Budapesti Corvinus Egyetem E-Business Kutatóközpont A Jövő Intelligens Technológiái

A HD TV és az új generációs lemezformátumok

Készítette: Hegedűs Zoltán (O4HX7T) Ozsvald Áron (EVY41C) Sepsey Zsolt (EEWWP4) Vidos Péter (RKZ99G)

A HD TV és az új generációs lemezformátumok

Budapest, 2006. május 13.

–2–

A HD TV és az új generációs lemezformátumok

Tartalomjegyzék
TARTALOMJEGYZÉK........................................................................................................................................3 I. A HD TV...............................................................................................................................................................4 I.1. A HD TV TÖRTÉNETE....................................................................................................................................4 I.2. A HD TV JELLEMZŐI.........................................................................................................................................5 I.3. A SZABVÁNY ELŐNYEI ÉS HÁTRÁNYAI.....................................................................................................................7 I.4. A HD TV OTTHONI FELTÉTELEI............................................................................................................................8 I.5. A HD TV HAZAI HELYZETE...............................................................................................................................10 I.6. A PIAC ALAKULÁSA...........................................................................................................................................11 I.7. A HD TV ÉLETÉNEK KIEMELT SZEREPLŐI.............................................................................................................12 I.7.1. A kormányok.........................................................................................................................................12 I.7.2. Az EU...................................................................................................................................................12 I.7.3. A gyártók..............................................................................................................................................13 I.7.4. A fogyasztók.........................................................................................................................................13 I.7.5. A szolgáltatók.......................................................................................................................................14 II. BLU-RAY VS. HD-DVD – HARC A HD ADATTÁROLÁSI SZABVÁNYÉRT........................................15 II.1. AZ OPTIKAI ADATTÁROLÁS ÉS FORMÁTUMOK TÖRTÉNETE........................................................................................16 II.2. A KÉT FORMÁTUM ÖSSZEHASONLÍTÁSA ...............................................................................................................18 II.3. KORÁBBI FORMÁTUMHÁBORÚK..........................................................................................................................21 II.4. A HÁBORÚ EDDIGI TÖRTÉNÉSEI...........................................................................................................................22 IRODALOMJEGYZÉK......................................................................................................................................24

–3–

A HD TV és az új generációs lemezformátumok

I. A HD TV I.1. A HD TV története
A HDTV létrehozásának ötlete a nagyképernyős mozikból származik. Nem sokkal az után, hogy bemutatták a nagy képernyős filmeket, a producerek megfigyelték, hogy azok, akik az első sorokban ültek, sokkal inkább „belefolytak” a cselekménybe, mint a hagyományos filmek esetében. Nyilvánvalóan a nagy látómező, a perifériás látótér kiterjedése erősíti fel az élményt. Az 1980-as évek elején mutatta be a Sony és NHK a producereknek a nagyfelbontású televíziós rendszert, melyet a ’70-es évek végén fejlesztettek ki. Ez a rendszer (NHK Hivision) és változatai képesek voltak olyan képek előállítására, melyek részletessége megegyezett a 35mm-es filmével. Így egy jelenetet rögtön lehetett felvenni, lejátszani és szerkeszteni, majd filmmé alakítani. Ennek eredményeképpen a hagyományos filmgyártáshoz képest le lehetett rövidíteni számos folyamatot. Ráadásul az új eljárás számos újabb speciális effektus létrehozását is lehetővé tett. A HDTV filmiparban való megjelenése után az érdeklődés a rendszernek a kereskedelmi adássugárzás alkalmazásába terelődött. Az adatközvetítés a hagyományos adáshoz képest durván megduplázta volna a megjelenített vertikális és horizontális sorokat. Így tehát a HDDT ugyanazzal a problémával nézett szembe, mint ami a színes televízió kapcsán adódott az ’50-es évek elején-közepén. Körülbelül 600 millió televízió létezik ma a világon, 70 százalékuk színes készülék. Egy fontos és kritikus kérdés, hogy az új HD szabványnak kompatibilisnek kell-e lennie a jelenlegi SD – standard definition – adatközvetítési szabvánnyal, támogatni kell-e azt, vagy a hagyományos adásközvetítéssel párhuzamosan kell-e sugározni. Míg természetesen a létező standardok egy idő után eltűnnek. Arra már volt példa, hogy mind a kompatibilitást, mind a párhuzamos adást választották. Például 1957-ben az Egyesült Államok a kompatibilitás mellett döntöttek a színes adás esetében. Bár a vivőjellel volt néhány kisebb interferencia probléma a kiegészítő jelek miatt, de nagyjából mind a monochrome, mind a színes tévék tudták fogni a jeleket. A párhuzamos sugárzásra az Egyesült Királyságban találunk példát. A monochrome adást 1936-ban kezdték el, 405-ös vonalstandarddal. 1967-ben mutatták be a 625 soros PAL

–4–

A HD TV és az új generációs lemezformátumok színes szabványt. Ezután a színes és monochrome jeleket egymással párhuzamosan sugározták sok-sok éven át. 1986-ban, mikor a 405 soros szolgáltatást törölték, mivel annyira kevés felhasználó akadt már, a parlament komolyan fontolóra vette, hogy ezeknek a felhasználóknak kárpótlásul 625 soros készüléket vásárol, mert ez még mindig olcsóbb lett volna, mint az adás fenntartása. Az ötlet végül nem valósult meg. Az ezredfordulóra a fogyasztók egy jó részének már ismerős a high definition – nagy felbontású – TV. Japánban azonban már sokkal korábban, az 1970-es és 80-as években kísérleteztek a HD formátummal, és az első ilyen adást a kilencvenes évek elején közvetítették.

I.2.

A HD TV jellemzői
A High Definition Television (HDTV) a digitális televíziós szolgáltatások kiegészítése

– a következő generáció televíziós élménye. A múltban mindössze két lehetőség közül tudtunk választani: Az analóg és a digitális közül. Amint már tapasztalhattuk, az analóg interferenciától és szellemképtől szenved, míg a digitális televízió, bár ezeken a problémákon már túllépett, technikailag esetleg tömörítésre kerül, ami azzal jár, hogy nem mindig sikerül elérni az optimális képminőséget. A digitális televízió azonban megnyitja a lehetőséget az interaktív tartalom előtt és már most megnövelte a rendelkezésre álló csatornák számát. A HD – High Definition – TV egy olyan újfajta multimédiás adattovábbítási szabvány, mely a hagyományos, SD – standard definition – szabványnál több információt tartalmaz. Ezek a plusz információk pedig gazdagabb képeket is eredményeznek, ahol több a részlet és tisztább a kép, emellett jobb a hangminőség is.

HDTV at four times the resolution of SDTV.
Forrás: Wikipedia.org

SDTV resolution.

–5–

A HD TV és az új generációs lemezformátumok Míg tehát a hagyományos szabvány 625 sorból áll, addig a HD felbontás 720x1280-at. Ugyanígy, a képet a korábbi váltott soros megjelenéssel szemben – amikor is először a páratlan, majd a páros sorokat töltötték be – progresszív módon rakja össze, azaz soronként történik. A 720x1280-as képmegjelenítést nevezik 720p felbontásnak, mely tovább bontható alcsoportokra a kpfrissülés alapján, mely 25 és 60 herz között mozog. Kevésbé elterjedt, de szintén előforduló képfelbontás az 1080i, ahol i az interlaced szó rövidítése, mely azt jelenti, hogy ezek a képek még a hagyományos váltott soros módon jelennek meg 50 – 60 herzes frissüléssel. Itt azonban számításba kell vennünk a váltott soros megjelenítést, mely azt jelenti, hogy valójában másodpercenként ötven 540 soros képet látunk csak, melyet agyunknak kell teljes képpé korrigálnia. Ezeken kívül már létező, de a televíziózásban még egyáltalán nem alkalmazott szabvány az 1080p, mely 1080 soros progresszív megjelenítést jelent és számos előnnyel rendelkezik az 1080i-vel szemben. Ilyen például, hogy sokkal könnyebben konvertálható NTSC 1080i60 formátumra. A HDTV, a DVD-knél és a digitális televíziónál is ismert, MPEG-2 elnevezésű digitális videó kódolást alkalmaz. A technológia azonban már tovább lépett, és olyan új formátumokat eredményezett, mint az MPEG-4 és a Windows Media® 9: ezek hatékonyabb kódolást és sávszélesség használatot tesznek lehetővé. Ez több TV csatornát eredményez, lemezenként több filmet és jobb képminőséget. Kiemelkedő a tömörítés jelentősége a HDTV esetében hiszen a nagy felbontás, a jobb hangminőség ellenkező esetben hatalmas sávszélességet igényelne, ami ugyancsak megdrágítaná az amúgy sem olcsó infrastrukturális befektetéseket, és a készülékek árát. Az MPEG egy digitális kódolási, tömörítési szabvány, mely igen elterjedt, ami jelentősen megkönnyíti a felhasználók helyzetét. Hogy megértsük a tömörítés lényegét elég annyit megemlíteni, hogy egy 60 perces tömörítetlen videó anyag körülbelül 90-110 megabyte helyet foglal. A kódolás során az eredeti adatfolyamból mintákat vesznek, és azt jól elkülöníthető, audió, kép és köztük lévő szinkron adatokká alakítják. A mintavétel lényege, hogy kiszűrjék a fölösleges, ismétlődő információ elemeket, így csökkentve a hely és átvitelkor a sávszélesség igényét. A képek kódolásakor például kihasználják, hogy az egymást követő képek sok mindenben egyezhetnek. Így egy kép alapulhat például az előző képben tárolt információkon. Ez alapján az MPEG videóban megkülönböztethetünk teljes egészében
–6–

A HD TV és az új generációs lemezformátumok tárolt képeket, illetve azokat, amelyek az őt megelőző kép információin alapszanak. A harmadik és egyben legnagyobb tömörítési arányú képtípus, mind az őt megelőző, mind az őt követő képek információiból építkezik.

I.3.

A szabvány előnyei és hátrányai
Előnyök: 1. A digitális kódolás miatt a küldött jel vagy kiváló képet, vagy erősen pixeles képet, esetleg egy sorozat állóképet, illetve semmilyen képet sem továbbít. Gyenge jel miatt sohasem lesz fakó a kép, illetve a jel interferenciák sem okoznak olyan minőségromlást, mint például a vertikálisan eltolódó képek. 2. A legtöbb HD filmet 16x9 arányú formátumban fogják sugározni, a filmek „mozirealisztikusabb” hatásáért. A korábbi, 4x3-as arányú filmeket a szokásos technikával, jobb és baloldalt megjelenő sávokkal oldják meg. 3. A színek sokkal életszerűbbek, a sávszélességnek köszönhetően. 4. A vizuális információ így sokkal életszerűbb lesz, köszönhetően a nagyobb sávszélességnek. A 35 mm-es filmre vett TV műsort így majdnem a felvétel minőségében képes visszaadni. 5. Digitális térhangzás: a Dolby Digital 5.1-et tartalmazza a standard HDTV jel.

Hátrányok: 1. Maga az adás valószínűleg igen költséges havidíjjal jár: Magyarországon a digitális csomagok alapján, becsült havi díjak a T-kábel esetén 8-10 ezer Ft, az Antenna Hungáriánál pedig 5-6 ezer Ft 2. A lejátszásra alkalmas eszközök beszerzése is igen költséges: egy megfelelő televízió ára 200 ezer Ft-tól 2 millió Ft-ig terjed. 3. Ráadásul még szabványokat. nincs kialakított szabályozás, késleltetik a társaságokat,

–7–

A HD TV és az új generációs lemezformátumok

I.4.

A HD TV otthoni feltételei

A HD TV sugárzás folyamata:

forrás: gaia.hu

A HD jelek otthoni vételéhez és megjelenítéséhez az alábbi eszközök szükségesek: • • Egy megfelelő vevőkészülék, mely hálózattól függően – műhold, botantenna -képes a jelek vételére. A HDTV műsorokhoz nagy, legalább 1280x720, de még inkább 1920x1080 képpont felbontású televíziókra is szükség van. Ezek hiányában ugyanis nem igazán érzékelhetők a HDTV előnyei. Ezen kívül a 2005 januárjában az EICTA alapján a HD ready logo használatának kritériumait is kell, hogy támogassa. Például a jelzés a Toshiba valamennyi, szélesvásznú képernyővel felszerelt hordozható számítógépén megtalálható. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy ez nem jelent tökéletes biztonságot. A HD ready logo ugyanis csak a HD adás minimumkritériumait biztosítja.Így előfordulhat, hogy a logot használó készülékek valójában nem képesek az 1280x720-as felbontásra csak kisebbre. Ez tehát azt

–8–

A HD TV és az új generációs lemezformátumok jelenti, hogy bár nézhető vele a HD adás, de a (legfontosabb, és szögezzük le szinte egyetlen előnyét elveszti a beruházás).

A Dolby Digital formátumú jeltovábbítás vagy a Dolby Digital hangzás támogatása: A napjaink legelterjedtebb térhangzás-technológiájaként ismert Dolby® Digital szabvány a képminőség korlátozása nélkül nyújt kiváló minőségű, több különálló csatorna alkotta hangzást. A HD-DVD tartalmak Dolby® Digitaltámogatású mobileszközön történő megtekintése az otthoni házimozi-rendszerek nyújtotta élménnyel vetekszik.

16x9 oldalarányú megjelenítés támogatása: Az oldalarány a kép magassága és szélessége közötti különbséget határozza meg. A szokásos, 4x3 oldalarány leginkább négyzetre emlékeztető képétől eltérően a 16:9 oldalarány szélesebb képet biztosít, mely a megnövelt látótér révén jelentősen valósághűbb megjelenítést eredményez.

• •

CAC kártya a titkosítás feloldására Set-top-box

Ezek a készülékek, mint fentebb láthattuk, nem olcsó eszközök. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a Népszabadság elemzése. Eszerint ahhoz, hogy Európában valaki a Futball Világbajnokság mérkőzéseit HD minőségben nézhesse legalább 200 ezer forintot kell költenie TV készülékre. A dekóder és az előfizetői díj (mely a CAC kártya árában jelentkezik) összesen 550 euró. Igaz ez 2010-ig teszi lehetővé az Euro 1080 adásainak vételét. Ha azonban nem csak az egyetlen európai csatornát akarja valaki nézni akkor újabb CAC kártya vételére kell adnia a fejét. És, hogy ez mennyibe is kerülhet? Ha abból indulunk ki, hogy az Euro 1080 CAC kártya ára egy évre visszaszámolva 40 euro (kb 10000 forint) akkor azt mondhatjuk, hogy nem kevésbe. Fontos körülmény az is, hogy az Euro 1080 nem ajánl rövidtávú szerződés. Aki nézni akarja az 2010-ig biztosan nézni is fogja… És hogy mennyire be kell érnie a piac keresleti oldalának is, azt jól mutatja a Sat1 és Pro7 esete. A HDTV indulása közel sem mondható zökkenőmentesnek. A tervek szerint Németországban elkezdődött volna az új televíziós korszak, azonban úgy tűnik, a HDTV kapcsán minden elromlik, ami elromolhat. A szakemberek szerint az ipar nem volt képes a plazma- és a TFT-kijelzőket a HDTV-adások vételéhez szükséges adapterekkel ellátni, így a legtöbb készülék egyszerűen nem képes a HDTV-jelek vételére. Ám ez még csak a problémák

–9–

A HD TV és az új generációs lemezformátumok egyik forrása, az első németországi HDTV-adásokat elindító SAT1 és a Pro7 csatornák képtelenek voltak időben eljuttatni az embereknek a vételhez szükséges Set-Top-Boxokat. Ez pedig azt jelenti, hogy a 2005 novemberében ugyan elindultak a kísérleti adások, csak éppen látni nem látta azokat senki. "A dekódergyártók korábban arról biztosítottak bennünket, hogy a nézők még időben megkapják őket. Ennél abszurdabb helyzetet el sem lehetne képzelni." – nyilatkozott érthetően dühösen Christian Garres, a ProSieben–Sat.1 csoport szóvivője. A kísérleti adást egyébként Edmund Stoiber bajor miniszterelnök indította el a Müncheni Médianapok nevű rendezvény keretében. A megfelelő sávszélesség biztosítása ugyancsak fontos kritérium, mely szükséges a nagy felbontású kép és hang, azaz a megnövekedett információtartalom továbbításához. Az európai szabvány a DVB-S műholdakra, DVB-T földi műsorszórásra; DVB-C kábelre.

I.5.

A HD TV hazai helyzete
Magyarországon, bár több digitális csomag (T-kábel, Antenna Hungária) is elérhető,

HD TV adás jelenleg nincs. A digitalizáltság foka ugyancsak elmarad az európai átlagtól. Az Antenna Hungária Rt. már 1997-ben elindította az első digitális műholdas DVB-S-csomagját. A földi digitális televíziós műsorszolgáltatással kapcsolatos törvényi szabályozások kidolgozása még folyamatban van, a kormány csak idén március 2-án fogadta el a földfelszíni digitális televíziós műsorszórásra való átállás stratégiai célkitűzéseit. A tervek szerint az országos hálózat kiépítése szigetszerűen történne, először a nagyobb népsűrűségű területeket lefedve. Várhatóan az analóg sugárzás lekapcsolása 2012-ben történik meg. A Nemzeti Hírközlési Hatóság által elkészített országos digitális hálózat frekvenciatervei az Antenna Hungária 20 telephelyére és antennájára készültek el. A kijelölt és a frekvenciatervben szereplő helyeken várhatóan 2007-ben megkezdődhet az országos hálózat kiépítése.

– 10 –

A HD TV és az új generációs lemezformátumok

I.6.

A piac alakulása
A HDTV bevezetése Amerikában már megtörtént: 2004 végére már tízmillió háztartás

rendelkezett megfelelő készülékkel, ötmillió írt alá szolgáltatásigénylési megállapodást, és számtalan tv csatorna kezdte el adásait részben vagy egész műsoridőben HD formátumban is sugározni. Ugyanígy, Ázsia fejlettebb régiói, különösen Japán élen jár a HD televíziózásban: több mint kétmillió háztartás nézi a televízióját ebben a formátumban. Az angol Intex Management Services Ltd. piackutató vállalat legújabb felmérése szerint robbanásszerű fejlődés előtt áll az európai nagyfelbontású televíziózás. A legújabb előrejelzés szerint 2009-re, azaz alig 5 év múlva már az európai háztartások 7 százalékában HDTV készüléken nézik majd a nagyfelbontású televízióadásokat. Az IMS előre jelezése szerint 8 millió HDTV talál majd gazdára 2009-ben Európában, mely az összes eladott mennyiség 17 százalékát adja majd. Példa: a piac várható alakulása Franciaországban:

forrás: Euroconsult, 2005

– 11 –

A HD TV és az új generációs lemezformátumok

I.7.
I.7.1.

A HD TV életének kiemelt szereplői
A kormányok
Fontos látnunk, hogy a kormányoknak milyen nagy szerepe van a HD TV

bevezetésének és elterjedésének gyorsaságában, hiszen ennek egyik alapfeltétele a digitális televíziózásra való áttérés, mely igen költséges, és a szolgáltatóknak nem feltétlenül áll érdekében, illetve a vevőkészülékek, és havidíjak ára miatt a fogyasztók ellenállásába is ütközhet. Így a megoldás a digitális sugárzásra való átállás állami szabályozása. Ez mint fent láthattuk hazánkban várhatóan 2012-ig történik meg teljes egészében.

I.7.2.

Az EU
Az európai Unió szintén kiemelt szerepet játszik a digitális televíziózás, és a HD

technológia életében. Ezt nem csak a digitális adásra való átállás szabályozásával oldják meg, hanem különböző szabványok kialakításával is támogatják. Ezek azért különösen fontosak, mert hatalmas költségeket spórolhat a társadalom, ha a szabványok központi meghatározásával elkerülhetőek a később bemutatandó szabványháborúk. Ilyen meghatározó szabvány a digitális televíziózásban a több európai szervezet és közel 270 gazdasági szereplő közreműködésével létrejött DVB szabvány, mely a digitális televíziózást hivatott egységesíteni 1994 óta. Hasonló céllal született a HD Ready logo, mely azt jelzi, ha egy termék alkalmas a HD adások vételére. A logo használatának alapfeltételeit az EICTA (az európai információs, kommunikációs és fogyasztói elektronikai ipari szövetség) tette közzé 2005-ben. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez a logo sem nyújt tökéletes biztonságot. Mint azt már említettük, használatának feltétele, hogy az adott készülék teljesítse a HD adás vételéhez szükséges minimum kritériumokat. Ezek azonban távol állnak a nagyfelbontású TV élvezettől. Egyes szakértők már most egy újabb logo bevezetését irányozzák elő, amely biztosítaná a valódi 1280x720-as felbontást. Ez azonban várhatóan megzavarná a felhasználókat nagy részét, akik még csak most tanulják mi is az a HD. Ezt a képet csak tovább rontja, hogy egyes HD-nek mondott adások is csak 576 soros azaz a DVD-nek megfelelő minőséget nyújtanak. Természetesen felmerül a kérdés, ha a fogyasztók ezt is nézik, vajon szükség van-e még jobbra? Vajon érezhető, valódi javulást hoze az új technika? Vajon megéri-e a drága új készülék, a vesződség, és a magas előfizetői díj? Ezekre a kérdésekre részben a kormányok adják meg a választ azzal, hogy kötelezővé teszik a

– 12 –

A HD TV és az új generációs lemezformátumok digitális televíziózásra való átállást, illetve valószínűleg a készülékek gyártóinak is határozott véleményük van a kérdésben.

I.7.3.

A gyártók
Az új technológia bevezetésének egyértelmű nyertesei a technológia (készülékek,

infrastruktúra) gyártói, hiszen a digitális adásra való áttérés hatalmas infrastrukturális beruházásokat eredményez, míg a HD adások elterjedése során a fogyasztók arra kényszerülnek, hogy lecseréljék készülékeiket, új a jelenlegieknél lényegesen drágább darabokra. Külön kitérő természetesen a HD ready logo-s, de még a 720 soros felbontást nem támogató készülékek megjelenése. Ezek mint egy előfutárai lehetnek a valódi HD-s készülékeknek, így még egy készülékcserét beiktatva a HD felé vezető úton, és növelve a gyártók bevételeit. A taktika valószínűleg a számítástechnikában is megfigyelhető termék életgörbe elképzelésen alapszik. Hiába áll rendelkezésre a jobb technika először adjuk el a közepest, és ha az már kifújt, csak akkor rukkoljunk elő a még jobbal.

I.7.4.

A fogyasztók
Kérdéses a fogyasztók helyzete, hiszen nehéz eldönteni, hogy vajon megéri-e új

készüléket venni a nagyobb felbontás kedvéért, vagy kielégítő volt az eddigi kép is. Szintén problémás lehet, hogy az egész folyamatba igen kis beleszólása van a fogyasztóknak. Amennyiben nem történik meg a különféle adások párhuzamos sugárzása, ami mint a brit példán láttuk hosszú távon nem életképes, akkor „azt kell megenniük, amit kapnak”.

– 13 –

A HD TV és az új generációs lemezformátumok

I.7.5.

A szolgáltatók
A szolgáltatók szintén nehéz helyzetben vannak, hiszen a kötelező digitális átállással

olyan beruházásokra vannak kényszerítve, amit maguktól nem, vagy csak egészen más időpontban tettek volna meg. Most viszont az új helyzetben el kell gondolkodniuk, hogy vajon mivel érhetnek el igazi versenyelőnyt és esetlegesen mielőbb be kell vezetniük a HD adásokat. Természetesen a szolgáltatók sem egyhangúan gondolkodnak a fejlődésről. A már két éve működő Euro 1080 vezetője komoly áttörési lehetőségre számít az európai futballvilágbajnokság kapcsán, melyet például a japán szolgáltatók csak HD minőségben hajlandóak átvenni. Mindeközben más elemzők szerint az európai piac már „lecsúszott” a VB-ről, mivel a megfelelő készülékek, még mindig csak alig-alig, igen nagy várakozási időkkel hozzáférhetőek. Szintén hátránynak mondható, hogy bár valószínűleg fizikailag elérhetőek lennének hazánkban, az VB-t HD minőségben közvetítő Premiere csatorna közvetítési joga Németországra és Ausztriára terjed ki, és hivatalosan csak az ottani állampolgárok fizethetnek rá elő. Az Euro 1080 nyilatkozata kiemel még egy fontos részletet, míg a gyártók hatalmas összegeket nyernek a többlépcsős bevezetésen, addig ugyanezt az összeget elveszítik a most hagyományos digitális technikát bevezető szolgáltatók és a fogyasztók is. Természetesen a nyilatkozat jól tükrözi a HD szolgáltató nézőpontját, mely szerint ez a jövő technikája, mely rohamléptekben fog elterjedni a világon, és tökéletesen kiszorítja, majd a többi technikát.

– 14 –

A HD TV és az új generációs lemezformátumok

II. Blu-ray vs. HD-DVD – Harc a HD adattárolási szabványért
A HD technológia megjelenésével a DVD, mint filmtárolási formátum, idejétmúlttá vált. Legalábbis ezt állítják azok a cégek, melyek versenyben vannak azért, hogy az ő szabványuk alapján gyártsák az inkriminált lemez utódját. Tény, egy HD formátumú filmet a jelenlegi tömörítési technikákkal már nem tudunk rázsúfolni egy DVD-re, így a cégek azon várakozása, hogy az új generációs televíziózással párhuzamosan szükség lesz egy új optikai adattárolóra, egyáltalán nem tűnik megalapozatlannak. Ez pedig annyit jelent, hogy az emberek egy jelentős – és fizetőképes – része ismét le fogja cserélni az otthoni filmlejátszáshoz használt eszközeit. Ezzel párhuzamosan – a DVD-hez hasonlóan – az új formátum megjelenik majd a számítógépes adattárolásban, és a játékkonzolok piacán is. A formátum tulajdonosa pedig ekkor majd boldogan hátradőlhet, és számolgathatja a licenszdíjat, amit a gyártóktól kap. A probléma csak az, hogy jelenleg két cég – a Sony és a Toshiba – is rendelkezik olyan technológiai formátummal, amely a következő generációs optikai adattárolás alapját képezheti, és ők úgy döntöttek, hogy versenybe szállnak a jól fizető lehetőségért. Az, hogy a két formátum egyszerre létezzen a piacon nem valószínű, mivel párhuzamos jelenlétük nehézségek elé állítja a kapcsolódó iparágak számos szereplőjét, és összezavarhatja a fogyasztókat. A legújabb formátumháború tétje a fentebb vázoltaknak megfelelően dollármilliárdokban mérhető, így nem csoda, ha a cégek minden lehetséges eszközt bevetnek a győzelem érdekében. Bár az előzetes helyezkedéseken, és a technológiai újdonságokat ismertető marketingakciókon már túl vagyunk, a verseny még csak most kezdődik el igazán. A Sony által kifejlesztett Blu-ray, és a Toshiba HD-DVD-je fej-fej mellett haladva éppen ezekben a hónapokban igyekszik megjelenni a piacon.

– 15 –

A HD TV és az új generációs lemezformátumok

II.1.

Az optikai adattárolás és formátumok története
Az optikai adattárolók jelenleg a következő módon működnek: az adatok spirálisan

vannak felírva a lemezre, az adatsáv szélessége kb. 1 mikronnyi. A sávok felületén mélyedések, illetve sima részek találhatóak, ezek képviselik az adatfolyamot, melyet a leolvasó egy lézersugár segítségével olvas le. Az adattárolók fejlesztésében két fontos preferencia van: az egyik, hogy az adatcsík minél keskenyebb, a mélyedések pedig minél kisebbek legyenek, mivel annál több adat fér a lemezre. A másik, hogy a lemez különböző optikai tulajdonságai, illetve a felületének keménysége minél megfelelőbb legyen a mindennapos használatra. Az első széles körben elterjedt optikai adattároló eszköz a CD, vagyis a compact disc, mely napjainkban is a legnépszerűbb adathordozónak számít. Megalkotása a korábbiaktól nagyban eltérő technológiák és szabványok kifejlesztését kívánta meg, így nem csoda, hogy akkoriban még versengés helyett a cégek inkább a kooperáció mellett döntöttek, és a Philips és a Sony együttműködésének gyümölcseként 1982-ben piacra dobták az első CD-t. Az új formátum hamar sikeres lett, és mára szinte teljesen kiszorította a régebben elterjedt audió kazettákat. A következő nagy ugrás az optikai adattárolók történetében 1996, a DVD megjelenése. A betűkód eredetileg a Digital Video Disc (digitális videó-lemez) elnevezést takarta, de a technológia sokoldalúsága miatt mostanában kezd elterjedni a Digital Versatile Disc (digitális sokoldalú lemez) elnevezés is. A DVD formátum tulajdonlásáért már volt verseny a cégek között, konkrétan a Philips és a Sony által kifejlesztett MultiMedia Compact Disc versengett a Toshiba Super Density Disk-jével, hogy ki adhassa a következő generációs formátumot. Végül a felek még időben megegyeztek, és a Toshiba által kitalált szabványt nevezték el DVD-nek, de a Philips és a Sony technológiájának egy részét is beépítették az újfajta lemezbe. Például a Sony által kifejlesztett EFMPlus rendszernek köszönhetően drasztikusan csökkent a lemez sérülékenysége, bár emellett kisebb lett a tárolókapacitása. Az érintett cégek közötti folyamatos együttműködés érdekében, és a formátummal kapcsolatos ügyek intézésére létrehozták a DVD Consortium-ot, mely jelenleg DVD Forum néven üzemel, és a HD-DVD szabvány egyik fontos támogatója. Fontos újítás a DVD esetében a CD-hez képest, hogy lehet belőle kétoldalas verziót is készíteni – vagyis hogy a lemez mindkét oldalát adatrögzítésre használják–, valamint időközben a cégek kifejlesztették a többrétegű adattárolás metódusait is, így az új típusú

– 16 –

A HD TV és az új generációs lemezformátumok DVD-k kapacitása többszöröse az eredetikének. A többrétegű tárolást úgy oldják meg, hogy kétféle lézersugarat használnak, és ebből az, amelyik a mélyebben fekvő réteget olvassa, a hozzá közelebb fekvő rétegen áthatol, így az számára „láthatatlan”. A cégek laboratóriumaikban már sikeresen előállítottak nem csak kettő, de még 8-rétegű lemezeket is, bár ezek elterjedése nem túl valószínű, mivel a tömeggyártásuk még nincs megoldva, és a HD-DVD, valamint a Blu-ray piacra lépése után inkább ezek többrétegű változatait fogják majd elkészíteni. A DVD sokat emlegetett utódjelöltjei idén mutatkoznak be a piacon, de már 2010-ben megjelenhet az őket majdan leváltó HVD, vagyis a Holographic Versatile Disc. A holografikus adattárolás teljesen más elven működik, mint az optikai, és hatalmas mennyiségű adat tárolására lesznek majd képesek ezek a lemezek.

– 17 –

A HD TV és az új generációs lemezformátumok

II.2.

A két formátum összehasonlítása
Műszaki szempontok szerint összehasonlítva mind a HD-DVD-nek, mind a Blu-ray-

nek megvannak a maga előnyei és hátrányai, azonban – mint az a korábbi Beta kontra VHS csatából is látszik – az ilyen háborúkat nem feltétlenül ezek a tényezők döntik el. A két formátum talán egyetlen fontos közös tulajdonsága, hogy az adatsűrűség – és a tárolókapacitás – növelése céljából mindkét cég a 405 nanométer hullámhosszúságú kék lézert választotta a DVD-nél használt 650 nanométer frekvenciájú piros lézer helyett. Ez pontosabb leolvasási technikát, vékonyabb adatsávot és kisebb mélyedések használatát teszi lehetővé. Az első és legfontosabb kérdés az adattárolókkal kapcsolatban természetesen a kapacitásuk. Ebből a szempontból a Blu-ray nagy előnnyel rendelkezik a HD-DVD előtt, mivel egy egyrétegű lemezen 25 GB-ot lehet tárolni, míg egy ugyanilyen HD-DVD-re mindössze 15 GB fér. Termékének ezt az előnyét annak köszönheti a Sony, hogy – mint az az 1. ábrán is látható – az adattároló réteget a lemezen belül a lehető legközelebb helyezte el a leolvasó lézerhez és ennek eredményeképpen még kisebb adatsávokat tudnak használni, mint a Toshiba, valamint a lemez optikai hibái – karcolások, ujjlenyomatok – nem zavarják a leolvasást. Ehhez persze szükséges a Sony által kifejlesztett rendkívül erős karcolásvédő réteg is. A kisebb kapacitás miatt egy egyrétegű HD-DVD lemezre nem lehet rögzíteni egy egész estés filmet HD formátumban, igaz, a kétrétegű változat a maga 30 GB-os kapacitásával már alkalmas erre.

1. A CD, a DVD, a HD-DVD és a Blu-ray Disc alapvető tulajdonságainak összehasonlítása – 18 –

A HD TV és az új generációs lemezformátumok A HD-DVD esetében az adattároló réteg a lemez közepén helyezkedik el, ami a kétoldalú lemezek gyártásánál jelenthet előnyt, mivel így ugyanannak az adattároló rétegnek egyszerűen fel tudják használni mindkét oldalát. Emellett, a HD-DVD és a DVD közötti hasonlóságnak köszönhetően könnyen előállíthatóak hibrid lemezek is, melyek egyik oldalán DVD, a másik oldalán HD-DVD formátumban rögzíthető az anyag. A HD-DVD másik nagy előnye a Blu-ray-jel szemben, hogy gyártásához a jelenlegi DVD-gyártósorokat csak minimálisan kell átalakítani, míg a Blu-ray lemezek gyártásához sokkal nagyobb átalakítás szükséges. Ez természetesen sokkal olcsóbbá teszi a HD-DVD gyártásához szükséges beruházásokat, és ennek köszönhető többek között, hogy a lemezek olcsóbbak lesznek, mint a Blu-ray diszkek. A HD-DVD egy másik előnye, hogy a visszamenőleges kompatibilitás könnyen és olcsón megoldható, vagyis az új lejátszók képesek lesznek a régebbi CD-k és DVD-k olvasására is. Az eddig napvilágot látott tervek szerint a Blu-ray lejátszók is alkalmasak lesznek a korábbi formátumok olvasására, de ennek megoldása közel sem olyan egyszerű, mint a HD-DVD esetében, mivel a lemezek közötti különbségek miatt két leolvasó-fejet kell beépíteni a lejátszóba. Emiatt, és más tényezők okán a Blu-ray lejátszók minden valószínűség szerint sokkal drágábbak lesznek majd, mint a HD-DVD-s eszközök. Egy HD-DVD-lejátszó – mely jelenleg az USA-ban és Japánban vásárolható meg – ára 500-800$, míg egy Blu-raylejátszó ára – ha majd megjelenik a termék – 1000-1800$ környékére várható. A visszamenőleges kompatibilitás, és a DVD-vel való szerkezetbeli hasonlóság másik előnye a HD-DVD számára, hogy készíthető olyan hibrid lemez, aminek az egyik oldalán a film HD-DVD, másik oldalán a DVD verziója található. Ez a megoldás természetesen megkönnyíti az új technológiára való átállást, és hogy mennyire fontos lehet, azt jól mutatja, hogy a filmstúdiók az első piacra dobott HD-DVD filmekkel együtt jelentetik meg hibrid lemezeiket, nem sokkal magasabb áron. Manapság, a zene- és a filmipar nagyjai számára különösen fontossá vált a tartalomvédelem, mivel a fáljcserélő hálózatok működésének „köszönhetően” egyre több ember választja világszerte a digitális tartalmak illegális beszerzését. Éppen ezért az új generációs optikai lemezek esetében is igen fontos hangsúlyt kapnak a tartalomvédelmi eljárások. Olyannyira, hogy a hírek szerint az új formátumok bemutatása elsősorban amiatt szenvedett késedelmet, mert a két formátum-tulajdonosnak időbe tellett, amíg a zene- és filmstúdiók által favorizált másolásvédelmi eljárásokat be tudták építeni a formátumukba. Ebből a szempontból a Blu-ray nagyobb biztonságot nyújt, mivel a rendszert úgy dolgozták ki, hogy a lemezen lévő tartalmat egyáltalán ne lehessen átmásolni semmilyen más
– 19 –

A HD TV és az új generációs lemezformátumok adathordozóra, csak egy másik Blu-ray lemezre. Bár a zene- és a filmipar nyilván nagyon elégedett az eredménnyel, mégis, ez a fajta szigorúság már sérti egyes cégek érdekeit. Például a HP és a Microsoft korábbi álláspontját megváltoztatva, pont emiatt lépett át a Blu-ray-t támogatók csoportjából a HD-DVD-t favorizálók közé. Mindkét új lemez támogat bizonyos interaktív funkciókat, ami azt takarja, hogy a lejátszók Internetre csatlakoztathatóak lesznek és a felhasználók így a megvásárolt filmekhez feliratokat, vagy egyéb extra tartalmakat tölthetnek le. Bár ezen a téren a két cég közötti együttműködést kompatibilitásbeli probléma nem hátráltatja, de mégsem sikerült ebben sem megegyezniük. A HD-DVD lejátszók a Toshiba és a Microsoft által kifejlesztett iHD szabványt fogják alkalmazni – csakúgy, mint a Windows következő generációja, a Vista –, míg a Blu-ray lemezek interaktív tartalmát a már jól bevált Java technológián keresztül fogják biztosítani. Talán az egyetlen hasonlóság a formátumok között – már persze a méretükön kívül – hogy mind a HD-DVD, mind a Blu-ray ugyanazt a két újgenerációs videótömörítési formátumot, a MPEG-4 AVC-t és a VC-1-t támogatja. Jelenleg kizárólag ezek az eljárások képesek a HD videók megfelelő tömörítésére.

– 20 –

A HD TV és az új generációs lemezformátumok

II.3.

Korábbi formátumháborúk
A Blu-ray és a HD-DVD között kialakult versengés korántsem nevezhető egyedinek.

Korábban ugyanebben az iparágban és máshol is törtek már ki formátumháborúk, ám a ráköltött és a rajta múló összegek tekintetében a jelen csatározás mindenképpen kiemelkedik a mezőnyből. A régebbi háborúk nagy többsége szintén az adattárolással kapcsolatban zajlott, a legelső ilyen eset a bakelitlemez-formátumok között zajló harc volt 1948-50-ben. Ekkor a Columbia Pictures 12-inches formátuma hadakozott a RCA 7-inches formátumával. A küzdelem végül döntetlennel zárult, mivel a lejátszókat mind a kétféle lemez lejátszására alkalmassá tették. Ez az egyik tipikus kimenete a formátumháborúknak, hasonlóan végződött az írható DVD-formátumért folytatott harc (DVD-R, DVD+R), vagy a videó-tömörítési szabványok közötti csata. A másik tipikus kimenetelére ezeknek a háborúknak jó példa az audió-tömörítési formátumok csatája az MP3, az AAC, a WMA és az Ogg Vorbis között, ahol végül mind a négy formátum saját részpiacot szerzett, és párhuzamosan léteznek. Ezekhez hasonló végkifejlet azonban a HD-DVD és a Blu-ray esetében nem várható. A formátumháborúk történetében mindössze egy hasonló kaliberű ütközetet jegyeznek, a JVC által kifejlesztett VHS és a Sony családhoz tartozó Beta harcát – mely a mostani háborúhoz hasonlóan a „háztartásokban használatos filmtárolási formátum” kitüntető címért zajlott, 1975-től kb. 1985-ig. A VHS és a Beta csatájában a HD-DVD és a Blu-ray versengéshez képest volt egy nagyon nagy különbség, mégpedig az, hogy az otthoni videózás piacát ez a két formátum teremtette meg, és a szereplőknek a versengés közben kellett megismerniük az új piac jellemzőit. Bár a Beta jobb minőséget biztosított, a versengést végül a VHS nyerte meg, manapság már a Beta formátumot – illetve az utódját – elvétve használják (pl. televízióstúdiókban). Kezdetben a verseny a rögzíthető film hosszának megnöveléséért folyt, a kezdeti egy, illetve két órás kapacitást különböző technikákkal hamarosan mindkét cég kb. 3 órásra növelte. Míg a JVC a VHS lejátszókat bérbe adta a videózni vágyóknak, addig a Sony csak megvételre kínálta az ekkor még igen drágának számító Beta lejátszókat, és ezzel lépéshátrányba került a piacon. Az otthoni videózás terjedésével párhuzamosan megjelentek, és hamar elterjedtek a videó-kölcsönzők, a JVC pedig – látva a sikert – megegyezett a nagy Hollywoodi filmstúdiókkal arról, hogy a tulajdonukban lévő filmeket kiadják VHS-en. Ez a húzás el is döntötte a csatát, a VHS-lejátszók pedig bemasíroztak a háztartásokba.

– 21 –

A HD TV és az új generációs lemezformátumok

II.4.

A háború eddigi történései
A korábbi tapasztalatokból okulva most mindkét versenyben lévő cég igyekszik minél

több támogatót maga mellé állítani az iparág fontos szereplői közül. A két formátum támogatóinak listáját végigböngészve egyértelműen látszik, hogy mely cégek véleménye fontos a formátum-tulajdonosok számára. Ezek: a nagy elektronikai gyártók (NEC, Panasonic), a nagy számítógépgyártók (HP, Dell, Apple), szoftvercégek (Microsoft) és természetesen a nagy Hollywoodi stúdiók. Persze a nagy nevek mellett még sok kisebb, az iparágban valamilyen szinten érdekelt cég adta a támogatását valamelyik formátumnak. Azonban a különböző összefonódások, és az eltérő érdekek miatt a helyzet közel sem ennyire egyszerű. Bár mindkét cég létrehozott egy-egy olyan szervezetet, melyek elsődleges célja az adott formátum népszerűsítése – HD-DVD Promotion Group, ill. Blu-ray Disc Association – az eddig eltelt időben sok támogató „váltott” formátumot, míg a nagy stúdiók egy része – pl.: Paramount, Warner, Disney –már közölte, hogy mindkét formátumban ki fogják adni új filmjeiket. Éppen ezért nem várható, hogy a legújabb formátumháborút a VHS kontra Beta csatához hasonlóan ők fogják eldönteni. A jelenlegi „elkötelezett” támogatókat az 1. táblázat tartalmazza.
HD DVD Promotion Group Toshiba Microsoft Intel HP NEC New Line Cinema Blu-ray Disc Associaton Sony Matsushita (Panasonic) Dell Apple Sony Pictures Metro Goldwyn Mayer Samsung Twentieth Century Fox

1. táblázat – A két formátum támogatói jelenleg

Tovább árnyalja a képet az a tény, a két tábor támogatói között más területen van együttműködés, jó példa erre a Sony és a NEC kooperálása, akik vegyes vállalatot hoztak létre optikai meghajtók gyártására, illetve még szembetűnőbb a Toshiba és a Samsung együttműködése, akik konkrétan Blu-ray meghajtók gyártására kötöttek megállapodást. A PC-ken és a videólejátszókon kívül azonban van még egy fontos alkalmazási területe jelenleg a DVD-nek, mégpedig a játékkonzolok, és az új generációs formátumok versenye természetesen ide is kiterjed. Jelenleg a világ két legnagyobb konzolgyártója a

– 22 –

A HD TV és az új generációs lemezformátumok Microsoft (Xbox, Xbox360) és a Sony (Playstation, Playstation 2). Jelenleg ezen a piacon (is) kiélezett verseny folyik a fogyasztók kegyeiért, mivel a konzolok legújabb generációi már nem csak játékra és filmlejátszásra lesznek alkalmasak, de a cégek nekik szánják a jövőben az otthoni media center szerepét. Éppen ezért az a legfontosabb a számukra, hogy minél több konzolt tudjanak eladni – általában nyomott áron –, és igazán sok pénzt keresni majd csak a konzolhoz kapható egyéb kiegészítőkkel és szolgáltatásokkal akarnak. A konzolpiacon jelenleg szintén egy generációváltás folyik, a Microsoft már megjelentette új generációs termékét az XBox 360-at, míg a Sony többszöri halasztás után még mindig nem tudta piacra dobni a Playstation 3-at és jelenleg novemberre ígérik a megjelenést. A Playstation 3-at a Sony egy beépített Blu-ray lejátszóval szállítja majd, míg a Microsoft egy külön megvásárolható HD-DVD-lejátszót jelentetett meg az XBox-hoz. Persze, ha a verseny később egyértelműen a Blu-ray javára dőlne el, akkor nem kerülne különösebb energiába egy XBoxhoz csatlakoztatható lejátszóval megjelenni. Az elemzők – és persze a Sony is – sokat várnak a Playstation 3-tól a Blu-ray elterjesztésében, főleg mivel a korábbi generációs konzolok közül a Playstation 2 egyértelműen jobb eladásokat produkált, és nagyon magasan jegyzett a márkaneve. Marketingszempontból összehasonlítva a két formátumot, a beszámolók szerint a Bluray megjelenés előtti kampánya sokkal hangsúlyosabb volt és jobban sikerült, mint a HDDVD-é, viszont ez utóbbinak a neve előnyösebb, mivel az emberek már „ismerősnek találják” az utolsó három betűt. A piaci megjelenés szempontjából a HD-DVD van előnyben, mivel az első lejátszókat és filmeket már most áprilisban piacra dobták Japánban és az USA-ban. Azonban az időbeli előny várhatóan meglehetősen szűk lesz, mivel a Sony tervei szerint júniusban szintén megjelenik majd a piacon az első Blu-ray-lejátszókkal, lemezekkel és számítógépes meghajtókkal. Összességében elmondható, hogy egyelőre nem lehet eldönteni melyik formátum fogja nyerni ezt a csatát, és hogy várhatóan több év kell, mire ez végleg eldől. Azt mindenesetre fontosnak tartom megjegyezni, hogy az első jó pár évben az emberek leginkább azt fogják érzékelni, hogy van két, körülbelül ugyanolyan technológia, melyből az egyik – a HD-DVD – jóval olcsóbb, mind a lejátszók, mind a lemezek tekintetében.

– 23 –

A HD TV és az új generációs lemezformátumok

Irodalomjegyzék
• • • • • • • • • • • • • • • • • • •
Index.hu, Magyarósi Csaba: Az adattárolók harcának éve, 2006. április 28., http://index.hu/tech/hardver/ahrcv060425/ Hificity.hu: A Warner jelenteti meg az első HD-DVD/DVD hibrid lemezt, 2006. április 27., http://www.hificity.hu/cikk.php?ident=4229 NOL.hu, Haszán Zoltán, Inotai Edit: Mezszámok madártávlatból, 2006. április 22., www.nol.hu/cikk-proxy/401554/ Index.hu: Júniusban jön a számítógépes Blue-ray író, 2006. április 21., http://index.hu/tech/ihirek/?main:2006.04.21.&262951 Hificity.hu: Sikeres a HD-DVD start az Egyesült Államokban, 2006. április 20., http://www.hificity.hu/cikk.php?ident=4219 BBC NEWS: Next-generation DVD battle begins, 2006. április 19., http://news.bbc.co.uk/2/hi/technology/4921784.stm Jox.hu: A Toshiba bemutatta a világ első HD DVD laptopját, 2006. április 11., http://jox.hu/cikkek/292/1 Hificity.hu: Piacon az első HD-DVD lejátszó, 2006 április 10., http://www.hificity.hu/cikk.php?ident=4194 SG.hu, Specker Balázs: HD-DVD láz Japánban, 2006. április 3., http://www.sg.hu/cikkek/43690/hd_dvd_laz_japanban Hificity.hu: Sokasodó támogatók a HD-DVD mellett, 2006. március 19, http://www.hificity.hu/cikk.php?ident=4160 Serena West: Blu-ray vs. HD-DVD, 2006. március 8., http://xbiz.com/article_piece.php?cat=45&id=13800 Ed Oswald: Toshiba Plans HD DVD Marketing Blitz, 2006. március 2., http://www.betanews.com/article/Toshiba_Plans_HD_DVD_Marketing_Blitz/1141329397 KRELL.hu: KÉTÉVES AZ EURO1080, 2005. december 31. http://www.krell.hu/cikk.php?ident=4015 Computerworld.hu, Maróti Mihály: Késik a Toshiba HD-DVD lejátszóinak bevezetése, 2005. december 14., http://computerworld.hu/hirek_hir.php?id=40184 HWSW.hu, Ady Krisztián: A Fox szerint a Blu-Ray fog győzedelmeskedni a HD DVD felett, 2005. december 5. http://www.hwsw.hu/hir.php3?id=30311&count15=1 HWSW.hu, Ady Krisztián: Gigabájtok százai egy lemezen: mit hoz a jövő?, 2005. november 29., http://www.hwsw.hu/hir.php3?id=30189&count15=1 Prohardver.hu: Vegyesvállalatot alapít a Sony és az NEC, 2005. november 17. http://prohardver.hu/c.php?mod=10&id=16427 Prohardver.hu: Kétszínű HD DVD-támogatók, 2005. október 24., http://prohardver.hu/c.php?mod=10&id=15997 Index.hu: Eldőlt, de még évekig tart a dvd-háború, 2005. október 25., http://index.hu/tech/uzlet/dvdha051025/

– 24 –

A HD TV és az új generációs lemezformátumok

• • • • • • • • • • • • • • •

Prohardver.hu: Befutó Blu-ray, hosszú HD DVD agónia, 2005. október 20., http://prohardver.hu/c.php?mod=10&id=15922 Panasonic.hu: Panasonic Blu-ray, 2005. október 12., http://www.panasonic.hu/hirek/2005/40.html Matthew Broersma: Microsoft, Intel back HD DVD, 2005 szeptember 27, http://www.eweek.com/article2/0,1895,1864036,00.asp Computerworld.hu, Maróti Mihály: Európa még nem érett meg a HDTV-re?, 2005. szeptember 8., http://computerworld.hu/hirek_hir.php?id=39403 Prohardver.hu: Neve szól a HD DVD mellett?, 2005. augusztus 18., http://prohardver.hu/c.php?mod=10&id=14813 SG.hu, Berta Sándor: Mégis egyesítik a DVD utódformátumait?, 2005. május 30., http://www.sg.hu/cikkek/37269/megis_egyesitik_a_dvd_utodformatumait Pecs.index.hu, Fábián Balázs: Blu-Ray lemezen az összes Sony film, 2005. március 11., http://pecs.index.hu/index.php?id=4730 Mark Hachman: High-Def DVD Format Wins Studios' Support, 2004. november 29., http://www.eweek.com/article2/0,1895,1735058,00.asp HWSW.hu, Ady Krisztián: A nagy kékség -- vajon mi jön a DVD után?, 2004. április 28., http://www.hwsw.hu/oldal2.php3?cikkid=892&oldal=1 SG.hu, Tóth Kristóf: Új kéklézeres lemezek a Sonytól, 2004. április 27., http://www.sg.hu/cikk.php?cid=32032 Index.hu: Vörös és kék lézerrel is olvas a NEC DVD-je, 2003. december 18., http://index.hu/tech/ihirek/?main:2003.12.18&159287 NBC4.tv: DVD Rentals Overtake VHS Cassettes For First Time, 2003 június 19., http://www.nbc4.tv/news/2281636/detail.html HD DVD Promotion Group: http://www.hddvdprg.com/ Blu-ray Disc Association: http://www.blu-raydisc.com Wikipédia oldalak: HDTV: http://en.wikipedia.org/wiki/HDTV

• • • • • • • • •

DVD: http://en.wikipedia.org/wiki/DVD , HD-DVD: http://en.wikipedia.org/wiki/HD_DVD Blu-ray Disc: http://en.wikipedia.org/wiki/Blu-ray Format war: http://en.wikipedia.org/wiki/Format_war Videotape format war: http://en.wikipedia.org/wiki/Videotape_format_war

ECDL WEB: Optikai tárolók, http://ecdlweb.uw.hu/m1-12.html Stephanie Watson: How Blu-ray discs work, http://electronics.howstuffworks.com/blu-ray.htm Karim Nice: How DVDs work, http://electronics.howstuffworks.com/dvd.htm GAIA.hu: MPEG, VideoCD, S-VCD, DVD-Video, http://www.gaia.hu/load.php?oldal=mpeg.htm

– 25 –

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful