You are on page 1of 59

Kelta temető Tiszavasvári határában

Almássy Katalin
Tiszavasváriban, az Alkaloida gyár növénykísér­ leti telepe mellett 1982-ben a TSz új homokbányát nyitott. A homok kitermelése során különböző tár­ gyakat és embercsontokat találtak. 1982 decemberé­ ben mentek először helyszínelni a jegyzőtagi ho­ mokbánya területére a Jósa András Múzeum régé­ szei. Ekkor a bejelentő, Rudnyák Mihály tiszavasvári lakos átadott néhány késő vaskori bronz- és vastár­ gyat, illetve edénytöredéket. A látottak - bolygatott sírok és települési objektu­ mok - alapján döntöttek a sürgős leletmentés mel­ lett, melyet 1983 márciusában kezdett el Istvánovits Eszter. A több évig elhúzódó munka során a közvet­ lenül veszélyeztetett részt sikerült feltárnia. A TSz ve­ zetése ígéretet tett, hogy a megelőző leletmentés biz­ tosítása érdekében bejelenti, ha folytatják a homok kitermelését. Ezt a megállapodást nem tartották be. A bányagödröt figyelmeztetés nélkül temették be úgy, hogy annak déli szélén komolyabb földmunka folyt. Ezen munkák során valószínűleg újabb objektumo­ kat pusztítottak el. 1989 júniusában a megbolygatott részen vezetett egy kisebb feltárást Istvánovits Eszter, és újabb két sírt bontottak ki.3 A lelőhelyen az alábbi - késő vaskori - temető­ részleten kívül kora bronzkori (Nyírség) (DANI 1997.) és szarmata sírokat (ISTVÁNOVITS 1984/86.), valamint késő bronzkori (Gáva) és egy V. századi te­ lep egy részét (ISTVÁNOVITS 1998.) tárták föl. Az ásatás összesítő térképére (1. kép) pillantva egyértelmű, hogy a kelta temetőnek csak egy része esik a föltárt területre. A széle sehol nincs meg, s a homokbányászás során is több sírt elpusztíthattak. Mivel azonban a Felső-Tisza-vidékről és a hozzá ré­ gészetileg is kapcsolódó területekről mindössze négy nagyobb és két kisebb modern temetőásatás - a Ciumesti/csomaközi, Sanisláu/szaniszlói, Pi§colt/piskolti (Románia) és a bodroghalmi (Borsod-AbaújZemplén megye) nagyobb, illetve a Curtuiu§eni/érkörtvélyesi (Románia) és a kistokaji (Borsod-AbaújZemplén megye) kisebb temetőrészlet - eredménye­ it közölték, még így részletében is érdekes és fontos a tiszavasvári lelőhelynek és anyagának bemutatása. A temető egy régi vízfolyásoktól szabdalt terület­ ből kiemelkedő, alacsony homokdomb déli részét foglalja el. A domb északi felét korábban legyalulták, de a környékbeliek szerint ekkor nem kerültek elő leletek. A temetőt használó népesség telepét ezideig nem sikerült egyértelműen meghatároznunk, bár 1991-ben, a mintegy kilencszáz méterre eső Deák­ halomnak és környékének föltárása során rábukkan­ tunk egy szabálytalan alakú késő vaskori objek­ tumra.5

A késő vaskori sírok és a leletanyag leírása6 (I. táblázat)
2. sír Cl. tábla 1.) 42-47 éves férfi (SZATHMÁRY 1990.136.) csontvá­ za lekerekített sarkú, 190x65 cm-es sírgödörben. A halottat nyújtott helyzetben, hanyatt fekve, szo­ rosan a sír jobb oldala mellé helyezték. Jobb kar­ ja a medencén feküdt. A csontváz jó megtartású, csak mellkasi része hiányos. Itt az ásató szerint rágcsálók bolygathatták meg. A sírgödör D-i sar­ ka meszes, kemény betöltésű. Mélység: 103 cm.7 Tájolás: KDK<-NyÉNy. Melléklet: 1. A jobb vállon nagyméretű, A22 vasfibula. Nem megállapítható, hogy kötött vagy szabad lábú volt-e. H: 15,2 cm (I. tábla 2.9). 4. sír(l. tábla 3-) Ovális, 120x53 cm-es gödörben szórthamvas te­ metkezés. Szélét a homokbányászással megron­ gálták. Az edények körül elszórt hamvak szinte teljesen elmállottak, így antropológiai vizsgálatra alkalmatlanok. A halott nemének meghatározását a leletanyag sem teszi lehetővé. Mélység: 112 cm. Tájolás: ÉNy-DK Mellékletek: 1. Kívül sötétebb, belül világosabb szürke, mállékony anyagú, eredetileg simított, de lehasa-

RégFüz 1.36.1983.29-30. JAM Ad. 87.34-36., RégFüz 1.37.1984.31-, RégFüz 1.38.1985.29-, RégFüz 1.39-1986.30-31. JAM Ad. 89-12., 92.9-, RégFüz 1.43-1991-33Ezúton is megköszönöm Istvánovits Eszternek, hogy az anyag közlését lehetővé tette számomra. JAM Ad. 93-24. A leírásban azok a sírok szerepelnek, melyeknek kelta kori voltát a mellékletek, a rítus vagy az antropológiai anyag bizonyította. A sírmélység a jelenlegi felszíntől mért adat. A fibulák leírásánál az „A" alul húrost, az „F" pedig felül húrost jelent. A betű utáni két szám a rugómenetek számát adja. Az illusztrációkat Mester Andrea segítségével Benke Zsolt, a Jósa András Múzeum rajzolója készítette. Munkáját ezúton is köszönöm.

A Jósa András Múzeum Évkönyve XXIX-XL. 1997-1998. 55-106.

55

Almássy Katalin

1. k é p Fig. 1.

A lelőhely összesítője. Plan general du site.

56

Kelta temető Tiszavasvári határában
sírszám/n0 tömbe tárgytípus/type d'objet vasfibula fibule en fer bronzfibula fibule en bronze fejdísz décor de tété bronz nyaklánc chaine en bronze borostyánkarika anneau en ambre vas láncszem maiilon en fer vaskarperec bracelet en fer bronzkarperec bracelet en oronze összetett öv ceinture composée vasszereiékes öv ceinture a décor en fer öv 8-as tagokból ceinture a maiilon (8) babos/hernyós bokaperec ann. de eh. perié hólyagos bokaperec ann. de eh. ä öves creux vaskarika anneau en fer kard épée pajzs bouclier lándzsa fer de lance borotva + fenőkő rasoir + pierre a éguiser vaskés couteau en fer vaskampó agrafe en fer órlőkő pierre ä moudre agyagbaba pouppée en argile állatfog dent animal állatáldozat restes animaux ételmelléklet dépóts de nourriture nagy edény grand vase tál/fazék éeuelle bögre bol egyéb ávers I. táblázat Tableau I 2
1

4

5
1

6
3?
1

8
?

9
2 2

10

12
1 2

13

16

19
+

21

22
2

23

25
3?

27 32 31
2

35
3 2

36

5

1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1

1?
2 2 1

1 2

fel
2 1

fel
2

1 1 2 1 2 1 2

1

1?

1?

2

1

2?
1 1

1?
1 1 1 1 1 1 1 1 + 1 + + 1 2 1 1 1 1 1 1 + 1 1 1 1 + 1

1 l

1 + 1 + 1 + 1 + 1 1

1 + 1 1 2 1 1 1 +

2?

2?

1

2

1

A Tiszavasvári-Városföldje-jegyzőtagi temető mellékletes sírjainak összesítése. Catalogue du mobilier de la nécropole de Tiszavasvári-Városföldje-Jegyzőtag. (ann. de eh.: anneau de cheville)

57

Almássy Katalin
dozott felületű, szendvicses törésű mély tál vagy fazék. Alja kitöredezett.10 M: 13,7 cm, P: 20,6 cm, A: 10 cm (I. tábla 6.). 2. Az előzőtől DK-re szürke, egy helyen sárga foltos, eredetileg kívül simított, jól iszapolt, jó anyagú kis tál. Rajta a korongolás nyomai jól látszanak. M: 7,4 cm, P: 17,6-17,9 cm, A: 4 cm (I. tábla 5.). 3- A nagyobb edény alatt egy két végén behajlí­ tott vaskampó famaradványokkal. H: 4,3 cm, Sz: 0,8 cm (I. tábla 4.). 4. Az edények körül ételmelléklet, egy fiatal ser­ tés jobb combja. Érdekes, hogy a nagyobbik edényt félig körbe veszik a csontok. 5. sírin, tábla 1.) Egy hunkori objektum alatt lekerekített sarkú tég­ lalap alakú, 208x68 cm nagyságú gödörben egy 32-36 éves nő (SZATHMÁRY 1990.136.) csontváza feküdt. Deréktájékon a jobb oldalon az ásató sze­ rint rágcsáló bolygatta, mert a sírföldben bronz­ es vastörmeléket találtak, melyek a halott övéhez tartozhattak. Mélység: 120 cm. Tájolás: DNy<-ÉK. Mellékletek: 1. Az állkapocs alatt kötött lábú, hosszú vasfibula töredékei. HL,: 7,5 cm (II. tábla 6.). 2. A nyak alatt egy vékony, széles, bronz lemezkarika. Ák: 3,9 cm (II. tábla 5.). 3. Az arc előtt füles bronzgomb. Á: 1,6 cm (II. tábla 4.). 4. Az állkapocs alatt, a bal vállnál és a bal mell­ kason, valamint a tarkó alatt széthajtott végű pántocska vagy szélről behajlított fülecske se­ gítségével felerősíthető bronzpitykék, illetve töredékeik. Az egyiknek mérhető Á: 1,3 cm (II. tábla 2-3.). 5. A bal felkaron kör keresztmetszetű, zárt vas karperec. Á: 7,5-7,8 cm (III. tábla 1.). 6. A jobb alkaron két egyforma, külső oldalán mélyen kivésett hullámvonallal díszített, vége­ in hornyolt, nyitott bronz karperec. Á: 4,2-5,5 cm és 4,2-5,9 cm (II. tábla 7a-b.). 7. A derékon több tagból álló öv (jobbról balra haladva): nyolcas alakú tag vasból, az egyes körök Á: 6,1 cm; kis, zárt, egy helyen duzzadt bronzkarika, Á: 1,5-2,2 cm; zárt vaskarika, Á: 4,2-5,8 cm; többször csavart tagokból álló vaslánc mintegy 20 cm-es része, erre felhúzva két hernyós mintájú bronzlemez karika agyag­ maggal, Á: 6-6,7 cm (III. tábla 2a-e.). Ez utób­ biak a bokaperecekkel azonos típusúak, az épen maradt darab még valamivel újabbnak is tűnik azoknál. 8. A bokán egy-egy igen kopott, hernyós mintá­ jú, bronzlemez bokaperec agyagmaggal. Á: 5,7-6,5 cm és 5,9-6,5 cm (III. tábla 3a-b.). 9- A fentieken kívül a sírföldben apró vasdara­ bok és mészrögök voltak. 6. sír (IV. tábla 1.) 23 évesnél idősebb férfi (SZATHMÁRY 1990.137.) szórthamvas temetkezése lekerekített sarkú tégla­ lap alakú, 115x158 cm-es sírgödörben. A mellék­ letek és a több kupacban közéjük szórt hamvak főként a gödör ÉNy-i felében, nagyrészt a gödör fala mentén voltak. A sír betöltésében szórványo­ san följebb is előfordultak kalcinált csontok, állat­ csontok és egy nagyobb vastöredék - lándzsa ré­ sze - is innen került elő. A sír alján is szétszórtan voltak az állatcsontok és az égett pajzskeret ré­ szei. Összességében úgy tűnik, hogy állatok boly­ gathatták meg a sírt. Mélység: 135 cm. Tájolás: DNy-ÉK. Mellékletek: 1. Az ÉNy-i sarokban, barnásszürke, szendvicses törésű, kívül eredetileg simított, rossz megtar­ tású, felül nagyrészt lehasadozott külsejű, nagyméretű edény. Bordával és besimított vo­ nalakkal díszítették. M: 30,4 cm, P: 18,8 cm, A: 13 cm (IV. tábla 4.). 2. Közvetlenül a nagy edény mellett kis, szürke, jó megtartású, kívül simított, szendvicses töré­ sű, besimított vonalakkal díszített füles bögre. M: 7,3 cm, P: 6,4 cm, A: 4 cm (IV tábla 2.). 3- A nagy edény másik oldalán sötétszürke, jó megtartású, kívül simított, gyűrűs peremű tál. M: 8,5 cm, P: 24 cm, A: 9,8 cm (IV. tábla 3.). 4. Vasdudorral, -kerettel és -fogóvaK?) felszerelt pajzs égett maradványai több kupacban. A sír DNy-i részén néhány égett emberi bordatöre­ dékkel egy csomóban az alábbi részek voltak: szalag alakú, közepén hosszában tagolt, vége­ in karéjosan kialakított pajzsdudor (V. tábla 2.), a pajzsfogó részeként meghatározható vaspánt (V tábla 3.), lapos vastöredékek (pajzsfogó?) és a keret egy része (V tábla 1.). Ez utóbbinak a darabjai az edények körül is előfordultak több helyen. A pajzsdudor M: 6,3 cm, H: 16 cm. 5. A pajzsdudor mellett egy egyszer csavart ta­ gokból álló, karikával és gombos végű kam­ póval záródó vas fegyveröv töredékei. Nem vagy csak alig égett. H.el: 55 cm (VI. tábla). 6. Az előző mellett egy kis gombbal díszített és visszakapcsolt© lábú, F22 vasfibula töredé­ kei. Égett(?) H: 12,5 cm (IV tábla 90. 7. Ugyanebben a kupacban egy másik, vékony

11

Az edények egy bizonytalan töredék kivételével mind korongoltak voltak, ezért leírásukban ezt külön nem említem. Az állatcsontok meghatározását Vörös Istvánnak, a Magyar Nemzeti Múzeum archaeozoológusának köszönöm, tanulmányát lásd ugyanebben a kötetben!

Kelta temető Tiszavasvári határában
huzalból hajlított vasfibula tűtartójának és hozzá rozsdásodott lábának töredéke. H: 5 cm. 8. A hamvak közelében, a pajzsrészek mellett másik(?) vasfibulából származó tűtöredék. ÉgettX?). H: 4 cm. 9. Szintén a hamvak között egy kisméretű vaska­ rika vagy láncszem. Égett(?). Á: 1,6 cm (IV. tábla 7.). 10. A hamvak közelében egy F22, visszakapcsolt lábú, korongos díszű bronzfibula. Korongját zománc(?)betét díszítette. H: 4,4 cm (IV. tábla Mellékletek: 1. A sírgödör K-i felében darabokra tört, szür­ késbarna, szendvicses törésű, rossz megtartá­ sú, lehasadozott felületű, eredetileg kívül si­ mított, homokkal és apró samottal soványított tál. M: 13,2 cm, P: 19,8 cm, A: 8,6 cm, 8 mm széles talpgyűrűn áll (VIII. tábla 5-). 2. A tál mellett egy róka teljes váza. 3- A róka körül ételadomány: fiatal sertés jobb combja, csülökrésze, illetve bordái, valamint házityúk bal szánya. 4. Mellékletként került a sírba egy félbehasított sertésfej jobb oldala. A sír másik végében egy halomban az alábbi tár­ gyak: 5. Két visszakapcsolt, kis gombbal díszített lábú, F22 bronzfibula töredékei. H: 3,7 és 3,8 cm (VIII. tábla 2a-b.). 6. Két égett, visszakapcsolt lábú(?), A l i vasfibu­ la töredékei. H: 6,8 és 9 cm (VIII. tábla 3-4.) . 7. Középen pánttal összefogott, 8-as alakú tagok­ ból álló, égett vas övlánc darabja egy csomó­ ba rozsdásodva (VII. tábla 6.). 8. Az előbbihez rozsdásodva nagy vaskarika. Á: 8,8 cm (VII. tábla 5.). 9. Nagyméretű hólyagokból álló boka(?)perec két összeolvadt hólyagjának töredékei. A hó­ lyag magassága: 4,1 cm (VIII. tábla 6a-c.). 10. Mintegy 25 cm mélyen, a sírföldből kis össze­ égett bronzdarab került elő. Valószínűleg a bokaperec része. 10. sírQX. tábla 1.) Lekerekített sarkú trapéz alakú, 93x62 cm-es gö­ dörben egy 1-2 év körüli gyereknek csak kopo­ nyatöredékei voltak meg (SZATHMÁRY 1990. 137.). A mellékletek nagyrészt a sír D-i részében, a koponyatető darabjai pedig a gödör közepe tá­ ján voltak. Mélység: 80 cm. Tájolás: DNy<-ÉK . Mellékletek: 1. A sír D-i szélén szürke, szendvicses törésű, szabálytalan alakú, igen rossz megtartású, le­ hasadozott, de eredetileg simított korsó. M: 20,1 cm, P: 11,9 cm, Has: 20,3-21,3 cm, A: 7,5 cm (IX. tábla 3-). 2. Az edénytől Ny-ra fiatal sertés állkapcsának bal fele. 3. A fentiek mellett nagyobb, lapos, szürke, hidroquarcitból készült őrlőkőtöredék. 12,5x 8,2x6,8 cm (IX. tábla 5.). 4. Az edény túlsó oldalán sima, nyitott bronz karperec. Á: 4,7x5,3 cm (IX. tábla 4.). 5. A koponyacsontok mellett vörös-szürke foltos, hengeres testű agyagbaba. Szemét, orrát, szá-

6.).
11. A nagy edény és az állatcsontok környékén egy jó állapotban lévő rövid, egyenes hátú vaskés a fátok és -nyél nyomaival. Égett. H: 13,5 cm (IV. tábla 8.). 12. A sírföldben, a tál fölött egy lándzsa töredéke. Nem égett. H: 9,5 cm (IV. tábla 5.). 13- Részben az urna mellett és annak közelében, részben a tál mellett és benne egy-egy sertés comb- és csülök, ül. combrésze. 8. sír(yi\. tábla 1.) 4 éves gyerek (SZATHMÁRY 1990.137.) váza egy 54x95 cm-es, szabálytalan téglalap alakú gödör­ ben a bánya É-i szélén. Mélység: 54 cm(!). Tájolás: D<-É. Mellékletek: 1. Vastárgy az áll alatt. Valószínűleg egyfibulának a kengyel-lábvég találkozásánál lévő töredé­ ke. H: 2,8 cm (VII. tábla 4.). 2. Barnásszürke, szendvicses törésű, nagyon rossz megtartású kis bögre a jobb lábszár mel­ lett. M: 6 cm, A: 4 cm, Hasa: 10,1 cm (VII. táb­ la 2.). 3- A jobb térdnél egy drapp, puha anyagú, vállán besimított vonalakkal díszített mély tál vagy fazék. M: 13 cm, P: 13,7 cm, A: 7,6 cm (VII. tábla 3.). 9. sír (VIII. tábla 1.) Lekerekített sarkú téglalap alakú, 215x120 cmes© hamvasztásos sír. Felső részét egy K-Ny-i irányú újkori árok vágta. Az összeégett viseleti tárgyak a gödör egyik, míg az ételadomány és egy teljes róka - az utóbbiak körül megmaradt kevés hamvval együtt - a gödör másik végében volt. Az állat alatt a sír alja teknősen mélyül. Alsó részének betöltése - a többi temetkezéstől eltérő módon - szinte az altalajjal megegyező színű sár­ ga homok volt. A viseleti tárgyak alapján a halott nő lehetett. Mélység: 180 cm. Tájolás: Ny-K.

12

A követ Riczu Zoltán (Zrínyi Gimnázium, Nyíregyháza) határozta

;, szerinte Salgótarján környékén fordul elő hasonló kőzet.

59

amelynek DK-i része a jóval sekélyebb 11. 8. M: 3. tábla 2a-b. Á. tábla 1. melyet gyökér is fúr­ hatott rajta.6x5 cm és 4. P: 12.2 cm. eredetileg kí­ Vörös István meghatározása szerint házi kandisznóé.A medence bal oldalán. Á: 4.2 cm (X.4 cm. tábla 2. de lekopott. 7. nyitott. Egy három és egy ki­ lenc hólyagos részből állnak. tábla 2.137. 11.7 cm (XIII. tábla 5. . A: 9. H.2 és 5. Ez alatt a bal felkaron zárt vaskarperec töredé­ ke.).) váza le­ kerekített sarkú téglalap alakú. Mellékletek: 1.9 cm (X. rossz megtartású edény. tábla la-b. 10.137. sírOaW. H. A bal csuklón két. 5. 13. A bal térd külső oldalán szürke. A nyak körül és a mellkason több soros. Á: 5. nyújtott helyzetű halott jobb karját a medencére hajlították. szarmata sír alatt volt. 3. 30 cm-re vaskarika. 8. tábla 3-). A bronzlánc mellett az előbbiekben leírthoz hasonló. tábla 3)9. A bal térd külső oldalán kettőbe tört vaskari­ ka. köpűjében famaradványokkal.) .9 cm (XIII. Az egyik töredé­ ken 1 cm-es kerek lyuk. 13. töre­ dékes vasfibula. : 8.5-7 cm (XII. a furatban vagy kör­ nyékén vasnyomok láthatók. Áb: 1 cm. kívül simított. ezért hosszát nem lehet meghatározni (X. Á: -6. szemcsés anyagú. Darabokra esett szét.8 cm (XIV.). tábla 1.) 33-38 éves nő (SZATHMÁRY 1990. A hólyagokban megvan a kitöltőanyag.7 cm. Á .6 cm. Ák: 4. A bal mellkason és részben a felkaron egy A l i . Has: 23. Tájolás: DK<-ÉNy.6x6. sír (XIV tábla 4. 5. Á: 2 cm. poncolt díszítésű. a bal combcsont felső végén és a láb között házityúk mindkét szár­ nya és combja.). Sz: 3. Áb: 0. meghatározhatatlan bronzlemezke a ko­ ponyában. Melléklete nem volt. tábla 3-4. A bokán egy-egy 12 tagú. Mindezek a tárgyak együtt alkothatták a halott nyakláncát vagy nyakláncait. 77x170 cm-es gö­ dörben. Állatok mozdíthatták el. tábla 1.el: 14 cm (XIV.). 244x104 cm-es gödör­ ben. tábla 4a-b. A koponyától balra. Á: 4 cm (XIII.3 cm (EX.). A koponyától jobbra egyik oldalán két vésett vonallal díszített disznóagyar3 és egy kutya­ fog. Mélység: 50 cm (a jelentkezési szinttől mérve). valószínűleg fiú csontváza le­ kerekített sarkú téglalap alakú. Mélység: 10 cm (a jelentkezésétől mérve).7 cm. A bal kar mellett is voltak meghatározhatatlan. eredeti helyét nem tudjuk (X.).2 cm.3 cm. A csontváztól jobbra.3 cm. 2.4 cm. 12. A fenőkő méretei: H: 12. Á: 1. 2.6 cm (XI.35 cm. Az állkapocs alatt 3 sorban maradt meg.).7 cm. fe­ lületén ónozott bokaperec. tábla 5. H: 32. gomb ' ' láncszem ' tábla 6-7. A jobb váll mellett masszív vaslándzsa. tábla 1-2. bronz karperec.).). tábla 3. Tájolás: DK<-ÉNy. 4. 14. Súlya és állaga alapján viszont tömör da­ rabról van szó. visszakapcsolt lábú(?). tábla 4. 155x67 cm-es gö­ dörben (SZATHMÁRY 1990. A sír fe­ nekétől mérve 15-20 cm magasságú padka húzó­ dott körben. : 1. sirQL.95 cm. bronzból öntött. Mélység: 50 cm (a jelentkezési szinttől mérve). hosszú testű. 6. ívelt hátú vaskés töredéke. Az egyiknél a három hólyagos tag belső oldalán merevítő pánt fut végig.).) Feltehetően 50-70 év közötti férfi zsugorított helyzetű(!) váza lekerekített sarkú téglalap alakú.. ÉNy-i végét vágta a 4. V: 1. A jobb comb felső végénél üreges vaskarika Ák: 3. H: -14.5 cm (XI. nyakán besimított díszítéssel.). H: 3. 16. 6.8 cm (XI. vállmagasságban. 4.9 cm. P: 20. Tájolása: Ny<-K. visszakapcsolt és nagy gombbal díszített lábú bronzfibula. számú hunko­ ri gödör.: 2.7 cm (XII. Mindkettőt átfúrták. de az antropológiai vizsgálat alapján legin­ kább kelta lehet (SZATHMÁRY 1990.5x4. A comb között vas huzaltöredék.7x7.Almássy Katalin ját és nemi jellegét(?) beszurkált pontok jelzik. de a sír alja fölött kb. Sz: 3.sirÇKin. Formája a kardfüggesztő szí­ jaknál használatos üreges karikákéra emlékez­ tet. 3.6 cm (XI.).Д).).). 12.) 7 év körüli gyerek.137. 7.fog: 4. Hhúr. vé­ kony bronzlánc. A két vállon egy-egy F33. ' ' hur-agyar ' vül simított. A csüngők mellett összeforrt vasláncszemek és egy vasgomb hozzározsdásodott vas huzalda­ rabkával.5 cm (ХШ. Mellékletek: 1. jó megtartású tál. tábla 5. Apró. A hátán fekvő. A bal váll mellett hegyével fölfelé és élével be­ felé álló. de annál rosszabb állapotban lévő vasgomb.) Az előző sír mellett 32-36 éves férfi váza lekerekí­ tett sarkú téglalap alakú. A borotva méretei: H: 10. apró vastöredékek. tábla 2. A jobb alkar mellett átfúrt fenőkő rározsdáso­ dott borotva darabjával és azon szövetmarad­ ványokkal. M: 14. a pad­ kán szürke.).146. tábla 2. H: 3.). Jobb kulcscsontja rosszul forrt össze (SZATH­ MÁRY 1990. Teljesen széttöredezett.

rövid nyakú.). M.). kívül simított. 3.138. sárga. részben meghajlított és vékony.).). Sz. 2.kisZerkeszteu: 7. de körülötte erősen bolygatott volt a föld. tábla 3a-b. A bal váll felett drapp-szürke foltos. kopott. Több napon keresztül bontották a föld kő­ kemény volta miatt. amivel mindkettőt megbolygatták. hogy elsőként a 19/b elhamvasztott kelta férfi sírját ásták meg. sír (XVI. hogy a koponya homlokrészén kb.138. A bal váll tájékán 8-as alakú vastárgy töredékei H . tábla 6. kemény.146.).) le­ kerekített sarkú téglalap alakú. A mellkason egymás alatt két A l i . A fél sertésfej mellett. Az antropológiai vizsgálatok alapján is valószínű­ síthető. A sír­ földben lévő égett vastöredékek közül az alábbi tárgyakat sikerült azonosítanom.58. sírt(?) erre ásták rá majdnem merőle­ gesen. A csontváz jellegzetessége. 21. kötött lábú(?) vasfibula vagy fibulák töredékei (kengyel. tábla 1. 2. 3. 137. A legvalószínűbb.138. A 19. 7. Az edény további darabjai kerültek elő az 5. illetve a comb között sertésborda.82. A sírgödröt nem lehe­ tett megfigyelni. tábla 2. 0-2 éves egyén közepes kiégetettségű. Vörösesbarna és barna. vállán árkolt vonallal díszített nagyméretű edény vagy edények töredékei. A: 9.). A váztól délre szarvasmarha és sertés külön­ böző csontjai voltak. Mélység: 10 cm (a jelentkezésétől mérve).. 8. 23.sír Az 1. En­ nek nem lehetett a nyesés szintjén a foltját megfi­ gyelni. A csontváz maga is a sírgödrön kívül­ re került teljesen feldúlva.el: 3.) 53-57 éves férfi váza (SZATHMÁRY 1990. ház betölté­ séből OAM 87. jó megtar­ tású.8 cm (XV. szendvicses törésű tál töredékei.). Pajzsfogó darabja.).és lábrész) (XV. Mélység: 80 cm. Különböző edények töredékei is voltak a sírföld­ ben és az 5. táb­ la 3a-d. 3. M: 26.135. 5. hamvasztásos sírja (SZATHMÁRY 1990. hamvasztott maradványai voltak az urnában (SZATHMÁRY 1990. 146. 22.). A sírhoz való tartozásuk erősen kétséges. 19-19/b. hogy késő vaskori (SZATHMÁRY 1990.Kelta temető Tiszavasvári határában 166x70 cm-es gödörben (SZATHMÁRY 1990. hunkori ház közelében az első ásónyomban(!) vagyis a humuszban találták meg egy el­ szántott felső részű kelta urna maradványait égett csontokkal. Tájolás: DK-ÉNy.. mintegy 20 cm vastag betöl­ tés volt.66. Tájolás: ÉNy<-DK.). tábla 1. lemezvastagság: 1 mm (XV. Mellékletek: A bolygatás miatt helyüket nem ismerjük. A fej felőli végen. P: 23 cm (XV. sír vastárgyainak egy része. Az antropológiai vizs­ gálat alapján leginkább kelta lehet (SZATHMÁRY 1990.2 cm. Ugyanitt vas huzaltöredékek és talán vas lánc­ szemek vagy rugó(?) maradványai. A sír az 5. kívül simított. Melléklet: 1.7 cm.(?).135. hunkori ház vonalán kívül helyezkedett el.7 cm (XV. hunkori ház alatt volt.). HL: 7. Has: 22. tábla 2.7 cm (XVI. Egy fiatal sertés jobb combja volt az ételmel­ léklet. va­ lamint pecsételéssel díszített nagy edény. annak bontásakor került elő 60 cm mélyen.). ház betöltésében. táb­ la 4-5. hun­ kori házat. kívül eredetileg simított. P: 12 cm. Végül ráásták az 5. 2. besimított vonalakkal és besimított vonalak által határolt bordával. 6. A sírföldben(P) volt egy kis kovadarab.). szendvi­ cses törésű.2 cm (XIV. A csontok nagyon rossz állapotban marad­ tak meg. 4. tábla 7.). Mellékletek: 1.14. Mellékletek: 1. sír 23-40 éves férfi csontváza lekerekített sarkú tégla­ lap alakú. Az előbbihez hasonló anyagú mély tál alsó ré­ szének darabjai. hosszú tes­ tű. H: 5. Gyűrűs peremű. Szathmáry László ant­ ropológus véleménye szerint állandóan viselt fejfe­ dő következménye lehet (SZATHMÁRY 1990.). 1. részben egy­ rétegű és vastagabb lemeztöredékek (XV. A temetkezés részben a 6. A sír vagy sírok viszo­ nyát és így tájolását nem lehetett egyértelműen meghatározni. homokos soványítású. s eközben keveredett földjébe a 19/b. 4. A: 8. Mélység: 40 cm (a jelentkezésétől mérve).138.). tábla 7. 2. Rugójuk a jobb kar felé állt. tábla 8.5 cm.el: 5 cm. sír 24 év fölötti egyén. Szalag alakú pajzsdudor töredéke.).). Ennek a töredékei is előke­ rültek az 5. Hosszú testű. 61 . 195x103 cm-es gö­ dörben.6 cm (XIV.5 cm (XVI.A medence helyén felszedéskor meghatároz­ hatatlan vasdarabkák. A: 9 cm (XV. szürke.98. 35x10 mm-es bemélyedés figyelhető meg. Tájolás: D<-É. 155x82 cm-es gödörben (SZATHMÁRY 1990. kötött lábú vasfibula.138.A jobb medence és alkar fölött egy nőstény disznó hosszában hasított fejének jobb oldala.). H:12. házból (JAM 87. tábla 6. bolygatott. Kard és hüvelyéneUT) darabjai különböző.). a jobb oldalon padka­ szerű.

Á: 8 cm (XVII.).). visszakapcsolt.2 cm. besi­ mított vonalakkal díszített urna.).) nagyjából négyzet alakú. tábla 5. M: 22 cm. tábla 4. valószínűleg kötött lábú vasfibula töredékei. Sima. hamvasztásos sírja. Égett. (XIX. Bronz. tábla 4. szendvicses törésű. ezen széles.2 cm (XXII. A: 14. H. H: 9. A hamvakból csak pár kisebb darabot sikerült összeszedni. tábla 7. A: 8.). elég jó megtartású. Égett. Tájolása: ÉNy-DK Mellékletek: 1.6 cm. A koponya felső részén. Égett. és 6. félig-meddig üresen került elő. 180x150 cm-es. H: 2. Mellékletek: 1.138. \ : 1. Apró szemű bronzlánc töredéke. H: 6. 3. FII. tábla 6. 27. 8. Áb: 7 cm (XVII. Mélység: 30-35 cm (a jelentkezési szinttől mérve).8 cm és egy szege­ cselt 2. végükön hornyolt.Almássy Katalin Melléklet: 1.sír­ ban a fej fölött talált bronz karperecpár. Égett. 10. 31.5 cm (XVII. nyakán bordával. durva homokkaK?) soványított nagy edény. tábla 4. kívül simított. szendvicses törésű. szar­ mata sírból került elő.8 cm (XXII. Égett(?). sír 24 évesnél idősebb nő (SZATHMÁRY 1990. mellkasa és bal karja hiányzott. Egy milliméter vastagon letöredezett. Nyakát grafitos mázzal fedték. tábla 4. A sírból előkerült még egy juh állkapocs égett töredéke.6 cm.9 cm. lapos borostyánkarika.1x5.).4 cm (XVIII. 25. hosszú testű. A gödör DNy-i negyedében voltak az alábbiak: 6. hosszú testű. Hozzá csatla­ kozott a 27. üreges babos boka(?)perec vagy perecek és a kitöltőanyag töredékei. H: 3. (XVII. a hasán sárgára kopott. tábla 2. tábla 5. Égett. 4. a sír különböző pontjain. Tájolás: ÉNy<-DK. öv vasrészei: egy lándzsa alakú kapocs töredé­ ke. F22 vagy 33 vasfibula rugója és tűjének egy darabja. szarmata sír. nyitott dara­ bok. 2. tábla la-b. 2. minden rendszer nélkül. kívül eredetileg simított. A felette kibontott sárga az altalajból származó . nagy­ méretű. Áb:7-7. Barnásszürke foltos. könnyen hasadozik. M: 14 cm. (XVII. szendvicses törésű. közepes megtartású. melyet a halott mellé helyeztek. tábla 3-4.4 cm. P: 22 cm. Az urnában az emberi hamvak között egy juhcomb kalcinálódott csontocskája. tábla 2. sírhoz csatla­ kozó 31. Égett.). valószínűleg kötött lábú vasfibula töredékekben.). Vasfibula lábtöredéke. Mélység: 78 cm. tábla 2a-b. 12. szür­ ke. A fenti edény mellett egy szürke. 45 cm hoszszúságú darab maradt meg belőle (XXII. tábla 1. a tárgyakat minden valószínűség sze­ rint azok hozhatták át ide.142. amelynek leletei eredetileg ehhez a temetkezéshez tartoz­ tak. 3. és XVIII.). 2. M: 33 cm.2 cm. sír esetében . tábla 8.). Has: 34 cm. A sír ÉNy-i vége felé egy összeroppant. az egész váz rossz megtartású. mindkét olda­ lon sekély mélyedés fut középirányba.nagy agyagtömb meg­ akadályozta. A sírföldben voltak bronzkori (Nyírség és Gáva kultúrához tartozó) cserepek is. 93x205 cm-es sírgödörben. A koponyától jobbra szürke foltos.) 23-40 éves nő váza lekerekített sarkú téglalap ala­ kú.akárcsak a 22. barna törésű. tábla 7. A l i . Ezek a karperecek egy újabb ékszerkészlet darabjai.6 x 3 cm-es szíjvég(?) (XVIII. gyű- 62 .kelta sírnak a fej felőli végét is állatok bolygatták.fel­ tehetően az állandóan viselt fejfedő játszott szere­ pet (SZATHMÁRY 1990. 3. hogy a föld beleperegjen az edénybe.) 5. hasi törésvonalán pe­ dig 3 szimmetrikusan elhelyezett bütyökkel díszített nagy edény.). tábla 3.). szinte teljesen lehasadozott felületű tál töredékei. szám alatt leírt vasfibu­ la töredéke.4 cm (XXI. tábla 1. valamint függőleges és víz­ szintes besimításokkal. Apró szemű bronzlánc töredékei.). igen jó állapotban lévő vas csőkarperec.5 cm (XXII. szarmata sír Láb felőli végén egy állatjárásban voltak az alábbi tárgyak egy csomóban. 7. Egymásba csúsztatott végű.5 cm (XVII. tábla 1. Alsó felén is besimított vonalakkal díszí­ tették. Fölötte volt és felső részét bolygatta a 30. A sír alján. A fémtárgyak egy­ máshoz rozsdásodva kerültek elő több csomó­ ban. H: 10.). 2.és XVIII. Egyik darabjához rozsdásodott a 8. kívül simított. P: 12. 9. közepes megtartású. Az edény egy peremtöredéke a 27. Áb: 4. szendvicses törésű. alaposan korrodálódott vas huzalkarpe­ rec. H: 13. besimított hullámvonal dí­ szíti. gombbal és a vé­ gén hornyolással díszített lábú bronzfibula. és XVIII.) 11.el: 7 cm.(lásd előbb!). melynek kialakulásában . Rossz álla­ potban van. Zárt. Egy pár F22. Szlegnagyobb: 2. Ugyanahhoz a máso­ dik ékszerkészlethez tartozhattak. a koponyától ÉNy-ra bronz karpe­ recpár. Az előző edénytől DK-re sötétszürke. többrétegű vas lemeztöredék. tábla 2. így az.). P: 14 cm (XVIII. tábla 3.). szarmata sír . Miután a 27. 4.sírQOX. Fogazata igen abradált.5 cm (XVII. Valószí­ nűleg szórthamvas lehetett.). Kopo­ nyája összetörve került elő. közepes megtartású. P: 10. Ák: 3. mint a 31. A: 8 cm (XVI. 1. Valószínűleg égett.

tábla 3a-b. tábla 6. Kézi korongolt(P).5 cm (XXI.5 cm (XXIII. Ali. P: 22 cm. 10.d: 12 cm (XX. rossz anya­ gú összetört tál. Ez utóbbi keltezése bi­ zonytalan. vastag oldaltöredék.). kormos fekete foltos. mind kívül. 6.). Tájolás: DK<-ÉNy. H. A bokán igen rossz állapotban lévő üreges. szendvicses törésű. A deréktájon öv vasalkatrészei: a jobb meden­ ce felett a csigolyáknál és a jobb comb külső oldalán vasgombok (Á: 2-2. P: 14. Mélység: 160 cm (a jelentkezésétől mérve).). 32. A: 9. hamvasztásos temetkezés. Tájolás: ÉK-DNy. szendvicses törésű. Világosszürke.). Valamilyen nagyobb testű ál­ lat a járatával feldúlta. 5. homokkal és samottal soványított.3 cm és 2 cm) (XX. A nyak tájékán több soros bronzlánc.). H: 2. 5. tábla 1.Kelta temető Tiszavasvári határában rűs peremű tál. tábla 2. tábla 10. de kívül teljesen lekopott. hornyolt és visszakapcsolt lábú bronzfibula. A korongoltak közül egyet lehetett re­ konstruálni. A: 8. Szürkésbarna. homokkal sová­ nyított. 7 cm (XXI. Égett vas csőkarperec töredéke. homokkal és samottal soványított. fölsze­ déskor kiderült.142. tábla 1. tábla 4. kora bronzkori sír edé­ nyéhez tartozott. homokkal és samottal soványított. homokkal és grafitos samottal soványított. melyekből kettő a 29-. Eredetileg szürke.3 cm (XXII.). valamint egy meghatározhatatlan vasda­ rabka. A kelta koriak legalább öt kü­ lönböző. szendvicses törésű nagy edény alja. 7. Az egyik a koponya felett közvetlenül.8 cm (XIX. Ák: 3.emez<3 cm) (XX. tábla 11.3 cm (XXIII. A jobb térd külső oldalán vaskarika töredéke. 6. melyen a lábvég egészen a kengyelhez simul. 9. H: 5.).). tábla 1. A sír ÉNy-i felében barnásvörös. kívül simított. hogy a nyakon és a koponya alatt hosszan megvolt. 105x160 cm-es hamvasztásos sírja. kívül simított. Az előbbi közelében egy karcolt díszű. A betöltésben egy drapp. a medencén hegyével balra álló. M: 10. de annál puhább anyagú. A: 9 cm (XXII. Áb: 2. 2. 5.4 cm (XXII.). Az előbbi mellett egy kívül barna-szürke fol­ tos. A tálban és mellette állatcsontok: sertés bal combjának maradványai. tábla 8.5 cm. 11.5 cm.2 cm (XXII. tábla 6. A vasfibula alatt F22. sima.). 3. P: 30.2 cm. A: 10 cm (XXI. Ugyanitt sertés fogcsíratöredékei. M: 15. tábla 5.2 cm.). alatta került elő. 13. a hamvak között voltak az alábbi tárgyak: 4.).5 cm. Sz. 63 . A halottat a közepesnél valamivel jobban elégették (SZATHMÁRY 1990. sír (XXIII. Égett. valószínűleg visszakap­ csolt lábú bronzfibula. 4. Mellékletek: 1. visszakapcsolt lábú bronzfibula.1 cm. homokkal soványított. Nem lehet egyértelműen eldönteni. tábla 3a-b. A bronzlánc alatt A l i vasfibula. mind belül fekete lerakódás borítja. tábla 9a-c. 35.8 cm) (XX. barnásszürke.6 cm (XXIII.el: 14 cm (XXIII. 7. Eredeti felülete teljesen lekopott. A sírföldben több helyen előforduló edénytöredé­ kek között bronzkoriak (Nyírség és Gáva) is vol­ tak. tábla 2.). 8. puha anyagú. H: 7 cm (XX. A sír másik felében. barnásszürke. Hernyós mintájú lemez boka. A két comb között szürke agyagkarika. tábla 5. babos bokaperec pár és kitöltőanyagának töre­ dékei. melyet két kis szegeccsel erősítettek föl. szarmata te­ metkezés alatt volt. apró sa­ mottal soványított oldaltöredék.5x2. kis gombbal és hornyolással dí­ szített. tábla 4a. H: 4. 150x200 cm-es. Az előző edényhez hasonló. Áb: 2.). simított. besimított vonalakkal díszített edény (valószínűleg tál) töredékei. Mélység: 100 cm (a jelentkezéstől mérve). Egy pár F33. A mellékletek alapján valószínűleg női sír.8 cm (XXI. jó anyagú nagy edény töredékekben. tábla 7. Mellékletek: 1. P: 18.). M: 20. 12. besimított vona­ lakkal díszített tál. lándzsa alakú szíjvég (H: 10. A: 9. 4. kívül simított. korongolt edényből és egy kézi korongoltból(?)származnak.).). 3.5 cm. sír Lekerekített sarkú téglalap alakú.7-3. H.4 cm. 4. a másik annak fel­ szedésekor.5 cm.). Ez alapján nyakláncról és nem a fibulákat összekötő láncról van szó. de megkopott felületű. hogy kötött lábú-e vagy olyan darab. Az egyik töredé­ ke még megvan. H: 3.). P: 14. vé­ kony bronzlemezből hajlított rátét. Áb. A: 6 cm (XXII.vagy karperec és kitöltőanyagának égett töredékei (XXH. tábla 4b-c.7 cm. tábla 3-) és gombbal díszí­ tett lemez töredéke (H: 3.). kívül eredetileg si­ mított. M: 1. Több helyen. tábla 5.3 cm (XXII.). tojás alakú kő.) 30-50 éves nő lekerekített sarkú téglalap alakú. A sír bontása közben kü­ lönböző mélységekben kerültek elő az alábbi tár­ gyak. 9.5x3. kötött lábú vasfibula.4 cm. A meglévő részekből 69 cm hosszú darabot le­ het összerakni (XIX.). A koponya környékén egy pár F22. tábla 4. A sír részben a 34.Barna. szendvicses törésű. szürke törésű. nagy edény peremtöredékei. belül szürke. 8. Ák: 6. 2. M: 9 cm. tábla 2a-b. jó megtartású.

rossz megtartású.). de a törésfelületek nem il­ leszkednek. Égett.). nyakán lapos bordával díszített nagy edény.). gyűrűs peremű tál.7 cm. Szórványok Ezek részben az ásatás megkezdése előtt kerültek napvilágra és különböző időpontokban jutottak be a múzeumba. két helyen bordával díszítették. A 24. hornyolás­ sal díszített kis bronzfibula töredékei.). (XXIV. A fenti két tétel egy egyedi módon díszített övhöz tartozhat.7 cm (XXV. . tábla 8.5 cm (XXIV tábla 3-).2 cm (XXV. Esetleg az előző párja. A bal oldalán sertés patológiás combcsontja. karcolással és hornyolással díszített ki­ szélesedő kengyelű bronzfibula. hogy egy tárgy két tö­ redékéről van szó. nem mérhető.el: 13. A: 7. sír (XXV.3. P: 9 cm. M: 11 cm. lekerekített sarkú téglalap alakú gyereksír rossz megtartású csontvázzal. szendvicses törésű. tábla 3. A fekete föld is ennek a nyo­ ma lehet.8 cm (XXV.2 cm. égett.3 cm.2 cm.Teljesen szétomlott.5 cm (XXV tábla 8. A fentieken kívül még két sírról kell szót ejte­ nünk.8 cm (XXIV. A l i vasfibula töredékei. 12.). kötött lábú vasfibula. Áb: 7.90. tábla 5.Almássy Katalin 6. H: 3.).F22. Egy másik. A l i . Nyakában három sorban apró szemű bronz­ lánc. A cson­ tok egy része a ház betöltésében volt. tábla 1. tömör vaskarika. égett vas­ tárgy. különálló karika. M: 7. de a temetkezést ennek ellenére valószínűleg csak az állatok bolygatták.2 cm (Isk. kívül simí­ tott. Két egyenes. M: 2. 13.4 cm (XXV.). nagyméretű. Három vaskarikából álló.8 cm (XXVI. Félig a 37. égett vas lemeztöredék textilma­ radványokkal.F33.7.). Bronz hólyagos boka(?)perec(ek?) olvadt da­ rabja és tíz hólyaghoz tartozó agyagmag.F22. P: 13. H: 5 és 6. Áb: 7. A helyszíni szemle során azonosították egy fér­ fi csontváz DK<-ÉNy-i tájolású sírgödrét a bánya fa­ lában („A" sír). tábla 2. barna foltos. Lehetséges.) 153x110 cm-es. A csontváz alatt szinte teljesen szabá­ lyos téglalap alakú területen bemélyed a sír alja. 10.). bolygatott csontváz (31-36 éves férfié) az antropológiai vizsgálat szerint inkább kelta (SZATHMÁRY 1990. H. Lemezből összehajlított. gyűrűs peremű. Ák: 8. égett lánctöredék és egy ugyanolyan. valamint combcsontja hiányzott. 7.5 cm (XXV. visszakapcsolt lábú bronzfibula töredé­ kei. Nagyméretű. M.8 cm (XXIII. eredetileg simított. Tiszavas váriban ez a tájolás leginkább a késő vaskori temetőre jellemző.Középszürke. tábla 7.5 cm. • 1. kisméretű. szendvicses törésű. Egyik darabja az előző fibulához rozsdásodott. . P: 17.5 cm. . Égett.5 cm. szendvicses törésű. tábla 3-). a ház padlója fölött 15 cm-rel(!) találták meg. Hmérhető: 97 cm (XXV. tábla 1. Rajta textilmaradványok is láthatók. Bontás közben több helyről a sírföldből kerültek elő a következő darabok. Ákarika: 1. Égett.Szürke. . omphaloszos tál.138. homokkal és samottal soványító«. Rajta csontma­ radványok.). 14.). H: 3. Tájolás: É<-D. álrugóval visszakapcsolódó lábú. szarmata sír alatt volt.). H. visszakapcsolt.F33. kis méretű.Kisebb.5 cm (XXIV tábla 4.5-8. hunkori ház DNy-i sarkánál.).Gy.4-17. rossz anyagú. 11.Világos vörös. jól iszapolt anyagú. H: 5. tábla 6. . 3. Valószínűleg lándzsa alakú övkapocs darabja. A: 9 cm (XXVI.). A: 8. Jelenleg is az iskolai gyűjteményben őrzik. valószínűleg visszakapcsolt. M: 8. részben a szarmata sírokban vagy a hun­ kori telep objektumaiban voltak. Az egyik darab alapján hornyolt lehetett. Egyik végükön szegecsek ma­ radványai. gombos lábú vasfibula Ez a tál a TSz által végeztetett földmunka során a bányagödör déli oldalánál került elő. Ezek miatt a bizonytalanságok miatt ezeket a sírokat nem veszem figyelembe a temető vizsgálatánál. jel ' - - Égett. alján két besimított körvonallal díszített. tábla 4). égett. 8. visszakapcsolt. valószínűleg nagy edény töredékei.Lába végénél szürke.4 cm (XXIV tábla 5. H: 8. P: 19. 2.).el: 26. Á: 4. F22. Pereme alig duzzadt.6 cm. Ugyanakkor az ásatá­ si napló szerint a 7. kis méretű bronz huzalfibula rugótöre­ déke. tömör vaskari­ ka töredékei. H: 3. M: 3 cm (XXIV tábla 6. .1 cm. Mellékletek: 1. A temetkezés jelentkezési szintjén már látható volt a gyerek koponyája. A gépész adta át Szepessy Zoltán. Mélység: mivel a sír a ledózerolt területen volt. simított. A: 7 cm (XXVI. szürkésbar­ na. tábla 7.)14 (XXVI. tábla 3. gom­ bos lábú vasfibula töredéke. Felszíne a kiégett-kipattogott soványítóanyag miatt lyukacsos. tábla 2. A belete­ metett halotthoz viszonyítva igen nagyméretű sír­ gödör D-i harmadában fekete volt a betöltés. Ák: 8. kihajló. illetve után talált lele­ tek: . gombos lábú. égett vaskarika töredéke.) 9. . Lábszára és a jobb meden­ céje. Az ásatás megkezdése előtt. hegyesedő. besimított vonalakkal díszített kis fazék. ko­ pott. tiszalöki ta­ nárnak. 36. de előfordul a szarmata síroknál is. .6 cm. tábla 6.

sír) Ez a fibulatípus a kárpát-medencei LTB2 időszak legjellemzőbbnek tartott képviselője. melyeket nehéz egyértelműen valamelyik csoportba sorolni. sír közelében) .Szürke felületű. .24. mind a 10.Valószínűleg kötött lábú vas huzalfibula ken­ gyelének kis töredéke. mind a nők általában egy-két. 131. sárga törésű. grafitos fazék alja egy helyen átfúrva.). szarmata sír . ház (a 4-6.).). amit a feje fölé tettek. de nem csak díszítenek és nem is ez a legfontosabb szerepük.Szürke. kívül simított. (XXVI. P: 21.5 cm. és 31. duzzadt pe­ remtöredék (JAM 87. .132. a mellkason vagy a felkarnál-vállnál fogták össze az öltözéket. vegyesen bronzból és vasból. 1. sír) vagy hat (31.2 cm (JAM 87. Az el nem hamvasztottak viseleténél jól megfi­ gyelhető.5 cm (XXVI.73.Középszürke. . tábla 1). bordával díszített.Középszürke nagy edény alsó részének töre­ dékei. sima vagy hornyolt ken- A tipológiai elemzéshez 5 csoportba osztottam a tárgyakat használatuk alapján. Mind az 5-.Szürke. tábla 4. duzzadt peremű tál töredéke (JAM 87. szűk nyakú. s csak másodlagos a díszítő funkciójuk. nagy edény töre­ déke. gödörtől D-re (a 13.139-6. Fibulák A síroknak csaknem kétharmadában (12 eset) for­ dult elő fibula. és 10.162. sárga törésű. mindkét oldalán simított tál töredéke. és 7.2 cm (XXVI. 13. jó megtartású. Szabad.131.Piszkosszürke. FII vasfibula töredéke. kívül lehasadozott peremtöredék (JAM 87. eldolgozott. Mhól a : 3. kopott.135. esetleg három ruhakapcsolótűt használtak. kívül simított.Sötétszürke. 4. hogy míg a kisméretű bronz fibulapárokkal a két vállon tűzték meg a ruhát. gyűrűs peremű tál töredéke.131. homokkal soványított.).). sír). sír fölött) . bár egyik te­ metkezésben sincs hasonló darab. Szórvány az ásatás területéről . sír melléklete lehet. H: 3.). Nagy gombos lábú fibulák (12.) (XXVII. hogy az itt eltemetett nő ka­ pott egy második ékszerkészletet (rend ruhát?) is..10. sírhoz tartozhatott. tábla 2. hogy a férfiakra inkább a vas-. Bronzfibulák 1.).162.Fekete felületű.). Viseleti tárgyak15 /. P: 14. tábla 2.131-75. Belső oldalán hangsúlyos korongnyo­ mok (JAM 87-155. így a fibulák a viselethez kerültek.8 cm (JAM 87.Szürke. táb­ la 3-).135. Egyértelmű. 32.).). . kicsit csillámos vagy sóderes soványítású.10. 7 ház környéke (a 35. tábla 5. A22 vasfibula töredéke.Világosvörös. így a viselet vizsgálatára egyedül ez nyújt lehetőséget.). kicsit távolabb a 22.és 21. ház (a 19. nagyon kopott.Barnásszürke. valószínűleg nagy edény 6 cserepe. HL: 52 cm (XXVII.4 cm (JAM 87. 30 cm-rel a koponya fölött egy F22. E három közül csak a 31. a lyukban vasmaradvánnyal. A: 15. sír mellett) . gyöngyözött. ho­ mokkal soványított.Fekete. sírt bolygatta.). P: 35.) Egyszer vagy többször csavart tagokból álló vas övlánc darabjai. Esetleg a 23. Ez tehát azt jelenti. a nőkre a bronzfibulák jellemzőek. sötétszürke törésű. 2.74. addig a hosszú testű vasfibulák a nyak tájékán. mert elsődleges feladatuk a ruha összefogása.(Gáva korú) gödör (a. tábla 6.Fekete. I L : 10. kopott. hogy a férfi és női viselet szerkezete alapvetően eltérő. tábla 4.6 cm (JAM 87.2 cm (JAM 87. és az A sír közelében) . Égett csontdarab bronzmaradványokkal és egy kis vas huzaldarabbal. H: 4. A férfi­ aknál inkább a vasfibulák jellemzőek.2 cm (XXVI. kívül simított. 27. I L : 7. tábla 5. . homokkal soványított nagy edény alsó felének töredéke (JAM 87.Nagy. P: 14.76.).) (XXVII. kívül simított tál töredéke..). 5. szendvicses törésű bög­ re alja (JAM 87. sír) darab is.sírban volt csontváz. kissé érdes tapintású tál töredé­ kei.25.) (XXVII. illetve kötött lábú.131.A sír falánál. Vannak olyan típusok. majd a temetőrészlet rítusának vizsgálata következik. sír) . kívül simított. a 14. Mindössze egyetlen biztosan férfinak meghatározható egyén sír­ jába került bronzfibula is.7 cm (JAM 87. homokkal soványított nagy edény nyaktöredéke (JAM 87.153-2. ház (mellette a 31-. Mind a férfiak.). kihajló peremű. tábla 1. Valószínű­ leg az állatok mozdították ki a helyéről. de kivéte­ lesen előfordul négy (9.Kelta temető Tiszavasvári határában töredéke. sőt öt (35. a. A.141.) (XXVII.).sír mellett) . ház (a 23.) (XXVII. 8. eldolgozott. kopott edény­ töredék (JAM 87.Sárgásbarna.2. sír a közelé­ ben) . . Fentebb már említettem. 65 . közepes méretű gombbal díszített és viszszakapcsolt lábú bronzfibula.4. Hólyagos boka(?)perec szinte felismerhetet­ lenné olvadt hólyagja. . Általában a viselet darabjai díszítenek is.5 cm. P: 24.110. homokkal soványított. Égett. 15 A leletanyag elemzése Előbb a különböző tárgyak tipológiai elemzése.1. Az egyiken árkolt borda. - Más korszakból származó objektumokból előke­ rült késő vaskori tárgyak: 7. .

29.. Megerősíti ezeket az időhatárokat a pigcolti te­ mető LTB2 kori horizontja (például a 7. III.75. Távolab­ bi területet is figyelembe véve. ahol egy kötött lábú darab együtt fordult elő egy bronzdrótból hajlított és egy plasztikus díszű bronz karpereccel. 200 i 1 h w nagy gombos lábú fibulák fibule ä pied globulaire (hornyolt lábú)./M. illetve a pi§colti temető bel­ ső kronológiája alapján (RAPIN 1988. 350 I 1 i.igen gazdag anyagú ..)..NÉMETI II. III..2. végül a 186. ahol a nagy gombos fibulapáron kívül hét! másik ruhakapcsolótű. ahol egy szabad lábú darabot többek között tagolt gombos.e. Ezek a tárgyak már a III. IV század végén kezdődő. masszív bronztorques.39. 100. hamvasztásos sírban a hamvak mellett előkerült F33 példány (KOVÁCS 1911-34. meghajlított aranygyűrű és lándzsa alakú kapcsos. plasztikus díszű gombos fibulák és talán hosszúkás vaskapcsos öv volt . .7. háromszögletesedő koptatójú kard és kovácsolt. szabad lábú fibulával . poncolt(?) kardkötőlánc kíséri.117.e. keskeny. sír.e.férfisírban egy háromszögle­ tű végű.21. Fig. bizonyítja az apahidai 5-. a 117.70-71.Almássy Katalin i. s valamikor az i. kis gombbal díszített lábú fibulák fibule a pied perié (et mouluré) korongos lábú fibula fibule ä pied orné d'un disque álrugós lábú fibula fibule ä pied orné d'un faux ressort nyolcas alakú tagokból álló övlánc chaíne composée des maillons en forme d'huit bronz nyaklánc borostyánkarikával chaine en bronze de collier+anneau en ambre mélyen vésett S-motívummal díszített karperec bracelet orné d'incision large poncolt díszű karperec bracelet ä décor poinconné 12-6 tagú hólyagos bokaperec anneaux de chevilles a 12-6 öves creux 5-3 tagú hólyagos bokaperec anneaux de chevilles ä 5-3 öves creux karéjos szárnyú pajzsdudor umbo de bouclier ä ailettes curvilignes EL táblázat A Tiszavasvári-Városföldje-jegyzőtagi temető kronológiai szempontból meghatározó tárgyainak összefoglaló táblázata Tableau II. sima vagy plasztikus mintákkal díszített gomb­ bal ellátott változatai mindvégig megtalálhatók az i. század második felében is továbbélt.e. sír. Hogy a típus az i.Fig.NÉMETI III. Bővíti használatának időhatárait a Ciume§ti-i te­ metőben talált két példány. szegecselt-poncolt vasszalagos öv kísért NÉMETI III. üreges babos kar­ perecek. valószínűleg kö­ tött lábú vasfibula.e. szalag alakú pajzsdudor.Fig.Fig. 250 I 1 i./M.).7. század közepére vagy má­ sodik harmadára jellemzőek a fegyverekre kidolgo­ zott tipológiai rendszer. kép 6. A 18. Tableau chronologique des objets caractéristiques de la nécropole de Tiszavasvári-Városföld­ je-Jegyzőtag gyelű. borostyánkarikás bronzlánc.38. 300 I 1 i. szabad lábú fibula.87.sírban a LTB2 időszak megszokott formái mellett felbukkan két nyújtott testű. szá­ zad első harmadának végén befejeződő időszakon belül.e. egy 84 cm hosszúd)..Fig. kis gombos. valamint egy gyöngyözött kengyelű. sír. a münsingeni temető 66 . A 9.).e. NÉMETI IV.

sírból került elő egy két rugóval díszített.89-.70. nyújtott testű.32. füles bögre és hosszabb nyakú kis korsó kísért (NÉMETI III.). század második felénél korábbi. sőt a II.vagy négytagú bokaperec és tagolt gombbal dí­ szített lábú fibulák is kísérnek (NÉMETI III.. Ezzel a LTB2 kor utáni időszak fejlődése irányában mutatnak. közepére keltezhetjük.).és a Szajna-vidék.7.Kelta temető Tiszavasvári határában 100-101.).Pl.sírban hornyolt. sírjában egy fél gombos változatot a többi között vasgyűrűvel díszített vas csőtorques. III. lapított gombos és kötött lá­ bú. P1. illetve az alább tárgyalandó korongos fibulákra hasonlítanak. Álrugós fibula (szórvány) A nyugati kelta területeken már a kora LT időszak­ ban feltűnt ez a fibulatípus.és 35. a LTB2 időszakra.). grafitos-fésűs szitula. míg az É-i területeken már inkább a LTC1 korszakra le­ het ezt a típust datálni jelenlegi ismereteink szerint.1020. illetve szórvány) A LTB2 időszak végétől kezdve változatos formá­ jú. s emiatt meg­ határozhatatlan szerkezetű. nagy gombos lábú fibulával. A fentiek alapján Dél-Zalában. kis gombbal díszített fibulák (31. szabad(?) lábú vasfibula kísérte. babos lemezkarpereccel és nyolctagú karpereccel (HORVÁTH 1987.63. 23. hornyolt lábú és/vagy kengyelű. Fig.44. poncolt díszű karperecek és vas felkar­ perec volt. az i.List I. lapított testű. kö­ zepes gombbal díszített és kötött lábú. egészen kisméretű és szabad lábú dara­ bok voltak együtt ugyancsak kicsi. A tiszavasvári példányok kicsit nyújtottabb testűek.1. kötött lábú. kisméretű darab. nyol­ cas alakú tagokból álló vaslánc és három.e. A kárpát-medencei anyagot vizs­ gálva is több lelőhelyen találkozunk vele. korongos lábdíszű nagyobb vasfibula. A 12. a négyta­ gú bokaperecek pedig már inkább e század végére. viszonylag rövid lábú fibulák az előző típushoz hasonlóan az egész Kárpát-medencé­ ben elterjedtek. kö­ tött vasfibulák és többször csavart tagokból álló vas övlánc kísért (VIZDAL 1976. 67 .8. Pi§colt 45.sírjában találthoz hasonló . 49. melyet többek között vitézkötéses lábvégű bronzfibula. üreges babos bokaperecek. ahol a lábvég teljesen rásimul a kengyelre.abadombi temető 9-. az egyszerű drótszerkezet. gombos díszű fibulák kerültek használatba.56.). a láb hosszabb. sírban a fibulapáron kívül hosszú testű. sírjában . melyben négytagú bokape­ rec is volt. egy másik Tiszavasvári határában fekvő lelőhelyről származik. gombos és visszakap­ csolt lábú.116-117.67.Fig.). nyújtott testű bronzfibula. A LTB1 korszaktól kezdve Közép-Európában is általánossá vált (PESCHEL 1972. sírjában egy igen töredékes. sír) Nem túl gyakoriak ezek a kisméretű. arányaikban a fenti gyöngyözött lábvégű/kengyelű. JAM 63-24.) Egyik együttes sem lehet a LTC1 korszak­ nál.és 67. hosszú testű. Ugyanennek a temető­ nek a 127. sír lehet egy kicsit idő­ sebb. . ezzel megerősítve a 31. Mindhárom Tiszavasváriban előkerült példány a láb kengyelre kapcsolódását közvetlenül megelőző típushoz tartozik. A Ciume§ti-i temetőből szórvány darabot ismerünk a nagyrészt a LTC1 kor­ szakra datálható anyagból (lásd pl.T. sima gombos változatok hor­ nyolt és kis gombbal díszített lábú. Korongos díszű fibula (6.6l. sza­ bad lábú fibulákkal a l l .Fig. Ugyanakkor a Hurbanovo/Ógyalla.szabad lábú./M. alul húros változata került elő. Izkovce/Iske 16. sírjá­ ban zománc(?)betétes. megnyúlt lábú fibulapárok.33-).vagy négy­ tagú bokaperec társaságában. kicsit szögletesedő kengyelű.).XXV. hosszú. századra utalnak. kötött lábú vasfibulák./M. tagolt végű bronz karperecpár mellett lándzsa alakú vaskapoccsal és gombos vaslemezekkel felszerelt öv és ugyancsak hosszú testű. sír) A kisméretű..XVII. kis gombbal díszített. 2.45. kialakulási területe a kö­ zépső Rajna. 4.54. gombos díszű. 91. a lapított.és a hozzá tartozó leleteket tartal­ mazó 27. szabad lábú vasfibula. Hornyolt lábú. század második harmadára. Nyújtottabb formájú.a tiszavasvári 31. meghajlított ezüstgyűrű.kicsit lapítottabb formában . Rezi-Rezicserin a 47.21. és szintén a LTB2 időszak jellemző típusai. sír. kötött lábú vasfibulák voltak mellette (BENADÍK-VLCEK-AMBROS 1957.1-2. megnyúlt testű bronzfibulával. és 87. Magyarszer­ dahelyen pl. nyújtott testű bronzfibulák. korongos díszű fibulát öt.1-3. A 12. A tiszavas­ vári példány legközelebbi párhuzama .Kis gombbal díszített.65.10.a közvetlen környékről. megközelíti a kengyel hosszát. sírban szintén négytagú bokapereccel.127.Obr. kis méretű fibu­ lák (9. a III. Fig. .1. ill. Ismert szabad és kötött lábú változatuk is. sírban (HORVÁTH 1987. nyújtott testű fibulákkal fordultak elő.). hegedű­ vonó alakú kengyelű.l6l. 3. 5. A tiszavasvári fibulák egységesek. illetve kétgombos. bronzcsüngős és kapcsos vas láncöv(?).. Tiszavasvári Múzeum 66. Izkovce 18. hamvasztásos sírjában. hamvasztásos sírjá­ ba is tettek álrugós fibulát közepes méretű gombbal díszített és kötött lábú. de ugyanakkor 12 tagú bokaperecek. Közös jellemzőjük a kis méret. vékony bronzhuzalból hajlított fibulák. vitézkötéses fibu­ lák. Pl. megnyújtott forma. a Kárpát-meden­ ce DNy-i részén valamivel korábbra. sima. sír fenti keltezését.4. Ugyancsak Piscolton előfor­ dult teljes vasszereiékes öv (bronzdíszes lándzsa ala­ kú övkapocs és nagyméretű csüngős szegecsekkel díszített vaspánt) társaságában is (NÉMETI III.. Hodson mindkét sírt a Q-T gene­ rációba sorolja (HODSON 1968. Ezt a temetkezést a fentiek alapján már inkább a LTC1 idő­ szak elejére. nyolcas alakú szemekből álló vas övlánc!). de hasonló konst­ rukciójú változat volt a pi§colti 6l. XI.1—4. egy bolygatott női sírból. A 31. gombos lábú vasfibulával és apró szemekből álló vas öv(?)lánccal (NÉMETI 111.

Alighanem ugyancsak övtartozékok a 35. 5. A 31.) megjelent. századra da­ tálható sírokban is előfordul nagy gombos lábú bronzfibulák. sírja. illetve a vas fegyverövekre. 19-. A tiszavasvári 9. rövid kengyelű vasfibu­ lák. A női öv fémrészei. sír halottjának övét. széles rugójú vasfibulák társaságában (RATIMORSKÁ 1981. 6.). hogy a legkorábbi szabad lábú darabokat még a LTB2 időszak legvégén elkészíthették. Pontos párhuza­ mát nem ismerem.70. sír hegyes töre­ déke is hasonló lehetett. nyolcas alakú szemekből álló vas övlánc) . XVI/A. úgy gondolom. sírból. Hosszú testű. 44. Már a LTB1 korszak legvégén. de mind az egyik. Tisza vasváriban a 17 biztosan késő vaskori temet­ kezésből 12-ben fordult elő hosszú. Vasfibulák 1. de már az i. nagy rugójú. Nem jellemzőek az egyes törzsekre. XXV.2. és valószí­ nűleg kizárólag esztétikai szempontok miatt változ­ tak.. a.inkább kardkötőláncként ismert . sír és szórvány) A hosszú testű. Keltezésében a vele együtt előforduló két hosszú testű fibula segít. ba­ bos karperec és hernyós mintájú bronzlemez karpe­ rec is kísérte . XXIV/A.újabb egységes horizontot alkotva -. Női övek 1. nagy gombos. amelyeket kis bőr­ tarsolyban vagy egyéb módon az övre erősítve hord­ hattak. Kisméretű fibula (35.7. Egyedi megoldásként egy-egy nagyméretű vaskarikát erősítettek a lánc két végére. T.csavart ta- 68 . A férfiak övét két fő csoportba sorolhatjuk: a mú­ lékony szerves anyagból készített darabokra.. csak kivételesen találunk deréktájon olyan ap­ róbb tárgyakat (pl. hogy a felső-Tisza-vidéki darabokat egységesen LTC1 korúnak te­ kinthetjük. ráadásul a Curtuiu§eni-i. sír) Kisméretű vasfibulák a kárpát-medencei késő vaskor legelejétől előfordulnak a sírokban.).).. sír) Ezt az általánosan elterjedt övláncot alapvetően vasból. nagyobb területen terjedtek el. ahol az ezüst huzalkarpe­ reccel és aranygyűrűvel felékszerezett halott vasszegecses övének sima meghajlított vas huzalkapcsa volt . és a 31. sírban volt lándzsa alakú övkapocs. Ezeket a fegyvereknél tárgya­ lom. Ez nem zárja ki azonban. Megtaláljuk még a vitézkötéses. gyön­ gyözött kengyelű.. 3. Hurbanovo Bacherov major 11. 12.66. A tiszavasvári temetőben egyetlen darab képvise­ li ezt a típust a 35.50. A női övek kizárólag a ruha rögzítésére szolgál­ tak. a kötött és gombos lábú. s valószínűleg a 35. a bodroghalmi és az izkovcei temetőkben is ugyanazokkal a tárgytípusokkal kerülnek elő (lapított. b. ahol négytagú bokaperec és hosszú testű. 25. 35. 2. a LTB2 elején (Pi§colt 2.e.Egyedi megoldású öv (5..és 35-(?) sír) A különböző vasszegecsekkel. illetve a hosszú testű vasfibulákkal ellátott LTC1 korú sírokban is. 22. Mivel azonban a piscolti temető anyagában a hosszú. XXIII. 31. ha azt a temetkezés más tárgya nem cáfol­ ja.P1. 2. melyeknek egészen egyedi típusait alakították ki a kelták.NÉMETI I..Almássy Katalin Tiszavasváriban a szórvány darabok között volt a típus egy képviselője. nyúj­ tott testű fibulák határozottan elkülönülnek a LTB2 horizont vezértípusaitól (pl. Övek Az övek képviselik a kelta viselet másik nagyon fontos tartozékát.BENADÍK-VLCEK-AMBROS 1957.. orsógombot). mind az izkovcei temetőben igen gyakori. sír­ jában dobfibula.Fig.. kis gombos lábú fibulák).).XVB. Ugyanakkor a pi§colti temetőben egyértel­ műen a LTC1 horizonthoz tartozik (NÉMETI IV128. 8. Tiszavasváriban a 25. kötött lábú vas­ fibula volt mellette. Mind a pi§colti. me­ lyekre a ritkán előforduló vaskarika utal. Arra is van példa. mind a másik öv magában is előfordul. de tömeges használata a nagy gombos fibulák idő­ szakára esik. 5-4-3 tagú bokaperecek. Díszített. sírban lévő vaslemeztöredékek és össze­ égett vasláncdarabkák és a 25.. II.60. illetve a fém­ övek divatcikkek lehettek. ill.sírban is nagyméretű hólyagokból álló boka(?)perec és hosszú testű vasfibulák kí­ sérték. korall(?)betétes korongos fibula. sír összehajtogatott vastárgya (szíjvég?) is. Használata hosszú ideig kimutatható. A bőrszíjhoz hozzáerősítették egy . az izkovcei temető több temet­ kezése vagy a Curtuiu§eni-i temető 4/1968. Nyolcas alakú tagokból álló övlánc (9./M. Chotín/ Hetényben LTB2 korú. lapos gombbal díszített és kötött lábú fibulák.. 31-. alkalmanként sima vagy poncolt díszű vaspánttal erősített és díszített övek a lándzsa alakú övkapoccsal együtt jöttek divat­ ba. kis. Vasszereiékes. sírja. nyújtott testű vasfibula. hogy vasszereiékes övet egyszerűbb vaskapoccsal láttak el (pl. Ezt a többi északkelet-kárpát-medencei teme­ tő is alátámasztja: pl. ami a kis temetőrészlet kronológiai egysé­ gességére is utal. alkalmanként bronzból készítették.2. Fig. lapos kengyelét szin­ te háromszög formájúra hajlították. esetenként lándzsa alakú övkapoccsal ellátott övek (25-. a Sanislau-i. III.. 9-.sírban az övet gombos vaslemez erősítette. szabad vagy kötött lábú fibulák (2. sír) Érdekes és szokatlan módon állították össze az 5. sőt valószínűleg egy vasgombra erősített csüngő is az öv tartozéka lehetett (NÁNÁSI 1973-31. Pl. kötött lábú fibulák a LTC1 és az azt követő időszak jellegzetes képviselői. A korró­ zió miatt formájukat csak ritkán lehet biztosan meg­ állapítani.

A nyakláncokra többször akasztottak különböző (agyag-.186. kilenctagú karpereccel. Bronzlánc borostyánkarikával (31. hogy a nyaktájékon talált bronz lemezkarika is a fejdíszhez tartozott.Fig. babos bronzlemez boka­ perecekkel és érdekességképpen agyag-.mind a nőknél. borostyánés üvegpasztagyöngyökből álló lánccal . 87.82. hurkos végű ezüst karpereccel.). a 115.l.87.79-Fig.)..58. A II. Vaslánc „fémgyönggyel" (12.l6. sodrott. Vagy a két vállon megtűzött fibulákat kötötték össze. plasztikus díszű babos karpereccel .ZIRRA 1967. Használatban maradt a LTC időszakban is (Izkovcén a 19.6.NÉMETI 111.és vasfibulákkal. Elképzel­ hető.Fig. Fig. Fig. sír: NÉMETI II. és 36. mint amilyen Tiszavasvári 5. 3.100. sír) A pi§colti temető legkorábbi. sírjában masszív bronztorquesszel. A 64.10./ M. ráadásul nem is egyenletes (1-3 mm) vastagságú bőr­ re. sírjában dobfibulával. a bal kéz mellől került elő egy száras változat.stb.és a 27.54..került elő vaskarika a fej mellől (30. hogy ez alól is van kivé­ tel (lásd csüngők!). lapított bronzhuzalból hajlított szemekből készített láncok két funkciót tölthettek be. de nagyon valószínű.. tábla 4. 16.sír halottjának feje körül lelt bronzpitykék fejdíszre utalnak. de míg az előbbiek elsősorban a LTB korúak (pl.Kelta temető Tiszavasvári határában gokból álló vasöv darabját.sír . és 31. lemezes bokaperecet (tartalék?).). borostyán.. számszeríjas vasfibulával . mind a férfiaknál . 31.l40. sír: NÉMETI II. sír .97.sírhoz tartozó második ékszerkészletben tehát nem viseletként . Gyöngy vagy más dísz nélküli bronzláncok (25. sír) kettő is. 2. sír hozzá tartozó leletei) Általános. NÉMETI 111. borostyán. sír) Piscolt több sírjából kerültek elő kis vaskarikák vagy vasgyöngyök üveg-. Máskor nyolcas alakú tagok­ ból álló övlánc kísérte (pl.79-. Tiszavasváriban a húsz sírból négyben for­ dult elő bronzlánc.Fig.Fig. Nyaklánc a.UZSOKI 1987. Mind a fibulákat össze­ kötő láncok. üveg-. sír . egy talán férfi temetkezése . gombos lábú bronz.231. illetve a széthajtoga­ tott lábú gombocskát leginkább bőrre erősíthették. Vagyis egy különböző vastagságú bőrszalagokkal díszített kendőfélét viselhetett az asszony.l8-19/M. mind a lapított met­ szetű karikák leggyakrabban deréktájékon fordulnak elő.és agyaggyön­ gyök kíséretében a nyak tájékán (1.115).. Ékszerek /.VIZDAL 1976. sírban egy kisebb vasgyöngyöt ugyanolyan lapított metsze­ tű. LTB1 végi horizont­ jának egyik sírjában már előfordul a típus (NÉMETI I. sír: NÉMETI 11.általános volt a fejdíszvi­ selet.) gyöngyöket vagy csüngőket.sírban nyolcas alakú övlánccal.95-.Pl./M. 69 . bogyósoros. sírjából került elő a fej tájékáról. sír­ ban talált darab bizonyítja.NÉMETI III. de valószínűleg egyszerűbb volt valamilyen textilhez. B. A tiszavasvári együttes ebben az öszszeállításban unikális. Az itt található példányok nyilván az öv vagy az arról lecsüngő szíjak tartozékai. b. Fig. vagy nyaklánc­ ként szolgáltak. Bronzlánc A nyak és mellkas környékén előkerülő. Fig. füles bronzgombot bármire felvarrhatták. hogy a bronz lemezkarikák bokaperecként szolgáltak. A többször csavart tagokból álló öv rendhagyó használatára van példa területünkön: Ciume§ti-ben női sírban nyakláncként fordult elő (18.75.vagy többsorosak. akkor a női öv „tartó-hordozó" funkciójára ad egy újabb példát. pi§colti sírban pl./4-20. hosszú testű vasfibulá­ val .20-21/M. De éppen az 5.108. Nyilvánvalóan nyaklánchoz tartoztak. Piscolt 186.VA­ DÁSZ 1987. mely az övet dí­ szíthette (NÉMETI II. 29/M.. Hogy a tiszavasvári közösség körében . a bőrrészre pedig sima és kettős vaskarikákat és egy kis bronzka­ rikát. vékony. vagyis az LTC1 korig használat­ ban maradt.VL).37.70. erre ráhúztak két hernyós mintájú.T. sírjá­ ban kisméretű. A tiszavasvári öt láncból három volt ilyen díszítet­ len darab. A 174. A jelenség arra is utal.109. Kis bronzpitykék más helyzetben is előfordultak a kelta sírokban. Férfi övek I. sír) Mind a sima. sírban tagolt gombos lábú fibulá­ val. kör metszetű. tömör(?) vaskarika kísért (NÉMETI III. 1.).5-). addig az utóbbiak inkább a LTB2-LTC korú sírokban gya­ koribbak.19-Pl.XL. azt jól jelzi a 22. felerősítésük módja pedig az alap­ anyag minőségére és vastagságára. Ha elfogadom.8.106.164.: Ménfőcsanak 9. További három sírban . üveg karpereccel. sír) Az 5.Obr.) A tiszavasvári temetőben az eredetileg valószínű­ leg a 31. az egyikben (31.l/M. Vaskarikák (13. a LTB2 korszakban megjelenő ékszertí­ pusról van szó (pl. Kamenín/Kéménd 12.3/M. mint bőrhöz varrni. hogy a fej­ viseleten nem feltétlenül voltak fém alkatrészek.került elő ez az együttes.BENADÍKVLCEK-AMBROS 1957. Szomód-Kenderhegy 4. Fejdísz (5. Mindkét esetben lehetnek egy.. díszített nagy gombos fibulával.sír koponyáján megfi­ gyelt benyomódás.64.II-IIL. II. vas-. 16/7. mind a nyakláncok elsősorban a LTB-LTC korszak első felében voltak használatban.. A lapított metszetű és különösen az üreges vaskarikákat sokszor hasz­ nálták a kard övre függesztésére. kötött lábú fibulával. nyolc­ tagú bokapereccel. A lánc és a borostyánkarika összetartozása ezért nem egyértelmű. pecsétlős végű bokaperecekkel . díszített és si­ ma nagy gombos..kettő biz­ tosan női.). Ezzel szemben a karmos.

a kiszélesedő kengyelű duxi fibulák. A LTB2 korszakban tűntek föl. sír) Két alapvető forma létezik.XXXLX/8. duxi fibulákkal.Fig. A temetke­ zést Kaenel a LTAP-LTB1 korra keltezi.és 32. CsüngőXI2.3. századnak inkább a második harmadára-közepére lehet keltezni.és lábperecek Együttes tárgyalásukat indokolja. A 12. szabad(?) lá­ bú vasfibula és másodlagosan felhasznált többször csavart tagokból álló vaslánc is előfordult. a második az üreges hernyós mintájú változat. Piscolt 202./ M. mint inkább a ruha ujjának leszorítására szolgáló da­ rabokról'van szó. 104.a nagyobb át­ mérőjű és szabályos kör alakú darabok felkarperecek voltak (pl.Fig.hol bokaperecként szolgáltak és a hamvasztásos sírokból előkerült dara­ bok esetében eldönthetetlen. Fig. 31.Fig. Mindenesetre e két karperec a korábbi formák lehetséges továbbélésének bizo­ nyítéka. Ennek oka valószínűleg az.. azzal a megjegyzéssel. nyereg alakú és sima bronz. Hasonlóan mélyen vésett.. mind késői horizontjá­ ban (pl. sír: NÉMETI II. NÉMETI II.).175.95.. Mind­ ezek alapján általában a korai anyagra jellemző ez a díszítésmód. A tiszavasvári 5. Az első az üreges babos. melyet a LTB2-LTC1 átmene­ ti időszakban áshattak.241. Pl. 175. 777. A tiszavasvári 5. hogy a vas csőkarpereceket szinte kivétel nélkül a felkaron találjuk. NÉMETI 111.82. század elején (pl. 13. Sima karperecek (10. Kamenín 8./M.Fig.és 12. díszes bronzlemez karpereccel.). ezzel szemben a huzalkarperecek csuklón és felkaron egyaránt előfordultak. 25. Maráz a LTB korszakra. Formájuk alapján a többi darab is inkább az le­ het. négy helyen duzzanatokkal díszített. hogy melyikről van szó.76. ezért a leletegyüttest az i.102-104. melyek hol kar.. az i. 3. együtt kezelve a tö­ mör babos. 4. Kísérőleletei közül a fenti dátumnál fiatalabbak is lehetnek a korábban tárgyalt. karmantyús záródású karperec. sír) A dél-magyarországi anyagban találtam meg az 5. 5.175. akár a hornyolt végű változatot nézzük. sír példányai felkarpere­ cek. sír) A díszként vagy amulettként viselt állatfogak kö­ zül a sertésagyar terjedt el leginkább az egész kelta területen.86.valószínűleg a temetőrészlet egyik legko­ rábbi sírjáról lehet szó./M.sírban hosszú testű. hogy nem annyira ékszerekről. Az itt felsorolt típusok mindegyike továbbél a III. melyben nyaklánchoz tartozhatott a fémkarika. Kar.e./ M. bár kicsit más motívumok­ kal díszítették a MaTa/nagymányai temető két sírjá­ nak karpereceit is (BENADÍK 1983-57-58. hogy vannak olyan típusok.76.60..74. A tiszavasvári 12.ll/M. majd kisebb számban az egyéb állatfogak (PAULI 1975-129-130. sír) A poncolás a kelta tárgyakon viszonylag ritkán fi­ gyelhető meg. és NÉMETI II. hanem esetleg egy szerves anyagból készült nyakláncé. Még egy temetkezés van. kortól és nemtől függetlenül.sír) Mivel mindkét típusú (a lemezből hajlított csőből. Poncolt díszű karperec (12.XLVII/l4-15.T.Fig. 12.Almássy Katalin 82. hogy ezt a finom díszítést könnyen eltünteti a korrózió. Ezt követi a medvefog. legalább annak közepéig. sír: NÉMETI III. 1. Mind kar-.).85-. 11. 25-.).l7.206. Az egyetlen különb­ ség.LII/4-5.l7/M. Vas karperecek (5-.kép). b./M.30. éppen ezért gyakran felbuk­ kanó formáról van szó akár az elkeskenyedő.Bronzlemez bokaperecek (5-. Az 5.35.Taf.és fogcsüngője tartozik ebbe a ka­ tegóriába. 9-. Általában . Ebben még az egyes darabok átmérője sem min­ dig segít.).).lO/M. század második felére keltezte ezeket. 82.4. sírjának lemezes bronzgyűrűin is csak a restau­ rálás után tűnt elő a kereszt alakú poncsor. sír kötött és nagy gombos lábú bronzfibulája alapján .10. A ham­ vasztásos sírok esetében a funkciót nehéz meghatá­ rozni.76. és 31. században.III.sír) Rendkívül egyszerű. Más tárgy a sírban nem volt.e. mind bokape­ recként előfordulnak. a IV. Münsingenben is LTA sírokból származó tárgyakon jelenik meg a poncolás (KAENEL 1990. hogy ezek valószí­ nűleg elsősorban amulettként és nem ékszerként szolgálhattak.BENADÍK-VLCEK-AMBROS 1957.sír bronz lemezkariká­ ja nemcsak a fejdísz része lehetett./M. mely szintén elég gyakori.). Ezeket szerves anyagból készített nyakbavalóra fűzhették fel. A vas karpereceket hosszú időn keresztül használták.. Ami azt jelenti. bronzláncra fűzött vagy másként viselt bo­ rostyánkarikák.valamint a fentieket figyelem­ be véve . együtt tárgyalom őket. 32.5. sír agyar. sírban a bronzláncot díszíthet­ ték a halott mellkasán-nyaktájékán előkerült vasak­ kal.61.de nem mindig© . A nyugat-szlová- 70 . Taf.). illetve huzalból készített) vas karperec jellemzői kö­ zösek.Fig. melyeket azonos kö­ rülmények között és nagyjából egyidőben használ­ tak. 2. a gyomai temető szórvány tárgyai között (MARÁZ 1977. A temet­ kezés a nyereg alakú.95. fordítva tájolt sírjában.és vasgyűrűkkel .6l. 85.202. III. sír karperec párjának legközelebbi párhuzamait. LTB1 végi hori­ zontjához tartozik (NÉMETI I.Kat. kronológiai szempontból nem meghatá­ rozóak.Fig. NÉMETI 1.Fig. a kis bikónikus üveggyön­ gyök alapján a temető legkorábbi. A piscolti temető­ nek is előfordul mind korai.6. a gyöngyözött és a hernyódíszes bronz lemezperecekkel. A tiszavasvári 12. IV század legvégén . Mélyen kivésett motívumokkal díszített darabok (5. A poncolás feltűnik a svájci Fribourg-kantonbeli Montagny-les-Monts kőpakolásos sírjában is egy bokape­ rec páron. 35.

XXXI. Az első nemzedék képviselői. Ami az abszolút dátumokat illeti. Idővel a hólyagok száma fokozatosan csökken és nő azok mérete. a szögletes szárnyú dara­ bok sorozatban kerülnek elő a nyugat-szlovákiai LTB2 korú temetők anyagából (pl. sírban talált tizenkét tagú darab alátámasztja azt a feltételezést. III.207. Fig.0br.sír bizonyítja. el­ képzelhető tehát. a nagy gombos lábú fibulák horizontjá­ ban még 11 tagú is előfordult.24. hogy az áttört szárnyú darabok KözépEurópában jóval nagyobb számban fordulnak elő. 83-).. ill. Kések (6. és 19. Eleve egy vékony.70. Mint a 31.). század folyamán hosszú ideig használatban ma­ radtak (pl.sír valószínűleg öttagú példánya viszont jól megfelel a temetkezés egyéb tárgyai által meghatározott LTC1 időszaknak. III. A 19.e. Rapin elemzése alapján a fegyverövek második generációjára jellem­ ző.66. ha a többi vastárgy ilyen jó állapotban megmaradt. 6. D.95-Fig. Holiare/Gellér 29. A Kárpát-medence ÉK-i részén azonban az i. amit nagyon sokszor azonosítani sem lehet a sírok­ ban. ugyanakkor a hosszú testű vasfibulákkal.17/ M. 12. A tiszavasvári temetőben ez a leggyakoribb boka­ perec típus. Obr. a 9./3. és 25. hogy ez a temető egyik legkorábbi temetkezése. Fegyverek Meglepően kevés (20-ból mindössze 3) a fegyve­ res sír. hogy a hosszabbik tag végződik kampóban (RAPIN 1991-324.NÉMETI II. lemezes bokaperecek mellett ez a má­ sik leggyakoribb és leghosszabb ideig használatban lévő kelta boka-. A tiszavasvári három bokaperec mindkét „végle­ tet" képviseli. század elejére tehetők. hogy a pi§colti temető azon sírjai­ ban.).). A 12.).kép 1. a kelet-szlovákiai izkovcei temető 7.a II. illetve a tiszavasvári 6. sír övének szerkezete nyújt némi kronológiai támpontot.sír pajzsfogójának formája nem korspecifikus../7.l2.sír) Két lándzsa került elő a temetőben.. 2Ó. NÉMETI III. melyek ívelt vagy karéjos szárnyúak. 12-13. szórvány) Ebből az alapvetőnek számító fegyverből mind­ össze egynek a . önként adódik a felte­ vés./L). hogy itt valamivel hamarabb meg­ jelentek.103-Fig. és 13.Kelta temető Tiszavasvári határában kiai anyagra alapvetően ebben az időszakban jellem­ zőek. sír) Az előző. Hólyagos bokaperecek (9-. Hogy közelebbi példát is említsek. hogy vizsgálatra al­ kalmatlan./4. Ilyen azonban Tiszavasváriban nem került elő..és Obr.. Pi§colt 175. Az egyetlen figye­ lemre méltó tény. . Fig.Fig.(J) és 19. és 13.22/ M. hamvasztásos sír vasövét kardra utaló jelnek tekintsük-e. sírjában . és 544. ugyanebbe a körbe tartozik a Bodroghalmon szórványként előkerült pajzsdudor (HELLEBRANDT 1993-9.Obr. és lapított testű.e. 71 . minden korban használatban lévő hajítófegyver típust képviseli (BRUNEAUX-RAPIN 1988.XXXVI.tipológiai besorolásra alkalmatlan töredékei kerültek elő Tiszavasváriból. kötött gombos lábú fibulákkal jellemezhető időszakban már csak 4-6 tagú változatok kerültek a sírokba. Kérdéses. előfordulhat. ahol mind a két típus előfordult és ételmelléklet is volt a sírban.és a változatos formájú LTtípusú kések megközelítőleg egyenlő arányban for­ dulnak elő a Felső-Tisza-vidék temetkezéseiben (Pi§colton például 19 hallstatt és 16 LT jellegű kés volt.8. Pi§colton pl. Ez is alátámasztja azt a feltételezést. 10. sír .44. a pikárdiai Gournay-ban feltárt szentély fegy­ verleleteinek vizsgálata alapján az áttört díszű pajzs­ dudorok ott az i.sír) Egy karéjos szárnyú pajzsdudor és egy ívelt vég­ ződésű pajzsfogó került elő a tiszavasvári temetőben. Elég hihetetlen. emiatt törékeny tárgyról van szó.).39-.91.akárcsak a szórványként előkerült darab a legáltalánosabban elterjedt és hosszú ideig haszná­ latban lévő egyszer. Pajzs (6..175. hogy a kard teljes egészében elenyészett volna. és az i. Ezektől jól elválnak a LTC1 korú lelőhelyek darabjai (pl. kivé­ ve a nagyméretű harci késeket. de mivel ugyanennek a nő­ nek ilyen bokaperece is volt. /. A 6.T.l64. hogy a 6. illetve többször csavart szemek­ ből álló típust képviseli.l2/M.. sírból előkerült darab az egyik leg­ általánosabb.). sírjában nyolcas alakú sze­ mekből álló vas övlánccal . //.sír.VIZDAL 1976. Lándzsák (6. C. század teljes második felét fi­ gyelembe kell vennünk (BRUNEAUX-RAPIN 1988. Ugyanakkor a szerzők megjegyzik./2. karperec forma. A 12. Használati tárgyak /. Mindeneset­ re az öv . és 35. közülük az egyik (6. több közülük áttört díszű. inkább a hallstatt jellegű vágószer­ szám került az étel mellé (NÉMETI II. III.).e./4-5.T. hogy egy má­ sodik ékszerkészletet is kap az elhunyt. .sír) A görbe hátú hallstatt. sírban talált darab is./8. Funkciójukban sincs jelentős különbség.BENADÍK-VLCEK-AMBROS 1957.TXXXII. Érdekes megoldás az 5. III.. sír halottjának övére húzott két darab. század utolsó harmadára . sír) annyira töredékes. hogy egy tartalék pár bokaperecet tettek a sírba. nyolcas alakú láncszemekből ál­ ló övlánccal.472./24.. Kard{6. A karéjos szárnyú pajzsdudor a szalag alakú pajzsdudorok második nemzedékéhez tartozik. hogy a te­ mető szélét tárták föl.

Mindezek a temető harmadik. két alkalommal három.29. sírjában szintén a comb között talált példány bizonyítja (BARAY ET ALII 1994. II.formákat együtt tárgyalom.98.maszkos gyönggyel és dobfibulával .Almássy Katalin Tiszavasváriból egy-egy hallstatt és LT-típusú da­ rabot említhetünk. Összesen három oxidációs égetésű vörös vagy vörö­ ses színű edény került elő.79-. bögre) mindössze egy temetkezésben fordult elő. de inkább a LTC1 korszak. szürke. Ráadásul más te­ metőkben is megfigyelték ugyanezt a jelenséget. III.). annak ellenére.Fig.19D. biztosan LT edény korongolt volt. Mindkét sír bögréje teljesen általános kelta forma. Ez megerősíti a viseleti és dísztárgyak. század második harmada . A különböző tálformák arányát összehasonlítva Tiszavasváriban.. Curtuiuseni 7 közölt sírjában 19 darab. Hogy egy közeli példát említsek. egyértelmű a gyűrűs peremű tálak hangsúlyos jelenléte.NÉMETI I. század végi-III. sír) Egy temetkezésben fordult csak elő. III. Esetleg orsó nehezékeként használhatták. bikónikus alsó részű edények (pl.7/ M. mert az ugyanitt feltárt szarmata temető és hunkori telep kerámia­ anyaga sokkal jobb állapotban van. de túlsúlyba kerültek a gyűrűs pere­ mű formák. Érdekes. a Pi§colti 16. vagyis az i. de ugyanez a helyzet Izkovcén is. szitulával és kis tálkával (BENADÍKVLCEK-AMBROS 1957. Izkovcében 27 sírban 47 darab. mint a késeké.). Összehasonlításképpen: a pi§colti temető 32 biztosan LTC1 korú sírjában 82(!) edény volt. bár használata még nem került túlsúlyba. század második harmadára . a fegyverek által adott időhatárokat: a LTB2 korszak legvége.e. a 16. Ismer­ ve a kimagaslóan fejlett kelta fazekasságot. illetve két feketére füstölt tál.Fig.).XVTÍ. Az i. Az égetés gyengébb minőségétől eltekint­ ve az egyes darabok jól eldolgozott agyagból készül­ tek és kívül mindig simítottak. II. Bögrék (6. III. A magas és alacsony . sírjában fenőkővel. hogy a sírokba a mindennapi használati edé­ nyek technológiájától eltérő módon készített edénye­ ket tettek.volt a teme­ tőben ebből az ivóedényből.6l. S-profilú tálak jellemzőek.16). Sanisláuban a 23 sír­ ban 45 darab. ennél csak több lehet).sírban előkerült tárgyak is sejtetik (NÉMETI 11.mindössze kettő . Szórvá­ nyosan fel-felbukkan. Csak az egyik bolygatott temetkezésben (32. nagyméretű edény és tál összeállítás is csak öt sírban.BENADIK 1983-). hogy a különböző típusok tároló (fazék) vagy étkező (tányér. Ahol ételmellékletre utaló edény van (14 sír). Tiszavasváriban a klasszikus hármas (nagy edény. sír . Ez utóbbihoz egészen hasonló darabot találtak Hurbanovo-Abadomb 12. ahogy ezt pl. Bodroghalom 18 sír­ jából pedig 35 darab edényt számoltak össze (az utóbbi esetében hozzátéve. A kerámia döntő többsége fojtott égetésű. hogy a nyugat-szlovákiai hasonló korú. s a késő vas­ kori anyagnak általában sem jellemző tárgya. s egyelőre csak a tendenciák meghatározására vállalkozhatunk. A LTB2 időszakban megjelentek a hosszabb-rövidebb kónikus és egyenes nyakú. LTC1 korú részében is használat­ ban maradtak.T.79-Fig.második fele. én a mi­ nimumot vettem figyelembe. 20-21. ott két ese­ tet leszámítva tál vagy fazék is került elő (összesen 15 darab).NÉMETI II. lándzsa alakú övkapoccsal . az i. sírban gombos lábú fibulával. Általá­ ban elég rossz minőségűek. de ekkortól találkozunk az első gyűrűs pere­ mű tálakkal is (pl. Agyagkarika (31. illetve egy edény és öt esetben egy sem. 98.NÉMETI II.második felére keltezhető temetőkben többnyire már kevesebb edény került egy-egy temetkezésbe (HurbanovoAbadomb: 18 sírban 22. mert jelenle­ gi tudásunk alapján a temetkezésekben nem lehet mindig egyérteműen eldönteni. .. amit nem magyaráz ön­ magában a talaj (lösz) savas volta. feltételez­ hetjük. hat esetben kettő. Dvory nad Zitavou/Udvard: 14 sírban 16 ugyanakkor MaTa 16 LTC korú sírjában 40 . sír) Feltűnően kevés . A 6.64-65. illet­ ve fazék .e. 191. sír) volt háromnál több. leg­ gyakrabban síronként három.e. /. Fenőkő és borotva (13. és 8. és Hurbanovo-Bacherov majorban a 9.3/ M.vagyis a tál. hogy a sok töredék miatt nehéz a pontos edényszámot meghatározni. hogy a keleti kelta terület egyik legjellegzetesebb edénytípu­ sáról van szó. Tálak/fazekak A temetkezések legfontosabb edénytípusa.. mint ahogy azt a Sénonais-ben (Franciaország) lévő Serbonnes-i temető 6. E. tál. század eleji. A pi§colti temető legkorábbi sírjaiban leginkább a mélyen ülő hasú. IV. A néhány alaptípus­ nak számtalan variációja létezik. Az öv táján került elő. 18. sír bögréjének érdekessége hangsú­ lyozott peremű füle. Ezek formája leg­ alább annyira változatos...sír . Ez esetben az orsót az övre erősíthették.VLCEK-AMBROS 1957.86. a pi§colti temető edényeinek nagy része ugyancsak nagyon rossz megtartású.l0/M.58. felső-Tisza-vidéki temetőrészletekkel szemben viszonylag kevés edényt tettek a sírokba: 20 sírban mindössze 28 db volt. sír) A késekhez hasonlóan viszonylag gyakoriak a kelta temetkezésekben a fenőkővek és a szinte csak velük együtt előkerülő borotvák. Kerámia Minden. BENADÍK. tál) edény szerepet töltöttek-e be. 24-25.

A maTai temetőben több sírban is előkerült hosszú testű vasfibulák társa­ ságában.33. ezért tálként hasz­ nálhatták.).). és 35 sír.sír) Ennek a formának alapvető változatait az alapján lehet elkülöníteni. hosszú életű forma. tehát fazékként vagy tálként is használhatták őket..árkolt vonallal. 19. T.Taf. bevág- 73 .XXXIV/ 17.XI/11. kötött lá­ bú vasfibula kíséretében (BENADÍK-VLCEK-AMB­ ROS 1957. kötött lábú vasfibula mellett találjuk a piscolti 130.. A későbbi időszakra teljesen általánossá vá­ lik. Tiszavasváriban is előfordul egészen széles (35. sírjában is megjelenik ez a forma szabad lábú. mint a tálaké.. Horny Jatov-Trnovec nad Váhom 233. század második harmadára .TI.BENADIK 1983-).91. sírban lévőhöz hasonló..T.T.XXXXVI.Kelta temető Tiszavasvári határában a. rövid nyakú nagy edény . l/M. Gyűrűs peremű tálak (6. széles hasú.24/ M. sírban nagy átmérőjű rugós vasfibula. Kicsit nagyobb méretű.BENADIK 1983.BENADÍK-VLCEK-AMBROS 1957. az 537. 8.1. sír) és kisebb változat is. magasan ülő hasú edényekre is (6. hogy csak egy tendenciáról van szó. férfi sírban szintén Tiszavasvárira is jellemző leletek vol­ tak mellette: többször csavart tagokból álló fegyveröv. Kúpos nyakú. amit jól példáz. Ez egyébként általában jellemző a Felső-Tisza-vidék anyagára. Itt is azt fi­ gyelhetjük meg. A tiszavasvári 9. hogy a LTB2-LTC1 átmene­ ti időszakra lehet az ottani darabokat datálni (95-...sír urnájához hasonló. sír) A LTB korszak első felére jellemző S-profilú tálak hagyományát folytatják a hasuknál szélesebb pere­ mű. alacsony tálak.T.75.VIII. A tiszavasvári temetőben két darab annyira töre­ dékes.).sír edényének nyakát függőleges besimítások is díszítik. c. a későbbieknél ez a vonal a magasság felére vagy a fölé kerül (lásd pl. kötött lábú vasfibulákkal .91. sírjában. a tiszavasvári 35.Fig. sír) A formából következően (a válltól hangsúlyozot­ tan .). hogy az i. azt belül függőleges irányban eldolgozták valamilyen ecsetszerű vagy egészen finom fogazású eszközt használva. sírban négy­ tagú bokaperec. hogy az edény hasa mélyen ül. 12. sír „ügyetlen" edénye) korai (=LTB2 elejei) megjelenésére példa Hurbanovo-Bacherov major te­ metője (BENADÍK-VLCEK-AMBROS 1957. sír edényének párhuzamát pl. Hurbanovo-Bacherov major 1.XII. és szintén urnaként szolgáló darab volt Horny Jatov-Trnovec nad Váhom 204. kétgombos. rövid nya­ kú és vállú. rövid nyakú. üreges babos bokaperecekkel. s inkább mélyen ülő hasú változat (22. plasztikus stílusban öntött bronz kar(?)perec. széles hasú formák. sír magasan ülő hasú táljához hasonló Horny Jatov-Trnovec nad Váhom/ Tornóc több sírjában is előkerült. sír edényéhez hasonló volt Pi§colt 1. nyújtott testű. hogy pontos formájukat nem tudhatjuk.). Taf. Inkább a korábbiakra jellem­ ző. hogy a legnagyobb (hasi) átmérő­ je milyen magasan van. III. rövid nyakú tál (4. hosszabb-rövidebb nyak. sír). A 13. illetve gyöngyözött kengyelű fibula és lándzsa alakú övkapocs társaságában (NÉMETI 11. a derékon férfias vasöwel.TIV. Funkciójukat tekintve is fazekak a magasságuk alapján. Széles peremű. melléklet nélküli sírjában (BENADÍK-VLCEKAMBROS 1957.. Ugyan­ akkor a 32. d.3-17. sírjában többek között rövidebb. LIII/l-7. a maTai temető anyagát . Ugyanez igaz az egészen széles hasú. b./19.XXXTv72-9.. 1. ívelten kiszélesedő végű pajzsfogó. sír.V.25.21.. két szórvány) A különböző korú szlovákiai temetőkben. Ezért keltező értéke inkább annak van. mind alacsony változatok léteznek. és 36. sír . addig a 398. ilyen formájú edényt találtak ugyanennek a temető­ nek a 87. hogy a tiszavasvári 8. Általános tendenciaként jellemző.BENADÍKVLCEK-AMBROS 1957... nyújtott testű. 32. 13. hogy a LTB2 időszakban egyre több új forma jelent meg. ami azt jelenti. S-profilú tál és egy széles hasú korsó kísérték (BENADÍK-VLCEKAMBROS 1957. A LTB korszak második felében megjelenő.. Holiare-ben urnaként szolgált egy ilyen tál (BENADÍK-VLCEK-AMBROS 1957. ha bizonyos formák hiányoznak. így a nyaknál bronzlánccal.130.Fig. Eze­ ken kívül előkerült három magasan ülő hasú darab. Függőleges nyakú tálak (9-. csak az edények legnagyobb szélessége van alacsonyabban vagy magasabban.).). bikonikus hasú tálak (4. melyek aztán hosszú időn ke­ resztül használatban maradtak./13). és 35. és többé-ke­ vésbé legömbölyített bikonikus alsó rész) az edé­ nyek legnagyobb szélessége az edények alsó felére esik. de a felső-Tisza-vidékiekben is rendre előfordul változa­ tos méretben (pl. Tiszavasváriban alapvetően ilyen edények fordul­ tak elő. s míg az 518. 31. III. A 23.135.23-24. és 25. körítő árkos női sírjában többek között Tiszavasváriból is ismerős tárgyakkal. illet­ ve a 10.T.gazdag. az edény ívének megtörésével elválasztott.T. kilenctagú hólyagos karpereccel. sírban (NÉMETI III.).Taf. és 31. fenőkő és olló volt mellette (BENADÍKVLCEK-AMBROS 1957. Korsók A nagyméretű edények formavilága ugyanolyan vagy még változatosabb. 130.LV/3-5. Hangsú­ lyozom. A nagy edények készítésénél általánosan követett technika szerint mi­ után az alsó rész elkészült. többek között nagy gombos lábú. A típus alapvetően alacsony..30.felére egyre gyakorib­ bak lesznek a szűk nyakú.e. 19-. Mind magas. A szűk nyakához képest erőteljesen kihasasodó.

itt a nagy edényeken fordul elő a legtöbb minta. akárcsak Tiszavasvári­ ban. A plasztikus díszítményeket nemcsak a rendkí­ vül általános vízszintes bordák képviselik. Sirbu . széles szájú edényén 0ÓSA I9l5. majd később a Kárpátok belső területei­ ről is./ 10. A bányától É-ra eső terület be volt vet­ ve. Ezt megerősíti. Va­ gyis a temető szerkezetére.urnás temetkezés. A rítus Mint az általában jellemző. Pecsételés egy edényen volt (22. A fenti logika alap­ ján ezekbe sem kerülhetett hétköznapi halott.l6. 74 . HUNYADY 1942. A szerző szerint a sírban . A 25. s gyakori a mátraszőlősi temető anyagában is.146. ráadásul valószínűleg a leggazdagabbakat. azután következtek a nagy edények. IV-III. Az is felmerült bennem az edények rossz állapotát. A megelőző szkíta kor hagyománya.). századra keltezhető (SÍRBU 1993. mely szinte teljesen a humuszban volt. Ennek ellenére a homokbányától nyugatra és északra eső területen valószínűleg nem sok sír ke­ rülhetne már elő.e.s más szerzők . és az ásatás előtt összegyűjtött leletek alapján egyértelmű. majd a tálak. Ez azt jelenti.57. gyereksírban lévő agyagbabához hasonló nem került még elő a Felső-Tisza-vidék vaskori lelő­ helyeiről.203-.. a Kárpátoktól keletre. hogy az eddig közölt anyag alapján mindkét temetőt a III. sír övére.80. 151.).l-2.Almássy Katalin dosott tűtartós és lábú F22 bronzfibula. A LTB2-LTC korú anyagban a bögréket díszítették leg­ gyakrabban.és zoomorf figurákat jelentős számban ismerünk az i.. ezért érdekes.). sír). A töb­ bi temetkezés mellékleteiről keveset tudunk./T.3-). Nagy területet felölelő anyaggyűjtésének mindösszes hét antropomorf figurája (5%) származott temetkezésből (hozzátéve. mind dé­ li oldalán kerültek elő kelta sírok. sír kis bronzveretével. Mind a bánya északi. a temetőnek csak kis részletét tárták föl. századnak in­ kább a második felére és a II. hogy a bordák után ez volt a második leggyakoribb díszítésmód. sír nyakának grafitos bevonata is figyelmet érdemel. hogy a homokkitermelés során is pusztítottak el temetkezé­ seket. s egyet kivéve az i. Hasonlóan díszítették a nem is olyan távol fekvő balsai temető egyik edényét és egy temesi nagy edényt is (ROSKA 1915.XX.). Tiszavasvári érdekessége. csak nem marad meg vagy nem vesszük észre a tárgyak kopása miatt. de van közöttük csontváz.Fig. különösen felszínük pusztulását lát­ va. századra datálhatjuk (PATAY 1972.a benne lévő kocka és különböző formájú agyagtár­ gyak alapján . Már Hunyady Ilona a késői edények jellemző díszítése­ ként tárgyalja a grafitos sávokat (HUNYADY 1944.10. A tiszavasvári figurának formailag van még egy igen közeli párhuzama Budureasca temetőjéből. A Zimnicea C2 M4 sírjában lévő darab hasonlít legjobban a tiszavasvári példányra. melyet akár bőr. A 31. a legáltalá­ nosabb pont-kör és girland motívumról van szó. Az egyikbe gyereket temettek. Ezt bizonyítja a 23. pecsétlős vé­ gű bronz karperec és lapos vas övkapocs kíséreté­ ben (BENADÍK-VLeEK-AMBROS 1957. a ha­ sán három kis bütyök is díszíti. illetve függőleges vonalak és vízszintes sávok: 31.60-6l. Agyagbaba A 10. hamvasztás és halmos sír is. századtól kez­ dődően Moldávia területén.Fig. A temetkező hely széleit nem sikerült biztosan meghatározni. egyaránt előfordulnak csontvázak (9+3) és hamvasztásos temetkezések (8). Mellkas tájékáról nem ismerek ilyet.). F. Egyéb /. Ez a fajta plasztikus dísz inkább a kézzel formált edényekre jellemző.kép. A tiszavasvári temetőrészletben alig volt bögre. Díszítés Nem esett idáig szó az edények díszítéséről.6. sem lelőhelytípushoz nem lehet kötni. funk­ cióját sem lehet meghatározni. sír.110-122.varázsló nyugodott (SIRBU 1993122. il­ letve délre. A temető Mint a bevezetőben már írtam. hogy három edény nyakán is előfordul a besimítás (függőleges vonalak: 13. időbeli változásaira vo­ natkozóan csak óvatos feltételezésekkel élhetek. hogy a jelenleg ismertnél jóval gyakoribb lehetett a besimítás. sír­ nak a besimítás kapcsán már említett korsóját. V. mert a domb ezen a részen sokat kopott. Meghatározatlan leletek A 16.t. Ugyanez a helyzet a 32. sír. Nem unikális. előfordul ez a Gáva-katóhalmi temető szór­ vány.sze­ rint típustól és helyszíntől függetlenül ezeket a figu­ rákat minden esetben valamilyen mágikus célra használták. hogy itt korongolt edényen fordult elő.XCI. Elemzése során elsősorban általános statisztikai szempontokat vettem figyelembe.. Ez. Különböző antropo. esetleg az istenség megszemélyesítésére szolgáltak.).a. sír kettős karikájához hasonlót fűztek az 5. Mind a hét sírból előkerült példány a Kárpátokon kívülre eső területről ismert. hogy 40%-uk lelőkörülményei ismeretlenek!). sűrű hullámvonal: 25.). ezért itt csak a kisebb bolygatott részeket vizsgál­ ták meg. II. Hasonló összeállítású leletegyüttes (kocka nél­ kül) volt még 2 bulgáriai sírban. Sírbu kutatása szerint az egyes formákat sem egyes időszakokhoz. bár annak egyes testrészei már plasztikusak (PREDADUPOI 1979. IV. sír).akár fatárgyra felerősíthettek.e.

hogy megmunkált darabok kerültek a sírba. A csontvázat tartalmazó sírok gödrének tá­ jolása. A tiszavasvári sír rítusa minden­ ben megfelel a temető szokásainak.. Sírba tett őrlőkőről a Kárpát­ medence területén nem tudok. Ugyanakkor jó­ val változatosabb a tájolás iránya. üveg. Külön is meg kell vizsgálnunk a 10.a publikáló által dörzskőként . Ahogy б is megállapítja. 2 esetben pedig fejjel ÉNy-ra fektették a halottat (2.sírja. A nemek és a te­ metkezés rítusa között nincs összefüggés. az ÉNy-DK tengely kö­ zelében mozog. egy felnőtt méretű kar­ perecet. ahol Tiszavasvárihoz hasonlóan a DK-ÉNy-i a főirány. Még mindig érthetetlen marad azonban a normá­ lis méretű bronzkarperec. csigaházak.sírba helyezett róka. Lehet. Ezt az ötletet nem használhatjuk a tiszavasvári kisbaba esetében. 147.leírt tö­ redék.-Peter 44.3. ami kü­ lönböző áldozatokhoz kötődött. sírjában egy nő ko­ ponyája volt de a felső nyakcsigolyákkal egyetem­ ben. A nyugat-szlovákiai temetők hasonló képet mutatnak. hogy mindkét darabot a fej alá szánták támasznak s csak véletlen. A gyereksírok kiásásakor eltértek az általános irányítástól: szinte már Ny-K-i tá­ jolású a 14. Az állatsírok között a Sop­ ronbécsidombi vadkan-sírt kellene megemlítenem. hogy az eredetileg csonkítatlan kis halott csontjait a talaj semmisítette meg.). 2.).). mint a tiszavasvári temetőrészletben. A temetőkben na­ gyon ritkán fordulnak elő csak koponyát tartalmazó sírok. ettől némileg eltérő képet kapunk. kép Fig.és fémtárgyakkal. bár megjegyzen­ dő.50. sír. ahol stomfai típusú vágókés volt (NÉMETI I. A meghatározható tájolású 11 sírból 5 esetben fejjel DK-re.31. agyagfigurát. 1-2 bizonytalan kivételtől eltekintve minden meghatározható gyereksírban csontvázat bontottak ki. Ha a Kárpát-medence más kelta temetőit vizsgál­ juk. Magyarszerdahely bolygatott 9. A korai urnás temetkezések egyik példája Pi§colt 31. a többi szórthamvas rítusú. Dürrnberg bei Hallein 19.Kelta temető Tiszavasvári határában A hamvasztásosak közül mindössze egy volt urnás. egy edényt. Említésre méltó tény viszont. vagyis nem teljesen bizo­ nyosan hamvasztásos . D-É-i a 8.sírjával. A halottak tájolása vegyes. hogy nem teljes állat (és nem vadkan. ahol egy hosszúkás halomban fekete csere­ pek alatt négy északra néző koponya és egy vaskari­ ka töredéke feküdt (PAULI 1975. hogy ezek a töre­ dékek égettek lettek volna (BENADÍK-VLCEKAMBROS 1957.(egyébként szintén gyerek) sírjában for­ dult elő egy . hanem házis­ ertés) volt. Az írott források vagy a galliai szentélyek egyértelműen utal­ nak a keltákra jellemző koponyakultuszra. boros­ tyángyöngyök kíséretében. Itt egy 12 éves(!) gyerek koponyája felső részének töredéke­ it. melyet a kis­ gyermek elvesztése miatt mutattak be? Ugyancsak unikális a 9. de erről Vörös István vizsgálatai alapján kiderült. Bár nem túl általános. Horváth László játéktárgyként értelmezi (HOR­ VÁTH 1979-13. sírba zsugorított helyzetben fek­ tették a halottat. ezért ezek pontos kormeghatározása nem mindig lehetséges.). Kiegészíthet­ jük Pauli kutatásait Holiare 688. A Kárpát-medencében nem ismerek hasonló leletet. melyben csak egy gyerek koponyacsontjait találták egy kis grafitos edény társaságában. Lásd még Vörös Istvánnak a temető állacsontanyagát feldolgozó cikkét ugyanebben a kötetben! 75 .Fig. de itt több a fejjel ÉNy-nak fektetett halott. A nyugat­ szlovákiai temetőkben a D-É-i tájolás általános. de rendszere­ sen előfordul ez a Kárpát-medence kelta lelőhelyein. Azt nem írják./M.17 Hamvasztásos kutyasír viszont került elő Németor­ szág területén. Linz St. kis bronzkarikák. Kivé­ telt képez ez alól Dvory nad Zitavou és Chotin. Érdekesebb és inkább utal halotti áldozatra egy dél-németországi lelet (Ranis).. sírt.a szerző szerint va­ lószínűleg (vermutlich). hogy a felnőtt nő (az anya?) karperece. és 10. Szabályos. az urnás temetkezések száma mindig kicsi. A melléklet-együttes mindezzel együtt nem tekint­ hető mindennapinak.. s így a ter­ mékenységet szimbolizáló őrlőkő töredéke és az esetleg gyerekre utaló agyagbaba valamilyen bonyo­ lult varázslat vagy áldozat része volt. melyből az azonosítható hamvak kutyától származ­ nak (BLÄNKLE 1986. Orientation des tombes à inhumation. ezért inkább haj­ lom arra a feltételezésre.62.54. Ebben sincsen semmi meg­ lepő. illetve egy őrlőkőtöredéket találtak. illetve a tisza­ vasvári sír szinte teljesen eltűnt hamvai is bizonyít- 2. hogy az 5 gyereksírból 4-ben csontváz volt. A 16. 95. temet­ kezésében három kő alatt volt a koponya egy füles bögre és egy kis tál mellett. a talán a bő termést. hogy a legtöbb urnás temetkezésben kevés mel­ léklet van. amulettek. . kép). Lehetséges..). In­ kább a LTC korszakra jellemzőek. Pi§colton az ÉNy-DK-i tengely a meghatározó. A gyereksírok tájolása igazodik az általánoshoz. ételmelléklettel ellátott hamvasztásos sírról van szó. illetve É-D-i a 36.

] Zalai Gyűjte­ mény 19. Szatmárban vagy esetleg még távolabbi vidéke­ ken találjuk.] NyJAMÉ XXXVII-XXXVIII. (1990. Jósa András: Ásatások a gávai Katóhalmon és környékén. Bratislava 1957.] //OM£XXX-XXXI. Jörgen IlkjcrAndrzej Kokowski.1993. JÓSA 1915.C). Akadémiai Ki­ adó. egyszerű. HORVÁTH 1979Horváth László: A magyarszerdahelyi kelta és római temető.1944. érdekességekkel és tanulságokkal is szolgál. Csak a 12.) 51-73. Analyse des se­ pultures. Catalogue and relative chronology. Nitra 1983. HUNYADY 1942. az i.sírba tett róka). Fundkatalog. 9. egymás mellett lévő. Istvánovits Eszter: A Felső-Tisza-vidék legkorábbi szarmata leletei . Jean-Louis Bruneaux-André Rapin: Gournay II. melyek az egész (keleti) kelta te­ rületre jellemzőek. melyben nem vették észre a hamvakat (VÖRÖS 1994. In: Corpus of Celtic finds in Hungary I.2nd-3rd century burials in Tiszavasvári.1944. Maison des Sci­ ences de l'Homme. ArchÉrt 35. [The earliest Sarmatian finds of the Upper Tisza region . Eszter Istvánovits: A settlement of the 5th century from the Upper Tisza Region. 1995-1996. hogy hamvasztásos sírról van szó. Serbonnes/La Creole. Hellebrandt Magdolna: Kelta temető feltárása Bodroghalom-Medvetanyán.bis spätlatenezeitliche Hundebestattung aus Offenbach a.18. Az ásatás valószínűleg a temető DNy-i szélét érintet­ te. A tiszavasvári mellett előkerült kis temetőrészlet a nem túl gazdag leletanyag ellenére időben meghatá­ rozható. Revue Archéologique de Picardie Ed. [Die Aufdeckung von keltischen Friedhöfen in Bodroghalom-Medvetanya. HELLEBRANDT 1993B. A sírok majdnem két­ harmadában előforduló lapított. [Die keltische und römische Gräber­ feld in Magyarszerdahely. /Keltische Gräberfelder der Südwestslowakei. DissPann. Tibor Kovács-Éva Petres-Miklós Szabó.századi sírok Tisza vasvári határából. hogy a 12. Lublin 1998. sír öve. [Die Kelten im Karpatenbecken. Red.61-78. hogy vannak olyan jellegzetességei a tiszavasvári temető­ részlet anyagának.e. Ez alapján feltételezhető. Sajnos a leggazdagabb középső részt a homokbányászás során elpusztították. BENADÍK-VLCEK-AMBROS 1957.második felére datálható. elképzelhető. Blazej Benadik-Emanuel Vlcek-Cyril Ambros: Keltské pohrebiská na juhozápadnom Slovensku. [Újabb adatok a Nyírség kul­ túra temetkezéséhez. (1997.185-188.] Szöveg és tábla­ kötet. Frank-Roy Hodson: The La Téne Cemetery at Münsingen-Rain. The Celtic and roman cemetery at Magyarszerdahely. Archäologisches Institut der Slo­ wakischen Akademie der Wissenschaften. DANI 1997.1915.) 83-133. depots. hosszú testű vasfibulák. III. Michery/La Longue Raie. és 13-.Rumpenheim.2-3. Luc Baray-Sylvie Deffressigne-Chantal LeroyerIsabelle Villemeur: Nécropoles protohistoriques du Sénonais. az 5-6 tagú bokaperec. gombos és kötött lá­ bú bronzfibulák.1986. sír kis agyagbabája. a lapított testű.197-210. Ed. Docu­ ment d'archéologie francaise 44. Peter H. ISTVÁNOVITS 1984/86. t. sír anyagát keltezhetjük ennél korábbra. Cahiers d'Archéologie Romande 50. Az mégis egyértelműnek tűnik. BRUNEAUX-RAPIN 1988. azonosan tájolt női. Blänkle: Eine mittel.15-52.. Hunyady Ilona: Kelták a Kárpát-medencében. Errance.1942. Soucy/Mocques Bouteilles. Acta Bernensia 5. III. a szalag alakú pajzsdudor a ha­ ditechnika egységes változásának bizonyítéka. Több egyedi megoldásra is van példa (5. ISTVÁNOVITS 1998. In: 20 lat archeologii w MaslomKczu. 93. M. Paris 1988. illet­ ve férfi sírba az életben is összetartozó embereket te­ mettek. Vyd. Budapest 1987. 11. KAENEL 1990. boucliers et lances. hogy a családi sír­ csoportok határozták meg a temető rendjét. A bronzláncra fűzött borostyán­ karika. Slovenskej Akademie Vied.] NyJAMÉ XXVII-XXIX. 76 . a nyolcas alakú övlánc alapján nagyrészt a LTC korszak elejé­ re. László Horváth: The surroundings of Keszthely. a nagyméretű vasfibulák viselete a kordivat. Gilbert Kaenel: Recherches sur la période de La Téne en Suisse occidentale. aminek magyarázatát a későbbi kutatás adhatja meg. A tipológiai elemzés arra utal. század első-második har­ madára. Lausanne 1990.Almássy Katalin ják. Az itt élők kapcsolatrendszerére utalhat a 10. az i. II. HODSON 1968. Paris 1994. Archäologisches Korrespondenz­ blatt 16. Ilyen kis sírszámnál nehéz bármilyen szabálysze­ rűséget megállapítani a sírok elhelyezkedésével kap­ csolatban. Irodalom BARAY ET ALII 1994. század második harmadára .1968. míg a vas fegyveröv. BLÄNKLE 1986.e. 1984-1986.63-178.. melynek párhuzamait DK-i irány­ ban. Dani János: Neue Beiträge zu den Bestattungen der Nyírség-Kultur. BENADÍK 1983Blazej Benadík: MaTa keltisches Gräberfeld. Zalagegerszeg 1979HORVÁTH 1987.

Karl Peschel: Fibeln mit Spiralfuß. Vörös István: Étel. Berlin 1972.] Dolgozatok Vl.] Thraco-Dacica IX. [Ein keltisches Gräberfeld in Nordwest­ rumänien . In: Corpus of Celtic finds in Hungary I.85-100. Tibor Kovács-Éva PetresMiklós Szabó. UZSOKI 1987. András Uzsoki: Ménfőcsanak. In: The Celts. In: Corpus of Celtic finds in Hungary I. Patay Pál: Celtic finds in the mountain region of 24. Ed. [Tombeaux celtiques et au trés monuments de Balsa.und Frühgeschichte.] SIA XXIV-1. Catalogue of the exhibition in the Palazzo Grassi in Venice. ROSKA 1915. [Speise. jud. loan Németi: Necropola Laténe de la Pi§colt. Satu Maré.Kelta temető Tiszavasvári határában KOVÁCS 1911. [La station préhistorique et le cimetiére de l'époque La-Téne dÁpahida. Vlad Zirra: Un cimitir celtic ín nord-vestul Romäniei. Tibor Kovács-Éva Petres-Miklós Szabó. Joachim Werner. VIZDAL 1976.321-331. XIV1993. MARÁZ 1977. [Previous results of examination of human skele­ ton finds from Tiszavasvári.151-190. Piroska Ratimorská: Keltské pohrebisko v Chotíne I. Éva Vadász: Komárom County II. Satu Mare..47'-62. Budapest 1987.57.18-48. Roska Márton: Kelta sírok és egyéb emlékek Balsáról. Ed. NÉMETI I-IV.1915. Akadémiai Kiadó. Ludwig Pauli: Keltischer Volksglaube.l Cri§ia 3-197329-46.Ciumesti L] Baia Mare 1967. PESCHEL 1972. Galati 1993SZATHMÁRY 1990. Pf. Kr. Münchner Beiträge zur Vor. Zeitschrift für Archäologie 6. Buzäu). Szathmáry László: A tiszavasvári emberi csont­ vázleletek vizsgálatának előzetes eredményei.1994. Porto-Franco.1-69. NÁNÁSI 1973 Zoltán Nánási: Descoperiri ín necropola celticá de la Curtui§eni. Valeriu Sírbu: Credin^e §i practici funerare.] ArchÉrt 104. PREDA-DUPOI 1979. Jaroslav Vizdal: Záchranny vyskum keltského pohrebiska Izkovciach. Maráz Borbála: Dél-kelet Magyarország LT-korának kronológiai kérdései. Milano 1991. Budapest 1987. Andre Rapin: Weaponry. VADÁSZ 1987. 77 .77-88.75-114. Hrg. SÍRBU 1993. VÖRÖS 1994. Ed.1984-1986.] NyJAMÉ XXVIIXXLX. 28.] Ed. [Die chronologischen Probleme des laténezeitlichen Fundmaterials von Südostungarn. [Im keltischen Gräberfeld von Curtui§eni gefundenen Materialen. [Das latenezeitliche Gräberfeld von Pi§colt. ActaArchHung 53-358.. religieuses et magiques dans le monde des Géto-daces. Kovács István: Az apahidai őskori telep és LaTéne temető.X!989.59-112. 1911. PAULI 1975.1988. PATAY 1972.XIIL1992. München 1975.1979.és állatáldozat maradványok Vác kelta temetőjében. 13-61. RAPIN 1991.3 Northern Hungary. Florentina Preda-Vasile Dupoi: Figurine de lut antropomorfe geto-dacice descoperite in a§ezarea de la Pietroasele-Gruiu Därii Qua. ALMÁSSY Katalin Jósa András Múzeum Nyíregyháza H-4401.. I-IV. [Croyances et pratiques funéraires. religioase §i magice ín lumea geto-dacilor (pornind de la descoperiri arheologice din Cämpia Bärilei). Crisia 9.] Dolgo­ zatok II.1976. RATLMORSKÁ 1981. Akadémiai Kiadó. Bompiani. Komárno 1981. Západné Slovensko 8.142.231-248.1977'.1972. ZIRRA 1967.49-73.und Tieropferreste des keltischen Gräberfeldes von Vác] Váci Könyvek 7. (1990.) 135-149. [Rettungsgrabung auf dem keltischen birituellen Gräberfeld in Izkovce. Amulette und Sonderbestattungen am Dürrnberg bei Hallein und im eisenzeitlichen Mitteleuropa.

bijoux. on trouve des formes qui apparaissent a la fin de LTB2 et qui perdurent encore ä LTC1 (cf. Ces deux types de decoration existent déjá ä la période LTB2. av. Mérne dans ces deux cas. le fait que. il apparaít que les tombes d'enfants connaissent un rite d'ensevelissement different de celui des adultes. 14 et 36) dönt trois ont un axe N-S et la quatriéme E-O ou presque. située ä Tiszavasvári-Városföldje-Jegyzőtag. JC. Ces ensevelissements se répartissent en douze inhumations et hűit incinerations dönt une en urne. Toutefois. JC. L'orientation principale des inhumations se groupe autour de l'axe SE-NO avec la tété plutőt située vers le SE. av. c'est-á-dire deuxiéme tiers et moitié du Illeme s. quelques types de bracelets (ceux décorés par des lignes en forme de "S" de la tombe n° 5 et ceux ä décor poinconné de la tombe n° 12) sont datables du milieu du IVéme et le début du Illeme s. archéologue au Musée Jósa András de Nyíregyháza.l) Parmi les vingt sepultures celtiques. seul le crane nous sóit parvenu. chez les femmes. outil et divers). JC. Il apparaít done que la datation des fibules en bronze concorde tout ä fait avec celle donnée par les fibules en fer. 16. En effet. Cetté datation est confirmee par d'autres types d'objets. une poupée en argile et le fragment d'une pierre ä moudre. les trois peuvent étre aussi bien celtiques que sarmates mais l'analyse anthropologique propose plutőt une datation de période celtique. trés fragmentaire et difficilement identifiables ont été mis au jour. Et dans la tömbe n° 16. peut éventuellement s'expliquer par des transformations physico-chimique dans la terre qui auraient entrainées une "digestion" des os et non par un rite qui suggére une decapitation car la position géographique de la tömbe s'intégre parfaitement dans l'organisation de la nécropole. l'autre partie du mobilier montre qu'il s'agit des objets les plus anciens qui sont restes en utilisation pour une durée plus longue. Une observation interessante montre que parmi cinq tombes d'enfants. c'est-a-dire dés la fin du IVéme s. Ces fibules sont en bronze ou en fer. il a été observe que les grandes fibules en fer se trouvent plutőt autour du thorax des défunts masculins. Dés lors. a été mis au jour uniquement le crane d'un enfant et comme mobilier.av. Ainsi.Almássy Katalin Une nécropole celtique ä Tiszavasvári Cet article présente et analyse le materiel d'une nécropole de période celtique partiellement fouillée. aucun mobilier n'était présent. av. et 21) ne sönt peut-étre pas datables de la période. type largement répandu pendant LTB2. JC. La fibule. JC. Quant a leur position. av. les petites fibules en bronze placées au niveau des épaules sont courantes. c'est-á-dire le deuxiéme tiers (ou moitié) du Illeme s. l'extrémité du pied est mouluré. La nécropole se trouve sur la partié sud d'une ele­ vation basse et sableuse mais l'habitat domestique de cetté communauté celtique n'a pas encore été loca­ lise. En revanche. armement. mais la forme allongée et aplatie suggére plutőt la période LTC1. Le type de fibule en bronze le plus ancien est celui qui posséde un gros globule (soit simple sóit décoré) sur le pied. (Fig. Dans la tömbe d'enfant n° 10. aprés JC. on retrouve une ou plusieurs fibules en fer a arc aplati et au corps allonge fait d'un simple fii de fer. est l'objet le plus représentatif de toutes les categories. Vingt tombes ont été mises au jour pour la péri­ ode celtique mais des sepultures du bronze ancien (culture de Nyírség) et de l'époque sarmate ont également été découvertes ainsi qu'une partié d'un habitat du Verne s. il faut signaler qu'á environ 900 m du site une fosse celtique de forme irréguliére a été fouillée en 1991. Ce dernier type peut étre daté ä partir du milieu du Illeme s. Ce grandé nombre de ce type de fibule suggére une datation de la fin de LTB2 et du début de LTC1. anneaux de . 35 dans la catégorie des artefacts vestimentaires. Selon l'orientation des tombes. Une hypothése propose d'identifier ce mobilier peu commun comme faisant partié d'un rituel lié au rite de la Fécondité (?) realise pendant l'enterrement de l'enfant. Par ailleurs. et qui perdure jusqu'aux années 270-260 av. c'est une incineration en urne. la datation des fibules donne des limites chronologiques entre la fin de LTB2 et LTC1. quantitativement. 10. quatre sönt des inhumations (n° 8. 31. Il faut encore mentionner une fibule a pied rattaché á l'arc et décoré d'un disque (n° 6) dont la forme se rattaché a la série mentionnée auparavant ainsi qu'une fibule (trou­ vaille isolée) dont le pied rattaché est décoré d'un faux ressort. un bracelet dönt la taille le destine plutőt a un adulte. dans la tömbe n° 14 et 21. 78 L'étude du mobilier (Tableau I—II) est traitée en categories (artefacts vestimentaires. Quant ä la cinquiéme. deux objets en fer. Ce melange observe dans les rites funéraires n'a rien de surprenant dans le Bassin des Carpates pour cetté période. Quatre fouilles sauvetages successives ont été réalisées entre 1983 et 1989 sous la direction d'Eszter Istvánovits. A l'intérieur de toutes les categories. Dans presque les deux tiers des tombes. trois inhuma­ tions (n° 14. boucles de ceinture de forme de lance en fer . ce qui explique que son etude est un peu plus détaillée que pour les autres objets. Autrement. JC.n° 25. La plupart des fibules en bronze sont des variantes de petites fibules a corps déjá un peu allonge avec un arc aplati et dont le pied fixe sur l'arc est décoré d'une petite boule et parfois.

Pour finir. coupées dans le sens de la hauteur font probablement partié du mobilier et ont un caractére religieux (voir encore l'étude suivante de M. il est difficile d'apercevoir ce décor ä cause du mauvais etat des vases et en effet.n° 31 dans la catégorie des bijoux) mais aussi ceux qui sont typiques de la région du Haut-Tisza pour LTC1 (cf. Les formes observées sont largement répandues dans le Bassin des Carpates mais moins nombreuses que dans les autres nécropoles de la région du Haut-Tisza. un décor qui est plus frequent sur les vases faits ä la main. av. la plus riche probablement. JC. ce qui est surprenant. anneaux de cheville ä trois-cinq öves creux n° 9 dans la catégorie des bijoux). les grosse fibules en fer. Quant aux tombes de guerriers. elles sont peu nombreuses. et corrigépar Patrice Bertin Katalin ALMÁSSY Musée Jósa András Nyíregyháza H-4401. Traduitpar l'auteur. il est plus large­ ment utilise comme nous le pensons.Kelta temető Tiszavasvári határában chevilles en tőle de bronze ä noyau argileux sóit perié sóit ä décor de "chenille" . a été détruite par la sabliére. les chaines en bronze avec un anneau en ambre) que des caractéristiques locales qui d'un cőté sont tout ä fait unique (ceinture de la tombe n° 5) et de l'autre. un groupe assez important mais qui surprend au Illeme s. chaínes en bronze avec un anneau en ambre . Cette constatation confirme l'hypothese que la partié fouillée de la nécropole se localise plutőt ä la périphérie de celle-ci. 25 et 31).n° 5. Mais mérne dans cet état. ceintures en fer composées des maillons en forme de "hűit" . En revanche.57. Le troisieme est compose des boutons plastiques (vase de la tombe n° 31). Le deuxiéme est le revétement graphite du vase de la tombe n° 25 qui évoque encore une fois une datation de LTC1 ou mérne plus recent. un type d'arme n'apparait qu'ä partir de LTC1 (umbo ä ailettes curvilignes). Seul deux bols ä anse ont été mis au jour. c'est le jambon de porc qui se retrouve le plus fréquemment dans les tombes. Le mobilier céramique montre presque exclusivement des specimens tournés (seuls quelques tessons incertains de la tombe n° 32 bouleversée sont faits au tour lent ou ä la main). 31. István Vörös). En ce qui concerne la nourriture. il faut encore une fois souligner qu'il ne s'agit que d'une partié fouillée de la nécropole dönt la partié centrale. Les moitiés de tétes de cochon. Pf. 79 . Le premier est le groupé des motifs lissés (n° 13. Les armes identifies appartiennent ä la fois ä LTB2 et LTC1. le site permet d'observer ä la fois des phénoménes généraux couvrant l'ensemble celtique du Bassin des Carpates (voir les armes. suggére une direction vers le SE pour les relations de la communauté celtique de Tiszavasvári (poupée en argile de la tombe n° 10).n° 9 dans la catégorie des objets vestimentaires. et qui peut s'expliquer par le fait qu'en general. Parmi les types de décor il faut en relever trois.

Almássy Katalin 0 5cm I. tábla Planche I 80 Tiszavasvári-Városföldje-Jegyzőtag: Tiszavasvári-Városföldje-Jegyzőtag: 1-2. sír.: 4. sír. .: 2. n° 4 : 3-6. t. t. n° 2 : 1-2. 3-6.

sír.Kelta temető Tiszavasvári határában n. n° 5: l-7b. 81. . tábla Planche n Tiszavasvári-Városföldje-Jegyzőtag: Tiszavasvári-Városföldje-Jegyzőtag: l-7b.: 5. t.

t. tábla Planche ü l 82 Tiszavasvári-Városföldje-Jegyzőtag: Tiszavasvári-Városföldje-Jegyzőtag: l-3b. .Almássy Katalin 3a ül.: 5. n° 5 : l-3b. sír.

n° 6 : 1-9. tábla Planche IV Tiszavasvári-Városföldje-Jegyzőtag: Tiszavasvári-Városföldje-Jegyzőtag: 1-9.: 6.Kelta temető Tiszavasvári határában IV. 83 . sír. t.

t. sír. n° 6 : 1-3. 84 .Almássy Katalin V. tábla Planche V Tiszavasvári-Városföldje-Jegyzőtag: Tiszavasvári-Városföldje-Jegyzőtag: 1-3-: 6.

85 . t. sír. n° 6.Kelta temető Tiszavasvári határában VI. tábla Planche VI Tiszavasvári-Városföldje-Jegyzőtag: Tiszavasvári-Városföldje-Jegyzőtag: 6.

: 9. t. sír. n° 9 : 5-6.: 8. t. sír. n° 8 : 1-4.Almássy Katalin 5cm VII. 5-6. tábla Tiszavasvári-Városföldje-Jegyzőtag: Planche VII Tiszavasvári-Városföldje-Jegyzőtag: 1-4. 86 .

Kelta temető Tiszavasvári határában 5cm Vm. tábla Tiszavasvári-Városföldje-Jegyzőtag: Planche V m Tiszavasvári-Városföldje-Jegyzőtag: l .sír. 87 .6 c : 9. t. n° 9 : l-6c.

Almássy Katalin 0 5cm EX. . tábla Tiszavasvári-Városföldje-Jegyzőtag: Planche EX Tiszavasvári-Városföldje-Jegyzőtag: 88 1-5.: 10. t. n° 10 : 1-5. sír.

Kelta temető Tiszavasvári határában 0 5cm 5 6 8 X.: 12. t. sír. 89 . n° 12 : 1-8. tábla Planche X Tiszavasvári-Városföldje-Jegyzőtag: Tiszavasvári-Városföldje-Jegyzőtag: 1-8.

: 12. sír. 90 .Almássy Katalin XI. t. tábla Planche XI Tiszavasvári-Városföldje-Jegyzőtag: Tiszavasvári-Városföldje-Jegyzőtag: l-4b. n° 12 : l-4b.

Kelta temető Tiszavasvári határában XII. sír. tábla Tiszavasvári-Városföldje-Jegyzőtag: Planche XII Tiszavasvári-Városföldje-Jegyzőtag: 1-2. t. 91 .: 12. n° 12 : 1-2.

sír.Almássy Katalin 0 3cm XIII.: 13. tábla Tiszavasvári-Városföldje-Jegyzőtag: Planche X m Tiszavasvári-Városföldje-Jegyzőtag: 1-5. t. 92 . n° 13 : 1-5.

sír. 5-7. t. tábla Tiszavasvári-Városföldje-Jegyzőtag: Planche XIV Tiszavasvári-Városföldje-Jegyzőtag: 1-3. sír.. n° 14 : 4. n° 13 : 1-3. 93 .: 14. sír.: 16. n° 16 : 5-7. t. t.: 13.Kelta temető Tiszavasvári határában XIV. 4..

: 19.sír. tábla Tiszavasvári-Városföldje-Jegyzőtag: Planche XV Tiszavasvári-Városföldje-Jegyzőtag: l-8b.Almássy Katalin XV. 94 . t. n° 19 : l-8b.

sír. t. n° 23 : 4. 4.: 23.sír. t. 3b XVI.Kelta temető Tiszavasvári határában 0 5cm l-3b.. n° 22 : l-3b.: 22. tábla Tiszavasvári-Városföldje-Jegyzőtag: Planche XVI Tiszavasvári-Városföldje-Jegyzőtag: 95 .

96 . sír. tábla Tiszavasvári-Városföldje-Jegyzőtag: Planche XVII Tiszavasvári-Városföldje-Jegyzőtag: 1-8.: 25. t.Almássy Katalin 0 5cm XVTI. n° 25 : 1-8.

sír t.: 25. n° 25 : 1-7. 97 .Kelta temető Tiszavasvári határában XVm. tábla Tiszavasvári-Városföldje-Jegyzőtag: Planche XVm Tiszavasvári-Városföldje-Jegyzőtag: 1-7.

tábla Tiszavasvári-Városföldje-Jegyzőtag: Planche XIX Tiszavasvári-Városföldje-Jegyzőtag: 1-4. 98 . n° 31 : 1-4.Almássy Katalin 0 5cm XIX. t.: 31.sír.

n° 31 : 1—4c. t. tábla Tiszavasvári-Városföldje-Jegyzőtag: Planche XX Tiszavasvári-Városföldje-Jegyzőtag: 1—4c: 31. sír. 99 .Kelta temető Tiszavasvári határában XX.

. t. tábla Tiszavasvári-Városföldje-Jegyzőtag: Planche XXI Tiszavasvári-Városföldje-Jegyzőtag: 100 1-5•: 31.Almássy Katalin XXI. sír. n° 31 : 1-5.

sír. tábla Tiszavasvári-Városföldje-Jegyzőtag: Planche XXH Tiszavasvári-Városföldje-Jegyzőtag: 1-4.Kelta temető Tiszavasvári határában XXII. n° 27 : 1-4.: 27. t. 5-11. n° 32 : 5-11. t. sír. 101 .: 32.

n° 35 : 1-6. tábla Tiszavasvári-Városföldje-Jegyzőtag: Planche XXIII Tiszavasvári-Városföldje-Jegyzőtag: 102 1-6. sír.: 35. . t.Almássy Katalin XXm.

n° 35 : 1-6.Kelta temető Tiszavasvári határában XXIV. t. sír.: 35. . tábla Tiszavasvári-Városföldje-Jegyzőtag: Planche XXTV Tiszavasvári-Városföldje-Jegyzőtag: 1-6.

tábla Tiszavasvári-Városföldje-Jegyzőtag: Planche XXV Tiszavasvári-Városföldje-Jegyzőtag: 104 1-2. sír. 6-8. t.: szórvány t. trouvailles isolées : 6-8. sír. 3-5. .Almássy Katalin XXV.: 35..: 36. n° 35 : 1-2. n° 36 : 3-5.

Kelta temető Tiszavasvári határában XXVI. trouvailles isolées: 1-8. tábla Tiszavasvári-Városföldje-Jegyzőtag: Planche XXVI Tiszavasvári-Városföldje-Jegyzőtag: 1-8.: szórvány. 105 .

106 . trouvailles isolées: 1-6. tábla Tiszavasvári-Városföldje-Jegyzőtag: Planche XXVII Tiszavasvári-Városföldje-Jegyzőtag: 1-6.Almássy Katalin XXVII.: szórvány.

tyúkbzX szárnya. sír 25/12. nem csontosodott el. nem csontosodott el). és dist. 25. et dext.: 28 mm).II. Valamennyi egy 16-18 hónapos. 6/13-b. Sertés dext.-tib. A sírok régészeti leírását és feldolgozását Almássy Katalin végezte el a jelen kötetben található tanulmányában. calcaneus (tub. b. felülete barna. (sin. tibia diaph. urna mellett sertés dext.ek nem csontosodtak el). H.. sin. A 6/3-as tálban és mellette sertés dext. 1. sír 12/13-Az emberi csontváz bal combcsontján házi­ tyúk sin.(caninus inf. borda és csülökrész. sír 10/2. coracoideum (H: 44 mm). (diaph. sin. tál peremén és mellette sertés sin.-dist.és arckoponya (hosszá­ ban hasított).2 A 4/2. rozsdafoltos)..-fem. foggarnitúra: áp14. subadultus életkorú kan. 1997-1998.1.A 35/2./fib. 1. femur (prox. A Jósa András Múzeum Évkönyve XXXIX-XL. femur (prox. 35. illetve telep­ részlete került elő. 6. Sertés jobb oldali agy. juvenilis életkorú állat.és állatáldozat maradványok Tiszavasvárt-Városföldje-Jegyzőtag kelta temetőjében Vörös István Tiszavasvári határában.astrg.és csülökrésze (fem. sin. 12. sír 35/3. epiph. fazék alatt sertés dext.). ramus mandibulae (hasí­ tott).: sertés jobb oldali comb. Csontvázak mellett 10. A koponyatöredéket leszámítva a többi csont kalcinált emberi hamvakkal együtt került elő. juvenilis életkorú ál­ latból. Melléklet: juhfej egy része(?).I. juvenilis életkorú állat részei. tarsometatarsus fragm. A sírok állatcsont-leletei. 23. 2 A leletek számozásához lásd Almássy Katalin tanulmányát. b. Ételadomány: bal oldali sertéscomb. elkorhadt. a. ulna. corpus mandibulae (ramus leha­ sítva. 107-111. dext.-dist. epiph.. 19. astragalus fragm. tál alatt sertés dext.: 24-26 hónapos. humerus. prox. et dext. fragm. 9/3-b. nem csontosodott el) 18-20 hónapos. sír 19/8. sír 23/2.-dist. juvenilis életkorú állat. cmc fragm. melyek közül tizenkettőben (7 hamvasztásos és 5 csontváz) állatcsont maradványokat is találtak. femur és tibia (prox. Melléklet: sertés. coracoideum fragm. a Városföldje-Jegyzőtag le­ lőhelyen 1983-89-ben Istvánovits Eszter végzett le­ letmentő ásatást. Ételadomány: juhcomb.tál körül voltak az alábbi csontok: 9/3-a. pelvis (acetabulum átm. 4.: 180 mm). tibiotarsus fragm. Házityúk sin. diaph. fibula fragm. A jobb váll és koponya mellett sertés. 18-20 hónapos. dext. nem csontosodott el. epiph. 18-20 hónapos.: 18-20 hónapos. 107 . Az emberi hamvak közt volt egy juh tibia diaph. sin.) Ételadomány: házityúk mindkét szárnya és combja.. 3 os ph. fragm. diaph.?) (égett). és 1 os ph. tibia (töredékes). 12-16 hónapos. Melléklet: kettéhasított sertésfej jobb oldali fele. nem csontosodott el). sír 4/4. juvenilis életkorú állat. Ételadomány: jobb oldali sertéscomb. 1. juvenilis életkorú állat.dist. epiph. sin. Sertés borda fragm.és kutyafog.: jobb oldali sertéscomb (fem. Melléklet: kettéhasított sertésfej bal oldali fele (csak mandibula). sír A 9/1. 9. (kalcinálódott). Kifejlett tojó. epiph. A 6/1.). A feltárt területen húsz(?) kelta sír volt. Hamvasztásos sírok. Sertés caput femoris (nem csontosodott el). femur.2.-calc). tibia diaph. femur (prox. Ételadomány: a.: 167 mm). A sír közepén sertés dext. A 4/1..Étel. Sertés dext. Több korszak temető-.H.. sír 6/13-a. epiph. Ételadomány: jobb oldali sertéscomb (pelv.) és kutyafog (caninus inf. fragm. astragalus (tö­ redezett. M12).tib.. A sír K-i felében egy róka csontváza feküdt Ételadomány: sertés jobb comb.1 9/2. 12/1. Sertés sin. A sírföldben juh ramus mandibular. fem. A lábszárak között házityúk sin.

A jobb térdnél sertés sin. 108 . illetve ahol nincs embercsont. femur (pathologikus). = a halottnak az állatcsontokból kiindulva VÖRÖS 1994. . Sertés része került kilenc sírba: . sír) vagy mellette (10. m = mandibula. d = jobb oldali./ulna).22. sír 31/11. önállóan.sír). il­ Sírszám Temetés módja hamv. alapján meghatározott neme. csontváz csontváz hamv. hamv. húsos részét reprezentáló femurja vi­ szont a tálak mellett található. 8-10 hónapos.1. Kifejlett. aduitus állat.. Házityúk két sírba került: . sír). 2. a sonka nagy. . életkorú állat. sír) önállóan. sír 36/3.-tib.9-. sír 9. A hátsó comb. Ételadomány: sertésborda. kora és az ételadomány típusa közötti korreláció (1.1 sírban önállóan (22. a halott combja között két sertésborda.) egy-egy csontja (tib.1 sírban comb a csülökkel együtt (9. sír 12.két esetben csülök (6.-rad. a 9. sír 36. sír). sír) kerültek elő. A sertés ételadományok között nem fordul elő a la­ pockarész (mellső végtag: scap.I-II. Ételadományok 2. aduitus életkorú nőstény.. Elhelyezés Tiszavasvári-Városföldje lelőhelyen a kelta lakosság vegyes rítusú temetkezési szokása ellenére az ételado­ mány adásának gyakorlata és típusa nem különül el rítusok szerint. Közelében három.a lábközépcsontok (mc/mt) . Melléklet: kettéhasított sertésfej\ohh oldali fele. K = koponya. Zool.-hum. sír 22/3. sír 19. Típus A temetési szertartás alkalmával három háziállat­ nak volt szakrális szerepe: a sertésnek. sír 22.19. sír)..22. inf.mindkét sírból hiány­ zott.6. Rég. sír 31. letve a tál peremén (35. A gyermekcsontváz bal oldalán sertés sin. . a házityúk­ nak és a juhnak.. hamvasztásos sírban a sertéscomb (fem. mandibula (hosszában hasított). sírban csak astragalus. és a 35.sír). hogy a 6. sír) volt.19. sír 6.35.egy esetben szárny és comb (12. 36. táblázat A Tiszavasvári-Városföldje-jegyzőtagi kelta temető állatmaradványainak síronkénti megoszlása Az alábbiakban a halottak nemének meghatározásánál az ún. esetleg raj­ ta (6. Juh két sírba került: .sírban csak ujj­ percek (os ph. csontváz Halott neme Rég.36. sír).. s = bal oldali 1. A jobb alkaron és a medencecsonton sertés jobb oldali arc. míg a többi sírban az emberi csontvázon (12.két esetben oldalas (9-. sír 10. . = hamvasztásos sír. A csülök esetében azonban meg kell jegyeznem.sír). Az állatcsont leletek a hamvasztásos sírokban az edények alatt és/vagy mellett (4.. Kifejlett. • régészeti nemmeghatározás (SZATHMÁRY 1990..35. sír).2..hat esetben comb (4. csontváz hamv. maxilla fragm. fej SERTÉS borda comb d dd d csülök 4.) a tálban (6..és agykoponya. -combbal és csülökkel. Ételadomány: bal oldali sertéscomb. sír) önállóan.az elhunyttal együtt égették el? . . sír férfi nő gyerek nő férfi férfi gyerek nő? nő nő gyerek nő férfi férfi nő nő férfi + + + + + dKm s m + rókaváz sertésfog.6.. sír). sír 25. sír) sertésoldalassal. A 6. sír) vagy részben az emberi hamvak között (9. Zool. hamv.9..Az elhunytak neme3. ott a mellékletek alapján).Vörös István 22.35. 31.3. sír).egy esetben a fej alsó része (25.35..4 sírban önállóan (4. táblázat!) használom.36. és fogcsíra-töredékek. sír 23. Melléklet: sertésfej bal oldali fele. zoológiai nemmeghatározást (lásd 1. sírban a juh csontja kalcinálódott . csontváz hamv.. Az egyes állati testrészeket mint étel­ adományokat nem helyezték tálakba vagy edények­ be. .36. A 23.egy esetben szárny (9. az igazi csülökrész . 2. hamv.) voltak. sír 35. 22/4. táblázat) TY1JK szárny comb Egyéb 2.egy esetben a combja (23. kutyafog d dKm + juhcomb juh állkapocs férfi nő sK s s hamv.

A róka . Mindhárom traumatikus eredetű sérülés az állat le­ ölésével lehet kapcsolatban... 3. táblázat A Tiszavasvári-Városföldje-jegyzőtagi kelta temető 9. m. (Op-Ect lin) 8. egyenes vágásnyom található. 310 13 13 13 3: magassága) 2. 4. A sertésfog belső zománc felületén két vé­ kony. sír).sír keleti felében. A róka a 9. sír). az esetleg a prém sírba helyezését jelez­ hetné. 1. 2. Br-P táv. É-D-i irányban a jobb oldalán feküdt. nasal sz. (P * ) 24. m M3 mögött 4. Egy másik prémes ragadozó állat..5 calcaneus 33 (1: hosszúság. molar h. ca.102 db csontmaradvány) Koponya: 1. Gyereksírok: 23-. 0 palatinum h. 5. Sertéscomb. SZ. Mj h. frontale sz. Juhcomb: egy sírban (23. ( p w ) 7. sír Sertéscomb: egy sírban (36. A bal oldali lábszár (tib. kop. max. Op-Br táv.).4. N-Fo táv.-tib. corpus mandb. 19.Op) 2. dentin állomá­ nyába széles mély vágatot alakítottak ki.agykoponya sz. Férfi sírok: 6. 10. agykoponya h. (St-Po) 13.36. az urna mellett. A koponya és a vázcsontok méreteit a 2. (P-M) 23. arckoponya h (N-P) 7. 20.a közönséges vörösróka (Vulpes vulpes L. 2: szélesség. 3: diaph. 130 18 8 21 26 8 16 130 18 8 21 26 8 16 radius 124 11 8 15 8 4 9 8 4 124 11 9 15 9. láb­ feje behajlítva.35. arckoponya h. (Ect-Ect) 17. m.) humerus 1.és állatáldozat maradványok Tiszavasvári-Városföldje-Jegyzőtag kelta temetőjében Női sírok: 4. A fog külső.... premolar h.) . -csülök.5 8 (1: hossz. a temetési rítusban betöltött szerepére egyelőre nincs magyarázat. 3. táblázat tartalmazza.5 77 16. 7: dist. (MM) 25. Ha csak koponya lenne a temet­ kezésben. 2.5 42 14 14 Mandibula: 1. h. -oldalas és -csülök (9. arckoponya basal h.19.5 49 21 32. sír). epiph. a borz egy-egy mellső és hátulsó végtagcsontja előfordult ArnótHomokbánya (K. női sírban egy kutya és egy kan sertés bal ol­ dali alsó caninusa volt.5 femur 137 27 9 21 12. (Fo-Fo) 18.12. 6: disaph. Állatfogak A 12. hogy az ételadomány ser­ tés comb (fem. 22.5 9 45 27. 108 37 14 77 61 35 25 14. 5. (Ect lin-P) 9. P4 h. agykoponya basal h. 2.9-.. epiph. amely szerint utólagos beásásnak nem volt nyoma. sír). legk. 19-.Étel. 147 134 65 113 81 71 41 88 20 58 75 23 47. A kutyafog ovális nyílásában vasrozsda-rög maradt. sír Sertésoldalas: egy sírban (22. 3. diastema h. Sertéscomb. (Op-N) 6. agykoponya h. 4. leg k. (St-P) 12. környezete rozsdafoltos. astragalus 19. epiph. premolar h. 7. sz.c-c táv.5 Vázcsontok: 6. hátulsó lábszára egymás közelében kinyújtva feküdt.) a térdizületből kiszakítva. valamint még egy sertés­ comb: egy sírban (6. A sírhoz tarto­ zását bizonyítja egyrészt a helyszíni megfigyelés. Házityúk szárnya és combja: egy sírban (12. • .35.) fajhoz tartozik. a belső a furat nyílásán halad keresztül. sír). legk. agytok sz. fogsor h.5 64. sz. Házityúk szárnya: egy sírban (9. zápfogsor h. Végh Katalin ásatása 1969) ham­ vasztásos kelta sírjainak egyikében (VÖRÖS 1994. po-po táv. Mindkét darab gyökérvégét átfúrták. 5: prox. sír).. A róka mellső lába felhúzva. a combcsont fejénél került elő. A rókacsontváz előtt és a sertéscomb alatt kalcinált emberi hamvak voltak elszórva. nőstény állat. 2: prox. A róka és borz maradványok sírbeli előfordulására. (P-M) 6. sír).sírjában lévő róka csontméretei (mm) 109 . (B-St) 11.5 8 24 11 tibia 145 24 9 15 25.) a fej/nyakhoz támasztva a róka­ csontváz fölött volt. másrészt pedig az a tény. (fs-fs) 16. tetőhossz (P. fogsor h. alaphossz (P-B) 3. epiph. (ot-ot) 14... ang. 4: dist. Róka (csontváz . (eu-eu) 15.22. (P-Pd) 21. A gerincoszlop a nyak és az ágyéki régióban megtört. sír. mandibulae m. (M ) 8. m.a koponya alakja és méretei alapján (OGNEV 1926. zápfogsor h. sz. Sertéscomb: három sírban (4. molar h. sír). 5.

Négy sírban volt félbehasított sertésfej (9. . A sertések mortalitása: . sír). 7. két sírban jobb oldali (9-.a sérü­ lése után .2.1.1994.sír.6. Feltehetőleg a medencecsontot és a csípőizületet is ért súlyos traumatikus sérülés következtében chronikus gyulla­ dás lépett fel. . 5. . helyén jelentős csontszaporulat (exostosos) keletkezett. M3 30x18 mm.5 mm. Sertésfej A mátraszőlősi és a váci kelta temetők leleteitől el­ térően a kettéhasított sertésfej feleket Tiszavasvári­ ban mind férfi.25 cm volt. [Previous results of examination of human skeleton finds from Tiszavasvári.und Tieropferreste des keltischen Gräberfeldes von Vác] Váci Könyvek 7.Nat.36. Vörös István: Étel..12-16 hónapos: 10. A temetések valószínűsített ideje Tél: 4. Házityúk Mind kis testméretű volt. sír. vagyis nagy testű állat. Ann. Manfred Teichert: Osteometrische Unter­ suchungen zur Berechnung der Widerristhöhe bei vor. módszerével számítva) 71. Tavasz-nyár: 10. egy sírban csak koponyarész (31.csak zárt tartással tudták életben tartani. epiph. 6. sír kifejlett nőstény sertésének fejét először hosszában kettőbe hasították. az alsó fogsor hossza 64 mm. majd az orri részét a P előtt csonkolták (VÖRÖS 1994.22.Berlin 1969. sír). sír).I. A kifej­ lett nőstény sertés felső molaris fogsorának hossza 64 mm. TEICHERT 1969. Szathmáry László: A tiszavasvári emberi csont­ vázleletek vizsgálatának előzetes eredményei.aduitus: 22. Kuhn-Archiv 83. sír. sírban a mandibula égett töredéke volt.Vörös István 5.237-292.22. sír) femur diaph. Pf 364.10. Sertés A sertéscsontok rossz megtartásúak.csonto­ zató nőstény sertés marmagassága 68. 19.és állatáldozat maradvá­ nyok Vác kelta temetőjében.16-18 hónapos: 9. S. sír. Állatfejek 51. . 1984-1986.Hung 23-1926.18-20 hónapos: 4. egy sírban csak mandibula (10.und frühgeschichtlichen Schweinen. sír. En­ nek a sertésnek a femur prox.. Hagyományos osteometriai vizsgálatokra nem alkalmasak.22. 110 . Ősz-tél: 31. sír. [Speise.. fényes „álízület" csiszolódott. Ez utóbbi kan sertés marmagassága (TEICHERT 1969. rajta arthritis chronica deformans alakult ki. Ognev: A systematic review of the mam­ mals of Russia. Irodalom OGNEV 1926.sír.85-100. sír.35.2. VÖRÖS 1994. sír). A mozgásában erősen korlátozott állatot .] NyJAMÉ XXVTÍ-XXLX. 202-240.-e torzult.6..)135-149.6 cm. Az állatok zoológiai jellemzése 6.Mus. sír).31. SZATHMARY 1990. A 22. elő­ fordulása egyedi jelenség. Egy 18-20 hónapos egyed (4. sírban talált graciális .sír): két sírban bal oldali (10.patologikus ..). (1990. M3 31x14.. mind női. A caput femoris és a trochanter major elpusztult. sír. kép 3.. 6. Ősz: 9. hossza 167 mm.. VÖRÖS István Magyar Nemzeti Múzeum Budapest H-1370. mind gyerek sírba beletet­ ték. két sírban koponya és mandibula (9-. sír. egy 24-26 hónapos egyedé (6. .8-10 hónapos: 31. A 36. és 31. Juhfej A 25.35. sír) 180 mm..19.2.24-26 hónapos: 6. A belső felületén nagy kiterjedé­ sű..

Dans les neuf tombes oü le porc était present. Tableau 1. du mouton. il s'agit de l'aile et de la cuisse. Dans la tombe n° 36. a été retrouvé un squelette complet d'un renard qui a été déposé dans la tömbe lors de l'ensevelissement. il s'agit de cőtes. 19 et 35). Dans une cinquiéme tömbe. et du poulet. l'autre ä un chien. juste un fragment de tété de mouton était present. une hauteur de 68. ä cőté d'un grand vase. il s'agit de la jambe (tibia). les ossements ont été retrouvés isolés ou associés (cf.25 cm. le printemps-été dans un cas (tombe n° 10). des moitiés de tété de cochon coupées dans le sens vertical ont été mis au jour. douze (sept in­ cinerations et cinq inhumations) ont fourni des restes d'ossements animaux. de la jambe (fémur et tibia) ainsi que du sabot.). a été retrouvé un fémur d'un cochon ä arthritis chronica deformans. 6. Pf 364. ont été déposées deux canines inférieures gauches : une appartient ä un porc. une de femme et deux d'hommes). L'extrémité radiculaire des deux dents a été percéé. La nature et le nombre des ossements retrouvés ne sönt pas determines par le rite funéraire.Étel. la période proba­ ble de l'ensevelissement est l'hiver dans cinq cas (tombes n° 4. Dans le cas du mouton (une tömbe). Du cőté est de la tömbe n° 9.és állatáldozat maradványok Tiszavasvári-Városföldje-Jegyzőtag kelta temetőjében Les restes animaux et les depots de nourriture ä la nécropole celtique de Tiszavasvárir-Városföldje-Jegyzőtag Parmi les vingt sepultures celtiques mises au jour ä Tiszavasvári-Városföldje-Jegyzőtag. 111 . prés de la tété du défunt. L'analyse zoologique a permis d'identifier du porc. Cette defor­ mation est la consequence d'une blessure. Selon la mortalité des cochons. Concernant toutes ces tombes. dans le cas du poulet (deux tombes). Dans quatre tombes (une d'enfant. Dans la tömbe n° 12. présente des marques de rouille. La peri­ pheric du trou dans les deux cas. l'automne dans un cas (tombe n° 9) et l'automne-hiver dans un cas (tombe n° 31) Traduitpar Katalin Almássy et corrigépar Patrice Bertin István VÖRÖS Musée National Hongrois Budapest H-1370. La hauteur des antérieurs (du sabot jusqu'ä l'épaule) d'un cochon a permis de restituer une hau­ teur de 71.6 cm et celle d'un truie. La raison precise de sa presence resté encore obscure.

.

Ebben az összefüggésben a Vereckei hágó . amiből arra lehet következtetni.) (I. Lakatos Iván és Pékár Vaszil földjén. E határrészek lan­ kás halmokon húzódnak. Jelen tanulmányomat a Przeworsk kultúrához tar­ tozó fegyveres temetkezéseknek szenteltem. Háromrét hajlított kétélű vaskard. illetve a szakirodalomban szereplő anyagokra vonatkozó adatokat.különösen jelentős. 1997-1998. Célki­ tűzésem az volt. (KHM B 3 -554/l. századtól kezdve megjelentek a Kárpátok ívétől délre fekvő területe­ ken. S: 900 g. ami a tárgyak részleges sérüléséhez. mely az i. Kétrét hajlított. században a római limes mentén lezajló történeti események­ kel kapcsolatos néhány probléma megoldását cé­ lozza. Római im­ port. sír 1. 1890 nyarán Varga Iván ardanovoi lakos két vas­ kardot adott át Lehoczkynak. A kardokat szántáskor találták a Rokutnyi határrészen. hogy a kutatókat megismertessem új feltételezésemmel. 78. A bronzkor­ ban a Tisza és a Dnyeszter felső folyása közti leg­ fontosabb kapuvá vált.származnak. 1.). A Jósa András Múzeum Évkönyve XXXLX-XL. Mind­ két kardot rituálisan összehajtották. téglalap átmetszetű.). s zárójelben megadom a régi megnevezést is. A rajzokat a szerző készítette. Ha a lelő­ helyek már szerepeltek a szakirodalomban a régi azóta megváltozott .nevükön. a Keleti-Kárpátok előhegyeinek.. A mun­ ka második része az anyag tipológiai és kronológiai meghatározásával foglalkozik. GODLOWSKI 1984. keskeny. akik a II. Valamennyi leletet földmun­ kák során helybeli parasztok találták. hegye trapéz alakú. 113 . 6-12. mind a más múzeumokban őrzött. Markolata hosszú. 50 méterre. tábla 5. vékony. amelyik a vizsgált területen az általam pillanatnyilag ismert valamennyi Przeworsk kultúrához sorolható fegyver lelőhelyének leírását tartalmazza.a Kárpátok gerin­ cének átszelésére a paleolitikumtól kezdve a legké­ nyelmesebb pont . Vizsgálódásom alapjául az a leletkataszter szolgál. és a római limes menti katonai-politikai esemé­ nyek aktív résztvevőivé váltak (SCHMIDT 1942. hogy különálló sírok mellékletét ké­ pezték. A meghajlított részeken kívül a tárgy felülete kitűnő állapotban van és sajátos. A kard hossza kiegyenesített állapot­ ban 86 cm. Markolata hosszú.. Ardanovo község Munkácstól körülbelül 20 km-re délkeletre fekszik. és itt találkozik a Balti és a Fekete-tenger vízválasztója) az évezredek folyamán fontos szerepet játszott a Kárpát-medence és Kelet-Európa népeinek történetében.Irsavai járás Lehoczky Tivadar gyűjteményébe 1890 és 1900 kö­ zött a Przeworsk kultúra gazdag leletegyüttese került be innen. A tárgy felülete erősen korrodálódott. Lehoczky . hegye háromszögű.1) 2. Ardanovo (Ardánháza) I. valamint a Przeworsk kultúra hordozóinak a vidék II-IV. A találók megkísérelték a kardok kiegyenesítését. A Przeworsk típusú vastárgyak két határrészből Rokutnyi és Ternik .A Przeworsk kultúrához tartozó harcossírok és fegyverleletek a Kárpátalján Kobály József Kárpátalja területe a Keleti-Kárpátok déli lejtőire és a Tisza felső folyása menti jobb parti síkságra ter­ jed ki. Magában foglalja mind a Kárpátaljai Honismereti Múzeum (a továbbiakban KHM) gyűjteményében. E barbárok közt fontos szerepet játszottak a Prze­ worsk kultúra hordozói. 2-3 km-re az említett köz­ ségtől északnyugatra. Rövid idővel később vásárolta meg ezeket gyűjteménye számára Lehoczky Tivadar. és e pozícióját a következő időszakok során mindvégig megőrizte egészen az I.) köszön­ hetően sikerült a leletek tömegéből szétválasztanom egy-egy sír összetartozó mellékleteit. téglalap metszetű. A penge köze­ pén egy pár mélyedés fut végig. rombusz alakú gombban végződik. világháború végéig.).KHM-ban őrzött . II-IV. a markolat hossza 19 cm. 143-145-. amikor az európai kontinens belső terüle­ teinek barbár törzsei nagy erőkkel megindultak a Római Birodalom határai felé (KOLENDO 1987. . illetve tö­ réséhez vezetett. Katalógus 1. S: 860 g. századi történeti és kulturális fejlődésében játszott szerepével.kéziratos naplójának (LEHOCZKY é.) (I. Földrajzi helyzete révén (a Kárpátok hegyei itt a legkönnyebben átjárhatóak. 113-134. az úgynevezett Hát hegységnek a déli lejtőire épült. pirosasbarna tűzpatina borítja.7356. GODLOWSKI 199370. A kard hossza kiegyenesítve 90 cm. Sz: 5 cm. Pengéje rombusz átmetszetű. kétélű vaskard. (KHM B3-554/2. Nem volt ez alól kivétel a római kor sem..n. egymástól kb. akkor a katalógus­ ban az új elnevezések szerepelnek az első helyen. sír 1. tábla 4.sz.