Dr.

Szilágyi Vilmos

Szexuálpszichológia
Tankönyv és dokumentáció

TARTALOM Bevezetés
1. Az alapfogalmak (szexualitás és pszichoszexualitás) meghatározása 2. A szexuálpszichológia fogalma és fejlődése Dokumentáció Ajánlott irodalom Ellenőrző kérdések

1. rész: A szexuális viselkedés filogenetikus alakulása - és kultúrtörténete
1. Legközelebbi állat-rokonaink szexuális viselkedése 2. Az emberré válás utáni szexuális viselkedés 3. A szexuális viselkedés változásai az ismert emberi történelem során 4. Korunk felismerhető trendjei a szexualitás terén Dokumentáció (Szakkönyvek és szakvélemények) Ajánlott irodalom Ellenőrző kérdések

2. rész: A szexuális viselkedés ontogenezise
1. Az egyének szexuális képességeinek eredete 2. A szexuális identitás és a nemi szerep (Gender role) 3. A szexuális orientáció kialakulása Dokumentáció (Szakkönyvek és szakvélemények) Ajánlott olvasmányok: Ellenőrző kérdések 4. Pszichoszexuális fejlődés az első évtizedben 5. Tizenéves kori pszichoszexuális fejlődés - a párválasztási érettség felé 6. Pszichoszexuális fejlődés a felnőttkorban Dokumentáció Ajánlott irodalom Ellenőrző kérdések 7. „Normalitás” és „abnormalitás”. Orientációs és funkciózavarok 8. Szenvedélybetegségek, nemi erőszak és visszaélések 9. Szexuális egészségvédelem és terápia Dokumentáció Ajánlott irodalom Ellenőrző kérdések

Szakirodalom

2

Bevezetés

1. Az alapfogalmak (szexualitás és pszichoszexualitás) meghatározása Minthogy a szexuálpszichológia alapfogalmai: a szexualitás és a szexuális viselkedés, ezeket a fogalmakat indokolt először pontosabban meghatározni. Hagyományos, leegyszerűsítő felfogás szerint szexualitás = a velünk született nemi ösztön működése, amely biztosítja a faj fennmaradását; de veszélyekkel is jár, ezért csak bizonyos feltételekkel, szabályozottan fogadható el (házasságkötés stb.). Ez a felfogás azonban csak az utóbbi 2-300 évben alakult ki; régebben magát a szót, ill. fogalmat sem ismerték (pl. a Bibliában sem szerepel). Az ókorban és a középkorban sokféle szóval jelölték a nemi szerveket és a nemi életet, de nem volt ezekre átfogó, egységesítő fogalmuk, amely csak az újkorban jelent meg az európai nyelvekben. Eleinte a szex (a latin sexus szóból) csak a nemet jelentette, tehát azt, hogy valaki a férfi, vagy a női nemhez tartozik (állatoknál, hogy hím, vagy nőstény). A főnévből alakított melléknév, a szexuális jelentése csak a 18. században terjedt ki a nemzésre, különösen a botanikus Linné „methodus sexualis”-nak nevezett növényosztályozási rendszere nyomán. A biológia és az orvostudomány egyre gyorsabb ütemű fejlődése lehetővé tette az anatómiai sajátosságok és a viselkedés összefüggéseinek megállapítását, azt, hogy a növények és állatok is nemi lények, s nemük erősen befolyásolja viselkedésüket. A szex és a szexualitás fogalma így új dimenziót kapott. A 19. században ezek a fogalmak lassanként egy sor újabb és pontosabb megjelöléssel bővültek (pl. megjelentek a „szexuális vágy”, a „szexuális funkció”, a „szexuális aktus” fogalmai stb.), s már nemcsak a fajfenntartással kapcsolatos viselkedést jelölték, hanem kiterjedtek a szexuális izgalom és élvezet olyan jelenségeire is, mint az önkielégítés, vagy a homoszexuális kapcsolat. A „homoszexuális” kifejezést egy osztrákmagyar író (Benkert (vagy Kertbeny) Károly) használta először a 19. század vége felé, s ennek nyomán tűnt fel a „heteroszexuális” kifejezés és fogalom is. (A homoszexualitással, mint jelenséggel már korábban is foglalkoztak, de sokféleképpen nevezték és bűnnek, vagy betegségnek illetve fogyatékosságnak tartották. Erre később visszatérünk.) A 19. és 20. század fordulója körül a szexualitás fogalma egyes filozófusok (pl. Schopenhauer) és a pszichoanalízis hatására még átfogóbb lett. Már nemcsak a nemzést és az erotikus élvezetet jelölte, hanem a szerelem és a személyes boldogulás igényét is, szinte magát az életkedvet. A szexualitást tehát már a személyiség lényeges részének tekintették, olyan alapvető és átfogó sajátosságnak, amely az érzelmeket és cselekedeteket is áthatja. Az ember nemiségének szélesebb körű értelmezése jelentősen módosította az iparosodással együtt járó társadalmi változásokat is. Új beállítottságok, szokások és erkölcsi felfogások alakultak ki. A feltörekvő polgárság a termelékenység és profit érdekében szigorú fegyelmet követelt alkalmazottaitól (is), a spontán vágyakat pedig alárendelte a profitszerzés érdekeinek. A szexualitás, a szeretkezés értelmét a polgárság „hivatalosan” szinte kizárólag a gyermeknemzésben látta, amiről - egyéb testi funkciókhoz hasonlóan - nem illik beszélni. Az egyre fokozódó prüdéria folytán a szexualitás a 19. században tabuvá vált, kötelezően ügyelni kellett a valláserkölcsi látszatra. Ugyanakkor virágzásnak indult a városokban a prostitúció és terjedt a pornográfia. Ez a kettősség azt is eredményezte, hogy a nemi élettel kapcsolatos „vulgáris” és „trágár” kifejezések helyett szakmai körökben egyre inkább különböző görög
3

vagy latin szavakat kezdtek használni. Ezek közé tartozott a „szexualitás” szó és annak módosított változatai is, amelyek így egy terminológiai vákuumot töltöttek ki. A „szexuális” viszonylag semleges és elfogadott kifejezés lett, s lehetővé tette, hogy a tárgyilagosság látszatával beszéljenek és írjanak a tabutémákról. Michel Foucault (1999) megállapítása szerint a szexualitásról folytatott „diskurzusok” száma már a 19. században egyre növekedett - legalábbis jogi és orvosi vonatkozásban. A szexuális viselkedés pszichológiai tanulmányozása - vagyis a szexuális szerepek, képességek, motivációk és teljesítmények komolyabb vizsgálata - azonban a 19. században épphogy megkezdődött, s csak a 20. században bontakozott ki. Egy mai meghatározás szerint (Lexikon der Erotik, 1996) a szexualitás „minden olyan testi és lelki folyamatot magában foglal, amelyek közvetlenül vagy közvetve a nemiség egyéni és társadalmi vonatkozásaival függenek össze. A szexuális viselkedés az ember alapszükségletei közé tartozik, nemcsak a fajfenntartás miatt, hanem főleg a hozzá kapcsolódó élvezet és kielégülés miatt, ...” E. Borneman (1973) szexológiai lexikona szerint a szexualitás szó „olyan általánosító terminus, amely az érzékiség fejlődése során keletkező, különböző megnyilvánulásokat jelenti”. (386. old.) A szexuális viselkedés képessége az embernél és az állatvilágban egyaránt biológiai alapokon nyugszik, mégis jelentős különbségek vannak az emberek és az állatok között (mint azt látni fogjuk). A különbségek és az emberi szexuális viselkedés sajátosságainak megértéséhez a tudományos vizsgálatok segítenek. Ezek részben biológiai jellegűek, de minthogy az ember szociális lény, szexuális viselkedése is szociális és így tanult jellegű, tehát döntően pszichológiai vizsgálatokra van szükség. A pszichoszexualitás a nemiség pszichés vonatkozásainak összessége az egyénekben. Ide tartoznak többek közt a nemiséggel kapcsolatos ismeretek, beállítottságok (attitűdök), készségek, és képességek, élmények és tapasztalatok. Alfred C. Kinsey (1948) amerikai szexológus szerint az egyén szexuális viselkedését nem csak fiziológiai kapacitása, hanem szociális helyzete és élményei, tapasztalatai is meghatározzák. Szexuális viselkedésen pedig mint láttuk - nem csak a szexuális izgalom és kielégülés „kezelését” és a gyermeknemzést értjük, hanem pl. a férfias vagy nőies viselkedést is, ami sokféle lehet, s az egyén egyik fő jellemzője. 2. A szexuálpszichológia fogalma és fejlődése A szexuálpszichológia a pszichológia tudományának az az ága, amely a szexuális viselkedés nemekre jellemző sajátosságait és a nemek viszonyának tényezőit vizsgálja, különösen a viselkedést meghatározó, testi és lelki szükségleteket, s azok kielégítésének olyan feltételeit, mint a tájékozódás, a választás, a megvalósítás lehetőségei és képességei. A szexuális viselkedés 3 fő területe: a nemi szerep-viselkedés, az erotikus viselkedés és a fajfenntartó viselkedés. Mindhárom viselkedésnek megvan a maga biológiai alapja; legnagyobbrészt azonban tanultak, vagyis pszichoszociális és szociokulturális tényezők által meghatározottak. A nemi szerepviselkedés tanulása már a csecsemőkorban elkezdődik. Az erotikus viselkedés, vagyis a szűkebb értelemben vett szexuális viselkedés tanulása kicsit később, de még a gyermekkorban kezdődik. Fajfenntartó viselkedésre csak a serdülőkortól kezdve kerülhet sor.

4

A szexuális viselkedés pszichológiai vizsgálata a 19. század második felében jelent meg a szakirodalomban, mint a pszichológiának (és később a szexológiának is) egyik tudományága. Meghatározható, mint a szexuális reagálás és viselkedés pszichikus tényezőinek, vagyis általában a pszichoszexualitásnak a vizsgálata, ezen belül elsősorban a szexuális identitás, beállítottság, a nemi szerepviselkedés, valamint az erotikus viselkedés pszichológiája. Előzményei és akadályai A szexuális viselkedés különböző - főleg orvosi-vonatkozásait ugyan már a 19. század előtt is jónéhányan próbálták vizsgálni, elsősorban biológiai, jogi és valláserkölcsi szempontból, de tudományosan megalapozott, pszichológiai vizsgálatokra csak az említett időszaktól kezdve került sor. (Ez érthető, hiszen a pszichológia, mint tudomány is ekkor jelenik meg.) A szexuálpszichológia kialakulásának és fejlődésének fő akadálya a szexualitás egyrészt biológiai, másrészt valláserkölcsi szemlélete volt A viktoriánus kor hipokrízise nem kedvezett a szexuális viselkedés elfogulatlan vizsgálatának; a szexualitás tabu-jellege folytán inkább csak a veszélyesnek és abnormálisnak tűnő szexuális jelenségeket lehetett szóvá tenni. Krafft-Ebing német ideggyógyász 1875-ben „Psychopathia sexualis” címmel adta ki híres könyvét, amelyben a különböző szexuális zavarokat (s ő pl. a maszturbációt is betegségnek tartotta) elmebajok tüneteiként értelmezte, s próbálta gyógyítani. Az orvosi szemlélet mellett a pszichológiai megközelítés nagy akadálya volt a viktoriánus kor társadalmának mereven patriarchális jellege, s a nők ebből következő hátrányos helyzete. Jellemző például, hogy P. Möbius 1900-ban a nők „fiziológiai gyengeelméjűségéről” írt, Otto Weininger pedig „Nem és jellem” (1903) c. könyvében a nők alacsonyabb rendűségét igyekezett kimutatni. A szexuálpszichológia kibontakozása A 19. és 20. század fordulója és a következő évtized azonban ugrásszerű változásokat hozott a szexuális viselkedés, a nemiség vizsgálata terén. (Ebben a nőmozgalomnak, a munkásmozgalomnak és különböző tudományoknak is nagy szerepük volt.) Több jelentős tudós kezdte vizsgálni a szexualitás jelenségkörét ebben az időben. Egyikük, Havelock Ellis (18591939) angol orvos-szexológus 1898 és 1928 között 32 tanulmányt, ill. könyvet közölt ezekről („Psychosexual Studies”). Elsősorban a normális szexuális viselkedés érdekelte; esetleírások, megfigyelések alapján következtetett. Egyik fő megállapítása, hogy mindenki másként éli át a szexualitást, s nincs éles határ a normális és abnormális között. Ellis nagy jelentőségű felismerése, hogy a) már a serdülőkor előtt is vannak szexuális megnyilvánulások, b) a maszturbáció mindkét nemnél, minden életkorban normális dolog, c) a nők „természetes frigiditása” viktoriánus mítosz, d) a női és férfi orgazmus igen hasonló, e) a szexuális kapacitás nemenként, egyénenként és életkoronként is különböző, de idős korban is fennmaradhat stb. A szexualitás szemléletében ez mintegy „kopernikuszi fordulatot” jelentett: nyilvánvalóvá tette, hogy a szexuális igények kielégítése nem erkölcstelenség, nem bűn és nem betegség. Felismeréseiből következnek Ellis szexuálreformeri törekvései: a nemek egyenjogúsítása, a fogamzásgátlás szabadságának biztosítása, a szexuális nevelés bevezetése. A szexuálpszichológia másik nagy megalapozója Sigmund Freud (1856-1939) bécsi ideggyógyász, aki nemcsak a pszichoanalízis, hanem a pszichoszexuális fejlődés első elméletét is kidolgozta. („Drei Abhandlungen zur Sexualtheorie”, 1905). Freud szerint az emberek szexuális viselkedését az állatokhoz hasonlóan a „nemi ösztön” vezérli, amely már a korai

5

A 20. Egyébként ő rendezte meg 1926-ban. amelynek anatómiai-fiziológiai alapjai vannak. Külön könyvet írt a homoszexualitásról is (Die Homosexualität des Mannes und des Weibes. nemzetközi kongresszusát. Interdiszciplináris kapcsolatai. ezen belül a szexuális identifikáció és 6 . ezt vizsgálják részben a pszicho-história. Ő hozta létre az első. könyvét. s a szexuális reagálás 4 szakaszát írta le. kutató csoportok. Ázsiában 7. s a természeti és társadalmi környezet hatása alatt áll. jelentős szexológus is működött. elsősorban az orvosi alaptudományok. mint diffúz késztetés illetve „rész-ösztönök”. Egy másik német orvos. s egyaránt igyekszik felhasználni a pszichoanalitikus. (A három. berlini orvos használta először.) Így kezdődött a szexuálpszichológia évszázados fejlődése. komolyabb szexológiai folyóiratot (1908). század elején több más. De ma már minden kontinensen működnek szexológiai szervezetek. Az USA-ban például 6 szexológiai társaság. ennek első. közülük a legtöbb Németországból és Spanyolországból.és társadalomtudományok. 1914). amely azóta hatalmas szakirodalomra. Egyikük. aki ekkor publikálta „Das Sexualleben unserer Zeit” (Korunk nemi élete) c. Komplexitása folytán a szexuálpszichológián belül tematikai egységek alakultak ki. a néprajz és a szociálpszichológia egyes ágai. A Szexológia Európai Szövetségéhez harmincnál több egyesület illetve társaság tartozik. az ontogenezisben megnyilvánuló szabályszerűségeivel foglalkoznak. amelyben a gyermekek szexuális játékait fejlődésük természetes velejárójának tartja. tematikai struktúrája és módszerei Az emberi szexuális viselkedés komplex jelenség. valamint 12 szexológiai folyóirattal. mint Carl G.) De ebben az időszakban kezdik meg a szexuálpszichológiát is érintő működésüket Freudot részben követve. valamint 2.és fejlődéslélektan mellett szorosan kapcsolódik az emóciók. A szexológia. Délamerikában például 15. Berlinben a szexológia első. Alfred Adler és Wilhelm Reich is. A Szexológiai Világszervezet (World Association for Sexology) 1974 és 2004 között már 16 világkongresszust szervezett. (Róluk a későbbiekben még bővebben lesz szó. a motívációk és a csoportdinamika kutatásához. Köztük a legnagyobbak: 1. Az első csoportban találhatók a nemek viszonyának lélektani vonatkozásai a régebbi és mai társadalmi formációkban. Az ontogenetikai témakör főbb területei: az egyéni pszichoszexuális fejlődés. 15 szexológiai oktató és/vagy kutató intézet működik és 16 szexológiai folyóirat jelenik meg. a Szexológiai Kutatások Nemzetközi Akadémiája pedig rendszeres kiadványokkal és konferenciákkal fejleszti e tudományterületet. az első Szexológiai Társaságot (1912) és a világ első szexológiai intézetét Berlinben (1919). a szexuális viselkedés filogenetikus és kultúrtörténeti alakulásával. 7 szexológiai társasággal. a prostitúcióról szóló kötetét ő maga írta. mint önálló tudomány fogalmát 1907-ben egy másik. az antropológia és a szociológia. Magnus Hirschfeld német orvos öt kötetes könyvet írt „Geschlechtskunde” (Nemiségtan) címmel. részben tőle eltérve olyan jelentős pszichológusok. Néhány évvel később könyvsorozatot indított a „szexológiai tudományokról”. a tanuláselméleti és egyéb megközelítéseket. „gender studies” (ezen belül a „women strudies” és a „men studies”) stb. amelyek aztán különböző fejlődési fokozatokon mennek át. Jung. Iwan Bloch. könyvét. aztán az ún. említett kutató Freud pszichoanalízisétől teljesen függetlenül működött. A pszichológián belül a személyiség. Európában Németország jár az élen. 10 szexológiai oktató és kutató vagy tanácsadó intézménnyel. de fontosak még a történettudomány és a jogtudomány bizonyos ágai stb.gyermekkorban megnyilvánul. intézetek és kongresszusok munkájára támaszkodik. Albert Moll 1909-ben tette közzé „Das Sexualleben des Kindes” (A gyermek nemi élete) c. a kognitív és viselkedéstanulmányi. például a házasság és család szociálpszichológiája. Szükségképpeni „segédtudományai” ezért a különböző természet.

században ez a 7 .és szeretetképes személyiségek létrejötte. Két ellentétes tendenciával. Cooper is. de a felnőttek (így a leendő és gyakorló szülők) nevelésében is. szociális munkások. amelyekben a nemi szerepek figyelmen kívül hagyása alapvető hiányosság lenne.orientáció kialakulása. A szexuálpszichológiának ezért méltó helyet kell kapnia nemcsak a tudományok rendszerében. J. Bartholinus és W. feldolgozó és értékelő módszerei között pedig a statisztikai eljárások mellett a minőségi értékelést is megtaláljuk. degradálásával és túlbecsülésével. exploráción és felmérésen kívül teszteket és kísérleteket is alkalmaz. valamint az oktató-nevelő és a gyógyító munka szakemberei részéről. Leonardo da Vinci az elsők között tanulmányozta a nemi szervek anatómiáját. A szexuálpszichológiának (és általában a szexológiának) szerepet kell kapnia a pedagógusok. regressziók és a súlyosabb devianciák elkerülését. Avicenna. Averroes. Aristoteles és Galenus. A középkorban ezt a munkát arab és zsidó tudósok folytatták. sem hatékony nevelés. hanem a társadalom és benne az egyének életében is. Áttekintés a szexuálpszichológia előzményeiről és fejlődéséről (E.és néprajztudománnyal. szolgáltató és gyógyító szakmákban. hogy szemléletük korszerűbb. glorifikálásával vagy misztifikálásával szemben is csak a szexuálpszichológia tudománya biztosít védelmet. kiegyensúlyozott és elégedett. szociális munka és gyógykezelés nem létezhet. Platon. Alkalmazása és felhasználási területei A szexuálpszichológia mint szaktudomány. A tudományos ismereteken alapuló szexuális kultúra valójában része a pszichológiai kultúrának. olyan tudósokat. Fallopius. jogászok és más szakemberek képzésében és továbbképzésében. a nemi szereptanulás. a pedagógiával és az orvostudománnyal. interdiszciplináris kapcsolatai révén számos más tudományterülettel működik együtt. csak ennek révén lehet ellensúlyozni a nemiséggel kapcsolatos. orvosok. a szexuális funkciózavarok mibenléte. a szociálpszichológiában. mint Hippokrates. A szexuális viselkedés motívumainak és alakulása feltételeinek. a szexualitás lebecsülésével. régi mítoszok és előítéletek hatásait és a szexualitás tabu-jellegét. ami a társadalom továbbélése és fejlődőképessége szempontjából döntő jelentőségű. A 18. De ugyanezt tette később Vesalius. Legfőképpen a gyermekek és fiatalok. a történet. valamint a pedagógiai pszichológiában és a pszichoterápiában nélkülözhetetlen. a szerelmi képesség és a párválasztási érettség alakulása. Metodológiáját illetően semmilyen lényeges vonatkozásban nem tér el a pszichológia más területein alkalmazott módszerektől: a feltáró módszer a megfigyelésen. így többek közt az antropológiával. amely nélkül sem megalapozott önismeret és emberismeret. Maimonides és mások. Dokumentáció 1. Így biztosítható a szexuálisan is egészséges és kreatív. így a személyiségés fejlődéslélektanban. Haeberle művei nyomán) Az emberi szexualitás jelenségeinek értelmezése már az ókorban is foglalkoztatta az orvoslással és a filozófiával foglalkozó. Az emberi szexuális viselkedés csak a szexuálpszichológia vizsgálati eredményei alapján érthető meg. Szerepe azonban elsősorban a pszichológia különböző ágaiban. munkájuk pedig hatékonyabb legyen. továbbá a különböző segítő. okai és kezelése stb. pl. Ez természetesen komoly szemléleti változást igényel a társadalmi folyamatok irányítói. A reneszánsz korában a nemiség vizsgálata lendületet kapott. szociológusok. szabályszerűségeinek megértése teszi lehetővé az egyén és a társadalom számára kedvező alakulásának hatékony elősegítését. munka. a fixációk. pszichológusok.

Wilhelm Reich. fiziológiájáról és antropológiájáról”. Tissot nagy hatású könyvet írt a maszturbáció káros voltáról. Ulrichs 1864 és 1879 között egész sor tanulmányt közölt a „férfiak közötti szerelemről”. 1837-ben egy francia szerző (J. Egy német jogász. aki Freud és Marx tanait próbálta 8 .létrehozta a „Szexuális reformok Világligáját”. August Forel svájci pszichiáter pedig 1905ben „Die sexuelle Frage” (A szexuális kérdés) címmel közölte (később magyarul is megjelent) radikális reformokat javasló könyvét. von Baer felfedezi a petesejtet. H. akik „férfi testben női lélekkel” születtek.E. Hirschfeld szexológiai intézetét feldúlták. ParentDuchatelet) megírja az első. öt kötetes „Geschlechtskunde” (Nemiségtan) című műveiben foglalta össze. nagy tanulmányt a prostitúcióról. 1907-ben jelent meg Iwan Bloch berlini orvos „Das Sexualleben unserer Zeit” (Korunk nemi élete) című könyve. később pedig (1926-ban) megszervezte Berlinben a szexológia első nemzetközi kongresszusát.fejlődés ellentmondásosabbá vált. Tudományos munkáját Hirschfeld az 1926 és 1930 között kiadott. 1919-ben ő nyitotta meg a világ első szexológiai intézetét Berlinben. Egy másik olasz orvos. amelynek elnökei Hirschfeld. von Krafft-Ebing (1886) hasonló című művében. Albert Moll berlini orvos 1897-ben kiadta „Untersuchungen über die Libido sexualis” (Vizsgálatok a szexuális libidóról) című tanulmányát. S. s ezért nem szabad őket büntetni). amelyben a „normális” pszichoszexuális fejlődést és a „perverziókat” próbálta (pszichoanalitikus szemlélettel) magyarázni. Hitler és a nácizmus uralomra jutása 1933-tól véget vetett a szexológia nyugateurópai fejlődésének. amit veleszületett tulajdonságnak tartott és „uranizmusnak” nevezett.P. akik azonban ezt nem tartották orvosi problémának. 1843-ban H. 1928-ban pedig . század azonban sok új. amely ugyan egy év után megszűnt. amelyben Freud elméletét elutasítva próbálja magyarázni a gyermeki szexualitást. Ellis és A.-H. tehát nem tehetnek róla. 1827-ben K. Egy hasonló. mint később R. egy francia orvos. Ő adta ki 1908-ban az első szexológiai folyóiratot is (Zeitschrift für Sexualwissenschaft). A Világliga ezt követően még 3 kongresszust tartott. s ez közel 200 évig befolyásolta az orvosokat és pedagógusokat. nyílt levelében a „homoszexualitás” kifejezést (az „uranizmus” helyett). K. s 1899-től 24 éven át kiadta a homoszexualitással foglalkozó évkönyveit.egy újabb szexológiai kongresszuson . Albert Moll 1909-ben adta ki „Das Sexualleben des Kindes” (A gyermek nemi élete) című könyvét. Pasquale Penta 1896-tól haláláig (1904) kiadta a „szexuális pszichopátiákkal” foglalkozó folyóiratát Havelock Ellis angol orvos pedig szintén 1896-tól kezdte közölni „Studies in the Psychology of Sex” című tanulmányait (amelyek utolsó kötete 1928-ban jelent meg). könyveit elégették. Kaan rutén orvos „Psychopathia sexualis” címmel tanulmányt közöl a szexuális „aberrációkról és perverziókról”. A miniszter ennek nyomán szakvéleményt kért neves orvosoktól. Magnus Hirschfeld berlini orvos 1897-ben megalapította a homoszexuálisok problémáival foglalkozó „Tudományos-humanitárius Bizottság”-ot. hogy a szexológia tudományának a nemiség biológiai és kulturális tényezőivel egyaránt foglalkoznia kell. Forel voltak. 1913-ban ő alapította meg a „Nemzetközi Szexológiai Társaságot” is. amelyben kifejti. nemzetközi konferenciát azonban Magnus Hirschfeld már 1921-ben szervezett. 1872 és 1885 között Paolo Mantegazza olasz orvos 3 könyvet publikált („Trilogia dell’amore”) a „szerelem higiéniájáról. (hordozóit pedig „urningoknak”. tudományos megállapítást hozott a nemiséggel kapcsolatban. mert pl. amelyeket ugyanúgy elmebetegségeknek minősít. Ugyanebben az évben jelent meg Sigmund Freud „Drei Abhandlungen zur Sexualtheorie” (Három értekezés a szexualitás elméletéről) című tanulmánya. 1869-ben Karl Maria Benkert (Kertbeny Károly) először használta a poroszt igazságügyminiszterhez címzett. de 1914-ben felújították. a szexológusokat pedig menekülésre késztették. A 19.

S. Kinsey munkatársaival 1938-ban kezdte meg szexológiai adatgyűjtését. s ez lett a modern szexuálterápia alapvetése (amelyet később többen . vagyis a biológiai nem elfogadása. (Holott a későbbi felmérések és adatgyűjtések túlnyomórészt sorra igazolták Kinsey megállapításait. amelynek egy átdolgozott kiadása később „A szexuális forradalom” címmel az USA-ban jelent meg. 1947-ben az Indiana Egyetemen megalapította szexológiai intézetét. 1951: C. E könyv mondanivalóját jól kiegészítették és alátámasztották M.A. amelyek nem ritkán ellentmondásosak és a partnerek közötti egyeztetésre szorulnak. amelyben a fiziológiai és pszichológiai tényezők kölcsönhatását vizsgálják. hogy az „interaktívan szerzett. Barbach és mások . nyugati szexuáletikai normák viszonylagosságát. Ezekben több. világháború utáni első szexológiai Világkongresszust. 1955: John Money klinikai pszichológus vizsgálatai alapján elsőként különbözteti meg a nemet (Sex) a nemi szereptől (Gender). mint 12 ezer férfival és nővel folytatott. H. Ford és F. 1948-ban publikálta a gyorsan világhírűvé vált Kinsey-Jelentések első kötetét „Sexual Behavior in the Human Male” (A férfiak szexuális viselkedése) címmel.O. Az Egészségügyi Világszervezet (W. egy indiai szexológiai folyóiratban publikálta tanulmányát a női magömlésről. 1966: William H. Megállapításaik tanulságait a szexuális funkciózavarok terápiájában is alkalmazták. Beach „Patterns of Sexual Behavior” (A szexuális viselkedés mintái) című könyvükben a különböző népcsoportok szexuális viselkedésének összehasonlítása alapján kimutatják a hagyományos. Virginia Johnson több száz nő és férfi szexuális viselkedésének laboratóriumi vizsgálata alapján publikálják „Human Sexual Response” (Emberi szexuális reagálás) című könyvüket. Azóta a világ különböző nagyvárosaiban a World Association for Sexology (Szexológiai Világszövetség) már 16 Világkongresszust tartott. jelentősebb eseményei: 1950: Ernst Gräfenberg német nőgyógyász. hanem az egyéni fejlődés során elsajátított „szkriptek”: előírások. minták és szabályok. Lehfeldt kezdeményezésére ekkor tartották Párizsban a 2. amelyek aztán nagy felháborodást keltettek a konzervatív és vallásos körökben. amelynek alapja a nemi identitás. s ezt 1953-ban követte a nők szexuális viselkedéséről szóló kötet. B. Az Egyesült Államok az 1930-as évektől kezdve vezető szerepet játszott a szexológia fejlesztésében.összeegyeztetni. szkriptezett viselkedés”.) pedig először éppen 1974-ben hozta létre a meghívott szakemberek által kidolgozott Ajánlásokat a szexuális egészség védelme érdekében. Masters amerikai nőgyógyász és felesége. Kaplan. aki a nácik elől New Yorkba menekült. 1936-ban csak Dániában tudta kiadni „Die Sexualität im Kulturkampf” (A szexualitás a kultúrák harcában) című. Malinowski és mások vizsgálatai. személyes interjú alapján összegezte az amerikaiak nemi életével kapcsolatos megállapításait és következtetéseit.) Az amerikai szexológia és szexuálpszichológia további.továbbfejlesztettek). 1973: John Gagnon és William Simon amerikai szociológusok „Sexual Conduct: The Social Sources of Human Sexuality (Szexuális viselkedés: az emberi szexualitás társadalmi forrásai) című könyvükben a szexuális viselkedésről megállapították.S. erről szóló könyvük. Néhány éven belül meg is vonták Kinsey intézetétől az anyagi támogatásokat.pl. Mead. A zoológus Alfred C. Vagyis nem valamiféle nemi ösztön határozza meg. „Human Sexual Inadequacy” (Emberi szexuális zavarok) címmel 1970-ben jelent meg. eredetileg 1930-ban írt könyvét. amelyet később róla neveztek el (Gspot). s egyúttal felhívta a figyelmet a hüvely elülső talán található erogén zónára.H. L. (Az Ajánlások 9 . 1974: H.

net). nem az orvosok közül került ki: Remy de Gourmont. Szexológiai szakképzés Európában (M. Simons szerkesztésében átfogó tájékoztatást ad a szexológia európai intézményeiről. Engelstől. amely a kutató munkán kívül diplomát biztosít a szaktanfolyamait sikeresen elvégzőknek. hogy felfedezéseik mélyebb következményeit is levonják. Így történhetett meg. amiről újabban a szexológusoktól értesültünk. 2000/2. Schaudinn a treponema pallidumot. hogy az emberi szexualitással kapcsolatos felismerések is. Ebből többek közt megtudhatjuk.) A Szexológiai Világszövetségnek azóta a világ legtöbb országában tagszervezetei jöttek létre. 1995: A berlini Robert Koch Intézetben E.. Az 1989-ben létrejött „Szexológia Európai Szövetségéhez” (European Federation of Sexology) több. Freud. 441 p. Ellis. 2. mert a gyógyítás tudományát is gúzsba kötötte a patriarchális világ sötétsége. 1973. Haeberle létrehozott egy Szexológiai Archívumot. Az a három férfi. McLennontól és Bachofentől származtak. Az ember nemi életének eredetével. Haeberle és W. 42-44 old. céljával és gyógyításával kapcsolatos előítéletek ugyanis olyan erősek voltak abban az időben. Dictionnaire encyclopedique. amely azóta „Magnus Hirschfeld Szexológiai Archívum” néven önállósodott. hogy ezek a neves orvosok óvatosságból ellenálltak annak a kísértésnek.J. szervezeteiről és azok képzési programjairól. Alfred C. amiről az etnológusok. A szexológia azon úttörőit pedig. Szexológiai Szemle. a „Szexuáletikai tanulmányok” szerzője jogász volt. hogy Európában az 1990-es évek elején már 75 szexológiai 10 . például a nők emancipációjával kapcsolatban.) „A szexológia történetére jellemző. Részlet Ernest Borneman egyik könyvének Bevezetőjéből (In: La sexologie. történészek és szociológusok már évtizedek óta hiába töprengtek.J. aki 1903-ban publikálta „A testi szerelem” című könyvét. amely több nyelven különböző szexológiai dokumentumokat és kurzusokat tesz elérhetővé (néhányat már magyarul is!).szexology. Kinsey pedig zoológus. aki a legnagyobb hatást gyakorolta a szexológia fejlődésére. De hasonló tevékenységet folytat a Kinsey Intézet és több egyetem Szexológiai Intézete is. internetes szexológiai website-ját (címe: www. de közülük senki sem foglalkozott azzal. Reich. mint Krafft-Ebing. hogy azok az orvosok. éspedig a szexológusoknál. így ez az orvosok számára elképzelhetetlen volt.) A berlini Robert Koch Intézet Szexológiai Archívuma által kiadott. René Guyon. s hatalmas könyv és folyóirat-gyűjteménye mellett létrehozta a világ legnagyobb. alig írtak e jelenségek következményeiről. Ezek nagyon megkönnyíthetik a modern szexológiai (köztük szexuálpszichológiai) ismeretek elsajátítását. könyv E. A szexológia tudományának igazi úttörői viszont nem az orvosi világból származtak. Nyilván nem lustaságból. akik orvosi képzettséggel rendelkeztek.cjb. eretnekeknek tartották. akik a legtöbbet tették a nemi betegségek és az anyák halálozásának leküzdésére. mert a polgári társadalom patriarchális világában egy forradalmi eszmét hirdettek: a nemek egyenlőségét!” 3. mint 60 szexológiai társaság és intézet tartozik. Gerard & Co. Ehrlich a szifilisz hatásos gyógyszerét. „Sexology in Europe” (1995) c. hanem. Hirschfeld és W. mint államilag elismert szexológiai főiskola. H. Forel. Semmelweiss ugyan felfedezte a gyermekágyi láz kórokozóját. amelyek 1861 és 1884 között Morgantól. S joggal! Eretnekek voltak.továbbfejlesztett változata 2001-ben is megjelent. csak 1890 után találtak visszhangra. Neisser a gonococcust. 1976: San Franciscoban megnyílt az „Institute for Advanced Study of Human Sexuality” (Az emberi szexualitás magas szintű tanulmányozásának intézete). filozófus volt.. Verviers.

bár hangsúlyozza. s szinte mindegyiknek volt könyvtára. Elvárják tőlük. Ha az egyetemek felismerik ennek szükségességét és levonják a megfelelő konzekvenciákat. Egyoldalú képzések helyett átfogó. (E téren ugyanis nemcsak Nyugat-Európát. míg Németország eléggé lemaradt. szülésznők és szociális munkások is pályázhatnak a képzésre.intézet. hogy két idegen nyelven tudjanak szakirodalmat olvasni. A második évben heti 4 órában előadásokon és szemináriumokon 11 . A posztgraduális képzésben főleg nőgyógyászok és urológusok. A képzés legalább két éves és az orvosi szexológia minden ágára kiterjed. Ennek sikere alapján lehet valaki szexológus szakorvos. Az első évben az orvosi szexológia alapismereteit sajátítják el (heti 3 órában). hanem pszichológusok. szociális munkások. A jelenlegi képzések 3 nagyobb csoportba sorolhatók: 1. a szexuálpedagógiát és a szexuálkriminológiát is. demográfusok. újságírók. Nyilvánvaló. Sőt. Sajnos. akkor nagy lépést tehetünk az Európai Unió színvonala felé. A könyv nyolc ország képzési programját ismerteti. Az Európai Unió bármelyik tagországában megszerzett diplomát ugyanis a többi tagországban is elismerik. kétszer tartsanak referátumot tudományos üléseken. ez a magasabb szintű szexológiai képzés itt is csak egyes szakorvosokra terjed ki posztgraduálisan (s közülük is csak kevesekre). 2. Az Európai Unióban különösen Franciaország és Spanyolország igen aktív a szexológiai képzés terén. hanem a Cseh Köztársaságot is utol kell érnünk. sőt. s minthogy az Unión belül szabad a mozgás és munkavállalás. szociológusok. Franciaországban hat egyetem között együttműködés alakult ki a szexológia oktatása terén. azaz szexuálterapeuta. vagyis az Unióban egységes követelményeket állítanak a képzésben résztvevők elé. vagy tanszék és 50 szervezet. Ez az aránytalan fejlődés azonban hosszabb távon nem tartható. Lengyelországban hasonló szexológiai képzés folyik a varsói szexológiai intézetben. archívuma. A képzés befejezéseként szexológiai disszertációt kell írni és megvédeni. Jelenleg már nemcsak orvosok. a szexuálszociológiát. a pszichoszexuális fejlődéstől kezdve a szexuális diszfunkciókon és a parafiliákon keresztül egészen a fogamzásgátlásig és a mesterséges megtermékenyítésig. nemcsak az orvosképzésben. sőt. standardizált szexológiai képzést eredményez. interdiszciplináris programokra van szükség. jogászok. Az utóbbi tartalmazza a szexuálpszichológiát. előbb-utóbb a képzések is integrálódnak. valamint pszichiáterek vehetnek részt. a szexuális problémák nem-orvosi pszichoterápiája és 3. s ez meg fogja könnyíteni a szexológiai diplomák és tudományos fokozatok általános elfogadását. Ezt a fejlődést nagyon elősegítheti a computer-technológia gyors terjedése. s azóta folyik ott szexológiai képzés.) A prágai Károly Egyetem Szexológiai Intézetét 1921-ben alapították. szexuális nevelésre képesítő programok. hogy ezek a programok hosszabb távon standardizálódnak. szóbeli vizsgát is kell tenni egy bizottság előtt. történészek. ami lehetővé teszi a szexológiai képző és továbbképző programok elérhetőségét az interneten vagy CD-ROM-on. orvosi szexológia és -terápia. még a teológusok szemléletének alakításában is. Itt az orvosok hároméves szakképzésben részesülnek. több más országgal együtt. tekintettel az európai integráció folyamatára. hogy egyre bővül az ilyen programok száma. Ennek folyamatban levő megvalósítása egységes. a program 16 témakört sorol fel. s így jóval kevesebb időt kell a képzés helyén eltölteni. Hasonló a helyzet a képzési programok terén. pszichológusok. s egy állami bizottság előtt vizsgázzanak orvosi és „szociális” szexológiából. Napjainkban elavulttá válik a szexológiai képzés merev szétválasztása orvosi és nem-orvosi szexológiára. társaság működött. hanem a pedagógusok.

Azonkívül minimum 3 egyénnel készült és 3 párral készült interjút (anamnézis-felvételt) kell bemutatni.: Science in the bedroom . végül írásbeli vizsgát tesznek. amely 4 éves. századi szexológia pszichológiai szempontból jelentősebb fejleményei 12 . A diploma elnyeréséhez sikeres szigorlatot kell tenni a jelöltnek. 1985.J. Munkájukat később szupervizor is ellenőrzi. átdolgozott kiadása) Ellenőrző kérdések 1.: A szexualitás története. Németországban az orvosi szexológia „akadémiája” Kielben működik. Berlin. klinikai gyakorlat. ami egyébként az orvosok továbbképzésének is fontos része. New York. 1999. diagnosztika és szemiotika. Olaszországban a cataniai egyetem indította be a „klinikai szexológia” kurzust. ugyancsak heti 4 órában. Haeberle. Handbuch und Atlas. A 20. Az egyetemi diplomához azonban egy harmadik évnyi tanulás is szükséges. 1974. évente 600 óra elmélettel és 200 óra szupervideált gyakorlattal. pszichológia. Ajánlott irodalom Bullough.: Die Sexualität des Menschen. Ezek: szülészet és nőgyógyászat.net) angolul olvasható. Diplomás orvos-szexológusokat azonban még nem képeznek.cjb. kialakulása és fejlődése 3. V. és 6 eset szupervideált terápiáját kell dokumentálni.vesznek részt. A végén ők többórás (írásbeli és szóbeli) szigorlatot tesznek és „szakdolgozatot” nyújtanak be. A résztvevők tíz különböző szakirány közül választhatnak. szexuálterápia. termékenység. A szexuálpszichológia fogalma. M. s azon már csak orvosok vehetnek részt. 60 óra a szexuális problémákkal foglalkozó Bálint csoport. de Gruyter (vagy ennek a szerző honlapján (www.sexology. szociológia. urológia és andrológia. de több más egyetemen is oktatnak szexológiát. A minimum 240 órás képzésből 120 óra az elméleti megalapozás. E. Basic Books Foucault. Atlantis K. A szexualitás és a pszichoszexualitás fogalmának meghatározása 2. endokrinológia.A History of Sex Research. ugyanennyi egy workshop. higiénia és megelőzés. egyetemet végzett orvosok számára.

csimpánz. A napjainkban leggyakrabban emlegetett modell a következő (1. 1. a másikba az afrikai emberszabású majmok. az emberré válás folyamatának témánkat illető következményeit és a szexuális viselkedés jelentősebb változásait az ismert emberi történelem során. rész: A szexuális viselkedés filogenetikus alakulása . Legközelebbi állat-rokonaink szexuális viselkedése Erre vonatkozó ismereteinket különböző tudományokból. Kluge professzor szerint a majmokat régóta az ember állat-testvéreinek tarthatjuk. A primáták mintegy 70 millió évvel ezelőtt kezdtek szétterjedni a Földön és tovább fejlődni. Minden primátafaj közös jellemzője. mint fajnak eddigi története alapján érthetjük meg mélyebben. hogy élveszülők.és kultúrtörténete Az emberi egyén szexuális viselkedését csak az embernek. amely a legújabb tudományos adatok alapján mutatja be a „szexuális antropogenezist” is. ázsiai emberszabású majmok. főleg az orángután. Nagy segítséget jelenthet számunkra Norbert Kluge: A gyermeklét antropológiája (2004) című könyve. így a gorilla. miután a dinoszauruszok eltűntek. bonobo és az ember tartoznak. Az emberszabásúak törzsfájának eddig legalább négy modellje alakult ki. s utódaikat az anya emlőjéből táplálják. mert számos emberi vonásuk van. vagyis az „uralkodó állatokhoz” tartoznak.1. Az emberek és az emberszabású majmok köztudottan a primátákhoz. A primáták két alcsoportja közül az egyikbe a nagy. többek közt az evolúcióelméletből. a zoológiából az etológiából és a paleoantropológiából meríthetjük. Ezért a következőkben áttekintjük a genetikailag legközelebbi állatrokonaink szexuális viselkedését. ábra): 13 . kihaltak.

a heréje pedig jóval nagyobb. sem az anyai viselkedés nem ösztönös az emberszabású majmoknál. Suomi (1970) majomkísérletei győzték meg a kutatókat. hogy a kiválasztott kismajmokat megszületésük után izolálták.) Az emberszabású majmok nemi élete ösztönvezérelt. A viselkedés organizációja tehát nem biológiailag programozott. (Ugyanakkor az ember agya kb. Nem működött együtt egyetlen szexuális partnerrel sem. promiszkuitásra utal. A testi fejlődésükkel nem is volt semmi baj. a második az orángutánok. ha az anyát egy felnőtt majom-alak szőrös anyaggal bevont drótvázának közelében tartották. vagyis nem csak a fajfenntartás érdekében (ösztrusz). A nőstények nemcsak a peteérés körüli időszakban.: genetikai készletük alig 1. Például. hogy filogenezise során aligha fordulhatott elő olyan mértékű promiszkuitás. E kísérletek lényege. négyszer nagyobb a csimpánzénál. mint faj. hanem bármikor készek párzani. 8 millió évvel ezelőtt hagyták el a közös származási vonalat és nem fejlődtek tovább az emberré válás irányába. Valamit ugyan javult a helyzet. Az ember fejlődési vonalához tehát a bonobók állnak a legközelebb. hasonlóan a csimpánzéhoz. többnyire egy utódot szülnek és 9-10 éves korukra válnak nemileg éretté. vagyis szexuális szabadosságra. a promiszkuitással és a „spermiumok versenyével”. a spermiumok versengve igyekeznek a petesejt felé. nem gondozta. de a maszturbáció. Buda Béla (1997) szerint „a szexuális viselkedés majmoknál már annyira bonyolult. Ez szorosan összefügg a gyakori nemi élettel. hanem csak a társas környezetben tanult szabályozó rendszer révén alakul ki.J. Az ember viszonylag kis heréiből az következik. képtelen volt az önálló életre és a szexuális viselkedésre.Az ábra alsó vonala az emberszabásúak közös származási vonala. Ezzel szemben a nagy testű gorilla és az orángután merev pénisze alig 3-4 cm. s közben figyelték viselkedésüket. amelyek kb. Az így nevelt nőstény majom mesterséges megtermékenyítés esetén nem tudott anyaként viselkedni a megszült gyermekével: nem táplálta. majd a gorillák következnek. mint a csimpánzoknál és bonobóknál (bár a gyakori partnerváltás az emberre is jellemző). Tartós és kizárólagos párkapcsolatok nincsenek. leggyakrabban szemtől-szembe. hanem az élvezet kedvéért. de amikor később visszaengedték a többi majom közé. hogy azt minden egyed a maga 14 . Következésképpen sem a szexuális. Az eddigi vizsgálatok egyértelműen azt mutatták. egymásra fekve. A bonobo-nőstények sajátos módon uralkodó helyzetben vannak csoportjukban („matriarchátusban” élnek). vagy egyéb célok érdekében is szeretkeznek. tehát nem jött létre a párzás. hogy a nagy. Az incesztustabu. bár tanulási folyamatok által is befolyásolt.5 millió évvel ezelőtt önállósodtak. Utóbbiak alig 2. ám a felnőttkori viselkedésük már erősen különbözött a társaik között nevelkedő állatokétól. elkülönítették az anyjuktól és fajtársaiktól. amelynek első elágazása a gibbonok. hogy amikor több hím közösül egy nősténnyel. Terhességük 8-9 hónapig tart. a homoszexuális jellegű kapcsolatok is előfordulnak. mint más állatfajoké. vagyis a szűkebb rokonsággal való szexuális kapcsolat tilalma náluk is megtalálható. mert a szexuális viselkedés békítő szerepet játszhat a csoportban támadt konfliktusok esetén. A vizsgálatokból kiderült. emberszabású majmok szexuális viselkedése már sokkal kevésbé ösztönös. Harlow és E. így az újszülött hamar elpusztult. mint az emberé.6%-ban különbözik az emberétől. Ezen a téren is a bonobók (vagy „törpecsimpánzok”) állnak legközelebb az emberhez. hogy a primáták között az embernek van leghosszabb és legvastagabb pénisze (merevedéskor). gondos táplálással felnevelték. vagyis genetikailag programozott. ami azáltal keletkezik. Párosodási rendszerük „poliginandriának” mondható. sőt. De a fajfejlődés során fokozatosan bekövetkező ösztönredukcióról leginkább H. Egyébként viszont szinte gátlástalanul közösülnek egymással.F. a kis testű csimpánzé viszont 5-6 cm. Az ember legközelebbi rokonai a csimpánzok és a bonobók.

) Mindezek alapján könnyebben érthető a szexuális viselkedés organizációja az evolúció következő szakaszán: az embernél. de frappáns összefoglalót olvashatunk erről Ernest Borneman: Das Patriarchat (in: I. az időszámításunk előtti 800 000-től a 100 000. Nagyjából ugyanez mondható később a halászatról. például a páviánok között.-ik évig) jelenik meg először a férfi és nő közötti munkamegosztás. hogy ebben az időszakban az emberek többnyire mintegy 30 tagú hordákban (az anyákkal. ezért feltételezzük. Az emberré válás utáni szexuális viselkedés Az evolúció elmélete Ch. Darwin a fajok eredetéről szóló műve alapján kezdett kibontakozni a különböző szaktudományok . a néprajz és a történettudomány segítségével. a kőszerszámok fejlődése már lehetővé tette a nagyvadak vadászatát. hogy nem az ölési szándék vezérli. létezett-e homoszexualitás. csupán a másik állat legyőzése.) Buda (1988) az állati párválasztással kapcsolatban arra is felhívja a figyelmet. A helyzet lassan változott. old.különösen az antropológia.. hogy az emberré válás százezer esztendeiben őseink szexuális viselkedése alig különbözött a főemlősökétől. gátolják a küzdő viselkedést. Ugyanez érvényes a csapdák építésére és elhelyezésére. nyilván egyik nem sem uralkodott a másikon. Miközben a nők továbbra is a növényi élelem és a kisállatok gyűjtésével foglalkoztak. sajátítja el..erős biológiai késztetés van a lakóterület. Ma már elég megbízható. 1977) című tanulmányában. Ezt egyrészt az valószínűsíti. s ezen belül a szexuális viselkedések alakulásáról. más majmok tevékenységének megfigyelése is szerepet játszik. Ugyancsak nem választásról van szó. Kerschner (Hrsg. Mindhárommal a férfiak foglalkoztak. Rövid. Azt sem tudjuk. Eszerint európai elődeink nemi életének első. azt igyekeznek eldönteni. mint 15 . elsősorban a primátáktól. s származásukat valószínűleg egy ősanyára vezették vissza. és mintegy ahhoz ragaszkodik. ma úgy tudjuk. A nomádok kis létszámú hordái akkoriban szinte kizárólag gyűjtögetésből éltek. amikor a majmok között verekedés tör ki egyik vagy másik nőstényért.ez csak a szerszámok fejlődésének magasabb fokán vált lehetővé -. old. és az alul maradó állat bizonyos mozdulatai automatikusan megszüntetik.-től az 50 000. tehát még nem vadásztak. a „revier” határának védelmére. hogy a speciális vadászati szerszámok létrehozása jórészt a férfiak műve volt. A leletek szerint a vadászatokban inkább a férfiak vettek részt. Emellett a majom játékos próbálkozásai. köztük sokféle hal és madár is . ugyancsak felfoghatók tanulási ténykedésnek. Az ilyen gyűjtögető csoportokat a „vadászat előtti szakasz prédalesőinek” nevezik. Az elsajátításban. s a területre lépő másik hím váltja ki a küzdő viselkedést (amelyről Konrád Lorenz kimutatta.. hogy az állat választ párt magának. a 100 000. amely kb.” (94. Az európai közép-paleolitikumban (kb. megbízható leletei a korai paleolitikumból származnak. 2. Legközelebbi állatőseink fentebb vázolt életmódja alapján valószínűsíthetjük.” (27-28.azt a benyomást. s megállítják a harcot). hogy „magasabb rendű állatoknál a hímek küzdelme kelti többnyire ugyancsak az antropomorf gondolkodás számára . bár hozzávetőleges képpel rendelkezünk az emberré válásról. hogy az ilyen küzdő állatokban .-ik évig tartott. ilyenkor ugyanis a hierarchikus szervezetté alakult majomközösségben „presztízsharc” folyik. Nem erről van szó.. A talált leletek alapján úgy tűnik. Minthogy valószínűleg még semmilyen nemek közötti munkamegosztás nem létezett .): Konfliktfeld Sexualität. gyermekekkel és idősebbekkel együtt) éltek.az ismert szarvason kívül sok más faj ilyen. hogy ki az erősebb. hogy a vadászó férfiak még mindig kevesebb élelmet szereztek.fejlődési folyamatában tanulja.

aminek fő oka vagy az „árucsere”. az többet tanul. hiszen az éhség. hiszen ahol a lány nem ismeri az apját. Fontos azt is leszögezni. hogy az incesztuózusan élő csoportok még akkor is hátrányban vannak az exogám módon élőkkel szemben. hogy ezzel gazdaságilag és egyben szexuálisan is dominánssá váltak. másrészt az ebből az időből fennmaradt sok női bálvány és a fallikus figurák hiánya. akkor ebből az következik.a türelmesen gyűjtögető asszonyok. az apaszimbólumok pedig hiányoztak.. mindig több tapasztalatot szerzett. Indokolatlan tehát Freudnak az a feltételezése. s a genetikai károsodások elkerülésével próbálták magyarázni. ahol a gyermekek minden felnőtt férfit apjuknak. vagy a nemi partnerek cseréje lehetett. hogy az ember az ellentétes nemű szülő iránti incesztusfixációval születik. ott nem lehet szó eugenikai szándékú incesztustaburól sem. Ha viszont a termékenységet ilyen magasra értékelték. betegség és balesetek miatti halandóság olyan magas volt. Ez valószínűleg azt jelenti. az újabb paleolitikumban (kb. hogy az élelem nagyobbik részét ő szerezte. Az ilyen csoportok nem genetikai. anyai rokonságuk tagjai maradtak. Tudjuk azonban. A pszichoanalitikusok és az előtörténet polgári kutatói az exogámia eredetét az eugenikával hozták kapcsolatba. Ám.. mert hiányzik a tapasztalatok cseréje. amelyik csoportjából kivándorolt. Ő kereste partnerét a másik hordában.. s ez azt jelenti.és halászeszközök előállítása terén olyan áttörést értek el. s a szülések révén ő biztosította a horda jövőjét. Az adott régióban és időszakban ez a nő volt. az időszámításunk előtti 50000 és 10000 évek közötti időszakban). mert aki egy idegen világban képes tájékozódni. ott nem is kell ezt incesztustilalom révén megakadályozni. mint az otthon maradó. mert a férfiak a vadász. Az áru csere megjelenése S az is fontos. hanem szociális okok miatt stagnálnak. 16 . bár a nő rokonságával éltek és azokkal együtt vadásztak. az első feltételezés valószínűtlen. akik eltérő életfeltételek között dolgoztak. vagyis nem egyszerűen nőket. minthogy termelés még nem folyt. s aztán haza vitte. Ez a magyarázata a matrilineáris leszármazásnak. Mindez megváltozott előtörténetünk következő korszakában. hogy más csoportban találjon partnert. hogy egyértelmű bizonyítékai vannak a külön élő hordák közötti kapcsolatnak. Az emberiség fejlődése viszont kétségtelenül az olyan csoportok közötti tapasztalatcserén alapul. hogy a horda túlélése a gyermekek számától függött.. s minden felnőtt nőt anyjuknak tekinthetnek. hanem anyákat ábrázoltak. s ezáltal gyorsabb és alaposabb intellektuális fejlődésben részesült. Ettől kezdve a férfiak maguk választották szexuális partnereiket. ha ebből semmilyen genetikai káruk nem származik. Érthető is. hogy a nőfigurák nem szexuális bálványok. úgy matrilineáris leszármazás esetén nagy valószínűséggel matrilokális exogámiáról van szó. A nő magasabb rangja abból adódott. hogy s csoportba kerülő férfiak életük végéig a saját. Az idősebbek és a betegek csak elegendő fiatal esetén juthattak táplálékhoz. Ahol a vér szerinti anyához fixált érzelmi kötődés nem jöhet létre. hogy az a nem. hogy a párzás és a szülés összefüggését még nem ismerték. Ha viszont a szexuális partnerek cseréjére került sor. s így különböző termelési technikákat alkalmaztak. Csakhogy ahol nem ismerik az apa szerepét a nemzésben. hanem termékenységi szimbólumok voltak. s ezek a hordák még az önellátó társadalom gazdasági szintjét sem érték el. ott az incesztustabu nem működhet. Ebből nagy intellektuális előnye származott.

A férfi, mint magántulajdonos A mezolitikum (kb. az időszámításunk előtti 6000 és 1000. év között)... a tartalékoló gazdálkodás és a cserekereskedelem kezdete. A vadászat, vagyis a férfimunka révén összegyűjtött élelmiszer-tartalékok ellenére megmaradt a matrilineáris leszármazás rendszere. Másrészt azonban a felhalmozott élelmiszer-tartalékok az európai történelemben először tették lehetővé a magántulajdon és az öröklés egyszerű formáját; az utóbbi pedig az apa nemzésbeli szerepének felismerésétől kezdve a férfi számára biztosított előnyöket. Ha a tulajdont a tulajdonos halála után is számításba kellett venni - ez volt a mezolitikum forradalmi felismerése! -, akkor ebből következett, hogy az apák előbb-utóbb követelni fogják a tulajdon patrilineáris leszármazás szerinti öröklését. A nők helyzete ezzel kritikussá vált. Borneman a továbbiakban kifejti, hogy az addig csak gyűjtögető asszonyok vették észre először az elhullatott magokból kinövő növényeket, s próbáltak először egy kapaszerű szerszámmal kiásott árkokba magokat vetni, s a termést learatni. Bár így ők teremtették meg a mezőgazdaság alapjait, a férfiak hamarosan feltalálták a marhák által húzott ekét, s ez újra megerősítette uralmukat a nők és a gyermekek felett. A vagyonról (háziállatok, vadászzsákmány, gabona stb.) már főleg ők gondoskodtak, s ezt saját tulajdonuknak tekintették; előnyös helyzetüket cserekereskedelemmel és hadviseléssel egyaránt kihasználták. Így alakult ki a patriarchális társadalom, s a nők alárendelt helyzete a magántulajdon alapján. A „szerelem eredetéről” Egy másik, korábban keletkezett, de színes és érdekes, átfogó történeti összefoglalót olvashatunk Norman Hair (szerk.): A szexuális élet enciklopédiája című könyvében, amelyet Décsi Imre magyarra fordított és (1930 körül) kiadott. Ebben - „a szerelem eredetéről” többek közt ezeket olvashatjuk: „Az állatok - még a felsőbbrendűek is - nem keresnek egyebet a puszta megtermékenyítésnél és a fajfenntartásnál, s ettől az ösztöntől indíttatva kívánják a másik nembelit, többnyire minden egyéni megkülönböztetés és választás nélkül. Megesik, hogy több hím harcol egy nőstényért, de itt a nyers erő dönt, nem pedig a párnak szabad választása. Az egyéni választás, ahol... az ész és az érzés is sorompóba lép, az első lépés az ösztönös, állati nemiségtől az emberi szerelem felé. De ez a választás nem volt örök időktől fogva, még az embernél sem. Az ősember csoportokba verődve élt és aszerint gyakorolta (csoportosan) a házasságot is. Később törzsenként. S amikor a hordaszerű csoport törzzsé alakult, még akkor is messze voltak attól, hogy az egyéni szerelmet ismerjék.... Nagyon valószínűnek látszik, hogy az első, egyéni házasságok idegen törzsek asszonyainak elrablásából, a nő feletti tulajdonjog szerzéséből állottak. Úgy látszik, hogy a vadászok nomád életéből a földművesek házhoz kötött életformájába való átmenet és vele a magántulajdon megszületése játszotta a fő szerepet ennél az átalakulásnál... [Itt a szerző ismerteti H. Ellis és H. Spencer szerelem-meghatározását.] ... A Bibliában csak ritkán esik szó a szerelemről Például Ráchel és Jákob történetében, ahol a nemi kérdés mindig felszínen van... Az „Énekek éneké”-ben Bölcs Salamon király a szeretett nő testét, tekintetét, illatát, báját és termetét a legkisebb részletekig leírja úgy, hogy minden érzékünk, a látástól az ízlelésig megkapja a maga adagját. Ellenben szó sem esik a szeretett nő erkölcsi és lelki tulajdonságairól. Viszont látjuk, hogy a szerelem testi eleme is megnemesülhet, és évezredekig élő költeménynek adhat életet, ha gazdag, színes érzékiségű költő testétlelkét hatja át.

17

A szerelemnek ez az egyoldalú nemisége csúcspontjáig jutott a régi, klasszikus Görögországban és Rómában. S itt, bár a lelki elem még hiányos volt (mert kétségbe vonták a nő saját lelki életét), de a szerelmük mégis lelket lehelő kifejezésre jutott e kor halhatatlan, tökéletes szobor-alkotásaiban. Így hát a görögök, bár megnemesítették a nemiséget, mégsem ismerték a szerelmet a mi értelmezésünk szerint. A nő az ő felfogásuk szerint részben szülő gépezet volt, részben a kéj szerszáma. Orfeusz mítoszában már fülünkbe cseng valamely elvontabb érzésnek halk visszhangja, aminek hallatán a lelki szerelemre is gondolhatunk. De ez a példa csaknem egyedül áll a régi Görögországban. Minthogy a görögök nem juttattak lelket a nőnek, a testi-lelki szerelem, amihez a barátság utáni vágyakozás csatlakozott, csak férfiak között volt lehetséges. Ez a magyarázata annak, hogy az ókori görögöknél egy új kultuszt látunk feltámadni, amit nemcsak hogy tűrtek, de egyenesen dicsőítettek és eszményítettek. Ez volt a (mai szóval) homoszexualitás, a férfiak közötti szerelem kultusza. Havelock Ellis megállapította, hogy az igazi szerelemnek a görögök a homoszexuális szerelmet tartották... ... Összefoglalólag elmondhatjuk, hogy az ókor ismerte ugyan a kifinomult érzékiséget, de nem ismerte azt a szerelmet, ahol a szellem ölelkezik a testtel. Ennek a fejlődésnek egyik fordulóját jelzi a kereszténység, amely a lelket és a szellemi értékeket tette az élet és a hit tengelyévé, s ezen az alapon építette fel azt az új világnézetet, amely szerint a lélek uralkodik a testen. Ettől fogva azonban a nemi érintkezés az ellenkező túlzásba esett. A lelki szerelmet az egekig emelték, a testi szerelmet viszont lelökték trónjáról. A papok aszkétasága minden testi érintkezést tisztátalannak, mi több: bűnnek tekintett. A nemi érintkezést a fajfenntartás érdekében szükséges rossznak nyilvánították, amelynek szerepe eddig tart és nem tovább. Szent Ágoston kifejezése: „Inter faeces et urinam nascimur” (ürülék és húgy között születünk), a középkor kedvenc eszméjévé vált és alkalmas lett arra, hogy elvegye a világ kedvét a testi szerelem kárhozatától. A laikus világ is a lelki szerelmet eszményíti és hallgatással mellőzi a testi szerelmet. „Én nem vagyok szerető, én imádó vagyok!” mondja a trubadúr. Így a nő, aki valamikor az embertermelés és a kéj eszköze volt, most az emberfelettiség magas talapzatára kerül. Ha a régi férfiakat csak a nő alsó teste érdekelte, a középkor nőimádóit csak a felső teste vonzotta. S ehhez a „fél” nőhöz itt is, ott is csak fél szerelem juthatott. Stekel szerint „ennek a lelki szerelemnek egy tisztán vallásos árnyalat felelt meg, aminek legmagasabb kifejezője a Madonna-kultusz. Ez a tisztán lelki szerelem ideje, azé a törékeny és sápadt szerelemé, amely nem kíván biztatást. Az alapja törékeny: megveti az érzékiséget... Szakadék támad a nemiség és a szerelem között, amikor megszületik a modern idők legégetőbb problémája: a nemek küzdelme.” Csak ezután, a nemi „reneszánsz” hajnalán kezd összeforrni a kettévágott szerelem két fele Amikor kihozza a feledésből az ókor műveit és bekebelezi őket a jelenbe, az eszményi szerelem hozzá szegődik a nő testéhez, s az égből leszáll a földre. Nem azért, hogy rabszolgája legyen, hanem hogy a teljes emberi lény életét élhesse, úgy testi, mint lelki vonatkozásban; mint aki elfoglalja azt a helyet, ami a nemi életben megilleti. Félezer éve annak, hogy az emberiség megtalálta az égi szerelem mellett a földit is. A szerelmet a gondolat reneszánszában méltó hely illeti meg a 15.-16. század legragyogóbb műemlékei között. Hosszú volt az út a légies Madonnáktól az olasz reneszánsz remek női testéig, mint ahogy minden szerves fejlődés útja lassú és hosszú. A reneszánsz művészete és irodalma új emberek műve, akik ismerték az egyéni szerelmet és visszahozták a vágyat a nő iránt, annyi fájdalmas mellőzés után.”

18

A „természeti népek” párválasztási szokásai Ez a gondolatmenet ugyan messze túlhalad az emberré válás évezredein, de globális vázlatossága ellenére elég reális képet ad a szexuális viselkedés történelmi alakulásáról. Amelynek kezdeteit az ún. „természeti népek” tanulmányozása révén is jobban megérthetjük. Életkörülményeik folytán ugyanis szexuális viselkedésük sok szempontból hasonlított a többtízezer éve élt embercsoportokéra, amíg föl nem fedezték őket (bár szexuális szokásrendszerük nyilván addig is lassú változásokon ment keresztül). Buda Béla (1988) azt írja erről, hogy „a természeti népek kultúráiban megtalálhatjuk a párválasztás minden formáját... a párválasztás minden emberi közösségben szociálisan szabályozott és ez a szabályozás erősebb a biológiai mechanizmusoknál. Talán egyetlen átvezető elem az állatvilág és az ember között..., hogy e társadalmak egy része nem igyekszik kontrollálni a gyermekkori és serdülőkori szexualitást; a fiúk és lányok korlátozás nélkül élhetik ki játékos próbálkozások formájában a bennük feléledő szexuális késztetést... ...Ismeretes néhány kultúra, amelyekben a partnerviszonyok zűrzavarosak, és a házassággal analóg partnerkapcsolat nem található meg. Ilyen például a ceyloni Nayar törzs esete, amelyben az anyaági nagycsalád gondoskodik a gyermekekről, a fiatal férfiak és nők egy közös, nagy házban alszanak, párjaikat alkalmanként váltogatják, szilárd uniót egymással nem képeznek. (Stevens, 1970). Még négy ilyen kultúra ismeretes, de több más kultúra is van, amelyben a gyermekek nevelésének gondja nem, vagy nem kizárólag a szexuális együttélést folytató párra nehezedik, és nem ez a pár a társadalom alapvető, gazdasági egysége sem. Ilyen például a Malinowski (1972) által leírt Trobriand-szigeti társadalom is. Ebből csak az következik, hogy a házasságot nem lehet a kultúra ismérvének tekinteni, habár nagyon elterjedt... Nem egy társadalomban tilos a törzs közösségén belüli házasság (az exogámia szabálya illetve az endogámia tilalma áll fenn).... Számos társadalomban a közösülés és a megtermékenyülés összefüggését nem ismerik; ilyenkor szellemi hatásokkal magyarázzák a megtermékenyülést. Az ilyen társadalmak rendszerint anyajogúak, lévén az anya kapcsolata gyermekével - a szülés eseményén át - kétségtelen. Függetlenül a gyermek nemzésének koncepciójától, minél inkább jelentősége van a közösségben a tulajdonnak, különösen a termelőeszközök tulajdonának, annál világosabban kidolgozottak a rokonsági viszonyok, amelyek az öröklési rendszerek vázát is jelentik... A tulajdonviszonyokkal rendszeresen együtt jár a nők megváltásának, megvételének intézménye. A nő ilyenkor mint munkaerő kap jelentőséget... Jellegzetes gazdasági szabályozottság alatt áll a többnejűség; ennek az intézménynek szinte szükségszerű feltétele a nők munkaerejének kihasználása. Ilyen esetben a nő „választásáról” alig lehet beszélni; kénytelen hozzámenni ahhoz, akinek szülei eladják A férfi választása sem pszichológiai értelmű; személyes kapcsolat a partnerek között alig van... mert kulturális kötöttségek, hagyományok és gazdasági erők ... írják elő a párválasztást.” (37-40. old.) A szexuális viselkedés humanizálódása Az eddigiekben vázolt, általában néhány tízezer évvel ezelőtti, bár a világ elszigeteltebb helyein nyomokban még ma is megtalálható, kezdetleges társadalmak kulturális kötöttségei és hagyományai (pl. a nemzés „szellemi hatásokkal” magyarázása) egyértelműen a vallási hiedelemvilágra utalnak, ami - tudományos ismeretek híján - az adott körülmények között a világban való eligazodás szükségképpeni próbálkozása volt. A szexuális viselkedés különböző korlátozásai, pl. az endogámia tilalma, s ezzel kapcsolatban az incesztustabu megjelenése, az (állat)ősök tisztelete stb., rendszerint animisztikus, vallási elképzelésekkel jártak együtt.

19

Az emberré válás során folytatódott az a folyamat, amely már az emberszabású majmoknál elkezdődött, vagyis a biológiailag mereven programozott, feltétlen reflexes, ösztönös szexuális viselkedés fellazulása, az ösztrusz eltűnése és a csoportnormák szerinti szexuális viselkedés megtanulása. Kivételek és visszaesések persze előfordultak, de a szexuális viselkedés szocializálódása a közösségek gazdasági és strukturális fejlődésével párhuzamosan egyre erőteljesebben érvényesült, s ezzel az ember pszichoszexuális fejlődése új, magasabb szintre emelkedett. Ezzel együtt természetesen a nemek viszonya is változott: a kezdeti matriarchátus a vadászfegyverek, a halászati, s később a mezőgazdasági termelőeszközök fejlődésével kialakuló férfi magántulajdon következtében helyet adott a patriarchátusnak. A csoportházasságés kommunaszerű szexuális együttélésekből fokozatosan kialakult a párok tartósabb együttélése, a férfi nemzésbeli szerepének felismerésével pedig a szülőség és a család megjelenése. A kialakuló családok eleinte poligám párkapcsolatokon (poliginián és poliandrián) alapultak; a magántulajdon és patriarchátus feltételei között pedig a többnejűség vált uralkodóvá. (Lásd: 1., 4. és 5. Dokumentum) 3. A szexuális viselkedés változásai az ismert emberi történelem során E hatalmas és szerteágazó történelmi témakör teljes és részletes bemutatása már csak azért sem indokolt, mert kitűnő könyvek egész sora vállalkozik ennek ismertetésére. A szexuálpszichológia szempontjából ezért elegendő lehet vázlatosan összefoglalni a jellemzőbb fejleményeket, s azokat néhány szemelvénnyel illusztrálni. Az összefoglalás többek közt Lise Vincent Doucet-Bon: Le marriage dans les civilisations anciennes. (1975, Paris, Michel) könyve alapján történik. Doucet-Bon szerint a csere jelentőségét az ember korán felismerte; az istenek kegyét például csak áldozat ellenében vélte biztosíthatónak. A csere-elvet aztán a férfi-nő viszonyra is alkalmazták: a törzs csak akkor engedte át egy nőtagját más törzsbelinek, ha érte kártérítést kapott. Ebből származik a nászajándék szokása, aminek különböző formái voltak: pl. a leendő férj ajándéka a nő családjának; a család ajándéka a férjnek (hozomány); a férj ajándéka a feleségnek a nászéjszakát követő reggelen („Morgengabe”, „don du matin”) stb. Indiában a férfi tehenet ajándékozott a nő családjának, a nő pedig tüzet hozott az apai házból, mint az asszonyi szolgálat szimbólumát. Kínában a házasságkötés előtti, kölcsönös látogatások során sok ajándékot cseréltek: porcelánvázákat, bronztárgyakat stb. Hasonló volt a helyzet a germánoknál, a keltáknál és másutt is. Később egyes országokban a nászajándékot egyedül a nő hozta, míg a férj óvadékot helyezett letétbe a nő számára. Korunkban a nászajándékot inkább a házasságkötéssel kapcsolatos kiadások közös megosztása váltja fel; a cseréből részvétel lesz. Házasodási rítusok és tabuk A nőt a régi társadalmakban főleg a reprodukció szempontjából tartották nélkülözhetetlennek (lásd: a női termékenység kultusza). Kezdetben a nőket gyakran egyszerűen elrabolták, később megvásárolták. Hamarosan kialakultak a házasság körüli rítusok és tabuk. (Exo- és endogámia, incesztustabu stb.) A matriarchátus, vagy annak nyomai sokhelyütt fellelhetők, de a nők a magántulajdonon alapuló társadalmakban a férfiak felügyelete alá (sőt, tulajdonukba) kerültek. Az ókori Rómában a „pater familiae” hatalma korlátlan volt. A tulajdon és az öröklés miatt a férfi szüzességet követelt meg leendő nejétől (fordítva soha). A néhol szokásos, jegyesség alatti nemi kapcsolat elsősorban a női termékenység próbája volt. Babilonban és másutt a szüzességet a termékenység istennőjének áldozták. A tulajdonnal
20

rendelkező férfi a felesége mellett ágyasokkal és rabszolganőkkel hált. A földesuraknak sok helyen joguk volt a férjhez menő lány első éjszakájára (ius primae noctis). E szokás héber eredetére Tobias könyve vet fényt, de Indiában, Afrikában és másutt is szokásban volt. Egyes kultúrákban a feleséget a férj éjszakára átengedhette a vendégnek. A szerelemnek alig volt szerepe az ókori házasságban; legfeljebb elszigetelten fordult elő. A házasságtörés ószövetségi értelmezése szerint a férfi csak akkor követi el, ha más feleségével (vagy jegyesével) közösül; a feleség viszont akkor, ha bárkivel szeretkezik a férjén kívül. A szülésre képtelen nőt el lehetett kergetni. A kereszténység első századaiban még vitatták, hogy van-e a nőnek lelke. Az ókori Kína jogrendje szerint közrendű ember két nővért vehet feleségül. Egy főtiszt két nővért és egy sógornőjüket; egy nagy úrnak 9 felesége lehet, az uralkodónak pedig legfeljebb 36. „Főfelesége” azonban mindenkinek csak egy lehet, ő az „igazi” feleség. (Ezért a kínaiakat sokan monogámnak tartották.) A párválasztás egyik fő szabálya Kínában is az exogámia volt. A nemeket szigorúan elkülönítették: csak ünnepi alkalmakkor találkozhattak. Még a házastársak is ritkán láthatták egymást; néhány kivételtől eltekintve nem étkeztek együtt; az asszonynak tilos volt férje asztalához ülni. A „láb-tabu” folytán a lábat a nőnek el kellett rejteni (sőt, elcsökevényesíteni). A „szex-tabu” folytán csak bizonyos napokon volt szabad házaséletet élni. A meddőség nagy szégyen volt. A feleségeknek nem volt szabad féltékenykedniük egymásra. Egész éjszakát csak a „főfeleség” tölthetett a férjével, a többiek csak perceket. A feleségek csak hívásra, szépen felöltözve léphettek férjük szobájába. A házasságkötést a szülők intézték, hivatásos közvetítő segítségével. Férjéhez csak a házasságkötés után 3 hónappal került, s attól kezdve anyósa irányította életét. Indiában már a Védák keletkezésének korában szigorú patriarchátus uralkodott. A „Manu törvénye” című szent könyv szerint a nő mindig kiskorú és az apa illetve a férj gondnoksága alá tartozik. Rendszerint már csecsemőkorában kijelölték számára jövendőbeli férjét, a házasság így kötelező volt. A válást nem ismerték. Ha a férj fiúgyermek nélkül halt meg, fivére nemzhet az asszonynak egy fiút. De az özvegy választhatja a halált is (abban a hitben, hogy a túlvilágon folytatják a házasságot). A nő számára a férj valóságos isten. A házasságtörő nőt kutyákkal marcangoltatták szét, vagy tüzes vaságyra fektették. A férfi hűtlensége viszont bocsánatos bűn. A nő házasság előtti szüzessége kötelező. Házasodni csak azonos kasztbelivel szabad. A lányt 12 éves kora táján vezették férje házába. A házasélet csak a kijelölt, havonta 16 napon volt szabad. Az ókori Egyiptomban II. Ramszesz idejében még a lányok kezdeményezték a házasságkötést, a gyerekek pedig az anya nevét viselték, ő rendelkezett velük (a matriarchátus maradványaként). A házasság első éve próbaidőnek számított. A férj félrelépései nem zavarták a feleséget. A család itt is a szociális rendszerrel együtt fejlődött. A legrégibb dokumentumok szerint az asszony anyagilag sem függött férjétől, mert nem volt vagyonközösség. A patriarchátus az 5. dinasztia idején alakult ki. Ettől kezdve a nő hűtlenségét szigorúbban büntették (orrlevágás, elzavarás). Ha a fáraónak legálisan csak lányai születtek, ezek házasságot köthettek a fáraó illegális fiaival (= testvérházasság), így az utóbbiakból király lehetett, s felvehették a „Thoutmosis” nevet. Ami Görögországot illeti, Homérosz művei (Iliász, Odysseia) írják le a házasság eredetének mítoszát: a föld (a nő) egyesülését az éggel (a férfival). Az Iliászban az istenek (Zeusz és Héra) házasságát is leírja. A házassági szerződést a leendő férj a nő apjával szokta megkötni. Ez alkalomból ajándékokat cseréltek. A lánynak szűzen kellett a házasságba mennie. A legyőzött ellenség asszonyai és lányai a győztesek rabszolgái és ágyasai lettek. Az athéni városállam korában romlott a „szabad” nő helyzete; úgyszólván ki sem léphetett a házból, nem vehetett részt a közéletben; férfitársaságban csak felszolgáló lehetett (kivéve a hetérákat).
21

mások mennek. Norman Hair egyik legelfogadhatóbbnak tartja. Ám vannak olyan helyzetek is. hanem munkatársa. s nem háríthat el senkit sem. Legyen bár ezüst. vagy kegyetlen próbáknak vetették alá (ha kibírta. A nő nem tulajdona férjének. Szokrátesz már a nemek egyenlőségéről beszélt. hogy közösüljön vele. Ehhez egy fiú kellett. tárgyak cseréje. Az időszámításunk előtti évszázadokban a görög nők helyzete javult. A folyosókon. A lovagkorban a feleség a nászéjszaka után birtokot kapott a gazdag lovagtól.a szexuális szükségletek összeházasodás nélküli kielégítése is ajándékot érdemel (az árucsere elvének megfelelően). Némelyek jönnek. hogy a házasságkötés előtt (ha egyáltalán sor került valami hasonlóra) a fiúkat és lányokat az adott kultúrában kialakult szokás szerint vagy igyekeztek távol tartani egymástól. Orgiák nincsenek. a kiválasztott nő nem jogosult azt visszautasítani. Ha egy nő leült az Aphrodite szentélyben. gátlástalan szexuális viselkedés nélkül . Herodotoszt”. térhet haza a tűzhelyéhez. Szerinte a germán az egyetlen barbár nép. hogy . Mert hiszen a különböző vallási ünnepségek. mert „az erény elvesztésére nincs kegyelem”. válogatást nem (vagy alig) ismerően. Prostitúció: a test áruba bocsátása A különböző népek és korok házasodási szokásait szinte vég nélkül lehetne folytatni. Így jött létre a prostitúció. Aspasia. A hetérák szabadabban mozogtak.. de nem prostitúciónak nevezhetünk.” 22 . szalaggal a hajában. aki a babiloni vallási prostitúciót így írja le: „. A házasságkötés alapja: állatok. Mi a prostitúció? Ennek lényegéről sokféle teória és magyarázat született. A házasságtörő nőt leborotválták és pellengérre állították.A feleség fő feladata a gyermekszülés. A „legális” házasságok mellett a szegényebb szabadok körében elterjedt a ceremóniák és ajándékok nélküli házasságkötés.. A lány szüzességét igen szigorúan vették: aki elvesztette. A feleséggel alig volt miről beszélni. vagy népi mulatságok sohasem múltak el orgiák.” Hozzáteszi azonban. az ebből származó gyermekek azonban törvénytelenek.. amikor nehéz különbséget tenni köztük. amely a házasságban egy nővel megelégszik. Hasonló a helyzet a felnőttek házasság nélküli (vagy azon kívüli) szexuális viselkedésének megítélése terén.. Mikor az idegen a pénzt odaveti a nőnek. hogy ott nemileg érintkezzen egy idegennel. Az ókori germánok életét főleg Tacitusz műveiből ismerjük. vagy elnézték. megengedték szexuális próbálkozásaikat.amit legfeljebb promiszkuitásnak. hogy „a prostitúció a test kihasználása. mert ez a pénz szent pénz. amíg egy idegen pénzt nem dobott neki és nem kísérte ki. Arisztotelész a barátságot tartotta a házasság alapjának (de azért a férfié a vezető szerep. Sok asszony gyűlik össze Aphrodite szentélyénél. hogy válasszanak közülük. Periklész kedvese). vagy réz az odadobott pénzdarab.. gyakran okosak és híresek voltak (pl. nem talált férjet. a többieket kirakhatták (Tajgetosz). Pláton szerint a nő is nevelhető. sőt. hogy a válogatatlan odaadás nagyon határozatlan fogalom. alatta és utána is. amelyek a nőkhöz vezetnek. Sokan. ha végig tűrte az idegen ölelését és ezzel szolgálta az istennőt.. életben maradhatott). Aphroditét a babiloniak valóban Mylittának nevezik.a házasságkötési ajándékozás. Ugyancsak Hair idézi a „történetírás apját. Az ókorban a rabszolganők szexuális kizsákmányolása mellett már egyre többen rájöttek. A nőnek követnie kell az idegent. hanem előtte. s igazi szerelem inkább csak férfiak között lehetséges. ám a szexuális viselkedés nemcsak házasságban fordul elő. a házasságtörés ritka.. egész sor rabszolgától kísért diadalkocsiban érkeznek a templomhoz.) mintájára . pénzkereset céljára. addig nem térhet haza. vagyis válogatás nélküli. ajándékcsere (hozomány stb. e szavakkal teszi: Vedd Mylitta istennő nevében. Már több utalás történt arra. Csak. minden babiloni nő tartozik legalább egyszer életében Aphrodite szentélyéhez járulni. idegenek sétálnak. az örökös biztosítása. Erre a nők is rájöttek. akik méltóságukon alulinak tartják a nép közé vegyülést.

. Főbb gondolatait érdemes ismertetni és idézni: „A középkori kultúra viszonya a szexualitáshoz közismerten ambivalens volt. orgiasztikus ünnepek hagyományait folytatva megengedte a meztelen test bemutatását. tehetsége és képzettsége szerint. A nemi élet egyetlen igazolása a fajfenntartás maradt. A középkori karnevál az ősi. a többiek pedig a közkatonákat szolgálták. akik hasznosnak találván a szokást. Sixtus idejében 20.. De az ókori Rómában és környékén szintén sok bordélyház volt.) 23 . mivelhogy az szerinte akadályozza a vallási kötelességek teljesítését. ami magyarázza a vállalkozóik tekintélyét és hatalmát.” (344348. a vallási szervezetek oltalma alatt. Kossuth K. „Másrészről a lebujok gazdái kötelesek voltak az uralkodók és azok meghívott vendégei részére ingyen átengedni a kiválasztott nőket. egyiptomiaknál és a hinduknál is.) A szexuális viselkedés története Nagyon jó áttekintést ad a szexuális viselkedés történetéről I. minden szégyenérzet nélkül. karneváli kultúra. Persze nemcsak Athénben voltak hivatásos prostituáltak. Az első osztályba tartoztak a „hetérák”. vásárokon.. A hivatalos keresztény erkölcs aszkétikus és antiszexuális volt.) c. Sz. mindenütt működtek a prostituáltak. hanem a szerelmet is. A papság is minden szégyenkezés nélkül szedte e tisztátalan eredetű jövedelem adóját. Érthetőnek tartja. Athénben Szolon. később táncoltak és énekeltek. Kon: Kultúra . Békésebb időkben pl. még a hatóságok felett is. ünnepségeken. görögöknél. Az athéni köztársaság államférfiai ilyen nőket tartottak barátnőül. A pápai kincstár IV. a meztelenség tabu lett. a híres törvényhozó alapította az első nyilvánosházat „Dikterion” néven.szexológia (1981. old. hogy voltak nők. old. császárok is szívesen látogatták a nyilvános házakat. s a mainzi érsek legnagyobb bevétele a nyilvánosház után beszedett adó volt. a farsang idején. Ebben háromféle nő szolgált. Hair szerint lassanként kifejlődött valami céhrendszer-féle is.000 aranyat szedett be évi adó gyanánt. s szexuálisan is kiszolgálták az idegent. s nemcsak a „paráznaságot” ítélte el. Ők elégítették ki a „nép étvágyát”. Tehát a szexuális magatartást is gondosan szabályozták (tiltották a nemi érintkezést a böjt és számos keresztény ünnep alkalmával.. az egyházi zsinatok alatt és a vendégfogadók környékén. segítőtársaik lettek. s ezek valóságos bizalmasaik. sőt.) A középkorban főként a keresztes hadjáratok korában virágzott a prostitúció: a hadsereget csoportosan nyomon követték ezek a nők. Még elég rangos.. fejezetében. könyvének 4. A feudális társadalomban azonban a hivatalos aszketizmus mellett teljesen legálisan létezett még a. de másodosztályú „művészek” voltak az aleutridák. a hercegek. sőt. de később ez a szokás elterjedt úgy. A legalsó szinten voltak a dikteridák. Ezek a telepek nagy bevételi forrásokat jelentettek. hogy valóságos rituális prostitúcióvá vált. hanem Korinthoszban és Spártában is. az állam. stb.. az egyházi házasság keretein belül.” (151-152. a rómaiaknál. sőt. (Ezt jól igazolják a Pompeiben feltárt leletek. „A prostitúció szervezkedik és letelepszik külön házakban.. és a szertartásos inverziót (férfiak női ruhába öltözését és fordítva). a hatóság. valamint a szexuális érzelmek nyílt kifejezését. Változatos formákat ölt. „végleges hivatásul választották a paráznaságot”. Szállásuk rendszerint a kikötők körül helyezkedett el. akiket megtanítottak fuvolázni. akik szépségük és finom modoruk által tűntek ki.Hair szerint kezdetben az ilyen jelenetek a nagy vallási ceremóniáknak csak mellékes részei voltak.). de a lényege változatlan marad.” A bordélyházak felügyelőinek mindig alkudozniuk kellett a bordélyházak uraival. akik közül egyesek a tiszteket és nemeseket. aki pénzzel és ékszerrel viszonozta szolgálatukat.. Nyomait megtaláljuk a föníciaiaknál.

polgári morál váltja fel. századi pedagógia ragaszkodik az elfojtáshoz. nagyon előmozdította a női frigiditás elterjedését.) A liberalizálódás kezdetei A represszív nemi erkölcs és az antiszexuális agitáció azonban nem akadályozta meg.. vagyis az eszményített úrnőjüknek hódoló lovagok dalainak formájában jelenik meg..18. az érzékiséget „isten felfedezésének” szintjére szeretnék emelni. Az emberek szégyellni kezdik a testüket.. Ezzel párhuzamosan hirtelen fokozódik a maszturbáció vallásos elítélése.. old.. mint azt a francia filozófus. A 16. akit persze bebörtönöztek és írásait is üldözték. Ennek egyik jeleként fokozatosan megszűnt a szűzlányokat elcsábító férfiak felelősségre vonása. hanem a legszörnyűbb bűnt. (Ennek tanúbizonysága. amiben a pedagógusok már nem „bocsánatos gyermeki vétket” látnak.. A szexuális viselkedés alakulásának ellentmondásos tendenciáit jellemzi. mint azt az ugyancsak francia történész. A pedagógiai érvek mellett már ál-orvostudományi érveket is felsorakoztatnak. az antiszexuális repressziók fokozódását.. amely őrülethez és erkölcsi zülléshez vezet. „Az az elképzelés. század közepe táján kerülnek kereskedelmi forgalomba a tömegesen gyártott gumióvszerek. Foucault véli. például de Sade márki.. „Ez a líra azonban csupán egy szűk. hogy a rendes nőknek egyáltalán nincsenek szexuális vágyaik (ez egyébként számos 19. a német romantika teoretikusa írta. hogy jelentősen növekedjen a házasságon kívüli terhességek és szülések száma . M. Flandrin állítja?” Az újkor mindenesetre fokozatosan „szekularizálja” (evilágivá teszi) a szexualitást és egyre inkább szétválasztja a nemzést és az élvezetet. Az elfojtott és kiszorított szexualitás ugyanakkor sajátos szubkultúrát alkot. ismét üldözni kezdik az élet testi és érzelmi oldalát. Az újkori polgári kultúra lerombolta ezt a bipoláris építményt. Schleiermacher.. Ezzel párhuzamosan a házasság-kötésekben résztvevő férfiak életkora is növekedett. addig a 17. hogy szexuális önérvényesítésében gátolja a nő iránti tisztelete. majd az egyedül levő ember számára is „illetlennek” tekintik. mint a pénisz megnövelésének módját ajánlotta). században előbb csak nyilvános helyeken tiltják a meztelenséget.) Míg a középkori egyház úgy vélte.. Ezt főleg a fogamzásgátlás fejlődése teszi lehetővé. hétköznapi magatartáshoz. A szerelem kultuszát misztikus hangulatok hatották át. hogy az onánia veszélyes betegség. amelynek fő képviselői a francia libertinusok voltak. a 19. valamint a férfiak pszichikai impotenciájának kialakulását. A megjelenő pornográf írások és ábrázolások e szubkultúra patriarchális jellegéről tanúskodnak.. században a maszturbációt. beleértve a szexualitást is.. hogy az ifjúkori vágyakat nem lehet elfojtani (Fallopius a 16. vagy ellenkezőleg.-18. ha egy megalázott szexuális objektummal 24 . éjszakai öltözetek. Az önmegtartóztatás . hogy a 18. egyre inkább meggyökeresedik az a vélemény. Az irodalomban a nő az angyali tisztaság megtestesítője. Ám amikor a keresztény aszkézist az önkorlátozó. a kultúra erotizálódását jelentette-e.A szerelem a középkorban a trubadúrok. a 19. Már a reneszánsz korabeli humanisták is megsemmisítő bírálatnak vezették alá a szerzetesi aszkézist és az önmegtartóztatáson alapuló erkölcsöt. melynek két ellenpontját az aszkézis és a karnevál képezte. és ebben a tekintetben csak akkor tud teljesen kibontakozni. hogy nehéz eldönteni: „Vajon a polgári korszak beköszöntése egyúttal a nemi erkölcs fokozatos liberalizálódását. a nőket egyrészt a szükséglet-kielégítés eszközének tekintik. másrészt képtelennek tartják a szexuális élvezetre. századi orvosi könyvbe is bekerült).” (153-157. Mint Freud írta: a férfi úgy érzi. század elejére orvosi-biológiai imperatívusszá válik. feudális elit számára volt hozzáférhető és nem sok köze volt a reális. században megjelennek a különböző hálóruhák. A század elején azonban a szentimentális és romantikus írók műveiben a szerelem még deszexualizálódik.tehát valamilyen liberalizálódás is megkezdődött.. mint azt F.

mind a szexizmus kezd háttérbe szorulni. amelyekben a házasság szinte endogám volt. mint férfitől illetve nőtől.” (46.. A patriarchális társadalmakban a férfiak és nők viselkedését eltérő erkölcsi normák alapján ítélik meg: ezek a normák a nők számára sokkal szigorúbbak. bár már a nők is kezdtek önállósodni. a férfiaktól pedig az erőt. A 19. Még azonos rangszinten belül is elkülönültek vagyoni rétegek. vagy több ember (s nem ritkán azok családjai) között. diplomáciai okokból.) Később. A patriarchális társadalmakban a nőktől elvárták. Nagyon kevés dokumentált példát ismerünk arra. old. akit férfiassága miatt eretnekként megégettek. hogy passzívak. vagy „férfi sovinizmus” olyan beállítottság. A viktoriánus korszakra a népesség gyors szaporodása mellett a prostitúció és pornográfia térhódítása volt jellemző.. a férfiak „félrelépései” bocsánatos bűnnek számítottak. Néhány tanulság A vázlatos történelmi áttekintésből néhány érdekes tanulság adódik. s pusztán a férfiak előjogait igyekszik védeni. hogy a szülői döntésnek a gyermekek ellenálltak volna. A nőies férfiak és a férfias nők tehát sikertelenek maradtak. az adott társadalom jellegének és igényeinek megfelelően. bár e hivatkozás nyilvánvalóan indokolatlan.van dolga. amely a férfiakat alapvetően magasabb rendűnek. hogy valaki férfinak. A polgári renden belüli rétegekben is a belházasság volt az előírás. A munkásmozgalom és a nőmozgalom új erkölcsi elveket kezdett hirdetni.” (164.. de azért a közéletben. Az iparosodás és városiasodás a nemek viszonyát is egyre inkább átalakította. a fogamzásgátlás vagy a terhesség-megszakítás terén). Szerinte ugyanis a férfi szexualitásának „perverz összetevőit” nem képes kielégíteni egy általa tisztelt nővel. A házasság sajátos szerződés két. emberi jogaikat kezdték követelni a homoszexuálisok is. a nőket pedig alacsonyabb rendűnek tartja. Így csak az érvényesülhetett.) Érdekházasságok és romantikus szerelem Buda Béla (1988) megállapítja. a munka világában és a magánéletben egyaránt fellelhető. nagypolitikai. old. hanem elsősorban az. bár e szerződést 25 . Az uralkodói házakban a házasságot nemegyszer már gyermekkorban létrehozták. különösen a szexualitás terén. A hagyományos nemi szerepek az ipari társadalmakban reformok sorozata révén kiegyenlítődnek. az értelmet és uralkodást várták el. engedékenyek és szolgálatkészek legyenek. s kezdett kibontakozni a szexuális reformokért vívott harc. században ez még csak a férfiak szempontjából volt szembetűnő. az oktatás és a kultúra fejlődésével egyre szélesebb körben elterjedt a romantikus szerelem kultusza. s erősödött az egyéni fejlődés igénye. A nyilvánvaló testi különbségeket ugyanis különböző szociális szerepekkel kapcsolták össze. vagy nőnek született. A gyermekeket és fiatalokat is ennek megfelelően nevelték. hogy „az arisztokrácia és a polgári osztály házasságát vagyoni és hatalmi megfontolások irányították. Megvolt még a kettős morál. A szexuális viselkedés alakulását nyilván nem csak az határozta meg. hogy az adott társadalomban mit vártak tőle. mert nem tartották őket normálisnak és egészségesnek. A nők szabadságjogainak fokozatos növekedését sokan ma is a férfiak szabadságcsökkenéseként értékelik (pl.) A nemek esélyegyenlőségének ellenfelei mindig a „természetes nemi különbségekre” szoktak hivatkozni. aki eleget tett az elvárt nemi szerep kívánalmainak. Hasonló a helyzet a „kettős erkölcs” és a „szexizmus” viszonylatában. Számukra azonban kötelező volt a hűség (a szexuális kizárólagosság értelmében). Korunkban ugyan mind a kettős erkölcs. (Ennek jó példája az „orleáni szűz”. A szexizmus..

” (12. A társadalom azonban mindig fontosnak tartotta. amelyek nélkül nagyobb szociális egységek nem jöhettek volna létre. két. a katolikus egyház szentségnek és felbonthatatlannak tartja. hogy az elfojtás viktoriánus korszaka után felszabadult világban élünk. amely már-már minőségi változást eredményez a nemek viszonyában: a patriarchátus helyébe egyre inkább a nemek egyenlő esélyein alapuló társadalmi rendszer lép. Ilyen többek közt Angus McLaren: Szexualitás a 20.többnyire nem foglalták írásba. ám éppen ezek a változások tanúsítják életképességét. a fiatalok és a szexuális kisebbségek egyre bátrabban követelik és szerzik meg jogaikat . a könnyen felbomló és ritkuló házasságok mellett egyre szaporodnak az „illegális” együttélések.” Ilyen pánikjelenségek persze már a 19. M. az alap-tendencia . s a szexuális viselkedés alakulása terén jelentős változásokat figyelhetünk meg ebben az időszakban. Dokumentum. Úgy tűnik. hiszen pl. ugyanakkor az idősek aránya növekszik. században Ez a folyamat természetesen még a fejlett. Ez utóbbi összefügg a házasság és család válságával. bár kétségtelen.) Ennek megfelelően szociális és kulturális összefüggésekben kell vizsgálni a korszak nyugati szexuális szokásait. hogy a szexuális viselkedés nem biológiailag meghatározott. Szexualitás a 20. különböző szakkönyvek ezt szemléletesen mutatják be. hanem „valójában társadalmi termék. amely „azokról a pánikjelenségekről és örömökről szól. a fogamzásgátlás és a nemi úton terjedő fertőzések elleni védekezés technikailag biztonságosabbá válik. s igyekezett szabályozni a házasságokat. amely az egyén és a társadalom stabilizálásában nyilvánul meg. Az ismert történelem során mindegyik előfordult. A házasság hagyományosan két fő szociális célt szolgál: 1. (Lásd: 3. McLaren könyvének alapvető állítása. a magányos és „szingli” életformák. a polgári házasság viszont felbontható és megismételhető stb. századot és a legújabb századfordulót értjük. a poliandriát (egy nő és több férj). Mindezt sokan már „szexuális forradalomnak” tartják. „aberráltnak” tartott viselkedések miatt. ma azonban világszerte a monogámia a leggyakoribb. a nők. részben ennek és a művi abortuszok elterjedésének következtében a születések száma és a népesedés üteme visszaesik. könyve. és 10. században is előfordultak. Osiris K.főleg a nyugati társadalmakban . old. hogy ez is többféle lehet.a status quo 26 . valamint a csoportházasságot (több férfi és több nő). az újszülöttek védelmét. században (2002.) 4.) c. hogy a férfiak és nők számaránya nagyjából egyenlő). század folyamán a szexualitáshoz kapcsolódtak. bár inkább a szexuális reformok folyamatának fokozatos erősödéséről van szó. például a maszturbációk és egyéb. nem rokon család kapcsolatát és 2. bűnösnek és „deviánsnak”. nyugati társadalmakban sem zökkenőmentes.a liberalizálódás: a szexuális kapcsolatok létrehozása egyre könnyebbé válik. Elméletileg négy fő házasságformát ismerünk: a monogámiát és a poligámia 3 formáját: a poliginiát (egy férfi és több feleség). amelyek a 20. Haeberle szerint csak a monogámia jelenthet esélyt a női egyenjogúság megvalósítására (amit egyébként az is alátámaszt. amit az együttélések kísérleti formáival próbálnak áthidalni. Korunk felismerhető trendjei a szexualitás terén Korunkon szélesebb értelemben véve a 20. E. mert szerinte az elfojtás régi formái helyett az ellenőrzés újabb formái jelentek meg . teret nyer a premaritális és extramaritális szex. bár ma már sok egyedülálló szülő is képes ezt biztosítani. Az első cél eszközei az incesztustabu és az endogámia tilalma. Foucault-ra hivatkozva tévedésnek tartja. A házasság és annak társadalmi szerepe sokat változott a történelem során. Az újszülöttek védelméhez pedig szükség van együtt maradó és együttműködő szülőkre.

Minthogy a férfiak milliói vesztek oda. partnerének sietsége és figyelmetlensége miatt. aligha tudott férjhez menni. Korábban azzal vádolták a fogamzásgátlást alkalmazó nőket. Ekkoriban indult virágzásnak a szexuális felvilágosító irodalom. s a szüzességre különösen a vagyontalan lánynak kellett vigyáznia. Legtöbb könyv azonban nem haladta túl azt a meggyökeresedett előítéletet. kötete. Az első világháború aztán kifejezetten pánikot keltett a régi erkölcsöket féltőkben. Marie Stopes. vagy több mint egy évig tartó együttjárás (vagy éppen jegyesség) után mertek csak közösülni. és 8. de ugyanígy nőtt a házasság előtti szexuális kapcsolatok arányszáma is. mint a társas higiénia. vagy Margaret Sanger viszont azzal érveltek.védelmében. a szexuális problémákról folytatott „diskurzus” része lett az általa leírt valóságnak. Az 1920-as és 1930-as években erősen szaporodó szexuális tanácsadó könyvek van de Velde mintájára igyekeztek ránevelni a férfiakat partnereik kielégítésére. s már 1928-ban magyarul is megjelent. a prostitúcióról és nemi betegségekről. Így inkább csak az angolszász nyelvterületen váltott ki nagy visszhangot az a gondolat. például Wilhelm Reich könyvei és „szexpol” (szexuálpolitikai) mozgalma. hogy a nemi szerep biológiailag meghatározott. a születési ráta mégis csökkent. amely azonban a nácizmus uralma alatt elvesztette létalapját. a születésszabályozás legismertebb propagátora szerint a nők 70-80%-a nem jut kielégüléshez. Ez alól csak néhány kivétel akadt. hogy a házasság mindkét fél számára szexuálisan kielégítő legyen. Sok munkáslányt a gazdasági szükségszerűség hajtott a házasságba. míg a többit a „Szexuális Perverziók Poklának” tartotta. mert ezzel lehetett megnyerni a közép. A párok ugyan csak hónapokig. a fiatalok lázadóbbak lettek. Rámutat. hogy a házastársak szexuális harmóniája legalább olyan fontos. (Lásd: 7. hogy a házasság sikerének fokmérője a házaspár szexuális életének minősége. hogy az ideológia és a viselkedés kölcsönhatásban állnak egymással. Havelock Ellis. a férfinak kell aktívnak és kezdeményezőnek lenni. Maga a házasélet is viszonylag ritkán jelentett még szexuális kielégülést a nő számára. Th. s bár a megbízható fogamzásgátló eszközök csak nehezen voltak elérhetők. Az előző századforduló körül különösen sok vita folyt a gyermeki szexualitásról (főleg a maszturbáció kapcsán). Dokumentum) 27 . a szaporodás létfontosságú lett. hogy a családi boldogságot éppen az veszélyezteti. Az orvosok tehát kezdték elismerni. Bár a családtervezés szakértőinek üzenetei még az 1930-as években sem jutottak el a tömegekhez. A holland nőgyógyász.és felsőbb osztálybeli olvasókat. Ekkoriban jelentek meg Sigmund Freud. bátrabban igyekeztek önállósulni. első művei a szexuális élet különböző problémáiról. tehát pl. a nőnek pedig passzívnak és odaadónak. kevésbé titkolták szexuális kíváncsiságukat és igényeiket. könyve különböző nyelveken számos kiadást megért. A két világháború között fokozódtak a nemzedéki feszültségek. mert ha várandósan cserbenhagyták. amely igyekezett elősegíteni. valamint a homoszexualitásról. s ezt követte hamarosan van de Velde: A házastársak elhidegülése c. Iwan Bloch és mások nagy vitákat kiváltó. Van de Velde is a szexualitás „normális” (vagyis heteroszexuális) formáit „Szent Földként” írta le. Magnus Hirschfeld. ha a nő retteg a nem kívánt terhességtől. mint Marie Stopes. hogy ők „a család önző ellenségei” A női emancipáció olyan képviselői. van de Velde: A tökéletes házasság élettana és megvalósítása c. A szexuális felvilágosításokat persze többnyire romantikus és vallásos terminológiába öltöztették. Premaritális szex és fogamzásgátlás A házasságkötések aránya a két világháború között emelkedett. vagy a szerető illetve prostituált szerepkörébe.

hogy a 2. amely szerint az egyszer s mindenkorra adott szexuális energiát nem szabad eltékozolni. világháború utáni években is szilárdnak látszottak: sok házasságot kötöttek. mert tabutémákról szóltak. Alfred C. nevelők és gyógyítók) működése. mert ugyanezek a férfiak többnyire nőkkel is kielégültek. s a fiúk szexuális igényei éppen a serdülő. A házasságon kívüli kapcsolatokat McLaren szerint elvileg még az 1950-es években is szigorúan vették.” Kinsey viszont cáfolta azt a feltételezést. hogy adatai szerint a férfiak 37%-ának már volt orgazmusa egy másik férfivel. Ekkoriban kezdtek szaporodni Amerikában a házassági tanácsadók és a házassági kézikönyvek. helyen áll a maszturbáció. a legtöbb orvos is felforgatással gyanúsította őket. kisiskolás kori „latencia periódus” Kinsey tapasztalatai szerint nem létezik. sőt. a konzervatívok szemében felforgatónak számított Mások viszont ünnepelték és fel is használták a nagyobb szexuális szabadság elérése érdekében. világháború utáni évtizedeket az egymásnak ellentmondó kulturális áramlatok sokasága jellemezte. rendeztek nemzetközi szexológiai kongresszusokat. Kinsey kiderítette. mint azt.A szexológusok hatása A nyugati társadalmak embereinek szexuális beállítottságát és viselkedését a 20. mint akik későn kezdték. A nőkkel kapcsolatban a vaginális (vagyis közösüléses) orgazmus Freud és követői által érettnek és elérendőnek tartott követelményét éppúgy indokolatlannak ítélte. az USA több államában még büntették is. Ugyancsak McLaren állapítja meg. hogy a közösülés a férfiak szexuális kielégülése terén csak a 4. hiába adtak ki tudományos könyveket és folyóiratokat. primitív pszichoanalízis” híveinek alapelve. évtizedekre visszavetve Európában a szexológia fejlődését. Kinsey felvázolta a szexuális viselkedés skáláját. akik többé vagy kevésbé mindkét nemmel képesek szexuális élvezetekhez jutni. amelynek egyik végén a kizárólag heteroszexuálisok.és ifjúkorban a legerősebbek. a nőkét 1953-ban). a konzervatív közvélemény. a nőknél pedig még ennyi sincs. Ez Sigmund Freud műveire éppúgy vonatkozott. A „nagy népszerűségnek örvendő. Pedig sokak szemében gyanúsaknak tűntek. s gyakran üldözésben részesültek. Kimutatta. Adatai szerint a kizárólagosan homoszexuálisok aránya a férfiaknál nem több 4-5%-nál. hogy ennyi férfi homoszexuális. tehát inkább valamennyire biszexuálisok. A nácizmus ezt ki is használta. Szakított a „spermatakarékosság” elvével is. Ez nem azt jelenti. Kinsey. sok gyermek született („baby boom”) és viszonylag kevesen váltak el. nyugati nemi normák a 2. Épp ellenkezőleg: az orgazmuskészség maszturbálás révén történő kialakítása megkönnyíti a partnerrel történő kielégülés elérését. hogy a házasság előtti szexuális kapcsolatok vezetnek több és gyakoribb félrelépésekhez a házasságban. McLaren szerint közhellyé vált az a zavaros elképzelés. hogy a nemi életüket legkorábban kezdők később is sokkal tovább aktívak maradnak és minden szempontból sikeresebbek. a másik végén a kizárólag homoszexuálisok találhatók. „A pszichológusok a „házasságtörést” az éretlenség jelének tartották. hogy a maszturbációval elért klitorális orgazmus infantilis vagy káros lenne a nők számára. hogy az „egészséges” szexualitást kikezdték a tudósok sajátos megfontolásai. a szexuális viselkedés korán kezdődik. hogy a házastársak és a gyermekek „tanuljanak 28 . az egyházak. Kinsey meglepő megállapításai ellenére a hagyományos. s a feldolgozott adatokat két vaskos kötetben publikálta (a férfiakét 1948-ban. a pollució és a petting mögött. század folyamán egyre inkább befolyásolta a szexológusok (mint kutatók. A legnagyobb visszhangot Kinseynek az a megállapítása keltette. aki elsőként mérte fel átfogóan és objektíven az USA felnőtt lakosságának szexuális viselkedését. Hiába alapította meg Magnus Hirschfeld 1919-ben Berlinben a világ első szexológiai intézetét. köztük pedig azok. A Freud által fontosnak tartott. Kinsey az 1930-as évek végén kezdett interjúkkal adatokat gyűjteni néhány munkatársával. mint számos kortársára.

ám ugyanakkor a szexuális kapcsolatok elkezdése egyre 29 . A házasságot kötők életkora az 1970es években emelkedni kezdett. mert egyre többen ismerték fel. csókolózás stb. A nyomtatott és elektronikus médiumok ezt a szemléletet napjainkig is erősítik. hogy modernizálni kell az elavult törvényeket. a férfiak domináns helyzete pedig megrendült. s egyben partnerük elkötelezéséhez. Minthogy ugyanakkor a pornográf képeslapok. filmek és regények. Playboy című magazinja a férfiasság hagyományos normáit igyekezett erősíteni. az így kialakuló szexhullámot sokan „szexuális forradalomnak” tartották.és a terápiában A reformok viszont kétségtelenül szaporodtak a szexuálpolitikában és a törvényhozásban is. s vele a pettingelés (simogatás. Főleg a lányok törekedtek erre. no meg a szexualitás nyílt ábrázolását kihasználó reklámok is elárasztották a piacot. old. hogy a fiatalok érzelmileg függetlenedjenek szüleiktől. A férfimagazinok. Hivatalos oldalról ennek fő oka az volt.meg alkalmazkodni” természetes (vagyis hagyományos) szerepükhöz A nő legyen jó anya.) Az 1960-as években megjelenő hormonális fogamzásgátló tabletták már akadálytalanul terjedhettek a nyugati világban. (Maga McLaren is a 20. holott a kettő nem ugyanaz. akceleráció. A lányok szexuális vágyaik és félelmeik között őrlődtek. szexuális forradalomról csak a nemek viszonyának gyors és társadalmi méretű. Nőmozgalom. s elérte. részben a fogamzásgátló eszközök használatának elterjedése következtében. így az már nem számított személyiségzavarnak. Az 1950-es évek második felében a fogamzásgátlás megítélésében is fordulat következett be. Ezzel párhuzamosan az amerikai Pszichiátriai Társaság is módosította kézikönyvében a homoszexualitás megítélését.) Ezzel együtt a házasságkötés előtti szexuális kapcsolatok mind gyakoribbá váltak.) egyre korábban. igyekeztek tapasztalatokat gyűjteni szeretkezési készségeik fejlesztéséhez. s alig egy-két évvel később a koitarche (első közösülés) is megtörtént. (A világ túlnépesedése azóta is megoldatlan probléma. McLaren szerint „a szexuális szórakozás egyik módja volt annak. homoszexualitás A feminista mozgalom erősödésével aztán egyre több nő fölényben érezte magát. hogy 1967-ben a megreformált törvény már nem bűntette azt. „A tizenévesek által tapasztalt zűrzavart csak fokozták a hozzájuk eljutó. század egyik legnépszerűbb „kulturális mítoszának” tartja a 60-as években állítólag lezajlott „szexuális forradalmat”.” (216. egymásnak ellentmondó üzenetek. Ezt az átértékelést aztán az európai országokban is követték. hogy a világ fejletlen országainak gyors népességnövekedésében komoly veszélyt láttak.) A Kinsey-Jelentések nyomán komoly viták kezdődtek a homoszexualitásról is. Részben ezeknek köszönhetően a nők is bátrabban vállalkoztak a nem legalizált szexuális kapcsolatokra. de egyben jó szerető is és tudjon kielégülni a közösülésben. old. alapvető átalakulása esetén beszélhetnénk. Angliában azonban az 1957-ben megalakult „Wolfenden Bizottság” felülvizsgálhatta a homoszexualitásra vonatkozó törvényeket. már 14-15 éves korban elkezdődött. A szexuális kapcsolatfelvétel azonban gyakran házasságot eredményezett. A házasságot és családot nem eredményező szexuális kapcsolatok így egyre elfogadottabbak lettek. mert féltek a nem kívánt terhességtől és a gyerekkel egyedül maradástól. Ugyanakkor változott a tizenévesek helyzete is: a folytonos akceleráció miatt a pollutarche (első magömlés) és a menarche (első havivérzés) ideje évtizedenként négy hónappal korábbi időpontra tolódott! A randevúzás. így Hefner 1953-ban indított. 1952-ben az amerikai Pszichiátriai Társaság diagnosztikai kézikönyvében (DSM-1) még szociopátiás személyiségzavarként értékelték a homoszexualitást.) Reformok a nemek viszonyában . külön kell választani az erkölcsöt és a bűncselekményt.” (214.

A Redbook magazin adatai szerint 1975-ben már a nők 90%-ának voltak házasság előtti szexuális tapasztalatai. amikor a skandináv államokban már az 50-es években bevezetett iskolai szexuális nevelést 1969-ben Nyugat-Németországban is kötelezően előírták az iskoláknak. 1975-ben megrendezték (Mexikóban) az első. Masters és munkatársa. vagy szétváltak). hogy 2004 végén már kb.fiatalabb életkorban következett be. Az első „Hite-Report” csaknem olyan feltűnést keltett. s 2000-ben magyarul is megjelent. A 20. amely a szexuális funkciózavarok gyógykezelésében hozott fordulatot a pszichoanalízishez képest. Egy amerikai nőgyógyász. hogy negatív hatása mindmáig erősebb). Az egyetemisták és a már dolgozó fiatalok közül sokan egyszerűen összeköltöztek (aztán később vagy házasságot kötöttek. amely sok más ország nőszervezetének minta képe lett. a járvány tehát változatlanul terjedt. William H.és homoszexuális élvezetek illetve ingerlési módok közötti határokat. amely a liberalizmusnak kedvezett. Ám épp ez az új. gyógyíthatatlan járványos betegség. ellentmondásos hatása volt (bár kétségtelen.a „Make love. not war!” (Szeretkezz. mint annakidején a „KinseyReport”. a házasság előtti szex és az élettársi viszony. sőt. Az 1968-as diáklázadások során . mint a veszély leküzdésének fontosságára. halálos veszély hívta fel a figyelmet a szexuális kultúra terjesztésének. s az 1970-es évek elején ezt sokhelyütt el is érték. az AIDS megjelenése biztos hátteret adott a konzervatív. 1971) pedig a szexuális zavarok újszerű. Ugyanebben az időszakban a Nyugaton megjelenő szexuális felvilágosító könyvek már nemcsak a maszturbációt. A „szexuális ellenforradalomnak” így kettős. majd néhány évvel később a férfiak szexualitásáról. század utolsó két évtizedében a konzervatívok a HIV-járványra hivatkozva mindent megtettek. sok nyelvre lefordították. hanem az orális szexet. Szexuális pluralizmus és „ellenforradalom” A 80-as években azonban sok szempontból megváltozott a helyzet. Az alig 5 év múlva megjelent másik könyvükben (Human Sexual Inadequacy. megalapozva ezzel a modern szexuálterápiát. Köztük az egyik legismertebb Shere Hite amerikai szociológusnő 1976-ban megjelent könyve a nők szexuális életéről. 30 . A 60-as és 70-es években egyre-másra jelentek meg a szexológiai adatgyűjtések feldolgozásai.amelyhez a melegek és leszbikusok is csatlakoztak . Az „új típusú szexuális történetek” McLaren szerint részben azért váltak elfogadhatóvá. Kinseynek azonban számos más követője is akadt. 1966-ban megalakult az USA-ban a National Organisation for Women (Nemzeti Nőszövetség). Közben a feminista nőmozgalom folytatta küzdelmét a nők jogaiért és a művi abortusz legalizálásáért. A gazdasági fejlődés lelassulása. 40 millió HIV-fertőzött volt világszerte. Dokumentum) Talán még nagyobb jelentőségű volt a szexológia fejlődésének az az iránya. amelyben a szexuális reakcióciklus fiziológiai folyamatának egzakt mérési eredményeit mutatták be. gyors és eredményes párterápiáját ismertették. hogy a fogamzásgátlás. nemi úton terjedő. mert a 60-as években és a 70-es évek elején a nyugati világ rendkívüli gazdasági fellendülést ért meg. 1995-ben pedig (Kínában) a második nemzetközi nőkonferenciát Kevésbé volt hatásos fellépésük a nők elleni nemi erőszak és a pornográfia ellen. hogy megerősítsék a hagyományos normákat Tény. (Lásd: 22. valamint egy új. az anális szexet is elfogadhatóvá tették. s ezzel mindjobban elmosták a hetero. Virginia Johnson 1966-ban publikálták Human Sexual Respons (Emberi szexuális reagálás) című könyvüket. moralizáló beállítottság újraéledéséhez. hogy a nők szeretnek a férfiak áldozataivá válni. a művi abortusz. amely sokszor azt közvetítette. valamint a homoszexualitás létező és nem büntetendő jelenség. Mindenesetre az 1970-es években a nyugati társadalom elfogadta. ne háborúzz!) jelszavakkal a nagypolgárság erkölcseit bírálták. Ez az az időszak.

Ennek négyféle tendenciája különböztethető meg. változatosság. de meg is erősíthetik a bázis-kapcsolatot. új szerelmi és szexuális partner keresésére motivál. a szexuális szenvedélybetegek maximális igényei. legalábbis a fejlett.) Az élettempó 31 . Egyre többen igényeltek plasztikai műtéteket és jelentkeztek testépítő programokra (body building). Ez összefügghet a megnövekedett igényességgel és partnerkapcsolati szuverenitással. A másik a félrelépések tendenciája.) Vonzóvá teszi a prostituáltak „szexuális szolgáltatásainak” igénybe vételét. hogy „eltűntek a viktoriánus korra jellemző. s a feminista irányzatok mellett (és ellen) jelentkeztek a „férfi-mozgalmak”. hanem csak a változatos élvezet kedvéért létesített kapcsolatokról van szó. vagy a „szexmániások”. érzelmileg és/vagy szexuálisan nem kielégítő jellege. diszkréten és felelősségvállalás nélkül teszi lehetővé. Az egyik ok. profi „szolgáltató” segítségével. ipari társadalmakban. A harmadik tendencia a „szexuális szolgáltatások”. hogy itt nem pénzzel megváltott. hogy a szexuális szükségletek gyors és kényelmes kielégítését anonim módon. hogy a kereslet folytán sokan pénzügyileg hasznot húznak belőle. vagyis az igen gyakori szexuális partnerváltás. A külső kapcsolatok előkészületei lehetnek a válásnak. az incesztusról és a pedofiliáról stb. amely a szexet elválaszthatatlannak tartja a szerelemtől. amelyek a férfiak „hátrányos helyzetét” vizsgálták. „sorozatos monogámia”. a prostitúcióról és a pornográfiáról. az utóbbi évtizedekben azonban a nők többé-kevésbé ezen a téren is utolérték a férfiakat. Közben a 90-es években a fiatalok közt gyorsan terjedtek a testékszerek. feszültségek levezetésének ventillációs funkciója”. amelyet már aquinói Tamás egyházatya is említett. A szexológiai kutatások fejlesztésének lehetőségeit korlátozták. a lófarok. század második felében növekedett a „partnermobilitás”. hogy vajon végbementek-e jelentős változások a nyugati társadalmak szexuális szokásaiban? McLaren szerint legjelentősebb változás.és kapcsolatigényüket. A harmadik. de azzal a romantikus ideállal is. a fülbevalók és más divathóbortok. a „szexuális gerjedelmek. Így született a „szexuális pluralizmus” korszaka. A kalandvágy és kíváncsiság mellett fontos szerepet játszhat ebben a házastársi vagy élettársi kapcsolat „elszürkülése”. Az egyik az ún. Jogosan merül fel az a kérdés. A prostitúció fennmaradásának legfőbb oka azonban az. a szexuális normák liberalizálódásával. vagy állandó jelleggel létesítenek fizetett kapcsolatokat. Ez utóbbitól csak annyiban különbözik a negyedik tendenciát jelentő promiszkuitás. vagyis a szociális nemi szerep tudományos kutatói. (Részben ide tartoznak a partnercserék és a csoportszex-partik is.és izgalomigénye. különös tekintettel a válásra és a gyermekelhelyezésre. A félrelépés hagyományosan a férfiak privilégiuma. amelyben élénk és nyílt viták folytak a homoszexualitásról és biszexualitásról.és nemi különbségek. főleg a fiatalabb korosztályoknál. a szadomazochizmusról és a transszexualitásról. elsősorban és túlnyomórészt a férfiak részéről. ellensúlyozza a házastársi szexuális kapcsolat hiányosságait. amelyek résztvevői rugalmasan kezelték a nemi szerepeket és igyekeztek maximális szabadságot adni egymásnak. s így azt elviselhetőbbé teszi. hogy a 20. akik néha.Végeredményben a nyugati világ az előrelépések és a visszaesések bonyolult folyamatának volt tanúja. hogy kiegyenlíti. A másik. méghozzá a szexuális technikához értő. vagyis a prostitúció igénybevétele. s ha a szerelem elmúlik. valamennyire kielégíti testi közelség. az egyik német szexológiai társaság elnöke a Lexikon der Erotik (1996) c. miért nem sikerült eddig soha ennek a sok veszélyt rejtő társadalmi jelenségnek a megszüntetése. Az illegális együttélések mellett megjelentek a „nyitott házasságok”. mert a „szépség mítosza” szerint mindkét nem legfontosabb tőkéje a testi vonzerő. a lombikbébikről és abortuszokról. könyvben a prostitúció hátrányai mellett tucatnyi érvvel támasztja alá. a tetoválás. a „sex appeal”. (Ide sorolhatók a különleges szexuális igények is. hogy lehetővé teszi a magányos vagy fogyatékos férfiak szexuális életét. Negyedik oka a férfiak kalandvágya.) Kurt Starke. alkalmilag.” (298 old. Általánosságban megállapítható. markáns osztály. de megjelentek a „gender role studies”.

hogy egy hír szerint legújabban „Új nemi orientáció terjed Amerikában”. felelősségtől: csak önmagával kell törődnie. Állítólag bizonyos emlősállatokon is megfigyelhető. amelyhez már több ezer olyan férfi csatlakozott. Főleg a nagyvárosokban terjed.nincs szüksége.) illetve vallási és egyéb okokból (pl. Magányosnak sem érzi magát. 11. Ezek a normák azonban nagyon különbözőek lehetnek. mert vannak barátai és alkalmi partnerei. nagyvárosi. s egy angol felmérés szerint (N=18000). szerzetesek. a fiatalok egyre korábban lettek nemileg érettek. nem is törekszik ilyenekre. apácák stb. aki nem érez szexuális késztetést. A „szingli életstílus” megjelenése Az angol szó (single = egyedülálló. a szingli életstílust pedig fiatal felnőttként könnyű megszokni. magasan képzett férfiak és nők között terjed. bizonyos papok. semmiről sem kell lemondania. néhány premaritális szexuális kapcsolat (és csalódások) után gyakran előnyösnek találják függetlenségük védelmét és a kötöttségek elhalasztását. A szexuális viselkedés sokszínűbb lett és individualizálódott. A korábbiakhoz képest jóval későbbi házasságkötés egyébként is világjelenség. hiszen például a katolikus egyház a papoktól is az aszexualitáshoz hasonló magatartást követel meg. hanem a körülmények kényszere. sőt. A szex. hogy a hímek 8-12%-a nem mutat érdeklődést a nőstények iránt. gyógyszeres biztosítása is erősíti. a század második felére jellemző szexhullám talaján ezek változatlanul terjednek. amely ma főleg a 25 és 50 év közötti. (Lásd: 9. de huszas éveikben. s hogy a szexuális kisebbségeknek már nem kell rejtőzködniük.. tengerészek stb. s egyébként is leköti a munkája és a karrierépítés. társtalan) már utal az utóbbi évtizedekben feltűnt társadalmi jelenség lényegére. akik nem önként maradtak egyedül. a szexuális képességek megfizethető áru-jellegét pedig ezek medikalizálása. mert kényelmes. mert a régen bűnösnek vagy perverznek tartott szexuális viselkedési formák egyre inkább elfogadottá váltak. bár testük képes reagálni a szexuális ingerekre. A házastárstól és családtól elvárható gondoskodásra fiatal és sikeres lévén . a kommercializálódás irányában hat. Nem történt viszont lényeges változás a prostitúció és a pornográfia megítélése és visszaszorítása terén. Az egyik legfontosabb fejlemény. 32 . hiszen az ember szexuális viselkedését társadalmi normák határozzák meg. s így bármit megvehet. beleértve a szexuális kielégüléseket. hogy soha nem érzett szexuális vonzódást senkihez.). s így megszabadul mindenfajta (emocionális. a megkérdezettek 1%-a azt vallotta. s a szexuális szolgáltatás. néhol már az 50%-ot is megközelíti. Képzettsége és szabadsága folytán többnyire magasan jövedelmező munkát végez. és további Dokumentumok) Ehhez képest meglepő. Ez első pillantásra „betegesnek” tűnik. mint szenvedélybetegség. vagy kapcsolatképtelenségük folytán (agglegények és „vénkisasszonyok”. Ezt az életstílust azonban mindenképpen meg kell különböztetnünk azokétól. A szingli-lét a házasság alternatívája. s egyre korábban kezdték a szexuális kapcsolatokat. A szinglinek nincsenek stabil és tartós szexuális kapcsolatai. Bár emberre ez egyáltalán nem mérvadó. most már az internet segítségével is. hogy a biztonságossá váló fogamzásgátlás révén megszűnt a szex és a fajfenntartás szoros kapcsolata. Megjelent a szexfüggőség. A szingli életstílus terjedése jól tükrözi a modern társadalom atomizálódását és a család intézményének válságát. A fiatalok ugyan nem tervezik előre a „szingliséget”. mint fogyasztási cikk. akár státusszimbólum is lehet. éspedig az „aszexuálisok szerveződő mozgalma”. Ami természetesen tudatos lemondás eredménye is lehet. családi és financiális) kötöttségtől.felgyorsult. „Új szexuális orientációról” azonban aligha beszélhetünk. ám a mozgalom szerint egyszerűen hiányoznak belőlük a szexuális motivációk. mint elismert foglalkozás.

1999-ben lefolytatott. a német adatokkal hasonlítjuk össze (ahol a fiatalkorúak szülése és művi abortusza mindössze 1% körül mozog). ám a szexuális funkciózavarok napjainkban a népbetegség jellegét öltik. bár a válaszadók fele nő volt. Ugyanakkor évente 50-60 ezer művi abortusz történik. „a nők sokkal inkább hajlamosak férfipartnereket „konzumálni”. Kitolódott a házasságkötés és gyermekvállalás időpontja is.A szexuális viselkedés hazai helyzete Végül vessünk egy pillantást az ezredforduló körüli hazai helyzetre.. Egy másik. s ezek közel 10%-át is 13-18 éves lányanyák szülik. 40%-a viszonylag gyakran küzd merevedési problémákkal. 33 . hogy átlag 17 évesen vesztik el szüzességüket. nyilván másféle következtetések is lehetségesek. ha pl. másrészt a szexualitás fogyasztás-központú szemléletének megerősödése és terjedése. de annál többen élnek élettársi kapcsolatban. Ebből többek közt az derült ki. Ennek fő oka. az „elvált” családi állapotúak száma az 1960-as 149 ezerhez viszonyítva 2000-ben 800 ezer volt (vagyis több. hogy nem tudnak olyan intézményről vagy szakrendelésről. majdnem 12%-ban fiatalkorúaknál. Ez iszonyúan soknak tűnik. Sőt. ahová fordulhatnának. mint ötszörösére nőtt). kérdőíves adatgyűjtés szerint a felnőtt magyar férfiak kb. Egy 2005 áprilisi újságcikk hírt adott a több minisztérium felkérésére készült „Ifjúság 2004” elnevezésű felmérésről. kötetében ismertette a felmérés eredményeit. Ez a vizsgálat a férfiak szexuális problémáira koncentrált. a válások száma pedig ugyanezen idő alatt 12.) című szöveggyűjtemény 2. A társadalmi nemi szerepekben lezajlott változások következtében a nők szexuális viselkedése egyre inkább hasonlít a férfiakéhoz. Ha ehhez hozzávesszük. Szociológia és társadalom-történet (1998. old. de hasonló arányeltolódások figyelhetők meg az élveszületések csökkenésében (ráadásul közel 40%-uk házasságon kívül születik). 24%-uk pedig „korai magömléssel”.” (163. akkor valóban komoly okunk lehet az aggodalomra. A kutatásvezető Tóth László: A szex. A gyógyszergyárak által finanszírozott. újabb felmérések a szexuális problémák előfordulásának jóval nagyobb arányát állapították meg mindkét nemnél A begyűjtött adatokat fenntartással fogadhatjuk (lásd 9.. s az egészségügy felkészületlen ezek megelőzésére. ám többségük ebbe belenyugodott. de alig néhány százalékuk próbál szaksegítséget keresni problémája megoldásához. (Pedig az intim partner igénye továbbra is csaknem 100%-os. A szexuális szabadság egyúttal a nemi élet gyakoriságának csökkenésével és örömforrás jellegének minimális felértékelődésével jár együtt. Megállapította például. 1991-ben és 1996-ban az AIDS-probléma kapcsán az Orvosi Népegészségtani Intézet kérdőíves adatgyűjtéssel igyekezett felmérni a magyar szexuális gyakorlat alakulását.. Dokumentum). melynek során 8000 15-29 éves fiatalt kérdeztek meg. Az utóbbiak alig egyharmada számolt be szexuális problémákról. hogy az 1990-es rendszerváltás óta lényeges változások következtek be: egyrészt a szexuális szabadság útjában álló korlátok ledőlése.) Elgondolkoztató. Kevesen kötnek házasságot. hogy hazánkban a születések aránya az utóbbi években már alig több. mint 9 ezrelék vagyis még százezer gyermek sem születik évente.5 ezerről 24 ezerre nőtt (vagyis minden második házasság válással végződik). és a művi abortuszok szaporodásában.) Ezek a gondolatok ugyan megkérdőjelezhetők. vagy hatékony kezelésére. mint a férfiak. Ugyanakkor a gáttalan fogyasztás hódítását némileg fékezi a vallásos beállítottság. hogy az évenkénti házasságkötések száma az 1949-es 108 ezerről 2004-ben már 43 ezerre csökkent. Új Mandátum K. a bizonytalan hatékonyságú magánrendelések igénybevételére pedig nincs elegendő pénzük.

Ma az ún. s csak e szakasz sikere esetén térnek át a második. hogy az első szakaszban (X évig) nem lesz gyermekük. akkor összeházasodtak. meg kell büntetni. A 19. Negyedik eset a „szexuálisan beteg” egyén. szexuális kizárólagossághoz. A mai próbaházasságok persze egészen más célt szolgálnak. amely a jövendő feleség fogamzóképességének próbája volt: ha teherbe esett. normái. 17. A nyitott házasságban viszont tudatosan megegyeznek a házastársak egymás szabadságának biztosításában és a nemi szerepek felcserélhetőségében. ha destruktív. 12. a partnerek ideiglenes együttlakással akarják egymást megismerni és kapcsolatuk teherbírását kipróbálni.esetleg hallgatólag . 34 . falusi szokást követ. és ha az érintett számára is megterhelő. A rugalmas monogámia fő jellemzője. Az esetleges külső szerelmi vagy szexuális kapcsolatok itt nem titokban. A szexuális „bűnöző” veszélyezteti a társadalmat. Ez már az ókorban és középkorban is előfordult. Másik modell az ún. 13. századi. gyermekvállaló szakaszra. de a társadalmi környezet nyomására abbahagyták. A csoportházasság már az ősidőktől előfordul. gyermekvállalását (ami vagy örökbefogadással.Az együttélés új modelljei (világviszonylatban) Ennek kapcsán érdemes áttekinteni. szexuális közösségben. az ettől eltérőket pedig abnormálisnak. tehát el kell ítélni. hanem hajlamosak a kompromisszumokra (bizonyos. Az ún. próbaházasság. ha kényszer-jellegű. amelyekben a törvényes házastárs mellett egy „harmadik” is helyet kap. bár elvétve az ókorban és középkorban is előfordult. akit „bűnösnek” tartanak vallási szempontból (de feloldozást nyer. „bigámiákon” (különböző helyeken kétszer házasodó férfiak) kívül főleg „háromszög-kapcsolatok” fordulnak elő. Ma a skandináv országokon kívül is egyre több országban teszik lehetővé azonosnemű párok legalizált együttélését. a normakövetőket „normálisnak”. amelyek elfogadását és követését a hatalmon levők mindenkitől elvárják. Eszerint a házasulók megállapodnának. vagy mesterséges megtermékenyítéssel lehetséges). A nem monogám jellegű. hanem egymás tudtával és jóváhagyásával történnek. Ezekben több férfi és több nő él együtt intim. Viszonylag objektív kritériumai csak az utóbbi kettőnek vannak: a szexuális viselkedés akkor problematikus. hiszen a határidő nélkül kötött házasságok is könnyen felbonthatók. sőt. hogy a társak nem ragaszkodnak a végérvényes. A kölcsönös és többoldalú alkalmazkodás nehézsége miatt ezek ritkán tartósak (lásd „Oneida Community”). (A szociológusok ezt a két típust „konformistának” és „non-konformistának” nevezik. házasságszerű kapcsolatoknak is többféle lehetőségük van. hogy a nemek házasságszerű együttélésének milyen új modelljei tűntek fel a legutóbbi évszázadban. kölcsönösen . tehát másokat károsít. Már jobban elítélik azt. 21. vagy a lakóközösségek). Nálunk ez a modell már elavultnak tekinthető. persze inkább csak a férfiak javára. A házasságszerű együttélések új modelljeivel párhuzamosan a családnak is vannak új modelljei (például a már említett kibbucok. ha bűnbánatot tart). a kommunák. tulajdonképpen egy régi. hogy újra „normális” legyen.) A „szexuális devianciáknak négy szintjét szokták megkülönböztetni: legenyhébb formája az „ártalmatlan különcség”. Egészen új házasságmodell az azonosneműek házassága. kétszakaszos házasságot eredetileg Margaret Mead javasolta. amerikai mormonok is megpróbálkoztak vele. aki gyógykezelésre szorul. Dokumentum). tehát az egyén nem képes irányítani. „deviánsnak” tartják. Minthogy minden társadalomban kialakulnak a nemi szerepek és a szexuális viselkedés szabályai. amelyek szintén többfélék lehetnek. A poliginia (többnejűség) már az ókorban eléggé elterjedt. A megbeszélt határidőre (általában öt évre) kötött házasságok már a régi Japánban és egyes iszlám országokban is szokásban voltak. vagy éppen elviselhetetlen (Lásd: 6.elfogadott feltételekkel). A monogám jellegű kapcsolatokon belül megjelentek az illegális együttélések. így jönnek létre a „sorozatos monogámiák”.

amelyet az adott társadalomban kialakult és többé-kevésbé érvényes értékrendszerek.) Az iparilag fejlett országokban a női prostitúciónak számos formája van. hogy az egészséges szexualitás milyen emberi jogokat feltételez. mind pedig a férfi prostitúció komoly veszélyekkel (fertőzések. vagy a homoszexuálisok házasságát illetően. hogy közben „szemérmetlen dolgokat” sugdossanak a fülükbe. Az utóbbi évtizedek „szexhulláma” viszont szabad utat nyitott a pornográfiának. sem a kommunizmusnak nem sikerült kiirtani. az „escort service” hölgyei bárhová elkísérik a megrendelőt (mert a szexuális szolgáltatáson kívül intelligensen tudnak társalogni). szexuális izgalomkeltés céljából. a szabad és felelős döntés joga a szerelmet. bár nyilvánvalóan továbbfejlesztésre szorul. vagy éppen a válást illetően. mindaddig nem is sikerülhet. A „call girl”ök telefonhívásra házhoz mennek. egyes szex-mozik és a „peep-show”-k. amíg az emberek közt jelentős gazdasági és hatalmi különbségek és függőségek lesznek. amely már a legmodernebb tömegkommunikációs eszközöket is uralja (film. tévé. Tény. azaz egyénenként változó. Köztük legfontosabbak: a szexuális szabadság és egyenlőség. s végül a szexuális egészség védelmének és ápolásának joga is. A bordélyházak változatai a „masszázs-szalonok”. nyereséges iparággá tette. lelki károsodások stb. mind jogi szempontból problematikus azonban napjainkban is a pornográfia és a prostitúció társadalmi jelenléte és szerepe. a lakásbordélyok. akik igénylik. (S úgy tűnik. de csak az utóbbi évszázadokban kezdték egyházilag és államilag üldözni. például a nők papi hivatását. amely a cserekereskedelem megjelenése. hogy mind a női. A „Domina Studiók” szado-mazochisztikus szolgáltatást nyújtanak a megrendelőnek. Főleg ez a cél különbözteti meg a hasonló témájú művészeti alkotásoktól. Legolcsóbb és leggyorsabb változata az utcai prostitúció. A Szexológiai Világszövetség ezeket 11 pontban foglalta össze. világnézeti és vallási felfogások határoznak meg. Ők gazdag. a fogamzásgátlást. betiltani vagy cenzúrázni. (Lásd: 18. Dok. Tény. Mind erkölcsi. iparilag fejlett. A prostitúció (latin szó. internet stb. magányos hölgyek igényeit szolgálják ki. A legutóbbi évszázadban egyre nyíltabban jelentkezik azonban a férfi prostitúció is. A pornográfia a nemiszervek és a szexuális viselkedés különböző változatainak nyílt ábrázolása. Az európai jogrendszer ezeket a jogokat részben. hogy évezredek óta előfordul. A telefonszex az önkielégítést teszi élvezetesebbé azok számára. többnyire azonban homoszexuális férfiak rendelkezésére állnak. 19. és világszerte hatalmas. vagyis évezredek óta különböző mértékben és formában megtalálható minden társadalomban: sem a kereszténységnek. többek közt „call boys” és „férfi kísérők” formájában.) jár a szolgáltatóra és ügyfelére nézve egyaránt. A reális erkölcsi megítéléshez azonban fontos tisztázni. jelentése: rendelkezésre állás) kifizetett.Erkölcsi és jogi megítélések Ezzel szorosan összefügg a szexuális viselkedés erkölcsi megítélése. A mai. bár mindkét fajta ábrázolás hatása szubjektív. vagy áttételesen már garantálja. De a kereszténységen belül is különböző erkölcsi megítélésekkel találkozhatunk.). vagy egyéb módon jutalmazott szexuális szolgáltatás. video. a gyermekvállalást. pluralisztikus társadalmakban sokféle értékrendszer és vallási irányzat található. az „Eros-centrumok”. a házasságkötést. De ide tartozik az átfogó szexuális neveléshez és a tudományosan megalapozott szexuális információkhoz való jog. így az erkölcsi normák is sokfélék. a szexuális autonómia és magánélet joga. ezért nagy kihívás a tudomány és az egész társadalom számára.) 35 .

J. az anya mellett maradást is eredményezheti. s ezek döntőek lehetnek. mint az ember.) Diamond szerint az utóbbit más állatok jobban megérzik.) Ezt természetesen az emberfajra is érvényesnek tartja. mert „megkerülhetetlenül bizonytalan” abban.) . amelyek aztán arra is képesek. Szemle. Ugyanis „az a férfi. aki szerint az emberi szexualitás „kifejezetten bizarr”. A könyv fő üzenete szerinte abban foglalható össze.” (29. biológiai okokkal magyarázza.: Miért élvezet a szex? Az emberi szexualitás evolúciója (1997. tudattalan. hanem becsapják őket” (37. hogy a biológiai tényezőkön kívül az embernél szociális és kulturális tényezők is vannak. vagy nem. 1998/2) A szerző az University of California biológia professzora. old. felmérik.).” Félelmetesnek tűnő. ha a többi emlősfajhoz viszonyítjuk. hogy „emberállatról” beszél. azaz génjeik tovább-örökítésére irányuló. hogy becsapják a nőstényeket! Például egyes madárfajoknál „a másodlagos tojók nem tudatosan vállalják sorsukat.) (M. egy marokkói szultán ezernél jóval több gyermekét. Élvezetes stílusa ellenére a könyv címét adó kérdésre a szerző nem válaszol igazán. old. Egyik jellemző példája szerint az „evolúciós logika” arra készteti a férfit. s az emberi szexualitást csaknem kizárólag a nemi ösztönnel és egyéb. Diamond szerint mindenesetre a férfi számára „genetikailag kevésbé kifizetődő a gyermekgondozás”. old. ahol a nősténynek kell kihordania és szoptatnia az utódokat. old. majd a gyermek gondozásának szenteli magát. futó kaland stb. miszerint azért áll odább a férfi.” (41. azon belül is leginkább a hím állatokat. Diamond.lásd pl. old. aki valamiért nem tud szoptatni.). amely szerinte a fajfenntartásra. figyelmen kívül hagyva. és az emlőmirigyek stimulációjával elérhető lenne.) Nem egészen világos ugyan.. hogy a „tejtermelő férfi” érzelmileg erősebben kötődne a gyermekéhez. 153 p. old. (63. hogy „egy adott faj szexualitását a faj biológiájának más tényezői formálják. s az emberi szexualitás evolúciójának is inkább csak az emberré válásig terjedő eseményeit tárgyalja. mert „esélyei így növekednek génjei továbbadására”. főleg az emlősöknél.” (33. a férfiakat azért érdekli jobban a szexuális változatosság (félrelépés.. Diamond a hím állatnál valamelyes tudatosságot is feltételez. aki megtermékenyít egy nőt. bár valamennyien a „génjeik továbbadását szorgalmazzák. Kulturtrade K. hogy ez miért lenne „ellenevolúciós”. ösztönös „tudás” jellemzi ezek szerint az egész élővilágot. 36 . de nálunk? Dehogyis akar az ilyen férfi újabb utódokat nemzeni! Sántít az a másik „evolúciós logika” is. némi hormonális ráhatással. Minthogy a nemek közti genetikai különbségek „csekélyek és ingatagok” (46. Diamond alapelve. old. hogy ő lesz a születendő utód apja. A szerző több példát is említ erre.) Minthogy becsapni valakit csak szándékosan lehet. Diamond úgy véli. Emberré válásunkban a felegyenesedésen és az agy növekedésén kívül szerinte a szexuális viselkedés változása is döntő jelentőségű. Eszerint voltaképpen „hatalmunkban áll ellenevolúciós döntéseket hozni”. Szexol. Ám ugyanez az evolúciós logika ennek ellenkezőjét. (34. s pótolni tudná az olyan anyát. (Ami egyébként az állati viselkedés antropomorfizálásának jellegzetes példája. hogy akár a férfi is szoptathasson. „egyenlőtlen befektetésükből” ered. s rámutat. míg a hím vagy segít neki ebben. ha az egyedül nem tudná felnevelni gyermekét..Dokumentáció (Szakkönyvek és szakvélemények) 1. Talán ezzel is összefügg.) A szerző szükségszerűnek tartja a „nemek harcát”. mérhetetlen lehetőségektől esik el ezzel. hogy minden genetikusan meghatározott. s a faj továbbélését szolgálja. elhagyja a nőt és újabb utódnemzési lehetőség után járjon. „hogy miután teherbe ejti.) Egyes állatfajoknál feltehetőleg így van.

(38. old. az állatvilágban inkább a hímek „csapják be” a nőstényeket. Első pillantásra ez jól hangzik. az embernél viszont a nő is képes erre. s korunkban a (rejtett) poligámia egyre inkább mindkét nemre jellemző. Az igazi okot nyilván máshol kell keresni.) Van ugyan némi igazság ebben. csak épp túlzásnak tűnik. mivel szerinte a nemek „genetikai érdekei” ütköznek. old.” (122. vagyis a „rejtett ovuláció evolúciójával” próbálták maguk mellett tartani a férfit.Következésképpen a férfi állítólagos poligám hajlamának biológiai magyarázata is lehetséges? Ennek ugyan ellentmond. alapvető ellentétet” (7. a természetes kiválasztódáson keresztül fejlődik” (66. bár vitatható megállapítása az is. Bár Diamond szakmai tudása biológiai szinten elismerésre méltó. Ebben feltehetőleg szerepet játszott. s rengeteg jó megállapítása van. máskor elutasítja azt. De tény. hogy kiszolgáltatottak lennénk az állatszerű programoknak. s ez sok családi tragédiát is okoz. egy magasabb síkon. hanem a nők „poligámok”. old. s az ösztönmechanizmus lazulásával idegrendszerük képes volt bármely időpontban ugyanúgy reagálni. Ám ez az evolúció szerencsére nem korlátozódott az emberré válás időszakára. de az embernél nem a biológiai. A nemek genetikai érdekei. Jó gondolat. mint a férfiak. közös territórium stb. Éspedig egyrészt. mint a szexuális viselkedés szociális (és pszichikus) 37 .. Az a tény ugyanis. Hiszen. Legalábbis Diamond „a férfi és nő közötti. gyakran önmagának is ellentmond. Diamond könyvét tehát ajánlatos kritikával olvasni. ám az állatvilágra sem mindig érvényes. hanem a legutóbbi tíz-húszezer év során is folytatódott. hogy „mi. hogy a fajfenntartásba való „egyenlőtlen befektetés” folytán a hátrányos helyzetű nők többek közt az ovulációjuk (s így a megtermékenyíthetőségük) elrejtésével. s nézőpont kérdése. A patriarchális társadalomban ugyan valóban ellentétesek lehetnek a nemi szerepek és érdekek. hogy ezt a szükségletet a nők még ma is könnyebben háttérbe tudják szorítani.) Mindenesetre a nők szexuális fogékonyságának erősödése és időbeni bővülése fontos fejleménye az emberi szexualitás evolúciójának. az egyetlen. Hiszen már emberré válásunk is ösztönredukcióval járt. old. míg a legtöbb emlős nőstény csak az ovuláció időszakában (ösztrusz) fogékony a szexre. rugalmasabb lett. vagyis a faj továbbélése ugyanis mindkét nemnek egyformán érdeke. még nem magyarázza. az embernél a nő bármikor fogékony tud lenni. s kooperáció nélkül nem biztosítható. s a helyébe lépő. hogy miért tudja élvezni. Például egyrészt azt írja: az ember „a legelképesztőbb szexuális életű állat”. ez azonban egyáltalán nem tekinthető másutt is szükségszerűnek.). szociális programozottság azóta is sokat változott. hogy bizonyos társadalmakban nem a férfiak. másrészt viszont „az emberi szexualitás hasonló sok más állatfajéhoz”.. Ezáltal pedig a szexuális élvezet és kielégülés náluk is egyre inkább állandó szükségletté vált. menopauza. hanem a szociális feltételek irányítják a „természetes” kiválasztódást. hogy megmondja: miért élvezetes a szex. hogy „a viselkedés. hogy érdekükben állt alkalmazkodni a férfiak állandó jellegű szexuális szükségleteihez. emberek. Figyelemreméltó. mert a párzási időszakban élvezetesnek találták. hogy a szexnek a rövid párzási időszakokra korlátozása helyett (ami csak a fajfenntartást szolgálta) az ember ovuláció nélkül is fogékony a szexre.) feltételez. hogy melyiket tartjuk fontosabbnak. az emberre pedig csak erőltetetten alkalmazható. S ne várjuk tőle. A feltételezett oksági viszonyt akár meg is fordíthatnánk: a nők azért váltak ovuláció nélkül is fogékonnyá a szexre. (Bár úgy tűnik. Egy magasabb mozgásformát ugyanis nem lehet megérteni egy alacsonyabb mozgásforma törvényszerűségei alapján. hogy így „szexuálisan megvesztegesse” és maga mellett tartsa a férfit. függetlenedve az ovulációtól. és a Diamond által felsorolt változásokra (rejtett ovuláció. magát racionálisnak nevező állatfaj még mindig mennyire az állatszerű viselkedési program kiszolgáltatottjai vagyunk. így állandó harcban állnak. Mint láttuk.). vagyis az ösztönöknek.) Kétségkívül van sok különbség és sok hasonlóság is.

s akkor a házasságot legtöbb esetben meghosszabbítanák. Mindezzel szorosan összefügg a szexualitás szerepének. együttélésének sokféle szabályozása (pl. hogy melyik trend lesz az erősebb. aztán a nemek viszonyának. A maláj törzseknél a 12-13 éves lányok és a 14-16 éves fiúk családi érdekből házasodnak. a különféle szexuális visszaélések és torzulások (perverziók) kialakulása stb. A könyv három részből áll. köztük olyanok.ha úgy tetszik. Ezekben Keyserlingen kívül 23 neves szakember ismerteti vizsgálatainak eredményét. Carl Gustav Jung.W. hatalmi vetélkedéséből kooperációvá szelidül. a férfi és női szerep sokféle eltérése. monogámia). a romantikus házasságról. Hinkle pedig az északamerikai házasságot mutatja be. a harmadik rész pedig „időtlen problémaként” elemzi. s végül az elavult tabuk időszakos vagy végleges felszámolása.) Az egyik legelső. A történeti részben a holland A.szabályozásának . (szerk. Jellemző a korai „eljegyzés” és a csoportházasság (pl. Az emberi szexualitás evolúciójának többféle trendje figyelhető meg. árucikké válása. Ugyanakkor a két fél szülei tárgyalásokat folytatnak a hozomány felől (amit a leendő férjnek kell fizetnie. Első részében maga Keyserling fejti ki gondolatait a házasság problémájának helyes értelmezéséről. vagy Alfred Adler. poliandria. vagyis a szexualitás fokozatos humanizálódása már túlnő a biológiai evolucionizmus szemléletén. ami a haszonszerzést szolgálja. Rabindranath Tagore a hindu „házassági ideált”. hogy Goethe: Wahlverwandtschaften c. két fivér két nővérrel házasodik). kapcsolódása különböző egyéni testi és lelki szükségletekhez. az individualizálódással párhuzamosan a szerelem megjelenése. alcíme: A házasság értelmezése kiváló kortársak felfogása szerint. H. Eszerint legtöbb törzsnél csak a más törzsbeliek jöhetnek számításba. (1927. másrészt a nemek harcából. A házasság előtti. Ezzel ellentétes tendencia a szexualitás kommercializálódása. mint a szexuális tabuk állítása és vallási rítusokkal (pl. A batakoknál viszont patriarchátus van. művének egyik szereplője azt javasolja. tudományos igénnyel összeállított könyv a házasságról. hogy a szexuális viselkedés zárt és merev rendszerből nyitottá és rugalmassá válik. 38 . hogy a legjobb oldalukról mutatkozzanak. hogy a házasságokat öt évre kössék. A második rész a házasságot „térben és időben” vizsgálja. a szex megélhetési és előnyszerzési forrássá válása. Mások a polgári házasságról. s a házasság előtt szabadon érintkeznek. funkciójának változása. vagy azon kívüli nemi élet csupán vallásos ünnepeken fordul elő. a nőt „dolognak” tekintik. 2. Richard Wilhelm a kínai házasságokat. de kölcsönös az ajándékozás). mint a szexualitás szerepének (és a nemi szerepeknek) változásai. mint Havelock Ellis. A szexuális viselkedés szabályozásának alakulása. Az utóbbival foglalkozó Paul Ernst megemlíti. A fő trend jellemzője. hogy olyasmikről van szó. Nieuwenhuis a házasság létrejöttével kapcsolatban egyes primitív népeknél (főleg ausztráliai törzseknél) gyűjtött megfigyeléseit ismerteti. termékenységi rítusok) ötvözése. nem örökölhet stb. egyébként szigorúan büntetik. Leo Frobenius az anyajogú társadalmak házasságait. a lányt rendszerint meg sem kérdezik. Keyserling.): Könyv a házasságról. A dajakok parentális házasságaiban viszont a nemek egyenjogúak. Beatrice M. úgy véli. 402 p. poliginia. Nova. az elválás lehetősége mindkét felet arra indítaná. Matriarchátusuk folytán csak az anyától örökölnek a gyermekek. másrészt. Csak a jövő mutatja meg. a „szociális kiválasztódásnak” a története. a „rangházasságról” és a proletarizálódó rétegek házasságairól írnak. Itt csak utalok rá. s más szempontú feldolgozást igényel. amelyet meg lehet vásárolni.

old.és vannak is esetek... a nemi tevékenység tehát fejlesztheti az ember testi és lelki képességeit.) Hangsúlyozza. Kretschmer szerint a nagy zsenik egész sora (pl. A házastársak többnyire úgy viselkednek. a megszűnésében hinni. hogy hatalmuk látszatát tüntető módon túlfeszítsék. hogy „a személyes fölülkerekedésre való törekvés.) Hivatkozik Kant meghatározására a házasságról: „Két.” (309.” (314. vagy Bismarck) különösen szélsőséges kontrasztházasságok terméke. A görög költők. Az ilyen házasság erkölcsi alapja nem éppen a legszilárdabb. írásában abból indul ki. Goethe. old.Ugyanebben a részben olvasható Thomas Mann: A házasság átmeneti állapota c. kölcsönös birtoklására.” (217.) A könyv harmadik részében többek között Ernst Kretschmer: A testi-lelki összhang a házasságban c. Álláspontja szerint a szeretkezés csak a zenével és az imádsággal hasonlítható össze. s a felnőtté vált fiatalban is még széles területei vannak a tudattalan lelki életnek. hogy ők a gyengébbek. ami egy mélyenjáró és többnyire föl nem ismert alsóbbrendűségi érzésből ered. írásában fő kérdésnek tartja. tanulmányának alapgondolata. mintha attól félnének. old. Kemény anyák fiai kerülik a nőt és nehezebben hozzáférhetők a közösség számára. középszerű temperamentumoknál (különösen a syntonoknál) találhatók.. írását azzal kezdi.” Ám hozzáfűzi: eszerint „a házasság arra való volna. a hidegen energikusak és az autisztikusak (ezek a skizothymek). hogy a nemi érintkezést lehetővé tegye . A folyamat inkább valami kölcsönös humanizálódás felé halad. mint közösségi feladat c. old. hogy milyen temperamentumok vonzzák egymást? Száz házaspárt érintő adatgyűjtésében 6 fő temperamentumot vett alapul: a hipomán.) Érdekes megjegyzése. hogy a szülők házasságának is mintaszerűnek kell lennie.” (214. Márpedig a házasság. „Az apa uralkodási vágya vagy keménysége annyira elijesztheti a lányokat. Megállapítása szerint a szélső típusok többnyire „kontrasztházasságot” kötnek Egyforma házastársak elsősorban a kiegyenlített. hogy önmagát és a másikat is hiányosan ismeri. hogy a „lélektani vonatkozás” tudatosságot tételez fel. a társadalom. hogy később a férjük minden vonását bizalmatlanul lesik és félremagyarázzák. az érzékenyek.) A testi érettség mellett legfontosabbnak tartja a lelki érettséget. Márpedig minél nagyobb a nemtudatos terjedelme. old. hogy „mint manapság minden. annál kevésbé lehet szó szabad választásról. amit szubjektive észre39 . Ez gyakorlatilag azt jelenti.” (220.) Alfred Adler: A házasság..” (309. mint lélektani vonatkozás c. old. mint a házasság egyik eleméről. (312. Meglepő megállapítása.” (320.) Carl Gustav Jung: A házasság. ám ez csak fokozatosan alakul ki a „nem tudatos lelki élet mélységeiből”. old. észreveszik rajtuk. alig tudtak valamit a szerelemről. hogy „a homoerotikát joggal nevezhetjük erotikus eszteticizmusnak. különben gyermekeik átviszik új otthonukba a rossz tradíciót. képtelenség volna a végében. többnyire arra bírják a férjet és feleséget. hogy „a mélyebb értelemben vett erotikum. synton (kényelmesen realisztikus) és a „nehézvérűek” (ezek a ciklothymek).) Ellis szerint a szexualitás mindjobban összeszövődik a legmagasabb és legfinomabb emberi impulzusokkal és tevékenységekkel. a foglalkozás és az erotika követelményeihez való alkalmazkodásban áll. Ezért minél értelmesebben gyakoroljuk „a nemiség játékos funkcióját. mert a közösségre vonatkozó lelki szervek hiányoznak náluk. különböző nemű személy összeköttetése nemi tulajdonságaik élethossziglan tartó. annál inkább fejlődik erotikus személyiségünk és annál többre vihetjük a szerelem művészetében. Havelock Ellis: A szerelem mint művészet c. old. kivéve a legkésőbbieket. mint feladat. „Az individuálpszichológia szerint a lelkileg éretleneknek a házasságban meg kell bukniuk. írásában úgy véli.. vagyis a szerelem képessége csak rendkívül lassan ébredezett az emberi nemnél. amelyekre ez áll. s rendszerint mindkettőjük motívumai tudattalanok. úgy a házasság is átmeneti állapotban van.. hogy a férfi „elnőiesedésének” és a nő „elférfiasodásának” tétele aligha igaz és praktikus.

amelyet meg kellett fizetni. az ősmagyar mondák között is van olyan. a nő helyzete alapvetően megváltozott.) További fejtegetései kissé ellentmondásosnak és megalapozatlannak tűnnek.vehetővé tesz a szerelem „sorskényszer” jellege. sőt. ő rendelkezett fölötte. vagyis a nemek viszonyának problémáit. utána pedig a szexuális kizárólagosságot és hűséget. hogy „mint erotikus lény. a könyv szerkesztője 2 tanulmányt is közöl a kötetben. old. a hatalomnövelés eszközének tekintik. hogy kiszolgálták uruk szexuális igényeit. hanem tragikus állapot. Minthogy a nemek közötti. míg később inkább rabszolgasorsra jutottak. amit aztán a feleségére is kiterjesztett: őt is tulajdonának. (Jung további gondolatait lásd e könyv II. pozitív gondolataira a téma ontogenetikus tárgyalásánál térünk vissza.) Kivonatok a könyv történeti részéből: A magántulajdon és a patriarchális házasságformák Az „ősközösségi” társadalomban a nő még többé-kevésbé egyenrangú társa volt a férfinak. Azzal párhuzamosan.) megjelenését.” (15. Egyrészt azáltal. Az elsőt azzal a meglepő megállapítással kezdi. felügyelete alá került. Szilágyi V. amely egy csoportos nőrablás történetét meséli el. eredeti munkamegosztás folytán a magántulajdont a férfi szerezte. 1978. Ezért fontossá vált. Ennek egyik következményeként a nő alárendelt helyzetbe. tizedrangú tényező volt. éspedig a nő még határozottabban.. A magántulajdon kialakította a férfiben a tulajdonosi szemléletet. Később aztán amikor a termelés. az örökölhető vagyon (földbirtok. teljesen megoldhatatlan a konfliktus a személyes törekvés és a közösségi követelmények között. részében. mintegy vagyontárgynak tekintette. hogy a feleségnek legyen fiúgyermeke. vagyonuk és kiváltságos helyzetük átörökítését elsőszülött fiúgyermekükre. a férfi gyámsága. minden ember már eredetileg poligám hajlamú. a technika fejlődése lehetővé tette a magántulajdon kialakulását. vagyonától. De akkoriban az elrabolt nőkből többnyire feleségek lettek. hogy a házasságot is a vagyongyarapítás. (Persze az is előfordult. s hogy a gyermekek apja biztosan a férj legyen. a házasság létrejöttét a két érdekelt család megegye40 .” (253. a csere elvét a férfi-nő viszonyra is alkalmazták: a nő árucikk lett.) „Hagyományos ősparancsnak” tartja az egynejűséget és a házasság felbonthatatlanságát. Szerinte pl. Emiatt követelték meg a feleségtől a házasság előtti szüzességet. mint a férfi. mert az erotikája nüanszírozottabb.) A rabszolganők egyik fő feladata a munka mellett éppen az volt. nomád. A férfi szexuális szabadsága ugyanakkor csorbítatlan maradt. vagy magasabb társadalmi osztályba. törzsi társadalmakra jellemző. Ettől kezdve a házasság és család is a magántulajdonnal rendelkező férfiak szolgálatában állt. hogy egyszerűen elrabolták. 3. házasság és család. A nőrablás vagy szöktetés már a civilizáció előtti.. nyájak stb. rétegbe tartozhatott.) A párválasztással kapcsolatos. old. old. hogy már az 1920-as években milyen sokrétűen próbálták megközelíteni a párválasztás. személyes vonzalom léte vagy nemléte mellékes. „a rosszul sikerült gyermekek születésének megakadályozását. A kölcsönös. „a házassági állapot már eleve sem boldog. Gondolatmenete végén „az emberiség megmentése érdekében” kötelezővé tenné a sterilizálást.) Hermann Keyserling. hogy az árucsere mind nagyobb szerepet kapott. akárcsak a gyermekei. s ez megnövelte hatalmát a csoportban. 225 p. hatalmától függően még növekedett is. hogy a feleség csak azonos.: A házasság múltja és jelene (In: A házasság jövője. Az osztálytársadalmak íratlan szabálya volt. Másrészt a házasság révén is biztosítani kívánják uralmuk folyamatosságát.” (22-23. Mindenképpen tanulságos. Minerva. A nem tudatos motívumok főként a szülőktől erednek.

hanem hosszú évszázadok során keletkeztek. a zsidó nép ősatyjának eleinte egy felesége volt: Sára. különösen a feleség elbocsátásának és újabb házasság(ok) kötésének formájában. hogy nem egyetlen korban. az ilyeneket az ószövetségi időkben inkább megkövezték. hogy visszafogadja őt. Az ószövetségi iratokról tudjuk. Leát és Ráchelt. Salamon király hatalmas háremében pedig 700 feleség és 300 ágyas lakott. Roboámnak 18 felesége és 60 ágyasa. A megegyezést rendszerint hosszas alkudozás előzte meg. Ábrahámnak. könyvében található válási törvény szerint a férj bármikor elbocsáthatta feleségét. amennyit csak tudott. szabadabb helyzetére csak nyomokban történik utalás az Ószövetségi Bibliában. másiknak Cilla”. Az ószövetségi Bírák könyve és Királyok könyve a többnejűség virágkorában született. de nélkülük. Így a házasság története szempontjából is igen tanulságos forrásmunkák. a feleség viszont sohasem kezdeményezhetett válást. A házas férfiak ma is szabadon vásárolhatnak maguknak szexuális szolgáltatást: a prostitúció a patriarchális monogámia kiegészítő intézménye. egyenlő jogú felesége volt. Gedeonnak és Saulnak jónéhány felesége és ágyasa volt. amikor arról van szó. A babiloni Hammurabi (i. hogy az asszony törzse sátrában marad. vagy az ágyast. s végül a patriarchális monogámia megszilárdulását. sőt. hogy csak a „házasságtörő” asszonyt kergették el. Dávid királynak kb. s vele a párosházasság bomlását. de hatodik ükunokája. A monogámiát valójában a férfiak találták ki a nők számára. A hárem ugyanis a gazdagság és a hatalom jelképe (vagy ahogy ma mondanánk: státusszimbólum). ha az már nem tetszett neki. A szerencsétlen nő nem tiltakozhatott. amit aztán a felesége kezébe nyomott. s a férfi költözik hozzá. Ézsaunak már három. Sokak szerint a civilizáció kezdete egyben a monogámia általánossá válását is jelentette. vagy foglyul ejtenek. De illegálisan mindenütt megtalálható volt. függetlenül a meddőségtől. 41 .zése döntötte el. A házasság így adásvételi ügylet lett. Az eltaszított asszonyt utálatosnak. A testvérgyilkos Káinnak még egy felesége volt. A válás a férfi számára igen könnyű volt: egyszerűen ki kellett állítania egy válási levelet. Ez azonban nem egészen igaz. pl. A nő korábbi. hogy kinek a hibájából taszították el). mint az „első emberpár” közismert legendája a keleti teremtésmítoszok egyik változata. Bemutatják a törzsi társadalom. Hágár szült neki gyermeket. Jákob két lánytestvért vett feleségül. Az ágyasok rendszerint rabszolganők. magukra nézve azonban nem tartották kötelezőnek. legtöbbször még kártérítést sem követelhetett. Az Énekek énekében a királynak 60 felesége és 80 ágyasa volt. nem védekezhetett. A Mózes 5. Lámek már „két feleséget vett. egyiknek neve Ada. A többnejűséget jó néhány országban egészen a mi korunkig hivatalosan is engedélyezték. a férfiéra nem. A királyi hárem örökölhető volt. Így nem volt akadálya a férfi nyílt vagy leplezett poligámiájának. amikor mindenki annyi feleséget és ágyast szerzett. Az Ószövetség a házasságról Ádám és Éva. ami aztán hamar általánossá vált. másutt Ábrahám „mellékfeleségeiről” olvashatunk. amely már kifejezetten patriarchális szemléletet tükröz. 1700 körül) törvénykönyve is a nő meddősége esetén engedélyezte a második feleséget. A törvényes örökös biztosításához a nő monogámiájára volt szükség. A nyílt többnejűség mellett a Biblia tanúsága szerint mindig megtalálható volt a rejtett többnejűség is. s megtiltja a férjnek. s birtoklása jogcímet adott a trónhoz. a többnejűség elterjedését.e. tíz felesége és ugyanannyi ágyasa. akiket pénzért vásárolnak. s mindketten még egy-egy ágyast is adtak neki. Tévedés lenne azt hinni. amit a fiatalok feje fölött intéztek: róluk döntöttek. tisztátalannak nevezi a törvény (függetlenül attól. akinek meddősége miatt azonban hamarosan rabszolganője.

a galantéria azonban mégiscsak hatott az erkölcsökre. A „házasságtörő” asszonyt ezzel szemben pellengérre állították. legalábbis a nagy francia forradalomig (1794).pl.a szülőkkel és az egész társadalommal szembe szegülő szerelmesek megpróbáltatásait. mert a szerelem jogait egyre többen kezdték komolyan venni. hogy a legtöbb nő visszariadt tőle. Divatba jött az ún. Mindez azonban egy elég szűk rétegre korlátozódott. lovagi szerelem formájában (amely csaknem mindig házasságtörő jellegű). A férj nemcsak verhette a feleségét. Annál is inkább. a felszínen finomította. amelyben a férfi az úr. A reneszánsz: szerelemkultusz és házasságpiac A reneszánsz nem hozott közvetlen és tömegméretű változást a nemek viszonyában. bár későbbi kihatásai jelentősek. a kastélyok és szalonok előkelő hölgye. (Ennek bizonyítása azonban olyan megalázó eljárással történt. De még évszázadoknak kellett eltelniük ahhoz. hogy még a püspököknek és egyes pápáknak is voltak ágyasaik. az egyéni vonzalom aligha jöhetett számításba. kibővítve azt az újra felfedezett „pogány” (ógörög és latin) költészet erotikus elemeivel. haját leborotválták. a szerelmes versek és levelek. Nem sokkal később a kereszténység igyekezett megnehezíteni a válást. A papság számára tilos volt a házasságkötés. de bőséges adataink vannak arra. szeretőjével együtt. a polgárság fokozatos uralomra kerülésével. A leendő feleség szüzessége döntő fontosságú volt. az Aucassin és Nicolette . amit súlyosan büntettek. formálisan szabályozta a nemek kapcsolatát. hanem pl. A „hajnali dalok” (az „albák”) a lovag és asszony-szeretője hajnali búcsúzkodását örökítették meg. A férj ezzel szemben titokban látogathatta a minden középkori városban megtalálható bordélyházakat (vagy. Előfordult ugyan a lányszöktetés. Boccaccio Decameron-ja vagy Ráth-Végh István házasságtörténeti dokumentumgyűjteménye eleven képet fest a középkor szerelmi próbálkozásairól. tarthatott magának ágyasokat is). hogy a szerelem jogát egyáltalán elismerjék. „házasságtörés” esetén büntetlenül meg is ölhette. A férj tekintélyét és családfői jogait a törvény biztosította. az ún. bár még elég bizonytalanul. de a férj meg is ölhette őt „jogos felháborodásában”. galantéria: a csiszolt modorú udvarlás. a szerelmi balladák .) A patriarchátus tehát nem enyhült a reneszánsz után. Válást a nő csak egyetlen esetben kezdeményezhetett: ha a férj impotens volt. ezt szüleik intézték a családi érdekek alapján. a szülők akarata ellenére megkötött házasság. erényövet”. hanem az úrnő. A szerelemkultusz. A házasság viszont a társadalom egyetlen rétegében sem a spontán szerelmen alapul. Ám a polgárság nem tudott felnőni saját 42 . de kockázatos vállalkozás volt. a nőtisztelet céltáblája nem általában a nő. a feleség helyzete jogilag a gyermekekével egyenlő. akinek a feleség örök hűséggel és engedelmességgel tartozik. Eleinte azonban inkább csak folytatja és felerősíti a lovagkor szerelmi kultuszát. A házasságtörténet szempontjából a középkor legjelentősebb fejleménye az lehet. Jogilag inkább romlott a nő helyzete. A párválasztásba a fiataloknak ritkán volt beleszólásuk. ha elég gazdag volt. a szépirodalom és művészet minden műfaja. A házasságkötés valódi és elsődleges célja többnyire a vagyon vagy a tekintély növelése. hogy ekkoriban kezd megjelenni a szerelem kultusza. amely szó szerint lakatra zárta a feleség nemi szervét. megszilárdítani a patriarchális monogámiát. A női hűtlenség megelőzésére drasztikus eszközt használtak: az ún. bebörtönözték.A monogámia időszámításunk kezdete körül vált általánossá a zsidóságnál. Házasság a középkorban A kereszténység államvallássá válása folytán a házasság egy férfi és egy nő közötti. A párválasztás változatlanul a szülők joga. felbonthatatlan életközösség lett. fő meghatározói az osztályhelyzet és az anyagiak. Az „eladó lány” értékét a hozomány szabta meg. Róla és neki szólnak a lovagregények és pásztorregények.

) Előfordultak ugyan az anyagi és karrierszempontokat figyelmen kívül hagyó szerelmi házasságok is. másrészt egy új szerelem esetén feltétlenül el kell válni és új házasságot kell kötni. mint intézmény válságának megítélését megnehezíti. E válság két fő tünete.egyre kevesebben kötnek házasságot. Ezért aztán a „szerelmi házasságot” is mindinkább összeegyeztették a „jó parti” kívánalmaival.) A legtöbb házasság persze nem szerelmi. majdnem annyi házasság bomlik fel évente. ha a házasság szerelemmel (vagy annak illúziójával) kezdődik. s bármikor teljesíti „házastársi kötelességét” az ágyban is. Igaz. a feleségnek illett kimutatni. Marad a látszatok őrizgetése és a kettős élet. A házasság fejlődési válsága is járhat azonban nehezen megoldható bonyodalmakkal és negatív következményekkel. mert társadalmi státust jelentett. Úgy tűnik. Az utóbbi évszázadokban a házasság önmagában is érték. Ha tehát nem a jogi oldalt vagy a „papírformát” nézzük. hanem a nők körében is. akkor a házasságszerű együttélések továbbra is népszerűnek és elfogadottnak mondhatók. a házasság intézményének válsága a család válságát is magával hozza. (Ez volt a „minden szempontból tökéletes” házasság. (A divatba jött szerelemkultusz folytán az egyéni érdekek a szerelem álruhájába öltöztek. A tulajdonosi szemlélet ugyanis ellentétes és összeegyeztethetetlen az igazi. hanem valójában érdekházasság volt. hogy nálunk . A nővel együtt a szerelem is árucikké vált. most már nemcsak a férfiak. A házasság. elhidegüléshez vezet. Az utóbbi évtizedek statisztikai adatai ezt a kettős tendenciát egyértelműen igazolják. mint egy utcalányt. és azok közül is egyre többen válnak el. A szerelemkultusz és a házasság összekapcsolása nyomán elterjedt az a nézet. s ezért előbb-utóbb kiábránduláshoz. Ugyanakkor sokak számára elérhetetlennek bizonyult. hanem inkább annak tartalmát. hogy a házasodási kedv ugyan csökken. hanem a „háztartási pénznek” nevezett átalánydíjjal és hasonlókkal. ezek azonban többnyire kudarcot vallottak. A nemi élet ezzel párhuzamosan elszürkül.és általában a nyugati világban . s a továbbiakban nem aktusonként fizette. mint amennyit megkötnek. vagyis az anyagilag és társadalmilag előnyös házasság. bár azt csak megbecsülni tudjuk. mint egy emberpár együttélésének létét. A házasság és család mai világválsága Minthogy a házasságkötés általában „családalapítást”. aminek jelentős szerepe van a válások szaporodásában. amely korunk társadalmi változásaival szorosan összefügg. mert a köz43 . hanem fejlődési válság. de erősen növekszik a házasságkötés nélküli együttélések (régies. hogy a tényleges házasságbomlás jócskán felülmúlva a bíróilag kimondott válások számát. A helyzet hosszabb távon akkor sem sokkal jobb. a törekvés egymás kizárólagos birtoklására. megkönnyítette az érvényesülést. Ezek közé tartozik a házasságon kívüli szexuális kapcsolatok mind nagyobb elterjedése. funkcióját érinti. éspedig a férjek 60-70%-ánál. vagy fárasztó kötelességgé válik a szerelem ellobbanása után. A férj a házasságkötéssel mintegy megvette a nőt. különösen a „jó parti”. Vagyis nem egzisztenciális. S marad a hatalmi vetélkedés. s megelégedett a látszat fönntartásával. Ami azért válságtünet. A „szerelmi házasság” látszata gyakran a puszta érdekviszony elködösítésére szolgált. Így a válság ma nem a házasságnak. Ez természetesen válásra hajlamosít. vagy a lemondás. s ezek a lényeget illetően alig különböznek a házasságtól. Így az egymás iránti bizalmatlanság is csak átmenetileg oldódik. érett szerelemmel.eszményeihez. hogy „szereti” (vagyis odaadóan szolgálja) a férjét. a feleségek 30-40%-ánál. vagyis gyermekvállalást is jelent. kissé megbélyegző szóval: vadházasságok) száma. elérendő cél volt. hogy egyrészt a szerelem elmúltával a házasság elveszíti létjogosultságát. Újabb felmérések adatai szerint az ilyen extramaritális kapcsolatok a 30-50 éveseknél fordulnak elő. Az effajta házaséletnek eléggé prostitúciójellege volt.

44 . Ám rögtön több kérdés is felmerül: Mikor indokolt a válás az egyén és/vagy a társadalom szempontjából? Milyen következményei lehetnek a válásnak (vagy az indokolt válás elmulasztásának). akkor mégis veszélyezteti a házasságot. társadalmi és kulturális változások. mivel ezekre jóformán senki sincs eléggé felkészülve. jogaik törvénybe iktatása. Svédországban például már 1970 óta. A hagyományos házasságnak . Mindegyik funkció terén jelentős változások történtek és vannak folyamatban. Új egyensúlyt kell kialakítani. amelyekkel a házasság hagyományos formája nem tartott lépést. S ez alapjában jó dolog. A hagyományos hatalmi struktúra tarthatatlanná vált. Ma viszont egyre több házaspár csak egy (legfeljebb két) gyermeket vállal. a munkaerő újratermelését. Ráadásul új funkciók is megjelentek. különösen a nő „félrelépését”. Tény. Ugyanez mondható a gyermekvállalási kedv megfogyatkozására. A erőviszonyok megváltozását jelzi. A válság tehát a patriarchális monogámia válsága.a fajfenntartás elősegítése mellett három fő funkciója volt: gazdasági. A válások azonban a társadalomra is megterhelően hatnak. E válságnak sokféle oka van. Mindezek a változások másféle beállítottságokat és sok új igényt alakítottak ki. Ami egyrészt a helyzet helyes értékelésétől. hogy egyik sincs rendben. a lakáskérdés megoldását stb. ha még nagyobb bajokat lehet vele megelőzni. mint eddig bármikor. Ennek alapja egy olyan felfogás. Elsődlegesen bizonyos gazdasági. hogy a válások többségét jó ideje a nők kezdeményezik. miszerint a házasságon kívüli kapcsolat nem feltétlenül veszélyezteti a házasságot. hogy egyre kevésbé viselik el a házasság patriarchális jellegét. a háztartások gépesítése. szexuális és gyermeknevelő. s eddigi történetének valószínűleg legnagyobb fordulópontjához érkezett. de a szándékosan gyermektelenek száma is növekszik. Ez azt mutatja. Válságtünet lehet ezen kívül még sok minden. ami persze nem megy viták és súrlódások nélkül. holott erre lenne szükség. Szerencsére nem mindenütt. hogyan lehetne a káros következményeket megelőzni vagy megszüntetni? E kérdések hatékony megválaszolása gondos elemzést igényel. Ennek megfelelően a családjogi törvények ezt sok helyütt a válóokok között tartják nyilván. ami azonban összefügg a házasságnak. például a városiasodás és iparosodás. Ez persze elsődlegesen népesedési válság. kezdve a szerelem elmúlásától és a nemi élet elszürkülésétől a szülőkkel való kapcsolat megromlásán és a gyermeknevelési ellentéteken keresztül a szabadidő eltöltése körüli vitákig.) Ma kétségkívül sokkal könnyebb a válás. mivel az már nem felel meg a mai társadalmi viszonyoknak. ha a házastársak nem értenek ebben egyet. hogy emiatt népünk összlétszáma is erősen csökken. A születési arányszámok már olyan alacsonyak (9-10‰). a biztonságos fogamzásgátlás elérhetővé tétele stb. de egy ideje nálunk sem szerepel az elfogadható válóokok között. mint intézménynek a meggyengülésével. s válságtünetekkel reagált.felfogás ma is elítéli és veszélyesnek tartja. a gyermeknevelés intézményesítése.és vele együtt a családnak . Ám. Az egyes házasságokban viszont csak akkor okoz válságot. Elvileg a válás akkor indokolt. (Átalakítani azonban ritkán képesek. vagy a hatalmi harcok kiéleződéséig.) Az egyéni kihatások vizsgálata nem ide tartozik. a nők munkába állása és gazdasági önállósulása. hiszen fontos emberi szabadságjogról van szó. másrészt a válás kulturált lebonyolításától függ. ha a partnerek gyermekvállalási elképzelései erősen különböznek. hogy a házasság komoly fejlődési válságot él át. (Köztudott. A hagyományos felfogás a házasság fő céljának és értelmének éppen a gyermekvállalást és nevelést tekintette. Filogenetikusan és kultúrtörténetileg ezért elsősorban a legális vagy illegális együttélések funkcióinak változása látszik érdekesnek. mert negatívan befolyásolják a népegészséget.

hogy ne csak utódokat kapjon a házasságtól. a másik pedig a háztartások önkéntes alapon történő társulását. s keresik a megoldást. hogy a feleség jó szexuális partner is legyen. változatosabbá. hanem teljes értékű szexuális partnert is. merev munkamegosztással történő ellátása. Biztató fejlemény azonban. Egy irányzat az ún. A szexuális funkció átértékelése A hagyományos házasságban a szexualitás elsődlegesen a gyermeknemzésnek és a férfi kielégülésének szolgálatában állt.a szexuális kapcsolat véglegesen kizárólagos jellege. merev munkamegosztással: a férj kereste a pénzt. hogy ebbe egyre kevésbé nyugodnak bele. téves beállítottságokban találhatók. Ennek lényege. közös ebédlőjük.) Végeredményben a házasság szexuális funkciója többféleképpen változott és változik: egyrészt korlátozódik és kikapcsolhatóvá válik utódnemző szerepe. Az utóbbi évtizedekben azonban egyre többen kételkednek abban. Másrészt megszűnik . Az akadályok másik nagy csoportja a férfipartnerhez.) Az ilyen korszerű házakban szükségképpen más életstílus alakul ki. „az én házam . (Mindezekkel bővebben e könyv ontogenetikus fejlődéssel foglalkozó része foglalkozik. A megoldás legfőbb akadályai pedig rendszerint a szex-ellenes nevelés következtében kialakult gátlásokban. hogy a nő mintegy újra felfedezi önmagát. akik szabadulni kívánnak a háztartás terhétől. a harmadik pedig a külső. csökken az elszigetelődés veszélye. ez még nem vált általánossá. a feleség gondoskodott a háztartásról és a gyermekekről. S mivel a férjeket még ma is nehéz arányosan (fele-fele alapon) bevonni a háztartási munkába és a gyermekek ellátásába. Megindult tehát a nő „reszexualizálása”. színesebbé. Egyes nyugati országokban a társulási törekvés már a lakások tervezésében is megnyilvánul: az ilyen társasházak kicsit szállodaszerűek. passzív „gyermekszülő gépezet”. többnyire továbbra is ősi minták alapján. s előtérbe kerül az örömszerzés és egyéb. 45 . kommunális szolgáltatások kiterjesztését szorgalmazza.A gazdálkodási funkció A család termelési funkcióját az iparosodás és városiasodás folyamán jórészt elvesztette. Hiszen a feleségek legtöbbször dolgozó nők.az én váram” szemlélete ma is érvényes lenne. társalgójuk van stb. a pénzbeosztás. főleg technikai feltételekhez fűződik. hogy a gazdálkodási funkciónak az említett. a családcentrikusság. a „második műszaktól”. újra fogékonnyá válik az örömszerző nemi életre. A házastársak egyikének szüleivel való együttlakás helyett a legtöbb házaspár saját. A szerelmi házasság népszerűségével egyenes arányban nőtt az az igény. Sajnos. (Hazánkban eddig inkább csak a nyugdíjasoknak építettek néhány hasonlót. lakóközösségek létrehozását. ritkán jut kapcsolatában szexuális kielégüléshez. De a férfi számára is fontossá vált.most már a nő számára is . sokan új és radikális megoldásokat keresnek. mert ez nagyobb függetlenséget biztosított számukra. önálló háztartás létrehozására törekedett. Növekszik a szex tartós szerepe a házasságban. mint szexuális lényt. Gazdasági funkciójából a városi családokban inkább csak a fogyasztás. kulturáltabbá válik. A házasság és család korszerűsítése szempontjából e tendenciák kibontakozása kívánatos lehet. Sok adat szerint a nők többsége orgazmus-zavarokkal küzd. kevésbé szürkül el. a családtagok ellátásának megszervezése maradt. A többgenerációs nagycsalád helyett azonban a szülőkből és gyermekeikből álló „magcsalád” („nukleáris” család) terjedt el. Az említett társadalmi változások folytán azonban a nő nem maradhatott hátrányos helyzetű. lélektani előnyök.

Emellett a szülők és gyermekek sokkal kevesebb időt töltenek együtt. mint a családra háruló munkák megszervezése. elváltak) aránya. a lelki egyensúly fenntartásának szükséglete. akkor minden házasságban legalább két gyermeknek kellene születnie ahhoz.) Egyéb funkciók Az említett alapfunkciókon túl . Ebből a változásból sajátos életmódváltási nehézségek adódnak. s ez megváltoztatta élettervüket és értékrendjüket. hogy a házastársak ma kevesebb gyermeket vállalnak. Ez számos problémát vet fel a házasság fajfenntartó és gyermeknevelő funkciójával kapcsolatban.amelyek maguk is tovább differenciálhatók . Ha minden felnőtt házasságot kötne.különösen az anya . ha az állami politika rangjára emelkedne a szülőség társadalmi presztízsének növelése. egyre kevesebb azoknak az éveknek a száma. többé-kevésbé háttérbe szorítva az anyai hivatást. pl. Minthogy az átlagéletkor növekszik. társadalmi helyüket kijelölő stb. elegendő nő vállalkozik-e a gyermekszülésre ahhoz. Közülük sokan akár „főhívatású szülők” lehetnének. Gyakran előfordul. A gyakorlatban ez a házasság és család olyan feladatait jelenti. amikor a házaspár gyermeknevelési feladatokat lát el. lelki szükségletek kielégítésének kölcsönös elősegítése. hogy társadalmunk egyszerű reprodukciója. Goode (1967) többek közt a családtagok létfenntartásának és lelki egyensúlyának biztosítását szolgáló. funkciókról írt.egész életüket a gyermekek felnevelésének szentelték. H. vagy az egymás iránti szolidaritás. W. hogy a népesség egyszerű reprodukciója biztosított legyen. amikor a szülők . Ez csupán a házasság első felére terjed ki. miközben a világ fejletlenebb országaiban tovább tart a nagy arányú népességnövekedés. bár a mai házasok már sokkal kevésbé gyermek-orientáltak. mint a rendelkezésre álló javak elosztása. mint régebben. a családtagok pihenésének és felfrissülésének biztosítása. határozottan csökken az először házasságot kötők száma. Váratlan változások (pl. Ám a statisztikák szerint nemcsak a gyermeklétszám csökken. Valószínűsíthető. Ezek közt vannak viszonylag állandóak is. Csakhogy nem köt minden felnőtt házasságot. a felnövő gyermekek pedig hamarabb kiszakadnak a családból. A nők előtt csaknem minden pálya megnyílt. vagyis az egyéni. mintha ebben a funkcióban csak annyi változás történt volna. 40-50 évi házasságból például mindössze 20-25 évet vesz igénybe egy vagy két gyermek felnevelése. sőt.a szociológiában meg szokták különböztetni a házasság (és család) néhány további funkcióját is.A gyermeknevelési funkció Első pillantásra úgy tűnik. (ezt elősegítené. ellentétben a régebbi időkkel. hogy sok házaspár (vagy együttélő pár) kettőnél több gyermeket vállal. Ugyanakkor növekszik a gyermeküket egyedül nevelő szülők (lányanyák. hogy ezt részben kiegyenlítheti a házasságon kívül születettek számának növekedése. Tény viszont. A házasságban ez sokféleképpen. Pl. Sas Judit (1976) a család nyolc funkcióját sorolta fel. számszerű állandósága biztosítható legyen? Úgy tűnik. nálunk is népességcsökkenéssel kell számolni. munkahelyi konfliktusok stb. A családanyai hivatás mellett megjelent és erősödik a nő társadalmi hivatástudata. az öreg családtagok gondozása. magatartásukat irányító és ellenőrző. hogy ez utóbbi válik elsődlegessé. ami az utóbbi évtizedekben megfigyelhető. mint régen. belső feszültséget vagy labilitást idézhetnek elő az egyén- 46 . hanem kevesebb lett a gyermeket vállaló házaspárok száma is. A másik kiegyenlítési lehetőség abból adódhat. hogy ennek hosszabb távon veszélyes következményei lehetnek.) olyan erős. Másrészt koránt sincs minden házasságban két gyermek. nagy egyéni eltérésekkel nyilvánulhat meg. A házasság funkcióinak változása során előtérbe kerülnek a házastársi kapcsolat lelki funkciói. köztük olyanokat.

Bernard (1973) szerint a jövő a szabadon alakítható kapcsolatoké. Így a házasság egyre alkalmasabb lesz a személyiségfejlődés. lényegében azáltal. s jellege minden szakaszban különbözik. de kibontakozása ma is folyamatban van. 47 . neves kutató. Egy másik. Nagyobb tere lesz az egyéni döntéseknek a kapcsolat jellegét és időtartamát illetően. az önmegvalósítás elősegítésére. hanem érzelmi elkötelezettségre épülnek.) kapcsolódik hozzájuk. hogy az ókor primitív nemi sóvárgásától minőségileg különböző egyéni szerelem is csak ekkor válhatott számosabbá (bár még korántsem általánossá). Az ilyen szerelem rendkívül intenzív és tartós hatással van az egyénre. amelyet Shakespeare tragédiája tett halhatatlanná. S. s ezáltal könnyebb lesz az egyéni igényeknek legjobban megfelelő házasságot megvalósítani. Érthető. az értékválasztás. A személyiségfejlesztő funkció kibontakozása A házastársi kapcsolat mindig hatott valamennyire a partnerek személyiségére. státus-meghatározó funkciója is. vagy menedékhely szerepét töltheti be. s ezt főleg házastársától várja el. előnyök és hátrányok elosztása egyenlőtlen volt. Az életciklus változásainak megfelelően a házasság is többszakaszos lesz. megalapozott előrejelzéseket: • • • • • A szexuális és házassági kapcsolatok formailag és tartalmilag változatosabbak lesznek. A nő önálló státusának megjelenésével ez a funkció napjainkban erősen csökken. a véleményalkotás. vagy elmúlásától függetlenül is.ben. hogy a házasságtörténet egyik legfontosabb tendenciájával állunk szemben. bár erősíthette vagy ronthatta is azt. nagy teljesítményekre teszi képessé. hogy míg a múltban a házastársi jogok és kötelességek. a világszemlélet stb. hogy ugrásszerűen megnő a lelki egyensúly erősítésének igénye. A házasság ilyenkor biztosító szelep. amelyek nem gazdasági vagy egyéb kényszerre. hogy rugalmasabbá és nyitottabbá válik. Megvalósulása várhatóan a következő eredményekkel járhat: kialakul a házasságformák sokfélesége. Keller (1976) öt pontban foglalta össze a házasság jövőjét érintő. J. vagyis az ún. A külső viselkedés irányítása és ellenőrzése ugyanakkor lazul. Mindinkább fontossá válik a „belső magatartás”. hiszen a partnerek többnyire társadalmi (és anyagi) helyzetük megerősítését vagy javítását várják a házasságtól. irányítása. s mindkét partner számára optimális függetlenséget és fejlődési lehetőséget biztosítanak. Az egyéniség tömegesebb arányú kibontakozása. A házastársi kapcsolat individualizálódása és személyiségfejlesztő funkciója ugyan évszázadokkal ezelőtt kezdődött. Kevesebb negatív érzelem (féltékenység stb. Az egyéni szerelem egyik legelső.a műveltek vékony rétegét kivéve . klasszikus példája Rómeó és Júlia szerelme. individualizálódás a reneszánsz táján kezdődött. Új közösségformák jönnek létre a házaspárok önkéntes társulásai révén.elég jelentéktelen volt és ritkán vált tudatossá. Ezzel szorosan összefügg a házasság irányítási és ellenőrzési funkciója. minden jel arra mutat. A feleség társadalmi rangja a férj státusától függött. Mégpedig a szerelem meglététől. Bizonyos értelemben lelki szükségletet elégít ki a házasság hagyományos helykijelölő. A polgári korszak előtt azonban ez a lelki hatás . Hozzátehetnénk. a jövő házassága egyenlőségelvű és nyitott lesz.

Az ennek csúcspontját jelentő aktus szintén jóval hosszabb. Az egyikben erős érzelmi kötődés található a házastársak között. s ez kölcsönös alkalmazkodásra készteti őket. Negyedszer. Ezt írja: „A páviánok rövid. Újszerű módon. mint a legtöbb majom és emberszabású. Először is kialakult benne a közösüléssel együtt járó. Diamondhoz hasonlóan az emberré válás körüli evolúciós történésekkel próbálja magyarázni a mai ember viselkedését.és harcostársak is. A másik a devitalizált (életerejét vesztett) típus. Harmadszor. J. hogy a nőstény valamiféle „miniorgazmust” él át. a klimaktérium elmúltával. Cottrell.F. a kapcsolat jellege és a házastársak életstílusa alapján próbálta tipizálni a házasságokat két amerikai kutató. de azért alapjában véve jól megvannak egymással. idős korban is. eleven) házasság. intenzív nemi kielégülés. vagy hány gyermekkel rendelkezik . Személyes vélemény az emberi fajról (1997. A harmadik a passzív-megegyezéses típus csak annyiban különbözik az előzőtől. De az sem méri megbízhatóan a házasság minőségét. közömbössé váltak. 1938) a házassággal való elégedettséget vette alapul. veszekednek. de egészséges párok és kellően intim körülmények között legalább százszor annyi időt áldozunk egy-egy nemi érintkezésre. A női nemiség négyféle irányban bővült. mint a majmok esetében.. ez tehát jellegzetesen érdekházasság. hogy itt kezdetben sem volt szerelem... Az egyik a konfliktushoz szokott házasság. Ezen kívül természetesen több más „házasságtipológia” is létezik. amit az orgazmust átélő nők tanusítanak. Ez egészen egyedülálló a főemlősök körében. hanem munka. totális típusú házasságban a felek nemcsak jó házastársak. a nőkön nem látszik a peteérés időpontja.S. hogy a pár gyermektelen. Persze mi is képesek vagyunk gyors. A negyedik típus a vitális (életerős. A házastársak többsége szerinte valószínűleg ebbe a típusba tartozik. amely nagy szerelemmel kezdődött. D.Mai házasságtípusok Az egyik legkorábban kidolgozott és legegyszerűbb tipológia (F.. A másikban az érzelmi kötődés hiányzik. Londonban kiadott könyv szerzője J.B. s inkább csak megszokásból maradnak együtt. életük minden ponton összekapcsolódik. Néhány fajnál megfigyelték ugyan.: Az emberállat. Végül az ötödik. Ők öt házasságtípust írtak le. A legnagyobb változás az emberi nőstény szexuális magatartásában ment végbe. s öt típusba sorolta a házasságokat: a „nagyon boldog”-tól a „nagyon boldogtalan”-ig.bár kétségtelen. sőt. 223 p. 4. amelyben a házastársak szinte állandóan vitatkoznak.W. Burgess & L. vagy egyoldalú. amely a sikeres alkalmazkodás folytán mindkét fél számára kielégítő. a nők még viselősen is készek a nemi együttlétre. de ez semmi ahhoz az elemi erejű reakcióhoz képest. de aztán a házastársak fokozatosan elhidegültek. Könyvklub. M. Cseh-Szombathy László (1977) vizsgálatai alapján a magyar házasságok két alaptípusát különböztette meg. személytelen és mindössze 8 mp-ig tartó párosodásával ellentétben az emberpár előbb hosszas előjátékba merül. Cuber és P.” Másodszor: szexuális fogékonysága a teljes menstruációs ciklust felöleli. hogy sajátos különbség van a gyermekes és gyermektelen házasságok között. 48 . megegyezés. az orgazmus. hanem csak józan alku. Harroff (1965). Ez azonban keveset mondott a házasság tartalmáról. Morris. állatias közösülésre.) Az eredetileg 1994-ben.

. old... Ez az információcsere időszaka. egyneműekből álló. Új. hogy meg kell védelmeznünk a velünk nemi kapcsolatot létesített partner utódait.. hogy nemcsak szeretkezni tudnak jól egymással..” A férfiak eszerint mindkét stratégiát gyakorolják.leggyötrőbb kínjait is. heteket és hónapokat.” (121122. még akkor is. hogy friss élményeiket megosszák a régi közösséggel. tagjaik ellentmondásos szakaszon mennek át: mindjobban élvezik az egyre intimebb együttléteket. Bármiféle osztozkodás vagy közösködés ezt az elvet gyengíti.” (131... Ha ezek után továbbra is a kapcsolat fenntartása mellett döntenek. pedig valójában a legkisebb gesztus és pillantás szintjéig pontosan kiszámíthatóan viselkedik.” (137-139. a nőkre vonatkozó adat 40%.) Ezzel akár egyet is érthetünk. Ez úgy valósítható meg legjobban.) A férfiak gyakori félrelépéseinek szerinte „állati stratégiái” vannak: „Az első stratégia. A közös szexuális aktivitás örömei automatikusan új érzelmi kötődést kezdenek kialakítani. hanem evolúciónk egyik legfőbb irányvonala.„erőszakba torkolló légyottok”. Ha pedig alakulni kezd egy új kötődés. az azt hiszi. old. amikor a tagok felmérik.. Ez pedig „nem afféle kulturális dekadencia. méghozzá a lehető legnagyobb területen szétszórva.. hogy valami egészen egyedi csoda történik vele. A következő viszont túlzásnak tűnik: „Aki szerelmes.” (118. A második stratégia követői csak egészen kevés utódot nemzenek. Azután a párkapcsolat egyre szorosabb. viszont azoknak a lehető legnagyobb védelmet biztosítják. Akadnak olyan kultúrák is. mégsem tudnak ellenállni a csábításnak.óhatatlanul . miközben közös utódaikat nevelik. „.) A továbbiakban már pszichológiai jellegű elemzésekbe bocsátkozik: „Ahogy kezdenek kialakulni az új párok. Ezt a női körülmetéléshez hasonló beavatkozást ma is rendszeresen 49 . rendre fellángolt a rivalizálás. mert. akkor meg kell győződniük arról. old.. ha mindkét szülő kizárólag a saját utódainak szenteli magát. amelyekben a férfi arról gondoskodik. hogy a lehető legtöbb utódot kell nemzeni.. amikor senkivel sem hajlandók többé megosztani bensőséges élményeiket. A szerelmi kapcsolat kizárólagossá vált.Eszerint mi vagyunk a legszexközpontúbb főemlős.. A nyílt házasság ilyen esetekben ésszerű megoldásnak látszik. Jóval radikálisabb megoldás a prostituáltak szolgálatainak igénybe vétele. (142. ugyanakkor rendszeresen visszatérnek régi..) „. amikor a férfi „cinikusan és számító módon viszonyul” partneréhez . Megvalósításával időről időre meg is próbálkoznak .az ember közösülését nem véletlenül nevezzük szeretkezésnek. az emberi páralkotás rítusa mindenütt csaknem teljesen azonos módon zajlik.. „törzsi csoportjukba”.legutóbb a hatvanas és hetvenes években fellángolt kommunadivat idején.. egy ilyen konfliktusból nem könnyű kiutat találni.) A férfiak „kettős stratégiájának” és poligám hajlamának megoldására 3 javaslata van: „..... Az egymástól gyökeresen eltérő kultúrkörökben élő. Gyökerei abból erednek. hanem képesek nappalokat és éjszakákat. old.” A féltékenység Morris szerint „biológiai evolúciónk során igen fontos szerepet játszott. A röpke félrelépés gyorsan új párkapcsolattá fejlődhet. az alkalmi szexuális kicsapongásokat a fantázia birodalmára kell korlátozni.... és elérkezik a pillanat. Ettől kezdve a párok a szabadidejük egyre nagyobb részét töltik együtt. mennyi közös vonás van bennük. éveket és évtizedeket is eltölteni egymással. de aztán lassanként az összes ilyen közösség felbomlott.. hogy beszámoljanak a történtekről. egy elvégzett felmérés szerint a brit férfiak 60%-a életében legalább egyszer megcsalja partnerét”. a csoportkapcsolat pedig egyre lazább lesz. A „rideg csábítás” módszere: futó kalandok. fiatal párokról készített filmek is meglepő hasonlatosságokat tárnak fel a kapcsolatnak ebben a szakaszában.. hogy a nőnek ne lehessen öröme a nemi tevékenységben.. Egy darabig működött a dolog. heteroszexuális kapcsolatukat a legnagyobb műgonddal tervezik és bonyolítják. ha ez egyik félnek sem állt szándékában. Ennek köszönhetjük életünk talán legfelemelőbb pillanatait és . akkor óhatatlanul ellentmondásba keveredik a régivel..

a szaporodásnak valamiféle korlátja kell. hogy „a papok. hogy legyen. aztán semmi sem történik. Csányi Vilmos: A humánetológus nézőpontjából (Interjú dr. Közel-Kelet és Ázsia 25 országában.. Minden társadalmi rendszerben kialakultak szaporodási korlátok. nem? Cs. szerzetesek. vagy mi nem. A globalizálódás a termelés és fogyasztás felfuttatásával jár. vénkisasszonyok. a mai társadalomban azonban ezek eltűntek. Szerk. Szerk. az mindig az adott helyzet függvénye.: Minthogy a bolygónk területe véges.: Az emberiség öngyilkossága árán mégsem kívánhatják a népesség korlátlan szaporodását. A kairói népesedési konferencia is tárgyalt erről. Ilyen az élethez való jog. hogy korlátoznunk kell saját szaporodásunkat.: Csakhogy a nyugati társadalmak már erősen korlátozták a születésszámot.” (155. Felvirrad még az a nap. Szerk. 2001/2-3. sőt.: Ha a nemzés és szaporodás nem elemi emberi jog.: Ez igaz. Cs.alkalmazzák Afrika. s ehhez képest a nyugatiak néhány százmilliója elenyésző. hogy a szaporodás szabályozatlansága az emberi faj pusztulásához vezet. Komolyan gondolta ezt? Cs.) 5.: Ha a nyugatiak már tudják szabályozni. mint egymilliárd ember él. Kínában. Hogy mi jogos. eunuchok.: Ebben sok más szempont is szerepet játszik. sz. annál magányosabb lehet benne az egyén. hogy utódokat nemzhessünk magunknak.V. megpróbálkoztak a születések korlátozásával. A statisztikák 74 millió megcsonkított nőről számolnak be. de valójában már ezt is átvette az állam.V. M. mondjuk húszezer évvel ezelőtti ember nem tudta volna megérteni és elfogadni a számunkra természetes szabályokat. hogy a szaporodást nem szabad korlátozni.. old. De hogyan? Cs. de az általános felháborodás hatására már lazítottak ezen.) Szerk..” Azóta nem sok idő telt el.: Ez ábránd! Mindenki reménykedik benne. akkor nyilván korlátozni kell. Ha már 15 vagy 20 milliárd ember lesz. A más körülmények közt élő. akkor megtehetik a keletiek is. old.) Figyelemreméltó elgondolása. A kulturális rend szabályozza. s már háromszor annyian vagyunk. ahol már jóval több.V. szembe kell néznünk azzal a rendkívüli problémával.V.: Csakhogy például a keresztény egyházaknak is az az álláspontjuk. Cs. amikor szaporodási engedélyért kell folyamodnunk ahhoz. apácák és homoszexuálisok éppen azzal válnak a társadalom értékes tagjává.” (148.: Ön többek között úgy nyilatkozott. mégsem történt semmi. mert a Mindenható így rendelte. ki mire 50 . E pillanatban nem látható semmilyen reális megoldás.. de a Földön már jó hatmilliárd ember él.: Igen. mi tehát már nem szaporodunk.V. annak beláthatatlanok a következményei. old. agglegények. Hasonló a helyzet Indiában is. Szerk. ám a globalizáció talán segíthet a szaporodás világméretű szabályozásában. Csányi Vilmossal.” (145. hogy nem járulnak hozzá a fajunk tönkretételével fenyegető népességrobbanáshoz. József Attila azt írta egy versében: „Már kétmilliárd ember.. Szexológiai Szemle. tehát minél több fogyasztóra van szükség. Szerk.: Elemi emberi jog igen kevés van. Cs. inkább fogyunk. nem pedig a népesség csökkenésére..) „Paradox módon minél zsúfoltabb egy társadalom.V.

hogy nem látja be: a romakérdést nem imádsággal lehet megoldani. hogy egy kisebb létszámú nemzet is lehet nagyon értékes. hogy összetartsa a családokat. 51 .: Mi a véleménye az úgynevezett szerelemhormonról.: Én nem tennék különbséget a népcsoportok között. de éppen a párkapcsolat kialakulása az egyik fő feltétele annak. hogy jól meghatározott szakaszai vannak a nemek kapcsolatának. a feniletilaminról? Ez oka. a párkapcsolatok stabilizálásában is bizonyos hormonoknak.A közös akciók és hiedelmek is komoly összetartó erőt jelentenek. Minden ember arra születik. A szerelem elősegítheti. de nem törődik azzal. főleg bizonyos túl szapora népcsoportoknál talán kívánatos lenne a korlátozás. Aki erre sajnálja a pénzt.: Az endorfinok jutalmazzák a kötődést.V. hogy bekövetkezzen egyfajta összehangolódás. S ennek lehet valami biológiai alapja.jogosult. Szerk.: Igen. s én fontosabbnak tartom. ha komolyan veszikSzerk. de nem a létszámuk korlátozásával. A hormonszintet legfeljebb csökkenteni. Az ember biológiai örökségében.: Minthogy biológus vagyok. A minőség elve azt jelenti. az emberszabású majmok között stabil párkapcsolatok . Cs. Veszedelmes szemlélet. vagy inkább következménye a szerelemnek? Cs. ha az utódokat létrehozók közötti kapcsolat elég stabil. Elképzelhetetlen. A szerelem pedig olyan állapot. A hormonok és a viselkedés olyan bonyolult rendszert alkotnak.V. úgy vélem. hogy „ezekből kell.V.V. mint máshol. fajgyűlölethez vezethet. hogy fogyunk. azokból meg nem kell. fokozhatja egy hormon hatását.nem voltak ugyan. Kínában átmenetileg eredményes volt a korlátozás. Itt az egyénekről van szó.: Vannak olyan aggályok. hogy valamilyen csoportképző erők hatása alatt álljon.V.: Az együttlétből adódó biztonságérzet nem elegendő jutalom? Cs. A romakérdést tehát igen komolyan kell venni. ha egy társadalom olyan ostoba. hogy amennyiben a jelenlegi trend folytatódik. kultúrával. és a magyarság kisebbségbe szorul. Szerk.néhány kivételtől eltekintve . Szerk. amely azon siránkozik. ami azt mutatja: van megoldás. de létrehozni nem. amely elősegíti.: Világviszonylatban. Szerelem híján a kultúra kell. hogy minőségi magyarok legyenek. s ez csak akkor sikerülhet.” 15 millió magyar van. különösen akkor. de nálunk nem vezetne-e a magyarság még gyorsabb fogyásához? Cs. Hasonló a helyzet az agresszió esetében is. oktatással stb. hogy egy „világhatóság” döntse el.: Már korábban is lehetett tudni. Szerk. Más a párkapcsolat és más a szerelem. Cs. de a szerelem általában elég hamar elmúlik. Cs.: Minden lehetséges. rasszizmushoz. mert ez nagyon veszélyes dolog. de nem hozza létre azt. hogy ennek is van biológiai alapja. az ellensége a nemzetnek. Szerk. az etológia az érzelmi kötődésben. hanem pénzzel. vagy erősíteni lehet. A hormonelőállítás képessége biológiai adottság. hogy 30 ezer ember hajléktalan. ha tagjai egészségesen és kulturáltan élnek. akkor néhány évtized múlva hazánk „roma ország” lesz.: Úgy tudom.: Ma már jóval hosszabb időre van szükség az utódok felneveléséhez. hogy nagyon nehéz az egyes tényezők szerepét felderíteni. A különböző társadalmak a problémát különbözőképpen oldhatják meg. hogy az emberi társadalom létrejöjjön. endorfinoknak tulajdonít döntő szerepet. vagy az átlagéletkor nálunk 15 évvel alacsonyabb.V.

Remélhető.V. Van. ez a kiszolgáltatottság.: Nem ad pesszimista világképet ez az etológiai szemlélet? Cs. Szerk. ha így nevezzük az öröklött viselkedésrepertoárt. mit értünk evolúción. de tény. Szerk. mert ezeket az ember. például nemi ösztöne? Cs.Szerk. Az ember például nem tudja megtanulni szaporodásának szabályozását. vagy maradnak rejtve. más dolgokat pedig nehezebb. Ezek a tanulási korlátok sokkal finomabbak.V. hogy a pusztán logikai szabályok megtanulási aránya csak 20%-os.: Jómagam úgy látom. S ezek más ösztönkésztetések elnyomásához is vezethetnek.: Mi a véleménye a szexuális kultúra evolúciójáról? Cs. hol nem. Nem tartom túlzásnak. s az ember is egy állatfaj. veleszületett szociális tulajdonságainál fogva könnyebben átlátja és megjegyzi. Jellemző. amelyek a körülményektől függően valósulnak meg. Cs. Ez komplex folyamat. a stresszoldás és a párkapcsolat erősítése. Csak az a különbség. A szexualitásnak három alapfunkciója van: a fajfenntartás. vagy a párkötő funkciót. és csak a stresszoldás érvényesül. amitől néhány néző mindig rosszul lett. A szabálykövetés fajspecifikus dolog. hogy az emberi viselkedés egészében tanult viselkedés. Nagyon vitatható dolog.V. mint az állatoknál. egy mesterséges nyelvet viszont nem. hogy ál-ellentétről van szó.V. amiben nincs szerepe a párkapcsolatoknak.: Mi a véleménye Jared Diamond: Miért élvezet a szex? című könyvéről? Cs.: Miért ne lennének? Minden állatnak van. Sokan valami magasabb rendű irányába történő fejlődésre gondolnak. Szerk.V. semmi kifogásom nem volt ellene. s ezeken nehezen tudja túltenni magát. Rengeteg ilyen érzékenység van. Ezek valamelyikére a különböző társadalmi ideológiák „rátelepednek”. de ha ugyanazt a szabályt egy szociális miliőbe ágyazzák. hogy a biológiai optimum felismerése előbb-utóbb elősegíti a genetikai és társadalmi tényezők összehangolását.: A tanulás is genetikai adottság.. hogy bizonyos értelemben kiszolgáltatottak vagyunk genetikai programozottságunknak. amire szüksége van fennmaradásához. A biológiai korlátok tehát a tanulás esetében is érvényesek. az agresszív lény. A modern etológia azt mondja. 52 . a reprodukciónak.5-2 év alatt megtanul. de nem feltétlenül valamilyen rosszabb állapotból megyünk egy jobb felé. A tanulás tartalmát ugyan nem a gének határozzák meg. jómagam viszont egyszerűen változást értek ezen. amelyek a kultúrát teszik lehetővé. Tudomásul kell venni a korlátainkat. hogy az embernek olyan „ösztönei” vannak. A genetikus adottságok csak lehetőségek.: Szerintem nem pesszimista. hogy egy rendszer komplexebbé válása mindig fejlődést jelent-e. Ettől a biológiai optimumtól távol van a promiszkuitás. amikor az evolúció egyszerűsödéssel jár.: Az egyszerűbbtől a komplexebbé válás nem fejlődés? Cs. s aki ezzel visszaél. például tiltják a stresszoldó. akkor akár 90%-os is lehet.: Vannak-e az embernek ösztönei. A Suttogások és sikolyok című Bergman-filmben például volt egy jelenet. aminek nem sok köze van a tanuláshoz.V. Minden faj azt tanulhatja meg könnyen. Szerk. hogy bizonyos dolgokat könnyebb megtanulni. hanem realista szemlélet.: Kiváló népszerűsítő könyvnek tartom. de léteznek és kimutathatók. Az ember érzékeny bizonyos látványokra és hatásokra. Egy emberi típusú nyelvet egy gyermek 1..: Az a kérdés. Szerk.: Hol igen. Vagyis a szexuális kultúra is változik.

A csoportházasságról egyébként L. azaz átlag 4-6 tagból álló csoportházasság példáján keresztül demonstrálják azt.és szociálpolitikáját hasonlítja össze. Nevelési problémák persze itt is előfordulnak. M. Constantine (egy kutató-pár) közölt tanulmányt a kötetben. különösen az anarchista kommunák. A serdülőkorig a fiúk és lányok közös hálóteremben alszanak. The Search for an Alternative. hogy a család négy funkcióját másféle társadalmi egység is biztosíthatja. Elismeri azonban.): The Nuclear Family in Crisis. a felmerülő 53 . A családi neveléssel kapcsolatos viták azonban a további évtizedekben is folytatódtak. S bár hangsúlyozták. fegyelemmel. Ezek „T-group”-szerű kiscsoportok. vagyis mezőgazdasági kommunákat. A „fejlődés-központú kommunák sikeresebbek. 224 p. a nemek egyenlősége folytán megszűnnek a patriarchális családrendszer ártalmai. hogy ezek szoros kapcsolatban állnak az USA-ban 1965 körül kezdődött kábítószer-mozgalommal (LSD és egyéb „lélektágító” szerek). amelyekben nincs hagyományos értelemben vett családi élet. hogy általában rövid életűek.L. közös ideológiával. Köztük jónéhány a csoportházasság tendenciáját is magában foglalja. sem jogilag vagy pedagógiailag nincs kiszolgáltatva szüleinek. a gyermekek már csecsemőkoruktól külön épületben (nevelőotthonban) laknak.L. miszerint a szoros anyagyermek kapcsolat nélkülözhetetlen a lelki egészség biztosításához. (1972. A közösségi nevelés előnyei: A gyermek sem gazdaságilag.M. Gordon. A kibbuc-nevelés tapasztalata nem igazolja J. pl. D. s tagjaik baráti kapcsolatba kerüljenek. Sternfield a „pszichedelikus kommunák”-ról írt cikkükben kifejtik. R. Az új tagok belépését szigorú feltételekhez kötik. Történetileg bemutatja.) Az amerikai szociológus által összeállított kötet a „magcsalád” krízisével és alternatívák keresésével foglalkozik. Bronfenbrenner az 1960-as években a Szovjetunióban tett látogatásai alapján tanulmányában a szovjet családpolitikát elemzi. Smith és J. Ilyennek tartja például az izraeli kibbucokat. hogy az 1920-as évek anarchiája után sajtókampány indult a szexuális lazaságok és a művi abortuszok ellen. Bowlby megállapítását. bölcsődék és óvodák létesítésével igyekeztek erősíteni a kollektív nevelést is. hiszen a kibbuc átveszi a család gazdálkodási és nevelési funkcióit.E. s korán kialakul a közösségi érzés. (Ed. hogy valaha is sikerülhet a kétgenerációs családot mással helyettesíteni. így szoros érzelmi kapcsolatban maradnak. új törvényekkel. és szakképzett nevelő foglalkozik velük. U. A harmadik rész az akkori szocialista és kapitalista országok család. munkamegosztással. hogy e házasságformának milyen előnyei vannak.6. attól függően. de a szakképzett nevelők ezekkel könnyebben boldogulnak. Harper & Row. törekvésük. (Persze azért a szülők rendszeresen látogatják őket. mert a többgondozós rendszer nem feltétlenül káros. Az ilyen kommunák hat típusát írják le.M. Az egyik szerző (M. Kanter az amerikai kommunák számát több százra becsülte. hogy nagy családdá váljanak.E. A patriarchális monogámia (szerintük „monoginia”) kudarcának elemzéséből kiindulva tíz „multilaterális házasság”. tehát „szocialista családra” szükség van (Makarenko szerint a család a szocializmusban „nem magánügy”). & J.) A cél a csoport-identifikáció (vagy ahogy Adler mondaná: a közösségi érzület) megalapozása. hogy milyen szerepet kapnak a kábítószerek és mennyire csoportházasság-szerű a kommuna. a szolidaritás egymás iránt. mint a szülők. A könyv első része a család pótlására irányuló próbálkozásokat mutatja be (Plátontól egészen az „oneida közösség”-ig). Spiro) kétségesnek tartja. A második rész ezt az izraeli kibbucok családpótló gyakorlatának ismertetésével folytatja. de megállapította. a negyedik részben pedig az 1970 körüli évek nyugati „kommunáiról” és a csoportházasságról olvashatunk. hogy az állam nem képes átvenni a család nevelési funkcióját.

A „szexpol” (szexuálpolitikai mozgalom) megalapítója a pszichoanalízist és a marxizmust próbálta összeegyeztetni. A szexuális forradalomról szóló könyve 1930-ban jelent meg először. neurózisokhoz. A szexuális forradalom kiküszöbölné a pornográfiát. Kiindulópontja. Freud által feltárt lelki mechanizmusok ismerete. Biztosítani kívánja az ehhez szükséges helyeket és fogamzásgátlókat. továbbá a házasságon kívüli szexuális kapcsolatok visszaszorításában. pl. Addig azonban türelemmel kell lenni irántuk. Utópikus. Ehemoral (1930. Az ideológiai küzdelmek körébe tartoznak a szexuális reformtörekvések is. mint tartós szexuális kapcsolattal. Reich ugyanakkor hangsúlyozza. hangsúlyozván. Első könyvében (1927) az orgazmus funkciójáról írt. Szerinte a homoszexualitást. amely egyéb problémákhoz hasonlóan az ifjúkori heteroszexuális impulzusok elnyomásából ered. a szexuális forradalom megszünteti. amelyeket 1937 után már Amerikában folytatott: kidolgozta az „orgon-energia” elméletét. 1934-ben meghívták az oslói egyetemre karakteranalízist tanítani. a prostitúciót és a trágár beszédet is. encounter csoporthoz.: Geschlechtsreife. s erre szélsőségesen reagált. aztán pedig a pszichoanalitikus mozgalom is szakított vele. de érintetlenül hagyják a társadalmi rendet. a prostitúció és a nemi betegségek. sőt. Ezért buzdítja a fiatalokat a nemi életre. Ennek alapján magát a házasságot és a polgári családot. mert az uralkodó osztály által előírt morál ellentétes az egyének természetes nemi igényeivel. Gondolatmenetének lényegét már a Bevezetésben összefoglalja. mert a radikális szexuálreform csak ezáltal valósítható meg. a polgári nemi erkölcs hatásával a szexuális reformtörekvésekre. 7.ám Hitler uralomra jutása (1933) folytán menekülnie kellett. ám semmilyen tényleges haladás nem történik. amely a tizenéveseket nemi aszkézisre kötelezné. polgári szexuális reformok semmilyen lényeges változást nem értek el a tömegek szexuális nyomorának felszámolásában. Ebben a könyvében egy 9 oldalas Bevezető után öt fejezetben foglalkozik a házasság intézményével.. Törekvései így sikertelenek maradtak. A pacifista „reformisták” is megelégednének apró módosításokkal. a polgári családdal.problémák többoldalú megközelítésével elősegíti a résztvevők személyiségfejlődését és önmegvalósítását. hogy az osztály-társadalomban a gazdasági és ideológiai konfliktusokkal együtt az erkölcsi ellentmondások is szaporodnak. hogy az alsóbb néposztályok felszabadítása és a szexuális nyomor megszüntetése szorosan összefügg. kielégíti változatosságigényüket. nagyobb biztonságot nyújt a kölcsönös szolidaritás révén stb. mint nevelési szervezettel. A polgári liberálisok a szexuális reformok révén pusztán egy hiányosságot akarnak orvosolni. Ettől kezdve visszavonult a politikától és biofizikai kísérletekbe kezdett. „nonrepresszív” társadalmában minden intézménynek szexológiailag is képzett vezetői lennének. Enthaltsamkeit. Az ilyen ellentmondások kiéleződése folytán sok szó esik a szexuális reformokról. Az ifjúságra kényszerített nemi megtartóztatás szerinte bűnözéshez. hogy a polgári szexuálmorál egyénekre gyakorolt következményeinek megértéséhez nélkülözhetetlen a S. Münster V. az európai baloldal nem vette fel programjába a szexuális forradalmat. a válások növekvő számának csökkentésében.) A könyv alcíme: A polgári szexuális reform kritikája. Reich viszont szociális forradalomra törekszik. akik egy központ irányításával ügyelnének a szexuális jogok biztosítására. vagy az illegális művi abortuszok terén. a pubertás problémájával és a házassággal. 54 . 184 p. szenvedélyekhez és politikai közömbösséghez vezet. illuzórikusan a Szovjetuniót tartotta a szexuális forradalom mintaképének stb. W. amelyek mind a szexualitás elnyomásának következményei. megtiltotta műveinek terjesztését. Indokolt kritikai gondolatai ellenére az adott történelmi körülmények folytán nem érhetett célt. a tényleges szexuális reformok legfőbb akadályának tartja. Reich szerint az évtizedek óta folytatott. Reich. A szerzők szerint hasonlít az ún. .

). hogy a nemi élet összeegyeztethetetlen a forradalmi elkötelezettséggel és munkateljesítménnyel stb. A szexuális egyenjogúság gyakorlására kevesen voltak képesek. újra büntetendővé nyilvánították a homoszexualitást és bevezették a represszív szexuális nevelést. D. amely 1917 és 1927 között már elért bizonyos eredményeket. hogy a szexuális forradalom újabb szakaszaként jelölte volna meg (legalábbis a következő két évtizedet). A hagyományos szexuális tilalmak és tabuk eltörlése (a házasság előtti és azon kívüli nemi élettel. Ez az első szakasz azonban csak félmegoldásokat hozott. a kettős erkölcs és a prostitúció megszüntetése. viszonyok és intézmények. Továbbra is megvalósítandó feladat például: 1. Hart-Davis. bár valószínű. ha abbahagyja a „fallikus” autoerotizmust. Szilágyi V. A nemek viszonya hatalmi viszony: a férfiak történelmileg kialakult prioritásuk révén uralkodnak a nőkön. Millett. a patriarchátus megszüntetése. másrészt Freud és követői „megmagyarázták” a nemek ellenséges viszonyát. hogy nem is nagyon tudnak vele mit kezdeni. Freud a „pénisz-irigység” alapján arra következtetett. A maszturbáció ugyanis szerinte maszkulin tevékenység. Fejtegetéseivel a patriarchátus elméletéhez kíván hozzájárulni.: Sexual Politics (1971. jóváhagyták a hagyományos nemi szerepeket és pszichoszexuális különbségeket. S egyáltalán nem olyan jelentéktelen. Henry Miller. amelyek révén egy embercsoport kontrollál egy másik csoportot. 3. Néhány régi tévhit is bekerült a kommunista mentalitásba. A nő szerinte akkor válik éretté. mint első pillantásra gondolnánk! Hiszen mind az egyéni. De alighanem kevesen találkoztak a szexuálpolitika kifejezéssel. még akkor is. ahol nem sikerült a patriarchátus felszámolására irányuló kísérlet. Millet szerint a politika lényege: olyan hatalmi struktúra. 9. vagy a homoszexualitással kapcsolatban stb. Norman Mailer és Jean Genet) nemek viszonyával kapcsolatos gondolatait ismerteti. amelynek politikai vonatkozásai is vannak. a belpolitikáról. a szexuális szabadságjogok biztosítása.H. s megtette első lépéseit a szexuális reformmozgalom és a női emancipáció. Lawrence. Az 1930-as években egymás után hoztak konzervatív intézkedéseket: betiltották a művi abortuszokat. hogy a női psziché fő jellemzői a passzivitás. különösen a Szovjetunió vonatkozásában. 2. ha nem emlegetik. például a külpolitikáról. a mazochizmus és narcisszizmus. harmadik részében pedig néhány neves irodalmár (pl. K. 393 p. a férfias és nőies fogalmának újraértékelése és 4. Az 1930 és 1960 közötti évtizedeket Millet a „szexuális ellenforradalom” időszakának tekinti. A nemek viszonyának módosítását célzó szexuális forradalomnak szerinte több szakasza van. hogy az ember neme egy státus-kategória.8. A könyv második részében bemutatja annak történelmi hátterét. Ugyanakkor Nyugaton is támadás indult a szexuális reformok ellen: egyrészt a nácizmus elsöpörte a virágzásnak indult szexológiát. Pedig ilyen is van.) Az amerikai szociológusnő ebben a könyvben elsőként körvonalazza a szexuálpolitika tényezőit és elméletét. Abból indul ki. Az első (száz éves) szakasz 1830-tól 1930-ig tartott. közösségi nevelése. hogy a marxizmus nem dolgozta ki a szexuális forradalom ideológiáját és alábecsülte a patriarchátus történelmi és pszichológiai erejét. és akadályozza a nőiesség kibontakozását Az 1960 utáni időszakról Millet nem nyilatkozik. s valószínű. vagy a pártpolitikáról stb. a gyermekek szakszerű.: A szexuálpolitikáról Sok szó esik a politika alapvető formáiról. Millet szerint a kudarc oka . mind a társadalmi élet egyik alapvető problémája a férfiak és nők 55 . pl.a gazdasági és politikai problémákon kívül -. ekkor került a közérdeklődés előterébe a „nemi kérdés”.. R.

Ennek megvalósítására jó alkalomnak tűnt az oroszországi „szocialista forradalom” győzelme. Hasonló volt a helyzet hazánkban is a 2. népesedéspolitika. A szexuálpolitika történetéről A politika által irányított (vagy követett) társadalmi változások többé-kevésbé mindig befolyásolják a nemek viszonyát. amelyet valamilyen formában minden társadalom szabályozni és intézményesíteni próbál (mint fennmaradásának és fejlődésének alapfeltételét). például engedélyezte szexuális felvilágosító könyvek megjelenését. represszív törekvések kaptak szabad utat. . a homoszexualitás. A nőmozgalom egyik amerikai képviselője. sőt.) A munkásmozgalom és a nőmozgalom az előző századforduló körüli években igyekezett pozitív és progresszív szexuálpolitikát kialakítani. s vele a pornográfia és a prostitúció. század harmadik évtizedében kezdődő kibontakozását csak Hitler és a nácizmus győzelme akadályozta meg. hogy a társadalom forradalmi átalakítását a szexuális elnyomás és a patriarchalizmus felszámolásával kell kezdeni. aki S.emlegetik. hozott egy népesedéspolitikai kormányhatározatot. Mindez azonban igen kevés volt a nyugati társadalomban megfogalmazott szexuálpolitikai követelményekhez képest. A kettős erkölcs és a prostitúció megszüntetése. A kettő közötti kölcsönhatást már sokan felismerték a múltban.pl. E követelmények változatlanul időszerűek. amely mindezekkel foglalkozik. (Az ő „szexuálpolitikájuk” ugyanis kizárólag a „fajvédelmet” és a magasabb rendűnek tartott árják szaporodását célozta. hogy a szovjet alkotmány biztosítani kívánta a nemek egyenjogúságát stb. vagy a házasság előtti és azon kívüli nemi élet tekintetében). Minthogy azonban a nemek viszonya szerves és alapvető része minden közösségi életnek. mint az egészségpolitikába vagy a kisebbségi politikába. S persze a pártpolitikába is. baloldali puritanizmuson. Éppen ez a törekvés a lényege a szexuálpolitikának. inkább a konzervatív. ez utóbbi pedig visszahat a politikára. az adott párt (vezetésének) értékrendszere és célkitűzései alapján. Másrészt a korszerű szexuális nevelés (s benne a családi életre nevelés) intézményesítésére irányuló próbálkozások nem kaptak támogatást a politika részéről. Kétségtelen azonban. így például Wilhelm Reich. A patriarchátus megszüntetése. Így az legalább hallgatólagosan beépül szinte minden politikai törekvésbe: a szociálpolitikába vagy a kultúrpolitikába éppúgy. A meghirdetett (szexuál)politikai normák és a társadalmi-politikai gyakorlat ellentmondásosságát szemléletesen demonstrálja például a nemrég tartott „Szex és kommunizmus” című kiállítás is. bár „illendőségből” (vagyis a szexuáltabu maradványainak következtében) inkább csak részegységeit . a férfias és nőies fogalmának újraértékelése. világháború után. amelyben a „családi életre nevelés” bevezetését is elrendelte az állami oktatás minden szintjén. 3. A kezdeti eredmények azonban hamar visszájukra fordultak a sztálini önkényuralom bevezetésével. azonkívül lehetővé tette a korszerű fogamzásgátló eszközök árusítását stb. nőpolitika stb. A hagyományos szexuális tabuk eltörlése (pl. A rendszerváltás után az említett folyamat nálunk két. Az általa indított „Szexpol” (szexuálpolitikai) mozgalomnak a 20. 2. 56 . a szexuálpolitikát egyszerűen nem lehet kihagyni belőle. egymással ellentétes irányban folytatódott Egyrészt elárasztotta hazánkat a szexhullám.viszonya. családpolitika. 4. annak ellenére. a német Birodalom világuralma érdekében. Freud tanításából azt a következtetést vonta le. hogy a Kádár-rendszer (főleg az 1970-es évektől) fokozatosan enyhített a szigorú. A szakszerű és széleskörű szexuális nevelés megvalósítása. Kate Millett 1971-ben megjelent könyvében 4 pontban foglalta össze ezeket: 1.

Más kérdés. hogy erkölcsi elveink alapján. Jog a tudományosan megalapozott szexuális információkhoz és az átfogó szexuális neveléshez. (A törvényalkotó minden jel szerint a heteroszexuális közösülést tartotta egyedül „természetesnek”. életkorra. kizsákmányolást és visszaéléseket.) 57 . a szexuális beállítottságra. vallásra. ami elvileg ma már vitán felül áll. A nemi egyenlőség joga: mentesség a diszkrimináció minden formájától. és minden erőszaktól mentesen. hogy a demokratikus kultúrállamok szexuálpolitikája messzemenően figyelembe vegye a szexológia vezető szakembereinek ajánlásait. Vagyis. Ez magában foglalja minden szexuális igény és képesség kifejezésének szabadságát. amelyben nincs korszerű meghatározása a „fajtalanság” (vagy éppen a „természet elleni fajtalanság”) fogalmának. Ám ugyanakkor elvárható. amely annak eldöntésén kívül. tekintet nélkül a nemre. A szexuális autonómia. hogy hazánkban mennyire érvényesülnek az emberek szexuális jogai és milyen a nemek viszonya az élet különböző területein? Ez legkönnyebben a jogszabályok terén mérhető le. (A szerelem joga. vagy más jellegű. emberi jogokat 1999-ben és 2001-ben a 14. 10. 9. mint a büntetőjogban. alapvető. Az embernek jogában áll szexuális vágyait érzelmek közlésével kifejezni. A szexuális magánélet joga: egyénileg dönthessünk nemi életünk intimitásáról. érdemes szemügyre venni. Szexológiai Világkongresszus: 1.Szexuális jogaink chartája Minthogy a férfiak és nők közötti viszony alapját az egyéni szabadságjogok (és ezek korlátai) képezik. 2. de további reformokra is szükség lenne. A szabad szexuális társulás joga: ez a házasságkötés és a válás. A szabad és felelős gyermekvállalási döntés joga. 6. és 15. hányat és mikor. A nemi kapcsolatok jogi szabályozása A kérdés tehát az. függetlenül attól. 8. önállóan szabályozhassuk nemi életünket. Jogilag a polgári törvénykönyvben teljesebbnek látszik az érvényesülése. mint legfőbb jogszabály természetesen kimondja a férfiak és nők teljes egyenjogúságát. Az Alkotmány. hogy ezt az Egészségügyi Világszervezet is megerősítette. felelősségteljes szexuális társulások lehetőségét jelenti. A szexuális élvezet joga.) 7. amely az önkielégítést is beleértve alapvetően fontos a testi-lelki jóllét szempontjából. mindenféle szexuális zavar vagy fertőzés megelőzésére és kezelésére. integritás és a test biztonságának joga. Egy világkongresszusi határozat természetesen nem kötelező érvényű egyetlen államra sem. hogy a gyakorlatban mennyiben érvényesül. 4. kényszermentes homoszexuális kapcsolat büntethetőségének megszüntetése). amelynek reformja megkezdődött ugyan (egyik nagy eredménye például a felnőttek közötti. társadalmi hovatartozásra vagy fogyatékosságra. hogyan foglalta össze és határozta meg a nemiséggel kapcsolatos. a születésszabályozás eszközeinek teljes hozzáférhetőségét jelenti. 5. hogy vállalunk-e gyermeket. Vonatkozik ez például a „nemi erkölcs elleni bűncselekmények” büntetőjogi szabályozására. kivéve természetesen a szexuális erőszakot.Jog a szexuális egészség gondozására. amennyiben ez nem sérti mások jogait. A szexuális szabadság joga. 3. Az érzelmes szexuális megnyilvánulások joga.

A szexuális kultúra terjesztéséhez pedig egyrészt a médiát (főleg az elektronikus médiát) kellene szabályozni . Egy multinacionális gyógyszergyár nemrég reprezentatív adatgyűjtést szervezett „a magyarok szexuális szokásairól”. hogy milyen szexuáletikai értékrendjük alakul ki (s kialakul-e egyáltalán valamilyen). De ide tartozik célként a hagyományostól eltérő szexuális kapcsolatoknak (pl. Problematikus az is. és az eddigi „családpolitika” felülvizsgálata is. hogy hiába fordulnának a szexuális problémával küszködők az orvosokhoz vagy pszichológusokhoz. Márpedig az erőszakot elszenvedő sértettől aligha várható.A legutóbbi idők kitűnő új jogszabálya a házastársak közötti. Az eredmények hasonlítanak az M. Ennek során 2000 személyes interjú készült országszerte. hogy egy viselkedés „a nemi vágy felkeltésére vagy kielégítésére szolgál” (a törvény szerint). A különböző felmérések ugyanis azt mutatják. Communications két évvel korábbi. hatékonyan tudna segíteni. A szexuális kultúra terjesztése A jogi szabályozás korszerűsítésén túl a szexuálpolitika alapvető feladata a szexuális szabadságjogok megismerésének és a velük való élni tudás feltételeinek biztosítása. hogy mit tekint a törvény „súlyosan szeméremsértő cselekménynek”. Az új adatgyűjtésből is azt tudhattuk meg. s azokat elsősorban az egészségügyi. korszerűsítése tehát egyik fő célkitűzése lehetne a mai szexuálpolitikának. hanem élni sem tudnak vele: intézményes oktatás és nevelés hiányában nem képesek sikeresen feldolgozni a rájuk zúduló szexuális ingertömeget. De lehetne sorolni további problémákat is. „A szexuális problémák gyakorisága és a segítség igénye” című felméréséhez. hogy kiszolgáltatott helyzetében feljelentse az elkövetőt. az érzelmi és szexuális zavarok rendkívüli megszaporodásának (beleértve a féltékenységet és egyéb párkapcsolati játszmákat éppúgy. aki érdemben. a szexológiai képzés teljes hiánya folytán alig akad köztük. Ez konkrétan azt jelenti. amelyben egy önkitöltős kérdőív volt. Nemcsak. erőszakos közösülést is büntetni rendeli. Így aztán nagyon esetleges. A szexuális büntetőjog reformja. Pedig az okok viszonylag könnyen felderíthetők. Lehetséges. nem tudnak felkészülten választani a sokféle szexuális viselkedésminta közül. véletlenszerűen kiválasztott háztartásokban.írja az Abbott vizsgálat összefoglalója. például a „megrontás” vagy a „vérfertőzés” kapcsán. & H. s ezen belül a szexuális kultúra elmaradottságában és a szexualitás tabu-jellegében lehet megtalálni. beleértve az egyéni pszichoszexuális fejlődés kedvező feltételeinek megteremtését. Tekintettel a szexualitás tabu-jellegére. mint a különböző szexuális funkciózavarokat és szenvedélybetegségeket). másrészt a közoktatás és köznevelés intézményeit kellene a szexuális kultúra terjesztésére alkalmassá tenni. pszichológustól. Ám ennek okaira nem tért ki a vizsgálat. az sokféleképpen értelmezhető. heteroszexuális) házassággal egyenértékűkénti kezelése. hogy a szexuálpolitika egyik fő célkitűzése a tudományosan megalapozott szexuális kultúra terjesztése lehet. hogy nem ismerik szexuális jogaikat és lehetőségeiket. részben korlátozni! -. s nem feltétlenül sérti a „szemérmet” (ami önmagában is bizonytalan és változó tartalmú fogalom). majd mindenkinek átadtak egy borítékot. 58 . illegális együttéléseknek) a hagyományos (monogám.éspedig részben fejleszteni. Mert az a körülmény... Ez a magyarázata az elavult kapcsolati minták továbbélésének. Ezt az összes megkérdezett 75%-a adta vissza használhatóan kitöltve. A merevedési zavar összesen több mint egymillió férfi és ugyanennyi nő problémája” . ám csak magánindítvány alapján. hogy az emberek szexuális kultúrája még ma is igen alacsony szintű. vagy akár csak a partnerétől. először a kérdezőbiztosok olvasták fel a kevésbé kényes kérdéseket. Ezzel függ össze az is. A válaszadási hajlandóság 60 év felett és a legkevésbé iskolázottak körében volt a legalacsonyabb. hogy valóban ilyen súlyos a helyzet. hogy „a felnőtt magyar férfiak 47%-a küzd különböző szexuális problémákkal. ám mindössze 9%-uk kér segítséget orvostól.

vagyis a pedagógusképző (és továbbképző) intézményekben teret adni a szexuálpedagógiának. pl. Ennek legnyilvánvalóbb formája a nők elleni erőszak. hogy a munkanélküliség sokkal jobban érinti a nőket. vagy bármi másnak hívjuk ezeket) .a szükséges ismeretek és készségek elsajátítását. Schorsch szerint a férfi identitás kialakításának feltétele az anyával való „primer identifi59 . Pszichoanalitikus hasonlattal élve a gyermek a nő számára „péniszpótlék” (amely a „péniszirigység” megszűnését és a teljesértékűség elérését jelenti). A másik az un. hogy ezen is tudott volna változtatni.) Nyilvánvaló. egyének vagy civil szervezetek részéről. hogy a nemek viszonyát változatlanul egy szexualizált. akár „életvezetési ismereteknek”. s agresszivitásban nyilvánul meg. (Gondoljunk pl. így a nő csak megérdemelt büntetését kapja. A nőmozgalom nálunk még nem olyan erős. A szimbiózis során átélt ambivalencia egyfajta „őstraumát” jelenthet a gyermek számára: egyrészt később is vágyik a szoros. Schorsch szerint ennek kritikus időszaka a csecsemő és az anya szimbiotikus viszonya. Ugyanakkor a csecsemő kiszolgáltatottsága felszabadulás helyett korlátokat rak az anyára és belső ellenállást. akkor általában a nőkön). de a folyamat még korántsem fejeződött be. vagy nem-szexualizált erőszak jellemzi. Csupán néhány esetleges. A freudizmus nyomán eléggé elterjedt az a vulgáris ösztönelmélet is. iskolai szexuális nevelést. Mint ahogy azon sem. Hasonló a helyzet a bérezés terén (nem is szólva az otthoni „második műszakról”. A férfiak hatalmi fölényéről többek között a parlamenti képviselők nemek szerinti megoszlása tanuskodik szemléletesen. s a munkavállalás terén is eleve hátrányos helyzetben vannak a hasonló képzettségű férfiakkal szemben. Sőt. természetesen tankönyvek és munkafüzetek alapján. Az „önfeláldozó anyaszeretet” hangsúlyozása megtévesztően elfedi a gyermekek elleni női erőszak tényeit. Holott rendelkezünk nyugati mintákkal. feldühítik a férfit. másrészt fél is tőle (és bosszút akar állni az őt „elhagyó” anyán . a háztartási teendők megosztásáról. félig kidolgozott és rövid életű próbálkozás történt az elmúlt években. féltékenységből eredő „lovagias indulatnak” tartott. de koncepciója. hogy elsősorban a hivatásos nevelőket kellene erre felkészíteni. Egy harmadik elmélet szerint a nők mazochisták: igényelnek egy kis kínzást a férfi részéről. Az egyik ilyen az évezredes férfiuralom tényére utal. Egy német szexológus (Eberhard Schorsch. Az iskolák nevelési tervébe és tanmenetébe pedig beiktatni . hogy a kielégítetlen ösztönszükségletek nyomán a tudattalanban felhalmozódó feszültség előbb-utóbb robbanásszerűen ki szokott törni. provokáció-elmélet.Átgondolt és korszerű szexuálpolitika hiányában a szexuális-párkapcsolati kultúra terjesztésének ma nálunk sem gazdája nincs. vagy a gyermekgondozásról). amelynek lényege. különböző elméletek is születtek ennek magyarázatára. hanem külön tanórákon (akár „magánélet-tannak”. hogy a nő csak a gyermekvállalás révén találja meg és teljesíti ki saját identitását. bár ezeket a bűntudat rögtön el is fojtja. Az ilyen elméletek azonban nem nyújtanak igazi magyarázatot az erőszak okait illetően. amely szerint mindig a nők provokálják. amit a hagyományos szemlélet „megbocsáthatónak”. ingerültséget. amelyeket könnyen lehetne adaptálni a hazai viszonyokra. Svédországra.s nemcsak az osztályfőnöki órák keretében. amit az anya ambivalensen él át.s ha fiú. Hagyományos elképzelés. vagy éppen projektje sem létezik. mint a férfiakat. a hagyományos férfiuralmi rendszerből csak az elmúlt száz évben kezdtünk kiemelkedni (a formális egyenjogúsítás deklarálásával). A nemek erőviszonyának rendezése A szexuálpolitika alapvető célkitűzése ma a férfiak és nők hatalmi viszonyának rendezése lehet. de egyik sem tudott meggyökeresedni és intézményesedni. ahol már az 1950-es években bevezették a kötelező. haragot vált ki. Mert bár a nők ritkán agresszívak a férfiakkal szemben. szimbiotikus kapcsolatra. mert a patriarchalizmusból. viszont igen agresszívek tudnak lenni a gyermekekkel szemben (az elhanyagolástól a gyermekgyilkosságig terjedő skálán). Ez azért elsődleges. 1984) tanulmányában megállapítja.

Ám egy örökbe fogadott vagy nevelt gyermek is meg tudja szokni. az otthon falai közé szorul. mint a XIX. valamint a magánélet jogainak (párválasztás és együttélés. 2001. ez a szexualizált agresszió a törékeny férfi önbizalom erősítését célozza.) gyakorlásában is. Az anyaság fogalma kétségtelenül módosulhat és relativizálódhat a béranyaság következtében. Ez azonban nem ellentéte a felelősségtudatnak és szolidaritásnak. intézményes szexuális nevelés lehet az alapja a prostitúció iránti kereslet csökkenésének is. a jogalkalmazás és a közvélemény tudatos alakítására van szükség. házasság és válás stb. 10. nem kellett szégyenlősen takargatni egyet s mást. hogy a férfiak nők elleni nemi erőszaka (ami gyakran sikertelen). mind az otthon. a négy fal között egyetlen elismert. sokféle előítéletet hordoznak.. hogy mindkettő számos jogi. Kétségtelen. Erről szóló könyveinek első kötete. csupán annak egyik feltételét teremti meg. s bemutatja a hatalom szexuális stratégiáját. A durvaságot. A gyerekeknek korán fölnyílott a szemük. Az egyik ilyen kihívás például a mesterséges megtermékenyítéssel és a béranyasággal kapcsolatos. az obszcenitást és az illetlenséget szabályozó kód sokkal tágabb teret engedett az embernek. éspedig egy koordináló központ segítségével.. Mind a társadalmi térben. akkoriban még elnéző meghittség övezte a tiltott dolgokat. Gondolatmenete az alábbi idézetekkel illusztrálható: „Azt mondják. Egyébként csak az átfogó. az a béranyaság esetén szemlélet és megítélés kérdése. amely a médiát és a közoktatást egyaránt befolyásolja. Kisajátítja a család. amelyben érvényesülhet az individuális igények sokfélesége. A szexuálpolitikának tehát nagy kihívásokkal kell(ene) szembenéznie nálunk is. mint alapvető emberi jog gyakran csak ezek révén valósítható meg. Atlantisz K. „A tudás akarása” megkerüli a „represszió hipotézisét”. a XII. erkölcsi és pszichológiai problémát vethet fel. A nemek közötti erőszak okaira tehát többféle magyarázat lehetséges. választhatóság stb. 1999.) A neves francia filozófus-szexológus új módon közelíti meg a szexuális viselkedés történetét. hanem a munkavállalásban. hogy a párkapcsolatok napjainkban egyre informálisabbá és bomlékonyabbá válnak. s nem feltétlenül okoz identitászavart (vagy éppen az emberi kapcsolatok „cinikus piacosítását”).. Hiszen a gyermekvállalás..). jöttek a viktoriánus polgárság egyhangú éjszakái. hasznot hajtó és 60 ..káció” feloldása. A folyamat kibontakozásához szemléletváltásra. A szexualitás gondosan bezárkózik. hogy „két anyja van” (illetve volt egy másik is). kötet. ám ez még nem ok arra. Ez utóbbiak meglehetősen ellentmondásosak és eltérőek. a norma. Hogy ki a gyermek valódi anyja.. Esélyegyenlőség és szexuálpolitika A nők és férfiak jogilag szentesített egyenlősége még nem jelent tényleges esély-egyenlőséget. s ezekkel egy hatékony szexuálpolitikának számolnia kell. a vallási és a szexuális kisebbségek nemiséggel kapcsolatos szokásainak vagy törekvéseinek kezelésére. személyiségfejlődése ettől még zavartalan lehet.. az igazság letéteményese. bár tény. a képzésben és továbbképzésben. században. kizárólag a nemzés funkciójára korlátozódik. M. De a verőfénynek hamar bealkonyult. Érdekes gondolata. hogy a nők is azonos esélyekkel vehetnek részt nemcsak a közéletben (szavazás.. hogy elítéljük. nem kellett elhallgatni bizonyos szavakat.. A házaspár a modell. Ez a kihívás a szexuálpolitika számára a párkapcsolati kultúra terjesztését írja elő. A házasság és a családi élet értelmezésének különböző „medrei” lehetnek egy pluralisztikus társadalomban. Foucault. A szexualitás gyakorlatát nem kellett még rejtegetni. és még nem volt bennük feszélyezettség. Az esélyegyenlőség azt jelenti. század elején még megszokott dolog volt az őszinteség. Ugyanez érvényes az etnikai.: A szexualitás története (I-III.

Összegzésként megállapítja.termékeny színhelye van csak a szexualitásnak: a szülők hálószobája. alighanem ez az oka annak. hogy meghatározzák a benne tanúsított önmérséklet formáját.. hogy megátalkodottan csakis a represszióra hivatkozva akarunk beszélni a szexualitásról..” (10-12. megkérdőjelezi a törvényt. De vajon magunk mögött tudhatjuk-e már a két hosszú évszázadot. hogy „a görögök erkölcsi problémaként értelmezték a szexuális viselkedést.. meg az elmegyógyintézetben: a prostituált. a kuncsaft. old.. hatalmi technikáknak. hogyan alakítja ki a hatalom polimorf technikáit.” (14-16...) Könyvének második kötetében (A gyönyörök gyakorlása) Foucault az ókori görögök szexuális viselkedését elemzi. Minden. Már az i. amelyet leleplez. szóval nekünk a szexualitás... és arra törekedtek. old... hogy a mi korunkban létezik egy olyan diskurzus...) Ezzel kapcsolatban azonban „három jelentős kétely is megfogalmazódik.. amelyben szorosan összekapcsolódik egymással a szexualitás. ha nem is a termelés. Az első: csakugyan történelmi evidencia-e a nemiség elnyomása? Vajon amit első pillantásra látunk.. hangzik a válasz.repressziónak nevezve elleplez?. illetőleg . mivel összeegyeztethetetlen az általános és intenzív munka követelményével. vagy szerves része ugyanannak a történelmi hálózatnak.. hát garázdálkodjon másutt. nem a kereszténység korára esik. amely szerint bizonyos dolgok tilosak.. amely eleddig akadálytalanul működött. hol és milyen nézőpontból... ködbe vész. az igazság kinyilatkoztatása... ami ezen kívül van. ott. amelyben a szexualitás története az egyre növekvő elnyomás történetével azonos? Nem igazán. hogy a hatalom.. Másutt a modern puritanizmus irgalmatlanul érvényt szerez annak a hármas parancsnak. Persze ez a társadalom azért rákényszerül egy-két engedményre. amely egyszerre tartópillére és eszköze ezeknek a . Ha már semmiképpen sem lehet megszabadulni az illegális szexuális gyakorlattól. egy új világ és a boldogság ígérete. tény. de legalább a profit áramkörébe..” A szexualitás ügye a represszió hipotézise folytán „összekapcsolódik a politikai célokat megillető dicsőséggel: a szexualitás is felkerül a jövendő célkitűzéseinek listájára.” hiszen. Vagy ha mégis... ahol vissza lehet kapcsolni. az a fontos. hogy a görögök csupán ennek alapján közelítették meg a szexuális gyönyörök problémáját. a társasági illemszabályok felrúgása.e... . IV.. egykettőre rásütik a természetellenesség szégyenbélyegét: ez meg is szabja státusát és azt is. „aki a szexualitásról beszél... hogy feltárjuk a „tudás akarását”. és hogy miféle intézmények ösztönöznek bennünket arra.. Nem is tűrik meg máshol. Ennélfogva bennünket az foglalkoztat.” (7-9.az csakugyan a szexualitás elnyomása-e?.. bennünket az érdekel.ezek a „másféle viktoriánusok”. hogy kik beszélnek róla. hogy a szigorú és gondosan gyakorolt szexuális önmérséklet elvének kialakulása valójában. s ha csak egy csipetnyit is. csak a bordélyházban.... bizonyos dolgok nem léteznek. századtól kezdve elég világosan megfogalmazódik az a gondolat. Az öncélú szexualitásra pedig. A fennmaradt irodalom tanúsága szerint számos más téma és megközelítési mód is jelen volt náluk.. old. Ez nem azt jelenti..diszkurzussá való átalakítása a fontos. Ugyanakkor tisztában kell lennünk azzal. Hát ilyen volna a mi szemforgató polgári társadalmunk bicegő logikája. A második: csakugyan elnyomó jellegű-e a hatalom mechanizmusa?.) Egy magyarázat szerint a szexualitást „azért fojtják el olyan szigorúan. a pszichiáter. 61 ...... talán csak Freud jóvoltából. bizonyos dolgokról pedig nem ildomos beszélni. bizonyos mértékig kivonja magát a hatalom fennhatósága alól.... meg a hisztérikus beteg .Végül a harmadik: vajon a represszió bírálata eltorlaszolja-e az utat egy olyan hatalmi mechanizmus előtt. meg a strici. hogy milyen büntetés jár érte. megelőlegezi az eljövendő szabadságot.. hogyan terjeszti ki felügyeletét a mindennapi élvezetre. hogy beszéljünk róla.

. T. mely rossznak tekinti és kizárólag a házasság keretein belül legitimálja a nemi aktust. de filozófusaik erkölcsi fejtegetéseiből a kereszténység sokat átvehetett. 11. Az egyik legnevesebb. század végén kibontakozó vita is ezt a problémakört járja körül. melyben a „törődj magaddal!” elve játssza a meghatározó szerepet. hogy a férfi mondjon le a fiúkkal való mindenfajta testi kapcsolatról. s végül eljuthat önmaga felhőtlen élvezetéig. amely a keresztény társadalmakban jogi armatúrára és intézményes alapokra tesz majd szert?... ha egy mód van rá. hogy a görögök tényleg így éltek volna. több szerzővel összeállított könyvében a várható változásokat elsősorban az egyre gyorsabb technikai fejlődésre vezeti vissza. „Ezt vallották „a kereszténységhez közel álló antik erkölcsiség hívei. (Eds.) Körülbelül ezek Foucault három könyvének alapvető gondolatai. Azt is el kellett dönteni. illetve sikerül-e a keresztény hitet minden pogány fertőzéstől megoltalmazni. míg a fiúk iránti szerelmet természetellenesként ítéli el? Azt kell-e feltételeznünk. Foucault persze hozzáteszi: ezek az elvek nem jelentik. a keresztény erkölcsiségét. Egyúttal rávilágít mindazon technikák és gyakorlatok kifejlesztésének szükségességére. és drágán kell fizetni a gyakorlásáért.. A harmadik kötet (Törődés önmagunkkal) elemzései szerint „az időszámításunk szerinti első két évszázad folyamán a nemi tevékenységre és a gyönyörökre irányuló erkölcsi gondolkodás jelentős részben az önkorlátozás kívánalmának felerősödéséről tanúskodik..hogy a szexuális tevékenység meglehetősen veszélyes önmagában. A tét azonban nem egyszerűen az volt. 150 p. old.. s hogyan befolyásolják a párkapcsolatot. hogy a görög-római világban egyesek már megsejtették annak a nemi önmegtartóztatási modellnek a kialakulását.. akkor mi fogja pótolni? • • • 62 .” (245-246. Az új technológiák szerinte új környezetet teremtenek. s ha igen. A XIX..” (248. ezért aggályosan takarékoskodni kell vele. milyen alapokra helyeződjön egy olyan erkölcstan.. Új és megválaszolandó kérdések többek között: • Milyen új technológiák alakítják leginkább az emberi környezetet. értékeinket és intézményeinket hozzájuk igazítsuk. old. és azt a tételt is. Vajon az ekképp kirajzolódó sémában egy későbbi erkölcsiség kezdeti kibontakozását kell-e látnunk. Prentice Hall. R. hogy viselkedésünket. (1974. amelynek előírásai bizonyos fokig a görög-római filozófiában és a keresztény vallásban egyaránt föllelhetők.) Az utóbbi évtizedekben több kutató foglalkozott a szexuális viselkedés további alakulásának előre-jelzésével. amelyek révén az ember megtarthatja a hatalmat önmaga fölött.. amerikai szexológus 1974-ben. s ez arra kényszerít bennünket. amely mindkét házastárstól egyformán megköveteli a tartózkodást mindenfajta házasságon kívüli gyönyörtől. Francoeur. & A.): The Future of Sexual Relations. old.K. Ez idő tájt már megtaláljuk annak a házassági viszonynak a modelljét. a házasságot és családot? Milyen változásokhoz vezetnek szexuális értékrendünkben és elvárásainkban? Hogyan változnak meg a nemi szerepek hagyományos normái? Kihalófélben van-e a mag-család és a hagyományos szülőség.” (249-250. hogy sikerül-e néhány ókori filozófust a kereszténység oldalára állítani..) „Ugyanakkor az előző koroktól örökölt kérdésfeltevések átalakulásán keresztül fölismerhető egy olyan létezésművészet kibontakozása..

Mert valószínű ugyan. mindennap kapna és adna félórányi masszázst. s hogyan kerülhetik el az „új impotenciát”? Jövőnket jelenti-e a „cool sex” androgin kultúrája? • • Az „androginia” fogalmáról magyarázatként megjegyzi. vagy nőnek született. a testi serdülés akcelerációja stb. a nemek egyenjogúsítását és az elektronikus kommunikációs hálózatok megjelenését. Az egyedül élő felnőttek („szinglik”) és az egyszülős. nyitott házasság? Hogyan férnek össze a férfiak a szexuálisan felszabadult nőkkel. a transszexuálisok nemének megváltoztatása. hogy valaki férfinek. és feleslegessé.bár ma már egyre lazábban. hanem spontán és rugalmas. a kapcsolat egyenrangúságon. önmegvalósításuk elősegítésére köteleződnek el. hanem a szociokulturális minták nyomán alakul ki. a szűzen szülés. a nem-átalakítás és a genetikai programozás új technológiái „betörnek legintimebb emberi valónkba.) Három alapvető tényező kölcsönhatását emeli ki: a tudományok gyors fejlődését.• Milyen lesz a párkapcsolat legéletképesebb mintája: a válásra és újraházasodásra épülő. vagy egy-gyermekes családok száma az utóbbi évtizedekben többszörösére növekedett. érzéki élvezetet.és orgazmuscentrizmus. A csökkenő gyermekszámot a nyugati társadalmakban csak a bevándorlók gyermekei ellensúlyozzák valamennyire. dédelgetést. a „hűvös szexet” (cool sex) pedig a szabad és egyenlőségelvű nyitott házassággal. a fagyasztott spermiumok bankjai már 1971 óta működnek (s így akár egy rég meghalt férfinek is lehet gyermeke). Gunther tétele. A szexuális kapcsolatok alakulásának előrejelzései ugyan a jelen megfigyelhető tendenciáin alapulnak. ám kérdéses. a fogamzásgátlás. patriarchális monogámia. vagy a szívógéppel. az embrió-átültetések. B. mégis többé-kevésbé utópikus jellegűek. de akár egy spermium nélküli nemzés (klónozás) is lehetséges. hogy a rokonsági kapcsolatok egyre inkább háttérbe szorulnak (hiszen megfigyelhető egyfajta szociális atomizálódás). a születendő gyermek nemének meghatározása. s a velünk született nemet is meg lehet változtatni. hogy valóban intézményesülnek-e a házasságon kívüli kapcsolatok. a nemi szerepek hagyományos sztereotípiái (vagyis az aktív. a partner birtoklása és a kapcsolat kizárólagossága. ha mindenki. Ugyanez jellemzi a hagyományos. Utal rá. s felforgatják a férfiről és nőről alkotott fogalmainkat. A gyermeknevelés 63 . ezért nem indokolt nagyon eltérő viselkedést és képességeket feltételezni attól függően. agresszív férfi és a passzív. Jól hangzik ugyan az egyik szerző. A forró szex lényege a koitusz. s így nyugodtabbá. Tény. odaadó nő). zárt házasságokat. A szexuális kielégülés mindenki számára elérhetőbbé. Francoeur és munkatársai párhuzamba állítják az általuk „forró szexnek” (hot sex) nevezett. A szexuális viselkedés különben sem születik velünk. konfliktusmentesebbé válik. hogy mindenkiben vannak férfias és nőies vonások (bár különböző mértékben). A „hűvös”. 15 perc alatt létrehozott „mini menstruációk”. Az ilyen alapon kötött házasság nyitott. nincs teljesítmény-kényszer. hogy egyre több gyermek születik mesterséges megtermékenyítéssel. sajnos nincs mód a tétel gyakorlati kipróbálására.” (4. a sperma-bankok. hogy a házasság nyugati modelljéhez a szerelmen kívül a gyermekvállalás is hozzá tartozik . miszerint nem lenne több háború. egységes erkölcsi normákon és kölcsönös szabadságon alapul. kreatív és fejlődőképes. a várható élettartamot sikerült többszörösére növelni. vagy az egyenlőségelvű. a csecsemőhalandóságot pedig minimalizálni. Francoeur szerint a gyermeknemzés. sőt értelmetlenné válik-e a féltékenység. Az „ember-alkotta” (man made) szex példái: a mesterséges megtermékenyítés. hiszen a fiatalok egyre kevesebb gyermekre vállalkoznak. vagyis nyugodt szexuális viselkedés nem sztereotipizált. Kisajátítás és birtoklás helyett személyiségfejlődésük. szexuális attitűdöt a patriarchális monogámiával. old.

annál valószínűbb a partnerek ko-dependenciája . Giddens szerint egy tartós intimkapcsolatban az egyik. A. McIntire furcsának tartja. Könyvének tíz fejezete sorra veszi az intimitást befolyásoló társadalmi változásokat és azok eddigi értelmezéseit. addig gyermeket bárki vállalhat és nevelhet. s így megszüntetheti az autonómiát. más irányú elköteleződést. fajfenntartó funkciójától. vagy mindkét partner függővé válhat. Márpedig az autonómia az egészségesen fejlett személyiség egyik fő jellemzője. Giddens szerint azonban ez ma már nem igaz. Ezt a programot azonban nem sikerült széleskörűen realizálni.bár ez még mindig jobb. vagyis rugalmas és alakítható. mint a szoros és állandó érzelmi kötődés igényét. Az intimitás az interperszonális viszony teljes demokratizálását jelenti. teljes értékű) kapcsolatnak. Egy olyan társadalom.: The Transformation of Intimacy (1992. Giddens. a férfiak a szexet”. mint inkább a kapcsolattól és az abban kialakult szokásoktól. amely irányelveket adott ki a szülőségre előkészítő tanfolyamokhoz. hogy miközben autót vezetni csak jogosítvánnyal szabad. Egyesek ugyan azt állítják. érzelmi szakadék. Az intimitás átalakulása észrevétlenül befolyást gyakorolhat a modern kor intézményeire. nem annyira a partnerétől. A romantikus szerelem kultusza már előkészítette ezt a változást. Ennek más összefüggései is vannak. hogy az intimitás hátrányos lehet. ha úgy tekintjük. mint bármelyik partner egyoldalú dependenciája (ami gyakran tapasztalható a házasságokban).azonban épp a fejlett társadalmakban több ok miatt problematikussá vált. amelyek lehetetlenné tesznek minden. A hagyományos magyarázat erre az volt. majd a „tiszta” (igazi. hogy az intimitás „ko-dependenciát”. Ugyanakkor a társadalom nyitottabbá válása és demokratizálódása a szexuális kapcsolatokat is nyitottabbá és egyenrangúvá teszi. Giddens szerint éppen ez a lényege a 20. vagy pedig elbizonytalanodással reagáltak. amit nem könnyű létrehozni és fenntartani. A „tiszta” kapcsolatra szexuális és érzelmi egyenlőség és kölcsönösség jellemző (ez talán „érett szerelemnek” is nevezhető). de csak meglazítani tudta a férfiuralmat. s a férfiak is a szerelmet. Az USA-ban egy kongresszusi bizottság 1984-ben kidolgozta a szülővé válás kritériumait. ám ez csak akkor igaz. vizsgatételekkel. A szülők nevelési alkalmasságát is csak örökbefogadás esetén nézik (s akkor sem elég komolyan). amely felszámolja a patriarchátust. pl. S arra következtet. mert sokféle külső és belső veszély fenyegeti. London) A neves angol szociológus az intimitás átalakulásáról írt könyvében a nemiség társadalmi szerepének változásait elemzi.. hogy „a nők a szerelmet igénylik. R. amely aztán a nőmozgalmak hatására lazult tovább. amely összhangban áll a közéleti demokráciával. Az autonómia és a dependencia közötti egyensúly megteremtése gyakran problematikus. Mi lehet akkor a megoldás? Giddens azt írja: „. amelyben a 64 . ha egyenrangú felek közötti egyezkedésnek fogjuk fel. amely Giddens szerint átalakítja a nemek viszonyának korábban uralkodó formáit. vagyis kölcsönös függőséget eredményezhet. így átmenetileg mélyült a nemek közötti. Ezért sok szakember szerint a gyermekvállalást szülőségi tanfolyamhoz és vizsgához kellene kötni. Viszont egészen másnak tűnik. Külön fejezeteket szentel a radikálisan gondolkodó Michel Foucault szexológiai elméletének. s mindkét nem számára biztosítja a szexuális önmegvalósítás szabadságát. hogy a szexualitás ma „plasztikus”. században megkezdődött szexuális forradalomnak. minél intimebb egy kapcsolat. aztán a romantikus szerelemnek. az intimitás átalakulásának radikális lehetőségei nagyon reálisak. 12. A férfiak erre vagy erőszakosabbá válással. A külső veszélyek főleg a patriarchátus maradványaiból adódnak. a belsők pedig például abból. Továbbá. mert a nők is igénylik a szexet. megbízhatóan elválasztható eredeti.. s létrejött egy Szövetségi Születésszabályozó Ügynökség. a férfiak hagyományos előjogait.

Érdekessége. 50%-a nő. Ugyanakkor a nemi élet veszít jelentőségéből: egyre ritkábban élnek nemi életet. 13. A könyv további fejezetei közül a legtöbbet nők írták. Gunter Schmidt. bár megvalósulásuk késleltethető . szexológiai felmérései szerint. a hamburgi egyetem szexológiai tanszékének professzora „Emancipáció és a heteroszexuális kapcsolatok változása” címmel elemezte a nemek viszonyának alakulását. főleg a kétkeresős családokban. Két tanulmány a fiúk pszichoszexuális fejlődésével. Köztük egyesekből a privilégiumaik elvesztése visszahúzódást. Hasonlóképpen Ferenczi Sándorral. Jung sokáig tagadta ezt a viszonyt. s így gazdaságilag önálló nők már nem tűrik el a patriarchális viszonyokat. Szexológiai Szemle.. nagyon különbözne a mostanitól.gazdasági növekedés erőltetését az érzelmi kielégülés elősegítése helyettesítené.előzetesen engedélyeztetni kell az egyenrangú partnerrel. amelyekre .a simogatástól egészen a közösülésig . Az egyetemi és főiskolai hallgatóknak már kb. hogy a férfi is alkalmazkodjon.) (M. Hivatkozott a nemi erkölcs új kódexére. amit Jung felesége elárult Freudnak. Radó Sándorral. de ez nem is baj. A saját jövedelemmel rendelkező.) Sokak számára ugyan utópisztikusnak tűnhetnek Giddens gondolatai. (Radó és Reich így kötött házasságot is. a női emancipáció sikere. 2001/4. kettő pedig a gyermekkori szexuális visszaélésekkel foglalkozik. Schmidt szerint a nőmozgalom.M.) Mindez annak ellenére történt. Drasztikusan nőtt a válások. Psychosozial V. amelyet egy amerikai egyetem hallgatói állítottak össze. Vezető pozícióban viszont csak 5-10%-uk található. hogy valóban reális lehetőségekről van szó. hogy vele is többször „majdnem előfordult” hasonló eset.) A könyv a Német Szexológiai Társaság (DGS) tudományos tanácskozásának 12 előadását tartalmazza. hogy működésének kezdetén maga Freud is túl közeli kapcsolatba került egy-két páciensnővel. hogy a szexuális közeledés minden lépését . hogy a heteroszexuális kapcsolatokat mint a lehetséges szexuális kapcsolatok egyik fajtáját tárgyalja. különös tekintettel a nemek közötti hatalmi viszonyokra. s amikor végül bevallotta.): Heterosexuelle Verhältnisse (2000. A tanácsadásban és pszichoterápiában előforduló „határsértéseket” vagy épp szexuális visszaéléseket három fejezet elemzi. A szexualitás mai változásai tehát mélyen forradalmiak. igénylik.vagy elősegíthető. Wilhelm Reichhel és más. ő ugyanis szerelmi kapcsolatot létesített egy páciensnőjével (Sabina Spielrein). Jung esetéhez. ép családokban a hagyományos munkamegosztás fokozatosan átalakul. Megtudhatjuk például.még ma is a férfiak dominancia-törekvése jellemző. 177 p. ebből született az indulatáttétel és a csábítás elmélete. A tények azonban azt mutatják. Ebből érdekes dolgok derülnek ki.G. Ennek alapelve. mert a tanulságokat levonva megtanulhat úrrá lenni a saját viszont-áttételén. hogy Freud szigorúan tiltotta a szerelmi kapcsolatot a kezelt páciensekkel. Hauch (Hrsg. vagy agresszivitást vált ki. A megmaradó. Az egyikben a művi abortuszra jelentkező nők kötelező tanácsadásának intoleráns jellegéről van szó.” (3. S. . Freud megírta neki. old. Düring. nem sokkal később pedig a „viszontáttétel” elmélete is. Ezt a férfiak is egyre inkább elfogadják (bár sokan elbizonytalanodnak tőle). A nemi szerepek változásának fő mozgatóereje G. Az utóbbi kapcsolódik C. a házasságon kívül született és/vagy csak az anya által nevelt gyermekek száma. sz. 65 . A másik szerző a szexuális visszaélések előfordulását tekinti át a pszichoanalízis történetében.a jelentős változások ellenére . neves pszichoanalitikusokkal is többször előfordult. s egyre több a szexuális funkciózavar az utóbbi évtized nyugati. hogy beleszerettek egy-két páciensnőjükbe.

mert könnyen bűntudatot ébreszt a szigorú viselkedési szabályok megsértése miatt. vagyis a földi szenvedésekért mennyei kárpótlást ígérő funkciót. Hegel pedig a kompenzáló funkcióit hangsúlyozta. ekkor kezdték elemezni a vallás funkcióit. 2000/1. A vallás ugyanis a nemi vágyak kielégítését veszélyes és bűnös dolognak tartja (kivéve. csak a legutóbbi évtizedekben kezdtek vele újra foglalkozni. G. Holbach az elsők között állapította meg a vallás „domesztikáló” (mondhatni: kezes báránnyá tevő) funkcióját.” A keresztény aszketizmus jellemző megnyilvánulása a cölibátus (vagyis a papi nőtlenség). Ennek hite csökkenti az ember félelmét az ismeretlen erőktől és a kiszolgáltatottságtól. számában Gunter Runkel. s ezzel mintegy intézményesítette az egyház szexellenes beállítottságát. A gyónás csak átmeneti megkönnyebbülést okoz. Szexológiai Szemle. sz. nőiesnek és értéktelennek vagy veszélyesnek tartotta (ami a körülmetélés téves értelmezésével is összefügg). a lüneburgi egyetem professzora érdekes tanulmányt közölt erről a fontos témáról. Ez utóbbiakról egy másik tanulmányt is olvashatunk a kötetben. a viselkedést egyetemlegesen szabályozó. a szexualitást a gyermeknemzésre korlátozva és az üdvözülés legnagyobb veszélyeztetőjének tekintve. ami erősíti önbizalmukat.Az incesztus sokáig tabutéma volt a pszichoanalízisben. Ezek a szabályok nem kis részben a nemiséggel. s ez mindenre rányomta bélyegét.: A kereszténység nemi erkölcse (M. s erősíti az egyén függését a vallási rituáléktól. Düring) azt elemzi. A szerző véleménye szerint a vallás inkább gerjeszti. egészen addig. amit ugyan a Biblia nem ír elő. Freud szerint pedig a természet félelmetes erőinek megszemélyesítéséről van szó. Runkel abból indul ki. s bár az nem halt bele. s ebben a szexológia sokat segíthet. de a katolikus egyház a papok számára 1074-ben kötelezővé tette. Ahogyan Nietzsche írta: A kereszténység megmérgezte Eroszt. A könyv utolsó fejezetében az egyik szerkesztő (S. s ez legalább olyan fontos. de bűnné korcsosult. A valláskritika csak a felvilágosodás korában kezdődött. hogy a nyugati kultúrában a jog és az erkölcs normáit a kereszténység alakította ki. Minthogy a 66 . ha házasságban. mint oldja a szorongást. Holbein. Közismert. milyen szerepe lehet a feminizmusnak a szexológiában. A vallás fontos funkciója Runkel szerint a világ jelenségeinek olyan értelmezése. Ennek elnyeréséhez valósággal aszkétikus életet kell folytatni. A nőmozgalom a nemek közötti teljes esélyegyenlőség megvalósítására törekszik. Ennek nyomán a pszichoterapeuták szexuális visszaélései is vitatémává lettek. vagy elfogadni a terapeuta szexuális közeledését. Eszerint a terápiás helyzetben mindkét fél a maga igényeinek kielégítésére akarja rávenni („elcsábítani”) a másikat. 14. amíg korlátokba nem ütköznek. of Sex & Marital Therapy 1998/2. Helvetius és mások az integráló. A vallás egyik fő forrása a szexuális vágyak kényszerű elfojtása és az ebből adódó szorongás. hogy a nőmozgalom fő célja a nemek hatalmi helyzetének rendezése. Nagyon érdekes fejezet foglalkozik az antiszemitizmushoz kapcsolódó szexuális sztereotípiákkal. A szexológiának tehát szintén alapvető kérdésként kell kezelnie a nemek viszonyát.) A J. gyermeknemzési céllal történik). miszerint a világot Isten teremtette. Problémáik megoldásáért a terapeutához forduló nők bizalmas önfeltárásuk során gyakran hajlamosak testileg is felajánlkozni. A hagyományos előítélet a zsidókat férfiatlannak. mint az osztályharc vagy a faji kérdés. s az ember életének célt és értelmet adott a megváltás és üdvözülés tana által. Ez állandó szorongást és bűntudatot eredményez. hogy Marx Károly a „nép ópiumának” tartotta a vallást. Megállapítja. hiszen a vágyak és a „bűnös testi élvezetek” büntetést vonnak maguk után. a szexuális viselkedéssel kapcsolatosak. Ez ugyanis számukra sikerélmény. amelyeket áldozatokkal ki lehet engesztelni. Runkel.

ami nyilvánvalóvá teszi.: Férfiasságnak tüköre. hogy a szexualitás elfojtásából eredő szorongás a vallás alapja. másrészt kialakít egy idealizált képet a szex nélküli. Szűzmária-szerű nőkről. Jellemző az is. s ez a körülmény hatalmat ad azok kezébe.” (7. hogy a vallásos embereknél nagy a különbség az elvek.. a vágyak elfojtásából eredő. a 18. hogy megjelenítse a rend és haladás iránti társadalmi igényt. mint közösségi jelkép.) A férfitest alkalmas volt arra. század második felében felgyorsult ez a változás.. old. A modern férfieszmény kialakulása (2001. Runkel szerint igen sok öngyilkossági kísérletnél állapítottak meg „ekkleziogén”. ami összefügghet szexuális kiéhezettségükkel. G. hogy míg a nem vallásos férfiak 39%-a használ gumióvszert. pl. A szexuális vágyak elfojtásának kötelezővé tétele együtt járt a nők alárendelt helyzetben tartásával. Érdekes az is. így a vallás a politikai hatalom legfőbb támasza lett. század második felében kezdődött pályafutása során a férfiasság eszménye nagyon keveset változott. vagy van ilyen kapcsolata. s egyben az önkontroll és fegyelmezettség középosztályi erényeit.) A 20. hanem a humánus szellem. még a vezető szocialisták soraiban is. a kommunizmusra és mindenekelőtt az irányadó társadalom eszményeire.” (8. a gyónás és feloldozás révén. amit az új férfi legfontosabb vonásának tartottak. s mindig az ún. old. s ez utóbbit állítja példaképül a lányok elé. A kereszténység patriarchális jellegét szemlélteti a „kettős erkölcs” gyakorlata. Ezt felismerve a világi hatalom sokhelyütt szövetkezett az egyházzal. a múltra. A nő.” Bevezetőjében megállapítja.” (18. addig a protestánsok 20%-a. akik oldani tudják ezt a szorongást. Runkel professzor szerint megfigyelhető.szexualitást a hívőknél is csak gyermeknemzési céllal tűrték el. Runkel megállapítja. amelynek vizsgálata „nem vonatkozhat az általában „férfias”-nak tekintett nacionalizmus vagy fasizmus vizsgálatára. a katolikusoknak viszont csak 12%-a (német adatok szerint). ebből következett az önkielégítés. L. az ártatlanságra és a tisztaságra emlékeztetett. Eszerint a nő engedelmességgel tartozik „férjurának. 240 p. férfierényeket. vallásos szabályainak követése szükségképpen szorongással jár. A tanulmányhoz 104 tételből álló irodalomjegyzék csatlakozik. attitűdök és a gyakorlat között. A vallás nagy mértékben befolyásolja a szexuális attitűdöket és szokásokat.. a családfőnek”. de 67%-uknak mégis volt. hanem ki kell terjednie a szocializmusra. a tisztességet és a bátorságot jelentette. Viszont ezt követően náluk a legerősebb a bűntudat és az önbüntetési törekvés. A kereszténység ambivalens a nők megítélésében: egyrészt veszélyesnek és alantasnak tartja legtöbbjüket. Mosse. hogy a nagyon vallásosak több vizsgálat szerint hajlamosabbak a nemi erőszak alkalmazására. 15. A szocialista értelmiségieket „általában nem a testi látvány foglalkoztatta. vagyis vallási eredetű neurózist.) 67 . amelyek alkalomadtán kirobbannak. nem beszélve a házasság előtti és utáni (vagy azon kívüli) szexuális kapcsolatokról. a homoszexuális kapcsolat és a művi abortusz elítélése és üldözése. Balassi K. amely a férfiak számára fölényt és szabadságot biztosít a nők rovására.) A könyv a szerző szerint „egy irányadó sztereotípia fejlődéséről szól. old. Így a vallásos emberek még a házasságban is ritkábban élnek nemi életet. A nemi erkölcs merev és szigorú. hogy a témának nagy szakirodalma van. Például a vallásosaknak csak 44%-a tartja elfogadhatónak a házasság előtti nemi életet. hogy a férfiasság különböző eszményei „meghatározzák a nyugati kultúrát. az akaraterőt. belső feszültségekkel. Az irányadó sztereotípia megváltoztatásának kísérlete azonban kudarcot vallott. „tiszta”. ami erősen neurotizáló hatású.

) A „párbajképesség” egyébként azt jelentette. az agresszió és a nacionalizmus között. és napjainkban is újratermeli a nemek közötti egyenlőtlenségeket. A maszturbációról azt tartották. vagyis az „androgynek” vagy a homoszexuálisok a 19. puritán ligák” révén). hogy az „igazi férfi” eszményének ellenpéldái. társadalmi kényszerek olyan önkontroll-mechanizmusokat alakítanak ki a zsidó-keresztény Európában élő emberekben.” (21.” A társadalmi nemekkel 68 . ki az igazi férfi: a párbaj. kegyetlen nő. a művészek „dekadenciáról” (ami számukra újfajta érzékenységet. a „férfiatlan férfiak”..” (119-120.. megfosztja a férfit a férfiasságától. az utóbbi évtizedek férfikutatásai szűrőjének közbeiktatása révén. Krafft-Ebing szerint az egészséges férfi uralkodni tud nemi vágyai felett. Helikon K. amivel a férfi „önmagának tartozik”. azaz az uralkodás ösztönösen meglevő vágya. old. Az orvosok „degenerációról” beszéltek. is találkozunk majd.. század végén született meg. old. Az önkéntesek férfiasságuk próbájának tekintették a háborút.. A múltban. a „nem nőies nők”. a nő viszont kevésbé képes erre. hogy mindkét fél azonos társadalmi helyzetben van. s többek közt az ógörög pederasztiára hivatkozva próbálták igazolni jogaikat. Ebben főleg Norbert Elias civilizációelméletére és Pierre Bourdieu szociológiaelméletére támaszkodik.. A „femme fatale”.) Az 1880-as évektől kezdve egyre jobban üldözték a homoszexualitást (törvényekkel és az „erkölcsök védelmére szerveződött. akárcsak. Az „androgyn” (nőies) férfi 1850 előtt „a testvériség és szolidaritás jelképének számított. Ez az intézmény tulajdonképpen évezredek óta fönnáll.. kaput nyit a homoszexualitás előtt (Krafft-Ebing szerint „mesterségesen pederasztákat nevel”). a végzetes. polgári társadalomhoz.. amelyeknek köszönhetően fokozatosan elfojtják magukban az erőszakon alapuló „állatias” és „civilizálatlan” viselkedéselemeket.. Ám mégis „a harcos jelenti a férfiasság modern csúcspontját.„A modern férfiasság kialakulása szorosan kötődött az új.. amikor a modern férfiasságot végül elérte az erózió. Elias szerint „a korai középkortól kezdődően a külső. Megfelelő külső és fellépés bizonyította a hiteles férfiasságot..” (209-212. „A férfiasság válsága: a dekadencia” című fejezetben Mosse kifejti. s a nőmozgalmakkal együtt megkérdőjelezték a két nem közötti merev határvonalat. old. old. Ma az androgyn külső „divatossá és bizonyos fajta kiáltvánnyá lett a férfiasság és nőiesség irányadó sztereotípiájával szemben. (bár) a lovagiasság középkori eszménye vagy a párbaj intézménye egészen a modern időkig fennállt. század második felében tűntek fel. ettől sok férfi pánikba esett.) Bourdieu szerint pedig „a férfiuralom keletkezésének alapja a férfiak szocializációja során öntudatlanul elsajátított libido dominandi. amely a 19.) Ez kapcsolatra utal a férfiasság. Hadas M. old.: A modern férfi születése (2003. keresztény egyesületek.. de Sade márki szadista női a patriarchális rendet veszélyeztették. amellyel 70-80 évvel később.. bizonyos feltételek megkönnyítették annak eldöntését.. a háborúban mutatott bátorság és általában az akaraterő megléte.” A századforduló után viszont „megszületett a férfiasság irányadó ideáljának alternatívája. Charcot és Freud a hisztériát a férfiaknál is lehetségesnek és gyakorinak tartották.” Mosse szerint a férfi sztereotip eszménye még mindig tartja magát. A világháború igazi férfias eszmény volt. A melegek a 19. egyfajta belső kényszerre épülő kötelességtudat. 339 p.) 16.. a század végén azonban a bűn és a nemi perverzitás szimbóluma lett.) A szociológus szerző könyvében a hagyományos férfias szerepviselkedés fokozatos megváltozását elemzi. század végén egyre nyíltabban léptek fel. A feministák a történelemben először vonták kétségbe a férfiak előjogait és dominanciáját.” (8. az elfogadható erkölcsi tartás..” (104. „bár minden eddiginél válságosabb helyzetben van. kifinomult idegrendszert jelentett). tönkreteszi az idegeket.

Ám egy változó. old.A. hogyan lesz a párbajból vívás. Mint írja.) A könyv napjainkban is változatlanul aktuális problémával foglalkozik. I. új nemi szerep megtanulása még korántsem zökkenőmentes. harcias férfiviselkedést fokozatosan felváltja egy kompromisszumokra és együttműködésre kész. Végeredményben tehát a férfierőszak férfias tartássá civilizálódik. bemutatja. számos jel szerint veszélyben van.) A harcos férfiasság civilizálódása című rész Széchenyit és Wesselényit. század második felében megjelenik a „nőnevelő tornászat” is. Ezután olyan sportokról esik szó. Fejtegetéseit Prinz azzal kezdi. hogy az úrinőknek is joguk van a sporthoz. mert ezekben a polgárság elég gyorsan az arisztokrácia fölé kerekedik. 204 p. Ahogyan a társadalom változik. Ezt ma már nem lehet figyelmen kívül hagyni. a demográfusok nem siettek újraértékelni a házasság hagyományos koncepcióját. hogy „Magyarországon a férfiak jelentős hányada még ma is veri az asszonyt és eszébe sem jut. vagy az életmódot vizsgáljuk.S. hogy mindig más ellenféllel szemben segítsék győzelemhez saját. Ch. akkor megjelenik és egyre jobban terjed a kooperatív-közösségi férfiasság. A versengő férfiasság intézményesülése c. amelyek a versenyszellem kibontakozásának mérföldkövei a férfiak körében. hanem másokat is szórakoztató. részben Hadas az atlétika és a kerékpározás szerepét elemzi. de a kohabitáció még nem volt általánosan elfogadott életstílus. a „gimnasztika” és a „tornászat”. úgy változnak annak elemei. A házasságpótlékok. különösen a korcsolyázáshoz. Együttélő párok ugyan korábban is léteztek.”) Vagyis az egyenjogúságon alapuló. közösségi játékkel tölti szabadidejét.) A könyvből tehát megtudhatjuk. Régebben az egyének életmódját jól lehetett jellemezni az ún. De vajon következik-e ebből. hogyan lett a vadászó férfiből futballozó férfi. amely látványosan érvényesül a futballmérkőzéseken: „a csapatok együttműködő tagjai folyamatosan arra vannak kényszerítve. azért is. A libido dominandi késztetésein alapuló. hanem történelmileg és kulturálisan meghatározottak és a körülmények függvényében folyamatosan változnak. hogy a házasság és család. Ma viszont más a helyzet: sok európai országban a párok már a házasság előtt együtt élnek. „családi állapottal”. S amikor a sportversengés az országhatárokat is átlépi (hiszen a 19. illetve a férfilét sajátosságai nem egyetemes érvényűek. mint a társadalom egyik pillére. a vadászatból lóverseny. (Azt azonban egy újságcikkben maga a szerző is elismerte. annak elismeréseként.” (13. De a 19. bár versengő beállítódás. s ragaszkodik a hagyományos. mint a nemesi férfibeállítódás „archetípusait” ábrázolja. 17.” (9. s a felnőtt lakosság jelentős része a házasság helyett választja a kohabitációt. mint a „csónakászat”. ha a családi állapotot.: Cohabiting. hogy a család valóban veszélyben van és a családi élet jelentősége csökken? A katolikus egyház feje ugyan hevesen ellenzi a házasság bármilyen pótlékának legalizálását. Aldershot. amelyben szépségüket és ügyességüket csillogtathatják. old. köztük a házasság és család is. Számos európai országban gyorsan növekszik az egyedül élők és a nem legálisan együttélők száma. patriarchális családhoz. hogy a férfiuralom.I.foglalkozó kutatók viszont „azt hangsúlyozzák. pluralisztikus társadalomban a politikának és jogrendnek alkalmazkodnia kell a változásokhoz. század végén megkezdődnek az olimpiai játékok). Married or Single (1995. aki már nem harcias tevékenységekkel. Prinz. 69 . hogy esetleg a nőknek is lehetnek szexuális igényeik.A. A 80-as évek során azonban a helyzet drámaian megváltozott. partikuláris férfiközösségüket. legfőképpen a szabad együttélések jogi elismerése Prinz szerint jobban szolgálhatná a család érdekeit.

Ez különösen ott könnyű. de a svédekétől (80-90%) még biztosan elmarad.) Az együttélések számáról. mint életmódnak az elfogadását tanusítják. inkább a kölcsönös bizalom köti őket össze. számuk 1975 óta megduplázódott (miközben a házasságban élő nők aránya 18%-kal csökkent. hogy a rendszerváltás óta jócskán megnövekedett a házasságkötés nélküli együttélések száma a fiatal felnőtt korosztályokban. A tíz európai ország között. sajnos. A másikat svéd kutatók (A. Itt először a fogalmakat. Nilson és H. A skandináv országokon kívül különösen szembetűnő ez Franciaországban és Hollandiában. Sellerfors) folytatták. hiszen át is alakulhatnak egymásba. tartósan közös háztartásban élnek. mint az idősebbeknél. Ez utóbbi természetesen sérülékeny. azok jogilag nem feltétlenül tekinthetők együttélőknek. nagyobb felmérésre támaszkodik Az egyiket a gyorsan idősödő országokban szervezték. pl. Leginkább akkor beszélhetünk együttélésről (kohabitációról). hogy a kohabitáció sokkal gyakoribb a fiatal korosztályokban. hogy egyikük halála után a másik özvegyi nyugdíjat kapjon (mert már ilyen is van. hogy Svédországban meglepően sok volt belőlük már 1990 körül. kevés a megbízható adat. Egy kutató szerint „a kohabitáció már nem pusztán előjátéka a házasságnak. tehát autonómabbak és liberálisabbak. Egy vizsgálat (Wiersma. amely egyre inkább helyettesíti a házasságot. ahonnan adatokat gyűjtött a szerző. Prinz könyvének legérdekesebb fejezete az együttélésekről szól. A törvényes elfogadottság szempontjából problémát jelenthet az együttélés időtartama és folyamatossága. s ők már a kohabitációkat is felmérték. ha nélküle kell élniük. Eszerint akkor még az épphogy felnőtté vált nők között is csupán 4-8% volt a nem legálisan együttélők száma.) Bizonyos helyzetek az együttélésnek. Egyértelműen megállapítható viszont. Bizonyosnak tűnik azonban. 1983) szerint az illegálisan együttélők kevésbé idealizálják partnerüket. 70 .A könyvben leírt vizsgálat főleg két. Lewin (1982) ugyanakkor elhanyagolhatónak tartja a különbségeket házasság és együttélés között. mert sokan titkolják. Csak valószínűsíthetjük. hiszen sok együttélő pár másként ítéli meg. amikor az együttélés feljogosítja a partnereket. hogy felmérjék a változó családstruktúrák hatását a társadalombiztosításra. s mindkettő jellemzője a közös háztartás. ugyanakkor félnek a végleges elköteleződéstől. mint egyetlent és kizárólagost. sajnos.” A kohabitáció így „alternatív életstílussá” válik. mi a különbség együttjárás és együttélés között? (A kettő ugyanis nehezen választható el egymástól. még kimaradt az együttélések figyelembe vétele. Ebből. Lehet. Kiderült. Mégsem lehet általános érvénnyel próbaházasságnak minősíteni. így gyakrabban és könnyebben kerül sor szakításra náluk. illetve csak időnként. Vagyis kevésbé partnerfüggőek. hogy sok pár számára az együttélés lényegében próbaházasság. Magyarország is szerepel. Hiszen. hanem a párkapcsolat olyan típusa. amikor a szexuális partnerek házasságkötés nélkül. persze korántsem mindenhol). (Ez a meghatározás általában a homoszexuális partnerekre is érvényes. bár elég régi (1985) adatokkal. pl. Szaporodása tehát nem fenyegeti a házasságot. hogy aránya már eléri az akkori német és angol arányokat (28-30%). mint a legális házasok között. aminek a normák és elvárások terén is más tartalma van. akik csak néhány hete vagy hónapja. a terminológiát igyekszik tisztázni. hosszabb-rövidebb ideig élnek együtt. az egyedül élő nők aránya pedig 8%-kal nőtt). S mivel nincs hivatalos papírjuk a házasságról. ahol a partnerek egyikének máshol (is) van bejelentett lakása. s a házasság alternatívájának tartja. A függetlenséget sokan magasra értékelik. A kohabitáció tehát inkább a magányos élet alternatívája. s kevésbé esnek pánikba.

a deviáns viselkedések formáit és azok mérését. Ebben ismerteti a különböző deviancia-elméleteket. amely a korlátozások ellenére egyre agresszívebben árasztja el a piacot. Most már megengedhette magának. Ezzel kapcsolatban 2 kérdést tart eldöntendőnek: 1. csak az nem vette észre. Bár tulajdonképpen valamilyen formában szinte mindenki találkozik az érintettekkel.) 71 . Ezért részesítik előnyben a kohabitációt.. A növekvő egyenjogúság és egyenrangúság folytán a férfi és női nemi szerepek közeledtek egymáshoz és rugalmasabbá. Annál is inkább. de más európai országokban (így hazánkban is) 20-30% körül mozog. vagy kezelje mindkettőt egyformán? Az alternatívák egyike szabályozza a vagyonjogi kérdéseket is (főleg szakítás. Megnő a párkapcsolat emocionális és minőségi jellemzőinek jelentősége.Prinz felveti a kérdést: miért jelent meg. a nő pedig nem pusztán háztartásvezető és gyermekgondozó. hogy a társadalmi normáktól eltérő viselkedés érték. felcserélhetőbbé váltak. mint a házasság? 2. Prinz a kohabitáció szabályozásának 9 alternatíváját sorolja fel és értékeli aszerint. a válások számának növekedésével stb. patriarchális monogámiából az egyenrangú partnerkapcsolatok felé. A kohabitáció elterjedése pedig az egyik legfőbb jellemzője és mutatója ennek az átalakulási folyamatnak. mint a lányanyák gyermekei. Figyelemre méltó gondolata. s az ilyen „devianciák léte teszi fejlődésképessé a társadalmat. s ezen a téren ma Svédország vezet.) A Nőképviseleti Titkárság kiadott egy nagyon időszerű tanulmány-gyűjteményt a prostitúcióról. (szerk. Ez azért is fontos. mert a prostitúció évezredek óta létezik.” (36. A közel 300 oldalas könyv 20 fejezetet és 11 mellékletet tartalmaz.Forrai J. Ma pedig mintha újabb virágkorát élné nálunk ez az „ősi mesterség”. 296 p. A gazdasági függetlenedés mellett a modern fogamzásgátlók használata és a művi abortuszok legalizálása is elősegítette a női nemi szerepek változását. aki nem akarta. s valahogy viszonyulnia kell hozzájuk. hogy ne tűrje el a patriarchális egyenlőtlenséget. hogy azok mennyiben változtatják meg a házassági és családjogi törvényeket. de tény.. hogy a nem legális együttélés törvényi szabályozása sok európai országban még nem megoldott. a gyermekvállalási kedv csökkenésével.): Prostitúció. Prinz mindebből azt a következtetést vonja le. sőt. Ezek közé tartozik dr. Ez ugyan túlzásnak tűnik. Váradi Erika tanulmánya a hazai devianciákról. A férfi már nem kizárólagos családfenntartó. szükség esetén akár elváljon és függetlenül éljen. hogy korunkban világszerte globális átmenet tapasztalható a hagyományos. ez a kohabitációt magánjogi szerződésként kezeli. az emberkereskedelem áldozataival foglalkozó szakemberek számára. A kohabitációkból származó gyermekek eszerint jogilag éppúgy nincsenek hátrányos helyzetben. Fehér L. Nőképviseleti Titkárság. vagy elhalálozás esetén). emberkereskedelem (1999. s miért terjed olyan gyorsan a kohabitáció? Szerinte ez nyilván összefügg a házasság és családi élet válságával. hanem pozitív és fejlesztő hatású is. Az első hat fejezet bevezető jellegű. old. Mindezek közös gyökerét szerinte a nőmozgalom által megváltoztatott nemi szerepek képezik. s hiába tiltották és büntették az elmúlt évtizedekben. mert a házasságon kívül született gyermekek aránya pl. hogy a magasabb szintű iskolázottság és a munkába állás folytáni gazdasági függetlenedés radikálisan megváltoztatta a nő helyzetét. Ugyanakkor probléma. amennyiben elméletileg megalapozza a fő téma elemzését. A házasságot részesítse-e előnyben a törvény. bár próbálkozások vannak.és normarendszer nemcsak negatív és veszélyes lehet. 18. A kohabitáció ugyanolyan jogokat biztosítson-e a párnak.. a skandináv országokban már közel 50%-os.

hogy nem egészen problémamentes a magyar büntetőjog. Az erőszak természetesen büntetendő. hogy ők a szexualitásra még éretlenek. 3. rövidebb írásában a nők áldozattá válásának. A tudomány már rég túllépett azon. hanem inkább a testi-lelki . A diszkrimináció tilalmát az ENSz alapokmányára (1945) vezeti vissza. erőszakmentesen létesített szexuális kapcsolatát jelenti. Weller Mónika mutatja be.A nők jogainak nemzetközi szabályozását dr. súlyosan szeméremsértő cselekményre” vonatkozik. Virág György: Szexuális erőszak és abúzus című írása. hogy ki éretlen. Hasonló a helyzet a „természet elleni fajtalanság” esetében. elsősorban azért. mert nem kapcsolódik a kényszerítés. akár homoszexuális kapcsolatról van szó. az nem egyszerűen az életkortól. 4. Jogrendszerünk azonban e téren konzervatív és diszkriminatív is. hiszen különböző neműek esetében csak a 14 éven aluliakkal létesített szexuális kapcsolatokat tekinti büntetendőnek. erőszakos fajtalanság. ami nem szerencsés (bár kétségkívül nem könnyű az érettséget elbírálni). hogy lényeges haladás nem történt a nők helyzetének javításában. Bemutatja a jogi szabályozás három fő modelljét: 1. Ám a nők 4. amely egy felnőtt férfinek egy 18 éven aluli fiúval. Ezek közül az első kettővel az a probléma. a prostitúcióra kényszerítést és a kizsákmányolást. abból kiindulva. szemérem elleni erőszak. Első. „nemi erkölcs elleni” bűncselekményeket ismerteti: 1. hogy a homoszexuális kapcsolatot abnormálisnak. A szexuális erőszak testi és lelki következményeinek felvázolása viszont mintaszerűnek mondható. a közösülés kivételével „minden. 5. Szexológiai szempontból talán a legérdekesebb tanulmány dr. Erőszakos közösülés. hogy a közösülésen kívül minden szexuális viselkedést (így a petting különböző formáit) sommásan „fajtalanságként” bélyegzi meg. a 72 . Ám. További öt tanulmányában a prostitúciót világviszonylatban és hazai viszonylatban elemzi. ám ezek csak magánindítványra büntethetők. A módosított jogszabály ugyan már a házasságon belül is büntetendőnek mondja ki az erőszakos közösülést. bár a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának megszüntetéséről csak 1979-ben fogadtak el egyezményt és hoztak létre Bizottságot. (Melyik megerőszakolt feleség mer feljelentést tenni?) Problematikus a „fajtalanságra kényszerítés” is.fejlettségtől függ. viktimizációjának formáit ismerteti: a családon belüli erőszakot. megrontás és 6. másrészt a nők munkafeltételeinek vonatkozásában. vannak „korán érők” is. betegesnek tekintse. ám ezeket nem határozza meg pontosan. hogy ugyanakkor a 14 és 18 év közöttiek homoszexuális kapcsolatát (vagyis „természet elleni fajtalanságát”) nem tartja büntetendőnek. amely fontos szerepet játszhatna egyes értelmiségi csoportok szexológiai képzésében. A következő hat tanulmányt dr. Fehér Lenke írta. mert káros és sérti az emberi jogokat. Peking) nyilatkozatában kénytelen volt megállapítani. hogy egy 20 éves (vagy még idősebb) is éretlen rá . vagy érett a szexre. természet elleni. amely csak különböző neműek között.elsősorban a pszichoszexuális . Világkonferenciája (1995. s a kötet mondanivalójának lényegét képezik. akár heteroszexuális. Az pedig enyhén szólva korszerűtlen. amely tiltja és bünteti a prostitúciót. Ám megjegyzendő. amely a 14 éven aluliakkal (a 12-14 évesekkel) létesített vagy megkísérelt heterovagy homoszexuális kapcsolatokat jelenti. s ezek már kifejezetten a prostitúcióval és az emberkereskedelemmel foglalkoznak. természet elleni fajtalanság. Némileg ellentmondásos az is. A prohibicionista rendszert. amely az alábbi. Ugyanez érvényes a „megrontás” jogi fogalmára. ha nincs erőszak. s a fenyegetéssel való kényszerítést. vérfertőzés. A „vérfertőzés” ősi tabujának törvénybe iktatása szintén problematikus. Előfordulhat. 2.és viszont. 2. A jogi szabályozás tehát a „Prokrusztész-ágyra” emlékeztet. vagy az éretlenség kérdéséhez. hogy 1997-ig csak „házassági életközösségen kívül” volt elkövethető. egyrészt a lánykereskedelem.

Ám ez még nem elegendő. Az említett „érdek” nem feltétlenül jelent azonnali.. S nyilván összefügg a szexhullámmal (szexreklámok. Pedig könnyen belátható. ha az ENSz közgyűlése által jóváhagyott.) 19. s a cél érdekében igyekszik a vállalt szerepnek megfelelően.bár az is nagy előrelépés lenne. Ettől a felemás szabályozástól azonban nemhogy nem szorult vissza. hanem inkább szaporodott és erősödött a prostitúció. néha önmagukat is) meggyőzni. hogy a szexnek többnyire nem sok köze van a szerelemhez. többdimenziós megközelítést igényel. hogy bár tiltják a gyermekprostitúciót és a prostitúcióra kényszerítést. ha puszta létérdekből. s végül 3. Amíg ugyanis kereslet van rá. hiszen ezt a tilalmat könnyű kijátszani. esetleg „szexuális szolgáltatással” igyekszik ezt elérni. A legutóbbi évtizedekben pedig több szempontból új helyzet keletkezett. árucikké válásának eredménye. hanem bárkire. amire szüksége van.-ban 1993 óta már nem szerepel az „üzletszerű kéjelgés”.az egyesek által „hivatásos szeretőknek” nevezett prostituáltakra gondolok. S itt nem csak . ma már vannak „válaszok a prostitúció és emberkereskedelem kihívásaira”. Közös jellemzőjük.” (143. megtévesztő szólásmód a hazai nyelvjárásban: amikor „szerelmi aktusnak”. még az adott partner is szimpatikus neki. mert vár tőle valamit.reglementációt. amely eltűri. 1949-es New York-i egyezményt sikerülne megvalósítani. Hiába kötöttek jónéhány nemzetközi egyezményt az utóbbi évszázadban.és nem is elsősorban . Ahogyan dr. sőt. sőt. a „fehér rabszolgaság” ellen (1904). ezek csak igen töredékesen valósultak meg. s erről igyekeznek partnerüket (sőt. Szilágyi V. Mégis vannak. az eredményes fellépés „összehangolt. Hiába jelöltek ki „védett övezeteket”. vagy a nő. amely magánügynek tekinti. mindez nem oldja meg a problémát. vagy akár a „házastársi kötelesség” teljesítését is. hanem csupán mint szabálysértés. Ha valaki egy lehetséges partnert le akar kötelezni. addig a prostitúció nem szűnik meg. Ha nagyon beleéli magát és fejlett szexuális reakciókészséggel. rendelkezik. hiába tilos hirdetniük szolgáltatásaikat. sz. szenvedélyesen viselkedni. A kereslet pedig az utóbbi évtizedekben egyértelműen növekvő tendenciájú. ahol nem szabad működniük (s próbáltak „türelmi zónákat” kijelölni (sikertelenül). A magyar Btk. mint bűncselekmény. aki anyagi. old. hiszen hazánkban is több civil szervezet tevékenykedik a nők jogainak védelme érdekében. vagy karrierérdekből „megjátssza magát”. egyik sem képes megszüntetni magát a jelenséget. ami a szex kommercializálódásának. amely átalakította a prostitúció jelenségének tradicionális formáit. s csupán a kihasználását (vagyis főleg a prostitutort) bünteti. 1933. Épp ezért új nemzetközi egyezményre lenne szükség . de korlátok közé szorítja azt. ajándékot. ahol szabad).. pl.: A prostitúció jelene és jövője. a szexuális kulturáltság alacsony szintjével és az intézményes szexuális nevelés hiányával. 2000/4. amelynek inkább az elősegítőjét és/vagy kihasználóját büntetik. Egy vita tanulságai (Belügyi Szemle. Ebből már körvonalazódik a prostitúció iránti kereslet csökkentésének útja is.) és az általános kommercializálódással. Fehér Lenke írja. vagy anyagi ellenszolgáltatás fejében kerül rá sor. 1949). akik úgy próbálják feltüntetni az „üzleti” szexet. mintha azonos értékű lenne a szerelmi odaadással. az abolicionista rendszert. pornográfia stb. különösen pedig akkor nincs. függetlenül annak minőségétől. pénzbeli hasznot.) Van egy nagyon „kétélű”. a házasság és család válságával. vagyis élvezetet szimulál a szexuális együttlét során. s hiába kell beszerezniük 1 illetve 3 hónapra szóló orvosi igazolást. információs kampányokkal és rendszeres oktatási programokkal.és gyermekkereskedelem ellen (1920. vagy „szeretkezésnek” nevezik a szexuális viselkedést. de jelenthet sokféle más előnyt. akkor 73 .

előfordulhat. károsnak és kiküszöbölendőnek tartja. pl. vagy a tömeges rendezvényeken (pl. üzletszerű szexuális kapcsolatok esetén azonban ez már nem lehetséges . jogi vagy egészségügyi és egyéb érvekre hivatkozva sokan erélyesen követelték a prostitúció felszámolását. az interneten is. tudatos megtévesztésre hívnám fel a figyelmet. hogy mind a szolgáltatók. A megjátszásnak. eltüntetését. amióta bizonyos. száma) is hírt adott. Vagyis az egyik tábor elfogadja. Nézzük meg tehát közelebbről a prostituáltak „emancipálására” és a prostitúció igazolására törekvők álláspontját. Gyakran változó és válogatás nélküli. nem is szólva az esetleges következményekről. ahol prostituáltak kínálják szolgáltatásaikat. szükségesnek és hasznosnak tartja a prostitúciót. Szerinte a prostituáltak valójában „hivatásos szeretők”. Ezen konkrétan bizonyos éjszakai mulatóhelyeket értett. gyakran erőlteti. amely valamilyen formában foglalkozik a prostitúcióval. számuk több százezerre tehető. Vagyis a szerelem áruvá vált ebben a kapitalista társadalomban. A két pólus között természetesen sok átmenet is lehetséges. azóta érthetően a közfigyelem előterébe került és érdekes vitákat váltott ki. Most azonban inkább a nagyobb veszélyre. hogy esetleg nem is tudja. hanem a médiában. Ugyanis ő ezt „szerelmi szolgáltatásnak” tartja. hogy az egyik vitapartner közölte: érdekes tapasztalatokat szerzett a „szerelempiacon”. amennyiben közelebb visz célja eléréséhez). hisz igyekezett mindent megtenni partnere és a szeretkezés sikere érdekében. a másik viszont elutasítja. ami egyértelműen a partner megtévesztését célozza. Amióta a prostitúció egyes nyugati példák nyomán nálunk is megszűnt büntetendő cselekmény lenni. s már csak szexuálterápiával lehet rajta változtatni. mert a sikerélményt jelent számára. s már csak ezért sem elhanyagolható. hogy valamennyire élvezi is az együttlétet (s nemcsak azért. a vendéglátóhelyeken. hogy Hollandiában nemrég a bordélyházakat is engedélyezték. Eddig inkább az utóbbi dominált. erkölcsi. a Magyar Szexológiai Szemle (2000/4. milyen az igazi orgazmus. mind az igénylők igen sokan vannak. akik jó pénzért bárkinek megengedik. Több olyan website érhető el. Néhol vita is folyik a témáról. amelyben az egyik ilyen vita azt a sajátos címet kapta: Lehet-e áru a szerelem? A cím arra utal. autóversenyeken) lehet találkozni. vagy éppen bátorítja. köztük egy-két magyar nyelvű is található. 74 . hanem önmagát is becsapja. sőt. A legutóbbi néhány évben azonban megjelent és erősödni látszik egy ellentétes tendencia. hogy helyesen viselkedett. bár ennek módszereit illetően korántsem értettek egyet. s egy sajátos ideológiát talált ki hozzá. (Amit megkönnyít. Amikor például egy fejletlen orgazmuskészségű nő szerelmi partnere kedvéért valódi szexuális vágy nélkül.) Ha ez gyakrabban előfordul. öntudatlanul. Azt hiszi ugyanis. Amelynek nagyságrendjére jellemző. hogy a prostitúcióval nemcsak az utcán. hogy egy ideig szerethesse őket. A viták két fő pólusát lényegében pro és kontra attitűddel lehet jellemezni. akkor ezzel nemcsak partnerét téveszti meg. amelynek képviselői egészen más módon közelítik meg ezt a társadalmi jelenséget. vagy gátlásokkal küszködve is hajlandó a közösülésre. Amit különösen aktuálissá tesz az a körülmény. az üzleti szexuális szolgáltatásokkal együtt járó. és ezzel együtt megjátssza a kielégülést. vagyis a gyönyör és kielégülés színlelésének azonban vannak kevésbé tudatos és nem anyagi haszonszerzésre irányuló formái is. lazuló korlátok mellett legálissá és nyilvánossá vált. Köztudott. rögzülhet az orgazmusképtelenség. Erről.ott csak megjátszás lehet.

hogy a szexuális élmény megvásárolható testi élvezet. hogyan hat az emberre. hogy valószínűleg a más szakmabeliek többsége is kényszeredetten dolgozik a megélhetés kedvéért. A fizetett szexuális szolgáltatást pedig különösképpen differenciálnunk kell a szerelemtől. jan. mintha kifejezetten erre születtek volna.” S hozzáteszi: „Most azért küszködünk.. mert a szexuális viselkedést magasabb élményszintre emeli. hogy ügyfele beéri a szerelem látszatával (előfordulhat. hogy el is akarja hinni). akik az átlagosnál jobban szeretik az erotikát. ami csak addig tart. (Hogy hogyan. Külsőleg és látszólag ugyan hasonlíthat rá. azaz mesterségesen paralizálják az örömszerzés szervét. együttélés vagy házasság sem garancia rá). ez azonban csalás és/vagy öncsalás.. de bizonyosnak tűnik.. hanem kellemetlen kötelesség. vagyis kényszeredetten végzi munkáját. ha elidegenítik maguktól.” (Váláskor. hogy milyen az a munka. hogy ezért nem becsülik meg őket. A szolgáltatónak legtöbbször még testi kielégülést sem jelent. Összekapcsolódhatnak ugyan. hiszen erre óriási igény is van. vagy erősíti bennük azt a szemléletet. Nem azért. Ebből úgy tűnhet. mert szeretik a szexet. Ám ezek a „dolgozó” nők csak úgy élhetik túl a számlálatlan numerákat.) Vagyis ez a munka tragikusan rossz. Családbarát magazin. holott a kettő nem ugyanaz. Forgács Zsuzsa ezt írja erről: „A prostituáltakat szívesen látogató férfiak gyakran szokták áltatni magukat azzal. nehéz munka. mintha a prostituáltak önként és szabadon vállalkoznának bizonyos szexuális igények kiszolgálására. amihez semmi köze sincs. 75 . s szeretné mielőbb abbahagyni. s csak az a sajnálatos. 4. amit csak kényszeredetten vállal az anyagi haszon érdekében. viszonylag szabadabb rétegükben is. A szexuális kapcsolat önmagában nem feltétlenül intimkapcsolat. hogy ezek a „dolgozó” nők élvezik. A körülmények kényszere.. hogy. de ez viszonylag ritkán történik meg (s persze még az együttjárás. az további vizsgálatokat érdemelne. Mindezeken túl a nemi úton terjedő betegségek veszélyét is fokozza minden érintett számára. 2001. ha az egyik (vagy mindkét) fél megjátssza magát.” (Magyar Narancs.. A prostituáltak 70%-a a körülmények áldozata. Eszerint vannak emberek. amit csinálnak. ill. Így hát miért ne hasznosíthatnák szakmaként tudásukat. hogy a „hivatásos szeretők” többnyire nem kényszeredetten végzik munkájukat. mert erre születtek. hogy összekeveri a szerelmet a szexuális viselkedéssel. akkor lehet. az érintetteket jól ismerő Földi Ágnes: „Manapság több ezer lány és asszony él a testéből. attitűdöt. s lehet. s nem nagyon válogathat a munka terén. még a legfelső. megtévesztés.) De nem sokkal jobb a helyzet az ügyfelek vonatkozásában sem: kialakítja. szerveit. különösen. aminek mesterei. hogy (csak) így maradhatnak fenn a még tisztességes világban. Nem mindegy azonban. amely semmilyen felelősséggel vagy elkötelezettséggel nem jár. hogy a prostituáltak túlnyomó többsége „a körülmények áldozata”. Ha a „szolgáltató” mégis a szerelmest játssza. hogy ez a 70% valójában 80 vagy 90%. De mit mond erről a Magyarországi Prostituáltak Érdekképviseleti Egyesületének elnöknője. s főleg nem szerelem. s e hatás alól valószínűleg igen kevesen tudják kivonni magukat. ami kívánatos is. amíg a fizetség biztosított. Egyesek azonban meggyőződéssel állítják. hogy jó színésznő. ha öncsonkítják magukat..Nyilvánvalónak tűnik. szám) Lehet ugyan. de ez valójában csak egy jól megfizetett szerepjáték. vállalkozókká válhassanak. 2000/3. hanem azért. elembertelenítő hatással van a prostituáltakra. A vitapartnerek persze azt mondják erre.

jobb híján . csupa negatív megállapítással lehet találkozni. egymástól és másoktól kapott szolgáltatást pénzben számoljanak el.. hogy a „szerelemvásárlás” (vagyis fizetett szexuális szolgáltatás) által a férfi és nő jövedelemkülönbsége kiegyenlítődhet. A házassági és családi funkciókat nem lehet pénzzel megváltani.. és ha igen. sem lelkiállapota és felkészületlensége nem teszi ezt lehetővé. hogy a résztvevők hosszabb távon (is) megkapják-e a csereértéket szolgáltatásaikért. hogy a házastársak minden. aki minden jövedelmét a családjára költi. még a családra és szerelemre is. még ha tetszik is neki (mert van sex appeal-je). mert nincs saját jövedelme. Ilyen alapon bevezetik a „fizetett család” fogalmát. aki ezáltal szintén prostituálódik . Pedig kétségkívül jó lenne. ha jól megfizetnék őket.) Naiv elgondolás az is. Erre még visszatérek. vagyis. Érthető. Ám nem a dolog pénzügyi vagy migrációs része fontos. A prostitúcióval kapcsolatos szakirodalomról egyik vitapartneremnek az volt a véleménye. Ez azonban nem jelenti azt... nem szokott beleszeretni a prostituáltba. ha a testén kívül valami mást is tudna nyújtani.Naiv elgondolások Képtelen feltételezés. amikor egy szexuális zavar megoldásában segítenek az ügyfélnek. tulajdonává teszi feleségét.” (Belügyi Szemle. statisztikákkal alátámasztva”. Egyes esetekben ugyan ez is előfordulhat.a prostitúció jelensége. mintha ezek az emberek mind sérültek. a patriarchális berendezkedésű társadalom férfidominanciájának kifejeződése a nőkön elkövetett erőszakon keresztül. hogy őt adott ideig „szeresse” az ügyfél. mert nincs pénze máshol (prostituálttól) szexuális kielégülést venni. pozicionális előnyökhöz jutás lehetősége gyakran erősen befolyásolja a párválasztást (erősebben. s akkor nemcsak gazdaságilag. mint a lelki. gondolatoknak és a mindennapi együttélés ezer apró mozzanatának nincs árfolyama. amit durva egyszerűsítés lenne a jövedelmek egyenlőségére vagy kiegyenlítésére visszavezetni. hogy az anyagi vagy egyéb. ha a feleség anyagilag kiszolgáltatott helyzetbe kerül férjétől. Ennek a veszélye bizonyos értelemben valóban fennállhat.ami nem is lenne baj. hogy a szexuális szolgáltató azért kap pénzt. (Ilyen kivételes eset az amerikai surrogate-ok. érzelmi vagy szellemi előnyök) ami aztán később többnyire megbosszulja magát.. hogy a csereelmélet nem érvényes mindenfajta kapcsolatra. Az viszont tény. Persze hagyományosan egy férj is megveszi („elveszi”). Ez egy sokrétű. hogy a szexuális szolgáltatásban résztvevők társadalmi megítélése változzon. pl. aki . komplex és hullámszerűen változó helyzetet jelent. Ahogy Thun Éva írja: „. szám) Az „erőszak” itt az áruvá degradálást jelenti. vagy 76 . mert az érzelmeknek. Ritka kivétel. szexuálisan kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet feleségétől. A szexuálisan kiéhezett ügyfél. Ez a „fizetett család” persze fából vaskarika. igény kielégítése lehet (tehát nem pénz). Az emberkereskedelem szerinte a kapitalista társadalom természetes velejárója. hogy „sztereotip megfogalmazások.hangoztatják a vitapartnerek. a betanított pótpartnerek esete. hogy néhány kedves szó vagy érdeklődés is társul hozzá Erre sem idő nincs. Ez esetben akár terápiás hatása is lehetne. A csereérték pedig valamilyen szükséglet. hogy testi szolgáltatás. Az erről közölt cikkek ugyanis szerinte nem tárják fel az emberi aspektusokat. de csak akkor. hiszen pl. A prostitúció jellemzője. ügyfelének bizonyos lelki igényeit is észrevenné és kielégítené. futballistákat és különböző szakembereket is adnak-vesznek. hiszen a prostituált rendszerint csak több ügyféltől tudja megszerezni a szükséges pénzt. 2000/4-5. mert megengedi. hogy ugyanezt teszik a lányokkal . A kapcsolatok tartóssága és harmóniája azon múlik..pénzért vásárol nemi kielégülést. hanem szexuálisan is függetlenek egymástól. A vitapartnerek szerint viszont az a férfi. hanem az. amely gyors és alacsony szintű szexuális kielégülést biztosít az ügyfélnek. de társadalmi méretekben ez mitsem változtat a patriarchális rendszereken.

hogy büntetőpert is indítanak ellenük. Ha prostitúció céljából más országból hoznak embereket. valamint kondomokkal ellátottságát. A Hollandiában illegálisan tartózkodó prostituáltak. A cikkely a prostitúciót. A visszaélések megelőzése érdekében a jogszabály alkalmazkodik a realitásokhoz. amit ráadásul még hasznosnak (s így erkölcsösnek) is tart. vagy ha valakit . A szabályokat figyelmen kívül hagyó bordélyokat különböző adminisztratív szankciókkal büntetik. Szabad ugyan prostituáltakat alkalmazni. hogy érvényes tartózkodási és munkavállalási engedély nélkülieket is alkalmazzanak. hogy megakadályozza a visszaéléseket. hiszen a vitázó mindenáron igazolni akarja a prostitúciót. A hatóság szabályozza a bordélyok működését és rendszeresen ellenőrzi azokat. 3 hónap alatt kell 77 . Hollandiában a prostitúció 17 éven felülieknél és önkéntesség esetén megengedett. ideiglenes tartózkodási engedélyt kaphatnak a jogi eljárás befejezéséig. De előfordulhat. A környező országok ugyanígy jártak el.főleg fiatalkorút . de csak felnőttkorúakat és önként jelentkezőket. vagy képmutató sajnálattal gondolnak rájuk. kormányzati segítségre jogosultak.és munkarendjét. A társadalomra szerinte nem a prostitúció veszélyes. Gondoskodik arról. Egy kiskorú részvétele a prostitúcióban. A prostituáltak alkalmazása hatósági engedélyhez kötött. cikkelye szerint viszont büntetendő az emberkereskedelem és bárkinek prostitúcióra kényszerítése. Ezenkívül védik a prostituáltak testi és lelki integritását. A holland példa Az ilyen vélemények eléggé megdöbbentőek. Szerencsére vannak másféle álláspontok is. s indokolatlan megvetéssel. hogy olyan helyen legyenek. Amikor a kényszerített személytől elveszik a szolgáltatással szerzett jövedelmet A bordélyokat ugyan 1912-ben betiltották. A Btk. s megtiltják. hanem annak tiltása. említett cikkelye szerint törvénytelenek viszont a következők: • • • • A kényszerítés következtében létrejött prostitúció. ahol nem zavarják a szomszédság élet. engedélyüket is visszavonhatják (átmenetileg vagy végérvényesen). Ha bármelyikük feljelenti az emberkereskedőt. Két holland minisztérium (a külügyi és az igazságügyi) tájékoztatót adott ki a fenti témáról. 250. Egy új rendelet szerint bordélyházak is működhetnek. Egy kormányzati vezérfonal alapján a helyi hatóságok a polgármesterrel.kényszerítettek a prostitúcióra. mert ártatlan embereket sodor a bűnözők világába. A holland diplomácia és a civil szervezetek különböző projekteken dolgoznak az emberkereskedelem megakadályozására. A prostitúció legalizálása folytán a kormányzat képes lesz nagyobb ellenőrzést gyakorolni a szexiparon. ha a közrend szenvedett sérelmet. hideg és melegvízzel. mint fizetett szexuális szolgáltatást határozza meg. sőt. akiket aztán szigorú szabályok védenek a kizsákmányolástól. Szabályozzák a munkahelyek nagyságát. Az Európai Unióval együtt felvilágosító kampányokat folytatunk azokban az országokban. Az Europol tagországaiban többféle felderítő programot támogat a megelőzés javítása érdekében. vagy egyéb kényszer sodorná őket erre a pályára. Hat évig terjedő börtönnel büntethető az. az ügyészséggel és a rendőrséggel közösen dolgozzák ki az ellenőrzési módszereket. akire az emberkereskedelem vádja rábizonyul. Ebben 16 kérdésre válaszolnak. A Btk.perifériára szorultak lennének és csak a gazdasági. Így a törvény inkább csak akkor avatkozott közbe. ahonnan az áldozatok várhatóak. Ez a prostituáltak érdekét szolgálja. de a prostitúciót hiába próbálták megakadályozni. Közülük ismertetjük a legfontosabbakat. akik emberkereskedelemnek estek áldozatul.

A Munkafelügyelet ennek jogosultságát ellenőrizheti. Ha egy prostituált nem kíván tovább „sex-worker”-ként dolgozni. Sőt. hogy a nemi erőszak és a szexuális visszaélések bűncselekményeit tudományos vizsgálatnak kell alávetni. arról is rendelkezik. így pl. (Ahol panaszt tehet alkalmazója ellen. A nők aránya a parlamentben 40%-os.) A hatóság megtilthatja a prostitúció bizonyos formáit. A bordélyok legalizálása döntő lépés e téren. A nem önállóan dolgozó prostituáltak után alkalmazójuk köteles társadalombiztosítási járulékot fizetni. hiszen alárendelt helyzetben van. ha pl. mert önként vált munkanélkülivé. indítanak-e pert a vádlott ellen. mert így a prostituáltak autonómabbá válhatnak. Ha mégis előfordul ilyesmi. 70%-uk önálló keresettel rendelkezik. az emberkereskedelem gyanúja merül fel. az „ablak-prostitúciót”. tegye lehetővé a rendszeres egészségkontrollt és a helyhatóság által kijelölt protektor felkeresését. akkor büntető eljárást indítanak az illető ellen. A svéd nővédelem Svédországban 1999 január 1. megteheti. Ide tartozik a fizetett szexuális szolgáltatások. A rendőrség nem vezet nyilvántartást a prostituáltakról. ahol illegálisan Hollandiában tartózkodó külföldieket foglalkoztatnak. Csak akkor megengedett az átmeneti nyilvántartás. de a prostitúció szabályozását szolgáló. 78 . új törvényük hat évig terjedő börtönnel bünteti azt. hogy tisztázni lehessen azok okait és megelőzésük módjait. Az új törvény szigorúbban bünteti a munkahelyi szexuális zaklatást is.eldönteniük. vagy elrendel bizonyos szűrővizsgálatokat stb. De munkát nem vállalhatnak (hacsak nem kapnak végleges letelepedési engedélyt). A többi munkanélkülihez hasonlóan azonban köteles munkát keresni. s ezt ki kell vizsgálni. hogy kössön szerződést a prostituálttal. könnyen elveszítheti működési engedélyét. Ilyenkor ugyanis a rendőrségnek jelentést kell tennie a Nyilvántartó Hivatalnak. tilthatják. kötelezhetik a bordély tulajdonosát. de ez esetben nem kap munkanélküli segélyt. Büntetni tehát ez utóbbiakat kell (ami a pénzbüntetés mellett fogház is lehet). Néhány területen azonban még nem kiegyensúlyozottak a nemek közötti erőviszonyok: még az utóbbi években is a nők ezrei szenvedtek a férfiak erőszakosságától (ez többnyire otthoni erőszakot jelent). aki szexuális szolgáltatásra kényszerül. s közben mindvégig igénybe vehetik az egészségügyi és gazdasági segélyszolgálatokat. E szabályok pl. Ezért hoztak törvényt a nők fokozottabb védelmére. Megfontolandó azonban a nővédelemmel kapcsolatos svéd politika is. akire az emberkereskedelem vádja rábizonyul. A holland diplomácia és a civil szervezetek különböző projekteken dolgoznak az emberkereskedelem megakadályozására. bátrabban felléphetnek feltételeik javításáért. veszélyes szexet is. Így betegség esetén táppénzt kaphatnak. Sőt. Svédország már eddig is viszonylag magas fokon biztosította a nemek jogi és esélyegyenlőségét. mindenféle erőszak megelőzése érdekében. s a szülői és háztartási feladatokban is arányosan osztoznak a férfiakkal. akár az utcákon. akár bordélyokban vagy masszázsszalonokban kerülne sor ezekre. a jó munkafeltételeket előíró hatósági szabályozás alapján. óta tilos a prostitúció. hogy kötelező az alkoholfogyasztás az ügyféllel. Ez ugyanis sértené az egyének jogát a magánélethez. Ugyanis. de tiltják az ún. Az a bordélyház pedig. s a közvetítő által felajánlott munkát (természetesen nem a szexiparban) elvállalni. amit „nem kívánatos jelenségnek” tartanak. s ezt kihasználják és visszaélnek vele a fölényben lévők. vagyis a prostitúció tilalma is. mindenféle erőszak megelőzése érdekében. Törvényt hoztak a nők fokozottabb védelmére. Az Európai Unión kívüli országok állampolgárai számára bordélyok nyitásához nem adnak engedélyt. nem lenne célszerű azt büntetni. bár a prostitúció nem kívánatos jelenség. Hollandia (és több más ország) ugyan nem csatlakozott az 1949-es New York-i egyezményhez. a kormányban 50%-os.

1994 óta működik egy állami központ az erőszakot elszenvedett nők segítése céljából. és elektronikusan kell monitorozni a prostitúció előfordulási helyeit (mert ennek elrettentő hatása lehet a férfiakra).. hogy luxusigények kielégítése. Az emiatt elítélteknél biztosítani kell a szükséges terápiát. hová vezetett a prohibíció az USA-ban. hogy kevés kivételtől eltekintve személyiségük többé-kevésbé sérült. hogy szakítani tudjon ezzel az életformával. A kormányzat ugyanis tudja. lezüllesszük a legbensőbb emberi viszonyt? Ez lenne a „hasznos”? A „hivatásos szeretők” koncepció egyik prókátora szerint elég baj. Hazai dilemmák és utópiák Mindezek ismeretében könnyebb megítélni a prostitúció hazai helyzetét és a helyzet alakításának lehetőségeit. Itt a pénzre megy ki a játék! Méghogy ők „taníthatnának”? Ugyan mire? Arra.” Ezek szerint nem kellene tiltani semmit. Tény. A tiltás egyébként maga a reklám. különös tekintettel a bevándoroltakra.. hogy áruvá tegyük.azon az alapon. A törvény előírja a nőkereskedelem tilalmát és megelőzését. de senkivel sem tudják élvezni a szexet. S hozzáteszi. hogy „az átlagosnál jobban szeretik az erotikát”. Fokozottabban kell figyelni azokat a férfiakat. s látjuk. hogy van egy szűk réteg. Arról azonban szó sincs. hogy a jogszabályok és büntetések önmagukban nem elegendőek. hogy „Nem mi akartuk. jóléti szolgálatok. hogy kiderüljön. valamint a terápia lehetőségei. az évek során erotikus élvező készségük fokozatosan elsorvad. Anyagilag segíti azokat a társadalmi szervezeteket. Ha pedig így van. a külföldi tapasztalatok alapján. hová vezet a drog tiltása: a bűnözéshez vezet. Először is. Emellett a kriminológiai kutatásokban is fokozottabban kell érvényesíteni a nemek közötti viszony szempontjait. nem indokolt megkérdőjelezni a prostituáltak túlnyomó többségének kényszerítését és kizsákmányolását . A rendőrségnek pedig nyilvántartást kell vezetnie a nők elleni erőszak eseteiről. Nagy szerepet kapnak a szociális. s már nemcsak az ügyfelekkel. Kiemelten támogatja a nővédelmi szolgálatokat (telefonos krízisközpontok stb. akik hajlamosak a nők elleni erőszakra. Az áldozatok védelméről szóló rendelkezés a velük foglalkozó szakemberek képzéséről is intézkedik. s jelentős részük káros szenvedélyek áldozata. Inkább e gondolkozásmód eredetét kellene analizálni. amely „önként és szabadon” adja el szexuális szolgáltatásait.. eltorzult. mert akkor kevesebb lett volna a válás és a hazudozás. vagy a puszta megélhetés miatt szánja rá magát valaki saját nemiségének áruba bocsátására! A prostituáltak pszichológiai vizsgálatának adatai azt mutatják. s miért idealizálja (majdhogynem felmagasztalja) őket. 79 . amit nevetséges lenne komolyan venni.). s csak kiegészíthetnek más. hogy a gazdasági kényszer gyakran alárendelt jelentőségű az egyéb motívumok mellett.. Hanem? Tán vissza kéne állítani az illuzórikusnak bizonyult és történelmileg megbukott szocializmust? Vagy annak egy anarchikus változatát? Amelyben „államilag fenntartott örömházakban” (de szép kifejezés a bordélyra!) a „hivatásos szeretők” ingyen osztogatnák szexuális szolgáltatásaikat bárkinek? S tán még drogot is ingyen lehetne kapni? Ezt a fantazmagóriát nyugodtan nevezhetjük őrült utópiának.Fontosnak tartják továbbá a prostituált segítését abban. Sőt. miért identifikálódik a vitázó a prostituáltakkal. bujkálás. hogy vajon a tiltás és büntetés jó megoldás-e? Láttuk. hogy itt minden áru legyen. a nevelés és tanácsadás. hatékonyabb intézkedéseket. amelyek a nővédelmet is feladatuknak tartják. akkor el kéne azon gondolkozni. A kirekesztettséghez vezet. Nem mindegy. hogy a szocializmusban az erotikát kedvelők nem helyezkedhettek el államilag fenntartott „öröm-házakban”.

. Mindenképpen érdemes tájékozódni a pótpartnerek (vagy betanító partnerek) külföldi alkalmazásáról. intézményes szexuális nevelést kell általánossá tenni. A velük kapcsolatot tartó szexuálterapeutákkal részletesen megbeszélik. orvosi pszichológiát és hasonlókat. s nem is lenne hajlandó rá. problémája. amelyekben nemcsak címeket. másrészt olyan társkereső. milyen segítséget nyújthatnak nekik az olyan páciensek kezelésében. elvált vagy szexuális zavartól szenvedő férfi és nő. addig talán valóban jó lenne. Egyrészt jól képzett pszichoterapeutákra és szexuális tanácsadókra lenne szükség. hanem. pótpartnereket vagy partnerpótlékokat (surrogates) készítik fel munkájukra. fejlett személyiségű és szexuálisan is kultúrált embernek ugyanis egy kultúrált társadalomban aligha lesz tartós és nehezen megoldható szexuálispartnerkapcsolati. amire szüksége van.és főleg a holnapi . S nem azért. A cél természetesen csak az lehet.vagy szükség esetén kultúráltan felbontani és új partnert keresni. s nem vesz fel akárkit tagjai sorába. hiszen a társadalom szexuális-partnerkapcsolati kultúrája nem fejlődik kellő mértékben. sőt. 80 . de mindig együttműködésre törekszik a terapeutával. Hasonlóan ahhoz. a Szövetséghez tartozó pótpartner számára kötelező. Vena Blanchard. A képzésükben részt vevők komoly tanulmányokat folytatnak az erkölcsi és terápiás döntéshozatalban.és önként vállalkozó! .. Ha nem is ilyen magas igényű. mert a nevelés és önnevelés kialakította benne az un. mint individualizált érzelmi kötődés. a Szövetség elnöke szerint gondoskodnak azoknak a képzéséről. Elsődleges megelőzésként pedig a pedagógusokat kellene felkészíteni az átfogó és korszerű szexuális nevelésre. hogy ne legyen szükség prostituáltakra. mert bármikor és bárhol könnyen megveheti. (Nem is szólva a testi vagy értelmi fogyatékosokról. s a társadalomnak is érdeke. ami többféleképpen történhet. A jelenlegi prostituáltak többsége valószínűleg alkalmatlan erre. A Szövetség gondosan megvizsgálja az ajánlható pótpartnerek személyiségét és szakmai felkészültségét. hanem szakemberekkel együttműködve valóban hatékony segítséget kaphatnának a magányosok. szexuális ismereteket (szexológiát). A képzett pótpartnerekre ugyanis valószínűleg még elég sokáig lesz igény. Ám nem jelenti azt. amelynek betartása minden. ahogyan Nyugaton (főleg az USA-ban) az un. ami tanulható és fejleszthető. aligha folytatható hivatásszerűen.) Nekik segítségre van szükségük. Ehhez legfőképpen a korszerű és átfogó. De a leendő . mint azt a Hivatásos Pótpartnerek Nemzetközi Szövetsége teszi a saját tagjaival. Megalkották saját etikai kódexüket. akik hivatásos pótpartnerré kívánnak válni. Ezt a prostituáltak érdekvédő egyesülete is elősegíthetné. hogy rajtuk segítsen. ezért túl sok a magányos. ugyanúgy. ha a prostituáltak is „elismert szakmaként iskolában tanulhatnának”. A partnerkapcsolat hatékony ápolása viszont kölcsönös alkalmazkodási és kompromisszumkészséget (ezzel együtt konfliktus-megoldási készséget) igényel. akiknek éppen nincs (együttműködésre alkalmas) partnere. vagy érzelmi és szexuális kizárólagosságához. még pótpartnerekre sem. De amíg a „szexuális szolgáltatásokra” igény mutatkozik. hiszen a szerelem. például kommunikációt. Az egészséges. amelynek révén viszonylag könnyen talál hozzáillő partnert. hogy mindenáron ragaszkodni kellene egy házastársi kapcsolat fenntartásához. párválasztási érettséget. de valami hasonló képzés a mai .prostituáltakkal el lehetne kezdeni valamiféle „szakoktatást”. partnerközvetítő szolgálatokra. a kapcsolatot pedig képes ápolni .prostituáltak számára is szükséges lenne. Szerinte a jól kiképzett pótpartner szükség esetén a terapeuta irányítása nélkül is segíteni tud a szexuális zavarban szenvedőnek.Milyen érdekek fűzik a tudományosan megállapított tények figyelmen kívül hagyásához? S a túlzások lefejtése után van-e valamilyen „racionális magva” sajátos gondolatmenetének? A képzés lehetősége A „hivatásos szerető” ugyan elég abszurd gondolat.

Ám vannak negatívumok is. A swingerek „avant-garde”-nak. Több ilyen „rossz tapasztalat” pedig kiábrándítóan hat. A swinging három típusa: a) Zárt vagy nyílt swinging négyesben. mert azok általában tovább bírják. (Ed. nem tetszik neki. A párok eltérő attitűdjei folytán előfordul. Alkohol hatására a féltékenység könnyen kirobban. Valamennyien azt állítják. A férfiak ezért általában nem is szeretik a nagy csoportot. abnormálisnak találják. hogy egymás elvárásait visszatetszőnek. és hogy egyesek (pl. elmennek valahová és megkísérelnek egy csábítást.tabuk. Ez különösen a férfire nézve kedvezőtlen. Maga a veszélytényező is fokozza az izgalmat . mint titkos hobbi. mint a többiek. vagy törvények megszegése. hogy a másiknak bebizonyítsa: ők ketten jobban megértik egymást szexuálisan. hogy nem tud megfelelni az elvárásoknak. A zárt típus jellemzője: partnercsere a párok különvonulásával. A nők is összehasonlítják testi adottságaikat és szexuális teljesítményüket a többiekével. s 1970-ben már több millióra becsülték a résztvevők számát. alapmódszerük a „résztvevő megfigyelés” volt. Új megvilágításban látják magukat és másokat.20. A „közös bűn” összekapcsol. a nála fiatalabbak) jobban bírják. vagyis az addigi életformájukat. csábítás. a szexuális forradalom előharcosainak érzik magukat. A nő számára nőiességének nagy megerősítése. c) nyílt swinging hármasban. telefonok. randevútervek. A csoportszex partin tapasztalja. 444 p. A párkeresés négy módja: a) Hirdetés(re válasz) speciális magazinokban. Sok férfi (még a kamaszkori maszturbációs fantáziák nyomán) azt hiszi. Ettől szorongás fogja el. sem kérdőívet nem használtak. Lieberman. önmagukkal kapcsolatos illúzióikhoz. egymást elégítik ki. A szerző megállapítása szerint a „swinging” (házaspárok közötti. minden nőt ki tud elégíteni. hogy ez nem így van. (Persze az igazán féltékenyek nem is vesznek részt benne. megtanulják becsülni egymást. felöltöznek.) a) Bartell. B. Az egyik legfőbb. hogy unják a házasságot. J. c) személyes információk cseréje a párok között és d) személyes toborzás. 81 . Közben mindegyikükben él a vágy. A többiek megfigyelésével (voyeurizmus?) gazdagíthatják szexuális tapasztalataikat. Mindkettejüknek élmény. Számukra a swinging: életforma.) Ha a férfi szorong vagy könnyen kifárad. hogy a felesége jól érzi magát mással .: Group Sex Among the Mid-Americans A szerző és munkatársai két év alatt 350 informátort kérdeztek ki. Wiley. Előfordul. Az új szexuális élmények növelik a szexuális reagálókészséget és izgalmas beszédtémát jelentenek. s a megfigyelteket kipróbálhatják házastársukkal. bár az utóbbit a közös megegyezés csökkenti. hogy a swingerek sokszor nem tudnak felnőni saját vágyaikhoz. Közös vonásuk. Sem magnót.és viszont. A swinging folytán újraélik a házasság előtti viszonyukat. időleges partnercsere) iránti érdeklődést 1956-ban egy erről szóló cikk indította el. hogy utánozhatják a sztárok változatos életét. hogy a felesége jóváhagyásával (bűnrészességével) léphet félre. inkább hármasban vagy négyesben vannak. amely sok közös elfoglaltságot ad: levelezés. ebből 280 interjú adott használható adatokat.D. A másik veszély. jobb lett a kapcsolat a házastársukkal. b) ugyanez kisebb-nagyobb társas összejöveteleken.): Human Sexual Behavior című könyvéből (1971. s amikor a férfiak kidőlnek. a partner elvesztésének lehetősége stb. rábeszélés. az ilyen jelenet zavart kelt a csoportban (többet nem hívják meg őket). hogy a swinging nyomán megélénkült. Két tanulmány a csoportszexről. hogy a csoportszex kiválthatja az erre hajlamosak féltékenységét. A férfiak irigykednek a nőkre. fényképek készítése stb. G. visszavonulnak. Ha az eredményt gyengének találják. vagy féltékenyek lesznek másokra. hogy újra kívánatosnak látják. A férfi számára hatalmas kielégülés.. b) „swinger-bárok” látogatása.

ebből 503 volt használható. 44%-uk volt házas. Érdekes. Kommune.Gegenmodelle zur Kleinfamilie (1972. b) Smith. Pedig e szabadság hatókörét nem célszerű a házasságon belüli szexuális játékok variálására szűkíteni. közösséggé. emberi kapcsolatokra épülnének. (Különösen megegyezés esetén. Így viszont az egész túl mechanikussá és személytelenné válik. Grossfamilie . A sajttó (mármint az akkori. 21. Nem igaz. hogy minden jelenlevőnek részt kell vennie a csoportszexben. Hiszen Kinsey szerint is a nős férfiak 50%-a. ami a lelepleződés veszélye miatt is kellemetlen. hogy a szexuális kizárólagosság nélkülözhetetlen a jó házassághoz. A nők általában vonakodva mennek az első partikra. A válaszolók legnagyobb része értelmiségi. hogy a résztvevőknek „kijelölnek” vagy rájuk kényszerítenek egy partnert illetve korlátozzák a szabadságukat stb. középosztálybeli. kommunákról és nagycsaládokról. a férjes asszonyok 26%-a 40 éves koráig legalább egyszer félrelépett anélkül. 92%-nak voltak házasság előtti szexuális kapcsolatai.) Az sem igaz. hogy a résztvevők apriori perverz vagy patologikus hajlamúak lennének. (Hg): Wohngruppe. a házaspárok alig 15-25%-a fogja igénybe venni. Feil. Nem igaz. ami fontos tényezője lehet későbbi pszichoszexuális fejlődésüknek és szabadságtörekvésüknek.) A neves német szerkesztő a lakóközösségekről.hogy az egész csoport nemi betegséggel fertőződik. A csoportszexszel kapcsolatos problémák Smith szerint nem magából a jelenségből adódnak. hanem a szexuális szocializáció zavaraiból és a társadalmi környezet negatív reakcióiból. Rowohlt. A szerzők szerint nem valószínű. J. A szexuális szabadság önmagában inkább terápiás hatású. 136 p. a lelepleződés állásvesztéssel is járhat. 28%-uk pedig elvált vagy özvegy. A részvétel motívumai: szorongással vegyes kíváncsiság és a nemi élet kibővítésének. hogy közös megegyezéssel kettőnél több felnőtt is gyakorolja (megfelelő felelősségtudattal). de gyakran jobban belejönnek. ha igazi közösségek jönnének létre. de legtöbben le tudják küzdeni (illetve más formában jelentkezik).R. s csak 52% vett részt a tulajdonképpeni csoportszexben. mint a kiscsalád „ellenmodelljeiről” szóló könyvben szakembereket szólaltat meg a házasság és család válságából kiutat kereső kísérletekről. A szexuális szabadság anyagi és nevelési feltételei már létrejöttek. mint a férfiak. könyvének része. hogy a legtöbb szexuális zavart a leleplezett tevékenység társadalmi szankcionálása illetve az attól való félelem váltja ki. Bartell szerint a mozgalom akkor lenne életképes. de már Kinsey is megállapította. Felmérésükben 16 szervezett csoportról szereztek be adatokat. hogy a közvélemény ambivalens a kommunákkal szemben. s bemutat néhány kommunát. 36% nem vett részt aktívan semmilyen szexuális tevékenységben (8% csak nézőként). nyugati sajtó) ugyan sokat foglalkozik 82 . amelyekben a szexuális kapcsolatok szabad. Little-Brown) c. A szerzők megcáfolnak néhány mítoszt: Nem igaz.: Co-Marital Sex and the Sexual Freedom Movement A tanulmány a szerzők „Consenting Adults” (1971. hogy a partik résztvevői közül csak 57% közösült nyilvánosság előtt. 56%-uk felekezeten kívüli. de kultúránk nem tud mit kezdeni velük. 1700 kérdőívből 536-ot kaptak vissza. színesítésének igénye. vagy még magasabb társadalmi státusú. akkor nincs okunk megtiltani. hogy ez komolyabb zavart okozott volna. J. vagyis nem válnak igazi barátokká.G. hogy a csoportszex szabaddá tétele esetén túlságosan el fog terjedni. A válaszolók 40%-a ugyan volt már pszichológiai tanácsadáson. A féltékenység eleinte nem ritka. Ha a szexuális játék jó és egészséges. Ezért gyakran egymás elől is eltitkolják személyi adataikat. Helmut Kentler annak megállapításával kezdi. Az egyik szakember. & L.

különböző képességek összegződése. A gyermek itt nincs sorsszerűen a szüleire utalva. A több vonatkoztatási személy nem hospitalizál. A csoportban nincs „női-” vagy „férfimunka”. több házas vagy nem házas párral. Ezzel szemben a csoportos élet mindig különböző karakterek együttléte. amelyben a háztartás és gyermeknevelés közös. ám ez önmagában nem elég a tartós fennmaradáshoz. Épp a magánélet és a közösségi élet váltakozása adja a lakóközösség dinamikáját.és közélet szétválasztása. amely a kiscsalád magját képezi. c) kommuna.. legalább hetenként közös megbeszélés stb. A szexualitást 83 . naponta egy közös étkezés.. különben a túlzott igények csalódáshoz vezetnek. a gyermekek korábban lesznek önállóak.) A közösség jó feltételeket biztosít a gyermeknevelő magatartás korrekciójára.) A család alapelvei: A magán. a gyermekek anyagi függése szüleiktől. hogy a felnőtt csoporttagok nevelési elvei hasonlóak és korszerűek). A hagyományos családot ugyanis nemcsak az alkotmány védi. Már Wilhelm Reich rámutatott.nemétől függetlenül . hiszen a család általában „tekintélyhez szokott alattvalókat nevel”.) Kentler mindenesetre hozzáteszi. elkorcsosulásra hajlamos: a partnerek hasonulnak egymáshoz. old. A lakóközösség legnagyobb előnye. baráti csoport. de a tagok változása. új tagok felvétele révén a csoport mindig regenerálódhat. Valószínű. az alkalmazkodást.. hogy a család a társadalom alapsejtje. b) lakókollektíva. hanem az a közfelfogás is. hogy egy demokratikus társadalom intézménye legyen. hanem csak demokratizál (feltéve.” (14. könnyebben megtanulnak alkalmazkodni a közösséghez.végül már alig van mondanivalójuk egymás számára. hogy . A lakóközösségek típusai: a) Családközösség vagy kiscsalád-csoport. vagyis nem párokból álló. Főleg e harmadik funkció miatt bírálható a család intézménye. A csoport szigorúan ügyel arra. „A nő helyzete bizonyítja a család alkati képtelenségét arra. A társadalom kétségkívül saját reprodukcióját biztosítja a családdal: A munkaerő újratermelését. Az újdonságok izgalma. A tudat megváltoztatása nélkül nem lehet ezen a téren új elképzeléseket megvalósítani.. vagy külön hálószobák legyenek stb. Így az Ödipusz-konfliktus enyhébb. a hatalmi viszonyok stabilizálását az utódok osztályhelyzet és nemek szerinti elhelyezésével. Nehéz megfelelő nagy lakást illetve házat találni. hogy közös hálóterem. szoros.” (10.vele és sok az érdeklődő.alternatívák nélkül? c.” (8. ami egy demokratikus társadalomban nem kívánatos. az érzelmi és intellektuális feszültségek csökkennek. hogy igazi közösség helyett „egymás mellett élés” alakul ki. ezért gondoskodni kell rendszeres összejövetelekről (pl. Minden típuson belül többféle variáció lehetséges. A közvélemény tisztelete azonban Kentler szerint nem bizonyítja a család pótolhatatlan értékét. old. de ugyanakkor támadásnak érzik szokásaikkal és meggyőződésükkel szemben. nemi munkamegosztás. tanulmányában többek közt a következőket írja: „Gyakran nehézségeket okoz a hagyományos nemi erkölcs normáinak túlhaladása. Feil: Család . J.) Nem könnyű megtanulni a csoportos életformát. „Az izolált párkapcsolat. egyre nehezebb új élményeket találni vagy a változásokkal szembenézni . a nemi szerepkülönbségek és szigorú. hogy kezdetben nehéz a hagyományos nemi szerepeket félretenni. a gondolatok és társas kapcsolatok megsokszorozódása. hogy a kommunák rövidéletűsége és a nagy fluktuáció fő oka éppen a túlhajtott kollektivizmus. Közös célokat és szabályokat kell találni. s egyeztetni a véleményeket arról. „A csoportos együttélés az önnevelés iskolája és a kapcsolatok tudatos alakításának begyakorlása. hogy a háztartás és gyermeknevelés terhét több személy között lehet megosztani. A csoportok a kölcsönös szimpátia alapján alakulnak ki.mindenki mindent megcsináljon. Persze az a veszély is fennáll. a „csoportdinamika” ugyan itt is csökkenhet. hogy a lakóközösségekben is ki kell elégíteni az intimitás és az egyedüllét szükségletét is. old. az utódok nemzését és nevelését.

többféle kérdőív kipróbálása után. nagy érdeklődést kiváltó szexológiai felmérését 1976-ban publikálta. ettől még lehet tudományos értékű a kutatás. Legtöbben bizonytalanok a nyitott házasság értékelésében.” (32-33. amerikai szociológusnő első. mennyit engedélyezzen magának. Általánosságban elmondható. ezért kapcsolatukat a csoport is természetesnek tartja. A házasságot a válaszolók 43%-a az otthonosság. Ezek 78%-át nem tudta meg a feleség.és a gyengédséget nem szabad egymástól elszakítani. mert nem sikerült. Összesen 7239 értékelhető válasz érkezett vissza. hogy a szexualitás fokozatosan integrálódik a csoportéletbe. az első komolyabb petting 12-13 éves korban. legkevésbé a katonák). szokta-e a barátait megölelni (49-72% szokta) vagy megpuszilni (csak 12-36% szokta. E könyv magyar kiadása „A nők szexuális életéről” címmel 2000ben jelent meg. milyen a viszonya más férfiakhoz. minthogy egy ilyen kapcsolat a csoportban könnyen a szexre redukálódik. Másrészt azonban az intenzív csoportélet erősítheti is a párkapcsolatokat azzal. Aligha lehet azonban a szexuális viselkedést meghatározott szabályokhoz kötni.: The Hite Report . Többnyire csak a férfinek volt külső kapcsolata. viszont Hite szerint még sohasem volt szexológiai kutatás tárgya egy tökéletesen reprezentatív minta (Kinseyé sem volt az!). A második fejezet a nőkhöz való viszonyt firtatja: mit várnak a nőktől. nyitott házasságban pedig csak 3%-uk élt. Hite módszere főleg két vonatkozásban tért el Kinseyétől: nem személyes interjúkkal. a 84 . A férfiak 28%-a vallotta magát monogámnak. A válaszolók 41%-ának inkább férfi. mit csodálnak bennük stb. hanem sokat idéz a válaszokból. hogy a neurózisok kialakulása elkerülhető legyen . Egyesek kipróbálták. de hamar abbahagyták.. így bővebb. Az elsőben az iránt érdeklődik. mit jelent férfinek lenni a kérdezett számára. vagyis a kiküldött kérdőívek alig 6%-a (ami más adatgyűjtésekhez képest elég jónak mondható). Minthogy így hazánkban bárki számára könnyen hozzáférhető. az első közösülés átlag 17-18 éves korban. részben postán küldözgette szét. hogy kapott-e szüleitől szexuális felvilágosítást. a könyv végén szerepel). s ebben több mint 3000 nőtől begyűjtött adatokat közölt a női szexualitásról. a nőnek csak ritkán. vannak-e barátai. Ennélfogva a válaszokat is inkább az iskolázottabb. különböző civil szervezeteknek. A vizsgált minta így természetesen nem reprezentatív. 57% tagadólag válaszolt. ezúttal inkább a fent jelzett. 19%-uknál kitalálta. A két vagy több éve házasok 72%-ának volt már külső szexuális kapcsolata. Arra a kérdésre. old. A negyedik kérdőív 11 részes volt és 168 kérdésből állt. amely a férfiak szexuális élményeiről és attitűdjeiről szól. Ezt részben magazinokban. 25%-ának inkább női barátai vannak. azonkívül nem annyira statisztikai adatokat közölt (ezek összesítése alig 50 oldalon. hiszen minden csoport eldöntheti. egyesek szerint előnyös. A tartós párkapcsolatok számára kétségtelenül bizonyos rizikót jelent bekapcsolódni egy kommunakísérletbe. hogy „esszé-jellegű” kérdései nyitott végűek voltak. 31%-uk pedig mindkét nemmel barátkozik. a Magyar Könyvklub kiadásában. Ezt az is lehetővé tette. Hite. megfogalmazott válaszokat igényeltek. második Hite Reportot érdemes ismertetni. vagy egészen megszűnik. Knopf. férfi kutatóknak stb.) 22.on Male Sexuality (1981. Az első maszturbáció átlag 12 éves korban történt. Sh. a szabadosság pedig nem feltétlenül következik be. 1129 p. A könyv 9 fejezetből áll. 22-54 éves férfiaktól kapta (55%-ban egyetemi végzettségűektől vagy hallgatóktól). mások szerint hátrányos.) Az eredetileg történész végzettségű. hanem névtelenül kitöltendő kérdőívekkel dolgozott. Hite három szakaszban 119 ezer kérdőívet osztott szét 1975-78-ban. A. hogy segíti a konfliktusok megoldását a kölcsönös szolidaritás és alkalmazkodás révén. A szexualitás szabadabb kezelése különösen a gyermeknevelés szempontjából fontos.

bár 59-76%-uk csak a partnere kedvéért csinálja. A harmadik fejezetben a közösüléssel kapcsolatos beállítottságokról van szó. Az előjátékot 45-91% kedveli. a szerelem miatt 10%. A partner általi kézzel ingerlést 61-74%-uk kedveli. A szexuális együttléteket 26-30% szereti irányítani. A negyedik fejezet a férfi szexualitás egyéb formáit tárgyalja. 36%-uknak már az első magömlés előtt is volt orgazmusa. a rendszeres szex miatt 27%. A nyolcadik fejezet az idősebb férfiak szexualitásáról szól. Legtöbb férfi nem biztos abban. 59%-uk csak nőkkel kívánja a szexet. Túl korai orgazmus (és magömlés) 69-84%-uknál fordult elő 83%-uk szerint a közösülésnek legalább 4-5 percig kellene tartani. Hite itt a „házasság-portrékon” kívül példákat ismertet az elvált. bár többségüknél előfordulnak időnkénti merevedési zavarok. 15%-uk hason fekve csinálja. hogy szívesen megerőszakolt volna egy nőt. ha egy nőt maszturbálni lát. ám további 43% már nem annyira. 50%-uk elfogadja. 90%-uk szereti és gyakorolja a maszturbációt. 82%-uk kézi ingerlést alkalmaz. 40% képes többszörös orgazmushoz jutni egy szeretkezés során. az idősebbek véleménye szerint azonban a vágyak csökkenése dominál. 22% rossznak. A 30-40 évesek 23-52%-a szerint a szexuális vágyak növekednek az életkorral. s nem ismeri a csikló szerepét. Orgazmus nélküli szex 28-30%nál soha. 60% magától jött rá. A hetedik fejezet témája a homoszexualitás. egyharmaduk felülhelyzetben szeret közösülni. s csak 7% kívánná férfivel. hogy a nő kielégült-e. de 65%-nál előfordul. 35-43%-nál azonban ez sohasem fordult elő. Hasonló arányban képesek más személy jelenlétében is maszturbálni. 75%-uk azonban erekció nélkül is érzett már szexuális élvezetet. hogy nincs kedve hozzá. azt hiszi. Az ötödik fejezetben a férfiaknak a nőkről és a szexről alkotott véleményét ismerhetjük meg.83%-uk kedveli a további intim együttlétet (utójátékot). 78%-uk képes orgazmusát késleltetni a maszturbáció során. Kiderül. 40%-uk tud ezáltal orgazmushoz jutni. 38%-uknak vegyes véleménye van ezekről. Az anális stimulációt a heteroszexuálisok 53%-a. 40% inkább jónak találja. Hasonló az arány az élvezőkészség (orgazmuskészség) alakulásának megítélésében. gyakran elutasítják a férfi közeledését. A fő elégedetlenségük abból ered. A hatodik fejezet a nemi erőszakról. A prostituáltak igénybevétele sem mondható ritkának. 25%-uk negatívan értékeli. Sokan a férfiak közt is lehetségesnek tartják a szerelmet és a monogámiát. 99%uknak fontos a szex. Kb. 35%-uk akkor is élvezni tudja a szexet. Kb. vagy külön élő férfiakról. 85 . még akkor is. ha a partnere nem elégül ki. Az orgazmus elérése után 63. A „szexuális forradalmat” 65%-uk pozitívan. 70-80%-uk élvezi. a homoszexuálisok 76%-a kedveli. hogy 99%-uk szereti a közösülést. 78%-uk hajlandó elfogadni a közösülés helyett a szeretkezés egyéb formáit. 36%-uk rendszeresen néz pornográf képeket vagy filmeket. 14-39%-nál előfordult. A fejezetben öt homoszexuális férfi beszámol életéről. a prostituáltak és a pornográfia igénybevételéről tájékoztat. bár csak kb. hogy a nőnek is az aktusban kell kielégülnie. 6% pedig bármelyiket elfogadná. bár ez is ritkán jelent kielégülést. 52%-nál ritkán fordul elő. 34%-nak egy barátja mutatta meg. Gyakran előfordultak megerőszakolási fantáziák is. hogy a nők nem elég gyakran kívánják a szexet. az agglegényekről és az illegálisan együtt élőkről. 81-90%-uk kedveli partnere orális kielégítését (kunnilingváció). ők maguk pedig ritkán kezdeményeznek. ha a nő kézzel segíti önmaga kielégülését. 48% szerint viszont ennek fele-fele arányban kell történnie. 26% inkább maszturbálna.biztonság és a családi élet igénye miatt kedveli. A fellációt 83-97%-uk kedveli. de hasonló arányban nem részesítenek előnyben egy testhelyzetet. ha gyakran közösül.

hanem csak azért. hanem csak szubjektíven. akik igazi keresztes hadjáratot hirdettek a „szenny” ellen. mint a nőknek. Bár időközben speciális szűrőprogramokat dolgoztak ki. 2004. Ma viszont lényegében arra korlátozódnak. amely az „obszcén anyagok” postai továbbítását büntetéssel sújtotta. Nem akar normákat felállítani. jelen. „obszcén” és „pornográf . Michelangelo Utolsó ítéletének átfestésétől kezdve Giorgione Vénusz-át ábrázoló képeslapok lefoglalásáig és megsemmisítéséig a drezdai Galériában.) „. E. az adott kultúrától függően. hogy fórumot biztosítson a férfiaknak éppúgy. annál nyilvánvalóbb lett erkölcsi fensőbbségük. és méginkább a 19.. hogy a fogamzásgátlással kapcsolatos minden felvilágosítást megakadályozzon. hogy helytelenítést fejeznek ki. az internet korában nem olyan könnyű. Akkoriban ugyanis egyáltalán nem tartották annak. Ez persze ma. Minthogy szellemileg és morálisan erősek voltak.. Ám fogalmat alkothatunk az ilyen kultúrtörténeti fordulatokról.. anélkül.szükségképpen szubjektívek és homályosak. amelyek a szülőknek. Ez azonban semmiképpen sem jelenti azt. a lakásokban és a köztereken -. Csak az biztos. Comstock ezt fanatikus buzgalommal kihasználta. amit valójában már meg sem érthetünk. Magánéleti kult.: Pornográfia. hogy] a pornográfiát sohasem lehet objektíven meghatározni. Előterjesztésére a kongresszus 1873-ban törvényt hozott. a 18. Al. Így például egyesek a templomokban és múzeumokban látott műalkotásokat is erkölcstelennek tartják. hogy egyáltalán obszcénnek nevezzük azokat. a trágárság számukra nem jelentett veszélyt. Célja főleg az volt. Sokkal inkább saját.J. főleg.. iskoláknak és könyvtáraknak lehetővé teszik. században következett be. Ellenkezőleg. s bár kisebbségben vannak.akár olvasmányokra.) 23. felfogásukat mégis hivatalból érvényesítik. hogy az internet szexuálisan kifogásolható tartalmait a fiatalok számára elérhetetlenné tegyék. Ámde nem azért. mint régen. minél több ilyet láttak. amik egyszer nevetségesek. s így válogatás nélkül 86 . egyszer vonzóak. Az olyan fogalmak.Részletek (In: Szexológiai dokumentumok. A művészettörténet sok ilyen esetet ismer. mint az „erkölcstelen”.A kilencedik fejezet 30 férfi részletesebb vallomását mutatja be szexuális élményeikről. Befejezésül Hite hangsúlyozza. színdarabokra. Maguk a cenzorok természetesen mindig a legnagyobb nyugalommal szemügyre vették a legdurvább erkölcstelenségeket is. Indoklásképpen a „szellemileg gyengék és erkölcsileg labilisok védelmére” hivatkoztak... az ókorban a pornográfia nem jelentett szociális problémát. Valójában már az is modern projekció. Így hamarosan ütött az erkölcs apostolainak órája. század utolsó ötven évére visszapillantunk. hogy féltek volna erkölcsük megromlásától. filmekre alkalmazzák azokat . mert nem voltak obszcén ábrázolások . mert szerinte a különbségek egyéniek és nem csoportfüggők.hiszen mindenütt ott voltak. hogy főleg a férfiak érzelmeire volt kíváncsi. [A példákból kiderül. hogy mindenki számára izgatóak. Hasonló kampányok azonban Európában is voltak. mert senki sem ütközött meg rajtuk. hogy a gyermekeket és fiatalokat távol tartsák a kifejezetten erotikus ábrázolásoktól. máskor művésziek. ha a 20. ám egyik ilyen program sem képes megkülönböztetni a „pornográfiát” a legitim szexuális felvilágosítástól. A mi korunkból ugyan nem juthatunk vissza a „pogány ártatlanság” eme állapotába. Haeberle. Múlt. de mindig magától értetődő részei voltak a társas környezetnek. rajzokra. vagy összehasonlítani az egyes társadalmi rétegek adatait. (könyve azóta több millió példányban és legalább 20 nyelven megjelent. vidám életszemléletük érzékien élvezetes kifejeződését látták bennük. Az „erkölcstelen” könyvek és képek tilalma csak az élet elpolgáriasodásával. jövő . ami szexuálisan izgató hatásuknak szól. máskor taszítóak. Közülük a legrosszabb az amerikai Anthony Comstock volt. festményekre vagy fényképekre.

s ebben az egész női nem megalázását látják.. Mindezek alapján hogyan értékeljük azt az időszakonként visszatérő kísérletet. Hiszen a nyugati világon kívüli népek számára még sok minden új és izgató. éspedig a (rossz) „pornográf” és a (jó) „erotikus” filmek megkülönböztetésével. Ezért próbálkoznak egy igényesebb különbségtétellel is. CD. de a terjedés világszerte növekedni fog. internet) folytán egyre nehezebb. Ez a fejlődés feltehetőleg az elektronikai forradalommal is folytatódni fog. hogy a technikai újítások újabb. A felnőttek viszont a nyugat-európai országokban magánhasználatra de facto semmilyen korlátozás alá nem esnek. Ez a siker nyilván a női publikum ama vágyán alapul. az a másik számára „pornográf” . minthogy csak az emberek egy része fogékony erre. no és az erőszak alkalmazása. Mindenesetre feltűnő. minthogy alig törődnek a tartalommal.és megfordítva. hogy piacukat kiszélesítsék. Általában a férfiak és a nők is különbözőképpen reagálnak a pornográfiára. Az emberi szereplők hiánya aztán sok jogi kérdést is újrafogalmaz és megváltoztatja az egész pornográfia-vitát. Ezzel a pragmatikus különbségtétellel a kereskedők akarva-akaratlan megerősítik. a nők inkább az akusztikus és tapintásos ingerekre fogékonyak.. amely emberi szereplők helyett élethű műfigurákat alkalmaz. szélesebb rétegekhez juttatták el a pornográfiát. hogy a felnőttek jogát is korlátozzák a pornográfia fogyasztását illetően. (Határeset az egyetértésen alapuló szadomazochizmus. De másféle különbségtétel is van: a „puha” filmekben a nemi szervek (főleg a férfiaké) nem láthatóak. hogy létrejön egy tisztán elektronikus úton gyártott pornográfia. digitális kamerák. hogy a férfiakat egyénileg és csoportosan is (pl. Míg a férfiak könnyen reagálnak a vizuális ingerekre. Másrészt hatalmas kereskedelmi érdekek igyekeznek a „szexfilmeket” a televízióban is nemzetközileg elérhetővé tenni.. férfiaknak. Chippendales) „szexobjektekké tegyék”. Ennek lehetősége ugyan nem végtelen.. hogy a pornográfiát be kell tiltani? Humánusabb és barátságosabb lesz-e életünk. amelyeket tulajdonképpen minden nevelő igényelne. Akár CD vagy internet. (Kivéve a szexuális erőszakot és a gyermekpornográfiát.) Mindenesetre időről-időre jelentkeznek olyan törekvések. Az ilyen formális megkülönböztetések kissé önkényesek.leblokkolnak minden szexuális információt. hogy a vulva és a pénisz láthatósága erkölcsileg különösen „veszélyes”. milyen sikeresek lettek időközben a férfi „sztripperek” (sztriptiztáncosok). a pornográfiát forgalmazók minden új fejleményt kihasználnak. Az is előre látható.. Ám a meghatározások szubjektívek maradnak: ami az egyik számára „erotikusnak” tűnik. vagy virtual reality. akár számítógépes design. a „kemény” filmekben azonban kiemelten szemlélhetőek.. Az erről folytatott vitákban többnyire megkülönböztetik a „puha” és a „kemény” pornográfiát.. Közülük sokan elítélik a nő „szextárgy” szerepét. „Keménynek” főleg az állatokkal vagy a gyermekekkel folytatott szexuális kapcsolat számít. A női publikumot is megcélzó kiadónők és rendezőnők ritkák. amelyek különben esetleg agresszióhoz vezetnének? 87 .. Leginkább még nők által nőknek írt pornográf irodalom fordul elő. s a fogyasztás náluk is csak alkalmi jellegű. s ez néha viszonylag nagy női olvasótábort is elér.) Ilyesmi a széles publikum számára mindig tilos. ha fogyasztóit és termelőit megbüntetik? Vagy fordítva: jobb lenne-e a pornográfiát szabadon engedni a szociális béke érdekében? Nem csökkent-e a pornográfia-fogyasztás olyan feszültségeket. Nem véletlen.. Így lett az újkori Európában a nemesség előjogából tömegszórakozás. Tény. Objektív kritériumokat itt sem sikerült teremteni. ami azonban a gyors technikai haladás (videók. hogy az erotikus hajlamok sokféleségét mindig újabb trend és ízlés szerint szolgálja ki. azokat is. hogy a képi és film-pornográfiát csaknem kizárólag férfiak csinálják.

kielégíthetik addig titkolt. Legtöbben azért keresik ezeket. Amsterdam) A hatvanas évek „szexuális forradalma” nagy reményeket keltett a liberális és progresszív holland csoportokban. képeket és filmeket kereshetik meg néhány klikkeléssel. sőt. amelyet a 20. s szerelemhez. század kezdete óta ortodox protestáns vagy katolikus pártokból álló koalíciók irányítottak. A virtuális szex „előnye”. de ugyanakkor a névtelenség homályában maradva. Young már „cyberszexuális forradalomról” beszél. beszélgethetnek nekik tetsző partnerekkel.Understanding CYBERSEX from Fantasy to Addiction (2001.szexuális élvezethez juttathatják egymást. hallhatják és befolyásolhatják egymás szexuális viselkedését. álnéven ismerkedhetnek. sőt. s . 1st Books Library. hanem közvetve a házasságokat és családokat is veszélyezteti. hogy a virtuális szexet sokan vonzóbbnak találják. vagy éppen házasságtöréshez vezethet. Gert Hekma: The decline of sexual radicalism in The Netherlands (A szexuális radikalizmus hanyatlása Hollandiában) (In: Gert Hekma (ed. passzívvá vált. 2004. partnerük (ha van). olcsó és biztonságos (amennyiben kizárja a fertőzés és a nem kívánt terhesség veszélyét). 129 p. Hiszen a webkamerák segítségével a „virtuális szeretők” a nyilvánosság kizárásával láthatják. század végén már legalább 200 ezer amerikai kereste és használta rendszeresen a „cybersex”-et. Sőt. akár ezt elősegítő képeket is küldhetnek egymásnak. mint a tévézést. vagyis az internet révén elérhető szexuális élményeket. Bár az „online” ismeretségekből nem ritkán „offline”. pl. ezért létrehozta az „Online Addikciók Központját”. amely különböző formákban történhet. az 1960-as évek „szexuális forradalmának” újabb hullámáról. amely csendesebb és kontrollálatlanabb.): Past and Present of Radical Sexual Politics. Young szerint a cybersex használat addikcióként nemcsak az egyéneket. A Lexikon der Erotik” (1996. Ezáltal ugyanis zavartalanul kifejezhetik. Young: Tangled in the WEB . hogy annak lényege az elektronikusan irányított szexuális viselkedés. Kimberly S. Ide tartoznak a klikkeléssel kiválasztható szexfilmek és egyéb pornográf anyagok. hogy sem ideje. sem kedve nincs a szexre. bármikor könnyen hozzáférhető. amely aztán időrabló hobbivá. a „digitális drogok” használóinak tudományos vizsgálatával és gyógykezelésével foglalkozik. azaz reális viszony is kialakul. vagy az irányítható „computer-bébik” manipulálása stb. Megállapította. amely mindenekelőtt az internetes szex-addikciókkal. az ország kifejezetten konzervatív szexuálpolitikát folytatott.24. az olvasást vagy akár a sportot. házassághoz. Olyan nemzet lévén. hogy kényelmes. 25. vagy a gyermekgondozás annyira leköti. Nemcsak a legkülönbözőbb igények szerinti pornográf szövegeket. szenvedélybetegséggé válhat. s egyelőre beláthatatlan hatással lesz egész szexuális kultúránkra. hanem a „csevegő szobákban” (chat rooms) gátlástalanul. vagy elfojtott szexuális vágyaikat. Knaur) azt írja a cyberszexről. Vizsgálódásai során megállapította. szexuálisan érdektelenné. S bár a keresztény pártok sikeresen őrizték hatalmi pozíciójukat az 88 . Úgy tűnik. hiányérzeteiket. A szerző első közleményei nyomán rengeteg segítséget kérő levelet és telefonhívást kapott. Young könyvének címe arra utal. Erre ma már sokféle lehetőség kínálkozik az interneten.a már említett telefonszexhez hasonlóan . hogy a 20. mert unatkoznak. hamarosan az elektronikus világháló lesz a szexuális kapcsolatlétesítések és a „félrelépések” első számú terepe. mint az előző. peep-show-k. hogy egyre többen „belebonyolódnak az elektronikus világhálóba”. partnereiket pedig akár naponta váltogathatják.) Az amerikai pszichológusnő az elsők közt figyelt fel az interneten elérhető pornográf oldalak és virtuális kapcsolati lehetőségek kétes hatásaira.

A francia büntetőjog csak a prostitúciót és a nyilvános helyen történő szexet tiltotta. A 19. a művi abortuszhoz. A szexuális forradalom előtti időszakban a törvények kissé szigorodtak. protestáns országokban bevezetett. század vége felé. Keresztények. A keresztény országok csoportjában szinte csak Hollandiának voltak viszonylag liberális törvényei a szexualitásról (Ausztria kivételével). s a nyilvános szemérmetlenkedés körét kiterjesztették olyan helyzetekre is. század első felében büntetlenné tette a nem reproduktív és házasságtól független szexet. Ennek eredményeként sok városban betiltották a bordélyokat. amikor az csak véletlenül derült ki. ellenállásuk a liberálisabb szexuálpolitikával szemben elvesztette erejét. új törvényeikkel váltották fel. a beosztottakkal folytatott nemi kapcsolatot pedig büntetendőnek ítélték. a kálvinista Hollandia Franciaországot és a felvilágosodást követve már a 19. A prostitúció elleni harc győzelme után az említett szervezetek figyelmüket a nőkereskedelemre. A Neo-Malthuziánus Liga (NML) 1886 óta működött a születésszabályozás érdekében. A kálvinista Hollandia nem tért vissza a más. A napoleoni törvények bevezetése 1811-ben hatalmas változást jelentett: a korábban bűnnek és törvénysértőnek tartott viselkedések nem voltak tovább büntethetők. amely a homoszexuálisok egyenlő jogaiért küzdött. a 60-as évek óta. a könyvekre nem. a pornográfiára és az abortuszra. sem hetero-. s liberális szellemüket még akkor is követték. A társas élet szigorúan heteroszexuális és a férfiak által dominált maradt. ugyanakkor a szexuális jogokért küzdő szervezetek esélyt kaptak a fejlődésre. (Hekma 1987) A francia forradalom által biztosított szexuális szabadságot számos politikus támadta ugyan. Nem volt kijelölt „beleegyezési életkor”. Amikor 1886-ban életbe lépett a holland büntető törvénykönyv. Eltérően az anglikán Angliától. A német Wissenschaftlich-humanitäre Komitee (NWHK) holland ágával együtt. s a katolikus párt 1951-ben újra 89 . amikor mindkét vallás vezető körei támogatni kezdték a szexuális forradalom bizonyos céljait (Oosterhuis 1999). Az ortodox pártoknak 1911-ben sikerült olyan törvényeket bevezetni. a lutheránus Németországtól és Skandináviától. A hollandok Napoleon veresége után is megőrizték ezeket a francia törvényeket. a homoszexuális kapcsolatokat pedig csak 21 éves kor felett tartották elfogadhatónak (önkéntes alapon). Ám a szigorodó törvények nem kérdőjelezték meg a felnőttek intimkapcsolatainak szabadságát. a homoszexualitásra és a gyermekekkel folytatott visszaélésekre fordították. amelyek korlátozták a hozzáférést a fogamzásgátláshoz. A törvények változása 1911-ben megnehezítette az erkölcstelenség ellen küzdő szervezetek munkáját. A férfiak számára megengedett szabadság volt. e kettő lett a liberalizmus fő szervezete. A prostitúció törvényesítése és orvosi kontrollja viszont Angliához hasonlóan a szexuális liberalizmus elleni támadások fő célja volt a 19. század végén a megerősödő keresztény pártok ráerőltették „felsőbbrendű” nemi erkölcsüket a korábban irányító liberálisokra. amikor a francia törvényeket 1886-ban a saját. A „tilos pornográfia” meghatározása csak bizonyos képek és pamfletek eladására terjedt ki.1990-es évek elejéig. de a bíróságok 12 éves kor alatt a szexet megerőszakolásként értékelték. a pornográfiához és prostitúcióhoz. A keresztény pártok túlsúlya miatt azonban a szexuális reform erői kevés befolyással rendelkeztek. minden homoszexuális kapcsolatot büntető törvényekhez. de alapjában nem tudta megváltoztatni. szocialisták és feministák egyesült erővel küzdöttek a munkásnőkkel folytatott visszaélések és a férfi privilégiumok ellen. a „beleegyezés” életkorát 12ről 16 évre emelték. Mindazonáltal a holland legális liberalizmus ellenére a nemi kapcsolatok továbbra is rejtettek és ellenőrzöttek maradtak. sem homoszexuális viszonylatban (Hekma 1987). A franciák 1810-1813ban elfoglalták Hollandiát s ekkor bevezették saját polgári és büntető törvényeiket. A hollandok sajátos helyzetben voltak a szexualitással kapcsolatos törvényeket illetően. hogy látogathatták a prostituáltakat.

A keresztény pártok által 1911-ben bevezetett. az erotika explóziója a művészetekben és az obszcenitás elleni törvények gyors megszüntetése .javasolta minden homoszexuális kapcsolat törvényen kívül helyezését. a családok. A szexuális forradalom céljait 1967-ben Mary Zeldenrust-Noordanus. az addig tiltott könnyű drogokat. Mindkét szervezet támogatta az erotikus diverzitást. Ezek a szervezetek olyan. mint a házasság eltörlése stb. A szexuális bűnözés elleni harcban már az 1930-as évek óta törvényesen alkalmazták a kasztrációt. az orvosok és papok kérésére. Az akkori idők szellemében Zeldenrust-Noordanus megállapította. A popzene. különösen a nők számára. A nemi életben egyre többen éppen azt tették. A bekövetkező szexuális forradalom fontos motiválója volt azoknak a papoknak és orvosoknak az attitűdje. mint a környező országokban. ha a szexuális forradalom céljai megvalósulnak. akik kezdték elfogadni a nemi élet humanista perspektíváját. Egy másik magyarázat. Az NWSH által javasolt törvény-módosítások a prostitúció legalizálásával már 2000-ben megvalósultak. Az 1940 és 1945 közötti náci megszállás idején ez már be is következett. vagyis nincs külön homo. és nem nyomorodott el a latin országok fojtogató és kontrolláló család-rendszerétől. A holland népesség a szexuális reform-mozgalom hatására szemléletet váltott.mindez hozzájárult a szexuális „forradalom” őrületéhez és sikeréhez (Schnabel 1990). Egyes konzervatív kommentátorok a nyíltan erotikus megnyilvánulások tömegessé válásától tartottak. valamint a válás és a homoszexualitás ügyében. a szadomazochizmust és az exhibicionizmust is. Az elnyomás erősödése azonban a szexuálpolitika kritikáját is erősítette. A Homofilek Integrációjának Társasága (mint az NWHK utóda) hasonló célokat kezdett támogatni. lévén azok elnyomóak. Ehhez hozzáfűzném. hogy „homoszexualitás nem létezik”. A hatvanas évek robbanása sokkal messzebb menő következményekkel járt Hollandiában. hogy Hollandia kivételezett helyzetben volt. beleértve a pedofiliát. Egy késői demográfiás átmenet következtében a háború után született sok gyerek a 60-as években vált felnőtté.vagy heteroszexuális identitás. A heteroszexuális kapcsolatokat és a házasságot támadták. A fejlett individualizmus és az elnyomó családok viszonylagos hiánya feltétlenül hozzájárult a szexuális forradalom sikeréhez Hollandiában. A hollandok nemi életét azonban nem nagyon befolyásolta a szexuális forradalom. Tanulmányában az alábbi célokat tűzte ki 2000-re: a homoszexualitás. a válás és a nyílt homoszexualitás legalizálása. Bár ZeldenrustNoordanus követeléseit egy távoli jövő víziójának tartotta. s ők felfogták koruk jelzéseit. Az ország konzervatív hátvédből progresszív avantgardá vált szexuális ügyekben. radikálisabb célokat is ajánlottak. szigorúbb szexuális törvényeket az 1950-es években még szigorúbban alkalmazták.és homoszexuális férfiak számára. Amszterdam turista célponttá vált a művi abortuszt igénylő nők és a piros lámpás negyedet kereső hetero. az egyetemisták mozgalmai. Ők elítélték a múlt szigorú erkölcsét. hogy a hollandok a 60-as években „zöldebbek” voltak. azokat valójában a legtöbb holland elfogadta. a prostitúció és az abortusz dekriminalizálása. de a legtöbb igény már az 1970-es években valóra vált. Az ágyban többnyire 90 . s megértést igényeltek a házasságkötés előtti és házasságon kívüli szex. A vallási tolerancia nyomán Hollandia 1970 után az erotikus tolerancia országa lett. Ez a populáris médiában be is következett. a feminizmus második hulláma. Nemi életüket a hollandok néhány partnerre korlátozták és továbbra is hittek a monogámiában. amikor a hollandok tolerálni kezdték pl. amit az egyházak és a törvények tiltottak. a demokrácia követelése. a pornográfia. a Szexuális Reform Holland Társaságának elnöke fogalmazta meg. mert már viszonylag liberális szex-törvényei voltak az angolszász és a németnyelvű országokhoz képest. A szerelmet a szexuális élvezet előfeltételének tartották. de a legtöbb ilyen műtét a jogi szankciók igénybe vétele nélkül történt.

A radikális szervezetek taglétszáma erősen csökkent és politikai súlyukat is elvesztették. mint a heteroszexualitásnak. holott egy szexualizált társadalomban a gyermekeknek szükségük lenne szexuális nevelésre. A melegek felvonulásai már nem vonzanak százezreket. hogy a homo. a 90-es években pedig egyre hangosabbá váltak. 2002-ben a holland parlament csaknem egyhangúlag hozott határozatával 12-ről 16 éves korra emelte a nemi élet jogának határát.nem mentek túl a közösülésen. A szexuális reformmozgalomnak tehát még sok eléretlen célja és teendője maradt. amely nem változott lényegesen az utóbbi évtizedekben. mégis csupán igen kevés holland próbálkozik az újabban megismert lehetőségekkel. Ez a hollandokat tévesen ábrázolja boldogoknak és erotikus vágyaikat szabadon kiélőknek. erős antiszexuális mozgalmak. Ezek szerintem a következők: Az első. vagy a meglevő erotikus korlátok megszüntetésének hiányzó igénye több tényezőnek köszönhető Hollandiában. Ők tiltakoztak a szomszédságukban észlelt utcai prostitúció és meleg randevúzás ellen. A média szexualizálásával a hollandok fő szexuális tevékenysége valószínűleg a maszturbáció lett. Bár nincsenek a szenvedélyes élvezeteket tabuvá tenni akaró. A 60-as és 70-es években csendes többséget alkottak. A hollandok joggal lehettek büszkék ezekre az eredményekre. legfeljebb az orális szexig (ám ritkán az anális élvezetekig). Holott rendkívül nagy a különbség a médiában ábrázolt szabadosság és a mindennapok konkrét helyzetei között. a feminizmus. s kapcsolata a szerelemmel még erősebbé vált. Ez az ideológia a szexuális forradalmat jelentéktelen változásokkal élte túl.. s emlékszünk azokra az igényekre (Zeldenrust nyomán). Negyedik tényező a szexuális ideológia. hogy Hollandiában már megtörténtek a progresszív törvény-módosítások. hogy ezek teljesülésétől még messze vagyunk. A férfiak és nők közötti szociális és erotikus egyenlőség hiánya a nemi élet általános stagnálásához vezetett. hogy ők már elérték az erotikus kultúra lehetőségeinek maximumát. A holland társadalom keveset tesz a szexuális kultúra fejlődéséért. Csökkent azok száma. A szexuális radikalizmus hiánya. A régebben általánosan elfogadott. a melegek és leszbikusok emancipációja a hatvanas évek óta elhitették a hollandokkal. a toleráns attitűdök és a többnyire titkolt vágyak közötti diszkrepanciává. Harmadik tényező. A szexualitás továbbra is „természetes”. egy progresszív kisebbség terméke. A büntető és polgári jog terén meglevő diszkriminációkat 1993-ban eltörölte az egyenlő jogok törvénye és az azonos neműek házasságát lehetővé tevő 2001-es törvény. A szexuális reformok. mint más nyugati országokban. A második tényező a média szexualizálásával kapcsolatos. ha figyelembe vesszük a tényleges helyzetet. 91 . A legtöbb holland szerint a médiának vissza kellene fogni a szexuális képzeletet. akik prostituáltakkal vagy homoszexuálisokkal igényeltek kapcsolatot. A gyermekek „ártatlanságának” romantikus ideája megerősödött. Ám. szerződésszerű házasságokkal szemben a szerelem vált a házasság és a szex legfőbb alapjává. A konkrét és gyakorlati célok eltűnésével a szexuális radikalizmus helyzete nagyon megnehezült.és heteroszexualitás megkülönböztetésének el kell tűnnie. holott az akceleráció folytán a gyermekek nemi érése és szexuális igényei egyre korábban kezdődnek. Céljait nem osztotta a külvárosi és vidéki népesség többsége. s ezek egy része máshol is létezik. A közönség reagálása nagyon ambivalens. s az erotikus variációknak éppoly elfogadottá kell válnia. hogy a szexuális forradalom nagyon is városi jelenség volt. a szexuális kapcsolatok sokszínűségéért. férfias magánügy maradt.. A múltban a szigorú erkölcsök és a laza gyakorlat közötti diszkrepancia most átalakult a média által mutatott és a tényleges nemi élet közötti diszkrepanciává. akkor nyilvánvaló.

extrém vágyálmait ismerteti. Más kérdés azonban. inkább csak a ráhangolódás elősegítésére használják. férfiakat kiszolgáló termékeitől. szexuálisan irányító típusú” nők ábrándozásait. A nemek erőviszonya. fiatal amerikai nőt rávett szexuális fantáziáinak közlésére. amit Friday elég sajátságosan értelmez. Friday szerint ebből a patthelyzetből fakadnak a nemek közötti sértődöttségek és konfliktusok.) Persze.26. ezek csak fantáziák. összefogással elérhetnek. hogy mennyi a realitása ennek az utópikus elképzelésnek. s ezeket sajátosságaik szerint csoportosítva. a második a leszbikus „Nők egymás közt” elképzelt játékait. mert az utóbbi évtized elbizonytalanította. és jelentősen eltér a pornóipar megszokott. orgazmusokat igénylő kapcsolatokra. (Pl. Ma még sok nő hajlamos a meghátrálásra. hogy „a nő legyen a szex kezdeményezője és irányítója”. Ez ugyanis tipikusan női pornográfia.) Az amerikai szerzőnő. az utolsó. Ám itt jön mindjárt a probléma: a férfiak nem akarnak lemondani eddigi (félig már elvesztett) hatalmukról. erotikára (mondhatnám: az orgazmus hajszolására) szűkíti le. Szerencsére Friday ismeri és megmutatja a kiutat: „Ha már egyszer a nők belekezdtek ebbe a szexuális forradalomba. minden kontroll és szűrés nélkül ismerteti. Így fest a boldogító nőuralom Nancy Friday-féle utópiája. Nagyon jellemzőek a csapongó női fantáziákat bemutató fejezetek címei. a pusztán érzéki. A kiindulópont a szexuális forradalom koncepciója. a nőmozgalom hullámvölgybe került. Az AIDS-fenyegetés és más tényezők következtében a szexuális forradalom megtorpant. Holott a szexuális forradalom lényege a nemek viszonyának társadalmi méretű átalakulása. hogy híven tükrözik a nők életében bekövetkezett változásokat.mint a már magyarul is megjelent „Női szexuális ábrándok” (1990) címűben . de ez csak egy részterület. amely megtermékenyítőleg hat és gazdagítja a saját szexuális fantáziavilágot. aminek rendezése a nemek általános erőviszonyától. s fejlesszék magukat olyan tökéletessé.) Nyíltan és egyértelműen közöljék szexuális igényeiket a férfiakkal. „szexuális forradalom” megkezdődésével (vagy megtörténtével). hogy sokan találnak köztük néhányat. a szexuális szabadság. A könyv közel 90%-át tehát tömény pornográfiának lehet tekinteni. Ezek között persze jónéhány kóros. Friday azt írja ezekről a fantáziákról. 592 old. Nancy Friday: Nők a csúcson (2004. Azért a valóság tükrében. Csak feltételezni lehet. a nők szexuális emancipációjának radikális képviselője ebben a könyvében is . patologikus fantázia is található. mert a könyv eredeti kiadása előtt. Tehát a szexben hatalmi pozíciót vindikál a nőknek. hatásuk is igen különböző az olvasóra. írott és 92 . s képesnek tartja őket a szex és a szerelem szétválasztására. esetenként szadisztikus.s nem is a legfontosabb vetülete. abnormális. fiatal nőnemzedék szexuális fantáziáinak már az az igény volt a fő mozgató rúgója. aminek az erotika csak az egyik . bár egyáltalán nem egysíkú. perverz férfi”. Az első a „hódító. hatalom-megosztása ugyan a szexuális viselkedésben is tükröződik. hogy a „férfiúi felsőbbrendűség” tévképzete semmivé foszoljon. „nem hajlandók föladni a misszionárius pózt” és mindazt az eszmei tartalmat. sőt. old. amit szerinte a nők közös erővel.” (76. S ezt összefüggésbe hozza a 60-70-es években „hirtelen beköszöntött korlátok nélküliséggel”. Mivel nagyon egyéniek.a „valóság tükrében” igyekszik bemutatni az amerikai nők újabb nemzedékének szexuális fantáziáit. hogy fejezzék is be. az ő felelősségük. három hatalmas fejezetben (több mint 500 oldalon át). s legtöbbjüket nyilván a „tulajdonosaik” sem akarják megvalósítani. amennyiben a korlátlan érzékiségre. leírt fantázia címe: „Egy nő. a harmadik pedig a „telhetetlen nők” szinte kielégíthetetlen. amit ez a póz szimbolizál. aki pedofil. Az akkori. s így ők is „igazán boldogító szexuális életet” élhessenek a csodálatos nőkkel. az 1980-as években interjúk és hirdetések révén igen sok. Konkrét könyvek.

valószínűleg egy különleges rétegét alkotjuk a népességnek” . de magasra értékeli szexuális fantáziáikat. Az a tény. Ezt maga Friday is bevallja: „Mi .a tablettás fogamzásgátlás megjelenését követően . ez még amerikai viszonylatban is túlzásnak tűnik. De azért az összegyűjtött fantáziák alapján a nőket három típusba sorolja: „irányító nők” (ők a dominánsok). hogy ez a tipizálás nem általában a nőkre érvényes. Friday könyvének első részében „Jelentés az erotikus benső világról” címmel hiányolja a nők „szexuális elszántságát”. aki a múlt század húszas éveiben hirdette meg a „szexpol” (szexuálpolitikai) mozgalmat. A HIV-járvány és a konzervatív irányzatok megerősödésének hatására a szexuális forradalomnak nevezett társadalmi változások valóban meglassúbbodtak. Pszichológiai szempontból ez akár személyiségzavarnak is tűnhet. Taylor is. az . (15.írja. A jó egy évszázada indult nőmozgalom ugyanis nem forradalmi célokkal indult. amelyek több évtized alatt bontakoznak ki. akik szerint törekvése azért zsákutca. hogy valóban a nők kezdték-e el a szexuális forradalmat. hogy „a szexuális forradalom lángját hagyták kialudni”. ha ezt sok férfi nem képes felfogni . már a 20. amelyek ma már nem annyira a bűntudat-elhárítás eszközei. (20. Bár Friday szerint a nők minden más területen lényegében kiharcolták már az egyenrangúságot. század kezdetén.inkább „szexhullámnak” és szexuális liberalizálódásnak nevezhető. vagyis forradalmi átalakulását. De egyébként is nyilvánvaló. Az erotikus ábrándozásokat „szexuális lelkületünk lenyomatainak” tartja. hol lassúbb ütemben. s ez a szexuális fantáziákra is érvényes. Nyilvánvaló. hanem csupán bizonyos reformokat próbált elérni. hiszen a fantáziálás képessége független az egyének nemétől. amit szocio-kulturális 93 . hanem legfeljebb a fantáziáikat megosztók szűk csoportjára.a közreműködők és jómagam . vagyis „átesnek a ló túlsó oldalára”: alárendelődés helyett dominálni akarnak. hol gyorsabb. hogy nem túlzás ezt a réteget „szex-mániásoknak” hívni. nemhogy magyar viszonylatban. hogy az amerikai feministák közül többen (N. Friday azonban csak olyan pszichológusokkal-pszichiáterekkel találkozott. mert a nőknek nincsenek szexuális fantáziáik. de semmiképpen sem jelenti a nemek viszonyának társadalmi méretű.íratlan szerződéses viszonyától függ. Egyébként a magyar köztudatban is inkább ez utóbbi terjedt el. old. a „nők . de azért nem szűntek meg. hogy ezek a feministák csökkentértékűségi komplexusukat túlkompenzálják.) Lehet. A szexuális reformokat meghirdetők között is jócskán találunk férfi szexológusokat. Valójában persze ezek az egész személyiség „lenyomatai” és jellemzői. Friday hangsúlyozza. Egy részterület rendezésének erőltetése (méghozzá az eddigi hatalmi viszonyok visszájára fordításával) szűklátókörűségnek tűnik.és idősebb nemzedéket. A szexuális forradalom koncepciója elsősorban egy férfi. aki érdekes könyvet írt a nemek „ellentétének” feloldásáról) a férfiuralmat nőuralommal akarják felváltani. holott az előző áll közelebb a valósághoz. Forradalom helyett különben is inkább csak reform-folyamatokról lehet szó. Ami az említett időszakban történt. mint a nőket (még akkor is. hogy könyve nem tudományos értekezés.nőkkel” (vagyis leszbikusok) és a „szexuálisan telhetetlen nők” (vagyis a „nimfománok”). mint inkább a harag és a felülkerekedési vágy megnyilvánulásai.bár ugyanez sok nőről is elmondható). Sok múlik természetesen a motíváción és a gyakorláson. s több könyvében fejtette ki a szexuális forradalom szükségességét. Nancy Friday azzal vádolja a közép. mint ami már megtörtént a 60-as és 70-es években. azt mutatja. némileg háttérbe szorultak (amit mutat például az intézményes szexuális neveléssel szembeni erős ellenállás). Ami persze alaptalan. hogy a szexuális forradalom legalább annyira érinti és érdekli a férfiakat. old. Friday mellett például Patricia H. Wilhelm Reich nevéhez fűződik. Megkérdőjelezhető az is.) Máshol viszont úgy ír erről a forradalomról.

bár ehhez jobban megválogatott. Előfordulhat (ahogy pl. mind azon kívül. ettől eltérő modell fog megjelenni. S e tanulságokat érdemes lenne széles körben megvitatni. 2. öt évre köthető házasságok iránt. Ahogyan S. a politika. Ma már senki sem sajnálja vagy nézi le azokat. hogy egy nőnek nem szabad két gyermeknél többet szülnie.. mint az üzlet. a hagyományos házasságmodell mellett egyre több. 588-591 p. az érzelmeken és az egyéni összeillésen alapult.R.” (22. Dorsey Pr.tényezők erősen befolyásolnak. Bell. De abban is van igazság. vagyis bárki lehet „férfias” vagy „nőies”. feleannyi fantázia bemutatása is elég lett volna. A házastársak egyre kevésbé fogják igényelni a kizárólagosságot. hogy ti. Ebben segíthet Friday könyve is. Keller: Does the Family Have a Future? (1973. 5. A múltban feltételezték. De nemcsak a házasságkötés. 4. Az utóbbi évtizedek szexhulláma (pornóképek. amely gyermekek hiányában nem válik családdá. hogy a házasság a szerelmen alapul és ez biztosítja fennmaradását. konvencionálisabb szabályok és a szociális kontroll hiányában a házasság egyre problematikusabb lesz. a család szociális jelentősége egyre csökken. hogy a házastársak érzelmileg és szexuálisan egyre engedékenyebbek lesznek. mint a többi 500 oldal. Warner) című könyvében írta: még intakt családokban születtünk. már alig igényel szociális gondoskodást vagy felügyeletet. hogy a nők is legyenek pszichoszexuálisan érettek. a tudomány és a művészetek. Egyre több nő pedig azért késlelteti a gyermekvállalást. Ám a házasság intézménye többnyire nem a szerelmen. Emellett úgy tűnik. hogy a házasság és család rendszerét valami egészen más váltja fel.) A magam részéről maximálisan egyetértek azzal. A házasságkötések száma az 1960-as évek óta folyamatosan csökken. amit Friday ír. nyugati országokban). 3. s rendelkezzenek egyéni erotikus memóriával és fantáziával. szex-reklámok stb.: A házasság és a család jövője (Marriage and Family Interaction. Végeredményben tehát megállapítható. Whitehurst (1972) szerint a régebbi. A múltban az egyént legnagyobbrészt a család segítette céljainak elérésében. R. mint kizárólagos tulajdonlást.) Úgy tűnik. akik nem házasodtak meg. Kínában történt). A szexuális élmények sokkal változatosabbak lesznek mind a házasságon belül. hogy 1. 27. Ma már fontosabbak az olyan. old. A nemi szerep különbségei változnak és kevésbé lesznek jelentősek. De mindenképpen tanulságos az egész könyv. A gyermekvállalás csökkenését egyébként a világ túlnépesedésének veszélye is indokolja (bár nem a fejlett. Elkerülhetetlen viszont a hagyományos házasság és család jelentős változása. Bernard (1972) szerint viszont a gyermek nélküli házasságok egyre individuálisabbá és sok házaspár számára intimebbé és kielégítőbbé válnak.) valószínűleg serkentőleg hat a szexuális fantáziálásra . Mégsem indokolt annak feltételezése. ideje felszabadítani „a nők szexuális fantáziáit az elfojtás súlya alól. de már nem mindenki akar családot alapítani. Ezzel párhuzamosan növekszik az egyedül élők (singles) és az illegálisan hosszabb-rövidebb ideig együttélő párok száma. J. mert ez nehezen egyeztethető össze a nő karrier-ambícióival. Ebből gyakran keletkeztek problémák. a feszültségek és a féltékenység forrását már az igazi barátság akadályának látják. mert a házasság sok egyéni igényt nem elégített ki. hanem inkább a gazdasági szükségszerűségen. A felnőttek életében csökken a házas94 . A férfiak egyre kevésbé akarnak gazdasági és szociális felelősséget vállalni önmaguk mellett még 2-3 családtagért. pl. családon kívüli területek. 1975. Egy olyan házasság pedig. hanem a gyermekvállalás is sokat vesztett korábbi jelentőségéből.bár a telítődés hatásával is számolni kell. A nők számára a háztartás túl szűknek tűnhet ambícióik és hatalomigényük kielégítésére. Számomra a könyv első 80-90 „bevezető” oldala többet ért. A monogám házasságot egyesek. Egyre többen érdeklődnek a meghatározott időre.

Végeken Al. E. MAPET. (1998.) Szilágyi V.: Le mariage dans les civilisations anciennes. V.és milyen alternatívái vannak? 6. Sh. In: Kerschner (Hg. N. Hogyan alakult ki a prostitúció? 5. N. A szexuális devianciák megítélése hogyan változott a történelemben? 8. a házasság tehát függetlenedik a szülői szereptől. E. S végül 6. időleges kapcsolatuk lesz.) Francoeur. & A. Hogyan alakult ki a patriarchalizmus? 4. I. Hogyan alakult ki történelmileg az ember szerelmi képessége? 7. Mi jellemezte az „ősemberek” hordáinak szexuális viselkedését? 3. Milyen hasonlóságok és különbségek vannak a primáták szexuális viselkedésében . Sz.: A gyermeklét antropológiája. A házasság típusai és funkcióváltozásai? 95 .és mivel magyarázhatók ezek? 2. Michel) Kon.) Haeberle.T. (1985. Prentice-Hall) Hite.): The Future of Sexual Relations. (2000. Könyvklub) Ellenőrző kérdések 1. Kossuth K. (szerk. A.) Doucet-Bon. (1974. csak akkor vállalnak gyermeket és annyit. (1978. helyette többféle..ság szerepe.: Das Patriarchat.: A nők szexuális életéről. W.: A házasság jövője. Mi jellemzi a patriarchális monogámiát . Osiris K. (2004.: A szexualitás lélektana. amennyit tényleg akarnak. R. (1981.szexológia. de Gruyter) McLaren. században (2002.): A szexuális élet enciklopédiája (É. Mit kell tudni a „szexuális forradalomról”? 9. (eds.: Die Sexualität des Menschen.J. Minerva K.: Szexualitás a 20.K.n. Animula & Magánéleti kultúra Alapítvány) Borneman. (1975. Újságüzem) Buda B.: Kultúra . M. I.): Hair. Ajánlott irodalom Kluge.

s ez egész viselkedését messzemenően befolyásolja. az nem sokkal több. s hogyan alakul ez a viselkedés az ontogenezis folyamán? Ezek tisztázása azért fontos. ösztönredukció következett be. s aztán fajtársai közé visszaengedve megfigyelik viselkedését. az 96 . Ez egyértelműen mutatja. biológiai programozásból. „Kaspar-Hauser-Kísérletek”. s a pszichoanalízis megteremtője. 1. hogy már az emberszabású majmok viselkedése sem teljesen biológiailag programozott. alapvető beállítottságát. a szociálpszichológia és párkapcsolati dinamika. szerepviselkedését. közben megfigyelve viselkedésüket. továbbá erotikus és fajfenntartó viselkedését. néhány más. A kezdeti és legegyszerűbb válasz erre az volt. a fajtársakra jellemző viselkedésre (pl. s így a szexuális viselkedés sem érthető meg pusztán az embernél is feltételezett ösztönök alapján. ahonnan az állatoké. Bizonyítékát jelentik az ún. Bármely egyén mélyebb megismeréséhez és megértéséhez tehát ismernünk szükséges az illető szexuális identitását. vagy külső kulcsingerek váltanak ki. Az egyik leghíresebb ilyen kísérlet H. Sigmund Freud is kidolgozta a magáét (mint azt később látni fogjuk). Ilyen reflexek például a lélegzés. vagyis velünk született. A később fajtársaik közé visszaengedett majmok viselkedése azonban feltűnően különbözött a többiektől: sem a náluk szokásos szexuális viselkedésre. hogy honnan erednek az ember sokféle szexuális viselkedésében megnyilvánuló képességei.az ember születésénél fogva nemi lény. amelyeket belső. Az utóbbi évtizedek szexológiai és szexuálpszichológiai kutatásai ezekről igen sok adatot halmoztak fel. mint amennyire természeti lény. rész: A szexuális viselkedés ontogenezise Az emberi faj szexuális viselkedésének történelmi áttekintése után áttérhetünk az egyének szexualitásának pszichológiai vizsgálatára: milyen külső és belső feltételei vannak az egyéni szexuális viselkedésnek. tehát ösztönös volt. Harlow amerikai kutató nevéhez fűződik. az emberszabású majmoknál is megfigyelhető. Mindezeket a tényezőket megközelíthetjük többek közt a személyiség. hogy ugyanonnan. mint az állatoknál. Evolúciója során az állati létből örökölt viselkedés-mechanizmusai fellazultak. Eszerint az ember szexuális viselkedése ugyanúgy ösztönös lenne. s ami maradt belőlük. Az ösztönös programok szétesése Az átfogó viselkedésprogramok tehát az emberré válás folyamán szétestek. sem más. mint néhány alapvető reflex és viselkedési készség. század folyamán az ösztönelméletek. Megjelentek tehát a 19. a nyelés. Egy szőrös „drót-anya” jelenlétében a kis majmok kapaszkodási reflexe velük születettnek tűnt. Az egyének szexuális képességeinek eredete A legfontosabb. feltétlen reflexhez hasonlóan. Ez a folyamat már legközelebbi állatrokonainknál. s a megmaradt ösztöntöredékek beolvadtak a tanult viselkedésbe.mint azt már a Bevezetésben láttuk . anyaszerepre) nem voltak képesek. aki újszülött majmokat választott el anyjuktól és más fajtársaiktól.és fejlődéspszichológia. mert . s különböző feltételek között táplálta őket.F. Az ember ugyanis sokkal inkább kultúrlény.2. amelyek egyik válfajában egy emlősállatot születésétől kezdve izoláltan nevelnek fel. hanem a körülményektől függően alakul. Hamarosan kiderült azonban. s még ma is vitatott kérdések közé tartozik. hogy az emberi viselkedés általában. vagy a szexuális devianciák. orientációs és funkciózavarok szempontjából.

a kisgyermek szopási igényének kielégítése ujjszopással. a körülmények alakulása. Az emberi újszülött „fiziológiai koraszülött”. semlegesíteni vagy átalakítani ezeket a vele született viselkedési készségeket. Ennélfogva. ha arra a szervezet fejlődése. Vele született adottsága. ha nem éhes. szimbolikus vagy pótkielégülésekkel is beéri. Ilyen kulcsingerek az embernél nem csak az éhség és szomjúság. érése során alkalmassá válik. sőt. Maler-Sieber (1982) szerint az embernél is kimutatható a bizonyos kulcsingerekre előprogramozott módon történő reagálás készsége. kérlelés vagy köszöntés stb.) A belső szükségletek és a kielégítésükre törekvés a gyermeknél (sőt. hogy az életfontosságú kulcsingerekre kereső odafordulással (appetenciával).) így válnak kulcsingerekké. biztonságos hely igénye. amellyel más emlősállatok már születésükkor rendelkeznek. ha igényét az adott körülmények között nem elégítheti ki. pontosabban idegrendszeri alapokon nyugszik. spontán mimikája és gesztikulációja. a salakanyagok ürítése. ugyanis a fejlődésnek vannak „érzékeny szakaszai”. vagy biztonságának megóvására törekedjen. hanem az ontogenezis során változik. alkalmazkodásra és késleltetésre képes. hogy mikor. hanem csak akkor működik. vagyis az a készségünk. de az ösztönös elemek nagyon hamar módosulnak a külső hatások következtében. vagyis alapvető szükségleteinek kielégítésére. az összehasonlító viselkedéskutatás egyik megalapítója szerint az appetencián alapuló viselkedés eredetileg ugyan ösztönös. amelyekre a fejlődő gyermek részben vele született. Tény. Ennélfogva nem mindig a születéstől fogva jelentkezik. hogy egy apró kis lényt. „imprinting” jelensége. bár nem egyszer s mindenkorra adott. A szociális jelzések (pl. amelyet bizonyos belső vagy külső impulzusok váltanak ki és koordinált mozgások sorozatában nyilvánul meg. hanem a társkapcsolat alakításának szociális igénye is. neves viselkedéskutató. s azt. egy éves korára éri el azt a fejlettségi szintet. mind az embernél különböző mértékű. mert csak kb. egy védtelen és esetlen fiókát megsimogassunk és védelemben részesítsünk. hogy az ember fejlődése során megtanulhatja ellensúlyozni. G. amit Konrad Lorenz figyelt meg állatkísérletei során. Ennek mikéntjét azonban jelentősen befolyásolja a tanulás. amely motiváló tényezőként befolyásolja aktivitását. hogy az újszülött viselkedése még sokkal inkább ösztönös jellegű. Kulcsingerek és tanulási készség Egy másik. s mind az állatoknál. ha valaki föléje hajol.újszülött kapaszkodási reflexe. Ez az ún. Például már a 2-3 hónapos csecsemő is barátságosan mosolyog. amelyekkel bizonyos szükségleteit jelzi stb. akkor nyugtalanná válik és keresni kezdi a belső igény kielégítésének lehetőségét. Az ösztönös viselkedés részben neurohormonálisan irányított. sírása. amelyekhez megtanul alkalmazkodni. Hozzáteszi azonban. amelyekben az akkori tapasztalatok és élmények mélyen bevésődnek és rögzülnek. akkor is. s valójában minden nevelés ezt célozza. de az embernél rugalmas. Az embernél különösen az első életév igen érzékeny szakasza a 97 . A velünk született viselkedés-kiváltó mechanizmusok szerinte nem lebecsülendő szerepet játszanak a szexuális viselkedésben és sokféle társas viselkedésben is. gyakran a felnőttnél is) tudattalanul történik. vagy elutasító averzióval reagáljon. mire van elemi igénye. Nikolaas Tinbergen (1976) szerint az ösztön olyan hierarchikusan szerveződött idegrendszeri mechanizmus. részben tanult módon reagál. A tanulási készség természetesen biológiai. minthogy központi idegrendszeri izgalmi állapotból ered. nevetés vagy sírás. Éspedig nem egyenletesen. vagy az alvásszükséglet és a megfelelő hőmérsékletű. (Ilyen pl. A viselkedéskutatók szerint az emberben is működik egy „belső óra”. Wallace Craig. részben pedig külső ingerek váltják ki. Egy másik kulcsinger a Konrad Lorenz etológus által az 1940-es években felfedezett „Kindchenschema”. Életben maradása ezért az anyai (jellegű) gondozástól függ.

2001) az emberi pszichikumot is evolúciós törvényszerűségek irányítják. hogy a korai depriváció. az utóbbi évtizedekben viszont tisztázódott.pszichikus fejlődésnek. Végeredményben tehát a szexuális képességeink eredetüket tekintve nem különböznek más képességeinktől. Pléh Cs. A 20. század középső évtizedeinek az állati viselkedést tanulmányozó kutatásai kulcskérdésnek tekintették az állatok és emberek viselkedésmintáinak hasonlóságát. mert elégedettségérzetet kelt. elmúlásuk pedig a csökkenését. előnyös vagy veszélyes helyzetekre irányul. hanem a szexuális vonzalom és a szerelem megjelenése is. az oxitocin. szociobiológia is. amelynek egyik fő vonala éppen a pszichoszexuális fejlődés. Hasonló célokat követett később az ún. például a párválasztást az állatok hasonló aktusával tette egyenlővé. hanem a nemek viszonyával kapcsolatos és a fajfenntartási-családtervezési képességeket is. Csak fokozatosan tudja meg pszichoszexuális fejlődése során -. hogy az megfeleljen a 98 . így súlyos kihatásai lehetnek annak. hogy milyen viselkedések számítanak „szexuálisnak”. hogy az említett hormonok intenzív termelődése 30 hónapon belül leáll. A szexuális viselkedés képessége mindhárom vonatkozásban a szociális környezettel kölcsönhatásban alakul. hogy az emberi élet során szerzett készségek felhasználása „genetikai szabályozás” alatt állna. René A. Spitz és John Bowlby (1951) vizsgálataiból tudjuk. hacsak meg nem jelenik egy új hormon. Ezeket Freud nyomán sokáig velünk születettnek. s jórészt tudattalanul működnek. környezeti hatások mobilizálják. A szociális „szkriptek” szerepe A kisgyermeknek eleinte fogalma sincs a szexualitásról. amely az új kulcsingerekre. Szexuális képességeken természetesen nemcsak az erotikus képességeket értjük. A negatív élmény imprintingszerűen bevésődik. s ezekből mikor. amelyek a központi idegrendszer pszichikus mechanizmusainak irányítása alatt állnak. A szexuális képességek fejlődése szorosan összefügg más. mennyit. Így eredetileg a párválasztás is elsődlegesen a faj fennmaradását. Ezek az irányzatok inspirálták az evolúciós pszichológiát. a csecsemő tartós elszakítása állandó gondozójától „hospitalizálódáshoz”. Ez természetesen a szexuális kíváncsiságra is érvényes. pl. hasonlóan a beszédképességhez (amelynek szintén csak a lehetősége születik velünk. s ezektől nem csak a tesztoszteron nevű androgén (férfihormon) termelődése függne. A genetikailag adott lehetőségeket többé vagy kevésbé a külső. tehát ma is biológiai alapokon történik. azaz ösztönösnek tartották. Valójában persze nem a hormonok váltják ki a szerelmet vagy a nemi vágyat. hogy tanult és beidegződött (sztereotip) mechanizmusok. így a szerelem véget ér. Holott a tanulás és így a fejlődés egyik fő motívuma a kíváncsiság. amit gyakran „boldogsághormonnak” neveznek. amely pusztán biológiai tényezőkkel próbálta magyarázni az emberi viselkedést. amely szerint (lásd pl. hanem ez utóbbiak szociális ingerei váltják ki bizonyos hormonok szintjének növekedését. Ilyen alapon már a „szerelem biokémiájáról” beszélnek: a gének működése nyomán az emberi agyban változóan alakul a dopamin és a szerotonin mennyisége. Állatkísérletekből nem indokolt közvetlenül arra következtetni. különböző ritmusban és irányban. a személyiségfejlődés súlyos károsodásához vezet. hogyan és kivel szabad megvalósítania. az egyén számára fontos. de hogy milyen nyelvet és mennyire sajátítunk el. az egész személyiség fejlődésével. Eszerint a genetikai szabályozás a viselkedés meghatározója. amely így a pszichoszexuális fejlődés legfőbb motiválója. „túlélését” szolgálta. az már a kulcsingerektől és fejlesztő hatásoktól függ). s a gyermekben „ősbizalom” helyett bizalmatlanságot és közömbösséget alakít ki. A szerelem elmúlását azzal magyarázzák. ha nem kapja meg a fejlődéséhez szükséges kulcsingereket. Mindegyik esetben viselkedési képességekről van szó. főként szociális képességekkel.

hogy az elvárt viselkedésmódokat összehasonlítsák és értékeljék . Ez mindenfajta viselkedésre. Mindezek vizsgálata (vagyis a szexológia) maga is kulturálisan és történelmileg meghatározott. 2. viszonyítási személyek (szülők. A szexuális identitás és a nemi szerep (Gender role) Az újszülöttek ugyan általában rendelkeznek nemiségük egyértelmű jeleivel. de egy ideig önmagáról is harmadik személyben beszél.szerencse) alapon. a média stb. mit mondjanak az adott szerepben. Csak a beszédtanulás során kezd tudatosodni. ebből E. „forgatókönyvek” szerint történik. 2. Ugyanígy változik annak módja. Ezzel párhuzamosan kialakul az ún. vagy ellenkezőleg. ahogyan a nemi szerepviselkedést. Simon.ami kognitív és emocionális teljesítmény. átvitt értelemben előírt viselkedést. vagy lánynak születtek. 4. 3.akarva-akaratlanul . Az emberi szexuális viselkedés kultúránként és korszakonként is változó.csak később. A probléma abból adódik. hogyan viselkedjenek. Ez ugyanis feltételezi. hogy van keze és lába. vagyis annak (eleinte homályos) tudata. Így kezdetben még nem tudnak különbséget tenni önmaguk és a gondozójuk (s általában a külvilág) között. Persze nem könyvből. hanem mások példája nyomán. az erotikus és a fajfenntartó viselkedést egymással összekapcsolják. ezzel jelezve. s milyen következményekkel járhat az ettől való eltérés. s többnyire kevés segítséget kapnak a szkriptek közötti választáshoz. „testvázlat”. ám természetesen nem tudják magukról. normákat. 1973) „szkriptezésnek” vagy „szkriptezett viselkedésnek” nevezték. s ezeket tetszés szerint tudja mozgatni. Csak három éves kor körül jelenik meg 99 . az egyház. A szkriptezés második szintje a kiválasztott és elfogadott szkript összeegyeztetése az egyén számára fontos. s ezek gyakran elég eltérő. így a szexuális viselkedésre is érvényes. ugyanúgy mindenki . szerepmintával találkozik. hogy fiúnak. Egy harmadik szintnek tekinthető az egyéni szkriptek egyeztetése az adott társadalom kulturális szkriptjeivel. Haeberle (2004) szerint néhány fontos következtetés adódik: 1. Ahogy a színészeknek meg kell tanulniuk. írást jelent. hanem más tudományokhoz hasonlóan. hogy szerep-előírások. sőt ellentmondásos viselkedési modelleket nyújtanak: mást mond a szülő.számára kijelölt nemi szerepnek. Ennélfogva természetesen a szexuálpszichológia sem tarthat igényt örökérvényű igazságok megállapítására. J. viselkedési elvárásaival. jogszerűnek és egészségesnek számítanak. Így nem mindig képesek a számukra legmegfelelőbb szkripteket megtalálni és azok szerint viselkedni. hogy az egyén szexuális viselkedési normái erkölcsösnek. A szexuális szkripteknek ez a sokfélesége különösen a felnőttkor elérése előtt megnehezíti a fiatalok eligazodását. Ezt a folyamatot szexuálszociológusok (pl. Ennek megfelelően változik a szexuális viselkedés jelentése és értelmezése is. állandóan továbbfejlődik. Gagnon és W.H. amelyektől függ. Minthogy a társadalom különböző rétegei kulturálisan és történelmileg is változóak. barátok. Az anya-gyermek kapcsolat az első egy-két életévben szimbiotikus jellegű. hogy a megszólításnál hallott név rá vonatkozik. az iskola.J. a barátok és partnerek. vagy „trial and error” (próba . szabályokat. hogyan kell viselkednie egy adott helyzetben. környezeti hatások folytán alakul ki bennük. partnerek) szkriptjeivel. Ebben az „autista jellegű ősállapotban” tűnnek fel aztán egy éven belül önmaga és a külvilág megkülönböztetésének első élményei.megtanulja. A nemi azonosságtudat . A „script” latin szó.az éntudattal együtt . Ez már interperszonális folyamat. hogy mindenki sokféle szkripttel.

Eleinte ugyan nem tud mit kezdeni ezzel. s csak 6%-uk szeretett volna inkább lány lenni. amikor a nemek testi különbségeit. ezért egyre inkább vele kezd azonosulni. Később pedig a választási lehetőségek szélesedésével az eredetileg kényszeredetten. s így vetélytársa lesz apjának. hiszen a nevével együtt a gyermek rendszerint azt is hallja. s egyfajta belső szabályozóvá válik: a gyermek könnyebben azonosul a vele azonos neműekkel. mert a fiúszerepet előnyösebbnek tartják különböző okokból (ami egy patriarchális társadalomban érthetőnek tűnik). hogy a biológiai nem elfogadása nem automatikus és nem mindig teljes.) A biológiai nem elfogadása Az azonos nemhez tartozás tehát a viselkedést alapvetően befolyásolja. Dannhauer kísérletei során megkérdezett 8-10 éves gyermekeket (154 fiút és ugyanannyi lányt). Az időpont attól (is) függ. Többek közt utánozni próbálja az apjának az anyjához való viszonyát. Dannhauer (1973) szerint a nemi azonosulás összekapcsolódik a nemekre jellemző viselkedési sztereotípiák átvételével is. hanem az apjával azonos nemű. Az éntudattól szinte elválaszthatatlan a nemi hovatartozás tudata. mint a vele azonos nemű felnőtt. amit Freud „Ödipusz-konfliktusként” írt le. s rendszerint csak az iskolába kerüléssel veszti el jelentőségét. hogy vannak fiúk. s ezek közül őt az egyikbe sorolják. s vele együtt az önállóság és birtoklás igénye (valamint a „dackorszak”). s öntudatlanul utánozni kezdi. mikor nyílik lehetősége összehasonlítani a saját. miért? A fiúk 92%-a saját nemét választotta. hajviselet stb. önkénytelenül követni kezdi a számára fontos. félig-meddig elfogadott nemi azonosulás és 100 . meg a bácsik. Ez nagyjából az óvodáskorban szokott megtörténni. A lányok 14%-a viszont inkább fiú szeretett volna lenni. A gyermek tehát nemcsak a saját biológiai nemével. Az ilyen adatok mindenesetre azt mutatják. hogy bizonyos külső jelek (ruházkodás. ami valóban gyakran előfordul (bár nem törvényszerű!). csak fokozatosan. birtokolni akarja. Változást idéz elő például a szülőkhöz való viszonyban annak felismerése. hogy a lányok azért választanák jóval nagyobb arányban a másik nemet. meg a nénik ugyanahhoz a nemhez tartoznak). A nemi azonosság tudata akkor válik teljessé. (Erre később visszatérünk. hogy felnőve olyan lesz. hanem a személyiségfejlődés érzelmi megalapozása szempontjából is jelentős. s minthogy számára még mindig létfontosságú az anyja. meg lányok. vagy lányok szeretnének lenni. hogy a gyermek melyik szülővel azonos nemű. értékelő viszony a saját és a másik nemhez. Amint a gyermek megérti. H. illetőleg kislány. A válaszok indoklásából kitűnt. azonos nemű felnőtt(ek) példáját. hogy ő kisfiú. az apja példáját követve is együtt akar vele aludni. A nemi azonosságtudat kialakulásával azonban a kisfiú észreveszi. A csecsemőkori szimbiózis időszakában ugyanis még mindkét nemű gyermek a vele legszorosabb kapcsolatot tartó gondozóval (rendszerint az anyával) azonosul. hogy inkább fiúk. hanem a neki szánt nemi szereppel is identifikálódik. s ennek folytán önkénytelenül utánozza őket. A következő lépés. A szexuális identitás kialakulása azonban nem csak kognitív folyamat. De eközben megfigyeli a másneműeket is és már kisgyermek korában kialakul benne egy pozitív vagy negatív. vagy a „doktorjátékok” is. Ezzel pedig megkezdi saját nemi szerepének tanulását. meztelen testét másokéval (mindkét nemből). s ha igen. Erre jó alkalmat teremtenek például az otthoni fürdőzések. hogy ő nem az anyjával. illetőleg a bácsikat és néniket (bár eleinte nem világos számára. hogy a fiúk.) alapján meg tudja különböztetni a fiúkat és lányokat. vagyis a szexuális identifikáció. a lányok. a másik nemről is hallva ért meg annyit. mindenekelőtt a nemi szerveik eltérő jellegét is megismeri.határozottabban az „én” fogalma és az én-tudat élménye. még a kisiskolás korban sem. Ez az.

akkor ez szexuálpszichológiai szempontból a nemi szerepek átvételét is jelenti. Allport (1980) szerint „a szerep a szociális életben való részvétel egyik strukturált formája. vagyis a szexuális identitásnak.szerep problematikussá válhat és akár fel is cserélődhet. a társas viselkedésben.” (201. felnőtt nők 25. hanem valamelyik nem belső elfogadása. Dannhauer emlékeztet Hofstätter (1951) vizsgálatára.) Közkeletű példaként említi. Ezt a kettőt már csak azért is érdemes megkülönböztetnünk. amit a társadalom egy adott csoport-pozíciót elfoglaló egyéntől elvár. azonos nemű szülővel). Hogyan nyilvánul meg kifelé. G. hogy valaki a férfi. vagyis a szexuális identifikáció pszichés élménye. Haeberle (1984) szerint a nemi szerep vizsgálatának két fő szempontja: 1. s már öngyilkosságra is gondolt emiatt. hogy a nemi azonosulás és a nemi szerep szorosan összefügg. mert a férfi vagy női szerepet teljes és tartós azonosulás nélkül is „meg lehet játszani”. azt nem csak a testi tulajdonságok és a rá kényszerített nemi szerep dönti el. Így meg is nősülhetett (bár nemzésre képtelen maradt). a fordítottja azonban sokkal kevésbé sikerülhet. A nemi szerep átvételét főleg 3 körülmény nehezítheti: 1. Hogy valaki férfinek. támogassa az anyát és törődjön gyermekeivel. hogy miért nem menstruál. Ha az identifikációval szociális leértékelést is át kell vennie. ahol az anya és lánya csak másodrendű szerepet játszhat. amit a gyermek gyakran már az olyan családban észlel.. 3. egy utóvizsgálat kiderítette. Ha a szocializáció lényege a különböző társadalmi pozíciók.. identitások és a hozzájuk kapcsolódó szerepek elfogadása és gyakorlása. vagy nőnek érzi magát. vagy a női nemhez tartozik. mint mindaz. 2. amelyben az egypetéjű fiúikrek egyikének röviddel a születés után helyrehozhatatlanul megcsonkult (műhiba következtében) a nemi szerve.. Az adott nemmel való teljes azonosulás és a nemi szerep-viselkedés nem kizárólag szociális konstrukció. női hormonokkal is igyekeztek elősegíteni nőies szerepviselkedését. A gyermekkori nemi szerepválasztások indoklása Dannhauer szerint hagyományos sztereotípiákat és előítéleteket tükröz. hogy sohasem fogadta el a női szerepet. Ha nem tudja elfogadni azonosulási csoportjának viselkedését. old. míg a férfiaknak csupán 3.J. bár jelentős mértékben az. Később azonban.W. a megkérdezett. s őket utánozza. vagyis pusztán környezeti hatásokon alapul. biztosítsa családja megélhetését. hogy munkájával pénzt keressen. s ennek megfelelően a nemi szerep (gender role) nem feltétlenül állandó és ambivalencia-mentes. A szakirodalom azonban sokáig vitatott egy érdekes esetet. milyen a belső átélése annak. amely szerint arra a kérdésre: „Ha újra születhetne.3%-a szeretne nő lenni. Ha konfliktusba kerül a számára fontos azonos neműekkel (pl. és 2. amelyeket a gyermekek többnyire kritikátlanul átvesznek a felnőttektől. ezért az orvosok a szülőkkel egyetértésben lánynak nyilvánították. hogy fiúnak született.2%-a inkább a férfi létet választaná. és műtétekkel. E. vagy nőies énképhez alakítani. bár próbálták elhitetni vele. a médiából vagy egymástól. hogy mindkettő „szociális konstrukció”. majd ezt fokozatosan más azonos neműekre is kiterjeszti. inkább nő vagy férfi szeretne lenni?”. Ez összefügghet a nemek közti hierarchiával. 2. nem más. A szexuális identifikáció (gender identity) tehát lehet felszínes. hogy a nyugati társadalomban az apától elvárják. Az anya szerepe másféle kötelességeket és feladatokat 101 . Az esetből kétféle következtetés vonható le: 1. részleges vagy ideiglenes is. A szexuális identifikáció során a gyermek először a vele azonos nemű családtagokkal azonosul. Ma már műtétek útján lehetséges a testet a férfias. Ezért elárulták neki. s egy új orvosteam műtétek útján péniszpótlékot is kialakított nála. Emiatt úgy tűnt. Az adott nemhez tartozás azonban konfliktusokhoz is vezethet. A „gender” mint szociális konstrukció Az eddigiek alapján nyilvánvalónak tűnik. ahogyan azt például a színészek teszik.

ezen belül a „women’s studies” és a „men’s studies”. amely mutatja a szerepvállalások megvalósulásának mértékét. A lánygyermektől elvárják. testdíszeinek és modorának átvételével hozzájuk tartozónak látszani. hanem inkább konstruktív lázadásnak tartják a merev és represszív elvárások ellen. hanem a nőket is szeretik.. Mindenesetre az utóbbi évtizedekben a nyugati világban szinte divatba jöttek az eltérések. A transzvesztita élvezi ezt a látszatot. A biológiai nem („sex”) szerint elvárt nemi szereptől (gender role) való. Az eltérések hozzávetőleg 3 szinten jelentkeznek. amelyet a család szociális rendszerének nevezünk. akit hivatása erősen lefoglal. A nemi szerepnormáktól eltérők között sincs egyetértés az okokat illetően. a szerepfelfogás. Sokan a homoszexuális viselkedést is eltérésnek tartják az elvárt nemi szereptől. hanem inkább a különböző. tudományosan megalapozott érvek között folyik.” (203. hogy tanulja meg a háztartás csínját-bínját. sokan nemhogy betegségnek nem tekintik. a szerepteljesítmény. a harmadikon pedig a transszexuálisokat.J. A legenyhébb szinten a „férfias nőket” és a „nőies férfiakat” találjuk. a „gender studies”.. old. akkor „fetisiszta transzvesztizmusról” illetve „transzvesztofiliáról” van szó (ami a „parafiliák” egyik válfaja). „beleértve azt is. ugyanakkor azonban modellek is. amelyeket az adott kultúra a különböző pozíciók képviselői számára előír. Ha ez szexuális izgalmat is kelt benne. devianciák a hagyományos nemi szerepviselkedéstől. A második szinten például a transzvesztitákat. hogy „a férfiak és nők számára megszabott nemi szerepek gyakorlatilag valamennyi kultúrában különösen szigorúak. hogy melyik és mennyiben tekinthető betegségnek. 2. mint fiútestvére. de aránytalanul több a férfi transzvesztita. Külön tudomány alakult ki ezek vizsgálatára.jelent.” (202. Ez a vita E. közben megtanulja az apa. hogy ez csak látszat. s ezeket ma már többnyire nem rejtegetik. s ugyanígy a gyermeké is. Az adott társadalomban általánosan. másrészt belső.) Fontos azonban a „szerep” négy jelentésének megkülönböztetése is. nem ritkán nehézségekkel találja szemközt magát. 102 . s a másik nem hajviseletének. A fiúgyermektől elvárják. ugyanakkor pontosan tudni. Ennek egyrészt külső. A szerepelvárások. hogy „fiúsan viselkedjen. vagy többé-kevésbé elfogadott nemi szerepnormáktól sokféleképpen lehet eltérni. s van-e valamilyen biológiai okuk. Haeberle és mások szerint nem a különböző. (Ez a folyóirat az interneten is elérhető. 3. az anya és a testvérek szerepét is. vagy épp ellentétes erkölcsi értékrendszerek között. ők nemcsak a női ruhákat. szubjektív okai lehetnek. Ezek saját szerepének megfordítottjai. A különböző szemléletűek azon is vitatkoznak.) Ezek közé tartozik a transzvesztizmus: lényege egy ismétlődő igény a másik nem ruháinak viselésére. hanem bátran vállalják és védelmezik. Ezek: 1. a szerepelfogadás: az egyén viszonya a szerepével kapcsolatos elvárásokhoz és 4. Eltérések az elvárt nemi szereptől A férfias vagy nőies nemi szerepekkel kapcsolatos elvárások történelmileg változóak és szociokulturálisan viszonylagosak (ahogyan ezt a történelmi áttekintésben láttuk). s tudományos vizsgálatának eredményeit főleg egy szakfolyóiratban (The International Journal of Transgenderism) közlik. amelyeket utánozhat. ha az iskolában egy osztálytársa megtámadja. old. vagyis legtöbbször heteroszexuális beállítottságúak. ezekből áll össze az a rendszer. ha ki akarja békíteni e szerepeket. amely az egyénnek saját szerepéről alkotott képe. hogy visszaüt. objektív. tartózkodóbb. de aki ugyanakkor kisgyermekeit neveli.) Allport hangsúlyozza. különböző mértékű eltéréseket átfogóan „transzgenderizmusnak” nevezik. Elvileg mindkét nemnél előfordulhat. Szerepeink gyakran összeütközésbe kerülnek egymással. Ha a gyermek jól játssza saját szerepét. Az olyan asszony. ugyanakkor legyen szelídebb.

A fogalmat elsőként Harry Benjamin (1953) használta. Tévedés lenne ezt „vagy . mintha a másik nembe születtek volna. holott ő nőnek tartja magát. vagy csak később. 3. jogi és orvosi szankciókkal üldözték őket. Ez után következhet a hormonális kezelés. A szexuális orientáció kialakulása A férfi vagy női test iránti erotikus érdeklődést. hogy identifikálódik a másik nemmel. s ez a furcsaság csak növelte tekintélyüket. Végül sorra kerülhetnek a nem-átalakító műtétek. A kizárólag homoszexuális beállítottságúak aránya pedig egy számmal is kifejezhető (vagyis nem éri el a 10%-ot). hanem az ellenkező nem szerint öltöztetnek és nevelnek (talán. a szexológiai vizsgálatok ugyanis megállapították.Minthogy szexuális identifikációjuk összhangban áll biológiai nemükkel. indokolt megkülönböztetnünk őket a transszexuálisoktól. Németországban pedig négy-ötezerre. mert megváltozásukat és viselkedésüket mágikus erejüknek tulajdonították. hogy sor kerüljön-e nem-átalakító műtétre? Ilyenkor döntően fontos az alapos vizsgálat és a pontos diagnózis. Hasonló a helyzet a transszexuálisok jogi státusának rendezése terén. 103 . Az USA-ban például néhány éve már kb. már nehéz visszazökkenteni. tehát valójában heteroszexuális. akkor előfordulhat. Viszont közülük egyre többen már nem igényelnek nem-átalakító műtéteket vagy bármilyen orvosi beavatkozást. amelyek csak új törvények vagy rendeletek alapján adhatók ki. homoszexuálisok vagy biszexuálisok. beállítottságának. Okait illetően döntő szerepe lehet a szülői bánásmódnak. A „természeti népek” sámánjai vallási és varázsszertartásaikhoz gyakran öltöztek női ruhába. akik egyértelmű biológiai nemük ellenére a másik nemhez tartozónak érzik magukat.az első 5-6 évben . Az első szakaszban egy-két évig a választott nem ruháját hordva kell az új nemi szerepet gyakorolni. Ezért a velük kapcsolatos fő kérdés.. A másik nem ruháiba öltözés nem új jelenség. akik valamennyire mindkét nemmel képesek szexuális élvezethez és kielégüléshez jutni. mert ha pl. mert a nem-átalakítás óriási felelősséggel jár. Később egy másik tipizálás elsődleges és másodlagos transszexualizmust különböztetett meg .megszokta. (S ha ezt évek során . biológiai nemükkel. s ha nem válik be. tízezerre becsülték a transszexuálisok számát. szinte lehetetlen helyrehozni. akkor homoszexuálisnak tűnik. s a másik nemre jellemző viselkedést jutalmazzák.vagy” kérdésnek tartani. ha egy gyermeket nem a biológiai neme. A többféle vizsgálattal megállapított diagnózist követő kezelés rendszerint több szakaszból áll. amit a társadalombiztosítás még a gazdag nyugati országokban sem mindenütt tud vállalni. A felnőttek többsége ugyan nagy mértékben heteroszexuálisan orientált. mert olyan nemű gyermeket vártak). hiszen új személyi okmányokra van szükségük. amely már közelíti a testet a választott nemhez. akiknél épp ez az összhang hiányzik. Szexuális orientációjuk szerint a transszexuálisok is lehetnek heteroszexuálisok. a férfiakkal vagy nőkkel létesítendő szexuális kapcsolat igényét nevezik az egyén szexuális orientációjának. Ennek ellenére az utóbbi fél évszázadban a nyugati világban egyre többen elégedetlenkednek a saját. Ennek megítélése azonban nem könnyű. A kezelés tehát hosszadalmas és költséges.aszerint. de köztük is sokan vannak a többé-kevésbé biszexuálisok. s testi nemüket végzetes tévedésnek tartják. s három típusba sorolta őket. fokozatosan alakult ki. egy transszexuális férfi szexuális vonzalmat érez egy férfi iránt.) A transszexuálisok többnyire ragaszkodnának a biológiai nemük megváltoztatásához. hogy kisgyermekkortól kezdve megnyilvánult-e. pl. a szükséglet intenzitásától függően. irányultságának. hanem egyszerűen úgy élnek. Az utóbbi évszázadok nyugati kultúrtársadalmaiban viszont egyházi. hogy fokozati különbségekről van szó. A transszexualizmus fogalma azokra a férfiakra és nőkre vonatkozik.

Kinsey (1948).C. tehát büntették. A megítélést az is nehezíti. s így megjelenése az embernél sem meglepő. a köztük levő fokozatok (1-5-ig) pedig a különböző mértékben biszexuális viselkedéseket jelzik. vagy gyógyítani próbálták. hogy a „homoszexuálisok” helyett inkább csak homoszexuális jellegű 104 . A homoszexuális fantáziák ugyan gyakoribbak. ábra) Minthogy közel kétezer éves zsidó-keresztény kultúránkban mindeddig csak a heteroszexuális beállítottság számított „normálisnak”. hogy mi legyen a beállítottság kritériuma.Ezt az elmúlt évszázadban számos kutató állapította meg. (Lásd 2. amerikai szexuálterapeuta a Kinsey-féle skálát részletezve néhány újabb dimenzióval egészítette ki. hogy a homoszexuális viselkedés az állatvilágban is előfordul. különböző arányban. a másik végére (6) pedig a kizárólag homoszexuális viselkedést tette. ábra) Fritz Klein. mint a tényleges homoszexuális viselkedés. s ez megnehezíti annak eldöntését. (Lásd 3. köztük a legismertebb A. aki a lehetséges szexuális beállítottságok skáláját összeállítva egyik végére (0) a kizárólag heteroszexuális. hogy sokaknál mindkét orientáció megfér egymás mellett. Az eredetileg zoológus Kinsey azonban már tudta. a kivételeket ez alól bűnnek vagy betegségnek tartották. s maga a beállítottság is változhat az egyén élete során. Kinsey ezért arra a következtetésre jutott.

(A férfiaknál éjszakánként többször előforduló „fiziológiás erekciók” viszont többnyire nem kapcsolódnak szexuális álmokhoz. A szexuális viselkedés lehetséges „tárgyai” Egy némileg leegyszerűsítő.) előz meg. akivel a nemi érintkezés valamilyen formája számukra szexuális izgalmat és élvezetet jelent. vagyis az erogén zónák szájjal ingerlése révén. hogy bizonyos újabb genetikai tanulmányok még mindig a biológiai determináció mellett érvelnek. masszírozásával.) A szexuális öningerlés (autoerotika) nemcsak éber. s így fogyatékosságnak vagy éppen betegségnek tartani és gyógyítására törekedni (ahogyan az a 20. amelyet W. a nemiszervek találkozása. egy másneműre. ahogyan azt pl. A gének természetesen sok mindent lehetővé tesznek. genetikai stb. éber állapotban történő szexuális öningerlést. sokan még ma is bűntudattal gyakorolják. párnához stb. közülük választják ki azt. Indokolatlan tehát a homoszexuális (vagy biszexuális) viselkedés okaként különleges szomatikus (hormonális. Régebben a nemi érintkezést sokan a közösülésre szűkítették le.) A napközben. de gyakori a nemi szerv hozzádörzsölése valamely tárgyhoz (lepedőhöz. aztán orálisan. A heteroszexuális viselkedés leggyakoribb formája a vaginális közösülés. században történt). A nők számára rendkívül fontos a klitorisz 105 . Hivatkoznak pl. vaginálisan. de korábban onániának is nevezték) általában kézzel gyakorolják. az emberi szexuális viselkedés négyféle „objektumra” irányulhat: önmagára az egyénre. egyes ógörög mondák és műalkotások tükrözik. Az alvás során bármikor előfordulhatnak szexuális álmok mindkét nemnél. (Egyébként jónéhány emlősállatnál és minden primátánál is előfordul. erogén zónák simogatásával. s nem járnak orgazmussal.viselkedésről beszélhetünk. hogy elsődlegesen vagy kizárólagosan a más neműekhez vonzódnak. vagyis közösülés (koitusz) révén. vagy egy állatra.) is.szexuális reagálást. a szexuális izgalom (merevedés. A szexuális orientációt veleszületettnek tartó „esszencialista” irányzat napjainkra már háttérbe szorult a „konstrukcionista” értelmezés mellett. orgazmust is előidézhetnek. Kinsey vizsgálatai szerint a férfiak 8%-ánál és a nők 4%ánál. a szexuálisan ingerelhető testfelületek. von Humboldt (1827) óta ismerünk. hanem alvó állapotban is előfordulhat. de ritkán determinálnak. amely a szexuális beállítottságot történelmi és szociokulturális konstrukcióként fogja fel. A szexológiai vizsgálatok szerint az embernél ez a leggyakoribb formája a szexuális aktivitásnak. hüvely-nedvesedés) fokozása érdekében. a testi érintkezés pedig történhet manuálisan. amelyet rendszerint hosszabb-rövidebb előjáték (csókolózás. Ez különösen fontos a homoszexuális orientáció megítélése szempontjából. A nemi érintkezés sokféleképpen történhet: már a partner látványa vagy elképzelése is izgalmat válthat ki. vagy análisan. inkább csak a 20. egy azonos neműre. ilyenkor természetesen nem tudatos és rendszerint szexuális tartalmú álmokhoz kapcsolódik. a múltban valószínűleg gyakoribb volt. hogy monozigota ikerpárok több mint 50%-a hasonlóságot mutat a homoszexuális beállítottságot illetően. a legutóbbi évszázadokban azonban negatív előítéletek terjedtek el róla: bűnnek és betegségnek tartották sajnos. simogatás stb.) tényezőket feltételezni. tehát a végbélnyílás ingerlése útján. Ugyanakkor tény. s ezek . században kezdett elterjedni az orális ingerlés két fő formája: a felláció (a férfi nemiszerv szájjal ingerlése) és a kunnilingváció (a női nemiszerv szájjal ingerlése). arra. formális felosztás szerint. bár ezek aránya eltérő lehet. míg a nem vér szerinti testvéreknél ez alig 10%-os stb. ami legtöbbször nem zárja ki a heteroszexuális viselkedést sem. (Az utóbbi napjainkban és kultúránkban már ritkán fordul elő. latin eredetű nevének megfelelően (maszturbáció.intenzitásuktól függően .) Az ókorban és középkorban természetesnek tartották. A heteroszexuális irányultságú egyének jellemzője. sőt.

1994) egyik tanulmányában három amerikai szociálpszichológus. Platonra utalva lehetségesnek tartotta. A közösülés viszonylag ritka változata az anális közösülés. s ebből polarizálódott később . jobb. különösen. 106 . amit az orgazmus izom-összehúzódásai kipréselnek a húgycsőből. hogy elkerülhetővé teszi a nem kívánt terhességet. Az egyszerre történő kielégülés ritkán sikerül. Az ősi mítoszokat azonban aligha lehet tudományos érvként komolyan venni. mint pusztán a közösüléstől. interperszonális és interpszichikus szkriptek befolyásolják. férfi pároknál emellett az anális közösülés is gyakori. A nők közötti szexuális kapcsolatok rendszerint tartósabbak és inkább járnak emocionális kötődéssel. de nem is fontos.sokféleségéből és változékonyságából kiindulva úgy vélik: az ontogenezis során kialakuló konstruktumokról van szó. Gagnon. R. A homoszexuális nemi érintkezés formái a vaginális közösülés kivételével nem különböznek a heteroszexuális érintkezéstől. Greenblat és M. A könyv egy másik tanulmányában E.különböző korlátozások folytán . hogy ez a fogalom Freudnál a következő összefüggésekben merül fel: 1.S. vagyis az ellenkező nemi berendezés csökevényes jelenlétét Freud mindenkinél normálisnak tartotta.a heteroszexualitás és a homoszexualitás. a közösülésen kívül megvalósítható szeretkezési módot jelent. vagyis a szexuális beállítottságot . hogy az ember eredetileg hermafrodita volt.köztük a biszexualitást . Ám. mert a hüvely ún. S. pl. akik a szexuális beállítottságot biológiai eredetűnek és veleszületettnek tartják. G-pontjának ingerlése folytán a húgycső melletti „parauretrális mirigyek” váladékot termelnek. ha a férfi ki tudja várni a nő (gyakran többszörös) orgazmusát. s a magzat fejlődésének első két hónapjában a fiú. 3. Kimmel vitatkozik az esszencialistákkal. jórészt a különböző fertőzéseket is. Az erogén zónák kézzel ingerlése az orális ingerlés mellett az egyik leggyakoribb nemi érintkezési forma. Embrionális biszexualitásként. Ezt a tetszetős hipotézist azonban semmivel sem tudja alátámasztani (az ógörög mítoszon kívül). Mindkettő a petting fogalmába tartozik. Eszerint fajfejlődésünk kezdetén az emberek biszexuálisak voltak. hogy az ontogenezis a fajfejlődést utánozza.R. C. mert így sokkal könnyebben eljutnak a kielégülésig.(csikló) direkt vagy indirekt ingerlése (kézzel vagy szájjal). Erről Freud többféle értelemben is beszél. Borneman S. ha az eredeti hipotézis megalapozatlan. J. ezért az ókor istenei is gyakran kétneműek. Velük szemben a konstruktivistáknak adnak igazat. Szomatikus biszexualitásként: Bizonyos fokú „anatómiai hermafroditizmust”. akkor ez is az.J. Gindorf: Bisexualitäten. Haeberle . 4. Ez sok férfinek nehéz.és lánymagzat nemi szervei hasonlítanak. előnye. Ez is puszta fantáziálás. 2. mint a férfiak közöttiek. Magömlés (ejakuláció) egyébként a nőknél is előfordulhat. amely minden. amit heteroszexuális párok részben a változatosság. Freud biszexualitás-fogalmának változatairól azt írja. Freud biszexualitás koncepciójának bírálata A biszexualitásokról szóló könyv (E. ha az önkielégítések során megszokták a (magömléssel kísért) gyors kielégülést. Evolúciós biszexualitásként. Leggyakrabban a kézzel vagy szájjal ingerlés fordul elő. Hermafroditizmusként. Ezt abból kiindulva tételezte fel. amelyeknek alakulását különböző kulturális hatások. részben a fogamzásgátlás kedvéért gyakorolnak. ráadásul némi gyakorlattal orgazmust is eredményez.

107 .5. Von Naerssen vizsgálatai alapján úgy látja. A választott tárgy biszexualitásaként. A von Naerssen által vizsgált fiatal férfiaknak is épp ez okozott gondot. A folyamat szakaszokra tagolható: szenzibilizálódás. a behaviorisztikus és az orvostudományi magyarázat egyaránt reális lehet. akik szerint egyáltalán nem ritka. akiben egyaránt vannak nőies (az anyára hasonlító) és férfias (apára hasonlító) tulajdonságok. s a felnőtté váló fiatalokat ma olyan sokféle szkript és inger éri. identitás-zavar. hogy heteroszexuális férfiaknak homoszexuális fantáziáik vannak. Pszichikus biszexualitásként. van Naerssen (in: Haeberle. ami zavarólag hatott rájuk és megnehezítette az orgazmus elérését. aligha lehet közük a szexuális beállítottsághoz. hogy nem önmagukban a korai élmények a döntőek. mint az apára. Biszexuális énképként. Valójában azonban nincs éles különbség az említett orientációs kategóriák között. Biszexuális tárgyválasztásként. vagy homoszexualitás és biszexualitás kategóriáiba. hogy olyan partnert keresünk. hogy nemi szervében is együtt van a férfias (klitorisz) és nőies (vagina) elem. hogy anatómiai sajátosságokból próbálja levezetni a pszichoszexuális orientációt. (Ennek viszont semmi köze a biszexualitáshoz. A különböző szakembereknek azonban egyezségre kell jutniuk a szexuális jelenségek értelmezésében. 6. . hanem ahogyan azokra emlékszünk. azokat értelmezzük és feldolgozzuk. 8. (Nem nagyon tett különbséget a homoszexualitás. A szexuális orientációt lehet kognitív folyamatként.) 7. Borneman mindezeket a gondolatokat bővebben is kommentálja. hogy egyre nehezebben tudják magukat bármelyik kategóriába besorolni. A fentiekből adódóan úgy vélte.J. Freud ezt a hajlamot abból eredeztette. a homoszexuálisoknál pedig heteroszexuális fantáziák is felmerülnek. A kisgyermek „tárgyválasztása” azonban korántsem határozza meg a későbbi választásait. vagy az egyén emocionális és szociális készségeként elemezni. A nő biszexualitásaként. mert lehetővé teszi az egyének besorolását a hetero-. hogy a kisgyermek tárgyválasztása éppúgy irányulhat az anyára.és homoszexuális jelenetek. Minthogy a „férfias és nőies” vonások meghatározása relatív és történetileg változó. Más elméletek.R. egy identitás elfogadása és fixálása. hogy mindkét nem lelki alkatában vannak férfias és nőies vonások (persze eltérő arányban). Masters és V.) 9. Johnsonra (1979). amely valamilyen szexuális kapcsolat létesítésében nyilvánul meg. A szerző ezzel kapcsolatban utal W. ugyanis maszturbációs fantáziáikban gyakran keveredtek a hetero. biszexualitás és a transszexualitás között. Az énkép férfias vagy nőies jellegéből illetve ennek ingadozásából viszont valóban következhet a szexuális orientáció ingadozása. Gindorf. E. A pszichoanalitikus. a szexuális identitás és orientáció elemzése csupán az egyéni pszichoszexuális fejlődés magyarázatának egyik lehetséges útja. sokak énképe a férfias és nőies identitás között ingadozik. 1994) szerint a szexuális viselkedést három különböző perspektívából lehet elemezni. A. Kicsit nevetséges. Az utóbbinak lényege az elkötelezettség érzése bizonyos viselkedésminták követésére. Ugyanígy normálisnak tartotta. Ez a tudományos hagyomány Erikson (1968) könyvének megjelenése óta nagyon népszerű. Ugyancsak a kisgyermek Ödipusz-komplexusából eredeztette Freud. Freud szerint részben ennek tulajdonítható. kutatási eredmények Egy holland szexuálterapeuta. Egy másik kutató véleménye.X.

többek közt éppen a nemiséggel kapcsolatos elméletekben. amely éppen ebből az állati szintből emelkedett ki! A tudomány számára mindenképpen nagy kihívás az emberré válás e kritikus fázisainak felderítése. s még a maszturbáció sem hozott megnyugvást. hogy hetero-.A von Naerssen által vizsgált fiatalemberek emiatt nem tudták eldönteni. a berlini Humboldt Egyetem tanára ebben a tanulmányában a nemiséget az ember „biopszichoszociális” megnyilvánulásának tartja. amikor feltételezik. Von Naerssen valamelyik szexuális orientáció preferálása. hanem valójában a „test vagy lélek”.: Geschlechtlichkeit und Sexualität unter dem Aspekt der Biopsychosozialität des Menschen . amelyet eddig nem sikerült áthidalni. Dokumentáció (Szakkönyvek és szakvélemények) 1. Legfőbb ideje tehát az emberi viselkedés komplexebb megértésének. a „természet vagy kultúra” ellentéte körül. kultúrájának és nevelésének terméke. kultúrának és nevelésnek csupán módosító szerepe van.1992. Az így megőrzött. Holott az emberi viselkedés. Hiszen bebizonyosodott. Orientációs bizonytalanságuk szorongásokat váltott ki. A nácizmus bűnei miatt sokak szemében gyanússá vált az emberi viselkedés biológiai (vagyis faji) eredetének állítása.. Mennyivel inkább érvényes ez az emberi fajra. egyrészt a biológiaiorvosi (természettudományi). vagy homoszexuális beállítottságúak. hanem az ontogenezis tekintetében is. A vita nem csupán a „kemény” vagy „lágy” adatok körül folyik. amelyben jól érzik magukat (függetlenül a partner nemétől). ezért kerestek szaksegítséget. hogy már az emberszabású majmok fejlődését is meghatározó hatása van a bioszociális tényezőknek. Tizenéves korukban ugyanis váltakozva volt kapcsolatuk azonos.) A német szerző. 108 .. Bosinski H. 314 p.A. Ugyanakkor viszont a biológiai elméletek is tévednek. de nem befolyásolják tevékenységének tartalmát. A tudományon belül is tartják magukat a megalapozatlan előfeltevések. vagy a kisgyermekkori traumák elemzése helyett javasolta az orientációs bizonytalanság és a fantáziák sokféleségének elfogadását és olyan szexuális kapcsolatok létesítését. A biológiai tényezők csak az anyagi alapokat jelentik ehhez. b) Az ember szociális környezetének.Ein Versuch (In: K. Abból indul ki.. hogy az ember a maga társadalmi viszonyainak terméke.Wessel (Hg. amelyek az ember számára már rég feleslegessé váltak.): Interdisziplinäre Aspekte der Geschlechterverhältnisse. Nem tudták elkötelezni magukat egyik szexuális beállítottság mellett sem. A többi majd kialakul.G. Kleine V. Erre jó példának tűnik a szexuális orientáció esszencialista és konstruktivista értelmezése közötti ellentét. A tanulásnak. hogy az emberi viselkedés eredetéről és motívumairól szóló viták többé-kevésbé az alábbi két álláspontot tükrözik: a) Az ember viselkedését (filo)genetikus öröksége és biológiai alkata határozza meg. másrészt a szociológiai-pszichológiai (társadalomtudományi) megközelítések áthidalásának.F.és másnemű partnerekkel. nemcsak a filogenezis. különösen pedig a szexuális viselkedés biológiai-orvosi leleteinek mellőzése. hogy a viselkedés fejlődése a szociokulturális tényezők alapvető hatásának figyelembe vétele nélkül is megérthető. tagadása lehetetlenné teszi az ember komplex megértését. dualisztikus emberkép a biológiai adottságokat „állati maradványoknak” tartja. Ezzel ellentétben a sztálinizmus szélsőségesen hangoztatta.

Ha összehasonlítjuk más nemű csoportokkal. Ezek azonban csak lehetőségek. Kossuth K. Gyakran akkor is „nemtől függő” (geschlechtsspezifisch) viselkedésről beszélnek. vagyis nem találhatók meg minden egyednél az adott nemben. 1989. azonos értelműnek vélt fogalmat kell differenciálnunk. az ember. univerzális elterjedtségük. Mindenekelőtt két. viselkedésének átlagosan erősebb szociális irányultsága stb. amelyek közül valamelyik erősebb vagy kizárólagos realizálódását már a környezeti faktorok segítik elő. a menstruációt. akkor felmerülhet a kérdés. Kon: A nemi identitásról (In: Énünk nyomában. A „normalitás” megfelelője tehát nem az átlagnak megfelelés. az előfordulásuk más emlősállatoknál. I. E felfogás fejlődés-ellenességének egyszerű példája a balkezesség értékelése: mivel eltér az átlagtól. S ami a legfontosabb. Ezek tehát az átlagot illető különbségek. egyes kultúrák abnormálisnak tekintik és erőszakkal át akarják nevelni. amikor valójában csak „nemre jellemző” (geschlechtstypisch) viselkedésről van szó. Ha ezt az elvet a szexuális orientációra alkalmazzuk. akkor nemre jellemző különbségek derülnek ki. és a nők motivációjának. mint a jobbkezesség. hogy evolúciósan is funkcionális. hogy egyes állatkísérleti adatok szerint a prenatális szakaszban előforduló androgének mennyisége befolyásolhatja a későbbi szexuális orientációt. Az alábbiakban néhány jellemző részt ismertetünk a könyvből: 109 . tehát pl. így a szexuális orientáció filogenezisét illetően érdemes megnézni. a gyermeknemzést. ami arra utal. hiszen sokszorosan bebizonyosodott. A biszexuális (és homoszexuális) orientáció esetében meggondolandó a kultúrákat átfogó. Holott nemtől függőnek csak azokat a funkciókat vagy struktúrákat nevezhetjük. hanem a funkcionálás. 352 o. 2. hasonló a helyzet a férfiak és nők szexuális orientációja terén. holott ugyanúgy működhet. Tény. A heteroszexuális orientációnál ez egyértelmű. vagy átlagosan agresszívebb viselkedése. A nemekre nézve jellemző megoszlású tulajdonságok. ez sem nevezhető „nemtől függőnek”. Bosinski mindebből azt a következtetést vonja le.) A világhírű orosz szexológus ebben a könyvében a személyiség én-tudatának fejlődésével kapcsolatban a nemiség-tudat fejlődésére is kitér. különösen a nem-emberi primátáknál. aki az átlagnak megfelelően viselkedik. amelyektől az egyén eltérhet. milyen evolúciós értelme vagy értéke lehet a különféle szexuális beállítottságoknak. mint „biopszichoszociális lény”. A nemekre jellemző különbségek közé tartozik például a férfiak átlagosan jobb térbeli tájékozódása.Előbb azonban nem árt tisztázni néhány terminológiai kérdést Bosinski szerint. Ezzel szemben a „nemre jellemző. hogy az ontogenetikus fejlődésben is megvannak a különböző irányú szexuális orientáció biológiai előfeltételei. hogy mindkét nembeliek képesek a hagyományosan „normálisnak” tekintett heteroszexuális orientációtól eltérni (bár ez a nemre átlag jellemző viselkedésük).. Biológiai megalapozottságát mutatja. hogy az emberi faj „biszexuális lehetőségének” milyen evolúciós értelme van? Ennek megválaszolásával ugyanis közelíthetjük egymáshoz a biológiai-evolúciós és a szociológiai-történelmi megközelítéseket. hanem csak az egyneműek csoportjainál. amelyek közvetlenül kapcsolódnak a biológiai reprodukcióhoz. hiszen ez teszi lehetővé a faj szaporodását (bár az emberi faj túlnépesedése folytán ma már kevésbé fontos). a szülést és a szoptatást. Ezek a nemtől függő különbségek genetikailag megalapozottak és bipolárisak. hogy a statisztikai jellegű értelmezés alapján csak az számít „normálisnak”. tipikus” különbségek statisztikai jellegűek. Így jön létre a „komplex interdependenciák rendszere”. Sz.

mindenekelőtt szülei magatartását utánozza.) „A gyermek kategorizálási képességének fejlődése különösen szemléletesen követhető nyomon nemi hovatartozásának tudatosulásán.Az Én állandóságának. Ezek az önértékelések . a lányok pedig dicséretet kapnak a „nőies” és szidást a „férfias” viselkedésért. Az egyén önmagáról alkotott elképzeléseit. A nemi tipizációs elmélet. egzisztenciális Énnek vagy ego-nak nevezik.. old. többdimenziósak és gyakran nem egyértelműek.mint az összes többi. például a ruhával kapcsolja össze és elvileg megmásíthatónak. 3. viselkedési stílusuk stb. motívumainak. a társadalmi identitás azon tulajdonságok rendszerét jelöli. elmarasztalják a „lányos” viselkedésért. s az éntudat legszilárdabb. hogy eltérően reagálnak férfiakra és nőkre). a személyes identitás (vagy én-identitás) az önmaga énjének tudatában levő személyiség élettevékenységének. a nemi ismérv szerinti társaságképződés előmozdítja a nemi különbségek tudatosulását. egzisztenciális fontosságú attitűdjeinek egységét és folytonosságát jelöli. de tudását még nem tudja megindokolni. Hat-hét éves korában a gyermekben végleg tudatosul a nemi hovatartozás megmásíthatatlansága. másrészt olyan magatartásbeli és karakterológiai sajátosságokon. helyükbe akar lépni. a pszichofiziológiai identitás a szervezet fiziológiai és pszichikus folyamatainak és struktúrájának egységét és folytonosságát jelöli. Három-négy éves korára világosan megkülönbözteti a körülötte levő emberek nemét (már 7-8 hónapos csecsemőknél is megfigyelhető. Már az óvodásoknak is gyakran problémát okoz a férfiasságuk illetve nőiességük mértékének megítélése és nemi szerep-preferenciáik közötti viszony. amelynek az emberről szóló tudományokban három fő modalitása van: „1. egy meghatározott társadalom vagy csoport tagjává teszik. a kérdést még kevéssé vizsgálták. Az Én fogalmi formákat nem öltő átélésének jelölésére olykor az én-élmény terminust is használják. önmagának a férfi vagy női nemhez sorolása rendszerint már másfél éves korra kialakul. ahogy a gyermeket környezete értékeli. hogy milyen nemű.abból származnak. ami egybeesik a viselkedés és a beállítódások nemi differenciálódásának viharos erősödésével: a fiúk és a lányok saját kezdeményezésükre különböző játékokat és játszótársakat választanak.” (32-33. amely L. melyek értékelhetőek aszerint. A gyermek saját nemi hovatartozásának tudatosulása egyrészt szomatikus ismérveken alapszik. E folyamatok magyarázatára három alternatív elmélet tart igényt: Az identifikációs elmélet az érzelmek és az utánzás szerepét hangsúlyozza. A kétéves gyermek tudja.. amely a tanulás (szocializáció) szerepét emeli ki. döntő jelentőséget tulajdonít a megerősítés mechanizmusainak: a szülők és más felnőttek megdicsérik. Minden egyes elemnek specifikus folyamatok felelnek meg: az egzisztenciális Énnek az önszabályozás és önkontroll.A. megváltoztathatónak tartja. az egyéni lét szabályozó-szervező elvét aktív. 2. pedagógiai és gyógyászati jelentőségű. Az elsődleges nemi identitás. ezt azonban gyakran esetleges külső jegyekkel.. jutalmazzák a fiúkat a „fiús”. különböző lesz az érdeklődésük. azonosságának gondolatát Kon szerint legjobban az identitás terminus fejezi ki. céljának. e teória szerint a gyermek öntudatlanul a vele azonos nemű felnőttek. középponti elemét alkotja. Az Én belső szerkezetének vizsgálata a fogalmak további differenciálódásával jár. én-képét vagy énkoncepcióját reflexív. Noha a nemi differenciálódásnak és tudati tükröződésének pszichológiája nagy elméleti és gyakorlati. hogy mennyire felelnek meg a férfiasság (maszkulin jelleg) és a nőiesség (feminin jelleg) normatív sztereotípiáinak. cselekvő. Ez a spontán nemi elkülönülés. Kohlberg amerikai pszichológus kognitív fejlődési 110 . fenomenális vagy kategoriális Énnek. A nemi identitás terjedelme és tartalma a növekedéssel változik. az én-élménynek az önészlelés (ön-percepció). Az alanyitevékeny mozzanatot. amelyek az egyedet társadalmi egyénné.. Az önkategorizálási elmélet. az önértékelés stb. a kategoriális énnek az önismeret. gyermeki önértékelés .

ami fiúhoz illik.” Bár mindhárom elméletben van némi igazság. azaz a férfias és a nőies tulajdonságok ideális készletei. hogy a gyerekek magatartásának nemi szerep szerinti differenciálódása jóval korábban kezdődik. Azonkívül a gyermekek viselkedése korántsem mindig a felnőttek viselkedésének utánzásán alapul. Gindorf (Hg. Az önkategorizálási elmélet bizonyos tekintetben szintetizálja a két előbbi közelítésmódot: feltételezi. ha azt teszem.Philip Blumstein: Der Erwerb sexueller Identität: Bisexualität (In: E. mert fél tőle (:a freudi Ödipusz-komplexus). Azonkívül a nemi öntudat kialakulásának különböző oldalaira irányítják a figyelmet: a kognitív fejlődési elmélet a kategorizálás folyamataira. mint tekintélyi figura). ami egy fiúhoz illik. amelyek alapján az emberek testalkatukat. Erről az álláspontról kiindulva nemigen magyarázható meg. hogy a gyermeknek a neméhez illő viselkedésről alkotott elképzelései egyaránt függnek a mintájául szolgáló férfiak és nők viselkedésére vonatkozó.” (184-186. Meglehet. szexuális identitásuk és orientációjuk alakulása szempontjából. amit az elfogadott magatartással összhangban állónak vél.Haeberle .J. többszöri interjúkkal. utánzást és másokkal való azonosulást is. hanem egy másik férfit tekint példaképének. hogy ezeket az elméleteket nem alternatív. ha egy fiú védekezésből azonosul az apjával. és hogy ezt tehetem. ezért azt akarom tenni. az identifikációs elmélet pedig az érzelmi kapcsolatokra és viszonyokra. A nemi tipizációs elmélet mechanikus: a gyermek inkább tárgya. Azonkívül számos sztereotip fiús és lányos reakció spontánul.” Az önkategorizálási elmélet szerint: „Fiú vagyok. Az is gyakori. mintsem stabil identitásuk kialakulna. az a jutalmam. az éntudat vezető szerepét hangsúlyozza: a gyermek először elsajátítja a nemi identitást. hogy még a szakemberek is többnyire kritikátlanul elfogadják.R. nagyon szilárdak és szorosan összefüggnek a kultúra illetve szubkultúra normáival. Ez az elmélet azonban nem veszi figyelembe azt a tényt. old. hogy apjuk kerüli a nőket. A konkrét egyén (az apa mint személyiség) viselkedésének utánzását gyakran összekeverik társadalmi szerepének elsajátításával (az apa.): Bisexualitäten. annak nem sok köze van a szereteten alapuló utánzáshoz. magatartásukat és jellemüket észlelik és értékelik. Ámde. egyikük sem ad magyarázatot valamennyi ismert tényre. az egynemű fiúkompániák például nyilván nem azért jönnek létre. 20-60 éveseket) vizsgáltak félig strukturált. fiúnak vagy lánynak vallja magát. hogy a nemi sztereotípiákhoz képest miért van annyi. Abból indultak ki. Fischer V. A nemi tipizációs elmélet szerint a gyermek viselkedési motivációjának logikája ilyen: „Dicséretet szeretnék kapni. ezért fiú akarok lenni. hanem egymást kiegészítő teóriáknak kellene tekintenünk. valamint az ilyen jellegű cselekedetei által a környezetéből kiváltott helyesléstől vagy rosszallástól. amelyek mindegyike állandó szomatikus és viselkedésbeli 111 . Pepper Schwartz . az önkategorizálási elmélet a gyermek szemszögéből. 359 p. vagyis két lehetséges formája a férfi és a női szerep. hogy a fiú valójában nem az apját. 1994. semmint alanya a szocializációnak. akkor dicsérnek. a nevelés jellegétől független egyéni változat és eltérés.) 3.elméletére támaszkodik..) Az amerikai szerzők 1973-1974-ben 156 véletlenszerűen kiválasztott egyént (76 férfit és 80 nőt. majd magatartását ahhoz igazítja. a tanítástól és ösztönzéstől függetlenül alakul ki. Az identifikációs elmélet legfőbb gyengéje alapfogalmának határozatlansága: az identifikáció jelentheti önmagunknak másokkal való összehasonlítását. a nemi tipizációs elmélet a tanulásra és a begyakorlásra. amelyek ugyanazt a folyamatot írják le különböző szempontokból: a nemi tipizációs elmélet a nevelők. hogy a nemi szerep dichotom jellegű. A maszkulin és a feminin jelleg sztereotípiái. saját megfigyeléseitől. mert a fiúk azt látják.

4. sokáig hadakoznak a biszexuális orientáció ellen. s vele együtt a szexuális identitás és az orientáció is változhat az egyének élete során. hogy a szexuális viselkedés nem határozza meg döntően az egyén szexuális identitását és orientációját. s vagy hetero-. 1994. Ilyenkor azonos neműek is foglalkoznának egymás szexuális ingerlésével.vagy homoszexuálist) tartanak lehetségesnek. egymással összefüggő témák köré csoportosíthatók: 1. 5. mint a szexuális viselkedés. s egyszer s mindenkorra adottnak tartják. amelyekbe a biszexuálisokat nem fogadják be. Ez pedig a nemi szerepekből következne. 112 . s tapasztalja. A vizsgálatok eredményei az alábbi. másrészt abból. Kinsey is megállapította.) A heteroszexuális identitás nyugati kultúránkban a legtöbb ember számára normálisnak tűnik. A szerzők megállapítják. amely leegyszerűsíti a valóság komplexitását. hogy képes a homoszexuális viselkedésre is. „A szexuális identitás a nemi lényeg szubjektív megnyilvánulása. vagyis egy olyan feltételezést. bár ez utóbbi könnyebben eltér az elfogadott normáktól. old. s nagyrészt tudattalanul alakul ki. hogy kipróbálja és tisztázza saját szexuális beállítottságát. főleg (házas)párok keresnek maguknak olyan partnert. Helyzetük abban különbözik egymástól. Ők csak napjainkban kezdik kialakítani saját szubkultúrájukat és szervezeteiket. s benne esszencialista elképzelések tükröződnek.” (217. hogy a hirdetők hármasban akarnak szeretkezni: két férfi és egy nő. Úgy tűnik. Ha ennek során gyanúja megerősödik. Ez azt jelenti. hogy az egyén nemi energiája (libidója) milyen tárgyra (milyen nemű személyre) irányul. E sztereotip séma komplikációi egyrészt a nemi energia ambivalens fogalmából adódnak. 222-231. ezek a homoszexuális és biszexuális beállítottságúak. az általuk megkérdezettek többsége identitásának változásairól számolt be. hogy a homoszexuálisok már kialakították szubkultúrájukat és szervezeteiket. aki a hármas szexet sem utasítja vissza. mert ők „nem igazi homoszexuálisok”. Egy jelentős kisebbségnek azonban előbb-utóbb problémát okoz. vagy inkább egy férfi és két nő. A két „lehetséges beállítottság” elfogadott előítélete tehát legalább annyira (vagy még inkább) befolyásolja a szexuális identitás alakulását. Bizonyos viselkedések és élmények pedig felkelthetik a „másság” gyanúját. mint ahányan ezt elismerik magukról. hogy bár a legtöbb amerikaiban csak egyfajta szexuális identitás alakul ki. (Egyébként tény.tényezőkön alapul. A szexuális viselkedés és a szexuális identitás közötti viszony problematikussága. A férfiak és nők különbségei a szexuális fejlődés és az identitás kialakulása terén. akkor szexuális orientációja a biszexualitás irányában változik. mert a viselkedésnek rendkívül sokféle motívuma lehet.C. ezeket pedig egymást kizárónak. amit az egyén felül akar vizsgálni. 3. a szexuális orientáció pedig annak nyilvános manifesztációja. Valójában tehát jóval több a biszexuális beállítottságú nő és férfi. hogy a nemi szerepviselkedés. alapján) A hirdetési lapok és a szex-magazinok társkereső illetve szexpartner-kereső rovataiban egymást érik a biszexuális partnert kereső hirdetések. A szexualitás kulturális tényezőinek hatása a szexuális identitás alakulására. A szexuális orientációt pedig abból állapítják meg. A múltbeli élmények mai értelmezésének és a jövőben elvárt élmények anticipációjának szerepe az identitás alakulásában. Szilágyi Vilmos: Biszexuálisak vagyunk? (In: Intimkapcsolat kézikönyve. Mivel azonban legtöbben csak kétféle beállítottságot (hetero.) 4. hogy ezt már A. old. vagy homoszexuálisnak tartják magukat. Az is kiderült. A felnőttek szexuális identitásának változtathatósága. amelyek kétféle szexuális orientációt feltételeznek. A szexuális orientáció egy absztrakt fogalom. 2.

Sokan egyenesen megijednek. hogy egyféle (hetero-. de homoszexuálisnak csak az nevezhető. s pontosan megmondani valakiről. kevesen tudnának hozzávetőleg jó választ adni. illetve homoszexuális). „megérzik”. vagyis bármilyen „perverzióra” hajlamos. Többnyire egy beállítottság válik dominánssá. tehát biszexuális. homályos szexuális késztetés milyen irányba terelődik. ami számukra betegségnek vagy züllöttségnek tűnik. hanem csak a többféle irányú fejlődés lehetősége. mint ahogy pl. a különböző szexuális viselkedések lehetősége megtalálható benne. hogy a kezdeti. De azért ezek sem tűnnek el teljesen. Egyszerűen arról van szó. Azonos neműek szexuális kapcsolata valóban homoszexuális jellegű. Ezekből szinte mindenkiben van valamennyi. persze egyénileg igen eltérő arányban. miszerint a heteroszexuálisok közel fele képes a homoszexuális reagálásra is. vagyis kétféle irányultságú. kiderülhet. elutasítanak. akkor már nem egyértelműen homoszexuális. hogy „ösztönösen” járnak el. Közben arra hivatkoznak. Valószínűleg inkább többen. vagy kétféle irányultságú. s alkalomadtán előbukkanhatnak. de bizonyos feltételek esetén képesek a homoszexuális viselkedésre is. s ez a több lehetőséget háttérbe szorítja. s attól nem tudnak eltérni. és sokféle tényező befolyásolja. Ez azonban kétszeresen is tévedés: egyrészt a kialakultan heteroszexuális beállítottságú ember néhány ilyen élménytől sem válik homoszexuálissá. hiszen döntően heteroszexuális kapcsolataik vannak. Emlékezetes Freudnak az a megállapítása. Egyik sem születik velünk. ha alaposabban vizsgáljuk. Részben igaz ez. hogyan kell viselkedniük . Kedvezőtlen viszont. (Ami látszólag felment a végiggondolás és tudatos döntés felelőssége alól. hogy az emberek túlnyomó többsége heteroszexuálisnak vallja magát. Így aztán nehéz meghúzni a határt. A szexuális beállítottság alapvető lehetőségei közé tartozik a heteroszexualitás és a homoszexualitás. de nem teljesen. hiszen nem zárják ki egymást. hogy a szociális körülmények hatására az emberek egy részénél ilyen. Nincs tehát eleve adott szexuális beállítottság. hogy milyen a különböző szexuális beállítottságok megoszlása és elterjedtsége.mondhatja erre bárki. 113 . míg a másik meghúzódik a háttérben. hogy sokan hajlamosak a bemerevedésre: megszoknak valamit. A riadalom azonban indokolatlan. vagy előnyben részesített. Minthogy az emberi fejlődés alapvető feltétele a körülmények és az élmények változatossága. hogy a 40 év körüli férfiak és nők közel felének volt már homoszexuális élménye. Valójában tehát örülnünk kellene az újszerű élménynek és a számunkra szokatlan reagálás képességének. másrészt a homoszexuális viselkedés éppúgy nem betegség.) Megszűnik-e a homofóbia? Arra a kérdésre. Ez kezdetben többnyire meglepetés számukra. aki kizárólag azonos neműre tud szexuálisan reagálni. Ha másneműre is tud. vagyis a kialakult beállítottság rabjává válnak. mint a heteroszexuális (és önmagában éppúgy nem erkölcstelen. Persze valószínű. Pedig Kinsey adataiból következően. így semmilyen beszűkülést nem tekinthetünk kedvezőnek. Ettől persze ezek még nem homoszexuálisok. Kinsey tette. mégpedig általában nem kellemes meglepetés. A kettő azonban keveredhet is. s csak alkalmanként jelentkezik. hogy az egyik irányultsága erősebb. Minden más lehetőséget azonnal elhárítanak. s félni kezdenek a homoszexuálissá válástól. mint amaz). A szexuális beállítottság eredete Az eddigi vizsgálatok azt mutatják.Dehát ez már homoszexualitás! .pedig valójában a kialakult szokásokat követik. hanem biszexuális. hogy a csecsemő „polimorf perverz lény”. ugyanennyien (vagy még többen) biszexuálisnak nevezhetők. meglepetést vagy riadalmat okozva. Ám. a másik részénél pedig másféle szexuális beállítottság alakul ki.

Az első még a 19.kölcsönös rokonszenv esetén . Úgy tűnik. 1994) tanulmányában három „paradigmaváltásról” számol be ezzel kapcsolatban. Eli Coleman (In: „Bisexualitäten”. A biszexualitás egyébként szinte sohasem jelenti azt. Sokkal nagyobb a valószínűsége a biszexuális beállítottság kialakításának. Ez azonban ritkán sikerül. ha a feltételek kedvezőek. hogy az említett társadalmi nyomás inkább a férfiakat érinti. hogy . A homoszexuálisok arányát a felnőtt népesség 5-10%-ára becsülik. hogy a szexuális viselkedést és irányultságot minden kultúrában különböző szociális feltételek. azzal. s valójában egyik szexuális beállítottság sem jobb a másiknál. hogy az elsődlegesen homoszexuális beállítottságú férfiak közül sokan szeretnének heteroszexuálissá válni. s nem szerencsés bármelyiktől teljesen elzárkózni. század közepén következett be. amikor Kinsey kutatásai nyomán kiderült. A biszexualitás gyökerei a kisgyermekkorig nyúlnak vissza. A férfiak többsége azonban pánikszerűen fél attól. hogy egyformán reagálunk mindkét nemre. . kisebb részben a homoszexualitás irányában. amely az előnyben részesítés alapján sorol be bárkit a heteroszexuálisok vagy a homoszexuálisok közé. hogy ne legyen csábító más férfiak számára (hiszen minden normális férfi csábító lehet). ami az eredeti. Ahogyan a neves szexológus. ha gyengéden viselkedik egy másik férfivel. ha mindkét nemmel gyengéd testi kapcsolatokat tartanak fenn. bár azonos neműeket részesít előnyben. főleg a biszexualitás. Comfort szerint az ilyen férfinek nem abban kell segíteni. hanem betegségnek. hogy a heteroszexualitást mint „normálist” fogadják el. ám közülük sokan nem kizárólagosan homoszexuálisok. mindkét nemre képesek szexuálisan reagálni.hiszen ez „nőies”. a nők normális lehetőségeinek játéktere sokkal nagyobb. Megszűnőben van a „homofóbia” is: a beteges irtózás a homoszexualitástól. hogy az adott körülmények között valamelyik nemet előnyben részesítjük. A nők számára ugyanakkor természetesnek tűnik az egymás közötti gyengédség: simogatás. században történt. annál kevésbé. a felvilágosultság és liberalizmus terjedése kedvez a biszexuális orientáció megnyilvánulásának. „természetes” állapotnak tekinthető. tehát ezek nem betegségek. ezért mereven kerülnek minden gyengédséget egymás között. A harmadik paradigmaváltás napjainkban zajlik. Alex Comfort (1974) megállapítja. Ez a megállapítás segíthet tisztázni a nálunk eluralkodott fogalomzavart. Egy amerikai szexológus. hanem egyéni különlegességek. hogy bár az egyik nemet előnyben részesítik. hanem az egyéni beállítottságtól és lehetőségektől . vagy vele született fogyatékosságnak kezdték tekinteni. s távolról sem olyan veszélyes számukra. Ez a folyamat persze korántsem zökkenőmentes. hogy a „normális” (vagyis heteroszexuális) orientációtól való eltéréseket már nem „égbekiáltó bűnnek”. puszi stb. Talán ez magyarázza. Nemi szerep és szexuális beállítottság Érdekes. s a felismerés ellenére a hagyományos értékrendszer erős nyomást gyakorol az emberekre. A biszexuális viselkedés képessége nem attól függ elsősorban. többek közt a vallásos meggyőződések határozzák meg. Pedig ahogyan Comfort mondja: teljes mértékben lehetséges mindkét irányban tapasztalatokat szerezni. mint a nőket. mindegyikhez szeretett odabújni 114 . s lényege annak felismerése. hogy „férfiatlannak” tűnik. hogy kapcsolatai legyenek nőkkel is. hiszen természetes.mindkettőre tudunk szexuálisan reagálni. hogy milyen sokan eltérnek a normálisnak vélt szexuális beállítottságtól. s minél jobban erőltetik. amikor a gyermek majdnem egyformán szerette a vele azonos és az ellenkező nemű szülőjét. A második a 20.hiszen a homoszexuálisnak tartott férfiak és nők között is sok olyan van. hanem csupán azt. aki heteroszexuális reagálásra is képes. hanem abban. S mind többen ismerik el. hogy valaki férfinek vagy nőnek született.

még nem differenciálódott szexuális reagálókészség bizonyos fokig már fejlettebb megnyilvánulása. ha nem lenne meg ez a képességük. Aztán vagy belejönnek. mert elősegíti annak megjelenését és megszokását. kevésbé egyoldalú fejlesztésére fogunk törekedni? Erre utalnak például az androgyniával (kétnemű szerepviselkedéssel) kapcsolatos. S egyszer csak csodálkozva veszik észre. Ezért van az. baráti társaság esetén. vagy sürgősen abbahagyják.). Három ember között ugyanis könnyebben kialakul valódi. s főleg annak elemi formája. a kapcsolat a közösen elfogadott harmadik által szexuálisan is nyitottá válik. mint ennél több között. ha két vagy több nő egymással szeretkezik. S ezért szeretnék. Ilyen esetekben a hármas szex könnyen rendszeressé válhat. Vagyis nem egyszerűen visszanyúlás egy őseredeti képességhez. De ha nem épül is be a harmadik ennyire egy meglevő. hogy mindkettőben. Comfort szerint. akár egyfajta illegális „kibővített házasságba” is átmehet. hogy a csoportszex. Biszexualitás. beleértve a közbeeső fokozatokat. Ebből a szempontból a hármas szex ígér legtöbbet. sosem alakultak volna ki a férfiak társulásai (egyesületek. különösen. 115 . a homoszexualitással együtt. De hát ez nemcsak a biszexualitásra.és AIDS Ténykérdés. Holott összeszokott. mint veszélye. A férfiakat általában jobban zavarja ez. Ez kicsit hasonlít a szakmai specializálódás túlzásba vitele folytán előállt „szakbarbársághoz”. hogy a gyermek sem szexmentes. Ez azonban fordítva is igaz: a biszexuális beállítottság elősegíti a csoportszex iránti érdeklődést és annak elfogadását. stabil kapcsolatba. hogy melyik testrész kihez tartozik. Márpedig a csoportszexben elkerülhetetlenül felmerül a biszexualitás (kivéve az azonos neműek csoportjait). Ugyanakkor az is megállapítható. hogy ez „szex-mentes” szeretet volt. ha a csoport külön nemű párokból állna. de aztán a szex-játék zűrzavarában könnyen megfeledkeznek arról. nem alkohol vagy egyéb narkotikum hatására. csoportszex . újabb elgondolások is. hogy férfiak számára izgató látvány. A biszexualitás itt már sajátos. hogy azonos nemű partnerrel is jól érzik magukat. Bármelyikben fejlett lehet. aminek több előnye lehet. Lehet. hiszen épp az ilyen játékok segítenek felülemelkedni a versengésen és küzdelmen. Feltételezhető. akik csak egymással foglalkoznának. klubok stb. Mindegyik lehet fejletlen vagy fejlett.. hogy a csoportszex a biszexualitás nagy iskolája. mint a nőket. Sokan épp ezért félnek a csoportszextől. de Freud óta tudjuk. s aggódni kezdenek. De sokszor a férfiak is szívesen játszanak egymással erotikus játékokat. A szexuális viselkedés rendszerint egyetlen fő irányban specializálódik: heteroszexuális vagy homoszexuális irányban. a hármas szex egyre elfogadottabbá válik. Ez a szint persze igen különböző lehet az egyén általános színvonalától és pillanatnyi állapotától függően. A biszexuális viselkedés ezért önmagában véve semmiképpen sem tekinthető primitívebbnek. hanem az őseredeti. Annyival fejlettebb. hogy a konzervatívok mindkettőt elátkozzák. s mindkettőnek rokonszenves a harmadik. Gyakran így is indul a csoportos együttlét. ha a három közül kettő már jól összeszokott. intim viszony. hanem annak magasabb szintre emelése. hogy nem válnak-e „meleggé”. amennyivel maga a felnőtt fejlettebb a kisgyermeknél. de ritkán fordul elő. hanem általában a szexuális viselkedésre érvényes. Sokan ugyan azt mondják. aminek egyoldalúságát és veszélyeit már felismertük. mint akár a homo-. „harmadik fajta” beállítottság. hanem igazi rokonszenv következtében kialakuló biszexuális kapcsolatokban pozitív és fejlesztő hatású élmények jöhetnek létre.és élvezni a dédelgetésüket. akár a heteroszexuális. (Lásd Ödipusz és Elektra-komplexus!) A biszexualitás tehát nem valami különleges. új értelmet nyer. hogy a jövőben a szexuális fejlődés terén is az irányulások kiegyensúlyozottabb.

elkerülésén és a felelősségvállaláson kell alapulnia. Ez eleinte mindkét nemre vonatkozik. ami bármilyen szexuális irányultság esetén előfordul. Bár inkább csak a múlt időben érvényes. A bajok oka különben sem maga a biszexualitás. tartós kapcsolatokat ápoló emberek. amikor valamelyikük (rendszerint a férfi) a maga számára igényli és jogosnak tartja a párhuzamos kapcsolatot. Kizárólagos. másrészt. a HIV-re és az AIDS-re. egyrészt. hogy egymást követően. Az „ösztönösség” azonban hazug és elfogadhatatlan mentség a viselkedés kulturálatlanságára. ami csak azért kényes. amelyek aztán sokszor váláshoz vezetnek. Egy orvosi lap azt állította. de valószínűnek látszik. akik elhatárolják magukat a felelőtlenektől. amelynek éppen a veszélyek felismerésén. Ezt többnyire úgy fogalmazzák. hogy a HIV-fertőzés egyik fő forrását a biszexuális férfiak képezik. de legalább a kizárólagosság látszatát igyekeztek megőrizni (vagyis lehetőleg titokban léptek félre). hogy korlátozza szabadságunkat. kényes kérdést. Ma már egyre kevesebben törekszenek a kizárólagosság látszatának megőrzésére. Végeredményben tehát nem a szexuális orientáció határozza meg a nemi kapcsolatok értékét. mert a hagyományos gondolkozásúak nehezen emésztik meg. Ha eredendően biszexuális adottságokkal rendelkezünk. hiszen köztük is szép számmal akadnak megbízható. járványos fertőzésére. könnyen megfertőződhettek. hanem a promiszkuitás. hanem mindinkább a nők is jogot formálnak maguknak a szerelem elmúltával az esetleges újabb („külső”) kapcsolatokra. hogy van benne igazság. vagy akár egyidejűleg több partner iránt érezzünk szexuális vonzalmat. de ez nem kell. később már lehet. új. mivel ők akkoriban gyakran váltogatták partnereiket. s rajtuk keresztül más férfiakra is. De bármelyik irányba állunk is be.) szexuális kapcsolatba. hogy előbb-utóbb több partnerrel kerülünk valamilyen (egyoldalúan vagy kölcsönösen kielégítő. Nehéz lenne ellenőrizni ezt az állítást. s csak életünk során alakul ki valamilyen mértékben a heteroszexuális vagy homoszexuális beállítottság. A hagyományos erkölcs szerint viszont egyszerre csak eggyel tarthatunk társadalmilag jóváhagyott szexuális kapcsolatot. Sokak számára megoldhatatlan dilemma. Így azok a biszexuális viselkedésűek. vagy veszélyességét. hogy eredetileg elsősorban a homoszexuálisok között terjedt. hogy az AIDS terjedését a biszexuális orientáció számlájára írjuk. Ezt ugyan régen sem vették túl komolyan (főleg a férfiak). hogy a kizárólagosságot már elvetik. mert sokan közülük narkotizáltak. A veszélyek sehol sem zárhatók ki. mégis teret engednek a birtoklási vágyuknak. vagy párhuzamos kapcsolatokat? Utoljára hagytam egy ún. amit „ösztönösnek” (tehát befolyásolhatatlannak) tartanak. hogy „nem tudnak osztozkodni”. házastársától viszont elvárja a kizárólagosságot. mert ma már nincs lényeges különbség a különböző szexuális beállítottságú AIDS-esek arányában. mert a párhuzamosságot egyik fél sem tudja sokáig elviselni. hogy ez bizony önzés. de a párhuzamosságot még nem tudják elfogadni. Tipikus eset. s fertőzésüket aztán tovább adták heteroszexuális partnereiknek. Mint ahogy nem írható egyedül a homoszexualitás számlájára sem. S hiába tudják. hogy csak az egyikre . 116 . Semmi sem indokolja tehát. ha biszexuálisak maradunk. Erről köztudott. felszínes vagy intim stb. s ahhoz nem steril injekciós tűket használtak stb. Nemcsak a férfiak. akkor ebből adódóan természetes. gyakorlatilag szinte elkerülhetetlen.A biszexualitással kapcsolatos újabb ellenérvként gyakran és előszeretettel hivatkoznak korunk félelmetes. ezek viszik át ezt a vírust a heteroszexuális nőkre.kivéve. akik ilyen „melegekkel” kerültek kapcsolatba.

A válaszokat 6-fokú skálán lehetett megjelölni. Iskolás gyermekekkel rendelkező feleségek csak akkor járjanak dolgozni. 7. (GRO-Skala) A nemi szerep-orientáció az egyén normatív elképzelése arról. A családban minden fontosabb döntés a férfi joga és felelőssége. hogyan kell viselkednie egy nőnek és egy férfinek. hogy új munkahelyet keressen. a foglalkozások nemek szerinti megoszlása. hogy ezt is el tudja fogadni. A nő ne járjon munkába. 5. mint a sajátja. 11. amelyben a megélhetésért a férfi és nő egyformán felelős. ne a nemétől függjön. Normatív nemiszerep-orientáció méréséről szóló tanulmányában a D. a nők politikai státusa. hogy csinos legyen. egyszerűen nevetséges. ha láthatóan gyermeket vár. öltözködés. Az. ha más városba helyeznék. Az ötlet.Role Orientation) általa kidolgozott német változatát ismerteti. 6. a hagyományos hatalommegosztás a családban.G. Egy nő számára fontosabb férjének karrierje. Egy férfiakból és nőkből álló csoportban férfi legyen a vezető. a férfinek kellene azt megkapni. 5.Ámde mi köze ennek a biszexualitáshoz? Hiszen ugyanez a probléma heteroszexuális vagy homoszexuális beállítottság esetén is felmerül! Csak éppen egy heteroszexuális házastárs (vagy élettárs) számára általában még nehezebb elfogadni társának homoszexuális külső kapcsolatát. A skálát egyéb tesztekkel 151 felnőttön próbálta ki. mint a férfi számára. hogy a biszexuális viselkedés különösen akkor okoz problémákat. mert neki egy családot kell eltartania. a hagyományos nemi sztereotípiák megítélése (pl. hogy a nők is futballozzanak. vagy a családjára. Ha egy állásra hasonló képzettségű férfi és nő pályázik. Alapjában helyes az az ősi igény. Günter Krampen: Eine Skala zur Messung der normativen GeschlechtsrollenOrientierung (Zeitschrift für Soziologie. 6. A tételek által vizsgált területek: 1. 16-ot pedig nem-hagyományosan fogalmazott. Likert-típusú skálát már Brogan és Kutner 36 tételesre rövidítette (kipróbálás után). A házasság olyan kapcsolat. erkölcs). 13. A nő ne akarja túlszárnyalni a férfiakat. s 20 tételt hagyományosan. fiúk és lányok szocializációja. Az eredetileg 53 tételből álló. hogy a nő dolga a háztartás és a család. 5. 3. 12. mintha az „normális” kaland lenne. 4. vagy oly mértékben nyitott. A nyitottság természetesen sohasem jelenthet korlátlan és feltételek nélküli elfogadást. s ezzel férjét arra kényszerítené. hiszen mindennek van határa (bár éppen a határok és feltételek közös megállapítása nem könnyű feladat). A nő inkább mondjon le a karrierjéről. 2. 254-266) A szerző az Erlangen-Nürnberg-i egyetem pszichológia tanszékének munkatársa. ha csak a házastársak egyike biszexuális. Érthető. Kutner (1976) által kidolgozott SRO-Skála (Sex. Brogan & N. ha a család erre anyagilag rászorul. 10. Krampen ezt vette át. 117 .A házasságon belüli hagyományos munkamegosztás. munkahelyen és a politikában.: 1. így ezek pontértéke 36-tól („nagyon nem-hagyományos”) 216-ig („nagyon hagyományos”) terjedt. A nő számára fontosabb. 3. 9. hogy valaki mennyi időt és energiát szán a karrierjére. 8. 1979/3. 2. 4. hanem egyéni vágyaitól és érdeklődésétől.

Ha egy diák és egy diáklány ösztöndíjra pályázik. 25. vagy S. mint ő. Eredményei összehasonlíthatóak pl. 16. 24. fontos politikai tisztséget kell betölteniük. ha egy férfi otthon marad és a gyermekeket gondozza. az FPI és az MMPI tesztekkel. ha férfi a vezető egy olyan munkahelyen. A szülők és pedagógusok számára a fiúk szakképzése fontosabb legyen. tanítónő stb. óvodapedagógus. mint fiaikat. ha egy nő a házasságkötés után is megtartja a lánynevét. A nők olyan. kivéve. Az általános iskolában a lányok ne hordjanak hosszú nadrágot. a fiatalok kevésbé. ahol nők is dolgoznak. a nagyvárosiak kevésbé. 19. ha egyszer egy nő lenne az ország elnöke. 28. A szülők lányaikat éppúgy neveljék független és önálló viselkedésre. 36. mint a lányok.) 23. 32. A skála különösen a nevelési intézményekben hasznosítható. mint pl. A skálát csoportosan is jól lehet alkalmazni. A férfiak nyugodtan elfogadhatnak hagyományosan a nőknek szánt foglalkozásokat is (pl. ha egy nő lelkész lesz. 22. A férfit ne bosszantsa. Nem kifogásolható. hogy tömött buszban egy férfi átadja helyét egy nőnek. hogy esetleg nem sikerül férjhez menniük. 29. Nem kifogásolható. mint a vidékiek. bár Krampen szerint rövidíteni lehetne. 26. ha a nőknek is lehet politikai tisztségük. 20. telefonkezelő stb. inkább a diák kapja meg. ha a felesége többet keres. míg a felesége dolgozni jár. Jó. a vallástalanok kevésbé. 27. 30. kőműves vagy pilóta. 15. 17. A nő munkába állása esetén is a férfi legyen a „fő kereső”.L.) A GRO-Skála kipróbálása azt mutatta. aki inkább a hivatásában akar érvényesülni. mint egy férfi. A nők is űzhetnek bármilyen atlétikus sportot. mint gyermeket vállalni. 31. mint a vallásosak stb. ha a család anyagi helyzete miatt szükséges. Nem jó. A kisgyermekeket nevelő feleségek ne járjanak dolgozni. mint a lányoké. Bem (1974) Sex-Role Inventory-jával. A lányok szakképzésének egyetlen indoka. a nő pedig a háztartásért legyen felelős. amellyel a férfias és nőies egyének mellett az androgynokat is azonosítani lehet. 21. A fiúk is éppúgy játszhatnak babákkal. 118 . A nőknek jóval több. emiatt ne érezzen lelkiismeret-furdalást. 35. 18. Általában jobb. hogy a nők kevésbé hagyományos beállítottságúak. hagyományosan férfias foglalkozásokat is választhassanak. mert jobbak az elhelyezkedési esélyei. mint a férfiak. Egy nő éppúgy használhat trágár szavakat. mint az idősebbek. Nem igazán indokolt. 33. ápolónő. A lányok lehetőleg nőies pályát válasszanak (pl. vagy elválnak. 34.14. Egy feleség. Nem lenne kifogásolható.

s egymást valahogy kiegészítő szerepeket kellett betölteniük . hanem integrálja azokat. hiszen a férfiak éppúgy változ(hat)nak. különösen az USA-ban történt sok vizsgálat ezzel kapcsolatban. s ezáltal megnövekednek az egyén választási és cselekvési lehetőségei.eltekintve attól. hogy az androgínia a nők ügye? Nyilvánvalóan nem csak. hogy a pozitívan férfias és nőies tulajdonságok egy személyben összekapcsolódjanak. egyenlőségelvű társadalom viszont a nemi szerepeket nem tartja egymást kizáróaknak.Wessel . A kombinációs modell szerint viszont az androgínia a viselkedés olyan sajátos mintája. hanem azzá teszünk”. az androgín és a határozatlan (vagy bizonytalan). korlátozó nemi szerep-előírásoktól.284-294 p. hiszen rugalmasabban tudnak alkalmazkodni.) A nemi szerepek kiegyenlítődéséből következően az utóbbi évtizedekben egyre inkább az androgínia kerül a figyelem előterében. Elméletileg egy eszményi. Alfermann szerint lehet ugyan figyelmen kívül hagyni a biológiai nemet. amely szerint az emberiség „aranykorában” mindenki egyszerre volt férfi és nő. mégis valószínű. Ez azt jelenti. hogy ma már többé-kevésbé a biológiai nem (s így a „sex role”) is megváltoztatható. Felmerül tehát a kérdés. Ezt szemlélteti pl. ami szocializációs előnyöket jelent az androgín egyének számára. A lelki egészség vonatkozásában azt vizsgálták: vannak-e szocializációs előnyei az androgíniának? Hipotézisük szerint lelkileg nem a hagyományosan szocializáltak az egészségesebbek. jellemző vonásai összeadódhatnak.6. vagyis az egyén igénye szerint választhatja és összekapcsolhatja bármelyik nem szociálpszichológiai szerepeit (a „gender role”-t) . amely nem egyszerűen összegzi a férfias és nőies vonásokat. de főleg a nőmozgalom egyre határozottabb törekvése az egyenjogúságra az élet minden területén. mert ők nyíltabb nemi szerep-szocializációban részesültek. Az androgín egyén mindkét nem pozitív tulajdonságait egyesíti. ami többféleképpen értelmezhető: Az additív modell szerint a két nem tulajdonságai.G.. hogy viszonylag többen lesznek majd a feminin nők és a maszkulin férfiak. Alfermann és mások négy skála segítségével vizsgálták a tipikusan férfias és tipikusan nőies tulajdonságokat (mindkettőnél nemcsak a pozitívakat. s csak később. Azt jelentené ez.A. Cél az. Ez főleg a nőkre vonatkozik. s nemcsak férfi vagy női szemmel látják a világot. mert az androgíniára nevelt nők én-képe és önbizalma sokkal pozitívabban 119 .F. s a jövőben még inkább változhat. A humanista. egy isteni szeszély választotta őket külön. hanem az androgínek. miszerint „nem születünk nőnek. hogy az egyén egyszerre lehet férfias és nőies. így különböző. Mai megjelenése viszont a nemi szerepek említett alakulásához fűződik. Tehát lehetővé válik a nemi szerep eddigi határainak átlépése (a „sex role transcendence”). A koncepció eredetileg azzal az antik mítosszal függ össze. hogy az androgín ember mennyiben lehet egy humanista társadalom megvalósítandó ideálja. hanem a negatívakat is). s így egészen újszerű viselkedést eredményez. Alfermann. Az egyoldalú irányultság így kétoldalú lesz. aki megszabadult a hagyományos. Ugyanakkor a feminin és maszkulin értelmezése már eddig is változott. Bosinski: Interdisciplinäre Aspekte. D. a feminin.: Maskulinität/Femininität versus Androgynie (In: K. Alferman szerint főleg a nők elégedetlensége fejeződik ki benne az eddigi nemi szerep-normákkal szemben.. Azóta keresi mindenki „önmaga elvesztett másik felét”. Ezáltal a nemi szerep-identitás négy típusa válik lehetővé: a maszkulin.H. Simone de Beauvoir-nak tulajdonított megállapítás. A hagyományos elképzelések szerint a férfiasság és a nőiesség ugyanannak a dimenziónak egymást kizáró ellenpólusai.legalábbis egy patriarchális társadalomban. tökéletes embert (egyfajta új „Supermensch”et állít elénk.

Aldine Fromm. VEB Deutscher V. 1977.: Férfi és nő. C. H.B.. K. Backman: Szociálpszichológia. 6. mint a hagyományosan nevelteké. 9. 3. J. Ellenőrző kérdések 1. 1973. J. Toward a New Theory of Sexuality. Akad.W. P. J. 2. Lloyd: Sex and Gender.W. A szerző véleménye ezért az. Melyek a szexuális viselkedés „tárgyai”? 120 . Kossuth K.: Intimkapcsolat kézikönyve. E.: A személyiség alakulása.: Szexuális viselkedés. szerző kiadása Archer. Simon: Sexual Conduct. H. 1982. 5. Buda B. Miért és mikor következett be az „ösztönredukció”? Mit bizonyítottak Harlow kísérletei? Milyen szerepe van a kulcsingereknek az embernél? Hogyan jelentkezik az imprinting az embernél? A szkriptek szerepe a szexuális viselkedésben? Mitől függ a szexuális identitás? Mi a „gender” és a „gender role”? Milyen a hagyományos maszkulin és feminin szerep? Mi az androgínia? 10. 1994. G. Melyek a szexuális orientáció főbb formái? 12. 1966. Anchor Pr. 7.H. 1980. Szexuálpszichológiai tanulmányok. 1982. az androgín törekvések ma elsősorban a nőknek jelenthetnek előnyöket. Ajánlott olvasmányok: Allport. Mi a transzvesztizmus és a transszexualizmus? 11. Dannhauer. Sas Judit: Nőies nők és férfias férfiak. 4. G. 1994. Gagnon. Lexikothek .W.F. hogy bár mindkét nem számára előnyös lehet a másik nem pozitív tulajdonságainak átvétele.: Geschlecht und Persönlichkeit. 1973. 8. Animula K. Penguin Books Maler-Sieber. . K. Gondolat K. 1984.: Androgyny.. . A vizsgálatok minden esetben ezt mutatták. 1972. Akad. Secord.: Verhaltensforschung. Szilágyi V.alakult. Singer.

-tól a 84. Borneman az alábbi fejlődési szakaszokkal számol: 1. Borneman bizonytalannak tartja. másrészt annyira a saját kulturális környezetük hatása alatt álltak. Prenatális fejlődési szakaszok a) blasztogenezis (a fogamzástól számított első 15 nap) b) embriogenezis (a 16. közvetlen hatásuk sincs a pszichoszexuális fejlődésre! Ez utóbbi megelőzheti a testi fejlődést. másrészt hajlamosak a pszichikus fejlődést a testi fejlődés következményének tekinteni. amelyeket egy korai életkorban nem ér (elég) inger. Ugyanis. Korunkban már alig akad olyan szakember. amelyekkel az egyén élete során találkozik. aki tagadna minden társadalmi és kultúrtörténeti befolyást a pszichikus ontogenezisre. hogy az általuk mért viselkedési adatok más kultúrákra is érvényesek. hogy a pszichikus folyamatok testi szervek funkciói. Vagyis egyrészt biologizmus. Posztnatális fejlődés: a) fölegyenesedés (az 1. hogy az ember szexuális (és egyben pszichoszexuális) fejlődése a születés körül kezdődik. de el is maradhat tőle Természetesen alapvetően fontosak az egyén genetikai adottságai. funkciókészségük egy részét elvesztik. Egyes európai és amerikai fejlődéspszichológusok még mindig azt hiszik. Ha viszont nem így alakul. legfeljebb ezek mértékét ítélik meg különbözőképpen. A testileg fejlett gyermekek nem feltétlenül mutatnak hasonló lelki fejlettséget. s jórészt még tisztázatlan módon eltérnek a testi érés folyamataitól. hogy nem tudnak elszakadni a szomatikustól és a mérhetőtől. Elméleteik „gyermekbetegsége”.4. akkor mindig és mindenhol egyformán kellene alakulnia. Ebből kettős veszély adódik: egyrészt alábecsülik a pontosan nem mérhető pszichikus folyamatokat. Pszichoszexuális fejlődés az első évtizedben Ma már a szakemberek előtt közismert és elismert. hogy ezek a genetikai lehetőségek mennyiben realizálódnak! S minthogy testi érésünk szakaszai az emberi faj kialakulása óta alig változtak. és egész élete során folytatódik. bár ez a kettő nehezen összeegyeztethető. hiszen például a serdülés testi jeleinek önmagukban semmilyen kimutatható. Fejlődési szakaszok Minthogy a szomatikus érés és a pszichikus fejlődés nagyjából párhuzamosan halad. ott az érés meglassul. hogy maga a testi érés is részben bizonyos külső ingerek által indukált folyamat. életév vége) b) első nemi érés (3-5 éves kor) 121 . Kétségtelen ugyan. lefékeződik. Azok az érzékszervek például. Ernest Borneman (1981) szerint a fejlődéspszichológia első kutatói konzervatív emberek voltak. másrészt eurocentrizmus jellemezte őket. e latens genetikai program megnyilvánulásának módja és mértéke már azoktól a szociális hatásoktól függ. ha a pszichikus fejlődés (és így többek közt a szexuális viselkedés) biológiailag meghatározott lenne. Ahol nincs inger. akkor nyilván (legalább részben) külső hatások irányítják. ám rendkívül bonyolult. akik egyrészt a pszichikus fejlődés endogén (vagyis genetikus) irányításában hittek. Az már a körülményektől függ. Viták inkább arról folynak. hogy számukra a fejlődés minden más formája „primitívnek” vagy „abnormálisnak” tűnt. naptól a születésig) 2. hogy mi határozza meg ezt a fejlődést. napig) c) fötogenezis (a 85. Ámde a gének csupán az egyén viselkedési lehetőségeit szabják meg. hogy egyáltalán van-e szomatikus alapja a pszichikus fejlődés szakaszainak. Fontos felismerés.

életév 3. Érdekes különbségek derülnek ki a Borneman-féle „szexuálpedológiai” fejlődési fázisok és a Freud nevéhez fűződő pszichoanalitikus elmélet „libidófázisai” között. s csak vizsgálatának időpontjában (1980) és helyén (Nyugat-Európa) voltak érvényesek. az újszülött minden (fiziológiás) feszültséget kellemetlennek érez. év) e) menarche (8-14. ez összességében plusz-mínusz 20%-os eltéréseket jelenthet az átlagtól. mert az akceleráció.). életév 4.). bármely életkorban (bár minél fiatalabb valaki. Szexuális reagálókészség. év) Borneman hangsúlyozza. amelyek részben az átöröklésből. primer szükségletek Ami a fiziológiai jellegű szexuális reagálókészséget illeti. újszülött lányoknál pedig a hüvely időnkénti lubrikációját állapították meg. sokkal kevésbé. hónap 2. szükségleteinek kielégítését és a kellemes ingereket (pl. életév 7. amely pl. a fogamzástól kezdve többféle módon érvényesül. A szomatikus akceleráció azonban nem jelent pszichikus akcelerációt. Ezekből adódik a fejlődés megrekedésének (fixáció) vagy egy korábbi szakaszba való visszaesésének (regresszió) lehetősége is. ringatást. hanem az érintés. s vegye figyelembe az egyéni fejlődés különféle variációit. pollutarche (9-15. hogy rugalmas legyen. év) f) a másodlagos nemi jegyek érése (14-15. életév 6. Rendszerint épp ezek képezik az alapját a pszichoszexuális fejlődés zavarainak . részben pedig a szűkebb és tágabb környezet hatásaiból erednek. újszülött fiúknál éjszakai merevedéseket.és biz122 . életév 5. De épp ezért fontos. viszont láthatólag élvezi a feszültség oldódását. Ezt persze túlzás lenne szexuális élvezetnek nyilvánítani.-6. hiszen minden felosztás relatív. életév Szexuálpedológia szerint újszülöttkor korai csecsemőkor későbbi csecsemőkor kisgyermekkor a kis pubertáskezdete a kis pubertás közepe a kis pubertás vége a gyermekkor kezdete a gyermekkor közepe a gyermekkor vége Pszichoanalízis szerint orális fázis orális fázis orális fázis anális fázis anális fázis anális fázis fallikus-ödipális fázis latencia-fázis latencia-fázis latencia-fázis A fejlődési szakaszok kérdésére később még visszatérünk a pszichoszexuális fejlődés vonatkozásában. s így vitatható. A szopás nemcsak az éhségét szünteti meg. életév 8. a kettő közötti különbség a „civilizáció haladásával” egyre nagyobb lesz A testi fejlődés tempója különbözik a pszichikus fejlődés tempójától. az alábbi táblázatból: Életkor 1. simogatást stb. év).c) első alakváltozás (6. mint amikor a csecsemő vagy a kisgyermek félig-meddig szándékosan nyúl a nemi szervéhez és simogatja. fészkelődéssel stb. életév) d) a másodlagos nemi jegyek első feltűnése (7-8. hónap 7-12. Ahogy Borneman írja. s ezt ki is fejezi (sírással. a nemi érés kezdetének időpontját évtizedenként 3-4 hónappal előbbre tolja. annál kisebb a variációk szélessége). hogy ezek az értékek is változnak. dörzsölgeti azt. ez már az emberi magzatnál is megfigyelhető: ultrahangos vizsgálattal: fiúmagzatoknál pénisz-merevedést láttak. hónap 2.

Az ezt kiváltó kulcsingerek hatására kezdi el automatikusan és tudattalanul.és kisgyermekkori maszturbáció. Ez utóbbiak jelentkeznek az ujjszopás esetében. simogatása ugyan érzéki élvezet és megnyugtató hatású a kisgyermek számára. metakommunikative történik. Freud a születés utáni első hónapot a primér narcizmus fázisának. s valamilyen feszültséget. Freud (1995) szerint az ujjszopáshoz gyakran társul „valamely érzékeny testrésznek. (A narcizmust egyébként az autoerotikával is azonosítják. Ezért a régebbi korokban a nyugtalan gyermekeket gondozójuk is gyakran „maszturbálással”: nemi szervük simogatásával nyugtatta meg és altatta el (s ezt akkor senki sem tartotta „szexuális visszaélésnek”).) Borneman szerint az ujjszopás és a test különböző részeinek megtapintása a csecsemő autoerotikus játéka. a külső nemi szerveknek dörzsölő érintgetése. Ezen az úton jut el sok gyermek a szopogatástól a maszturbációhoz. s könnyen elalszik tőle. a következő hónapokat pedig a szekunder narcizmus szakaszának nevezte. Az újszülöttnél már minden idegközpont megtalálható. ami a szájnak. A csecsemőkori „libidófejlődés” Az erogén zónák differenciálódását a pszichoanalitikusok a libidófejlődés szakaszainak nevezik. aki viszont veleszületetten megérti. Freud ösztönelméletében a libidófejlődés első szakasza az orális fázis. de hasonlít ahhoz. Az ujjak szopogatása érzéki élvezetet jelent a gyermeknek. A szükségletkielégítés kikövetelése önzésnek. (Ez a képessége viszont a beszédtanulással csökken. old. Egyrészt azzal. 10%-ánál egyébként már a születéskor hiányzik az érintetlen szűzhártya. Csak jóval később. önszeretetnek tűnhet. vagyis a csecsemő viszonya azokhoz a személyekhez és egyéb. hiszen a legtöbb érzéki élvezetet a szopás nyújtja a csecsemőnek. A gyermek nemisége már a születés előtt megalapozódik. hónapban a csecsemő és gondozója közötti kommunikáció „testbeszéd” útján. Freudtól függetlenül.) A csecsemő. megnyugvást érez. Ezek folytán előfordulhat. A felnőttnek nem könnyű megtanulni a gyermek „testbeszédét”. akkor is. Végeredményben a gyermek megszületésével biológiai neme (sex) alapjában véve tisztázódik.tonságigényét is kielégíti. a mellbimbóknak. Fontos pszicho-analitikus fogalom az objekt-viszony. mint a testi neme). mint szexuális energia fogalmát Albert Moll (1905) használta először. az orális zónának központi szerepet biztosít. Ezért válik életfontosságúvá számára az őt tápláló anya (vagy anyapótlék) és maga a szopás. s további 1525%-uknál olyan vékony. hogy a nemi kromoszómák találkozása folytán nemi lénnyé fejlődése melyik irányban indul el. ami ugyan még nem kifejezetten szexuális. vagyis a kialakuló erogén zónák ingerlése. ami a száj kezdeti. s a feszültség növekedése és csúcspontja (orgazmus) helyett is csak kellemes oldódást. tőle füg123 . megérzi a felnőtt metakommunikációját. az első hónapot kután (bőrrel kapcsolatos) fázisnak nevezte. éhségének csillapítása.” (77. ha nem is teljesen kiépülten. hogy ez „szexuális élvezet” lenne. vagy eltorzult. Fogalma sincs róla. s így tévesen állapíthatják meg. elsősorban a táplálkozás és anyagcsere szükségletei. másrészt azonban fennáll a különböző genetikai és hormonális zavarok lehetősége is. a tisztaságra szoktatás során jut fő szerephez az anális zóna.) A csecsemő viselkedését az alapvető szükségletei irányítják. döntő szerepéből könnyen érthető. szexuálisan identifikálódik a neki szánt nemi szereppel (akár a valódi genetikai neme ellenére is. s mivel ezekben a bőrnek van központi szerepe. ha épp nem éhes. a vizelet és széklet szabályozásának öröme. s megkezdődhet nővé vagy férfivé válásának nem kevésbé fontos folyamata: a pszichológiai nem (gender) kialakítása. Az első 8-10. hogy az újszülött valódi neme nehezen felismerhető. mert szociális környezetének elvárása erősebb és meghatározóbb. szükségletet csökkent vele. hogy az első életévekben magától szétszakad. A gyermek rendszerint elfogadja nemi besorolását. A lányok kb. A libido.

büntetéssel reagál. A pszichoanalitikusok ezt a „libidófejlődés anális szakaszának”. de ugyanígy félhet az elszakadástól is (Trennunsangst) R. A másfél-kétéves gyermek általában jól meg tudja különböztetni a nemeket.egyre inkább azonosul vele és utánozni kezdi. bár a járástanulás és a szókincs gyarapodása mellett a szobatisztaságra szoktatás kezdete feszültségek és konfliktusok forrása lehet. hanem a másik nem nagyobb szabadsága. hanem szülőjének vagy gondozójának viszonya a szexualitáshoz. s kezdi irigyelni őket. Sok későbbi problémát okozhat pl.J. (ha egyáltalán ott van az apa) kezdi észrevenni az apa szerepét a családban. hónap) újabb feszültségek merülnek fel a gyermek fejlődésében. általában az anyja. René Spitz szerint az első életévben konfliktusok keletkezhetnek a szomatikus és a pszichoszexuális fejlődés között. A „késői csecsemőkorban” (7-12. A csecsemő számára semmivel sem fontosabb. de főleg a gyermek számára. ez nagy veszélyeket jelent mindhármuk. a szoptatás abbahagyásának üteme és időpontja is. másrészt felkelti az érdeklődését a „tilos” dolog iránt (amit épp ezért titkolni kell a szülő előtt). s együtt jár a gyermek én-tudatának és (az analitikusok által felettes énnek nevezett) lelkiismeretének a megjelenésével. Ebben az életkorban az anya mellett megnövekszik az apa szerepe a gyermek életében. vagy házastársának és gyermekének testéhez. s az anális zónát helyezi a figyelem középpontjába. amelyekre sok szülő negatívan. Borneman hangsúlyozza. Ha a gyermek szeretetet kap. amelyekre libidója irányul. A szexuális identifikáció fontos lépése ez. de kb. mint az öltözködés és hajviselet. Ha rossz a szülő viszonya saját testéhez. például a fogak megjelenése és a szoptatás közbeni harapások kapcsán. Kisgyermekkor: anális fázis A második életév. Első és legfontosabb „objektuma” természetesen az őt gondozó személy. Ha viszont a szülő ezt észreveszi és nemtetszésének ad kifejezést vagy megtiltja az ilyen játékot. A szimbiotikus fixálódás leggyakoribb formája Borneman szerint a már önállósodni kezdő gyermek félelme a „beolvadástól”. akkor ezzel egyrészt akadályozza a gyermek felfedező kedvét és szexuális gátlásokat ültet bele. hogy igényei azonnali kielégítésének és önállóságának korlátai vannak. hanem a nemi szervek különbözősége alapján is. s az ő szexuális identitását veszi át). vagy élvezetesebb a játék saját nemi szervével. ami neki nincs. vagyis a túlzott kötődéstől (Verschmelzungsangst). Stoller (1976) a transszexualizmust is a szimbiotikus fixálódás következményének tartja (pl. s . hogy a fiúknak olyasmijük van. 5 éves korig az ilyen személy elvesztése a hospitalizálódás veszélyével jár. a kisgyermekkor viszonylag kiegyensúlyozott időszak. mint bármely más testrészével. s egyre inkább nemcsak az olyan külsődleges jelek alapján.különösen a kisfiú . hogy az egyén viszonyát későbbi szexuális partneréhez nem valamilyen ösztön irányítja. A szenvedélyes ujjszopás mindig a testi közelség és gyengédség igényének kielégítetlenségére utal. Ha ugyanis a pszichoszexuális fejlődés valamilyen külső ok miatt elakad.getlen dolgokhoz. Az anyamell elvesztésétől való félelem később esetleg hajlamossá tehet a félelemre a szexuális partner elvesztésétől. Irigységüket azonban Borneman szerint nem annyira a pénisz-hiány okozza. a fiú nem tud leválni az anyjáról. kedvezőbb 124 . vagy az orális után az anális „részösztön” megnyilvánulásának tartják. akkor nem tart lépést a testi fejlődéssel. De arra is kezd rájönni. A gyermek ugyanis tudattalanul átveszi gondozójának szexuális attitűdjeit. később ő is tud szeretni. Az anyától (vagy gondozó személytől) való rendkívül erős függőség csak a járás és beszéd tanulásával egyidejűleg kezd oldódni. Ezzel kapcsolatban Freud megfigyelései szerint felmerül a pénisz-irigység és a kasztrációs komplexus problémája: a kislány észreveszi. s ez dührohamokat vált ki belőle kezdődik a dackorszak.

Ezt állatokon figyelték meg először (Konrad Lorenz. mint előtte vagy utána bármikor. hogy a regresszió mellett fokozatosan működésbe lépnek a különböző. pedig a feszültség itt sem tűnik el nyomtalanul: a gyermek viselkedése átmenetileg visszaesik egy alacsonyabb szintre. vagyis regrediál. Kétéves kor körül jelennek meg az első „papás-mamás” játékok a fiúk és lányok között: fekhelyet csinálnak. amelyben a testvázlatnak is fontos szerepe van. ahogyan azt szüleiktől. neki is volt „fütyije”. Az előbbi aktív. a nemi szerep „imprinting korszaka” egybeesik a beszéd kialakulásával. mert szerinte a „dackorszak” bekövetkezése a szülők és nevelők bánásmódjától függ. esetleg üt is. az anális maszturbáció. ha a péniszével játszó fiút a szülő ezzel fenyegeti). amelyből aztán kifejlődhet a személyiség bonyolult struktúrája. A kisgyermek egyre inkább önmagával is konfliktusba kerül. vagy az anális karakter.helyzete. A gyermek dacos ellenállását főleg a bilihasználat erőltetése váltja ki. hogy ők is „elveszthetik”. Szerencsésebb esetben a szülőhöz való erős érzelmi kötődés átsegíti a gyermeket a dackorszak veszélyein. hogy az emberi fejlődésben is előfordul. ezért próbálkoznak ezzel. hogy nincs mindenkinek. s egyre inkább élvezik a szándékos visszatartás és kiengedés képességét. A lányoknál befejeződik a petesejtek szaporodása. bonyolultabb elhárító vagy konfliktusfeldolgozó mechanizmusok. a gyermek „akaratoskodik”. Az utóbbi a passzív belenyugvás látszatát kelti. mint az análerotika.) ellesték. Az ilyen kötődés ugyanis az identifikáció révén egyrészt enyhíti a frusztrációs feszültséget. amelyhez kapcsolódik a név és a nem. Ha a fiúk látják. s az ezzel kapcsolatos hipotézisek. Ez az érzéki élvezet magára a „végtermékre” is kisugárzik: az ilyen korú gyermek többnyire szívesen játszik (vagy játszana. A túl szigorú engedelmességre nevelés gyakran vált ki tartós regressziót. 1970). de minden jel arra mutat. ha nem a pelenkát piszkítják össze. amit kialakuló önállósága és szükségletei korlátozásának érez. agresszív reagálás. Az életkoruknak megfelelően ugyanis ekkor még az anális zóna játékai kötik le a figyelmüket. tehát vissza kellene szereznie. Az idegrendszeri és pszichikus feltételek kibontakozásával egy sajátos érzékenységi állapot jön létre. Mindez persze nem megy máról holnapra. másrészt elősegíti a szülő elvárásainak interiorizációját. Ez a jelenség az imprinting. A testvázlat a saját testről alkotott képzetek összefüggő rendszere. Az egyre önállóbbá váló gyermekek dacossága és megnövekedett agresszivitása nem a testi érés. Ezek képezik a vonatkoztatási rendszer magvát. vagy büntetésből elvehetik tőlük (különösen. Úgy tűnik. sír. megijednek. a kialakuló 3-4 millió éretlen petesejt majd a serdülőkortól kezdve egyenként érik és fogyatkozik. hanem a bilibe eresztik vizeletüket és székletüket. Az affektív differenciálódást jelzi. A székletürítés időnként erőlködéssel jár és fájdalmat is jelenthet. vagy másoktól (filmekből stb. A harmadik életévet Borneman a „kis pubertás kezdetének” nevezi. Ezekben a szexuális izgalomnak és élvezetnek még nincs szerepe. hogy a kislány azt hiszi. ha engednék) a székletével. A kasztrációs komplexus onnan eredhet. csak (büntetésből) levágták vagy eldugták. Észreveszik. hanem a lelki fejlődés következménye. viszont erősíti a szexuális identitásukat. s azon összebújnak és puszizkodnak. A fiúk és lányok testi fejlődésében ekkor még nincs különbség. Az anyáról kezde125 . kiabál. vagy konfliktusok nélkül. A pszichoanalitikusok szótárában szerepelnek még olyan fogalmak is. A második és harmadik életévben a beszéd elsajátításával párhuzamosan kialakul az „én” vonatkoztatási rendszere. örülnek a kezdeti sikerek jutalmazó megerősítésének. az élvezet és fájdalom összekapcsolódása folytán kialakulhat egy olyan beállítottság. amelynek következményei miatt ezt a fejlődési szakaszt Freud és tanítványai análszadisztikus fázisnak nevezik. A dacreakcióknak két fő formájuk van: a dühös makacsság és a sértődött visszavonulás. amelyben bizonyos hatások sokkal mélyebben bevésődnek és rögződnek. hogy a szülő örül.

hogy a fiúk másként vizelnek. A vizelés szabályozása kapcsán ekkoriban tűnik fel. ezért sokan „kérdezősködő életkornak” nevezik. érdeklődése és tanulási készsége fokozódik. a széklet visszatartása még nagyobb élvezetet jelenthet és 4. hogy honnan jöttek. Ekkoriban kezdenek feltűnni náluk a „tilos” szavak és mondókák. hogy a szülők és mások is szívesen gyönyörködnek a kisgyermek gusztusos testében és viselkedésében. ha a szokott környezet. hogy a nemiség tilos és titkolandó. A magamutogatás vágya ezért többnyire csak „szublimált” formában. mint a lányok. esetleg utánozni is próbálják egymást. A magamutogatás kiváltó tényezői közt első helyen említhető. amely később iskolafóbiaként vagy szociális fóbiaként folytatódhat. versikék. ha a szülei is szégyenlősek. amelyek a nemiséggel kapcsolatosak. ennek szabályozásáért dicséretet kaphat. egyre több kérdést tesznek fel szüleiknek és más felnőtteknek. valamint a szégyenlősség. a szégyenlősség pedig gátlásosság. a székletürítés élvezetes. Kérdezősködnek a saját múltjukról. a tilalom. amelynek két fő megnyilvánulási formája a magamutogatás vágya és öröme. ha otthon is tilos a meztelenség. Ilyenkor már a legtöbb gyermek tudja. A szégyenlősséget különösen könnyen megtanulja a gyermek. hanem tanult viselkedés. hogy életét a szülei közösülésének köszönheti. hogy 1. akkor megpróbálják kitalálni születésük módját.” Visszaesések e téren főleg akkor fordulnak elő. Hasonlóképpen alakul a mások meztelenségére és általában a nemiségre irányuló kíváncsiság. Ilyen például a saját meztelenséggel kapcsolatos attitűd. A szülő persze többnyire haragszik ezért. hogyan születtek. életévtől már nem szokott spontán módon megtörténni. Ödipusz-. a „szégyeld magad!”. ennek okai felől érdeklődnek. Amikor viszont „illetéktelenek” előtt is megpróbál tetszést aratni. annál gyorsabban és könnyebben tanulja meg a gyermek. Ha például egy anya a lányának azt szuggerálja. s már nem harmadik személyben szólnak magukról. ami vagy kényszerű elfojtásokat eredményez és annak beidegződését. 3. a visszatartás (vagy vissza nem tartás) révén negatív indulatokat válthat ki a felnőttekből. arról is. szereplési vágyként jelentkezhet. lámpaláz formáját ölti. s ha otthon tilos a meztelenség. Egyre többet beszélnek. s ezáltal később a szexuális élvezetképtelenséget. hanem az „én” és a „te” névmásokat használják. Egyre jobban érdeklődnek a nemek különbségei iránt is. hogy a széklet és a vizelet „piszkos” vagy éppen undorító. A gyermekek mozgékonysága. nekik tetsző felnőttek iránt érdeklődni. vagy „kiscsalád-komplexus” A negyedik életév is csak viszonylag mondható nyugalmasabb szakasznak a pszichoszexuális fejlődés szempontjából. Az anális fázis során a gyermek megtanulja. Kérdéseik főleg a nemiségre és a születésre vonatkoznak. jön a szülői felháborodás. Borneman szerint erre is érvényes az a szabály. vagy annak félig-tudatos készségét. 2. Egyik sem vele született. Ekkoriban kezdődik a heteroerotika fejlődése a gyermeknél: olyan megnyilvánulások is jelentkeznek. vagy a szokott gondozó megváltozik. de nem 126 . Ennek két fő módja: mások meztelenségének és szexuális viselkedésének megfigyelése vagy megkérdezése. amelyek társas viszonyt feltételeznek. hogy „minél kevésbé erőlteti a szülő. akkor igyekeznek meglesni másokat. hogy a szülőt mivel lehet bosszantani. s ez a 3. A lehetséges szexuális zavarok közül az egyik a fiúk 4-5%-ánál jelentkezik: a herék ezeknél nem szállnak le időben a herezacskóba. Mindezeknek messzemenő következményei lehetnek a későbbi szexuális zavarokat illetően. Egyes vizsgálatok szerint már csecsemőkorban kialakulhat a „shyness baby” szindróma. tetszésük sikerélményt jelent a gyermeknek. s ezzel szinte motiválják a gyermeket a magamutogatásra.nek érzelmileg leválni és más. akkor ez könnyen eredményezheti az anális és genitális erogén zóna iránti undort. s ha nem kapnak elegendő választ (csak a „gólyamesét” és hasonlókat). A vizeletszabályozás erőltetése könnyen megronthatja a szülő és gyermek viszonyát.

és kb. Az ilyen helyzet érthetően szexuális izgalmat is kelthet a gyermekben. amely tehát nem biológiai. s az izgalom és vágy többnyire az ellenkező nemű szülőre irányul (hiszen ki másra is irányulhatna?). Egyébként kiderült. törődésének kizárólagos birtoklásáról. hogy a köldökön keresztül. közeli személy nem áll rendelkezésére. a gyermekek egyharmadánál már. lányának viszont gyakran továbbadja saját komplexusát és szexuális élvezetképtelenségét. ha a szülők valamiért nagyon elégedetlenek velük. amely a lányokban csökkentértékűségi komplexust kelthet. ám a nemi szervekkel folytatott játék gyakorisága növekszik. akitől meg kellene szabadulni. vagy hogyan kerül az apa nemiszerve az anya hasába. szorongások vagy agresszív indulatok keletkeznek. A szülők nemi életének észrevétele azonban csak akkor kedvezőtlen hatású. mint vetélytárs. s e „szimbolikus kasztráció” miatt könnyen regrediálnak: kényszeres maszturbáció. A régi. hogyan kerültek oda. apját nem vetélytársként ölte meg. vagy elképzelése azért lehet traumatikus a gyermek számára. A polgárosodás. az apával azonosulóban viszont az agresszív késztetést erősítheti. hogy a kisbabák az „anyjuk szíve alatt” növekednek. hogy a szülei verekednek. S természetesen ez is szorosan összefügg az anya iránti szexuális vágyakozással. hogyan történik ez. hogy fiának már van pénisze. az izraeli kibbucokban) nem ismerték az Ödipusz-komplexust. így a jelzett helyzetet inkább „kiscsalád-komplexusnak” kellene nevezni.) Az anyával azonosuló gyermekben ez a szorongást. az apa erőszakoskodik az anyával. primitív kultúrákban (vagy pl. ágybavizelés. túlzásba vitt evés. s később orgazmuszavarokhoz. A női mell egyébként főleg azért hat mindkét nemre szexuálisan ingerlően. Önbizalmuk megrendül. s anyjáról nem tudta. hiszen csak akkor alakul ki. Ezt a helyzetet nevezte Freud Ödipusz-komplexusnak. A gyermekek hamar megérzik. hiszen az ógörög mítosz Ödipuszát nem a szülei. Sok nő ebből a helyzetből az anyaságba menekül. 127 . (Sokan pl. orgazmussal jár Részben ezért nevezte Freud ezt a fejlődési szakaszt fallikus fázisnak . mert a csecsemőkori szoptatás kielégítő élménye imprintingszerűen beléjük ivódott. Ebből következően viszont az azonos nemű szülő a gyermek vágyainak útjában áll. amit aztán a lányok elég hamar átállítanak az apára (részben éppen a péniszirigység hatására). amely korunk polgári családtípusához kötődik. azt hiszik. dulakodnak egymással. kedvező megoldása a további pszichoszexuális fejlődés elengedhetetlen feltétele. vagyis szülei közösülésének a gyermek általi megfigyelése.bár a lányokra ez csak annyiban érvényes. az extravertált hazudozni vagy lopkodni kezd. az ipari civilizáció előtt a szülők és gyermekek csaknem mindig egy helyiségben aludtak. ha a gyermeknek a szülein kívül semmilyen más. A péniszirigység valójában a férfiak (eddig) kiváltságos helyzetének irigylése. péniszirigységét azzal kompenzálja. hogy sok négyéves lányra nemcsak a „péniszirigység”.) Az ágybavizelés már csak ritkán fordul elő. ám csak találgatják.tudják. hanem idegenek nevelték fel. el kell fogadnia a családon belüli társas együttélés szabályait. mert könnyen félreérti az egészet: a hangokból és mozgásokból ítélve azt hiszi. ez mégsem hatott rájuk negatívan. hogy lemondjon a nemi szerep felnőttes kiváltságairól és a másik szülő szeretetének. hanem szociális jelenség. vagy a táplálkozás megtagadása lehet a következmény. ha fiút szül. ha a gyermek nem érti és nem kap rá magyarázatot. hogy az ő fantáziájukat is a „fallosz” (és annak hiánya) foglalkoztatja. Bár az elnevezés nem túl szerencsés. Mindenesetre e komplexus feldolgozása. hanem még inkább a „mellirigység” (a felnőtt nők szép nagy mellének irigylése) jellemző. A gyermeknek meg kell tanulnia. (Néha nem is téved. A Freud által feltételezett „ősjelenet”. hogy anyja. Az introvertált gyermek bizalmatlanná és visszahúzódóvá válik. Hallották. s elkerülhetetlenül tanúi voltak szüleik nemi életének. vagy akár frigiditáshoz vezethet.

felvilágosítási igényével. hogy a gyermek jobban identifikálódik az azonos nemű szülővel. a tejfogak helyett megjelennek a végleges fogak. s inkább más „objektet” kell keresnie. s így nem tartja őt vetélytársnak. Már Kinsey és mások vizsgálataiból tudjuk. Valójában az incesztustabu és a „realitáselv” érvényesítéséről van szó. a lányoknál növekszik az érzelmi labilitás és szeretetigény. a hozzá való gyermeki és vetélytársi viszony között. ma pedig még kevésbé. infantilis amnézia azonban hipnózissal vagy pszichoterápiával feloldható. s mutatják ki „férfias bátorságukat”. Mindkét nemre jellemző a gyengédség és a bőrkontaktus igénye. Ekkor jelennek meg a fiúk közt a homoerotikus játékok. ám néha ölelkezésre és puszizkodásra is sor kerül. hogy az ötéves lányoknak nehezebb egyeztetni az anya iránti szeretetüket az apa iránti vágyakozásukkal. Ezek többnyire még „plátói” szerelmek. titkolóznak előttük. A koedukált iskolai osztályokban igyekeznek felhívni magukra a másik nem figyelmét. Az ún. A hetedik életév az iskoláskor és . ám ennek kielégítését már nem elsősorban a szüleiktől várják. hogy a gyermekek pszichoszexuális fejlődése lelassul vagy éppen évekig stagnál. A szülőkhöz való viszony ilyen átalakítása jó esetben az iskoláskor kezdetére megtörténik. vagyis a közösülés lényegét. Az iskolában a hasonló korúak nemcsak sokat beszélgetnek egymással a nemi életről. A fiúk apró csínytevésekkel bosszantják a lányokat. Ezt a szülő néhány felvilágosító mondattal elősegítheti. a lányok képzetei a péniszről sokkal pontosabbak. Ezzel valójában saját nemi identitásukat erősítik. hogy szexuális kötődése (szerelme) a másnemű szülőhöz irreális. összehasonlítják egymás nemi szervét. hanem egy szimpatikus kortársuktól. Minthogy pedig az így elsajátított erkölcsi szabályok társadalmunkban a szexualitást többé-kevésbé még mindig tabunak tartják. hogy majd ők is szülők lesznek. ezek az ötéves kor körüli élmények nagyrészt elfojtásra kerülnek. Ez megnöveli az ellenkező nemű szülő iránti szexuális feszültséget. mint a fiúké a vulváról. Ennek lényege egyrészt az. első szerelem Az ötödik életév még kritikusabb periódusnak tűnik. de ugyanakkor bizonyos távolságot tartanak velük szemben.a „latencia-periódus” kezdete. Egyes fejlődéspszichológusok ezt az életkort a jellemalakulás évének tartják. egészséges pszichoszexuális fejlődésnek. Pedig a szexuális vágyak megjelenése ebben az életkorban éppúgy előfeltétele a további. amely valójában jórészt a szülői és nevelői tekintély. bár tartanak is tőlük.Incesztustabu.a pszichoanalízis szerint . Borneman megjegyzi. hanem azonos nemű barátok zavartalan helyet keresve megtekintik. A fiúknál motorikus nyugtalanság figyelhető meg. s ezért alig (vagy sehogy sem) emlékszünk rájuk. mint az Ödipusz-komplexus feldolgozása és túlhaladása. s ezek már kifejezett szexuális izgalmakkal járnak. Ez azt jelentené. a lányok viszont a tanulás terén rivalizálnak a fiúkkal. másrészt pedig az innen-onnan. hogy a kisiskolás továbbra is élénken érdeklődik a szexualitás iránt. tudattalanul elsajátított szabályok internalizálása. Mindez a szülők számára is komoly gondokat okoz. S a felejtés kiterjed a korábbi élményekre is. s 128 . Maszturbációiban a gyermek általában a már látott nemi szerveket képzeli maga elé. Valójában azonban ez már Freud működésének korában és helyén is csak részben felelt meg a tényeknek. mert már el tudják képzelni vele a közösülést. s tudják. esetleg homoszexuális játékokat is játszanak. de egyúttal a heteroerotikus érzelmi fellángolások. Elősegíti ezt a gyermek megerősödő lelkiismerete (felettes énje). Viszonyuk a szülőkkel ellentmondásos: igénylik a szeretetüket. ezért ambivalensen ingadoznak az anya szeretete és gyűlölete. az első szerelmek is. s már sokkal inkább adnak a kortársaik véleményére. A pedagógus elkerülhetetlenül találkozik a gyermekek szexuális kíváncsiságával. s csak a serdülőkorban élénkül meg újra. Szomatikusan ez az első alakváltozás éve: a karok és lábak megnyúlnak. Mindkét nemű ötéves gyermekek ismerik már az apa szerepét a nemzésben. másrészt felismeri. vagy inkább jó barátságok.

későbbi személyiségfejlődést. a mozgásos cselekvéseknek viszonylag kis részük van benne. Etschenberg (2004) szerint a kisiskolásokat az információk dzsungele veszi körül. Az ember nemi élete főleg vágyakból. A 8-10 éves gyermek egyre inkább a hasonló korúak társaságában érzi jól magát. 129 . ezzel nyilvánvalóvá teszi a gyermekek számára. Az iskolai szexuális nevelés feladata. s közülük egyesekkel szoros. korcsolyázni stb. szerelemmel kapcsolatos szövegei. nem illik róla beszélni. vagy éppen a serdülőkorban kezdeni. baráti kapcsolatot alakít ki.) tevődik össze. egy forró kézszorítás vagy a szexuális fantáziálás is a nemi élet fogalomkörébe tartozik. hiszen nem is nagyon érti. s így ne legyenek kiszolgáltatva a médiának. sokszínű és változékony szakasza a pszichikus ontogenezisnek. Minden tettét. Bizonyos értelemben akkor is „nevel”. hogy nem elegendő a szexuális nevelést a felső tagozaton. Tanulmányozását megnehezíti. Ehhez gyakran kapcsolódik az aggály. vagy máshol észrevett. hogy a szexualitás tabu-téma. mert a „túl korai” felvilágosítás sohasem árthat. hogy a gyermek nemi élete túlnyomórészt pszichoszexualitás. mert felhívja a figyelmét olyasmire. hogy a gyermekek egymás közt ne beszéljenek róla. érzelmekből. A mesék helyett a kalandos történeteket részesítik előnyben. Prepubertás. s ma már a pornográfia is ezek közé tartozik. Mindkét nem mozgásigénye növekszik: könnyen és szívesen tanulnak kerékpározni. a filmekben. s egyelőre nem tud vele mit kezdeni. minél fiatalabb a gyermek. s annál bonyolultabb. Ebből következik. hogy a nemi életet csak a közösülés vagy a nemi szervek megérintése jelenti. amelyben segítség nélkül aligha tudnak tájékozódni. Borneman hangsúlyozza. hogy rendkívül ellentmondásos. fantáziákból stb. ezért az ilyen csoportokat viszonyítási vagy vonatkoztatási csoportnak. Az aggály indokolatlan. Téves az az elképzelés. ha elhárítja a szexuális problémák megbeszélését. egynemű referenciacsoportok A nyolcadik életévvel már a prepubertás kezdődik. a pornográf képek és a trágár beszéd. Ezzel persze nem tudja megakadályozni. emlékekből és egyéb lelki jelenségekből áll. hogy a felvilágosítás esetleg árthat a fejletlenebb gyermeknek. A szexuális érdeklődés erősödése folytán a legkülönbözőbb helyekről igyekeznek információkat gyűjteni. félelmekből. A lányokban éppúgy felkelthető a technika iránti érdeklődés.valahogy állást kell foglalnia. mint a fiúkban az emberi kapcsolatok iránt. A gyermekkorból a serdülőkorba vezető életszakasz jelentősége éppen az előkészületi jellegéből adódik: nagy mértékben befolyásolja a pszichikus serdülés alakulását és az egész. a tévében és a reklámokban látott nemi szerepminták. s így igényeik is különböznek. különböző szexuális megnyilvánulások stb. de eszébe juthat. Sokkal inkább árthat a túl késői felvilágosítás. a megnyúlási szakasz kicsit korábban következik be náluk. amit nem értenek (vagy tévesen értelmeznek). felkészületlenségét és gátlásosságát. Ennek nyomán gyakran irreális képet alakítanak ki a szexuális viselkedésről. Azonos nemű barátainak csoportja könnyen a szüleinél is fontosabbá válik számára. hogy segítsen nekik rendet teremteni a nemi élettel és a nemek viszonyával kapcsolatos benyomások dzsungelében. hiszen egy vágyakozó pillantás. Ilyen hatások többek közt • • • • a különböző slágerek szexszel. az otthon. amely még ma is jellemzője a köznevelésnek. amire ő még éretlen. úszni. amikor szüksége lehet rá. ha olyan helyzetbe kerül. A gyermekek a pszichoszexuális fejlődés eltérő szintjein kerülnek az iskolába. különösen a teljesítmények vonatkozásában. A lányok növekedése 8-9 éves kortól meggyorsul. mint a fiúknál. vagyis lelki jelenségekből (vágyakból. K. teljesítményét a saját csoportjának normáihoz viszonyítja. de nyilvánvalóvá teszi saját bizonytalanságát.

De gyakorlatlanságuk. lelki fejlődésük azonban sokszor nem tud ezzel lépést tartani. mint korábban. represszív nemi nevelés . Ám a koedukáció ellenére a fiúk és lányok külön csoportokra válnak szét. az egyén fizikai és fiziológiai kapacitásától. Ez a neurohormonális feszültség (stressz. addig a lányoknál az orgazmuskészség szinte kizárólag csak tanulással sajátítható el. Az előbbit akcelerációnak. 30%-uk érzett erotikus izgalmat. A csoport. amely a nemek között sajátos eltérést mutat.) megy végbe. A prepubertás kezdetén a fiúk és lányok számára egyformán fontos a csoportéletben való részvétel. Míg ugyanis a fiúknál az orgazmuskészség serdülőkori megjelenése a spontán bekövetkező pollúciók (éjszakai magömlések) révén mintegy fiziológiailag biztosított. A nemi érés azoknak a testi változásoknak az összessége. A hagyományos nevelés éppen a 8-10 év körüliekkel szemben vált szigorúbbá. az utóbbit relatív decelerációnak nevezhetjük. s így a női orgazmuskészség későn.C.például a lányok fokozottabb féltése. amit a másneműek lekicsinylésével vagy éppen bosszantásával igyekeznek túlkompenzálni. lányoknál pedig az első havivérzést (menarche) tartják.a külső segítség sokáig késhet. vagy sohasem alakul ki. tájékozatlanságuk folytán félnek is a másik nemtől. s mintegy „feszültség alá helyezi” a már kialakult pszichoszexuális struktúrát. s ekkor már kb. s tiltotta a fiúk és lányok közeledési próbálkozásait. amelyek eredményeképpen a serdülő gyermek felnőtt jellegű nemi életre és utódok nemzésére alkalmassá válik.zavartalan és eredményes legyen. vetélytársnak érzi a másneműeket. továbbá a hasonló ingerekkel kapcsolatos. év közötti) egyéni szóródással. hanem szociokulturális hatásokkal magyarázható. Kinsey (1953) megállapította: „Az egyén szexuális viselkedése függ az inger jellegétől.) A tizenéves korba lépő fiúk és lányok rendkívül sokféle belső és külső ingerrel kerülnek kapcsolatba. de elég nagy (a 9. Ilyenkor a fiataloknak meg kell tanulniuk alkalmazkodni a viszonylag gyorsan megváltozó biológiai és szociális létfeltételekhez. Kinsey (1953) adatai szerint a lányok serdülése átlag 12. Az érési folyamat neurohormonális irányítás alatt áll. amely kedvező körülmények esetén ugrásszerűen meggyorsíthatja nemcsak a pszichoszexuális fejlődést. amellyel az ingerre reagálni tud. pozitívan vagy negatívan befolyásolják fejlődésüket. az pedig a felnőtté válásra készíti elő az egyént. Esetenként viszont zavarokat.referenciacsoportnak nevezik. mint az erotikus izgalomig. drive) hatalmas energiaforrás.4 éves korban kezdődik. A hormonrendszer működésének fokozódása egyre növekvő fiziológiás nyugtalanságot kelt. de többnyire külső segítséggel (barátnő. Ennek folytán a tizenéves lányok közül jóval kevesebben jutnak el az orgazmusig. Márpedig. amellyel kapcsolatba kerül. A külső hatások egyrészt az idegrendszeren keresztül. Az utóbbi évtizedek szexhullámai. ahogyan azt A. Ez nem biológiai tényezőkkel.többek közt a nemi szerepük és szexuális viselkedésük terén is . Különböző tényezők hatására . s ezek különbözőképpen. és 16. ezáltal nemi érésük is felgyorsult. Némileg független ezektől a szexuális reagálókészség alakulása. ezek átlag 12-13 éves korban következnek be. a modern élet szexualizálódása következtében a mai fiatalokat sokkal több szexuális inger éri. Tizenéves kori pszichoszexuális fejlődés . de csak 16%-uk jutott el az 130 . megelőző tapasztalatainak jellegétől és terjedelmétől. hogy beilleszkedésük a felnőtt társadalomba minden téren .a párválasztási érettség felé A 9-11 éves kor körüli prepubertás a nemi érésre. Ez a tanulás lehet véletlenszerű (trial and error jellegű) is. E téren tele vannak bizonytalansággal. 5. A nemi érés legnyilvánvalóbb jelének fiúknál az első magömlést (pollutarche). amelyhez tartoznak.” (101. olvasmányok stb. másrészt a táplálkozás révén befolyásolhatják az érési folyamatot. hanem az egész személyiség kibontakozását is. válságokat idézhet elő. A kettő egymással dinamikus kölcsönhatásban áll. old.

hanem többnyire a partnerkapcsolatokban. Tévedés lenne azonban azt hinni. nemi élet iránti igényük és képességeik mégis később alakulnak ki. 131 . hogy a lányok később kezdik és ritkábban gyakorolják. mint a fiúk. Az önkielégítést ezért a serdülőkori pszichoszexuális fejlődés fontos tényezőjének tekinthetjük.. Tény.orgazmusig. Másrészt különbség mutatkozik a szexuális aktivitás és kapacitás terén is.tehát gyakorlatilag az egész tizenéves korban . barátságok létrehozása. intim párkapcsolat (szerelmi kapcsolat) létesítése. 4. és nem spontán. mindkét nembeli kortársakkal. de csak 23%-uk tapasztalt orgazmust. 3. H. a saját test. A nőknél ezzel szemben rendszerint csak 28-30 éves korra alakul ki a szexuális kapacitás maximuma. leválás a szülőkről (érzelmi függetlenedés. 20 éves korban mintegy 90%-uk élt át erotikus izgalmat. hogy bár a lányok testileg kicsit korábban érnek. a jövőre vonatkozó. (2004) könyvében R. a testi megjelenés elfogadása. 9. de mégis csökken. célok kialakítása. de a lányoknak is jelentős hányada gyakorolja időnként vagy rendszeresen. Kinsey és más kutatók adatai szerint a férfiak szexuális aktivitása és potenciája 16-20 éves korban a legerősebb. Ezt alátámasztja a maszturbáció serdülőkori gyakorisága is. saját világkép és értékrendszer kialakítása. ám ez legalábbis a klimax koráig nem mutat csökkenő tendenciát. énidentitás (és szexuális identitás) kialakítása. hogy ez biológiailag meghatározott szükségszerűség. 1995) hivatkozva ezeket a feladatokat a következő 10 pontban foglalja össze: 1. 7.. autonómia). ami a fentebb vázoltak alapján érthető. orgazmuskészségük kialakítása vagy erősítése érdekében. hiszen nekik tulajdonképpen nagyobb szükségük lenne rá. egyéni elvárások.J. Havighurst-re (1948) és másokra (Oerter & Dreher. Mindebből itt elsősorban a nemek szexuális reagálókészségének tinédzserkori különbsége jelentős. mert érthetőbbé teszi a szexuális viselkedés bizonyos különbségeit. mint a fiúk. 2. reális énkép.és ez a különbség csak 26-28 éves korukra csökken számottevően. Ezért jelent eleinte komoly problémát a tizenéves partnereknek szexuális igényeik összehangolása.a fiúk túlnyomó többsége. A különböző országokban és időszakokban végzett vizsgálatok egybehangzóan kimutatták. 53%-uk érzett szexuális izgalmat. az emóciók. bár nem szerencsés. A tizenéves kor tehát bizonyos „fejlődési feladatok” teljesítését teszi szükségessé. A maszturbáció problémái A szexuális reagálókészség annyiban pszichoszexuális. Kasten. s ez a maszturbációra is érvényes. a fantázia és a gondolatok síkján. a nemi szerepek elsajátítása. amennyiben a fiziológiai szexuális izgalomnak pszichikus oka vagy vetülete van. Ez magyarázza ugyanis. 10. hiszen a körülményektől függően a lányok is képesek már serdülőkorukban ugyanolyan (vagy még élénkebb) szexuális reagálásokra. 50%-uk ismeri az orgazmust . s aztán lassan ugyan. mint a fiúknak. Az ember esetében mindig van ilyen. 15 éves korban kb. 5. a hivatásválasztási és pályaérettség kialakítása. hogy a serdülés kezdete és a tartós szexuális kapcsolatok létrejötte közötti periódusban . 6. de csak kb. 8. s ezzel kapcsolatosan a házasságról és családról alkotott elképzelések fejlődése.

Így megint csak kénytelen az önkielégítésben keresni „vigasztalást”. éretlen tevékenység. ami aztán kimerültséget.vagy homoszexuális. De éppen ezek a vele járó fantáziák teszik az önkielégítést pszichológiai szempontból jelentőssé. amelyek elérésével az egyén átmenetileg képtelenné válik a szexuális reagálásra. veszélyes dologként. kényszeres szokássá válhat. (Az utóbbi persze kétféle lehet: hetero. A tilalmak és elrettentések nyomán ugyanis a serdülő minden önkielégítési aktusát bűnként. s ha erőltetné. hogy a probléma alapvető oka nem az önkielégítés. ami különösen a nők számára előnyös és fontos. de csak akkor. ami az egyén számára izgalmas és élvezetes.) Ez annak köszönhető. szorongásai miatt könnyen bekövetkezik az előre várt kudarc. hiszen a szexuális ingerelhetőségnek fiziológiai határai vannak. akaratereje csődjeként élheti át. A férfiaknál viszont lehetővé tehetik az orgazmus és az ejakuláció késleltetésének gyakorlását. old. vagy ha mégis megpróbálja. ha tartósan kizárólagossá válik. A fantázián át történő tanulásban pozitív visszacsatolásos folyamat zajlik le. hanem a bűntudatot előidéző nevelési tényezők. A maszturbációs tapasztalatok fejlesztik a szexuális reagálókészséget. A fantázia tehát az onánia kapcsán tanulási tevékenység. Valójában a túlzásba vitel állítólagos veszélyeinek hangoztatása teljesen indokolatlan és csak a szorongás felkeltésére alkalmas. öningerlésének lassításával. felnőttkorban is csak akkor probléma. Az átlagos nő még a házassági közösülések jelentős részében sem jut el az orgazmusig. mint örömet. Sőt. amelyek elősegítik a később bekövetkező. hogy semmilyen életkorban és egyik nem számára sem infantilis. s erősítik a már kialakult szexuális identitást és orientációt.s ezt ismét Kinsey (1953) állapította meg először .) 132 . Egyesek attól félnek. Vagyis a homoszexuális fantáziákkal gyakorolt maszturbáció a homoszexuális beállítottságot erősíti. jellegzetességei szerepelnek benne. old. hogy a maszturbáció infantilis. Ezek az ingerkonstellációk az ismétlődő önkielégítési epizódokban mindig erősebbek és határozottabbak lesznek. az inkább fájdalmat okozna. ha a serdülő erre tudatosan törekszik. Szerencsére ma már szakmai szempontból nyilvánvaló. nem kell a partnerhez alkalmazkodni. dekoncentráltságot és egyéb bajokat eredményez. (Más szempontból viszont esetleg valóban kedvezőtlen lehet. a jellegzetes nemi inger bevésője. Világos azonban. vagyis próbacselekvések. főleg a lányok számára. s ugyanez a helyzet a házasság előtti pettingek legnagyobb részében.) A maszturbációs fantáziák tehát a szexuális kapcsolati viselkedés képzeletbeli kipróbálásai. Buda Béla (1972) szerint a fantáziák „erősítik a szexuális izgalom és a specifikus nemi ingerek közötti reflexes kapcsolatot.” (143. a serdülő elmagányosodásának: a bűntudat és önbizalomhiány folytán ugyanis közeledni sem mert a másik nemhez. mert . hanem. s így adott esetben a naponta többszöri önkielégítés sem jelent egészségügyi szempontból túlzásba vitelt.) A maszturbációnak ezt a jelentős funkciója viszont még ma is sokaknak okoz gondot. nemcsak a fiataloknak.” (132. hogy a maszturbáció technikája különlegesen alkalmas az orgazmus kiváltására: a csikló közvetlen ingerlést kap. hogy a serdülők hajlamosak „túlzásba vinni” az önkielégítéseket. s ez különféle neurotikus és önértékelési zavarokat válthat ki. hogy a fiziológiai kapacitás mértéke egyénenként igen eltérő lehet. A fantázia általában a valóság képeivel dolgozik. s ez narkománia-szerű szenvedéllyé. felnőttek esetében pedig kifejezetten személyiséghibának tartotta. Tény viszont. valóságos kapcsolatok kedvező alakítását. A másik nem testformái. maga Freud is úgy vélte. de maszturbációinak legalább 95%-ában eléri az orgazmust. amelyben a nők leggyakrabban kielégülnek. az iskolai teljesítmények romlásának. Gyakran ez az oka a serdülőkori kríziseknek. a szülőknek és nevelőknek is.„a szexuális tevékenység valamennyi típusa közül a maszturbáció az. Nehézségeket okozhat azonban az önkielégítést esetleg kísérő bűntudat. elegendő elképzelni. Az önkielégítést ugyanis nem nagyon lehet egészségügyi szempontból túlzásba vinni.Már csak azért is. éspedig bármilyen szituációban.

Az a serdülő. amikor erre szüksége van. Az elmérgesedő konfliktus szinte belehajszolja a fiatalt olyan szexuális (és egyéb) kapcsolatokba. függetlenedés a szülőktől A tizenéves pszichoszexuális fejlődésének. minden lépését előírni. amilyet a gyermek fejlődése lehetővé tesz. feltétlen engedelmességéhez. A csodálatot vagy félelmet felváltja a tiszteletlen vagy éppen gúnyos kritika. s érzelmileg már serdülőkora előtt elszakad szüleitől. saját szülői jogaihoz és tekintélyéhez. A fontosabbak a következők: 1. a bűnöző csoport ezeknek szinte családot 133 . hogy a legszerencsésebb megoldás a fokozatos és viszonylag harmonikus átnövés a felnőttes kapcsolattípusba.a galerik igazi tagjai. akkor a magára hagyott gyermek kénytelen korán önállósulni. Ez viszont a serdülőből vált ki hevesebb ellenállást és agressziót. a széthulló családi kapcsolatok esetén figyelhető meg. Természetes átnövés a felnőttes viszonyba. hogy elszökik hazulról és kriminális útra terelődik). Jó. „Ezek a serdülők . aki nem tudja vagy nem akarja gyermekkorára jellemző érzelmi kötődését lazítani. Az ilyen kapcsolat jellemzője. ha a szülő kezdettől fogva tudatosan törekszik gyermekének pszichés önállósítására. így nem igényli vagy nem képes vállalni az érzelmi kötődést másokhoz (barátokhoz. éspedig olyan ütemben és mértékben. Nem akarja a serdülő minden percét ellenőrizni. amelyekre nincs valódi igénye. A szülő érzelmi komplexusai folytán makacsul ragaszkodhat a gyermek függő helyzetéhez. inkább csak a szülein akar bosszút állni (akár úgy is. Ez nem történhet meg konfliktusok nélkül. A serdülő szülőképe drasztikusan megváltozhat. kölcsönös tiszteletben tartást és alkalmazkodást feltételez. amikor a serdülő kénytelen valósággal kikényszeríteni önállósulását a szülők akaratával szemben. Az ilyen „tekintély” azonban a gyermek érzelmi kötődésének megszűnte után nehezen tartható tovább. Túl korai önállósodás. hogy szimmetrikus.írja Buda . a róluk való „érzelmi leválás” és a kapcsolat felnőttes jellegűvé alakítása. de épp ezért még makacsabbul hivatkozik szülői jogaira. A túl korai önállósulás többnyire a rideg családi légkör. nem csak személyes dolgaiba. 3. megreked a személyiségfejlődés alacsonyabb szintjén. Sajátos circulus vitiosus állhat elő: a szülő érzi tehetetlenségét. Ha a szülők nagyon elfoglaltak. Sajnos. gyakoribb az az eset.Lelki önállósodás. vagy az intim kapcsolatokra való képtelenség következhet be. Az egyes típusok jellegzetességeit és kihatásait elsősorban Buda (1972) nyomán foglaljuk össze. 2.) A lelki önállósodás folyamatának többféle típusát ismerjük. illetve negatívan viszonyul hozzájuk. Sikertelen önállósodás. Ennek folytán érzelmi elsivárosodás. felnőtté válásának lelki előfeltételei között kiemelkedő helyet foglal el a gyermekkorra jellemző szülőhöz-kötődés erős szálainak meglazítása. Kikényszerített önállósodás. partnerekhez stb. Emellett persze segítséget és érzelmi támaszt nyújt neki bármikor. vagy egyéb okból (alkoholizmus stb. Nyilvánvaló. a „csakazértis” magatartás. A szülő-gyermek kapcsolat így fokozatosan átalakul egyfajta baráti kapcsolattá. legfeljebb időnként szigorúan megbüntetik. még merevebben követel engedelmességet. barátait helyette kiválasztani stb. 4.) törődnek keveset gyermekükkel. vagyis a szülő és gyermeke egyenrangúságán alapul. amely akár a gyermek más kapcsolatainak is modellül szolgál. hanem a családi ügyekben is véleményét kéri. Így mind nagyobb beleszólási lehetőséget biztosít a gyermeknek. s viszonyítási pont marad. a kapcsolatkészség csökkenése.

A mégis megkísérelt közeledési próbálkozások csaknem mindig kudarccal végződnek. Egyrészt ugyanis lehetővé teszik a szexuális információk és tapasztalatok cseréjét. s ez legalább annyira az iskola feladata. mert az veszélyes lenne. potenciális szerelmi partnerre irányul. A szülők.helyettesít. megpróbálja elképzelni életének következő 5-10 esztendejét. Az ideálokért lelkesedéshez természetesen könnyen kapcsolódik érzelmi és szexuális vonzódás. Valójában azonban érdeklődésük.) A sikertelen önállósulás nem kevésbé veszélyes. A rajongásnak azonban haszna is lehet. s egyrészt a csodált tulajdonságainak utánzását. ha a rajongás nem egy elérhetetlen ideálra. tüntetően semmibe veszik a másneműeket. vagy a túl korai. ami eleinte többnyire csoportos formában történik.. vagy . sokkal inkább egy sikeres. képzeletük mindinkább a másik nem felé irányul. A serdülni kezdő tizenévesek egyik jellemzője az álmodozás. Ebből nyilvánvaló. Ez az előny akkor is érvényesül. s ehhez mintákat. mint a kikényszerített. barátok és a média (magazinok. bajusz és szakállnövesztés stb. aminek az intimebb partnerkapcsolatokban igen jelentős szerepe lesz. tévé stb. Az elkülönülés ugyan nem szükségszerű..ami még rosszabb! . hogy az életkori. mert azonosulást jelent a körülrajongott ideállal. Az életkoruknak megfelelő fejlettségű serdülők viszont már tisztában vannak azzal. sőt. Másrészt növeli a csoport tagjainak önbizalmát. ideálokat keres. Nem minden serdülő tudja reálisan felmérni. „a szerelem iskolái”. milyen boldogok lennének együtt. ha sikerülne őt meghódítani. nem képes partnerkapcsolatokat kialakítani. s igyekszik megszabadulni tőle komolyabb partnerkapcsolatok hiányában is. hanem egy elérhetőbb. hogy a téves információk és helytelen attitűdök megelőzése céljából a szexuális felvilágosítást és nevelést már az első osztálytól kezdve rendszeresen és tervszerűen kellene folytatni. egy idősebb jóbarát. Ilyen gyermekkor és ilyenfajta serdülőkori önállósulás szokott a prostituáltak múltjában lenni. másrészt az ő elvárásainak elfogadását és megvalósítását jelentheti. társadalmi és egyéb különbségek gyakorlatilag lehetetlenné teszik a tényleges és egyenrangú intim kapcsolatot. a romantikus kaland. ünnepelt sztár. old. plátói rajongás. A szülőkről érzelmileg leválni nem tudó serdülőnek nincsenek barátai. dohányzás. vagy a hivatásos nevelők. könyvek. a bizalmas önfeltárást és nyílt kommunikációt. akiktől éppen elszakadóban van. amit nem kell túl komolyan venni. mint a szülőké. Ilyenkor elképzelik. s ezáltal megkönnyíti a közeledést a másik nemhez. Ezért igyekszik legalább a külsőségekben felnőttesnek tűnni (pl. hogy álmodozásuk csak távoli. erre már nem nagyon alkalmasak. A már korábban is jelentkező szexuális információigény a serdülőkor kezdetén ugrásszerűen erősödik.) A lánynak előbb-utóbb a szüzesség is kényelmetlenné válik. Infantilis magatartása a serdülőkor elmúltával mind feltűnőbbé és önmaga számára is mind kényelmetlenebbé válik. hanem a csoporttársak. amelyekről több szakértő véleménye. hogy a barátságok a partnerkapcsolatok. A futó kalandok azonban nem segítik elő a pszichoszexuális és a személyiségfejlődést. filmek. vagy egy valamiért szimpatikus tanár/nő.visszaélésekre adnak alkalmat. Ez már 134 . Ezzel szemben a vizsgálati adatok azt mutatják. mindenesetre elősegíti az azonos neműek közti barátságok kialakulásának lehetőségét. Emiatt a maszturbáció könnyen kizárólagossá válik nála. többnyire úgy. A serdülőt élénken foglalkoztatja a jövő. A barátságoktól a partnerkapcsolatokig A prepubertásban és a serdülés kezdetén átmeneti elkülönülés figyelhető meg: a fiúk és lányok külön csoportokat alkotnak. milyen nagyszerű lenne. a szerelem szükséglete. hogy visszautasításban részesülnek. hogy a szexuális felvilágosítás fő forrásai nem a szülők.” (186-187.).

hogy mit tud neki nyújtani. vagy ki sem alakul). s nemcsak az öltözködést és hajviseletet. megszilárdul. A partnerkapcsolatok sikerességének és tartósságának másik fő tényezője a kölcsönösségen alapuló. mint a kisgyermekkorban. Többé-kevésbé ez is plátói jellegű lehet. amely az egyéni körülményektől függően. s így keretet teremt az egymáshoz való érzelmi és szexuális közeledésre is. különösen. többnyire csak néhány hét. vagy nem. hogy az első szerelem fokozatosan „megérik”. ritkán lesz belőlük tartós kapcsolat. különbözőképpen alakul (s egyeseknél „csökevényes” marad. A felnőttes nemi szerep elsajátításának fő tényezői közé tartozik többek közt az adott közösségben a nemek viszonyára érvényes társadalmi szabályok. hogy átalakulnak egymásba. A szerelmi képesség ugyanis nem eleve adott. Egyrészt. hogy csak engedett az erőszakosságának. amit a lány vagy elhitt. akkor lefeküdt vele. Az iskolatársi és sporttársi kapcsolat sokféle együttműködésre teremt alkalmakat. mert lehetővé teszi több partner megismerését. tehát. vagy egyszerűen kiváncsi volt. előfordulhat. hanem az érdeklődési kört és viselkedést is erősen befolyásolja. ha a partner nem fejlődik ugyanolyan ütemben és irányban. Bár a flört és a szerelem két különböző dolog. de ha tetszett neki a fiú és meg akarta hódítani. A szexuális kapcsolat létesítését a múltban csaknem mindig a fiúk kezdeményezték.) Az utóbbi időben egyre gyakrabban előfordul. A flört tehát erotikus kísérletezés. s a futó kalandok mellett megkezdődnek az együttjárások. hogy meddig lehet „leégés nélkül elmenni”. vagyis szimmetrikus kapcsolatokra való képesség. verbális vagy metakommunikáció formájában. A pszichoszexuális fejlődés szempontjából ez azért előnyös. hanem tanult képesség. de a vágyakozás és érzelmi kötődés valahogyan kifejeződik a szerelmi partner irányában. A flörtölés tehát a szexuális közeledés gyakorló iskolája. nem önmaguk és egymás reális ismeretén. A szexuális reagálási készségnek még legmagasabb foka. Csak néha fordul elő. Az első partnerkapcsolat az esetek mintegy 50%-ában nem tart egy évnél tovább. s az így kialakult összehasonlítási alap később tudatosabb párválasztást tesz lehetővé.s nem csak a fiúk. sőt. vagy hónap.nem pusztán rajongás. komplex képesség. Az érzelmi beleélés (empátia) képessége a serdülőkorban már nem annyira szelektív. erkölcsi normák ismerete és értékelése. tréfásan udvarolgatnak. amelyekben a petting különböző formái mellett elég gyakran közösülésre is sor kerül. A koedukáció folytán a serdülő lányok és fiúk rendszeresen együtt lehetnek és barátkozhatnak. hanem többnyire véglegesen generali135 .erotikus közeledéssel próbálkoznak: flörtölnek. az orgazmuskészség sem azonos a szerelmi képességgel. amennyiben felnőttes jellegű nemi kapcsolatra 15-16 éves kor előtt ritkán kerül sor. hogy szerelmük beteljesedjen. (Az is lehet. könnyed erotikus játékokat játszanak. hogy a lelki fejlődés adott fokának megfelelő szerelmet is ki lehet nőni. mert többnyire illúziókon alapulnak. ez esetben nagyobb az esélye valamilyen fogamzásgátló módszer alkalmazásának. egyenrangú. a nem kívánt terhesség (vagy fertőzés) megelőzése érdekében. vagyis kötetlenül. annak kipuhatolása. vagy éppen házasság. A diszkók és a házibulik látogatása még több alkalmat teremt erre. hogy a lány kezdeményezi a szexuális kapcsolatot. holott a személyiségük még kialakulatlan. A bátrabb serdülők . hogy a flörtölésből szerelem lesz . Érthető. inkább diákszerelemnek nevezhető. hanem ma már a lányok is . bár gyakran összetévesztik a szexuális vágyakozással. sőt. és nem reális elvárásokon. amely sokkal bonyolultabb. szenvedélyes vonzódásuk. A tizenéves kori diákszerelmek többnyire szalmaláng-jellegűek. Másrészt túl sokat kellene várniuk és túl sok feladatot megoldaniuk ahhoz. amely jó néhány vonatkozásban eltér a hagyományos szemlélettől.vagy a szerelemként induló kapcsolat flörtölésnek bizonyul. Ez utóbbiban nagy szerepe van a helyi (de egyre inkább globális) ifjúsági kultúrának. szerelmük hangsúlyozásával. sokat változhat. hogyan lehet az illemszabályok korlátait tágítani.

nekik is inkább csak gátlásosságuk következtében. Ez teszi lehetővé a szexuális reagálókészség fejlődését mindkét nemnél. beleértve egymásnak ilyen módon történő kielégítését is. Bizonyosra vehető. nehezítheti a további partnerkapcsolatokat. de ezen kívül még sok más motívum is szerepet kaphat benne. társadalmi rétegenként is eltérőek. s ha a randevú szexuális kapcsolatlétesítést is jelent. A pettingtől a közösülésig A felnőttes erotikus viselkedés elsajátításának első és legfontosabb lépése nem a közösülés. Talán nem túlzás ezt a fajta tudást a szexuális kultúráltság egyik fokmérőjének tekinteni. képzeletbeli próbacselekvésekkel indul. Maga az ismerkedés a koedukáció folytán keveseknek okoz komoly problémát. a felnőttes nemi szerep elsajátításában. Az erotikus viselkedés fejlődése. növeli önbizalmát és fejleszti kapcsolatteremtő készségét. hogy sokkal kevesebb szexuális zavar fordulna elő. a lányoknál pedig az orgazmuskészség kialakulását is. a különböző viselkedési sémák kipróbálására és továbbfejlesztésére. Az erotikus viselkedés fejlődése. hogy sikerélményeket biztosít a nemek közti kapcsolatteremtésben.zálódik. sőt. hogy lehetőséget nyújt a nemi szerepviselkedés gyakorlására. hogy kiküszöböli a fogamzásgátlásnak ebben az életkorban alapvető. Fejlődési hiányosságok esetén viszont átmeneti. Néhány adat szerint a lányok előbb kezdik a randevúzást. de 16 éves korra ez a különbség kiegyenlítődik. mint a fiúk. Mentálhigiéniai szempontból is lényeges. hogy a randevúk nemcsak sikerélményeket. ha a fiatalok a hagyományos értelemben vett nemi élet. Általában nem hiányzik a szexuális motiváció. s ezáltal fejlesztik a partnerhez való alkalmazkodást is. de sokszor nehezen megoldható gondját. A randevúzás pszichoszexuális jelentősége elsősorban abból adódik. különösen. hanem a különböző „szerelmi játékok”. mint láttuk. s nagyrészt még a nemi úton terjedő fertőzésektől is véd. Ezek feldolgozása a serdülő addigi pszichoszexuális és személyiségfejlődésétől függően akár kedvező hatással is lehet a további partnerkapcsolatokra. Az azonos nemű baráti kapcsolatok ezt nagyon megkönnyítik. vagy tartós regresszióra is sor kerülhet és erősen gátolhatja. A randevúzási szokások egyébként országonként. Ugyanakkor növeli az egyén személyi presztízsét: mások előtt tekintélyt jelent a „férfiasság” illetve a „női vonzerő” bizonyítása a randevúk révén. s az első csókolózáson is túljutott. Ugyanakkor tény. Ez megerősíti az egyén szexuális identitását és orientációját. nem is említve azt a külön előnyét. begyakorlása. A vizsgálati adatok szerint azonban még napjainkban is sok fiatal túl gyorsan áttér a közösülésekre (ami 136 . A 13-14 évesek több mint fele már legalább egyszer randevúzott. ha a randevú-partner közkedveltnek és nehezen elérhetőnek számít. az önkielégítésekkel és a hozzájuk kapcsolódó. De ide tartozik a randevúzásnak a már említett összehasonlítási alap létrehozásában játszott szerepe is (amit tapasztalatszerzésnek is nevezhetünk). A randevúzás funkciói Partnerkapcsolatról akkor beszélhetünk. hanem kudarcélményeket is hozhatnak. ha a fiú és lány már nem véletlenül. hiszen a sikeres partnerkapcsolatok hiánya hosszabb távon károsítja a személyiséget. kiküszöbölhet bizonyos illúziókat. s így reálisabbá teheti a partnerideált. s presztízs-értéke is változó. a közösülések megkezdése előtt megtanulnának pettingelni. vagyis a petting megtanulása. A randevúzás egyik legfőbb funkciója. közös programok és együttes élmények céljából. hanem szándékosan és többé-kevésbé rendszeresen találkozik. Ezzel végső soron a párválasztási érettség kialakulását szolgálja.

hogy a nő magas izgalmi szinten kezdhesse az aktust. aztán a ruha alá nyúlva. s igen sokféle formája van. Következésképpen szabálynak kellene tekinteni. vagy túl későinek. 137 . s abban orgazmushoz jusson. hogy nem az életkor a fő kritériuma annak. Pedig minél tovább halogatja valaki a hagyományos értelemben vett nemi élet megkezdését. Egyesek a jogi felnőttkort (18 év). már kielégülést is hozó formái. Ma már nyilvánvaló. amit leginkább a petting során folytatott (meta)kommunikáció tesz lehetővé. Ennek hatékony módját és az élvezetére való ráhangolódást azonban a partnerrel együtt kell megtanulni. bármilyen testhelyzetben. A petting simogatást. bár az utóbbi lehetőségre igen kevesen gondolnak. Pszichológiai szempontból az első közösülés motívumainak és hatásainak vizsgálata lehet jelentős. vagyis a pettinget kellene megtanulniuk. Újabb vizsgálatok szerint a megkérdezettek első helyen a szerelemmel. hogy mikor „túl korai” a közösülések elkezdése. vagyis a változatos szerelmi játék a felnőttkori szexuális kapcsolatokban is fontos. A mellek és a nemi szervek simogatása először ruhán keresztül történik. Ez utóbbi teszi lehetővé.ahhoz hasonlítható. előjáték formájában. Az orgazmushoz általában a nemiszerv közvetlen ingerlése szükséges. ha az orgazmuskészsége (a maszturbációk és/vagy pettingek során) már kialakult. később már félig-meddig meztelenül. akiknél a petting könnyebben és gyakrabban eredményez orgazmust (amit a szexuális reagálókészség nemenként eltérő serdülőkori fejlődése magyaráz). hogy elősegíti a partnerhez való alkalmazkodás elsajátítását. A petting tehát szocializáló tényező. hogy az erotikus viselkedés fejlődésének második szakaszaként a közösülés nélküli szeretkezést. Rendszerint ma is a fiúk kezdeményezik. második helyen a kíváncsisággal indokolták az első közösülést. és sokan a petting során alakították ki orgazmuskészségüket. Tény. gyengédséget. Ez pedig megkönnyítette számukra. s ők azok. majd fokozatosan előtérbe kerülnek a petting „merészebb”. hogy nehézségei lesznek később. hanem az erre való felkészültség foka. hogy mikor nevezhetünk egy szexuális kapcsolatlétesítést túl korainak. annál valószínűbb. Ennek ellenére tizenéves korban a lányok számára nagyobb jelentőségű. Ennek érdekében a partnereknek irányítaniuk kell egymást. A petting „merészebb” formái természetesen csak lépésről lépésre jelennek meg a tizenévesek viselkedésében. az intim viszony létrehozásának megtanulását és a különböző típusú partnerek mélyebb megismerését. A tizenévesek eleinte beérik az ölelkezéssel és csókolózással. Az elmúlt évtizedekben sok vita volt akörül. vagy önmagában. De a petting. és egyben az individuális erotika kialakulásának előmozdítója. hogy a közösülésben is kielégüljenek. az egyén pszichoszexuális fejlettségének szintje. szeretgetést jelent. és milyen veszélyek származnak belőle. mintha az általános iskola valamilyen szintű elvégzése után rögtön érettségizni akarnának). a férfi pedig hozzászokjon saját kielégülésének (és magömlésének) késleltetéséhez. A petting fő formái: a csókolózás és az erogén zónák ingerlése kézzel vagy szájjal. Az első közösülésre (koitarche) nálunk ez idő szerint átlag 16-17 éves kor körül kerül sor. hogy a nők 35%-a több mint tíz partnerrel pettingelt házassága előtt. a közösülés kivételével az erotikus örömszerzésnek szinte minden formáját felöleli. hogy a nő csak akkor kezdje a közösüléseket. hogy a közösülések „túl korai” vagy „túl késői” elkezdése egyaránt veszélyeket rejt magában. De sok egyéb motívum is előfordul. Holott szexuálpszichológiai szempontból nyilvánvaló. Kinsey (1953) adataiból kitűnik. a csókolózástól kezdve a különböző erogén zónák kézzel vagy szájjal történő ingerléséig. vagy az ún. A petting jelentősége a pszichoszexuális fejlődés szempontjából abban áll. mert sokan (Kinsey szerint 24%-uk) így ismerik meg az orgazmust. mások a házasságkötést tartották elengedhetetlen előfeltételnek. amikor harmonikus párkapcsolatot szeretne. bár elég nagy szóródással.

E. old. vagyis a plato. 138 . az erogén zónák közvetítik az ingereket az agyba. s csak ezt követően történik az elernyedés. elernyedés. de lassabban is csökken. a vérnyomás emelkedik. az életkor növekedésével aztán egyre hosszabbá válik.) húzódnak meg. A serdülőkori szerelmi élményre általában a nagy intenzitás és a rövid időtartam jellemző. A szexuális reagálás folyamata azonban mindkét nemnél legalább négy szakaszra osztható. 2. gyakorlással alakítható ki. vagyis éjszakai magömlések formájában) megjelenik.és orgazmusfázis többször ismétlődhet. Azonkívül.nők részéről például a partner sürgető igénye és félelem a partner elvesztésétől. alkalomhiány stb. A fiúk például vizuális ingerek hatására könnyebben felizgulnak. orgazmus és 4. fejlesztő hatása lehet. Külső ingerek esetén az érzékszervek. Haeberle (2004) szerint „azok a nők. ez a nemi nevelés hiányának következménye. hogy a védekezés. 3. reagáló készségüket késő öregkorukig megőrizhetik. mint láttuk. akik inkább a hallási és tapintási ingerekre reagálnak.” (68. az életkorral párhuzamosan a szexuális aktivitás ellenére is csökkenő tendenciájú. Ez sokféle elváltozást hoz létre a szervezetben: a pulzus gyorsul.) Ugyanez persze a férfiak vonatkozásában is igaz. A felmérések szerint a többség pozitívan értékeli. férfiak részéről a szexuális és birtoklási vágy stb. mint a férfiaké. a szexuális reagálókészség kifejlett formája. emögött azonban gyakran egyéb okok (félelem. Sok nő viszont gyors egymásutánban több orgazmust képes átélni. hanem belülről is érkezhetnek (például az agy emlékező vagy fantáziáló és álmodó működéséből is). Az átélés módja és hatása főként az egyén szexuális beállítottságának és felkészültségének. a szexuálisan absztinensek legnagyobb része erkölcsi okokkal indokolta tartózkodását. A szerelmi élmény igénye a serdülőkorban mindkét nemnél ugrásszerűen megnövekszik. valamint az adott partnerkapcsolat jellegének függvénye. főleg a szexuálisan legérzékenyebb. A reagálás alapsémája: lassú feszültségnövekedés. Még ma is problémát jelenthet viszont. Több kutató szerint a 14-15 évesek kb. Az utóbbihoz egy refrakter. Johnson (1966) szerint a következők: 1. J. tehát ennek az élménynek még viszonylag kedvezőtlen körülmények között is kedvező. akik egész életükben szexuálisan aktívak voltak. „plato-fázis”. majd egy csúcspont után viszonylag gyors feszültségcsökkenés. kétharmada már ismeri ezt az érzelmi állapotot. vagyis ingerelhetetlenségi illetve szexuális reagálásra képtelen periódus is kapcsolódhat. a nemi szervekben vérbőség támad stb. a fogamzásgátlás az első közösülések jelentős részében megoldatlan. bár szexuális reagálókészségük. leginkább ingerelhető testfelületek. hanem függ a körülményektől és az egyén korábbi tapasztalataitól. A szexuális reagálás és a szerelmi képesség fejlődése Minden egészséges serdülő képes a különböző szexuális ingerekre szexuális izgalommal reagálni. Egyes nők a húgycső körüli parauretrális mirigyeknek a hüvely G-pontján keresztül történő ingerlése folytán magömlésre is képesek. főleg a férfiaknál. ez fiatal korban alig néhány perc. amely ifjúkorukban a legerősebb. mint a lányok. amely a fiatalt az erotikus ingerekre fokozottan érzékeny. Hevessége elsősorban a serdüléssel járó neurohormonális feszültségből származik. Ilyen szempontból jellemző különbségek figyelhetők meg a serdülő fiúk és lányok között. a lányoknál viszont ez rendszerint csak tanulással. A szexuális ingerek nemcsak kívülről. A nők szexuális reagálókészsége ugyan rendszerint később és lassabban alakul ki. Ezek W. Az első közösülés élménye jelentős lehet a további szexuális viselkedés szempontjából. Masters és V. Ám a reagálás ilyenkor sem automatikus. Az önmegtartóztatók. Felizgulás. „imprintingre alkalmas” állapotba helyezi. az orgazmuskészség a serdülő fiúknál spontán módon (többnyire pollúciók.

és ifjúkor sajátossága.Ezt a hatást különböző motívációk is erősítik: maga a kíváncsiság. kiábrándulásban is a projekció működik: akit eddig szépnek és tökéletesnek láttak. Ettől kezdve a serdülő késztetést érez a szóban forgó partnerhez való közeledésre. érzéki vágy és barátkozási szükséglet) még nem integrálódnak. aminek folytán a partner iránti érzelmei ambivalenssé válnak.elsősorban H. abban gyakran ellenséges érzületet ébreszt.R. degradálják. hogy minél jobban túlértékeljük. A (gyakran maszturbációhoz kapcsolódó) nappali álmodozás lehetővé teszi a serdülőnek. egymástól elszigetelődnek. aki 1. ugyanis gyakran projekción. minél tökéletesebbnek látjuk a partnert. Vagyis a serdülő tulajdonképpen a benne élő ideálba szerelmes. Az éretlen szerelem főbb jellemzőit . önmagára irányuló jellege van. továbbá intimitási és önfeltárási szükséglete.C. véletlen asszociáción alapulhat. a túlértékelő és a degradáló ugyanarra a partnerre vonatkozólag is többször váltakozhat. hasonlít a serdülő partnerideáljához és 2. hogy a filmélményekből és máshonnan merített szerelmi kapcsolatsémákat képzeletben önmaga bevonásával kipróbálja. Az éretlen szerelem aszimmetrikus. E késztetés átélése a szerelmi élmény lényege. amely a serdülőt partnerkeresésre és választásra ösztönzi. hogy megtaláltuk. Elsősorban az az ismerős válhat képzeletbeli partnerré. A partner kiválasztását mélyen befolyásolja az anticipáló jellegű szerelmi képzelődés. bár ez gyakran nem tudatosodik. De rendszerint a csalódásban. akár törekszik a kielégülésre. Lantz és E. („Imádja” és „gyűlöli” egyszerre. akár kerüli azt. de torz képet. A serdülő. vagy más-más 139 . sőt.) Ez az érzelmi ambivalencia azonban csak az egyik lehetséges tünete a szerelmi élmény tizenéves kori éretlenségének. hogy ezek kielégítésére alkalmas. hanem a róla alkotott eszményi. akkor konfliktusba kerül önmagával. Nem a partner valódi egyéniségét szeretik. s minthogy ez egyfajta tükörképe az énideálnak. félreértésen. Vagy ha mégis enged. Akire irányul. hogy ez a kétféle projekció. az éretlen szerelemnek gyakran kifejezetten narcisztikus. Snyder (1969) koncepciója alapján . hogy minél jobban vágyunk valamire. s így az ő személyéhez tapadnak a félig tudattalan emóciók. Az éretlen szerelem a projekció révén erősen idealizál és „vakká tesz” a partner valódi tulajdonságai iránt. az elképzelt helyzetek realizálására. 3. a presztízs-érdekek és az érvényesülési törekvés stb. Ugyanennek az összefüggésnek másik oldala. Az éretlen szerelem elsődlegesen a szexuális vonzalomban gyökerezik. vágyaink. bizonyos feltételekkel egyidejűleg is fennállhat. Ilyen és hasonló tényezők motiválják a szerelem-igényt. A szerelmi impulzus különböző komponensei (pl.az alábbiakban vázolhatjuk: 1. a serdülő szexuális. annál illuzórikusabbak a hozzá fűződő elvárásaink. Közismert. A szerelem éretlensége ugyanis a személyiség éretlenségéből ered. Vagyis annál nagyobb végül a csalódás. Az ilyen ambivalencia frusztráló hatású mindkét partnerre. fontos szükségletek kielégítését ígéri illetve elképzelhető róla. annál hajlamosabbak vagyunk felszínes hasonlóság és látszat alapján is elhinni. utálatosnak vélik. hogy milyen lehet a szerelem (amely számára a felnőttség egyik jellemzője). Ilyenkor mindkét fél mereven ragaszkodik a benne kialakult kapcsolatsémához. azt egyszerre túlságosan is rossznak. A szerelem a projekciók révén vakítja el a fiatalokat. 2. mert az érzelmileg még nem teljesen önállósult serdülő a szülőhöz való érzelmi viszonyát viszi át szerelmi partnerére. a frusztráció. A fantáziaképekben többnyire valamelyik ismerőse jelenik meg partnerként. fantáziálás. A szerelmi anticipációk realizálása természetesen nem mindig sikeres. A serdülőnek egyik középponti problémája a szexualitás. reményeink.

ami valósággal szárnyakat adhat a személyiség további fejlődéséhez. Leitatni a lányt stb. hiányzik egymás igazi megbecsülése és méltánylása. A kívánt cél elérésével a taktikázás feleslegessé válik. A „szerelmi cél” el nem érése viszont nagyobb erőbedobásra ösztönöz és rendkívüli teljesítményekre is képessé tehet. Részvétet ébreszteni. saját véleményüket és értékrendjüket a partnerre kényszerítsék. bátorságának kétségbevonása. Egy elmélet (Hill és Waller „konfliktus-frusztráció” elmélete) szerint a szerelem izzása annál nagyobb. 4. a leghatásosabbnak vélt nemi szerep megjátszása a kapcsolat irányítása érdekében. s magát a szerelmi képességet is érettebbé teszi. partnerkapcsolatra van szükség ahhoz. hogy már az első partnerkapcsolatban kialakul az érett szerelmi képesség. 4. 2. megtagadás esetén otthagyással fenyegetni. A szerelem „bizonyítékaként” testi odaadást követelni. 4. ami nem kis csalódást jelent a partner számára. hanem adni is. bár a testi 140 . Tipikus női taktikák: 1. szögletessé válik. csábító viselkedés. amit a lány szeretne (főleg házasságot). 3. Bagatellizálni a szexuális odaadás jelentőségét. Kacérkodás. bizonytalansága és konfliktusai inkongruens magatartást eredményeznek. a magatartás egy csapásra megváltozhat. Anyáskodással. Az akadályok leküzdése árán beteljesült szerelem viszont nagy kielégülést és boldogságérzést hoz (legalábbis egy ideig). hogy az érett szerelem képessége kialakuljon? Valójában azonban nem a partnerek száma a döntő. Az ilyen szerelmet többnyire féltékenység. minél nagyobb akadályokat és ellenállást kell leküzdenie. bizalmatlanság jellemzi. Az éretlen szerelemben a partnerek nehezen tudják elfogadni a köztük meglevő. A viselkedés zavarttá. 5. akkor súlyos depresszió. Az ilyen nagy stressz veszélye. Az érett személyiség szerelme nem domináns és nem szubmisszív. hogy még a tizedikben sem. vagyis látszólag alkalmazkodni. amelyek a partner „meghódítását” és kihasználását célozzák.partnerre irányulnak. megsajnáltatni magát a lánnyal. hogy a partnert saját partnerideáljuknak megfelelően átformálják. Végeredményben a szerelmet mindkét fél a maga céljaira igyekszik kihasználni. A férfihiúság kihasználása (pl. A fiú férfiasságának. Mindent megígérni. Mindketten sokat akarnak kapni. 5. nem illuzórikus. vagy cinizmus. a szerelmi képesség elvesztése lehet a következmény. a védelemszükséglet hangoztatásával). A taktikázás többé-kevésbé tudatos szerepjátszás. 6. a serdülő gyakran ügyetlenül és sikertelenül próbálja elnyerni partnere tetszését és együttműködését. 2. Az éretlen szerelmesek inkongruenciájuk folytán nehezen tudnak spontánul és őszintén viselkedni egymás előtt. 5. és állandó félelem a kapcsolat megszakadásától. Tipikus férfi taktikák: 1. Igyekeznek elkerülni az érzelmi elkötelezettséget. kényeztetéssel nélkülözhetetlenné válni a partner számára . nemcsak kapni akar. Joggal merülhet fel a kérdés: tulajdonképpen hány szerelemre. Ajándékokkal lekötelezni a lányt. de lehetőleg semmit sem adni. hanem a kapcsolat jellege. hálára spekulálni. felerősítése divateszközökkel). 3. tartalma és a résztvevők felkészültsége illetve fejlődőképessége. 6. pszichés különbségeket. esetleg egyszerre több partnerbe szerelmesek. a szerelem degradálása. A „sex appeal” hangsúlyozása az erogén zónák sejtető kiemelésével (vagy pótlása. ehelyett különböző taktikákat alkalmaznak.stb. sokat ígérő. Ezért arra törekszenek. hogy ha mégsem sikerül a célt elérni. Az éretlen szerelem váltakozva vaskosan érzéki és légiesen finom. Mindkét nemnek megvannak a maga jellegzetes taktikái. „megneveljék”. nem éreznek felelősséget egymásért. nem akarja a partnert „átnevelni”. Előfordulhat. A szexuális kapcsolatok ugyanis önmagukban nem biztosítják ezt. de az is lehet. komponensei integráltak. Az éretlen szerelemben a személyiség integrálatlansága.

félig tudatos elképzelés a nemi szerepek megismerése nyomán alakul ki az egyénben. értékét veszti. a „baráti” szeretet. amely a pszichoszexuális érettségnek egy magasabb foka. az utódok kedvező fejlődése érdekében. hozzávetőleges önismeretet (énképet) elkülöníteni az énideáltól. C. 5. Nem könnyű azonban a többnyire mások segítségével nyert.H. s ezzel még kevesen rendelkeznek. Lee. nem kitartó szerelem. Erikson (1968) szerint magában foglalja az együttes orgazmus képességét egy szeretett partnerrel. 1988) ezek hat típusát vagy stílusát különböztette meg: 1. a „számító”. A „Milyen ember vagyok?” és „Milyen szeretnék lenni?” kérdések sikeres megválaszolása után kerülhetne csak sor a „Milyen partner illik hozzám?” kérdésre. A kettő azonban függetlenedhet is egymástól. 6. Blau) a csereelmélet alapján a szerelem fő jellemzőjének a kölcsönös előnyök nyújtásával. Ősmintája rendszerint az ellenkező nemű szülő. illuzórikus lehet. E meghatározás második fele azonban már a párválasztási érettségre utal.) . az utóbbi évszázadban egyre inkább a pszichológusok érdeklődésének előterébe került. A szerelem jelensége. az „agape”-nak nevezett.és ifjúkorig jórészt tudattalan. Mindkettőben fontos szerepe van a partnerideálnak. s azután is csak részben tudatosodik. Ebben az is közrejátszik. Freuddal kezdődően kialakultak a szerelem szexuálpszichológiai elméletei. A partnerideál tehát reális önismeret hiányában irreális. amely E. s egy kutató (J. Hendrick (1989) a szerelem vizsgálatáról szóló tanulmányában már öt különböző módszert ismertet (Love Attitudes Scale. A tanulmányból kiderül. kevésbé veszik komolyan a szerelmet. a „játékos”. Hendrick megállapítása szerint a szerelemben a nemi szerepek hagyományos különbségei is megnyilvánulnak: a férfiak liberálisabbak. 2. valamiért megtetsző partnerre. áldozatkész szeretet illetve szerelem. Aki túlságosan „sportszerűen” űzi a szexet. & S. amellyel sokáig inkább csak az irodalmárok.és nőideál alakulása A partnerideál. akivel meg tudjuk beszélni problémáinkat és közösen szabályozni tudjuk a munka. Kialakulása a kisgyermekkorban kezdődik. 3. játékosabbak. Az érett szerelem pszichoszexuális érettséget feltételez. Sokan még felnőtt korban sem tudják megmagyarázni.A. Így az egyéni partnerideál is inkább az énideál kritériumainak lesz eszmei megfelelője. s így 141 . művészek és filozófusok foglalkoztak. A férfi. Ez az egyik fő oka sok tizenéves kori (vagy későbbi) szerelmi csalódásnak. Néhány általánosság kivételével arról is keveset tudnak mondani. érdekekre épülő szeretet.intimitás általában elősegíti az érzelmi intimitást. Az 1960as években például egy amerikai pszichológus (P. akiben teljesen megbízunk. mint a valóságos egyéniségnek. a nők hajlamosabbak az áldozathozatalra szerelmükért. miért részesítenek előnyben bizonyos típusú partnereket. ugyanakkor igyekeznek kisajátítani partnerüket. a különböző igények kölcsönös kielégítésével elért biztonságot és ragaszkodást tekintette. hogy a szeretetet és szerelmet többnyire együtt vizsgálták. a pihenés és a fajfenntartás ciklusait. A partnerideált ugyanis egy tudattalan lelki mechanizmus (a projekció) rávetíti egy potenciális. önzetlen. s nem is lesz képes rá. 4. vagyis az (egyén számára) ideális férfiről illetve nőről alkotott. a „birtoklásra” és kizárólagosságra. milyen típusú. vagy éreznének leginkább magukhoz illőnek. annak a szerelem könnyen devalválódik. a saját nemi szerepre vonatkozó eszményképtől.M. A reális önismeret ugyanis komoly lelki teljesítmény. fontos állomása az Ödipusz-konfliktus és minden heterogén barátság vagy szerelem (különösen az első szerelem) alakít rajta. hogy a reális egyéni partnerideál önismeretet feltételez. Az „Erosz” a szenvedélyes. Passionate Love Scale stb. bár a tizenévesek sokszor nagy erőfeszítéseket tesznek ebben az irányban. amihez rendszerint sok élettapasztalat kell. függőségre törő szeretet. A folyamat a serdülő. tulajdonságú partnert szeretnének. érzéki szerelem.

hogy mit várunk a számunkra ideális partnerrel való együttéléstől. a társadalmi státusz. hogy milyen emberi értékeket tart általában. 4. Ezek a szükségletek természetesen egyénileg (a körülményektől és a személyiségfejlődés pillanatnyi helyzetétől függően) igen különbözőek lehetnek. 2. Házastárs-ideál. a gazdasági helyzet. A kritériumok tehát csak részben ugyanazok és a sorrendjük is más. s a személyiség fejlettségi állapotát tükrözi. vagyis a hasonló a hasonlónak örül. társadalmi státusz. foglalkozás. milyen tulajdonságokkal rendelkezik az ideális nő és az ideális férfi. hogy vonzódni és érzelmileg kötődni kezd hozzá. mert a nőknél ezt magától értetődőnek tartják.s a szerelmi és házastársi kapcsolatok többé-kevésbé ilyenek elsősorban bizonyos. számunkra fontos szükségletek kielégítését várjuk. a jó modor. valamint az önmegvalósítás szükséglete. 6. vagyis úgy érzi: szerelmes lesz. 5. ritkaság. de azért a hasonlóság az alapvető. kiegyensúlyozottság foka és 6. 2. vagyis az ösztönszerű élvezetkereséssel. hanem elsődlegesen olyan lelki szükségletek. 1978) szerint a partnerideál értékkritériumai egy kicsit másfélék. a szexuális vonzerő. 5. A partnerideál többé-kevésbé szociálisan meghatározott értékeket hordoz. elismertség. vagyis az adott társadalom közvéleménye által elfogadott szkriptek írják elő. Sex appeal. Ami ebből a tizenéves korban tudatossá válik. és a maga számára is legfontosabbnak és elérendőnek. az intelligencia. Az ideális nő tulajdonságait Kirkpatrick (1963) szerint Amerikában a következő tényezőkön mérték: 1. A partnerideál tehát társadalmilag is változó.az egyén hajlamos azt hinni. A férfiideál értéktényezői: 1. A partnerideál ugyanakkor közvetlenül összefügg az énideállal és énképpel. az iskolázottság és a gazdasági helyzet kritériumaira vonatkoznak. 3. Mindezek értékelése többnyire tudattalanul. A vonzalom aztán a remélt kielégülés mértéke szerint növekszik. spontánul („megérzések” alapján) történik. vagyis a teljesen őszinte. 3. csinosság stb. az jórészt csak néhány általánosan elfogadott. de általában nem testi. a jellem. a megbízhatóság. mint például éppen az intimitás. vagyis a származás.). így érthetően szorosan összefügg a házassági elvárásokkal. s ez nyilván nem annyira a külsőre. bár a fiatal nők lényegesen nagyobb arányban. az intelligenciát és a hasonló társadalmi helyzetet. biológiai. tehát ahhoz. a nőknél viszont a gyermekszeretet. Szükség van persze bizonyos. a megfelelő életkor és 7. a vitalitás követelményét. Hazánkban egy felmérés (Szilágyi. ezek főleg a megjelenés (magasság. presztízs. tekintély. arányos termet. népszerűség. a szorgalmat és a kedvező anyagi helyzetet. A megkérdezettek a megbízhatóságot és őszinteséget tartották a legfontosabbnak. de függ az egyén aktuális fejlettségi szintjétől is. Ez utóbbi nem azonos a Freud-féle örömelvvel. rámenősség. ez motiválja. a nők pedig a józanságot és szorgalmat. képzettség. A párválasztás terén szinte ősidők óta érvényesül a „similis simili gaudet”. az igényekre és a szemléletre vonatkozik. 4. bizalmas önfeltárás és a biztonság igénye. vagyis a szépség. a jellemesség. mint inkább a viselkedésre. közhelyszerű szkript. az érettség. vagyis azzal. egymást jól kiegészítő különbségekre is. vagyis az önértékeléssel és az önmagunkkal kapcsolatos elvárásokkal. házassági elvárások Egy intim kapcsolattól . bátorság. a gazdasági helyzet. A hagyományosan „jó partinak” tekintett partnerkapcsolat azt 142 . hogy a számára ideális partnerrel találkozott. a különlegesség. vagyon. vagyon. aztán a vonzó külsőt. A második legfontosabb tényező a közös érdeklődés és ízlés. hanem a szociálisan értékes egyéni képességek kibontakoztatására törekvést jelenti (aminek sikere persze örömet és kielégülést is hoz) Az egyéni igények szorosan kapcsolódnak az egyén értékrendjéhez. Az érett partnerideál tulajdonképpen házastárs-ideál. Ezzel szemben hangsúlyozzák az egészség. A fizikai ügyesség. amit a férfiak talán azért nem hangsúlyoznak. mint a férfiak.

jelentette. s ez után mindjárt a szexuális összhang következett. Nagyobb a nemek közötti különbség a többi elvárás terén. élményeket a nők igénylik nagyobb arányban. A szerelmi és szexuális 143 . amely mutatja azt az elvárható kielégülést. A házassági elvárások akkor érettek. még a kölcsönös szerelem sem. legfeljebb néhánynál nagyobb az éretlenség valószínűsége. s az utóbbi magasabb fokú érettséget igényel. A negyedik helyen szereplő lelki gazdagodást. Thibaut & Kelley. Sőt. stabil szerelmi partner iránti aktív igény. A másik az egyén képessége arra. hogy a biztonságot is sokan . amely általában megnehezíti egy partnerkapcsolat reális esélyeinek megítélését. mennyiségétől és szociális értékétől is függ. Ott is inkább csak akkor. de azért nem veszti el józan ítélő képességét. A párválasztási érettség kialakulása A párválasztás két fő típusa: a szerelmi és a házassági párválasztás. A második helyen mindkét nemnél a gyermek szerepel.különösen a nők . amit egy kapcsolatnak az egyén számára nyújtania kell ahhoz. Mindezek az elvárások lehetnek éretlenek vagy érettek. akkor nyilvánvaló az érzelmi igények dominanciája. sem az életkor előrehaladása. hogy a lányok nehezebben szakadnak el a szülői háztól). amelynek két fő jellemzője van. mint a fiatalokat. több-kevesebb késéssel (ha egyáltalán kialakul). hogy elfogadható legyen. mint a nőknek (s arra utal. a kényelmet és a segítséget az érvényesüléshez a férfiak. hogy anyagilag és/vagy a szociális helyzet szempontjából mindkét fél elégedett lehet a házassággal. vagyis a párkereső törekvés. bár egy kicsit eltérő arányban. hogy a házasság sikerének feltételei közül mindkét nem a kölcsönös szerelmet tartotta legfontosabbnak. Az éretlenség fő oka a kialakulatlan vagy irreális értékrendszer. A már említett felmérésben a preferált házassági elvárások a következőképpen alakultak: Az első helyre mindkét nem a szeretetet és megbecsülést helyezte.) Ha figyelembe vesszük. intim kapcsolatban. de a különbség több vizsgálat tanúsága szerint csökkenő tendenciát mutat. ha túl nagy szerepet kap. A reális házassági elvárások kialakulása nyilván nem jön magától. amely eleve és mindig éretlen. sem a szexuális partnerek növekvő száma nem biztosítja ezeket. de általában csak az azt követő években. A szerelem kezdeti vagy leglángolóbb szakaszában a párválasztásra érett ember is hajlamos lehet bizonyos illúziókra a partnerével és a tervezett házassággal kapcsolatban. E nagyon realista és kispolgári szemlélet persze inkább a szülőket jellemzi.) Lényege tehát a harmonikus és tartós szexuális és élettársi kapcsolatokra való lelki alkalmasság. beleértve a partner elvárásainak számításba vételét. Az egyik az állandó. Érdekes az is. A kettő nem feltétlenül esik egybe. 1976) „ezen a személyiség olyan fejlettségi állapotát értjük. Harmadik helyre kerül a rendszeres nemi élet. akik kapcsolatukat többnyire a szerelem-kultusz jegyében idealizálják és a szociális-gazdasági előnyöknél fontosabbnak tartják az érzelmi viszonyukat. Legnagyobb a különbség a szülőktől való függetlenedés igénye terén. Alig van olyan elvárás. Meghatározásom szerint (Szilágyi. önismereten és a partner illúzióktól mentes ismeretén alapulnak.” (76.a legfontosabbak közé sorolják. Ez szerencsés esetben nagyjából a nemi éréssel párhuzamosan is kialakulhat. (A nők jó kétharmada. old. ami jóval fontosabb a férfiaknak. Az érettség tehát az elvárások fontossági sorrendjétől. hogy egy hozzá illő partnert megtaláljon (kiválasszon). ha reálisak. Az érett személyiség a szerelmet is az értelem ellenőrzése alatt tudja tartani! Ugyanis korábbi kapcsolatai alapján már rendelkezik egy számottevő „összehasonlítási alappal” vagy szinttel („comparison levels”. s vele mindkét felet kielégítő. a nőknél valamivel nagyobb arányban. mint például a szülőktől való függetlenedés esetén. 1959). a férfiaknak is több mint fele. Erre már a férfiak szavaznak nagyobb arányban. életközösségben éljen.

hogy a kizárólagosságot inkább csak a nők számára tartják elengedhetetlennek. Az individuálpszichológia „Wir-bildung” (mi-képződés) kifejezéssel jelöli ezt a pszichés egybefonódást. érdeklődés és munka. A szerelem persze később elmúlik. A szerelem lelkiállapota ezt bizonyos mértékben megnehezíti.partner igénye ugyan rendszerint megjelenik a tizenéves korban. hiszen az igények sokfélék és változóak. Lényege annak feltételezése. továbbá jó valóságérzéket. s a házasodással társadalmi státust. hogy a törvényes monogámia nálunk mindenkinek csak egyetlen házastársat engedélyez. Az utóbbinak sokféle motívuma és ellenmotívuma lehet. az egyén által játszott szerepek kibontakozó sorozata. A párválasztási érettség az élettárs-választás végleges jellegéből adódó felelősség felismerését és vállalását is jelenti. Motívuma például az a körülmény. a teljes önmegmutatás. Ez azonban csak annyiban igaz. hogy a szerelem és a szexuális kapcsolat a nyugati kultúrában napjainkig többé-kevésbé házassági elkötelezettséget jelentett. Eleinte mindkét fél a legjobb oldalát igyekszik mutatni. Ennek okai közt megtalálhatjuk például az egyének bizonytalanságából eredő biztonság-szükségletet. Erikson (1968) az „identitások fúziójáról” beszél. hogy a kapcsolat véglegesítésére és legalizálására csak az együttélés próbaházasság-szerű kipróbálása és értékelése után kerüljön sor. A házastársi kapcsolatok kizárólagosságából viszont nem következik. amely folyhat tudattalan síkon is. teljes azonosulás mehet végbe a partnerek között a szerelem folytán. „Az udvarlás tehát rejtőzködés és önmegmutatás. A párkereső törekvés azonban ma már nem feltétlenül jelent házasodási törekvést (lásd: szingli életstílus). éspedig a legfontosabb igényeket.). Történelmi okok magyarázzák. de az általa létrehozott közös normák és kapcsolati programok továbbra is elősegítik a kapcsolat harmóniáját. s a szerepek mindegyike egy-egy megfelelő szerepet illetve szerepmódosulást vált ki a partnernél. Sokan a kizárólagosságra törekvést is elengedhetetlennek tartják. hanem a tartós együttélésre. Kirkpatrick (1963) ezt alkudozási folyamatnak nevezi. a birtoklási vágyat és azt a romantikus illúziót. hogy jó benyomást keltsen és megkapja mindazt. de az aktív párkeresés és a tudatos választás képessége már nem. Sokan ezért is indokoltnak tartják. a kapcsolati normák (szkriptek) összehangolhatóságát.) A kapcsolat tartós beválását biztosító. amit vár a partnertől. a közös érdekek. A teljesség és véglegesség igényének realizálása tehát kompromisszumkészséget feltételez. amelyhez hasonlót csak a korai anya-gyermek kapcsolatban találunk. sok önámítással. Tény. old. a szokásrendszerek egybeszövődése. hanem időt szán egymás alaposabb megismerésére és összeillésük kipróbálására. Ellenmotívuma lehet például 144 . „valódibb” szerepek. úgy kerülnek előtérbe az egyéniségnek megfelelőbb. de ugyanakkor az önkontroll talaján mehet végbe. hogy a házasfeleknek kizárólag egymással lehet szorosabb kapcsolatuk. sőt. előnyöket lehetett szerezni (például a gyermekvállaláshoz stb. kölcsönös alkalmazkodás. hogy a szerelmi kapcsolat minden igényt kielégít. a „mi ketten” kultuszának kialakulása. a házasságra való alkalmasságot is. A párválasztási érettség nemcsak az érett szerelmi képességet foglalja magában. Bizonyos idejű (legalább fél éves) együttélés ugyanis kimutathatja a kapcsolat teherbíró képességét. hogy a partnerek kölcsönösen ki tudják elégíteni egymás kapcsolati igényeinek többségét. Ez a többlet elsősorban a teljességre törekvésben és a véglegesség igényében jelentkezik. a partner-szerepek integrációja csak az őszinteség. Természetesen maga a teljességre törekvés is viszonylagos attitűd. konfliktust okozhat. Vagyis nem mindent. Ahogyan aztán a kapcsolat stabilizálódik. A párválasztásra érett egyén nem ugrik be elhamarkodottan egy házasságba. hogy a kizárólagosságra törekvés már a tizenéves korban sok gondot. E folyamatot erősítik az együttes élmények. Valóban.” (319. és nem véglegesen. olyan intenzív. önismeretet és emberismeretet.

minőségileg magasabb rendű tulajdonságok. Tehát viszonylag ritkábban jönnek létre teljesen új.a karrierigény. az özvegyek száma a nők közt jóval magasabb. mint a férfiaknál (legalábbis eddig így volt). s őket a párválasztásban kevésbé befolyásolja a külső megjelenés. hogy a párválasztás és házasságkötés érett motívumok alapján történjen. és sok szülés is vagy túl korán. 20-tól 30 éves korig).) A nemek aránya tehát idős korban kedvezőtlenül alakul. a túl erős kötődés a szülőkhöz stb. Ez nálunk azért problematikus. vagy túl későn történik. annál inkább fog vonzódni hozzá. A házasodási törekvés a nőknél többnyire korábbi életkorban és intenzívebben jelentkezik. (1992) szerint a házasságra való felkészülés művészete annak a képességnek a kifejlesztéséből áll. mint a férfiaké.bár ez is előfordulhat. 65-70 éves korig. A párválasztási érettség az ellenmotívumok hiányát. vagy legalábbis csekély mértékét illetve kompenzáltságát feltételezi. A felnőttkori személyiségfejlődés sajátossága. nemi és foglalkozásbeli szerepek változó követelményeihez az egyénnek alkalmazkodnia kell. A lelki fejlődőképesség többé-kevésbé független az életkortól (ami elsősorban az emberi idegrendszer plaszticitásának és az elvont gondolkodás kialakulásának köszönhető). átlagos élettartam ma nálunk a férfiak esetében 66-67 év. az önbizalomhiány. H. Másrészt viszont a nők szexuális reagálókészsége általában lassabban fejlődik. A várható. a nők esetében pedig 75-76 év (s ez világviszonylatban nem a legjobbak közé tartozik. mert a művi abortuszok száma még mindig túl magas épp a fiatal (köztük növekvő mértékben a tizenéves) nőknél. Az összehangolódás folyamata ezért nem mentes a feszültségektől és konfliktusoktól. Az életkori. Wienold. középső (kb. 6. Orvosi vélemény szerint kívánatos. hogy a szexuális viszonyt a partnerek mindenféle egyéb társas kapcsolatából adódó sajátosságokkal kössék össze. Ez kölcsönös alkalmazkodást és a reális kapcsolati igények kölcsönös kielégítését feltételezi. (1972) szerint minél inkább megerősíti az egyén pozitív önértékelését valaki. mint korábban . szakaszokra osztani. A felnőttkort különböző szempontokból szokták periodizálni. családalapításra egyaránt alkalmas. Pszichoszexuális fejlődés a felnőttkorban A felnőtté válással a személyiség fejlődése s ezen belül a pszichoszexuális fejlődés sem szűnik meg. hogy a megszilárdulási folyamatok dominálnak benne. A kölcsönös vonzalom pedig a partnerek interperszonális észleléseinek kongruenciáját eredményezi. A fejlődés mértéke a körülmények alakulásán kívül főleg a tevékenység követelményeitől függ. 145 . Lehetővé teszi. hanem nemek szerint is eltérő sajátosságokat mutat. A gyermekvállalások csökkenése következtében a nemzet létszáma vészesen fogy. hogy terhességmegszakítása lett volna. A párválasztási érettség kialakulásának üteme és módja nemcsak egyénenként. Éretlen házasodási motívum például a szexuális megkívánás és kapcsolat önmagában. hogy a nő lehetőleg 25-28 éves koráig megszülje az első gyermekét anélkül. amelyek konstruktív kezelése szintén a párválasztási érettség jellemzője. a változatosságigény. Schnabl. s később alakul ki a szexuális igényük és orgazmuskészségük. s ezt a népesedéspolitika eddig nem tudta kivédeni. Az ifjú felnőtt a munkára és a gyermeknemzésre. 30-tól 50-ig) és késői felnőttkort (50-től kb. ezt követően pedig az öregkort. Megkülönböztetnek például korai felnőttkort (kb. A fizikai teljesítőképesség szempontjából a korai felnőttkor a legmagasabb szint elérésének és megtartásának időszaka. S.

146 . Vagyis kölcsönösen elkötelezettséget vállalnak egymás iránt. szubmisszív nő) már elavultnak számít. rövid lejáratú partnerkapcsolatai ugyan létrehoznak valamilyen összehasonlítási alapot. bár a gyakorlatban ezeket nehéz egymástól szétválasztani. értékelése ismét csak kompetenciát igényel. hogy mennyire tudják megoldani az ilyenkor felmerülő egyéni és közös feladatokat. de mindenképpen problematikussá válik.) hiánya az oka. Ami az elsőt illeti. s ha igen. ha még nem házasodtak össze. a családtervezés így konfliktusszituációt teremthet. Már nehéz elkülöníteni az „igazi férfi” és az „igazi nő” jellemző tulajdonságait. ha a sikertelen fogamzásgátlás folytán gyermeknemzésre került sor. amely az emancipált nők jellemzője. s inkább anélkül létesítenek intim kapcsolatokat. ezt szimbolizálják az esküvői szertartások. Ettől függetlenül sok fiatal felnőtt számára komoly dilemma a házasságkötéssel kapcsolatos állásfoglalás: törekedjen-e rá. A nemek közötti kapcsolatban ezzel új helyzet keletkezik. mint az „igazi”. de ennek kezelése. s a nemi szerepek különböző szkriptjei közül szabadon lehet választani. felcserélhetőbbé váltak. A felnőttek hagyományos nemi szerepéhez mindenesetre hozzá tartozik a házasságkötés és családalapítás. még a lányok is egyre kevésbé sürgetik. Kedvező esetben az első házasság gyermek nélkül kezdődik. domináns férfi és a passzív. A nemek kapcsolatának hagyományos intézménye. a házasság és a család korántsem tűnik már olyan vonzónak. bizonyos idő elteltével a házassági szándék vagy megerősödik. hiszen sokféle hivatás közül választhat. Hagyományosan inkább a nők vállalnak gyermeket. hogy közeledtek egymáshoz és rugalmasabbá. amelyek kapcsolati válságot jelenthetnek. amelyek révén szerződést kötnek egymással az együttélésre. ideális partner megtalálásának reménye (vagy illúziója) ugyan hajlamosít a házasságkötésre. így a családalapítás könnyen háttérbe szorul. A házasságkötők átlagos életkora már a 30. Minthogy a házassági szándék kinyilvánítása után a legtöbb pár minden szabadidejét együtt tölti. különösen akkor. az erotikus viselkedés és a fajfenntartás vonatkozásában vizsgálhatjuk. egymás segítésére. a férfi és női szerepek a legutóbbi évtizedekben rendkívül sokat változtak. mint régen. ugyanis a házastársak még nem váltak elég éretté a szülői szerepre. minden szempontból tökéletes partner? Van-e rá kölcsönösen megalapozott igény.és karrierigény. s többnyire a családalapításra is. főleg azzal. de az alternatívák is gyorsan változnak. a férfiak nehezebben szánják rá magukat. Mindez kétségkívül megnehezíti a párválasztási érettség kialakulását és érvényesülését.A felnőttek nemi szerepviselkedése Az eddigiekhez hasonlóan a felnőttkori pszichoszexuális fejlődést is három szempontból: a nemi szerepek. Így a házastársi szerep begyakorlása nem jár együtt mindjárt a szülői szerepből adódó külön feladatokkal és nehézségekkel. vagy elbizonytalanodik illetve megszűnik. s többé-kevésbé együtt is él. Az ezekről kialakított hagyományos kép (az aktív. de hatása rendszerint nem sokáig tart. életév felé közeledik. vagy nem? Mitől tegye függővé? A motívumok és ellenmotívumok viaskodásából kiutat jelent-e az „Igazi” megtalálásától tenni függővé a házasságkötést? Hiszen rögtön felmerül a kérdést: egyáltalán van-e „Igazi”. A házasság sikere múlhat azon. különösen a „szingli” életstílus esetén. vagyis ideális. lehet-e ilyet találni. hogyan? Intézményes felkészítés híján aligha lehet ilyen kérdésekre kielégítő válaszokat adni. A szerelem. De problematikussá válhatnak azok a házasságok is. Ennek egyrészt a sokak számára erősen meghosszabbodott tanulmányi idő. ahol a gyermek túl korán érkezik. továbbá az anyagi alapok (önálló és biztos jövedelem. Ma sokan halogatják a házasságkötést. másrészt a megnövekedett szabadság. A mai nőnek már nem a házasság és az anyaság az egyetlen (vagy legfőbb) perspektívája. Az ifjúkor váltakozó. lakás stb. Ezért nem szerencsés. hogy a házasságkötések közel egynegyedében az újdonsült feleség már terhes.

a „szingli” életstílusról stb. nem szexuális tevékenységben való felhasználását.J. Az életkor előre haladtával azonban a férfiak szexuális igénye és teljesítménye fokozatosan csökken. az elfojtást. 2004) a 20 év körüli. hogy a nemi életben is döntő szerepet játszanak a különböző kulturális szkriptezések. Szexológiai vizsgálatok szerint (E. aktivitásból passzivitásba. bár ez részben már a házasság előtti együttjárás (vagy éppen jegyesség) során megtörténhet. orgazmusaik átlagos gyakorisága csaknem heti öt. a pihenés és szórakozás kedvező formáinak elősegítése. hogy a férfi ne ragaszkodjon mindig a közösüléshez. vagy a szabadidő. a libido milyen ellenállásra talál kielégülési törekvése során. lánya. egymás egyéni törekvéseinek támogatása. az ellentétbe átcsapást (pl. az én fontos szerepére utal. mint a férfiaké (a 18-20 évesek átlaga is alig heti egy orgazmus). 2. a közös háztartás megszervezése. A patriarchális monogámia zártsága minden jel szerint kezd „fellazulni” a nemi szerepek rugalmasabbá válásával. A hirdetések tanúsága szerint ez egyre inkább a házaspárokra is érvényes. az önmaga ellen fordulást (ilyen például a mazochizmus). a szublimálást. (Például azt. de a nőtleneké is több mint három. az illegális együttélésekről. De ugyanilyen fontosak az ún. esetlegesebb és távlatibb jellegű feladat a családtervezés és a felkészülés a szülői szerepre. Egy másik.). de ugyanez mondható az egymást követő monogámiákról. A pszichológia a 20. hiszen ez (illetve a „felettes én”) állít akadályokat az ösztönök útjába. Ilyen szempontból nincs különbség a legalizált és nem legalizált együttélések között. Mélylélektani házasságelméletek Sigmund Freud szerint az ember sorsának alakulását tudattalan. Anna Freud kidolgozta a különböző „elhárító mechanizmusok” elméletét.Az egyik legfőbb feladat nyilván a házastársi szerep és az egymáshoz való alkalmazkodás megtanulása. a nő pedig képes legyen őt petting révén kielégíteni stb. Freud négyféle „ösztönsorsot” különböztetett meg: 1. konfliktus-feldolgozó mechanizmusok is: 147 . házas férfiak gyakran és intenzíven igénylik a szexet. Haeberle. Ezzel szemben a nők szexuális igénye és teljesítménye eleve alacsonyabb ugyan. de a fiatal házastársak közötti szexuális összhang megteremtése rugalmasságot. sokszor kerülő útra kényszerülnek. század során kezdte intenzívebben tanulmányozni a házastársi kapcsolatokat. amely neurózishoz vezet. Egyénileg természetesen nagy eltérések lehetnek az átlagtól. s igyekszik elhárítani az „ösztönök támadását”. és 4. A sokféle szkripttel találkozó. mintegy a divatot követve.) Tény. A civilizált embernél azonban ezek a tényezők nem érvényesülhetnek akadálytalanul. valójában mind a négy lehetőség a tudat. Az 50 éveseknél a heti átlag már alig kettő. Az „én” elhárító funkcióinak gondolata értékesnek és maradandónak bizonyult. A felnőtt nők és férfiak erotikus viselkedése eléggé eltérően alakul. szerelemből gyűlöletbe stb. Bár Freud itt „ösztönsorsról” beszél. Csak az utóbbi évtizedekben terjedt el például az orális szeretkezés. a 70 éveseknél pedig már egynél is kevesebb. vagy biológiai okok miatt nem biztosítható. végső soron biológiai tényezők határozzák meg. mert tudatos megegyezéssel kikapcsolható. de ez jóformán változatlanul megmarad a menopauza körüli időszakig. ez azért esetleges. hogy az ösztönenergia. 3. Közvetlenebb feladat viszont a szexuális kielégülések kölcsönös elősegítése. elsőként a pszichoanalitikusok. fiatal felnőttek időnként a szexuális kapcsolat különböző modelljeit próbálják ki. más. vagyis a libido eltérítését. Minden azon múlik. alkalmazkodást és szexuális kultúrát igényel. ösztönös.

hogy a tudatosság fokozatosan alakul ki a nem-tudatos lelki élet mélységeiből. akkor megkezdődik az az átalakulás. A nem tudatos motívumok Jung szerint személyes vagy személytelen jellegűek lehetnek. Jung egyik követője (Plattner. Elsősorban a szülőkhöz kötöttség foka befolyásolja nem tudatosan a párválasztást. s így a kezdeti (azonosulás révén létrejött) látszatazonosság megszűnjön. Jung „A házasság mint lélektani vonatkozás” (1927) című tanulmányában abból indul ki. hogy a gyermekek gyakran olyan életirányba kényszerítődnek. Freud a felnőttkori szexuális és házassági problémákat igyekezett kisgyermekkori lelki traumákra (pl. mint a házastársi együttélés nagy feladatát Alfred Adler. s ez belső konfliktusokkal jár. s a házasságképes korba lépő fiatalokban még széles területei vannak a tudattalan lelki életnek. a mélylélektan harmadik nagy klasszikusa is hangsúlyozta. amelyek egy férfi animáját szimbolizálják. milyenek az elvárásaik. C. kiegészülési elméletet. A másik kettő . mindkettejüket olyan motívumok vezérlik. szerelmes lesz bele. archetípusok projekcióin alapul. amely szerint mindenkiben erős. P. Vannak nőtípusok. integrálása. 148 .és viszont. de nem feltétlenül jelenti azt. Mindegyik kombinálódhat az alaptípusokkal (extraverzióval és introverzióval). Az igazi közösséggé válást. hogy a közösséggé váláshoz („Wir-bildung”) a házastársaknak le kell győzniük a személyes felülkerekedésre való törekvésüket. a foglalkozás és az erotika követelményeihez való alkalmazkodásból áll. A házasság úgyszólván sohasem fejlődik válságok nélkül. feszültségek keletkeznek. Ödipusz-konfliktus stb.az irracionális tengelyen. A házasság harmadik szakasza közös fejlődést hozhat. ami egy fel nem ismert csökkentértékűségi érzésből ered. ellenállhatatlan vágy él a kiegészülés után.) visszavezetni. Ha megértik a konfliktusok értelmét. de jól tükrözi a tudattalan partnerideál szerepét.) A mélylélektan másik klasszikusa. önismeret és élettapasztalat fokozatosan megingat. a nők pedig egy férfi képét („animus”). Később azonban ez megszűnik. amit az együttélés. ami megfelel az egyéniesülés (individualizáció) kritériumainak. A párkapcsolat első szakaszában a funkciók kiegészítő viszonyban vannak. miben látják a házasság lényegét. hogy a nem tudatos motívumok tudatosodjanak. 1961) kidolgozta az ún. mint feladat a társadalom.a játék. Ezek közül kettő az ún. amely az indulatokat szociálisan pozitív tevékenységgé alakítja. az elaboráció különböző formái. amelyik a szülő életében nem teljesültet kompenzálja. Ez a „sorskényszer” jelentkezik a szerelemhez kapcsolódó végzetszerűség érzésében is. Jung szerint a házasság harmóniája lényegében bizonyos ősképek. A házasság. Ez azt jelenti. elbizonytalanít. módszere tulajdonképpen az elfojtott és így tudattalanná vált lelki tartalmak elemzése. (A „sorsszerűség” érzése feltehetőleg éppen a tudattalan döntő szerepének következménye. tudatosítása. Jung szerint a párválasztásban és házasságban nagy szerepe lehet az általa leírt négy funkciótípusnak is. Az igazi lelki összhang létrejöttének feltétele. az álom (és értelmezése). A lényeg a partnerideál projekciója. Érdekes Jungnak az a megfigyelése. Ugyanis minden férfi magában hordja egy nő képét („anima”). E szükséglet folytán az extravertált típusú ember éppen az introvertált másfajta és őt kiegészítő lényt keresi . s még inkább a partnerét. racionális tengelyen van: a gondolkodó és az érző típus. ha a férfi ilyennel találkozik. Az előbbiek például a szülői befolyásból erednek.G. amit Jung „sorsfordulatnak” nevez. köztük a szublimálás. Az ellentétes típusokba tartozás ugyan kiegészítő jellegű..az érzékelő és az intuitív . „A házasság mint közösségi feladat” (1927) című tanulmányában kifejtette. Így aligha lehet szó szabad választásról. hogy a partnerek meg is értik egymást. E második szakasz kimenetele attól függ. amelyekkel nincsenek tisztában. hogy a fiatal csak hiányosan ismeri önmagát. Jung hipotézise ugyan kissé romantikusan hangzik.

Így végeredményben a sors az átöröklött és szabadon választható lehetőségek összessége. mint az interakció. ez feszültséget hoz létre. mert szükségünk van rá.) Szociálpszichológiai házasságelméletek A házasságot nyitott rendszerként is felfoghatjuk. 3.S. 2. A kapcsolat hosszú távú változásának előrejelzése. Ha egyik sem megy. E. s megzavarja őket. 2002. hogy a társunk valamilyen jelentős attitűdje ellentétes a miénkkel. hogy mit akarunk tisztázni. (Lásd pl. A szerepelvárások nem mindig tudatok attitűdök. hogy ő is ugyanúgy gondolja. S végül 9. A férj és feleség egymást kiegészítő. A párválasztás genotropikus partner-szabályának” lényege a hasonló gének hordozóinak kölcsönös vonzódása. A házastársi szerepviselkedés területei. De bárhonnan is közelítjük meg. A házastárs viselkedését jutalmazó vagy büntető reagálások. mint folyamat. s összefüggnek a partnerek közötti érzelmi viszonnyal. E témakörök vizsgálatában a szociálpszichológia játssza a legnagyobb szerepet. A párválasztás „genetikus determinációjának” elvét a modern pszichológia legtöbb képviselője nem fogadja el. 5. Az előbbi típusba tartozó elméletek a partnerek közötti hasonlósággal. különösen annak őszintesége és színvonala. amely a házasságkötéssel sem zárul le. Szexuális kapcsolatuk. Másrészt azért vonzódunk egy hasonló felfogású és értékrendű partnerhez. a másik viszont az interakciók folyamatát. esetleg elhiteti vele. A házasság társadalmi meghatározottságának módjai. az attitűd. Davis. 1973 etc. A párválasztás. hogy egyetértése megerősítse saját szemléletünket. Ha ezt nem tudják rendezni. amely a párválasztást a latens. A házassági elvárások. A vonzalom feltételeire és alakulására vonatkozó elméletek egyik típusa az egyéni sajátosságokat állítja előtérbe. amelyben nagy szerepe van a visszacsatolásoknak. A cserére kerülő értékek egyenlege és ennek megítélése. ami többféleképpen szüntethető meg. ha valamelyikük nem tartja magát az elvárt szerephez. 8. Tehát eszerint is a nem tudatos „kényszersors” érvényesül. (1988) német pszichológus szerint a kutatás fő témái a következők: 1. 6. 4. poláris szerepeket játszanak. Bagdy. amelyet már említettünk. vagy kiegészítő különbségekkel magyarázzák a vonzalom keletkezését. akkor mérsékli a házastársa iránti vonzalmát. Az egyéni sajátosságokon alapuló vonzalom másik teóriája a komplementer szükségletek elmélete. Böttcher. minél több. Ebben találunk olyan alapfogalmakat. M. szerepkonfliktus jön létre.. A házastársak közötti kommunikáció. aminek döntő szerepe van a házasság sikerében. recesszív gének meghatározó befolyásának tulajdonítja. el kell döntenünk. genetikus tényezőket. bár az érett személyiség képes többé-kevésbé kontrollálni a sorsmeghatározó. vagy ráveszi a másikat a változtatásra. hogy egyikünk megváltoztatja saját álláspontját. vagyis amit a kapcsolattól várnak. Például úgy. Korszerűbbnek tűnnek azok 149 . Ha viszont menet közben kiderül. 7.A mélylélektan egyik sajátos irányzata Szondi Lipót (1965) „sorsanalízise”. Eszerint pl. a státusz (pozíció) és a szerep. annál nagyobb az egymás iránti vonzalmuk. H. A mélylélektan újabb képviselői az utóbbi évtizedekben több szempontból továbbfejlesztették a párválasztással és házassággal kapcsolatos elméleteket. fontos kérdésben értenek egyet a partnerek. ez a konszenzuális önérvényesítés szükséglete.

Egyik. Sokak értékskáláján a pénz. 1972) A csereelmélet is a szükségletekből indul ki és a piaci viszonyok mintájára magyarázza az emberek közötti interakciókat. Becsületes és értelmes alkudozások során a partnerek igyekeznek kölcsönösen jó üzletet kötni.) Az alkudozás során eleinte gyakran erős az egyoldalú nyereségre irányuló tendencia. hogy mindkét fél rentábilisnak. vagy mindkét fél sokat szeretne kapni. A vonzalom a remélt kielégülés mértékében növekszik. mert a beruházó „fut a pénze után”. Gergen (1969) szerint a társas viszony „csatatér. S természetesen ezek mindegyike megfelelő szerepet illetve szerepmódosulást vált ki a partnernél. invesztálnak a kapcsolatba. Az eltérő értékek . (A házasságra néha már csak azért kerül sor. Sokszor nem könnyű elérni. ha az összehasonlítások alapján történő értékelés azt mutatja. és sokféle alkut kötnek. azt próbálják kitalálni.W. Backman.legalábbis átmenetileg . amelyek az interakciók folyamatát elemzik. hogy csak azonos jellegű vagy minőségű értékek cserélhetnek gazdát. minél kisebb ráfordításért. & C. mint a másik fél. Secord. (Lásd pl. Ez a szakasz áthúzódhat a házasságba is. hogy a nagyobb nyereség nyújtásával viszonzásra késztethetik a másikat. szőnyeg alá söprése” csak elodázza a konfliktus kirobbanását. amelynek értékelését az összehasonlítási szint teszi lehetővé. vagyis az egyéni partnerideálnak.J. A folyamat akkor gyorsul fel. Ez a fél a kapcsolat megszakításának kilátásba helyezésével zsarolhatja a másikat. hogy a partner megfelel az elvárásoknak. Egy ideig itt is folyhat a legsikeresebbnek vélt szerepek kipróbálása.és így tovább. a partnerek (vagy csak egyikük) „beruháznak”. Lényege: a partnerek egymás szükségleteinek kielégítésével „csereüzletet” kötnek. amikor az egyensúly helyreállítása már túl nagy ráfor- 150 . Vonzalom főleg akkor keletkezik. Az elmélet szerint a partnerek interakciójának folyamata több fázisra tagolható. Felismerik. s ez nemcsak az „érdekházasságokra” jellemző. Mindkét fél úgy viselkedik. akinek kisebb érdeke fűződik a kapcsolat folytatásához. a testi erő a gyenge intelligenciát . Az ismerkedés fázisában kölcsönös puhatolózás folyik. kifizetődőnek érezze a kapcsolatot. A cserére kerülő értékeknek (kielégüléseknek) tehát hosszabb távon nagyjából egyensúlyban kell lenniük! Ez nem jelenti azt. hogy ezzel a másikat önmaga számára kedvező viselkedésre késztesse. Kirkpatrick (1963) írja. amelyen mindenki győzni akar”: minél több kielégülést (hasznot) elérni a lehető legkisebb ráfordítással . Ilyen mindenekelőtt a csereelmélet. C. milyen mértékű nyereségre számíthatnak. egymás számára a lehető legnagyobb kielégülést biztosítani. mekkora ráfordítás ellenében? Ezek a szubjektív becslések határozzák meg a partnerrel kapcsolatos.persze anélkül. hogy az értékcsere egyensúlya helyreálljon. Az értékek (tényleges vagy vélt) egyensúlya természetesen bármikor felborulhat. vagy csendben reméli. amelyben mindkét fél megtalálja a számítását. A partnerkapcsolat fejlődésének második fázisára az alkudozás jellemző. Ezek a csereelmélet alapfogalmai. az anyagiak jelentenek kiemelt értéket. K. hogy megsértené a törvényeket. feltételezve. Ilyenkor az egyik fél úgy érzi. A cél: minél előnyösebb színben mutatkozni a partner előtt. további viselkedést. s esetleg újabb „beruházásokkal” elősegíti. hogy a házasságpiacon sokféle igény találkozik. s ez veszélyes a házasságra nézve. A nyereség és veszteség viszonya adja az egyenleget. P.egyensúlyban lehetnek. A problémák „agyonhallgatása. Rendszerint az a fél van előnyben. hogy aránytalanul többet áldozott a kapcsolat érdekében. Emiatt vagy szemrehányásokat tesz.F. az intelligencia a kedvezőtlen külsőt.az elméletek. hogy csak az a kapcsolat lehet tartósan jó. a busás megtérülés reményében. Gyakran valódi áldozatokra is sor kerül ilyenkor. A szociálpszichológusok szerint a szépség ellensúlyozhatja a hiányos műveltséget.

A telítődés arányában csökken a kielégülés nyereség-értéke. sőt. Másrészt ugyanaz a tulajdonság. Minél fiatalabbak a partnerek. a helyzet megváltozása esetén értéktelenné. Új nézetek. magasabb képzettséget és státust szerez. A „deficites állapot” elhúzódása azonban kimerítheti a legnagyobb tartalékokat is. Különösen a szexuális kielégülés tartós hiánya lehet nagy tehertétele az ilyen kapcsolatoknak. A csereelmélet szerint a változás tényezői két nagy csoportra oszthatók. vagy hosszabb ideig kénytelen külön élni partnerétől. mert ekkor látják legkedvezőbbnek a kapcsolat „nyereség-ráfordítás” egyenlegét. vagyis az egyenleg romlani kezd. s ezzel együtt viszonylag nagyobbnak tűnik a szükséges ráfordítás.dítást igényelne valamely más. Bizonyos. A kapcsolat fejlődése azonban ezzel sem áll meg. amely az adott helyzetben értékesnek és kívánatosnak tűnik. s ezért állandó biztatást. amely a szükségletek állandóan ismétlődő kielégítésével telítődést hozhat létre (rendszerint nem egyformán és egyszerre mindkettőjükben. Az egyik csoport a nyereségek és ráfordítások terén bekövetkező változásokból adódik. hogy a vonzalmat és kötődést nemcsak a pillanatnyi helyzetből nyerhető haszon befolyásolja. Az összehasonlítási szintek pillanatok alatt biztosítják az értékelést. attitűdök. hanem a kapcsolatban addig előfordult és a jövőben várható nyereségek és ráfordítások összessége. Ha minden lényeges vonatkozásban sikerült az értékek egyensúlyán alapuló cseremegállapodást kötni. Ám az elvárások gyakran túlzóak vagy illuzórikusak. Kialakult vonzalmuk rendszerint a házasságkötés körüli időszakban a legerősebb. bátorítást. A házastársak közötti vonzalom megváltozása azonban nemcsak a túlzott vagy illuzórikus elvárások következménye lehet. és minél eltérőbb körülmények közé kerülnek a házasság során. Ez lehet magának a kapcsolatnak a következménye is. melynek során a partnerek lemondanak a más személyek felé irányuló intimkapcsolati próbálkozásokról és kapcsolatukat tartósnak. Az egyenleg romlásának másik példája az olyan házasság. „minta kicserélték volna”. hiszen a szükségletek jellege. ha az egyik fél tovább tanul. Így előfordulhat. Az interakció azonban az egyenleg javulását is eredményezheti. hanem még növekszik is a házasságban. vagy éppen véglegesnek szánják: „életre szóló csereüzletet” kötnek. A házasságpiacot az elköteleződés szimbólumai uralják: nagy ajándékok. addig lappangó személyiségvonások a házasságban felerősödhetnek. de egy idő múlva terhessé válhat számára. hogy a vonzalom és szeretet nem csökken. Természetesen figyelembe kell vennünk. mivel a gyakorlás révén ügyesebbé válnak a kölcsönös szükséglet-kielégítésben. s ezek különböző forrásokból eredhetnek. segítséget igényel. s a partner hovatovább egészen idegennek tűnhet. újfajta szükségletek jelenthetnek meg. emelheti vagy 151 . s elégedetlen lesz vele. vagy más tényezőkre vezethető vissza. gyermekvállalás stb. mások viszont háttérbe szorulhatnak. Az interakciós folyamat harmadik szakasza az elköteleződés. ami az együttélés során lassanként kiderül. intenzitása és kielégíthetősége sem egyforma). akkor az interakciós folyamat eljut az intézményesedés szakaszába. Az egyenleg megváltozásának másik forrását a partnerek személyiségének módosulása jelenti. Ilyen forrás maga a cserefolyamat. hiszen a partnerek és körülményeik is állandóan változnak. A kapcsolati egyenleg változásának harmadik forrása a külső körülmények jelentős módosulása. s ennek arányában csökken az egymás iránt érzett vonzalom is. A magasabb képzettséget szerzett fél rendszerint csekélyebb értékűnek látja partnerét. amelyben az egyik félnek kicsi az önbizalma. Eleinte a partner ezt szívesen megteszi. A külső szituáció módosulása a partnerek összehasonlítási szintjét is befolyásolhatja. annál nagyobb a valószínűsége személyiségfejlődésük szétágazásának. „olcsóbb” lehetőséggel összehasonlítva. Ilyen helyzet állhat elő. kellemetlenné válhat. otthonteremtés.

s túl magas igényszintje folytán elégedetlen az alapjában kiegyensúlyozott kapcsolatával. A házasság beválása emeli az igényeket.süllyesztheti. s az átmenet az egyik szakaszból a másikba kritikus időszaknak minősül. mint életformának a megszokása. Ennek előkészítése néhány évet is igénybe vehet. Egy alkoholista férj elviselése például alacsony igényszintet feltételez.akarják. és nosztalgiát érezzen egy korábban elmulasztott. megkönnyíti (sőt. hogy a sikerek. hogy az összehasonlítási szint reális legyen. Sokaknál nyilván a pszichikus bemerevedés vagy elkényelmesedés is szerepet játszik.) 152 . (Persze könnyen lehet. vagy nincs elég önbizalma. kudarcok és a csoportnormák illetve mások teljesítményei erősen befolyásolják. amíg elfogadható árért nyújt valamilyen nyereséget. mert úgy vélik.és a mások házassága. hogy az illető nem jól mérte fel az alternatívákat. Ma általában csak akkor születik meg egy gyermek. Valószínű. legalizálja) azt. A házasság. amiről Kurt Lewin (1972) kutatásaiból tudjuk. felnevelése. Szerencsére az utóbbi évtizedekben lehetővé vált a biztonságos családtervezés. a gyermek(ek) felnevelésének időszaka és a gyermek(ek) önállósulása utáni időszak. a csalódások pedig csökkentik azokat.) Egy kapcsolat tehát kölcsönös vonzalom nélkül is fönnmaradhat mindaddig. megnöveli az elvárásokat. A csereelmélet ezt az alternatívákkal való összehasonlítás mechanizmusával magyarázza: azért tartanak ki. A családdá váló házasság problémái A házasság történetének. Természetesen mindkét értékelési szempont teljesen szubjektív és félrevezető lehet. majd távozása döntő állomásai a házasság történetének (mármint a gyermeket vállaló házasok esetében). Az elégedetlenség könnyen hajlamossá teszi az embert arra. mértéke: a házasság nélküli. hogy főleg a középkorú és idősebb nemzedék soraiban elég sok házasság van ebben a helyzetben. míg másutt esetleg a durva sértegetés sem számít tűrhetetlennek. hogy családot alapítsanak. kötetlen életforma . ami együtt jár a házastársi szerep és a partnerhez való alkalmazkodás megtanulásával. A másik fő feladat már esetlegesebb és távlatibb jellegű: a családtervezés és a felkészülés a szülői szerepre. Vagy azért. fél minden változtatástól. Ezért alapvetően fontos lenne. Legtöbben egyebek közt azért is kötnek házasságot. Az új házasok egyik legfőbb feladata nyilván magának a házasságnak. Azért esetlegesebb. partnerkapcsolati alternatíváit. nevelésének objektív és szubjektív feltételei. A „kishitűek” hamar föladják a harcot. Ám az is előfordul. vagy mert nincsenek biztosítva a születendő gyermek gondozásának. másrészt nem pusztán szándék kérdése. de a gyermek(ek) megjelenése. hogy egy kiegyensúlyozott házasságban gyakran egész jelentéktelen súrlódások miatt is elégedetlenkednek. vagy ma is meglevő alternatíva iránt. és akkor sem lenne jobb. életciklusának három fő szakasza van: a gyermek megszületése előtti időszak. Mindegyik szakasz eltérő feladatok elé állítja a házastársakat. hogy valaki túlbecsüli saját lehetőségeit. mint láttuk. hogy nincs jobb lehetőségük. Tulajdonképpen az igényszintről van szó. Ez magyarázza. mert nincs meg a kellő összhang a házastársak családtervezési elképzelései között. a helyzet tárgyilagos értékelését tegye lehetővé. bár kétségkívül elősegíti. hogy mások házasságát sokkal sikeresebbnek lássa. (Sajnos. a helyzet megváltoztatása „túl sokba kerülne”. ezeket sokszor maguk a házastársak sem tudják elfogulatlanul megítélni. nem egyenlő a családalapítással. s amíg az érdekelt nem lát megvalósíthatónak egy kedvezőbb alternatívát.elsősorban az anya . mert kikapcsolható (ha ebben egyeznek meg). Lehetne ugyan más szempontok alapján is tagolni a folyamatot. ha a szülők . A gyermekvállalási szándék azonban nem mindig megalapozott. hanem a körülményektől és a biológiai termékenységtől is függ. A házastársi kapcsolat értékelésének két leggyakoribb támpontja.

hogy mindketten akarják-e a gyermeket.főleg az anya . a férj pedig versenytársat lát saját gyermekében és féltékeny lesz rá. gyermeknevelési szakaszának problémái. érettebbé válik a gyermekvárás. Másrészt a gyermekgondozás és háztartásvezetés mint fő tevékenység. Ők is csak akkor. alkalmazkodva az újszülötthöz. A gyermekvállalás ugyanis csak akkor indokolt. A gyermek megjelenése még ebben az esetben is próbára teszi a szülőket és a házastársi kapcsolatot. Egy bizonytalan. szülés és gyermekgondozás nagy élményei révén. s ezáltal elősegítheti a házastársi kapcsolat stabilizálódását és fejlődését is. hogy ki tudják alakítani a mindkét felet kielégítő viselkedés mintáit. amely átmenetet jelent a házasság első. vagy legalábbis megalapozódik. gyermek nélküli szakaszából a másodikba. ha a gyermeket nem eszköznek tekintik valamilyen más cél (például lakás) elérésére. aki a szülők . a nő alárendelt helyzetét. miért és mikorra? A másik: biztosítottak-e a gyermek ellátásának és nevelésének kedvező feltételei? A lakáskörülményeken és az anyagiakon túlmenően itt elsősorban a házastársi viszonyról. az együttélés mindkét fél számára bizonyítottan bevált és biztos alapokon áll. Erről akkor beszélhetünk. viszont áldozattá teszi a gyermeket. Egyrészt a „kettős hivatású” anyák munkahelyi karrierjük szempontjából jelentős hátrányba kerülnek a kiesés miatt. például a szeretkezések gyakoriságát és módjait illetően. bonyolult tevékenység esetén). de több hátránya is lehet. rosszul működő házasságot nem ment meg. Mindez a házasság alakulására nézve kedvezőtlen. annyiban válik ő is emberileg érettebbé. Az 153 . annak állapotáról van szó. Ennek előnyei a gyermek szempontjából nyilvánvalóak. mondhatni határkő a partnerkapcsolat történetében. sőt. Egyes. ha a vállalás közös. Valójában „kárpótlást” sem jelent a gyermek egy rossz házasságért. ha a házasság. ha fölkészültek. A szexuális összehangolódás A pár szexuális összehangolódása kedvező esetben már a házasságkötés vagy összeköltözés előtt megtörténik.A jó családtervezéshez főleg két kérdést kell tisztázni: Az első. A szülői szerep tehát szocializáló funkciót tölt be. A feleség így sokat van egyedül. Ugyanis többé-kevésbé át kell alakítani az egész addigi szerepviselkedést. De amilyen mértékben az apa is részt vesz ezekben az élményekben. vagy más. mint maga a házasságkötés. még inkább megterhel a gyermek érkezése. A teljes szexuális összhang eléréséhez és stabilizálásához azonban hosszabb idő szükséges. Olyan kritikus időszak. Elsősorban persze az anya személyisége gazdagodik. mert szerepfeszültségeket és konfliktusokat szül.figyelmének középpontjába kerül. ahogyan például járművezetés. Ám az is tény. vagyis megtanulták a szülőséggel járó feladatok megoldását. Gyakran itt kezdődnek a házasság második. A helyzetből adódóan a feleség könnyen „gyermek-centrikussá” válik. s ezt nehezen bírja. hogy a szülővé válás kedvező feltételek esetén rendkívül fejlesztő hatású a személyiségre. A szülői szerepre való érettség alapja a gyermekvállalási kedv érettsége. A szülői szerep jó betöltésére csak a viszonylag kiegyensúlyozott emberek alkalmasak. Az első gyermek megszületése legalább olyan fontos esemény. amely a gyermeknevelés feladatával bővül. hiszen a rendezetlen házasságú szülő képtelen jól nevelni. Sokszor ugyanis eléggé eltérő igényeket és attitűdöket kell összhangba hozni. visszaállíthatja és megerősítheti a hagyományos nemi szerepkülönbségeket. a partnerkapcsolat pedig teherbíró. ma még utópiának tűnő elgondolások szerint a tényleges gyermekvállalás előtt alkalmassági vizsgát kellene tenni a jelölteknek (ugyanúgy. ebben talál pótkielégülést. Az anyák többnyire néhány évig otthon maradnak a gyermekkel. szokásait.

hanem ki kell alakítani. annál normálisabb az ember. Ez a szemlélet úgy beleivódott az emberekbe. Ebben az irányban hat az a hagyományos felfogás is. a biztonság és bizalom érzése. hanem metakommunikative (gesztusokkal. Aberrációról csak annál beszélhetünk. Köztudott. Ami persze nem reális igény. Ezek mindkét nemnél nagyjából hasonlóak. hogy vele rögtön tapasztalt és tüzes szeretőként viselkedjen. hogy a nő kialakulatlan vagy fejletlen orgazmus-készséggel és kisebb-nagyobb gátlásokkal. amely „párkapcsolati koevolúciót”. viszonylag gyors egymásutánban. Masters & V. sok nő képes a többszörös kielégülésre. 1971): 1. az előjátékokra. Ehhez egyrészt szexuális kultúráltság. mint a férfiak. türelmetlen és nem tudja. 154 . pszichoszexuális fejlődésének különbözőségéből adódnak. Az ilyen kapcsolat nem csak az egyéni lelki működésnek. a „platófázis”. A jó szex ugyanis nem jön magától. ami a nőkre szexuális téren a tizenéves korban jellemző (hogy ti.eltérések jórészt a partnerek nevelésének és tapasztalatainak. De ugyanilyen fontos a pszichoszexuális érettség. Még ma is gyakran előfordul. Ez akkor jelent komolyabb problémát. A jó szexuális kommunikáció feltétele a szorongásmentesség. Igazi nehézséget azonban az okoz. hanem „én-erősítő csúcsélményeket”. de az egész folyamat a nőknél többnyire lassúbb és megzavarhatóbb. ha a férfi nem számít rá. A házasságkötésig ugyan kiegyenlítődhet az a hátrány. hangokkal) is. az orgazmus és 4. hogy a nemi életet sok házasságban a kezdetlegesség és egyhangúság jellemzi. hogy előnyben részesít egy. az izgalomba jövés. ma is elmondható. ami aztán a házasélet más területeire is kihat. együttes fejlődést tesz lehetővé. Ez pedig könnyen unalmat és elégedetlenséget hoz magával. az empátia és az érzelmi kötődés a partnerhez. a ráhangolódás a várható élvezetekre. Johnson. Pedig a modern vizsgálatokból tudjuk. hogyan segíthet. orgazmuskészségük nem alakul ki úgy magától. A kultúráltság megalapozott ismereteket. amely a nemi élet egyetlen „normális” és elfogadható formájának a közösülést tekintette. Viszont. de szexuálisan tapasztalatlan partnert. az oldódás. másrészt a partner ismerete szükséges. de tény. Sajnos. 3. elernyedés szakaszaira. Előfordul. ami önmagában is személyiségfejlesztő hatású tevékenység. hogy sokan ma is koitusz-centrikusak. egészséges beállítottságot és készségeket jelent. az énhatárok átmeneti oldódásán alapuló intimitást. mint a férfiaké). ugyanakkor elvárja tőle. ezért nagyobb szükségük van az előkészítésre. ha az elhibázott kapcsolatkezdés rögzül. A partnerrel együtt elért orgazmusok nem pusztán feszültségoldást jelentenek. de megteremthetők és megtanulhatók. ha nem is szűz. aki rögeszmésen ragaszkodik egyfajta szexuális viselkedéshez. 2. szexuális „komplexusokkal” kezdi a házaséletét. és a hiba huzamosabb ideig fennmarad. A férfiaknál ellenben a kielégülést egy rövidebb-hosszabb ingerelhetetlenségi szakasz (refrakter periódus) követi. Ezek a feltételek nem mindig adottak. A harmonikus szexuális kapcsolat létrehozásának számos pozitív lélektani hatása lehet. a nemi életet a közösülésre szűkítik és minden mást feleslegesnek vagy abnormálisnak tartanak. hogy minél változatosabbak a vágyak. a jó közérzet és a zavartalan körülmények biztosítása. hanem a házasság-jellegű együttélésnek is stabilizáló tényezője. hogy a fiatal felnőtt nők átlagban kevesebb szexuális tapasztalattal és fejletlenebb szexuális képességekkel rendelkeznek. Legfőképpen pedig tudni kell őszintén beszélgetni a szexről A „szexuális kommunikáció” persze nem csak verbálisan történhet. az orgazmuskészség. hogy a szexuális reagálás ciklusa négy szakaszra tagolható (W. arcjátékkal. ha már belejött.

R. rossz közérzet stb. szexuális szituációban. hajlandóságot érezhet egy „harmadik” iránt. hogy a házasság nem feltétlenül jelent szexuális kizárólagosságot. Ezek többnyire csak részben tudatosak és sajátos taktikák. Általánosítani azonban nem indokolt. ha a házastárs tudta és beleegyezése nélkül történik (s általában ma is így történik). hogy a házastársak még gondolatban sem lépnek félre . különösen. vagyis „normális” embereknél egyébként is aligha létezik. A társas élet során az összehasonlítások elkerülhetetlenek. a közeledések félbemaradnak. mint a férfiak között. Wolfe. a kapcsolat veszélyeztetése nélkül. Régebben ezt inkább csak a férfiak tehették.egyre többször kitér előle. a szexuális monotónia ellen különböző védekezési mechanizmusok léphetnek működésbe. hogy az egyén a szexuális életet jelentéktelennek minősíti és érdeklődését másfelé irányítja.ahogyan többek közt Morali Daninos (1963) rámutat . nem csak 155 . században a férfiak és a nők félrelépéseinek aránya egyre inkább kiegyenlítődött. A változatosságot sokan csak partnerváltoztatás illetve új partnerek bevonása révén tudják elképzelni. hogy milyen lenne a rokonszenves személy egy intim. L. de korlátozott külső kapcsolatot. Ez például olyankor fordul elő. Ez a módszer azonban veszélyeztetheti a házasság stabilitását.) magyarázza. vagy kapcsolati problémák miatt . ami egyénileg igen eltérő fokú lehet. hasznos célokra fordítható energiáját. 1983) a nők között jobban növekedett a „félrelépők” aránya. A házasság tartós beválása azon is múlik.a „házasságtörések” jó része rövid ideig tart és olyan tapasztalatokat jelent. amelyek többször megerősítenek egy ingatag házasságot. vagyis a „félrelépés”. a szexualitás degradálása. 2.például kielégületlenség. „játszmák” alakját ölthetik. vagy szublimálása. és a hasonló korú nők 26%-ának volt legalább egy házasságon kívüli szexuális kapcsolata. A nemi élet degradálása. 3. hogy valaki a szex elől menekül a munkába. A változatosság igénye mindkét nemre jellemző. 1974. S. Petersen et al. A monotónia elleni védekezés másik. kielégítő nemi élet nem csökkenti. s minden idejét. Már Kinsey (1953) megállapította. változatosság-teremtés a házasságon belül.az átlagos. Az is előfordul. mennyire teszi lehetővé a változatosságigény kielégítését. hogy a 40 éves korú férfiak 50%-ának. változatosság keresése a házasságon kívül. s ezek annak elképzelésével járnak. ha teljesen elégedett a házasságával. vagy akár a tartósabb.. Ez inkább a házasság későbbi éveire jellemző. s ezt különböző okokkal (elfoglaltság. a külső szexuális kapcsolat. fáradtság. Hite. s többnyire csak hosszabb távon nyilvánul meg. ám a 20. Ma már egyre több házasságban nem tekintik válóoknak az esetleges félrelépéseket. vagy egyhangúság okozta elsorvadása tehát végső soron rontja az egyén teljesítőképességét. és egyre jobban elhanyagolják. Kezdeti szakaszában inkább akkor ritkul a szex. s mind többen azt vallják. így ma már nincs lényeges különbség ebből a szempontból. hiszen .Az egyhangúság. Bármelyik házastárs vonzalmat. Ezt a képzeletbeli kipróbálást persze legtöbbször nem követi tényleges kipróbálás. hanem inkább növeli az egyén más. energiáját annak szenteli. általános emberi sajátosság. Az elmúlt évtizedekben gyűjtött adatok szerint (pl. A szexuális együttlétek ritkulnak. ha egyikük valamilyen oknál fogva . még akkor is. Holott ma már nyilvánvaló. mintsem gondolnánk. hogy az aktív. „Abszolút hűség” . ha a házastársak lassanként megunják a nem kielégítő vagy fárasztóan egyhangúvá vált szeretkezéseket. gyakori típusa a házasságon kívüli változatosságkeresés. J. A monotónia elleni védekezés „stratégiáit” három fő típusba sorolhatjuk: 1. Az első típusú védekezés lényegében a probléma megkerülése azáltal.értve ezen. 1982.

alternatív életformák. s felerősíti a meglevő feszültségeket. s ezzel vége a bizalomnak. mintegy összeesküszik ellene. Különösen akkor várhatók ilyenek. vagy be kell vallani. s ez házasságának felszámolására készteti. A másik ok. ami hosszabb távon túl nagy áldozatnak tűnhet. hiszen a féltékenységi hajlam és a birtoklási vágy legyőzését is magában foglalja. hogy mindenáron kerülni kell a külső kapcsolatokat. A kizárólagosságról való tudatos lemondás pszichológiai szempontból nagy teljesítmény. (Lásd 10-12. Dokumentum!) Házassági szerepfeszültségek és konfliktusok Az egymáshoz való alkalmazkodás eleinte. ami kölcsönös is lehet. találkozókkal. a kényelemszeretet. nehezen megbocsátható bűnt követett el házastársa ellen. hanem a petting számtalan variációs lehetőségének kipróbálása is. hazudni kényszerül. színesíti a házastársi kapcsolatot. részben. A szerelmi lángolás azonban elég gyorsan elhamvad az együttélés körülményei között. hogy a „félrelépőben” erős érzelmi kötődés. 156 . swinging) vagy az ún. jótékonyan hat a szexuális életre is. nyaralás. Aki a házasságot fenn akarja tartani. saját kiadványokkal. csupán változatosságot keres. Mindkettő mozgalomszerű Amerikában. Amit vagy titkolni kell. intimitásnak . A szexuális monotónia elleni védekezés harmadik típusa a házasságon belüli változatosságkeresés. hanem az alkalomhiány. E veszélyek elkerülése azonban nemcsak az lehet. új társaság. Ez ugyanis szintén veszélyt jelenthet a házasságra nézve. amire kevesen képesek. nem okoz különösebb gondot. hogy házastársa nem akar elválni. Ennek tárgyilagos elbírálása viszont kétségkívül nem könnyű az érintettek számára. Ezen túlmenően mindaz. amikor a házasság családdá bővül. ha tudja. ami más. Részben az elvei.az ilyen házasság kiüresedik. neveltetése. Sőt. sokszor indokolatlanul eltúlozza a veszélyt és valósággal pánikba esik. Megfelelő szexuális kulturáltság esetén nemcsak a közösülési testhelyzetek változatossá tétele jöhet szóba. Ilyenek például a megegyezéses partnercsere (Co-marital sex. s ez szükségessé teszi az addigi szerepviselkedés átalakítását. a botránytól vagy a bonyodalmaktól való félelem miatt sem. A házasság hétköznapjai során előbb-utóbb feszültségek és kisebb-nagyobb konfliktusok keletkeznek. Serkentő hatású lehet például az átmeneti kikapcsolódás a megszokott környezetből: utazás.erkölcsi meggondolások folytán. közös szórakozás. A házasságon kívüli kapcsolatok főleg két okból veszélyeztethetik a házasság stabilitását. s ettől megijed. hogy az érintett házastárs gyakran nem képes elfogadni társának egy „harmadikkal” létesített kapcsolatát. amíg a szerelem tart. A közösen ápolt baráti kapcsolatok sajátos formái éppen a szexuális monotónia leküzdését szolgálják. mert fontos érdekeit látja veszélyben. Az egyik. az inkább a titkolózást választja. szerelem alakul ki a külső partnere iránt. Ám így is ellentétbe kerül házastársával. kulturális élmények megvitatása stb. A kényszeredett lemondás ugyanis korlátozza az egyéni szabadságot és a bezártság érzetét kelti. Ide tartozik még az a lehetőség is. Az egyhangúság veszélye mellett azonban jó néhány más akadály is nehezítheti a szexuális összhang kibontakozását és tartósságát. hogy többnyire maga a külső kapcsolatot létesítő is úgy érzi: hűtlen lett. nem szexuális téren élénkíti. Ezek részben a szexuális kommunikáció és funkció zavarainak körébe. őszinteségnek. részben a nemi élet kényszerű szüneteltetésének következményei közé sorolhatók. klubokkal. még akkor sem. vállalva a következményeket: a házasság felbomlását is. Holott a házastársak érdekeit nem feltétlenül sérti egy külső kapcsolat. életfelfogása miatt nem képes rá. életmód-változtatás.

Tulajdonképpen ez is egy védekező mechanizmus. amelynek révén a partnerideált egymásra vetítik. 2. Horney (1950) ezt externalizációnak nevezi. A fiatal házasok gyakran a teljes egyetértés illúziójával kezdik házaséletüket. belső ellenállások vannak. A házastársi konfliktusokról szóló tudományos megállapítások korszerű összefoglalását magyar nyelven Cseh-Szombathy László könyvében (1985) találjuk. az egyének közötti.A konfliktusok három fő fajtáját szokták megkülönböztetni: 1. Cseh-Szombathy (1985) nézeteltérésnek nevezi az egyetlen. olyan tendenciává. hogy nem beszélnek róla. hogy házasságukban saját értékrendjüket a partnerre próbálják kényszeríteni. mint saját hibáink vagy értékeink „kihelyezését” a partnerre. legfeljebb rejtett marad. interperszonális konfliktust és 3. félig-meddig tudatos taktikákról is beszél. A nyílt kommunikáció hiánya mögött rendszerint tudattalan. a kommunikáció teljes elhárításában. Attól. mint a titkolózás ill. összeütközésnek a viselkedési szabályok miatti konfliktust. A „diádikus kommunikációt elemezve H. Lantz és Snyder (1969) szerint még a viszonylag toleránsak is gyakran felfedezik. ha a házastársak már kapcsolatuk kezdetén közösen kidolgoznák házasságuk „működési szabályzatát”. a felelősség elhárításában. Az együttélés feltételei között azonban ez a „pozitív projekció” nehezen tartható. Például a probléma létezésének vagy komolyságának kétségbe vonásában. Társadalmi ok: a házassággal kapcsolatos. A kölcsönösen jó alkalmazkodást mindenekelőtt a házastársi szerepek tisztázatlansága. A személyiségen belüli. Ez jórészt házasság előtti eredetű. Wienold (1972) olyan. Az egyéni különbözőség folytán ilyenek a házasságban is bőven előfordulhatnak. vagy eltérő értelmezése nehezíti. hogy átalakul „negatív projekcióvá”. annál kevésbé lehet félreérteni. hogy „majd az idő mindent megold”. Motívumaik között az eltérő szükségleteket és ellentétes érdekeket találjuk. hogy a partnert okolják minden probléma miatt. az okok helyett csak a tünetekkel való foglalkozásban. K. intrapszichés konfliktust. Ebben szerepet játszhat az egymással való azonosulás és a projekció. ami akadályozza a felnőttes elvárások kialakítását éppúgy. amely a gondolkodás és az érzelmek síkján nyilvánul meg. amikor az érzelmi tényezőket figyelmen kívül hagyva javasolnak megoldást. a másik többnyire agresszíven reagálna. hagyományos nézeteket háttérbe szorító. a konfliktus nem szűnik meg. várakozó magatartás Naivul azt remélik. új szemléletmódok megjelenése és térhódítása. igények és elvárások ütközése sokféleképpen nyilvánulhat meg. Mindegyiknek különböző fokozatai lehetnek. vagy elhidegüléshez vezet. Több vizsgálatból kiderült azonban. annál könnyebb alkalmazkodni hozzá. a dramatizálás és a hízelgés. S előfordulhat. a csoportok közötti. s általában a személyiség kiforratlansága. Ebben a szerepviselkedés alapelveit lehetne tisztázni. hogy a fiatal házasok leggyakoribb reagálása az alkalmazkodási nehézségekre a kommunikáció nélküli. Ezért kedvező lenne. válságnak pedig az egész kapcsolat létét érintő 157 . Vagyis rögtön védekező tartásba merevednek és figyelik egymást. csak verbálisan (ezen belül direkt vagy indirekt módon) vagy más téren is jelentkező stb. Egyéni oka lehet például a párválasztási éretlenség. A konfliktus lehet nyílt vagy rejtett. amelyek többféleképpen nyilvánulhatnak meg. vagy a „racionalizálásban”. konkrét probléma miatti konfliktust. Holott a problémák „agyonhallgatása” mindenképpen hatástalan struccpolitika. aminek folytán sokan elbizonytalanodnak. Ha valamelyikük nyíltan próbálna beszélni a nehézségekről. szociális konfliktust. Holott minél világosabban megfogalmazott és konkrét egy elvárás. Az elvárások tisztázásában és egyeztetésében döntő szerepe van a verbális kommunikációnak. vagy neurotikus fejlődészavara. rejtelmeskedés. s növeli az előbb-utóbb kirobbanó feszültséget. amely mindegyikük jogait és kötelességeit pontosan körülírná. a provokálás. mint a partner igényeinek megbeszélésére vagy elfogadására való képességet (vagyis az empátiát). Az értékek.

továbbfejlődve kerülhet ki. amikor a házastársak féltékenyek valamelyikük szüleire. vagyis az egyik szerepkörből a másikba való átmenet nehézsége. mert riválist látnak bennük. a házaspár szülei is beleszólnak. Ez a házasság egyik alapproblémája. aminek alapja az érzelmi-indulati érettség és önkontroll. Emellett a közös társas élet az egyik legjobb módja annak. Gyakran eleve ellenszenvesnek találják egymás régi barátait. ami megengedhető. erősítheti vagy gyengítheti a házasságot. amelyek aztán megkönnyítik az alkalmazkodást. Ez egyébként szorosan összefügg a változatosság igényével. A társas kapcsolatok egyébként is fontos tényezői a házastársi alkalmazkodásnak. hanem empátiára és toleranciára is. Az ilyen vitákba gyakran egyes kívülállók. amikor a szülő féltékeny gyermeke házastársára. Gondot okozhat már az a szándék is. s vetélytársnak érzi annak házastársát. hogy „őket fontosabbnak érzi”. Kedvező. ha mindkét fél figyelembe tudja venni a másik pillanatnyi igényeit és elősegíti azok realizálását. pl. Ehhez természetesen meg kell tanulni a konfliktusok időben történő. Vannak kifejezetten bomlasztó hatású társas kapcsolatok. A baráti kör válhat a házaspár fő viszonyítási csoportjává.. Ez közös normákat eredményez. Az állandóság. hol pedig a másik kerül előtérbe. ha a házaspár együtt lakik valamelyikük szüleivel. A konfliktus tudatosságának foka is különböző lehet. és mi tilos. mert még túlzottan kötődik saját gyermekéhez. Ám. mi az. Nem csak jó kifejező és vitakészségre van szükség. Az ilyen pozitív hatású társas kapcsolatokat konjunktív affiliációnak hívják. hogy a házastárs folytatni kívánja korábbi (baráti vagy rokoni) kapcsolatait. akkor a közösen folytatott társas élet sokkal több előnnyel jár. unalmassá válását. mint veszéllyel. amennyiben egyáltalán időt szakít rájuk. hiszen az összehasonlítások ilyenkor a házastárs javára szólnak. Minél nagyobb a különbség az egyes szerep158 . Vita támadhat például arról. érzelmekben és indulatokban fejeződik ki. Az ilyenek nemcsak. Ehhez járul még a státusváltás okozta feszültség. de kialakításában a házastársak sokat segíthetnek. hogy vannak negatív. ha versengés keletkezik a különböző elvárások között. s időszakonként. bár legalább ilyen fontos a biztonság igénye is. hogy minden konfliktus negatív. mi a funkciójuk a konfliktusoknak? Igaz-e. s a kapcsolat ezekből megerősödve. ezeket diszjunktív affiliációnak hívják. de ez nem zárja ki a változatosságigény időnkénti erőteljes jelentkezését. s így a házastársi viselkedés megítélésének mértékévé. ha egy házasság szilárd alapokon nyugszik. hogy nem feleslegesek. destruktív konfliktusok is. A barátok és ismerősök hatása igen különböző lehet. A másik.konfliktust. A házastárs ezt indokolatlan korlátozásnak érezheti. a biztonság igénye általában alapvetőbb. Az „anyós-após problémák” egyik típusa. A társas kapcsolatok azonban nem mindig kedvező hatásúak. káros és kerülendő? Tény. Feszültségek és konfliktusok származhatnak abból is. A szülőkhöz való alkalmazkodás kényszerűsége rendszerint megnehezíti a házastársak alkalmazkodását egymáshoz (ezért ajánlatos biztosítani a szülőktől való függetlenséget). főleg. mi kötelező és mi kívánatos stb. amelynek megoldása azért nehéz. Joggal merül fel a kérdés: mi a szerepük. Az alig tudatosult konfliktus hangulatokban. De a legtöbb konfliktus pozitívvá. Az emiatt keletkező feszültség negatívan hat az egész házastársi viszonyra. teljes felismerését és konstruktív kezelését. ami stabilitást és állandóságot feltételez. mert az ellentétes igények aránya egyénileg rendkívül eltérő lehet. a helyzettől és lelkiállapottól függően is változó. hanem egyenesen szükség van rájuk a kapcsolat fejlődéséhez. vagy anyagilag függő viszonyban áll velük. A házasság dialektikus folyamatában hol az egyik igény. Ez már a párválasztási érettségnek is tartozéka. Partnere sérelmezheti. hogy megelőzzék a házastársi kapcsolat elszürkülését. hogy mit lehet elvárni a férjtől és a feleségtől. konstruktívvá tehető.

a partner reagálása és más. Az egyszerűbbekre jó példa az ún.például a foglalkozási és a házastársi szerepek . vagy rögzülnek (fixálódnak) egy alacsony. Végeredményben előfordulhat.. Előfordul. hogy ki mennyit engedett. hogy a fő viszonyítási csoportjuk elvárásaihoz alkalmazkodnak.. Az igazi megoldáshoz azonban rendszerint egyik. példálózás („Mi lenne.a konfliktus abbamarad. vagy a házastárstól való függés mérséklése. s közben elveszti aktualitását.elvárások .rendszerint valamilyen külső ok miatt . vagy mindkét félnek engednie kell a saját elvárásaiból. A státusváltás két fő formáját szokták megkülönböztetni: a rövid távút és a hosszú távút. az elvárásokhoz kapcsolódó szankciók intenzitásától és 3.legfeljebb másoknál fordul elő ilyesmi. féltékeny versengéssé fajul. vagyis a félig tudatos házastársi taktikákkal (amelyekre visszatérünk). mintegy maguktól. Célja: kipuhatolni a partner várható reagálását valamely érvényesíteni kívánt elvárásra. a vitát felfüggesztik. az egészen egyszerűektől és ártalmatlanoktól kezdve a bonyolult és veszélyes taktikákig. ha valódi belátás. a helyzetből adódnak. s ragaszkodnak az 50-50%-hoz. hogy . Az ilyen devitalizálódott házasságok vagy felbomlanak. Ennek oka. s már a kilátásba helyezésük is hatásos lehet. s alkalmazójuk teljesen spontán. uralkodni akarás lenne jellemző . Egy másik elmélet szerint sokan úgy próbálják feloldani a konfliktust. Ha ez egyoldalú engedmények révén következik be. magától értetődő megnyilvánulásnak érzi azokat. kiüresedik. ami könnyen gyanakvássá. hogy a házassági taktikák általában alacsony tudatossági szinten maradnak.”) 159 . A feszültségek egyéni feloldásának több módja van. hogy önkéntes vagy rákényszerített engedményekről van-e szó. ami már alig nevezhető házasságnak. ami nem feltétlenül jelent degradálást. 2. az utóbbira maga a házasságkötés. akkor jogos a kérdés. Az előbbire példa a munkaidő utáni státusváltás. leépült szinten. Egyenrangú kapcsolatban ez a konfliktusmegoldás normális módja. hosszabb-rövidebb időre elnapolják. s a kapcsolat fejlődését szolgálhatja. Eszközei: homályos célzások. A szankciók lehetnek pozitívak (jutalmak) és negatívak (büntetések). hogy a legjobb megoldást rendszerint a kölcsönös engedmények (kompromisszumok) jelentik. A feszültségcsökkentés másik módja az elvárásoktól. a résztvevők beállítottságától. ha elkezdik méricskélni. ha. Szociálpszichológusok szerint a szerepkonfliktus megoldása főleg 3 tényezőtől függ: 1. Mindebből értelemszerűen következik. Szorosan összefügg a „játszmákkal”. kapcsolati taktikák A házasok rendszerint tagadják. hogy meggyengül. Főleg az utóbbiak ritkán történnek feszültségek és konfliktusok nélkül. vagy a szülői szerep felvétele. modellje. hogy a házastársi kapcsolat megerősödve kerül ki a konfliktusból. ha a konfliktusról tudatosítjuk magunkban. Az egyik a helyzet gondolati átstrukturálása. Interakciós „játszmák”. hogy sok előnnyel is járhat. De az is megtörténhet. Megoldásukra több lehetőség van.között. például. annál nehezebb az átváltás (de egyben annál nagyobb kikapcsolódást is jelent az egyik a másikhoz viszonyítva). az elvárások jogosságától (legitimitás). hasonlatok „virágnyelv”. elbizonytalanodik. Az önkéntes engedmény akkor nevezhető jónak. Sokféle taktika létezik. hogy rájuk a taktikázás és győzni. Az engedményekre kényszerítés általában nem tartós és csak látszólagos megoldás. és nem belső kényszer eredménye. A csereelmélet szerint a konfliktus esetén kialakuló „szerepalkudozás” kimenetelét három tényező dönti el: saját szükségleteink értékelése. hogy aztán ennek alapján lehessen felépíteni a további eljárást. Ám ez is eltorzulhat. jelentős személyek véleménye. „kísérleti léggömb” módszer.

A simogatások és elismerések cseréje képezi a tranzakciók fő tartalmát. H. Bármelyik megnyilvánulhat és mindegyik lehet értékes. a felnőtt és a gyermek. terveit. az unalom emocionális sorvadáshoz vezet. Az alábbiakban elsősorban E. jó eltöltésére irányuló szükséglet is kielégíthető. Személyiségük melyik szintje. hogyan válik be egy taktika másnál. J. Gyakori játszma a „sarokba szorítás” az egyik házastárs úgy tesz. aki a bíró szerepét játssza. tulajdonképpen abból fejlődik ki. Felnőttkorra rendszerint kialakulnak az egyénileg legjobban bevált. Richter. mindenképpen ez a társas cselekvés alapegysége. hogyan hatnak egymásra a partnerek. amelyeket aztán a partnerkapcsolatokban is alkalmaznak. és melyik reagál azokra? Három ilyen szintet vagy „én-állapotot” különböztetnek meg. objektív értékelésen. A simogatás persze történhet szavakkal is. rendszere fogadja a hatásokat. Házastársak között az egyik leggyakoribb játszma a „Ha nem szeretnélek.. 1966. milyen fontos ennek kielégítése (amire R. ennek során a szintén az ingeréhségből kinőtt „struktúraszükséglet”. kedvenc játszmák és taktikák. Mindez bőven kifejtésre kerül E. Célja. Gyakori a „bírósági játszma” is. A kiindulási helyzet közismert: a férj szexuális közeledési kísérleteit az asszony visszautasítja. Igen veszélyes a „frigid nő játszmája”.E. (E. amely a felelősség áthárítását célozza. Az időstrukturálás életfontosságú. mintha elfogadná a másik ajánlatát. magyarul is kiadott könyvében (1984). Az így kielégíthető szükségletek közül kiemelik az elismerésszükségletet. főleg a házasságban a „Látod. Egymást kiegészítő taktikák. az 160 . E. amelyért látszólag csakis a másik felelős. A felnőttek legegyszerűbb tranzakciói a felnőttes énállapotok között mennek végbe. A keresztező tranzakciók viszont eltérő énállapotok között történnek.”. amely szorosan összefügg az inger-szükséglettel. de közben ürügyet keres egy olyan visszautasításra. A gyermek megfigyeli. A partnerkapcsolatok tudományos elemzésének egyik érdekes irányzata a tranzakció-analízis. de jó ürügyet biztosítanak például a szexuális kapcsolat előli kitérésre is. hogy megerősítse a panaszos igazát. figyelemre méltó elgondolás ismeretes. például D. amelyben a vádló és vádlott szerepét játszó házastársakon kívül kell egy harmadik személy. Berne. Az ingerszegény környezetben élő gyermekek testi és lelki visszamaradottsága jól mutatja. ám amint a férj beleun a kísérletezésbe. H. Az ingerszükséglet és elismerés-szükséglet egyaránt a testi érintkezés (simogatás stb. Weaklandnak „kettős hurok” („double bind”) hipotézise stb. valamint Lantz és Snyder fejtegetéseit vesszük alapul.A szakirodalomban csak a legutóbbi évtizedekben tűntek fel a kapcsolati taktikák behatóbb elemzései. Jackson „családi homeosztázis” elmélete. amelyek a partner legyőzését. Ma már jó néhány. Spitz hospitalizáció-elmélete hívta fel a figyelmet). a gyermeki énállapot pozitív oldala például a kreativitás. s ezekben minden résztvevő a lehető legnagyobb kielégülés elérésére törekszik. de kora-gyermekkori emlékeken is. mert a tétlenség. bár egy-egy tranzakcióban egyszerre két énállapot is részt vehet. Berne egyik. Vagyis mindenkiben együtt él a szülő.) révén elégíthető ki leginkább. Erikson (1968) az identitásért folytatott harcot tekinti az interakció alapjának. mit csináltam miattad!” és az „Ide juttattál!”. Az időtöltési programok három fő típusa: a gazdasági. a spontaneitás és a vidámság. Ezek: hasonlíthatnak a szülőkére. A legbonyolultabb tranzakciók a hatalmi játszmák. Berne. A tranzakció-analízis azt igyekszik megállapítani. Ez a kiegészítő jellegű tranzakció. pontosabban az idő strukturálására. Ezek célja ismét a felelősség áthárítása. a szociális és az individuális program. vagy a Palo Alto-i iskola másik képviselőjének. s aztán utánozza.. vagyis interakciók sorozatából állnak. A vádaskodás persze rendszerint kölcsönös (ezért mindkettő saját „bírót” szerez). „kézben tartását” célozzák Az ehhez szükséges taktikázás készsége már a gyermekkorban kialakulhat. 1998) Az elmélet értelmében az emberek társas viszonyai tranzakciók. alapulhatnak felnőttes.

A játszma azért veszélyes. amennyiben magas fokú tudatosság. hogy féltékennyé tegye. amely a partnerkapcsolati konfliktusokat értékelési (vagyis szemléleti) különbségekre vezeti vissza. A 161 . akivel a taktikázónak korábban konfliktusa volt. vagy a megjátszott hidegség a házastárssal. s az eddig tárgyalt konfliktusokon kívül is számos nehézséggel jár. önállóság és belső kontroll jellemzi. például arra. félrelépési késztetést. hogy ragaszkodnak egymáshoz. ami könnyen eluralkodik a személyiségen és pusztító szenvedéllyé válik. abból a célból. hogy mindezek a szerepek csírájukban normális alkotórészei a partnerkapcsolatoknak. A különböző féltékenységi játszmák mögött rendszerint bizonytalanságot. csak bizonyos határon túl válnak abnormálissá. se nélküle” eset. A negatív én szerepében a partner bűnbakká. Az abnormális kapcsolatok jórészt aszimmetrikusak. vagy saját énjük narcisztikus meghosszabbításaként manipulálják. Az utánzó szereppel megköveteli. amelynek funkciója. Eszerint a problémákkal való egyéni szembenézés helyett gyakran beleviszik azokat a kapcsolatba és a házastársat pótlékként. (Ez a közismert „se vele.asszony ingerlően és csábítóan kezd viselkedni. hogy a résztvevők milyen személyes. vagy az egyenrangúság alapján együttműködésre és kölcsönös előnyökre törekszenek? H. hogy a partner mindenben utánozza őt. a feszültség jelentős csökkenése teszi lehetővé a konfliktus megoldásához szükséges. de főleg a további gyermekek megjelenése anyagilag kissé hátrányos helyzetbe hozhatja a házaspárt. A párválasztásra és házasságra is érett személyiség autonóm. vagyis az egyik fél „kézben tartja” a másikat és rákényszerít egy kompenzációs szerepet. ám az utolsó pillanatban ismét visszautasítja. Ezért csak az indulatok levezetése. ha figyelembe vesszük. hogy a partner vegye fel annak a személynek a szerepét. Ennek érdekében különböző szerepeket próbálnak rákényszeríteni a partnerre. vagy birtoklási illetőleg gyámkodási hajlamot találunk. mert nehéz belőle kiutat találni a kapcsolat felbontása nélkül. hogy legalább a partner valósítsa meg azt az énideált. Variációik: a kacérkodás. flörtölés másokkal. nem tudnak élni egymás nélkül. amire ő nem volt képes. A cél: megszabadulni a belső konfliktus elviselhetetlen nyomásától. Középkorúak és idősebbek házassága / együttélése A házasság második (gyermeknevelési) szakasza elég sokáig szokott tartani. szintén gyakoriak a házasságban. s megmaradhat annak keretein belül. esetleg gyermekkori eredetű problémáikat viszik a kapcsolatba. amit bizonyít. hanem jól kiegészíti azt. Richter (1970) a pszichoanalízis modern irányzatai alapján értelmezi a házassági taktikákat. Ilyen például a helyettesítő (pótlék) szerep. A „féltékenységi játszmák”. R. Például már az első. Ugyanez mondható más megközelítésekre is. A játszmák ugyanis érthetőbbé válnak. De ilyenkor is mindkettőnek szüksége van a másikra. A legdöntőbb kérdés mindenképpen az: hogyan tudják kezelni a konfliktusaikat a partnerek? Egymás legyőzésére törekvő hatalmi vetélkedést folytatnak.. amelyeknek egyik változata a „Most rajta kaptalak!” játszma. mindenben támogatnia kell házastársát. a reális helyzet tudatosítása hozhatja meg. a szövetséges szerepében pedig kritikátlanul. Richter hangsúlyozza. az önmagunkról és a partnerről kialakított kép kiigazítását és továbbfejlesztését. E. A féltékenység kiindulópontja gyakran a partner sikereinek vagy más előnyeinek megirigylése. Böttcher (1984) szerint a konfliktus által kiváltott indulat torzíthatja az észlelést és megítélést. H. De mindkét megközelítés összefér a csereelmélettel is. vagy kolonccá válik. konstruktív megközelítést. Az énideál szereppel elvárja.) A pszichoanalitikus megközelítés nem áll ellentétben a „játszmák” tranzakcionalista elméletével. A megoldást csak az igazi okok feltárása.

míg a feleségekét inkább a fogyasztásra és kényelemre irányultság jellemzi. A házasság beválásának egyik fő kritériuma a pénzügyigazdálkodási együttműködés. s emiatt örökösek a viták. Ám attól még messze vagyunk. hanem inkább a pénzzel elérhető értékek kiválasztása és annak eldöntése. hogy a nőknek többnyire nem volt lehetőségük az igényeik szerinti gazdálkodásra.H. hogy a férjek észre sem veszik. Nem csökkentek azonban az értékrendszerből fakadó egyéni különbségek. s még gyakoribb. P. hogy ők általában nem olyan gyermekközpontúak. amiből nincs mindig elegendő. mint a feleségek. Tény. A felnőtt gyermekek elindulnak a maguk útján. amikor az anya kényezteti a gyermeket. Sokan annyira beállították magukat a gyermek(ek)kel való törődésre. hogy nem tudnak ettől elszakadni. hogy a nő ért jobban a gazdálkodáshoz. Sokan úgy találják. vagy nehezen ismerik el a feleség produktivitását a háztartás vezetése és a gyermekgondozás terén. hogy a nők költekezőbbek. A pénz ugyanis sokféle igény kielégítését jelképezheti. Tipikus eset. A probléma részben abból adódik. nincs „üzleti érzékük” stb. s szinte üresnek érzik az életüket a gyermekek nélkül. s ezzel a szülők házasságának is új szakasza kezdődik. amelyek elfogadása vagy egyeztetése szinte létkérdése a házasságnak.gazdálkodás persze nemcsak a gyermekvállalással kapcsolatban okozhat problémát a házasságban. mint központi feladatról valami másra. Pedig ez pénzben nehezen kifejezhető hozzájárulás a közös feladatok megoldásához. Landis (1975) szerint nemcsak az fontos. hanem egyébként is. hogy eltérő dolgokat tartanak fontosnak. hogy ezt nagyjából egyenlő arányban osszák meg. vagyis külön utakon kezd járni. egyre több férj vesz részt a háztartási munkában. ami könnyen hatalmi harcokhoz. Egyes vizsgálatok szerint tipikus különbségek vannak e téren a férfiak és nők között. autóvétel. Ennek oka. hogy amióta a nők munkába álltak és saját jövedelemmel rendelkeznek. Ebből is sok súrlódás. A gyermeknevelés pedig 20-25 évnél többet ritkán vesz igénybe. jelentősége fokozatosan háttérbe szorul. tehát korántsem tölti ki a házasság egész időtartamát. konfliktus keletkezik. A gazdálkodással szorosan összefügg a háztartás vezetése. Ez értékrendszerbeli különbségeket rejt. A szokások és elvárások különbözőségéből eredően nem ritkák a feszültségek és konfliktusok ezen a téren. hogyan keressék meg és költsék el a pénzt. s már a gyermekek kamaszkorától kezdve elősegítené fokozatos önállósodásukat. A gyermekekhez való túlzott kötődés lazítását elősegíthetné. hogy nem tud eléggé kötődni a házastársához. A beállítottság hasonló különbségei valószínűleg nálunk is gyakran előfordulnak. gyermekének önállósulását is akadályozza. az apa pedig „ellensúlyozásként” túl szigorú hozzá (vagy elhanyagolja). hogy a fokozódó gépesítés és a szolgáltatások elterjedése folytán a háztartásvezetés egyre könnyebbé válik. Előfordul. Ugyanakkor a férjeknél sokkal ritkábban okoz megrázkódtatást a gyermekek önállósulása és elszakadása a családtól. Bár az is tény. hogy mi a fontosabb. A gyermekéhez túlzottan kötődő szülő amellett. s mi mennyit ér. s ebből következően azzal magyarázzák. amelyben szintén feltűnnek az elvárási és értékkülönbségek. A nők munkába állásával a merev szerepmegosztás ugyan némileg fellazult. nem tudják úgy beosztani a pénzt. hiszen a helyzet változásaihoz igazodó munkamegosztás rugalmasságot és toleranciát feltételez. Ami éppúgy jelenthet munkába menekülést. ingatlanvétel) még ma is jórészt a férfi dönti el. vita. mint 162 . Ezért a nagyobb összegű kiadásokat (pl. Sok feleségnek okoz ilyenkor gondot az átállás a gyermeknevelésről. de ez feszültségeket okozhat. az üzleti ügyekhez. Az eltérő nevelési attitűdök és szokások is gyakran okoznak házassági konfliktusokat. azóta erősen csökkentek a nemek szerinti gazdálkodási különbségek. s ezek nem egyformán fontosak a házastársaknak. gyakran más megoldást keres a maga számára. „játszmákhoz” vezet. ha a feleség jó előre felkészülne rá. Ha a házastárs nem tud ezen változtatni. Mások ezt a társadalom patriarchális jellegével. Amerikai kutatók megállapítása szerint náluk a férjek beállítottságát a termelésre és haszonra irányuló beállítottság.

old. Hasonló a helyzet a férfiaknál. Színességének és tartalmasságának előfeltétele. Thompson (1980) a kiégés (burn out) veszélye kapcsán a házastársi szeretet elhamvadásának megelőzési lehetőségeit is sorra veszi. Közben azonban telnek az évek és közeleg a nyugdíjkorhatár. hiszen elég gyökeres fordulatot igényel a hagyományos szemlélethez képest. (Sajnos. amelyekből bárki kedvére válogathat.hobbikat.és mozgósítsák erre a partnerüket (akkor is. Félnek tőle. vagyis az ijedelem attól. A másik: sorra venni a kapcsolat meglevő.” (27. vagy különböző zavarok. A megszokotthoz most még jobban ragaszkodnak. merjenek változtatni az elavult szokásokon . vagyis egy külső szerelmi illetve szexuális partner feltűnésének. kiüresedése tehát nem szükségszerű. vagyis hosszabb előjátékra van szükség. A házasság elszürkülése. vagy régebben előforduló előnyeit. 41 ilyen lehetőséget sorol fel. a szerelem és boldogságérzés képessége idős korban is megmaradhat.akár futó kalandról. kevés modellje. Ennek előnye. Minthogy a szerelem ilyenkor már rég elmúlt. ami aztán a házastársi viszonyra is kihat. tehát legfőbb ideje kitörni a megszokott mederből. Egyrészt jelentkezhet a „kapuzárási pánik”. Ennek kétféle hatása lehet. Azok a nők. Hátránya a kapcsolat elszürkülése. Ne mondjanak le eleve semmiről.nem feltétlenül jár tragikus következményekkel a házasságra nézve. amit még az a tudat is megkönnyíthet. hogy idősebb korban lassabban alakul ki a szexuális izgalom.) 163 . akár tartósabb viszonyról van szó . Ami kétségtelenül nem könnyű. J. Az idősebbé válás nem jelentheti a nemi élet háttérbe szorulását vagy éppen elsorvadását. így a viszonylag jó házasságban is maradhatnak kielégületlen igények. s egyébként is megnő a petting szerepe. Maga az orgazmus is nehezebben és ritkábban következik be. Nem csoda. kalandokat stb. Másrészt erősödhet a beletörődés a kedvezőtlen.M.) Eszerint az ember életében a testi erők ugyan csökkennek a korral. hogy az öregedés folytán elvész a kedvező változtatás utolsó lehetősége. Az idősebbé válás gyakran lelki bemerevedéssel és elkényelmesedéssel jár. mint minden újtól. Ez egyebek közt a szexre is érvényes. holott minden vizsgálat az ellenkezőjét mutatja. és azok megerősítésének lehetőségeit. hogy már nem kell tartaniuk egy nem kívánt terhességtől. a titkolózást. hogy ma még kevesen képesek ennek megvalósítására. vagyis a változás kora. akik addig tudták élvezni a nemi életet. J. a klimaktérium közben és után is képesek erre. egyhangúvá. Mindössze azt kell figyelembe venni. de már megszokott helyzetbe. másrészt az. esetleg unalmassá válása. inkább választják a kényszerű lemondást. ne vállaljanak elvtelen és hátrányos kompromisszumokat. ha nem megy szaksegítség nélkül). a szerepcserék lehetőségét is beleértve. jó oldalait. Haeberle (2004) szerint „az öregedés ugyan nem véd meg a szerelemtől. Pedig egy külső kapcsolat . hogy a klimaktérium. hogy ismerik egymást. ezért ez megbeszélés és megegyezés tárgyát képezheti. Erre kevesen gondolnak. E. vagy a válást. pontosan tudják. a „lelki erők” azonban tovább növekedhetnek. fennáll a lehetősége a „harmadik”. elvárások. hanem maradjanak rugalmasak és aktívak. A külső kapcsolat teszi lehetővé. Az ilyen kapcsolatokat egyrészt a változatosság igénye vagy egy új szerelem akaratlan jelentkezése magyarázhatja. hogy tökéletes összeillés nem létezik. mit várhatnak egymástól. de a szerelem megvéd az öregedéstől. ám ettől az élvezetképesség még nem csökken. Pedig igen sok házasságban ez történik: lassanként leszoknak róla. „szkriptje” van az öregkori intimkapcsolatnak és gyengédségnek. hogy ezekről se kelljen lemondani. Ettől aztán a legtöbb házasság végképp elromlik. s eltúlozzák a veszélyeket. hogy könnyen elfelejtik azokat. mert az előnyök annyira „természetesnek” tűnnek. Két alapgondolata: a házasság főbb területeinek elemzése révén sorra venni a kisebb-nagyobb változtatási lehetőségeket. a menopauza után a nő elveszti szexuális képességeit. hogy maguk a házastársak egyéniségükben ne merevedjenek le. italozást. kielégülési nehézségek jelentkeznek. amiből nem tudnak kilábalni Még ma is elég elterjedt az az előítélet.

Ha például egy férj átlagosnak. A hagyományos polgári felfogás például azt tartja lényegesnek. hogy a férj gondoskodjon az anyagiakról. 8. a kapcsolat beválásának minél pontosabb mérése. E. A kutatók ezért kérdéssorozatokat állítottak össze. A legegyszerűbb módszer a házastársak kikérdezése afelől. vagyis nem volt túl megbízható. aminek maximális pontszáma 157 volt. mert hipotézise szerint a házasság beválása a személyiség beválásának függvénye.nem mutatott jelentősebb korrelációt. aki a házasság beválásának és előrejelzésének első. H. amelyek azt vizsgálják. a személyes igények kielégülnek-e. de külön töltötték ki. Az utóbbi évtizedekben főleg a családszociológusok végeztek érdekes házasságdiagnosztikai és összehasonlító vizsgálatokat. Burgess nyolc kritériumot különböztetett meg.S. a kölcsönösen kielégítő szerepmagatartás.8 éves időszakot véve alapul . milyen fokú az önkifejezés szabadsága. Cottrel (1939) még részletesebb. hogy mennyire elégedettek házasságukkal. Locke (1951) 201 elvált és 200 „nagyon boldog” házaspárt hasonlított össze kérdőív segítségével. hogy igen sok szempont jöhet számításba. amelyekkel a házasság különböző oldalait vizsgálták. vagyis a házasságdiagnosztikának és az előrejelzés lehetőségeinek (vagyis a házasság-prognosztikának) alapja az a reális feltételezés.A kapcsolat beválásának értékelése és előrejelzése A házasság értékelésének. hogy maguk a házastársak mit tartanak a legfontosabbnak házasságuk sikere szempontjából. Az előrejelzés azonban . 3. L. dinamikájának és értékelésének eltéréseit vizsgálta. egészséges-e a légkör a gyermekneveléshez. Blood (1967) többek közt a szerelmi és a közvetített házasság struktúrájának. Az elégedettség fokát egy skála teszi összehasonlíthatóvá és számokkal kifejezhetővé. így a válaszok egyezésének foka jellemző volt. hogy nincs minden rendben.W. jelentős kutatói közé tartozik. amire már történtek úttörő kísérletek. Burgess & L. hogyan oldják meg a gazdasági problémákat. Kérdőívét a vizsgált házaspárok egyidejűleg. Már az első próbálkozásoknál kiderült. R. elsősorban bizonyos személyiségvonásokból próbált következtetni a házasság jövőjére. A jó prognózis előfeltétele a megbízható diagnózis. Az értékeléshez mindenekelőtt a házasság beválásának szempontjait. hogy a partnerkapcsolat múltjából és pillanatnyi állapotából annak jövőbeli alakulására következtethetünk. a feleség pedig a háztartásról és a gyermekekről.O. ebből csak annyit tudunk meg. Hill a következőket tartotta legfontosabbnak: 1. A boldog házasok átlag 138 pontot. 164 . Terman (1938). R. az ezekkel kapcsolatos beválás mértéke szerint házasságprofil vázolható fel. E. kritériumait kell tisztázni.W. Hill (1970) pedig a házasság és a többgenerációs család viszonyát. 4. 6. az elváltak csupán 101 pontot szereztek. 194 tételből álló kérdőívet dolgoztak ki.J. az egymáshoz való alkalmazkodás.M. A házassággal való általános elégedettség foka azonban önmagában keveset árul el. Vannak olyan tesztek. 5. Burgess hangsúlyozta. 7. a házastárs iránti szeretet foka és jellege. R. 2. társadalmanként és osztályonként is különbözőek. de az előrejelzés itt sem bizonyult sokkal megbízhatóbbnak. felesége pedig boldogtalannak minősíti a házasságukat. hogy a házasság sikerének kritériumai koronként. az egymás iránti szolidaritás.

ha mindkét fél kielégítheti szükségleteit. R.) Ki dönti el.) E néhány kiragadott kérdés ugyan nem ad képet a vizsgálat egészéről. 1970). Éppen ezért a kutatók a sokoldalú megközelítést részesítik előnyben. az egymás iránti pozitív érzelmi viszony (szeretet vagy szerelem). b) váljon családdá és biztosítsa néhány gyermek felnevelését (reproduktív funkció).vagy tévéprogramot választják? (A hatalmi struktúra vizsgálata. amelynek kifejtését C. önkifejezési-önmegvalósítási igény.szükségleteinek érvényesítésére törekszik. ezért közvetve a tartósságot és stabilitást a házasság beválásának objektív kritériumai közé számíthatjuk. megbecsülési igény. Külön-külön és összefüggéseikben vizsgálják például a házasság hatalmi szerkezetét. Blood (1967) többek közt az alábbi kérdéseket tette fel külön-külön a vizsgált házastársaknak (a teljes kérdőív 87 kérdésből állt): Véleménye szerint milyen a jó férj / feleség? (A kérdés célja a partnerideál vizsgálata. A szubjektív kritériumok között a három legfontosabb: az elégedettség a házassággal. elvárások kielégítésétől függ. elismerési.) Ki ágyaz be reggelenként? (A munkamegosztás vizsgálata. sem éles határ nincs.) Mennyire érti meg a párja az Ön problémáit? (A partnerség. A kölcsönös alkalmazkodás lényege egymás kapcsolati igényeinek kölcsönös kielégítése. Az objektív és szubjektív kritériumok között sem ellentét.) Mennyire elégedett házasságával szexuálisan? (A szexuális kielégültség vizsgálata. a pszichés dinamika vizsgálata. A házasság szubjektív beválása a fontosnak érzett egyéni igények. és a kölcsönös alkalmazkodás. c) segítse elő a résztvevők értékes képességeinek kibontakozását (személyiségfejlesztő funkció). pszichikus dinamikáját és a házassággal való elégedettséget.Ilyen például a Farber Marital Consensus Test (lásd R. Eszerint az egyén a korábbi családi életében létrejött és kielégített . Mindezeknek csak a stabil és tartós házasságok tudnak eleget tenni.vagy csak részben kielégített . de talán valamennyire érzékelteti a megközelítés sokoldalúságát. Indokoltnak tűnik egyébként a házasságbeválás objektív és szubjektív kritériumainak megkülönböztetése. A szubjektív igények jól magyarázhatók a szelektív szükségletek elméletével. 4. hogy a) segítse elő a partnerek munkaképességének rendszeres megújítását (önfenntartási funkció). Az objektív kritériumok a házassággal kapcsolatos társadalmi normákat és elvárásokat fejezik ki. Kirkpatricknél (1963) találjuk. biztonsági (védettségi. hogy mennyiben valósultak meg ezek az értékek a házasságban. akkor a következőket nevezhetjük meg: 1. 3. amit leginkább az összeillés és a párválasztási érettség könnyíthet meg. szolidaritási) igény. Ennek 3 lehetősége: 165 . Ilyen szempontból a jó házasságtól elvárható. s a harmónia csak akkor teljes. amelynek tételeit 1-10-ig terjedő számokkal kell rangsorolni. Hill. Ha mégis megpróbáljuk kiemelni a legfontosabbnak tartott elvárásokat.C. Nem árulja el azt sem. Ezek igen sokfélék lehetnek. melyik rádió. Persze a házastársnak is vannak szelektív szükségletei. 2. Természetesen egy ilyen teszt is csak hozzávetőleges képet adhat a házastársak tényleges értékrendszeréről és annak hasonlóságáról. szexuális-erotikus (gyengédségi és örömszerzési) igény. ez biztosítja a pozitív érzelmi viszonyt és elégedettséget.

hogy az már közel a fele az évente megkötött házasságoknak. az egyéniség kibontakozása ebből a szempontból kettős hatású lehet: egyrészt emeli az igényszintet és növeli a konkrét igények számát.M. így könnyebben találnak rá ürügyet. a válóperek kb. egyenjogú helyzetéhez és igényeihez. a másik szinte semmit. mindketten megtalálják minden fontosabb igényük teljesülését. jónak mondható a házasság. hogy a társadalmi fejlődés velejárója a válási szabadság biztosítása. másrészt növeli az alkalmazkodóképességet és a megértést a partner iránt. másrészt azt tükrözi. A műveltség. Silver házasságdiagnosztikai és -prognosztikai könyvét (magyar kiadása 2000-ben jelent meg. Az irreálisan magas igényszintet mérsékelheti annak figyelembevétele. ha fontosnak érzett szükségletei. Gottman & N. hanem a legtöbb. annál kisebb a valószínűsége annak. Tehát a házasságoknak több mint a fele rosszul funkcionál és könnyen felbomlik. mint régen. mert igen sok külső és belső tényezőt kell figyelembe venni. A válási folyamat . Minthogy pedig az igények mindenkiben hierarchikus rendszert alkotnak. Hiszen a házasság jövőjének előrejelzése szorosan összefügg a partnerek lelki egészségének előrejelzésével. Mindkettő nehéz feladat. ha a partnerek fontosabb. A motívumokat és „ellenmotívumokat” illetően elég nyilvánvaló. hanem szinte divatba jött. 2. ám csekély változatosságtűrés a másik fél részéről a házastársi viszony fokozódó romlását valószínűsíti. kétharmadát az utóbbi évtizedekben nők indították. az egyik megtalál mindent. Például erős változatosságigény az egyik fél részéről. minél kevesebb illetve minél rugalmasabb igényeik vannak. A prognózist így többnyire csak valószínűsíteni lehet. Ez érthető. Napjainkban nemcsak könnyebb a válás. Ez szorosan összefügg a női egyenjogúsággal és emancipációval. hogy jóval több a ténylegesen felbomlott házasság. s rendkívül bonyolult feladatokat kell megoldania. hogy sokaknak nem sikerül. az éretlen lehet a válásra is.és következményei A házastársi kapcsolat bonyolultsága önmagában is érthetővé teszi.1. Az eddig jelzett skálák inkább csak hozzávetőleges diagnózisra és előrejelzésre adnak alkalmat. iparilag fejlett országban. előnyben részesített szükségletei általában és legnagyobbrészt kielégülnek. hogy mindent egyetlen partnerben megtaláljunk. hogy a férfiak nehezen alkalmazkodnak a nők megváltozott. mindketten csak részben találják meg a kielégülést. De az is köztudott. a házastársi viszony profiljának első felvázolására. éretlenül köt házasságot. ismertetése a Dokumentumok között található). Az egyén akkor érez késztetést a válásra. Ennek lényege. s köztük megtalálni a legfontosabbakat. hogy a válás végső soron éppúgy bizonyos szükségletekre. vagy összehasonlítási szintje. S ez nemcsak hazánkban van így. Évente annyi házasságot bontanak fel a bíróságok. pontosabban azok kielégítetlenségére vezethető vissza. A beválás szubjektív értékelését azonban (mint láttuk) erősen befolyásolja a partnerek igényszintje. Aki elhamarkodottan. mint a házasodás. Tény. A sok válás egyrészt a házasság és család válságát. 3. hogy nem alakul ki benne a megfontolt válási döntés és a kulturált válás képessége. Vagy megfordítva a tételt: a partnerek összeillése és a házasság beválása annál valószínűbb. mint amennyit bírói ítélettel felbontanak. 166 . hogy minél több konkrét igényünk van. A legutóbbi évtized szakirodalmából érdemes megemlíteni J. hiszen a házasságdiagnosztika csak az utóbbi évtizedekben kezdett kibontakozni.

167 . Ilyen például a (gyakran nem tudatos) érzelmi kötődés a házastárshoz (ami megszokásból és kényelmi szempontokból is adódhat). különösen. mint a túlzott egyhangúság okozta telítődés vagy monotónia. hanem rokonaik. Ilyen és hasonló motívumokból alakul ki a válási attitűd. csak túl költséges és többnyire értelmetlen. amikor a házasság még gyógyítható lett volna. amire gyakran hivatkoznak. vagy túl keveset kap. Másrészt jellegzetes különbség mutatkozik a férfiak és nők válási attitűdjei között. ugyanis mindkét fél egy kicsit mást vár a válástól. vagy a házastársak életkörülményeinek és lehetőségeinek egyenlőtlen megváltozása a kapcsolati igényekben is változásokat hoz létre. hogy ilyenkor külső segítségre. De válásra motiválhat a túl erős szerepfeszültség vagy konfliktus éppúgy. hogy nem kapja meg. aszerint. szétágazó személyiségfejlődés. vagy az összehasonlítási szint (igényszint) ugyancsak jelentős és tartós emelkedése. hogy egyik vagy mindkét fél jobb perspektívát lásson maga előtt. Mai ismereteink szerint a legjobb. ami szintén megnehezíti a döntést. konzervatív jellegű. Ez a változtatási törekvés azonban nem rögtön és nem feltétlenül motivál a kapcsolat teljes felszámolására. akiknek a szülei elváltak.elvárásai a házasságban nem elégülnek ki elfogadható mértékben. amikor már nem lehet a rossz házasság nyomasztó terhének személyiségkárosító hatását kivédeni. átfogó magyarázatot erre a csereelmélet adja. ha kiegészítjük a motivációelmélet néhány megállapításával. Egy harmadik attitűdtípus a válást csaknem szükségszerű. S nemcsak a házastársak. legfeljebb elválunk!”) A válási attitűd végeredményben tanulás útján alakul ki. Ehhez az is kell. De kettős profilú lehet a gyermek érdeke is. ismerőseik is egészen eltérő módon vélekednek a válásról és annak várható következményeiről. magától értetődő dolognak tartja („ha nem sikerül. Gyakran patthelyzet alakul ki a válási motívumok és ellenmotívumok harcában. ha erős a változatosság igénye. különösen. Egyébként a válás legtöbb motívuma kettős profilú. (Nyilvánvaló. hogy melyik szolgálja jobban az egyéni érvényesülést. amit a válás révén realizálhatónak tart. máskor viszont a szülők válása segít elő. ami napjainkban is nehezen hozzáférhető. ha nem sok jót lehet várni a válástól. amelynek egyik típusa hagyományos. De igen sok más tényező is a válás ellen motiválhatja az egyént. de gyengíti. ez azonban változó. hanem csak bizonyos feltételek esetén. Az eltérő. Mindenesetre a házastársak ritkán értenek teljesen egyet a válás kérdésében. akkor az alkut nem érzi rentábilisnak és igyekszik a helyzeten változtatni. ha a nyereség nagynak és könnyen elérhetőnek tűnik. hogy ez a késztetés mennyiben érvényesül. ami sokszor az önbizalomhiányból adódik. Egyes vizsgálatok szerint azok. túl magas áron. éspedig szaksegítségre lenne szükség. Az utóbbi esetben a válás egyik lehetséges ellenmotívumáról van szó. s aztán propagálni a válás szükségességének alapvető kritériumait és lebonyolításának leghumánusabb formáit. vagy túl nagy árat kell érte fizetni. titokban mindkét fél (vagy legalábbis a férfi) azt csinálhat. A karrierigény például egyaránt motiválhat a válás mellett vagy ellen. s a válást a körülményektől függetlenül elítéli és nem tartja megengedhetőnek. s amit egyes esetekben a szülők együtt maradása. amit várt. maguk is hajlamosabbak a válásra. Mások viszont túl későn. vagy a stabilitás és biztonság iránti igény. A válástól várható nyereség nagysága és elérhetősége messzemenően befolyásolja a válási motivációt: erősíti. azt a személyiség összállapota és különösen a motívumok és ellenmotívumok „erőviszonya” dönti el. Ma ugyanis sokan túl korán válnak. Ha bármelyik fél úgy látja. Helyesebb a házasságot legalább formailag fenntartani. Egy másik típust kispolgári attitűdnek nevezhetnénk: eszerint a válás nem bűn. Ám.) Szakemberek szerint ki kellene dolgozni. amit akar. Ilyen például a nyereség-veszteség egyenleg jelentős és tartós megváltozása. A kapcsolat örömtelenné válása ugyanis önmagában nem feltétlenül vezet váláshoz.

A válási motiváció a legkülönbözőbb tünetek és taktikák formájában jelentkezhet. akkor a „félrelépés” reális értékelésével a folyamat visszafordítható.Pszichológiai szempontból a válás bonyolult lelki folyamat. lásd Szemelvények) szerint nagy szerepük lehet a reintegrációs mechanizmusoknak. Gyakran előforduló. Fölmerülhetnek olyan ellenmotívumok. amelyek egy hanyatló kapcsolat újjáélesztését célozzák. vagyis kikényszerítse a tőle elvárt alkalmazkodást. Ez egyike lehet az interakciós játszmáknak. Bohannan 1970) szerint a válási folyamatnak hat állomása van: az érzelmi. a házastárs „félrelépése” vagy külső kapcsolata. vigasztalás esetleg szexuális vonzalmon alapul. Waller 1967 stb. vagy mindketten megijednek. a szülőtársi. amely a házastársak érzelmi viszonyát negatívan befolyásolja. Ez a folyamat éveket vehet igénybe. Vagy különböző feltételeket állít. A konfliktusok előli kitérés egyik módja az érzelmi kötődés lazítása. Másrészt önmagában egy külső kapcsolat nem feltétlenül veszélyezteti a házasságot. A viselkedést már akkor a válási szándék motiválhatja. Ennek lényeges feltétele a házasság válságának őszinte és tárgyilagos elemzése. A folyamat fázisai nem ebben a sorrendben követik egymást. vagy a szétköltözés előtt kezdődik.J. Közben lassanként kialakul a válási attitűd racionalizálása. a szociális és a pszichés válás. érvekkel való alátámasztása. Ez ugyanis többnyire csak tünete. W. Például a válni nem akaró fél bejelenti. elhalasztják a végleges döntést. bizonyos feltételek esetén a válás irányában hat. Ilyenkor sokan felfüggesztik. Ez sokféleképpen nyilvánulhat meg. ha valamelyik házastárs rendszeresen igyekszik kitérni a nemi érintkezés elől illetve a szeretkezések során közönyösen viselkedik. mintegy megemeli a válás árát. J. visszafordítható. (Lásd pl. hogy csökkentse annak rentabilitását a másik fél számára. vagy ilyet eredményez. Az egyén szükségét érzi a megerősítésnek. sokkal inkább az. sőt. W. A véglegesnek hitt döntést azonban sok minden befolyásolhatja. A folyamat legtöbbször észrevétlenül kezdődik. hogy egyikük. Goode 1956. vagy alábecsülte jelentőségüket. Minden olyan tényező. Waller szerint ez már a folyamat harmadik fázisa. amely jóval a házasság bírói felbontása. akkor a panaszkodás és megértés.S. vagyis az elhidegülés.lehetőleg házastársa tudtán kívül . Ezzel a válási folyamat belép a tudatosodás szakaszába. s megpróbálnak kompromisszumot kötni. bár az első szakasz szinte mindig az érzelmi válás. Központi kérdés a válság okainak és alapproblémáinak tisztázása. tipikus álprobléma a „harmadik” megjelenése. hogy a másikat „jobb belátásra” bírja. Ilyen lehet a válás esetére kilátásba helyezett szankció. Előbb-utóbb aztán valamelyikük megemlíti a válás lehetőségét. elbizonytalaníthatja. Elkezdenek foglalkozni a válás gondolatával. amikor az illetőnek még fogalma sincs erről. s ennek nyomán a lehetséges megoldások felvázolása. néha szinte az összeköltözéssel egyidejűleg.) Az egyik kutató (P. Ha tehát főleg ez motiválta a válási folyamatot. s ezért előbb-utóbb szóba hozza . amely a közös múlt felelevenítése 168 . Az úgyahogy megfogalmazódott válási attitűd eleinte még bizonytalan. s azon túl is mindaddig tart. Ilyen például a megemlékező szertartás. s ez kompromisszumokra ösztönöz. Ha a „panaszos” és a kiszemelt „bíró” különböző neműek. értékelése. Davis (1973. A válási folyamat visszafordításában M. következmény. Előfordul. hogy ragaszkodni fog a gyerekhez. Elemzése során a kutatók igyekeztek bizonyos fázisokat elkülöníteni. a lakáshoz stb. ha ebből botrányt csinálnak. Az elhidegülés első jelei közé tartozhat például. amelyekről a válni készülő addig nem tudott. amíg nem rendeződnek a házasságbomlással kapcsolatos lelki problémák. Az elhidegülés hosszú folyamata az első válási motívumok megjelenésétől a végleges válási döntésig terjed. „büntetés”. a gazdasági. A válási folyamat megállítható. Bernard 1956.egy-két bizalmas barátja vagy rokona előtt. következménye (és nem oka) a házastársi kapcsolat megromlásának. a jogi. a kapcsolat átmeneti „visszaminősítése”.

A trauma feldolgozása többféle módon és színvonalon történhet. ebből a szempontból nézve is rendkívül alacsony a legtöbb 169 . P. hogy előbb-utóbb egyiknek sem fog hinni (vagy megutálja az egyik szülőt). közös élményekről. összezavarja szülőképét. letörtségben nyilvánulhat meg. vagy annak elvetését. A gyűlölet és bosszú érzése alkalmas játékteret kap a házastársi vagyonközösség megszüntetése és a gyermekelhelyezés kapcsán. Lényege. önálló életéig. valamint az intim kapcsolatokra való képességet veszélyezteti. vagyis elfojtják. hogy a házastársak a végleges döntés előtt meghatározott ideig . A rokonokban. jórészt ettől függ az elsőre adandó válasz is. hogy a cselekvés szokásos módjai nem elegendőek annak csökkentésére. Ha a válási folyamatot nem sikerül visszafordítani. a frusztráció kisebb-nagyobb mértékben mindkét félben megjelenik. szorongást vagy félelmet ébreszt benne. hiszen a válással a szülőtársi kapcsolat nem szűnik meg. vagy a jövőre vonatkozó. s ez a felfogás még napjainkban is kísért. A személyiség persze igyekszik mozgósítani a rendelkezésére álló erőket az egyensúly helyreállítására. legalábbis a gyermek felnőtt. Az érzelmi feszültség olyan nagy. általános apátiában. döntésre kényszeríti olyan kérdésekben. Olyan fokú lelki mozgékonyságot. Gyakori az ambivalencia. A válás gyökeresen felforgatja az egyén életét. amivel kevesen rendelkeznek. az egyidejű negatív és pozitív érzelem az elveszített házastárs iránt. játszmák alakját ölthetik. Ez persze különböző neurotikus tünetekben.kipróbálják a különélést. közös tervek készítése is. elmagányosodik. és elsősorban az önbizalmat. Ezek egyaránt származhatnak kívülről és belülről. A döntés megvalósításának útjába azonban nagyon sok akadály tornyosulhat. de sorsát a szülők alkuja.így könnyebben boldogulnak vele. hogy a válás többnyire traumatikus élmény. De reintegráló lehet a gondoskodás új. az egyénből. amiket nem ért. a kapcsolatból és a körülményekből. Az elvált nőt régen szabad prédának tekintették a férfiak. amelyek megalapozzák a válási döntést. A védekezési mechanizmusok itt sajátos taktikák. hogy kirekesztik a lelki traumát a tudatukból. Sokan azzal próbálkoznak. A válási trauma megzavarja a lelki egyensúlyt. s ebben nagy szerepük van az említett védekező-elhárító mechanizmusoknak (például a regressziónak. bizonyos esetekben afféle partnerpótlékot is jelenthet. rugalmasságot és alkalmazkodó készséget igényel. A trauma jellegétől függően az egyén átmenetileg képtelenné válhat arra. megrendíti biztonságérzetét.általában néhány hónapig . hogy a lelkileg egészségesebb szülőnél maradjon. barátokban gyakran fölmerül a kérdés: „Melyikükkel legyek szolidáris?” és „Milyen hasznom (vagy károm) lehet ebből?” Nyilván a második kérdés a lényegesebb. Bohannan (1970) írja. hogy érzelmileg valaki máshoz kötődjön. racionalizálásnak stb. Ha ez a folyamat irreverzibilissé válik. hatalmi viszonyai és anyagi lehetőségei döntik el.révén új lendületet adhat a házastársi kapcsolatnak. Csak részben tartozik ide az ún. mivel legtöbben felkészületlenek rá. Sajnos. az elfojtásnak. A gyermeknek egyébként a szülők válása még kedvező esetben is komoly lelki traumát okoz. akihez a gyermek kerül. ezért sokakra neurotizáló hatású. A kudarc. A nehézségek azonban főleg két területen jelentkeznek: a gazdasági és a szülőtársi válásban. Ez olyan tapasztalatokat biztosíthat. A gyermek érdeke az lenne. Pedig a közös gyermek tulajdonképpen az összekötő kapocs szerepét töltheti be a válás után a szülők között.) A válási döntés következményeit erősen befolyásolja a társas környezet reagálása. előbb-utóbb sor kerül a végleges válási döntésre. s néha valóságos sokkállapotot idéz elő. hogy csak neki van igaza. próbaválás lehetőségének felhasználása. Ráadásul annak a szülőnek. Ha mindkét szülő vetélkedve igyekszik meggyőzni őt arról. s aztán lassanként engedik vissza . félő. önértékérzetet. az egyén érzelmileg „kiég”.

annál nagyobb a valószínűsége válásának és újraházasodásának. a baráti kapcsolatokra alapozott átrendezésben pedig kiterjedtebb kapcsolati hálóra lehet támaszkodni. A rokoni kapcsolatokra alapozott életátrendezésben többnyire az elvált eredeti családja játssza a fő szerepet. joggal teheti az egyént elégedetté. A második a frissen elváltak átmeneti állapota. hiszen az elváltnak valamennyire más emberré kell válnia. s köztük azoké is. a döntés körüli időszak. de a közös jövő elvesztése is problémákat okozhat. Davis (1973) írja. Az újabb társkeresést az időhiány és az esetleg meglevő gyermek is megnehezíti (különösen a nők számára). hogy aki egyszer már elvált. főleg. Ennek oka lehet az is. ez elég megterhelő lehet a lelki egészségre. hogy a válási döntés után nem egy új partner megtalálása a legfontosabb. sőt. a lelki autonómia helyreállítása. amelynek a rokonok. hogy a válások többségére személyiséghiba. mint a nőké. Az új partnerre alapozott életátrendezéskor többnyire „házasság-típusú kapcsolat” keletkezik. az élet átrendezésére. az könnyebben folyamodik másodszor is ehhez a megoldáshoz. Életátrendezés. Gyakori. még a volt házastárs is része lehet. De tény az is. hogy lehetővé teszi a hibás párválasztás korrekcióját.válás kulturáltsági szintje. A legnagyobb segítséget egy új és kedvezőbb partnerkapcsolat jelentheti.. ha az új házasságában problémák jelentkeznek. hogy a második házasságoknak legalább a fele ismét felbomlik. ami nem feltétlenül jelent tényleges együttélést vagy új házasságot. Lehetőséget nyújt például a belső konfliktusok tudatosítására és megoldására. Lényegesebb magyarázat. (Sőt. amely nem fejeződik be a válási döntéssel. Ahogyan M. A válással kapcsolatos problémák megoldása nagy teljesítmény. akik gyakorlatilag lemondtak az újraházasodásról (bár azért nem mindig élnek magányosan. új módon kell önmagát meghatároznia. A harmadik az esetleges hiányállapot szakasza. az idősebb kor felé haladva ugyanis a nők létszáma egyre inkább meghaladja a férfiakét (mert átlagos életkoruk 6-8 évvel magasabb). hogy nemcsak státus. Ez ugrásszerű fejlődés lehetőségeit is magával hozza.) A férfiak újraházasodási esélyei lassabban csökkennek. hogy egyszerre több partnerrel tartanak kapcsolatot. A vizsgálatok szerint minél fiatalabb valaki a házasságkötéskor. az illúziók kiküszöbölésére. nem csökkenti az egyénnek. Ha pedig tartós kapcsolataik vannak. amely gyakran lelki zavarok kiváltója. A válás legfőbb pozitív funkciója. álmokban. hanem bizonyos értelemben „identitásváltásról” is. hanem a döntés következményeinek rendezése. párválasztási éretlenség folytán kerül sor. sokak szemében mintha kifejezetten vonzóbbá tenné. ha a kulturált válás a partner emberi méltóságának tiszteletben tartásával történt. A lelki átállás többlépcsős folyamat. ritkán vált ki idegenkedést a más családi állapotú partnerekből.és szerepváltásról van szó ilyenkor. hogy hazánkban is növekszik az elváltak száma. Tény. Mindezekből levonható az a tanulság.S. mint potenciális házastársnak az értékét. akik gyermeket már nem akarnak vállalni. különösen azoknál. s az elváltak jelentős része még a válás árán sem tud „kigyógyulni”. a válási trauma feldolgozása. amelyben meg kell oldaniuk az életük átrendezésének feladatát. A válásnak számos hátránya mellett előnyei is lehetnek. ezek a házasság főbb funkcióit is betölthetik). a közös múlt még sokáig tovább él az emlékekben. Tény. A válás egyáltalán nem rontja egy újabb házasságkötés esélyeit. Az életátrendezés bonyolultságát jelzi.. vagy igyekszik őt szembe fordítani a volt házastárssal. Sok szülő a válás után szinte megfeledkezik gyermekéről. új kapcsolatok A válás a szakirodalom szerint három főbb szakaszra tagolható: Az első a krízis. hogy az elváltak újraházasodási kedve a legutóbbi évtizedekben jelentősen csökkent. hanem magával viszi a válást előidéző tényezőket az 170 . amelyben akár évekig le kell mondaniuk fontos igényeik kielégítéséről.

Újraegyesült formának nevezik azt a családot. A másodlagos nemi jegyek kialakulása. Knaur V. az idősebb kor. hanem olyannal. Mai ismereteink szerint az ismétlési hajlam elsősorban bizonyos intenzív párválasztási motívumok tartós hatására vezethető vissza. személyisége nemhogy érettebbé nem válik.) Az ismert német szexológusok az emberi életciklust a pszichoszexuális fejlődés szempontjából négy részre osztják: 1. hanem neurotikusan eltorzul. amelyben a házastársak egyikének van egy korábbi házasságból származó gyermeke. családi élményekhez kapcsolódik. a test felnőttessé válása azonban új helyzetet teremt a szociális kapcsolatokban.K. A szexuális visszaélések veszélye a gyermekek tájékozatlanságából és kiszolgáltatottságából adódik. hiszen az új partner igényei. s az alábbi tendenciák figyelhetők meg: 171 . rekonstruált család alakulásának kezdete. A testi akceleráció és a tanulmányi idő hosszabbodása következtében az ifjúkor határai mindkét irányban eltolódnak. 2. törvényesítő formában az anya nem a gyermekének vér szerinti apjával köt házasságot. aki jogilag vállalja az apaságot.és kisgyermekkor. Ezek a motívumok legtöbbször tudattalanok. A revitalizált forma annak az özvegynek az esete. Megfigyelések szerint a rekonstruált családokban könnyebben alakulnak ki krízishelyzetek. Hangsúlyozzák az orális ingerek (szoptatás) és a testi kontaktus jelentőségét. 1996. amelyben mindkét házastársnak van korábbi házasságból származó gyermeke. „látogató” szülővel kapcsolatos bonyodalmakról. Freud kutatásaira hivatkoznak. Ezeknek négy típusát szokták megkülönböztetni: 1. Az újraházasodás egyébként is mindig újfajta alkalmazkodást követel. A kisgyermekek szexuális szerepjátékai ismereteik kibővítését szolgálják. Aresin. A pszichoszexuális fejlődés első szakaszával kapcsolatban főleg S. az ifjúkor. Freud ezt velünk született „ösztöntendenciának” tartotta. A csecsemő. az ún. Ami az életkor és az újraházasodás összefüggését illeti. Dokumentáció 1. az autoerotika szülői tiltása pedig később szexuális gátlásokat eredményez. Mintha valamilyen ismétlési kényszer hatása alatt állnának. Idősebb korban a válások érthetően megritkulnak. Starke: Sexualität im Lebenszyklus (In: Lexikon der Erotik. Ha az egyén nem képes az előző házassága tapasztalatait. aki gyermekét magával viszi egy új házasságba. U. nem is beszélve az elvált. a középső életkor és 4. 4. a testtudat kialakulását. Kombinált forma. 3. Az újraházasodás többnyire egy új család. Az ún. többnyire az 5-10 éves házasságok bomlanak fel legnagyobb arányban. A nemi szervekkel folytatott játék a fiúcsecsemőnél merevedést.új házasságba. A serdülő fiúk ugyan az első magömléssel már orgazmushoz jutnak. 3. hiszen intim kapcsolatra az idősebbeknek is szükségük van. a lányoknál viszont a fogamzóképesség és a havi vérzések nem jelentik az orgazmuskészség megjelenését. hiszen a „mostoha-szülővel” kapcsolatos előítéletek önmagukban is nehezítik az ilyen házasság beválását. L. a lánynál pedig akár orgazmust is előidézhet. Így a legtöbb újraházasodásra nőknél a 32-37.. 2. Legnagyobb figyelmet az ifjúkornak szentelnek szócikkükben. s keletkezésük gyermekkori. az elváltak újra és újra belebotlanak ugyanazokba a hibákba. elvárásai különböznek a régitől. vagy a válási traumát feldolgozni. Moser (1957) pedig az ismétlési kényszernek több típusát különböztette meg. Az ifjúkori szexualitás nem egyszerűen a biológiai érés eredménye. viszont növekszik az elözvegyülés valószínűsége. Sokszor meglepően nagy a hasonlóság a régi és az új házastárs illetve házasság között. s ez újabb párválasztás szükségességét eredményezheti. férfiaknál a 35-45 éves korban kerül sor.

9. várnak egy megbízható „igazira”. hogy mindketten törekszenek rá). 3. a 18 éveseknek pedig már 90%-a ismeri az orgazmust. A házastársak vagy élettársak kapcsolatuk kezdetén már szexuális tapasztalatokkal és kipróbált elvárásokkal rendelkeznek. de nem nagyon élvezik. szerelmet és kizárólagosságot várnak egymástól. 11. 6. ugyanakkor előre félnek egy esetleges kudarctól.1. a tovább tanulóknál kicsit később történik meg. bár a szeretkezések során ez az arány jóval alacsonyabb (annak ellenére. vagy egy-két hónapon belül . A felnőttek túlnyomó többsége 30 -60 éves kora között állandó jellegű partnerkapcsolatban él. s kb. sőt. éspedig a férfiak és a nők egyaránt. 3 évvel korábban kezdődik. s ezzel együtt a szexuális igények korábban jelentkeznek. 80%-ában igyekeznek gondoskodni. ezért célszerűbb a sokéves kapcsolatokban is az unalom megelőzésére törekedni a szeretkezések idejének. mint száz évvel ezelőtt. A 70-es évek óta egyre több nő rendelkezik orgazmuskészséggel: a 16 éves lányok 75%-a. A fiúk is tartózkodóbbak. 13. azok távollétében kerül sor. amely nem az orgazmusokat. ami többnyire csalódással végződik. A nemi érés napjainkban kb. A szex azonban még ma sem szorongásmentes. Minthogy a szexuális kapcsolatlétesítés ma sokkal akadálytalanabb.többnyire heteken. A fogamzásgátlásról valamilyen formában már az első közösülések kb. félnek a csalódásoktól. mint régebben. az „Igazi”. kétharmaduk használ kondomot. 90%-a már legalább egyszer volt szerelmes. Az orgazmusok gyakorisága a nemi kapcsolatok liberalizálódása ellenére alig változott. A 25 és 45 éves kor között még nagy a szexuális teljesítőkészség. Legnépszerűbb az antibébi tabletta.sor kerül szexuális közeledésre. egyre inkább az anya tudtával és egyetértésével. A monotónia megszüntetése érdekében sokan keresnek alternatívákat a külső kapcsolatokban. Sokak szerint a romantikus szerelem reneszánsza figyelhető meg. 172 . s bár elfogadják. A fiatalok szeretkezéseire ma már többnyire nem az otthonuktól távol. 2. hanem a kölcsönös gyengédséget részesíti előnyben. A lányok közül sokan nem kívánják a szexet. a szexuális erőszak előfordulása is csökkent. s ezt nem is titkolta. 10. Ehhez társul némi pszichikus akceleráció is. vagyis a partnerideál keresése. 5. Viszont terjedőben van egy új attitűd. A szerelmi kapcsolatokban gyorsan . bár bűntudat már alig kapcsolódik hozzá. esetleges helyeken. A nő szándékát egyre több férfi tiszteletben tartja. Ugyanebben az életkorban kezdődnek az elkötelezettség nélküli randevúk és együttjárások. 4. de könnyen megsértődnek és szakítanak. mint a HIV-fertőzéstől. 8. A válások magas aránya jórészt a szexuális összhang hiányára vezethető vissza. 12. Sokat akarnak kapni. bár a szex időközben csökken és rutinszerűvé válik. A 16 évesek kb. A fiúk és lányok életkora az első közösülésnél nagyjából hasonló: 16-17 év. az alsó néprétegekben kicsit korábban. hanem a szüleik lakásában. A nem kívánt terhességtől jobban félnek. Az újdonság varázsa azonban csak átmenetileg hat. A koitarche az esetek túlnyomó részében szerelmi kapcsolat keretében történik. A fiatalok hajlamosak a szoros érzelmi kötődésre. párkapcsolatra törekedett. A pettingelés során hamar rátérnek a közösülésekre is. A partnerkapcsolati szex előnyben részesítése folytán a maszturbációk aránya a korábbi időkhöz képes valamelyest csökkent. amennyiben az információk. 7. helyének és módjának változatosabbá tételével.

Sőt. ha egy nő csak a csikló közvetlen ingerlése révén tudott kielégülni. mint a férfi orgazmusa. téves elképzelést vitt be a köztudatba. nehezen találhattak olyan nőket. Egyébként pedig semmilyen különbséget nem lehet kimutatni az érettség. Ilyen volt Albert Moll (1897. Bizonyítani azonban éppúgy nem tudta ezt a tételt. hogy minden orgazmus egyenértékű lehet. és . hogy csak az utóbbit tartotta pszichoszexuálisan érett szexuális kielégülési módnak.) Ellentétben a férfi orgazmussal. fallikus stb. vagy Masters és Johnson.mint látni fogjuk . vagy a csikló direkt ingerlésével átélő nők között (Fischer 1976. vagy súlyosbítják. 2. mint ahogyan Eulenburg (1914) sem azt a felismerést. Egy patriarchális társadalomban a nő. nőiesség vagy a lelki egészség terén az orgazmust közösüléssel. fiziológiai kísérő jelenségekkel.: Elméletek a női orgazmusról (In: Magyar Szexológiai Szemle. ellenőrizetlen hipotézisekkel dolgoztak. a gyengédség és szeretet képessége pedig nem függ az életkortól. A férfi nemzőképessége késő öregkorig megmaradhat.egyébként is vitatott). a női orgazmus sokkal bonyolultabb és nem spontán kialakuló képesség. akik kezdetben szinte kivétel nélkül férfiak voltak. Másrészt társadalmi és ideológiai okok is nehezítették a női orgazmus tanulmányozását. korán felismerte. hogy a női és férfi orgazmus nagyon hasonló. a detumeszcencia (kiürülési szükséglet) és a kontraktációs ösztön (a testi érintkezés szükséglete) alapján. 1953. vagyis frigidek. A funkciózavarokat gyakran krónikus betegségek (köztük szenvedély-betegségek és egészségtelen életmód stb. ami azonban sokkal kevésbé feltűnő. s ezzel együtt a női szexualitás alárendelt jelentőségű. A közösülés közbeni orgazmus is a csikló közvetett ingerlésének köszönhető. a női hüvely szárazabbá válik a megváltozott hormonhatások következtében stb. Mindenképpen nehezebben értelmezhető. aki nagyjából S.) mellett ugyanis ő különböztette meg a klitorális és vaginális orgazmust oly módon. mint a férfinél (bár az E. LoPiccolo & Stock 1987).) váltják ki. 173 . Később azonban vita kezdődött a vaginális orgazmus állítólagos felsőbbrendűségéről. A szexológus kutatók. Egyrészt a női orgazmus nem olyan „látványos”. függetlenül az ingerlés helyétől és módjától. Szerencsére ezek kezelhetők vagy megelőzhetők. Freuddal egy időben működött. A „nemi ösztön” érési fázisai (orális. hogy a nők állítólagos „természetes frigiditása” viktoriánus mítosz. Az első orgazmuselméletek ezért meglehetősen elvont szinten mozogtak. 1909) német orvos teóriája a férfi és női szexualitás különbségeiről. a funkciózavarok viszont szaporodnak: csökken a férfiak merevedési készsége. 2001/1. amely még ma is számos nehézség forrása. Szilágyi V. empirikusan megalapozatlan. nem jár együtt olyan könnyyen megfigyelhető. Elterjedt közhiedelem volt a 19.Az élet második felében a szexuális igények és teljesítmények fokozatosan csökkennek. hiszen a hüvelyben igen kevés az idegvégződés. hogy a frigiditás lényegében pszichoszexuális infantilizmus. Ettől kezdve az analitikus terápiában kezelési indikációnak számított. században. A viktoriánus korszakban a nőket saját szexuális igényeik. Havelock Ellis (1897-1930) angol orvos. Freud dualisztikus orgazmuselmélete A női orgazmus mibenlétének tisztázásához Sigmund Freud . Gräfenberg (1950) nevéhez fűződő elmélet szerint a nőnek is lehet magömlése. teoretikus próbálkozásai során olyan. anális.egyébként valóban jelentős „Három értekezése” (1905) sem vitt lényegesen közelebb. A különböző vizsgálatokból (Kinsey. reagálókészségük elfojtására nevelték. akik alkalmas és készséges alanyai lettek volna az ez irányú kutatásnak. hogy a nők (legalábbis az „úri nők”) nem tudják és nem is akarják élvezni a szexet. továbbá. 1966) kiderült.

Kinsey állapította meg. és fiziológiai szempontból sincs lényeges különbség. Kinsey adatai bizonyították először egyértelműen. Ezek közül legjelentősebbek W. amelynek során a neuromuszkuláris tenzió fokozódik és egy csúcsban kulminál. Masters és V. de ugyanazon egyén reagálókészsége is változhat korától. amit a feszültség hirtelen visszaesése követ. tudományos szempontból azonban fontosabbnak tűnik Helene Wright (1930) angol nőgyógyász. amelyek minden fő kérdésben megerősítették Kinsey vizsgálati eredményeit. Kinsey (1948. Köztük könyvei révén legismertebb Th. Az orgazmus létrejöttének három fő feltételét emelte ki: 1. csupán néhány fontosabb megállapítását említem.a női szexuális reagálás fiziológiai folyamatainak tisztázására.H. Kinsey szerint a nők 24%-a petting során jutott először orgazmushoz. Mindenesetre tény. laboratóriumi vizsgálatai. 1966) nyomán általánosan elfogadottá vált a szexuális reakció- 174 . Dickinsson (1931) amerikai nőgyógyász. hasonló a helyzet a thyroid. Témánk szempontjából még jelentősebb R. aki elsőként dolgozott ki szenzibilizálási és maszturbációs gyakorlatokat az orgazmuskészség fejlesztésére. testi és lelki állapotától stb. az azóta híressé lett amerikai kutatópáros modern eszközökkel folytatott. vagy a szexuális ingerek illetve élmények hiányának következménye. Ő az 1940-es években több. Egységes orgazmus-elméletet ugyan nem dolgozott ki. Megállapította. Kinsey vizsgálta különböző hormonok hatását is a szexuális reagálókészségre. Az orgazmuskészség kialakításának másik nagy lehetősége a petting. Johnson (1966. de igen sok. Sok gyermeknél csak a prepubertásban alakul ki a szexuális reagálókészség. s hogy a szexuális tevékenység valamennyi típusa közül a maszturbáció az. 1953) munkássága jelent igazi mérföldkövet. mint mérföldkő A női orgazmus kutatásában azonban mégis Alfred C. hogy például a hipofízis. hogy már az óvodáskorban is előfordul maszturbációs orgazmus. hogy csak évekkel a pubertás után Nehéz azonban eldönteni.A múlt század húszas éveiben egyre többen kezdtek foglalkozni a női orgazmus problémájával. hogy már az újszülött fiziológiai kapacitása lehetővé tesz bizonyos szexuális reagálásokat. 2.és gonadális hormonok szükségesek ugyan a normális szexuális fejlődéshez. statisztikailag értékelt. lányoknál az is előfordul. Lehetetlenség ezeket itt felsorolni. főleg lányoknál. Maga az orgazmus lényegileg azonos jelenség mindkét nemnél. amelyek már az első életévekben az orgazmusig terjedhetnek. az egyén fizikai és fiziológiai kapacitását (adottságát).és adrenalinszinttel is. hogy a serdülés előtti orgazmus jellege alig különbözik a felnőttétől. az aktuális ingerlés jellegét. A Kinsey-Jelentés. Erősebb korrelációt csak az androgének és a 17-ketosteroidszint mutat. sőt. mint hatezer nő szexuális élettörténetének adatait gyűjtötte össze és dolgozta fel (az ún. empirikus anyagot szolgáltatott egy ilyen elmélethez. Masters és Johnson orgazmuselmélete A Kinsey-Jelentés nagy lendületet adott az orgazmusra irányuló szexuálfiziológiai vizsgálatoknak. 1970). szexuális tapasztalatainak jellegét és terjedelmét és 3. Azt találta.például átlátszó műpénisz felhasználásával . hogy a szexuális reakciók késői megjelenése a reagálókészség hiányának. de nem határozzák meg a szexuális reagálókészséget.L. Kinsey-Jelentés második kötetében). függően. hogy már a gyermekeknél is nagy egyéni különbségek vannak a szexuális ingerelhetőség terén. van de Velde (1926). Összehasonlító elemzése szerint az orgazmushoz szükséges anatómiai struktúrák mindkét nemnél csaknem azonosak. aki már laboratóriumi vizsgálatokat is folytatott . amelyben a nők leggyakrabban kielégülnek. Első könyvük (Human Sexual Response. Ez utóbbit olyan fiziológiai változásként definiálta.

és jórészt a méh elmozdulásai váltják ki. Az orgazmusra jellemző fiziológiai változások nagyjából azonosak. az utóbbi lassúbb. közösülés stb. Ezzel létrejöttek az egységes orgazmuselmélet alapjai.) váltotta ki azokat. de pszichikus szempontból permanens különbségeket vélnek felfedezni a kettő között: az előbbi intenzívebb és gyorsabb. amelyben nem történnek összehúzódások. hogy Shere Hite amerikai szociológusnő. Masters és Johnson ugyanakkor azt is hangsúlyozták. mint a platófázisban („sátorjelenség”). Mindenesetre joggal állapította meg S.ciklus négy szakaszra tagolása: 1. az egyéni fejlődés során tanulással kell azt a nőnek kialakítania. A légzés. platófázis. a corpus uteri-ben (méh) és a sphincter ani externus-ban (végbélnyílás záróizma).H. hogy fiziológiailag nem különbözik a klitorális és vaginális orgazmus. Ez a fajta orgazmus szerintük csak a közösülésben fordul elő. Ők megkérdőjelezték. bármilyen ingerlés (maszturbáció. mint 3000 nő szexuális élettörténetének adatait gyűjtötte össze. Kinsey munkatársa és a cseh J. hogy a női orgazmuskészség filogenetikusan késői jelenség és csak az emberre jellemző. ami egyes nőknél az intenzív orgazmust kíséri. Megfigyeléseik szerint háromféle orgazmus létezik: 1. folytatva ezzel Kinsey munkáját. 2. P. de mélyrehatóbb stb. S. mint a férfié. Kaplan (1974) is arra a következtetésre jut. ritmikus összehúzódásai jellemeznek. Az összehúzódások általában 0. hogy a női orgazmus komplikáltabb. nem spontán érési folyamat eredménye. szintén úgy találta. és A. mint pl. Singer (1972) tette. hogy a közösüléssel vagy anélkül elért orgazmus lényegében azonos. Azóta azonban egyre több adat 175 . Gebhard (1958). Képviselői a legutóbbi évtizedekben is megpróbáltak érvelni mellette. Schnabl (1972). A női orgazmusra vonatkozó megállapításaik lényege: az orgazmus reflex-szerű összehúzódásokat vált ki a vagina alsó felének izmaiban (ez az „orgasztikus mandzsetta”). hogy a hüvelyösszehúzódások valóban mindig előfordulnak-e a női orgazmusban. Elismerik ugyan. az uterális (méhhel kapcsolatos) orgazmus. Raboch (1992) korábban úgy látták. Kísérletileg megállapították e fázisok fiziológiai jellemzőit mindkét nemnél. Végül 3. A Masters-Johnson-féle orgazmuselmélet módosítására a legérdekesebb kísérletet egy amerikai pszichológus házaspár. A korábbi dualisztikus (pszichoanalitikus) orgazmuselmélet azonban nehezen adja fel pozícióit. de éppoly kevéssé szükségszerű. J. hogy az orgazmus szubjektív átélése igen különböző lehet. oldódási. számuk 3 és 15 között váltakozik. ehelyett a légzés válik szakaszossá és mind erősebb apnoe (lélegzetkihagyás) tapasztalható. elernyedési szakasz. petting. amit az orgasztikus mandzsetta akaratlan.8 másodpercenként követik egymást. Következésképpen ebből a szempontból értelmetlen és indokolatlan a „klitorális” és „vaginális” orgazmus megkülönböztetése. A hüvely belső fele az orgazmus során éppolyan kitágult marad. A szakaszos légzés. Ez az orgazmustipológia nem látszik túlságosan meggyőzőnek és nincs is kellően dokumentálva. a kevert típusú orgazmusban apnoe és összehúzódások egyaránt előfordulnak. Vágy és izgalomba jövés. A vulvális (hüvelybejárati) orgazmus. hogy az újabb vizsgálati adatok egyértelműen bizonyítják a csikló döntő szerepét és a hüvely körüli izomösszehúzódásokat a női orgazmusban. ezért indokolatlan különböző típusokról beszélni. s ezt számos szomatikus és pszichikus tényező befolyásolja. a pulzusszám és a vérnyomás is hasonlóan magas marad illetve tetőzik. 2. aki 1972 és 1975 között több. De H. orgazmus és 4. fokozatosan csökkenő intenzitással. 3. a sírás. hanem az ontogenezis. A Hite-Report és újabb vizsgálatok Figyelemre méltó viszont. a torokelszorulás és a diafragma feszülése valószínűleg bármilyen ingerlés által kiváltott orgazmus kísérő jelensége lehet.

hanem a szexuális készenlét nehézségeivel együtt szokott jelentkezni. Végeredményben tehát a modern szexuálterápia sikerei megerősítik és igazolják a Masters és Johnson által kidolgozott orgazmuselméletet. ezért. A G-pont problematikájáról egy magyar patológus szakorvos is írt. Pontosabban a húgycsőbe torkolló. hogy „a női orgazmuszavar többnyire nem önálló problémaként. vagy csak egyeseknél. hogy sok nőnél mégis előfordulhat a húgycsőből származó magömlés. belső elválasztású mirigyekről. hogy a hüvely elülső falán van egy olyan pont (a szimfizis alatt). milyen mennyiségű és összetételű a kilövellt váladék? Amely egyesek szerint nem is a húgycsőből jön. amely nem azonos a vizelettel. Tény. a saját test tudatos szemlélését és egy irányított. old. Ezen keresztül a csikló makkjába vért lehet préselni. tehát semmilyen aggodalomra nem ad okot. vagyis az orgazmushiány a nők átlag 20-30%-ánál fordul elő. hanem megfelelő szexuális felvilágosítással és neveléssel elő kell segíteni.. A női orgazmus jellegén azonban az ilyen magömlés alig változtat. ahogyan azt L. 1982) könyve a Gräfenberg nevének kezdőbetűje nyomán „G-pont”-nak (vagy G-foltnak) elnevezett vaginális zónáról. amelynek töve a hüvelyen keresztül tapintható.) Ugyanez a szerző állapítja meg. 2000. miután megjelent három amerikai szexológus (Ladas.) Ez akár csoportosan is történhet. amelynek ingerlése egy sajátos. Ez persze nem zárja ki. Ez a német származású amerikai nőgyógyász. csak az 1980-as években. hogy léteznének olyan mirigyek a női húgyhólyag alatt. a női ejakulációt váltaná ki. Keletkezésénél a biológiai.. amely szexuálisan ingerelhető. ahonnan az orgasztikus összehúzódásoktól kilövellne. D.” (444. A „G-pont” és a női ejakuláció Megjelent még egy érdekes elmélet a női orgazmussal kapcsolatban. Whipple és Perry. Azonban nem valamiféle mirigyekkel függ össze. old. s kb. Barbach (1980) amerikai pszichológusnő könyvében leírta. amelyek szexuális izgalom hatására váladékot bocsátanak a húgycsőbe. ami szexuális izgalom hatására bőven termelődik. Épp ezért egyetérthetünk Schnabllal abban. hogy minden nőnél előfordul-e. 176 . hogy a női orgazmuskészség kialakítását a szükséges fiziológiai adottságok ellenére sem szabad a véletlenre bízni. vagyis azonos a hüvelyváladékkal.szól amellett. Mindenesetre a kérdés nem tekinthető lezártnak. Cikke akkor még nem keltett feltűnést. magasabb rendű emlősállatoknál is megtalálható. A húgycsőből eszerint csak vizelet jöhet (amit esetenként maguk az érintett nők is így éreznek). aki már 1950-ben cikket közölt a húgycső szerepéről a női orgazmusban. Már csak azért is. amely önexplorációt. hanem a csiklóval. Raboch (1992) újabb megállapítása szerint a koitarche időpontja és körülményei is befolyásolják az orgazmuskészség alakulását. s nincs kizárva. eddig nem ismert jelenséget. hanem a hüvelyből. utána pedig gyakrabban. amelyek ingerlés és szexuális izgalom hatására ondószerű váladékot ürítenének a húgycsőbe. mert a szexológiai vizsgálatok szerint az anorgazmia. s ezzel a szexuális izgalom fokozható. Hulbert 1991) szerint szorosan összefügg a szexuális asszertivitással és a maszturbáció elfogadásával. mi az eredete. ugyanennyien csak igen ritkán. ezért a kezelésük is legtöbbször összekapcsolódik. hogy a nők orgazmuszavarait „olyan speciális módszerrel kezelik. Erre utal az is. maszturbációs tréninget foglal magába. aki kétségbe vonta. s ez az orgazmuskor kilövellhet. hogy más. amelyek arról folytak. Ernst Gräfenberg nevéhez fűződik. pszichológiai és szociokulturális tényezőket egyaránt figyelembe kell venni. 436. hogy az anatómiai ábrákon és metszeteken eddig nem lehetett látni ilyen mirigyeket. a klimaktérium előtt ritkábban.” (Comer. gyakorlásával. LoPiccolo & Stock (1987) adatai szerint a nők 10-15%-a sohasem él át orgazmust. Az orgazmus-készség sokak (pl. A könyv szakmai körökön kívül is nagy szenzációt és komoly vitákat keltett.

) Ezért minden fejezet végén tanácsokat is ad az olvasónak. főleg párterápiát folytat és már tíz könyvet írt. célt adjon. vagy nem is képesek rá). amit a szerző igen fontosnak tart.tagadólag válaszol. s arról szól. különös tekintettel Freud elméletére. hogy „az emberek” életük célját és értelmét keresik a szerelemben (hiszen sokan lebecsülik. amit elődeik a vallástól kaptak. Winch már 1958-ban megállapította. beleillesztve a második rész bizonyos megállapításait. A könyv első. klinikai pszichológusnő. szűrés. az autonómia) a jó párválasztás egyik fő kritériuma. s ezért a pszichológiai kutatásban is nagyobb figyelmet érdemel. Erosz szeszélyének görög-római mítoszára. a megérintődés. miért az adott személybe. Hangsúlyozza azonban. Kialakulásában több szakasz különböztethető meg. s utal Cupido. hogy a külső és belső hasonlóság pozitív. feltöltekezést. önbizalmat ad. milyen szerepe van a térbeli közelségnek és gyakori találkozásnak. rész az utóbbit mutatja be. kapcsolaterősítő tényező. de megmaradtak a fejezetek végén közölt jegyzetek. Pines. angol kiadásban található. Mint pszichológus . R. hanem a tudatos és tudattalan választáson. Az előbbi megmondja. Fiesta-Saxum K. akibe szerelmes lehet. a válogatás.” Az utóbbi megmagyarázza. fejezetben a 177 . A második rész a belső. de kevésbé van rá szükségük. Kicsit ugyan túlzott általánosításnak tűnik. a második a tudattalan hatását a párválasztásra. Érdekes gondolat például. a téma illusztrációjaként. amelyben megállapítja. de tény. mint a kibontakozni nem tudóknak.: A szerelem bűvölete (2001 Budapest. a másik a pszichoterápia (ami nála elsősorban pszichoanalízist jelent). két lovon ül: az egyik a szociálpszichológiai kutatás. először frappáns szépirodalmi idézetekkel. Az első a tudatos választás tényezőit elemzi. „mit kell tenni. „misztériumnak”. Nagyon igaz. hogyan érhető el. A Bevezetésben felteszi a kérdést: Mitől pattan ki a szikra? A szerelem lángra-lobbanását érzelmileg legintenzívebb élménynek.írja -. a testi és lelki tulajdonságoknak. Szerinte nem a véletlenen múlik.” (22. és 3. A 7. old. pl. Vagy hogy az emocionális érettség (a leválás a szülőkről. A könyv első részében kifejtett szociálpszichológiai megállapításokból akár a szerelem komplex elmélete is összeállítható lenne. mert szerinte az emberek a „azt keresik a szerelemben. jónéhány szakirodalmi hivatkozással. hogy könyvében csak a romantikus szerelem megszületésével foglalkozik. a hasonlóságnak és a szexuális vágynak stb. A magyar kiadáshoz dr. elhanyagolják. majd az értékek egyeztetése és a szerepek összehangolása. „isteni tébolynak” nevezi. ill. hogy a kapcsolati konfliktusok a személyiség gazdagodásának forrásává váljanak. Vagyis a csereelmélet a szerelmi kapcsolatra is érvényes. hogy a sikeres szerelem biztonságot. Hajduska Marianna írt Előszót. A szerző minden fejezetet idézetekkel kezd. Ez utóbbi csak egy fejezetből áll. Az eredeti. a harmadik címe pedig „Szerelem az életre szóló kapcsolatokban”. Ez a műve 1999-ben jelent meg angolul. hogy valaki megtalálja azt a személyt. több mint 400 könyvcímből álló irodalomjegyzéket a magyar kiadás „terjedelmi okokból” elhagyta. Ám arra a kérdésre. típusba lesz szerelmes. aminek „hatalmas jelentőséget” tulajdonít. a 2. aztán néhány páciensének szavait idézi. hogy a személyiségfejlődésben döntő szerepe lehet. Az első rész fejezetei azt vizsgálják.) A szerző az izraeli Ben Gurion Egyetem professzora. hogy „valóban vak-e a szerelem? . pszichodinamikai tényezőket elemzi. aztán a stimulus.3. A. hogy életüknek jelentést. hogy az önmagukat megvalósító embereket boldogabbá teszi a szerelem. M. hogy a szerelem funkciója: a partnerek fontos igényeinek kölcsönös kielégítése. nagyobbik része az előbbit. A könyv 12 fejezete három nagyobb részre tagolódik.

Jellemző a 9. Ha pedig a szexuális viselkedés nem velünk született és biológiailag meghatározott. ösztönelméleti modell túlhaladása jellemzi. hogy a csecsemő mintha „polimorf. akiknél az orgazmuskészség már óvodáskorban jelentkezik. 2004. ezért integrálni kell azokat. Haeberle szerint a tanuláselméleten alapul.) Értékeléseit főleg K. hogy mindegyik elméletben sok igazság van. 178 . Magánéleti kultúra Alapitv. anális. Ez azonban nem magyarázza. értékelésén és elfogadásán. ám ezek annyira eltérőek és változóak. hagyományos elveket. a lány az „apába” szerelmes. fallikus fázist követő latencia-periódus. s ez viszonylagossá teszi nemcsak a régi. amely szerint a fiú az „anyába”. Ma már senki sem vitatja. míg másoknál a serdülőkor után sem. Mindenképpen érdekes és tanulságos olvasmány. Kézenfekvő volt az összehasonlítás az állatok nemi életével.szerző bemutat 15 társkereső hirdetést. Az utóbbi évtizedek vizsgálataiból azonban kiderült. megfelelő kritikával fogadva elősegítheti az olvasó párválasztási érettségének kialakulását. Könyve második részében azonban mégis a pszichoanalitikus elképzelésekre helyezi a hangsúlyt.. s a biológiai potenciál mellett inkább az interaktív tanulási folyamatoknak tulajdonítanak döntő jelentőséget. szociálpszichológiai. hogy valamely szexuális viselkedés miért jelentkezik különböző életkorban és a testi fejlettség különböző fokain. J: Az ember szexuális fejlődésének régi és új modelljei (In: Szexológiai dokumentumok. Az ember szexuális megnyilvánulásai pedig annyira különbözőek. vagy homoszexuális viselkedést fog folytatni). amely általában veleszületett. pontosabban a nemi szerepek különböző „szkript”-jeinek (előírásainak.) A szexuális fejlődés korszerű szemléletét a régi. Az új modell E. hogy képtelenség azokat pusztán ösztönmechanizmusokkal magyarázni. Ezt részben már Freud is felismerte. de az ember esetében már nem hisznek semmilyen ösztönben. A mai szexológusok ugyan elismerik Freudnak és követőinek érdemeit a szexuális fejlődés elméletének megalapozásában. dinamikus mélylélektanra alapozza.J. E. 4. szexuális jellegű megnyilvánulásai. fejezet címe. hogy ez az elmélet korrekcióra szorul. Végül arra következtet. akinek lehetnek ugyan különféle. Már Sigmund Freudnak is feltűnt. és eleinte ösztönmegnyilvánulásként értelmezték azokat. század közepe táján azonban bizonyos állatkísérletekből kiderült. hogy felnőve hetero-. hogy a szexuális viselkedés az életkortól függően is változik és fejlődik. században kezdték behatóbban tanulmányozni az emberek szexuális reagálásait. (Persze csak szimbolikusan. perverz lény” lenne. biológiailag programozott ösztönmechanizmusokból áll. amely szerint a fejlődés kiindulópontja az identifikálódás a biológiai nemmel és az adott nemi szerepek elsajátítása. vagyis biológiai alapjai vannak. Haeberle. szexuális értékpluralizmusról beszélhetünk. hogy belőlük nem lehet következtetni a későbbi szexuális viselkedésre (például arra sem. szabályainak) megismerésén. pszichoanalitikus és konstruktivista) segítségével elemzi. hogy az ösztönök már az emberhez legközelebb álló főemlősöknél sem működnek megfelelő környezeti hatások nélkül. A 20. amikor kidolgozta elképzelését az egyéni szexuális fejlődés szakaszairól (orális. a szexuális fejlődés tudományos magyarázatának első próbálkozásait is. Csak a 20. majd a genitális érettség fázisa). majd ezeket különböző elméletek (evolucionista. tehát bizonyos mértékben a testi változásoktól is függ. Minthogy sokféle szkript van. éspedig a tanuláselmélet és szkriptelmélet alapján. Például vannak nők. Horney-ra és a továbbfejlesztett. akkor tulajdonképpen pszichoszexuális fejlődésről kell beszélnünk.

Akad. szükséges céloktól.. sem pszichológiailag nem indokolt. hogy a szerelem felesleges. Az eredeti. hogy a férfiak és nők bizonyos körei életük során kipróbáljanak különböző modelleket. mint áramlat (In: Flow. K. Illúzió lenne azonban elvárni... hogy a szexuális kapcsolatok mindig csak kölcsönös szerelem esetén jöjjenek létre. modernebb kézikönyvek segítenek az erotikus készségek fejlesztésében..előítéleteiket leküzdve .. hogy tartósan boldog partnerkapcsolatok inkább a kölcsönös tiszteleten. bár ez utóbbi is fontos. Ezek közül különösen figyelemre méltóak az alábbiak: „A szexuális kapcsolat iránti vágy olyan erős. hogy a szexet örömtelivé tegyük. amikor már beépülnek a pszichológiai dimenziók is. ugyanakkor próbaköve.... hogy jelentősége idősebb korban úgyis csökken.idővel könnyen unalmassá válik. Holott ez sem erkölcsileg. de erősen hat rájuk a média és a mindenkori pop-kultúra is. 1997. A Káma-Szutra és a hasonló. A szexualitás ápolásának egyik formája az erotika.: A szex. Egyébként meggondolandó.) A magyar származású amerikai pszichológiai-professzor könyve a „tökéletes élmény pszichológiájáról” szól.. szentesíteni a szexuális kapcsolatokat.. a legtöbb tettünk mögött közvetve vagy közvetlenül szexuális szükségletek húzódnak meg. amelyek kapcsolatuk összhangját elősegítik. Ez érvényes arra a hagyományos szkriptre is. hogy a mai fiatal nemzedékek is hajlamosak a szerelemmel igazolni. Épp ezért minden kultúra nagy erőfeszítéseket tesz. legalábbis az orgazmushoz jutás konvencionális értelmében. mi történik a résztvevők tudatában. hiszen a szerelem érzése önmagában még senkit sem tesz éretté és alkalmassá egy felelősségteljes kapcsolatra. hogy elvonhatja a pszichikai energiát más. hogy a szexuális és/vagy szerelmi partnerek a köztudatban előforduló szkriptek közül .” (24. 179 . de másodlagos szerepet játszik. hogy a társadalmi folyamatok (divatok stb.. bizalmon és tolerancián múlnak. „Még a házastársak nemi életének legegyszerűbb esetében is döntő szerepet játszanak a különböző kulturális szkriptezések. tökéletes élményből értelmetlen szertartás vagy függőséghez vezető szokás válik. Persze valamennyire a szülői ház és az iskola is kínál szkripteket. Nem vitás.. A felkészültséget (mind a testi.) a legintimebb viselkedést is befolyásolják. ez esetben ugyanis a házastársak a szerelem elmúltával (ami elég hamar be szokott következni) már nem élhetnének nemi életet egymással. s ezáltal tulajdonképpen későbbi csalódásokra programoz. fejezetében a szexről is. Ez az egyéni pszichoszexuális fejlődés egyik fő célja. Ehelyett a gyengédség és a testi közelség válik döntővé. hiszen éppen a kölcsönös szerelem teszi minőségileg értékesebbé a szexuális kapcsolatot. Az áramlat. viszonylag biztos csak az. mint a szexuális aktivitáson.ki tudják választani azokat. érdekes megállapításokat tesz. mind a lelki veszélyek elhárítására) nem pótolja a szerelem! Ami természetesen nem jelenti azt. Csíkszentmihályi M. mint áramlatról. Fontos tehát. s könyvének 5.) A sokféle szexuális szkript elkerülhetetlenné teszi a választást. amely a fizikai képességek fejlesztésére koncentrál. A szexualitás valódi jelentőségét azonban csak akkor nyeri el. Tény. amely a szexet elválaszthatatlanul a szerelemhez és házassághoz tartozónak érzi. hiszen nem lehet minden viselkedési modellnek mindig eleget tenni. 5.” (26. hogy a szexualitásnak korlátokat szabjon és megfelelő keretek közé terelje.Már a gyermekek is nagyobb bizalommal fogadják a hasonló korúaktól hallott szkripteket. old. [A szex] . Tényleg örömteli-e a szex? a válasz attól függ..) „Az is elkerülhetetlen. Szerencsére számos mód van arra. de ezek jelentősége a serdülőkortól erősen csökken. old.

a célok átértékelését. amelyre a szülők és a gyermekek pszichikai energiáikat összpontosítják a mindennapi feladatok között is. A kapcsolatnak komplexebbé kell válnia. amikor már nemcsak testi gyönyört érzünk és a romantikus kapcsolat örömét tapasztaljuk meg. hanem valódi szeretetet érzünk partnerünk iránt. hogy lassan eltűnnek a házasságokat összetartó. hosszabb távúak is. akkor annak nagy része... megértsük és segítsük céljai elérésében. poligám vagy promiszkuózus-e. beleértve a monogám házasságot. nyugati fejlemény..[bár] a japánok elképesztően sokoldalú. zavart fog kelteni az illető tudatában.melynek következtében a nők munkavállalási esélyei nagyobbak és a háztartási készülékek elterjedése.. Hogyan tartsuk életben a szerelmet? A válasz ugyanaz... A családok jelenlegi széthullása annak az eredménye. mint bármely más tevékenységgel kapcsolatban. mert az új interakcióminták összeütközésbe kerülnek a régi elvárásaival. hogy partnerünket. A házasságkötés megint csak a figyelmi szokások gyökeres és tartós átrendeződését igényli.. Az alapelv a fontos: a szexualitás az élet bármely más területéhez hasonlóan úgy tehető örömtelivé. Lehetetlen. rokonokkal és a tágabb közösséggel való szorosabb kapcsolatot. . Ha nem így tesz. mint a szabadság végéről.. old. Különösen nehéz több éven át örömet lelni a szexben ugyanazzal a partnerrel. old. ami az adott kapcsolatban később történik. egy bizonyos életstílus megteremtése [de mindig szükség van rövid távú célokra is].. hogy a partnerek ne unják meg egymást. Az emberi család által felvett forma is környezeti nyomás hatására bekövetkező válaszreakció.... akkor jó előre át kell gondolnia. amíg egyedül voltak: egyeztetniük kell időbeosztásukat. amelyek nem léteztek számukra addig. A válások számának növekedését valószínűleg jobban befolyásolja a munkaerőpiac változása . ha nem dolgoznak azon. Ha valaki nem hajlandó módosítani személyes céljait egy kapcsolat kezdetén. A célok lehetnek. mint amennyire a szeretet vagy az erkölcsi tartás hiánya. ehhez pedig a partnereknek új lehetőségeket kell felfedezniük önmagukban és egymásban. hogy jobban tudjanak alkalmazkodni az adott környezethez. óhatatlanul beáll az unalom és a frusztráció. . ezek a kérdések csak a házassági kapcsolatok külső tényezőivel foglalkoznak. a szülőknek alkalmazkodniuk kell az újszülött szükségleteihez.. s a gyerekekkel.. hogy örömteli legyen. hogyan alakíthatja át a családi életet áramlat-tevékenységgé.) Hatalmas viták zajlottak arról...” (149-152... hogy vajon az ember természeténél fogva monogám. és vajon a kulturális evolúció folyamatában a monogámia-e a családszerveződés legmagasabb foka.” (247-249. aminek eredményeképpen megváltozik tudatuk felépítése is. mint pl.A történészek szerint a szerelem művészete viszonylag új. el kell fogadniuk bizonyos korlátokat.. Ha valaki úgy dönt. ami leginkább biztosítja a túlélést. módosítaniuk kell terveiket. külső okok.. ha hajlandónak mutatkozunk átvenni felette az irányítást és úgy művelni. A szexualitás harmadik dimenziója akkor tárul fel. hogy elfogadja a család hagyományos formáját. Ekkor megint új feladatok jelennek meg. hogy újabb és újabb tartalmakat fedezzenek fel egymás társaságában. és a házastársat béklyónak tekintik. hogy egyre összetettebb tevékenység legyen belőle. Valószínűleg a többi emlőshöz hasonlóan az ember sem természettől monogám beállítottságú. Szükséges. hogy a családnak legyen olyan pozitív célja. és nem sajátítanak el megfelelő készségeket a kapcsolat gazdagítására..) „Minden kapcsolat megkívánja a figyelem átcsoportosítását. 180 . hogy a házasságról úgy gondolkoznak sokan. hivatásos szeretőket neveltek.. Még ugyanannak az állatfajnak a tagjai is változtatják kapcsolatmintáikat. Amikor két ember elkezd együtt járni. Ez mind nagyon kemény. Szinte már közhelyszerű. Amikor a pár kiegészül egy gyermekkel. s e szempontból nézve a házasságok olyan formát öltenek. sok csalódással járó feladat....

fejezete 6. Mindent kipróbáltak már egymáson.Itt megintcsak fontos mind a differenciáció. hogy új beszédtémákat találjanak. Talán helyesebb magyarázat.. utólagos elemzését. új emberekkel barátkozzanak össze. Ha a szabályok áthágása nem jelent kockázatot. a kommunikatív egyezkedés szerepének fontossága miatt kétséges.. a kapcsolat felbomlása idején már sokkal több kifogás fogalmazódik meg. Ha fiatalokat megkérdeznek. ha valakinek a házastársa a legjobb barátja. hogy a kapcsolat felbomlása idején a fiatalok védeni igyekeznek a saját álláspontjukat. „Rózsaszín szemüvegen” keresztül látják egymást a fiatalok. Ha a szülők többet beszélnének vágyaikról és álmaikról . A szülők hiába figyelmeztetnek olyan tulajdonságokra.még akkor is. a másik fél reakciói kiszámíthatóak lettek.. ha nem váltak valóra . számos közhelyszerű kijelentést tesznek arról. és különösen a szerelem tetőfokán. Ilyenkor a percepció és az ítéletalkotás a jelenlegi. Ez már a múltra vetül vissza.. hogy bármit megtesznek azért. mint az evési. persze nem jelentheti azt. hogy elfogadják őket. old. pontjának némileg rövidített..akkor a gyermekekben kifejlődhetne egy olyan ambíció. milyen értelmes erőpróbákat találhatnak maguknak az ilyen korú fiatalok? . amely áttöri énjük pillanatnyi önteltségét. mintsem a kapcsolat valóságának gondos. kivonatos ismertetése: Kíséreljük meg összefoglalni. hogy a fiatalok ezt a beavatkozást elutasítják. milyen körülmények. míg végül a kapcsolat szétesik. hogy mit várnak a partnerüktől. 1988.: A párválasztást befolyásoló lélektani tényezők (In: Buda B. akkor a szabályok értelmetlenné válnak.” (249-259. amelyek megítélésük szerint a kapcsolatot később megzavarhatják.ekkor még pozitív irányban . hogy a kapcsolatnak ne legyenek szabályai.. A házasságra vonatkozó (egyes) elméletek.) 6.. új helyeket keressenek fel.. amelyek szerint a fiatalok párkapcsolataiban.Szilágyi V. hogy unalmas rutincselekvések sorozatává válik.....) A könyv IV.a párkapcsolat kezdetén.. Buda B. kognitív strukturálását szolgálják inkább. A szerelem „vak” . A szexuális játékból elveszett az újdonság varázsa.. E kételyeket nagyon alátámasztják azok a megfigyelések. melyeknek megszegése büntetést von maga után. majd párválasztásában nagyon kevés a tudatos igény és a tudatos elvárás egymás iránt. Éppen ilyen torz és bizonytalan a percepció azonban .. aktuális érdekeknek megfelelően torzul. amennyire csak lehet. mind az integráció: a közös céloknak annyira kell tükrözniük a családtagok egyéni céljait. Ezek olyan egyszerű lépések is lehetnek. Azonban éppen az alkudozás. amit csak a kölcsönös érdek tart össze.” (263.így tartja a közfelfogás. ha új lehetőségekre figyelünk fel a kapcsolatban. a házasságot megronthatják... Ezen a ponton a kapcsolatot az a veszély fenyegeti. Vagy próbálkozhatnak azzal. amelyekben sok határozott igény tükröződik. Az erős családi kötelékkel nem rendelkező tizenévesek olyan függőségbe kerülhetnek kortárs csoportjuktól. Megfelelő kommunikáció nélkül az eltérések és torzulások egészen addig növekszenek.) „A modern házasság ideálja az.. Idővel az ember egyre jobban megismeri a másikat.. tényezők határozzák meg a jó párválasztást. s a két személyiség a szerelmi kapcsolat hatására új szinten talál egymásra. és a kifogások a helyzet tudatos. 181 . Gondolat K. A csalódás. hogy a szerelem új tulajdonságokat tesz kívánatossá és új igényeket termel. amivel vissza lehet állítani az áramlatot.. az alku és a csere mozzanataira helyezik a hangsúlyt.. Szinte törvényszerű. A feltétel nélküli elfogadás különösen fontos a gyerekeknek. hogy csupán az igények és tulajdonságok szerencsés találkozásáról van-e szó.. Az egyetlen mód. .: Párválasztás. A pubertáskor problémája: .. hiszen jól ismert. elmúlnak az izgalmak. alvási vagy vásárlási szokások megváltoztatása. old.

Általában minden emberi viszonyban alig tudatosak a mozgatók és szabályszerűségek. Ez azt jelentené.F. Egyes pszichológusok. hogy milyen tulajdonságok alapján választották egymást. az ún. Az illúziók lelepleződése szokott a csalódás legfőbb kognitív élménye lenni. s ezek csak később. szociológusok sajátos szükségletek feltételezésével magyarázzák a párválasztás.Ha utólag igazat is adnak nekik. Valószínű. akik valamilyen lényeges lélektani dimenzióban eltérnek egymástól. vizsgálat. Itt is érvényesül a kihűlt. „halo-effektus”. az értékelést. A kiegészítés révén mindkét személyiség erősödik. A szerelem „túlértékelt téveszme” . tartós szerelmi kapcsolatokban olyan személyiségek találnak egymásra. A partner minden tulajdonsága igen jó és értékes számukra. Ennek ellenére nem zárható ki. szexuálisan nem kielégítő párkapcsolatok nagyon erősek és ellenállnak minden olyan viszony kialakításának. tréfás pszichiátriai diagnózis a szerelmes ember lelkiállapotáról.. nem bizonyos. Eszerint az erős. megokolhatatlan késztetéseken át érvényesülnek.. a vonzó hatást szokták megfogalmazni. a „rokonszenv” közfelfogás szerint is lényeges bázisán kívül más lélektani tulajdonságok is szerepet kapnak a párválasztásban. amely a nemiség és az intimitás terén többet adna. A kiegészítő szükségletek elmélete R. hogy a helyesléssel a valódi lélektani viszonyokat állapítják meg. hogy a lelki rokonságon. akit élettársnak választunk.. a párkapcsolat partnereinek kikérdezése alapján aligha kaphatunk képet arról. Winch (1958) nevéhez fűződik. Az egymásról alkotott elképzelésekben sok az illúzió. Négy főbb elméleti álláspont érdekes szempontokra hívja fel a figyelmet. szinte ellentétei egymásnak és ezáltal kiegészítik egymást. a házasság felé viszonylag szabadon fejlődővé teszi. A szociológiai hasonlóság tételéből.. Ebben is egy általános társaslélektani tendencia csupán mennyiségileg eltúlzott és nem minőségileg sajátos jelentkezése tükröződik. amely a személyiségek életpályájára. s ha ez csak részben is igaz. szokásokban. Ennek megfelelően a fiatalokban nemigen alakul ki végleges koncepció vonzalmaikról. érzelemszegény. hogy a legjobb szexuális társ. Az igények koncepciójából indul ki a párválasztás vizsgálatára vonatkozó. hogy a párkapcsolatokat minősíteni. hogy sokszor viszonylag rossz. viszonyaikról.. de önmagában nem kielégítő magyarázat a szexuális társ és az intim partner igényének feltételezése. minden felmérés.. 1. hosszmetszeti törekvéseire vonatkozik. Ez fejeződik ki a lélektani hasonlóság elméletében. E hipotézisnek ellene mond. Sok más. hogy a partner a belőle hiányzó tulajdonságokkal 182 .. a partnerkapcsolatok megszilárdulását. ennek az elméletnek bizonyos helytállóságát lehet igazolni. Az illúziók igazi felismerésének korszaka azonban a házasság. rejtett lélektani szükségletek. elromlott kapcsolat utólagos értelmezése önvédelmi torzításokkal. . vagy a legmélyebb lelki kapcsolatot jelentő partner az.. Alapvető. még ha ezeket tudattalan jellegűnek tekinthetjük is. értékelni tudja. amelynek szabálya szerint az egy vonatkozásban nagyra értékelt ember értékesebbnek látszik minden más vonatkozásban is. Így a szerelmesek minden vonatkozásban hajlamosak túlértékelni egymást.szól az ismert. olyan momentum is lehet a párválasztás motivációja. érdeklődése és beállítódása a leginkább hasonló. a szerelem csökkenésekor vagy elmúltával derülnek ki. Csak a tetszést. hogy speciális. amely szerint akkor jut el a kapcsolat a legnagyobb intimitásfokra és a legnagyobb szexuális harmónia állapotába. A kultúra túl kevés szempontot ad a köznapi tudat számára ahhoz. Winch szerint a személyiségben mindig megvan az a vágy. ha a két személyiség tulajdonságai. amelyek teljesítése a párkapcsolatot perspektivikussá. a hiba áthárításának tendenciáival. tudattalanok. A szabályozó társadalmi sémák és lélektani erőviszonyok automatikusak. igények azok.

A korábbi kielégülési forrásokból vagy kielégülési hiányokból származó sajátos igények elmélete. mély.. támaszt. ellenőrizhet. hogy sok házaspár. ezek partnereiben és jellegében is. 4. Az elmélet egyik támpontja. vagy a kiegészítő szükségletek elméletével.. Sokszor előfordul. és a szülővel való kapcsolat még ebben a kifordított formában is meghatározó erejű. Eszerint a személyiségfejlődés során valamilyen alapvető igény vagy azáltal maradt nagyon erős. éretlenebb és függőbb. 2. Az ellentétes személyiségek párkapcsolatában aztán új egyensúlyi állapot jön létre. Így érthető. mert a kultúra a nemi szerepek meghatározásával eleve ellentétesre formálja a különböző nemű embereket. Ez az elmélet sok ponton összeegyeztethető a hasonlóságot hangsúlyozó felfogással. identifikációnak illetve az azonos nemű szülő modelljét követő fejlődésnek. hogy az ismétlődő házasságokban a párválasztások meglepően hasonlóan zajlanak le. Ezt az elméletet sok adat támasztja alá. és attól függően képes szerelmes lenni belé és ragaszkodni hozzá. becézi egymást „anyunak” és „apunak”. az alkotó ember a jelennek élő. ellensúlyozására. félelmeket tart fenn. hiszen a nemek között eleve nagyok és kiegészítő jellegűek a különbségek. aki még önállótlanabb. hogy túl általános és tág. vagy éppen mert tartósan kielégítetlen maradt.. Eszerint a személyiség valamilyen jellegzetes. szinte minden esetre ad látszólagos magyarázatot. A „szülőimágó” keresésének elmélete. Az ilyen fajta ismétlés mellett sok megfigyelés szól. a kölcsönös hiány betöltése nagyon erős összekötő kapocs a partnerek között.. Sok hasonlóság észlelhető az egymást követő szerelmi kapcsolatokban. viszonyulása alkalmat ad a belső probléma elfojtására.. mert az ő belső feszültségeit is ez tartja egyensúlyban. A párválasztásban meghatározó az. hogy a környezet tökéletesen kielégítette.. hogy a személyiségfejlődésben nagy jelentősége van az azonos nemű szülővel való azonosulásnak. például.. ez enyhül vagy megszűnik.. akit ő istápolhat. Az így létrejövő párválasztás azután elegendő alap a viszonylag zavartalan együttélésre. Elsősorban a klinikai tapasztalat. vagy remélheti. Az elmélet valószínűleg igaz és érvényes.. A fiatal a maga életében a modellt a párkapcsolatok terén is követi és szülei kapcsolatát ismétli meg. strukturális problémája. uralkodni vágyó személyiség jó házasságban tud élni az irányítást igénylő. ellensúlyozható. hogy az mennyire testesíti meg magatartásában és tulajdonságaiban a megfelelő szülőt illetve mennyiben formálható a kapcsolat során annak képére.. magyarázó ereje azonban nem nagy. Ez a partner esetleg éppen irányítót. ha a személyiség olyan párt keres. A szülőimágó keresésének elmélete pszichoanalitikus megfigyelésekből indult ki. mind a szülőimágó szerepére vonatkozó nézeteket magában foglalja. hogy az erőszakos. hogy a szülővel való rossz kapcsolat miatt a fiatal a partnerben éppen az ellenkezőt keresi. irányíthat. ha olyan partnert talál. 3. a minta azonos. gondoskodást keres. A nagyfokú önállótlanság. Ez esetben is a séma. hogy sok ember 183 . vagy kevésbé jó érzelmi kapcsolat ismétlődésének igénye motiválja a párválasztást. és Szondi sorsanalízisnek nevezett elmélete is arra a megfigyelésre épül. mint amilyen a másnemű szülője volt.. életet élvező párjával. Ez a felfogás azt fejezi ki. ezért él később is eleven vágyként. éretlenség. az extravertált az introvertálttal stb. hogy az ellentétes nemű szülő tulajdonságainak és sajátosságainak képe és az azzal való jó. függési igény. A kompenzáló személyiségzavar elmélete mind a kiegészítő szükségletek teóriáját. Már a pszichoanalitikus gyakorlatban is azt találták. A fiatal a partnerben anyját vagy apját keresi.. A pszichoanalitikusok megállapították. hogy a személyiség ennek az alapvető igénynek kielégítését tapasztalja. konfliktusa szorongást.rendelkezzen. akinek viselkedése. magát alárendelni akaró partnerrel. Hibája.

anélkül. mint a téma egyik legújabb. Klein és W. amelynek jellemzője. hogy erről tudna. 3. Ezen belül az érzelmi kötődés szilárdságát. Clulow szerkesztette egybe. 7. a párkapcsolatokban sajátos. de nehezen tud bízni bárkiben és fél a csalódástól. kifejti. amely a két előbbire épít. Az elmélyedőt. A „biztonság-élményt”. az előforduló feszültségekről és agressziókról stb. aki több könyvet publikált a kötődési elméletről. s ez az elmélet közvetett bizonyítékának tekinthető. Ch. vagy a „különös szituációteszt” stb. 3. mint a „házastársi kötődés interjúja”. A vizsgált párokat külön-külön is kikérdezték a kapcsolattal való elégedettségükről. nemcsak a kóros. neurotikus kapcsolatokra vonatkozólag. amely nem igényli a szorosabb érzelmi kapcsolatokat. de aggódik. Ch. a munka kreatív megszervezését és a kötődéselméletből levonható tanulságokat. 5. A szerzők Bartholomew és Horowitz (1991) nyomán négyféle kötődési stílust különböztetnek meg: 1. akinek elsődlegesen fontos az érzelmi közelség. sőt. hogy érzelmileg könnyen kerül közel másokhoz. (Berne.): Adult Attachment and Couple Psychotherapy (2001. 4. narcizmusra és feszültségekre. A kötet három részből áll. központi kérdése. vagyis 184 . a „belső munka” modelljének összhangját. Utóbbi az érzelmi kötődés hat területét vizsgálja: 1. vagy bizonytalan és visszaéléseket lehetővé tevő jellegét. 4. a játékos. A második rész a kötődéselmélet terápiás alkalmazását mutatja be. Az elutasítót. A félénket. fontosabbnak tartja a függetlenséget és önállóságot. Így feltétlenül figyelmet érdemel. különös tekintettel a nehezen érzékelhető és kimutatható hiányokra. Az első a párkapcsolati kötődéseket vizsgálja. hogy a párkapcsolat a felnőtt lét alapvető. A harmadik részben a terápiás praxis biztos alapokra helyezését elemzi három fejezet: a párkapcsolatok tanulmányozását. A „felnőtt kötődésekről” szóló könyv alcíme szerint „biztonságos alapja” a párterápiás praxisnak és kutatómunkának. lelkiállapotokra. Holmes. Vizsgálataik során a szerzők jó néhány tesztet alkalmaztak. a veszteségélmény közös feldolgozását. A párkapcsolatok társasjáték (game) elmélete is hasonló tapasztalatokat eredményezett. (Ed. amelyek az életvezetést befolyásolják. egyesítve azok előnyeit. amely ugyan kívánja a szoros érzelmi kapcsolatot. összefoglaló jellegű szakirodalma. hogy nem talál viszonzásra. a neves pszichiáter.ugyanolyan pszichés betegségben szenvedő. A Bevezetésen kívül a 12 fejezetből négyet ő maga írt. Ez a „kompenzáló” elmélet ezért bizonyos mértékig általános érvényű lehet. hosszú lejáratú „játszmákra” (life games) talált. 1964) A pszichoanalízis és a dinamikus lélektan elméletei szerint mindenkiben vannak kisebbnagyobb személyiségzavarok. 2. de nem zavarja az egyedüllét sem. a tiltakozás. Tanulmányaikat az intézet vezetője. és 6. az elköteleződés mértékéről. önérvényesítés lehetőségét. a „reflektív funkciót és narratív kompetenciát. vagy ugyanolyan személyiségzavarral küzdő párt választ magának második vagy harmadik házasságában is. A biztonságosat. Az Előszóban J. örömszerző interakciókat. amelynek vizsgálatában három irányzatnak van legnagyobb szerepe: a pszichoanalízisnek (különösen M. például a szexuális kapcsolatot. belső problémák. annak meglétét és minőségét. Bion munkásságának). A házaspár-terápia vagy partnerterápia gyakorlata ennek alapján jó eredményeket ér el. így például a „felnőtt kötődés interjút” és ennek olyan változatait. a többiek az USA vagy Kanada egyetemein dolgoznak. esetleg kifejezetten akarata ellenére történik így a dolog. 2. aztán a rendszerelméletnek és végül a kötődéselméletnek. Clulow. 17 szerzője közül kilencen az intézet munkatársai. BrunnerRoutledge) A kötet a londoni Tavistock Marital Studies Institute fennállásának 50 évfordulójára jelent meg.

old.) Vagyis nem a szerelmen (bár az érett szerelemnek is a mély barátság a lényege). (30. amelyben egy esetleges válás „átlag 91%-os pontossággal” megjósolható. Megmutatják. A szerzők: Gottman a University of Washington pszichológia-professzora és a Seattle-i „Házasság és Család Intézet” igazgatója. Holmes szerint ez a könyv jól illusztrálja. érdeklődés. „mekkora erőket szabadít fel az. de tény. Vince K. hogy „a barátság táplálja a romantika lángját” (31. fejleszteni. amelyek erősítik az önismeretet és egymás ismeretét. amelyet D. old. de a racionális magyarázat meggyőző. Az első alapelv. J. amikor az ember ismételgeti magában a pozitív gondolatait. Az érzelmileg intelligens házaspárok ugyanis jól ismerik egymás belső világát.) Harmadik alapelv az egymás felé fordulás. mint a jó érzelmi kapcsolat alapja. felszínesebb) problémákról. Kicsit meglepő gondolat. Külön fejezet szól a házastársi konfliktusok két típusáról: az örökös (krónikus) és a megoldható (átmeneti. Goleman könyvéből ismerünk.) Alcíme szerint „Gyakorlati útmutató” ez a könyv.önmaguk és problémáik átgondolásának és elmondásának képességét. a szemrehányó védekezés és a falat húzó elzárkózás. Gottman itt használja az érzelmi intelligencia fogalmát is. Ez első hallásra ugyan túlzásnak tűnhet. hogy készítsünk részletes „szeretettérképet” a párunkról. az empatikus egymásra figyelés. hogy a hangos vitatkozás nem feltétlenül káros a házasságra nézve. aki kutató munkáján kívül intenzív hétvégi tanfolyamokat vezet szakembereknek és házaspároknak. 185 . Gottman. fejlesztésére pedig gyakorlatokat közöl. Ezeket nevezi Gottman az „apokalipszis négy lovasának . A bevezetés jellegű elsőben Gottman képet ad a „szeretet-labor” („love-lab”) munkájáról. s úgy tűnik. ehelyett meg kell tanulni együtt élni az életstílus és értékrend különbségeivel. „Programom arra az egyszerű igazságra épül. Káros és veszélyes viszont a durva kritika. Gottman gyakorlatai fényes cáfolatát adják ennek a hiedelemnek. Silver pedig Gottman közeli munkatársa.).” (84. egy szülőknek szóló magazin szerkesztője. hogy „a házastársi konfliktusok többségét nem lehet megoldani” (34. hogy a barátság stabilabb és tartósabb a romantikus szenvedélynél és képes hatástalanítani a negatív érzéseket. hogy az érzelmeket nem lehet irányítani. érzelmi támasznyújtás. Itt megint kérdőív és gyakorlatok segítenek a patriarchális viszonyulás korszerűbbé. old. Negyedik alapelv: Vegyük figyelembe a párunk véleményét is!” Ez a partnerek egyenrangúságát hangsúlyozza.írja. Sokan azt hiszik. A könyv 11 fejezetből áll. old. A módszer a kognitív terápia egyik építőköve. ezt az ígéretét maximálisan teljesíti. Ennek mértékét a párokkal folytatott interjúk során videofelvételekkel és műszerek segítségével rögzítették. & Nan Silver: A boldog házasság hét titka (2000.M. A pszichoterápia ezeken a területeken próbál kedvező változásokat elérni. élettörténetét. Másik gyakorlat a „stressz-csökkentő beszélgetések”.ezzel a szemléletes bibliai képpel jelezve pusztító hatásukat. régebbi és jelenlegi problémáit. miközben kölcsönösen tiszteletben tartjuk egymást. egyenlőség-elvűvé alakításában. 8. A második alapelv: Tápláljuk az egymás iránti szeretet és csodálat érzését!” Ehhez is kitűnő gyakorlatokat találunk a könyvben. Az ugyan megkérdőjelezhető. hogy különböző szakemberek milyen kreatívan tudnak megközelíteni egy bonyolult problémát. Ennek első gyakorlata az „érzelmi bankszámla” vezetése: a segítő odafordulások gyűjtése és nyilvántartása. Ennek felmérésére Gottman kérdőívet. a megvető hangnem. Az adatok elemzésével aztán megállapították. s folyamatosan törődnek egymással. hogy a boldog házasságok mély barátságon alapulnak” . A könyv ehhez igen sok fogódzót ad. amikor egy problémát megvitatnak. A partnerek egymáshoz való viszonyáról ugyanis mérhető fiziológiai tünetek árulkodnak.).

hogy mit becsülünk nagyra a párunkban. 2. amely a rendszerszemléletet a kommunikációelmélettel és a pszichoanalízissel kapcsolja össze.): Párkapcsolatok dinamikája. akkor ebből tolerancia és összhang alakulhat ki.amelyek megkülönböztetését újabb gyakorlatok segítik elő (például annak megvizsgálásával. Az identitás terén.. (szerk. Az ötödik alapelv: Oldjuk meg a megoldható problémákat! Ennek lépései: 1. amely a kapcsolat esetleges kríziseit megújulási. Nyugtassuk meg magunkat és a másikat is. De talán a hetedik alapelv a legfontosabb: „Találjuk meg közösen a házasságunk értelmét!” Ehhez ismét kérdőív és gyakorlatok adnak segítséget. amely szerint a különböző hatások és reagálások az alábbi területeken módosítják. hiszen a társadalmi. 3. ami a kapcsolat fejlődését szolgálja. Nehéz lenne érdemlegesen méltatni a könyv gazdag anyagát. old. 3. vagyis a megküzdés képessége. Az élő szervezetek önszervező képessége (az „autopoiesis”) az interakcióban levő organizmusoknál fokozódik. akkor nem tudjuk megmagyarázni azt a tényt. vagy viharosan változó. Végül egy listát közöl.) A hatodik alapelv szerint „ki kell szabadulni a csapdából”. Ez a koncepció felvázolja a személyiség kibontakozásának interakciós modelljét. (Utóbbival szexológiailag kifogástalan módon.. hogy kompromisszumot kötünk. hogy milyet! Itt külön fejezet foglalkozik a problémamegoldásokkal. old. melyben az együttélési lehetőségek kísérletei folynak. Fontosnak tartja Willi koevolúciós. Tanuljuk meg.” 9. Bagdy Emőke: A tudattalan összejátszástól az együtt fejlődésig (In: Bagdy E. 2. amelyet az egyén és környezete létrehoz. tekintettel például az após-anyós és a pénzügyekre. Ha a kölcsönös szükséglet-kielégítés hagyományos koncepciójában gondolkodunk az együttélésekről. no meg a szexre. Szeliden indítsunk. az önértékelésben. 4. 186 . 2002. Ehhez Gottman egy öt-lépéses gyakorlatot ajánl. Nem steril ez a laboratórium.) . a férfi-nő kapcsolatot. hogy ha a partnerek képesek a Willi által „konstruktum különbözőségnek” nevezett. amiből kijelölhetjük.” (35. alakítják a személyiségstruktúrát: 1. hogy a kapcsolatok sokszor akkor is hosszan fennállnak. s ezáltal koontogenezis” és „koevolúció” jön létre. beleértve az Utószóban említett „mágikus öt órát” és a „házassági vészjelzőket. szerepekkel. ha a személyközi összhang hiányzik. a kognitív konstrukciók terén.de nem mindegy. aminek feltétele az egyéni vágyak és remények kölcsönös megismerése. akár nem. hogy nem a múltban gyökerezik-e az érzelmi reakciónk egy felmerült problémára. vagyis együtt-fejlődési koncepcióját is. Mindezekre szemléletes példákat találunk a könyvben. középpontban a családi rituálékkal. Bagdy szerint „minden párkapcsolat egy kvázi laboratórium. amelyek kompatibilitása alapvető feltétele a koevolúciónak és 4. a „coping”. mert olyan integrációs kísérletnek tartja. Pszichológiai szempontból ez azt jelenti.” (185. eltérő valóságkonstrukcióikat felismerni és elfogadni. Nézzük el egymás hibáit. továbbá kérdőívet és gyakorlatokat. A kollúzió (összejátszás) modellt főleg azért állítja figyelme középpontjába. Fontos konklúzió: „Akár tetszik. a feladatokat és szerepeket. amely szerint az intim partnerek csak együttesen tudják megoldani az előttük álló feladatokat. Animula) A 25 szerző tanulmányait tartalmazó kötethez írt Bevezetőjében Bagdy Emőke professzorasszony Jürg Willi svájci pszichiáter kollúzió-elméletét ismerteti és bizonyos értelemben továbbfejleszti. s amelynek a pár koevolúciója is része. kulturális és szociális viszonyok nagy mértékben befolyásolják az önképet és a társhoz viszonyulást. a személyes kompetencia terén. a házassági problémák egyetlen megoldása.) Willi „pszicho-ökológiai modellje” azt a kölcsönhatás-rendszert jelöli. hogyan kell javítani a helyzeten. célokkal és szimbólumokkal.

fejlődési lehetőségként hasznosítja. A továbbiakban Bagdy a kollúzió-modellt a pszichoanalitikus koncepció keretébe illesztve megállapítja, hogy az is „a párválasztás tudattalan meghatározottságának freudi feltevésén alapul. A két fél vonzalmának korai kötődési tapasztalatokon nyugvó, rejtett motivációit eszerint a kielégítetlen szükségletek feszültsége táplálja... A felek provokáló vagy kiegyenlítő hatással lehetnek egymás pszichikumára. A kapcsolatba „behozott” konfliktus és az együttesen indukált problematika összefonódottan okozhat párkapcsolati krízisállapotot. (37. old.) A kollúzió-elmélet szerint a házasság illetve együttélés változó és kríziseken át továbbfejlődő folyamat, amelyben a partnerek provokáló, vagy tompító és kiegyenlítő viselkedését személyes indítékok motiválják, s kölcsönös alkalmazkodásuk által válhat lehetővé a krízisek megoldása. Természetesen csak akkor, ha a partnerek autonómiája és fejlődőképessége a krízisekkel való hatékony foglalkozást lehetővé teszi. A partnerek számára megoldhatatlannak látszó konfliktus abból adódik, hogy „egyikük patológiás magatartása a másikra kihívóan vagy súlyosbítóan hat, és így egy (tudattalan) összjáték, összejátszás jöhet létre. Ez a kollúzió-reménység arra nézve, hogy konfliktusukat a házassággal és benne megoldják; valójában azonban kioldják egymásból a neurotikus mechanizmusokat... A partnerek közti tudattalan összjátékban ugyanazok a problémák tűnnek ki, mint amelyekkel a „normális”, adaptációképes, azaz jól funkcionáló házasságban is találkozunk, csak fokozottabb formában. A kollúzióban már a párkapcsolati kötelék létrehozása is a bevitt, neurotikus szükségleteken alapul és a szereposztás is tudattalan (szándéktalan)... Mivel a testi-lelki egészség fikció, a valóságban „gyenge pontjaink” mentén születhetnek párkapcsolati kollúziók... úgy színezhetik a párkapcsolatokat, mint Eric Berne játszmaelméletében az egészségesek szokványos (esetleg pozitív kimenetelű) játékai az adaptív együttélést. Mint intimitáspótlék, a játszma is elviselhető egy szintig. Használatos is - csak ne váljon meghatározóvá. Hasonló a helyzet a kollúzióval is.” (38-39. old.) Mindebből akár arra is következtethetünk, hogy a kollúziók tulajdonképpen azonosak a tranzakció-analízisből ismert „game”-ekkel, vagyis játszmákkal. Bagdy a továbbiakban a kollúzió lehetséges „mintázatait” mutatja be a pszichoanalízis szemszögéből; így például narcisztikus, orális, anális, fallikus (ödipális) kollúziókat és ezek különböző változatait feltételezi. (Ezekre itt nem térek ki.) Befejezésül felveti a kérdést, hogy „kollúzió-e minden kapcsolati konfliktus? - s erre tagadólag válaszol. Magyarázatként hozzáfűzi: „Egy-egy párkapcsolat akkor sejtet kollúziót, ha a felek inadekvát módon sztereotip civódási rituálékat folytatnak, amelyek lelki energiáik nagy részét felemésztik és egyik fél sem képes fellelni a konfliktus megoldását, vagy a helyzetből való kilépés módját. A párharc akár éveken át folyhat.” (50. old.) Végső következtetése szerint a kollúzió nem sorsszerű folyamat. „Mindannyiunkban adott a lehetőség, hogy a hibás kötődés- és magatartásmódokat felismerjük, tudatosítsuk, módosítsuk vagy gyökeresen megváltoztassuk.” (50. old.) A könyv egésze a továbbiakban a közös Rorschach módszert, mint a kapcsolatok projektív vizsgálóeszközét igen sokoldalúan mutatja be. 10. Szilágyi V.: A szerelem és együttélés képességének alakulása a házasságban (Részletek az Intimkapcsolat kézikönyve (1994) és a Nyitott házasság (1988) c. könyveiből) „... a szerelem szerencsére nem csak mítosz és kultusz, hanem történelmileg kialakult és egyre fontosabb emberi szükséglet! Történelmi kialakulása azt is jelenti, hogy nem található meg eleve mindenkinél. Akik a szerelmet a szexuális vágyakkal azonosítják, azok azt hiszik, hogy a nemi éréssel együtt a szerelem igénye és képessége is magától kialakul. Ez azonban tévedés.
187

Egyrészt előfordulhat, hogy már jóval a serdülés előtt szerelmes lesz valaki. Másrészt a serdülés után sem mindig jelentkezik a szerelem. Több, különböző korú felnőtt emberrel találkoztam már, aki még sohasem volt szerelmes. Igaz viszont, hogy egészséges személyiségfejlődés esetén a szerelem igénye legkésőbb a tizenéves korban kialakul. A többszáz fiatal, akit erről megkérdeztem, első szerelmét a 10 és 16 éves kor közötti időben élte át. Csakhogy a szerelem távolról sem spontán, „ösztönös” viselkedési forma, hanem valahogyan el kell sajátítani. Azaz meg kell tanulni; vagyis különféle ismereteket, tapasztalatokat kell begyűjteni. Ma már ez könnyebb, mint régen, hiszen akár a szépirodalomban, akár a mindennapi életben sűrűn találkozhatunk a boldog, vagy tragikus szerelmek példáival. Csak persze nem mindegy, hogy milyen példákkal találkozunk, s miket érzünk vonzónak vagy követendőnek illetve kerülendőnek. Mint minden tanulás, ez is a családban kezdődik: a szülő-gyermek viszony és a szülők egymás közötti viszonya erősen befolyásolja. A családias szeretet ugyan más, mint a szerelem, de azért sok közös vonásuk is van (az „ödipális” viszonyon kívül is): a gondoskodás, a védettség, egymás tisztelete és segítése stb. A szerelemben ehhez jönnek még a szexuális igények és sok egyéb (lelki) szükséglet. A szerelem tehát a szeretetnek különleges, szenvedélyesebb, a szexuális vágyat is magában foglaló módja. A szerelmi kapcsolat a szexen kívül sok más igényt is kielégíthet (pl. otthonteremtés, családalapítás). Mindezeknek az igényeknek a kielégítése különböző képességeket tételez fel. Szerelem akkor keletkezik, ha felmerül annak lehetősége, hogy egy partnerrel sikerül kielégíteni a számunkra fontos, kapcsolati igényeket. Beteljesülése azonban elsősorban attól függ, hogy rendelkezünke az igények kielégítéséhez szükséges képességekkel. Tény, hogy minél több és fontosabb szükséglet kielégítését várjuk egy partnertől, annál jobban vonzódunk hozzá. A szerelem egyik fő jellemzője tehát a számunkra fontos szükségletek kielégítésének fellobbanó reménye. Ebből következően, akinek nincsenek egy intim partnerrel kapcsolatos igényei, annak nincs szerelemigénye sem. Bár ez ritkaság, az igények azonban igen sokfélék lehetnek, így a szerelemigény tartalmában és erősségében egyénenként eltérő. A szükségletkielégítés fellobbanó reménye persze csak kezdete a szerelemnek. A folytatás és beteljesedés viszont a külső körülmények, akadályok mellett elsősorban az egyéni képességektől és a kapcsolati igények, elvárások egyeztetésétől függ. Már sokféleképpen próbálták a szerelmet meghatározni, s ez önmagában is sokféleségét, egyéni jellegét tanusítja. De ha nincs is pontos és minden esetre érvényes meghatározás, lényegét azért jól körülírhatjuk. Buda Béla (1988) szerint „sajátos érzelmi állapot, amit az jellemez, hogy a tudat egy másik ember képével, emlékeivel van tele, és a személyiség motivációs rendszere leginkább arra irányul, hogy ennek a másik embernek közelében lehessen, mégpedig szexuális kapcsolat formájában.” Érdemes ezt egybevetni az egyik könyvemben („Nyitott házasság”) olvasható meghatározással: A szerelem eredendően a szexuális vágy humanizált és individualizált változata, amihez többféle igény is kapcsolódik. Az igényeken kívül a szerelem tartozéka az érzelmi kötődés, a beleélőkészség (empátia), az alkalmazkodóés szexuális reagálókészség. Ezeken kívül még jó néhány készség és képesség szerepet játszhat benne. Mindezek fejlettségétől függ a szerelmi képesség fejlettsége. A pszichoszexuális fejlődés áttekintése során láttuk, hogy a szerelmi képességnek vannak gyermekies, éretlen, és felnőttesen érett formái, s ez szorosan összefügg a párválasztási érettség kialakulásával, amely az érett szerelem képességét is magában foglalja. A szerelem kiemelkedően fontos szerepet játszhat a személyiségfejlődés motivációjában; minden szempontból nagy teljesítményekre tehet képessé. Beteljesülése az egyénileg fontos szükségletek rendszeres (és átmenetileg teljes, vagy legalább részleges) kielégülését jelenti, s többnyire
188

hosszabb-rövidebb együttélést, vagy házasságot eredményez. Ennek során a szerelem szenvedélyes jellege fokozatosan megszűnik, szoros barátsággá alakul át, amelyben feszültségek és konfliktusok is jelentkeznek. A konfliktusok kreatív kezelése Nyilvánvaló, hogy minden házasságban előfordulnak nézeteltérések, feszültségek és viták. Ez teljesen természete, hiszen a házastársak egyénisége és felfogásmódja sohasem teljesen egyforma, s az élet is mindig hoz új problémákat, amelyek eltérően érintik a házastársakat. A feszültségek és konfliktusok végső soron mindig szociális tényezőkre vezethetők vissza. Még akkor is, ha valaki amiatt kerül konfliktusokba, mert gátlástalan, erőszakos, vagy épp ellenkezőleg, csökkentértékűségi komplexusa van. Ugyanis a körülmények, a nevelési hatások, főleg a család tették őt ilyenné. Minthogy különböző szerepnormáknak kell megfelelnünk, ezek gyakran ütköznek egymással. A foglalkozási és házastársi vagy a szülői szerepek ütközése könnyen okozhat házassági konfliktusokat, amelyek fő területei a következők: 1. Az anyagiak. Tipikus vitákra ad alkalmat, hogy eltérően ítélik meg az anyagi javak szerepét, vagy a jövedelem felhasználásának, beosztásának módját. 2. A szexualitás. A nemi élet terén az eltérő igények és beállítottság, vagy funkcionális zavarok miatt gyakran adódnak ellentétek 3. A szabadidő eltöltése (eltérő hobbik és pihenési, szórakozási igények). 4. A gyermekvállalás és -nevelés. 5. Családon kívüli kapcsolatok (rokonokkal, barátokkal stb.). Minél erősebb valakinek az egyénisége, annál kevésbé tudja és akarja elviselni az egyenlőtlen kapcsolatot, az alárendelt helyzetet. Az intimkapcsolat funkcionálása érdekében ajánlatos elsajátítani az egyenrangú eszmecsere technikáit. A személyiségfejlesztő vagy pszichoterápiás csoportfoglalkozásokon már több olyan technikát próbáltak ki, amelyek az intimkapcsolatokban is alkalmazhatóak. Ilyen például az ún. fókusz-technika, amelynek lényege, hogy valakit a csoportból mintegy a figyelem fókuszába, gyújtópontjába állítanak. A fókuszszemélynek joga van arra, hogy szabadon kifejtse véleményét valakiről vagy valamiről. Amíg ő beszél, közbeszólni, vagy más módon zavarni nem szabad. Csak miután befejezte, lehet kérdéseket feltenni vagy reagálni az elmondottakra. Hasznos lehet az is, ha előre elképzeljük a partnerrel folytatandó beszélgetést, mintegy gondolatban megírjuk annak szövegét, éspedig két változatban. Az egyik azt tartalmazza, hogy milyen választ szeretnénk kapni. A másik pedig azt, hogy a partner ismeretében milyen választ várhatunk tőle. Persze lehet, hogy a tényleges válasz mindkettőtől különbözni fog. Ami arról tanuskodik, hogy még nem ismerjük eléggé partnerünket. A konstruktív viták alapelvei: 1. Az összefüggések (kontextusok) figyelembevétele. Bármely megnyilatkozás csak összefüggéseinek ismeretében értelmezhető helyesen. Ez azt jelenti, hogy ismernünk kell a helyzetet és annak előzményeit. S azt is, hogy partnerünk milyen értelmet tulajdonít szavainak, hogyan érti, amit mond... Így nem fordulhat elő, hogy egy tréfásnak szánt megjegyzést komolyan veszünk, s a félreértés folytán megsértődünk. 2. A helyes időzítés. Régi igazság, hogy a megfelelő időben történő közlés hatékonyabb, eredményesebb. A helyes időzítés a problémák minél simább megoldását szolgálja. Például elhalasztjuk egy kérdés megbeszélését, ha úgy érezzük, hogy éppen idegesek, ingerlékenyek vagyunk.
189

3. A közlés világossága, egyértelműsége. Sok félreértés a nem világos közlésmód következménye. Gyakran épp a lényeget hagyjuk homályban. A homályos közlésmód többnyire kritikát rejteget, amiből könnyen lesz ugyancsak titkolt sértődés. Ajánlatos tehát kellő tapintattal és időzítéssel, de nyíltan megmondani, amit akarunk. Indulatos állapotban azonban könnyen „túl lövünk a célon”. H- Ginott (1969) azt ajánlja, hogy ilyenkor a másik vádolása helyett inkább az érzelmi állapotunk jellemzésével könnyítsünk magunkon. Tehát mondjuk el, mit érzünk, de ne kritizáljunk! 4. A másik figyelmes meghallgatása. Két ember gyakran úgy „beszélget” egymással, hogy mindegyikük mondja a magáét, oda sem figyelve arra, hogy mit mond a másik. Nyilvánvaló, hogy az ilyen beszélgetés aligha eredményez kölcsönös megértést. Ilyenkor segíthet az említett fókusztechnika. 5. A „visszacsatolás” (feed-back). Minden önszabályozó rendszerben - s az intimkapcsolat is ilyen - a szabályozás a visszacsatolás (vagy visszajelentés) révén történik. Egy kapcsolatot csak akkor tudunk szabályozni, irányítani, ha visszajelzéseket kapunk arról, hogy szavaink vagy tetteink kiváltották-e a várt hatást. Ehhez sokszor elég egy fejbólintás, vagy más, metakommunikatív jelzés. Különösen fontosak a visszajelzések a szexuális összehangolódás szempontjából: egymás irányítása nélkül nincs jó szex! A viták, konfliktusok életet, mozgást, lendületet visznek a házasságba. Az ilyenkor kialakuló agresszió irányítása nemcsak megtanulható, hanem „proszociálisan”, a kapcsolat fejlesztésére is felhasználható. Ez persze kizárja a tettlegességet és az erőszakot. Verbális megnyilvánulásai sem durván támadó jellegűek. Ha nehezen megy a változtatás, s erősíteni kellene a partner változási motivációját, úgy alkalmazhatjuk a „cseremegállapodás”, vagy az „alternatív viselkedés” technikáját. Cseremegállapodás akkor jön létre, ha megegyezünk a partnerünkkel, hogy amennyiben ő teljesíti bizonyos kívánságainkat, úgy mi is teljesítjük az ő kívánságait. Az alternatív viselkedés azt jelenti, hogy a kiküszöbölendő rossz szokás helyett felajánlunk vagy lehetővé teszünk partnerünknek egy másikat ami valamelyest kárpótolja a félretett szokásért, s mindkettőnk számára elfogadható. A konfliktusok kreatív kezelésének van néhány általános szabálya: 1. Őrizzük meg a nyugodt vitastílust! Ha nem megy, tartsunk kisebb szüneteket. 2. Készüljünk fel jól a vitára, s egyszerre csak egyetlen konkrét kérdést vitassunk meg. 3. Ne akarjunk egyoldalúan győzni! Az egyik fél vesztesége egyben a kapcsolat vesztesége. 4. Figyelmesen hallgassuk végig, s próbáljuk megérteni partnerünket! Ajánlatos továbbá egy-egy vitát magnószalagra rögzíteni, hogy később - mintegy kívülállóként - újra végighallgathassuk bármikor az egészet (akár egyedül, akár kettesben). Így nyugodtan és tárgyilagosabban elemezhetjük a saját és partnerünk szavait, viselkedését. Gyakran meglepő felismerésekre juthatunk ezáltal. De nagyon ajánlható módszer a konfliktusok kreatív kezelésére a naplóvezetés. Természetesen csak akkor, ha nem pusztán az események leírását célozza, hanem azok elemzését, értékelését is. Sokat segíthet még az álmok és fantáziák megbeszélése. Próbáljuk önállóan, saját élettörténetünkből kiindulva megérteni az álomszimbólumokat (amelyek gyakran tudattalan vágyainkat és félelmeinket tükrözik), s hallgassuk meg partnerünk véleményét is ugyanerről. Aztán pedig ő is mondja el az álmait, s mi segítsünk neki az értelmezésben. Az ilyen kölcsönös álomértelmezés nem csak szórakoztató, hanem elősegíti egymás mélyebb megismerését, s fejleszti az önismeretet is. Hasonló eredményt

190

várhatunk a nappali álmodozások, a titkos fantáziák megbeszélésétől. Ennek másik haszna, hogy a kibeszélés révén a titkos fantázia elveszti szorongáskeltő hatását. 11. Böszörményi-Nagy I. - G.M. Spark: Invisible Loyalties (2.ed. 1984, Brunner/Mazel, 408 p.) Az USA-ban élő magyar családterapeuta professzor és munkatársa a „láthatatlan lojalitásokról” szóló könyvükben a nemek családon belüli viszonyáról és a család hatásairól sok érdekes megállapítást tesznek. Böszörményi-Nagy Iván 1956 óta foglalkozott családterápiával, s ebben a pszichoanalízisen kívül az egzisztencializmusra és más irányzatokra is támaszkodott. (pl. M. Buber, R. Fairbairn, K. Lorenz és H. Stierlin munkáira). Elvi, szemléleti alapvetésüket a könyv Előszavában világosan kifejtik. Ebben sok szó esik a „generation gap”-ről, vagyis a nemzedékek közötti szakadékról. S arról, hogy „a szorongás, az erőszaktól való félelem és az alapvető értékek megkérdőjelezésének korában élünk... Ilyen körülmények között azt is nehéz mérni, milyen hatással vannak az egyénre a családi viszonyok. A láthatatlan lojalitás, az elkötelezettség a családhoz paradox módon alakul; a mártír, aki nem engedi, hogy más családtagok bűntudata kialakuljon, sokkal nagyobb kontroll-erő, mint a hangoskodó, követelőző családtag... A lázadozó vagy rosszalkodó gyermek akár a család leglojálisabb tagja is lehet... Az ún. „közelség” (intimitás), amitől sokan félnek, a lojális elkötelezettségek eredményeként alakul ki, s az együttélés hosszabb periódusában válik nyilvánvalóvá, akár elismerik, akár tagadják... Bármely kapcsolatot abbahagyhatunk, kivéve a szülőségen alapulókat... (XIII. old.) A nemek viszonya szempontjából különösen a könyv 5. fejezete érdemel figyelmet, amely a házastársi kapcsolat egyensúlyával és annak megbomlásával, a „lojalitás-konfliktusok sémáival” foglalkozik. A szerzők szerint minden egyéni önérvényesítés kihívás a családi lojalitás ellen. „A házasság gyakran provokál konfrontációkat a két, eredeti családi lojalitás-rendszer között, ráadásul mindkét házastárstól elvárja, hogy egyensúlyt teremtsenek saját házassági lojalitásuk és az eredeti családjukhoz való lojalitás között.” (103. old.) A szerzők szerint ezek a házasság legmélyebb, kapcsolati determinánsai. Felsorolják ugyan a „kiegyenlítő tényezőket”, de hozzáfűzik, hogy „még e tényezők optimális és kölcsönös megerősítése esetén is csak részben és időszakosan lehet figyelmen kívül hagyni az eredeti lojalitásból adódó elkötelezettségeket.” (104. old.) Az összebékítés vagy „feldolgozás” valamilyen formája nélkül az eredeti, többnyire tudattalan lojalitási elkötelezettségek alááshatják az új elköteleződéseket. Ide tartozik a partnerek közötti szexuális zavar, mint „titkos, megoldatlan lojalitás-konfliktus”. „Az egymást és a házasságot kölcsönösen elutasító házastársak akaratlanul is az eredeti családjuk iránti, töretlen lojalitásukat bizonyítják. Az impotencia, frigiditás, vagy a korai magömlés a házastárs iránti diszlojalitás titkolt attitűdje lehet, s erősíti az eredeti család iránti, láthatatlan lojalitást.” (116. old.) A könyv második felében főleg a többgenerációs család nemzedéki problémáival foglalkoznak. A 10, fejezet („Gyermekek és a család belső világa”) annak lehetőségét is elemzi, hogy a gyermekek „szexualizált partnerekké” illetve partnerpótlékká válhatnak. „Súlyos zavarokkal küzdő családokban gyakran fordul elő csábítás, vagy nyíltan incesztuózus kapcsolat. Az azonos, vagy más nemű gyermekeket pótpartnerként kezelik... Ha az egyik partner szexuális igényeit házastársa folyton elutasítja, akkor esetleg a gyermekénél keres kielégülést. A családon belüli incesztus jelzi a nemzedéki és személyes hatások hiányát minden családtagnál. Ilyenkor a részt nem vevő felnőtt és a testvérek is összejátszanak... ez az összejátszás lehet tudattalan vagy részben tudatos. Az incesztus miatt a család nem feltétlenül keres segítséget,
191

klub stb. 332 p. kihagyva pl. hogy a gyermek lojalitása csak látszólagos és kierőszakolt. ám ha a találkozások ciklikus sémája kialakult. komplexitásának megközelítése. a szeretők. A kapcsolatfelvétel fő motívumai között az új ingerek iránti vágyat. M. házassággá válását. tisztázni. pontosabban az intimkapcsolatok elméletét. Ennek lényege a jelenségek alkotó elemeinek feltárása. a 192 . 3. s ezáltal növelni a választás lehetőségeit. a kétféle én (illetve szerep) közeledik egymáshoz. amelyek mindkét felet érdeklik. mindketten kötelezőnek érzik annak fenntartását. s mögötte félelmet és/vagy bűntudatot találhatunk. Ehhez adnak a szerzők értékes vezérfonalat a könyv utolsó fejezetében. ha együtt vannak. egy idő múlva szükségét érzik a szétválásnak (és egyedüllétnek illetve másféle kapcsolatnak). vagyis könnyebben fenntartható.S.) miatt fordulnak külső segítségért. vagy a terapeuta és páciens közötti kapcsolatot és a különböző. Hangsúlyozza ugyanis.) A neves amerikai pszichológus könyvének nyolc fejezetéből az első hat az intimkapcsolat kiépülését. hogy az illető rendelkezik-e olyan tulajdonságokkal. Azt a megállapítást. A kapcsolat „szisztoléja és diasztoléja”: ha távol vannak. hanem csupán informálni az intimkapcsolatokról.” (259. az ismerkedést elősegítő helyszíneket és körülményeket (pl. fejlődését. Ezt a személyes ritmust a körülmények zavarhatják. tudatosabbá tenni a várható fejleményeket. Mindenesetre ilyenkor van legnagyobb szükség a bizalmat helyreállító dialógusokra a család és a terapeuta-team között. az utolsó kettő pedig a kapcsolat felbomlását elemzi. vagy taktikai tanácsokat adni. s fő okát a szeretetkészség gyengülésében látja.. amelyek különböző intim viselkedésekből állnak. megbeszélni egy második találkozást. hogy nem kíván moralizálni. The Free Press. Már az Előszóban hangsúlyozza. A kérdésre természetesen más válaszok is adhatók (pl. amely felkelti a másik fél figyelmét. Szükségesnek tartja kidolgozni a kapcsolatok tudományát. old. az önmegerősítés. közös iskola. meggyőzni a partnert. Davis (a fonémák és morfémák mintájára) filémának nevezi a viselkedésnek azt a legkisebb egységét. hogy feltehetőleg a család iránti lojalitásból. a keresztnéven szólítás vagy egyéb. A kapcsolatok bomlásának mai sűrűsödését eróziónak nevezi. munkahely. találni néhány közös témát. amelyet önmagunk előtt élünk át. hogy létrejöhet-e egyáltalán a kapcsolat. s egyénileg igen eltérő lehet. Ezek négy fajtáját különbözteti meg: a barátok. a szerzők hipotetikus válasza. Egy intimkapcsolat létesítésekor szerinte hat feladatot kell megoldani: 1. amely elárulja a partnerkapcsolat intimitásának szintjét.: Intimate Relations (1973. és csak a terhesség vagy más veszélyek (gyilkosság. hogy érdemes folytatni a beszélgetést és 6.) Arra a kérdésre. Davis. önigazolás és a valamilyen tevékenység szükségletét említi. hogy a gyermek miért működik együtt az incesztuózus szülőkkel.) és a közös ismerősöket. nagyon racionálisan.Davis a pszichodinamika első törvényének nevezi. 2. öngyilkosság stb. Eldönteni.így az gyakran évekig folytatódik. hogy csak a viszonylag egyenlő státusúak kölcsönös interakcióit vizsgálja. nem intim kapcsolatokat. Az ismerkedést megkönnyítő tényezők közé sorolja például az előzetes információk beszerzését a megismerni kívánt személyről. ezekkel foglalkozik a filémika tudománya. annál több lelki energia kell annak fenntartásához” . egyre inkább szükségét érzik a találkozásnak. 12. a házastársak és a testvérek közötti intimkapcsolatokat. bizalmas megszólítás és becézés („angyalom”. 4. Ahogyan a kapcsolat intimebbé válik. az anya-gyermek. hogy „minél inkább különbözik a másik számára mutatott én attól az éntől. „édesem”). találni egy megszólítási alkalmat. Az intimkapcsolatok szerinte lényegében olyan interakciók. 5. „Filéma-típusok” pl. a tegeződés... amelyek indokolják a kapcsolat felvételét. s így kevesebb energiát vesz igénybe.

viselkedési szokásoknak és az egyéni élettörténetnek. A titkok bevallása kiszolgáltatottságot jelent. származás. hogy a másikat meggyőzze az intimkapcsolat előnyeiről. érdeklődés stb. Komplikációt jelent.). vagy védekezés az önérzet és a kapcsolat megmentése céljából (pl. A kapcsolat kritikus szakaszai: az első érintés. ha bevalljuk gyengeségünket. ezzel leszerelhetjük a másik agresszióját. Az intimitás megszűnését sokan felmentésnek érzik a partner titkainak őrzése 193 . lényük átadásaként értelmezik.). jelenti viszont egymás szociális és pszichikus jellemzőinek (életkor. sokat ígérnek. akik jobban szeretik az intimitás kialakításának folyamatát. a drasztikus kifejezések megengedése stb. Félreértés abból adódhat. Visszautasítási stratégiák: Időnyerés (Pl. a gyengeségek. az aktuális.. ha a partnerek egymásról alkotott képe hiányos vagy torz. de semmit sem adnak. mások nem. az első szerelmi vallomás és az első szeretkezés. kölcsönös beavatás a személyi titkokba. „Ezen még gondolkoznom kell”. A mozgásos kommunikáció két csoportja: 1. A kapcsolat „patt-helyzete”: ha valaki nem mer intimitást kezdeményezni.. Ilyenkor szükség lehet defenzív stratégiákra. vagy alkalmilag maga is visszaélhet a bizalommal. alkohol hatása alatt stb. hogy támadja a „harmadikat”. a lazább fogalmazás. „Nem is akartam többet. képzettség. pillanatnyi magányérzésből. hogy érdemes-e. Az erős érzelmek torzítják a megismerési folyamatot. Így. A bizalmas viszony lényege: teljes őszinteség. kölcsönös testi közeledés és érintkezés. ha kölcsönös! A teljes nyíltság „utópikus állapotát” Davis szerint még az intim kapcsolatban is nehéz megvalósítani.) ismeretét. de nem tartalmazza egymás titkainak ismeretét. Megtévesztés például a csábítás: tudatos szerepjátszás annak érdekében. De az önismeret is lehet torz. Visszautasítás elleni stratégiák: Ígéretek. a „kísérleti léggömb” módszerrel: mintha más titka lenne stb. milyen viselkedéssel lehetne sikeres intimkapcsolatot létesíteni a kiválasztott partnerrel. Általában fokozatosan növelik az intimitást. A titkok feltárásának lehetséges okai: Ha fontos szívességet várunk valakitől. a kölcsönös hallgatás és szembenézés. mennyire „modern” a nő. hiszen a visszautasítás csapás az önérzetre. „Sajnos. A csábítás két szakasza: a csábító elképzeli. lakcím. A kommunikációs folyamat főbb állomásai: az intimitás nyelvi formái (tegeződés). testi és lelki sajátosságoknak. pontosabban. Téves intimitás: ha valaki feltárja fő titkait anélkül. vagy bizonytalan abban. A csalódások okozta gyanakvás megnehezíti az intimkapcsolat kialakulását. akivel lefeküdt. ha a ez a fő partner továbbadja a titkot másnak. Ez nem tartható fenn sokáig. A fokozatossághoz tartozik a jó időzítés is. hogy a titkok ismerője elmondja azt másnak is. fő intim partnerének rendszerint elmondja a többiek titkait. ezután megpróbálja eljátszani ezt a szerepet. kölcsönös megismerése például a rejtett. hibák bevallása. másrészt szándékos megtévesztés folytán. s ez csak úgy védhető ki. ruházat és hajviselet hasonlósága stb. A titkok elmondása előtt általában kipróbálják a másik megbízhatóságát és várható reagálását (pl. különösen a korábbi szexuális kapcsolatoknak. hogy ugyanazt többféleképpen lehet értelmezni A nemi aktust például egyesek fő titkukként. hogy intim viszonyba kívánna kerülni (pl. mint az intimitás állapotát. érintkezés. az érzékszervi modalitások (szem-kontaktus.”) Vannak (főleg nők).) és 2. nem érek rá”). ha egy férfi nem tudja. fenyegetéssel egybekapcsolva. . egyrészt félreértések. A defenzíva motívuma a csalódástól való félelem. Vagyis mélyebb. Minthogy az egyénnek több intimkapcsolata lehet (vagy volt). A familiáris viszony hosszabb ismeretség eredménye. például mellébeszélésre vagy eltitkolásra és válaszmegtagadásra. A kezdődő intimkapcsolatban a partnerek fő feladata egymás jobb megismerése. akkor őszintén el kell mondanunk.ezek mind az intimitás kifejezői lehetnek. s így ambivalens megnyilvánulásai vannak. a topológiai (egymás melletti vagy szemtől-szembe helyzetek stb. miben szenvedünk hiányt.„mi”-tudat és szóhasználat. vagy érdeke. tévesen ítélheti meg kapcsolatuk jövőjét. Veszélyt ez csak akkor jelent.

hogy a legfőbb értékét adta. A közös és az ellentétes énkomponensek aránya változó lehet. így a modor. hogyan reagál a másik bármire. fenntartása elkötelezettséget igényel. mert fél.alól. hogy beszédtémát nyújt). valamelyest a gondolkodás is. más értelemben viszont tudatkitágulás. akkor is. amely leginkább elősegíti mindkettőjük optimális fejlődését. Ez utóbbi az autonómia elvesztésének veszélyével járhat De jelentős eltérések is lehetnek egy adott szívesség értékelése körül (például. az aktusban fiziológiai összehangolódás történik stb. hogy a kért szívesség neki kellemetlen. nemiszerv) behatolhatnak a partner testébe. hogy különben elveszti.” Az intimitásnak döntő szerepe van az önmegismerésben (egymás értékelése. közösen értékelik addigi életüket stb. inkább a „mindent adni és mindent kapni” elv alapján állnak. de csökkenti a kudarcét („dupla öröm. sem lelki téren nem lehetséges. Az egyesülés testi síkon azt jelentheti. vagy a másikat akarja hálára kötelezni . A szívességnyújtásnak többféle motívuma lehet: például azért adja. még akkor is. és egyhamar nem várhat viszonzást. Az intim társ erősíti a siker jó hatását. közösnek tekintik mindenüket. vagy ha neki magának is szüksége van arra. minden más mellékesnek tűnik. Az intimtársak összeolvadt énje és új egyénisége rendkívül ingatag. Közösséggé válás Az intimkapcsolatot Freud az „én-határok feloldódásaként” jellemzi. ha úgy látja. Szeretik. hogy mennyire fontosak egyénileg. ha pillanatnyilag kellemetlen. szavak nélkül is megértik egymást. akár aktívan (azáltal. Az intimkapcsolatokban a csereviszony ritkán tudatosodik. Az intimtársak csak részben adják fel individualitásukat. fele gond”). Később azonban ezek a különbségek próbára teszik a kapcsolat teherbírását. Ugyanakkor azonban egy polarizálódási folyamat is megindul.). attól függően. kitérés („Erről majd még beszélünk” stb. Foote szerint a szerelem „két ember olyan kapcsolata. Másrészt vannak ellenmotívumok is: például. A kapcsolat kezdeti szakaszában igyekeznek a különbségeket bagatellizálni. ha az egyik azt hiszi. amit kérnek tőle (időt. hogy összetartozóként kezeli őket). Az intimtársak szociális környezete elősegítheti közös identitásukat.) Az intimitás lényegéhez tartozik egymás kölcsönös segítése. hogy az adott és kapott szívességek nagyjából kiegyenlítődnek a kapcsolat folyamán. Sullivan szerint „a szerelem állapotáról akkor beszélhetünk. azáltal. akár passzívan (pl. mint a saját kielégülésünk. az öltözködés. Ebben az értelemben a szerelem = tudatbeszűkülés. sokan visszaélnek a gyenge pontok ismeretével. Elkötelezettség a múltbeli szívességek miatt. Erősödik az egymás iránti empátiájuk. s ha a szakítás ellenséges viszonyt eredményez. (Ez a veszély megnehezítheti az intimkapcsolat felszámolását. hiszen a teljes egybeolvadás sem testi.). mert hálára van kötelezve.” Erikson az „identitások fúziójáról” ír. A szívességekkel kapcsolatban több probléma adódhat: 1. vagy biztonságunk. miközben ugyanaz a másiknak szinte semmit sem jelent). A szívesség direkt megtagadása helyett gyakran indirekt taktikákat alkalmaznak: halogatás. ha egy másik személy kielégülése vagy biztonsága éppolyan fontossá. sőt. a beszéd. pénzt stb. kritikája révén). Ez viszont úgy megszilárdítja a 194 . nyelv. amit a másiktól kap. hogy bizonyos testrészek (ujjak. később viszont úgy érzik. 2. testi és lelki szívességek nyújtása. amit a másik szeret. A viselkedés is hasonul. A kapcsolat kezdetén általában kötelezőnek érzik minden szívesség külön viszonzását. N. mentegetőzés. előre tudják. pontosabban ez csak megváltozik. Davis emlékeztet Pláton mítoszára az eredetileg kétnemű ember kettéválásáról. ha térben távol vannak. A szerelem egyik fő jellemzője a teljes egymásra irányultság. vagy még fontosabbá válik. függőség a jelenlegi és jövőbeli szívességektől.vagy egyszerűen örülni akar a másik örömének.

hiszen miattuk nagyobb szükségük van egymás segítségére. az összehangolódás lehetőségei. hogy megválasszuk: kivel. összetartó erői . hogy a szoros intimkapcsolat létrehozásának sok akadálya van: pl. hogy a harmadikkal való kapcsolata nem veszélyezteti az elsődlegesnek tekintett (bázis)kapcsolatot. gyereket stb. amely elég nagy ahhoz. Az intimtársak megnemesíthetik. sőt. Ha az integráló kapcsok megbomlanak. de le is alacsonyíthatják egymást. mint neked. ezért. A partner külső kapcsolatával foglalkozó beszélgetés rendszerint féltékeny vádaskodással kezdődik. ami azt jelenti: „Nekem nem olyan fontos a kapcsolatunk. a szerződés újraírásáról. ha korlátok közt tartják és megegyezéssel zárják.). A külső akadályok növelhetik a szerelem intenzitását. Ha valaki „objektiválta” önmagát valamiben. félelem a visszautasítástól illetve kudarctól. hogy megváltoztassa az egyén helyzetét és értékelését társas környezetében.. Ezért indokolt a kapcsolat próbaidőszaka. kocsit. Akadály lehet a félelem a partner bizonyos tulajdonságaitól (pl. hogy igen nehéz bármelyiküknek kilépni abból. Ezzel növekednek az együttes élmények alkalmai. hogy meg lehet-e reformálni a kapcsolatot. Még a legjobbnak is sok kis hibája van.lerombolhatja az intimitást. Gyakori játszma az ultimátum-taktika. hiszen csak tünete más. amely . dohányzás. mélyebb okoknak.. Komplikációk többek közt abból adódhatnak. az intimkapcsolat is elromolhat. Ezt elősegíti. Így. A kedvezőtlen körülmények növelhetik az integrációt. ennek sorsa lesz az ő sorsa is. erőszakosság). vagy fel kell számolni azt. Az intimtárs = identitás-függelék. azok megszűnése viszont csökkentheti azt. magát a kapcsolatot is. arról. alkoholfogyasztás. Az intimkapcsolat fenntartása is sok nehézségbe ütközhet. Az elköteleződés első szintje a tartós együttjárás. emberi konstrukció. vagy elválunk!”). Az ilyen vitáknak csak akkor lehet integráló hatásuk. mennyire szükségük van egymásra és megijednek attól. A vádlott ilyenkor igyekszik bebizonyítani. ha a partnere nem becsüli ezt az objektivációt (művet. igyekszik kitérni előle. ún. Félreérthető. így állandó helyesbítésekre van szükség. Az utóbbi. hogy elveszíthetik egymást. hogy legyen idő meggondolni a döntést. csatározási forma 195 . amikor valamelyik fél „beolvas” a másiknak („Az a baj veled. Reintegrációs mechanizmusok Mint bármely más. teljesítsd a feltételeimet. Aki jó hangulatban van. Az elkötelezettség vállalása lemondást jelent különböző szabadságjogokról. A második szint az együttélés megteremtése. vagy több-menetű.kapcsolatot. férfiaknál a házassági ígéret). vagyis a szakítással fenyegetőzés („Vagy megteszed. Ürügyet könnyű találni a vita kirobbantásához. a probléma-feldolgozás fő mechanizmusai: a metaintim megbeszélés és a vita lépnek működésbe. A veszekedés lehet egy-menetű. vagyis a kapcsolat kizárólagossá tétele. A meta-intim megbeszélés egyik formája a „fejmosás” (talking-to). az identitás elvesztésétől stb. amit kérek. A harmadik szint a házasság. Az első lényege a racionális és békés „komoly beszélgetés” a kapcsolatról. Lényegében azt kell eldönteni. őt magát sérti meg. hogy mi jelent elkötelezettséget (hagyományosan: nőknél a szexuális kapcsolat. ha vita közben rájönnek. ha folytatni akarod. A kis törések szaporodása növeli a centrifugális erőt és a feszültséget a kapcsolatban. hol és milyen életet élünk. Mindez azonban nem garantálja az együttmaradást. A veszekedni kívánó taktikája ezért a jó hangulat elrontására irányul: a másik gyenge pontjainak ismeretében „kihozza a sodrából”.”) Erre néha egy kívülállót kérnek fel.” A veszekedéshez két rossz hangulatnak kell találkoznia. Ez működésbe hozza a reintegrációs mechanizmusokat (preventív vagy korrektív formában).és ezek hanyatlása. s ez könnyen eszkalálódik. Ez feszültségeket teremthet. vagyis a közös jövő biztosítása. a helyzet elemzése nyomán megállapodás a rendezésről. hogy.ha folyton ki nem javítják . Az integráció fokát 3 fő faktor befolyásolja: a külső környezet. a kapcsolat belső.

szüneteiben a partnerek egymás megbüntetésén fáradoznak, vagy bizonyítékokat gyűjtenek a másik ellen. Ez már a kapcsolat bomlástünete. Az első veszekedések a legkritikusabbak; kimenetelük jórészt a partnerek problémakezelő és kibékülő tapasztalatán múlik. Végződhetnek kompromisszummal, döntetlenül, vagy az egyik fél győzelmével. A győztes fél ragaszkodhat a feltétel nélküli megadáshoz, vagy megenged egy önérzet-kímélő megfogalmazást illetve alternatív nyerést („Múltkor neked volt igazad, most nekem”). A döntetlen jelezhet kölcsönös kompromisszumot, vagy a kérdés kikapcsolását („Ne is beszéljünk róla többet”). A partnerek általában elkerülik a veszekedést mások előtt, mert ez jó hírüket veszélyeztetné. Tehát, ha pl. vendég jön, abbahagyják a veszekedést és fenntartják a harmónia látszatát. (Kivétel a közeli jó barát, ha már úgyis tudja; őt viszont gyakran igyekeznek bíróként bevonni és a maguk oldalára állítani; ha ez nem sikerül, szembe fordulnak vele.) E. Durkheim ismerte fel a szertartások integráló funkcióját. A ceremóniák fő fajtái: az integrációs szertartások (fogadalomtétel, házasságkötés) és a reintegráló szertartások, amelyek a hanyatló kapcsolat újjáélesztését célozzák. Ilyen a megemlékező szertartás: a múlt felelevenítésével revitalizálni a kapcsolatot (évfordulók, születésnapok megünneplése stb.) A szertartások a kapcsolat ápolásának szándékát reprezentálják; „elfelejtésük” ezért az elhidegülés jele. (Freud szerint a közös szenvedés a legerősebb kötelék.) A közös emlékek felidézése szintén revitalizáló hatású. De a jövőre utalás is reintegratív lehet, mert felszínre hozza az elválás latens félelmét. („Mit tennél, ha meghalnék?”) Viszont az olyan szertartások, amelyeket pusztán kötelezettségből csinálnak végig, inkább mérgezik a kapcsolatot, mint gyógyítják. Ugyanígy hat a „látszat fenntartása” is. Felszámolási taktikák Az intimkapcsolat felbomlásának belső vagy külső okai lehetnek. A kapcsolat belsőleg gyengül, ha rájönnek, hogy egyéni életstílusuk túlságosan különböző ahhoz, hogy tartósan összekapcsolható maradjon. Az ebből adódó feszültségek megoldását is eltérően keresik; például az egyik még többet akar együtt lenni, a másik inkább egyedül maradna stb. Kisebb jelentőségű konfliktusok esetén a kapcsolat elég nyereséges maradhat ahhoz, hogy ne törekedjenek a felszámolására. Ám a folytonos kis konfliktusok is nagyon feszültté tehetik a viszonyt. Az eltávolodás (passing away) az intimkapcsolat viszonylag lassú hanyatlása, fokozatos elhidegülése. Ennek 3 külső tényezője: egy új intimtárs megjelenése; térbeli távolkerülés és eltérő fejlődés. A „harmadik” megjelenése lassanként kiszoríthatja a partnert régi pozíciójából; az egyénnek kevesebb ideje jut régi partnerére és kevésbé van szüksége rá. Egyre jobban kötődik új partneréhez, s egyre inkább vele érzi otthon magát. Az új partner társas környezetét nehéz összeegyeztetni a régivel. A kényszerű külön-élés általában gyengíti az intimkapcsolatot. Minthogy megritkulnak és rövidülnek az együttlétek, egyikük sem kapja meg, amire szüksége lenne, s ez arra készteti, hogy új kapcsolatot keressen (vagy fogadjon el). A régi így fokozatosan háttérbe szorul. A külön-élés alatt nem tudják naprakészen nyomon követni a másik változásait, így egymásról alkotott képük inadekvát lesz; azt hiszik, hogy a másik még mindig a régi. De egyébként is, az idősebbé válás során azok a sajátosságok, amelyek összekötötték a partnereket, eltérő irányban és mértékben változhatnak. A változás leggyorsabb az ifjúkorban; ezt az időszakot ritkán éli túl egy intimkapcsolat. A testi szépség, a sex appeal az egyik legváltozékonyabb tényező. Hasonló a helyzet az újszerűséggel, a hasznossággal stb. Az intimkapcsolat idővel fárasztóvá válhat; az egyéni bajok kölcsönös elviselése is erősen terheli a kapcsolatot. A férj szociális és intellektuális fejlődésének esélyei napjainkig lényegesen jobbak voltak; a feleség elmaradt a fejlődésben. (Ma már ennek fordítottja is előfordul.)
196

Ha bármelyik fél úgy látja, hogy nem érdemes tovább ápolni a kapcsolatot, lépéseket tesz annak teljes felszámolására. Felszámolási taktikák: 1. Nem fektet bele több energiát; ez meggyorsítja a felbomlást, 2. kevesebb időt töltenek együtt, 3. a „filémákat” átállítják ismeretségi szintre (hűvös udvariasság, a testi érintkezés kerülése), 4. csökkentik az információcserét, az egymásra figyelést, 5. csökkentik a kért és nyújtott szívességeket, 6. elhanyagolják a közös barátokat és egymás rokonait; új társaságot keresnek stb. A kapcsolat hirtelen halálának (sudden death) több módja lehet. Az egyik, hogy a fokozatos elhidegülés során képessé válnak a maradék kapcsolat gyors felszámolására. Az egyik partner ragaszkodása esetén a másik kénytelen egyoldalúan és erőszakosan megszüntetni azt. Előfordulhat az is, hogy bár egyikük sem akarja felszámolni a kapcsolatot, de külső körülmények folytán az mégis megszűnik. A második eset a legbonyolultabb, mert a ragaszkodó fél úgy érzi, hogy becsapták, hogy ő az áldozat. A bontást kezdeményezőnek ilyenkor kettős szerepe van: egyrészt el kell fogadtatni a másikkal, hogy a kapcsolatuk tarthatatlan; másrészt vigasztalni és segíteni kell az új identitás kialakításában. Erre kevesen képesek. Mindegyik esetben szükség van egy végső beszélgetésre: ez számadás, összegzése a kapcsolat-bomlás okainak és a felszámolás módozatainak. Davis szerint minden intimkapcsolat homeosztatikus rendszer; ez magyarázza, hogy ha egyikük kezdi hanyagolni a másikat, akkor a másik kezdi szorgalmazni a találkozások gyakoriságát, akár a könyörgésig menően. Ilyen megalázkodás mellett azonban nem könnyű a személyes méltóság fenntartása. A kevésbé érdekelt fél kihasználhatja a másik ragaszkodását; növekvő árat kér, csökkenő előnyökért. Ha a másik nem bírja tovább, „kapcsolati öngyilkosságot” (relational suicide) követ el: maga kezdeményezi a szakítást. A kapcsolat-felszámoló beszélgetés (termination talk) a „komoly beszélgetés” egy különleges fajtája. A szakítás okainak felsorolásával kezdődik. A szakítást kezdeményező szelektíven összegzi a kapcsolat történetét, a konfliktusokat hangsúlyozva. Ha a másik egyetért a szakítással, ő is elmondja a konfliktusok saját értelmezését; ha nem, igyekszik cáfolni a másik állításait, kimutatni, hogy a kapcsolat nem is volt olyan rossz stb. Valójában a partnerek folyton újraírják kapcsolatuk történetét: a jó periódusokban csak a jóra emlékeznek - és viszont. A felszámoló beszélgetésben meg kell állapodniuk a kapcsolat befejezésének módozataiban: találkoznak vagy nem találkoznak többet, segítik egymást vagy nem, hogyan különítik el tulajdonukat, barátaikat stb. Ilyenkor szó lehet próbaválásról, ideiglenes lakásmegosztásról, a közös gyermekről stb. A végső beszélgetést néha nehezebb befejezni, mint magát a kapcsolatot. A partnerek bontási szándéka bizonytalan lehet; emiatt állandó „sakkhelyzetben” ingadoznak a „válni vagy nem válni” között (Sem együtt, sem egymás nélkül nem tudnak élni.) Nehézséget jelenthet a közös élet során kialakult szokások átállítása. Sokan azt ajánlják, hogy kerüljék egymást; meneküljenek munkába, vagy egy új kapcsolatba. Az egymás kerülésének azonban anyagi feltételei is vannak (külön lakás stb.) Amíg nem találnak új partnert, minden öröm és fájdalom a régire emlékeztet. Nehézséget okozhat a másikkal való kommunikáció új módjainak gyakorlása, vagy a vele kapcsolatos régi és új információk értelmezése (az idealizálás vagy degradálás elkerülése). Az intimtárs elvesztése Davis szerint hasonlít egy végtag elvesztéséhez; utána gyakran úgy tűnik, mintha még meglenne és funkcionálna. A közös múlt még sokáig tovább él az emlékekben, az álmokban. Stendhal szerint nem kell kerülni az emlékezést; ajánlatosabb kibeszélni magunkból az emlékeket egy új partnerrel. Konklúzióként Davis megállapítja: bármilyen motívumok hozták létre az intimkapcsolatot, annak folyamatai hamarosan a motívumoktól függetlenül strukturálódnak; a kapcsolat önfenntartó rendszerré válik
197

Ajánlott irodalom Buda B. - Szilágyi V.: Párválasztás. A partnerkapcsolatok pszichológiája. (1988, Gondolat K.) Borneman, E.: Reifungsphasen der Kindheit. Sexuelle Elwicklungspsych. Bd.1., 1981, Jugend u.Volk Szilágyi V.: Intimkapcsolat kézikönyve. 1994, Szerző kiadása Szilágyi V.: Nyitott házasság, korszerűbb életstílus. 1988, I.P.V. Szilágyi V.: Szexuális szocializáció. Nemi nevelés a családban. 1997, Medicina K. Haeberle, E.J.: Szexológiai dokumentumok. 2004, Magánéleti kultúra Alapítv. Vikár György: Az ifjúkor válságai. 1980, Gondolat K. Gottman, J. - N. Silver: A boldog házasság hét titka Cseh-Szombathy L.: A házastársi konfliktusok szociológiája. 1985, Gondolat K. Bognár G. - Telkes J.: A válás lélektana Ellenőrző kérdések 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. A pszichoszexuális fejlődés szakaszai és jellemzői Ödipusz-komplexus vagy kiscsalád-komplexus? Kisiskolás kori szexuális viselkedés (latencia?) A maszturbáció szerepe a lányok és fiúk fejlődésében A szerelmi képesség és a párválasztási érettség A főbb házasságelméletek megállapításai A szexuális összehangolódás problémái A házassági konfliktusok típusai és kezelésük A válás motívumai és ellenmotívumai

10. Válási trauma és életátrendezés 7. „Normalitás” és „abnormalitás”. Orientációs és funkciózavarok A szexuális viselkedés közmegítélése mindig az adott társadalomban érvényesülő erkölcsi normákhoz igazodik, s nem mentes a végletességtől. Az egyik véglet a „normális szex” határait mereven leszűkíti a gyermeknemzési célú (vagy azt nem kizáró) közösülésre. Kicsit hasonló ehhez az a nézet is, amely szerint „legnormálisabb, ha a közösülő partnerek egyszerre elégülnek ki”. Egy másfajta véglet szerint a szexben minden megengedett, ami az egyénnek örömet szerez. Ha hozzáfűzik, hogy „kivéve az erőszak és kényszer alkalmazását”, akkor már nem korlátlan ez az engedékenység, de nem elegendő a normális viselkedés meghatározására, bár hivatkozást jelent a „nemi erkölcsre”. Az erkölcsi elvek ugyanis változóak, s ez a változás éppen a szexuális viselkedés terén könnyen nyomonkövethető. Hiszen például a maszturbáció, a premaritális szex vagy a homoszexualitás alig száz éve még erkölcstelenségnek számított a közvélekedésben, ma viszont már jóformán senki sem tartja annak.
198

A „normák” vagy statisztikai, vagy erkölcsi jellegűek. Az előbbi egy számszerű átlagot fejez ki; egyfajta viselkedés előfordulásának gyakorisági átlagát, amitől egyénileg valamelyest mindenki eltér, s nagyon viszonylagos, hogy milyen mértékű eltérést tartanak normálisnak. Ha viszont egy más megítélés alapján az adott viselkedés káros az egyénre, vagy másokra nézve, akkor gyakori előfordulása ellenére is nehezen tartható „normálisnak”. Csakhogy mik a viselkedés „károsságának” kritériumai? Ez megint relatív, hiszen ugyanaz a szexuális viselkedés korántsem tűnik mindenki számára károsnak; egyesek ártalmatlannak, mások akár hasznosnak is tarthatják. De ugyanez mondható az „egészséges” vagy „beteges” kritériumáról is, bár itt nagyobb az objektív megítélés lehetősége. Hiszen, ha valamilyen szexuális viselkedés következtében bizonyítottan fertőzés és betegség jön létre, akkor az a viselkedés nyilván káros, mert életveszélyes. Végletek és előítéletek. Mai szkriptek Az ellentétes értékelések mögött gyakran nem logikusan átgondolt érvek, hanem előítéletek és szélsőségesen eltúlzott aggályok vagy tekintélyelvű hivatkozások rejlenek. Az előítéletek leküzdését megnehezíti, hogy rendszerint vannak bennük részigazságok, amelyek látszólag alátámasztják azokat. Például a maszturbációval kapcsolatos, negatív véleményüket sokan azzal indokolják, hogy bűntudattal jár, s így ideges tüneteket, sőt, magányosságot eredményezhet; fiúknál pedig a „korai magömlés” megszokásához vezet, tehát károsan hat a későbbi partnerkapcsolatra. Ezek valóban reális veszélyek lehetnek, de nem magából az önkielégítésből erednek, hanem a kedvezőtlen körülményekből és a tájékozatlanságból. Hiszen egyáltalán nem szükségszerű, hogy a maszturbáció bűntudattal járjon, s a késleltetés gyakorlásával a túl gyors orgazmus és magömlés is könnyen elkerülhető. Annak sem a maszturbáció az oka, ha valaki nem eléggé motivált a partner-keresésre, hanem a személyiségfejlődés szextől független zavara. A maszturbációhoz kapcsolódó fantáziák pedig éppen a szexuális kapcsolatlétesítés képzeletbeli próbacselekvései, tehát erősítik a motivációt. Sigmund Freud ugyan a maga korában jelentősen hozzájárult a szexuálpszichológia fejlődéséhez, de bizonyos tévedései előítéletként éltek tovább a köztudatban. Ilyen például a női szexualitással kapcsolatos ama hipotézise, hogy a klitorális orgazmus „infantilis” jelenség, s a „normális”, felnőtt nőnek képesnek kell lennie a vaginális (tehát a közösülés során bekövetkező) orgazmusra. Ezen az alapon azonban csupán a nők csekély hányada (15-30%) lenne normálisnak nevezhető. Szerencsére azóta számos vizsgálat megerősítette, hogy a klitorális orgazmus legalább olyan normális, mint a vaginális; fiziológiai szinten mindkét esetben ugyanaz történik, a lelki átélés és értékelés pedig mindkettőnél változó és szubjektív. Heiman és LoPiccolo (1988) összegyűjtötték a nyugati társadalom „szexuális mítoszait” (amelyeket akár mai szkripteknek is nevezhetünk) A férfi szexualitással kapcsolatos, jellemző előítélet például, hogy sok férfi azt hiszi: mindenáron erősnek, kezdeményezőnek és kontrollhelyzetben levőnek kell lennie; holott ezek ellentétesek a jó szexhez nélkülözhetetlen gyengédséggel, spontán érzékiséggel és rugalmas alkalmazkodással. A teljesítményközpontúság folytán a célratörő férfiak számára az erekció és az orgazmus a legfontosabb; a szeretkezés így pusztán teljesítménnyé devalválódik. Erős szkript, hogy a szexben nemcsak a kezdeményezés, hanem az irányítás is a férfi dolga; a nő igényeire ezért alig figyelnek. Azt hiszik, hogy mindig készen kell állniuk a szexre, minden alkalmat ki kell használniuk - ez gyakran kudarcokhoz vezet. Koitusz-centrizmusuk lényege, hogy mindig közösülésre törekszenek; a petting számukra csak előjátékot jelent. Többnyire ehhez kapcsolódik az orgazmuscentrizmus, vagyis hogy értéktelennek tartják az orgazmus nélküli szeretkezést. Végül egy makacsul tovább élő mítosz a pénisz-méret szerepének túlbecsülése: azt hiszik, hogy a
199

nagyobb méret jobb szexuális reagálókészséget, nagyobb „állóképességet” jelent, s a partner is jobban élvezi, biztosabban kielégül. Ezért divatosak még ma is a pénisznövelő „varázsszerek”, sőt, sok férfi még műtétekre is vállalkozik, 2-3 cm-es pénisznövekedésért. Holott a vizsgálatok egyértelműen mutatják, hogy a pénisz mérete jelentéktelen. A női szexualitáshoz kapcsolódó „mítoszok” (előítéletek) közül a következőket ismertetik: 1. A szex csak a fiatal nőknek való; holott (mint láttuk) szexuális reagálókészségük korántsem csökken úgy, mint a férfiaké. 2. Minden nőnek többszörös orgazmusa kell legyen; holott a nők alig egynegyede rendelkezik a multiorgazmus képességével. 3. A terhesség és szülés csökkenti a nemi válaszkészséget. Valójában a szülés körüli heteket kivéve nem csökkenti. 4. A nők aktív nemi élete a menopauzával lezárul. A tények ezt sem támasztják alá; inkább felszabadítólag hat, hogy nem kell tartaniuk a terhességtől. 5. Jól nevelt nők nem izgulnak fel a pornográfiától. A vizsgálatok épp az ellenkezőjét mutatják. 6. Az igazi nők nem kezdeményeznek szexet és nem mutatják ki, ha nagyon élvezik. Ez csak a viktoriánus kor elavult normarendszere szerint van így. 7. A fogamzásgátlás mindig a nők dolga. Ez patriarchális szemlélet, amely felmenti a férfit a közös felelősségvállalás alól. Jó néhány szkripttel lehetne még folytatni, hiszen a nők a férfiak előítéletei közül is sokat átvettek; napjainkban ugyan kezdenek ezektől megszabadulni, de mindig feltűnik néhány új, divatos szkript. A szexuális egészség és betegség fogalma A szexuális viselkedés „normális” vagy „abnormális” voltát annak „természetes” vagy „természetellenes” jellegétől is függővé szokták tenni. Régen például minden olyan szexuális viselkedést, amely nem szolgálta, vagy éppen akadályozta a nemzést, a fajfenntartást, „természetellenesnek” s így abnormálisnak tartottak; ez magyarázza többek közt a maszturbáció, a petting vagy a homoszexuális viselkedés elutasítását, megbélyegzését. A szexualitás biológiai funkcióra szűkítésének, korlátozásának ez a hagyománya azonban antihumánusnak és kultúraellenesnek, értékellenesnek bizonyult, hiszen a humanizált szexualitásnak a fajfenntartáson kívül egész sor fontos funkciója van. Tévesnek bizonyult az a hallgatólagos feltételezés is, amely szerint van egy „természettől adott”, egészséges szexualitás, amely csak közbejött akadályok miatt válik betegessé, abnormálissá, deviánssá. Az akadályok eltávolítása után a „természetes szexualitás” helyreáll, s az egyén szexuális viselkedése nem fog különbözni a „normális átlagtól” - vagyis elfogadja a heteroszexuális, patriarchális monogámiát. A „természetesnek” (s így egészségesnek) tartott szexuális viselkedés kritériumai koronként és társadalmanként változnak; ezt tanúsította a téma filogenetikus és kultúrtörténeti áttekintése. A szexuális egészség fogalmát az Egészségügyi Világszervezet (W.H.O.) 2001ben, a szexuális egészség védelmére tett Ajánlásokban így határozta meg: „A szexuális egészség a testi, lelki és szociokulturális jó közérzet tartós élménye a szexualitás vonatkozásában. Ez kifejeződik a szexuális képességek szabad és felelősségteljes megnyilvánulásában, amely erősíti a harmonikus egyéni és szociális jóllétet, s így mindkét szinten gazdagítja az életet. A szexuális egészség tehát nem egyszerűen a funkciózavarok, betegségek vagy
200

Szomatikus elváltozások. Szexuális úton terjedő betegségek és egyéb. Ez utóbbiak pedig nem mindig derülnek ki.” (E jogokat lásd tankönyvünk 1. impulzív jellegéhez. ezen belül elsősorban a pszichoszexuális fejlődés fixációjában. A férfiak gyakran fixálódnak a pszichoszexuális fejlődés autoerotikus szakaszához. ez mintegy létérdekük. pszichikus zavarok. A zavarok főbb csoportjai a következők: 1. a hormonális és a keringési zavarok. A pszichoszomatikus szexuális zavarok eredetét főleg a személyiségfejlődés. Jóval bonyolultabbak a pszichikus megbetegítő tényezők. Az elavult normák. hiszen csak ilyenek kezelésére lettek kiképezve. Erőszakkal és viktimizációval kapcsolatos problémák (visszaélések stb. akik a szocio. A pszichoszomatikus szemléletű orvosok és pszichológusok szerint viszont ez az arány nagyjából éppen fordított. A szexuális kapcsolat problémái valójában elsősorban a szexuális kommunikáció zavaraira vezethetők vissza.és viszont. apró organikus eltérést tudnak kimutatni.és drogfüggőség. amihez az „összehasonlítási alap” hiányosságai. a cukorbaj és egyes gyógyszerek mellékhatásai. ennek megfelelően ők a gyógyszeres kezelést részesítik előnyben ellentétben a pszichoszomatikus szemléletűekkel. 2. hogy kielégültek. A zavarok testi okaira itt csak utalhatunk: ilyenek a vele született. a fallikus fázishoz. szkriptek.) 6. regressziójában vagy torzulásában találhatjuk. hanem önmagukat is becsapják. Problematikus viselkedésminták (korábbi megjelöléssel: „perverziók” vagy „parafiliák”) 3. Így valójában szinte mindig pszichoszomatikus (vagy szomatopszichikus) tényezőkkel kell számolnunk. 2. Dokumentumában) Az egészséges és kulturált szexuális viselkedés akadályai természetesen sokfélék lehetnek. Funkciózavarok. az alkohol. interszex) 4. klinikai szindrómák. mert a nők sokszor nem merik szóvá tenni a szeretkezéssel kapcsolatos igényeiket. pszicho-szomatikus zavarok. 201 . a tapasztalathiány. részének 4. s ezek három nagyobb csoportba sorolhatók: 1. Amivel nem csak a partnerüket. s a mai diagnosztikus módszerekkel egyre több. részben következményei a „szexuális csökkentértékűségi komplexusnak”. vagyis az andrológusok egyik közleménye (InforMed. inkább megjátsszák. A Magyar Szexuális Medicina Munkacsoport. A szexuális zavarok részben okai. 2004/2. testi fogyatékosságokon kívül a nemi szervek sérülései vagy betegségei. hogy a szexuális viselkedészavarok szomatikus vagy pszichikus okai elsődlegesek és gyakoribbak vagy fontosabbak. Nemi identitásproblémák (gender diszforia.és pszichoterápiát tartják lényegesebbnek.) szerint a potenciazavar 80%-ban szervi problémák tüneteként jelentkezik. Ez főleg kétféle ok miatt nem szokott kiderülni: a hagyományos szemléletű orvosok eleve organikus okokat keresnek. hiszen a tájékozatlanságtól és előítéletektől kezdve a szorongáson és gátlásosságon keresztül a legkülönbözőbb komplexusokig sok minden okozhat zavart. vagyis gyógyszeres kezelést igényel. 3. Ennek megfelelően alakul a szexuális zavarok terápiája is. abortusz stb. az előítéletek és kognitív disztorziók is hozzájárulnak.fogyatékosságok hiánya. A szexuális egészség eléréséhez és megtartásához el kell ismerni és biztosítani kell a szexuális jogokat. fejezetében és 9. a szexuális reagálás gyors. betegségek. Ezeket persze nem lehet mereven elkülöníteni egymástól. másrészt érdekeltek is a „gyógykezelendő organikus tünetek” kimutatásában. Nemzéssel kapcsolatos klinikai szindrómák (meddőség. hiszen minden testi betegségnek pszichikus hatása is van . Az orvosok és pszichológusok között még ma is sok vita van akörül. tiltások és gátlások gyakran lehetetlenné teszik a szexuális igények tisztázását és megbeszélését. s orgazmusukat nem tudják a partner igényei szerint időzíteni. A hagyományos szemléletű orvosok szerint a szexuális zavarok túlnyomó része szomatikus eredetű.) 5.

J. ami nem 202 . Egészséges működésről akkor beszélhetünk. ráadásul az egyént hátrányos helyzetbe hozza. A szexuálisan „deviánsokat” kinevethetik. Haeberle (2004) szerint mindhárom esetben hasonló ideológia működése figyelhető meg: az uralkodó szexuális normák megsértőit vissza kell kényszeríteni a „helyes útra”. az orvosok pedig betegeknek tartották őket. tehát vissza kell kényszeríteni őket a konformitásba. mindkettő konkrét jelentése a szociális kontextustól függően változik. orientációt ismerünk: a heteroszexuálist és a homoszexuálist. képes ugyanezt partnerénél is elősegíteni (ha van). mint a szexuális konformitás.” (33. old. hogy a homoszexuális beállítottságúak minden téren éppolyan teljesítményekre képesek. mint az előbbi. old. s ezek megítélése sokkal nehezebb. jelentése kifordult. de betegekként is kezelhetik őket. hogy vannak „deviáns személyiségek”. Money (1988) a „parafilia” szakkifejezést honosította meg. különlegesebb beállítottság létezik. A szexuális viselkedésre ugyanis minden társadalom különféle normákat. bár hagyományosan perverziónak szokták nevezni. a szervezet képes a szexuális izgalom jeleivel reagálni a különböző szexuális ingerekre. de J.. ha 1. Problematikus viselkedésminták („perverziók”. hogy „egyetlen társadalom sem élhet a szexuális standardok vagy éppen ideálok bizonyos minimuma nélkül. Az eltérés (deviancia) különböző szociális reagálásokat válthat ki. hanem különböző interakciók eredménye.Orientáció és funkció Kétféle szexuális alapbeállítottságot.) Mindenképpen sokkal egyszerűbb a szexuális funkcionálás megítélése. Ámde épp ezért arra is szükség van. A deviancia leginkább szociális szerepként értelmezhető. Az említett alapbeállítottságokon túl még igen sok. Ennek megfelelően az egyéneket két csoportra osztják: a normákat követőkre (ezek „normálisak”) és a normáktól eltérőkre (ezek „abnormálisak”). Az utóbbi sokkal ritkább. az ingerek folytatódása esetén képes elérni az izgalom csúcspontját (orgazmust) és 4. nyilvánvaló. hogy sokak szerint a homoszexuális beállítottság azért veszélyes. Holott a szexuális deviancia éppoly viszonylagos fogalom. Jóval gyakoribb viszont a kevert. tekintettel az emberiség túlnépesedésére. hogy a deviancia objektíve létezik bizonyos emberekben. ellentétes. inkább a kontrolljuk újabb igazolását szolgálta. a változó tapasztalatok alapján. szabályokat alakít ki. rendszerint ugyan nem egyenlő arányban. hogy minden társadalom újra és újra megvizsgálja saját szexuális értékrendjét. Ugyanez érvényes a biszexuális beállítottságúakra is. Közismert. Valójában. A vallás.” (37. Megoszlásuk természetesen társadalmanként eltérő. akiknek aránya vizsgálati adatok szerint a 40-50%-ot is eléri. E. A múltban azonban feltételezték. mint a heteroszexuálisok. E standardok és ideálok követése az adott társadalom erkölcsi értékének tükrözője. hibás. az egyház bűnösnek. s ezért sokáig furcsának. biszexuális (ambiszexuális) beállítottság. „parafiliák”) Nevezhetnénk ezeket „orientációs devianciáknak” is. 3. mint „erkölcsteleneket”. hanem az egyik orientáció dominanciájával. Az sem vitás. A deviancia nem személyiségjegy vagy jellemvonás. mint törvénysértőket. amely egyesíti mindkét alapbeállítottságot. abnormálisnak számított. Az egyéni hátrányok pedig minimalizálhatók s az utóbbi évtizedekben máris sokat csökkentek. tartják fenn és szüntetik meg. 2.. rendszeresen jelentkezik a nemi vágy. akik veszélyesek a közösségre. Ezt könnyű rámondani bármire. mert nem járul hozzá a fajfenntartáshoz. „természetellenesnek”. Valójában a homoszexualitás okainak orvosi vizsgálata sohasem volt elfogulatlan és semleges. hogy fajunk fennmaradása gyermeknemző részvételük nélkül is biztosítható. „Túlzott leegyszerűsítés lenne azt hinni. A „oerversus” latin szó. elítélhetik. Szociális kapcsolatokban teremtik. a törvény bűnözőnek. s legtöbbször ez a beállítottság sem jelentkezik nyíltan.) Hangsúlyozza ugyanakkor. megbüntethetik.

) (Hogy milyeneket. ami a szerzőnek nem tetszett. A.írja . tény. Kernberg. Freud szerint a perverziók tulajdonképpen regressziót jelentenek az infantilis „rész-ösztönökre” (mint láttuk a csecsemőt „polimorf perverz” lénynek tartotta). amelyek tárgyakra vagy személyekre irányulhatnak.. Comfort (1974) meg is jegyezte. amelynek döntő tényezője szerinte az ellenségesség. hogy a szükségletek sokfélék és változóak lehetnek. vagyis a parafiliákat olyan. O. ami nem szerencsés szakkifejezés. kényszerállapotoknak és viselkedésmódoknak tartja. addig a perverzió 4 szükségletet teljesít.) Mások már „perverz jellemről” vagy perverz indulatáttételről is írnak.tetszik. a bosszú a korábbi traumákért. a transzvesztita fetisizmus és a voyeurizmus. periodikus. s ez ötvöződik a szexuális vággyal. promiszkuitás és anonimitás. hanem veszélyforrás. (2001) szerint a normák tartós megsértéséből alakulnak ki a perverziók. a gyűlölet. ha kényszeres jellegű. old. old. alig befolyásolható. hogy ez csak hipotézis. A szexualitás nem örömforrás. eszerint ugyanis magyarul: „Perverzió: a gyűlölet erotikus formája”. Ilyenek például az exhibicionizmus. a kielégülés csökkenése.J. „igazi”. amelyeknek vezető tünetei a következők lehetnek: Értelmetlenség. Haeberle. A könyv utolsó fejezetében pedig a perverzió szükségszerű voltára következtet: „Amíg a család képezi a társadalmi rend alapját. a fetisizmus. Berner. egymással konkurráló funkciók szolgálatában. A könyv első részében a szerző definiálni próbálja a perverziót.s ez nem sikerül. a gyakoriság növekedése..annak megkísérléséből keletkezik. a másik pedig borderline-szerű parafiliákat foglal magába. amit viszont még senki nem határozott meg elfogadhatóan. H. makacsul visszatérő. genitális szexualitás hiánya. amely megfelel Freud leírásának. hogy az 1970-es évek előtt kiadott szexuális felvilágosító könyvekben a „perverz” egyszerűen minden olyan szexuális viselkedést jelentett.” (17. hogy a gyermekkori traumákat és konfliktusokat a fantázia képes szexuális izgalommá alakítani. Hangsúlyozza azonban. a legkülönbözőbb. Későbbi kutatók szerint a perverzió lényege nem az érett. R. E. az évek során kiépített elhárító rendszer az erotikus élvezet megmentésére. a közös szexuális viselkedést pedig megértésen alapuló egyetértés vezérli. megterhelő és függőségben tart. 203 . hiszen feltételezi egy valódi. akik szabadon és a felelősséget vállalva döntenek. vagyis „másodosztályú szerelem”.1993) kétféle perverziót ismer: egyik a neurotikus. hogy a szexuális viselkedés akkor egészséges (és „normális”). az ártó szándék. szexuális izgalmat kiváltó fantáziáknak. Ez leginkább a szadizmus ismertetőjegye lehet. hanem az agresszív impulzusok kielégítése és ezzel a partner megalázása.) . „természetes” szerelem (filia) létezését. old. (2004) szerint a „parafilia” eredeti jelentése „szerelemhez hasonló”. A szexuális identitás.és beállítottságzavarokat. a pedofilia. vagyis közelebb áll a pszichózisokhoz. ha örömélményt nyújt és nem ártalmas. valójában nem jelent tudományos haladást. hogy úrrá legyenek a saját nemi identitásukat fenyegető veszélyeken.J. Stoller érdekes esetelemzésekkel kimutatja. „Perverzió . Stoller (1998) könyvének lényegi mondanivalója már a címéből is kitűnik. Egy másik hipotézise szerint „a perverzió egy megvalósított fantázia.) S ehhez még hozzáteszi: a perverzió legfőbb ismertetőjegye a gyűlölet. Megkülönbözteti a devianciákat és „variánsaikat” az igazi perverziótól. a frottőrizmus. Erről pedig csak egyenrangú felek között lehet szó.” (14. Végkövetkeztetése. amely az olvasót mérlegelésre és továbbgondolásra készteti. destruktív. azt itt nem érdemes részletezni. (1986.” (266. De akárminek is nevezzük. a szadizmus és mazochizmus. figyelembe véve az újabb szexológiai kutatások kihatásait a pszichoanalitikus elméletre. szenvedélyesség. kényszeres nyugtalanság. sajátos fantáziák és praktikák. Tehát megint csak egy ideologikus normától való eltérés helytelenítését fejezi ki.

bár szerepe lehet ebben az imprintingnek. társadalmi helyzetüknél fogva. mint szeretkezés közben a partner meztelenségében gyönyörködni. A testi fájdalom-okozás egyébként is csak alárendelt szerepet játszik a szadomazochizmusban. s egy előre megállapított „biztonsági jelzéssel” leállíthatja szadista partnerének túlzásba vitt erőszakoskodását. Ebből alakulhat ki később a voyeurizmus. amelynek varázserőt tulajdonítottak. Számos kísérletből tudjuk. (Ez egészen más. Mindez megint csak egy bizonyos ponton túl jelent igazi veszélyt. Hatása egyrészt a szexuális izgalom fokától függ. a nők a mazochizmusra hajlamosak. s szívesen játszik a nemi szervével. bizonyos tetoválások vagy a piercing-nek nevezett testékszerek is betölthetik az erotikus fétis szerepét. tehát a szexuális ingerekre nagyon fogékony időszakoknak is. A szexuális fetisizmus (vagy „erotikus fetisizmus”) szintén ide tartozó jelenség. A fétis emlékeztethet a kívánt személyre. vagy testrészekről és tulajdonságokról. A gyermekek szeretnek leskelődni is. hogy mi válik szexuálisan izgatóvá valaki számára. előzetes megállapodások révén jönnek létre A szadista ebben az erotikus játékban azt élvezi. amikor csak mások meztelen testének és szeretkezésének meglesése okoz szexuális élvezetet. Az exhibicionizmus gyökerét sokan abban fedezik fel. ha titokban megfigyelhetik a meztelen felnőtteket. de előfordulhat. a kényszeres hozzájuk kötődés viszont pszichoszexuálisan káros lehet. A „fétis” a természeti népeknél egy olyan tárgy volt. század elején kezdtek beszélni. hogy függetlenedik tőle. például fürdés. Sokak szerint a férfiak inkább a szadizmusra. vagyis az egymás ellentéteinek megfelelő szadizmus és mazochizmus. A transzvesztiták többnyire férfiak. A szadista bűnözőkről szóló híradások azonban a közvéleményben torz képet alakítanak ki erről a problematikus szexuális viselkedésről. (Persze ők inkább csak megjátsszák a szadistát. bár . Örömet okoz nekik. hogy a szado-mazochista kapcsolatok önkéntes. s mivel önkénytelenül utánozza őt. hogy hozzászokik a verésekhez. A másik lehetőség. szívesen mutogatja magát (amíg le nem szoktatják erről). egy szadista hajlamú szülő vagy nevelő). másrészt az egyéni hajlamtól és megszokástól. kínoznak (pl. Látszólag teljesen véletlenszerű.) Szexuálszociológiai kutatásokból az derült ki. megalázásokhoz. vagy éppen szeretkezés közben. hogy a kisgyermek szeret meztelenül lenni. így valójában ez utóbbi gyakorolja a kontrollt.pontosan tudják. mint szexuális izgalmat keltő tárgyakról. Ha csak átmenetileg hatnak így. Az exhibicionista férfi a merev hímvessző váratlan megmutatásával megdöbbenést keltve fokozza saját izgalmát és élvezetét. hogy élvezik a női ruhákba öltözést és ezzel együtt a nőies viselkedést.) Az egyik leggyakoribb. ahogyan az például a „dominának” nevezett prostituáltak működéséből kiderül. a megalázás és megalázkodás élvezete a szexben. akit rendszeresen vernek. „Erotikus fétisekről” csak a 20. például bizonyos intim ruhadarabokról. A gyermek. amelyek jellemzője az erőszak és a gyengeség. esetleg azonosul kínzójával. Így lesz mazochista. Az éppen divatba jött „szexi” ruhadarabok.A problematikus szexuális viselkedésfajták fixációs vagy regressziós eredetére utalnak a mélylélektani és dinamikus pszichológiai irányzatok megállapításai. hogy nem nők.eltérően a transszexuálisoktól . Valójában azonban többen vannak a mazochista férfiak. problematikus szexuális viselkedés a szado-mazochizmus. így könnyen szadistává válhat. Közben élvezi saját hatalmát és a másik kiszolgáltatottságát. hogy bizonyos fokú fájdalom látványa vagy elszenvedése emelheti a szexuális izgalom és élvezet szintjét. akkor nem lépik túl a normalitás határát. eleinte csak átmenetileg pótolja. férfi identitásuk tehát megmarad. s már szinte várja és élvezi azokat. bár a túl erős fájdalominger vissza is vetheti a szexuális izgalmat. hogy látja a mazochista élvezetét. tovább adja a verést egy kisebbnek. a dominancia és alávetettség verbális és egyéb megnyilvánulásai mellett. A gyermekkori eredet ezeknél is felderíthető. s jellemzőjük. Tulajdonképpen tehát egy periodikusan komolyan vett 204 .

hagyományosan használt szakkifejezések. Meghatározásuk. a kifejezetten öregek keresése szexuális kapcsolat céljából. mint a „frigiditás”. vagyis bizonyos állattal történő szexuális kapcsolat kedvelése. vagyis a vizelet és a széklet szexuálisan izgató hatásának érzése és keresése. akár szexuális élvezetet is jelent. az egészséges működés négy. A pedofilia. csökkent (elfojtott) szexuális vágy. Még mindig kevesen tudják ugyanis. tumeszcencia-problémák (hiányzó / gyenge erekció. akkor orientációjának kiderülése válságba sodorhatja a házasságot (kivéve. Ha az ilyen férfi nős. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2001-ben publikált jelentésében a következő szexuális funkciózavarokat sorolja fel: 1. amelynél szintén a pszichikus átprogramozás vezethet eredményre. 4. vagyis a tömegben (pl. még ritkább az urolagnia és a koprofilia. elhidegülés. s elkezdik magukat aggályosan figyelni. szexuális averzió. Figyelemre méltó. ők ugyanis nem transzvesztiták. interperszonális konfliktusok. Így sokan megijednek attól. ami aztán különböző szexuális zavarokhoz vezet. látszólag rokon jelenségtől: az ún. s az utóbbi időben nagy publicitást kap. Legnagyobbrészt ezek is pszichikus eredetűek. Jóval ritkábban előforduló problematikus viselkedés a zoofilia (vagy „bestiofilia”).szerepjátékról van szó. s így a másik nemhez tartozónak érzik magukat. diagnosztizálásuk is könnyebb. hogy a szexuális izgalmat nem lehet erőltetni. tömött buszon) máshoz dörgölőzés. 2. 3. A transszexuálisok különböző okok miatt nem tudtak azonosulni a biológiai nemükkel. vagy a kívánt nemi szerepviselkedés lehető legteljesebb megvalósíthatóvá tétele. Mindkettőre számos sikeres és sikertelen próbálkozás történt. lubrikáció) 6. Az „eredmény” pedig: frusztráció. telítődés. csak megjátsszák ezt a szerepet (éppúgy. vaginizmus. „traveszti-show” művészeinek produkciójától és a női ruhába öltözött férfi prostituáltakétól. más irányú érdeklődés stb. orgazmus-problémák (az orgazmus rossz időzítése vagy hiánya). mint azok a férfi színészek. 5-6 éves koron túl ez a téves identifikálódás már nehezen fordítható vissza. hogy időnként nem kívánják a szexet (ami pedig teljesen természetes). a nemi identitás „pszichikus átprogramozását” még nem dolgozták ki.) Mindez magával hozza kudarctól való félelem és az erőltetés veszélyét. ill. hogy az olyan. sőt. ha a feleség ezt elfogadja és „betársul a játékba”). fetisiszta transzvesztizmusról beszélhetünk. vagyis a kényszeres törekvés a serdületlen fiatalokkal való szexuális kapcsolatra legtöbbször férfiaknál fordul elő. fájdalom a szexuális aktus közben. 5. Ellentéte a gerontofilia. Minthogy a másik nem ruhája ilyenkor erotikus fétis. említett jellemzőjéhez viszonyítva. szexuális élvezetkeltés céljával. akik női szerepek alakítását is vállalják). az „impotencia” vagy a „korai magömlés” ebben a felsorolásban nem szerepelnek. A freudi terminológia alapján libidónak nevezett szexuális vágyenergia csökkenése vagy megszűnése sokféle okra vezethető vissza (pl. Mindenképpen megkülönböztetendő azonban a transzvesztizmus két. De nem sokkal gyakoribb a frottőrizmus. Szexuális funkciózavarok Jóval könnyebb a helyzet a szexuális funkciózavarok esetén. amely a szerepcsere által újszerű helyzetet teremt és érzelmi kielégülést. Feltehetőleg ez is egy infantilis fixáció (vagy regresszió) következménye. A megoldás vagy a biológiai nem műtétek és gyógykezelés útján történő módosítása. 205 .

a félelem a kudarctól. mert összetéveszti az orgazmust a magömléssel. Ez mindenekelőtt azt jelenti. Még ma is kevesen tudják. így az aktus nem folytatható. semmilyen ingerléstől nem tud szexuális izgalomba jönni. csökkent vagy megbízhatatlan volta és/vagy gyors megszűnése. hogy kivonják magukat a teljesítménykényszer alól.J. aminek sokféle oka lehet. túlzott jelentőség. old. A nemi szervek tumeszcenciájának. hogy a legtöbb nő egyébként is nehezen jut orgazmushoz a közösülésben. de mire rátérnének a közösülésre. Tipikus eset. genitalitás következtében a szexuális kapcsolatok háromféleképpen torzultak: a) A férfi kezdeményezés előírásszerű túlhangsúlyozása (a nő rovására) b) a közösülés túlhangsúlyozása (a petting rovására) és c) az orgazmus túlhangsúlyozása (a nyugodtabb érzéki élvezet rovására). A „korai magömlés” (ejaculatio praecox) azért félrevezető kifejezés. 2. sőt. ami igen ritkán fordul elő. amihez nőknél vaginizmus is társulhat. holott frigidnek csak az a nő nevezhető. és 3. a fejlettségi szinttől és a 206 .mert pontatlan és félrevezető kifejezéseknek bizonyultak. hogy az előjáték során kialakul a merevedés. Az orgazmus elégtelen időzítése (túl korai vagy túl késői bekövetkezte) esetén. kielégülési képtelenséget jelentett. ami után megszűnik az erekció. A nemi szerveknek tulajdonított. ami szintén csak néhány percig tart. hanem csak aktuális szükségleteket próbál kielégíteni. s ezáltal az aktusnak vége szakad. az életkortól. A kudarcok ismétlődésével ördögi kör alakul ki a félelem és a kudarc között. s ennek megfelelően szexuális funkciózavaraik is hasonlóak. vagyis az anorgazmia egy partnerkapcsolatban jórészt a férfin múlik. pénisz protézissel) próbálják kezelni. mert túl rövid előjáték után siet rátérni a közösülésre. nemi erőszak és visszaélések A szexuális viselkedés többnyire nem szenvedélyes jellegű . ha a partnerek rendezik viszonyukat és más attitűdöket fogadnak el. kielégítése azonban petting révén viszonylag könnyen biztosítható. Az „impotencia” (=tehetetlenség. az ún. Az esetek többségében ennek is pszichikus okai vannak. Például.” (105. addig már a férfinél megtörténik az orgazmus. Haeberle (2004) mindkét nem szexuális reagálását egyaránt háromféleképpen tartja diszfunkcionálisnak: 1. a többieknél legfeljebb „orgazmuszavarról” beszélhetünk. A nő szexuális kielégülésének elmaradása. A szexológiai vizsgálatok megállapításai szerint a férfiak és nők szexuális reagálásai nagyon hasonlóak. s ez kioltja szexuális izgalmát. például az aggályos önfigyelés. aki soha. az orgazmus elmaradása esetén. Az okok között nagy szerepük van a régi. jelentése: hidegség) női szexuális elégtelenséget. vérbőségének hiánya esetén. A „frigiditás” (latin szó. s nem egyszerűen az erő hiányzik. A valódi probléma a korán történő orgazmus. Haeberle szerint „sok szexuális funkciózavar eltűnik.kivéve az erős szerelmi kötődés útjában álló akadályok esetét -. a nemtől. A tartós erekciózavart aztán rendszerint orvosilag (gyógyszerekkel. megszűnik. az erő és hatalom hiánya) az erekció hiányára utal. S mire a nő kezdene belejönni. az információhiánynak és az előítéleteknek.. 8. a szexellenes nevelésnek. a kapcsolatban rejlő kiváltó okok azonban ettől aligha változnak. hanem a partnerében és magában a kapcsolatban találhatjuk meg. ami rendszerint a megfelelő ingerlés (és ráhangolódás) hiányának következménye. A kudarctól való félelem ugyanis épp ilyenkor kapja el a férfit. Szenvedélybetegségek.) Férfiaknál elég gyakori funkciózavar a merevedés hiánya. s nem mindig jár együtt. holott a kettő nem ugyanaz. Ezek a szükségletek persze sokfélék lehetnek. E. negatív attitűdöknek. A funkciózavarok okait a lehetséges szomatikus okok kizárhatósága esetén rendszerint nemcsak az egyénben.

A szex. A szexuális „perverziók” tulajdonképpen szenvedélybetegségek (addikciók). sőt. ami csak akkor válik „voyeurséggé”. De ugyanez mondható a pornográfia kedvelésére és gyakori nézésére. holott az előbbinél csak az átlagnál erősebb szexuális igényekről volt szó. vagy a birtoklás. Ha például valaki naponta (vagy akár naponta többször) igényli a szexuális kielégülést. együttes játszmák jönnek létre. bármilyen ambivalensen is viszonyulnak hozzá. akkor már kodependenciáról van szó. s mindketten életük valódi. erős önbizalomhiányt eredményez. amelyekből aztán (szaksegítség nélkül) nehezen tudnak kikeveredni. vagy a szexuális kiváncsiskodásra. Okai között a személyiségfejlődés különböző zavarait találhatjuk. s így kollúziók. a szex gyakori igényét férfiak esetében régen szatiriázisnak. időnként akár extatikus csúcsélményeket is jelenthet. mert csak ez hozza őt szexuális izgalomba. sőt. (Ugyanakkor kiemelkedő teljesítményeket. hogy a nő épp kielégületlensége (anorgazmiája) miatt keresett újabb és újabb partnereket.) A legtöbb szexuális addikció azonban patologikus jellegű. „monomániássá” tesz. a nagy szerelemben). akár maszturbáció. Ezek nyilvánvalóan hajlamosítanak az addikcióra. például az uralom. Akadályoztatás vagy a személyiségfejlődés valamilyen zavara esetén a szexuális viselkedés túlságosan szenvedélyessé. Ezzel sajátságos. amelyben a viselkedést egy minden másnál fontosabbá váló szükséglet döntően befolyásolja. Az ebben résztvevő partner érthetően ko-dependenssé válik. ha a személyi autonómia és a realitásérzék nem működik megfelelően. s csak futólagos illúziókkal oldja a magány. függésbe hoz. így csak újabb kudarcot jelent. hiszen a látszatot meg kell őrizni. A szexuális addikciók és perverziók tulajdonképpen nem annyira a szexuális kielégülést célozzák. hogy az addikció az ő titkuk maradjon. az utóbbinál pedig inkább arról. túlkompenzálásra motivál. mert az nem pusztán mennyiségi jellegű. akár szeretkezés formájában. mint pótkielégülés. hogy mit tekintünk perverziónak A szenvedélyesnek tűnő szexuális viselkedést. kontrollálhatatlanná válik. hanem .bár többnyire tudattalanul . A szenvedélybetegek szexuális kapcsolata egyébként az intimitásnak is csak látszatát adja. különösen. ha valaki kényszeresen keresi a leskelődési alkalmakat. vagyis kölcsönös függőségről. kreatív alkotásokat is eredményezhetnek. ami az igények kölcsönös kielégítése esetén eufórikus lelkiállapotot. szolgálják. 3. Ilyen esetben a szexuális viselkedés nemcsak szenvedélyessé (mint pl. csupán (kicsit egyoldalú) szenvedély. a szenvedélyesen szerelmes is többé-kevésbé dependenssé válik szerelmétől illetve erős érzelmi kötődésétől. veszélybe sodor testileg (fertőzések stb. nők esetében pedig nimfomániának hívták és betegségnek tartották. Mint láttuk. esetleg a bosszú vágyát stb. 2.) és lelkileg (a személyiségfejlődés „blokádja”). legsúlyosabb problémáinak megoldása helyett menekülnek valamilyen szexuális szenvedélybe.körülményektől függően. hanem szenvedélybetegséggé válik. A szenvedély olyan lelkiállapot. de ez a fixáció miatt infantilis és deviáns módon történik. s ha ez kölcsönös. s ez dependenciát. A szenvedélybeteg ugyanis 207 .egészen más igényeket. s ettől vált viselkedése promiszkuussá. az izoláltság fájdalmát. kényszerjellegűvé és kompulzivvá válik. vagyis károssá válhat. Ami ugyan kompenzálásra. amelyek folytán bizonyos fajta szexuális viselkedés. ám meggondolandó. Szexuális addikciók és ko-dependencia Nem könnyű azonban megvonni a határt a kettő között. amelytől viszont nem tudnak menekülni. kényszeressé. kettős életmódra kényszerülnek. az még nem szenvedélybetegség. mint legfontosabb szükséglet 1. s eufória helyett inkább bűntudatot és csökkentértékűségi komplexust. Ennek következtében a partner is szenvedélybeteg lesz (nyilván eleve hajlamos volt rá). túl fontossá. túl sok időt és energiát köt le. függőséget eredményez.

a szerhasználat néhány rítusa. használata pedig veszélyeket rejt magában. így a szexuális funkció. Ugyanakkor . Dokumentum). Figyelemre méltóak a szintetikus drogokkal szerzett tapasztalatok. Az alkohol ugyanis csökkenti a gátlásokat. Emiatt a tartós droghasználat egyik fő effektusa Buda szerint az un. LSD és sok más szer ide vonatkozó hatásmódjairól nagyon sok adat gyűlt össze. dózisok és használati módok. ezek debilizáló hatása gyakran található meg a súlyos addiktív állapotok hátterében. elősegíti az addikció más formáinak megjelenését. fordított módon játszik szerepet a szexualitás. Nem szabad figyelmen kívül hagyni. Azon kívül veszélyeztető körülmény a prostituálódás. A súlyos addikciókban tehát ilyen negatív. s a köztudatban ezzel kapcsolatban is különböző előítéletekkel találkozhatunk. Minden jel szerint a funkciózavarok és a szexuális devianciák az alkoholizmus kialakulásában is szerepet játszanak. de mind az ifjúkori.és fecskendőhasználat. Ezek az un. hogy az alkoholfogyasztás nem „gyógyszer” a szexuális problémákra.és fecskendőcsere lehetőségei ellenére is megmarad. pl. A marihuana.épp személyiségzavara miatt képtelen az igazi intimitásra és érzelmi kötődésre. amelyek a gátlásokat csökkentik. az incesztus is többnyire alkoholos állapotban következik be. ami a tű. s így felszabadítólag hat a szexuális viselkedésre. A tiltott drogok még markánsabban kapcsolódnak a szexuális viselkedéssel. Vannak szerek. ill.ami természetesen féltékenységre hajlamosít. hogy addikció-váltás történik: egy újabb addikció fokozatosan kiszorítja a régebbit. Buda szerint az alkohol szerepét láthatjuk a nem kívánt terhességekben. A gátlások mögött olyan elhárító stratégiák és tüneti mechanizmusok vannak. ezeket a nemi úton szerzett fertőzések szempontjából veszélyes rizikófaktorként kell értelmeznünk.) Az alkoholisták között igen gyakoriak a szexuális diszfunkciók. nem is afrodiziákum. ugyanakkor erős biztonságvágya folytán ki akarja sajátítani partnerét . A különböző szerek különböző lelki mechanizmusokat aktiválnak. party-drogok a társas szórakozás zenei és más ingereffektusaival együtt erotizáló és gátláscsökkentő hatásúak. Minthogy a gátlások még nagyon erősek a szexuális viselkedésben. az önmedikáció ma divatos pszichopatológiai modelljeinek eredete. deszexualizálódás. erőteljesebben csökken. kokain. old.” (22. sőt. sőt. A megelőzés szempontjából nagy jelentőségű lehet a Nemzeti Drogstratégia. A tudati kontroll ezeknél még gyorsabban. hogy a drogok hatásai a csoportlégkör folytán jelentősen módosulhatnak. az önkontrollt.. mások direkt afrodiziákus hatásúak. ill. Innen a komorbiditás. lecsökkentve az egészségvédő reflexiót. sok a klinikai tapasztalat is. „A rendszeresen fogyasztott alkohol ugyanis végső soron mindkét nemben elkezdi rombolni a szexualitás biopszichológiai és pszichoszexuális alapfolyamatait. mind pedig a felnőttkori nemi fertőzések hátterében is. de az is gyakori. De a szexuális erőszak-cselekmények. A drogfogyasztás mindenképpen befolyásolja a szexuális viselkedést.ahogyan Buda Béla (1996) hangsúlyozza . dependens viselkedéssel együtt fordul elő. főleg az alkohol hatására vonatkozólag. a kettős diagnózis. ill. amelyek már pszichiátriai kórképre utalnak. és gyakoribbá teszik az alkalmi szexuális kapcsolatokat.. akkor kevert addikcióról beszélhetünk.nyilvánvaló. a közös tű. mint a regresszív közösségélmény eszköze. Ezen túlmenően azonban fejleszteni kell a szexuális nevelést és általában a mentálhigiénés programhátteret (Lásd: 11. 208 . mint pótcselekvés vagy menekülés nem zárja ki. Ha más. „könnyű” drogok nagy mértékű elterjedését és elfogadottságát a fiatalok körében. A drogok hatása a szexuális viselkedésre A szexuális addikció. Ismerve a „puha”. folyamatosan romlik. mint az alkohol fogyasztásánál.

. tehát infantilis. Történelmileg nézve az egyik legrégibb szenvedélybetegség. Az első az önbizalomhiány kompenzációjával függ össze. mert. aki a csökkentértékűségi komplexusra. Sőt... mint a féltékenység egyik alapvető motívumára. Kialakulásának folyamata nyilván a kora gyermekkorban kezdődik. munkatársak.és biszexuális orientáció. de találóan utal a „kizárólagos birtoklás” igényére. ha attól félünk. sem a házasság nem hatalmaz fel a partner kisajátítására. old. amely szerinte irreális elvárásokon alapul. amely önmagát táplálja. addig nem lesz féltékeny. s mindmáig a legtöbb lelki zavar okozója. A féltékenység lehetséges funkciói közül négyet említ. aki el akarja venni „jogos tulajdonát” Ez pedig a csökkent önbizalomra és szorongásra utal. regresszív jellegű. autonóm egyénnek nincs szüksége féltékeny összehasonlításokra és irigykedésre.ez a féltékenységre is érvényes. Sem a szerelem. bár „pozitív vagy kreatív szenvedélynek” semmiképpen sem nevezhető.A féltékenység.” (24. a hagyományos nemi szerepek megváltoznak és összemosódnak. & W. türelmetlenséget mindennel szemben. A féltékenységet általában a „szerelem jelének” vagy következményének tartják. holott sok másfajta kapcsolatban (szülők és gyermekek. Mindezek következtében a féltékenység „fertőző”: könnyen átragad a partnerre vagy másokra. valamint a külső kapcsolatok. „tulajdonba vételére és őrzésére”. M. újszerűvé vált. old. hogy valaki más többet tud nyújtani a partnerünknek. Rudolf Dreikurs (1969) a „házasságról. Ernest Borneman (1986) szerint a féltékenység az elmúlt évtizedekben módosult. testvérek. alul marad egy (vagy több) lehetséges versenytárssal szemben. A tulajdonosi szemlélet egy patriarchális társadalomban elsősorban a férfiakra jellemző. s könnyen addikcióvá válik. Viszont nem derül ki belőle. mint „veszélyes szenvedély (betegség)” Mint láttuk. Beecher szerint a féltékenység a pszichés infantilizmus egyik fő tünete. Az érett. hogy elveszítheti. mert figyelmen kívül hagyja a szexuális változatosság eredendő igényét. nyíltabbá válik a homo. de kiküszöbölni csak a konzervatív morál megváltoztatásával lehet. a szenvedély és a szenvedélybetegség között nincs éles határ . fél. s ez abból adódik. a hatalmi vetélkedésre és a közösségi érzés hiányára vezette vissza).) Ez a definíció ugyan vitatható. „Aki bizonytalan abban.) is megnyilvánul. sporttársak stb. versenytársaikká tették a nőket. hogy azért törekszik valaki a partnere kizárólagos birtoklására. Beecher (1971) könyvükben úgy határozzák meg a féltékenységet. emiatt gyanakodunk. az folyton a teljes 209 . Hiszen amíg nem kételkedik valaki önmaga képességeiben és vonzerejében. s ezzel még bizonytalanabbá tesszük helyzetünket a kapcsolatban. Ebben részletesen elemzi a „hűség” problémáját. A legutóbbi évszázad nőmozgalmai azonban megrendítették a férfiak hatalmát és riválisaikká. ami vagy aki akadályozhatja a kiválasztott partner kizárólagos birtoklását és szeretetét. hogy eléggé szeretik és becsülik. ami mindkét oldalon a féltékenységi hajlam erősödésével járt. gyakran végzetes kimenetelű.. A pszichológia eddig viszonylag kevés figyelmet szentelt e jelenségnek (kivéve talán Alfred Adlert. A féltékeny versengés az Ótestamentum „eredendő bűne”. hanem a patriarchális társadalmi konvenciókból. mint kihívásról” szóló könyvében külön fejezetet szánt a féltékenységnek. minden jellemzavar alapja. a férfiak egyre jobban szoronganak dominanciájuk elvesztése és szexuális potenciazavaraik miatt stb. hiszen legtöbbször ők a vagyon és a hatalom birtokosai és őrzői. „Akkor leszünk féltékenyek.” (140. mint „mély ellenérzést a sikeres rivális ellen. hogy a nemek között növekszik a bizalmatlanság és versengés. Magyarázatában Borneman szerint nem az egyénből vagy a párkapcsolatból kell kiindulni.) A féltékenység másik két funkciója a figyelem-felkeltés és hatalomszerzés: ez a bizonytalanság és csökkentértékűségi érzés kompenzációja. minden jel szerint negatív szenvedély.

s nem feltétlenül jelent teljes kizárólagosságot és merev. A romantikus felfogás tulajdonképpen misztifikálja a szerelmet.és függőségigény stb. Erre a féltékenység nagyon alkalmas. A hűség hagyományos felfogása ellentétes azzal a lélektani törvényszerűséggel. elkötelezettség valaki vagy valami iránt. Egy olyan norma. Persze más tényezők is hozzájárulhatnak a szerelem szenvedélyességéhez.odaadás bizonyítását igényli. Hűségre akkor is szükség van a házasságban. Végeredményben a hűség hagyományos felfogása Borneman. ha a szenvedélyes szerelem már elmúlt. valójában sohasem funkcionált jól. mert „még nem találta meg a lefestendő tárgyat. Például hű barátai lehetünk több embernek is. s kifejezetten ezek kielégítésére. az nagyon különböző lehet. aki kizárólag egyetlen partnert szeret.” (142. Feltételez bizonyos lelki stabilitást. hiszen a szerelem elmúltával a házasság is a barátság egy formája. így a személyiségfejlődés kölcsönös elősegítésére irányulnak. annak a szeretete nem szeretet. (1986) szerint napjainkra tarthatatlanná vált. tökéletes partnertől elvárható. akkor a féltékenység a bosszú funkcióját tölti be A romantikus szerelem-felfogást az illúziók és a túlfűtöttség jellemzi. hogy szeretetük intenzitásának bizonyítéka.) Ha ez sem használ. Ezek a különböző forrásból származó indulati feszültségek egy idealizált partner köré összpontosulnak. mivel mesterkélt és túlságosan korlátozó. old. sem szexuális vonatkozásban nem szerepel a korszerű elkötelezettség tartalmában. hanem szimbiotikus kötődés. Emellett a kikényszerített odaadás előbb-utóbb szexuális zavarokat idéz elő. A legtöbb ember azt hiszi. Dokumentum) 210 . S hűséges csak az lehet. A hűség. hogy azért nem sikerül festenie.azóta megcáfolt . hogy egyszerre csak egy partnert szerethetünk igazán. hogy érzelmeket és vágyakat nem lehet kikényszeríteni. ami egy hozzánk illő. parancsszóra létrehozni. hogy a szerelmi partner az „Igazi”. A hűség: egyfajta lelki beállítottság. megbízhatóságot. állandó korlátozottságot. Erich Fromm (1959) a szeretet művészetéről írt könyvében megállapítja: „Aki csak egy embert szeret és mindenki más iránt közömbös. hogy a házastársi hűséget sokan összetévesztik a szexuális kapcsolat kizárólagosságával. erős kapaszkodás.” A probléma gyökere abban van.) Fromm hozzáfűzi: ez olyan. Másrészt a libidó mennyiségi korlátozottságáról szóló . tehát viszonylag nagy fokú szabadságot biztosít a partnerek számára. hatalmi célokat szolgáló volt. A kizárólagosság sem érzelmi. A nő testi odaadását ugyan lehet. A hűség fogalma ezért átértelmezésre szorul. Napjainkban új típusú elkötelezettségek jönnek létre. (Lásd 7. teljesen elveszti hatékonyságát.freudi tétel alátámasztotta azt az előítéletet. Különös módon a freudizmus. ám hogy ez mire irányul és milyen mértékű. hogy a szeretetet a tárgy és nem a képesség határozza meg. Például azzal. Holott a kettő nem feltétlenül esik egybe. s ez többnyire a megelőző magányosság és érzelmi-szexuális kiéhezettség következménye. mint kizárólagosság. például a bizonytalanságérzés. de ez a megerőszakolással vagy a prostitúcióval egyenlő. vagy kiterjesztett egoizmus.” (69. akitől életünk végéig mindent megkaphatunk. mintha valaki kijelentené. de nem feltétlen velejárója a kizárólagosság. Illúzió például. ha az érdekeik összeegyeztethetők. Ugyanez érvényes a házastársi hűségre is. hogy mindenféle szeretetet a nemi „ösztönenergia”. old. feleslegessé téve a féltékenységet. Sőt. azt hiszik. Lényege ugyan valamilyen elkötelezettség. E. a pszichoanalízis is hozzájárult bizonyos romantikus illúziók terjedéséhez. a libidó megnyilvánulásának tartott. ami befolyásolhatatlan és irracionális. ha egy „szeretett” személyen kívül senki mást nem szeretnek. a belőle fakadó. amelyet az érintettek többsége rendszeresen megsért. amelyek igyekeznek alkalmazkodni az egyéni igényekhez. így azonosította a szerelmet a nemi vággyal. Rejtélyes hatalomnak tünteti fel.

A gyermekkor és felnőttkor életkori határát nem egységesen állapítják meg minden társadalomban. A fejlett. Johns (In: Szilágyi V. éspedig az erogén zónák és egyéb intim testrészek érintésének. mert változatlanul gyakran előfordulnak. old. A már említett „evolúciós pszichológia” képviselői. hogy megfelelően értékelt információk birtokában. 211 . A felnőtt ilyenkor kihasználja a gyermek függő helyzetét.) Buss tulajdonképpen a legkonzervatívabb nézeteket próbálja igazolni. napjainkban viszont a szexuális érintkezés bármilyen formája (orális. Ma már az is büntetendő. gyermekprostitúció A szexuális erőszak és visszaélések különféle formáiról napjainkban is elég sok szó esik. de mégis szükségesnek és természetesnek tartják. vagy sértő megjegyzések. De akár házasságról. D.). ha a férj megerőszakolja a feleségét (csak éppen alig akad feleség. old. akinek erről szóló könyve magyarul is megjelent (2002). hanem lelkileg is súlyosan károsíthatja az áldozatot. szabadon hozzájáruljon a szexuális tevékenységhez és felismerje annak káros következményeit. az erőszaktevők túlnyomórészt férfiak. bár a szakemberek körében sincs egyetértés a féltékenység funkcióit illetően. I. hiába tiltakozik ellene a civilizált világ. Pedofilia. 2004) szerint a gyermekek szexuális bántalmazása egy felnőtt kielégítését szolgáló szexuális cselekményekbe vagy pornográf felvételek elkészítésébe való aktív bevonásukat jelenti. azt a szerző nem feltételezi. Ezek .) Szerintük ugyanis „a féltékenység lényege az elemi védekezés: koevolúciós válasz a társ fenyegető hűtlenségére illetve távozására. (43. vagy (mindkét nemű) gyermekek.). trágár szexuális utalások formájában. A féltékenységet „remekbe szabott adaptációs mechanizmusnak” tartja. old. különösen. mint százmillió nőt érint és súlyos károkat okoz az érintetteknek. anális vagy manuális) erőszakolás esetén egyaránt büntetendő cselekmény. ahol a serdületlen lányok nemi szervét megcsonkítják (a csikló és a kisajkak kivágásával stb. Buss (2000).) Hogy ez a viselkedés aztán tönkreteszi a kapcsolatot. A gyermek ugyanis nincs abban a helyzetben.traumatikus hatással lehetnek az érintettekre. gyermeknek pedig a serdülőkor előttiek számítanak. A kifejezett fizikai vagy verbális nemi erőszak mellett ugyancsak sok kárt okozhatnak a szexuális visszaélések. pontosabban a „szerelem hiányára” következtet. mert „rendkívül hasznos módja az intim kapcsolatokat fenyegető veszélyek megközelítésének. pl. „Nemi erőszaknak” régen inkább csak a kierőszakolt közösülés számított. amely „kiválóan szolgálta őseink érdekeit” és ma is szolgál bennünket. A gyermek „önkéntes beleegyezése” vagy ajánlkozása ritkán számít enyhítő körülménynek. nyugati országokban a prostitúción és a házastársi szexuális erőszakon kívül leggyakoribbak a szexuális zaklatások. hogy biztosítsák szüzességét a férjhez menésig. s a „fenyegetettséget elhárító viselkedésre” ösztönöz. Éspedig azzal.M. hogy érzékennyé és gyanakvóvá tesz a partner viselkedésével és esetleges vetélytárs(ak) feltűnésével kapcsolatban. incesztus. például a féltékenység hiányából „a kapcsolat sekélyes voltára”. A nők elleni nemi erőszak sajátos esete Afrikában és egyes arab országokban szokásos. ha azok gyermekekre irányulnak a felnőttek részéről. a féltékenységet ugyan veszélyes szenvedélynek. mert nemcsak testileg. hiszen egy ismerős vagy rokon felnőtt a benne megbízó gyermeket elég könnyen befolyásolja.különösen ismétlődések esetén .Legalábbis elvileg ez tűnik meggyőzőnek. Ez még ma is több. aki emiatt bírósághoz mer fordulni és bizonyítani is tudja).” (60. az áldozatok pedig nők. bár felnőttnek többnyire a 18 éves felüliek. és szexualizált formában elégíti ki annak elismerés és gyengédség iránti vágyát. akár prostitúcióról van szó. (szerk.” (55.

A szülőnek vagy szakembernek tehát fel kell ismerni a gyermek öntudatlan jelzéseit. akitől függő helyzetben van. de azzá válhat. A gyermekprostitúció esetén a fejletlen lány közvetlen fizetség fejében bárkinek átengedi a testét. s félnek tőle. a sorozatos kihallgatások és megszégyenítések gyakran több kárt okoznak a gyermeknek. pedofil hajlam. E. nem nagyon értik. serdülő fiúval folytatott szerelmi viszonyát jelenti. Általában nem tudják fölmérni. Ha nem is ilyen mértékben. felnőttekkel szemben gátlásosak. a legszegényebb néposztályok körében. harmadik világ országaiban fordul elő. vagyis felnőtt partner helyett gyermekkorú partnerek kényszeres kedvelése és keresése. hanem csak olyan. Az ilyen játékok aztán hosszabb időn keresztül ismétlődhetnek. hallgatagok lesznek. s velük kezdenek szexuális játékokat. hogy mi történt velük. akik pszichoszexuális fejlődésükben infantilisek maradtak. drogfüggőkké és kiszolgáltatottá válnak a nemi úton terjedő fertőzéseknek. a gyermekekkel viszont könnyen szót értenek. mert neki vagy családjának pénzre van szüksége. mint amennyi kiderült. (Ilyenkor elsősorban családterápiára lenne szükség. amely egy felnőtt férfinek egy tizenéves. a bizonyítás hiányától és a botránytól való félelmében. Az ilyen apák többnyire nem pedofilek. (tipikus esetet mutat be V. „szexuális szolgáltatást” teljesít. bár ez is ritkán terjed a közösülésig.) A pedofilia sajátos formája az ókori görögöknél szokásban volt és elfogadott pederasztia. Ezek többnyire férfiak. mert az érintettek igyekeznek azokat titokban tartani. papok. hogy rendszerint a foglalkozásuk is a gyermekekkel kapcsolatos: nevelők. amelynek férfi főhőse szerelmes a serdületlen lánykába. „baráti” viszonyt ápolnak. a magatartásbeli változásokat és a pszichoszomatikus tüneteket. Ez akár évekig tarthat és komoly lelki traumát okoz a gyermeknek. J. aminek tiltott voltáról esetleg fogalma sem volt. Ha a szülő véletlenül tudomást szerez a visszaélésről. S mint ilyenek. A pedofil hajlam csak nehezen. amely egyben tanító-tanítvány viszony is volt.) Az incesztusban önként vagy kényszerből résztvevő gyermeklány nem prostituált. s ezért tehetetlennek érzik magukat. akkor incesztusról (rossz magyar szóval vérfertőzésről) beszélünk. mert a visszaélőnek titoktartást ígértek. Eleinte bűntudatuk van emiatt. A szexuálisan bántalmazott lányok többnyire visszahúzódnak. a fiúknál 8-10% körül vannak. jól ismerik a kiválasztott gyermeket.A szexuális bántalmazások és visszaélések ritkán derülnek ki. A szexuálisan visszaélő felnőtteket a legkülönbözőbb tényezők motiválhatják a visszaélésekre. egy családtag részéről történik a visszaélés. de nehezen 212 . Ezt megkönnyíti. Ügyfeleik a turisták. Az előfordulások gyakoriságáról inkább csak becslések vannak. regénye. Ha a családban. hanem a feleségükkel megromlott szexuális kapcsolat miatt használják „pótpartnerként” a lányukat. amire különlegesen képzett szexuálterapeuta team kellene (a börtönbüntetés ugyanis senkit sem gyógyít meg). gyakran nem mer feljelentést tenni. Ez ma főleg Keletázsiában és az ún. akik a botránytól és családbomlástól való félelmükben szintén elfojtással élnek. Nabokov: „Lolita” c. A szexuális visszaéléseket átélt gyermekek többnyire nem tudnak közvetlenül és spontánul beszélni élményükről. köztük főleg a pedofilek. hosszas egyéni és csoportpszichoterápiával gyógyítható. de később ezt elfojtják. ám ezek között csak egyik az ún. gyermekfelügyelők stb. Az ilyen lányok rendszerint később is prostituáltak maradnak és elzüllenek. mint maga a szexuális visszaélés. a fiúkra inkább exhibicionista viselkedés jellemző. ha megszokta. és gyakran hallgatólagos bűntársukká teszik a családtagokat. A pedofil kapcsolatok többnyire nem jutnak el a közösülésig. amelyek szerint többször annyi a ki nem derült eset. amely egy szülő és serdületlen gyermeke (többnyire az apa és kislánya) közötti szexuális kapcsolatot jelent. akivel bizalmas. hogy bármikor átengedje testét egy „tekintélyszemélynek”. petting-szerű játékokból állnak. mint a nemi szervek simogatása vagy szájjal ingerlése. Ha ez mégis megtörténik. Haeberle szerint a jelenség csak a nyomor felszámolásával szüntethető meg. s gyengéd érzelmeket fejeznek ki. ez utóbbiak a lányoknál 20-30%.

maszturbáló vagy egymással szex-játékokat játszó gyermekeket mutatnak. J. A (pszicho)szexuális fejlődés zavarainak felismerése Aki elég jól ismeri az ember szexuális ontogenezisének az adott társadalmi viszonyok között egészségesnek tekinthető folyamatát. A prevenció viszont mindazoké. Pozitíven reagálnak-e a gyermek nemiséggel kapcsolatos kérdéseire. 213 .feldolgozható lelki traumával jár a gyermekpornográfia. old. Hiszen a közeli rokonokat. esetleges maszturbációjára. A zavaroknak és azok esetleges veszélyeinek felismerése elég komplex feladat. Szexuális egészségvédelem és terápia Könnyű belátni. hanem az óvónő is negatívan reagál. akik önmaguknál vagy a rájuk bízottaknál találkozhatnak szexuális zavarokkal és megelőzhetik vagy megfelelő kezeléshez segíthetik azokat. majd teret enged önállósági törekvéseinek. félelmet és magányt élnek meg.) 2004) szerint „ha a családban vagy szorosabb rokoni körben kerül sor a visszaélésekre. A kisgyermekkorban megtörténik-e a nemi identitás megalapozása és a nemek különbségeinek tudatosítása. Az olyan képeket. akár a szülők tudtával (pénzkereset céljából). szeretetteljes gondozója. szülőt nem tettesnek.. hanem védelmezőnek és barátnak tekintik. ha megpróbálják valakinek bizalmasan feltárni az esetet. filmeket. (1990) vizsgálatai szerint főleg a szexuális izgalom felkeltését és erősítését. a (pszicho)szexuális fejlődés zavarainak felismerésében és hatékony gyógykezelésében. a gyermek identifikálódása azonos nemű szülőjével..” (147.) (Lásd az 1. sőt.. iskolakerülés. vagyis az átfogó és intézményes szexuális nevelés megalapozásában. a társadalom számára nélkülözhetetlenül szükséges. de különösen a terápia természetesen már a szakemberek feladata.. Dokumentumokat) 9. Ezért. pontosabban az abban való aktív (vagy passzív) részvétel. alvási és étkezési zavarok. valamint a változatosságigény kielégítését szolgálja. Döntő szerepe lehet a prevenció. Nemcsak a pszichoszexuális.. Petra Milhoffer (In: Szilágyi V. amelyek meztelen. elhatárolódnak az érzéseiktől és a testüktől. öngyilkossági kísérletek.. egy tankönyv is csak a fontosabbakra hívhatja fel a figyelmet. legfőképpen pedig a leendő és működő pedagógusok és egészségügyi szakemberek elsajátítsák és alkalmazni tudják a szexuálpszichológia korszerű ismereteit. vagy anélkül történik. A tünetek skálája széles: depresszió. bűnösnek és tisztátalannak érzik magukat.15. legelső feladat a gyermek biológiai nemének pontos megállapítása. drogfogyasztás. az érintett gyermekek folyamatos tehetetlenséget. többnyire pedofilek veszik A felnőtteknek szánt pornográfia egyébként Eschenbach.. Ez teszi nehézzé a védekezést. hogy minden érintett. Ezért indokolt. (szerk. aki testi és lelki szükségleteit időben kielégíti..14. mert sokszor nem csak a szülő. Az egyéni szexuális fejlődés szempontjából döntő hatású. mert az esetleges tévedést később nehéz korrigálni. s ezzel kárt okoz a gyermeknek. hanem az egész személyiségfejlődés alakulására nézve fontos. hogy a szexuális egészség védelméért és a szexuális zavarok megszüntetéséért a szexuálpszichológia tehet legtöbbet. átnéznek fölötte. annak nem okoz különösebb nehézséget e fejlődés zavarainak felismerése (vagy legalábbis a zavar fennállásának valószínűsítése és szaksegítség igénybe vétele). visszahúzódnak önmagukba. A pontos diagnózis. vagy pajtása iránti „szerelmére”? Ez utóbbiak különösen fontosak. nem hisznek nekik. Az óvodáskorban kialakul-e és hogyan oldódik meg az „Ödipusz-konfliktus”. a születéstől a felnőttkorig tartó fejlődésben. hogy az első életévekben van-e a gyermeknek állandó.

. . . a szexuális izgalom és kielégülés fogalmaival. Kihez fordultál (vagy fordulnál) tanácsért ilyen problémák esetén? 214 .teljesen 3. . . . . s azok hogyan hatottak rá? Mit tud a serdülésről. . kik a barátai? Van-e elegendő ismerete a fogamzásgátlásról és a nemi úton terjedő fertőzések elkerüléséről? Nem érték-e szexuális traumák? Az ifjúkor a szerelmek és együttjárások időszaka. . . megtörtént-e a szülőkhöz való viszony baráti jellegűvé alakítása. csalódásait. válaszaidat bizalmasan kezelem. a szülőkről való érzelmi leválásban. . . . . Mennyire tartod magad tájékozottnak. . ha fiú. a kiválasztottat húzd alá. . . . . milyen a referencia-csoportja. A nemi élet milyen formáit ismered? Hallomásból. . . .közepesen . több száz társaddal együtt. nem szokja-e meg a túl gyors kielégülést. az alábbi kérdőívvel: „A szexuális kultúra szükségességének felméréséhez kérem a segítségedet. . . Általában nehezedre esik-e a szexualitással kapcsolatos dolgokról beszélni? Igen. . szexuális élményeit? A pszichoszexuális fejlettség fontosabb adatai az iskolában is begyűjthetők. . . . a nemzőképesség bekövetkezése és a szexuális fogékonyság hirtelen megnövekedése? Nem törekszik-e (nevelési hatások következtében) szexuális kíváncsiságának és igényeinek elfojtására. . . . 5. . . . akinél ezek hiányoznak. . . annak testi változásairól és veszélyeiről? A serdülőkorba érve nem éri-e meglepetésként a pollució és a menarche. Milyen problémáid vannak (voltak) a szexualitással kapcsolatban? (Amit szívesen megbeszélnél valakivel): . . . .barátomtól/barátnőmtől . . . . 6. . felkészültnek a nemi élet terén? Semennyire . . ha a szexuális igények kielégítése akadályokba (gátlások. csak a válaszok összesítése érdekel. . . heteroszexuális. . . . . . az alábbi kérdések megválaszolásával. . . . A testi érés késése (pubertas tarda) pszichoszexuális retardációval is együtt járhat. Honnan szerezted ismereteidet a nemi életről? Anyámtól/apámtól . . . . . . . nem sieti-e el az öningerlést. . . . . . Tapasztalatból: . . . a partnerkeresés igénye. . . mert ez is fontos része az életemnek 2. folytatja-e) a maszturbációt. . Ahol válaszlehetőségek vannak. megkezdi-e (ill. azok honnan származnak és reálisak-e? Tisztában van-e a gyermeknemzés. . . Fontos tisztázni.iskolai felvilágosító előadásból Orvostól/pszichológustól . . . . . mert erről nem illik beszélni Attól függ. . . . . .ill. ki tudta-e alakítani saját orgazmuskészségét? Milyen fantáziái vannak a maszturbációk során: reális. . . . . 1.könyvekből/cikkekből . milyen szintű a szerelmi képessége? Hol tart az önállósodásban. Névtelenül válaszolhatsz. pl. . . kialakult-e a szerelem. . . s nincs-e miatta bűntudata. . . . . ám ez az akcelerációhoz is társulhat. esetleg homoszexuális vagy deviáns jellegűek? Milyen a szexuális beállítottsága. . . . . . milyen hatása van a pornográfiának és a prostitúció jelenségének? Hogyan értékeli eddigi szerelmeit. . annál felmerül valamilyen pszichoszexuális zavar megjelenése. . partnerhiány stb. . . 4. .) ütközik. . . . olvasmányokból: . .egy kicsit . . . .A kisiskolás korú gyermek milyen szexuális ismeretekkel rendelkezik. . hogy kivel és milyen helyzetben Nem. .: . továbbá a szexuális visszaélések lehetőségével és az ellene való védekezés módjaival? Résztvett-e hasonló korúakkal különböző szexuális játékokban. ha lány.

215 . például az esetleges szexuális funkciózavarok. az adatok rögzítésével és az adatok feldolgozása. 3. s érettnek tartja-e magát a párválasztásra. vallásosság. akar-e gyermeket vállalni (mikor és hányat). elfelejtették felkészíteni a pedagógusokat erre a feladatra. a népesség fogyása és egészségromlása. valamint a szexuális funkciózavarok terjedése szükségessé tenné az egészségnevelés. Az egyik legfontosabb. Ezt a célt szolgálná a szexuálpedagógia. Ennek 3 fázisa: a megfigyelés előkészítése. Ez jó célkitűzés lett volna. Milyen fogamzásgátló (családtervezési) módszereket ismersz? (Sorold fel őket) 8. értékelése. Honnan szereztél róluk tudomást? 9. Hogyan lehet megelőzni az ilyen betegségeket? 13. Átfogó és intézményes szinten hazánkban ez eddig hiányzott. a korszerű szexuális nevelés tudománya. A társas viselkedés általában. vagyis a tervszerű szexuális nevelés megalapozása. s az milyen volt és mennyi ideig tartott. Szerinted van-e a szexualitásnak elsajátítható kultúrája? Kell-e tanulni a szexet? 14. s főleg a másik nemmel kapcsolatban. a megfigyelés. nemi úton terjedő betegségeket ismersz? (Sorold fel őket) 11. hogy volt-e és van-e szerelmi és szexuális kapcsolata. vagy a féltékenységi hajlam vonatkozásában stb. Prevenció: átfogó és intézményes szexuális nevelés A szexuálpszichológia egyik fő funkciója a pszichoszexuális fejlődés elősegítése. hogy időnként meghívtak egy orvost. de ennél tovább rendszerint nem mennek. ám sajnos. Milyen intézkedéseket javasolnál a szexuális kultúra terjesztésére? (Alap-adatok: életkor. Így többnyire csak annyi maradt meg ebből az általános iskolák felső tagozatain. amelynek saját elmélete. szülők iskolai végzettsége) Iskolában a pszichoszexuális neveltségi szint vizsgálatának lényege a szexuális beállítottság és a fiúk-lányok egymás közti viselkedésének tervszerű megfigyelése. s ezen belül a szexuális egészség védelmének intenzívebbé tételét. mennyire kielégítő (kölcsönösen).7. milyen elvárásai vannak. Szerinted melyik a legjobb fogamzásgátló módszer? 10. s a legutóbbi évszázadban a szexuálpszichológiával és más szaktudományokkal szoros együttműködésben fejlődött. miért és hogyan szakadt meg. részvétel és reagálás a szexuális témájú beszélgetésekben. vagy más egészségügyi szakembert. a házasságra és szülőségre? Természetesen sok más szempontból is meg lehet közelíteni a felnőttkori pszichoszexuális fejlettséget és annak esetleges problémáit. amely előírta a „családi életre nevelés” bevezetését az állami oktatás minden szintjén. Milyen. Pedig a gyermekvállalási kedv megdöbbentő csökkenése. nem. 1973-ban született egy „népesedéspolitikai kormányhatározat”. hogy tartson egy „felvilágosító órát” a tanulóknak. módszertana és gyakorlata van. milyen tanulságai vannak? A meglevő kapcsolat milyen jellegű. a művi abortuszok és a válások magas aránya hívta fel a figyelmet a szexuális nevelés hiányából adódó problémákra. milyen problémákkal jár és mi a szándéka vele? Tervez-e házasságot vagy együttélést. Elsősorban a születésszám erős csökkenése. Ezen kívül napjainkban a biológia-oktatás keretében már szó esik a nemi szervekről és azok higiéniájáról. A felnőttkort elérteknél természetesen más szempontok is előtérbe kerülnek. A viselkedés fontosabb mutatói: 1. Ezek közül melyiket nem lehet biztonságosan gyógyítani? 12. az alkohol és drogfogyasztás. a nemiséggel kapcsolatos kifejezések és kérdések jellege. 2.

a fejlesztő-segítő (progresszív). folyamatos és rendszeres nevelő munkát igényel. a magárahagyó-közömbös (passzív) nevelést. humánus értékrendjüket. felvilágosítás. Ez nem könnyű feladat. s ezzel a harmonikus párkapcsolatok elősegítése. a terhességet és szülést. segítése. a modern szexuális kultúra átadása. s egyre magasabb szinten kell folytatódnia egészen a felnőttkorig. affektív és viselkedési vonatkozásban egyaránt. Feladata elsősorban a (pszicho)szexuális egészség biztosítása. a fajfenntartási funkciót. Ezáltal előkészíteni a felnőttes nemi szerepek elsajátítását. kognitív. túl korai nemi kapcsolatoktól. a távoltartó-elnyomó (represszív) és 3. A nemeket nemcsak egyenjogúnak. A szexuális nevelésre vállalkozónak mindenekelőtt a saját szexuális alapbeállítottságát kell tisztáznia és szükség esetén módosítania. Értékrendjétől és módszereitől függően a nevelés igen különböző lehet. 2. ha elsajátítanak egy szexuálpszichológiai és -pedagógiai minimumot. Ez utóbbinak gyakori változata csupán tárgyilagos információkat nyújt. A felnőtté válás két alapfeladata a pályaválasztás és a párválasztás sikeres megoldása. amire a nevelőket (elsősorban a pedagógusokat. hogy a fiatalok ennek ismeretében alakíthassák ki saját. a szexuális visszaéléseket és a nemi úton terjedő fertőzéseket stb. hanem szociokulturális és pszichológiai dimenzióira is irányul. A tervszerű nemi nevelés nem pusztán tájékoztatás. ahogyan az Nyugat-Európa legtöbb országában történik! -. Ennek megfelelően a szexuális nevelés három alaptípusát ismerjük: 1.) Az ilyen nevelésnek természetesen igen korán kell kezdődnie . a fogamzásgátlást és abortuszt. befolyásolástól. Az intim kapcsolatlétesítés és fenntartás készségeinek kialakításában és fejlesztésében segíteni a fiatalokat. A nemi nevelés típusai a nemiséggel kapcsolatos. A progresszív szexuális nevelés négy alapvető feladata: 1. 2. s ezzel a nevelői felelősség elhárítását szolgálja. negatív. A felelősségteljes szexuális viselkedés gyakorlatának elősegítése. s megértsék felelősségüket önmagukkal és másokkal szemben. s képessé tenni őket a kölcsönösen örömszerző kapcsolatokra. hogy szavaik és viselkedésük összhangja folytán magatartásuk kongruens legyen. Ez a beállítottság lényegében háromfajta: pozitív. beleértve a tartózkodást az éretlen. hanem egyben a szexuális attitűdök. a maszturbációt és szeretkezést. (Nem kívánt terhességek. meggyőzéstől tartózkodik. a döntéshozatal és önérvényesítés képességeit. készségek és szokások alakítása is. de lehetőleg a szülőket is) ki kell képezni. Nem csak a szexualitás biológiai. 3. Megbízható információk biztosítása a nemiségről. a házasságot és családi életet. hanem óvodás és kisiskolás korban. s a szexuális egészség védelmét a megfelelő óvszerek használatával. nemi úton terjedő fertőzések és szexuális visszaélések elkerülése. A szexuális értékrendek és attitűdök megismerésének biztosítása. a nemi szervek anatómiáját és fiziológiáját. Munkájuk csak akkor lehet eredményes. beleértve a növekedést és fejlődést. hanem egyenrangúnak ismeri el. s minden téren a nemek esélyegyenlőségére törekszik. beleértve a kommunikáció. 4. alapvető beállítottságot fejezik ki. 216 . vagy semleges. Ezek közül az utóbbira készít fel a progresszív nemi nevelés.A szexuális nevelés (vagy nemi nevelés) célja a nemi szerepviselkedés pozitív irányú befolyásolása. a párválasztási érettség kialakításával. de minden értékeléstől.tehát nem tizenéves.

Ezzel szemben a szexuális viselkedés pszichológiai vizsgálata az utóbbi évtizedekben kimutatta. tehát különböző szervi elváltozásokra (fejlődési rendellenességek. aki a pszichoanalízis szemléletét igyekezett összekapcsolni a Masters-Johnson-féle párterápiával. de sok mindenben egyetértettek. Az ilyen terápia nagyon individualizált és flexibilis. s kimutatta ezek döntő szerepét a később kialakuló. amelyet a modern szexuálterápia kezdetének tekinthetünk. Például abban. több órában történik. hogy a 217 . pszichoszexuális fejlődés-zavarok. viselkedésterápiás módszere. hogy a 19. s ez a gyógykezelési próbálkozásokat is egészen különbözővé teszi. A 20. Az 1970 körüli években döntő fordulatot hozott a szexuális funkciózavarok terápiájában W. A női szexuális zavarok megoldásában ugrásszerű javulást jelentettek az A. pszichiátriai módszerekkel történt. amelyek hiányos vagy téves ismeretek és attitűdök. a félelem a kudarctól. ellentétes megközelítést hivatott áthidalni a pszichoszomatikus szemlélet. A történelmi áttekintésben láttuk. J. a túl sok belső feszültség. vagy lelkiek. Egy másik amerikai pszichológus. & LoPiccolo. s ezeket „erotikus fókusz” gyakorlatokkal párosítja. akut vagy krónikus betegségek stb. szomatopszichikus összefüggéseket. organikus elváltozásokban. hogy a szexuális zavarok túlnyomórészt szociokulturális és interperszonális tényezőkből adódó. Johnson (1970) laboratóriumi vizsgálatokon alapuló. amely egy sor betegségen kívül a legtöbb szexuális zavarnál is elsődlegesen pszichikus oki tényezőket talált. s ennek megfelelően kezelendők. amelyeket a pár otthon folytat és időről időre megbeszél a terapeutával. S.A főbb szexuálterápiás irányzatok pszichológiája A szexuális zavarok sokfélesége bizonyos fokig érthetővé teszi a terápiás megközelítések sokféleségét. s amelyet némileg továbbfejlesztve és a helyi viszonyokhoz alkalmazva ma is világszerte használnak. vagyis feltárják a zavar okait és a megoldáshoz szükséges. mindegyikük az azonos nemű pácienst képviseli. hormonális zavarok. században először S. hogy a zavarok és betegségek vagy testiek. újszerű viselkedés gyakorlásának lehetőségeit.R. Kaplan (1974) nevéhez fűződik. A megbeszélések eredményeként mintegy „tükröt tartanak” a párnak. Az anamnézis-felvétel két alkalommal. A párt egy terapeuta-team (férfi és nő) fogadja. gátlások és fóbiás félelmek formájában nyilvánulnak meg. amellyel szemléletesen kimutatta. Masters és V. J. Ezek az irányzatok természetesen eltérő tényezőket tartottak legfontosabbnak. aztán a behaviorizmus és a tanuláselmélet. A szexuálterápia eszerint a pszichoterápiás intervenció különböző formáit használja fel. században a szexuális zavarok kezelése jórészt orvosi. (1987) könyvében kifejtett „önsegítő programok”. betegség vagy fogyatékosság hoz létre pszichikus zavart és szexuális problémákat (bár ez a gyakorlatban valószínűleg jóval ritkább). Annon (1976) pedig kidolgozta a szexuálterápia PLISSIT modelljét. E két. Természetesen ez nem zárja ki az ún. a különböző pszichológiai irányzatok kidolgozták a saját módszereiket. hogy szexuális zavart kelthet a teljesítménykényszer. dualista szemléletből adódik. amikor egy elsődlegesen organikus zavar. Freud és a pszichoanalízis próbált ezen változtatni. A hagyományos. s terápiás stratégiáját a tudattalan komplexusok és motívumok figyelembe vételével dolgozta ki.) vezethetők vissza. Az orvosi kóroktan (medicinális etiológia) szerint a szexuális zavarok túlnyomórészt organikus jellegűek. s ennek során a terapeuták külön is foglalkoznak a pár tagjaival. még „pótpartner” („betanító partner”) alkalmazását sem zárja ki. mivel a szexuális funkciózavarok párkapcsolatban jelentkeznek. E módszer egyik legjelentősebb továbbfejlesztése H. tehát magát a kapcsolatot kell vizsgálni és kezelni. s vele könnyebben szót ért (azonkívül így az indulatáttétel is elkerülhetőbb). Kegel (1948) által javasolt hüvelyizom-gyakorlatok és a Heiman. Azonban ugyanazt a zavart is többféleképpen értelmezik a különböző szemléletek. Ez a módszer egyértelműen párterápiát jelent. J. a partnerek közötti bizalmatlanság vagy neheztelés. a túlzott elvárások stb.

hanem a kapcsolatban. sőt. Az anamnesztikus interjúkat és terápiás üléseket célszerű magnószalagra rögzíteni (az utólagos értékelés és a szupervízió érdekében). ennek irányzatairól és problémáiról öt fejezet közöl gyakorlatias áttekintést. gyakran elég a megnyugtatás. Magáról a pszichoszexuális terápiáról. Hajlamosító tényezők. P. pl. Carey (2001) könyve. hogy a terapeuták jobban figyelembe veszik a változó társadalmi keretfeltételeket és azok kihatásait a szexuálterápiára.legtöbb szexuális probléma esetén nincs szükség intenzív terápiára. ami egyébként is általában jellemző a pszichoterápia fejlődésére. Schmidt szerint ellentét alakult ki a „külső szexualizálódás” és a „belső deszexualizálódás” között. a hiányzó szexuális felvilágosítás. De új trendnek tekinthető az is. nemi erőszak. vagyis gyógyszeres kezelése. bár hangsúlyozza. valamint a szomatikus és pszichikus megközelítések közötti szakadék. tehát párterápia keretében kell kezelni. A legtöbb szerző egyetért abban. hogy sem a Viagra. 2. hogy a terapeuta nemcsak az adott funkciózavarral foglalkozik. Egy angol pszichiáter. Bancroft (1987) és Ph. G. szülés. Mindkét szerző pszichológus. Ezt elősegíti. depresszió. hogy nem egy irányzat elkötelezettje. hűtlenség. másrészt egyre több nőnek és férfinek nincs kedve a szexhez. Hawton a szexuális zavarok okait három csoportba sorolja: 1. véletlen kudarcok. Hangsúlyozzák. hanem egyre inkább felhasználja a kliens meglevő képességeit és lehetőségeit. kiszámíthatóbbá tették. elhidegülés. sem párhuzamos pszichoterápia nem folytatható. Strauss (1998) az általa szerkesztett könyvben a szexuális zavarok kezelését illetően három új trendről számol be: Az első a szexuális zavarok medikalizálása. K. a represszív. s nem ragaszkodnak mereven egy választott irányzat szemléletéhez. szex-ellenes nevelés. Sarrel (1979) módszereiből indul ki. teljesítmény-kényszer stb. szerinte a „posztmodern szexuális viszonyok” a nemek kapcsolatát kötöttségmentesebbé. Ez azt jelenti. Ez utóbbival egyébként a könyvben főleg G. hanem mindegyikből igyekszik kiemelni a hasznosíthatót (szemlélete azonban lényegében kognitivbehaviorisztikus jellegű). hogy a szexuálterápiák különböző irányzatai egyre inkább integrálódnak. nemi szerep-bizonytalanság stb. irreális elvárások. behaviorális és analitikus szempontok összekapcsolásával. a másik pedig a funkciózavarok és szexuális devianciák kezelését tárgyalja. és a nemi szerepek is rugalmasabbá. Wincze és M. felcserélhetőbbé váltak. egyrészt eláraszt bennünket a pornográfia. a korai traumák. Az eredményes kezelés előfeltétele a partnerkapcsolat stabilitása és a terapeuta által javasolt. viselkedésmódosító gyakorlatok komolyan vétele.P. Schmidt tanulmánya foglalkozik. Ezzel együtt azonban többféle szexuális életstílus szabadabban érvényesül. Kiváltó tényezők. terjed a „szexuális unalom”. A változás másik jellemzője egy szemléletbeli áttérés a „deficit-modellről” a kihasználható erőforrások. A B. Szerinte ez elegendő ok arra. amelyek erősíthetik önbizalmát és elősegítik szexuális problémájának megoldását. előnyök számításba vételére. bűntudat. A terapeuták egyre nyitottabbá válnak az alternatív értelmezési és kezelési módokra. A Strauss által írt egyik fejezet a szexuális zavarokkal kapcsolatos ellátási és továbbképzési problémákat. előítéletek. a célzott felvilágosítás is. így sokféle megközelítés és különböző szemléletek között válogathat az olvasó. Hawton (1990) a szexuálterápiáról írt könyvében a szexuálterápia élvonalába tartozó J. 3. Strauss által szerkesztett könyv 18 német szexuálterapeuta tanulmányait tartalmazza. Például feltárja és kihasználja a kliens életének olyan tényeit. hogy a szexuális funkciózavarokat nem egyénileg. a negatív szexuális szkripteket és 218 . Fenntartó tényezők: pl. Sem külső kapcsolat. pl. krónikus betegségek. félelem a kudarctól. A korszerű szexuálterápiáról nagyon jó áttekintést ad J. hogy a pszichoszomatikus szemléletű terápiák nagyobb teret nyerjenek. A német B. rendszeres végzése. partnerkapcsolati zavarok. sem más gyógyszerek nem gyógyítják a párkapcsolati problémákat. egyenrangúbbá.

traumákat, s nem terjesztik a szexuális kultúrát sem. A kezelésnek tehát „biopszichoszociális” jellegűnek kell lennie, az újabb tudományos eredmények figyelembe vételével és felhasználásával. A szexuális zavarokat a DSM-IV., vagyis az amerikai diagnosztikai kézikönyv legújabb változata alapján kategorizálják, s a pszichoszociális és a biomedikális módszerek integrációját javasolják. A könyv magyar kiadását, sajnos, nem sikerült elérni; helyette azonban megjelent „A szexuális egészségvédelem szakkönyvei” sorozatban E.J. Haeberle „Alapismeretek a szexuálterápiáról” (2004) c. könyve, amely minden lényeges ismeretet tartalmaz a témáról. Azonkívül megjelent Mórotz K. és Perczel D. szerkesztésében a „Kognitív viselkedésterápia” (2005) c. könyv, amelynek 7. fejezete a szexuális zavarok kognitív viselkedésterápiájáról szól. Vagy ott van R.J. Comer: „A lélek betegségei. Pszichopatológia” (2000 c. könyve, amely szintén bőségesen tárgyalja a szexuális zavarokat és azok kezelését. (Lásd 16. Dokumentum) A korszerű szexuálterápia elsajátításához tehát elegendő, magyar nyelvű szakirodalom áll rendelkezésre. Dokumentáció 1. Earle, R. - G. Crow: Lonely All the Time (In: Buda B.: Mentálhigiéné. 1994, Animula) A kötet... a mai amerikai pszichiátria jellegzetes terméke. A nagyközönségnek szól, lényegében előkészítés arra, hogy az olvasók ismerjék fel magukon egy új nosológiai egység jeleit, tudják, mit kell tenniük, hova kell fordulniuk. Az új egység a „sex addiction”, amibe minden olyan szexuális viselkedésforma beletartozik, amit az egyén negatívnak, tünetinek értékel, amihez azonban kényszeresen és obszesszív módon ragaszkodik, amit ismételten csinál, miközben számára ez a magatartási megnyilvánulás hátrányos, veszélyes. A szerzők áldozat nélküli és áldozatra irányuló szexuális addikciókat különítenek el; a pornográf anyagok obszesszív használata vagy a kényszeres maszturbáció pl. „victimless” forma, míg az exhibicionizmus, vagy a kényszeres szexuális erőszak áldozatokat is involvál, tehát kriminológiai eset is. A szerzők leírják az ide tartozó, különböző viselkedésformákat, amelyek között megtalálható a szexuálisan izgató telefonszolgálatok kényszeres igénybevételétől az obszcén telefonhívási kényszerig vagy a kényszeres házasságtörésig mindenféle viselkedésforma. Mindenütt eseteket közölnek, rámutatnak, hogy általában traumatizált, személyiségfejlődésben arretzált, kiürült, depresszív dinamikájú személyiségekről van szó, akik számára a jellemző szexuális kielégülési forma egyfajta drog, amivel frusztrált szükségleteiket pótolják. Különösen élénken ábrázolják az esetleírások e magatartásformák egzisztenciális és szociális ártalmait. Minden esetben megtalálják a szerzők az önértékelés zavarát, a jellegzetes kognitív mechanizmusokat, amelyek negatív „self-talk”-ban nyilvánulnak meg. (A szerzők e szerencsés, metaforikus kifejezéssel írják le a jellegzetes önminősítési folyamatokat.) Érdekes az ún. ko-dependenciák leírása: ezek az állapotok nem egyszerűen a személyiség betegségei; ezek a személyközi környezetben és az intim kapcsolatokban jönnek létre, egyrészt a szülők hideg és traumatizáló viszonyulása, rendszerint a látszatot favorizáló, álpuritán nevelése, majd pedig a patológiás személyiségszerkezetnek megfelelően választott partner és a vele folytatott, kollúzív kapcsolat talaján jelenik meg a tünet, amit azután a partner viselkedése súlyosbít, fenntart, néha fázisosan „triggerel” is, vagyis bizonyos feszültségek, krízisek keltésén át kivált. A partner közben szenved és a ko-dependencián át maga is résztvesz az addiktív, obszesszív-kompulzív folyamatban.

219

A terápia a szenvedélybeteg számára komplex, főleg csoportterápiából, majd az AA csoportokhoz hasonlóan (ugyancsak annak 12 alapelve nyomán) működtetett önsegítő csoportok igénybe vételéből áll. Van azonban egy akut pszichoterápiás szakasza, amelyben a szerzők a dinamikus és kognitív pszichoterápia egyfajta fokális módszerét használják, és emellett itt a fő hatásmód a pár- és családterápia. Ebben történik a ko-dependens fél kezelése is, akivel külön is foglalkoznak. A szerzők vállalják a ko-dependens emberek önálló kezelését is, ha a partner nem vállalkozik az együttműködésre. A terápiás részek a könyv legjobb fejezetei. Nagyon sok jó gondolat, megragadó ajánlás található itt... Az egész kötetből a terapeuták igen szimpatikus képpel kerülnek ki: humánusak, gondosak, törődők, módszereikben innovatívak, stílusuk érzelemteli, de a humort sem nélkülözik. A könyv tehát kitűnő „self-help manuel”... amely alkalmas arra, hogy fellendítse a praxist, hiszen a szexualitással kapcsolatban nagyon sok tüneti önminősítés illetve problematikus viselkedésforma létezik. A szerzők még az egy-egy személyhez, mint szerelmi tárgyhoz való ragaszkodást is ide sorolják, így a „love sickness” súlyos esetei is e rendszerbe illőnek tűnnek. Kétségtelen, hogy a terápiás gyakorlatban találkozunk ilyen esetekkel, és valószínű, hogy az addikciók illetve a ko-dependencia modelljében az esetek egy része jól gyógyítható illetve kezelhető (míg ezek az esetek a hagyományos pszichoterápiából kicsúsznak, az obligát antidepresszáns kezelés pedig... eredménytelen). Ugyanakkor kissé riasztó, hogy az ilyen betegségtani kategóriák hogyan „áramvonalasítják” az ilyen eseteket, és egyben hogyan járulnak hozzá az emberi problémák medikalizációjához... Ezzel együtt a könyvet nálunk minden pszichiáternek és klinikai pszichológusnak el kellene olvasni..., hogy példát lásson, hogyan kell a művelt köztudattal párbeszédre lépni, de kissé a terápiás viszonyulás rugalmasságát, a pszichoterápiás módszerek jó eklekticizmusát is tanulmányozandó. 2. Haeberle, E.J.: A szexuáldiagnosztikai interjú (In: Alapismeretek a szexuálterápiáról. 2004, Animula & M.k.Al.) A szexuális problémák megoldásához a terapeutának pontosan tudnia kell, hogy mik ezek a problémák. Általában nem elég a pácienseket kérni, hogy nevezzék vagy határozzák meg a problémáikat. Sok nő és férfi nem ismeri, nem érti testének működését, félreérti és eltorzítja tüneteit, vagy irreális elvárásai vannak. Ezért - kivéve, ha a probléma felvilágosítással vagy néhány egyszerű tanáccsal könnyen megoldható - szükség van részletes diagnózisra A diagnosztizálás rendszerint két lépésben történik: 1. testi vizsgálattal és 2. részletes interjúval (szexuális anamnézis)... Az orvosok hajlamosak túlbecsülni a tisztán organikus okokat, a pszichoterapeuták viszont a pszichoszociális okokat becsülik túl. Valójában legtöbbször mindkét fajta ok hozzájárul a problémához. Mindenesetre érdemes és könnyebb először a lehetséges testi okokkal foglalkozni... sok szexuális problémát az egészség rossz állapota okoz, pl. a nemi szervek fertőzései vagy sérülések, keringési és érrendszeri problémák, degeneratív betegségek, diabetes és sok egyéb baj. Továbbá a betegségek kezelésére használt gyógyszerek, vagy az alkoholfogyasztás, a dohányzás és egyéb drogok károsíthatják a szexuális reagálást. Bármilyen pszichoterápiás kezelés megkezdése előtt ki kell zárni vagy meg kell szüntetni az organikus zavarokat. A standard testi vizsgálat mellett sok terapeuta alkalmazza az ún. szexológiai vizsgálatot, vagyis a kliens szexuális reagálókészségét. Ha a terapeuta nem orvos, úgy rendszerint egy nőgyógyász segítségét kéri, ugyanis ez a vizsgálat a nők esetében fontosabb. Míg a legtöbb férfi jól ismeri saját szexuális reagálókészségét, sok nő viszont tájékozatlan nemi szerveinek
220

működése terén. A szexológiai vizsgálat segíthet nekik és a terapeutának a nő szexuális reagálókészségének megismerésében. Ez jórészt Arnold H. Kegel amerikai nőgyógyász kutatásain alapul. Az 1940-es években kidolgozott néhány könnyű gyakorlatot, hogy segítse a nőket az inkontinencia (akaratlan vizelés) ellenőrzésében. Ám ezekről a gyakorlatokról hamar kiderült, hogy a szexuális reagálást is könnyítik és erősítik. Kegel azonkívül talált néhány módszert a nők szexuális reagálókészségének mérésére is. [Lásd: Alapismeretek a szexuálterápiáról, 111. old.] ... Az egészséges férfiaknál alvás közben, a rendszeresen bekövetkező, ún. REM (Rapid Eye Movement) fázisok során merevedések is vannak. Nyilvánvaló, hogy az akaratlan éjszakai erekciókkal rendelkező férfiaknál az erekciózavar testi oka kizárható. [A szexuális anamnézis felvételének technikáját a 20. század folyamán neves szexológus-kutatók dolgozták ki.] A siker érdekében a „szexuális történet” interjúnak az alábbi szabályokat kell követnie: - Minden vizsgáltat meg kell győzni a vizsgáló teljes megbízhatóságáról. (Ez leginkább a válaszok kódolásával történhet, éspedig Kinsey „feltörhetetlen” kódjának adaptálásával, vagy a terapeuta saját ötletével. Így csak a terapeuta olvashatja a vizsgált szexuális történetét. - Mindenkit külön kell interjúvolni. Még a párok kikérdezésekor is külön kell megtudni mindegyiküktől a szexuális történetüket. Különben ugyanis megpróbálhatnak elrejteni bizonyos tényeket vagy érzéseket a terapeuta és egymás elől. - Semmit sem kell feltételezni a kérdezett személyről. A látszat csalhat. Ne tételezzünk fel egy „normális” szexuális viselkedést egy „normálisnak látszó” egyénről. Ne mellőzzünk kérdéseket, érdeklődjünk mindenről, s lehet, hogy meg fogunk lepődni. - A kérdező attitűdje legyen semleges, de általában támogató jellegű. Ne befolyásolja se az, amit esetleg hallott, se valamilyen erkölcsi ítélet. Ez azt jelenti, hogy kontrollálja saját „testbeszédét” is, s ne mutasson meglepetést, helyeslő vagy helytelenítő véleményt hangsúlyokkal, szándékos vagy akaratlan gesztusokkal. - Az interjú feszültséget nem okozó, általános témákkal kezdődjön. Aztán fokozatosan térjen át az intimebb témákra. Ez megnyugtatólag hat a kérdezettre és segít a bizalmas kapcsolat kiépítésében. - Az interjú semleges, tényközlő hangulatban történjen. Így lehet megbízható adatokhoz jutni. A kérdések sorának megszakítása vagy túlságos lassítása megzavarja a kérdezett koncentrációját, s haszontalan kitérőkre és tagadásokra hangolja. A szexuális anamnézisnek sok területre ki kell térnie a kliens és a terápia érdekében. Részletes információkat kell gyűjteni legalábbis az alábbiakról: 1. Személyes háttér (Nem, életkor, iskolai végzettség, foglalkozás, kapcsolat a szülőkkel, testvérekkel és más rokonokkal, barátai, családi állapota, gyermekei, vallása, erkölcsi felfogása, érdeklődése, hobbijai, sportolása, betegségei vagy fogyatékosságai, gyógyszerés/vagy alkoholfogyasztása, dohányzási szokásai stb.) Szexuális nevelése (Kitől, mikor, milyen szexuális információkat kapott, milyen körülmények között?) Maszturbáció, fantáziálás és álmok (Mikor, miről és milyen gyakran?) Szexuális élmények másokkal (Mikor, kivel, milyenek és milyen gyakran? Hetero- és homoszexuális élmények? Közeli rokonokkal?) Fogamzásgátlók használata (Egyáltalán használ-e, milyet és mikor?)

2. 3. 4. 5.

221

6. 7. 8. 9.

Jelenlegi partnere (Mióta van? Tervei e kapcsolattal? Szexuálisan mennyire kielégítő?) Házasságainak története (Szexuális kielégülései a házasságban?) Házasságon kívüli szex (Kivel, mikor és milyen gyakran?) Csoportszex (Mikor, milyen gyakran és milyen körülmények között?)

10. Prostitúció (Fizetőként vagy fizetettként? Mikor, hol, miért és milyen gyakran?) 11. Erotikus reagálások (Hogyan, mire, mikor?) 12. Nemi erőszak (Áldozat vagy/és elkövető? Milyen gyakran? Mikor, hol, kivel? Körülmények?) 13. Szexuális problémák és funkciózavarok (Milyenek, mikor, hol, kivel és milyen körülmények között?) A szexuális anamnézis felvételének fő célja: pontos képet kapni az egyén szexuális viselkedéséről és problémáiról. A kérdéseket ezért úgy kell fogalmazni, hogy megfeleljenek a kérdezett életkorának, népi hátterének és képzettségi szintjének. Ehhez szükség lehet arra, hogy a kérdező valamilyen szlenget, utcanyelvet vagy egy sajátos zsargont használjon. A tudományos vagy orvosi kifejezéseket mindenképpen kerülni kell, kivéve, ha egy tudóssal vagy szakorvossal beszélünk. A kérdések közérthetőek, pontosak és félreérthetetlenek legyenek. Tehát ne legyenek homályosak, könnyen félreérthetők és ne sugalljanak bizonyos választ. Például bizonyos esetekben szükség lehet a családi háttér tisztázására, ám ez csak akkor sikerül, ha a kérdések pontosak. Lényeges ismerni a házastársak szeretkezéseinek gyakoriságát, de a kérdésnek itt is pontosnak kell lennie. Rossz: Hetente hányszor fekszik le a feleségével? A válasz ugyanis ez lehet: Hetente hétszer (hiszen együtt alusznak). Helyesen: Hetente hányszor szeretkezik a feleségével? A válasz lehet pl.: Háromszor... Fontos lehet tudni egy férfi homoszexuális kapcsolatairól, de nem sok derül ki erről, ha a kérdés sztereotip. Rossz: Homokos Ön? A valószínű válasz: Nem. Helyesen: Volt már szexuális kapcsolata egy másik férfivel? A válasz lehet: Igen. Sok férfinek lehet szexuális kapcsolata más férfivel, különböző körülmények között, bár nem tekintik magukat homoszexuálisnak illetve melegnek. A szexuális történetek összehasonlítása: A pár két szexuális anamnézisének összehasonlítása nem csak a szexuális funkciózavarok lehetséges okaira, hanem a legkedvezőbb terápiára nézve is értékes következtetésekkel szolgálhat. Ez nem jelenti azt, hogy be kell számolni erről a párnak. Ám bizonyos esetekben hasznos lehet arra bátorítani a partnerek egyikét, hogy mondja el társának a korábbi szexuális történetének eddig titkolt részeit, Ez azonban mindig a kliens egyéni döntése legyen. 3. Strauss, B., D. Heim: Standardizált eljárások a szexuálpszichológiában (In: M. Szexológiai Szemle, 2000/3., 41-42. old.) A szerzők a Zeitschrift für Sexualforschung 1999/2. számában megjelent tanulmányukban áttekintik az eddig megjelent és standardizált szexuálpszichológiai vizsgáló eljárásokat. Olyan kérdőívekről van szó, amelyek a szexuális beállítottságot, ismereteket, a viselkedést és fejlődést vizsgálják, beleértve a szexuális funkciókat és azok zavarait, sőt, a szexuális visszaéléseket és traumákat is. Az ismertetett eljárások legnagyobbrészt angol nyelvterületről származnak. Közülük keveset használnak széleskörűen, bár legtöbbjük megfelel a pszichometriai
222

kritériumoknak. Áttekintésük lehetővé teszi a tájékozódást azok számára, akik empirikus szexológiai kutatást terveznek, akár szociálpszichológiai, akár klinikai jellegűt. Az ilyen kérdőíves módszerek megbízhatóságát (reliabilitás) és érvényességét (validitás) már többen megkérdőjelezték (pl. U. Clement 1990, vagy J. Bancroft 1992), hivatkozva az elhárítás, szégyenlősség, felejtés, averzió, valamint a beállítottság és a viselkedés közti különbségek torzító hatására. Bancroft ugyanakkor a kérdőíves módszer előnyének tartja, hogy a szóbeli kikérdezéssel, vagyis az interjú módszerrel szemben kikapcsolhatóvá teszi a kérdezőbiztos befolyásoló hatását, azonkívül sokkal gazdaságosabb, és biztosítja a kérdezett anonimitását. (Viszont nem biztos, hogy a kérdezett jól érti a kérdéseket.) Az áttekintésben felhasználták többek közt Davis, C.M. et al. (eds.): Handbook of SexualityRelated Measures (1998) című könyvét, amely a legkülönbözőbb vizsgáló módszerek gazdag tárháza. Ám ezek közül csak az alkalmazások során bizonyítottan beváltakat vették át, a túl speciális kérdéseket (pl. transzvesztizmus stb.) vizsgálókat kihagyták. Az ismertetésben először röviden leírják a vizsgálat célját, szerzőit és módszereit, mindezt táblázatokban foglalva össze, majd a fejezetek végén egy-két tipikus kérdőívet részletesebben is bemutatnak. A tanulmányban három nagy, több-oldalas és egy kisebb táblázat szerepel. Az első a szexuális beállítottságot, normákat és ismereteket vizsgáló kérdőíveket mutatja be, időrendben, 1967-től 1998-ig, közölve az eljárás nevét, szerzőjét, a kérdések számát és skáláit. A táblázat 38 kérdőívet sorol fel. Közülük három újabbat ismertet részletesebben: 1. A tizenévesek számára készített, hármas kérdőívet (Kirby 1998), 2. a férfi szerepnormák leltárát (Levant és Fischer 1998) és 3. a szexuális attitűdök leltárát (Patton és Mannison 1995). A második táblázat a szexuális viselkedéssel, élményekkel és fejlődéssel kapcsolatos kérdőíveket gyűjti egybe. 33 ilyen vizsgálóeszközt sorol fel, s közülük a következő hármat ismerteti: 1. Kérdőív a szexuális viselkedésről (Arentewitz et al., 1975), 2. a szexuális aktivitás kérdőíve (Byers & Heinlein 1989) és 3. a szexuális élettörténet kérdőíve (Cupitt 1998). Ez utóbbi a pszichoszexuális fejlődést vizsgálja. A harmadik táblázat a szexuális funkcionálás és problémák kérdőíveit sorolja fel, összesen 61 ilyen kérdőívet. Közülük a szerzők már hetet ismertetnek bővebben: 1. A szexuális elégedettség indexét (Hudson et al., 1981), 2. egy impotencia-kérdőívet (Langer & Hartmann 1992), 3. a szexuális interakciók leltárát (LoPiccolo & Steger 1974), 4. a férfi szexuális funkciójának rövid urológiai leltárát (O’Leary et al., 1995), 5. a nemi vágy leltárát (Spector et al., 1996), 6. a férfiak szexuális funkcionálásának kérdőívét (Reynolds et al., 1988) és 7. a nők szexuális működésének indexét (Taylor et al., 1994). A negyedik táblázat témája a szexuális visszaélés és erőszak. Ebben csak hét kérdőív szerepel, s közülük egyet ismertetnek. Ebből megtudjuk, hogy 26 kérdést tartalmaz, amelyekre ötpontos skála révén lehet válaszolni. A kérdőív az erőszakot elszenvedett lányok és felnőtt nők terápiájához nyújt segítséget, a következők tisztázásával: Van-e bűntudatuk; túl tudják-e tenni magukat a sérelmen; nem érzik-e magukat stigmatizáltnak; bíznak-e még önmagukban és másokban; vállalják-e a női szerepeket; nem azonosulnak-e az erőszaktevővel stb. A tanulmányban közölt irodalomjegyzék kb. 150 tételből áll. 4. Mandel, K.H. et al.: Einübung der Liebesfähigkeit (1975, Pfeiffer V.) „A szeretetkészség begyakorlásáról” szóló könyv alcíme szerint a kommunikációs terápia gyakorlatait mutatja be párok számára. Ez a könyv már a második kötete annak a műnek, amely kommunikációs és viselkedésterápia révén próbálja megkönnyíteni a partnerek együttélését. Sikerét mutatja, hogy néhány év alatt hét kiadásban jelent meg. Ennek folytán a szer223

A bőrkontaktus az embernél is primer szükséglet. hogy a partnerek ezt külön töltsék ki. aztán beszéljék meg. Párokból álló csoportokban a résztvevők aktívan közreműködnek. a harmadikban pedig a kommunikáció-terápiás elmélet továbbfejlesztésének lehetőségeit tárgyalják. akkor nem tehet szemrehányást a másiknak. érzelmi távolságtartás esetén akár kellemetlenné is válhat. amelyek mögött nincs mélyebb konfliktus.zők egy intézetet alapítottak (Institut für Forschung und Ausbildung in Kommunikationstherapie). A második részben terápiás eseteket ismertetnek. amilyennek látni szeretné (tehát „magatartás-javaslatot” tehet). Konfliktusok esetén a jelszó: „Hát mondd meg. ha gyakorolják a következőket: játékos erőpróbaként különböző. vagy a rendszerelméletet. egymást lefogni. a narcisztikus visszahúzódással reagál. a kényszere elveken lovagol. mozgásában akadályozni (álló vagy fekvő testhelyzetben). 2. Ha viszont valaki nem tud reális magatartás-javaslatot tenni. Ha ez a szükséglet gyermekkorban nem elégül ki (pl. miért nem tudnak a kívánt módon viselkedni. hogy a partnerek tudatosítsák eltorzult elhárító mechanizmusaikat és hajlandók legyenek feladni azokat. A terápia első lépése. Az Előszó szerint a leírt gyakorlatokat esetleg szaksegítség nélkül is sikerrel alkalmazhatják a laikusok (a könyv tehát „do it yourself” jellegű). hangsúlyozzák. Gyakran kiderül ugyanis. tehát empátiára van szükség. Ez ambivalenciát. Ez volt az első hivatalos házassági tanácsadói tanfolyam Európában. a távolabbi következmények elképzeltetésével is igyekeznek elősegíteni. Az izommunkától kimerülnek. Mindkét félnek úgy kell a másik szerepét játszania. amely négyéves tanfolyamokat rendez orvosoknak és pszichológusoknak.. igényeit. a hisztériás mindent kiforgat stb. Fájdalmat nem szabad egymásnak okozni. a depresszív tehetetlenül sopánkodik és vádolja magát. s ugyanakkor igény az érettebb magatartásra. A paradox szerepjáték lényege: szerepcsere egy konfliktus megvitatása során. ezt előre megbeszélt módon jelezni kell. hogyan kellene ezt csinálnom!” A kívánt cselekvésminta pozitív irányú változást motivál. de figyelembe véve a partner érdekeit. amennyiben pl. A könyv első része a kérdőíven kívül „paradox szerep-játékokat” és „integrációs gyakorlatokat”. s a szerzők szerint a szexuális gátlások is oldódnak. ha úgy látja. pl. együttes izomgyakorlatokat végezni 10-15 percen át. ha mégis megtörténik. hanem a partner igényeit is képviselni kell. kettős kötést eredményez. Ezért jó. Különösen az általuk kidolgozott kérdőívet tartják „önkísérletre” alkalmasnak. a telítődés folytán mene224 . Eredeti koncepciójukat a szerzők továbbfejlesztették. s rendszerüket a pszichoterápiás irányzatok szintézisének tartják. s azonnal abbahagyni. Sőt. hogy a magatartás-javaslat nem reális. akkor a simogatás szokatlanná válik. ezt sokféle vizsgálat bizonyította. integrálták a pszichoanalitikus neuróziselmélet több megállapítását. ami projekciókra is alkalmat nyújt. A gyakorlatot először a terápiás ülésen vezetik le nekik. Így mindketten megtudhatják egymásról. érzelmeit. Egy gyermeki vagy szülői beállítottság túlhangsúlyozása (regresszió vagy fixáció következtében). de indulatuk levezetődik. hogy a konfliktusos pároknál alig kerül sor indulatkifejező.). hogy nemcsak a saját. Persze ez a módszer csak kisebb feszültségek levezetésére alkalmas. Paradox az. Az „integrációs gyakorlatok” elvi kiindulópontja a kapcsolati zavarok két dimenziója: 1. A neurotikus személyiségstruktúra reagálást befolyásoló szerepe: a skizoid sértő hidegséggel. De a túl sok simogatás is zavart okozhat. Az „izomkontaktus gyakorlatok” az agresszív viselkedés és a szexuális zavarok kezelésének elemei a szerzők szerint. valamint izomkontaktus és bőrkontaktus gyakorlatokat mutat be. A másik (vagy a terapeuta) közbeszólhat. de szabályozott testi kontaktusra. A „bőrkontaktus gyakorlatok” emlékeztetnek a Masters-Johnson-féle „sensate focus” gyakorlatokra. miközben az aktívabb szerepet váltakozva játsszák. Ezt lazítási gyakorlatokkal. túl kevés testi érintkezés az anyával stb.

és hogyan lehet „szeretetre méltó”. A simogatott behunyt szemmel figyel az érzéseire. A kölcsönös szeretet nélküli nemi aktus azonban csak pillanatokra tudja áthidalni a két ember közti szakadékot. a drogok. hogy megtalálták a piacon fellelhető..akárcsak a telekvásárlásnál -.) A szerelembe-esés élménye sokakat megtéveszt: azt hiszik. 225 . Beszélgetni nem szabad közben. két tucatnyi lehetséges problémánál egy öt fokú skálán kell megjelölni. Ullstein V. ha úgy érzik. E. a szeretet.) A neofreudista szerző a könyv (magyarul: A szeretet művészete).külésre késztet. legmegfelelőbb tárgyat. A tanulás két fő szakasza itt is az elmélet elsajátítása és a gyakorlatszerzés. Hogy mit tartanak „vonzónak”. Fromm szerint a szeretet egzisztenciális probléma. vagy nem tudják élvezni. 5.) Lényeges kérdés: „Mit tudna saját magatartásán változtatni. figyelembe véve saját csereértékük korlátait.s itt a felsorolt. a szexorgiák stb. aztán a partnerrel kapcsolatos kérdések következnek (mi tetszik benne és mi nem. old. aminek csak átengedjük magunkat. mert az magától jön. hogy a szeretet és szerelem nem pusztán érzelem. Fromm. a következő terápiás ülésen értékelik a válaszok különbségeit és megállapodnak a szükséges változtatásokban. A bevezetőben említett. A gyakorlatokat aztán otthon kell folytatni. Később cserélnek. Ez utóbbi lényegét két dologban látják: a népszerűségben és a sex appeal-ben. hogy partnerkapcsolatát javítsa?” Ha ugyanezekre a partner is külön válaszolt. mint amilyeneket az áru. amelyben a kereskedői szellem uralkodik és amelyben az anyagi siker a legfőbb érték.és szerelmi képesség fejlesztésének szándéka. A terápiás ülésen ennek megbeszélése után simogatási gyakorlatokra kerülhet sor. Az egyén különálló létezésének tudata a szorongás forrása. Ezt követően kérdések szólnak arról. a másik mellé ül és simogatja a kezét vagy a fejét. ha valami kellemetlen. amíg nem tudjuk embertársainkat tisztelni. hogy tanulható-e a szeretet? A legtöbb embernek nem az okoz gondot. simogatása. hogy az emberek közti szeretetkapcsolatok ugyanolyan jellegűek.: Die Kunst des Liebens (1959. Kevesen képesek teljesen és igazán szeretni. milyen mértékben zavaró a probléma. hogy szeretik-e. miben látja a problémák okát (pl. külön kitöltendő kérdőív az önismereten kívül a partner és a kapcsolat jobb megértését is szolgálja. A fő kérdés ezzel kapcsolatban. 171 p. „Két ember tehát akkor szeret egymásba. A szokásos alapadatokon kívül az első nagy témakör: „Jelenleg a következő problémákkal küszködöm:” .” (18. legfeljebb kézzel jelezni. Előgyakorlat: a saját kéz. hanem a megfelelő. A magány és egyedüllét érzésének feloldását célozzák az orgiaszerű élmények: a tánc. s a végén megbeszéli velük a tapasztaltakat. Aztán az egyik lefekszik. hogy tud-e szeretni. A kiaknázható rejtett értékek . s nem lehet eredményes. Alapfeltétel a megfelelő motiváció. „Milyen összefüggést lát saját élettörténete és mai nehézségei között?”). De van hely a listán nem szereplő gondok leírására is. ennél az üzletnél is jelentős szerepet játszanak.és munkapiacon találunk. hogy kevésnek érzik a simogatást. kb. Olyan kultúrában. vonzó partner megtalálásának kérdése. Az esetleg kényelmetlen szituációt a terapeuta szuggesztív instrukciókkal igyekszik enyhíteni. ezt a különállást pedig csak a szeretet általi egyesülés oldhatja fel. vagy arc stb. az a divattól függ. miért és min kellene változtatnia stb. Vagyis a szeretet számukra nem képességprobléma. amíg nem fejlesztjük személyiségünket kreatívvá. nem kell tanulni a szerelmet. holott a romantikus szerelem intenzitása többnyire csak a megelőző magányosság és szexuális kiéhezettség következménye. Előszavában kifejti. valójában nem csodálkozhatunk azon. A párkapcsolatban is előfordulhat. hanem az.

Ennek oka szerinte valószínűleg Freud extrém patriarchalizmusa volt. hogy szeretetük intenzitásának bizonyítéka. csak az tud mást szeretni. Az előbbi be akar olvadni valakibe. hogy „aki csak egy embert szeret és mindenki más iránt közömbös.” (16.A konformitás-igénynek is az egyesülési törekvés az alapja. mint kizárólagos szeretetet félrevezetőnek tartja. így beleesett a „szabadszájúság. azt mutatja.. aktív formája a dominancia vagy szadizmus. old. A legtöbb ember mégis azt hiszi. de a „krónikus önzetlenség” is lehet neurotikus tünet.” (69. A konformitás azonban nem jelent intenzív egyesülést. A szeretet: aktív gondoskodás arról. Ennek passzív formája az alárendelődés vagy mazochizmus. Fromm hangsúlyozza. az nem szereti jól önmagát sem. csoda. mint önmagadat! . az utóbbi pedig be akar olvasztani valakit önmagába. mint korábban. Freud nem vette figyelembe a szexualitás pszichikus aspektusát. amely nem sérti az egyéni integritást és autonómiát.) Fromm sokat elmélkedik az „isten-szeretetről”. amely csak a szeretet és/vagy szerelem révén elégülhet ki. melynek következtében feltételezte. old. hogy a szexualitás maszkulin jellegű. Például. Ha egy szexuálisan gátolt ember meg tud szabadulni szorongásától vagy gyűlöletétől. de azért vannak elgondolkodtató meglátásai. hanem szimbiotikus kötődés. De rámutat.) 6. Bár a szexuális vonzalom pillanatnyilag az egyesülés illúzióját kelti.: Szex a szerelemben (1998. A szeretet éretlenebb formáit szimbiotikus egyesülésnek nevezhetjük. ha viszont nem. akkor szeretik egymást. amelyek a szeretetet lehetetlenné teszik. a férfi-női polaritást és ennek áthidalására való törekvést az egyesülés által. E. Megállapítása szerint „a leggyakoribb szexuális problémák tanulmányozása. amit szintén valamilyen egyesülési vágy megnyilvánulásának tart.. ez utóbbi az alkotó ember erejének kifejezője (mondhatni a potencia jele).. amikor azt írja.. Utal arra. Az Előszóból az is kiderül. könnyen arra a téves következtetésre jutnak.. ha a „szeretett” személyen kívül mást nem szeretnek.. az önbizalommal és felelősségérzettel. hogy a szeretetet a tárgy és nem a képesség határozza meg.” (93.) S itt a „szülői”. hogy az egészséges önszeretet nem azonos az önzéssel. fantáziálás és anekdotizálás csapdájába. úgy szexuális problémái megoldódnak. hanem azokban a gátlásokban rejlenek. s nem ismerte fel.) Sokszor inkább csak „szellemeskedik”. ami örömet szerez. a produktivitással. a magyar kiadás tehát 35 évet késett. akik épp olyan távol vannak egymástól.” (79-80.) A könyv eredeti. 253 p. amikor a szeretetben kizárólag a „nemi ösztön” szublimált megnyilvánulását látta. Berne.) Épp ezért Fromm a szerelmet. hogy nem vette túl komolyan a témát. A szeretet: aktivitás és adás. hogy a bibliai tétel: Szeresd felebarátodat. s ezalatt sok minden elavult. „Minthogy a szexuális vágy a legtöbb ember számára szorosan összefügg a szeretettel. old. hogy ha testileg kívánják egymást. old. a „felnőtti” és a „gyermeki” énállapot ismertetése kö226 . angol kiadása 1973-ban jelent meg. aki önmagát is szereti. akkor a szexuális technika ismerete sem segíthet rajta.meg is fordítható (tehát önmagunkat is úgy kell szeretni. Az érett szeretet és/vagy szerelem viszont olyan egyesülés. hogy néha meg tudnak egyezni egymással. mint a társunkat). Aki önző. vagy kiterjesztett egoizmus.” (120. úgy gondolják. hogy a nemi vágy éppen a szeretet és egyesülés vágyának egyik kifejeződése. s ezáltal képessé válik a szeretetre. hogy az okok nem a megfelelő technika hiányos ismeretében. old. hogy „minden emberben háromfelé húzó személy lakozik.. szeretet nélkül eme „egyesülés” után is idegenek maradnak. annak a szeretete nem igazi szeretet. ami az ember legerősebb szükséglete. akit szeretünk! Fromm szerint Freud tévedett. A szeretetképesség szorosan összefügg a személyiség fejlettségével. így a női szexualitás létezését jóformán el sem ismerte. Osiris K. Sőt. amit a „game”-elmélet tranzakcióanalitikus megalapozója akkor leírt.

céljainkat mindig a Szőlői programozás alapján dolgozzuk ki.” (183. Ám a szülőktől kapott forgatókönyvek (szkriptek) szerencsére megtörhetők. „. az embernek szüksége van ölelgetésre és simogatásra. gyermeki állapotukba.: A féltékenységről (In Nyitott házasság. alkalmi szex.” (124-126... old. az ilyen érvek éppen azt bizonyítanák. gúnyosan szellemeskedve.): A romantikus illúziók közül az egyik legveszélyesebb a féltékenység téves azonosítása a szerelemmel. őszinte Gyermek-Gyermek kapcsolat. Ez különbözteti meg az igazi szerelmet minden más kapcsolattól.. korszerűbb életstílus. Szerinte a bőrkontaktust kedveljük legjobban (az érintés élménye. az elismerés-éhséget.) 7. old. a függetlenség illúziója stb. old. „Az emberi kapcsolatok java része (legalább 51%-a) trükkökön és ravaszkodásokon alapul. az „időstrukturálási” igényt és a cselekvési szükségletet. ismerőssel folytatott. hogy nyíltak és őszinték legyenek egymással. Szilágyi V. tiszteletből fakadó vagy csodálatra épülő szex... csak az egyik partner hajlandó feltárulkozni. Ha nem simogatják.. az Előbb még.. A házasságnak szerinte még több típusa van.... I.” (133.. 4. hogy a féltékenységnek semmi köze a szerelemhez és az emberhez. old.) Fontosabbnak tűnő megállapítás.) A forgatókönyv-típusok lehetnek nyertesek vagy vesztesek.” (128. Érdekes. a szexuális éhséget. old.P.) A szexuális kapcsolat nem mindig jelent intim helyzetet.) Ismertet vagy két tucat szexuális játszmát. úgy lesz. az Örökké.. 1988.” (202.. 147-151 p. 3. old. mint az igazi szerelem gátjai. Az idő-strukturálás szempontjából a hat legfontosabb változat: a Soha. a Na még egyszer! és az Ahogy lesz. A szexuális intimitás mellett legfontosabbnak tartja a szabadságigényt. intim szex. Egyik legfontosabb megállapítása: „Miután az alkohol és a drogok az emberi kapcsolatokat próbálják pótolni. Érdekes tétele.. a végső döntéseket pedig a Felnőtt hozza bennünk. A szex és jóllét fejezetben a testi kontaktus jelentőségét hangsúlyozza: „. A hím állatok hatalmi vetélkedése egyébként jól 227 . s aztán a játszmák olyan funkcióit elemzi.. hogy az ember nem ösztönlény. infravörös sugarak. átalakíthatók: „. hogy „a válások elleni egyedüli orvosság a házasságok eltörlése.. „Az igazi fetisisztának.. ösztönös megnyilvánulás. akik félnek az intimitástól. 2. a másik nem.” (153. mint a védekezés vagy elhárítás. mert szerinte ezek határozzák meg az emberek élményeit és az egymással szembeni viselkedésüket. 5.” (188. hanem valami állati dolog.) Példának hozza a nagyvárosok magányos lányait és a magányos öregeket. amit „kora gyermekkorból származó imprintingnek” tart. a fétis hiányában nem lesz erekciója.): „. old. A játszmákat olyan emberek játsszák. Hatféle „éhséget” (szükségletet) különböztet meg: az ingeréhséget.” (115. vagyis a szexuális izgalommal kapcsolatban főleg a fetisizmusról ír. old. hogy saját érdekeinket a szeretett személy érdekei mögé helyezzük. amely sok állatfajnál is megfigyelhető. aura stb. munkatársi vagy hivatali szex. hogy a „begerjedéssel”.szerelmesnek lenni azt jelenti.) Berne szerint minden játszma egy „miniatűr dráma”. a kapcsolatéhséget.. Egyoldalú intimitásnál.vetkezik. hogy „az igazi intimitás játszmáktól és kizsákmányolástól mentes. elsorvad és elhal legbelül. baráti szex. a Meglesz még a böjtje!. egyetlen hatásos ellenszerük csakis a szex(uális intimitás) lehet. Eltekintve attól. de azért éppúgy lehetnek „egy jó kapcsolat első lépései.” (167..” (147..) Szerencsére a verbális elismerés is betöltheti majdnem ugyanazt a szerepet.. illetve a szerelem „fokmérőjekénti” értelmezése..) A szexuális kapcsolatok ötféle típusát különbözteti meg: 1. Egy intim kapcsolatban a felek visszatérnek eredeti.V... keveseknek adatott meg.a szerelemhez is szorosan hozzá tartozik a másik embertől kapott infrasugarak élvezete. old.) A szexuális játszmákról szóló fejezetben a szülői programozás jelentőségét hangsúlyozza. Ezeket négy oldalon át elemzi. old. Ennek az illúziónak „elméleti megalapozása” szerint a féltékenység állítólag velünk született...

) Ezeknél a népeknél másfajta hagyományok alakultak ki. s ezt túlzott kapaszkodással. a harag és sok egyéb is. ahol a féltékenység jóformán ismeretlen. éspedig többféle értelemben. amitől fél. amit egy birtokunkban levő dolog. hogy az irigységet és féltékenységet gyakran összekeverik. lelkileg önálló. Gyakori előfordulásának nem valamilyen „ösztön”. vagyis az önbizalom csökkenése. hogy a házasságban az addig csak lappangó féltékenység felerősödik és elviselhetetlenné válik. még akkor sem. előjog elvesztésétől való félelem vált ki. sokféle indulat kiválthat fiziológiai szempontból hasonló izgalmi állapotot. A féltékenység közeli rokona az irigység.. Negatív továbbá. hogy az utóbbi arra irányul. gyakran már a házasság előtt. Nem csoda. Sőt.. Az érett szerelem ugyanis kölcsönös és kiegyensúlyozott. vagy a partner kisajátítására való törekvést.rávilágít a féltékenység egyik lényeges vonására: olyan. A szerelem önmagában senkit sem tesz féltékennyé. autonóm ember nem hajlamos a féltékenységre. amit meg akar védeni. Az utóbbinak fő tünetei az említetteken kívül a túlzott függőség és bizonytalanság. vagy az „emberi természet” az oka. nevelési hibákra vezethető vissza. hanem a megkívánás. jól leplezi a bizonytalanságot. mert reális veszélyben van. hogy a düh a szerelem jele. amely a szerzésre. A féltékenységnek semmivel sincs több köze a szerelemhez. a bolíviai szirionóknál vagy az indiai todáknál. amely aztán a partnerkapcsolatban is megnyilvánul. amit szeretnénk megszerezni. bizonyos mértéken túl már lelki betegség. A féltékenységet is csak azért írják a szerelem számlájára. kínzó érzés. Egészen más jelenség ez. számunkra is kívánatos dologgal. Az előbbi nyilvánvalóan összefügg a magántulajdonnal. hanem önmagát! S nem azért. a birtoklásra irányuló beállítottságot a házastársra is kiterjeszti. (Például az eszkimóknál. ha azt valami reális veszély fenyegeti (bár sokan ezzel is összekeverik). A féltékeny nem a másikat félti. ha a szerelmes. amennyiben kellemetlen. A féltékenység ugyanis bizalmatlanságot és gyanakvást szül. mert betegesen bizonytalan. aminek teljesedését egy másik személy akadályozza. Igaz. a marquezániaknál. Mi hát a gyökere a féltékenység elterjedésének a mai civilizált társadalmakban? Az eddigi tudományos vizsgálatok és elemzések alapján leglényegesebbnek látszó két tényező a tulajdonosi szemlélet és egy sajátos személyiségzavar. Csak annyi köztük a különbség. hiszen mindkettőben a birtoklásvágy. hanem különböző társadalmi hatások. melynek lényege a csökkentértékűségi komplexus. s őt féltékenyen őrzött tulajdonná teszi. ha nincs szerelem (csak vetélkedés). a birtokbavétel vágya. a hatalmi vetélkedés játssza a döntő szerepet. egyéb tényezők. vagy a fölötte gyakorolt hatalom. hanem. így a miénkben is erős hagyományai vannak a féltékenységnek. 228 . a személyiség megrekedése egy gyermekies szinten. amely eltorzítja a személyiséget. Még gyakoribb. Viszont vannak olyan társadalmak. Gyermekkori hatások folytán így alakul ki az irigy. s inkább átmeneti áldozatra kész. Minden esetben környezeti ártalmakra. mint kisajátító. Motívuma tehát nem az elvesztéstől való félelem. A patriarchális társadalmakban. csak az említett. mint mondjuk a félelemnek vagy a szorongásnak. a másik kisajátításával próbálja ellensúlyozni. ezek pedig tovább erősítik a féltékenységet. Ezek viszont akkor is kiváltják a féltékenységet. lelki szenvedés. Bizonyos helyzetekben szinte elvárják azt. A magabiztos. Mindkettő negatív indulat. aki rendelkezik valamilyen. A féltékeny személy viszont éppen azt segíti elő. az aggódás a szeretett személyért. mégsem mondhatjuk azt. Természetesnek tartják például a házasságon kívüli nemi kapcsolatokat. agresszióra hajlamosító izgalmi állapot. féltékeny természet. például a düh. mert ez a hagyományos magyarázat kényelmes önigazolást biztosít. és sokszor a gyermekeket is akarva-akaratlanul ránevelik. a nyugatafrikai lobiknál. mert rombolólag hat az érintettekre és a köztük levő kapcsolatra. Negatív. Azt rombolja le. mint a féltés.

5. E. hogy elkerülje vagy csökkentse partner féltékenységét. az irigység. Borneman azt írja erről: „A szexuális felszabadítás kísérletének sikere egy világot döntött volna romba.” (207. Minthogy a féltékenység feltételezi a partner feletti kizárólagos rendelkezés jogát és ennek veszélyeztetettségét egy (vagy több) vetélytárs által. átlagosabb formái. abból. a különféle „háromszög-kapcsolatok” (pl. hatalmi taktikaként is felfogható. bosszúvágy és hasonló. joggyakorlat stb. hiszen átalakulóban van a nemek hagyományos viszonya: a patriarchális berendezkedést napjainkban kezdi felváltani a nemek egyenjogúságán és egyenrangúságán alapuló szisztéma. hatalomvágy és tulajdonosi szemlélet nélkül nincs féltékenység. gyűlölet. A féltékeny egyre kevésbé tud józanul mérlegelni és viselkedését aszerint irányítani. Majdnem mindegy. amit könnyű félremagyarázni. az öngyilkosságig.) 229 . Valószínű.) folytán igen gyakoriak és jellemzőek. amelyek a társadalmi nyomás (szokások. nyilvánvaló.” Könyve végén arra következtet: „Ha a féltékenység egy rosszul működő társadalmi rend szexuális árnyoldala. a konkurencia. súlyos lelki bajokat idéz elő. így ezekben nem tekinthető egyénileg kórosnak. mindenképpen gyanússá válhat. sőt. Meglevő hajlam esetén sok minden kiválthatja a féltékenységet. egyéb okból meglevő pszichikus hátrányok esetén kiválthat. a férfiak (hatalomvesztés miatti) elbizonytalanodásából és a nők növekvő önbizalmából. Könnyen kialakul egy ördögi körforgás is. Egyik leggyakoribb kiváltó ok a szexuális igények különbözősége. a tulajdonfetisizmus világát és a hatalom uralmát a boldogulás felett. de végső soron megszünteti a féltékenység társadalmi alapját. s ez nem csak a kapcsolatot teszi tönkre. Legalábbis az enyhébb. düh. Ezekhez gyakran társul szorongás. 3. Egy ilyen világban a féltékenység a lelki stabilizátor szerepét tölti be. bár az átlagos. a hagyományos nemi szerepek egybemosódásából.) Társadalmi jelenség lévén a féltékenység jellege is változik. a nemek kölcsönös bizalmatlanságának növekedéséből. hogy bizonyos fajta társadalmakban a féltékenység előfordulása természetes. negatív indulatok. Ez a nagy átalakulás átmenetileg föllobbanthatja a féltékenységet. 4. megélénkíti a hatalmi harcokat.Ilyen értelemben a féltékenység játszmaként. Épp ezért nehéz a féltékeny egyén partnerének tanácsot adni: hogyan viselkedjen. hanem társadalmi jelenség: egy rosszul működő társadalmi rend szexuális árnyoldala! Ez azt jelenti. old. hogy ez a rend megváltozzon. vagyis a társadalom aktív megváltoztatói leszünk. „köznapi” féltékenység még nem kifejezetten betegség. például a kacérkodás másokkal. hogyan viselkedik. Az ilyesmi azonban veszélyes játék a tűzzel. hanem azonos nemű vetélytársak is feltűnnek. vagy mással elégül ki!” Ez a gondolat bizonytalanságot és gyanakvást szül. („Biztosan mást kíván. amelyek a házastárs féltékennyé (vagyis bizonytalanná) tételét célozzák. vagy súlyosbíthat különböző pszichoszomatikus betegségeket. A hiedelmekkel ellentétben a féltékenység gyakorlatilag független a partner viselkedésétől. hanem minden érintettet megnyomorít. megjavuljon. Új jellemzői Borneman szerint a következőkből adódnak: 1. A téma egyik legjobb szakértője. 2. ha mindent megteszünk. hogy önzés. Vagyis. Vannak olyan játszmák. hogy a biszexualitás terjedése folytán nemcsak másnemű. a gyilkosságig menően. vagy a megjátszott hidegség a házastárssal szemben. 2 nő és 1 férfi) szaporodásából. akkor féltékenységi hajlamunkat csak úgy tudjuk kézben tartani. Borneman (1986) szerint a féltékenység nem betegség. hogy ez utóbbi a leglényegesebb mozzanat.

türelmetlensége is akadály lehet. A szerző tehát végigvezet a házasság és család fejlődésének szakaszain. Kratochvil professzornak a szlovák kiadáshoz írt előszavát. A szakszerű kezelés elutasítása és hárítása. hogy a házastársakkal folytatott párbeszédek mellett. orvosok és más szakemberek számára nincs megfelelő felkészítés. Freeman. s több évtizedes munkássága során kifejlesztett egy rövid-terápiás modellt illetve időkorlátos tanácsadói technikát. 9. partnere reagálásától. a kisgyermekes időszakot. ami ránk is érvényes: a hivatásuk során házassági krízisekkel találkozó (és így azokat befolyásolni képes) pszichológusok.8. rövid és direkt terápia helyett másfajta terápiát lát indokoltnak. Ráadásul könyve igen olvasmányos. s szégyellnek erről beszélni (még az orvossal is). amelynek hátterében különböző betegségek és/vagy lelki zavarok húzódhatnak meg. Ehelyett krízisük praktikus megoldása felé vezeti őket. vagy nem tartja őt elég vonzónak illetve segítésre alkalmasnak. vagy erekciójavító szerekkel próbálkozik. hogy ez a könyv bepillantást enged a terapeuta munkájába. magyarázatait. A partner csökkent részvételi kedve vagy kritikai hajlama. jelentősen rontják az életminőséget és a párkapcsolatot. így pontosan tudjuk. inkább ritkítják a szeretkezéseket. a szociokulturális tényezők figyelembe vételét. legtöbben az időre bízzák a megoldást. megalapozatlan módszerekkel próbálkoznak. 2002 okt. akik párkapcsolati problémákkal találkoznak. Ezért felbecsülhetetlen értékű. hiszen esetek leírásával van tele. miért mond vagy kérdez. D. rendszeres tréning e célból. A másik a partner bevonásával kapcsolatos szkepszis és gátlás: fél az újabb kudarctól. 365-371. amely nagyon hasznos lehet mindazoknak. Animula. ami abból adódik. hanem a szexuális együttlét ingerületeit erősítik fel. Másrészt az utóbbi években forgalomba kerülő tablettás kezelési módok egyszerű alkalmazásuk folytán nagy jelentőségűek ugyan. különböző ürügyekkel kitérnek előle.) A szerző szociális munkásként kezdett foglalkozni házassági tanácsadással. a jó kompromisszumok keresését. hogy kliensei panaszkodásba. aztán a tizenéveseket nevelő szakaszt. amelyekben az általa alkalmazott. 212 p. olyan multikauzális állapotot képeznek. De utal az „ellenjavallatokra” is. hogy a merevedési zavarokra mind nagyobb figyelem irányul a medicinában. vagy esetleges. végül a felnőtt gyermekek elbocsátásának kritikus időszakát. ennek elmaradása és a ráhangolódás hiánya esetén nem hatnak. Buda B. Méghozzá olymódon. Freeman módszere eklektikus. A helyzet 230 . s megtanítja a konstruktív problémamegoldást. de nem pótolják a pszichoterápiát. A bemutatott esetek a házasságok négy fő szakaszát fedik le: a kezdeti fázist. vagy a múlt terjengős elmondásába merüljenek.: A merevedési zavarok diagnózisának és terápiájának pszichológiai irányelvei (In: Pszichoterápia. old. Helyette esetleg új partnerrel (ami ritkán vezet eredményre). Kiindulópontja.: Házassági krízisek (1994.R. vagyis az olyan esetekre. a bal margón ott találjuk a terapeuta gondolatait. amikor még nincs gyermek. A perorális gyógyszerek azonban nem afrodiziákumok. kerülése két fő okra vezethető vissza: Egyik az önértékelés védelme. komplex és racionális: nem engedi. Ebben olyasmit állapít meg. értékeléseit. A könyv közli S. miközben megvilágítja a nem tudatos tényezőket.) A neves pszichiáter és szexuálterapeuta továbbképzést szolgáló közleményében orvosok és pszichológusok számára foglalja össze az egyik leggyakoribb szexuális funkciózavar kezelésének alapvető terápiás viszonyulásmódjait és elemi technikáit.. hogy nem mernek szembe nézni a problémával. Egyrészt. alig 10%-ban fordulnak orvoshoz vagy pszichoterapeutához. A merevedési zavarokkal küzdő férfiak azonban ritkán. mert nagyon gyakoriak. mit.

ezért a zavar mértéke sokszor nem tisztázható rögtön. amíg a páciens leküzdi gátlásait. A hajnali spontán merevedés például az organikus működőképesség jele lenne. amelyek jóval erősebb ingereket jelentenek a megszokott partnerkapcsolatban elérhetőnél. ha az érintett nagyon kötődik a maszturbációnál igénybevett pornográf anyagokhoz vagy segédeszközökhöz. Felkészítést igényel az is. sokféle felvilágosító és illusztratív anyag áll rendelkezésre. A gyógyszer kísérő-céduláján felsorolt mellékhatások gyakran fokozzák az önmegfigyelést és felerősítik a kudarcfélelmet. bár egy sor kockázati tényezőt az erekció javulása sem szüntet meg. hiszen gyengédsége. kedvezőbb mellékhatású szerekkel. hiszen ilyen témák megbeszélésére csak bizalmi viszonyban és négyszemközt kerülhet sor. Hasonló a helyzet az olyan gyógyszerekkel. Az orvos türelmes figyelme sokat segít a páciens megnyílásában. s ha a szexuális együttlétekre mód és kedv van. így alacsony maradhat az ingerületi szint. hogy az érintett érzelmi okokból nem tud pontosan fogalmazni. előfordul. erotikus aktivitása serkentőleg hat. mint a mértéktelen italozás és a súlyos nikotinaddikció. ha a páciens nem szívesen vagy könnyen beszél róla. de rendszeres fantázia-gyakorlatokkal és a szeretkezések körülményeinek változatosabbá tételével a pornográfia feleslegessé tehető. s a kezelés során a változásokat is ilyenekkel lehet mérni. 231 . amelyek a szexuális funkcionálást is károsítják. Ennek több egyszerű módszere van. hogy partnere ne tudjon a tablettáiról. a kényes kérdések megbeszélésében. Elengedhetetlen az orvos türelme. aminek érthető következménye nem csak az erekciózavar. Ha sikerült javulást elérnie. A közösülések gyakran rutinszerűek. nem emlékszik rá vagy nem ébredt fel rá stb. különösen. A páciens gyakran arra törekszik. Nem jó a téma erőltetése. amelyeket az érintettek otthon tölthetnek ki. megfelelő empátiája és pszichológiai érzéke. például a késleltetett maszturbáció gyakorlása. akkor először ezeket kell megvalósítani a kezelés során (s ez már párterápiát igényel). Ez az átlagosnál több időt és óvatos bátorítást igényel. hanem gyakran a partner bevonása is szükséges. Ennek azonban gyakran hiányoznak a feltételei. Nehéz tisztázni a partnerkapcsolati viszonyokat is. akkor őt is érdemes bevonni a terápiába. Vannak pl. nem elég a rövid anamnézis-felvétel és a gyógyszer felírása. ám. hanem a vágy csökkenése is. Emellett különös figyelmet érdemelnek az olyan háttértényezők. de rendszerint helyettesíthetők más. Ilyen lehet az orgazmus és a magömlés szabályozatlansága. hogy a gyógyszerek nem mindig hatnak azonnal. és abban az erotikus stimuláció a férfi számára is biztosítható.pontos felmérése a terapeutától felkészültséget igényel. hogy a feleség kedvetlen és csupán „házastársi kötelességét” teljesíti. s külön kezelést igényel. A fejlett országokban jóval kedvezőbbek a szexuális funkciózavarok kezelésének lehetőségei. Ilyenkor erőltetetté válik az egész együttlét. Ha nem ez a helyzet. Szerencsére az interneten már nálunk is sok minden elérhető. ha a partner is motivált a közösülési képesség helyreállításában. Lehetőség van ugyan a természetes és mesterséges ingerek kombinációjára. hagyni kell. amelyek az erekciót rontják. A tablettás merevedésterápia csak akkor indokolt. A mellékhatásokra egyébként a perorális erekciójavító szerek esetén is ügyelni kell. Komoly akadályt jelenthet. ha a partner segítőkész és jó a kapcsolat. sok páciens később már nem szívesen beszél a tablettáról. ám a szorongó beteg önmegfigyelése gyakran pontatlan. ami továbbra is zavarólag hat. Ki kell várni. Fontos lehet az időzítés. az orvosok és pszichológusok könnyebben szerezhetnek szakirányú képzettséget. vagy az imaginációs és relaxációs gyakorlatok (valamint a Masters-Johnson-féle „elszorításos módszer”). Autonómiaigényét respektálni kell. önkitöltős kérdőívek. Számolni kell azzal. hogy maga fogalmazza meg problémája lényegét.

s bár ezek kapcsolatát végső soron a szociális környezet határozza meg. Kétségtelen az is. Ezért a szexuálterápia alapismereteit lehetőleg minden orvos és pszichológus sajátítsa el. Habermas kritikája szerint a családi konszenzus a teljes integráció. figyelembe véve. amely a párkapcsolatot és az életminőséget is javítja. s helyette különböző erotikus játékokat (petting) játszanak. hogy a családon belüli. elsősorban a házastársak közötti megértés folyamatának a konfliktusok is szerves részei. a kölcsönösen elfogadott játékszabályok betartásával (ami nem mindig könnyű). A kapcsolati nézőpont a rendszerelmélet alapján abból indul ki. Ebből a szempontból vannak „túlszervezett családok”. működőképességét. hogy vannak destruktív konfliktusok. ha azokhoz valamelyik házastárs vagy szülő ragaszkodik. amelyek egyeztetése sokféleképpen sikerülhet. hogy mennyire tűrik az egyes családtagok önálló. hogy a családtagok közötti viszonyok szimmetrikus vagy aszimmetrikus jellegűek. A „zárt családok” patogén hatásai között található például a látszólagos vagy ál-kölcsönösség („pseudomutuality”) és az örökös loyalitás-próbák. A könyv címe arra utal. a konfliktus részletes megbeszélése. de a rejtett feszültségek előbb-utóbb kirobbannak. A modern családok nem annyira funkcióik számában vagy kohéziójuk mértékében különböznek a régebbiektől. mint a közösülésben. A konszenzus-elmélet szerint a stabil család a benne élőket úgy egyesíti.. bizonyos ideig mellőzik. hanem tagjaik kapcsolatának jellegében. A kudarctól való félelem ugyanis mindig a közösüléssel kapcsolatos. A családi stabilitásnak új kritériumai vannak. Ennek fő feltétele a nyílt kommunikáció. A merevedési zavar kezelésének egyik lényeges célja lehet a szexuális kultúra fokozása. Ennek feltételei közé tartoznak az intimitásra és/vagy az önálló magánéletre irányuló motivációk. akár önerőből. ha konstruktív módon fel tudják azokat dolgozni. majd pedig a családrendszerek működését mutatja be. Gondolat K. A konfliktus-elmélet szerint a konfliktusok nem ellentétesek a családi stabilitással.Az igazi. no meg anyagi okok miatt sokan nem is vennék igénybe. a szerepek merev egyeztetése. Ehhez a pár összehangolódása és a közösülés-centrizmus mellőzése szükséges.: Konfliktus és megértés (1986. Ez szorosan összefügg a hagyományosan ellentétes nemi szerepekkel is. (Ettől függ az is. aki mintegy 30 éve foglalkozik családszociológiával (és a „családi kapcsolatrendszer elméletéről” írt disszertációt). de rögtön megszűnik. hogy a családban több alrendszer hat egymásra. amelyek nagyon megterhelik a család vitalitását.) A kölcsönös megértés másik fő feltétele a kompetencia-viszonyok kedvező alakulása. A családon belüli megértés alakulása hosszabb távú folyamatokon múlik. J. ám ezekből minden család másként szelektál. ha azt megállapodásszerűen. 10.) A szerző. ebben a könyvében először a családi kapcsolatok történelmét. így az egyes tagokra gyakorolt hatás is különböző. A kapcsolati szemlélet szerint a verbális megnyilatkozások jelentései mindig kölcsönös szándék-tulajdonításokból és azok előlegezéséből fakadnak. külső kapcsolatait. de az érintettek említett ellenállása. így a párbeszédek is tele vannak utalások232 . Ezen múlik ugyanis. hogy ebben főleg a nők könnyebben és biztosabban kielégülnek. s együtt jár vele a konfliktusok elfojtása. szabad szexuális kommunikáció változatos és alkalmazkodó. 359 p. A szexuális funkciózavarok nehezebb eseteit szükség lenne megfelelő specialistához továbbküldeni. a szakirodalom felhasználásával. vagy a szervezett továbbképzés révén. amelyek könnyen eszkalálódnak és romboló hatásúak. erre azonban nálunk ma még kevés a lehetőség. hogy ki és mennyire tudja befolyásolni a család többi tagjait és egész légkörét. identitás és konformitás feltételezésén alapul. hogy az eltérő életkori és nemi szerepeket a normák és értékek közössége alapján (vagyis konszenzusok alapján) egyezteti. Somlai P. amelyekben látszólag ugyan minden rendben van. A családtagok szerepkészletei nagyon összetettek.

amelyek a drogprobléma gyökerét képezik. De hogy melyek ezek egy-egy adott korosztályban.és kínálatcsökkentés egyensúlyára építő megközelítést fogadja el. Ezt a stratégiát a kormány és az országgyűlés elfogadta. amely „számol a probléma összetettségével és annak kezelésére hivatott szakmák sokszínűségével. Sajnálatos ugyan. 2002/2 sz. hogy a drogfogyasztás oka és következménye is lehet az említett. s ezáltal segítsenek a konfliktusok megoldásában. az nem derül ki a programból.” Tény. hogy a kínálat csökkentése eddig nem sikerült. Szerepük. hogy a fiatalok képessé válhassanak egy pozitív életstílus kialakítására és a drogok visszautasítására” . Somlai szerint a családi kapcsolatok szerkezetei közötti mélyebb összefüggések megszabják a kölcsönös megértés esélyeit.) A keresletcsökkentés elsődlegessége azonban nem derül ki a stratégiai programból.: Drogstratégia . A szülők közötti koalíció hiánya viszont megnehezíti a gyermek(ek) nevelését. s így kizáró hatású. Kétségtelen. hogy a közvetítési megbízás elhárításaként kilépnek. s így instabilitást eredményezhet. A jelenség értelmezési kereteit tárgyalva a könyv hatféle modellt vázol fel néhány sorban. addig kínálat is létezik.” (39. 233 .) Ennek megfelelően pedig a „kereslet. hogy közvetítsenek információkat vagy elvárásokat a családtagok között. egészségfejlesztés fontos szerepére. hogy „esélyt kell teremteni arra. A „megelőzés szemléleti kerete” ugyan utal az egészségnevelés. Ezeket a problémákat azonban inkább csak utalásszerűen érinti. amely szerint a teljes egészség érdekében „az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra.) Néhány éve megjelent a magyar drogstratégia. amely irányulhat egy harmadik ellen. Az általános utalás az „életminőség javítására” és az életstílus fejlesztésére helyes ugyan. 11. Szexológiai Szemle. Ebből adódóan elsősorban a keresletet kellene csökkenteni. hogy amíg van kereslet. hogy szexológiával foglalkozó szakemberek nem vettek részt a drogstratégia kidolgozásában. mint soha” alapon talán nem felesleges a stratégia alapelveit értelmezni és kiegészíteni. pontosabban a „Nemzeti stratégia a kábítószerprobléma visszaszorítása érdekében” (ISM. A Bevezetés is célként jelöli meg többek közt. (Amit az is alátámaszt. idézi a WHO Ottawa Kartáját. nem térképezi fel részletesebben.kal más családtagokra. egyéni és közösségi problémáknak (ahogyan a Bevezetés hangsúlyozza). A családban igen fontosak a különböző közvetítő szerepek is. így már meg is kezdődött annak megvalósítása. A közvetítők lehetnek a koalíciók passzív megbízottai vagy aktív delegátusai. Ugyanez mondható a kockázati tényezők szerepének csökkentésére és a védő tényezők felerősítésére.szexuálpszichológiai szempontból (In: M. de konkretizálásra szorul.s így csökkenjen az irántuk megnyilvánuló kereslet. Ilyen szerepre természetesen nem mindenki alkalmas. előfordul. menekülnek a családból. A házastársak közötti intim kapcsolatokban igen magas a kölcsönös megértés normatív szintje. de „jobb későn. s ezek közül a multidiszciplináris modellt tekinti legjobbnak. A Bevezetés helyesen állapítja meg. Az egyik a családtagok közötti (alkalmi vagy tartós) koalíció. hogy az ország komoly problémájává vált illegális drogfogyasztás és drogfüggőség „összefügg egyéni és közösségi. Szilágyi V. hogy feltárja és megvalósítsa vágyait. de lehet egyensúly-teremtő jellegű is. de a megelőzés szempontjából elsősorban mégis a kiváltó okokat kell felmérni és lehetőség szerint megszüntetni. jó esetben már félszavakból is értik egymást. hátterükben azonban növekvő feszültség keletkezik. old. 2001). A túl erős koalíciók látszólagos stabilitást teremtenek. ill. amelyeket a program igen vázlatosan tárgyal. lelki és szociális problémákkal”. kielégítse szükségleteit” (mármint az egészséges vágyakat és szükségleteket).

H. el akarván titkolni önbizalomhiányát. Ezt azonban egyedül a korszerű és átfogó szexuális nevelés intézményes bevezetésével lehetne biztosítani. Wynne viszont a „disszociációk cseréjét” tartja döntőnek (ami kb. A klasszikus védekezési mechanizmusok részei a pszichoszociális védekezési formáknak. Mindezt néhány szemléletes példa. amiről azonban egyetlen szó sem esik ebben a drogstratégiában. Pedig a WHO meghatározása szerint az egészségfejlesztés folyamatában döntő fontosságú az életkornak megfelelő vágyak és szükségletek kielégítése.E.: Patient Familie (1970. A cél: megszabadulni a belső konfliktus elviselhetetlen nyomásától. ha az eredeti. hogy vannak pszichológiai. Köztudott. Igen termékenynek tartja D. s ugyanúgy protektív tényezők is. aki a „negatív én” vagy a „gyengébb fél” szerepét játssza. amikor egy férfi. ha a fiatalok megfelelő felkészítés alapján lehetőséget (és biztatást is) kapnak ilyen kapcsolatok létesítésére. A drogok iránti igény ugyanis a magányosságból. 258 p. Richter szerint a házastársi szerepek többnyire a védekezést szolgálják. családi és egyéb kockázati faktorok. Ezt követően a családterápia fogalmát és megszervezését mutatja be. s ezen belül főleg az egészséges pszichoszexuális fejlődést. a paranoid és a hisztérikus család. amire nem lenne szükség. a szexuális és párkapcsolati készségek fejlesztése és az intimkapcsolatok gyakorlása. Az elsőnek jelszava a „szanatórium”. a másodiké az „erőd”. A védekező szerepeket Richter az alábbi típusokra tagolja: 234 . Jackson „családi homeosztázis” elméletét és a Palo Alto-i iskola másik képviselőjének. Minden jel arra mutat. bele viszik azokat a kapcsolatukba és a partnert pótlékként. szerkezetéről és terápiájáról” szól. pszichoszociális. Richter. mint a szülőkről való érzelmi leválás. ami valóban hatékonyabb lehetne.kontra frigiditás” jelszóval jellemezhető neurózis. Weakland-nek „double bind” hipotézisét.) A családról mint „páciensről” szóló könyv alcíme szerint „a házasság és család konfliktusainak keletkezéséről. esetelemzés révén is megvilágítja. az érzelmi és szexuális kielégületlenségből. túlkompenzálás folytán feleségül vesz egy frigid nőt. (A könyv francia kiadásának címe: A család pszichoanalízise. hogy szembenéznének egyéni problémáikkal.Tény. A házastársak ugyanis ahelyett. az intimkapcsolat hiányából adódik. 12.) Richter a családi neurózisok két fő típusát különbözteti meg: a tüneti és a karakterneurózisokat. Holott az érzelmi nevelés feltételezi a személyiség egészséges fejlődését. mint a negatív információkkal történő elrettentés. a szerelmi és szexuális kapcsolatoknak milyen jelentős személyiségfejlesztő hatásuk lehet. A droghasználat tehát pótcselekvés. a harmadiké pedig a „színház”. Ebből nem kellene kihagynunk a tizenévesek olyan érzelmi és szexuális szükségleteit. hogy épp ezzel lehetne a drogproblémát leggyorsabban és leghatékonyabban megoldani. Azonban az érzelmi nevelést a program a döntéshozatali és érdekérvényesítő képesség fejlesztésére szűkíti le. Az előbbiek közé tartozik például az „impotencia . Az intézményes megelőzésnek ezt kellene elősegíteni. A prevenció módszerei között szintén igen vázlatosan említenek öt lehetséges megközelítést. hogy a szerelemnek. A német szerző pszichoanalitikus szemlélettel elemzi a családi konfliktusokat. köztük az érzelmi nevelést. vagy saját énjük narcisztikus meghosszabbításaként manipulálják. különös tekintettel arra. A családi karakterneurózisok három fő típusa Richter szerint: a szorongásos. hogy többen az identitásért folytatott harcot (Identity-struggle) tekintik az interakciók alapelvének (Erikson nyomán). ugyanakkor figyelembe veszi azok összefüggését a társadalmi változásokkal is. Rowohlt. valós igények kielégülnének. hogy milyen családot lehet pszichoterápiában részesíteni és milyen családterapeuta alkalmas erre.H. Megemlíti. J. a projekció megfelelője).

A neurotikus karakterű családok elvesztik a kontrollt önmaguk felett. hogy nem a megvetett. agresszív jellem.) Mindezek a szerepek kezdetben normális alkotórészei a partnerkapcsolatnak. R.T. a hisztérikus család például „az egész világot színházzá alakítja”.és családterápiáról ez a könyv adott először átfogó képet magyar nyelven (köszönhetően a Magyar Pszichiátriai Társaságnak). végül pedig az alternatív modelleket. A fejezetek struktúrája igen logikus: először mindig az elméleti alapokról van szó. Fredman: Strukturális technikák a pár. Úgy tűnik. Az én-ideál szerepe: amikor azt várja partnerétől.) A modern pár. csak bizonyos határon túl válnak abnormálissá. A klasszikus elhárító mechanizmusok mindig részei a konstellációnak. ezért ragaszkodnak egymáshoz. ám ezzel együtt meg kell kapnia azokat a büntetéseket is. M. csak valamiért ez neki nem sikerül. majd az alkalmazásról és végül a téma szakirodalmáról. hogy a másik annál egészségesebbnek tarthassa magát.P. s legalább kétgenerációs családot feltételez. a szerzők számára ez nem volt kiemelt szempont. hogy a két-. amelyet egy-két példán is bemutatnak. valamint az. ők a család. a szexuálpszichológia szempontjából tehát a családi viszonyok is alapvetően fontosak. hogy saját gyengeségét túlkompenzálja. A helyettesítő (pótlék) szerep: amikor egyikük tudattalanul arra kényszeríti a másikat. hogy olyan legyen. hogy mindenben utánozza őt. A könyv 59 érdekes módszert ismertet hét fejezetben. Bár tény. Az utánzó szerep: amikor egyikük tökéletesnek tartja magát és megköveteli a másiktól. minden egyéb mellékes neki. (Rendszerint paranoid. sajátos. hogy az támogassa őt külső konfliktusaiban. Így kényelmes pótkielégüléshez jut és mentesül a bűntudattól. Aszimmetrikus kapcsolatban az egyik fél „kézben tartja” a másikat és rákényszerít egy kompenzációs szerepet. De ilyenkor is mindkettőnek szüksége van a másikra. amilyen ő szeretne lenni. 13. tehát házasságterápiás célokra csak közvetve és több-kevesebb módosítással használhatók. Sherman. amelyek közül az első a „technikák fejlődését és alkalmazását” vázolja.és családterápiában (1989. 3. 200 p.. A házasság tüneti neurózisának fő ismertetőjegye: valamelyik tagját megbetegíti. a strukturális lépéseket. neurotizálódik. erősnek és aktívnak érezheti magát. hogy a család „kollektív énje” egy megoldatlan konfliktus hatására átalakul. hanem a gyengébb fél szerepét kell a partnernek átvennie. 5. hogy az vegye fel egy olyan személy szerepét. a szociometrikus technikákat. torz normarendszert épít ki. vagy többgenerációs családban is férfiak és nők viszonyáról és nemi szerepviselkedéséről van szó. elsősorban mégis a családot alapító házastársak egymáshoz való viszonyának problémái érdekelhetnek. akivel korábban (gyermekkorában) konfliktusa volt. A negatív én szerepe: ez lehet bűnbak-szerep. kifejezetten párterápiás. hogy a nemiség mennyiben befolyásolja a családtagok viselkedését. különben szorong. amikor a partnernek olyan veszélyes törekvéseket kell megvalósítania. A karakterneurózis jellemzője. A szövetséges szerepe: amikor az egyik főleg azt várja a másiktól. ez lehetővé teszi. mint kiscsoport dinamikáját és 235 . (A kapcsolat szado-mazochista jellegű. majd a viselkedési feladatokat és a paradox módszereket. kölcsönösen függnek egymástól (ko-dependencia). Ezután narcisztikusan azonosul partnerével és a szerelem által akar tökéletessé válni.1. aki mellett a másikuk nagynak. aztán az eljárásról. a továbbiak pedig a fantázia és képzeleti anyag felhasználását. amelyeket a másik helytelenít és elfojt magában. 4. 2. amelyekkel önmagát sújtaná. de erős kohézióban marad.) De az is lehet. Gyakorlatilag csaknem minden bemutatott módszer családterápiás jellegű. & N.

Egy másik feladatban a párnak közösen kell megterveznie egy vendéglátást. A második rész a kezelés általános elveit. Szerkezetileg a könyv négy részből és 17 rövid fejezetből áll. a kezelés teendőit és módszereit stb. másika a „figyelő” szerepét játssza egy adott ideig. 178 p.hazánkban még az ilyen visszaélések előfordulási arányairól sincsenek megbízható adatok. Az első rész olyan általános problémákkal foglalkozik. ami elsősorban A. Frankl nevéhez fűződik. 2001/2-3. s ezzel funkciójának megváltoztatása. hogy milyen feltételekkel kötnének újra házasságot. Ez egyfajta viselkedésterápia. rövid. családi jellegzetességek. Az Előszóból kiderül. Animula.és hosszútávú hatások.ahogyan erre egy lábjegyzet utal . a vizsgálati és terápiás intézmények megszervezését. Leginkább a viselkedési feladatokról és a paradox módszerekről szóló fejezetekben találhatunk figyelemre méltó eljárásokat. Ugyanis . Széchey Orsolya (szerk. vagy születésnapi ünnepséget. Részben ide tartozik az „átértelmezés” kognitív technikája: az alapjában negatív viselkedés mögötti pozitív tényezők tudatosítása és hangsúlyozása. s végül esettanulmányokat is közöl. Adler és V. amelyben a partnerek egyike a „beszélő”. játékszabályok és vitapont kártyák segítségével arról kell alkudozni. milyen „csereüzletet”. ezen belül a neveléssel. Különös hangsúlyt kap a megelőzés. hogy próbálja a tünetét tudatosan és erőteljesen előidézni. Szexol. szerződést kötnének. így ugyanis kontrollt szerezhet fölötte. féltékenységi hajlam stb.ennek módosíthatóságát elemezték. kezelni és/vagy megelőzni a családon belüli szexuális visszaéléseket. ez javítja az önérzetét. az önsegítő csoportokkal és egyéb segítő hálózatokkal foglalkozik. mint a szexuális visszaélések előfordulására hajlamosító rizikótényezők. A negyedik rész a megelőzéssel. aztán szerepet cserélnek. A „paradox intenció” lényege: arra biztatni a neurotikus pácienst. ami persze nemcsak neurotikus tünetek kezelésére alkalmas. részben lábjegyzetek formájában. Bevezetés helyett „a könyv szándékáról és tartalmáról” tájékoztat a névtelen angol szerkesztő. 14. sz. pozitív választási lehetőségek felkínálásával stb. a harmadik pedig annak részleteit veszi sorra Ezek a fejezetek vázolják a szakemberek és a családi hálózat viszonyait. Számunkra mégis meghökkentőek és ráébresztenek. így korántsem újszerűek. mennyire el vagyunk maradva az incesztuózus viszonyok feltárása és leküzdése terén.) A párterápia szempontjából is érdekes a paradoxonok terápiás célú alkalmazása. s egy idő múlva mégis dönt. amelyek három téma köré csoportosulnak: hogyan lehet felismerni. majd áttekintést ad a könyv lényeges mondanivalóiról. De ilyen paradox technika pl. „közös Rorschach” vizsgálatra.) A könyv angol eredetijét a londoni Tavistock klinika adta ki. 16 angol szakember közreműködésével.): Szexuális gyermekbántalmazás a családban (2001. Megállapításaik tehát már jó 20 évesek. A „paradox levél” pedig a nem kooperáló kliens számára pozitívumként tünteti fel az ellenállást (amivel elérheti kooperációját). megjátszására (mert akkor spontánul már nem megy).) (In: M. a felszólítás a tünet színlelésére. részben pedig a Függelékben. vagy a döntésképtelenség előírása: ha úgysem tud dönteni. amelyben különböző játékok. ill.) kompenzálására is. De ilyen a strukturált kommunikációs tréning is. mennyire tudnak együttműködni és ki a domináns a kapcsolatban. Ilyen például a „házassági szerződés-játék”. hanem párkapcsolati problémák (pl. A magyar olvasók tájékoztatását a hazai nézetek és jogszabályok részletes ismertetése segíti. s eközben kiderül. a tünet új logikai kategóriába helyezése. hogy a kötet írásai a CIBA Alapítvány kutatócsoportjának munkái. mintegy túlzásba vinni. Aminek tanulságait aztán a terapeutával megbeszélik. amiben döntő szerepet játszhat az iskolai (és otthoni) szexuális nevelés. egy nagyobb pénzösszeg elköltését stb. (Ez hasonlít az ún.. mert 236 . Szemle. A csoport 1981 és 1984 között dolgozott ezen a témán.

hosszú távú kapcsolat” (17. (15. hogy az hatékonyabb lenne. amikor a különböző szakmai szervezetek eltérő közbelépése más-más eredményekhez vezetett. mert az általuk felismert összefüggéseket az újabb szakirodalom se meg nem cáfolta. a másik szerző pszichoanalitikus. old. E. mondván. de ez viszonylag ritka. Bemutatják például a szadizmus különböző megjelenési formáit és a szadomazochizmus pszichodinamikai elméletét. Problémát jelenthet. mert az érintettek gondosan eltitkolják. hogy nem a kéjvágy váltja ki a rombolást.. ha maguk a gyermekek többet tudnának a szexuális visszaélésekről és annak elhárításáról. s ez agresszív feszültségeket halmoz fel benne. old.) Amerikai adatok szerint a nők 19%-a és a férfiak 9%-a számolt be gyermekkorában átélt szexuális traumákról. Zerstörung (2000. . az anyáról való leválás sikertelensége. pedagógus stb. hogy a bűnelkövetők két csoportba sorolhatók: a perverz elhárító mechanizmussal. vagy öngyilkosságokban is megnyilvánulhat. A szexuális visszaélések túlnyomó többsége nem derül ki. az anya elutasító. amelyeket a könyv részletesen ismertet. Ennek biztosítására pedig elsősorban a pedagógusokat kellene felkészíteni. amelyek hajlamosítanak az incesztusra. Szadizmus helyett ma már inkább „destruktív szexuális erőszakról” beszélnek.) A tisztázást nehezíti. Schorsch. kéj. old. félve a büntetéstől. A kötet második és harmadik része a büntető beavatkozások helyett elsődlegesen szociális. 317 p. E. Az első két fejezet „A társadalom és a kirekesztettek”. hogy az ilyen gyilkosságok a destruktív pszichodinamika következményei.) szerepét mutatja be. Sok múlik azon. s erre meg kell őt tanítani. Schorsch professzor a hamburgi egyetem szexológiai intézetének vezetője volt. se tovább nem fejlesztette. hogy bizonyos csoportok nem tartják károsnak. rombolás című könyv egyik szerzője. Ezzel kapcsolatban nagyon tanulságosnak tűnik a könyv végén bemutatott négy eset. Végül pedig. ha „a szeretetet kifejező viselkedés szexuálisan ingerlő vagy kihasználó viselkedésbe csap át”. és a borderline lelki alkattal rendelkezőkre. s a károsodások arányát hiba lenne alábecsülni. szociális munkás. (12.) elég fogékonyak-e bizonyos testi vagy viselkedésbeli jelekre. Kétségkívül előfordulhat. amely súlyos betegségekben. fő következtetése. A szerző szerint egyértelműen abuzivnak tekinthető.„hivatalosan nem gyűjtik az ilyen esetek adatait”. A szerzők figyelme három „komplexumra” irányult: le akarták küzdeni a szexuális színezetű gyilkosságok szociálpszichológiai magyarázatával szembeni ellenállást.N. Becker: Angst. ha egy barátságos felnőtt szexuális érdeklődést tanusít a gyermek iránt. 237 . hogy nem könnyű különbséget tenni a szerető-gyengéd és a szexuálisan abuziv viselkedésformák között. hogy könyvük új kiadása változatlanul aktuális. hogy a szakemberek (orvos. A 15. segítő és terápiás beavatkozásokat javasol és ezek megszervezését körvonalazza. hogy a gyermeknek is joga van a szexhez. A szerzők 16 „kéjgyilkosságot elemeznek könyvükben. Igen szemléletesen mutatja be azokat a családi jellegzetességeket is. fejezet a szakemberek (orvos. hogy „nem mindenkire hat károsan egy másik generációból származó személlyel való. nevelési tanácsadó stb.). nem empatikus viselkedése következtében. be akarták bizonyítani. hanem a destruktív agresszivitás „szexualizálódik”. A legfontosabb tudnivalókat és javaslatokat a kötet végén 34 pontban foglalják össze. valamint „A szadizmus általános szempontjai” címmel elméleti bevezetőt ad az esettanulmányokhoz. Ehhez később újabb lelki katasztrófák társulnak. a könyv Utószavában azt írja. Lust. pedagógus. A patologikus személyiségfejlődés oka Becker szerint a 2-3 éves kori szeparációs folyamat. A szerzők megelőzéssel kapcsolatos. mert felismerték. amelyeket az egyén nem tud feldolgozni.) A Szorongás. Psychosozial V. 15.

hogy még nincsenek ilyen súlyos esetekre kidolgozott terápiás eljárások.: A szexuális élet és a nemi identitás zavarai (In: A lélek betegségei. A második csoport: a szadizmus. forenzikus intézmények. a gyógyszerhatások között pedig a pszichotrop drogokat és a kábítószereket. hogy a nemi identitáshoz is kapcsolódhatnak zavarok. például gyermekek. a kényszerbetegségekkel vagy az előítéletekkel stb. mert „ez az a kontextus. Pszichopatológia. 90 oldal terjedelmű. A harmadik: elméleti következtetések. amihez két diszfunkció kapcsolódhat: a hipoaktív szexuális vágy és/vagy a szexuális averzió. Az utóbbi csak a nők néhány százalékára jellemző. amely a terápiás rendeléseken a leggyakrabban előfordul”. bár a könyv többi része sem nélkülözi a szexuálpszichológiai vonatkozásokat. vagy az antiandrogén gyógyszerekkel való kezelés. A zavar lehetséges okaként Comer először a biológiaiakat említi. amelyeket két nagy csoportra oszt: a szexuális diszfunkciókra és az ún. mint az operatív kasztráció.) Comer kiindulópontja szerint a humán szexuális reagálás Masters és Johnson által megállapított négy szakaszából az első háromban jelentkezhet zavar. A kezelhetőséget ezért csak egyénenként és a körülményektől függően lehet elbírálni.) A könyv a harmadik angol nyelvű kiadás (1998) után jelent meg magyarul. A pszichoterápiás próbálkozások két irányúak: vagy a viselkedésterápiás módszereket (például averziós technikákat) alkalmazzák. A Szorongás és hangulatzavarok című rész öt fejezete a fóbiáktól az öngyilkosságig tárgyalja a különböző hangulat-zavarokat. hanem a vágy szakaszának nevezi. 16. 2000. például a transszexualizmus. Ez utóbbiaknak komoly akadálya. mint impulzív reakció. A legelsőt nem a felizgulás. s az elítélt gyilkosok kezelése a klasszikus modell szerint megoldhatatlan és komoly veszélyekkel jár. nincsenek ezek kezelésére megfelelő. Az utolsó fejezetben a tettes beszámíthatóságának megítéléséről. parafiliákra. vagy „Menekülés a mágikus fantáziákba” stb. tanácsadással és szexuálterápiával foglalkozók számára is nagyon tanulságos. tehát viszonylag bőségesen tárgyalja a szexuális viselkedés zavarait. és a terápiás lehetőségekről tájékoztatnak. a sztereotaktikus agyműtétek.J. Osiris K. a krónikus betegségeket. negatív érzelmekkel. Bár a könyv elsősorban nyilván a kriminálpszichológusok érdeklődésére tarthat számot. S végül a negyedik: speciális áldozatválasztás. De megemlíti. A szexuálpatológiai fejezet kb. így a különböző hormonok szintjét. idősebb nők vagy prostituáltak megölése. Ez utóbbit a szakemberek jelentős része tagadja.A forenzikus esettörténeteket és magyarázataikat négy szempont szerint csoportosítják. fontos szexológiai vonatkozásai és meglepő esetelemzései miatt a neveléssel. (426. Ezen belül ilyen alcímeket találunk: „A gyermek megölése önmagában”. A lélek és a test betegségei című részben egyebek mellett külön fejezet foglalkozik a szexuális élet és a nemi identitás zavaraival. Comer. valamint a diagnosztikáról van szó. mint szexuális deviáció. vagy csak olyan. old. Szexuálpszichológiai szempontból ez a fejezet a legérdekesebb. szomatikus beavatkozásokra szűkíti le. a nőknél 20-30%-ban fordul elő. például a partnerrel kapcsolatos. Első részében (A pszichopatológia a tudományban és a klinikai gyakorlatban) e szaktudomány történetéről és az abnormalitás pszichológiai. vagy pedig az analitikus terápiákat. R. Az első a szadizmus. biológiai és szociokulturális modelljeiről. Az előbbi a férfiaknál 15%-ban. A diszfunkciók ismertetése a heteroszexualitásra korlátozódik. De ez már a pszichológiai és szociokulturális okokkal is összefügg. 238 . amelyek átmeneti kedvező hatása tartós használat esetén negatívba fordul. „A nőies megölése önmagában”.

majd egy oldalon bemutatja a szexuális viselkedés életkoronkénti mintázatát. Haeberle. A könyvnek ez a fejezete mindenképpen alapvető olvasmánynak számít. 2004. Brunner/Masel 239 . . Előfordulási arányairól csak A. s mindegyiket egy-egy eset rövid leírásával illusztrálja. a biszexuálisok ugyanis jóval többen vannak.): Bisexualitäten. a szexuális tanácsadással és terápiával foglalkozni kívánók számára. s néhány aktuális hírhez kapcsolódó kérdés felvetésével zárul. a férfiaknak pedig kb.: Alapismeretek a szexuálterápiáról. A férfiak másik orgazmuszavara a gátolt. az exhibicionizmusra. Ajánlott irodalom Comer. Animula & M.: The New Sex Therapy. R. amely „áttanulással” megszüntethető.: Die neue Eifersucht. A parafiliák. a frottőrizmusra.A szexuális izgalom második szakaszát nem platófázisnak. általában a parafiliáról is azt állapítja meg.k. de valószínűleg ma sem több a férfiak 5-6%-ánál és a nők 3-4%-ánál.” (436. A könyv ezután a szexuálterápia módszereit tekinti át. Kinsey 1950 körüli adatait említi. A nők 20-30%-ánál viszont gyakori az orgazmuszavar.S. Az orgazmus-fázis zavarai közt felsorolja a korai orgazmust illetve ejakulációt. amit megnehezítenek vagy lehetetlenné tesznek. A diszpareunia jelentése: fájdalmas közösülés. Ezek a nőknek kb. s egy mellékletben a nemi szerepek „mítoszairól” is. s nyolc pontban összegzi ezek szakaszait. 1986. de hangsúlyozza. A korai magömlés elsősorban a fiatal férfiakat érinti. az ún. s a kizárólag organikus okok elég ritkák. Hátterében majdnem mindig testi okok állnak. 1994. a szadizmusra és mazochizmusra. ami szerencsére csak 1-3%-ban fordul elő. férfi és női orgazmuszavart. de semmiféle terápiás beavatkozást nem tart szükségesnek. Haeberle. 10%-át érintik szerinte. (Legalábbis ennyi a kizárólag homoszexuális beállítottságúak aránya. E.R. (szerk. H. hanem készenléti szakasznak nevezi. kondicionált reagálás. old. Természetesen nem szerepel a parafiliák között a homoszexualitás. Comer itt is megkülönbözteti a lehetséges biológiai és egyéb okokat.) A fejezet az ismeretanyag rövid összefoglalásával. Jelentkezhet férfiaknál is. régebbi nevükön a perverziók (vagy „nemi eltévelyedések”) rövid bemutatása hét formájukra tér ki: a transzvesztizmusra. amelyeken a nőgyógyász tud változtatni. hogy ezek összefonódnak. Magánéleti kultúra Alapitv. Gindorf (Hg. a pedofiliára. s ez egészen az anorgazmiáig. Kaplan. E. hogy nem feltétlenül tekintendők betegségeknek.: A lélek betegségei. Az előbbi többnyire tanult. Szilágyi V. A vele járó pszichofiziológiai változásokat néhány rajzos ábra jelzi.C. amelyről külön melléklet szól. Fontos viszont tudni.): Szexológiai dokumentumok. elégtelen vagy megkésett orgazmus (és magömlés). de inkább a nőkre jellemző (1015%-ban). Fischer V. aztán a fázis zavaraként a vérbőség hiányából adódó nedvesedési illetve erekciózavarokat említi. 2040%-át. (Sőt. a voyeurizmusra. Pszichopatológia. Külön szól a problémaközpontú módszerekről. Heyne V. 2004. 1974. ami ugyan ma már vitatható. Osiris K. a szexuálterápia új irányzatairól.J.J. E. akik még nem tanulták meg a késleltetést. 2000. hogy „a kizárólag klitorális orgazmusra hagyatkozó nők is teljes mértékben normálisnak és egészségesnek tekinthetők.) A „szexuális fájdalmi zavarként” ismert diszfunkciók: a vaginizmus és a diszpareunia általában a közösüléshez kapcsolódnak. Alapitv.) Az ilyen beállítottság okait Comer nem tartja teljesen tisztázottnak. Borneman. vagyis az orgazmus elmaradásáig terjedhet.L.

Stright and in Between. Oxford Univ. & N. 2001. 1988. Guilford Ellenőrző kérdések 1. 3.P. 4. 7. The Sexology of Erotic Orientation. Carey: Sexual Dysfunction. 2.Money. 6. 2.ed. J. 5. Pr. Wincze.P. 9. Melyek a szexuálterápia főbb megközelítési módjai és irányai? 240 . Milyen összefüggés van a szexuális egészség és a szexuális jogaink között? Milyen tárgyai és irányai lehetnek a szexuális orientációnak? Mitől lehet problematikus egy szexuális viselkedés? Melyek a főbb szexuális funkciózavarok a férfiaknál és a nőknél? Hogyan függnek össze a szexuális és egyéb addikciók? Személyiségzavar-e a féltékenység és milyen okai vannak? Mi a különbség a pedofilia és az incesztus között? Milyen hatása lehet a „szexuális szolgáltatásnak” a prostituáltra és ügyfelére? Hogyan lehet felismerni a pszichoszexuális fejlődés zavarait? 10.: Gay. 8. J.

: An Anatomy of Jealousy. Harper & Row Archer. 2002. The fulfillment of female sexuality. Sex.M. 193 p. Dorsey Press. A therapist Guide 1980..B.W.). 623 p. 1990.. Aresin. Russell Bernard. Hogrefe V. How to Fight Fair in Love and Marriage. M. K. J. Longman Groups. 265 p.. & W. 1980. .: Remarriage: A Study of Marriage.. Annon. Brooks/Cole Baucom. (ed. 2000. Harper & Row. E. 1971. Bell. J.H. (Ed. M. Bernard.): Feminine Personality and Conflict. Tankönyvk. 1974/3.: Der Kinsey Institut Report über sexuelle Orientierung und Partnerwahl.Szakirodalom Allport. Bancroft. 1987 (2. Wiley. L. Marrow Bagdy E. Amelang. Epstein: Cognitive-Behavioral Marital Therapy.: Emberi játszmák.Cseh-Szombathy L. Lloyd: Sex and Gender. The Free Press.H. (szerk. G. 1980. Bierhoff (Hg.. Bach.Y. 1984. 1972.: The Sex Game: Communication Between the Sexes. Gondolat K. Bertelsman Beecher. Berne. Bell. Behav.. N. J.W.. Arch. Osiris K. Barbach. G. Athanasiou. E. Levine: Shared Intimacies. (szerk. I-II. J. 593 p.: Családi szocializáció és személyiségzavarok. Wyden: The Intimate Enemy. 1971. Gondolat. L. Routledge. R.. F.: Women Discover Orgasm.: A személyiség alakulása. Sarkin: Premarital Sexual Behavior and Postmarital Adjustment. 241 . . 599 p. J. . & P. Berne. D. 1977.: The Future of Marriage.R.N. Souvenir Press. 227 p. J. L. R.: Marriage and Family Interaction. .): Sex and Behavior.): A deviáns viselkedés szociológiája. M. Starke: Lexikon der Erotik.. Gondolat K. 442 p.ed. Doubleday. 1980. et al. Penguin Books. 1998. & L. 1976. Barbach. M. 1965. 237 p. 367 p.: Human Sexuality and its Problems. Bereczkei Tamás: A génektől a kultúráig. Bagdy E. Brunner/Mazel Beach. L.Buda B.): Partnerwahl und Partnerschaft.: The Psychology of Interpersonal Behavior. 1991. 1969. J.: For yourself.A. Bernard. 1973. 312 p.H. Ahrens . 1991.K.J. Gondolat K. Penguin Books Argyle. (Tanulmánygyűjtemény) Andorka R. 384 p. 1967. 253 p. Argyle.: Szex a szerelemben. Animula K. Barbach. 1970. 531 p. 1992. A. 1982. 1975. Knaur V. Signet Bardwick.: Behavioral Treatment of Sexual Problems.: The Social Psychology of Everyday Life.P. 1996.): Párkapcsolatok dinamikája.. 1974.

I. 406 p. Mental Encyclopedia. Buda B. 4. Bloch. 340 p.K. O.M. Fischer V. 1986. 1994. 1939. Van Nostrand Burgess.: The evolution of desire: Strategies of human mating. Bullough. . F. Cottrell: Predicting Success or Failure in Marriage. T.. 1997. 1971. 406 p. & P. Overbeck (Hg.W..I. 1994. & J. V. E. Buda B.. Lffont. Gondolat.: Les sexologues.: The Family. Peters: Macht und Liebe. 352 p.A.R. .L. S. E.K.L. Garland Publ. Basic Books Buss.S. Brauer.L.): Sexueller Missbrauch.. & B. D. Bullough.): Persönliche Beziehungen in Kindheit. Bruno. Ego School Bt.): Divorce and After.: Empátia. 1994. Volk V.. 1967. Broderick.: Die Neue Eifersucht. Böszörményi-Nagy. An Encyclopedia. 131 p. Myths and realities. B. . Böttcher. R.Cseh-Szombathy L. E. 1. 1970.: Sexual attitudes.Szilágyi V. Sex & Society.Telkes J. E.Szilágyi V. MAPET. 1996. D. .: Psychosexuelle Grundlagen der Entwicklung.B. I. F. Animula.. 1971. C. Bohannan. Buda B. 242 . Leske V.R..ed. Brocher.J.G.: Reifungsphasen der Kindheit. Heyne V. 370 p. Sch. Univ..: The Family. Rowohlt Broderick. Brunner-Mazel. 408 p. 1971. 191 p. 358 p. Borneman.M.L. kiad. 1994. A.: Cross-cultural perspectives on human sexuality.: ESZO.. 1988.A. Caron. el al. 7. 1991. 1995. A partnerkapcsolatok pszichológiája. V. Pocket Books.. 262 p. Blood.): Contemporary Theories About the Family.: Szexualitás és párkapcsolat a felnőttkorban. A history of sex research. Dante K.: A szexualitás lélektana. Bernard: The Individual. Végeken Al. Basic Books Bullough. H. és Jogi K.L. Free Press Bognár G.: Szexuális viselkedés. Buda B. 422 p.: Love Match and Arranged Marriage. Tanulmányok.: Jugendsexualität und preventiv Medizin. 1970. Free Press Buss. Erwachsenensein und Alter. Jugend u.. Doubleday. 1979. . 1993.: Korunk nemi élete. 4. 1993. E.B. Spark: Invisible Loyalties. Vince K. Buda B.. . Borneman.: A válás lélektana.O.J. 381 p. 1984. 2.): Alkohol és szexualitás. Wiley. (Eds. kiad. 144 p. Tank. & B. 120 p..): Human Sexuality. 1903. K. Allyn & Bacon Carter. 2002. Psychosozial V.. From Traditional to Companionship.Biener. et al. C.: Veszélyes szenvedély. Lippincott Burr. minD Kft. 1973. 240 p. (Hg. 1969. P.und Jugendsexualität. Brecher. (Ed.. Amherst Burgess. V. 359 p.W. 1979. Brähler. kiad.: Kinder.B. (eds. 1986. Közg. W. a beleélés lélektana. Buda B. Johns Hopkins Pr.: Párválasztás.: Science in the bedroom. (Szerk. 1988. E. 86 p. 1989. 1981. 1998.

Norton Eschenbach.: Intimate Relations. Hesse: Szexológia. Comfort.: Fejlődéslélektan. 2000. J. Csányi V. Cseh-Szombathy L. S. 1980. Dickinson. Csikszentmihályi M. DeMartino.: A szociálpszichológia vázlata. Dietz. Children and the New Families. Ellis.. 171 p. 2001.: Le mariage dans les civilisations anciennes. 1995. Clulow.Sz.. Csepeli Gy. Gondolat.J.): Sexual Behavior and Personality Characteristics. 243 . Michel. 228 p. 1997. Guilford Pr. 2-3. 1983. Grossfamilie. Davis. (Ed. Comer. 1906. Youth and Crisis. 1896-1930 (5 kötet) Erikson.L.. J. Gondolat. 1974. Pszichopatológia. Brunner-Routledge. H.: A Thousand Marriages. Osiris K. Dannhauer.: Marital Breakdown. 399 p.: Studies in the Psychology of Sex. 2003. Klett V. 273 p. Williams & Wilkins Diamond. M. 1975.Szemle. Macmillan.: Miért élvezet a szex? Az emberi szexualitás evolúciója.: Folyam az Édenkertből. 1990/4. 814 p. R. M. H. et al. (Ed. Ch.): Wohngruppe. 1985. 200 p.M. Doucet-Bon.eine Herausforderung. Kommune.J.: FLOW.. H. 1973. M. Dreikurs. et al. (Ed. 1989. 1997.): Phenomenology and Treatment of Psychosexual Disorders. 1969.: Die Gattenwahl beim Menschen.: Geschlecht und Persönlichkeit. K.H.: Die Ehe .: A humánetológus nézőpontjából. 222 p. 2001.. Kulturtrade K. Grove Pr. Berlin Elliott. R. Cseh-Szombathy L.): Masculine/Feminine or Human? An Overview of the Sociology of Sex Roles. 136 p. Desch V. K.): Hat die Familie noch eine Zukunft? 1971. 172 p. Csányi Vilmos: Evolúciós rendszerek. (Hg.. 225 p. Gondolat. Eysenck..): More Joy of Sex. K. 1987. Rowohlt. Ellis.: Vonzalmak és kapcsolatok. 178 p. 366 p.. Gondolat K. Strober (eds.: A házastársi konfliktusok szociológiája. (ed. R. Kulturtrade K. Múzsák K. Penguin Books. Dominian. 1968. H. 1974.G. 1978. Cole. S. P. 332 p. R. Spectrum Publ Feil. 242 p.: Zu Fragen der Pornographie-Wirkung.M.V. W. sz. J. . BPS-Report Fann. Würtzburg.: A lélek betegségei. Simon & Schuster.: Sexualität und Persönlichkeit. Kozmosz K.. 1966. Dawkins.. 1988.S. 1975. 275 p. 188 p. 1931.: Identity. 453 p. 1985.Chafetz. A. 412 p. J. 1973. Dornbasch.: A változó család.. 457 p. 1976. Peacock. Csepeli Gy. 338 p. M.): Feminism. Akad. Ullstein. E. 1972. L. VEB Deutscher V.): Adult Attachment and Couple Psychotherapy. J. 153 p. Osiris K. Az áramlat. (Ed.E. (eds.

1990. Francoeur. 1976-1996.K. . Geiger.: Férfi és nő. Filum K.: Gesammelte Werke. Holistic K.H.): Frauen zwischen Autonomie und Gebundenheit. Feldman. 1981. J. Füst M.): Pszichológia. LittleBrown. 1994. Geer. 1947.. 171 p.. Háttér. S. 390 p. 150 p.: Prostitúció.. A. H.Y. E. Geréb Gy. Francoeur. 212 p. 226 p.. R.) Fischer. Aldine Gathorne. 1-17. Saunders. Goleman. 1980. (Hg.W. S. 159 p.. W. Sex. D.T. J. Giddens.B. H. 1979. Harper Gebhard. 140 p. 244 .. 216 p. Deuticke Freud. 446 p.. Forrai J. Akad K. Psychosozial V.Fehér L.): Comparative Perspectives on Marriage and the Family.J. A. Fromm. Ullstein V. Gower. P.R. R. (Ed. Ferenczi Sándor: Katasztrófák a nemi működés fejlődésében.): Handbuch der Jugendforschung.Forrai J. Aufl. J. (Ed. Marriage and Divorce. N.. Titk. 1998. 1999. 133 p. Birth and Abortion. et al. Freeman. 87 p. Goode. 1974. 1959. 1997. 1992. . .A.: Drei Abhandlungen zur Sexualtheorie. Univ.: Pregnancy. D. A. Emberkereskedelem. Prentice Hall.. Wirth (Hg. AIDS megelőzés. A tudás akarása. Cserépfalvi K. Atlantis K. P. Reinhardt. Biosocial dimensions. Lyon: Cohabitation Without Marriage. Simon: Sexual Conduct. 1994. Johnson: The Kinsey Data.. (1997. 1928. Bd. Freud.: After Divorce. Feireman. 479 p. & A. Understanding our sexual values and behaviors. M. VEB Deutscher V.H. Pantheon. 232 p. 1983. Felder. 1992. M. M.W. of Chicago Pr.): The future of Sexual Relations. Image Freeman.H.: Házassági krízisek. Cape Ltd. 1996. The Social Sources of Human Sexuality. 144 p.J. Foucault. tankönyve.: A szexuális élet pszichológiája. et al. Friedrich.: Die sexuelle Frage. 296 p. Animula. 1958. 1973. & C. J. 642 p..: Die Kunst des Liebens.: A szexualitás története.D.: Érzelmi intelligencia. Giddens. 1987. 1956. 464 p. S.M.K.H. 228 p. Osiris K. E. . 1905. Plenum Pr.: Szociológia.McCulloch: Human Sexual Behavior. 1969..: Sexuality in America.. J..: Szexuál-lélektani elmélkedések.T.: Szexuális felvilágosítás és nevelés. Nőképv. S.: The Female Orgasm. 1976. W. 1996. (eds.Hardy: Love.): Pedophilia.. O’Donohue (eds): Theories of Human Sexuality.F. (szerk.H. 1986. Gagnon. Springer V. 1995. Tankönyvk. Continuum Freud.: The Transformation of Intimacy. 1968.. T. 17.. 452 p. Szexuálpszichológiai tanulmányok. Basic Books Forel. 1955.R. Gebhard. Fromm. 1995. Helikon.

Simons (Eds.. Havas.): A szexuális élet enciklopédiája. W.: Research on Love: Does it Measure Up? J. 161-168. Himelhoch. & J.S. 286 p..R.. 1955. 262 p. R. 2. RKI-Hefte.J. Simon & Schuster Heiman. Harlow. Hendrick.: The Permissive Society.): Bisexualitäten.Goode. N.): Sexual Behavior in American Society. Kortárs. In: Les dernier jours de la monogamie. A look at erotic rites of swingers. H.Aufl. 607 p.: Féltékenység . Subrosa. 318 p. Firefly Books Gräfenberg. R. MTA Szoc. R.J. É. 2002. 1984. 170 p.F. 2003. 2000. Suomi: Nature of Love Simplified. (Hg. Haeberle.. Haeberle. A. . 469 p. Picador. 1985.. 294 p. Erfahrungen mit Pornografie. 1971. E.): Studies in the Sociology of Sex.. Strasbourg Bt. M. 224 p. 1974. 1970. K. J. G. Gottman. 2. Penguin B. 1972. 1962. Columbia Univ. 359 p.Rudas J. 2001.R. Magánéleti kultúra Alapítvány.: The Family.: le Rapport Havas. E. Ujságüzem. & S. 1987.: Die Sexualität des Menschen.Psych. 1965. 1970/10.: Félrelépők kézikönyve. Rowohlt. Gould. Meredith Co. Grimme. Politics of Human Fertility. . p. Prentice Hall Gordon. Hadas Miklós: A modern férfi születése.. szerző k. Norton. E.betegség? 1995. J. Vincze K. E. Hair.J.. Á.: Sex Therapy. Soc. deGruyter.J. 1950..J.Vajda M. No. C. 95 p. A Practical Guide. J. 1994..H.: What wild extasy: The rise and fall of the sexual revolution.M.. . 1970. Basic Books. Haeberle. 181 p. Hadas Miklós: Szex és forradalom.: The lifestyle. 227 p. Gindorf (Hg.n. 408 p. 200 p... Stoller: Intimate communications. 1971.: Family Development in Three Generations. (ed. .. 1986. (ed. 339 p. Heidenry. J. LoPiccolo: Becoming Orgasmic. J. sz. T. Helikon K.: Munkásfiatalok és egyetemisták szexualitása. Am. of Sexology.W. Fava (Ed.J. Erotics and the study of culture. G. 384-794. Hankiss Á. 1969. Hadfield..T. Fischer V. Tíz monológ. L.. J. of Pers. 1978.): Nuclear Family in Crisis.: Családforma és kommunizmus. 273 p. Hill. Silver: A boldog házasság hét titka. Henslin. Grád. 1990. J.p. 456 p. (ed. W. 356 p. 1985. Pr. Prentice Hall Heleszta S.J. Schenkman 245 .Growth Program for Women.: Kötéltánc. Psychologist.: Szexológiai dokumentumok.N. 2004. Greer. E.E.): Käufliche Träume.Int. Heller. 2000. Replika kör. A. W. J. 1997. Gunner. Cassel. 1988.: The Role of Urethra in Female Orgasm. Oxford Univ. 446 p. 1989/5.: Sexual Identity Conflict in Children and Adults. 1995/3 Haeberle. M. Harper & Row. Mercure de France Hawton.: Sex and Destiny. Int.): Sexology in Europe.S. . et al. Haraszti L.A.: Childhood and Adolescence.F. Green. Herdt.

. 160 p. (Hg. 116 p. J. Gondolat K. The Ronald Pr..: The New Sex Therapy. Hite.: The Hite Report. A. Knopf. 402 p. E. K. 246 . 318 p.C. 1973. N. Jung. (Hg. Kossuth K.: Die Erscheinungsformen des Eros.. H.. Kossuth K. Jagore. Jahrhundert. Brunner. L. 1974. I.: Man and Woman. SHL Hungary Kft.): Konfliktfeld Sexualität. 1985. 375 p. 1995.ed. In: Psychological Reflexions. Psych. 2002. 1995. Rütten u. V.): Social Psychiatry Jacobi.: A gyermeklét antropológiája. K. H.komolyan. (szerk. (Ed.): A szerelemről . 1973 (2.S. 1999. Schlösser (Hg.: The Hite report on the family.. (szerk. Klotter. 1981. 1981. H.: Bevezetés a queer-elméletbe. Kamarás I. 262 p. Kon. C. Loebing. A. A.): Könyv a házasságról. Leske V.Sz.: Frauenprobleme.G. M.. Eheprobleme.. Routledge Klein Sándor: Az intelligenciától a szerelemig.: Progressive resistance exercise in the functional restoration of the perineal muscle... Oslo Univ. 1981. Pr. (Hg. Kluge.: New directions in sex therapy. 1976.szexológia.ed. Kentler.: „Divorce” . Franklin (Magyarul: A nők szexuális életéről.: The Divorce Experience. Kinsey.: Hemmungen der Lust. 1953. 2000. Hite. 1962.: Sexual Behavior in the 1970’s.. et al.: Sexual Behavior in Human Male.A. Nova.Varga Cs. Enke V. 251 p. Obstet. 141 p.).): Psychoanalyse der Liebe. Princeton Univ.: The Family as Process and Institution.: Kultúra . H. & B. Kaplan. Umbach. 1997.: Sex Roles and Social Structure. Új Mandátum. 1974. H.. Am. et al. . Kerscher. Gynecol. 299 p. 1998. 1948/56 Kemény I. Könyvklub Hite.C. M. Sh. McGrave. Kegel.can and should it be prevented? 1984.S (Ed.): The Psychology of Sexual Diversity..G. Kinsey. M.. I. Höhfeld. Kirkpatrick. 367 p. Grove Pr. Hunt. Blackwell Hunt. 99-124 p. 133 p.): A szexuális élet szociológiája. 494 p.): Ehe . (Hg.Hill Ishizuka.: Sexual Behavior in the Human Female. 1968. Kleinplatz. 2000. Keyserling. 1927..: The Hite Report on Male Sexuality. A. Sh..heute und morgen. H. 1129 p. Neue Koncepte der Psychosexualtherapie. Growing up under patriarchy. Playboy Pr. 286 p.S. 1984. Y. Luchterhand V. Jung.: Comprehensive evaluation of disorders of sexual desire. Rascher V. Psychosozial V. és Jogi K. Saunders. Brunner/Masel Kaplan.): Liebesvorstellungen im 20. Howells.. Sh.H. Közg..Holter. 22 Beiträge. 1963. Am. in: Hudolin. C.. 1977. Pr. 1973. 1985. 1928. 240 p. 1972. Ch. Psychosozial V. Kaplan. 330 p. Animula. (szerk.: Gondolatok a szexualitásról és a szerelemről. Kaplan. 2. Hoehl.): Texte zur Sozio-Sexualität. Saunders. J. P. 1977. 1948. 330 p. C.). 2004. (ed.

(szerk.: Sexuality. R. 1958. treatment.): Sexual deviance: Theory. M. 1972. 1987. London. H. 272 p. B. J. J. Linczényi A. A. München. Osiris.H..: Szerelem. T-Twins Leslie. Grune & Stratton. 240 p. Th.: The G-Spot and Other Recent Discoveries. P. 1965. LoPiccolo. 400 p. 1981.: Marriage in a Changing World.: Predicting Adjustment in Marriage. (ed. 286 p. Snyder: Marriage.E.). B. 1974. McGraw-Hill. 191 p. 1977. 1977. et al. 167 p. Random House. Univ. P. 1967.: Die Familie der Gegenwart. Lauster.: A testet öltött nem.-D. K. 452 p. assessment.: Adolescence and Youth. Jackson: Ehe als Lernprozess. 286 p. Corgi Books Landis. 1971.: Az emberiség eredete.P. 1977. Lantz. 2002. Linnér.: Az ember és társadalmi környezete. & P. Macmillan Lorenz. Schwartz: Sexual Scripts. W. 543 p. 1975.E. 2000. Kossuth. M. 1994. M. Prentice-Hall.): Human Sexuality. 206 p.. Holt & Co. R.Koncz K. 461 p. 444 p. P. 1969. 310 p. é. 231 p.K. & O’Donohue. W. Guilford Leakey. Medicina K. 1951.R. Kozakievicz.): Nők és férfiak. Közg és Jogi K. Landis. 2001. 1972. Deutsche Verlags-Anstalt. (Eds. 2. Lux Elvira (szerk. Hiedelmek. 1985. München Lederer. Dryden Pr. A.n. 204 p. W. Laws. K. Könyvklub.L. Marriage and the Family.J. Kulcsár K. a szeretetről. Szexológiai olvasókönyv.: A mezőelmélet a társadalomtudományban.: The Language of the Body.: Making the Most of Marriage.. 196 p. + Afterwords Lux E. tények... 1997. 271 p.. Krantzler. Stock: Sexual Function. Evans: Die Kameradschaftsehe.R. König.H. Wiley. M. Ladas. P. 1987. et al. szenvedély. Locke.. Új Mandátum.W. 1981. Jó szöveg k.: A kreatív válás. P. 247 . Luhman. Lieberman. Wiley Laqueur. 1998. J. 2000.: Sex and Society in Sweden. Az intimitás kódolásáról. 1952.M.: A szexuális élet zavarai. (Eds. Alexandra.C. 1968. & E. Z. of Chicago Pr. Lewin. 1997.: Szexuálpszichológia.): Human Sexual Behavior.: A szerelemről. 1971. 384 p. Lowen. 243 p.: Az AIDS-gondolkozás. Lőcsei P. Wiley. LongLaws. Lederer.. 1983. D. (szerk. In: Gynecology.. Wiley. Medicina K.): Család és házasság a mai magyar társadalomban. Dysfunction and Counseling. B. Lauster. Gondolat. 176 p. G.ed. .: Evolution and Modification of Behavior.: A társkapcsolat krízisei. Lindsay. 533 p. Kulturtrade K. M. Gondolat. 1995. N. Luria. et al. 635 p. Könyvklub.

Mórotz.E.R. J. G. 1990. P.: Begegnung. & H. Van Nostrand. Mérei F. 1971.E. Mead.Pr. H.: A pszichikum. 50 p. Johnson: Human Sexual Inadequacy. 1970. Gondolat K. Molnár E.H. Masters. M.C. 1961. . Morris. A. Moll.H.H.C. Bindung. Elsevier. Money. 1994. M. & E. Westdeutscher V. 1963. J. 280 p. 1992.E.: Geschlechtsleben der Kinder. Gondolat K. Lexikothek V. M.): Handbook of Sexology.: Az egydimenziós ember. Reinhardt. 1974. 1966. W. 1975. 1999. Little. 450 p. 1994.: Einübung der Liebesfähigkeit. 393 p.. 1966. 1996. Masters. Johns Hopkins Univ. Slowinski: Sexual Male Problems and Solutions. Hart-Davis. 412 p. Grove Pr.E. Brown & Co. W.J. 169 p. 340 p.J. J.: Gyermeklélektan. Brown. Johnson: The Pleasure Bond.: A praenatalis élet és a terhesség pszichológiája. E.Perczel. Maslow.: Die Wahrheit beginnt zu Zweit.): Culture and Sexuality.H. VII.V. G. R. A. 1909. sexosophical history.A. Group Therapy for Childhood Sexual Abuse. . Social constructionism. Kossuth K.F. 1999. 248 . W. 1989. Millet. . Margolin.: Verhaltensforschung. Johnson . Moeller. J. (ed. Gondolat. Harper-Collins Mattison. 287 p. Lipri: Soziologie der Familie. 1975.): Sexual Behavior and Personality Characteristics. Rowohlt. D.F.? 527 p. Continuum Money. J.H. A. . 721 p. Press Money.: Válás helyett. Little. Mandel.. K. de Martino. 183 p. Medicina K. Little. A két nem viszonya.E. 535 p. J. The Sexology of Erotic Orientation. Norton.: Sexual Politics. 1973. W. Jacklin: The Psychology of Sex Differences. Johnson: Human Sexual Response. Stanford.: Principles of Developmental Sexology. Masters. P. Berlin C. 634 p.V.B.: Marriage and Mental Handicap. 331 p. 1988. 1971.: Gay. McDermott (Ed. Milsten. 231 p. 2005. The Science of Sex.. Oxford Univ.: Gendermaps. 123 p.H.. J. Maccoby. Hayworth Pr. Money. 1970.: Love and Love Sickness.U. 1997.: A csupasz majom. K. Európa K. Prentice Hall McGraw. 1995. 1982. 1963.Lüschen..Binét Á. K.: Férfi és nő. Musaph (Eds. az én és a társadalom. Kolodny: Heterosexuality. Das Paar in Gespräch. et al.: Histoire des relations sexuelles.N.H. Mead.: Breaking the Silence. 1980. W. Duckworth. Meyerhoff. G. Liebe.C. M. Continuum Morali-Daninos.: Towards a Psychology of Being. Brown & Co. J. 1970. 1990. Maler-Sieber. Édesvíz. Money. Gender Difference and PairBonding. H.vol.V. (szerk.. Masters. 291 p. Stright and in Between.. . 286 p. 1970. Pfeiffer Marcuse.-V.): Kognitív viselkedésterápia.. D. 2002. feminism.

.: Glücklichere Ehen. Oakley. 2001.M. 218 p. M. 872 p. D.. Kindler V. G. 204 p. 1974. 182 p.: Cohabiting. Morris.M. of Sex & M. 154 p. Rausch.: A féltékenység.: Psychologie differentielle des sexes. 2002. Fiesta és Saxum.. Könyvklub. 266 p. W. (ed.Huber V. S. é. Moser. 1930. Gondolat K. 1981. K. Aufl. Press Otto. G.: A szerelemről. Cambridge Univ. Münster V. 1934. 249 . Passingham. 1997.: Bensőséges kötelékek. Aufl. Pines.: Disziplin bei Mädchen und Jungen. 205 p. Piret. A.F. 270 p. I-II.: Sexualität und Klassenkampf. 103 p. Fischer V.. Plattner.: Szerelem. Ráth-Végh. 1963. In: Normal and Abnormal Human Sexuality. The Cultural Construction of Gender and Sexuality. Reich. Gondolat K.: A nő és a férfi.: Férfiasságnak tüköre.: Ehepaartherapie. H. Whitehead (Eds.. Jenkins: Érzelmeink.n. Oatley..: Communication.): Sex.): Fejezetek a szexualitás történetéből. 1973. 1972. Aesculap. Prinz.. 495 p. 2003. Osiris. Ch. Oláh T. Huber V. Fischer. 1991. Pléh Csaba: Lélek és evolúció. 85 p. 1974.: Infrequent Orgasm in Women. Ther. 232+236 p. Evans. (Ed. Akadémiai K.. Enthaltsamkeit.L. O’Neill.Morris. 228 p. Balassi K. Neubeck. J. Ortner.): Extramarital Relations.: Sexual Abuse of Children and Adolescents.. 518 p.: Psychologie der Partnerwahl. 267 p. 1986.: Az emberállat.E... W. Aldershot. R. Ortega y Gasset. Reed. et al.): A család.M. Jossey-Bass. 250 p. Fiesta-Saxum. 2000. & G. Volk u. 1992/3 Ranschburg J. (szerk. Pope. Háttér K.: Traditional Marriage. Aesculap K. 1996.. J. H. 1969.: On Love and Loving. J. 2001. Mosse. 2001.: Gesclechtsreife.M. 407 p. M. A modern férfieszmény kialakulása. 1971. Wiley.L. K. házasság.U. 675 p. Harper. A. (szerk. Nemes Nagy Zoltán: Sexuális neurózisok.: Katasztrófák a szerelmi életben. Neményi M. 170 p.B. Reich. Married or Single? 1995.ed. 223 p. I. 1961. . 1972. 1988. R. Gender and Society. Reiche. Jessey-Bass. N.G. 4. 1965. P. (ed.. Prentice-Hall. D. Ehemoral. Mussen.: A szerelem bűvölete. 3. 222 p. 349 p. K. 1970. 2.E.H. Conflict and Marriage.: Open Marriage.): Manual of Child Psychology. 1965. U. et al. Gondolat. H.J. Prendergast. R. 1974.M. Wissen V. 317 p. 287 p. 1988.): Sexual Meanings.O. Nemes Nagy Z. 1987. Raboch. Pines. Gondolat. W. P. 1970. P.: Die sexuelle Revolution. O. A.: Az emberré vált főemlős. IIASA. Continuum Preuss.

271 p. Temple Smith Ltd. Little. Rosemeier.. Sanctuary.H. P.: The Dynamics of Sex and Gender. 1968.. Enke V. L. Schnabl.): Sex and Identity. 1986.Reiss. Schmidbauer.: Soziologie der Familie. 1971.): Theorising Heterosexuality.: Patient Familie. I. Richardson. Rogers. Klett V.R. 1981. 1972. Rosenberg. 1979.H. 1989. 188 p.L.B. S. 1955. 1984.M.. Schwartz. 1998. List. Sexual Development and Sex Therapies. Schenk. Rowohlt. 274 p. 1972. 1972.: Homosexuality and Social Sex Roles: A Re-Evaluation. 200 p.W.: The Family System in America. 258 p. G.G. VEB Verlag Schnabl. . Holt. H. G. M. 250 p. 250 .: An end to shame: Shaping our next sexual revolution. Sas Judit: A családi szocializáció. 136 p.: Mann und Frau Intim. Schenkman. Pr. Richter. Rowohlt.. 1980. Quintessenz Rosenbaum.): Intimität und Sexualität. 208 p. 204 p. 1993. Rinhart Reiss. K.P. H.): Sexualität und Spät und Spätmoderne.: Einführung in die moderne Entwicklungspsychologie. Mohr.: Sexual Unfolding.: Family Development in three Generations. H. Fredman: Strukturális technikák a pár. G. C. 407 p. H. 1990. Rowohlt..L. Fischer V. Sage. H. 463 p. wilde Ehe. Rinehart & Winston. & H.: Freie Liebe. G. D.: Familie als Gegenstruktur zur Gesellschaft. H. Whitehead: Divorce . Schmidt. 1973. 1985. Haworth Press Sanctuary.: Die Angst vor Nähe.E.. 206 p.P. 354 p. 208 p. Schenk. W. 197 p.. 424 p. OENI. H. et al.. 71 p. W. Brown.és családterápiában. H. . Mifflin Co. & L. Richardson.: Partnerschule.. Schmidt. Enke V. S. 202 p. 1970. 1992. 1969. 1970. Beck V.): Jugendsexualität. Prentice-Hall. & C. 1987. Strauss (Hg. Enke V. R. Schwägler. Rowohlt. Sarrel. .: Soziologie der Sexualität. Sas Judit Nőies nők és férfias férfiak. Frau und Man intim. Ross. 1973. Telling it straight.: Die Lust des Liebens.J.B. 1998. Prometheus Books Reuben Hill et al. C. Savramis.: Religion und Sexualität. I. Sozialer Wandel. Robinson. Allen & Unwin.: Family Interaction and Transaction. Schwenger. Akad. Sutton-Smith (Eds. R. 148 p. 1996.W.J. M. Sherman..and After. 1983. Ph.N. G. (Hg. B. Open Univ..: The Sexual Radicals.. Penguin B.. 273 p. Schraml.: Antisexuelle Propaganda. 1991. (Hg. 338 p. Schelsky. Ullstein. Holt.T. Rogers. 1970. 1972.: Marriage Under Stress. et al: Love and Commitment. 1970. H. 224 p. 1993. 1972.: Die postmoderne Familie. G. 256 p. D. 113 p. (ed.

1978. G. Sky.: Sex and Gender.: Tizenévesek szexualitása. Psychosozial V. Tankönyvk. . Strauss. korszerűbb életstílus.): A női nem.): Family in Transition. Anchor Press. A.: Love is a Story. C.: Sex by Prescription.. Szakács F. B. 359 p.: Sexuelle Störungen und ihre Behandlung. 1971. 1986. 1974. Smith: Co-Marital Sex and the Sexual Freedom Movement.Kulcsár Zs. & J. . V.: Sexual Peace: Beyond the Dominator Virus.S. Skolnick. 598 p. V. R. Bear & Publ. Kohlhammer V. 251 . 1972. 1984. W. R.J. Thieme Skolnik. Huber V. 224 p. J.Co. 1988. 1977. of Sex Res. 240 p. R. J. 1972/4 Singer. Psychologische Beiträge zur Wirkungsforschung.: A kacérság lélektana. 1974..R. 225 p. 598 p. 167 p. H.H.C. 542 p.Sigusch. Boston. D. Sternberg. 371 p. 1978.: Pszichoszexuális fejlődés . Singer. Tankönyvk. 290 p. 1983. Gondolat K. G.F.. Minerva. 192 p. Social Roles and Social Structures. Starke.. 1980. Szilágyi V. Doubleday Székely A. Szilágyi. Friedrich: Liebe und Sexualität bis 30. 355 p.): Psychotherapie der Sexualstörungen. Folkunion. 1993. Pr. . Brown Stoller. A.: Nyitott házasság. Kossuth K. I. Skolnik: Intimacy. Touchstone Somlai Péter: Konfliktus és megértés. (szerk. P. 199 p. Aronson. (Ed.M..Németh E. 1979. Socialisation.. M. 1986. 1971. Tények és kérdőjelek. 547 p. IASR Conf.. (Hg. 1974. 2001. avagy az erotika kultúrtörténete. Szasz. 160 p. Stoll. Sullerot. T.: Bevezetés a szexuálpedagógiába. 1980. 1979. Eötvös K. Selg.): Female and Male.C. Backman: Szociálpszichológia. A & J. R.: Psychologie des Sexualverhaltens. 1996. Brown. Wiley Solomon.: A házasság jövője .: A nő szexuálpatológiája.: Helping Couples Change.: Types of Female Orgasm.. Medicina K. Oxford Univ.): Intimacy. & A. G.párválasztási szocializáció.C. et al.: Pornographie. 190 p. Smith.H. & J. 1974.avagy a jövő házasságai.: Androgyny. Spanier.. V. Stability and Extramarital Sexual Behavior. (eds.W. Szilágyi V.J. E.P.. Stuart. Stoller. R. Szilágyi V. Skolnick. Little-Brown. Family and Society. Thieme V. Margolis: Marital Quality. Family and Society.. 411 p. 1998. H. 1976. der Wiss. A családi kapcsolatrendszer elmélete.. 1998. J. Toward a New Theory of Sexuality.: About Love: Reinventing Romance for Our Time.R. A New Theory of Relationships. Gondolat. Guilford Pr. (Eds. Sviadosh.: Perversion. Simmel. Officina N. Stuttgart. K. Szilágyi V.W.: Személyiségelméletek. J. 1989. 442 p.J. Selg. 1988. 1998.H. 1988.: A szerelem krónikája. A. 1976.B. 186 p.V.G. Little. Secord. & L.

. 1997. V. 252 . J.: The Enchantment of Opposites. . In: Z. Rozsnyai K. Szilágyi V. Santa Rosa Tiefer. McGraw-Hill Thibault.M. Einstellungen und Verhaltensweisen.: A szexuális magatartás kutatása. 608 p. 319 p.: Szexuális szocializáció.E. Tankönyvkiadó Szilágyi V. van Ussel. 2002.: Histoire de la repression sexuelle. O..: Marriage Burnout. Hungarovox K. Artists Pr Terman. Szociológia és társadalomtörténet. et al. Melegek a társadalomban. párkapcsolatról. Rozsnyai K. 166 p.: Pragmatics of Human Communication.: Vezérfonal az intézményes szexuális neveléshez. Tóth Miklós: Házasságterápia.szexről. F. Reinhardt. 1981. 1997. Urbán R. Szemle.Szilágyi.: Psychological Factors in Marital Happiness. Szondi L. 1994. I-II. Beltz Tinbergen. Vikár György: Az ifjúkor válságai.. 1907.: Geschlecht und Character. 358 p.. Tóth M. 1976.: Szexuális életünk dilemmái.Csapó Á. M.: Elméletek a női orgazmusról. Walker. Al.: A pszichoszexuális fejlődés áttekintése.: A televízió és a gyermek.Stadinger Zs. 1999. Gondolat.): Iskolai szexuális nevelés .: A házastársak elhidegülése. 244 p. 253 p. Th. 1997. How to Create Great Relationships. ELTE Szoc.: Intimkapcsolat kézikönyve. Magánéleti kult. N. f.. Aufl.. 2004.. Gynec. Akad.: A la decouverte de la sexualité. (In: Geréb Gy. 1996. 146 p. et al. V. Gondolat K. 1967. Szexol. Animula Szilágyi V. 1976-1996.: Ők és mi. Marketing Centrum. Szexol. Tanner. Medicina. Vetró Á. 268 p. ELTE van de Velde. Taylor. 269 p. R. 1967. 1989. Dunod. 2000 (M. 1981. Braumüller. N.Bindung und Freiheit. J.Int.. Trav..H. W. P. 1994.: A szex és az emberi kapcsolatok.: Schicksaalsanalyse.. Tóth László: A szex. 1972.Marián B. Szilágyi V. 1972.Németországban. Háttér K. Laffont. L. Új Mandátum.: Moderne Ehe .: Die menschliche Sexualität.. 87 p. 324 p..: Psychologische Untersuchung des weiblichen Orgasmus.): Pszichológia.. MPT.M. 199 p. 2002.: A tökéletes házasság.: Bevezetés a szexuálterápiába. Nemi nevelés a családban. P. 1965. L.: The Old Love and the New. 349 p. 2001/1. 1926. 1988. 2004. Waller.. (szerk. 1972. Szilágyi. 1926. Animula. Gondolat K. 1987 Watzlawick. 9. 1991. 420 p. 1980. Thomson. 211 p. K.: Az ösztön. Walter.. Tóth László: A homoszexualitásról. O. Th. Schwabe V. In: M. Szilágyi V. 275+280 p. szerző k. van de Velde. (szerk. V. Southern Illinois Pr. Szemle különszáma) Szilágyi. 351 p.: A szexuálpszichológus válaszol . 10-18 p. 1938. Norton Weininger. Vargo.

Penguin Books Wienold. B. Longman Wellings.: The Sex Factor in Marriage. Yaffé...ed. K. Zilbergeld.: The Modern Family. J. 181 p.F.Wessel. J.: Sexual Behavior in Britain.: Die Pubertät der Mädchen. Wincze. 1991. Winch.F. Holt-Rinehart Willi. 126 p.S. Rowohlt. 1989.: Male Sexuality.. Aspekte der Geschlechterverhältnisse. K. Mosaik V.. 1st Books. H. 314 p. 128 p. 1989.: Mate Selection. Huber V.): Interdisc. Bantam Books 253 . Wright.: Tangled in the WEB. 1976. 1992. 2001.: Sensitiv Spiele. 1994. 1994. R. 226 p. Kleine V. 1910.ed. R. 1971. 411 p. 2001 (2.) Guilford B. Park . Fenwick: A nemi öröm.F. K. Politics and Society. R. 1981.: The new male sexuality. B. 190 p. 290 p.P.. H. 3.P. H.: Sex.. M. Bosinski (Hg. London Zulliger. Carey: Sexual Dysfunction. Wormser.: Kontakt.Medicina. & M. et al. 318 p. 1958. Zilbergeld. Young. H.E. 1972. Harper Winch. Weeks. Enke V. 1972.: Die Zweierbeziehung. Bantam Books. J. Einfühlung und Attraktion..