni az életemet. Azelőtt mindig nagyon nehéz volt rávenni magamat, hogy túljussak a ne­ héz időkön. Sokszor létlenül ültem egy székben, mert egyszerűen nem tudtam összeszedni az erőmet, hogy megmozduljak. Most azonban rájöttem, hogy mindig kéznél van egy ösztönző erő. A tudás és az útmutatás támaszt nyújt, hogy tovább tudjak lépni. Érmek tu­ datában megnőtt az önbizalmam, és képes voltam túltenni magam az önmagamra kényszerített hármas akadályon: hogy azt hittem, korlátozott képzettségem hátrányt jelent, hogy úgy gondoltam, nincs időm a változ­ tatásra, és hogy azon aggódtam, mit gondolnak majd rólam mások. El­ kezdtem szép sorjában legyőzni az összes akadályt, amelyekről Róbert írt: a cinizmust, a lustaságot, a rossz szokásokat, az arroganciát és termé­ szetesen a félelmet. Mindig arra vágytam, hogy jó színben tűnjek fel abban, amivel fog­ lalkozom, és ne nézzenek ostobának. Féltem telefonon időpontokat meg­ beszélni, és arra gondoltam, „Hogy is tehetek ilyesmit?" A legrosszabb a kudarctól való félelem volt. De mostanra a szorongások már alább­ hagytak. Az anyagi csőd árnyéka elhalványult. Elkezdtem cégeket vásá­ rolni, amelyek passzív jövedelmet termelnek minden hónapban.

l<iy csináltam
l i • \ fagyialtos vállalkozás, amelyet 2002-ben vettünk meg, havi 1500 li '11.11 pozitív készpénzáramlást eredményez havonta. Kétféle fagylalt­ ig ss/erlel árulunk, és azt tervezzük, hogy kiterjesztjük a forgalmazott finságok körét. Akkor jutott eszembe ez a dolog, amikor másodszor játszottam < A SI III ,OW 101 -et a Gazdag Papa irodában. Az egyik üzlet kártya sé­ mi (11 kijutni a mókuskerékből. Hajtott a lelkesedés, így még azon a héten v i fjgböngésztem az újságban az eladó vállalkozásokat, és biztos voltam bi line, hogy találok megfelelő hirdetést. Egyszeriben rájöttem, hogy a dolognak két nagy értéke is van: én vállalkozhatok, és tudtam, hogy a i tiládom is élvezni fogja. A finanszírozáshoz először is tulajdonosi finanszírozási megállapo­ dási kértem az eladótól, ami azt jelenti, az első'évemet 20 százalékos kani.ii lejében finanszírozza. Beleegyezett, de amikor beszéltem az egyik nHMuorommal, aki véletlenül ingatlanbefektetésekkel foglalkozik, felajánlotta, hogy meghitelezi nekünk a pénzt az egyéni nyugdíj számlájá­ ról. 1U fogadtuk az ajánlatát, és megvettük a céget 5000 dollárért, 20%-os kan tatra úgy, hogy 500 dollár előleget kellett kifizetnünk, és havonta törlesztünk. A teljes összeg: 6000 dollár tizenkét hónapos időtartamra. El­ határoztam, hogy gyártatok egy fagyialtoskocsit, amely három hét alatt letl kész. Ennek árát belevettük az 5000 dolláros vételárba. Eltol kezdve Dávid és én irányítottuk a teljes üzletmenetet. Rendez­ ni nk fesztiválokat, szakmai és egyéb vásárokat. Később szerződést kőliftünk Avondale város önkormányzatával, hogy kedd, szerda és csütörlök esténként az egyik parkjukban mi áruljuk a fagylaltot — Szabadság parknak hívják, nekem nagyon tetszik a neve. Egy évig akarjuk ezt csinálni, hogy megtanuljuk az üzlet minden csín­ jai-bínját. Egyelőre csak Arizonára szól az engedélyünk. (Az engedély díja benne volt a kocsi vételárában.) Azután alkalmazottakat fogunk fel­ venni. Az első négy hónapban több mint havi 1000 dollár volt a bevételünk. I;/. havi 500 dollár passzív cashflow-t biztosít, mert még mindig fizetünk havi 500 dollár törlesztőrészletet. Az áru beszerzésére minimális összeg elegendő. Például 0,14 dolláromba kerül egy jégkrém, amelyet 3 dollár35

34

ért árulok. Különböző rendezvényeken is fogunk árulni, ami sokkal több pénzt hoz majd a konyhára. A következő" vállalkozásunk gyógyszerautomaták megvásárlása voli. Egy barátunkkal közösen vettük meg a gépeket 2002 szeptemberében. Az ötletet ugyancsak a CASHFLOW játék adta. Az automatákat nyilvá­ nos WC-kben állítottuk fel; aszpirint és más olyan egészségügyi szereket árainak, amelyekre bármikor szükség lehet. Mindkettőnk fejében szöget ütött a gondolat a CASHFLOW játék üzlet kártyája láttán. Izgalomba ho­ zott minket a kínálkozó lehetőség, világos volt. hogy a gépekre igény van. Azért is tetszett az üzlet, mert nem volt egészen szokványos. Felkerestünk egy vállalkozási brókert, hogy megtudjuk, milyen fajta automatákat lehet kapni. Számos céget megkerestünk, hogy elérjük, mi­ nél nagyobb részben finanszírozza a gépeket a tulajdonos. Igyekeztünk a legjobb árat kialkudni. Végül egy olyan céggel állapodtunk meg. amelyre az Interneten talál­ tunk rá, és megvettünk tőle húsz gépet 2600 dollárért. Ezek a gépek egyenként 160 dollárral kevesebbe kerültek, mint amiket a bróker aján­ lott. Szerencsénk volt. mert a férjem egyik rokona, aki támogatta az öt­ letünket, és segíteni akart nekünk, adott 5000 dollárt. (Ajándékba adta, nem kell visszafizetnünk.) A fennmaradó 2400 dollárt árura költjük. Az automatákat jótékonysági adományok fejében helyezhetjük el. Kapcsolatba léptünk egy nemzetközi szervezettel, amely eltűnt gyerekek után kutat. Kiragasztható fényképeket ad nekünk az eltűnt gyermekek­ ről, hogy kitegyük az automatákra, és mi havonta adományokkal támo­ gatjuk a szervezetet. Tájékoztattuk a termékeinket gyártó cégekel, hogy az üzleti jövedelem egy részét adományokra fordítjuk a szervezet részé­ re. Ezért a cégek jótékonysági célra történő felhasználás gyanánt leírhat­ ják adójukból azt a fél négyzetméternyi területet, amelyet az automaták elfoglalnak. Nagyjából hatvan nap alatt szereztük be a gépeket és az árut a feltöl­ tésükhöz. Ezek után elkeveredett a rendelésünk, és némi időbe telt, mire sikerült minden automatát feltöltenünk. Most már minden gép rendben működik. Kiszámítottuk, hogy egy automata legalább 75 dollárt termel havonta. A barátom és én kéthetente töltjük fel a gépeket. Jelenleg csak a környéken vannak automatáink, de ki tudja? Még terjeszkedhetünk. Ha így lesz, felveszünk embereket, akik feltöltik a gépeinket.
36

A vállalkozás beindítása előtt befektetést csináltunk a lakásunkból. 2001-ben kiadtuk. 1998-ban vásároltuk 89 000 dollárért. 115 négyzetméteres három hálószobás és két fürdőszobás családi házunk passzív jöved

I ingatlanra fordított készpénz:

Előlegg:
Altalunk fizetett átírási költség: Általunk fizetett felújítási költség: A havi készpénzáramlás elemzése: Bérbeadásból származó bevétel: I [avi kiadások: — Adók (ingatlan) és biztosítás: — Lakástulajdonosi Szövetség lagsági díja: Hiteltörlesztés (30 éven át 7,37%-os kamattal): Nettó havi készpénzáramlás: A befektetés megtérülése Éves készpénzáramlás (196,41 dollár x 12) Az ingatlanra fordított készpénz A befektetés megtérülése 950

0 dollár 308 dollár 0 dollár

dollár

124,84 dollár 10 dollár

618.75 dollár 753,59 dollár 196,41 dollár

2356,92 dollár 308 dollár 765%

A hasonló ingatlanok eladási ára a környéken 110000 és 119 000dollár közöttmozog,

A befolyt pénzt nem arra használjuk, hogy visszafizessük a kölcsönt a házra ki. mert a környéken, ahol fekszik, gyorsan mennek felfelé az árak. Meg akarjuk tartani. Közben rájöttünk, hogy bevételt is termelhetne nekünk. Ráadásul abban a kényelmes helyzetben voltunk, hogy benne lakhattunk a házban, amíg bérbe nem adtuk. Ez hatvan napot vett igénybe. Baráta37

ínknál laktunk, amíg el nem készült az új otthonunk. Első' bérlőink egy évre vették ki az ingatlant, és az idd lejárta után távoztak. Egy hónapra rá újabb bérlők érkeztek, akik azóta is ott laknak. Egyáltalán nem bántuk meg a döntésünket. Nagyon könnyű volt véghezvinni a dolgot, és sze­ rencsére kitund bérlőket találtunk. Végül másképpen kezdtük működtetni promóciós cégünket, melyet 1996-ban hoztunk létre, mert megváltozott a szemléletmódunk. 2002ben 12 000 dollár bruttó nyereséget termelt. Ez jelentós különbség a ko­ rábbi éves 1000 dollárhoz képest, melyet a cég azelőtt produkált, hogy megismerkedtünk volna a gazdag papa tanításaival. Először is, miután megértettem, hogy a vállalkozások a nagyobb jövedelem eszközei, job­ ban akartam a sikert. Nem hagytam, hogy elbizonytalanítsanak a család­ tagjaim, barátaim, sdt még idegenek megjegyzései is. mint korábban. A leglényegesebb azonban, hogy három dolgot mondtam magamnak, me­ lyek megváltoztatták az üzlettel kapcsolatos látásmódomat: 1. Semmit sem kell szégyellni. 2. Csináltam valamit, mis a tagadók semmit sem tettek. 3. Elhatároztam, hogy sikeres leszek, és mint látjátok, éppen ezzel foglalkozom!

igaz, be kell vallanom, nem sikerül őket minden hónapban egyszer összetrombitálnom, de tudom, hogy végül ez is meglesz.

A jelen is biztosabb

Szeptember 11. után az üdültetési ipar súlyos helyzetbe került. Szá­ mos ismerősömet leépítették, mások, akik megtarthatták az állásukat, nem kerestek eleget a megélhetésükhöz. A mi helyzetünk más volt. Tudtam. hogy mi ki fogunk jönni abból, amit keresek. 2002-ben. amikor oly vako két új vállalkozást indítottam. Amikor mások féltek, én eró'snek éreztem magam. Az elszántság, a határozottság megadta a szabadságot, hogy ne leljek az állásom elvesztésétől, és hogy ne kelljen aggódnom a gazdaság miatt. A lelkem mélyén mindig tudtam, hogy egyszer elérjük az anyagi függetlcnséget. Csak az nem volt világos előttem, hogyan. Most már látom a célt, és tudom, hogy bármi történjék, kiállóm a próbát. Munkatársaim, akik figyelik, mit teszek, belátják, hogy számukra is van választási lehetőség, és ők is megváltoztathatják az életüket. Mások azt mondják, a férjemnek és nekem csupán szerencsénk van. Ok egysze­ rűen nem értik, hogyan működik a dolog.

Új perspektíva
Eletünk nagymértékben megváltozott. Másképpen gondolkozom. Ré­ gen így határoztam meg a kockázatot: ..Mennyit fogok veszteni?" Most úgy gondolok rá: ..Mit kell tennem, hogy megtanuljam, miként mérsé­ kelhetem a kockázatot?" Még új szokásokat is felvettem a pénzügyek kezelésével kapcsolat­ ban. Leírom a nyereségeket és a veszteségeket, s így, papíron látva őket, rájövünk, mit csináltunk jól, és mit rosszul. A leírtakra tekintve kellemes izgalom vesz erdt rajtam, mert látom, hová tartunk. Azután ott a csapatom, amelyet jövőbeli vállalkozásaink kezelésére állítottunk össze. Van benne egy ingatlanbróker, egy adóügyekkel fog­ lalkozó ügyvéd, egy könyvelő, egy marketing-szakember és egy ingat­ lan-befektető'. Amit ők csapatként mondanak, azt elhiszem. Igaz, ami
38

-

A

JÖVŐ

A férjem és én továbbra is a cashflow-négyszög A (alkalmazott) és E (egyénileg vállalkozó) negyedében vagyunk. Hetente három napot most is dolgozom a presszóban, aminek sok szerződést köszönhetek, Dávid pedig egy sörforgalmazó cégnél vállalt munkát mint értékesítő". Az a cé­ lunk, hogy vállalkozásainkat és bérbe adott ingatlanunkat átvigyük a C (cégtulajdonos), illetve a B (befektető) negyedbe —jelenleg ugyanis nincsenek alkalmazottaink. Öt év múlva negyvenéves leszek. Addigra el akarom érni. hogy soha többé ne kelljen másnak dolgoznom. Ennek érdekében a következőkét evet jelenlegi vállalkozásaim fejlesztésének szentelem. Ezzel egyide39

jűleg képezni akarom magam a vállalkozás-fejlesztés és az ingat­ lanbefektetés terén. Ha letelt a két év, ki szeretnék lépni az állásomból. A harmadik és a negyedik év terveim szerint az ingatlanbefektetésről fog szólni, illetve arról, hogy megtanulok tőzsdézni. Végül, az ötödik és a hatodik évben minden C és B negyedes vállalkozásunkat és befekteté­ sünket úgy fogjuk alakítani, hogy egész életünkben biztosítsák a kész­ pénzáramlást. Ekkor majd sokat visszaadhatunk abból, amit kerestünk. Időt szeretnék áldozni a gyermekem iskolájára. Tanítani szeretném a CASHFLOW Gyermekeknek játékot, mert a gyerekeknek nagyon fon­ tos, hogy értsenek a pénzügyekhez. Ez a tudás fogja hozzásegíteni őket ahhoz, hogy megváltoztathassák az életüket. Az én gyerekeim (kilenc, illetve tízévesek) mái* tudják, hogy a pénz a lábaiknál hever, csak le kell hajolniuk érte. Ok már most részesülnek pénzügyi oktatásban, és megtanulják, hogy megtakarítani és adni egya­ ránt fontos. Életünk gyökeresen megváltozott, és egyre fejlődik, mert kezünkbe vettük az irányítást. Sosem mondtunk le az álmainkról; megtaláltuk a módját, hogy megvalósítsuk őket.

3. fejezet

Sosem késő
CECILIA MORRISON Scottsdale, Arizona

őszén abban a szerencsében volt részem, hogy Róbert Kiyosakival közösen tarthattam előadást egy értékesítőkből álló csoportnak New York Cityben, a Madison Square Gardenben. Általában nem szoktam több ezer fős tömeg előtt beszélni; amolyan háttérember vagyok a Gazdag Papa szervezetében. Egy ideiglenes munkára jöttem először a Gazdag Papa irodájába, két hétre. Sokéves munka után költöztem Phoenixbe a Közép-Nyugatról, amikor nyugdíjba vonultam a termelőszektorból. Az utóbbi négy évben a Gazdag Papa szervezetében szinte az összes munkakörben dolgoztam részmunkaidőben, beleértve a könyvelést és az ügyfélszolgálatot is. Jelenleg rendezvényszervezőként tevékenykedem. az én feladatom Róbert programjainak megszervezése, valamint gondos­ k o d á s a forgalmazásra szánt anyagokról a különböző rendezvényeken. A nyugdíj még várhat. Tobbnyire jegyzetfüzettel a kezemben járkálok, és a listámat ellenőr­ z ö m , hogy megérkeztek-e a megfelelő'termékek, vagy jól készítették-e elő a színpadot. Az igazat megvallva a múltban szinte mindent hallottam, ami a színpadon zajlott, de sosem figyeltem oda igazán. Ugy gondoltam, ezek az információk másoknak szólnak, nem ilyen átlagembereknek, mint a férjem. George, és én. Ötvenes éveinkben jámnk. független emberek vagyunk. olyannyira, hogy nincs is munkáltatói támogatású nyugdíjunk és
2002 41

40

nyugdíjalapunk. Mint szabadúszó, részmunkaidőben dolgozó személy, magam osztom be az időmet, és nem kapok alkalmazotti juttatásokat. Ha el tudnak képzelni pénzügyi értelemben igazán konzervatív em­ bert, nos, az én vagyok ott, a hátsó szobában. Egy napon azonban egy más ember állt a színpadon a Madison Square Gardenben. Nem kis dolog egy egész élet pénzügyi szemléletmódját megváltoztatni, és tenni egy lépést az anyagi függetlenség felé. Mégis megtettük, méghozzá oly módon, ahogyan sosem gondoltam volna, ha nem hallom a Gazdag Papa tanításait, és nem bízom annyira új munka­ társaimban.

Két éve vettünk egy bérbeadásra szánt társasházat, közvetlenül egy ingatlanbefektetési szeminárium meghallgatása után. Biztonságra töre-

kezdtünk, és a mi készpénzünket használtuk, nem mások pénzét )értsd a b költségek kifizetése után. Ez egy lépés volt, de természetesen nem elég ahhoz, hogy nyugdíjba mehessünk. Miután elvégeztünk egy másik tanfolyamot, amelyen lakáshitelekről volt szó rájöttünk, hogy saját lakásunkban hatalmas befektetési lehetőségek vannak. Felhívtunk egy ingatlanügynököt, hogy nézze meg a lakást és határozza meg, mekkora a saját tőkénk. Kiderült, hogy őis nagy Robert Kiyosaki-rajongó. Beszélgettünk az ingatlanban rejlő lehetőségekről, és végül úgy döntöttünk, alapítunk egy kft-t az ingatlanügynökkel és nyolc másik emberrel közösen. Azt terveztük, személyenként hozhozzájarulunk 25 000 dollárral egy nagy ingatlan megvásárlásához (1-1,5 millió dollár közötti árú ingatlanra gondoltunk), amit egyedül egyikünk sem tudna megvenni. Hat hónapon keresztül csupa rossz állagú ingatlant láttunk. Mindegyiket ellenőriztük, de egyikkel sem voltunk elégedettek, mert: a) nem tetszett az ötlet, hogy egy nyomortanya tulajdonosai legzünk. b) túl lassú volt a készpénzáramlás. Nem volt időnk rá. hogy kivárjuk, amíg több lesz a beáramló készpénz. Úgy számítottuk, a korunkbeli embereknek öt, legfeljebb tíz évük van, hogy passzív jövedelmet termeljenek maguknak, amiből megélhetnek. Volt ezen kívül még egy szem­ pont: 25 000-75 000 dollárt lekötnénk. Felismertük, hogy a gyerekeink hasznát vehetnék a jövőben, de a mi célunk az volt, hogy a jelenben teremtsük elő a nyugdíjunkat. (A befektetési csoport már nincs együtt. De továbbra is tartjuk egy­ mással a kapcsolatot, hiszen folyamatosan nyitottak vagyunk egy. azélethen-csak-egyszer-adódó ajánlatra. A könyvelőnket a csoporton keresztül ismertük meg, és személyében értékes tanácsadóra leltünk.) Célunk azonban továbbra is az volt, hogy 50 000 dollár befektetéssel azonnali megtérülést érjünk el. Emlékeztem rá, hogy a CASHFLOW já­ tékban az egyik üzlet kártyán ipari mosógépek szerepelnek. A férjemmel mindketten biztosak voltunk abban, hogy egyikünk sem akarja otthagyni
43

A hátterem
Chicagóban nőttem fel, erősen fizikai munkás, katolikus családban. A szüleim lengyel bevándorlók voltak; apám a vaskohászatban dolgozott, anyám pedig kilenc gyereket nevelt. En vagyok a legidősebb. A csalá­ dom igyekezett mindannyiunkat eljuttatni a középiskolai végzettségig. A pénzről az jut eszembe, ahogyan nagyanyám régimódian gyűjtögetett: a hátsó udvarban elhelyezett kávéskannákba gyűjtötte a pénzt. Könyvelő lettem, és tenne!ő cégeknek dolgoztam. George önálló al­ vállalkozója lett egy nagy számítógép-ipari cégnek. Két gyerekünk van. George és én sok pénzt kerestünk, és sokat is költöttünk. De azért félre is tettünk, ahogyan illett. Mindig féltünk hozzányúlni a megtakarított pénzünkhöz. Tudtuk, csak addig keresünk, amíg felkelünk hétfőnként, és bemegyünk a munkahelyünkre. Ugy gondoltuk, kényelmesen élünk. Semmi szükségünk nem volt rá, hogy megbolygassuk a dolgokat.

De mégis megbolydultak
Amikor a Gazdag Papa irodában dogoztam, elolvastam a könyveket, és játszottam CASHFLOW 101 társasjátékot a kollégáimmal. Végül az­ tán elkezdett derengeni, hogy a pénzügyek ilyen konzervatív kezelése nem a legbiztosabb út az anyagi biztonsághoz. Egy darabig még tartot­ tam magam ahhoz az elgondoláshoz, hogy George és én „egyszer majd" változtatunk.
42

az állását egy főmunkaidős vállalkozás kedvéért, es rájöttünk, hogy egy A gyerekeink reagálnak ipari mosógép üzemeltetésével erre nem is lenne szükség. Huszonhét éves fiunk érdeklődni kezdett az iránt, amivel foglalkoElőször is megkerestük az Interneten a franchise-okat, azután szemé zunk Az egyetemi kollégiumba bevitte magával a CASHFLOW 101 -et, lyesen megnéztük a helyi lehetőségeket. Három jelentősebb brókerrel és léptünk kapcsolatba az Automata Mosodák Szövetségén keresztül, és el­ már beszélt egy ingatlanügynökkel bérbeadásra szánt ingatlanok vásárlása ügyében. mondtunk, mit szeretnénk. Nyolc hónapig tartott a folyamat, de sokat ta­ Huszonhárom éves lányunk is megfigyelte, mit teszünk, és elkérte a nultunk belőle. Végül találtunk egy jó állapotú gépet, amelynek tulajdo­ bátyjától a CASHFLOW 101-et. Azt tervezik, hogy közös ingatnosai éppen válófélben voltak. lanbefektetésbe fognak. Nem kellett a betétszámlánkhoz nyúlni, a lakásunk biztosította a sajál Gcorge-nak és nekem más a helyzetem. A mi hátterünkkel és a mi kotokét a vállalkozás megvásárlásához, és az életstílusunk is maradt a régi. runkban nehéz igazán belelendülni, mert. ehhez megrögzött szokásokat Hogy megóvjuk magunkat a forrásoktól, létrehoztunk egy külön céget. és nézeteket kellene átalakítani. Kétségeink voltak a változásokkal kapMegtanultuk, hogy odafigyeljünk a rezsiköltségekre — víz, áram, gáz —, csolatban: „Mutassák meg!" — ez volt a hozzáállásunk. Úgy véltük, a minthogy ezek a legjelentősebb költségek. társadalombiztosítás majd segít, de amikor láttuk, hogy a szüleink menySikerült átvennünk az előző tulajdonos kisvállalkozói hitelét, amely nyit kinlódnak, hogy a támogatásból, kinyílt a szemünk. Per­ magas egyösszegű befizetéssel járt, de öt évre hitelt nyújtott. így megéljenek ingyen sze mi hozzájuk képest remekül éltünk. Úgy gondoltuk, a takarékoskoa miénk lehetett a gép, és öt év múlva kell rendeznünk a tartozásunkat. das jó dolog. Sajnos az utóbbi két évben hat számjegyű összeget vesztet­ Ez azért fontos nekünk, mert akkor szeretnénk n>aigdíjba menni. Mivel tük a tőzsdén. Ez véres verejtékkel megkeresett pénz volt. a vételár csak a készülékre szólt, az adóból leíratjuk a készülék érték­ Bevallom, reszkető kézzel írtam alá a csekket, amikor megvettük az csökkenését, valamint az egyéb üzleti kiadásainkat, ami azt jelenti, gya­ ipari mosógépet. De az első után az összes többi könnyebb lesz már. Tokorlatilag adómentes a havi készpénzáramlásunk. vábbá az a tudat, hogy nem függünk sem a gyermekeinktől, sem a társaAz elkövetkezendő öt év alatt a befektetésünk teljes egészében meg­ dalombiztosítástól, nagy biztonságérzetet ad. Néhány év múlva, mire térül. Éves bevételünk 95 000 dollár, kiadásunk 56 000 dollár, így évente George hatvanéves lesz, sínen leszünk, igazán jó érzés, hogy a magunk 39 000 dollár a megtérülés. Ez az összeg növekedni fog, amikor a készü­ urai vagyunk. Egész életemben más embereknek és cégeknek tennéltem lékre felvett kölcsönt visszafizettük. Akkor éves bevételünk 60 000 dol­ pénzt kemény munkával — de ez a pénz most az enyém. Még egy helyi lárra fog emelkedni. Ifjúsági baseballcsapatot is szponzorálok (ez George egyik szenvedéEz a befektetésünk megérte az árát, ezért egy jelzálogbrókerrel elin­ lye). Nagyszerű érzés visszaadni valamit a közösségnek. Örülök, amikor téztettük a tőkehitelt, hogy további két ipari mosógépet vehessünk. Ezt látom a mosógépünk nevét a gyerekek mezén és a pálya szélén lobogó két éven belül szeretnénk megvalósítani. Ot év múlva nem kell többe zászlón. dolgoznunk, ha nem akarunk, és megtarthatjuk régi életmódunkat. Aki az ötvenes éveiben jár, vagy még idősebb, és úgy gondolja, meg George szeretne kevesebbet utazni. Eddig minden héten hétfőtől pén­ tudja változtatni a pénzhez való hozzáállását, és megtalálja a lehetőségetekig távol volt, huszonöt éven át. Egyelőre nem akar nyugdíjba menni, két. elhiheti, meg tudja csinálni. Amint megértettem a Gazdag Papa üze­ de szeretné jobban megválogatni, hogy milyen munkákat vállal el. To­ netét, hogy tényleg vehetek olyan céget, amely havi készpénzáramlást vábbra is szeretett otthonunkban lakunk, de néhány dolgot megváltoztat­ biztosít a megélhetésünkre, kész voltam kiállni a színpadra, és elmonda­ tunk. Például drága autónkat olcsóbbra cseréltük, és a különbözetet az ni a közönségnek a zsúfolt Madison Square Gardenben, hogy ha nekem ipari mosógépekhez szükséges kellékekre költöttük, így havonta 300 sikerült, nekik is fog. dollárt takarítunk meg.
44 45

II. rész

Ahol voltunk, és ahová eljuthatunk

Gazdag

apam megmutatta nekem, hogy lehetséges másként gondolkodni

a pénzről. Tudom, hogy a pénz nagyon is érzelmi téma. Az emberek izgatottak. félnek, vagy sorolhatnám, hányféle érzelmi beállítottsággal közelednek a pénzhez. Ezért aztán nem lep meg, amikor elmondják, milyen érzelmi változásokat indítottak el bennük a Gazdag Papa nyomán megélt élmé­ nyeik. Érzelmeiket befolyásolta, miként bántak családjukban a pénzzel, vagy esetleg egyáltalán nem foglalkoztak pénzügyekkel. A pénz rossz kezelésétől való félelem, az aggodalom, hogy a túl sok pénz elidegenít má­ sokat, és a hozzá nem értés látszatéinak elkerülni vágyása komoly prob­ lémák. Gyakran nehéz legyőzni a pénzzel kapcsolatos ellentmondásos érzé­ seket. A Gazdag Papa tanításaira hagyatkozva ezek az emberek más érzésekkel kezdtek viszonyulni a pénzhez, ennélfogva önmagukhoz is, mert megtanulták, hogyan uralják a pénzüket. Bármilyen háttérbőt jöttek, mindnyájan elérték az anyagi függetlenséget. Ismerjétek meg Dávid Lucastf Arkansasi lakos, és őszintén vall pénz­ el

ügyi bizonytalanságáról és arról is, hogy ez nem tartotta vissza többe, amikor rájött, mire képes, megfelel/) segítséggel. Dávid számára a pénz ügyi képzés hozta meg a várt sikert. Története igazán ösztönző bárki szá­ mára, aki valaha úgy érezte, hogy nem tud sikeres lenni semmiben, még kevésbé eszközöket biztosítani az anyagi biztonság elérésére. Valerie Collymore, orvos, az ország másik feléből, Washington ál­ lamból küldte el történetét az olvasóknak. Mind gazdag apám, mind sze­ gény apám sokat beszéltek a tanulásról, és arról, milyen fontos a gyere­ keknek iskolába járniuk, hogy szakmát kapjanak a kezükbe. Mindenkinek nyújtania kellett valamit a társadalomnak. Pénzügyi képzést azonban nem kaptak a diákok, mert ezt nem tanították az iskolák. Ennek eredmé­ nyeképpen sok ember került veszélyes anyagi helyzetbe. Ez történt Valerie-vel is. Bármily jól képzett is az orvosi szakmában, bevallja, hogy a pénz ke­ zelését mindig igyekezett kerülni, mert félt a hibáktól. A Gazdag Papa nyomán tett utazása a pénztől való félelemtől a pénz uralásáig viszi őt. Valerie célja, hogy biztos anyagi jövöt teremtsen önmaga és családja számára. E cél elérését állandóan szem előtt tartja, és elszántan törek­ szik a megvalósítására. Az indianai Reed Schweizer is elmeséli saját történetét. Bevallja, hogy nem értett a pénzhez, és ennek következtében hol nagyon magasra jutott, hol nagyon mélyre süllyedt anyagilag, amíg rá nem találta Gazdag Pa­ pa útmutatásaira. Miután elolvasta a Gazdag Papa könyveket, olyan le­ hetőségeket vett észre, amelyek azelőtt sosem tudatosultak benne, és ne­ kilátott, hogy eszközöket halmozzon fel jövője biztosítására. Végül megismerkedhettek még Dan McKenzie-vel, aki Eszak-Carolinában él. Gyermekkori emlékeink nagyon hasonlóak. Dan apja, csak­ úgy, mint az én szegény apám, úgy érezte, hogy a pénz az oka a világ összes bajának. Miután elolvasta a Gazdag Papát, Dan megerősítést ka­ pott, hogy a pénzzel kapcsolatos érzelmei nem helytelenek, és hogy esz­ közöket gyűjteni okos dolog. Aki abban a szellemben nevelkedett, hogy a pénz egyenlő a gonosszal, ezért kerülni kell, olvassa el Dan történetét. Feltárja az anyagi függetlenség igazi jelentőségét, mindazt a jót, ami származik belőle, és a visszaadás fontosságát.

4. fejezet

Az önbizalom kialakítása — Egyszerre egy ingatlan
DÁVID LUKAS Little Rock, Arkansas

A/ . 1 1 kansasi Jacksonville-ben nőttem fel, és gimnazista éveim alatt M I M KJ végig alig hittem, hogy bármiben is sikeres lehetek. Mivel nem voli MM | (> lanuló a hagyományos iskolai tantárgyakban, nem is igen motivált • mini, hogy sikert érjek el. Kél evvel ezelőtt azonban, huszonöt évesen és pénztelenül, rátaláltam i Indíttatásra, hogy elkezdjem pénzügyi téren képezni magam, amikor i'jty hálózati marketing cégnél dolgozó barátom odaadott nekem egy katMtát. A kocsimban hallgattam meg, és Róbert Kiyosaki azonnal felkelIcllc az érdeklődésemet. Ugy éreztem, hozzám szól. Rendkívül értelmesn, k kínt. Vegyél eszközöket.1 Csökkentsd a forrásaid számát! Ezek elfő• i . Iható célok voltak. Ugy gondoltam, meg tudom őket valósítani. Meg akartam tanulni, hogyan. Mindig is érdekelt az ingatlan, és most kezdtem i ii látni, hogy az ingatlanbefektetés a szilárd pénzügyi jövő alapja. Néhány hónapot azzal töltöttem, hogy annyi könyvet olvastam és anyn vi kazettát hallgattam meg ingatlanbefektetés témában, amennyit csak iiultam. Aztán fokozatosan már nem csak a célt láttam magam eló'tt — 11' >gy ingatlanba fektetek be —, de az oda vezető utat. is. Ösztönzést érezi.ni a cselekvésre. Rájöttem, hogyan rakjam össze a mozaik darabjait. Újonnan nyert elszántságommal és folyamatos pénzügyi képzéssel lel vértezve kiderült számomra, hogy a siker utáni vágyam erősebb, mint
49

48

a kudarctól vagy az ismeretlentől való félelmem. Végül megértettem, hogy a tétlenség mindig nulla sikert eredményez. Ha valamit teszek, a/ zal legyőzöm a félelmeimet, és az anyagi függetlenség keresésének szol­ gálatába állítom őket. Az utóbbi másfél évben durván 185 000 dollárt fektettem be a banká­ rom pénzéből bérbeadásra szánt ingatlanokba, amelyek értékét összes­ ségében 225 000 dollárra becsülik. Van két két hálószobás ikerházam, egy három hálószobás ikerházam, egy szintén három hálószobás laká­ som, és egy egy hálószobás lakásom, azaz összesen nyolc lakóingatlan­ nal rendelkezem. A befektetésem minimális volt — mindössze 2000 dol­ lárért vettem meg az összes ingatlant —, a havi készpénzáramlásom pe­ dig mintegy 1500 dollár. Bármily hihetetlenül hangzik, nagyon rövid idő alatt eljutottam a féle­ lemtől a siker akarásáig. Sosem hittem volna, hogy ilyen hamar ilyen so­ kat el tudok érni. De ez így van — és így is marad.

A lu'i vállalkozásomra rövid élettartamuk ellenére úgy tekintek, mint h i" ló legszínvonalasabb pénzügyi oktatási programomra. Végül is . |'|tli< >ny befejeztem a gimnáziumot, máris vállalkozni kezdtem. Semmi.i in in adnám azt a tanulást, amit cégeim létrehozásának és üzemeltei i luk köszönhetek. Értékes ismereteket szereztem arra vonatkozóan, llilki ni kell bánni az emberekkel, hogyan kell felvenni a telefont és ide­ genekkel beszélni, tanultam marketingről, számlázásról, outsourcingról. i ^gyűjtésről, értékesítésről, üzemeltetésről és problémamegoldásról. \\i w tapasztalat nagyszerű alapot szolgáltatott későbbi ingatlanüzleteim­ be/

Igy csináltam
I Igy kezdtem el ingatlanokat keresni, hogy az újságok és a magazinok hirdetéseit böngésztem. Autóval különböző környékeket bejártam, és i H ./tigettem a helyi lakáskiadók szövetségének tagjaival. hullám, mennyi havi készpénzáramlásra lenne szükségem, ezért urlnpi >kon számítottam ki az egyes ingatlanok lehetséges cashflow-ját. I vuián egyszerűen elmentem a helyszínre, és ajánlatot tettem. Meg­ döbbenésemre mindjárt az elsőt elfogadták. Hadd hangsúlyozzam, nem » 1 1 e számítottam. Ha tíz ajánlatot kellett volna tennem, attól sem riadtam i ilna vissza. A lényeg, hogy mindenképpen ingatlant akartam venni, és i Ihutároztam, hogy célom elérése érdekében nem sajnálom sem az időt, ma fáradságot. Ezután természetesen jelzálogkölcsönre volt szükségem. Az első l'.inkban, amelyet felkerestem, közöltem, hogy az ingatlan jelenlegi tulujdonosa is fel fog venni egy jelzáloghitelt a házra. Azt mondták, leg­ alább 10 százalékot ki kell fizetnem saját pénzből. Ez nekem nem felelt meg, mert nem volt pénzem. Megvolt viszont a lehetőségem, hogy elinenjek egy másik bankba. Így is tettem. A második bankban nem kukacoskodtak, nem bánták, ha az előleg ki­ fizetése is kölcsönből történik. Ezért aztán ezt a bankot választottam mi i iden ingatlanvásárlásomhoz. A második ingatlanomat is előleg nélkül vettem meg. Az eladó köl• sönözte nekem az egy összegben kifizetendő pénzt, amelyet a bank
51

Első üzleti tapasztalatom
Egy évet jártam egyetemre, majd 1996-ban kibuktam, és valakivel kö­ zösen létrehoztam egy Internet-szolgáltató céget, amely arra szakoso­ dott, hogy kiszűrje a családok és cégek számára nem kívánatos honlapo­ kat. Kisvállalkozónak tekintettem magam. 1999 és 2001 között üzemeltettem a vállalkozást öt alkalmazottal egy irodaházból, az arkansasi Sherwoodban. Ez a város mintegy nyolc mérföldre fekszik Little Rocktól. Ekkor alapítótársain kilépett a vállalkozásból. En tartoztam felelős­ séggel a részvényeseknek, annak a huszonöt helyi befektetőnek, akik a kezdőtőkét biztosították. Ezek az emberek fantáziát láttak az üzleti ter­ vemben, és lehetővé tették, hogy a szolgáltatás üzemelni kezdjen. Elér­ tük, hogy csaknem 1000 ügyfelünk legyen. Öt év múltán azonban a befektetők úgy döntöttek, többé nem hajlan­ dók pénzt fektetni a cégbe, ezért eladtuk. Elvesztettem az 5000 dollár be­ fektetett pénzemet, így végül a vállalkozás nem volt nyereséges. Azután 2001-ben megalapítottam egy Internet-alapú távolsági szolgáltató céget, amely az Egyesült Államok és Kanada területén kínálta szolgáltatását. Az előfizetői alapot rövid ido múltán eladtuk.
50

megkövetelt. A tulajdonos 10 százalékos második jelzáloghitelt vett fel az ingatlanra. (Az egyik legfontosabb előny, hogy mindkét eladó maga is felvett jel­ záloghitelt. Ez nekem azért volt igen kedvező", mert nem volt befektetni való pénzem. Ha az eladók ezt nem vállalták volna, nem vehettem volna meg az ingatlanokat. Mindkét hitel kevesebb, mint négy évre szólt. így néhány év múlva a cashflow-m növekedni fog, mivel a második, tulaj­ donosok által finanszírozott jelzáloghiteleim egy része már törlesztve lesz.) A harmadik ingatlanom megvásárlásakor meggyőztem a szüleimet; hogy adjanak kölcsön pénzt a saját lakásukat használva fedezetül. Meg­ vettem egy három hálószobás házat és egy egy hálószobás lakást 35 000 dollárból. Mintegy 2000 dollárt költöttem a két ingatlan megvásárlására, és a felújítást szinte csak magam végeztem. Másként nem tudtam volna megoldani. Néhány hónap elteltével értesítettem a bankot, hogy mivel immár tehermentesen az enyémek ezek az ingatlanok, fedezetként sze­ retném őket használni egy újabb kölcsönhöz. A két ingatlant 50 000 dollárra értékelték, és a bank a becsült érték 90 százalékát meghitelezte, ami kb. 45 000 dollár volt. Miután kifizettem az átírási költséget és a hitel díját, valamint visszafizettem a szüleimnek a tartozásomat, 8800 dollárom maradt. íme a részletes számítás:
Vételár: 35 000 dollár Az ingatlanra fordított készpénz: Előleg: Általam fizetetátírási költség: Általam fizetett felújítási költség: 500 dollár 0 dollár 2000 dollár 2500 dollár A havi készpénzáramlás elemzése: Bérbeadásbői származó bevétel: — Üresen állásbői adódó veszteség (5%): Összes bevétel: 52 1010 dollár

lltivi kitiltások:
1

bstlM

/ • • < •» e\: Az összes rezsiköltséget és az udvar rendben tartását a
nll/ák.)

A.li»k (ingatlan) és biztosítás: Fel új íi ás/karbantartás: — Tartalék: » ke/dési díj: I liullörlesztés i I ^ éven át 7,4%-os kamattal):

75 dollár 0 dollár 25 dollár 0 dollár 423 dollár 523 dollár

A/r < / -;v. és; A banknak van egy gyorsított visszafizetési terve, •, amelynek alapján kéthavonta fizethetek 423 dollárt. így az első fi I dlogkölcsönt mintegy tizenhárom év múlva visszafizetem.)
Nello

havi készpénzáramlás:

436,50 dollár

A h* ukietés megtérülése I ives készpénzáramlás <l 4 6 , 5 0 dollár x 12) Az ingatlanra fordított készpénz A befektetés megtérülése 5238 dollár 2500 dollár 209%

A házat jelenlee 50 000 dollárra értékelik. A negyedik ingatlanomat ugyanúgy vettem meg, mint a harmadikat. A s/Oleimtol kértem kölcsön pénzt, és készpénzzel fizettem. Felújítatlan lllttpol ban az ingatlant 75 000 dollárra értékelték (15 000 dollárral többn mint amennyit fizettem érte.) Megint elmentem a bankomba, és köI Illem, hogy mivel az ingatlan tehermentesen az enyém, szeretném feikvelként használni egy hitelhez. A banki hitel elég volt rá, hogy visz-

¡111 /essem a szüleimnek a tartozásomat, ezen kívül kifizethessem az átírási költséget és a hitel díját. Nem maradt pénzem a tranzakció után, de i 11 elég jól jártam. így festenek a három hálószobás ikerházam számíI.isíií:

50,50 dollár 959,50 dollár

53

Vételár: 60 000 dollár Az ingatlanra fordírott készpénz Előleg; Általam fizetett átírási költség: Általam fizetett felújítási költség: 500 dollár 0 dollár 2500 dollár 3000 dollár A havi készpénzáramlás elemzése: Bérbeadásból származó bevétel: — Üresen állásból adódó veszteség (5%): Összes bevétel: Havi kiadások: (Megjegyzés: A rezsiköltségeket és az udvar rendben tartását a bérlők állják.) — Adók (ingatlan) és biztosítás: — Felújítás/karbantartás: — Tartalék: — Kezelési díj: — Hiteltörlesztés (15 éven át 6,5%-os kamattal): Nettó havi készpénzáramlás: A befektetés megtérülése Eves készpénzáramlás (497,34 dollár x 12) Az ingatlanra fordított készpénz A befektetés megtérülése 5968,08 dollár 3000 dollár 198% 80 dollár 0 dollár 35 dollár 0 dollár 622,66 dollár 737,66 d d l á r 4 9 7 3 4 dollár 1300 dollár 65 dollár 1235 dollár

YHc-lár: 43 000 d o l l á r

I

ingatlanra fordított készpénz I iló'Ieg: Általam fizetett átírási költség: Általam fizetett felújítási költség: 500 dollár 0 dollár 600 dollár 1100 dollár

A

havi készpénzáramlás elemzése: Bérbeadásból származó bevétel: — Üresen állásból adódó veszteség (5%): Összes bevétel: I lavi kiadások: (megjegyzés: A rezsiköltségeket és az udvar rendben tartását a bérlők állják.) - Adók (Ingatlan) és biztosítás: - Felújítás/karbantartás: - Kezelési díj: - Tartalék: - Hiteltörlesztés (15 éven át7 3 4%-os kamattal): 75 dollár 0 dollár 0 dollár 25 dollár 402,28 dollár 1000 dollár 50 dollár 950 dollár

(Megjegyzés: A banknak van egy gyorsított hiteltörlesztési terve, amelynek alapján kéthavonta törleszthetek 405,28 dollárt. így az első jelzálogkölcsönt kb, 13 év múlva visszafizetem.) - Második jelzáloghitel, amelyet az eladónak törlesztek (36 hónapon át 8,0%-os kamattal): Nettó havi készpénzáramlás: A befektetés megtérülése Éves készpénzáramlás (296,22 dollár x 12) Az ingatlanra fordított készpénz A befektetés megtérülése

148,50 dollár 653,78 dollár 296.22 dollár

A házat jelenleg 75 000 dollárra értékelik. Az alábbiakban a két hálószobás ikerházam számításait közlöm. Az eladó felvett egy második jelzáloghitelt 4550 dollár értékben 36 hónapra.

3552,64 dollár 1100 dollár 323%

54

55

A házat jelenleg 50 000 dollárra értékelik. 1 Egyelőre kis befektető" vagyok. Mindegyik ingatlanom becsült értékr 35 000 dollár és 60 000 dollár közé esik. De be kell vallanom, mint min den vállalkozás, az ingatlan is okoz fejfájást. A csövek eltörhetnek. A lakások a kívánatosnál tovább állnak üresen. Ezek azonban csupán ideÍL1, lenes kellemetlenségek. Ha az ember elszántan akarja a sikert, a befek­ tetés jutalma megéri, hogy néha bevegyünk egy-egy aszpirint. Még ma is alig hiszem el, mekkora a befektetés hozama a ténylegesen elköltöli összeghez képest. A kitartás kifizetődik. I 2001 augusztusától 2002 decemberéig önálló kisvállalkozó voltam. Létrehoztam egy céget ingatlanbefektetésre. Jelenleg azonban az ingat­ lanvásárláson kívül egyes forrásaim törlesztésével is foglalkozom, úgy mint az autórészletek és a hitelkártya-adósságom visszafizetésével. Eh­ hez állást vállaltam. Feleségem, Leah, jövedelme az utóbbi időben jelenSS

.i . . . M i •keiiyereség-adót majd csak az ingatlan eladása után kell be(l-Min

l . l. 1 » i * havi készpénzáramlásom remélhetőleg 18 000 és 20 000 dol1• ' " i ! lesz majd.

\ |ovó fényes
V l" i i / fontos; ez tagadhatatlan. Vannak azonban az életben gyakran uhh dolgok is. Apám önálló vállalkozó, gyógyszerész, és mindig • i t k a l dolgozott. Az embereknek szükségük volt a szakértelmére ti •»/« >lj-állátására, őpedig nem akart csalódást okozni. De nem lehetett i / c i iv két helyen; vagy a munka, vagy a család. Én nem akarok így ( l i á r örömmel jelenthetem, hogy szüleim — apám nemsokára n i ' ! Ii |l>a megy —, valamint a nagynéném és a nagybátyám szintén be1 M i i - M célú ingatlanokat vásároltak az utóbbi két és fél évben.) lóinagam huszonhét éves vagyok. Szavakkal kifejezhetetlen, milyen . i H Irdalos érzés irányításom alatt tudni pénzügyi jövőmet. Ugyanakkor it mik ívül izgalmas is az a tudat, hogy jövedelmem mértéke ezentúl csak III ni liigg. Nem hiszem, hogy van, ami ennél jobban növelhetné az önI ilmamát.

tősen csökkent a bizonytalan gazdasági helyzet hatására. O közvetlen ju­ talékos rendszerben dolgozik egy nagykereskedelmi forgalmazó cégnek, amely általános árucikkeket ad el. Azt tervezem, egy-két év múlva megszabadulok jelentősebb forrása­ im adósságaitól (kivéve a házunkat). Ezzel egyidejűleg passzív jövedel­ münket is növelni fogjuk. j

Hová tartok?
Közvetlen célom keresett jövedelmem további hatástöbbszörözése azáltal, hogy a bankom pénzéből újabb lakóingatlanokat vásárolok. 2006-ra tizenhat bérbe adható ingatlannal szeretnék rendelkezni. 2010re legalább negyvenet tervezek, amelyek havi 10 000 dollár, vagy annál is több készpénzáramlást biztosítanak majd. Negyvenéves koromra nem kevesebb, mint tíz ingatlan jelzáloghitelét visszafizetem. Ezeket a házakat a többivel együtt eladom majd, és az érs

tük kapott pénzből egy nagyobb ingatlant veszek. így kihasználom az adóhivatal által jóváhagyott törvényt a tőkenyereség-adó elkerülésére. Mondjuk, egyenként 60 000 dollárért adom el a tíz ingatlant. Ebből a 60 000 dollárból fizetem ki az előleget a nagyobb ingatlanra. Az adóhi­ vatal adócsökkentést ad azoknak az ingatlantulajdonosoknak, akik ezt
56 57

5. fejezet

Másféle tanulás
VALERIE L. COLLYMORE, orvos Bellevue, Washington

Körülbelül három évvel ezelőtt pénzügyi keresztúthoz érkeztem. Két le­ hetőség közül választhattam. Az egyik, hogy tovább vonszolom magam előre a lassan döcögő gazdasági mellékúton, amelyen egész életemben jártam. Azért ragaszkodtam ehhez a szúk ösvényhez, mert jobban féltem attól, hogy pénzügyileg ostobának tűnök, mint amennyire pénzügyileg okos szerettem volna lenni. A másik lehetőség az volt, hogy felgyorsítok, és rátérek a pénzügyi autópályára, ahol csupa anyagi ügyekben jártas és gazdag ember vezette, gyors jármú száguld, olyan embereké, akik tud­ ják, miként érhetnek célba. A pénzügyi autópálya vonzott, de megrekedtem a rámpán. Egy egy­ szerű belökés nem volt elég. Új üzemanyagforrásra és új térképre volt szükségem, hogy lássam az utat a vágyott világhoz. Egy érdekes dolog vezetett el a keresztúthoz. A családom és én Denverben éltünk, ahol jótékonysági akciókban vettem részt. Önkéntesként megismerkedtem több emberrel, akik szívderítőén nyíltan beszéltek sze­ rény iskolázottságukról. Nem tekintették magukat különösen tehetséges­ nek intellektuális értelemben. Ennek ellenére nagyon gazdagok voltak. Őket figyelve jöttem rá, hogy van az „okosságnak" egy másik fajtája is, amely túlmutat a kitűnő diplomákon^Be kell vallanom, ez a felisme­ rés felrázott. Felfedeztem, hogy más dolgok is vannak, amiket tudni ér­ demes az általam oly jól ismerteken kívül: az osztályzatok és a diplomák
58

világán kívül, amelyek az általános vélemény szerint biztosítják az anya­ gi stabilitást. Erős vágy fogott el egy egészen más életfonna iránt, amelyl len az ember nem függ a fizetésétől. Felfedeztem, van rá mód, hogy le­ gyen időm a családomra, a közösségem szolgálatára és személyes szóra­ kozásomra, miközben egyszersmind biztosítom anyagi jövőnket is. Elkezdtem hinni benne, hogy én is el tudom érni a lelki békét, amely • "yüttjára pénzügyi önbizalommal. Képezni akartam magamat, hogy i gy egészen új módon legyek okos. Miután ez felmerült bennem, elkezdtem keresni a szükséges információkat. Emlékszem, arra gondoltam, a tanár feltűnik a színen, amikor a diák kész a tanulásra. Nem sokkal később egy alkalommal, a helyi könyvesboltban tett gya­ kori barangolásaim során, rátaláltam a Gazdag Papa, Szegény Papára. A könyv olvasása közben különféle érzelmek kerítettek hatalmukba. Lege­ lőször fájdalmat éreztem, amiért kénytelen voltam szembesülni mind.i/okkal az ostoba viselkedési formákkal, melyekben mindaddig bíztam. Azután jött a megkönnyebbülés, majd az izgatottság. Rájöttem, a könyv nem egyszerűen ahhoz segít hozzá, hogy kihúzzam magamat a saját ma­ im teremtette pénzügyi csávából. Azt is megmutatta, miként valósítha­ tom meg anyagi álmaimat, alapvetően azáltal, hogy új gondolkodás- és \ Iselkedésmódot sajátítok el. Megértettem, hogy a tanulságokat mindeni i a maga módján alkalmazhatja. Számomra ez azt jelentette, a férjem, a lányaim, az anyám és jövendő unokáim érdekében használom a kapott Információt első lépésként. Azután, a jövőben, felhasználhatom a tamili ikal arra is, hogy másoknak adjak, és ez az érzés örömmel töltött el. A könyv olvasása közben megtaláltam magamban az erőt, hogy ki merjem nyújtani a kezem valami olyasmiért, ami mind anyagi, mind ért\ Imi értelemben jobb.

A kiváló taníttatás nem minden
I ''urcsának tűnhet, hogy ilyet mondok, hiszen orvos vagyok; gyermekMvógyászat a szakterületem. Ráadásul a férjem is orvos, belgyógyász. New York Cityben ismerkedtünk meg, amikor elkezdtük tanulmá­ nyúinkat a Columbiai Orvosi Egyetemen. Az iskolázottság mindig na• • \ " i i fontos szerepet töltött be a családomban. Apám szülei diplomások v o l t a k , ami akkoriban nagy teljesítménynek számított afro-amerikaiak
59

körében. A férjem és én a negyvenes éveinkben járunk, és tinédzser lá­ nyainknak mindig hangsúlyozzuk, mennyire fontos a tanulás. De tudtam, hogy az iskolai teljesítmények, gyermekeink egészsége és szerencséje, a (szüleinkéhez képest) magas jövedelem, a gyümölcsöző közösségi kapcsolatok, a. szép kilátások mellett valami mégis hiányzik: a hosszú távra szóló anyagi biztonság. A férjem, a lányaink és én kényelemben éltünk. Jövedelmünk egy ré­ szét kellemes lakásra, utazásra és szép autókra költöttük. Minden évben a maximális összegű hozzájárulást fizettük be (401 )k nyugdíj számlánk­ ra. De gyakran több kacatot vásároltam, mint amennyire akár nekem, akár a gyerekeimnek szüksége volt. A felszínen minden jónak tűnt, de többször, mint beismerem, őrült összegeket költöttünk el olyasmire, aminek csak annyi volt az értelme, hogy elégedettek legyenek velünk mások, hogy úgy viselkedjünk, ahogyan azt orvosoktól elvárják. Életünk berendezése egy másik problémát is felvetett. Fokozottan tu­ datosodott bennem az a kiégett érzés, amit az orvosok átélnek, valamint az utóbbi évekre oly jellemző', biztonságosnak igazán nem mondható szervezeti háttér, és vettem a bátorságot, hogy feltegyem magamnak a nagyon ijesztő kérdést, mi lesz, ha a férjem el akarja hagyni a pályát, vagy kénytelen lesz rá? Teljesen az ő fizetésétől függtünk. Kilenc évvel ezelőtt én felmondtam egy nagyon jól jövedelmező, de erős igénybevételt és stresszt jelentő állást a Los Angeles-i gyermekkór­ házban, ahol gyermek-traumatológusként dolgoztam. A családomat he­ lyeztem előtérbe, lányaim nevelésére és halálos beteg anyósom ápolásá­ ra koncentráltam. Magas szintű iskolázottságom ellenére döbbenetesen tudatlan voltam a pénzügyek terén. Aggasztott, hogy gyakran keveredtem kisebb adós­ ságokba, és nyugtalanított az anyagi jövőnk. A pénzügyekben nem alkal­ maztam azt a vasfegyelmet és logikát, amely az orvosi pályán sikert ho­ zott. Nem kerültem megszállottan a hibákat, mint az orvosi gyakorlat­ ban, de sokszor ismételten buta pénzügyi viselkedést tanúsítottam. Mindeme kellemetlen érzéshez még hozzájárult a bűntudatos felisme­ rés, hogy nem nagyon igyekszem visszatérni a traumatológia területére dolgozni. Egyre csak aggodalmaskodtam, de nem volt konkrét tervem a cselekvésre mindaddig, amíg el nem olvastam a Gazdag Papa, Szegény Papát A hála és a megkönnyebbülés vegyes érzésével eltelten nekilát60

i.ini egy akcióterv kialakításának a könyvben tárgyalt gondolatok fel­ használásával. Minél többet olvastam és tanultam, annál nagyobb lett bennem a lelkesedés a pénzügyi képzés iránt. Heves szenvedély kerített li.ilalmába, ahhoz hasonló, mint amely annak idején az orvosi szakma Irányába hajtott. Ez is életek megváltoztatására alkalmas eszköz volt. Az életformaváltás állandóan szerepelt az életemben mint téma, de a múltban a változtatást kívülről kényszerítették rám. Nem én voltam az, liki kezébe veszi a pénzügyi gyeplőt, és maga változtat.

Anya miatt muszáj volt kitalálni valamit
Amikor kétéves voltam, a bátyám, Dávid, pedig négy, orvos apánk 11 leghalt. Anyám ápolónőként kereste a kenyerét, és még hét évig maradimik Camdenben, New Jerseyben, ahol születtem. Kilencéves koromban anyám úgy döntött, elege van a hideg telekből i a még hidegebb közönyből, amellyel kortársai alacsony életszínvona­ lunkat szemlélték. Elhatározta, hogy a Francia Riviérára utazunk. Szá­ momra ez nagyon egzotikusan hangzott. Azt hittem, ott fogjuk tölteni a n varat, azután visszatérhetek a negyedik osztályba és megszokott csapa­ lomba. Végül úgy alakult, hogy tizennyolc éves koromig, az egyetem 11 legkezdéséig, ott maradtam. Természetesen sok nagyszerű része volt amiak, hogy Nizzában e l ­ lünk, Franciaországban. Az általános és zenei oktatás, továbbá az atléti­ kaedzés (a futás volt a kedvenc sportom) kiváló és ingyenes volt. Megtanultam folyékonyan franciául, de tanultam oroszul, németül és egy kicsit arabul is. A táj gyönyörű volt, a kultúra sokat adott, és a tengerpartok felejthetetlenek. Mialatt a társadalombiztosításból és a Veterán Igazgatóság segélyei­ ből éltünk (apám veterán volt), valahogyan beilleszkedtünk meglehetős szegénységünkkel a Riviéra társadalmába. Nyaranta Európában utazgat­ niuk, sátorban laktunk különböző kempingekben. Inkább hirtelen ötleiéktől indíttatva, barangolás közben fedeztük fel a világot, mintsem gondos tervezés alapján. Többször láttunk világhírű balettelőadásokat, pél­ dául Rudolf Nurejev és Margót Fonteyn fellépéseit. Ezen emlékezetes esték után pedig visszatértünk a sátrunkba.
61

Anyám nagyra értékelte ezt a meglehetősen szokatlan életmódot, a sok utazással, a híres művészek és a csillogás árnyékában. Ugyanakkor anyagi helyzetünk veszélyes volt, egyik hónapról a másikra éltünk. Gyakran az isteni gondviselésre, a virtuskodásra és a szerencsére hagyat­ koztunk. A hosszú távú tervezés unalmas és szigorú rutinja úgy tűnt, nem illik ehhez az impulzív és „gondtalan" életstílushoz. Tizenkét éves koromban, nyár elején anyám úgy határozott. Görögor­ szágba megyünk sátorozni, és az amerikai konzulátuson elintézte, hogy következő'csekkünket küldjék el egy kis olasz tengerparti faluba, ahol útközben megálltunk. Az elsó nap nem érkezett meg a csekk. A második, de a harmadik napon sem. A második nap végén vacsorára elköltöttük az összes maradék pénzünket, így aztán a harmadik napon, reggeli és ebéd híján, a bátyám és én igencsak éhesek voltunk. Unatkoztunk is, és az unalomból meg a szükségből üzlet születelt. Nagy művészi tehetséggel megáldott bátyám, aki akkor tizennégy éves volt, összezúzott algából és kóporból cementet készített, majd el­ kezdett színes kavicsokat gyűjteni, és porrá törte őket. Együttes erővel a kék tengert a sziklás partokat és a partot szegélyező*zöld szigeteket pró­ báltuk visszaadni nagy, lapos köveken. Nagyon tetszett a dolog, így ké­ sőbb állatokat és a tenger élővilágát is megkíséreltük ábrázolni, bár be kell vallanom, a bátyám művészi képességei messze túlszárnyalták az enyémeket. (Évekkel később a Harvard Egyetem Formatervezői Szakán szerzett diplomát.) Mire a vacsora végeztével arra sétáltak a turisták, már egész gyújtemenyünk volt. Valaki megkérdezte, mennyibe keiül egy ko. így jött létre egy kis vállalkozás, amely elég sikeres volt ahhoz, hogy hárman további két napig jóllakjunk a helyi vendéglőben, amíg a csekk megérkezett. A magot tehát elültettük: Ha jövedelemre van szükséged, légy hű ön­ magadhoz, és kövesd az ösztöneidet! Hamarosan újabb mag sarjadt ki. A Riviérán, ahol lakiunk, csak úgy hemzsegtek a nyugalmazott vezérigazgatók. Néhánnyal megismerked­ tünk, és megfigyeltem, hogy jól élnek, mondhatni extravagánsan. Sosem hallottam őket pénzről beszélni. És sohasem ismertem el vagy említet­ tem a kettőnk közötti jelentős gazdasági különbséget. Nagy büszkeség­ gel töltölt el. hogy bár pénzem nem volt, egyéb kiváló tulajdonságokkal ívndelke/em. többek között azzal a képességgel és igénnyel, hogy kemé62

ii ven dolgozzak. Ápoltam és elmélyítettem ezeket és más tulajdonságo­ kat. l így tűnt, nem elegáns dolog a pénzről beszélni. Ezért soha nem is tet!cm. Ugyanakkor egyfolytában azon keseregtem, hogy nincs egy pénz­ ügyi mentorom, aki valahogyan felfedezné rejteti vágyamat az anyagi lu/lonsás iránt, és érdemesnek találna rá. hosy tanítson. Éveken át reniénykedtem benne, hogy megtalálom a mentoromat, aki félrehúzná a lu.ugönyt. és felfedné előttem az anyagi biztonság titkait, és aki vitába izáilna azokkal a negatív, korlátozó nézetekkel a pénzről, amelyek köEötl felnőttem: „A pénzteremtéshez pénz kell/' „Nem érdemes próbálkozni, úgysem jutsz egyről a kettőre/' „Csak élvezzük az életet most, és költsük el azt a kevéske pénzt, .imink van!" „Hajó ember vagy, gondoskodnak rólad/' „A gazdagok egyre gazdagabbak lesznek/' Emlékszem, elgondolkodtam rajta, „Vajon hogyan léphetnék rá a gazdagok egyre gazdagabbak lesznek« ösvényre?''. Egy földrengés kellett hozzá, hogy felébredjek ebből az álomból, és « 1 kezdjem kézbe venni pénzügyi életem irányítását. •

A tudatlanság sosem áldás
1994-ben a férjemmel és lányaimmal Kaliforniában éltünk. Kél héttel i northridge-i földrengés elolt felkeresett minket a biztosítási ügynöi mik. hogy aláírásokat gyűjtsön a lakástulajdonosok biztosításainak megújítására, és külön tanácsolta a férjemnek, hogy változtassa meg korabbi döntését, amikor is elutasította az évi 400 dollárba kerülő földrens elleni biztosítás megkötését. Mivel a féljem nem ért rá, az ügynök engem keresett meg, hogy sürgesse a dokumentum aláírását. Az ügynök megérkezett, és leültünk. Hallottam, amit mond. de anynyira féltem, hogy tudatlannak tűnök, hogy csak bólogattam, mosolyog­ ni n. és kikapcsolt az agyam. Egyetlen kérdést sem tettem fel. Szó nélkül .ikiírtam a lemondó nyilatkozatot. Azután a rettenetes, pusztító erejű földrengés után először is megtu63

dakoltuk, hogy a családtagjaink és a szomszédaink biztonságban van­ nak-e. azután elláttuk egy-két szomszédunk apróbb sérüléseit. Emlék­ szem, milyen nyugtalan lettem férjem sápadtsága láttán, amikor azon az emlékezetes éjjelen összegyűlt szomszédaink közül többen hálát adtak a sorsnak, amiért magas összegű biztosítást kötöttek földrengéskárra. Másnap reggel sikerült beszélnem a biztosítási ügynökünkkel, és megkértem, hogy faxolja el a lemondás egy példányát. Amikor ránéztem a papírra, megrázó erővel tudatosult bennem, hogy ott az aláírásom, mellyel igazolom, hogy lemondok a földrengéskár elleni biztosításról. A földrengés okozta kárunk kb. 47 000 dollárra rúgott a becslések sze­ rint. Mintegy 45 000 dollár megtakarított készpénzünk volt. Ez volt az utolsó dokumentum, melyet úgy írtam alá, hogy nem figyeltem oda kel­ lóképpen a tartalmának minden részletére. Egy földrengés és csaknem 50 000 dollár helyreállításra kifizetett költség kellett hozzá, hogy felismerjem, a pénzügyek terén tanúsított tu­ datlanságom akut anyagi ínségbe dönthet. Arra is rájöttem, hogy igaz a mondás, miszerint „két fej többet ér, mint egy". Körülbelül egy évig át­ koztam magamat esztelenségeméit, míg végül elfogadtam, hogy tovább kell lépnem. Mivel vállalni akartam a felel ősséget, én irányítottam a la­ kásfelújítást. Nagyon jelentós időszaka volt ez az életemnek; elkezdtem kinyújtóztatni rég nem használt izmaimat. Vállalkozókkal tárgyaltam. Meghallgattam őket, és kérdéseket tettem fel. Felemeltem a hangomat, és nemet mondtam, ha szükség volt rá. Addig olvastam egy-egy szerző­ dést, amíg meg nem értettem. Ugy éreztem, túljutottam az „agyhalálon", amely gyakorta kínzott üz­ leti helyzetekben; „mertem idiótának látszani", minden apróságra rákér­ deztem, akár többször is, amíg nem láttam teljesen tisztán a helyzetet. Azáltal, hogy az ügynököt vagy vállalkozót fizetett alkalmazottamnak tekintettem, aki azért kapja tőlem a pénzét, hogy tanítson és tájékoz­ tasson kívánságom szerint, félretettem a kudarctól és a tudatlanság lát­ szatától való szorongást, így elboldogultam az éppen aktuális ügyekkel. Kiderült, hogy életemnek ez az időszaka a Gazdag Papa, Szegény Pa­ pa előkészítő tanfolyama volt.

Anyagi függetlenség 101
Mire elolvastam a Gazdag Papa, Szegény Papát, kész voltam felelős­ séget vállalni anyagi jövőnk átalakításáért. Házasságom korai időszaká­ ban boldog voltam, ha átháríthattam a pénzügyek felelősségét a férjem­ re, mert azt akartam hinni, hogy ő elbír az egész teherrel. Utánajárt az összes befektetési lehetőségnek a 401(k) nyugdíjtervével kapcsolatban, és én csillogó szemmel, büszkén tekintettem rá, tökéletes biztonságban éreztem magam, miközben nem is konyítottam a témához. A tudatlanságot választoltam. Arra törekedtem, hogy gondoskodjanak rólam, és ké­ nyelmes volt. hogy nekem a pénzügyekből csak a pénzköltéssel kell fog­ lalkoznom. Egyáltalán nem vagyok lusta. Ismerőseim közül sokan mun­ kamániásnak tartanak. Most, visszatekintve akkori önmagámra, mégis ugy érzem, szellemi restség volt rám jellemző pénzügyi téren. No meg leltem megbolygatni a dolgokat. Ahogyan a férjem munkája egyre összetettebbé vált. és egyre többet követelt tőle, többször utazott el üzleti útra, és kevesebb szabadidővel rendelkezett, nehéz lett időt szakítani rá, hogy foglalkozzunk egyre idő­ igényesebb pénzügyeinkkel. A stressz sajátos módon hozza felszínre a rossz beidegződésekel és a logikátlan gondolkodást. Egyszerűen rövid távon könnyebb volt túlköltekezni, mint megszerezni a szükséges tudást, és elsajátítani a fegyelmet, amellyel elérhető lett volna a pozitív havi k észpénzáramlás. Pénzügyi készségek híján, ugyanakkor tudva, hogy valamit lenni kell, még nagyobb terhet raktam amúgy is túlterhelt férjem vállára. Hiszen a pénzügyek intézése az ődolga! Ha valami nem stimmel velük, az az ő hibája! Ha túl sokat költöttem, neki kellett volna megtanítania, hogyan kerülhettem volna el ezt. E gondolkodásmód látványos kudarca után rá­ ébredtem, hogy csaknem teljesen csődöt mondtam a pénzügyek kezelése terén. Valakinek, akinek van ideje és kedve — azaz nekem —. kezébe kellett vennie a pénzügyek irányítását. A részvényeink feletti rendelkezési jogot például egy pénzügyi terve­ zőre ruháztuk. Kiderült róla. hogy jutalékéit dolgozó bróker, aki minden ügyfelére ugyanazt a tíz technikai érdekeltségit értékpapírt tukmálta rá. I liába tettem fel jó kérdéseket az első beszélgetéskor, nem tudtam telje­ sen világossá tenni a válaszait a magam számára, mert megint csak nem
65

64

akartam unintelligensnek vagy bizalmatlannak tűnni, különösen azért nem, mert a férjem is ott volt, aki vonakodva, de kötelességtudóan eleget tett kívánságomnak, hogy fogadjuk fel ezt a tervezőt. Annyit azért kö­ zöltem a brókerrel, hogy követni fogom a választásait, és fokozatosan egyre többet vállalok majd magamra a döntésekből, ahogyan a pénzügyi tudásom fejlődik. Amikor nap, mint nap ellenőrizni kezdtem a részvényekel. elolvastam mindről a tájékoztató anyagot, továbbá az üzleti újságokban található in­ formációt, zaklatott lettem. Az egyik részvényünk a Lucent volt, a másik a Nortel. Volt még JDS Uniphase-ünk. no meg Corning. Tapasztalatlan­ ságom ellenére feltűnt, hogy rohamosan zuhanó részvényeket tartani egy gazdaságilag igencsak romló helyzetben határozottan őrültség. Elkezd­ tem kérdésekkel ostromolni a brókert és társait. Kezdtem megtömi a „pénzről nem beszélünk" tabut is azzal, hogy megosztottam gondolataimat néhány rendkívül sikeres üzletemberrel, amit ma is gyakran teszek. Úgy szoktam hozzájuk fordulni: „íme az én meglátásaim és elemzésem. Ön is így látja?" Amint a bróker egyre kevesebbszer hívott vissza, magamhoz ragad­ tam a cselekvést. A Gazdag Papa tanításainak hála rájöttem, hogy az önálló gondolkodás nem egyszerűen helyénvaló, hanem szükségszerű. Utánajártam a pénzügyi tervezők ajánlóleveleinek, interjúkat készítet­ tem velük, és az állami honlapokon is tájékozódtam felőlük. Az új pénz­ ügyi tanácsadónkkal való elsőtalálkozás előtt eldöntöttem, milyen anya­ gi juttatást ajánlok neki. Ennek két oka volt: először is ki akartam nyil­ vánítani, hogy önállóan gondolkodom, és képes vagyok racionális dön­ téseket hozni; másodszor tartottam tőle, hogy az illető majd megpróbál lebeszélni minket a döntéseinkről. Egész portfoliónk kezelését egy új és országosan elismert tervezőre bíztuk, aki a pénzügyi tervezési szakmában a legjobb ajánlásokkal ren­ delkezett. Bár végeredményben veszítettünk (kb. portfoliónk 25 száza­ lékát), mint oly sokan rajtunk kívül, de elkerültük a nagyobb katasztró­ fát, mert a korábban vásárolt részvényeinket szinte mind eladtuk. Történt azonban valami ennél nagyobb jelentőségű dolog is. Hogy legyőzzem a hibázástól való félelmemet, amely végletes tőzsdézési tudatlanságomból táplálkozott, tanulmányoztam és kiválasztot­ tam két próbarészvényt, amelyek számomra jónak tűntek, és tájékozód66

tam róluk. Ezután elég jelentős mennyiséget vásároltam belőlük, hogy elkötelezettségemet megalapozzam. Az egyik meglehetősen jól teljesít, .1 másik is jól irányított, pénzügyileg stabil részvénynek tűnik, bár az ára esett. Ez a fantasztikus élmény megtanította, mekkora érték a tájékozott­ ság. Az irányítás azt jelentette, eldöntöm, mivel foglalkozzon a pénzügyi tervező, és mi az, amivel én foglalkozom. Otthonomban is jelentős változásra került sor. Korábban többször elő11udult már velem, hogy rossz hitelkártya-adósságba keveredtem a meg­ gondolatlan költekezés miatt, amit aztán mindig elég ostoba lelkizéssel és kifogásokkal ütöttem el („Megérdemlem." „Otthagytam az orvosi pá­ kát a családomért." „Egy orvos felesége vagyok.") Örömmel mondhatom, hogy az efféle okfejtés ma már a múlté. Rendkívül szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mert jövedelmünk elég magas volt ahhoz, hogy többször is kikeveredhessünk az. ilyen adós.igokból. Kezdtem azonban felismerni, hogy minden rossz adósságra Fordított dollár elvesztegetett lehetőség, amellyel pénzünket fialtathattuk volna. Végül őszintén szembenézve a problémával megvalósítható pénzu"vi célokat tűztem ki. vállaltam a számos változtatatást. melyekre házi.utasunkban sort kelleti keríteni, hogy siker koronázhassa törekvéseinl.ei. és megfogadtam, többet fogok tudni a pénzkezelésről és a könyvelésről. Úgy tervezem, soha többé nem esem túlköltekezési betegségbe. A Gazdag Papa hatására elkészítettem kis mérleg-kimutatásaimat, Bmelyen feltűntettem a bevételekel és kiadásokat. Ezek a havi kimutatá> k nem csak arra világítottak rá, milyen zűrzavart okoztam: ahhoz is > In )//ásegíteltek. hogy energiáimat a számok optimalizálásáraösszpontousam. Szinte olyan volt, mint egy játék; milyen eredménnyel végezzük tZt a hónapot? Nem egyhamar felejtem el a napol, amikor az eszközök nussze meghaladták a forrásokat a Gazdag Papa könyvelésének értel­ mében, egy kis szerencsének és okos döntéseinknek köszönhetően. Lát­ tuk, mint növekszik az eszközrovat, miközben a forrás rovat jelentős mértékben zsugorodik. Végre kézben tartottam a pénzügyeinket. Kész i • >liam az ingatlanbefektetésre.

67

így csináltam
Először is elhatároztam, milyen összegű előleget tudunk fizetni. Úgy döntöttem. 20 000 dollár nagyjából megfelel első alkalommal. Ha ez az összeg 20 százaléka a lakás árának, akkor futja egy 100 000 dolláros ház­ ra. Szerencsénk volt, mert találtunk egy olyan teriiletet, ahol akadtak el­ adó családi házak ilyen áron, és még nagyobb szerencse, hogy errefelé jó iskolák is voltak, szép volt a környék, és a közelben egy katonai tá­ maszpont is állt, amely állandó, megbízható bérlőket biztosított. Nem szeretem viszont a stúdiókat, mert azok véleményem szerint jóval átme­ netibb lakókat jelentenek. Olyan helyzetet akartam teremteni, amellyel mindenki jól jár: a bérlő azért, mert szép otthona lehet kellemes környé­ ken, ahol színvonalasak az iskolák, és mindezt jó áron kapja. E tényezők hatására pedig bizonyára hosszú távú és elégedett bérlőre lehet számítani. így mi is nyerünk, mert idejében megkapjuk a lakbért, rendszeres készpénzáramlásunk lesz, és optimális esetben tizenöt év múlva vissza­ fizetjük a jelzálogkölcsönt, ami azután nagyobb készpénzáramlást bizto­ sít. Találtunk egy két hálószobás, két fürdőszobás házat, amely megfelelt az elvárásainknak. A pénzügyi hátteret teljes mértékben rendeztem, mielőtt komolyan in­ gatlant kerestem volna. Megkértem az ügyintézőt, hogy írásban igazolja, fizetőképesek vagyunk, és mennyi kölcsönt ad a bank. Hitelelbírálásunk is kiváló volt, így ingatlanügynökünk őszintén megmondhatta az eladó­ nak, hogy velünk mint vevővel nem lesz problémája. Az ügynökkel előre letárgyaltuk a konkrét vételárat, az alsó. illetve a felső"határt, azután sza­ bad kezet adtunk neki. Mindent eldöntöttünk még a tárgyalások elölt. Arról is gondoskodtam, hogy a férjem teljes mellszélességgel részt ve­ gyen a dologban; keresett jövedelme miatt ugyanis a kölcsönt adók igényt tartottak rá. Minthogy 82 000 dollár jelzálogkölcsönre volt szükségünk, arra kér­ tem a bankot, adjon hitelt tizenöt évre, 7,25 százalékos kamatra, havi törlesztéssel (ez 2002 kora tavaszán történt). így 755,85 dollár volt a havi törlesztőrészlet. Megkérdeztük az ingatlankezelőt/ügynököt, mennyiért tudná biztosan kiadni a házat. Azt felelte, jelenlegi állapotában 800 dol­ lárért, és egy év után 30-35 dollárral emelhetné a bért. Az ó"7 százalékos díjáról azonban megfeledkeztem a számítások során. Nemcsak az o díját
68

hagytam ki a számításból, hanem az adókat és a biztosítást is. íme a szá­ mításaim a házra, amelyet 103 500 dollárért vettem meg a tévedésem korrigálása előtt.
Az ingatlanra fordított készpénz Előleg: Általunk fizetett átírási költség: Általunk fizetett felújítási költség: 22 930 dollár 2 676 dollár 0 dollár 25 606 dollár A havi készpénzáramlás elemzése Bérbeadásból származó bevétel: Havi kiadás: — Kezelési díj: — Hiteltörlesztés (15 éven át 7,25%-os kamattal): Nettó havi készpénzáramiás: 56 dollár 755,85 dollár 811,85 dollár 1,25 dollár) 800 dollár

Bármennyire örültünk is a háznak, valami hibádzott. Nem elég, hogy a készpénzáramlás negatív volt, felmerültek egyéb költségek is, mint például az adók és a biztosítást, amelyet a lakbér nem fedezett. Ez az in­ gatlan nem tartotta el önmagát. Most már a valós képet láttam. A tehermentesen a birtokunkban lévő ingatlanból származó bevételből kellett fizetni az adókat, a biztosítást, valamint minden későbbi felújítást. Ez igencsak „meredek" könyvelés volt! Tizenkét éve vettünk egy családi házat Dél-Kaliforniában befekte­ t é s i célból 101 000 dollárért. Hetekkel ezelőtt 156 000 dollárra értékel­ l é k . Az éves költségei 2100 dollárra rúgnak, a nettó bér pedig 963 dollár. I így gondoltam, ez a ház ki tudná termelni az új ház költségeit. Tévedri

in.

Miután osztottam, szoroztam, rájöttem, hogy harminc évre szóló jel­ záloghitellel (nagyon siettem, hogy tizenöt év múlva tehermentesen a magaménak tudhassam az ingatlant) pozitív lenne a készpénzáramlás. A törlesztőrészlet a jelenlegi 755 dollár helyett csupán 500 dollár lenne. így
69

:lég pénz maradna az adókra és a biztosításra (az ingatlanadók kb. évi .298 dollárt jelentettek, a lakástulajdonosok biztosítása pedig 309 dolárt, a földrengés elleni biztosítás 252 dollár volt). Némi esekély pozitív :észpénzáramlás maradna a felújításra és tartaléknak. íme a javított szá­ llítás. A jobb szélső" oszlopban a 2003. májustól érvényes, 850 dollárra melt bérleti díjjal végzett számítás látható.
havi készpénzáramlás elemzése
Bérbeadásból származó bevétel: Havi kiadások: — Adók (ingatlan): — Ingatlanbiztosítás: — Földrengés-biztosítás: — Karbantartás: — Felújítási tartalék: — Kezelési díj (a lakbér 77r-a): — Hiteltörlesztés (30 évre 6,5%-os kamattal): Nettó havi készpénzáramlás: A befektetés megtérülése (jelenleg) Éves készpénzáramlás (24 dollár x 12) Az ingatlanra fordított készpénz: A befektetés megtérülése A befektetés megtérülése (a jövőben) Eves készpéuzáranilás (70,58 dollár x l 2 ) Az ingatlanra fordított készpénz A befektetés megtérülése 846,96 dollár 25 606 dollár 1,1 l7c 288 dollár 520 dollár 775,92 dollár 24,08 dollár 779.42 dollár 70,58 dollár 108,17 dollár 25,75 dollár 21 dollár 0 dollár 45 dollár 56 dollár 59.50 dollár 800 dollár 850 dollár

Tévedésem ellenére nagyon izgatott lettem, amikor késve bár. de le­ esett az a bizonyos tantusz. Semmi sem helyettesítheti azt az élményt, .imikor az ember ténylegesen lebonyolít egy üzletet, és elkövet közben rgy-kéí hibát. Még többet jelentett, hogy kitaláltam, mi a hiba. és tudtam, hogyan korrigáljam. Először csupán a már meglévőhöz közeli ingatlant szerettem volna venni úgy, hogy ne menjen rá mindenem, és hogy tizen­ öt év múlva visszafizessem a rá felvett hitelt. Miután azonban többet megtudtam a különböző Gazdag Papa könyvekből, megváltozott a cé­ lom, jobb eredményeket akartam elérni, azaz pozitív készpénzáramlást és jobb megtérülést. A későbbiekben félreteszek majd pénzt, hogy egy ujabb ingatlan előlegét kifizethessem belőle. Ujabb vásárlásokat tervezek. Első lépésként azt a célt tűztem magam elé, hogy tíz ingatlanom lesz. Tizenöt-tizennyolc éven belül az ezek által termelt pozitív készpénzáramlás jelentősen hozzájárul majd nyugdíj-jö\ edelmünkhöz.

Csapatmunka
Az első vásárlás rendkívül időigényes, és némileg ijesztői Minden­ képpen//W/Í-AY, hogy legyenek mentoraink vagy tanácsadóink, vagy akár csak hozzánk hasonló gondolkodású emberek, akikkel beszélgethetünk ebben az időszakban. Szerencsésnek mondhatom magam, amiért felis­ mertem e/t a szükségletet, és megadatott, hogy beválasztottak a Gazdag Papa programjába. Hatalmas előnyt jelent, ha a témában jártas emberektől kérhetünk ta­ nácsot, amikor valódi részletekkel, akadályokkal illetve problémákkal van dolgunk. En ilyen kérdéseket szoktam feltenni: „Mit tenne ön?" „Mit lett, amikor ilyen helyzetben volt?" ..Mit kell tudnom?" ,.On milyen hi­ bákat követett el?" „Hogyan kerülhetem ki ezt az akadályt?" A csapatom tagjai a következők: • Egy kiváló és sokat publikáló ügyvéd, aki az új ingatlantervvel fog­ lalkozik, mert jelenleg olyan államban lakunk, amely tagja egy közös hitelcgyezménynek. Ügyvédünk intézi az ingatlan korlátolt felelős­ ségű társaságba való bevitelét is.
71

25 606 dollár 3,3%

70

• Egy magánbankcsoport, amely jelentős hitelt és magánbanki szolgál­ tatásokat nyújt. • Egyre kiterjedtebb ingatlanügyi kapcsolatok néhány államban (ügy­ nökök és brókerek). • Egy könyveld és néhány, a franchise-ok, az adóügyek és az adott ál­ lamban hatályos jogszabályok terén jártas szakember ott. ahol az in­ gatlanok vannak. • Néhány mentor. Ma már sokkal kevésbé érint rosszul, ha a mentorom azt mondja, „Valójában éppen az ellenkezőjét gondolom annak, amit te javasolsz." Az ilyen beszélgetésekből tanulok, és a mentorom érté­ keli, hogy megcsinálom a házi feladatomat, mielőtt az ő drága idejét rabolnám. A férjem és én hamarosan eldönthetjük, hogyan őrizzük meg és nö­ veljük a lehető legnagyobb mértékben az ő állami kölcsönét és az előző munkahelye által kifizetett végkielégítését. Úgy gondoljuk, az eddigi ag­ godalmak helyett akciótervet készítünk, miután több könyvet elolvas­ tunk, és több kazettát meghallgattunk, hogy képezzük magunkat. Straté­ giánk része, hogy jól tájékozott embereket keresünk, és kérdéseket te­ szünk fel nekik. A tanulás végeztével a növekedés helyetl a megtartásra fogunk hangsúlyt fektetni. Az a tapasztalatom, hogy a befektetés legnehezebb része eljutni a gon­ dolkodástól a tényleges cselekvésig. Ugyanakkor ismereteket szereztem a bankszakmában, a kölcsönök terén, és azzal kapcsolatban, miként nyit­ hatók meg az ajtók. Rengeteg lehetőség tárul fel mindazok előtt, akik hajlandók utánajárni. Róbert gazdag papájának igaza volt. Megtanultam valami nagyon lé­ nyegeset is, amit az iskolában nem tanítanak: az eszköz rovat tekinteté­ ben senkit nem érdekel a legelőkelőbb diploma sem. Nekem az életemet változtatta meg gondolkodásmódom átalakulása oly módon, hogy elju­ tottam az „íme a tanulmányi önéletrajzom" hozzáállástól az „íme a pénz­ ügyi kimutatásom" hozzáállásig. Ma már arra használom az orvosi egye­ temen szerzett alapos tudásomat, hogy jelentős anyagiakra tegyek szert. A lányaimmal kapcsolatban is merész lépésre szántam el magam. Mi­ után éveken át az iskolai sikerek és a kimagasló értelmiségi szakmai el­ ismertség felé terelgettem őket, amely úton szüleik is jártak, elmagyaráz72

lam nekik, hogy az anyagi függetlenséghez több út is vezet. Beszélünk nekik az alternatív jövedelemforrásokról, és eléjük tárjuk, mik ezek. Megvan rá a lehetőségük, hogy egy, a miénknél kevésbé fárasztó utat vá­ lasszanak maguknak, és elérhetik, hogy már hamar a pénz dolgozzék he­ lyetlük. Mindkét lányom (az egyik főiskolás) befektetési számlával rendelkei k. és tudja, mit jelent a kamatos kamat és a növekmény, mert összehoz­ ni n őket egy pénzügyi tanácsadóval. Ahelyett, hogy rendszeres zsebl-rii/t adtunk volna a kisebbik lányomnak, meg kellett tanulnia használni i bankrendszert, és oda kell figyelnie rá, mi van — és mi nincs — a izamláján. Mind együtt tanulunk. Természetesenők is okulhatnak a saját próbálkozásaikból és hibáikból, ahogyan mi tettük. Mindkét lányunkat arra biztatjuk, minél előbb próbáljanak meg bérbcadásra szánt ingatlanokhoz jutni, hogy passzív jövedelmük legyen. Idővel további pénzügyi oktatásban fognak részesülni. Anyám is bekerül a családi vállalkozásba. A legjobb lenne számára Bgy bérleti díjmentes lakás. Erősen gondolkodom rajta, hogyan intézzem I I. amikor majd eljön az ideje. A végső kihívás megtenni a sikerhez szükséges viselkedésbeli változ­ tatásokat. Ehhez tartozik, hogy okosan bánjak a pénzzel, ne költekezzek inI. illetve ne féljek a számoktól: hogy foglalkozzak a postával és az üzli n kötelezettségekkel, ne hagyjam, hogy mázsaszám gyűljenek az íróiszlalomon a felnyitatlan borítékok, hogy otthon beosszam az üzletre fordítandó időmet, és idejében elvégezzem a munkáimat ahelyett, hogy különféle ürügyekre hivatkozva elmennek otthonról az adott időben. Ezt i meg kell tanulni, mint minden mást.

Az akadályokat mi állítjuk, ezért le is tudjuk bontani azokat

Kobert Kiyosaki ír az embereket hátráltató akadályokról. Mostanra bizonyára kiderült, hogy számomra a telelem volt a/ egyik komoly aka11.11 v. A félelem mindenféle formában és mértékben rám tört. Féltem tőle. h o g y ha sikeres leszek anyagilag, bizonyos emberek elfordulnak tőlem. I ellem tőle. hogy felborítom a házasságomban a hatalmi egyensúlyt.
73

mert jobban a saját irányításom alá vonom a háztartással kapcsolatos ügyeket. No és persze állandóan féltem attól is, hogy tudatlannak tűnök. Az iskolázottságom miatt sokan ügy gondolták, tudom a választ az alap­ vető" pénzügyi kérdésekre. Tévedtek. Negyvenhat éves koromban sike­ rült először egyensúlyba hoznom a csekk-könyvemet. Azután ott voltak a rossz szokások. Az egyik rettenetes beidegződé­ sem az volt, hogy úgy éreztem, jogom van túl sokat költeni — időnként csupán azért is megtettem, hogy bebizonyítsam egy pökhendi pincérnek, nem kellene a bőrszín alapján ítéletet hoznia az emberek anyagi helyze­ tére)!. A másik rossz szokásom az volt, hogy mások igényeit a saját jó közérzetem elé helyeztem, ezért nem maradt elég időm üzleti ügyeink intézésére.

6. fejezet

Próba, szerencse
REED J. SCHWEIZER Wanatah, Indiana

A következő életformaváltás
Ma. a Gazdag Papának hála, szinte 100 százalékban én kezelem a pénzügyeinket. Az anyagi bizonytalanság és az elveszettség hosszan tar­ tó érzését meghaladva, határtalan várakozással tekintek a dolgok elébe. Lépéseket teszek a biztonság és az anyagi függetlenség felé. Közben erds kötődést érzek azokhoz, akik az anyagi függetlenség útját járják. Sok éve először szenvedélyesen leköt az új pénzügyi és viselkedésbeli dolgokkal való foglalatoskodás. Tudom, sok még a tennivaló az anyagi függetlenséget biztosító eszközök beszerzésével és kezelésével kapcso­ latban, de izgatottan várom a jövőt Ha egyszer elérem célomat, hogy tíz ingatlanom legyen, nem tudom elképzelni, hogy leáll jak — túlságosan szórakoztató ez az esész! Minden eddiginél jobban hiszek benne, hogy az ember kijavíthatja a hibáit, és rengeteget tanulhat belőlük. Hihetetlenül hasznos dolgot tanul­ tam meg a Gazdag Papától — és nem is kellelt hozzá iskolába járnom.

Sokáig nem értettem a pénzhez. Bár sokat kerestem körülbelül húszéves koromtól fogva — szigorúan jutalékos rendszerben dolgozó értékesítő voltam —. a számláimmal és a pénzügyeimmel való foglalatoskodás nem igen érdekelt. Nem esoda. hogy legtöbb anyagi gondomat saját gyengeségem okozta. A hitelek túllépése és a túlköltekezés újra meg újra bajba sodort. Mivel fegyelmezetlenül kezeltem a pénzt, sosem tudtam, hogyan bol­ dogulhatnék ahol sok. hol kevés jövedelmemmel. A bizonytalan fizetés okozta stressz elkerülhetetlen volt. A esődtől való félelem, és az, hogy mindig szorongva igyekeztem eladni a portékámat, az eladás csökkené­ séhez vezetett. Ez az idegesítő folyamat újra meg újra megismétlődölt. Csak akkor vált rendszeressé a jövedelmem és lett természetesebb a pénzzel való hatékony bánásmód, amikor elhatároztam, hogy valóra val­ lom álmomat, ezért építkezésbe és ingatlanfejlesztésbe fogtam. Nekilát­ tam álmom és az anyagi függetlenség megvalósításának. Hiszem, hogy ha azt csináljuk, amit szeretünk, megjön a pénz is. Hamar felfedeztem magamban a szenvedélyt.

75 74

A szakszervezet majd segít" elképzelés
Eletem első'tizenkét-tizenhárom évében a családom szegénységben L ami sokban az akkori gazdasági helyzet számlájára írható. Az 1970évek végi, 1980-as évek eleji recesszió miatt számos építkezés leállt, dolgos apám — aki darukezelő'volt és oszlopos szakszervezeti tag — vesztette rendszeres munkáját Minden kínálkozó munkát elvállalt, de y is nehezen éltünk. Természetesen anyámmal és két húgommal volt dél a fejünk fölött, és elég ennivaló is került az asztalra, de az Üdvhad­ regnél vásároltunk, nem a JCPenneyben. Semmi luxust nem engedhetnk meg magunknak, abszolút a létminimumon éltünk. Amikor a recesszió végre véget ért, apám megint stabil állásban dol)zott, és fizikai munkás családunk helyzete jelentős mértékben javult, diana észak-nyugati részén laktunk, nem messze a Michigan-tótól. Sosem felejtettem el, milyen szegénynek lenni. Rájöttem, hogy valaki ásnak, vagy egy nagy cégnek dolgozni nem megoldás a hosszú távú ryagi nehézségekre. Amikor apám már ismét főállásban dolgozott, és en jó fizetést kapott, beosztó és takarékos szüleim akkor sem fektettek i egy nyomós ok miatt: Fogalmuk sem volt róla, hogyan kell. Szent eggydződésük volt, hogy a szakszervezet gondoskodni fog rólunk. A ztosításuk, a nyugdíjalapjuk, a betéteik — mindenük a szakszervezetíz kötődött. Érdekes módon a szakszervezetben igencsak tevékeny )ám nem akarta, hogy a nyomdokaiba lépjek. Felismerte, hogy az adós,gok és a. kiadások végtelen ördögi körében sínylődik, és kizárólag vaki mástól várja saját anyagi jóléte biztosítását, no meg a családjáét is. sakhogy egy jelzálogkölcsönnel és négy emberrel a háta mögött, akiket ;ki k ellett eltartania, nem érezte ildomosnak, hogy valami nem szokvá/os pénzügyi manőVerbe kezdjen. Számára ez túl nagy kockázatot jentett Ugyanakkor egy másfajta élet is a szemem előtt zajlott. Anyai nagyaknnak volt egy építőipari cége. Lerítt róla a pénzügyi stabilitás — nem;ak kényelmes otthona, új autói és állandóan pénzzel teli zsebei miatt, gész látásmódja különbözött a szüléimétől, mert nem másnak dolgo­ st. Az egyháznak is sok pénzt adományozott, amit mi nem engedhet­ tük meg magunknak. Ha visszagondolok, az önállóság és a cégtulajdonosi lét iránti vonzó76

(lásomnagyapámpéldájából táplálkozott. Munkaerkölcsöm azonban határozottan az apámé.

Ifjú üzletember
Gimnazista koromban kezdtem dolgozni. A klasszikus fűnyíró mun­ kai végeztem. Miután lenyírtam a füvet a szomszédban, bekopogtattam .i környékbeliekhez, hogy további munkát kapjak. (Jó néhány barátom > tlondnak nézett. „Miért még többet izzadni, amikor úgy is nagy a nyári l< forróság?" — kérdezgették. Nem törődtem velük, és egyre csak gyúlt a /sebpénzem.) Amikor főiskolás lettem, úgy tűnt, valóra váltom szüleim álmát. Azt remélték, négy év után megszerzem a diplomát, és majd alkalmaz egy nagyvállalat. Az értelmiségi vállalati világ nyitva állt elöltem. Akár bró­ ker is lehetett volna belőlem. (Vagy az, vagy hivatásos baseballjátékos. \ főiskolai csapatban fogó voltam, és játszottam a Cleveland Indians, valamint a Baltimore Orioles csapatában is. Sajnos azonban e téren nem • i került a nagy áttörés.) A lelkem mélyén arra vágytam, hogy a magam ura legyek. Azon kívül l lég jól ismertem magam ahhoz, hogy tudjam, nem szeretek utasításokat követni, ezért a céges munka nem vált volna be — vagy nekem, vagy a munkaadómnak. Beszélgettem személyzetisekkel, és világosan meg­ mondták, hogy legalábbis az elsőkét évben, kezdd brókerként, csak a monoton pénzcsinálással kell foglalkoznom. Végzősként jelentkeztem egy értékesítői álláshirdetésre, és nyolc hói i . i | > elteltével igazán jól kerestem. Egy porszívókat forgalmazó cég rész1 1 1 lajdonosává váltam. Azáltal, hogy árukészletet vettem, magam is tulaj­ donossá váltam a cégben. Két irodát irányítottam, oktattam az érlékesílőket, és kezeltem a könyvelést. Húszéves korban ez nem rossz. Miután három évet pénzügyi tanulmányoknak szenteltem, kimaradi.uii az iskolából, hogy irányíthassam a magam létrehozta értékesítőcsal latot. Ösztönzőleg hatott rám az is, hogy többet kerestem, mint a tanára­ i m . A szüleimnek csalódást jelentett, hogy nem szereztem diplomát, bár \ égül egy helyi üzleti főiskolán ezt is megkaptam. Nagyon jó értékesítő voltam, de a cégvezetéshez nem nagyon értet77

tem. Túl sok felelősséget vállaltam macámra. A foraalom remek volt. de a könyvelés borzalmas. Jóllehet sok pénzem volt. de a heti nyolcvan, vagy még több óra munka tönkretett, és az adók is gyilkosak voltak. Az alkalmazottak egyre-másra távoztak. Túl kevéssé értettem a megkeresett pénz kezeléséhez, a vállalkozásról már nem is beszélve, ezért aztán nyakig pácban voltam, és túl büszke ah­ hoz, hogy segítséget kérjek. Ahelyett, hogy tanácsadót, ügyvédet, köny­ velőt fogadtam volna, mindent egyedül próbáltam megoldani. Csúfosan elbuktam. Tizennyolc hónap múlva feladtam. Ezután az epizód után egy építési vállalatom és egy terméket támoga­ tó cégem volt. Az elsőkét évig állt fenn. és egy unokatestvéremmel kö­ zösen birtokoltuk. Megtanultam egy jó leckét: Értettem az építkezéshez, de a marketinghez nem. A második cégemet egy hirdetés hatására indí­ tottam, mely a terméket reklámozta. Ez a vállalkozás mindössze néhány hónapig maradt fenn. Összességében mintegy 15 000-20 000 dollárt veszítettem e két vál­ lalkozáson. Sajnos nem eléggé figyeltem oda első üzleti kudarcom tanulságaira. Még kétszer megismételtem a hibámat, hasonló eredménnyel. Végül megtanultam, hogy az üzleti életben mindenkinek szüksége van szakmai segítségre, hogy törvényesen és rendben menjenek a dolgok. Senkinek sem szabad, nem is tud mindent egyedül csinálni. Aki üzletkötő, az adjon el! Ne legyen könyvelő, ügyvéd, vagy bármilyen más szakember egy személyben, amihez nem ért! Ez esetben csak magának okoz kárt.

Gondolatban eltávolodtam a tranzakciótól, mert feltűnt valami, ami korábban sosem jutott eszembe. Én hoztam össze az üzletet! Én tudtam, mii kell tenni, de féltem végigvinni. Azzal, hogy nem mertem cselekedni, SO 000 dollárt vettem ki a családom zsebéből. Alig tudtam elhinni. Ha nem lett volna olyan égetően szükségem arra az 1500 dollárra, be sem váltottam volna a csekket. Rosszul voltam tőle. Akkor elhatároztam, hogy ez így nem mehet tovább. Mostantól fogva összeszedem a bátorsá­ gomat, hogy belevágjak az üzletekbe. Nyilvánvalóan tudom, mit kere­ sek. Ideje volt learatni a babérokat, nem azért rakni össze az üzleteket, hogy mást gazdagítsak. Láttam, hogy mások, akik megteszik, amit én s/eretnék, több tíz ezer dollárt vágnak zsebre havonta abból a telekből, amit én akartam megvenni. Kényszert éreztem a változtatásra. Mintegy két hónappal az után. hogy elolvastam a Gazdag Papa, Sze­ gény Papát, elkezdtem ingatlanba befektetni, mert valami egészen vilá­ gos és ésszerű dolog tárult elém. Azt hiszem, a könyv elolvasása után jobban észrevetlem a lehetőségeket. A cégnél, amelynél dolgoztam, mindig ugyanazon indianai területek iránt érdeklődtek az ügyfelek, hogy építkezzenek. A megoldás rendkívül egyszerűnek tünt: Vegyünk földet, ahol az emberek venni akarnak, és adjuk el nekik! A baj csak az volt. hogy azon a két területen, ahol az ügyfelek épít­ kezni szerettek volna, kizárólag nagy parcellák voltak. Ezt többször a cé­ gem tudomására hoztam, de a fülük botját sem mozgatták. Nem úgy én.

A félelem elillan
A következő három évben egy készházakat gyártó cégnél dolgoztam. Sokat kerestem (és még mindig nem ügyeltem a pénzre). Azután történt valami, amitől egyszeriben másként tekintettem a munkámra, a jövőmre és, ami a legfontosabb, a félelmemre. A félelem komoly akadályt jelentett számomra. Éppen akkortájt, ami­ kor megvettem a Gazdag Papa, Szegény Papát, félelemből elestem egy üzlettől, amelyből egy fickó, akinek dolgoztam valamit. 80 000 dollárt zsebelt be. 1500 dollár jutalékot fizetett nekem, amiért segítettem neki összehozni az üzletet.
78

így csináltam
Rájöttem, hogy meg kell venni egy nagy parcellát, feldarabolni, majd részenként eladni. Könnyebb volt, mint gondoltam. Első projektem egy majdnem 2,5 hektáros telek volt az indianai Chestertonban. Egy családi vagyonkezelői alapítványtól vettem meg a földet. A család évekkel ko­ rábban három részre osztotta a földet, hogy más családtagoknak is le­ gyen hol építkezni. Szerencsémre nem kellett fizetni a telekfelmérésért. Ezen legalább 3000 dollárt megtakarítottam. 90 000 dollárra tartották a földet, de először 45 000 dollárt ajánlottam, a kívánatos hozam elérése miatt. Úgy gondoltam. 30 000-33 000 dollár közötti árat kaphatnék, ha eladnám a telekrészeket, és igyekeztem nagy
79

haszonra játszani. A 45 000 dollár részletei, mintegy 300 dollár havonta az eladásig, ugyancsak kezelhetőnek tűntek. Amikor a tulajdonosok 55 000 dollárt mondtak, kicsit megijedtem. Addigra már értesítettem egy-két ügyfelemet, hogy járjanak arra. nézzék meg az ingatlant, és osszák meg velem véleményüket. Elmondtam nekik, hogy esetleg lesz néhány eladó telek a környéken, és megkérdeztem, ér­ dekelnék-e őket. Az egyik ügyfél azonnal visszahívott, és közölte, hogy a környék remek. Azt mondta, hajlandó lenne 31 000 dollárt fizetni egy telekért ott. Ez megpecsételte az üzletet. Tudtam, hogy meg kell vennem a földet. A 31 000 dollár és a 10 százalék saját pénzemből fizetendő előleg kü­ lönbözetével kevesebb, mint 20 000 dollárral tartoznék a másik két te­ lekrész után. melyeket 60 000 dollárra értékeltek. Nem volt értelme tehát gondolkodni, elfogadtam az 55 000 dolláros ellenajánlatot. Találtam egy csak egy évre szóló kölcsönt 4.75 százalékos kamattal a környéken jellemző, jelentős keresletnek köszönhetően. Nagyon kere­ sett környék volt. és tudtam, nem lesz probléma eladni a telkeket. Ráadá­ sul a hitelt meg lehetett újítani. Az elsőév végén azonos kamatfeltételek­ kel megújíthatom, ha nem tudom eladni a telkeket. Elküldtem a három kamatot, ami összesen 1000 dollár körtili összegre rúeott. Hat hónapon belül az egész 90 000 dollárra értékelt telket eladtam 93 ezer dollárért. Bár váratlanul felmerüld csatornázási költségekre mce, ki kellett fizetnem 10 000 dollárt, így is 27 000 dollárt kerestem szinte erő­ feszítés nélkül. Egyszerű: 93 000 dollár - 55 000 dollár = 38 000 dollár - 10 000 dollár - 1000 dollár = 27 000 dollár A következő befektetésem is hasonlóan kellemesen sikerült. Felhív­ tam egy ingatlanügynököt valami egészen más ügyben, és megkérdezte, hogy érdekelnek-e bérbeadásra szánt ingatlanok. Természetesen igent mondtam, erre beszámolt nekem egy kis, felújításra szoruló házról, me­ lyet 40 000 dollárért kínáltak. Elmentem megnézni, de nem tetszett. An­ náijobban tetszett viszont a körülötte lévő 18,5 hektáros művelhető föld­ terület. Az ügynök mindkettőnek utánanézett, és kiderült, hogy a két in­ gatlan egyazon ember tulajdona. Az illető 40 000 dollárt kért a házért és a hozzá tartozó egy hektárért, a maradék 17.5 hektárnyi földért pedig 200 ezer dollárt, mindösszesen 240 000 dollárt az egész ingatlanegyüttcséit. Első ajánlatom 150 000 dollár volt az egészért. Tudtam, hogy a hölgy.

aki a házban élt. már meghalt, és valószínűleg ingatlanspekulációról van s/ó. A tulajdonos 200 000 dollárt kért csak a földért. Erre én 160 000 dollárt ajánlottam az egészért, őújabb ellenajánlatot tett. ezúttal 170 000 dollárt mondott. Alig tudtam elhinni. Megvettem egy kis házat csaknem 20 hektárnyi földdel 170 000 dollárért. A finanszírozás ezúttal jóval nehezebb volt. Előkellett teremtenem 30 s/.ázalék előleget. Nem sokkal korábban kerestem némi pénzt, de nem volt 51 000 dollárom. Eszembe jutott, hogy Róbert azt mondta, gazdag papájának nem hivatkozhatott arra. „Nem engedhetem meg magamnak", el kellett hát gondolkodnom rajta. ..Hogyan engedhetem meg magam­ nak?". Beszéltem egy bankár barátommal, aki társult hozzám, ketten össze­ adtuk az előleget, és megvettük a földet. Kb. 5000 dollárt költöttünk a föld minőségének vizsgálatára és felmérésekre, majd hét hónap elteltével i líz parcellából hetet eladtunk 229 000 dollárért. Az eredmény: 50 000 dollár a számlánkon, és egy cent adósságunk sincs a megmaradt három parcellarész után, amelyeket együtt most is 103 000 dollárért árulunk. Ha minden elrendeződik, remélhetőleg mindketten 80 000 dollárt keresünk a projekten. A hiteltörlesztés ideje alatt kb. 3000 dollárkamatot fizettünk. Felpar* elhíztuk a területet 1-4,5 hektáros telekrészekre, melyekért 28 000 dollár és 54 000 dollár közötti árat szabtunk meg. A ház rettenetes állapotban volt, ezért lebontottuk, és eladtuk a telek­ részt, amelyen állt, 28 000 dollárért. Mai eszemmel úgy gondolom, lehet, hogy ez hiba \ olt. mert nem származott belóle passzív jövedelem. A tár­ sam és én nem tudtunk megegyezni, hogy mitévők legyünk a házzal. Én lel akartam újíttatni, kiadni, vagy egyszerűen eladni. () lebeszélt erről, .unit ma már sajnálunk. Mivel azonban a legnagyobb hibánk pusztán 28 ezer dollárba kerüli, végül is nem hiszem, hogy túl rossz eredménnyel /árluk az üzletet. így is 19 000 dollár haszon ütötte a markunkat a telek­ rész eladásából. Jó lenne, ha minden elpuskázott üzletemen ennyit keres­ nék. (28 000 dollár - 4250 dollár fél hektáronként egy egyhektáros terü­ letre = 19500 dollár profit.) A közelmúltban ajánlatokat kaptam a megmaradt három telekrészre, íme a részletes számítás:
81

80

Föld: Földnündség-vizsgalatok/felinérések: Kamatok: Házlebontás: Összes költség: Az összes telekrész eladási ára: - Összes költség: Haszon:

170 000 dollár 5 000 dollár 3 000 dollár 1 000 dollár 179 000 dollár 323 000 dollár 179 000 dollár 144 000 dollár

Nagyjából egy éve miénk lett a föld. Kevesebb, mint húsz munkaórát fektettem a projektbe. 72 000 dollárt kerestem rajta, ami 3600 dolláros órabérnek felel meg. A szabadidőm felbecsülhetetlen érték, ha belegon­ dolunk, mennyit kellett volna dolgoznom 72 000 dollárért órabérben szá­ molva. Sajnos a cég. ahol dolgoztam érdekeivel ellentétesnek vélte ingat­ lanbefektetéseimet. Kiadtam a házakat, melyek a telkemen épültek. Mi­ után tehát kb. hat hónapon át árultam ingatlant ügyfeleimnek és más ér­ tékesítőknek, úgy gondoltam, ideje abbahagyni. Hat hónapon belül munkát kaptam egy másik építési cégnél. Ez a vál­ lalat hagyja, hogy magam osszam be az időmet, bátorítja, még támogatja is az ingatlanbefektetéseimet. Technikai értelemben alvállalkozó va­ gyok, ami azt jelenti, kedvem szerint jövök-megyek, és elég szabadidőm van. hogy fellépjek a következő befektetői szintre. Azonnal megragad­ tam a lehetőséget, hogy ennél az új cégnél vállaljak munkát. Jelenleg egy nagyszerű projekten dolgozom. Egy ingatlannal foglal­ kozó barátom néhány hónapja nagy lehetőséget ajánlott. Egyik ügyfelé­ nek volt egy négyhektáros földje, melytől meg akart szabadulni a válása miatt. A tulajdonos úgy vélte, három részre parcellázható a föld a helyi körülményeknek megfelelően. Utánajártam a dolognak, és kiderítettem, hogy a négy hektárból kettő a városi közigazgatási határon belülre esik. Ez azt jelentette, hat telekrészt hozhatok ki a földből az épületek közúttól való távolságára vonatkozó eltérő szabályok miatt. Az ingatlant 50 000 dollárra tartották. Első ajánlatom 25 000 dollár volt. Erre még ellenajánlatot sem kaptam. Vártam kél hetet, majd felhív­ tam a tulajdonost, és megismételtem az ajánlatomat. A válása felzaklatta,
82

és tényleg gyorsan túl kellett adnia az ingatlanon. Felemeltem az ajánlatomat 30 000 dollár készpénzre. Az előzőkét befektetésemnek köszön­ hetően volt ennyi pénzem. (Mivel az előző üzleteink miatt volt a szám­ lánkon pénz, úgy döntöttünk, készpénzben fizetünk. Tudom, a Gazdag Papa egyes elveinek ellentmond, hogy nem értünk el jobb hatástöbbszö­ rözést ezzel az ingatlannal, de a tulajdonos bajban volt. gyorsan kellett neki a készpénz, és én örültem, hogy segíthettem rajta. Ha szükségünk lett volna rá. hogy visszakapjuk, tőkehitellel könnyűiéit volna megolda­ ni, de így készpénzben fizettünk.) A hat telekrészért összesen 120 000 dollárt kéltünk. Egyre nem egészen egy hónap alatt érkezett ajánlat. Két parcellát eladtunk összesen 35 800 dollárért, és még van négy darabja 17 900 dollárért. A kamatok és a kb. 2500 dolláros felmérési költségek nélkül közel 74900 dollárt ke­ reshetek kevesebb, mint tíz óra munkával. A társammal nemrégiben vettünk egy három hálószobás, egy íürdős/obás házat befektetésként. 46 500 dollár készpénz fizettünk érte, és nem egészen 5000 dollárunkba került a felújítás. Öt napon belül kaptunk rá ajánlatot 88 900 dollárért, és két hét sem telt bele. mire készen volt a szerződés. Ezen kb. 100 000 dollárt kerestem, de, ami még fontosabb, ingyen a tulajdonomba jutott kilenc telekrész, és tisztán 223 000 dollár. Hajt a lel­ kesedés, így jelenleg egy olyan üzletlel foglalkozom, amely negyven­ négy telekrészt tartalmazna, és 26 hektáros parcellánként lehetne eladni. Kerné Illetőleg pénzügyi erőm növekedéséve] egyenesen arányosan nő­ nek az üzleteim is. Jelenleg önálló vállalkozó ingatlanügyi tanácsadó vagyok, és a saját üzletemmel törődöm, amely ingatlaneladásról szól. Azt tervezem, jövőre saját eladási központot hozok létre, amely ..mindent egy helyen" típusú vásárlási lehetőséget biztosít a lakásvásárlóknak. Az ügyfelek kiválaszt­ hatják a nekik tetsző ingatlant, a típus-ház stílusát, és ugyanott igényel­ hetik a jelzálogkölcsönt is. A tranzakció minden szempontból készpénzt lennel majd.

83

Ha az ember elkezdi, nem lehet abbahagyni
Céljaim között szerepel, hogy tervezek és építek egy mini bevásárló­ központot egy közeli lakónegyedben. A most épüld lakónegyed 400 új lakást fog tartalmazni, köztük egy és két lakásos esaládi házakat. Két mérföldön belül található főiskola és két hatalmas kamionparkoló. Nyil­ vánvaló számomra, hogy ez a terület alkalmas egy hat vagy hét üzletből álló mini bevásárló-központ befogadására, amelyben lenne pizzéria. ital­ bolt, illatszerbolt, valamint más egyéb árukat és szolgáltatásokat kínáló üzlet. Azt tervezem, két épületet veszek meg három-négy bérbe adható üzletrésszel. 1 Ötéves tervem, hogy passzív jövedelmem elérje a 10 000 dollárt ha­ vonta, és ne legyenek rossz adósságaim. Úgy gondolom, ez megvalósít­ ható, ha évente három bérbe adó ingatlant vásárolok az elkövetkezendő néhány évben. Öt év múlvaharmincöt éves leszek, a feleségem harminc­ három, a fiunk pedig hat. Nyugodt lehetek a nyugdíjam felől, és kivehe­ tek egy év szabadságot, hogy végiggondoljam, mit értem el, és kialakít­ sam további terveimet. Csodás cél. hogy annyit lehessek a családommal, amennyit csak akarok. Ekkor majd teljes gőzzel beindulok, és nyilvános kibocsátás előtti részvényekbe fektethetek be, esetleg még segíthetek is a nyilvános kibocsátásban. Ha visszagondolok, hol tartottam egy évvel ezelőtt, a különbség döb­ benetes. Egy jól fizető állás csapdájában vergődtem, amely nem kínált semmilyen perspektívát. Egy irodához voltam láncolva heti öl napon át 9-tól 7-ig, és mindössze két-három órát foglalkoztam ügyfelekkel. Nyo­ masztóvolt. Most szabadon vadászhatok ingatlanokra. Resieel időzhetek a fiammal, segíthetek az embereknek lakást venni, kijárhatok a helyszí­ nekre, hogy ellenőrizzem a haladást, és általánosságban élvezem a napo­ mat. Az egész világ az ügyfelem, mert földem van. Ami a legjobb, már nem félek rápillantani a radarernyőmre. A siker érzése megnyugtatott. Az eredményeim miatt biztos vagyok benne, hogy felismerem a jó üzleteket, ha találkozom velük. Olyan ez, mint a foci. Ha egyszer gólt lőttél, nem félsz többé a pályán lenni. Ingatlanba befektetni is hasonló érzés. Ha megérzi az ember a siker ízét, folytatni akarja, újabb üzletbe belekóstolni, nagyobbakba, mint az eló'ző.

Lépj pályára!
" Aki kiáll, é s m e g p r ó b á l j auvszerubb országában élünk, ahol ^ ^ ~ ki, m n a s z n á l j a 11 m e g b lehetőség kínálkozik a f ^ ^ ^ ^ é g elérésére! o fogja bánni. Tégy hát kísérletet az anyagi h á r o m me . JJL nem sikerül, m e g p r ó b á l t a A C s a k ki 1 la e

esély kimarad.

84

85

7. fejezet

Minden jó gyökere
Greensboro, Eszak-Carolina
D A N MCKENZIE

A pénz minden gonoszság gyökere. Ebben a hitben nőttem fel. Akinek sok pénze van. az mind vagy neurotikus, vagy csaló, vagy az emberiség söpredéke, esetleg e háromnak a keveréke. Ezek a hiedelmek, amelyeket szúk és tágabb családi köröm egyaránt mély meggyőződéssel képviselt, és rendkívül cinikus apám oly sokszor hangoztatott, mély nyomokat hagytak bennem. Ugy túnt, amióta az emberek felhagytak a vadászattal és a gyűjtögetéssel, a romlás felé haladtak. Minél sikeresebb volt valaki, annál mélyebben beágyazódott az oktatási, illetve politikai rendszerbe, és annál erősebb agymosáson esett át. A pénzügyi sikert az ördög müvé­ nek tekintették ahelyett, hogy elismerték volna. A pénzről való gondol­ kodás a legistentelenebb badarságnak minősült. Ha valaki ilyesmire adta a fejét, az a szó szoros értelmében mindörökre átkozottá vált. Nyilvánvaló hát, hogy meglehetősen jelentős akadály állt pénzügyi tudatosságom, még inkább sikerem útjában. Tudtam, hogy sokat kell ta­ nulnom, de nem voltak mentoraim. Közvetlen környezetemben nem akadt sem barát, sem ismerős, aki elérte volna az anyagi függetlenséget. A legelkeserítőbb az volt. hogy nem állt rendelkezésemre semmilyen egyértelmű vagy következetes útmutatás arra vonatkozóan, miképpen kellene bánnom a pénzzel, vagy hogyan juthatnék hozzá. Kénytelen vol­ tam a saját bőrömön okulni. Két lépés előre, három hátra — ez lett a min­ ta, melyet követtem. Jó néhányszor előfordult, hogy tapasztalataim iga­ zolták a fejemben zakatoló bűnös ítéletet.
86

Sokan tökéletesen elfogadják magukat olyannak, amilyenek, és aligha gondolkoznak rajta, mitől váltak olyanná. En — talán azért, mert egy ii volegyermekes család ötödik gyermeke voltam — nem így álltam ma­ gamhoz. Már nagyon korán igyekeztem leküzdeni a szorongást, a ciniz­ must, a negatív hozzáállást, és megtalálni a saját utamat. Gyakran elgonI li ilkodtatott. miért adatik meg egyeseknek szinte minden, miközben má­ nk a létminimumon tengődnek. Utóbbi helyzetet nagyon is jól ismeri i i n . ezért az előbbit szerettem volna megtapasztalni. Elképzelhetőnek lurtottam. hogy apámnak igaza van, de magam akartammeggyőződni R O ­ ll. Úgy véltem, a szorgos munka a megoldás. Miközben az osztálytársa­ im sportoltak vagy különórákon vettek részt, én fánkot árultam 1.50 dol­ láros órabérért tanítás előtt és után a gimnázium felső évfolyamaiban. Rájöttem, hogy az alkalmazotti lét nem nekem való, de nem tudtam, mi 11 i.ist tehetnék, vagy hogyan. Az érettségi után szakmát tanultam, és mű­ bútorasztalos lettem. Mivel azonban a méretre gyártott finom faragású bútorok helyett inkább tömegcikkeket, bútorelemeket kellett gyártani, I i.íbrándultam. Később több rendkívül sikeres cég alkalmazott azohiói kisvárosban. ihol laktam, de mindegyiktől továbbálltam. Számos barátom kigúnyolt: mégis, mit képzelek magamról, hogy „nagyszerű"' állásokat hagyok ott, niíelyekre mások vágyakoznak? Közben egy jelentős aggodalom kezdett megfogalmazódni bennem. Minden állásomban leültem egy jegyzettömbbel, és kiszámoltam a kiulásaimat. meg hogy mennyi lesz a várható jövedelmem húsz év múlva. Még a fizetésemelések bekalkulálásával sem festett rózsásan a helyzet. Bármily kiváló is volt egyik-másik állás, mégsem tudtam elképzelni, ho­ gyan élek meg a kívánt színvonalon a kiadásaim kifizetése után — még ha a legnagyobb fizetésemeléseket kapom is. Az ilyen elmélkedéseim során gyakran megjelent előttem apám arca, amint azt mondja: „Csak az ülődet vesztegeted . . . nem tudsz szembeszállni a rendszerrel, add fel! . . . " Mondatai állandóan a fülemben zakatoltak, megrögzött peszszimizmusa nem hagyott nyugodni. Mi mást tehetnék? Lépjek ki a tár­ sadalomból, és éljek remete életet? Ezt nem akartam, mái" nagyon is ele­ gem volt abból az életformából. Meg akartam tapasztalni, milyen érzés, anúkor az embernek van pénze. Ekkor határoztam el. mit akarok:
87

1. Harmincéves koromra milliomos akarok lenni. 2. Utazgatni akarok a világban. 3. Azt akarom, hogy két házam legyen; egy az Egyesült Államokban, a másik a tengerentúlon. 4. Találkozni akarok Farah Favvcett-tel (végül is a 70-es években jár­ tunk). Döntésem eredményeképpen nagy problémával kerültem szembe: el­ veszettnek és irányt tévesztettnek éreztem magam, annak ellenére, hogy tudtam, tehetséges vagyok. Nem volt kihez fordulnom. Mégis egyre újabb állásokra vadásztam, kísérletezések és tévedések során át araszol­ tam előre a pályámon, míg végül olyan beosztásba kerültem, melyet ál­ talában diplomások töltenek be. Akartam én egyetemre járni, de túlságo­ san lefoglalt a világjárás ahhoz, hogy ráérjek négy éven át egy osztály­ teremben rostokolni. Mire középiskolai osztálytársaim befejezték felső­ oktatási tanulmányaikat, én már több mint ötven országot és több száz nemzetközi nagyvárost bejártam. Akkoriban nem tudatosult bennem, de utazásaim során számos cso­ port és egyén hatott rám, akik pozitív indíttatásúak és sikerorientáltak voltak. Az ilyen pozitív életformákkal való szembesülés segített felfe­ deznem az alapvetőkülönbséget a sikerorientáltság és a változatlan hely­ zet fenntartásának rutinja között. Ha azt kérdezték, hol jártam főiskolára, mindig azt mondtam (és mon­ dom még ma is), hogy a KPE-re (Kemény Pofonok Egyeteme) jártam, ahol Eredmény szakon szereztem diplomát. A gyakorlatban tanultam. Jövedelmem ügye azonban továbbra is aggasztott. Ugy tűnt, titokza­ tos kapcsolat áll fenn munkahelyi tapasztalataim és apám belémsulyköl­ ni próbált igazsága között. De sehogyan sem akart bennem összeállni egy szignifikáns összefüggés arról, hogy a kívánt siker nagysága kizáró­ lag attól függ, mekkora személyes erőfeszítésre hajlandó az ember az el­ érésééit. Hogy valaki hogyan és mivel segíthet másokat, azon múlik, mit érez önmagával kapcsolatban. Kezdtem megérteni, hogy kétféle hozzá­ állás létezik. Az apáméra (amelyet inkább a szokás vezérelt, mint a gon­ dolkodás) az voltjellemző, hogy csak a gyűjtögetésre és a másoktól való kapásra számított (ínség), és egyértelműen negatív irányultságú volt. Apám megszállottan csak azzal törődött, „ami az övé", ahelyett, hogy
88

mások számára keresett vagy alkotott volna értéket. Lassanként tudato1111 bennem, hogy van egy másfajta hozzáállás is. amely értéket próbál alkotni, illetve hozzátenni a meglévőkhöz (bőség/adás), és rendkívül po­ zitív. Azáltal, hogy igyekeztem képességeim — és tehetségem — legja­ vát nyújtani, nemcsak több értéket hoztam létre, de belső életerőm is megnőtt. Alkalmazottként nem éreztem, hogy olyasmit nyújtok az em­ bereknek, ami eléggé értelmes és jelentős. Felidéztem magamban gyer­ mekkorom vudászó-gyűjtögető ideál ját, és rájöttem, hogy az ilyen „egys/erif' életmóddal az a baj. hogy nincs benne a visszaadás gesztusa. Hi­ ányzik, hogy valami hasznossal járuljunk hozzá az emberek életéhez. Ha esak a pénzszerzés a cél, annak oly sok különböző módja létezik, hogy összezavarodhatunk, mire eldöntjük, melyiket válasszuk. A pénz csupán eszköz egy cél eléréséhez, nem maga a cél. Kezdtem meghaladni apám felfogását, aki a pénzben látta a célt. 1974 és 1978 között alkalmazottként dolgoztam, azután cégtulajdo­ nos lettem, de még mindig nem értettem hozzá tökéletesen, és nem volt egyértelmű tervem. Egyik nagy adományom a sok közül a kíváncsisá­ gom, és oly sok évi alárendeltség után elhatároztam, hogy hitet merítek, és saját céget alapítok. Feladtam „biztos" állásomat egy Fortune 100 re­ pülőgépgyártó cégnél, amely éppen a siker csúcsán állt, és ahol többet kerestem, mint amennyiről álmodni mertem. Megint kollégáim gúnyá­ nak céltáblája lettem, akik mind MBA-t végzettek, vagy Ph.D-vel ren­ delkeződiplomások voltak. Úgy gondolták, vagy sajnálni kell engem — amiért kudarcra vagyok ítélve —. vagy gúnyolni ugyanezért. Huszonnyolc éves koromban nemcsak a család, a barátok, a kollégák cinizmusán tanultam meg túltenni magam, hanem képes voltam új élet­ formát is kialakítani, amely jobban megfelelt az általam vágyott életnek. Új úton indultam el, hogy kezembe vegyem sorsom irányítását.

Az önuralom meghozza jutalmát
Második legidősebb bátyám (öt fiú- és két lány testvérem közül) be­ szélt nekem a Gazdag Papa, Szegény Papáról hónapokkal a könyv meg­ jelenése után. Találtam egy könyvet, amely szavakba öntötte azt, amiért szinte egész életemen át küzdöttem. Miután elolvastam a CASHFLOW89

négyszöget, felismertem, hogy mióta saját céget alapítottam, a négyszög jobb télfelére kerültem a cégtulajdonosok és befektetőik közé. magam mögött hagyva az alkalmazotti vagy kisvállalkozói létet, a négyszög bal térfelén. Micsoda hihetetlenül felszabadító és csodálatos érzés volt! Végre el­ jutottam az egyenjogúsodáshoz. Egyszeriben megbékéltem mindazzal, amit egész korábbi életemben tettem. A négyszög jobb térfelére (amelyeta CAS HFLOW társasjáték ..gyor­ sító sáv"-nak nevez) való összpontosítás akkor következett be. amikor felmondtam a repülőgépgyári állásomat. Megelégeltem, hogy tizennyolc éves korom óta lakbért fizetek — egyszerűen nem volt értelme havi 400 — 800 dollárt fizetni a semmién —, vettem egy 1,38 hektáros földet, harminc percre a texasi Austintól. Ugy gondoltam, építhetnék rá, és oda­ költözhetnék. Azt sem bántam, ha csak egy viskót. Úgy számítottam, ha X összeget fizetnék, azután eladnám Y összegért, jól járnék. Nem volt ez más, mint ..vak kockázat". A földet nagyon szerette volna eladni a tulajdonosa. Hogy ki tudjam fizetni az árát készpénzben — 12 000 dollárt, ami akkoriban hatalmas összeg volt —, eladtam divatos sportkocsimat, és lenulláztam az összes betétszámlámat. Ezek után az estéimet és a hétvégéimet azzal töltöttem, hogy szerény házikót építettem a telekre. Egy darabig ott laktam, mielőtt eladtam 75 000 dollárért, majd a befolyó nyereséget elsőcégem megala­ pítására használtam fel. (Olyan céget hoztam létre, amely alkatrészekkel és termékekkel látta el a világ összes jelentős légitársaságát. Három év alatt sok millió dollá­ ros vállalkozássá fejlesztettem, ezzel két évvel és több millió dollárral előbbre jártam a célomnál. Ráadásul egyetlen centet sem kértem köl­ csön.) A Gazdag Papa elolvasása után azonban alapvetően átalakult az ingat­ lanvásárláshoz való hozzáállásom és az önmagamról alkotott képem. Ko­ rábban a vásárlásaim arról szóltak, hogy nagy összegű készpénzt halmoz­ tam fel a túl nagy kölcsönök elkerülése érdekében. Ma már tudom, szá­ mos csodálatos lehetőséget szalasztottam el. Ha nem volt elég pénzem az előlegre, saját „keresett" havi jövedelmemből, lemondtam az üzletről. A kölcsönökröt elég rossz véleményem volt: mindenféle adósság rossz. „Sose tartozz senkinek semmivel!" — ez is apám alapvető HR
90

(hitrendszeri) állításai közé tartozott. Mivel fogalmam sem volt arról, hogy jó adósság is létezik, minden tőlem telhetőt megtettem (apám né­ zeteinek megfelelve), hogy ne kelljen kölcsönt felvennem első házam n légvételéhez, még kevésbé az építéséhez. Ez mélyen gyökerező visel­ kedési minta volt, amelyet nehéz volt meghaladnom. Gazdag Papának hála. talán ez volt a legjelentősebb paradigmaváltás, amelyet a pénzzel kapcsolatban megtapasztaltam. A tanuláshoz idő kell, mert a cselekvés közben gondolkodni kell. Mi­ vel azonban gyűltek az apró sikerélmények, lassanként alábbhagytak bennem a félelmek, a fóbiák. a rögeszmék és a negatív gyermekkori ha­ lások. A sikerek új szokásokat eredményeztek, átformálták gondolko­ dásmódomat. A legalapvetőbb szinten a negatív gondolati mintákat po­ zitívakra cseréltem. Nem hiszem, hogy pontosan meg lehetne becsülni, milyen sokat ért ez! A Gazdag Papa előtt nem láttam az egyenletek cashflow oldalát. (iszintén bevallom, sosem tekintettem egy ingatlant készpénztermelő eszköznek. Ezzel teljesen új megvilágításba került az ingatlanok és álta­ lában az eszközök értékének felbecsülése. Micsoda óriási, felszabadító es lényegbe vágó különbség! Köszönöm. Gazdag Papa! Már nem sodródtam az árral, irányra leltem, melyet követtem. Olyan volt, mintha egy sötét szobában hirtelen felgyújtották volna a villanyt.

így csináltam
Sok ingatlanbefektetésben részt vettem, és sikereimet annak számlá­ jára írom. hogy mindig elvégeztem a házi feladatomat, azaz átvilágítot­ tam az ingatlant, és igyekeztem megbizonyosodni róla, hogy helyes dön­ tést hozok (tájékozott kockázatvállalás vak kockázatvállalás helyett), mielőtt megvettem volna egy-egy ingatlant. Azt hiszem, sokan egy kissé elfogódotlak lesznek, vagy megijednek, amikor egynél több dolgot kell átgondolniuk. Legtöbb jelentősnek tűnő sikerem abból adódott, hogy alaposan megfontoltam mindent, és odafigyeltem a trendekre illetve ér­ tékekre, melyek nem feltétlenül nyilvánvalóak első látásra, mert egynél több változót tartalmaznak. Adatbázist hoztam létre az ingatlanok min­ den lehetséges felhasználására. Kitérek mind a kereskedelmi, mind a la91

kás célú használatra. Ezután értékelem a környéknek megfelelő'igénye­ ket, és eldöntöm, minek lenne értelme. Táblázataim alapján kiszámítom a kiadás-bevétel lehetőségeket, valamint azt, miként befolyásolnák az in­ gatlan költségei az egyes felhasználási formákat. Majd megnézek más példákat hasonló megoldások esetében, és megpróbálok jobb eredmé­ nyeket elérni, hogy nagyobb értéket teremtsek. Más szóval megnézem, mi motiválhatja az egyenlet eladási oldalát, majd megnézem, mi moti­ válhatja az egyenlet kiadás oldalát. Házi feladatom leegyszerűsített for­ mában arról szól. megvizsgálom, ki. mit. hogyan, mikor, hol és miért. íme egy példa. Mintegy tizennyolc hónappal azután, hogy Texas kö­ zépső részén az ingatlanárak mélyre zuhantak, vettem 32 hektár földet egy kisebb kelet-nyugati autópályamentén, amely két jelentős észak-dé­ li utat kötött össze Austin mellett. Ajánlatom — 3200 dollár 0,5 hektáronként (az árzuhanás előtt 7000 dolláros ajánlatokat is kaptak, de nem álltak kötélnek) kockázatosnak tűnt, és sok barátom, ismerősöm szerint magas volt. akik már mindenü­ ket elvesztették az áresés következtében. Még a bankárom is többször rákérdezett, hogy biztosan ilyen áron akarok-e vásárolni. En azonban tudtam, hogy a jelentősebb autópályák megmaradnak, és összekötő út­ vonalaik továbbra is fontosak lesznek. Ha megfordul a gazdaság, meg­ kezdődik majd arrafelé, az én 32 hektárom táján is az építkezés. Arra is rájöttem azonban, hogy a föld nem eszköz, mert negatív készpénzáram­ lást produkál. Ezzel együtt ki akartam okoskodni, hogyan tarthatnám meg a földet és fizethetném a költségeit, miközben ami várok, hogy né­ hány alapvető dolog megváltozzék. Vegyes érzelmeim voltak. Időnként izgatott lettem, amikor a felemelkedési lehetőség jutott eszembe, azután elszomorodtam, mert mindenki bolondnak tartott, amiért egyáltalán fel­ merült bennem, hogy megveszem azt a földet. A telek egyik oldala az autópályával volt haláros. a másik oldala a fo­ lyóval. Mivel az egyetlen jelentős észak-déli útvonal mentén feküdt. lé­ nyeges szerepet töltött be. De emellett figyelmet szenteltem az ivóvíznek is, pontosabban a hiányának, ami ezen a vidéken az összes ingatlan érté­ kél befolyásolta. Ebben a konkrét példában, tudva, hogy a fejlesztési le­ hetőségeknek útját állja a megfi/ethetőivóvíz, azt próbáltam kiokoskod­ ni, ki lenne az, aki megoldaná ezt a problémát? (Azaz kinek válna javára, ha megoldaná?) Mikor lenne képes megoldani? Hogyan oldaná meg?
92

Vízügyi társulás? A városi vízműre való rácsatlakozás? Egyéni kutak? {Melyik megoldás lenne anyagilag a legkedvezőbb?) Mivel nem volt hozzáférhető közvíz ezen az öt mérföld hosszúságú földszakaszon, a kutakat pedig rendkívül mélyre kellett volna ásni. és még így sem volt garantálható a megfelelő vízminőség illetve víz­ mennyiség, a földet nem lehetett lakás célú ingatlanok építésére használ­ ni normális áron. Ez a probléma gondolkodóba ejtett, hogy miként lehet­ ne megoldani a vízzel kapcsolatos gondot. Felfedeztem, hogy egy nagy fejlesztő csoport magán-golfpályát akar építeni luxuslakásokkal. 500 lábbal odébb az út mentén, az én ingatlanommal szemközti oldalon. Ne­ kik is gondot okozott az ivóvíz hiánya. Megtudtam, hogy üzletet kötnek a várossal és az egyetlen vízügyi társulással a környéken, hogy ivóvízhez jussanak. Ezzel a tudással felvértezve úgy éreztem, az ingatlan értékét pozitívan befolyásolja a víz bevezetése. Igazam lelt. A föld ára több mint négysze­ resére nőtt ennek következtében! Azáltal, hogy nem sajnáltam az időt, és kiderítettem, meg lehet-e oldani a vízproblémát, és ha igen. mikor, és ki tudja megoldani, a ..vak" kockázatvállalás átalakult ..tájékozott" kocká­ zatvállalássá. Sok évvel később a terület ismét fejlődött, mert számos csúcstechno­ lógiai cég költözött oda. Az. ingatlanárak újra emelkedtek. A gazdasági fejlődés félhekláronként 14 000 dollár, vagy akár 25 000 dollárig is felv itte az árakat. Időközben kidolgoztam hat alapvető kritériumot az ingatlanok értéke­ lésére és megvásárlására: 1. Motiváció (az eladóé vagy az enyém). Vegyük példának a 32 hektáros földet, amely még csak nem is került piacra. En így is kiválasz­ tottam a fekvése és a fejlődési trendek alapján. Ezután utánajártam, ki a tulajdonos, és felkerestem, hogy kiderítsem, hogyan viszonyul az ingat­ lanhoz, továbbá hogy az. esetleges változások milyen mértékben befolyá­ solnák. Az derült ki, hogy az ingatlant három testvér örökölte évekkel korábban. A két még élő testvér, akik mindketten nyolcvan körüljártak, már nem akarták megtartani. A pénz fontosabb volt nekik életüknek ab­ ban a szakaszában. De az üzletben más tényezők is szerepet játszottak. A két testvér először nemet mondott az ajánlatomra. Nem hagytam ma­ gam eltántorítani, újra próbálkoztam, és amikor beszéltem velük, kide93

riilt, hogy nem szeretnék, hu fejlesztenék a területet. Ezek után elmond­ tam nekik, mik a szándékaim, hogy én nem úgy akarom fejleszteni az ingatlant, mint mások (például egymás hegyére-hátára házakat felhúzni rá). A reakcióikból azt szűrtem le, meg tudunk állapodni úgy, hogy min­ denki jól járjon. Azt hiszem, ez a döntő, leglényegesebb szempont minden ingatlan esetében. Az ingatlannak meg kellett felelnie a kritériumaimnak. Azután figye­ lembe kellett venni az eladók akaratát. 2. Az ingatlan állaga. Ez túlmutat ázom hogy jó vagy rossz, ren­ dezett vagy rendezetlen. Meglehetősen alapos követelményrendszert kellett kidolgoznom arra vonatkozóan, mi lényeges és mi lényegtelen, okos ötletekkel eloállnom az esetleges kiadásokra, és világos elképzelés­ sel a terület besorolására (vagyis hogy kereskedelmi, lakás vagy egyéb célra hasznosítható-e). Például a szemet gyönyörködtetókilátás egy lan­ kás domboldalra vagy egy gyümölcsös jelentós tényező'lehet. A panorá­ ma sokakat vonz. 3. Feltételek. Amit az eladó, a bank és én akarok. Az első'és a má­ sodik pont figyelembe vételével a feltételek úgy alakíthatók, hogy min­ den érintettnek megfeleljenek. 4. Fekvés. Tudom, hogy ez elcsépelt téma. de a fekvés, ha a fej­ lesztési trendek kedvezőek (új utak, vállalatok, népességnövekedés slb.) számos lehetőséget kínál, amelyek nem feltétlenül nyilvánvalóak elsó'látásra. Például egy bizonyos térség feltérképezéséből megtudtam, hogy arrafelé növekszik a föld iránti kereslet. 5. Ár. Nincs csodásabb dolog, mint megvenni egy nagyszem ^kis­ kereskedelmi" ingatlant „nagykereskedelmi" áron. De csakúgy, mint a többi kritérium esetében is, sok egyéb dolgot kell figyelembe venni az ár mellett. 6. Kapcsolatok. A Gazdag Papa ezt nevezi hálózatnak. Beszélget­ ni az emberekkel; meghallgatni őket. Gyakran általános beszélgetések közben derül fény egyes területek fejlesztési trendjeire (így tudtam meg például, hogy a Dell Computers egy bizonyos területen készül gyárat építeni, ami azt jelentette, megnövekszik a lakást kereső bérlők száma, nő az új lakások és az üzletek iránti igény). Az alábbiakban három, nemrégiben vásárolt, austini ingatlan adatait közlöm. Évente rendszeres készpénzáramlást biztosítanak, de számítá94

iáim szerint az alaptőkém is több mint 310 000 dollárra növekedhet -d?> elkövetkező öt év alatt. Ami még jobb. a három ingatlan közül az egyil^ kulcsfontosságú közlekedési csomóponttá fog válni két jelentós — a z Ü K g;illant éfmíő— változás miatt. Az egyik, hogy a helyi repülőtér új kifu^ lópályát építtet. Ezáltal egy fontos autópálya más irányban fog futni, ép^ pen az én ingatlanom mellett. Már kaptam ajánlatot, hogy az általam fis. zctett vételár duplájáért adjam el a telket. számadatai, amelyért íme az első ingatlan — egy családi ház 34 000 dollárt fizettem:
Az ingatlanra fordított készpénz Előleg: Általam fizetett átírási költség: Általam fizetett felújítási költség: 28 350 dollár 1200 dollár 6200 dollár 35 750 dollár

A havi készpénzáramlás elemzése Béibeadáshól származó bevétel: — Üresen állásból adódó veszteség (5%): Összes bevétel: Havi kiadások: — Adók (ingatlan) és biztosítás: — Ivlújítás, karbantartás: — Kezelési díj (a bérleti díj 10c/r-a): — Hiteltörlesztés (Minden egyéb költségei a bérlők fizetnek.) Nettó havi készpén/.áramlás: A befektetés megtérülése Éves készpénzáramlás (51,05 x 12) Az ingatlanra fordított készpénz A befektetés megtérülése

960 dollár 48 dollár 912 dollár

117,91 dollár 41,67 dollár 96 dollár 605.37 dollár 860,95 dolItír 51.05 dollár

612,60 dollár 35 750 dollár

1 ,1%

Megjegyzés: Ez nem túl nagy hozam, de tőkenyereségre tehetek szén, ha eladom az ingatlant.
95

A környéken a hasonló ingatlanok ára 175 000 dollár. A második ingatlan szintén családi ház. melyért 128 000 dollárt fizet­ tem.
.4.- ingatlanra fordított készpénz Előleg: Általain fizetett átírási költség: Általain fizetett felújítási költség: 24 500 dollár 6000 dollár 0 dollár

30 500 dollár
A havi kés-pénzáramlás elemzése: Bérbeadásból származó bevétel: — Üresen állástól adódó veszteség (5%) Összes bevétel: Havi kiadások: — Adók (ingatlan) és biztosítás: — Fel újítás/karban tartás: — Kezelési díj (a bér 109f-a): — Hiteltörlesztés (ötéves, megújítható, a magas utolsó törlesztórés/.let 5.25^-os): (Az összes többi költséget a bérlök fizetik.) Nettó havi készpénzáramlás: A befektetés megtérülése Éves készpénzáramlás (97,90 dollár x 12) Az ingatkmra fordított készpénz A befektetés megtémlése J 174,80 dollár 30 500 dollár
2>,S'A

1123,20 dollár 56,16 dollár 1067.04 dollár

179,58 dollár 41,66 dollár 112,32 dollár 635,58 dollár 969.14 dol Iái97.90 dollár

dollárt kellett fizetnie havonta, a repülőgépe méretétói függően. Átlago­ san épületenként 10 gépet véve alapul, bruttó 8ÜO0 dollár készpénzt ter­ melt az ingatlan havonta (kb. 96 000 dollárt évente), és mindössze 250 ezer dolláromba került. Az irodaépületet kiadtam egy gépgyártó vállalatnak (mely egyben elsócégem is volt). így további 4000 dollár bérleli díjat szedhettem be ha­ vonta (évente 48 000 dollárt) az irodákra szóló 125 000 dolláros jelzá­ loghitel mellett. (Egyébként mielőtt eladtam volna ezt a céget. 7 millió dolláros éves forgalomra fejlesztettem fel.) A költségek és az adósság kifizetése után e két ingatlan 4300 dollár havi készpénzt termelt. A készpénzáramlásnak köszönhetően nemcsak a vételár térüli meg. hanem személyes kiadásaim is. Kezdeti öt vállalkozásomból ma már csak k e t t ó a z enyém: egy tech­ nológiai tanácsadó cég. mely elsősorban kis- és középvállalkozásokkal foglalkozik, valamint új. csúcstechnológiai cégem, mely egy innovatív település alapú reklám-, illetve kommunikációs rendszer. Michael Lechler. a Gazdag Papa egyik tanácsadójának a Prátert ing Your #i Asset (Legfőbb eszközünk védelme) című könyvéből megtudtam, hogy óv­ nom kell a szellemi tulajdont. Erre az évre azt a célt tűztem magam elé. hogy legújabb vállalkozá­ som pozitív készpénzáramlást biztosítson az év végére. Azt szeretném, ha öt év múlva a havi készpénzáramlás 50 000 dollár és 80 000 dollár közé esne.

Változtass szemléletet, változtass az életeden!
Azt hiszem, a Gazdag Papa legmélyebb szintit tanítása a reménytelen­ ség, illetve a negatív hozzáállás miatt elveszeti fantázia és motiváció úiraélesztése. Gondoljunk csak arra, hogy ha anyagi kényelemről dédelge­ tett álmunk elképzelhetetlennek tűnik, mert időről időire kiábrándulunk, akkor feladjuk a reményt, hogy valaha is megvalósíthatjuk. Sajnos a pénz és a pénzügyek dolgában mindnyájunkat több negatív, mint pozitív gondolkodású ember vesz körül. Az állandó negatív meg­ erősítés által a képzelet, a lehetséges dolgok képe egyre halványul, míg
97

A környéken a hasonló ingatlanok 145 000 dollárba kerülnek. Egy másik kiváló havi készpénzáramlás-forrásnak bizonyult, hogy megvettem egy repülőgéphangárt a hozzá tartozó irodaépületekkel együtt. A hangárnak volt bérbe adható része; drága, céges repülőgépek biztonságosan parkolhattak benne. Minden tulajdonosnak kb. 60CM000
96

végül teljesen eltűnik. Idővel ez a minket érő, folyamatos hatás pesszi­ mista hozzáállást alakít ki bennünk, ami befolyásolja gondolkodásunkat, cselekvésünket, és a z t hogy mit tudunk elérni. Ekkor a motiváció elvész, mert nincs hajtóerő. Képzelőerő" nélkül semmit sem lehet elérni. A rossz gondolati szokások miatt elménk nem tud jó. építő" gondolatokat terem­ teni. Hiszek benne, hogy a Gazdag Papa tanításai áthidalják a szakadékot a kiábrándultságból fakadó kétségbeesés és a teremtés reménye között azáltal, hogy a negatív hatás helyett a pozitívat erő'sítik. A „mit nem tu­ dok megtenni?" félelmét a „mit tudok megtenni?" pozitív elgondolására cserélik. Abban is hiszek, hogy a tudatlanságtól úgy juthatunk el egy ám létre­ hozásáig, hogy valamilyen feladatot szisztematikusan ismételhető" mó­ don hajtunk végre, miközben fejlesztjük és finomítjuk a végrehajtás módját. Ebből a szemszögből a Gazdag Papa csapat az értékteremtés fo­ galmát közelebb hozta az árucikk fogalmához, mint bárki korábban. Az egyik legjelentősebb jótétemény, melyet én a Gazdag Papa anyagoklól kaptam, hogy másként tekintek az életre. Újra fellángolt bennem a szenvedély, és tisztán látom, hogyan alakul át az életem. Rájöttem, ho­ gyan találhatok új lehetőségeket az ipari korból az információ korába va­ ló átmenet idején. Az anyagi függetlenség valóság. Van remény a jobb jövőre. Ennek közvetlen bizonyítékát láttam egy rendkívül erőteljes példá­ ban. Legidó'sebb bátyámmal, aki évekkel ezelőtt nyugatra költözött, és vállalkozó, nem igazán álltunk közel egymáshoz. (Nem személyi ellen­ téteink voltak, csak nagy volt a család, és nagy volt köztünk a korkülönb­ ség.) Nemrégiben meglátogattam, és megkértem, olvassa el a Gazdag Papa, Szegény Papát. Vettem neki egy példányt, és a kezébe adtam. A kocsimban ültünk, amikor lapozgatni kezdte. A/tán egyszer csak hango­ san felolvasott belőle. Azt mondta, korábban is olvasott már gazdasági könyveket, de nem igazán értette, hogyan működik a pénz. Olyan mértékben kezdett kötődni ahhoz, amit olvasott és hozzám, mint soha azelőtt. Azóta közös nyelvet beszélünk. Ő is átélte, amit én már korábban: egy mélyen pozitív eltolódást a kö­ telező teendőktől a birtokolni kívánt dolgok felé. Azáltal, hogy közös el­ képzelésünk volt arról, milyen életet szeretnénk, áthidaltuk személyes különbségeinket, és átléptük személyes anyagi korlátjainkat.
98

Mindenki szembenéz időnként kihívásokkal. Mindenki tudna szemé­ lyes traumákról mesélni. Az alkalmatlanság, a h i á n y , a bánat és a rossz­ akarat dédelgetése senkinek sem tesz jót. N e m érhetünk el sikert, ha 2 kudarc képét őrizgetjük a szívünkben. Ha mégis ezt tesszük, hajtóerőnek használhatjuk negatív élményeinket, ahelyett, h o g y kifogásokként alkal­ maznánk őket álmaink meg nem valósítására. A legki józanítóbb ered­ mény, amelyet a pénz.zel kapcsolatban megoszthatok önökkel a Gazdag l'apa anyagainak hatására, hogy az embernek folytonosan értéket kell te­ remtenie, találnia, és hozzáadnia az eddigiekhez. A pénznek önmagába] nincs lelkiismerete. N e m törődik a személyes történetekkel, akifogások­ kal és az élet kihívásaival. Ha nem növeljük életünk értékét, a pénz végű így vagy úgy ahhoz vándorol, aki megteszi ezt. Már eddig is sok célomat megvalósítottam (jóllehet, még nem talál­ koztam Earrah-val!), de még csak negyvenes é v e i m közepén járok, és bí­ zom benne, hogy ennél is jóval többet fogok. Elsőrendűen fontos szá­ momra, hogy elérjem a teljes szabadságot, hogy alapvető szenvedélyem­ mel hozzájárulhassak a társadalom jobbításához. Immár világossá vál előttem, hogy a pénz n e m boldogít. Az igazi érzelmi kielégülést az jelen ti. ha némi távolságból megszemlélhetem az értéket, amelyet apénzér cserébe létrehoztam. Úgy érzem, ez minden jó gyökere.

99

III. rész

Fókuszváltás

Egyik legmélyebb személyes meggyőződésem, hogy az ember azzá válik, amit megtanul Ha jogi ismereteket szerzünk, jogászok lehetünk. Ha a történelmet tanulmányozzuk, történészek lehetünk. De akármit is tanul­ tunk, vagy nem tanultunk, ha megtanuljuk, hogyan fektessünk be kész­ pénzáramlás termeléséért, anyagilag függetlenné válhatunk. Ezek után eldönthetjük, azzal akarunk-e foglalkozni, ami a szakmánk, visszavonu­ lunk, vagy elkezdünk-e valami teljesen újat tanulni Erre jó az anyagi függetlenség. Sokan beszámoltak róla életük különböző szakaszaiban, milyen sokat se gittek nekik a Gazdag Papa tanításai önmaguk újra-meghatározásá­ ban és életük átalakításában. Ebben a részben megismerkedhettek Tom Kotulával, aki Minnesotában él. Évekig sínylődött egy kilátástalan munkahelyen, sosem tudta megnyugtatóan rendezni számláit, és rengeteget túlórázott, ami a csa­ ládjától vette el az időt. Úgy tűnt, Tom nem tud továbblépni Pénztelen alkalmazottként úgy érezte, muszáj változtatnia a maga és a családja ér­ dekében. Amikor elkezdte tanulmányait a Gazdag Papánál, felismerte, hogy a pénztelenség nem akadálya a befektetésnek és a készpénztermelésnek. Aki érezte már úgy, hogy a munkahelye csapdába ej101

tette, és azért maradt ott, mert úgy vélte, nincs más lehetősége, olvassa el Tom történetét, és merítsen belőle ihletet.
SS

Azután itt van Wade és Carol Yamamoto esete. Ok Hawaiiban élnek, ahol én felnőttem. Amikor megismerkedtünk, Carol már foglalkozott há­ lózati marketinggel, de a férje még nem. Az a mód, ahogyan megegyez­ tek, és közös elhatározásra jutottak, hogy mi lenne mindkettejüknek a legjobb, kiváló példával szolgál, milyen az, amikor két ember megérti egymást, és közös célokat talál. Történetük rávilágít, milyen fontos, hogy e Ry pór együtt tanuljon és dolgozzon egy cél érdekében, miféle áldoza­ tokat kíván a cél elérése, és milyen hihetetlen eredményeket tud hozni. Ez a történet nem csak egy gyakran emlegetett aggodalmat példáz, mi­ szerint „Mit gondol majd a család, a barátok vagy a szomszédok? " ha­ nem azt is megmutatja, hogyan tette túl magát ez a tiszta gondolkodású pár ezen az aggályon. A Gazdag Papa ihlette csapatmunka otthon kez­ dődik. Olvashattok Merced Haliról, férjéről, Jeff Haliról és Jeff egypetéjű ikertestvéréről, Jon Haliról is. Ok Utahban élnek. Történetük tipikus pél­ da arra, miként foszlatlak semmivé az ember hiú reményei váratlan ese­ mények hatására, amilyenek őket a főiskola elvégzése után érték. Kiváló bepillantást nyújt a történet a magasan iskolázott réteg sajátos gondjai­ ba, azon rétegébe, amely az egyetem elvégzése után, diplomával a kezé­ ben ideiglenes, jól fizető, lelkileg megterhelő állásokban helyezkedik el, mint például dot.com cégeknél vagy más magas presztízsű vállaltoknál, amelyek sokat ígérnek, keveset nyújtanak, és jóval többet vesznek el. ígéretesnek vélt pályafutásuk elején — amiért úgy tudták, érdemes ta­ nulni és küzdeni —felfedezték, hogy az alkalmazotti lét nem felel meg nekik. Nem azért, mert lusták voltak, vagy kevés volt bennük az elkötele­ zettség. Merced, Jeff és Jon rájöttek, hogy nem akarnak valaki másnak dolgozni az elkövetkező három vagy négy évtizedben. Anyagi független­ ségre vágytak, és kezükbe akarták venni sorsuk irányítását, hogy ezt el­ érjék. Nem pazarolták arra az idejüket, hogy meggyőzzék magukat, azt kell tenniük, ami nem jó nekik, mert annyi időt és energiát fektettek kiváló tanulmányi eredményeik elérésébe és megnyerő diplomáik megszerzésé­ be. Ehelyett a Gazdag Papa tanulmányozásciha fogtak, és elkezdtek be­ fektetni Az volt a céljuk, hogy pozitív készpénzáramlást érjenek el az
102

anyagi biztonság megteremtéséhez* Beismerik, hogy volt jó néhány ne­ héz pillanatuk, mégis kitartottak. Ahogyan gazdag apám tanította, hibáz­ tak, tanultak a hibáikhói és továbbléptek, hogy megteremtsék a sikert. Ami még fontosabb, lényeges üzenetet közvetítenek a hozzájuk hason­ lóknak, akik kiábrándultak magas követelményeket támasztó állásukból, vagy abban bíztak, hogy alig néhány év alatt meggazdagodhatnak egyegy új cégből. Merced, Jejf és Jon nem panaszkodtak amiatt, ami történt velük. Őszintén számba vették, kik is ők, egészen új módon kezdték ké­ pezni magukat, és ezt a szilárd alapot használták fel életük megváltozta­ tására. Nem égtek ki, nem váltak cinikussá, hanem megragadták az új lehetőségeket, és cselekedtek. A Pennsylvaniában élő Ken Hobson története másról szól. Jól meg­ alapozta pályáját szakterületén, és igen jól keresett éveken át, mígnem úgy érezte, valami hiányzik. A Gazdag Papa tanításaiban talált rá, mi azSikerült rájönnie, hogyan öwözheti befektetéseit új munkájával. Már nem aggódik, mi lesz, ha nyugdíjba megy; bízik benne, hogy egyre nö­ vekvő havi készpénzáramlást biztosít magának. És még élvezi is, amit csittáL Tim, Wade, Carol, Merced, Jejf, Jon és Ken nem „vártak a sült ga­ lambra Kezükbe vették sorsuk irányítását, és jobbá tették életüket. Elé­ gedetlenek voltak a helyzetükkel, tudatos döntést hoztak, és az anyagi biztonság felé vették az irányt. Nem hagyták, hogy elcsépelt kifogások út­ jukat állják, nem hallgattak azokra, akik megkérdőjelezték tetteiket (és feltehetően a józan eszüket is). Ahelyett, hogy elfogadták volna a vaskalapos bölcsességeket („Jobb az az ördög, akit ismer az ember, mint az, akit nem "), és ódzkodtak volna az új dolgok kipróbálásától („Még sosem csináltad. Honnan tudod, hogy 9 beválik? '), terveket kovácsoltak, kutatásokat végezlek, egymásban tá­ mogatókra találtak — és győztek. Megtanulták, hogyan lehet anyagilag függetlenné válni, és cselekedtek.

103

8. fejezet

három évig tanultam a főiskolán nyilvánosbeszédet és menedzsmentet. Harminchárom éves vagyok, és van egy hároméves fiam. Ugy tervezem, negyvenéves koromra nyugdíjba vonulok.

Jobb, mint nyerni a lottón
THOMAS G. KOTULA St. Cloud, Minnesota

Egy régi téma új látásmódja
Mindig is szórakoztatott, hogy különféle pénzszerzési módokat eszel­ jek ki. Próbálkoztam néhány kisebb vállalkozással. Az egyik, amelyet egy társammal közösen üzemeltettünk, egy játéktermi automata volt. A játékosnak negyeddollárosokat kellett beledobálni, és díjat nyerhetett. A társam mintegy 2000 dollárt vesztett, én lenulláztam magam. Ez a vál­ lalkozás mégis nagy lépés volt számomra. Miután sok emberrel kellett beszélnem, bőven volt részem visszautasításban, és megtanultam kezelni azokat. Az ingatlanüzletről és a pénzügyekről szóló irodalom mindig is érde­ kelt. 1988-ban kezdtem el ilyen témájú könyveket olvasni, amikor belép­ tem a haditengerészetbe. Bármily izgalmasnak találtam is azonban az in­ gatlanüzleteket, sosem jutott eszembe, hogy magam is vásároljak ingat­ lant. Amikor hallottam a Gazdag Papa, Szegény Papáról, úgy döntöt­ tem, megveszem. Miután elolvastam, a sorozat három további részét is megvettem magamnak. Amikor tavaly térdmútétem után lábadoztam, és láttam Róbert tájékoztató reklámmúsorát a tévében, megrendeltem a Choose to Be Rich (Válaszd a gazdagságot!) sorozatot is. A Gazdag Papa, Szegény Papa mindezidáig a leghasznosabb olvas­ mányom volt Róbert filozófiájának köszönhetően. Először is hangsú­ lyozta, hogy a lehetőségek a lábaink előtt hevernek. Másodszor pedig rá­ mutatott, hogy senki sem rosszabb másoknál. De ami igazán megraga­ dott, azok az ingatlannal kapcsolatos meglátásai voltak. Az elgondolás, hogy az ember az ingatlanja bevételéből éljen, ahelyett, hogy meglévő jövedelme kiegészítésére használná csupán, olyan lehetőség volt. amely azelőtt meg sem fordult a fejemben. Miután elgondolkodtam rajta, mekkora jövedelmet biztosíthat az in­ gatlanba fektetett pénz, új távlatokat nyitott előttem, és ez természetesen cselekvésre ösztökélt. Eszem ágában sincs leállni.
105

Hét és fél éven át egy kilátástalan állásban robotoltam, leveleket valósattam egy postahivatalban. Amikor csak lehetett, túlóráztam — esténként, hétvégeken és ünnepnapokon —. hogy keressek egy kis külön pénzt. Kénytelen voltam, mert ott voltak a befizetetlen számlák. Egyik napról a másikra éltünk a feleségemmel. Gyakran másodállást is vállaltam, és ott is túlóráztam, bánni volt is az a munka: vezettem iskolabuszt, szállí­ tottam pizzát, lehetetlen munkákat végeztem egy golfpályán, és még so­ rolhatnám. Emlékeim szerint egyetlen állásomban sem voltam elégedett. Mégis hiányzott a motiváció a változtatáshoz. No meg nem is hittem magamban. Ugy gondoltam, a tapasztalatlanságom akadályt jelent. Ez és a halogatásra való hajlamom együttesen visszatartottak. Tizennyolc hónapja, mielőtt megtaláltam az eszközt és a reményt éle­ tem megváltoztatására, lényegében üres volt a bankszámlám. Ha meg­ engedtem magamnak, hogy a nyugdíjazásomra gondoljak, úgy számítot­ tam, a postahivatal további tizenkilenc évig igényt tart kényszerű jelen­ létemre, mire összegyűjtöm a nyugdíjra valót. Befektetési alapokkal te­ letömött postai nyugdíjszámlám jelentette az egyedüli befektetésünket. A jövő" nem festett valami fényesen. Ma. Gazdag Papának hála. bankszámlánkon mintegy 90 000 dollár van, és anyagi biztonságunk megengedné, hogy akár tíz vagy több évig ne dolgozzak, ha nem akarok. A haditengerészet veteránja vagyok, és
104

így csináltam
Röviddel a Gazdag Papa, Szegény Papa elolvasása után több körülmény egybeesése arra késztetett, hogy megvegyem első" bérbeadásra szánt ingatlanomat St Cloud egyik külvárosi negyedében. Testvérem nagyon szeretett volna kiköltözni szűkös lakásából hároméves gyerme­ kével. Minthogy egy 60000-es lélekszámú plusz 14 000 egyetemi diákot számláló városban laktam, tudtam, hogy bőven akadnak kiadó ingat­ lanok. Mégis ez volt az első'alkalom, hogy felismertem, milyen értéke­ sek lehelnek ezek a számomra. Miután három hónapon át tárgyaltam ingatlanügynökökkel, és kér­ dezgettem őket. hogy foglalkoznak-e bérbe adható ingatlanokkal, talál­ tam egy három lakásos társasházat, amely megfelelt a testvéremnek és nekem. 99 000 dollárt kértek érte. 94 000 dollárt ajánlottam úgy. hogy 5000 dollárt visszakapok az átíráskor. A húgom lakástulajdonosnak járó hitelt kapott, és az egyik lakásban benne akart lakni, így a vételár teljes összegét meghitelezte nekünk a bank 7 százalék kamatra, a 99 000 dollár jelzáloghitel harmincéves törlesztésével. Ez fontos volt. mert egyikünk­ nek sem volt pénze az előlegre. En szedtem be a lakbéreket, a húgom feladata volt a közös területek és a kert gondozása. Még úgy is. hogy a húgom csökkentett lakbért fize­ tett, a ház havi 300 dollár passzív készpénzáramlást biztosított, amelyen osztoztunk a testvéremmel. íme a részletes számítás:
Az ingatlanra fordított készpénz Hldleg: Általunk fizetett átírási költség: Általunk fizetett felújítási költség: 6000 dollár 6000 dollár A havi készpénzáramlás elemzése: Bérbeadásból származó bevétel: Havi kiadások: —Adók (ingatlan): —Biztosítás: 106 1365 dollár 50 dollár 40 dollár 0 dollár 0 dollár

-Felújítás/karbantartás: •Fűtés és áram: -Szemétszállítás és víz: -Tartalék:* -Hiteltörlesztés (30 éven át 7 c/< kamattal) *A teljes készpénzáramlás a tartalékba kerül. Nettó havi készpénzáramlás: A befektetés megtérülése Éves készpénzáramlás (300 dollár x 12) Az ingatlanra fordított készpénz: A befektetés megtérülése:

0 dollár 150 dollár 65 dollár 0 dollár 760 dollár 1065 dollár 300 dollár

3600 dollár 6000 dollár 609f

A testvérem és én 2001 szeptemberében vásároltuk meg az ingatlant, és novemberre már azt kutattam, hogyan birtokolhatnék másként bérbe adható ingatlanokat. Figyelembe kellett venni, hogy a háromlakásos tár­ sasház, amelyet megvettünk, jelentós felújítást igényelt. Nem szeretek olyan munkát végezni, amihez nem értek, ezért sok segítséget kellett igénybe vennünk. Én sem javítok WC-t, ahogyan Róbert sem. Nemrégiben azonban újrafinanszírozták a jelzáloghitelt, harminc évre 4.5% kamattal, így passzív jövedelmünk 650 dollárra emelkedett. 2500 dollár nyereségünk volt az újrafinanszírozásból, és osztoztunk a bevéte­ len. Bár 6000 dollárt fizettünk ki a felújításra, egyenként 10 000 dollár nyereséghez jutottunk. Ezt a pénzt további ingatlanokba fogom fektetni. A ház most is a miénk, jelenleg 250 dollár cashflow-t termel havonta. Ez remek kezdés volt. de néhány hónap múlva rádöbbentem, hogy újabb terveket kell kovácsolnom, hogy elérjem kitűzött célomat, azaz örökre megválhassak a postahivataltól, és rálépjek az anyagi biztonság felé vezető"útra. Ezért építési telkek után néztem. Egy napon belül talál­ tam egy kisvárosban egy 1,38 hektáros telket, amely többlakásos lakóin­ gatlanok építésére kijelölt övezetben helyezkedett el. Elhatároztam, hogy öt ikerházat építek a területre, amelyek mindegyikében egy-egy család lakhat.
107

Sok munkámba került, de megérte, hiszen még mindig nem volt be­ fektetni való pénzem. Tudtam azonban, mit kell tennem, és ez nagy előnyt jelentett számomra. Ahogyan Róbert mondta, meg kell csinálni a házi feladatot. Csupán annyi kellett, hogy elkötelezetten keressem a megfelelő képletet. Összeírtam a megválaszolandó kérdések listáját, könyvekből pénz­ ügyi ismereteket szereztem, faggattam embereket, s hónom alá csaptam a Yellow Pagest. Elsőrendű célom az volt. hogy hitelt kapjak. Felhívtam bankokat és jelzáloghitelekkel foglalkozó hitelintézeteket csak azén, hogy feltegyem a kérdéseimet. Ezek között a következők szerepeltek: • Milyen fajta hiteleket kínálnak? • Adnak-e hitelt űj épület építésére? • Milyen fajta előlegfizetést fogadnak el, vagyis elfogadnak-e saját tókét is, vagy csak készpénzt? • Milyen feltételeknek kell megfelelnem, hogy megkapjam a hitelt? Megtudtam, hogy a legtöbb bank és hitelintézet szigorúan hagyomá­ nyos feltételeket szab, bár nem mind. Miután feltettem az összes kérdé­ semet, hívtam a következő számot. Körülbelül egy tucat hitelintézettel beszéltem, mire találtam egy olyat, amely hajlandó volt meghallgatni a tervemet. Nem túl kedvező pénzügyi adatokat szolgáltattam, de beadtam az üzleti tervemet is, ame­ lyet magam készítettem, és eléggé biztonságos volt. Azt látták benne, amit én: egy veszteséget kizáró helyzetet, amely biztosította, hogy laká­ sok épüljenek a kívánatos, megvehető" területen. Azt is megmutattam, hol lehet spórolni az építkezésen, miután kikértem építésügyi szakértők véleményét. Megszereztem egy 840 000 dolláros hitelt mindenféle biz­ tosíték nélkül. Mindössze egy kézfogás és egy mosoly kellett hozzá, hogy létrejöjjön az üzlet. Mivel semmilyen tapasztalattal nem rendelkeztem az építkezés terén, némileg hátrányos helyzetben voltam, de mások tapasztalata nagy segít­ séget nyújtott. A feleségem az építőiparban dolgozott, és volt egy közös barátunk, aki éppen akkor kezdett önálló vállalkozásba lakásépítések te­ rén. Megkérdeztem, segítene-e mint tanácsadó. Cserébe felajánlottam, hogy olyan mértékben vehet részt az építkezésben, amilyen mértékben akar. Együttműködésünk az égben köttetett frigynek bizonyult. A felesé108

gem építőipari kapcsolatai is jól jöttek, mert nagyon kedvezményes áron sikerült építőanyagot vásárolnom. Attól a pillanattól kezdve, hogy az építkezés gondolata megfogant az agyamban, hat hónapba telt, mire nekiláttunk a dolognak. 2002 májusában kezdtem bele a projektbe, júliusban felmondtam a postai állásomat (a feleségem megtartotta a magáét, ma is ott dolgozik, mert szereti), és a következő októberre készen voltunk. Mind a tíz ingat­ lan bérbe van adva. A telek és az építkezés kb. 770 000 dollárba került. Az eredeti 840 000 dolláros jelzáloghitelből 60 000 dollárt használtam más projektek finanszírozására. íme a számítások:
Az ingatlanra fordított készpénz:
Előleg: Általain fizetett átírási költség: Általain fizetett felújítási költség: 0 dollár 3500 dollár 0 dollár 3500 dollár

A havi készpénzáramlás elemzése: Bérbeadásból származó bevétel: Havi kiadások: — A d ó k (ingatlan) —Biztosítás: — F e I új ítás/k árban tartás: —Szemétszállítás: —Tartalék: —Kezelési díj: —Hiteltörlesztés (25 évre 7'7<-os kamattal): Nettó havi készpénzáranilás: A befektetés megtérülése Éves kés/pénzáramlás (1310 dollár x 12): Az ingatlanra fordított készpénz: A befektetés megtérülése: 109

7900 dollár 40 dollár 200 dollár 0 dollár 150 dollár 100 dollár 0 dollár 6100 dollár 6590 dollár 1310 dollár

15 720 dollár 3500 dollár 449%

Megjegyzés: Nem fizetem a rezsit, kivéve a szemétszállítást, de annyira emeltem a bérlők által fizetendő lakbért, hogy fedezze ezt a költ­ séget. Ráadásul két-három bérlő érdeklődött, hogy megvehetné-e az in­ gatlant. Ha úgy döntök, hogy eladom nekik a lakásokat, 25 százalékol finanszíroznék számukra, és így még mindig jövedelemhez jutnék. A projekt kellős közepén magam is lakásépítésbe fogtam saját ré­ szemre, egy másik St. Cloud-i külvárosban. Ez jóval nagyobb, mint az előzd házunk (az új csaknem 480 négyzetméter, több mint kétszerese a területe a másikénak); az építési költségek 360 000 dollárt tettek ki. Fel­ vettem egy 420 000 dolláros jelzáloghitelt 2,9 százalékra, speciális fi­ nanszírozással. Egy másik példája a jó kapcsolatok hasznának, hogy fel­ kerestem egy jelzáloghitelekre szakosodott brókert, aki hozzám hason­ lóan postai állását hagyta ott. A vételár 25 százalékának előlegként való kifizetésével alacsony kamatú jelzáloghitelt kérvényeztem. Amikor megszereztem a hitelt, 140 000 dollárt kaptam. Ezt az össze­ get újabb építkezésekre fordítom, és/vagy további bérbe adható ingat­ lanokat veszek, hogy megvehessük álmaink otthonát. Az idén azt tervezem, építtetek öt családi házat is, jelenlegi bérlőim és mások részére. Terveim szerint havi 600 dollár készpénzáramlást tud­ hatok a magaménak passzív cashflow formájában ezekből az ingattanokból. Ugy tervezem, három év múlva, további lakásépítésekkel, havi 2000 dollár bevételre számíthatok. A célom, hogy hét év múlva annyi ingatlanom legyen, hogy 4500 dollárt hozzanak havonta, a saját tőkén felül. Ekkor majd, csaknem 60 000 dolláros passzív jövedelemmel, úgy tervezem, visszavonulok.

Az ingatlanüzletek előtt Havi számlák 1000 dollár jelzáloghitel 800 dollár hitelkártyák 400 dollár tanulmányi hitel 500 dollár jáninívek 360 dollár napi kiadások 1 (XX) dollár megélhetési költs. 4060 dollár összesen Havi bevételek 2000 dollár 1550 dollár 3550 dollár az én fizetésem teleségem fizetése összesen

Eszközök
160 000 dollár 14 000 dollár 174 000 dollár iűgatlan nyugdíjterv összesen

Források 145 000 dollár 80 000 dollár 225 000 dollár saját ház hitelkártyák és tanulmányi liitel

Az ingatlanüzletek után Havi számlák 1800 dollár 500 dollár
-

Havi bevételek
2150 dollár

jelzáloghitel hitelkártyák

bérbeadásból összesen

1600 dol 1 ái- a feleségem fizetése

400 do 11 ái tanulmányi hitel 800 dol 1 ár j ármú"vek 360 dollár 750dollár 4610 dollár napi kiadások megélhetési költs. összesen

3750 dollár

Hiszem, amit látok
A számok önmagukélt beszélnek. Itt közlöm rövidített pénzügyi ki­ mutatásaimat az ingatlanvásárlások előtti és utáni időkből:

Eszközök

Források
ingatlan nyugdíjterv 1 370 000 dollár 65 000 dollár 1 435 000 dollár ingatlanok jelzáloghitelei hi tel kártyák és tanulmányi Intel összesen

2 030 000 dollár 14 000 dollár

2 044 000 dollár

összesen

11 1
110

Vége a kilátástalanságnak
Szívesen nézegetem az íróasztalom fölött a falra kiragasztott célkitű­ zéseimet, melyeket akkor írtam le, amikor megvettem a háromlakásos társasházat. Ezek a következők: • Egy év múlva 1000 dollár havi passzív jövedelem; • Öt év múlva 5000 dollár havi passzív jövedelem. Jelenleg havi készpénzáramlásom több mint kétszerese a tervezett­ nek. Szeretném közzé tenni, amit megtanultam: • Ne skatulyákban gondolkodj! A problémák megoldásai mind­ annyiunk számára egyediek. Nem kell mindig valaki, aki megmondja, hogyan kell megoldani valamit. Végül is az cseppet sem lenne szórakoz­ tató. • Hallgass meg másokat! Sokan szeretnek arról beszélni, amihez értenek. Ha odafigyelsz rájuk, állandóan tanulhatsz tőlük. • Valld be, hogy nem értesz mindenhez! Ez rendjén van. Ha segít­ séget kérsz, eléred a sikert. • Ne félj gazdagnak lenni! Én olyan családban nőttem fel, ahol nemcsak a gyerekek elolt, de még a felnőttek egymás közt sem beszéltek a pénzről. Ha minden másról lehet beszélni, miért pont a pénzről ne le­ hetne? • Mindig figyelj! Amikor földek mellett visz az utam, folyton jár az agyam: „Vajon mire használhatnám ezt a telket?" • Adj, hogy kapj! Légy nagyvonalú azzal, amid van! Mindig azon igyekezz, hogy mindenki jól járjon! Említettem például, hogy lakásokat építek néhány bérlőm számára, akik saját otthont szeretnének. Jelentós kedvezményeket adok nekik, mert megengedhetem magamnak.

l.isukból. és gazdagságra vágynak. De nem gondolják végig, milyen len­ ne lottónyeremény nélkül meggazdagodni. Aki belefáradt a mókuskerékbe, annak elmondhatom, hogy a gazdagsághoz vezető út az ajtaja előtt kezdődik. Ha én ki tudom használni, más is ki tudja. Ez sokkal meg­ bízhatóbb módja a pénzszerzésnek, mint a szerencsére hagyatkozni. Ha hisztek magatokban és abban, hogy mire vagytok képesek, soha többé nem bízzátok magatokat a lottószelvényekre.

Itt a szelvény
Amikor elindultam az anyagi biztonság felé, nem tudtam, milyen jó érzés az. Azt hiszem, Róbert Kiyosakinak igaza van: Aki nem tudja ma­ gát elképzelni gazdagnak, az sosem lesz gazdag. Érdekesnek találom, hogy oly sokan vesznek lottót. Elegük van az ál112 113

9. fejezet

Közös döntés
WADE ÉS CAROL YAMAMOTO Waikele, Hawaii

Mindig azt hittük, hogy ingatlanba befektetni túlontúl kockázatos. Ha az ember ingatlant vesz, bizonytalan tényezőknek van kitéve, és rajtaveszt­ het. Ez elvetendőnek, túlságosan is félelmetesnek lúnt számunkra. Amikora nyugdíjunkra való befektetésről volt szór. a rövid távú. biz­ tos befektetések nyugtatták meg az idegeinket, amelyekkel sohasem ve­ szíthetünk általunk túl soknak tartott pénzt. Igaz, nem is nyertünk sokat. Vesztettünk viszont körülbelül 20 000 dollárt a munkahelyi nyugdíjala­ punkon, amikora tőzsde, főleg a magas kockázatú részvények, amelyek­ be befektettek, esni kezdtek. Jelentős akadályként tornyosult előttünk az ismeretlentől való fél­ elem, plusz az aggodalom, hogy mit szólnak mások. Amikor 2000-ben egy barátunktól hallottunk a Gazdag Papa, Szegény Papáról, érdeklődni kezdtünk, mert Róbert Kiyosaki is Hawaiiból származott, ahogyan mi. Oahuban élünk, de jómagam Kauai szigetén nőttem fel, Carol pedig Big Islanden. Mindketten a Hawaii Egyetemen végeztünk (én villamosmér­ nökként, Carol pedagógia szakon). A szüleim, akik kereskedelmi iskolát végezetek, erőltették, hogy főiskolára menjek én is, a testvérem is. Carol is mindenképpen főiskolai diplomát szeretett volna. A diploma maga­ sabb jövedelmet jelentett. Ezt mondták nekünk, és ebben hittünk. De amikor elolvastuk valaki másnak a sikertörténetét, kétségek me­ rültek fel bennünk, mert nagyon más volt, mint valóban belevágni, és egyedül sikert elérni.
114

Amikor elolvastuk a Gazdag Papa, Szegény Papát, megfogott Róbert Kiyosaki könnyed, szórakoztató stílusa. Rengeteg információt kaptunk tőle az anyagi függetlenségről. Ugyanakkor eltűnt belőlünk a félelem az ingatlanbefektetéssel kapcsolatban. Amint elkezdtünk CASHELOW-t játszani egy barátunkkal, aki megismertetett minket a Gazdag Papa filo­ zófiájával, valami más is történt. Rájöttem, miért rettegek tőle, nehogy mérnök vagy orvos kártyát kapjak a játék elején („Bármit, csak azokat n e ! " — siránkoztam többször is.) Azokkal a lapokkal sokkal nehezebb volt kikerülni a mókuskerékből. Egy portás kártyával megnyerhetem a játékot, ezt átláttam. A különböző foglalkozás kártyák áttekintésekor már az elsőjátékban feltűnt, hogy a jobban fizetett játékosoknak a kiadá­ saik is magasabbak, és több a kacatjuk. Jóval nehezebben jutnak el odáig, hogy passzív bevételeik túlszárnyalják kiadásaikat, ami szükséges hoz­ zá, hogy az ember kikerüljön a mókuskerékből, és ráléphessen a gyorsí­ tósávra. A foglalkozás kártyák ugyanakkor a való életet utánozzák, amennyiben a magasabb jövedelműeknek nagyobb házuk, jobb kocsi­ juk, többi ingóságuk van. A játék felnyitotta a szemünket, de csak akkor jöttünk rá, mennyi igazság van benne, amikor beléptünk a B (befektető) negyedbe. Megta­ nultunk még valamit: ha csak játsszuk a játékot, anélkül, hogy felhasz­ nálnák az általa nyert tudást az életben, csak az időnket pazaroljuk, és nem vesszük észre, mekkora erőt kaptunk. A játék hihetetlenül sok min­ denre megtanít. Carol már évekkel korábban belépett a C (cégtulajdonos) negyedbe. Óvónő volt egy magánóvodában, és úgy döntött, rászánja magát a nagy váltásra, és csak részmunkai dőlten dolgozik ott a továbbiakban, mert már kezdett kiégni. Támogattam a döntését. Ma Carol főállásban közös hálózati marketingüzletünket bonyolítja, amellyel az utóbbi hét évben foglalkozunk.

Továbblépés
2001 közepére elhatároztuk, hogy ha gazdag jövőt szeretnénk, nehéz döntéseket kell hoznunk, többek között életformaváltással kapcsolatosa­ kat is. Körülné/lünk három hálószobás lakásunkban, és már egészen
115

másként láttuk. (Hét évvel korábban, amikor megvettük, azthillük. egy saját otthon minden család álma.) Havonta 2000 dollárunkba került - re­ zsi nélkül. 300 000 dollárért vettük, és — mint oly sokan — abban re­ ménykedtünk, hogy egyszer majd jóval többért adjuk el. Költöttünk a felújítására, ám addigra az ingatlanpiac mélypontra került. Nem tudtuk újrafinanszírozni a hitelünket, mert nem volt saját tőkénk. Reméltük, hogy a ház értéke majd felmegy, de ez sosem következett be. Rájöttünk azonban, hogy ha eladjuk a házat, mely túl sok jövedelmün­ ket emészti fel, elkezdhetjük igazából játszani a ..játékot". Carol első" reakciója az volt. „Mit szólnak majd a barátaink?" Erre megkérdeztem, ott akar-e lakni az elkövetkezó'húsz évben. Elgondolko­ dott, majd nemmel felelt. Ezután végigvettük a „mi lenne, ha . . . "listát: • Mi lenne, ha eladnánk a házat, és havi bevételt termelő ingatlant vá­ sárolnánk? • Mi lenne, ha olyan helyen laknánk, ami nem kerül ilyen sokba? • Mi lenne, ha maradnánk, ahol vagyunk, és nem tennénk semmit? Minden eshetőséget hosszasan megvitattunk, így kideríthettük, mit is akarunk mindketten. „Miért vagyunk ebben a házban?" — Ezt a kérdést őszintén meg kellett válaszolnunk. 260 000 dollárért eladtuk a házat, veszteséggel, majd vettünk egy má­ sikat 2002 áprilisában. Bevallom, a B negyed felé tett elsdlépés a legna­ gyobb és kezdetben a legnehezebb dolog volt, amin valaha keresztül­ mentünk mint házaspár, de egy percig sem bántuk meg. Úgy éreztük, ez az egyetlen lehetséges módja az anyagi függetlenség elérésének. Három hónappal később megvettük első'kiadó ingatlanunkat Honolu­ luban.

megtérülése az elsőévben. Második ugyancsak zálogjog érvényesítéssel megvásárolt ingatlanunk alig négy hónap múlva lett a miénk 63 000 dol­ lárért, 10 százalék előleggel. Ennek a befektetésnek a megtérülése 36 százalékos. Mindkét lakás három hálószobás, egy fürdőszobás, és egy több mint 100 lakásos épületegyüttesben található. Az egyik, a miénkhez hasonló lakást nemrégiben 83 000 dollárért adták el. Egy ingatlanügynök, mellesleg volt főnököm révén szereztem tudo­ mást a két ingatlanról, amelyek mintegy négy mérföldnyi re vannak a la­ kóhelyünktől. Az illető korábban a haditengerészet lisztje volt, majd né­ hány éve ingatlanügynök lett Hawaiiban, hogy nemsokára bekövetkező nyugdíjba vonulásakor elég pénze legyen ott lakni. Egy évvel azelőtt, hogy ügynökösködésre adta a fejét, elkezdett ingatlanokat vásárolni, és három év alatt hetet vagy nyolcat mondhatott a magáénak. Tanulni akar­ tam tőle. Hajlandó volt segíteni nekem, és megosztotta velem tudását. Mielőtt kapcsolatba léptem vele, az Interneten és újságokban keres­ géltünk eladó ingatlanokat, de mire felvettük volna a kapcsolatot az el­ adókkal, a kinézett ingatlanok már elkeltek. Közöltük ügynökünkkel, hogy hajlandók vagyunk fizetni, és elmagyaráztuk, mire lenne szüksé­ günk. Megértően és bátorítóan viselkedett, és hangsúlyozta, hogy min­ dig vannak eladó ingatlanok, s hogy a megfeleló'időben ráakadunk a ne­ künk kellőre. Igaza is lett. íme elsőbérbe adott ingatlanunk számításai, amelyet 2002 júliusában vettünk meg:
Vételár: 57 000 dollár Az ingatlanra fordított készpénz Előleg: Általunk fizetett átírási költség: Általunk fizetett felújítási költség: 5700 dollár 1900 dollár 3500 dollár 11 100 dolíár A havi készpénzáramlás elemzése: Bérbeadásból származó bevétel:
— 5 9 f

így csináltuk
Megfogadtuk a Gazdag Papa tanácsadójának Reál Estate Riches (In­ gatlanvagyon) című könyvében leírt nagyszerű mondatát: Akkor kere­ sünk pénzt, amikor vásárolunk. Elsőzálogjog-érvényesítésen alapuló in­ gatlanbefektetésünket 57 000 dollárért vettük, 10 százalék előleggel. Ez­ zel az első próbálkozással több, mint 42 százalékos volt a befektetés
116 üresen állásból adódó veszteség:

1150 dollár 57,50 dollár 1092,50 dollár

Összes bevétel:

117

Havi kiadások: —Adók (ingatlan): —Biztosítás (PMI magánjelzálog-biztosítás): —Felújítás, karbantartás:
1 5 3 7
D O L

|

Havi kiadások:
Á R

53,85 dollár 0 dollár

—Adók (ingatlan): —Biztosítás (PMI magánjelzálog-biztosítás): —Felújítás, karbantartás:

19,09 dol lár 42,59 dollár 0 dollár

(Minden lehetséges dolgot—parkettát, szerelvényeket, vízcsöveket — kicseréltettünk a felújítás során, ezért remélhetőleg egy ideig nem lesz szükség javításra.) —Tartalék: —Havi karbantartási összeg (tartalmazza a kockázati biztosítást): —Hiteltörlesztés (30 éven át 7,75%-os kamattal): Nettó kés/pénzáramlás: A befektetés megtérülése Éves készpénzáramlás (418,84 x 12) Az ingatlanra fordított készpénz A befektetés megtérülése 5026,08 dollár 0 dollár

(Minden lehetséges dolgot —parkettát, szerelvényeket, vízcsöveket — kicseréltettünk a felújítás során, ezért remélhetőleg egy ideig nem lesz szükség javításra.) —Tartalék: 0 dollár 252,29 dollár 411,77 dollár 725,74 dollár Nettó készpénzáramlás: 366,76 dollár A befektetés megtérülése

252,29 dollár 352,15 dollár 673,66 dollár 418,84 dollár

—Karbantartási költség (tartalmazza a kockázati biztosítást): —Hiteltörlesztés (30 évre 7,875%-os kamattal):

11 100 dollár 45,39í

Éves készpénzáramlás (366,76 dollár x 12) Az ingatlanra fordított készpénz

4401.12 dollár 12 010 dollár 36,6%

Álljanak itt a második bérbe adott ingatlanunk adatai is, amelyet 200 novemberében vettünk:
Vételár: 6 3 1 0 0 dollár Az ingatlanra fordított készpénz: Elóleg: Általunk fizetett átírási költség: Általunk fizetett felújítási költség: 6310 dollár 2200 dollár 3500 dollár 12 010 dollár A havi készpénzáramlás elemzése: Bérbeadásból származó bevétel:
— 5 7 c

A befektetés megtérülése

1 ] 5 0 dollár
5 7 3 0

üresen állásból adódó veszteség:

dollár

Összes bevétel: 118

1092,50 dollár

Megtanultuk, hogy ne szeressünk bele az ingatlanokba (bár ez elég nehéz, különösen, amikor jelzálogjog-érvényesítéséről van szó), és csu­ pán a számokkal foglalkozzunk. A fenti két esetben még csak nem is lát­ tuk a házakat, amíg el nem fogadták az ajánlatainkat. Szerencsénkre olyan ingatlanügynökünk/mentorunk van, aki Róbert. Kiyosakival, Dolf de Rooss-szal és a hozzájuk hasonló emberekkel van egy hullámhoszszon. Végül, miután megszereztük a második ingatlant. Carol azt kérdezte: „Miért nem adtuk el a lakásunkat már előbb?" (Ezen még ma is nevetgé­ lünk.) Most a harmadik ingatlanunkat keressük. Az ebból a befektetésből származó passzív havi jövedelem fedezné jelenlegi házunk jelzálog-tar­ tozását. Ez hihetetlenül nagy pénzügyi előrelépés lenne a számunkra.
119

Fél lábbal kilépve a mókuskerékből
Még mindig az A negyedben dolgozom, egy katonai támaszponton a telefonrendszerek figyelését ellátó osztagban. Harminckilenc éves va­ gyok, és már mondtam a főnökömnek (aki harminc), hogy negyvenöt éves koromra nyugdíjba akarok menni. Ez nagyon messze van a hivata­ los nyugdíjkorhatártól, ami 62 év. Az elkövetkező'három-öt évre azt ter­ vezem, Carollel együtt átlépünk a C negyedbe, miközben a B negyedben is tovább tevékenykedünk. Eddigre ingatlanbefektetéseink és hálózati marketing üzletünk jövedelme el kell tartson minket, hogy tanulmányoz­ hassuk és utánajárhassunk a nagyobb üzleteknek. Jóllehet, Carol rövid távon többet keresne tanárként, hosszú távú terveink immár arról szól­ nak, hogyan irányítsuk magunk a sorsunkat, azaz nem akarunk vissza­ menni alkalmazottnak, s a jövedelmünket „kacatok" vásárlására költeni ahelyett, hogy befektetésekre fordítanánk.

Az ember kezébe veheti sorsa irányítását
Amikor eladtuk az otthonunkat, nem tudtuk, hogy kicsúszik-e a ke­ zünkből az életünk irányítása, vagy a helyes pénzügyi irányba tettünk-e egy lépést. Amikor megvettük elsd bérbeadásra szánt ingatlanunkat, kezdtük úgy érezni, hogy jó döntést hoztunk. És amikor elbizonytala­ nodtunk, mindig újraolvastuk a Gazdag Papa könyveket, vagy CASHELOW-t játszottunk. Amikor a második kiadó ingatlanunkat is megvettük, már egészen biztosak voltunk benne, hogy jó úton haladunk. Hihetetlen, mekkora ha­ tása van egyetlen döntésnek. Mindig bíztunk magunkban, hogy pénzügyileg sikeresek lehetünk. Csak nem tudtuk, hogyan. Egy társasjátékban kellett részt vennünk hoz­ zá, hogy megértsük, miként nyerhetünk az életben. Ami még jobb. legyőztük az ismeretlentől való félelmünket — hogy mi lenne, ha eladnánk a házunkat, mi lenne, ha elkezdenénk hinni magunkban, és ingatlanba fektetnénk be. Amint belevágtunk, kiderült, hogy nem is olyan nehéz, mint gondoltuk. Ugyan még messze nem értük el a célunkat, de határozottan jó irányba haladunk. Sokkal jobb. hogy most tesszük, mint ha a jövőben abba a szerencsétlen helyzetbe kerülnénk, hogy csak kesereghetnénk: „Bárcsak annak idején megtettem volna, ak­ kor most nem itt tartanék!"

Példát mutatunk
Az igazgatóm megfigyelte ingatlan-üzleteimet, és úgy döntött, o is megoldja pénzügyi életét, ezért megvette első' bérbeadásra szánt ingat­ lanját az én ügynökömön keresztül, aki neki is a főnöke volt korábban. Egy Las Vegas-i barátunk ugyancsak bérbe adható ingatlanokat keres, miután tudomást szerzett eredményeinkről. Más barátaink azonban nem fogadják meg a Gazdag Papa figyelmeztetését, hogy csak a létrejöttük után azonnal készpénzáramlást biztosító üzleteket kössenek. Semmi pénzt nem hozó ingatlanokat vásárolnak — sőt. olyanokat, amelyek in­ kább viszik a pénzt —, abban a reményben, hogy majd felmegy a házak értéke, és haszonnal adhatnak túl rajtuk. Ezt a stratégiát mi is kipróbáltuk első családi házunkkal, és az lett az eredménye, hogy elveszítettük az egész ráfordított tőkénkel — plusz még egy kicsit. Pénz dolgában egyedül befektetési ingatlanügynökünkben bízunk meg. Nem hallgatunk többé pénzügyi tervezőkre, akiknek fogalmuk sincs róla, mit is csinálok. „Pozitív cashflow-t termelő" ingatlanjaid van­ nak?" — tette fel Róbert Kiyosaki a kérdést, és mi is ezt kérdezzük po­ tenciális pénzügyi tanácsadóinktól.
120

121

10. fejezet

Nemzedékem szembesül a „Hogyan történhetett ez meg velem?" kérdéssel
A diplomám megszerzése után mindjárt csodás állást kaptam egy in­ duló dol.com cégnél. Kortársaimmal együtt arra gondoltam, nagy va­ gyont szerzek, és korán nyugdíjba vonulok fantasztikusan értékes rész­ vényopcióimmal. Az én nemzedékem nem abban hitt, hogy évtizedekig tartó kemény munkajutalmaként mehet majd nyugdíjba. Tervem hiú ábrándnak bizonyult, amely hamar szertefoszlott. Három hónappal a belépésem után leépítettek. A részvényopciók semmit sem értek. Fiatalon visszavonulni? Ez a remény a Nasdaqkal együtt kútba esett. Ezután szoftvermérnökként találtam munkát. Ekkor már tudtam, ki nem állhatom az alkalmazotti létet. Minden fizetésnap eszembejuttatta. miért gyűlölik az emberek oly nagyon az adókat. Hihetetlen volt, hogy annyi pénzt egyszerűen levontak a fizetésemből. Az egyetemen arról áb­ rándoztam, mi mindent fogok majd venni, ha elkezdek dolgozni. De az adók, az autó költségei és a lakbér mellett nem nagyon éreztem, hogy jobb anyagi helyzetben leírnék, mint diákkoromban. Pedig rengeteget dolgoztam érte a gimnáziumban, hogy felvegyenek a főiskolára, aztán rengeteget dolgoztam érte a főiskolán, hogy felvegyenek a főszakomra. Aztán rengetegei dolgoztam a jó jegyekért, és gyakornokként tevékeny­ kedtem, hogy kikaparjam a gesztenyét, azaz ..jó állást találjak". És ennyi az egész? Ülni egy irodában kilencven órát hetente, és a számítógép mo­ nitorját bámulni nem volt kifejezetten szórakoztató, főként, hogy még a „megkeresett" pénzem jelentős részét sem tarthattam meg. Néhány hónap múltán dühös lettem, és elegem lett az egészből. Eszembe jutott Róbert és gazdag papája. Hazamentem, és beszámoltam a férjemnek. Jeffnek — friss házasok voltunk — a lila könyvről, amelyet Aaron valósággal rám tukmált. Elhatároztuk, hogy megvesszük ma­ gunknak, és mindketten elolvassuk. Később megvettük a CASHFLOWnégyszöget és a Gazdag Papa befektetési tanácsait is. Jeff vérbeli vállalkozó. Remekül ki tudja találni, mi kell az emberek­ nek, és kiválóan tárgyal. Ennek ellenére úgy nőtt fel. hogy azt tanították neki. a ..vállalkozó'" sző durva, becsmérlő kifejezés. A családjában az üz­ letembereket nem is tartották embereknek, és „ócskás" gúnynévvel illet-

A hármas szám hatalma
MERCED HALL Salt Lake City, Utah

A lehetőség bekopogott kollégiumi szobám ajtaján, amikor végzős vol­ tam a Brigham Young Egyetemen. Barátom — Aaron — állt ott, kissé kifulladva, és annyira hadart, hogy úgy tűnt, mintha spanyolul beszélne. „Ezt el kell olvasnod, ezt el kell olvasnod! — győzködött, kezében lo­ bogtatva egy lila borítójú könyvet. — Egy fickóról szól. akinek volt egy gazdag papája. Az igazi apja szegény volt, de ez a gazdag papa . . . " Csak bámultam rá. fogalmam sem volt. miről beszél. Ismertem Aaront, ezért nem lepett meg vibráló lelkesedése. Már máskor is hozott ne­ kem könyveket. Elvettem tőle a könyvet, és megígértem, hogy megné­ zem, azután jelentkezem. Hogy kicsit kikapcsolódjak a tanulásból, elkezdtem olvasni. Egészen lekötött Róbert és gazdag papája története. De másra kellett összponto­ sítanom. Félévi vizsgáimra tanultam, és szakdolgozatot kellett írnom fő szakomból, menedzsment információs rendszerekből. Az üzleti iskolá­ ban diploma előtt álltam, állásinterjúkra jártam, és készültem az állam­ vizsgára. Mindeme kötelezettségek miatt félretettem a Gazdag Papa, Szegény Papát, és visszaadtam Aaronnak, aki nagyon örült, hogy a könyv ismét nála van.

122

123

ték őket. Jeff apja tanár, és sok tekintetben úgy gondolkodik, ahogyan ;i szegény papa. Jeff tehát azt tette, amit a társadalom elvárt tőle. Beiratkozott az utahi egyetemre, ahol a bölcsészettudományi karon végzett japán szakon, és pénzügyi képesítést is szerzett a természettudományi karon. Célja az volt, hogy nagyon jó állást szerezzen. Számos nagy cégnél járt interjún. Szinte kitűnő tanuló Volt. több ösz­ töndíj birtokosa, ezen kívül folyékonyan beszélt és írt japánul. Ezért az­ tán igencsak meglepődölt. amikor több második és harmadik beszélge­ tésen is részt vett. de még mindig nem volt állása. Jeff általában jól kezelte a visszautasítást. Egy alkalommal azonban nagyon rosszul érintette a dolog. Ikertestvérével, Jonnal (aki éppen ugyanazokon a szakokon végzett azonos eredménnyel, mint Jeff) 1000 jelentkező közül kiválasztották őket aprólékosan kidolgozott szürővizsgára. Mindketten pénzügyi elemzői állást pályáztak meg az öt legna­ gyobb könyvelő cég egyikénél. Körülbelül hat interjún vettek részt, és az egész egyetemről csak Jeffet, Jont és még egy valakit hívtak be a cég San Francisco-i központjába az utolsó beszélgetésre. A pletykák szerint, aki idáig eljutott, annak nyert ügye volt. Jeff és Jon olyan idegesen és izgatottan tértek vissza az interjúról, hogy alig bírtak magukkal. Végül megérkezett a várva-várt telefonhívás: Jonnak felajánlottak egy állást a pénzügyi/bankrészlegnél. Jeffnek nem. Sosem láttam azelőtt Jeffet ennyire megtörtnek. Tanácstalanul kér­ dezgette tőlem, mihez kezdjen élete hátralevő részében. Mindenben megfelelt a társadalom elvárásainak, mégis kudarcot vallott. Hallgatott mások jó szándékú tanácsára, és beiratkozott egy üzleti információs rendszerekről szóló posztgraduális képzésre. Úgy gondolta, ezzel meg­ nőnek az esélyei egy igazán jó állásra. Letette a vizsgát, és felvették egy kiváló iskolába. 2001 őszén kezdhette meg tanulmányait. En nem voltam biztos benne, hogy a magas iskolázottság segít raj­ tunk. Róbert Kiyosaki szerint a magasabb képzettség csak nagyobb adósságokba sodor. Bizonnyal forrásokat halmoznánk fel ahelyett, hogy eszközöket építenénk. Ráadásul az iskola elvégzése után Jeff bizonyára valamelyik nagyvállalatnál kapna állást, és én éppen eléggé utáltam a vállalati alkalmazotti állásomat ahhoz, hogy ne akaijak ilyet mindket­ tőnk számára.
124

Egy napon megkértem Jeffet. üljön le. és hallgassa meg, amit felolva­ sok a Gazdag Papa befektetési tanácsaiból: ..»Az első döntés, hogy kitaláld, melyik negyedben van a legtöbb esé­ lyed a hosszú távú anyagi siker elérésére.«... Az A negyedre bökve azt mondtam: »Nincs olyan szakértelmed, amelyért a munkaadók nagy pén­ zeket fizetnének, ezért alkalmazottként valószínűleg sosem fogsz eleget keresni ahhoz, hogy befektethess. Ezen kívül meg hanyag vagy, hamar unni kezded a dolgokat, nem tudsz sokáig koncentrálni, hajlamos vagy vitatkozni, és nem követed jól az útmutatásokat. így az A negyedben nem sok esélyed van az anyagi sikerre.«" Egymásra néztünk, és tudtuk, nem akarunk egész életünkön át alkal­ mazottak lenni. Mindkettőnkből hiányoztak a jó munkaerőre jellemző tulajdonságok. Jeff rájött, hogy a posztgraduális iskola nem neki való. Örültem, hogy van egyetemi végzettségem, de tudtam, hogy nem fogok vele felfelé araszolni a vállalati ranglétrán. Azt tűztük magunk elé célul, hogy arra koncentráljunk, akik vagyunk, és amit el szeretnénk érni. Jeff és én nagy Kiyosaki-rajongók lettünk. Annyira megfogott a gaz­ dag papa gyakorlatias hozzáállása az üzlethez, és az élethez, hogy idéz­ gettük őt. ..A gazdag papa azt mondja . . . " típusú mondatkezdés gya­ korivá vált a beszélgetéscinkben.

Változtatunk
Felmondtam a munkahelyemen, és a megtakarított pénzünkből él­ tünk, minthoey csökkentettük a kiadásainkat. Kitágítottuk a látóhatárt, és elhatároztuk, hogy a városban tartott összes tanfolyamon részt ve­ szünk. Vettünk (és ma is veszünk) több tucat kazettát értékesítésről, pénzügyekről, személyiségfejlődésről, motivációról és vállalkozásról. Végcélunk világos volt: saját vállalkozás és fiatalon, gazdagon visszavo­ nulni. Ez azonban nem volt könnyű, ahogyan sok más dolog sem az az életben. Elindítottuk első vállalkozásunkat, amely cashflow-val foglalkozott. Összehoztunk pénzintézeteket kisvállalkozásokkal, amelyeknek sürgő­ sen pénzre volt szükségük. A beindítási költség kb. 7000 dollár volt. Bár hat hónap múlva csődbe mentünk, és mintegy 10 000 dollárt veszítet­ tünk, rengeteget tanultunk belőle.
125

Sajnos elfogyott a pénzünk. Őrültek vagytok! Sosem fog sikerülni, menjetek állásba! — mondo­ gatták a barátaink és családtagjaink, igyekezve kiverni a fejünkből a ..gyors meggazdagodás" elképzelését, ami úgy túnt, cseppet sem gyors. De folyton emlékeztettük magunkat két dologra. A gazdag papa azt mondta, a kudarc része a siker folyamatának. Deepak Chopra szerint a siker folyamat, nem célba érés. Ez tartotta bennünk a lelket. Kezdtem érteni, miért mondta a gazdag papa Róbertnek, hogy a gaz­ dagságra való felkészülés ugyanannyi szellemi energiát igényel, mint a Mount Everest megmászásának előkészületei. Aki a gazdagságot vá­ lasztja, és kitart döntése mellett, annak minden erejére szüksége van. Annyira kell akarnia, hogy kész legyen kiállni akármilyen kemény pró­ batételeket, amelyekkel szembesülni kénytelen. Be kell vallanom, ez az időszak alaposan próbára tette a jellememet. Személyes hátráltatóim — a félelem és a lustaság — közbc-közbeavatkoztak. Időnként fontolóra vettem, hogy állásba megyek, és elfelejtem a fiatalon és gazdagon nyugdíjba menés gondolatát. Máskor úgy gondol­ tam, háztartásbeli leszek, és Jeffct nyaggatom, hogy keressen magának állást, anüből el tud tartani. Végül is nő vagyok. Abban a szellemben ne­ velkedtem, hogy a számlák kifizetése a férfi dolga. Előfordult, hogy a 3Íztonság iránti vágytól elsírtam magam. Az út kezdetén nagyon nehéz volt, hogy nincs egy tanárom, aki megnondja, mikorra kell elvégeznem az egyes feladataimat, és mikor kell /izsgáznom. Időnként rettenetesen éreztem magam tőle, hogy nincs főíököm, aki utasításba adja. mit tegyek. Vicces, hogy én. aki korábban innyira gyűlöltem a szigorú menetrendet, most. amikor nem volt. elve­ zettnek éreztem magam nélküle. Nehezen tanultam meg az önfegyelnet. Jeff hangosan és világosan fogalmazta meg gondolatait. „Ha nem okoskodjuk ki, hogyan indítsunk saját vállalkozást, és állanó állásba megyünk, lesz elég jövedelmünk a számláink kifizetésére. De ogyan tovább? — kérdezte. — Örökkön örökké csak dolgozni fogunk, lég öreg korunkban is. Most huszonévesek vagyunk. Mire elérjük a yugdíjkorhatárt. a társadalombiztosítás már nem fog gondoskodni róínk. Ki kell találnunk, hogyan csináljuk, amit csinálnunk kell. amíg még
126

van időnk. . . Nem engedhetjük meg magunknak, hogy a könnyebb utat válasszuk." Tudtam, hogy Jeffnek igaza van. Előbb-utóbb muszáj volt kitalál­ nunk, honnan szerezzünk pénzt, amikor már nem tudunk vagy nem aka­ runk dolgozni. Fiatalok voltunk még. Volt választási lehetőségünk. És választottunk. Azt választottuk, hogy nem leszünk alkalmazottak, inkább ezer kudarc, mint hogy egész hátralévőéletünkben minden áldott reggel arra keljünk fel, hogy a mókuskereket tapossuk. Abbahagytuk az önsajnálatot, továbbléptünk, és mindvégig a célunkra összpontosítot­ tunk, hogy fiatalon és gazdagon vonulhassunk vissza. Gazdag papa azt mondta, a legtöbb milliomos háromszor vallott ku­ darcot, mire sikeres lett. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a követ­ kezőteendőnk kitalálni, milyen vállalkozást indítsunk legközelebb.

Újra megpróbáljuk
Úgy gondoláik, talán segít, ha többször játszunk CASHFLOW 101et. Igazunk lett. Számos parti után felállítottunk egy stratégiát arra. mi­ ként lehet kijutni a mókuskerékből a játékban. Az volt az elgondolás, hogy először veszünk egy kis házat, amely kis összegű passzív jövedel­ met biztosít. Azután, ha megtaláljuk rá a megfelelő vásárlót, eladjuk, és a befolyt pénzt nagyobb befektetések vásárlására használjuk fel, ame­ lyek már több passzív jövedelmet termelnek. A nagyobb üzletek sokkal hamarabb kijuttatnak a mókuskerékből, mint a kisebbek, de kicsikkel kell kezdeni. A CASHFLOW 202-t akkor kezdtük játszani, amikor felismertük, ho­ gyan lehet tőkenyercséges üzleteket venni, megszüntetni, azután kész­ pénzáramlást termelőkel venni belőle. A játék alapján kialakított straté­ giát az életben is ki akartuk próbálni. Összeraktunk két dolgot: nagyobb összegű készpénz összegyűjtése + ingatlan = továbbadás. A következő lépésünk az volt, hogy veszünk egy házat, és továbbadjuk, de tudtuk, kell még valaki a csapatunkba. Szerettük volna. haJon csatlakozik hozzánk. Tudtuk, hogy nehéz idő­ ket él át a vállalatánál. Csalódott a vállalati politikában, nem tetszett neki az önző, előléptetéseket hajhászó hozzáállás, ami az ottani kultúrát jelle127

inezie. Hamar rájött, hogy nem a neki való munkahelyi légkörbe került, és kiutat keresett. Jon is olvasott Kiyosaki könyveket, még mielőtt belépeti volna az araerikai vállalati életbe. Megfogadta a gazdag papa tanácsát, és más költekezési szokásokat sajátított el, mint a többiek. A környezete erős nyomása ellenére olcsó lakásban lakott, nem vett autót, maga csomagol­ ta az ebédjét, és a jövedelme harmadából élt. Tíz hónap alatt 20 000 dol­ lárt takarított meg. Jon gyakran felidézte a gazdag papa elméletét, misze­ rint „a gazdagok nem a pénzért dolgoznak", és „ne kerüljünk függőségbe a fizetésünktől". Ezek a gondolatok indították arra, hogy alacsony kiadá­ sokkal éljen, és ki akarjon törni a mókuskerékből. Sokszor beszéltünk róla, hogy bármilyen magasra is jutunk a vállalati ranglétrán, mindig al­ kalmazottak leszünk, csak jobban fizetettek. Miután Jon elolvasta Kiyosaki könyveit, gyűlölte az állásál. és rájött, mekkora összegektől esik el az adók és egyéb levonások miatt. Úgy dön­ tött, újragondolja eredeti tervét, hogy további öt évig dolgozzék a cégé­ nél. Elhatározta, hogy csak egy évig marad, és ezalatt igyekszik minél többet tanulni. Meglepetésére és örömére tíz hónap múlva elbocsátották. Jeff és én mind az elbocsátása előtt, mind az után, megpróbáltuk rá­ beszélni Jont, hogy csatlakozzon hozzánk. Ő azonban nem akart vissza­ költözni Utahba. Nagyon szeretett San Franciscóban élni. Saját importexport céget alapított az öbölvidéken egy barátjával. Néhány havi piac­ kutatás és költségelemzés után azonban rájött, hogy a vállalkozás nem lesz nyereséges. Most mái- mindannyian átestünk vállalkozási kudarco­ kon. Végül Jon engedett a rábeszélésnek, és visszatért Utahba. Megala­ kult üzleti hármasunk. Készek voltunk megkezdeni az ingatlanvásárlást.

így csináltuk
os, a Gazdag Papa tanácsadója és a Reaì Estate Riches (Ingatlanvagyon)
címűkönyv szerzője azt mondja, a megnézett házak száma úgy aránylik azokéhoz, amelyekre ajánlatot tett. illetve amelyekre az ajánlatot el is fo­ gadták, mint 100:10:1. Velünk is ez volt a helyzet. Hetekig tallóztunk a utahi piacon, de nem találtunk olyan kínálatot, amely megfelelt volna ne­ künk. Csak készpénzfizetéses ajánlatokra leltünk.
128

Ezért jobban kerestünk. Elemeztünk, tárgyaltunk, ajánlatokat tettünk, több tucat ingatlanügynökkel beszéltünk. Egy szó. mint száz, végül Jeff talált rá elsőüzletiinkre, egy öreg. kétszobás, nagymama stílusú vityillóra. amely átható macskahúgy-szagot árasztott. Sötét volt, a konyha, a te­ tő és a fürdőszoba teljes felújításra szorult. Voltak, akik egyenesen azt javasolták, buldózeroljuk le az egészet. 75 000 dollárra tartották. 40 000 dollárt ajánlottunk, mire az ügynök kikeli magából. Ha nem ludtuk volna Dolf de Roos könyvéből, hogy az ingatlanügynökök kötelesek minden ajánlatot bemutalni az eladónak, azt hittem volna, szót sem ejt róla. így azonban, bármily kicsi volt is az esélyünk, megírtuk az ajánlatot. Végül, többheti fontolgatás után az eladó úgy döntött. 45 000 dollárért nekünk adja az ingatlant. Az ajánlatban azonban készpénzfizetés szerepelt mint feltétel, és az, hogy az elfogadást követő hét napon belül ki kell fizetni a vételárat. Kétségbe estünk. Ekkor már ennivalóra is alig volt elég a bankszám­ lánkon lévő pénz. A körülmények tükrében ironikus, hogy ennyire lázba hozott minket egy készpénzes ajánlat. Megpróbáltunk társat találni, aki ki tudná fizetni a pénzt (felújítaná a házat, miután megvesszük), de az illető túl kapzsi lett, és megpróbálta elvenni tőlünk a házat. ..Hogy bízhatnék bennetek? Túl fiatalok vagytok" — vetette ellen, miután 46 000 dolláros ajánlatával lecsapott a házra. Eddigre már csak három napunk maradt, hogy egy 50 000 dolláros el­ lenajánlattal éljünk. Éjszakákon át ötleteket gyártottunk, hogy kiókumuláljuk. miként teremthetnénk elő a szükséges készpénzt. Felfedeztük, hogy a hitelkártyánkról közvetlenül átutaltathatunk pénzt a bankszám­ lánkra. A 19 százalékos kamatú bankhitel helyeit a 0 százalékos kamatú hitelkártyára felvehető hitel átutalását választottuk, hat hónapra. Jeff, Jon és az én hitelkártyáim együttesen kiadták a készpénzt. A ház a miénk lett. (Itt hadd álljak meg egy pillanatra, hogy valamit tisztázzak. Tudom, hogy a gazdag papa óva int a hitelkártyák léha használatától. Nagyon nagy körültekintéssel határoztuk el, amit leltünk, és alaposan megvizs­ gáltuk döntésünk pénzügyi kockázatát. Nem ajánlanám ezt a stratégiát olyanoknak, akinek nincs meg a kellő tapasztalata, illetve pénzügyi mű­ veltsége hozzá, hogy ilyen nagy kockázat-julalom arányú döntést hoz­ zon.)
129

Több száz házat megnéztünk, és elemeztük az adataikat. Dolf de Ro-

50 000 dollárért megvettük a házat, majd 15 000 dollárért felújíttattuk. 115 000 dollárra értékelték, és három hónappal később 113 500 dollárért eladtuk. Miután kifizettük a hitelkártya-tartozásunkat, a nettó nyereséget magtőkének tekintettük. A gazdag papa szerint azonban a ..megvenni és továbbadni*' típusú ingatlanok vásárlása nem jó stratégia, hiszen az in­ gatlantulajdonos célja a pozitív készpénzáramlás. Mi tehát, kereskedők voltunk, nem befektetők. A gazdag papa ugyanakkor azt is mondja, hogy a „megvenni és továbbadni" típusú lehetőségek hozzásegítenek a kész­ pénztartalékok felhalmozásához, amelyek felhasználhatók készpénz­ áramlástbiztosító ingatlanokba való befektetésekhez. Ezt a módszert kö­ vettük. A magtőkénk egy részéből kifizettük az előleget egy másik, Salt Laké Cityben lévőházért, amelyet kiadtunk. Igazán jó üzletet kötöttünk. 159 ezer dollárért vettük meg a házat. A yuppie-k lakta környéken, ahol állt. a lakbérek 1200 és 1600 dollár között mozogtak. Mivel teljesen felújítot­ tuk, két évre bérbe tudtuk adni 1580 dollárért. íme a családi ház adatai (320 négyzetméter, hat hálószoba és négy für­ dőszoba):
Az ingatlanra fordított készpénz: Előleg: Általunk fizetett átírási költség: Általunk fizetett felújítási költség: 7 995 dollár 7 I50dollár 4 500 dollár 19 645 dollár A havi készpénzárainlás elemzése: Bérbeadásból származó bevétel: —Üresen állásból adódó veszteség (5Vc) Összes bevétel: Havi kiadások: —Adók (ingatlan) és biztosítás: —Felújítás/karbantartás: 161 dollár 0 dollár 1 600 dollár 80 dollár 1 520 dollár

-—Tartalék: —Kezelési díj (a lakbér 10%-a): —Hiteltörlesztés (30 éven át 5,8%-os kamattal): Nettó havi készpénzáramlás: A befektetés megtérülése: Éves készpénzáramlás (219 dollár x 12) Az ingatlanra fordított készpénz A befektetés megtérülése

20 dollár 160 dollár 960 dollár 1 301 dollár 219 dollár

2 628 dollár 19 645 dollár 13,4%

Az ingatlan mai értéke 210 000 dollár.

Amit ma teszünk
Jelenlegi stratégiánk az, hogy a kisebb értékűházakon túladunk, a kö­ zepesen értékeseket, amilyen a fenti, megtartjuk. Rájöttünk, hogy ezen a bizonyos piacon kedvezménnyel jutunk hozzá az olcsóbb ingatlanokhoz, felújítjuk, majd nyereséggel adhatjuk tovább azokat. Ráadásul a kisebb házakat készpénzért tudjuk megvásárolni, így kiiktathatók a finanszíro­ zás költségei, amelyek csökkentenék a végső nyereségünket. Azután a kisebb értékű házakat a város kevésbé gazdag negyedeiben olyanoknak adjuk el. akik nem találnak megfelelő és megfizethető lakásokat. Mivel a kisebb értékű házakból nem számíthatunk akkora pozitív készpénzáramlásra, mint a közepes értékűekből. egyenként végezzük el az elemzést. Minden egyes ingatlant megvizsgálunk pénzügyi szem­ pontból, és a számok alapján eldöntjük, eladjuk-e vagy megtartsuk. Ed­ dig kilenc házat vásároltunk, ötöt eladtunk, négyet megtartottunk. Több pénzt hoznak az ingatlanjaink, mint amennyi a lakbér piaci ér­ téke, mert nagyon jól adjuk ki őket. Ezen kívül ügyelünk rá, hogy a házak igazán jó állapotban legyenek, így olyan bérlőknek adhatjuk ki azokat, akik hajlandók többet fizetni — átlagosan tíz százalékkal magasabb áron adjuk ki a házainkat a szokásosnál. Ha belekalkuláljuk, hogy piaci ár alatt vesszük meg a házakat, látható, hogy akár eladjuk a házakat, akár megtartjuk, mindenképpen nyerünk rajtuk.
131

(A szerződés érteiméhen a bérlő köteles fizetni a felújítási költségeket, valamint a szemétszállítást és az udvar karbantartását.) 130

A bérlőinket megszűrjük, gondosan ellenőrizzük hitelképességüket, referenciáikat és alkalmazotti múltjukat. Az alábbiakban egy ikerház (250 négyzetméter összterület, hat háló­ szoba és három fürdőszoba), adatait közlöm, amelyet nemrégiben vet­ tünk meg.
Vételár: 70 000 dollár Az ingatlanra fordított készpénz: Ekfleg: Az eladó állal fizetett átírási költség: Általunk fizetett felújítási költség: 7 O O dollár O 0 dollár 35 000 dollár 42 000 dollár A havi készpénzáramlás elemzése: Bérbeadásból származó bevétel:
t «

Folyamatban van az ingatlan újrafinanszírozása, így visszakaphatjuk a felújításra és az előlegre kifizetett pénzt. Az újrafinanszírozás és a hitel összegének növelése által havi jelzálog-törlesztésünk 698.57 dollárra nő, ezzel a nettó készpénzáramlás csaknem 280 dollárral csökkenni fog. De még így is pozitív lesz, havi 650 dollár, és 42 000 dollárunk lesz. amit a következő befektetési ingatlanra fordíthatunk. íme egy másik ikerház (230 négyzetméter, öt hálószoba és két fürdő­ szoba) adatai:
Vételár: 97 000 dollár Az ingatlanra fordított készpénz Előleg: Általunk fizetett átírási költség: Általunk fizetett felújítási költség:

9 700 dollár 2 910 dollár lS0()0_doüár 3Ő610~dollái-

1 825 dollár 91,25 dollár 1 733,75 dollár A havi készpénzáramlás elemzése: Bérbeadásból származó bevétel: —Üivsen állásból adódó veszteség (5%): 208.30 dollár 109,50 dollár 50 dollár 20 dollár 182,50 dollár 419.14 dollár 989744~doirár 744.31 dollár Összes bevétel: Havi kiadások: —Adók (ingatlan) és biztosítás: —Fel új ítás/karban tartás: —Tartalék: —Udvar rendben tartása: —Kezelési díj (a lakbér 10</<-a): —Hiteltörlesztés (30 éven át 7 <7< kamattal): Nettó készpénzárainlás: 8 931,72 dollár 42 000 dollár 21,27% A befektetés megtérülése: Éves készpénzáramlás (416,19 dollár x 12) A/, ingatlanra {ordított készpénz A befektetés megtérülése:

—Üresen állásból adódó veszteség (5%): összes bevétel: Havi kiadások: —Adók (ingatlan) és biztosítás: — F e 1 új í t á s/k arb an tartás (a bérbeadásból származó bevétel 6%-a): —Tartalék: —Udvar rendben tartása: —Kezelési díj (a bér 10%-a): —Hiteltörlesztés (30 éven át 7%-os kamattal): Nettó havi kés/pénzáramlás: A befektetés megtérülése Éves készpénzáramlás (744,31 dollár x 12) Az ingatlanra fordított készpénz: A befektetés megtérülése

1 600 dollár 80 dollár 1 520 dollár

192 dollár 96 dollár 50 dollár 25 dollár 160 dollár 580,81 dollár I 103.8 í"dollár 416.19 dollár

4994,28 dollár 30 610 dollár 16,32%

Az ingatlan jelenlegi értéke 164 500 dollár
132

A ház jelenlegi értéke 159 000 dollár.

A továbbadott házainkat mind készpénzért vesszük meg, piaci értékük 50-60 százalékáéit. Általában olyan házakat veszünk, amelyek csak kisebb felújítást igényelnek, nincsenek szerkezeti problémáik. Nulla elő­ leggel adjuk tovább okét, és mi fizetjük az átírási költséget Ezt teljes egészében a bank finanszírozza, így nincs ujabb jelzálog. Amikor elad­ juk a házakat, többé semmi dolgunk velük. Az eladott ineatlanok számadatai különböznek a bérbe adottakétól. A következőkben egy családi ház (84 négyzetméter, két hálószoba, egy fürdőszoba) adatait írom le. Ezt a házat eladtuk.
Vételár: Elóleg: Átírási költség (az eladó által, ebbeli az esetben a bank által fizetett): Felújítás: (Ez a ház zálogjog-érvényesítés miatt került eladásra egy olyan befektető által aki rendbe hozta, de tönkrement, mielőtt eladhatta volna. Minden — a padlószőnyegtől a konyhabútorig új és makulátlan volt) Havi kiadások: Adók (ingatlan) és biztosítás: Kezelési költség: Hiteltörlesztés: Bérbeadásból származó bevétel: Havi kiadások: bennfoglaltatnak a felújítási költségben: Nettó készpénzáramlás: Saját tdke: Becsült élték: A befektetés megtérülése: Összes értéknövekedés: nem alkalmazható 48 250 dollár 95 000 dollár nem alkalmazható 47 000 dollár nem alkalmazható nem alkalmazható nem alkalmazható nem alkalmazható 48 000 dollár 48 000 dollár 0 dollár 250 dollár

Összes költségünk: liladási ár: —összes költség: Nettó profi l/tdkenyereség

48 250 dollár 94 300 dollár 48 250 dollár 46 050 dollár

Előtte és utána
2002 áprilisában kezdtünk el házakat vásárolni las az első ingatlan megvétele elolt:
Kiadás *polgári Hitelkártyák: **COBRA munkabiztosítás **Orvosi ^Mobiltelefon Lakbér Állandó '-Gaz -Hgyéb Kiadások: —Bevétel Összes kiadás kiadások 00 dollár 100 dollár 200 dollár 2 118 dollár 250 dollár (1868 dollár) 400 dollár 253 dollár 285 dollár 100 dollár 80 dollár 400 dollár Bevétel

Itt tartottunk anyagi-

Anyai segítség:

250 dollár

^Élelmiszer

* Adólevonás
* -^Részleges adólevonás

94 300 dollárért adtuk el ezt a házat. A vevő átírási költségeit a város ítvállalta, így ezt nem kellett fizetnünk.

134

135

Eszközök Csekkszámlák: Összesen: Bankbetétek: Összesen Összes eszköz Merced Jeff

Fonások 230 dollár Autóhitel 524 dollár Hitelkártyák 754 dollár Mobiltelefon Merced Jeff 440 dollár —Összes eszköz 80 dollár 520 dollár 1274 dollár Havi 6 397 dollár 12 478 dollár 240 dollár 19 115 dollár 1 274 dollár (17 841 dollár)

2003. januári bevételi és költségkimutatás
Havi keresett jövedelem Önalkalmazón jelzáloghitelekkel foglalkozó bróker Házak vétele és eladása (átlagos havi bevétel) Havi passzív jövedelem Ingatlan (nettó) portfolió-jövedelem 2 000 dollár 32 400 doliái2 900 dollár 10 000 dollár 17 500 dollár

2003. januári mérlegkimutatás
'szközök Bankbetétek Portfolió Részvények Kereskedelmi számla Ingatlan Eszközök értéke összesen
Kacatok

Havi kereskedési felárak Összes havi bevétel Havi kiadások: 1500 dollár Adók Hitelkárt)' a-törlesztés Lakbér 25 000 dollár 0 dollár 324 000 dollár Autó Élelmiszer és ruházkodás Biztosítás Mobiltelefon — Összes kiadás Nettó havi készpénzáramlás

Források 65 000 dollár Hitelklártyák 4 860 dollár 150 dollár 500 dollár 800 dollár 500 dollár 500 dollár 200 dollár 7 510 dollár 24 890 dollár

2700 dollár 18 500 dollár 890 500 dollár 976 700 dollár

Autóhitcl Tanulmányi hitel Jelzáloghitel

Autók Ékszer Egyéb Kacatok éneke összesen Összes eszköz a bankái szerint (eszközök összes éneke + kacatok) Összes eszköz a gazdag papa szerint (eszközeik értéke összesen a kacatok nélkül) Összes forrás Nettó érték a bankái szerint (a bankár szerinti összes eszköz mínusz az összes forrás) Nettó érték a gazdag papa szerint (a gazdag papa szerinti összes eszköz mínusz az összes forrás)
-

36 000 dollár
12 000 15 000 63 000 dollár 1 039 700 dollár 976 700 dollár 350 500 dollár 689 200 dollár 626 200 dollár

Ahol most tartunk
Még mindig a cashflow-négyszög bal és jobb térfele között ingadozunk. A házak vétele és eladása az E negyedbe sorol (minthogy e folyamatban személyesen részt kell vennünk). Jelenleg próbálunk kidolgozni egy vállalkozási modellt, amellyel a házak vétele és eladása C negyedes tevékenységgé válna. Ugyanakkor egyes ingatlanjaink kiadása már önmagában a C negyedbe sorol minket, mert ezáltal passzív jövedelemhez jutunk. Mindhárman nagyon komolyan foglalkozunk azzal, amit csinálunk. Elhatároztam, hogy követem gazdag papa tanácsát, amely szerint „a gaz137

136

dagok nem pénzért dolgoznak", és mivel az alapvállalkozásunk ingat­ lannal kapcsolatos, megtanulok mindent a jelzáloghitelekről, amit csak lehet. Független, engedéllyel rendelkező jelzáloghitel-bróker lettem, és különböző bankokkal állok kapcsolatban. Nagyon szeretem ezt a mun­ kát, és sokat tanulok általa, ami biztosan a vállalkozásunk javára fog vál­ ni. Meglepd módon most már elég jó pénzeket keresek a jelzáloghitelek intézésével, és természetesen örülök a külön cashflow-nak. Nem akarok végleg hitelekkel foglalkozó tisztviselő lenni, csupán addig, amíg szer­ ződtetem a 1 ehető" legjobb jelzáloghitel-tanácsadót. A legnagyobb tudású mindössze annyit jelent, hogy hétköznapi értelemben okos. Kiyosaki azt mondja, ne szeressünk bele egyetlen befektetési eszköz­ be sem. Bár ingatlanokkal kezdtünk üzletelni, nem akarjuk korlátozni magunkat. Szeretnénk minden egyéb üzleti vállalkozásba is belekóstol­ ni, amennyire anyagilag megéri. Célunk, hogy ne csak az Egyesült Államokban, hanem másutt is kös­ sünk nagyszabású ingatlanüzleteket, lakáskomplexumokat, illetve ke­ reskedelmi épületeket vegyünk és adjunk bérbe. Mivel Jeff és Jon folyékonyan beszélnek, olvasnak és írnak japánul, szeretnénk Japánnal üzletelni. Jon a thai nyelvet is beszéli, így Thaiföld is szerepel a listánkon. Jeff és Jon mindketten tudják olvasni a kínai írást, és Kína felé is szeretnék kiterjeszteni az üzletet (főként, mióta Kínában hatalmas üzleti lehetőségek rejlenek). Jeff és én spanyolul is beszélünk, ezért Latin-Amerikában is tervezünk üzleti vállalkozásokat. Huszonnégy éves koromban kezdtem el alkalmazni Kiyosaki el veit az életemben. Most huszonöt éves vagyok. Jeff és Jon huszonnyolc évesek voltak a kezdéskor. így most huszonkilenc évesek. Kezdetben nem sze­ repeltek eszközök a mérlegkimutatásunkban, csak források. A bevételi és költségkimutatásuiikban több volt a kiadás, mint a bevétel, és a leg­ több kiadás a kacatokból származott. Egyetlen bevételi forrásunk kere­ sett jövedelem volt. Egy év múlva több mint 1,25 millió dollár értékű ingatlanra tettünk szert, amelyből 890 000 dollár értékűt megtartottunk. Van már passzív jövedelmünk, portfolió-jövedelmünk és keresett jövedelmünk is. Próbál­ juk követni Róbert és Kim célját (amit az elején tűztek ki maguk elé), hogy a jövedelmünknek csak 70 százalékát költsük el, 10 százalékot fél­ retegyünk befektetési célra, 10 százalékot bankbetétben helyezzünk el,
138

és 10 százalékot jótékonykodásra fordítsunk. Már nem nagyon költünk kacatokra. Összehúzzuk magunkat, amíg az üzletünket építjük, de amint elérjük a gazdag papa definíciója szerinti gazdagságot, már nem kell majd garasoskodnunk. Még most is azon törjük a fejünket, mit jelent szá­ munkra a nyugdíj, de úgy gondolom, öt év múlva már tudni fogjuk.

Adj magadnak elég időt!
Bárki megteheti, amit mi. de egy teljes évbe tellett, mire egyáltalán a megfelelő lelkiállapotba jutottunk ahhoz, hogy megvegyük első házun­ kat. Sok érzelmi felkészülést és tanulást is igényelt a dolog. Most is egy­ folytában tanulunk. Lehet, hogy másoknak kevesebb időre van szüksé­ gük, mint nekünk volt. de az is lehet, hogy többre. Embere válogatja. Ám akármeddig tartson is a felkészülés, hangsúlyozni szeretnénk, hogy (makro és mikro szinten egyaránt tudást szerezni az ingatlanokról) időt és energiái igényel. Kell hozzá ezen kívül sok türelem, erős önura­ lom, különösen az érzelmek felett. Ezért becsüljük oly nagyra a gazdag papát. Felsorolja az összes érzelmet, melyeket a befektetőknek le kell győzniük magukban. Az ingatlanüzletek terén szerintünk a félelem a legveszélyesebb érze­ lem. Aki félni kezd. sosem talál jó ingatlanüzletet, ezért aztán megköt egy rosszat, mert attól tart, ha most nem veszi meg ezt vagy azt a házat, sosem fog venni semmit. Mi úgy gondoljuk, jobb semmit sem venni, mint rossz üzletet kötni. Találkoztunk már olyan bérbe adókkal is, akik annyira féltek, hogy nem sikerül kiadni a házukat, hogy az első arra já­ rónak kiadták (lehet, hogy innen erednek a lakástulajdonosok rémtörté­ netei). Jobb elveszteni néhány havi lakbért, amíg az ember rátalál a megfe­ lelőbérlőre, mint kiadni a lakást valakinek, aki megrongálja, és nem fi­ zet. Olyat is láttunk már. hogy valaki retteg, nehogy valami rossz történjen a házzal, amit megvenni szándékozik, ezért nagyszerű üzletekről marad le. Nem ellenőriz le mindent, amit kell, nem vizsgálja meg a számokat kellőképpen, ezért éri esetleg veszteség. Szeretnénk mindenkit a siJker keresésére indítani, ugyanakkor óvatos139

ságra is inteni. Nem lenne jó, ha bárki azt gondolná, egyik napról a má­ sikra naggyá tesz az ingatlanüzlet. Ismerünk számos „befektetőt", akik megpróbáltak házakat kiadni vagy eladni, és tönkrementek. Mi is vet­ tünk egyszer egy ilyen „befektetőtől" egy zálogjog-érvényesítés miatt el­ adott ingatlant. Ezért olyan fontos a felkészülés. Mi előbb tapasztalatot szereztünk az ingatlanok terén, mielőtt belevágtunk a vásárlásba. Ez alatt azt értem, ajánlatokat tettünk akkor is, amikor nem tudtunk vásárolni, sok könyvet elolvastunk, utánanéztünk a témának az Interneten, és megvizsgáltuk a helyi piacot is. Ezenkívül beszéltünk több ingatlanügynökkel, brókerrel, befektetőkkel, és sok hasznos információt kaptunk tőlük. Ingatlannal üz­ letelni nem bonyolult, ha az ember tudja, mit csinál, és mindig hozzáta­ nul. Mi ma is folyamatosan tanulunk. Szerintünk ingatlannal úgy lehet sikert elérni, ha az ember egyrészt képes uralni az érzéseit, másrészt nyitott marad a folytonos tanulásra.

SKSSffiS

e , é , ü k végső c a u n f c , De izgatottan var-

juk, és állunk elébe. Köszönjük, gazdag papa.

Riadó a mai harmincasok nemzedékének
Jeff, Jon és jómagam sok korúnkbeli embert ismerünk, akiknek ala­ posan felborult az élete, amikor a dot.com cégek csődbe mentek. Sok álom hiúsult meg akkor, és sokak biztonságérzete adta át a helyét a jö­ vőtől való félelemnek. Ha ez veletek is megtörtént, mint ahogyan velünk is, ne feledjétek a következő nagyon fontos dolgot: Ne hagyjátok, hogy a félelem megbénítson, és emiatt ne érjétek el, amiről azt hiszitek, elve­ szett! Ha az ember nap mint nap szembesül a félelemmel, megtanulja kezel­ ni. A csalódottságot is legyőzhetjük azzal, hogy kitartunk az álmunk mellett, és új módokon próbáljuk megvalósítani. Gondolkodjatok el raj­ ta, mit akartok, igazán figyeljetek oda magatokra, azután cselekedjetek! Vegyétek körül magatokat hasonló beállítottságú emberekkel, akik tá­ mogatnak, és nem akarnak olyasmit rátok tukmálni, ami nem segít rajta­ tok, mint a 401(k) önálló hozzájárulásos nyugdíj számi a. A legnagyobb kockázat, ha nem tesztek semmit. Róbert Kiyosaki és tanácsadói nélkül Jeff bizonyára ma is a posztgra­ duális iskolában ülne, Jon és én pedig nagyvállalatoknál dolgoznánk, és
140 141

11. fejezet

Szemléletváltás
KEN HOBSON
Philadelphia, Pennsylvania

jutottak a szomszédaink, akik napközi gyermekmegőrzést vállaltak. Minden második évben új autót béreltek. Egyszeriben világos lett: a ko­ csi üzleti költség volt nekik — csakúgy, mint az élelmiszer. ..Szóval így csinálják!'* — kiáltottam fel, és a homlokomra csaptam. Leesett a tan­ tusz, mert kész voltam rá. hogy megértsem a dolgokat. Amint hazaértünk, más Gazdag Papa könyveket is megvettem, sőt ka­ zettákat és játékokat is. Szivacsként szívtam magamba ezt az új és szíve­ sen fogadott információt.

A múlt az előzmény
Gyerekkoromban sosem hittem, hogy többféleképpen lehet gondol­ kodni a pénzről. Nehéz gazdasági időkben éltünk, ezért szüleim mind­ ketten anyagi biztonságra vágytak. Abban lelték meg. hogy harmincöt éven át New Jersey államnak és a szövetségi kormányzatnak dolgoztak. Ma a nyugdíjukból élnek. A szüleim tökéletes elsőszintúbefekletők voltak. A jövedelemtermelő befektetéseket sosem ismerték — nem ismerik ma sem. En ezt klasszikus második-világháborús mentalitásnak nevezem. Egyszer, úgy kilencéves korom körűi, nagyon eladósodtunk. Emlékszem, apám. ami­ kor kivette a postaládából a postát, az autóülés mellé gyűrte be a szám­ lákat ahelyett, hogy bevitte volna őket magával. Miután lezárták a fűtést, bátyám és én úgy próbáltunk felmelegedni, hogy összekuporodva feküd­ tünk a hálózsákunkban éjszakánként. Mindketten tudtuk, hogy gondok vannak, de a szüleink nem beszéltek róla. Ezek a nehéz idők azt a legyőzött, üres érzést hagyták bennem, hogy csupán néhány módja van az anyagi stabilitás elérésének. Vagy (a) évti­ zedeken át dolgozom, hogy megkeressem a nyugdíjamat, vagy (b) taka­ rékoskodom, vagy (c) gazdag nőt veszek feleségül. Sosem gondolkod­ tam el rajta, mit mondjak majd a gyermekeimnek, milyen más módon érhetik el ezt a célt. Felmértem tehát a lehetőségeimet, és úgy véltem, a számítógépipar kecsegtet a legtöbb eséllyel. Egy biológus nagynénémen kívül csalá­ dunkban én voltam az egyetlen, aki egyetemet végzett. Szakmai pályafutásom abból állt. hogy néhány évenként mindig egy
143

Nem voltak bonyolult nyaralási terveim: lazsálni szerettem volna a ber­ mudai tengerparton a feleségemmel Sue-val, a homokban. 1999-et ír­ tunk, fáradt voltam, és semmire sem akartam koncentrálni. Még egy könyvre sem. Sue azonban megkérte néhány barátját, hogy ajánljanak olvasnivalót az utazásra. Az ajánlott olvasmányok között volt a Gazdag Papa, Sze­ gény Papa is. Sue megvette, és bepakolta az útra. A gépünk késett, ezért bevackolódtam, és olvasni kezdtem a könyvet. A beszállásnál még min­ dig olvastam. A gépen is olvastam. Amikor Sue megkért, kísérjem el a mesés tengerpartra, azt mondtam, várjon, amíg befejezem a fejezetet, amelyben éppen elmerültem. Amikor végeztem az egész könyvvel, elöl­ ről kezdtem. Hogy is tehettem volna le, amikor a felismerés hulláma elemi erővel söpört végig rajtam? „De hiszen ez én vagyok!", gondoltam, amikor azt olvastam, a tervezés hiánya kudarchoz vezet. Ez volt az én problémám. Biztos voltam benne, hogy van más út is a családom anyagi jövőjének rendezésére, de fogalmam sem volt. mi lenne az. Pedig körbevettek a jel­ zések. Gyerekkoromban, amikor a szüleimmel New Jerseybdl BroDklynba mentünk rokonlátogatóba, úton-útfélen láttam kiadó ingat­ lanokat hirdető táblákat, és nem értettem, mién van ennyi. Most már ér­ tem. A bérbeadás hónapról hónapra pénzt hoz a tulajdonosnak. Eszembe
142

kicsit magasabb lett a beosztásom. Amikor a Gazdag Papa, Szegény Pa pa a kezembe került, projektmenedzserként és Internetes programozó­ ként dolgoztam a QVC-nél. a rendkívül népszerű"és sikeres Internetes és televíziós hálózatnál. Szerettem a munkámat, és jól kerestem vele, vala­ mi mégis hiányzott. Úgy hittem. Sue-t és engem nem érhet baj. amíg dol­ gozom, azaz ötvenkilenc és féléves koromig, amikor azután belenyúlok 40l(k) nyugdíjszámlámba, a nagy befektetésünkbe. (Volt még ezen kí­ vül 6000 dollárunk, amivel tőzsdéztünk.) Ez azt jelentette, maradt még huszonkét évem. De én nem akartam kötelezően dolgozni majdnem hatvanéves koro­ mig. Ereztem, hogy kell lennie egy jobb. okosabb útnak is az anyagi biz­ tonság eléréséhez. Töprengtem a megoldáson, mintha valami rejtvényt igyekeznék megfejteni. Sue és én mindketten számítógép-tudományból diplomáztunk a Rochesteri Műszaki Egyetemen. Bármily sokat tanul­ tunk és tapasztaltunk is azonban ketten együtt — Sue bérszámfejtői szol­ gáltatással ért el sikereket—, nem leltük a választ. Illetve azután egyszer csak megtaláltam, amit kerestem. A kétes anyagi biztonság egyirányú utcája helyett, amelyen járnom kellett volna, mert nem ismertem mást, új útvonalat jelöltem ki magam­ nak, amely az anyagi függetlenség felé vezetett. A Gazdag Papa térképe megmutatta, hogy számtalan körülöttem a lehetőség.

így csináltam
Először is kutatást végeztem. Csatlakoztam egy befektetői csoporthoz, amely Befektetés 101 órákat tartott ilyen amatőröknek, mint én. Kb. 60 dollárt fizettem a hétvégi foglalkozásokért, és ez igencsak megérte. Áttekintést kaptam a befektetésről és arról, mit kell tudni az ingatlanok felújítási munkáiról. Voltak helyszíni szemlék, ahol megmutattak háza­ kat felújítás előtti és utáni állapotban. Megtudtuk, mennyibe kerültek a felújítási munkák (parkettázás, vízszerelés, tetőfedés, szigetelés stb.) Az órák nagyon sokat adtak — biztos alapokat szolgáltattak a résztvevők­ nek arra vonatkozóan, hogyan lehet jól felbecsülni az összes költségeket. • A következő lépés egy üzleti terv elkészítése volt. Meghatároztam, mennyi pozitív készpénzáramlást szeretnék. Ez az összeg minimum 150 dollár volt havonta adózás után. • Azután kerestem egy alkalmas helyet, ahol dolgozhatok, és ingat­ lanokat keresgélhetek, lehetőleg legfeljebb félórányi távolságra az otthonomtól. • Majd érdeklődtem a lakbérek iránt, hogy tudjam, milyen árkategóriá­ ban vannak az általam keresett ingatlanokhoz hasonló házak. • Ezt követően jelzáloghitel-ajánlatokat és durva becsléseket kértem a környéken jellemző adókról. Utánanéztem a lakástulajdonosi szövet­ ség díjainak, a biztosítási költségeknek, valamint a víz- és csatorna­ költségeknek is. • Összeadtam az engem érdeklő ingatlanokat terhelő összes költséget, és ezt az összeget határoztam meg mint az általam fizetendő alapkia­ dást. Megállapítottam, hogy 700 dollár kell az összes költség fedezé­ sére, ami azt jelentette, ki kell derítenem, megengedi-e a piac. hogy 850 dollár és 900 dollár közötti bért kérjek havonta. • Elkezdtem olyan ingatlanokat keresni, amelyek értéke 50 000 dollár és 70 000 dollár közé esett. Ezekre havi 400-500 dollár jelzáloghitel­ törlesztés járt. Az ilyen ingatlanok zálogjog-érvényesítés miatt eladásra kerülő há­ zak voltak. Az Interneten megnéztem a HUD illetve VA honlapokat, hogy legyen egy listám. (Találtam egy jobb listát is. amelyen a zálogjog­ érvényesítés miatt eladásra kerüld'összes ingatlan szerepelt — ez a bíró­ sági tárgyalásra kitűzött ügyek jegyzéke volt.) 145

Az első lépés
Két évig alkalmaztam a tanult dolgokat. Kivettük a 6000 dollárt a tőzsdéről, plusz még 10 000 dollárt egy magán-nyugdíjszámláról, hogy ingatlanba fektessük. (Bróker szomszédunk, ezt látva, azt hitte, elment az eszünk. De a kivett pénz megvan, és ingatlantőkében él tovább. Ha a tőzsdén hagytam volna, a harmadát elvesztettem volna. A részvények olyanok, mint a hullámvasút: az embernek izgatott borzongás fut végig a hátán, amikor felfelé tart az árfolyam, és összeszorul a gyomra, amikor lefelé.) A 2000-es tőzsdei összeomlás előtt a legtöbb ingatlant a tőzsdén szer­ zett haszonból vásároltam. Megbizonyosodtam róla, hogy az ingatlan a legbiztonságosabb befektetés. 144

Három zálogjog-érvényesítés miatt eladott ingatlant vettem meg. mindhárom családi ház volt Pennsylvaniában. A saját tőkét a házunkból és részvények eladásából biztosítottam. (Tudom, hogy sokan az adóssá­ gaik kifizetésére vagy jachtvásárlásra, esetleg egyéb, nem eszköznek mi­ nősülő tárgyak megszerzésére használják fel saját tőkéjüket. Mi adóssá­ gunkjelentős részét kifizettük, ezért szinte tökéletesen hitelképesek vol­ nánk. Az adósságok kézben tartása hatástöbbszöröző erőt szabadít fel.) Mindezek az üzletek úgy köttettek, hogy a vételár 10 százalékát kellett kifizetnem előleg gyanánt. íme néhány ház adatai:
Vételár: 89 000 dollár Az ingatlanra fordított készpénz: Előleg: Általam fizetett átírási költség: Általam fizetett felújítási költség: 9 ooo dollár 1 800 dollár 3 500 dollár 14 300 dollár A havi készpénzáramlás elemzése: Bérbeadásból származó bevétel: Havi kiadások: —Adók (ingatlan) és biztosítás: —Felújítás/karbantartás: —Tartalék: —Kezelési díj: —Hiteltörlesztés (30 éven át 8%-oskamattal): Nettó havi készpénzáramlás: A befektetés megtérülése Éves készpénzáramlás (175 dollár x 12) Az ingatlanra fordított készpénz A befektetés megtérülése 2 100 dollár 14 300 dollár 14,6% 325 dollár 0 dollár 0 dollár 0 dollár 575 dollár 900 dollár 175 dollár [ 075 dollár

Vételár: 120 000 dollár Az ingatlanra fordított készpénz:

Eldleg:
Általam fizetett átírási költség: Általain fizetett felújítási költséc:

12 000 dollár 2 400 dollár 1 200 dollár 15 600 dollár

\

havi készpénzáramlás elemzése: Bérbeadásból számiaz.ó bevétel: Havi kiadások: —Adók (ingatlan) és biztosítás: —Felújítás/karbantartás: —Tartalék: —Kezelési díj: —Hiteltörlesztés (30 éven át 8%-os kamattal): Nettó havi készpénzáramlás:

1 450 dollár

432 dollár 0 dollár 0 dollái 0 dollái 807 dollár 1 239 dollái 211 dollár

A befektetés megtérülése Éves készpénzáranilás (211 dollár x 12)
*

2 532 dollár 15 600 dollár 16,2%

Az. ingatlanra fordított készpénz A befektetés megtérülése

Ma az ingatlan becsült értéke 123 000 dollár
146

Ma az ingatlan becsült értéke 156 000 dollár. Bevallom, vétettem hibákat. Az volt a baj, hogy nem követtem az üz­ leti tervet. Az egyik ingatlan, egy családi ház, melyet több óra autózással lehetett elérni, nagyon rossz állapotban volt. A konyha használható volt — ha az ember behunyta a szemét, és nem látta a fémbútort borító rozs­ dát. Úsv gondoltam, megveszem 40 000 dollárért, azután eladom 60 000 dollárért. Ez azonban hiú ábrándnak bizonyult. 45 000 dollárért gyorsan túl kellett volna adnom rajta, de nem ezt tettem. Egy évvel később a konyha még mindig bántotta a szememet, és még mindig az enyém volt a ház. Három hónapomba és 5000 dolláromba ke147

riiJl. hogy felújítsam a konyhát és a fürdőszobát, mire végül 72 000 dol­ lárén eladtam a házat. Mivel azonban sokáig a tulajdonomban volt. sok ingatlanadót kellett kifizetnem utána, és épphogy nulla szaldóval kerül­ tem ki az üzletből. Az ingatlan nagyon kegyes üzlet: mindig kap az ember még egy esélyt.

visszatérőkérdés: „Mit tettem? Hónapok óta nem kaptam fizetést." A te­ lefonért nyúltam, hogy felhívjam a QVC-t, ahol tárt karokkal vártak vissza. Azután eszembe ötlöttek Róbert szavai: Elemezz, ne kritizálj! Ne bí­ ráld felül magad! Mély lélegzetet vettem, szembenéztem a valósággal, és várakozásra intettem magamat. A cég, amely megbízott, szilárd lába­ kon állt. A lehetőségek továbbra is nyitottak voltak. Saját múltam bizo­ nyította számomra, hogy tudtam, mit csinálok. Sue és én nem hoztunk elhamarkodott döntést, amikor elfogadtam ezt a munkát. Megbeszéltük a mellette és ellene szólóéi-veket, és úgy határoztunk, ez a helyes. Jóllehet a dolgok megváltoztak utána. Épp most hoztam tető alá egy üzletet, amel lyel többet kerestem, mint 2001 -ben a QVC-nél. Ezt további négy üzlet követte, és számos van folyamatban, köztük egy tizenkét la­ kásos ház, ipari mosógéppel. Jó úton haladok, hogy pályamódosításomat követően tizennyolc hónapon belül megnégyszerezzem a jövedelmemet.

Uj munkastílus
2001 őszén bejelentettem, hogy kilépek a QVC-től, és pályát változ­ tatok. Minthogy önbizalomra tettem szert az ingatlanvásárlás terén, az ország legnagyobb befektetési ingatlanokkal foglalkozó brókereégének kezdtem dolgozni. Jelenleg több millió dollár értékben adok-veszek in­ gatlanokat magánszemélyek és társaságok részére. A dolog érdekessége, hogy bár nem volt értékesítői képzettségem, mégis szerződtettek, mert ismertem a befektetési piacot, valamint a befektetők céljait és gondolko­ dásmódját. Őszintén szólva Sue kivételével az összes ismerősöm őrültnek tartott. Nem értették, hogyan hagyhattam ott egy igazán biztos állást azért, hogy önállóan dolgozzak — ráadásul ingatlannal? Kitartottam amellett a ma­ gyarázatom mellett, hogy már nem érdekelt a munkám. Végül is egyik számítógép-monitor ugyanolyan, mint a másik. A kétkedők azt vetették ellen, hogy korábban már próbálkoztam önál­ ló vállalkozással, és nem jártam sikerrel. ()k megingathatatlanul meg voltak győződve róla, hogy az anyagi biztonsághoz vezető út a tőzsdén át vezet. Én nem így láttam a dolgot. Előző vállalkozásaim azért vallottak ku­ darcot, mert állások voltak. 1998-ban elkezdtem Internet-szolgáltatóként dolgozni, igaz, hogy felsültem, mert az üzleti rendszerekkel baj volt. Alapvetően számítógép-programozóként tevékenykedtem, tehát kisvál­ lalkozó voltam, nem cégtulajdonos. Persze nem akarom azt a látszatot kelteni, mintha a nagy váltás nem keililt volna verejtékes munkába. Amint elkezdtem, alig vártam, hogy el­ adhassak. De ez nem sikertilt mindjárt. Még másnap sem. A következő három hónapban sem. Befurakodott agyamba a kétség, és a vissza148

7

Az élet olyan, amilyenné tesszük
A gyerekeink, akik kilenc illetve ötévesek, tanulják, hogyan kell bán­ ni a pénzzel, mert beszélünk velük erről. Rendszeresen játsszák a CASHFLOW Gyerekeknek játékot, ezért aztán tudják, milyen romboló következményekkel jár, ha az ember kacatokra költi a pénzét. Mi magunk rendszeresen játszunk CASHFLOW 101 -et olyan baráta­ inkkal, akik nem vállalkozók. Sokat beszélünk a munkahely és a pénz miatti félelmekről, és vannak köztük, akik nem hajlandók vállalni olyas­ mit, amit kockázatosnak tartanak. Régebben úgy gondoltam, a 401 (k) önálló hozzájárniásos nyugdíj­ számla alacsony kockázatú befektetés, mert diverzifikált. Ma már úgy gondolom, az a befektetés kockázatos, amely nem hoz azonnal pénzt. Az is veszélyes, ha nines az embernek világos kiszállási stratégiája. Azt tervezem, három év múlva a gyorsítósávon leszek, és összesen havi 5000 dollár készpénzáramlást tudhatok magaménak. De a végtelen szabadságot már most is élvezem. Én osztom be az időmet. En döntöm el. mikor maradok otthon a gyerekeimmel, mikor megyek golfozni és horgászni, mikor mutogatok ingatlanokat. Emiéi az életstílusnál nincs
149

jobb. Visszavonulásom után is szeretnék ingatlanbrókerként dolgozni, mert örömmel segítek másoknak az anyagi függetlenség elérésében. Rengeteget tanultam az utóbbi években, és tanulok továbbra is. Szá momra ezek az alapelvek az irányadók: • Következetes maradok a döntéseimhez. • Tudatosítom magamban, hogy az általam járt út nem járatlan. • Alázatos vagyok. Mindig tanulhatok még többet — és nem tudom a/ összes választ. • Önbizalommal teszem, amit teszek. Azt tapasztaltam, hogy minden összejön, ha elhatározom, hogy meg tudom csinálni. • Türelmes vagyok. Lehet, hogy kijelölt időhatáraim nem realisztiku­ sak, de végül elérem, amit akarok. • Kész vagyok megtervezni a munkámat, és működtetni a tervemet. Van még egy dolog, amit hangsúlyozni szeretnék: A régi állásomban azért tudtam a dolgomat, mert arra képeztek ki. De nem bíztam benne, hogy képes vagyok megváltoztatni anyagi jövőm alakulását. Amikor felmondtam, kalandba bocsátkoztam. Sosem vágtam volna bele a megszerzett tudás és anélkül, hogy biztos legyek benne, kamatoz­ tatni is tudom. Tudomásul vettem, hogy túl kell jutnom a lustaságomon (néha még ma is noszogatnom kell magam), és megdöbbentő, milyen messzire jutottam. De itt érzem jól magam. Tudom, hogy emberek milliói vonszolják be magukat nap mint nap a munkahelyükre, hogy legyen miből kifizetniük a számláikat. Ők nem ott vannak, ahol lenni szeretnének. Van azonban mód, hogy odajussanak. Létezik. Én megtaláltam. Ti is meg tudjátok találni.

IV. rész

Senki sem túl fiatal a pénzügyi sikerhez

Hiszem, hogy minden gyermek gazdagnak és okosnak születik. Azok a fiatalok, akik elküldték nekem a következő részben szereplő történeteiket — egy tízéves kislány Alabamából, egy tizenhárom éves fiú Kaliforniá­ ból, és két egyetemista diák Indiaimból, akik történetesen jó barátok —, igazolják, hogy a pénzügyi tanulást nem lehet elég korán kezdeni. Allison, Jaké, Dávid és Michael életük különböző szakaszában járnak, de van bennük valami közös: mindannyian úgy haladnak az anyagi függet­ lenségfelé, hogy önállóan döntenek az életükről, és arról, hogyan tegye­ nek szert passzív jövedelemre. Nem várják el, hogy ajándékba kapják a pénzt, céljaik vannak, elérik őket, és maguk teremtik meg a jövedelmüket. Nekik is voltak tanáraik, mint nekem, akik megérttették velük, hogy a pénzügyi tanulást sosem lehet elég korán kezdeni. Szüleik, és egy újító szelleműgimnáziumi tanár mulatták meg nekik, hogy a caslíjlow-t bizto­ sító lehetőségek bármely életkorban rendelkezésre állnak. Allison édes­ anyja Válaszd a gazdagságot! című oktató kazettáját hallgatta a kocsi­ ban, és ötlete támadt a pénzteremtésre. Jaké látta, miként fektetnek be

150

151

szülei ingatlanba a Gazdag Papa információi nyomán, és rájön, semmi akadálya, hogy ő is megpróbálja. Dávid és Michael, a diplomájukra ké­ szülve, nemcsak saját életükben alkalmazták pénzügyi tudásukat, hanem mások számára is hozzáférhetővé tették azt. A középiskolában játszottak CASHFLOW-t, és ettől megváltozott az életről, a pénzkeresetről és a tár­ sadalomra tett hatásról alkotott szemléletük. Ezt a kitágított szemléletet vitték magukkal a főiskolára, ahol kitűnően alkalmazzák. Ezeket a fiatalokat senki sem kényszerítette, hogy tervezzék meg, mi­ ként juthatnak pénzhez- Egyiküket sem fenyegették meg a szüleik, hogy megvonják tőlük az anyagi támogatást. Mindegyiküket a Gazxlag Papa tanításai ihlették meg, és önállóan hoztak létre sikeres vállalkozásokat. Allison, Jaké, Dávid és Michael jó útravalóval indultak el az anyagi biztonság felé vezető úton, mert megértették, mit érhetnek el, majd meg­ tették a megfelelő lépéseket. Példájuk igazolja, hogy sem a vállalkozás­ ban, sem az ingatlanba való befektetésnél nem számít a kor. Tétovázás — és félelem —nélkül kigondolták, mit akarnak tenni, és megtették. Sok felnőttel ellentétben beléjük nem sulykolták éveken át, mit nem tudnak, illetve mit nem szabad tenniük. Az, hogy nem féltek megpróbálni, és esetleg kudarcot vallani, sikerre vitte őket, és építhetnek a sikerükre. Nem hagyták, hogy bárki vagy bármi megakadályozza őket céljaik elérésé­ ben. Mindnyájan vállalkozó szellemről tesznek tanúbizonyságot, vállalva a kihívást és a kockázatokat. Pénzügyi készségeiket csiszolják, vállalkozó szellemüket fejlesztik, hogy elérjék céljukat, és közben még élvezik is. Már értik, mekkora különbség, hogy valaki azért kapja a fizetését, hogy másnak dolgozik, vagy eszközöket épít, amelyekkel megteremtheti magá­ nak az anyagi biztonságot. Miután olvasták, hallgatták, játszották Gaz­ dag Papa tanításait, tudják, hogy a lehetőségek várnak rájuk, és jobban felismerik azokat. „Sikeres akarok lenni'9 szemlélettel élik az életüket. Allison, Jaké, Dávid és Michael folyamatosan tanulják, hogy: • A kapott pénzekből eszközöket lehet venni, melyek pénzt termelnek. • A jövőbe azonnal kell befektetni. A közvetlen eredmény azonban nem ér annyit, mint a jövőbeni készpénzáramlás. • Bár diákok, mégis a való világban élnek. Értenek a pénzügyekhez, tudják, mik az eszközök, a források, és mit kell tenniük az anyagi biz­ tonságért.
152

• Életük fontos része, hogy példát adnak másoknak, megtanítva nekik, amit ők már tudnak. • Az adósságtól nem kell félni, ha jó adósság. Tudják, hogy jó adósság az, ha azért vesznek jel kölcsönt, hogy eszközt vásároljanak belőle; ez bölcs dolog, mert az eszköz bevételt termel. így a pénzük nekik dolgo­ zik. • A visszaadás hozzátartozik a gazdagsághoz, és fontos. Kiváló példái ők a jövő nemzedékének, olyan embereknek, akik már fiatalon megtanulják, hogyan támaszkodjanak saját magukra az anyagi biztonság megteremtésében, és ez a Gazdag Papa egy olyan lényeges ta­ nítása, melyet mindenkinek meg kell tanulnia. Mivel ilyen korán kezdték, természetessé vált számukra, hogy időt és energiát fektetnek a kész­ pénzáramlásuk biztosításába. Ők már tudják, mint kifog derülni, hogy minden lehetőség nyitva áll előttük. Energikus, megfontolt és nyertes hozzáállásuk ösztönzést adhat min­ denki számára, aki arra gondol, „Bárcsak lenne bátorságom, hogy én is megtegyem!" Lelkesedésük és „meg tudom csinálni!n mentalitásuk min­ denkit megfertőz- Olvassátok, és kapjatok ihletet!

153

12. fejezet

Sosincs túl korán
ALLISON RUBALA dimming, Georgia

ravaly a negyedikes osztályfőnököm azt a feladatot adta az osztálynak,
rjiink beszámolót valakiről, aki ösztönzőleg hatott ránk. Először anyu­ i m r a esett a választásom, de azután mégis olyasvalaki mellett döntötem, akire senki sem gondolt: Róbert Kiyosakit választottam. Sokat tu­ lok róla, mert anyám a kocsiban szokta hallgatni a Válaszd a gazdagsá­ got! és a Gazdag Papa, Szegény Papa című kazettáit, amikor az öcsémet is engem iskolába, vásárolni, vagy egyéb helyekre fuvaroz. Anya megvette a CASHFLOW Gyerekeknek című társasjátékot is. ^z egész család játszotta, az öcsém, Eric is, aki előbb lett milliomos, aint én. Hétéves volt akkor. Most nyolc. A kazetták hatására elgondolkodtam róla. hogyan lehel másként pénzt eresni. 5 dolláros zsebpénzem, és amit azzal kerestem, hogy nyaranta ét végeken egy sarkon ülve limonádét árultam, nem volt elég. Anya mindig arra tanít minket az öcsémmel, takarékoskodjunk, hogy legvehessük magunknak, amire vágyunk. Sokszor előfordult, hogy üzítekbcn járva megláttam valamit, amit nagyon-nagyon szerettem volna, s megkértem, adjon hitelt a zsebpénzemre. O mindig nemet mondott. Plusz pénzt akartam, amiből vásárolhatnék. Ezért elhatároztam, hogy aját vállalkozásba kezdek. Kilencéves voltam. Sokat tanulok az iskoláan. de a Gazdag Papa kazettákból és a játékból megértettem, hogy az Diner akárhány évesen indíthat saját vállalkozást.
154

Először köveket árultam a szomszédoknak, akváriumi dekorációként. Anya azt hitte, sosem fog menni az üzlet, de én házról házra jártam, és kerestem némi pénzt. És ahogyan Róbert gazdag papája meg anya mond­ ták, írásban vezettem, hogy mennyit költöttem, és mennyit kerestem. Azután gyertyákat kezdtem árulni. Készítettem néhányat a harmadi­ kos karácsonyi ünnepségre, és megtetszett a dolog. Azzal is tanultam va­ lamit, hogy gondoskodnom kellett a gyertyakészítés nyersanyagairól. Eleinte házalva és az utcán próbáltam árulni a gyertyáimat, de nem nagy sikerrel. Aztán elhatároztam, hogy az Interneten árulom őket. ahol nem számít a kor. mert senki nem lát engem. Vállalkozás-tulajdonos lettem. Anya segített létrehozni a honlapot. Névjegyeket készítettem, amelyeket az iskolában meg a templomban osztottam szét. Az összegyűjtött zsebpénzemből vettem meg. amire szükségem volt. Ha megrendelést kaptam, elkészítettem a gyertyákat, azután kiszállítottam őket a megadott helyre. Kezdő költségem 20 és 30 dollár között volt. Eddig 50-60 dollárt ke­ restem. Olyan jól megy az üzlet, hogy már asszisztensem is van — az öcsém. Eric. Nem nehéz kitalálni, hogyan intézzem a dolgaimat a ma­ gam módján. Tudom, hogy választhatok valamit, amivel szívesen foglal­ kozom, vállalkozási építhetek rá. és működtethetem. Azt is tudom, hogy ha valamit elhatározok, véghezviszem, akármi történjék. Még a bizo­ nyítványomban is csupa jeles van!

korábban még sosem láttam, hogy valaki ilyen formában alkalmazta vol­

13. fejezet

Nyertes játszmát ját szóm
JAKÉ COLMAN Venice, Kalifornia

Most vettem meg elsőkiadó ingatlanomat, egy családi házat Floridában. Vadonatúj, három hálószobája és két fürdőszobája van. Ez önmagában nem különleges dolog. Csakhogy tizenhárom és fél éves vagyok. Úgy gondolom, az ingatlannak és a befektetésnek van értelme. Ha elmondom, hogyan jutottam erre a következtetésre, azt hiszem, egyet fognak érteni velem.

Csak néhány éve
En is akarok játszani —jelentettem be a szüleimnek, amikor úgy há­ rom és fél éve megláttam, hogy egy új társasjátékot játszanak. A játék­ tábla a Monopolyra emlékeztelett, amit szerettem, de egy idő"után kissé túl egyszerűnek találtam. Ez a játék több szórakozást ígért — és érdekes neve volt. A CASHFLOW 101 szórakoztatott, és sok mindent tanultam belőle, amiről korábban azt sem tudtam, hogy létezik. Ráadásul úgy éreztem, tetszik, amit megtudok, és ez igencsak meglepő volt. Sosem gondoltam volna, hogy egy jó befektetési ingatlan sajátosságai, vagy a mérlegkimu­ tatások érdekelnének. A játékból megtudtam, mi a különbség eszköz és forrás között, és hogyan kell elemezni egy befektetés számadatait. Nem volt nehéz megtanulni, és a számítások is igen egyszerűek voltak. Csak
156

na a számokat. A legjobb az volt, hogy a pénz megközelítésének egy újfajta módját kínálta a játék, amire azelőtt nem gondoltam. Természetcsen szeretek pénzt költeni, de a pénzszerzésnek az a módja, amelyet a játék javasol, új volt számomra. A játék előtt azt hittem, az ingatlan azt a házat jelenti, amelyben lakunk. Utána megértettem, miért látni „kiadó" táblákat az épületeken. A házakat tulajdonosaik pénzért bérbe akarják adni. Az in­ gatlannak értéke van. De nem az ingatlan volt az egyetlen befektetés, amelyről tudomást szereztem. Nagyon jól jött az az alapvető" információ, hogy megtudtam, mi a különbség a részvények és a befektetési alapok között. A játék meg­ győzött róla, hogy ha az ember pénzt akar keresni a tőzsdén, tudnia kell a dolgát. A játék után a szüleimmel elbeszélgettünk róla, mi működőképes, mi nem az, és miért. Az első alkalommal órákba telt, mire kijutottam a mó­ kuskerékből. Néhány éve elkezdtünk CASHFLOW 202-t játszani, a CASHFLOW 101 haladó változatát. Most már kevesebb, mint harminc perc alatt kijutok a mókuskerékből. Ezekben a játékokban az a nagysze­ rű, hogy megismertették velem a cselekvéshez szükséges tényeket. Fo­ kozatosan felfedeztem, hogy a játékszabályokat a való éleiben is alkal­ mazhatom. A kockázatok sokkal kisebbek lesznek, ha az ember tudja, mit csinál. Jóval kevésbé fél a terveivel előrukkolni.

Sosem vagy túl fiatal ahhoz, hogy önmagádba fektess be
Hat vagy hétéves koromban limonádét kezdtem árulni a házunk előtt, amely egy templommal szemben volt. Hamarosan óriási siker lett az üz­ letből, amint az izzadó, szomjas emberek kiözönlöttek a templomból a vasárnapi istentiszteletek után, amelyeket naponta négyszer tartottak. A hasznomat visszaforgattam a vállalkozásba, így vettem egy kis fagylaltgépet, és a limonádé mellett fagylaltot is árultam. Meleg, nyári napokon kígyózó sorok álllak a standom előtt. Szinte minden héten elkelt az összes árum. Csakhamar megvehettem első számítógépemet a ha157

szonból. (Ugy. hogy ehhez még hozzátettem azt a külön pénzt is, ame­ lyet azért kaptam, mert segítettem apámnak az üzletében, autókat mos­ tam, és ház körüli munkákat végeztem.) A családom mindig támogatott a vállalkozást illetően, és segítettek, hogy megtanuljam az anyagköltség és az eladási ár összefüggéseit, hogy miként hat a munkabér a haszonra (amikor a barátaim segítettek árulni a limonádét, és én fizettem nekik), továbbá a jó marketing és reklám fon­ tosságát. Ötödik osztályban elkezdtem megrendelésre gyertyákat készíteni. Abban az évben az iskolában tanultunk gyertyát önteni. Rájöttem, hogy örömmel csinálom. Ami pedig még jobb. az is kiderült, hogy az emberek szívesen megveszik a gyertyáimat. Egyszer, amikor a szüleimmel egy népszerű"helyi vendéglőben vacso­ ráztunk, feltűnt, hogy minden asztalon gyertya van. Felcsillant a lehető­ ség, ezért megkérdeztem a tulajdonost, hogyan szállíthatnám neki a gyertyákat. Havi nagybani szállításra meg is kötöttük az üzletet. Anyámtól kölcsön kértem kb. 500 dollárt a kezdéshez. Ki kellett de­ rítenem, vajon megéri-e kézzel készíteni a gyertyákat. Ehhez megpró­ báltam meghatározni, mennyit tudnék elkészíteni iskola előtt, iskola után és hétvégeken. Amikor rájöttem, hogy nem lenne túlzottan kifizetődő, ha én magam öntenem a gyertyákat, az Interneten kerestem egy gyertyaké­ szítőcéget. Nemcsak jó forrást találtam, ahonnan beszerezhettem a kész gyertyákat, a megrendelésre készített gyertyáimhoz is szállítóra leltem. Juhé! Miután tudtam, hogy megrendelésre leszállítják nekem a kész. gyer­ tyákat, más vendéglőket is megkerestem, és beszéltem a tulajdonosokkai. Ösztönzőket ajánlottam nekik, például ingyenes szállítást. Es igen, meghallgattak, és elhitték, hogy teljesíteni tudom az ígéretemet a korom ellenére. Nem okoztam csalódást. Akkor sem estem pánikba, ha váratlan nehézség merült fel. Egyszer, miután leadtam a rendelést, egy vendéglő' közölte, hogy kevesebb gyertyát kér. En nem aggódtam, hiszen a gyertya nem romlik meg. A feleslegből teljesítettem egy másik rendelést. Nemrégiben elvittem a gyertyaöntő készletemet a zsinagógánk Hannukah ünnepére, ahol adományokat is gyűjtöttek, és felajánlottam a gye­ rekeknek, hogy készítsék el saját gyertyáikat. Nagyon tetszett nekik a dolog. A szüleiknek eladtam az összes alkalmi gyertyát, ami nálam volt. 158

és a befolyt összeg egy részét a zsinagógának ajándékoztam. Tudom, mi­ lyen fontos a visszaadás. Egy évvel azután, hogy anyám kölcsönt adott, visszafizettem neki a pénzt. Az üzlet kb. évi 1000 dollárt hoz. Apám feltett a számítógépemre egy könyvelőprogramot, így vezetni tudtam a könyvelésemet, és rends/eresen megmutathattam neki pénzügyi kimutatásaimat, hogy tudjuk, hogyan állok. Megemlítettem apámnak, szeretném, ha a könyvelője át­ nézné a könyvelésemet, hogy biztosan precíz legyen. Legutóbbi üzleti vállalkozásom az volt. hogy terveztem egy grafikus reklámot apám cégének. Nagyon tanulságos epizód volt. Nyolc órát. dol­ goztam a reklámon, és nagyon jó pénzt kerestem vele. Többet kaptam érte. mint a gyertyákért egy évben. Ám amikor a kezembe adták a fizet­ ségemet, és láttam, mennyit vontak le adókra, és milyen keveset kaptam kézhez, alig hittem a szememnek. Már olyan fiatalon is tudtam, hogy ez­ zel valami nem stimmel. Ezért örülök, hogy a szüleim és a Gazdag Papa megtanítják nekem, hogyan lehetek anyagilag független, hogy ne függjek a heti béremtől. Miután az utóbbi években megfigyeltem, hogyan vásárolnak a szüleim ingatlant, megmondtam nekik, hogy én is akarok egy saját bérbe adható ingatlant venni, hogy anyagilag felkészülhessek a főiskolára, és elkezd­ jek anyagilag függetlenül élni.

így csináltam
Először is ellenőriztem, hogy a számok helyesek. A vételár 111 600 dollár volt. amelyből 5 százalék előleget kellett ki­ fizetnem. Ezt a megtakarított pénzemből finanszíroztam, amit részben ajándékba kaptam, részben az üzleti hasznomból tettem félre. Mivel a ház vadonatúj, nem hiszem, hogy jelentős karbantartási vagy javítási munkákat kell végezni rajta pár évig. Tízéves, új lakásokra szóló garan­ cia van minden nagyobb költségre. Minden jövőbeni karbantartási vagy javítási munka a ház számláján összegyűlt plusz pénzből fizethető. íme a számítások:

159

Az ingatlanra fordított készpénz: Előleg: Általam fizetett átírási költség: Általain fizetett felújítási költség:

5 580 dollár 1 520 dollár 0 dollár 7 1(X) dollár

A havi készpénzáramlás elemzése: Bérbeadásból s/ámiazó bevétel: —Üresen álláshói adódó veszteség (Floridában erős a kiadó lakások piaca): Összes bevétel: Havi kiadások: —Adók (ingatlan) és biztosítás: —Javítás/karbantartás: —Tartalék (ac&shflovv segítségével fedezhetem a kiadásaimat): —Kezelési díj (a lakbér 59?--a): —Hiteltörlesztés (30 éven át 6,5%-OS kamattal): Nettó havi készpénzáramlás: A befektetés megtérülése: Éves készpénzáramlás (23,75 x 12) Az ingatlanra fordított készpénz A befektetés megtérülése 285 dollár 7 100 dollár 49Í 350 dollár 0 dollár 25 dollár 56,25 dollár 670 dollár 1 101,25 dollár 23,75 dollár I 125 dollár 0 dollár 1 125 dollár

Ha a háznak a következő két évben nő az értéke, ahogyan várom, le­ mondhatom a magán jelzáloghitel-biztosítást, így a készpénzáramlásom növekedni fog. A magán jelzáloghitel-biztosítás olyan külön biztosítás, amelyet bizonyos ingatlanok esetében a hitelezd megkövetel. Idővel a lakbért is emelhetem, ami szintén több készpénzáramlást eredményez. A minden hónapban beáramló készpénz fedezni fogja a ki­ adásaimat, és én az iskolára koncentrálhatok. Nem emészti fel többé az időmet a pénzért való aggódás. Ha a háznak eléggé megnő az értéke, új­ rafinanszírozhatom a jelzáloghitelt, és felszabadíthatok készpénzt a fő­ iskolai kiadásaim fedezésére. (Egy másik lehetőség, hogy újabb ingat­ lant vásárolok a kivett pénzből.) Egyszerűen nem látom semmi hátulü­ tőjét ennek a befektetésnek. A rokonaim kezeskedtek a hitelemért, minthogy nincs hiteltörténe­ tem, sem jövedelmem (legalábbis nem annyi, amennyire hitelt adnának). De az én nevem is szerepel a jelzálogszerződésben a szüleimével együtt. A bérbeadásból származó összes bevétel egy saját számlára kerül, és minden kiadást erről a számláról fedezek. Ha szükségessé válik valami­ lyen javítás vagy karbantartás, a pozitív cashflow-ból veszem hozzá a pénzt. A Gazdag Papa megtanított rá. hogy eszközöket vegyek, ne kacatokat. Es én éppen ezt teszem.

Még csak most kezdem
Egy másik fontos dolog, amit mostanában tanulok, hogy miként kell úgy megszerkeszteni egy üzletet, hogy mindenki nyerjen. Építeni akarok egy személyes tengeralattjárót, amely nagyjából tíz láb hosszú, három láb széles lenne, és két embert tudna szállítani. így szeretném felhívni a figyelmet óceánjaink jelenlegi állapotára és arra. milyen fontos megőriz­ ni a tengerek élővilágát. Ehhez kb. 25 000 dollárra lesz szükségem. Az összeg előteremtése érdekében szponzoráló cégeket keresek. Adomá­ nyaikért cserébe reklámfelületet biztosítok nekik a citromsárga tengera­ lattjárón. így a cég értékes reklámhoz jut, és növeli jó hírét, én pedig megépít­ hetem a tengeralattjárót. Ez kiváló módja az üzletek megszervezésének, mert a végén mindenki jól jár.
161

Tudom, hogy ez nem valami sok. de ez az első ingatlan hasonló a szü­ leim első ingatlanához. (Én valójában jobb eredményt érek el. mert az ő házuknak eleinte negatív volt a cashflow-ja.) Ebben az üzletben a kész­ pénzáramlás kiépítését látom, miközben a bérlő fizeti vissza a jelzá­ loghitelt. És bár mindössze 4 %-os a megtérülés (a felértékelődés és az adóelőnyök leszámításával), mégiscsak dolgozik nekem a pénzem, és a házban benne rejlik az értéknövekedés lehetősége. Az építési vállalkozó egy ugyanilyen házat jelenleg 126 000 dollárért árul. Ez több mint 14 ezer dollárral több annál, amit én fizettem az enyémért.
160

Anya és apa hangsúlyozzák, hogy a tanulás fontos része az ember éle­ tének, de nem az anyagi biztonság alapja. Azzal, hogy megtanulok oko­ san befektetni és kezelni a pénzemet, szilárd pénzügy i jövőm alapjait ra­ kom le. Es bár a limonádéárulást már egy ideje abbahagytam, a gyertya­ üzlet még most is megy. és nem is szándékozom feladni. Mire főiskolára megyek, alkalmazhatok emberekel. hogy működtessék helyettem. Az anyagi függetlenség megteremtését nem lehet elég korán kezdeni.

14. fejezet

Segíteni akarunk
DÁVID HŐSEI ÉS MICHAEL SLATE Az Indianai, illetve a Purdue Egyetem elsőéves hallgatói

Ka az ember egyetemre jár, az előjog és lehetőség is egyben, hogy meg­ határozzuk, mit is akarunk csinálni az éleiben. Egyetemi éveinket érdek­ lődésünk kialakítása integráns részének tekintjük, valamint a választott terület műveléséhez szükséges ismeretek megalapozásának is. Kaptunk azonban képzést az egyetem előtt is. amely jó szolgálatot tett nekünk már gimnáziumi éveink alatt. Mindketten vállalkozók voltunk gyermekfejjel. Egyikünk cégeket akar létrehozni a diploma megszerzése után. A mási­ kunknak jelenleg is vannak ingatlanjai. Hétköznapi fiúk vagyunk, akik­ nek hihetetlen szerencséjük volt. Adódott egy tanárunk, aki megváltoz­ tatta pénzügyi életünket. A gimnáziumban ismerkedtünk meg vele.

Nézzünk kicsit a múltba
Az általános iskolában ismertük meg egymást, és Indianapolisban. ahol felnőttünk, rengeteg játékot játszottunk együtt. A Monopolyt külö­ nösképpen szerettük, mert egy csomó ingatlant, vasutat és közüzemet megvehettünk abból a mágikusan rendelkezésünkre bocsátott pénzből, amelyért semmit sem kellett tennünk. Hogy miként működik a pénz a valóságban, az nagyjából rejtély ma­ radt számunkra mindaddig, amíg a gimnázium felsőbb osztályaiba nem
162
163

léptünk. Ekkor kezdtük tanulni a marketing című tantárgyat, melyet ve Stephens tanított. Olyan órákon vehettünk részt, amilyenekre igazán nagy szükségünk volt. Stephens tanár úr a sikeres élethez szükséges készségeket tanította meg nekünk. Szerepelt a tananyagban többek között, hogyan kell részt venni állásinterjún, de az is. mi kell hozzá, hogy valaki vállalkozó le­ gyen. Tanultunk az ingatlanbefektetésről is. (Tizenhét évesek voltunk, és azelőtt eszünkbe sem jutott ilyesmi. Tudtuk, mi az az ingatlanbefektetés, de nem értettük az alapjait. Végül is, hogyan engedhetne meg magának egy diák. hogy ingatlant vásároljon? Ehhez nem sokat konyítottunk.) A pénz időbeli értéke ugyancsak szerepelt a tantervben. Például ma nem ugyanannyit lehet vásárolni 100 dollárból, mint 1960-ban. Azt is megta­ nultuk, hogy a befektetések időzítése fontos, de nem a legfontosabb kri­ térium, és kiváló módja a meggazdagodásnak, ha az ember biztonságos vállalkozásokba fekteti a pénzét. Olyan gyorsan haladhattunk a tanulás­ ban, ahogyan nekünk megfelelt. A tanár úr ajánlott könyvekel, és a Gaz­ dag Papa, Szegény Papa szerepelt az irodalomlistán. Egyszer Stephens tanár úr egy társasjátékkal állított be az osztályte­ rembe. Eddigre már nem lepődtünk meg ilyesmin. Csak az ejtett gondol­ kodóba, miként illeszkedik a játék az óra témájába. Három egymást kö­ vető órán játszottuk a játékot, a CASHFLOW 101-et. Nagyon élveztük: szórakoztató volt. És sokat is tanultunk belőle. A játék megmutatta, ho­ gyan juthatunk ki a mókuskerékből, és miként vehetünk a pénzünkből biztos befektetéseket. Azon az ösvényen jártunk, amely az egyetem után egy állásba vezet, ahol majd évekig dolgozunk. De közben tudtuk, hogy mások vagyunk, és másféle életstílust szeretnénk magunknak. A játéka vágyott életstílus szervezett modelljét mutatta be. és magyarázatot adott arra is. miért vagyunk mások. Rendkívül vonzó volt az is, hogy látható valóságként tárta elénk a passzív cashflow felhalmozását. Azután valaki említette, hogy létezik egy CASHFLOW Gyerekeknek játék is. Erre szöget ütött a fejünkben egy gondolat. Egyik diáktársunk ismerte a helyi általános iskola ötödik osztályosainak tanárát. Miért ne taníthatnánk nálunk fiatalabbaknak is a szükséges készségeket? Miért kellene várni a gimnáziumig? Elrendeztünk mindent, és egy csoporttal átmentünk az ötödikes osz­ tályba. Úgy gondoltuk, ha szórakoztatóan ismertetjük meg a játék lénye­ gét, nyert ügyünk lesz. Ezért kitaláltunk egy kabaréi olyan emlékezetes jelenetekkel, mint amilyen „A szörny, aki ellopta a cashflow-t".
164

A gyerekek nagyon élvezték a játékot. És tíz-tizenegy éves létükre ki­ finomultan gondolkodtak. Amikor olyasmiket mondtak, hogy — A paszszív jövedelmemnek többnek kell lennie, mint a kiadásaimnak, hogy ki­ jussak a mókuskerékből —. mindannyiunknak libabőrös lett aháta. Tud­ tuk, hogy a játék merőben új életszemléletet ad ezeknek a gyerekeknek — nem csupán pénzhez juttatja őket. Nagy valószínűséggel olyasmit ta­ nulnak meg. amit a szüleiknek sosem tanított meg senki. Legalábbis ez a tapasztalatunk. Az érettségi után néhányan úgy gondoltuk, egyetemistáknak pénz­ ügyi képzést adni igencsak előremutató vállalkozás lenne. A diákok ugyanis azután gyerekeknek adhatnák tovább a pénzügyi tudási — rá­ adásul szórakoztató formában. Ez volt az első lépés, hogy segítsünk má­ soknak a pénzügyi műveltség megszerzésében, a vállalkozási és pénzke­ zelési ismeretek elsajátításában.

Segítségnyújtás
Ehhez létrehoztunk egy non-profit szervezetet H. E. L. P., Inc. néven. A rövidítés betűi azt jelölik. Helping Educate Lots of People, azaz: Se­ gítségnyújtás Sok Ember Oktatásában. A szervezet a CASHFLOW Gye­ rekeknekjáték felhasználásával tanít az egyetemi közösségek közelében élő, helyi gyerekeknek pénzkezelést, pénzügyi műveltséget és vállalko­ zási ismereteket. Ennek érdekében programokat szervezünk ifjúsági klu­ bokban, általános iskolákban, az Indianai Oktatásügyi Konferencián, or­ szágos konferenciákon és középiskolákban. A szervezet működik a Purdue Egyetemen, az. Indianai Egyetemen és a Wabash Egyetemen. Tervezzük, hogy felvesszük a kapcsolatot a Ball State Egyetemmel és az IlJPUI-jal (Indianapolisi Indianai és Perdue egyetem). Eddig több mint 100 egyetemi hallgató oktatott több mint 200 tíz, tizenegy és tizenkét éves diákot. Rendkívül hatékony módszert talál­ tunk ki. Tíz elhívatott egyetemi hallgató havonta egyszer összeül, hogy megtanulják a játékot. Ők megtanítják további hallgatóknak, akik azután a gyerekeket oktatják. A képlet egyszerű: Tanulni. Tanítani. Csinálni. A mód. ahogyan ehhez az „árukapcsoláshoz" eljutottunk, mutatja, mi­ lyen lehetőségek állnak nyitva azon fiatal vállalkozók előtt, akik ösztö­ nösen tudott dolgokra akarnak építeni. Szeretnénk, ha mások is megkap165

nák azt az információt, amelyet mi. így ők is csodálatos előnyhöz jutnak a sikeres élet megvalósításában. Történeteink bizonyára sokak számára ismerősen csengenek — tinédzserek millióiban van vállalkozó szellem. De mi segítséget kaptunk, amelyet tovább szeretnénk adni másoknak is. DÁVID: TIZENKÉT ÉVESEN VÁLLALKOZÓ, TIZENHÉT ÉVESEN CÉGÉRTÉKESÍTŐ Már gyermekkorom óta kutatok üzleti lehetőségek után. Tizenkét éves koromban konzervdobozokat gyűjtöttem újrahasznosításra, mialatt a barátaim kosárlabdáztak. Tizenöt éves koromban a nagymamám vidéki klubjában dolgoztam péntekenként és szombatonként. (Most is dolgo­ zom ott, amikor hazautazom a szünetekben.) Ugyanabban az évben tavasszal gyepgondozó szolgálatot hoztunk lét­ re egy barátommal, akinek volt fűnyíró gépe. Nem volt nehéz döntés. A körülöttünk lévő összes szomszéd kertje gyepesítve volt. és a tulajdono­ sok vagy nem szívesen foglalkoztak a fű gondozásával, vagy nem volt rá idejük. Mi úgy gondoltuk, ápolhatnánk a gyepet. Csupán két dolog kellett a vállalkozás beindításához: egy fűnyíró, és a megvásárlásához szükséges pénz. Elmondtam a nővéremnek, mi a tervem, mennyit kér­ hetnék a fűnyírásért, és hány kenet tudnánk rendbe hozni egy-egy hét­ végén, valamint iskola után. Megígértem, hogy kél hónapon belül visszafizetem neki a kölcsönt. A nővérem hitt benne, hogy tudom, mit csinálok, és kölcsönadott 500 dollárt kamatmentesen. Egy hónap múlva visszafizettem (azóta is folya­ matosan fizetek neki részesedést, mert nélküle nem juthattam volna el idáig). Piacunk kibővítése érdekében az iskolában a tanárainknak is beszá­ moltunk a szolgáltatásunkról. Valaki ajánlott egy panziót, és ott is dol­ goztunk. Azután újabb címeket kaptunk, háztulajdonosok és kereskedel­ mi megrendelők is voltak közötlük. Adódott azonban egy igen jelentős logisztikai problémánk. Mivel :sak tizenöt éves voltam, nem vezethettem autót, ezért egy barátomat tellett felbérelnem, hogy fuvarozzon házról házra. A teherautót én vet:em meg, és barátomat, a sofőrt, négy hónapra szerződtettem. Amint megkaptam a jogosítványomat, magam vezettem.
166

Végzős gimnazista koromban hat barátom dolgozott nekünk. Minden hónap ötödikén és huszadikán fizettem ki őket órabérben. Az üzlet bruttó 40 000 dollárt hozott az évek során. Egyharmad része volt a saját hasz­ nom, egyharmad része a rezsit fedezte, egyharmad része pedig a munka­ béreket. (A társam három hónap után kilépeti az üzletből. Nem akart részt venni benne, de a következő években nagyon bosszantotta, hogy így döntött.) Amikor egyetemista lettem, vevőt kezdtem keresni a vállalkozásom­ ra. Három hónappal az egyetem megkezdése után nem tudtam már kielé­ gíteni az ügyfelek igényeit, ezért azok új szolgáltatók után néztek. Legnagyobb ügyfelemnek, egy házakat bérbe adó tulajdonosnak ad­ tam cl a vállalkozást öt éven át törlesztendő, havi 200 dolláros részletre. Mire azonban megkötöttük a megállapodást, nem volt már ügyfelem. Így végül eladtam a fűnyírót és a teherautót 1500 dollár készpénzért. A tapasztalat megmutatta, milyen fontos, hogy az embernek legyen képzett tanácsadója, aki segíti az eladásban. Tulajdonképpen megtanul­ tam, hogy minden konkrét üzleti folyamathoz alkalmazzak tanácsadót. Azt is megtudtam, hogy tönkremehet egy vállalkozás három hónap alatt, ha nincs megfelelő terv arra, hogyan nyújthat továbbra is magas színvonalú szolgáltatást az ügyfeleknek. Rájöttem, hogy a Gazdag Papa elmélete működőképes, de kihívást jelent, sok munka, erőfeszítés és ter­ vezés szükséges sikeres megvalósításához. A fűnyíró szolgáltatás haszna nagyon jól jött. mert mialatt a szüleim hangsúlyozták, milyen fontos testvéreim és az én számomra a jó színvo­ nalú oktatás, az is világos volt előttük, kinek kell fizetnie érte. A vállal­ kozás profitja és az eladásból befolyó összeg fedezte az elsőéves egye­ temi tandíjamat.

Egy másfajta egyetemi tapasztalat
Később újabb vállalkozásokba kezdtem. Tudtam, hogy egy vállalko­ zás jelentős passzív jövedelmet biztosíthat, ha megfelelően van felépít­ ve. Voltak sikeres és sikertelen vállalkozásaim egyaránt. Mindnek volt értelme, mert sokat tanultam belőlük. A következő vállalkozásokat hoz­ tam létre:
167

• Hóellakarító szolgálat, amely valamivel több mint 3000 dollár bruttó bevételt hozott két szezon alatt. Ez a vállalkozás kiegészítette a gim­ náziumi fűnyíró szolgálatomat. A kellékeket gimnazista koromban vásároltam meg hozzá. Résztulajdonos voltam az üzletben egy osz­ tálytársam mellett. • Házfestő szolgálat, amely 2000 dollárt hozott a konyhára egy nyár alatt. Egyedül végeztem az összes munkát. • Egy hálózati marketing forgalmazói vállalkozás, amely mintegy 300 dolláromba és hetvenöt óra időmbe került. Képzést kaptam, és mások­ nak dolgoztam a cégben, de túl nehéznek találtam beszervezni a bará­ taimat és a családom tagjait. Egyszerűen kényelmetlenül éreztem ma­ gam tőle. Mégis nagyon fontos epizódja volt az életemnek, mert rá­ jöttem, hogy a saját módszerem és a saját látásmódom kialakítása va­ lamint követése elengedhetetlenül fontos követelmény. • Egy informatikai kezdő" vállalkozás két másik személlyel, amely kb. 500 óra időmbe került, de nem fizettem érte pénzt. Egy üzleti pályá­ zaton vettünk részt, amelynek a vállalkozásunk volt az alapja, és en­ nek keretében 5000 dollárt bocsátottak a rendelkezésünkre a mun­ kánkhoz. Kidolgoztunk egy módszert gyógyászati információk szá­ mítógépes továbbítására billentyűzet használata nélkül, csupán moni­ tor segítségével. Az egyik csapat kiszállt. így a projekt leállt. Ez is lé­ nyeges tapasztalat volt, mert a munkatársaimba vetett bizalom kérdé­ sét vetette fel. különös tekintetlel olyan helyzetekre, amelyekben pénz. energia- és időráfordítás szerepel. Én a H. E. L. P.-et is vállalkozásnak tekintem, mert én vagyok a fele­ lős érte, és én dolgozom benne. Egyre bővülő vállalkozói képességeim más tekintetben is hasznosnak bizonyulnak. Összegyűjtöttem 7500 dollárt egy Dalnokok Ligája vetél­ kedőre, amely 2000 dollárral támogatta a Jill Háza nevű, rákos gyerekek megsegítésére létrehozott alapítványt. Az ulóbbi két év során több mint 4000 dollárt segítettem összegyűjteni a Jill Háza alapítványnak. A cégalapításon kívül tőzsdézem is. 5000 dollárt fektettem részvé­ nyekbe. Jelenleg nem foglalkozom velük. De továbbra is azon dolgo­ zom, hogy mindennap pénzzel tevékenykedhessek.

A hitelkártyák nem hoznak hasznot
Sosem gondolkodtam rajta, hogy megtervezzem a kiadásaimat. Mi­ előtt hitelkártyám lett volna, készpénzt használtam. Amikor azután hitel­ kártyák kerültek a zsebembe, eltöprengtem rajta, mennyiféle célt szol­ gálnak. Segítségükkel figyelemmel kísérhetem a kiadásaimat, kényel­ mesenhelyettesítik a készpénzt, és olyan könnyű őket használni. Ugyan­ akkor figyelmem középpontjában a számláim kifizetése állt, mivel nem vezettem költségvetést a pénzemről. Bár sosem fizettem egyetlen fillér kamatot sem, alaposan kihasználtam a hitelkártyákat élelmiszerekre, ru­ házkodásra és szórakozásra való pénzszóráshoz. Túlköltekező szokásom továbbra is hátráltat, de feladása nem oldaná meg a problémákat. Szemé­ lyes küldetésem, hogy folyamatosan a gyarapodáson, a fejlődésen, az érésen és az akadályok legyőzésén munkálkodjak. Jelenleg mindent készpénzben, bankkártyával, illetve online banki átutalással fizetek. Még ma is dolgozom értékrendem kialakításán. Gondolkodás nélkül otthagyok 15-20 százalék borravalót egy pincérnek, de továbbra is a leg­ olcsóbb szolgáltatásokat keresem. A figyelmem időnként elterelődik a lényegről. Érdekes, hogy ugyan­ azok a dolgok hatnak rám, mint tizenegy éves koromban. „Gyere, és játssz velünk!" — hallom a szirének hívó szavát. De kihívásként élem meg. Jóllehet, lényeges dolog a kikapcsolódás, de az is fontos, hogy az ember elérje a céljait.

Más jövőt látok magam előtt
Minthogy még egyetemre járok, közvetlen célom a vállalkozói és pénzügyi szakos diploma megszerzése. Stephens tanár úr órái előtt nem tudtam, mi akarok lenni. Ma már tudom, milyen irányban szeretnék el­ indulni. Egyéves tervem, hogy céget alapítok, és elkezdem kiépíteni pénzügyi birodalmamat. Ötéves tervein eldönteni, hogy nyugdíjba akarok-e menni öt év múlva. Kétségtelen, hogy semmi kedvem heti öt napon át nyolctól halig egy íróasztal mellett görnyedni, ahol nincs lehetőségem az álmaim, látomásaim, céljaim megvalósítására. Kiráz a hideg, ha arra gondolok, hogy a Hivatali patkányok című film valóságba átültetett változata sze­ rint kellene élnem.
169

168

Közben kihasználom a lehetőséget, hogy pénzügyeket és kockázat­ vállalást taníthatok, mert ezek a „tantárgyak" nem szerepelnek az iskolai tananyagban. A hasznos információkkal felvértezett fiatalok előtt kinyí­ lik a vállalkozás világának kapuja, nem lesznek kirekesztve onnan. Je­ lenleg az egyetemi kollégiumban asszisztensként működöm (cserébe szobát és ellátást kapok). Feladataim közé tartozik, hogy ötven ott lakó egyetemi diákot, elsősorban elsőéveseket patronálok. Megválaszolom kérdéseiket az egyetemi életről, a pályaválasztásról, vagy a diákok tevé­ kenységeiről. Tanítok vezetői és vállalkozói ismereteket is. Tizenhét éves koromban éreztem először, hogy a kezemben tarlom életem gyeplőjét. Rájöttem, hogy vállalkozó akarok lenni, cégeket aka­ rok létrehozni, és olyan életet élni. amilyet elképzeltem magamnak, nem olyat, amilyet magamra erőltetek. Meg kell mondanom, remekül érez­ tem magam! A kontroll kézben tartása felelősség és kihívás egyben. Amint elértél egy célt, újat kell kitűznöd. Nem könnyű meggyőzni az embereket arról, hogy egy húszéves fiatalnak hitele van. De a jutalom megéri az erőfeszítést. Régebben ötletek óceánjában úsztam. Ma már tudom, hogyan kell ha­ jót építeni, hogy eligazodjak a gondolatok tengerében. Ezt szeretném megosztani mindazokkal, akik lehetőségekben gondolkoznak, de nem tudják, hogyan valósítsák meg azokat. Van remény minden fiatal számá­ ra, aki úgy érzi. elüt a nagy átlagtól, nem arra termelt, hogy egész nap egy íróasztalhoz legyen láncolva. Van mód álmaik megvalósítására és a szabadság elérésére.

egyszerű volt: Minden édességei kétszeres áron árultam, így kerestem rajta párszáz dollárt havonta, majd egy év múltán eladtam a vállalkozást. Kirabolták a házunkat, és anyával úgy döntöttük, felhagyunk az édesség­ árulással. Tizenhat éves koromra beköszöntött a digitális kor. 1000 dollárból (nagymamám ajándékából) megvettem első számítógépemet. Az Inter­ netre való rákapcsolódással és egy AOL Internet-előfizetéssel több hon­ lapot indítottam. Ezek cégeket reklámoztak, amelyek a látogatottság ará­ nyában fizeltek nekem ezért. Végül a honlapokat naponta 2000-en keres­ ték lel. így heti 800 dollárt kerestem. Mintegy négy hónap leforgása alatt több ezer dollárt hoztam össze, majd a rendszer megváltozott. Bevallom, hogy a Stephens tanár úr előtti korszakban minden pénze­ met autóra, autórádióra, szórakozásra és lányokra költöttem — a tiné­ dzserekre jellemző módon. Amikor azonban elkezdtem az ő óráira járni, összeszedtem a gondolataimat a vállalkozással kapcsolatban, és egymás­ hoz illesztettem őket. Végül megértettem, miként lehet az ember anya­ gilag független. A pénz nem egyszerűen arra való, hogy megkeressük, aztán elköltsük. A kapott információ nemcsak a befektetés irányába terelt, ahová igye­ keztem, de segített kikristályosítani céljaimat is. Tudtam, hogy a diplo­ ma megszerzése után az elkövetkező öt évet arra fogom használni, hogy passzív bevételt termeljek, amely meghaladja a kiadásaimat (mint pl. a jelzáloghitel, az autóval kapcsolatos költségek, élelmiszerek stb.). 'Tízé­ ves tervem, hogy elérjem, nyugdíjba is mehessek, ha akarok — nem mintha ez lenne a célom. Ennek érdekében elkezdtem ingatlanba befektetni.

MICHAEL: ÉDESSÉGBOLTOS, INGATLANTULAJDONOS 1989-től 1991 -ig a házunk ajtajában árultam édességet. Láttam, hogy igény van rá. és kielégítettem. A gyerekek szeretik az édességet, és a kör­ nyéken a piac volt az egyetlen hely, ahol megkaphatták, de sok szülő nem engedte el oda a gyerekeit. Túl mesze volt. és egy nagy forgalmú főúton kellett átmenni, hogy odaérjenek. Megkérdeztem anyámat, árulhatok-e édességet, és őbeleegyezett. El­ mentünk Sam boltjába, és ő mindenfélét összevásárolt. (Tudtam, mit szeretnek a barátaim és jómagam, ezért nem volt nehéz a választás.) El­ mondtam az osztálytársaimnak, mivel foglalkozom, és a hír futótűzként terjedt. Csakhamar sorban álltak a gyerekek a házunk előtt. A képletem
170

így csináltam
Miután elsőéves egyetemistaként kollégiumban laktam, elhatároz­ tam, hogy első lakásomat szobatársammal közösen bérlem. Osztoztunk a havi 800 dolláros lakbéren, és megpróbáltunk berendezkedni a furcsa alaprajzú lakásban. Bármily különösen hangzik. V-alakú volt. Miután kezdeti izgalmunk alábbhagyott, ráébredtem, hogy 400 dollárt fizetek a tulajdonos jelzáloghitel-törlesztésébe. Tudtam, hogy kell lennie ennél jobb módszernek is.
171

Tanulmányozni kezdtem a környéken az ingatlanpiacot (Lafayette. Indiana), és rájöttem, hogy tökéletes az időzítés a vásárláshoz. A kama­ tok nagyon alacsonyak voltak, és mindenki eladásra volt berendezkedve. A piac igazán a vásárlóknak kedvezett. Mindennap keresgéltem ikerházat. Arra gondoltam, az egyik lakásban én lakom majd. a másikat bérbe adom. Miután nyolc hónapig kutattam. 5s vagy negyven ikerházat megnéztem, kissé elbátortalanodtam. A leg:öbb ilyen ház 1950 előtt épült, és sok időt igényelt volna a felújítása, ami lékem nem volt. Egy napon megláttam egy újsághirdetést egy teljes körű •cezelési szolgáltatással kínált négylakásos ingatlanról, mely „kiváló ricgtérülést*" ígért. Tetszett. Nem elég, hogy ötévesnél fiatalabb építésű volt. az addig negnézett házak mindegyikénél jobbnak is látszott. Minden lakásban kandalló állt. volt mosó- és szárítógép is. Az emeleti lakások boltíves nennyezetben záródtak. Láttam, hogy luxuskörülmények között élhet­ lek ott. Amikor a tulajdonos érkezésem után azonnal átnyújtotta a pénzigyi adatokat egy kinyomtatott Excel táblázat formájában, még inkább etszetl az ajánlat. Az eladó 245 000 dollárt kért. amit lealkudtam 240 000 dollárra, de udtam. hogy fel kell becsültetnem az ingatlant. 266 000 dollárra értékel­ ék hivatalosan. Kutatásaimból az derült ki. hogy a gazdasági körülmélyek miatt a legtöbb bank mindössze az ár 10 százalékát követelné élőágként. A becsült árat hatástöbbszörözőként használtam. A megkeresett iánk a következőképpen értékelte az adatokat. A 266 000 dollárt tekinstték az árnak, és ennek 10%-át — 26 000 dollárt — követeltek előlegént. készpénzben. Ez a 26 000 dollár csak papíron létezett. De azután valami más is felkeltette a figyelmemet. Azáltal, hogy 10 zázalék előleget fizetek, magán jelzáloghitel-biztosítást (PMI) is kellett ötnöm, egy kiegészítő biztosítást, amelyet a bank követel meg. hogy önnyebben eladja a kölcsönt egy másik banknak. A havonta fizetendő 20 dollár biztosítási díj az ablakon kidobott pénz lett volna. Úgy dönHtem. elkerülöm ezt a kiadást, és kitaláltam, hogyan fizethetnék 20% lőlegct. Rábeszéltem az eladót, hogy vállaljon egy második, 10%-os ílzaloghitelt. O beleegyezett, így a magán jelzáloghitel-biztosítást nem ellett megkötni. A legjobb feltételek kutatása során kb. öt bankkal tárgyaltam a havi
172

törlesztőrészletekről. Minden bankban segítőkészek voltak, de egyben különösen: mindent megtettek, hogy meglegyen a hitelem. A többi bank­ ban is bemutattam az összes pénzügyi kimutatást és a szükséges doku­ mentumokat, de ez a bizonyos bankár hajlandó volt támogatni — húsz­ éves voltam akkor—, és kidolgozni minden lépést, hogy megkapjam a hitelt. Esetemben ehhez külön jóváhagyásra volt szükség a hitelező ré­ széről, korlátozott jövedelmem miatt. Megkaptam a hitelt, ötéves (piac­ hoz igazodó kamatozású) jelzáloghitelt. 6.375 százalékra. Ez azt jelen­ tette, öt éven át 6,375 százalék a kamat. Azután felfelé vagy lefelé változhat az aktuális piac függvényében. így 1300 dollárt kellett fizetnem havonta, (.lobban szerettem volna harmincéves hitelt kapni, ahol az ala­ csony kamat a teljes időszakra garantált, de csak ezt a hitelt sikertilt meg­ szereznem. Ha öt év múlva felmegy a kamata, dönthetek az újrafinanszírozás mellett.) Felhívtam a barátomat, Dávid Hőseit, hogy segítsen a pénzügyi elem­ zésben. Ha benne lakom az egyik lakásban, kb. 200 dollárt kellett volna fizetnem, hogy egyenesbejöjjek. így kalkuláltunk:
I 300 dollár 189 dollár 262 dollár elment az elsőjelzáloghitelre elment a második jelzáloghitelre elment az adókra

1 751 dollárba kerültek a jelzáloghitelek és az adók Kiadásokkal együtt: Kezelési díj: 108 dollár (az. 1800 dollár 69< -a, úgy hogyaz egyik lakásban én lakom havi 200 dollárén) Fűnyíró vagy hó-eltakarító díjak, amelyek változtak Biztosítás (ingatlan): kb. 50 dollár Kisebb áramköltségek Bábé adáshói származó bevétel: 1800 dollár 1751 dollár +200 dollár 1951 dollár -1800 dollár 15 I dollár a jelzálogliitel törlesztésére és adókra kiadás (kezelési díj, 108 dollár + biztosítás és plusz kiadások. 92 dollár) (plusz, mínusz 100 dollár attól függdeu, mennyi hó esik) lakbér Zsebből fizetendő költségek, kevesebb, mint amennyit lakbérre fizettem. 173

Havi 151 dollárén egy luxuslakásban lakhattam, é s a z épület . enyém volt! Ez igazán jól hangzott.

1

/ Tudom, hogy meg fog nőni az értéke, mert az utca túloldalán egy kis be­ vásárló-központ épül. A hely mindig számít, akár édességet árul az em­ ber, akár ingatlant. Én a következőképpen tekintek erre a befektetésre: Csak 625 dollárt fektettem be a saját pénzemből, ennek fejében kitiínő lakásom van, és potenciális passzív készpénzáramláshoz jutok. A jelenlegi becslés sze­ rint 26 000 dollár saját tőkével rendelkezem; és ez az összeg nőhet, mire elvégzem az egyetemet. A pénz egy részéből újabb ingatlanokat szeret­ nék vásárolni. Van az üzletnek egy másik vetülete is. amelyről — azt hiszem — ér­ demes szót ejteni. Számos kritika ért barátok és rokonok részéről azzal kapcsolatban, hogy huszonegy évesen ingatlanba fektetek be. Sokan el­ mondták, hogy szivárgó WC-tartályokat fogok szerelni, és lehetetlen bérlőkkel hoz majd össze a sors. Mikor lesz időm a főszakomra, azaz a számítógép-tudományokkal foglalkozni, vagy bármi mással? A valóság ehhez képest az, hogy az ingatlant egy megbízható cég ke­ zeli. Minden az ődolguk, a lakások kiadásától a bérlőkkel való tárgyalá­ sig (mint például esetleges nem fizetés esetén felszólítás, vagy panaszok kezelése) egészen a fűnyírásig. A kezelő cég nem fizet a szolgáltatáso­ kért, például a fűnyírásért, de felügyeli, és gondoskodik róla, hogy min­ den kitűnően nézzen ki. Nekem mindössze annyi a dolgom, hogy minden hónapban felbontom a pénzügyi kimutatásokat. Még bankba sem kell mennem, mert a csekkemet közvetlenül a számlámra fizetik be.

A hitel biztosítása után tudtam meg, hogy az átírási költség kb. 6000 dollár, ami azt jelentette, kb. 2000 dollárt kivesznek a zsebemből, plus/ a bank a hitel 1 százalékát, vagyis 2600 dollárt. Meglepő módon az álíráskor mindössze 625 dollárt kellett kifizetnem. Úgy tűnt. az eladónak több adót kellett fizetnie, mint amennyi a hitelezd eredeti ajánlatában szerepelt. Az én hiteltörlesztésemre csak az adásvételi tranzakció lezárásának havában került sor először. Ennek köszönhetően a lakbérekből 1800 dol­ lárt elhelyezhettem a bankszámlámon. Ezt az összeget esetleges javít;! sokra és arra az esetre teszem félre, ha az ingatlan bérlő nélkül maradna. Az egyetem elvégzése után elköltözöm onnan, és kiadom a felső la­ kást 625 dollárért. Ekkor a passzív havi készpénzáramlásom 440 dollál lesz. A számítások a következők:
595 dollár az alsó lakásért + 25 dollár víz + kisállattartásén járó felár (ha alkalmazható)*

595 dollár az alsó lakásért + 25 dollár víz + kisállattartásért járó felár (ha alkalma/ható) 625 dollár a tél só'lakásért + 25 dollár víz + kisállattartásért járó felár (ha alkalma/ható) 625 dollár 2540 dollár -2100 dollár 440 dollár a felső lakáséri + 25 dollár víz + kisállattartásért járó felár (ha alkalmazható) lakbér (kezelési díj, ennek 6c/< -a = 152,40 dollár) hiteltörlesztés, kiadások, plusz/mínusz 100 dollár a leesett hó mennyiségétói függően havi passzív kés/pénzáramlás

M kisállattartásért járó felár havi 25 dollár. A bérlőt beköltözéskor 200 dollár letétet fizetnek, ha állatot tartanak; ebből 100 dollár nem kerül visszafizetésre. A befektetés megtérülése Eves készpénzáramlás (440 dollár x 12) Az ingatlanra fordított készpénz: A befektetés megtérülése: 5280 dollár 625 dollár 845'/<

A befektetés nem csak idősebbeknek való
Az ingatlanvásárlás kitűnő befektetésnek bizonyult — nekem, aki el­ sőéves egyetemi hallgató vagyok. A megszerzett pénzügyi műveltség nélkül olyan lennék, mint a legtöbb évfolyamtársam, horribilis összegű lakbért fizetnék, és semmilyen ellenértéket nem tudnék felmutatni. Míg diáktársaim közül sokan ruhákra és új autóra költik kapott pénzüket, én inkább rendszeres bevételt termelő befektetést veszek belőle. A bevétel egy részéből azután megvehetem magamnak, amire szükségem van, vagy további passzív jövedelem termelésére fordíthatom. Amit még megtanultam, az a kockázattal kapcsolatos. Számomra nem
175

Az ingatlan értéknövekedésével az a helyzet, hogy a befektetési ingat­ lanokat az általuk termelt bevétel összegének alapján értékelik. Ezért, ha a lakbérek felmennek, valószínűleg az ingatlan érték e is növekedni fog.
174

az jelenti a kockázatot, hogy önálló vállalkozást indítok, vagy ingatlanba fektetek be. Az a kockázat, ha az ember a kormányban bízik, hogy az negyven év múlva kifizeti majd neki a társadalombiztosítási juttatást. A kockázat negyven évig vele marad, esetleg időközben elbocsátják, és ki­ tarthat az értéktelen, 401 (k) önálló hozzájáruláson alapuló nyugdíjszám­ lája mellett. Nekem is megvan azonban a saját hátráltatóm: attól félek, hogy né­ mely lehetó'ség csak szemfényvesztés. De tanulom, hogyan kell ..kritizálás helyett, elemezni". Ezen múlik minden. Kifejlesztettem magamban egy új. jó szokást is. Minden nap tíz percet szánok kiadásaim és bevételeim áttekintésére. Mindig tudom, mennyi pénzem van. és hol. Minden megkeresett dollár tíz százalékát egy külön­ leges befektetési számlán helyezem el. Tíz százaléka jótékonysági célra megy. Jelenleg hétvégeken Circuit Cityben dolgozom, és üzemeltetek egy honlap-készítő céget, amelynek pillanatnyilag 140 ügyfele van, és egyre többen érdeklődnek iránta. DÁVID ÉS MICHAEL: MOST IS MINDENNAP TANULUNK Azon kívül, hogy iskolába járunk és a diplománkon dolgozunk, azért is teszünk, hogy eléljük célunkat, az anyagi függetlenséget. Állandóan keressük és elemezzük a lehetőségeket, tallózunk az apróhirdetések kö­ zött, és figyelünk rá. mit mondanak a diáktársaink. A pénzügyi tanítás, amit kaptunk, távlatot adott mind korábbi, mind jelenlegi tevékenységünknek. Megmutatta nekünk, milyen más is lehet az élet. Minden reggel azzal a döbbenetes élménnyel ébredünk, hogy magunk irányítjuk a sorsunkat. Már most gazdagnak érezzük magunkat. Ami a lényeg, ezt az élményt meg akarjuk osztani másokkal is. Sok embert ismerünk, akik nem veszik észre, mekkora lehetőségeik vannak, mert félnek bármi mással foglalkozni, mint választott „tantár­ gyukkal". Nekik és mindenki másnak azt üzenjük: Ne féljetek! Köves­ sétek az álmaitokat! Higgyétek el, nincs ehhez fogható!

V. rész

A vállalkozás új módja

Gazdag apám arra tanított, hogy a pénzügyi képzés mindenki számára fontos. Különösen lényeges a pénzügyi műveltség olyanoknak, akik pénz­ ügyekkel foglalkoznak, adótanácsadással, pénzügyi tervezéssel, vagy sa­ ját vállalkozásukat üzemeltetik. Személyes pénzügyi tanácsadást végző emberek sokasága számolt he arról, miként változtatta meg a Gazdag Papa tanítása elképzelésüket sa­ ját anyagi jövőjükről, és miként hatott az ügyfeleikkel való bánásmódjuk­ ra. Nem arról van szó, hogy ezek a szakemberek nem törődtek a dolguk­ kal. Előzőleg is sok munkaórát fordítottak ügyfeleikre, és mindent meg­ tettek értük. Úgy kezelték a pénzügyeket, ahogyan tanulták, de nem érték el a várt eredményt. Saját anyagi jövőjükkel kapcsolatban ugyanez a probléma merült fel. Amikor elkezdték megtanítani ügyfeleiknek a Gazdag Papától tanul­ takat, azok kezükbe vették anyagi ügyeik irányítását, és az ügy fél/tanács­ adó szerep hangsúlyosabbá, egyszersmind jövedelmezőbbé vált. A Gazdag Papa hatására megváltozott a tanácsadók pénzügyi szem­ lélete. Azáltal, hogy át nevelték magukat arra, hogy a gazdagok agyával gondolkozzanak, nemcsak ügyfeleik jobb anyagi helyzetének elérésére irányuló üzleti magatartásuk változott meg, de saját pénzügyeiket is
Ml

176

másként kezdték kezelni. Sok szakember attól tart, ha kiképzik ügyfelei­ ket, elveszíthetik őket Az itt megszólaló szakemberek azonban egyértel­ műen igazolhatják, hogy ügyfeleik oktatása révén nemcsak hozzájuk fű­ ződő kapcsolatuk javult, de ügyfeleik nagyobb valószínűséggel váltak hosszú távú ügyfelekké, mert a tanácsadó időt áldozott rájuk, az oktatá­ sukra — nem csak a pénzükkel foglalkozott. Ebben a részben megismerkedhettek Tom Wheelwrightfal, az arizo­ nai, nagy gyakorlattal rendelkező könyvelővel, akitüiane Kennedyvel, a Gazdag Papa egyik tanácsadójával hozott össze a sors. Megtudhatjátok, miként intézte Tom és társa, Ann Mathis a pénzügyeket úgy, hogy biztos anyagi jövőt vázolhassanak fel ügyfeleik és alkalmazottaik előtt. Saját életükben is hasznosítottuk a Gazdag Papa tanításait: eszközökbe fektet­ ték a pénzüket, amelyekre korábban nem is gondoltak, és új módokon gyarapították cégüket. Olvashatjátok Brian Eagleheart történetét is. Brian hozzám hasonló­ an a haditengerészetnél szolgált (jelenleg az iraki háborúban vesz részt). Pénzügyi tanácsadó, Oregonban él, jelentős mennyiségű adósságot hal­ mozott fel, és a Gazdag Papa tanításait arra használta, hogy megtanulja a pénzügyi tervezés új módozatait. Nem csak ügyfeleinek segített az anyagi függetlenség útjára lépni, személyes adósságait is csökkentette, ugyanakkor növelte havi készpénzáramlását, és több pénzt fordított jóié kony célú adakozásra. Ellenőrzése alá vonta pénzügyeit, ami nagyobb függetlenséget biztosított neki. Története annyira magával ragadó, hogy a Gazdag Papa egyik tájékoztató jellegű reklámadásában is elmondta. Önálló vállalkozások elindítói is beszámoltak nekünk élményeikről. Ebben a részben megismerkedhettekMichelle LaBrosse-szal, egy sikeres connecticuti vállalkozóval, aki a Gazdag Papa könyvek és kazetták ha­ tására átalakította cégét. Olyan alapvető dolgokat tanult meg és alkal mázott, amikre sokan nem figyelnek oda. A gazdag papa gyakran beszélt róla, milyen fontos, hogy előbb magunkat fizessük ki, csak azután a számláinkat. Michelle esetéből kiviláglik, milyen hatalmas ménní válto­ zást hozott ennek a tanításnak az alkalmazása cégében, mennyire más­ ként működött, és mekkorát fejlődött ettől. Terri Bowersock ugyancsak sikeres vállalkozó. Arizonai székhellyel bútoripari céget hozott létre, amelyet országos szintű, több millió dollá­ ros vállalkozássá fejlesztett. Sikere, amelynek része tanulásra való kép178

telenségének leküzdése, több országos lap hasábjain és ^-műsorokban is szerepléshez juttatta. A Gazdag Pap" hatására Terri új lehetőségeket vett észre a meggazdagodásra, melyekre korábban sosem gondolt. Tör­ ténete kiválóan példázza, hogy mindig vannak újabb kínálkozó alkalmak — bármekkora sikert ért is el valaki. Jobb eredményekre vágyó pénzűéi tanácsadóknak és cégtulajdono­ soknak érdemes odafigyelniük Tom, Brian, Michelle és Terri történetére. Azzal, hogy másoknak pénzügyi műveltséget adtak, megszilárdították sa­ ját anyagi jövőjüket, s egyben ügyfeleikét és cégükét is. A Gazdag Papa hatására szerzett tapasztalataik az egyre nagyobb anyagi sikerek minta­ példái.

1

179

15. fejezet

Felelősséget vállalunk önmagunkért
TOM WHEELWRIGHT WHEELWRIGHT MATHIS PLC DK Tanácsadók™ Tempe, Arizona

lési szolgáltatásunk marketingjéhez kerestünk támogatást. Diane, mi­ előtt találkozott volna velünk, megkért, hogy olvassuk el a Gazdag Papa, Szegény Papái. Mindjárt megszerettük a Gazdag Papa filozófiáját. A mi­ kor azután Diane meghívott minket CASHFLOW 101 -et játszani, egé­ szen el voltunk ragadtatva. Ann és én mindketten úgy éreztük, jobb üzlettársakká váltunk, amióta együtt játsszuk a játékot. Mindig egymásra voltunk hangolva, de a Gaz­ dag Papa nyelvezete még hatékonyabbá tette gondolatcserénket a befek­ tetések és a stratégiai üzleti tervek megalkotása terén. Jelentősen meg­ könnyíti a kockázatkezelést, hogy biztonságos környezetben szembesü­ lünk a „kockázatokkal", játékpénzt használunk, és előre láthatjuk a dol­ gok alakulását. Kevésbé félelmetes próbálkozni, hála az üzlet kártyák használatának, hiszen azok újra és újra útmutatást adnak a kockázatok értékeléséhez. Nagyon hamar meg lehet nézni egy-egy kártyát, felbe­ csülni, hol rejlik a kockázat, majd eldönteni, mit tegyen az ember. Ez rendkívül felszabadító szellemi gyakorlat. Ennek köszönhetően a jó döntések gyors és hatékony meghozatala alapvetőkövetelménnyé vált nálunk. Az emberek időnként meglepődtek rajta, milyen könnyedén határoztunk cégünk kiterjesztéséről. Igaz, so­ sem volt ellenünkre a kockázatvállalás, de ettől kezdve úgy éreztük, job­ ban fel tudjuk azt mérni. Ennek óriási kihatása volt vállalkozásunkra. Az utóbbi évben megkétszereztük alkalmazottaink számát, mert cégünk egyre gyarapszik. Alkalmazottaink rendszeresen játsszák velünk ajátékot. Mindnyájan, köztük sok alacsony fizetésű is, ingatlan-befektető lett. amire korábban feltehetően sosem gondolt. Vannak, akik tanítják is ajátékot. Ann és én odaadó hívei vagyunk a Gazdag Papa filozófiájának: akkor menj állásba, ha szereted a munkahelyedet, és ne csupán a fizetés miatt. Ügyfeleinkkel is havonta játsszuk ajátékot. Ragaszkodunk hozzá, hogy a pénzügyi tervezés első'lépése a játék, még akkor is. ha cz bolond­ ságnak tűnik a szemükben. Elmondjuk, hogy a játékban való részvétel minden másnál jobban kitágítja a pénzzel kapcsolatos szemléletüket. Ugy véljük, a játék kiváló eszköz a könyvelés, az adóstratégiák, az álta­ lános befektetés és a pénzkezelés megtanítására. Ügyfeleink is nagyon tanulságosnak tartják a játékot, és szeretik. Amikor először játsszák, stratégiájuk gyakran saját befektetési szoká181

Mindenek előtt társam. Ann Mathis, és én, tudatni szerelnénk mindenki­ vel, hogy a Gazdag Papa cég külsdkönyvelői vagyunk. Ennek fényében úgy tűnhet, magától értetődő, hogy tisztában vagyunk a gazdag papa ta­ nításaival. De nem így van. Még a mi pénzügyi képzettségünk és hátte­ rünk mellett is — mindketten adószakértői képesítéssel és nagy szakmai gyakorlattal rendelkezünk — új távlatok tárultak fel előttünk a pénzzel és a befektetéssel kapcsolatban, amióta megismerkedtünk a Gazdag Pa­ pa gárdájával. Átütő erejű változáson mentünk keresztül mi magunk, al­ kalmazottaink és ügyfeleink egyaránt. Ann és én két éve lettünk üzlettársak, de már annak előtte is együttes erővel igyekeztük terjeszteni a pénzügyi műveltséget ügyfeleink köré­ ben. Külön-külön és később együtt is úgy éreztük, minél többet tudnak az emberek, annál jobb szolgálatot tehetünk nekik. Ugy esett, hogy Diane Kennedy, a Gazdag Papa egyik tanácsadója, segítséget keresett meglévő ügyfelei kiszolgálására, hogy legyen ideje könyve, a Loopholesfor the Rich (A gazdagok kiskapui) marketingjével foglalkozni. Ugyanebben az időben Ann és én adószakértői és könyve180

saikat tükrözi. A második vagy harmadik alkalommal meglátják a befektetés alternatív módjait is. Ettől azután másként kezdenek tekinteni a pénzre és a befektetésekre. Van azonban egy másik, talán még jelentő­ sebb haszna is a játéknak. Párok, akik együtt játsszák a játékot, időről időre arról számolnak be, hogy személyes kapcsolatuk is erősödik. Ügyfeleink ránk bízzák a pénzüket, és mi örülünk neki, hogy cserébe kitágíthatjuk pénzügyi horizontjukat. Az életükben megfigyelt pozitívváltozások arra ösztönöznek minket, hogy továbbra is többet tegyünk ér­ tük. A hullámhatás nem áll meg itt. Nemrégiben meghívtuk egy bróker ba­ rát unkát játszani. Szemel láthatóan elégedetlennek tűnt saját eredménye­ ivel. Olyan arccal távozott, hogy úgy gondoltuk, többé nem látjuk. Egy hónappal később jelentkezett, és elmondta, hogy megvette első ingatlanját, s ezt a befektetést a velünk való játéknak tulajdonította. Hasonló változásokat tapasztaltunk szülőkön, testvéreken, házastár­ sakon és gyermekeken a közös játék hatására. Sam Wheelwright, aki ti­ zenhárom éves, a családjával és a barátaival játssza a játékot. Gyakran beszél róla, hogy ingatlanokat szeretne vásárolni, és nem akar alkalma­ zottként dolgozni. Az üzletelés során az ember magától értetődően rájön, miben kiváló, mondja, és azt a bizonyos tehetségét kamatoztathatja, hogy meggazdagodjon. Minduntalan azt tapasztaljuk, hogy a gyerekek hamarabb kijutnak a mókuskerékből, mint a szüleik, mert nem félnek az újtól. A cinizmustól és aggodalmaskodástól még mentes, friss elme rekordidő alatt csap le a lehetőségekre.
**

vételhez az alapvállalkozásunkból, hogy nem kell főmunkaidőben fog­ lalkoznunk vele. Többek között azt is megtanultuk, hogy a befektetés — csapatsport. Kiváló tanácsadókból, ügyvédekből, bankárokból és ingatlanbrókerekből álló csapat segít nekünk céljaink megvalósításában. Csapatunk, amelynek Diane Kennedy is tagja, lehetővé teszi szá­ munkra, hogy a cégünket építsük, és ne akarjunk mindenkinek minden lenni. Könyvelőként az adóügyekre és a pénzügyi tervezésre szakosod­ tunk. Nem vagyunk biztosítási ügynökök, sem tőzsdei brókerek vagy személyes bankárok. Szerencsénk volt abban is, hogy kitűnő alkalmazottakat találtunk, akik rendkívül felelősségteljesek, és őszintén törődnek a cégünkkel és ügyfeleinkkel. Mind szakmailag, mind magánéleli szempontból nagy változást jelen­ tett a befektetésről alkotott nézeteinkben, hogy pénzünket munkára fog­ tuk. A kapott külön pénzügyi oktatás hatására megszüntettük 401 (k) nyugdíjszámlánkat az irodánkban. Korábban erre a befektetésre és a be­ fektetési alapjainkra támaszkodtunk pénzügyi terveinkben. Ma már tud­ juk, hogy sokkal jobb hosszú távú pénzügyi stratégiák is vannak. Az utóbbi hónapokban Ann és én olaj- és gázkutak kialakításába fek­ tettük a pénzünket. Közben többlakásos társasházakat és kereskedelmi ingatlanokat is vásárolunk. Mindez újdonság a számunkra. Tavaly még egyikféle befektetéssel sem foglalkoztunk. A befektetés és ügyfeleink oktatása során megismertük az ingatlan csodáját. Felismertük, mekkora halástöbbszöröző erő rejlik abban, ha mások pénzét használjuk fel, ami az ingatlanüzletekben lehetséges. Nap mint nap azt mutatjuk be ügyfeleinknek, és megértetjük velük, mennyi­ vel gyorsabban sokasodik a pénzük még egy átlagos ingatlanbefektetés­ sel is. mint bármilyen egyéb befektetés által. Ráadásul az ingatlannal az adólevonások révén további jelentős hatástöbbszörözést lehet elérni. Nemcsak a pénzünkért kapunk adóelőnyt, de mások általunk felhasznált pénzéért is. Hz valóban csodálatos! Szembesültünk a sokak által nehéznek talált problémával is: nincs elég időnk személyes pénzügyeinkre, mert a munka túl sok energiát vesz igénybe. A megfelelő csapattal és rálátással követjük befektetéseinket, mert tanácsadói csapatunk ezt megkönnyíti számunkra. A következő öt-tíz évre az a tervünk, hogy cégünket könyvelőcégből
183

Lehet, hogy könyvelők vagyunk, de befektetők is
Egyikünknek sem voltak súlyos anyagi gondjaik a múltban, de nem tettünk jelentős előrelépést az anyagi függetlenség elérése felé sem. Megrekedtünk az E (egyénileg vállalkozó) negyedben. Most már más a helyzet. Az E negyedből egy nagy könyvelési vállal­ kozás beindítása felé haladunk, amely nagy mennyiségű tőkét biztosít majd számunkra. A pénzt be akarjuk fektetni, ezáltal úgy juthatunk be182

országos üzleti tanácsadó céggé fejlesszük, amely hatékonyan nyiiji majd segítséget több ezer embernek a napi döntésekben. Számunkra a Gazdag Papa tanításainak alkalmazásában az a legnagy­ szerűbb, hogy a pénzügyi műveltséget eljuttathatjuk az átlagemberek­ hez, így azoknak nem kell többé a pénzintézetek idejét múlta filozófia jára és alkalmatlan befektetéseikre hagyatkozniuk.

16. fejezet

Új stratégia
BRIAN EAGLEHEART Portland, Oregon

Szilárd alapra építettünk
Ann és én mindketten szerencsések vagyunk, mert szüleink arra taní­ tottak minket, hogy minden lehetséges. Apám vállalkozó volt gyerekko­ romban. A fivérével közösen üzemeltettek egy sikeres nyomdát ötven al­ kalmazottal. Anyám volt a kontrolling igazgató. A testvéreim a termelési részlegben dolgoztak, én természetesen a könyvelésen. Ezen kívül a szü­ leimnek bérbe adott ingatlanjaik is voltak. Kora gyermekkoromtól meg­ ismertem a vállalkozásban rejlő'erőt. Mégsem kapcsoltam össze a fogalmakat, amelyekben hittem, önma­ gam meghaladásának képességével, nem is beszélve a tanításról, mind­ addig, amíg pénzügyi képzettségem ki nem bővült. Amikor először ját­ szottam CASHFLOW-t, és kijutottam a mókuskerékből, rájöttem, mire vagyok képes. Negyvenes éveimben jártam akkoriban, és veteránnak számítottam a nagy könyvelési cégeknek végzett könyvelői tevékenység terén. Ideje volt, hogy kézbe vegyem vállalkozásom és életem irányítá­ sát. Amikor tanácsot kérnek tőlem, következetesen ugyanazt a választ adom: Tájékozódjon! Kérdezzen! Tegye, ami önnek a legjobb! És arra koncentráljon, amit akar, ne pedig arra, amire szüksége van. A többi jön magától.

Huszonkét éves koromra az anyagi csőd szélén egyensúlyoztam. Egy végső lökés elég lett volna, hogy belezuhanjak a pénztelenség szakadé­ kába, és soha többé ne tudjak onnan ki vergődni. Jókora, 60 000 dolláros adósságom, a tanulmányi (a Portiandi Állami Egyetemen végeztéinkét fó'szakon: üzletvezetés/pénzügy és afrikanisztika) és az autóhitelek elképesztő együttese, plusz némi meggondolatlan fogyasztói kiadás végveszélybe sodort. Kísértett a borzalmas érzés, hogy rá leszek utalva valaki más kegyeire. Ugyanakkor igencsak ironikus volt a helyzet. Fizetéstói fizetésig tengődtem, miközben pénzügyi tanács­ adóként dolgoztam. Egészen addig meghatározott módon éltem az életemet, és betartottam a rám vonatkozó szabályokat: légy minél iskolázottabb, vagy tanulj szakmát! Keress jó állást, és dolgozz bemie sokat! A diploma megszer­ zése után azt az utat követtem, amit mutattak nekem, és ez anyagi gon­ dokhoz vezetett. Sajnos nagyon is jól ismertemezt az utat. A családom­ nak sem volt pénze gyermekkoromban, ezért nem meglepő, hogy fogal­ mam sem volt, hogyan kell pénzt teremteni, használni, megtartani vagy becsülni. Mégis úgy éreztem, bánni történik is, kimászom a bajból, még ha olyan utat kell is keresnem, ami csak hosszú, fáradságos munkával jár­ ható.

184

185

Azután 2001 nyarán egy kollégám ajánlotta a CASI1 FLOW-négyszög című könyvet. Hamar rájöttem, hogy nagyon fontos dolgokat tudhatok meg belőle. Az egyetem elvégzése után szolgáltam az Egyesült Államok Haditengerészeténél, ezért tudtam, milyen az. követni az útmutatást, és eredményeket elérni. Csakúgy, mint a seregben, a Gazdag Papa is egy­ szerű, hatásos és hatékony stratégiát kínált, amelyet bárki, bármilyen hátterű ember megtanulhat, végrehajthat pozitív eredménnyel. Megdöb­ bentően könnyű lépésekből és gyakorlatokból állt. mégis hihetetlen eredményekhez vezetett. A következő könyv, amit elolvastam, a Visszavonulni fiatalon és gaz­ dagon volt. Elvégeztem a Válaszd a gazdagságot tanfolyamot, és no­ vemberre végigcsináltam az összes gyakorlatot, kitöltöttem az összes pénzügyi kimutatást. Ez felbecsülhetetlenül értékesnek bizonyult. Pon­ tosan felmértem, hol tartok — illetve hol nem tartok — anyagilag. Különösen érdekesnek találtam a tanfolyam anyagában azt a részt, amely rávezetett, hogyan lehet hatástöbbszörözést elérni a különféle be­ fektetések erősségeinek és gyengeségeinek kiaknázásával. A szeptem­ ber 11-i tragikus események ráébresztettek, hogy sürgős cselekvésre van szükség, s egyben arra is. hogy jó úton haladok. Elovastam Dolf de Roos Real Estate Riches (ingatlanvagyon) című könyvét és megszereztem a Gazdag Papa útja a meggazdagodáshoz (Ingatlanbefektetés 6 lépésben) című hanganyagát. Részt vettem egy egynapos szemináriumon is, ame­ lyet a Gazdag Papa tanácsadói tartottak Arizonában. Itt értettem meg. hogy (a) dönthetek úgy. hogy súlyos adósságokat hurcolok magammal éveken át. mint oly sokan, vagy (b) a magam javára fordítom a helyze­ temet. Döntenem kellett. Két hónappal azután, hogy elkezdtem a Válaszd a gazdagságot tanfo­ lyamot, kezdtem kézbe venni életem gyeplőjét. Átszerveztem anyagi helyzetemet, és a költségvetés megváltoztatása nélkül egy hónapban 400 dollárral többet tudtam félretenni. A „Hogyan keveredjünk ki az adós­ ságból?"' módszer szerint elkezdtem a jótékony célú adakozást is 200 dollárral. Őszintén mondhatom, hogy az irányítás kézbevétele életem legmélyrehatóbb és legkiteljesítőbb élménye volt. Tudtam, hogy én vagyok a ha­ jóm kapitánya, és a hajó afelé a jövő" felé tart, amelyet mindig is megál­ modtam — egy olyan világ felé, ahol rengeteg tenni- és látnivaló vár
IK6

iám. Az. élet annyi mindent kínál, és ezt bölcs időbeosztással lehet a leg­ jobban kiaknázni. Többé nem akartam tétlenül vesztegelni a régi szám­ lák kifizetése miatt.

A változás megtörténik
Nem könnyű szembenézni a személyes hátráltató tényezőiekéi, de igencsak felemeló' érzés, amikor elkezdjük kezelni őket, és többé nem uralkodnak rajtunk. Legelőször azt a rossz szokásomat vettem szemügy­ re, hogy a szerint vásárolok, mit szólnak a munkatársaim, igen sokan fe­ jezték ki véleményüket, a legjobb szándékkal, hogy tervem, miszerint fel akarok hagyni a mókuskerékben való vánszorgással. bolondság, sőt, tönkretesz. De szembeszegültem a fenntartásaikkal, mert tudtam, anya­ gilag előbbre jutni és életminőségemet megváltoztatni még jó állással sem lehetséges jelentős átalakítások nélkül. Amikor elmagyaráztam az újonnan szerzett értelmezésemet az eszkö­ zökről és a forrásokról, nem nagyon hittek nekem. Ez eleinte rosszul érintett, de mélyen belül tudtam, hogy a Gazdag Papának van igaza. Új távlatokkal, tiszta fejjel megtaláltam a fókuszt. A Gazdag Papa előtt úgy gondoltam, a pénzbefektetés, illetve, ha az ember olyasmit csi­ nál, aminek nem tudja a végkifejletét, kockázatos. Most rájöttem, kocká­ zatot rejt az is, ha megvan a szükséges információnk, pénzügyileg mű­ veltek vagyunk, mégsem lépünk. Hiba volt tétlenül ülni, és nem változ­ tatni a helyzetemen. Eljött a cselekvés ideje. Először is nyitottam egy pénzpiaci számlát, és felhalmoztam rajta 2000 dollárt. Ez a rövid távú tartalék arra kellett, hogy bemutathassam a jelzáloghitelezőknek, ha szükséges. Ezután követtem Dolf de Roos taná­ csát, és ingatlanok után néztem. Rengetegszer hallottam, hogy „Itt ezt úgysem tudod megcsinálni." Azt feleltem rá, „Az ingatlanokon vannak. Arra várnak, hogy rájuk találjak." Lelkesedéstől hajtva hetvenöt ingatlant néztem meg Portlandben és környékén, és harmincról készítettem elemzést. Három vagy négy tart­ hatott számot közülük az érdeklődésemre. ezekről beszéltem a kezelő­ jükkel. Az egyik, kedvező számadatain túl, még adócsökkentést is ígért. Megtaláltam első befektetési ingatlanomat. 2002 novemberében meg­ vettem a szóban forgó családi házal.
187

(Kérem, senki ne gondolja, hogy egyedül csináltam az egészet. Csa patot gyűjtöttem magam köré, amely egy adótanácsadóból, egy ingni lanügynökbdl, egy ingatlan-felügyelőből és egy személyes ügyvédből áll. A barátaimtól és ismerőseimtől kértem referenciákat. Hasznomra vált, hogy egy helyi bankban gyakornokoskodtam, és az ott dolgozókai kértem meg. hogy ajánljanak ingatlan ügynököt és befektetési ingat­ lanokat.) Ezzel az első vásárlásommal korlátozott képességű értéktőzsdei be fektetőből — 5000 dollárt vesztettem a tőzsdén — ingatlan-befektetővé léptem elő. Folyamatosan tanulom gazdagságom építését, és ahogy egy­ re többet tudok, úgy nő az önbizalmam. Huszonöt éves vagyok — és nem akarok többet várni, mint amennyit feltétlenül muszáj. Úgy vélem, még két évig leszek önálló vállalkozó, azután öt éven belül elérem, hogy a passzív jövedelmemből éljek, és a befektetéseimre koncentráljak, fü­ vemben szerepel az üzleti iskola elvégzése is, hogy 2004-ben megszer­ zem az MBA-t. Mielőtt kezembe vettem volna anyagi ügyeim irányítását, úgy képzel tem, ötven-ötvenöt éves koromban megyek majd nyugdíjba. Nem volt különösebb tervem a jövőre, ezért úgy gondoltam — meglehetősen nai van —, hogy a képzettségem és az intelligenciám majd kihúznak a csá vából. Nagyon megkönnyebbültem, hogy most már többet tudok. Tu dom, hogy van egy reális, jól összeállított tervem, amellyel harmincéves koromban visszavonulhatok a munkától magasabb és egyre emelkedő életszínvonallal. Ezen kívül az ügyfeleimnek is jobb pénzügyi terveket készítek olyan információ felhasználásával, amelyet az üzleti iskolában sosem tanítot­ tak. Ajánlom nekik a Gazdag Papa könyveket és termékeket. Ezzel meg mutatom nekik, milyen módszerrel juthatnak el oda, ahová szeretnének Ha látják, mi mindent érhetnek el, ők is élnek a lehetőséggel. Sor került, még egy üzleti változásra, amely jól tükrözi megváltozón anyagi távlataimat. Az alkalmi díjas szolgáltatásokról olyanokra tértem át, amelyek állandó jövedelmet biztosítanak. Értem már, hogy a passzív jövedelem rendszeresen befolyik, akár ott görnyedek Portlandben az író­ asztalom fölött, akár a tahiti tengerparton süttetem a hasamat.

Légy becsületes, és lépj előre az életben
Nehéz volt őszintének lenni önmagamhoz. Amikor beismertem, hogy a múltban nem hoztam éppen fényes döntéseket — erre jó példa, hogy túl sokat költöttem személyes holmikra —, megengedtem magamnak, hogy továbblépjek. A múltnak vége. Az optimizmus elsöpörte a negatív gondolatokat, és beindított. Legyőztem a magam állította akadályokat, hogy túl fiatal vagyok, nincs időm, és nincs gyakorlatom az ingatlanbefektetés terén. Elkezdtem bízni magamban, foglalkozni a számokkal, felmérni a lehetséges kocká­ zatot és megtérülést. Az anyagok átolvasása és a gyakorlatok elvégzése nem volt nehéz. Ha az ember a megfelelő' információval rendelkezik, könnyű cselekedni. Röviddel az után, hogy eló'ször olvastam a Gazdag Papa könyveket és elvégeztem a tanfolyamot, ezt értem el:
Éves jövedelem: Passzív jövedelem: előtte: Nettó havi készpénzáramlás: Rossz adósság: Havi adakozás: Likvid megtakarítás: Ingatlan: előtte: 28 000 dollár; most: 50 000 dollár 0 dollár; most: 4000-6000 dollár eló'tte: 150 dollár; most: 700 dollár előtte: 55 000 dollár; most: 29 000 dollár eló'tte: 0 dollár; most 300 dollár vagy több előtte: 100 dollár; most 3500 dollár előtte: egy sem; most: egy bérbe adott ingatlan

Pénzügyi kimutatásokat használok, amelyeket legalább heti rend­ szerességgel frissítek. Ez hatalmas változást jelent az eddigiekhez ké­ pest. Ezzel az egyszerű pénzkezelési eljárással számon tudom tartani, mennyi pénz folyik be és ki. Örökre megszűntek a találgatások arról, hogy „vajon mire ment el a pénzem?" A leglényegesebb tanulság, amit megtanultam a jelenre és a jövőre nézve, hogy pénzügyi műveltségre szükség van. Egyetértek azzal, amit Róbert írt a Gazdag Papa próféciájában: nagyon sötét és ínséges jövő vár azokra, akik nem vállalnak felelősséget most rögtön anyagi jövőjü­ kért. A következő'évtizedben soha nem látott számban mennek nyugdíj­ ba, öregszenek meg. igényelnek — feltehetően továbbra is drága — or189

188

vosi ellátást a népességrobbanás nemzedékének tagjai. Ezek az emberek már láthatták, miként pukkadt ki a 401 (k) nyugdíjszámla buborékja, s miként csökkent vele együtt személyes tőzsdei befektetéseik értéke. Em­ berek milliói nem tesznek félre elég pénzt nyugdíjas éveikre, és a társa­ dalombiztosítási díjak nem adják meg nekik azt a védelmet, amelyre szükségük lesz. Van azonban választási lehetőségük. Az átlagember — mint én egyszerű elhatározással kezébe veheti pénzügyei irányítását. Én szilárd talajra jutottam az anyagi szakadék széléről. Az eredmények elérésének és az életminőségjavításának titka, hogy vágyni kell a változásra, és kö­ vetni kell a Gazdag Papa egy szem stratégiáit a meggazdagodásra. Mű­ ködnek!

17. fejezet

Gyors tanulás
MICHELLE LaBROSSE, projektmenedzsment-oktató East Hartford, Connecticut

,.A Gazdag Papa megmentette az életemet" — mondtam Sharon Lechtemek, amikor megismertem az idén a Női Elnökök Szervezetének talál­ kozóján, és így is gondoltam. Olvastam a Gazdag Papa könyveket, és hallgattam a kazettákat. Hoz­ zásegítettek, hogy összeszedjem magam, és ne szenteljem minden fi­ gyelmemet a díjbeszedőnek. Ez óriási jelentőségű volt az életemben, mert ettől kezdve a vállalkozásom építésére koncentráltam, nem arra, hogy kiengeszteljem a díjbeszedőt. Ha az ember minden napja jelentős részében azon agyai, hogyan fogja kifizetni az esedékes számláit, nehéz odafigyelnie rá, hogyan építse az üzletét. A Gazdag Papa könyvek arra is rámutattak, hogy a folyamatokat létre kell hozni, majd másokkal elvégeztetni. Mielőtt a könyveket olvastam volna, nem tudtam jól kiadni a munkát, utána azonban rájöttem, csak úgy fejlődhetek, ha megtanulom. Az is világossá vált, hogy mindenképpen meg kell tanulnom eladni, és hangsúlyt fektettem az értékesítői készség mesteri szintű elsajátítására. Soha nem egyetlen dologtól lesz valaki si­ keres, és a Gazdag Papa, Szegény Papa összegyűjtötte mindazokat az elemeket, amelyek hiányoztak a képességiemből a sikerhez. Ugyanakkor a kudarc is része minden sikert ölt éneinek. Az én üzleti kalandjaim is ezt bizonyítják. A Gazdag Papa segítségével felismertem,
190 191

milyen képességeket kell kifejlesztenem ahhoz, hogy sikeres legyek. Azáltal, hogy a vállalkozásomra összpontosítottam figyelmemet, megta­ nultam kiadni a munkát, és megtanultam eladni — 25 000 dolláros évi forgalmamat 250 000 dollárra, majd a következő évben 2.5 millió dol­ lárra emeltem. — Mindezt úgy, hogy gyermekeimet egyedül nevelő anya vagyok.

A korai évek
A Légierő" ROTC ösztöndíja fedezte tanulmányaimat a Syracuse Egyetemen, ahol repülőgép-mérnöki és mechanikai mérnöki diplomát szereztem. Szakmai pályafutásomat 1984-ben kezdtem, a Légierő had­ nagyaként. 1987-ben, huszonöt éves koromban, kiléptem a hadseregben, és önálló tanácsadó és oktató vállalkozásba kezdtem, mert tudtam, nem vagyok jó alkalmazottnak. Ösztöneim beigazolódtak, legalábbis rövid távon. Jó pénzt kerestem szakértőként; a környezetnek az elektronikára gyakorolt hatásával foglalkoztam. Korai sikerem azonban később kudarchoz veze­ tett. A készpénzáramlás irányításáról nem tanultam; jövedelmem hirte­ len megugrása annál inkább magára vonta figyelmemet. Rövid idő*alatt 20 000 dollárról 150 000 dollárra nőtt a keresetem. Sajnos nem fejlesz­ tettem azokat a készségeimet, amelyek a hosszú távú sikerhez kellettek volna. Hagytam, hogy a pénz a biztonság hamis illúziójába ringasson. Ráadásul a férjem és én nem értettünk egyet a vállalkozási tei-veimmel kapcsolatban. Én saját céget akartam, még olyan áron is. ha az rövid tá­ von áldozatokkal jár. Ő azon a véleményen volt, fel kellene adnom az álmomat, és elmenni alkalmazottnak. De miután 1989-ben megszületett első lányunk, majd 1992-ben a második, más dolgok kerültek figyelmem középpontjába. Nem volt már olyan fontos számomra, hogy sok pénzt keressek, inkább otthon akartam maradni a lányokkal. 1995-re a házasságom tönkrement. Egyedül neveltem két lányomat, és a jelzáloghitelt is törlesztenem kellett. 1997-re rájöttem, nem vagyok abban a helyzetben, hogy beindítsam saját vállalkozásomat. Lemondva álmomról, eladtam a Seattle melletti, tópartra nézőházat, amelyet volt férjemmel közösen építettünk fel, és el192

költöztem az ország másik felébe, Washington államból Connecticutba, hogy közelebb legyek a szüleimhez. Kihasználva a diplomámat, kutató­ ként vállaltam állást egy nagy repülőgép-ipari cégnél. Harmincöt éves koromra csődtömegnek éreztem magam. Almom a saját vállalkozásról semmivé foszlott. Az, hogy másnak dolgozom, szá­ momra azt jelentette, nem vagyok önmagam. Ezen kívül visszaköltöz­ tem Keletre, amit nem akartam. Aztán. 2000 márciusában, megszűnt kutatói állásom a rendszermér­ nöki és felnőttoktatási területen. Leépítettek, és ebben lehetőséget láttam egy új cég létrehozására. Tárgyaltam egy tanfolyam szellemi tulajdonjo­ gáról, melyet több mint egy éven át fejlesztettem ki és tartottam egy nagy repülőgép-ipari cégnek. Sok más kezdő vállalkozáshoz hasonlóan arra kényszerültem, hogy magam teremtsem elő a kezdőtőkét. A hitelkár­ tyámra felvett előlegből és a 401(k) nyugdíj számlámon lévő, két és fél év alatt alkalmazottként összegyűjtött 40 000 dollárból finanszíroztam a cég beindítását. Az első hat hónap igazi küzdelem volt, visszaköszönt az 1995-től 1997-ig tartó állapot, amikor először voltam egyedül a válásom után. Megtanultam maximálisan meghúzni a nadrágszíjat — a legkisebb luxusra sem telt. 2000 novemberében a bátyám tanácsára olvastam el a Gazdag Papa, Szegény Papát. Megmentette az életemet. Azonnal elolvastam a többi Gazdag Papa könyvet is. A kudarc kezdte átadni a helyét a sikernek.

Az új módszer beválik
A Gazdag Papa filozófiát meglévő vállalkozásom működtetésére al­ kalmaztam, arra. hogyan kell létrehozni szellemi tulajdont, nevezetesen szabadalmakat. Úgy kezdtem el dogozni annak megteremtésén, amit a Gazdag Papa a szellemi tulajdon eszköz rovatába sorol, hogy elhatároztam, írok egy könyvet az általam kidolgozott tanfolyam alapján. Találtam kiadót, és minden sínen volt. Első könyvem szerződését 2000 decemberében írtam alá. A könyv a gyorsított projektmenedzsmentről szólt. Tudtam, képzést kell szereznem projektmenedzsment témában, hogy hitelesebbé tegyem a könyvemet. A
193

vizsgához hat hónapot kellett volna tanulni, de nem akartam olyan soká­ ig várni. Kidolgoztam saját húszórás tantervemet, és reklámozni kezd­ tem. Azután magam is felhasználtam, és letettem a vizsgát kitűnő'osz­ tályzattal. Ezután tanfolyamon kezdtem oktatni a módszert, ahol a hall­ gatók négy napon át tanultak, majd az ötödik napon letették a rendkívül nehéz projektmenedzseri vizsgát. E technika használatával nem egészen egy év alatt mi lettünk a legnagyobb cég, amely ilyen típusú képzési nyújtott. Hatvanöt hasonló oktató céggel álltunk versenyben, és keve­ sebb, mint 18 hónap alatt piaci részesedésünk elérte a 25 százalékot. 2002 márciusában megjelent a könyvem, és oktatóprogramomat en­ gedélyeztették Indiában. Mind a könyv, mind a külföldi engedély passzív készpénzáramlást nyújtott. Ahogyan Róbert gazdag papája fo­ galmazott volna: „Szellemi tulajdon eszközeim dolgoztak nekem/' Két hónappal a könyv szerződésének aláírása után teljes egészében visszafizettem a hitelkártya-tartozásomat, amely a cégem beindításához kellett. Sokkal nagyobb hangsúlyt helyeztem a készpénzáramlásom irá­ nyítására is, és megszabadultam a hitelkártyáimtól, mint a vállalkozásom rövid távú finanszírozásának eszközeitől. Róbert Kiyosaki egyik könyvében szerepel egy történet arról, hogyan növelte ő az eladást, hogy megvehessen egy fénymásológépet; ez na­ gyon megfogott. Nem hitelekre hagyatkoztam a cégem finanszírozásá­ hoz, hanem az eladás növeléséből teremtettem elő a szükséges pénzt. A cégemnek nincsenek hitelkártyái, és nem fogok hitelhez folyamod­ ni, hogy átvészeljem a nehéz időket. A következőképpen intézem az üz­ letet: 2002 májusában üzleti bevételünkből 100 000 dollár mint működ­ tetési pénz, egy szállítónknál volt, aki a rendezvények regisztrációjával foglalkozott. Két hét alatt agresszív eladási tevékenységgel jelentősen megnöveltük készpénztartalékunkat. Ez az időszak fényesen bizonyítot­ ta számomra, hogy a cashflow-válságok kezelésének legjobb módja az eladás növelése, nem a hitel. Ahogyan a gazdag papa mondta: „A vállal­ kozásban a legfontosabb készség az értékesítől képesség." Az utóbbi három évben évente tízszeresére nőtt az üzleti bevétel. Be­ mutatom, mekkora változást jelentett ez: 2000-ben. a vállalkozásom első évében, a társaim és én bő'25 000 dollárt kerestünk. A második évben a jövedelmünk 250 000 dollárra nőit. A múlt évben már 2,5 milliót tehet­ tünk zsebre.
194

A cégem huszonöt alkalmazottat foglalkoztat az ország öt különböző' pontján. A tengerentúlra is eladjuk oktatási termékeinket. A cégeknek el­ adott engedélyek és az egyéni igényekhez való hozzáigazítás ugyancsak fontos része a vállalkozásnak, mivel jelentősen megnöveli az eredeti szellemi tulajdon értékét új bevételi források által.

Megváltoztattam a hozzáállásomat, és a cégem is megváltozott
A Gazdag Papa előtt korlátoztam cégemet a növekedésben, mert nem kértem segítséget másoktól, és nem adtam ki a munkát. Rendszermér­ nökként számos tanfolyamot tartottam az üzleti folyamatok kidolgozá­ sáról. Tudtam, hogyan kell sikerre vivőüzleti rendszereket létrehozni, de mindent magam akartam csinálni. Meg kellett tanulnom, hogy ne játsszam a mindenhatót. Rájöttem, hogy az én feladatom a rendszerek megalkotása, megbízhatóságuk biztosítása, a többit másokra kell bíz­ nom. Tudtam, fegyelmezettebbnek kell lennem az üzleti folyamatok te­ kintetében, ezért szerződtettem egy hivatásos szakembert a napi leendők lebonyolítására, hogy én az új termékekre és a cégfejlesztésre koncent­ rálhassak. A legfontosabb szemléletváltás, amit a Gazdag Papa adott, az volt, hogy az eszközeim kiépítésére összpontosítsak, ne a számlák miatt ag­ gódjak. Ez nem azt jelentette, hogy nem fizettem ki a számláimat. Ter­ mészetesen kifizettem őket. De a Gazdag Papa tanításainak ismeretében most már arra koncentrálok, ami elsőrendűen fontos a cégem számára. A kockázatról is megváltozott a véleményem. Az 1980-as évek óta megbízhatósági tényezőkkel foglalkozó mérnök vagyok, nem csoda, hogy nagyon is mérnöki és projekt-menedzsment központú meghatáro­ zást használtam rá. A kockázat alatt a valószínű esélyt értettem arra, hogy egy negatív esemény bekövetkezik, amely megakadályoz célom el­ érésében. Ezután ki kellett sakkoznom, milyen hatása lesz célom eléré­ sére annak, ha az említett esemény valóban bekövetkezik. Ma a kockázatot az jelenti számomra, ha olyan üzleti területre merészkedek. amelyhez nem értek, és az előtt fektetek bele egy halom pénzt, mielőtt kialakítanék egy működőképes rendszert. A Gazdag Papa segí195

tett rendszerbe foglalni egy új vállalkozás átvilágítását. így könnyebben minimalizálható a kockázat. Ötlépéses modellt használok a kockázat csökkentésére: 1. Koncepció. Ez a lehetőségről, a piac méretének, a versenytársak erősségének a felvetéséről és a termékek kifejlesztésének költségeiről szól. 2. Fejlesztés. Itt „kaptafa" módszert alkalmazok, és megkeresem a megfelelő, már létező"modellt. 3. Termékforgalomba hozása. Ez a marketing kezdeti fázisa, kide­ ríti, mit szeretnek az emberek a terméken, és mit nem. 4. Marketing. Ebben az időszakban az értékesítés és a marketing al­ kalmazza a kapott információt. 5. Minden rendszer működik. A termék know-how-ja, értékesítése és marketingje működik, de a folyamatnak ezzel még nincs vége. A ter­ méket folyamatosan javítani kell.

Tanulságaim
Megtanultam kifejleszteni magamban azokat a készségeket, amelyek­ nek hála. rengeteg pénzt kereshetek, és azt csinálhatom, amit szeretek. Összpontosítok a céljaimra, és kitűztem magam elé anyagi céljaimat. Munkahelyi biztonság nem létezik. Az egyedüli biztonság, amelyet elérhetek, cégem sikeres üzemeltetésével teremthető meg. Nem adom fel. Ha egy vállalkozás nem sikerül, tudom, hogyan csi­ nálhatom jobban legközelebb. Rájöttem, mi kell a sikerhez, és felállítottam saját szabályaimat. Az vagyok, aki vagyok. 01 van emberekkel veszem körül magam, akik támogatnak, és jó tanácsókkal látnak el. Észben tartom, hogy vannak a sikerre utaló jelek. Ezeket követem. Bármikor elkezdhetek okosan gondolkodni, amikor csak akarok. (Ugyanez fordítva is igaz. Bármikor abbahagyhatom az ostobaságot, amikor csak akarom.) Sikerré varázsolhatom a kudarcot.

Személyes megjegyzés
Magánéletemben talán a leglényegesebb a családomhoz fűződő" vi­ szonyom megváltozása. Evekkel ezelőtt, amikor üzleti ambícióimat nagy álmaim vezérelték, a családom — mit szépítsem? — bolondnak tartott. Gyermekeimet egyedül nevelőanya voltam, és úgy gondolták, fe­ lelősséggel tartoznak értem. Anyám apja is vállalkozó volt, és igen jól emlékezett a hullámhegyekre és hullámvölgyekre. Most úgy tekintenek rám mint mentorra. Továbbra is őrültnek tartanak, de felnéznek rám azért, amit az utóbbi két évben véghezvittem. Ami még jobb, aktívan támogatnak, mindenki a maga egyedi módján. Céljaim között szerepel, hogy két éven belül eladom a céget, és viszszavonulok. De nem gondolok rá, hogy leteszem a lantot. Azt csinálom, amit szeretek, élvezem, hogy szabadon gazdálkodom az időmmel, és ak­ kor és oda megyek nyaralni, amikor és ahová akarok. Örülök neki, hogy több időm van a gyermekeimre, ugyanakkor izgalommal tölt el új cél­ jaim megvalósítása.
1% 197

18. fejezet

Korlátok nincsenek
TERRI BOWERSOCK Tempe, Arizona

piros betűs tanári megjegyzések éktelenkedtek a füzeteimben, mint „Gyenge munka" és „Lusta". Ötödik osztályos koromra humorral pró­ báltam elütni nehézségeimet. A tanárom egy pálcával úgy csinált, mint­ ha biliárdozna a fejemmel. Azt mondta: „Olyan buta vagy, mint egy bi­ liárdgolyó." Mélyen megbántott, de úgy tettem, mintha nem fájna, és azt feleltem: „Nyolc golyó a sarokba!" Minden tréfálkozásom ellenére tudtam, hogy az iskola befejezése után nehéz idők elé nézek. Nem voltam képes megírni egy álláspályáza­ tot. Hiányos olvasási készségem mellett ráadásul még azzal is tisztában voltam, hogy a pályázataimban hemzsegnek a helyesírási hibák. Hu­ szonegy éves nő voltam, aki egy harmadikos elemista szintjén állt. Ret­ tegtem bármit írásban beadni, mert tudtam, aki elolvassa, azt hiszi, nem vagyok normális. Egy állásinterjú puszta gondolatára gombócot éreztem a torkomban. Megpróbáltam elmenni pincérnek, de azt sem tudtam leírni, hogy „káfé". Kétségbeesésemben úgy határoztam, abbahagyom az álláskeresést Arizonában, és meglátogatom apámat Kansasben. A repülőgépen elgon­ dolkoztam a jövőmről. „Miféle jövőm van nekem?" — gondoltam elke­ seredetten. Soha nem lesz belőlem senki. Könnyek szöktek a szemembe, és azon imádkoztam, nehogy valaki megszólítson, mert akkor azonnal kitör belőlem a zokogás. A jövőmmel kapcsolatban akkor kaptam választ, amikor apám elvitt meglátogatni egy Betty nevű barátnőjét. Betty egy használtbútor-boltot vezetett. Volt ott ezüst holmi, porcelán, kisebb bútorok és csecsebecsék. Az emberek örömmel vásárolták meg, ami másoknak már nem kellett. Betty szívesen elmagyarázta, hogyan vezeti az üzletet. Mire a végére ért, már tudtam, hogy erre én is képes vagyok. Agyam ezerfelé járt. Elképzeltem magamban, hogyan nézne ki az üz­ letem. Éjfélre teljesen kitaláltam a vállalkozásomat. Kiugrottam az ágy­ ból, és felhívtam anyámat, hogy beszámoljak neki új kalandomról. „Anya. gazdagok leszünk!" mondtam neki. Nagy lelkesedéssel magya­ ráztam el az egész ötletet. Azonnal válaszolt: „Azt akarod mondani, olyanok leszünk, mint a Sanford és fia? Ócskaságokat fogunk felhalmozni, és használt bútort árulunk? Na, én megyek aludni." 199

Ot évvel ezelőtt ismerkedtem meg Róbert Kiyosakival egy konferencián, ahol mindketten előadást tartottunk. Amint meghallgattam őt, lelki ro­ konságot éreztem vele. mert mindkettőnknek nehézségei voltak az isko­ lában. Nekem az olvasás és a helyesírás okozott gondokat. Arra is ráéb­ redtem, hogy változtatásokat kell bevezetnem a cégemnél. Amikor visszamentem az irodámba, beszámoltam a vezérigazgatónak arról, ami! hallottam, és ajánlottam neki, hogy olvassa el a Gazdag Papa, Szegény Papát. Azután azt mondtam: „Ingatlanokat kell vennünk." A Gazdag Papa ismerete előtt azt hittem, a lehető legtöbbet értem el. A Gazdag Papa megmutatta, hogy az élet sokkal nagyobb szabású dol­ gokat tartogat számomra. Hogy megértsék, milyen megdöbbentőez, tud­ niuk kell, hogy a Terri's Consign & Design Furnishing nevű, országos bútoripari cég alapítója és tulajdonosa vagyok. Cégem mindenféle új és régi bútorokat forgalmaz. Nagy utat jártam be, és meglehetősen sok si­ kert értem el. A Gazdag Papa azonban olyan távlatokat nyitott előttem, amelyekről azelőtt nem is álmodtam.

A korai évek
Diszlexiám, a tanulásra való képtelenségem miatt másnak éreztem magam, mint a többiek, és butának. Iskolás éveim alatt mindvégig olyan
198

Másnap megpróbáltam meggyőzni anyámat, hogy a bútorbolt a sike­ rünk titka. Felvázoltam egy üzleti tervet, hogy jobban megértse, mit is akarok tenni. Nem szokványos üzleti terv volt. Zsírkrétával és színes ce­ ruzával készítettem el. Megterveztem a sikeremet, pontosabban lerajzol­ tam, hogy nézne ki az üzlet. Amikor otthon elmagyaráztam neki, mit akarok tenni, meggyőztem, hogy a terv működőképes. Anya és én kölcsönkértünk 2000 dollárt a nagyapámtól, és nekilát­ tunk, hogy valóra váltsuk elképzelésemet. Motorkerékpárra ültem, és el­ indultam üzlethelyiséget keresni. Megláttam egy „kiadó" táblát, és be­ mentem beszélgetni a tulajdonossal. Miután megállapodtunk a havi bér­ ben, a kezembe adta a bérleti szerződést aláírásra. Mivel nem tudtam el­ olvasni a jogi szaknyelvet, úgy tettem, mintha olvasnám, és közben meg­ próbáltam felmérni, mennyi ideig tartana másnak elolvasni. Azután alá­ írtam. Éljen! Megvolt az üzlet! A bolt hátsó helyiségébe beállítottam egy ágyat. Rábeszéltem anyámat, hogy adja nekem a nappalink és a gyerekszo­ bám bútorait. A Terri*s-ben elsőként egy tükröt adtam el. Amikor a vevő azt mondta, ..Megveszem", annyira izgatott lettem, hogy majdnem elfe­ lejtettem hozzáadiú az árhoz az ÁFÁ-t. Azóta az első, 1979-es tüköreladás óta a Terri's Consign & Design Furnishing évi sok millió dolláros üzletté nőtte ki magát. Tizenhat üzle­ tével ez az ország legnagyobb új és használt bútorokat áruló üzletlánca. Ezek a 20 000 négyzetláb alapterületű üzletek új és kevéssé használt bú­ torokkal vannak tele, olyan otthonokból, mint az önöké, de akadnak vi­ déki udvarházakból, külvárosi lakónegyedekből és felszámolásból szer­ zett bútorok is. És megtartottam anyámnak tett ígéretemet: Nem lettünk olyanok, mint a Sanford és fia. A cég növekedésének híre futótűzként terjedt, amit lelkesítő szónok­ latok is segítettek, ugyanis tudattam az emberekkel, hogy ha én meg tud­ tam csinálni, nekik is sikerülhet. A megnövekedett népszerűség hatására országos díjakat nyertem, köztük az Inc. magazin az év kiskereskedő vállalkozójának járó díját 1992-ben. A díj elnyerése és a vele kapcsolat­ ban megjelent cikk a National Enquirer hasábjain azt eredményezte, hogy meghívtak Oprah Winfrey show-jábn. így már bizonyára érthető", miért gondoltam, hogy elérteni a siker csúcsát. Amikor azonban meghallgattam a Gazdag Papa tanítását, nemcsak ar200

ra jöttem rá, mennyi lehetőség van még. hanem arra is, hogy élhetek is velük. A Gazdag Papa megismerése előtt mindent készpénzben fizettem; a lakbért, a bolti berendezést és a teherautókat. A Gazdag Papától meg­ tanultam, miként kell jobban kihasználni, amim van, hogy készpénz­ áramláshoz jussak.

így csináltam
A Gazdag Papa szerint az embernek befektetőnek, egyszersmind cég­ tulajdonosnak kell lennie, ha meg akar gazdagodni. Korábban a legtöbb üzletemet béreltem. Miután meghallgattam Róbert előadását, rájöttem, hogy ingatlanokat kell vásárolnom, így anyagi biztonságot nyújtó befek­ tetésekhez jutok. így tehát Kevin Crippa, a vezérigazgatóm segítségével a cégem vett 2.3 hektár földet. A telkek remek helyen voltak, és lecsaptunk rájuk, mert tudtuk, hogy mások is meg akarják venni őket. A cég pénzéből 225 000 dollárt költöttünk az előlegre, és a banktól kölcsönöztünk további 225 ezer dollárt. A Gazdag Papa azt mondja, a bank pénzéből érdemes kész­ pénzáramláshoz jutni, és mi ezt tettük. Azután eladtuk a földet egy kft-nek, amely egy építtetővel alkotott kö­ zös vállalatot, és ők felhúztak rá egy 73 000 négyzetláb alapterületű iro­ daépületet. Az építési vállalkozó visszafizette nekünk az eredeti 225 000 dollárunkat, átvállalta abankliitelünket, és adott 21 százalékos tulajdon­ jogot az épületben, amely tele van bérlőkkel, és szépen termeli a kész­ pénzt. Ezután 1 millió dollár értékű saját tőkénket beforgattuk ebbe a közös vállalatba, ezzel 100 százalékban finanszíroztuk egy újabb épület felépí­ tését, majd bérbe adtuk a cégünknek. Tőkénket továbbra is hasznosítjuk minden ingatlanunk esetében, hogy még három saját üzletet hozzunk lét­ re. Tervezzük, hogy a következőkét év során további két üzletet építünk. Ebből az utolsó két épületből kivesszük majd a pénzt. Először beépí­ tetlen telket fogunk venni. Azután eladjuk egy közös vállalatnak. Ez majd építkezik rajta, és így megnő a telek értéke. A közös vállalat bérbe is fogja adni az ingatlant, végül folyamatos, hosszú távú finanszírozás­ hoz fog jutni. Ekkor majd kivehetünk belőle pénzt.
201

Ot év múlva hat épületünk lesz. Az utóbbi öt évben több pénzt keres tem az ingatlanokkal, mint huszonhárom év alatt a bútorüzlettel. Ha el­ adnám a bútorüzletet, az ingatlan eltartana. Más vállalkozások irányába is terjeszkedtem. A Terri's Consign & Design Furnishings országos szinten is foglalkozhat bútorok adás-véte­ lével Ennek az ötletnek a kidolgozása közben felmerült, hogy szüksé­ günk lenne egy szoftverre a bútorüzlethez. Ezért nemrégiben befektettünk a FurnServe Software Inc.-be. Ez a cég rendelkezik egyedül a bútor adás-vételt támogató szoftverrel. Ezzel a szoftverrel kizárólagos bútor-kereskedelmi rendszerre tettünk szert, amelyet a Terrr s Consign & Design engedélyével használhatnak az erre jogosultak. Üzletet kötöttünk: mi használhatjuk a szoftvert, a számító­ gép-ipari cég pedig tókerészt kap abból, amivel mi foglalkozunk. Micltftl másodszor találkoztam Róbert Kiyosakivai, megvettem a cég egy részét. Legutóbb Pat McMahon reggeli tévéműsorában találkoztunk, ahol mindketten meghívott vendégek voltunk. Miután Róbert meghallgatta a velem készített riportot, meghívott egyik tanfolyamára. A tanfolyam vé­ gén azt mondtam: Ez igen! Beláttam, hogy a szoftvercég megvásárlásá­ nak volt értelme, mert én engedélyeztethettem a szoftvert. Ezért még na­ gyobb részt vettem meg a cégből. A tanfolyam arra is rávilágított, hogy érdemes lakásokat venni és ki­ adni, mert abból cashflow származik. Ezért alapítottam még egy céget két másik emberrel. Házakat vásárol lünk. berendeztük (>ket a Terri's Consign & Design Furnishings bútoraival, majd kiadtuk őket. Jelenleg arra koncentrálok, hogy szabadalmaztassam cégem nevét, a bútor adás-vételt, és a bútoripari szoftvert. Eves bevételünk a bútorüzlet­ tel együtt meghaladja az 55 millió dollárt. A Gazdag Papa útmutatásai alapján, mások pénzét és ötleteit felhasz­ nálva, nagyobb sikert értem el saját vállalkozásomban.

azon. hogy visszaadjam a társadalomnak, amit kaptam, és hogy hitemet megosztva meggyőzzek másokat: Ha hisznek magukban, sikeresek le­ hetnek. A Gazdag Papa nélkül nem tudtam volna, hogy mindent megenged­ hetek magamnak. Nem kell ahhoz gazdagnak lennünk, hogy kövessük az elveinket, csak késznek kell lenni rá. hogy megtudjuk, mi minden le­ hetséges. Aztán meg kell tenni. (Jó lecke volt. hogy ha egy bank. amelylyel régóta kapcsolatban állok, egyszeriben túl sokat akadékoskodik, azt kell mondani nekik, hogy akkor körülnézek a piacon.) A Gazdag Papától megtanultam, hogyan kell okosan dolgozni, és hogy ne akarjak mindent magam csinálni. Követtem a tanításait, és erős tanácsadó csapatot szerveztem magam köré. Tudom, hogy az épületeim finanszírozni fogják a nyugdíjamat. Könynyebben lélegzem, amióta nem kell aggódnom pénzügyi jövőméri. Ami még jobb, más dolgokkal is foglalkozhatok, többek között előadásokat tartok, ami ugyancsak egy újabb vállalkozás lett. Köszönöm az ihletet, Gazdag Papa!

Nagy utat jártam be
A diszlexia nélkül sosem fedeztem volna fel másamban a vállalkozó szellemet. Ma motivációs előadásokkal és a könyveimmel ösztönzők másokat arra, hogy túllépjenek korlátjaikon. Elkötelezetten dolgozom
202 203

VI. rész

Életet megváltoztató események

Gazdag apám egyik legmélyrehatóbb tanítása az volt, hogy ismerjem ki a pénz hatalmát, és ne féljek tőle. Sokan a pénz rabszolgáivá válnak, mert attól tartanak, hogy nem lesz belőle elég. Úgy próbálják legyőzni ezt a félelmet, hogy jól fizető állásokat keresnek maguknak. Ahelyett, hogy kiokoskodnák, miként dolgozhatna nekik a pénz, ők dolgoznak meg érte. Gazdag apám be szélt a szegényekről is. Nekik is a pénztől való fél elem és a pénzzel kapcsolatos tudatlanság okozott gondokat. Ebben a részben olyan emberek történetét ismerhetitek meg, akik jód példázzák a félelem-érem mindkét oldalát: megszólalnak olyanok, akik sok pénzt kerestek, és valaki, aki egyáltalán nem is dolgozott. Mindanynyian a Gazdag Papa tanításainak segítségével győzték le pénzzel kap­ csolatosfélelmeiket, hogy szilárd anyagi jövőt építsenek ki maguknak. Először egy asszonnyal ismerkedhettek meg, aki hihetetlen sorson lett úrrá. Stacey Baker Új-Zélandon él, és élete egy részét szegénységben töl­ tötte; szociális juttatásokon nőtt fel, és aligha volt esélye rá, hogy jobbít­ son anyagi helyzetén. A Gazdag Papa forrásából merfoe azonban kezé­ be vette sorsa irányítását, és készpénzáramláshoz jutott. Története kivá­ lóan példázza, hogy a pénzszerzéshez nem kell pénz. A pénzügyi művel t205

ség ellenben elengedhetetlenül szükséges, hogy meglássuk a kínálkozó lehetőségeket. Stacey ihletadó története ellentétben áll azokkal az e-mailekkel, ame­ lyeket olyanoktól kaptam, akik éveken át építgették karrierjüket, mert számukra a pénz hatalmát az egyre növekvő fizetés jelentette. Nekik a munkahelyi biztonság rendkívül fontos volt, csakúgy, mint az előlépteté­ sek és a mellékjövedelem. Később azonban rájöttek, hogy viselkedésüket a pénztelenségtől való félelem motiválta. Felismerték, hogy a fizetéseme­ lés nem a megfelelő módszer az anyagi biztonság elérésére. Minél többet kerestek, annál többet költöttek. Minél sikeresebbek lettek, annál több lett a dolguk, ami azt eredményezte, hogy egyre kevesebb idejük maradt a családjukra és a barátaikra. Megkeresett pénzükre mégsem hagyatkoz­ hattak, amikor eljött a nyugdíj ideje. Egyrészt túl sokat költöttek, mert azt hitték, mindig több lesz. Másrészt nem voltak eszközeik, amelyek cashflow-t termeltek volna, hogy eltartsák magukat belőle. Fizikai testük volt minden eszközük. Amikor a Gazdag Papától megtudtuk, hogyan építsenek hosszú távú készpénzáramlást biztosító eszközöket, másként kezdtek gondolkodni és viselkedni. A pénztelenségtől való/élelmük semmivé vált. A munkahelyi biztonság és az adósságok feletti aggodalmuk helyébe az eszközök ter­ melte biztos készpénzáramlás következtében megnőtt önbizalom lépett. Ebben a részben megismerkedhettek Yong-Sik Shinnel, egy elkötele­ zett koreai alkalmazottal is, akinek a pénzzel kapcsolatos aggodalmához a cégénél való előbbre jutás nehézsége miatti csalódás is hozzájárult Amióta megismerte a Gazdag Papa tanításait, más célok lebegnek a sze­ me előtt, önálló vállalkozást indított, és felismerte, hogy kézben tarthatja pénzügyei irányítását. Már nem a pénz uralkodik fölötte. Ronald Hoard itt él, Kaliforniában, közel van a nyugdíjazáshoz. Pá­ lyafutását magas fizetések jellemezték, de amint közeledni kezdett az öt­ venhez, felmérte anyagi jövőjét. A Gazdag Papa tanításainak köszönhe­ tően megszerezte azt a pénzügyi képzettséget és önbizalmat, ami hátra­ lévőévei megtervezéséhez szükséges. Aki úgy érzi, csalódást okoztak ne­ ki eddigi befektetései, és aggódik a nyugdíja miatt, vegyen példát Ró­ náidról, aki a Gazdag Papa segítségével megteremtette magéinak az anyagi biztonságot. Végül olvashatjátok a szintén kaliforniai Michael Maritzen megdöb206

bentő történetét. Jól fizetett vezető beosztású alkalmazót, akinek minde­ ne megvolt, beleérne a nagy összegű adósságokat is, és gyökeresen át­ alakította pénzügyi életét. Az ő esetében a legnagyobb ösztönzést az ad­ ta, hogv túl akarta élni Amerika legtragikusabb eseményét. Ha nem akarsz egész életedben keményen dolgozni, akárhol élsz, akármilyen anyagi körülmények között, te is felelősséget vállalhatsz a pénzügyi képzettség megszerzéséért, és megváltoztathatod életedet.

207

körül szántó volt. amit az idők során az egyre növekvő népesség városi­

19. fejezet

asodása feleslegessé tett. Apámnak volt egy kis cége, melegházakat épített Uj-Zéland Északi Szigetén mindenfelé. Gyermekkorunkban nem várták el tőlünk, hogy pénzzel foglalkoz­ zunk. Csak olyankor volt szó róla. amikor a birtokunkon termő'paradi­ csomnak lement az ára. Ilyenkor apám felállított egy út menti standot a kapunk előtt. Vagy hat testvérem valamelyike, vagy jómagam árultam ott. Apám időnként lazán kezelte a házi kasszát, és mi elég aprót tudtunk összegyűjteni, hogy vegyünk magunknak egy kólát vagy valami édessé­ get. Hétéves koromban a szüleim elváltak. Mi, gyerekek, mind elköltöz­ tünk otthonról anyámmal. Bár anyám lehetetlen részmunkaidőben dolgozott, de mégiscsak kis gyerekei voltak, akiket fel kellett nevelnie, és segélyért folyamodott. Ab­ ból az időből arra emlékszem, hogy szegények voltunk, és fáztunk (lá­ tom magam, amint a melegvízcsap alatt melengettem a kezemet télen). A ház, ahol laktunk, rémes állapotban volt. Emlékszem, reggelente, éb­ redéskor jéghideg volt a padló, amikor kikeltem az ágyból a szobában, ahol anyámmal, öcsémmel, és egyik húgommal aludtunk. A kopott sző­ nyeget eláztatta egy csőrepedés miatti szivárgás. Apám is anyagi gondokkal küzdött, és láttam, miként követ el egyremásra tudatlanságból adódó hibákat. Abban hitt. hogy a kemény munka maga a jutalom, és megszállottan erre tanította a gyerekeit. Sosem törő­ dött a könyvelésével, és állandóan ingyen dolgozott másoknak. Van róla egy nagyon fájó emlékem. Nehéz dolog, ha az ember gyerekfejjel sírni látja az apját a pénz miatt. Velem ez kétszer is megtörtént, amikor apám veszélyesen közel került a teljes csődhöz. A testvéreim és én ugyancsak naivak voltunk pénz dolgában, és szin­ tén küszködtünk. Mindössze annyit tudtunk a pénzről, hogy nagyon ke­ veset láttunk belőle. Az iskolában is nehézségeim voltak. Olyan helyen laktam, hogy tény­ leg úgy gondoltam, sosem viszem semmire. Az általános iskola elejétől fogva nem tudtam lépést tartani a tananyaggal, és tudtam, hogy nem le­ szek jó tanuló, az a fajta, aki iparkodik, és időre leadja a házi feladatokat. A játék sokkal jobban érdekelt — no meg az evés. Amikor gimnáziumba kerültem, a „hülyék" osztályába raktak. Egy
209

Zöldebb mezők
STACEY BAKER Auckland, Új-Zéland

Nemrégiben még így jellemeztem volna magam: harmincéves bukott di­ ák, aki nem tudta elvégezni a gimnáziumot, gyermekét egyedül nevelő anya, szociális segélyből él. A „szegény gondolkodás" csapdájában ver­ gődve féltem a változtatástól, meit nem tudtam mást. Demoralizáló éle­ tet éltem, küszködve az érzelmi és anyagi ínségből való kiszabadulásért. De szerencsém volt. mert felfedeztem a Gazdag Papa tanításait, és megtudtam, mi minden lehetséges anyagilag, még az én nyomorúságos helyzetemben is, amely megváltozott attól, hogy odafigyeltem. Önbizal­ mam annyira megnőtt, hogy új és izgalmas lehetőségeket vehettem fon­ tolóra, és használhattam ki. Ma fejlődő orvosi praxisom van és két bérbe adott ingatlanom. Úgy döntöttem, nem dolgozom. Inkább anyagilag biztonságos életet építek ki a fiam és önmagam számára, miközben mindketten jól érezzük magun­ kat.

Ilyen volt
Bár Mangere, ahol 1966-ban megszülettem, az embereknek a kerteket juttatja eszébe, a város épp olyan volt. mint Auckland bármely külváro­ sa. Főállású, középosztálybeli polgárok lakták. Mindenkinek volt egy 0.1 hektáros telken fekvdháza. és a saját dolgával törődött. A mi házunk
208

tantárgy volt, amit szerettem, és ami jól is ment: a testnevelés. De szeret­ tem elbújni egy fa alá. és dohányozni. Többet jártam az iskola mellé, mint az iskolába. Amikor észrevettem, hogy a nevem kimaradt a földrajzórai névsorból, ami az utolsó órám voll aznap, rendszeresen hazamentem, és nemjártam be. Tizenöt éves voltam ekkor. A sors iróniája, hogy az év végi vizsgán éppen ebben a tantárgyban teljesítettem a legjobban. Természetesen azután is hiányoztam minden óráról. Gyűlöltem az iskolát. Számomra nem jelentett semmit, vicc volt. Ambícióim igencsak csekélyek voltak. Amikor valamelyik tanárom megkérdezte, mi szeretnék lenni az iskola elvégzése után, azt feleltem, teherautósofdr. De ennél még lejjebb is adhattam. Tudtam, ha az elsó'vá­ lasztásom nem jön be, még mindig elmehetek gyárba dolgozni. Azonban még ennyire sem vittem. Tizenhat éves koromban kimaradtam az iskolából, és elmentem leve­ leket válogatni az Új-zélandi postára. Úgy gondoltam, ez is elég nekem. A világ zárva volt előttem.

Elkezdődnek anyagi gondjaim
Huszonhárom éves koromra mintegy 30 000 dollár hitelkártya-adós­ ságot és hiteltartozást halmoztam fel a pénzzel kapcsolatos teljes tudat­ lanságnak köszönhetően. Összesen 250 dollárt kerestem hetente teljesen jelentéktelen munkámmal (egy sor hasonló munka van). Mire betöltöt­ tem a hanuincat, egyedül neveltem a gyerekemet, szociális segélyből él­ tem, és bérelt lakásban laktam egy barátnőmmel. Azzal töltöttem az idő­ met, hogy az államból próbáltam meg több pénzt kisajtolni, ahelyett, hogy saját jövedelmet teremtettem volna magamnak. Nagyon félelmetes időszak volt, a pénzhiány megrémített. Kilátásta­ lan helyzetben voltam, és el kellett tartanom egy kis embert — ez túl sok volt. Emlékszem, mennyire aggasztott, hogy ki tudom-e fizetni fiam, Weston, óvodai díját, ami heti 10 dollár komi volt. Ennyire rosszul áll­ tam anyagilag. 1997-ben még mindig szociális segélyből éltem, amikor egy televízi­ ós hírműsorban, a The Holmes 5/?ovrban. hallottam a Gazdag Papa, Sze­ gény Papáról. Róberttel készítettek benne interjút, aki az iskolás gyere210

kékhez is szólt. Az a véleménye lepett meg, hogy az ember háza nem eszköz. Értelmesnek tűnt. amit mondott. Lakótársam, aki orvos volt, szintén nézte a műsort. Nem sokkal ké­ sőbb megláttuk a könyvet egy boltban, és megvettük. A barátnőm éppen valami mást olvasott, ezért először én kezdtem neki, és úgy éreztem, ne­ kem szól. Kíváncsiak lettünk, és elhatároztuk, hogy felesben megveszszük a CASHFLOW 10l-et. Megrendeltük, és amint megérkezett, el­ kezdtünk komolyan játszani. Játék közben kezdtem felfogni, hogy van mód helyzetem jobbítására, és meg akartam találni. Ettől kezdve, amikor felhívták a figyelmemet, hogy tanulatlan vagyok, szegény, és egyedül nevelem a gyerekemet se­ gédből, már tudtam, nem kell ennek így maradnia. A Gazdag Papa ha­ tására megváltozott a gondolkodásmódom, méghozzá jó irányban. Ezután igencsak nagy fordulat következettbe az életemben. 1998-ban a barátnőmnek felajánlották, hogy megveheti a rendelőt, ahol dolgozik. A vállalkozás, amely már tíz éve működött, teljesen eltartotta magát, és még hasznot is termelt. Ő mégis azt mondta, nem akarja megvenni a ren­ delőt, mert elmegy egy másik helyre dolgozni. Hirtelen rájöttem valami­ re. Észrevettem egy kínálkozó lehetőséget, amihez hasonlóval még so­ semtalálkoztam: Megvehetjiikaz on>osi rendelőt. Új tudásommal felvér­ tezve megmondtam ezt a barátnőnmek. Összedugtuk a fejünket, és meg­ beszéltük, hogyan kellene csinálnunk. Egyikünknek sem volt pénze.

így csináltuk
A tulajdonos nem árult zsákbamacskát. Mindjárt leírta, amikor elő­ ször szólt a barátnőmnek: 400 000 dollárt kér. A barátnőm visszament hozzá, megmondta, hogy érdekelne minket a rendelő, és megkérdezte, miként vehetnénk meg. Kiderült, hogy a tulajdonos boldogan elfogadna 100 000 dollár előle­ get. Elvállalta, hogy a többit meghitelezi, akárcsak egy bank. Miután ki­ fizettük neki az előleget, megállapodtunk, hogy a következőkét évben kigazdálkodjuk a vállalkozásból a maradékot. A barátnőm és én társak lettünk. Neki ajánlották fel az üzletet elsősor­ ban, és o volt az orvos, a Gazdag Papa jóvoltából viszont én ismertem fel
211

a lehetőséget, én mulattam meg neki, ezért úgy döntöttünk, fele-fele arányban osztozunk a tulajdonon. Megosztjuk a 100 000 dollár előleg kockázatát, és a 300 000 dolláros hitelt. Ezután fogadtunk egy könyvelőt, hogy összesítse a számokat, beleért­ ve azt a nagyon lényeges tényt, hogy a rendelő évi 1 millió dollár forgalmat bonyolított. Ezt követően elmentünk az Uj-Zélandi Orvosi Biztosító Egyesülethez, minthogy üzlettársam orvos. Ez a cég kölcsönt folyósít, és biztosításokat köt egészségügyi dolgozók részére. Elmagyaráztuk, mit szeretnénk, és bemutattuk pénzügyi dokumentu­ mainkat a hitelkérelmeket elbíráló tisztviselőnek. Ez számomra teljesen új élmény volt, és meglehetősen ideges voltam. Végül is nem volt pén­ zem, még mindig segélyből éltem — mégis ott voltam, és 100 000 dollár liitelt kértem. Fölöslegesen aggódtam. Amint bemutattuk a pénzügyi do­ kumentumokat, azonnal jóváhagyták a hitelt. Három évre kaptuk. 9 szá­ zalékos kamatra. Minden nagyon gyorsan ment. Az adás-vételt ügyvédek bonyolították (az eladóé, illetve a miénk), és a cég fizette az átírási költséget. Aznap, amikor megvettük a klinikát, lemondtam a segélyt. Nagy örömmel készültem életem új szakaszára. Három év alatt visszafizettük a 100 000 dollárt, és két év alatt törlesz­ tettük a 300 000 dolláros kereskedői hitelt. A klinika közben igen jó hasznot hozott. 2002-ben a társam felajánlotta nekem az üzletrészét, mert életstílust akait váltani. 252 000 dollárt kért érte. A cég igazgatója megkapott 25 százalékot a cégből ösztönzésként. Kereskedői hitelből vettük meg a tár­ sam részét, így nem nekünk kellett fizetnünk az árat, a cég profitjából fizettük ki. Jelenleg a cég 75 százaléka az enyém. Én nem tartózkodom a helyszínen, mivel nincs egészségügyi képesítésem. Ehelyett a követke­ ző vállalkozásommal foglalkozom, ingatlanbefektetéssel, hiszen, aho­ gyan a Gazdag Papa mondta, ez kiváló módja a cashllow-teremtésnek.

Ezután elkezdtem ingatlanokat keresni. Beszéltem egy ingat­ lanügynökkel, akivel mindjárt remekül egymásra találtunk, és elmond­ tam neki. mit akarok. Tudattam vele. hogy ingatlanbefektetési számító­ gépes programommal számos ingatlan számadatait meg fogom vizsgál­ ni. E program segítségével meghatározhatók a költségek és a saját tőke illetve a készpénzáramlás arányai. így megkereshetem a nekem legin­ kább megfelelő ingatlant. Ha a tőke és a pozitív készpénzáramlás nem elég, nem fektetek be. Ennek tudatában az ügynök nekem való ingatlanokat keresett. Ha va­ lamelyik nem felelt meg a kritériumaimnak, alacsony összegű ajánlatot teltem. (Valójában minden ajánlatom jóval a kért ár alatt volt.) Volt el­ adó, aki meglepően alacsony ellenajánlattal állt elő. Ilyenkor tudtam, hogy nyert ügyem van. A többiekkel nem foglalkoztam. Ha a számok megfeleltek — ár, készpénzáramlás, tőke —. elküldtem őket faxon az ingatlanügyi tanácsadómnak, aki jelzáloghitel-bróker. Megbeszéltük, mitévők legyünk, és ha neki is tetszett az ingatlan, bead­ tuk a jelzáloghitel-igénylést. A hitelek törlesztésére az orvosi rendelőm tőkéjének egy részét hasz­ náltam. Sosem fektettem saját pénzt az ingatlanokba. A következőjelzá­ loghitelek mindegyike hároméves lejáratú és kb. 7 százalék kamatú. Ha ez az időszak letelik, tanácsadóm/jelzáloghitel-brókerem tanácsát fogom kérni arra vonatkozóan, hogyan tovább. (Uj-Zélandban a legtöbb jelzá­ loghitel két- vagy hároméves lejáratú.) Eddia két bérbe adó ingatlanom van. Mindkettő nyereséaes, azaz az összes kiadás és a jelzáloghitel törlesztése után még marad rajta profit. Első házam egy nagyon nagy. négy hálószobás ház volt.
Vételár: 221 000 dollár \z ingatlanra fordított készpénz

így csináltam
2002 augusztusában kezdtem vállalkozásba az ingatlanbefektetés te­ rén. 450 dollárt fizettem a könyvelőmnek, hogy megteremtse a jogi hát­ teret. 212

Előleg: Általam fizetett átírási költség: Általam fizetett javítási/felújítási költség:

25 000 dollár 0 dollár 0 dollár 25 000 dollár

213

A havi készpénzáramlás elemzése: Bérbeadásból származó bevétel: —Üresen állásból adódó veszteség (Nem vonok le ilyen veszteséget, mert jelenleg lakáshiány van nálunk): Havi kiadások: —Adók (ingatlan):
—Biztosítás:

A I 950 dollár

havi készpénzáramlás elemzése: Bérbeadásból származó bevétel: —Üresen állásból adódó veszteség: (Nem vonok le ilyen veszteséget, mert jelenleg lakáshiány van nálunk.) Havi kiadások: 1040 dollár

0 dollár

Odol Iái-

99,72 dollár 41,67 dollár 50 dollár 0 dollár 0 dollár 1 141,12 dollár 1 332.51 dollár 617.49 dollár

—Adók (ingatlan): —Biztosítás: —Javítás, karbantartás: — Tartalék: —Kezelési díj: —Hiteltörlesztés (3 éven át 7%-os kamattal): Nettó havi készpénzáramlás: ,4 befektetés megtérülése Éves készpénzáramlás (344,24 dollár x 12) Ingatlanra fordított készpénz A befektetés megtérülése

88.06 dollár 33,33 dollár 50 dollár 0 dollár 0 dollár 524,37 dollár 695,76 dollár 344.24 dollár

—Javítás, karbantartás: —Tanalék: —Kezelési díj: —Hitel törlesztés (3 éven át 7 %-os kamattal): Nettó havi készpénzánunlás: A befektetés megtérülése egy évre vetítve Éves készpénzáramlás (617,49 dollár x 12) Az ingatlanra fordított készpénz A befektetés megtérülése

7 406,88 dollár 25 000 dollár 29,6 r /

4 130,88 dollár 10 000 dollár 41,3%

A szoftver, melyet használok, értékcsökkenéssel is számol. Kv végén értékcsökkenést fogok bejelenteni, így adókedvezményt kapok, ami nö­ veli a havi készpénzáramlást. 2003-ban az ingatlant 235 000 dollárra értékelték. A második házamnak két hálószobája van. és 105 000 dollárba került
Vételár: 105 000 dollár Ingatlanra fordított Előleg: Általam fizetett átírási költség: Általam fizetett felújítási költség: készpénz 10 000 dollár 0 dollár 0 dollár 0 000 dollár

2003-ban az ingatlant 130 000 dollárra becsülték. Tekintve, hogy csak 2002 augusztusa óta foglalkozom ingatlannal, azt hiszem, elég jó eredményeket értem el.

Néha elkerülhetetlen a kudarc
Be kell vallanom, nem minden befektetésem volt ilyen rózsás. 2000ben a rendelő osztalékaiból beindítottam egy rögtönzött vállalkozást or­ ganikus élelmiszerek és termékek forgalmazására, mert érdekesnek ta­ láltam az ötletet. Két évig működött, egyáltalán nem termelt hasznot, és végül több százezerdolláros veszteséggel zártam be. Hogyan történt? Egy süllyedő hajóra pakoltam fel a pénzt. Ma már tudom, akár tűzre is vethettem volna
215

214

a befektetett 370 000 dollárt, ugyanilyen eredménnyel. A tanulság: nem szabad olyan vállalkozásba kezdeni, amelyről az embernek nincs jelen­ tős tudása. Mivel a vállalkozásnak nem volt előzménye, semmilyen szer­ kezet és pénzügyi előtörténet nem állt rendelkezésre, könyvek sem vol­ tak a témáról, ahol utánanézhettem volna. Amikor egy vállalkozás már működik, az embernek megvan az az előnye, hogy áttanulmányozhatja a számokat, és kiszámíthatja, jó befektetés-e. En végül is egy buta szerencsejátékot játszottam — pedig még csak nem is szeretem a szerencsejátékokat. Nagyon drága és meglehetősen fájó lecke volt. Ugyanakkor mindvé­ gig arra gondoltam, nem sokan tudnak ekkora veszteségből úgy felállni, hogy továbbra is jó anyagi helyzetben maradjanak. Én ezt teszem, és nem egyedül.

Komolyra fordítva a szót, a jó illetve rossz adósság közötti különbség megértése nagyban hozzájárult életem hihetetlen mértékű átalakulásá­ hoz. A Gazdag Papától megtanultam, hogy a jó adósság azt jelenti, esz­ közöket vásárolok, amelyekért sosem kell fizetnem, a rossz adósság pe­ dig azt, hogy kacatokat veszek, amelyek már a vásárlás pillanatában ve­ szítenek értékükből. E fogalom megértése nagyszerű sikert eredménye­ zett. Még sosem álltam ilyen jól anyagilag. A helyes döntés és a rá való építkezés a módszer, amely sikerre vitt. És meg kell, hogy mondjam, sokkal jobban érzem magam most, mint ré­ gen.

Merre tartok?
Nem kell dogoznom, ami nagy változás ahhoz képest, hogy egykor rendes munkát sem találtam magamnak. A pénzem dolgozik nekem. To­ vábbra is folytatni akarom az ingatlanvásárlást, növelni passzív jövedel­ memet, és gyűjteni a tőkét. Egy éven belül további öt bérbe adható ingat­ lant szeretnék megvenni. Azt tervezem, öt év múlva kereskedelmi ingat­ lanokba fektetek be, többek között apartman-házakba. Megtanultam, hogy elengedjem a fülem mellett az olyan megjegyzé­ seket, mint .,Ezt itt úgysem tudod megcsinálni." Voltak ingatlanügynö­ kök, akik nem akarták továbbítani ajánlataimat az eladónak, mert úgy gondolták, túl alacsony árat ajánlok. (Olyanok is akadtak, akik azt mond­ ták, nem tudom megvenni az orvosi rendelőt az általam felvázolt módon. Ők is tévedtek.) Talán a legcsodálatosabb, legnagyobb hatású dolog, ami történt az életemben, leginkább a lelki természetű változás. Már nem aggódom a pénz miatt. Biztonságban érzem magam, mert tudom, ha valamilyen ok­ ból elveszíteném mindenemet, újra össze tudnám hozni. Nagyon biztos talajt érzek a lábam alatt, amióta nem támaszkodom sem a kormányra, sem senki másra, hogy eltartson. A fiam jövőjét is sokkal biztosabbnak érzem, legalábbis pénzügyi szempontból. Es ez csodálatos. A fiammal szoktunk CASHFLOW-t játszani. Weston még csak ki­ lencéves, de már tudja, mik azok a kacatok (rendszeresen emlékeztettem erre), milyen kiadó ingatlanaim vannak, és azt is tudja, hogy van egy or217

A csapatom mellettem áll
A Gazdag Papa javaslatának megfelelően szakértőkkel veszem körül magam, akik megadják a szükséges információkat. E tekintetben csekély iskolázottságom előnyömre válik. Tudom, hogy nem értek az ingat­ lanbefektetéshez, ezért szerződtetek olyanokat, akik értenek hozzá. Sok kérdést teszek fel, és szakértőim nem sajnálják az idő't a magyarázatokra, így a kockázatom minimális. Kialakult csapatom a következő személyekből áll: • Ingatlanügyi tanácsadó (egyben jelzáloghitel-bróker), aki minden üz­ letet ellenőriz. • Ingatlanügynök, aki tudja, milyen ingatlanokat keresek, és segít meg­ találni a követelményeimnek megfelel őket. • Építésfelügyelő, aki építészeti szempontból vizsgálja meg az épülete­ ket, és tájékoztat a szükséges javításokról. • Építés becsüs, aki megmondja, pontosan mennyit ér egy-egy ingatlan. Egyébként ma is gondokat okoznak az alapvető összeadási és osztási műveletek, a táblázatokról nem is beszélve. De van egy elég jó számológépem. Így. azt hiszem, elmondhatom, hogy kiszámított kockázatot vállalok.
216

vosi rendelőin. Már ő is keresett némi pénzt modellezéssel, és van betét­ számlája. Majd kiderül, úgy dönt-e, hogy befekteti. Csak azt sajnálom, hogy a szüleim nem érhették meg. hogy lássák, mire vagyok képes. Barátaim közül néhányan, akik még mindig hitetlen­ kedve csóválják a fejüket, nagyon büszkék rám. Egyik-másik barátom, akikkel közös lyukas csónakban eveztünk, ösztönzést kaptak tőlem, hogy tájékozódjanak, partot érjenek, és újrakezdjék az életüket. Nagyon örülök a sikerüknek. A fiammal jelenleg Aucklandlől észak-nyugatra lakunk, mintegy tíz mérföldre Mangere-től. Időnként átmegyek Mangere-be. Társadalmi­ gazdasági szempontból alacsony fejlettségű környék, és aggódom az ot­ tani lakosok miatt. Nem tudom, hogyan fogják megteremteni maguknak az anyagi biztonságot. Tisztában vagyok vele, hogy nagy utat jártam be, pedig minden érv ellene szólt. Reményt ad, hogy tudom, ők is felhasználhatják a Gazdag Papa tanításait, amelyeket én, és csatlakozhatnak hozzám.

20. fejezet

Nyertes stratégia
YONG-SIK SHIN Szöul, Korea

Éveken át nem volt semmilyen bevételi forrásom a fizetésemen és a nye­ reségrészesedéseken kívül. Minden év végén jutalmat kaptam a cégem­ től. Ennek összegét a cég éves hozamának arányában számították ki. füg­ getlenül az alkalmazottak egyedi teljesítményétől. A jutalom általában havi fizetésem 100-200 százaléka volt. A pénz elég volt a családom eltartásához. De a jövő már bizonytala­ nabbnak tűnt. Szerettem volna befektetni, de úgy gondoltam, nem en­ gedhetem meg magamnak. A legjobb megoldásnak az látszott, hogy megóvjam a családomat a váratlan veszélytől, ha a fizetésem egy részét betétszámlán, illetve nyugdíj számlán helyezem el. Ezért aztán bérem 30 százalékát félretettem, és egy részéből fizettem a lakáshitel törlesztő­ részleteit. A hitelt a családi otthonom bérlésére kaptam. Mint oly sokan, mi is jobb környéken szerettünk volna élni. hogy a lányok jobb iskolákba járhassanak, és kellemesebbek legyenek a lakáskörülmények. Harminc­ hét éves vagyok, és a feleségemmel két lánygyereket nevelünk. Voltak anyagi gondjaink. Egy időben, amikor hat. hónapig munkanélküli vol­ tam, személyi kölcsönt kellett felvennem a banktól. A munkahelyemmel kapcsolatban úgy véltem, elég sokat dolgoztam ahhoz, hogy még hatvanéves korom, azaz nyugdíjazásom előtt előléptes­ senek vezető beosztásba. Egy számítógépes játékokat forgalmazó szoft­ vercégnél dolgoztam 1994 óta. Foglalkoztatott egy nagy cég és egy vál219

218

lalküzó is. mindkét helyen a stratégiai tervezésben, illetve az értékesítési irányításban dolgoztam. A stratégiai tervezési osztályhoz olyan tevé­ kenységek tartoztak, mint projektfejlesztés, vizsgálatok (üzleti elemzés, vagy az üzleti egységek teljesítményének kezelése) és public relations (köz kapcsolat-szervezés). Mint nemzedékem számos tagja, magam is úgy éreztem, az életben vak) érvényesülés egyetlen módja az alkalmazotti lét. Sajnos, mint fize­ tésből élő személy, kénytelen voltam szembenézni a korlátokkal, többek között a koreai munkahelyi beosztási rendszerrel. Egészen a legutóbbi időkig a koreai társadalomban sokkal inkább a kor. az. iskolai végzettség és a kapcsolatok voltak a mérvadók az előléptetéseknél, semmint a sze­ mélyes képességek. Az én cégemnél sem volt ez másként, és engem ez nagyon kiábrándított. Hiába járultam hozzá a cég sikeréhez munkatársa­ imnál vagy a vezetőknél kiemelkedőbben, a jutalom nem állt arányban ezzel. , Egy másik problémával is szembe kellett néznem. Jártam ugyan egye­ temre, de nem egy úgynevezett „jó" iskolában szereztem a diplomámat. A neves egyetemeken végzettek rendszeresen tartják egymással a kap­ csolatot, és segítenek egymáson. Mivel én nem ilyen egyetemre jártam. nem kaptam meg a szükséges információkat, és kirekesztettnek éreztem magam. Három évvel ezelőtt azonban a Gazdag Papa hozzásegített, hogy meg­ változtassam a munkámat, az ügyeim irányítását és a pénzkeresetem módját. A legfontosabb, hogy új életformát kezdtem — és másként lá­ tom a magam és családom jövőjét.

telt alkalmazotti lét azt jelentette, olyan elveket és szabályokat követek, amelyek csökkentik a kreativitást és a kihívásokra való érzékenységet. Azon kívül kiábrándító volt az a tény. hogy akármilyen jó teljesítményt nyújtok, nem garantálják érte a megfelelőjutalmazást. A Gazdag Papa, Szegény Papából megtudtam, hogy bárki meggaz­ dagodhat kevés pénzzel is. Azt is megtudtam, hogy konkrét célokat kell kitűznöm magam elé. Felismertem, hogy az igazán gazdagoknak nem csak sok a pénzük, de melegszívűek és adakozóak is egyben. A legjobb pedig az volt, hogy rájöttem, lesz elég önbizalmam, hogy elérjem, amit akarok. A Gazdag Papa mondanivalója erősen hatott rám, mert olyan helyzet­ ben voltam, ami megérett a változtatásra. Nem egészen egy óra olvasás elég volt hozzá, hogy ezt felismerjem, és cselekedjek. Először azt hatá­ roztam el, hogy 7:30-ra beérek a munkahelyemre, mert akkor még a ve­ zetőség nincs benn. A szabadidő számos előnyt nyújt. Felkészülhetek egy újabb mozgalmas napra, elolvashatom a hírekel. és tájékozódhatok az ingatlanpiacról. Otthon elkezdtem visszafizetni a hitelekel. Gazdag Papának hála, im­ már tudtam, hogy az adósságok terhe hátráltat terveim megvalósításá­ ban, ezért kényszerítettem magamat, hogy mielőbb törlesszem a tartozá­ saimat. Jelenleg van egy személyi kölcsönömés egy hitelszámlám, vész­ helyzet cselére. A hitelszámláról felvehetek pénzt, de rá is tehetek. Nem áll szándékomban használni, mert igyekszem kihúzni hitel nélkül, amíg csak lehet. Végül elhatároztam, hogy az ötvenedik születésnapom elolt nyugdíj­ ba vonulok, és beszállok apám ingatlanüzletébe. Tudtam, hogy az ingatlan nyereséges üzlet, mert apám önerőből gaz­ dagodott meg úgy. hogy apránként összegyűjtött pénzét ingatlanba fek­ tette. A Gazdag Papa könyvek elolvasása után azonban konkrétabb és ki­ dolgozottabb terveket tudtam szőni. Alapos gonddal kiszámítottam az ingatlanprojektek nyereségességét, és gyakorta áttanulmányoztam a Gazdag Papa által bemutatott esetmodelleket.

A kellő útmutatás, éppen amikor kellett
2000 elején találtam rá a Gazdag Papa, Szegény Papára egy könyves­ boltban. Egy menedzsmenttel kapcsolatos könyvet kerestem, de a borító szemet szúrt. Eszembe jutott, hogy az egyik vezető beosztású barátom ajánlotta a Gazdag Papa könyveket azzal, hogy olvassam el őket. ha iga­ zán gazdag akarok lenni. A könyv olvasásakor közelinek éreztem magamhoz aimak bemutatá­ sát, milyen nehéz meggazdagodni a bérből és fizetésből élőknek. A fize220

221

A következő fázis
Ekkoriban apám adósságok miatt nehéz anyagi helyzetbe került, és bár egészséges volt, egyre nehezebben ment neki a munka. Azt javasol­ tam, építsen egy stúdiólakást egy tulajdonában lévő golfpályán. Lévén, hogy apám nem kaphatott további hitelt, az építkezéshez szük­ séges pénzt a lehetséges bérlók szolgáltatták volna. Hiteleket vettek fel. és mindegyikük kifizette a maga előlegét a lakásbérleti szerződés aláírá­ sakor. Nagyon fontos volt, hogy neves építészt találjunk. Szerencsére a kez­ dőbefektetés viszonylag alacsony volt. A tervezés mindössze nagyjából 140 000 dollárba került, ezen kívül fizetnünk kellett az ügyvédnek az építési engedélyért. A terv sikeres volt, és én gondoskodtam a lakások eladásáról. Közben rájöttem, hogy jobban érdekel az ingatlanüzlet, és jobban is csinálom, mint azt a munkát, amiért a fizetésemet kapom. Önálló vállal­ kozásom keretében, amely arról szólt, hogy ingatlant építtettem és kezel­ tem, levezényeltem apám stúdiólakásának projektjét, és más üzleti vál­ lalkozásokba is belefogtam. A Gazdag Papa egyik tanítása inspirált: ha eldöntötted, mit akarsz ten­ ni, tedd meg azonnal! Attól kezdve, hogy saját vállalkozásom volt. ma­ gam osztottam be az időmet és a munkámat. Természetessé vált, hogy kreatív és agresszív lettem. Az új környezet hatására jó ötleteim támad­ tak, hogy honnan szerezhetnék emberi és pénzforrásokat. Külön előny volt. hogy a fizetésem és a juttatások is emelkedtek. A szállítást, a tele­ kommunikációt és egyéb költségeket a cégre terheltem. Több hasznot hozott felépíteni egy apartman-házat, mint eladni az üres telket. A lakások 98 százaléka már elkelt. A stúdiólakások egyen­ ként 45 és 75 négyzetméter közötti alapterületűek. Hét lakás és kilenc szabadidős tevékenységre alkalmas helyiség még hasznosításra vár. A 388 stúdiólakás eladásából bruttó 32,6 millió dollár folyik be. míg a kilenc szabadidős tevékenységre alkalmas helyiség eladása bruttó 2,75 millió dollárt fog hozni, ami összesen 35,35 millió dollár. Az összes költ­ ség kifizetése után. ami magában foglalja az építési költséget, az adókat, a hirdetést és a tanácsadási díjat, a nettó nyereség 5,15 millió dollár lesz (3,2 millió dollár a telek tulajdonosát illeti meg).
777

Most, hogy már láttam magam előtt anyagi jövőt, egy évet a vállalko­ zásom kiépítésének szenteltem mielőtt kiléptem volna „rendes" állá­ somból.

Más befektetések is megérik
A Gazdag Papa könyvek a tőzsdei befektetéseimre is hatással voltak. Kezdtem felismerni az eszközök fontosságát, és azt, hogy szükség van befektethető pénzre. Utóbbit a jövedelmemből tettem félre. Elkezdtem Internet alapú, pénzügyi eszközöket kezelő programokat is használni. Ezek segítettek hozzá az átgondolt befektetésekhez. Megtanultam, hogy hosszú távú befektetéseket keressek, amelyek a vállalatok precíz elemzésén alapulnak, nem egyedi részvények kilátásai­ ban bíztam. Befektetési stratégiám során figyelembe vettem a gazdaság­ politikát, a vállalkozási környezetet, a kamatokat, az átváltási árfolya­ mokat és egyéb tényezőket. 41 000 dollárom van félretéve tőzsdézésre, de pillanatnyilag nem fektetem be, mert a piaci helyzet ingatag. Szerencsésnek mondhatom magam, mert apámtól megtanultam az üz­ leti bevételek könyvelését. Általános iskolás korom óta tudom, hogyan kell kezelni a pénzt.

A jövő fényes
Megtanultam — és jelenleg is tanulom—, hogy felelősséget vállaljak anyagi dolgaimért. A Gazdag Papa tanításai rávezettek, hogy mindig előre kell tervezni és elemezni, amit teszek, hogy jól tudjam hasznosítani tanácsadóim információit, tapasztalatát és véleményét (például az adóta­ nácsadókét és a jogászokét). Körültekintően figyelem a pénz- és ingat­ lanpiac, valamint a hozzájuk kapcsolódó gazdasági környezet változása­ it, hogy előkészíthessem az ingatlanfejlesztési projekteket. Ha most eladnám eszközeimet, 840 000 dollárt kapnék értük. Ha ezt az összeget belcnném a bankba a legkonzervatívabb kamatra. 4.5 százalékra, havonta 3100 dollárt keresnék, mínusz az adók. ami 16.5 százalék. De mivel el kell tartanom a családomat, ez kevés. Ezért nem hagyom ab223

ba az eszközvásárlást a gyerekeim taníttatása és a családom jövője érde­ kében. A vállalkozásom jól megy. és élvezem, hogy információt gyűjtök, és döntéseket hozok, amelyek növelik befektetéseim profitját. Ám amit a legjobban szeretek, az a szabadidő. Én döntöm el, mikor akarok dolgoz­ ni. Ebben a luxusban sosem volt részem alkalmazottként. Talán nem is meglepd, hogy sikerült legyőznöm személyes hátráltató tulajdonságo­ mat, a lustaságot. Régen mindent addig halogattam, aimg le nem járt a határidő, és ez sokszor hajba kevert. Most azonban, hogy arra építhetek, amit már létrehoztam saját magam eltartásáért, nem akarok kihagyni egyetlen lehetőséget sem.

2 1 . fejezet

A nyugdíjhoz közel
RONALD HOARD San Francisco Bay Area, Kalifornia

Huszonöt éven át. PhD-vel rendelkező mechanikai mérnökként dolgoz­ tam egy országos, állami laboratóriumban mint kutató és fejlesztő. Egy­ szerű módszert alkalmaztam az infláció követésére: többet dolgoztam, aztán még többet. Úgy gondoltam, ez majd meghozza az előléptetéseket és a magas fizetést. Kihagytam azonban a számításból, hogy a magas szintű állások jóval több stresszt okoznak, és bizonytalanabbak, mint az alacsony beosztás, és a közepes jövedelem-kategóriába eső"állások. Azon kívül meg úgy gondoltam, egy jó vezetői állás az egyetlen út az anyagi biztonsághoz. Harmincéves korom előtt úgy véltem, állami nyugdíjam elég lesz, ennél fogva nem is volt más befektetésem, mint a jelenleg sokat szidott 403(b) befektetési alapok. A feleségem és én közel 60 százalékát veszítettük el befektetési alapszámlánknak — kb. 150 000 dollárt —. amikor a tőzsde 2000-ben összeomlott. Tipikus yuppie vol­ tam, aki egyik fizetéstől a másikig élt. Időközben azonban megváltozott a gondolkodásmódom, és ezzel együtt a világom is. Ma már nem gondolom, hogy érdemes az embernek halálra dolgoznia magát, és ez semmiképpen sem megbízható mód arra, hogy sok pénzt keressek. Továbbra is mérnökként állok alkalmazásban, de befektetéseim között immár szerepelnek ingatlanok, többlakásos épü­ letek. A feleségem, kamaszkorú fiam és önmagam anyagi biztonsága most már megalapozott. Kellemesebb életstílus felé haladunk. Tekintet224

225

tel arra, hogy én a chicagói gettóban nőttem fel, azt mondhatom, egyér­ telműen jó irányba tartunk. Érdekes módon mindezt részben a Gazdag Papa játékának köszönhetjük.

Mindvégig a helyes úton jártam
Bemulatom, mekkorát változott a szemléletmódom. Voltak már in­ gatlanjaim. 1983-ban és 1984-ben vettem két családi házat Stocktonban, Kaliforniában. Értékük 30 000 dollár és 50 000 dollár közé esett, és kész­ pénzben fizettük ki értük az előleget. Vettünk magunknak egy nagyobb házat, és a régi otthonunkat kiad­ tuk. De sem a vásárolt családi házak, sem a bérbe adott ház nem eredmé­ nyezett pozitív készpénzáramlást (viszont adóelőnyökhöz juttattak az ér­ tékcsökkenés levonása miatt). A Gazdag Papa könyvek elolvasása után jöttem rá, hogy a kis üzle­ tektől továbbléphetek a következő ingatlanszintre. Az apartman-házak — nagy üzletek — sokkal nyereségesebbek. Nagyobb távlatokban gon­ dolkodtam, és megértettem, hogy a bérbe adott ház és a két másik családi ház tőkéjéből sokkal nagyobb hasznot kovácsolhatnék. Ha eladjuk a házainkat (kivéve azt, amelyikben laktunk), mintegy 80 ezer dollárt kapnánk előlegként. Elkezdtem Kaliforniában ingatlanok után nézni, de arra a megállapí­ tásrajutottam, hogy nem találok olyat, amely pozitív cashflow-t biztosí­ tana. Ezek után Nevadában próbálkoztam — nagyobb sikerrel —, majd Arizonában — még nagyobbal. Végül az Interneten találtam egy nagy ingatlankezelő céget, amelynek a texasi Dallasban volt a székhelye. Kb. 30 000 lakást kezeltek az Egyesült Államok déli és középső részén (Texastól Oklahomáig. illetve Towától Virginiáig), ezen kívül ingat­ lanvásárlással és -befektetéssel is foglalkoztak. A beszerzési igazgatót hívtam fel telefonon, és megkérdeztem, hol vannak kedvező árú és fejlődő piacok. O a texasi College Stationt. a Mis­ sissippi állambeli Jaeksont és az ugyancsak texasi Galvestont említette, majd megadta egy College Station-i ingatlanügynök telefonszámát. Mindhárom épületegyüttesem azon a környéken van. Elsőként egy harminchét lakásos házat vettünk meg Bryanben 425 ezer dollárért. A háznál ugyan voltak jobb bérbe adható épületek a kör­ nyéken — egyemeletes volt csupán, és nem voltak erkélyek —. az ala­ csony lakbér azonban biztosíthatta, hogy mindig legyenek bérlők. A la­ kások mind egy hálószobásak és 40 négyzetméter alapterületűek voltak. íme a számítások:

Egy társasjáték, amely sosem unalmas
1999-ben. egy szombat délelőttön fiammal, akit szintén Rónáidnak hívnak, és tizenhárom és féléves volt akkor, leültünk CASHFLOW 101 et játszani. Egy évvel korábban mindketten elolvastuk a Gazdag Papa, Szegény Papát (Nagyon tetszett az alcím: ..Mit tanítanak a gazdag szülők a gyermekeiknek a pénzről, amit a szegények és a középosztálybeliek nem tanítanak meg?"), nagyon élvezetes olvasmány volt. Amikor a könyv végén megláttam a társasjáték hirdetését, megrendeltem azt is. Ugy ültünk lejátszani, hogy mindketten elhatároztuk, nem állunk fel, amíg ki nem jutunk a mókuskerékből. Jóval tovább tartolt, mint gondol­ tuk — és egy sor váratlan érzést váltott ki. A fiam az elbocsátása miatt sírva fakadt. (Rám is így hatott, csak én visszatartottam a könnyeimet.) Nagyon nehéz volt tartani benne a lelket — és magamban is —, hogy ne hagyjuk abba. Végül, több órás kínlódás után. befejeztük a játékot. A fá­ radtság és az érzelmi levertség ellenére tudtam, hogy valami csodálatos dolog történt. A játékban való részvétel lerombolta bennem a legnagyobb akadályt. Mindig leltem bankkölcsönt felvenni, és adósságba keveredni, hogy okosan ingatlanba fektethessek be. Tisztában voltam a tanáccsal, misze­ rint „A pénzteremtéshez pénz kell de nem feltétlenül a sajátod", mégis féltem belevágni. Hihetetlenül felszabadító érzés volt, amikor rájöttem, hogy át kell alakítanom elképzelésemet, és elfogadni, hogy ingat­ lanvásárlásra rendjén való hitelt felvenni. „Pénzügyi szimulátornak/ok­ tatónak" szoktam hívni a játékot. ürömmel jelenthetem, hogy minél többször játszottuk, annál jobban ment. Sikerült már mind a CASHFLOW 101-ben. mind a CASHFLOW 202-ben kb. egy óra alatt kijutnunk a mókuskerékből.

226

227

Vételár: 425 000 dollár

Az ingatlanra fordított készpénz
Előleg: Általunk fizetett átírási költség: Általunk fizetett felújítási költség: 85 000 dollár 6 000 dollár 0 dollár 91 000 dollár

Befektetéseimet rendszeresen szemmel tartom; három-négy havonta végiglátogatom az ingatlanjaimat. Ilyenkor mindig megbeszélem a ke­ zelővel, mit kell elvégezni, körbejárom az üres lakásokat, ellenőrzöm az elvégzett munkákat, és minden egyebet, ami az épületekkel kapcsolatos.

A következő fázis
Az eddigi befektetéseimből szerzett tapasztalattal és önbizalommal felvértezve valami izgalmasat tervezek: Az a szándékom, hogy az állami nyugdíjamat, amelyet ötvenedik születésnapomon egy összegben felve­ hetek, egy sokkal nagyobb épületkomplexum megvásárlására fogom fordítani, mint előleget. (Ha azt a megoldást választanám, hogy évjáradékként veszem fel a nyugdíjamat, csupán csekély összeget kapnék ha­ vonta.) E jelentős összeg hatástöbbszörözésével jóval korábban mehetek majd nyugdíjba, mint kortársaim többsége, akik hatvanöt éves korukig állásban maradnak, vagy megpróbálnak állásban maradni. Legtöbbjük azért dönt majd így. mert szükségük lesz a jövedelmükre. Mások, akik­ nek 401 (k) nyugdíj tervük, vagy egyéb nyugdíjra szánt befektetéseik semmivé váltak az utóbbi néhány évben, megpróbálják majd behozni az elveszett időt és jövedelmet. Sokuk bizonyára nem fogja tudni megtarta­ ni az állását hatvanöt éves koráig; hanyatló egészségi állapota, a létszám­ csökkentések és a korai nyugdíjazás miatt kénytelen lesz sokkal koráb­ ban abbahagyni a munkát. Láttam nyugdíjazási statisztikákat, amelyek nagyon aggasztóak. Egy, a repülőgépiparban végzett felmérés szerint az átlag repülőgép-ipari al­ kalmazott, aki hatvanöt évesen megy nyugdíjba, mindössze átlag tizennyolc hónappal éli túl a nyugdíjazását. Így a megígért „életre szóló"' nyugdíj sosem kerül kifizetésre. Ami még lényegesebb, az ember élete tönkremegy a nyugdíjazása előtt, és nem élvezheti mindazokat az elő­ nyöket, amelyek a nyugdíjas időszakkal járnak — szabadidő, pihenés, utazás, kevesebb stressz, az unokák látogatása. Határozottan úgy tűnik, hogy a hagyományos nyugdíjkorhatár, és a velejáró, nehezen megszer­ zett nyugdíj nem igazodik az egyénhez, aki harminc vagy negyven éven át megdolgozott érte. Én nem ilyen jövőt szeretnék a családomnak és másamnak.
229

A havi készpénzáramlás elemzése:
Bérbeadásból származó bevétel (325 dollár/lakás x 37): —Üresen állásból adódó veszteség (5%) 12 025 dollár 601,25 dollár 11 423,75 dollár Havi kiadások: —Adók (ingatlan) és biztosítás, közművek, udvar, szemétszállítás és javítás: —Kezelési díj (a lakbér 5%-a): —Hiteltörlesztés (25 éven át 8,3759? -os kamattal): Nettó havi készpénzáramlás: A befektetés megtérülése: Éves készpénzáramlás (3808,75 dollár x 12) Evente az ingatlanra fordított készpénz A befektetés megtérülése 45 705 dollár 91 000 dollár 50,2% 4 335 dollár 571 dollár 2 709 dollár 7 615 dollár 3 808,75 dollár

2003-ban az ingatlant 669 000 dollárra értékelték. Miután leküzdöttem a hitelkéréstől való félelmemet. lakáshitelt hasz­ náltam fel a vásárláshoz. Az eddig megvásárolt három épület közül ket­ tőt eddig 100 százalékos finanszírozással vettem meg. A következő évben további két épületet vettünk meg ugyanazon a környéken, így összesen 113 lakásunk van. Értékük kb. 3,5 millió dollár. Az egyik azonnal elkezdett havi készpénzáramlást termelni; a másikat újrafinanszírozzuk, ami ugyancsak cashflow-t eredményez majd.
228

A fent említett tanulmányból az is kiderül, hogy azok az emberek, akik hamarabb mennek nyugdíjba, mondjuk ötven és ötvenöt éves koruk között, vonzóbb várható élettartamra számíthatnak, akár nyolcvannyolcvanöt éves korukig élnek. En ezt választom. Még rengeteg dolgot szeretnék megélni a következő — legalább — harmincöt évemben. Ugyanakkor hangsúlyozom, hogy a feleségem és én nem akarjuk egész nyugdíjamat egy szeszélyből fogant ingatlanbefektetésre feltenni. Tervet kovácsoltunk. Ugy éreztük, fontos, hogy előbb tapasztalatot sze­ rezzünk, ezért lakásunk tőkéjéből ingatlanokat vásároltunk, és három év­ vel a kitűzött nyugdíjazási évem előtt elkezdtünk befektetni, hogy meg­ szerezzük a szükséges gyakorlatot. Közben megtartottuk az állásunkat, és megtanultuk a befektetéseket elemezni, valamint megbirkózni a félel­ meinkkel és aggodalmainkkal, amelyek időnként a hatalmukba kerítettek. Őszinte leszek: Félelmetes dolog kimerészkedni az embernek a ké­ nyelmi zónájából. De segít, ha kívülállóként elemzünk minden egyes in­ gatlant. Hasznos továbbá, ha tudjuk, mely múltbéli döntéseink bizonyul­ tak helyesnek, és melyek nem. A nagy üzleteinkből származó készpénz­ áramlás megnyugtató hátteret biztosít, és ez önbizalmat ad az egyre na­ gyobb befektetésekhez. Az a tervünk, hogy minden második évben to­ vábbi ingatlanokat vásárolunk újrafinanszírozás által. Es miközben még mindig csodálkozom rajta, viszonylag mennyire egyszerű kölcsönzött pénzből több millió dolláros befektetési ingat­ lanokat venni, nem feledkezem meg róla, a lényeg, hogy kövessem a hi­ telező" előírásait. Mindazonáltal nem is álmodtam róla, hogy ilyen hatal­ mas pénzösszegek fölött fogok rendelkezni. Mivel szegény családban nőttem fel, sosem hallottam a pénzszerzés módjairól (csak egyről: a ke­ mény munkáról), és arról sem, hogy valaha nagy összegeket halmozhat­ nánk fel. A lehetőségek megteremtésének kulcsa a tanulás volt. Jóllehet a diplomáim segítettek a pályámon, és a munkámnak köszönhetem hogy megvoltak az eszközeim, hogy a már meglévő befektetéseimre építsek, pénzügyi képzés nélkül nem láttam volna meg a kínálkozó, ingat­ lanokban rejlő lehetőségeket. Kezdetnek 650 000 dollárt szeretnénk felhasználni a nyugdíjamból, hogy előlegként kifizessük a következő nagy ingatlanbefektetésünk megvásárlására, amely vagy egy apartman-ház lesz, vagy egy kisebb be­ vásárló-központ. Ehhez együttműködöm egy hivatásos kereskedelmi be­ fektetés-kezelővel Houston körzetében, aki összefogja Texas és más vi230

dékek piacait, mert más államokban is keres ingatlanokat. Végül is a nyugdíjamat szándékozom bevetni! Ma elég szabadságom és tudásom van ahhoz, hogy korábban fel sem merülő lehetőségeket is megfontoljak. A pénzügyi tudnivalókon kívül sok minden mást is tanulok, például, hogy az embernek tanulnia kell. mi­ előtt pénzt keres, de végül azzá válik, amit tanul (ezért jó, ha ügyel rá. mi iránt érdeklődik, milyen szabadidős tevékenységeket űz. és milyen hob­ biknakhódol!). Azt is megtanultam, hogy a félelem ösztönöz a tanulásra, de a tudás legyőzi a félelmet. Csapatom tagjai (ingatlankezelőim, ingatlanügyekre szakosodott ügyvédeim, ingallanügynökeim. adószakértőm, hitelezőim és bankáraim) minden lépésemben segítenek. Szakértelmükre jócskán szükségem volt félelmeim eloszlatásához. Melegen ajánlom, hogy vegyétek igénybe nasv ingatlankezelőcégek és kereskedelmi befektetés-kezelők szolgálatait az ingatlanok felkutatásában és kiválasztásában. Hasznos tagjai min­ den ingatlan-befektetó' csapatának.

A befektetővé válás útja
A feleségemmel terveket szövünk nyugdíjas éveinkre, fiam is kiala­ kította magának a saját elképzelését. Ő korábban úgy tervezte, az én szakmámat viszi tovább, és mérnök lesz, de meggondolta magát. Egy­ részt úgy érzi, a mérnökök nem keresnek elég pénzt. Másrészt annak ha­ tására, hogy látja, mivel foglalkozunk mi — és hogy továbbra is játszik velünk C ASHFLOW-t —, úgy határozott, ingatlanbefektetésre szakoso­ dik az egyetemen. Kereskedelmi befektetés-kezelő akar lenni. így ugyanis a legnagyobb ingatlanok, felhőkarcolók és bevásárlóközpontok adás-vételével foglalkozhat. Sok korabeli, tizenhat éves fiatallal ellentétben ő tudja, mit akar. és miért. Nagyon örülünk ennek a fejlődésnek. A hozzám hasonló komáknak azt szeretném mondani, kezdjenek el befektetni most. és adjanak maguknak legalább három évet a tanulásra, hibázzanak, majd arassanak sikert. Ne várjanak hatvanöt éves komkig, amire életük anyagi szempontból már meghatározott lesz. Vegyék ke­ zükbe most pénzügyeik irányítását. Ha húszévesen tudtam volna, amit most tudok, harmincéves koromban nyugdíjba mehettem volna. Azt gyanítom, a fiam ezt fogja tenni.
231

22. fejezet

Második esély
MICH A FX MARITZEN Fremont, Kalifornia

2001. szeptember 11. porig sújtott. Mint sok más amerikai, én is úgy éreztem, a világ széthullásának lettem szemtanúja. Tudom, mindenki szembesül katasztrófákkal a maga módján és a maga idejében. Sosem hittem volna azonban, hogy egy könyv — a Gazdag Papa, Szegény Papa — átsegíüiet egy ilyen váratlan megpróbáltatáson. Róbert üzenete volt az, ami lehetővé tette számomra, segített és összeszedetté tett annyira, hogy képes legyek túltenni magamat ezen a szörnyű traumán hazatéré­ sem után. Belekapaszkodtam, és kirángatott abból az érzelmi nyomorú­ ságból, amelyben a történtek hatására leledztem. Talán hihetetlennek hangzik, de igaz.

Wall Street Journalt olvasgatva vártam a gépem indulását. Egy cikk em­ lítette a Gazdag Papa. Szegény Papát, ami megragadta az érdeklődése­ met. A repülőtéri könyvesboltban megláttam a könyvet, és megvettem, hogy az úton. hazafelé Kaliforniába, elolvassam. Ennek van értelme, gondoltam magamban, miközben egész úton a könyvet bújtam. Róbert arról írt. hogy az átlagember megváltoztathatja az életét, meggazdagodhat, és közben szabaddá válhat. Nincs szükség rá. hogy az illető pénzügyi varázsló vagy ingatlanbróker legyen. A könyv egyszerűen, érthetően fogalmazott, gyakorlatias igazságokat mondott ki. és mégis erő áradt belőle. Egy akciótervet kínált, a megvalósításhoz szükséges lépésekkel együtt. Felmértem, hogy sokat kell hozzá tanulni, de nagyon megéri — ha bízom önmagamban. Megfogott, ahogyan Róbert a félelmet kezelte. Azt mondta, a félelem elboríthat, mint a dagály hulláma, és megbéníthatja az embert. Ahhoz, hogy ne tarthasson a hatalmában, az önbizalmat kell fejleszteni. Az em­ bert tönkreteszi, ha arra figyel, mit kellene, vagy nem kellene tennie má­ sok szerint. Csak az segít, ha a saját ösztöneinkben bízunk. Ezt a leckét hamarosan én is megtanultam, sosem fogom elfelejteni.

Az üzenet világos, de nem figyelek rá
Ma már tudom, az egész világegyetem összeesküdött, hogy ne utaz­ zak New Yorkba szeptember 11. előtt, csak nem figyeltem oda eléggé. Az eseményt megelőző szombaton a gyomromban éreztem, hogy valami szörnyűség fog történni. Minden kétséget kizáróan tudtam, komoly esély van rá. hogy nem térek vissza többé a tervezett utazásról. Ami különös, a barátnőm is ugyanezt érezte. Máskor is mindketten aggodalmaskod­ tunk minden repülőutam előtt, de ez más volt. Olyan rémület munkált bennünk, amit korábban sosem tapasztaltunk. Ezek után kiderült, hogy a megbeszélés elmarad. Ha ez még nem lett volna elég ok az otthon maradásra, az időjárásnak elégnek kellett volna lennie. Törölték a járatomat. En azonban tántoríthatatlanul raaaszkodtamhozzá. hogy elkötelezett vállalati alkalmazott vagyok — hiszen New Yorkban mindig volt munka —. ezért helyet foglaltam egy másik gépre. Az. sem indult. A harmadik végül elrepült.
233

Magasra szállni pénzügyi háló nélkül
Lehet, hogy a sors intézte úgy, hogy szeptember 1 1. előtt két-három hónappal elolvassam a könyvet. A Sony Corporation of America főépí­ tészeként az Egyesült Államok mindkét partvidékén dolgoztam. Munka­ körömbe tallózott az üzleti fejlesztés, a stratégiai tervezés, illetve a Sony márka kialakítása és kiterjesztése. Ennél fogva gyakorlatilag repülőgé­ peken éltem. Nem volt szokatlan, hogy elrepültem Japánba, át a Csen­ des-óceánon egy egyórás megbeszélésre, majd vissza. Azon a bizonyos napon a newarki repülőtéren voltam egy üzleti találkozót követően, és a
232

A Déli Toronyban voltam a hetedik emeleten, amikor az első gép belecsapódott az Északi Toronyba. A csoportomban mindenki a távozás mellett döntött, és elindultunk lefelé a lépcsőn. Útközben találkoztunk emberekkel, akik felfelé mentek. Biztosítottak róla, hogy a mi épüle­ tünkben minden a legnagyobb rendben van, mi mégis tovább haladtunk lefelé. Ösztönösen így cselekedtünk. Amikor kiértünk az épületből, egy japán üzletember került mellém. A körülöttem tomboló káosz közepette egyetlen, könyörtelen, egyre erősö­ dőhang hatolt a fülembe. Felnéztem, és láttam, amint a második gép be­ csapódik a Déli Toronyba. Majd a japán üzletemberre pillantottam, és hirtelen felszökött az adrenalinszintem. Minden — az idegeim, az ösztö­ neim, a zsigereim — arra ösztönöztek, hogy menjek, menjek onnan gyorsan. Társam azonban mintha földbe gyökerezett volna. Nem vagyok magas, de őalacsonyabb volt nálam. Karon ragadtam, és futni kezdtünk. Rohantunk a rombolás okozta szürke porban, amely ránk telepedett, míg végül elértük a Sony épületét, több mérföldnyire onnan, a Madison su­ gárút és az 55. utca sarkán. Nem néztünk hátra.

„Igen.de . . . M, s szellemileg lezárták a sorompót Róbert mondanivalója előtt. Nem tudtam szabadulni a gondolattól, hogy egyik nagyapám sok éve tönkrement ingatlanbefektetéseken. Most azonban minden más volt. En változtam meg. Kezembe akartam venni életem irányítását, hogy úgy éljek, ahogyan én akarok. Újra leül­ tem, és leírtam, mire vágyom. Papírra vetettem, hová akarok eljutni anyagilag, és mik a személyes céljaim. Szeptember 11. rávilágított, hogy a valamikor — most rögtön van!

Az ismert szerkezet
A múltamban ritkán volt rám jellemző ilyen öntudat, a cselekvés pe­ dig még kevésbé. Mint a korombeliek közül oly sokakat — negyvenes éveim vége felé jártam —. engem is erősen befolyásolt, hogy egyik szü­ lőm, esetemben anyám, átélte a gazdasági depressziót. Míg felnőttem — Maine-ben születtem, és Texasban nevelkedtem, ahol a légierőnél dol­ gozó apám szolgált —. életemet áthatotta a félelem. Féltem tőle, hogy elvesztem az állásomat, nem tudom kifizetni a számláimat, vagy. ami a legrosszabb, anyagi csődbejutok. Oly sok félnivalóm volt. Arra nevel­ tek, hogy magas szintű képzettséget szerezzek, szorgalmasan dolgozzak egy munkahelyen, és apránként rakosgassam össze a nyugdíjra valót: és ezen is igyekeztem. Diplomát szereztem számítástechnikából a texasi A&M egyetemen, és erősen arra koncentráltam, hogy megnyerő karriert fussak be. Ennek ellenére átlagembernek láttam magamat, aki a nyugdíjára hajt. amely va­ lahol a messzi távolban csalfa reményként csillog. Talán hatvanöt éves koromban abbahagyhatom a munkát. De az is lehet, hogy csak hetven­ évesen. Időnként úgy gondoltam, soha. Takarékoskodtam, ahogyan tanították. De a biztonsági szelep, ame­ lyet a megtakarításoknak biztosítaniuk kellett volna, csődöt mondott. 1999 és 2002 között részvényportfolióm 75 százalékot vesztett az érté­ kéből. Befektetési alapokból álló portfolióm értéke is 45 százalékkal csökkent. így több mint 700 000 dollárt vesztettem. Ráadásul 401(k) nyugdíjtervem is 30 százalékkal kevesebbet ért. ami 30 000 dolláromba került. Finoman szólva is nagyon kedvezőtlen fejlődést jelentett a csak­ nem háromnegyed millió dolláros veszteség.
235

Megnő az önbizalom = Kiteljesedik az élet
Amikor végül sikerült feljutnom egy gépre vissza. Kaliforniába a kö­ vetkező szombaton, teljesen meg voltam zavarodva. Annyit azonban tudtam, hogy megértem néhány jelentős változtatásra. Először is. nem akartam életem hátralevő részét repülőgépeken tölteni. Másodszor, úgy véltem, elértem karrierem csúcsát. Minden célomat megvalósítottam, amit a vállalati életben kitűztem magam elé. Volt vonzó mellékjövedel­ mem, limuzinom sofőrrel, bankszámlám, amelyről szabadon költekez­ hettem, hatszámjegyű fizetésem, megvoltak a legújabb technikai játék­ szerek — ez mind az enyém volt. Csakhogy mindezek többé már nem voltak fontosak. Amikor feltettem magamnak a nagy kérdést: „Mihez kezdek most?", valami felötlött bennem. Eletemben először jutott eszembe, hogy leírjam a céljaimat, amióta elolvastam a Gazdag Papa, Szegény Papai, pedig az már mintha ezer évvel korábban történt volna. De nem tettem semmit. Belém nyilalltak az otthonról hozott gondolatok: „Mi lesz, ha . . . ?" és
234

A helyzet ezek után meg rosszabbra fordult. 2001-ben adósságaim el­ érték a 30 000 dollárt a hitelkártyámról való költekezésnek és az autó­ részleteknek köszönhetően. Gyakorlatilag egyik hitelkártyámról vettem a pénzt, hogy befizessem tartozásaimat a másikra. Bármilyen jól keres­ tem, mégis a tönk szélén álltam.

Életem átalakítása
Szeptember 11. után nem sokkal a Sony elkezdett projekteket és állá­ sokat megszüntetni. Elhatároztam, hogy kihasználom a helyzetet, és fel­ mondok. Néhány barátom és a családom azt hitték, megőrültem. Én azonban úgy éreztem, helyesen cselekszem. A nagyvonalú végkielégí­ tésnek köszönhetően felhagyhattam régi életemmel, és kialakíthattam az újat. Nagyon mélyrehatóan érvényesült nemrégiben felfedezett szemlé­ letmód-váltásom. A terveim rólam szóltak, nem a munkahelyemről. Fi­ zikailag összeszedtem, érzelmileg rendbe raktam magam, és szellemileg is új lapot kezdtem. 2001 októberében elfogadtam egy állást egy kis szoftver cégnél, ahol azóta is stratégiai tervezéssel foglalkozom. Szemrebbenés nélkül bele­ mentem, hogy 15 százalékkal kevesebb lesz a fizetésem, részben a vég­ kielégítésem miatt, részben azért, mert készen álltam az ingatlanbefek­ tetésre. Ráadásul ez a munka sokkal kevesebb stresszt okozott, mint régi állásom a Sonynál. Utaznom sem kellett, ami külön előny volt. 2001 októbere és novembere között valami olyasmit tettem, amit aze­ lőtt soha. Hitelt vettem fel. Elolvastam Róbert többi könyvét is. és hoz­ zám hasonló helyzetben lévő barátaimmal CASHFLOW 101-et játszot­ tam. Elkezdtem az Interneten texasi ingatlanok után nézni. San Antonio különösen vonzónak tűnt. mert a sógornőm ott lakik, és elvállalta, hogy kezeli ott megvásárolt ingatlanjaimat. 2001 decemberére kiválasztottam két ikerházat, amelyeket 2002januárjában meg is vettem. Uj életem elkezdődött. Ebben az új életszakaszban döbbenetes változáson mentem keresztül. Meglepetésemre és örömömre a félelem régi ellenségből váratlan szö­ vetségesemmé vált. Korábban túlságosan féltem, túl kevéssé bíztam ké236

pességeimben ahhoz, hogy elemezzek és cselekedjek, ha az anyagi hely­ zetemről volt szó. Most a félelem segített a fejlődésben, mert rájöttem, hogy meg tudom változtatni anyagi jövőmet. Amikor rám tört a félelem, végiggondoltam a Róberttől tanult alapvető fogalmakat. Hagytam ma­ gamnak időt. hogy összevessem a haladást a céljaimmal. Így megerősí­ tettem magamban, hogy képes vagyok helyes döntéseket hozni és kivi­ telezni terveimet. A félelem régebben mindig akadályt jelentett, amely visszatartott egész felnőtt életemen át. Amíg teljesen el nem múlik — nem hiszem, hogy ez lehetséges —. cselekvésre ösztönző energiaforrássá alakítottam át.

így csináltam
Először is tettem egy óriási lépést hátrafelé, hogy távoli perspektívá­ ból, tökéletesen felmérjem és azonosítsam közeli (egy, két és három évre szóló), valamint hosszú távú (öt és tíz évre szóló) célkitűzéseimet. Aze­ lőtt csak felületesen mértem fel a terveimet, ami bizonyította, hogy egy alapvető dolog hiányzik, és azt hiszem, ez sok kezdővel így van: Ha azt tervezem, hogy mások pénzét (MEP) használom, akkor nemcsak a jel­ záloghitelt, de minden egyéb járulékos költséget (például az előleget) fi­ nanszírozó hitelt is figyelembe kell vennem. Ha például mind az előleget, mind a jelzáloghitelt más pénzéből fizet­ ném ki, azaz a vásárlásokhoz egyáltalán nem használnék saját pénzt, ezt figyelembe kellene vennem a készpénzáramlás megállapításakor. Azt akarnám, hogy valamennyi ingatlanom minden tekintetben teljesen po­ zitív legyen cashflow szempontjából, 100 százalékban behozza az árát, és még passzív bevételt is termeljen nekem. Nem akartam meglepetése­ ket, sem figyelmen kívül hagyott, vagy rejtett kiadásokat — és valójában nagy örömmel használtam más pénzét. A következőnagy felismerés az volt, hogy a cashflow-nak tükröznie kell meglévőkiadásaim növekedését az idők során. Az infláció, a drágu­ ló egészségügyi ellátás jelentős tényezők — a kiadások mindig nőnek a „normál** nyugdíjba vonuláskor is. Nincs ez másként akkor sem, ha az ember a mókuskerékből vonul vissza. Nem elég csak az ingatlan által
237

termelt készpénzáramlást figyelembe venni. Lehet, hogy az ingatlan be­ hozza az árát, de ha nem fedezi a nem befektetés jellegű kiadásaimat, akkor tovább kell dolgoznom. Ez pedig azt jelentené, vagy egész életem­ ben két helyen is dolgozom, illetve amíg rá nem jövök a hibára, vagy ele­ gem lesz, és kiszállok az ingatlanüzletekből. Ugy számítottam, ha nor­ mál havi kiadásaim (elsősorban a lakásom jelzáloghitelének törlesztésre, a biztosítások, a tévé. a telefon, az újságok, az élelem, a vendéglői va­ csorák, az autó stb.) 5000 dollárra rúgnak, akkor az ingatlanomból szár­ mazó készpénzáramlásnak e/t kell tükröznie. Ezért felállítottam egy modellt, amelyet 60 százalékban az elsőhárom hónap alatt fejlesztettem ki. az ingatlanok aktív felkutatásának és értéke­ lésének időszakában. A maradék 40 százalékát az első két ingatlanom tényleges megvásárlása után alakítottam ki. Rájöttem, hogy sokan ha­ gyományos kiadásokban gondolkodnak az ingatlanokkal kapcsolatban (vagyis olyanokban, amelyek lakástulajdonosként felmerülnek), ezek pedig különböznek a befektetési ingatlanok során jelentkező költségek­ től. Ezért a modellemben régiók szerinti felosztásban szerepeltek az in­ gatlanokkal kapcsolatos költségek, mint például a jogi ügyintézési díjak és az útiköltségek. Kombináltam a havi, éves és tízéves kiadásokat is, hogy pontos költségvetést állíthassak össze. A kiadások között szerepeltek a biztosítás, az adók. a lakással kapcso­ latos kötelezettségek, a hosszú távú bérlők fogadásához szükséges elő­ készületek költségei, az ingatlan kezelési költségei (havi/hérbeadáskor és a bérlet megújításakor), hirdetés, az udvar karbantartása, áram/víz/ szemétszállítás, a lakástulajdonosok szövetségének díjai, utazási költség a városból oda-vissza, évi kétszeri utazást véve alapul, továbbá az ügy­ védi költségek. Ezután számításba vettem a tízévente jelentkező kiadá­ sokat, mint a tetőcsere, a berendezések cseréje, akülső festés és egyebek, amelyek tízévenként esedékesek (ezek a kiszállási stratégiám függvé­ nyei is, azaz, hogy mikor szándékozom eladni az ingatlant). Azt hiszem, a kezdő befektetők alapvető hibája, hogy nem veszik figyelembe ezeket a kiadásokat, és ez elveszi a kedvüket a további ingatlanbefektetésektől. Szándékosan a legrosszabb esetre gondolva alakítottam ki modelle­ met, mert feltételeztem, hogy a legjobb eset ritkán fordul elő. és ha még­ is, akkor sem a vásárlás utáni elsőévben. A legrosszabb esetre felállított model lem lehetővé tette, hogy 99,99 százalékig biztos lehessek a pozitív
238

készpénzáramlásban a vásárlás napjától kezdve, még akkor is, ha sokáig áll kiadatlanul az ingatlan, vagy magasabb lesz a beszerzési ár (ha pél­ dául a vásárlást követően a ház mindjárt felújítást igényel ahhoz, hogy ki lehessen adni) stb. így a különböző tényezők változhatnak, amire gyak­ ran sor is kerül, de akkor is pozitív a készpénzáramlásom. A modell abban is segítségemre volt. hogy kiküszöböljem az érzelmi tényezőt a befektetésbe)!, ami gyakran szerepet játszik, különösen kezdő befektetőknél, a tanulás szakaszában. Amíg a modellem alapján ki nem elemeztem egy ingatlant, és meg nemhatároztam, hogy megfelel-e pénz­ ügyi célkitűzéseimnek, addig meg sem néztem. Ha az ingatlan nem illett bele anyagi elképzelésembe, nem foglalkoztam vele. Az első négy ingatlant ajánlattétel elolt tekintettem meg. A következő kettőt nem láttam személyesen, csak az adás-vételi szerződés megkötése után. Megkértem azonban egy, a környéken lakó barátomat, hogy láto­ gasson el a helyszínre röviden, és mérje fel, mennyire jó az ingatlan fek­ vése, és milyen állapotban van. A legutóbbi ingatlanomat gyakorlatilag látatlanban vettem meg. ezt is egy barátom nézte meg helyettem, és az eladó küldött róla fényképet. Személy szerint az a véleményem, hogy a távolság segít minimálisra csökkenteni vagy kiküszöbölni az olyan prob­ lémákat, mint hogy az ingatlanbróker vagy az ügynök a helyszínen tör­ ténő aláírásra sürget, továbbá az ingatlanhoz való érzelmi kötődést is megakadályozza. (A távolság rákényszeríti az embert, hogy először a számokat mérlegelje. És ne feledjük, az adás-vételi szerződések mindig tartalmaznak egy kitételt, amely szerint a vevő elállhat a vásárlástól. En­ nek oka lehet az ingatlan megszemlélése, a hitellel kapcsolatos akadá­ lyoztatások, és/vagy történhet egy általános záradék alapján az eladónak visszalépés esetén fizetendő díj ellenében, amely egy 150 000 dolláros ingatlan esetében mondjuk. 50 dollár.) Modellem ezen kívül lehetővé tette számomra, hogy elutasítsam az ingatlant, amikor ingat lantig) mik kel \ agy brókerekkel tárgyaltam, elke­ rülve ezáltal a kezdd befektetőkre gyakran jellemzőilibát, hogy áldoza­ tul esnek az ügynökök kemény eladási taktikájának. A készpénzáramlás megállapítására két módszert alkalmaztam. Az egyik egy szabadalmaztatott táblázatkezelőprogram volt, amelyen az összes várható kiadási feltüntettem, a másik egy „késztermék", melyet a feltevéseim megerősítésére és érvényesítésére használtam (alapvetően
239

objektív szakértőként használtam, személyes elemzésem felülvizsgála­ taként, mint ellenőrzések és mérleeck rendszerét.) Az első megvásárolt ingatlanomhoz hét hitelezőt vettem számításba, köztük online jelzáloghitel-brókereket is. Az átírási költség a hitelezői kapcsolat függvénye volt. Modellem itt is tartalmazott egy ellcnőrzőlistát az alapvető hitelfeltételek és átírási költségek, valamint a hitel­ szerkezet összevetésérc. A megvett ingatlanok közül ötnek az eladó fi­ zette minden olyan javítási költségét, amelyre a tulajdonosváltás előtt szükség volt. az adás-vételi szerződésben foglaltak alapján. Két ingatlant javítások nélkül vettem meg, és ezekre egyenként kb. 3000 dollárt kellett ráköltenem. de mivel ez a költség a jelzáloghitel összegének része volt. a megvételkor nem volt szükség saját tőkére. Ami a legjobb a modellben, hogy percek alatt döntést hozhattam a se­ gítségével. Ez lényeges volt számomra, mert agresszív akartam lenni, gyorsan és hatékonyan igyekeztem jó ingatlanokhoz jutni. Csak egy telefonhívásomba került, hogy feltegyem fontos kérdései­ met. Akár húsz ingatlant is elemezhettem egyetlen nap alatt bárhol a vi­ lágon, anélkül, hogy kimozdultam volna otthonról. Ez különösen lénye­ gessé vált, amikor rátaláltam egy rejtett értékre. Harminc percen belül megtettem az ajánlatot, miután értesültem az ingatlanról. Két ilyen ese­ tem is volt. mindkét ingatlan most is az enyém, és mindkettő pozitív készpénzáramlást biztosít. Ellenőrzőlistát készítettem, hogy az első telefonhívás során gyorsan fel tudjam mérni a válaszokat. A listában a következő dolgok szerepel­ nek: méret, elrendezés (dolgozószoba, külön mosóhelység, egybe- vagy különépített garázs), a fürdőszobák illetve vécék száma, családi szoba, nappali, külön étkező, a konyha stílusa, hall, a tetőszerkezet kora (évek­ ben), a ház alapja, építése (kész elemek, tégla), a klímaberendezés és tí­ pusa, a fűtés és típusa, közműszolgáltatások, és hogy van-e kandalló. Szerepel továbbá az iskolákhoz és üzletekhez való közelség, a tömeg­ közlekedési összeköttetés, a főbb közutaktól való távolság, és hogy vane a közelben üres telek. Megkérdeztem még a legutóbbi eladás dátumát (egyes államokban a korábbi eladásokról adható információ korlátozva van), a korábbi vétel­ árat, a legutóbbi becsült értéket, az ingatlan lakásainak számát, az átlagos kihasználtságát, hogy pillanatnyilag minden lakás ki van-e adva. végül a
240

lakbérek és a bérlet megújításának évfordulója egészítették ki a kérdések sorát. Lehel, hogy soknak tiínik, de az MLS (többszörös listázó szolgál­ tatás) valamint a helyi adóhivatal Internetre)! lehívható, nyilvános adatai­ val együtt 15 perc alatt végeztem az összes kérdéssel. Összeállítottam a szükséges teendők listáját is (sorrendben). Ebből ki­ derült, kinek mi a dolga, így következetes vásárlási módszert alakíthat­ tam ki, és semmi nem maradt ki a sok elintéznivalóból. Ez gyakran se­ gített, olyankor is. amikor közvetlenül az eladóval tárgyaltam, és olyan­ kor is. amikor ügynökökkel vagy brókerekkel. Az a tapasztalatom, hogy az ügynökökön, illetve brókereken keresztül történő vásárláskor fordul elő a leggyakrabban, hogy valami fontos lépés kimarad, mert a vásárló általában olyan személynek fogadja el az ügynököt, mint aki tökéletesen tudja a dolgát. Tapasztalatom szerint ez nem így van, ezért építettem be modellembe a teendők felsorolását ellenőrzólista formájában, így könnyen utána lehet nézni, mi az, ami már megtörtént, mi az, ami még nem. Ennek eredményeképpen az átírás már tulajdonképpen gyerekjá­ ték. A modell a tárgyalások során is hasznos, mert sok ügynök tapasz­ talatlanabb, mint amilyennek mutatja magát. Vevőként számomra elő­ nyös javaslatokkal állhatok elő a tárgyalás során (de kevesebb jutalékot kell fizetnem az ügynöknek). Végül a modell tartalmaz néhány szabványbecslést, amelyek a vevő hitelkérelméhez szükségesek, továbbá jellemző tudnivalókat, mint a megtérülés, az éves értékcsökkenés stb. Egyébként gyakorta megfigyeltem, hogy sokan elvesztik a kedvüket a csekély előrehaladás láttán. Minden megvásárolt ingatlanomhoz kb. harminc-negy ven lehetőséget vizsgáltam meg. Tudom, hogy az emberek hajlamosak korán elkedvetlenedni, amitől aztán gyakran pánikszerűen vásárolnak, ahelyett, hogy megfelelően értékelnék az ingatlant. „Miért nem találok én jó ingatlant?" vagy „Miért nem vettem még mindig sem­ mit?" — Ilyen és ehhez hasonló panaszokat sokszor hallok. Az ingat­ lanok megtalálása és értékelése a folyamat része. Hozzá kell tennem, jómagam sosem voltam hivatásos ingatlanügy­ nök, sem bróker. Főként a csúcstechnológiai ipar terén van képzettsé­ gem, és csapnivaló voltam matematikából az iskolában. Ha én meg tu­ dom csinálni, akkor bárki meg tudja csinálni, akit érdekel az ingatlan, és türelme van hozzá.
241

Ingatlanaim
Összes ingatlanom ára 1 15 000 dollár és 180 000 dollár közé esik. Mindet az eladó első ajánlata alatti áron vettem, nehéz tárgyalások után. melyekben szerepeltek a rám maradó felújítási költségek is (például űj vízmelegítők beszerelése és tetőjavítás). Öt ingatlanomban volt saját tőke az átíráskor, amit egyrészt a költsé­ gek kifizetésére, másrészt újabb ingatlanok megvásárlására fordítottam. Az általam alkalmazott modell illetve a jelzáloghitelek szerkezete alapján egy ikerház egyik fele (vagy egy négylakásos társasházból két lakás) finanszírozza a jelzáloghitelt/biztosítást/lakásjótállást/adókat. Ha­ vi költségkeretet is felállítok, ikerházaknál két lakásra 100 dollárt, négy­ lakásos házak esetében négy lakásra 200 dollárt. San Antonio-i ingatlanaimat most is a sógornőm kezeli, a kalifornia­ iakat pedig egy Fresnóban élő barátom. Mindkettőjükkel megegyeztem, hogy kitanulhatják az ingatlankezelés mesterségét, cserébe bizonyos ru­ galmasságot mutatnak a bérezés terén. Mindketten kevesebbet kapnak, mint a hivatásos ingatlankezelők, mivel csak most tanulják a szakmát. Tudásuk és gyakorlatuk növekedésével egyenes arányban nőni fog a fi­ zetésük is. Azt tervezem, hogy a jövőben bevonom őket ingatlanügyi tár­ sulásokba, ha úgy érzem, hogy már megtanulták az alapokat. Végső so­ ron kész vagyok megosztani velük az anyagiakon kívül a szakmai isme­ reteket is, hiszen mindketten új pályára lépnek. Ugyanakkor az elemzésemben mindig szabott díjazást számolok az ingatlankezelésért, hátha valaha szükségem lesz rá. hogy igénybe ve­ gyem más ingatlankezelők szolgáltatásait az átíráskor, vagy később. Minthogy jelenleg két- és négylakásos ingatlanaim vannak, a havi lakbér 10%-ával számolok, plusz félhavi bérrel az új bérlők esetében (feltéte­ lezve, hogy évente lakásonként legalább egy új bérlő beköltözik). A ke­ reskedelmi ingatlanok kezelési díja, mondjuk 50 egységes ingatlanoké, más tarifák szerint alakul. Olyan fizetési modellt szeretnék kidolgozni az ingatlankezelőknek, mely arra ösztönzi őket, hogy megtartsák a jó bér­ lőket, kiküszöböljék a hibákat, és igényesen végezzék a karbantartást. Jelenleg hét többlakásos ingatlanom van. A megvétel napjától kész­ pénzáramlást termelnek. Ezen kívül nagyon jó esélyeik vannak a felér­ tékelődésre is. Az alábbiakban közlöm az első hat ingatlan cashflow-

adatait 2001 januárjától 2002 novemberéig (azaz kilenc hónapra). Az egyes oszlopok feletti dátumok a megvétel hónapját jelzik. *" BÖ = befolyó összeg (a nekem kifizetett összegek, vagyis a bérlőktől beszedett lakbér). FÖ = fizetendő összeg (általam fizetendő összegek, ide tartoznak a jelzáloghitel törlesztőrészletei, az adók. a biztosítás, a karbantartási költ­ ségek és egyebek).
2002 jan. Ikerház 1 2002 jan. Ikerház, 2 2002 márc. Ikerház 3 11 200,00 dollár 2002 márc. ikerház 4 12 800,00 dollár 2002 szept. Ikerház 5 2002 okt. Ikerház 6

BÖ részösszeg 15 440,00 14 465.00 dollár dollár BÖ összesen FÖ összesen

3 545,00 2 000,00 dollár dollár

59 450,00 dollár 17 595,12 dollár 41 854,88 dollár

Összes készpénzáramlás

íme az egyik ikerház számításai:
Vételár: 162 000 dollár Ingatlanra fordított Előleg: Általam fizetett záró költség: Általam fizetett felújítási költség készpénz:

25 000 dollár 2 100 dollár 1 500 dollár 28 600 dollár

A havi készpénzáramlás elemzése: Bérbeadásból származó bevétel (az ikerház mindkét fele): (Ez az ingatlan 100 százalékban ki volt adva idáig, ezért itt nem számoltam üresen állásból adódó 5%-os veszteséggel.) 2000 dollár

243

Havi kiadások —Adók (ingatlan) —Biztosítás: —Felűj (tás/karbantartás: —Tartalék: (A kezelés díjúnak mérlegeléséhez hasonlóan in is feltételeztem, hogy évente bizonyos költségek felmerülnek, pl. felújítás miatt. Eddig ténylegesen 0 dollár volt a havi kiadásom erre az ingatlanra. A költségvetés szerint a havi átlagköltségek 175 dollárra rúgnak az ikerhúz mindkét felére összesen, ezt az összeget egy kamatozó számlán helyezem el. Ezen költségek közé tartoznak a lakástulajdonosok szövetségének díjai, valamint az ingatlan állagának megőrzésére fordított költségek, mint a festés, a takarítás stb.) —Kezelési díj: <Konkrétan ennek az ingatlannak a kezelési díja az összes beszedett lakbér, azaz havi 100 dollár 5%-a. plusz az elsó'havi bér 25c/c~a, amit felhasználok úllagmegéírzésre/új bérletre = 500 dollár/év az évente egy bérbeadást mint lehetséges legrosszabb esetet véve alapul A kalkulált havi kezelési díj 141,67 dollár = 1200 dollár+500 dollár/2. A plusz pénzt betétszámlán helyezem el, hogy kamatot gyűjtsek, amíg esetleg szükség lesz rá.) —Hiteltörlesztés (5 éven át éves törlesztéssel, 30 éven át 4,598% -os kamattal): Nettó havi készpénzáramlás: A befektetés megtérülése: Eves készpénzáramlás (789,36 dollárx 12) Az ingatlanra fordított készpénz Befektetés megtérülése ar 9 47232dollá 28 600 dollár 33% 535.97 dollár 1 210,64 dollár 789,36 dollár 141,67 dollár 304 dollár 54 dollár 0 dollár 75 dollár

lóságot. Bizonyos költségek magasabbak, mint például az adók és az ál­ lagmegőrzés költségei. Más költségek, például a havi javítási költségek, esetleg alacsonyabbak.

Az év utazása
2001 szeptembere óta megkétszereztem ingatlanbefektetésből szár­ mazó nettó vagyonomat, és visszanyertem a tőzsdén elvesztett csaknem háromnegyed millió dollárt. Ami a tőzsdét illeti, megtanultam, milyen fontos a részvények aktív elemzése, és a saját döntések meghozása. Ez jelentős változtatás volt, hiszen régen kizárólag a bróker tanácsaira ha­ gyatkoztam. Az a részvényvásárlási és -kezelési módszer, melyet jelen­ leg alkalmazok. 2001 szeptembere óta 20 százalékkal növelte meg port­ folióm értékét. Azon kívül, hogy önállóan intézhetem az ügyeimet, még tisztelem is a saját döntéseimet. Köszönhetem ezt a CASHFLOW 101 játéknak, amely hozzásegített, hogy megváltoztassam gondolkodásmó­ domat és szemléletemet. ..Majdnem való életbéli tapasztalatok'* szerzé­ sével és saját döntéseimmel, amelyeket csiszolok, és átviszek a játékból az életbe, elértein, hogy kreatívan szemléljem és szerkesszem meg üzle­ teimet — ráadásul úgy, hogy előnyösek legyenek a számomra. ingatlanvásárlásaim megkezdése óta, azaz hat hónapja. 30 000 dollár hitelkártya-tartozást törlesztettem. Eljutottam odáig, hogy nettó vagyo­ nomat megháromszoroztam. Azt tervezem, jövőre átallok kis üzletekről nagy üzletekre, vegyesen fogok foglalkozni ingatlannal és céges vállalkozással, és minimum egy­ millió dolláros tőkenyereséget kalkulálok egy üzletre. Ezt két-három kö­ zeli ismerősöm bevonásával, korlátolt felelősségű társaságok formájá­ ban szándékozom megvalósítani. A tranzakciókat korábbi üzletekből szerzett saját tőkéből fogom finanszírozni. A múltbeli nyereségek ki­ használása által a jövő alapjait fektetem le. Három-öt évet szánok mind­ erre. Ezen időszak végére kilépek a gyorsítósávra. Céljaim: • 2003 márciusára nettó vagyonom meghaladja a 800 000 dollárt. • 2004 márciusára nettó vagyonom meghaladja a 2 milliót. Kilépek az állásomból.
24S

2003-ban az ingatlant 169 000 dollárra értékelték. Érdemes megjegyezni, hogy az ingatlan megvásárlása előtt, az eladó és más források alapján becsült készpénzáramlás szinte sosem fedi a va-

244

• 2006 márciusára nettó vagyonom meghaladja az 5 millió dollárt még a legrosszabb esetben is.

lókat tűzzek magam elé egy fogyókúratervben. Büszkén jelenthetem, hogy tizenkét hónappal az után, hogy foglalkozni kezdtem a testemmel, harminc kilót fogytam! Milyen nagyszem is ez! Róbert ötletei nemcsak szellemileg, testileg is megváltoztatnak!

Az első lépések a legnehezebbek
Mivel szöges ellentétben állt mindazzal, amit a szüleim valaha taní­ tottak a pénzről, számomra a gazdag papa tanításai közül azt volt a leg­ nehezebb megtanulni, hogyan használjam megfelelően mások pénzét. Ezt ellensúlyozta a Gazdag Papa világos nyelvezete és módszerei, me­ lyekkel a tudnivalókat elém tárta. Segítségül hívtam egy tanácsadói csa­ patot, melynek tagjai ellátnak a szükséges információkkal és tudással, hogy helyes döntéseket hozzak, és azok alapján cselekedjek. Minden csapattag jó referenciákkal rendelkezik, és mind tisztában vannak az el­ képzeléseimmel. Kidolgoztam saját képletemet is a sikerre. Siker = egy rész tudás (megtanult tanulságok) + egy rész információ (mások által megtanult ta­ nulságok, amelyeket megismerünk) + kockázat (érték és lehetséges nye­ reség a legrosszabb esethez és az esetleges veszteséghez viszonyítva). Ebbe beleértendő a lehetőségek esetleges kihagyása is, azaz annak figye­ lembe vétele, hogy mit veszthetek, ha nem vállalom a kockázatot. Azt hiszem, a kockázat az egyetlen irányítható összetevő az egész sikerkép­ letben, legyen szó akár pénzügyi, akár személyes, akár bármilyen más eredményről. A kockázatok vállalása olyan erőt kölcsönzött, hogy elhatároztam, újabb fába vágom a fejszémet. Minél többet értem el, annál jobban nőtt az önbizalmam. Olyan biztonságérzetre tettem szert, amelyet korábban soha nem próbált módokon tudtam hasznosítani. Első' ingatlanüzletem megkötése után szinte lebegtem a boldogságtól. Később egy egészen más területen is sikert értem el. Sok korombeli­ hez hasonlóan évek óta csak híztam. A sok ülés a repülőn, plusz a sport hiánya és a sok üzleti vacsora nem maradt következmény nélkül. Végül kb. 30 kiló súlyfölöslegem volt, és az orvosom figyelmeztetett, hogy szélütés veszélye fenyeget. Feltettem magamnak a kérdést, úgymond mit veszíthetek, és alkal­ mazni kezdtem újonnan szerzett önbizalmamat, hogy megvalósítható cé246 247

iv a jovo
Gyakran elgondolkodom rajta, hogyan változtattam meg az életemet egy év alatt. 2001. szeptember 10-én túlsúlyos voltam, és depressziós anyagi hely­ zetem lefelé irányuló spirálja miatt. Úgy éreztem, a magas beosztású al­ kalmazotti pálya „aranykalitkájának" foglya vagyok, és semmi esélyem a szabadulásra. 2001. szeptember 11 -én átéltem egy kataklizmát, és rátaláltam az esz­ közre, mellyel kihúzhatom magamat a csávából. Ma úgy érzem magam, mintha a pusztító mélységből egy fenséges hegycsúcsra jutottam volna el, ahol oly tiszta a levegő, hogy mérföldekre ellát a szemem. Mindenütt kínálkozó lehetőségek intenek felém. Rátok is várnak. Menjetek, és keressétek meg őket! Az egyszer majd — most van!

VÁLOGATÁS A KIADÓ KÖNYVEIBŐL
Kód Szerző
Cím

ANYAGI FÜGGETLENSÉG T13 T14 T15 T16 T17 T18 T19 T20 T21 T22 T24 S28 J01 Robert T. Kiyosaki Robert T. Kiyosaki Robert T. Kiyosaki Bodo Schäfer Robert T. Kiyosaki Robert T. Kiyosaki Robert T. Kiyosaki Robert T. Kiyosaki Robert G. Allen David Owen Robert T. Kiyosaki Wallace D. Wattles Brian Tracy Gazdag papa, szegény papa A CASHFLOW-négyszög Gazdag papa befektetési tanácsai Ut az anyagi függetlenséghez Gazdag gyerek, okos gyerek Gazdag papa - Üzleti iskola Visszavonulni fiatalon és gazdagon Gazdag papa próféciája Passzív jövedelem-források (egykötetes kiadás) Papa Bank Gazdag papa adósság - kalauz A gazdagság bölcsessége Önerőből milliomos... CASHFLOW oktatójátékok magyarul! J11 J21 Robert T. Kiyosaki Robert T. Kiyosaki CASHFLOW 101 CASHFLOW 202

Online r e n d e l é s i l e h e t ő s é g ! Minden könyvről színes kép és leírás, partner könyvesboltok listája található a w w w . b a g o l y v a r . h u honlapon1 Internet: www.bagolyvar.hu E-mail: iroda@bagolyvar.hu Tel.: 214-5068 Fax:214-5071 Márkakönyvesbolt: Műszaki Szakkönyváruház, VI. Nagymező u. 43 Tel./fax: 373-05-00, 373-05-01