Dr. Léhmann György 8600 Siófok Szűcs u. l.

/tel: 84-313-176 és 20-4939851/ irata =====================================================================

Legfőbb Ügyészségnek Budapest V. ker. Markó u. 16.

Tisztelt Legfőbb Ügyészség!
2011. május 27-i, T. Legfőbb Ügyészségnek címzett, csalás alapos gyanúja miatti feljelentésemet ismeretlen tettesek ellen az alábbiak szerint megfogalmazott elkövetési magatartás miatt terjesztettem elő: Elkövetők az adósokat megtévesztő, majd tévedésben tartó magatartásukkal többszázezer adós kárára azzal, hogy a Bank 2009. december 30-tól az 597,89 CHF havi törlesztő részletet jogtalanul 760 CHF-re emelte ahelyett hogy a svájci frank kamatszintjének csökkenése miatt csökkentette volna a törlesztő részletet, 2009. decemberétől az elkövetők a károsultaknak egyenként havi 32.422.-Ft- kárt okoztak. A mai napig 16 hónappal számolva a már bekövetkezett károkozás károsultakként 518752.-Ft., míg a szokásos háromszáz havi futamidőnek a jogtalan intézkedés után még fennálló 270 hónapot feltételezve a szándékolt, teljes károkozás mértéke pedig egyetlen kölcsönszerződésnél, csupán ezen egyetlen jogtalan banki intézkedés folytán 8 millió 753.940.-Ft-ra adódik.

-------------------------------A feljelentésemben foglalkoztam a „DEVIZÁBAN NYILVÁNTARTOTT JELZÁLOG-TIPUSU KÖLCSÖNSZERZŐDÉS”-nek elnevezett, hitelező bankok, valamint adósok között létrejött szerződéseknek egyes tisztességtelen szerződési feltételeivel is, és az ismertetésem alapján is megállapítható véleményem szerint köztudottan az, hogy ezekre a kölcsönszerződésekre a Ptk. alábbi rendelkezései vonatkoznak:
209. § (1) Tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg.

Az általános szerződési feltétel és a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt feltétel tisztességtelenségét önmagában az is megalapozza, ha a feltétel nem világos vagy nem érthető.
(4) 209/A. § (1) Az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló tisztességtelen kikötést a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja. (2) Fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló, továbbá a fogyasztóval szerződő fél által egyoldalúan, előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt tisztességtelen kikötés semmis. A semmisségre csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.

Az idézetben kivastagított, és 2009. május 22-től hatályosan „nem világos”, vagy „nem érthető” szerződési feltételnek tisztességtelenségét is megállapító törvényi rendelkezés lehetővé teszi azt, hogy a bankok által egyoldalúan diktált, egyedileg meg nem tárgyalt valamennyi kölcsönszerződésről legalább ezért megállapítható lehessen akár bíróság előtt is az, hogy semmis, érvénytelen joghatás kiváltására alkalmatlan szerződési feltételeket tartalmaznak, és az érvénytelenséghez füzött következmények megállapítását adósok bíróság előtt kérelmezhessék. (A többit pedig majd a bíróság ugyis értékeli.) Ilyen előzmények után terjesztettek elő T/3498. szám alatt törvényjavaslatot a Magyar Országgyűlés felé

2

többek között a következő tartalommal: -------------------------------T/3498. számú törvényjavaslat a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről Előadó: dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2011. június 3. A gyűjtőszámlahitel részletes szabályai 3. §

Gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés megkötését a hiteladós 2011. évi december hónap 31. napjáig írásban kezdeményezheti devizakölcsönt nyújtó pénzügyi intézménynél, ha megfelel a következő feltételeknek:
(1) a) a hiteladós devizakölcsönből származó fizetési késedelme nem haladja meg 90 napot, b) a hiteladós nem áll fizetéskönnyítő program hatálya alatt, c) a devizakölcsön végső lejárata 2014. december 31. napját követő időpont, d) a fedezetül szolgáló, zálogjoggal terhelt lakóingatlan pénzügyi intézmény által meghatározott forgalmi értéke a fedezetként történő elfogadáskor nem haladta meg a 30 millió forintot, e) amennyiben a devizakölcsön fedezetéül szolgáló lakóingatlant több pénzügyi intézmény által alapított jelzálogjog terhel, e zálogjog által biztosított valamennyi követelés tekintetében nem áll fenn 90 napot meghaladó késedelem és a zálogtárgyra vezetett végrehajtás nincs folyamatban. (2) A rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt a hiteladós nem állhat fizetéskönnyítő program hatálya alatt. (3) A hiteladós jogosult valamennyi, e törvény feltételeinek megfelelő devizakölcsönéhez kapcsolódóan gyűjtőszámlahitelre vonatkozó kérelmet benyújtani.

(4) A pénzügyi intézmény gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződést köt a hiteladóssal, ha a hiteladós kezdeményezi annak megkötését és megfelel az e törvényben meghatározott feltételeknek.
4. § (1) A gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződésnek a következő feltételeknek kell megfelelnie: a) a rögzített árfolyam alkalmazási időszakának záró időpontjáig a pénzügyi intézmény a hiteladós devizakölcsönből eredő bármely fizetési kötelezettségének – ideértve az előtörlesztést is – teljesítése esetén, annak tényleges elszámolásakor a pénzügyi intézmény által alkalmazott törlesztési árfolyam és a rögzített árfolyam közötti különbség forint összegét, a teljesítés elszámolásával egyidejűleg a gyűjtőszámlahitelből történő folyósítással biztosítja, 6 b) a pénzügyi intézmény a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződésből eredő fizetési kötelezettséget a hiteladóssal szemben a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka záró időpontjáig nem állapít meg, ezt követően a záró időpontban fennálló gyűjtőszámlahiteltartozás alapulvételével az annuitás szabályai szerint havi törlesztési kötelezettséget állapít meg, c) a gyűjtőszámlahitel háromhavonta tőkésíthető, három hónapos kamatperiódusra meghatározott ügyleti kamata nem haladhatja meg ca) a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka záró időpontjáig a kamatperiódus kezdő időpontjával érintett hónap első napján érvényes 3 havi BUBOR mindenkor aktuális mértékét, cb) a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka záró időpontját követően a futamidő

3 végéig a pénzügyi intézmény által a kapcsolódó devizakölcsön céljával azonos célra nyújtott forinthitelre meghatározott piaci kamat mértékét, d) a hitelbírálat során, valamint a szerződésszerű teljesítése esetén az ügyleti kamaton kívül egyéb járulék és díj jogcímén fizetési kötelezettséget a pénzügyi intézmény a hiteladóssal szemben nem érvényesíthet, e) amennyiben a hiteladósnak a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka kezdő időpontjában a devizakölcsönből eredően 90 napot meg nem haladó késedelmes tartozása áll fenn, e tartozás teljes összegének – a kezdő időpontban érvényes hitelezői törlesztési árfolyam alkalmazásával megállapított – forint ellenértékét a hiteladós a kezdő időpontban a gyűjtőszámlahitel terhére végrehajtott folyósítással megfizeti. (2) A devizakölcsön-szerződésnek a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés megkötésére tekintettel történő módosításáért a pénzügyi intézmény a hiteladóssal szemben semmilyen költséget nem érvényesíthet.

(3) A gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés megkötésével egyidejűleg a felek a devizakölcsönre vonatkozó kölcsönszerződést írásban úgy módosítják, hogy
a) hiteladós a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt a törlesztési kötelezettségét a rögzített árfolyam alkalmazásával megállapított törlesztőösszeg erejéig saját erőből, az azt meghaladó törlesztési kötelezettségét a gyűjtőszámlahitel terhére folyósított kölcsönből fizeti, b) amennyiben a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt a pénzügyi intézmény által alkalmazott tényleges törlesztési árfolyam a rögzített árfolyamnál alacsonyabb, a hiteladós akkor is a rögzített árfolyamon teljesíti a havi törlesztési kötelezettségét azzal, hogy a többletbefizetést a gyűjtőszámlahitel törlesztéseként kell elszámolni, c) amennyiben a hiteladósnak a gyűjtőszámlahitelből eredően sem tőke-, sem kamattartozása nem áll fenn, a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt a tényleges törlesztési árfolyam és a rögzített árfolyam közül az alacsonyabbat kell a devizakölcsön törlesztése során alkalmazni, d) a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződésben meghatározott súlyos szerződésszegés esetén a pénzügyi intézményt megillető felmondási jog a devizakölcsönre vonatkozó kölcsönszerződés pénzügyi intézmény általi felmondását is megalapozza. (4) A devizahitel fedezetéül szabályszerűen alapított lakóingatlant terhelő jelzálogjog – a zálogszerződés módosítása nélkül, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett követelés és járulékai erejéig – kiterjed a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződésből származó követelés biztosítására is. Ha a hitelkövetelés kötelezettje és a zálogtárgy tulajdonosa különböző személy, ez utóbbi kifejezett írásbeli hozzájárulását is be kell szerezni. 7 (5) A gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés végső lejárata nem lehet korábbi, mint a devizakölcsön végső lejárata. A pénzügyi intézmény a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés futamidejét – a hiteladós életkorát is figyelembe véve – úgy határozza meg, hogy annak visszafizetése a devizakölcsön törlesztőrészletét is figyelembe véve aránytalanul magas havi törlesztési terhet a hiteladós számára ne jelentsen. Az aránytalanul magas havi törlesztési teher mértékét kormányrendelet határozza meg. (6) A gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződésben meghatározott, e törvényben nem szabályozott feltételeket a futamidő alatt a felek szabadon módosíthatják, amely az állami kezességvállalás érvényességét nem érinti. 5. § (1) Ha a hiteladós előtörlesztést teljesít, az előtörlesztett összeget – amennyiben a devizakölcsönből eredő tartozása a hiteladósnak még fennáll – a devizakölcsön előtörlesztéseként kell elszámolni. A pénzügyi intézmény a devizakölcsönre vonatkozó teljes előtörlesztést abban az

4 esetben fogadja el, ha az előtörlesztett összeg a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeretszerződésből eredő tartozás teljes megfizetését is fedezi. (2) A pénzügyi intézmény a devizakölcsön fedezetéül kikötött, ingatlanon alapított jelzálogjog törlésére vonatkozó engedélyt akkor adja ki a zálogkötelezettnek, ha a hiteladós a devizakölcsönből és a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződésből eredő tartozását maradéktalanul megfizette. (3) A pénzügyi intézmény devizakölcsönre és a hozzá kapcsolódó gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződést kizárólag együtt mondhatja fel.

======================

A „gyűjtőszámlahitel”-nek nevezett és adósok részére biztosított „kedvezmény”-nek mondott fenti törvényjavaslat kivastagított részei alapján tehát megállapítható az, hogy annak a deviza hiteladósnak, aki 2012. január 1-től 36 hónapig rögzített árfolyamon kívánja fizetni a devizakölcsönét, ez év végéig kell kezdeményeznie hitelkeret-szerződés megkötését úgy, hogy a hitelkeret-szerződés megkötésével együtt a devizakölcsönre vonatkozó kölcsönszerződését is írásban módosítania kell az adósnak a bankkal együtt. Azokat a kölcsönszerződéseket kell tehát a törvényjavaslat előterjesztőjének szándékai szerint ily módon módosítani, melyről iratom első oldalán megalapozottan a következő megállapításokat tettem: „Az idézetben kivastagított, és 2009. május 22-től hatályosan „nem világos”, vagy „nem érthető” szerződési feltételnek tisztességtelenségét is megállapító törvényi rendelkezés lehetővé teszi azt, hogy a bankok által egyoldalúan diktált, egyedileg meg nem tárgyalt valamennyi kölcsönszerződésről legalább ezért megállapítható lehessen akár bíróság előtt is az, hogy semmis, érvénytelen joghatás kiváltására így alkalmatlan szerződési feltételeket tartalmaznak, és az érvénytelenséghez fűzött következmények megállapítását adósok bíróság előtt kérelmezhessék. Lehetséges az, hogy a törvényjavaslat szerkesztője egyszerűen megfeledkezett arról, hogy semmis, joghatás kiváltására alkalmatlan szerződéseket – szerződési feltételeket – módosítani a polgári jog általános szabályai szerint nem lehet, azaz a törvényjavaslat az Alkotmány 2. §-a alapján a jogbiztonságot veszélyezteti, de természetesen az is lehetséges, és szerintem valószínűbb az, hogy a kellő számú és minőségű jogi apparátussal rendelkező szerkesztő nagyon is jól látta azt, hogy köztudottan tisztességtelen szerződési feltételeket tartalmaznak a devizaalapú kölcsönszerződések, de éppen a joghatás kiváltására alkalmatlan semmis szerződéseknek törvényben előírt módosítása folytán a hiteladósok jogérvényesítési lehetőségét kívánta ily módon akadályozni. Iratom további részében az utóbbi elgondolásból indulok ki. ===================== Tekintettel arra, hogy a tisztességtelen szerződési feltétellel kapcsolatos „semmis” szerződést „relatív semmiség”-nek tekintjük, attól függetlenül, hogy a bíróságnak hivatalból kell a kölcsönszerződésnek tisztességtelen szerződési feltételeit vizsgálni külön kérelem nélkül is, ahhoz már kérelem mindenképpen kell, hogy a szerződés a bíróság elé a polgári perrendtartás szabályai szerint kerüljön. Ebből következően valószínű az, hogy a törvényjavaslat szerkesztője azért veszélyeztette tudatosan a jogbiztonságot, hogy az érvénytelen szerződés „módosítása” folytán „megerősítse” a szerződésnek módosítással nem érintett semmis és érvénytelen szerződési feltételeit is azért, hogy a bíróságok számára lehetőség legyen az alábbi jogszabályhely alapján eljárni: A megtámadás joga megszűnik, ha a megtámadásra jogosult a megtámadási határidő megnyílta után a szerződést írásban megerősíti, vagy a megtámadásról egyébként
236. § (4)

5

írásban lemond.
BH2007. 294. A szerződést megerősítő, ezért a megtámadás jogát megszüntető írásbeli nyilatkozatnak minősül a jogutód kötelezett azon közlése, hogy az eredeti szerződést ismeri, az abban vállalt kötelezettségeket felvállalja (1959. évi IV. törvény 207. §, 236. §).

Mondhassa a bíróság a kölcsönszerződéssel kapcsolatos hiteleadósi igény elbírálása esetén a hivatkozott BH 2007. 294. számú döntvényre hivatkozással azt, hogy az egyébként valóban tisztességtelen szerződési feltételeket tartalmazó semmis kölcsönszerződés vizsgálata a bíróság részéről azért nem lehetséges, mert „A szerződést megerősítő, ezért a megtámadás jogát megszüntető írásbeli nyilatkozatnak minősül a kötelezett azon közlése, hogy az eredeti szerződést ismeri, az abban vállalt kötelezettségeket ismét felvállalja.” Megalapozott a gyanúm fentiek alapján arra, hogy a törvénytervezet szerkesztője sajátos üzenetet fogalmazott meg a bankok számára akkor, amikor a bajbajutott hitelesadósok kérelme teljesítésének feltételeként egyidejű írásbeli szerződésmódosítási kötelezettséget írt elő a felek számára. Azt az üzenetet, hogy ebbe a módosító okiratba kerüljön be mondjuk az a szöveg, hogy

A kötelezett az eredeti szerződést ismeri, az abban vállalt kötelezettségeket felvállalja,
vagy ennek megfelelő joghatást kiváltó mondat azért, hogy hiteladósok végképp elveszíthessék még a reményét is annak, hogy az általuk korábban megkötött kölcsönszerződéseknek tisztességtelen szerződési feltételei bíróság által megállapíthatóvá válhassanak, és ezáltal a hiteladósok károsodása végérvényesen bekövetkezzen. ----------------------------A megalapozott gyanú folytán kétfajta bűncselekménynek kísérlete látszik megállapíthatóvá a Btk. alapján:
244. § (1) Aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna a) segítséget nyújt ahhoz, hogy az elkövető a hatóság üldözése elől meneküljön, b) a büntetőeljárás sikerét meghiúsítani törekszik, c) közreműködik a bűncselekményből származó előny biztosításában, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 318. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ el. 1. A csalás törvényi tényállása védelmet kíván nyújtani az ellen, hogy másnak tévedését haszonszerzési célból kihasználhassák. A sértett - tévedése folytán -, az elkövetői magatartás következményeként úgy rendelkezik, hogy azzal valakinek kárt okoz. A tévedés és a károkozás közötti okozati kapcsolat elengedhetetlen. A bűncselekmény jogi tárgya vagyoni jog, amely azonban nemcsak tulajdonjogból, hanem kötelmi jogviszonyból is keletkezhet. A csalás törvényi tényállási elemei a jogtalan haszonszerzés végett másnak tévedésbe ejtésével, vagy tévedésben tartásával kár okozása. 2. A csalás elkövetési tevékenysége a megtévesztés, ezen belül a tévedésbe ejtés, vagy tévedésben tartás. A tévedés valakinek helytelen elképzelése a valóságról, annak tényleges folyamatairól.

A tévedésbe ejtés ennek megfelelően az elkövető azon magatartása, amikor a valótlanságot valódiként tünteti fel, valódi tényt elferdít, megmásít. A törvény nem követeli meg, hogy a tévedésbe
ejtés kifejezetten fondorlatos, elháríthatatlan legyen, egyszerű hazugsággal is megvalósítható. .

A csalás másik elkövetési magatartása a tévedésben tartás. Ebben az esetben a tévedés az elkövetőtől függetlenül keletkezett, az elkövető azonban felismerve a másik fél tévedését nem oszlatja el, esetleg erősíti azt. -------------------------------Fentiekre tekintettel

feljelentéssel

6

élek, és kérem T. Legfőbb Ügyészséget arra, hogy az ügy iratait a nyomozás elrendelése végett a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyészség részére megküldeni szíveskedjék. Siófokon 2011. június 19. napján. Dr. Léhmann György 8600 Siófok Szűcs u. 1. sz. a. lakos feljelentő

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful