BEVEZETÉS A KÖZGAZDASÁGTANBA JEGYZET

2008/2009. 2. FÉLÉV GTGKG600BS GTGKG600BP GTGKG600BL GTGKG600BPL

1

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS, ALAPFOGALMAK .................................................................................. 3 1.1. A közgazdaságtan tárgya és helye a tudományok rendszerében ................................. 3 1.2. A közgazdaságtan rövid története................................................................................ 3 Gazdasági gondolkodás a klasszikusok elıtt ..................................................................... 3 A klasszikus közgazdaságtan ............................................................................................. 4 A neoklasszikus közgazdaságtan ....................................................................................... 5 Új irányzatok a közgazdaságtanban ................................................................................... 6 1.3. Gazdaság, gazdálkodás, a piac mőködési mechanizmusa ........................................... 7 2. A FOGYASZTÓI MAGATARTÁS ................................................................................ 10 2.1. A fogyasztói döntés és hasznosság ............................................................................ 10 2.2. A fogyasztó jövedelme és az optimális választás ...................................................... 11 2.3. A jövedelem és az árak változásának hatása ............................................................. 12 3. A VÁLLALAT ÉS A TERMELİI MAGATARTÁS ..................................................... 14 3.1. A termelés tényezıi és a kibocsátás .......................................................................... 15 3.2. A közgazdasági idıtáv és a vállalati döntés .............................................................. 15 3.3. A termelés hozadéka és a termelékenység ................................................................ 16 3.4. A vállalati döntés hosszú távú vizsgálata .................................................................. 18 3.5. A gazdaságilag hatékony termelési eljárás meghatározása ....................................... 19 3.6. A termelés költségei és költségfüggvényei ............................................................... 21 3.7. A vállalat jövedelmei ................................................................................................. 24 4. A PIACI VERSENY JELLEGE, A PIAC FORMÁI ....................................................... 26 4.1. A kompetitív vállalat ................................................................................................. 27 4.2. A tökéletlen verseny .................................................................................................. 28 5. A TERMELÉSI TÉNYEZİK PIACA ............................................................................. 29 6. AZ ÁLLAM SZEREPE A MIKROGAZDASÁGBAN ................................................... 34 6.1. Az állam szerepe a monopóliumok szabályozása terén............................................. 34 6.2. Az állam szerepe a közjavak biztosítása terén........................................................... 34 6.3. Az állam szerepe az externáliák terén ....................................................................... 35 7. A MAKROGAZDASÁGI SZEREPLİK ÉS KÖLCSÖNHATÁSUK ........................... 37 7.1. A gazdaság szereplıi közötti jövedelemáramlás ....................................................... 38 7.2. SNA: System of National Accounts .......................................................................... 39 8. ÁLTALÁNOS EGYENSÚLY ......................................................................................... 42 8.1. Az árupiac .................................................................................................................. 42 8.2. A pénzpiac ................................................................................................................. 43 8.3. Munkaerıpiac ............................................................................................................ 45 9. EGYENSÚLYI PROBLÉMÁK A MAKROGAZDASÁGBAN..................................... 47 9.1. Munkanélküliség a gazdaságban ............................................................................... 47 9.2. Infláció ....................................................................................................................... 48 Az infláció okainak magyarázata ..................................................................................... 49 Az infláció csökkentésének lehetıségei ........................................................................... 51 9.3. Egyéb makrogazdasági egyensúlyi problémák.......................................................... 51 Deficites állami költségvetés ............................................................................................ 51 Passzív Fizetési Mérleg .................................................................................................... 52 Jövedelemingadozás ......................................................................................................... 52 10. AZ ÁLLAM MAKROGAZDASÁGI SZEREPE ......................................................... 54 10.1. Az állam gazdaságpolitikai eszközei ..................................................................... 55 A költségvetési politika mőködése és hatása ................................................................... 56 Monetáris politika ............................................................................................................ 58 2 1.

1. BEVEZETÉS, ALAPFOGALMAK 1.1. A közgazdaságtan tárgya és helye a tudományok rendszerében

A közgazdaságtan az embereknek a termelésben, az elosztásban, a cserében és a fogyasztásban felmerülı döntési alternatíváival és e döntések megvalósulásának társadalmi következményeivel foglalkozó társadalomtudomány. A közgazdaságtudományok az emberek gazdasági döntéseivel és azok következményeivel foglalkoznak. A döntés a jövıre vonatkozik, hatása a késıbbiekben jelentkezik, ezért kockázattal jár. A döntés valami melletti kiállást, a lehetıségek közüli választást jelenti. A döntési folyamatban, amikor valamit elıtérbe helyezünk, valamirıl lemondunk „feláldozunk”, a döntéssel feláldozott lehetıség a döntés alternatívája, annak költsége az alternatív költség. Minél jobb eredmény elérése érdekében ismerni kell a lehetıségeket. A közgazdaságtan a különbözı alternatívák közötti választást elemzi, ezért szokták a döntés tudományának nevezni. Másrészt tudnunk kell, hogy a lehetıségek végesek. A cél megvalósításának feltételei nem korlátlanok, az idıtáv, amiben élünk, gondolkodunk és döntünk ugyancsak véges. Miközben elképzeléseink, vágyaink szinte korlátlanok és folyton változnak. A gazdasági folyamatokban a változó és csaknem korlátlan igényt össze kell hangolni a korlátozottan, szőkösen rendelkezésre álló feltételekkel. Ezt az összehangolást a döntéssel teremtjük meg, vagy rossz döntéssel távolíthatjuk a célt és a lehetıséget egymástól. A szőkös feltételekkel való gazdálkodás miatt gyakran illetik a közgazdaságtant a „szőkösség tudománya” jelzıvel. A közgazdaságtudományok a gazdaság szereplıinek társadalmilag meghatározott magatartását vizsgálják, így a társadalomtudományokhoz sorolhatók. A tudományok több szempont szerint csoportosíthatók, így bizonyíthatóságuk alapján lehetnek logikai (apriorisztikus) és tapasztalati (empirikus) tudományok. A közgazdaságtan empirikus tudomány, mert a valóság vizsgálatából von le következtetéseket. A tudomány tárgya lehet a természet és a társadalom, ezért soroljuk a közgazdaságtant a társadalomtudományokhoz. Funkciója szerint beszélünk elméleti és alkalmazott tudományokról. A közgazdaságtudományokon belül a közgazdaságtan (mikro-, makro és internacionális ökonómia) elméleti tudomány, míg a többi közgazdaságtudományi ág az alkalmazott tudományokhoz sorolható (pl. pénzügytan, statisztika, vállalkozástan, marketing stb.). Az alkalmazott tudományok az elméleti tudományok által feltárt törvényszerőségek gyakorlati érvényességét vizsgálják.

1.2.

A közgazdaságtan rövid története

Gazdasági gondolkodás a klasszikusok elıtt
Elsı gazdasági írások Arisztotelész (i.e. 384-322) mőveiben találhatók. Vizsgálataiban a gazdaság nem kap kiemelt szerepet, egy elem, a gazdaságot erkölcsi, nem jövedelmi oldalról elemezte. Fı megállapításai: • Meghatározója a háztartás • Mezıgazdaság és kézmővesség jellemzı • Rabszolgamunkára épül, saját tevékenység gyümölcse a rabszolgamunka

3

Piacra vonatkozó írásai: a pénz három funkcióját felismeri (értékmérı, forgalmi eszköz és kincsgyőjtés), a csereformáknál az „igazságos ár „meghatározóját keresi, amit az egyén közösségben elfoglalt helye alapján határoz meg.

A közgazdasági vizsgálatok ismételten a merkantilistáknál merülnek fel. A merkantilizmus kereskedelmi szellemő gazdaságpolitika és arra épülı eszme, a gazdagság forrását a kereskedelemben, elsısorban a külkereskedelemben látják. • gyakorlati közgazdák elméleti megállapításai • nem alkottak elmélet tudományos rendszert • megrekedtek a forgalom vizsgálatánál • a gazdagságot a kincstár arannyal való feltöltésével azonosították, a protekcionizmus hívei • a piacgazdaság önszabályozó voltát nem ismerték fel. A XVII. században felerısödik a merkantilizmus kritikája. Gazdasági téren William Petty (1623-1687) végzett mélyreható elemzést. (A föld árát a földjáradékból vezeti le.) A merkantilizmussal szembeni áramlat a fiziokratizmus, jellemzıi • a felvilágosítók korszaka • a gazdasági élet szabadságát hirdatik • a gazdagság forrásának a termelést, elsısorban a mezıgazdaságot tekintik Képviselıje Francois Quesnay (1694-1774) Megállapításai: • értéktöbblet elmélete, forrása a mezıgazdasági munka, a bérmunkásnak fizetett bér kisebb, mint az általa termelt érték, ez a „tiszta hozadék” • az össztıke újratermelésérıl megalkotja a „TABLEAU ECONOMIQUE” –t (a termelési folyamat körforgásának elsı leírása).

A klasszikus közgazdaságtan
A klasszikus közgazdaságtan fı képviselıi: Adam Smith, David Ricardo (1772-1823), Karl Marx (1818-1883) a munkaérték-elmélet követıi. Az elmélet jellemzıi: • értékalkotónak az emberi munkát tartják • az árunak két tulajdonságát különböztetik meg; használati érték és /csere/érték • a csere alapja az áru közös tulajdonsága, a munka • a pénz értékét is a munkaértékelmélet alapján határozzák meg • az elosztás elméletében a profitot és a munkabért együtt határozzák meg, de a munka értékét a közönséges áruktól eltérıen definiálják. Az önálló tudományos közgazdasági elmélet kialakulása Adam Smith (1723-1790) nevéhez főzıdik. Smith liberális gondolkodó volt, a polgári viszonyokat természetesnek tartotta, véleménye szerint a magára hagyott gazdaságban mindig kialakul az egyensúly, mert az emberek cselekedeteit az önös érdek vezérli. A gazdaságról alkotott fı megállapításai: • a „láthatatlan kéz” elmélete: a gazdasági szereplık spontán cselekedeteire szabályosság jellemzı – a piacon kialakul az egyensúly 4

• • •

az állam beavatkozásai csak zavarokat okoznak a gazdaságban – „éjjeli ır” szerepet szán a gazdagság forrását az emberi munkából vezeti le, amit a munka és a tıke egyenlıtlen cseréjében jelöl meg az abszolút elıny elmélete, véleménye szerint a külkereskedelembıl az azonos fejlettségő országok eltérı munkatermelékenységük alapján juthatnak elınyhöz

Smith közgazdasági jelentısége: tudományos rendszert alkotott az elméletet kiterjesztette a nemzetközi kapcsolatokra kialakitott egy önálló elméleti irányzatot a munkaérték-elméletet. Ricardo szerint a munkabér a létfenntartás értéke, Marx szerint a munkaerı ára, amely a létfenntartási cikkeken felül tartalmazza a családfenntartás és képzés költségeit is. A földjáradék elmélet, Ricardo nevéhez főzıdik a különbözeti földjáradék, amit a földek minıségi különbsége alapján fizet a bérlı a tulajdonosnak. Marx megalkotja az abszolút földjáradék elméletét, amit a föld tulajdona alapján a még mővelés alatt lévı legrosszabb minıségő föld használatáért fizet a bérlı. Továbbfejleszti Smith külkereskedelemre vonatkozó elméletét, megalkotja a komparatív elıny elvét. Bebizonyítja, hogy kölcsönösen elınyös külkereskedelem létrejöhet különbözı fejlettségő országok között, a relativ termelékenységi különbségek alapján. Marx kidolgozza az újratermelés / körforgási / elméletet; amelyet négy mozzanatban határoz meg, termelés – elosztás – csere – fogyasztás. A mozzanatok kölcsönhatásban vannak, de meghatározónak a termelést és a fogyasztást tartja. Marx híres elmélete az értéktörvény; amelyben kimondja az , hogy az áru árát hosszú távon az értéke / benne lévı társadalmilag elismert munka / határozza meg, de rövid távon a kereslet – kínálat változásának hatására eltér attól. Másik, már inkább elhíresült elmélete az értéktöbblettörvény, amelyben azt bizonyítja, hogy a tıke nem más mint felhalmozott értéktöbblet, amit a tıkés jogtalanul sajátít el a munkástól, aki azt létrehozta. A tıkés tevékenységét nem tekinti értékalkotónak. A munkaérték-elmélet a közgazdaságtan fejlıdésében meghatározó, ezáltal létrejött az önálló tudományos közgazdasági elmélet. Képviselıi érdeme: • Új utat nyitnak aközgazdasági gondolkodásban • A kapitalizmus gazdaságának mélyraható elemzését végzik el • Módszere a tudományos kutatás számára elévülhetetlen; • konkrét tények elemzése, történetiségben való vizsgálat, kölcsönhatásban való elemzése.

a

folyamatok

A neoklasszikus közgazdaságtan
A klasszikus közgazdaságtan kritikájaként új elméleti irányzat alakul ki a közgazdaságtanban, a neoklasszikus elmélet. Fı képviselıi; Hermann Gossen (1810-1858), Leon Walras (1834-1910), Alfred Marshall (1842-1924), Wilfredo Pareto (1848-1923), John Richard Hicks (1904-1989).

5

amikor az egyik fogyasztó hasznosságának a növelése már csak a másik hasznosságának a csökkenésével valósítható meg. Fı megállapításaik: • Csökkenı határhaszon elve. a határhaszonból vezetik le Feltételezései: • a fogyasztók szuverének • a gazdaság szereplıi racionálisak • tökéletes információval rendelkezik minden döntéshozó. a javaknak az az allokációja. két inputtényezı felhasználásával történı elıállítása esetén az erıforrások allokációjának az az állapota. amikor a kettı megegyezik az elınyök kiegyenlítıdnek.Az elmélet jellemzıi: • a mikrogazdaság elemzésére összpontosítanak • a fogyasztó kerül az érdeklıdés középpontjába • az árak alakulását a fogyasztói hasznosságból. a fogyasztás optimumának meghatározása. Paréto-optimális állapot. a jószág annyira hasznos. a hasznosságot szubjektíven értelmezik. aminek következtében megváltozik a kereslet. a cserét abba kell hagyni. Holt stb. • Az erıforrások. Következtetés: minden áruszerkezethez tartozik olyan árarány. Az új mikroökonomia elmélete a keresési modell. • Az általános egyensúly. Lényege. akkor optimális a fogyasztás és maximális az összhaszon. Feltételezésük szerint a piac nem tökéletes. amikor további átcsoportosítással az egyik termék termelésének növelése a másik rovására valósítható csak meg. erıforrás összetételét mindaddig érdemes megváltoztatni. amíg a csere révén a feláldozott haszon kisebb. amíg ki nem alakul az egyensúly. Phelps. hogy a piacon megjelenı vevıket és eladókat egy árverezı informálja az aktuális árról. fıbb irányzatai:. Az egyensúlyi ár kialakulásáig nincs tényleges eladás és vétel. másrészt új nézetek is megjelentek. Két fogyasztó esetén. a piacon többféle ár is kialakulhat. amennyire a szükségletet képes kielégíteni. érdemes ez alacsonyabb árat vagy a magasabb bért keresni. két termék. amely mellett a csere egyensúlya kialakul. az információ megszerzése költséges. ennek bizonyításához a puhatolózási-modellt használják. amelyek követıi a mikro.és makroelméletnek. a szükséglet kielégítésére telítıdési folyamat jellemzı. képviselıi Stigler. az megegyezik a pénz határhasznával. ha a jószágok áregységére jutó határhaszon minden terméknél azonos. A hasznosság és a mennyiség között összefüggés van. ha a kereslet és kínálat eltér az árverezı megváltoztatja az árarányokat. A neoklasszikus közgazdaságtan kritikája és tudományos kutatásai alapján elıtérbe került a makrogazdaság vizsgálata. • Az elınyök kiegyenlítıdésének elve. 6 . kialakultak olyan újabb irányzatok. mint a nyert haszon. a rendelkezésre álló készlet. Új irányzatok a közgazdaságtanban A neoklasszikus elméletet nagyon sok kritika érte a feltételezései miatt. • Piaci egyensúly. ill. fiskális politika kiemelt szerepe /Keynes-i irányzat/. a monetáris elmélet /Friedman-i irányzat/. ez a folyamat mindaddig tart. A jószágkészlet növelésével egy további jószágegység összhaszonhoz való hozzájárulása / általában / csökkenı. az elmélet szerint a piacon mindig kialakul az egyensúly.

Gazdaság. de változó foglalkoztatással kötött szerzıdés. hogy mit választanak. A szükségletek jellemzıje. döntés A szükségletek kielégítésének folyamata a fogyasztás. gazdálkodás. amely reális célként megfogalmazható. mit termelnek. Lucas. Teljesen új irányzatok is kialakultak illetve folyamatosan alakulnak ki. de alacsony jövedelemmel vagy magasabb bérrel. A termelıknek a döntési folyamatban számításba kell venni. az igénynek az a részre. a biológiai. A szükségletek nem teljes kielégíthetısége a fejlıdés velejárója. az elosztást. A szükséglet hiányérzetként definiálható.Mindaddig érdemes az árut vagy a munkahelyet keresni. hogy még rövid távon sem ér el eredményt. hogy rövidtávon a társadalomban mindenki számára kielégíthetı. hogy a tudomány. hogyan kívánják a meglévı lehetıségeket felhasználni. és a fogyasztást. mint a kereséssel kapcsolatos költség. Az így elıállított javak további termelést vagy közvetlenül az emberi szükséglet kielégítését szolgálhatják. az institucionális közgazdaságtani irányzatok. Ilyenek pl. A gazdaság szereplıinek folyamatosan dönteni kell. A javak racionális elosztása. Az emberek következtetni tudnak a kormány politikájára. másrészt a felmerülı szükséglet és lehetıség eltérése miatt jelentıs mozzanata az újratermelési folyamatnak. de ez nem jelenti azt. szolgáltatások elıállításának folyamata. a technika fejlıdésével körük szélesedik. /Azariadis-Baily-Gordon/ A-B-G modell lényege a fix munkahelyre. Újabb új elméletek jelentek meg a munkavállalók és a munkaadók közötti szerzıdésekrıl. átalakítása révén új termék jön létre. másrészt az embereket nem lehet félrevezetni. Az elosztás részben a termelés és felhasználás eltérı helye. A még kielégítetlen szükségletek a gazdaság fejlıdésének mozgatói. 7 . Az újratermelés magába foglalja a szők értelemben vett termelést. hogy kinek fogják eladni a terméket. Sarget. Képviselıi: Barro. a fizikai. A gazdaság fejlıdésével bıvül a rendelkezésre álló javak mennyisége és választéka. Egyrészt kiszorítja a magánkezdeményezést. Az állam gazdasági beavatkozásairól úgy vélekednek. Az új makroökonomia /Friedman követıi / racionális várakozások elmélete.3. amelyben erıforrások (emberi és anyagi) felhasználása. vannak közgazdasági ismereteik. milyen igényeket helyeznek elıtérbe. új szükségletek jelennek meg. felhasználása a gazdasági folyamatok összehangolását segíti. ezek állandó körforgását. A szükséglet szőkebb kategória. mint az igény. amíg a remélt haszon nagyobb. Újratermelési folyamat Termelés Elosztás Csere Fogyasztás Rangsorolás. a kockázatok elkerülése érdekében. A termelés a javak. a piac mőködési mechanizmusa A közgazdaságtan az újratermelési folyamat döntési alternatíváival foglalkozik. A pillanatnyi. 1. A javakat a szükségletnek megfelelıen el kell osztani. a cserét. rövid távú döntések hosszú távra befolyásolják lehetıségeinket.

de adott jövedelem melletti vásárlási szándékot jelenti. A kínálat a különbözı árak mellett eladásra szánt áruk mennyisége. vagyis a magasabb árhoz. a kínálat csökken (a függvényeken lefelé mozgunk). Racionálisnak tekinthetünk minden olyan cselekedetet. Eljuthatunk a P* árhoz. Vagyis ezzel azt szeretnénk szemléltetni. A kereslet a különbözı árak. amely a különbözı árakhoz tartozó keresleti mennyiséget mutatja. a kereslet és az ár. azaz túlkínálat van.azaz adás-vétel – útján jutnak a számukra szükséges termékekhez. ami mellett az adott jószág cseréje megvalósulhat. A fogyasztói racionalitás lényege a szükséglet minél jobb kielégítés. a különbözı árakhoz tartozó eladási szándékot mutatja. A függvény pozitív meredekségő. a vállalkozói racionalitásnak a profit maximalizálása. Ábránkon P0 ár esetén S>D. vagy a rosszabb elkerülése. • „S” a kínálati függvény (supply). képesek az érdekeiket felismerni és kellı információval rendelkeznek annak érvényesítéséhez. A piac szereplıi az eladók és a vevık. A piac tényezıi: a kínálat. ahol a kereslet = 8 . a távolság BA szakasz. Ha a kereslet kisebb a kínálatnál az árak csökkenni kezdenek. aminek hatására a kereslet nı. míg a vevık a potenciális vásárlói azoknak. ha az ár magas. • „D” a keresleti függvény. Adott ár mellett a kereslet és kínálat nem feltétlenül egyezik meg. hogy a gazdaság szereplıi racionálisak. A csere színtere a piac. A függvény jellemzıje. Az ár az a pénzösszeg. A közgazdaságtan feltételezi. hogy adott jövedelem esetén. amelynek célja – adott feltételek mellett – a lehetı legjobb eredmény elérése. nagyobb eladási szándék tartozik. a kereslet mennyisége kicsi. hogy negatív lejtéső. A piac az adásvételek összessége. ahol a vevı és eladó találkozik.A döntés középpontjában a racionalitás áll. Y tengelyén az árat (P) tüntetjük fel. A piac mőködési modellje (Marshall-kereszt) P D D’ S P0 P* P1 A E C F B D0 S1 Q* D1 S0 Q A koordináta X tengelyén az áru mennyiségét (Q). Piacgazdaságban a javak felhasználói csere . a csere lebonyolódik. A fentiek alapján a piac mőködését egy koordináta segítségével modellezhetjük. Míg alacsony árhoz nagyobb kereslet tartozik. (demand). az a hely. Az eladók jelennek meg az általuk felkínált termékekkel.

a piaci árat és a saját értékítéletüket. mozgásba hozza a piacot. „alacsony” árnál nı a kereslet (D). Ezt a folyamatot piaci automatizmusként fogalmazza meg a közgazdaságtan. Ennek hatására az ár emelkedik. a kereslet csökken.kínálattal. Tudni kell azonban. A piac mőködésére spontán törvényszerőségek jellemzıek. 3. a kínálat nı. ösztönzi a szereplıket. ill. Ha az ár tovább csökken D > S-nél. A kínálatot viszont behatárolják a termelési feltételek. Általában elmondható. hogy a kereslet és kínálat változása nem feltétlenül egy idıpontban valósul meg. az eladókat a költségeik csökkentésére ösztönzi. hogy az árak emelkedése a keresletre negatívan. a vevıket a jövedelem optimális felhasználására. majd P*-nál kialakul ismét az egyensúly. valamint a javak helyettesíthetısége. fordítva 2. így a kereslet növekedését váltja ki. de csökkenhet a kínálat. továbbá a keresletet a szükséglet is befolyásolja. ami magasabb ár kialakulását eredményezi. 9 . a kínálatra pozitívan hat. ha az ár nı. A fentiekbıl is látható az áraknak kitüntetett szerepe van a piacgazdaságban: 1. de a kínálat emelkedése az árak csökkenését. míg „magas” árnál fordított helyzet áll elı. a piac egyensúlyban van. orientálja a piac szereplıit. vagyis túlkereslet lesz. Míg a kereslet emelkedésének hatására nınek az árak és a kínálat is. költségüket vetik össze.

hierarhizálódást nem vizsgáljuk. úgy tekintjük. 2. 3. mintha teljes egységben hoznák meg döntéseiket. Döntéseiket befolyásolják a saját szükségleteik. • Az egyes jószágegységek elfogyasztásával nyert hasznosság érzete nem állandó. Mi a következıkben azt vizsgáljuk. a javak végsı felhasználói. akik döntéseiket valamilyen belsı rend szerint hozzák.2. Jelentıségük a gazdaságban a következıkben összegezhetı: 1. a hasznosság maximalizálása. hogy a rendelkezésükre álló erıforrásokkal (javak. 2. de következményeit együtt viselik. de nem feltétlenül azonos azzal. Kiszámítása: MU = ∆TU ∆Q 10 . idı) hogyan gazdálkodnak. pénzbeli megtakarításaik a gazdaság számára erıforrásként szolgálnak. A háztartások célja a szükségletek minél magasabb szintő kielégítése. A hasznosság (Utility=U) az a kielégülés érzet. A teljes haszon maximuma a telítettségi pont. mivel döntéseik a gazdaság többi szereplıire hatással vannak. Egy pótlólagos jószágegység elfogyasztásával az összhaszonban beállt változás a határhaszon (marginal utility=MU). • A fogyasztás folyamatában telítıdés következik be. A háztartásoknak a gazdaságban meghatározó a szerepük. jövedelmek. fogyasztói. sıt csökkenhet. amelyet a fogyasztó valamely jószág elfogyasztása révén nyer. Mi a vizsgálatok egyszerősítése érdekében a következıkben a reáljövedelmet. azaz a jövedelem vásárlói erejét vesszük figyelembe. biztosítják a társadalom számár a munkaerıt. hogyan döntenek azok felhasználásáról.1. A FOGYASZTÓI MAGATARTÁS A fogyasztó és a háztartás vizsgálatában a mikroökonómiai tanulmányainkban nem teszünk különbséget. mivel elsısorban a piaci keresletét vizsgáljuk. általában csökkenı tendenciájú. a jövedelmük alakulása és az árszínvonal változása. Mi a háztartáson belüli döntési mechanizmust. A háztartás szoros kapcsolatban áll a családokkal. A hasznosság jellemzıje: • Az elfogyasztott termékmennyiség növelésével nı az összes haszon (a hasznossági érzet). azaz bizonyos jószág mennyiség elfogyasztása után az összes haszon nem nı. A fogyasztói döntés és hasznosság A háztartás az együtt lakó emberek közössége. Teljes haszon vagy összhaszon (total utility=TU) egy adott jószágmennyiség elfogyasztásából származó összes kielégülés érzet.

A teljes haszon és a határhaszon összefüggése A hasznosság jellemzıi: . majd csökken . mint a helyette választott jószág hasznossága. MU=0 Mikor optimális a fogyasztó fogyasztása? • Ha egy terméket feltételezünk. Meddig érdemes lemondani az egyik jószág fogyasztásáról a másik javára? Mindaddig. • Egyféle jószágot nem valószínő. Most megvizsgáljuk a fogyasztó döntését jövedelmi viszonyai ismeretében. 2.MU csökkenı tendenciát mutat (Gossen I. Ezt nevezzük az elınyök kiegyenlítıdése elvének. azt mondhatjuk a fogyasztást maximum a telítettségi pontig érdemes növelni. abba kell hagyni. mert azt követıen leromlik a teljes haszon. X és Y jószág árának ismeretében a következı képlettel írható fel: I=PX •X+PY •Y 11 . több termék esetén külön-külön kell megvizsgálnunk az egyes jószágféleségek hasznosságát és az alapján döntünk. A rendelkezésre álló jövedelem (income=I). hogy fogyasztunk (minden termék összetett). törvénye) . amíg a feláldozott jószággal elvesztett hasznosság kisebb.2. A fogyasztó jövedelme és az optimális választás Eddig a fogyasztó döntését jövedelem és árak nélkül vizsgáltuk.TU a telítettségi pontig nı.amikor TU maximális. Amikor a két jószág hasznossága megegyezik a cserét. optimalizáltuk a fogyasztás szerkezetét.Y) fogyaszt és jövedelmét teljes egészében e két jószágra költi. Továbbra is feltételezzük. hogy a fogyasztó két jószágot (X.

Az így felírt jövedelem képletét költségvetési korlátnak hívjuk. Képletben: εxp = x ∆X% X1 − X 0 P1 − P0 = : ∆P% X0 P0 Árváltozás esetén megváltozik a fogyasztó reáljövedelme (árnövekedésnél csökken. Léteznek azonban a normáltól eltérı esetek. utóbbi esetben rugalmatlan ( ε 〈 1 ) termékrıl beszélünk. A költségvetési korlát. A keresletváltozás meghaladhatja. Képletben: εI = ∆X % X 1 − X 0 I1 − I 0 = : ∆I % X0 I0 A jövedelem rugalmassága normál javak esetén pozitív. A fogyasztó döntése akkor racionális. de kisebb is lehet annál. Azokat a javakat. szalonna. azon pontok helye a két termékes koordinátában.Ahol: Px= X jószág ára Py= Y jószág ára X és Y az adott jószágból vásárolható mennyiségek.). vagy adott hasznosságot a legalacsonyabb költségvetésbıl ér el. Attól függıen. csökkenésekor pedig csökken. a jövedelem változásának ütemét.3. annak teljes elköltésével. inferior (alárendelt) javak esetén negatív értékő. hogy valamely jószágot mennyire preferálja a fogyasztó. Ahogyan a jövedelemváltozásnál. az ár csökkenése pedig a fogyasztás növekedésével jár együtt. hogy valamely áru árának 1 %-os változásakor. rögzített piaci árak mellett megvásárolható. Az árrugalmasság azt mutatja meg. amely a pénzjövedelembıl. 2. A jövedelemrugalmasság azt mutatja meg. ha adott költségvetésbıl (jövedelembıl) a lehetı legmagasabb hasznosság elérésére törekszik. A jövedelem és az árak változásának hatása A jövedelemváltozás és a fogyasztásváltozás közötti kapcsolat a jövedelemrugalmasság segítségével vizsgálható. 12 . olyan mértékben változtatja – a jövedelem változása esetén abból a termékbıl a fogyasztását. ugyanúgy az árváltozásnál is számolhatunk rugalmasságot. hány százalékkal változik a kereslete. cukor stb. Elıbbi esetben rugalmas ( ε > 1 ). hogy a jövedelem egy százalékos változása esetén hány százalékkal változik a vizsgált termék kereslete. liszt. ezeket paradox árhatásnak hívjuk. árcsökkenésnél nı) Normál javak esetén az árrugalmasság negatív elıjelő: az ár növekedése a fogyasztás csökkenésével. Normál termék esetén a jövedelem növekedésekor nı a fogyasztás. Ilyenek például az alapvetı élelmiszerek (zsír. amelyeknek a fogyasztása a jövedelem növekedésekor csökken (csökkenésekor pedig nı) alárendelt vagy inferior javaknak hívjuk.

akkor egyik csökkent mennyisége miatt a másikat is csökkenti. Kiegészítı javak esetén az árváltozás a két jószágra egyforma hatással van. hogy egy jószág (x) árának 1 %-os változásakor. Paradox árhatás esetén az árrugalmasság pozitív. hogy más jószágok keresletét is csökkenti. kiegészítı termékeknél pedig negatív elıjelő. • Minıségi hatás: árcsökkenéskor – minıségi csökkenésre gondolva – csökken a kereslet • Sznob hatás: árcsökkenéskor a sznobok már nem vásárolják a terméket. Ha két termék kapcsolatban van egymással – helyettesíti vagy kiegészíti egymást . rugalmas és rugalmatlan keresletet megkülönböztetve. akkor egyik árának emelkedésekor a másik kereslete nı. Egy termék árváltozása hatással lehet a másik termék keresletére is. A két jószág. de kevésbé. 13 . ha helyettesítıje egymásnak. Elıfordulhat. Árrugalmasság esetén a jövedelemrugalmassághoz hasonlóan értékeljük a kapcsolat erısségét is. A fentiek alapján számolhatunk keresztár-rugalmasságot. zsemle). ha két jószág helyettesítıje egymásnak (kifli. ezért nı a kereslete. hány %-kal változik a másik jószág (y) kereslete. Képletben: ε yp = x ∆Y% Y1 − Y0 Px1 − Px 0 = : ∆P% Y0 Px0 Helyettesítı termékek esetén a kereszt-árrugalmasság pozitív. • Giffen hatás: amikor egyik jószág ára nı. így próbál jövedelmet felszabadítani a drágábbá vált áru vásárlásához.Ilyenek: • Spekulációs hatás: árnövekedéskor – további növekedésre gondolva – nı a kereslet. egyik árának emelkedésekor nı a másik jószág kereslete. Árváltozás esetén a fogyasztó keresletét nem csak a megváltozott áru jószágból változtathatja. Viszont. paradicsom). mint a helyettesítı jószágé.egyik termék árának változása hatással lesz a másik termék keresletére. mert mások számára is elérhetı. vagy ha együtt használ két dolgot (pl. A keresztár-rugalmasság azt mutatja meg. paprika.

fejlesztés stb. Az inputok beszerzése. ha bevétele meghaladja a kiadásait. amiért cserében jövedelemhez jut. az erıforrás (input) piacon. A piaci kapcsolatok mögött eladók és vevık vannak. A vállalatok alapvetı célja a jövedelem. Az egyik vállalat által elıállított termék. akik más-más gazdasági egységekhez tartoznak. a termékpiacon (output). A VÁLLALAT ÉS A TERMELİI MAGATARTÁS A vállalat fejlett üzleti vállalkozás. A vállalatot átlagos. Profit realizálása a vállalat hosszú távú fennmaradásának feltétele. ık az eladói. A munkaerıt a háztartások biztosítják. A vállalat piaci kapcsolatai Kiadások INPUTPIAC (fı. az ı szempontjából a termékpiacra kerül.t) Erıforrások VÁLLALAT Bevételek (db. Egyszerre mindig két piaccal van kapcsolatban a vállalat. míg az eszközöket. azokhoz piaci tranzakciókkal kapcsolódik. ezért a vállalat legfontosabb környezete a piac. a vevıkhöz. másrészt ezekkel szemben áramlik a pénz. piaci pozíció szerzése. amely tevékenysége révén más gazdasági egységekbıl elkülönülten gazdálkodik. az output értékesítése a piacon történik. 14 . A hosszú távú érdek –bıvülés. amelyrıl feltételezzük. hogy inputok átalakításával. felhasználásával outputot hozzon létre. anyagok. profitot akkor realizál. amikor árát kifizeti. – gyakran a rövid távú profit érdekkel ellentétes. mintha a döntéseket együttesen hoznák a vállalathoz tartozók. tipikus szereplıként elemezzük. hogy magántulajdonban van. Tehát a vállalatok mőködési környezetéhez az állam. A vállalatok környezete a háztartások és a többi vállalat. ha azt más vállalat tovább feldolgozza a másik vállalat számára ez az inputpiacot jelenti. olyan gazdasági szervezeti alapegység.3. amely a mennyiségek ára. Modern piacgazdaságokban a piac mőködését és a piaci szereplık gazdasági tevékenységét az állam törvényekkel befolyásolja. az önkormányzatok és a társadalmi szervezetek is hozzátartoznak. db. de elsısorban is a profit szerzése. mint vevı. – áramlik a vállalatba. amely az erıforrások és a késztermékek értékesítését jelenti. Jövedelemhez az elıállított javak eladása révén jut. Az outputpiacon értékesíti az általa elıállított termékeket. A profit nem egyetlen és kizárólagos cél. anyagokat más-más vállalatok állítják elı és értékesítik. A vállalat feladata. Erıforrásokat (input) alakít át kibocsátásokká (output). Vagyis az árupiacon a termelés anyagi feltételeinek adás-vételét értjük. energia stb. gépek. úgy tekintjük. Az erıforráspiacról különbözı árumennyiségek – munka. Nem vizsgáljuk a vállalaton belüli hierarchizálódást. mint eladó jelenik meg. az a vállalat kiadásai közé tartozik. Mikroökonómiai tanulmányainkban a termelı vállalatokkal foglalkozunk.t stb) OUTPUTPIAC Kibocsátás A piaci kapcsolatok mindig kétirányúak egyrészt mennyiség áramlik az eladótól.

hogy hatékony az eljárás. amely meghaladja a kiadásokat. a termelés anyagi erıforrásai. Vizsgálni kell. nem naptári idı. Gazdaságilag akkor mondjuk. veszteséges a termelés.2. A közgazdasági idıtáv. éghajlat stb. • A munka (L). képzettséggel rendelkezı ember. A kibocsátást nem biztos.1. A gazdasági döntéseket befolyásolja a piaci idıtáv. A közgazdasági idıtáv és a vállalati döntés Abból a feltételezésbıl indulunk ki. olyan képességekkel. hogy a vállalat alapvetı célja a profit maximalizálása. hogy mindig érdemes növelni. bányakincsek. A feltételezés bizonyára erısnek és túlzott leegyszerősítésnek tőnik. de a gazdaság hasznosítja (pl.. ha túl magas költséggel állítja elı a termékeket a vállalat és a kialakult piaci ár ezt nem fedezi. hatékonyan használja-e fel az erıforrásokat. amely magába foglalja a gépeket. a folyamat irányításával új dolgokat létrehozni. ehhez jövedelemre van szükség. vagy egységnyi kibocsátást a legkisebb költséggel állítottuk elı. a természetben megtalálható erıforrások. A termelés feltételének a következıkben csak a munkát (L) és a tıkét (K) tartjuk. a tıke (K). Az állóeszközök vásárlása hosszú távra meghatározza a vállalat termelıi lehetıségeit. hogy milyen lehetısége van a vállalatoknak a piaci jelzések reagálására. Pl. berendezéseket. Az egyes tényezıknek a különbözı vállalatok tevékenységében eltérı a jelentısége. amelyek nem gazdasági okból jöttek létre.. tehát nem biztosítottak felesleges kapacitást. Technikailag akkor tekinthetı hatékonynak a termelési eljárás. amelyet a tevékenységük során hasznosítanak • A tıke (K). ha az adott kibocsátás eléréséhez minden erıforrást felhasználtak. • Természeti tényezık (A).: föld. hogy a vállalat döntései racionálisak-e. az anyagokat és a termelés fejlesztésének feltételeit. A jövedelem általában az eladott árumennyiséggel növelhetı. A vállalatok egy-egy döntésükkel a hosszú távú lehetıségeiket és a rövid távú profitjaikat is meghatározzák. kombinálásával. a természeti tényezık (A) és a vállalkozó (E). ha egységnyi költségre a legnagyobb kibocsátás jut. A termelés további növelése még nagyobb veszteséget eredményezne. A termelés tényezıi és a kibocsátás A vállalat legfontosabb erıforrásai. A közgazdasági idıtáv jellemzıit a következı táblázatban foglaljuk össze: 15 . az emberek szellemi és fizikai képességei.3. a munka (L). A termelést korlátozzák a technológiai lehetıségek. 2. hanem a vállalat piaci jelzésekre való reagálása. adott termékek elıállításához általában meghatározott anyagokat és eszközöket lehet felhasználni. A termelés hatékonyságát két irányból közelíthetjük: 1. aki képes az erıforrások átalakításával. 3. A vállalat mőködésének modellezéséhez azonban egyszerősítenünk kell.) • Vállalkozó (E). Mérése egységnyi erıforrásra jutó kibocsátás.

A termelés hozadéka és a termelékenység A vállalat kibocsátását – a korábbiakban megismert feltételek mellett – Q=f(K. A termelési függvény a termelési tényezık kombinációi és az általuk termelhetı termékmennyiség közötti összefüggés. Az egytényezıs termelési függvény rövid távú termelési függvény. mint a növekvı kereslethez gyorsan szállítani a készleten lévı. csak a másik tényezı. Ez a vállalat hosszú távú termelési függvénye. 3. Q = f (L.Idıtáv Nagyon rövid Rövid Hosszú Nagyon hosszú Output (Változatlan) Eladás raktárról Változik Változik Változik Input Változatlan Legalább 1 változik. amikor új technológiával. eladásra váró terméket. megváltozott termék jellemzi a kibocsátást.3.L) formában írhatjuk fel. v. legalább 1 változatlan Összes változik Változik Technológia Változatlan Változatlan Változatlan Új technológia A nagyon rövid idıtávot szokás piaci idıtávnak tekinteni. A folyamatok és az összefüggések jobb megértése érdekében a következıkben rögzítjük az egyik tényezıt ( K ). más inputok. a munka (L) változtatásának függvényében elemezzük a kibocsátás változását. Ebben az idıtávban a vállalatnak nincs más lehetısége. Nagyon hosszú táv a technológiai korszak. K) K =állandó tıkeállomány 16 .

Azt a változást. majd elérünk egy olyan pontot. amelyet a változó inputtényezı egy egységgel való változtatása (növelése a példánkban) a kibocsátásban eredményez.) Kiszámítása: ∆Q MPL = ∆L Az egységnyi változó inputra jutó kibocsátást átlagterméknek (AP=Average Product) hívjuk. (Egy dolgozóra átlagosan jutó legyártott termékszám. (Egy további felvett dolgozóra jutó pótlólagos kibocsátás. a változó tényezı határ termékének nevezzük. majd csökkenı tendenciájú lesz az egyes inputok bevonásának a kibocsátásra gyakorolt hatása. Ez a helyzet csak akkor változna meg. 17 . MPL= határtermék (Marginal Product).) Kiszámítása: APL = Q L Az inputok bevonása a kibocsátást nem egyenletes arányban növeli. ha a tıke mennyisége is növelhetı lenne.Az egytényezıs termelési függvény TP= összes kibocsátás (Total Product). ahol már további inputbevonással nem tudjuk a kibocsátást fokozni. A tıke rögzített jellege miatt elıbb növekvı.

K A termelési isoquantok Q3 Q2 Q1 L Az isoquant azon pontok helye a két tényezıs (L. az X tengelyen a felhasznált munka (L) mennyiségét. 3. a tıkétıl (K) és a munkától (L) tesszük függıvé. Q=f(K. A termelést (Q) két tényezıtıl. A tengelyek által határolt területen a kibocsátás különbözı szintjeit a termelési isoquant görbék mutatják. mikor a vállalat az összes termelési tényezıjét képes megváltoztatni.Példa a határ és átlagtermékek meghatározására: L (fı) 0 1 2 3 4 5 6 7 8 Termelés (Q) 0 10 30 57 92 125 156 161 162 MPL 0 10 20 27 35 33 31 5 1 APL 0 10 15 19 23 25 26 23 20.L). Eljárásunk során különbözı szintvonalakkal ábrázoljuk a termelési függvényt (a természetföldrajzból ismert magassági szintekkel analóg módon ábrázolunk). azaz azt az inputmennyiséget. K) koordinátában. A függvény. amelyek az azonos kibocsátási szinteket mutatják. amelynél az egy inputra jutó kibocsátás a legnagyobb (itt maximális az egy dolgozóra jutó termelés).4. elértük a változó input hozadéki optimumát. ennek hatását a kibocsátási szintvonalakon vezetjük végig. A vállalati döntés hosszú távú vizsgálata Közgazdaságilag hosszú távnak azt az idıtávot tekintjük. amelyet koordinátában ábrázolunk. 18 . az Y tengelyen a tıke (K) mennyiségét tüntetjük fel. Feltételeink szerint mindkét tényezı változhat.25 Amikor az átlagtermék maximális. A következıkben adott kibocsátási szintekhez tartozó inputkombinációkkal fogjuk elemezni a hosszú távú vállalati döntést.

hogy minél magasabb isoquantra kerüljön. A tıke költsége így a tıke mennyisége (K) és a tıke egységárának (PK) szorzata. ha adott költségek mellett a legmagasabb kibocsátást érhetjük el. Így pl. tehát a termelés tényezıi nem tökéletesen helyettesítik egymást.L)) esetén. akkor a tényezık felhasználását úgy változtatja. ami a tényezıvel kapcsolatban felmerül. tehát két görbe közé mindig húzható egy harmadik. amit a vállalat a tıke felhasználásáért és a munkáért kifizet. vagy adott kibocsátást a legkisebb költséggel tudunk megvalósítani. • Végtelen számúak. A gazdaságilag hatékony termelési eljárás meghatározása Gazdaságilag akkor tekinthetı egy eljárás hatékonynak.5. A vállalat költségvetési korlátja . Két tényezıs termelési függvény (Q=f(K. ugyanúgy a munka mennyisége (L) és a munka árának (PL) szorzata a munka költségét adja. Az isocost egyenes meghatározása K I/PK k3 k2 k1 l1 l2 19 l3 I/PL L . 3. A termelés adott költségének a termelési tényezıkre fordítható összegeket értjük. (A tényezık egységének árába minden kiadást beleértünk. Vagyis az az összeg.Az isoquant görbék jellemzıi: • A normál isoquantok az origóra konvexek. a költség a tıke és a munka költsége. Így a költségnek a meghatározása a termelési függvénybıl vezethetı le. a munkabér és járulékai együttesen jelentik a munka árát). I (isocost) a következı egyenlettel írható le: PL · L + P K · K = I Az isocost az adott költségvetési korlát és tényezıárak melletti tényezı kombinációkat tartalmazza a tıke (K) és munka (L) koordinátájában. • Nem metszhetik egymást. • Az origótól távolodva egyre magasabb kibocsátási szintet képviselnek. Ha a vállalat kibocsátásának nincs akadálya.

ábrán kitőnik. ha az inputok határtermékének aránya megegyezik az árarányaikkal. hogy a költségvetési korlátot és a termelési szinteket jelzı függvényeket együtt ábrázoljuk. hogy a végtelen kombinációs lehetıségbıl. azonos a tényezık árarányával (PL/PK). A fentiek alapján megállapítható.18. Kérdés. Az isocost bármeny pontja megfelel a tıke és a munka kombinációjának. Ebben a pontban a tényezık áraránya (isocost meredeksége) megegyezik az isoquant meredekségével. Az elemzés elvégzéséhez a koordinátába berajzoljuk az isoquant görbéket. Ebbıl a pontból való elmozdulás. A Q2-es kibocsátási szinten lévı „C” pontban az isocost egyenes érinti az isoquant görbét. ha a tényezık árára jutó határtermék minden tényezı esetében azonos. annál meredekebb az isocost egyenes. 20 . melyik tekinthetı optimálisnak. mert „A” és „B” pontok alacsonyabb kibocsátást jelentı isoquanton vannak (holott ugyanannyit kell fizetni ezen erıforráskombinációk megszerzéséért). hogy adott költségvetési keret és tényezıárak mellett maximum mennyi termelési tényezıt vásárolhat az egyik (L) tényezıbıl. Vagyis a tényezık határtermékének aránya (MPK/MPL). amikor a másik tényezı (K) mennyisége „0”. Mivel a munka (L) és a tıke (K) szerepelnek a tengelyeken. hogy I0 költségvetési keret – és adott tényezıár-arány – mellett csak a „C” ponthoz tartozó eljárás lehet optimális. A gazdaságilag optimális eljárás kiválasztása K Kmax A C B Q2 Q1 Lmax L 3. a tényezık más kombinációja alacsonyabb kibocsátást eredményezne. nincs akadálya. Ekkor egy pénzegység bármely erıforrásba fektetve ugyanolyan kibocsátás-növekményt eredményez. hogy a rendelkezésre álló költségvetési keretét akkor használja optimálisan a vállalat. Az isocost egyenes meredeksége megmutatja a termelési tényezık árarányát. MPL P = L MPK PK Ebbıl következik. hogy gazdaságilag akkor tekinthetı hatékonynak az inputok felhasználása.A tengelyek metszete megmutatja. Minél magasabb a munka ára.

A folyamatos költségek adott idıszakbóban felmerülı és megtérülı költségek (például bérköltség). Az implicit költségek másik része nem jelent tényleges kiadást. a termelés költségei. ha mégsem mőködik az iroda. az állandó (változatlan) inputtal kapcsolatos kiadást tartalmazza a fix költség. vagy az a kamat. Az implicit költségek az adott idıtávban nem jelentenek tényleges pénzbeli kiadást. de folyamatosan megtérülı költségek. bérköltség. Számviteli szempontból megkülönböztetünk kifejezett (explicit) és nem kifejezett (implicit) költségeket. Ha valamely inputtényezı ára változik. A teljes költség rövid távon fix és változó költségbıl áll: TC=FC + VC 21 . A termelés költségei és költségfüggvényei A vállalatok tevékenységével kapcsolatban felmerülı kiadások. amit azért nem kap meg a vállalkozó. Az explicit költségek számlával jelentkezı kiadások. A termelés összes költsége a teljes költség (TC=total cost). a munkaerı felhasználása. hanem a vállalkozása beruházásában fektette a pénzét. az erıforrások felhasználásának aránya megváltozik (a vállalat igyekszik a relatíve olcsóbb erıforrásból – amelyik nem drágult – nagyobb arányban felhasználni. növekedése) egyenes arányban van a felhasználható tényezıkkel és a kibocsátással. mert nem a bankba. 3. megváltozik az isocost meredeksége.MPL MPK MPZ = = ⋅⋅⋅ PL PK PZ A költségvetési keret változása (csökkenése v. A rövid távú termelés és így a költségek vizsgálatánál meg kell különböztetnünk fix (fixed cost=FC) és változó (variable cost= VC) költségeket.6. de akkor is létezik a költség. amit nem kaphat meg. míg az állapot költségek adott idıpontban felmerülı. több inputot alkalmazhat a vállalat és elérhet egy magasabb kibocsátási szintet. A felmerülés ideje szerint beszélünk folyamatos (flow) és állapot (stock) típusú költségekrıl. amely függvénye a kibocsátásnak. (Ilyen pl. Változó költség pl. A költségeket különbözı szempontok szerint csoportosítjuk: 1. A termelést hosszú távon és rövid távon vizsgálhatjuk. A változó input mennyisége és árának szorzata adja a változó költség összegét. A termelés függvényében felmerülı kiadásokat változó költségeknek. ha ténylegesen nem valósul meg a termelés. Ilyen költség például egy iroda bérleti díja. A kibocsátás és a költségek között kapcsolat van. mert nem azt a munkát végzi. az anyagköltség. Ebben a helyzetben a vállalat kibocsátása csökken. amelyek a tevékenység érdekében meg kellett valósítani. ilyen az amortizációs költség. hanem más lehetıség elvesztését az adott vállalkozás miatt. a termeléstıl független kiadást fix költségnek hívjuk. Kiadások részben a termeléstıl függıen. Állandó költségek azok a kiadások. 2. ezért a költségeket függvény formájában is felírhatjuk. másrészt attól függetlenül léteznek. amelyek a számviteli nyilvántartás bizonylatai. Mivel rövid távon nem minden input változik. mivel a termeléssel együtt változik az anyag ill. a vállalkozó szakmájában elérhetı bér. Ha nı a felhasználható pénz mennyisége. Egy részük korábbi egyszeri kiadásnak a folyamatos elszámolása.) 3. amit akkor ki kell fizetni.

a teljes költség változása a változó költség változásával megegyezik. ha a termelés „0”. ha a termelés nı a VC értéke is nıni fog. tehát a határköltséget a TC és VC változásaként is meghatározhatjuk. Kiszámítása: MC = ∆TC ∆VC = ∆Q ∆Q Mivel a fix költség állandó. ezért vízszintes egyenesként ábrázoljuk. A költségfüggvényeknek. a teljes költség és a kibocsátás hányadosa: AC = TC Q Az átlagos változó költség (average variable cost=AVC) a változó költség és a termelés hányadosa: AVC = VC Q Az átlagos fix költség (average fixed cost=AFC) a fix költségnek a kibocsátással való elosztásából határozható meg: FC AFC = Q 22 .A változó költség a termelés függvénye. hogy a termelés egységnyi növelésével hogyan változik a termelés összes költsége. A vállalat rövid távú költségfüggvényei A határköltség (marginal cost=MC) megmutatja. A fix költség viszont független a kibocsátástól. de nem egyenes ütemben. a VC értéke is „0”. a költségeknek egy termékre való vetítésébıl átlagos teljes. Az átlagos teljes költség (average cost=AC). átlagos változó és átlagos fix költségeket és költségfüggvényeket határozhatunk meg.

Az egy termékre jutó összes költség (AC) az átlagos változó és az átlagos fix költség összegével azonos. de nem azonos ütemben. 23 .75 118 123 MC $ 0 30 20 10 15 25 44 66 94 128 168 • • A fix költség (FC) nem változik. Kövessük ábránkon is a példánk alapján a határköltség. A változó költség (VC) a termelés növekedésével együtt nı. mint az MC függvény). AC=AFC+AVC.75 70 63 AVC $ 0 30 25 20 18. A teljes költség (TC). az átlagos változó és az átlagos költség függvények kapcsolatát. Ennek oka a határtermék változása. így a termelés egységnyi növekedéséhez nem azonos mértékő költségváltozás tartozik. értéke a fix költség összegével haladja azt meg. majd nı. Az egy termékre jutó változó költség (AVC) egy kibocsátási szintig csökken – példánkban ez a Q=4 termelés – majd nı. független a kibocsátástól. mindkettıt azok minimumpontjainál.Példa a vállalat költségeinek összefüggésére Bútor Q 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 • • FC $ 630 630 630 630 630 630 630 630 630 630 630 VC $ 0 30 50 60 75 100 144 210 304 432 600 TC $ 630 660 680 690 705 730 774 840 934 1062 1230 AFC $ 0 630 315 210 157. Az MC metszi az AVC és AC függvényeket. azt követıen alacsonyabban helyezkednek el. a változó költséggel összhangban változik. ahol a változó input átlagterméke (APL) maximális. A határköltség (MC) egy kibocsátási szintig (Q=3-ig) csökken. Az AVC minimuma annál a kibocsátási szintnél (ill. inputfelhasználásnál) van.25 146 129 120 116. (Az átlagos költségfüggvények a minimum pontjuk elıtt magasabban. Az egységnyi termelésre jutó fix költség (AFC) a termelés növekedésével csökken.75 20 24 30 38 48 60 AC $ 0 660 340 230 176.5 126 105 90 78. Ezt a pontot üzemtechnikai pontnak hívjuk.

Továbbra is feltételezzük. hogy a vállalat tökéletesen versenyzı.A határköltség. 3.7. • AFC monoton csökkenı függvény. TR=Q·P A vállalat teljes bevétele (TR) és a teljes költsége (TC) közötti különbség a vállalat haszna (vesztesége). mint a teljes költség gazdasági profitot vállalat. amit teljes bevételnek nevezünk (total reveneu=TR). A teljes bevétel az eladott termékszám és az egységár szorzata.75 A függvények jellemzıi: • MC. Ha a teljes bevétel nagyobb. az átlagos változó és az átlagköltség kapcsolata $ AFC MC 120 AC AVC 18. AVC és AC függvények „U” alakúak. Tehát: π =TR-TC (π) ér el a 24 . A vállalat jövedelme az általa elıállított javak eladásával nyert pénzösszeg. A vállalat jövedelmei A kibocsátás és a költségek elemzése után tekintsük át a vállalat jövedelmeit. árelfogadó.

ha a bevételek a vállalat teljes költségét meghaladják. A számviteli szempontból tehát a vállalat által elért összes profit nagyobb.A következı táblázatban a vállalat jövedelme és költségei közötti összefüggést szemléltetjük: Teljes bevétel (TR=Q·P) Teljes költség (TC=Q·AC) gazdasági profit ( π ) Kifejezett (explicit) költségNem kifejezett (implicit) gazdasági költség profit ( π ) Explicit költség amortizáció Normál gazdasági profit profit ( π ) Számviteli költség Számviteli profit A normál profit az implicit költség része. Ilyen az amortizációs költség (az állóeszközök értékcsökkenésének elszámolása). 25 . mert az alapján történik az elszámolása. Ide tartozik az explicit költség. Gazdasági profitot pedig akkor realizál. és az implicit költségnek az a része. tehát nem tényleges kiadás. Számviteli szempontból a vállalat tényleges költségei a számviteli költségek. elvesztett kamatjövedelem). mert ezt a tiszta jövedelmet más befektetéssel is elérhette volna. A normál profit egy vállalat által átlagos befektetés mellett elérhetı tiszta jövedelem. számviteli eredmény. A vállalkozó „költségnek” tekinti. amelyek olyan kiadások. a vállalat haszon hoz jut (számviteli profit). amelynek számviteli bizonylata a vállalat belsı nyilvántartásában fellelhetı. tulajdonképpen alternatív befektetés feláldozott haszna (elvesztett bérjövedelem. az állóeszköz beszerzésének számláit a bizonylatok között ırizni kell. amelyek számlákkal alátámaszthatóak. mint a gazdasági profit. Amennyiben a vállalat bevétele meghaladja a számviteli költségeit.

ahol a vevı és eladó találkozik.munkapiac.regionális (magyar.és kilépés Szabad Korlátozott korlátozottsága Egy vevı vagy egy Szereplık száma Sok vevı és eladó eladó Szereplık Árak meghatározása Ármeghatározó árelfogadók Monopolisztikusan versenyzı Differenciált Enyhén korlátozott Néhány (nem sok) Árösszejátszási lehetıség 26 .) • • A csere tárgya szerint lehet: . kínálat és az ár. A PIAC FORMÁI A piacot többféle módon definiálhatjuk. Észak-Magyarországi. piaca) . monopolpiac. • A verseny szempontjából háromféle piacot különböztetünk meg: 1. az adás-vételek színtere. A verseny jellege alapján való megkülönböztetés fı szempontjai: • termék jellege • a be.és kilépés szabadsága • a szereplık száma • az árak meghatározása. tényezıi a kereslet.az egyes termékek piacát (pl.tıkepiac. ingatlan piacokat stb.) . A következı táblázat a piacformák jellemzıit foglalja össze.termékcsoportok piacát (pl. alma. tökéletes verseny vagy kompetitív piac 2. a dologi javak adás-vétele . a hely. autó. oligopolpiac. A PIACI VERSENY JELLEGE. Piacformák Kompetitív piac Monopolpiac Kritériumok Termék jellege Homogén Homogén Be. ózdi stb.4. a tıkepiactól gyakran megkülönböztetve használjuk a pénzpiac kifejezést. a munkahely kereslete és kínálatának összessége . ruházat. a korlátozott verseny piaca 3. budapesti. A piac szereplıi tehát az eladók és vevık. élelmiszer. amely a rövid távú pénzelhelyezési (betéti) lehetıségek és keresletek találkozási helyei.árupiac. A piac az adás-vételek összessége. európai.) Terület szerint: . tojás stb. közép-európai stb. burgonya. a hosszú távú befektetések lehetısége és azok keresletének összessége.helyi (miskolci. ahol a verseny enyhén korlátozott. A fejlıdés során a piacnak különbözı típusai és formái alakultak ki: • A termék jellege szerint megkülönböztetjük: .

hogy érdemes-e termelnie adott ár mellett. a piacra történı kis. az. • Ha az ár AVC<P<AC. csak normál profitot. A kompetitív vállalat Tökéletes verseny mellett a piac mőködését nem korlátozza semmi. a veszteség a fix költség. mert így a veszteség minimalizálható (ha nem termel a vállalat. és egyúttal profitmaximalizáló. Akkor képes tartósan fennmaradni a piacon. vevık és eladók ehhez alkalmazkodnak. a termékért kapott ár éppen fedezi a változó költségeket. az egy termékért kapott bevétel éppen egyenlı a termék elıállítási költségével. sem a keresletet befolyásolni. Ezt a pontot üzemszüneti pontnak nevezzük. • Ha P=AVC. A piaci ár az összes kereslet és kínálat alapján. a rosszabb elkerülése adott feltételek mellett • a piac szereplıi jól informáltak – minden információval rendelkeznek a helyes döntéshez • a gazdaságban a fogyasztó érdeke a domináns – a termelés csak eszköz a szükséglet kielégítéséhez. így ha a vállalat nem termelne. A fix költségek a kibocsátástól függetlenül merülnek fel. Egy szereplı az egész piachoz képest kicsi. az egyensúlynak megfelelıen alakul.1. akkor a termék ellenértéke megtéríti a vállalat valamennyi változó költségét. A kínálatát úgy alakítja. Feltételek: • ha tökéletes verseny létezik – semmilyen külsı erı nem akadályozza a piaci törvényszerőségek mőködését • a gazdaság szereplıi racionálisak – céljuk a jobb eredmény elérése.és belépés következtében a tökéletesen versenyzı vállalatok hosszú távon nem realizálnak gazdasági profitot. akár nem a vállalat. • Amennyiben P=AC. A vállalat által realizált gazdasági profit ekkor 0 (normál profitja viszont lehet a vállalatnak). Az ágazatba való szabad ki. Ekkor azért racionális a termelés mellett dönteni hosszú távon. törvényszerőségeket. • a keresleti függvény negatív meredekségő – áremelkedésre a vásárlók a kereslet csökkenésével reagálnak. hogy az elérhetı profit a lehetı legnagyobb legyen. A tökéletesen versenyzı vállalat ismeri a piaci feltételeket. de a fix költségeket nem. hogy mennyiért tud legyártani egy terméket és az mennyiért adható el a piacon). ha termel. árelfogadó.és belépés korlátai alacsonyak. ezt a költséget akkor is ki kellene fizetnie. ezért egyetlen szereplı nem képes sem a kínálatot. ha hosszú távon nem veszteséges. Mivel a piaci ár adott. amelyek éppen a termelés miatt keletkeztek (akár termel. ill.4. elfogadja a piaci kereslet és kínálat által meghatározott árat. A termék homogén. ennél kevesebb). valamint a fix költségek egy részét is. a vesztesége ekkor a fix költség). Ezt a pontot fedezeti pontnak hívjuk. mert ekkor csak azok a költségek térülnek meg. 27 . árelfogadók. a vállalat költségszerkezetének a függvénye (azaz.

ha a piac teljes kínálatát egy vállalat biztosítja. hanem sokféle. A piacon a sok szereplı nem azonos erejő. a termék nem homogén. amikor egyetlen vevıje van a terméknek.). Belépési korlátok: olyan tényezık. ezért a piac nem képes eltartani sok céget. amely ugyanolyan vagy közel azonos módon tudná kielégíteni a szükségletet. viszont szemben azzal. Reklámozás. akkor monopszóniáról beszélünk. A termékdifferenciálás következtében az ágazatba belépni szándékozó vállalatnak rögtön nagy modellválasztékkal kell megjelennie a piacon. amely közeli helyettesítı termék termelésével foglalkozna. A reklám ezért tudatos vásárlást eredményez. (Kialakulhat keresleti oldalon is monopolhelyzet. a fogyasztó ragaszkodhat a jól ismert márkákhoz. A reklám kötıdést teremt. amelyek elbátortalanítják a potenciális belépıket.4. Hasonlít a tökéletes verseny esetében. • Gazdasági korátok: Amely ágazatokban magas tervezési. a gyártók igyekeznek terméküket minél inkább megkülönböztetni a versenytársak termékeitıl. Eszmei tıke: a már piacon lévı vállalatok ismertek. különben alulmarad versenytáraival szemben. Monopolisztikus verseny esetén nagy számú eladó differenciált terméket állít elı. Monopólium esetén nincs olyan iparág. • • A tökéletlen verseny formái Monopóliumról akkor beszélünk.2. mert sok szereplıs a piac. 28 . Mindegyikük képes a piaci ár befolyásolására (például autóipar). Oligopólium esetén a piacon néhány eladó van jelen. átváltás csak a teljes rendszer cseréjével lehetséges. Ráadásul jelentıs összkereslet mellett is csekély lehet az egyes változatok iránti kereslet. A nagyszámú szereplı közül csak néhány vállalat ismert széles körben. A tökéletlen verseny kialakulásának okai: • A tökéletlen verseny Költségek: Bizonyos ágazatokban méretgazdaságossági hatások léphetnek fel. amelyek megnehezítik új cégek belépését az iparágba. termékdifferenciálás: A vállalatok maguk teremtik meg a belépési korlátokat reklámozás és a termékkör szélesítése folytán. IT rendszerek esetén magasak lehetnek az átváltási költségek is – hardver és szoftver együtt jelent értéket. ami azt jelenti. a fogyasztón nem szeretik váltogatni a szolgáltatókat (például kábeltévé). Ekkor a kibocsátás növekedése az átlagköltség (egy termékre jutó költség) csökkenésével jár együtt. azaz a nagyobb cégeknek költségelınyük van. hogy nincs helyettesítıje a terméknek. A termékek közötti eltérések sokszor nem valósak. nincs olyan termék. ellenırzési költségek lépnek fel. • Jogi/adminisztratív korlátok: például szabadalmi védettség.

mint erıforrásoknak csoportosítását létrejöttük szerint is megvalósíthatjuk. Akkor lesz kereslet egy adott erıforrás iránt a piacon. amelyek általában dologi formában jelennek meg és átalakításokkal. technológiai ismereteket. A nem anyagi erıforrások magukba foglalják az emberi munkát. a pénz és a munkavégzık. A következı táblázat a termelési erıforrások rendszerezését mutatja: A termelés tárgyi és személyi feltételei Tárgyi feltételek Személyi feltételek Természeti tényezık Tıkejavak Vállalkozó Emberi munka Nem újra termelhetı Újra termelhetı Képzettség Szubjektum Újratermelhetı tényezık Egyszeri tényezık A termelés feltételeinek. Vizsgálataink során a termelés inputjait alapvetıen két csoportba – tıke és munka – soroltuk. Ilyen tényezı az ember és a természet. amelyek gazdasági érdekbıl keletkeztek. másodlagos termelési tényezıkrıl. azokat az erıforrásokat soroljuk ide. Az anyagi feltételek közé azokat az erıforrásokat sorolhatjuk. elıdleges termelési tényezıkrıl. a technikai. felhasználásokkal létrejön az új termék vagy szolgáltatás. ide azok a feltételek tartoznak. 2. Az inputok iránti kereslet származékos: azért alkalmaz a vállalat további inputot. amelyek nem gazdasági okból jöttek létre. Az inputpiac elemzésénél is ebbıl a feltételbıl indulunk ki. de a gazdasági folyamatban jól hasznosíthatóak. A TERMELÉSI TÉNYEZİK PIACA A termelés megvalósításának anyagi és nem anyagi feltételei vannak. eszerint beszélünk: 1. vállalkozók képzettsége. eljárásokat és az információt. azaz a tıkejavak. mert annak felhasználásával elıállított jószágból profitot remél. ha az erıforrások felhasználásával elıállított termékek iránt is van kereslet. Ide tartoznak a termelési folyamatokban létrehozott és további folyamatokban résztvevı anyagi javak.5. 29 .

nı a munkakínálat és csökken a szabadidı. A munka kereslete és kínálata a tényezıpiacon találkozik. Az ábráról kitőnik. mégpedig a munkabérrel azonos az ára. felértékelıdik a szabadidı. A haszonmaximalizáló fogyasztó – a jövedelemszerzés miatt – lemond a szabadideje egy részérıl. és kisebb mértékben csökken a szabadidı. Magasabb órabér esetén. hogy az emberek vállalnak-e munkát. Ha a munka tulajdonosa munkát vállal. míg magasabb bérnél felértékelıdik a szabadidı. (A munka keresletét tisztáztuk). a munkabér pedig a szabadidı ára. mintha nem vállalna munkát. hogy az órabér növekedésével egyre kisebb arányban nı a munkaidı. A racionális fogyasztó azért vállal munkát. Ha nı a bér. amibıl képes megvásárolni azokat a javakat. akkor a napi teljes ideje(24 óra) szabadidınek számít. 30 . A munka eladójának a célja jövedelem szerzése. további béremelés már nem ösztönöz olyan mértékben a munkaidı növelésére. amikor munkát vállal. a munkaidı mértékével csökkenti a szabadidejét. amelyekkel kielégíti a szükségletét.Munka Milyen feltételek mellett és mennyi munkát érdemes vállalnia a munka tulajdonosának? Mitıl függ. Egy magasabb jövedelemszintnél bekövetkezhet. ill. alternatív költsége. ha egyáltalán nem jelenik meg a munkapiacon (inputpiacon). alacsonyabb órabér esetén. Az egyén. piaci bér nélküli tevékenységgel töltené. Alacsony bérnél a szabadidı ára is alacsony. vagyis ha a teljes idejét az egyén „szabadon”. hogy a szabadidı növekszik a munkaidı rovására. ahol a vállalatok a vevık. mi a céljuk a munkavállalással? Az emberek. Tehát a szabadidınek ára van. mint munka tulajdonosok eladóként jelennek meg a piacon. mert az így szerzett jövedelem magasabb hasznossági szintet jelent számára. A munkaidı és szabadidı csak egymás rovására változtatható. A munkaidı feláldozott szabadidı.

a vállaltoknál nagyon eltérı bérek alakulhatnak ki. Jellemzıje továbbá. A természeti erıforrások kínálatának elemzését a termıföld kínálatával végezzük. de a mennyiség (ismereteink szerint) semmilyen távon nem növelhetı. hogy nem az origóból indul. hogyan változik az egyén munkavállalási szándéka. ezért a munkakínálat növekvı bér mellett lecsökken. A függvény pozitív meredekségő. A természeti javak egy másik része megújítható.A munkakínálat meghatározása a jövedelem függvényében PL LS 400 300 200 150 100 50 6ó 8ó 10ó t(munkaidı) Az egyéni munkakínálati görbe megmutatja a munkabér függvényében. amelyek nem gazdasági okból keletkeznek és emberi munkával nem szaporíthatók. Ennek okait alapvetıen a munkaerı gyenge mobilitásában (lakóhely változtatás). a talaj termıképességét. A természeti erıforrások között sajátos a föld. pótolja. ilyenek a földben lévı kincsek. a napenergia stb. Nagyon hosszú távon – több millió év alatt – esetleg még a bányakincsek is pótlódnak. Természeti erıforrások A természeti erıforrások olyan inputtényezık. de egy jövedelemszint felett visszakanyarodik. Ilyen a szél. Továbbá létezik egy olyan jövedelemszint (magas bér). • bérleti rendszerben elemezzük a föld piacát. A munkapiacon hosszú távon kialakul az egyensúly. alacsony bérnél a bérnövekedés vezet a munkavállalás növeléséhez. A termıföld kínálatának vizsgálatánál a következı feltételezéseket alkalmazzuk: • mennyisége hosszú távon adott. Az erıforrások egy része megújuló. 31 . • többirányú hasznosítása lehetséges. de hasznosíthatók. Rövid távon a legtöbb természeti erıforrás adottságnak tekinthetı. amelynek talaja alkalmas termelésre és más tevékenységre. azaz a felhasznált részét a természeti javaknak a természet maga megújítja. vagyis az ember tudatos tevékenységgel képes pótolni. Ugyanis létezik egy olyan minimális bér – feltételezésünk szerint – amely mellett már érdemes a szabadidıt feláldozni. Rövid távon a különbözı ágazatokban és ágazatokon belül. amely alapján a föld mélyében lévı kincsek kínálata – analóg módon – vizsgálható. Az alacsony bérekhez hozzájárul gyakran az is. A modellünkbıl az következik. hogy magasabb bérnél a bércsökkenés. az információ hiányában. A természeti erıforrások jelentıs hányada nem megújuló és nem is pótolható. hosszabb távon az elhasznált termıképessége visszaadható. a termelékenységi különbségekben lehet keresni. mint pl. hogy milyen idıtávról beszélünk. a munkakínálati függvény visszakanyarodik. a levegı. hogy a vállalatok visszaélnek az adott térségben az erıfölényükkel a munkapiacon. A megújuló és nem megújuló megkülönböztetés nagymértékben függ attól. amely mellett a szabadidı értékesebbé válik.

32 . a föld hasznosításának az ára. A forgóeszközöket folyamatosan be kell szerezni. a társadalom fejlıdésével a hasznosítási lehetıségek változnak. mert pénzkiadásával valósul meg a különbözı eszközök vásárlása. A föld alternatív hasznosítási lehetısége befolyásolja a föld kínálati görbéjének meredekségét. amely különbözı eszközöket foglal magába. de elhasználódása folyamatos. amelyek egy-egy termelési folyamatban a termék elıállításával elhasználódnak. Tehát a munkabér is inkább a munkaképesség használati díja. A javak hasznosításának ez a legkisebb alternatív költsége. amit a forgóeszközök közé sorol a számviteli nyilvántartás. Az állótıke vagy állóeszköz létesítése egyszeri kiadással valósul meg. A bérleti díjnak fedeznie kell a bérbeadás járulékos költségeit. vagy éppen ott vezet majd az autópálya. • Az állótıke. mint annak ára. infrastrukturális ellátottsága stb. Minél több hasznosítási lehetısége van a földnek. amelynek bankban való elhelyezésével legalább olyan kamatot kap. a bérleti díj alapvetıen a keresletnek megfelelıen alakul ki. Új növényi kultúrák jelennek meg. A bérbeadással szemben mindig felmerül egy saját hasznosítási lehetısége. A technika fejlıdésével elıállhat az a helyzet. Minden befektetés pénzbefektetés. A bérleti díj a föld használatáért fizetett pénzösszeg. több év alatt megy végbe. Elızı pontokban általánosságban megállapítottuk. ezt tartalékolási keresletnek hívjuk. tehát a tıkésített földjáradék. olyan összeget kell kapnia. valamint a földbe fektetett tıke használati díját. olyan kis értékő munkaeszközök. amit költségként vesznek figyelembe a kibocsátásnál. igazában a vállalkozó a munka vásárlásával is csak a munkavégzı képességét bérli. • A forgótıke fogalma azokat az eszközöket foglalja magába. Ahhoz. amelyek egyszeri beruházással létesülnek. Továbbá a földterület többféle termék termelésére és más alternatív hasznosításra is alkalmas. azokat a termelési eszközöket jelenti. Rövid távon mindig a jobb minıségő földeket (ebben benne van a termıképesség mellett a közgazdasági környezet is) lehet elıször bérbe adni. Tudni kell. az éghajlattól függıen eltérı. A pénz felhasználása azonban álló és forgóeszközök érdekében egyaránt megvalósulhat. A föld ára. de alacsonyabb bérleti díj mellett. hogy a természeti javak nagyon eltérı tulajdonsággal rendelkeznek. A kereslet is változó. A mezıgazdasági hasznosítás mellett a föld keresletét – így a föld értékét – befolyásolja a terület fekvése. és a termék eladásával egyszerre megtérül a forgótıke. Az állótıke éves elhasználódása az amortizáció. segédeszközök. Ezt a jövedelmet a tulajdonos bérbeadásnál kockázatmentesen megkapja. stb. hogy az inputok keresletét a határtermék alapján határozhatjuk meg. amit nem tud teljesen elsajátítani. amikor a tulajdonos visszatartja a tulajdonát (nem bérletként hasznosítja). hogy korábban csaknem használhatatlannak vett terület felértékelıdik. amelyek egy termelési folyamatban elhasználódnak. Tıke Tıkén a termelés anyagi feltételeit értjük. nem lehet elmozdítani. szolgáltatások elıállításában. Hasonlít a munka eladása is a földbérlethez. üzemanyagok. ha ezek elfogynak. hogy a technika. • A termelés sajátos inputtényezıje a pénz. annál nagyobb a kereslete. A bérleti díj tartalmazza a terület használati díját ez a földjáradék. hogy a tulajdon eladása után ne kerüljön az eladó rosszabb helyzetbe. az alternatív hasznosítás hatással van a keresletre. tehát folyamatosan megtérül a tıkéje és a járadék tiszta jövedelmet biztosít. A válaszhoz látnunk kell. mert nem elidegeníthetı a személytıl. Igaz ez a földre is.A földet – magát a területet – nem lehet megsemmisíteni. akkor lehet a többi földet. Ide tartoznak az alapanyagok. de befolyásolja a bérleti díj nagyságát is. de hosszú távon vesznek részt a termékek. Ugyanolyan mérető földterület hozama a talaj minıségétıl. városoktól való távolsága. mint a földjáradék.

ezért a közgazdaságtan megkülönböztetés nélkül. 33 . de a forgóeszközök (anyagok stb.A tıke különbözı formái – elhasználódásuk szerint – szorosan összefüggnek. A befektetés kiadását növelik. a hozam viszont a jövıben jelenik meg. 4. A befektetés értékelésénél azt vizsgáljuk. a tıkebefektetéssel kapcsolatban különbözı költségek merülhetnek fel. 2. a befektetés általában nem végtelen ideig mőködik. A legkevésbé kockázatos alternatíva a banki betét. amely kamatot biztosít. mind az álló-. Mivel a termelésnek. Állótıkét nem lehet forgóeszközök nélkül mőködtetni. 3. figyelembe kell venni a várható futamidıt. Itt azonban több problémával találjuk magunkat szembe: 1.) átalakítása késztermékké sem lehetséges állóeszközök nélkül. a befektetés jelen idıben történik. együttesen tıkeként definiálja a gazdasági folyamatban létrehozott termelési feltételeket. mind a forgótıke feltétele. a befektetésnél mindig több alternatívával állunk szembe. hogy mikor éri meg az adott összeget bizonyos tıkeformába befektetni. amelyek lehetnek egyszeriek (vételhez kapcsolódók). ill. folyamatosak a mőködéssel kapcsolatosak. a hozamot csökkentik a költségek. ezeket a lehetıségeket figyelembe kell venni. tehát idı különbség van a két jövedelem (pénz) megjelenésében.

Felmerül gyakran. A vásárlók érdekvédelmének biztosításával védenie kell a piac tisztaságát. ami létezik. de szükség van rájuk. Így a megszerzésüket rivalizálás jellemzi. Neves közgazdászok között is találkozhatunk hasonló nézetet vallókkal (Pl. ahol fellelhetı a termék. hogy mások is hasznosítsák az adott jószágot. Az államnak törekedni kell arra. E javakról elmondhatjuk. ennek ellenére gyakran elkerülhetetlen a monopólium kialakulása. amikor nem célszerő a verseny megteremtése.1. egyik ember élvezete nem gátolja azt. aki megszerezte a jószágot. A piacnak lehetnek nem szándékolt mellékhatásai. a vállalati összejátszások megakadályozásával. hálózat). csatorna stb. A közgazdászok más csoportjai szerint a fejlett piacgazdaságban is szükség van állami beavatkozásra (J. tröszt ellenes törvényekkel. adott idıpontban többen is kielégíthetjük velük a szükségletünket.. Ez utóbbi javakat közjavaknak nevezzük. a kommunális ellátás feltételei (út. mert felhasználójuk csak egy ember lehet. víz.2. oktatási. A közjavaknak két csoportja 34 . 6. E javaknak az egyéni hasznossága nehezen vagy egyáltalán nem állapítható meg. hogy egyik ember fogyasztása kizárja. AZ ÁLLAM SZEREPE A MIKROGAZDASÁGBAN A fejezet tárgya: az állam feladatainak elemzése a mikrogazdaságban piaci viszonyok között. Ilyenek például a kulturális. hogy bárkit gátolnánk a szükséglete kielégítésében. A. Kornai János). hogy a piac minél zavartalanabbul mőködjön. de a piac nem érzékeli 3. más általi fogyasztásukat.M.6. monopóliumok alakulhatnak ki 2. amelyekért a fogyasztók versenyeznek. hogy egyszerre. Keynes. A javak másik csoportját közösségben. Az állam szerepe a monopóliumok szabályozása terén A monopólium jóléti veszteséget okoz a társadalomnak. Ezeket a javakat magánjavaknak nevezzük.Smith. Az állami beavatkozás okai: 1. amely kizárja a verseny lehetıségét (természetes monopólium léte) • A természeti kincsek. Friedman). Fejlett piac esetén is maradnak ellátatlan területek 6. E javakra jellemzı. hanem közösségben fogyasztjuk. Az állam szerepe a közjavak biztosítása terén A javak egy hányadát. egészségügyi szolgáltatások. A piac nem tökéletes. anélkül. több ember egyszerre használja. Ilyenek például a kulturális szolgáltatások. nem egyénileg. ezért versenyezni kell másokkal a piacon ill. szolgáltatást. Egyik csoportba azok a javak kerülnek. valamint az import minél liberalizáltabbá tételével konkurenciát kell teremteni a monopol termeléssel szemben. környezet védelme. hogy a piac és az állam egymást kizáró intézmények. tehát csak az tudja elfogyasztani. M. A közösségben fogyasztott javakat nem a piaci feltételeknek megfelelıen vagy nem teljesen a piacra bízva kell megteremteni. A fogyasztás jellege szerint a gazdasági javakat alapvetıen két csoportba sorolhatjuk. Ilyen körülmény: • A nagy beruházási igény • A licenc birtoklása • A kicsi kereslet.

Tehát a magánjavak ára tükrözi a jószág határhasznát. hogy csak a résztvevıket érinti.. aminek az ára elfogadható számára. ahol ugyan kizárható lenne a fogyasztók egy része a fogyasztásból (például aki nem fizet érte). 6. így nem érdekeltek az együttfogyasztók. A vegyes javak esetében már megfigyelhetı a magánjavakra jellemzı rivalizálás (gondoljunk csak a felsıoktatási helyekért folyó versenyre). (1) (2) (3) Közjavak esetén nem lehet a piaci árat meghatározni. Esetükben vagy nem oldható meg a fogyasztók egy részének kizárása a fogyasztásból. mégis érzékeli. felhasználója. Az egyikbe a tiszta közjavakat soroljuk. ám a kizárás nem feltétlenül célszerő. hiszen a felhasználók azért veszik igénybe. A közjavakat nem lehet tiszta piaci tranzakció révén biztosítani. Ha az ár magas a saját értékítélete (hasznosság) szerint. Mivel egyik ember általi felhasználás nem korlátozza a másik ember fogyasztását. azért a piacon azt az árat hajlandó megfizetni. aki a tranzakcióban nincs benne. A vegyes javak biztosítása az állam szerepvállalása nélkül is megszervezıdne. vagy a védıoltások. egyik mint elıállítója.3. ezért piaci tranzakciók révén biztosítható a szükségletnek megfelelı jószágmennyiség megszerzése. amit fedezni kell valamilyen forrásból. Ezt hívják „potyautas jelenségnek”.határolható el. csakhogy kevesebbet fizessen. kínálója a jószágnak. A közjavak optimális kínálata és racionális kereslete kialakításához az államnak segítséget kell nyújtani. nem fogja az egyén megvásárolni. turizmusának stb. Ide sorolható az oktatás. például az útépítésnek köszönhetıen nem csupán A-ból B-be lehet eljutni. van megoldható ugyan. A közjavaknak is van egyéni értékelése. amely egy másik személy helyzetét. A közjavak megteremtésének forrása lehet az állam által beszedett adó. vagy az igénybevételért lehet térítést kérni. Tiszta közjószágnak tekinthetı a honvédelem. keres egy másik hasonló célt szolgáló jószágot. hogy minden felhasználó „leértékeli” a jelentıségét. A piaci tranzakció nem biztos. de jót tesz a térség gazdaságának. Ha a közjószág árát az egyéni határhaszon alapján próbálnánk meghatározni azt tapasztalnánk. ellentételezés nélkül befolyásolja externális hatásnak hívjuk. A piaci tranzakció – nem szándékolt – külsı gazdasági hatását. hogy a hozzájárulást mindenki minimalizálni szeretné. A közjavak elıállítása költségekkel jár. hogy a tényleges értékítéletüket kinyilvánítsák. az ellátásukban az államnak kiemelkedı szerepe van. A tranzakció kettıjük megegyezése alapján valósul meg. A közjavak másik csoportját a vegyes javak alkotják. míg a fogyasztást maximalizálni. a másik mint vevıje. de nem lenne racionális. Pozitív externális hatás esetén a külsı szereplık helyzete kedvezı irányba változik. azaz 35 . Az externális hatás lehet pozitív. a pazarlás elkerülése (csökkentése) a megfelelı térítési díjak megállapítását teszi szükségessé. ám akkor kevesebben vennék azt igénybe. Az állam szerepe az externáliák terén A piaci tranzakciókban mindig két szereplı vesz részt. vagy negatív. lehet egy harmadik személy. Akinek privát jószágra van szüksége. Jellemzı. a hozzájárulást a bekerülési költség alapján lehet megosztani. mert hasznosnak tartják. A közjavakra általában az elégtelen kínálat és a pazarlás jellemzı. amennyire számára hasznos a jószág. Tényleges árat közjavak esetén nem nagyon lehet az egyéni hasznosság alapján megállapítani.

például adókedvezménnyel vagy szubvencióval. Például a szennyezı termelés esetén a környezetszennyezés rontja az ott lakók életminıségét. A környezetkárosítókkal (negatív externáliát okozók) szemben hathatósan csak az állam tud fellépni. így rövid távon a vásárlók fizethetik meg a védelmi lépéseket. 36 . Hosszú távon megéri a társadalomnak. A kevésbé szennyezık így jövedelemhez jutnának. amely a másoknak kárt okozót hátrányos helyzetbe hozza. A különbözı elméleti és gazdaságpolitikai irányzatok eltérıen vélekednek az externális hatások kezelésérıl. a környezettudatos magatartásra nevelés az iskolában. a környezetvédelmi beruházások elıírása vagy a társadalmi együttélés olyan szabályozása. • A társadalmi határköltség (marginal social cost-MSC) egy jószág póltólagos egységének elıállítása miatt felmerülı összes költség. Pozitív és negatív externália együttes fennállása esetén az externális hatások nagysága a döntı. kárt okozónak. Annak érdekében. Egy közös jellemzıjük van. mint az egyéni költségek (MC). Az externális hatások. a társadalmi hatásokat is figyelembe vevı hatását – hasznát és költségét – elemezni tudjuk. hogy tisztább. Ezzel egy keretet kapnának a kibocsátók.). Negatív externália esetén a társadalmi határköltség (MSC) nagyobb. Negatív externália esetén a nem szándékolt hatás kedvezıtlen. egészségesebb körülmények között éljen és a környezetet kevésbé károsító javakat használjon. ha nem használnak ki. értékesíthetnék. Mindezekhez szükséges. azaz összességében a társadalom nagyobb költségeket érzékel. Figyelembe kell azonban venni. mint a tranzakcióban részt vevık. ami a kibocsátás növelését ösztönözné. mint a tranzakcióban szereplık egyéni hasznossága. Ilyen eszközök lehetnek. amit a szennyezıre vetnek ki. ami szerint a pozitív externáliát támogatni kellene. amit. hogy a vállalatokkal szerzıdést lehetne kötni a szennyezés mértékérıl. fıleg a negatív externália mérséklése olyan törvényeket és emberi magatartást igényel.összességében a társadalom által érzékelt hatás kedvezıbb. pótlólagos költségeket okoz a szennyezés elhárítása (víztisztítás stb. a nagyobb szennyezıknek megdrágulna a termelés. mint az egyéni hasznosság (MU. ami hátrányt okoz a szennyezést. hogy egy adott tevékenység valamennyi. Ezzel olcsóbbá válna a termelés. a családban és a társadalomban. az adók. hogy a környezetvédelmi beruházások megdrágítják a termelést. Pozitív externália esetén a társadalmi hasznosság MSB nagyobb. A negatív externália kezelésével kapcsolatban egy olyan felfogás terjedt el. két új fogalmat kell bevezetni: • A társadalmi határhaszon (marginal social benefit-MSB) egy jószág pótlólagos elıállításával és elfogyasztásával járó összes hasznosságváltozás.

ellenszolgáltatásként jövedelmeket fizetnek ki. A gazdaság folyamatosan ismétlıdı mozgását körforgásnak nevezzük. a fogyasztási javak és szolgáltatások fı vásárlói. Az állami szektorba a nemzetgazdasági szintő feladatokat ellátó intézmények tartoznak.7.). A fogyasztáshoz szükséges jövedelemhez a termelési tényezık (munka és tıkeszolgáltatások) eladása révén jutnak. stb. A háztartások a gazdaság végsı fogyasztói. A termelés érdekében a vállalatok termelési tényezıket vásárolnak az árupiacon és a háztartásoktól. más országok vállalataival kapcsolatos tranzakciói értendık. amelyhez az állami intézmények. A gazdasági szektorok közötti alapvetı kapcsolatok folyton ismétlıdı mozgást eredményeznek: a szükségletek újra és újra jelentkeznek. Az állam adókat ( illetékeket. az állam és a külföld. ezért a termelést szakadatlanul ismételni kell. A jövedelmek azonban önálló mozgást is végeznek ( például adófizetés ). Ezen kívül a gazdaság szereplıje a külföld. valamint a különbözı regionális vagy helyi állami irányító szervek ( önkormányzatok ). a kereslet meghatározásában. Tananyagunk egy másik fejezetében részletesebben foglalkozunk a bankrendszerrel. A makrogazdaság sajátos szférája a bankrendszer. amelyek gazdasági kapcsolatban állnak valamely belföldi gazdasági szereplıvel. A jövedelmek áramlása meghatározó szerepet játszik a piaci mozgásokban. Az elemzés érdekében a gazdasági szereplıket funkciójuk szerint csoportokba. ha a gazdaságban megtermelt termékek elkerülnek a felhasználókhoz. A vállalatok elsıdleges funkciója termékek és szolgáltatások elıállítása profitszerzés céljából. gazdasági szektorokba soroljuk be. Az adó az állam által kényszer útján beszedett pénzösszeg. Ebbe a szektorba tartozik maga a kormány összes hivatalával. 37 . a vállalatok. az államhatalmi és államigazgatási szervezetek tartoznak. hadsereg. A transzferek az állam ellenérték nélküli jövedelemjuttatásai a magánszektor számára. ) szed be a és transzfereket juttat a magánszektornak szociális és gazdálkodási célokra. A piacgazdaságban a termékek áramlását a pénz ellentétes irányú áramlása kíséri. a közszektor. A MAKROGAZDASÁGI SZEREPLİK ÉS KÖLCSÖNHATÁSUK A gazdaság szereplıi: háztartások. Fıbb szektorok: magánszektor. kórházak és múzeumok is. Végül a külföld az olyan nem belföldi gazdasági szereplıket jelenti. vámokat stb. amelyhez két szereplı a háztartások és vállalatok. A körforgás akkor tölti be funkcióját. a termékek mozgásával ellentétes irányban jövedelmek áramlanak. amely a gazdasági szereplık pénzügyi tranzakcióinak lebonyolításával foglalkozik. amelyen a magánszereplık más országokkal. amellyel szemben közvetlen ellenszolgáltatás nem jár. rendırség. amelyek alapvetıen nem a piacon keresztül elégítenek ki szükségleteket. társadalmi szintő végrehajtó szervezeteivel együtt (minisztériumok. Ide tartoznak az iskolák. A vállalati és a háztartási szektort együttesen (szőkebb értelemben) a nemzetgazdaság gazdasági szférájának nevezzük.

Makrogazdasági körforgás W TH Állam G TRV TRH Háztartás SH SÁ Tıkepiac TV I SV Vállalat SK Külföld X IM C Az ábrán azt láthatjuk. TH =a háztartások által fizetett adó C= a fogyasztás. A vállalati szektor be. amelyet makrogazdasági körforgásként ismerhetünk meg. feltételezzük. SH =a háztartások megtakarítása TRH =a háztartásoknak juttatott transzfer.és kiáramló jövedelmek összege szükségszerően megegyezik egymással. hogy a beáramló jövedelmet teljesen felhasználják. A gazdaság szereplıi közötti jövedelemáramlás A gazdaság szereplıi közötti jövedelemáramlást a következı ábra szemlélteti.illetve kiáramló jövedelmeinek egyenlete: Y + TRV = W + TV + SV TRV =a vállalatoknak juttatott TV =a vállalatok által fizetett adó 38 .7.1. hogy az egyes gazdasági szereplık milyen jövedelmeket kapnak és azt milyen célra használják fel. A háztartási szektor be. a be. Az egyes szereplık bevételei és kiadásai.illetve kiáramló jövedelmeinek egyenlete: W + TRH = C + TH + SH W= a munkabér.

A megtakarítások tıkeszámlára kerülnek. hogy a javak összegében minden létrehozott terméket és szolgáltatást számításba vegyen. amelynek egyenlete: I = SH + SV + SÁ + SK Megállapítható a fenti egyenletbıl. korszerősített változatát alkalmazzák a makrofolyamatok adatainak rendszerbe foglalt összesítéséhez. SNA: System of National Accounts A gazdasági statisztika az alapvetı makrogazdasági folyamatokat számszerően követi. mint a magánszektor által megvalósított összes megtakarítás. vagyis az állam túlköltekezik). az SNA rendszernek ( System of National Accounts ) 1993-ra kidolgozott. 7. Egyetlen 39 . Hazánkban és más országokban is egyre általánosabban az ENSZ nemzeti számlarendszerének. Ha valamely szereplı megtakarítása negatív (az állami költségvetés általában negatív megtakarító. IM =az import Az állami szektor jövedelemáramlását a következı egyenlettel írhatjuk le: TH + TV = G + TRH + TRV + SÁ Bevételei = gazdasági szereplık által fizetett adók Kiadásai = az intézmények vásárlásai(G). SK = IM – X. Az összesítés során sokféle termék és szolgáltatás különbözı mennyiségeit kell összeadni. vagyis egymástól nagyon távol álló javak halmazait kell összegezni. A külföldnek akkor van belföldön megtakarítása. az összes beruházás kevesebb lesz. A jövedelem tehát: Y = C + I + G + X – IM I =a bruttó beruházás. X=az export. amelyhez a vállalat az árupiacon értékesített javak és szolgáltatások árbevételeként jut. Külföld szektorának jövedelemáramlási egyenlete: IM = X + SK SK= a külföld megtakarítása. ebbıl fedezik a vállalatok a beruházásokhoz szükséges forrásokat. ott kamatoztatják. hogy a gazdaság összes megtakarítása megegyezik a beruházásokkal. ha az import meghaladja az exportot. a magánszereplıknek nyújtott támogatások(TR) és az állam megtakarítása (SÁ).transzfer SV =a vállalatok megtakarítása Y= a jövedelem. Az SNA számláin szereplı adatok kiindulópontja a megtermelt javak összegzése. G =a kormányzati vásárlás. A gazdasági szereplık pénzbeli megtakarításaikat (általában) a bankokban ırzik. Az SNA törekvése. Az ott felhalmozott pénzt a banki szféra a gazdaság rendelkezésére bocsátja hitelek formájában.2.

A GDP az SNA elsı számú alapmutatója. amelyeket nem azok termelésekor. Az SNA eddig megismert két alapmutatója. A folyó termelı felhasználás által képviselt jövedelmet ezeknek a javaknak a termelésekor már beszámították. a kiinduló évhez viszonyított árindexszel. Az elhasznált javakban megtestesült jövedelem összegét termelıfogyasztásnak vagy folyó termelı felhasználásnak nevezzük. Az egy nemzetgazdaságban 1 év alatt megtermelt nettó jövedelmet nettó hazai terméknek nevezzük (NDP. Ha ezt nem vonnák le a kibocsátott javak összegzett áraiból. A megtermelt jövedelem többszöri beszámítását halmozódásnak nevezzük. Az állótıkét megtestesítı eszközök sok. A különbség azon alapul. Az elsıdleges elosztás során a termelési tényezıket rendelkezésre bocsátó gazdasági szereplık osztoznak a keletkezett jövedelmen. A javak árai a folyó termelıfelhasználáson kívül még más. Egy nemzetgazdaságban az 1 év alatt kibocsátott javak árösszegébıl a folyó termelı felhasználás levonásával kapjuk meg az évben termelt bruttó jövedelmet. a termelés nominális mutatójának nevezzük. hanem ennél egy lényegesen nagyobb összeget. akkor nem a termelés során létrejött jövedelem nagyságát kapjuk meg. a GDP és NDP. arra ad választ. mind a külföldi gazdasági szereplık a hazai termeléshez bocsátanak rendelkezésre termelési tényezıket. hogy a kibocsátás folyó áron számított összegét elosztjuk az árszínvonalnak a kiinduló évhez mért viszonyszámával. és ennek alapján jövedelemhez jutnak az elsıdleges elosztás során. rendszerint több év során használódnak el. stb. Az elhasználódásuknak egy évre jutó arányos része az évi értékcsökkenési leírás.módszert lehet erre találni: a piac által elfogadott árak segítségével összegezni a különbözı termékek mennyiségeit. GDP = GO – folyó termelıfelhasználás GO (Gross Output) = összes kibocsátás.Net Domestic Product). Ezért az idıbeli összehasonlítás esetén kiszámítják azt is. ha a bruttó jövedelembıl levonjuk az évi amortizáció összegét. Az összesítés eredményét a termelés folyó áron számított nagyságának.sok termelési ciklusban. akkor a nominális mutatók gyakran félrevezetı képet adnak. ha az árszínvonal nem változott volna a kiinduló év óta. és úgy számítjuk ki. amit évi amortizációnak nevezünk. hogy mekkora lenne az összesítés eredménye évenként akkor. hogy mennyi jövedelemhez jutottak a jövedelmek elsıdleges elosztása során az adott gazdasághoz tartozó gazdasági szereplık. A termelésbe befektetett állótıke is korábban megtermelt jövedelmet képvisel. Ez azonban nem azonos azzal. A kibocsátott javak árai tartalmaznak olyan jövedelemrészeket is. 40 . Az egy nemzetgazdaságban 1 év alatt létrehozott bruttó jövedelmet bruttó hazai terméknek (GDP – Gross Domestic Product) nevezzük. Ha össze akarjuk hasonlítani egymással az egymást követı években a jövedelem nagyságát. Ha a megtermelt javakat összegezzük. A megtermelt javakat kibocsátásuk idején érvényes piaci árukon összesítik. például a cipıgyártásban a bırt. A termelés során el kell használni korábban megtermelt javakat is. Ugyanis nemcsak a termelés fokozódása idézheti elı növekedésüket. hogy mind a hazai gazdasági szereplık a külföldön folyó termeléshez. korábban megtermelt jövedelmet is tartalmaznak. Ezt a mutatószámot a termelés reálmutatójának nevezzük. hanem az árszínvonal emelkedése is. A keletkezett nettó jövedelmet úgy kapjuk meg. hogy mennyi jövedelmet hoztak létre az adott nemzetgazdaságban. hanem korábban hoztak létre. akkor az egyszer létrehozott jövedelmet többször számítanák be.

az NNDI értékét az NNI-bıl az alábbiak szerint számíthatjuk: GNDI = GNI + (az országba külföldrıl beáramló transzferek ─ az országból külföldre áramló transzferek) NNDI = NNI + ( az országba külföldrıl beáramló transzferek ─ az országból külföldre áramló transzferek) Ezeken kívül fennáll az NNDI + amortizáció = GNDI egyenlıség is. Itt segélyekrıl. Ez utóbbi nagyságát befolyásolja a jövedelmek újraelosztása során az országba beáramló és az országból kiáramló transzferek nagysága. akár külföldrıl megszerzett összes bruttó jövedelmét bruttó nemzeti jövedelemnek (GNI – Gross National Income). A végsı felhasználásra rendelkezésre álló jövedelem különbözik a GNI és NNI nagyságától. illetve az NNI nagysága az NDP-bıl kiindulva az alábbiak szerint határozható meg: GNI = GDP+ (hazai gazdasági szereplık külföldi munka. A GNI nagysága a GDP-bıl.és tıkejövedelme) NNI = NDP+( hazai gazdasági szereplık külföldi munka. illetve az országból a külföldiek javára.és tıkejövedelme ─ külföldi gazdasági szereplık hazai munka. Egy nemzetgazdaság szereplıinek egy adott évben végsı felhasználásra fordítható összes bruttó jövedelmét bruttó nemzeti rendelkezésre álló jövedelemnek ( GNDI: Gross National Disposable Income ). tagdíjakról stb. amelyek egyoldalú jövedelemátengedést jelentenek külföldrıl az országbeliek javára. nettó jövedelmét pedig nettó nemzeti rendelkezésre álló jövedelemnek ( NNDI: Net National Disposable Income ) nevezzük.és tıkejövedelme ─ külföldi gazdasági szereplık hazai munka. 41 . A GNDI értékét a GNI-bıl. nettó jövedelmét pedig nettó nemzeti jövedelemnek (NNI – Net National Income) nevezzük.és tıkejövedelme) Természetesen helyes az NNI = GNI ─ amortizáció egyenlıség is. van szó. ajándékokról.Egy nemzetgazdaság gazdasági szereplıinek 1 év alatt az elsıdleges elosztás során akár belföldrıl.

τ) A kínálat meghatározói: Rendelkezésre álló tıke (K). Növekvı jövedelemhez általában növekvı kereslet tartozik: C=f(Y). szolgáltatás mennyiség. a valóságban azonban az érdekel bennünket. ÁLTALÁNOS EGYENSÚLY A gazdaságban akkor van egyensúly. Árszínvonal (P). Azt modellezi. amit a gazdaság szereplıi adott jövedelem és különbözı árak mellett meg kívánnak vásárolni: D =f(P.8. Az árupiac szereplıi: • Vevık: (hazai és külföldi) háztartások. Makrogazdasági szinten lehetséges. hogy mi befolyásolja az egyese elemek konkrét értékét. hogy a fogyasztók egy hányada nem rendelkezik jövedelemmel.Y) A kereslet meghatározói: Jövedelem (Y). Pénzpiac 3. 42 . ha a kereslet megegyezik a kínálattal A makrogazdasági kereslet: az a termék ill. amit a gazdaság szereplıi adott árak és kapacitások mellett eladási szándékkal termelnek S=f(P. ha a jövedelem egy egységgel változik. Árupiac 2. amelyek a következık: 1. állami intézmények • Eladók: (hazai és külföldi)vállalatok Az ismert összefüggések szerint a teljes kereslet: Y=C+I+[G+(EX-IM)] Eddig valamennyinek egy fix értéket adtunk. szolgáltatás mennyiség. ha változik a jövedelmük. Felhasználható munka (L).1. rendelkezésre álló jövedelmet befolyásoló tényezık (adók: T. hogy hogyan változik a háztartások fogyasztási kereslete. A fogyasztási határhajlandóság megmutatja. de fogyasztaniuk akkor is kell az élet fenntartásához. 8. K. A fogyasztásnak ezt a jövedelemtıl függı részét autonóm fogyasztásnak nevezzük: C0=C(Y=0). A makrogazdasági kínálat: az a termék ill. Fogyasztás vizsgálata A fogyasztási függvény a háztartások áruk és szolgáltatások iránti keresletét mutatja a jövedelem függvényében. Munkapiac. A makrogazdasági egyensúly vizsgálatát különbözı piacok modellezésével végezzük el. Az árupiac Az árupiac a dologi javak keresletének és kínálatának összessége. támogatások: TR). hogyan változik a fogyasztás. a jövedelemnek az el nem fogyasztott hányada a megtakarítás: Y-C(Y)=S(Y). L. Technológiai eljárások (τ). vállalatok. A háztartások makrogazdasági fogyasztási függvénye tehát: C(Y)=C0+ĉY A megtakarítás vizsgálata A háztartások jövedelmüket fogyasztásra és megtakarításra használhatják.

A modellben a termeléshez felhasznált összes eszköz beszerzését beruházásnak tekintjük. az értékek nyilvántartásának eszköze: A modern pénz önmagában nem érték. törvény által elismert.A megtakarítás. de két áru értékét össze lehet hasonlítani a pénz segítségével. Forgalmi eszköz: az áruforgalom lebonyolítására bármilyen eszköz alkalmas. az árut hitelben lehet eladni és venni. Minél magasabb a kamat. Az összes megtakarítás képletben a következık szerint írható fel: ˆ S(Y)= s Y-S0 A beruházás vizsgálata A beruházás állótıke létesítését jelenti: olyan eszközök létesítését. A pénz önálló törekvés tárgya lehet. annál kevésbé érdemes vállalni a beruházással járó kockázatot. jele S0. Fizetési eszköz funkció. 43 . amely alkalmas az értékek nyilvántartására. Amikor a jövedelem nulla. A modern bankrendszer kétszintő. akárcsak a fogyasztás. A bankrendszer a gazdaság számára szükséges pénz mennyiségét és a pénzáramlás feltételeit biztosítja. 3.2. a hitelt késıbb pénzzel kell kielégíteni. a jövedelem függvénye. ha a jövedelem kisebb. Értékmérı. A forgalom zökkenımentes megvalósítása és más gazdasági okokból az áru és pénz mozgása szétválhat. ha nulla a kamatláb: autonóm beruházás (I0). 2. negatív a megtakarítás. I( i )= I0-a*i 8. hogy a kamatláb 1% pontos változása hatására milyen mértékben változik a beruházás összege. míg a beruházás kockázatos. Ez azt jelenti. A pénzpiac A pénz az áruforgalom lebonyolításának eszköze. mint a fogyasztás. ill. a kamat biztos hozamnak tekinhetı. A pénz funkciói: 1. Felhalmozási és vagyontartási eszköz. továbbá alkalmas a megtermelt áruk érték szerinti nyilvántartására. csökken a beruházás. Az összes megtakarítás nulla. ha a jövedelem éppen fedezi a fogyasztást. de elıjelük ellentétes. Az autonóm megtakarítás és az autonóm fogyasztás abszolút értéke megegyezik. A megtakarítási határhajlandóság megmutatja. egymást követıen több termelési folyamatban vesznek részt. hogyan változik a megtakarítás. a forgalom lebonyolítására. A függvény meredeksége azt mutatja meg. a megtakarítás negatív. pénzbeli vagyont lehet győjteni. amelyet elfogadnak a szereplık és törvény védi. ezt a megtakarítást nevezi a közgazdaságtan autonóm megtakarításnak. A beruházás a kamatláb függvénye. 4. Akkor maximális a beruházás. amelyek hosszabb távon. védett fizetési eszköz. ha a jövedelem egy egységgel változik. hogy ha a kamatláb nı.

A szükséges pénz mennyiségének változását a jegybank szabályozza. teremtésükrıl a kereskedelmi bankok gondoskodnak. de jegybanki ellenırzés. amit a kereskedelmi bankok saját hitelezéseiknél figyelembe vesznek. korábbi hitelek kiegyenlítése céljából tartalékolnak készpénzt. vagy központi bank. csak a jegybank teremtheti • Számlapénz (bankbetét. hozzájárulás mellett. szint: Jegybank. ezzel meghatározza a JB az általa nyújtott hitelek árát. Az óvatossági pénzkereslet a jövedelemnek és a kamatlábnak is függvénye. eszközei: a) Kötelezı tartalékráta (t). A Fisher-féle forgalmi egyenlet alapján megállapítható. vállalatok. Pénzpiacon a bankrendszer által a gazdaság rendelkezésére bocsátott pénz mennyiségét. ezáltal meghatározza a JB. szint: Kereskedelmi bankok. kiállításokat szerveznek • Beruházásokat valósítanak meg. A pénzkereslet indítékai Tranzakciós pénzkereslet: A szereplık a piaci tranzakciók lebonyolítása. elektronikus pénz).I. Magasabb kamatláb megdrágítja a készpénz tartását. a kamatlábbal fordított arányosságban van. amit a szereplık pénzükbıl készpénzben ill. mivel a betéti kamat elvesztése – ezáltal – nagyobb összeget jelent. • Szabályozza a forgalomba kerülı pénz mennyiségét. hogy milyen betéttel kell rendelkezni a kereskedelmi bankoknak a JB-nál. hogy a reálpénz mennyisége a kibocsátás és a pénz forgási sebességének függvénye. A pénzkínálata (MS) szőkebb értelemben az M1 pénz mennyiségével azonos. kereskedelmi banki pénz. intézmények kötvényteremtését • Vásárokat. deviza eladásával és vételével befolyásolja a forgalomban lévı pénz mennyiség változását. intézmények) számláit • Betéteket győjtenek. a JB értékpapírok. A modern pénz formája • Készpénz ( bankjegy. látra-szóló betétben kívánnak tartani. azaz a pénz kínálatát és a gazdasági szereplık pénzkeresletét értjük. minél nagyobb a jövedelem annál többet lehet tartalékolni: Óvatossági pénzkereslet: a gazdasági szereplık elıre nem látható kiadások fedezésére tartalékolnak készpénzt. Pénzkeresleten (MD) a gazdasági szereplık pénztartási szándékát értjük. hiteleket nyújtanak • Számlapénz teremtését biztosítják • Lebonyolítják a vállalatok. változását • Nyilvántartja az állami költségvetést • Vezeti a kereskedelmi bankok számláit • İrködik a monetáris bázis felett • Készpénzt bocsát a forgalomba II. a jövedelemmel egyenes. Feladataik: • Vezetik a gazdasági szereplık (lakosság. a hitelek nyújtásához b) Jegybanki kamatláb (i). Feladata. 44 . A tranzakciós célra tartalékolt pénz a jövedelemtıl függ. érme) vagy jegybankpénz. az a pénz mennyiség. c) Nyílt piaci mőveletek. A pénzkereslet.

betegek) Aktívak (NA) Inaktívak (NI) Aktivitási ráta: NA/Nm (54%) Munkanélküliségi ráta: u=U/NA=U/(U+E) (7%) Foglalkoztatottak (E) Munkanélküliek (U) Foglalkoztatási arány: E/Nm (50%) 45 . A makrogazdasági munkakínálatra hatással van a nemzet-gazdaság demográfiai helyzete.3. A spekulációs pénzkereslet csak a kamatláb függvénye és fordított arányosság van a kereslet és a kamatláb között. a munkaképes lakosság aránya az össznépességen belül. Munkaerıpiac A munkapiac a munkakereslet és munkakínálat kölcsönhatásaként értelmezhetı. A lakosság összetétele (N) Munkaképesek (Nm) Nem munkaképesek (kiskorúak. idısek. Pénzpiaci egyensúly i MD MD’ MS P MS’ P i’ i Y Y’ Y 8.Spekulációs pénzkereslet: a gazdasági szereplık nyereség-szerzés céljából tartják készpénzben pénzvagyonukat.

az egyikbe az aktívak tartoznak. a felsıoktatás nappali tagozatainak hallgatói. Alacsony reálbér esetén az aktív lakosok egy hányada nem kíván munkát vállalni. Amennyiben az aktuális reálbér alacsonyabb az egyensúlyinál (W/P0< W/P*). A reálbér csökkenése esetén a munka kereslete nıni fog.A munkaképes lakosság két csoportba sorolható. stb. mint amennyit a vállalatok alkalmazni kívánnak. amíg a reálbér az egyensúlyi reálbér szintjére nem süllyed. a vállalatok munkakereslete nagyobb. A foglalkoztatás a munka keresletének megfelelıen alakul. a munka kínálata csökken. a munka kínálata nagyobb a munka keresleténél. de mindaddig nagyobb a munka kínálata a keresleténél. 46 . de csökken a munka kereslete. A reálbér emelkedésével nı a munkakínálat – az inaktívak csoportjából többen visszatérnek a munkapiacra. akik munkavállalási szándékkal megjelennek a munkapiacon. A másik csoportba tartoznak az inaktívak. A reálbér mindaddig emelkedik. A foglalkoztatás a munka kínálatának megfelelı. mint a munkavállalási szándékkal a munkapiacon megjelenık száma). a gyermekgondozási szabadságon lévı kismamák. amíg a munkapiacon kialakul az egyensúly. az inaktívak csoportjához fog tartozni. háztartásbeliek. kénytelenek lesznek a reálbért emelni. több ember szeretne dolgozni. W/P NS ND W/P* W/P0 NS0 N* ND0 N A munkapiacon akkor van egyensúly. ha a munkakereslete és kínálata adott reálbér mellett megegyezik. de valamilyen oknál fogva nem kívánnak munkát vállalni. akik ugyancsak munkaképesek. hiába keres. Ha a vállalatok több embert akarnak foglalkoztatni. A munkavállalók egy hányada nem talál adott munkabér mellett munkát. mivel a vállalatok egy hányada nem tuja megfizetni a magasabb bért. A tényleges munkakínálatot az aktívak száma. Ha az aktuális reálbér magasabb az egyensúlyinál (W/P1>W/P*). Ide sorolhatók pl. mint a munka kínálata (az adott reálbér mellett). aránya határozza meg.

Lényege. A munkapiac mőködésébıl adódó munkanélküliségi okok A munkanélküliséget eddig az érintettek szándéka szerint csoportosítottuk. ez alapján az összes munkanélküli besorolható az önkéntes vagy kényszerő munkanélküliek táborába. Az önkéntes munkanélküliek létszámát természetesen csak becslésekkel lehet megállapítani. de munkát keres. Munkanélküliség a gazdaságban A kormányzatok számára az a hivatalosan elismert személy a munkanélküli. ha a munkapiacon túlkínálat alakul ki: adott reálbér mellett a munka kínálata meghaladja a keresletet. A frikcionális munkanélküliség folyamatosan létezik. Mérése nem egzakt. Számuk megegyezik az adott reálbér melletti munkakínálat és a foglalkoztatottak különbségével. Önkéntes munkanélkülieknek (UÖ) nevezzük azokat a gazdaságilag aktív személyeket. ha adott reálbér mellett munkát kínálók nem találnak állást. Létszámuk az adott reálbér mellett munkát kínálók és az aktív népesség különbsége. A munkanélküliként számon tartott lakosság egy része nem törekszik arra. ha a munkanélküliek képzettség és lakóhely szempontjából is alkalmasak az üres állások betöltésére. Önkéntes munkanélküliség mindaddig létezik. EGYENSÚLYI PROBLÉMÁK A MAKROGAZDASÁGBAN 9. 47 . amíg a reálbér el nem éri azt a szintet. még akkor is. hogy az önkéntes munkanélküliség megszőnik. hogy feltárják a lehetıségeket. Ilyenkor a munka kínálata megegyezik az aktív népesség számával. hogy állást találjon.1. A munkavállalóknak idıre van szükségük. míg az üres állás és a munkavállaló találkozik egymással. akik adott reálbér mellett nem hajlandóak munkát vállalni. mivel éppen a szándékosság nem ragadható meg a statisztikák alapján. Kényszerő munkanélküliség akkor lép fel. s ez is nehezíti mértékének meghatározását. hanem kényszerbıl csöppen bele. ahol az aktív népesség teljes egésze kínálja munkáját. Kényszerő munkanélküliségrıl (UK) akkor beszélünk. A frikcionális munkanélküliség tehát a munkapiaci kereslet és kínálat találkozásának nehézségeibıl adódik: idıre van szükség. Kényszerő munkanélküliség esetén a tényleges reálbér magasabb az egyensúlyinál. a makrokereslet és –kínálat viszonyára visszavezethetı okokat. akinek az adott idıszakban nincsen munkahelye. Ha a reálbér már olyan magas. A munkanélküliség egy része frikcionális (vagy súrlódásos) jellegő.9. a néhány hetes vagy hónapos idıtartamú munkanélküliséget mindenképpen ilyennek tekintjük. így megkülönböztethetünk a munkapiac mőködésére. akkor a tényleges munkanélküliség csak kényszerő lehet. mert adott reálbér mellett nem kíván dolgozni. hogy azonos idıben léteznek munkanélküli emberek és betöltetlen állások. A munkanélküliséget azonban a kiváltó okai szerint is lehet csoportosítani. Létrejöhet diszkriminatív korlátok létezése miatt is. A munkanélküliek nagyobb hányada azonban gyakorta nem önként választja ezt a helyzetet. a munkaadók pedig csak bizonyos idı eltelte alatt tudják kiválasztani a számukra legmegfelelıbb jelentkezıt.

Sokkal inkább azt tapasztaljuk. számíthatjuk. ( A kosár tartalmát általában a tapasztalatok alapján a Fogyasztásvédelmi Hivatal javaslatára a Statisztikai Hivatal állítja össze.) Az idıszakokra. hogy hány százalékkal változik az árszínvonal egy korábbi idıszakhoz (idıponthoz) viszonyítva. mint a munkakínálaté). hogy miközben valamelyik ágazat a mélybe zuhan. a nem vagy kor szerinti összetétel eltérései miatt a munkavállalók egyes csoportjai rendszeresen munka nélkül maradnak. strukturális munkanélküliség is rendszeresen észlelhetı. A strukturális munkanélküliség abból fakad. azaz munkakereslet más szakmában és földrajzi régióban jelentkezik.2. amely az árszínvonal tartós csökkenését jelenti. akkor csökken a kereslet az árupiacon. A termelés csökkenése kevesebb munkaráfordítást igényel. hogy a munkakereslet szerkezetileg változik. a munkaerı pedig csak bizonyos költségek és áldozatok árán tud ehhez alkalmazkodni. de ez fordítva nem mindig igaz. vagy idıpontokra vonatkozó árszínvonalak ismeretében meghatározható az inflációs ráta. A konjunktúrális munkanélküliség általában strukturális munkanélküliség is. de léteznek munkaerıhiánnyal küszködı ágazatok is. Ritka és gyakorlatilag majdnem kizárt. Az inflációs ráta (π) azt mutatja meg. Konjunktúrális munkanélküliségen a nemzetgazdaság újratermelési menetébıl fakadó munkanélküliséget értjük. több más népgazdasági ágban jó konjunktúra érvényesül. 9. így pl. beruházási javak árszínvonalát. Tekintettel arra. Ha például valamely nemzetgazdaság dekonjunktúrális fázisban van. hogy a vállalatok igényei és elvárásai a munkavállalókkal szemben folyamatosan változnak (a munkakereslet szerkezete gyorsabban változik. Infláció Az infláció az árszínvonal tartós emelkedéseként definiálható. Az inflációval ellentétes a defláció. ahol munkatúlkínálat tapasztalható. amely meghatározásnál a fogyasztói kosárban lévı áruféleségeket veszik figyelembe. így a munkanélküliség növekedni fog. A munkaerı ágazati vagy foglalkoztatási szerkezetének a változása is eredményezhet strukturális munkanélküliséget. Van olyan szektor. Az árszínvonalat a forgalomban lévı áruféleségek különbözı csoportjaira számíthatjuk. Kiszámítása: P − P0 Π= 1 P0 48 .A munkakereslet a termelési szint függvénye. Ez természetesen azt jelenti. termelıeszközök árszínvonalát. fogyasztási cikkek árszínvonalát stb. A szakmai. hogy a munka keresletének és kínálatának összetétele szerkezetileg eltér egymástól. a regionális. mint a munkakínálat. hogy a nemzetgazdaság összes ágazata egyszerre és azonos mértékben válságos helyzetbe kerül. Leggyakrabban a fogyasztói árszínvonalat számítják. Ennek mennyiségi és minıségi vonatkozásai vannak.

a beruházók optimistábban látják a gazdaság jövıben várható helyzetét. amely gazdasági zavarokat okoz. A vállalat költségei két csoportba sorolhatók: – munkával kapcsolatos kiadások (bér. A pénz kínálatát a jegybank határozza meg. hiper infláció. Így az infláció okait egyrészt az árupiacon. a beruházások ill. Az infláció okainak magyarázata Megállapítottuk. A kínálat mennyiségén a készpénzt és a látraszóló betéteket értjük. Keresleti infláció A makrogazdasági kereslet az autonóm fogyasztás. másrészt a pénzpiacon keressük. (ezáltal csökken a korábbi megtakarítás. kúszó infláció: mértékletes árszínvonal emelkedést jelent. ezért élénkül a kereskedelem és a megtakarítók inkább külföldi valutában vagy értéktárgyakba fektetik a pénzüket. vágtató infláció. a pénz gyors elértéktelenedését jelenti. hogy az áruk árát a piaci kereslet és kínálat. juttatások – a termeléshez felhasznált anyagi javak költségei.3-5%). általában ösztönzıleg hat a gazdaság fejlıdésére. A pénzmennyisége és az infláció Az infláció okát a közgazdászok egy csoportja a pénz mennyiségének nem megfelelı meghatározásával magyarázza. az árszínvonal néhány százalékkal emelkedik (kb. A pénz mennyiségét a tranzakciókban résztvevı árumennyiség értéke. Kínálati infláció A kínálati vagy költséginfláció azt jelenti. ezért változatlan kamatláb mellett többet hajlandóak beruházni. béren felüli munkával kapcsolatos jövedelmek. nagyobb mértékő árszínvonal emelkedés (két számjegyő. olyan nagy mértékő pénz elértéktelenedés. 2. az állami megrendelések emelkedése miatt növekedhet. korszerőbb termékek megjelenése nagyobb fogyasztásra ösztönözhet. 1. Az autonom fogyasztás növekedésének okai: – korábban elhalasztott szükségletek kielégítése – új. adó visszatérítés) ösztönzi a magánberuházásokat. amelyek a fogyasztás növelésére ösztönöznek (divat) Az autonóm beruházás növekedésének elıidézıi: . hogy a vállalatok költségei megnövekednek. általában 20% feletti infláció).Az inflációt mértéke szerint csoportosíthatjuk. bérjárulék. 49 . nı a negatív megtakarítás) – megjelenhetnek olyan külsı hatások. szétzilálódik a gazdaság. . valamint a forgalomban lévı pénz mennyisége határozza meg.az állam különbözı támogatásokkal (pl. ezért változatlan árak mellett kevesebb árut kínálnak eladásra. 3. Bérinfláció: a bérek növekedése következtében kialakult árszínvonal emelkedés.

a folyamatot anticipált inflációnak nevezzük. Ilyenek: • A vásárlók áremelkedéstıl tartanak és ezért növelik vásárlásaikat. Ha a gazdaság számára rendelkezésre bocsátott pénz mennyisége nagyobb. 50 . amit a reálszféra által elıállított jövedelem indokol. ezáltal nı a kereslet. Az összefüggés azonban csak rövid távon igaz (az 1930-as években angliai tapasztaltok alapján állapították meg). csökken a munkanélküliségi ráta Kb. az inflációs várakozásoknak megfelelıen alakítják a bértárgyalásokon a nominálbér emelkedését. Árszínvonal és kamatláb Az árszínvonal és a banki kamatláb között egyenes arányosság van. a pénz forgási sebessége (v) és a várható árszínvonal alapján határozza meg a központi bank. ugyanannak a reálkibocsátásnak nagyobb lesz a nominális értéke. mint az infláció. A reálkamat a kamat vásárlóereje: r=i-πe. Ha a munkavállalók a bérkövetelésekbe bekalkulálják az inflációs várakozásaikat. 6%-os munkanélküliségnél az infláció zérus. csökken a kibocsátás és az árak ténylegesen megemelkednek. A Phillips-görbe azt az összefüggést fejezi ki. Különbséget kell azonban tenni nominál (i) és reál (r) kamatláb között. megnı a vállalati szféra költsége. mint amit az árak emelkedése indokolttá tenne. ami ugyancsak az árupiaci kereslet növekedésén keresztül indíthat el inflációt. elindul a kínálat csökkenésével az árak emelkedése. növelik a beruházásokat. • A vállalkozók jobb profitkilátással számolnak. Tehát a pénz mennyisége meghatározza a kibocsátás pénzértékét. ami inflációt indíthat el. Infláció és mukanélküliség A munkapiac és az inflációs ráta között is kapcsolat állapítható meg. mint. Infláció külsı tényezıi Inflációt idézhetnek elı az áru és pénzpiacon kívüli tényezık. és a vállalati költségek jobban nınek. Ha a pénz mennyisége nı. • A munkavállalók nagyobb áremelkedéssel számolnak. az árszínvonal meg fog emelkedni. A pénzbér kezdetben magasabb. nı az árszínvonal. ha az infláció nı. hogy az infláció és a munkanélküliségi ráta között fordított arányosság van. Az újabb áremelkedésekhez kapcsolódó bérkövetelések következménye újabb áremelkedés. amit árbér spirálnak. aminek következménye az árak és bérek egymást követı emelkedése. a gazdasági szereplık várakozásai. elıre hoznak bizonyos fogyasztást.azaz a makrojövedelem. de a pénz mennyisége nincs hatással a reál szférára.

amely Seigniorage (földesúr) néven vált ismertté a közgazdaságtanban. vállalatok) szed be. amelyet a magánszereplıktıl (háztartások. Ha a bevételek meghaladják a kiadásokat szuficites. ha a kiadások kisebbek. a termelés visszaesik. bár az árak emelkedése a kínálat növelésére ösztönzi a termelıket. a hitelezık veszítenek • A fix nyugdíjak veszítenek értékükbıl. magas hozamot jelentı befektetési kínálat növelésével. elıfordul. tartós bér befagyasztás dekonjunkturát indít el. Összességében az infláció a társadalom csaknem minden rétegét kedvezıtlenül érinti. ha a bevételek fedezik a kiadásokat. hogy ne kerülhessen több pénz a forgalomba. Az állami költségvetés általában deficites. • Végsı esetben (hiper infláció meglétekor) a nominálbérek befagyasztása. a magasabb árak alapján befolyó adókból. már megismertük az állam bekapcsolásának a hatását a makrogazdasági jövedelem alakulására. ami a lakosság elszegényedését vonzza maga után. Az állami bevételek és kiadások pénzügyi nyilvántartása az állami költségvetési mérlegben történik. A mérleg egyenlege kiegyensúlyozott. mint amit a reálszféra kibocsátása indokol. indexálás válik szükségessé. század közepétıl a kormányok politikájának kiemelt kérdése lett.3. 9. Sajátos inflációs adóbevétel. De tudni kell. a beruházások csökkennek. Az infláció ellen csak az állam képes eredményesen küzdeni. Az infláció egyedül az államkasszának okozhat plusz bevételt. • A bérinfláció megelızésével. a kormányzati politika fı eszközei: • Az autonom kereslet növekedésének befolyásolásával – pl.Az infláció csökkentésének lehetıségei Az infláció elleni küzdelem a XX. oka: • Az állami bevételek késve teljesülnek. a pénzinflációs bevétel. fejezetekben. mert olyan nem várt társadalmi költségei vannak. hogy a reálbérek ilyen módon való csökkenése nem ösztönzi a munkakereslet növelését. és 3. vagyis a munkaadók és munkavállalók képviselıivel való tárgyaláson a bérek árupiaci kínálatnak megfelelı emelésében való megállapodással– ezáltal elkerülhetı a bér-ár spirál. • A pénzmennyiségének szigorú szabályozásával. mint a bevételek deficites a költségvetés. és a munkakínálat is lecsökken. az adóterhek megváltoznak • Nı a kamatláb • Relatív instabilitással jár • Átrendezi a vagyoni viszonyokat. Az állami tevékenységek megvalósításához bevételekre van szükség. hogy kisebbek a tervezettnél 51 . az árak és a kamatláb tovább emelkedik és nı a munkanélküliség. de az inputok vásárlásánál elveszítik az output piacon nyert többletet. Ilyenek: • Átrendezi az árakat és árarányokat • Csökken a reálbér • Inflációs adóhoz vezet. Egyéb makrogazdasági egyensúlyi problémák Deficites állami költségvetés Az 1. Az állam legfontosabb bevételei az adók. az inflációs várakozásokkal szembeni.

A gazdaság növekedése ingadozó. A növekedést általában visszaesés követi. nınek a jövedelmek. amelyet kamatokkal együtt kell visszafizetni. 52 . nemzetközi hitelek felvételével is finanszírozható. és más nem profitorientált tevékenységek kiemelt fejlesztését. A fellendülés idıszakában nı a beruházás. Az állami szerepvállalás túlzott – olyan feladatokat is az állam lát el. miközben az adóbevételek csökkennek.kezelhetı. A fizetési mérleg általában passzív. a nagy profitkilátások miatt a kibocsátás növekedése meghaladja a kereslet növekedését. kevesebb pénz jut a nem profitorientált területekre. a kultúra. fejezetben már megismertük. Az államnak kevesebb munkanélküli. emelkedik a foglalkoztatás. fejezetben) . ami az ország eladósodását növeli. egészségügy. A fellendülés idıszakában a gazdaság teljesítménye nı. Az állami költségvetés deficitessé válik. amint ezt a 2. vagy más arra váltható eszközben meglévı tartaléka ill. Az adók és egyéb bevételek meghatározása – elıfordul – nem elég pontos. a kiáramló jövedelem összege nagyobb a beáramló jövedelemnél passzív a fizetési mérleg egyenlege. Ha beáramló jövedelmek meghaladják a kiáramló jövedelmeket aktív az egyenleg. az oktatás. ha tartóssá válik. A kiegyensúlyozással csökken a jegybank konvertibilis valutában. fejezet) részében foglakozunk a nyitott gazdaság fı kérdéseivel. Jövedelemingadozás A gazdaság nem egyenletes pályán mőködik. amelyeket a magánszemélyek is képesek lennének megvalósítani. így magánberuházásokat szoríthatnak ki. adósságcsapdába kerülhet az állam. A második részben a tıkemozgásokkal kapcsolatos nemzetközi tranzakciók vannak nyilvántartva. ami lehetıvé teszi a költségvetés szerkezetének átalakítását. Másrészt az állam által felvett hitelek csökkentik a magánszemélyeknek nyújtható hiteleket. A hiányt az állam kölcsönökbıl finanszírozza. de nagyobb mértékő és tartós deficit hosszú távú problémákat okozhat. ezáltal nı az állam adóbevétele. amit a Jegybanknak ki kell egyensúlyoznia minden évvégén. A konjunktúrát azonban követi a visszaesés. Részletesebben a jegyzet utolsó (6. amely további jövedelemnövekedést implikál. A hanyatlás idıszakában egyre több munkanélküli és szociális támogatást kell nyújtani. a foglalkoztatás. Passzív Fizetési Mérleg A makrogazdasági nemzetközi tranzakciók pénzügyi nyilvántartására szolgál a Nemzetközi Fizetési Mérleg. szolgáltatásokkal és egyéb tevékenységekhez kapcsolódó bevételek és kiadások kerülnek nyilvántartásra. a makrojövedelem és így az állam bevételei. nı a vállalatok profitja. a termékek egy hányada eladatlan marad. a makrogazdaság egyensúlyát veszélyezteti ( e kérdéssel részletesebben foglalkozunk az 5. A mérleg elsı részében a külkereskedelemmel. szociális támogatást kell kifizetnie. Csökkennek a beruházások. ezt a mozgást konjunkturális ingadozásként definiálja a közgazdaságtan. A költségvetési deficit kis mértéke – az EU irányelvek szerint kb 3-4% . nı a kereslet. A költségvetési deficit.• • • A kiadásokat általában a tervezetnek megfelelıen teljesítik – olykor túl is teljesítik. ott megismerkedünk a fizetési mérleg kiegyensúlyozásának lehetıségeivel.

beruházás ösztönzést. 53 . a visszaesés mértéke és idıtartama. dekonjunktúra idején támogatásokat. foglalkoztatás növelı adókedvezményeket kell alkalmaznia.A gazdasági növekedés konjunkturális változása Y Konjunktura Fellendülés Hanyatlás Dekonjunktura t1 t2 t3 t4 t( idı) A gazdasági hullámzás csökkentése érdekében az államnak a konjunktúra idıszakában a jövedelem-tulajdonosoktól jövedelmet kell elvonni. A gazdaság hullámzó pályán való fejlıdése nem küszöbölhetı ki. de jól megalapozott hosszú távú gazdaságpolitikával mérsékelhetı.

Az intézményi és jogi feltételek megteremtése 1. Stabilizációs funkció Míg az állam allokációs funkciójának célkitőzése az egyéni döntések. lehet. alacsony az elérhetı profit. amelyek társadalmi feszültségekhez vezetnek és a gazdasági folyamatok zavartalanságát is veszélyeztetik. A stabilizáció általános célkitőzése. . Az elosztás piaci szempontból igazságos.költségvetés és külgazdasági egyensúlya. 2. a stabilizációs funkció az összgazdasági folyamatok szabályozását célozza meg. Átvállalja például az elıállítás. transzferek kifizetése. A kormány stabilizációs politikája az alábbi négy célkitőzés valamelyikét vagy mindegyikét hivatott biztosítani: . a közoktatás nyújtását. Allokációs funkció Az állam allokációs funkcióján értjük mindazon kormányzati tevékenységeket. mégis a társadalom jelentıs rétegeinek elszegényedését okozza. Ha a társadalom számára ezek a javak is nélkülönözhetetlenek az állam a tıkebefektetések ösztönzésével (pl. Ez. 3. hogy a tıke megtérülése lassú. hogy a magánszféra számára vonzó befektetést jelent. illetve egy-egy részpiac mőködésének befolyásolása volt. hogy a társadalmilag szükséges mennyiséget fogyasztják. Az állam stabilizációs szerepét nagymértékben meghatározza az ország gazdasági helyzete. hogy a tıke e területekre is áramoljon. az élelmiszerek termelésének. az úgynevezett funkcionális jövedelemelosztás. . A társadalmi különbségek mérséklése közjavak termelésével is csökkenthetık. Allokációs funkció 2. forgalmára és felhasználására hatnak. amelyek a termékek és szolgáltatások termelésére.AZ ÁLLAM MAKROGAZDASÁGI SZEREPE Az állam makrogazdaságban betöltött feladatait az alábbi négy csoportba oszthatjuk: 1. forgalmazás költségeit.10. Redisztribúciós (újraelosztási) funkció 3. így az államnak ösztönözni kell ıket az optimális fogyasztásra. amilyen arányban hozzájárultak a termékek létrehozásához. hogy magas szinten tartsa a kibocsátást és ezzel a foglalkoztatást. kórházak fenntartását támogatását. 54 . Az állam legfıbb eszköze a jövedelem-különbségek mérséklésére a jövedelmek. a kormányzat ez esetben indirekt módon járul hozzá a jövedelmek újraelosztásához. Olyan jövedelemkülönbségek keletkeznek. a fogyasztó ingyen. Redisztribúciós (újraelosztási) funkció A jövedelmek elosztásának alapja a piacgazdaságban a termeléshez való hozzájárulás: a termelési tényezık tulajdonosai annak arányában kapnak jövedelmet. kötelezı védıoltások) nem biztos. vagy mérsékelt térítés ellenében jut a termékhez. Stabilizációs funkció 4.teljes foglalkoztatás.árstabilitás. Magába foglalja például az autópályák építését. adókedvezményekkel. A javak elıállításának egy része nem biztos. vagyonok megadóztatás és a rászorulók részére támogatások. Az állam az összkereslet vagy az összkínálat szabályozásának különféle eszközeivel befolyásolni tudja a foglalkoztatás alakulását. A fogyasztók ezen termékekbıl és szolgáltatásokból (pl. kedvezményes hitelek felvételével stb.) támogatja a befektetıket.

A foglalkoztatás állami. biztosítási felügyelet. amivel az árupiacra. Az eszközök alkalmazásának jellege szerint megkülönböztetünk automatikusan vagy esetileg (diszkrecionálisan) alkalmazott eszközöket. 4. az elızı fejezetben a munkanélküliség és infláció tárgyalásánál a fıbb összefüggéseket felvázoltuk. A kormányok e dilemmája a közgazdasági irodalomba a bővös háromszög néven vonult be. A diszkrecionális eszközök minden esetben egy adott. 221. versenyfelügyelet.1. Az állam gazdaságpolitikai eszközei Az állam különbözı gazdaságpolitikai eszközökkel az összkeresletet és az összkínálatot kívánja befolyásolni. 10. bankfelügyelet). vagy államilag támogatott beruházásokkal növelhetı. Az ország külsı és belsı biztonsága is meghatározó tényezıje egy ország gazdaságának. Az intézményi és jogi feltételek megteremtése A piac és a gazdaság zökkenımentes mőködéséhez elengedhetetlen olyan szervezetek létrehozása. Állami gazdaságpolitika kereslet kínálat költségvetés bevétel kiadás monetáris politika költségvetési politika adókat állami vásárlásokat pénzmennyiséget az adókon keresztül a kínálatot (Dietmar 1990.E három célkitőzés megvalósítása a kormányokat elég nehéz feladat elé állítja. A gazdaságpolitika költségvetési vagy monetáris politika eszközeivel hat. A törvényhozás. ezek betartását egyedül az állam képes ellenırizni. amelyek a gazdaság speciális területeit ellenırzik és biztosítják a közérdek érvényesülését (pl. ami kedvezıtlenül hat az egyensúlyra. Az automatikusan alkalmazott eszközök (szabályozáshoz kötött gazdaságpolitika) mindig a kormányzat hosszú távú stratégiájának részei. konkrét probléma megoldására irányulnak. amelyek a gazdaság játékszabályait formálisan rögzítik. A modern gazdaság egyre bonyolultabb rendszere olyan intézmények létét is megköveteli. így a hadsereg és rendırség fenntartása is állami feladatvállalást igényel. a pénzpiacra vagy a jövedelmekre hat. A minden állampolgárra érvényes szabályokat és törvényeket. növeli a makrokeresletet és ezáltal az inflációt. végrehajtás és igazságszolgáltatás teljes intézményrendszere a gazdaság zavartalan mőködését hivatott biztosítani.o.) 55 . a szabályok betartását szükség esetén a megfelelı eszközökkel kikényszerítik.

bár nem anticiklikusan. Inflációs résrıl akkor beszélünk. de a vásárlások. mint a teljes foglalkoztatottság melletti termelési szinthez szükséges kereslet. Amennyiben feltételezzük. akkor fellendülés idejében a jövedelmek és így az adóbevételek is nınek. így recesszió esetén az állam az összkereslet csökkenését fékezi. A jóléti kiadások egyéb típusai is (nyugdíjrendszer. azaz a globális kereslet csökkentése. amelyek (mint fentebb szó volt róla) lehetnek automatikusak és diszkrecionálisak. Keynesi feltételek mellett (kapacitás-kihasználatlanság. kínálatorientált ill. melyek automatikusan is anticiklikus. gyerekes családok támogatása) a kereslet szélsıséges ingadozásait fékezik. ha a globális kereslet nagyobb. Aktív költségvetési politika az expanzív vagy restriktív költségvetési politika. stabilizáló hatásúak. Költségvetési politikán az állami költségvetés bevételeire és kiadásaira irányuló politikát értjük. Kiszorítási hatáson azt értjük. Az állami beavatkozás automatikusan anticiklikus. Ennek megfelelıen lehet aktív illetve passzív. hogy az állami kiadások autonóm vásárlások. hiszen fellendülés esetén a munkanélküliek száma csökken. ha a globális kereslet által meghatározott termelési szint nem elégséges a teljes foglalkoztatáshoz. bevételek növelése. E feltételek mellett a kiadások a jövedelmektıl nem függenek. Restriktív politika a kiadások csökkentése. Ekkor a cél a globális kereslet növelése. Másképp fogalmazva: deflációs rés esetén expanzív. Visszaesés idején a kereslet csökkenését fékezi. Az automatikus stabilizátorok olyan bevételi és kiadási tételek. a bevételek viszont igen. nem igényelnek külön intézkedést. Az adóhányad a multiplikátor nagyságának fékezésével korlátozza a keresleti oldalról kiinduló termelésingadozást. recesszió idején ugyanis magasabb. Az állami gazdaságpolitika eszközei a stabilizátorok. A fogyasztási határhajlandóság is automatikus stabilizáló. mint fellendüléskor. Deflációs rés akkor keletkezik. a kifizetések is. a költségvetési kiadások visszafogása). Visszaesés idején pedig az adózás utáni jövedelmek ugyan csökkennek. 56 . Ismert azonban. A kiszorítási hatás annál kisebb. rugalmas kínálat) esetén a stabilizációt expanziós politika szolgája. A kiadás oldalon automatikus stabilizátor például a munkanélküli segélyezés. Az állami költségvetési (fiskális) politika célja az árupiaci kereslet módosítása a költségvetés bevételi és kiadási tételeinek felhasználásával. s ez az összkereslet növekedésére fékezıen hat. bevételeinél többet költve. ha az említett feltételek nem teljesülnek a restriktív politika a gyümölcsözı (pl. fékezve a termelés növekedését. Fellendülésben pedig jövedelmeinél kevesebbet költve az összkereslet növekedését visszafogja. ha G autonóm és T=To+zY. Expanzív költségvetési politika a kiadások növelése vagy bevételek csökkentése. beszélünk keresletorientált. azok autonóm jellege miatt nem. monetáris politikáról. azaz jövedelemtıl függetlenek.A költségvetési politika mőködése és hatása A költségvetés a kormányzat bevételeinek és kiadásainak egy adott idıszakra (általában 1 évre) vonatkozó összessége. hogy az állam adókkal finanszírozott saját beruházásaival kiszorítja a magánkezdeményezéseket. Bevételi oldalon automatikus stabilizátorok a jövedelemtıl függı adók. minél kevésbé reagál a kamatláb a jelzett változásokra és a beruházások a kamat változására. hogy az állami kiadások növekedése a magánkiadások valamilyen mértékő csökkenéséhez vezetnek. inflációs rés esetén restriktív politika a szükséges.

egyedi jóléti programok (pl. ha a kormányzati vásárlásokra és transzferkifizetésekre fordított összeg megegyezik a magánszférától beszedett adóbevétellel.) Képletben: TR + G = T. A kormányzat bevételeinek és kiadásainak egy bizonyos idıszakra vonatkozó összegét költségvetésnek (budget) nevezzük Az állami költségvetés mérlege Bevétel Adók (T= T0+zY)) Egyéb befizetések Egyenleg Σ Kiadás Transzferkifizetések (TR) Kormányzati vásárlások (G) Egyéb kifizetések Σ Az állam bevételeinek és kiadásainak különbsége a költségvetés egyenlege. Diszkrecionális eszközök a kiadás oldalon pl. közmunkák beindítása (pl.a költségvetési tételek (adók valamint transzferkifizetések és kormányzati vásárlások) megváltoztatása. A költségvetési deficit kezelésének két alapvetı módja ismert: . Kiadási oldalon figyelembe kell venni az állami támogatások mértékét és összetételét.a deficit finanszírozása hitellel. A bevételi oldal diszkrecionális eszközei az adók és társadalombiztosítási befizetések megváltoztatása. hogy a költségvetés akkor van egyensúlyban. Modellünkben végig zárt gazdaságot feltételezünk. valamint az állami vásárlásokat. akkor a költségvetés szufficites. akkor deficites a költségvetés. családi pótlék növelése). Az említettek stabilizáló szerepet csak akkor töltenek be. nem költekezett-e túl az állam. ha nem stabilizációs célúak). Ha a költségvetési mérleg kiadási oldala haladja meg a bevételi oldalt. A 33. Deficit esetén a kormánynak felül kell vizsgálnia saját bevételeit és kiadásait.A jövedelem ingadozásai által keletkezı költségvetési hiány az automatikus deficit. Meg kell vizsgálni. A költségvetés diszkrecionális eszközei kormányzati döntést igénylı egyedi intézkedések. karbantartás). . ha felmerülésük okának megszőnte után visszavonják ıket. (Az egyéb befizetésektıl és az egyéb kifizetésektıl az egyszerősítés miatt eltekintünk. a többlet az automatikus szufficit. 57 . azaz a külföldre utalt illetıleg külföldrıl kapott adóktól és transzferektıl eltekintünk. ábráról leolvasható. hogy a bevételek mennyivel tértek el a tervezettıl. Ha a költségvetési bevételek meghaladják a kiadásokat. útépítés. állami beruházási programok (akkor is.

ha a központi bank értékpapírt vásárol. A központi bank a pénzmennyiség változását a kötelezı tartalékráta változtatásával.Monetáris politika Monetáris politika a forgalomban levı pénzmennyiség (pénzkínálat) szabályozása. így közvetlenül jegybankpénzt juttat vagy von ki a forgalomból. A kötelezı tartalékráta elıírása azt jelenti. pl. ha változik a kereskedelmi banki pénz iránti igény is. A központi bank közvetlenül és szándékainak megfelelıen tudja megváltoztatni a forgalomban lévı pénzmennyiséget a nyíltpiaci mőveletek alkalmazásával. Ismétlésként felidézzük: szők értelemben vett pénzkínálat. az általuk kezelt betétszámlák összege maximum 200 mrd Ft lehet. Például ha a kötelezı tartalékráta 20%. növekszik az árfolyam. a kötelezı tartalékráta csökkentésekor elsı lépésben fölös tartalék keletkezik. ha továbbra is maradnak fölös tartalékok. ha a piaci kamatláb alapján tervezett saját tartalék nem nagyobb. ha a pénzmennyiség növelését célozza és restriktív. A központi bank kamatpolitikája azonban mindenképp hatással van a piaci kamatlábra annyiban. 58 . E fölös tartalékot a kereskedelmi bankok akkor fogják pénzteremtésre használni. Ez az eszköz a piaci kamatlábra is közvetlenül hat. mint a kötelezı. A monetáris politika is lehet expanzív. hogy fölös tartalékaik vannak a kereskedelmi bankoknak. Elképzelhetı azonban. Így aztán bizonytalan a jegybanki kamat változásának hatása is. hogy minimális kamatlábként mőködik. csökken a kamatláb. azaz a forgalomban lévı pénz mennyiségén készpénzt és látra szóló betétet értjük (M1). Ebben az esetben a központi bank értékpapírokat vásárol vagy ad el a gazdaság szereplıinek. közvetlenül megváltoztatva a pénzkeresletet. ezzel serkenti a kereskedelmi bankok jegybankpénz keresletét. Ha a központi bank csökkenti kamatait. növeli a jegybankpénz tartalékot és így a forgalomban levı pénzmennyiséget. és a kereskedelmi bankoknak 40 mrd Ft betétjük van a központi banknál. az nem feltétlenül fog hatni a pénzkínálatra. A kereskedelmi bankok azonban csak akkor változtatják meg jegybankpénz keresletüket. A központi bank a kereskedelmi bankoknak nyújtott hitelek jegybanki kamataival is igyekszik befolyásolni a forgalomba kerülı pénzmennyiséget. ha a csökkenését. A kötelezı tartalékráta módosításával kiváltott változás hatása a kereskedelmi bankok tartalékolási szándékaitól. Ha ilyenkor emelik a kötelezı tartalékrátát. a jegybanki kamat változtatásával és nyílt piaci mőveletekkel tudja elérni. ekkor az általuk kezelt betétszámlák összege ettıl kisebb. Ez a gyakorlatban a központi jegybanknál lévı kereskedelmi banki betétek formájában valósul meg. hogy a kereskedelmi bankoknak a teljes passzíva értékük (ügyfeleik összesített bankszámlaegyenlege) bizonyos hányadát tartalékolniuk kell. Fordított esetben. végsı soron a piaci kamatlábtól is függ.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful