1. Ismertesse a gépészeti kötéseket, a kötések megválasztásának és létesítésének szempontjait! A jellemző kötésekről készítsen szabadkézi vázlatot!

A kidolgozáshoz vegye figyelembe az alábbi információs vázlatot! Információtartalom vázlata – Kötések feladata, csoportosítása (oldható, nem oldható). Alkalmazási példák. – Oldható kötések, csavarkötések, csavarkötés megválasztása. – Ékkötés, alkalmazási példák. Méretválaszték, beépítési megoldások. – Ékkötés tűrés, illesztés megválasztása – Szegecsek és kötéseik, szegecsfajták, méretválasztás – Átlapolt és hevederes kötés, alkalmazási példák – Gépészeti kötések korrózióvédelme A kötés fogalma: két, vagy több kapcsolódó alkatrész időszakos, vagy végleges összekapcsolására alkalmasak A kötések csoportosítása: 1. Oldható kötések: a kötés roncsolás nélkül bontható Fajtái: - csavarkötés, - ékkötés, - reteszkötés, - csapkötés, - szuronyzár-kötés Az oldható kötéseket olyan helyen alkalmazzuk, ahol a kötést gyakrabban kell szét- és összeszerelni 2. Nem oldható kötések: a kötés csak roncsolással bontható Fajtái: - szegecskötés, - ragasztás, - forrasztás, - hegesztés Azokon a helyeken alkalmazzuk, ahol végleges kötést kívánunk megvalósítani – pl. acélszerkezetek Csavarkötések A csavarkötéseket a gyakoribb szét és összeszerelésre kerülő szerkezetek kötésére alkalmazzuk A kötés az ékhatáson alapul (önzárás: α < 5,7°) A csavarkötés lehet: - közvetlen kötés, - A legegyszerűbb megoldás, ha az egyik alkatrészt külső, a másikat belső menettel készítjük el, és a kettőt összecsavarozzuk. A jó felfekvés biztosítása végett a furatot süllyesztjük, vagy a csapon beszúrást alkalmazunk. - közvetett kötés - a kötést csavarorsóval és csavaranyával valósítjuk meg. Az összekötendő alkatrészek mindegyikébe átmenő furatot fúrunk, amelyen csavart vezetünk keresztül. A csavar számára készített furat átmérője 0,2...0,5 mm-rel nagyobb a csavarorsó d külső átmérőjénél.

.belső kulcsnyílású /imbusz/ csavarok.olyan helyen alkalmazzuk. hornyoltak. stb Csavarkötést alkalmazunk: . vagy hegeszteni. Az anya magassága acél csavarorsónál és csavaranyánál 0. . .) szerelésénél.faszerkezetek kötésére . hogy az anya magasságához a szerkezeti magasság nem elegendő. . mielőtt az anyából a menetek kiszakadnának. könnyűfémöntvények beöntött csavarjai .utánállítandó szerkezeti elemekhez.a kötés esztétikai igénye. A csavarkötés megválasztása: az alkalmazott csavarok és csavaranyák megválasztásának szempontjait a kötési feladat jellemzői határozzák meg . kivitele.a szerelhetőség. szélrácsok.ua.1 d.hernyócsavarok..ha az anyag (pl. mindkét végük menetes.kalapácsfejű csavarok. .kapupánt csavarok. . .ha helyszűke miatt a szegecs zárófejének kialakítása. Csavarozásnál a csavarorsó szilárdságát teljesen ki kell használni. .hengeresfejű csavarok.A kötés szilárdsága végett a csavarorsónak m becsavarási hosszon kell kapcsolódnia a csavaranyához. Ilyenkor menetes acélperselyt rögzítünk az alkatrészbe.alapcsavarok . öntöttvas) a szegecselésnél fellépő ütések miatt eltörhet.mint húzatócsavart – illesztéseknél. rögzítő csavarjai .5 d-re. amely az első működő menet kezdetétől az utolsó működő menet végéig tart.általánosan alkalmazott kötőcsavar . de legalább négy tiszta menetnek kell kapcsolódni. . távvezeték oszlopok stb.. vagy a felfogókészülékek felfogására alkalmazzuk .8.fej nélküliek. vagy nem szabad szegecselni. .mindkét csavart főleg szerszámgépek asztalainál a munkadarabok..a kötés szükséges szilárdsága. . Gyakori eset. . elmozdulást akadályoznak meg . .ászokcsavarok. Acélorsó és kisebb szilárdságú anyánál a becsavarási hosszt növelni kell 1.2.süllyesztettfejű csavarok. .dinamikus hatásoknak kitett szerkezeti részek (szaruzatok.ha a szerelés helyén valamilyen oknál fogva nem lehet. . vagy finom menetet használunk. vagy a hegesztés nem lehetséges. elfordulást. A becsavarási hosszon azt a méretet értjük. hogy terheléskor a csavarorsónak azelőtt kell elszakadnia.3.mint ideiglenes kötést – szereléseknél Alkalmazott csavarok: . általában süllyesztve kerülnek beépítésre . .fej nélküliek. . .hatlapfejű csavarok. .mint fűzőcsavart – összeállításoknál.négylapfejű csavarok. Használjuk még a csavart: . ahol a csavarfej nem állhat ki .a helyszükséglet. ami azt jelenti. szelemenek.ritkán oldott kötésekhez. . mint a hengeresfejű csavarok.nagyobb méretű gépek leszorító.

. Ilyenkor az anya kismértékben elfordulhat. . Az anya és a felület közé tehetünk rugós alátétet. kialakításuk az alkalmazási célnak megfelelő.koronás anya. A kiálló orsóvéget az anya fölött átfúrjuk.palástfuratú anya. leeséséhez vezethet. Orros rugós alátét .homlokfuratú anya. magas/ .hornyos anya. csavarokhoz használjuk. és lehajtjuk a szélhez.rovátkolt anya.négylapfejű anya. ha azt a közönséges anya és a megszorított alkatrész közé helyezzük. A lemezes biztosítást hatlapú anyához. .a felhasított gyűrű éles végei az anyába. amit a csavarkötések biztosításával akadályozhatunk meg. vagy a lemezt rögzítőcsavarral és rugós alátéttel rögzítjük. .szárnyas anya.alakjuk. ha az orsót átfúrjuk és a sasszeget egy koronás anya hornyán és az orsón átfűzzük. a felületbe kapaszkodnak és az elfordulást is gátolják. mozgása a csavar. Sasszeggel többféleképpen biztosíthatunk elfordulás ellen. ill. a sasszeget belehelyezzük és elhajlítjuk. a csavaranya meglazulásához. Ha a kötés a tárgy széléhez közel esik. A csavarbiztosítások módjai: a/ Erővel kötő biztosítások /erőzáró biztosítások/ Ellenanya alkalmazásával a tengelyirányú feszültséget fokozhatjuk. .réselt anya. lemezekkel vagy sasszeggel akadályozzuk meg. Hasonló céllal alkalmazzuk a külső.hatlapfejű anya. és elhajlítjuk.Csavaranyák: belső menettel készített gépelemek . . .és belső fogazású alátáteket is. . alacsony. c) Biztosítás illetéktelen oldás ellen . . Az ellenanya lehet félmagasságú. stb. Az elfordulást meggátolhatjuk. Közelfekvő anyákat közös biztosítólemezzel láthatunk el./normál. ill. A tárgy szélétől távolabb eső biztosításnál a lemezt furatba nyúló orral látjuk el. . ill.zárt anya. . Közelfekvő csavarfejeket átfúrás után befűzött dróttal biztosíthatunk. Csavarkötések biztosítása A gépalkatrészek rezgése. akkor a lemezvéget felhajtjuk a hatlaphoz. b) Alakkal kötő biztosítások /alakzáró biztosítások/ Az elfordulást különleges alakú alátéttárcsákkal.

Biztosíthatunk a csavarorsóra felcsavart prespántárcsával (pl. Jellemző méretük: b x h (szélesség. Ék. villásdugóknál.) vagy biztosítószelepeknél (pl. szerelése erőhatás nélkül történik. a nyomatékátvitel nyíró igénybevétel árán történik meg. kerekeket axiális vagy tangenciális elmozdulás ellen ékekkel vagy reteszekkel lehet biztosítani. vagy átfűzött szeggel. gázóra stb. a tengelyre szerelt gépelem sugár. A reteszkötés alakzáró kötés. d) Biztosítás laza alkatrészek elvesztése ellen Burkolatok fedeleinek felnyitásánál a rögzítőcsavarok könnyen elveszhetnek. Elvi működésükben az egyik különbség. A két kötésmód gyakorlati kialakítása megegyezik.és tengelyirányú elmozdulását egyaránt megakadályozzák. Ezzel találkozunk a fogyasztásmérőknél pl.és reteszkötések Az ék. szíjtárcsa) rögzítésére alkalmasak. míg a retesz csak tangenciális elmozdulás ellen. magasság) Illesztésük: H7/j6 Kialakításuk: b h . A csavarokat tehát úgy kell biztosí-tani. Ebben a horonyban foglal helyet az ék vagy retesz Anyaguk rendszerint ötvözetlen acél.). a retesznek nincs lejtése. hogy az a kötést és feloldást ne akadályozza.Mérőműszerek burkolatainak illetéktelen felnyitása ellen ólomzáras biztosítást alkalmazunk. amelyek tengelyekkel együttforgó gépelemek (pl. hogy az éknek 1 %-os lejtése van. Az ék homlokfelületeivel. az ék axilális és tangenciális elmozdulás ellen rögzít. villanyóra. Forgácsoló eljárással készítik a hornyot a tengelybe és a tárcsa egy részébe. Ékek: 1%-os lejtéssel készülnek. de az elvesztés ellen mégis védjen. csatlakozó aljazatnál). hogy az ékkötés un. Az ólomzár az illetéktelen beavatkozást is kimutatja. Másik különbség. a retesz oldalfelületeivel fekszik fel a hornyokban. a csavar széthasításával. mert a homlokfelület lejtése miatt a horonyba ütve a tárcsa agyának belső felületét hozzászorítja a tengelyhez. erőzáró kötés.és reteszkötés roncsolás nélkül oldható kötés. A létrejövő surlódóerő nyomatékátvitelt tesz lehetővé. elvi működésük azonban különbözik. ill. fogaskerék. Tengelyekre szerelt tárcsákat. melegvíztárolóknál.

így excentrikus futás keletkezik.: dugattyús gőzgépeknél. axiális irányban rögzítenek. akkor az ék lejtése 1:20. Az ékhorony ujjmaróval készül. Ha az így kialakított ékkötést gyakran kell oldani. Ezek az ékek rudak és agyak hossztengelyére merőlegesen végzik a kötést. Gyakran alkalmazzák tengelykapcsolók. ahol a dugattyú rudat a keresztfej hüvelyébe keresztnyírású ékkel rögzítik. ezért az agyat tengelyirányban mindig külön rögzíteni kell. b) A hornyos ék esetén a fészek helyett tárcsamaróval készült horony van. Hátránya viszont. A tengelyt tehát csak a lapos meg munkálás gyengíti. Az ék alsó felületének görbülete a tengely görbületével azonos.hengeres ék . lökésszerű nagy nyomatékok átadására alkalmasak. Az ékkötések hátránya.lapos ék . Ebben az esetben a tengelyben nincs horony. A kötés elfordítható és tengelyirányban eltolható. hanem síkra köszörült felülete fekszik fel a lapos ékre. a tengelyre szerelt gépelem elfordulását megakadályozzák. Kisebb igénybevétel terheli azonos körülmények között mint az éket. de a tengelyirányú elmozdulást lehetővé teszik.érintős (tangenciális) ék a) A fészkes éket nagy és váltakozó igénybevételek esetén alkalmazzák. hogy az agyat a tengelyhez képest a befeszítés elhúzza. e) Az érintős éket egymáshoz képest 120o-os szögben helyezik el.fészkes ék hornyos ék Az ékek fajtái: . Az ékeket a kiszerelés egyszerűsítése céljából gyakran készítik orros kivitelben. Terhelhetősége a fészkes ékhez hasonló. Kisebb a helyszükséglete. A tengelyt és a tárcsát is egyaránt gyengíti az ékhorony. Pontos futást igénylő alkatrészeknél nem alkalmazható. fogaskerekek felerősítésére. c) A lapos ék MSZ 304 alkalmazása kisebb nyomatékátvitel esetén indokolt.orros ék .fészkes ék . egyébként 1:30…1:50. d) A nyerges ék igen kis forgatónyomaték átvitelére alkalmas.hornyos ék . gyorsan forgó alkatrészeknél a forgatónyomaték átvitele reteszkötéssel hozható létre A reteszek lejtés nélkül készülnek. Reteszkötés Pontos vezetést igénylő. hogy nem ad előfeszítést. A reteszkötés előnye. hogy a reteszhornyot könnyebb megmunkálni mint az ékhornyot. Alkalmazzák pl. A tengelyt horony nem gyengíti.nyerges ék . . Az igénybevétel szempontjából lehet még az ék: keresztnyírású. szíjtárcsák.

.38 38.. Ha ismerjük az átviendő nyomatékot. ker A retesz hosszát az l = t ⋅ p összefiiggésből számítjuk...Méretezés A szabványos ékek és reteszek bxh keresztmetszeti mérete a tengelyátmérő függvénye. amelynél a szegecsszár zömítésével és egy zárófej kialakításával két. hogy az Fker erőt most az összeszorított felületek közt ébredő súrlódó erő tartja egyensúlyban. Méretüket a tengely átmérőjének megfelelően választjuk meg /szabványos/ Az ékek és reteszek méretei: Tengelyátmérő Ékméret d (mm) b/j6 h 6..12 4 4 12..30 30.. vagy több alkatrészt erősítünk össze. vagy S355 acélból készülnek..... a reteszt felületi nyomásra és nyírásra veszi igénybe... . a reteszt terhelő kerületi erő: Fker = 2M d amely a tengely és az agy horonyoldalát felületi nyomásra..44 Ékméret b/j6 h 6 6 8 7 10 8 12 8 Tengelyátmérő d (mm) 44.75 Ékméret b/j6 h 14 9 16 10 18 11 20 12 Szegecskötések A szegecskötés olyan nem oldható fémipari kötésmód.65 65.8 2 2 8.. Fker ≤ FS = µFn Az Fn által létrehozott felületi nyomás: p= Fn ≤ pmeg b⋅l Így az Fker és p ismeretében az ék hossza kiszámítható.. ahol t a retesszel érintkező horonyoldal meg F magassága. Ékek és reteszek méretmegválasztása Az ékek és reteszek E 295.....50 50. E355.10 3 3 10..22 22. A pmeg értéke öntöttvasnál: acélnál: hőkezelt acélnál: 500 kp/cm2 900…1000 kp/cm2 1200…2000 kp/cm2.58 58...17 5 5 Tengelyátmérő d (mm) 17. Ezután a reteszt még a nyírásra kell ellenőrizni τ ny max = ≈ 600-700 kp/cm2) összefüggés alapján.. 3 Fker ⋅ ≤ τ meg 2 b⋅l (τ meg Az ékek hosszának meghatározásánál figyelembe kell venni.

Szegecseléskor az összekapcsolandó elemeket gondosan egymásra illesztjük.8 mm alatti acélszegecsek és a lágyabb anyagú (réz. amelyeket különböző fejkialakítással és mérettel gyártanak: A szegecs részei: . vagy gázok átszivárgását a kötésen.Szegecskötésnél az összekapcsolandó darabokon készített furatokba helyezzük a gyárilag készített szegecset. kazánoknál a tömítés mellett szilárdsági igénybevételek is fellépnek. c) Szilárdsági és tömítő szegecskötés: nagynyomású tartályoknál. A lemezek összeszorításakor keletkező súrlódás megakadályozza az összekötött elemek elmozdulását és folyadékok. majd kialakítjuk a zárófejet.Si ötvözetű szegecsanyag.hidegen . gyámfej. mint a hidegen végzett szegecselésnél. A szegecskötés lehet: a) közvetlen kötés – a zárófejet az alkatrészből alakítjuk ki . A szegecselés végezhető: (átmérőtől és anyagától függően) . vázszerkezeteknél.6 . lyukasztóval vagy fúróval elkészítjük a szegecshelyeket és befűzzük a szegecseket. Melegen végzett szegecselés után a kihülő és ezért zsugorodó szegecsszárban nagyobb húzófeszültség keletkezik. A szegecskötések fajtái 1. Szerkezeti szegecskötést kell készíteni hidaknál. a jó zárás.általában az összekötött lemezekkel azonos szilárdságú. . Feladatuk szerint: a) Szilárdsági (szerkezeti) szegecskötés: erőhatás továbbítására alkalmasak. bronz. A szegecs az összekapcsolt lemezeket egymáshoz szorítja.Mg . zárófej A szegecsek anyaga: acél. A szegecsek szabványos gépelemek. A gyárilag elkészített gyámfejet megtámasztjuk. stb. az összekapcsolandó elemeket összeszorítjuk.géppel történhet. . réz.kéziszerszámokkal. járműveknél. 2. alumínium. Acélanyagoknál ötvözetlen acél /S235/ könnyűfémeknél Al .melegen – a 10 mm átmérő feletti szegecsek A zárófej kialakítása: . a szegecs szárában húzófeszültség keletkezik.szár. megakadályozzák az összekapcsolt elemek elmozdulását. bronz és alumínium) szegecsek. vagy . b) Tömítő szegecskötés: elsőrendű feladatuk a folyadékok vagy gázok szivárgásának a megakadályozása. és tömítés. a lemezeket szegecshúzóval összeszorítjuk és szegecsfejezővel kialakítjuk a zárófejet.

szegecs fejező . pl. vagy kéthevederes kivitelben.a gyámfej alátámasztására. A kötés készülhet egyhevederes.két.félgömbfejhez: 1. Hátránya. hogy mind a lemezben. Szegecskötést alkalmazunk acélszerkezetek kötéseinél. Hevederes szegecskötések: az összekötendő lemezeket ún. Átlapolt szegecskötések: a két lemezvég bizonyos hosszon fedi egymást. tartószerkezetek.vagy többsorban helyezhetők el.7 d A szegecskötések kialakítása.b) közvetett kötés – szegeccsel Közvetlen szegecskötés A szegecselés szerszámai: .. csomópontok. vagy csésze . mind a szegecsben hajlítóigénybevétel lép fel. csarnokok. .. 2. oszlopok. vagy több szegecssorral.az összekötendő lemezek összehúzására. .5 d.a zárófej kialakítására A szegecsszár hossza: .süllyesztett fejhez: 0. egy.szegecshúzó . két. . . A szegecsek egy.ellentámasz. fajtái: Közvetett szegecskötés 1. stb. heveder lemezekkel fogjuk össze.

a szegecs átmérője [mm]. a szegecskötést nyírásra és palástnyomásra kell méretezni A szegecsátmérő: d = 5 s − 2m 0 m Egyoldali hevederes kötésnél és átlapolt kötésnél a szegecs egy keresztmetszetét terheli nyíróerő. A .a szegecs keresztmetszete [mm2 ]. Egynyírású. egy szegeccsel összekötött elemeknél: τ mg ≥ e F A [N/mm2 vagy MPa] ahol F .a kötést terhelő nyíróerő [N]. A nyírt keresztmetszetben fellépő nyírófeszültség nem haladhatja meg a szegecs anyagára megengedett τ meg nyírófeszültség értékét. d . ahol a terhelőerő jelentős.A szegecs méreteinek meghatározása Szerkezeti kötéseknél. Kétnyírású szegecskötésnél: τ meg ≥ F 2 A [N/mm2 vagy MPa] .

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful