Lízingpiaci elemzés 

2011 
május 
                                  1   

           

 

Tartalom 
A magyar gazdaság alakulása ....................................................................................................... 3    Pénzügyi piacok ........................................................................................................................... 5    Bankrendszer ........................................................................................................................... 6    Lízingpiac ........................................................................................................................................ 7    Gépjármű szegmens .................................................................................................................... 9    Truck szegmens ......................................................................................................................... 11    Gépek és berendezések szegmens ............................................................................................. 14    Lakás és ingatlan szegmens........................................................................................................ 17    Vezetői összefoglaló ...................................................................................................................... 20                  2   

   

 

A magyar gazdaság alakulása 
  Az  elmúlt  két  hónap  nagyon  jól  megmutatta,  mennyire  törékeny  még  a  magyar  gazdaság  konjunkturális ciklusa. Bár az első negyedévben 2,5%‐kal növekedett a GDP, ami kedvezőnek  mondható,  de  ez  az  érték  elmarad  mind  az  MNB,  mind  a  nagyobb  európai  elemzőházak  várakozásaitól.  A  lefelé  mutató  növekedési  várakozások  egybeesnek  Németország  kissé  romló  ipari  bizalmi  indexének  értékével.  Ez  egyben  közvetve  azt  is  mutatja,  hogy  a  belső  kereslet továbbra sem tud érdemlegesen hozzájárulni a növekedési folyamathoz.   Nemzetközi  szinten  több  tényező  is  beárnyékolja  a  helyzetet.  Egyfelől  az  USA‐ban  a  növekedési kilátások romlóak, a munkanélküliség és az infláció emelkedőben, valamint a FED  hosszú  lejáratú  eszközvásárlási  programjának  második  köre  lejárt,  mindez  számottevő  eredmény  nélkül.  Másfelől  az  eurózóna  körüli  várakozások  és  spekulációk  az  elmúlt  időszakban felerősödtek, ami hazai szinten a forint euróval szembeni erősödéséért, valamint  a  frank  árfolyamának  emelkedéséért  is  felelős  (menekülő  valuta).  Jelenleg  Görögország  csődje  csak  elodázhatónak  tűnik,  de  az  egyre  valószínűbb,  hogy  valamilyenféle  csőd  közeli  állapot  elkerülhetetlen.  Innentől  kedve  az  így  beinduló  dominóeffektus  hatásai  az  euró  zónára, illetve hazánkra csak spekuláció tárgya lehet. Mindenesetre a nyilatkozatok és egyéb  források  alapján  úgy  tűnik,  hogy  a  döntéshozók  igyekeznek  hozzászoktatni  a  befektetőket  ahhoz a gondolathoz, hogy Görögország nemzetközi fizetőképessége – minden külső segítség  ellenére – nem lesz fenntartható. Harmadrészben pedig a The Economist felmérése szerint  India  és  Brazília  jelenleg  erősen  túlfűtött  állapotban  van.  A  belső  kereslet  túl  gyorsan  növekszik  Brazíliában,  a  költségvetési  hiány  túl  magas  Indiában  és  mindkét  országban  növekszik  és  magas  az  infláció,  valamint  a  hitelkihelyezés  volumene  szokatlanul  nagymértékben  haladja  meg  a  nominális  GDP  növekedési  ütemét.  Ebben  a  két  országban  erőteljes  kamatemelés  várható,  esetleg  fiskális  megszorítás  India  esetében.  Mivel  mindkét  ország  –  különösen  nyersanyag  tekintetében  –  fontos  szereplője  a  világgazdaságnak,  az  ezekben  az  országokban  történő  megszorításoknak  közvetve  hazánkra  is  hatása  lehet.  Ugyanez a helyzet Törökországban is, aki viszont nagyon fontos kereskedelmi partnerünk.   

3   

 

 

Hazánkban májusban is tovább folytatódtak azok a trendek, amelyek egy nagyobb pénzügyi  válság után természetesnek mondhatóak. Egyfelől továbbra is csökken a hitelállomány GDP‐ hez  viszonyított  aránya,  az  ingatlanpiacon  továbbra  is  mélyponton  az  aktivitás  és  a  bankrendszer hitel‐kihelyezőképessége sem javul olyan mértékben, hogy a makrogazdasági  aktivitásra  számottevő  hatással  lehessen.  Kedvező  hír  ugyanakkor,  hogy  májusban  mind  az  infláció, mind a munkanélküliségi ráta számottevően csökkent. Előbbi 4,7%‐ról 3,9%‐ra, míg  az utóbbi 11,4%‐ról 11%‐ra. Ennek a kedvező adatnak inkább szezonális hatások az okai, mint  a hosszú távon érvényes reálgazdasági teljesítményjavulás.  Kedvező  továbbá,  hogy  az  ország  finanszírozási  képessége  fokozottan  javul  az  elmúlt  negyedévekre jellemző külkereskedelmi többletek miatt. Ez egyben azt is jelzi, hogy a belső  fogyasztás, ami az importigény növekedéséért lenne felelős továbbra is gyenge. Ugyanakkor  minél  tovább  tart  ez  a  helyzet  annál  nagyobb  az  esélye  egyfajta  strukturális  alkalmazkodásnak.  Arról  van  szó,  hogy  a  válság  alatt  az  exportra  termelő  vállalatok  csak  kismértékben  reagáltak  elbocsátással  a  válságra,  ez  inkább  a  belföldön  értékesítő  vállalatokra volt jellemző. Így a belföldi ágazatokban jelentősen munkaerő‐felesleg alakult ki,  amelynek egy része átáramolhat a külkereskedelmi szektorban, ennek hatására a gazdaság  nyitottsága  növekedhet,  a  külkereskedelmi  többlet  tartóssá  válhat.  Ehhez  azonban  az  kell,  hogy a hazai kereslet élénkülése ne induljon be, vagy csak nagy késéssel.   Ugyanakkor  a  költségvetés  helyzete  egyelőre  meglehetősen  bizonytalan.  Mindenképpen  kedvező  fejlemény  volt  a  magánnyugdíj‐vagyon  felének  az  államadósság  csökkentésére  fordítása, de ezt a hatást kiszűrve az idei várható hiány 6,6% lenne. A probléma abban van,  hogy  az  idei  SZJA  és  TÁSA  csökkentés  nem  pörgette  fel  a  gazdaságot  annyira,  hogy  az  jelentős  többletbevételt  generáljon.  A  piaci  várakozás  ebben  a  tekintetben  az,  hogy  a  jelenlegi  világgazdasági  és  hazai  körülmények  mellett  ennek  a  forgatókönyvnek  a  megvalósulására csak minimális esély mutatkozik. Nem csak idén, de jövőre és 2013‐ban is.  Az  ipari  termelés  idén  5%‐kal  emelkedett  január  és  április  között  az  előző  év  azonos  időszakához képest. Ezen belül a belföldi értékesítés 4,7%‐kal csökkent, az exportértékesítés  pedig  14,7%‐kal  emelkedett.  Az  építőiparban  az  első  négy  hónapban  9,6%‐os  a  visszaesés,  ami  tekintve,  hogy  az  ingatlanpiaci  aktivitás  nagyon  alacsony,  indokolt  is.  Továbbá  a  mezőgazdasági  termékek  felvásárlásának  volumenében  is  jelentős  a  visszaesés  2010‐hez 
4   

 

 

képest.  A  kiskereskedelmi  forgalom  továbbra  is  stagnál,  ami  a  fentebb  említett  belföldi  kereslet kedvezőtlen helyzetére utal.   A munkapiac lazasága miatt az elmúlt időszakban alacsony dinamikájú bérnövekedés valósult  meg,  melynek  üteme  nem  érte  el  átlagosan  a  4%‐ot.  A  bérnövekedés  elsősorban  a  feldolgozóiparra  és  a  pénzügyi  szolgáltatásokra  koncentrálódott,  míg  piaci  szolgáltatások  terén  nem  történt  változás.  A  bérek  alakulása  összefüggésben  van  a  munkanélküliségi  ráta  alakulásával  az  exportra  és  a  belföldre  termelő  ágazatokban.  Ugyanakkor  a  kedvezőtlen  bérdinamika  javítja  az  ország  versenyképességét,  aminek  tényleges  hatása  lehet  a  munkapiac lazaságának tartós fennmaradása esetén.    

Pénzügyi piacok  
  Az  elmúlt  időszakban  Magyarország  kockázati  megítélése  javult,  de  a  korábbiaknál  kisebb  mértékben,  köszönhetően  annak,  hogy  az  euró  zónával  kapcsolatban  a  befektetőket  erőteljes  kivárás  és  óvatosság  jellemzi.  Bár  a  magánnyugdíj‐pénztári  vagyon  államadósság  csökkentő  hatása  mindenképpen  kedvező  fejlemény  az  országkockázat  szempontjából,  a  görögországi helyzet nagyon változékonnyá teszi a jelenlegi befektetői hangulatot.  A görög  problémáknak  köszönhetően  erősödött  a  forint  az  euróval  szemben,  valamint  a  hosszú  lejáratú kamatok is emiatt csökkentek kisebb mértékben.   További kedvező jel, hogy mind Magyarország, mind a Közép‐európai régió érzéketlen tudott  maradni  a  befektetői  hangulatra  az  elmúlt  időszakban,  ami  részben  azt  is  mutatja,  hogy  a  pénzügyi  fertőzés  esélye  jelentősen  kisebb,  mint  2008‐ban  volt.  Továbbá  Magyarország  esetében  az  elmúlt  hónapokban  relatív  javulás  volt  megfigyelhető  a  térség  országaihoz  képest,  ami  a  forint  régiós  devizákkal  szembeni  felértékelődésében,  a  devizakötvények  hozamaiban és a CDS‐felárak nagyobb mértékű csökkenésében mutatkoztak meg.   Az  MNB  nyilatkozatai  és  dokumentumai  alapján  egyre  nyilvánvalóbbá  válik,  hogy  az  alapkamat  jelentősebb  sokkok  hiányában  változatlan  marad  az  év  végéig.  A  határidős  kamatjegyzések  alapján  kijelenthető,  hogy  a  befektetői  várakozásokból  eltűnt  a  kisebb  mértékű  monetáris  szigorítás  lehetősége.  2012‐re  azonban  már  enyhítésre  számítanak  a 
5   

 

 

piaci szereplők, mivel addigra az élelmiszerárak stabilizálódását, valamint az olajárak lassúbb  emelkedését prognosztizálják.    Bankrendszer    Az  első  negyedéves  Hitelezési  felmérésből  kiderült,  hogy  mind  a  lakossági,  mind  a  vállalati  szférában továbbra is romlik a portfólió minősége, valamint csökkent a hitelállomány. Utóbbi  elsősorban  a  deviza‐hitelállomány  csökkenésének  köszönhető  és  csak  kisebb  mértékben  a  forinteszközök  alacsony  aktivitásának.  Mivel  az  első  negyedéves  GDP  adat  rosszabb  lett  a  vártnál,  valamint  ne  történt  számottevő  változás  a  gazdasági  folyamatokban  ezért  feltételezhető,  hogy  sem  áprilisban,  sem  májusban  nem  történt  változás.  A  hitelállomány  csökkenése  feltehetőleg  folytatódott,  azon  belül  is  ez  a  folyamat  elsősorban  a  devizakihelyezésekre  koncentrálódott.  A  portfólió  minősége  valószínűleg  tovább  romlott,  amit alátámaszt az alacsony bérdinamika és a munkanélküliségi adat is.   Továbbá  úgy  tűnik,  hogy  a  bankrendszer  a  hitelezési  feltételek  beígért  enyhítését  elodázni  próbálva,  amely  egyfajta  kiváró  magatartást  tükröz,  feltehetőleg  közvetve  köszönhetően  a  görög helyzetnek.   Az MNB adatai szerint az első negyedévben a bankrendszer adózás előtti eredmény elmaradt  az  egy  évvel  ezelőtti  148  Mrd  Ft‐os  értéktől,  de  az  MNB  értékelése  alapján  ez  kedvezőnek  mondható,  hiszen  2010  egész  évében  az  adózás  előtti  eredmény  éppen  meghaladta  a  70  Mrd  Ft‐os,  köszönhetően  a  második  félév  nagy  veszteségeinek.  Ugyanakkor  a  kilakoltatási  moratórium megszűnésével elindulhat a veszteségleírások folyamata, amely mindenképpen  rontani  fogja  az  idei  eredményt  is.  A  bankrendszer  tőkemegfelelési  mutatói  nem  változtak  lényegesen.  A  válság elejével  ellentétben  jelenleg  a  hazai  kockázati  tényezők  folyamatosan  mérséklődnek, ma már sokkal inkább az eurózóna problémáitól, azaz a külső sokkoktól kell  tartani.   

6   

 

 

Lízingpiac 
  A lízingpiacon májusig kumuláltan 70,8 Mrd Ft volt, ami 3,7%‐os csökkenést jelent az előző  év  azonos  időszakához  képest.  Hó/hó  viszonylatban  59%‐os  volt  a  növekedés  áprilishoz  viszonyítva.  A  kumulált  teljesítményt  nézve  érdekes  tény,  hogy  piaci  szinten  a  kihelyezés  nem  volt  képes  javulni  annak  ellenére,  hogy  a  belső  kereslet  stagnálása  mellett  az  exportszektor dinamikusan bővült. Emögött egyszerre több tényező húzódik meg. Keresleti  oldalon  a  legfőbb  szereplők  a  lakosság  és  a  KKV‐k.  Ezeknek  a  szerepelőknek  a  viselkedése  okozza a belföldi kereslet stagnálását, így a lízingpiacon is nagyrészt stagnálás lenne várható.  Azonban  a  bankadó,  a  hitelállomány  csökkenése,  a  magas  kockázatkerülés,  a  szigorú  kihelyezési  követelmények  és  az  erősödő  tőkemegfelelési  mutatók  együttesen  felelősek  azért, hogy a lízingpiac prociklikussága a szokásosnál is erősebb.              A lízingpiacon az első öt hónapban a portfólió mérete 16,2%‐kal csökkent az előző év azonos  időszakához képest, de áprilisról májusra 0,6%‐os növekedés volt tapasztalható, ami a forint  erősödésének  és  az  országkockázat  csökkenésének  köszönhető.  Az  önrészek  az  első  öt  hónapban  csökkenő  tendenciát  mutatnak,  a  trendbe  a  májusi  adat  is  beleillik.  Az  önrészek  csökkenése  azt  a  tendenciát  tükrözi,  hogy  a  hitelezési  feltételekben  a  bankrendszer  az  árjellegű  tényezők  terén  inkább  enyhít,  míg  a  szigorítás  a  nem‐árjellegű  tényezőkre  összpontosul.     
7   

 

 

            A  finanszírozási  formák  aránya  nem  változott  lényegesen  áprilisról  májusra,  de  az  adatok  alapján úgy tűnik, hogy befejeződött a hitel részarányának másfél éve tartó csökkenése. Az  adatok  alapján  úgy  tűnik,  hogy  a  lízingtermékek  súlya  a  válság  alatt  növekedett,  szerepük  megerősödött.  Mivel  az  ezzel  kapcsolatos  kutatások  azt  mutatják,  hogy  a  lízingtermékeket  általában  a  pénzügyileg  tudatosabb  ügyfelek  keresik,  használják,  ezért  ez  mindenképpen  a  piac stabilitásának erősödését jelenti középtávon, még akkor is, ha ezt a jelenlegi folyamatok  esetleg más színben tüntetik fel.                Az  új  eszközökre  kötött  szerződések  aránya  májusban  növekedett  áprilishoz  képest  és  az  egész idősort nézve, az idősorban benne van a növekedésre utaló trend. Ezt alátámasztja az  is, hogy a válság alatt az új eszközök volumene rendkívül alacsony volt, így a használtpiacok  „kiszáradtak”,  így  most  már  elkerülhetetlen  az  új  eszközök  volumenének  növekedése.  Ugyanakkor,  mivel  az  ügyfelek  finanszírozási  képessége  nem,  vagy  nem  kellőképpen 
8   

 

 

erősödött  meg,  így  a  jelenlegi  helyzetben  benne  van  az  a  kockázat,  hogy  ez  átmenetileg  vissza fogja fogni a keresletet valamelyest.  Májusban  az  egyszeri,  nagyobb  összegű  állami  vásárlásoknak  köszönhetően  átmenetileg  csökkent a lakossági és KKV ügyfelek részesedése, de ez csak egyszeri esemény. A tendencia  valójában  az,  hogy  a  KKV  részesedése  kismértékben  emelkedik  hónapról  hónapra,  míg  a  lakossági kereslet továbbra is visszafogott marad, ahogy az a kiskereskedelmi és ipari belföldi  értékesítési adatok is sugallják.   

Gépjármű szegmens 
  Májusig kumuláltan a kihelyezése nagysága 29,6 Mrd Ft volt a retail gépjármű kihelyezések  esetében, és 11 Mrd Ft a flottafinanszírozásnál. Előbbi 20,8%‐os visszaesést jelent az előző év  azonos  időszakához  képest,  míg  az  utóbbi  28%‐os  javulást,  szintén  az  előző  év  azonos  időszakához  képest.  A  retail  területen  kedvező,  hogy  az  új  gépjárművek  részesedése  emelkedett  tavaly  májushoz  képest,  így  a  csökkenésért  teljes  egészében  a  használt  autók  finanszírozása iránti kereslet visszaesése a felelős. A flottafinanszírozásnál mind a használt,  mind  az  új  gépjárművek  kereslete  dinamikusan  bővült.  Hó/hó  viszonylatban  44%‐os  volt  a  növekedés, finanszírozott összeg szerint.               

9   

 

 

A tőkekintlévőség 16, illetve 16,8%‐kal csökkent az előző év azonos időszakához képest, míg  hó/hó  viszonylatban  0,9%‐os  volt  a  növekedés  az  egész  szegmensre  vetítve.  A  havi  növekedés oka az árfolyamhatás volt. Az önrészek nem változtak érdemben a szegmensben,  ami tükrözi az alacsony keresleti aktivitást és a magas kockázatkerülést.              Az  előbbiekkel  összhangban  az  új  használt  arány  emelkedett  a  retail  esetében,  míg  a  flottánál  nem  történt  változás.  Ami  viszont  fontos  tény,  hogy  az  átlagárak  mindkét  alszegmensben  kezdenek  stabilizálódni,  ugyanakkor  még  mindig  a  válság  előtti  szint  alatt  vannak. Az árak növekedésének a belső kereslet szab gátat jelenleg.              Áprilishoz  képest  kismértékben  emelkedett  a  hitel  részesedése  a  retail  alszegmensben.  Február óta lassú, de folyamatos az emelkedés, bár az idei év átlaga alatta van a tavaly év  átlagának.  A  flottafinanszírozásban  továbbra  is  erős  maradt  a  hitel  szerepe.  Egyelőre  nem  mutatkozik tendencia arra, hogy ez az év hátralévő részében számottevően változna.   
10   

 

 

            Április  és  május  között  nem  változott  lényegesen  a  2‐5  év  közötti  szerződések  aránya  és  megállt  az  5‐10  év  közötti  szerződések  arányának  a  növekedése  is.  Ugyanakkor  a  2  évnél  rövidebb lejáratú szerződések aránya továbbra is emelkedőben van.                 

Truck szegmens 
  A  truck  szegmensben  a  finanszírozott  összeg  májusban,  kumuláltan  15,7  Mrd  Ft  volt,  ami  32,8%‐kal  meghaladja  az  egy  évvel  korábbi  értéket.  Hó/hó  viszonylatban  73,9%‐os  a  növekedés.  Ebben  a  szegmensben  az  elmúlt  hónapokban  erőteljes  és  folyamatos  a  növekedés köszönhetően az exportszektorok dinamizmusának és a szállítmányozási ágazat   
11   

 

 

felfutásának.  Ugyanakkor  az  emelkedő  üzemanyag  és  élelmiszerárak  (különösen  az  előbbi)  már  rövidtávon  is  visszafoghatja  a  keresletet.  A  finanszírozott  összeg  kedvező  alakulása  ellenére a tőkekintlévőség még mindig csökkenőben. Áprilishoz képest 0,4%‐os a csökkenés,  illetve az előző év azonos időszakához viszonyítva 21%‐os a visszaesés.                A  buszok  esetében  az  önrészek  a  januári  40%‐ról  májusra  34%‐ra  csökkentek,  míg  a  nagyhaszongépjárművek esetében nem történik lényeges elmozdulás már hónapok óta.               Mind  a  buszok,  mind  a  nagyhaszongépjárművek  esetében  jelenleg  nagyon  magas  az  új  eszközök  aránya,  ami  jelentősen  meghaladja  a  válság  előtti  szintet,  de  2010‐hez  képest  is  magasnak számít. Ezzel együtt az átlagárakban is enyhe javulás következett be az elmúlt öt  hónapban.  A  nagyhaszongépjárműveknél  észrevehető  emelkedés  történt  2010  átlagához  képest. 

12   

 

 

              2011‐ben  a  szegmensben  a  kihelyezések  szinte  teljes  egészében  pénzügyi  lízingben  történtek.            A gépjármű szegmenshez hasonlóan itt is csökkent a 2‐5 év közötti szerződések részaránya.  A truck szegmens esetében felvetődik a kérdés, hogy ez annak köszönhető‐e, hogy a válság  alatt  jelentősen  megnőtt  a  2‐5  év  közötti  szerződések  aránya  és  most  a  szegmens  beindulásával  ezek  az  arányok  is  elkezdenek  helyreállni.  A  másik  lehetőség  pedig,  hogy  az  emelkedő  üzemanyagárak  miatt  az  ügyfelek  tervezési  és/vagy  finanszírozási  időhorizontja  megváltozik.         
13   

 

 

Gépek és berendezések szegmens 
  Ebben  a  szegmensben  májusig  a  finanszírozott  összeg  kumuláltan  11,6  Mrd  Ft  volt,  ami  14,6%‐kal  magasabb,  mint  egy  évvel  korábban.  Ez  a  növekedés  a  mezőgépekre  vonatkozik  csak,  ott  60%  a  növekedés,  míg  a  többi  alszegmens  esetében  kisebb  visszaesés  volt  tapasztalható.  A  mezőgazdasági  gépek  és  berendezések  esetében  az  emelkedő  élelmiszerárak mindenképpen kedvezőek, de a tavalyi kedvezőtlen időjárás árfelhajtó hatása  is  a  túlélt  ügyfelek  jövedelmi  helyzetét  javítja.  Az  építőipari  gépek  és  berendezések  teljesítménye  az  ingatlanpiac  helyzete  és  az  építőipari  termelés  idei  10%‐os  visszaesése  fényében nem meglepő. Az IT esetében a visszaesés csak átmeneti lehet, a szegmensben az  elmúlt  időszakban  nem  történt  olyan  változás,  ami  azt  indokolná,  hogy  a  hatás  ne  lenne  átmeneti.            A teljes szegmensben májusban 3,3%‐kal nőtt a tőkekintlévőség áprilishoz képest, illetve az  előző  év  azonos  időszakához  viszonyítva  18,2%‐os  a  visszaesés.  Utóbbi  összehasonlításban  leginkább az építőipari és az egyéb gépek és berendezések estek vissza, de a mezőgépeknél  is 13%‐os volt a visszaesés, ellenben az IT esetében több mint 7%‐os a növekedés.           

14   

 

 

  A  mezőgépek  önrésze  2011‐ben  folyamatosan  csökken,  az  építőipari  gépek  esetében  nincs  jelentős változás és a jelenlegi tendencia sem világos. Annyi biztosnak tűnik, hogy 2010‐ben  egy  erőteljes  kihelyezési  politikaváltozás  történt,  ahol  a  fókusz  az  önrészek  csökkentésén  volt,  ellensúlyozva  ezt  egyéb  kihelyezési  szempontok  szigorításával.  Mindezt  azért,  hogy  a  szegmens aktivitását növeljék. A bejövő adatok fényében ez egyelőre nem tekinthető sikeres  politikának,  igaz,  hogy  ennek  oka,  a  bankrendszeren  kívül  keresendő.  Az  IT  és  az  egyéb  gépeknél  sem  történt érdemleges  változás  az  önrészben,  de  mindkét  alszegmens esetében  határozott csökkenés történt 2010 éves átlagához képest.              A  mezőgépek  esetében  a  januári,  februári  emelkedés  után  stagnálás  figyelhető  meg  az  új  eszközök  arányában,  de  a  82‐85%‐os  szint  kellően  magas  ahhoz,  hogy  ez  ne  adjon  okot  az  aggodalomra.  Hasonló  igaz  az  építőipari  gépekre  is,  bár  itt  az  új  eszközök  aránya  mintegy  10%.‐tal alacsonyabb, illetve az alszegmens aktivitása is mélyponton van. Az IT esetében az  új  eszközök  aránya  továbbra  is  klasszikusan  magas,  az  egyéb  gépeknél  pedig  emelkedés  figyelhető meg.            
15   

 

 

  A  mezőgépek  esetében  kismértékben  csökkent  az  átlagár  az  elmúlt  néhány  hónapban,  de  ennek mértéke elenyésző. Az építőipari gépek esetében áprilisban és májusban visszatért az  átlagár  a  2010‐es  év  átlagára,  így  már  elmondható,  hogy  inkább  az  idei  év  első  negyedéve  tekinthető kivételnek. Az IT esetében az áprilisi és májusi hónap kivételesen magas átlagárat  hozott, de a beérkező adatok alapján még nem dönthető el, hogy ez átmeneti, vagy tartós  lesz,  de  feltehetőleg,  csak  átmeneti  (kiugró)  értékről  van  szó.  Az  egyéb  gépek  és  berendezések  esetében  az  átlagár  alakulásában  nincsen  trend,  meglehetősen  volatilisan  mozog.  A szegmensben nem történt lényeges elmozdulás a finanszírozási formák arányában, de úgy  tűnik,  hogy  a  hitel  szerepe  nagyon  lassan  csökken,  egy  év  alatt  5%.‐ot  esett  a  súlya  a  szegmensben.                      A szegmensben tovább nőtt a 2‐5 év közötti szerződéskötések aránya. Jelenleg minden afelé  mutat, hogy ez a futamidő lesz az egyeduralkodó a szegmensben és a többi futamidő pozitív  részesedése csak a speciális igényeknek és szükségleteknek köszönhető. 

16   

 

 

               

Lakás és ingatlan szegmens 
  Májusig  kumuláltan  a  lakások  esetében  a  finanszírozott  összeg  650M  Ft  volt,  míg  az  ingatlanok esetében 691 M Ft, ami 73, illetve 69%‐os visszaesést jelent az előző év azonos  időszakához képest. Ez az eredmény nem meglepő a jelenlegi piaci helyzet függvényében. A  devizahitelek  megszűnése  a  lakásfinanszírozásban,  a  nem,  vagy  késve  fizető  ügyfelek  arányának  emelkedése  (azaz  a  portfóliótisztítási  sebesség  csökkenése),  az  emelkedő  hitelköltségek,  az  erőteljesen  mozgó  árfolyamok,  a  tőkekövetelmények  szigorodása  és  az  ügyfelek  gyenge  fizetőképessége  indokolja  a  mélypontot.  A  kilakoltatási  moratórium  megszűnésével lassú javulás történhet, de a veszteségek leírásával a tőkehelyzet átmenetileg  romolhat,  ami  visszafoghatja  a  kihelyezési  aktivitást.  Másik  oldalról  a  leírt  veszteségek  hatására a portfólió kockázata csökken, ami kisebb tőkeigényt jelent, így a hitelezési aktivitás  javulhat.  Feltehetőleg  az  első  eset  fog  dominálni.  Az  üzleti  ingatlanok  esetében  a  pangó  piacot a jelenlegi beruházások elhúzódása, a keresleti oldal nagyon rossz fizetőképessége, a  nagyon  kemény  kihelyezési  kondíciók  és  a  kihasználatlan  kapacitások  magas  aránya  indokolja.     

17   

 

 

Áprilisról májusra az árfolyamhatás miatt kismértékben emelkedett a portfólió mérete, de az  előző év azonos időszakához viszonyítva 2,6%‐kal csökkent a lakások esetében és 11,6%‐kal  az ingatlanok esetében a portfólió mérete. A portfólió minőségével kapcsolatban nem állnak  rendelkezésre  havi  adatok,  de  a  szegmens,  a  bankrendszer  és  a  makrogazdaság  teljesítményét  figyelembe  véve  nem  mutatkoznak  olyan  jelek,  ami  azt  indokolná,  hogy  a  folyamatok  megváltoztak.  Okkal  feltételezhető,  hogy  a  portfólió  minősége  tovább  romlik,  esetleg annak üteme lassult le kisebb nagyobb mértékben.            A lakásszegmensben továbbra is a pénzügyi lízing a domináns, de a hitel részesedése lassú  mértékben,  de  emelkedett  az  elmúlt  közel  másfél  évben.  Az  ingatlan  szegmensben  a  pénzügyi  lízing‐hitel  arány  visszaállt  a  2010‐ben  megfigyelhető  értékre,  de  a  korábbiaknál  még mindig magasabb, bár májusban csökkent áprilishoz képest.              A  szegmensben  a  8‐16,  illetve  16‐25  év  közötti  szerződések  aránya  a  legjelentősebb  (40%  körüli), ugyanakkor a szegmensben a futamidőeloszlás nagyon volatilis, ami az alacsony piaci  aktivitásból  következik.  A  magas  volatilitás  miatt  nem  meglepő,  hogy  nem  rajzolódik  ki  a  trend. 
18   

 

 

               
 

 

19   

 

 

Vezetői összefoglaló 
  Az  elmúlt  hónapokban  a  világgazdasági  helyzet  nem  javult  számottevően.  Az  USA‐ban  az  infláció és a munkanélküliség emelkedik, a növekedés lassul és egyre biztosabban jelenthető  ki, hogy a FED monetáris úton nem képes már javítani a helyzeten, az amerikai költségvetés  pedig megszorításra van ítélve a magas államadósság miatt. Európában is hasonló a helyzet,  talán  Németország  kivételével.  Ugyanakkor  Európa  esetében  a  görög  adósságválság  rendkívül bizonytalanná teszi a helyzetet. Rövidtávon ez kivárásra készteti a befektetőek, így  még  nem  látható  szignifikánsan  nagyobb  volatilitás  a  piacokon.  További  probléma,  hogy  a  jelentősebb  fejlődő  országokban  a  túlhevülés  jelei  mutatkoznak,  így  ott  feltehetőleg  az  év  második  felében  monetáris  szigorítás  kezdődik,  ami  negatívan  befolyásolja  a  világgazdaság  növekedését.  Ennek  megfelelően  nem  meglepő  Magyarország  esetében  sem,  ha  a  növekedési  kilátásokat  egyre  árnyaltabban  kezelik.  Bár  az  ország  finanszírozási  helyzete  a  magánnyugdíjpénztári vagyon beolvasztása és a külkereskedelmi mérleg hiánya miatt javult,  ezek  sajnos  csak  átmeneti  tényezők.  Az  ország  strukturális  helyzete  nem  javult.  A  bankrendszerben  jelenleg  a  korábbiakhoz  hasonló  folyamatok  zajlanak.  A  hitelállomány  csökkenőben  és  a  portfólió  minősége  tovább  romlik,  esetleg  a  korábbiaknál  kisebb  mértékben.     Ez  igaz  a  lízingpiacra  is.  A  piacon  belül  kedvező,  hogy  minden  szegmensben  javult  az  új  eszközök  aránya  és  már  több  szegmensben  is  hónapok  óta  tartós  a  növekedés.  A  teljes  piacon belül a pénzügyi lízing szerepe a legjelentősebb, ahogy a 2‐5 év közötti futamidőé is.  Utóbbi  esetében  azonban  egyes  szegmenseken  belül  már  relatív  csökkenés  tapasztalható,  amely fakadhat abból is, hogy a válság előtti strukturális arányok kezdenek helyreállni.  

20   

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful