PANNON EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁSI ALAPSZAK

A nemzetközi kereskedelmi liberalizáció hatása a szállítmányozási tevékenységre

Készítette: Csillag Judit

Témavezető: Dr. Elekes Andrea, egyetemi docens

VESZPRÉM 2011

PANNON EGYETEM
Gazdaságtudományi Kar Nemzetközi Gazdaságtan Tanszék 8200 Veszprém, Egyetem u. 10. NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁSI ALAPSZAK

Csillag Judit
közgazdász jelölt szakdolgozat feladatkiírása 2010/2011-es tanév

A nemzetközi kereskedelmi liberalizáció hatása a szállítmányozási tevékenységre

Feladat: Mutassa be, hogy milyen hatással vannak a különböző korlátozások a nemzetközi kereskedelemre. Fejtse ki, hogy miként szabályozzák a szállítmányozási tevékenységet nemzetközi szinten. Ismertesse a kereskedelmi liberalizáció hatásait a magyar szállítmányozási piacon. Elemezze egy nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező árufuvarozó vállalkozás tevékenységét.

Teljesítés helye: Pannon Egyetem, Nemzetközi Gazdaságtan Tanszék Témavezető: Dr. Elekes Andrea, egyetemi docens

Lőrincné Dr. Istvánffy Hajna szakvezető A szakdolgozati feladatok teljesítését igazolom:

Dr. Elekes Andrea egyetemi témavezető

... házszám stb. A felhasznált forrásokat az irodalomjegyzékben feltüntettem....com 8 2 0 0 Veszprém Nyárfa utca 22..... nyilatkozom..... ...... szabályszerű hivatkozásokat a szövegben megtettem. sz..... sem máséban nem került beadásra....... Tudatában vagyok annak.Érkezett Nyomtatott Elektronikus Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar Eredetiségi nyilatkozat a szakdolgozatról Név... Neptun-kód Elérhetőség Levelezési cím(ir... hogy plágium (más munkájának sajátomként történő feltüntetése) esetén a dolgozat érvénytelen.............. szak Hallgató adatai Csillag Judit Telefonszám +36/20/9138061 e-mail cím judytstar@hotmail. a rájuk vonatkozó.........) Kar (rövidítve)........ (aláírás) .. város) (utca.. hogy a csatoltan beadott szakdolgozat teljes egészében a saját munkám....... Elekes Andrea 2 0 1 1 0 4 3 0 Oldalszám összesen Szakszeminárium-vezető Beadási határidő 50 Alulírott Csillag Judit......... ezért elutasításra kerül....... G T K Nemzetközi Gazdálkodás GZ 4 QE Y Szakdolgozat címe Szakdolgozat adatai A nemzetközi kereskedelmi liberalizáció hatása a szállítmányozási tevékenységre Dr......... A dolgozat más szakon vagy intézményben sem a saját nevemben.

hogy miként befolyásolta egy nemzetközi árufuvarozó Kft. Fontos szerepet kapott a gyakorlati rész is. hogy az Uniós és világpiacon egyaránt helytálljanak. Végül azt mutatom be. ezért tartom fontosnak a témakör bemutatását. az országok különböző korlátozó tényezőkkel próbálják visszafogni a kereskedelmet. Az Uniós csatlakozás ugyan hozzájárult az akadályok leküzdéséhez. Összegezve arra jutottam. melyek egyébként nem jutottak volna tudomásomra és hozzájárultak ahhoz. azonban számos követelményt is támaszt a szállítmányozókkal szemben. A kutatásom során olyan információkra bukkantam. a tevékenység nemzetközi szabályozására. hogy a témáról átfogóbb képet kapjak. tevékenységét a piaci liberalizáció. Éppen ezért a fuvarozók motiválása és támogatása elengedhetetlen feltétel a versenyképes vállalkozások kialakításához. Az elméleti áttekintésben kitérek a kereskedelem korlátozó tényezőire. hogy a világkereskedelem még nem érte el teljes szabadságát. hogy milyen hatással van a szabadkereskedelem és a liberalizáció a gazdaság és a társadalom egészére. . A nemzetközi kereskedelem liberalizációja az egész Föld gazdaságát érinti. ahol az Európai Uniós csatlakozás előtti és utáni adatok illusztrációja és grafikonok elemzése színesíti az adott fejezetet.Kivonat Szakdolgozatomban arra kerestem a választ. Ennek fontosságát és szükségességét a Magyar Államnak is fel kell ismernie.

I concluded that global trade has not yet reached its full freedom. I will show you how to influence the market liberalization of the activities of an international freight Ltd. The liberalization of international trade affects the entire world economy.Abstract I was searching for the response in my dissertation to the impact of free trade and liberalization of the economy and society as a whole. where the analysis of the before and after datas of the European Union makes colorful graphs and illustrations in the chapter. the international regulation of the activity. important to the presentation of the topic. therefore. Its importance and necessity of the Hungarian state should also be familiar with. Finally. In sum. I think. Although the EU accession has contributed to overcoming the obstacles. also raises a number of criteria against shippers. That is why the carriers to motivate and support the essential condition for creating competitive firms. During my research I came to information that otherwise would not have reached my attention and contributed to a more comprehensive picture of the subject groups. . the restrictive factors in different countries are trying to restrain trade. however. I discuss in the theoretical overview the limiting factors of trade. both in the EU and in the world markets. The practical section also get an important role.

.............. FIATA és a jogviták.......2..........................Tartalomjegyzék 1.....................3................2.. 2....................7 2............................................. A vám.............................1..................1........... Minőségi.................... Egyezmények.1........................................................................ Árképző szerep........................3..................... A vámok és a diszkrimináció......4 2........3................................26 4...................21 Szabványok................................................ TIR-egyezmény...........18 Engedélyek...............11 3................13 3........................4..................................3 2..21 3.......2................................................................. ezt és az engedélyt............. Ezek az ellenőrző testületek lebélyegezhetik a fuvarnaplót......................2........................... szabályozások....................9 2.......1......................................17 3........ Nem-tarifális kereskedelmi akadályok............................................................4 2......................... A szállítmányozási piac helyzete az Uniós csatlakozás előtt........... Bevezetés.....................9 2............ Nemzetközi kereskedelem liberalizációja........... ADR-egyezmény................1................................................. FIATA fő célkitűzései...............4............ A kereskedelem technikai feltételeinek könnyítése. Szállítás előtti hatósági eljárások (PSI)..................................................................1............................. és kérés esetén ellenőrzés céljából be kell mutatni az illetékes ellenőrző hatóságoknak.................................................................................................................................9 2...2.................20 A CEMT-engedély birtokosának fuvarnaplót kell vezetnie.....2.................... 2............................................................ importkvóta........... A vám adójellege.........................................................................27 4.........................................................4 2......... jogi és egyéb előírások.............1.....4................................................................................29 ...............1............ A kereskedelmi liberalizáció hatása a magyar közúti szállítmányozási piacra...6 2...........................................................3...........2......................................... Dömpingellenes intézkedések............... valamint az EURO III biztonságos........2....... A közúti szállítás irányai.......................................... Exporttámogatások... az EURO IV biztonságos vagy az EURO V biztonságos igazolást a járműben kell tartani...................... 1............................................................2. CMR..............1............................. 3........24 4.......... ATA-egyezmény...................1................ Vámjellegű korlátozások................... adminisztratív...................1........... Közúti szállítmányozási tevékenység nemzetközi szabályozása............................................19 3.........................1...................................3 2............................................ a vámok csoportosítása.....................1..1............................22 Szokványok..................................................... Közúti árufuvarozói és közösségi engedély.........................2....3.............. 2......................................................4.........2.............18 3..3...............1.......17 3...................1.....................................8 2.................... 2.........1................................................. CEMT-engedély.......1.........................1....... Önkéntes exportkorlátozások.......... 4......................4 A külkereskedelem mely területén kerül sor az adott vám alkalmazására:........................................2......... FIATA okmányok...............................................24 3.............8 2.................2.................................. Járműállomány...................................................................................................................................28 4...1 2............ mint a kereskedelempolitika normatív eszköze...1........................................................................1...........................4.....13 3...1...............................................................7 2.......................1................ ISO-szabványok.........................................................5....................................1................. 5....18 3..................................3......1......................................... A vám mint kereskedelempolitikai eszköz.2.............3 2...........................................16 Nemzetközi szervezetek................................................15 3....... FIATA......26 Az áruszállítás alakulása..16 3......8 2.................... Mennyiségi korlátozások.................................................................................................... INCOTERMS 2000.....................................1...... A vámkontingens.....................................13 3.............19 3.................................

...........3.... Táblázat: Közúti szállítási tevékenységet végző vállalkozások száma (2000-2004)..................................31 6...........50 Irodalomjegyzék...32 7...........37 4.................................................................................................................................................................................2.2................................................................34 4.................................................................................................................................51 Táblázatjegyzék 1...................44 5......................................................................36 9..... ábra: Elvégzett fuvarfeladatok száma..................................................................4................................... Táblázat: Áruszállítás alakulása (2005-2009)............................46 3................2............................................... ábra: Vontatók átlagos életkora.........................46 5.................40 Ábrajegyzék 1................................ ábra: BPW fuvardíjak alakulása........................................................... Járműállomány..38 12.................................30 5......................................................................2.................................39 4...........................................37 11........................................ Táblázat: Áruszállítás (2001-2004).............45 2.......................1..................... tevékenységére....... Táblázat: Külkereskedelmi termékforgalom országok szerint – Kivitel (2005-2009).... Az áruszállítás alakulása............ Táblázat: Tehergépjármű állomány (2005-2009).................................................. ábra: Vontatók darabszáma......................................... Összefoglalás....................2. Fuvardíj alakulása....... A szállítmányozó vállalkozások helyzete a csatlakozás után........................4............................... Táblázat: Tehergépjármű állomány (2000-2004)... ábra: Vontatók Euro kategória szerinti besorolása....33 4..................... Fuvarfeladatok száma........3.... Táblázat: Közúti szállítási tevékenységet végző vállalkozások száma (2005-2009)........................ Miben változott a forgalom iránya a csatlakozás után?.......27 2........ Táblázat: Vontatók (2000-2004).......47 5..........4............................................... A válság hatása a közúti szállítmányozási piacra......................................2...............32 4.......40 5.......................48 6............................... Táblázat: Vontatók (2005-2009)...............45 5.......................... Táblázat: Külkereskedelmi termékforgalom országok szerint – Behozatal (2005-2009)....3.... A szállítási tevékenységgel foglalkozó vállalkozások ..........36 10.................48 .36 4.. A szállítmányozási piac helyzete az Uniós csatlakozás után..............................................................................................................................................................................28 3.. Táblázat: Külkereskedelmi termékforgalom országok szerint – Kivitel (2001-2004)..................... A piaci liberalizáció hatása a Fazekas Insped Kft.............2................29 4...................... Járműállomány..46 4....1...... Táblázat: Külkereskedelmi termékforgalom országok szerint.......34 8.....1.........................Behozatal (2001-2004).......................

.

hogy milyen korlátozásokkal próbálják visszafogni az áruk mozgását. Tanulmányaim során közelebbről kereskedelem is megismerkedtem című előadásomat. jóléti hatással van a gazdaság és a társadalom egészére. A szakdolgozatom célkitűzése egy felállított hipotézis alátámasztása elméleti és gyakorlati úton. Bevezetés A szakdolgozatom témája több egymásra épülő összetevő eredménye. 1 . egyes országok különböző korlátozó tényezőkkel próbálják visszafogni a kereskedelmet. A szakdolgozatomban felállított hipotézisem az.1. logisztika területén kívánok elhelyezkedni és kamatoztatni a megszerzett tudásomat. Ezek után gyakorlati helyemet is tudatosan választottam. Mivel a kereskedelem és a szállítmányozás különösen érdekel. A világkereskedelem még mindig nem érte el teljes szabadságát. mely teljesen magával ragadott. Tanulmányaim végeztével a szállítmányozás. Ezek lebontásával a kereskedelem egyszerűbbé válhatna és felgyorsulhatna. hogy ha minden országban érvényesül a szabadkereskedelem és a liberalizáció. Mikor végighallgattam első Nemzetközi már körvonalazódott szakdolgozatomban a nemzetközi kereskedelem. A harmadik fejezetem a liberalizáció és az Európai Uniós csatlakozás hatásait vizsgálja a magyar közúti szállítmányozói piacon. illetve milyen egyezmények és szervezetek segítik a szállítmányozók munkáját. a közgazdaságtan akkor szerteágazó módszereivel bennem. szállítmányozás és a liberalizáció központi szerepet fog kapni. Első és második fejezetemben bővebben kitérek arra. hogy és a eszközrendszereivel. A teljes szabadkereskedelem még hagy némi kívánnivalót maga után. ahol munkám során közelebbről is megismerkedhettem a szállítmányozás rejtelmeivel. Ez a feltevés végigkíséri a szakdolgozatom egészét. ezért döntöttem e téma mellett. ezért tartom fontosnak a témakör bemutatását. végül pedig elnyeri vagy elveszti a neki szánt feladatot. A nemzetközi kereskedelem liberalizációja az egész Föld gazdaságát érinti. így kerültem egy nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező árufuvarozó vállalkozáshoz.

Szerkezetét tekintve az elméleti és a gyakorlati részek egyaránt szerepet kaptak. illetve hogyan sikerült átvészelni a válságot. tevékenységére. a gyakorlati részt pedig statisztikai adatok elemzése. 2 . hogyan hatott a csatlakozás a Kft. ábrák és grafikonok analizálása teszi színesebbé. Az elméletet szakirodalmi tényekkel támasztom alá.Negyedik és egyben utolsó fejezetem a gyakorlati helyemen szerzett információkat és tapasztalatokat foglalja össze.

1994. A meghatározás alapján a vám négy lényegi tulajdonsága emelhető ki: • • • • Adó Árképző tényező Kereskedelempolitikai eszköz Diszkrimináció eszköze 1 2 Csáki György : A nemzetközi gazdaságtan alapjai. 2. Budapest.2. a gazdasági felzárkózás igényétől vezérelve . Számos kormány .3 2.1. 2. tereli. azaz importadók. 173. 2. 3 . 54. egyidejűleg transzferjövedelemhez juttatják a költségvetést. 3 Huszár Ernő: Nemzetközi kereskedelempolitika.és Kereskedelmi Egyezményt (GATT) aláíró országok lényegében a vámokat ismerték el a nemzetközi kereskedelempolitika egyetlen általános és tartós jelleggel alkalmazható legális eszközének.1 Ez a fejezet azt mutatja be. 173.2 Az Általános Vámtarifa.újra és újra visszatér a szabad kereskedelem korlátozásához. Napvilág Kiadó.1. korlátozza a forgalmat. 2003. Budapest. hogy az egyes országok miként korlátozhatják a nemzetközi áruforgalmat. Vámjellegű korlátozások A vámok. Napvilág Kiadó. amely árképző tényezőként érvényesül a vámhatáron áthaladó áruk árában.1. mint a kereskedelempolitika normatív eszköze A vám olyan adó formájában alkalmazott kereskedelempolitika eszköz. igénybe veszi a protekcionizmus évszázados kelléktárának több vagy kevesebb elemét. javított kiadás. javított kiadás. Aula Kiadó. A vám. Nemzetközi kereskedelem liberalizációja A szállítmányozási tevékenység szempontjából a kereskedelmi liberalizáció mindenképpen fontos és előnyös.elsősorban a modernizáció. ám a jelenlegi helyzet még mindig távol áll a teljes szabad kereskedelemtől. Budapest. 2003. A nemzetközi kereskedelmi tárgyalások során az áruforgalom területén jelentősen csökkent a protekcionizmus mértéke. Csáki György : A nemzetközi gazdaságtan alapjai. amelyek megemelik az importcikkek belső piaci árát.

1.1. hogy milyenek a kérdéses termék keresleti és kínálati viszonyai. Fentieket figyelembe véve a vámok és az árak kapcsolatának három alapesete létezik: a) a vámteher az import termék belföldi árát növeli meg. hogy az adott importtermék árában megjelenik egy új „adótétel”.2. illetve a külföldi szállítóknak kell viselnie. 2. A vám adójellege A vám jellegéből következően adóként funkcionál.1. hogy az importőr ország piaci (túl-) súlya alapján a bevezetett vám költségét teljes egészében a külföldi szállítóra terheli. a vámok csoportosítása A külkereskedelem mely területén kerül sor az adott vám alkalmazására: export import tranzit 4 . mint sajátos (mert csak a külföldi vagy külföldön értékesítendő termékekre kivetett) adó a forgalmi típusú adók kategóriájába sorolható. Ilyen módon a vámok által képviselt gazdaság-.1.2. vagyis a fogyasztóknak. Amennyiben az exportőrök hajlandók a vám mértékében csökkenteni áraikat. hiszen a vámhatáron áthaladó áru árában a költségvetésnek ellenszolgáltatás nélkül fizetendő pénzügyi teherként jelenik meg. vagyis a vámemelés költségeit teljes egészében a hazai fogyasztók viselik. akkor az importált termék belföldi ára változatlan marad. hogy korábbi piaci pozíciójukat legalább részben megőrizzék.3. c) elvileg elképzelhető.1. A teherviselés megoszlása azonban különböző lehet attól függően. Ez esetben a vámköltségek megoszlanak a hazai fogyasztók és az exportőrök között. kereskedelem-politikai célok megvalósításához az állam polgárai nem jövedelmük. aminek terheit természetesen az érdekelt piaci szereplőknek.1. b) a vám következtében megnövekedett belföldi árak hatására visszaesett export a külföldi szállítókat árcsökkentésre készteti annak érdekében.1. 2. Árképző szerep Piacgazdasági viszonyok között a vám bevezetése szükségszerűen azzal a következménnyel jár. A vám mint kereskedelempolitikai eszköz. hanem fogyasztásuk arányában járulnak hozzá. A vám.

kötelezettséget. rendszerint a törvényhozás által is megerősített módon. rendszerint kifejezetten erre törekszik • Piacbiztosító vám: már létező.vagy többoldalú tárgyalások eredményeképpen jönnek létre. Alkalmazásukra az érdekelt ország bilaterális. illetve exportszubvenciós gyakorlat ellensúlyozását szolgáló védővámok. Amennyiben valamely ország partnereivel rögzíti tárgyalásokat kíván folytatni vámpolitikájáról. hiszen a vámtételek egyoldalú emelése a vonatkozó kereskedelmi megállapodás megsértését jelentené. hogy biztosítsák az egyébként versenyképtelenné vált termékek piacon maradását. hiszen alkalmazásuk célja. akkor az alapot ezek szolgáltatják. életgörbéjük csúcsán túljutott ágazatok védelmét szolgálják azzal a céllal. b) Az elérendő kereskedelempolitikai cél alapján: Fiskális vám: az állam nem érdekelt a kereskedelmi forgalom csökkentésében Védő vám: az állam érdekelt a külkereskedelmi forgalom csökkentésében. kereskedelemben „tisztességtelennek” minősülő dömping-. Ez a két vámtípus elvileg összeegyeztethető a szabadkereskedelmi politikával. hiszen feladata kivédeni. hogy adott esetben retorzióval éljenek. így jogalap arra. Szerződéses vám: az érdekelt partner országokkal folytatott két. ellensúlyozni • Antidömping a és világpiaci kiegyenlítő verseny vámok: struktúramódosító a nemzetközi következményeit. A partnerek számára nagyobb biztonságot nyújtanak. amelyik a leginkább képviseli a protekcionizmust. hogy a külföldi termékek a termelési költségek által indokolt és ne annál alacsonyabb áron jussanak a belföldi 5 . regionális vagy multilaterális szerződés keretében vállal. Ebből következik.a) Jogi státus szerint: Autonóm vám: valamely szuverén ország vámtörvénye keretében egyoldalúan autonóm nagyságban. hogy a piacbiztosító vám a védővám azon típusának tekinthető.

A vámdiszkrimináció 6 . illetve nem fogyasztóinak egymáshoz viszonyított helyzete: az előbbieké romlik az utóbbiakéhoz viszonyítva. megváltozik az adott termék fogyasztóinak.1. hogy az antidömping vagy kiegyenlítő vámot a gyakorlatban a hazai nem versenyképes termékek védelmére próbálják felhasználni. ha egy importterméknek legalább két vámja van (közülük az egyik lehet akár nullaértékű is) és ezeket az importőr ország a külföldi szállítókkal szemben differenciáltan alkalmazza. • Retorziós vám: tulajdonképpen hasonló célt szolgál azzal a különbséggel. A vámok és a diszkrimináció A hatékony vámok. a külföldi szállítóknak olyan költségtényezőt kell figyelembe venni. Hasonlóképpen. amikor a külföldi • szállítókat megalapozatlanul vádolják tisztességtelen versennyel. hogy minél kedvezőbb tárgyalási pozíciót biztosítson magának. vámpolitika kapcsán a diszkrimináció problémája két összefüggésben is felvethető. 2. Problémát okozhat. amelyek hátrányosan érintették kivitelét az adott külföldi piacra. az exportra kiharcolt vámkoncessziókért így olyan vámengedményekkel lehet „fizetni”. hogy ez esetben a vámot alkalmazó ország ily módon reagál partnerének olyan protekcionista intézkedéseire. Taktikai védővám: ha adott ország vámtárgyalásokat. a) A vám diszkriminációs hatásai: minden esetben számolnunk kell. Más szavakkal. kereskedelmi megállapodásokat megelőzően egyoldalúan növeli bizonyos importtermékek vámjait annak érdekében.piacra. amelyek nem is csökkentik a hazai termelés védettségét.1.4. b) Vámdiszkrimináció: akkor beszélhetünk róla. amennyiben az importőr ország valamely termékekre vámot vezet be. amely szabadkereskedelmi viszonyok között nem jelent meg.

importkvóta 2. Elekes Andrea . amelyek hatékony védelmét a vámok általában nem tudták ellátni.szerepének megítélését némileg bonyolítja. amikor a piaci viszonyok a világgazdaság meghatározó részében szétzilálódtak. Évfolyam . 1. vámuniókat) kodifikált kivételként kezelik. Nem-tarifális kereskedelmi akadályok Egyes termékek vagy termékcsoportok importjának nem vámokkal (és nem kvótákkal) való korlátozása. 2003. 2. vagyis olyan helyzetben. javított kiadás. A fejlett országokban 1. 2. de egyéb adminisztratív eszközökkel nehezíti. LII.2.5 2. amelynek során az adott kormányzat fenntartja csatlakozását a nemzetközi szabadkereskedelmi szerződéses rendszerekhez és nem mondja ki egyes termékek vagy termékcsoportok importjának korlátozását vagy feltűnően magas vámokkal való sújtását. 174. 4 Külgazdaság. Mennyiségi korlátozások. szeptember-október. gyilkos árverseny bontakozott ki a megmaradt piacokért.2.4 2. így ellenük fellépni gyakorlatilag nem lehet vagy nem érdemes. Budapest. A fejlődő országokban a két véglet: 0 (Hongkong) és 60 százalék (India). Az átlagos vámszínvonal tekintetében a fejlett és fejlődő országok egyaránt változatos képet mutatnak.8 (Svájc) és 14.1.2 (Ausztrália) százalék között mozog.(Rész)eredmények.Halmai Péter: A WTO Doha fordulója . tapasztalatok. kilátások 5 Csáki György : A nemzetközi gazdaságtan alapjai. hogy a nemzetközi kereskedelempolitikában a vámdiszkrimináció bizonyos eseteit (például a szabadkereskedelmi övezeteket. A kontingens Alkalmazása az importban azt jelenti.1. Az importkontingensek szélesebb körű bevezetésére az 1929-33-as válság időszakában került sor. esetenként ellehetetleníti az importot. 7 . 2008. Napvilág Kiadó. hogy az állam a hazai piacra kerülő külföldi áruk mennyiségét a fizetőképes kereslet alatt limitálja.

2. Alkalmazásával az állam lehetőséget biztosít meghatározott mennyiségnek kedvező. adminisztratív. jogi és egyéb előírások.2. rendszerint a legnagyobb kedvezményes vámtételnél alacsonyabb vám mellett történő bevitelére. életbiztonsági előírásokra. hiszen azok itt „együtt” jelennek meg.2.2. 2. A fogyasztók szabadon eldönthetik. mint az iránta jelentkező igény. 2. 2. így például a környezetvédelmi. hanem adófizetői minőségükben viselik el. az importált termék „megdrágításával" éri el hatását. Exporttámogatások Az export közvetlen. Senki nem vitatja az állam jogát állampolgárai védelméhez.1. hogy a vámmal növelt áron megvásárolják-e a külföldi terméket vagy sem. hiszen a bevihető mennyiség kisebb. Ebből következően a vám bevezetését követően az import a fizetőképes kereslettől függően alakul. Ami probléma: ha az állami szervek úgy járnak el. költségvetési forrásokból megvalósuló támogatásának komoly következményei vannak: az exportált termékek ugyanis csak ennek következményeként tudják állni az árversenyt. hogy a külföldi szállítókkal szemben indokolatlanul magas követelményeket támasztva áruik piacra juttatásának költségeit diszkriminatív módon megnövelik. 3.2. a munkavállalói jogok érvényesítésére vagy egyszerűen csak külkereskedelmi forgalom statisztikai célú nyilvántartásának szükségességére hivatkozással jelenik meg. A kontingens viszont előre „eldönti". Minőségi.Miben különbözik a kontingens mint import-korlátozó eszköz a vámtól? A vám az árakon keresztül. Ilyen helyzetben a hazai termelés védelmének költségeit az állampolgárok nem fogyasztói. de csak meghatározott mennyiség erejéig. hogy a fogyasztók a külföldi termékből mennyit vásárolhatnak. 8 . a piaci hatások érvényesülnek. ami szükségszerűen kielégítetlen keresletet eredményez. szabályozások A termelői érdekek védelme mind több esetben áttételesen. A vámkontingens tehát valamilyen preferenciális vám alkalmazását teszi lehetővé. A vámkontingens Az előzőekben tárgyalt két meghatározó típusú kereskedelempolitikai eszköz valamiféle sajátos „elegyének” tűnik.

vagy a belföldi piacán adja el.(Rész)eredmények. „a GATT szerepének megerősítését” és „a GATT befolyásoló szerepének növelését. tapasztalatok. 48-49. 2. mint a vámokra.3. 6 Külgazdaság. igen dinamikusan erősíti. 5. 2. hogy valamely hazai iparág belföldi piacán egy vagy több külföldi szállító rendkívül erős versenyt támaszt. Önkéntes exportkorlátozások Az önkéntes exportkorlátozás alkalmazását az importőr országban az váltja ki. ha külföldi társaságok olcsó termékeket adnak el az EU-ban. 2.Halmai Péter: A WTO Doha fordulója .6 2. hiszen alkalmazásuk meglehetősen gyakori. szeptember 20-án a Miniszterek az Uruguay forduló Multilaterális Kereskedelmi Tárgyalások keretében célul tűzték ki a „világkereskedelem jövőbeli liberalizációját és kiterjesztését”. Elekes Andrea . 4. mint abban az esetben. A tárgyalások során horizontális (exportadó. a várható retorziót is figyelembe véve nem vállalkozhatnak. amikor valamely termelő egy terméket olcsóbban ad el. növeli ott pozícióit. Dömpingellenes intézkedések Elvben akkor lehet a dömping meglétét kimondani. Évfolyam . Az EU külön vámot vet ki az importra. LII. textil) kérdések egyaránt felmerültek. egyoldalú jelentős vámemelés vagy kontingens révén szeretnék biztosítani. 2008.o. Az utóbbiak a szükséges védelmet természetesen minél gyorsabb és radikálisabb állami intézkedéssel.2. A doha miniszteri deklaráció 16. kilátások 9 . Erre azonban az érintett kormányok a GATT-ban vállalt kötelezettségeik megsértése nélkül. ha más országba exportálja. szeptember-október. fokozatosan kiszorítva ezzel a hazai termelőket. A nagyvállalatok gyakran kérik az Európai Bizottságtól dömpingellenes illeték kivetését külföldi versenytársaikkal szemben. bekezdése a nem vámjellegű korlátozásokra éppúgy vonatkozik. Szállítás előtti hatósági eljárások (PSI) 1986. Előrelépés történt a nem vám jellegű korlátozások azonosítása. exportkorlátozás) és vertikális (elektronikai termékek. vizsgálata és kategorizálása terén. kialakítva ezzel egy nemzetközi gazdasági környezetet”.

A fejlődő országok kormányai használják. valamint az ICC és az IFIA7 között jött létre.A szállítás előtti ellenőrzés (angolul: PSI. hogy az ellenőrzést az exportőr vámterületén végzik el. melyre speciális magántársaságokat alkalmaznak. abból a célból. beleértve a diszkriminációmentességet. Kormányzati előírások: a tagok vállalják. hogy a GATT alapelvek és kötelmek érvényesek a szállítás előtti ellenőrzést végrehajtó ügynökség tevékenységére. hogy az áruvizsgálati tevékenységek során objektíven. átláthatóságot. melyet a kormány hatalmazott meg. képviselve az ellenőrző hivatalokat és a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC). Ellenőrzés helyszíne: a tagok vállalják. hogy megelőzzék a tőkemenekítést és kereskedelmi csalást. Célja. hogy megoldja a vitákat az exportőr és az ellenőrző hivatal között. Tagok kötelezettségei: • • • Diszkriminációmentesség: a tagok biztosítják. egyenlő alapok szerint járnak el. ésszerűtlen halasztások elkerülését. mennyiség. A kötelmeket kihelyezik azokhoz a kormányokhoz. hogy leellenőrizzék a szállítmány adatait – főként ár. 7 8 International Federation Of Inspection Agencies 10 . cikkének 4. A megállapodás a WTO. hogy biztosítsák a nemzeti pénzügyi érdekeket (például. §-t. melyek külföldről érkeztek. hogy az ellenőrzések során betartják a GATT 1994-es III.8 Az egyezmény elismeri. a cél. minőség -. hogy „a világkereskedelem további liberalizációját és expanzióját idézze elő. melyek használják a szállítás előtti ellenőrzést. titkos üzleti információk védelmét.” A PSI független jogi személyként működik a WTO koordinálásában. speciális irányelvek használatát az árak felülvizsgálatának vezetésére és az érdekek konfliktusainak védelmét az ellenőrző ügynökségek által. mint a vámkezelési illeték kijátszása) és kompenzálják alkalmatlanságukat a közigazgatási infrastruktúrákban. a gyártás területén. Ezt együttesen kormányozza az Ellenőrző Hivatalok Nemzetközi Szövetsége (IFIA). ha ez nem lehetséges és mindkét fél egyetért.Preshipment Inspection) egy eljárás. Az egyezmény létrehoz egy független felülvizsgálati folyamatot. mely az exportőröket képviseli.

9 http://www.9 2. Több évnyi kutatómunka után.4. hogyan kezeljék a vásárlói szokásokat. hogy tárgyalásokat kezdeményeznek a kereskedelem könnyítésére 2004. Csökkenteni a bürokráciát annál a pontnál. 1996. A kereskedelem technikai feltételeinek könnyítése Míg egyes kereskedelmi korlátozások jelentősége csökken. (Importhoz és exporthoz kapcsolódó díjak és formaságok) és X. a szükséges információk az exportőrök rendelkezésére bocsátását.org/english/docs_e/legal_e/21-psi_e. decemberében. az előre megbeszélt időpontban történő vizsgálatot. a WTO szingapúri Miniszteri Konferencián a tanácskozás egy fő témája a kereskedelem megkönnyítése volt. a fontos információk elérhetőségét bárki számára és a változások közzétételét. Az exportőr valamilyen oknál fogva történő késése esetén biztosítani kell egy újabb lehetőséget. illetve nem teszik közzé. • • Bizalmas üzleti információk védelme: a tagok vállalják. a WTO tagok hivatalosan megegyeztek. A mandátum keretében a tagok irányításával tisztázzák és javítják a GATT V. hogy az eladó és a vevő között megkötött szerződés megfelel a mennyiségi és minőségi előírásoknak. (Kereskedelmi szabályozás irányítása és közzététele) cikkelyét. Amennyiben ezek a standardok nem állnak rendelkezésre. hogy elkerüljék az alul.htm 11 .wto. júliusában (ún. Például egy adott ország cégeinek szükséges információkat szerezni egy másik ország export és import szabályozásairól és arról. VIII. (Átmenő forgalom könnyítése).vagy túlszámlázást. hogy az eljárások során gyűjtött információkat harmadik félnek nem adják át. „Júliusi-csomag). a releváns nemzetközi standardok a mérvadóak. • Ár felülvizsgálata: a tagok biztosítják a megfelelő árat. Késedelmek: a tagok vállalják az ésszerűtlen késések elkerülését. 1997-től 2003-ig a munkálatokat az Árukereskedelem Tanácsa kivitelezte. valamint az eredmények 5 munkanapon belül történő írásos átadását. ahol az áruk belépnek az országba és biztosítani az ilyen információk könnyebb hozzáférhetőségét a „gördülékeny” kereskedelem érdekében.• Standardok: a tagok biztosítják. más kérdések fontossága felértékelődik. • Átláthatóság vagy transzparencia: a tagok vállalják az átláthatóságot.

A fejlődő és feltörekvő országoknak a költség előrejelzés mértékével összefüggésben javasolt a kialakítás. a kereskedelem könnyítéséért. A tárgyalások nélkülözhetetlen része. Ezeknek az országoknak a támogatás és segélyezés biztosított. 12 . a Kereskedelmi Szerződések Bizottsága megalapítja 2004. A következő ülést 2004. OECD-t. Továbbá megállapodtak. A feltörekvő országoktól annyit várnak el. melyet előterjesztett. november 15-én tartották. A hatékonyság és a koherencia érdekében. hogy növelje az ipari támogatást és az építkezések kapacitását. hogy a tagok számára megállapítsák azokat a kereskedelemkönnyítő szükségleteket és célokat. ahova meghívták az IMF-et. a tagok különböző nemzetközi szervezeteket kértek fel az együttműködésre. A gyakorlati alkalmazás során a kötelezettségek mértékének és időzítésének alkalmazkodnia kell az ország kapacitásához. mely összhangban van az egyéni fejlődési-. Valamint növelje a hatékony együttműködést vám és más hatóságok között. OECD-t. beleértve az IMF-et. hogy a tagoknak nem kötelező belekezdeniük olyan projektekbe. hogy a munkamenet. ahol a tagok megállapodtak a munkamenetben és a tanácskozások időpontjában. hogy belekezdjenek azoknak a kötelezettségeknek az elsajátításába. Ambassador Noor elmondta. melyek meghaladják szándékaikat. október 12-én a Kereskedelemkönnyítő Szerződések Csoportját. mellyel azonosulni tudnak.A tárgyalásoknak szintén célja. hogy átültessék a tárgyalások által eredményezett kötelezettségeket. A tárgyalások eredményeit teljesen figyelembe kell venni a speciális és megkülönböztető bánásmódban részesülő fejlődő és feltörekvő országok tekintetében.és kereskedelmi szükségleteikkel vagy a közigazgatási és intézményes képességeikkel. november 23-23 között tartották. a Bizottsággal való intenzív tárgyalások eredménye. WCO-t és a Világbankot. pénzügyi. WCO-t és a Világbankot. UNCTAD-ot. Első ülését 2004. összhangban a környezettel és a lehetőségekkel. A Parlamenti Tanács júliusi ülése után. UNCTAD-ot. elnöke Ambssador Noor.

3. Közúti szállítmányozási tevékenység nemzetközi szabályozása
A nemzetközi logisztikai tevékenység egyik kulcseleme a szállítmányozó, hiszen a nagyobb földrajzi távolságok miatt a fuvarozási költségek és a fuvarozás kockázatainak mérséklése előtérbe helyezte a nagy szakértelemmel, tapasztalattal és kapcsolatrendszerrel rendelkező speditőrök bekapcsolásának fontosságát. A speditőr olyan vállalkozó-kereskedő, aki az áru továbbításához szükséges fuvarozási és egyéb szerződéseket megköti.10 Gondot jelent az egyes országokban az útengedélyek beszerzése, mivel a legtöbb ország meghatározza azt a mértéket, hogy más országok járművei milyen gyakorisággal használhatják útvonalaikat. Ezek az engedélyek több esetben nemzetközi vitákat, konfliktusokat váltottak ki.11

3.1. Egyezmények
A nemzetközi közúti szállítmányozási tevékenységet több területen is szabályozzák. A teljesség igénye nélkül kiemelném a legfontosabbakat.

3.1.1. CMR A nemzetközi közúti áruforgalomban kiemelkedő jelentőségű egyezmény a CMR, azaz az egyezmény a Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződésről. Ez az aláíró országok számára a nemzetközi közúti határátlépő forgalom jogi szabályozási hátterét jelenti, 1961-től van érvényben. Az Európai Gazdasági Bizottság szakbizottsága dolgozta ki, Magyarország az egyezményhez 1970-ben csatlakozott. Az egyezményben részes államok kötelezettséget vállaltak arra, hogy a nemzetközi közúti fuvarozási szerződésekből eredő jogviszonyokra a CMR-t alkalmazzák. A CMR olyan nemzetközi közúti fuvarozási szerződések esetében alkalmazható, amelyeknél legalább az egyik szerződő fél állama aláírója az egyezménynek. A CMR fuvarlevél a nemzetközi közúti árufuvarozás egyesített okmánya. A feladó a fuvarlevél birtokában rendelkezhet az áru felett, reklamálhat a fuvarozónál, illetve
10 11

Constantinovits Milán – Sipos Zoltán: Nemzetközi kereskedelmi ügyletek, Aula Kiadó, 2008, 118.o. Constantinovits Milán – Sipos Zoltán: Nemzetközi kereskedelmi ügyletek, Aula Kiadó, 2008, 132.o.

13

felhasználhatja banki benyújtási okmányként a fuvarozás tényének igazolására. A fuvarlevél tanúsítja továbbá a fuvardíjfizetést is, a fuvarozási szerződés létrejöttének a bizonyítéka, de nem maga a szerződés. A nemzetközi közúti fuvarozási szerződés ún. konszenzuális szerződés, azaz megállapodásos szerződés, így ha nem töltenek ki fuvarlevelet, a szerződés jogilag akkor is létrejön. A szerződést nem feltétlenül szükséges a CMR fuvarlevél-nyomtatványon rögzíteni, attól eltérő formában is meg lehet állapodni. A nemzetközi gyakorlat azonban általában a CMR fuvarlevelet alkalmazza. A közúti fuvarozok felelőssége a CMR szerint kiterjed az áru elvesztésére, sérülésére és késedelmére is. A felelősség értékben korlátozott és nem terjed ki az olyan károkra, amelyek a feladó hibájából, a csomagolás hiányosságaiból vagy az áru sajátos természete miatt keletkeztek. A fuvarlevelet 3 eredeti példányban állítják ki, amit a feladó és a fuvarozó is aláír. Ebből az első példány a feladóé, a második az átvevőé, a harmadik pedig a fuvarozóé. 12 Ha a fuvarozásra szánt árut több járműre kell felrakni, vagy az különböző árufajtára, illetőleg részrakományra oszlik, mind a feladó, mind a fuvarozó kérheti, hogy annyi fuvarlevelet állítsanak ki, ahány járművet használnak, vagy ahány árufajta, illetőleg részrakomány van. A fuvarozó az áru átvétele alkalmával ellenőrizni tartozik az árudarabok számára, jelére és sorszámára vonatkozóan a fuvarlevélbe bejegyzett adatok pontosságát, az áru és az áru csomagolásának külső állapotát. Ha a fuvarozónak nincs megfelelő módja arra, hogy az adatok pontosságát ellenőrizze, köteles fenntartását, indokaival együtt, a fuvarlevélbe bejegyezni. Ömlesztett áru tehergépkocsival, vontatóval és ezekhez kapcsolt pótkocsival vagy félpótkocsival végzett, a Magyar Köztársaság területén megkezdett közúti fuvarozásához (szállításához) kapcsolódóan a jármű vezetőjének rendelkeznie kell a megrakott jármű (járműszerelvény) össztömegét tartalmazó - a felrakó helyen, hitelesített berendezéssel (hitelesített mérleggel) elvégzett jármű mérlegelés vagy a tengelyterhelés mérés, illetőleg a rakomány súlyának mérlegelése alapján kiállított - jármű-tömegbizonylattal (a továbbiakban: bizonylat). Ha a feladó vagy a felrakást végző a bizonylat kiállítási kötelezettségének nem tud eleget tenni, a bizonylat helyett írásbeli nyilatkozatot kell kiállítania és a jármű vezetőjének igazolható módon átadni.
12

Constantinovits Milán – Sipos Zoltán: Nemzetközi kereskedelmi ügyletek, Aula Kiadó, 2008, 132-133.o.

14

A bizonylat vagy az írásbeli nyilatkozat a szállítás időtartama alatt a fuvarlevél mellékletét képezi, azt az ellenőrzést végző hatóság képviselőjének felszólítására be kell mutatni. A bizonylatot vagy az írásbeli nyilatkozatot a fuvarozás (szállítás) befejezését követően a kapcsolódó okmányokhoz csatoltan kell megőrizni. A felhasznált vagy rontott okmányokat sorszám szerint, hiánytalanul, a bizonylatokra vonatkozó szabályok szerint kell megőrizni. 3.1.2. TIR-egyezmény A TIR13 az egyetlen univerzális árutovábbítási rendszer, amely lehetővé teszi az áruk vámmentes szállítását a származási országból a rendeltetési országig. fedezi. A TIR-rendszer azért jött létre, hogy megkönnyítse a kereskedelmet és a közlekedést, ezalatt egy nemzetközi harmonizált vámfelügyeleti rendszer végrehajtása, hogy hatékonyan védje minden egyes ország bevételét, amelyen az áruk keresztülhaladnak. 1949-ben, röviddel a második világháború után megkötötték az első TIR-megállapodást néhány európai országban és ez a TIR-egyezmény kidolgozását eredményezte 1954-ben, mely az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának (UNECE) égisze alatt valósult meg. Az ideiglenes megállapodás 1949-ben olyan sikeres volt, hogy további 17 ország írta alá a TIR-egyezményt 1959-ben, melyet az ENSZ Belső Szállítási Bizottsága vázolt fel. A behozott járművek vámmentességének bevezetésével beiktatták, hogy a lezárva szállított áruk és az engedélyezett járművek nem tartoznak a fizikai ellenőrzés alá. A kapcsolódó vámok és adók kifizetését addig felfüggeszti, amíg az áru a rendeltetési helyére meg nem érkezik. 2008 elején a TIR-rendszer 68 szerződő féllel (beleértve az Európai Uniót) rendelkezett, négy kontinensen. Még több ázsiai országban, valamint a Közel-Keleten is érdeklődést mutattak a közeljövőben történő csatlakozás iránt. A TIR-rendszer növekedése eléri az éves átlagos 13%-ot, ez egy másik tényező, amellyel mérhető a siker. 2007-ben, mintegy 3.100.000 igazolványt adtak ki, ami közel 10.000 TIR szállítást jelent több mint 57 országban és több mint 50.000 TIR határátlépési eljárást jelent Ez csökkenti az adminisztratív és pénzügyi terheket és az esedékes vámokat és adókat a nemzetközi garancia

13

Transports Internationaux Routiers – Nemzetközi Közúti Fuvarozás

15

1. Az okmányoknak tartalmaznia kell az áru megnevezését UN számmal. Ha a közúti fuvarozás a veszélyes áru fuvarozási útvonalának csak egy részét képezi és az árut a feladótól a címzettig a közút mellett vasúti. valamint az Írásbeli utasítás közti fuvarozáshoz c. ami az áru besorolása mellett megnevezi a veszélyeket. Közel 40. meghatározza azon elírásokat. ki kell állítania a Felelős nyilatkozat veszélyes áruk közúti szállításához c. ADR-egyezmény A veszélyes áruk nemzetközi szállításáról szól ez az európai egyezmény. ezen fuvarozási módok veszélyes árukra vonatkozó előírásait is be kell tartani . A feladó kötelezettsége a szükséges okmányok biztosítása. ATA-egyezmény 16 . amely mind a szállítási szereplőknek és a vámhatóságoknak egy egyszerű.3.4. költséghatékony és biztonságos rendszert nyújt a határokon átnyúló nemzetközi árufuvarozásban. nyomtatványt. a járművön alkalmazandó jelzések alkalmazására. 3. illetve az áru veszélyességének jelzése már a fuvarozási szerződés megkötésekor. darabszámot és az áru kezelésével kapcsolatos előírásokat. Az áruk besorolása a feladót terheli. amit 1957-ben írtak alá Genfben.1. bruttó tömeget. okmányt. a biztonsági felszereléseket. melyeket teljesíteni kell. jelzéseket a feladó köteles biztosítani. valamint a biztonsági intézkedéseket. a járművek kötelező műszaki paramétereit. A fuvarozó ennek megfelelően készül fel a feladat végrehajtására.naponta. 3. a fuvarozásban résztvevők képzési kötelezettségét. légi úton is továbbítják. Egyezmény szabályozza. A rakomány veszélyességét jelző információkat. E népszerűséget a rendszer speciális tulajdonságaival lehet magyarázni. tengeri.000 közlekedési vállalat jogosult a nemzeti vámhatóságok által engedélyezett TIR-igazolványok használatára. az ADR szerinti besorolást. előírja a védőfelszereléseket. rugalmas.

10. Vámigazgatások Világszervezete 1961.1. Feltétel az ATA-igazolvány. E mellett az alapítók az ipar színvonalát kívánták javítani. május 31-én Bécsben. Összefogja. 1997-ben.) az ATA rendszert és garanciát vállalnak a Magyarországon kibocsátott igazolványokért. 3. évi 5. befolyása az egész világra kiterjed. Magyarországon az ATA egyezmény az 1996. Bombayben regionális titkárságot nyitott az ázsiai térség számára.810 millió alkalmazottat foglalkoztató . (I. számú tvr. A cél a világ különböző országiban fellelhető szállítmányozási szervezetek egyesítése volt.-és a végrehajtásról szóló 1/1979. A világkereskedelem fellendítése illetve az eltérő vámeljárások egyszerűsítése érdekében a WCO. Az igazolványok kibocsátását a területi kereskedelmi és iparkamarák végzik. decemberében elfogadta az “ Az áruk ideiglenes behozatalára vonatkozó ATA igazolványokkal kapcsolatos Vámegyezményt”. nem kormányzati szervezete a fuvarozás területén a FIATA. Az egyezménynek jelenleg 100 ország a tagja és további 4 ország vár a felvételre. 1965-ben megnyitja titkárságát a széleskörű tevékenységeinek koordinálására és a nemzeti szervezetekkel való széleskörű együttműködés javítására. különös tekintettel a kapcsolódó nemzeti és nemzetközi szervezetekre.) KkM rendelettel került kihirdetésre. szabályozza e tevékenységgel foglalkozókat.Az egyezmény létrehozásának célja. hogy az áruk egy csoportja egységes és gyorsított eljárásban legyen vámkezelhető. Nemzetközi szervezetek A szállítmányozók legnagyobb. intézményekre. FIATA A FIATA-t 16 regionális és nemzeti szövetség alapította 1926.szállítmányozó cégét képviseli. A II. 17 . kormányokra és fuvarozókra. világháború alatt a FIATA szüneteltette a működését. Ma a FIATA hozzávetőlegesen 150 ország 40000 . amely egy éven keresztül lehetővé teszi az áruk vámmentesen történő ideiglenes behozatalát. hogy együtt védelmezzék és segítsék a közös szakmai és gazdasági érdekeket. A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara által meghatározott feltételek alapján irányítják a nemzeti szervezetek (Magyarországon a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. az ottani aktivitás fokozására.2. 1947-től működik újra és a világkereskedelemmel együtt dinamikusan fejlődik.

FIATA és a jogviták A FIATA társult tagjai részére választott bíráskodási eljárást dolgozott ki. amely lehetővé teszi.2. vagy a Jogi Tanácsadói Testület biztosítja (tehát szállítmányozási szakemberekből áll). 3. hogy a választott bíróság tagjait a FIATA Kibővített Elnöksége. ipar művelőit és a széles közvéleményt a szállítmányozók által nyújtott szolgáltatásokról. A kereskedelem. A képviselői és a titkársága részt vesznek az árufuvarozással foglalkozó nemzetközi testületek ülésein . kereskedelmi feltételek kialakításával és korszerűsítésével javítsa a szállítmányozók által nyújtott szolgáltatások színvonalát. 3.2.4. információk terjesztésével és publikációk terjesztésével. ha mind a két fél írásban elfogadta a választott bírósági eljárást. Tanácsadóként részt vesz vagy nemzetközi testületek találkozóin szakértőként szerepelnek. FIATA fő célkitűzései A célkitűzései között szerepel. hogy egységes szállítmányozási okmányok. Ezen felül segítséget nyújt a szállítmányozók vonalkódok) érintő kérdésekben. előmozdítja és védi a szállítmányozási ágazat érdekeit. szakmai képzésében.2.2.3. FIATA okmányok 18 . hogy képviseljék.A FIATA a világ egész szállítmányozó iparát egyesíti. kiadványok szétosztásával tájékoztatja a kereskedelem. A FIATA információ terjesztésével. segítsék és védelmezzék a szállítmányozó ipar érdekeit. Az eljárás kulcsfontosságú eleme. az ipar és a nagyközönség számára nyújtott szolgáltatások megismertetése a szállítmányozókon keresztül. amely a speditőrök közötti jogvitákat rendkívül alacsony költséggel és a bírósági procedúra nélkül oldja meg. ahol képviseli. A választott bíróság csak akkor dönt a kérdéses ügyben . valamint a felelősségbiztosítást és az elektronikus kereskedelmet szolgáló eszközöket (EDI rendszerek és 3. Az eljárást lényegében írásban (nincs utazási költség) és angolul folytatják le rendkívül alacsony költséggel ($500 és $3000 között van az írásbeli procedúra költsége). hogy a vitákat a lehető leggyorsabban. egyszerűbben és olcsóbban rendezzék. ill. Ez egy egyszerű eljárás.tanácsadóként vagy szakértőként -.

FIATA SIC (Shippers Intermodal Weight Certificate) . amire a több éves átmeneti tilalom vonatkozik. azok a fuvarozók.Speditőr Fuvarozási FIATA FCR (Forwarders Certificate of Receipt) . FWB (non-negotiable FIATA Multimodal Transport Waybill) . Ez alól kivétel az úgynevezett kabotázs forgalom. FIATA SDT (Shippers Declaracion for the Transport of Dangerous Goods) Feladói nyilatkozat veszélyes áruk fuvarozásához. A nyugat-európai országok felé fennálló korlátozott számú nemzetközi fuvarozási engedély rendszer is megszűnt május 1-jén.Feladói súlyigazolás intermodális Fuvarozáshoz.Átruházható FIATA multimodális Fuvarokmány. amelyet 19 .Nemátruházható FIATA multimodális fuvarlevél. Ezek a következők: • Elismervény.5 tonna alatti járművel közlekednek.Az évek során a FIATA több okmányt és nyomtatványt is kidolgozott a szállítmányozók számára. • • • • • • FWR (FIATA Warehouse Receipt) .Speditőr Átvételi Engedélyek 3.FIATA szállítmányozási utasítás. akik 3. május 1-től a nemzetközi árufuvarozási piac az Európai Unióban.FIATA Raktári Elismervény. FFI (FIATA Forwarding Instructions) .3. FIATA FCT (Forwarders Certificate of Transport) . és helyébe lépett a közúti fuvarozók új közösségi engedélye.1. ez idáig a tevékenységi engedélyek birtokában szinte korlátlanul fuvarozhattak Nyugat-Európa országaiba. Ezek az engedélykontingensek a 20 tonna feletti teherautókra vonatkoztak. Ezek könnyen felismerhetőek a megkülönböztető színükről és a FIATA logóról. Közúti árufuvarozói és közösségi engedély Az uniós csatlakozásig a kétoldalú kormányközi megállapodások alapján meghatározott számú járműre kapott fuvarozási engedélyeket Magyarország. FBL (negotiable FIATA Multimodal Transport Bill of Lading) . • Tanúsítvány. az úgynevezett EU-licenc. A magyar közúti fuvarozók számára liberalizált lett 2004.

b) a szakmai alkalmasság. de legfeljebb 5 éves időtartamra.mkfe. hogy megfelel a) a jó hírnév.hu/fuvarozas040510.htm http://www.php?/honlap/informaciok/jogtar/feltetelrendszer.14 Nemzetközi közúti árufuvarozás nemzetközi árufuvarozásra vonatkozó korlátozást nem tartalmazó közúti árufuvarozói és közösségi engedély birtokában végezhető. ha a legkorszerűbb járművek számára adja csak ki azokat. A közösségi engedélyt a gazdálkodó szervezet kérésére a Nemzeti Közlekedési Hatóság adja ki a közúti árufuvarozói engedély érvényességi idejével megegyező.2. (IV.hu/index. Az egyes tagállamok számára juttatott engedélyek száma szoros összefüggésben van az azokat használó járművek korszerűségével.3. December 3. pénzügyi és eszköz feltételek teljesítése esetében megkaphat a közúti fuvarozó. ha a gazdálkodó szervezet igazolja. c) a megfelelő pénzügyi helyzet e rendelet által támasztott követelményeinek.15 A közúti árufuvarozói engedélyt a gazdálkodó szervezet kérelmére az NKH regionális igazgatósága abban az esetben adja ki. egy eredeti példányban és a kérelmező által nemzetközi forgalomban üzemeltethető járművek számának megfelelő hiteles másolatban.logsped. CEMT-engedély17 Magyarország 1991. ám e nélkül az unió területén nem végezhet fuvarozást.) KöViM rendelet 17 CEMT = Conférence Européenne des Ministres des Transports: Közlekedési Miniszterek Európai Konferenciája 20 . 14 15 http://www.bizonyos adminisztratív. 20. azzal a bizonyos EURO-s besorolással. óta tagja a Közlekedési Miniszterek Európai Konferenciájának. Ezek kiadása egyidejűleg is kérelmezhető.16 3.htm 16 14/2001. A CEMT engedélyek rendszere által adott lehetőségeket akkor használja ki a legjobban egy tagállam. Az EU-n kívüli országokban nemzetközi szerződés további engedély meglétét is előírhatja.

Egy magasabb kategóriába tartozó jármű használhat alacsonyabb kategóriára kiállított engedélyt. Az engedélyt az illetékes szállítási. valamint egy CEMT-tagállam és egy nem tagállam közötti nemzetközi szállításra. Az engedélynek minden egyes úton – akár rakománnyal. vagy kereskedelmi minisztérium adja ki. műszaki megoldások közzétételével elősegítik a termelés korszerűsítését. A szabványok (különösen a nemzeti szabványok) célja: • • • • az ismételten alkalmazható eljárások. Az engedély kiadásáról szóló jogi igény nem áll fenn. és kérés esetén ellenőrzés céljából be kell mutatni az illetékes ellenőrző hatóságoknak.”18 A CEMT-engedély birtokosának fuvarnaplót kell vezetnie. A CEMT-engedélyeket pályázati úton lehet elnyerni. A CEMT-engedély nem jogosít CEMT-tagállamon belüli belföldi. valamint az EURO III biztonságos. a fogyasztói érdekek védelme és a biztonság 18 http://www.hu/sec/900110/?lexicon=911101744211783|cemt-enged%C3%A9ly|transzportlexikon 21 . és a hozzá tartozó nyomtatványt az utazás megkezdése előtt ki kell tölteni. ez azonban fordítva nem lehetséges. Az engedély egy naptári évre szól. Szabványok A szabványok kialakulásának az oka a tömegtermelés. Ezek az ellenőrző testületek lebélyegezhetik a fuvarnaplót.timocom.és dél-kelet-európai állam) közötti nemzetközi áruforgalomban árukat szállíthatnak. Használatára szigorú szabályok érvényesek. akár rakomány nélkül – a járműben kell lennie. a vagyon. a szolgáltatások színvonalának javítását a (nemzetközi) kereskedelem műszaki akadályainak elhárítása a műszaki fejlesztés eredményeinek széles körű bevezetése az élet. az EURO IV biztonságos vagy az EURO V biztonságos igazolást a járműben kell tartani. ezt és az engedélyt. illeszthetőség. mivel jellemzővé vált a cserélhetőség.„A CEMT-engedély birtokában a vállalkozások a CEMT-tagállamok (az OECDtagállamokon kívül számos kelet. a környezet. az egészség. amelyek többek között a jármű kategóriájára (EURO 1–4) is kiterjednek.

alkalmazásuk a piaci verseny miatt célszerű. Mára több mint 18500 szabványt és normatívát adott ki. a technológiai és a gazdasági tevékenységek összehangolását. az újabb standardok kialakításában és elismerésében. Amikor ők ISO nemzetközi szabványt alkotnak. A globális piacok nemzetközi szabványokat igényeltek és ily módon az ISO. hanem csak ajánlás. Vannak viszont kötelezően betartandó szabványok is. ami 160 ország Nemzeti Szabványügyi Testületének kapcsolatrendszere. A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) célja. mely szélesebb területet fog át.4. Manapság mintegy 50 ezer szakértőt foglalkoztat a szervezet.• • olyan követelményrendszer kialakítása. ISO-szabványok A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) a nemzetközi szabványosítási szervezetek (ISO tagszervezetek) világszövetsége 1947-ben jött létre. Az ISO ilyen irányú szakmai tevékenységeinek eredményeit Nemzetközi Szabványok formájában adja ki. 9001:2008: ez a szabvány olyan követelményeket határoz meg a szervezet számára. hogy a szabványosítás és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek fejlesztését elõsegítse. 3.1. akkor az ISO-tagok államaiban ezeket átültetik a saját viszonyaikra és alkalmazzák. mint egy egyszerű minőségellenőrzés. melynek segítségével minden szervezetnél elérhető a megfelelő minőség a hazai termékek és szolgáltatások versenyképességének elismertetése a nemzetközi piacon A szabványok többsége nem kötelező jellegű. A gyakran alkalmazott szabványok közül néhány: a) ISO 9001:2000. az áruk és szolgáltatások nemzetközi kereskedelmének fellendítése érdekében és hogy elõmozdítsa a tudományos. A tagok részt vesznek a szervezet fejlesztésében. mint szervezet jövője biztosítva volt. A szabványt alkalmazó képes a termék folyamatos biztosítására az 22 . melynek központi titkársága Genfben tevékenykedik. amely évente 1100 új szabvánnyal bővül.

A szabvány megköveteli még a rendszer folyamataihoz. abban az esetben. hogy biztosítsa alkalmas emberi fogyasztásra. b) ISO 14001:2004: környezetirányítási rendszert határoz meg. valamint tartalmazza az ISO 9001 szabvány követelményeinek lényeges elemeit is. Lehetővé teszi a vállalat számára. folyamatos fejlesztéseken keresztül. Az ISO 22000-es szabvány magába foglalja a HACCP élelmiszerbiztonsági rendszer alapelveit. hogy a szabvány szerint dolgozik. hogy bizonyos esetekben érdemes lehet a két rendszert ISO 22000 és ISO 9001 együtt alkalmazni. mely a célok eléréséhez szükségesek. c) ISO 19011:2002: útmutatást ad a könyvvizsgáláshoz. Fő célja. tevékenységeihez való alkalmazkodást. 23 . minden szervezet számára alkalmazható. Azért készítették. e) ISO 22000:2005: élelmiszerbiztonsági irányítási rendszert határozza meg. A vállalati tevékenységek széles skáláján alkalmazható. eljárásaihoz. célokat és irányítási rendszert. valamint felvegyék a harcot a kalóz tevékenységekkel. melyek kritikusak az ellátási láncra. ha különös gondot fordítanak a könyvvizsgálói munkacsoport tagjai a szükséges kompetenciák betartására. d) ISO:28000:2007: meghatározza a biztonsági rendszer követelményeit. az eddig kidolgozott fontosabb élelmiszer kiskereskedelmi előírásokat. raktározásban. hogy biztonságot teremtsen a nemzetközi ellátási láncban. hogy képes ellenőrizni az élelmiszer biztonságát. például gyártásban. szolgáltatásban és a szállítmányozásban is. hogy a biztonság náluk első helyen szerepel és komolyan veszik az előírásokat. A szabvány előírja. mely általános jellege miatt bármely iparágba átültethető. A szabvány alkalmazásával a partnerek elismerik. hogy bemutassa egy kívülálló felülvizsgálónak. Ugyanakkor az ISO 9001 sokkal alaposabban lefedi a szervezetmenedzsment számos területét. Lehetséges e szabvány alkalmazása más ellenőrzési típusokkal. csempészettel. hogy a társaság határozzon meg olyan környezeti célkitűzéseket. beleértve azokat a szempontokat. Ez azt jelenti. hogy figyelemmel kísérhessék az áruk áramlását.ügyfelek számára és megfelel a törvényi és szabályozási feltételeknek. Célja az ügyfelek elégedettsége. A szervezetnek az élelmiszer ellátási láncban mutatnia kell. viszont az ISO 9001 nem foglalkozik az élelmiszerbiztonsággal.

Az Incoterms 2000 paritásai a nemzetközi adásvételi szerződés lényegi feltételei közé tartoznak. illetve alkalmazása sem feltétlen kötelező. 172-174. elég hivatkozni rájuk. 3. mely csekély mértékben tér el az 1990-es szokványtól. nem jogszabályok. Aula Kiadó. 1967-ben. Ezek szokványok.o 24 . Használatukkal nem kell a szerződésben rögzíteni az üzlet feltételeit. Akár hivatkozhatunk az 1953-as Incoterms-re is. kiadványa: az Incoterms 2000. mely tartalmazza az adásvételi szerződés során az áruszállítással kapcsolatos költség. 20 Csoportosítása a klauzuláknak: • • Egypontos: a fuvarparitás és a teljesítés helye azonos Kétpontos: a költség és a kárveszély eltérő földrajzi ponton száll át az eladóról a vevőre Klauzulák az eladó kötelezettségeinek növekvő sorrendje szerint: • • • • 19 20 EXW : Ex works / gyárból FCA : Free carrier / bérmentve fuvarozónak átadva FAS : Free alongside ship / bérmentve a hajó oldalához FOB: Free on board / bérmentve hajófedélzetre International Commercial Terms Constantinovits Milán – Sipos Zoltán: Nemzetközi kereskedelmi ügyletek.1. de elutasítása nehezítheti az ügyletkötést. így nem évülnek el. a paritás megadása nélkül lehetetlen értelmezni egy termék adott piaci árát. INCOTERMS 200019 A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara 1953-ban. A legújabb szokvány az ICC 560. mivel megkönnyíti az üzletkötést a szokványokra való hivatkozás.és kockázatviselésnek az eladó és a vevő közötti megosztás szabályozásait.5.Szokványok A nemzetközi kereskedelemben fontos szerepe van a szokványoknak. 1980-ban és 19910-ben módosította az Incoterms-t. Mind a 13 paritás ismerete elengedhetetlenül szükséges a külpiacra lépő üzletember számára. 2008. egy árajánlatot.

„F” klauzulák . biztosítás. CIP: Induló. FAS.• • • • • • • • • CFR: Cost and Freight / költség és fuvardíj CIF: Cost. kétpontos klauzulák ( költség és kockázat különböző helyen száll át )Az eladó gondoskodik a fuvarozóról és a fuvarozási szerződés megkötéséről. fuvardíj CPT : Carriage paid to / fuvardíj fizetve CIP : Carriage and insurance paid to / viteldíj és biztosítás fizetve DAF : Delivered at frontier / határra szállítva DES : Delivered ex ship / leszállítva hajón DEQ : Delivered ex quay / leszállítva rakparton DDU : Delivered duty unpaid / leszállítva vámfizetés nélkül DDP : Delivered duty paid / leszállítva vámfizetéssel Klauzulák kategóriái: A 13 klauzulát 4 kategóriába rendezi. Az eladó feladata. „C” klauzulák . hogy az árut a megállapodott rendeltetési hely szerinti országhatárra. DEQ. insurance. DES. DDP: Érkező klauzulák. Az árut saját területén a vevő rendelkezésére bocsássa. és viseli a költségeket a megnevezett rendeltetési helyig. illetve honnan viseli a kockázatot „E” klauzulák – EXW: Eladó számára minimális kötelezettség. vagy országon belüli területre eljuttassa.CFR. CPT. az árut a fuvarozónak átadja. FOB: Induló klauzulák. úgy hogy hasonló természetűek a következők szerint: • Hol van a teljesítés helye • Az eladó vagy a vevő gondoskodik a szerződéskötésről • Kit terhel a fuvarozás költsége • Ki meddig. DDU. „D” klauzulák . CIF. 25 . a kockázatot azonban a fuvarozónak történő átadástól a vevő viseli. az eladó a vevő fuvarozójának a rendelkezésére bocsátja az árut. freight / költség.FCA. akivel a vevő szerződik saját költségére.DAF.

4. mutatja pillanatnyi állapotát. A gépjárműpark cseréje is elengedhetetlen lett volna. A szállítási ágazat helyzete 2005-2008 (2009) 26 . ahol a világgazdasági krízis sem maradhat említés nélkül. amely hátrányt jelentett Magyarországnak. A szállítmányozási piac helyzete az Uniós csatlakozás előtt Magyarország számára az 1990-es évek elején nyílt meg az Európai Uniós tagság elvi lehetősége. Azonban 2004-ig zárt fuvarpiac jellemezte a közúti árufuvarozást Magyarországon. elősegítheti vagy éppen visszafoghatja fejlődését. Az ágazat a gazdaság motorjává lépett elő. A kereskedelmi liberalizáció hatása a magyar közúti szállítmányozási piacra A globalizáció felértékelte a szállítás jelentőségét.és pénzráfordításra volt szükség. Jelentősen többet 21 KSH. A csatlakozás előtt számos olyan tényező szerepet játszott. amelyek nélkül nincs korszerű.1. amelyek korlátozzák a piacra lépés lehetőségét. hatással van a gazdaság egészére. A vámkezelések. Ráadásul az Európai Unió belső piacán érvényes „négy alapszabadság” elve sem vonatkozott az országra. 1991) szerint „megszűnnek azok az előírások. A különböző engedélyezési eljárásokat olyan normatív követelményrendszer váltja fel. de ugyanakkor szavatolja azoknak a szakmai követelményeknek az érvényesülését is.4. 4950 db nem.” Ebben a fejezetben az Unióhoz való csatlakozás előtti és utáni időszakban lejátszódott folyamatokat szeretném bemutatni táblázatok segítségével.korlátos és 1300 db korlátos fuvarengedély volt kiadva. így megannyi idő. A kiadott fuvarengedélyek száma nem változott. azonban ezt nem szabályozta törvény. ezeket mindösszesen 950 vállalkozás birtokolta. amelyek kizárólag az állam vagy állami vállalatok számára nyújtanak előnyös megkülönböztetést. a határokon történő átjutások rengeteg időt vettek igénybe és a súlykorlátozás is jóval alacsonyabb volt. senki nem léphetett be a piacra a már bentlévőkön kívül.21 (Botos Balázs. minőségi kereskedelem. ez a sofőröket is megterhelte. ami bármely piaci szereplő számára esélyegyenlőséget jelent.

árutonna-kilométerben nem történt jelentősebb változás. Az áruszállítás alakulása 1. az árutömegben és árutonnakilométerben is növekedés figyelhető meg. míg nemzetközi téren az árutömeg és az árutonna-kilométer is az előző évi szint körül alakult.fogyasztottak. valamint a környezetbarát kifejezés sem volt rájuk megfelelő. belföldi viszonylatban az árutömeget illetően jelentős növekedés volt észlelhető. 2003-ban a belföldön szállított áruk tömege 1. nem voltak annyira komfortosak. A 2002-es évben. évben is érvényesült. egy év alatt majdnem megduplázódott. Azonban nemzetközi viszonylatban. évi stagnálás után 2001ben csökkent: tömeg alapján 5%-al. A szállítási ágazatokhoz tartozó vállalkozások áruszállítása a 2000. 2001 folyamán a gazdasági dekonjuktúra világméretűvé vált. hogy a 2001-es év egészét tekintve a közúti szállítás teljesítménye belföldi és nemzetközi forgalomban egyaránt csökkent. E folyamat kialakulásában meghatározó szerepe volt a külső gazdasági feltételek romlásának. árutonna-kilométer alapján 2%-al maradt el az egy évvel azelőttitől. A növekedés a nemzetközi szállítások bővüléséből adódott. ahol az első két negyedévi növekedést az év második felétől mérséklődés váltotta fel. Hasonló tendenciát mutatnak a nemzetközi szállítások.75 %-al visszaesett. 27 . A táblázat jól szemlélteti. a belföldi fuvarok csökkenése folyamatos volt. Táblázat: Áruszállítás (2001-2004) Belföldi Szállított áruk Árutonna Év tömege (ezer kilométer (millió) tonna) 2001 124 913 11 848 2002 211 393 10 608 2003 207 695 10 669 2004 204 663 10 979 Forrás: KSH Nemzetközi Szállított áruk Árutonna tömege (ezer kilométer (millió) tonna) 5 022 5 653 5 706 6 535 6 694 7 530 8 676 9 619 Év 2001 2002 2003 2004 A 2000-ben kezdődött ütemlassulás a 2001. majd az év második felében egyre több országban recesszióba fordult át.

évhez képest.28 8. belföldi viszonylatban szállított árutömeg tovább csökkent 1. 2004-re meghaladta a 300 000-et.1.35 8.44 8. 4.22 14. A 3500 kg feletti teherbírású tehergépjárművek száma ezzel ellentétben csökkent. 28 .35%-al emelkedett a számuk a 2000. Nemzetközi fronton további emelkedés figyelhető meg. az árutonna-kilométer teljesítmény 27%-al bővült. A 3500 kg alatti gépjárművek mennyisége évről évre nőtt. A 3500 kg teherbírás alatti tehergépjárművek átlag életkora 8 év fölött mozgott. így 17.8%-os visszaesést jelent.11 14.16 13.46%-al.2. míg 2000-ben közel 60 000 tehergépjármű volt a forgalomban.23 14. míg a 3500 kg teherbírás fölötti tehergépjárművek átlag életkorában 2000-ről 2001-re 1 év növekedés következett be. árutonna-kilométerben kifejezett teljesítmény ismét a tavalyi körül stagnál. a dinamikus exportteljesítménynek köszönhetőena szállított áruk tömege 13%-al.14 14. tehát ez 18. A táblázat szembetűnőbb változást a gépjárművek számában mutat.88 8.16 Tehergépjárművek száma év végén (db) 268 503 59 699 283 033 57 960 299 248 55 398 309 539 52 738 315 090 48 474 3500 kg alatt 3500 kg felett 3500 kg alatt 2001 3500 kg felett 3500 kg alatt 2002 3500 kg felett 3500 kg alatt 2003 3500 kg felett 3500 kg alatt 2004 3500 kg felett Forrás: KSH A tehergépjármű állomány átlag életkorában a 4 év alatt nem következett be jelentősebb változás. stagnált. 2004-re 50 000 alá csökkent. így elérték a 14 évet. ez az érték 2004-ig nem is változott.A 2004-es évben. Táblázat: Tehergépjármű állomány (2000-2004) Év 2000 Teherbírás Közúti tehergépjármű átlag életkora 8. Járműállomány 2.

Az Unióhoz való csatlakozásnak pedig egyik alapvető feltétele a környezetkímélőbb gépjárműpark kialakítása. Táblázat: Vontatók (2000-2004) Átlagos életkor Darabszám Forrás: KSH Figyelemre méltó az eredmény. mivel csökkenő tendenciát mutatott.1. hogy a gépjárműpark és a vontatók életkora jelentős probléma. a „korosabbakat” inkább a kisebb vállalkozások alkalmazzák.38-as átlagéletkort.észak-kelet irányú forgalom is. A vontatók életkora viszonylag kedvezőbb. már csak azért is. ha a fuvarozókban megvan a kellő affinitás. A szükséges pénzügyi források hiánya azonban akadályozza a járműpark megújulását.49 26 786 2003 7.87 25 220 2002 8. Földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően az utóbbi néhány évben jelentős fejlődésen ment keresztül a kelet-nyugati irányú forgalom. 2004-re közel 2 évvel fiatalodott az eszközállomány.3. A vontatók körében egyre jobban terjed az EURO I-es és EURO II-es normáknak megfelelőek száma. 29 . Ez az átmenő forgalom elsősorban észak-nyugat dél-keleti irányú. amit a táblázat adatai mutatnak a tehergépjárművek és a vontatók átlagos életkorára vonatkozóan. Az eszközállomány .12 24 426 2001 8. ha pedig Magyarország is versenyképes pozícióban szeretne maradni elengedhetetlen a járműállomány rekonstrukciója. Motortípus szerinti összetételben is a vontatók vezetnek.miatt valóban szükséges a derogáció. A „fiatalabbakat” főként a nagyobb. A közúti szállítás irányai Magyarország áruszállítási piacát meghatározza.3. A számokból látszik. míg a tehergépjárművek jelentősen alul maradnak. de jelentős fejlődést mutat a dél-nyugat . Azonban a legnagyobb hányadot még így is az egyik kategóriába sem sorolható vontatók és tehergépjárművek teszik ki.88 29 752 2004 7. ezt bizonyos kedvezményekkel elő lehetne segíteni.melynek cseréje elengedhetetlen.38 32 398 4. hogy Európa közepén helyezkedik el. így elérte a 7. 2000 9.

Az átalakulást követő gyors liberalizáció és a külföldi működőtőke-befeketetések mértékének növekedése új exportkapacitásokat eredményezett. 30 . Már az ezredforduló elején legnagyobb kiviteli partnerek Uniós tagok: kimagasló arányban Németország. valamint Románia is kettő hellyel előrébb került a rangsorban. millió Ft) Az adatok jól szemléltetik. Figyelemre méltó Csehország. Olaszország és Franciaország. Ausztria. ennek köszönhetően a külkereskedelmi volumen megháromszorozódott az elmúlt 10 év alatt.a négy év alatt pozíciójuk egy helyet javult. a KGST országok felbomlása a keleti irányú forgalom csökkenését eredményezte. hogy már a 2000-es évek elején megerősödött a nyugati orientáció.akik szintén 2004-ben csatlakoztak az Unióhoz . Lengyelország és Szlovákia helyzete . a változás ugyan megszüntette a szállítók kényelmes helyzetét.A szocialista rendszer szétesése. Táblázat: Külkereskedelmi termékforgalom országok szerint – Kivitel (2001-2004) Ország/Év Ausztria Belgium Csehország Egyesült Államok Egyesült Királyság Franciaország Hollandia Japán Kína Lengyelország Németország Olaszország Oroszország Románia Szlovákia Forrás: KSH 2 8 11 5 7 4 6 14 15 10 1 3 12 9 13 2001 2002 2003 2004 693 019 627 994 781 824 814 127 2 286 673 239 348 221 329 249 620 11 158 822 167 646 198 180 266 393 10 436 085 309 631 302 450 336 242 8 375 812 415 906 441 629 625 746 3 522 036 502 982 554 800 625 334 4 402 075 377 625 395 806 410 795 6 49 652 49 906 68 135 65 800 15 32 191 39 890 39 937 80 598 14 174 853 187 768 219 050 321 245 9 3 115 432 3 150 092 3 273 120 3 552 500 1 546 951 512 159 560 230 616 938 5 135 280 117 022 146 737 184 836 13 219 851 201 823 250 454 355 472 7 118 032 127 921 189 840 216 763 12 (Folyó áron. azonban a forgalom összeomlását nem eredményezte. Az árumennyiség fő irányok szerinti megoszlása 2000 és 2004 között a következőképpen alakult: 4. Felerősödött a nyugati irányú forgalom. Helyzetük 2004-re sem változott jelentősen. Olaszország helyét átvette az Egyesült Királyság.

A mezőny első három helyezettje szintén Németország.Behozatal (2001-2004) Ország/Év Ausztria Belgium Csehország Egyesült Államok Egyesült Királyság Franciaország Hollandia Japán Kína Lengyelország Németország Olaszország Oroszország Románia Szlovákia Forrás: KSH 3 11 12 7 9 5 13 6 8 10 1 2 4 15 14 2001 2002 2003 2004 713 566 672 362 671 052 995 441 2 220 641 185 468 188 111 253 054 12 204 991 224 166 257 365 348 093 10 409 233 359 081 343 683 202 064 14 284 798 275 743 289 899 327 073 11 452 973 467 264 513 173 561 493 7 200 684 202 514 229 941 601 664 5 447 126 404 437 452 557 369 802 9 382 215 536 200 738 480 583 264 6 222 882 244 742 296 480 392 513 8 2 407 811 2 354 940 2 620 747 3 580 592 1 760 869 731 920 755 577 684 148 4 679 806 588 466 665 207 690 804 3 103 925 111 020 134 651 184 423 15 172 854 175 247 208 541 243 331 13 (Folyó áron. hogy Kína megelőzte Japánt. így megelőzve Olaszországot elérte a harmadik helyet. 31 . Romániába kivitt érték növekedett. Táblázat: Külkereskedelmi termékforgalom országok szerint. A táblázatból kiderül. a velük folytatott forgalom erőteljesen deficites. a változás csupán annyi. mint importál Magyarország. Lengyelország és Szlovákia helyzete itt is javuló tendenciát mutat. míg Kínába nyolcad annyit exportál. ez 2004-re annyiban változott. ami 2004-re tovább javult. millió Ft) A behozatal a kivitelhez hasonlóan alakult az évezred elején. mindegyiknek sikerült egy helyet előrébb lépnie 2004-re. 5.Japán és Kína helyzete a kivitelben nem túl erős. Olaszország és Ausztria volt. azonban a többi országokhoz képest pozíciója így is a tizenötödik maradt. ami 2004-re sem módosult. A behozatali adatokkal összevetve Japánba hatod. mint a kiviteli. hogy Japán és Kína behozatali szerepe erősebb. Csehország. hogy Oroszország itt kiemelkedőbb pozíciót töltött be negyedik helyével.

fejlesztésekről. Táblázat: Közúti szállítási tevékenységet végző vállalkozások száma (2000-2004) 2000 Egyéni vállalkozás Társas vállalkozás Forrás: KSH 17 135 5 396 2001 16 417 5 712 2002 16 848 5 944 2003 15 140 5 913 2004 14 117 6 203 Magyarországon a hivatalos statisztikai adatok szerint közúti szállításban résztvevő egyéni vállalkozások száma 2000-ről 2004-re 17. így versenyképességük tovább csökken. Az elmúlt években átrendeződtek a külkereskedelmi irányok. Szükség van tehát a kabotázs-tilalomra.”22 Amellett. hogy biztosítsa a megfelelő bevételt. a belföldi piacot kapacitás-többlet jellemzi. hogy a közúti áruszállításban kisebb elvonásokra és nagyobb méretű visszaforgatásra lenne szükség. hogy a liberalizálásnak a későbbiekben be kell következnie. a közlekedési munkamegosztásban nem érvényesül a normativitás elve.9%-al emelkedett. Ezzel ellentétben a társas vállalkozások száma 14. amihez a közúti közlekedési ágazatnak is alkalmazkodnia kellett. A fuvarpiac telítődik. a fekete fuvarok. az illegális piaci szereplők kiszűrésére. A pénzügyi források hiánya pedig tovább hátráltatja a vállalkozókat. A kormánnyal el kell fogadtatni.htm 32 .4. a nemzetközi árufuvarozásban pedig elsősorban a közlekedési engedélyek mennyisége jelenti a szűk keresztmetszetet. A szállítási tevékenységgel foglalkozó vállalkozások 6.hu/index. Számos vállalkozásnak le kellett mondania a legszükségesebb beruházásokról.mkfe.php?honlap/rolunk/beszamolok/konferencia. mivel így a gépjárműpark korszerűsítése is elmarad. ezért a fuvardíjak egyre nyomottabbak lesznek. 22 http://www. mivel nem fognak megfelelni az Uniós normáknak. a szállítmányozás szabályozására. ez betudható a kialakuló verseny nyomásának. A közúti közlekedési szolgáltatást végző adóterhei az átlagosnál is súlyosabbak. Ez pedig hátrányt jelent főleg a csatlakozás után.6%-al csökkent. Ezáltal nem biztosít akkora bevételt a vállalkozás számára. egyelőre erős piacvédelemre szorulnak a hazai vállalkozók.4.1. Az MKFE szakértőinek véleménye szerint 2004-ben a következők jellemezték a haza közúti fuvarozás helyzetét: „a fuvarpiac atomizálódott. túlkínálat jelentkezik. valamint a magas tőkeigénynek.

Az egységes belső piac átlátható módon szabályozza a gazdasági szereplők tevékenységét. A 2 éves belföldi fuvarozás sem volt már előfeltétel ahhoz. hogy valaki nemzetközi piacra léphessen. Országunk 2004. hogy teret biztosítson minden fuvarozónak nemzetiségre való tekintet nélkül. kezdetét vette a vámunió. 24 „Az EU tagság számos előnyt von maga után. Ehhez a fejlesztési útmutatóhoz kell igazítania saját szállítási és közlekedési politikáját a 2004-es EUcsatlakozás után Magyarországnak is. Az integráció alapja az értékközösség.hu/dokumentumok/eu/altalanos/LEGGYAKORIBB/eupdfkulugy. Ezáltal szabadon áramolhatott az áru a tagországok között. az egyenlő esélyek megteremtése. a belépés nem ütközött olyan korlátokba. A kereskedelmi korlátozások megszűntek. a pénzügyi teljesítőképességet és a szakmai alkalmasságot kellett csupán igazolni. a Fehér Könyvben megfogalmazott elképzeléseken nyugszik.Az Európai Unió egységes szállítási és közlekedési fejlesztése egy 2001-ben lefektetett alapelvrendszeren. A szállítmányozási piac helyzete az Uniós csatlakozás után Magyarország szempontjából meghatározó folyamat az Unióhoz való csatlakozás. mint 2004 előtt. május 1-én vált taggá.” A fuvarpiac nyitottá vált.” „Az Unió talán legjelentősebb vívmánya az egyenlő versenyfeltételek. az emberi jogok tiszteletben tartása és a piacgazdaság mellett. (Köz)úton Európába (2004) Forrásmunka nagyobb része a http://www. A liberalizálás folyamatát az EU-ban a jogharmonizáció kísérte. megsokszorozza a gazdasági növekedés esélyeit. de az integráció kiterjesztésével nagymértékben képes azokat ellensúlyozni. a belépés szabaddá vált.pdf alapján íródott 33 . 23 24 MKFE. Ennek fő célja. ezzel részese lett az egyik legnagyobb piacnak.” „A globális fejlődés kedvezőtlen hatásait Európa sem tudja elkerülni.mkfe. akik elkötelezettek a demokrácia. mely elősegítette liberalizációt a szállítmányozás területén. A jó hírnevet.2. Olyan országok vállalkoztak az önkéntes együttműködésre.23 4.

egyedülálló rugalmassággal és olcsón. 2006-ra 7%-os emelkedést produkált. illetve a jelenleg érvényes közúti árufuvarozói szakmai bizonyítványok elfogadása.1.További fontos eredmény a nemzetközi közúti árufuvarozás csatlakozást követő liberalizációja. 7. Az áruk tömegének 72–76%-át belföldön mozgatták. Közúton szállítják el az áruk tömegének 73–75%-át. A közlekedés és a szállítás kulcsfontosságú szerepet játszik a gazdaságban és a társadalomban. Jelentősége messze túlmutat azon a 4–5%-os részarányon. 2008-ra 4 százalékpontos eltolódást mutatott a nemzetközi forgalom javára. míg a tonnakilométerben mért teljesítmény az összteljesítmény 60–67%-át tette ki. 34 . valójában az egész kontinensen képes árut szállítani. hogy az Európai Unió egész területén. Az árutonna-kilométerben mért teljesítmény 2005-ben 1/3–2/3 arányban oszlott meg a belföldi és a nemzetközi szállítás között. Az áruszállítás alakulása A közúti közlekedés legnagyobb versenyelőnye. 4. majd újra csökkenő tendenciát mutatott. amit ez az ágazat számszerűsítve produkál a magyar gazdaság összteljesítményéből.5%-os csökkenésével. azonban 2007-re a 2005ös év körüli értékhez közelített a 6. hol növekedésnek indult. A belföldön szállított áruk tömege rapszodikusan alakult. elképzelhetetlen virágzó gazdasági élet hatékony közlekedési rendszer híján. ami 3 év alatt. úgynevezett „door to door” rendszerben.2. Táblázat: Áruszállítás alakulása (2005-2009) Belföldi Szállított áruk tömege (ezer tonna) 2005 216 411 2006 233 183 2007 218 169 2008 231 915 2009 202 055 Forrás: KSH Árutonna kilométer (millió) 11 401 12 418 13 173 13 010 12 129 Nemzetközi Szállított áruk tömege (ezer tonna) 12 523 17 617 25 130 26 465 27 753 Árutonna kilométer (millió) 13 737 18 076 22 631 22 733 23 244 Év 2005 2006 2007 2008 2009 Szállítási módozatonkénti megoszlást vizsgálva a közúti áruszállítás a legjelentősebb árutovábbítási mód.

bár a 2006-os értéket nem érte el. 2008-ig 14%-os növekedés jellemezte. hogy a legkevésbé környezetbarát és energiahatékony. majd 2009-re a 2006-os érték felé tendált. míg a 2002-es évhez mérve 4. 6. évi tonnában mért teljesítményének növekedése a belföldi szállításának köszönhető. A 2009-es év adatain már látszanak a recesszió jelei. A belföldi árutonna-kilométer teljesítményében szignifikáns változást nem észlelhetünk. az első 3 negyedév eredményei még elfedik a 4. hogy a terméseredmények szerint gabonafélékből 2008-ban az egy évvel korábbi alacsony termésnél 75%-kal több termett. olyan mértékű csökkenés jellemezte a szállított áruk tömegét. 35 . A közúti áruszállítás 2008. hogy jóval a 2002-es év eredményei alatt fejezte be az évet.2008-ban az elszállított áruk mennyiségében nem érződött a válság . A nemzetközi forgalom térnyerése az árutonna-kilométerben mért teljesítményben is nyomon követhető. és ezt némileg ellensúlyozta. 2008-ban az ipari termelés minimális mértékben csökkent.4%-os visszaesés. a részesedés 55%-ról 69%-ra nőtt uniós tagságunk négy éve alatt. A visszaesés még nem szembetűnő. így annak hatása szignifikánsan még nem érződik a szállítási teljesítménymutatókon. az Európai Unióban és hazánkban is – a legfontosabb árutovábbítási mód.és reálgazdasági válság 2008 őszén kezdett begyűrűzni Magyarországra. Az Európai uniós csatlakozásunkat követően. Nemzetközi viszonylatban a szállított áruk tömege növekvő tendenciát mutatnak. A nemzetközi pénzügyi.7%-os csökkenésével. A 2008-as év adatához képest ez 12. A közúti szállítás – annak ellenére. 2005-től a nemzetközi forgalom növekedésével a megfigyelt időszakban tovább erősödött a közút térnyerése a többi szakágazattal szemben. így 6.9%-os. A szállított áruk tömege 2005-ről 2009-re 121 %-os emelkedést produkált.3%-os növekedéssel zárta az évet. negyedév teljesítménycsökkenését.

13 47 304 .43 9. majd 2009-re tovább öregedett 1 évvel.44 14. 9. Válogathatnak a fuvarozók között.13 39 560 2007 6.2.27 14.01 8. Ez pedig azt is jelenti.2. 2008-ra sikerült további 5%al lefaragni az életkorból. bár egyre jobban közeledik a 15 év felé.69 Tehergépjárművek száma év végén (db) 328 679 48 325 342 762 47 135 356 071 45 030 366 269 43 319 364 924 40 295 A tehergépjárműpark életkorában a csatlakozás után sem következett be jelentősebb változás. hogy a csatlakozás után szinte akadálytalanul léphettek a fuvarozási piacra és megnőtt a vállalkozási kedv. Túlkínálat alakult ki a kínálati oldalon. ezáltal nőtt a beszerzett vontatók száma is.86 46 303 2009 7. Táblázat: Vontatók (2005-2009) Átlagos életkor Darabszám Forrás: KSH A vontatók átlagos életkora az évek során még tovább csökkent.4.95 43 394 2008 6.67 14. így elérte a 9 évet. Járműállomány 8. hiszen az elszállítandó áru 36 2005 7. 2005-ről 2009-re 31%-os emelkedést sikerült jegyeznie. a keresleti oldal viszont változatlan.3 8.19 35 917 2006 7. Az átlag életkor még mindig 8 év körül mozgott a 3500kg teherbírású tehergépjárműveknél. Táblázat: Tehergépjármű állomány (2005-2009) Teherbírás 2005 2006 2007 2008 2009 Forrás: KSH 3500 kg alatt 3500 kg felett 3500 kg alatt 3500 kg felett 3500 kg alatt 3500 kg felett 3500 kg alatt 3500 kg felett 3500 kg alatt 3500 kg felett Közúti tehergépjármű átlag életkora 8. ennek előnyét a megrendelők élvezhetik. Ez betudható annak. hogy a legtöbb tehergépjármű nem felel meg az Uniós normáknak.92 14.13 8. A 3500kg teherbírás feletti gépjárművek átlag életkora továbbra is 14 év körüli.42 14. Ami pedig a darabszámot illeti egyre gyorsabb mértékben növekedett.

4. amit a világgazdasági válság tört meg. Károsanyag-kibocsátás szerint a gépjárműveket több kategóriába lehet sorolni. Az Uniós tagállamok felé történő orientáció csak tovább erősödött. A gépjármű beszerzést a 2008-as pályázat óta az Unió sem támogatja. millió Ft) 37 . az Euro 6os normát vezetné be. mert a tagállamok nem ösztönzik eléggé sem az új technológiát. Miben változott a forgalom iránya a csatlakozás után? A 2001-es megtorpanás után egészen 2008-ig dinamikusan fejlődött a behozatal és kivitel.2. Minden bizonnyal alacsonyabb adókkal ösztönözni lehetne a fejlettebb technológiák vásárlását. A fuvardíjak egyre alacsonyabbak lesznek a fuvarozók egyre növekvő száma miatt. alternatív hajtóanyagok elterjedését. de leginkább Euro 2es és 3-as autók futnak. Mindez azért.3. ami jelentős visszaesést eredményezett a gazdaságban.mennyisége nem nő. amit a keleti és ázsiai országoknak csak a behozatalban sikerül megdönteniük. Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta az Euro 5-ös normákat és 2014-től még szigorúbbat. 10. sem pedig a régi. nemhogy Euro 4-es. Táblázat: Külkereskedelmi termékforgalom országok szerint – Kivitel (2005-2009) Ország/Év Ausztria Belgium Csehország Egyesült Államok Egyesült Királyság Franciaország Hollandia Japán Kína Lengyelország Németország Olaszország Oroszország Románia Szlovákia Forrás: KSH 2 11 10 8 3 4 6 15 14 9 1 5 13 7 12 2005 694 794 263 750 380 094 376 853 631 761 635 654 480 704 72 030 80 449 403 170 3 738 974 685 993 233 228 464 465 355 452 2006 754 701 303 136 528 906 429 399 697 734 727 977 478 817 80 288 161 444 632 987 4 593 940 850 897 422 836 627 628 605 784 2007 784 187 269 478 653 136 406 720 782 514 821 145 505 944 73 618 187 629 723 266 4 920 440 964 809 544 590 768 760 727 283 2008 2009 903 162 754 632 7 311 646 290 473 13 736 806 539 766 11 422 378 380 332 12 865 382 877 674 4 868 292 901 687 3 530 692 615 116 8 84 316 94 946 15 189 376 243 948 14 729 018 613 802 9 4 911 4 235 444 819 1 982 079 948 970 2 661 814 590 080 10 980 470 870 975 5 876 317 825 346 6 (Folyó áron. elavult gépjárművek korszerűre cserélését. A helyzet azonban utakon az.

Táblázat: Külkereskedelmi termékforgalom országok szerint – Behozatal (20052009) Ország/Év Ausztria Belgium Csehország Egyesült Államok Egyesült Királyság Franciaország Hollandia Japán Kína Lengyelország Németország Olaszország Oroszország Románia Szlovákia Forrás: KSH 2 12 10 14 11 7 5 9 6 8 1 4 3 15 13 2005 2006 2007 868 331 1 012 048 1 058 007 292 937 338 006 347 243 377 898 504 681 617 749 220 479 273 745 282 600 327 897 395 480 434 476 651 166 772 412 758 656 573 439 704 752 751 556 446 705 467 976 487 528 709 685 818 274 943 162 501 080 697 852 688 890 3 634 705 4 425 954 4 657 269 640 369 748 146 778 668 970 388 1 314 855 1 196 041 221 195 364 409 378 677 298 275 444 868 528 335 2008 2009 1 145 113 1 008 465 3 429 210 372 886 12 699 277 525 004 10 337 089 309 942 14 363 710 306 378 15 804 476 681 097 6 841 815 734 530 5 478 320 390 592 11 1 050 403 1 000 882 4 732 020 633 413 9 4 711 852 3 848 823 1 781 468 642 401 8 1 718 464 1 132 216 2 397 398 362 489 13 654 478 651 580 7 (Folyó áron. ez 7. Az ázsia országok részesedése is igen jelentős.1%. illetve a hatodik helyet foglalják el. millió Ft) A behozatal tekintetében már nem érvényesül annyira markánsan az EU dominanciája. Az EU-n kívüli országok részesedése 11. Még mindig a régi EU tagállamoké a vezető szerep a behozatalban is. 38 . itt érdemes megemlíteni Oroszországot.pontnyi a régi tagállamokba.4%-ot. Kína behozatali aránya jóval nagyobb az exporténál.4%. Nem elhanyagolható az új tagállamok jelentősége sem: Románia és Szlovákia az ötödik.2%-a irányul Uniós tagállamokba. Lengyelország és Csehország helyzete nem javult.7%-os.8%-ra csökkent. részesedése 68.3%. eléri a 6. Az Európán kívüli országok aránya együttesen sem érik el a 10%-ot. amiből Oroszországé figyelemre méltó. megelőzve ezzel Ausztriát.6%. Németország még mindig tartja vezető szerepét. azonban Ausztria háttérbe szorult. Lengyelország és Csehország szerepe is. megmaradt a 2004-es szinten. ezen belül 59. 17. Az EU-n kívüli országok részaránya 10. de erősödik Szlovákia. aki egyre jobb pozíciót tudhat magának.Az áruexport 79. 11.

a régi tagállamokkal szemben lassan.Összességében Magyarország EU-val folytatott külkereskedelme jelentős többletet mutat. Az EU-n kívüli országokkal folytatott külkereskedelem pedig jelentősen deficites.2. ennek eredményeként a kereslet-kínálati egyensúly felborulhat. ez betudható Oroszországgal és Kínával szembeni importtöbbletnek. hogy a valós piaci verseny feltételei még nem alakultak ki. így az év végére sikerült pozitív egyenleget produkálni. Azonban a külkereskedelmi egyenleg 2008 második felétől 2009-en keresztül a 2010-es évig javuló tendenciát mutatott. A verseny pedig csak tovább fog éleződni. LIV. A szállítmányozó vállalkozások helyzete a csatlakozás után „A tevékenységet kedvezően befolyásolja az. mivel többen is belekezdtek e tevékenység folytatásába. Az egyenleg tekintetében pedig további javulás is mutatkozhat. bár meg kell jegyezni. A külkereskedelmi termékforgalom 2010-re még így is csak a 2007-es szint körüli értéket érte el. főként a válság miatt is. A 2007-ben bekövetkezett jelentős mértékű javulás 2008-ra megtorpant. hogy a közúti árufuvarozásban a privatizációs folyamat szinte teljes körűen végbement. mivel az egyre bővülő vállalkozások száma miatt . e szektor 15 éves tapasztalattal rendelkezik.a már itt lévő és újonnan belépő országok – sokan kapacitásfelesleggel rendelkeznek. melynek oka a nemzetközi kereslet lassulása. csak a stabil pénzügyi háttérrel rendelkező cégeknek sikerült talpon maradni. 881/92/EGK. Több kisebb vállalkozásnak fel kellett adnia tevékenységét.4. Évfolyam 8. Szakmai becslések szerint a nemzetközi árufuvarozói park 20-30%-os növekedése várható. 25 Közlekedéstudományi szemle. hogy aki teljesíti a 96/26 EK irányelv. minden bizonnyal ez az eredmény az évek során tovább növekszik. szám.” 25 A korlátozás megszűnése veszélyeket is hordoz magában. 4. később visszaesése. mivel a takarékossági intézkedések és a romló munkaerő-piaci helyzet nyomás alatt tartja az importot. illetve alacsonyabb költségeik miatt még inkább nyomottabbak lesznek a fuvardíjak. míg az újakkal szemben dinamikusan növekedett az aktívum. Bakos Endre 39 . A piacra lépés liberalizálása lehetővé tette. 484/2002 EK rendelet feltételeit alanyi jogon piacra léphet.

Óriási lehetőség a már piacon lévőknek a tevékenységi korlátok megszűnése miatt a EU-n belüli (kabotázs forgalom kivételével) engedélymentes fuvarozás. azon belül is a fuvarozás területén érezhető a legmélyebben a válság. 2009-re meghaladta számuk a 7000-et. A Coface Hungary felmérése szerint az építőipar és a kereskedelem mellett az autóiparban. mely főként az áruszállítást sújtotta. mivel akkor még a pénzügyi szektorra volt jellemző. melynek egyik fő áldozata a közlekedés. évi statisztika adatok még nem mutatják a válság valódi mértékét. Főként a korlátolt felelősségű társaságok bejegyzéseinek száma növekedett. 26 Autóközlekedés. 2009/5. p.3. A 2009.4%-os emelkedést. 4. A kőolaj ára az egekbe szökött. Krivánszky Árpád 40 . A társas vállalkozások száma pedig még további egyenletes növekedést mutat. Táblázat: Közúti szállítási tevékenységet végző vállalkozások száma (2005-2009) Egyéni vállalkozás Társas vállalkozás Forrás: KSH 2005 13 324 6 318 2006 12 228 6 576 2007 11 413 6 850 2008 10 711 7 185 2009 10 052 7 543 A szállítási tevékenységet folytató egyéni vállalkozások száma az évek során tovább csökkent. A válság hatása a közúti szállítmányozási piacra Magyarországot 2008 októberére érte el a világválság. 12. év végére recesszióvá alakult. az egyre csökkenő fuvardíjaknak. a szórakoztató elektronikában és a logisztikában. így 19. 25-26. hogy a cégalapításhoz szükséges alaptőke összege nagymértékben csökkent. csak később terjedt át a gazdaság többi területére. melynek a 2008 végére bekövetkezett csökkenése sem javított a helyzeten. népszerűségében jelentősen közrejátszik. Válsághíradó. így a közúti szállítmányozói piac is. mely nem biztosítja az egyéni vállalkozók megélhetését.26 Már 2009 első negyedévben 25%-al nőtt a fizetésképtelenek száma és a fizetési morál is tovább romlott. A 2008. A változás betudható a magas tőkeigénynek. 2009-re számuk közel 25%-al esett vissza.

A fuvarozók által igénybevett matricák számának csökkenése ennél is magasabb volt. azonban likviditásukat ronthatja. A szállítmányozási ágazatok a fuvarozás áfáját visszaigényelhetik. A szállítási ágazatba tartozó fuvarozók a nemzetközi szállítások során az összes elszállított súly 22.27 Bajnai-kormány megalakulása vetett véget a kormányválságnak.6%-át fuvarozták el 2009. Részarányuk árutonna-kilométerben mérve sokkal jelentősebb.2%-al múlja alul 27 28 Autóközlekedés. Ez a rugalmasság. hogy a leggyorsabb.28 A válság erőteljesen megmutatkozik a közúti közlekedés beruházásainál is. addig Magyarország nem teheti meg államadóssága mértéke miatt. ezáltal az Európai Unióban az egyik legmagasabb áfakulcsunk nekünk lesz és egyben a felső határt is elérte. Magyarországon üzembe állított új tehergépkocsik száma 2009-ben 32%-al kevesebb. hogy a fejlesztendő iparágak közé sorolta a logisztikát. A használtan üzembe állított tehergépkocsik száma 2009-ben 31. azon belül a fuvarozás specialistáinak munkájára nagy mértékben támaszkodnak a megbízók a kisebb fajlagos súlyú. Krivánszky Árpád Autóközlekedés. 25-26. tavaly január-márciushoz képest. azonban programja nem sok jóval kecsegtet a közlekedési ágazatban tevékenykedőknek. Krivánszky Árpád 41 . érzékenyebb. a teherautók egynapos matricáiból például 8 százalékkal fogyott kevesebb. Ilyen például az áfa-emelése 20%-ról 25%-ra. így a közlekedési infrastruktúra javítása központi feladattá vált.2%-os. Az autópályák forgalmi adataiban is tetten érhető a válság. árubiztonság a közúti fuvarozás tartós előnyei közé tartozik. Pozitívumként megemlíthető. 2009/6. így annak mértéke számukra közömbös. hogy az értékesített autópálya-matricák darabszáma összességében 6 százalékkal visszaesett az első negyedévben. gyorsaság. különösképpen a fő tranzitútvonalat jelentő M1-en. mivel az áfa emelése miatt emelt bruttó összeget kell a szolgáltatást igénybe vevőnek fizetnie. 47. ami arra mutat. Magyarországot a Kelet-Európai térség logisztikai központjává akarta emelni. január-márciusban. a közút.). nagyobb értéket képviselő kereskedelmi áruk nemzetközi szállítása során. p.Konkrét adat is jelzi a fuvarozói válságot: hosszabb idő óta most először tapasztalták. Míg más országokban élnek a gazdaság ösztönzésének módszerével. Válsághíradó. mint 2008 első három hónapjában.p. az áfa csak utólag igényelhető vissza. 24-25. Válsághíradó (2. Éppen ezért a kormányprogramok tele vannak tűzdelve különböző megszorító elemekkel. 2009/5. legrugalmasabb szállítási mód.

a használtaknál 34. 29 30 Autóközlekedés 2009/6. azonban ha csak ezeket tartják a vállalkozások szemük előtt. addig 2009-ben ez az összeg 16.4%-os. hogy a vállalkozások mikro szinten nehezebben élik meg a visszaesést. Krivánszky Árpád Autóközlekedés 2009/6. Nem véletlen. amely segíti. az újaknál 45. A vontatóknál is hasonló tendenciát figyelhetünk meg. A lassú fellendülés jelei már láthatóak voltak a gazdaságban.4 milliárdra zuhant.és mikroszinten a válság idején még inkább felerősödött. a megváltozott kereslet-kínálati viszonyoknak tudható be. Ilyen például az adómentes kifizetések fenntartása és egyes szolgáltatási kedvezmények. Krivánszky Árpád 42 .30 Makroszinten vizsgálva Magyarország Európai Uniós csatlakozásának a magyarországi székhelyű közúti fuvarozó vállalkozások nyertesei voltak.5 milliárdért kötöttek üzleteket. hogy ezt mikroszinten nem érzékelték. Az. hogy a világgazdaság egésze. az egyéni érdekek a legfontosabbak. hogy a vállalkozások elérjék a válság előtti szintet. tehát épp ott történik jelentősebb visszaesés. 2010 végére még nem múlt el a válság kiújulásának veszélye. a teljesítménynövekedésük a sokszorosára nőtt és a teherbíráskapacitásuk is megemelkedett.29 A teherautó-lízing üzletágban is jelentős a visszaesés. A számos nehézség közepette ezek enyhítő jelentősége nem mindig észlelhető. Számos olyan eredményt sikerült a fuvarozóknak elérniük. És a mikroszinten jelentkező problémákat csak a vállalkozások képesek megoldani.p.p.). azon belül az EU és Magyarország túljutott a mélyponton. ahol már eddig is felborultak a keresletkínálati viszonyok. hiszen a megélhetést biztosítja. Igaz. hogy versenyképességük ne csökkenjen külföldi versenytársaikkal szemben. Válsághíradó (2. Válsághíradó (2. míg 2008 első negyedévében 43. Tehát a javulás kulcsa a mikroszinten való gondolkodás és mikroszintű döntések megváltozása. akkor makroszinten belekerülnek az ördögi spirálba és valamennyi vállalkozás romlását fogja eredményezni.8%-os a visszaesés. Ez az ellentmondás makro. 24-25. mint a belföldit. 24-25.).2008 első negyedévét. de egyre több jel mutatott arra. A cégek dinamikusan tudták növelni piaci pozíciójukat. ez eredményezheti a makroszintű javulást. Statisztikai adatok szerint az export-import forgalmat erősebben érinti a válság.

mely 6. a gépjárműpark korszerűsítésére. 43 .5 Ft. A válság előtti szint eléréséhez legalább 2012-ig várni kell.Az exportvezérelt növekedést támasztják alá a külkereskedelmi adatok is. de 7. január 1-től igényelhetik vissza a 7. azonban a fuvardíjak emelkedésében 2-3%-os növekedés a reális érvényesíthetőség.5 t össztömeg feletti járművekre a gázolaj jövedéki adóját.2%-al nőtt az egy évvel korábbihoz képest.5%-al haladta meg az egy évvel korábbi időszakot. valamint költségvetés többletet is eredményez. A fuvarozók 2011. növeli a hazai fuvarozók versenyképességét a nemzetközi piacon. Ezáltal lehetőség nyílik a további bővítésekre. így a stagnáló piac ellenére is nőhet a hazai fuvarozók részesedése. Ez hatalmas segítséget jelent. még több európai megbízás megszerzésére. A forgalomban már javulás várható. a behozatal ennél kisebb mértékben. a még bizonytalan európai fogyasztás következtében. 2010 első félévére a kivitel 9.

ezáltal a fuvardíjak nyomottabbak lettek. Túlkínálat alakult ki a kínálati oldalon. illetve hogyan érintette a válság a Kft. Eltörölték a tevékenységi engedélyek számának korlátozását. hiszen jelentős mértékben csökkentek a korlátozások. miként hatott az Európai Uniós csatlakozással járó piaci liberalizáció a vállalkozás tevékenységére. A számos előny mellett a negatívumok is megjelentek. A piaci liberalizáció hatása a Fazekas Insped Kft. A Kft. Megszűntek az órákon áttartó határellenőrzések. A csatlakozás szabaddá tette a piacra lépést. illetve a rendőrség. a tevékenységi engedélyek korlátozásának megszűnésével egyre többen indítottak fuvarozással foglalkozó vállalkozást.5. ugyanis 2004 előtt csak úgy lehetett további tevékenységi engedélyt szerezni. így szabaddá vált a tagországokba történő belépés és fuvarozás. ha 44 . túllépés esetén komoly pénzbüntetéseket szabhat ki a Nemzeti Közlekedési Hatóság. 1985-ben lépett a hazai piacra. Szigorították a vezetési és pihenési időket és annak ellenőrzését. szállítólevél és CMR kitöltése már elegendő. A belépéssel a közlekedési engedélyek is megszűntek. majd 2001-től már nemzetközi fuvarokat is vállaltak. a fuvarozás ideje kiszámíthatóbbá vált. A papírmunka is egyszerűbbé vált a gépjárművezetők számára. A csatlakozás mindenképpen megkönnyítette a vállalkozás tevékenységét. tevékenységére Ebben a fejezetben azt mutatom be. felvásároltak egy céget. fennmaradását.

az üzemanyag ára pedig egyre csak nő. bár a fuvardíjak még mindig alacsonyak. Mivel a Kft. A vállalkozás mindent megtett a piacon maradás érdekében. hogy a csatlakozás után az elvégzett fuvarfeladatok száma növekedésnek indult. ezáltal több fuvart is el tudtak vállalni. Megszűntek a határellenőrzések. ami 2010-ben tovább erősödött. 2008.5. illetve rövidebb időre néhány vontatót kivontak a forgalomból. A 2009-es év vége felé a javulás halvány jele mutatkozott meg. ábra: Elvégzett fuvarfeladatok száma Elvégzett fuvarfeladatok száma 6000 5000 4000 Db 3000 2000 1000 0 2002 4656 4895 5046 5174 5261 4702 4568 5671 2003 2004 2005 2006 Év 2007 2008 2009 2010 2011 Forrás: Fazekas Insped Kft. Később. A fellendülés most már határozottan érzékelhető. a fuvarfeladatok száma drasztikusan lecsökkent. Fuvarfeladatok száma 1. fő partnerei az autóiparból származnak és a válság őket sem kímélte. Uniós fuvarozással próbálkoztak. jelentős fuvarokat veszített el a cég. a teljesítmény addig nem tapasztalt mértékben visszaesett. A növekvő tendenciának a 2007-es válság vetett véget. felgyorsult a fuvarozás teljesítésének ideje. Először az üzemanyag válság érzékeltette hatását. A grafikon jól szemlélteti. augusztusától teljesen begyűrűzött. így egyszerűsödött a piacon való érvényesülés.1. heti 60-70-ről 6-7-re. A belépés után számos ország piaca nyitottá vált. 45 . a cég 2008 elején érezte meg a jelentős visszaesést.

46 .42 3. ennek ellenére a Kft. 3. az Unió nem járul hozzá a járműállomány korszerűsítéséhez és az új Széchenyi terv sem ad támogatást erre. A fuvarozási engedélyek korlátozott száma miatt 2004-ig a cég nem tudta jelentősen bővíteni járműállományát.46 4. A csatlakozás után ez a korlátozás megszűnt. állandóan frissíti gépjárműparkját és próbál eleget tenni az Uniós normáknak. Pályázati úton nem lehet támogatást szerezni.2.29 2.5.25 2003 2004 2005 2006 2007 Év 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: Fazekas Insped Kft.58 4. így folyamatos bővítések kezdődtek. ábra: Vontatók átlagos életkora Vontatók átlagos életkora 5 4 Kor 3 2 1 0 2002 1. ábra: Vontatók darabszáma Vontatók darabszáma 70 60 50 Db 40 30 20 10 0 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Év 2008 2009 2010 2011 2012 24 27 32 36 47 56 60 60 57 Forrás: Fazekas Insped Kft.68 4.42 4.84 3. Járműállomány 2.75 3.

ezzel lecsökkentve az átlagos életkor nagyságát. vagyis az Euro 5-ös kategóriának. fontosnak tartja az Uniós normákat és a környezetbarát. azonban ez hatalmas kapacitásfelesleget igényel. Ezzel szemben a maradék 49% az Uniós normák szerint már elavultnak számít. így sikerült beszereznie 20 db vadonatúj vontatót. Az ábra jól szemlélteti. Ráadásul hiányzik a tulajdonosok motiválása. ezzel is a tömegesen piacra lépő vállalkozások elé akartak kerülni. Euro 4 4 7% A vontatók 44%-a megfelel az Európai Parlament által 2009-ben elfogadott normának. 4. A 2010-es évben már érezte a Kft. ami a válság óta nem áll rendelkezésre. A további 7% az Euro 4-es kategóriába sorolható. sem az Unió a gépjárműpark frissítését. szükség lenne ezek cseréjére. versenyképes járműállomány kialakítását támogatja. A válság beköszöntével az átlagos életkor is megnövekedett. mivel nem támogatja sem az állam. Említésre méltó a Kft. a fellendülés jeleit. Euro kategóriák szerinti megoszlása. ami szintén elfogadható még. hogy a csatlakozás után csökkent a járművek átlagos életkora. hogy a Kft. ábra: Vontatók Euro kategória szerinti besorolása Vontatók Euro kategória szerinti besorolása Euro 3 28 49% Euro 5 25 44% Forrás: Fazekas Insped Kft. 47 . az útadó összege sem csökken számottevő mértékben. nem volt kapacitás új járművek beszerzésére. valamint a beszerzés után sem illeti az üzemeltetőt jelentős kedvezmény.A fenti grafikon is azt bizonyítja.

A rengeteg fuvarajánlat miatt a BPW fölénybe került. A vállalkozás 2003 óta dolgozik a BPW-vel. 31 BPW Hungária Kft. illetve a válság idején hogyan tudott növekedést produkálni? A válasz az autópályadíjakban és a csatlakozás után nagymértékben megnövekedett fuvarozó vállalkozások számában keresendő. mivel nem akarta elveszíteni egyik legnagyobb megrendelőjét. mely több kérdést is felvethet. így sokan belekezdtek a fuvarozásba.Bergische Achsen KG 48 . Miért pont a csatlakozás utáni években csökkentek a fuvardíjak. Mivel a csatlakozás után megszűnt a tevékenységi engedélyek korlátozása. így válogathatott az olcsóbb ajánlatok közül.5.3. A grafikon jól szemlélteti a fuvardíjak hektikus alakulását. a megrendelő évente ír ki pályázatot a fuvardíjakra és így lehet elnyerni a fuvarfeladatokat. a megrendelő pedig a BPW. A Kft. és BPW. legfőbb partnerének fuvardíjainak alakulását fogom bemutatni. ezért választotta a fuvardíjcsökkentést.31 5. Fuvardíj alakulása Az alábbi fejezetben a Kft. ábra: BPW fuvardíjak alakulása BPW fuvardíjak alakulása 1060 1040 1020 1000 980 Euro 960 940 920 900 880 2002 1051 1027 1005 988 950 915 940 900 2003 2004 2005 2006 Év 2007 2008 2009 2010 2011 Forrás: Fazekas Insped Kft.

sikerült fuvardíjat emelni.Az állandóan növekvő teherszállítási volumen komoly megterheléshez vezet a német autópályákon és jelentős beruházásokat igényel azok fenntartására és kiépítésére.a pp01?display=hu&locale=en 49 . azonban ez csak a bruttó díjon látszik meg. Számos hátráltató tényező megszűnt. hogy ezeket a költségeket a megtett útszakaszra vonatkoztatott tehergépjármű-autópályadíj bevezetésével minden nehéz haszonjárműre és járműkombinációra 12 tonna megengedett teljes súlytól felfelé új módon osztja fel. Összességében elmondható.és külföldi használókra egyaránt. tevékenységére. A német kormány úgy döntött. ezáltal több fuvart is el tudtak vállalni.jsessionid=52905871D12927EFDED6F8285C687994. hogy a liberalizáció jó hatással volt a Kft. A Toll Collect szolgáltató cég a német kormány megbízásából olyan autópályadíj-rendszert fejlesztett ki.jsp. valamint a gépjárműpark frissítése is elindult. 32 http://www. A tevékenységi engedélyek korlátozásának eltörlésével a vállalkozás szabadon bővíthette járműállományát. illetve a határ. a kezdeti növekedés a válság miatt rövidesen megtorpant. ezzel egyszerűbbé vált a fuvarozás.32 Ezért történhetett meg. a nettó nem változott a pályadíjak növekedése miatt.és vámellenőrzések megszüntetésével a fuvarok teljesítésének ideje kiszámíthatóbbá vált. hogy 2007-ben és 2008-ban sikerült fuvardíjat növelni.de/laendereinstieg/tcrdifr014_laendereinstieg.tollcollect. így az elvégzett fuvarfeladatok. amely a díjat a megtett útszakasszal arányosan számítja ki és szedi be. fuvardíjak és az eszközállomány görbéje csökkenő tendenciát produkált. A 2010-es év vége felé a vállalkozás kezdte érezni a javulás jeleit. mégpedig a bel. A csatlakozás előnyei azonban nem tudtak teljes mértékben kibontakozni.

A szakdolgozatom alátámasztja. hogy egyenlő versenyfeltételek mellet érvényesülhessenek az Uniós. 50 . A kutatómunka során olyan információk kerültek a tudatomra. A gyakorlati helyemen eltöltött idő alatt rengeteg tapasztalatot szereztem a szállítmányozással kapcsolatban. a felállított hipotézisem beigazolódott. Az Uniós csatlakozás segített néhány akadály leküzdésében. támogatásokra lenne szükség. A teljes liberalizáció eléréséhez szükség van a korlátok lebontására. azonban követelményeket is támaszt a fuvarozókkal szemben. Összefoglalás A szakdolgozatom összegezve elérte célját. melyeket egyébként nem biztos. ez nagy tőkét igényel. ugyanis a multinacionális cégek miatt a nagy tömegű szállításra van igény. melyek segítettek abban. ahol alacsonyabbak a bérek és az adók. amiből a jövőben profitálni tudok.és világpiacon.6. Vizsgálataim során olyan adatokra bukkantam. további kedvezmények és támogatások kínálata számukra. hogy a témáról átfogóbb képet kapjak. Éppen ezért fontos lenne a fuvarozók motiválása. A magyaroknak mégis az újonnan belépő tagországok számítanak versenytársnak. A Magyar Államnak fel kell ismernie a szubvenciók fontosságát. Elengedhetetlen a járműpark korszerűsítése. hogy megismertem volna. hogy a kereskedelempolitika eszközeivel jelentősen befolyásolható a kereskedelem. ezáltal megkönnyítve a nemzetközi kereskedelmet.

03. Autóközlekedés (2009/6). Aula Kiadó 4. Botos Endre 7. http://www.10) 10.25) 6.europarl. Csáki György (2003): Nemzetközi gazdaságtan alapjai.4669 60. Huszár Ernő (1994): Nemzetközi kereskedelempolitika.iru.php (2011.iru. http://www.25) 14.02. szám.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/kozlekedes. LII.pdf (2011.ksh. 51 .10) 11. p. Fazekas Insped Kft.10) 12. Budapest.mkfe.napi.03.01. http://www. 8.03.com/index.10) 8. KSH (2009).hungarokamion. szeptember-október. 25-26.fiata.eu/sides/getDoc.hu/magyar_vallalatok/meg_tobb_hazai_fuvarozoceg_dolhet_be.logsped.hu/2010/01/19/2009-decembereben-valtozastortent-a-cemt-engedely-kiadasaban/ (2011. Krivánszky Árpád 5.europa.06) 5. LIV.org/index/en_iru_about_tir (2011.html (2011. Közlekedéstudományi szemle. Elekes Andrea –H almai Péter: WTO Doha fordulója – (Rész)eredmények.01.afuvarozas. Válsághíradó 2. (IV.30) 7. Constantinovits Milán .hu/dokumentumok/eu/altalanos/LEGGYAKORIBB/eupdfkulugy. 2. (Köz)úton Európába 3. Aula Kiadó 3. Krivánszky Árpád 6.php?id=30 (2011. http://www. Évfolyam. 24-25.Irodalomjegyzék Szakirodalmak.) KöViM rendelet 4. javított kiadás 2.Sipos Zoltán (2008): Nemzetközi kereskedelmi ügyletek.do?pubRef=-//EP//TEXT+IMPRESS+20061207IPR01151+0+DOC+XML+V0//HU (2011.hu/FUVAROZAS/NEMZETKOZI-KOZUTIFUVAROZAS..30) 9. Válsághíradó.htm (2011. http://kamionblog. tapasztalatok. Autóközlekedés (2009/5). 14/2001.03. http://www. 20. Napvilág Kiadó.26) 13.03. http://portal. http://www. kilátások Egyéb irodalmak – Adatbázisok.org/index/en_iru_mission (2011.hu/fuvarozas040510. Külgazdaság.03. Jogszabályok. Vállalati belső anyagok.pd f (2011. p. Internetes linkek 1. http://www. 2008. MKFE (2004). Évfolyam.03. http://www. A szállítási ágazat helyzete 2005-2008 2. szakfolyóirati cikkek 1.

04.hu/sec/900110/?lexicon=911101744211783|cemt-enged %C3%A9ly|transzportlexikon (2011. 18. http://www.02.htm (2011.hu/index.29) 21.21) 15.org/english/news_e/pres10_e/pr596_e.org/english/docs_e/legal_e/21-psi_e.21) 26.de/laendereinstieg/tcrdifr014_laendereinstieg.wto.szallitmanyozok.org/english/thewto_e/whatis_e/tif_e/agrm9_e.30) http://www.02.nol.03.02.hu/iso-tanusitas-tortenete.02.25) http://www.htm (2011.wto.org/english/tratop_e/tradfa_e/tradfa_negoti_e.http://www.04) http://www. http://www. 52 .03. 17.skik.21) 27.20) 20.03. http://www.19) 25. http://www.03.wto.jsessionid=52905871D12927 EFDED6F8285C687994.06) 22.timocom.htm (2011.wto.html (2011.standardsinfo.php?id=984 (2011.25) 23.25) 19.org/english/tratop_e/tradfa_e/tradfa_intro_e.02. http://www.html (2011. 16.02.tollcollect.php (2011.app01?display=hu&locale=en (2011. http://www.wto.hu/celfuvar/adr-egyezmeny/ (2011.19) 24. http://www.htm#preshipment (2011.hu/fiata.hu/gazdasag/megugrott_a_hazai_vallalkozasok_szama (2011.03. http://www.standard-team. http://www.htm (2011.jsp.visszfuvar.02.net/info/stdcat.

beosztása: Külső konzulens neve. beosztása: Szakdolgozat tervezett címe: Vállalat/intézmény: A konzultáció időpontja A konzultáció helye A hallgató által megoldandó feladatok A következő konzultáció tervezett időpontja Témavezető / Konzulens aláírása Sorszám 1 2 3 4 A konzultáció tartalma Hallgató aláírása 53 .KONZULTÁCIÓS LAP Hallgató neve: Egyetemi témavezető neve.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful