Megjelent!

2011/3-4.

TARTALOM
HAHNER PETER: EPIZOOOK A 19. SZAZAD TORTENETEBOL

Epiz6dok a 19. szazad
tortenetebol

• Uj allarn

az Ujvilaqban. Egyesult Allarnok telosztasai

Az Amerikai • l.enqvelorszaq

• A francia forradalom • Nap61eon kora (1799-1815) • A szent szovetseqi Megujulo 1815-1848 • Az 1848-as forradalmak • Oroszorszaq • Risorgimento Az eqvseqes • Az eqvseqes Olaszorszaq Nernetorszaq letrejotte sajatos utja rendszer kapcsolatok.

nemzetkbzi

letrejotte
• A viktorianus kor.

A brit oroszlan szazada • Franciaorszaq a 19. szazadban

KAPHATO
AZ UJsAGARUSOKNAL'
Kapcsol6d6 tartalmak: www.rubicon.hu/onlineplusz Honlapunk:

r

• Amerika

a polqarhaboru

koraban

TAMAS EDIT: BETHLENEK
• A bethleni Bethlen csalad

RU B ICO~1LIN E
NYITOOLDAL •• [I~~IZ[T[S
I

TORHNEl~IL~~AA,~~

www.rubicon.hu

RUBICON
TORTENELMI
Foszerkeszto: Racz Arpad Szerkesztobizottsag: Bacskai Vera, Bertenyi Ivan, Gyarmati Gyorgy, Katus Laszlo, Mezey Barna, Ormos Maria, Orosz Istvan, Romsics Ignac Szerkesztoseg: Csorba Laszlo Hermann Robert, Magyarics Tamas, emeth Gyorgy, Po6r Janos Rainer M.Janos, Romsics Gergely, Szakaly Sandor, Uivary Gabor
Olvasoszerkeszni: Potencsik Erika Kepszerkeszto: Basics Beatrix, Vajda La zl6 Fot6: Gottl Egan Terkep: Seb6k Laszlo Tervezoszerkeszto. Czeizel Balazs Kiadja a Rubicon-Haz Bt, Felelos kiad6: Racz Arpad A szerkesztoseg cime: 1161 Budapest, Sandor u. 60. TeL: 402-1848 Fax: 402-1849 e-mail: rubiconerubicon.hu
honlap:

{\ I ., I I

TARTALOM 2011/1. KULONSzAM
KRISTO GYULA EGY DICSOSEGES DINASZTIA: AZ ARPAD-HAz
A 2000/3-as szarnunk ujraszerkesztett valtozata 4 Dinasztikus

MAGAZIN

XXII. EVFOLYAM216. SZAM

tortenet: az Arpad-haz

6 Almas. A dinasztia eredete
12 Arpad. A nagyfejedelem 18 Geza fejedelem 22 Szent Istvan (997-1038) 31 Dinasztikus kitero: Peter es Aba Samuel es ut6dai

32 A Vazul-aq (1046-1095) 40 A Kalman-aq (1095-1131) 44 Az Alrnos-aq (1131-1196) 54 Az lrnre-aq (1196-1205) 56 A II. Andras-aq (1205-1301)

RUB IC01NLIN E
','ltC. JI II~JlIIII

TORlUIELM;,~~e:,~

www.rubicon.hu
evente

Megjelenik

12

szarn

Nyomtaus: lnfopre s Group Hungary Zrt, 2600 We, ada u. 6. Felel6s vezetc: Lakatos Imre vezerigazgato Terjeszti a Lapker Rt EI6fizetheto a RUBICON-HAl Bt-nel (c ekkszarnlaszarn: Budape t Bank Rt., 10102237-77185300-00000001), valamint Budapesten a Magyar Posta Zrt, Level- es Hirlapuzleragi lgazgatosagan (XI!L, Lehel u. 10/A, levekim: Llil, Budapest 1900), ilIetve keruleri ugyfelszolgalati irodaiban, videken a postahivatalokban. HU I SN 0865-6347

Kalendarlum OnlinePlusz Multbanezo

A nap evtorduloi. esemenvei

Kincstar Regi cikkeink folyamatosan toltodnek fel

Uj szarnainkhoz

kapcsol6d6 t6bblettartalmak

Friss ternak a naqvvilaqbol korabbi szarnainkat korabbi konvveinket

Tajol6 Mit nezzunk meg, ha utazunk? Foly6irat Megrendelheti Konyvek Megrendelheti

Elofizetes Megrendelheti a kovetkezo evre

Uj e-mail
FOTO:

dmunk:rubicon@rubicon.hu

Magyar Nemzeti Muzeum Tortenelrni Kepcsarnok . Magyar Nemzeti Galeria . Mester Tibor . Hansaq Muzeum. Mosonmagyar6var· Photocon Archfvum

inden regi dinasztia eredete az id6k hornalyaba, a mult tavoli a..... kodebe vesz. A keleti sztyeppe vilagaban nem ment ritkasagszamba az emberek, csaladok allat 6sbkt61 val6 eredeztetese. A 6. szazadban birodalmat alkot6 belso-azsiai turkok eredetmondajuk szerint nosteny farkastol eredtek. A mongolok titkos tortenete cimfi munka ekkent vezette be Dzsingisz kan szarrnazasat. "Elt egy kekessziirke farkas, ki az Eg rendelesebol szuleteu. Felesege egy lf5tes szaruasuno volt. Atkeltek a Tenggisz tauan, megszalltah az Onon fo/yo forrasanal, a Burkankaldun begyenel, ott szuletett megfiue, Batacsikan ", aki a 13. szazadi nagy mongol hodito osapja volt.

_. ...

A dinasztiak eredetet szerte a vilagon legendak tivezik. Az Arpad-Mz szarmazasmondaia, a turulmonda egyszerre juttatta kifejezesre az elokelo eredetet, a turulmadartol val6 leszarmazast, illetve az uralkod6i elhivatottsaaot. A pogany szimbolika nyelven hatalmi leqitimaciot biztosftott. Az Arpadok elsa, fohatalmat gyakorlo fejedelme Almos volt, aki szinte vegigelte a 9. szazadot. es szemelves sorsa peldazza mindazt a torteneti utat, amelyet a magyarsag ekkor Levediatol Etelktizon at a Karpat-medenceig megtett, hogy vegGI is az altala megteremtett szakralis kettos fejedelmi rendszer pallosa oltsa ki eletet. A keresztenv kronikasok utobb benne lattak a magyar Mozest, aki megpillantotta az fgeret foldjet, de oda mar nem mehetett be.
tol eredezteti. Ez Dzsingisz kan eseteben nyiltan kivilaglik a szovegbol, Almas eseteben azonban mar keve be. A szoveg szerint ugyanis Emese mar terhes volt, amikor a turul megtermekenyitette. A monda Iejegyzoje ily m6don tiltakozott az ellen, mintha Almas egy ragadozo madar e egy no - a kereszteny szernlelet jegyeben terrneszetellenesnek tekintett - naszabol szuletett volna. Marpedig az a szernleIet, arnely e mondat letrehozta, ezt epphogy nem tekintette kifoga olhat6nak, hanem nagyon i magatol ertet6d6nek vette. Azt fejezte ki, hogy az a csalad (nernzetseg) amelynek Almos is tagja volt, a s6lymot tekintetre oskent ti ztelt allatanak (a olyom neve az akkori magyar nyelvben a torokbol arvett turul volt). Ez a velekede meg az Arpad-kor vegen, 300 evvel a keresztenyseg felvetele utan is elt a magyar kozvelernenyben - persze, mar eredeti ertelmet vesztett formaban -, bizonyirja ezt, hogy Kezai Simon kronikajaban leirta: az Arpadok csaladja a Turul-nemzetsegbol (de genere Turul) szarrnazott. E monda a pogany zimbolika nyelven hatalmi legitimaciot biztositott az Arpadok szamara, hiszen csodas eset, isteni kinyilatkoza predesztinalta 6ket a nep feletti uralornra. em kozombos az sem hogy ehhez a kivala zrottsaghoz Almos - e nem Arpad - jutott. Ez arra mutat, hogy a dinasztia Almost tekintette osapjanak, nagy \'aI6 zinfiseggel allithato: o lehetert a nernzetseg elso, kozhatalmat .-akorlo. fejedelmi meltosagra emelkeden tagja i . A monda azon ertelmeze e. mi zerint Almos szent lett volna, mar annak rnasodlagos latin szovegehez kapcsolhat6, ugyanis a latinban van az almu zonak , zent" jelentee. Hogy Almos neve a magyar alorn zo zarmazeka - mikent a mondaban zerepel-, veg 0 fokon komoly lehetoseg de ugyanannyi az eselye, hogy az Almo nevben egy .vert, vetel" ertelmti torok szo rejtozik. Mindenesetre 921-22-ben a volgai bolgarok fejedelme a magyar fejedelernevel egyezo (Almis) nevet viselt. Almo szuletese - illetve szulei hazassagkote e - datumaul a monda Anonymus altal lejegyzett valtozata az 819. esztendot emliti, Ez terrneszete-

EN.EtE ALN.A
Az Arpad-dinasztia eredeterol z616 hagyomanyt ketfele szovegvaltozatban jegyeztek Ie, a 13. szazad eleji Anonymus orizte meg az eredetihez kozelebb allo szoveget, mig a 14. szazadban Ie in valtozat mar a zovegromlas, atertekeles jeleit mutatja. Bela kiraly nevtelen jegyzojenel ezt 01vashatjuk: "Az Or megtestesulesenee 819. eueben Ugyee, Szkitia legnemesebb uezere ... Dentumogyerberi felesegul vette Eunedubelianus uezer Ernese neuii leanyat, akital fiat nemzett, akit Almosnak neueztek. Isteni eset koueteezteben nyerte az Almos neuet, mivel uarandos anyjanak atmaban isteni latomas jelent meg solyom kepeben, amely mintegy jave teberbe ejtette at, es tudornasdra bozta, bogy mebebol forras fakad, es agyeMiMI dicsoseges leiralyole szarmaznak majd, de nem sajdt foldjueon sokasodnak el. Mert az ejjel: latomast magyar nyeluen alomnae mondjak, es szuleteset alom jooendolte meg, at Almosnak neueztek el. Vagy azert bivtale Almosnah, azaz szentnek, mivel nemeetsegebtil szent kiralyok es hercegek szuletnek rnajd. " Tipusat tekintve az Almos szuleteset elbeszelo monda ugyanabba a csoportba tartozik, mint a Dzsingisz kan eredeterol sz616 tudositas. Mindketto totemisztikus jellegti, azaz a szemel yt - vegso fokon a nepet - allat os6

sen szinten nem a monda eredetiallagahoz tartozik, hanem a nevtelen jegyz6 szamitasalnak eredrnenye. Mindenesetre nagyon messze nem a11hatott a valosagtol, Ugy tfinik, Almos val6ban a 820 koruli evekben szulethetett. Eletenek tovabbi, a mondaenal va16 abb elemeit a rea vonatkoz6 szetszort forrasanyagbol kell osszeszedegetnunk. Erdekelne bennunket, hogy kik voltak a szulei. A monda Anonymusnal olvashato valtozata Emeset emliti anyjakent, de ezzel kapcsoJatban gyanut kelt, hogy a nevben a regi magyar erne szavunk rejt6zik (ez van meg az eml6 sz6ban is), amelynek jelentese "anya". Ugy tfinik, a monda kesobb adta Almos anyjanak ezt az Almos eleteben betoltott "sze• Ernesealma. Orlaii Soma tervrajza, Marasztoni J6zsef tollrajza, 1864. Emese a magyar tortenelern torrasakant, a magyarok osanyiakent jelenik meg. Alrnaban felidezodnek a magyar tortenelern fordul6pontjai: 1. verszerzcdes: 2. Arpad pajzsra ernelese: 3. Vajk rnegkeresztelese: 4. Nagy Lajos, a h6dit6; 5. Matyas tud6sai kozott; 6. Szechenyi. az uj korszak cselekvo kepviseloie

repere' utal6 nevet, akkor, amikor valodi neve mar feledesbe meruit. Mindmaig homily fedi, hogy kit takarhat az Emese apjakent a monda latin szovegeben szerepl6 Eunedubelianus nev. Tekintettel e nev hosszusagara, nehezen megjegyezhet6 voltara, aligha tekinthetjuk az eredeti monda reszenek, hanem ut61agos kronikasi koholmany lehet. Lehetseges megfejteskent meg az is felmerult, hogy biblikus Debelaim nevvel all kapcsolatban. Ha ez va16ban Igy van, az meg inkabb bizonyossa teszi, hogy a neva kereszteny korban latinul ir6 szerz6 alkotasa. Nem jobb a helyzet Almos apjaval sem. A kulonbozo magyarorszagi kronikakban hoI E16d, hoI Ugyek szerepel Almos apjakent. Az E16d nev beszelo elnevezes, ana utal, hogy felmen6je, 6se volt Almosnak. Aligha ez lehetett Almos apjanak a tenyleges neve. Az Ugyek nevben regi magyar am torok eredeui - ugy Cigy)vagy egy szavunk talalhato, ennek jelentese "szent" (ez alkotja egyhaz szavunk els6 elemet is), s feltehetoen szinten ut6lagosan kerult bele Almos tortenetebe, akkor, amikor Almos tekintelye mar szelteben isrnert volt, es a kivalo

fiunak hasonl6an
rendkivulisegere

jeles - neve ben is utal6 - apara volt szuksege. Almosnak tehat sem anyjat, sem apjat nern ismerjuk.

NEPfXAKADAt, V ANDORLAt
Almos gyermek- vagy ifjukoranak idejere a magyar tortenelern nagy horderejfi esernenye tehet6. A rnagyarsag a 830-as evek masodik fele e16tt nem fordul e16 az irott forrasokban, azt kovet6en viszont egyre sfirfibben szerepel. Ez joggal vezethet bennunket arra a kovetkeztetesre a magyarok a 830-as evekben jelentek meg abban a - mai terrninologiaval elve: del-orosz e del-ukran - regioban, ahol a kesobbiekben egeszen a honfoglalasig szerepelnek. Indokolhat6, bar korantsem biztos felteves szerint a magyarsag a 830-as eveket megel6z6en kesobbi lakhelyetol eszakra, a Volga videken elt, nagyjabol azon a teruleten, ahol evszazadokkal kesobb, az 1230-as evekben Julianus barat megtalalta a keleten maradt magyarokat. Arra kell tehat gondolnunk, hogy a magyarok egy resze 830 korul delre vandorolt

(ebbe a nepcsoportba tartozott Alrnos is), masik resze pedig maradt a regi hazaban. Az effele nepszakadasok eppen nem ritkak a korszakban, hiszen akar id g n tarnadas, akar belso rulnepesedes konnyen eloidezherte ezeket, es az amugy is konnyen mozg6, allartarto nomad nepesseg kulonosebben ulyo megrazkodtatas nelkul lakhelyet valthatott. Ha Almos 820 tajan szuletett, akkor szuletesi helye meg az elszakadast megelozo tersegben, azaz a Volga-videken volt. Az Anonymus altal emlitett or zag- vagy tersegnevek, azaz Szkitia es Denturnogyer nem igazitanak el bennunket, A Szkitia nev minden nomad nep hazajakent altalanos agban ernlitett elnevezes (arnint hogy a szkita nevvel a Krisztus utani szazadokban mar nem a valosagos szkitakat, hanem a sztyeppe eppen nem szkita lova nomadjait jeloltek), a Denrumogyert p dig a mai napig nem sikerult megfejteni. Ha igaz az a felteves, hogy a ebben a Don (vagy Donyec) foly6 neve es a magyar nepnev nyert megorokitest, akkor az esemenyektol tobb ev zazadnyi tavolsagra elt Anonymus mindossze egy evtizedet tevedett, hiszen Almos csak 830 utan juthatott - a Volga-videkrol eltavozott nepre zel egyutt - Denturnogyerbe. Mind nesetre eletenek tulnyomo reszet mar a Fekete-tengertol eszakra, eszaknyugatra es6 tersegben elte Ie.

• Verbulcsu vezer

LEVEDI
Tobb r tudunk Almos tarsadalrni helyzeterol. Ezen a ponton Biborbanszuletett Konstantin bizanci csaszar tudositasara hagyatkozhatunk, amely szerint vajda volt. Mivel e meltosag a 9. szazadi magyar torzsfok megnevezesere zolgalt Almos a her magyar torzs gyikenek vezetoje volt. Ez arra utal, hogy el6kel6, jelentos hatalommal es befolyassal biro csaladba tartozott, Sajnos arra vonarkoz6an nines timpontunk, hogy az ugyancsak a bizanci uralkodo a ltal megnevezett her torzs - Nyek, Megyer, Kurtgyarrnat, Tarjan, jenfi, Ker, Keszi - kozul Almo melyiknek a fonoke lehetett. Az azonban bizonyos, hogy eredetileg nem 6 - illetve nem csaladjabol vagy torzseb61 szarrnazo szemely - allt a het torzset laza szalakkal b szefog6 magyar torzsszovetseg elen. Ennek fejet goro8

gos nevforma szerint L vediasnak hivtak. Mivel e nevben az -as gorog vegzodes, az ezt megelozo -i pedig a magyar nev tovegi rnaganhangzoja, a szemely neve a 9. zazadban .magyarul" Levedinek hangzott, "mai alakjanak" pedig Leved felelne meg. A nev eredete, etirnologia]a ugyan nem teljesen vilagos, de a legvaloszimibben a magyar 16 ige kepzos alakjat lathatjuk benne. Levedi a magyar tortenelern legkorabban irott forrasban szereplo, azaz legels6 ismert szernelyisege. 6 szervezhetett a delorosz delukran sztyeppeken a Volga videkerol delre koltozott rnagyarsagbol es az itt talalt torok nepreszekbol laza kotelekekkel osszefogott torzsszovetseget, amelynek vezet6je lett. Ez az Cljpolitikai kepzodmeny kezdetben rnegrettentette a terseg urait, a kazarokat, his zen a 830-as evek masodik feleben eppen a magyar torzsszovetseg ellen epitettek fel a Don als6 folyasanal Sarkel erodjet. Hamarosan azonban a kazaroknak sikerult a magyar torzsszovetseget uralmuk ala vonniuk. Bizanci forras a magyarok Fek tetenger kornyeki els6 hazajat Levedi neverol Levedianak nevezte bar az biz-

tosra veheto, hogy e nevet maguk a magyarok a torzsszovetsegi szallasteruletre soha nem hasznaltak. Konnyen lehet hogy erre az Anonymus altal rnegorzon Dentumogyer szolgalt. Ezen orszagmegnevezes mindket elernenek (Dentu es magyar) finnugoros jellege mellett Levedi nevenek ugyancsak szinte bizonyosra veheto finnugor eredete j61mutatja e her torz re kiterjed6 torz zovetsegben a finnugor nyelvet beszelo magyar nepelern jelenletet es a vezetesben val6 kepviseletet. Elvileg felvethet6 lenne, hogy AImo es c aladja nem eszakrol erkezett Dentumogyerbe, hanem ottani torok nepcsoportba tartozott. Amennyib n azonban Almos neve is magyar szob61 (a finnugor eredetG alorn regi magyar alrnu sz6b6!) vezethet6 Ie, ugy meg hangsulyozottabb jelleget kap a torzsszovetseg magyar jellege, s gyszersmind azt is jelzi, hogy az Arpadok legkorabbi kepviseloiben nem kereshetunk - mint erre tobben kiserletet tettek - torok etnikumu es nyelvfi csaladot. Almos - kikovetkeztetett szulete i idejebol es eletkoraboi ad6d6an - mar Denrumogyerben (Levediaban) torzsfo lett. Erre legkorabban a 840-es evekben agy a 850-es evek elejen kerulhetett sor, akkor, arnikor a magyar torzsszovetseg kazar uralom alatt allotto Hamarosan azonban a magyarok - akiknek ekkori szavard never gorog forras kozli - a kazarok katonai segednepekent a Kazar Kaganatu keleti hatarai menten, a Volga kornyeken vere eget szenvedtek a kangarnak mondon besenyoktol. Ez ujabb nepszakaclast eredrnenyezett.

A KAIAR KAGAN AJANLATA
A magyarsag egyik resze del fele vonulva kivalt a kazar fennhatosag a161, e a Kaukazuson atkelve a Kur fo1y6 videken (Perzsia hatarteruleten) telepedett Ie, ahol 1329 utan nyoma veszett. "A masile resz pedig - mint Konstantin csaszar irta - vajdajukkat es uezerulekel, Leuediuel nyugatra ment lakni, az Eteletczt; neuezetii helyekre, amely helyeken mostanaban [950 tajan] a beseny6k nepe lakik. Keues ido rnidtaoal az a eagan, Kazariafejedelme uzenetet kuldott a tiirkoknek [rnagyaroknakl, hogy kuldjek el bozza els6 uajdajuleat, Levedit. Levedi tebat

dakolta, bogy rni okbol hivatta ot rnagaboz. A haga»: azt mondta neki, hogy -azert bioattunk, hogy rniuel nemes szarmazasu, ertelmes es oitez vagy es a tU1'kok kozt az elsa, nemzeted fejedelmeue emeljunk, es engedelmeskedj a mi szavunknak esparancsunlenak:pedig ualaszolua a eagannae azt mondta, bogy -nagyra ertehelem irantam oalo bajlandosagodat es joindulatodat, es ilIa leoszonetemet nyiluanitom neked, minthogy azonban nines eleg erom ebbez a tisztsegedbez, nern fogadbatok sz6t neked, azonbart van rajtam kivul egy masih uajda, akit Almosnak neveznek, akinek fia is van, neu szerint At:rpad, ezek kozul aM1' az A lrn os, aMI' a fia, Arpad legyen inMbb fejedelem, aki rendelhezeseteere all» Megtetszett annak a kagannale ez a beszed, es embereit uele adudn, a tiirkokhoz .kiildte aket, es ezek megbeszeltek ezt a turk6kkel, a tiirkok pedig jobbnale tartottdh, bogy Arpad legyen a fejedelem, mintsem atyja, Almas, mintbogy teeintelyesebb volt, s egyarant nagyra becsultee bolcsessegeert, megfontoltsagaert es uitezsegeert, es ratermett volt erre a tisztsegre, es igy a kazarok szokasa es tortenye szerint pajzsra emeloen, fejedeLemme tettek. Ez elott az Arpad elott a tureoenele mas fejedelmuh sobasem volt, s ettol jogva rnindmdig ennek a nemaetsegebol lesz Turkia [Magyarorzag] fejedelme. n

megereezoen Kazaria kaganjahoz,

tu-

o

Az itt olvashato tortenetrol mas fOI"rasunk nines, igy ennek hitele tobb korulmeny egyuttes merlegelesetol fOgg. A szovegbol kivilaglik, hogy Levedi val6ban a kazar kagan alattvaloja volt hiszen ke1l6 tisztelettel (szinte majdnem alazattal) beszelt urahoz. Az is egyertelrnfi, hogy a kagani ajanlat rangemelest helyezett kilatasba a rnagyarok szarnara, aminek az volt a feltetele, hogy tovabbra is meg kell rnaradniuk a Kazar Kaganatus fuggeseben. A kazar uralkod6 azert kenyszeMIlte lepe re, mert felt attol, hogy az Etelkozbe (a Szeret, a Prut es a Dnyeszter foly6k kozere) arrelepult magyarok ugyanugy kivalnak fennhatosaga a161,mikent a Perzsia videkere tavozott magyar nepresz. Raadasul az Etelkozbe tart6 magyarok tekintelyes letszarnu kazar nepreszt is magukkal ragadtak, amelyet nekik alaverett nepkent kezdtek kezelni (ezt a kazar nepCSOPOt1ot nevezik forrasaink kabaroknak vagy kavaroknak), igy a magyarok a beseny6kt61 elszenvedett vereseg ellenere is novekedhettek er6ben es befolyasban. A magyarok koreben ketfele valasz szuletett a kagan zavaira. Levedi, aki torzsszovetsegi vezetokent sok even at tapasztalta a kazar fennhatosagot az OJ helyzetben elzarkozott ennek tovabbi vallalasatol, es meg a babfejedelrni cim viseleset is visszautasitotta. Ezzel szemben az Almos korul csoportosulo tabor hajlott a kagani ajanlat elfogadasara, es

kesz volt vallalni az alavetettseget, Konstantin csaszar tudositasa tehat f6 vonalaiban megfelel a 850-es evekbeli altalanos helyzetnek, s igy hitelesseget nem lehet megkerdojelezni. Mindossze egy ponton ebredhet gyanu a megbizhatosagot illet6en, eppen a dinasztia f6hatalomba kerulesenek kerdeseben .. A csaszar ugyanis Arpadot tekintette az els6 magyar fejedelemnek. Ennek a hirnek a megalapozottsagaban joggaI ketelkedhetunk. Ha Almos 820 tajan szuletett, 840 korill vehetett maganak feleseget, Hogy ki volt az asszonya, nem tudjuk, Anonymus hagyott rank errol egyetlen mondatnyi, els6 elerneben ketes hitelfi informaciot. Eszerint .amikor Almas fejedelem erett ifJuva serdult, naal vette egy leiualo, ugyanazon foldrot val6 uezer leanyat, aleitol Arpad neuii fia szuletett". Hogy Almosnak volt Arpad nevti fia az nem vitas ..Kerdes az, hogy mikor szuletett. Ennek ideje 845 ele aligha tehet6, his zen ketseges, hogy nem eloztek-e meg szuleteset leanyok, illetve koran elhalt fiutestverek. Eppen ilyen megfontolasbol szuletesenek datuma akar 855-ig is kitolhato.

AX EUOtEe KERDEtE
Ha a kagani ajanlat val6ban a 850-es evekben hangzott el (amire a legtobb jel mutat), akkor Arpad mintegy (IZ-

4ap4DOB
A magyar tortenetern els6 uralkodncsaladiat Arpad·haz neven ismerjuk. Ennek az elnevezesnek nincsenek kb· zepkori eI6zmenyei,. csak a 18. szazadban valt tontossa a szarnyait bontoqato magyar ttirt,enettudomany szsmara. hogy neven nevezze e dinasztiat. Ennek a kerdesnek a megvallaszolasaban dtint6 szerepet kapott annak a kat forrasnak a teltedezese. il!letve Magyaror· szaqon ismertte valasa, amely mar ekkor megalapozta es aZDta is folvamatosan meqhetarozza a legkoraibbi magyar historiara vonatkozo tudasunkat. Keri Borgia Ferenc 174(J·ben ismertet· te meg a magyar tudomanyossagot egy sor bizanci ktltfovel, ktiztOk Bfbor· banszOletett Konstantin csaszar mun· kajaval (A birodalom kormanyzasaron. Eforras szerint az elso magyar fejede· lem Arpad volt. Bel Matyas 1746·ban tette kazze Anonymus qesztajanak (A magyarok tortenetel szoveqet, amelya magyar fejedelmek sorat AI· massal nyitatta. Az eloz6. kUlhoni munka alapjan tehat Arpad·hazr61 - Arpadokr61-. az utobbi. hazai keletkezesu alkotas alapjan Almas·hazr61 - Almosokrol - kellene beszelni. Hogy vegGI is a ket valtozat ktizOI melyik valt eltoqadotta as eltalanosen hasznaltta. az alB. szazad rnasodik teleben Pray Gytirgy. Palma Karoly Ferenc es Katona Istvan rnunkalkodasa eredmenyekappen dolt el. Ajezsuita Pray 1761·ben ezt frta: "Be· la Jegyz{jje pedig abban, hogy Almost elsofejedelemnek arlft/a, akinek veze· tesevel a magyarok kij6ttek Slkftiab61, erosen teved a BfborbanSluletett tanu·

41.140l0B'
sagahol kepest." Pray e meqallapltasara tarnaszkudva Palma Karoly Ferenc 1770·ben meqalkotta as h6dfto utjara indftotta az "Arpad·ko( es az "Arpad· haz" fogalmakat, de ez meg elszigetelt. maga altai sem ktivetkezetesen vegig· vitt probalkozas volt. Ebb61 elmeletet es azota szakadatlanul elo gyakorlatot a szinten jezsuita Katona Istvan teremtett. d ugyan Anonymus nvoman Almost tekintette a magyarok elsd tejedelmenek, de magis a Pray altal megalapozott es Palma altai megalkotott ehevezes melle alit. Ennek indokat 1779·ben fgy fngalmazta meg: "Miert nevelik az eM ural· kodohalat Arpad·Mznak?Amint al el· so frank kiralyi nemzetseget Merov:ingnak, a masodikat Karolingnak hfvjak az {rok, noha Meroveust is atyja, Cia· dius, Martell Kara/yt is atyja, Pippin megel(fzte az orslagiasban, minthogy tudniillik al atyaikat kivalosagra feW/· mula fiak az uralkodohazuk slamara megszerzett szilard tisztseget tartosab· ban tir6kftettek ut6daikra, akkent Ma· gyarorslag els(f uralkod6haza, az Ar· pad·hal is hal/otta, hogy oar Almas megel(flte a magyar nepelBn Arpiidot, de e fiLinak, Arpadnak a hatalma kiter· jedtebb es erosebb volt, mint az apae, Almose, fgyaz egesz nep amannak [Ar· padnakJ szamara biztosftott elonyt emeae! [Alrnossal] szembe« " Ezzel valt a magyar ttirteneti irodalomban megfellebbezhetetlen tetelle, hogy az els6, Almostolleszarmazo magyar ural· kodocsaladot Almos tiarol, Arpadr6! Ar· pad·haznak, tagjait pedig Arpadoknak nevezzUk

9

eves lehetett, tehat fejedelernkent sz6ba sem johetett, Meg ha ke 6bbi id6pontra is helyeznenk a kazar kezdemenyezest a Magyar Fejedelemseg letrehozasara - amihez azonban mas adatok aligha adnak lehetoseget -, akkor is ketseges lenne, hogy Arpad, a fiu tekintelyesebb, bolcsebb, megfontoltabb lehetett apjanal, Almosnal. E ponton tehat gyanithat6an tendenciozus szandek ervenyesult. az a torekves, hogy Alrno fejedelernsegenek ernleket kitoroljek. A magyar torteneti irodalom korai velekedeseket tukrozo, illetve korai keletkezesfi reszeben kivetel nelkul Almos szerepel a magyarok else fejedelmekent. Az archaikus hireket 6rz6 Zagrdb; Kronilea szerint a magyaroknal "igen sok uezer volt, de vegul is k6zilluk a tobbieh egyet ualasztottae /6-

kovetoen, vagyis 950 tajan Konstantin csaszar? Erre csak az a valasz adhato, hogy inforrnatorai, Terrnacsu, Arpad dedunokaja es Bulcsu horka szandekosan megtevesztettek, felretajekoztattak 6t. Ennek oka kiderul a csaszar mfivebol. Mar ideztuk azon helyet ahol Konstantin a torteneti e emenyek koze belesz6tte azt a megjegyze t, mi zerint "ez elott az Arpad elott a t1lrkOknek mas fejedelmue sobasem volt, s ettol fogua mindmaig ennek a nemxetsegebol lesz Turkia fejedelme".

uezerre, talan nemessege es erenye
miatt, akit Almosnale hivtak vagy neveztek. A oezersegben ot Arpad nevii fia koiette". Ez a hir jol orzi annak emleket, hogy Almost megel6z6en sok fonok volt (vagyis het torzsfo, amely allapotnak a rorzsszovetsegi kepler feleI meg), s a szigoruan egyeduralmi rendszer a magyaroknal Almossal, az 6 vezerre (fejedelernrne) valasztasaval vette kezdetet. Anonymus is arr61 sz6lt, hogy Szkitiaban a het magyar (a het torz feje) .szabad akaratial es egyetertessel vezeru! esparancsoloul ualasziotta maganak, sotfiai fiainae isa vegso nernzeaekig Almost, Ugyek fiat es azokat, akik az 0 nemzetsegebol szarmaznale;

miuelAlmos uezer, Ugyeefia, touabba
azok, akik az (5 nemeetsegebiil szdrmaztak, jelesebbek voltak nem dolgaban, meg badban is batalmasabbah ". De meg a 13. szazadi Francia Albericus is arrol irt magyar iraso forrasra tamaszkod6 munkajaban, hogy a magyarok Alinu (azaz Almus, tehat Almos) nevfi els6 vezeruk alan foglaltak el a Karpat-rnedencet, Vegsd fokon abban a kerdesben, hogy Almos vagy Arpad volt-e az els6 fejedelem, a maga modjan Almos mellett voksol a dinasztia fentebb idezett eredetmondaja is, amely Almost ruhazta fel az egi kivalasztortsag dicsfenyevel. Ha meg ket-harom evszazaddal az eserneny megtortente utan is szarnon tartottak, hogy a magyarok els6 fejedelme Almos volt, s 6t kovette a tisztsegben fia, Arpad, vajon miert nem rudott errol alig szaz evvel a tortenteket
10

Tehat mar ez a forrashely kifejezte azt a nezetet, hogy csak Arpad nemzetsege adhat fejedelmet a magyaroknak. A csaszar ezt hangsulyozta a jelenre vonatkoz6an 950 tajara ervenyesen munkaja egy masik helyen is: a magyarok "elsa feje az A rpad-nemzetsegbol sorban kovetkezo fejedelem ". Marpedig - es ez lehet a rnegoldas kulcsa - Almos nernzetsege nem azonos Arpad nernzetsegevel. Alrnos nernzetsege Almos leszarmazottait (tebat Arpad testvereit es azok utodait) is magaban foglalta, mig Arpad nemzetsege csak Arpad fiait es azok csaladjar. Vagyis az Arpad nemzet ege megjeloles kirekesztette a hatalom gyakorlasabol Arpad te tvereit es azok gyermekeit. Valoszinfi, hogy konkret eserneny vagy torteneti helyzet birta fa Konstantin magyar informatorait erre a megfogalmazasra, azaz konnyen elkepzelhet6, hogy Almos halala utan Arpadon kivul Almosnak egy masik fla is igenyt tartott a fohatalomra, s miutan azt Arpadnak sikerult megszereznie, erdeke ugy kivanta, hogy testvereit es azok leszarmazottait kireke ze a hatalomb61. Ezert hangsulyozta nyomateko an a Konstantinapolyban jart magyar killdott eg 950 tajan azt, hogy a fejedelernseg Arpaddal kezdodott, es az a kesobbiekben is csak az 6 egyenes agi utodait illeti meg.

I%AKRALII rOrEJEDELEM
Ezek alapjan roppant valoszinfinek tarthat6, hogy a 850-e evekben kazar kezdernenyezesre es kazar babkent letrejott Magyar Fejedelernseg (magyar nomad allarn) els6 feje Almos volt, aki a 850-es evek kozepe tajan Etelkozben juthatott e tisztseghez. Ekkor javakorabeli ferfi volt, hozzaveto-

legesen 35 eves. A magyar politikai kepzodrneny elen eltoltott evtizedeir61 szernelyehez kotheto informaci6nk nines. Viszont mindazt, ami ezen id6szakban a magyarokkal tortent, joggal hozhatjuk kapesolatba Nmossal. A kazar fennhat6 ag elismereset bizonyitja, hogy 860-61-ben a kazar hader6 reszekent magyar sereg harcolt a Krim-felszigeten. Ugyanakkor 880 tajan egy arab k6tf6 mar a kazaroktol teljesen fuggetlen magyar hatalmi berendezkedesrol tudosir, vagyis Almos, aki a 850-es evekben nyilvan politikai megfontolasb61- vallalta a kazar fennhatosagot, egy emberolto alatt megszabadult att6l. yilvan Almosra vonatkozik az, amit a muszlim forras a magyarok els6 embererol ir: a magyarok ,,/6noke 20 ezer lovassal uonul ki. Fon6kak neve teunde. Ez azonban csak neuleges cime kiralyuknae, mintbogy azt az embert, aki eiralyeent uralkodik folottule, dzsildnale lgyulanakl hivjak. Minden magyar a dzsila nevii /61'26euleparancsau k6veti a baboru dolgaban, a oedetemben es mas iigyekben". E leiras alapjan arra lehet kovetkeztetni, hogy Almos volt a Magyar Fejedelernseg kunde nevfi f6fejedelme. E tisztsegnev a kazaroktol szarmazott at a magyarokhoz, s igy arra utal, hogy Almos kundeve valasaban - mikent Konstantin csaszar megirta - a kazaroknak donto szerepuk volt. Keleti analogiak alapjan tudjuk, hogy a f6fejedelem igen ritkan mutatkozott a nep el6tt, hatalma isteni eredeninek rninosult, szakralizalodott, f6 feladatanak az egiekkel val6 kapcsolattartast tekintettek, elvartak t6le, hogy meg6vja nepet a veszedelmekt61 es a katasztrofaktol. Az effele uralmi rendszerekben a tenyleges hatalom a rnasodfejedelem kezeben osszpontosult, akinek f61eg katonai teren volt donto szava egyebekben azonban a f6fejedelemt61 fuggott. A hatalomgyakorlas e formajat zakrali kett6s fejedelernsegnek nevezzuk. Szamos pelda (egyebek mellett az avarok es a kazarok esete) mutatja, hogy egy effele rendszer szerves kiepulese mintegy ket evszazadot vett igenybe. A magyaroknal azonban ez mar 25 evvel a fejedelernseg megteremtese utan megjelent, ami azt jelzi, hogy a kazarok adtak at akkorra mar kiepult uralmi rendszeruket a magyaroknak, akiknel az ilyen m6don nem bel 6 fejlode ered-

menyekeppen alakult ki. A magyarok azonban ezt nem tekintettek fuggoseguk jelenek, hiszen a szakralis kett6s fejedelmi rendszer a magyaroknal a kazaroktol val6 fuggetlenedes utan is megmaradt. Ugyancsak Almos uralmanak id6szakara esik a magyarok egyre er6teljesebb nyugati iranyu erdeklodese. 862-ben vezettek els6 portyazo hadjaratukat felkere re a mai Ausztria teruletere - ennek kapcsan fordulnak el6 elsokent a magyarok latin nyelvfi kutfoben -, s ezt 881-ben (ez alkalommal a kavarokkal egyutt), a 880as evek els6 feleben (kozelebbrol ismeretlen idopontban), 892-ben es 894-ben 6jabb portyaza ok kovettek, 895-ben sorsfordito esernenyek tortentek. Egy Nyugat-Azsiabol kiindu16 es a Keleti-Karpatokig gyUrUz6 nepvandorlas, tovabba a Balkan-felszigeten a Bizanci Birodalom es a Simeon vezette Bulgaria kozott tarnadt ellenege kedes ahhoz vezetett, hogy e harcok vesztesei, a beseny6k es a bolgarok szovetsegre Ieptek egymassal. Mivel a magyarok - a szokasos felkeresre - Bizanc oldalan avatkoztak be a balkani harcokba, a Volgan tuli hazajukbol eroszakosan kimozditott beenyok pedig c ak az etelkozi magyarok rovasara szerezhettek maguknak szallasokat, a Magyar Fejedelemseg elleni fellepes kozos erdekuk volt. Kons-

tantin csaszar ekkent irta le a magyarokat erinto esernenyt. Simeon .a besenyohboz euldott, es megegyezett velilk, hogy leverik es megsemmisitik a tiirkdket [magyarokatl. Es amikor a turkok badjaratra mentee, a besenyoe Simeonnal a turkok ellen jottee, csaladjaikat teljesen megsemmisitettele, es a foldjuk orzesere batrabagyott turkoket gonoszul kiiiztek onnet. Miutan pedig a turk6k oissxatertek, e. f6ldjuket ilyen pusztdn esfeldsiloa talaltah, letelepedtee arra a foldre, melyen rna is laknak." Ez az esemeny, a karpat-rnedencei honfoglala tett pontot Almo fejedelem eletenek vegere. Sorsarol a magyar torteneti irodalomban ketfele hiradas maradt rank. Anonymus szerint Almos csak a Karpat-medence peremvidekeig jutott el, tehat meg eppen belepett nepe (Ij hazajaba, de Ungvaron atadta a fohatalrnat fianak, Arpadnak, s ezt kovetoen tobbe nem szerepel a geszta lapjain. A 14. szazadi kr6nikaszerkesztmeny viszont arrol tudosit hogy "Almost Erdely orszagban megoltek, rnindenesetre nem mebetett be Pannonidba ".E szoveg parhuzarnba allitotta a bibliai M6zest es Almost, hiszen egyik sem juthatort el az igeret foldjere. Korantsem kell azt hinnunk, hogy ez utobbi magyar tudositas teljes egeszeben hiteltelen lenne. Keleti analo-

• Almas Munkacs alatt. Than M6r festrnenye alapjan keszult nyamat

giak ugyanis vilagosan sz61nak arrol, hogy mikor jutott osztalyreszul a szakralls fofejedelemnek er6szakos halal. Az egyik arab forras szerint a kagant akkor olik meg, ha "a hazar 'foldre zarazsag jon, vagy azt valamely capas eri, ba egy masih orszagbol baborut inditanak eilenuh, uagy 6ket barmely uaratlan veszedelem eri". Egy masik muszlim kutfo arr6l ad hill, hogy a kagant akkor is megolik, ha tullepte a 40 eves uralkodasi id6t, mivel "mar megfogyatkozott ertelme, es meggyengult itelete". Almos eseteben tobb szempont is talalkozott. nepenek - a bolgarokt6l es f61eg a beseny6kt6l elszenvedett sulyos vereseg kovetkezteben el kellett hagynia etelkozi hazajat, raadasul - amennyiben Almos a 850e evek kozepen nyerte el a fejedelmi meltosagot - eppen e katonai kudarccal egy idoben erte el a 40 eves uralkodasi idot, Ez egyuttesen azt eredmenyezte, hogy alattva16i megvontak t6le a bizalmat, es megoltek. Van olyan felfogas is, arnely szerint nem kivegzesr61, hanem rituali aldozatrol volt z6. Barmelyiket reszesitjuk el6nyben, ez c aki vagy dontoen a szakralis f6fejedelemnek jart ki, tehat amellett szol, hogy Almos egeszen 895-ig a Magyar Fejedelernseg kundeje volt.
11

rpad neve torok eredeni arpa szavunk -d
......... kicsinyito kepzovel ellatott valtozata, ugyanaz a kepzd talalhato neveben,

t6en - a magyarok .Erdelyben
megpihentek, es nyajaik tij erore kaptak". Megfogyatkozott,

• M.G~'I'IDILII4

amely bizonnyal Levedi neveben i megvan. Konstantin c a zar nagyfejedelemnek nevezte mfiveben Arpadot, Felmeruit, hogy e cim az id6ben els6 fejedelem rnegkulonboztetesere szolgalt (eszerint a bizanci uralkodo e szoveghelye eldontene azt a kerdest, hogy

Almos vagy Arpad volt-e a magyarok legkorabbi fejedelrne), de alapos vizsgalat kimutatta, hogy ez a Ielteves nem allja meg a helyet, s csakis nagyfejedelernkent ertelmezheto.

Ar-

pad tehat a leghatalrna abb tisztseg birtokosa, a fohatalom letetemenyese volt. Bizonyosra veheto, hogy a magyar fejedelmek kesobb i , ege zen Gezaig nagyfejedelernnek tartottak magukat s ilyenkent tekintettek rajuk a kulorszagi irastudok is.

ANONYJ4Ut fEJEDEI.EJ4REPE
Arpad erett ferfi korban kerult a fejedelernseg kormanyrudjihoz: 895-ben legfeljebb 50 esztend6 volt vagy nehany evvel fiatalabb. 894-ben gorog forrasban mar talalkozunk nevevel, amikor a gyulanak tekinthet6 Kusallal reszt vett a bizanciakkal folytatott a targyalason, amely vegul is a magyarok bekapcsolodasat eredmenyezte
a bizanci-bolgar haboruba,

de - mint a kesobbi esemenyek mutattak - meg nem tort nepes eg elere kerult Arpad. A j6val kesobbi magyar kronikasok, rnindenekelott Anonymus mar nem rudtak elkepzelni, hogy a honfoglalast sulyos veresegek eloztek meg, ennelfogva a nevtelen jegyzf kepzeleteben es a geszta lapjain Arpad mint az egesz Karpatmedencet tervszeni katonai akci6kkal megszallo es a foglalast levezenylo vezer jelent meg. Anonymus azonban nem teljesen a fantaziajira hagyatkozva rajzolta meg Arpad alakjat. Olyan figurat keltett eletre, aki bokezfien osztogatta a birtokokat, egy-egy gyozelrnet koveteen "nagy vigassag tamadt Arpad fejedelem uduaraban, es barom alto nap laeomaztale".

it VTOD41
Almost fia. Arpad ktivette a fejedelmi meltnsscben. Ez arra utal, hogy nem a dioesztiatol fordultak el a ttirzsf6k, akiknek a legnagyobb szerepUk volt az uj f6fejedelem allltasaban, hanem a megtiregedett, matuzsalemi korba jutntt Almost nem tudtak ttibbe elkepzelni fejUknek. A dinasztia hatalma azonban fokozatosan hanyatlott, elvesztette szakralitasat. s bar a nagyfejedelmi cfmet orizte. az eqesz karpat-medercei terseqre kiterjed6 tenyleges f6hatalommal mar nem rendelkezett.

Egy masik alkalommal, amikor j6 hirt kaptak, Arpad fejedelern es fOemberei "annyira meg6riUtek, bogy poganyo« m6djara aldomast tartottak, s az orombir bozoit kiilo11fele adomanyohhal jutalmastale".

amely egyik agon a magyar honfoglalas eloidez6je lett. Politikai szerepvallalasa azt muratja, hogy tudatosan keszult a f6hatalom gyakorlasara ameIyet igen kedvezotlen ida ben kellett elkezdenie. A besenyoktal es a bolgaroktol elszenvedett vereseg mel lett a magyarok sora it tovabb tizedelte a szallasterulet gyors, szinte panikszerfi feladasaes az atkele a Karpatokon. A kesei magyar hagyornany ugy velte bogyAlmos erdelyi megoleset kove1:2

Amikar pedig Anonymus elfoglaltatta a magyarokkal Attila varosat (valojaban Obudat, Aquincum rornjait), a foemberek "nagy oromukben nap mint nap Attila kiraly palotajdban lakomaztak egymas mellett ii/ve kobzok es sipok edes bangjat, dallamait, igricek eneeet ballgatua. [.. .l Arpad fejedelem es az ovei Momukben busz napon at idiiztek Attila eiraly uarosaban, ezalatt Magyarorszdg uitezei a fejedelem jelenleteben baret paripaikones landzsakkal mindennap fenyes tornat rendeztek, a tobbi fiatal pedig po-

Hontoglalas. Munkacsy

Mihaly testmenye sokszorositott lapon (fent)

• Arpao fejedelem 18. szazadi abrazolasa. Christian Sambach szinezett htografiaia (balra) ganyok: modjara ijjal es nyillal sz6rakozott. Ennek Arpad fejedelem nagyon megoruendett, es uitezeineh re zint arany, reszint ezust formajaban ajandekokat, ualamiru birtokokat juttatott." Szamos jel mutat ana, hogy az a szemely, akinek kepere a nevtelen jegyzf Arpad alakjat formalta, valojaban II. Andras kiraly volt. A magyarokat nem torte meg es nem kesztette hosszu passzivitasra a besenyoktol es a bolgaroktol el zenvedett vere eg meg az uj szallashely eltoglalasa es az ott torteno berendezkedes, hiszen mar onmagaban a foglalashoz katonai akci6t kellett folytatniuk. Konstantin c a zar szerint, miutan a besenyok kniztek Etelkozbol a magyarokat, ez ut6bbiak .megfutamcduan, jol-

Arpad tisztsegviselese idejen kezdtek el a magyarok a Karpat-medencebol nyugatra iranyulo kalandoz6 hadjarataikat. Az elsa, Italia Ioldjere iranyul6 portyazashoz kapcsol6dott 899-900-ban a Dunantul elfoglalasa, s ezzel a magyarok fennhatosaga a Karpat-rnedence ujabb, immar nyugati tajaira terjedt ki. Anonymu t Ie zamitva azonban ez kben az akciokban Arpad neve nem fordul el6 a kutfokben, sot nevevel egyetlen nyugat-europai forrasban sem talalkozunk. Ezzel szemben nagyon e1gondolkodtat6, hogy az a Kusal, aki mar 894-ben Arpaddal egyutt gorog munkaban szerepel, tobb nyugati forrasban felbukkan a 9-10. szazad fordul6ja koruli hadi esernenyekben, egeszen 904-ben bekovetkezett halalaig. Ez arra enged kovetkeztetni hogy a gyula, aki

kapcsolatot nem tarto fejedelemnek ezeken nem volt szabad reszt vennie. Ugyancsak emiatt kell ketkedve fogadnunk a nevtelen jegyz6 azon allitasat, hogy Arvad seregvezetci szerephez juthatott a honfoglalas esemenyeiben, illetve a 9-10. szazad forduloja koruli kulorszagi portyazasokban. Legfeljebb a hatterbol iranyithatott; csak ut6lag, amikor szakralis voltanak ernleke mar feledesbe rnerult, ruhaztak fel a fegyveresen hont foglal6, or zag zerzo fejedelem gloriajaval. Arpad eletenek legfontosabb elemeir61 - Almoshoz hasonloan - alig tudunk valamit. em ismerjuk felesege never, nern tudjuk, hogy hoI tartotta szallasat. Anonymus azt sejteti, bogy ez a Csepel-szigeten volt.

a 9. szazadban

kazar rnintara

det kerestek, ahol megtelepedbetnenee, s odaerkezuen eliiztek Nagy-Moravia lak6il, s megszalltak azok j6ldjet, amelyen a turk6k [magyarokl most is mindmaig Ialenak". A csaszar munkajinak masik helyen alT61 olvashatunk, hogy a magyarok "teijesen vegigpusztitottak es elfoglaltak" Nagy-Moraviat, "amelyen elobb Szoatopluk uralkodott". Ez nyilvan mar Arpad fahatalma alatt
tortent.

kialakult gyakoriat zerint a magyarok legf6bb katonai eloljaroja volt, csakis Ku al lehetett. Ebbol is, de terrneszetesen apja, Almos tisztebol i egyenesen kovetkezik, hogy Arpad

a magyaroknal

valtozatlanul

pas fejedelmi epuleteke: epiuelett veluk. "Aprilistol okt6berig itt id6ztek, majd amikor a Dunantul rneghodita ara indultak, fele eguket mar itt hagytak. Utobb kovetek is a Csepel-sziget en kerestek Fe! Arpadot. Semmi nyom nem utal azonban ana, hogy ez val6s informacio lenne.

.Afejedelem es e16ke16i [... J a Duna vizet61 uedett hely termeeenysege es gazdagsaga lattan azt elmondbatatlanul megszereuek, es ugy hataroztak, bogy a sziget a fejedeleme legyen, S mindegyik el6ke16 tartson itt uduart egy faluual. A pad jejedelem azon nyomban mesterembereeet hivott egybe, espom-

Eros ketkedessel kell illetni.ink a nevtelen jegyzo azon ada tat is, arnelyek szerint Arpad mar eleteben fejedelemme tette fiar, Zoltat, Anonymus koraban, a 12-13. szazad forduloja tijan volt ugyanis szokasban az a gyakorlat, hogy az uralkodo meg eleteben kirallya koronaztatta fiat (az is tovabbi vizsgalatot igenyel, hogy egyaltaIan Zolta volt-e Arpad orokose a nagyfejedelmi szekben). Arpad halalarol eppen annyifa keveset tudunk, mint eleterol. Meg annak iddpontja sern isrnert. Egyetlen adat az Anonymus altai rank hagyomanyozott 907. esztendo. Ezzel azonban az a goncl, hogy a nevtelen jegyz6 a honfoglala kezdo datumakent a 903. ever adta meg (a valosagos 895 helyett), s ehhez kepest kell ertekelnunk a 907. ev hitelesseget is. Ha abb61 indulunk ki, hogy Arpad negy evvel elte tul a Karpat-medence birtokbavetelenek kezdetet, akkor mar 899-ben tavozott az el6k sorabol. Persze ez sem biztos. Hasonl6an keres hitelfi az, amitAnonymus Arpad nyughelyhol irt: .Jisztessegge! temettek el egy joly6cska forrasa je-

fennallo szakralis kettos fejedelernseg kunde (azaz fofejedelem meltosagat viselte, ami megkovetelte a vilagtol val6 elvonulast. Eppen ez teszi hiteltelenne Anonymus leirasait Arpad es fOemberei tivornyair61 hiszen a szentkent tisztelt s a tarsadalommal kozvetlen

lett, ahonnan az k6mederben jolyik Attila kiraly uarosaba. A magyarok megterese utan azon a belyen egy Pebernek neuezett templomot emeliek Sziis: Maria tiszteletere." Az
6budai Fejeregyhazan ut6bb epult kiralyi kapolna azonban aligha a pogany Arpad iranti tisztelet kifejezesere zolgalt. 13

MiGY FIAT MEN.XETT
Egyetlen ponton rendelkezi..ink boseges informacioval Arpaclr61:gyermekei never es szarnat illet6en. Ezt a j61 tajekozott Konstantin csaszarnak koszonhetjuk. Egy 895-re datalhato eserneny kapcsan megemlekezett Arpad Lii..intikanevfi fiarol, majd masutt igy irt: .Tudni uato, bogy Arpad, Turkta [Magyarorszagl nagyfejedelme

kell feltetlenul valasztani, hanem lehet egyszerre helyes mindkett6. Eszerint A.rpadnak ot fia volt.
Kozelebbi tarnpont hijan a ne-

A

negy fiat nemzett. elsonek Tarkacsut, masodiknak [eleget, barmadiknah [utocsat, negyediknek Zoltat. " Az utol okent emlitett fill
azono aga az Anonyrnusnal szerepl6 Zoltaval vitan felul all. Gondot okoz viszont, hogy a teteles felsorolasban Lii.intika nem zerepel. Ot - a nevek rokonitasaval, nyelveszeti alapon - megprobaltak Tarkacsuval azonositani, de ez aligha lehet megoldas. Hasonl6an kerdeses jutocsaval azonosnak tekinteni, Marad tehat annak feltetelezese, hogy a bizanci uralkod6hoz az Arpad-fiakrol sz6l6 ket hiradas ketfele csatornan at jutott el, 5 a ket hiradas kozul nem

vekhez fordulhatunk segitsegen. A Liuntika teljesen egyrnagaban a1l6 adat ennelfogva nem ertelmezheto rnegnyugtatoan, ket ege ,bogy zabad-e Levente nevalakra ertelmeznunk. Tarkacsu neve torok eredetfi, talan egy tarean meltosagnev -cs kicsinyito kepzos valtozata. Magyar megfelel6je alkalmasint Tarho lehet. Ieleg szinten torok nev, egy .birodalommal rendelkez6, uralkod6"
jelentesti meltosagjelolovel

azonos. Magyar megfelel6je (igy runik- Dll6. Ugyanez a nev szerepel Anonymusnal Almos nagybaryja, Hi..ilek neve kent. jutocsa neve talan ugyancsak torok eredetfi, de a reszletek bizonytalanok. Tobbek velerne-

san torok eredeni never vise!. nevadasban jelentkezo es azt erosen befolyasolo divat lehetetlenne teszi a biztos allasfoglala t. Ezert kockazatos dolog lenne arra gondolni, hogy az ill·padok csaladjaban torok nyelyen tarsalogtak es meg kockazatosabb az, hogy az Arpadok etnikumra nezve i torokok lettek volna. b'pad fiai meg Etelkozben szulettek, s nyilvan a delukran sztyeppen ervenyesulo eros torok kulturalis hatas hagyhatott nyomot a nevadasban, A torokos nevekben tehat nevdivat ervenyesuleset kell latnunk, Ezt rnegerositi, bogy rnindket, biztosan torok nevet visel6 Arpad-fi neve meltosagnev, illetve hogy a meltosagokat ez id6ben a rnagyaroknal is torok nevekkel illettek (amint ez bizonyos a kunde, tovabba felteheto a gyula es a horka eseteben).

seny6 oroklesi rend ismerete. A bizanci uralkodo szerint a beseny6 torzsi fejedelmek "halala utan az uralmat unohatest-

vereik oettele at, gyanis na/uk volt eruenyben, bogy nem all batalmueban meltosagukat fiaikra es testuereikre atszaraz a torueny es regi szabiily

maztatni, banem eppen az is

eleg, ba azok, akik azokat viselik; eletilk fogytaig uralkodnak, balalule uian pedig vagy

unoeatestierueet vagy unokatestvereik fiait teszik meg azza, nebogy a meltosdg kizarolag a nemzetseg egyik agan szalljon
touabb, banem az oldalagiae

is orokoljek es elnyerjee a tisztseget, idegen nemzetsegbol azonban nem csuszile be senki, es nem lesz fejedelem ".

nye szerint magyar megfeleloje Jutas. em lehet egyertelmfien allast foglalni Zolta nevenek eredeterol sem, az arab szultan sz6val val6 osszefuggese kerdeses. em zabad rulzott jelentoseget tulajdonitani annak, hogy Arpad fiai kozul keno bizonyo-

AX OROBLEt REJTiLYE
Teljesen bizonytalan, hogy Arpad utan ki orokolte a nagyfejedelmi meltosagot. Ennek a
kerdesnek a rnegvalaszolasa-

Amennyiben ezt a rendszert a magyarokra szinten ervenyesnek tekintjuk es Almostol inditjuk, Almos halala utan b·padnak mint Almos legidosebb fianak, majd utana Arpadon kivi.ili mas fiainak, tehat Arpad tesrvereinek kellett volna az
• Arpad pajzsra erneltetese. Kovacs Mihaly idealizalt kepe az orszag 6si vezetoirol. Bauer rnasolataban. 1855

ban segitsegunkre

lehet a be-

• A feher 16mondaja. Telepy Gyorgy olaifestrnenye Gaal J6zsef Szvatopluk cimu szomoruiatekahoz, 1839

hari vezer leanyat, "Arpad feje-

delem es elokeloi a menyegzo:
unnepeloe nagy lakomat rendeztek, es lakodalmas szokas szerint nap mint nap egyun lakomaztak a kornyezo orszagol« kul6nb6zo uitezeiuel. A fiata10k a fejedelem es elokeloi etsu

uralomban koverkezniuk. Arpad azzal sziikitette az orokles rendiet, hogy kizarta abbol tobbi testveret, es esak az 6 koz- barci jdteeoka: rendeztek. Arpad fejedelem pedig jogadta vetlen egyenes agi leszarmazattai szarnithartak a f6hatalom Magyarorszag elokeloinek es elnyeresere, Arpad magat nyiluitezeinek eskiljet, s Zolta fiat vanitotta a dinasztia osenek, es nagy tisztesseggel a fejedelmi ezzel meg ertette azt a zabalyt, szekre emelte." Eszerint Arpad orokose fia, amely tiltotta, hogy a "meltosag kizarolag a nemzetseg egyik Zolta lett volna. Ez azonban keagan szalljon tooabb ". tes ertekii informacio, hiszen a Konstantin csaszar altai ernlitett Ezt az allaspontot juttattak negy Arpad-fiu kozul Zolta sorkifejezesre Biborbanszuletett Kon tantin csaszar magyar in- rend ben a negyedikkent szerefonnatorai, f61eg a dinasztiaba pel a listan, vagyis feltehet6en tartozo Termacsu, aki 950 tajan a legfiatalabb volt. Anonymus maga is a fejedelmi tiszt egyik mellesleg Arpadnak rna Mr61 majdani varomanyosanak sza- nern rendelkezett ismeretekkel. mitott. Marpedig ha ut6bb Ar- ]oggal gyanithatjuk: Zolta csak padot tekintettek a dinasztia azert jutott fejedelernseghez alapitojinak, szuksegszeru volt, Anonymus miiveben, mert a hogy el6bb fiai, majd azok ha- kesobbi nagyfejedelrneket es lala utan fiainak csaladja kozotr kiralyokat (Taksonyt, Gezat, sorban brbkl6djbn a foharalom. Szent Istvant) az 6 aga adta. Anonymus hiradasaval szemAzaz a fiak kozti oroklest a rnagyaroknal is hamarosan az uno- ben az a legvaloszinfibb, hogy A..rpadutan legid6sebb fia ulhekatestverek (generaciovaltas e eten az unokatestverek fiai) tert a fejedelmi szekbe. Nem vilagos, hogy ez Liuntlka vagy oroklese valtotta fel. Tarkacsu volt-e. .Abban az Anonyrnusnal az olvashato, hogy amikor Zolta elnyerte - az idoben Liuntilea, A rpad fia volt egyebkent a nevtelen jegyz6 al- ajejuk" - adja hIn11Konstantin tai eletre keltett - Menrnarot bi- csaszar. Ha ebb61- a hagyorna-

nyostol eltero medon - nem az 895. evi seregvezet6i posztra, hanem az Arpad halala utani (899-900. evi) politikai szerepkorre kovetkezterunk, ugy nem kizart - de per ze korantsern bizonyo -, hogy Al-padot legidosebb eletben lev6 fia kovette a f6hatalomban. Amennyiben Liuntikat nem ve zuk zamitasba, Tarkacsu lehetett az Arpad utani nagyfejedelern. Ha vele lenne azonos a 921-22. evi italiai kalandozas Dursac nevii vezere - ami azonban aligha valoszinfi -, akkor a magyar nagyfejedelem mar a 920-as evekre levetkezte volna szakralitasat, hiszen ellenkez6 esetben aligha allhatott volna a tavoli Italiaba indulo sereg elere. Tarkacsu halala utan legidoebb occse, jeleg kovetkezett, s amennyiben nern ragadta el mar korabban a ha1:11,a - esetr leg azonban mar fiara, Ezelegre - szallt a nagyfejedelernseg. jeleg neve mindenesetre magyarul akkent ertelrnezendo, hogy .birodalornmal rendelkez6 uralkodo". Ezeleg (azaz Eze16) neve nyelveszeti szempontb61 is fonto , ugyani iz fonevunk, illetve izlel igenk rejt6zik benne, rnarpedig e szavunk urali (tehat finnugor idoknel is regebbi) eredetfi, s azt mutatja, hogy az Arpadok csaladjiban olykor a finnugoros jeUeg is

el6bukkant a jobbara torok divat altai meghatarozott nevadasban.

AX UMOKAK

MEJAXEDEKE

Az &-pad utani nagyfejedelmek szernelyet illet6en tehat talalgatasokra kenyszerulunk: mintegy 50 ev alan a fohatalom egyetlen birtokosat sem isrnerjuk hiteles kutf6OO1. nnek oka az leher, hogy E a nagyfejedeJmek meg mindig sokat (vagy mindent) megoriztek uralmuk szentsegebol, nern vallaltak reszt a napi ugyek intezeseben, s ezert ismeretlenek rnaradtak a kulorszagi tortenetirok el6tt. A 10. szazad else felenek irott forrasokban zerepl6 magyar szemelyisegei (a mar emlitett Dursae Bogar, zalard, Bulcsu, Gyula, Taksony) kozul mindossze az utols6 tekinthet6 Arpad-hazinak. Taksony Zolta fia, Arpad unokaja volt, tehat a negyedik A..rpad-fiu agahoz tartozatt. 6 947-ben italiai kalandozason vett reszr, Ekkor azanban Taksony meg biztosan nem volt nagyfejedelem, hiszen Konstantin csaszar tudosita a zerint 950 korul a Falie i vagy mas helyutt Fali neven szerepl6 Arpad-unoka viselte ezt a tiszt eget. A bizanci uralkodonak ko zonhetjuk,
15

TAKtOMY

UTOD£.tARO£

Nem tudjuk. hogy Taksony meddig viselte nagyfejedelmi clmet. A haqvomanyos fellogas a 970-es evek eleiere teszi Taksony Ieiedelemseqenek veget. i1letve Geza uralmanak kezdetet. Nemnlgen ebben a kerdesben uj valemeny fogalmaz6dott meg, amely egy archaikus tud6sftasokat is megorzo magyar forrason (a lagrabi Kr6nikiIl) alapul. Ebb61arr61 ertesOiOnk. hogy Taksony fia, Gaza "al Ur megtestesulesetOi slamftott 963. evben isteni jeladas altai megerintve gondolkodni keldett a poganysag slokasainak lerombolasaral es Isten tiszteletenek gyarapftasar61. megkereslteltette magat. es e slent slandakkal as allasponttal halt meg". A kardes megftelese azon all vagy bukik, hogy hiteles-e az e forrasban megorzott 963. avi datum. Ibbb jel mutat arra, hogy ezen evszamot komolyan lehet venni, persze. a bizonyossagt61 messze vagyunk. 963-ban az italiai Capuaban - egy kortars nyugat-eur6pai kutf6 szerint - a frissen remetremai cseszerra koronazott I. Ott6 csasar fogsagaba esett "a bolgar naci6jiJ. magyar nevetescJ Saleccus, a papa iJr igen hcJseges embere es lacheus. egyelvetemult. al isteni es emberi tudomanyokban jaratlan fern akit a papa frissen slentelt piisp6kke. as a magyarokhol kiild6tt igehirdetasre as hogyalok rank tamadjanak". Mas teras szerint Zacheus 964-ben egy ita:liai zsinaton mint a poganyok pOsptike vett rsszt Mindenesetre az, ami a forrasokban nern orzodtitt meg, a ktivetkezokepp rekonstrualhato: 963-ban (vagy 962 -ben) a Karpat -medence nyugati felen orszag16vezeto - aki aligha lehetett mas. mint Arpad-hazi csaladtaq - a r6mai papahoz fordult. as nepe szamsra pOspak telszentsleset kerte. Ezzel nyilvan azt a lepeselonyt akarta behozni. amihez Gyula jutott azaltal. hogy 0 mar kozvetlenOI 950 utan hozott orszagaba Bizancb61 terftO pOspoktit. Mivel azonban a nyugati magyar f6nok (Taksony vagy Gaza) Konstantinapolyban csak masodik lehetett volna az ott mar kapcsolatot kiepltett Gyula mtigatt - amit egy magyar nagyfejedelem nem engedhetett meg szamottev6 presztzsveszteseq nelkOI-. mar pusztan kenyszerusegbOl is a romai papahoz kellett fordulnia. Ugyancsak a nyugati ira nyu tajekoz6das mellett sz6!lt az a ktirOlmeny, hogy az Arpadok immsr nyugat-magyarorszagi torzsi vezetonek szarnltottak, mivel az augsburgi csata utan kiterjesztettek fennhatosaqukat egy vagy keto sulyos veszteseget szenvedett, a magyar szellasterulet nyugati reszen elhelyezked6 torzs fOle. A 963. evi kezdemenvezes magatt tehat elsosorban politikai szamltas as nem szilard hitbeli meggyoz6des huzodott meg. Az is inkabb Geza szemelvet helyezi el6terbe, hogy mindaz a keyes, emit Taksonyr61 tudunk. keleti kapcsolataira utal. Ezzel szemben Geza - ha nem is 963-ban - a 970-es evek elejen hasonlo - de rneqsem azonos -Jepest tett meg, vagyis nyugati iranyba nyitott. E nyitas sikere azon feneklett meg. hogy a papa nem volt kepes akaratat ervenyesfteni I. Otto csaszarral szemben, marpedig a nemet uralkod6 nem akarta megengedni, hogy a birodalom keleti hatarain 1310magyar nep az 0 megkerOlesevel terjen kereszteny hitre. Ennek erdekeben meg attol a destruktfv lepestol sem riadt vissza, hogy a magyarok szemara kijelalt pOspoktit letartoztassa. illetve megakadalyozza eljutasat Magyarorszagra. Ez az indulat vezethette Ottot a fentebb idezett rosszindulatu velemeny megfogalmazasara Zacheusr61. Zacheus nem is erkezett ide, fgy nem vele kezdodott a latin rltusu keresztenyseg terhodltasa a Karpat-medenceben. Ott6 csaszar erelet es elszantsagat mutatja, hogy rovidesen megfosztotta XII. Janost papai hatalmatol. Taksonyt - akarmikor is ktivetkezett be az ujabb uralomvaltas - fia, Geza ko·vette a fOhatalomban. Pedig Taksony utan - az tirokles feltetelezett szabaIyai szerint - Arpad elsoszOltitt fianak valamelyik ut6da ktivetkezett volna a nagyfejedelmi szekben. Ha meg eletben lett volna, akkor ez Termacsut illette volna meg. illetve az o testvereitvagyfiait. Nem kizart. hogyTermacsu testvere lehetett Tar Szerend, Koppany apja, aki tehat a 960-as vagy a 970-es evekben jogosan tartott igenyt erre a posztra. Taksony azonban felrugta az evtizedekkel korabban kOtott megallapodast, s a nagyfejedelmi hatalmat sajat aganak akarta megorizni. Erre j6 oka lehetett a hatalomfeltesen tul is, hiszen az Arpad halala utani idoszakban az Arpadok (Arpad unokai, valamint ded- es OkunokM terebelyes csaladot alkottak, es egeszen bizonyos, hogy Tar Szerend (a Konstantinapolyt megjart Termacsu feltetelezett testvere) mar nem ugyanazt a pol itikat folytatta volna, mint Taksony. A Magyar Fejedelemseg sorskerdeseiben - a kalandozasok tovabbvitele vagy lezarulasa. a keresztenyseg felvetele vagy elutasitasa, bizanci vagy r6mai (nemet) orientaci6 - a kOltinbtizQ agakhoz tartoz6 Arpad-utodok eltero, esetenkent gyokeresen kUltinbozo allaspontot kepviseltek.

hogy pontos ismereteink van- vezetheto Ie, azaz e ket nev nem fugg ossze egymassal. Mas nak az Arpadtol leszarrnazott szavakkal: a Fajsz helynevek csaladtagok neverol es rokonsagi vi zonyairol. .Tudni va16) nem Falicsi fejedelern never (es ernleket) 6rzik. bogy Arpad elsi5fia, Tarkacsu uralmanak nemzette fiat, Teoelit, a maso- Masreszt eppen 950 tajan irta Ie dikfiu)Jeleg nemzettefiat, Eze- Konstantin, hogy a magyarok
leget, a barmadik fiu, [utocsa "nyolc t6rzse nem bunyaszho-

nemzette fiat, Falicsit, a mostani fejedelmet, a negyedik fiu, Zolta nemzette fiat, Taksonyt. Tudni ualo, hogy Arpad fiai mind megbaltale, de unoeai,
Fali, Tasi es unokatestoerue, Taksony eletben oannae. Tudni val6, bogy Teveli megbalt, es az i5 fia baratunk, Termacsu,

aki a minap jott jel Bulcsuual, Tureia harmadih fejedelmeuel es boreajaua: " Ebb61 az osztover hiradasbol tobb fonto mozzanat derul ki. Mindenekelott tudornast szerzunk a nagyfejedelmi tisztseget biztosan betolto sz melyrol, Falicsir61 (Falirol) Ismerve a csaszar munkajanak keletkezesi idejet, Falicsi 950 tajan allt a Magyar Fejedelemseg elen. Mivel 0 a harmadik Arpad-fili leszarmazottja volt, roppant valoszinfi, hogy jelegtol vagy Ezelotal (vagyis a masodik agtol) szallt ra a fohatalom, s mivel utana a nagyfejedelmi posztot Taksony, a negyedik ag kepviseloje toltotte be, j61megfigyelheto a beseny6 oroklesi rend ervenye a magyarok koreben, hiszen a tisztseg ekkor mar - Al·pad fiainak halalat kovetoen az Arpad-unokak (vagyis unokatestverek) kozott oroklodott, A korabbi kutaras Falicsi nevet a Fajsz hangalakot mutat6 helynevekben kereste, s ezek sz61tsagab61 messze vezet6 kovetkeztetesre jutort. Mivel Fajsz helynevek Zagrab videketol Erdelyig d6fordultak a kozepkori Magyarorszagon (a mai orszaghataron belDl a Kalocsa melleki Fajsz, illetve Somogyfajsz), ez tobbeket arra a koverkeztetesre vezetett, hogy Falicsi a teljes Karpat-medence felett fennhat6sagot gyakorolt. E megaIlapitasnak azonban ket dolog is ellentmond. Egyreszt a Falicsi (Fall) formab6l a Fajsz alak nyelveszetileg nem

dik meg a maga fejedelmei eli5tt";azaz ha 950 elott tenylegesen kit is terjedt a nagyfejedelem hatalma a Karpat-medence egeszere, eppen 950 tajan az elszakadasi torekvesek felerosodtek, ami a torzsekre (torzsi allarnokra) bomlas realis veszelyet idezte fel, es ez roviddel kesobb meg is val6sult. Ujabb kutatas ana mutatott ra, hogy Falicsi (FalO neve amennyiben az elsa sz6tag a-ja (gorog alfaja) nyilt e hangnak felel meg - Felicsinek vagy Felinek olvasando, arnelyben az
urali eredeni fel, .az egesznek

a fele" f6nevlink talalhato, es -cs kicsinyitd kepzovel ellatva jelentese .tarsacska". Ilyenfele ertelmezes eseten ennek az Arpad-hazi csaladtagnak a neve - a kor zakban erosen hat6 torok nevdivat ellenere szinten a tavoli urali rnultba

vis zamen6 szobol szarrnazik. Szernbenino, hogy a bizanci uralkodo altai rank hagyornanyozott csaladfa minden Arpad-fiunak csak egy fiat emliti. Ennek nyilvan nem az "egykeze "az oka, hanem Konstantin valoszintileg az elsoszulotteket reszesitette elcnyben, hiszen a kulonbozo agakon ak szarnithattak arra, hogy oroklik a nagyfejedelmi szeket, marpedig Bizancot a magyarokkal kapcsolatbao elsosorban ez erdekelre. A.l'1.IIkod6reny azonban, hogy a csaszar listajan az eletben lev6 Arpad-unokak kozott szerepel Tasi (Tas) is, akinek az apjat nem ismerjuk. 6 valamelyik Al'pad-fiu masodszlil6tt fia lehetett. Hiaba keressDk viszont itt a mas forrasb61 ismert Tar Szerend nevet, pedig 950 tajan mar a is elerbene a feln6ttkolt. Igen becses azon informaci6, bogy A.rpad egyik dedllookaja, Termacsu 950-et megel6z6en

16

Bulcsu tarsasagaban Konsrantinapolyban jan. Ez pedig arra utal, hogy rnegkezdodott az Arpadok dinasztiajinak bekes jeilegf tajekozodasa az egyik eur6pai nagyhatalom fele. A 10. szazad kozepen mar maguk az Arpadok is .polarizalodtak", vagyis az egyre terebelyesedo csalad kulonbozo kepviseloi mas es mas iranyban kerestek kapcsolatokat. Taksony 947-ben fegyveres akci6 kereteben Italiat sarcolta, Tennacsu VIszont ugyanezen idoben Konstantinapolyban "a csa zar baratja" kitunteto cimet szerezte meg. Mas forrasbol tudjuk, hogy Bulcsu ekkor a bizanci uralkodo kezebol felvette a keleti ritusu keresztenyseget (arnit kesobb nem tartott meg). Lehet, hogy Termac uval i ha onl6 torrent, bar ezt irott kutfo nem ercsiti meg. A csaszar megfogalmaza ab61 (a magyarok .elsti feje az ;11pad-nemzetsegb61 sorban kovetkez6 jejedelem" az olvashat6 ki, hogy sorrencl uralkodott a nagyfejedelmi rneltosag betolteseben, s ez megerositi az errol fentebb elmondottakat.

Ugyancsak fontos adata Konstantin munkajanak, hogy 950 tajan a masodfejedelrni gyula tisztseg mar biroi posztnak felelt meg, ugyanugy, mint a Bulcsu altai vi elr harmadfejedelrni horka tiszt. Ez nern kevesebbet jelent, mint a szakralis kettos fejedelernsegi rendszer megsziinret, hiszen e szisztemaban a gyula eredendoen katonai feladatokat laton el. Mivel 950 tajan irnmar biroi funkciokent szerepel, nyilvan tobbe nern lebet szo a nagyfejedelem szakralitasarol sem, vagyis reszt kellett vennie e vilag! - a hatalomgyakorlast kozvetlenul erintf kerdesek eldonteseben, es nyilvan atvette a fejedelernseget erint6 hadugyek intezeset is. Ez el a orban a vedelem kozos megszervezeset jelentette (hiszen az egyes torzsek, torzsi c oportok immar evtizedek 6ta
onalloan jartak irta kulonbozo

hogy Felicsi (Fell) mecldig allt
nagyfejedelernkent a reszekre szakacl6, egyseget felad6 Ma-

• Arpad halala a pozsonyi csataban, 1907. Peter Johann Nepomuk Geiger rajza, 1845

gyar Fejedelemseg elen. Hogy az uralom altas kapcsolatban lenne a magyarok 955-ben elszenvedett augsburgi (Lech-mezei) vere egevel (amely egy csapasra veget vetett a nyugatra iranyul6 portyaknak), nem tobb egyszeru kombinacional. A mindinkabb formalis hatalmat jelento nagyfejedelrni szekben Felicsit unokatestvere, Taksony kovette. A fOhatalom ezzel atkerult az Arpad-leszarmazottak harrnadik agarol a negyeclik agra. Anonymus 931re tette Taksony szuletesenek idopontjar. Ez egeszen biztosan hibas aelat, hiszen rnegbizhato forrasbol tudjuk: 947-ben Italiaban kalanclozott, amit 16 evesen aligha tett volna meg. Valos szuletesi daturna 905 tajira helyezhet6. evenek nines
megbizhato rnegfejtese. a-

meg. Erdekes volna tudni, hogy Taksony vajon mar 955 el6tt nagyfejeelelem lett-e, vagy csak ezt kovetoen, his zen enol fuggoen kell(ene) ezt mas es mas m6don ertekelni. Egy szinten kesei, 13. szazadi nyugat-eur6pai forras arr61 szarnol be, hogy a Lech-mezorol visszatero keyes magyar egyike .kiraly" (persze a val6sagban fejedelern) lett. Ha e hirnek van igazsagmagva, ez csak Tak onyra vonatkozhat, s ebbol igy arra lehetne kovetkeztetni, hogy 955 utan nyerte el az egyre inkabb nevleges fOhatalmat. Tisztsegbe lepeserol
Anonymus a szokasos .meset"

iranyokba
veletlenul

kalandozni)

nern

Konstantin:

"megegyezesuk van arra nezue, hogy a joly6knal, barmely reszen ilt ki a baboru, teljes odaadassal es buzgatommal egyittt harcolnak. "Nern tucljuk

gyon ke ei, 16. zazadi nernet forras ugy tuelta, hogy Taksony resztvevoje volt a 955.evi augsburgi csatanak, meghozza Bule LI alvezerekent. Ezt az informaciot mas forras nem erosIti

aelta el6: Zolta fejedelern "meg eleteben el6kel6i eskujet vette, es fiat, Taksonyt egesz Magyarorszagfelett uralkod6 fejedelemme tette", Ez a kozles a val6s viszonyokkal teljesseggel ellentetes, ugyanis Taksony tenyleges hatalma alig terjedt ki nagyobb tersegre, mint sajat
torzsenek terulete. 17

_ ..... eza 940-4~ korul szuletett .. eve eredetileg Gyeucsa han~ .... galaku volt, es csak e nevalak latin lejegyzesenek (Geysa) teves 18.. szazadi olvasata eredmenyezte a Geza format. A Gyei.icsa egy torok meltosagnev magyar -esa kicsinyito kepzovel ellatott alakvaltozata. Ugyanez a meltosagnev orzodotr meg Gyd (Algyo, Felgyd) falu neveben is. Azzal, hogy Taksonyt Geza kovette a fohatalomban, nyilt szakadas kovetkezett be a dinasztiaban. Gezanak belso ellenzeke tarnadt, s 0 talan ugy oldotta meg - pontosabban. odazta el - a konfliktust, hogy kiegyezett Tar Szerenddel (vagy esetleg mar Szerend fiaval, Koppannyal) akinek odaadta korrnanyzasra aLZ Arpadok torzsi teruletenek egy reszet, Somogyot. Ezzel idolegesen belso beket teremtett ahhoz, hogy vegrehajtsa az Arpadok kovetkezo es immar sikeres nyugati iranyti nyitasat, ameiyet teljes bi.zonyossaggal az 0 nevehez kothetunk. Erre a 970-es evek elejen kerult sor.

M~UGATI MYITA'
Tobb korulmeny egyuttesen birta ra Gezat a cselekvesre 971-ben tilt a passaui puspoki szekbe Pilgrim, aki mindent megtett annak erdekeben, hogy egyhazmegyeje hataskorebe vonja a magyar szallasteruletet, Ennel
18

meg fontosabb tenyezonek szamitott, hogy Bizanc tamadolag lepett fel a Balkanon, hozzakezdett Bulgaria onallosaganak felszarnolasahoz, es ennek kapcsan a Bizanci Birodalorn kozvetlenul hataros lett a magyar szalla okkal. Tetezte Geza nehezsegeit, hogy hazassagi kapcsolat letesult a nemet-rornai es a bizanci csaszari csalad kozott, es ez azzal a veszellyel fenyegetett, hogy a Magyar Fejedelernseg (illetve az annak romjain onallosult magyar torzsek) ket hatalmas katonai ero harapofogojaba kerul, s barrnelyik - ha a rnasik nem all ki mellette - osszeroppanthatja, Geza azonban okult a 963. evi kiserlet kudarcabol, es ezuttal kozvetlenul 1. Otto csaszarhoz, az augsburgi gyozohoz fordult. A magyar-nernet kapcsolatfelvetelre 972-ben kerulhetett or, amikor 1. Ott6 hazafele tartott Italiabol, ahol hosszasan idozou, s ujra kezbe akarta venni a nernet ugyek intezeset. Az elsa kiserletek a magyarok megteritesere a mai Svajc teruleterol indultak ki. Einsiedeln bences monostorabol Wolfgang szerzetes indult (Itnak a magyarokhoz, hogy megkezdje korukben a hitteritest. Hogy ki kuldte oda, nem vilagos, lehet, hogy mar ebben szerepet jarszott a csa zar. Mindenesetre Wolfgang" igebirdetes dljab61 Pann6nia bataruideeeirejutott. 1nnen Pilgrim passaui puspole biota el [... J {j [Wolfgang] pedig boles elmeuel azon tanaeodott, hogy uajon mien akaddlyoztale meg abban, hogy Istenhez vezesse a pann6niaiak nepet". Mi tobb, Pilgrim egyenesen azt kezdemenyezte, hogy Wolfgangot regensburgi puspokke tegyek, ami 972 vegen meg is torrent. Pilgrim tehat kifejezetten akadalyozta Wolfgang magyarok kozti teritesenek sikeret, s ennek lehetetlenne tetelet szolgalta Wolfgang puspokke ernelese. Ennek az a magyarazata, hogy Pilgrim maganak akarta biztositani a magyarok kereszteny hittel val6 megisrnertetesenek dicsoseget,

Bruno Sankt Gallen-i szerzetes mar 1. Otto csaszar megbiza abol indult ke1 t fele. Rank maraclt ugyanis a nernet uralkodo egyik - keltez tlen, de 972 nyarara tehet6 -levele, arnelynek Pilgrim passaui puspok a cimzettje. Ebben Otto ezt irta. .Bruno piispokot bozzad kulcUuk esjoindulatodra bizzuk, hogy mindazoeeal a jauakkal, ameiyeere nalatok sziiksege lesz, bosegesen elldssae, s embereid, ualamint lovak kisereteben, touabba mas olyan dolgokkal is amelyek az uton szulesegesek, baiadeetalanut uezessek el a rnagyarole bataraira, mettosagaboz illoen. es teljes biztonsagban. Odaeuldjule ugyanis ot, hogy azok eiralya mielobb csatlakozzele terounhboz, "

AX ILI6 TiafTII
Bruno szerzetes e levelben puspokkent szerepel, ami azt mutatja, hogy Brunet mar elindulasa el6tt a magyarok pu pokeve szenteltek, amit a mainzi ersek vegzett el. Ez esetben tekintettel a csaszari kozbenjarasra Pilgrim nem tehette meg, hogy nyiltan akadalyozza Bruno tedr6 akciojat. Brunonak igy sikerult eljutnia Gezahoz, akit meg is keresztelt. Hogy Ott6 kiralynak nevezte Gezat, meg nem jelentette hivatalos elismereset (a magyar kalandozasok tobb vezeret is illettek nernet forrasok a kiraly minositessel), mindossze azt, hogy a csaszar rudataban volt Geza nagyf j delmi ci-

rnenek, amely - ha tenyleges fennhato ag nem is tarsult hozza - egy nagy terulet, a Karpat-medence feletti elvi f6hatalmat juttatta kifejezesre. Ut6bb egy nernet kortarsa Gezat nagyfejeclelem (senior magnus) cimmel illette. Ott6 lev lenek azon felvetese, hogy Geza csatlakozzek az 6 tervehez, c ak arra utalhat: Ott6 eltokelte a magyarok megteriteset, s errol alkalmasint 972 nyara elott Gezaval kovetek reven meg is egyezhetett. A magyar-nernet kapcsolatok normalizala anak biztos jele, hogy 973 husvetjan Quedlinburgban az id6kozben ernetorszagba vi szaert I. Ott6 el6tt szarnos mas eur6pai nep fejeclelmei es kuldottei soraban 12 magyar foember is megjelent. Bar ezt a forras oem Ilia, keyes ket egunk lehet a tekintetben, hogy ezek Geza kovetei voltak. A talalkozo napirendjer61 ponte i meretunk nines, de bizonnyal a magyarok kere zteny hitre teritesenek ugye is sz6ba keri.ilt itt. Minclenesetre Pilgrim alabb idezendo leveleben ezt irja: "a szerzrides ertelmeben a bike allealmaual uallaltule, hogy e nepnel [a magyaroknall igebirdetoi szolgatatot teljesitunh". Miutan a csaszar szernelyes megbizottja, Sankt Gallen-i BrLm6 elkezdte a teritomunkat, a magyarokhoz kozelebb elo Pilgrim is akcioba lepett. Valamikor 973-74-ben VI. Benedek papahoz intezett leveleben nem egyszerfien a "magyarok ujonnan rnegteritett neperol" sz6lt, hanem reszletezte

is ebben a maga szerepet. a "magyar nep siirii konyorgesek eozepette hivott engem, bogy menjele vagy kooeteimet euldjern oda euangeliumi szolgalatra ligehirdetesrel. Amikor bozzajue a szerzete eket es a kanonokok koz";U alkalmasferfialeat, papohat, touabba minden egyes egybdei rangbol klerikusokat kuldtem. [... J rnintegy 5 ezren Krisztus biuei lettele azon mindeet nemii, nemesebb magyaroe kozitl, akiket eltoltott a katolikus hit, s a szent keresztsegben reszesulteh." Ha Pilgrim papjai tartottak volna keresztviz ala a fejeclelmet, Gezat, az ambiciozus f6pap ezt bizonyara nem mulasztotta volna el kulon megemliteru. Ez azt mutatja, hogy Bruno akci6ja mege16zte Pilgrimet. A passaui f6pap arrol i beszarnolt, hogy meg ekkor is nagy szamban eltek a magyarok kozott - a kalandoz6 hadjaratokrol behurcolt - kereszteny foglyok, akiknek gyermekeit ugyancsak Pilgrimek kereszteltek meg. Tularado optimizrnu sal 111a puspok: .sxinte az egesz maa gyar nep bajlando a szent hit befogaddsara. "Hogy ez igy alakul-e az nem kis mertekben epp n attol fuggott, hogy a frissen megkeresztelt Geza komolyan veszi-e uj hitet, es mindent megtesz-e torzsi allama t ruleten a befogadokeszseg kialakitasa erdekeben. Mindaz, amit a kulonbozo forrasokb61 Geza 's a keresztenyseg viszonya• Adalbert puspok megkereszteli pogany magyarokat a

r61 megtudunk, meglehetosen egyfeIe iranyba mutat. Fianak, Szent Istvan kiralynak a nagyobbik legendaja ezt Irta errol: .Hitt fezusban is, ezen ouei-

szigoruan

igyekezett

orkodni Geza hit-

eletenek ti zta agan.
Pilgrim fentebb ernlitett, 973-74bel val6 hiradasa az utolso inforrnaci6 a Geza kori latin ritusu keresztenyseg offenzivajarol. Ezt kovetoen mintegy 20 even at nines hirunk a nemetfoldi forra okban (e - ugy ninik - a hazaiakban sern) a magyarorszagi belso viszonyokr61. Nem tudjuk, mikor szuntette be itteni tenykedeset Bruno puspok s azt sem, hogy mikor fekezodott Ie a magyarok kere zteny hitre teritesenek 973 korul szembeot10 lendulete, Egy, bizonyosan Geza utols6 eveire C994-96-ra) utalo hiradas szerint Adalbert pragai puspok

vel erii kezzel bant, az idegenekkel - elstisorban a Ieeresztenyeeeel szemben uiszont irgalmas es nyajas volt.]611ehet belemerult meg a pogany szertartasokba, de kezdte mar megtnlagitani a lelki adomanyoh fenye, es ualarnennyi szomszedos, karas-koral elterulo tartomannyalfigyelmeseri beketargyalasokba kezdett, noba azeliitt sosem telt kedve ilyesmiben, agyhogy mar lathato volt rajta, kinek a fiaua szeretne ualni. l. .. J A papokat es szerzeteseket felbatalmazta, hogy szine ele jarulbassanak, es sziues oromest elballgatta oketo Oromet lelte abban, bogy az igaz bitnee sziue kertjeben elvetett magja sarjadni kezd. Minek is folytassam? Eljott a mennybol rendelt ido, s 0 baza nepeuel egyiat a hitre tert es megkeresztelkedett, megfogadua, bogy ualamennyi alauualojat a leereszteny neu visetojeve teszi."
E nyilvanvaloan idealizalt leiras valamennyi kozul a leginkabb megerto es kimeletes Geza irant. Kevesbe magasztos szavakkal, de hasonl6 megiteles el illette Geza kere ztenyseget a kisebbik Istvan-legenda: "Kiraly volt ugyan, de eleirue pogany.

• Geza fejedelem Joseph Kriehuber 18. szazadl metszeten

.Ieoelet euldott a rnagyarok nagyfejedelmebez [ enior magnu ], sot inleabb annale bituesebez, aki az egese orszagot egy ferfi teezeuel tanoita batalmaban, es mindazt, ami ferjee volt, maga ira nyito tta. Ennek vezetese alatt leezdodott el a kereszteny hit, de pogdnysaggal uegyult ossze a beszennyezett uallas, es rosszabb kezdett lenni a barbarsagndl ez a tetlen es bagyadt leeresztenyseg. "

lensegei, mint az azt elfogadoe" idegen uralkod6k segit eget kerte, ernet forras arr61 ad hirt, hogy Geza .igencsae kegyetlen volt, es sohakat ol: meg birtelen fetindulasboi. Mikol' kereszterinye lett, indulatosan lepett jel tusaeodo alattualoiual szemben e hit megeriisiteseert, es a Tl3gi bunt az Isten iranti buzgalomtot felbuzduiua elsoporte. Ez[GezaJ a mindenhat6 Istennee, de mas istensegek kulonfele biu kepzeteinek is aldozott, s midon fopapjat61 szemrebanydst kapott ezert, magdrol azt dllitotta. eleg gazdag es batalmas abboz, bogy ezt megtehesse. "
Gezat - aki a keresztsegben az Istvan nevet kapta - 972-ben kere ztelte meg Sankt Gallen-i Bruno, Ha elete meg hatralevo 25 esztendejeben Geza vegig azzal a lendulettel es eroszakossaggal vette volna ki reszet a hit terjesztesebol, ami az itt idezett forrasokbol kiderul, akkor a karpat-rnedencei kere ztenyseg nyilvan erosebb poziciokkal rendelkezett volna 997-ben. Gyanithato, hogy ez az elszantsag nem kiserte vegig Gezat 997 -ben bekovetkezett halalaig. Ogy tfinik, ez csak a 970-e evek elso felere tekintheto ervenyesnek, arra az idore, amikor mellette alit Sankt Gallen-i Bruno, a terito puspok, akit az idezett nemet forras ugy emlit, mint aki

1 0le' ••
Geza felesege Sarolt volt, annak a Gyulanak a leanya, aki kozvetlenul
950 utan Kon tantinapolyban keleti ritus szerint kereszteny hitre terr. Sarolt neve torokbol fejtheto meg, jelentese "feher menyet". em tudjuk, mikor kotottek meg a frigyet, mindenesetre feltfino, hogy Geza nem kulorszagi idegen feleseget vett maganak Cmint apja, Taksony), hanem belso (karpatmedencei) idegen feleseget. Az Arpadok es a Gyulak torzsi allama 970 ko1"lHCilletve a 970-es evek else feleben, amikor Geza es Sarolt frigyre leptek) lenyegeben fuggetlen, idegen volt egyrnas szarnara, alapvetoen eltero ki..ilpolitikai iranyvonallal, de valamennyire azert rnegis osszekothette oket a Magyar Fejedelernsegbe tartoza tudata vagy laza koteleke. A Gyulak allama Geza szamara affele "kozelkulfoldnek" szarnitott. A hazassaghoz Geza talan olyan rernenyeket is fiizott, hogy ennek reven sikeri..il no-

Kesobb a Szentlelee kegyetmetol meginlagositua rnegisrnerte az at es az elet uuagossagat, es az euangelium kouetojeleent az igazsag kereseseig is eljutott. Sot olyan elismerest vivott ki rnaganah Isten szine elott, bogy leatonasdgabol ualamennyi eloljar6t az igaz Isten tiszteletere teritbetett. Akiket pedig masfele utah eooet« en eapott rajta, azokat fenyegetessel es rnegfelemWessel torte meg. "
E sorokb61 kierzodik az a szelid j6indulat, amellyel a 11. szazad vegi legendairok tekintettek a frissen szentte avatott Istvan kiraly apjara. Bar e forra kiralynak nevezi a nagyfejedelmet, ez nem jelenti azt, hogy Geza

tenylegesen kiralyi elismeresben es felszentelesben reszesult volna. Realisabb a magyar kr6nika azon beallirasa, amely szerint Geza "a magyaroh

nepet a kereszteny bitre kezdte teriteni. Es mintbogy azokat, akik a pogany szertartasotenae h6doltak es buzg6lkodtak, intessel nem tudta megteritent, nemelyeeet jegyverrel kellett megzabolazni, es ennek uegrebajtasara, miuel tab ben voltak a hit el-

velnie befolyasat a Karpat-medence
keleti feleben. A valosagban ennek

eppen a forditottja kovetkezett be.
Mar az imenti forras sejteni engedte, hogy 995 tajan Geza helyett a tenyle-

20

ges hatalmat Sarolt gyakorolta. Ezr alkalmasint lehetne ugy is magyarazni, hogy az oregedo es betege ked6 nagyfejedelem helyett lepett a torzsi allarn kormanyrudjahoz Sarolt. Va16jaban aligha errol van sz6. A tudositasban azt olvashatjuk, hogy a Geza nagyfejedelem hatalma alatti teruleten Sarolt nevehez fGz6dik a keresztenyseg ternyerese, amely - a szerzo, a Magyarorszagon is megfordult Querfurti Bruno terito er ek zerint - nem felelt meg a r6mai rhus kovetelmenyinek. Ebb61 ana kovetkeztethetunk, hogy az itteni keresztenyseg gorog rItUSlJlehetett. Ez - figyelembe veve, hogy Sarolt ennek a szertartasnak a kovetoje volt - egy cseppet em meglep6. Annal inkabb feltfino viszont, hogy 995 tajan nyoma sem volt a 20 evvel korabbi, ikere en indult nyugati terites eredrnenyeinek. Ugy tfinik tehat, mintha azok teljesen vagy tulnyornoreszt veszendobe mentek volna. Ezek ingatag voltat es erosen muland6 jelleget jelzi az is, bogy Geza 995-ig sem szekhelyhez kotott puspok eg, sem bences monostor alapitasaig nem jutott el. Ezzel szemben a veszpremvolgyi gorog apacakolostor valamikor a 980-as evek rnasodik feleben, de legkesobb a 990-es evek elejen mar bizonyara letezett, s ezt az Istvan nevet visel6 Geza emeltette "nom es gyermeleeim, valamint egesz Pann6nia lelki udoeert". Hogy a hitben ingatag Geza tulajdon felesege, a gorog hini Sarolt kedveert gorog monostort hozott letre, sokkal inkabb hihet6, mint ha Geza fiahoz, az ut6bb szigoruan latin ritus szerint elo Istvanhoz es annak felesegehez, a szinten r6mai kereszteny Gizellahoz kotjuk az ala pita t. A 990-es evek kozepe tajan Praga hanyatott sorsu puspoke, Adalbert tett kiserleteket a magyarok megnyeresere a r6mai ritus szamara. Errol Querfurti Bruno akkent nyilatkozott, hogy Adalbert" olykor k6veteit euldte, olykor pedig sajat maga ment a hozelben elbelyezleedo magyaroeboz, s miutan ki se eltaoolitotta oket a buntal, a teeresztenyseg arnyekat nyomta rdjule". Vagyis Querfurti Bruno nem vitatta el Adalbert csekely erdemeit a hit karpat-rnedencei terjeszteseben, de jelentos sikerekrol nem tudott szamot adni. Van azonban egy masik forrasunk is Saroltr6l: Thietmar merseburgi plispok kronikaja. E klltfo lJgy jellemezte Geza feleseget, aki ott szla-

vul Beleknegini ("szep fejedelemasszony") neven szerepel, mint aki .mertekielenu; ivott, es katona mod[dra ulue meg a louat, egy embert birtelen baragjdnale tulzott beoessegeben megolt.fobban tenne e beszennyezett kez, ha ors6t forgatna, s orjango lelteet turelemmel rnegfeeezne." Ez igazan nem ajtatos keresztenynek kijaro jellemzes. A beszennyezett kez motivurna Gezaval kape olatban is elofordul, a nagyobbik Istvan-legenda szerint ugyanis Gezanak egy e] zaka C odalatos latomas hozta tudtara: .Nem neked rendeltetett az, amit eszedben jorgatsz, mert kezedet emberuer szerinyezi." Mar ideztuk Thietrnar azon szavait hogy Geza "igencsak kegyetlen volt, es sokakat olt meg birteien feltndulasbol"= hasonl6an fele egehez. Ugyanakkor a hazai forras Geza veres kezenek emlitesekor azokra a belhaborukra is utalhatott, amelyeker annak erdekeben folytatott, hogy nyugat-magyarorszagi rorzseket vessen hatalma ala. AmiIyen aktiv lehetett Geza sajat orszagaban, eppen ellenkezo politikat folytatott szornszedai iranyaban. A nagyobbik Istvan-legenda mar idezett hire szerint azokkal "beketargyalasokba kezdett", amelyek sikeret az is igazolja, hogy Geza kori kulorszagi akciokrol szinte egyaltalan nines hirunk. A kulso bekere a belso akci6k zavartalansaga erdekeben volt szuksege. Itthon azonban nem csupan vert ontott, epitkezett is. Valoszinfi, hogy 0 helyezte szekhelyet Esztergomba, ahol jeleritos epitkezeseket folytatott, templomot, palotat emeltetett.

BOttGlt G'Y"IRJ4IK.:LD.t
Geza es Sarolt hazassagat boseges gyermekaldas kiserte, his zen a kUtf6kben negy vagy or gyerrnekukrol rnaradt hiradas, es felteheto, hogy robben fiatalon elhunytak vagy nevuk nem nyert megorokite t irasokban. Legid6sebb leanyuknak azt szoktak tekinteni, aki Vitez Boleszlav, az egyik legjelentosebb kozepkori lengyel uralkod6 rnasodik felesege lett. A forras azonban csak annyit mond hogy Bol zlav "Magyarorszdg1'61 vett feteseget", igy hat egyaltalan nem biztos, hogy Geza leanyar61 van szo. Hazassagukb61 szuletett 988 tajan Bezplym,

a rnagyaro an Ve zpremnek mondott fiu (aki 1031-32-ben a lengyel tronra kerult), am a Balaton-Ielvideken fekvo Veszprern varos nevenek minden bizonnyal nines koze Geza ezen allitolagos unokajihoz. Boleszlav magyar felesege a 970-es e ek elejen szulethetett. De mivel ket eges, hogy Geza es Sarolt leanya volt-e, 19y velheto szuletesi datumabol nem kovetkeztethetunk a nagyfejedelem hazassaganak idejere, A lengyel fejedelemmel kotott frigy nem bizonyult tartosnak, Boleszlav 989-ben - else felesegehez hasonl6an - eltaszitotta magyar hitveset. Gorog forras szol arrol, hogy hasonlo or ra jutott Geza rnasik allitolagos leanya is. A bolgar tronorokos, .Radomir Magyarorszdg kiralyanale leanyat birta felesegul. nem tudorn, mi ohbo! eifoly6lag, rneggyiilolte ot, s miutari mar tole teberbe esett, eliizte", e rna feleseget vett. Magyarorszag itt emlitett kiralya bizonyara Geza lehet, foleg ha a hazassag megkoteset 995 tajara tesszuk. E frigybdl szuletett Deljan Peter, aki 1040 tajan rovid idore bolgar car lett. 990 tajan meg ket leanya szuletett Gezanak e aroltnak az egyiket 1009-ben Orseolo Ott6 velencei doge, a masikat 1005-10 kozott Aba Samuel kavar fejedelem vett noul. Az o szuletesuk - hazassagkotesuk datumaib61 kovetkezoen - annyira kesore esik, hogy n ehanyan feltetelezik. e leanyok anyja mar nem Sarolt, hanem Geza egy masik, kesobbi Iengyel forra okban zereplo felesege, Adelhaid lengyel fejedelernleany volt. Ezt azonban nem tekinthetji.ik igazoltnak. A harem (vagy negy) leany mellett egyetlen fiuk, Vajk (Istvan) never ismerjuk. Nem tudjuk, hogy Gezanak mekkora szerepe lehetett I tvan kihazasitasaban. Mindenesetre azzal, hogy Istvan 996-ban hazassagra lepett bajor Gizellaval az Arpadok e Magyarorszag torteneteben [lj korszak kezdodott. Geza 997 -ben halt meg. Amikor elerkezettnek latta az idot, hogy utodlasarol gondoskodjek, "magaboz biota Magyarorszagfiiembereit es a ra k6vetkezo rendet, es kozos tanacskozasue batarozataual fiat, Istuant jelolte ki utodaul a nep eormanyzasaban, megeriisitesul egyenkent megesketve oket".J6 oka volt erre, hiszen tartott attel, hogy Koppany benyujtja a szamlat es a nomad oroklesi rend szerint igenyt tart a f6hatalomra.
21

z Arpadok dinasztiajanak legnagyobb formatumu tagja Geza e ...... Sarolt gyermekekent szuletett, s eredetileg a Vajk nevet kapta. Szuletesi idejekent ket magyar forrasban a 967., illetve a 969., egy lengyel kutfoben pedig a 975. ev maradt rank. Mivel egyik hiradas sem korabeli szerzotol szarmazik, mindharornmal kapcsolatban alapos ketely merulhet fel.

Istvan gyermekkorarol nines megbizhato informacionk. A nagyobbik legenda szerint "kirdlyjihoz ilia neuelesben reszesuloe nouekedett", ami hiheto hiszen Geza kezdettol fogva utodanak szanta es tudatosan keszithette fel az orszaglasra. Ez elsosorban testi nevelest (vadaszatokban, hard cselekedetekben val6 reszvetelt) jelentett, es nem szellemi pallerozast, A kisebbik legenda ezzel is .megajandekoz-

ta" Isrvant, azt irva rola, hogy

.mar leis-

gyermekkent teljesseggel beiemeriteezett a grammatiea tudomanyanah tanulmanyozasaba". Ez azonban aligha hiheto informacio, Abban a legkorben, amelyet
mindinkabb arolt ferfias-eroszakos rnagatartasa hatarozott meg, a szulok aligha iteltek fontosnak, hogy fiuk elsajatitsa a latin nyelvtant. Legfeljebb alTa a nehany h6napra lehet ez igaz, amik:or Adalbert

POGAMYMAB II0LITIn
A nagyobbik Istuan-legenda egyik helye azonban lehetoseget biztosit a sziiletes 00tumanak hozzavetoleges meghatarozasara. Amikor arrol sz6l, hogy halala elott Geza megeskette Istvan utodlasara a f6embereket, ezt Istvan szempontjibol bi kozvetett kormeghatarozassal az alabtette:

Istvan mellett tartozkodott. vegso fokon meg az sem kizart, hogy a pragai puspok elkezclte latinra tanitani az ifjut. Bar a kisebbik Istuan-legenda Gezanak tulajdonitja a kezdernenyezest az Istvan szamara lassan aktualissa vale parvalasztasban, de kozvetlen adat hijan is felteheto, hogy nern elsosorban neki, hanem Adalbertnek volt igen nagy szerepe ebben.

einooe a serdiUakomak ladolescential epp csak az elsa lepcsajoMra hdgott. " A kozepkori felfogas szerint a gyermekkor es a erdulokor hatara a 14. eletev volt. Eszerint Istvan 996-97-ben, arnikor Geza utodaul jelolte ot, mar elmult 14 eves, tehat benne jart a serdulokorban de annak meg csak az ele[en tarton. Fontos tudni, hogy a serdulokor egeszen a 28. eletevig szamitott, annak else lepcsofoka tehat aligha jelolhet 15-16 esztendosnel idosebb fiatalt. Ez az eletkor osszhangban van rna forrasokban Istvan eletkorara vonatkoz6 utalasokkal, ameJyek alkalmasint nern eszerint, hanem a gyennekkort valamivel tovabb feltetelezo bibliai peldak alapjan hataroztak meg eletkorat. fgy peldaul a kisebbik isnan-Iegenda Biblidb61 vett szofordulattal nev zt I tvant 997-ben meg gyermeknek (adhuc puer), Mindezekbol az adatokbol arra koverkeztethetunk, hogy Istvan 980 tajan szuletett. Eredeti neve Vajk volt. Ez egy "hos, vezer" jelentesCitorok sz6 -k kepzovel ellatott valtozata. Ez nemcsak azt jelzi, hogy az Arpadok csaladjaban meg a 10. szazad vege fele is divott a torokos ne adas divatja, hanem azt is, hogy Istvan poganynak szuletett, s csak kesobb kereszteltek meg.
• Vajk rnegkeresztelese. olaitestmenye. 1875 Benczur Gyula

"a gyermekkorb6l[pueritia]

•• MGOI .OBOMIAC
Adalbert [atszhatta a donto szerepet abban, hogy Istvan felesege a bajor hercegi csaladbol szarmazo Gizella lett. Adalbert - egy bizonytalan adat szerint - rokonsagban alit a szasz uralkodohazzal. Mindenesetre tajekozott volt a Bajor Hercegseg viszonyait illetoen, es ismerte a bajor hercegi haz rnelyen vallasos elkotelezettseget, Tobbszori esztergomi tartozkodasa soran rnegismerte mind Gezat, mind Istvant, s mivel ez utobbira jelentos hatast tudott gyakorolni, elhatarozta, hogy kozvetitokent lep fel a regensburgi bajor bercegek es az e ztergom.i Arpadok csaladja kozort. Nem kis feladatra vallalkozott. 995-ig meg nem volt pelda ana, bogy egy igazan maga rangu nernet hercegi csalad rokoni kapcsolatot alakitson ki a birodalom keleti hatarain elo .barbar" nepek - lengyeJek, csehek, magyarok f6n6keivel. Adalbert arra johetett ra, hogy e hazassag kolcsonos elonyokon alapulhat, hiszen a bajorok ennek reven normalizalhatjik kapcsolataikat a magyarokkal, ugyanakkor a magyarokat ezzel a friggyel szorosan a nyugati keresztenyseghez lehet kotni. A bajor hercegi haz, amellyel Adalbert felvette a kapcsolatot a hazassag eloke-

23

zitese celjibol, igen elokelo rokonsaggal rendelkezett. Gizella apai agon dedunokaja volt a szasz uralkodohazat megalapit6 I. (Madarasz) Henriknek, aki 933-ban Merseburgnal gyozelmet aratott a Szaszorszagot pusztito magyarok felett. Dedapja reven volt GizeUa rokona a zasz dinasztia tobbi, immar csaszari cimet nyert uralkod6ja 0., II. es HI. Ott6). Gizella apja, II. Henrik kis megszakitassal 40 evig (955-95 kozott) allt hercegkent Bajororszag elen, es kozben viselte Karintia hercegi cimet is. Erejet es arnbici6it jelzi, hogy 974 es 983 kozott negyszer kerult nyilt osszeutkozesbe II., illetve III. Ott6val mindegyik alkalommal azert lazadt fel, hogy a maga zamara szerezze meg a nernet kiralyi (illetve csaszari) tr6nt. Ezen akci6i miatt kapta a Civakod6 rnelleknevet. Anyai agon Gizella burgundiai szarmazasu volt, nagyapja, 1. (Bekes) Konrad a burgund kiralyi meltosagot viselte 56 esztendon at, 937 es 993 kozott. Az o leanya burgund Gizella, aki II. Henrik bajor herceg felesege lett. Hazassagukbol negy gyermek szarmazott. A legidosebb, az apja never viselo Henrik 973-ban zuletett. Apja 995. evi halalakor N. Henrikkent Iepett orokebe a bajor hereegi tisztsegben, majd II. Henrik neven 1002-ben nemet kiraly, 1014-ben pedig nemet-romai csaszar lett. eki tehat sikerult megva16sitania azt 24

amire apja oly nagyon, de hiaba vagyott, vagyis a birodalom elsa embereve valt, 1024-ben halt meg, az egyhaz 1146-ban szentjei koze emelte. beese, Bruno roviddel Henrik utan szuletett. Ot szulei papnak adtak, 1006-ban foglalta el az augsburgi puspoki szeket, es 1029-ig, halalaig lilt benne. Utanuk a orban Gizella, Istvan felesege kovetkezett. Szuletesi idejere bizton kovetkeztethetunk abb6l, hogy apja eveken at raboskodott lazadasai rniatt, s csak 984-ben kapta vissza bajor hercegi meltosagat es ekkor talalkozhatott ujra felesegevel. fgy Gizella szulete e 985-re tehero. Gizella helga Brigitta apaca lett Regen burgban, utobb a rnonostor apatnoje. A hagyomany zerint neveleseben reszt vert Wolfgang regensburgi puspok, aki azonos azzal az ein iedelni zerzetessel, aki 972-ben egeszen a magyar hatarig jott, hogy a magyarok kozott teritsen, de vegul is Pilgrim tank ara elallt ettol, es meg 972-ben elnyerte a regensburgi puspoki cimet, amelyet 996-ig viselt. Ut6bb ot is szentte avattak. Amikor II. Henrik, Gizella apja meghalt, felesege, burgund Gizella ugyanesak kolostorba vonult Regen burgban. 1006. evi halala utan keszittette el leanya, Istvan felesege a rank maradt beeses ernleket, az un, Gizella-keresztet. Gizella egyik kozeli rokona (nagynenje/) pa aui apacakolos-

• Vajk rnegkeresztelese.

Peter Johann 1845

Nepomuk Geiger litografiaja.

torban elt, es szinten apatnove emelkedett. A bajororszagi Scheyern bences monostoraban elo hagyornany szerint itt kotottek meg Gizella es Istvan hazassagat, meghozza Adalbert puspok kozrermikodesevel. Ennek idopontja pontosan nem ismert, kozvetett uton 996-ra valoszinfisitheto. Biztosan beleegyezett ebbe III. Otto is, aki 996 februarjaban eppen Regensburgban tart6zkodort. A nernet-romai csaszar ekkor adhatott Istvannak egy diszes Iandzsat, amely egyszerre fejezte ki az Istvan iranti megbecsulest es elismerest, ugyanakkor az Istvannal es orszagaval szembeni fennhatosagi igenyt is jelezte. Gizella es Istvan hazassaga merfoldko a magyar tortenelernben. Ezzel a friggyel Istvan a talan legrangosabb eur6pai kereszteny uralkodohazzal kerult rokonsagba ..Ez egyszerre jelentette a 10. szazad elsa feleben kifejezetten ellenseges, majd 955 utan hfivos magyar-nernet kapcsolatok rendezeset, (lj alapokra he lyezeset es ezzel egyutt Geza orszaga (Ij kulpolitikai iranyvonalanak kialakulasat. Olyanfajta elkotelezettseg volt ez a magyarok szarnara, amely messze nilmutatott a hazassag egyszeri aktusan. Sarolt rusztikusan barbar eletvitele helyett a kereszteny egyutteles erkolcsi szabalyai

kezdtek ervenyesulni az udvarban, Geza ozvegyenek vallasi ertelemben gorog elkotelezett egii iranyvonala egy c apasra eljelentektelenedett,

e

aOMflJIn'UI aOPP4MM .. '
papok erkeztek Geza torzsi allarnanak teruletere. Az a pezsges, ami a 970-es evek kozepen kenyszerfien megszakadt, 996-t61 kezdve sokkal jobb korulmenyek kozott folytat6dott. A nernetek nem sokat bizhattak a veletlenre. Nyilvan garanciakat kertek ana vonatkozoan, hogy az oregedo e betegeskedo Gezat halala utan Istvan valtja fel a fohatalomban, ilJetve hogy Sarolt nem juthat tobbe a politika korrnanyrudjahoz. A bajor papok hozzakezdtek a nep kereszteny hitre teritesehez, a lovagok Istvan korul csoportosulva nehezfegyvereikkel rendkivuli m6don megnoveltek a nagyfejedelmi hadero utokepesseget.

Az elsa eredmenyek mar 996-ban megmutatkoztak. Ekkor vetettek meg a pannonhalmi bences monostor alapjait, amelybe Adalbert tanitvanyai erkeztek. Ugyancsak 996-ban alapithattak meg az elsa, szekhelyhez kotort magyarorszagi egyhazmegyet, a veszprerni puspokseget,
amely aligha veletlenul telepult a gorog ritu u ve zprernvolgyi mono tor ta zomszedsagaba. Veszprem puspoksegenek letesiteseben szernelye en Gizella jatszhatott nagy szerepet, nem veletlenul lett e varos a mindenkori magyar kiralynek szekvarosa, Ut6bb Veszprernben Gizella-kapolna epult. Az egy nernzedekkel ke obbi nernet forrasokban nyiltan meg is fogalmaz6dik az az elvaras, amit a nernetek Gizellaval szemben tamasztottak. 1040 tajan egy kronikas ugy fogalmazott: Gizella, "a rna-

rint a hit hezeseeent - felesegui adtae Istuanboz, a magyarok kiralyahoz, miutan az Kriszius bitere ten. Ez ut6bbi tudositas a Gizella neve es a .kezes, tusz" jelentesti nemet Geisel
JJ

Gizellaval lovagok

e

sz6 kozti hasonlosagra, azaz zojatekra epul, de mindket tudositas kifejezesre juttatja: Gizellatol els6sorban azt vartak, hogy kereszteny hitre teriti a pogany magyarokat. Ut6bb ez mar ugy jelent meg a nemet forrasokban, mintha ezt a munkat egyedul Gizella vegezte volna el. Ez terrneszetesen vasko tulzas, de mindene etre Gizella es kiserete nem elhanyagolhat6 szerepet jatszott. Geza elhunyta 997-ben j6 alkalmat teremtett Koppanynak ana, hogy bejelentse igenyet a f6hatalomra. A magyar kronika azt jegyezte fel rola, hogy Tar SzeJJ

rend fia volt, aei Szent Istvan kiraly apja,

gyarok kiralyanak, Istuannah a bitiesekent, legeloszor volt el6mozdit6ja a keresztenyseg ugyenek apannoniai nep k6-

Geza fejedelem eleteben bercegseget

reben ".Egy rna ik zerz6 az 1050-es evek
elejen igy irt: Gizelldt - igazan neve szeJJ

oiselt. Geza fejedelem halala utan Koppany veifert6z6 bazassagot akart k6tni Szent Istvan !.,'>iTaly anyjaual, meg akarta oln: Szent Istuant, bercegseget pedig

A kIBltZTE1!t
Forrasainsban nines adat arrol, hogy lstvant rnikor tartottak kereszMz ala, az idopont legfeljebb kiizvetett m6don allaptthato meg, Sokat segft ebben az a mozzanat, hogy Istvan eredeti Vajk neve nem magyarorszagi kutfoben, hanem Thietmar, a kortars merseburgi puspok kr6nikajaban orzodiitt meg. Amennyiben Istvan pogany Vajk neve eljutott a tavoli Merseburgba, joggal felteheto, hogy a nev hosszabb ideig volt hasznalatban. Ez onmaqaban arra utal, hogy Istvan csak j6val meqszuletese utan valt kereszteorve. Mindazok, akik Istvan szuleteset 969-re tettek. maqatel ertetodonek tekintettek. hogy lstvant ugyanaz a Sank! Gallen-i Brun6 terftO pOspok keresztelte meg, aki 972-ben epjat, Gezat is. Am ha Istvan esaknem egy evtizeddel ezt kovetoen szUletett, ez a lehetaseg kiesik. Sajnos nem tudjuk, hogy Brun6 meddig tart6zkodott Geza torzsi allamaban. de az roppant val6szinO, hogy a karpat-rnedencei hitterftesnek a 970-es evek elejen tapasztalhat6 dinamikus lendOlete az evtized kozepen megtbrt, es meg abban sem lehetUnk bizonyosak, hogy Brun6 ezt a defenzfv idoszakot Geza mel lett elte meg. Iehat nem egyszerOen Istvan meqkeresztelkedesenek iddpnntiat, hanem az azt elvegzo papi szemefvt is keresnOnk kell. Ilyen pedig abban a kozegben, amelyet mindinkabb Saralt elaterbe kerulese jellemzett, aligha volt. Bar sernrnifele adat, meg csak uta las sem sz61 r6la, nem eleve elkepzelhetetlen, hogy Istvant gorog szertartas szerint bizsnci pap keresztelte keleti ritusu keresztenv hitre, tobb ilyen pap is lehetett Beza. s fOleg Sarolt ucvaraban Erre val6szfnUleg akkor kerUlt sor - ha egyaltalan sor kerUlt -, amikor Geza torzsi allamabol kiszorultak a latin rttusn klerikusok, es az fgy tarnadt Ort bizanei papok, az ortodox hit hivei foglaltak el.lstvaot eszerint 990 taian keresztelhettek meg, Ha ez igaz, akkor kaphatta az Istvan nevet is goriig papokt61, amelyet any janak, Saroltnak az apja (tehat Vajk nagyapja), Gyula is kapott konstantinapolyi keresztelesekor, Ebben az idoben meg nem valt veglegesse a szakltas a keresztenvseq nyugati es keleti aga koz·titt - ami esak 1054-ben valt befejezett tennye -, j611ehet a ket iranvzat kozti kOlonbsegek mar ekkor markansan jelentkeztek. Roppant valaszfnO, hogy ujrakeresztelesre nem volt szOkseg, ha valaki az egyik iranyzatbol a masik iranyzathoz esatlakozott. Nem kizart, hogy a forrasok azert

kEBDOJI11I
hallgatnak, illetve nem fogalmaznak eqvertelrmlen Istvan rneqkeresztelojenek neverol. mert ut6bb rnodtelett kellemetlen lett volna bevallani, hogy a latin rftus mel lett maqat elkiitelezo Istvan eredetileg ortodox papokt61 jutott keresztseghez. EgyedUI a nagyobbik Istvan-Iegenda szolt errol. hogy "Adalbert pusp6k kente meg at hitenek igazsaga szerint a keresltseg olajaval, es a maga lett gyamala [susceptorJ ". Ez sokkal inkabb ertelmezheto meqkeresztelesre. semmint bermalasra, de meg iqazolesra var, hogy a susceptor jelenthet-e keresztapat Mivel Adalbert praqai pUspiik 989-92 kiiziitt R6maban tart6zkodott, megjelenese Geza udvareban vagy 989 elottre vagy - inkabb - 992 utenra teheto. Tekintetbe veve azt. hogy Praga es Esztergom nines tulsaqosan messze egymast61. ktinnyen lehet. hogy Adalbert tobbszor is megfordult itt, kiva It 994 utan. amikor elhagyta Pragat. Kiinnyen lehet. hogy ezt kovetaen akar h6napokat is eltoltott Esztergomban, es nagy betolvast gyakorolhatott a nyiladoz6 ertelmO lstvanra. annak mintegy lelki tamasza lett, amire a susceptor sz6 utalhat. Aligha veletlen hogy az 1001ben felallitott esztergomi szekesegyhaz es az egesz esztergomi egyhazmegye vedoszentje a 997-ben vertanehalalt halt, majd riividdel ezutan kanonizaltsda! bert lett Ez nyflt hitvallas volt Istvan reszerol a tekintetben, hogy mennyi mindent kiisziinhet lelki teren. a hitben val6 megszilardulast tekintve Adalbertnek. A magyar kronikaban Istvan meqkeresztelesenf egy alapjaban veve eqeszen hiteltelen tortenetet olvashatunk. Eszerint az apuliai [del-italiai) Sanseverino gr6fok kazUI val6 Deodatus, a tatai monostor alapft6ja "keresztelte meg Szen: Istvan kiralyt is Stem Adalbert pragai pDsp6kkei egyutt: monostora azert nyerte a Tata revet, mivel Sien: Istvan kiraly nevet a tisztelet miatt nem ejtette ki, hanem ot Tatanak revene, a Deodatus nev elenyeslett, Tatanak hfvtak, ezett monostora is e nevet viselte ". E Deodatus es a hozza f6zodo tortenet kesei kronikasi kitalacio. de meg ez is meqorizte az igazsag egy szeletet azzal, hogy Adalbertnek szerepet juttatott Vajk meqkereszteleseben. A nvuqat-europai szskirodalomban gyiikeret vert az a nezet, hogy Vajkot 996 karacsorwen a kiilni szekesegyhazban III. Ott6 csaszar es Adalbert puspok jelenleteben kereszteltek meg. Ennek azonban nines forrasos megalapozottsaga.

25

sajdt batalma ala aearta vetni. Somogyi berceg volt". Koppany tehat az Arpadtorz Geza alan megosztott teruletet (ket hercegseget) a sajit f6sege alan kivanta egyesiteni. A fel zinen Koppany es Istvan ellentete mint a dinasztia belugye jelentkezett, cle valojaban fontossaga messze tulmutatott azon. Koppany vallasi rneggyozodeserol nines kozvetlen informacionk, de tobb jel mutat arra, hogy akar pogany, akar mar kereszteny volt, megmaradt pogany erzelrnfinek. Erre mutat hogy a Biblia altai tilton sogorhazassagra torekedett, amikor Sarolt kezenek elnyeresere palyazott. An61 sines tudornasunk, hogy barmifele egyhazi intezmenyt alakitott volna ki. Aligha vitas, hogy Koppany elesen szemben allt a nemetek altaI terjesztett kereszteny hittel. Koppany mogott els6sorban a regi rendhez huzo torzsi-nemzetsegi arisztokracia, valamint a szabacl magyarok tomegei alltak, J61 mutatja ezt a kisebbik Istuan-tegenda nevtelen ellensegre utalo, de bizonnyal Koppany hiveit bemutat6 tucl6 itasa: .bizonyos nemeseh, akiknek sziue a renybe dozsolesre bajlott, latua, hogy bevett szoeasaihai elbagyni keny.zerulnee, a kiraly toroenyeit 6rd6gi su-

vert ragadtak. Yarait kezdtek elpusztitani, birtoeait josztogatni, j6ldjeit jeldiilni,

• Asztrik puspok atadia Szent lstvannak a koronat. Rakssanyi Dezs6 litografiaja

szolgai: leoldosni, hogy a tobbi: ne is emlitsem, egysz6val: a leirdlylx: bele-belek6tni." Szandekaikrol sokat elarul, hogy Veszpremet vettek ostrom ala. 997-ben az (Ij rendet meg nem elsosorban E ztergom, hanem Veszprem jelkepezte, h.iszen itt mar allt a latin ritusu puspokseg, ez volt GizeUa szekvarosa, s a nemetek i itt tomorultek. Istvan Esztergomb61 indult a csataba, amir61 a pannonhalmi adornanylevel ezt a hirt hagyta rank: "a bdborule uibara kitort, amelyben a nemetek es a magyarole k6z6tt igen nagy oiszaly tamadt, ' Ez egyertelmti utala ana, hogy Kopparry mogott magyarok, mig Istvan 1110galt nernetek es magyarok orakoztak fe!. Ez az oklevel az I tvan korul csoportosult nernetek kozul Pazmanyt, Hontot es Orcit ernliti, a magyar kronika pedig mellettuk meg a szinten nernet Vecelint nevezte neven. Ez ut6bbi farras szerint "mindket oldalon okaig e batran barcoltak, de az i teni irgalmassag segitsegeuel Szent Istvan fejedelem dicsoseges gyozelmet aratott. E csataban Vecelin ispan megolte Koppany berceget. [... J Szent Istvan Koppanyt negy reszre uagatta: az elsa re zt az esztergomi, a masodieat a ueszpremi, a barmadikat a gyori kapuhoz kuldte, a negyediket pedig Erdelybe". A kereszteny Istvan nagyon is pogany jellegu buntetest alkalmazott, arnikor Koppanyt felnegyeltette es a csonkokat negy helyre kuldte el. Erdely celallomas voltat az indokolta, hogy Sarolt testvere, Gyula orszagolt ott, a masik harem varkapu viszont pontosan mutatja, hogy 997ben mely teruletre terjedt ki Istvan valosagos hatalma ..Ez a Dunantul eszaki reszet es a Nyugat-Felvideket foglalta magaba, Koppany legyozesevel Istvan uralma ala kerult Somogy, az itteni nepet a pannonhalmi monostornak vetette ala, vagyis szolgava tette.

OJ LIGITII4AC.IO
A Koppany felett aratott gy6zelem igazi

gallatra meguetettee, a regi eluezetelebez
lelleukben uisszafordultak,
26

s oellene jegy-

tetje azonban nem csupan a clinasztia 50rsa volt, hanem az egesz Karpat-medence e is. Koppany esetleges sikere mas utat jelentett volna, mint amelyen Istvan 996ban elinclult es amelyen gy6zelme utan tovabbment. Istvan elerkezettnek latta az idot arra, hogy miutan vegervenyesen hatat forditott a poganysagnak es pogany

erzelmfi t6megek felett allo rokonat rnegolte, (Ijtorvenyesitest kere en f6hatalma szamara. Egeszen 1000-ig ez azon alapult, hogy 6t mint Almos szepunokajat - Almost is beleertve a dinasztia hatodik nernzedekebe tartozo csaladtagot - a kivalasztottsag pogany hite, a mitiku 0nek a turulmadarral megult nasza jogositotta fel az uralkodasra. Az (Ijon nan diadalra jut6 kereszteny eszmerendszerbe ez nem volt beleilleszthet6, mint ahogy nem biztositott melto helyet a bajor Gizella szarnara sem. Istvannak llj legitimaciora volt zuk ege. Ezt csak a keresztenyseg biztosithatta, a kivalasztottsagnak egy rna fele, a keresztenyek Istenetol szarmazo elrendelese. Ez lehetett az egyik motivacio ahhoz, hogy Istvan a romai papatol koronat kerjen a maga szarnara. De talan egy masik megfontolas is meghuzodott e lepes mogott, Istvan mar rendeLkezett egy hatalm.i jelvennyel, a nemet-romai csaszartol kapott landzsaval. Ez azonban ertelmezheto volt ugy is, mint birodalmi jogigeny a magyarok feletti fennhatosagra. Istvan ebb61 nem kert. Amikor (Ij hatalmi szimb6lu111' It Romahoz folyamodott, a nernet fugges latszatatol is szabaduln.i akart, ugyanis a papal koronakulde ekkor meg nem jart R6ma reszerol sernmifele hfiberuri jogigeny hangoztarasaval es f6leg nem ervenyesitesevel. Istvan azonban nern kerulhette meg a csaszart. Amikor a magyar nagyfejeelelem kovere Rornaba erkezett, III. Ott6 c a zar eppen az orok varo ban idozott, igy hat a magyar koronakeres nem korlatozodott a papara es a magyarokra, hanem abban a nernet uralkod6 is tevoleges szerepet jatszott. Kortarsi tudositas szerint "az emlitett csaszar kegyeb6l es biztatdsara a bajorok bercegenek, Hen-

tek erre. E munkaban arrol olvashatunk hogy miutan "megerkezett az apostoli aldast tartalmazo leoel,afopapok es a pap-

• Szent Istvan. Ismeretlen rnagyarorszagi teste munkaia. 18. szazad

sag, az ispanok es a nep bangos dics6itesenele hisereteben Istudnt, az Isten kedoeltjet eirdlynale kialtottak ki, esfelkentek a szent olaj heneteuel, rnajd a kiraiyi meltosag koronajaua! szerencsesen megkororuiztae". A 12. szazad elejere a koronakeres kore mar monela is szovodott a magyar hagyornanyban, amely azt hangsulyozta, hogy a papat egyenesen I ten kuldotte figyelmeztette arra: a koronat ne a lengyeleknek, hanem Istvannak adja. Az a korona, amellyel Istvan kirallya avatasat vegeztek, nem maraelt rank. A koronazassal, amelyre 1000-1001 forduloja tajan kerulhetett sar, Istvan megkapta azt a kereszteny legitimaciot f6hatalma gyakorlasahoz, amelyet az .Isten kegyelmebol uralkoel6 kiraly" frazisa fejezett ki, A koronazasnak inkabb elvileg volt nagy [elentosege. Ezzel egy jottanyit nem n6tt az uralma alatti terulet, viszont a kiralyi cirnmel jara kereszteny elkotelezettseget pajzskent hasznalta kesobbi orszaggyarapito akci6ihoz. I tvan uralkodasanak 41 e ztendejebol kivaltkeppen az (Ij evezred els6 evtizede szarnitott igen mozgalmasnak. Ekkor szulettek meg az (Ij rend alapjait - a rnagan-

riknee a sogora, a saja: orszagaban pus-

polei szekeeet letesito Vajk korondt es alddst nyert". Ebb61 a - koronakeresre vonatkoz6 egyetlen hiteles, bar lakonikus rovidsegfi - tudositasbol annyi bizonyos Ott6 egyeterten azzal, hogy Vajk-Istvan koronat kapjon, am - ki nem monel va - a korona tenyleges kuldoje II. Szilveszter papa volt. Erre lehet kovetkeztetni abb61 is, hogy ezzel a r6mai f6pap Istvannak a magyarorszagi egyhazszervezet kiepiteseben elert eredmenyeit (a puspoksegek megalapitasat) akarta elismerni, s ugyanc ak 6 volt az, aki alda t kuldott I tvannak. Ennek emleke meg6rz6d6tt, h.iszen meg evtizedekkel kesobb is, amikor a nagyobbik Istuan-legenda keszult, ernlekez-

tulajdon szentseget, a kereszteny hit megk111:3. at, a kereszteny erkolc i eget - megfogalmazo e eloiro torvenyei, ekkor adott ki szamos oklevelet, ekkor kezelte el penzvereset. Sajat hiveibol (Ij hatalmi szervet aLkotott, a kiralyi tanacsot, Hozzakezdett a kozigazgatas megalkotasahoz, varispansagokat, varmegyeket hozott letre. A falvak elere falunagyokat alliton. To abb folytatta a puspoksegek alapitasat, kolostorok letesiteset. Mindebben er6sen tamaszkodott hitvesere, Gizellara es a nemetekre. em veletlenul fogalmazta meg a nagyobbik Istvanlegenda, hogy "Gizellat, akitfelkentek a szent olaj heneteoel, Istvan tarsanae birdette a korona oiseleseben". Gizella rokona volt Gunther, "egy uilagi e16kel6b61lett szerzetes, kes6bb remete", ak.it ugyane forras nevezett "Istvan tdrsanae a mennyek orszdgaban '' Az 6 kozremfikodesevel j6tt letre a Bakonyban a beli apatsag. Ehhez a bekes, nyugoelt ki.ils6 kornyezetet 1genylo munkahoz ideali feltet I ket tererntett az, hogy 1002-ben III. Ott6t Gizella batyja, IV. Henrik bajor herceg valtotta fel a nemet kiralyi tr6non, aki 1014ben nemet-romai csaszar lett, s 1024-ig t61torte be e tisztseget. Istvan tehat sogorsag27

ba kerult a nagy eur6pai birodalom elso emberevel. Ez teljes biztonsagot adott belso munkaja szamara nem kellett att6l tartania, hogya nemetek re zerol barmifele zaklata eri. Sot, nehany evvel a koronazas utan Gizella fiatalabb baryja, Bruno, mivel Henrik rnellozte ot a Bajor Hercegseg betoltesenel, Magyarorszagra menehilt. Istvan azonban kitert a II. Henrikkel val6 konfliktus e161:1003-ban magyar kovetek vezettek vissza Bruner II. Henrikhez, aki kibekult occsevel, s BrCm6 1006ban augsburgi puspok lett. Hogy milyen hatast gyakorolt Istvanra a nemet rokon ag, az ajato m6don fiai nevada aban is tukrozodik. Istvan es Gizella hazassagabol szamos gyermek szuletett, kozuluk kett6nek a neve maradt rank, kesei forrasban Ottoe, kortar i forrasokban pedig Imree. Egyikuk zuletesi idejet sem isrnerjuk. Minden alap megvan annak feltetelezesere, bogy Ott6 meg akkor szuletett, amikor a nemet tr6non III. Ott6 lilt, vagyis 1002 elott. Istvan tehat egyik fianak az eppen orszaglo nernet csaszar never adta. I tvan ma ik, nevrol ismert fia akit ma Imrekent emlegetunk, eredetileg a Henrik nevet viselte, igy szerepel a nagyobbik Istvan-legenddIJan. Ennek latin Henricus alakjabol alakult ki az Ernricus, majd az Emericu forma, illetve a magyaros Imre. Mivel 1002-t61 Henrik volt a nernet kiraly, Irnre - akinek szuletese 1007-re tehet6 - szinten az eppen uralkod6 nemet kiraly never kapta.

futott, az egy hatarvar 6rizetet bizta Prokujra a magyar hataron. Mivel azonban Prokuj ,jeleseget afogsagh61 nem volt ke-

pes kiszabaditani, ajandekul kapta meg azt unohaoccse [I tvanl kedvessegebal, jollebet ellensegek voltak. Sobasem hallottam meg masrol, aki ennyire eimelte volna a legyozotteleet. "
A tobbfele inforrnaciobol annyi biztos, hogy Istvan tarnadt ra Prokujra azzal a cellal, hogy torzsi allamanak onallosagat felszarnolja, es azt sajat orszagahoz csatolja. A kereszteny hit terjesztese ehhez inkabb urugykent szolgalt, es nem valesagos okkent. Gyula torzsi allarnaban a keleti ritusu kere zteny eg szele korben oem terjedt el, de az uralkod6 - a nernet forras altai Istvanhoz hasonloan kiralynak nevezett Gyula - udvaraban teret nyert. Maguk a bizanciak azzal magyaraztak Gyula teruleten elert eredmenyeik felemas voltat bogy birodalmuk - kulso es belso gondok kovetkezteben - nem tudott kello segitseget nyujtani Gyulanak. Istvan keresztenyi irgalommal jirt el legyozon nagybaryjaval szemben akit kitizott or zagabol, mintegy szamuzetesbe kenyszeritett, de eletet megkimelte, feleseget bortonbe vetette, utobb viszont Gyula utan kuldte. Katonai sikere reven Istvan a Karpat-medence ujabb jelent6s tersegere - a Szamos also folya videkere, az akkori ertelernben vett Erdelyre - terjeszthette ki fennhatosagat, s immar nern volt akadalya annak, hogy 1003 utan letrejojjon a latin ritusu erdelyi puspokseg valamint megjelenjenek Kelet-Magyarorszagon az el 6 varmegyek. m ismerjuk a pontos daturnat annak a haborunak, amelyet Istvan a bolgarok es szlavok vezere Kean ellen folytatott. Ot bolgar alattval6i nevezhertek Keannak, szlav alattvaloi vajdanak hivhattak. Valoszinti, hogy bolgar szarmazasu, de magyar torzsfokent viselkedo del-erdeIyi hatalmassagrol van sz6. Csak annyi bizonyos, hogya haborura 1003 utan kerult sor, esetleg a Gyula elleni haboru folytatasakent, rnivel Gyula e Kean orzaga szomszedos volt egymassal. Kean terulete szolgalt kiindulopontkent ahhoz a teruleti fejl6deshez, amely ut6bb az erdelyi vajdasag megszuletesehez vezetett. Miutan I tvan az uj evezred else evtizedeben a torzsi hatalmassagok egy reszet fegyverrellegy6zte, masik reszukkel (Aba Samuelle], Vataval) pedig valamiIyen m6don kiegyezett, az 1020-as evek vegere imrnar egyedul Ajtony tbrzsi allama tudta megorizni fuggetlen eget I tvan monarchiaji al szemben. Ajtony uralmi

• Szent lsvan abrazolasa Kronikaban.

a Kepes

14. szazad

DIMAlIIIKUI

H•• COB

telrmien nyugat fele tajekozodtak es 996t61 hatekony nemet segirseget elveztek, addig a Gyulak mar 950 raja ota a bizanci orientacio hivei voltak, es szfik korben a keleti ritusu keresztenyseg i gyokeret vert udvarukban. Egy nernet evkonyv 1003-hoz jegyezte be azt a hilt, hogy "Istvan magyar kira!y

A dinasztikus harcok lO03-ban ujultak ki. Ekkor keriilt sor Istvan es az erdelyi Gyula kozti osszecsapasra. Ennek a Gyulanak - ami valojiban tisztsegnev - a neve Prokuj volt, ez szlavul ertelmezendo. Felnino, bogy Saroltnak szinten ismerjuk szlav Beleknegini never. Ez azt mutatja, hogy az erdelyi Gyulak csaladjaban teret nyert a szlavos nevada , bar meg a torokos sem szorult telje en hatterbe, hiszen Saroltnak, illetve notestverenek, Karoldnak a neve torokbol fejthet6 meg ("feher", illetve .fekete menyet"). Prokuj anyai agon nagybatyja volt Istvannak neki kuldte el a nagyfejedelem 997-ben a felnegyelt Koppany teternenek egyik reszet. Prokuj es Istvan ellentete nyiltan hatalmi rivalizalas volt, az a ket torzsi aUamaz Arpadoke es a Gyulake - csapott ossze, amelyek korul a Karpat-rnedence nyugati es keleti felen egy-egy hatalmi csoportosulas jbtt letre. Mig az Arpadok egyer28

sereggel ment anyai nagybatyja, Gyula kil0.ly ellen, miutan at felesegeue! es ket fiauat egyutt eljogta, orszagat eroszalekal a kereszteny bitre eenyszerueue". A magyar kr6nika ezt megtoldotta azzal, hogy Istvan Gyula ".teljesorszdgat, amely igen

tdgas es nagyon gazdag Volt, a Magyar Kiralysagboz esatolta ".Anonymu megnevezte e Gyula ket fiat, Bolyat es Bonyhat, s azzal vadolta meg 6ket, hogy nem akartak keresztenyek lenni, tovabba mindig Istvan ellen cselekedtek. A nevtelen jegyz6 hozzaftizte meg ehhez, hogy

.Szent Istvan kira!y maganak vetette ala az erdelyi foldet, es e Gyulat megkat6zve Magyarorszagra vitte, es elete utols6 napjaigfogsaghan tartotta, mert a bitben biu Volt, es nem akart kereszteny lenni, tovabba sok olyat tett, amiuel szembeszallt Szent Istvan eirdllyal, j611ehet ez anyja rohonsagabol val6 volt".
A kortarsi hiradas egeszen mast taltalmaz Prokuj sorsarol. Eszerint Istvan elfizte nagybatyjat, aki a lengyel uralkodohoz

kozpontja a Maros menti Maro varott (a mai Csanadon) volt a torz f6 politikai szamitasbol felvette ugyan a keleti ritu keresztenyseget, de maga megmaradt pogany erzelmfi nagyurnak, aki her feleseget tartott, hatalrna oriasi allatallomanyan nyugodott, "lstvan kiralynak pedig

inseg gy6t6rte; a magyarok Becset is elfoglaltah", Istvan allama kiallta az els6 sulyos probatetelt, megvedte fuggetlenseget.

u

teletre melto sziUf5ket. Aki az elf5dei es az 6sei rendelkezeseit semmibe ueszi, az isteni toroenyeekel sem t6rf5dik. "
Istvan Imrere bizta a nyugati hatarvideken, az Oroszvar kornyeken letelepitett orosz nepelern katonai vezeteset, amelyre nagy szerep harult a magyar-nemet viszony megromlasaval egyun jar6 birodalmi fenyegetesek elharitasaban. Ez bizonyara meg az 1030. evi Konrad-fele tarnadas elott torrent. Szulei egyetlen fiugyerrnekekent Imrenek kellett a dinasztia - illetve annak Taksony- es Geza-aga - folytonossaganak biztositasarol gondoskodnia. Ezert feleseget vett maganak, ami azt mutatja, nem gondolt a szuzesseg megorzesere. Felesege talan bizanci hercegno volt, de felmerult horvat vagy lengyel hazassaga i - biztosat nem lehet tudni. Mindenesetre gyerrnekuk nem szuletett. Ut6bb ez a korulmeny tererntett leheroseget arra, hogy Imrebol az onrnegtartoztat6 eletvitel idealjit alkossak meg. De ez csak a 12. szazadban kovetkezett be. Korai halalarol az 1031. ev alatt nernet evkonyv adott hirt: "Istvan kiraty fia, az

I~RI HAU:LA
Miutan Istvan fiai kozul egyedi.il Imre (azaz Henrik) maradt eletben, o lett Istvan es Gizella egyetlen rernenysege. A kiraly a Magyarorszagon tartott vel encei a patra , Gellertre bizta fia neveleset, de maga i .tollba mondta", papi szemely segitsegevel pergamenre vetette uralkodasanak tapasztalatait. Azert tette ezt, hogy fia - rnajdan felvaltva a tr6non ha zno itsa az atyai intelmeket. E rovid alkotas kepet ad Istvan gondolatair61, erkolcsisegerol, politikai hirvalla arol, Az I 0 helyre a kere zteny hit mindena ron val6 megtartasat es gyarapitasat allitotta, kifejezte annak fonto agat, hogy tiszteletben kell tartani a kiralyi tanks tagjait, meg kell becsulni a f6embereket es a vitezeket, s az uralkod6nak gyakorolnia kell a keresztenyi erenyeket. emcsak az idegenek gyamolitasara hivta fel a figyelmet, hanem ezzel egyenlo sullyal a hagyornanyok megorzesere buzditott:

a legeeuesbe sem adta meg a tiszteletet, annyira bizott ama harcosok es nemes emberek sokasagaban, akikJ616tt uralkodott'. Ot szolgalta Istvan egyik rokona, Csanad, Doboka fia is, aki Ajtony utan a
rna odik szarnu vezetonek zarnitott. Csanad eszerint alamelyik Arpad-fiu leszarrnazotrja lehetett. Valamilyen praktika azonban C anad elJen forditotra Ajtonyt. Csanad megszokott uratol, titokban Istvanhoz ment, aki megkereszteltette es az Ajtony elleni badsereg vezetojeve tette Ot. Szinte egyenlo felek csaptak ossze 1028 tajan a Maros menten. Az utkozet vegul is Csanad, azaz a kiralyi hadero gyozelmevel ert veget, rnaga Ajtony is holtan maradt a csatateren. Ezt kovetoen Istvan letrehozta a marosvari (csanadi) puspokseget, elere Gellert puspokot allitotta, kezdetet vette a nep kereszteny hitre teritese, Csanad pedig a rola elnevezett varrnegye ispanja lett. Hogy milyen SOl'S jutott osztalyreszul az Istvannal szemben allo torzsfo teruletenek es nepenek, azt a nagyobbik GeIlert-legenda erzekletes leirasa nyoman eppen Ajtony torzsi allamanak utoeletebol tudjuk. Ezzel a katonai sikerrel valt I tvan a valo agban az ege z Karpat-medence, az altala lepesrol lepesre kialakitott Magyarorszag kiralyava. Am szinte meg el sem ult a harci zaj a Maras videken, s meg alig orulhetett Istvan annak, hogy immar a hajdani Magyar Fejedelemseg teljes teruletet a maga uralma alatt tudhatja, amikor orszaganak es neki eros nemet tarnadast kellett kivedenie. II. Henrik csaszarnak, Istvan sogoranak 1024. evi halalat kovetoen II. Konrad kovetkezett a nemet tronon, s ezzel az uralornvaltassal a szivelyes, va16ban csaladibarati magyar-nernet viszonynak vege szakadt. Konrad nyiltan Magyarorszag alavetesere tort de tervet Istvan keresztulhuzta. A minden haborujat es csatajat rnegnyero magyar uralkod6 ezuttal is megleckeztette ellenfelet. Az esernenyt megorokito nernet forras kenytelen volt beismerni, hogy a c aszar "Magyarol''Szag1'6t katonasag es minden eredrneny nel-

ot

" Tudd meg, a legnagyobb kiralyi disz k6uetni az f5sikiralyokat es utdnozni a tisz-

oroszok oezere, akit egy uaddszaton uadhan hasftott Jet, siratni val6 medon szerencsetlenul jarua megbalt. " Hatalmas
csapas volt ez a kiralyi parra, amelyet
S(I-

kiil tert uissza azert, mert a sereget az eh• Szent Imre herceg. Ismeretlen magyar-

orszagi festo munkaja. 18. szazad

29

• Imre kiralyf halala. Katzler Vinzenz litografiaja

lyosbitott Istvan elhatalmasod6 betegsege ..Mar Imre balesete el6tt is harem eve betegeskedett. Naponta imakban konyorgott immar egyetlen fiaert, .az volt

minden uagya, hag) ez uegre tulelje ot, es orszaganae ordk6se legyen". Imre halala utan Istvan radobbent, hogy "immar az utodole remenyetol megfosztua egyes-egyedul maradt, s kegyes sziuet fajdalom jarta at". Immar
egyetlen fia elvesztesenek hirere az ural-

kodo "a fajdalom oly sulyos leeseroetiil teljesen elkeseredue igen komoly betegsegbe esett, es sok nap multan is alig tert oissza ualamenriyire az eletleedue, de korabbi egeszsege mar soha nem allt belyre teljesen. Labjajas kinozta, bushomor-

sag gyotorte, es kivalt azert sobajtozott, men senkit nem ldtou oerroeonai k6zui alkalmasnak arra, hogy halala utan az
orszdgot Krisztus hiteben megorizxe."
Mell6zte hat unokatesrveret, Vazult es utodaul notestverenek fiat, Or eolo Petert jelolte, aki Ott6 velencei dozsenak Istvan hugaval kotott hazassagabol amelyet velencei forras 1009-re keltezett - szuletett 1010 korul. Kereszteny hitben

nevelkedett, s amikor II. Konrad nernet kiraly 1026-ban megbuktatta Ott6t, a fiatal Peter Magyaror zagra kerult es Istvan mellett, a kiralyi udvarban elt. Amikor tehat ora esett Istvan valasztasa, nem ismeretlen, tavoli rokont tett orokoseve,es Petert, Irnrehez hasonl6an, hadvezeri megbizassal is ellatta, hogy tapasztalatra tegyen szert a kormanyzasban, Ez valtotta ki a mellozott verrokon, Vazul lazadasat, amelyet I tvan kegyetleni.il megtorolt. Vazul tronra akart kerulni, s Istvan eppen ezt akadalyozta meg azzal, hogy uralkodasra alkalmatlanna tette Cmegvakitotta es megsuketitette), harem fiat pedig szarmizte, vagyis unokaoccseivel eppen llgy jirt el mint 30 evvel korabban anyai nagybaryjaval Prokujjal. Istvan ezuttal sem nirte, hogy barki is ve zelyeztesse a kereszteny eg ugyet az orszagban, es szembeszeguljon uralkod6i akarataval, A kisebbik Istuan-legendaszos egy Istvan elleni merenyletkiserletrol, amelyet negy udvari el6kel6 keszitett e16. Ekkor a kiralyon mar "annyira elbatalmasodott

a hosszan tarto beteges gyengeseg, bogy
sziveben

labra allni sem tudott". A negy f6ember "meg mindig bitetlenseg laeo-

zott, igaztalan teruet eouacsouak;

es les-

tek az alkalmat, bogyan okozhatndle ba-

lalat". Valoszinfileg megelegeltek Istvan hOSSZ(1 orszaglasat, amely 1037-ben mar 40 esztendeje tartott, vagyis annyi ideje amennyit a pogany hagyornanyok a hajdani kundenek engedtek. Azt is naponta lathattak, hogy betegsege kovetkezteben I tvan mar keptelen feladatai ellatasara. Karddal akartak vegezni az uralkod6val, de az a foldre esett, es leleplezte 6ket. Istvan peldasan rnegbuntette a merenyloket. megvakittatta oket, es karjukat levagatta. em lehet tudni, hogy ez Vazul merenyletenek reszletezo leira a-e vagy egy masik osszeeskuvese, Istvan 1038. auguszrus 15-en halt meg. Halalaval a yalaha elt legjelenro ebb magyar allamferfiu tavozott az elok sorabol. Isrvant az altala alapitott szekesfehervari bazilikaban temettek el. 1083. augusztu 20-an szentte avattak. Ezzel a lepessel mar tulajdon szazada, a 11. szazad a legnagyobb elismerest adta meg neki, arnelyben foldi ember akkor egyaltalan reszesulhetett. A Magyar Kiralysag megalapit6ja, a kere ztenyseg magyarorszagi meggyokereztetoje az emberek tudataban imrnar vi szavonhatatlanul egi rnagassagokba emelkedett, egyszersmind e vilagi uroeleteben minden szabadsag es kivaltsag foglalata, letetemenyese lett.

30

IOl8

PITIR It ABA tAlAUll
Az lstvant kaveta ket uralkod6 szoros Melemben nem tartozik az Arpad-dinasztiaba Peter a velencei Orseolo-csalad sarja. Samuel pedig az Aba-nemzetseq leszarmazottja. Foleg Petert tekintettsk a magyarok idegennek: Velencei melleknewel illettek. amivel szuletesi helyere utaltak. Bizonyara sokaknak nem tetszett az orszaqban hogy miatta rnelldzte Istvan saiat vereit, Vazult es testveret, Szar laszlot. A magyar velemenyt ktizvetft6 nernet torras elmarasztal6an szolt Istvanr61. arniert Vazult . .,rokonanak fiat, noha or melt6bb volt a kiralysagra, minthogy ebben nem enet: vele egyet, megvakftatta, s kicsiny fiait slam(fletesbe kOldte". A magyar ktizvelemeny tehat inkabb elfogadta volna a tr6non Vazult, semmint az idegen petert. vait az idfJs asszonynak, akkor el fogiak {ft hagyni. Mindezt {f semmibe vette, s amit mondtak nek/: abb61 semmit sem igyekezett megtenni. " Az idezett nernet forras erthetcen a nernet szarmazasu Gizella sorsat klserte figyelemmel. de nem kstseqes: rajta kfvul sok magyar elokelo szenvedett serelmet Peter alatt, akik kezdtek zsarnoknak tekinteni Petert, es osszeeskuvest szottek uralma meqdontesere. Miutan Peter fo tanacsadojat - a felkelok szerint minden rossz okozojat - meqeltek, "a kiraly rettenetesen megijedt, s meg szon az ejjelen kevesedmagaval egyOtt a bajorok fdldjere menekOIt, amMr tudte, hogyazok meftan e/fensegesek vele szemben", mivel a korabbi evekben Peter a nemetek ellenfeleit tamogatta.

DIMAfXTIKUI

KITiRO

1046

AX OREG kIRALY BIXALH.A
Istvan megeskette Petert "urn{fjet, a kiralynet mindig tisztelni fogja, s azokb61, akiket neki a kiralyadott, semmit elvenni nem fog, ha annak[lstvan kiralynakJ halala utan az Ur adomanyab61 az meg elni fog". E fomlssztiveg Gizellar61 szolt. vagyis Istvan mar eleteben tapasztalhatta, hogy Gizella es Peter kapcsolata nem harmonikus. Ennek ertheto emberi okai voltak. Gizella Imrevel utols6 fiat vesztette el. s nyilvan irigy volt Peterre, az o lmre fiaval nagyjab61 egykoru fiatalemberre. akinek olebe fog hullani mindannak a temerdek munkanak. taradozasnek a gyumtilcse. amelyet a es ferje eviizedek alatt vegeztek Magyarorszagon. Val6szfnGleg;Peter sern Ilgyviselkedett Gizella iranvaban, ahogyan azt ez idostido kiralyne elvarhatta volna. Mindenesetre ktilcstintis ellenszenvuk mar Istvan eleteben elorevetitette kesobbi konfliktusukat. Az tireg kiraly szilerdan kitartott Peter mellett. benne latta a biztosltekot. hogy orszaqat megarzi a keresztenv hitben. fgy Istvan 1038-ban, amikor "mar nem volt ketsege kdzelgo elkoltdzese fel(fl, dsszehivta a p(jspdkdket meg udvaranak Krisztus nevet dics{fft(f f{fembereit, es mindenekel{ftt kiraly; cfmenek leend{f visel{fjertfl. n(ftestverenek fiar61, a Velenceben szOletett Peterrol targyalt velOk.[ ... J Azutan atyailag imette {fket. hogy {fr;zzek meg er igaz bite:". Istvan tudataban tehat Peter szemelye es a magyarorszagi keresztenyseg Ugye a legszorosabban tisszekapcsol6dott. Peter tetterosen, fiatalos hewel latott mmkahoz, sietett minden teren maradand6t, Istvan ernlekehez meltot alkotni. Lelke melyeig meggyozodeses keresztellyhez illcen orszaqlasansk mindtissze tit eve alatt is tobb egyhaz alapltasa fOzodik nevehez. folytatta a magyar kOlpolitika erdekeinek megfelel6 iranyvonalat, es ugyancsak Istvanra emlekeztetd m6don kegyes adomarwokban reszesltette az itt jart montecassin6i szerzeteseket.

llTERlt

4Z UIROI

AZ UJ kraALY BUXG41H.4
Peter azonban turelmetlen volt. tlllbuzg61endulettel cselekedett. Hamarosan megszabaditotta a kiralyi tanacsot azoktol, akik vonakodtak az altala diktalt temp6t felvenni. Mellozte Istvan soqorat. Aba Sanuslt. letett tnvabba ket pUsptiktit..A levaltott vilagi elokelok helvere vele teltetlenul egyeterto idegeneket. nerneteket. olaszokat allltott. Olaj volt a tuzre. hogy veglegesen megromlott a viszonya az tizvegy kiralyneval. Gizellava!. Tr6nra lepte utan mindtissze "egyevenatbantvele tisztessegesen, de elen idfJ eltette utan megfosztatta {ft minden javat61. El{fszdr is alakat a birtokokat, amelyeket ferjet(fl annak eleteben kapott. salt a penlt, amivel meg kUldn rendelkezett, er{fszakkal elvette t{fle, sarra kenyszerftette, hogy megeskUdjdn: a jdv{fben az (f engedelye nelkul senkinek semmit sem fog adni. fgy varban helyelte el {ft, s alyan {frseggel vette korOl, hogy sem neki nem volt lehet{fsege sehova sem eltavalnia, sem al odaerkez{fk kdzOI senkinek sem volt lehet(fsege vele taJalkoznia. Miutan pedig mar teljes harom eve turte ezt el, s amaz a jagtalansagb61 semmit sem engedett, dsszehfvta a kiralysag f(fembereit, s a neki tett eskOre emJekeztette oket. fzek a slanalomt61 megindftva azt tanacsoltak a kiratynak. hogy hagyjon fel a jagtalansaggal. nehogy vele egyOtt valamennyien slanalmas eskOslegesbe essenek. Noha gyakran figyelmeztettek {ft, gonosl elmeje es gonosllelke konoksagaban mindvegig kitartott. VegOI;s bejelentettek neki, hagy ok nem akarnak eskOszeg{fk lenni; es ha nem adja vissla ja-

A magyar foemberek Peter tavozta utan 1041-ben "egy Aba nev(f ispant, Slent Istvan kiraly n(ftestverenek ferje"t"valasztottak kiralyukka. Neki Samuelvolt a neve (fgy szerepel penzeinl az Aba nev nemzetseqi hovatartozasara utalt. Az Abak keleti szarrnazasuak voltak. a kavarok ktize tartoztak. Samuel. akinek szallasterulete a Matra videken terOlt el. a kazarok ktizUI kivalt kavarok fejedelmi clrnet viselhette. Eredetileg - mikent a kezar uralkod6 elit - zsid6 vallasu volt. s csak skkor terhetett a keresztenv hitre. amikor ismeretlen id6ben (alkalmasint 1005-10 tajan) feleseglil vette Istvan kiraly egyik hugat. Istvan. aki az elhunyt Geza helyett szinte apiakent gondoskodott e huga kihazasitasarol, politikai jelleqf frigyet kovacsolt. hiszen ezzel tudta a maga oldalara allltani s a keresztenv hitnek megnyerni a nagy hatalmu kavar tantikat. Samuel tontnssaqat mutatia. hogy Istvan udvarsban a palotaispani - a kesobbi nadornak megfelelo - tisztseqet kapta meg. ami a kiraly utani rnasodik poszt volt. A nagyobbik Gellert-Iegenda kifejezetten emfti Samuel tevekeny szerepet Peter eluzeseben "Aba. a palata ispanja letaszitatta Petert. s azutan a kiralyi koronat es a kiralyi udvart bitorlo m6dan maga ragadta hatalmaba. "Aba Samuel haromeves orszaqlasa egyertelmu leteres volt az Istvan altai kijeltilt utr6!. Miutan meqszilardrtotta kezdetben ingatag ural mat. "biltonsagban eene magat, gogos lett, es kegyetlenOl dOhdngenikeldett a magyarokra. [ ... J Az orszag nemeseit megvetve mindig a parasltokkal es a nemtelenekkel vallalt kozosseget. .. Kultintisen serelrnesnek tartottak a foemberek. hogy oket ..akik pedig "kiralykent maguk fate altrtattak. megveti, es parasztokkal, nemtelenekkel eszik, lavagal es folyton vefUk tarsalog ". Samuel eppen ugy zsarnokkent tobz6dott a hatalomban, mint Peter. Uralkodasanak rovid harom esztendeierol elfteloen szolt a kortars lotaringiai apat. aki fgy jellemezte Sarnuelt: alkiraly. eskuszeqo, hamis, gyilkos. "uranak kiralysagara tdrt ra, felforgatta, elfoglalta, felpredalta, gyilkossagokat vittveghez, szamas b(fnt kovetett et. tagadta az igalsagossagot, a tdrveny jagait megszentsegtelenftette, Matlan nemeseket megvakftott. megdlt, hallatlan zsarnoksagot val6sitott meg, ugyhogy alnoksaga ellen maga a fdld kialt tel". A nagyobbik Gellertlegenda szerz6je is pontosan ezeket vetette Aba szernere: alatta "verontas verontast en, ezsr b(fn bUnhdz tapadt. Hiszen meg ahhol is volt metste. hogya nagybdjt szen: napjaiban tanacsab6l nehany nagytisztesseg(f fMiut mint valami barmakat vagy oktalan allatakat darangakkal es husangokkal agyonOttessen ... Samuelt 1044-ben. a menfOi vereseg utan nemet es magyar urak egyOttes itelete alapjan kivegeztak. Eml megnyflt a visszateres lehetasege Peter elott. De immar nem ugyanaz a Peter jtitt haza. aki 1041-ben elmeneklilt. Mivel a nemet uralkod6 oltalma alatt es hatekony tamogatasaval tudta csak ujra elfoglalni a magyar tr6nt (ugyanis a magyarok vonakodtak ot visszafogadni). III. Henrik nemet kiraly irant halara volt kotelezve. as 1045-ben Magyarorszagot nemet hObBrre tette. miktizben az orszagban meg er6teljesebben tamaszkodott nemet es olasz kegyenceire. Gizella is elhagyta ezekben az evekben (talan eppen 1045-ben) Magyarorszagot. nyilvan nem akart Iljabb megalaztatasokat elszenvedni. Istvan iizvegye a passau-niedernburgi apacakolostorba vonult. majd ut6bb annak apatn6je lett. es magas eletkorban. 1060 tajan halt meg, ott is temettek el. Passauban orztitt csontjai alapjan megallapfthat6. hogy magas termeta volt. mintegy 170 em-re not. m 31

A. YA.XUI-AG
1046-1095
A Szent lstvant ktiveto idegen dinasztiak rtivid atrnenetet jelentettek a magyar tortenelernben. mivel a vata-tele poqanvlazadas oldalvizein visszatert a fohatalomba az Arpad-haz egy masik - a Szent lstvannal rivalizalo es ellene fellazado tapiatol. Vazult61 szarmszo - aga. A Vazul-fiak azonban nem folytattak az oppozfci6t Istvan eletmOvevel, hanem hozzaidornultak. az egyik Vazulunoka, laszlo pedig a szentek soraba emeltette lstvant es lrnret. Az uj rend konszolidacioiat sok tEmyezo nehezftette: poqanvmozgalrnak. dinasztikus villonqasok es az orszag fUggetlensege ellen ttiro idegen tamadasck Mindezek ellenere az ag leqkiemelkedobb kepviseloje, Laszlo mar europai mercevel merve is ielentos tormammu. szamottevo hatalommal rendelkezo uralkodova emelkedett.

azon faradoztak, hogy az orszagot vi szaadjae Szent Istvan kiraly nemzetsegenek, aki szerette es felemelte oket".

POGAMY J.\O%GALAUK
Az osszeeskuvok koveteket kuldtek a Vazul-fiakhoz, sot, anyagilag is tarnogattak az idegenben elo hercegeket. E harem eloke10 egyike sem lehetert az lsrvannal uralomra jutott u] rend partoloja, de talan a keresztenyseg rendithetetlen hive sem, hiszen Gyula fiai karvallottjai voltak Istvan torzsi allarnok elleni haborujanak Viska pedig kiszolgalta a regi rend fele huzo Samuel kiralyt. Peter arulas folytan rajtuk utott, .elfogaua es einpadra uonszolua

megolette oket, masokat pedig szemuk kivtijtisaval kinoztatott". A masik osszeeskuves C ana don, Gellert puspoki szekhelyen szervezodott, ebb6l kovetkezoen re ze e vagy vezetcje maga a f6pap lehetett, de vilagiak szinten reszt vettek benne. Ok hatekonyabb lepesre szantak el magukat: "egesz Magyaror-

szag neoeben ilnnepelyes k6veteket euldtek Oroszorszagba A ndrasboz es Leuentebez, monduan nekik, hogy egesz Magyarorszag biisegesen uarja oket, es az egesz orszag eeszsegesen engedelmeskedie nek'ik mint kiralyi nemzetsegnek, csak jojjenee Magyarorszagra;

es a nemetek du-

hetol szabaditsdk meg oketo Azt i e kuie! eriisitettel: meg szdmulera, bogy roguest, amint ok Magyarorszagra ereeznee, ialamennyi magyar egyetertiien bozzajuk
ozonlik; es uralmuknale aldueti rnagdt. " Erre Andra es Levente bejott az or zagba, s meg alig leptek magyar foldre, amikor Abauj varanal - az igeretnek megfele-

loen - "a magyarole teljes sokasaga csapatostul t6dult bozzdjue, es ordogi osztonzestol jeltiizelve kitart6an ke11ek A ndrdstol es Leoentetoi, bogy engedjek: az egesx nepet a poganyok szokasa szerint elni ". 1046
keso nyaran kezdetet vette az a poganylazadas ameJy Petert letaszitotta tronjirol. A gy{]lblt uralkod6t megvakitottak, de kerde e , hogy ekkor eletet vesztette-e. A hazai hagyomany ugy tudta, hogy Peter a megvakitast kovetoen "a szornyii jaj-

eter 1044-46

kozott zsarnoki

uralmat valositort meg. A magyar kr6nika szerint "a nemetee kira-

lyanale hatalma reoen kevely Peter kiraly immar nem is uralkodott, banem inkabb zsarnoksaga kegyetlensegeoel elnyomva ostorozta Magyarorszagot". Ebben a helyzetben meruit fel kozel masfel evtized utan Vazul fiainak, Andrasnak, Belanak es Le-

ventenek a neve. 1045 korul ket, egymast61fuggetlen osszeeskuves is szervezodott Peter kiraly ellen. Az egyik elen Aba Samuel f6embere Viska, valamint az 1003ban legyozott Gyula ket fia, Bolya es Bonyha alit, "meg mas rokonaik, akik suru s6hajokkat va11ak az atkalmas idot, amikor A ndrdst, Bela: es Leuentet uisszabozbatjdle

dalom m iatt eletet rooidesen befejezte ", es

Magyarorszagra,

es minden

erejuleeel

meg 1046-ban meghalt. Ezzel szemben egy nemet forras szerint a megvakitott Petert felesegevel egyutt - akir61 ernmifele ismereti.ink nines - "egy bizonyos tartozkodasi belyre kii.ldtek" vagyis hazi orizetbe vetettek, egy kesobbi cseh forra: pedig egyenesen arr61 tudosit, hogy Peter talan 1055-ben-fele egul vette Schwein-

32

• A Vata-tele poganylazadas, Peter Johann Nepomuk Geiger litografiaja, 1845

furti Judit bajor hercegn6t, es a tr6nfosztott uralkodo csak 1059 korul hunyt el.
A Peterrel elegedetlen, pogany idok

visszahozasara torekvo magyarorszagi kovetek Kijevben kerestek fel Andrast es Leventer, s rabirtak 6ket arra, hogy terjenek haza szulofoldjukre, ahonnan 15 evvel korabban, meg szinte gyermekkorukban Istvan szamfizte oket. Aligha ketseges: nem egy zerfien azt vartak toluk, hogy fellepesukkel vessenek veget Peter rernuralmanak, hanem azt is, hogy allitsak vissza a regi id6ket, engedjenek teret a poganysagnak. Ez azt mutatja, hogy a neptomegek ernlekezeteben a ket te rver ugy elt, mint akik poganykent hagytak el az or zagot. A pogany hiten megmaradt Leventetol nyilvan nem alit tavol a pogany restauracio gondolata, alkalmasint szerepet is vallalt volna ebben de a kereszteny Andras S(IIyos valasztas ele kerult, Vegul is Levente allaspontjara helyezkedett, es mindket herceg hajlott a poganyok koveteleseinek teljesitesere, engedtek oket "szivilk udgyai szerint eini, bogy jarjanae es vesszenek el 6satyaik tevelygeseben". Ebben gyakorlati szempont is motivalta 6ket: a pogany tomegek "mdskii.l6nben nem barcoltak uolna peter kiraly ellen A ndrasert es Leventeert". Amikor iszont a poganyok elvegeztek a .piszkos munkat", Peter elvesztette

tronjat e zerne vilagat, a keresztenyek tomege pedig - koztuk tobb pu pok, igy Gellen is - eletet, Andras egy csapasra mas allaspontot foglalt el. Mivel ezekben a napokban halt meg Levente, 1046 vege fele Andrast koronazta kirallya az a harem pu pok, aki nilelte "a eeresztenyee nagy lemeszarlasat".

I. AMDRAI n046-1060)
Egy nernet forras rosszallotta is, hogy a harom f6pap kirallya szenteite Andrast, aki "el6z6leg kegyetlenul tom bolt a szentegybaz nyaja ellen ". ot, van olyan kortars nemet kutfo, amelyik Andrast egyenesen "pann6niaiz amoknak"nevezte, amiert a nernet tamogatast elvezo Peter felreallitasaval maga kezdett uralkodni. Ha Peter val6ban nem halt meg l046-ban, hanem felreallitva meg huzamosabb ideig elt Magyarorszagon, abban az e etben Andras val6ban jogtalanul kerult tronra, hiszen az el6 kiraly mellozesevel kaparintotta meg a f6hatalmat. Konnyen lehet: a magyar hagyornany hire Peter 1046. evi halalarol azt a celt szolgalta, hogy a Vazul-ag tronra lepterol lemossa a torvenytelen eg vadjat,

megparancsolta, bogy a korabban szamulera engedelyezett pogany szertartdst leteue Krisztus igaz bitere terjeneh vissza, es mindenben azon torveny szerint eljenek, amelyre Szent Istvan kini!y tanitotta oketo" emcsak szavakban, hanem tettekben is Szent Istvanhoz igyekezett kotni orszaglasat. arnuri forras szerint Andras .bamarosan batalornra eerulese utdn elodjenele eeszereii, kiralyije/szereieset keresteue". Ez az el6d I tvan volt e Andra Nemetalfoldr61 zarmazo pu pokevel olvastatta el az
ereklyek feliratait. Andras azert tbrekedett ana, hogy a ma-

ga uralmat Istvanehoz kosse, melt ez legitimaciot biztositott szamara, Pecsetjenek elkeszitesekor Istvan pecsetjet utanozta,
penzveresenek az Istvan-fele penzveres

Mindenesetre Andras mintha egesz uralma alatt annak bizonyitasara tbrekedett volna hogy a poganymozgalorn engedelyezese csupan egyszeri botlasa volt. "Egesz nepenee j6vesztes buntetese alatt

szolgalt mintaul. Igyekezete nem maradt eredmenytelen: egy 12. szazadi magyarorszagi kiralyjegyzek a kegyes ernlekfi magyar kiralyok sorat Istvannal es Andrassal inditotta, kihagyva a sorb61 a zsarnoknak tekintett Petert es Sarnuelt. Andras nagy gondot forditott ana, bogy rnagat kereszterry kiralykent Iattassa. Az ut6kor a Katolikus melleknevvel illette, s azt a velemenyt alakitotta ki rola, hogy "jamboresjol6ttebb leereszteny Volt, ket monostort alapitott, a tibanyu meg meg egyet visegrad mellett". Az 1055. evi tihanyi alapitolevel latin r1tusu benceseknek biztositott otthont a Balaton part jan, akik a galliai zent Anyo t valasztottak vedoszentjukn k. Mellette, az 33

ut6bb Oroszk6nek nevezett helyen keleti szertartas szerint e16 baratok telepedtek meg. Visegradon az uralkod6 Szent Andras tiszteletere ortodox kolostort alapitott, a kozeli Zebegenyben gorog szerzetesekkel remetetelep mtikodott. Andras felnino figyelme az ortodox hit hivei irant taIan sajat korabbi szertartasaval, illetve felesege, Anaszrazia orosz hercegno vallasaval lehet 0 zefuggesben. Mindenesetre 1. Andras az utols6 Arpad-haz: kiraly, aki ekkora kedvezrnenyeket tett a keJeti ritusnak, utana mar egyetlen uralkod6 sem alapitott bazilita monostorokat. Andras 1048 tajan hazahivta Lengyelorszagbol occset, Belat, es megosztozott veIe az orszagon. Ennek alapvetcen az volt az oka, hogy minden er6t os ze akart fogni a varhato es valoban bekovetkezo met tamadasok elharita a erdekeben, ne-

nek arra, hogy az uralkodo hatalmara veszelyes legyen.

felmerult, hogy ebben Andras Istvan peldajit kivanta kovetni, ugyanis Istvan a fiahoz intezett Intelmekben tobb zor is peldakent idezte Salamon es David szavait,

zel fel ev gyakorlat uralkod6 10m mega

Ezzazadig el6 de nem folytonos vette kezdetet, amely szerint az oly medon kenyszerult az urazta ara kozeli rokonaval, hogy
ketharrnadat maganak

a varispansagok

tartotta meg, egyharmada pedig rokona fennharosaga ala kerult, Ez elegendonek bizonyult alTa, hogy a rokon kielje hatalmi ambicioit, ugyanakkor elvileg keves-

em magyar sajitossagrol van szo, zerte Europaban elt ez a gyakorlat amely rnogon kettos szandek huzodott meg. Egyfe161a kiraly mego ztotta a feladatokat rokonaval, masfelol viszont az arisztokracia altal beroltheto poziciok szama ilyen rnodon megkettozodott, hiszen ket fejedelmi udvar jbtt letre. A magyar kronika szerint Andras e szavakkal hi ta haza te rveret: "Mi egykor reszesei ooltunh a nelkiil6zesnek es a szenoedeseeneh, keriek: teged, szeretett fiuerem, ne eesleked] bozzam jonni, hogy tarsale legyunh az 6r6m6kben, es szemelyes jelenletednek oruendezue az orszag jauaiban reszesedjunle. Nines ugyanis nekem sem orokosom, sem testaerem rajtad eiind, Te Legy az 6r6k6s6m, te k6vess az orszaglasban. " Andras es Bela kozel egy evtizeden at bekessegben elt egymassal. Ellentetuk azt kovetcen elezodort ki, hogy Andras a sajar fia javara rendelkezett a tr6n betolteser61.Andrasnak Anasztaziaval koton haza sagabol Adelhaiden kivul ket fia szarmazou, Salamon es David. Feltfino, hogy mindketten bibliai zsido kiralyok never kaptak, ami szokatlan az A.rpadokm'il. Bar

de az sem zarhato ki, hogy Anasztazia szava volt a meghatarozo. Salamon 1052-53-ban, David nehany evvel ezt koverden szulet tt.

Andras 1057-ben kirallya koronaztarta fiat, a kisgyermek Salamonr, ezzel nyilvanvalova teve, hogy ot jelolte utodanak. A magyar kr6nika megr6tta Andrast, mivel a kiralyban .a fia iranti szeretet legyiizte az igazsagossagot, es igeretet megszegte". De vajon tett-e Andras 104 tajan oJyan igeretet, hogy Belat orokosenek tekinti? Aligha, his zen ekkor harmincas eveinek derekan jan, nyilvan nem adta fel a rernenyt, hogy fill utodja szuletik. A kronikas celja tehat az lehetett, hogy jogalapot teremtsen Bela orszaglasanak torvenyes egeh z. Ha ugyanis Andras ot tette meg utodanak nem vitas, bogy - barrnilyen m6don is tortenjek tr6111'alepte - ajat jogat ervenyesitve legitim birtokosa a koronanak, Csakis egy effele, minden bizonnyal kitalalt Andrasfele igeret alapjan irhatta a kr6nika azt, hogy Andras dontese miatt Bela .beoesen
elsoszulott

AX

OJ

AC

EREDETE
Bela, Levente sort tartalmaznak, de a magyar kr6nika azon megjegyzesebol kiindulva, hogy Levent8t csak ida elotti halala .mentette meg" a magyar trontol. tiibben arra kiivetkeztettek: harmuk kiizOI Levente volt a leqiddsebb. Amikor apjuk - mellozi:ittsege miatt fellazadt Istvan ellen, mar serdulokorOak lehettek, de a felncttkorba meg nem lephettek. Nernet kutfo szerint a Vazulon bosszut all6 Istvan annak "kicsiny fiait szam(fzetesbe kuldte". Ez ir· galmas eljaras volt. hiszen ezzellstvan oket nem, csak apjukat tette alkalmatlama az uralkodasra. A Vazul-fiak elobb Csehorszaqba. majd l.enqvelorszagba tavoztak, ahol II. Mieszko fejedelem j6indulatllan fogadta cket. Bela itt is maradt, mig Andras es Levente tovabbrnent Oroszorszaqba. ahol apjuk, Vazul reyen talan csaladi kapcsolatokkal rendelkeztek. Kijevben Biilcs Jaroszlav nagyfejedelem fogadta oket. aki And· rashoz adta Anasztazia nevu leanyat. Legidosebb gyermekOk, Adelhaid 1040 karOl szOletett, vagyis Andras es Levente mar a harmincas evek vegen Kijevben tartozkodott. Andrasr61 nem tudjuk, hogy keresztenykent hagyta-e el Magyarorszagot, vagy csak Oroszorszaqban keresztelkedett meg Az elobbi lehetoseg ellen szol. hogy Ieventerol a magyar hagyomany megorizte: "nem katolikuskent en", ezert ha tr6nra kerult volna. "ketsegtelenuj egesz Magyarorszagot megrontotta volna a pogany Mlvanyimadassai". leventet - eletvitelensk megfelelcen - "pogany rnodra" temettsk el. A Levente szlav eredetO, pogany nev Marpedig ha Levente poganykent ment Magyarorszagr61 szarnkivetesbe. aligha hihetd, hogy testverei mar itthon keresztenvekke lettek volna. Eszerint Bela tenpvelorszapbsn. Andras pedig Kijevben adta fel poganysagat, ertelemszeruen Bela nyugati, Andras keleti rltusu keresztenv hitre tert, vagyis apjuk es nagybatyjuk - Vazul es Szar Laszlo - meqosztottsaqa a keresztenyseg ket aga ktiz.titt az 6 eletukben is megjelent. Andras pogany nevet nem ismerjOk. az Andras (Andrej) nevet Kijevben kaphatta. SzentAndras a keleti keresztenysegben kitOntetetten fontos szent· nek szamitott, ereklyeit a 13. szazad elejeig Bizancban oriztek, a 988-ban az ortodox hitet valaszt6 Oroszorszagnak pedig 6 volt a kereszteny vedoszentje.

1046 dszen I. Andras, Vazul fia lepett a tak, ez tehat laszlot inkabb a nyugati, semmint a keleti keresztenv aghoz somagyar tronra, mivel Geza nagyfejedelem vonalerak fiagon Szent Istvanban rolja. Eseteben bonyolitja a dolgot a - illetve gyermektelenOI meghalt fia- Laszlo nev latinul Calvus (magyarul: Szar) ban, lrnreben - magva szakadt. Az uj ag "tar, kopasz" jelzoje, mivel a kopaszsaq, ose Geza tesvsre, Mihalyvolt. Mihaly- a tar (borotvalt) fej, amelyen csak hajforol a neven kivU! semmit nem tudunk. natokat. varkocsokat hagytak meg, ebA nevado Szent Mihalyt eqvarant tisz- ben az idoben a poganysag kifejezoje teltek a nyugati es a keleti kereszterw- volt. Ha ezottal- jobb hfjan - sznten a segben, fgy a Miha1ly nev alapian nem nevbol olvassuk ki a tmeneiet. akkor ardiintheto el. hogy viseloje a kereszterv- ra gyanakodhatunk: Laszl6t megkereszseg melyik agahoz tartozott. Annal in- teltek, am 0- ugyanugy, mint Geza - inkabb sokatmond6 fiainak neve. Az egyi- ksbb pogany eletvitelt folytatott. Vazul es Szar Laszlo szuletesi ideje ket Vazulnak, a masikat Laszlonak hivtak. A Vazul (helynevi formaben Vaszoly) a 10. szazad utols6 evtizedeire tsheto. neva giiriig Baszileiosz szemelvnev Szar laszlonak orosz teleseqe volt (taszarrnazeka. amelyben a szinten giiriig Ian ftemiszlava), hazassagukb61 egy fiO baszileusz .csaszar. uralkodo" szo rej- never ismerjOk, Bonuszl6Bt, azaz Botozik. A neva szlavokhoz kenilt - ahol gyiszloet (Budiszlavet), ez szinten szlav Vaszil(ij) alakban ismeretes =, onnan nev Nem tudjuk, hogy Vazulnak ki volt pedig a magyarokhoz. A magyar Vazul a hitvese; gyermekei -Andras, Bela es nev tehat giiriig rltusu szlavoktol ered- Levente - egy Somogy megyei Tatonv het. s ez valoszin(ive teszi azt. hogy Va- falubeli agyast61 szOlettek. Eznem zarja ki annak lehetoseget. hogy Vazulnak wi giiriig ritusu kereszteny volt. A Laszlo nev szlav eredet(i, de ez eset- keleti rftusu (gorog vagy orosz) feleseben a nev nem keleti, hanem nyugati ge volt, aki szerephez juthatott ferje orszlavokt61 (lengyelekt61) eredhet. ahol todox hitre terrteseben. Vazul harom fia az 1010-20 kozi:itti kes6bb is igen gyakori Vladiszlav (azaz Ulaszlo) formaban. A lengyelek 966 6ta idoben szOletett. SzOletesOk sorrendje a nyugati keresztenyseg keretebe tartoz- bizonytalan. A kutfOk Andras (Endre),

34

• A korona es a kard jelenet: Andras valaszut ele allitja Belat. Peter Johann Nepomuk Geiger litografiaia, 1845

meliaitankodott". Salamon megkoronazasaba belejatszott az is, hogy csak ily modon lehetett Salamon a nemetekkel leteitendo I eke jelekent a nemet kiraly, IV. Henrik noverenek jegyese, majd ferje. Andras - a magyar kr6nika szerint - tisztan szerette volna latni, hogy Bela herceg tenylegesen a f6hatalomra tar-e s megkiserterte 6t. A Tisza menti Varkonyban a kiraly egy voros teritore maga ele tetette a kiralyi koronat, melleje pedig a hercegi hatalmat jelkepezo kardot, es ket hivenek ezt mondta: .Ha a berceg a bercegi batalmat akarja bekesseggel megtartani, legyen az ave, ha oiszont a leororuu, ti eetten, foemberek, nyomban pattanjatoe fel, es ugyanezzel a karddal nyaeazzatoi: le Bela berceget. " Egy el6kelo azonban figyelmeztette a kiraly ele jirulo Belat. .Ha elni akarsz, iedd a kardotJ"Igy hat Bela - eleret mentve, a halaltol felve - a kard utan nyult. Ezt mondta: .Legyen a horona a fiade, akifel van kenoe, es add nekem a bercegi batalmat!" Persze, e jelenet a valosagban aligha ilyen teatrali viszonyok kozepette zajlott

Ie. Sokkal inkabb arra lehet gondolni, hogy politikai targyalasok, illerve veszekedesek zajlottak a testverek kozott, amelyek targyat, az orszag feletti f6hatalom kerdeset csak ut6bb jelenitette meg a nepi kepzeloero a korona es a kard birtoklasakent. A targyala ok ikertelensege - mivel Andras nem vonta vissza Salamon jeloleset, Bela pedig nem alit el a magyar kiralyi cim megszerzesenek szandekatol - fegyveres osszecsapasba torkollott. 1060-ban imrnar ellenfelkent alltak szemben egyrnassal. A kulorszagi segitseget igenybe vevo f erek harcabol Bela kerult ki gy6zte n. Andrast nem engedtek Nernetorszagba futni, hanem a hataron elfogtak, es a Bakonyban fogsagba vetettek. A gondatlan fogva tartas kovetkezteben Andras rovidesen meghalt, s az altala alapitott tihanyi apatsagban helyeztek orok nyugalomra.

I. liLA. (1060-1063)
Mivel Salamon nernet foldon volt, Bela akadalytalanul kerulhetetr 1060 decernbereben a magyar tr6nra. Uralmanak torvenyes jellege rosen vitathato, M rt bar Andra mar nem elt - ha lehet hinni a magyar kronikanak, termeszetes, de siettetett halallal halt meg -, elt viszont Salamon, a torvenyesen

kijelolt es megkoronazott tronutod, aki szigoruan legitimista szemmel nezve a magyar tr6n egyeduli jogos orokosenek szarnitott s mellette Bela csak bitorlonak tekintheto. Mivel azonban Andras aganak fiaiban magva zakadt, ugyani em alamonnak, sem Davidnak nem szulettek gyermekei, es a kesobbi magyar uralkod6k I. Belatol szarmaztak, kronikasaik minden lehetoseget megragadtak, hogy a Bela-ag orszaglasanak torvenyesseget bizonyitsak. Bela Lengyelorszagban toltotte ifjukorat. Neve ismeretlen eredetfi, de feltetlenul pogany nev szarrnaztattak az 6testarnentumi Bela nevbol, a magyar bel f6nevbol, a szlav Beli(j) .feher" melleknevbol, a melrosagjelolo torok bojla sz6b61 valamint tekintettek a szlav B(j)eloszlav nev alakvaltozatanak. Lengyelorszagban vette fel a kere zteny eget, ennek kapc an jutott az Adalbert n' hez. Adalbert pragai puspok a lengyelek szentje sa fiatal Szent Istvan lelki gyarnolitoja volt. Bela II. Mieszko fejedelern leanyat, Richezat vette felesegul, es meg lengyelorszagi tartozkodasuk alatt szulettek id6sebb fiaik, Geza es Laszlo. Nem kizart, hogy Bela bizonyo kormanyzati tapasztalatra mar lengyeJ foldon szert tett. Amikor Magyarorszagra hazatert, a hercegseg iranyitasabol vette ki a reszet. Legfiatalabb fia, Lampert, valamint negy leanya mar itthon szuletett. Rovid icleig uralkodott, meg harem esztencia sem jutott neki. Szilardan kepviselte a kere ztenyseg erdekeit, Ie elte az 1061. evi pogany mozgalmat, Szekszardon bences monostort alapitott amely ut6bb holttestet is befogadta. em osztotta fel az orszagot,

azaz egig egyeduralkodokent kormanyzott. yugalmat azonban rovid kormanyzasa alatt nem Ielt, allandoan attol kellett tartania, hogy a nemetek Salamon oldalan beavatkoznak a magyar ugyekbe. Maga is erezte bogy uralrnanak jogszerfisege, torvenyessege ingatag talajon all, ezert - nernet forras szerint - kovetei azt az uzenetet vittek IV. Henriknek, hogy "Salamont nern 6 iizte el az orszagbol, de
miutan az oneeru elmeneeult, nem tudta

oisszautasitani, bogy a forrongo sereg ne
vedekezes

neki adja a eoronat". Ez persze gyenge volt, hiszen a nemet kiraly eppen olyan j6l tudta, mikent maga Bela, hogy a hatalornvagy forditotta szembe
elobb tesrverbaryjaval, majd unokaoccse-

vel. Bela elete SOl' szerfi veg t ert: az a kiralyi tronus omlott ra Domoson, amelynek elnyere eert oly buzgon faradozott. Meg elt egy rovid ideig, felvonult az orszagba behatol6 nernet kiraly ellen, de harcolni es ellenallast kifejteni mal' nem tudott. Belat az utokor kedvezoen itelte meg, ami ben ambiciozu uralma meUett legalabb akk ra szerepet jatszott az, hogy - a tronon kozvetlenul utana kovetkezo Salamont leszamitva - valamennyi kesobbi Arpad-hazi uralkodo Belat tekinthette 6senek.

IA.LAJ.\OM (f063-1074)
Salamon 1063-ban nemet egitseggei kerult hatalomra, am- Peterrel ellentetbenrnegsern vallalt nernet hfibert, Ennek ellenere az elet ok teruleten - a penzveresben, a tanacsadok szernelyeben - rnarkan35

leptekor

an jelentkeztek a nernet hatasok. Tr6nra Salamon tizeves gyermek volt, Szent Istvan 6ta az els6 az Arpadok kozul, aki serdi.iletlen ifjukent nyerte el a f6hatalmat. Ez magyarazza, hogy uralkodasa alatt megnovekedett a tanacsadok szerepe. Jegyese, majd hitvese, judit IV. Henrik nemet kiraly novere hat evvel id6sebb volt nala, ertheto, hogy j6val fiatalabb ferje mellett tevekeny szerepet jatszott az or zagf6leg gazdasagi termeszeni - ugyeinek intezeseben, Hazassagaval Salamon a 11. szazadi magyar uralkod6k kozul a legel6kel6bb legrangosabb frigyet kotorte, hiszen egy nemet-romai csaszar leanyat es egy hatalmon levo nernet kiraly (majdan
szinten nernet-rornai csaszar) tesrveret

mondhatta haza tarsanak. Az. ellentet, amely alamon, illerve Bela Lengyelor zagba menekult fiai kozott feszult, azzal a rnegegyeze el oldodott fel, amelyet egyhazi vezet6k kozrermikodesevel 1064 elejen kotottek, s amelynek eredrnenyekeppen feleledt az orszag harrnadreszere kiterjed6 hercegseg Bela alatt szunnyad6 intezrnenye. Salamon a hannadot legid6sebb unokatestverenek, Gezanak adta. Ez a megallapodas hetevnyi beket biztositott az orszagnak. Ennek erdekes m6don nem belso nehezseg hanem egy sikeres hodito hadiarat kapcsan tamadt konfliktus vetett veget. A bizanci kezen levo andorfehervar ostrornat kovetoen
Geza felreerthetetlen tanubi-

te Salamon uralrnat es maga kivan a helyere lepni. Meg a Geza javara elfogult magyar kronika szovegen is atsUt a alamont ert tobbszoros meltanytalansag. Egyfel61 a csatat vesztett gorogok vezere serege nagy reszevel egyutt .Geza berceg batalmaba adta magat. Tudta ugyanis, bogy Geza berceg istenjelo, es bogy konyorulete sziuvel partjogolja ajoglyokat es a bafbajutottakat. Salamon kiralyhoz csak keiesen jottek, men tudtak T61a, bogy mogorva ember, es mindenben Vid ispar: gonosz tanacsaira ballgat". Marpedig a magyar katonasag vezere nem Geza, hanem alamon volt. Masfelol amikor visszatertek a varostromb61, a kiraly .e! aharta osztani a kincset es a foglyokat, azokat is, akik a berceg adott szauara j6ttek ki a varb61. A m a berceg ebben ellene mondott a kiralynak, es nem is tudtak megosztozni. Ez volt bat a ba] oka es a viszalykodas magva k6z6ttule. "Nyilvan Salamon a kiraly es a berceg kozti ketharrnad-egyharmad aranyu osztozast szerette volna veghezvinni, Geza viszont az egyharmadnal tobbre vagyon. Erre valaszul a hatalmi pozicioban lev6 Salamon - tanacsosai sugallatara - a harmadresz helyett csak negyedet adott Gezanak, es Gezaval egyenerteku reszhez jutott Sa-

lamon egy-egy tanacsadoja. Az emiatt neheztelc Geza viszont a bizanci csaszar al-

taI hozza - es nem Salarnonhozl - kuldott kovetekkel visszakuldte az osszes foglyot, vagyis onhatalmulag eltekintett a komoly bevetelt jelent6 altsagdijtol. Geza tehat 1071-ben kiralykent kezelett viselkedni. Salamon gyanut fogott - nem ok nelkul -, hogy Geza a tronjara tor, es szervezkeclni kezdett Geza, valamint testverei, Laszlo es Lampert ellen. F61eg a nernet eredetCi Vid osztokelte a kiralyt, hogy szamoljon Ie unokatestvereivel: .Uram tudod, hogy Laszlo Oroszorszagba ment, Lampert meg Lengyelorszagba hogy seregetjogadjanak

testuerue, Geza berceg szamara, gyaeran tanacsoltue mar neeed, most is ezt tesssak:
tor] ra a bercegre, aki Igyfon erdefeben oadaszile, tamadjuk meg 6t az ej csendjeben, fogjue el, es zurjuk: ki a szemet. Es am ikor Laszlo meg Lampert visszaj6nnek, vagy sereget is boznak, mar nem tudnae ellendllni neeunk. S ba rnindezt megballjak be sem mernek jonni az orszdgba. Megtebeted ezt, melt tanacsosaid ate hfueid. Azutdn a bercegseget nekem adod, es igy btztositod a eoronadat. " Salamon e unokate tverei kozott a fegyveres as zecsapa elkerulhetetlenne valt. 1074 februarjiban el6bb a nernet segitseget elvezo Salamon gyozotr, de a donto Litkozetet nehany hertel kesobb a cseh herceg altal tarnogatott Geza nyerte meg. Salamon az orszag nyugati szelere szorult vissza. Moson varaban Anasztazia anya-

zonysagat szolgaltatta nak, hogy megelegel• Salamon kiraly a bortonben.

an-

36

kiralyno

kemeny

szavakkal

korholta.

.Draga flam, sobasem ballgatttil a tanacsomra, sem Brnei tanacsara, sem mas biueid tanacsara, banern mindig Vid tanacsauai ertettel egyet, es ime, most tankretetted magadat es tieidet. Nem jauasol-

eli mereset. Logikus lepesnek tetszett, hogy a nernet uralkodo nagy rivali ahoz, VII. Gergely papahoz fordul. Geza uzenetet kovetek vittek Romaba, a romai f6pap valasza azonban mar irasban erkezett, es rank maradt: "Sok jot hal-

seg". Lengyelorszagi tartozkodasanak emleke egy korai lengyel forrasban i megmaradt, de kovetkezmerryeiben eltulzott formaban. "Ulaszl6 gyermeeeoratol Lengyelor-

szagban nevelkedett, es mintegy erkolcseire es eletuiteiere nezue is Iengyelte valt. "
Laszlobol a magyar hagyornany delceg vitezt, kivalo katonat alakitott. Ennek nyilvan sok alapja volt. Ut6bb azonban, a 12. szazad masodik felet kovetoen, arnikor a lovagkor Europa-szerte bekoszontott, Iaszloban eloszeretettel lattak es abrazoltak a magyar lovagi idealt, a magyar lovagkiralyt. Ilyen azonban bizonyosan nem lehetett hiszen a lovagkor sem kezd6d6tt meg el. Vagyis Laszlo - mint oly sok magyar uralkod6 -ut6lagos atszinezes eredmenyekeppen jutott ma i meretes alakjahoz, Bator tetteinek sora 1068-ban a besenyokes az uzok ellen vivott kerlesi csataval kezd6dbtt, amikor - a magyar kr6nika szerint - "az elsa tamadaskor negyet

tam-e, nem mondottam-e mindig, bogy eleg neked Magyarorszag koronaja, es add beeesseggel unokatestoereidnek a bercegseget. Vid most mar nem lehet he1'c ceg, s teged sem eoronaznale meg tab be .." Salamon ezt hallva .baragjaban arcul akarta csapni anyjat, felesege azonban
lefogta a kezet".

lottu nk feloled, dicseretes tetteid b ire eljutott bozzane. Bzert szeretunh teged, es j6 birneued gyarapodasat leiudnjul«. {jgy bisszuk; j6L tudod, hogy Magyarorszagnak, mas nemes orsxagokpeldajam, saja: szabadsaga allapotaban kelt megmaradnia, mas orszagok kiralyanak nem Lebet alaoetue, banem csak a romai egyetemes anyaszentegyhdznae." ehany hertel kesobb meg egyertelrmibben hozta a papa Geza tudomasara: "Nyilvanitsd ki bizalom-

I. GtlA ((074-1077)
Ezzel veget ert Salamon kiralysaga, az 01"szag tronjara a Bela-flak kozul a legid6sebb, Geza kerult. L Geza, aki 1074 es 1077 kozott uralkodott, apjihoz hasonbtosana sz6 sztgoru ertelmeben - nem volt legitim uralkodo, hiszen az el6 es torvenyesen megkoronazon Salamon elleneben eroszakos uton jutott hatalomra. A magyar kronib tobb helyen utal erre, s6t meg arrol is sz6 esik itt, mintha Geza a f6hatalom Salamon szarnara torteno visszaadasanak gondolataval foglalkozott volna, amit azert aligha vehetunk komolyan .. Bar Geza pogany nevet viselt - Geza nagyfejedelem nevet=-, megsem kell arra gondolnunk, hogy ez pogany voltara uralna. Ettol kezdve figyelheto meg az A.rpadok nevadasaban, hogy a szulok igen gyakran korabbi, meghozza olykor pogany el6d6k never adtak gyermekeiknek. Ez azt mutatja, hogy a dinasztiaban megerosodott az egyuve tartozas erzese, az osok emleket e m6don i apoltak. Ismerjuk egyebkent Geza kereszteny never is, amely a korszakban nem ritka Magnus volt. Az 1040 tajan (de feltetlenul 1048 elott) szuletett Geza meg hercegkent az 1060-as evekben kotott hazassagot. Felesege, a kozelebbrol ismeretlen Zs6fia hercegno legalabb hat gyermeket szult ferjenek, koztuk volt Kalman, a kesobbi kiraly, valamint Almos. Mivel Geza tr6nra kerulesevel a hereegi poszt megGri.ilt, azt Geza beese, Laszl6 foglalta el. A Bela-ag tehat teljesen at:vette a hatalmat az orszagban. I. Geza rbvid orszaglasa egy lljabb nemet tarnadas kivedesevel, tovabba a nemet fenyegetes ellensulyozasara szolgal6 bizanei kapesolatfe1vetellel telt eL Illegitim uralma mlan ugyanl zinte kUlpolitikai karantenba keri.ilt. Halalos ellensegetol Salamon s6gorat61, N. Henrik nemet kiralyt61 ertelemszerllen nem varhatta kiralysaga

mal es illoen mutasd meg az egyetemes anya irant: alazatodai, tettekkel bizonyitsd engedelmessegede; es abitau» tiszteletedet. "
Ebb61 Geza megerthette, hogy a papal elismeres feltetele a vazallusi viszony vallalasa lenne, arnikent eppen ekkor, 1075ben Zvonimir horvat kiraly alavetette magat es orszagat a papanak, Ebbol Geza nem kelt, igy hat az akkori Eur6pa hannadik hatalrnassagahoz, a bizanci csaszarhoz fordult, akit61 koronat kapatt. Ez a mai napig megvan.es a Szent Korona als6 reszet kepezi ..A korona egyik zornanckepe Gezat uralkcdokent abrazolja, kezeben jogarral es karddal, fejen bizanci diademmal. Az ott lev6 felirat Gezat mint Turkia (azaz Magyarorszag) hG vagy hivf kiralyat nevezte meg amelyben benne foglaltatott Geza kereszteny voltanak es - bizanci szemsz6gb61 nezve - bizanci hfiberessegenek kinyilvanitasa. Ez ut6bbi azonban az orszagra nezve nem [art komoly veszellyel, a bizanci alavetettseget Geza aligha vehette komolyan. A koronan kivul legfeljebb az figyelmeztethette meg erre, hogy Zs6fia halala utan Bizancbol kapott feleseget, Szunadener, egy bizanci el6kel6 leanyat, de nem csaszari csaladtagot. Ebbol a hazassagbol nem szulettek gyermekek. Geza mint buzg6 kereszteny Garamszentbenedeken bences rnonostort alapitott, tovabba befejezte a vaci szekesegyhaz epiteset, ott is temenek el1077-ben.

megol: a legvitezebb poganyoi: kaziil, az at6dik sulyosan rnegsebesitette ot nyilaoal, de ezt nyomban meg is olte". Ugyanehhez
a csatahoz kapeso16dik Laszlonak egy kunnal vivott parviadala, amelyet nemesak a kr6nika jegyzett Ie, hanem a kozepkori Magyarorszag sok ternplomanak freskojan is abrazoltak. Laszlonak talan ket felesege volt, bar ez korantsem bizonyos. Feltetelezert elsa hitveserol semmit nem tudunk. Leteze et onnan gyanitjuk, hogy Laszlo 1079-ben lepett hazassagra Svab Rudolf nemet ellenkiraly leanyaval, Adelhaiddal, vagyis tulsagosan keson - ekkor mar harmineas eveinek legalabb a kozepen jart, Az else frigybol szulethetert aza leanya, aki orosz hereeghez ment ferjhez, Ma odik nejetol val6 Piro ka, akibol bizanci csaszarne len, es Eirene neven a keleti egyhazban szentkent tisztelik. Ejrene fia - tehat Laszlo magyar kiraly unokaja - volt Kornnenosz Manuel bizanci csaszar, a :1.2, szazadi tortenelem egyik legjelent6sebb egyenisege. Laszlonak nem szuletetr fia, igy Szent Istvanhoz hasonl6an sem kovethettek a f6hatalomban kozvetlen leszarmazottai. Laszlo uralkodasanak elsa eveit meghatarazta a Salamonnal val6 szembenallas. Laszl6 pontosan ugy illegitim uralkod6 volt,. mint batyja, Geza, hiszen 6 is a tbrvenyesen megkoronazott Kiraly tr6njat bitorolta. A magyar k.r6nika aUftasa szerint bar

ot

tlENT LMILO (1077-1095)
Gezat bce e, La zl6 kavette az orszag tr6njan.a Lengyelorszagban zi.iletett az 1040es evek elejen, es 1048-1g ott is elt. eve a lengyel Vladiszlav Cmagyarosan Ulaszl6) nev valtozata, jelentese "hatalom es dicso-

"a magya?'ok - akarata ellenere ugyan kirallya valasztottak iit, sohasem tette jejere a koronat, mB11inktibb a mennyei koronal valasztotta, mint a jaldi, ela kiralyt megilLeto koronat". Meg azt is Laszl6 szandekai kbzbtt emlltette a kr6nikaszerz6, 37

hogy amennyiben letrejonne a rnegbekeles alamonnal visszaadna neki a kiraly-

sagot, es 0 megelegednek a hercegseggel. Egyik allitas sem igaz. Egyreszt Laszlot
viaszpecsetie es penzei koronas uralkodokent abrazoljak, masreszt pedig els6 eveinek politlkajat eppen az az igyekezer hatotta at, hogy tarnaszra leljen Salamonnal es nemet partfogojaval szernben. Termeszetes szovetsegesnek a papa kinalkozott. Am Laszloval kapesolatban VII. Gergely papa ugyanazr a fennhatosagi igenyt fogalmazta meg mint nehany evvel korabban Geza eseteben. A papa mar 1077 kozepen felsz61itotta az esztergomi erseket:

lehet kovetkeztetni VII. Gergelynek 1079 tava zan La zl6boz intezett levelebol: .Mikent biueid gyakori uzeneteibol tudjue es a mieink allitasaib61 is e71esiiltunk, felseged teljes szeretettel es szive szerint kesz szolgaini es nekunle engedelmeseedni, abogyan azt az egybazi batalom megkoveteli, es abogyan az a szereto fiuboz illik. Buzg6 lelkednek ezt az igyekezetet meltdn dicserjule, es 6szinte orommelfogadjuh, mert azt mutatja, hogy a legjobb kiratyok nyomaba lepsz. "
Ugyanesak a Salamon-ellenesseg adja magyarazatat 1079-ben kotott nernet hazassaganak, ezzel ugyanis ap6sa reven maga is a IV. Henrik elJeni tabor tagjiva valt. Salamon egeszen 1081-ig tartotta magat az orszag nyugati hatarszelen de ekkor - a nernzetkozi helyzet kovetkezteben - kenytelen volt lemonclani magyar

Laszlonak "a leozelebe ert, es arcaba tekintett, ket angyalt latou Laszui j6/6tt, akik tuzes earddal ropdostee, es a hereeg ellensegeu fenyegettek". Itt mar nyilvan a szentseg gloriajaval ovezert Laszlo 1192 utan megformalt kepevel talalkozunk. A kronika szol arrol is, hogy .miutdn pedig Isten rendeleseb6l atuette ax orszag kormdnyzdsat, nem a muiando es elenyesz6 vilagi dicsoseg, banem a mennyei baza es az isteni die 6seg eierdemlesere t6rekedett sziue minden uagyauai". Kesobbi szentsege sugarzott vissza ra, amikor olyanokat irtak Laszlorol, hogy "t6keletesen fel van

,.beszelj a nalatok ualasztott eirallya! s az
orszag fopapjatuat es elf5keI6ivet, megmondoa es tanacsolua neeie, bogy akaratukat es az Apostoli Szentszek tisztessegenek kijar6 alazatuleat alealmas kOvetek altai nyiltabban jelentseh lei. "
Laszlo tartott attol, hogy N. Henrik fellep Salamon erdekeben - ami vegul 1079ben be is kovetkezett -, ezert a magyar uralkocl6 tett bizonyos gesztusokat VII. Gergely fele. Ezt kockazat nelkul vallalhatta, mivel a papa, aki ekkor kezclett eletre-halalra sz616 harcba a nernet uralkodoval, a legkevesbe sem volt abban a helyzetben, hogy barmifele jogigenyt ervenyesitsen Magyarorszagon. E gesztusokra
• Szent Laszlo parviadala Akus kun hadf6ni:ikkel, 1089. P.

uertezoe az erenyekhel, biteben katolikus, kitiinik kegyes egeiel, bOkezii az adaeozasban, e16!jar a j6tekonysagban. Ugy ragyogott, mint felhOk k6zt a bajnalcsillag, mely eliizi a nsyomaszto s6tetseget, es mint telibold vilagit a boldtoite napjaiban, sot
mikeru a nap zadokban

kiralyi cimerol, es Laszlo ekkortol tekintheto torvenyes uralkocl6nak. Laszlo alakjan azonban nem csupan a lovagkor kesobbi eszmevilaga, nem csupan a Salarnon-kerdesben neki rulajdonitort, bar bizonyosra vehet6en altala ohasem kepviselt szelid, bekes allaspont hagyta rajta lenyornatat, hanem az a korulmeny is, hogy Laszlo lI92-ben a szentek soraba emelkeclett. A kr6nika leirja, hogy meg Geza orszagla a idejen, amikor Laszlo Pozsonyb61 akarta kifustolni Salamont, a ket unokatestver - alruhaban rnegkuzdott egymassal. Amikor Salamon

ragyog, ugyfenylett."

Laszlo valosagos alakjat a kesobbi szatobbfele torzito, idealizalo torekves es szandek szinezte at. J6 pelda erre az a kronikas, aki nem volt rest Laszlor61 azt leimi, hogy "minden iteieteben eny-

hitette a toroenyee szigorLlSagat, es mindig szeliden irgalmas volt". Mivel rank maradtak Laszlo torvenyei, konnyiiszerrel megallapithato hogy nines meg egy uralkodoja a magyar kozepkornak aki kernenyebb, drakoibb torvenyeket hozott volna. Eppen nem enyhitett a korabbi szigoron, hanem maga terre a szigort a minclennapok re ze-

J

N. 'Geiger litografiaia

lal eimagasloti", Ugyanakkor vallas elkotelezett dalomfejlodesnek. szentte Imret, a papa ban a

kivalo poli-

tikus is, eroskezfi allamferfi, a kereszteny
tamasza. Torvenyeivel Mivel ideol6giai, legi-

uj iranyt szabott a magyar allarn-es tarsatimacio tarna zra volt zuk ege, 10 3- an
avattatta I tvan kiralyt, annak fiat, valarnint Gellert puspokot, vagyis szavaival azokat, "akik Pannoniakereszteny hit maguait igebirdetesulseel vagy intezhedesukhel" elhintettek. A helyi kultuszok orszagos szintre erneleseve! azokat allitotta nepe ele kovetendo peldakent, akiknek Lltjatmaga is jarta. La zl6 zamos egyhaz alapjait vetetre meg, 6 alapitotta a zagrabi puspokseger, 6 helyezte at a kalocsai ersekseget Bacsra, a bihari puspokseget Nagyvaradra, 6 hozott letre Sornogyvaron bences 1110n05tOI1,tovabba egy masikat a Berettyo menten a Szentjobb orzesere. Oriasi szerepe volt abban - 1068-t61 kezdve egeszen 1091-ig -, hogy megvedte Magyarorszag keleti hatarait a nomad nepek (beseny6k, uzok, kunok) meg-megujulo tarnadasait61. Amint pedig Salamon meghalt, megszfint a legfontosabb tenyezo, amely Lasz16t IV. Henrik ellenfeleinek taboraban tartotta. Hozzakezdett a papal lnibernek szarnito Horvatorszag hodoltatasahoz, s amikor ez a papa nemtetszeset valtotta ki, nyiltan IV, Henrik melle alit. Mivel fill ut6da nem volt, valasztania kellett, hogy te tverbatyja, Geza ket fia kozul melyiket tekinti utodanak. Valaszta a a fiatalabb A.lmosra esett, akit l091-ben horvat kirallya tett. Kalmant hogy kizarja az oroklesbol, papi palyara adta, ami Europa-szerte azon fiuknak jutott osztalyreszul, akiket tavol akartak tartani a vilagi hatalorntol. Kalman azonban nem fogadta e! a rea nezve serelmes dontest, igy amikor 1095 nyaran La zlo meghalt, a tr6n birtoklasanak ugye nem volt egyertelmtien renclezve. Mint tobb mas 11. szazadi maoyar uralkodot, Laszlot szinten az altala alapitott monostorban, Somogyvaron ternettek el, csak kesobb vittek at tetemet Nagyvaradra, amely Laszlo 1192. evi szentte avatasa utan a kozepkori magyar allam kultikus helyeve, zarandoklatok celpontja a valt. A Vazul-agi kiralyok sora meltan zarhato le Laszloval. Bar az uralkodasra alkalmatlanna tett Vazul unokaja volt, ezen felulemelkedve annak az Isrvannak a kanonizaciojat kezdemenyezte, aki. nagyapjat megvakirtatta es megsuketittette. 1083-ban Istvan es lime szentte avatasaval a tovabb ek5 Vazul-ag vegleg rnegbekelt a magva szakadt Istvan-aggal.

• Szent L'lszI16. Ismeretlen magyarorszag: festo munkaia, 18. szazad

ve: Erre a korabeli viszonyok kenyszeritettek ra: a Szent Istvan halala utani evtizedekben megrendult allamharalmat neki - utodanak, Kalmannak - kellett helyreallitania. Salamonnal viszont irgalommal bam, pedig Salamon meg azutan is, hogy 1081ben lemondott a kiraly agrol, osszeeskuvest szott ellene ..Laszlo elfogta Salamont, de nem kivanta eletet, megelegedett bortonbe vetesevel. Salamon 1083-ban zabadult, s tovabbra i minden kovet megmozgatott, hogy tarnogatokra leljen Lasz16 elleneben, de probalkozasai kudarcba fulladtak. Vesul 1087-ben a Balkanon a bizanciak ellen kuzdc besenyok oldalan harcolva vesztette eletet. 12. szazadi rnagyarorszagi forras szerint Fehervarott, de a falakon kivul temettek el. Utobb azonban - tovabbszove a kalandos eletu kiraly eletregenyet - mar arr61 sz6ltak tortenetek, hogy az adriai-tengeri Polaban alussza orok almat, ahol kesobb (de csak a 17. szazadtol kezclve) szentkent tiszteltek. KOlonfele forrasokban felmerult halalanak illetve eltemetesenek helyszinekent tobb europa: tartornany vagy orszag (Ausztria Stajerorszag, Nernetorszag, Italia Horvatorszag) is. ehanyan viszont meg Kal-

man uralkodasa alatt is lattak felninni Magyarorszagon. E szerfelett gazdag utoelet azzal kapcsolatos, hogy Salamon elhunytat es elterneteset bizonyos titokzatossag lengte korul, minthogy az nem egy magyar kiraly eseteben meg zokott korulmenyek kozepette ment vegbe. 1087. evi halalanak bizonyiteka bogy ozvegye judit 1088-ban hazassagra lepett a lengyel fejedelernrnel, vagyis neki nem voltak ketsegei afelol, hogy ferje tenyleg halott. S mivel judit gyermekeket szult rnasodik ferjenek, bizonyos hogy Salamonnal kotott haza saga Salamon .hibaja' miatt bizonyult medd6nek. Ezt a korulmenyt Salamonnal es apjival, Andrassal szembeni indulattal eltelve kornmentalta a magyar kronikas: "Salamon eiralynah es fioereneh, Ddoidnak sobasem voltak gyermekei, es ve!ak magua

szahadt Andras eiralynat: Ugy bisszuh, isteni rendelesbiil torten: fgy, espedig azert, mert amihor Andras eloszar erhezett tnssza Magyarorszdgra testoereoel, Leuenteoel egyuu, bogy az orszagot batalmdba uegye, bagyta, bogy az istentelen Vata es a tobbi gonosz meg6lje Szent Gellertet es sok keresztenyt. "J6val a nernet
kronikasok utan tehat a magyar szerzo is rnegbelyegezte Andras agar. Laszlo j6 katona, bator harcos volt Dalias alkat, aki "a tobbt ember kaziil egy val-

39

(f09S-lllS)
Kalman, 1. Geza kiraly id6sebbik fia, 1070 korul szuletett, Nevet a 11. szazad elejen vertanuhalalt szenvedett sk6ciai Szent Kalmanrol kapta. Arpacl-hazi kiralyaink kozul o az egyet1en, aki papi nevelest kapott. Laszlo ugyanis nem szamitott ra a tronoroklesben, ezert adta papi palyara. Ennek ege zen 1091-ig nem volt igazan jelentosege. Laszlo azonban ekkor Kalman occset, Almost terte horvat kiraUya, s ez felert egy szandek-

KALMAN

lehetseges tronorokosok sorab61. Amikor donteset meghozta, meg elt sajit testveroccse, Lampert, el: Salamon testvere, David is, s6t talan Laszlo sem adta meg fel a rernenyt, hogy fia szulether. de1haid nem zult fiut (csak leanyt) a kiralynak, s eltavozott az el6k sorabol Lampert es David is. Laszlo egyertelrmien ugy rendelkezett, hogy ,,:utana AImos uralkodjee". Ez ertheto donresnek szarnitott, hiszen Almos dallas ifj(1volt, akiben Iasz16 biztositekot Iatott arra hogy uj politikai iranyvonalat c orbitatlanul fogja tovabbvinni. Ek-

1095
nyilatkozattal a magyar tr6n betolteset illet6en is. Almos reszese volt annak a politikai iranyvonalvaltasnak, amely Laszlo politikajaban 1091-ben b kovetkezert vagyis 6 - nagybatyjihoz hasonl6a n - szinten a csaszar 01dalara alit a papaval szemben. Kalmant mint pa pot termeszetesen az egyhazi rendhez, illetve vegs6 fokon a kere zteny hierarcilia elen all6 papahoz kothettek szoros erzelmi szalak. Kalman mar az 1090-es evek e1s6 feleben - bar a kanoni kort nem erte el- puspok lett agyvaradon (mas, kevesbe valoszinii valtozat szerint Egerben). Az iranyaban ellenseges Almos-agi kronikairas szinte minden elkepzelheto rosszat osszehordott rola: ,jelentektelen ku/sejii ember volt, de rauasz, tanulekony, borzas, sz6ros, vaksi, pupas, santa es bebega. "Aligha hihet6, hogy mindez a testi fogyatekossag gyetlen ernberben, egy Arpad-hazi csaladtagban ilyen halmozottan jelentkezzek. Azt persze nem lehet kizarni, hogy volt valamilyen testi hibaja - talan gerincgorbulete -, ami eset1eg kozrejatszhatott abban, hogy papi palyara adjak, s ez motivalhatta Laszlo szandekat, bogy kizarja Kalmant a
40

1111
kor Kalman Lengyelorszagba tavozott. Ez a lepese azt jelezte, hogy nem nyug zik bele nagybaryja dontesebe, hanem szembeszall azzal, es benevez a magyar tronert foly6 kuzdelernbe. Nincsenek konkret ismereteink arrol, hogy mien Kalman, es miert nem Almo foglalta eJ La zl6 utan a tr6nt. Teljesseggel legbol ka port a magyar k:r6nika azon hiradasa, amely szerint Almos "nyilt egyszertisegeben annyira tisztelte testoeret, Kalmant, bogy felajanlotta neei az orszag eoronajat, melt t.tgy erezte, hogy az elsosziU6ttseg jogan at illeti meg". Almas egesz kesobbi viselkedese arra utal, hogy ilyen nagylelkusegrol 1095-ben nem tehetett tanubizonysagot. A valosagot inkabb az a kr6nikabeli hir jelentheti, amely szerint .Kalman udradi puspok [... J a papa engedelyevel volt kenytelen uralkodni". Mint puspoknek val6ban a paparol kellett engedelyt kernie,

hogy az egyhazi rendb61 kilephessen. A papa ezt orornmel adta meg, hi zen tudta: Kalman az 6 taborat fogja er6s:iteni magyar kiralykent, Almos viszont nagy ellenfeleet, IV. Henriket. Ez persze meg mindig nem ad rnagyarazatot arra, hogy

miert Kalman kerult ki gyoztesen a tronharcbol. Tudjuk, hogy Kalmant csak l096-ban koronaztak kirallya, azaz a Laszlo halalat koveto evben, Ez azt jelzi, hogy hosszas csataro-

Roskovits lgnac festmenye. 1890-es evek

lagiakna! szokatlan jartassaggal tiinsz ki az egyhazi irasok: tudomdnydban, es ami meg inkabb illik a biro! batalomboz, a szent hanonoh ismereteben." II. Orban Szent Istvan
peldajat idezte fel kovetendokent: .Emleleezzek: oitezseged

zas eredrnenyekeppen dolt el a tr6n betoltesenek kerdese. Mivel kulorszagi erok beavatkozasarol nines tudomasunk, a belso er6viszonyok donthettek Kalman javara. Kalman rnogott sorakozhatott fel a magyaror-

Istuanra, a kegyes fejedelemre, aki nernzetsegedbiil els6nek uette at a romai apostoli szentegyhtizt61 a hit uallasat, es lzierdemelte a leiralyi meltosagot. '
Elegge egyertelmuen figyelmeztette a romai f6pap Kalmant, hogy minden tovabbi lt1mogatasanak feltetele a zilard kiallas a csaszarral szemben al16papaparti iranyvonal mellett:

szagi fopapsag s mellettuk szamos vilagi elokelo. Kalman is
kereshette a komprornisszumos rnegoldast, es megkorona-

zasa esetere Almosnak - karpotlasul a horvat kiralyi koronaert - azt a hercegseget ajanlotta fel, amely ugyan Laszlo alatt is letezett, Lampert vezette, de olyan osszhang volt Lasz16 es Lampert kozott, hogy a herceg eg szinte zre em vetette magat. Kalman elerte ugyan, hogy kirallya koronazzak, de ezert sulyos arat fizetett, hiszen az agili ,nyiltan fOhatalomra tor6 Almo nak a here gsegbe ulte-

.legyen bizonyos felseged fel6lunle, hogy ba mindazt a tisz-

tesseget es meltosdgot, amit ei6d6d, Istoan a mi apostol: egy-

e

tesevel onnon belso ellenzeket
hozta helyzetbe. Magyarorszag belpolitikajat ettol kezdve hOSSZll id6re a Kalman-, illetve az Almos-parti el6kel6k vetelkedese szabta meg. A ket testver zoges elleritete volt egymasnak. Almos Laszlot idezte -, dallas alkatu, bator harcos volt, Kalman viszont nagy miiveltsegu, tudes ember. Egykorulengyel kronikas szerinr Kalman

htizunkt61 kiiirdemelt, ual6dij6indulattal kered, teljes keszseggel es joindulattal megadjuk, amennyiben az apostoli egyhdz egysegeben szilard leitartassal megmaradsz, s mindazt, arnit a becsulet es tisztesseg dolgaban a fent emlitei; kirtily elrendell, bfiseges joindulattal megtartod. " IV. Henrik csaszar viszont szovetsegerol biztositotta Almos rerceger.
mns 11errenet:

.semmtsit: d meg

~Rmmi~{t>ri mAn

es taposd el ellensegeineet, ne kimeld i5ket, mig egeszen megtorte nincsenele. Mi is, bason16 medon, bardtai leszunk bartitaidnak, balalos ellensegei ellensegeidnele. " Szova terre,
hogy Kalman figyelmen kivul

"a koraban el56sszes uralkod6t feliilmulta tudomdnydual "
Konyves melleknevet is ennek koszonhette, hiszen konyvei voltak, amelyeket mint puspok a zsolozsmat olva ta. agyon jellemz6, hogy 1096ban, amikor a tron betoltesenek kerdese eldolt, a ket tester kitol kapott leveler. II. Orban papa ezt ina Kalmannak

hagyja a nemeterdekekec

es

.Nem kis orommel oruendeztunk, ballua, bogy nagysagod a mindenbato Isten rendelesehoi Magyarorszag hormanyara emeleedett. Mert elmondotta nekunle tisztelendo flunk; Odilo Szent Egyed apatja, hogy vi-

Almost kerte meg arra, hogy hasson iranyvonala megvaltoztatasa erdekeben Kalrnanra. A papa es a csaszar kozti hatalmi rivalizalas az 1070-es evek 6ta megosztotta az orszag elitjet. Amikor pedig Kalman kiraly nehany ev alatt elfoglalta Horvatorszagot es a tengermelleki Dalmaciat, olyan terulet ura lett, amely felett bizanci, velencei es nemet birodalmi erdekek utkoztek. Magyaror zag tehat a befele fordulas, a belugyekkel foglalkozas evtizedei utan a nernzetkozi politika firfijebe kerult. 41

Kalman ketszer nosult, EIs6 fele egevel kotott hazassaga politikai szovetseget kivant nyomatekositani. Abban a helyzetben, amikor 1097-ben folytatta - illetve ujrakezdte - Laszlo horvatorszagi hoditasait, termeszetes szovet ege eOI a Bizanccal e Velencevel is szemben all6 del-italiai normannok johertek sz6ba. A papai kozvetitessel Jetrejott szovetsegi megallapodas

resze volt Kalman hazassaga a gr6f, Roger leanyaval, Feliciaval. Ebb<51a frigyb6l szuletett egy leany (Zsofia), majd llOI-ben egy ikerpar: Istvan es Laszlo. Kalman mar l105-ben kirallya koronaztatra I tvant. Felicia, majd Laszlo rovidesen meghalt. A megozvegyult kiraly Oroszorszagbol hozott magaoak ujabb feleseget, Euferniat, aki annak a Vlagyimir Monomahnak volt a leanya, aki rovide en a kijevi na gyfejedelmi tronra emelkedett. -OJ feleseget
sziciliai normann azonban "hazassagt6n!sen

hapta, es mint oetleest elbocsatotta". Eufernia orosz foldon szulte meg Kalman allitolagos fiat, Bori zr, a kovetkezo evnzedek rnakacs tronkovetelojet. Kalman az el <5az Arpadok kozul, aki a dinasztia szentkent

"Megsem lett semmi baszna az indulataban Istvan leirdly sok artatlan uer kioniasabcl, mert gonosz dol got cselekedett, amit isteni bosszu folytdn szornyii nem kef/ett tolna tennie. KriszSzentIstuan atyaneboz", "a mi falanksagga! elnyelte at a leo- tiana urasszonyt megegettetapostoli ferfiunkboz" merte te [... J Nagy ega gyertyakat cs6rai balal, es e tnlagi orszagamagat. Kalman nem erderntenak romlasdoal buntette. " Ez- pogtetett az emberekfenekebe. " lenul hasonlitotta magat Szent zel az igaztalan allitassal zern- A kronikairo meggondolatlanIstvanhoz - <5is egyike volt a ben Kalman stabil orszagor hasaggal vadolta, s alig titkolt kardinasztia kiernelkedo egyenigyott fiara, Istvanra, s Almos or" mmel be zelte el, hogy oly segeinek. Laszloval egyutt megvakitasaval elert ,hogy az ulyos vereseget szenvedett eI oroszlanresze voJt az Istvan ha- uralornvaltas teljesen akadalya bizanci seregtol, ami parjit ritlala utani, hosszura nyult val- talanul menjen vegbe. Kalman kitotta: "a Kra s6 patak oizeoe sag lekuzdeseben. Torvenyhoannyi emberi vel' keveredett, abban is zent I tvanhoz kototzasa szoros folytatasa a Laszlo te magat, hogy dinasztiajaban hogy szinte az egeszet uerneh kori aktiv torvenyalkotoi rnun- mascdikkent zekesfehervart lebetett gondolni. [... J Vagtak a kanak. Ugyancsak Laszlo valasztotta nyugvohelyeul, es magyarokat, mint a vag6marnyomdokaba lepett az Adrian. zent Istvan melle ternettette bates nem volt, aki megudltsa Bar szernelyesen aligha <5rizhe- magat, aket a g6r6g6k kezetat. " tett j6 ernlekeket rnagaban Val6 igaz, Istvan nem bizonagybatyjirol, Laszlorol, ez nyult sikeres uralkod6nak: teljes II.ItTVAM nem akadalyozta meg abban, kulpolitikai el zigetelrsegbe sod(Hl6-HlU bogy masik fiat Laszlonak ner6dott belso bazisa is gyenge vezze. Kalman adta ferjhez Bivolt, ennek erosuesere besezancba Laszlo 111aodik hazas- II. Istvan a nagy ember szereny nyokkel vetette magat korul. sagabol szuletett leanyat, Piros- kepessegu gyerrnekenek tipi- Amikor orosz foldon egy varat kat. Uralkodasa alan fejezodott kus peldaja. Ez meg akkor is akart elfogJalni, f6emberei ezt be a nyitrai puspokseg alapitanyilvanvalo, ha tudjuk, hogy az mondtak neki: .Uram, mit csesa. dvaraban pezsg6 szellemi uralmarol szarnot ad6 magyar lekszel? Ha eatondid tomegenee elet alakult ki, rangos irodalmi, kronika eroteljesen elfogult volt halala aran elfoglalod a tarat, torteneti alkotasok szulettek. Istvan elleneben, his zen az AI- kit teszel meg bercegneh? Ha ft5Megbetegedesetes halalatmos-agi kiralyok idejen ugy te- embereid k6ziil ualasztod, itt ami 1116-ban erte utol, es an- kintettek ra, mint aki meggatolugyan senei nem marad. Vag)! nak velheto oka agytalyog volt ta Alrnos - altaluk jogosnak .telt taian magad aka rod birtoeolni - tronra leptet, Eppen ezert tor- a bercegseget, ottbagyua kiraly- az Almossal rokonszenvez6 magyar kr6nika Almos elleni tenetirojuk nem fukarkodott Ist- sagodat? Mi, barok: nem jogjuk fellepesevel hozta kapcsolatba: van becsmerlesevel. .Lelleenek ostromolni a udrat. Ha meg tisztelt osenek Istvannak a nevet adta fianak. Torvenyalkoto tevekeny egeben is "a mi

ALJ40t,

A

TROMKOVETELO
as testverelkkel, es meghaltak. Nem latunk okot a harera. De ha nekik tetszik a hare, harcoljanak meg ok ketten. es aki f6IUlkerekedik, azt fagadjuk el urunknak. " A fegyveres osszecsapas tehat ekkor elmaradt. A kiralv es a hereeg ellentete akkor elezodott ki isrnet. amikor Kalman 11OS-ben kirallya koronaztatta negyeves fiat, lstvant. Ennek eppen olyan uzeneterteke volt Alrnos szamara. mint ahogy fel evszazaddal korabban Andras Salamon koronazasaval .uzent" testverenek. Belanak. A koronazas rnindket esetben annak biztosltasara szolqalt, hogy az uralkad6t ne occse. hanem fia, vagyis ne oldalagi csaladtaq. hanem egyenes agi leszarrnazott kovesse a tr6non. Egy olyan rendszerben. ahol a tr6norokles regi, pogany rendje mar nem ervenyesOlt. de a keresztenynek mondott elsosziiltittsegi jog (primogenitUra) sem jutott meg uralomra, az ut6dlas kerdeseben a jog helyett a tenyleges hatalmi eroviszonyok donttittek.

Kalman orszaqlasanak ket evtizedet at- meg atszotte az Almossal folytatott hatalmi rivalizalas. 1096-ban meqkotott kampromisszumos egyezsegOk rnindossze ket esztendore teremtett nyugal mat. Am ekozben is folytak az arm{mykodasok. A herceget egyes hivei azzal ijesztqettek. hogy a kiralv az 0 eitoqasara tor, a kiralyt meg azzal. hogy "a herceg csapdat allftatt neked, as tudd meg, ha nem vigyaza/, remsokst« biztasan megha/sz". A testverek hitelt adtak e szavaknak, es .eone« hallatara - minthagy mindketten ifjak es szenvede/yesek va/tak - 6sszeszedtek seregiiket". Egymas ellen vonultak, es Varkonynal- ahol nehanv evtizeddel ezeldtt Belanak .valasztania" kellett a korona es a kard kozott - mar esak a Tisza valasztotta el oket. Ekkor a bekere haj16erok fgy erveltek: "Ugyan. miert harca/junk? Ha megrahannak bennunket, megha/unk; ha epsegben maradnak, e/menekulnek; nemreg apaink as testvareink harealtak az 0 apaikkal

Mindenesetre Istvan 1105. evi kirallya avatasabot Almos vilaqosen megerthette, hogy rendes, bakes korulrnenvek kozott semmi eselve nines a korona rneqszerzesere: ha tr6nra akar lepni, csakis er6szakos uton teheti, akar fegyveres pueesal, akar Kalman elleni merenvlet reyen. Istvan koronazasa utan Almas rtigvest IV. Henrikhez fordult, hogy seqltseqet kerjen A csaszart mar eppen fel evszazada OIt a nemet tr6non, 6 volt az, aki Sa lamont is partfoqolta unokatestverei elleneben. Az idopontot azonban AImos rosszul valasztotta meg. mivel eppen ekkor lazadt fel a csaszar ellen fia. aki rovidesen V. Henrikksnt tirokebe lepett. fgy az idosebb Henrik nem tudott seqltseqet adni. Almos ezutan III. Boleszlav lengyel fejedelemhez fordult, akinek hada be is tort az orszaqba. de Kalman beket. sot szovetseqet ktittitt Boleszlawal fgy Almos akei6ja. hogy kiilso tamogatassal dontse meg Kalman hatalmat. kudareba fulladt. Lengyel farrasb61 tudjuk, hogy a magyar es a lengyel uralkod6 szovetseget kozos nemetellenes platformjuk tette lehetove: "Kalman magyar kira/y es Baleszlav /engye/ fejede/em es-

42

meg volt annyi ereje, hogy lecsapjon raj uk. Almos a Bizanci Birodalornba rnenekult, es ott halt meg 1127-ben. Fia, a yak Bela azonban Magyarorszagon maradt, a pecsvaradi monostor szerzetesei bujtattak eveken at. Alrnos ernigracioja hosszas haboruskodast eredmenyezett Bizanccal, amelynek tronjin ekkor II. Janos csaszar i.ilt,akinek magyar felesege volt, PiroskaEirene, Laszlo kiraly leanya. Piroska kozvetiteni probalt ferje es unokaoccse kozott, de a haborus gepezet beindulasat nem rudta megakadalyozni. Az ida haladtaval egyre sulyosabb kerdesse valt a tr6nut6dlas. A magyar kr6nika szerint "Istvan kira!y nem akart tortenyes feleseget uenni, banem agyas kejn6kkel elf. A bar6k es a fiiemberek azonban - az orszag eldruuldsa, illetve a kiraly aka rod ostromolni, barcclj csak magad, mi oisszaterunk Magyarorszagra, es udlasztunk kodva - eg)! nagyon elokel6 urnot, Guiscard Robert apuliai kiraly leanydt boztale neki felesegal". A forra teved: a hitves valojaban Robert capuai herceg leanya volt akinek never nem isrnerjuk. A haza ag politikai celzartal szuletett meg, hiszen Kalman elsa hazassagahoz hasonl6an - a herceg pa pai hfibea

gyermeetelensege miait szomor-

magunknae eiraty: "
II. Istvan uralmanak gyengesege sarkallhatta a domo i prepostsagban tart6zkod6 yak Almost, hogy hiveivel egyutt llr tajin ujra mozgolodni kezdjen a f6hatalom rnegszerzese erdekeben. A kiralynak azonban kiive! kotelezte

res volt, es Istvan apja papaparti iranyvonalat koverte. A hazassag azonban gyermektelen rnaradt - talan ez is motivalhatta AJmos fellepeset. Kalmannak tobb torvenyes fia nem volt Istvanon kivul (Boriszt nem ismerte el Hanak), igy az a veszely fenyegetett, hogy az orokle noagra megy at, rnikent ez Szent Istvan halala utan egyszer mar bekovetkezett a magyar tortenelemben. I rvan em tehetett mast, noverenek, Zsofianak - akinek ferjet nem ismerjuk - Saul nevii fiat, vagyi anyai agi unokaocc et jelolte utodanak. Ezzel- ha egyaltalan meg elt ekkor - nem csupan Almost, hanem annak fiat, Belat is kizarta a tronutodla b61. Az is si.irgette a dontest az orokles kerdeseben, hogy Istvan sokat betegeskeclett. 1128ban olyan sulyos allapotban volt, bogy nem is tudta szemelyesen vezetni a magyar hadat a Bizanc elleni haboruban. Egerben fekudt betegen, .mar mindenki a balalat latta. Az arulole - hiu remenytol uezettetve - Bors ispant es Iuaru kirallya oalasztottak. "Az I Minnal elegedetlenek tehat bevaltottak minapi fenyegeresuket, hogy masik kiralyt allitanak he-

lyette. Bors talan Borisszal lehet alonos, at - alkalmasint az esetleges rokoni kapcsolat miatt - a felepult Istvan kiraly nern vegeztette ki, hanern Bizancba szamfizte, Ivannak viszont a fejet vetette. Elete utols6 eveiben az uralkod6 egyszerre rnutarta kegyetlen es megbocsato areal. Amikor hiret vette, hogy betegsege idejen a magyarok hozzakezdtek a besenyok kiirtasahoz, Igy vigasztalta meg vezeniket: .Ha ujra egeszseges Ieszek; minden egyes emberert, akit megottele k6ziiletek, tizet fogok megoletni. " Amikor azonban tudtara adtak, hogy a megvakitott Bela el, nem I'pett fel ellene, hanem rnagahoz ernelte, megnyerte felesegul szarnara a szerb nagyzsupan, I. Uro 1 anyat, Ilonat, es Tolnan ellatast biztositott szamukra. Azt rernelte, bogy megbekelesukkel sirnabb lesz Saul tronutodlasa. Amikor ujabb immar halalos betegsegbe esett. a bfinbanat erzese keritette hatalmaba, lemondott a kiralysagrol, es szerzetesi ruhat oltott. 1131-ben halt meg, agyvaradon ternettek el, feltehet6en a premontreiek altala alapitott kolostoraban,

magat, hogy amennyiben

cseszsr az egyik orszagot megtamadna, ak6zben a masik uralkod6 Csehorszagot kdtne Ie. " A magyar kr6nika szerint Almos megh6dolt batyja eldtt, "a kiraly laba ele borult. es mindenki sstne elatt b(fn6snek mondta magat. A kiralyaz emberek varakozasa etteaere meabocsetott a hercegnek. " Almos nem gondolhatta oszinten. hogy felhagy az ellenseqeskedessel, de egyelore nyugton rnaract. sot zarandoklatot tett Jeruzsalembe. Tavolletet Kalman arra hasznalta tel. hogy meqszuntette a herceqseqet. amely fel evszazados tennallasa alatt gyakorta volt a kiralvi tr6nra ttiro hercegek hata Imi ktizpontja. A Szenttoldrol hazatert Almos immar egy Ka1man elleni rnerenvlet tervet fontolgatta. amelyhez az alkalmat a domosi egyhaz felszentelese szolqaltatta. ahol mindketten megjelentek. A rnerenvlet ugyan elmaradt, de "ut6bb a palotabeliek azzal vadoltak a herceget: csapdat al/ftott, hogya monostor epUleteben megalje a kiralyt. Ta/an meg is tette volna, ha a kiraly baratai nem ariztek volna at olyan eberill. A ki-

raly haragjaban el akarta fogatni, de a fotisztelendo pusp6k6k es mas derek faemberek tudtak, hogy nem igaz, amivel a herceget eltensegei hazugul vadoltak, k6zbenjartak hat erdekeben a kiralymjf_ es eskiivel kibekftettek aket. " Almos tisztaban volt azzal, hogy batv]a es kozte nem lehet beke. es egy bakonyi vadaszat soran elokeldinek ezt - amikor vadaszsolvrna elfogott egy varjut - kepes beszedben ertesere is adta: .E: a varjiJ, ugye, megeskUdnek a soIyomnak, ha szabadon engedi, tabbe nem fog karogni?" Alrnos. a varju nem tehetett fgeretet a s6lyomnak, vagyis Kalrnannak. hogy abbahagyja a karoqast. azaz a lazadast. Nem is tett Ie szandekarol: rtividesen ujra Nernetorszaqba futott, es keresere V. Henrik 11 08-ban Magyarorszag ellen tarnadt. Orugykent az szolqalt - frja egy kortars nernet torras =, hogy ..Kalman orszagunk hatarait, tudniillik a tengerparti heIyeken, elfog/alta". Ezzel a magyar uralkod6 dalmaciai h6dftasara celzott, de a katonai akci6 celja Almos tr6nra helyezese volt. Kalman derekasan ellenallt a lengyel Boleszlav pedig minapi szerzodesUknek megfeleloen - Csehor-

szaqra tort, fgy V. Henrik eredrnenvtelenul tavozott magyar ftildrol. Nehanv eves szunet utan - talan 1115 korUI- Alrnos ujra szervezkedni kezdhetett, ennek reszleteirol azonban semmit nem tudunk. A Kalrnan-ellenes magyar kr6nika azzal vadolta a kiralvt. hogy megszegte a beket. amikor tellepett Alrnossal szemben. Az elozmenvek isrnereteben azonban joggal teltetelezheto. hogy Alrnos eppen saran kovetkezo lazadasanak kirobbentasan rnunkalkodott. Kalman ezuttal mar nem bocsatott meg occsenek. es AImos ttibbsztiri hatatomatveteli probalkozasa utan turelmet vesztve a partutoket peldasan rneqbuntette. Almost es kisfiat, Belat megvakfttatta, azaz uralkodasra alkalmatlanna tette oket. "Azt is parancsba adta, hogya kis Bel8t hereljek ki. De et, aki megvakftotta, tett Istento/ es a kiralyi csa/ad magva szeksdesstot, ezen egy kutyakdlykdt hetelt ki, es annak a hereit vitte a kiralyhoz. "Kalman az orszag nemesei ktizul harmat szinten megvakfttatott, amibol arra ki:ivetkeztethetUnk, hogy val6ban ujabb tisszeeskuves keszult Kalman ellen. 43

Istvan utols6 eveiben a dinasztia kozel jutott a kihalasIII... hoz. Fiagon - Alrnos halala utan es Bela fiainak szulete e elott a kiralyon kivul egyetlen Arpad-hazi csaladtag elt: a rnegvakitott Bela. Leanyagon termeszetesen tobben voltak, koztuk az Istvan altal kijelolt utod, Saul is. Bar a rnegvakitassal uralkodasra alkalmatlanna akartak tenni Belat, ezt a eppoly keves e tekintette kizaro oknak, mint azok a parthivei, akik korabban Almos, most pedig az a 01dalan sorakoztak fel. Nyilvan ervenyesiteni kivanta kijelolesbol fakad6 jogat aul is. Harcuk tetje az volt, hogy folytat6dik-e - j611ehet leanyagon - a Kalman-ag uralrna, vagy pedig egy uj dinasztikus ag, az Almos-ag jut hatalomra. Az. a teny, hogy II. Belat csak ket h6nappal II. Istvan halala utan koronaztak meg, arra ural: a tronutodlas kerdeseben nem ment konnyen a dentes, talan a fegyverek is szerephez jutottak ebben.

....irN'lri1

na~itlkabBn.

II. (VAK) BElA
(Hll-H4H
Vegtere is Belanak sikerult az, arnire apja, Alrnos evtizedeken at hiaba vagyakozott: Magyarorszag koronas kiralya lett. Uralma [ogossagahoz nern fert ketseg, his zen II. Istvan csak kijelolte, de nem koronaztatta meg Sault. Kesei torok forras szerint Saul roviddel II. Istvan halala utan elhunyt, tehat Belanak nem kellett szamolnia meg-rnegujulo probalkozasaival. Ugy tfint, Bela egyedul maradt a porondon. Ez meg is mutatkozott abban a peldatlanul kegyetlen megtorlasban, amely 1131-ben a Kalman-parti e16kel6knek osztalyreszul jutott. A magyar kronikashagyornany zerint Ilona kiralyne volt a bo zu kezdemenyezoje. A Maras menti Aradon tartott orszagos gy1'Hesenekkent z61t: "Mivel az Isten mindnyajatolenak megadta a latas termeszetes kepesseget ballani aka rom, miert fosztottak meg urunkat, a leirdlyt szerne oilaga44

ban tr6nkOvetel6k sora jelentkezett, kezdetben az agon krvOlr6l, kes6bb azonban tobben is magab61 az Almosa9MI. A vak herceg vak fia italba fojtotta tragediajat, az 0 fia viszont erejsn felOI hadakozott. ss tOlfeszftette a hUrt. III. Bela kancellariat szervezett, hatalma telieben levo Magyarorszagot iranyftott. sa peldakepnek tekintett Laszlo kiralyt szentte avattatta.
t61, es kiknek a taruicsdra tortent ez. Tarjatok csak jel nekem tustent, es ezen a helyen biuen bosszut allva rajtuk uegezzeteh oetae miertunle! Mert ime, az Isten a mi leiralyunlenale ket szem belyett negyet adott. " Ez ut6bbi megjegyzesevel a kiralyne arra utalt, hogy 1131-ben Belanak mar ket fia volt: Geza es Laszlo. Szavai nem maradtak hatastalanok. "miutan ezeket elmondta, az egesz: nep rarobant azokra a barokra, akiknek tanacsabot a ki1'alyt meguakitottak; egyeseket megkotoztee, mdsohat

k6ziihtk. 68 eluetemultet 61tek meg ott leegyetlenul, es minden maradekueat, mind a ferfiakat, mind a n6ket meg aznap lajstromba uettee. Ezenfelul minden birtohuleat szetosztottak a szeeesegybazalenae." Az aradi gyfiles jelent6s mertekben hozzajarult II. Bela uralmanak rnegszilardulasahoz - a Kalman-parti arisztokracia sulyos verveszteseget szenvedett. Ilona kesobb is nagy szerepet jatszott az orszag i.igyeinek intezeseben, m.integy uralkodotarsa lett yak ferjenek. Alig ultek el az aradi verengzes hulIamai, amikor Borisz bejelentette igenyet az orszag feletti f6hatalomra. Borisz 1114 korul Kijevben szuletett Kalman kiraly masodik hazassagabol bar Kalman nem ismerte eI fianak. A tronkovetelo azzal is kifejezesre akarta juttatni magyar kiralyi szarmazasat, hogy a Borisz nev mellett a Kalman nevet is hasznalta. Miutan felcseperedett, Bizancban probalt tamogatast szerezni a Magyarorszaggal ellenseges viszonyba kerult csaszartol. Bar bizanci hercegn6t vett felesegul, katonai segitseghez nem jutott. Varakozasaban csal6dva Lengyelorszagba tavozott, aholmagyar kovetek kerestek fel, akik azt kertek III. Boleszlav fejedelemtol, hogy segitsen nekik Belat eltizni es Boriszt tronra ultetni. Az. aradi meszarlast rulelo, titokban a Kalman-ag restauralasat kivan6 el6kel6k tehat Borisz felleptetessel probalkoztak II. Bela elleneben. A kulorszagi - lengyel es orosz - tarnogatas mellett jelent6s taboruk volt II. Bela tanacsosai koreben is. II. Bela azon az alapon probalta kivalasztani az ellene fordul6kat, hogy kerdest intezett kornyezetehez: Borisz fattyu-e, avagy Kalman kiraly fia. Akik II. Bela mellett alltak ki azt valaszoltak: "ketseget leizaroan tudjae, bogy Borisz fattyu es egyaltalan nem me/t6 a kiralyi leoronara. " A masik csoport azt fontolgatta, hogy II. Belatol atpartol Boriszhoz. ,A leiraly es tanacsosai, amennyire tudtale, eleulonitettee a godolyeeet a baranyokto), es szilardan eihataroztak, bogy azaru16kat azon nyomban rnegolile hogy
lefejeztek

azok- ha toudbb keslekednek- at ne mebesseneh Boriszhoz. es veszedelembe ne dontsee az orszagot. " Ujabb me zarla kezdodott 1132 nyaran a Saj6 menti kiralyi taborban. egy f6ember fejet a tulajdon tesrvere hasitotta kette szekkel, annak fiat lefejeztek. Akik elve maradtak, atmentek Boriszhoz. A II. Belatol elpartolt arulok vezere e szavakkal tarnadt a kiralyra: "Mit rniiuelsz az orszdggal, te bituany eb? Hasznosabb volna a te uralmadndl, ba Borisze lenne az orszag, es te monostorodban elnel, ahogy apad is elt." A dentes vegul is a fegyverekre rnaradt. A csataban II. Bela serege aratott gy6zelmet, bar Bori z ertetlen maradt, s csak idolegesen mondott Ie a magyar kiralyi korona rnegszerzeserol. Ett61kezdve II. Bela orszaglasat robbe nem fenyegette sem bels6, sem kuls6 veszedelern. Ilona kiralyneval egyutt ugyes politikat folytatott: a kulpolitikaban zilard zovet ege ekre tett szert, s bent az orszagban meger6sodott a hatalma. Laszlo es Kalman utan ujabb hoditast hajtott vegre. a Balkan-felszigeten elfoglalta Boszniat, illerve annak egy reszet, Rarnat. Ezutan Bosznia kiralyanak tekintette magat, Bosznia hercegeve pedig hateves ki -

fiat, a harmadszulott Laszlot tette meg. II. Belanak a szerb fej delmi csaladb61 szarmazo Ilonaval kotott hazassagabol hat gyermek - negy fiu es ket leany - szarrnazott. A boseges gyerekaldast a magyar kronikas Isten ajandekanak tekintette, s bizonyara isteni bunteteskent konyvelte el, hogy a Belat m gvakito Kalman fianak, II. Istvannak nem szuletett utoda. II. Bela gyermekei soraban Geza es Laszlo utan Istvan es Almos kovetkezett, majd a ket leany. Zs6fia volt koztuk az idosebb, 6t el6kel6 hazassagra valasztottak ki: eljegyeztek III. Konrad nern t kiraly fiaval, Henrikkel, aki kesobb apja tarsuralkodoja lett. Az alig nehany eves Zsofiat nernet foldre vittek, hogy megismerje Llj hazajat. Beta - vaksagabol ad6d6an is mely erzesu ember lehetett, aki sokaig derekasan tfirte testi fogyatekossagat. Apolta a csaladi hagyomanyt, 1137ben hazahozta Bizancbol apja, Almos teternet, es a kiralyi temetkez6helyen, a szekesfehervari bazilikaban temettett el, vagyis Szent Istvan es Kalman mellett. Amikor 1139-ben felkereste ot a bambergi puspok, a forras szerint a kiraly "ht1svet unnepen, amit a rnagyarokndl ama fold batalmas gazdagsaga miatt boseges laeomale k6ze-

• Az aradi orszaggyiiles hires ielenete. 1131. P. J. N. Geiger szinezett litografiaja

pette fenyuzoen es pazarul szokas megurtnepelrti eliieeltien oendegul latta Ott6 embereit". A vaksaga miatt erzett keseruseg is hozzajarulhatott azonban ahhoz, hogy - amint hazai forras irja - ,,111-iutan az

orszag megerosodott hezeben, boriuasra adta magat. Uduari emberei boz.zaszoletale abboz, hogy bdrmit eerjenee is a teiralytol reszegsegeben,

megkapjae, es reszegsege elmultaual
a leiraly nem oonbatja oissza. "Elete vege fele szuletett masodik leanya, Gertrud, aki Lengyelorszagba kerult, es lengyel fejedelem felesege lett. Il. Bela alig volt 30 eves, amikor 1141ben meghalt. Apja, Almos melle temettek el Szeke fehervarott.

II. Gil4 Ul4l-H60
Halalat kovetoen nem volt vitas a tr6n betoltesenek kerdese. Mivel Borisz ekkor nem lepett fel, Il. Bela negy fia kozul a legid6sebb, Geza - alig tizev gyermek - nyerte el a koronat, rneghozza harem nappal apja halalat kovetoen. Ez a hatalornatadas zokke45

nornenressegere ural. A gyennek kiraly mellen anyja, Ilona kiralyne e annak t tvere, Belo herceg osztozott az orszag kormanyzasan ..Belos ez kben az evekben elhagyta a bizanci uralom alatt aH6 Szerbiat ahol testvere, II. ros volt a fejedelem, es atkoltozott a magyar kiralyi udvarba. Evek multaval Ilona helyett - aki ismeretlen idoben elhunyt - egyre inkabb Belos jatszott meghatarozo szerepet az ugyek inteze eben. Az 1140-es evek kozepen ujra aktivizalodott Borisz, aki ismetelten ki erletet tett arra, hogy tama zhoz es ennek reven hatalomhoz jusson Magyarorszagon. 1146-ban nernet foldon - III. Konrad nemet kiraly tudtaval bizanci aranyakert zsoldosokat toborzott, es segitsegukkel varatlanul elfoglalta Pozsony varat. Bar II. Geza katonai hamarosan kivetettek onnan, az eset jelezte: Borisz kesz arra, hogy tovabbi kell rnetlensegeket okozzon a magyar kiralynak. Erre nem is kellett okaig varni: 1147-ben, amikor a rnasodik keresztes had seregei atvonultak Magyaror-

szagon, Borisz a francia kiraly seregehez csatlakozott, anelkul azonban, hogy ez ismertte valt volna. II. Geza

I.

II. Geza koronazasa a Kepes Kronikaban

bi m. Istvan kiralynak) a keresztapja. A magyar kr6nika szerint azt koveroen, hogy elvaltak egymastol, es VII. Lajos tovabbhaladt a magyar hatar fele II. Geza kiraly "ertesl-ilt arrol, hogy Borisz, Kalman kira/y fattyu fia Franciaorszag ktra/yanak eisereteben van. Ekk01' k6vetet kuldott bozza, mondvan: -nem szep dolog rosszal fizetni a joert, nern illik bozzad, bogy uedelmezed azt, aki az en eletemre tor» Ennek ballatara vita tdrnadt a franciak ftiemberei hozott, a uitezei ugyanis azt eerdezgettek, ki az, aki k6z6ttiik a leiraiy balalan mesterkedie, mert ha megtalaljae, megolile. Borisz pedig azert jott ide, mert nebany magya1- azt tandcsolta nelei, ha bejon az orszagba, olean urukha fogadjat; es a eirdlyt elbagyua sokan boxza csatlakoznak. Amileor ezeeet Borisz megballotta, nyomban a franciate

eiralyanae a lababoz

borult,

es VII. Lajos - errol mit sem tudva barati viszonyt alakitott ki, "a szeretet kotetetee fiizte oket egymasboz", sot a Francia kiraly len II. Geza ekkor szuletett elsa fianak Istvannak (a kesob-

bogy eleteert es hegyelemert leonyorogjon nelei, es bogy engedje meg: bantodas neleul tduozbassee vele az 01'szagbol. Es arnieor Geza eiraly hallotta, bogy Borisz a franciale kiralya.-

ko,otTORBAN
Az 1140-es evek kozepen Zs6fia, II. Geza kiraly hOga sorsanak elekulasa korbacsolt hullamokat az orszaqban. Zs6fia az 1130-as evek vege eta nernet ftildtin elt mint III. Konrad fianak, Henriknek a jegyese, de sOlyos rnepalaztatasok ertek ott. Ezekr51levelben tud6sitotta batyjat: .Stemtsten nyomonJsagot szenvedtem el eddig. Att61 kezdve ugyanis, hogy ez idegen tajakra jdttem, aljel es nappal a fajdalom kenyerevel eltem. es messze azonfeWI, hogy kiralyi sarjat ilyesmi emet. otcsmst szegyen borftotta. Mert hiszen nem ugy bantak vetem. mint kiraly tieval e!jegyzett kiralyleannyal, de meg csak ugy sem. mint valami hitvany szolgal61eannyal. Mivel tene: fgy szamkivetettkent a szamkivetesben megtapasztaltam, hogy mily keserves, mily nagy az emberi elet nyomorusaga, mily siralommal teljes a babiloni fogsag, Isten ihleteseb6/lelkemben ugy tuneionem, hogy szilard aflhatatossaggal vetem meg a mennyeijegyes [KrisztusJ szetetmeette ioldi Babilon k;ralyat, ki engem megvetett. De ne veld en. kedves bat yam. hogya t{fle elszenvedett jogta/ansagok miatt nem akarok vele hcizassagra kelni, de tudd meg es vedd bizonvoste, hogy {ft magat es a fdld minden mas teiedelme: is Krisztus szerelme meqvetesre melt6kka tette elcttem. [ ... J Azt kivenom ugyanis es 6hajtom, hogy testveri segftsegeddel az e vilagban szenvedett haj6tdresb{f1 a monostor nyugalmas kikdt{fjebe mezitelenDI ugyan es kifosztva, de meg;s eljussak. " Az ekkor tizensves serdulo leanv - meg sem varva batyja beleegyezeset - az ausztriai Admont bences monostoraba ment, es kerte egyhazi feletteseit. hogy .he betvem. ami ugyan tevol ieqve», ellenem telkeben felindulna, kdvetseggel vagy /eveleitekkel, kene); csillapitsatok meg. es (ft az lstentot nektek juttatott bdlcsesseg m6dja szerint arra intsetek. hogy testveri szetetetet totem ezen meg ne vonja, hogy mennyeivel cserettem fel a fdldi jeqvest". II. Geza er5sen zokon vette hOga slhatarozasat. Feltetelezhetoen kOIpolitikai bonyodalmakt61. a magyar-nemetviszony megromlasat61 tartott, de a kolostorba vonulast eqvebkent sem helyeselte. EzM tobbszor is kovetseqet kuldott Admontba Zsofiahoz. hogy hazateresre bfrja. A kiralyleany azonban nem tett eleget batvja kerssenek, ezert II. Geza arra gyanakodott, hogy er5szakkal tartjak ott. Mar Zs6fia kiszabadltasat fontolgatta, tanacsnsai azonban figyelmeztettek, hogy a Nernet Birodalom teruletere inditand6 magyar fegyveres akci6 bizonnyal haborOba sodorna a nemet uralkod6val. A kiralv uiabb kovetseqe - amelyet naqvbatvia, Belos vezetett megegyezett a monostor apatjaval. hogy a dontest teljesen Zsofiara blzzak. Nemet torras szerint "megoldjak a zarakat, kitarulnak a kolostor kapUl~ s kerik a kiralyleanyt, hogy jdjjdn a kdvetek ele. [ ... j (j pedig il/ede/mes es lassu tepesben kiment kozepre. [... Jlly m6don - kozepre allva - mutatta meg mindenkinek, hogy {f teljesen szabad, majd a kiralyi sz(Jza kovetek fele fordult, es illend5 meghajlassal Udvozolte {fket. Azutan azon az ctor, amelyen jott, vissunert az apacak koze. " Zsofia vegervenvesen a kolostort valasztotta. Ezt ktivet5en II. Geza is rneqbekelt a helyzettel. Zs6fia ujabb leveleben irnrnar ktisztinetet mondott azert az adornanvert. amelyet batvjatol kapott: "nem csekelv oromomre szolgalt, hogy kedves kovetseggel es kiralyi ajandekok bOkez(Jaradasaval kUldndskeppen mettoztsttad megtisztelni a magam szemelyet. "Anyjahoz, Ilona kiralvnehoz intezett leveleben a kiralvleanv megemlftette kisqverrnekkorat. azt a gyenged szeretetet. .emettve! engem, mrg nsleto« voltam, kegyelmesseqtek kontlveu, nekem kedvezett, engem taplalni meitottetott", s irnrnar maga er6sftette meg: "Attol kezdve, hogy az Admontnak nevezett he/yen kezdtem lakozni, /sten irgalmab61 magamnak orszagot es hazat leltem. Mert oly nagy es bOseges kedvezesset vannak iranyomban, lelki at yank, az apat ur es mindazok, kik velem egyUtt vannak, hogy ugy ttinik, mintha velemikeppen a gydnyor(fsegek kertjebe jutottam volna."

46

nal van, megherte, hogy bardtsaguk eedueert adja ki nehi Boriszt megkotozue. H .alloar; ezt a franciate hiraiya igy sz6lt: -Tudja meg a leirdly, hogy a leiraly baza olyan, mint a tempiom, laba, mint az altar; hogyan adbatnam ki megteotozue azt, aki a kiraly hazaba iigy meneeult, mint a templomba, es iigy borult a kiraly ldbaboz, mint az oltarboz?- Erre a k6vet azt rnondta, -a rni tudosaink iigy rnagyara.zeae, bogy az: egyhaz nem fogadja be afattyut-. Borisz pedig - ldtudn, hogy haIalos oeszedelemben forog meg azon aeejszaleari ellopta Lajos kiraly egyik paripajat, es elmenekutt. Egy louasz azonban elebe vagott, vissza akarta tartani, de Borisz: leardjaual rasujtott, a feje tetejetol a melle k6zepeig hettehasitotta, es igy kiszabadult az iUd6zo kezebol." Bori z Bizancba menekult, ahol felesege es ket gyermeke elt, akiknek a gorogos forma ellenere is - magyar nevuk volt, az egyike Konsztantinosz Kalamanosz (azaz Kalman), a masike Sztefanosz (vagyis Istvan). Borisz a nevadassal is azt akarta kifejeze re juttatni, hogy 0 a magyar kiralyi csalad tagja; egyik fianak allitolagos apja, Kalman, a masiknak pedig feltestvere, II. Istvan nevet adta. A kudarc nem torte le Boriszt, csak ujabb alkalornra vart, hogy megint kiserletet tegyen a rnagyaror zagl hatalornatvetelre, Erre nern kellett sokat varnia, hiszen 1149tol kezdve az orszag egeszen 1155-ig haboruk sokasagat vivta orosz foldon, illetve a Bizanci Birodalommal, ami lehetoseget tererntett Borisz fellepesere. II. Geza 1146-ban vette fele ' gul Vlagyimir Monomah unokajat, Msztyiszlav kijevi nagyfejedelem leanyat, Eufro zinat. Geza ezzel 6gorsagba kerult Eufroszina batyjaval (valojaban feltestverevel), Izjaszlavval, aki 1146-t61 rovid megszakitasokkal kijevi nagyfejedelem volt. (Izjaszlav Msztyiszlav els6 felesegetol szuletett, mig Eufro zina - 1130 korul - a rnasodikt61.) Mivel Izjaszlav a szenioratus elver - azaz az id6sebb rokon tronjogosultsagat - me1l6zve jutott f6hatalornhoz gyakorta kellett a magyar kiralytol segitseget kernie. II. Geza mindent megtett s6gora erdekeben, negy ev alatt hat alkalommal kuldott

hadat megsegitesere, ezek kozul kett6t szernelyesen vezetett. Sajatos volt kettejuk viszonya, hiszen Izjaszlav

• II. Geza VII. Lajos francia kirallyal

1096 korul szi..iletett, mig II. Geza 1UO-ban. Ez a nagy korkulonbseg magyarazza, hogy Geza "apam"-nak szolitotta sogorat, Izjaszlav pedig .fiam-nak a magyar kiralyt. Eufroszina edestestvere, Vlagyimir felesegul vette Belos leanyat, vagyis a magyar e az orosz dina ztia kozott ujabb rokoni kapcsolat letesult. A meg-rnegujulo orosz haborukkal egy id6ben folytak a magyar-bizanci katonai osszecsapasok. Az egyik bizanci tamadas akkor erte Magyarorszagot, ll50 vegen, amikor II. Geza eppen uton volt hazafele oroszorszagi hadjaratarol. Ennek az akci6nak a reszek ' nt bukkan fel ujra Bori z mint a bizanci hadero egyik seregenek vezere. Gorog forras szerint Manuel csaszar (Piroska fia, zent La z16 magyar kiraly unokaja) .Ieeuessel ut6bb a hun [magyarlf6ld mas reszenele vegig-

zsaemanyolasat

oeue terube - azet,

aboi az ott lak6k altal Temesnek nevezett hegy van - Boriszt sereggel odaleuldte. R61a azt mondtak, bogy 0 is Geza letrallyal egy csaladbol ualo, es bogy ualami ellentet foiytari mint meneeult erleezett mar j6val leorabban janos c a zarboz: A csdszar rnegfele10 tiszteletberi reszesitette, es egy rokon lednnyal val6 bazassag reuen s6gor dgot 'zerzett oele. Ez a Borisz tehat a belyszinre erleezue s azt vegigportyazoa az ott leva rnezouarosoeat pusztitotta, melyekben oly sok volt a lakos, bogy szinte szilk volt a hely, s

rnelyee mindenfele [aualeleal voltak telve. Eeeor tortent, hogy barom hun csapatresszel megutkoxue rnindenestul megfutamitotta oketo ['.. l A teiraly [Geza] megtuduan bogy Borisz es nem a romaiate [bizanciakl csaszara okozta ezehet a bafohat Pannonianak, harem vagyva a sarkaban volt, es uldozte. Nern tudott azonban Borisszal osszecsapni, mert az meg ejszaeanah idejen ateelt [a Dunan] jaklyak fenye rnellett melyeket a tdborbol nagy szdmbari gyujtatott fel szdmara a csaszar. " A nagy arnbicioktol futon, makacsul a magyar tronra toro Borisz bizanci seregvezerkent nehany ev mul a a kunokkal az Al-Duna menten vivott utkozetben vesztette eletet. Bori z mintegy negyedszazadon at - talan mar az 1120-as evek rnasodik feletol - torekedett a magyarorszagi f6hatalom rnegszerzesere, s harom kiralynak kellett fellepnie eUene. Fiai. azonban nem ereztek keszretest, hogy apjuk politikajat folyta ak. Egyik fia, Sztefanosz ugyan ket alkalommal is felvonult Manuel csaszar oldalan a magyarok ellen, de e ereben mar z6 sem volt a1T61, ogy kezet a magyar koh ronaert nyujtotta volna. Borisz masik, Kalman nevet visel6 fia mint kis-azsiai helytarto a bizanci hivatali arisztokracia tagjava valt, Alighogy Borisz halalaval lharultak a II. Geza uralmat - immar inkabb jelkepesen, semmint tenylegesen - fenyegeto veszedelmek, a dina ztian beluli ellentetek osztottak meg az orszagot. Ezek, mint mar annyiszor korabban, a tronorokles kerdese korul tamadtak. Bar Geza 1152-ben meg csak 22 eves volt mar gondoskodott utodlasarol. Elsoszulott fiat, az oteves Istvant szinte tarsuralkodojanak tekintette s ami ezzel egyenertekfi, hivatalos orokose e tette. Ez ugyan az ekkor meg eletben lev6 Borisz esetleges ujabb tronigenye ellen iranyult, de Borisz halala utan erintette II. Geza irnrnar feln6ttkorba jutott occseit, Laszlot es Istvant is, akiket ez a donres szinten elutott a tronjeloltsegtol. A kiraly talan az 6 mellozesuket kivanta ellensulyozni azzal, hogy hercegeket megillet6 jovedelrneket adott flvereinek de onallo teruletet, ahol majdnem szuveren m6don uralkodhattak volna, nem biztositott szamuk47

ra. Amikor a nagy katonai akei6k idoszaka veget ert, es ezekb61 II. Geza tullepve anyagi lehetosegei hatarain meggyengulve kerult ki, occsei onalloan kezdtek politizalni. El6bb a fiatalabbik fiver, Istvan lepett fel II. Geza ellen. Az 6t tarnogato el6kel6kkel koztuk a kiraly ho Z(1 id" n keresztul els6 szamu tarnaszaval, Belossal - a1'ra zovetkezett, hogy megolik Gezat, es helyette 6 kerul a tronra. A palotaforradalom sikertelennek bizonyult, Istvan tamogatoival egyutt Barbarossa Frigyes nernet-romai csaszarhoz menekult. Mivel itt nem karoltak fel ugyet II. Geza elleneben, Konstantina-

polyba tavozott. Itt - ugyanazt az eljarast kovetve, mint I. Geza es Borisz eseteben - partfogoltjuknak bizanci feleseget adtak, am ezuttal magasabb rangut, mint a korabbi alkalmakkor. Istvan ugyanis Manuel unokahugat Kornnene Mariat nyerte el felesegul. Ezzel a hazassaggal az volt Bizanc eelja, hogy zoro an magahoz kapesolja a magyar tronkovetelot. Ekozben II. Geza id6sebbik becse a Magyarorszagon maradt Laszlo h reeg is szernbekerult baryjaval, Laszlo - aki egeszen kis gyermekkent 1137ben bosnyak hercegkent elnyerte apjatol, II. Belatol a Bo znia feletti ural-

STEPHAN S ill.) XIII RLX HVN
48

mat - 1157-ben nem esatlakozott occse osszeeskuvesehez, de 1160 korul mar is meg akarta szerezni a koronat. Amikor az 6 kiserlete is kudarcba fulladt, s menekulnie kellett az 01'szagbol, szinten Bizancot valasztotta, de elovigyazatosabb volt occsenel, es nem kotott bizanci hazassagot, "nehogy - mikent egy gorog forras vilago an kifejezte - ezzel anson otthoni ugyeinek". Az ortodox ritusu bizaneiakkal val6 szoros szovetseg es hazassag tehat a romai iranyzatot kovet6 Magyarorszagon - kivaltkeppen a fels6 klerus koreben - nem minosult nepszeni lepesnek. Ket fiverenek lazadasa arra birta ra II. Gezat, hogy kozvetlenul halala el6tt, 1161 tajan rna od zulott fiat, Belat is teruleti hatalomban reszesitse neki adva a dalrnat-horvat terulet kormanyzasat. II. Gezanak Eufroszinaval kotott haza aga igen termekenynek bizonyult: felesege masfel evtized alan legalabb het gyermeknek adott eletet, A2 1147ben szuletett I Min utan Bela kovetkezett, majd ket tovabbi fill, Geza es Arpad, a gyermekek sorat leanyok=Odola, Ilona es Maria - zartak. A fiuk nevei kozul I tvane zent I tvanra, Belae es Gezae a dinasztikus ag ket tagjara, a nagyapara es az apara emlekeztetett. Felnino, hogy ket es fel evszazad utan felbukkant a dinasztia gyik 6sapjanak tekintett Arpad neve; e nev kilene nernzedeken at egyszer sem fordult elo, 1110 t a tizedikben megjelent. II. Geza hatarozott torteneti erdeklodeset jelzi az i , hogy az 1152. evi oroszorszagi hadjaratba magaval vitte a kereszteny Magyar Kiralysag megalapitojanak, Szent Istvan kiralynak a keresztjet, es errol ekkent beszelt sogoranak, Izjaszlavnak: .Jgazcu sz6lok apam, ez az a teereszt, arnelyen Krisztus, a mi Istenunk, sajat aharatabol udllalta a megfeszittetest. Ugyancsak Isten akaratabol kerult Szent Istuanhoz, aki ugyanezt cs6kolta meg." A magyar kulpolitikat magas rangra ernelo, az eur6pai nagypolitikaban az addigi magyar kiralyok kozul a leginkabb megmartozo II. Geza utols6 honapjaiban szerfelett ingatag volt az orszag allapota. Bar 1161-ben or eyre sz616 beket kotott a bizanci e aszarral, megsern lehetett biztos abban, hogy varatlan e erneny ezt az egyez-

°

III. Istvan

seget nem teszi-e azonnal sernmisse. Ez a varatlan eserneny 1162-ben a 32 eves magyar kiraly halalaval kovetkezett be, akit Szekesfehervarott temettek el.

III. I/TVAN H161-1172)
II. Gezat elsoszulott fia, Istvan kovette a tr6non III. Istvankent. Alig nehany hete gyakorolta esak a fohatalmat, amikor a bizan i hadigepezet rnegindult Magyarorszag ellen, azzal a eellal, hogy az altala tamogatott tronkovetel6, az id6sebbik es a 15 eves III. Istvannal nagyobb termetfi Istvan tronra ultetesevel a maga szamara szerezze meg az orszagot. Ehhez Bizanc csa zara, Manuel a fegyveres r6n kiviii ideol6giai tarnaszt is felhasznalt, amit egy bizanci tortenetiro ekkent kozvetitett: , Gezanale ket testuere volt, Laszlo es Istvan. Hogy min vesztek ossze, nem tudom, mindenesetre rendeiuuli m6don gyiil6letesek lettek elotte. Sok ide-oda leoborlas utar: vegal a csaszarboz j6ttek, s az 0 hezebe adtak magukat. [...] Ahkor, rnioel Geza halala utan a testuerele k6ziU az egyiket biuta a jogszabaiy az uralleodasra (a hunok lmagyarokl k6zt ugyanis az a torueny van, bogy a testoerele k6zul mindig az eletben marad6kra szall a eorona), a csdszar azon buzg6lkodott, bogy oket az atyai foldre visszavigye. Geza tudniillik az osi toruenyt rnelltizue az uralmat fiara rubazta. A hunok ezt a toruenyt tiszteletben tartudn; de egyuttal a csdszdr tamadasatol isfeloe Istudnt, Geza fiat lernondattale az uralornrol, s azt a testuerek egyieenek, Laszionak adtae at, Istuannak pedig, tudniillik az idosebbneh, az urum meltosagot engedeiyeztek. " Az elmondott velekedes Laszlo es Istvan tronigenyenek jogo ultsagat probalta bizonyitani, s a rnagyaroknal valaha tenyleg letezett szenioratusra - az id6sebb rokon jogara - hivatkozott, am ezt az oroklesi rendet a magyarok a keresztenyseg felvetele 6ta elvszerfien nem alkalmaztak. Elofordult ugyan hogy t rvert val6ban testver kovetett a tr6non - mint ahogy ez az 1. Andra e 1. Bela kozti uralomvaltaskor torrent - am ez akkor sem a szeniorarus elve alapjan, hanem a tenyleges hatalmi er6viszonyok kovetkezteben, fegyveres er6szak reven

alakult 19y. Az egyenes agi, am kisgyermek oroko okkel zemben vizont tenylegesen a feln6tt koru testver szenioratusi joga ervenyesult akkor, amikor I. Geza 1077-ben occsenek, Laszlonak adta at a f6hatalmat, es nem hat-her eves fiai Kalman vagy Almos egyikenek. A magyar kiralyok=-foleg a 12. zazadban - sokkal inkabb a kereszteny elsoszulottsegi elv (primogenitura) alkalrnazasara torekedtek, es ez mind a Kalrnan-agi mind az Almos-agi kiralyok eseteben eddigele kovetkezetesen ervenyesult. Ennek alapjan tette meg utodava II. Geza i elsoszulott fiat, III. Istvant, Hogy vegul is III. Istvant nehany h ti orszaglas utan felreallitottak, azt val6ban a bizanci nagyhatalomt61 val6 felelern magyarazza de ebben a helyzetben a magyar e16kel6k a kisebbik rosszat valasztottak: nern a haza aga reven Bizanchoz er6teljesebben kotodo Istvant, hanem Laszlot fogadtak el
kiralyuknak.

•. A tr6nbitorl6 Laszlo es a korona elrablasa (Kepes Kronika)

II. I.A/II.O (H62-1163)
La zl6t azonban a fels6 klerus vezeto

kepviseloje, Lukacs esztergomi ersek ugyanugy elfogadhatatlannak talalta, mint Istvant, s nem volt hajland6 fejere tenni a koronat, igy Laszlot 1162 nyaran a kaloesai ersek avatta kirallya. A magyar kr6nika roviden ezt uta Lasz-

16 rovid, fel evig tarto orszaglasarol .Laszlo leiraiy maganak tartotta meg az orszdg eetharmadat, az egybarmadot pedig batyjanale, Istoannak adta, mileeppen [I.] Andras hiraly tette. Geza fia, [III.] Istvan erre Pozsonyba meneeult abban megbagytae a rnagyarok. Ekkor Lukacs esztergomi ersek eleuldte k6veteit Laszlo leiralyboz, es leiatleozta, amiert eifoglalta a kiraly, Istvan orszdgat. Laszlo kiraly azonban nern torodott az erseh ateaual. " Azzal, hogy az orszag egyharmadat atengedte testverenek, Laszlo azt a hercegseget elesztette fel, amelyet I. Andras letesitett az I. Belaval 1048 tajan vegrehajtott orszagfelosztas eredmenyekeppen, amelyet H07-ben Kalman kiraly szarnolt fel. A bizanci forrasban emlitett urum (azaz uram) .rneltosag" valojaban nem is rneltosag volt, hanem a kiraly testverenek, a hercegseg uranak megszolitasa. Lasz16 az ot kikozosito esztergomi fopapot bortonbe vetette, de papai kozbenjarasra rovidesen kenytelen volt zabadon bocsatani, majd - miutan az ersek nem szfint meg biralni Laszl6ta kiraly ujra bebortonozte. Laszlo felesegerol a forrasok sen unit nem oriztek meg, tudjuk viszont, hogy egy Maria nevfi leany maradt utana, aki 1167ben a veleneei d6zse fianak a felesege lett. 49

Laszlo 1163 januarjaban - ralan mergezes folytan - 32 evesen meghalt, zekesfehervarott ternettek el. Ketsegtele nu 1 Ilenkiraly volt, uralma-

to,

nak torvenyessege megkerdojelezhenem veletlen, hogy a kozepkori

magyar torteneti hagyomany n m tartotta at szamon a kiralyok sora ban, es ezert az utana kovetkezo Laszlo nevfi kiralyok sorszarnakent a ma ha znalatosnal eggyel kisebbet adtak meg (ezert emlegettek a 13. szazadi Kun Laszlot a kozepkorban IV. helyett Ill. Laszlokent). Mivel az eletre keltett hercegseg urava tett Istvan egyszersmind Laszlo kijelolt tronorokose is volt, occse halala utan a kovetkezett a tr6non.

IV. IlrVAM (U63-1164)
A magyar kr6nika szerint "a nagy termetii Istudnt, Laszlo leirdly occset nebany puspok: es ill' megkoronazta az orszdg szamara. Az esztergomi ersek nem akart jelen lenni, es nem alearta megengedni. Meg is josolta, hogy uralmanae csunya ueg« lesz. Be is teljesult

hamar. "Ez az ellenkiraly, IV. Istvan 1163. januar es junius kozott fel ever sem toltott a kiralyi tronon. A Bizanc hathat6s tamogatasat elvezo N. Istvanr61 meg egy gorog kutfa i k ndozetlen oszinteseggel irta meg: .Alaitualoi leemenyleezii ernbernele tartottak, es nagyon gyill6ltek. Szidtale is ezert a hunok lmagyarokl ot SOkSZOT, es oildgos jelet adtdle, hogy egyleettore letaszitjate a batalomrol. " A tr6nfosztott III. Istvan tabora egyre novekedett, es erre tamaszkodva felvette a harcot nagybaryjaval. A magyar kr6nika szerint .sokan. mentek akkor a magyarok [III.] Istvan leiralyhoz, aeie elobb volt az orszag. Maga is elindult a most udlasztott [IV.J Istvan leiraly ellen, es rnegbarcolt vele. A nagytermetii Istvan, aeit most ualasztottak, akkor ugy ettutou el61e, mieeppen a pogdnyole menehulnele. A nagy Istvan elfaradt, es meg akart pibenni egy Di6s neuii falunal. Etek felesege ekkor bevezette egy bazba. Istvan eiraly megpibent, es touabb ahart louagoini, de az asszony nem bagyta, m811 keves volt a badinepe. [ott ekkor az asszony ferje, Elele, elfogta es teiszolgaltaua ama [IlL] Istvan kiralynale, akit eliibb leororuiztae meg, s akit
Laszlo eiraly eliizott. Az esztergomi

ersee tanacsdra ekkor [III.J Istvan kiraly rnegengedte, bogy az orszagbol taoozzek, de soha tobbe ne akarjori uisszaterni. ' III. Istvan ketsegtelenul nagylelkiiegrol tett tanubizony agot, amikor futni hagyta ellenfelet. Ugy Iatszott, hogy Manuel sem nyujt tobbe tarnogatast IV. I tvannak, hi zen bizanci hirada szerint "a csaszdrfelismerte annak lebetetlenseget, bogy [IV.] Istvan a toudbbiakban a hunok foldjen uralhodjele (mert Istuant, Geza fiat ismet uisszahelyeztele a batalomba) l...J, mas utat eeresett, hogy rnegszerezze a hun foldet". III. Istvan ugyan egy ev utan visszanyerte az orszag feletti fohatalmat, de ketfelol is ve zely fenyegette. IV. Istvan nem tett le arrol, hogy ujra es ujra probalkozzek a Magyaror zag feletti hatalom meg-, illetve visszaszerzesevel, ugyanakkor a rna utat kereso bizanci uralkod6 1163-ban a III. I tvannal kotort megallapoda nak megfeleloen Konstantinapolyba viterte a magyar kiraly tesrverocc et, Belat, azzal a cellal, hogy feleegu! adva hozza sajat leanyat, Mariat, fiu ut6d hijan orokoseve tegye. Bela ott az Alexio (Elek) nevet kapta, attell a keleti ritusu keresztenysegre, es a kozvetlenul a csaszar utan kovetkez6 deszpoteszmelt6sagot nyerte el. Bizancbol tehat mind nagybatyja, mind occse fenyegetest jelentett III. Istvan zamara, mindkett6ji.ik mogott a nagy hatalmu bizanci csaszar allt.
• IV. Istvan

III. Istvan szarnara nehez esztend6k kovetkeztek. Bizarre 1164. es 1165. evi magyarorszagi hadjarataiban IV. Istvan es Bela egyarant reszt vert. IV. Istvan nyiltan III. Istvan tronjara tort. Bela egyel6re kozvetlen tronigenyt nem jelentett be, de a magyar kr6nika szerint ezekben az evekben "sok magyClr esatlakozott bozza, szoigaltale neki, es irtae a g6rog csaszarnae, hogy igazsag szerint eze Magyarorszag eiralysaga". 1165-ben a magyarok Zimonyrial megmergeztek IV. Istvant, aki 32 eves koraban f jezte be kalanclos detet. Bizanci forras szerint .a magyarok gyalazatosan bdntale Istvan bolttestevel, eloszor meg balotti szertartasban sem reszesitettek, es semmi olyanra nern meltattdle, ami pedig a balottakat szoeas szerint megilleti, banem eitettee a uaros eapuja ele, s azt ahartak; bogy temetetlenul maradjon n. Kes6bb Zimonyban megis elternettek, majd ut6bb holttestet Szekesfehervarra szallitottak. Bar IV. Istvan fektelen hatalomvagytol fiitott, torvenyes alapot nelkulozo ellenkiraly volt, tesrverbatyjahoz, Laszlohoz hasonl6an megis a kiralyokat megillet6 fehervari sirkertben lelt vegso nyughelyre. IV. Istvan halalat kovetoen III. Istvan nernileg fellelegezh t tt. Bar ujabb bizanci tarnadasok ertek Magyarorszagot, III. Istvan - teruleti vesztesegek aran - meg tudta vedeni az orszag fuggetlenseget, s6t sikeres lepeseket tett a sokat szen edett orszag helyzetenek stabilizalasa erdekeben. Ebben szilardan tarnaszkodhatott anyjara, Eufroszinara, aki szinte tarsuralkod6ja volt Istvannak ..Eppen az orosz szarmazasu anyakiralyne jatszott nagy szerepet Magyarorszag nyugati kapesolatainak elmelyiteseben, ami ellensulykent szolgalt a bizanci fenyegetettseggel szemben. Ket leanya cseh kirallyal, illetve eseh herceggel kotott hazassagot, ut6bb a harmadik pedig az osztrak herceggel. yilvan az a rudtaval bontottak fel Ill. Istvan jegyesseget egy orosz (halicsi) hercegnovel, es lepett hazassagra a magyar kiraly 1166ban II. Henrik osztrak herceg leanyaval, Agnessel. E hazassagbol egy fiu szuletett, Bela, de a csecsernokoraban, 1167-ben meghalt. Agnes ujabb gyermeket vart, amikor a kiraly 25 evesen, 1172. marcius elejen varatlanul meghalt. Az uralkod6t Szekesfehervarott ternettek el, hitvese pedig visszament Ausztriaba, a kiscled megszuleteserol

50

es tovabbi sorsarol nincsenek adataink. Az uralkod6nak nem volt egyen agi utoda igy a kiralyi tr6nra occsei, mindenekelott Bela, illetve Geza tartottak igenyt.

III. BELA Ol71-1196)
Kozben Bela sorsa jelentos fordulatot vett. Manuelnak masodik hazassagab61 1169-ben fia szuletett, es rovidesen ot tette meg tronorokoseve. Bela elvesztette deszpoteszi meltosagat, a szerenyebb kaiszardmmel ruhaztak fel, s elvalasztottak jegyesetol. 1170ben elvette felesegul Manuel masodik felesegenek feltesrveret, az apai agon Francia szarrnazasu Chatillon Agnest (Annat), akinek anyja antiochiai fejedele rna szony volt. Bela m gfordult a kis-azsiai Anriochiaban, eljutott jeruzsalernbe, de - miutan a szernelyevel kapcsolatos bizanci tervek dugaba doltek - erdeklodese egyre inkabb Magyarorszag fele forclult. Mar 1170-ben Magyarorszag, Dalmacia e Horvator zag hercegenek cimeztette magat. Eppen kap6ra jott neki batyja halala - az Esztergomban tart6zkod6 szentfoldi zarandokok kozott az a hir terjedt el, hogy Bela mergeztette meg testveret. Az lso zulottsegi jog Bela mellett sz6lt, de Bela a Bizanci Birodalornban tart6zkodott baryja halalakor, Geza viszont itthon volt. A re zletekrol keyes az ismeretunk. Az biztos, hogy hivei azonnal Belaert kuldtek, s Bela magyar tr6nra ultetesenek tervet lelkesen tamogatta Manuel csaszar. A bizanci uralkod6 penzzel, kiserettel latta el Belat, sot had ereget is mozzositotta. em teJjesen onzetlenul cs Iekedett igy, hiszen azt rernelte, hogy Bela Magyarorszagon tr6nra jutva bizanci erdekeket fog kepviselni amire Bela igeretet is tett. A Bela-partiak gyors akci6ja ellen ere Belat csak tobb mint tiz h6nappal III. Istvan elhunytat kovetoen koronaztak meg. Ez azt jelzi, hogy komoly nehezsegek merultek fel, nyilvan hosszas targyalasok eloztek meg a dontest. Amikor az urak tobbsege mar Bela mellett alit, es megvalasztottak kiralynak, akkor Lukacs esztergomi ersek tarnasztott akadalyt, aki - II. Laszlohoz e IV. I tvanhoz hason16an - Belat sem volt hajland6 rnegkoronazni. A fopap att61 tartott, bogy Belaval az

meg, hogy vegig mellette elt kisebbik fiaval jobban sz6t tud erteni, es nem eszti el addigi politikai sulyat, em kizart, hogy Lukacs is sziv s bben tette volna Geza fejere a koronat, mint Belaera, III. Istvan egyik-masik foembere szinten Geza partjara allt. A bonyolult helyzetet a papa oldotta meg azzal, hogy a kalocsai erseket utasitotta Bela megkoronazasara. Ez 1173 elsa napjaiban rnegtortent, azt kovetoen, hogy Bela kinyilvanitotta. ez a kiveteles eset nem erinti az esztergomi ersek kiralykoronazasi jogat, III. Bela uralkodasanak else evert a Gezaval elesedo majd kirobban6 ellentet szott at. Nemer forras arrol tajekoztat, hogy "Bela, Magyarorszag eiralya annak a foldnee az uralmaert testuereoel uiszalyeodott, Miutan a eiraiy bortonbe vetette ot, ualamieeppen onnan megszoeott. [Geza Ausztriaboll Cseborszagba jove azt remelte, bogy Szobjeszldu berceg segitsegeuel a lnernet-rornall csaszar ele jutbat, es att6l majd meghapja a koronal, s alaueti maganah Magyarorkiabbul raszedte ot, rossz tandc ra ballgatua elfogta, es testoerebez Magyarorszdgra uisszaeuldte, hogy fogsagra uessee". lgy hat Geza 1177-ben ujra bortonbe kerult, a melIette kiallt foemberek egyiket III. Bela megvakittatta. Ekkor elezodott ki vegletesen Bela es Eufroszina ellentet : a kiraly a sajat anyjat is fogsagba vetette. Miutan kerneny fellepesevel Bela biztositotta uralma zavartalansagat, a Manuel szarnara tett igeretenek megfeleloen ll76-ban a bizanci erdekek vedelmere magyar c apatokat kuldott Kis-Azsiaba. 1 180-ban azonban meghalt a bizanci csaszar, igy Belanak Bizanccal szemben vallalt kotelezettsege ervenyet vesztette. Ezt kovetoen nemcsak visszafoglalta az orszag azon delvideki teruleteit, arnelyeket Bizanc III. Istvantol szerzett meg, hanem maga kezdett hoditani a Bizanci Birodalorn rova ara, Egyik balkan: hadjaratabol elhozta rnagaval Magyarorszagra az ortodox egyhazban szentkent tisztelt rilai Ivan ereklyeit, de azon - ifjukorara ernlekezteto, nosztalgikus - torekvese, hogy itthon is meghonositsa kultuszat, a hazai felso klerus ellenallasaba utkozott. Bela tokeletesen tisztaban volt azzal, hogy 0 romai ritus szerinti kere zterry orszag kiralya, s ennek megfele51 szagot. Szcbjeszta» berceg a legalno-

• III. Bela. Roskovits lgnac festrnenye. 1890-es evek

ortodox hit, a keresztenyseg keleti ekkor a nyugatiak szemeben mar eretneknek (szakadarnak) tekintett - ritusa h6dit teret Magyarorszagon. Hivatalosan azonban nem ezzel rnagyarazta ellenallasat, hanem azzal, bogy Bela az ersek megbizottjanak kopenyt adomanyozott, s ezzel a szim6nia (egyhazi szernely rnegvesztegetese)

bfinebe e err. A targyalasokba a papat is bevontak, hiszen Bela III. Sandon kerte, hogy birja jobb belatasra Lukac ot. Bela nyilvan bizto itotta a r6mai egyhaz fejet hogy nines felnivalo]a tole. A papa levelekben utasitotta az esztergomi erseket Bela kirallya avatasara, de Lukacs hajthatatlannak mutatkozott. Mindekozben Bela b , Geza korul part kezdett kialakulni, amely nem tudta ugyan megakadalyozru Bela megvalaszta at, de elorevetitette a jbvendo viszalyokat, Ez a kisebbsegbe
szorult csoportosulas meglehetosen

befolyasos szernelyeket tomoritett. Eufroszina, aki III. Istvan mellett nagy befolyast elvezett, Geza melle alit. Az anyakiralyne va16 zinfileg ugy itelte

BIIA
Eur6pa leginkabb az 1189-ben elindult harmadik keresztes hadiarat kapcsan ismerte meg III. Belat. II. Henrik angol kiraly levelben kereste meg a magyar uralkod6t. .Istenne« as az egyhaznak igaz tiszteIOjet". hogy a keresztes had akadalvtalan vonulasa erdekeben "j6indulatiJan es nagylelMen sziveskedjetek szamunkra as hfveink szsmste orszagotokon es a tone tartoz6 f61deken binonseqos atutszsst el6keszfteni". A Maqvarorszaqon at vezetd utat valaszto Barbarossa Frigyes nemet-rornai csaszar ele III. Bela

It

BARBARottA
totta fogsagab61 a testvetet, hanem meg tigy inteskedett. hogyaz a rendelkezesere atengedett ketezer magyarral az tit el6keszftese es megmutatasa celjab61 a csaszar el6tt haladjon". fgy Geza elhagyhatta az orszaqot, es a nernet uralkod6 sereqevel egyiitt Bizancba tavozott, ahol csaladot alapftott. legkesobb ekkor szabadult bcrtOnebol Eufroszina is, aki elObb szinten Bizaneba ment, majd onnan Jeruzsalernbe. s ott egy keleti rttusu kolostorban elt halalaig. Londoni Richard a keresztes had atvonulasa kapcsan igen kedvezden nyilatkozott Belar61: "Ezt a fertitJt a tenneszet soktele adomannyal halmozta el, termete magas, area nemes; s ha mas egyebbel nem is rendelkezne. pusztan uralkod6i tekintetenek el6kel6sege alapjan a legmelt6bbnak lehetne tartani a kiralysagra. Krisztus sereget vendegszeret6en fogadta. "(E tudosltas hitelet Bela magas, mintegy 190 cm-es termeterol megerosftettek a kiraly 1848ban rneqtalalt csontjai is. az egyetlen Arpad-hazi kiralvunk. akinek foldi rnaradvanvait ismerjiik meg azt is sikeriilt kiderfteni r6la, hogy az AB vercsoponba tartozott.l

- nernet kronikas szerint - Esztergomban "unnepelyesen ezer viteze kfsereteben szemelyesen vonult, es teljes tisztelettel nemcsak vendeqsreretone«. hanem szolgalatkasznek is mutatkozott. [... J Ezutan a kiralyne a csaszar tu ete jarult. s valamit kert ettol, azt tudniiflik, hogy k6zbenjarasara engedjek szabadon b6rtoneb61 a kiraly testveret. akit maga a kiraly tizenot even at tartott fogsagban. A kiraly, aki oly nagy tisztelettel fogadta a csaszar urat, semmivel sem akarvan 6t megszomoritani, annak keresere nemcsak szabadon bocse-

a

loen ikere erofe zite eket tett arra, hogy a franeia eredetti eiszterei szerzetesek szamos kolostora jojjon letre Magyarorszagon. lI92-ben pedig az o kezdernenyezesere avattak szentte 1. Laszlot. Bela azonban uralkodasa szarnos elerneben nem tudta megtagadni, hogy serdulo- es ifjukorat, elete legfogekonyabb esztendeit Bizancban toltotte. Erzodik a bizanci hatas nyoma penzveresen, es ugyanesak Bizancbol ered a kettos kereszt, amely cimerbe foglalva Bela penzein, illetve zaszlajan talalhato meg eloszor. 6 volt az else magyar kiraly, aki komolyan foglalkozott szentfoldi hadjarat inditasaval. Ehhez szinten Bizancbol hozhatta magaval az ihletet. Bela teremtette meg Magyaror zagon a kiralyi kancellariat, es intezkedett a maganjogi ugyletek irasba foglalasarol. Vitathatatlan, hogy hatott 1'a a fejlett bizanci ugyintezes es adminisztracio. Tarnogatta magyar fiatalok kulor zagi tanulmanyait. Az 0 kaneellariajaban dolgozott az a - Franeiaorszagban tanult - nevtelen jegyzo, Anonymus, aki regenyes feldolgozast keszitett a magyar ostortenetrol. Oroszorszagi (haliesi) es balkani (zerbiai, bulgariai) hadjarataival hosszu idore kijelolte a kesobbi magyar kiralyok terje zkedesi iranyait. III. Belanak felesegetol, Agnestol (Annatol) 14 ev alatt, 1170 es 1184 kozott legalabb her gyermeke szuletett, Hogy ki volt a legidosebb, nem tud• III. Bela megalapitja a szentgotthardi cisztercita kolostort. Dorfmeister Istvan festrnenye. 1795

juk. III. andor papa egy meg nem nevezett magyar kiralyhoz sz616 evkelet nelkuli leveleben int tte a cimzettet, hogy a kereszteles szentsege, amelyben a magyar kiraly elsoszulotrje ujolag reszesult, megismetelhetetlen; a papa zerint egyenlo ertekfi j6 papt61 vagy rossz papt61 elnyerni a kere zt eget, hiszen mindegyik Kri ztus keresztsegehez juttat hozza A tortenelmi helyzetbol es III. Sandor papa 1159 es 1181 kozti uralkodasi idejebol egyertelmtien kovetkezik, hogy a levelet III. Bela kapta, akinek legidosebb gyermeket elobb gorog ritusu papok tarthattak keresztviz ala, s amikor 1172-ben Bela Magyarorszagra jott, lljrakereszteltette latin papokkal. em bizonyithato, hogy ez a gyermek Imrevel lenne azonos. Imre szuletesi idejet altalaban kesobbre, 1174-re teszik. Imrenek harem fiu- es harem larrytesrvere ismert. Occsei kozul ut6bb Andras jutott a magyar tortenelernben komoly szerephez II. Andras kiralykent. Imre ket fiatalabb fivere a Salamon e az I tvan nevet viselte. Imre egyertelmfien Szent Istvan fia t61 Szent Imretol (Henrikt6!) vette never Istvan talan Szent Istvantol, de III. Istvant sem lehet figyelrnen kivul hagyni, Andras es Salamon viszont az Andra -ag kiralyaitol. Az az ellentet tehat amely egy evszazaddal korabban meIyen megosztotta a Vazul-agat vagyis I. Andras es I. Bela, valamint ut6daik ellentete, m. Bela koraban az uralkod6 gyermekeinek neveibol kininoen felold6dott. Ez a nevadas mindenesetre a dinasztia 11. szazadi alakjai ernlekenek ebrentartasarol es apolasarol ta-

nuskodik. A leanyok kozul Margit (Maria) ranges hazassagot kotott, II. Izsak bizanci csaszarhoz ment felesegul. III. Bela egy rnasik leanyabol, Konstanciabol eseh kiralyne lett. A kiraly nagy gondot forditott Imre nevelesere, azzal egy mfivelt perugiai papot bizott meg ', Imret tekintette tronorokosenek, s ennek kifejezesere - talan azert is, hogy bortonben levo occset, Gezat vegleg kizarja a f6hata10m leend6 gyakorl6i kozul - 1182ben kirallya koronaztatta gyermek fiat. Ezzel azt a regi gyakorlatot ujitotta fel, amely szerint L Andras Salamont, majd Kalman szinten fiat, II. Istvant tette kirallya sajat eleteben. Bela egyelore ugyanugy nem adott teruleti hatalmat Imrenek, rnikent I. Andras Salamonnak es Kalman II. I tvannak. Mindezen koronazasok celja egyertelmfien a hatalomra tore te rver ambiei6inak letorese volt. A kiraly felesege, gyermekeinek anyja 1184 tajan meghalt. Ill. Bela elobb bizanci es angol hazassaggal probalkozott, vegi.Hnyilvan kihasznalva az uralkodasa alatt rnegerosodo franeia kapcsolatokat -II. Fulop Agost franeia kiraly testveret, Capet Margitot vette noul. Ez a frigy gyermektelen maradt. Bela 1194-ben Imret teruleti hatalommal ruhazta fel: dalmat-horvat hereegge tette. E teren azt nyujtotta fianak amit 0 kapott 1161-ben testverbatyjat61, III. Istvantol, Az utokor altai Nagy vagy Gorog melleknevekkel illetett kiraly 1196 tava zan halt meg, 48 eve koraban. Koronajaval, jogaraval, kardjaval, ekszereivel egyutt el 0 fele ege melle temettek Szekesfehervarra.

53


Vegrendeleteben III. Bela Imrere hagyta Magyarorszagot, Andrasnak pedig - mikent egy nernet forras tudosit - .Inzonyos uarakat es nagy birtokokat adomdnyozott, ualamint rengeteg penzt, hogy jeruasalembe zarandokoljon, arnire meg (5 tett fogadalmat" (ez onallo keresztes had inditasanak kotelezett eget foglalta rnagaban). Andras azonban a rabizott penzt eltekozolta sa fogadalmat nem teljesitette. Bar 1197-ben esatlakozhatott vo1na a nemetek keresztes hadjaratahoz, azzal esak III. Bela ozvegye, Margit kiralyne jutott e1 a Szentfoldre (0 vegul ottani rokonaihoz erkezve meg abban az evben meghalt).

E-AC

rrcs

u.a.
J~

01.1-1204)
III. Bela Eur6pa- zerte i mert uralkod6 volt, hire - a Brit-szigetekhez haonl6an - eljuthatott az Iberiai-felszigetre is. Az aragon frigy letrejotteben szerepet [arszhatott III. Bela franeia hazassaga, his zen Capet Margitnak a fran cia kiraly testverenek kozvetlen es kozeli ismeretei lehettek Aragoniarol. A frigy osszekovacsolasaban valoszinCilega papasag is szerepet kapott, hiszen a papasag a nyugati vegeken Aragoniat, a keletin pedig Magyarorszagot tekiotette szilard bazi anak, Konstanciaval termeszetesen arag6niaiak is erkeztek Magyarorszagra. Az Imre ellen 1197 6ta foly6 szervezkedes 1199-ben pattant ki. A kiralynak tudomasara jutott, hogy BoleszI6 vaci puspok az osszeeskuves Ielke, az 0 kezen mentek keresztul az Imrevel szemben a1I6 tabor levelei, 0 gytijtotte ossze azt a penzt, amely Andra ugyet volt hivatott szolgalni. Ekkor Imre f6embereivel a vaci egyhazhoz ment, s kerte a puspoktol a kine tar kinyitasat, hogy maga gyozodhessek meg a hir igaz vagy hamis voltarol. A puspok ezt megtagadta, ot a kiralyt gyalazta, szidalmazta, rablonak nevezte. Az uralkod6 rarontott a puspokre, elvonszolta az oltar eloI, majd emberei kivezettek a f6papot a templornbol. Imre ily m6don hozzajuthatott a kincstarhoz, s ott rabukkant az osszeeskuvok leveleire.

Imre 1196-bao akadalytalanul fog1a1ta el a magyar tr6nt. Rovidesen azonban occse, Andras szemelyeben ellenfele tarnadt. III. Celesztin papa ugyan 1197-ben megti1totta azt, hogy Andras hereegnek "a eiraiyi felseg ellen barki is tanacsot adjon, vagy segitsegere legyen Andras megis fegyveresen tamadt kiralyi batyjara, s legyozte ot, igy eroszakkal kaparintotta meg a dalmathorvat hercegseget, arnit lepcsofoknak tekintett a vegso eel eleresehez, az orszag f 1 tti fohatalom megszerzesehez. III. Inee papa 1198 elejen levelben figyelmeztette Andrast, hogy meg abban az evben vallalkozzek a jeruzsalemi utra, s elmarasztalta ot, amiert a kereszt ellensegei helyett testvere es az orszag ellen fordult. Azzal fenyegette meg a hereeget, hogy amennyiben oem teljesiti fcgadalmat, Imre gyermektelen halala eseten nem orokolheti a kiralyi koronat, hanem az a szuletes sorrendjeben kovetkezo fiatalabb testverre szall. Andras mit sem torodve a papai intel mme1 a tengermelleki reszeken onallo uralkodokent rendezkedett be. Imre 1196-ban kotott ha zassagot II. Alfonz arag6n kiraly leanyaval, az akkor tizeve Konstanciaval. A frigy kuri6zuma, hogy ilyen tavoli orszag dinasztiajaval addig meg nem leptek rokoni kapcsolatra az Arpadok. Mivel 54

Boleszlo per ze z arnokkent fe tette le a kiralyt a papanal, s azzal vadolta, hogy egyhaza kincstarat az uralkod6 kifo ztotta. A pu pok megszentsegtelenirve latvan templomat, nem tartott benne istentiszteletet. Valaszul viszont Imre lefoglalta a vaci f6papot illeto tizedet. Az ujabb fegyveres osszecsapas Imre gyozelmet hozta, am ennek gyumolcseit nem tudta learatni. VI. Lipot osztrak hereeg - akihez a vere eg utan Andras menekult -, valamint kulfoldi egyhazi f6melt6sagok munkalkodtak a beke megtererntesen, a papasagnak ugyanis az volt az erdeke, hogy ne keruljon le a napirendrol a magyar reszvetellel foIy6 keresztes hadjarat ugye, sot ehhez lehetoleg Imret is megnyerjek. Vegi.il1200-ban olyan megallapodasra jutott a ket testver, hogy egyuttesen vonulnak a Szentfoldre, s tavolletukben az 0 ztrak hereeg fogja kormanyozni az orszagot, ha pedig valamelyikuk eletet veszti a tengeren ill1, a rnasike lesz az or zag kormanya. E megegyezes inkabb Andra nak kedvezett: hatranyo helyzeteben mentoovet kapott, Imrevel azonos megiteleshez jutott, s raadasui visszaterhetett id6legesen elarvult dalmat-horvat hercegsegebe. Sem Imre, sem Andras nem vallalkozott azonban a szentfoldi akei6ra, Imre a Balkanon kezdett hoditasba - folytatva ezzel apja politikajat -, Andras pedig ujabb partutesre keszult. Ezekben az evekben szuletett meg a kiralyi par gyermeke, aki a Laszlo nevet kapta. A nevvalasztasban donto szerepet jatszott, hogy nehany evvel korabban, lI92-ben erneltek a szentek soraba I. Laszlo kiralyt ..Andras 1200 korul vette noul IV. Berthold isztriai es krajnai 6rgr6f, rnerani hereeg leanyat, Gertrudot. Ezzel a hazassaggal a nemzetkozi zinteren i ellentetes taborokba kerult a ket testver, hiszen Imre papaba rat politikat folytatott, mig Andrast a papaellene , c aszarparti taborhoz kapesolta a frissen megkotott frigy. 1203-ban a papa a torvenyes tr6nut6d a kisgyermek Laszlo eski.ivel va16 elismeresere szolitott fel. III. Inee ekkor ugy foglalt allast, hogy Magyarorszagon tronutodlas eseten a korona Imre fiat, Laszlot illesse, mig ha

Andrasnak fia szuletik, az a herceg eget orokolje. yilvan ez va ltotta ki Andras ujabb fellepeset, amelynek soran nagyobb erot vonultatott fel, mint Imre. A Drava mellett Varasdnal a hivei elpartolasa miatt sikertelensegre itelt Imre ekkor a kiralyi meltosag re-

az ereje teljeben leva Magyarorszag sem tudott zembe zallni. A koronaza sal Imr ele rte a szamara legfontosabb celt, fia torvenyes utodlasanak biztositasat, Ehhez kepe t masodlago nak tekinrh to inkabb gesztus erteku, hogy Imre vegrende-

Ebben a helyzetben €!rtheto, hogy Konstaneia anyakiralyne - maga is szinte meg gyereklany - nem erezte j61 rnagat, es helyzete kritikussa valt. Andra ratette a kezet arra a penzre is, amit Imre a fiara hagyott. Megint III. Incenek kellett megr6nia a kormany-

kintelyet tette probara. Fegyverteleegy palcaval ment occse taboraba, es fennhangon azt kialtotta: "Most latni fogom, ki mer kezet emelni a leirdlyi iuadele uerere " es fogsagba ejtette Andrast, akit Esztergomban vetett bortonbe, Gertrudot pedig hazakuldte a ernet Birodalomba. Ez arra utal, hogy a kiraly ot is vetkesnek itelte a viszaly szitasaban Andra t parthiv i hamaro an ki zabaditottak. Ez erlelte meg Irnreben az elhatarozast, hogy kirallya koronazrassa fiat. Ugyanazt az utat kavett t hat, amit III. Bela j{111 akkor, amikor or 1182-ben, gyermekkoraban kirallya avatta. Ehhez azzal szerezte meg a papai beleegyezest, hogy szentfoldi utat helyezett kilatasba ..III. Inee azzal a feltetellel adta meg a hozzajarulasat, hogy a kisgyermek helyett apja tegyen eskut az Apostoli Szentszek iranti engedelmessegre es a magyarorszagi egyhaz szabadsaganak megtartasara. J61 lathato: a papasag hallatlan mertekben rnegnovekedett tekintelyevel
nul, mindossze

leteben Laszlo vedelmet es az orszag gondjat Andrasra mint kormanyzora bizta Nyilvan mar a halalra keszult, amikor penzenek ketharmadat a templomos es a johannita rendre hagyta a Szentfold megsegitesenek celjaval, es esak harrnadat testalta fiara. lmre 1204 vegen alig 30 evesen meghalt. Holttestet az gri egyhazban temertek el. em rudjuk, lTD indokolta, de ezzel rnegtort egy igen eros hagyomany, a Szekesfehervarra, Szent Istvan melle ternetkeze gyakorlata,

• lrnre kiraly elfogja partuto occset, Endret. Than M6r festrnenye. 1857

III. L4tXlO (1204-110S)
Imre utan fia, III. Laszlo kovetkezett a tr6non. A harorn-negy eves gyermek helyett nagybaryja, Andras intezte az orszag ugyeit, akit III. Ince papa intett, hogy ne hallgasson egyes emberek gonosz biztatasaira Laszlo elleneben. Vagyis Andras korul hatalmi csoportosulas, part szervezodott, amelynek hangad6i Laszlo ellen ruzeltek.

z6t, hogy aclja vissza a penzt jogos tulajdonosanak. Imre ozvegyenek es fianak magyarorszagi tartozkodasa egyre inkabb lehetetlenne valt. Konstancia 1205 tavaszan fiaval, a koronaval es leghivebb embereikkel egyutt elhagyta az orszagot, s Ausztriaban, VI. Lip6t hercegnel lelt menedeket, Erre Andras hadat kezdetr szervezni, hogy minapi szovetsegese, az osztrak hereeg ellen tarnadjon. A nyilt fegyveres a zee apa teak az hili itotta meg, hogy a gyerm k kiraly az ev majusanak elejen varatlanul meghaJt. Tester hazaszallitottak, es Szeke fehervarott t mettek el. III. La zlo az utol 6 Arpad-hazi uralkod6, aki Szent Istvan mellett lelt vegso nyugalmat. Konstancia rnaganyosan tert haza Aragoniaba. 1208-ban ferjhez ment II. Frigyes sziciliai kiralyhoz, a kesobbi nemet-romai csaszarhoz.
55

...---..., mre occse, Andras 1205. majus vegen hozzajutott az oly ~...;.,_... b6n ahitott koronahoz. Mivel 1177 tajan szulethetert, ekkor 28. eleteve korul jarhatott. Mar rendelkezett kormanyzati tapasztalattal, hiszen III. Bela uralkodasa alatt rovid id6re Halies elere kerult majd Imre idejen eveken at a dalmat-horvat hercegseget igazgatta. Gertruddal kotott hazassagabol az else gyermek, Maria - ut6bb bolgar carne - meg hercegsege idejeri, 1203-04 korul szuletett. Az els6 fill, Bela, a kesobbi kiraly 1206-ban [ott vilagra, amikor Andras mar a tr6non i.ilt.Ezt kovetoen Gertrud meg harom gyermeket szi.ilt: Erzsebetet, Kalmant es Andrast.

l

GOUOD
Gertrud apja, IV. Berthold 1204-ben meghalt. Orokebe fia, Otto lepett, aki a Merania hercege cimet viselte, rnasik fia, Henrik pedig a szom zedo Isztria 6rgr6fja lett. Tovabbi fiai kozul Eckbert a barnbergi puspoki szekbe ernelkedett, mig az apja never vise16 Berthold bambergi pre post volt. A bonyodalmak azzal kezdodtek, hogy a kiralyi par sugallatara a kalocsai kaptalan Berthold kaloe ai ersekke emeIe et k zdemenyezte. Mivel a valasztast a papanak kellett megerositenie, az ugy III. Ince ele kerult, aki tobb kifogast is tamasztott. Berthold a maga 25 evevel tulsago an fiatal volt nem erte el a megkovetelt kanoni eletkort (30 ev), nem rendelkezett megfele16 ismeretekkel az egyhazjog es az egyhazi sz6noklattan teren Ezert a papa e16bb megtagadta a megerositest, majd a magyar kiraly nyomasanak engedve megis megadta azt. Ekkor Berthold az italiai Vicenzaba ment tanulni, amit a papa erosen helytelenirett, ugyanis meltatlan leoborlasaval tudatlansagdt, amelyet otthoni ta)J

nuldssal biztosan felszamolbatott volna, gyalazatos medon orszagnae-uilagnak kozbirre tette'. Az ersek pa pai paranc ra visszatert Magyarorszagra. Itt kiralyi s6gora a magas egyhazi meltosag melle meg ket tekintelyes vilagi tisztseggel is ellatta. dalmat-horvat ban, majd erdelyi vajda lett. Kaloc ai ersekkent Berthold harcot inditott azert, hogy megtorje a magyar egyhazon belul az esztergomi ersek vezeto szerepet. Azt nem tudta elvitatni, hogy a koronaza joga tovabbra is az esztergomi erseket illesse, de megzerezte Kaloesa f6pa pja szamara a kiralyszenteles jogat arra az esetre, ha az esztergomi ersek nem tudna vagy rosszindulattol vezerelve nem akarna ezt megtenni. III. Inee az egyezseget nem erositette meg. A papa szerint , ha a magyar leirdlyok: eoronazasi joga kiU6njiHe egyhazakas illetne meg, ebbOlaz egesz orszdgra sulyos veszely e a mondott eiraly [Andras] utodaira nagy kar szarmazneh, men a magyar kirtilyok 6r6k6sei k6z6tt az orszag leoronajanak birtoleldsa miatt gyakran tamadna botrdny, ami annal kOnnyebben keletkezhetne, ha hulonb6za leoronazok lennenek". Az a latvanyos kedvezes, amelyet Andras tanusitott s6gora irant, az 01"szagban szeles korfi elegedetlenseget valtott ki. Tovabb rontotta a kozhangulatot, hogy 1208-ban Gertrud ket masik testvere, Eekb rt bambergi puspok es Henrik isztriai 6rgr6f is Magyarorszagra jott. 6ket azzal vadoltak, hogy reszesei voltak Svab Fulop nemet kiraly meggyilkolasanak, igy az u] nemet uralkod6 bos zuja elol menekulniuk kellett. II. Andras tularado szeretettel fogadta 6ket. Eckbertnek oriasi, jobbara lakatlan teruletet adomanyozott a Szepessegben, amely a kovetkezo evben kiralyi kegy folytan a szinten merani Adolf preposte lett. Gertrud nagy partfogoja volt a nemeteknek. Egy nyugati klltf6 nyiltan

Az Arpad-haz nak zaroteiezcto

450 eves orszaqlasaaz a 96 ev, amit

II. Andras es leszarrnazottai
dot az 0 urakodasuk a tatarjaras

toltottek

a tr6non. Szinte az eqesz 13. szazafogja at. A rnerani uralom, az Aranybulla, es a muhi csata, a kunok betelepedese. varosok alapitasa, szetzilalodasa. bomlas allapotaba meg. Orszaglasuk

varak epitese,
a kiralyi hatalom a fel[utasa mind-mind alatt - sok konflika Szent archaikus az orszaqnak

veluk. illetve az 0 idejlikben esett
tust61 kiserve -tcbontcttak

Istvan- Maqvarorszaq

epuletet. es egy uj alapokon ello
allam rneqtere ntesere tettek tetova es ellentrnondasckkal teli kiserletet. A dinasztia ujabb szenteket adott: Szent Erzsebetet, Szent Kingat, Szent Margitot Amikor es Boldog Jolant. Szent III. Andras 1301-ben megsarjadt utols6

halt, az Arpad-nemzetseqbcl, Istvan tiirzsokebol aranvaqacska torott Ie.

A TA14MYOt

IRtEk

Az osszeeskuvok Janos esztergomi erseket is szerettek volna a maguk oldalara allftani. hiszen a fopap szinten sok rneltanvtalansaqot szenvedett el a meraniaiak, foleg Berthold reszerol. Az 6vatos Janos azonban kiterd valaszt adott. Dlyan levelet kuldott. amelyet ketfelekeppen lehetett ertelrnezni, att61 fOggoen. hogy rnikent tagoljuk a mondatot. Az egyik maqvarazat szerint hozzajarulasat adta a merenvlethez: "A kiretvnet megalni nem kell tetnete« j6lesz. es ha mindenki beleegyezik. en magam nem ellenzem. "A masik lehetseqes ertelmezes szerint azonban ellenezte ezt: "A kiralynet megalni nem kell. telnete« j6 lesz. es ha mindenki beleegyezik. en magam nem. ellenzem. " 56

meg is uta: a kiralyne "a barbonnan j6va nemetek irdnt bakezii es szivelyes volt". III. Bela kiraly egykori [egyzcje leplezetlen indulattal z61t 1210 tajan arrol, hogy "eppen most is a romatak legelnek Magyarorszag jauaibol" (a r6maiakon a emet-romai Birodalomb61 erkezen jovevenyekre, azaz G rtrud tarnogatottjaira gondolt). 1211ben a Nemer Lovagrend jutott hatalmas foldterulethez Erdely delkeleti szegleteben, Mindez orszagos elegedetlenseghez vezetett. Ismeretlen id6ben Betholdot bortonbe zartak, de az osszeeskuves celpontja Gertrud volt. Az elegedetlenek soraba azok tartoztak, akiket hatterbe szoritott a Magyarorszagon kialakult ,merani uralorn", az idegenek iranti nagy kedvezes. A vezet6k soraban olyan szernelyek voltak, mint Bank ban e Peter ispan, akik korabban Gertrud udvaraban vezeto tiszt-

seget toltottek be, vagyis igen kozelrol lattak azt a feslett erkolcsot, amely a kiralyne kozvetlen kornyezetet jellernezte..Bar nem igazolhat6 az a kesobb elterjedt gyanu, amely szerint Gertrud tulajdon occsenek keritoje len volna, e ennek Bank felesege esett volna aldozatul, de az, hogy e monda egyaltalan kialakulhatott, fenyt vet a Gertrud kornyezeteben uralkod6 legkorre. 1213 szepternbereben, amikor II. Andras eppen uton volt halicsi hadjarataba, es Gertrud VI. Lip6t osztrak herceggel, Berthold kalocsai ersekkel, szarnos nernet e16kel6vel es Berthold nehany papjaval a pilisi erd6 szelen rmilatta az id6t, az osszeeskuvok Gertrudra tortek, es satraban karddal megoltek. A rnererryletet Peter es Simon, Bank veje hajtottak vegre. Mas, kevesbe valoszirni valtozat szerint a kiralynet haloszobajaban megfojtot-

tak es felakasztottak. Gertrud holttestet a pilisi ciszterci monostorban ternettek el. Andras visszafordult oroszorszagi hadjaratarol, Petert kar6ba huzatta, a tobbi osszeeskuvo csak ke 6bb lakolt - tobbnyire birtokvesztessel- tetteert. Berthold kulfoldre menekult, bar ke 6bb rovid idore meg visszatert Magyarorszagra, politikai szerepet tobbe nem vallalt. A merani korszak 1213-ban lezarult.

II. AND.At 0105-1135)
Andras uralmanak els6 e tizedeben folyamatos volt az elegedetlenseg es a zugolodas. Bizonyos magyar f6emberek leveleket es koveteket kuldtek Gezanak, III. Bela kiraly occsenek Gorogorszagban tartozkodo fiaihoz, hogy 6ket Magyarorszagra csabitsak, es

azok az 6 segitsegukkel megszerezzek az orszag kormanyzasat, Ezen osszeeskuvok celja tehat egyertelrmien II. Andras rnegbukratasa volt. 1214-ben a gyermek Bela karol c 0portosultak az Andrassal meg nem bekelok, es apja elleneben szerettek volna kijatszani a nyolceves fiut. A kiraly III. Ince papahoz intezett leveleben arra kerte a r6mai f6papot, hogy ,,111,indazon osszeesleuuoleet es biitlensegen mestereedoeet, akik az orszag megosztasa erdeeebenfiunhat eletunleben es aearatunk ellenere kiraUya tenni es meghoronazni akCl1jak, alear egybaziak, aear vilagiak, kikdz6sftessel sujtsa". A pucc i tak azonban elertek eeljukat: Belat ez evben kirallya koronaztak, bar az ifju kiraly teruleti hatalomhoz egye16re meg nem jutott. A megozvegyult kiraly 1215-ben a Latin Csaszarsagbolhozta uj feleseget, jolantat, aki el6kel6 c alad sarja volt. Apja a Francia Capet-csaladba tartozo Courtenay Peter, anyja pedig flandriai Jolin, a latin csaszarok, Balduin es Henrik novere volt. A hitves meg nem volt huszeves, Andras pedig negyvenedik eleteve fele kozelitett. Terrneszetre Iolanta gyokeresen kulonbozott Gertrudtol, egyaltalan nem vett reszt a kormanyzati ugyek intezeseben. Hizassagukbol egy leany szuletett, szinten jolanta, aki az 1235-ben Barcelonaban rnegult eskuvo eredmenyekeppen I. Jakab aragon kiraly Ielesege lett. InU11armasodik alkalommal letesuit rokoni osszekottetes az egymast61 igen tavoli Arag6nia es Magyarorszag kiralyi csaladjai kozott. A fiatalabb jolanta tiz gyermeket szult, kozuluk az egyik Aragonia es Szicilia, a masik Mallorca kiralya, a harmadik Toledo erseke lett, a leanyok kozul pedig francia es kasztiliai kiralyne is kikerult. 1216-ban meghalt a magyar kiraly nagybatyja, Henrik latin csaszar. Utodlasat illet6en ket szemely jott szoba: Andras aposa, Courtenay Peter, illetve maga Andras, A magyar kiralynak, aki ket evtizeden at halogatta a keresztes had meginditasat, most egy csapasra fontossa es surgosse valt a keresztes haboru, hogy ezzel is navel57

je eselyeit a papa szerneben, akinek a ti zte volt a latin csaszarok koronazasa. Arnikor hire jott, hogy III. Honorius papa Peter mellett dontotr es ot avatta latin csaszarra, Andras a mar megszervezett, magyar vezetessel indul6, tehat onallo - a szentfoldi katonai akci6k torteneteben otodikkent emlegetett - keresztes hadjaratot mar nem mondhatta Ie. Alaptermeszetenek megfelel6en keveset harcolt, vizont annal tobbet rnulatozott, nagy labon elt, bokezuen adomanyozott, ereklyeket vasarolt, es amikor minden penzet felelte, meg zent I rvan kiraly felesegenek, Gizella kiralynenak a veszprerni egyhaztol kolcsonkert koronajat is aruba kellett bocsatania. Visszafele szinte minden allomashelyen egy-egy jegyesseget "i.itott nyelbe" gyerm kei szamara. A kisazsiai Ormenyorszagban II. Le6 ormeny kiraly leanyat eljegyezte harmad zulott fiaval, Andrassal, de ez nem vegzodott hazassaggal, a kiralynak kesobb halicsi terveiben volt szuksege Andras fiara, 19y 6 orosz fejedelernleanyt vett noul. Utjanak kovetkezo alloma a Iikaia volt, ahol a Konstantinapolybol kiszorult bizanci c aszar, Laszkarisz Theod6ro z zekelt. A csaszar s6gora volt II. Andrasnak, mivel felesege - szinten Courtenay Peter leanya - testvere volt a magyar kiraly hitvesenek. Itt II. Andras

Theod6rosz leanyat, Mariat jegyeztette el fiaval, Belaval, es a menya szonyt magaval i hozta Magyarorszagra. Ebb6l az eljegyzesbol 1220-ban sirig tart6 boldog hazassag lett. II. Andras nikaiai tartozkodasat kellemetlen kozjatek zavarta meg. III. Bela occsenek, a sokaig bortonben tartott, majd Bizancba szamtizott Gezanak - aki (Ij hazajaban a Ioannesz (Janos) nevet vette Fe]- a fiai ratarnadtak a magyar kiralyra. A dinasztiku kapcsolatok szovogetese azzal zarult, hogy II. Andras Bulgariaban legid6sebb leanya, Maria es n. Aszen Ivan bolgar car kozott letesitett eljegyze t. Ebb611221ben szinten hazassag lett. A szentfoldi utrol hazatert Andrast itthon "egy elgyotort, feldult es minden kincstari jouedeirnetol kifosztott orsedg" fogadta. Tavolleteben "kimondbatatlanul etburjdrizott a szetbuzas". Novelte a feszultseget, hogy az e16kel6k egyik csoportja 1220-ban ujra onallo teruletet kovetelt Belanak, illetve tisztsegeket a maguk szarnara Bela fejedelmi udvaraban. Andras engedni kenyszerult, es Bela dalmat-horvat (majd rovidesen szlav6nnak nevezett) herceg lett, vagyis ugyanazt a meltosagot kapta, ahonnan apja ket evtizeddel korabban tamadta tesrverbatyjat, Imret.

1222-ben palotaforradalom robbant ki Andras ellen, amelynek vezetoi azok

az Imre-parti elokelok voltak, akiket 6 szoritott ki a hatalombol, es akiket immar hosszu id6 6ta mellozott a tisztsegek betoltesenel. Ez az akci6 eredmenyezte az Aranybulla kiadasat. Bar igazi fontossaghoz csak kesobb jutott, kibocsata a megi jelento allornas az orszag torteneteben, mert hangot kaptak a kesobb koznemesseg neven egysegesulo ekkor kiralyi szervienseknek nevezett tarsadalmi CSOpOlttagjai. Ez a palotaforradalom, amelyhez szelesebb tarsadalmi rnozgolodas is tarsult, igazolta Andras korabbi - mar a birtokok bokezfi adornanyozasaban kifejez6d6 - felismereset, hogy a tarsadalom kormanyzasaban CLj elveket es gyakorlatot kell kovetnie, vagyis meg kell ujitania a Magyar Kiralysag Szent Istvan 6ta alapelveiben valtozatlan, megc ontosodott kormanyzati rendjet, job ban bevonva az ugyek intezesebe az alattval6k bizonyo koreit. Minderre persze Andras csak kiserletet tett (igy peldaul1232-ben 6 adott elsokent biro agi jogo itvanyt a zalai kiralyi szervienseknek amive1 a nemesi megye alapjait vetette meg), de elkepzelesei megvalositasara nem volt kepes, Hogy milyen sulyos kovetkezrnenyekkel jart a kiralyi szervien ek csatlakozasa a kiralyi csalad egyik vagy rnasik tagjahoz, illetve az onnan val6 elszakadas, azt az 1222. evi Aranybulla egyik cikkelye is erzekel-

t

ZI NT

H.ARGIT
Margit sok mas m6don gytitbrte testet. A betegeket allhatatosan apolta. Minden rnunkabol a legnehezebb, a legvisszataszft6bb reszt valasztotta: ugy elt, mint a szolqalok. .Szent Margit asszany pedig eszik vala masodasztalnal a szolgal6kkal, mikeppen szalgal6leany. " Amikor 18 eves koraban II. Ottokar cseh kiraly felesegOi akarta venni, es ezt a hazassaqot politikai meqtontolasbnl apia. Bela kiralv is igen 6hajtotta, Margit kemenven ellentmondott szOleinek: "Mit farasztjatok magatakat e gy([16lseges dolognak miatta ez ennyi id6tol fagva? Allhatatossaggal aka rom, hogy megtudjatak, hogy az en professzi6mat, az en fogadasomat, hitemet. melyet en tettem, es az en szuzessegemnek tisztasagat, melyet en az en Uram Jezus Krisztusnak meg kisded karamban - mikeppen ti magatok j61 tudjatok - suvembOl, lelkemb61 Uristennek megszenteltem, es az en szerzetemnek tisztasagat nemcsak e viJagnak dicsosegeert, de meg ennek felette sem etetemett, sem betstomert, avagy csak egy kevestien sem szegnem meg, avagy meg nem szeplosltenem. " Margitnak el6dei, Szent Istvan, Szent Imre, Szent laszlo es Szent Erzsebet peldaja ad ott erat szenvedesei elviselesehez. minthogy .eszeben fargatja vala gyakarta es neha egyebekkel is beszeli vala az nemzetenek eleinek eleWket es eletame« szentseqet". 1270-ben bekbvetkezett halala utan rbvidesen tisztelet alakult ki alakja kbrOL nyulak-szigeti slrjahoz zarandoklatok indultak. Hamarosan kezdernerweztak szentte avatasat. de erre vegOI is csak 1943-ban kerOlt sor.

Margit 1241-ben fogant, es 1242 elejen Klissza vareben latta meg a napvilaqot. Legendajanak 16. szazad eleji magyar szbvege szerint "midon sz([z Szent Margitot az a anyja meg meheben viselne, a tetetok. kemeny uld6zesenek idejeben, sz(fz Szent Margitnak anyja az 6 ferjevel, tJgymint a kirallyal, fagadast tonek neminem([ aldazatkeppen magaknak es az orszagoknak megszabaditasaert. Fagadast tonek, hogy ha az Utisten 6nekik leany magzatat adna, a szent apaca szuzek kezebe adnak all, mivel e szent sz(fz6n klvul saha a magyar kiralyok nemzeteb61 senki apaca nem lett vele". Margit alig mult harornesztendos. amikor anyja egy nemes bzvegyasszonynak adta nevelssre. majd azzal egyOtt a veszprerni Szent Katalin domonkos kolostorban helyezte el. Margit anyja helyett ezt a nemesasszonyt hfvta anvjanak. 1252-ben kerult at a nyulak-sziigeti kes6bb az a neverol elnevezett margitszigeti - domonkos klastrornba. ahoI1270-ben bekbvetkezett halalaig alt. Eleteszrnerwe a szolqatat. az alazat volt. Nem vise It szep ruhakat. azokat a szeqenvek kbzbtt osztotta szet, nem tart6zkodott a nehez fizikai munka vegzesetal: .e nemesseges szent sz(fz magyari kiralynak nemes leanya hetet tart vala a konyhan, f6z vala a szararaknak, fazekat mas vala, talakat mas vala, a halakat megfaragja vala nagy hidegsegnek idejen, ugyhogya nagy jeges viznek hidegseget61 e gyenge sz(fznek az kezenek bOre meghasadoz vala es vet kijo vala az kezeb6l, es nemikaron bek6tik vala az 6 kezet a nagy fajdalomert. A kanyMt megs6pri vala, fat hard vala a Mtan, vizet merit vala es a maga a kanyhcira viszi vala. "

a

a

a

58

teti: "A szennensek a t6liink kapott en-

gedellyel szabadori mehetnek a.fiunkboz, aear a nagyobbihtol a kisebbikbez, es ezert birtokaileat ne oeszitseh el. Akit a flunk jogos itelettel sujtott, vagy akinek eliitte kezd6d6tt a pere, azt addig, amig a per el6tte be nem fejez6dik, nern fogadjuk be, oiszont a fiunk sem. "
Az Imre-parti el6kel6k rovide en kibuktak a hatalomb6!. Andras, ha szelidebb formaban is, de folytathatta korabbi politikajat. 1224-ben kivaltsaggal ruhazta fel a del-erdelyi szaszokat, de 1225-ben kiverte az orszagbol a kiralysag teruleti egyseget fenyeget6 emet Lovagrendet. Ezzel rossz pontokat szerzett rnaganak a papanal. Kozben Andras ravette Belat, hogyegy elonyosebb hazassag kedveert bocsassa el nejet, a gorog Mariat, a papa viszont a haza sag vi zaallitasat kovetelte. A kielezodott helyzetben Bela 1223-ban kenytelen volt Ausztriaba menekulni. III. Honorius papa azt kivanta, hogy Andras es Bela bekuljon meg egymassal, .legyen uegre a uibar utan nyugalom a leod utari derult ido". A r6mai f6pap vilago an latta, hogy Andras es Bela kozort vetelkedes folyik nernelyek viszalyt szitanak koztuk, s ennek reven elvesz az or zag bekeje. A kibekules 1224-ben megtortent. Bela ujra birtokba vette a szlavon hercegseget. Ez id6t61 kezdve alland6 es eles osszeutkozes targya lett az Andras altal adomanyozott birtokok ugye, ezeket ugyanis Bela vissza akarta venni, Andras viszont nem ertert ezzel egyet. A papa ebben a kerdesben is Bela partjara allt. Ugyancsak rendszeresen tarnadta a papa Ancira t amiatt, hogy a mohamedan e z id6 vallasu szernelyek nagy szerephez jutottak a kiraly berleti rendszeren alapul6 gazdasagpolitikajaban. II. Andras 1226-ban Belat a szlav6n hercegsegbol Erdelybe helyezte at (megteremtve ezzel az erdelyi hercegseget), hogy megfossza 6t Szlavoniaban kialakult bazi atol, Szlavoniat pedig rnasodszulott fiara, a mar korabban Haliesban kiralyi cimet zerzett Kalrnanra bizta II. Andra a ket testvert akarta szernbeallitani egymassal, arra szamitott ugyanis, hogy Kalman engedelmes eszkoz lesz a kezeben, mig Bela mogott Erdelyben nem alakul ki part. Am csal6dnia kellett: Kalman Bela melle allt, Bela korul pedig

Erdelyben - joreszt a Szlavoniabol vele tart6 e16kel6k j6voltab61- eros part szervezodott. Ennek eleg ereje volt ahhoz, hogy elinditsa a birtok-visszaveteli politikat, de annyi megsem, hogy azt II. Andras alatt sikerre is vigye. Mindene etre ebb en a kotelhuzasban a hu zonev Bela bizonyult tortenelmi rnercevel konzervativnak (hiszen a regi id6knek a kiralyi birtokok tulsulyan alapul6 uralmi rendjet akarta visszaallitani), mig az apa, Andras a valtoztatni akaronak, a tortenelem szavat rnegertonek. Andras eletenek utols6 eveiben nagyon kielezodott hOSSZ(1 rnultra visszatekinto ellentete a papasaggal. Az e ztergomi er ek 1232 februarjaban interdikturn ala vetette az egesz orszagot, azaz korlatozta a hiveker a hitelet gyakorlasaban. A f6pap a nagybojt kezdetere id6zitette az egyhazi buntetest, amikor a kiralyi csalad tagjai es szerte az orszagban a hiv6k a templomokba mentek, hogy magukat a konnyeknek es a toredelemnek atadva megkezdjek a bojtot. A magyar kiraly igy panaszkodott a papanak az 6t e or zagat ert fenyites miatt: "EI sem

annal iJ16:::arCSllr/Jban minel eeuesbe megerdem It gyotriibben sebzi a sziu legbels lanabb, papa ugyan felfuggesztette a buntetest, de mivel Andras nem tett eleget kotelezettsegeinek - bar az 1233-ban fa r6ltetett beregi egyezmenyben erre igeretet tett -, ujbol kikozositettek az egyhazbol, az orszagot pedig megint interdikturn ala vetettek. Hosszas kozbenjarasok eredrnenyekeppen ezt is visszavontak, s Andras elerte, hogy kirnondjak: 6t es csaladja tagjait pa pai hozzajarulas nelkul nem lehet egyhazi fenyitekkel sujtani. Andrast elete utolso eveiben sok szernelyes csapa erte. A ort Turin-

giaba kerult leanyanak, Erz ebetnek a halala nyitotta meg 1231-ben. Erzsebet occse, Andras 1234-ben hunyt el, s ezzel elveszett a magyar uralom utols6 oroszorszagi basrya]a, a haliesi var. 1233-ban tavozott az elok sorabol II. Andras masodik felesege Jolanta, tester az Maros menti Egres ciszterci monostoraban ternettek el. A kiraly a kovetkezo evben uj hazassagra lepett, ifj(1 neje, E te Beatrix egy iraliai 6rgr6f leanya volt. A hazas agi szerzo de sben az uralkod6 igen gazdag ajandekokat biztositott Beatrix szamara. 1235 szeptembereben Andras is meghalt. Bar a pilisi eiszterciek azt szerettek volna,

tudom mondani, milyen eeserii fajdalomrnal teritett le, hogy en es az en orszagom nepe mint elfajzott fiae elzarattunh az anyaszentegybaz mezzel foly6 eml6it6l. s e uilag tobbi fejedelme elott mint gyaiazatos nevilek megszegyenuluinle, ami minel szokat-

59

hogy hozzajuk temessek, ahol Gertrud is nyugszik, holttestet megi rnaodik felesege melle helyeztek el. Mivel Beatrix gyermeket vart - az udvari pletyka szerint nem is ferjetol, hanem az udvar egyik elokelojetol -, Bela rogton 6rizet ala vetette az trsvegyet. A ternete t kovetoen azonban Beatrixnak sikerult a nernet csaszari kuldott eg tagjai koze vegyulve ferfiruhaban titokban elhagynia az orszagot. 1236-ban Nernetorszagban szulte meg fiat, akit Istvan nevre keresztelt, hogy Szent Istvan nevenek adasaval is kifejezesre jutta a: fia az Arpadok dinasztiajanak tagja. Bela es testverei azonban nem ismertek el occsuknek Utoszulott Istvant. II. Andrastol tavol allt a megfontoltsag, a mertektartas. Meggondolatlan terme zet volt, zerette a csillogast, a kalandokat, s erzelmeinek feltun6 m6don utat engedett. A sors szeszelye folytan a bohem, orokifju Andrast a szigoru erkolcsfi, komor, koraven IV. Bela kovette a tr6non.

IV. .....

(1111-(1'0)

Bela komoly kormanyzati tapasztalatokkal rendelkezett, amelyeket el6bb szlav6n, majd erdelyi hercegkent szerzett. Onallo kul- es belpolitikai akci6k sora ruz6dott a nevehez mar tr6nra leptet megel6z6en, igy egyebek mellett 6 inditotta el1232 tajan a negy domonkos szerzetesbol allo expediciot, amelynek feladata a keleti (Volga-videki) magyarok rnegtalalasa volt. Amikor kiderult, hogy nem remenytelen vallalkozasrol van sz6, 1235-ben - de meg apja eleteben - 6 bocsatotta utjara jullanust, akinek sikerult megtalalnia a keleten el6 magyarokat. Meg erdelyi hercegkent nagy gondot forditott az orszag hatarai menten el6 kunok megterite ere, akiket a keletrol tamado tatarok szorongattak. Amikor Bela elfoglalta a kiralyi trent, eloszor a bosszu kardjat forgatta meg. Megvakittatta azt a foembert, aki allit6lag tiltott viszonyt folytatott apja harmadik felesegevel, Beatrixszal, tovabba aki felelos volt az orszag gazda agaert, egy masik el6ke16t pedig elete vegeig bortonben tartott, s elkobozta azok birtokait, akiket az orszag javainak eltekozlasaval vadolt. A kinilyi tekintely novelese erdekeben szigoru rendszabalyt vezetett be: "bogy a ba-

r6k uaemerti mereszseget tnsszaszoritsa, elrendelte, hogy ba valaki a barok: kozul az 6jelenleteben le mel" uln: ualamilyeri szekre- leiueoe a bercegeeet, ersekeleet es puspokoleet -, bilnh6djek megerdemelt buntetessel. Ugyanaleeor elegettette a bar6k szeleeit, amennyit meg tudott taldlni. "Irnmar az egesz orszag feletti hatalom birtokaban ujra nekilatott a szerinte elkoryaveryelt, elherdalt kiralyi birtokok visszaszerzesehez. Imre es II. Andras adomanyait vette vissza, elerendo allapotnak a III. Bela kori viszonyokat tekintette, arnikor meg szilard volt a kiralyi hata10m. Ez kivaltotta a vis zavetelek karvallottjainak elegedetlenseget. Tovabbi olaj volt az elegedetlen5eg tuzere a kunok befogadasa Magyarorszagra. Koren kun vezerrel az elen sok ezer nomad kun kerult 1239-ben az orszagba, 6ket a tatar veszedelem hajtotta nyugat fele Bela pedig ugy velte, hogy nagyszarnu, barmikor az 6 rendelkezesere allo hader6re tesz szert. A kortars ekkent irta Ie azt a hatast, amit a kunok rnagyarorszagi megjelenese kivaltott: .Amieorpedig a kunok eiralya nemeseiuel es kozembereioel egyutt k6borolni kezdett Magyarorszagon, uegtelen sok marbacsordajule leuen, sulyos edroleat okoztak a rnagyarohnak legelohben, uetesekben, Ieerteeben, gyumolcsosoleben sz616kben es egyeb javaikban. Es ami meg rettenetesebb volt - miuel ezek nomad emberek voltak -, undorito 1116don foldre tepertee a szegeny emberek hajadon leanyait, es megszeplositettek a hatalmasok agyat, ualabdnyszor ezt

kedvez6 konl,bnenyek k6z6tt megtebettete, bar az 6 asszonyaikat, mint ualami bituany nembereleet, a magyarole is le szohtae donteni. Es ha egy magyar megkarositott egy kunt, akar joszagaban, ahar szemelyeben, azonnali igazsagot szolgaltattak a kunnak, ugybogy mas mar nem mert hasonl6t elk6vetni. De ba egy leurt okozott kart egy magyarnah, a rnagyarnale nem szolgaltattale igazsagot, es ba surgetni merte, a pofazasert pcfonokat leapott cserebe. Es igy a nep es a kiraly hozott gyfilolk6des keletkezett. sr Az is sertette a magyarok onerzetet, hogy ha ok mentek a kiralyi udvarba, nem talalkozhattak szemelyesen az uralkod6val - kervenyeiket irasban kellett benyujtaniuk -, "de ha a legutols6 kun jott oda, azonnal nyitva allt el6tte az ajt6, es be is lephetett;

es a kunokat mind az uleseken, mind a tanacseozasokban es rnindenberi a magyaroh ele helyezte a kiraly. Erniatt akkora rneltatlanleodds elt bennuk, hogy elviselni is alig tudtate". Hiaba fejezte be 1239-ben IV. Bela a birtokvisszaveteleket, azt az Ilenszenvet, amit ez kivaltott, es amit a kunok befogadasa kapcsan eloallt helyzet tovabb novelt, nem tudta mer ekelni. .Kiralyaual ellenseges allapotban volt az orszag, amieor haracsony tajar: [1240-benJ hire erhezett, hogy az Oroszorszaggal batdros magyar oegeket etpusztiiottae a tataroe. " Belanak a gorog Mariaval kotott hazassagabol legalabb tiz gyermeke szuletett, a forrasok ugyanis tiz gyermek - nyole leany 's ket fiu - emleket e never oriztek meg. Ezzel az Arpad-hazi uralkod6k kozul bizonyithatoan IV. Belanak volt a legtobb gyermeke, am rnasfel evtizedig c ak leanyok szulettek. Az 1239 elott szuletert her leany kozul ketto (Margit es Katalin) nem elte meg a felnottkort. 1239-ben, annyi konyorges utan Maria fiur szult Belanak, aki - Szent Istvanra ernlekezve az Istvan nevet kapta. Az oromhir hozojat a kiraly birtokkal jutalmazta meg, s a fia szuletese alkalmabol rendezett oromunnepen a kiraly sok penzt 05Ztott ki a nep kozott. Bela csaladi boldogsagat azonban bearnyekolta az orszag meghason!ott allapota egy olyan pillanatban, amikor Magyarorszag hataraihoz mind kozelebb kerultek a tatarok. Sulyos csapas volt szamara Koren kun kiraly megolese es ezt kovetoen a kunok tavozasa is. Bela hiabavalo erofesziteseket tett az ellenallasra, 19y bekovetkezett az, amire az Arpad-dinasztia torteneteben meg nem volt pelda: 1241-42-ben az orszag egesz terulete idegen sereg, a nagy ruleroben leva tatar had uralma ala kerult, Bela a remeltnel j6val kisebb sereggel is felvette a harcot. A muhi c ata el6tt Bela "buzditotta oueit, hogy ferfiasan keszuljenek a barcra, es nem eeoes zaszlot osztott ki safat keziileg afoemberee kOz6tt. A magyarok [... J Azt szerettee tolna, bogy vereseget szenvedjen a kiraly, es azutan ok kedvesebbek legyenek neki, mert azt bittele, hogy ez a csapas csak reszleges, es csak egyeseket el~ es nem altalanos lesz mindnyajuk szamara' . A harci moral alacsony szintje mellett taktikai mulasztasok is rontottak a magyarok

60

eselyeit. sik terepet foglaltak el, igy nem volt megbizhat6 kepuk az ellenseg rulsulyarol, a tatarok viszont a Saj6 foly6 masik partjan egy kisebbfajta magaslattal is rendelkeztek, ahonnan szemmel tarthattak a magyar tabort. Bela - e16vigyazatossagbol, nehogy tulzottan szetszorodjek a magyar sereg - egy ki teruletre zsufolta ossze a magyar hader6t, ah I a atrak kotelei elzartak a bels6 utakat, az egesz tabort pedig zekerek fogtak kozre. Az ellenseg vezere, Batu ' zreverte: a rnagyarok "nyaj modjara sziile akolba zartae magukat". Hiaba harcolt derekasan a kiraly occse, Kalman a tatarok altai bekeritett magyarok elvesztettek a csatat. A tatarok folyos6t nyitottak a gytirfibol menekulo magyaroknak, az onnan tavozokat kopjaval leszurtak,
karddal lenyakaztak, mocsarba szori-

tottak. Belat a menekulok tobbsegenek utiranyaval ellentetes iranyba, eszak fele menekitettek ki de meg igy sem tuelta elkerulni, hogy lovascsataba bocsatkozzek. Hivei azonban felfogtak a neki zant c apa okat, valtott lovakon sikerult egerutat nyerni az 6t uldozo tatarok el61. EI6bb Poz onyban, majd az osztrak herceg hivasara a hatarszelen fekv6 ausztriai Hainburgban keresett menedeket, Itt azonban Frigyes herceg, kihasznalva Bela szorult helyzetet, elvette aranyes ezusttargyait, tovabba Nyugat-Magyarorszagon foglalasba kezdett.

Bela a Somogy megyei Segesden talalkozott felesegevel, valamint a ebesult Kalman herceggel, s egyutt erkeztek Zagrabba. Bela Mariat es gyermekeit, koztuk a keteves Istvant a Tengermellekre kuldte, ahol Kli za varaban leltek menedekre. Ugyancsak a t ngerpartra vitette a kiraly Szent Istvan tetemet es szamo gyhaz kincseit. Zagrabbol irta segelykero leveleit Eur6pa hatalrnassagaihoz, de tamogatast nem kapott. Itt halt bele seruleseibe Kalman, akinek holttestet Szlavoniaban az ivanicsi domonkos apacak templomaban helyeztek orok nyugalornra. Arnikor 1242 januarjaban a tatarok atkeltek a befagyott Duna jegen, s hozzakezdtek a dunantuli teruletek lerohanasahoz, Belanak tovabb kellett menekulnie. Tudta, hogy a tatarok els6sorban 6t akarjak kezre keriterii, ezert elobb a tengermelleki Spalatoban, majd Trau szigeten huzodott meg. Vegul Bela e csaladja m gmenekult, mivel a tatarok rovidesen kivonultak, az orszag felszabadult. Marianak es Belanak a tatarjaras utan meg ket gyermeke szuletett: Margit 1242ben es Bela talan 1243-ban. Bela legsurgosebb feladata ezt kovet6en az ujjaepites volt. A tatarok sulyos, bar nem jovatehetetlen vesztesegeket okoztak az orszagnak. Ha nemileg tulzott is a kiraly, amikor az 1240-es ev k vegen ezt irta: "Magyarorszagot a tatdrok pestise ria-

• IV. Bela meneki.ilese. Than M6r festmenye, 1882

gyobb reszeben pusztasagga ualtoztatta", megaliapitasa az orszag keleti reszeire, ahol kozel egy evig tartott a tatar megszallas, igaznak tekintheto. Gondoskodnia kellett az elet ujrainditasarol, az elpuszrult nepesseg potlasarol. Bela orszagos telepitesi programot dolgozott ki es vitt veghez. 1245 tajan visszatertek az orszagba a kunok, valamint a jaszok, de jbttek szlavok, nernetek, rornanok is. IV. Bela eppen ezen tevekenysegeert erdernelte ki az utokortol a masodik honalapito minositest,

Belanak a tatarjarast koveto n valtoztatnia kellett korabbi politikajan, Feladta erosen konzervativ nezeteit, amelyek rnegszabtak 1241 el6tti orszagla anak f6bb iranya it, es tobb ponton - a hadugy, az allamhaztarta teren - reformokat leptetett eletbe. Gyokeresen szakitott azzal az elvvel, amely 1241 elott des ellentetekhez vezetett, es amely kozvetve a tatarokkal szembeni kudarc okozoja is volt. em kezdernenyezett tobbe nyilt birtokvisszavetelt, s mertekkel ugyan, de tett hiveinek adornanyokat. Tamogatta a varosok erosodeset, s kovarak epitesebe fogott. IV. Bela meg hosszu eveken at tartott egy ujabb tatar tarnadastol, es ennek rendelt ala ok mindent. 6 fogal61

mazta meg eloszor azt a gondolatot, hogy Magyarorszag yugat-Europa zamara a keresztenyseg vedobastyaja: "nekunk is, egesz Europanae is uduosebb lesz, ha a Dundt oaraekal erositjilk. L .. J Ha ezt L . .J a tataroe egyszer birtokba veszik, nyitva all a leapu szamuera a tobbi katolikus hitii. orszag fele, mert egyreszt itt nines a leeresztenyelefele utjuhat allo tenger, mdsreszt csalddjaieat es csodalatosan sok allatuhat alkalmatosabban helyezhetik el itt, mint barbel. " A kiralyi par gyermekei kozul Anna 1243-ban lett Rosztyiszlav a tatarok altai szarnfizott orosz herceg (csernyigovi fejedelern) felesege, Konstancia nehany evvel kesobb Le6 halicsi orosz fejedelemhez ment ferjhez, jolan pedig Boleszlav kaliszi lengyel fejedelem felesege volt. Konstancia es Iolan kulorszagokban elt, de Anna es ferje IV. Bela kornyezeteben tart6zkodott. Ez magyarazza, hogy a magyar kiraly kulonos vonzalmat erzett Ro ztyi zlav irant. Orosz v jet bevonta balkani poIitikajaba, es nevlegesen bolgar carra tette. Anna es Roszryiszlav hazassagab61 ket fiu szuletett, Mihaly es Bela. A kiraly leanyai kozul Erzsebet hazasodon nyugatra, ferje Wittelsbach Henrik bajor herceg lett. Az 6 fluk volt az az Ott6 bajor herceg, aki az Arpadok fiagi kihalasat kovetoen 1305-07 kozott Magyaror zag tronjara kerult. Persze Bela valamennyi leanya naszanal fontosabb volt az orszag jovoje szernpontjabol az elsoszulort fill, Istvan hazassaga. Bela mar 1246 el6tt kirallya koronaztatta fiat, s megtette Szlav6nia hercegeve, de mivel ebben az id6ben vilagi el6kel6k alltak hercegkent zlav6nia elen, Istvan e cirne tenyleges teruleti hatalmat nem jelentett. Ugyanakkor mar 1242-t61 kezdve megj lentek a forrasokban Istvan udvaranak tisztsegviseloi, ami azt mutatja, hogy a gyermek korul part alakult ki. A kunok Magyarorszagra 1245 korul tortent visszatelepuleset szorosan kovethette Istvan hazassaga a kunok fejedelmenek (kiralyanak), Szejhannak a leanyaval, kereszteny neven Erzsebettel. Ez a frigy minden bizonnyal hozzatartozott ahhoz a feltetelrendszerhez, amelynek alapjan a kunok visszatertek az orszagba. Voltakeppen garancialis jellege lehetett: ezz I biztositotta IV. Bela azt, hogy nem bosszulja meg a kunok 1241. evi kivonulasat
62

IXINT laXIIBIT
Erzsebet 1207-ben szuletett. neqvevesen eljeqveztek IV Lajossal, a kesobbi tOringiai gr6ffal, s ettol kezdve a magyar kiralvleanv nernet foldon elt. Hazassaqokat 1221-ben kotOttek meg, amelyb61 harorn gyermek szuletett. egy fiO es ket leany. Erzsebet mar gr6fnekent kiti1nt a szeqerwek gyamolftasaban, etelt-italt. ruhazatot, rnenedeket adott nekik, karitatfv tevekenvseqet folytatott. Az igazi meqprobaltatasok ferje halala, 1227 utan ertek. EI kellett hagynia a gr6fi udvart, es rnerhetetlen szeqenvseqbe sOllyedt, rongyokban jart. mivel apanazsat meg ekkor is a nelkOiozokre, betegekre, korhazepitesre fordftotta. Penze fogytaval dolgozni kezdett, hogy fgy szerzett jovedelmet szinten a szeqenveknek adhassa. II. Andras kovetei meglepetten tapasztaltak, hogy a kiraly leanya ton Az Ojonnan alapftott koldul6 rend, a ferencesek eleteszrnenvet megval6sft6 Erzsebetet halala utan negy evvel. 1235-ben szent-

te avattak.
akikre egyebkent katonai szernpontr61 tovabbra is egetoen szuksege volt. A hazassagot kisgyermekkoruak kotottek, sem Istvan, sem Erzsebet nem toltotte meg be tizedik eletevet. Legid6sebb gyermekuk, Katalin 1256 korul szuletett, mindketten ekkor lehettek nagyjabol 17 eves k. IV, Bela legfiatalabb gyermeke, Bela 1264-ben brandenburgi hercegn6t vett felesegul. Istvan 1257-ben, 18 eves koraban teruleti hatalomhoz jutott: erdelyi herceg lett. Ezzel apjanak 1226-35 kozott letezett erdelyi hercegsege eledt ujja. Az orszagrnegosztast nem a kiraly kezdernenyezte, hanem az Istvan korul CSOpOltOult el6kel6k eszkozoltek ki. Istvan a kovetkezokepp mondta el ennek tortenetet: apja elleneben ervenyesiteni akarta a hercegseghez val6 jogat, amelyet a kiralyok elsoszulott fiaik zarnara biztositottak, de Bela nem hajlott erre, 6t zokon vette ezt, es sereget gytijtott ellene. Erre 6 szinten fegyverkezett, es az utkozet eredrnenyekent jutort hozza az erdelyi herceg eghez. Istvan ervelese azonban santit, hiszen ilyen jog (ius ducatus) nem letezett, valojaban a tenyleges hatalmi er6viszonyok fuggvenye volt, hogy egyes tronorokosok ki tudtak ezt csikarni. Mivel Istvan rnogott er6s arisztokracia sorakozott fel, amelynek poziciojat - akarata ellenere - erositette Bela birtokadornanyozo politikaja, Istvan kereszrul tudta vinni szandekat. Igy Istvan megkezdhette erdelyi korrnanyzasat. Rovid idore ugyan a kiraly a frissen megszerzett es gyorsan elvesztett Del-Stajerorszag elere helyezte at id6 ebbik fiat, de 1260-t61 ujra Erdely elen talaljuk Istvant. Bela ekkortajt adta at Szlavoniat kisebbik fianak, Belanak aki 1269-ben bekovetkezert halalaig apja hfi tarnasza maradt. Istvan azonban tobbre vagyott, nagyobb ambici6k hevitettek. 1262-t61 Magyarorszag ifjabb kiralya (rex iunior) cirnmel illette magat, amivel azt juttatta kifejezesre, hogy lenyegeben apjaval egyenrangu, csak nala fiatalabb. Apjaval ezekben az evekben valosagos allamjogi szerzodes ket kotort, mintha ket fuggetlen or zag fejedelme hozta volna letre azokat. Istvan ezek eredmenyekeppen kiterjesztette uralma hatarait: immar nem csupan Erdelyt, hanem a Duna vonalatol keletre elterulo hatalmas teri.iletet tartotta igazgatasa alatt, ah Iszuveren uralkodokent penzt veretett, onallo kulpolitikat folytatott, sajat nadort tartott. Belanak mindez mar sok volt, s 1264-Q5-ben veres belhaborut robbantott ki, amely a donto utkozetben Istvan gyozelmevel, vegeredrnenyben pedig a korabbi helyzet valtozatlan fenntartasaval vegzodott. Ez a rnegosztort ag fennmaradt ege zen 1270-ig.

Istvan onallo kulpohtikajanak megnyilvanulasa volt idosebb gyermekeinek kihazasitasa az 1260-as ev k vegen. Legidosebb leanyat, Katalint a szerb kiraly fia vette el rna odszulott leanyat, Mariat - aki 1257 korul sZOletett-1269ben jegyezte el 1. Karoly napoly-sziciliai kiraly (IX. Iajos franeia kiraly occse) naval, Karoly salem6i hereeggel. 1270ben megkotottek a hazassagot az 0 unokajuk volt Karoly R6bert, az else Anjou a magyar tr6non. A magyar kr6nika roviden sz61 IV. Belarol: .Beeaszereto ember volt, badakban, csatdhban nem volt szerencseje. "Meg tr6nra Iepte elott Halies alatt, majd kiralykent Muhinal 1260ban pedig II. Ottokar eseh kirallyal szemben vesztett e attn. Ezt kovetoen a eseh uralkod6 magyar hazassagot akart kotni, igy meruit fel annak lehetosege, hogy IV. Bela leanya, a nyulakszigeti domonkos monostorban tartozkod6, szent eletfi Margit legy n a gyoztes kiraly felesege. Bela szerfelett kivanta e hazassagot, leanyat a gyermeki engedelmessegre figyelmeztette, sot hajland6 lett volna a papai felmentest is kieszkozolni az apacanovendek szamara. Margit azonban tantorithatatlan volt, Bela p dig megneheztelt az altala addig kedvelt domonkosokra, mivel azok fonoke villarngyorsan apacava avatta Margitot, igy lehetetlenne tette a frigy megkoteset. Enol kezdve Bela a fereneeseket reszesitette elonyben, gy6ntat6i is e rend tagjai kozul kerultek ki. A eseh kiraly e mal or utan IV. Bela unokajat, Anna es Rosztyiszlay leanyat, Kunigundat vette felesegul 1261-ben. IV. Bela feltekeny volt fiara, Istvanra, irigyelte korrnanyzati es katonai sikereit, ezert inkabb mas csaladtagjait kivanta elonyben reszesiteni. Igy lett v je, Rosztyiszlav Halics hercege, bolgar car, majd unokaja, Bela Macs6 es

Bosznia hercege. Sulyos csapast jelentett IV. Belanak, hogy 1269-ben ut6d nelkul meghalt kisebbik fia, Bela. A kiraly megbetegedett. ulyos allapotaban immar nem egyetlen eto fiahoz, Isrvanhoz, hanem unokavejehez II. Ottokar cseh kiralyhoz fordult, kerve ot, hogy amennyiben a szukseg ugy hozna, fogadja be fele eget, leanyat, Annat, tovabba a mellette kiallo barokat. IV. Bela tehat att61 tartott - mint a kesobbi esernenyek igazoltak, nem alap nelkul=-, hogy Istvan tr6nra leptekor a kiralyi csalad mas tagjainak menekulniuk kell Magyarorszagrol. IV. Bela 1270 tavaszan, 35 evvel tronra lepese utan, 64 eves koraban meghalt. Szent I tvan utan 0 a fohatalomban a masodik leghosszabb idot eltolto Arpad-hazi uralkod6. De nem csupan uralkodasanak hosszusaga hanem annak altalanos megitelese is meltan allitja IV. Belat Szent I tvan melle. Ki tudta vezetni orszagat a tatarj,ha koruli erkolc i-bizalmi valsagb61, s be tudta gyogyitani a mongol pusztitas okozta sulyos sebeket, Volt lelkiereje ahhoz, hogy gondolkodasmodban, politikai cselekvesben megujuljon es orszagat i megujitsa. S hogy milyen eros monarchiat kovacolt os ze, az c ak akkor latszott, amikor ut6dai alatt ezen epitmenyen mindinkabb novekedni kezdtek a repedesek. Meg ugyanebben az evben kovette a sirba felesege, Maria. Bela fiuk melle, az esztergomi ferences templomba ternettek el oket.

V. IITVAM ((1'O-f1'1)
IV. Bela fia, V. Istvan minden nehezseg nelkul jutott a fohatalomhoz. Azok az elokelok, akik korabban szemben alltak vele, felve az uj kiraly bosszujat61, Csehorszagba menekultek. Ide ve-

IIINT

RINGA il

BOIDOG IOIAN
v.

A legid6sebb, Kunigunda (KingaJ 1ZZ4-ben latta meg a napvi laqot. 1Z39-ben ment fsrjhez Boleszlav krakk6i fejedelemhez. Ferjevel. aki a Szernermes rnelleknevet kapta. szuzies hazassaqben elt. Kingat. aki a ferences eleteszrnenvt tette magMva, mar eleteben szentkent tiszteltek. j611ehet hivatalos kanonizaciojara csak 1999-ben keriilt sor. Amikor ferje 1Z79-ben meg halt, Kinga a lenqvelorszaqi Oszandecben kolostort alapltott. amelybe mint apace 6 is belepett, sok csodat tett, es ott tart6zkodott 1Z9Z-ben bekovetkezett halalaig. Ugyancsak ide huzodott vissza fiatalabb huqa. Jolan. aki 1Z56-ban kotOtt hazassaqot egy rnasik lengyel Boleszlavval. a kaliszi fejedelemmel, s annak szinten 1279. evi halalat kovetoen noverevel elt e kolostorban. 6t nem avattak szentta. de 18Z7-t61 kezdve boldoqksnt tisztelik, ereklvsi - Szent KingMival egyutt - 1999-ben kerultek Maqvarorszaqra.

zetett az LltjaAnna hercegnonek is, aki rnagaval vitte a magyar kiralyi kincstar erteke darabjait, arnelyek soha tobbe nem tertek vissza Magyarorszagra. Emiatt elrnergesedett, majd haboruba torkollott a magyar-eseh viszony, de egyik fel sem tudott a rnasik fole kerekedni, v. Istvannak a kun Erz ebettel kotott haza agabol het gyermeke szuletett. Az else ot leany volt, kozuluk Katalin szerb hazassagot kotott, Maria a Napoly-szieiliai Kiralysagba kerult, Margit Bulgariaba ment ferjhez, Anna pedig 1272-ben annak a gorog ferfiunak lett a felesege, aki tiz evvel ke obb e azarkent Bizanc tronjara emelkedett. Erzsebet a nyulak-szigeti clomonkos kolostorba vonult, es egy ideig egyutt elt ott nagynenjevel, Marginal, majd fiatal kora ellenere hamarosan a monostor eloljaroja lett. V. I rvan eseteben is sokaig varatott magara a dinasztiat tovabborokiteni hivatott fiuk szuletese: hatodik gyermeke, Laszlo 1262-ben latta meg a napvilagot majd 1268-ban szuletett a masik fiu, Andras. V. Istvan keteves orszaglasa alatt egyik fianak 5 m biztositott re zt a hatalornbol igy Laszlot sem avattatta kirallya. 6, aki tiz-egynehany evvel korabban Fennhangon es fegyveres ero felvonultatasaval kovetelte apjatol, IV. Belatol az ot hite szerint megilleto hercegseget, s a kiralyok elsoszulottjet megilleto hereeg egi jogrol beszelt, most maga adta esattan6s bizony agat annak, hogy ilyen jog nem letezik. Istvan, aki a sajat peldajan tapasztalta az 1260-as evekben, hogy milyen veszelyt rejt magaban a hatalommegosztas, elzarkozott enol. Am ez nem tantoritotta el az elokeloket attol, hogy lepeseket tegyenek oj hatalmi kozpont lete ite ere. EITe 1272 nyaran lattak elerkezettnek az idot, amikor V. Istvan Dalmacia fele indult, hogy onnan tovabbmenjen Italiaba nasza, 1. Karoly napoly-sziciliai kiraly meglatogatasara ..Utkozben a Drava-Szava kozen egyik ti ztsegvieloje elfogta a tizeves Laszlo herceget, es bortonbe vetette. Celia ezzel az akei6val az volt, hogy a tronorokost felhasznalja a kiraly ellen. OJ jelenseg tCint fel a magyar tortenelernben. az eloke10k fogsagba vetettek a kiralyi hatalom leteternenyeset. V. Istvan mar intezkedett a var ostromarol, ahol fiat oriztek, amikor varatlanul megbetegedett, a Csepel-szigetre vittek, es ott halt meg 63

33 eves koraban, Holttestet a nyulakszigeti domonkos apacakolosrorba temertek, ahol korabban testvere, Margit elt, s ahol ekkor egyik leanya, Erzsebet szolgalta apacakent Istent.

Apja halala utana a tizeves N. Laszlo kiszabadult fogsagabol es kirallya koronaztak. Az 01' zag megosztasara es hatalmuk novelesere torekvo el6kel6k legszebb alma valt ezzel val6ra. Elhunyt az or zag teruleti epsege folott vaskezzel 6rk6d6 uralkod6, es helyebe egy gyermek kiraly kerult. Laszlo 1270-ben hazassagra lepett I. Karoly napoly-sziciliai kiraly leanyaval, Izabellaval, akit Magyaror zagon Erz ebetnek neveztek. Uralkodasa els6 eveiben a nagyuri esoportok (partok) teljesen a kezukben tartottak Laszlot, egymas elleni hareaik allasa dontotte el, hogy az adott pillanatban ki minosult hfinek es ki hCitlennek. Mivel azonban a ket, egymasnak feszulo nagyuri tabor kozel azonos er6t kepviselt, gyorsan valtottak egymast a kormanyok. Igy tehat a hivekbol rovid uton hfitlenek, a minapi hiitlenekbol pedig hivek lettek, legalabbis egy rovid idore, amig ujbol nem fordult a koeka. A f6urak mereszsegere es gatlastalansagara jellemz6, hogy az egyik tabor vezere, K6szegi Henrik aki V. Istvan uralkodasa alatt Csehorszagban talalt rnenedeket, azzal szerzett maganak tekintelyt, hogy a yulak-szigeten egy szovaltast kovetoen kardjaval lekaszabolta Anna hereegn6 es Roszryiszlav fiat, IV. Bela unokajat, Bela macs6i es boszniai herceget. A gyilkos agnak nyiltan politikai inditeka volt. Bela hereeg ugyanis nem kovette anyjat Csehorszagba, hanem Magyarorszagon maradt, 19y tehat Koszegi Henrik szemeben ellenfelnek szarnitott. Henrik buntete e elmaradt, hiszen a gyilkossag idoponrjaban eppen az 6 parthivei alkottak IV. Laszlo konil a korrnanyt, azaz a kiralyi tanacsot. Mikozben az udvarban gyakorta valtoztak a hatalmi eroviszonyok, az orszagban anarehikus jelensegek utottek fel a fejuket. 1273-ban a kunok ragadtak fegyvert, es egy alfoldi egyhazra tamadtak. Ugyanebben az evben az elokelok viszalyt szitottak Erzsebet anyakiralyne es Laszlo kiraly kozott.

Ez az ellentet ugyan viszonylag hamar elcsitult, de a kovetkezo evben a K6szegi-part emberei immar magat az uralkod6t es az anyakiralynet ejtettek foglyul. Az ellentabor, elen a Csakokkal, La zl6 es Erzsebet kiszabaditasaban szerzett erdemeket maganak. Alighogy Laszlot kimenekitettek a fogsagbol, a partutok a kiraly occset, a kisgyermek Andras hereeget vetertek bortonbe .. 1274 6szen a ket hatalmi csoportosulas szabalyos utkozetet vlvott egyrnas ellen a Dunantulon, arnely a Csakok gyozelmevel es K6szegi Henrik halalaval vegzodott. Ez e16revetitette annak arnyekat, hogya nemzetkozi elet porondjan a magyar kiraly a K6szegiek altal favorizalt II. Ottokar eseh kiraly elleneben - a Csakok erdekeinek megfeleloen - az 1273 6ta nernet kiralyi meltosagot visel6 Habsburg Rudolf oldalan foglal majd allast. 1275 6szen N. Laszlo sulyos betegegbe e ett: fejfaja kinozta, magas laz gyotorte, eszmeletet is elvesztette. Allapota valsagosra fordult. A vilagi e16kel6k kozul Csak Mate erdelyi vajda (a kesobbi tartomanyur nagybaryja) volt mellette. A hagyomany ugy tartotta, hogy a kiraly eletet a nagynenjehez, Margithoz val6 imadkozas mentette meg. Rovidesen ujabb belhaboru robbant ki. Ekkor a betegsegebol felepult kiraly is felvonult a Csakok oldalan a rna ik nagyuri tabor ellen. Ekozben Csak Peter azert rontott Veszpremre, es okozott ott oriasi pusztitasokat, melt e varo pu poki szeken a rivalis csoPOlt egyik tagja K6szegi Peter Hit. E vandal tamadasnak esett aldozarul Magyarorszag akkor legmagasabb szinni oktatasi intezmenye, a veszprerni kaptalani iskola. Rovid id6re (Igy tfint, az 1277. ev valtozast hoz. Addig ugyanis IV. Lasz16 annak a szerepnek az eljatszasara kenyszerult, amit az egyrnasnak feszu16 f6(ui csoportosulasok rea kiosztottak. Att61 fuggoen, hogy melyik part tartotta kezeben az orszag iranyitasanak gyeplojet, kellett annak tagjait birtokokkal megajandekoznia .huseguk" jutalmaul, es kellett elmarasztalnia a hatalomb61 kiszorult elokeloket hfitlenseguk miatt. 1277 -ben felcsillant a remeny, hogy e szanalmas szerepnek vege zakadhat. Majusban a Pest melletti Rakoson orszagos gyiiles tilt ossze az egyhazi vezet6k kezdernenyezesere, amely elesen fellepett a

fegyveres belhaboruk, a kiraly es az egyhaz javait pusztit6 hatalmaskodasok ellen, allast foglalt a Habsburg Rudolf nernet kirallyal kotott szovetseg mellett, vegul pedig nagykorusitotta a 15 eves uralkod6t. Bar a rakosi gyules nem RIdott gatat vetni az anarchikus allapotoknak, megis jelezte: a magyar tarsadalom egyes korei megelegeltek a veg nelkuli belhareokat, s elszantak magukat - igaz, egyelore tenyleges ero nelkul - a kiralyi hatalom rendi jellegii atalakita ara. 1277 vegen a kiraly isrnet a Csakokkal egyi..ittvonult fel a K6szegiek varai ellen. Vala zul e nagyuri tabor tagjai tr6nk6vetel6t leptettek fel IV. Lasz16 elleneben. Velencebol a II. Andras kiraly allitolagos fiatol, Utoszulott Istvantol szarrnazo Andrast - a kesobbi III. Andras kiralyt - hoztak be az 01'szagba, de hatalornra juttatni nem tudtak. Ugyanebben az evben Andras hereeg es Klemeneia, Rudolf leanya kozott eljegyzes letesult, ami a rnagyar-nemet szovetseg dinasztikus nyornatekositasara szolgalt volna, am Andras a kovetkezo evben meghalt. 1278-ban a Morvamez6n N. Laszlo II. Ottokar elleneben, Habsburg Rudolf old alan avatkozott harcba, s a magyar uralkod6nak nagy szerepe volt abban, hogy a Habsburgok - legy6zve nagy rivalisukat - megerosodhettek, es a kesobbiekben jelent6s eur6pai hatalmi tenyezokke valhattak. A Magyarorszagot sujto aldatlan allapotok, s f61eg az egyhaziakat en karok hire eljutott a papahoz, aki 1279ben kovetet kuldott az orszagba. Ennek egyik els6 eredmenye abban tukrozodon, hogy Laszlo torvenyt hozott a kunokrol, amelyben - kulso rahatasnak engedve - celul tCizteki a meg jobbara pogany, nomad kunok kereszteny hitre terite et, Ietelepiteset. Anyja reven Laszlo kun szarmazasu volt, es sorskozosseget erzett tulajdon nepevel. Ekkor vette kezdetet eletenek az a nagy dilernmaja, amelyet holtaig nem tudott megoldani: a kereszteny Magyar Kiralysag elen alit, ugyanakkor ereiben pogany kunok vere folyt. Az orszagban zinte mindenki, a papa is azt varta Uisz16t61, hogy keresztennye tegye es leigazza a kunokat, akik - az erzelmi szalakon tul tarnaszai, szovetsegesei voltak. Lasz16, bar a kuntorvenyt kenytelen volt elfogadni, megvalositasahoz nem latott hozza, ezert a papai kovet a ki-

64

ralyt kikozositette, az orszagot pedig interdiktum ala vetette. Laszlo vala z(it ele erkezett. vagy kiralyi koronajat, vagy a kunokat vesziti el. A maga rnodjan komprornisszurnot kotott: a legatu elott eli merte vetkeit, jogosnak minositette a buntetest, s igeretet tett minden vallalt kotelezettsege teljesitesere, majd rogvest a kunokhoz ment az orszag deli reszere s nyilvan nekik is .megmagyarazta" szandekait es tetteit. Laszlo azonban 1280-ban ujbol a kovet ellen fordult amikor meghalt kedve embere, Mikl6 ,akit korabban a papa nem erositett meg az esztergomi erseki meltosagban, s a legatus csak a belpoklosok ternetojeben engedte meg a tetem elfoldeleset. Kozben olyan hir terjedt el, hogy aki Mik16 foldi maradvanyait megkovezi, bfinbocsanatot nyer a kovettol. Igy meggyalaztak Mikl6s tester, akinek holtteste folott hamarosan ege z k6halom emelkedett. Erre Laszlo elfogatta a papa legatusat. Bar megfordult a fejeben a kovet megolese is, erre megem vallalkozott, ehelyett atadta ot a kunoknak. Erre a barok magat a kiralyt ejtertek foglyul. Rovidesen mindketten kiszabadultak fogsagukbol,
• Magyarok reszvetele a Marva melletti 1278. augusztus 26. 1845

utkozetben,

P. J. N. Geiger titografiaia.

La z16 ujra eljatszorta a megtero bfino zerepet, ot meg felesegevel, Erzsebettel is rnegbekelt. Az e16ke16k ekkor osszezartak a hazaspart, hogy gyermekuk szulessen, de ez nem kovetkezett be. Laszlo olthatatlan gyiiloletet ta plalt felesege irant. 1279 ora Laszlonak kun szeretoje volt Edua szemelyeben, gyakori tartozkodasai a Temes es az Al-Duna kozti kun szallasokon ezzel a tiltott kapcsolattal i osszefuggesben voltak. Amikor 1282-ben a kiralyban csal6don kunok hozzakezdtek a Tisza, a Maros es a Korosok videkenek pusztitasahoz, az uralkod6 ellenuk fordult. A Tisza-Maros-szogben, a H6d-t6 mellett leverte a lazadokat, s egy reszuket kifizte az orszagbol. Az 1280-as evek masodik feleben zinte evente utottek fel a fejuket belhaboruk a kiraly elleni parrutesek es lazadasok, 1287-ben Lodomer esztergomi ersek kikozositette La zl6t, rnajd 1288-ban a papahoz intezett leveleben egesz bfinlajstromot allitott ossze a magyar uralkod6 tetteibol. Amikor Laszlo mar ugy erezte, bogy sok van a rovasan, megint eljatszotta a megtero bfinos szerepet. Laszlo bfinlajstromat bovitette az is, bogy bebortonozte torvenyes feleseget, akivel megszakitorta a hazastarsi kapcsolatot, e helyette kun agyast tartott, aki elnyerte a kiralynei jovedelmeket is. Szorult helyzeteben Laszlo ige-

retet tett az -rseknek, hogy nem szovetkezik tatarokkal, elveti a pogany szokasokat, orszagos tisztsegeket csak keresztenyekre biz, az egyhazak kivaltsaga it es szabadsagait helyreallitja, felese get visszaveszi es kiralynei jogait bizto itja, Erre Lodomer feloldozta a kiralyt a kikozosites a161. Rovidesen kiderult azonban, hogy az uralkodo bunbanata megint csak szinjatek volt. Lodomer vegso elkeseredeseben keresztes had inditasat kerte a papatol Laszlo eU n. em veletlen, hogy Kezai Simon az ekkoriban elkeszitett kronikajaban a magyarok rokonaiva a pogany hunokat terre meg. Kiralya, IV. Laszlo idealizalt alakjat torteneti elokepet Attila-

ban latta es abrazolta. A kiraly egyre hosszabb idot toltott az orszag deli reszein, kec1velt kunjai tarsasagaban. 1290. julius lO-en a Bihar megyei Koro z gen erte utol a vegzete: magyar hiradas szerint "eppen azok a kunok, akikhez szegiidott, de jOkent Arbuz, Tortel es Kemecse es ezeknek 1"0konai es cinko ai, akiket a kunok k6xossege bizott meg vele igen sok targyalas es tandcskozas utdn, az ej csendjeben megragadtah az alkairnat, satraban szornyii sebeket ejtettek rajta, es eonyortelenul megoltee. Ebben a kiralyban, miuel 6r6k6s nelkul halt meg, kibalt a szent kiralyoe ftaga." Egyeni sorsanak igazi tragediaja, hogy szeretett kunjai oltottak ki eletet

fiatalon, 28 eves koraban, Salamon mellett 0 volt az Arpad-dinasztia legerdekesebb, legkalandosabb sorsu egyenisege. A kun szallasteruletek szornszedsagaban leva puspoki szekhelyen, Csanadon temettek el, bar a papa vizsgalatot rendelt el annak kideritesere, hogy Laszlo egyaltalan keresztenykent halt-e meg. Ozvegye, Erzsebet Magyarorszagon maradt, es csak 1299-ben tavozott inner. Az utokor Laszlot a Kun rnelleknevvel illette.

III. AND.AI (12.0-1301)
halala utan robben ugy veltek, hogy vele flagon kihalt az Arpadok nernzetsege. Masek viszont szamon tartottak II. Andras alLaszlo gyermektelen
• Kun Laszlo halalanak abrazolasa a Kepes Kr6ni kaban, 14. szazad

dasarol. 1290-ben felesegul vette egy szarnfizetesben elo Iengyel herceg lea-

litolagos unokajat, a velencei Andrast, aki Utoszulott Istvan es a gazdag velencei Morosini csalad egyik tagja, Tomasina gyerrnekekent 1265 korul zuletett. eve a nagyapa, II. Andra nevere utalt, vagyis ] tvan mind magat, mind fiat az Arpad-dina ztia tagjanak tekintette J61 mutatja ezt 1271. evi vegrendelete, amelyben Andrast tette meg altalanos orokoseve, es raruhazta a Szlav6nia hercege cimet, amelyet - tenyleges hatalom nelkul - mar (5 is viselt. Andrast a Morosinik kiralyi hercegkent neveltek. 1278-ban a Koszegiek be is hoztak az orszagba, de nem sikerult IV. Laszlo elleneben tr' nra ultetniuk. 1290 elejen a Ko zegiek ujabb kezdernenyeze ere ismet tronkovetelokent jelent meg az or zagban, ekkor az nban mar Lodorner er ek is mellette allt. Amikor Zalaban elfogtak, nem zolgaltattak ki IV. Laszlonak, hanem atadtak Hab burg Albertnek, s Becsben hazi orizetben tartottak. Ez lett Andras szerencseje, ugyaois amikor IV..Laszlo meghalt, kozel volt az orszaghoz. Lodomer kovetei titokban loptak ki Bees-

nyat, Fennenat. A diplomaciailag elszigetelt Ill, Andras ennel elokelobb frigy-

bol, es a Dunan vizi uton hoztak Magyarorszagra. Andrast 13 nappal IV. Laszlo halala utan Szekesfehervarott kirallya koronaztak.

Az orszagban ritkan tapasztalt egyseg alakult ki szernelyet illetoen. Tudatosult mindenkiben, hogy a az utols6 Arpad-hazi ferfi csaladtag, akinek gondoskodnia kell a dinasztia fennmara-

r ekkor aligha zamithatott. 1292 tajan egy I anyuk zuletett, Erzsebet. Fennena vi zont 1295-ben meghalt. Roviddel megkoronazasa utan III. Andrasnak szamos nehezseggel kellett szernbeneznie. A napolyi Anjouk egykettore aktivizalodtak, 1292-ben Martell Karolyt minositettek magyar kiralynak, majd annak L95. evi halalaval a jogigenyt heteves fiara, Karoly R6bertre szarrnaztattak. III. Andras fegyverrel lepett fel Hab burg Albert ellen a meg IV. La zl6 idejen az orszagtol elfoglalt varak e teruletek vi zavetele erdekeben, e Bees alatt gyozelmet aratott felette. Mivel a Koszegieknek le kellett rombolniuk varaik egy reszet, felrnondtak a huseget III. Andrasnak, es atalltak az Anjouk taboraba. Ugyanesak a napolyi tr6nkovetelc oldalan sorakoztak fel a delvideki (dalmat es horvat) urak is. A m. Andras korul kialakult egyseg ket ev alatt szinte semmive foszlott. Ennek alapveto oka az volt, hogy a kiralyi hatalommal szembeni nagyuri erafoleny, ahelyett hogy megsziint volna, meg nyomasztobba valt.l292-ben a Koszegiek felkelese kapcsan nehany h6napra meg a kiraly is fogsagba kerult. A csapasok sorozatban sujtortak az uralkod6t. 1297-ben az addig partjan allo Csak Mate, a trencseni tartomanyur fordult ellene, es egyre inkabb o lett a legnagyobb ellenfele. Meghalt

Lodorner esztergomi ersek, Andras uralrnanak egyik szilard bastyaja, akit az Anjouk elkotelezett hive kovetett a fopapi szekben. agy csapas volt a kiraly szarnara anyja elvesztese 1300 vegen, allitolag mereg vegzett v Ie. 1297-ben Andras felesegul vette rninapi ellenfele, Habsburg Albert leanyat, Agnest, akit61 nyilvan gyermekeket, f6leg fiukat van. Agnes azonban nem szult utodot Andrasnak. TaIan azert esett ez igy, melt - kozepkori feljegyzes szerint - szent eletet elt. Ezt igazolja, bogy noha ferje halalakor meg csak huszeves volt es szarnosan palyaztak a kezere, nem kotott u] 11:3.zassagot, a mai Svajc teruleten fekvo konigsfeldi kolostorba vonult, es ott halt meg ke 0 oregkoraban 1364b n. Igy hat Andrasnak ket fele egetol egy tl n leanya maradt, Erz ebet, aki 1298-ban II. Veneel c eh kiraly haonnevfi fianak a jegye e lett. Erz 'bet az eljegyzes utan Becsben elt, Albert gyermekeivel neveltek. A fiatal Vencel azonban ut6bb mast vett noul, 19y Erzsebet a Konigsfeldhez kozeli Toss domonkos kolostoraba vonult, es ott halt meg 1338-ban. II. Karoly napolyi kiraly ekkor Magyarorszagra kuldte 12 eves unokajat, Karoly Robertet, aki 1300 aug'll ztu aban kotott ki palatoban. III. Andra nem tulajdonitott nagy jelento eget a tronkovetelo felbukkana anak, bizott abban, hogy ura marad a helyzetnek. 1301. januar 14-en a budai varban egeszen varatlanul elhunyt az uralkod6. Ut6bb az a hir erjedt el, hogy a 36 eves kiralyt megmergeztek. A budai ferenees templomban temettek el felesege Agnes a temetes masnapjan elhagyta az orszagot, III. Andras halalaval fiagon kihalt a magyarsagot fejedelernkent, majd kiralykent 450 even at korrnanyzo AJ:pad-dinasztia; a 14. szazad else nap[aiban Magyarorszagon lezarult az Arpad-kor. A nernzetseg utols6 ferfi tagjat611303-ban az egyik bazai t31tOmanyur, Akos Istvan nador ekkent vett bucsut. "Meghalt Andras, Magyarorszdg jeles leiralya [... J, az utols6 aranyagacsha, amely atyai agon Szent Istuannak, a magyaroh elsii kirdlyanah nemzetsegebol, torzsokebi5l es verebi5l sarjadt ."
I

El o f i z e t e s : www.rubicon.hu
66

Dr. Somorjai

Lajas

I

Ho.rc

ter i n a p l o

Oro;,zor.l>zag, 1942-1943

RUBICON

Dr. Somorjai

Lajos

Harcteri napl6.

Oroszorsz~g,1942-1943
K6nyvesbolti ara: 2490 Ft Rendelje meg vagy vasarolja meg kedvezrnenvesen a szerkesztoseqben!
(+1200 Ft utanveti dij)

Szerkesztoseql ara: 1590 Ft Postai kuldernenvkent: 1590 Ft Meqvasarolhato

es megrendelhet6:

Rubicon szerkesztoseqe

1161 Budapest, Sandor u. 60. Telefon: 402-1848 • rubicon@rubicon.hu

A szazad

rovid tortenete

E szamunk a Nemzeti Kulturalis Alap
tamoqatasaval keszillt.

Nenueti KuUuralis Alap

nka

,1llIUI~~II~J1111

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful