',DECEMBER 10.

10.00 11.45 Foki Tamas: Kepessegfejlesztes a tortenelemoran PaIffy Geza: ,Osszetatto es elvalaszto etoR, a harem reszre szakadt Magyarorszag reszeiben Mezey Barna: Bunok es biintetesek. Biinteto jogszabalyok Magyarorszag torteneteben

13.30

15.00

5008 Istvan:
Magyarorszaga 18. szazadi Habsburg Biredalomban Hahner Peter: Abszolutizmus es parlamentaris monarchia az ujkori Nyugat-Europaban

16.10

DECEMBER 11.
Horvath Jeno:
10.30 12.30 14.00 Az europai jntegracio tortenete a Kozos Piactol az Unioig RQIDSics Ignac; A2D. szazad £6 dilemma! Vitan Zsolt: Tekintelyuralmi rendszerek a ket vibighaboru kozorti Europaban Bebesi Gyorgy: A bolsevik ideologia es a sztalini diktanira a Szovjerunioban

.J~~1eIltk4ezesl a 66. oldalon talalhato. Jelentkezni lehet a kovetkezo cimen: lap

szerkesztdsege, 1161 Budapest, Sandor u. 60.

)

E L {j - KE P •

fgy rnulik el ...
Mondhatnank. Alfred Windischgraetz herceg, a '48-as magyar szabadsaqharc nagy ellenfele, aki elltikhette maqatol Deak es Batthvanv bekejobbjat, ut6daiban .csuful megcsalattatott. llnoke]a, Lajos - e neven a rnasodik - 12 ezer hold ura Sarospatak kornveken, a csehorszaqi hitbizornanv varomanvosa, a Tokaji Bortarrnelo es Mezogazdasagi Rt. es a Terno Azbesztpalarnuvek tulajdonosa, nyugalmazott huszartiszt. volt rniniszter, kepviselo, neharw oran keresztOIcsaknem miniszterelntik, magyar hazafias erzuletre hivatkozva hamisftott frankot a huszas evekben. Emiatt el is Iteltek. Soforje eppen harapnival6t visz be szamara a Mark6 utcai cellaba: a termoszok mel lett egy ethordo s egy - velhetoen tokajis - palack nyaka is megfigyelheto az ellesett kepen. Az automobil tulejdonkeppen szereny, egy herceghez mar-mar illetlen. A hamis frankok nem hoztak szerencset. Nem dolt romba Franciaorszaq, nem gy6ztitt az irredenta a Felvidekon, es a sarospataki birtok is egyre vekonvabban j6vedelmezett. S Windischgraetz hercegne is elunta egy ido utan a varakozast. ABLONCZY BALAzs

3

.TARTAlOM

MATAHARI A holland tancosnc hirszerzoi palvafutasa riivid es sikertelen volt. Ha eqvaltaIan volt. Az ellene felhozott bizonvttskok ugyanis ma mar nem lennenek elegendoek az elitelesehez.

OSSZEESKUVES A FRANK ELLEN A 30 000 harnis ezerfrankos bankjegybol csupan 4400 bizonyult hasznalhatonak, a tobbi meg hamisttvanvnak is silanv volt. A nvereszkedes celjabol inditott egyeni akci6ba majdnem belebukott a teljes magyar politikai elit.

TUTANHAMON

SZERETTE A VOROSBORT

A fiatalon elhunyt tarao az 6kori Egyiptomban luxuscikknek szarnlto italb61 is vitt rnaqaval Ozirisz birodalmaba.

viz ALATTI

REGESZET

Cousteau utan szabadon. Nem is qondolnank. hogy Magyarorszagon is folyik viz alatti teltaras. Igaz, az 6kori galya roncsaira meg varrunk kell.

4

2005/9

.•

1918. oktober 23-an IV. Karoly Debrecenbe latoqatott. am fogadasakor nem a Himnuszt jatszottak el tiszteletere. Otromba treta volt, vagy csak a szervezok bakiztak?

KEM, ARISlTOKRATA, OSLENYKUTATO Baro Nopcsa Ferenc nemzetktizi hlrnevet dinoszauruszkutatasaival alapozta meg, s kalandos kerrhistoriai reven is emlekezhettnk ra. Kis hfjan alban kiralv lett belole.

NEMzm

IQILTURAuS OR6KSEG

Nenueti Kulturalis AlallProqram

nka
keszult.

E szamunk a NEMZETI KULTURAus AlAPtamogatasaval

.Nem akarok t6bb katoflat WnW - jelentette ki hadOgyminiszterkent az I. vilaqhaboru veqen. Iovabbi eletutiat is a kalandor politika jellemezte.

A skot sajto elsa 300 eve
Kivegzesekrol szolo tudositasokkal es szines bulvarhirekkel, udvari pletykakkal probaltak meg tobb iijsagolvasasra sarkallni a Felfold polgarait a 17. sza-zad kozepen Skociaban, Mivel a Nemzeti Konyvtar (www.nls.uk) jovoltabol mar digitalisan is elerhetok a legels6 helyi iijsaghirek, pontosan tudjuk, hogy a hazfalakra naponta felragasztott un. "egyoldalasok" kezdetben csak kiralyi rendeleteket es torvenyeket tartalmaztak. Am a kozonseg egyre novekvo hirehseget iddvel.mar nem lehetett artikulusokkal kielegiteni, ezert hamarosan megjelentek a romantikus, humoros, tragikus tortenetek. Slagertemanak azonban mindig a kivegzesek es a babonas tortenetek bizonyultak.

A megidd6i bOrtonbOvl'tese kt)zben~r. u. 3.szazadi kereszt6ny tamplom~maradvanvaira bukkarttak az izraeli r~eSlek. A le1eten. egy r6mai tisztyJseJ6 e& egy Aketous nev6, ez egyMmak templomeprtesre penztad6 n6 tik'teneteolVasbat6. A gorOg feliratok mellett az 6keresztenY§k .szimb6luma. a hal is j61 klveheW aszinte By mozai~dlOrt A biirWnbdvltes EllhUzOdhat.miveI.a r~geszekmar akeresztelOkap'o1natkeresik. Egyes izraeli k:utat6kke~be vonjak. hogy a ~dl6zat egy ilyen korai kereszteny temptome le_gyen. azUllftjak ug'yanis.l:IDgy a 4. szazad ellltt nem volt jEilenIzmalben a kereszteny egyMz.Jotam Tepper. az asatAst vezetd regesz szeazonban eza legosibb Kefeszteny templomntaradvanya tzraelben. ~ talan az egesz 1(0-

6

Leiitettek a Fuhrer postasat
Kozel kettnilli6 forintot, 5200 fontot fizettek Cornwallban egy arveresen Hitler egyik korai akvarelljeert. A nemet postast abrazol6 szkeccs egy Mike Palmer reves:z tulajdonaban volt eddig, aki azumn vak meg gyiijtemenye erne daraf>.! jatOl, hogy a k6zelmliltban elLitogatott Auschwitzba. Az 50 eves angol ferfi nemtartotta sokra Hitlert mint muveszt, de a szigno miatt tudta, egyszer sokat fog erni a festmeny. Igaz, nem tudott tOle konnyen megszabadulni, mert tobb aukcioJi Cfgls visszautasfrotta, hogy a PUbrertOl l5armit is kalapacs ala tegyen. A kep lijgazdajanak kileterol semmit scm tudni, Hitler korai muveszi hajlamar61 azonban annal tobbet! ErrOl is sm lesz majd a Rubicon kovetkez6 szamiban.

Megtalaltak Kopernikusz sfrjat
Lengyel regeszek ugy velik, hogy a 16. szazadi csillaqasz holttestet sikerillt extumalniuk egy Vars6t61300 km-re fekv6 varos katolikus templomaban. Az 1543-ban viszonylag id6sen, 70 eves en elhunyt Kopernikusz krakk6i as italiai tanulmanvai nvoman azt vallotta, hogy- ellentetben a korszak .hivatales" allaspontisval- a Fold a sajat tengelye karOl forogva kering a mozdulatlan Nap karOl. es nern fordftva. A negytagu regeszcsapat a nyaron fog ott howl a templom pad16zata alatti sfrkamra fsltarasahoz. de csak most mertsk kijelenteni, hogy kire is bukkantak. A teltaras utan Kopernikusz fellelhet6 rokonai utan kutatnak, hogy DNS-vizsgalat seqltseqevel erosltsek meg teltevesucet.

Otzi atkat emlegetik
Lassan kezd hiszterikus mereteket olteni az Alpokban megtalalt jegemberhez f(izod6 atokhiedelem. Az 1991-ben Del-Tirolban, egy gleccserben felfedezett oskori vadasz bosszujanak tudjak be ugyanis

egy hozza szorosan kothetd szernely elhunytat, A 63 eves Tom Loy regesz mar tobb napja halott volt ausztral otthonaban, amikor ratalaltak. Am nem 6 volt az els6! Otzi aldozatainak szama Tutanhamoneval vetekedik: Helmut Simon nemet turista, aki rabukkant annak idejen a jegben, egy eve szinte ugyanott halt

meg. Konrad Spindler regesz, aki eloszor megvizsgalta, betegsegben hunyt el. Rainer Henn, az Otzit vizsgalo bizottsag vezet6je aut6baleset aldozata lett. Kurt Fritz hegyi vezetot lavina temette maga ala. Rainer Holzllel>- aki az 5300 eves nyugalmaban megzavart vadasz kiemeleset filmezte - agytumor vegzett. 7

.AKTUALIS

Mftosz? Botrany? Kovetend6 pelda?

A niirnbergi per
A 60 eve, 1945. november -20-an Niirnbergben megkezdddott per a vilagtortenelem legnagyobb biintetop ere volt. Rendkiviili tortenelrni eserneny - kalandos vallalkozas, jogi vakrepiiles volt, s mitosz lett belole. Mindig eldkeriil, ha peldakepre van sziikseg (mikent Szlobodan Milosevic szerb politikus eseteben), s agyonhallgatjak, ha kinos az emIekezes (rnikent Szaddarn Husszein eseteben). A nernetek szamara Niirnberg rendklviil kinos volt. De a gyoztes

nyugati hatalmakat is szarnos tamadas erte niirnbergi e1veik miatt. A perek lefolytatasa es a nemzetkozi jog mellozesevel az 1945. augusztus 8-i londoni negyhatalmi egyezrnenyhez csatolt stanitumra epiilo eljaras egyertelmfive tette, hogy gyoztesek biraskodnak vesztesek fe1ett. A stanitum tetelesen megjelolte a birosag szamara azt a torvenyanyagot, amellyel megitelheti a bfintetteket, A birosag sui generis, egyedi celu, tobbek megallapodasaval kiviil a116k ellen letrehozott szerv, a megszallo szovetsegesek kozos birosaga volt, hiszen Nemetorszag nem jarult hozza egy allarriliatalmak feletti szerv felallitasahoz. Ezert nem akartak tobbet tudni e perrol. Olyan volt, mintha s6t szornanak a riyilt sebbe: nem csak a nemetbe, hanem a Szuez, a Vietnam es az Irak nevfibe is.

8

A szovetsegesek mar 1942 elejen kijelentettek, hogy egyik legf6bb eeljuk a habonis btinokert felelosok biroi iiton torteno elitelese. 1943 6szen a Nernetorszaggal hadban a110 17 orszag letrehozta az Egyesult Nemzetek habonis biinoker vizsgalo bizottsagat. A gy6ztes hatalmak kozos biroi testiiletenek felallitasat az Egyesiilt Allamok kezdemenyezte. A Szovjetunio sajat lepeseket is tett az elszarnolasra. Az 1943. jiiliusi krasznodari per ben eloszor tarta a vilag kozvelernenye ele a zsid6k elleni tomeggyilkossagok eseteit. Nyolc vadlottat halalra iteltek, Augusztusban es szeptemberben tobb kisebb perre kerult sor. Decemberben Harkovban iijabb nagy, nyilvanos per zajlott, s a biinosoket a piacteren tobb tizezer ember el6tt akasztottak fel. A negy nagyhatalom kepviseldibol allo Nernzetkozi Katonai Torvenyszek 1945. november 20-an Niirnbergben kezdte meg munkajat. A bfrosag illetekessege kiterjedt a beke elIeni bfintettekre; a habonis buncselekmenyekre; az emberiseg elleni bfintettekre es az osszeeskuves buntettere. A vadlottak padjan eredetileg a nemzetiszocialista part, az allam es a Wehrmacht 24 egykori vezet6je iilt, akiket habonis bfinosnek tekintettek, de csoportok es szervezetek ellen is vadat emeltek. Ezek voltak: a birodalmi korrnany, az NSDAP politikai vezet6 testiilete, az SS, az SD, a Gestapo, az SA, a nemet hadsereg f6parancsnoksaga (OKW). Robert Ley,a Nemer Munkafront vezet6je meg a per kezdete el6tt ongyilkos lett. Gustav Krupp pedig, akit a szovetsegesek .a nagyipar kepviselojenek szemeltek ki, egeszsegiigyi allapota miatt alkalmatlannak bizonyult a perre. A per 403 nyilvanos iiles utan, 1946. szeptember 30-an fejezodott be, s az itelethirdetesre oktober 1jen keriilt sor. Tizenket vadlottat halalra, hetet bortonbunteresre iteltek, harmat pedig felmentettek. Az itelet bfinszervezetnek min6sitette az SS-t, az SO-t, a Gestapot es az NSOAP politikai szervezetet - a birodalmi korrnanyt, az SA-t, a vezerkart es a hadsereg-foparancsnoksagot viszont nem. Goring az itelethirdetes utan ongyilkossagot kovetett

el, Bormannt pedig tavolleteben iteltek halalra. Az iteleteket 1946. oktober 16-an vegrehajtottak, Az Egyesiilt A11amok 1946-1949 kozott sajat illetekessegi koreben 12 tovabbi pert (orvosper, jogaszper, az 5S gazdasagi hivatala elleni per, a Flick-per, az IG-Farben pere, a delkelet-eur6pai tabornokper, az 5S fajvedelmi es telepitesi hivatalanak pere, a kornmandoper, a Krupp-per, a Wilhelmstrasse-per, a hadsereg-f6parancsnoksag pere) folytatott le Niirnbergben 199 vadlott ellen, akik kozul Se-ot halalra, 102-t pedig szabadsagvesztesre iteltek. Becsiilt adatok szerint Nagy-Britannia 541, Franciaorszag 271, Hollandia 35, Lengyelorszag 25, Norvegia 11, Kanada 5, Kina 2, Corogorszag 1 pert folytatott Ie. A nurnbergi iteletet az ENSZ 1946. decemberi kozgyiilese nemzetkozi jogi ervenyfinek nyilvanitotta, bizottsaga pedig 1950-ben megfogalmazta az altalanosan ervenyesi-

tend6 het "niirnbergi elvet"." a szemel yes felelosseg elve; a nemzetkozi jog er6sebb a nemzeti jognal, a felsegjog elve nem biztosit mentelmet; fels6bb parancs nem mentesit; mindenkit torvenyes eljaras illet meg; a beke elleni, a habonis es az emberiseg elleni biincselekmenyek meghatarozasa; nernzetkozi jogsertesben vetkes e cselekmenyek tamogatoja, Az els6 es rnasodik vilaghabonit olyan torekvesek kovettek, amelyek a nemzetkozi jog tovabbfejlesztesevel igyekeztek kizarni a tamado Mboni lehetoseget. Ha az Egyesiilt Allamok a niirnbergi pert el6 mementokent tovabbra is szem elott tartana, akkor legalabbis nem valasztotta volna ujra elnokke George W. Busht, aki a niirnbergi elvek ertelme ben tamado haboni inditott es beke elleni biintettet kovetett el. A tortenelmi tanulsagok csak akkor lehetnek hatekonyak, ha a nepek tudataban is elnek.

NEMETH ISTVAN

9

II

ANAGY LOPOR-OSSZEESKUVES
1605. november 4-e ejelen

letartoztattak Guy Fawkes-t es Thomas

til

A KIVEGZETT KIRALYNE

Wintert. A vad: fel akartak robbantani a parlamentet, es msrenvletet terveztek I. Jakab kiralv ellen. A per soran nagyon szukszavuan taiekoztattak a kozvelernenvt. mert az angol uralkod6 nem akart diplornaciai bonyodalomba keveredni a spanyol kirallval. A vizsqalat soran ugyanis kiderult. Fawkes es katolikus tarsai tetemes penzGgyi tarnoqatast kaptak III. FGI6pt61a lazadas kirobbantasara. A merenvloket szinte az utols6 pillanatban kerftettek kezre. fgy sosem derult ki, hogy mekkora pusztltast veqzett volna a Lordok Hazanak pincejeben mar egy h6napja tarolt 2,5 tonna 16por. A 30 napos csuszasra azert kerult sor, mert Londont pestis tizedelte, es I. Jakab jobbnak latta, ha november elejere halasztja a parlamenti evad hivatalos rneqnvitasat. Egy brit televfzi6s csatorna az idei evfordul6ra latvanvos es draga klserlettel bebizonyftotta, hogya robban6szernek semmit sem artott az egyhavi pinceben alias, es a Westminster kornveken 500 rneteres suqaru k6rben minden haz bsszed61t volna - beleertve a Parlamentet is. Fawkes-t vegGI 1606. januar 31en a fel nem robbantott epulet el6tt akasztottak fel.

1755. november 2-an szuletett Maria Antoinette, Franciaorszaq lefejezett kiralyneja. A kor hiedelmeit figyelembe veve nem mondhatjuk, hogy szerencses el6jelek k6zepette latta meg a napvilaqot Maria Terezia tizenotodik gyermekekent.Egy nappal a pusztft6 lisszaboni foldrenqes utan szuletett. Anyja diplomaciai adukent kezelte, amikor 14 evesen neGI adta a kesobbiXvl. Lajoshoz. Mellesleg az eskuv6je sem alakult valami szerencsesen. A tiszteletukre rendezett tOzijatek raketai ugyanis az oket unneplo torneqben robbantak fel, szaznal tobben meghaltak. A gyermekaldasra hat evet kellett vernia. A keson jott anyaszerepben az is kozrejatszott, hogy a terrneszet nehezen talalta a kbzos nevez6t kozte es Lajos kozott. A Madame Deficit gunynevet pedig azzal erdemelte ki, hogy szenvedelvesen szeretett, de nem tudottj61 kartvazni. A Bastille elfoqlalasat ugyanolyan kozonnvel vette tudomasul, mint ferje. Lajos ugyanis aznap sikertelen volt a vadaszaton, ezert azt frta naploiaba: rien - azaz. semmi. A nyaktil6 ala mar mint bzv. Capet lepett. de melt6saggal viselte sorsat a 39 eves asszony. Meg a szelsoseqes jakobinus Hebert is

gig betre« szemteleniil viselkedett".

megjegyezte,

hogy "a szajha mindve-

Tester jeltelen sfrba dobtak, a restauraci6 soran egy elrohadt harisnyakbt6 segftsegevel probaltak azonosftani.

II

A KILlMANDZsARO

URA

1845. november 1-jen szuletett Teleki Samuel erdelvi gr6f, aki els6 europaikent rnaszta meg az afrikai Kilirnandzsarot. Gottinqenben es Berlinben jart eqvetemre, ahol egyebek mellett geol6giat es foldrajzot is tanult. Baratja, Rudolf tronorokos osztonzesere 1886 es 1889 kozott 3000 km-

es kelet-afrikai expedfci6n jart saiat penzen. Az ut koltseqei 130 ezer aranykoronara ruqtak. ami horribilis osszeqnek szarnltott. Az expedfci6 izgalmakt61 nem mentes esernenveit Ludwig von Hohnel osztrak tenqeresztiszt 6r6kftette meg, aki Teleki tarsaul szeg6d6tt az utra. 1888. rnarcius 6-C:Inhatalmas vlztukorhoz ert. amit Rudolf-t6nak nevezett el. A nehanv hertel kesobb tala It ujabb t6nak a tronorokos telesece utan a Stefania nevet adta. Az soran begyujtbtt afrikai ereklvek a Neprajzi Muzeum paratlan kincseive valtak.

ut

10

NOVEMBER.

II

ROBERT KENNEDY

1925. november 20-an szuletett Robert Kennedy. Ugyvednek tanult, majd batvja korrnanvanak igazsagugy-minisztere volt. Az elnok halala utan New York allarn szenatora lett, es indult az 1968-as elnokvalasztason. Egy Los Angeles-i karnpanvrendezvenven lotte Ie Sirhan Bishara Sirhan.

II III
A RONTG~N-SUGARAK
FELFEDEZESE
1895. november 9-ere virrad6an Wilhelm Conrad Rontgen nernet fizikus klserletei soran felfedezte a szilard anyagon keresztulhatolo. atvilagit6 su'garzast, amit X-sugaraknak ne-

FOLDRENGES ES SZOKoAR

Tizenotezer aldozata volt Lisszabonban a varost 1755. november l-jen suite foldrenqesnek es az azt koveto szokoarnak. A delelotti renqesek a mai Hichter-skala szerint a 8,6-os erteket is elerhettek. Eur6pa akkoriban 4. leqnepesebb varosanak katasztrofavedelmet egy parokas arisztokrata, Pombal rnarki oldotta meg, aki e16szor is klrneletlen akasztasokkal vette elejet a pusztltast koveto fosztoqatasoknak. Manuel da Maia pedig olyan varost tervezett, amelynek nyomait ma is rneqficvelhetjuk, ha ellatogatunk a varos Baixa necvedebe.

BERCSENYI MIKLOS HALALA
1725. november 6-an hunyt el a kuruc generalis, Bercsenvi Mikl6s. Halala elott ket evvel meg elvette elhunyt rnasodik felesege kornornajat, akibe a rodost6i magyar erniqracio kronikasa is szerelmes volt. Ezzel es epes megjegyzeseivel ki is vivta Mikes Kelemen ellenszenvet. A csalad hlrnevet fia, Laszlo oreqbltette. aki Franciaorszaq marsallja lett.

vezett el. EIs6 oromeben rogvest meg is rontqenezte telesece kezet. s a telvetelen meg az asszony gyuruje is j61 kiveheto. A feltalalo sikere els6sorban az orvosi es a rmiszaki tudomanvt lenditette elore.

iii

BETHLE~ KATA SZULETESE

1700. november 25-en szuletett Bethlen Kata. Az Arva elotaqot azert vette fel a neve ele, mert 32 evesen mar ketszeres 6zvegy volt. Sulvos beteqseqei miatt orvosi konyveket 01vasgatott, nagy konvvtarat gyujt6tt, es koranak hires gy6gyit6ja lett. 11

Rosa Parks
195 5
december 1-jen az Alabama • allam beIi Montgomeryben bortonbimtetesre iteltek Rosa Parks szines boru varronot, mert nem adta at kifizetett helyet a buszon egy feher ferfinak - megszegve ezzel a varos faji megkiilonboztetest rogzito torvenyet. "Elegem van abbol, hogy masodrends; dllampolgarkent kezelnek" - mondta az ot figyelmeztetd buszsofomek, aki erre renddrt hfvott, A varas faji rorvenyei ertelmeben az afroamerikaiak csak a busz hatso reszeben foglalhattak el nehany sornyi helyet, melyeket viszont at kellett adniuk a fehereknek, ha az elso, nem feketeknek fenntartott helyek beteltek. Bar Rosa Parks nem azzal a szandekkal szallt fel a buszra, hogy aznap tuntetdleg megtagadja a ra vonatkozo szabalyokat, megsem allt tavol tole ez a fajta "engedetlensegi mozgalorn". Ferjevel ugyanis mar evek 6ta tagja volt annak a szervezetnek (Nemzeti Szovetseg a Szinesborfiek Elorelepeseert), amelyik a faji megkulonboztetes ellen! harcot nizte zaszlajara. A bortonre es 14 dollar megfizetesere Itelt Parks kovetoi azonnal a buszok bojkottjara szolitottak fel a varos fekete lakosait, akik ezutan gyalog jartak munkaba es iskolaba. A protesta16k elere Martin Luther King baptista Ielkesz allt, 381 nap rmilva az Amerikai Legfe1s6bb Birosag helyt adott a civil mozgalom keresetenek, es eltorolte Alabama al- . lam osszes varosaban az autobuszokon addig ervenyben levo ulohely-elkiilonitesi rendeletet. Rosa Parks azonban addigra annyi halalos fenyegetest kapott, hogy ugy dontott, Detroitba koltozik. A legmagasabb amerikai polgari kitiintetest, a Szabadsag Erdemermet magaenak mondhat6 Parks 92 evesen hunyt el iden okt6ber Zl-en,

1792 I. Ferenc renoel~tere cenzOrazzak a fralli ciaforradalornr61 tudosrto magyar ulsagokal 1959 A v.ilag vezeto hataJrnai meg~eznek az Antarktlsl semlegesse_geben. Bevezetikaz AIDS vilagnapjat. 1955 Rosa Parks kirobbantja amszbojkottOt.

1.

Harry Gold
1950
december 9-en 30 eyre eliteltek Harry Goldot, aki vallomasaban beis• merte, hogy kozvetito szerepet toltott be az atomtitkokat Los Alamosb61 eltulajdonit6 Klaus Fuchs brit atomtud6s es a szovjet titkosszolgalat kozott, Gold letartoztatasa csak egy apr6 fogaskerek volt az FBI atfogo akciojanak hatalmas szerkezereben. Elobb Fuchs bukott meg. Ot 1950 februarjaban tartoztattak Ie Angliaban azzal a vaddal, hogy atomtitkokat csempeszett ki Los Alarnosbol, ail atombomba-fejleszt6 kutatoallomasrol, es aztszovjet ugynokoknek [uttatta el. Csak 14 ever kapott, ami ben minden bizonnyal szerepet jatszhatott, hogy vallomasaban magaval rantotta Goldot is. Utobbi azzal vedekezett, hogy nem volt teljesen tisztaban azzal, kinek is adja at az informaciokat. Az FBI viszont rajta keresztiil jutott el David Greenglasshoz (Fuchs Los Alamos-i munkatarsahoz), aki pedig mar Ethel es Julius Rosenberghez vezette a nyomozokat. A Rosenberg hazaspar pere es kivegzesiik e szamunk 54. oldalan olvashat6.

DECEMBER.
5. 1484 VIII. Ince papa fokozza a boszorkanyiildiizest. 1791 Meghal Wolfgang Amadeus Mozart. 1904 Port Arthurnal a japanok megsemmisftik az orosz flottat. 6. 1240 A mongol ok elfoglaljak Kijevet. 1877 Edison bemutatja a fonografot.
7.

Kr. e. 43 Meghal Cicero romai politikus es fil0z6fus. 1941 A japanok lebomMzzak Pearl Harbort. 8. 1987 Mihail Gorbacsoves Ronald Reagan alairja a kozepes hat6tavolsagu atomfegyverek leszereleserOl szol6 egyezmenyt. 9. 1987 Az Izrael altai megszallt Gazai iivezetben kirobban a palesztin ellenallasi mozgalom, az Intifada. 1990 Szlobodan Milosevic lett Szerbia elnOke. 1992 Karoly herceg Mzassagot bont Diana hercegMvel. 10. Kuba kivfvja fiiggetlensaget. 1901 EI6sziir adjak a Nobel-dijakat 11. 1241 Meghal OgOdej mongol nagykBn. 1844 Nevet6gazt alkalmaznak foghumsnal. 1994 Oroszorszag lerohanja Csecsenf6ldet. 12. 1408 Zsigmond kiraly megalapf~a a ~rkanyrenOOt.

14. 1571 Bathori Istvan fejeOOlem jezsuitakat ker ErdeJybe. 1799 Geor~e Washington halala. 1911 Roald Amundsen eleri a Deli-sarkot. 15. 1890 Meghal OIGBika sziu indian torzsf6nok. 1961 Halalra ftalik Jeruzsalemben Adolf Eichmannt. 16. 1.m Abostoni teadelutan. ,. Napoleon elvalik Josephine-t61. 17. 1551 Alvil1ci kastelyaban megiilik Frater

I. Matyas es Beatrix hazassagot kot Budan. Alfred Dreyfus kapitanyt az Ordog-sziszamuzik. Ostrom ala kerOI a roman elnoki palota. 23. 1469 Firenze a jn viszony apolasakent ket oroszlant kiild I. Matyasnak. 1476 1894 getre 1989

24.
1716 II. Rak6czi Ferenc megkezdi a VaJ/omasokirasat. 1944 Kivegzik Bajcsy-Zsilinszky Endret.

GyargyOt. 1973 Arab terroristak 31 embert megolnek Roma repteren
18.

18&5 Az USA-ban eltOrlik a rabszolgasagot.
1916 Francia gy6zelem a verduni csataban. ,. Nicolae Ceau~scu Iranba I~ogat.

1.

at

19. 1154 II. Henrik Anglia uralk0d6ja lett. 1411 Vttez Janos esztergomi ersek kibekaJ I. Matylissal. 1141 MeghaI Vitus J. Bering sarkkutatO. _ Hawaii fOggetlenne vlilik az USA-tol.

• Nagy Karolyt romai csaszarra koronauak. 1000 Istvan fejedelmet magyar kiraJlya koronazzak. 1828 Meghal J. Fouche. az egykor rettegett rend6rminiszter. 26. 1579 EI6szor emlftik itthon a kavet egytOrOk vamnapl6ban. 1822 Kolozsvarott bemutatjak az els(l magyar operat.

21.
123& Julial1us barat visszater Magyarorszagra. 1831 Charles Darwin tudomanyos felfedezoUtraindul. 1927 Kizarjak a kommunista partbOl Lev Trockijt. 1979 Szovjet csapatok vonulnak be Afganisztanba. 28. 1830 lezarjak Magyarorszag eSlakkeleti hatarait a kolera terjedesenek megakadalyozasara. 29. 1541 Megk6tik a gyalui egyezmenyt. ,. Meghal Bocskai Istvan. 30. 1812 A poroszok semlegess6gi megallapodast kOtnek az oroszokkal. 31. Thomas Jefferson arnerikai kOIOgyminiszter lemond. 13

broise Pare.

1701 I. R3k6czi Ferenc elrendeli a nemesseg 1993 Meghal Antall Jozsef miniszterelnOk.
13. megad6ztatlislit

1284 Meghal Moiszesz Maimonrdesz. 1414 Frigyre I8p KasZtffiai flabella As Arag61981 Wojciech JaruZelski katanai puccsot hajt v6gre lengyelorszagban. _ Fogsagba esik Szaddam Husszein.
niai Ferdinood.

tikai lap szellemi iranyft4sat. 21. 1375 Meghal Giovanni 8occaccio. 1825 Moszkvaban ITIIlsorra tlizik a Patyomkin cirk816 ermil filmet 1937 Walt Disney bemutatja a H6feh8rke cfma rajzfilmet _ A sk6ciai lotkerbie f610tt f6lrobban a PanAro Jegita:rsasag00:-as~. 1
1135 I. Henrik elhun~val haz Angli4ban. kihal a Normann-

1.

1.Meghal a modem seMszet

21.

atyja. Am-

Szechenyi Istvan atveszi a JeJenkorpoli-

l.ezarult az egy h6nappal ezel6tt kezdodott felrnaresunk, amit a Mult-kor Tortenelmi Portallal kozosen hirdettOnk meg. Koszoniuk, hogy reszt vettek ebben a jatekban, amelynek soran kozel 4000 olvas6nk valasza erkezett meg szerkesztosequnkbe, Kozuluk az alabbiaknak kedvezett a szerencse: ;

A fodijat, az 5.1 megapixeles digitalis fenykepezogepet nyerte: Kanczlerne Horvath Melinda, Szekesfehervar
20000 Ft-os F6kusz Online vasartasi utalvanvt nyert: Nagy Jozsef, Debrecen; Tatar Edina, Dunauivaros K6nyvcsomagot nyert (Nagy kepes millenniumi arckepcsarnok, Betler es Krasznahorka, Volt egyszer egy rendszervaltas): Terenvi Istvan, Budapest; Szepesi Annarnarla. Kisvarda: l.ovasz Laszlo, Boldva; Bruckner Zoltan, Baja; Rusvai Karoly, Szolnok; Abraham Tunde, Tapioszdlos Egyeves Rubicon elofizetest nyert: Kovacs Dorina, Kerepes; Dr. Tegzes Ferenc, Pecs; Kakuk Attila, Vac A nverernenveket postan kuldjuk el szerencses olvasoinknak.

IIKO

Ha vannak olyan korabban megjelent Hubicon-szamok, amelyek meg hianvoznak a polcarol, vagy el6 szeretnefizetni magazinunkra, rendelje meg interneten!

www.rublcon.

'

Internetes el6fizet6ink koztil Nagy kepes rnlllenniurniarckepcsamokot nyert: Vlzvari Dora, Budapest Romsics lqnac: Volt egyszer egy rendszervaltas cirnu konvvet nyerte: Ferenczi Bela Istvan, Kecskernet

DOS S Z

IE. A HONAPTEMAJA

erne es a an oro
~ ~

SZERKESZTETTE: ABLONCZY BALAzs
Sokak szemeben bizonvara frivolitasnak s a tortenettudomany csemokaba nem iIIanek tunik, ha kalandorok, kemek, fantasztak, krakelsrek lesznek egy torteneti osszeallltas hasei. NeMny felheviilt Higgetlensegi, akik hall ani veltek a gyUlolt csaszari himnuszt, egy fiatal okt6brista emigrans, aki megpofozta a miniszterelnokct, egy mukodeseert okkal-ok nalkUl vadolt nehany napos hadOgyminiszter, akibol idegen allamok hirszerziije lett, egy szap kemnii, leha arisztokratak, rendszereken atbukdacsol6 ertelmisegiek: mi szerepOk lehet, hiszen j6 esetben csak mellekszereplak voltak? Am letOk, tevekenysegOk pontosan azt bizonyitja, amiral oly sokat hallunk a tortenelem kapcsan; 8Zalternatlvak letet. Mi tiirtent volna, ha Justh Ivan esetleg pisztolyt fog Bethlen lstvanra? (Es el is sOti?) A frankhamisftas sikerrel jar? Egy magyar paleontol6gus lesz az alban kiraly? Azon a helyen as abban az idoben, ahol es amikorfelbukkantak, az ut6bb jelentektelennek minasitett szemelyeknek val6s eselyOk volt arra, hogyvaltoztassanak az esemenyek meneten, Hogy ok legyenek az ut6kor altai "a tortenelem menetanak" titulalt folyamat foszerepliii. Elbuktak ugyan, mert caljaik nem voltak realisak, mert OgyetleniU politizaltak, mert alkalmatlanok voltak a sors altai felkinalt(szerepre. De vajon mondhatjuk-e azt, hogy el kellett bukniuk? Mi az a szabaly, amelynek alapjan eleve el kell parentalnunk iiket? Hiszen a tortanelemben olyan kevasen mUIt nagyon sok minden: mi lettvolna, ha Ferenc Ferdinand jmius 28-an Szarajev6ban a deleliitti merenylet utan mas utvonalat valaszt? Churchillt nem nevezi ki Gyorgy kiraly 1940. majus lO-en? De Gaulle tabornck nem tud felkapaszkodni arra a gepre a bordeaux-i repteren ot hettel kesobb? Ha Kossuth nem eli tul egyik gyermekkori betegseget? Valaban mas lett volna a tortenelem? Vagy a hist6ria hompolygo, hatalmas folyarna ugyanugy folytatta volna (rtjat a tenger fele? A kemek, hirszerzok hivatasszeruen uzik a kalandorsagot. Munkajuk fontos, gyakran lebecsult (vagy eppen tulmisztifikalt) jaru!t'!ka a politikai vagy gazdasagi dantashozatalnak. Egy biztos: iinmagukban a hirszerzesi ersdmenvek vagy egy megoly hiresse valt kern tevekenysege sohasem egyedUli meghataroz6ja egy katonai vagy politikai akci6nak. Pusztan eleme a dontesnek, sok mas tanyezo mellett. Ha hiszOnk a hiresztelaseknek vagy a kamek onigazolasainak, val6jaban osszeeskOves-elmaleteket gyartunk. Kalandorokra mindazonaltal szOkseg van, s fontossaguk sem elhanyagolhat6. A bemutatott tortenetek azert hasznosak, mert tartenelmi keresztutakat alternativ olvasatokat ismerhetOnk meg bel5l0k. S nem mellekesen: a tortenelem vonz6, a16,a mahoz sokban hasonlithat6 oldalat 15

opc~a Feren
CSAPLAR KRISZTIAN
Egyeseknek megadatik, hogy egy rneqfelelc tortenelmi pillanatban es helyzetben maguk is tortenelrni szemelvisegekke valjanak es nagyban hozzajaruljanak az esernenvek alakltasahoz. Ezen emberek torteneti jelentoseqe a szerencse furpandosaqatol fugg, mert ha valamilyen oknal fogva nem sikerul kihasznalniuk az adand6 alkalmat akkor sorsuk jobb esetben az elfeledes, rosszabb esetben viszont a negatfv ernlekezet lehet. Az adott kor torrasai alapian a tortenesznek neha megadatik, hogy rekonstrualja eletuket. es a kollektfv ernlekezet orzojekent ne engedje feledesbe merulni szernelvuket. A 20. szazadi magyar tortenelern egyik ilyen alakja Nopcsa Ferenc baro. aki akar Albania elsa uralkod6ja-lehetett volna.
Hunyadi csalad cimeret visel6 bare Nopcsa Ferenc az erdelyi Hunyad megyeben, Szacsalon sziiletett 1877-ben. Nevrokona es keresztapja, Erzsebet kiralyne f6udvarmestere segitsegevel felvetelt nyert a hires becsi Theresianumba, ahol egyiitt tanulhatott a Monarchia elitjevel. Elete egyik fordul6pontja 1895-ben kovetkezett be, amikor csaladi birtokan dinoszaurusz-maradvanyokat talalt, ami egy eletre elkotelezte a terrneszettudomanyok mellett. A sikeres erettsegi utan Becsben geologiat es paleontologiat tanult, s nemzetkozi hini tud6s lett; dinoszaurusz-kutatokent iskolat teremtett a paleofiziol6gia megalapitasaval. A lelkes kezd6 tud6s - kora szokasat kovetve - a szazadfordulo utan hosszas kulfoldi tanulmanyutra indult. Olyan videket keresett, amivel eddig sem geol6gusok, sem paleonto16gusok nem foglalkoztak meg, de amely izgalmas szakmai felfedezeseket tartogathat. 1903-ban balkani iitja soran igy jutott el Albaniaba, amely az akkori nyugat-eur6pai ember szamara gyakorlatilag ismeretlen volt. A taj szepsege es az itteni emberek mentalitasa magaval ragadta: tudornanyos palyajanak harralevo idejet nagyreszt rajuk aldozta.

A

Albania, amely akkor azt a foldrajzi teriiletet jelentette, ahol albanok elnek, az Oszrnan Birodalom resze volt. Lakosai feltehet6leg az illirek leszarmazottaikent telepiiltek meg a videken, Az alban nyelvnek szarnos nyelvjarasa alakult ki: egy koszov6i alban peldaul csak nagy nehezsegek aran erti meg a tengerparti dialektusokat. A nyelvi nehezsegek mellett vallasi kiilonbsegek is tagoltak a lakossagot. Az albanok kb. 70%-a muszlim volt (ebb6l nagyjab6145% szunnita, 25% pedig a bektasi dervisrend hitelveit kovette), 20%-a ortodox kereszteny, 10%-a katolikus. S emellett az alban tarsadalmi berendezkedes is archaikus volt. A katolikus nepesseg a mai Albania eszaki reszen, illetve Nyugat-Koszov6ban elt torzsi szervezetben. A torzsek egy-egy nagyobb fennsikot vagy felfoldet uraltak, ahol fegyvereik vedelmeben legeltettek nyajaikat. Eletiiket szigoru szokasjog szerint eltek, amelynek tud6i a kozosseg oregei voltak. A szokasjog szabta meg a torzsi tarsadalom felepiteset, vezet6inek es tagjainak feladatait, kotelessegeit, tovabba reszletekbe men6en szabalyozta az egymas kozti eletet is. Ez ut6bbi egyik legismertebb eleme a verbosszii, amely a kozhiedelemmel el-

arisztokra t

oslenykutat
MAGYAR IGENY AZ ALBAN

TRONRA
fenykepeket keszitett a hagokrol, utakrol, falvakr6l. Tobb honapos utjai soran barati viszonyba kerii1t az alban torzsekkel, es nagy tekintelyt vivott ki maganak, Sziiletett arisztokratakent energikus fellepesevel, szernelyes batorsagaval es heves verrnersekletevel megnyerte rnaganak a h6skultusz igezeteben e16 torzsbelieket, akik befogadtak maguk koze. 1908-ban aztan alkalrna lett arra, hogy ezeket a kapcsolatait es helyi ismereteit a Monarchia szamara is kamatoztassa. . Bosznia-Hercegovina annexiojanak hire az alban hegyek kozott erteo Mivel1908-1909 fordulojan kiiszobon allt a haboru Ausztria-Magyarorszag es Szerbia, illetve Montenegr6 kozott, a dualista allam kiilugyi es katonai vezetci kidolgoztak egy alban akci6 tervet, amelynek feladata az volt, hogy az ellenseges szlav allamok hataban felfegyverezzek a katolikus alban torzseket, akik igy katonai fenyegetest jelentenenek del feldl. A fegyverek szallitasat megfeleld hely- es nyelvismerettel rendelkezoembereknek kellett megoldaniuk. August Kral, a Monarchia egyik helyi diplomataja erre a feladatra Nopcsa Ferencet javasolta a kozos kiilugyminiszteriumnak. A bar6 energikusan vetette beIe magat az akci6ba: h6napokig utazott, szervezett, igergetett, csempeszekkel targyalt, torzsi gyfileseken vett reszt, Az akci6t azonban megsem hajtottak vegre, rnive1 a Monarchia diplomaciai iiton meg tudta 01-

Ientetben nem vegelathatatlan meszarlast jelentett; ezt a hagyomanyt eppen a szokasjog szigoni szabalyousa tartotta mederben. A katolikus albanok felett a Monarchianak tin. kultuszprotektoratusi joga volt, ami annyit jelentett, hogy erdekukben Bees barrnikor beavatkozhatott a konstantinapolyi korrnanyzatnal. Ausztria-Magyarorszagnak ezen nilmenoen joga volt korhazak es is-

nalati targyaikat is gyiijtotte. Felhalmozott adatait 1905-t61 kezdve folyamatosan publikalta. Irasainak jelentosege oriasi: a legutols6 pil1anatban orokithette meg a torzsekben elo albanok eletet, amelyet aztan a Balkan-haboruk sodortak el veglegesen.

kolak epfteserees fenntartasara;
ut6bbiak celja 1895-tol az volt, hogy segftsenek rnegteremteni az alban nernzeti erzest, a modern alban nacionalizmust. Kozep- es Del-Albania lakoi muszlim es ortodox albanok (ill. delen meg arumanok es gorogok) voltak, akiknek jelentos resze mar varosokban elt, es akik felett a birodalom szorosabb ellenorzest valosithatott meg. A kozponti kormanyzatban hivatalt vallalo bejcsaladok adtak a helyi eldkelo reteget. A bejek egy felfeudalis rendszerben szerveztek meg eletiiket, ahol meg tartottak magukat a regi szokasok egyes elemei is. Az itt elo videki albansag teruleti egysegtol fuggoen nemzetsegi vagy nagycsaladi keretek kozott elt, Nopcsa Ferencet elsosorban a montenegr6i es a szerb hatarok altal kozrefogott katolikus eszaki teriilet erdekelte. T obb mint egy evtizedig tart6 utazasai soran (1903-16) szorgalmasan gyfijtott mindent, ami a torzsekkel volt kapcsolatos. Megfigyelte es feljegyezte eletuket, szokasaikat, meg a mindennapi hasz-

Nagyhatalmak kozott
Az 1878-as keleti valsag idejen a bal-

kani nepek haboniban akartak kikenyszeriteni nernzetallamaik letrejottet. A hanyatl6 torok birodalom elleni hare celia az volt, hogy az egyes nepek (gorogok, szerbek, bolgarok) visszaallitsak az emlekezetukben dicsosegesen el6 kozepkori birodalmaik hatarair. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy egymas kozti szovetsegi megallapodasaikban felosztottak maguk kozott a meghoditando eur6pai Torokorszagot. A 1,5 millie f6s alb an nepesseg shqiptarnak hivta magat, s 1878-t61 kezdve elindult az onallo nernzette valas iitjan. A vallasi, nyelvi megosztottsagon azonban a vilaghaboru eldestejeig nem sikeriilt felulkerekedni, Nopcsa Ferenc 1905-os albaniai utjatol kezdve tett jelenteseket a Monarchia kulonbozd hirszerzd osztalyainak, amelyeket a vezerkar fogott szervezeti egysegbe. Kepzett geografuskent - kutatasai rnellektermekekent - addig ismeretlen balkani tajakr6l keszitett alapos es megbizhat6 terkepeket, Adatokat gyiijtott es

17

Katolikus albanek viselete alIa hercegek alkottak. Mivel a Monarchia nem akart muszlim uralkodot Albania elere (nehogy az tul szorosra fonja orszaga keleti kapcsolatait), ezek a jeloltek nem szarnitottak befut6nak. Az alban aspiransok kozott ket hazai arisztokrata volt: Prenk Bib Doda, a legnagyobb katolikus torzs, a rnirditak torzsfonoke, aki kapcsolatai reven szamithatott a tobbi katolikus torzs fegyveres tarnogatasara, ilIetve Essad Toptani pasa tiranai nagyur, aki csaladja es rnaganhadserege reven uralta csaknem egesz Kozep-Albaniat, Ahmed Fuad pasa pedig annak az egyiptomi Mohamed Ali alkiralynak volt egyenes agi Ieszarmazottja, aki az 1830-as evekben vjilt hiresse fuggetlensegi kiserleteirdl. A harmadik csoportot onjeloltek alkottak. 6k vagy Szkander beg szegrol-vegrdl valo leszarmazottai voltak, vagy kalandor arisztokratak,

dani a valsagot a balkani orszagokkal. A baro csalodottan hagyta el AIbaniat.

Az uiabb lehetoseq
Nopcsa Ferencnek legkozelebb 1~11-ben adodott lehetosege arra, hogy beavatkozzon az alban iigyekbe. Tavasszal ugyanis a konstantinapolyi kormanyzat csapatokat kuldott a nyugtalankodo alban torzsek ellen. Az expedfcio celia a rend helyreallitasa es az albanok lefegyverzese volt. Mivel ennek rnegvalositasi rnodozatairol a hegyi torzseknek mar kello tapasztalatai voltak az eldzo evekbol, nem vartak be a torok sereget, hanem tornegesen Montenegroba menekultek. A baro nagyon provokativ, eles hangu sajtohadjarattal pro balta kikenyszeriteni a Monarchia beavatkozasat az albanok oldalan. A kuliigyminiszterium azonban fontosabbnak tartotta a jo viszony megorzeset a torokokkel, ezert csak kozvetitokent lepett fel. A baro ismet ugy erezte, hogy cserbenhagyta ot a kozos kuliigyminiszterium, 1912-ben a 19. szazad vegen fuggetlenne va It balkani allarnok eleg errisnek ereztek magukat ahhoz, hogy nagyhatalmi segltseg nelkul, egymassal szovetkezve verjek ki veglegesen a torokoket az europai kontinensrdl. Bulgaria, Szerbia es Romania 1878-hoz hasonloan ismet megegyezett arrol, hogy ki milyen teruletet foglaljon el. Az osszel kitort elso Balkan-haboni szinte elsoporte a torok hadsereget. A jobb szerve-

zettseggel es felszerelessel az alban szabadcsapatok sem tudtak felvenni a harcot. A birodalom nem volt kepes oket megvedeni, ezert az egyik alban politikus ketsegbeesett lepeskent 1912. november 28-an kikialtotta a fiiggetlen alban alla mot, hogy jelezze: Albania nem Torokorszag,

azaz nem hadviseld fel. Az alban allam szuksegessegero] - a balkani erdegyensuly erdekeben - a nagyhatalmak diplomatai is meg voltak gyozodve, es 1913. julius 29-en London ban dontest hoztak a fiiggetlen, szuveren Albania letrejotterol.

A jeloltek sora
Miutan eld61t, hogy uj allam sziiletik, hamarosan elkezdodtek a talalgatasok, hogy ki legyen az uralkod6ja. jelolt akadt boven, Else csoportjukat az Oszrnan Birodalom hercegei, az oszrnan dinasztia egyes tagjai, illetve a veluk rokonsagban

akik becsvagyukban sajat tronra ahitoztak. A nagyhatalmak koziil- a foldrajzi kozelseg okan - a Monarchia es Olaszorszag voltak a leginkabb erdekeltek Albania tovabbi sorsanak alakulasaban. A jovendo uralkodo kompromisszumos szemelyerol is nekik kellett - a szinfalak mogott megegyezniiik. 1913. julius 29-eig a nagyhatalmak meg nem dontottek az uj allam hatarairol es rmikodesi kereteirol, raadasul zajlottak a ket Balkan-haborii hadmfiveletei is. Albania szinte teljesen el volt vagva a kiilvilagtol, a hirek alig jartak; ez pedig idealis helyzetnek bizonyult az onjeloltek intrikaihoz. Az egyik ilyen ka-

18

nyornast gyakoroljanak a londoni konferenciara, ahol eppen Albania hatarainak kijelolesen dolgoztak a nagyhatalmak kepviseloi. A reszrvevdk egyike volt Nopcsa Ferenc. A trieszti konferencia deklaraltan nem foglalkozott a jovendo uralkod6 szemelyevel, els6sorban olyan esemenynek szantak, ahol a felsz6la16 albanok elmondhatjak panaszaikat es vadjaikat a balkani allamok hadviselesevel kapcsolatban. Albert Ghika roman herceg - Montpensier herceg legfobb megbizottja

ket adriai nagyhatalom szernpontjait a jovendo alban monarchat illet6en: sem Olaszorszag, sem a Monarchia allampolgara nem lehet; nem lehet katolikus, es nem lehet . muszlim. Mindemellett a becsi hatalmi korok sem tamogattak Nopcsa kalandos tervet. A bar a igy nem lett

uralkodo.
A baro elete ezutan is izgalmasan

- provokalo felszolalasai alaposan felkavartak a kedelyeket. Ghika felszolitotta a konferenciat, hogy nyilvanitsa magat fejedelernvalaszto nemzeti gyfilesnek, es proklamalja Montpensier herceget Albania uralkodojanak, aki erre a hirre azonnal orszagaba fog utazni es fegyveres felkelest szervez, amelynek elere allva kifizi a gorog, szerb es montenegr6i seregeket. A kezdernenyezes akkor valt veszelyesse, amikor Chikanak egyre tobb konferencia-resztvevot si-

alakult. A vilaghaboni kitoresekor sikeriilt magat Albaniaba vezenyeltetnie, ahol egy alban szabadcsapat megszervezeset es vezeteset bizta ra a katonai parancsnoksag. A csakoban, aranyozottatillaban es voros huszarnadragban fellepo baro a torsikeresen toborzott Zfltn) em bert, akiknek elen 1916 februarjaban eszak fe101Tiranaig nyomult eldre. A katonai vezetes azonban sikerei ellenere zsi gyfileseken

ossze nagyjabol

eltavolitotta az alban harcterrril: a baro ugyanis rendszerint tiszteletlenul viselkedett katonai feletteseivel, es nem rejtette veka ala, hogy alkalmatlannak tartja oket az albaniai hadmiiveletek iranyitasara. Ezek uran kemnek jelentkezett es szolgalt a roman hataron. 1918-19-ben Nopcsa Budapesten

kerult

(penzzel)

elkepzeleseinek

landor - allitolag Szkander beg tavoli
leszarrnazottja - Ferdinand Francois Bourbon-Orleans-Montpensier herceg volt Franciaorszagbol. Az alban politikusok annyit tudtak 1913 tavaszan, hogy a nagyhatalmak fognak donteni jovendo uralkod6juk szemelyerdl, ennek pontos menetrendjerril azonban senki nem tajekoztatta 6ket. A kalandor-onjeloltek sokban hasonlo terveket dolgoztak ki: tobb szaz fegyveressel partra szallnak az albaniai

kikotokben, fejedelemrne kialtatjak
ki magukat, es ezzel kesz helyzet ele allitjak a Londonban konferenciazo nagyhatalmakat. Az alban valsag 1912-14-ben a kor egyik Iegerdekfeszitobb kerdese volt az europai ujsagolvaso szamara, Ezt az erdeklodest tartottak ebren az egymast era alban konferenciak, amelyeket elsosorban a kiilfoldon el6 albansag szervezett. Ilyen konferenciat rendeztek 1913 rnarciusanak elsf napjaiban Triesztben is. Resztvevoi alban politikai szemelyisegek, ertelmisegiek, ktilfoldi megfigyelok (iigynokok] es ujsagirok voltak. A konferenciat azert hivtak egybe, hogy nemi

megnyernie, es a roman herceg - vaIotlanul=- azt taviratozta Montpensiernek es egyes iijsagoknak, hogy a konferencia elfogadta a jelolest. Nopcsa a konferencia esemenyeir61 folyamatosan tajekoztatta a becsi kiiliigyminiszteriumot es Conrad vezerkari £6nokot. Miutan ugy itelte meg, hogy egy ilyen akcio, amely francia (antanthoz tartozo) uralkodot juttatna Albania elere, ellenkezik a Monarchia erdekeivel, kalandos ellentervet dolgozott ki: 1913. marcius 3-an irt indulatos leveleben jelezte Conradnak es Ferenc Ferdinand tronorokosnek, hogy Ausztria-Magyarorszag erdekeben elfogadna az alban trent. Terve a kovetkezo volt: ket kisebb jol felszerelt gozossel Durres es Vlora kikotoibe utazna, otszaz fegyveressel partra szallna es azonnal proklamalna fejedelemseget, A jovot tekintve egy amerikai milliomos bankarcsaladnal keresne feleseget, amely az uralkod6i cimert cserebe hajland6 lenne nagyobb osszeget a rokonnak aldozni. Ha a Monarchia az akcio melle allna, akkor a nagyhatalmaknal is ki lehetne !csikarni Nopcsa uralkodasanak elismereset, Rorna es Bees hatteralkudozasai azonban ekkorra mar lefektettek a

tartozkodott, es a bekekonferenciara keszulve segitett Teleki Palnak elkesziteni a magyar delegacio terkepeit. Az 1920-as evekben a Magyar Kiralyi Foldtani Intezet vezetoje lett, 1928-ban a Magyar Tudomanyos Akademia tagja. A Monarchia megsemmisiilesevel azonban eltfint az elettere, az iij viszonyok kozott nem talalta a helyet. A harmine as evek elejen lezarta kutatasait, megirta ezek eredmenyeit, s 1933-ban Beesben ongyilkossagot kovetett el. A paleontologiai kurzusokon munkassaga kotelezo tananyag, az albanok pedig utcakat neveztek el tisz-

teletere. IBI

levaltilr slakos haOgatOja. az Ei:itvlls Collegiumtagja. Jetenleg PhD·hallga~.

GSAPLAR KRISZTIAN 1977-ben szefenm. 1995-t6IazRTE BTKtMroelem--

19

A MONARCHIA

UTOLSO JELKEPBOTRANYA

A debreceni Gotterhalte-affer
ROMSICS GERGELY
okrober 16-an 1. Karoly osztrak csaszar, • IV. Karoly neven magyar kiraly, birodalma osztrak felet - Ciszlajtaniat - egy uralkodoi kialtvanyban foderativ allarnma alakitotta, A kialtvany azonban a magyar korona orszagaira nem vonatkozott. Egy napra ra Tisza Istvan a Parlamentben elismerte a haboni elveszteset, Wekerle Sandor korrnanya deklaralta, hogy perszonaluniot kivan alakitani az uj Ausztriaval. Okt6ber 21-en ugyanakkor Becsben mar osszeult az osztrak nemzetgyfiles, es megkezdcdott az Anschluss, a nemet-osztrak lakossagu teruletek Nemetorszaghoz vale csatlakozasanak vitaja es elokeszitese. A bizonytalan helyzet ellenere Karoly ugy dontott, nem mondja le debreceni programjat, es elutazik az uj egyetern felavatasara. Nyom6s oka volt igy cselekedni: a szethullas egyre szaporod6 hirei kozt Magyarorszag tfint a legbiztosabb pontnak, a dinasztia utols6 rnenedekenek.

1918

1918. oktober 23-an a kiraly, IV. Karoly Maqvarorszaqra latoqatott. A kovetkezn napokban a sajt6 egyik kozponti ternajava lett az un. Gotterhalte-after. A botranv azert robbant ki, mert a toqadasra kirendelt katonazenekar Debrecenben a Haydn altai kornponalt, Gott erhalte, Gott bescnctze kezdetO csaszari himnuszt jatszotta el (allltolaq] a magyar Himnusz helyett. A vilaqhaoorus vereseg pillanataban es a tortenelrni Magyarorszag felbornlasat elorevetlto fiumei rnatrozlazadassal egy idoben Budapesten meg egyszer meqhatarozo esemennve valt egy pusztan jelkepes esernenv amely ugyanakkor nemzet es uralkod6, orszaq es hirodalom viszonvat is erintette. A botranvrol szolo tudosltasokat es emlekezeseket olvasva kirajzol6dnak a veqnapjait 1310 torteneti orszaq e"S politikai rendszerenek identitasdiskurzusai. az a mod, ahogyan a dualizmus utolso idoszakaben kUlonbozoerok a kettos allarnrend viszonyait ertelmeztek. es ahogyan e viszonyok kozott kijeloltek a magyarsag helvet valik ezeknek az ertekeleseknek a gyokees celjait, valamint res atrendezodese 1

Mi tortenhetett Debrecenben?
Vizsgalodasunk szempontjabol rnasodlagos ugyan, hogy mi is torrent valojaban Debrecenben, am praktikus rnegprobalkozni az esemenyek osszeillesztesevel, mivel ehhez kepest valnak megragadhatova a politikai beszed egyes ideol6giai rendszerei altal kialakitott olvasatok. Hogyan tudositottak tehat az esemenyrol a £6varosi lapok? A Tisza Istvanhoz kozel a116 Az Ujsdg (okt6ber 24.) csak az otodik oldalon szamolt be a latogatasrol, es gondosan kertilte a palyaudvaron felhangz6 himnuszok ugyenek erinteset. Ehelyett arrol tudositott, hogy a nagytemplomban tartott "megbekelesi" istentisztelet vegeztevel az enekkar a "kiralyhimnuszt" enekelte, mig az egyetem elott tartott beszed utan a katonazenekar a magyar Himnuszt jatszotta.

20

Reszletesen beszarnolt az utrol a fuggetlensegi Magyarorszag is, de nem sz61t az incidensrol, noha az uralkod6t kiserd kormanytagokrol es az iinnepelyekrdl minuci6zus pontossaggal tudositott. Nem zarhat6 ki ugyanakkor, hogy az irast a szerz6 el6re elkeszitette, mivel a betegsege miatt vegul tavol marad6 Pakozdy Sandor alispannal mondat iidvoz16 beszedet - ha ez igy van, ugy a tudositas arr6l szol, hogyan kellett volna lezajlania a latogatasnak (okt6ber 24., A kiralyi par Debrecenben). A lap iranyat erzekelteti, hogy hosszan idezi Karolynak a nemzet es a dinasztia vegsd kibekiileset eldterbe allito, a bevezetesben vazolt politikai helyzetnek messzemen6en megfelel6 (es alighanem el6re megkapott) beszedet, amelyben az uralkod6 az udvozlesek fogadasa utan kijelentette: ,,fe/e/enkiillelkem minden remenye, b a hi! magyar nemzetemre gondolok, mely ezer even at minden ueszellyel es sorscsapassal dacolva, gyozedelmesen kiizdotte le a legsulyosabb vilagesemenyek hatdsait is [... J Magyarorszag uj fejlodes elott all. Mindnyajan azon lesziin';_, hog)' orszdgun]: es szeretett magyar nemzetiink a kozel javoben boldogsagdnal« biztos alapjait vethesse meg. " A kesobb nyorndaba keriil6, kisse bulvaros izu Az Est (okt6ber 24.) A kiralyi par Debrecenben cum! irasaban azonban mar a botrany reszletes leirasaval talalkozunk. Eszerint a cseh Iegenysegfi 75. gyalogezred zenekara a Gotterhaltet jatszotta el, amelyet a tud6sit6 a koverkezokep-

pen kornmentalt: "mi.ndent elnemit a Gotterhalte, melyre szazszorosan rezondl a peron szarazfab61 kesziilt teteje. [... J A kiraly eloszar Tolnay igazgatoual, majd a miniszterekkel vdlt nehany rophe szot, de semmit erteni nem lehet, a Gotterhalte minden hangot elnyom. " Ez a leiras egyertelrmien az eserneny szimbolikus jelleget emeli ki: a megbekeles szandekat valamilyen gonosz er6 hiusitja meg, az iinnepi varakozasbol igy lesz vegiil ironikus diszlet, a "semmi nem valtozott" mitotoposzat - azaz a magyar nemzet a Habsburg-intezmenyek altali folytat6d6 elnyomasat - kihangsulyozo

esemeny szimbolikus sulypontjaul: reszletesen ir a kiralyi part a varosba szallito otos fogatr61, es a Monarchia rnetaforajava alakitja a latvanyt. Beszarnoloja szerint "az at sarkany hdnyta a [ejet, mintha otjele akarna szakadni, de a magyar ott idt a bakon bus biiszkeseggel es ke-

merryen, mintha szimboluma uolna annak, hogy ugy van j61, ha magyar kezekben fut ossze a sarkanyokat
horrnanyozo gyeplo". Az athallas a napnal is vilagosabb: a Monarchia inog, nemzetisegei kesziilnek az elszakadasra, de nem lesz nagy baj, ha a magyar nemzet (es politikai elit) tarthatja vagy veheti kezebem) az iigyeket. A Pesti Hirlap, a f6varos egyik mervado ujsagja okt6ber 24-ei szamanak hetedik oldalan tud6sitott az esemenyekrol. A kiralyi par Debrecenben cimet visel6 iras azert tfinik hitelesnek, mert a szerz6 megernlekezik az alispan betegsegerol is, amelynek kovetkezteben Razs6 Istvan f6jegyz6 mondott iidvozlobeszedet. E tudositas szerint pedig a cseh katonabanda a csaszarhimnuszt [atszotta, mig az ,,6riasi tomeg ajkan zug az »Isten aldd meg a magyar [sicl]«, es zugnak a harangok".

kellek,
Hason16 m6don szamol be a katolikus nepparti erdekeket partolo Alkotmany is okt6ber 2S-ei szamanak Debreceni kiralynap cimet vise16 cikkeben, Az iijsagiro mar az elejen elejti: .Debrecenben a j61 ismert kirdlyvar6 palyaudvari kep: diszszdzad cseh bakakb61, katonabanda, mely meg nem is sejti, hogy elfujja a helyerol Wekerlet. " Elteres csak ott mutatkozik, hogy a korrnanyt tarnogat6 lap egyertelmfien kiall az uralkod6 es a miniszterek mellett, es hangsulyozza, hogy a tortentek szandekukkal ellentetesek voltak: "A kiraly ideges s a miniszterek hiaba gondoltak: maskepp Budapesten - ldthatolag sziuesen bedugtdk: volna [ideiket." Az AI~otmany tehat egye16re meg nem nevezett "masokra" helyezi a feleldsseget, az uralkod6t es a korrnanyt felmenti az iigyben. A cikk szerz6je mas pillanatot valaszt az

A Karolyi Mihalyhoz kozel allo
Pesti Napl6 hasonl6 m6don arr61 tudositott, hogy eloszor a katonazenekar a csaszarhimnuszt jatszotta el, mig ut6bb a "dalarda" enekelte el a magyar Himnuszt (okt. 24., A kirdlyi par Debrecenben). A tud6sit6 szerint a varos "magyar lelhesidtseg» gel" varta a kiralyt, es a btinosoket sem habozik megnevezni: "Kar,

21

hogy tapintatlan katonai intezkedesekkel zavartak meg egy alkalommal a debreceniek unnepla kedoet" -frja a tudosito, jelezve hogy ez az incidens (is) a lap altal sokat tamadott szoldateszka lelkiismereten szarad, A kozjatek rnagyarazataval vegiil ket nappal kesobb Az Est szolgalt az otodik oldalon hozott, A debreceni Gotterbalte-botrdny cimet viselo irasban. Eszerint Veszpremy f6ispan azt kerte, hogy a kiraly rnegerkezesekor a debreceni 3-as honvedek diszszazada jelenjen meg, mert a szinmagyar varosban lehetetlen, hogy a 75-05 cseh gyalogezred katonai teljesitsek ezt a feladatot. Az illetekes fotiszt a kervenyt elvben elfogadta, de jelezte, hogy az eldiras szerint ilyenkor a helyorsegben leva kozos ezrednek kell diszcrseget adnia. Ugyanakkor kesznek mutatkozott a ternesvari katonai parancsnoksaghoz felterjesztest intezni a honvedseg es a honvedzenekar kirendelesenek ugyeben. A kervenyt, ugy ninik, e1 is fogadtak, am kedden Debrecenbe erkezett Horth tabornok, a temesvari korzer parancsnoka, tobb mas fotiszt tarsasagaban. Ekkor Horth ertesitette a helyi parancsnoksagot, hogy rendelkezeset megvaltoztatta, es a 75-osok adjak majd ugyanezen ezred zenekaraval a diszszazadot, a kiralyt a Gotterhalteval fogadjak, a magyar honvedek pedig a varoshazan adnak diszdrseget. A foispan azonban csak a helyszinen ertesiilt errol, es ertetlenkedve latta, hogy az allomason a cseh ezred es katonazenekar alit fel. Az Est tudositojanak az "afferr61" iigy nyilatkozott, hogy az at is meglepte, de nem tudta mar megakadalyozni, A cikk vegkovetkeztetese egybecseng a foispan velekedesevel: a katonasag, mindenekelott Horth tabornok kovette el a "provokaci6t", a magyar kozigazgatast pedig - talan szandekosan - nem ertesitettek. A tudositasoknak ez a tomege, illetve Az Est oknyomoz6 riportja eppen a "tekintelyes" Pester Lloydot tiinteti fel rossz szfnben: a lap ugyanis 'alighanern eldre elkeszitett cikkeben azt Irta, hogy a kiraly "nemzeti himnusz taktusai alatt haladt el a diszszdzad eltitt", Masnap reggeli es esti szamaban a lap leszogezte ugyan, hogy a Gotterhalte is elhangzott, am az ugyet altalaban

veve igyekezett eljelentekteleniteni. (Abendblatt, okt6ber 23. es 24. Morgen- es Abendblatt.) Mindezeket figyeLembe veve megallapithato, hogy harem, velhetoleg a latogatas hirei elott nyomdaba keriilt "tud6sftas" nem sz6lt a botranyrol, mig a kesobb lezart lapok hiradasai megerdsitik, hogy a Gotterhalte hangzott el a palyaudvaron, amit a Himnusz kovetett, pontosan nem tudni, mennyi kesessel. Az indokokban sines okunk ketelkedni: a szervezesben reszt vevc f6tisztek egyszenien a katonai regular kovettek. Am ezzel meg esak az eserneny vizsgalatahoz szukseges adatokat allitottuk elo - megertesehez meg kell vizsgalnunk a hirek altal kivaltott reakei6kat is.

Es mit mondtak errol Budapesten?
Az Ujsag okt6ber 24-ei szamaban az egesz ugynek nem szente1t nil nagy figyelmet. Am megemlekezett Mesk6 Zoltan 48-as kepviselo bekiabalasarol, amelynek erdekes felhangja, hogy egy antiszemita celzast is tartalmaz: .Disznosdg, komisz inzultus, arculcsapasa a magyar nemzetnek, megtorldst kovetelunk. Ott volt Szterenyi, az uj bdro, miert nem intezkedett." A lap altal nem kommentalr megjegyzes arrol tamiskodik, hogy a kozbeszolo rendelkezesere alit egy olyan kulturalis vonatkoztatasi rend-

szer, amely megengedte a nemzeti erzest sert6 esemeny es a nem megfeIeloen asszimilalt zsidosag osszekapcsolasat, Az "uj baro" kitetel ugyanis a Stern csaladbol szarmazo miniszterre vonatkozott, es siilyat az is noveli, hogy Karollyal ot miniszter utazott, am Mesk6 eppen Szterenyit teszi felelosse. Ezzel szemben, rudosit a lap, .egyes nyugodtabb vermersekletu emberek hasztalanul magyardzzak, hogy nem a kiralyt vendegid ldto Debrecen uezettisege a bibds a Gotterhaltes tapintatlansdgban, hanem a katonasdg", Szasz Karoly hazelnok, tudjuk meg a tudositasbol, az iilesen "tapintatlansagnak belyegzi meg, a mely remelhetoleg a legutolso ilyfajta eset", Nem sokban kiilonbozik ettdl a Pesti Hirlap azonos napon megjelent velemenye sem. Cikkiroja ugyanis leszogezi, hogy Szasz Karoly "a magyar nepkepuiselet melto reprezentdnsdnak mutatkozott akkor, mikor ezt az arcpirito esemenyt mint egy letunD katonai szellem utols6 maradudnydt belyegezte meg az elnoki szekbOl". A bejelentest az egesz Haz helyeselte. Ekkor azonban a "baloldali partok" a korrnany lemondasat kezdtek kovetelni, a tudositas elbeszelese szerint valodi ok nelktil: A.1ap idezi Mesko Zoltan egy ujabb kozbeszolasat, majd a justh-parti Kun Belat (nem azonos a kommunista politikussal), aki szerint "Ausztridban a kiralyi hdz nines biztonsagbae: ee megis azzal inzultdljdk

22

a magyarokat, hogy a Gotterbaltet
jdtszatial:", A "szels6seges" hangokhoz kepest az iras mertekado reakciokent Szasz Karoly beszedet idezi teljes terjedelmeben, amelynek vegkicsengese a magyar nemzet es a dinasztia rnegbekeleset sugallta. Szasz felszolalasa vegen kijelentette: "Ez a

ban az elnoki szehben", Hasonl6 m6don irt a szocialdemokrata Nepszaua is. Ertekelese szerint .Debrecenben meg mindig el mereszelte kovetni az abszolutizmus es a szoldateszka azt a pokhendiseget, hogy kirivo arcatlansdggal a Gotterhaltet jatszatta a bevonul6 kiralyi parnak",
Innen pedig egy meresz gondolattarsitassal eljut annak leszogezeseig, hogy mig az "orszag beket akar", addig "a hitvanyok parlamenti hada folytatni akarja a hiiborut", Az ellenzeki lap tehat a Pesti Napl6nal is tovabbment, es a fiiggetlensegi ha-

gyakorlat Magyarorszagon eruenyesidni nem fog, hanem igenis eruenyesidni fog az a gyakorlat, amelyet kiralyunk ofelsege mar ismetelt alkalommal, legut6bb - ha j61 tudom Pozsonyban hasonl6 iennepelyesseg alkalmdual kouetett, hogy [idual, a tronorokos ofelsegevel es a kozonseggel egyiat enekelte a magyar nemzeti himnuszunkat. Ennek a korszaknak van most a hajnalhasaddsa." A
cikk tehat - finom, dontoen kozvetett eszkozokkel - felel6s es felel6tlen politikusokra osztja a Parlamenret, akiket az kulonboztet meg, hogy mig az utobbiak egyszenien hangulatkeltessel probalkoznak, az el6bbiek nem tevesztik szem el61, hogy a jelenlegi uralkod6 val6di nemzeti kiraly, aki azonosul a magyar torteneti-nemzeti hagyomannyal. Az Est parlamenti beszarnoloja hasonl6 velekedest tiikrozott, annyi kulonbseggel, hogy nem annyira a magyar politikustarsadalommal kapcsolatban foglalt allast, hanem Szasz egy mondatat allitotta kozponti helyre. A kijelentes, rnely szerint "utols6 napjait eli mar ez a rendszer" egyertelrmien a magyar fuggetlensegi hagyomanyra apellalt, sugallata pedig az volt, hogy a magyar nemzet a hosszu elnyomatas ideje utan immar a val6di fuggetlenseg kapujaban all. Vegeredmenyben egy haldokl6 katonai regula sertette meg a nemzet buszkeseget, am ez eppen ezert mar nem arthat a magyarsagnak. Barrni is jojjon a jovdben, az elnyomasnak ez az evszazados intezrnenye immar el fogja veszteni hatalmat, A Pesti Napl6 ugyanakkor a "hangulatkelt6k" melle allt, Egyetertoen idezi azt a parlamentben elhangzott .velemenyt, amely szerint "a Ma-

gyomany elarulasat osszekototte a
haboniert val6 felelosseggel. Ebben a konstrukci6ban a "sertest" elkoveto Habsburg szoldateszka es a korrnany egy oldalra keriilt, es mindkett6 bukasa a jov6 Igeretekent jelent meg.

A felejtes strateqiai
A lapok tudositasaihoz kepest az emlekirat-irodalomban (partszimpatiaktol joreszt fuggetlenul) mas megkozelitessel talalkozunk. Az ujsagok cimlapjan kiemelt helyen szerepl6 fiumei lazadas ugyanis mint a kormany poziciojat megingat6 eserneny tfinik fel, de a Gotterhalte-botrany szerepel a bukas kozvetlen okakent. Az emlekiratok "korrigaljak" ezt a megkozelitest, es az ut6lag val6ban j6val nagyobb jelentdsegfi esemennyel magyarazzak Wekerle Sandor lemondasat, A szocialdemokrata B6hm Vilmos, a kesdbbi honvedelmi biztos szerint amikor rnegerkezett a fiumei katonai lazadas hire,

"a magyar kepviselahazban elementdris erouel tor ki a kisszdmu ellenzek a hatalmat birtoklo kormdny ellen. Vegre Wekerle lemond" - a debreceni esemenyekrol pedig nem is szol. Az egeszsegugyet feliigyel6 Mailath J6zsef allamtitkar szinten nem beszel a debreceni esernenyrol, mig, Harrer Ferenc budapesti alpolgarmester szerint " Wekerle szolasra

gyarorszagon szekelo osztrdk katonai parancsnoksdg vakmero arroganciaja" all az incidens mogott,
majd hozzaftizi, hogy Szasz Karoly ugyan elitelte azt, de csak azert, mert att6l tartott, ha nem tenne igy, "egy

emelkedett, es a nyilt ulesen [elajdnlotta lemondasdt", Wekerle szerinte is a fiumei lazadas hatasara tort meg, bar kozvetlen oka a varatlan dontesnek az is lehetett, hogy bizonyossa valt: a debreceni hirek valoban igazak voltak. Ennel is egyertelmfibb Weltner Jakab szocialdernok-

pillanatig toudbb nem tiirik at ab-

rata politikusnak, a Nepszaua szerkesztojenek a velekedese, aki szerint a fiumei hirek utan Wekerle bejelentette, hogy ,)lyen korulmenyek kozott holnap a kiraly ele szdndeko-

zorn [drulni annak kiielenteseuel, hogy az adott viszonyok kozott nem tartom magamat alkalmasnak az ugyek touabbuitelere". A himnuszok
ugyerdl pedig 0 is hallgat ... Kivetelt - bizonyos mertekig - a legitimista szimpatiakkal biro szerzok jelentenek. Szterenyi J6zsef, a Mesk6 Zoltan altai felelossegre vont kereskedelmi miniszter reszletesen Ir a debreceni latogatasrol, am eppen a botranyt hagyja emlites nelkiil. A li~ beralis Lukacs Gyorgy pedig sajat, reszletesen kidolgozott verzi6val all eld, a magyar nacionalizmus tulkapasait karhoztatva. Lukacs nem mulasztja el mar beszamoloja elejen leszogezni, hogy az esernenynek "a saj-

t6 altai [erden tortent bedllitdsa mondbatatlan zavarokat idezett ela a Budapesten iileseza kepviselahazban, amely ejfelig maradt egyiitt es a Wekerle kormdny lemonddsdnak bejelenteseuel ert ueget", Ehhez kepest, Lukacs szerint, a valosagban a Kaiserhymne harem else taktusanak

"hirtelen eljatszasa utdn a magyar himnusz zenditett rd hatalmasan", A legitirnista szerzok kozott is talalkozunk azonban az elhallgatas strategiajaval, A magyar legitimizmus Apponyi Albert mellett legjelentosebb alakja, ifjabb Andrassy Gyula emlekirataban nem emliti a botranyt, es okt6ber 24-erol, valamint a Wekerle-kormany bukasarol csak altalanossagban emlekezik meg. A legitimista szerzoknek ez az eljarasa konnyen ertelmezheto: miert is alit volna erdekiikben egy kinos, a dinasztiaval szorosan osszefuggo esemeny elernzese, mig politikai eeljuk eppen ennek a dinasztianak az ujboli tr6nra segitese volt? Az emlekezetnek ez a Feher foltja jellegzetes timet, amely a rmilt felidezesenek tarsadalmi kondicionaltsagarol ta-

miskodik.
A magyar legitirnizmus kulonlegesen erzekeny szellemi kornyezetben volt kenytelen megkiserelni politikai elveinek elfogadtatasat: a magyar fuggetlensegi, 48-as hagyomany es ennek dualizmus kori kanonizaloi jelentos sikereket konyvelhettek el: a fuggetlensegi harcok kultuszat

nemcsak megteremtettek, de erejet is tobb izben bizonyitottak, igy mar a Hentzi-szobor korul kialakult botrany idejen, majd pedig Kossuth Lajos es II. Rakoczi Ferenc hazai ujratemetesenek alkalmaval. 'A magyar tortenelmi hagyomany egesze pedig maga is a nemzeti ernlekezet konstrukciojanak rnegteremtesevel kapcsolatos sikerekrdl tanuskodott: Arpad vezer kultusza, Szent Istvan (1920 utan tovabb erosodo] ernlekezete mind-mind egy olyan mitoszes kultuszteremto kiserlet eredmenyei koze sorolhat6ak, amely a dualizmus politikai vitai es a kettds struktura, valamint - a masik oldaIon - a: teljes szimbolikus multmezo dominanciajat igenyld nemzeti emlekezet kozotti surlodasi feliileten helyezkedett el. Ezek pedig egytdl egyig a fennallo dinasztikus politikai viszonyok Iegitimaciojat is jelento dinasztikus ernlekezet tarsadalmi elfogadottsaga elle~ hatottak. Eppen ezert, amint azt legalaposabban Kardos jozsef dokumentalta, a magyar legitimizmus elsodleges ernlekezetpolitikai strategiaja nem egy - peldaul az osztrak mint at koveto - dinasztikus ernlekezet megtererntese volt, hanem ennek sikeres integraci6ja a nemzeti ernlekezet foaramaba. Tomoren osszefoglalva: a Habsburgokat a magyar tortenelernben ugy kellett elhelyezni, hogy az nemhogy ne gyengltse, de kifejezetten erositse azt a tetelt, mely szerint a magyar allam az evszazadok soran onallosagat megorizve allott fenn, es ellenorizte a szuverenitasa ala tartoz6 nepeket es teruleteket. Ennek Iegjellernzobb peldajat Szterenyi Iozsef emlekirataban talaljuk, Szterenyi szerint a haboni viharaban, az osszeomlas fenyegeto arnyekaban kovetkezett be a kiraly debreceni larogatasa. Karoly kiralynak ez volt az urolso oromnapja. A sors csodalatos alakulasa, hogy ahol a Habsburg-dinasztia tronfosztasa akart megtortenni es mondatott ki 1849-ben, ugyanott elte oromnapjat a Habsburg-haz egyetlen, igazan nemzetive lenni akar6 magyar kiralya, A legitirnista kiserlet, azaz a Habsburg-orokseg es a nemzeti torteneti folytonossag kore szott nagyelbeszelesrdl felallitott tezisimk, amely a legitimista mernoarszerzdk "amneziajar" magyarazza, szinten Szterenyi

emlekirataval tarnaszthato ala a legpregnansabban (bar idezheto lenne Windischgraetz Lajos herceg eppugy, mint Andrassy Gyula is). A IV. Karoly mellett ilyen hatarozottsaggal landzsat tord szerzo ugyanis nem kevesebb hevvel kelt ki a Habsburgok "rossz oldalat" megtestesitd Ferenc Ferdinand ellen, akinek a birodalom egyszerre autoriter es foderativ reforrnjarol szott tervei nemcsak a szazad elsd evtizedeben, de - a kolIektiv emlekezet reszeve valva 1920 utan is a magyar torteneti es politikai gondolkodas egyik legaltalanosabban elftelt, egyertelrmien negativ figurajava tettek a szerencsetlen sorsu tronorokost. A legitimizmus strategiaja tehat egyfeldl konnyen ertelmezheto, masfeldl kivaloan megmagyarazza a kollektiv ernlekezet mfikodese kapcsan megfigyelt jelenseget: az emlekezet uzernzavaranak tuna felejtes az elernzes soran a rmilt rnanipulalasanak technikajakent leplezodik Ie, amelynek celja nem mas, mint a Habsburg-rnemorianak a nemzeti ernlekezetbe torteno integraciojat akadalyozo elemek kiszfirese, De mit kezdjiink mas emlekiratszerzokkel? Hogyan lehetseges, hogy a nem legitimista erzelrmi, de nem is kifejezetten Habsburg-ellenes "fosodor" sem emlekezik meg reszletesen az 1918 viharos h6napjaiban is annyi erzelmet kivalto esernenyrol? Ez mar komolyabb dilemma, amely nezetunk szerint azzal magyarazhato, hogy 1918 es 1920 kozott a magyar torteneti ernlekezet alapjaiban rendiilt meg, es olyan valtozasokon ment at, amelyek elemzese betekintest nyujt a magyar politikai elit gondolkodasanak egy eddig nem kielegitoen vizsgalt fejezetebe. Tornoren osszefoglalva: mig az 1918 elotti es 1920 utani szimbolikus politikai univerzumokr6l egyarant sokat tudunk, a ket, viszonylag stabil konstrukci6 kozotti viszonyrol annal kevesebbet. Az alabbiakban ennek a viszonynak egy oldalat igyekszunk megvilagitani. Fentebb mar ideztiik az Alkotmany tanulsagos tudositasat, kiilonos tekintettel a birodalmon beluli magyar dominancia igenyenek hangsulyos megjelenesere az ot 10vat osszefogo kocsis metaforajaban. Ennek az igenynek a gyokere es ma-

24

gyarazata abban a felfogasban rejlett, amely a "gondokkal kuszkodo" Monarchia (illetve a ciszlajtan tartornanyok) gyengesegevel a kozpontositott magyar allam velt erejet allitotta szembe, es erre tamaszkodva formalt igenyt a birodalmi vezeto szerepre. Ennek a felfogasnak a jelentdsege azonban csak akkor valik erthetove, ha nem feledkeziink meg arr6l, hogy ez nem parosult a habonis helyzetrdl szott abrandokkal. Tisza Istvan tortenelmi beszede, amelyben megallapitotta a haboni elveszteset, minden tovabbi nelkiil rekintheto a viharos okt6beri napokat meghatarozo kijelentesnek. Nemcsak a mervado Iapok, de a bulvarosabb Az Est is altalanosan elfogadott helyzetertekeleskent kezelte az elvesztett habonit, Csak ezzel rnagyarazhato, hogy debreceni tudosit6ja okt6ber 24-en a zsid6 forabbi beszederol rnetszd ironiaval szamolt be. A tudosito szerint "talan egyedut a zsido farabbi beszede volt [eltuna, aki dlddsdban azt kivanta »bdr adnd a Mindenhat6, hogy a [elsege e rettento hdboru gyazedelmes es dicsoseges befeiezeset megerbessee", Ezt a kivanalmat a lap a vilaggal va16 teljes kapcsolatvesztes esetekent ertelmezre. A kornmentar szerint "ez a derek ur ugy latszil: nem olvas ujsdgot", azaz: rnindenki mas szarnara nyilvanvalo, hogy a haboni mar elveszett. Am nemcsak Az Est, de a magyar szuprernacia igenyet megfogalmaz6 Alkotmany szerkesztosegeben is hasonl6an velekedtek, arnint ez kideriil a debreceni esernenyekrol tudosito szerzo hatter-osszefoglalasabol, A katolikus lap nezete szerint 1918 oktobereben "messze orszdgok harcterein utolso uonagldsban pusztit meg a haboru, »dtkos Ausztria« megsernmisid egy csdszdri rendelet tolluondsdban, [oldrenges rdzza meg Magyarorszagot". A haboni befejezese tehat kuszobon all, Ausztria sorsaval kapcsolatban sem leteznek mar ilhiz iok - Ausztria azonban nem jelenti Magyarorszagot. Ez az a pillanat, amikor a dinasztia es a magyar nemzet vegleg megbekelhet. A megbekelest nem mas akadalyozza - ismet csak Az Est szerint-, mint az osztrak militarizmus tovabbelese, A finis Austriae az okt6ber 26-ai szarnban iijfent kesz teny-

kent jelenik meg, amely annal erthetetlenebbe teszi az osztrak militarizmus megrogzottseget. Egy "panaszos level" szerint, melyet a 32-es ezred tisztjei irtak ala, "a mai napokban, mikor mar teljesen esszenitlen, a kaszdrnydban meg mindig a Gotterhalte, a militarizmusnak es az osztrak hadseregnek himnusza jarja". Az alkalom: okt6ber 2S-en egy pesti "szinmagyar" szazad indult a frontra, es a zenekar a csaszari himnusszal bucsiiztatta oketo Ismet felhangzott "a gyii/olt Gotterhalte, pedig biztosra uettidc, hogy ettol a prouoedldstol most mar tart6zkodni fognak" - tiltakoznak a levelirok. A tisztek ertetlensegiiknek adnak hangot, hogy "most, a mikor Ausztria megsziint, a mikor mar csak Magyarorszdg maradt meg egysegesen a Monarchiabol, miert kell a magyar katonaknak meg min dig a nemet uezenyszot eltiirnio]:", Bar egy panaszos level onmagaban nem perdonto bizonyitek, a tobbi ujsag szemlezese egyertelrmive teszi, hogy a korrnanyparti es a Tisza Istvan Munkapartjrihoz kozeIi napilapok 1918 oktoberenek derekin egysegesen azt a velemenyt kepviseltek, mely szerint Ausztria, azaz Ciszlajtania szethullasa immar kiiszobon all, illetve meg {s kezdodott, am Magyarorszag, a millenaris allam, ebben a helyzetben is - szinte terrneszetes m6don - megorizheti egyseget, Ez az egyseg - es ezt fontos regisztralni - onmagaban veve sem Habsburg-ellenes, sem Habsburg-parti jelentesarnyalattal nem rendelkezett. Ha tomoren ossze akarnank foglalni a konzervativ es mersekelt szabadelvfi mainstreamnek a lapokb6l kibornl6 tortenelemkepet, azt mondhatnank, hogy a magyar allarn folyamatossaga kepezte a multat es jelent szetvalaszrhatatlanul osszefUzo kapcsolatot, amelyen belul a Habsburgoknak nem jutott rnegkulonboztetett szerep - sem negativ, sem pozitiv felhanggal. A sajatos allamjogi helyzet ellenere a dualizmus idejen kvintesszencialis, onmagaban gyokerezo nemzeti szernlelet alakult ki tehat, amely mindaddig toleralta a Habsburg-orokseget, ameddig annak egyes elemei nem iitkoztek a nernzeti es allami kontinuitas, az ezereves (es ezert a jovdre is kiterjedd) folyamatos tortenelem kozponti tetelebe.

Nem meglep6, hogy a "bunbak" szerepe ebben a kontextusban a szoldateszkara jutott, amely pedig az osztrak felfogas szerint (a kozigazgatas es a katolikus egyhaz mellett, de inkabb el6tt) a birodalom fenntartasaban a legfontosabb szerepet jatszo intezrnenynek min6siilt. Az Est amely a botrany egeszerol, jellegebol is koverkezoen, messze a legreszletesebben tudositott - j61 peldazza a tobbi napilapban is tetten erhetd, bar kevesbe bangsiilyosan megjelen6 felfogast. Az "oknyomoz6 riport" szerint Veszprerny f6ispan, a szervezesert felel6s kozhivatalnok, csak a helyszinen szembesiilt azzal, hogy az allornason a cseh ezred es katonazenekar allt fel. Ha el6tte ertesiilt volna a helyzetrol, meg tudta volna akadalyozni az incidenst, mert .Szterenyi [ozse] kereskedelmi miniszter utjan a kirallyal {uvattam volna Ie a magyar nemzeti erzest me/yen serto katonai rendelkezest' - nyilatkozta. Ugyanebb61 a riportbol az is kideriil, hogy a hadiigyminiszterium eljarasa is szokatlan volt, mert egy kozos zaszlot kiildtek Becsbol, hogy azt nizzek ki Debrecen varoshazanak epiiletere. Ezt a varosi tanacs ellenezte, de a f6tisztek "addig ertiszaeoltal: a dolgot, a mig kituztek a kozos

zdszlot".
Ezzel a fajta katonai szukkebhiseggel, amely a nemzet becsiiletet szinte reflexszenien igyekszik rnegserteni, eles ellentetben all a magyar sag nagylelkfisege. Az Est nilzasokba esd riportja szerint "milli6k robogtak kocsikon, [enylettek. es kdprdz-

tattak a menetekben, kuldottsegekben es gyiilehezetekben. Itt meg van ;6 16, puha selyem, szep asszony es uri magyarsdg. Debrecen boldog volt tegnap es orult, hogy minden pompdiat a legelso magyar ember es a szepseges kiralyne ldbai ele rakhatta." Ez a fajta nagylelktiseg elfogadja a Habsburgokat, ha azok cserebe elfogadjak a nemzet hagyomanyait. A tudositast idezve: .hadd boruljon egymds kebelere a magyar nemzet es a horonds kiraly." A legfontosabb szarnunkra azonban nem ez a meglepoen elnagyolt kompromisszum, hanem az egesz szemleletmod alapjat kepezo meggy6z6des, amely szerint a magyar allam ereje es hagyornanyai megingathatatlanul allnak a tortenelem eppen tombol6 - es pusztitoerejet Ausztrian bizonyito - viharaban is. Eltero latasmoddal csak a baloldali ellenzek lapjaiban talalkozunk. A Pesti Naplo, a Vilag es a Nepszava egyarant a gyokeres valtozas igenyet fogalmazta meg. A Pesti Nap16 szerint "a gotterhalte-grauamen [... ] csak alkalom a szokottnal sokkal heserubb indulatok hirobbandsara", a Vilag szerint pedig "kavics, amely elinditotta a lauindt", A parlamenti botrany tanulsaga pedig nem mas, mint hogy eljohet egy uj, val6dibb fuggetlenseg, "amelyrol csak [razisolcat kongattak a regi Magyarorszdg gyaszuitezei", Ennek garanciaja, hogy az esemeny megmutatta: "maroknyi csoport is eleg eros, ha a haborgo neplelhiismeret

solt, a zenekar [pedig] a magyar kormany tobb tagjdnak [elenleteben a regi katonai szohasaihoz hiven a

Gotterbaltet [dtszotta",
Mi valtozort meg a magyar jobboldal- az 1918 el6tti es 1920 utani politikai elit oroszlanreszet ad6 csoportok - gondolkodasaban, ami megmagyarazhatna ezt az atalakulast es ezzel a Gotterhalte-botranynak az emlekezetbol valo kiiktatasat vag)' gyokeres atertelmezeset? A valaszt Szasz ernlekirata adja meg. 1918 6szenek torteneseit "az ar elsodort bennunket" mondataval foglalja ossze. A korabeli olvas6 szamara nem okozott ertelmezesi nehezseget, hogy megfejtse a terrneszeti metaforat - s6t, azt mondhatnank, hogy az "ar" kifejezes a korban nem is szamitott mar metaforanak, mivel jelentese a politikai beszedben olyannyira rogzitette valt. I 1918-19 ernlekezete a Karolyi-kormany es a Tanacskoztarsasag ernlekezeteve lett - az utolso Habsburg koruli debreceni bakinak ebben a kontextusban nem volt helye. A tartenelmi Magyarorszag felbomlasaval pedig az orszag egyseget oly sokaig meg6rz6 Habsburgok megitelese is valtozott - bar korantsem valt egysegesse. Vegleg a rmilte lett ugyanakkor az a szimbolikus univerzum, amelyet a dualizmus hozott letre, es amelynek sajatos vonatkoztatasi rendszereben nemcsak a ma, de mar a Horthy-kor embere sem ismert onniagara. A Monarchia felbornlasa sem allt a politikai gondolkodas e16tereben. A Gotterhalte-botrany tehat nernvonulhatott be a kollektiv ernlekezet kanonizalt terebe: nilsagosan is kesdn torrent, es - mint mi mar tudjuk - sokkal fontosabb esernenyek arnyekaban, Egy elfelejtett botrany azonban ketszeresen is tanulsagos: egyfelol raebreszt a kiilonbozd korok politikai es kulturalis k6djai kozotti elteresekre, es sokat elmond a kollektiv ernlekezet mtikodeserol. Nem mfikodesi zavarrol volt sz6 - a szelekci6 s a korok es csoportok erdeklcdeset, prioritasait tukrozo szandekos felejtes eppen hogy a tarsadalmi ernlekezet rmikodesenek alapvet6 mechanizmusa, amely eppannyira jellemzi a szimbolikus poli tikai -torteneti k6drendszereket, mint az, hogy mit oriznek meg. IBl

.

duborog mogotte. "
A lapok szolarnai utan az emlekiratok hallgatasa annal meglepcbb. A memoarok attekintese soran kideriil: a botrany nem csak a legitimistak emlekezetebol torlodott ki. A dualizmus utols6 eveirdl tobb szaz oldalon tud6sit6 hazelnok, az ujsagcikkekbdl mar ismer6s Szasz Karoly peldaul csak altalanossagokrol sz61. Meg meglepobb talan, amikor kivetelre bukkanunk. A magyar torteneti-allarni hagyomanyt egeszeben atvevd gavai Gaal Jen6 professzorpolitikus peldaul "turbulens elemek" altal eloidezett "iszonyu kazusrol" ir, "mely azonban nem volt egyeb mUfelhdborodasnal". Mindez raadasul akkor tort ki, "midon a kiraly az uj egyetemet {elavatta es a magyar nemzetnek [enyes jovot jo-

ROM SICS GERGELY
1977-bln szIlletett Kecskerneten. PJ. aTE tllrtMelem-angot nyelvtan3r szak6n 2002-ben. a KOrep·Eur6pai Egyetem nemzet1<i!zi kapcsoIatok Slltan 2OO3-ban szerzett di~omat. 2002 6ta a hamburgi Zeit·Stiftung OsztOndfjasa. Kutatasi terOlete az Osztrak-Magyar Monarchia emlekezete az elitekben es a tortenetfrasban, valamint a tllrteneti elbeszeles narratolQg_idja.2004·ben jelen! meg ktlnyve Mftosz emlt\kezet: A Habsburg Birodalom felboml6sa az osztrak magyar politikai elit emlekirat·irodalmaban cfmmel. Jelenleg az ELTEOJ·esjelenkori egyetemesttlrt9neti tanszeken 96gz& doktorandusz. 2003 6ta lapuok szerkesz·

as au

t6s6genek tagja.

26

.Nerr akarok tobb katonat latni" - je-

lentette ki 1918. november 1-jen az oszirozsas forradalom nvornan alakult Karolyi-karmany hadOgyminisztere, Linder Bela a miniszteri eskutetelet ktivet6en tartott nyilvanas beszedeben. Ha nem is tal gyakari, meqsem ritka. hagy egy szernelvt valamely elszolasa vagy kcntexusabol kiragadatt mandata alapjan Itelnek meg. Linder Bela ktizejOk soralhat6, miktizben ismertseqe messze nines aranyban jelentoseqevel. Linder hlrnevet elsosorbar ennek a kijelentesenek. illetve az 1918. navemberi belgradi fegyverszOnetiegyezmeny alalrasanak ktisztinheti. Kevesebben kapcsolisk szemelveheza belqradi konvenei6 alalrasat. es meg kevesebbeknek jut eszebe neve hallatan a Baranyai Szerb-Magyar Ktiztarsasag letrehozasa, De ki volt az az ember, aki ezt a val6ban szerencsetlen mandatot egy szerercsetlen ttirtenelmi pilianatban kimandta, s akinek neve a ket vilaghabara kazatta nitszeqesszinonimajavavalt?
I

inder Bela 1876 febrnarjiban szuletett a f61eg svabok es szerbek lakta Baranya megyei Majson, 1896-t61 tuzerhadnagyi rangban, majd a Hadiiskola elvegzese utan vezerkari tisztkent szolgalt a Monarchia hadseregeben. Lassan haladt elore a rangletran, de 1918 tavaszan mar ezredesi rangban teljesitett szolgalatot, 1918. okt6ber 31et61 pedig, mint katana es partokon kiviil a116 szakember, a Karolyi-kormany hadugyminisztere lett.

L

A hadOgyminiszter
A frissen kinevezett hadiigyminiszter a sz6ban forgo, Karolyi koncepciojiba illeszked6 kijelentest annak a pacifista politikanak a jegyeben tette, amely Magyarorszag vedtelenseget volt hivatott

dernonstralni, es az orszagot az antant
bizta. Karolyi egyebkent ut6bb "iigyetlen nyilatkozatnak" nevezte hadiigyminisztere kijelenteset. Az 0 magyarazata szerint Linder attol tartott: ha az elkeseredett katonak fegyyerrel joindulatara

lentosebb lepese volt a szinten az 0 nevehez fGzodo belgradi konvenci6 alairasa 1918. november 13-an. Ezt a hivatalos es nem hivatalos magyar kozvelemerry ut6bb egyarant a veg kezdetenek, a tortenelmi Magyarorszag felbomlasat

jonnek vissza, annak fosztogatas es rablas lesz a vege. Ez persze vales veszely volt, es sok helyutt be is kovetkezett. Linder Bela, ugyancsak Karol yival egyetertesben, fel kivanta oszlatni a katonatanacsokat, abban bizva, hogy utana .ielies rendet tud teremteni a paci{ista propagandanak. a katonak kozott val6 terieszteseuel". A katonakat haza akarta kiildeni, es helyettiik nemzetorseg megszervezeset tervezte. "A [elldzadt hatonasagot teljes egeszeben le akartam szerelni, es helyette az 14idemokratikus Magyarorszag uedelmere megbizhato, meg a hareteren kiizdo tisztek uezetese alatt nemzetorseget szeruezni. Mert kik maradtak vissza? Csak a selejtes elemek, hogy {egyverrel keziikben a zauarosban baldszhassanak, " Noha Linder e sorokat majd 30 evvel az emlftett beszed elhangzasa utan vetette papirra, a korabeli dokurnentumokkal, minisztertanacsi feljegyzesekkel egybevetve ugy ninik, fedik akkori gondolatait. Ugyanebben az Irasaban - amelyben a Franciaorszagban megjelend Hungaria cfmfi foly6iratban 1949 jiiliusaban kozolt Emleksorok Karolyi Mihalyr61 cirmi irasra reagalt - politikaja es tettei helyessegenek igazolasara Linder a polgarhaboni veszelyere is hivatkozott. Ezen elsdsorban az orszag nemzetisegeivel val6 fegyveres osszeiitkozest ertette, "Ne (eJeitsiik el, hogy tiszta magyar csapatok nem voltak, minden magyarnak neuezett ezred eriisen keverve volt megbizhatatlannak neuezett nemzetisegiekkel. igy, ha haborut hirdetek, vereink csak nehez harcok ardn verekedhetik at magukat a bennunket korUlvevo, ez esetben ellensegge val6 nemzetisegi gyurun. A polgarhabor14 kieeridhetet/en lett volna. " Miutan Karolyi visszatert 1918. november 6-7-ei sikertelen belgradi utjar61, a Minisztertanacs elfogadta azt a javaslatot, hogy a magyar hadsereg a jovoben az at legfiatalabb korosztalybol alljon, Linder ezt a leghatarozottabban ellenezte, emiatt november 9-en lemondott hadugyrniniszteri tisztsegerol. Tavozasat kovetoen tarca nelkiili minisz-

A nyugalmazott hadiigyminiszter a Tanacskoztarsasag idejen diplomaciai feladatokat teljesitett (egyebek kozott a szovjet csapatok Romania elleni beavatkozasat igyekezett elomozditani) majd a . tanacskorrnany bukasat kovetoen elhagyta az orszagot,

Polqarrnester

es emiqrans

1920 augusztusaban Linder Pecsre erkezett, ahol roviddel kesobb sikeriilt a
varos polgarrnestereve valasztatnia

terkent a beketargyalasokra va16 felkesziilesben vett reszt. Ennek else es legje-

magat, A varos elsd ernberekent megtette az eldkesziileteket a "pecsi terv" kivitelezesere, amely a baranyai teriiletnek szerb (jugoszlav) vednokseg alatti fuggetlenedeset celozta. Linder Karolyit kivanta megnyerni a szerbek altai rnegszallt magyar teriileteken megalakitando kis koztarsasag elnokenek. A terv erdekeben elenk agitacioba kezdett, tobb alkalommal targyalt errol Belgradban. A jugoszlav kormany, bar nylltan nem tamogatta a tervet, nem is ellenezte azt. Ennek dacira az 1921 augusztusaban kikialtott Baranyai Szerb-Magyar Koztarsasag - az idokozben megvaltozott nemzetkozi feltetelek kovetkezteben - kenytelen volt nelkiilozni Belgrad tamogatasat. A Belgradban tarelindito jogi aktusnak ertekelte. Kedvegyal6 pecsi polgarmester ezek utan vissza zotlenebbnek tartottak, mint a Padovasem tert Baranyaba, jugoszlaviaban teban alairt fegyversziinetet, es altalanos volt a velerneny, hogy ez idezte elo a ma- lepedett Ie, s a jugoszlaviai magyar emiggyar teriiletek megszallasat, A tenyek is- racio vezetojeve valt. 1921. december 25mereteben ez aligha allithato, A szerb en megalakitotta a kozel 600 tagot szamcsapatok ugyanis mar bo egy hertel az lalo Baranyai Menekiiltek Gazdasagi Szervezetet, amelynek 6 lett az elnoke. egyezmeny alairasa elott megkezdtek a Kozben az ido rmilasaval egyre szapomagyar teruletek megszallasat. Ketsegrodtak az ellentetek kozte es a Karolyitelen ugyanakkor, hogy a katonai konhoz feltetlenul ragaszkod6 emigransok venci6 szentesitette es ut61ag legalizalta kozott, Lindert a jugoszlav kormany t61bevonulasukat a Delvidekre. zott kiszolgalasaval vadoltak, majd azA Karolyi-part jobbszarnyahoz tartozo-kormanytagok koveteltek a szocial- . zal, hogy jugoszlav szolgalatba alit. Ezt aligha alaptalanul rottak fol neki, peldemokratakkal egyre kozelebbi kapcsodaul 1926 elejen Parizsban es Londonlatba keriild Linder lernondasat, amire ban probalt szolgalatot tenni a jugoszlav 1918. december 6-an keriilt sor. Ezt kokorrnanynak a frankhamisitas koriili vetden Linder "Iegalizalta" szocialdebotranyban. Az igazsaghoz azonban mokrata kapcsolatait, es az MSZDP taghozzatartozik, hogy az ot vadloknak jainak szamat gyarapitotta. Nyugalmazott rniniszterkent volt ideje es anyagi le- sem derogalt szivesseget tenni a jugoszlav kormanynak, hogy a "Horthy-rehetdsege is maganeletet rendezni. gime-nek" kart okozzanak. Ezt tettek A Minisztertanacs evi 17 760 korona peldaul1923 tavaszan a Magyarorszagnyugdijat es 1920 korona lakbernyugdijat allapitott meg szamara, 1919. ap- nak nyujtando nepszovetsegi kolcson elutasitasat kerfi nyilatkozatukkal. rilis l l-en felesegiil vette Predragovic Linder Bela nem olyan szemelynek nlRomanat, aki elozo hazassagabol egy nik, akit elsosorban elvek vagy ideolofiut hozott a frigybe, szerb szarrnazasu, giak vezereltek volna. Cselekedeteit sokde romai katolikus vallasti volt.

29

kal inkabb motivaltak szemelyes ambiciok es celok, amelyek olykor kalandor [ellegii vallalkozasokba is belesodortak, 1925 nyaran szervezkedesbe kezdett, hogy Magyarorszagon forradalmat robbantson ki, es az orszagot fegyveresen "szabaditsak" fel. 1925. junius 9-en Karolyi es jaszi is alairta a jegyzokonyvet egy bizottsag megalakitasanak szuksegessegerol, amelynek feladata az oktoberi program rnegvalositasat celzo magyarorszagi belsd forradalom szervezese, iranyitasa es ellenorzese, valamint a forradalom nemzetkozi elismeresenek biztositasa. A forradalom kirobbantasat, amely Karolyi never nizte volna zaszlajara, Linder 1925 oktoberere tervezte. EIs6sorban a Franciaorszagba, Lens-ba ernigralt banyaszok kozott toborzott megbizhato egyeneket, es kiildott Magyarorszagra, hogy a banyavideken es falvakban tovabbi tamogatokat verbuvaljanak, s titkos, 2-3 fos csoportokbol a1l6 foldalatti szervezetet epitsenek ki. A jol ertesiilt magyar rend6rseg azonban sorra fogta el a hazaerkezd banyaszokat, fgy a felkelesbdl nem lett semmi. A tervezett kalandorakci6 mindenesetre jol bizonyitja, hogy Linder sem kepzettseget, sem tehetseget tekintve nem volt igazan politikus alkat. A nemzetkozi osszefuggeseket nem tudta atlatni, 1925 masodik feleben ugyanis Magyarorszag es jugoszlavia kormanyai kifejezetten kapcsolataik javitasan dolgoztak. (A tervvel szemben kezdett61 szkeptikus Karolyi ezt mar 1925 szeptembereben felmerte.)

A sikertelen "akci6" utan vegervenyesse valt a szakitas Linder es Karolyi kozott, bar az exkormanyfo az oktoberi forradalom tisztasaganak megorzese erdekeben ovakodott attol, hogy vplt hadugyminiszteret a nyilvanossag eloit lehetetlen alaknak tiintesse fel. A jugoszlaviaban e16 emigransok "karolyista" szarnyanak gy6zelmet jelentette viszont, hogy a baranyai menekiiltek szervezete 1927 februarjiban levaltotta Lindert a vezetosegbol, aki addig a belgradi kormany ramogatasara tamaszkodva gyakorlatilag egyszernelyi vezetest valositott meg. Nyilvanvalo negativ magyarorszagi megitelese ellenere (a magyar kormany 1924-ben buntetoeljarast folytatotta politikai ernigransok ellen, s a vadlottak kozott szerepelt Linder Bela is) Linder nem kivant lemondani magyar allampolgarsagarol, 1931-ben folkereste a belgradi magyar kovetseget, es a pecsi polgarrnesterhez benyujtott beadvanyaval is jelezte, hogy tovabbra is igenyt tart maga es felesege szamara a magyar allampolgarsagra. Mikent alanyi jogon jar6 allampolgarsagarol, iigy az idok soran "szerzett" tisztsegeirol sem volt hajland6 lemondani. Nevjegykartyajan meg 1945ben is az szerepelt, hogy ezredes, a Magyar Koztarsasag egykori minisztere.

A haboruban es utana
A harmincas evekbol nincsenek kozelebbi adataink Linder eletenek alakulasar61. Az azonban biztos, hogy a masodik

vilaghaboni kitorese ot es feleseget Belgradban talalta, Belgrad bombazasa utan a tengerparti Hercegnoviba koltoztek, majd a kapitulaciot kovetden a helyi eloljarosag engedelyevel visszatertek belgradi otthonukba. Linder azonban nem sokaig maradt a f6varosban, hanem illegalitasba vonult, es mostohafia segitsegevel Leskovac kornyeken veszelte at a verzivataros esztend6ket. Tartotta a kapcsolatot a partizanokkal, akiket elmondasa szerint szereny lehetosegeihez merten igyekezett segiteni. 1944 vegen a szofiai angol kovet segitseget kerte, hogy Londonba utazhasson, s ott talalkozhasson Karolyival. A brit kormany azonban nem tartotta celszerfinek londoni utazasat, noha kovete jelentese szerint Linder 100%-ig angolbarat volt. A habonit kovetoen visszatert Belgradba, majd 1945 rnajusaban mar Pecsen bukkant fel. A varosban, ahol egykor polgarmester volt, gyanakodva fogadtak. Boros Istvan f6ispan es kornyezete ugy velte, visszateresenek valodi celja Baranya jugoszlaviahoz csatolasanak ekikeszitese. A varosban meg lakast sem voltak hajland6k szamara kiutalni. Linder a f6varosban Farkas Mihallyal es Rakosival is talalkozott, A kommunista part els6 emberenek nyilatkozott tavolabbi terveircl: elso lepesben ismerkedni kivan az orszag belso helyzetevel, majd miutan helyreallnak a diplornaciai kapcsoLatok jugoszlaviaval, Magyarorszag kovetekent szeretne visszaterni Belgradba. Bar ambici6zus tervei szemmel lathatoan nem nyertek el Rakosiek

30

szirnpatiajat, Budapesten maradt, es belepett a Magyar Kommunista Partba.

A magyar korrnany helyt adott nyugdijfolyositasi kerelmenek, s letelepedeset ekisegitendd, Soroksaron hazat es 25 hold folder utalt ki szamara. Linder rosszul merte fel a magyarorszagi erdviszonyokat es az esemenyek fo rendenciait. Nem latta at a nemzetkozi osszefuggeseket, nem ismerte fel a Szovjetuni6 val6di celjait, Ennel is nagyobb bakloves volt, hogy biralta az MKP politikajat, sot magat Rakosit is, a vele kapcsolatot felvevo szovjeteknek pedig azt javasolta, hogy Rakosinak legyen "ellenzeke", Ezt a szerepet 0 magara vallalta volna. 1946 februarjiban kilepett a kommunista partbol - allitasa szerint azert, hogy nemtetszesenek hangot adjon, ilIetve hogy szabad kezet kapjon tovabbi fellepeseibez, Politikai kozeleti szereplesenek legnagyobb sikere akkoriban az volt, hogy a Koztarsasdgi Liga tarselnokeve valasztottak. 1946. jiinius 8-an azonban, harom bizonytalan egzisztenciajii, emigracioban eltoltott evtized utan feladta a letelepedes lehetoseget. Tavozott Magyarorszagrol: angol segitseggel Ausztrian keresztiil Franciaorszagba utazott.

jelentosebb szoszoloja volt. Ez az allitasa erdsen vitathat6. Nyilvanvalo, hogy a rnagyar-jugoszlav baratsag es kozeledes propagalasa 1946 nyaran meg egyaltalan nem utkozott a hivatalos magyar kiilpolitikai szandekokkal. Tavozasanak tehat mas, bar ketsegtelenul nagyon nyomas oka lehetett, velhetoen az, hogy szembehelyezkedett Rakosival. Parizsban bekapcsolodott az 1920-as evek elejen megalakult Emberi Jogokat Veda Magyar Liga tevekenysegebe. Ennek tagjait Karolyi Mihaly, Magyarorszag akkori parizsi kovete csak "demokraciaellenes magyar emigransok" -kent jellernezte, Itt a folyton anyagi gondokkal kiizdd Linder ENSZ-ramogatasban reszesult. 1950. aprilis l-jen, miutan nem sikerult beutazasi vizumot szereznie az Egyesiilt Allamokba, visszatert Belgradba, Az idds hazaspar a iugoszlav allam kegyelmere szorult, amely meglehetdsen szfikmarkiinak bizonyult, igy Linder kenytelen volt fogadott gyermeke, az atomkutato mernok tamogatasa- _ ra is tamaszkodni. Az elkeseredett es beteges Linder szarnara Rakosi bukasa utan esillant fel ismet az anyagi es moralis rehabilitacio remenye, 1956 szeptembereben elhatarozta, hogy visszater
Magyarorszagra, es igazsagot kovetel

kerte a szamara 1945 szeptembereben 1OO%-os nyugdij folyositasat, valamint az 1946-ban kiutalt soroksari haz es foldbirtok elveteleert fizetendo kartalanitast. Nines tudomasunk arrol, hogy keresere kedvezd valaszt kapott volna. Ha egyaltalan erkezett valasz, az minden bizonnyal elutasito volt. Negy honappal kesobb ugyanis hasonlo, anyagi terrneszeni igennyel fordult a Szerb Nepkoztarsasag Vegrehajto Bizottsagahoz. Linder Bela 1962 aprilisaban halt meg zombori otthonaban, Negy evtized emigracio utan az elso Magyar Koztarsasag elsa hadugyminiszteret az egykori Bacs-Bodrog varrnegye szekhelyen helyeztek vegso nyugalomra. Utols6 utjira elkisertek a vajdasagi magyar szellemi elit tagjai. Sirjanal a jugoszlav Kommunista Szovetseg zombori titkara mondott rneltato hangnermi nekrojovahagyott logot. IBI

Az utolso evek
Magyarorszagrol torrent hirtelen tavo-

zasat a jugoszlav kormanyhoz kesobb, az otvenes evekben beadott nyugdijfolyosftas iranri kerelme indoklasaban azzal magyarazta, hogy Rakosi szernelyes bossziija elol kellett menekiilnie, mivel a magyar-jugoszlav kozeledes egyik leg-

maganak, A jugoszlav hatosagok azonban a bizonytalan magyarorszagi helyzetre hivatkozva lebeszeltek terverol, egyuttal igeretet tettek nyugdijinak megnyugtato rendezesere, Hallgatva az illetekes hatosagok tanacsara, Linder elvetette a magyarorszagi utazas gondola tat, es 1956. oktober l l-en a belgradi magyar kovetseghez intezett beadvanyaban

HORNyAK ARPAo 1971-ben szOletett Budapesten. A PecsiTudomanyegyetem modemkori t0rt6neti tanszekenekegyetemi tanarseg6dje. Kutalasi terOlete a Balkan a 19-20. szazadban as a magyar-jugoszhly kapcsolatok tOrtanete. Eddigi legjelent6sebb publikaci6ja Magyar-jugoszlav diplomaciai kapcsolatok 1918-1927
(2004).

31

Osszeeskiives ellen
ABLONCZV BALAzs

Egy magyar ur Hollandiaban
Semmi sem segitett: bekisertek a rendorsegre, s hamarosan melle keriiltek tarsai is: Mankovich Cyorgy iijsagiro es Marsovszky Gyorgy hirlapiro, volt tiizertiszt, Gombos Gyula egykori parlamenti titkara. A karacsonyra keszulodd Europaban eleinte csak korlatozott erdekkidest valtott ki a hir, igy eleinte az sem keltett felninest, hogy a Disz teri Knlugyrniniszteriurn megerositette

Csaknem pontosan 80 evvel ezelott. 1925. december 14-en Amszterdamban letartoztattak Jankovich Arisztid nyugalmazott m. kir. huszarezredest. amikor ket hamis francia ezerfrankos bevaltasaval kiserletezett egy bankban. Az egyik banktisztviselo qvanusnak talalta a bankjegyeket, tOrelmet kert. es kozben ertesitette a hatosaqokat. A kierkezd rendnrok lefoqtak a hadfit. aki eppen azzal foglalatoskodott, hogy harisnvsjaba ujabb hamis ezerfrenkosokat rejtsen. A holland rendarak zavarat nvilvan novelte, hogy a qvanusltott a rnaqvar KOIOgyminiszterium tutariqazolvanvat lobogtatta, s allltolaqos diplomatastatusara hivatkozva probalta kivonni rnaqat az eliaras alol,
gaban es Milanoban. Az ev utolso napjan 6rizetbe vettek Raba Dezsot, Windischgraetz Lajos herceg titkarat, majd negy nappal kesdbb rnagat a herceget. Vele egyiitt feladta magat Nadosy Imre orszagos rend6rf6kapitany. Lefogtak a hamisitas mfihelyeiil szolgalo Terkepeszeti Intezet nehany munkatarsat, koztiik a kulcsszerepet jatszo Ger6 Laszlo taaki a de facto a Honvedelrni Miniszterium fennhatosaga ala tartozo intezmeny Iegkepzettebb terkepesze volt)'. Az intezet egykori es hivatalban lev6 parancsnokai egyarant a gyamisitottak koze kerultek. Az iigybe hamarosan belebukott Rakovszky Ivan beliigyminiszter, es a botrany hullamai 1926. januar ko-

jankovichek

kuldeteset, akiknek

nacsnokot (valojaban 6rnagyot,

szallodai szobajaban egybdrondnyi hamisitott francia ezerfrankost ta-

laltak, A nyomozasba a francia, a holland
es a magyar rendorseg is bekapcsolodott, igy sorra buktak le a hamis frankok terjesztesevel megbizott egyenek Hamburgban, Koppenha-

32

zepetcl elertek Bethlen Istvan miniszterelnokot es fiat, Andrast, majd februar kozepen Teleki Pal volt miniszterelnokot, parlamenti kepviselot. A kulfoldi sajto nyiltan firtatta mas magas allasu szemelyek (Kanya Kalman berlini magyar kovet, Ma - . gashazy Laszlo, a korrnanyzo szarnysegedje) mellett Horthy Miklos felelosseget is. Jankovich futarigazolvanya onmagaban meg nem bizonyitek a korrnanyszervek bfinossegere: az allando anyagi gondokkal kuzdo magyar Kiiliigyminiszterium gyakran vette igenybe megbizhatonak tekintett civil szemelyek szolgalatait egy-egy irat, csomag, level tovabbitasara. Windischgraetz Lajos - a Magyarorszagot 1848-49-ben pacifikalni ohajto csaszari foparancsnok unokaja - volt kozelelmezesi miniszter mar addig is szamos olyan politikai kalandba keveredett, amelyek nem voltak bevettek a politika akkori gyakorlataban. Minisztersegenek Iegernlekezetesebb mozzanata egy nagyszabasu krumplipanama volt, ugyano 1918-19-ben hornalyos hatteni hirugynokseget rnfikodtetett Svajcban, s neve felbukkan 1920 folyaman egy allamcsinykiserlet kornyeken. Ezek utan mar aligha veletlen, hogy az elsa kiralypuccs alkalmaval Magyarorszagra igyekvo IV. Karoly vonatanak utaslistajan ugyancsak megtalaljuk a legitimista arisztokrata never. A tetemes vagyonat rohamosan felelo herceg 1922-tol foglalkozott a penzhamisitas gondolataval, vallornasa szerint irredenta celokra, peldaul az 1925-os szlovakiai helyhatosagi valasztasok befolyasolasa celjabol. E lepeseihez ekiszor Teleki PaIt61 kert segitseget, aki osszehozta ot a cserkeszmozgalornbol ismert Gero ornaggyal. A herceg birtokaba jutott kdkliseket a szakertd harnisltasra alkalmatlannak Itelte, s errol jelentett Telekinek, aki - sajat vallomasa szerint - meg is nyugodott, s tovabb nem foglalkozott az iiggyel. Nem igy Windischgraetz, aki - egy kozelebbrdl nem tisztazott helyen es iddpontban - osszeismerkedett Arthur Schultze nyomdai szakemberrel, aki eppen egyik szabadalmara keresett finansziroz6t. Az eiozoleg Szentpetervaron tenykedo, zilalt idegzetfi nyomdasz 1923 oktobere-

ben Sarospatakra latogatott, majd Pesten volt Windischgraetz vendege, Amikor kideriilt szarnara, hogy a kezdernenyezes rnogott nines kormanytamogatas, mar nem volt kedve a harnisitashoz, meghiv6i azonban nem engedtek elmenni. Nem volt mit tennie, maradt, s Gerc bevonasaval kiserleteket folytattak a Terkepeszeti Intezerben. Ezek eredmenye kedvezd lehetett, mert 1924 augusztusaban egy miincheni vallalattol megerkeztek a hamisitashoz hasznalhato gepek. 1925 elejen pedig megkaptak Duisburgb61 a hamisitashoz hasznalhato papirt is. A herceg allitasa szerint azt is Schultze szerezte be, aki meg 1923 folyaman reszt vett a franciak Ruhr-videki markahamisitasaiban. 1925 oszere a Nemetorszagbol jott gepekkel es klisekkel, a gyarrnatokrol beszerzett kulonleges papirral, az Allami Terkepeszeti Intezer helyisegeiben es szakembereinek segitsegevel befejezridott a hamis frankok gyartasa. A munka vegeztevel a gepeket osszetortek es ocskavaskent eladtak,

Vfzjel, legyott, szubvenci6
Az eredrneny messze elmaradt a remelttol: a 30 000 ezerfrankosnak mindossze egyhetedet, 4400 darabot lehetett jonak minositeni, az elkesziilt harnisitvanyok mintegy fele kimondottan rossz volt. Hiaba volt a bankok szervezett gyfirese, taposasa, a Zadravetz tabori puspoktol kapott aldas, a Takarekpenztarak es Bankok Egyesiiletenek kesdbbi velernenye szerint a harnisirvanyokon a hatlap szinezese egyhangubb volt, a szinek kozti ellentetek nem emelkedtek ki elegge, a "jelkepes noala]: a

kezeben levo palcdt hibdsan tarija",
a Mille francs vizjel betfii vekonyabbak voltak az eredetinel, az egyik vizjel vizszintesen tartva pedig erosen fenylett, Ezert a hamisitok el is dontottek, hogy a bankjegyeket Franciaorszagon kiviil hozzak forgalomba. Az elsd vilaghabonit koveto penziigyi instabilitas, a korabbi nagy A frankhamisitils erintettjei: Windischgraetz Lajos herceg, Jankovich Arisztid husziuezredes as ellenfeliik: Pallavicini Gyorgy

33

rendszerek megszfinte (feltilbelyegzes, penzcsere, hadipenzek hasznalata) kedvezett a zavarosban halasz6knak. A harnisitoknak a nyereszkedesen nil lehettek politikai celjaik is, peldaul magyar hamisitok foglalkoztak 1921-ben az uj csehszlovak allarnpenz, a szokol sokszorositasaval. A penzhamisitasokat - az Interpol hijan - kozzetevd nernzetkozi foIyoirat, a Marqu(!s caracteristiques 1924. szeptember 30. es 1926. aprilis 22. kozott 192 hamisitott penz leirasat kozolte, 77 torvenyteleniil eldallitott csekk, reszveny, kotveny esetet irta Ie, s 53penzvaltozasr6l adott hirt, A hamis frankok ertekesitesere kiilonbozd csatornakon keresztiil javareszt fiatal ferfiakat kerestek az osszeeskuvdk. Jankovich Arisztid ugyan nem tartozott a fiatalok koze, de katonai szolgalata alatt Windischgraetz tiszttarsa volt a tizennyolcas kozos huszarezredben. Az elvalt es sulyos anyagi gondokkal kiizdo nyugalmazott tiszt elkoverte azt a hibat, hogy a hamis penz piacra dobasat megelozo napokat-heteket gondosan dokumentalta naplojegyzeteiben, s noteszet Hollandia-

ba is rnagaval vitte, ahol az irat a holland, majd a francia rendorseg kezebe jutott. Feljegyzeseibdl kiderult, hogy Nadosy fokapitciny teljes mertekben tisztaban volt az akcioval, iitlevelet szernelyesen Hetenyi kesobbi fokapitanytol kapta. (Nadosyt - iigy ninik - nem elhanyagolhato mertekben kototte a hamisitokhoz az is, hogy Raba Dezsd kolcsonozte szamara lakasat galans kalandjainak Iebonyolitasahoz.) Az indulas elotti napokban Jankovich targyalt Roder Vilmos altabornaggyal, kesobbi honvedelmi miniszterrel, Rudnay Lajos diplomataval, s osszeeskiivotarsai iigy tajekoztattakvhogy Berlinben a magyar kovet, kesobbi kiiliigyminiszter "Kania [Kanya] Kalman segithet". Gombos Gyulaval csak azert nem talalkozott december 5-en, mert egy kozelebbrol meg nem nevezett holggyel randevuzott. Bethlen Istvan neve nem szerepelt a jegyzetekben - ugyanakkor december 2-ai datumozassal felbukkant a jozsef ter neve. A kontextus miatt nehez eldonteni: etterernbe jott ide a kalandor katonatiszt, vagy valami mas dolga volt. A francia nyomozok figyelmer is elkeriilte

a helynev: Teleki Pal szep klasszicista palotaja aJ6zsef nador ter 7. alatt allt, A miniszterelnok, Bethlen Istvan erintettsegerol pedig epp a kozelrmiltban fogalmazott meg uj velemenyt Ormos Maria: szerinte a kormanyfo tudhatott az ugyrol mar annak kirobbanasa elott. A botrany kirobbanasa aligha jo. hetett volna rosszabbkor: decemberben erkezett Budapestre az iij fran-I cia kovet, Georges Clinchant, aki szilveszter napjan adta at megbfzoleveler. Emellett 1925 szepternbereben kezdte el targyalni a kepviseldhaz a hosszu evek munkajaval ekikeszitett magyar-francia kereskedelmi szerzodest, de. a targyalas a teli szunet miatt felbeszakadt, es csak 1926. februar -l-en ratifikaltak, E tenytdl valoszirnileg egyaltalan nem fuggetlenul Budapesten szamosan ugy gondoltak, hogy ideje penzt aldozni Magyarorszag parizsi hirnevenek javitasara. A francia lobbistak bevonasaval nagy titokban elokeszftett sajtoakcio ot nagy lap es 24 kisebb ujsag szubvencionalasaval szamolt, 250 ezer aranykorona ertekben. Az evek ota kesziilo tervre Bethlen miniszterelnok eppen 1925. december 9-en, genfi latogatasa soran adta aldasat.

A szalakat szovak
Ugy tfinik azonban, hogy a leginkabb erintett fel, Parizs, legalabb 1926. januar kozepeig inkabb kimelni igyekezett a budapesti kormanyt. " [) gy ldtszil: a Quai d'Orsay [a francia kultigyminiszteriurn] csilIapitja a sajtot" - irta elegedetten a parizsi magyar kovet 1926. januar 10-en. januar masodik feleben kovetkezett be valamifele fordulat, amikor - a magyar oktobrista emigracio vagy a honi ellenzek, netan a Kulugyminiszterium egyes csoportjai hatasara vagy esetleg a magyar renddrseg kelletlensege miatt - a francia politika iranyitoi egyre inkabb Bethlen Istvan kormanyat tettek felelosse a tortentekert. A magyar kiilpolitika mindent megtett azert, hogy: a konspiracio egy reszet Csehszlovakiara haritsa, hivatalos es nem hivatalos csatornaWindischgraetz lajos herceg 34

Nadosy Imre rendorfiikapitany kon keresztul hosszan traktaltak partnereiket Windisehgraetz hereeg es egy Stavnik-Kaltenmark nevii csehszlovak agens kapcsolataval. Ez sem sokat segitett. Szarnolatlanna . valtak a franeia iijsagok kirohanasai a "hamispenzgyarto kabinet" ellen, nem kimelve immar a korrnanyzo szernelyet sem. Az oszirozsas forradalom emigransai mellett a hazai legitimista ellenzek vezeralakjai, peldaul Palla vicini Gyorgy, vagy a liberalisok, mint Rassay Karoly is ugy ereztek, itt az ida a kormany megbuktatasara. Az iiggyel foglalkozo parlamenti vizsgdlobizortsag tagjaikent sajat kiilon jelentest terjesztettek be a Haznak, s kovetkezteteseiket a nyilvanossag ele tartak: igy keriilt bele az ugybe Teleki Pal is - regi haragosa, Karolyi Imre grof ujsaginterjuja nyornan - 1926. febmar kozepen. E tevekenysegrdl keserfien jegyezte meg a briisszeli magyar kovetseg tanacsosa, Walko Lajos a kiiliigyminiszternek irott jelenteseberu "Nagyon saindlatos, hogy

olyan szemelyisegeh, kik politikai es szocidlis helyzetuhnel fogva mint a konszoliddcio s rend hivei szerepelnek kulfoldon, a kormdny belyzetet megnebezitik, s ellensegeink melle dllanak. Karolyi Imre es Pallavicini Gyorgy tagadhatatlanul hozzajarultak abhoz, hogy hazankat diszkreditaljak, s olajat ontseneh. a tiizre, mely mar majdnem kialv6felben volt." Ezek az arisztokratak, tarsasagukban Sigray Antallal, nemcsak politikai akei6ikkal igyekeztek zavart kelteni, hanem azzal is foglalatoskodtak, hogy a korrnany szamara kellemetlen tamikat kutassanak fel. Tenykedesiiknek koszonhetd Hir Gyorgy volt nernzetgytilesi kepvisel6 bevonasa, aki korhazi agyon tett vallornasaban Bethlenre terhel6 tenyeket emlitett, A politikai kalandorkent isrnert Hir vallornasat feltehet6en a miniszterelnokkel szemben erzett bosszii motivalta, Ennek kifejtesere azonban a volt kulonitmenyes vezernek nem volt modja, mert vallornasat kovetoen elhunyt. A hamisitas egyik kulcsszereploje, Arthur Schultze szinten meghalt egy nemet idegszanat6riumban. A megoly alapos vizsgalat sem allapitott meg nala mast, mint tiidd- es mellhartya-

I

gyulladrist (mas forrasok szerint gyomorverzest), amelyet apoloi a nyorndasz gyakori diihrohamai miatt nem vettek eszre id6ben. Ket fontos tanu kiesese utan a per 1926 majusatol tobbe-kevesbe a korrnanyzat altal kivant keretek kozott zajlott. Egyediil Raba Dezs6 tartott ki korabbi allitasa mellett: Teleki Palt nevezte meg a korrnanyzat es a harnisitok kozti kapcsolattart6kent - amire egyebkenr szarnos nyom utalt. Windischgraetz kivetelevel az osszes f6szereplo ilyen vagy olyan m6don kotodott Telekihez: Gero 6rnagy cserkesz volt; Hajts tabornokot, a terkepeszeti intezet igazgatojat Teleki ajanlotta tagnak a Magyar Foldrajzi Tarsasagba, Nadosy Imret Teleki neveztette ki f6kapitanynak, s egyiitt voltak igazgatoi az Orszagos Kaszin6nak; a Postatakarek gyamiba vont elsa embere, Baross Gabor a haboru alatt

Teleki szemelyes keres ere dolgozott az Orszagos Hadigondoz6 Hivatalban; a mar a szokolhamisftasban is reszt vevo Meszaros Gyulat a volt rniniszterelnok a Turani Tarsasagb61 ismerte. Teleki 1925 soran szamas esetben megfordult a terkepeszeti inrezetben es a papirt szallito Eugen Trautmann nyugalmazott alezredesnel, miincheni nyorndasznal, aki egy 1927-es, szigoriian bizalmas diplomaciai jelentes szerint

"intezete elen meg ma is szolgdlatokat tesz hazdnknak:",
Raba a masodfokii targyalason visszavonta allitasait, es az itelotabla elott mar nem meriilt fel a kormany erintettsege. A hivatalos francia politika nyiltan nem szorgalmazta Bethlen Istvan lemondasat, meg ha a parizsi lapok erre naponta utaltak is. A frankperben a Francia Nemzeti Bankot Auer Pal iigyved, Magyarorszag 1945 utani parizsi

35

kovete kepviselte, s a kar erteket
szimbolikus egy frank ban allapitottak meg. A vadlottak lojalisan jatszottak a rajuk osztott szerepeket. Az elsofoku birosag Iteleteben - eleg egyedulallo modon - enyhit6 korulmenynek vette a vadlottak sokat hangoztatott hazafias felbuzdulasat: a magyar kiralyi buntetotorvenyszek a vadlottaktol nem tagadhatja meg "az 0 lelki motivumaiknak minden anyagi, minden egyeni erdektol ua16 mentessege es egy magasabb, nemes eszmebez val6 kapcsolodasa miatt annak elismereset, hogy ezek a uadlottah, ezek az eliteltek, nem

, 974·ben sziiletett Budapesten. Egyetemi tanulmanyait az ELTEBTK tiirtenelem-francia szak~n vegezte , 998-ban. 1999·ben OEA-t szezstt Parilsban, az Universite Paris len. 199B·t61 doktorandusz az ELTETOrtenettudom~nyi Ooktori Iskolajaban. 2004-ben PhD-fokozatot szerzett (Teleki pal a kilt vilaghabom kOliltt). 2oo2-tOI a Teleki LaszlO Intezetben dolgoli~, 2004 6ta tudoITJanyos f6munkatars. 2002 eta a Pro Minoritate cfma kisebbsegtudomanyi SlamIe f6s1erkesZloje. ~ontosabb mOve: Teleki pal (Budapest. 2005, Osiris).

k6zonseges gonoszieuoi egy rendszerint alias indoh« biincselehrnenyneh, hanem dldozatai annak a katasztro[alis szerencsetlensegnek, amelynek eredmenye Magyarorszag megcsonkitdsa es tonkretetele volt". Az ireletek enyhek voltak, nemcsak Budapesten, hanem Hollandiaban is. A legtobbet - negy ever - Windischgraetz kapta, am buntetese egy reszet kesobb elengedtek, es a fennmarado id6t is nagyreszt szanatoriurnban es szallodakban tolthette le, Nadosyt harem es fel eyre iteltek, majd 1928 aprilisaban kegyelmet kapott es szabadlabra helyeztek, s nyugdijat is folyositottak szamara. Amikor 1935-ben elhunyt, egy lap igy emlekezett meg rola: "kopors6janal megilletodue, vdd es harag nelkitl, az oszinte szeretet k6nnyeivel all meg egy pillanatra a magyar elet. A szaz szdzaleeos keresziyenseget nem ismero, romantikus hazafisdg delibdbjai utdn [uto, onfeldldozo magyar tipusa testesult meg benne", majd a cikk Iroja kerlelhetetleniil hozzatette: "Ha ez a tipus toudbb el k6zottitnk, nemzeti tragedidba sodorhat benniinket." Ket evvel ke-. s6bb Marsovszky Gyorgy ternetese radikalis jobboldali demonstraciora adott alkalmat. A tobbieknek nernileg hosszabb elet adatott: Baross Gabor 1971-ben hunyt el Franciaor-

szagban, ugyanabban az evben, amikor Ger6 Laszlo is befejezte foldi palyafutasat Budapesten. Windischgraetz hazassaga tonkrernent, vagyonat elveszrette. A harmincas evektdl vegigszedelegte Europat: igyekezett megzsarolni magyar politikusokat, felajanlotta szolgalatait es tudasat a franciaknak, elkotelezte magat a nacik mellett, majd 1944ben elhagyta az orszagot. A hatvanas evekben Becsben kiadott emlekirataival (Heiden und Halunken Hosok es csirkefog6k cimmel) meg egyszer reflektorfenybe keriilt 1968ban bekovetkezett halala el6tt. Bar messzir6l dilettans Uri osszeeskiivok kornplottjanak ninik, s valoszinfileg az is volt, a frankharnisitas komolyan artott Magyarorszag tekintelyenek. Kabaretrefak, karikanirak kitfino alanya lett a "Magyar", aki tevedesbol rendes penzzel fizet. A politikus reszrvevdk: Kanya Kalman, Teleki Pal es Bethlen Istvan kesobb is allando rnagyarazkodasra kenyszerultek az iigyben jatszott szerepiik miatt, s a nyugati kancellariakon sem felejtettek el egykonnyen a tortenteket. A frankiigy egy volt a korszak szarnos bohozatba hajlo ugye koziil, am kinind peldaja annak, hogyan lehet azt a bizonyos utat nemes szandekokkal gondosan

kikovezni.

IBI

36

A pofon
Bethlen Istvan genfi inzultusa
ZEIDLER MIKLOS
A 16-17. szazadi hitvitakban testet olto ideolcqiai-vilaqnezeti ellentetek a disputalok jovoltabol pompas irodalmi foglalatba kerUltek. Miknzben ugyanis a felek egyre gorombabb verbalis fegyverekkel rontottak egyrnasra, szolelernenveik mint megannyi friss hajtas dfszelegtek a magyar nyelv taianak egyre dusabb koronajan. A modern id6k felgyorsult tempoja nemigen enged meg ilyen irodalmi fenvuzest a oerlok szarnara. Ezrnaqvarazza,hogy mfg Czeqledi Istvan reforrnatus predikatornak 1666-ban meg 448 nvolcadret lapra volt szukseqe ahhoz. hogy elveqezze Kis Imre jezsuita pater rneqpiricskelteteset - s a kotet meg fgy is csonka. hiszen az officina a teljes nvorntatast be nem fejezhette =, harmadtel evszazaddal kes6bb egy ifju emiqrans ujsagfr6 a magyar kormanvlot celzo biralatat mar kenvtelen - es kepes - volt egyetlen j61 iranvzott pofonba csszesurlteni Nem\ ketseqes: benne lathatjuk a 20. szazad veqenek tapas tomeqkornrnunikacios rnezojeben tevekenvkedo orvtortavet6k egyik korai elofutarat.
z esetrol annak idejen boseges tudositast nyujtott a vilagsajto. A legreszletesebb beszarnolok persze a genfi es a magyarorszagi ujsagokban jelentek meg, de rovidebb-hosszabb cikkekben minden fontosabb lap megemlekezett r6la. Az egyrnasnak sok reszletben ellentmond6 kozlernenyek alapjan nagyjabol a kovetke-zdkeppen lehet rekonstrualni a tortenetet, 1926. junius lO-en, csutortokon delelott fel 11 6ra elott Bethlen Istvan gr6f elegedetten lepett ki a Nemzetek Szovetsege tanacsi albizottsaganak uleser61 a szervezetnek otthont ad6 genfi Hotel National foldszinti uvegfolyosojara, Elegedettsege nem volt aLaptalan. A magyar penzugyekkel foglalkoz6 albizottsag az elozo napi ulesen mar elfogadott,

A merenylet helyszine. Pesti Hirlap, 1926. junius 16. amelybol kideriilt, hogy tettevel a Bethlen-kabinet nemtelen korrnanyzasa ellen kivant tiltakozni. A nyilatkozat szerint a Bethlen-rezsim rmikodese - amit a magyar nep mertektelen elnyomasa, a duhongo korrupcio es a korrnany altal tamogatott frankharnisitas mint erkolcsi rnelypont jellemez - beszennyezte a becsuletes magyar never. Ezert volt szukseg a gyfiloletes zsarnok nyilvanos megszegyenitesere, ami biztatast adhat a magyar nep szamara, hogy lerazza magarol az igat. .Bosszut

A

Magyarorszagra nezve kedvezo jelenteset vegso formaba ontotte, s javasolta, hogy a Tanacs julius L-jevel oldja fel a magyar koltsegvetes es az allamkincstari kiadasok helyszini elIenorzeset, (Az ellenorzest 1924 nyara 6ta a Jeremiah Smith bostoni iigyved, nepszovetsegi fobiztos altal vezetett testiilet gyakorolta.) Bethlen eppen egy angol iijsagiroval elegyedett beszelgetesbe, amikor egy jol oltozott fiatalember lepett hozza, es "Ne-

akartam dllni az iddozott republikanusokert, a mdrtirokert, akik a bortonokben sinyl6dnek, es azert a sok konnyert, amely a Bethlen-rezsim alatt folyt Magyarorszdgon" - zarult a roplap,
A magyar delegacio kozelben tartozkodo tagjai - Angyan Bela, a Miniszterelnokseg sajtofonoke, Baranyai Zoltan, a genfi magyar tirkarsag vezetoje, Barcza Gybrgy, a Kulugyminiszterium politikai osztalyanak vezetoje, Siegler "Justh lviin, aki Bethlen Istvan miniszterelneket galad mnden mzultalta," . Pesti Naplo, 1926. junius 23.

sze, ezt adom a magyar nep net/eben!" kialtassal nagy
erovel areul iitotte. Az iites a jobb ful alatt, az allcsonton erte, a miniszterelnokor. Bethlen hirtelen mozdulatot tett, de nem iitott vissza. A tamad6 ezutan szetszorta a nata levo kialtvany nehany peldanyat,

37

Geza alezredes es Tanczos Gabor tabornok -Tefogtak a merenylot. Ekkor erkezett a helyszinre a svajci biztonsagi szolgalat ket kozege - a hatalrnas termeni Streit es a nala egy fejjel kisebb Ceretti -, akik Bethlen szemelyes biztonsagarol gondoskodtak, mi6ta a magyar Kuliigyminiszterium kozolte a svajci hatosagokkal, hogy a kormanyfo elleni merenylett61lehet tartani. Ceretti ezutan a kapuhoz kiserte a tettest, es - immar svajci teriileten - atadta a genfi rend6rsegnek. A hir hamar elterjedt es altalanos megutkozest keltett. A szerntanuk kozul sokan mar ott helyben egyutterzesukrdl biztositottak Bethlent, aki ugyan lathatoan fesziilten es sapadtan allt, a falnak tarnaszkodva, de igyekezett osszeszedni rnagat, hiszen rovidesen meg a tanacs el6tt is meg kellett jelennie, ahol az albizottsagi jelentes megvitatasa volt napirenden. A fel ll-re meghirdetett nyilvanos iiles az ineidens miatt nemi kesessel kezdddott. Alberto Guani, a tanacs uruguayi elnoke bevezetojeben elitelte a merenyletet, majd - miutan a magyarorszagi gazdasagi szanalassal kapcsolatban Bethlent is meghallgattak - a testiilet felnind szivelyesseggel jarult hozza a penzugyi ellenorzes feloldasahoz. Ekozben rnegerkezett a magyar kuldottseghez Eric Drummondnak, a Nemzetek Szovetsege brit f6titkaranak egyiitt erz6 levele is. A rendorsegen Flotron feliigyel6

megismetelte, hogy meggyazadesb61 eselekedett, nem banta meg tetter, s kesz barmilyen biro sag ele allni, Idakozben magyar reszrol Baranyai Zoltan feljelentest tett ismeretlen tettes ellen. ) A hir mar a deli orakban megerkezett Budapestre, ahol a befuto elegge ellentmondo - inforrnaciokat azonnal munkaba vettek. A magyar lapokban rnegjelend hirek els6 szarmi forrasa Benda jenc, a Pesti Hirlap Genfben tartozkodo munkatarsa volt, aki a pofon elcsattanasakor a folyoson varakozvan esaknem szerntanuja lett az esemenyeknek, "Silany", "elvetemedett", "utalatos" - ilyen jelz6kkel illette az erasen naeionalista, jobboldali Pesti Hirlap junius ll-ei szama a Bethlen Istvant ert tamadast, s ezek egyaltaIan nem rittak ki a magyarorszagi napilapok altal alkalmazott kifejezesek sorabol. Orutdmadds Bethlen miruszterelnok ellen cirmi, junius 11ei cikkeben a fiiggetlen liberalis Pesti Napl6 sem fukarkodott a jelz6kkel. " Elvetemiilt" , "hitvany", "dare", "aljas" tettnek belyegezte Justh akciojat, s kulonosen azt az allitasat, hogy a magyar nep neve ben lepett fel: .Ha Justh Ivan [... J tudnd,

vegezte a kihallgatast.

Kiderult,

hogya pofozo Justh Ivan 27 eves magyar emigrans ujsagiro, parizsi lakos, Justh Gyula egykori Karolyiparti honatya es kepviselohazi elnok tavoli unokaoccse, Junius 5-en, szombaton delelott erkezett Genfbe, s a palyaudvartol nem messze levo Rue du Cendrier 16. szam alatt szallt meg. Justh tagadta, hogy koze volna a kommunistakhoz. Elmondasa szerint a mint a Magyar Koztarsasagi Part f6titkara es a Parizsban rmikodd Emberi Jogok Ligajanak titkara tettevel a kormany altai a haza becsuletenek megserteseert vett jogos elegtetelt, Delben a biztonsagi szolgalat a Saint-Antoine bortonbe kiserte at az 6rizetest, majd delutan felS-kor Georges Foex vizsgalobiro ele vittek. Justh itt reszletes beismer6 vallomast tett, majd

hogy a magyar nep mily utalatta! fordul el az eroszakoskoddstol, a galad utondlldstol, s kiilonosen oly gytiua bimpellersegtol, amely abban all, hogy a mit sem sejt6 emberre alattomosan ratamadnak - akkor nem vette volna aikara ezt a kit szot, magyar nep, [... ] Mindenki, de mindenki ebben az orszdgban a magyar nep neueben mondja, hogy sziue melyeb61 eliteli es megveti a merenylot es merenyletet. "
A hazai tudositasok szinte egybehangz6ak voltak abban, hogy a pofont nem csupan Bethlen, hanem az orszag es az egesz magyar nemzet ellen iranyulo inzultusnak kell tekinteni. Ez alol a nagy lapok koziil csak a Nepszaua volt kivetel, amely masnap egy feleI6tlen ember maganyos cselekedetekent itelte el az akciot. Emlekeztetett ugyanakkor arra, hogy a demokrata parti Vazsonyi Vilmost nernregiben ket revolveres . merenylo inzultalta a frankiigyben elfoglalt allaspontja miatt, Ludwig Salm von Hogstraten gr6fot pedig, aki 1919. marcius vegen Becsben a nyilt utcan pofozta fol Karolyi Mi-

haly gr6fot, valosaggal nemzeti hoskent iinnepelte a jobboldali sajto, Ekozben egyre-rnasra erkeztek Genfbe a Bethlennek cimzett egyiitt erza es batorito taviratok - tobbek kozott Horthy Miklos korrnanyzo, Budapest szekesfovaros vezetosege, a Gyariparosok Orszagos Szovetsege, a Magyar Kiiliigyi Tarsasag, az Egysegespart, valamint Vass J6zsef miniszterelnok-helyettes reszerol. Horthy junius 12-en meg tisztelg6 latogatast is tett a Sandor-palotaban Bethlen Margit grofndnel, a kormanyfd felesegenel, A rnerenyleter minden parlamenti part elitelte, a vezeta politikusok egyontetfi felhaborodassal utasirottak el a politikai velemenynyilvanitas e formajat. A Iapok reszletekbe men6 tajekoztatast adtak a merenylo vise It dolgair61 is. Ebb61 kiderult, hogy Justh Ivan nagy rmilni, Bihar varrnegyei kozepbirtokos csalad gyermekekent sziiletett N agyvaradon 1899 -ben. Apja, Justh Karoly es anyja, Gutman Iren katolikus vallasban nevelte. A roman megszallast kovetden Justh Budapesten probalt egzisztenciat teremteni, s batyja reven a Compagnie Cenerale Transatlantique nevfi szallitmanyozasi vallalatnal helyezkedett el. 1922-ben, a koronainflacio id6szakaban azonban nem tudott ellenallni a vallalati penztarban felhalmoz6dott dollarok csabitasanak, megszedult, s kihasznalva a hivatalos es a feketearfolyam eltereset, igazgatojaval egyiitt tiltott valutavaltasi iigyletekbe fogott. A sok kozvetit6vel bonyolitott iizleten aranylag keveset nyert, am a lebukas utan annal tobbet veszitett. Mar az els6foku iteletet koveto szabadon bocsatasaert letetbe helyezett ovadek osszege is joval nagyobb volt annal, amit a feketeiizleten nyert, s ez teljesen el is iiszott, hiszen Justh az egyeves szabadsagvesztes el611923-ban hamis papirokkal kulfoldre menekult, s vegiil Franciaorszagban telepedett Ie. A masodfoku targyalas mar tavolleteben folyt, itt vegiil keteves bimtetest kapott. Justh ir6i es politikai baberokra vagyott, s magat politikai rnenekiiltnek kiadvan Kovacs Imre neven lezengett a parizsi ernigracio kornyeken. Tobb mint ket evig elt a politikai ernigracio egyre Ieveg6tlenebb atrnoszferajaban, am ugy nint, hogy

38

kozeleti ambicioit megvalosithatja

a

koztarsasagi propagandaert
de a foghazbiintetes

elitelt,

el6l kalandos

uton Franciaorszagba szokott Veer Imre oldalan, Justh tagja lett a Magyar Koztarsasagi Partnak es a tobb

orszag aktivistait tomorfto Emberi
Jogok Ligajanak. 1925 folyarnan Veer es Karolyi viszonya megromlott, mivel Karolyi - jaszival egyetertesben - egyre (onlveszelyesebbnek tartotta Veer es a jugoszlaviaban el6 Linder Bela romantikus radikalizmusat, amely a Horthy-rendszer rnegdontesere inditand6 fegyveres puccs terveben erte el csiicsat. Justh ekkor a Veer-Linder-iranyzattal tartott, s valoszlmileg egyutt vettek fontolora egy Bethlen Istvan elleni latvanyos akcio otletet, Justh mindenesetre 1926 elejen beadvanyt intezett a Nemzetek Szovetsegehez, amelyben elitelte a frankhamisltast, s folvetette a Bethlen-kormany felelosseget. Hasonlo tartalrmi cikkeket is irt kulonbozd lapokba. E lepesei azonban nem hoztak meg szamara a kivant eredrnenyt, Justh tehat 1926. majus vegen cirnenek hatrahagyasa nelkiil tavozott a Rue du Mont-Doren levd szallasarol, es junius 5-en megerkezett Genfbe, hogy m6resre tanitsa a miniszterelnokot ... Az incidens Genfben mindossze nehany napig szerepelt a lap ok hasabjain. A ket nagy helyi lap, aJour-

tortenteket, s els6sorban az inzultus kozonseges voltat emelte ki. Sajnalatosnak neveztek tovabba, hogy a belpolitikai celzani tarnadasnak eppen a sernleges Svajc, s azon beliil is a tolerancia szigetenek szamito Genf, s6t a nernzetkozi megbekeles intezrnenyekent mtikodo Nemzetek Szovetsege volt a helyszine. Talalgattak a felelossegre vonas merteket is, habar egyel6re meg azt sem lehetett tudni, hogy az eljaras egyszerfi testi sertes vagy idegen allarn kepviselojenek megtarnadasa ugyeben indul-e meg. Magyarorszagon a Nemzetgytilesnek is temat adott az inzultus, amely - mint Scitovszky Bela hazelnok fogalmazott - "Magyarorszag minis-

terelnokenek szemelyen keresztid a magyar nemzet ellen elkcuettetett",
A tisztelt Haz tagjai azonban csak tudornasul vettek a bejelentest, tapintatosan nem feszegettek tovabb a kellemetlen iigyet. Nem hangzott el erre vonarkozo kerdes, de meg utalas sem, amikor a miniszterelnok jiinius 16-17 -en beszamolt genfi utjanak az ellenzeki partok altal egyebkent er6sen vitatott eredmenyeir61. Az iigy azonban meg korantsem zarult Ie, his zen hatravolt a felel6ssegre vonas, Ezzel kapcsolatban a harom erintett - a vadlott, az aldozat es a Nemzetek Szovetsege - egeszen elter6 szempontokat kovetett. Justh, eppugy, mint a tarnadas idejen, a nyilvanossag erdeklodeset akarta fel-

nat 'de Geneue es a Tribune de Geneue targyilagosan ismertette a

kelteni, s a birosagi targyalast is a magyar kormany elleni politikai tiintetesse kivanta valtoztatni, Hamarosan kideriilt, hogy ugyvedjevel, Marius Moutet francia szocialista kepvisel6vel egyutt tobb tucat magyar es kiilfoldi politikust kivannak tamikent beidezni, akiktol a Horthy-rendszerre nezve terhel6 politikai tartalrmi vallomast remelnek, A magyar korrnany eloszor Justh kiadatasat kerte a svajci kormanyt6l- reszben Justh fugg6ben leva, letoltetlen buntetesere vale tekintettel, reszben azert, mert az inzultus nem svajci, hanem exterritorialis teriileten, a Nemzetek Szovetsege epuleteben torrent. Mivel Bern ezt rnegtagadta, a magyar korrnany a tettes peldas rnegbiinteteset akarta elerni, Azt kivanta, hogy Justhot a svajci szovetsegi bunteto torvenykonyv 42. es 43. §-a alapjan - azaz hivatalos allami kepviseki bantalmazasa, illetve kiilfoldi korrnany nagy nyilvanossag eldtt valo megsertese cimen Iteljek el, s a lehet6 legsulyosabb bimtetest szabjak ki. A Nemzetek Szovetsege termeszetesen sajat presztizsenek vedelmet tartotta szem el6tt, s nem akarta elnirni, hogy a vilagszervezetet politikai demonstraciokkal, illetve merenyletekkel biintetleniil kompromittaljak. Az aggodalom nem volt alaptalan, ugyanis nehany evvel azelott egy ennel j6val siilyosabb incidens vetett arnyekot a svajci igazsag-

szolgaltatasra.

A korabban hosszu

id6n at Oroszorszagban elt svajci Maurice Conradi 1923. majus 10en Lausanne-ban meggyilkolta a kozel-keleti konferenciara erkezett Vaclav Vaclavovics Vorovszkij szovjet delegaciovezetot. A gyilkos beismerte tetter, a svajci eskudtek azonban felmentettek, s ennek nyornan nagyon feszultte va It a szovjet-svajci viszony, a Szovjetuni6 pedig tiintetoleg tavol tartotta magat a Nemzetek Szovetsegetol. A vilagszervezet tehat most diszkreten nyomast kivant gyakorolni Bernre annak erdekeben, hogy Justh lehetoleg peldas, ha nem is feltetlenul siilyos biintetest kapjon, s az Iteletben rnindsitd korulmenykent szerepeljen az, hogy

Gaspar karikaturaja. Pesti Hirlap, 1926. junius 10.

39

a bfincselekmeny a tanacs epiileteben torrent. A magyar es nepszovetsegi torekvesek tehat egy irarryba mutattak, s az erdekek egyezteteset kovetoen a Nemzetek Szovetsege jogi szekciojanak tagja, Joseph Nisot oktober 4en Bernben felkereste Giuseppe Motta elnokot, hogy ismertesse vele a szervezetszempontjait a ket hettel kesobbre kitfizott perrel kapcsolarban. Forrnalis intervencio es kotelezettsegvallalas nelkuli gentlemen's agreement szuletett anal, hogy a faugyesz a szigonibb mindsites alapjan emel majd vadat, s a tettest el fogjak marasztalni. A fejlemenyekral Drummond nepszovetsegi fatitkar harorn nappal kesobb tajekoztatta Hevesy Pal genii miniszterrezidenst, aki megkoszonte a kozbenjarast. A magyar kormany tovabbra is ketsegbe vonta, hogy az adott ugyben svajci eskudtszek volna illetekes, az elert kompromisszumot azonban kielegitonek tekintette. Arnikor 1927. januar 24-en Bernben vegre osszeiilt a birosag es az eskiidtszek, minden az elozetes varakozasoknak megfeleloen zajlott. Meglepetest csak az keltett, hogy a pert csekely erdeklodes kiserte; a targyaloterern padsorai meg felig sem teltek meg. A svajci torvenyszeki gyakorlatnak megfeleloen az itelkezorestuletek osszetetele tiikrozte a konfoderacio tarsadalmi sokszimiseget. A birosag elnoke a nagy tekintelyu Virgile Rossel, a Szovetsegi Birosag alelnoke volt, ket tarsa az olasz Soldati es a nemet Muri, Az egy tavolmarado miatt csak 14 fas eskiidtszekben a kantonok es az egyes foglalkozasi csoportok aranyos kepviseletet kaptak. A vadat Alphonse Graz, Genf kanton faiigyesze kepviselte. Justh vedelmet Moutet mellett Andre Vierne genfi iigyved latta eL A kozonseg soraiban foglalt helyeta Bethlen (es a magyar kormany) erdekeinek kepviseletevel megbfzott jo nevfi genfi ugyved, Maitre Picot, valamint Miskolezy Agost budapesti kir. iigyesz is, aki megfigyeldkent csupan jegyzeteket keszitett, A birosag megallapitotta, hogy Justh ellen a magyar korrnany Nemzetek Szovetsege elott eljaro hivatalos kepviselojenek rnegsertese miatt folyik eljaras. A targyalas soran rnindossze ket -Tenyegeben erdek-

telen - tamivallomasra kerult sor, mivel korabbi terveivel ellentetben a vedelern vegul elallt att6l, hogy rnegidezze mintegy negyven kiszemelt tamijat, Ennek pontes okat nem ismerjiik, de valosziminek ninik, hogy mind a magyarorszagi ellenzeki kepviselok, mind a kiilfrildi (reszben magyar ernigrans) politikusok kinosnak talaltak, hogy veszett iigyben s vegs6 soron elitelendo cselekedet vedelmeben lepjenek fel a magyar kormany elleneben. Vadbeszedeben Graz ugyesz a rosszhiszerminek es alhazafinak belyegzett Justh tettenek sulyos minositeset kerte. Moutet vedobeszede a cselekmeny kivalto okait firtatta, s mikozben Justhot kivaloan tisztesseges ernbernek nevezte, elesen biralta a "feudalis rezsimet", a feherterrort, a frankharnisitokat, s lapcikkekre hivatkozva azt allitorta, hogy Magyarorszagot valojaban egy titkos szervezet kormanyozza, Moutet vegul a "hazaja szabadsagaert kuzdo" Justh felmenteset kerte. Valaszbeszedeben a 'lad emlekeztetett arra, hogy nem a magyar kormany ul a vadlottak padjan, kovetkezeskeppen a birosagnak sem a magyar korrnanypolitika, a frankharnisitas es Bethlen folott keU itelkeznie. Egyszersmind Svajcnak gondoskodnia kell anal, hogy tiszteletben tartsak a kulfoldi korrnanyok kepviseldinek serthetetlenseget. Viszontvalaszaban a vedelem felsz6litotta az eskudtszeket, hogy iteletevel ne adjon kozvetett tamogatast Bethlen "er6szakra es igazsagtalansagra epulo" diktanirajanak. Justh hozzaterte, hogy az uldozott koztarsasagpartiak izgatottan varjak az eskudtek donteset, rnert az 6 esetleges elmarasztalasa egyben a magyar koztarsasagi mozgalom eliteleset is jelentene. Masnap reggel az eskiidtszek rnindharom vadpontban (idegen allam hivatalos kepviselojenek megsertese, iIletve bantalmazasa, valamint kulfoldi korrnany nyilvanossag elotti megsertesej egyhangiilag bfinosnek mondta ki Justhot. Most mar a birosagon volt a sor, hogy a buntetes merteket meghatarozza. Graz tigyesz 3 honapos Ioghazbunteres es 1000 frank penzbirsag kiszabasat kerte, valamint a vadlott elethossziglani kitiltasat Svajc teriileter61. Moutet vedo a felrnentes mellett

foglalt allast, A birak vegul 24 napi elzarasara es 500 frank penzbirsagra iteltek Justhot, tovabba 10 eyre kitiltottak Svajcbol. (Justhnak nem kellett bortonbe vonulnia, mivel el6zoleg eppen 24 napot toltott vizsgalati fogsagban.) Ugyancsak Justhot terhelte a 300 Irankos perkoltseg. Az iteletet delutan fel5-kor hivatalosan is kihirdettek. A salamoni itelettel egyik fel sem volt tokeletesen elegedett, a verdikt megis mindenki szamara megnyugtaro volt. A Bethlen-kormany elkerulte a nagyobb botranyt, s elerte a vadlott - s kozvetve a baloldali es republikanus ernigracio - megbelyegzeset, jollehet az Itelet nem volt eppen szigoni, A Nernzetek Szovetsege ugyancsak peldasabb biintetest remelt, de nyeresegkent konyvelhette el, hogy a birosag tobb tekintetben is ervenyesitette a vilagszervezet erdekeit. Svajc bizonyitotta, hogy kesz meltanyos buntetessel megtorolni a teriileten elkovetett politikai inzultusokat. A vadlott velernenyet nem ismerjuk, Teny, hogy £0 celjat - Bethlen megszegyeniteset es a magyar korrnany nyilvanos megbiralasat - elerte, Ami pedig az arat illeti? Ezzel kapcsolatban hadd idezzuk Hugh McKinnon Wood brit jogasz velemenyet. A Nemzetek Szovetsege jogi osztalyanak kozrnondasosan konzervativ munkatarsa ugy velte, hogy justhra elrettenteskeppen a kiszabhato legsulyosabb biintetest kellett volna rnerni, mivel - mint nemi rnaliciaval megjegyezte - az enyhe Itelet reven nilsagosan is olcson jutott hatalmas publicitashoz. [81

ZEIDLER MIKLOS
Budapesten sziiletett196].ben. Az Etitvos lorand 1u.do· maoyegyetem t5rtenelem szakan es a Bud<pesti Kozgaz· dasag-tudomanyi Egyetem nsmzetkilzi kapesolatok slllkiin szerzett diplomat 19.94-ben. 1991l-t61 az 6LjE OJ- es jelen: koti magyar tiirteneti tanszek~mek oktat6ja. jelenleg adjunktus. 2U02-ben szerzett doktori eimel. 2001-t51 a Szllzadok szerkeszt6je. Kutatiis teriilete: Magvarorszag kiilpolitik<lja a kat vilaghabonlkozilft. illetve a magyar sport a 1!l::-2{]. szazadban. Tanulmiillyai. kilnyvei1996 Ilta jelennek meg.

40

A HfRES IRAT JEGYZEK SZQVEGE
Nem kaptamertesftest. hogy latni kivan. mindaznnaltal elkiJIdlik omek. Uram. nehany erdekes tudnival6t: 1) egy feljegyzest a 120-as hidraulikus fekjerQl es ezen agyu Il1Gklldesenek sajatossagairel; 2) egy feljegyzest a mozg6sitilst fedez6 csapatokr61 (az aj tervezet nerm modosrtast ir eI6); 3) egy feljegyzest a tOzersegi alakulatok modosrtasarot 4) egy Madagaszka[ral kapcsolatos feljegyzest; 5) a tabori tOzerseg ltiveszeti keziklinyvenek tervezetet (1894 ..marcius 14.). Ez ut6bbi dokumentumot rendkfvOi nehez volt meqszerezni, es csak par napiq allhat a rendelkszesernre. A liadOgyminiszterium rneqhatarozott szamban kOldte el a hadtestekhez. amelyek [elelosek erte. Minden tiszt, akinek birtnkaban van. ktiteles azt visszakuldeni a hadgyakorlat utan. Ha jegyzeteket kfvan keszlteni arrol, ami erdekli, amig a ktinyv a birtokomban van, kijegyzetelem. Ha azt kfvanja, hogy masoltassarn Ie teljes terjedelemben, elkOldtim tinnek a rnasolatot Indulok a hadgyakorlatra.

tistt. nagyon intel/igens. nagyon
tehetseges. de e/bizakodott. aki a jel/em. a /e/kiismeret es a szo/ga/at m6dja szempontjaM/ szfnben tOntesse tel. Az igazsag nem felel meg a hadsereg veAlfred Dreyfus (ejtsd: drejfOsz) 1859. okt6ber 9-en szuletett, az azonban ilz. hogy Dreyfust nem zerkara alkalmazottjai ele al/fszerettek tiszttarsai - es ezt elzaszi Mulhouse-ban. Egy qaztott k6vetelmenyeknek. .. nem tulajdonfthatjuk teljes egedag zsido textilgyaros het gyerDreyfus tehat merev volt. szeben az antiszemitizmusnak. meke kozOI a volta legfiatalabb. konzervatfv. baratsaqtalan es Az 1870-71-es porosz-francia Nagykepu volt. merev. baratsaq- nocsabasz - csak eppen erulo haborut lezaro frankfurti beketalan. a katonak "halveru"-nek nem volt. A letartoztatast es a neveztek. Rendkfvul gazdag volt. lefokozast rneltosaqteliesen tarvel szuldvarosa Hzasszal es Eszak-Lotaringiaval egyOtt a Ne- s nvilvan ezert is irigykedtek ra, teo s mindvegig hangot adott Maganelete tavolrol sem volt met Csaszarsaqhoz kerOIt. Alfazon meggyoz6desenek. hogy a erko lcsos: hazassaqa elott ferred ugydontott. hogy elhagyja hadsereg el6bb-ut6bb raebred jes asszonvokkal letesltett vitestvereit. es atkoltczik Frantevedesere, es rehabilitalja at. szonyt. Az egyik szeretoie osztciaorszaqba. Sarra elveqezte a Pedig rettenetes bortenvlszokOlonbozo katonai iskolakat (az rak volt. s Dreyfus azert hagyta nyok vartak ra. 1895 aprilisaban ott. mert kemkedessel gyanusfEcole Polytechnique-ot. a erkezett meg a guyanai Ordogfontainebleau-i Ecole d'applica- totta. A Ietartoztatasa utan az is sziqetre, ahol egy kokunyh6ban felmerOlt benne. hogy esetleg tion-t. majd a leqtelsdbb katokellett tart6zkodnia. allando orinai kolleqiurnot. az Ecole de ez az asszony raqalrnazta meg. zet alatt, izz6 hosegben. Meg a Raadasul rendszeresen ellatoguerre-t). Tuzertiszt lett. elobb tenger tele nezve sem ulhetett, gatott dusgazdag elzaszi csalad- mintha att61 kellett volna tartaalhadnagyi. 1885-t61 hadnagyi. jahoz, s a nemet hatosaqok hall- ni, hogy jelzeseket ad Ie ellen1889-tol kepitanvi rangban. 1893-ban a lett a vezerkar gat61agos engedelyevel gyakran sages hajoknak, 1896 szeptemegyetlen zsido szarmazasu gya- atutazott a hataron. Mindezen beretol a napi setat is megtatenyez6k nerni maqvarazatot ad- qadtak tole. es ejjel a priccshez kornoka. 1891-ben felesegOI nak arra a tenyre. nogy Dreyfust lancoltak Bilinccsel a laban. vette Lucy Hadamardot tiszttarsai sem probaltak meg(1870-1945). egy gyemantkeszinte az agyhoz szovadelmezni - bar ebben ketseg- gezve kellett aludresked6 lanvat. akitol egy fia (Pierre) es egy lanya (Jeanne) kivul szerepet jatszottak a hadnia, moccanni sereg koreben elterjedt antisze- sem tudatt. szOletett. Milyen ember volt? Az ut6kor mita elofteletek is. Dreyfusrol Majd a kunyfelettesei a kovetkez6 jell emhajlamas arra. hogy az artatlahO kllre falat zest keszftettek ..Nem toke/etes emeltek. Lenul elltelteket rninal kedvez6bb

Ki volt Dreyfus kapitanv?

veleket es mas kOldemenyeket sem kaphatott. Csak 1899. julius 1-jen hoztak vissza Franciaorszagba. Az ot kitasztto hadsereg iranti lojalitasa mar egyes hiveit is zavarta, akik tobbszor meqallapttottak. hogyha a hadsereg mas artatlanra sujt le. Dreyfus aligha kelt volna a vsdelmers. Charles Peguy ezt igy fogalmazta meg: ..Mi keszek voltunk meghalni Dreyfusert. De Dreyfus nem akart meghalni Dreyfusert. "VegOI artatlansaqa kiderOlt. visszafoqadtsk a hadseregbe. Becsuletrendet es parancsnoki beosztast kapott. Az Ordiig-szigeten toltott ido tankrststte egeszsaget. s szert 1907-ben nyugdfjba vonult. A kovetkezo evben. amikor reszt vett Emile lola koporsoianak a Pantheonba szallttasan. egy Gregori nevu antiszemita ujsagir6 pisztolylovesekkel megsebesitette a karjan Az elso vilaghaboruban rnozg6sftottak. Parizs vsdelrnenak szervezeseben vett reszt, alezredesse leptettek e16. s megkapta a Becsuletrend tiszti kerasztjat, 1935. julius 11-Ein halt meg Parizsban,

Az igazi arul6?
Walsin Esterhazy
Ferdinand Walsin EsterhalY 1847-ben szOletett,a Larousse lexikan szerint Ausztriaban, az angollexikonok szarint Parizsban. Nem kannyflfelv~zolni az eletrajzat - mert tul sakat hazudozott. AWalsin nevertarvenytelee szarmazasu nagyapjat1J1 orakOlte, aki'csak kesobb vette fel az Esterhazy havet. Allft61ag a sok agra szakadt, (jsi magyar nemesi csalad egyik leszarrnazottja volt. elObb az oszttak. majd papal, 1870-tol pedig a francia hadsereg tiSztje,1877t61 a hfrszerzes kapitanva, ~gesz elatet a penzert val6 hajszeval taltotte, felesege hozomanyat gyorsan eltek{)zolta, Kates hfrfl valialkoz8sokb6J pr6balt meggazdagodni, majd egyszerre kert penzt Rothsehild bar6t61 es az antiszemita hirlapokt61. 1894 nyaFan felkereste Max von Schwartzkoppent, a nemet nagykovet katonai attaseiat, as anyagi tamogatas fejeben felklnalta hfrszerzo szolqalatait. Amt61a9 havi 2000 markat juttattak neki, Osszebaratkozott Hubert Henry arnaggyal, s azt remelte. vezeta alltis! kaphat a Masodik lrodaban, Ehhez azonban WI rossz volt a hIre. Csal6dottsagat gy6lalk0d61evelekben vezette Ie, melyekben arr6! abrandozott,

hogy Parizst atengedi a dOMat nemet hadsereg DossztJjanak. A Dreyfus-Oggyel foglalkoz6 katonatisztek 1897 oszen figyelmeztettek, hogy r-aterel6dott a gyanu. Erre meraszen kijelentette, hogy osszeeskOves aldozata, s kesz bfr6sag ele allni Elabb magas rangu tisztek pr6baltak tisztazni, maid egy katonai torvenyszek 1898 januarjaban artatlannak nyilvanltotta. A bird8&g elott varakozo tomeg diadal, menetet rendezett a szarnara. Amikor azonban kiderOltek a hamisltasok, kenvtelen volt Angliaba menekOlni. A Le Matin e(ma ujsagnak kUldott leveleben beismerte, hogy 0 frta a hfres iratjegyzeket, de allIt61ag ezt csak Sandherr ezredes utasftassra tette. Nem tart vissza tobM Franciaorszagba, Jean de Voilemont alnev alatt elt, as Harpendenben halt meg 1923-bao. Vajon miert probalta olyan elkeseredetten vedelmezni a francia vezerkar ezt az arroqans, erkolcstelen, gy61olkodo szemelviseget? Jean Doise francia tortenssz szerint elkapzelheto, hogy a francia hlrszerzes utasttasara vette fel a kapcsolatot a nemet kovetseggel, s cssk ezert hfvta fel figyelmet a 120-as agyura, hagy elvonja a berlini htrszerzes figyelmet a francia tO~erseg vadonatuj, 75--Os,gyorstOzel6 loveger61, amely az elso vilaghaboruben is igen hasznosnak bizo-

nyult. Talan azert vadoltak Dreyfust az iratjegyzek megfrasa es nem·nemetorslagi utazasai miatt. hogy ezzel is az a jegyzekben emHtett agyu fontossagat hangsulyozzak? Felvetettek-azt a lehetoseget is, hogy vaf6ban Sandherr diktalta Esterhazynak az iratjegyzek sloveget, s errol Henry is tudott, de a Sandherr helyere lepa Picquart-ral ezt mar nem akartak kozalni. S euel az

ugy olyannyira b_onyolultla valt hogy imrnar senki sem tudta kibogozni, hogyki tevesztett meg kit, s osak annyi volt nyilvanval6 minden targyilagos kfviilall6 szamara, hogy Dreyfus artatlan, Talan nem is csak justizmord (sulyos bfrosagi tevedes) aldozata volt. hanem az egymast megtsveszteni pr6bal6, s hazudozasaikba belebonyol6d6 hfrszerzo szolgalatoks.

A Dreyfus-ugy aldozata?
1902. szeptember 26-an Emile Zolat, a vilaghfrO frat holtan talaltak haloszobajaban. Felesegevel egyOtt szengazmargezes alderzata lett, mert kandallojuk kOr1ojet eltorlaszolta a tormelek. (Az asszonyt azonban sikeriilt magahoz terlteni.l Parizsban vad hfrssztelesek kaptak labra; egyesek azt tarjesztettsk, hogy ugyanOgy vegzett rnaqava! mint Hubert Henry, rnasok pedig azt, hogy feleseqe vagy a ksmelhantas tette el lab al61. A rendorsegi vizsgalat arra a kovetkeztetesre jutott, hogy az fro baleset aldozata lett. Fel evszazad mOlva, 1953-ban a Manehe megyeben ala Haequin Or levelet Irt a Liberation efmO lap egyik munkatarsanak. amelyben azt allltotta, hogy Zolat megilltek. visszasmlekezese szerint meg az elsa vilaghaborO elatt megismerkedett egy kemenyseprovel. aki 1927 -ben bevallotta neki, hogy.tarsaival egyOtt 6 dugaszolta el az . fro kemenyet. A szomszedos hazakaan kemeny- as tetoatepftes zajlott, s ezt kihasznalva a merenyl6k az egyik nap eltnrntek. a rnasik nap pedig kiduqaszoltak Zola heloszobaja kamdallojanak kOrtajet. Annyi bizonyos, hogya Dreyfus-Ugyben jatszott szerepe miatt lola rengeteg halalos fenyegetest kapott, s gyalazkodo levelekben fgertek neki, hog" vegeznek vele .. At fro teleseqe a temetas idejen meg volt gyazodve rola, hogy gyilkossag tortent. s ezt fiais elkeezelhetdnek tartotta. A hatosagok talan nem is akartak firtatni az fro halalanak korOlmenyeit, mert tartottak az indulatok elszabadulasatcl. Bizonyrte~uk mindenesetre nem volt a gyilkossagra, s a kesei vallomasok is igazolhatatlanoK. A teljes igazsagot valoszfnUleg sohasem fogjuk megtudni.

ta tiGtetCsek 6lyannyinl felhahotitot;"

~

felinettt&e es az antisumi..; t~sebb
jan,wir

tak a k.otszU ~
j4

. toninak. Ezt is hamisitvinynak nyilvamtottik. Georges Clemenceau itamit- L~Aurorecimu lapjaban tettefe1 a ketdest: ..Kiv8debnezi vaion Esterhazy paranc.snok urat a bfr6stlg

ameiyekben azt Irta, hogy legszivesebben francia fwonakat mesz8rolna Jialomra, phizst ¢dig atengecW . szazezer resteg, fosztogat6 nemet lea-

f3..an VadolOkI tJ'accuse) cimmel a kOzuirsasagi elnokhaz int&.ett, nyftt leve1et tett kOzii Clemenceau L'Aurure elmdlap,iafian. V~ ez volt minden idOl< ~esel1b levek, amel~ 6jsagbankOzOltek. laW k1~ je1entette, bpgy a vezerbt egy attat1m ember -elpusztitasav;u~a eltUnte.tni ,ajjt vepete& b~nek nromait. Az 6js3.gb61 amap ~Ian. tnenJ1yiseg,300 000 pe1diny lQ.. g}'Ott eI. Mip.tegy 30 000 level es taViratUdvOiQltt Zolit a vilag tninden tesZ&61- Fr~()rszagBan viszont anriszemita tUntefeiek to.rtek ki, 1\J..: gfrban a franci8k es azuabolkozO.. sen fosztOttak ki a Bid6k UZleteit, es
voltak.. Zolat~ttek, baM lJregdobaljak, 'a re006rsignek kellett vedelmebe venDie. Ku nap ll'lUlvat januar lS.-ett tet. tek kozze.azoknakaz ~gieknek a n6v'sorit, akikpenijrafelvetelt koveteltek. Az. ossZluOSSl1gnak UlIan 1%-a lelietett ekkor Dreytuspatti,s csak nagyon kevesen itltak . a DreYfus ooad, SChe~~~ szenator,Bernard Lazare, Clemen-

F.mite ZoI8t, hogy 1898.

1t6,.

gas kivdncsisk"Dti:as4t6J?" A sajt6kampany. hatasara ve8Ui a vezerw kenytelen volt bir6sag ele alHtani Esterhazyt. Az 1898. ianuar 10-il-en Iezajiott zart targyalison a Vlidlott szinte megdics6iilt: egy~JelmentettCk,a tomeg P$~ dig O1elte, cs6Jcolta a tavoz6 "host". Ai utca zengett a kialtozlistoh "Le a kalappal a mdrtir clott! Baldi a zsidOkral" Clemencealhpedig ekkori- . ceaut Jean Jaures, Proust, Daelaax (a Pasteur lntezet igazgatOja)" Udn ban Jelentette ki, hogy a katonai igazsa&szolgaltatasnak csak annyi Blum es Anatol France meRe. A RtO.teStansok.is a zsidOJdnk.ibb hallg;tt~ van az i~gszolgaJ.tatasho~ talC, hogy az ellenseges kOzvelemeny IlUllt a ~tonazenenek a zenehez.

;0-

az eroszaknak halalos ildozatai is

Jttldve:mretl,lS'f1e.feljte~ s

lasat azis jelzi, bogy az iigy kiilonOOl:OSZerePl6i ko,Zott mintegy negyyen parpaira kerii.1t SOt. A majusi'Valasztisokon Jauds elveszltette k6pvi&eloi mandhu.inar, az antiszemitak viszont ezutan onan6 csopor« tot alkothattak a kepvise16huban. :lola&: feI.leb~ sa mlsOdik citgralason ket h6na.pi bortonre es 2000 frankra me~eltek a bunreteset. Az fr6 Anglilba menekiilt, hogy at ijgyet ne 1ehessen vegleg lezarm.

mert att61 tartottak, ha felmentik Oket, az utw v6gez velUk a fddiiho- . datt tomeg • .M indulatokelszabadu-

ze: az igazsagszolgaltatdssiil valo visszaejes pe7daja!» Ai elftt1tek tUlajdonkeppen megkOtllyebbiilessd fogadtak az fteI~

A perujrafelvetel
A tomboI6 indulatoka:t az 1898 ju!litts'ban alakult Uj korm:;iny had~ Gode£roy Gavaignac aual akarta lecsendesiteni, hogy egy kepviselOi felsz61aIas uran elszinta maJita Dreyfps-ilgy risztiziisara. Meg·volt gyozOdve mind Dreyfus, mind ESterhazy b1mo~erol, s ugy hitta, a nyilt vizsgalat zarhatja Ie leg-

HAH N EA PETEA
l!li4-ben sziiletett Budapesten. A Szombathelyi Tanarkepz6 F6iskolan ktinyvtar..-magyar szakos (1977). al ElTE leveleza tagozatan tiirtenelem szakos diplomat szerzett (1985). A Pecsi TudomanYllgyetem Billcseszkara tijkortlirteneti tanszekenek munkatBrsa (l985dta). tansz8kvezetilje(2001 dta). E9Y!llemi doktori (1987). majd PIID-fokazatot szerzen (1996). 2000-ben habilitalt Kutatasi terlliete az Iijkori vilagtOrtenelem. ezen belOI els6sorban a francia forradalom tOrtenete. Fontosabb ktitetei: A Bastille bevetele (19B5); A nagy francia forradalom kisenciklopediaja (1989); kI. EgyesOlt Allamok elnOkei (1998); A nagy francia lorradalom dokumentumai (1999); Franciaorszag tOrtenete (2002).

ata Hari
HAHNER PETER
Az ugyesz minden id6k legnagyobb kernnejenek nevezte, s az ut6kor, ugy latszik. elhitte ezt. Tucatnyi film idezte fel az ernleket. s a filmvasznon a legszebb szlnesznok jatszottak el szerepet tobbek kozott Asta Nielsen, Greta Garbo, Marlene Dietrich, Gabor Zsazsa, Sylvia Kristel es Jeanne Moreau. Meg az ifju Indiana Jones kalandjait felidezo tevefilm-snrnzatbnl sem hianyozhatott. lsqendas szemelviseqqe valt. a IIvegzet asszonvanak", a ferfiakat bOnre csabito. kfserto noszemelvnek a megtestesft6jeve - pedig tenyleges hfrszerzoi palvafutasa meqlehetosen rovidnek es sikertelennek bizonyult.
argaretha Geertruida Zelle neyen latta meg a napvilagot, 1876. augusztus 7-en, a hollandiai Leeuwarden varosban. 6 volt az egyetlen lany egy m6dos, kalapgyartassal foglalkoz6 iizletember, Adam Zelle ot gyermeke koziil. Soter hajival, karcsii termetevel, fekete szemevel, kreol borevel kinint a szoke es testes hollandok koziil, s azt beszeltek, hogy valamelyik ose javai lehetett. Apja kenyeztette, M'greetnek becezte, ajandekokkal halmozta el, s allitolag azt mondta r6la, hogy "olyan, mint az orchidea a vajas bodonok kozott". Az elkenyeztetett kislany mar az iskolaban fantasztikus torteneteket talalt ki elokelo szarmazasarol, A boldog gyermekkor azonban nem tartott sokaig, Tizenharom eves koraban apja tonkrement, anyja depresszi6s lett, s ket ev rmilva meghalt. Az apa rokonokhoz koltoztette gyermekeit. Margaretha a keresztszulokhoz keriilt, majd egy leydeni tanitokepzdbe. Itt az igazgat6 megkornyekezte a maga koraban rendkiviil magas (177-178 em), felninoen vonz6 lanyt, majd amikor viszonyuk koztudotta yah, terrneszetesen nem a kozepkoni ferfinak, hanem a felarva, kiszolgaltatott lanynak kellett elhagynia az iskolat,

M

Feleseg es anya
Hagai nagybatyjahoz koltozott, s hazassagi hirdetes utjan ismerkedett meg a nala luisz evvel iddsebb, Campbell MacLeod nevii katonatiszttel. 1895. julius 11-

en osszehazasodtak, s Margaretha masIel ev miilva fiiit szult, Ferje azonban nemcsak hfitlen, alkoholista es brutalis volt, hanem feltekeny is, es ezert gyakran megverte at. Miutan atkoltoztek a holland gyarmatbirodalom egyik kozpontjaba, javara, MacLeod nyiltan bennsziilott szeretot tartott, s tovabb kinozta feleseget feltekenysegevel es ereszakossagaval, Meg a malaj nyelv tanulasat is meg akarta tiltani neki. Margaretha itt sziilte meg masodik gyermeket, egy lanyt 1898-ban. Egy ev rmilva Szumatrara koltoztek, ahol ferje helyorsegi parancsnok lett. Itt mar az asszony a tarsasagi elet kozpontjaba keriilt, s idegen nyelvekben val6 jirtassaga miatt szalonjat igen sokan latogattak. 1899. junius 27-e ejszakajan azonban ismeretlen tettesek mindket gyermeket megmergeztek, es csak a kislanyt sikerult megmenteni. Valoszmfileg a ferje altai brutalisan kezelt szolgalok egyikenek lehet tulajdonitani a merenyletet, Ezutan a hazassaguk teljesen tonkrement, Hollandiaba val6 hazateresuk utan egy amszterdami torvenyszek az asszony keresere kimondta a valast, es tartasdijat is meghatarozott a szamara, MacLeod azonban nem volt hajland6 fizetni, es a sajt6 utjan mindenkit felszolitott, hogy ne tarnogassak feleseget, aki botranyos m6don elhagyta ot. Margazetha iijra ott alit egy filler nelkill, rokonai tamogatasara utalva. Ekkor dontott iigy, hogy Parizsban probal szerencset, Elsa utja sikertelennek bizonyult, haza kellett ternie, Kislanyat, akit csak

51

Non beceneven emlegettek, kenytelen volt az apjanal hagyni. MacLeod termeszetesen nem engedte, hogy volt felesege leveleket Irjon a lanyanak, A ketsegbeesett Margaretha par evvel kesobb meg lanya elrablasat is kitervelte, de kudarcot vallott.

Tancosnd es kurtizan
1905. marcius 13-an a Guimet Muzeumban lepett fel eldszor keleti raneesnokent, Egy Siva-szobor allt a szinpadon, az asszony pedig a rrnizeum keleti gytijtemenyebtil szarrnazo ekszereket es ruhakat viselve, negy kiserojevel lango10 kandelaberek kozott egy sztriptizszerfi, erotikus rancor lejtetr, amelynek oriasi sikere volt. Mata Harikent hirdertek a plakatok: a ket szo azt jelentette, hogy "a hajnal szerne". Malaj nyelven egyszeriien a Napot neveztek igy. Az iij "sztar" azt terjesztette magarol, hogy indiai csaladbol szarrnazott, apja pap, anyja pedig templomi tancosno volt, aki belehalt a szulesbe, 6 maga terrneszetesen Siva templomaban nevelkedett, es az a szolgalatanak, az dicsditd, erotikus ritusoknak szenteli eletet, Hittek is, nem is, par evig mindenesetre todult a kozonseg a rmisoraira. T ancait eloadhatta Spanyolorszagban, Monte Carl6ban, Olaszorszagban, Bulgariaban, Ausztriaban es Nemetorszagban is. Sikere valoszfmileg annak koszonhetd, hogy tancai a maga koraban rendkiviil erotikusnak szamitottak, Pedig teljesen sohasem vetkozott le a szinpadon: tetdtal talpig tesrszimi ruha borirotta, es ekszerekkel diszitett, fern melltart6it is mindig magan hagyta. Ez ut6bbit61 allitolag szeretkezes kozben sem valt meg, mert szegyellte kismereni melleit. A fennmaradt fenykepek tamibizonysagai szerint mai szepsegidealjaink koreben semmi oka sem le nne a szegyenkezesre, a szazadfordulon azonban a ferfiak a teltebb asszonyi testeket kedveltek, Sikertelennek azonban szerelmi teren sem mondhatta magat, A meglehetosen kesdn, csaknem harmine eves koraban megkezdett tancosndi palyafutas ugyanis nem tarthatott sokaig, 1912-re mar a luxus prostitualtak, a rmivelt es igenyes

jelentettek. Ezzel vonta niagara a rendorseg figyelmet. Egyes eletrajziroi szerint a nemet kernszervezet egyik vezetoje lett a szeretoje, s 6 bizta meg kernkedessel Franciaorszagban, Azok, akik kescbb bfinosnek tartottak Mata Harit, azt allitottak, hogy egy nernet kerniskolaba is jirt Antwerpenben, amelyet egy Elsbeth Schragmiiller nevii holgy, ismertebb neyen "Voros Tigris" vezetett. Allftolag 15 hetet toltott itt, es a lett a H-21-es ugynok. Mindezt azonban Margaretha tagadta, es sohasern sikenilt bebizonyftani. Meglehetcsen valoszimitlenul is hangzik, mintha egy James Bond-film cselekmenyebol olvasnank reszleteket, Nehez elkepzelni, hogy a nemet kemszolgalat eppen egy Europa-szerte kozismert, mindenhol felninest keltd, a maga koraban kifejezetten iddsodonek szamito, harmincnyolc eves asszony kikepzesere vesztegette volna idejet es penzet, Margaretha a haboni kitorese utan par nappal tert vissza Franciaorszagba. Korabban termeszetesnek nint, hogy so-

ndk eletevel. Ekkor talalta meg ugyanis elete nagy szerelmet egy huszonegy eves orosz tiszt, Vlagyimir Maszlov szernelye ben. A ferfi megserult, egyik szemere megvakult, es egy habonis zonaban fekkatonai korhazban apoltak. Margarethanak engedelyt kellett kernie, hogy meglatogassa, s ezzel magara vonta a Francia kemelharitas egyik kapitanyanak, Georges Ladoux-nak a figyelmet. Nemetorszagbol [ott, nemet szeretoi vannak, most pedig a habonis zonaba akar utazni? Ladoux kihallgatta az asszonyt, majd megkerdezte, hajlando lenne-e kemkedni Franciaorszag szamara. Margaretha nem valla Ita el azonnal a feladatot. Csakhogy egymilli6 frankot igertek neki, s a penzre nagy sziiksege volt, hiszen eppen arrol almodozott, hogy ne kelljen mas ferfiakkal elnie a szerelmen kiviil, Igent mondott, s ezzel vegzetesen belebonyo16dott a kulonbokemszolgalatok altal szott halokba, amelyek ekkoriban kezdtek elborftani Europat,

va

za

at

A kemno es az elltelt
A franciak terve az volt, hogy elkuldik Briisszelbe, egy bizonyos Wurfbeinhez, aki elelmet szallitott a nemet hadseregnek. 6 mutatta volna be Margarethat kulonbozd nemet tiszteknek, akikt6l habonis informaciokat kellett volna kicsalnia. Mindebb6l azonban semmi sem va16sult meg. Briisszelbe igen tekervenyes iiton, Spanyolorszagon, Anglian es Hollandian keresztiil pro bait eljutni. A briteknek azonban ugyanolyan gyamis lett, mint a nemeteknek es a franciaknak. Falmouthban letartoztattak az asszonyt, azzal vadolva, hogy 6 Clara Bendix, a hires nernet kemnd. A Scotland Yard kivallatta ot, majd levelet irtak Ladouxnak, aki azt tanacsolta, kiildjek vissza Margarethat Spanyolorszagba, Madridban allitolag egy Arnold KalIe nevfi nernet hadnaggyal volt viszonya. Csak annyit tudott meg tale, hogy tengeralattjaroval nemet es torok tiszteket akarnak partra tenni Marokk6ban. Surgosen Parizsba tovabbitotta az inforrnaciokat, ott azonban mar tudtak errol. Raadasul Kalle is rajott, hogy szeretoje francia kern. Margaretha visszatert Parizsba, de Ladoux nem akart neki fizetni, mert az inforrnaciot ertektelennek tartotta. A francia kemelharitas ekkoriban fejtette meg a madridi nemet katonai atta-

kurtizanok eletmodiara kenyszerult, Szeretoi kozott ott volt tobb Francia katonatiszt, nernet herceg, sot, a csaszarsag tronorokose is. 1914 majusaban Nemetorszagban lepett fel, ahol a felhaborodott nezdk fel-

kat utazgat, es a legkiilonbozobb nemzetisegfi Ierfiakkal tart fenn kapcsolatot. Az elsa vilaghaboni altai megvaltoztatott vilagban azonban gyanakodni kezdtek Pedig eppen arra keszult, hogy veget vet vandorlasainak es szakit a kitartott

ca.

52

se Berlinbe kiildott k6dolt uzenetet, amelyben egy asszonyrol, a H-21-es ugynokrol van sz6, aki allitolag 5000 frankos csekket kapott. Ha Margaretha valoban nemet ugynok volt, akkor elkepzelhetd, hogy a nemet titkosszolga- .. lat szandekosan jurtatta el az iizenetet a franciakhoz, hogy megszabaditsak a kettos ugynokke valt asszonytol. De az is lehetseges, hogy a nemet iigynokok az 0 komprornittalasaval akartak elvonni a francia kemelharitas figyelmet a Parizsban tevekenykedf vaI6di ugynokokrol. A francia kemelhariras mindenesetre megriadt: lehetseges, hogy Margaretha, akit ok kemkedesre akartak felhasznalni, mar korabban nernet ugynokke valt? 1917. februar 13-an a parizsi Plaza-Athenee Hotelben letartoztattak az egykori tancosnot, Szallasan 5000 frankos csekket talaltak, s egy (allitolag) lathatatlan tintat tartalmaz6 tegelyt is. A Saint-Lazare bortonben tartottak fogva, meglehetdsen embertelen viszonyok kozepette, a kemelharitas kapitanya, Pierre Bouchardon pedig tizenhetszer hallgatta ki. Az asszony azt allitotta, hogy artatlan, nem kettos ugynok, a csekket szerelmi szolgalataiert kapra a nemetektdl, a tinta pedig kozenseges fertdtlenitdszer. A katonai torvenyszek 1917. julius 24-en iilt ossze az Igazsagugyi Palotaban. A kivancsiak tomege meg a kornyezo utcakat is megtoltotte. Margaretha igen elegansan eltozott fel, kek ruhat viselt csipkefatyollal, s a nyari meleg ellenere kesztyfit is huzott, A bfrosag els6 dontese az volt, hogy zart targyalast rendelt el, es kitereltek a nezok6zonseget. A vad kepviseloje, Andre Mornet hadnagy olyannyira elragadtatta magat, hogy vadbeszedeben Messalinanak nevezte az asszonyt, "aki rajong6i hordajat vonszolta a kocsija utdn ... " A vedd a hetvennegy eves Edouard Clunet, Margaretha egykori szeretcje volt. Mindent elkovetett volna az asszony vedelmeben, csakhogy inkabb a gazdasagi szerzodesek szakembere volt, mint a buntetopereke, A korabeli szabalyok szerint a katonai torvenyszeken a vedo nem csak a vad tamiihoz, de meg sajit tamiihoz sem intezhetett kerdeseket. A vadlott azt allitotta, hogy a nemetektdl csak szerelmi szolgaltatasaiert kapott penzt, Amikor szajhanak neveztek, allitolag igy vagott vissza: - Szajha? Igen. De arulo? Sohal Az utokor szamara sokatmond6 teny, hogy a tamikent kihallgatott Henri Robert de Marguerie, a kiilugyminiszte-

rium tisztje vedte az asszonyt. Neki is viszonya volt vele nem sokkal korabban, de vallornasa szerint egy sz6t sem beszeltek a habonis ugyekrol, Amikor az ugyesz han got adott ketelkedesenek, Marguerie kijelentette: - Nagyon elfoglalt ember vagyok, ejjel es nappal a habonival foglalkozom. Eppen ezert nagy megkonnyebbiiles volt

szamomra ugy tolteni harorn napot, hogy csak a filozofiarol, az indiai rmiveszetrdl es a szerelemr61 beszelgettunk, T alan valoszimitlen az onok szamara, de ez az igazsag, Semmi sem valtoztathatia meg e holgyrdl alkotott j6 velemenyemet! - es tavozasa el6tt meg meghajolt a vadlott elott, A bizonyitekok rna mar aligha gyoznenek meg egy partatlan blrosagot. 1917-ben azonban a haboni kedvez6tleniil alakult Franciaorszag szamara, A keleti front az orosz forradalommal megsemrnisult, s nyilvanvalo volt, hogy a-nemetek egesz hadseregeket kiildhetnek nyugatra, mielott meg a haboruba ujonnan belepett nagyhatalom, az Egyesiilt Allamok elegendoszamu katonat juttat a tersegbe. A kormanyfd, Clemenceau bejelentette: .Egyetlen celom: fenn-

tartani a francia nep mordljat tortenelmenek. legnagyobb valsaga ideienl" E
moral fenntartasahoz az is hozzatartozott, hogy a kemgyamis szemelyek szamara nines kegyelem. A kemelharitasnak is bfinbakokra volt szuksege, es bizonyitania kellett munkaja eredmenyesseget. A birosag ezert a vadlottat halalra es a perkoltsegek megfizetesereil) Itelte. A vedd sirt, s kesdbb azt javasolta vedencenek, jelentse ki, hogy teherbe esett tole, s akkor elhalasztjak a kivegzest, Margaretha ezt haragosan elutasitottao Sokaig remenykedett benne, hogy ke-

gyelmet kap, de hiaba. 1917. okt6ber 15-e hajnalan azzal ebresztette fel almab61 Bouchardon kapitany, hogy kegyelmi kervenyet a koztarsasagi elnok elutasitotta, s eljott a kivegzes ideje. Az elso megdobbenes utan az asszony batran fogadta a halalt, Gyongyszurke ruhaba oltozott, nagy szalmakalapot tett a fejere, legszebb cipojebe lepert, s kesztyujet is felhiizta. A vincennes-i kaszarnyahoz vittek. Amikor kend6t akartak kotni a szemere, a jelen levo Henry Wales brit ujsagfr6 szerint ezt kerdezte: - Muszaj ezt viselnem? A tiszt igy valaszolt: .Ha Madame nem kivanja, nem szukseges ... " - majd gyorsan elfordult. Nem kotoztek az oszlophoz, es nem kotottek be a szemet. A sortilz azonnal vegzett vele, de az eldirasoknak megfelel6en meg halantekon is lottek. Mivel senki sem kerte a holttestet, egy orvosi iskola boncasztalara keriilt. Fejet bebalzsamoztak, es az Anatomiai Milzeumba kiildtek, mas bfinozdk foldi maradvanyai melle. A 20. szazad vegen Margaretha meg egyszer bekerult az ujsagokba, amikor kiderult, hogy a feje egyszenien elka1l6dott. Kivegzeserdl rengeteg legenda szuletett. A leghihetobb tortenet szerint utols6 gesztusaval cs6kot hintett a kivegzeosztag tizenket katonaja fele. Henry Wales azonban ilyesmit nem vett eszre. Masok azt allitjak, hogy a nizparancsnal szetrantotta ruhajat, s mezteleniil fogadra a goly6kat. A legabszurdabb legenda szerint be kellett komi a katonak szernet, nehogy aldozataul essenek a negyvenegy eves kemnd bajainak. (Vajon akkor hogyan talaltak el?) Masek szerint azert volt olyan bator, mert tudta, hogy a katonak vaktoltennyel fognak tiizelni: egyik szeret6je megvesztegette a kivegzcosztagot. A csel azonban nem sikeriilt, s megis des 16szer keriilt a puskakba. Ez a legenda valoszlnfileg azon a korabeli szokason alapult, hogy a kivegzoosztag egy katonaja min dig vaktoltenyt kapott. A sorniz utan valamennyien azzal nyugtathattak meg lelkiismeretuket, hogy talan eppen az 0 puskajukba kerult vaktolteny. A legenda terjesztoi, iigylatszik, elkepzelni sem tudtak, hogy egy szegeny asszony, aki rnegszokta, hogy szabadon johet-mehet a vilagban, anelkul, hogy minden orszagban kemnonek tekintenek, minden hiii remeny nelkiil is kepes volt batran szembenezni a kivegzriosztaggal. IBI

53

MAGYARICS TAMAs
Budapesten a belvaros egyik utcaja evtizedsken at, a kommunizmus bukasaig a Rosenberg hazaspar nevet viselte. A kommunista mftosz szerint artatlanul veqeztek ki oket a hfrhedt Sing Sing barton ben a mccarthyzmusnak nevezett iddszak csucspontjan. 1953-ban. A tobbi kommunista mftoszhoz hasonl6an ez is hamis volt: Julius es Ethel Rosenberg egy kernszervezet kozeppontiaban alit, a terf tev6legesen, az asszony inkabb titkarnoi teend6ket ellatva A hazaspar a hideqhaboru talan leqsulvosabb biztonsaqpolitikai Ogyebe, az atombomba qvartasanak kerdesebe keveredett bele: minden erejOkkel segftettek a szovjeteknek abban, hogyaz amerikaiak utan rnasodikkent szert tegyenek ennek a tegyvernek a titkara.
hazaspar tortenete nilmutat az egyedi eseten, s bizonyos altalanosabb konkhiziokat is le lehet vonni az eletukbol. Julius Rosenberg Oroszorszagbol szarrnaz6 lengyel zsid6 csaladban sziiletett New York Lower East Side nevfi negyedeben. Edesapja rabbinak sze-

A

rette volna nevelni, am Julius mar 16 eves koraban belepett a New York City College fiatal kommunistainak ligajaba. 1939-ben vegzett mernokkent, s ebben az evben osszehazasodott Ethel Greenglassszal, aki ugyancsak zsido bevandorolt csalad gyermeke volt. Ketten

egyiitt aztan beszerveztek Ethel occset, David Greenglasst is a fiatal kornmunistak ligajaba, David azonban soha nem lepett be az Egyesiilt Allarnok Kommunista Partjaba. Az 1930-as evekben szamos fiatal ertelrnisegi jarta be ezt az utat: az amerikai tarsadalrni mod ell zsakutcaba latszott jutni a nagy gazdasagi vilagvalsag nyoman, rnikozben a Szovjetuni6 a kulfoldieknek gondosan megmutatott "Potyemkin" -falvaknak, gyaraknak es kolhozoknak koszonhetden a jova utjanak nint. Egy "des szermi" es a kozismert amerikai kozmondast ("Nehez josolni, kiilonosen ami a jovot illeti") figyelmen kivul hagy6 amerikai ujsagiro, Lincoln Steffens peldaul azzal tert vissza a Szovjetuni6b6l, hogy .Ldttam a jovotes az miikodik", Rosenbergek es Greenglassek mellett olyan, kesobb kozisrnert emberek kaptak el ebben az idoben a kommunizmus "gyermekbetegseget", mint Whittaker Chambers es Alger Hiss.

54

Julius Rosenberg az amerikai szarazfoldi hadsereg egyik hirados egysegenel kezdett doIgozni 1940-ben, de a "nagy pillanat" akkor jott el szamara, amikor sogorat, David Greenglasst 1944 nyaran elobb Tennessee-be, majd onnan par het rmilva Los Alamosba kiildtek. Greenglass mar Oak Ridge-ben is egy, a Manhattan-tervvel kapcsolatos kutatasokat vegzo csoporthoz keriilt, de Rosenbergek szamara nyilvanvaloan az ut6bbi alias volt a soha vissza nem ter6 alkalom. A hazaspar mar 1943-ban elkezdte David "agyrnosasat" , amikor egyreszt a kemkedesrol altalaban beszeltek neki, masreszt azon lamentaltak, hogy az amerikai kormany nem oszt meg minden inforrnaciot szovetsegesevel, a Szovjetuni6val. 1944. novemberben David felesege, Ruth Greenglass meglatogatta a ferjet Albuquerqueben, ahol megtudta, hogy a ferfi specialis, az atombomba felrobbantasahoz szukseges lencseken dolgozik. Ruth a masodik latogatasakor mar elenken erdeklddott a Los Alamos-i laborat6riumban doIgoz6k irant is; a ferj J. Robert Oppenheimert, Niels Bohrt es dr. Kistiakowskit ernlitette; az ut6bbi kozvetlen alarendeltje volt. David Greenglass 1945. januarban eltavozasra hazautazott New Yorkba, ahol tobb alkalommal is talalkozott J uliusszal, s vazlatokat, valamint a laboratoriumban dolgoz6k never adta at, tovabba azoknak a nevet, akiket esetleg be lehet szervezni. Davidnek azonban nagyon rossz volt a kezirasa, ezert Ethel vallalkozott arra, hogy legepeli a t6le kapott informaciokat, az asszony tulajdonkeppen igy keriilt aktivan a ferje altai rmikodtetett kemhalozatba. Julius kesobb osszehozta a sogorat egy meg nem nevezett szovjet iigynokkel, aki tovabbi technikai informaci6kat kert a lencsekrol. A nem eppen szivderitd tortenet most uiabb szerepl6kkel egesziilt ki. Koziiliik az egyik, Harry Gold volt az, aki a "bananhejat" jelentette Rosenbergek szarnara. Az igazi hibat a szovjet hirszerzes kovette el, amely megszegte ennek az 6si rnestersegnek egyik iratlan szabalyat, ti. azt, hogy egy szernely nem erintkezhet ket kernhalozat tagjaival, ugyanis esetleges lebukasa rnagaval ranthat-

ja mindket szervezetet. Gold mar "regi motoros" volt a szakmaban: 1935-ben kezdett el kemkedni a Szovjetuni6 szamara, s a szovjet kapcsolata ebben az id6ben, 1944ben egy Anatolij Jakovlev ("John") nevti "alkonzul" volt. Gold eredeti kernhalozatanak legprominensebb tagja dr. Klaus Fuchs brit tud6s volt, aki az amerikai-brit megallapodas rev en ugyancsak a Manhattan-teryen dolgozott. Gold mar 1944. jiiniusban tajekoztatta Fuchs szives ertesitese nyoman "John" -t arrol, hogy az amerikaiak egy maghasadason alapul6 fegyveren dolgoznak. Gold egyben Rosenbergek kapcsolata is lett, s ebben a minosegeben kereste fel David Greenglasst 1945. juniusban, miutan azt megel6z6en Fuchsszal is targyalt Santa Feben. A hurok, noha errol Rosenbergek meg nem tudtak, 1945. szeptember-

Boldog IIvek. 1942 ben kezdett el kepletesen szorulni a nyakuk korul. Dr. Fuchs arrol ertesitette Goldot, hogy a britek - szamara sajnalatos m6don - el6bb ertek Kielbe, mint a szovjetek, s igy megkaparinthattak azokat a Gestapo-aktakat, amelyekb61 egyertelrmien kideriilhet a brit tud6s kommunista kapcsolata. Idokozben Julius Rosenberg sem tetlenkedett. Egyreszt ellopta az Emerson Radio Corporationtol az atombomba gyuj-

toszerkezetenek egyik alkatreszet, s azt atadta a szovjeteknek, rnasreszt szorgalmasan szervezett be ujabb es ujabb embereket New York es Ohio allarnokbol. lgy keriilt a halozarba Morton Sobell (ugyancsak orosz emigransok gyermeke), szinten az amerikai kommunista part tagja; s Sobell-len keresztiil Max Elitcher, aki meg a f6iskolan Julius Rosenberg evfolyamtarsa volt. Rosenberg 1944. jiiniusban szervezte be Elitchert a maga kernhalozataba hasonl6 indokokkal, mint David Greenglasst, ti. hogy az amerikai korrnany eltitkol letfontossagu inforrnaciokat szovetsegese, a Szovjetuni6 eldl. Elitcher raketatechno16giai kerdesekkel foglalkoz6 vallalatnal dolgozott, s ezt kovetden rendszeresen szolgaltarott ada to kat Rosenbergnek, s rajta keresztiil a szovjeteknek - meg pontosabban Alekszandr Fekliszovnak - az ott foIy6 munkarol, Sobell kesobb Ethel es Julius Rosenberg, David Greenglass, valamint a Fuchs-Gold-csoportot mozgat6 Anatolij Jakovlev mellett az 1951. marciusban inditott per egyik fo vadlortja lett. A kemhalozatok felgongyolitese egyreszt az Egyesiilt Allamokba menekiilt volt szovjet hirszerz6k, masreszt az amerikai elharitas altal elfogott es megfejtett iin, Venona-taviratok segitsegevel kezdodott el. Az ut6bbiak annyira szupertitkosak voltak, hogy az amerikaiak nyilvanosan nem is ismertek el azok Ietet egeszen az 1990-es evekig. Ez a terry is hozzajarult ahhoz, hogy bizonyos tenyeket az amerikai hatosagok nem hasznalhattak a per soran, nehogy komprornittaljak a megfejtett k6drendszert. A lebukasok Klaus Fuchsszal kezd6dtek, s az 6 halozatahoz tartoz6 Harry Golddal folytat6dtak. A folyamat innen kezdve logikusan vezetett David Greenglasson keresztiil J ulius Rosenberghez, illetve az altala beszervezett szernelyekhez, A "gyenge lancszem" David Greenglass volt: arnikor a Fuchs-vonal Ieleplezddott, Julius rnegprobalta ravenni a s6gorat, hogy rnenekiiljon Mexikovaroson keresztul Svedorszagba vagy Svajcba, majd onnan a "biztonsagos" Csehszlovakiaba. (Erdernes megjegyezni, hogy az ugyancsak szovjet ugynok Noel Fieldet Pragaban vertek 6rizetbe es adtak at a ma-

55

Az itelet kihirdetese

utan

gyar hatosagoknak, ahol el6bb bortonbe kerult, majd a kiszabadulasa utan lektorkent dolgozott egy konyvkiadonal.) David Greenglass azonban a felesegere val6 tekintettel odzkodott az uttol: Ruth ekkor hatodik honapos terhes volt, es raadasui meg labadozott egy korabbi balesetebol, Az FBI-iigynokok 1950. junius 6an kopogtattak eloszor Rosenbergek lakasanak ajtajan, de ekkor esak kihallgatasra vittek el Juliust, aki min-

dent tagadott. Miutan azonban Ruth es David Greenglass feltaro vallomast tett, julius I7-en Julius Rosenberget letartoztattak. Ethelt kezdetben rnindossze arra akartak hasznalni, hogy az {)reven csikarjanak ki vallornast a ferjebol, de Greenglassek tarnivallomasa eredmenyekent augusztus I l-en a is racs moge keriilt. Greenglassekon kfviil kezdetben csak Eliteher volt hajlando beszelni a hatosagok eldtr; az 0 vallornasa iranyitotta Sobellre a figyelmet, aki idokozben sikeresen elmenekiilt Mexikovarosba. Ott azon-

A Rosenberg gyerekek az ujsagbol tudjak meg. hogy sziileik kivegzeset egy nappal elhalasztottak
ban egy nap rnexikoi titkos ugynokok elfogtak a lakasan, es a texasi Lared6ban atadtak az amerikai hatosagoknak, Eliteher, Sobell, a Greenglass hazaspar es kozvetve Harry Gold tett Rosenbergekre nezve rerheld vallomast a birosag elott, Ethel es Julius Rosenberg azonban elve az arnerikai alkotmany 5. kiegeszitesevel -

David Greenglass mSll8kiUesi terve
"Davidnek Mexik6Varosba srkezesekor egy IJI. JacksOn« al4frassal ellatott levelst kel· lett volna atadnia 8 szovjet nagykOve~. Harom nappal kes6bb duo 5-kor ki kellett volna mennie a Plaza de la Colonra. as az ott tal4lhatO Kolurnbusz-szobrot kellett volna nezegetnie. 69'1 Mexi!c6Wrosml sz616 6tUc5nyvet kellett
volna tartania

ugy. hogy a kO-

Vera Cruzan keresztOl Svedorsz8gba vagy SWjcba kellett volns utaznia. Svedorsz4gban a na hozza. Davidnek azt kellett voIna mondania: »CsodAIatos szovjet nagyk6vetnek vagy a ez a szoborc. s holm kellett titkaranak egy ugyancsak .1. Jackson« szign6val ell4tott levoIna tennie. bogy 61ti. David) OkIahom8bQl szarmazik. Az ilia- valet kellett voIna atadnia. H4rom nappal kes6bb duo 5-kor eI t6nek azt k.ellett wine wlaszol· nia: »t'j. sokkaJ stabb szobrok . keHett volna mennie Urm vannak parizsban .• EZt kOVeszobr4hoz. Amikor ,egy fAtfi Ie:ttien a f8rfi l'itI8velet as ~nzt pen volnahom. Oavidnek ail: adott volna Oavidilek. akinek kellett velna mtlndania. hogy a

${)s6 ujja a lapok kOzOtt van. Amikoi' valaki kl)zs1l8pett vol-

56

A haz8spiir mellett tiintetok New

Yorkban, 1953
amely Iehetove teszi azt, hogy a vadlottaknak ne kelljen onmaguk ellen vallani - nem voltak hajland6k beszelni kommunista osszekotteteseikrdl, s mindossze annyit ismertek el, hogy kapcsolatban alltak ugyan Gold kivetelevel a tobbiekkel, de csupan olyan artatlan dolgokr61 volt sz6 kozottiik, mint peldaul David Greenglass kerese, hogy kolcsonozzenek nekik penzt ahhoz, hogy Mexik6ba utazhassanak, Az eskiidtszek a vadlottak koziil Rosenbergeket halalra, Morton Sobellt pedig harmine ev bortonre itelte kernkedesert (l969-ben szabadult), Irving Kaufman biro az itelet indoklasaban tobb ezer amerikai katona Koreaban bekovetkezett halalaert is felelosse tette Rosenbergeket. Torteneszi nezopontbol meglehet6sen nehez kozvetlen osszefuggest talalni az amerikai atomtitok szovjet kezre val6 atjatszasa es az 1950-ben kirobban koreai haboni kozott, de a kor lelektanaba beleillett az erveles. Az Egyesiilt Allamok vezeteset is egyre tobbszor biraltak, amiert nem

tett megfeleloen kemeny lepeseket a bels6 ellenseggel szemben. Joseph McCarthy szenator irtohadjaratot kezdett az amerikai admi-

nisztracioban es kozeletben talalhat6 kornmunistak es kornmunistaszimpatizansok ellen, s bar egy ideig bizonyosnak latszott, hogy tobbnyire megalapozatlanul, az ut6bbi kutatasok alapjan megis ugy tfinik, tobbszor volt igaza, mint nem. Moszkva mar az 1920-as evektol kezdve tobb szerteagazo iigynokhalozatot hozott letre az Egyesiilt Allamokban, s ezeknek az erofesziteseknek az egyik "gyiimo1cse" volt Julius Rosenberg es tarsai arulasa. A kommunista propaganda termeszetesen azonnal martirokat faragott a valasztott hazajukat elarulo ernberekb61- szamos olyan nyugati " tarsutas": ertelmisegi keszseges egyuttrmikodesevel, akik meg a sztalini terror nyilvanossagra keriilese utan is hittek a "vilagmegvalt6" eszmekben, Ethel es Julius Rosenberget hosszii jogi csatak utan, 1953. junius 19-en vegeztek ki. Az Abraham Lincoln elleni merenylet miatt elitelt Mary Surratt utan Ethel volt az els6 n6, akit az Egyesiilt Allamokban kivegeztek,

Julius Rosenbergnek a szovjet atombomba letrehozasaban jatszott szerepet kesdbb Nyikita Hruscsov, valamint a szovjet mesterkern, Alekszandr Fekliszov is elismerte, de az utobbi - David Greenglass-szalegyetemben - tagadta, hogy Ethel kernkedett volna. Az asszony legalabbis biinpartolasban vetkes volt, am az elkovetett tetthez kepest aranytalanul siilyos biintetest kapott. IBI

57

A tenger, a buvarkodas es az elsOllyedt kineses haj6k utani kutatas minden ember fantaziajat megmozgatja, legyen gyermek vagy feln6tt. De mivel is foglalkoznak a VIZ alatti reqeszek valoiaban? Mi a val6di .kincs" egy 6kori haj6roncson? Hogyan es mire hasznalhatoak fel a VIZ alatti reqeszeti lel6helyek feltarasa saran szerzett informaei6k? CikkOnkben ezeket a kerdeseket pr6baljuk rtividen megvalaszolni.

TOTH J. ATTILA
A viz alatti regeszet a regeszettudomany szerves resze, celjaik azonosak, a modszereik kozotti nehany kiilonbseg csak az elter6 kornyezetbdl fakad. Magaban foglal minden viz alatt vegzett regeszeti tevekenyseget a haj6roncsok feltarasatol a viz ala kerult telepulesreszek kutatasaig. A viz alatti regesz vagy biivarregesz elnevezes tehat nem fed vales kiilonbseget, mindossze arr6l van 5z6, hogy a szakemberek egy resze lemerul a viz ala, hogy felderitsen, felterkepezzen, vagy eppen feltarjon lel6helyeket. Termeszetesen ehhez isrnerniuk kell a viz alatti munka modszereit, eszkozeit, lehetosegeit es korlatait, A hajozas regeszete ezzel szemben j6l korulhatarolhat6 szakterulet a regeszeten beliil, Gyakran van sziikseg viz alatti kutatasra, de

a hajozashoz kapcsolodo emlekek nem
csekely resze szarazfoldon talalhato (feltoltodott kikotok, haj6modellek es abrazolasok, solyak, rmihelyek stb.).

Eszktizok es m6dszerek
A kutatoknak harem f6 feladatot ke11 megoldaniuk. A le16helyet meg kell talalni, az allapotat a feltanis soran folyamatosan dokumentalni kell, a rarakodott iiledeket pedig el kell tavolitani. Az els6 roncsfeltarasok veletlen felfedezesek nyoman kezdodtek: halaszok es sportbiivarok jeleztek az amforamezdketo A szisztematikus kutatas megkoveteli, hogy egy-egy teriiletet m6dszeresen atvizsgaljanak es minden regeszeti jelen-

seg helyet, jelleget es allapotat feljegyezzek. Minden kesdbbi feltaro munka alapja ilyen topografiai kutatas kell hogy legyen. A szarazfoldon a terepbejaras es a legi fotozas a legelterjedtebb felderitesi m6dszerek. A viz fizikai jellemz6i rniatt a legi fotozas nem hasznalhato, a terepbejaras (vagy inkabb terepbeiiszas) kis melyseg eseten hatekony lehet. Nagy teriileteket, i11etvenagy melysegeket gyorsan fellehet deriteni pasztazo szonar, illetve kiilonbozd mas radartechnikak segitsegevel. Elonyuk, hogy konnyen kivehet6ek a tengerfenek anyaganak fizikai kiilonbsegei, tovabba "be lehet Iarni" az iiledek ala is. Hatranyuk, hogy kisebb targyakat nem feltetlenul eszlelnek, tovabba nem minden "gyanus" objektum regeszeti jelenseg, A haj6roncsok felkutatasaban azonban vitathatatlanul a legfontosabb eszkozok. A viz alatti fotozas es rajzolas technikaira a buvarkodas kezdeteinel rajottek. A rajzolashoz vizallo pauszt vagy gyakran plexitablat es grafitceruzat hasznalnak. A meresnel es a feltardsnal egyarant nagy segftseget jelent a Ieldhelyen kiepitett 2-5 meteres negyzetekbol i116 racsszerkezet, melynek oldalait miianyag szalag vagy merev rudak jelzik, a sarokpon-

58

jak - iiledeket SZIV magaval. Az airlift segitsegevel Ie lehet porszivozni a betemetodott lelohelyet. A szivoerot a levego

A haj6zas regeszete
A viz alatti regeszer es a hajozas regeszetenek tortenete szorosan osszefonodik

Egy miikincseket szallit6 ha j6roncson keriilt el6 ez a bronzedenyt diszit6 Silenos-fej (Fourmigue, Kr. e. 70.)

tokban pedig femkarok vannak leiitve, Mivel a latotavolsag meg a legtisztabb tengerekben is j6val elmarad a szarazfolditol, gyakran nem tekinthet6 at az egesz Ielohely, A teriiletet Iefede negyzethalo es a folyamatos rajzos es fot6dokumentacio tehat fontos a tajekozodashoz. A terkepezes altalanosan elterjedt eszkoze a fot6mozaik: a leldhelyrdl azonos magassagbol egymassal atfedesben leva fenykepek sorozatat keszitik el, az atfedesek segitsegevel a felvetelek mozaikszenien osszeilleszthetoek, igy a vizsgalt teriilet egeszerdl kapunk olyan feliilnezeti kepet, amely a redukalt latotavolsag miatt maskepp nem volna Iehetseges.
A szarazfoldi asatasokon asot, csa-

nyomasaval, illetve a kivezeto es a SZIVOcsd atmerojevel lehet szabalyozni. Az airlift 10 meter alatti leldhelyeken a leghatekonyabb, altalaban nagy mennyisegfi uledek eltavolitasara hasznaljik, A rnasik modszernel szinten Y alakii elosztot hasznalnak, de itt levego helyett szivartyiival osszenyomott es felgyorsitott vizet vezetnek be. A szivattyus uledekelSZIVO a kis melysegekben talalhato lel6helyeken idealis (kikotdk, illetve folyok). Nagy ekinye, hogy a szivattyu, teljesitmenyenek csokkentesevel, finom bontasi munkaknal is j61 hasznalhato. A VIZ alatti Ieltarasokon is lehetdseg van retegek elkulonftesere, Ilyenkor az egyes retegeket kiilon tarjak fel, mindegyikrol felszinrajz es fot6dokumentacio kesziil. Ezek segitsegevel ut6lag rekonstrualhato a haj6k rakomanyanak elhelyezese is. A feltoltodott 6kori kikotdk teruleten
epitkezesek soran [melygarazs, alagut)

gyakran talalnak hajomaradvanyokat. Hiresek a Marseille, a Pisa es a szardiniai Olbia kikotojeben talalt haj6k. Itt a kiszaradas elleni gyors vedelem a regeszek es restauratorok legfontosabb feladata. Egy-egy kikotoben akar tueatnyi haj6 maradvanyait is talalhatjak.

egyrnassal. A viz alatti kutatasok megindulasa elott esak szorvanyos ismereteink voltak a hajoepiteszet korai torteneterol. A 18-19. szazadban talalt haj61eletek elsdsorban moesarak lecsapolasi munkai, illetve tozegfejtes soran keriiltek napfenyre, Ekkoriban azonban az "ertekes" leletek gyfijtese, a "latvanyos" epuletek kutatasa kotorte Ie a kutat6k figyelmet, Nem esoda, hogy a viz alatti regeszet e1so celpontjai is "kineses haj6k" voltak. Raadasul nem is maga a haj6test, hanem a miikincsekbdl a1l6rakomany allt az erdeklodes kozeppontjaban. 1900-ban a gorogorszagi Antikytheranal, 1907-ben a tuneziai Mahdianal rmikincseket szalIlt6 antik haj6k rakornanyat emeltek ki (bronz- es marvanyszobrok, epiteszeti elemek stb.). A kiemelesben nem vettek reszt regeszek, hiszen a kor buvartechnologiajit akkoriban a nehezbuvarok jelentettek, Termeszetes volt tehat, hogy a nagy melysegben (39, illetve 55 meter) a kor legjobb buvarait, vagyis a gorog szivacshalaszokat vetettek be. A m6dszerbol kovetkezik, hogy a kiemelest megeldzoen nem kesziilt regeszeti dokumentacio, tulajdonkeppen kiterrneltek, es nem feltartak a roncsokat.

kanyt.Iaparot, a finom bontasnal spaehtlit es "bradest" (harornszogleni bont6eszkoz) hasznalnak. A viz alatti feltarasokon a VIZ es a nyomas fizikai tulajdonsagait hasznaljak ki. Az egyik rnegoldast Cousteau-ek talaltak ki. Az airlift neven ismert szerkezet soran nagy nyomasu levegOt vezetnek be egy Y alakii es6be. Az Y kozepsd szaran tavozik a levegd (ide egy vastag kivezet6 csovet kotnek be). A harmadik szarhoz pedig egy hajlekony csovet rogzitenek. A beerkezd nagy nyomasii levego az Y -b61 tavozva kitagul, Ekkor szivoero keletkezik a harmadik szarban, mely vizet es - ha a hajlekony es6 veget a feltarando teriiletre iranyit-

59

Az el6relepes Iehetoseget j.-Y. Cousteau es E. Gagnan talalmanya, a legz6automata teremtette meg, melyet Cousteau 1943 nyaran probalt ki eldszor. A sfiritett leveg6s, nyornascsokkentdvel ellatott kesziilekkel a konnyfibuvarkodas gyorsan elterjedt. Ahhoz azonban, hogy a viz alatti regeszet hatekony eszkoseve valjek, szemleletvaltasra volt szukseg a regeszetben, tovabba ki kellett kiserlctezni az eszkozoket es a modszereket is. Kezdetben a mahdiai es antikytherai

kutatashoz kapcsolodoan a regesz a szarazfoldrdl iranyitotta a munkat, viz alatt csak biivarok dolgoztak. A viz alatti fotozds fejlodese es a rajzos dokumentacio adaptalasa a biivarmunkahoz lehet6ve tette, hogy a kutatas vezetoje valamivel pontosabb kepet kapjon a lel6helyr6l. A m6dszer nagy hatranya, hogy a kutatas vezet6je mas ok rnegfigyelesei alapjin hozta donteseit, Ez tortent a delfranciaorszagi Grand Conglue nevfi roncsnal is. Itt a Cousteau-csoport 1952 es 1957 kozott F. Benoit regesz vezetesevel rornai kori amforahalmot tart fel. A halom haj6roncsnak bizonyult. Az etruriai Cosaban a foldbirtok-tulajdonos Sestius csalad pecsetjevel ellatott boros arnforak retegei alatt 6lomlemezzel bevont deszkareteget talaltak, alatta pedig ujabb amforaretegek kovetkeztek, ezek tobbsegukben az iigynevezert graeco-italiai tlpusba tartoztak, mellettiik a Kr. e. 2. szazadra jellemz6 italiai finomkeramiat (campaniai aru] tartalmazott a rakomany. A biivarok leirasa alapjin kezdetben ugy veltek, hogy a ket amforatipus kozotri deszkak a hatalmas hajo fedelze-

teb61 szarmaznak. A leletanyag kesobbi elemzese azonban kimutatta, hogy a "fedelzet" alatti es feletti rakomany keszitesi ideje kozott rnintegy szaz ev telt el. Ma mar mindenki ugy gondolja, hogy ket kes6 koztarsasag kori haj6 sullyedt eI ugyanazon a helyen. A deszkak also 01dalan talalt 6lomlemez bevonat pedig arra utal, hogy nem a fedelzetbol szarrnaznak, hanem a kesobbi haj6 oldalabol (a haj6k kiils6 oldalat a fcit fogyaszt6 tengeri gerinctelenek ellen vontak be 610mlemezzel). Ha a regesz reszt vett volna a viz alatti munkaban, a kerdest konnyen tisztazhatta volna a helyszinen is.

Melysegi mamor
Ugrasszeni valtozas akkor kovetkezett be, amikor maga a regesz is lemeriilt a lel6helyre, es reszt tudott venni a feltarasban is. George Bass amerikai regesz uttor6 munkassaga jo pelda a szernleletvaltozasra. Amerikai tokevel Bodrumban (Torokorszag) viz alatti regeszeti bazist hozott letre, s 1960-t6l szarnos bronzkori, gorog, r6mai es bizanci haj6t tartak fel. Az asatas soran a maradvanyokat pontosan dokumentalni tudtak, A viz alatti feltarasok dokumentacioja egyenertekfi lett barmely szarazfoldi kutataseval. A konnyiibuvar-felszereles hasznalataval a tengerek es oceanok keskeny, sekely part menti savja valt hozzaferhetove. 40-60 meteres melyseg kozott huzodik az a hatar, amely alatt nem lehet erdemi tudomanyos munkat vegezni, A melysegi hatar oka az, hogy minelrne-

lyebbre meriil a buvar, a meJysegb61 ered6 nyomasnovekedes aranyaban egyre nagyobb nyomasii sfiritett leveg6t sziv be. Ebb61 kovetkezoen n6 a belelegzett nitrogen mennyisege is (a nitrogen a leveg6 mintegy 78%-at teszi ki a Folden), vagyis tobb nitrogen oldodik a verben. Ennek ket fontos kovetkezrnenye van: az else az un, nitrogennarkozis vagy melysegi marnor, amely 40 meteres rnelyseg koriil jelentkezik, es a gyakorlatban az itelokepesseg jelent6s csokkenesevel, esetleg eszmeletvesztessel jar. A masik a keszonbetegseg, ami abbol adodik, hogy a verbdl a felszinre emelkedes soran a kisebb nyomas alatt olyan nagymertekben szabadul fel nitrogen, hogy az szovetek karosodasahoz, erek elzarodasahoz vezet.tbenulas, halal). Ez csak ugy kuszobolherd ki, hogy a biivar eldre meghatarozott id6t tolt viz alatt, az emelkedes kozben pedig kulenbozd melysegekben megallokat tart, kiszellozteti a nitrogent (a dekompresszios rnegallok soran). Az ujabb technologiak mar specialis gazkeverekeket alkalmaznak (pl. rnegnovelik a helium aranyat), ezzel a melysegi mamor elkeriilhet6, hosszabb fenekiddvel es rovidebb dekompresszi6s megallokkal kell szamolni. A specialis gazkeverekek hasznalata azonban draga, es nagyobb melysegekben ezekkel sem lehet 20-30 percnel tovabb lent maradni, a fokozatos feljovetel pedig akar orakat is igenybe vehet. Ez gyakorlatilag kizarja a nagy rnelysegekben talalhato roncsok feltarasat a hagyomanyos m6dszerekkel. Napjainkban erre a celra szonart es taviranyltasti tengeralattjaro robotokat alkalmaznak. J6l ismert pelda a Titanic vagy a Bismarc felkutat:isa. Terrneszetesen antik haj6kat is vizsgaltak ezzel a rnodszerrel (I. keretes irasunkat). Az els6 melytengeri meriil6haj6 megepitese A. Picard nevehez fiizodik 1948-ban. Regeszeti szempontb6l az.attores a radaros felderites es a taviranyitasu tengeralattjaro egyiittes bevetesevel torrent. Az els6 nagy melysegben felderitett r6mai roncsot Isisnek neveztek el a kutatok (1988-89-ben). Az6ta szamos melytengeri lel6helyet deritettek fel DeJPranciaorszagtol a Fekete-tengerig tobb szaz meteres melysegekben, Az utobbi leletek kaze tartozik ket Ashkelonnal elsullyedt foniciai hajo, melyek a Kr. e. 8. szazad vegeral szarrnaznak. A rnelytengeri roncsok azert fontosak, mert nagy melysegben a haj6 es a rakomany anyagat pusztito szamos el61eny nem el meg,

60

valamint a legnagyobb viharok ereje sem hatolle odaig, A fosztogatas pedig szinte lehetetlen. Ebb6l kovetkezik, hogy ezek a hajok sokkal epebben maradhatnak meg, mint kis melysegben talalhato tarsaik.

hajoepiteszet

logikaja eltert a kozepko-

16 hajotest masik rogzitesi modjanal

a

A hajoepfteszet fejlodese
A nyilt vizeken talalhato ronesok bizohogy az okori haj6sok nem esak a partot kovetve tudtak haj6zni, hanem kepesek voltak nyilt tengeri navigalasra is. Ilyen nyilt tengeri iitvonalat felteteleznek Krera es az eszak-afrikai Kyreneika, valamint Szardinia es a Balearok kozott is. A viz alatti feltarasoknak koszonhet6en nagy vonalakban mar isrnerjiik az 6kori mediterran hajoepiteszet fejlddeset. Az 6skorban az egyetlen fatorzsbol kifaragott es6nakot hasznaltak, ezt magyarul bodonhajonak hivjuk. A bodonhaj6k merete a nehany szemelyt befogad6 es6nakt61 a tiz rneternel is hosszabb, esetenkent tobb ronkelembdl osszeallitott haj6kig terjedt. Egyes feltetelezesek szerint a Kykladok kora bronzkori kulnirai is hasznaltak meg a bodonoket, Nem tudjuk pontosan, mikor jelentek meg a deszkabol epiilt hajok, nagy valoszimiseggel a Kr. e. III. evezred elejen mar isrnertek ezt a technikat, Az 6kori
nyithatjak,

ri es ujkori hajoepiteszetetdl, A kozepkortol a fahaj6kat ugy epitettek, hogy eldszor lefektettek a gerineet, majd rogzitettek az orr- es fartdket, valamint a bordakat. Miutan a test vaza elkesziilt, hozzaerdsitettek a palank deszkait, Ezeket a haj6kat vazra epult haj6knak nevezzuk, Ezzel szemben az 6korban a palankot nem a bordakhoz, hanem egyrnashoz rogzitettek, A rogzites modja lehetett a deszkak elenek csapolasa vagy varras, A bordakat mar a kesz testbe helyeztek be, mintegy utolagos merevitesnek. Ezt az epitesi m6dot palankra epii16 hajoepiteszetnek hivjuk. Kheopsz firao halotti hajojat a piramisa mellett helyeztek el, egy fold alatti kamraban, A III. evezred kozeperdl szarmazo hajo 43,63 m hosszu volt, cedrusb61 keszult. Nem hasznaltak gerineet, a test palankra epult. A deszkakat a szeleikbe hirt lyukakon keresztiil vezetett kotellel "varrtak" ossze, A bordakat utolag helyeztek el, szinten varrassal rogzitettek 6ket. A deszkak eleibe beiitott esapok segitettek helyben tartani a deszkakat. A varrott technikat szeles korben hasznaltak a Foldkozi-tenger medencejeben egeszen a Kr. e. 6. szazad vegeig, Egyes teriileteken (peldaul az Adrian) a helyi hajoepiteszetben meg a rornai korban, s6t a kozepkorban is epultek varrott hajok. A palankra epii-

deszkak eleben kikepzett iiregekbe reglalap alakii esapokat iitnek, ezek segitsegevel rogzitik az egymashoz illesztett deszkakat. A esapokat mer6leges lyukakba iitott faszogekkel rogzitik a helyukon. A csapolasos teehnika a II. evezred kozepen terjedt el, de esak a Kr. e. 6. szazad veget6l valt altalanossa. Legko-

rabbi peldaja a torokorszagi Ulu Burunnal feltart rezontecseket szallito hajo,

Szinten jol ismert es alaposan tanulrnanyozott a Kr. e. 4. szazadi kyreniai (Ciprus) es a del-francia Madrague de Giens-i rornai kori rones faszerkezete. A Kr. u. 6. szazad vegen, 7. szazad elejen kezdett atalakulni a mediterran hajoepiteszet. Kezdetben esak a test egy reszen, majd az egesz hajonal a palank deszkait mar az el6re rogzitett bordakhoz szogeltek, A torokorszagi Yassi Adanril talalt I. rones, valamint a SaintGervais II. hajo mutatja ezt az atmeneti fizist. Ettdl kezdve a vazra epul6 hajoepiteszet dominalt.

Az antik kikotoepfteszet
Az antik kikoroepiteszet tortenetehez is szamos iij adatot szolgaltatott a viz alatti regeszet. Tobb okori kikotd moloi, hullamtordi keriiltek viz ala a tengerviz

szintienek valtozasaval, illetve a part siillyedesevel (a Napolyi-obolben talalhato Baiae eseteben). Mas esetekben az egykori tengerpart feltoltodott (Leptis Magna Libidban) vagy megemelkedett (a Lechaionnal, Korinthosz nyugati kikotojenel). A Kr. e. II. evezred elejenek es kozepenek kikotoi altalaban valamely vizfolyas torkolati zonajaban mestersegesen kialakitott (kiasott, felduzzasztott) medencek voltak. Ilyen kikotoje volt Dr varosanak a III. uri dinasztia alatt, vagy az indiai Lothalnak. III. Amenhotep is hatalmas medencet asatott a Theba nyugati parrjara epirett palotajahoz, Az evezred utolso harmadaban, talan a tengeri nepek neven ismert nepesseg koreben megjelentek es elterjedtek a faragott kovekbdl epitett rakpartok es molok. Az asott kikotoket azonban kevesse tagolt partszakaszokon tovabbra is hasznaltak, legismertebb ezek koziil Karthago Kr. e. 4. szazadi kikotdje, A keso koztarsasag kor (a Kr. e. 3. szazadtol) jelentds valtozasokat hozott magaval. A romaiak egy betonszeni anyagot kezdtek hasznalni, ennek egyik valtozata vfzben is megkotott. A zsaluzas alkalmazasaval ettril kezdve gyakorlatilag barmilyen kornyezetben kepesek voltak molokat, rakpartokat epiteni. Pozzuoliban (antik Puteoli, a Napolyi-obolbenj hosszii, pillereken nyugv6 m616t epitettek, az izraeli Caesareaban pedig hatalmas molokkal vedett kikotot alakitottak ki a vedtelen, homokos parton. A VIZ alatti feltaras soran megtalaltak a zsalu gerendainak iiregeit, nem egy alkalommal a ketezer eves fagerenda is megorzcdott bennuk,

A tengeri kereskedelem kutatasa
A viz alatti regeszet es a hajozas regeszete szorosan kapcsolodik a tengeri kereskedelem kutatasahoz. A hajoroncsok rakomanyanak elemzese szamos uj adattal gazdagitotta a tudomanyt, Az ok orban az aruszallitas legolcsobb, leggyorsabb es hosszii tavon legbiztonsagosabb media a vizi szallitas volt. Tengeren lattak el peldaul Romat egyiptomi gabonaval (ez evente tobb millio tonna arut jelentett). A hellenisztikus birodalmak is tengeren importaltak a bort zsoldosaiknak. A hajokon szallitott arukra altalaban csak csomagoloanyaguk uta I. Szerencsere az antik vilagban a folyadekokat (olaj, bor), de meg a darabos arukat is (pl. sozott hal) nagy keramia tarolo-

edenyekbe csomagoltak. A legelterjedtebbek az amforak (altalaban 15-251 tirtartalommal), de neha nagyobb, tobb szaz literes doliumokkal is talalkozhatunk. Az ismert 6kori haj6roncsok nagy tobbsege valamilyen amforaba csomagolt arut vitt a fedelzeten, Az amforak j6l elkiilonitheto tipusokba sorolhat6ak forrnajuk es anyaguk alapjan. A tipologiaval foglalkoz6 kutat6k nemcsak a szallitoedenyek korat, hanem keszitesi helyet is meg tudjak mondani. Az export, az Iirtartalom es a yam ellenorzese rniatt gyakran talalhato az edenyek fulen, nyakan, peremen vagy testen valarnilyen hivatalos jelzes (pecset, felirat). Ezek a jelzesek tobb esetben az ellen6rz6 hivatalnok nevet is tartalmazzak, ami alapjan szerencses esetben nehany eves pontossaggal is keltezhet6 az amfora (ebb61kovetkezoen a haj6 rakomanya). A rakomanyok meretebcl, osszetetelebol, szarmazasi helyeb61 kovetkeztetni lehet a kereskedelmi iitvonalakra, a kereskedelem es a terrneles volumenere, esetleg szervezesere. A legnagyobb tetelben elelmiszert (bort, olajat es gabonat) szallitottak, de sok femet, epitoanyagot (kovet, tet6cserepet) es kerami at szallito haj6t is ismeriink (lasd keretes irasunkat). Az 6kor nagy kereskedelmi csom6pontjai kozul tobb valamely nagy folyam torkolatvideken talalhato. Ilyen kozpont volt Cades (a Guadalquivir torkolatanal), Massalia (a Rhone-deltanal), Spina (a Po-deltaban), Naukratis (a NiIus deltajiban), IstroslHistria (a Dunadeltaban) es albia (a Bug es a Dnyeper torkolatvideken), E varosok strategiai jeIentosege azon alapult, hogy a folyamokon keresztiil elenk gazdasagi kapcsolat alakult ki a Mediterraneum kontinentalis hatorszagaval. A foldkozi-tengeri civilizaciok kesztermekeikert, luxuscikkeikert (bar, femaruk, fUszerek, parfiimok, szovetek) cserebe elelmiszert, nyersanyagokat es rabszolgakat importaltak. A kereskedelmi es politikai kapcsolatok egyertelmfien jelen vannak a leletanyagban: archaikus kori (Kr. e. 6. sz.) gorog bronz- es keramiaedenyeket, boros amforakat talaltak a Foldkozi-tenger partvideket61 tobb szaz kilometerre a kontinens belsejeben, Burgundiaban es a Rajna-videken is. A szkita es a trak fejedelmi sirokban is nagy mennyiseghen
talaltak gorog kezmfivestermekeket

(arany es eziist ivokeszleteket, ekszereket is). Az 6kori folyami hajozasrol ugyanakkor nagyon keyes emlekanyag

A folyami regeszet kevesbe latvanyos

tevekenyseg, mint a tengeri, hiszen a redukalt latotavolsag miatt nem lehet mutat6s fot6kat, filmeket kesziteni, a haj6k atlagos merete pedig alralaban elmaradt a tengerieketol. Az eros sodras tovabb neheziti a regeszek munkajat, Ez a szakteriilet jelenleg dinamikusan fejl6dik. A tengeri hajozas, hajoepiteszet nehany

problemajara talan a.szarazfoldi hajoepiteszet tanulmanyozasa all rendelkezesre, Kivetelt kepez Egyiptom, mivel ott sok haj6modellt es abrazolast is talaltak. fog valaszt adni.

Viz alatti kutatas Magyarorszagon
A magyarorszagi viz alatti kutatas kezdetei az 1980-as evek vegere nyiilnak vissza, amikor dr. Gaal Attila es Szabo Ceza vezetesevel Bolcskenel viz alatti feltaras indult. Megalakult a Regeszeti es Mtiveszettorteneti T arsulat buvarregesz szakosztalya is, de a kezdemenyezes a '90-es evekben Iendiiletet vesztette. 2001 oszen Magyarorszag UNESCOtarnogatast kapott a viz alatti regeszeti kutatasok fellenditesere, 2002 tavaszan a Kulturalis Oroksegvedelmi Hivatal szervezeseben elkezdodott a terepmunka. Szemleket, terepbejarasokat es feltarasokat vegeztiink a Dunaban,. a Tiszaban, a Dravaban es a Balatonban. 2004 folyaman Europa Folyami Oroksege cimmel, magyar vezetessel, szloven es francia reszvetellel nemzetkozi kutat6program indult az Eur6pai Uni6 KuInira 2000 palyazatanak tamogatasaval, Viz alatti felderiteseket vegeztunk a franciaorszagi Charente foly6ban, ahol kora kozepkori bodonhajok es fegyverek gazdag egyiittese talalhato a viz alatt. Szloveniaban a Ljubljanica foly6ban kutattunk egy bronzkori lel6helyen.

Folyami reqeszet
A haj6roncsok mellett a folyami regeszet gyakori kutatasi celpontjai a regi hidak, gazlok. A regi korok halaszata is hagyott maga utan maradand6 emlekeket: Eur6pa foly6iban gyakran talalkozhatunk kiilonfele halcsapdak maradvanyaival is (gyakran hatalmas, V alaprajzu, colopszerkezeni epitmenyek, melyek celia a halak haloba vagy varsaba terelese). A foly6kban gyakran mostoha korulmenyek kozott kell doIgozni. A melysegi mamor es a dekrompresszi6s betegseg ugyan nem fenyegeti a buvart, de az eros sodras, a hideg viz es a kis latotavolsag fizikailag es pszichikailag egyarant megterheld, a szisztematikus kutatast, dokumenta last pedig megneheziti. Ilyenkor fontos a j6 szervezes, a tajekozodas felteteleinek megteremtese (negyzethalo kiepitese), valamint a gyakori es pontos dokurnentacio. Lehetseges, hogy a Ielohely csak a reszletrajzok osszerajzolasa utan lesz ertelmezhetd,

Magyarorszagon Kunszigetnel a Mosoni-Dunaban vegeztiink Ieltarast a Toronyvar neven ismert lelohelyen, ahol a kozepkori er6dites molojat talaltuk meg. Budapesten a Hajogyari-obolben, az aquincumi helytart6i palota (Kr, u. 2. sz.) elotri mederben megtalaltuk a r6mai kori rakpart colopjeit, A colopokbdl es az oket osszekotd gerendakbol pillereket hoztak letre, melyek belsejet kdvel erdsitettek meg. Az 6kori London folyami kikotdje szinten fa-k6 szerkezetfi rakparttal volt ella tva. A szamos felderites soran tobb hajoroncsot is sikeriilt beazonositani, arnelyek jelent6sen b6vitik ismereteinket a Karpat-medence hajoepiteszeterdl, Sajnos alig maradt fenn fa hajomaradvany a torteneti korokb61. Ezek tobbsege bodonhajo, amelyek a 19. szazadi, 20. szazad eleji neprajzi gyfijtesek soran keriiltek muzeumokba. A magyar folyami kereskedelemre egykor jellemz6 dereglyeket es egyeb fa kereskedelmi haj6kat csak a viz alatti regeszet segitsegevel tanulmanyozhatjuk (Ieszamirva a regi metszeteket, festmenyeket, esetleg fotografiakatl, Eddig a Tiszaban (Szegednel), a Mosoni-Dunaban, a Dravaban (Bares tersegeben) es a Dunaban (Paks tersegeben) keriiltek elo fahaj6k maradvanyai, A folyami keresked6haj6k egy jelentos csoportjanak kozos jellemz6je - a tengeri haj6kkal szemben a haj6gerinc hianya. A lapos fenekii haj6k fenekdeszkai rendszerint vastag, eros pa1l6k voltak, melyek egyben a test hosszanti merevireseert is feleltek. A kovetkezri evek kutatasanak fontos feladata lesz tersegimk hajoepiteszetenek fejlddesenek alaposabb megisrnerese, ezert tovabbi haj6kat kell felderiteni, illetve az eddig felderitettek kozul robber fel kellene tarnunk. Remeljuk, munkankat sikerrel tudjuk folytatni.1BI

r6TH J. ATIlLA
1974-ben szQletett MosonmagyarOvaron. 1997-ben ' szsrzett diplomat az HTE rageszet s7afaIl. Szak: terfilete (tvfz alatti regliszet as a hajozas rageszete. . 2002 eta a Kulturalis OrOks8gvBdelmi Hivatal munkatarsa. Kutat6csoportja szamos vfz alatti felderftest es feltlrast ve,gzett a magyarorszagi vizekben. Doktori disszerticiojilt 2004-ben vBdte meg.

64

EGYEVES KEDVEZMENYES EL6FIZETES 2005/10-t0l4490
Megrendelem a Rubicon kovetkezd egy evben A rCgi szamokat tartalmaz6 egysegcsomagok koziil megrendelem a kovetkezdken 1998-as ev{olyam - 1600 Fi 1999-es ev{olyam* - 1500 Ft 2000-es ev{olyam - 2400 Ft 2001-es ev{olyam· - 2400 Ft 2002-es ev{olyam" - 2400 Ft

Ft
Nev: .

megjelend szamait 0

2003-as Wfolyam - 3800 Ft 2004-as ev{olyam - 4000 Ft

0 0 0 0 0 0
0

fntezmeny:

..

Cim:..................................................................................
.......................... u •••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••

tclepwes
utea

Uj el6fizet6inknek postakoltseget nem szamitunk fel.
EI6fizetes nelkiiJ a regi evfolyamokat 300 Ft egyszeri postakoltseggel postazzuk, A 3. oldalon feltiintetett foly6iratszamaink egyenkent is megrendelhetc5k.
• -gal jelzett Cvfolyamok nem tcljesek. Az 199915-6., a 200111-2.

............. h8zsz8m Telefonszam:

emelet, ajto

irinyitoszam , ,'

..· ·

'olvasliiiiiS·iil~s

·

·..·

es a 200216-7. szamunk nem rendelhet6.
is elfogadjuk.

Bekiildend6: Rubicon szerkeszt6sege (1161 Budapest, Sandor utea 60.) A megrendelCseket renymasolva vagy kemassai es e-mailben(rubicon@axelero.hu)

65

A DECEMBER I DOSSZIE TARTALMABOL:

Ki ez az ember?
Sokan alltak elgondolkodva a Hitler-jelenseqqel szemben - baratok es ellenfelek, s amfg nem jutott hatalomra, erdektelen erdekl(5dok-, s azt kerdeztek magukt61: ki 6?

OlvasOszerkesztO: Potencsik Erika Kepszerkeszt6:
Bask$ Beatrix,

JaJsovszky KataIia, Maret MiklOs, sandor nbor

Am minden egyes meqhatarczas hamis lenne. Mint Protheus, ugy valtoztatja (5lenyenek kontoset, es kozben mindig az igazi marad. A Hitlert korOlvev6 titkot az oldhatja meg, aki tudataban van annak, hogy ez az ember csak a kOls(5segekben el: felvonulasokban es paradekban, zaszlokban es lobog6kban, a vi lag csodalataban. baratai lelkes szereteteben, a teremcsatak zaiaban n6k elragadtatott sikolyahan es mindenekel6tt a vegeerhetetlen beszedekben

Foro:

Gotd~OD

Tervez6szmesztc): Czeizel Balazs
Kiadja a Rubicon-Haz Bt. Felelcis kiadO: Racz Arpad A szerkeszt6seg cime: 1161 Budapest, sandor u. 60. Tel.: 402-1848 (de. 10 ora utan) Fax: 402-1849 e-mail: rubicon@axelero.hu Nyomas: Veszprem Nyomda Rt. T erjeszti a Lapker Rt. El6fizethet6

10102237-77185300-00000001), valamint Budapesten a Magyar Posta Rt.

a RUBICON-HAz Bt.-nel (csekkszamlaszam: Budapest Bank Rt.,

Level- es Hfrlapiizletigi Igazgatmagau (XIIl, Lehel u.l0/A, levelcim: LHl, Budapest 1900), illetve keriileti ugyfelszolgalati irodaiban, videken a postahivatalokban.
HU ISSN 0865-6347
I

MESTERKURZUS
Jelentkezem N ev Pontos lakcim .... Iskola neve, cime Szamlacim Szallodai elhelyezest kerek 0 nem kerek 0 2003-2005-ben Telefonszam az kuzusra 0 kuzusra 0 tanar 0 diak 0 erdeklodd 0 . . . .. a Mesterkurzuson reszt Yettem 0 :..................................................

EGMONT ldado aJanlata
HOSEI LEGENDAK ES A VALOSAG

EvszAzADOK

"

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful