ALTERNATÍV ÉLETMÓD ÉS KENDERKULTÚRA MAGAZIN

CANNABIS KULTUSZ

ZÖLD JÖVŐ

II. évfolyam 2009/4. augusztus

www.cannabis.kultusz.com

ára: 485 Ft

JEGY ZET
a tágabb tnek zöldgondolatokról, elmeskedve ennek a jegyze A tartalomnak enged lanyaink, Schiffer András, rôl kéne szólnia. Interjúa rnyezetéért felelôs ember kö s zenekar frontembere orváth János, a Kaukázu ról beszél. LMP szóvivôje és Kardos-H az l, a lehetséges megoldások erôforrások kimerülésérô szintén a környezeti pontosabban az IKSZ a lapot, mikor az élet – „bíboros” Már javában készítettük két prominense, Rétvári demokrata Szövetség) – (Ifjúsági Keresztény nnyal és egy hangzatos i) egy ügyészségi beadvá és törölközôje (alias Törcs ta ezt a színvilágot. sajtótájékoztatóval árnyal g, pusztán a politikai állításokat fogalmazott me tovább A képviselô ismét olyan oltárán áldozva, melyek folyamatos médiaszereplés haszonszerzés és a os tévhiteket és azokat a kannabisszal kapcsolat erôsítik a társadalomban megakadályozzák, et, melyek hosszú évek óta a feloldhatatlan ellentétek érô véleményt legalább más érveire nyitott, az elt hogy ebben a témában egy rzus alakuljon ki. meghallgatni képes disku l büntetôjogi és morális opárt képviselôje, ezútta k heroinAz egyetlen parlamenti log rajtunk az elmúlt hónapo ngsúlyozva, számon kérte egy kalap felelôsségünket ha ntha a füvet és a heroint ntartva azt a látszatot, mi azokban, túladagolásait, fen ség, mert az, hanem mert Ami nemcsak azért hülye heroin sem alá lehetne venni. képzetet erôsíti, hogy a róbálták a füvet, azt a tév ciója” akik esetleg már kip Z ilyen jellegû „drogpreven ve, hogy egykutya. Az IKS b veszélyesebb, tekint bban nyúlnak keményeb heti, hogy a srácok bátra alatt virágzó dílerszakma legfeljebb azt eredményez olitika tük helyénvaló tiltó drogp képviselô egy drogokhoz, amit a szerin yrém, ha egy parlamenti végképp ag verné el a port, amiért nyilván támogat. Az meg zinon szóló kenderkultúra maga . Egyrészt mert elsôsorban fogyasztóknak en a bizonytalan világban stabil jövôképük ebb özôjével a fiataloknak nincs shoz – Rétvárival és törölk épnek semmi köze egymá : négy a fûnek és a jövôk t, aki nála stabilabb (értsd k nem egy olyan fogyasztó lgunk. ellentétben ismere srészt mert nem a mi do ôképpel rendelkezik–, má damutató évnél hosszabb) jöv rendszer, ha volna, és pél lád, ha van, a közoktatási iból is olyan Ez leginkább a csa Nekünk persze ez utóbb ata lenne, ha volnának. ni, politikusaink felad elé ostobaságokat beszél bi nélkül kiáll a kamerák jutott, aki minden továb a világon van. És hogy , hogy y emberek el ne felejtsék l, azt mi sem csak azok a jó keresztén riad vissza a hazugságtó nnyire nem hogy keresztény emberként me tudja, hogy jogászként pontosan bizonyítja jobban, mint ormációk közreadása csolatos inf an csak a kendertermesztéssel kap törvényt nem sért. Biztos ódosítás óta semmilyen a 2003-as Btk.-m r emberek jövôképe és a magya nyiszor, mert állandóan lapzártánkig nem elfelejtette, mint már an ügyészség mindenesetre miatt aggódik. Az drogprevenció mentális egészsége alán beadtak valamit, a dvány ügyében, ha egyált azonban foglalt állást a bea kmai és civil szervezetek , valódi munkát végzô sza ett hatásairól területén tevékeny nak a célcsoportban kifejt k a lap tartalmáról és an oztató két igen. Véleményü udrogelméletet máig hang asható. A meghaladott kap valóban ismerô honlapunkon olv ényeknek és a helyzetet már a tudományos eredm lyeséget bohóc pedig, ha sainak elhihetné, hogy hü eknek nem, legalább hittár a témában szakmai szervezet Ember katolikus hetilap on szintén elérhetô az Új kutatások is beszél. Honlapunk etlen mondat: „A hazai ata, melybôl álljon itt egy marihuánával hozott cikksoroz gelmélet’ – miszerint aki az úgynevezett ’kapudro oinnak bizonyítják, hogy áljának, végül pedig a her nvedélykeltô szerek arzen zerûsítô kezdi, eljut a sze hatóságilag kreált – leegys nem tudományos, hanem a használatáig, megállapítás.” sokakat elhitetnek” (Máté mis próféta támad, akik kelt félelmet Persze ettôl még „sok ha delve terjeszt tévhiteket, i politikai céljainak aláren ésem, hogy 24:11). Aki egyén al szemben, meggyôzôd t egy társadalmi csoportt nyit errôl. és szít gyûlölete n tudatmódosító szer. En közösségre, mint bármilye m függetlenül veszélyesebb a k képviselt szemlélettôl ne tesen, de sajnos az általu datosság, Beljebb természe irányvonal, a környezettu olitika mint lehetséges új tak helyet, ezúttal az ökop r megszokott témák kap színûség és a CK-ban má remutató, a kulturális sok elôs emberrel és egyéb elô a tágabb környezetéért fel középpontban tokkal. kevésbé sötétzöld gondola Lukács Gábor
fõszerkesztõ

SÖTÉTZÖLD

INDEX
ONICS ADVANCED HYDROP ATAMI BIOBIZZ BUSHDOCTOR CANNA DUTCH PASSION GHE S GREEN HOUSE SEED HERBAZÁR G HESI PLANTENVOEDIN IKERT HOBB HYDROBÁZIS INTERGARDEN NIRVANA SEEDS SENSI SEEDS TITKOK KERTJE TÜNDÉRKERT ZÖLDERDÕ ZÖLDPARADICSOM 25 33 11 19 P3 7 17 3 47 B4 15 27 5 B3 B2 47 47 47 35

IMPRESSZUM
KFT. KIADJA: KULTUSZ KIADÓ KIADÓ: PERJÉSI PÉTER FELELÕS GÁBOR FÕSZERKESZTÕ: LUKÁCS NKE HUNOR SZERKESZTÕ: BE ESE SZERZÕK: BÁNHEGYI EM OS TAMÁS CSERI DÁNIEL, KARD ROSI PÉTER KEHDI NOUCET TA, SÁ ABOLCS SEBEST YÉN ‘SEBÕ’ SZ LER SIGLINDE TOLDI MIKLÓS, WINK RGELY DESIGN: VASK A GE ULTUSZ.COM HIRDETÉSFELVÉTEL: CK@K SZ.COM WEB: CANNABIS.KULTU ISSN 2060-1735 S BÜNTETŐ A JELENLEG HATÁLYO VI YKÖNYV 1978.É TÖRVÉN 3. §/C. IV.TÖRVÉNY 282–28 ZERT ALAPJÁN, AKI KÁBÍTÓS TERMESZT, ELŐÁLLÍT, MEGSZEREZ, TART, Z, AZ ORSZÁGBA BEHO ONNAN KIVISZ, VAGY N ÁTVISZ, AZ ORSZÁG TERÜLETÉ KÍNÁL, ILLETVE KÁBÍTÓSZERT Z, VAGY HO ÁTAD, FORGALOMBA AZZAL KERESKEDIK, SEL SZABADSÁGVESZTÉS BÜNTETHETŐ.

TARTALOM
GREENFO INTERJÚ LL SZEMLÉLETVÁLTÁS KE
KÖZÉPPONTBAN A FE

8

4–6

LELÕS EMBERREL LE

HET MÁS

8–13 14–15 16–19 20–21 22–24 26–27 28–31 32 34–35 36–37 38–39 40–41 42–43 44–45 48 49 51 52

GURU+MONDJA ISMERD FEL A HÍMET ÁSÓ+KAPA
IKA AERO- ÉS HIDROPÓN A BELSÕ EGYENSÚLY A LELKES KERTÉSZ

BETÉRÕ VÍZBÁZIS CIVIL ZÖSSÉG EGYETLEN KIÚT A KÖ A KAUKÁZUSBÓL NOS JÁ
KARDOS-HORVÁTH

16

RÓL KÖRKÉRDÉS A TILTÁS KENDER+MÉDIA IASZELEKCÓ ÁLTUDOMÁNYOS MÉD IKSZ-AKTÁK ÉDE
A SZ BESZ ERKESZTÕSÉG VÉDÕ

28

PREVENTIVE ÉVE A MÉRTÉKLETESSÉG MILYEN A JÓ FÛ? MEDICINAL VÉRBELI HAJSZA A’LA CANNA LÁG DIGITALIZÁLÓDÓ VITOR ÉS POLITIKA
IZÁ DANCEHALL, SZINTET

SOAP&SKIN

UM LOVETUNE FOR VACU

38

SOERII ÉS POOLEK SPOON ÉS STRETCH UTOLSÓ BELÖVÉS : AZ
VONDIE CURTIS-HALL

NAGYON ZÖLD TEA

A Cannabis Kultusz kiadója felhívja olvasói figyelmét arra, hogy az életképes kendermaggal való kereskedés, azok értékesítése, birtoklása, szállítása illegálisnak minôsül több országban, így Magyarországon is. Minden tartalom elsôdlegesen szórakoztató és ismeretterjesztô céllal készül. Nem kívánunk segítséget nyújtani ahhoz, hogy bárki a hatályos jogszabályok ellenében cselekedjen. A Cannabis Kultusz kiadója nem támogatja a kiadványban megjelenô termékek illegális használatát. A kiadó nem vállal felelôsséget a lap értékesített felületein megjelenô állításokért. A szerkesztôségi cikkben megjelenô minden vélemény a szerzôtôl származik, mely nem minden esetben azonos a kiadó álláspontjával. Idônként nem lehetséges a szerzôi jog tulajdonosát azonosítani, vagy vele kapcsolatba lépni, ezért igazolt tulajdonjogi igény elôterjesztése esetén a kiadványban megjelentekért utólag is vállaljuk meghatározott honorárium kifizetését. Minden szövegrôl és képrôl azt vélelmezzük, hogy megjelentetés céljából küldték, mindaddig, míg ezzel ellentétes nyilatkozatot nem kapunk. A kiadvány akár részben, akár egészben történô sokszorosításához a kiadó írásbeli hozzájárulása szükséges, akkor is, ha a sokszorosítás célja nem profitszerzés. Minden jog fenntartva!

SPANGLIZÁSON KAPOTT LÁNGLOVAGOK
A Siklósi Tûzoltóság alezredese felkereste egy on-line portál szerkesztôségét, hogy közölje: két tûzoltójukat fûvel való visszaélés gyanújával állították elô, ezért végigteszteltette a teljes állományt. A két rajtakapott pechesen kívül mindenki tesztje negatív lett. A hír hallatán a TASZ közölte az alezredessel, hogy a vizeletbôl akár 1 hónapig is kimutatható THC csupán pár órán keresztül fejt ki hatást az elmére, így egy esti rakéta semmivel nem veszélyesebb a másnapi munkára nézve, mint néhány sör, vagyis nem indokolt a tûzoltók elbocsátása. Az alezredes erre azt felelte, hogy amíg a drog kimutatható a szervezetükbôl, addig nem állhatnak szolgálatba. Hát pech, hogy az alkohol gyorsabban ürül. A legmeglepôbb az egész ügyben talán mégis, hogy a tûzoltóság nem elégedett meg azzal, hogy saját háza táján rendezze ezt az ügyet, hanem telekürtölte vele a sajtót. Ez egyrészt azért problémás, mert a kábítószer-fogyasztásra vonatkozó személyes adatok különleges adatoknak minôsülnek, így közlésükhöz az érintetteknek önkéntes, írásos beleegyezést kell adniuk. Ráadásul kisvárosról lévén szó, a kirúgott alkalmazottak könnyen beazonosíthatók, ami nem könnyíti meg késôbbi munkakeresésüket. Világos, hogy különös biztonsági kockázattal járó munkáról van szó, és egyáltalán nem mindegy, hogy egy tûzesethez milyen állapotban érkezik a csapat, de ha a munkaidô alatti füvezés nem bizonyítható egyértelmûen, és mégis kirúgták a két szerencsétlent, akkor talán elvárható lett volna, hogy a média elôtt ne pózoljanak nemes tettükkel.

KÉTMILLIÓAN TÖBBET AKARNAK ADÓZNI
A júniusi Greenfóban már írtunk róla, hogy Kaliforniában – részben a pénzügyi válság, részben a magas támogatottság miatt – felmerült a legalizáció gondolata, olyannyira, hogy a kormányzó Arnie is idôszerûnek ítélte az ötlet megvitatását.

Azóta történtek fejlemények, egyrészt a válság és a legalizáció támogatottsága egyaránt nôtt, másrészt beindult a párbeszéd is, bár ezek leginkább monológokra emlékeztetnek. A Marijuana Policy Project (MPP) nevû szervezet egy félperces reklámot készített, melyben egy középkorú szmóker hölgy felhívja a figyelmet, hogy a legalizációval és a szabályozott kereskedelem után befolyt adókkal az állam kilábalhatna a pénzügyi kátyúból. A párbeszéd azonban nem lett annyira kétoldalú, mint amennyire azt a készítôk remélték: bár sok csatorna mûsorára tûzte a rövid videót, mások elzárkóztak a sugárzásától. Ez utóbbiak többsége, nem meglepô módon, a kormány nevetséges csúsztatásokat tartalmazó antidrogos reklámjait vetíti, és nem óhajt más szemszöget is felmutatni nézôinek. Az MPP megdöbbent azon, hogy több csatorna egy olyan párbeszéd kezdeményezését cenzúrázta, amelyet maga a kormányzó is támogatott, és aminek az egyik oldalán kétmillió spangliszívó áll, akik nem a bûnözôi csoportokat, hanem az államot szeretnék támogatni a vásárlás után fizetett adójukkal, de ezt a jelenlegi szabályozás nem teszi lehetôvé.

ket persze érvekkel kellett alátámasztani, ezért mindenki a saját kutatócsoportjához fordult, hogy az álláspontjának megfelelô bizonyítékokat szerezzen. Ekkoriban éledt újjá az elmélet, miszerint a napjainkra erôsebbé vált füvek nagyobb eséllyel okoznak szkizofréniát. Bár az Independent nevû angol lap, amely a legnagyobb hírverést csapta a hipotézis mellett, pár hónapon belül visszavonta állításait, a köztudatba mégis beivódott, hogy a füvesek elmebajosokká válnak. Közel sem kapott ekkora figyelmet a staffordshire-i Keele Egyetem kutatóinak vizsgálata, ami pedig minden korábbinál alaposabban ásott a kérdés mélyére. A csoport az elmúlt évtized Angliáját vizsgálta, és 183 kezelôhelyen 1995 és 2005 között ellátásba vett mintegy 600 ezer páciens adatait dolgozták fel – ez a teljes 16 és 44 éves életkor közötti brit lakosság 2,3%-át teszi ki. A kutatók megállapították, hogy az idôszakban a szkizofrénia és az egyéb pszichotikus megbetegedések elôfordulása stagnált vagy csökkent. Emellett a marihuánafogyasztás elôfordulása jelentôsen nôtt a fiatalok körében, ez pedig ellentétben áll azzal a képpel, miszerint a füvezés megnöveli a szkizofrénia kialakulásának esélyét. Ha ez igaz lenne, a statisztikáknak is ezt kellene mutatniuk. Egy másik tanulmány szerint 1978 és 2002 között tizennyolcszorására emelkedett a kannabiszt kipróbáló 18 évesnél fiatalabb tinédzserek aránya. Hogyan lehet, hogy ugyanebben a periódusban a szkizofréniás esetek száma stagnált? A tiltás támogatói alighanem kénytelenek lesznek új érvek után nézni.

A HORVÁT BÍRÓSÁG ELNÉZI A VETERÁN FÜVEZÉSÉT
Az eset fôszereplôje egy, a jugoszláv háborút megjárt veterán, akinél az átélt borzalmak hatására poszttraumás stressz alakult ki. Ez a betegség elsôsorban a súlyos megrázkódtatást vagy erôszakot elszenvedett személyeknél szokott kifejlôdni, akik kezelés nélkül nem is képesek normális életet élni. Az utóbbi években intenzíven kísérleteznek az ecstasy hatóanyagával, az MDMA-val, és számos betegnél jelentôs javulást sikerült elérni. A mi fôhôsünknek nem adatott meg, hogy részt vegyen egy ilyen terápiában, viszont felismerte, hogy a marihuánával úrrá tud lenni tünetein. A hatóság azonban közbeszólt, és lefoglalta az otthon termesztett növényeit és a felhalmozott,

MEGDŐLT A KANNABISZSZKIZOFRÉNIA ELMÉLET
Angliában az elmúlt évtizedben számos kísérlet történt a marihuána átosztályozására, hol a veszélyesebb, hol a veszélytelenebb drogok csoportjába. A döntése4

Az ügy az iraki háborút megjárt amerikai katonák esetében nem lenne akkora szám, de Kelet-Közép-Európában, legjobb tudomásunk szerint, ez volt az elsô alkalom a marihuána gyógyászati alkalmazásának elismerésére – a bíróság részérôl.

UTOLSÓ VÉRIG
Elkerülhetetlen a vég, vagyis a börtönbüntetés Marc Emery számára. A kanadai drogliberalizációs kampányokról, a Cannabis Culture magazin alapításáról és a kendermag-kereskedelemrôl elhíresült fûherceg már tavaly augusztusban, lapunknak adott interjújában beszélt arról, hogy nincs sok hátra, elôbbutóbb Kanada kiadja ôt az Egyesült Ál-

WHERE-TO-SMOKE
Nem mindennapi alkalmazással bôvült az App Store, az Apple on-line szoftverboltjának kínálata. Az iPhone-ra ugyanis júliustól letölthetô egy olyan térképes adatbázis, amely a világ összes pontján feltünteti azokat a helyeket, ahol marihuánát lehet vásárolni. Persze korántsem arról van szó, hogy mostantól elég megnyitni a böngészôt, s az egybôl megmutatja, melyik sarkon juthatunk fûhöz akár Budapesten. A meglepô módon Cannabis névre keresztelt alkalmazás csupán azokat a helyeket címkézi fel, ahol legálisan vásárolhatunk kannabiszt, így a zöld jelölôpontok elsôsorban Hollandia területén bukkannak fel, illetve azoknál a gyógyszertáraknál, ahol orvosi rendelvényre lehet marihuánához jutni – például Kaliforniában és Kanadában.

közel 70 gramm okosságot. Az ítélet természetesen börtönbüntetés lett. A legfelsôbb bíróság viszont figyelembe vette a körülményeket, és megértette, hogy az öreg nem unalmában csavarja a vicces cigiket, hanem az életét próbálja élhetôvé tenni – ezért eltekintett a büntetéstôl.

5

GREENFO
lamoknak. Az elmúlt egy év során sikerült vádalkut kötnie az USA hatóságaival, így szeptemberben feladja magát Seattle-ben. Az ellene felsorolt vádak közül egyet elismerve 5 és 8 év közötti börtönbüntetésre számíthat, ám ez a jelek szerint egyáltalán nem keseríti vagy tántorítja el ôt. Az utolsó hónapban még egy végsô kampánykörútra indul Kanada nagyvárosaiba, hogy a drogreform szükségességét hirdetve további támogatókat szerezzen immáron másfél évtizede tartó mozgalmának. Az Amerikai Kábítószerügyi Hivatal (Drug Enforcement Agency – DEA) már régóta szeretné amerikai rácsok mögött látni Emeryt. Szerintük a fûherceg közönséges bûnözô, aki a politikai kampányait is csupán reklámcélra használta. Az ügy háttere azonban sokkal inkább az, hogy a drogellenes háború frontvonalán menetelô Egyesült Államok tûzzel-vassal igyekszik megakadályozni, hogy északi szomszédja a marihuánaliberalizáció felé haladhasson. erôszak írmagja az illegális drogkereskedelem, miközben a tiltó drogpolitika tovább szítja a feszültségeket. A kanadai politikus cikkében a már jól ismert érveket fejtegeti: jelen pillanatban a szervezett bûnözôi csoportok fölözik le a hatalmas hasznot, az ellenük folytatott szélmalomharc árát pedig a társadalomnak kell megfizetnie. Célszerûbb lenne – írja Martin, ha a problémás szerhasználatot egészségügyi, nem pedig jogi problémaként kezelnék, ám ehhez Kanada határain belül rendezni kell a drogok iránti kereslet ügyét. Ha a harminc gramm marihuánát birtoklókat és maximum két tô kendert nevelôket csupán pénzbírsággal büntetnék, elkerülhetôk lennének a hosszadalmas és költséges bírósági eljárások, a felszabadult összeget ártalomcsökkentô és megelôzô programokra lehetne fordítani, ráadásul gyengülne a kapocs a szervezett bûnözôi körök és a felhasználók között. Martin cikkében példaként említi a vancouveri NAOMI-programot, amelyben a súlyos ópiátfüggôk orvosi felügyelet mellett juthatnak heroinhoz, miközben olyan kezelésben részesülnek, amely segíti ôket visszatérni a normális kerékvágásba. Kissé meglepô módon az USA-tól (és a DEA-tól) délre is a dekriminalizáció oldalára látszik billenni a drogpolitikai mérleg. Mexikó vezetôinek már évtizedek óta komoly fejtörést okoz a drogkartellek felszámolása, mostanra azonban Felipe Calderón, a 2006-ban megválasztott elnök is belátta, hogy a fogyasztók üldözése nem vezet elôre. Éppen ezért fontolgatja, hogy törvénybe kéne iktatni az alkalmi fogyasztók és a nagy tételben kereskedô bûnözôk megkülönböztetését, s ez utóbbi csoportra koncentrálva talán némi eredménnyel is járna a szûnni nem akaró drogellenes háború. Miközben a média figyelmét a sertésinfluenza kötötte le, zárt ajtók mögött lezajlottak a törvénymódosítással kapcsolatos egyeztetések, s elkészült az indítvány is, amely állítólag már csak Calderón aláírására vár. Ha a dokumentumra rákerül a szignó, a mediterrán országban öt gramm marihuánát lehetne súlyosabb büntetés nélkül birtokolni, de az enyhítés meghatározott mennyiségekkel a kokainra, az amfetaminra és a heroinra is vonatkozna. Az ügy érdekessége, hogy hasonló dekriminalizációs törekvésre már 2006ban, Calderón megválasztása elôtt is sor került, ám az akkori elnök az Egyesült Államok (ki más?) nyomására nem írta alá a törvényjavaslatot. Ezúttal azonban némi bizakodásra adhat okot, hogy az ellenzéki szociáldemokrata párt körében is kedvezô fogadtatásra talált a javaslat, így Calderónnak nem egyedül kell szembenéznie az egyre többek számára érthetetlen amerikai drogpolitika értelmetlen törekvéseivel.

ANNA-NAPI KENDERNYŰVÉS

SZORUL A HUROK A DEA KÖRÜL
A DEA számításai szerint rács mögé helyezésével enyhülhetnek valamelyest a kanadai drogliberalizációs mozgalmak, ám úgy tûnik, nem lesz igazuk. Tudniillik az USA északi és déli szomszédjában is egyre erôteljesebbek a drogellenes háború felszámolását sürgetô hangok.

Kanadában Keith Martin, az ottani liberális párt tagja nemrégiben a dekriminalizáció mellett foglalt állást egy, a The Mark oldalára írt cikkében. Véleménye szerint a Vancouver utcáin tomboló
6

A magyar ember hagyományosan nem az ôszi szüret idején, hanem nyáron foglalkozik legtöbbet a kenderrel. Július 26-án az asszonyok a szabók, bányászok, betegek, terhes és meddô aszszonyok pártfogójához, Szent Annához imádkoznak gyermekáldásért. E tradícióban a Szent Annától áhított termékenység a kenderrel kerül összefüggésbe, amelyet hajdan minden valamirevaló falusi gazdaságban termesztettek. A hagyomány szerint Anna napon szakad meg a kender töve, ezért ilyenkor kell elkezdeni a kender nyûvését (a gyökerestôl kitépést). Ezután zsúpba kötik és szekereken elszállítják egy közeli patak, vagy folyó partjára, ahol a meder aljára cövekelve 2–3 hétig áztatják. A többhetes várakozás során a szemfülesebbek nyomon követhetik a hagyományok újraértelmezett továbbélését a Füredi Anna-bálon, ahol a kender olykor alternatív felhasználásra kerül.

7

TEÁS ELKETLL LZÉPLNETVFÁELS MBERR LEHE MÁS SZEM Ö ÉP O TBAN A EL LŐ K
8

, évek óta tapasztalunk litika, mint amit hosszú e Hogy lehet-e más a po , szándék mindenesetr mi fogjuk megmondani is azt nem tudjuk, és nem bebetonozó politikai szerváltó, magát mára a rend hatalomgyakorlási mutatkozik arra, hogy álódjon, és a jelenlegi od elit hatalma legalább er iseletén alapuló an is a választók képv a valóságb bár technikák helyett egy, et verni sem könnyű – meg. A satus quóba ék -e struktúra jelenjen hogy egy fecske csinál lhet az LMP-nek –, de ez úgy néz ki, sikerü al, a párt szóvivőjével ról Schiffer Andráss n, ar t, politikai interjú! nyarat Magyarországo beszélgettünk. Vigyáza

Cannabis Kultusz: Nem túl erős kampánnyal, várakozáson felül teljesítettetek az EP-választáson. Számítottatok erre az eredményre? Schiffer András: A kampányunk annyira volt erôs, amennyit az erôforrásaink megengedtek. Személy szerint számítottam a jó eredményre, sôt titkon reménykedtem, hogy akár öt százalékot is el tudunk érni. A hivatalos várakozás olyan eredmény volt, amivel felkerülünk a politikai térképre. Ez sikerült. Most az a feladat, hogy ezt a politikai térképet az LMP átrajzolja. Bizakodásra ad okot, hogy azokban a szavazókörökben, ahol erôsebb kampány folyt, és az ismertségünk nagyobb az átlagosnál, az eredmény rendre öt százalék feletti volt. CK: Hogyan lehet pénz nélkül kampányolni? SA: Olcsó eszközökkel. Próbáltunk kevés pénzbôl olyan üzenethordozókat használni, melyek a bekerülési értékükhöz képest nagy hatásfokúak. Ilyen volt a matricázás, a kampányújság, a különbözô performance-ok, melyek korábban is nagy jelentôséggel bírtak az LMP megszólalásaiban, illetve az olyan sajtóhírek, amik átlépik az ingerküszöböt, és témájuk komoly közérdeklôdésre tart számot. CK: Az LMP klasszikus alulról jövő kezdeményezés, mely úgy tűnik, párttá alakulva szeretné megtartani mozgalmi jellegét. Mennyire van létjogosultsága ennek a nagypolitikában? Egy platformra hozható egyáltalán a két dolog? SA: Épp az a feladatunk és egyben felelôsségünk, hogy bizonyítsuk a magyar emberek elôtt, hogy a közpolitika, a pártpolitika nem ördögtôl való, és nem csak egyféle lehet. Vissza lehet és kell perelnünk a kompetenciánkat a közügyek intézésében. Ha és amennyiben az LMP nem tudna megragadni a politikai térképen, az azzal a sajnálatos következménnyel járna, hogy az emberekben rögzülne: hogy a viszonyok megváltoztathatatlanok, mozdulatlanok. Ellenben ha sikeres – és eddig sikeres volt –, vissza tudja adni a reményt, miszerint nem kell beletörôdnünk abba, hogy a politika természete már csak olyan, hogy az emberek háta mögött tisztességtelen játszmák sora zajlik. CK: Ehhez – így fogalmaztok – új emberek, hiteles arcok kellenek. De mivel hitelesítitek magatokat, mitől hiteles valaki, és főleg mitől nem? Vannak averzióim. SA: Nekem nincsenek, és nem is azt jelenti, hogy kizárólag olyanok vannak köztünk, akik soha nem voltunk párt-

nak tagjai. Vannak páran a választmányban is, akik, ha nem is elsô vonalban, de megfordultak már a közigazgatás vagy a pártpolitika különbözô szegmenseiben. Viszont kizárólag olyanokat fogadunk magunk közé, akik nem részesei annak, hogy idáig züllött a magyar politika. Akik a különbözô minisztériumok grádicsait végigjárták, fôleg szakpolitikusok, döntôen tisztességes emberek, sôt épp ezért gyakran ki is kényszerültek az apparátusból. Nem hiszem, hogy bárkire szégyenbélyeget lehetne vagy kéne rásütni. Amikor azt mondjuk, hiteles emberek, azokra

12 pontját, mely komplex intézkedéscsomagot tartalmaz arra, hogyan lehet hathatósan fellépni a közélet tisztátalansága ellen. Ebben a legfontosabb cél, hogy az átláthatóságot kell érzékelhetôen növelni. Abban hiszünk, hogy a kellô informáltságra alapozott állampolgári részvétel a leghatékonyabb fegyver a korrupcióval szemben. CK: A jelenlegi politikai struktúrában mennyi idő alatt és milyen eszközökkel lehet ezt elérni?

elnünk vissza lehet és kell per ében intézés enciánkat a közügyek kompet
SA: Nem vagyok jós, nem tudom, menynyi idô. Pontosan azért szeretnénk bekerülni az Országgyûlésbe 2010-ben, mert meggyôzôdésünk, hogy egy új szereplô, aki a jogállami kereteket nemcsak tiszteletben tartja, de védelmezi is, megbonthatja azt az összekacsintós politikát, ami a tisztességtelenséget felszínen tartja. Egy új, a rendszerváltó elittôl független erô a döntéshozók asztalára tehet olyan javaslatokat is, melyeket most be sem terjesztenek, mert senkit nem érdekel. CK: Lesz olyan nem független képviselő, aki támogat majd, mikor százezret kell befizetnie a pártkasszába, ha a frakciója ellen szavaz? SA: A parlamenti politika nem ilyen lineárisan mûködik. Ha elôterjesztünk egy javaslatot, amire nehéz nemet mondani, akkor egész biztos, hogy lesznek szövetségesek, az adott pártpolitikai csillagállástól függetlenül. A lényeg, hogy legyen végre valaki, aki ki meri tenni az asztalra, hogy a közbeszerzésekbôl számûzzük azokat a cégeket, melyeknek a céghálója nem teljesen átlátható. Kizárt, hogy erre a többi szereplô nemet mondjon. Ezt nem vállalhatja fel a választói elôtt. Abban hiszek, hogy olyan helyzetbe kell és lehet hozni a nagy pártokat, amiben legalább az egyik oldal nem mondhat nemet. CK: Úgy néz ki, a Fidesz részéről pozitív a fogadtatás, a zöldélénkítésre már rá is épültek. Mi ez a program, és milyen konkrét eszközökkel operál? SA: A zöld New Dealt tavaly ôsszel az alakuló Obama-kormányzat, aztán az ír kormány, majd az Európai Zöld Párt is zászlajára tûzte, és ötmillió új, zöld munkahely megteremtését célozza. A 30-as évek New Dealjéhez hasonlóan az
9

gondolunk, akár döntéshozók, szakértôk vagy aktivisták, akik korábban társadalmi mozgalmakban, tudományos pályán vagy akár a közigazgatásban bizonyítottak. A tagsághoz három ajánlás kell, de lehetôségük van a tagoknak megvétózni azt. Mindenkinek számot kell adnia, hogy a megelôzô években hol milyen szervezetekben fordult meg, fôleg ha az indult választáson. CK: Akár vagyonnyilatkozatot is kértek? SA: Nem kérünk, de vannak arra is megfelelô technikák, hogy meggátoljuk az inváziót egy másik szervezetbôl, vagy hogy gazdasági érdekcsoportok által támogatott emberek kerüljenek a soraink közé. CK: Sokan sejtenek a háttérben egy-két pénzeszsákot, várva a színrelépés lehetőségét! SA: Politikai paranoiával nem kívánunk foglalkozni, mert elviszi az energiáinkat. Vannak világosan lefektetett etikai szabályaink. Olyan pártot már csináltak ebben az országban, amit kevesen támogatnak sok pénzzel, mi olyat szeretnénk, amit sokan támogatnak kevés pénzzel. Ezért nem engedjük, hogy egy-egy befektetôi kör „részesedést” szerezzen az LMP-ben. Pont azért szerveztünk pártot, hogy a pártpolitika újra a demokratikus állampolgári részvétel alapvetô fóruma legyen, ne pedig tôkeerô függvénye. CK: Fontos kampányelem volt a tiszta kezek programja. Hogyan lehet a politikát megtisztítani az előbb említett jelenségtől? SA: Az LMP még a társadalmi kezdeményezés létszakaszában, tavaly novemberben nyilvánosságra hozta antikorrupciós

állami költségvetés saját zsebbôl finanszíroz olyan élénkítô beruházásokat, munkahelyteremtô programokat, melyek be tudják indítani a gazdaság motorját. Azt mondja, hogy ne egyszerûen a válságot kezeljük, hanem a jövôbe ruházzunk be, tehát ha már élénkíteni kell, az erôforrásokat olyan pontokra allokáljuk, olyan munkahelyeket teremtsünk, ahol nincsenek kedvezôtlen szociális externáliák, sôt kifejezetten azt a célt szolgálják, hogy a világ fejlôdése fenntartható pályára álljon. Nálunk nincs saját forrás, nem tudunk saját zsebbôl ilyen beruházásokat finanszírozni, ezért a februárban nyilvánosságra hozott „zöld költségvetési élénkítés” szerényebb ambíciójú. Állítjuk, hogy a költségvetés 700 milliárd forintos átrendezésével megoldható, hogy épületfelújítási programokba és a megújuló energiaforrások hatékonyabb kihasználásába fektessen az állam. Ez egyrészt munkahelyeket teremt, másrészt áttételesen csökkenti az ország energiafüggôségét – és hosszú távon az energiapolitika sarokpontja épp a takarékosság –, harmadrészt a családok kasszáját is kíméli. CK: Hogyan fogadták a javaslatot a pártok, van egyáltalán kommunikáció a többiekkel? A Fidesz már zöld Széchenyi Tervről beszél. SA: Nincs kommunikáció, és nem is keresünk együttmûködést egyik parlamenti párttal sem. Azt látjuk, hogy idôrôl idôre egyik-másik oldal elôjön a zöldre festé-

CK: A cél tehát megmutatni az ajtókat, de a 700 milliárdot majd csak elő kell varázsolnia valakinek. SA: Ez így van, de nekünk most az a feladatunk, hogy ezt az ökopolitikai alternatívát bemutassuk. Azért kezdtünk bele, mert úgy látjuk, hogy a jelenlegi porondon egyik párt programja és gyakorlata sincs még köszönô viszonyban sem azzal a fenntarthatósági, igazságossági, állampolgári részvételen alapuló politikával, amit az LMP képvisel.

alapozott a kellő informáltságra fegyver leghatékonyabb lampolgári részvétel a ál a korrupció ellen
CK: Ráadásul elkötelezettek a különböző lobbiknak, legyen szó akár építőiparról, akár élelmiszer-kereskedelemről. Ezzel kapcsolatban is fontos és új irányokat fogalmaztatok meg. SA: Azt látom, hogy az emberekben elég nagy az elszántság arra, hogy kikényszerítsék: a politikai döntéseket ne különbözô gazdasági érdekcsoportok mondják tollba, mint ahogy azt a sukorói (Velencei-tó környéke – A Szerk.) megaberuházás kapcsán láthattuk. Megengedhetetlen, hogy bemennek az Országház Nándorfejérvári Termébe, és gyakorlatilag tollba mondják az akkori és a jelenlegi miniszterelnöknek, mire van szükségük, de az is, hogy a kormány milliárdokkal tömje a multik zsebét, vagy épp munkahelyte-

si programmal. Mindig próbálkoznak, de nem kétséges, mi lesz az eredménye. A Fidesznek is ismerjük az energiapolitikai húzásait, ami köszönô viszonyban sincs a zöld Széchenyi Tervvel. Annak persze örülünk, minden pártpolitikai érdek nélkül, ha ezek a gondolatok más szereplôk által is megfogalmazódnak és gyökeret vernek, de az ôszinteségében kételkedünk. Egészen a parlamenti választás lezárásáig nincs dolgunk más pártokkal, és szövetségre a késôbbiekben sem akarunk lépni. Ha bekerülünk a parlamentbe, konkrét ügyekben, konkrét programok mentén fogunk együtt szavazni egyikkel-másikkal, attól függetlenül, minek címkézi fel magát, illetve hogy kormányzó-e vagy ellenzéki éppen.
10

remtésrôl szónokoljon olyan kistérségekben, ahol alig van munkanélküliség. Határozott gazdaságpolitikai szemléletváltás kell. Az állami erôforrások jelentôs része megy különbözô cégek, nagybefektetôi csoportok támogatására, ami nagy mértékben hozzájárul a kis- és középvállalkozói (kkv) szektor mai vergôdéséhez. CK: Kardos-Horváth János – aki EPképviselőjelölt nálatok – kérdezi beljebb, miért kell importálni egy kerti homokozót, ha itthon fa is van, homok is, meg asztalos is? SA: A kérdés jogos. Olyan gazdasági környezetet kell kialakítani, ami bátorítja, sôt helyzetbe hozza a helyi termelôket, helyi értékesítôket. Errôl a szemléletváltásról beszéltem. Meggyôzôdésünk, ha az állami gazdaságpolitika nagyobb mértékben támaszkodik a kkv-szektorra, azzal egyszerre növeli a társadalmi mobilitást, csökkenti a környezeti ártalmakat és a szakadékot a társadalmi csoportok között. Így fenntarthatóbb világot hagyunk az utódokra. CK: Az életünk nagyon eltávolodott a természettől, én nem látom az igényt a visszatérésre. Hogyan lehet megértetni valakivel, hogy ne mástól várja a megoldást, még ha tudja is, hogy mi történik az erdőkkel, a folyókkal stb.? SA: Az LMP-nek meggyôzôdése hogy számolnunk kell a természeti erôforrások kimerülésével és azzal, hogy a gazdasági paradigma, amiben a világ halad, nemcsak a természeti, de a kulturális erôforrásokat is felôrli. Ezért kell olyan

megoldásokat találni a közpolitika teljes spektrumán, ami a természeti és kulturális sokszínûséget megôrzi. Nemcsak mert ettôl lesz élhetô utódaink élete fizikai értelemben is, hanem mert szükség van azokra a kulturális mintázatokra, amiket egyébként csak a természettel nagyon szoros kapcsolatban élô ember tud reprodukálni, csak a szervesen fejlôdô helyi közösségek tudnak megtartani és átadni a következô generációknak. Ezzel együtt óvakodnék attól, hogy azt mondjam: az egyetlen út az, amit mi képviselünk, sôt tiszteletben tartom, ha másnak a világ folyásáról más a meggyôzôdése. Mi fenntarthatósági szemléletváltást szeretnénk az energiapolitikában, a közlekedéspolitikában, a vidékfejlesztésben, de említhetném a környezeti nevelést is, ami át kéne hassa az egész közoktatást. Gondolkodásunk középpontjában a tágabb értelemben vett biológiai környezet sorsáért felelôs ember áll. Azt szeretnénk, hogy minél több ember legyen az országban, aki felelôsséget érez a társadalom egészéért.

CK: És ezért kevesebbet jár autóval? SA: Például. Ez a saját életmódban végrehajtható változásokat, szemléletváltást is jelenti, a helyzet kulcsa mégis, ha az emberek felhagynak azzal az apatikus személettel, ami jellemzi az országot. Ha a tehetségüknél, tudásuknál fogva felelôs emberek nem az egyéni túlélési

zelni a kérdést, mintha fogékonyabbak lennének erre, sőt életvezetésük gyakran hasonló szemléleten alapul. Tudatosabbak, odafigyelnek a környezetükre, bringával járnak, vegetáriánusok. Véleményed szerint mi ennek az oka?

borús alizáció is egy valláshá ült a drogliber diskurzusba ker
SA: Nemcsak az LMP-nek, de az európai ökológiai pártoknak is fontos célcsoportja az a többnyire fiatalokból álló közösség, amely a különbözô alternatív életmódokra, megoldásokra, posztmateriális értékekre, globális problémákra nyitott. Kritikusan szemléli a jelenlegi globális gazdasági és ökológiai folyamatokat, és elkötelezett az emberi méltóság mellett. Amellett, hogy a saját életvitelében is keresi, sôt beépíti az új megoldásokat, fontosnak tartja, hogy a politikában az emberi méltóság, az emberi jogok védelme mint egy kiemelt alkotmányos cél érvényesüljön. CK: Ez lehet az oka, hogy a nyugateurópai zöldek hagyományosan dekriminalizációpártiak? SA: Az Európai Zöld Párt tagpártjai között sincs azért minden közpolitikai kérdésben teljes egyetértés, és eltérôek a különbözô országok ökopártjainak kulturális gyökerei, hagyományai is. A német vagy francia zöldmozgalomnak szerves kapcsolódása van a 68-as újbaloldali mozgalmakhoz, ami értelemszerûen Kelet-Európában és hazánkban is fogalmilag kizárt. Az LMP-nek ettôl nem függetlenül még nincs konszenzusos álláspontja drogpolitikai kérdésekben, de az országgyûlési választási kampány kezdetére, más közpolitikai kérdésekhez hasonlóan, lesz. Ugyanakkor nem szabad megkerülni azt a kérdést, hogy nálunk, sajnálatos módon sok egyéb szimbolikus téma mellett, a drogliberalizáció is egy vallásháborús diskurzusba került, így azzal kell számolni, hogy azon árok mentén osztja meg végletesen a társadalmat és idéz elô kommunikálhatatlan álláspontokat, amely árkot az LMP éppen meghaladni kíván. Az a küldetésünk, hogy egy olyan politikai erôt építsünk a jelenlegi szekértáborok mellé, amelyik

stratégiákat választják, hanem úgy döntenek, hogy érdemes cselekedni, csatlakozni közösségekhez, mozgalmakhoz, meg fog változni a politikai környezet is Magyarországon. CK: A marihuánafogyasztók, vagy akik nem fogyasztók ugyan, de megfelelően differenciáltan képesek ke-

12

túl tud lépni a hideg polgárháborún, aminek gyökerei egyébként az ország 20. századi traumáira, kibeszéletlen szenvedéstörténeteire vezethetôk vissza. Ha valami nagyon fontos, akkor az, hogy a drogkérdésben is legyen egy, az aktuális pártpolitikai érdekektôl és taktikázástól mentes kibeszélés, és egymás álláspontjára nyitott diskurzus induljon. Nyilvánvalónak látszik, hogy az LMP-nek olyan álláspontja lesz, amely nem fog visszanyúlni a 2003 elôtti drogpolitikához, és a büntetôjogi megoldások helyett például az ártalomcsökkentést fogja elôtérbe helyezni. CK: Fontos elem, de nem oldja fel a jelenlegi állapot tarthatatlanságát, miszerint a fogyasztó választhat: bűnöző vagy beteg? SA: Én nem gondolom, hogy a fogyasztók bûnözôk lennének, ugyanakkor nincs szándékomban megelôlegezni az LMP-n belüli vitafolyamat végeredményét. Párton belül is sokan sokfélét gondolnak a drogliberalizáció kérdésérôl, konszenzusos álláspont lesz, de hogy pontosan mi, azt nem tudom. A fôbb cölöpöket lehet látni: nem nyúlunk vissza a korábbi drogpolitikához, nem szimpatikus számunkra, ha tizenéves gyerekeket bilincsbe vernek, jegyzem meg, az sem, ha ugyanezeknek a fiataloknak kábítószert árulnak. Aki pártot szervez,

tunk, de nem gondolom, hogy ebben a kérdésben akár párton belül egymásnak kéne feszülnünk. CK: A kampányban próbáltak benneteket füves pártként beállítani. Ez már a nagypolitika íze volt? SA: Sokféle bélyeget sütnek ránk ma is, a szélsôjobb egyéb jelzôi mellett ez is szerepelt, de ezzel nem tudok mit kezdeni. Én

yasztók bűnözők gondolom, hogy a fog oldások helyett nem i meg lennének, a büntetőjog alomcsökkentés kell árt
azzal kell számolnia, hogy a közpolitika minden kérdésében a saját álláspontja nyilván nem érvényesülhet. Egy párt minden alkotmányos demokráciában különbözô értékrendû egyének, csoportok, áramlatok egyfajta aggregátuma. Amikor eldöntöttük, hogy melyek azok a kérdések, amikre pártot szervezünk, a lajstromba nem kerültek bele olyan szimbolikus témák, melyek az elmúlt években szétfeszítették a magyar közéletet. Az a missziónk, hogy túllépjünk az állóháborún, azon a bal-jobb dichotómián, amit lassan húsz éve a kölcsönös paranoia és különbözô 20. századi árnyaktól való félelem tart fenn. Sajnálatos, hogy a droglegalizáció kérdése is e félelemkeltô, paranoid diskurzus tárgya. Fontosnak tartom, hogy legyen kimunkált állásponmagam életemben nemhogy füves cigit, még cigarettát se szívtam. De tôlem mindenki nevezhet annak, aminek akar. Ez a pártpolitikai küzdelem velejárója. A másik oldalról – olyanoktól, akiknek lett volna lehetôségük kormányzati pozícióban bizonyítani a droglegalizáció iránti elkötelezettségüket – szintén indult hasonlóan nemtelen lejárató kampány, melyben épp azt olvasták a fejünkre, hogy gyávák és megalkuvók vagyunk ebben a kérdésben. Pusztán azért, mert nem gondoltuk, hogy ma és fôként egy EP-választási kampányban ez lenne a legfontosabb kérdés. Lesz drogpolitikai álláspontunk, de füves párt nem vagyunk, és alaptalan az is, hogy taktikázásból nem vallunk színt. Morális döntés volt részünkrôl, hogy környezetpolitikai, gazdaságélénkítési és antikorrupciós kérdésekben hamarabb született álláspont. Tudom, hogy az em-

beri jogokra érzékeny, liberális gondolkodású, jórészt fiatal célcsoportban is sokan vannak, akik nem kizárólag a drogkérdést látják fontos, megoldandó problémának a világon. CK: Sokan megelégednének már azzal is, ha nem a pártpolitika határozná meg a szakmai döntéseket. SA: Olyan nyugodt morális vitára van szükség, ami elôítéletektôl mentes, és a különbözô kulturális felfogásokat megpróbálja közelíteni egymáshoz. Iszonyatos károkat okoz az érintett társadalmi csoportoknak, hogy napi politikai pergôtûz alá helyezték ezeket a nyilvánvalóan szakmai döntéshozatalt igénylô kérdéseket. Persze értem a politikai racionalitást, de ettôl függetlenül szükséges, hogy ebben a kérdésben is egy nyitott és egymás érzéseire, gondolataira reflektáló társadalmi vita bontakozzon ki. CK: Az LMP biztos képes meghaladni a jelenleg uralkodó szemléletet, de vajon a politikusok és az egyes ember is képes arra, hogy saját érdekein felülemelkedve változtasson a hozzáállásán akár a drogpolitikához, akár a környezetvédelemhez, és beszélhetnénk a fogyasztási vagy közlekedési szokásainkról is? SA: Úgy vélem, hogy a 20. században elég társadalmi trauma, környezeti katasztrófa és egyéb kataklizma érte az emberiséget ahhoz, hogy erre a szemléletváltásra képes legyen, és tudatosabban, felelôsebben vegyen részt további sorsának alakításában, akár Magyarországot, akár a világ egészét nézzük. Lukács Gábor

13

Jorge Cervantes rovata

n növénynek szüksége va k is, mint minden más A kenderne sen véghezvigye éves termelésre, hogy sikere virágzásra és mag gy hím- vagy nőivarú kétlaki növény, mely va na az egyben hím- és életciklusát. A marihuá mellett hermafrodita, az Minde előfordulhatnak. virágokkal rendelkezik. gokkal rendelkezők is nővirá

RD FEL A HÍMET ISME

A természetben a kannabisz ôsszel virágzik, a nyár hosszú, forró napjait követôen. Az ôszi hónapok hosszú éjszakái és rövid nappalai idézik elô a folyamatot. Általában a növények hím- (porzós) vagy nôivarúak (termôs). A vegetatív növekedés negyedik hetét követôen a kender hím vagy nôi elôvirágokat termel. Virágzáskor a növény növekedési szokásai és a kémiája megváltozik: a szárak megnyúlnak, a levéllemezek növekedése fokozatosan csökken, a kannabinoidok termelôdése eleinte visszaesik, majd felerôsödik, míg a virágzatok képzôdése kezdetben gyors, késôbb lelassul. A növekedési szakaszok természetes változásakor szükséges a tápanyagokat is változtatni. A növények inkább a virágképzôdésre összpontosítanak, mint a vegetatív növekedésre. Röviddel a virágzási szakasz elôtt a termesztôk jellemzôen úgynevezett „super bloom” oldatra váltanak, mely kevesebb nitrogénnel, de több kálium- és foszfortartalommal bír. Növényházakban, kültéren és beltéren a virágzás elôsegíti, ha több sötétséget és kevesebb órányi fényt kap a növény. A kannabisznak szüksége van 12 óra megszakítatlan sötétségre, és 12 óra fényre ahhoz, hogy a virágzás jelei két héten belül láthatóvá váljanak. A magból termesztett kannabisz virágzásának ilyen módon történô elôidézésekor a növény megmutatja nôi vagy hím nemét. Amikor a növény neme garantált, a hímek aratásra kerülhetnek, mielôtt még elejtik pollenjeiket, ám a hölgyeket tovább kell kényeztetnünk a nagyobb terméshozam érdekében. A fotoperiódus beállítását követôen azt nem szabad felborítani. A változtatást a növények stresszként élik meg, melynek következtében megnô a hermafroditák kialakulásának esélye.

A virágzási szakaszban lévô növények vízfelvétele valamelyest kevesebb, mint a vegetatív szakaszban, de a megfelelô mennyiségû vízadagolás ilyenkor is fontos, hogy a növény továbbra is fenntartsa belsô kémiai folyamatait, és képes legyen a gyantatermelésre. Ha visszatartjuk a vizet a növény stresszelése érdekében, azzal tulajdonképpen megakadályozzuk a növekedést, és lecsökkentjük a hozamot.

szése annak érdekében, hogy több gubó alakuljon ki, szétteríti a hormonokat, és szintén gátolja a növekedést. Csak olyan leveleket ésszerû levágni, amelyek legalább 50 vagy nagyobb százalékban károsodtak betegségek vagy kártevôk miatt. A Hím virágok 12/12 nappal/éjjel fotoperiódus beálltát követôen egy vagy két héttel a nôivarú elôtt érnek meg és virágoznak. Bár a hímeknek erre nincs feltétlenül szükségük ahhoz, hogy virágokat és polleneket termeljenek. A hímek képesek hosszú nappalok és rövid éjszakák alatt is virágozni, de általában szerényebb a virágképzôdésük. A kelyhek megjelenését követôen a pollenek gyorsan termelôdnek, és rövid idô alatt képesek szétterjedni, akár 24 órán belül. A probléma elkerülése érdekében ajánlatos a hímeket minél elôbb eltávolítani a termesztôegységbôl. A hímivarú virágok körülbelül 6 milliméter hosszúak és pasztell zöldessárga színûek, melyek elôször a növény csúcsánál jelennek meg. A pollenzsákok rövid tövisként fejlôdnek, és fürtökben lógnak az ágazatok alján. A virágok fokozatosan jelennek meg és fejlôdnek, egészen a növény aljáig. A 12 órás fotoperiódus beálltát követôen 2–6 héten belül a véglegesen megérett virágzsákok megnyílnak, és pollent terítenek szét. A hímivarú növények általában magasabbak, mint nôivarú társaik, vaskos szárral, szórványos ágazattal és kevesebb levéllel rendelkeznek. A természetben a szél és a gravitáció segítségével ekként nagyobb hatékonysággal száll alá a magasabb hímekrôl a pollen, hogy megtermékenyítse a befogadó nôivarúakat. Mivel egy hímivarú növény több nôivarút is ké-

Nebula, korai virágzásban

A nagyobb méretû levelek szintén szükségesek a növény egészsége érdekében, azokat ôrültség levágni, fôleg azzal a céllal, hogy több intenzív fényt juttassunk a kisebb gubóknak úgy, hogy ezzel a mûvelettel stresszeljük a növényt. Beltéren vagy növényházban, ahol a sötétség mértéke jól szabályozható, a kannabisz jellemzôen hattól tíz hétig vagy akár hoszszabb ideig is virágzik, ami rövid idônek számít. Az ágazatok csúcsainak megmet-

14

pes megtermékenyíteni, kevesebb virágot termel, kisebb a THC-tartalma, és a kannabinoidszintje is alacsonyabb. Amikor a hímek megtermékenyítik a nôstényeket, megállítják bennük a további THC-képzôdést, és elindítják a magtermelô folyamatot, ezért célszerû azonnal eltávolítani és megsemmisíteni a hímivarúakat, amint a nemükrôl megbizonyosodtunk. Gyakran elôfordul, hogy koraérett pollenzsákok képzôdnek, melyek idejekorán megnyílhatnak. Ezek észrevétlenül megbújhatnak a lombozat alatt mindaddig, amíg már túl késô lesz ôket likvidálni. A Nőivarúak jelentôs mennyiségû, potens gyantaképzôdését és masszív virághozamát díjazzuk. Az ideális nôivarú növény zömök, bokros növekedéssel bír, és tömör lombozattal, az ágazatok egymáshoz közel helyezkednek el a száron. A legtöbb fajta esetében a nôi virágok elsô jelei 1-3 héten belül válnak láthatóvá, a 12 órás fotoperiódus beállítását követôen.

akár 4 hónapon át vagy hosszabb ideig is virágozhatnak. Amikor a nôivarú virágzás a zenitjén áll, a bibék duzzadnak és duzzadnak. Hamarosan elváltozik a színük, legtöbb esetben fehérrôl borostyánsárgára, végül pirosasbarnára. A Sinsemilla két spanyol szóból ered: „sin”, azaz nélkül, és „semilla”, azaz mag. Amikor sinsemillákról beszélünk, olyan nôivarú kan-

,Stinky Pinky’, teljes virágzásban

A gubó teteje tele van fehér, borzas, szőrszerű bibékkel

Eleinte a nôivarú virágok a csúcsrügyhöz közel jelennek meg, és fokozatosan fejlôdnek az alsó ágazatok irányába, lefelé haladva. A virágok két kisebb, 6–12 milliméterig terjedô borzas, fehér szôröket növesztenek, melyeket bibéknek nevezünk, és „V” alakú formát öltenek. A bibék alul egy ovulához kapcsolódnak, melyet egy világoszöld gubó tartalmaz. Ez a kehely. A bibékkel teli kelyhek sûrû fürtöket vagy gubókat formálnak a szárak mentén. Az elsô 4-5 hétben gyorsan fejlôdik a kehely tömege, ezután azonban a növekedésük lelassul. Az utolsó két-három hétben duzzad és telik meg a gubó az aratnivalóval. A tiszta Sativák, beleértve a Thai fajtákat,

nabisz csúcsokat értünk alatta, melyeket nem termékenyítettek meg a hímek pollenjei. A nagyon elismert sinsemilla-gubók a legpotensebb részei bármely fajtának, és – úgymint virág/gubó tekintetben – arányosan magas THC-tartalommal is bírnak, ami tisztán füstölhetô, mag nélküli csemege. A megtermékenyítetlen nôivarú növények folyamatosan virágoznak, amíg kehely- és gyantatermelôdésük eléri a csúcsot, körülbelül 6-10 héten át a 12/12 órás stádiumtól számítva. Ebben az idôszakban a kelyhek fejlôdnek, és a szár mentén megduzzadnak, nagyobb hozamú és magasabb minôségû gubókat termelnek, mint a beporzott, magos virágok. Bármilyen nôivarú marihuánát sinsemillává alakíthatunk, ha a nemek megállapítását követôen azonnal leszedjük a hím növényeket. A hímek eltávolításával gyakorlatilag garantáljuk, hogy a pollen ne termékenyítse meg a pozsgás nôi bibéket. A megoldás kulcsa, hogy idôben felismerjük a hímeket, és azonnal cselekedjünk a sikeres virágzás érdekében!

15

HIDROPÓNIK A AERO- ÉS SZTRÁTUMRA
fontos t választjuk, az egyik hidroponikus módszer k hez a apság igen bő választé Amennyiben termesztés k, a szubsztrátum. Man t kell tartanun ribb termesztőközegek tényező, amit szem előt elkezésére. A leggyako zkedők rend öző tőzegkeverékek, áll a talaj nélkül kertés a kókuszrost, a különb ggolyók, ztési módszerhez a kőzetgyapot, az agya tosabb, hogy a termes ulit. A legfon válasszuk. lávakő, perlit és vermik legjobban illő közeget
De tényleg szükség van-e szubsztrátumra, valójában mire szolgál, és mi az elsôdleges szerepe? A termesztôk között fennáll a tévhit, amely a szubsztrátum egyedüli feladatának a levegô és a víz közvetítését tartja a gyökérrendszerhez. Valójában a szubsztrátum mindössze 15%-ban felel a növény növekedéséért, a fennmaradó 85% egyedül a termesztôn múlik. A szubsztrátum az a közeg, amelyben a növény növekedhet. Általában olyan anyag vagy anyagkombináció, amely a növénynek támaszt, szellôzést, a víz megtartását és elosztását biztosítja. Alapjában véve a növény szempontjából a szubsztrátumnak vizet, oxigént és a tápanyagot kell tartalmaznia, megfelelôen elvezetnie a vizet, és semlegesnek maradnia, hogy ne befolyásolja a növény fejlôdését. A termesztô számára azonban több más tényezônek is meg kell felelnie, például megbízhatónak, gazdaságosnak és könnyûnek is kell lennie. Nemcsak termôközegként, de hulladékként való kezelése is egyszerû legyen. Ideális esetben tehát nem környezetszennyezô, biológiailag lebomló anyag. Sôt, ha a termesztô maximalista, akkor természetes anyagnak is kell lennie. Van, aki túl megerôltetônek találja ilyen sok paraméter figyelembevételét, ezért felmerül a következô kérdés: szükséges egyáltalán szubsztrátum, vagy boldogulhat nélküle is, de legalább minimálisra csökkentheti a vele járó veszôdséget? Ilyenkor jut fôszerephez az aeropónika és az aerohidropónika. Ezek a technológiák pontosan e kérdésekre adnak egyszerû választ, és kínálnak megoldást: azaz nincs szükség többé szubsztrátumra, vagy csak egész kevésre. Nem kell többet zsákokat cipelni a lépcsôn, rengeteg használt anyagot a szemétbe dobnia, nincs több szubsztrátummal összefüggô kártevô és betegség, nem kell nagy súlyokat mozgatnia és takarítania. Látott már olyan termesztôrendszereket, amelyek köd formában permetezik a tápoldatot a gyökerekhez? Na, ezek lennének az aeroponikus rendszerek: egy olyan technika, ahol a víz a gyökerekhez nagy nyomású permet formájában jut el. Ezt a technikát tiszta formájában ritkán használják – általában csak kutatólaboratóriumokban és egyetemeken találkozhatunk vele –, bár néhány gyártó szereti rendszereit „aeroponikus” jelzôvel illetni, valójában kombinált rendszerekrôl van szó. Az aeropónikának megvannak az elônyei és a hátrányai. A tápoldatot oxigénnel telíti, amely a növény gyökereinek a lehetô legegészségesebb környezetet biztosítja. Legérdekesebb felhasználási területe azonban a növények szaporítása. Ám ha a termést a maximális érettségig meg akarjuk tartani – és miért ne akarnánk –, észrevesszük majd, hogy a gyökérrész túl gyorsan és túlzott mértékben fejlôdik a növény többi, számunkra sokkal értékesebb részének rovására. Általában nem ez a célunk, hacsak nem gyökérzöldségeket termesztünk. És még akkor sem mindig praktikus, mert a gyökerek gyakran puhák maradnak, mivel vízben áznak, és nem érik el azt a szükséges keménységet, amit elvárnánk például az édesgyökér esetében. Az aerohidropónika az aeropónika újabb változata. Elôször az 1980-as évek közepén kezdték el használni Kaliforniában, ahol Laurence Brooke elhatározta, hogy bevezeti ezt a termesztési rendszert a piacra. Az EGS-szel (Ein Gedi System) kezdte, egy, a kaliforniai University of Davisen konstruált egységgel, ami eredetileg a víz oxigéntartalmának tanulmányozá-

NINCS SZÜKSÉG TÖBBÉ SZU

B

16

17

sára szolgált, és átalakította azt az eddig ismert egyik legjobb szaporítórendszerré, a „RainForest”-é. Ez az egység is permetet szór a gyökerekre, de nem ködszórással, hanem az úgynevezett „örvénysprével”. Manapság már rengeteg aerohidroponikus termesztôrendszert lehet kapni, a gyártó tapasztalatától és szakértelmétôl függôen némelyik nagyon hatékony, némelyik kevésbé. De bárki megépítheti akár a sajátját is a „hidro” szaküzletekben található magazinok és könyvek segítségével. Az aerohidropónikában a vizet különbözô módszerek segítségével oxigénnel telítik, ilyenek a spré, a befecskendezés vagy a vízesés. A rendszer mûködése egy szivattyún alapul,

az a vizet átnyomja a különbözô szórófejeken és az öntözôcsöveken, ami aztán visszahullik a gyûjtôbe. Egy jól megtervezett aerohidroponikus rendszernek megfelelô egyensúlyt kell teremtenie a különbözô összetevôk, és megfelelô arányokat kialakítania a különbözô vízáramlások és a különbözô alkotórészek (csövek, tartályok, szórófejek és egyéb öntözôeszközök) alakjai között. Ezekben a rendszerekben egyáltalán nincs szükség szubsztrátumra, vagy csak egész kevésre. A növények megtámasztására kizárólag kókuszcserepet, mûanyag háló cserepet vagy csak neoprén gyûrûket használ, így gyakorlatilag mindössze a víz marad meg szubsztrátumnak. A termesztés sikere így kizárólag a vízen és a kertész munkáján múlik. Ezzel ugyan kiküszöböltük a legijesztôbb szubsztrátumproblémákat, de még nem biztos, hogy helyette nem találkozunk más problémákkal, amelyekre ugyanolyan nehéz megoldást találni. A válasz nem, vagyis nem igazán. Ahhoz, hogy biztonságosan ki tudjuk küszöbölni a hagyományos szubsztrátumokat, csupán annyit kell biztosítanunk, hogy a növény rendelkezésére álljon a víz, a jó szellôzés és a semleges környezet. Az aeropónikában és aerohidropónikában a legalapvetôbb tehát, hogy tökéletes oxigénellátású vizet kapjanak a gyökerek, és a vízelvezetés ideális legyen. Ha ezen túl vagyunk, a többi már – megint csak – a kertészen múlik. Biztosítanunk kell a kiegyensúlyozott és minden szükséges anyagot tartalmazó tápoldatot, a megfelelô EC- és pH-szintet, a jó szellôzést, hômérsékletet, páratartalmat és a tisztaságot, ahogy azt általában tennénk bármilyen növény és bármilyen más termesztési technika esetében. Sokan gondolják azt, hogy az aerohidroponikus technika nehéz, és bizonyos mértékig lehet, hogy igazuk van. A szubsztrátum egyedüli, igazi elônye a pufferképesség, ami azt jelenti, hogy a vízzel ellentétben, ahol a gyökerek egy része a levegôben lóg csupaszon, a szubsztrátum teljesen körbeveszi a gyökérterületet, megvédve azt olyan környezeti változásoktól, mint például a hômérséklet és a páratartalom,

18

Készült a

szakmai támogatásával

vagy bármilyen esetleges „baleset”. Ezért ajánlják gyakran, hogy a kezdôk elôször hagyományos szubsztrátumos megoldást használjanak, és csak akkor váltsanak át az aerohidroponikás rendszerre, amikor kicsit több tapasztalatra tettek szert. Egyes gyártók kétfunkciós termesztési egységeket is kínálnak, olyan speciális felszereléssel, amellyel a szubsztrátumot használó rendszer szubsztrátum nélkülivé alakítható át, amint magabiztosabbnak érzi magát a kertész. Emellett gyors és ingyenes mûszaki tanácsokkal is szolgálnak. Persze kezdôként is választhatunk aerohidroponikus rendszert. Ekkor még inkább követnünk kell az utasításokat, amelyeket a termesztôegységgel kaptunk, és meg fogjuk látni, hogy nem is olyan bonyolult. Bármilyen technikát használunk is, tudnunk kell, hogy nem a rendszer vagy a trágya, hanem elsôsorban a kertész az, aki biztosítja a növény egészséges növekedését. Néhány héttel ezelôtt Berlinben, nagy örömömre, volt szerencsém találkozni Melchiorral. Mint a holland termesztôk nagy része, hagyományos kôzetgyapotot és csepegtetôrendszert használ, s nagyon meg van elégedve velük. Tavaly egy ausztrál barátja otthagyott nála egy kis aerohidroponikus rendszert, az „AeroFlo” rendszer miniváltozatát. Melchior „eljátszadozott” vele néhány hónapig, és ez határozottan meggyôzte. Növényei tökéletesnek, egységesnek, kiegyensúlyozottnak tûntek. Ragyogó volt a termés, sokkal jobb, mint az elôzô években, pedig igen képzett, tapasztalt termesztôrôl van szó. Megelégedettségre – elmondása szerint – nem csu-

pán az elért, várakozáson felüli terméshozam adott okot, hanem az is, hogy egyszer s mindenkorra megszabadult a szubsztrátumtól és a vele járó minden kellemetlenségtôl.
Noucetta Kehdi társigazgató (GHE)

19

szerencsés helyze ek nincsenek abban a lasztani a számukra A növény ó viszont képesek kivá úlyozand bizonyos szintig... táplálékukat. Ezt ellens űrni a károsakat... egy ól, és megsz értékes sókat a talajb

S MEGELŐZ ÁK A SÓTÚLADAGOLÁ NÖVÉNYI PRAKTIK thassák tben, hogy megválasz

LSŐ EGYENSÚLY A BE ÉSÉRE

Elôzô lapszámunkban megtudhattuk, hogy a közegtôl függetlenül a növény nedvének összetétele a szárban változatlan marad. A sók kiválasztása akkor történik, amikor a víz és a tápanyag belép a növény sejtjeibe. Minél magasabb a táptalaj vizének sótartalma, annál többet kell a növénynek lélegeznie, hogy megôrizze nedvének összetételét. Hogy ezt tegye, energiát kell felhasználnia, kiválasztandó a felszívott sóból a tápanyagot és az egyéb sókat (úgymint a klórt és a nátriumot). Ez azt jelenti, hogy a magasabb sótartalom nagyobb stresszt okoz a növénynek. A trágyázás stresszes a növénynek? A stressz szó nem feltétlenül negatív, egy kis stressz inkább életben tart minket. A magas, ám kiegyensúlyozott koncentrációjú táptalajban gyökerezô növény bôséges forrásokból merítkezhet. A befektetett energia alacsony áron gyors növekedésben térül meg. A növény megtalálja a megfelelô tápanyagokat anélkül, hogy sokat kellene válogatnia. Ezzel ellentétben, ha a magas koncentrációjú só egyenetlen eloszlásban van jelen a talajban, vagy sok káros só is
A sejtek belsejét sejtmembrán veszi körül. A külsején találhatók a sók kapcsolódási pontjai. (1) A sók a diffúzió következtében a gyökér szôrein beáramlanak, és kapcsolódnak ezekhez a pontokhoz, amik egy várószoba szerepét töltik be (2) a sav egy részének kiengedésével. A sórészecskék belül kiválasztva csatornázódnak (3+4) vagy kívül maradnak. Az ábra megmutatja, hogy ez az aktív folyamat energiabefektetéssel jár.

társul mellé, a növénynek sokat kell lélegeznie, és nem növekszik olyan látványosan, mivel sok energiát arra fordít, hogy a nemkívánatos szubsztanciákat távol tartsa magától. Ezért trágyázzuk a növénye-

inket. A legtöbb tápszer mindig kiegyensúlyozott keverékét nyújtja a szükséges tápanyagoknak és extraadalékoknak, ami lehetôvé teszi a növénynek, hogy a megfelelô forrásokból táplálkozzon.

20

Hasznos és káros sók Minden gyökérsejtet olyan folyadék öblít át, amely a növény közegében cserélôdik a diffúzió által. A diffúzió a különbözô koncentrációk kiegyenlítését jelenti. Ha trágyázzuk a növényeinket, több tápanyag lesz kívül, mint belül, ami bejut a növénybe. Így a növény nem tudja a számára káros sókat felvenni. A káros só koncentráció a gyökérben felszívódik, majd kipréselôdik a növénybôl. A rostmentes tápszer használata elôfeltétel. Vagyis a trágyázás belülrôl jövô tisztítást is jelent. Egy növény számára káros sónak minôsül a nátrium, a klór, a kalcium és a karbonát (kalciumkeménység), de a sok kiegyensúlyozatlan tápanyag is, például a foszfor kevés nitrogén mellett (a növény nedvének koncentrációja egyenletes kell maradjon). Minden foszfortöbblet extrastresszt jelent a növénynek. A sejt külsejét nyomó ion a várakozó tápsókat jelzi. Mielôtt a sómolekulák behatolhatnak a sejtbe, a külsô héj sejtjei tárolják ôket. Hogyan mûködik ez? A növény sejtjeinek külsô héjai hosszú láncolatú (úgynevezett polimer) cukrokból állnak, amik kapcsolódási helyekkel rendelkeznek az egész láncon. Ezek a sók kapcsolódási pontjai. Ide kötôdnek, és savmolekulára cserélôdnek, ami elfoglalja a kapcsolódási pontot. A szállítás a gyökértôl a száron át, valójában a csúcsig független, és sejtbôl sejtbe egy alagútrendszeren keresztül történik, ami összeköti a szomszédos sejteket. Ily módon a növény minden sejtjének tartalmával összeköttetésben van, ami egy bonyolult entitást feltételez. A tápanyagok aktív kiválasztása meghatározott mértékben történik. Ha egy növény csak konyhasóoldatot kap, nem

tudja megelôzni, hogy egy idô után felvegye a káros sókat. Mennyi ideig tart, hogy a tápoldat szétterjedjen a növényben? Milyen sokáig tudja egy konyhasóoldattal táplált növény elkerülni, hogy felvegye a mérgezô sókat? Ezek a kérdések adták az ötletet a kísérletemhez. Óvatosan kiástam két ugyanolyan fajtájú növényt (két árvacsalánt), megtisztítottam a gyökereiket a ráragadt táptalajtól, és csapvizet adtam nekik, hogy ugyanolyan körülményeket biztosítsak mindkét növény számára. A jobb oldali növényt 1%-os konyhasóoldattal tápláltam (10 g/liter) a csapvíz helyett, egy napsütötte júniusi napon (1. kép). Már 38 perccel késôbb a csúcs és a szár is kókadni kezdett (2. kép). Kevesebb, mint egy teljes órával a kísérlet kezdetét követôen a konyhasóval kezelt növény kidôlt a cserepébôl, míg a csapvízzel táplált nem változott semmit (3. kép). Ez esetben tehát egy óra sem kellett, hogy az árvacsalán látványos károkat szenvedjen. A károsodás lefotózása után kivettem a petyhüdt növényt a cserépbôl, leöblítettem a gyökereket vízzel, és meglocsoltam csapvízzel. A következô képen (4. kép) látható, hogyan egyenesedett ki az árvacsalán 20 perc alatt. Alig volt észrevehetô különbség a rosszul kezelt és a kezeletlen növények között. Közelebbrôl azonban látható, hogy a konyhasóval táplált növény alacsonyabban fekvô levelei szárazak (5. kép). A növény gyógyulását megörökítô kép után megfordítottam a kísérleti tervet, és 1%-os konyhasóoldattal öntöztem meg az addig kezeletlen növényt. A nap elment, az ég beborult, és sötét lett. Éjfélig (6,5 órával a kísérlet kezdete után) semmilyen károsodást nem lehe-

tett felfedezni a növényen. Kora hajnalban (6. kép) a növény kókadni kezdett. Ekkora már a virágait is elveszítette (7. kép). Reggelre (8. kép) a növény petyhüdten lógott ki a cserepébôl, és láthatóan rosszabbul festett, mint a másik a korábbi kísérlet során (3. kép). Megtisztítottam a súlyosan károsodott növényt a sótól, és megöntöztem csapvízzel. Nagyjából 2,5 órával késôbb (9. kép) a növény majdnem teljesen meggyógyult, az alsó leveleket leszámítva, melyek ugyanúgy kiszáradtak. Miért kellett sokkal több idô a károsodáshoz a második kísérletben? Két oka van. Egyrészt az elsô kísérletnél sütött a nap, és a növények élénken párologtattak (a levelek párologtatása a gyökerek vízpumpálása). Erôsebb napsugárzás mellett a gyökér több vizet szív fel, és a magas sókoncentrátum hamar károkat okozhat. A második kísérlet éjszaka zajlott, felhôs ég alatt. Ez a két körülmény jelentôsen lassította a levelek párologtatását, így a gyökerek alig szívtak fel valamennyi vizet. Ebben a kísérletben többnyire a diffúzió által kerültek a sók a gyökérbe. A levelek párologtatásának ereje nélkül több órába telt, míg a külsô és a belsô sóösszetétel kiegyenlítôdött. Ezután a gyökérsejteken kívüli sók többségbe kerültek, így a növény nem tudta elkerülni a beszûrôdésüket. Figyelemre méltó módon mindkét növény el tudta hárítani a mérgezô nátrium-kloridot, így a felépülés lehetséges maradt. Az elsorvadt levelek és az elvesztett virágok bizonyítják, hogy ez a tortúra igen kimerítô volt a növény számára.
Siglinde Winkler okl. vegyészmérnök (Hesi Plantenvoeding)

Készült a

támogatásával

21

ELKES KERTÉSZ AL K
is az, hogy felismerje, nem teszi, a lényeg még at, persze jobb, ha ran éppen a túlzott Minden kertész hibázh sonló helyzeteket. Gyak b elkerülje a ha tosabb azt észben korrigálja és legközeleb lálához, ezért a legfon ek palánták korai ha znak vele. A termesztőn gondoskodás vezet a l fejlődik, hogy foglalko nem attó ket kell megteremtenie. tartani, hogy a növény a megfelelő körülménye elsősorban
A leggyakoribb hiba, fôleg palánta korban, a túlöntözés. Mert mit csinál a lelkes kertész, gondoskodásképpen, a kedvenceivel? Hát meglocsolja ôket. Aztán azt veszi észre, hogy a magonc mintha megállt volna a fejlôdésben, hát önt neki még egy kis vizet, hadd nôjön. Pár nap múlva az alsó levelek a hegyüktôl kezdve a szélüktôl befelé barnulni, majd sárgulni kezdenek, mire azt a tanácsot kapja valakitôl, hogy ez biztos táphiány, méghozzá nitrogén. Lelkes kertészünk tápozni kezd, és ezzel meg is adta kedvencének a kegyelemdöfést. Attól, hogy a talaj felszíne száraznak tûnik, a cserép alján még állhat a víz. A tocsogós talajban a gyökerek oxigén híján nem képesek felvenni a tápanyagokat. Ha ez a pangó víz továbbra is ott marad, a gyökérszôrök rothadásnak indulnak, és a tápanyagfelvétel teljesen leáll. Ekkor már az alsó levelek végei megbarnultak, sárgultak, ezt szokták tévesen a nitrogénhiány tünetének tekinteni. Egyébként tényleg az, csak épp nem azért, mert nincs belôle elég, hanem mert a növény nem képes felvenni azt. Egy túlöntözött csemetének hetek kellenek, mire helyreáll, egy szomjas csemete viszont a locsolás után pár óra alatt rendbe jön, ami irányadó jelzés a kertésznek. A tünetek amúgy ez esetben is általános táphiánynak felelnek meg, mivel a gyökereken keresztül nem érkezik tápanyag, a növény a legalsó leveleibôl kezdi kivonni a felsô hajtások és a gyökerek fejlôdéséhez szükséges mobilizálható tápelemeket. Emiatt az alsó levelek a hegyüktôl kezdve a széltôl indulva barnulni kezdenek, majd elsárgulnak, elhalnak. A levelek a végüktôl, néha oldalról kezdve – vagy akár foltosan – barnulnak, a jelenség a növényen egyre feljebb terjed, míg végül eléri a legfelsô hajtásokat. Ez a vizes, tocsogós állapot sokféleképpen kialakulhat. Okozhatja a túl gyakori, nagy mennyiségû locsolóvíz. (Laza szerkezetû, de jó víztartó képességû földkeverékben nem keletkezhet pangó víz, és mindig van elegendô levegô a talajban lévô légbuborékokban. Ezt például perlit, homok, kókuszrost hozzáadásával lehet elérni.) A kisujjat tövig a földbe dugva meg lehet tudni, hogy mennyire nedves a föld a gyökérzónában. Jó ötlet a cserepet ültetés elôtt szárazon, majd ültetés (és egy kiadós locsolás) utáni állapotban is lemérni. Ebbôl késôbb következtetni lehet a benne lévô víz mennyiségére. Indokolt a boltokban kapható nedvességmérôk használata is. Mindig érdemes a locsolóvizet felrázni, több víz esetén akváriumlevegôztetôvel dúsítani, mozgásban tartani öntözés elôtt. Sokszor a víz összegyûlik a cserép alján. Ezt több, nagyobb túlfolyónyílás fúrásával lehet meggátolni, de a cserép alá ajánlatos tálcát tenni, ami a túlfolyó vizet felfogja. Ha a föld legalsó rétege agyaggolyó, kavics- vagy cserépdarabokból áll, a víz hamar elfolyik, a föld viszont a cserépben marad. A nagy szemcsék közötti légbuborékok miatt a gyökerek itt nem tudnak elburjánzani, ami egyébként egy túl vizes közegben rothadáshoz vezetne. Nagy teljesítményû lámpák alatt elôfordulhat, hogy a sugárzó hô hatására a felsô talajréteg hamar kiszárad, alatta pedig nedves marad a föld. Ezt egy felsô agyaggolyó, perlit vagy mulcs réteg-

Ő MEGOLDÁSO PHIBÁK ÉS ALAPVET ALA

22

gel lehet csökkenteni, ami locsoláskor az egyenletesebb vízeloszlásban és a felsô talajréteg nedvességének megôrzésében is segít. A növényt, ha az állapota engedi, át lehet ültetni egy nagyobb cserép földbe, esetleg a szellôzés növelése mellett, hogy a talaj hamarabb kiszáradjon. A túlöntözés leginkább fiatal palántáknál szokott végzetessé válni. Túltápozás Míg a túlöntözés a palántaszakaszban elkövetett leggyakoribb hiba, a túltápozás kicsit késôbb, a vegetatív szakaszban általános. Valódi táphiány cserépben, tápozott növénynél csak ritkán fordul elô, mert a mai tápoldatok minden szükséges tápelemet bôségesen biztosítanak. A túltápozáshoz több út is vezethet. Koncentrált tápoldat: A gyártók ajánlott adagolása sokszor egy kifejlett növény számára is az éppen elviselhetô szintet súrolja, egy fiatalabb palántának viszont halálos is lehet. Cserépben az ajánlott adagolást legalább a duplájára szokás hígítani. A tápoldat hígításánál figyelembe kell venni a vízben lévô tápanyagokat is, ugyanis ezek együttesen határozzák meg a tápoldat koncentrációját. A nagyon kemény csapvíz önmagában is tartalmazhat annyi oldott anyagot, hogy emiatt alkalmatlanná váljon egy kenderpalánta öntözésére. Szélsôséges pH: A talaj kémhatásától is függ, hogy egy-egy tápelem felvehetôe a növény számára. A tápanyag ebben az esetben is ott van a talajban, de ha a közeg kémhatása jelentôsen eltér a 6–7 közötti optimális értéktôl, akkor sóként kicsapódhat, vagy felvehetetlen formába kerülhet. Tápelem-felhalmozódás: Amennyiben a tápszer a növény növekedési szakaszához képest nem a megfelelô arányban tartalmazza a tápelemeket, elôfordulhat, hogy a felesleges tápelem felhalmozódik a talajban. Egy tápelem többlete kizárhatja egy másik elem hasznosulását, és a késôbbiekben toxikus szinteket is elérhet. Túlöntözés: Korábban már szó volt róla, hogy a túl nedves közeg általános táphiányos tüneteket okozhat, erre tévedésbôl a kertész tápozással reagálhat. A növény mindegyik említett esetben táphiányos tüneteket mutathat, holott az összes tápanyag ott van, csak felvehetetlen formában. A vegetatív szakaszban használt tápok nitrogént tartalmaznak a

leginkább, ezért az elsô tünetek többnyire nitrogéntúladagolást mutatnak. Eleinte a növény színe változik sötétebbre, méregzöldre, késôbb a levelek karomszerûen lefelé, néha fölfelé görbülnek, közelrôl úgy tûnik, mintha megégtek volna. A valóságban is ez történik, ugyanis ha a vízben oldható anyagok koncentrációja meghaladja a növény sejtnedvének koncentrációját, a víz a sejtfalon keresztül kifelé áramlik a sûrûbb oldat, tehát a tápoldat felé. Magyarul, ha túl erôs a tápoldat, az gyakorlatilag kiszívja a nedvességet a növénybôl ahelyett, hogy ellátná vele. Egy tápozás nélküli cserepes növénynél elôször általában nitrogén- vagy magnéziumhiánynak kell fellépnie, ezeket a készleteket meríti ki leghamarabb egy átlagos földkeverékbôl. Más elemek hiányára utaló tünetek valószínûleg nem a

tápelem valódi hiányára mutatnak, hanem arra, hogy az elôbb felsorolt okok miatt azokat a növény nem képes felvenni. A korai vegetatív szakaszban a tápoldat ajánlott koncentrációját érdemes tovább hígítani legalább a 4-szeresére, fejlettebb növénynél pedig ajánlott a jelzett mennyiség kétszeres hígítását használni. Indokolt a tápoldat és a locsolóvíz pH-jának és EC-jének gyakori mérése is. Az optimális pH 6–7 között, az EC pedig 1mS körül van, ami 2,3mS fölött már toxikussá válhat. Tápozni csak akkor kell, ha a hiánytünetek már mutatkoznak. A tápoldat-koncentrációt érdemes fokozatosan emelni az ajánlott szintig, és elôször csak egy növényen kipróbálni, hogy használ-e, vagy inkább ront a helyzeten. A talaj átmosásával meg lehet szabadulni a tápanyagtöbblettôl, a felgyülem-

23

termesztôhelység alsó részén kapnak helyet, a kifújó ventilátor pedig a felsô részen, az ellentétes oldalon, így a légáram keresztülhúz az egész helyiségen. Asztali ventilátort is be lehet rakni a jobb légmozgás és légkeverés végett, és az is sokat segít, ha a levegôt vezetô csövekben a lehetô legkevesebb kanyar van, ugyanis egy 90 fokos könyök akár 40%-kal is csökkentheti a ventilátor teljesítményét. Korai ültetés

lett kicsapódott sóktól. Ez a cserép méretéhez viszonyítva 3-szor, 6-szor annyi vízzel való öntözést jelent, eközben a felesleges anyagok a vízzel együtt a túlfolyónyílásokon keresztül távoznak. Gyenge fényforrás Benti körülmények között a fényforrás erôssége és a fény minôsége határozza meg a terméshozamot. A sima villanykörte, spotlámpa, halogénlámpa, UV-lámpa, infralámpa nem alkalmas növénytermesztésre, mert ezek nagyrészt nem fényt, hanem hôt adnak le. A kis teljesítményû, pár wattos fénycsövek, kompaktfénycsövek sem képesek elegendô fényt biztosítani a kender ütemes fejlôdéséhez. Ahogy egy magonc kibújik a föld alól, szüksége lesz megfelelô intenzitású fényre, s ezt egy ablakpárkányon (ahol sokszor túl meleg is van) vagy az említett lámpák alatt nem kapja meg, a szára megnyúlik, eldôl, megtörik, és vége. Palántaneveléshez elegendô néhány fénycsô vagy kompaktfénycsô is, virágzáshoz már ajánlott a nagyobb teljesítményû HPS (nagy nyomású nátrium) vagy az MH (fémhalogén) lámpák használata. Elégtelen szellőzés Ez a leggyakrabban elhanyagolt körülmény, pedig igen fontos, több szempontból is. Légcsere: A levelek folyamatosan CO2-t lélegeznek be, és oxigént lélegeznek ki. Ha nincs megfelelô szellôzés a helyiségben, a szén-dioxid-szint hamar lecsökken, a növények „fulladozni” kezdenek. Légmozgás: Ha nincs légmozgás, ami a levelek közvetlen közelébôl elszállítaná a kilélegzett levegôt, és frissel cserélné le,
24

az hátrányos lesz a növény fejlôdésének szempontjából, ezenkívül az intenzív légmozgás folyamatosan mozgásban tartja a növényeket, erôsíti a szöveteket és a szárakat, ráadásul a kártevôk sem szeretik, hogy állandóan harcolniuk kell a növényre jutásért vagy a rajta maradásért. Páratartalom: Légcsere nélkül egy zsúfolt termesztôsátorban a levegô páratartalma a 90%-ot is könnyen elérheti, de a locsolással és a növények kilégzésével (transzspiráció) is jelentôs mennyiségû vízpára jut a levegôbe. Ez amellett, hogy egyet jelent a penész megjelenésével – ami egész ültetvényeket képes pár nap alatt a semmivé tenni –, a növények fejlôdését is gátolja. Ahhoz, hogy a kender folyamatosan nedvességet és tápanyagokat tudjon felvenni, a már felvett nedvességet le kell adnia a levelein lévô sztómákon (légcserenyílásokon) keresztül. Minél magasabb a levegô páratartalma, ez annál nehezebben megy neki, így 85%-os RH (relatív páratartalom) körül megáll a növekedés. Magas páratartalom mellett egyébként a szénszûrôk sem mûködnek, mivel az aktív szén pórusai telítôdnek vízzel, így a helyiségben könnyen elszabadulhatnak a különféle illatanyagok is. Hûtés: A termesztés közben használt lámpák rengeteg hôt fejlesztenek, amit a levegôvel együtt a lehetô leghamarabb messzire kell szállítani. A 35 foknál magasabb hômérséklet már hátráltatja a kendert a növekedésben. A szellôzésen javítani erôsebb kifújó ventilátorral, nagyobb és több légbeömlônyílással, vagy beszívó ventilátorokkal, cooltube-bal, hûthetô lámpaburával lehet, és az sem árt, ha a légbeömlônyílások a

Beltér: Még nincs is meg a növény leendô helye, nemhogy a lámpa, de az újdonsült kertész már el is kezdett csíráztatni. Aztán jönnek a szükségmegoldások, ablakpárkány, 100 wattos égô, amik persze csak további nyúláshoz vezetnek, míg végül a szár nem bírja tovább a palánta súlyát, megtörik, és annyi. Kültér: A március-április eleji kiültetés könnyen a palánta korai kivirágzásához vezethet, mivel ilyenkor még túl rövid – kb. 12 óra – a nappalok hossza. Késôbb, ahogy a nappalok egyre hosszabbak, a palánta visszaáll a vegetatív szakaszra, de az is elôfordulhat, hogy még nyár elején beérik, bár ez ritka.
Csíráztatás A túlságosan gondoskodó kertész a magot egy kis tál földbe helyezi, eláztatja vízzel, letakarja folpakkal, és kiteszi a napra vagy az üvegházba, hogy melegben legyen, és fény érje, aztán csodálkozik, hogy nem kel ki. Egy ilyen pohárban a hômérséklet simán elérheti a 60 °C-t, a magok szó szerint megfônek. Már a 35 °C feletti talajhômérséklet is olyan mikroorganizmusok elszaporodásához vezet egy efféle nedves közegben, ami a talaj és a magok beposhadását eredményezi. Megbízhatatlan magok Több példa is volt rá a közelmúltban, hogy különféle magyar fórumokon egyegy vállalkozó kedvû, segítôkész kolléga jó minôségû magokat árult, aminek kétféle kimenetele lett. Vagy nem kapott semmit a vásárló, vagy hónapok után tudta meg, hogy madáreleségre költötte a villanyszámlát. Haver haverjától származó tuti vájt vigyor magokról is általában az szokott kiderülni, hogy nagyjából hatástalanok. Jó minôségû magokhoz hozzá lehet jutni Bécsben, ahol a kendermag árusítása már legális, de neten is egyszerûen meg lehet rendelni. No para!
forrás: egykalapalatt.info

VÍZBÁZIS
atott bázis az eddig bemut miatt is kilóg a Hydro k. lyezkedése essége nem ebben rejli Már csak exkluzív elhe l, ám az igazi különleg grow-shopok sorábó ndezett bolt ugyanis gó Logodi utcában bere alatt kanyar y mindez mit takar, Közvetlenül a budai Vár rtészeti szaküzlet. Hog p, sokkal inkább ke – mi megtettük. nem egyszerű grow-sho szemmel meggyőződni arról célszerű saját
Adott tehát egy kellemes kis utcácska valahol a város szívének bal felsô pitvarában, ahonnan nyílik egy ajtó a legmodernebb víz- és levegôkultúrás növénytermesztési berendezések világába. Itt dolgozik Ákos, a Hydrobázis kitalálója és vezetôje, valamint kertészmérnök segítôje. Ákos célja nem más volt, mint hogy némi környezettudatossággal megfûszerezve a lehetô legmagasabb szakmai színvonalon kínálhasson otthoni kertészkedéshez szükséges eszközöket. Ezért aztán a Hydrobázis egyáltalán nem a kendertermesztésrôl szól, sôt! Az itt kapható termékekkel nincs az a tébolyult kertépítési elképzelés, amit ne lehetne megvalósítani, ráadásul a betérô olyan tanácsokat is kap melléjük, amelyek alkalmazásával többek között csökkentheti az energiafelhasználást, kímélve ezzel pénztárcáját és környezetét. A meglévô kínálatból, amely a hagyományos földes mellett elsôsorban a víz- és levegôkultúrás termesztésre fókuszál, gyakorlatilag bármi kihozható. Az öntözôrendszerek kiépítésétôl kezdve a komplett rendszerek összeszereléséig, de akár igény szerinti átalakításáig mindent meg tudunk oldani – mondja Ákos, kihangsúlyozva, hogy a boltból nem véletlenül hiányoznak a füstöléshez szükséges eszközök. Nem akartam trafikot nyitni, ami tele van cigipapírokkal és bongokkal. Ide azokat az embereket várom, akik hozzám hasonlóan szeretnek növényekkel foglalkozni, és a technológiai lehetôségeket kihasználva minél többet megadni nekik. Késôbb tervezem, hogy nyitok a humángyógyászat felé, elképzelhetô, hogy hamarosan ajurvédikus termékeket is forgalmazok – tette hozzá. A Hydrobázis mindezen túl bemutatóteremként is üzemel. Az eladótérben Ákos több rendszert is összeszerelt, hogy vásárlói közvetlen közelrôl láthassák, hogyan épül fel a 21. század kertészeti technológiája. Ottjártunkkor is épp egy érdeklôdônek magyarázta mûködésüket. Ez egy aeroponikus rendszer – mutatott az alig öt centiméter széles mûanyag keretbe ágyazott aprócska kosarakból nyújtózkodó méteres paradicsompalántákra. Elônye, hogy sokkal kevesebb vízre van szükség, mint ha földben nevelnéd a növényeket, láthatod a gyökereiket is, így idôben észreveheted a betegségeket, és könnyedén beavatkozhatsz. Megfelelô tápozással pedig nemcsak egészségesek lesznek, hanem hamarabb be is érnek. A tápoldatos vizet keringetô szivattyú alig néhány wattos, így az energiafelhasználás miatt sem kell hogy fôjön a fejed. Annál is inkább, mivel a fölöttük lévô lámpa is takarékosabb, mint a megszokott világítótestek, ráadásul halkabb és szélesebb színspektrummal rendelkezik – fordította tekintetét a paradicsomokat nevelô Sonlight izzó felé. Az „aeroveteményes” mellett üzemel még egy hidrorendszer is néhány szobanövénnyel, mögöttük pedig a tápszerek végtelen tárházával találkozik a

GYED ÖLÉN YEZETBEN A VÁRNE TUDATOS KÖRN

26

betérô. A legnagyobb és legnépszerûbb márkák mind megtalálhatók, de van jó néhány olcsóbb, hazai termék is. Manapság már nem létezhet üzlet kellôen kidolgozott és felépített on-line háttér nélkül. A bolt e tekintetben is élenjár, weboldala letisztult képi világa mellett nem csupán a boltban kapható árukészletet mutatja be, hanem rendszeresen

jelennek meg rajta termesztéssel kapcsolatos cikkek is. A hydrobazis.com-on igyekszem minél több információt adni a termékekrôl, márkákról, amik megtalálhatók nálam, de elôfordul, hogy módszerekrôl, eljárásokról szóló cikkeket, netán egy-egy, a témához kapcsolódó videót is feltöltök. Bár az oldal egyelôre még nem üzemel webshopként, a megrendelések elektronikusan minden további nélkül le-

adhatók. Terveim szerint azonban ôszre ezt a funkciót is sikerül beüzemelni – mesélt a honlapról a boltvezetô. Aki tehát szakítani kíván az évszázados hagyományokkal, esetleg rendkívül kis alapterületen, például egy panelház balkonján szeretne növényeket nevelni, mindenképpen látogasson el a Hydrobázisba. A csöndes kis utcában a parkolással sincs gond, a vásárlás pedig akár egy kellemes sétával is összeköthetô a Várban. BH

27

KÖZÖSSÉG TKLEN KIÚT , A EGYE K J -H
ARDOS ORVÁTH ÁNOS A EMBERE US ZENEKAR FRONT AUKÁZ
28

hetjük, hogy valamikor ttel nyugodtan kijelent Pesszimista szemléle készült egy interjú. ati civilizáció alkonyán az eddig felépített nyug i, hanem ökológiai, k, nem csak gazdaság un ssal azonban Komoly válságban vagy l is. Optimista hozzáállá társadalmi szempontbó i, talán még nem késő. valamiféle kiutat keresn megpróbálhatunk k bizonyult egy efféle János épp megfelelőne Kardos-Horváth nntarthatóság híve, a is a tudatosság, a fe mag professzor, hogy eszmecserére, hiszen ő eiben. Viszont mégsem öveg minek hangot is ad sz . Közülünk való. fogalmakkal bénítson elvont, tudományos

Cannabis Kultusz: Egyre többen emlegetik, hogy a gazdasági-pénzügyi válság mellett ideje az ökológiai krízisre is felkészülnünk. Te melyiket látod súlyosabbnak? Kardos-Horváth János: Szerintem az egyik következik a másikból, tehát nincs ökológiai válság gazdasági nélkül, és fordítva. Egyértelmûen látszik, hogy túlfutottunk a kereteken. Mindaz, amit a második világháború óta próbált a világ öszszehozni gazdaságilag, eddig bírta. Talán a pénzügyi szektoron látszik leginkább, hogy az egész egy vicc. Szinte társadalmi kontroll nélkül zajlik minden folyamat. Olyan szoftvereket használnak már, amik azt figyelik, hogy a világ pénzügyi mozgásában hol van egy rés, ahová be lehet törni. CK: Közben meg mi kattanunk be… KHJ: Biztos, hogy mindez nem emberi, és ez baj. Közben ökológiai értelemben világosan látható a tendencia, ami bár nem annyira egyértelmû még, de nem is túl biztató. Nagyképûség lenne azt gondolni, hogy képesek vagyunk tönkretenni ezt a bolygót, hiszen a természetnek hatalmas és erôs elemei vannak, és mûködik az a rendezôelv, mely szerint, ha nagyon elmennek a dolgok rossz irányba, akkor a természet lerázza magáról az egészet. Tudjuk, mi történik az erdôkkel, folyókkal, de igazából a megoldásra kéne koncentrálni. Annyi biztos, hogy ez a magatartásforma, amit mûvelünk, nem oda vezet, amire számítunk. Erôs külsô hatás kell, ami kizökkent. CK: Mire gondolsz? Természeti katasztrófa, vagy magába roskad a mostani társadalmi rendszer, és a túlélők rájönnek, hogy másképp kéne élni? KHJ: Ma sem tudjuk, hogy a Római Birodalom bukása után, egy-két évtized alatt hová tûnt mindaz, ami mûködtette. Mintha soha nem is lett volna. És jött a sötét középkor. Korábban az egyiptomi civilizációnak hogyan és miért lett egyszer csak vége? És hova tûnt, ami addig mûködtette? Technikailag, társadalmilag abszolút fejlettek voltak, valamiért mégsem tudott tovább élni. Lehet, hogy velünk is ez lesz. A helyzet most azért érdekesebb, mert a folyamatok világméretûek, és ebben a játékban vannak olyan emberek is, akik még elég közel élnek a természethez. Ôk még rendelkeznek azzal az ôsi tudással, ami krízishelyzetekben érvényesebb és hasznosabb lehet, mint az, hogy számítógépet kezelsz.

CK: Tehát Rousseau: vissza a természethez? Vagy legalábbis újra közelebb? KHJ: Szükségünk van valamire, ami kiegyensúlyoz. Én sokat vívódom ezen. Tavaly óta a földön több ember él nagyvárosban, mint amennyi nem. De ez most jó, vagy nem? Kell-e örülnöm annak, hogy megapolisok alakulnak, miközben úgy gondolom, hogy a város nem természetes közege az embernek? Persze a falu meg az erdô sem feltétlenül az, de akkor

vezeted. Ezen a téren is sokkal nagyobb tudatosságra lenne szükség, hosszú távon biztosan nem jó, ha csak mûanyag kenyerekkel vagy akár zöldségekkel tömöd magad. CK: Azaz minél többet, minél jobban, minél kényelmesebben és lehetôleg közvetlenül ne kelljen tenni még a túlélésünkért sem. Százötven év alatt így is meghatszoroztuk magunkat.

y új szelekciós beindul hamarosan eg észetes lesz, term folyamat, de félek, nem hanem irányított
KHJ: Valószínûleg beindul hamarosan egy új szelekciós folyamat, de félek, nem természetes lesz, hanem irányított. Elég csak a saját belügyeinket megnézni, mintha leválasztódnának a társadalomról egyes rétegek: aki nagyon szegény, azt tartósan szegregálják, nincs is lehetôsége kitörni. A vidék, a kórházak, az oktatási

mi az? Nemrégiben Londonban jártam, és nagyon megdöbbentett, hogy annak az egész életmódnak semmi köze nincs már olyan egyszerû és természetes dolgokhoz, mint a napsütés. Persze közhely, hogy minden összefügg mindennel, és hogy az vagy, amit megeszel, de akkor is fontos, hogy mibôl épül fel a tested meg a szer-

rendszer szétverése csak gazdaságilag lehet megalapozott, de hosszú távon fenntartja, sôt újratermeli a problémáinkat. Ha valami jó volt a szocializmusban, akkor az, hogy igyekeztek jobban összetartani az embereket. Az már más kérdés, hogy mi volt ezzel a céljuk, de most szinte semmilyen kohéziónak sincs nyoma. Ha össze tudod kaparni magadnak meg a gyerekednek bármilyen áron, akkor jó vagy, különben meg… A szociológusok biztos jobban tudják, miként lehetne elôhívni a közösségi szellemet, nyilván az új generáció, a gyerekeink lehetnek a kulcs ebben, a szüleinktôl már nem igazán várhatjuk, hogy másképp gondolkodjanak. CK: Ha már „belvizekre” eveztünk, nem mehetünk el szó nélkül az LMPnél történt jelképes politikai szerepvállalásod mellett. KHJ: Az EP-kampány során segítettem nekik egy kicsit, de ez a kapcsolat már nagyon messzirôl ered. A 90-es évek végén indultak Budapesten mindenféle zöld meg civil mozgalmak,

amikben benne voltam, mert tetszett, hogy volt az egésznek valami közösségi íze. Ott ismerkedtem meg pár fazonnal, akik kicsit komolyabb iskolákat végeztek, feltették erre az életüket, aztán úgy alakult, hogy LMP lett belôle. Azóta látom, mennyire pici ez az ország, hogy 4-5 emberen múlnak a dolgok. Ahhoz például, hogy egy fesztiválon mûanyag

gondoltam, hogy a politikába ilyen naivan egy picit bele lehet szállni, jobbító szándékkal. Végül rátettek a listára is, szimbolikusan, a 24. helyen képviselôjelölt voltam. Relatív jó eredménnyel zártak, aminek örülök, de a jövôben ettôl szeretnék hátrébb lépni.

tok ti pillepalackból nyomjá nk: i meg itt gürizü szénsavmentes vizet, m ára nincs rendjén a hát ez kurv
CK: A dalszövegeidben is gyakran a társadalmi problémákra fókuszálsz, most viszont egy gyereklemezzel készülsz. KHJ: Igen, a három gyermekem elvitt egy másik irányba. Sokkal könnyebben találom meg mostanában a helyemet a világban. Van egy nagy és stabil viszonyítási pont az életemben. Hazamegyek, ahol tényleg lelassul az idô, látni a fejlôdést, ami egyúttal kihívás is, hiszen a gyerekek között nagyon kicsi a korkülönbség, vannak ikrek is, és egyszerre történik minden. Közben pedig a szakmában is kéne haladni, szóval nem egyszerû, de szerencsére a feleségem mindenben támogat, a háttérbôl tartja az egészet, nagyon jó fej. Egyáltalán nem bánjuk, hogy bevállaltuk, mert azt érezzük, hogy jó helyen vagyunk. Biológiailag amúgy is 18–35 év között vagy a legkeményebb, meg a legaktívabb, ez valószínûleg tényleg arra lett kitalálva, hogy türelmes légy, hogy bírd az éjszakázást a gyerek miatt. Fura látni, hogy mostanában az emberek többsége ezt az energiát a hajnalig tartó bulizásra pazarolja. Nyilván ebbe megint belejátszik a piaci érdek, ami azt kívánja, hogy menjél, pörögj, fogyassz. CK:. Van egyáltalán annyi ünnepelnivalónk, hogy minden sarokra kíván egy fesztivált? KHJ: Nagyon jól ki vannak találva a fesztiválok, szinte nincs olyan vágy, amit ott ne tudnál kielégíteni. Amúgy se nagyon tudunk hinni a rendszerben, és akkor ez marad. Mekkora gáz már, hogy azt sem tudni, mi lesz a nyugdíjjal? Fizeted a magánpénztárt, közben ide-oda emelgetik a korhatárt, de egyáltalán nincs modellünk. Összevissza fesztiválozik ez a modell nélküli generáció, aminek ki kéne találnia önmagát. Csak senki nem

helyett visszaváltható pohár legyen, valószínûleg elég lenne egy miniszteri aláírás. De nincs. Barcelonában vagy Londonban minden koncerten veszel egy euróért egy poharat, és utána végig abba kapod a löttyöt, máris nincs anynyi szemét. Valahogy meg kéne gyôzi a döntéshozókat a helyes irányról. Ezért

mer közel menni, mert a politika büdös, ráadásul szemét emberekkel van tele, a civil szervezés meg tökölôs, és nincs benne lóvé. Mindenki megúszásra játszik. Egyszerû analógia van a 30-as évekre, akkor is brutális mértékben ment a bulizás, a pillanatnyi élvezetek hajszolása, nem pedig a hosszú távon való gondolkodás. Ez meg kapcsolódik a gazdasági, ökológiai válsághoz, amirôl az elején beszéltünk. Lehet, hogy hamarosan tényleg felbomlik egy csomó rendszer, az emberek egy idô után nem fizetik majd ki a 400 forintos benzint, nem hagyják, hogy ilyen óriási adókat vigyenek, miközben folyik a pazarlás. CK: És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy mindez csak a világ fejlettebb ötödében zajlik. Mi lesz a többiekkel? KHJ: Mindenképpen van némi para ebben, mert az, hogy mi ilyen magas színvonalon élünk, még Magyarországon is, rengeteg ember munkájából áll. Csakhogy ez nem itt történik, hanem a világ másik felén, például Indiában, meg Kínában, ahol tényleg nagyon el vannak nyomva a tömegek, csak azért, hogy nekünk itt olcsó meg jó legyen. Rohadtul nincs egyenlôség, és ôk ezt elôbb-utóbb észreveszik, aztán beintenek: ti pillepalackból nyomjátok a szénsavmentes ásványvizet, mi meg itt gürizünk, hát ez kurvára nincs rendjén! Elôbb-utóbb felmennek a netre, bár a kínaiak ezt próbálják visszafogni

CK: Elavult közhely, de megszoksz, vagy megszöksz? KHJ: Tény, hogy a hangoztatott nagy szabadság ellenére is lesz egy furcsa bezártságérzésed, amibôl nem tudom, hogyan lehetne kitörni. Vagy beszállsz, és nagyon nagy lóvét csinálsz valahogyan, a rendszer fölé kerülsz, és te leszel az egyik egyenlôbb, vagy megszüntetsz

zalépni, zösségbe kell tudni viss postán a kö ít, hogy a még akkor is, ha ideges énák az emberek b
egyelôre, és látják majd, hogy itt oltári nagy bôség van, nekik meg semmi – hát nem fogják sokáig jó szemmel nézni, az biztos. Generál bennük egy óriási dühöt, amitôl bátran lehet félni. Londonban mindennapos a félelem a robbantásoktól. Ha az egészet felülrôl nézed, mindjárt érthetô, hogy valahonnan iszonyatosan sokat elvesz az a zsidó-keresztény kultúra, ami per pillanat üzemelteti a világot. Vedd ehhez hozzá – ami amúgy a hét sztorija szerintem –, hogy már csak ujjlenyomattal lehet útlevelet igényelni. Ez félelmetes! Abból tényleg csak egy van, leveszik, és olyan szinten bekerülsz a rendszerbe, hogy nincs kiút. mindent, kiköltözöl a Bakonyba, vagy valahová a világ végére, és önfenntartásra játszol. Valahol a kettô között kéne megtalálni az utat, de ez nehéz ügy. A szolgálatszerûség lenne talán a jó irány. Mindenképpen nyitni kéne a közösség felé, akár zenével, akár írással, akár tanítással. Ha tényleg lesz egy nagy zuhanás, akkor biztos, hogy a pénz elveszti az értékét, aztán marad megint az arany, a pia vagy a fû. Simán el tudom képzelni, hogy a fûnek ilyen helyzetben értékmérô funkciója lehet, aztán elcseréled kajára vagy amire akarod. CK: Gondolod, hogy a cserekereskedelem ennyi emberrel újra működhetne?

KHJ: Ha nem is feltétlenül a cserekereskedelemmel, de valamilyen módon jó lenne, ha megszûnne a hozzáadott érték, és valós munkát végezne mindenki. Akár országos szinten is. Csakhogy ehhez olyan szintû államszervezés és közigazgatás szükségeltetik, ami egyben látja az egészet. A gyerekeimnek például nemrég vettem egy kerti homokozót, a származási helye: Németország. Onnan jött a fa, de még a homok is, én meg csak néztem, hogy ennek mi értelme? Fa, asztalos, homok itt is van, akkor minek kell rárakni a kamionra? Nyilván nem eggyel jöttek, hanem sok konténerrel, bûzzel, át a kontinensen. Nem értem, hogy miért így kell ezt csinálni. Persze valakinek biztos leesett a nagy lóvé, de távolabbról nézve ez akkor is butaság, és rengeteg ilyen dolog van. Hiába leszel te milliárdos, hiába van ott a böhöm nagy úszómedencéd a Dunakanyarban, meg a négyméteres betonkerítésed, amivel elszeparálod magad és a családod, és ha majd olyanra fordul, akkor még ôrbódékat is állítasz a telek négy végébe, mert ez nem fenntartható. A közösségbe kell tudni visszalépni, még akkor is, ha idegesít, hogy a postán bénák az emberek, idegesít, hogy szarakodnak a közszolgálatban, hogy a tanár nem olyan, amilyennek lennie kéne. Türelemre és megértésre lenne szükség, csakhogy mostanság ebbôl Benke Hunor van a legkevesebb.

31

A

ÉS A TILTÁSRÓL KÖRKÉRD OGYASZTÁSTÓL
ZA A DROGF JOG NEM TART VISS BÜNTETÕ
bbsége úgy gondolja, tlakosságának nagy tö lnőt Hét európai ország fe ntetőjogi szankciók, rettentő hatással a bü hogy rá nincsenek el használatától. távol tartanak a drogok másokat mégis hisz abban, hogy
politikai szabályozásról. A felmérésben részt vevô országokat (Bulgária, Csehország, Dánia, Hollandia, Lengyelország, Svédország) úgy választották ki, hogy azok az uniós drogpolitikai szabályozási modellek széles skáláját öleljék fel. Bulgária és Lengyelország ama újonnan csatlakozott országokat reprezentálja, amelyekben szigorú drogpolitika érvényesül, míg Hollandia és Dánia a liberálisabb megközelítésrôl ismert. Svédország a jóléti demokrácia mintaképe, mégis Európa egyik legszigorúbb drogpolitikáját gyakorolja, míg Csehország, a totalitárius rezsim alatt töltött évtizedek után egy relatíve liberális drogpolitika mellett kötelezte el magát. 2007-ben Magyarországon is történt egy hasonló kutatás, de némiképp különbözô kérdésekkel, ezért ezek az eredmények kimaradtak az összehasonlításból. (a magyar közvélemény-kutatás a következô webhelyen olvasható: http://drogriporter. hu/drogreform/kutatasrol). A felnôttlakosság reprezentatív mintáin végzett felmérés eredményei azt mutatják, hogy a vizsgált országok mélységesen megosztottak a kannabiszszármazékok legalizációjával kapcsolatban: Svédországban, Bulgáriában és Lengyelországban a válaszadók több mint fele (58%, 57% és 59%) a „kannabiszellenes háborút” támogatja, míg Hollandiában, Dániában és Csehországban a többség a dekriminalizáció vagy legalizáció valamilyen formája mellett teszi le voksát (76%, 62% és 59%). A válaszadók túlnyomó többsége nem tartja visszatartó erejûnek a különbözô büntetôszankciókat, amikor saját droghasználatáról hoz döntéseket: kevesebb, mint 10 százalékuk találta úgy, hogy a kábítószerek illegális mivolta visszatartja ôket azok használatától – számukra sokkal meggyôzôbbek a társadalmi és egészségügyi kockázatokkal kapcsolatos érvek. Ennek ellenére átlagosan 10-bôl kevesebb, mint 3 válaszadó (27%) törölné el teljesen a kannabiszfogyasztók büntetését. A drogtörvények valós és vélt elrettentô hatása között tehát jelentôs különbség van. A többség szerint a kábítószer-használat leginkább közegészségügyi kérdés: minden 10 válaszadóból kevesebb, mint 2 ember tartotta a legalkalmasabbnak a rendôrt arra, hogy a drogfüggôkkel foglalkozzon. Ôk úgy vélik, a családnak, vagy az egészségügyi/szociális szakembereknek kell foglalkozniuk a problémás droghasználókkal. Az eredmények azt bizonyítják, hogy a tûcsereprogramokkal kapcsolatban széles körû társadalmi konszenzus tapasztalható, miszerint ezek a programok igenis hatékonyan akadályozzák meg a HIV- és a hepatitisfertôzések terjedését az intravénás droghasználók körében. Egyes országokban, például Svédországban ez merôben ellentmond a hatóságok ellenséges hozzáállásának. A 2007-es magyarországi felmérés is hasonló következtetésekre jutott. A nemfogyasztó magyarok majdnem 90%-a azért nem próbálja ki a kábítószereket, mert azt károsnak tudja, és mindössze 5% az, akit a tiltás tartott vissza. A büntetôjogi megítélés tekintetében tiltáspártiak vagyunk: a többség szigorúan büntetné a heroinfogyasztókat (59% börtönbe zárná ôket), azonban a marihuána fogyasztóit 53% csupán szabálysértési bírsággal sújtaná, 12% pedig egyáltalán nem büntetné. A jelentés teljes szövege a TASZ új weboldalán olvasható (www.eudrogpolicy.org).
Kardos Tamás

Túl vagyunk az ENSZ Kábítószerügyi Bizottságának márciusi ülésén, ahol a delegáltak újabb 10 évet adtak a drogmentes világ megteremtésének – ennek pedig a legfôbb eszköze továbbra is a teljes körû tilalom. És bár az EU erôltette, az új dokumentum még lábjegyzetben sem tartalmazta az ártalomcsökkentést, amely pedig az ENSZ HIV-ellenes nyilatkozatai szerint a járvány visszaszorításának egyedüli hatékony módja. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) megvizsgálta, hogy az Európai Unió különbözô országaiban hogyan vélekednek a tilalom elrettentô erejérôl és az ártalomcsökkentés fontosságáról. A TASZ nemzetközi partnereivel – civil szervezetekkel és szakértôkkel – közösen indította el legújabb projektjét, az Európai Drogpolitikai Kezdeményezést (EDPI) azzal a céllal, hogy elôsegítse az Európai Unió drogpolitikájának reformját. A vállalkozás alapját az a bôséges mennyiségû bizonyíték adja, amely rávilágít a jelenlegi drogpolitikák nemkívánatos, ártalmas következményeire és az alternatív ártalomcsökkentés hatékonyságára. Mindezek hozzáférhetôségének ellenére a szakemberek és a civil szervezetek kritikus üzenetei alig jutnak el a nagy nyilvánossághoz. Az EDPI célzott kampányokkal kíván hatást gyakorolni a társadalomra a médián keresztül. Új, innovatív válaszokat mutat be a drogprobléma kérdéseire, és mozgósítja a drogfogyasztó közösségeket, hogy ôk is hallassák hangjukat az ôket érintô kérdésekben. A projekt keretében szervezett elsô közvélemény-kutatás 2008 novembere és 2009 januárja között zajlott hat európai országban, és arra a kérdésre kereste a választ, hogy miként vélekednek a felnôtt európaiak a drogokkal kapcsolatos

32

Készült a

támogatásával

S MÉDIASZELEKCIÓ ÁLTUDOMÁNYO SOS GYÓGYMÓD
magunknak, melyben világot alakítottunk ki olyan dásaiból értesülünk. A 20. század derekára a sajtó pár soros híra ális fejleményeiről rtatlan műfajnak, a tudományos élet aktu édia nem nevezhető pá m m a tudomány, sem a a kíván eredni. Minthogy azonban se ján az igazság nyomáb k, aki egy-egy hír alap nehéz dolga van anna
A marihuána ártalmatlan, bár szkizofréniát okoz. Hatékony a tumorok leküzdésében, de rákkeltô hatású – összegezhetjük a fû hatásait tárgyaló, leggyakoribb félperceseket. Közismert, hogy az átlagos médiafogyasztó és a kielégítésén fáradhatatlanul munkálkodó média a tudomány világából is csak a szenzációra fogékony, így a friss tanulmányokból táplálkozó cikkeitôl aligha várhatjuk, hogy kimondják: az alkalmi spanglizóknak körülbelül akkora egészségügyi kockázatokkal kell számolniuk, mint bárki másnak. Ez ugyanis nem hír. Még akkor sem, ha a kutatás átláthatatlan metodológiája és a száraz szaknyelven megfogalmazott konklúzió lényege csupán ennyi. Ez kevés ahhoz, hogy a híradók és hírportálok kellôképpen felizgassák olvasóikat. Célravezetôbb, ha a cikknek már a címe is valami ellenében fogalmazódik meg, ugyanakkor szakmaiságról is árulkodik, például így: A tudósok bebizonyították: mégsem olyan veszélytelen a fû, mint eddig hittük!
Szelektív memória és jogkövető magatartás A hírszerkesztô – többnyire jogosan – arra apellál, hogy olvasója nem követi rendszeresen a tudományos eredmények alakulását, és igénye sincs arra, hogy egy hír kapcsán a korábbi kutatási eredményekre emlékeztessék. Olyan ez, mint a divat. Elég képben lenni azzal, hogy mi most a legtrendibb, és fölösleges a miérteken agyalni. Ha ma azt írja a lap, hogy a fû nem rákkeltô, akkor nem az. Ha holnap rákkeltônek kiáltja ki, akkor az. Az olvasó szelektív memóriája majd feloldja az ellentmondást. A politikai pártoknak is rendszerint megvan a programjukba illeszkedô felfogásuk a drogokról, ami jobbára köszönô

MÁR HATÁ RÁKKELTŐ, HOLNAP TEGNAP MÉG

viszonyban sincs a téma szakértôinek álláspontjával. Mindig készen állnak, hogy szociális érzékenységük alátámasztására elôhúzzanak egy kutatást szûkös tarsolyukból, amely a témabeli jártasságukat és persze igazukat bizonyítja. Két évvel ezelôtt, az akkor még MDF-tag Pettkó András boldogan dugta képviselôtársai orra alá az Independent vezércikkét, mely azt állítja, hogy napjaink zöldje bivalyerôs, és fogyasztói gyakran szkizofrénné válnak. Az iromány szerzôi, a szakértôi kritikák hatására, rövidesen visszavonták az állításokat, és beismerték, hogy nincs oksági kapcsolat a spanglizás és a szkizofrénia kialakulása között, sôt a mai fû sem hússzor olyan combos, mint a hippiké. Ettôl még a világ számos politikusa – többek között a mieink – változatlanul igaznak tekinti az alaposan megcáfolt írást, és beépítette tilalmat támogató „érvrendszerébe”. Gyakran a kutatók is a szelektív memória áldozataivá válnak. Júniusban nagy visszhangot kapott az a tanulmány,

amely bebizonyította, hogy az inhalált acetaldehid – ami nemcsak a joint füstjében, de a cigarettáéban, illetve a kipufogógázban is megtalálható – károsítja a DNS-t, vagyis hogy a marihuána rákkeltô. Érdekes módon a tekintélyes kutatócsoport megfeledkezett azokról a korábbi eredményekrôl, amelyek a kannabisz tüdô-, prosztata-, bôr- és mellrákellenes tulajdonságairól adtak számot, ellenben felhívták a figyelmet egy, az átlagfüvest hûen reprezentáló példára: az eset áldozata egy 27 éves fiatalember, aki 16 éven keresztül ûzte a napi 20 joint elszívásának rituális gyakorlatát, mígnem áttételes tüdôrák alakult ki nála. Vajon néhány laborba zárt fehérköpenyesen kívül bárki komolyan gondolhatja, hogy valaki 11 éves korától, bô másfél évtizeden át, ilyen felelôtlenül pazarolta a mannát? Nos, ôk komolyan gondolták, és a tanulmányuk végére egészen felbátorodva nem átallották azt javasolni a törvényhozóknak, hogy szigorítsanak a marihuánatörvényen, hiszen kiderült, hogy egy különlegesen ve-

34

szélyes anyagról van szó. Így válik az orvosból, biokémikusból a drogszabályozás hatásaival magabiztosan kalkuláló társadalomtudós, röpke nyolc oldal alatt. És a hírügynökségek mit sem sejtve terjesztik az igét, mígnem a legutolsó honlapon is megjelenik a szenzációs felfedezés. Talán már sejthetô, hogy a rádió- és televízió-mûsorok is be vannak biztosítva a hiteles információk közlésével szemben. A készítôknek óvatosan kell fogalmazniuk, hiszen az ORTT vizsgálat tárgyává teheti a drogokhoz fûzôdô kapcsolatukat, és ha úgy találja, komoly büntetést szabhat ki! Ez az óvatosság a gyakorlatban természetesen a fennálló jogszabályokhoz való idomulást jelenti, és alkalmat ad a szerkesztôség számára, hogy megmutassa: nemcsak profi, de törvénytisztelô is a stáb. A tájékoztatás kiegyensúlyozottsága és tárgyilagossága, amelyek a mûsorszolgáltatás törvénybe foglalt alapelvei, eközben másodrendû kötelezettséggé degradálódnak. A legújabb kori Kék Fény munkássága óta azt is biztosan tudjuk, hogy ez egyes szerkesztôket a legkevésbé sem bánt. A tudomány pártatlansága A világ drogokkal kapcsolatos kutatásainak 85%-át az USA-beli, Nemzeti Drogabúzus-ellenes Intézet (NIDA) pénzeli, amely a drogellenes háború fenntartásához szolgáltat tudományos muníciót, így a drogok kizárólag függôséget és betegséget okozó szerként jelenhetnek meg. A szövetségi drogpolitika és a szervezet hatékony mûködésének következtében

Kínálat egy San Franciscó-i cannabisgyógyszertárból

az 1965 és 2006 közötti bô négy évtized alatt egyetlen esetben kapott állami támogatást olyan kutatás, amely a pszichedélikus szerek gyógyászati alkalmazására irányult. Ehhez képest az 50-es években és a 60-as évek elején széles körben zajlottak eredményes vizsgálatok az LSD és a pszilocibin tartalmú (varázs)gomba alkalmazhatóságáról az alkoholizmus és más függôségek, illetve egyes mentális betegségek, például a szkizofrénia kezelésére. Hasonlóan jártak azok a kutatók is, akik a marihuána orvosi alkalmazhatóságára merészeltek pályázni a NIDA-nál. A legemlékezetesebb eset talán dr. Abramsé, aki a California Egyetem AIDS-kutatójaként kérelmet nyújtott be a szervezethez, hogy támogassák a kórosan lefogyott (Wasting-szindrómás) AIDS-betegeken végzett kutatást némi pénzzel és államilag termesztett (vagyis pocsék minôségû) marihuánával. A NIDA kilenc hónapig tudomást sem vett a kérelemrôl, majd közölte, hogy a kutatási terv tudományosan

nem állja meg a helyét. Csak többéves kálvária után, erôteljes civil nyomás hatására sikerült elismerniük a kutatás létjogosultságát, és kinyögniük a támogatást. És mi lett a vizsgálat eredménye? A marihuánát fogyasztó betegek közel háromszor annyi súlyt szedtek fel, mint a placebo bogyókkal kezeltek. Az utóbbi évek fejleménye, hogy a NIDA óvatosan kiosztott egy-egy támogatást a drogok gyógyászati alkalmazására irányuló kutatásokra. Eközben az USA új drogcárja (A drugczar elnevezés az USA drogellenes háborúját irányító Nemzeti Drogellenôrzési Hivatal mindenkori vezetôjét illeti, a tisztséget 2009 május óta Gil Kerlikowske tölti be – A Szerk.) bejelentette, hogy szakítani kíván a drogellenes háborúval és a gyógyászati marihuána ellen folytatott hadjárattal. Csak remélni tudjuk, hogy az új idôk szele egyszer még a hazai média vitorláiba is belekap.
KT

IKSZ-AKTÁK
k Kereszténydemokratá ek a legtöbben az Ifjú intett nél rágalmazták meg „Uborkaszezon” – legy akik a legfőbb ügyész akciójára, , hogy a jogász Szövetségének (IKSZ) nes.” Az kevésbé furcsa gy llják: „A CK törvényelle l, sokkal meglepőbb, ho lapunkat, hogy azt ha tályos jogszabályokka a ha nk. Rétvári nincs tisztában gságokat terjeszt rólu ket sutba vágva hazu a keresztény értéke
„Ne tégy felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot!” – így a nyolcadik parancsolat a tízbôl. Persze, tudjuk, hogy nagyon övön aluli a Tízparancsolat betartásának számonkérése a kereszténydemokratákon, de kénytelenek vagyunk emlékeztetni a hitükbôl politikát formálókat vallásuk alaptételeire, mikor a hazugságaikat kövekként dobálják felénk. Most kivételesen mi sem kenyérrel dobunk vissza, de a rágalmazásban sem kívánunk rész venni. Rétvári és cimborája – a South Park szmókereként elhíresült Törcsi – július 17-én sajtót tájékoztatott a Legfôbb Ügyészség elôtt, hogy a média is megtudja, milyen ördögi dolgokat is tartalmaz a lapunk. A nagy nyilvánosság elôtt sajnos többször is csorba esett a keresztény ifjak becsületén és igazmondásán. Legsúlyosabb vádként ugyanis Rétvári azt állította, a lap „nyíltan vállalja, hogy a kábítószerek egy részét legalizálni kell”. Látszik, hogy nem mélyedt bele a kezében szorongatott újságba (öröm volt ezt a képet látni a Magyar Hírlap honlapján!), mert az álláspontunk ennél árnyaltabb. A fogyasztás dekriminalizációja és a saját felhasználásra történô termesztés jogszabályi hátterének megteremtésével maradéktalanul egyetértünk – hiszen így elkerülhetô az érintkezés a feketepiaccal, és a fogyasztóknak nem kell bûnszervezeteket támogatniuk –, de nem vagyunk arról meggyôzôdve, hogy a legális marihuánapiacnak már eljött az ideje. Éppen ezért nem is állítottunk ilyet sem az újságban, sem egyéb fórumon, bár, ahogyan errôl rövidesen a nyilvánosság is megbizonyosodhatott, a szólásszabadság lehetôséget adna erre. Pár nappal az ominózus sajtótájékoztató után a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közzétette az esettel kapcsolatos álláspontját, amiben leírja, hogy „Magyarországon a hatályos törvények semmilyen módon nem tiltják, hogy egy újság vagy például egy internetes oldal a kendertermesztéssel kapcsolatban, általánosságban tanácsokat adjon vagy ismereteket terjesszen. 2003 tavaszáig valóban volt hatályban egy olyan Btk.-paragrafus, amely nevesítetten büntette a kábítószer-termesztéshez vagy drog-elôállításhoz szükséges technikai vagy tudományos ismeretek átadását, azonban a Btk.-nak ezt a – szinte soha nem használt – szakaszát a jogalkotó már több mint hat évvel ezelôtt hatályon kívül helyezte.” A szabad termesztést támogató álláspont hangoztatásával kapcsolatos jogi verdikt pedig a következôképpen szól: „A szólás szabadsága az e vélemények

A

ESZÉDE RKESZTŐSÉG VÉDŐB SZE

terjesztôit ugyanúgy megilleti, mint a drogügyben gyakran tudatlanságból fakadó tévhiteket terjesztô, vagy tudatosan csúsztató politikai pártok, vagy azok ifjúsági szervezeteinek prominenseit.” Ahogyan mi sem szaladunk az ügyészségre, ha az IKSZ a drogokkal kapcsolatos, tévképzetekben gazdag gondolatait hangoztatja, úgy tôlük is elvárnánk, hogy szabadon kifejthessük a véleményünket a témáról, és szaktekintélyeket faggassunk a szabályozás vagy éppen a prevenció kérdésérôl.

36

A kereszténydeformaták ennél persze tovább is mennek, és úgy ítélik, hogy a tavalyi heroin-túladagolások csak fokozzák a felelôsségünket. Miért is? Azért, mert minden számunkban foglalkozunk a drogprevenció és az ártalomcsökkentés témájával, illetve a drogszakma neves képviselôivel készítünk interjúkat? Vagy amiatt, hogy a szélsôséges fogyasztási szokások helyett a tudatosságra és az egészséges életmódra biztatjuk az olvasókat? (Bármilyen furcsa, a drogfogyasztás gyakran határozott egészségtudattal párosul.) Esetleg azért, mert aki saját magának termeszt, az nem találkozik a dílerrel, aki keményebb drogokkal is kínálja? Ideje lenne megtanulnia az IKSZ preventorainak is, hogy a kapudrogelmélet a drogfogyasztás komplexitásának vállalhatatlan leegyszerûsítése és félreértése, amit a szakma már régesrég meghaladottnak tekint. Nemcsak azért, mert közismert, hogy míg százezrek szívnak rendszeresen füvet, addig a heroint használók száma ennek töredéke, hanem mert ez a megközelítés sok mindent nélkülöz a képletbôl. Például a szociokulturális hátteret. Egyáltalán nem mindegy, hogy milyen körülmények között nô fel a fiatal, milyen társadalmi helyzetû és végzettségû szülôk milyen értékek mentén nevelték. A fogyasztás motivációja is kulcsfontosságú. Nem véletlen, hogy a fôváros szegényebb kerületeiben elterjedtebb az intravénás fogyasztás, de a jelenséget a kapudrogelmélet aligha magyarázza meg. És lássuk be, a drogszabályozás szigorítása, vagy éppen egy kenderkultúrával foglalkozó lap betiltása sem javítana sokat ezen a helyzeten. De hogy ne csak a saját igazunkat hajtogassuk, kikértük egy szakmai szervezet, a szenvedélybetegségekkel és azok áldozataival foglalkozó Kék Pont Alapítvány véleményét is lapunkról, akik megerôsítettek meggyôzôdésünkben. Idézünk az állásfoglalásukból: „Szakmai meggyôzôdésünk, hogy egy, a fiatalok körében, az illegalitása ellenére is bizonyítottan igen népszerû tudatmódosító szer fogyasztásával kapcsolatos nyílt és ôszinte társadalmi diskurzus csak az érintett fogyasztók véleményének megismerésén és a fogyasztás demisztifikálásán keresztül alakulhat ki, amelyben a Cannabis Kultusz c. újság is hasznos színtér lehet.” Bár a túl sok vád azt a gyanút kelti, hogy önmagában egyik sem túl erôs, Rétváriék biztos, ami biztos, elôhúzták a morális felelôsség kártyát is, mondván, „a mai súlyos gazdasági és társadalmi krízis közepette, amikor a magyar fiatalok a kilátástalanságtól vezérelve hagyják el az országot, egyátalán nem arra van szükségük, hogy kábítószerfogyasztási tanácsokat adjanak nekik ingyenesen, sokkal inkább stabil jövôképet kellene mutatni számukra”. Aha, most már az idôzítéssel van a baj! Bár az elsô lapszámot a gazdasági válság kialakulása elôtti hónapban adtuk ki, a világpiaci folyamatokat és a társadalmi krízist látva a fejünkhöz kellett volna kapnunk, és céljainkat átértékelve más elfoglaltság után illett volna néznünk. Például elkezdhettünk volna stabil jövôképet festeni a fiataloknak, elvégre ez alapvetôen a kulturális folyóiratok és nem a szülôk, a közoktatás és a politikusok feladata. Rétvári sajnos még mindig azt gondolja, hogy aki a kábítószerek témakörében merészel publikálni, és nem a tiltás mellett érvel, annak börtönben a helye. Vajon elgondolkodtak-e már saját morális felelôsségükön? Feltûnt

nekik, hogy egy olyan drogpolitikát támogatnak, amely nem járul hozzá, hogy kevesebben próbálják ki a különbözô drogokat, sem ahhoz, hogy az elsô használat elôtt tisztában legyenek a várható következményekkel, de ahhoz sem, hogy a problémás drogfogyasztók megfelelô kezelésbe kerüljenek? A keresztény felebaráti szeretet mondatja velük, hogy az amúgy törvénytisztelô, de alkalmanként marihuánával kikapcsolódó állampolgárokat büntetôjogi szankciókkal fenyegessék? Még mindig az ördöggel cimborálásnál tartunk? Ôszintén reméljük, hogy egyszer az IKSZ is túllép mások rágalmazásán meg a fû=heroin mantrán, és a nyilvánosság elôtt is hajlandó lesz megválaszolni a fenti kérdéseket, és ha képes rá, meggyôzôen érvel a tiltáson alapuló drogpolitika hatékonysága mellett. Addig viszont hadd ne kezeljük egyenrangú vitapartnerként azokat az ifjakat, akik a szerkesztôségünket megkerülve rögtön a Legfôbb Ügyészséghez fordultak. Pedig két pont között a legrövidebb út az egyenes.
Kardos Tamás

37

LETESSÉG ÉVE A MÉRTÉK J KEVESEBBET!
MER
drogmentes világ ciós szervezetek már a tű drogpreven szereiket. Nálunk A progresszív szemléle gy kevésbé elmés mód bb lgozzák ki elmés va bbi (droglátó) és legúja kudarcából kiindulva do kreatívjai nyertek korá et! tvány y érzed, merj kevesebb eddig a Kék Pont Alapí ennyi jólesik, és ha úg gyassz, am kampányötletükkel: Fo
Azt hiszem, sokan bajban lennénk, ha arra kérnének, soroljunk fel három, az Ókorban nagyra tartott erényt. Még nehezebb helyzetbe kerülnénk, ha korunk azon erényeit próbálnánk meghatározni, amelyek irányelvként szolgálnak az értékek dzsungelében. (Az önéletrajzunkba rutinszerûen behazudott kiváló kommunikációs készségtôl, rugalmasságtól, csapatjátékosságtól és társaiktól most tekintsünk el). Ugye? Nem is olyan könnyû… A Kék Pont áldatlan helyzetünkre kínál gyógyírt azzal, hogy újraéleszti az egyik legôsibb erényt, mellyel elkerülhetjük a túlszívásokat, de absztinenciát sem kell fogadnunk. Ez az erény a Mértékletesség. A program céljáról természetesen megkérdeztük Varga Dánielt a Mértékletesség Évekampány koordinátorát is. A májusban indult programunkkal azt szeretnénk elérni, hogy a mértékletesség szavunk, a hozzá fûzôdô viszonyunk és a mögöttes ideológia kapjon újra jelentôs szerepet az életünkben. Beszéljünk arról, hogy mit jelent mértékletesnek lenni, és ismerjük el, hogy vannak bizonyos örömforrásaink, amiket szeretünk használni. Ugyanakkor az öröm és a végletek közötti határvonal meghúzásához szükségünk van valamilyen eszközre. Mi azt szeretnénk, hogy

Varga Dániel a Mértékletesség Éve kampány nyitórendezvényén

lássuk meg magunkban, hogy meddig jó, és mikortól fordul ellenünk egy alapvetôen örömöt okozó tevékenység. Ennek érdekében megpróbáljuk a fiatalokat felnôtt és tudatos emberekként kezelni, és olyan eszközt adni a kezükbe, amivel ôk maguk tudják kontrollálni saját szerhasználatukat.

A mertekletes.hu oldalon a tudattablón lehet rögzíteni a legális és illegális szerfogyasztást és a cselekvéses tudatmódosítást, hozzárendelve az örömszerzés mértékét. A magunk által készített statisztikákból aztán leolvashatjuk,

38

hogy valóban örömet okoz-e számunkra az adott tevékenység, vagy már kezd átfordulni egy nemkívánatos dologgá – emelte ki a Kék Pont munkatársa. Ha még nem vált volna kellôképpen vonzóvá a mértékletesség jegyében folytatott élet, akkor megjegyeznénk az egyik hallatlan elônyét, amelyet az ókori görögök élvezhettek: a mértékletesség erényének tisztelete és követése számukra szükségtelenné, sôt értelmetlenné tette a tudatmódosításra alkalmas szerek tiltásának még a gondolatát is. Világos: minek tiltsuk bármelyik szer használatát, ha azok a társadalom számára – az öntudatos fogyasztásnak köszönhetôen – egyáltalán nem okoznak problémát? Azokban a társadalmakban pedig, amelyekbôl a mértékletesség erényének a csírája is hiányzik, a szabályozástól függetlenül a szélsôséges fogyasztási formák kerülnek elôtérben. Bár a Kék Pont nem kíván semelyik drogpolitikai irányzat mellett állást foglalni – hiszen bármilyen törvényi környezet mellett lehetünk mértékletesek, vagy mértéktelenek –, mégis temeti azt a drogháborút, amely megvalósíthatónak ítéli a drogmentes társadalmat. Mivel minden jel arra mutat, hogy a drogok használata nem vonható ki az emberi kultúrákból, az egészségtudatos nevelésnek a mértékletesség és az ártalmak csökkentése felé orientálódását támogatja. Közérdekû bejelentés: A szervezô Kék Pont Alapítvány arra biztat mindenkit, aki rokonszenvezik a Mértékletesség Éve kampány céljaival, hogy vegyen részt ebben a közös tudatmódosító kísérletben, ossza meg velük véleményét, javaslatait, és csatlakozzon a kampányhoz saját eszközeivel!
Kardos Tamás

„BÛNÖZZ” KEVESEBBET!
Merész vállalkozás hadat üzenni a hét fô bûn némelyikének. Ez még a Brad Pitt által megszemélyesített David Mils nyomozónak sem sikerült a Hetedikben. Igaz, ôt nem segítette egy webkettes fejlesztés, a mertekletes.hu. A hazai fogyasztók számára azonban elég egy regisztráció, és máris kezdôdhet az önmérséklés, ha szükséges! A honlap ugyanis nem kevesebbre próbálja rászoktatni látogatóit, mint hogy napi rendszerességgel naplózza, és osztályozza (1 és 10 között) „káros” tevékenységeit a keménydrogozástól a teázáson és kakaózáson át a túlóráig vagy a virtuális pornó nézéséig. Hatásos próbálkozásnak tûnik, és bár a két habos kakaó grafikonos ábrázolása még nem sokkol egy gyenge akaratú embert sem, ám feltehetôleg senki sem fog azzal kérkedni, ha napi rendszerességgel tolja intravénásan az anyagot, vagy ipari mennyiségben tölti le Kovi filmjeit. Fôleg munkaidôben. Az alapítvány munkatársai évek óta arra próbálják felhívni a figyelmet, hogy nincs drogmentes társadalom, azonban ezek ártalmai némi odafigyeléssel csökkenthetôek. Tapasztalataik szerint az utcai szerek háttérbe szorultak a legális drogokkal szemben, ezért minél tudatosabb védelmet kell nyújtani a dílerek mellett az alkohol- vagy dohánytermékforgalmazókkal szemben is. A honlap is ennek szellemében jött létre, ahol „felelôsségteljes, felnôtt emberek” figyelmét szeretnék ráirányítani arra, hogy önkontrollal nyúljanak a szerekhez. Mottójuknak a „Merj kevesebbet” választották. A cikk készítésének napjáig közel háromszázötvenen éltek a lehetôséggel, igaz – a droghasználat és -terjesztés büntethetôségének tudatában – szinte kivétel nélkül az anonimitás mellett döntve, ami a weblap egyik alapfunkcióját, a közösségépítést negligálja. Emellett pedig a „mások tudata” funkciót teszi egyhangúvá: legtöbb esetben üres adatlapokat és titkosított grafikonokat találunk. Figyelem! a regisztrálóknak érdemes vigyázni, rendôrségi kérésre az üzemeltetôk kötelesek kiadni a felhasználók adatait (Ezért javasolják a Kék Pont munkatársai, hogy egy kizárólag e célra létrehozott, új e-mail-címrôl regisztráljunk – A Szerk.). Így kissé magányosnak tûnik a harc, ami azért baj, mert ugye egyedül a legnehezebb. Az oldal készítôi természetesen próbálják a helyes irányba terelni felhasználóikat, a „tudástár” menüpontban például részletes információkat kaphatunk a leggyakrabban használt legális és illegális tudatmódosító szerekrôl. Ugyancsak itt olvashatunk egy érdekes összefoglalót a mértékletesség erényérôl is. (Zárójeles megjegyzés: érdemes lett volna egy bekezdést szentelni magának az erény kifejezésnek is, csak a biztonság kedvéért.) A webtartalom erôsségévé válhat a blogok írása, amelyekben a 21. századi elvárásoknak megfelelôen már videók és képek is feltölthetôk. A mértékeletes. hu nyitólapján leszögezi: a mértékletesség erénye fokozza a gyönyört, védi az egészséget és csiszolja az elmét. A statisztika menüpont tanúsága szerint a közel 350 felhasználó cirka 1000 szál cigarettát, 9 gramm kokaint, 3 liter égetett szeszt pusztított el az elmúlt egy hétben. Emellett 370 órát töltött internetezéssel, 100 órát tévézéssel, és 40 órát szeretkezéssel. Érdemes lesz visszatérni ezekre az adatokra néhány hónap múlva, hiszen a regisztrált „bûnösök” magatartása dönti el: hasznosnak bizonyul-e a kezdeményezés. BÁ

39

ILYEN A JÓ FŰ? M
AKÁR VETTEM, AKÁR VETET

TEM

és nem is szeretünk egyáltalán nem baj –, mán – ami azért fű, azt mindenki Nem szeretünk egyfor ezért, hogy milyen a jó gy csak nem az. Éppen őke vagy barna, sör va egyformát, ami megint , kültéri vagy beltéri, sz m gy Indica nt, amit semmiképp se maga dönti el. Sativa va is van néhány szempo lga. Még gyni az értékeléskor. bor – leginkább ízlés do mes figyelmen kívül ha érde
Az érzékszervek fejlesztése fontos, és leginkább tapasztalat útján történhet. Sajnos a mai fogyasztók által elérhetô fajták száma meglehetôsen korlátozott azért is, mert a termesztôk a mennyiséget a minôség elé helyezik, így számos fajta hiába létezik, sosem kerül a nagyérdemû elé. Küllem Már szemrevételezésre is sok mindent megállapíthatunk a minôségrôl, például abból, hogy mennyire leveles a virágzat. Ha az volt, jól körbe lett-e nyírva, vagy maradtak rajta száracskák, levélkék. Általában nemkívánatosak az olyan fajták, amik a virágzat körül is bôven el vannak eresztve levelekkel, mivel ezek kannabinoidtartalma alacsonyabb. Ezt manikûrözéssel lehet orvosolni, melynek célja, hogy a lehetô legkevesebb levélke és levélnyél maradjon a virágokon. Ebbôl a szempontból lényeges, hogy a virágzat tömör vagy inkább ritka és laza volt eredetileg. Ha a virágzat könnyen törik, túl száraz lehet, vagy hosszú ideje tárolták – nem megfelelô módon –, ilyenkor a THC-tartalom csökken, és a hatás sokkal inkább „testi” lesz. (Errôl bôvebben késôbb.) Ha lehet formázgatni és morzsolni anélkül, hogy porrá zúzódna, tehát még rugalmasak a szövetek, akkor friss, ami azt jelenti hogy nehezen fog égni, kaparóbb lesz a füstje. Ha a külsô részek szárazak, belül viszont még élôk a szövetek, az érlelésért járna elégtelen. Közelebbről megvizsgálva A legfontosabb, hogy gyantából és gyantamirigyekbôl bôségesen van-e a virágzaton. Lényeges a mirigyek állapota és színe, hogy vannak-e közöttük fejvesztettek, megbarnultak vagy még átlátszó fejrész40

szel rendelkezôk. Nyilván minél gyantásabb egy virág, annál jobb a hatóanyagtartalom szempontjából. Az érettségérôl sok mindent elárul a mirigyek színe. Ha többségük átlátszó fejjel rendelkezik, akkor még éretlennek, ha a színe tejszerû, akkor érett, ha már megbarnultak akkor túl érett a növény. A bebarnult mirigyekben már megkezdôdtek a THC lebomlásáért felelôs folyamatok. A növények állaga, potenciája, hatásfoka és típusa a szüret után, a tárolás alatt is folyamatosan változik, így egy-egy virágzat minôsége nem csak a növény érettségi állapotától függhet, hanem attól is, hogy késôbb hogy bántak vele. Ha nem kellô óvatossággal kezelték, a mirigyek összezúzódhatnak, a gyantacseppecskék lehullanak vagy szétkenôdnek, ami a kannabinoidok gyorsabb lebomlásához, ezzel együtt potenciavesztéshez vezet. Ezeket a cseppeket normális esetben egy vékony viaszréteg védi, ami ha megsérül, az értékes vegyületek hamar oxidációnak indulnak.

Íz és illat Ez ugyan teljesen a fogyasztó ízlésétôl függ, persze a dohos, fás vagy szalmaszerû ízek sok embernek nem tartoznak a kedvencei közé. Az íz az egyik fontos faktor a kender minôsítésénél. Az ízek kavalkádja, amik a kenderfajtákban megnyilvánulhatnak, igazán rendkívüliek és jellegzetesek. A világon semmilyen más növény nem tudja ízek és illatok ilyen változatosságát felmutatni. Irányadó lehet, hogy milyen a virágzat elsôdleges illata, miután meg lett törve, illetve milyen az illat intenzitása. Átható, kellemes vagy éppen hanyatt vágódsz tôle. A Hindu Kush például híres ez utóbbi tulajdonságáról. A kender fô aromája lehet fás, fûszeres, gyümölcsös, földes, vegyszeres vagy növényi – igen széles a spektrum. Ennél specifikusabb aromák például a fenyô és a cédrus (a fás kategóriában), a poros és a dohos (a föld kategóriában), a feketeáfonya és a mangó (a gyümölcsös kategóriában) stb... A legtöbb aroma

bizonyos fajok kombinációjával létrehozható. A legtöbb ilyen fajtában akkor nyilvánulnak meg ezek az aromák, amikor eredeti élôhelyükön, a szülôhazában termesztik ôket, szabad ég alatt. Az aroma és íz különbözô szakaszonként változhat. Az élô növény bugájának aromája, a szárított és érlelt bugáé, a beszívott és kifújt füst aromája eltérhet egymástól. Nemesítéskor elsôdlegesen a legmegfelelôbb érettségi állapotban lévô, manikûrözött, érlelt virágzat minôségét és hatását veszem figyelembe. Füst A füvet igazán élvezni csak magában, dohány nélkül lehet. A virágok aromája, íze egy kisebb üvegpipán keresztül jön át a legjobban. Persze az is fontos, hogy a „bíró” melyik fogyasztási módszert preferálja. Nem mindegy, hogy ég, szép egyenletesen, vagy bealszik, pattog, serceg. A hamu szürke, könnyen szétporlik, vagy kemény, egyben marad és kátrányfekete. Ezekbôl ugyanis kiderül, hogy rendesen át lett-e mosva a talaj a szüret elôtt egy-két héttel, így a tápsókból és a torokkaparásért felelôs klorofillból kevesebb maradt a szövetekben. A lassú száradás és a hosszú érlelés segít a káros vegyületek lebomlásában. Az a jó, ha a hamu világosszürke, és könnyen szétporlad. Tény, hogy a füst köhögtet. A kannabisztól kétféle köhögést lehet megkülönböztetni, az egyiket a kátrány okozza, ez inkább kaparja a torkot, kínzó és erôltetett, a másik egyszerûen feltör a hörgôk hirtelen tágulása miatt, ezt néhányan szeretik is. Hatás Sok hasonlóság van a borászat és a kenderipar között. Az egyik, hogy mindkettô a „szakértô ízlelést” használja a termék jellemvonásainak felismerésére és megkülönböztetésére. Akárhogy is, a borral ellentétben a kannabisz esetében egy további szempontot is mérlegelni kell: a termék által keltett hatásokat. A különbözô borok hatása hasonló és az alkohol túlfogyasztása mérgezô, míg a kender a hatások széles spektrumát nyújtja, és hatóanyaga nem méreg. Néhány fû kimondottan kedvezô lehet mentálisan, még ha ízre talán kevésbé válik be, míg mások nagyon finomak lehetnek, miközben túl enyhe, netán nemkívánatos hatásokat kelthetnek. Az elsô vizsgálandó szempont a „fent vagy lent” hatás. A „fent” a kannabisz stimuláló hatásait jelenti, míg a „lent” a nyugtató hatásokat. A „fent” stimulálja az érzelmeket, inspirálja a szociabilitást és a beszédességet. A „lent” csillapító, nyugtató hatású. Egyesek a stimuláló állapotot a fejükben érzik, ezért „agyi highnak” is nevezik, a nyugtatót pedig a testben, ez a „testi high”– és noha ez a megfogalmazás részben igaz, mégis félrevezetô. A túl korai vagy túl késôi szüret befolyásolja, hogy agyi, vagy inkább testi lesz a hatás. A késôbbi inkább testi hight okoz. Emellett egy növény hatását a genetikailag öröklött tulajdonságok is meghatározzák. Érdemes vizsgálni az idôtartamot is. Néhány fajta 15–30 perces hatást fejt ki, míg mások akár 6-7 órás élményt is nyújtanak. Ismét megemlítendô, hogy a szüretelési és manikûrözési technikák ezt nagyban befolyásolhatják, de jórészt örökölt tulajdonságokról van szó. A fûfogyasztás talán legfontosabb aspektusa a kialakuló tolerancia. Vagyis, hogy a termék képes-e azonos hatást biztosítani hosszabb idôintervallumokon keresztül, hónapokon, éveken, évtizedeken át – ez a burnout faktor. A legtöbb fajtának, mely a piacon van, borzasztó a toleranciafaktora: gyors hozzászokás, miután a termék újdonságérzete elmúlik, ami akár egy hét alatt is megtörténhet. A tolerancia másik aspektusa, hogy milyen magasra tud feljutni az adott fajtával a fogyasztó. Vagyis hogy hány slukkot lehet elszívni belôle, amikor a következô slukk már nem okoz számottevô változást. A legtöbb Indicánál alacsony a plafon, max. 10 slukk, de például a 22%-os White Widow esetében kb. 5 slukkot jelent egy tépés. Ha többet szívsz ennél bármilyen erôsebb Indicából, akkor sem tudsz magasabb szintre érni, és többnyire elalszol. Néhány Sativának azonban igen magas a plafonja, vagy olyan, mintha nem is lenne nekik. Vagyis minél többet szívsz, annál feljebb és tovább mész. Az Oaxaca Highland Gold, Black Magic African és a Highland Thai olyan fajták, amiknek igen magas, vagy nincs is plafonjuk. A mentális hatások utolsó aspektusánál azt kell megvizsgálni, hogy a nemesített fajtából vett minták mennyire okoznak szorongást. Néhány fajta növeli a szorongást, míg mások csökkentik. Ez más érzésekkel is megtörténhet, tehát felerôsíthet vagy csillapíthat bizonyos érzéseket. Általában a stimuláns, agyi hatást produkáló változatok kelthetnek szorongást, de ez nem mindig igaz. A túl gyorsan kiszárított bugák, vagy a túl korai szüret is hozzájárulhat a szorongáskeltô faktor növeléséhez, ez a növény genetikai hozadékában is kódolva van. Persze nemcsak rekreációs célokkal, hanem gyógyhatásai miatt is használják a kendert. Ilyen gyógyhatások lehetnek például: az étvágyfokozó, hányingercsökkentô hatás (például daganatos és AIDS-betegeknél, anorexiásoknál), a szemnyomáscsökkentô (zöldhályog esetén), a hörgôtágító (asztmásoknál), az izomlazító, nyugtató, fájdalomcsillapító vagy vérnyomáscsökkentô hatás. A jó minôségû kender termesztése és nemesítése sokak szerint inkább mûvészet, mint tudomány. Kreatív elme és képzelet kell ahhoz, hogy sikereket érjünk el e téren. A másik követelmény a felettébb kifinomult ízlés, mely képes felismerni alig észrevehetô különbségeket az íz, az illatok, a mentális állapotok és a pszichés hatások kavalkádjában.
forrás: egykalapalatt.info

41

a fő az artériákat, hisz ezek áinak is nevezhetnénk t Szervezetünk autópály t és ásványi anyagoka , a vérrel együtt oxigén s mint ilyenek Persze ahhoz, hogy ez vérszállító csatornák, legtávolabbi pontjaiba. st ak rugalmasaknak, juttatnak a szívből a te működjön, az artériákn nnakadások nélkül és azonban épp az állandó folyamat fe ek kell lenniük. A füstöl kódástól mentesekn ebébe’ kender, erőseknek, de főleg lera tudatos ember, kinek zs , ezért a ármilyen ételt. ellenkező hatást vált ki batyujába’ sem hord ak
A hamubasült pogácsa tehát biztosan kilôve, de jó, ha a szalonna, és az oldalas is a sertésen marad – valamit valamiért, ugye. Persze nem kell egybôl elfelejtenünk a jó magyar konyhát, de az ész nélkül habzsolt zsíros, koleszterindús ételek bizony nyomot hagynak az erek falán. Ha emellé sûrûn szívogatunk is, még ezek a „piszkos” falak is legyengülnek. Az autópályás hasonlatnál maradva, olyan ez, mintha a Balatont csak kátyús, erdei mellékutakon közelítenénk meg az M7-es helyett. Kis szerencsével ugyan még így is leérhetünk, az igazi krach akkor üt be, ha egy kidôlt fa elállja az utunk. A véredényekben felhalmozódott zsiradék hasonlóan blokkolja a vér áramlását, viszont a végeredmény nem egy elmaradt nyaralás, hanem szívroham vagy agyvérzés, amit a gyenge, esetleg megrepedt érhálózatban kialakuló vérrögök idéznek elô. Tehát az artériák tisztántartása nem csupán az egészséges keringés kulcsa, hanem a hosszú és egészséges élet titka is egyben. Szerencsére vannak olyan ételek és italok, amelyek erôsítik és segítenek tisztán tartani az artériákat. Grapefruit Rendkívül jótékony rostot, úgynevezett pektint tartalmaz, amelyrôl állatokon végzett kísérletek során kimutatták, hogy gátolja az artherosclerosis kialakulását, magyarul a káros anyagok lerakódását az ér falán. Mindazonáltal gondolkodott már valaki azon, hogy a grapefruit honnan és miért kapta a nevét, ha egyszer nyers fordításban „szôlôgyümölcsöt” jelent?! Zöldtea Amellett hogy séfbácsi is ezt ajánlja ebben a hónapban, ez az egészséges ital procianidineket tartalmaz. A nem éppen hétköznapi névvel megáldott alkotóelemek a vérrögök esküdt ellenségei, ráadásul erôsítik a szívet és az ereket „bélelô” szöveteket. Alma Akár hálásak is lehetnénk Évának, amiért, hátat fordítva az isteni parancsnak, némi unszolásra beleharapott a tiltott gyümölcsbe. Az almák, különösen a zöld és a piros, szintén procianidinekben gazdagok. Garbanzo bab Mifelénk ugyan nem túl gyakori ez az ázsiai babfajta, ám az érrendszerre kifejtett jótékony hatása miatt mindenképpen listánkra kívánkozik. Tudniillik olyan rostokat tartalmaz, amelyek segítenek eltávolítani a koleszterintartalmú epét a szervezetbôl, s ily módon akadályozza a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását.

ARTÉRIÁKAT ÍTI ÉS TISZTÍTJA AZ TÍZ ÉTEL, AMI ERŐS

BELI HA JSZA VÉR

42

Olívaolaj A Cardio2000 tanulmány szerint, ha zsiradékként csak és kizárólag olívaolajat használunk, felére csökkenthetjük a szívkoszorúér-betegség kialakulásának kockázatát. Ma már azt is tudjuk, hogy az olívaolaj koleszterinjében található telítetlen zsírsavak kevésbé oxidálódnak. Ez azért lényeges, mert csak az oxidálódott koleszterin képes megtapadni az erek falán. Spenót Ha már a koleszterin oxidálásánál tartunk, muszáj megemlítenünk Popeye kedvenc eledelét, a spenótot. Ez a zöldleveles kétszikû ugyanis C- és A-vitaminban igen gazdag, melyek együtt szintén kiválóan képesek összefogni a koleszterin oxidálódása ellen.

amelyek a vérrögök kialakulását és a spenóthoz hasonlóan a koleszterin oxidálódását akadályozzák. Paradicsom Az idegen szavak arányát javítandó új névvel, a likopinnal ismerkedhetünk meg a paradicsom kapcsán. Ez is egy antioxidáns, amelynek lényege a fentiek ismeretében most már könnyedén kikövetkeztethetô. Nem véletlen azonban, hogy ennyi szót ejtünk az oxidációról, hiszen ez a folyamat a legfôbb kockázati tényezô, már ami a szív- és érrendszeri betegségeket illeti. Vörösszárú mángold Leveles répának is nevezik, s bár a Földközi-tenger környékén már jóval idôszámításunk elôtt is ismerték, napjainkra szinte teljesen eltûnt Európából, a szintén az antioxidáns hatásairól ismert, E-vitaminban gazdag mángold. Legközelebbi, nálunk is ismert rokona – nemcsak E-tekintetben, hanem biológiailag is – a cékla. Rendszeres fogyasztásával az artherosclerosis veszélye jelentôsen csökkenthetô. Fokhagyma Végül ejtsünk szót az abszolút jolly jokerrôl, az érrendszeri betegségek legádázabb ellenségérôl. A hosszan tartó, büdös és kellemetlen szájszagért cserébe a fok-

hagyma egyrészt serkenti a nitrogénmonoxid termelését, amely nyugtatja és ellazítja az érfalakat, másrészt pedig gátolja a koszorúér meszesedését, ami egyébiránt a káros anyagok lerakódásának elsô jele. A berlini gyógyszerészeti egyetem kutatója, a kimondhatatlan nevû Güautnter Siegel professzor kutatásai során bebizonyította, hogy a fokhagyma a legapróbb zsírrögök kialakulását is gátolja, a már meglévôk méretét pedig 20 százalékkal csökkenti. Azt már szinte felesleges is említenünk, hogy a gerezdek belseje telis-tele van antioxidánsokkal. A felsoroltakon kívül tulajdonképpen minden zöldség és gyümölcs jót tesz az érrendszernek, kivéve talán a fröccsöntött spanyol epret, de vannak köztük olyanok, amelyek páratlan fegyverarzenállal vonulnak fel a szervezetünk úthálózatát veszélyeztetô betegségek ellen. Márpedig fûfejûként, de még csak egyszerû dohányosként is tisztában kell lennünk azzal, hogy a füstölés a legkisebb mértékben sem egészséges, sôt, egyenesen káros. Mindazonáltal, ha csak egy csöpp figyelmet is fordítunk arra, hogy ezeket a káros hatásokat, ártalmakat csökkentsük, akkor nemcsak a szervezetünk, hanem a lelkiismeretünk is tisztább lehet. Ajánljuk tehát az olívaolajban pirított fokhagymás lazacszeleteket garbanzo babbal, friss spenótlevél kelyhekben, paradicsom- vagy céklasalátával.
H. Mint Kornél

Lazac „Nagy patakban kis lazac halad, hallgassuk hát lazán e kis lazachalat…” – énekli Tom Green a CoolTúra címû filmben, talán nem is sejtve, hogy ez a vörös húsú hal telis-tele van ómega-3 zsírsavakkal,

43

LIZÁLÓDÓ VIL ÁG DIGITA LITIKA
z a fejezethez, amelyről zatunk elérkezett ahho soro egyes háztartásban A reggaeről szóló cikk i stílus ma már minden i, és amely zene nak köszönhetően. a legtöbbet lehetne írn óknak, zenei televíziók nem, a rádi ezett dancehall. jelen van, ha másképp m más, mint az úgynev Ez pedig ne

IZÁTOR ÉS PO ANCEHALL, SZINTET D

A dancehall jelentése a szó jamaikai használatában kettôs. Egyrészt a roots idôszak után (kb. 1980-as évek utáni) kisebb-nagyobb mértékben digitális módszerekkel elkészített zenét értik alatta, másrészt a jamaikai zene mindig is dancehall volt, ugyanis a szó egyben táncteret is jelent, az ott játszott zenei stílusoktól függetlenül. Nézzük tehát, mi vezetett a roots reggae átalakulásához. Már az eddigiekben is kiderült, hogy Jamaicában a zene átalakulásának fontos eleme a szigetországban lejátszódó gazdasági, politikai, valamint társadalmi változások, amelyek mindig változást generáltak a muzsika területén is. A dancehall zene kialakulásához azonban nagyban hozzájárult az 1980-as évek technikai fejlôdése is. A politika ismét közbeszól

Bob Marley zenéje az 1970-es évek végén, és a 80-as évek elején tarolt az egész világon, a reggae legnagyobb – bár nem az elsô – világsztárja földkerekségünk
Shabba Ranks (Rexton Rawlston Fernando Gordon)

összes pontján adott koncerteket. Szûk hazájában, Jamaicában, bár nagy tisztelet övezte, ugyanekkor a kingstoni tánctereken egy új zenei stílus kezdett elterjedni: az úgynevezett korai dancehall. A korai jelzôt azért kapta ez a korszak (kb.1979– 1984), mert a dancehallra jellemzô szinte teljes digitalizáció ekkor még várat magára, azonban egyes elemeit már használják a kor feltörekvô producerei. A roots reggaehez képest a dalok témái is átértékelôdtek, Jah szeretete, a társadalom problémáinak boncolgatása mintha egy kicsit visszaszorulna, és az elôadók egyre inkább a zenében történô változásokra fókuszálnának. Olyan fiatal tehetségek kerülnek egyre inkább reflektorfénybe, mint Barrington Levy, vagy General Echo, illetve a dancehallkorszak elsô nagy sztárja, Yellowman. A korszak zenéjét a producerek határozzák meg, akik kénytelenek újra – leginkább gazdasági megfontolásból – a változó politikai feltételekhez igazodni. Az 1980-as évek ugyanis ismét politikai válságban találja a szigetet. Az újabb választási évben az eddig nagy népszerûségnek örvendô miniszterelnök Michael Manley politikájával szembefordul az ország nagy része, és történelmének legvéresebb választási kampányában a PNP (People’s National Party – a „Nemzeti Párt”) kénytelen átadni a hatalmat az Edward Seaga által vezetett JLP-nek (Jamaican Labour Party – Jamaikai Munkás Párt). Edward Seaga – ahogy a raszták nevezték, CIAga – politikája pontosan ellentéte volt hatalmi riválisának. A rasztafarimozgalmat, valamint annak értékeit („visszatérés Afrikába” stb.) és az azt képviselôket egyenesen a fejlôdés gátjának tekintette, fôleg azért, mert Manley, legalábbis szerinte, azzal a lépéssel, hogy jó kap-

Elephant Man (Bryan O’Neil)

csolatokat tartott fent afrikai „baloldali” politikusokkal, nem is beszélve Castróról, nem élvezte az amerikai politikai vezetés bizalmát. Seagát ezzel ellentétben vezetô amerikai gazdasági és politikai körök támogatták a választások alatt, sôt a mai napig úgy vélik, hogy a JLP szimpatizánsainak maga a CIA szállította a fegyvereket. Akárhogy is történt, 1980-ban a JLP átvehette a hatalmat, és az egykori zenei vezérigazgató – az egyik elsô jamaicai alapítású kiadó, a WIRL (West Indian Records Limited) volt vezetôje – az ország elsô emberévé lépett elô. Az ismét tapasztalható óriási változások és a hatalmi váltás egybeesett egy kisebb fokú világgazdasági recesszióval is. A második nagy jamaicai emigrációs hullám ebben az idôszakban következett be. (Az elsô 1962-ben volt – A Szerk.) Fôleg ennek köszönhetôen, illetve, hogy az új kormány politikai elképzelése nem kedvezett a raszta zenészeknek, a producerek

44

friss generációja – többek között Prince Jammy – új hangzások kialakításával próbálkozott. Szakítva a rootsra jellemzô tradíciókkal, új elôadókat kezdtek foglalkoztatni, és már a rocksteady-korszakban bevált alapokat hangszereltek át. Így születtek meg a korai dancehall elsô nagy számai. Az úgynevezett riddimek – olyan instrumentális alapok, amelyeket több elôadó is felhasznált – kedveztek a producereknek: kevesebb stúdióidô, nagyobb hatékonyság a motívumok ismertsége miatt, akiknek sok esetben még nem állt saját stúdió a rendelkezésükre. Amivel minden megváltozik: Sleng Teng A 1980-as évek elején a Casio piacra dobta az elsô elektromos „orgonát” (szintetizátort), amelyet nagy elôszeretettel vásároltak a világ minden pontján. Egy ilyen szerkezet került 1984ben egy Wayne Smith nevû fiatalember kezébe, aki Noel Daileynél találkozott a hangszerrel. Az eszköz tartalmazott egy elôre beprogramozott rock sample-t, amelyet lelassítva megszületett a Sleng Teng-riddim. A már korábban említett Prince Jammynek – aki késôbb King Jammyvé lépett elô a jamaicai zeneiparban – tetszett az újítás, és stúdiójában felvették az elsô digitális riddimet. A Sleng Teng óriási siker lett Jamaicában, alig néhány hónap alatt több mint 200 változatot készítettek belôle, különbözô elôadókkal, és elindult a dancehallôrület. Az új technikán alapuló zenét aztán idôvel raggának kezdték nevezni, így
Yellowman (Winston Foster)

Shaggy (Orville Richard Burrell)

különböztetve meg „zenei elôdeitôl”. 1984-tôl kezdve a jamaicai zeneiparban igazi forradalom játszódott le. Ez tetten érhetô az elôadók szinte már „futószalagon” történô megjelenésében, illetve a már korábban említett témaváltásban is. A dalokon egyre inkább követni lehetett a kiélezôdô, sok esetben nemcsak verbális rivalizálást az egyes kiadók és elôadók között, és egy új kifejezést is megtanulhattak a zenerajongók. Az úgynevezett slackness nem más volt, mint a jamaicai és amerikai gettó nyelvezetének átemelése a hanghordozókra. A slackness szövegeiben durva – néhol a közízlést nem kis mértékben sértô –, egyértelmû kifejezéseket használó jelenség lett. Témáiban a dalok legtöbbször arról szóltak, hogy ki az egyértelmû ura az új stílusnak, mire valók a nôk egy kapcsolatban, vagy hogy milyen drogokat használnak az emberek. Az 1990-es évek beköszöntével és az amerikai hip-hop elôretörésével egyre több jamaicai elôadót keresnek meg, hogy hip-hop elôadók lemezein mûködjenek közre. Az amerikai piac megnyílásával a korszak nagy elôadóinak, mint Shabba Ranks vagy Super Cat bizonyos kompromisszumokat ugyan kellett kötniük, legalábbis ha nagy kiadóhoz akartak szerzôdni. Végül az EPIC (Sony) felkarolta Shabba Rankset, és megjelent az elsô Grammy-díjas dancehalllemez az „As Raw As Ever”. A dancehallkorszak

elôretörésével a Jamaicán kívül készített reggaezene jelentôsége is megnôtt. Olyan, eredetileg jamaicai származású elôadók kerültek a zene élvonalába, mint például Shaggy. A digitalizáció és a további technikai fejlôdés – például az internet – magával hozta az elôadók számának robbanását is. Európában ezalatt további piacok nyíltak a Vasfüggöny leomlásával az 1990-es években. A dancehall és ragga stílusok ekkor Kelet-Közép-Európában inkább a hip-hoppal voltak összekapcsolódva, nem sokat kellett várni, hogy az „underground” hip-hop MC-k ezt az újfajta elôadásmódot magukévá tegyék, és egyértelmû elôfutárai legyenek az igen sajátos változatokat felmutató nemzeti reggaeszcénák kialakulásának. A dancehall és ragga természetesen a mai napig vezetô stílusnak számítanak Jamaicában és a világban, olyan elôadókkal, mint Sean Paul a Ward21, Elephant Man –, akik egyúttal elôkelô helyet foglalnak el a poppiacon is. Az újabb áttörés 1995-ben következett be, amikor a Digital B kiadó megjelentette az elsô modern roots/conscious ragga-riddimet, a „Kette Drumot”. Ettôl a pillanattól komoly kettôsség jellemzi a jamaicai és az idôközben nemzetközivé vált reggae és dancehall piacot. Ez azonban már a következô cikk témája.
sebő

45

A Green House Seedsnek köszönhetően lehetőségünk nyílik bemutatni egy igazán különleges fajtát, a King’s Kusht, melyet a közelmúltban fejlesztettek ki, és szerkesztőségünk egyik kedvencévé vált. A csemege annyira új, hogy még nem is volt lehetőségük semmilyen kupán versenyeztetni. E fajta különlegességét eredeti genetikájából meríti, ami az OG Kush és a Grape Ape keresztezése. Az OG Kush leginkább Sativából áll, ha a hatását és fenotípusát vesszük figyelembe. Szuper-potens gyógyászati kannabisznak minősül igen egyedi ízzel, külsővel, hosszan tartó pszichoaktív és fiziológiai hatásokkal. Ez a hibrid eredetileg Los Angelesből származik, a 90-es évekből, ahol mag formájában nem volt elérhető, kizárólag klónként. Érett virágai általában nagyra és tömörre duzzadtak, a sárgászöld fürtjeit bőséges mennyiségben terítette be a „fehér” gyanta, illatában pedig keveredtek a citrom- és fenyőízek. A másik szülő – a Grape Ape – szintén gyógyászatinak minősülő Indica. Gubója nagy része világoszöld színű, narancsos szőrszálakkal, nem beszélve a kristályszerűen tündöklő mirigyeiről, melyek csillogó takaróként borítják a virágzatot. Akiknek már volt szerencséjük kipróbálni ezt a fajtát, az ízéről úgy nyilatkoztak: olyan, mint egy maréknyi friss zöld szőlő. Hatását hosszan tartónak és relaxálónak minősítették. A King’s Kush beltéri virágzási ideje kilenc hét, kültéren pedig október végén érik be. Szüleinek genetikája teljesen egyedi gyermeket eredményezett. Belátásunk szerint a King’s Kusht leginkább gyógyászati kenderként javasolt használni, a hatása nyugtató, nem csapja agyon fogyasztóját. Az íze már önmagában örömet okoz: jól kivehető a citrom-, fenyő- és szőlőízek keveredése füstölés közben, és az utóízben is. Könnyen füstölhető, nem feszíti a tüdõt, az ember úgy érzi, mintha egy könnyű, finom hasist szívna. Véleményünk szerint e fajta dicsősége nem a hatásában, hanem az ízében rejlik. Igazi, „műértőknek” való csemege!

47

IN LOVETUNE FOR VACUUM SOAP&SK
Véletlen folytán akadt a kezem ügyébe a már nevében is furcsa, nem pont a mainstreem irányt követô egyszemélyes elôadó lemeze. Az idei évben sem volt hiány az új és régi nôi popentitások világában. A The Knife egyik leányának mellékvonala Fever Ray mûvésznéven adott ki lemezt, ami nem tûnt nagy elrugaszkodásnak az anyazenekartól, de semmiképp sem elhanyagolható produktum. A régóta várt Regina Spektor-album is kiadatott. A dalszövegek viszik tovább Regina bájos elbeszélô stílusát, de zeneileg kicsit zsákutcának tûnik, vagy az elvárásaim nagyok, bár mindenképp egyedi és szerethetô figurája eme zenei mezsgyének, amit, úgy tûnik, a most felfedezett Soap and Skin értelmez kicsit máshogy, szóval most ô az új és megérdemelt különc. Ez hatványozottan igaz számunkra, hisz a sógornônknek tekinthetjük, mivel a dalszerzô-énekesnô osztrák. Mondhatni itt van a szomszédban. Anja Franziska Plaschg eddigi élete legalább annyira különleges, mint a belôle áradó alkotás milyensége. Gnasban, egy délkelet-stájerországi faluban született, gyerekkorát szülei disznófarmján töltötte. Hegedülni, zongorázni tanult, majd kezébe vette a laptopot is. Középiskolai mûvészeti tanulmányait Grazban indította, de kirúgták, majd Bécsben a képzômûvészeti fôiskolán folytatta, ahol szintén bekövetkezett az iskola elhagyása. Most 19 éves, hazájában csodagyereknek tartják, mára Németországban, Franciaországban és Belgiumban is elismert elôadó. Sokan a poptörténelem jelentôs formációjának a Velvet Underground ismert személyiségéhez, Nicóhoz hasonlítják. Nagy hatással volt rá Sergej Rachmaninow zeneszerzô, de Xiu Xiu, Cat Power, Björk, Nico és Aphex Twin hagyatékát sem tagadja. Elsô dalait a myspace-en mutatta meg, ennek köszönhetôen a német technopunk DJ-producer, T. Raumschmiere felfigyelt tehetségére, így kerülhetett fel egy válogatáslemezre, egyik szerzeményével. Idén pedig megszületett a Lovetune For Vacuum címû debütalbuma. Állítólag producer nélkül készült, ami még többet nyom a latba Anja kreativitását illetôen.
48

Amiért ajánlatos meghallgatni, az a Földönkívüli atmoszféra, ami a lemez nagy részét uralja, sötét, gótikus, gregoriánszerû, klasszicista elektro, minimál hangszereléssel, amiben néhol ott van Yan Tiersen egyszerû játékossága vagy a Cocorosie bántó zajai, IDM-zörejei. Két instrumentális szerzemény is felkerült a hanganyagra, az egyik a mai világra reagáló szétcsavart elektrós DDMMYYYY, a másik a a filmzeneként is helytálló zaj-

loopokból és fôként zongorából felépített Turbine Womb. Mindezekkel a zenei megfejtésekkel sajátosan operál, és ehhez jönnek még a groteszk és sötét szövegek. A lemezindító Sleep egy elég kitekert, feszültséggel teli álom, melyben már kiderül Anja sokszínûsége a nyávogástól a sikításon át a mélysötét hangokig skálázik. A Cry Wolf pedig egy bizarr, zavart altatódal, az album leginkább popdala, a Spiracle, amely egy nagyon félelmetes gyerekkort idéz meg, a The Sun szövege konkrétan Tom Yorke-ot, némileg sötétebb tónusban. Aztán jönnek a kihagyhatatlan szerelemmel átszôtt dalok. A két-három soros Brother of Sleep és a Mr. Graunt, a hideg Extinguish Me és az egyik legkomplexebb lírájú Thanatos és a Fall Foilage. A zene és a szöveg a dalokban nem egy tipikus popdalszerkezetet testesítenek meg, amolyan rádióbarát felfogásban, mert itt minden a benyomásnak, sajátos hangulatnak van alárendelve, talán épp azért annyira megragadó és furcsamód nem nyomasztó. Lassan egy hete, hogy minden este erre alszom el, és nem hagy bennem szorongást vagy hasonlót. Anja képi világa is gondosan megtervezett, nem polgárpukkasztó, amolyan l’art pour l’art, bár eléggé ambivalens és sokszínû. Fôként a darkos, ördögûzôs, üveges tekintetû, kócolt hajú karakter a fô irány, ámbár máskor egy nagyon kedves és szép lányt láthatunk, aki sétál a búzamezôkön, hatalmas hegyekkel a háta mögött, vagy éppen meztelenül fekszik a disznók között. A szépség és mocsok, a sötétség és félhomály, a por és piszok, a zsíros földszag, mind-mind e misztikus világ részei. Így van ez, amikor ártatlan bôrérôl valahogy mégis lemossa a szappan a fertôt. Amit több interjúban is hangoztatott, ezért az allegóriáért lett az egyszemélyes produkció neve Soap and Skin. Élô fellépésein azonban egy elbûvölô, szuggesztív fiatal lányt láthatunk, mindenfajta sallang nélkül, egy laptoppal, egy zongorával és egy sajátos hanggal. Ennél nem is kell több. Reméljük, a közeljövôben nálunk is fellép e kedves szomszéd.
solkim

RII & POOLEK SOE
„..Képzeld el, hogy valami vicces, de te nem érted… Képzeld el, hogy a Soerii & Poolek a legfaszább dolog, amivel az elmúlt években találkoztál. Privátinfernó, amirôl nem pontosan tudjuk, hogy micsoda, csak azt, hogy nagyot üt, és nagyon menô. Lehetne mondjuk sikkes elektronikus tánczene is, ha nem lenne ahhoz túl groteszk és abszurd, vagy szimpla pop, ha nem lenne elegánsan széttekert és dekonstruált. Lehetne sok minden más is, amire okosan bólinthatnánk, ha nem az lenne a helyzet, hogy tulajdonképpen nem hasonlít semmire, és azoknak az ellenkezôjére sem. Élô inkarnációja egy egészen elképesztô live show. Koncentrált és összehangolt popkulturális akció, bájos kis szônyegbombázás az érzékszervek ellen, édes kis semmiség sikító analóg szintetizátorokkal, sötét és gyomorban táncoló basszussal, szétmálló hangerdôvel.”

(fotók: Csatári Gergely)

A Szöri és Pulekkel (így kell ejteni) elôször a myspace-en találkoztam, akkor még inkognitóban kísérleteztek a hallgatókkal, de már akkor a csöpnyi, ámbár annál masszívabb fanok bizonyították, hogy itt valami elborult csapatról lehet szó. Magas létszámuk miatt nagyon körülményes összehozni az élô fellépéseket, mert a zenekar tagjai kilencven százalékban más zenekarokban is játszanak. Ezért a több mint egyéves ténykedésük óta három koncertet adtak, így ismertségük elég lassan arat sikert. Ki az a Soerii és Poolek? A két alapító, Takács Zoltán Japán a Heaven Street Sevenbôl és Kovács Geri (Kutya Vacsorája, DJ Bootsie). Aztán ott van még Publo, Papp Szabi, Németh Juci és Szûcs Krisztián. Az élô performanszokon (amit ôk popkulturális akcióknak neveznek) a színpad megtelik álarcos, beöltözött ôrültekkel, toplesstáncosokkal, lufikkal, gumitehenekkel, törpével és egy csomó spontán dologgal, és indul a partyrevû. Zenéjük a francia elektro irányából közelít, ami végül keresztezôdik a gagyival, egy csomó zenei idézôjel társaságában, a diszkóval és a rockkal, és mindebbe mélyen beleszövôdik a magyar ugar fölötti avítt éter. A szöveg nem túl költôi (íme néhány dalcím: Tanga, Pornó, Party, Elton John, Buli van a városban), végtére a célja nem az, hogy elgondolkodtasson, hanem egyszerûen csak szórakoztatni akar. Hogy mennyire geg, és mennyire komolyan vett ez a kollaboráció, ahhoz nem kell összehívni különbözô érdekvédelmi szervezeteket, külsôs megfejtôket vagy magukat nagyon komolyan vevô zenei újságírókat, de ha ezek közül bármelyik megtörténik, tulajdonképpen mit sem változtat azon a tényen, hogy jó. A szereplôgárda már önmagában súlyos, és hosszú ideje jelen vannak a hazai underground színtéren is. Bár úgy tûnik, hogy magukat nem veszik komolyan, azért az eddig élôben látottak alapján elmondható, hogy a popbizniszben található megannyi show-elemet ösztönösen szinkronizálják a zenéhez, kínos pózolás nélkül. Debütalbumuk már elkészült Ua-mua címmel, bár még nem lehet kapni. Információink szerint a nyár végére kerül kiadásra, de lehet ingyenesen is hozzáférhetô lesz a koncerten, például augusztus 15-én a Szigetfesztiválon.
solkim

49

Ismét sikerült a Green House Seedsnek előállnia egy bajnokkal – a Super Lemon Haze-zel. A 2008-ban rendezett High Times Cannabis Cupon ez a fajta győzedelmeskedett, nem kevés szavazattal. A legtöbb résztvevő az intenzív citromos íze és az érezhetően erős haze háttere miatt választotta. A fajta genetikája tartalmazza a közismert Super Silver Haze-t és a Lemon Skunkot. A Super Lemon Haze erős és élénk ízében felismerhető a citrom, a lime és a grapefruit, melyet földszerű, pézsmás utóíz követ, ami leginkább a fekete borshoz hasonlít. Bármennyire is furán hangzik a sok mellékíz keveréke, nagyon kellemes tapasztalatot nyújt a fajta. Hatása felemelő, eleinte Indica-szerű gyors beütés tapasztalható, Erõs társas, kreatív oldala is van a Super Lemon Haze-nek, de a szinte pszichedélikusan ható 22,9%-os THC-tartalma miatt kávét is érdemes mellé rendelnünk, hogy ébren tartson, és tovább élvezhessük a fajta nagyszerűségét. A virágzási időszak 9-10 hétig tart, és a növény formája hasonlít a fenyőfára. Igen magasra nő meg, ám az internódiumok közötti távolság nem túl nagy. A növény levelei sativás formát öltenek, míg a gubói sűrűk és a kehely levélhez való aránya magas. A Super Lemon Haze jól viselkedik beltéren és kültéren, de a szerves talajban még több citromos ízt hozhatunk ki belőle. A fajta az északi éghajlatokon történő kültéri termesztés során október végén érik be. A Super Lemon Haze-zel óvatosan kell bánni a magas THC-tartalma miatt. Még a legtapasztaltabb szmókert is gyorsan kiütheti, így a fajta kifejezetten mértékletes fogyasztása javasolt. Ha ezt meg tudjuk valósítani, szuper testi és egyben agyi hatásban részesít minket hosszú időn át.

ÉS STRETCH SPOON ÉS (GRIDLOCK’D)
VONDIE CURTIS-HALL:
all forgatókönyvíró97-ben Vondie Curtis-H pontosan 19 pénzből leforgatta A kilencvenes években, , valamint stábja apró mellékszereplő) tudhatjuk biztosan, rendező (és rosszarcú ondhatnánk, noha nem ainspottingra – m Amerika válaszát a Tr ez a cél vezérelte... az alkotókat valóban hogy
tett volna egy cirka másfél órás játékfilmbe applikált vitriolos látleletet forgatni az amerikai drogkultúra azon rétegérôl, melynek tagjai a megtisztulás útjára kívánnak lépni, orvosi, morális értelemben egyaránt, majd mindenhol falakba ütköznek. Két pitiáner drogos, Spoon és Stretch önvizsgálatot tart, és le akar állni az anyaggal, miután Spoon barátnôje, Cookie kómába esett egy lövés után, plusz rájuk szállt egy brutális díler, és egy gyilkossági ügy miatt (amiben amúgy ártatlanok) a rendôrség is. Hall rövid utalásokkal, visszatekintésekkel villantja fel az elôzményeket, nem ismerjük meg olyan pontosan a két lúzert, mint egy évvel korábban Rentont és haverjait. A motivációk azonban érthetôek, a cselekmény pedig sodró. Záporoznak a hatalmas dumák, és miközben jókat röhögünk a két idétlen figura kálváriáján, kirajzolódik elôttünk a feszesre húzott, az amerikai társadalom tagjait védeni hivatott szociális háló, melyre, ha társadalombiztosítási szám nélkül zuhan valaki, simán átszakad alatta. Noha lehet, hogy eredetileg az ilyen jellegû anomáliákra is volt elôkészítve tuti stratégia, csak aztán történt egy s más, minek következtében a több-biztosítós egészségügyi modell csúcsán tevékenykedô topmanagerek szabadon garázdálkodhatnak százdolláros nyakkendôiket, ezerdolláros öltönyeiket, luxusjachtjaikat halmozva, a fizetésképtelenné vált ilyen-olyan kisembereket elpusztulni hagyva. Mert hogy Hall filmjében Spoon és Stretch kálváriájának ez a lényege. Hiába akarnak ôk jó útra térni, hasznos és „tiszta” tagjaivá válni a társadalomnak, ha a rendszer úgy van kitalálva és mûködtetve, hogy képtelenség mindezek megvalósítása. Ott vannak az alulfizetett közalkalmazottak, akik bérükbôl egyik nap-

AZ UTOLSÓ BELÖV

Boyle 1996-os filmje mesterien vegyíti a humort és a drámát, profin elkészített, minden pillanatában bravúros remeklésrôl, szinte hibátlanul elkészített mozgóképrôl van szó. Hall munkájáról ugyanez már nem mondható el. A színészként addigra már rutinos Hall elsô rendezése magán hordozza az „elsôfilmek” leggyakoribb, legjellemzôbb hibáit és fogyatékosságait, noha korántsem akkora mennyiségben, mint számos, színészbôl rendezôvé avanzsáló kolléga esetében. Kissé egyenetlen a tempó, a dramaturgia gyakorta döccen, olykor a vágásoknál is érezhetôk bizonytalanságok, több jelenet lehetne rövidebb, mások épp hosszabb. Az ugyancsak Hall által jegyzett forgatókönyv sem igazán kiérlelt munka, azonban humorban, társadalom és szociális korrajzban, metszô kritikában bravúrosnak tekinthetô. Kicsit olyan az egész, mintha a népszerû dokumentumfilmes Michael Moore szere-

ról a másikra élve, unottan és lekezelôen, bár olykor segítôkészen is terelgetik az egyént a bürokrácia útvesztôiben, ahonnan, mint tanulságként megkapjuk, képtelenség kievickélni. A kezdeti, elsôre tántoríthatatlannak tûnô lelkesedés lassacskán apátiába fordul, és muszáj lôni egyet, hogy ne tébolyodjon meg a két nyomorult. Spoon szerepében Tupac Shakur magabiztosan hozza a ráosztott, társánál józanabb, racionálisabb figurát, ami tekintettel a partnerét alakító Tim Rothra nem kis teljesítmény. Roth Stretche szétzuhantabb, mókásabb alak, a mindig kiváló színész azonban nem játssza le az addig mindössze hét filmben szereplô Shakurt. A sors különös iróniája, hogy a Gridlock’d után a rappert még egy filmben láthattuk, majd pont egy drogügylet kapcsán lelôtték Las Vegasban.
mr. green

51

agyon zöld tea N
Hozzávalók
1 liter víz ldfűszer 1 evőkanál speciális zö y kannavaj) 1 teáskanálnyi vaj (vag

jobb fogyasztási mód szített tea az egyik leg s zöldfűszerünkkel ké alkalmazni A kedvenc speciáli yászati célból kívánják , akik kifejezetten gyóg ki, és esetleg félnek mindazok számára pen először próbálják dohányoznak, vagy ép számítani, sokkal a kannabiszt, nem nagy kiütésre nem kell i. A hatás kissé eltérő, ak enyhülése a spanglihoz nyúln de a nem kívánt fájdalm ambivalens érzésekre, b a törmelékeket inkább nyugodt, elkészítéséhez leginkáb órákon át eltart. A tea bót erre pazarolni. ugyanúgy hosszú mmi értelme a drága gu lni (levelek, szárak), se legalább 60–90 célszerű felhaszná re, majd állni hagyjuk ráöntjük a zöld törmelék en zsírtartalommal A felforralt vizet n, szükséges valamily C nemigen oldódik vízbe kis mennyiségű percig. Mivel a TH ami lehet tej, olaj, akár l kiegészíteni a főzetet, borda is csak nálunk bíró hozzávalóva n javasoljuk. (Milánói utóbbit nem kifejezette lyet hozzáadva alkohol is. Bár ez j mellett döntöttünk, me m erőltetnénk.) Mi a va kihűlt a tea, leszűrjük, létezik, és azt se percen át. Miután kissé t ismét forraljuk 5-10 tható, hűtőben akár a folyadékhoz az belül két hétig fogyasz eg(ek)be töltjük. Körül és praktikusan üv eget, kifejezetten nem három hónapig is eláll. mindig rázzuk fel az üv hogy fogyasztás előtt Ügyeljünk arra, és hidegen is kitűnő. ni, szobahőmérsékleten szükséges felmelegíte ideje? Itt van már az ötórai tea

52

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful