You are on page 1of 9

Szveggrammatika, a szveg konnexitsa

a szveggrammatika feladata: feltrja a mondatok szvegg sszefzsnek grammatikai alapfeltteleit, azaz vizsglja a szveg lineris, grammatikai kapcsoltsgt, vagyis konnexitst kimutatja, hogy az ezt biztost eszkzk mennyiben szksges s/vagy elgsges felttelei a szvegsszefggsnek

Mondathatron (szabadmondat, szvegmondat) tl mutat grammatikai szerep


Szabadmondat: nmagban lezrhat kzlsegysg abszolt fmondat rtk tagmondatok, az alrendeltjeikkel egytt Szvegmondat: a szveg elemi egysge; a szvegben lezrt

1, Pronominalizci
a nvmssal val helyettests: elkerlhetv teszi a szismtlst utal jellegnl fogva a korreferencia egyik fajtjval hozzjrul a szveg konnexsz vlshoz a szvegmondatokban jelentssel teltdnek: az antevagy a posztcedens fogalmi jelentst tartjk fenn a nvms tartalmi feltltdse a kontextusbl fakad (fakadhat a szitucibl is: pragmatikai szerep)

2, Ellipszis
a mr megnevezett valsgdarabot a kvetkez mondatban, mondatokban egyes mondatrszi szerepekben nem szksges megnevezni az sszefggst teremt hinynak, trlsnek szigor szablyszersgei vannak Zr anafora

3, Egyeztets
az igei szemlyragozs s a birtokos szemlyjelezs a mondathatrokon is tlmutatva kpes biztostani az azonos valsgdarabra utal elemek sszetartozst

4, Nvelhasznlat
a hatrozatlan s hatrozott nvel hasznlatnak szablyszersgei hozzjrulnak a nvszval megnevezett elemek valsgvonatkozsnak azonosthatsghoz a hatrozatlan s a hatrozott nvel hasznlatnak sorrendi ktttsgei vannak: a mg ismeretlen, elszr elfordul elem tipikusan vagy hatrozatlan nvelvel, vagy nvel nlkl szerepelhet a mr ismert valsgdarab tovbbi megnevezsei hatrozott nvelt kvetelnek

5. Ktszk
Szvegszint kapcsolelem Szvegmondatok hatrn

6. Igemd- s igeidhasznlat
Egysgessge vagy vltsa szerepet kap