Zen szótár Írta 24th január, 2010

,

Zen

kategóriában Nikolasz Ezt a szótárat igen régóta készítgetem, most úgy döntöttem feltöltöm ide, és ahogy időm engedi újra és újra bővítek rajta. A szótárban a Hepburn-féle átírást használom. A japán latin betűs átírása a romaji(ejtsd: romadzsi, ezek közül a legelterjedtebb a Hepburn-féle átírás), amely körülbelül az angol nyelv írásának felel meg. Ezt úgy kell érteni, hogy ezt az átírást az angolra találták ki, így ha tiszta az ember számára egy-egy angol betű magyar kiejtése, akkor nem jelenthet túl nagy gondot már ez a fajta átírás olvasása, kiejtése sem. A magánhangzók (a, i, u, e, o) nagyjából megfelelnek a magyarban is használtaknak. Az „a” hang kicsit inkább „á”, az „u” kicsit „ü”-nek hangzik esetenként, de többnyire a magyar kiejtés megfelelő. A mássalhangzók közül is jó néhány (k, g, t, h, b, p, m) a magyarnak felel meg. Az alábbiak mutatnak eltérést: S: Az „s” azonban inkább „sz” hang, amíg az „sh” felel meg a magyar „s”-nek. CHI: A „chi” a „csi”-nek felel meg. TSU: a „cu”-val egyezik meg magyarul. W: A „w” teljesen a magyar „v”-nek felel meg. FU: A „fu” egy szótag, amely kiejtésében átmenetet jelent a „hu” és a „fu” között, amelyet gyertyafújó hangnak is neveznek. R: Az „r” hang a japánban inkább az „l” és az „r” között helyezkedik el. Bár előfordul, hogy a magyarhoz hasonlatos pergő „r” hangot ejtenek a japánok. N: Az „n” hang többnyire megfelel a magyar „n”-nek, ám a „ni” esetében „ny”-nek ejtjük. Y: Az „y” „j” hang lesz. J: A „j” pedig magyarban „dzs”. Z: A „z” körülbelül a magyar „dz” hangnak ejtendő. Ō vagy Ā: mind a két hang esetén hosszítás van, vagyis „ó” és „á” hangról beszélünk. Ezt az angol gyakran „ou” vagy „aa”-val is jelezheti. De van ilyen az „i”, az „e” és „u” esetében is. Magyaros átíráskor szimplán használhatjuk a magyar megfelelőket (ó, á, é, í, ú), a Hepburn esetén azonban nem.

A definíció alayavijnana (ālaya-vijñāna / araya-shiki: álajavidzsnyána): a yogācāra(jógácsára) 阿頼耶識 buddhista iskola terminológiája, a nyolcadik tudatosság, amelyet magyarul: tárháztudatnak, raktár-tudatnak, tárháztudatosságnak neveznek. Ez lefedi az összes többi tudat tartományt, ebben van benne minden, ebben „helyezkednek” el a karmikus magvak is, minden tett és következménye is. A raktártudat egyfajta közös alap, a végtelen lehetségesség tartománya, ezen a szinten nincs semmiféle minősítés. Amida Butsuvagy Amida Nyorai: lásd Amitabha 阿弥陀仏 / 阿弥陀佛 vagy 阿弥陀如来 japán

vagyis Oshaka samakéntszokták emlegetni leggyakrabban. 輪廻) bosatsu: lásd bodhisattva bosatsu: 菩薩 Japán 菩薩 buddha: kis betűvel írva a magyar nyelvben a butsu: 仏 buddha nem a történelmi Buddhát. a buddhaságot. Az ima japán változata: Namu Amida Butsu (南無阿弥陀仏 / 南無阿弥陀佛). aki elérte a arakan: 阿羅漢 megvilágosodást. amely szót szintén használják) lásd buddha 仏法 仏 C definíció japán D definíció dharma (darma): japán megfelelőjének jelentése törvény. A korai buddhista iskolák röviden terminológiája a megvilágosodottakra. hanem a szenvedő lényeg megsegítése érdekében „dolgozik” a samsaraban (saṃsāra / szanszára. araya-shiki: lásd alayavijnana 阿頼耶識 arhat: olyan ember. a Tiszta Föld (Jōdo shū. magának a Tiszta Földnek „tulajdonosa”. hogy kegyelméből a Tiszta Földre kerülhessen. aki bár elérte a megvilágosodást (satori 悟り. Ez első öt arhat Buddha azon öt aszkéta társa volt. amely valóságelemek sem nem hō: 法 japán . japánul: rinne.Amitabha (Amitābha / Amitábha): a végtelen Amida Butsu: 阿弥陀仏 / 阿弥陀佛 fény buddhája. hanem a minden emberben benne lévő buddhát. A Tiszta Föld iskola hozzá „imádkozik”. Jelenthet még a valóságelemet is. A buddhizmus esetében magát a Tant jelenti. minden szenvedés oka 阿羅漢 / 羅漢 Kanzeon: 観世音 vagy Kannon: 観音 mumyō: 無明 B definíció bodhisattva: valaki.) buppō: lásd hō butsu: (ennek a kanjinak a japán olvasata a hotoke. röviden nenbutsu (念佛). japánul: nehan. arakanröviden rakan: lásd arhat Avalokitesvara (Avalokiteśvara / Avalokitésvara): a nagy együttérzés bodhisattvaja avidya (avidyā / avidjá): nem-tudás. a valóság analitikus filozófiai elemzésével elérhető végső határát. akik úgy érték el a megvilágosodást. akik sokáig vele gyakoroltak. Shakaként. és akik első tanítását hallották a Négy Nemes Igazságról és a Nemes Nyolcrétű Ösvényről. a buddha-természetet fedi. kenshō 見性) mégsem lép a nirvanaba (nirvāṇa / nirvána. a megfelelő tisztelettel: お釈迦 さま. hogy hallották Buddha tanításait. a rakan: 羅漢 legmagasabb szintet elértekre. 涅槃). (A történelmi Buddhát japánul: 釈迦 vagy 釋 迦. 浄土 vagy 宗) mahāyāna (mahájána) iskola legfontosabb Amida Nyorai: 阿弥陀如来 Buddhája.

egyediek. mint például inshō (印章). A Tiszta Föld iskolák közül néhány tanításában Amida Butsuval. a Fény Buddhájával is azonosítják azon az alapon. Az állampolgároknak általában két-három hankojuk van. mi több az vagy inhan(印判). Gate gate paragate parasam gate bodhi Gyate Gyate Hara Gyate Hara So Gyate Boji Sowa Ka: 羯諦羯諦波羅羯諦波羅 svaha: a Szív szútra (Maka Hannya Haramita 僧羯諦菩提薩婆訶 Shingyo: 摩訶般波羅蜜多心 経) utolsó geta: fából készült papucs 下駄 H definíció han: „fadob”. Hannya Shingyo vagy Maka Hannya Haramita Shingyo:Szív szútra rövidebb és hosszabb elnevezése japánul hō: lásd dharma Hokekyō vagy Hokkekyō: Lótusz-szútra japán nyelven hokku: nagy álló dob hondō: fő terem hotoke: lásd buddha 般若心経 vagy 仏説摩訶般若波羅蜜多心経、摩訶般若波羅蜜多心経、般若波羅蜜多心経 法 法華経 法鼓 本堂 仏 . tenyerünk ujjainkat 合掌 egyenesen felfelé kinyújtva. 大日如来 E definíció japán F definíció japán G definíció gassho (gasshō): az üdvözlet. aki a nem-tudással áll kapcsolatban. kérés. sem nem összetettek vagy kiterjedtek. amelyen többek között a zazen kezdetét jelezve „dobolnak”. hogy a nap és a fény egy és ugyanaz. ima kéztartásának elnevezése. rendelkezik mindazzal a jogi felhatalmazással. A hanko anyaga lehet kő vagy fa. amikor ütést kérünk a keisakuval. junshōban: 巡照板 japán japán hanko: A hanko vagy személyi pecsétnyomó 判子. de lehet más értékes anyag is. ami pecsétet jelent. Minden vállalat vagy szervezet és minden állampolgár rendelkezik hankoval. vagy inkei(印形) aláírás nem is elfogadott a japán törvények szerint. aki a Nap Buddhája. de még számtalan néven ismerik. Ezzel a kéztartással jelezzük azt is zazen közben. a nem-tudás eloszlatását segíti. amellyel más országban az aláírás. mint meghajláskor. a fehér Buddha. Dainichi Nyorai: Vairocana (Vairócsana) Buddha japán neve. amelyből egy hivatalosan regisztrált és hitelesített a helyi önkormányzatnál. amikor körülbelül a mellkas magasságába összetesszük a kezünk. bambusz. tisztelet.

Lásd még: jisha J definíció jikijitsu: ő a fegyelem őrzője. végső soron mindenki zavartalan gyakorlását segíti. Victor Sōgen Hori így fogalmaz a Zen Sand: The Book of Capping Phrases for Kōan Practice című könyvében: a jikijitsu a zendō „apja” a jisha az „anyja”. 21. amely körülbelül 40 cm átmérőjű 観世音 vagy 観音 笠 japán kanshō: ütős harang. segíti a gyakorlókat. pozícióját tekintve a vezető szerzetes. amely több méretben létezik. 18 vagy 14 szemből állnak. 42. melyek 54. (Roshi fiatal szerzetesként együtt utazott Yamada Mumon Roshival egy 隠侍 hajóúton. Irányítja a gyakorlókat. hogy mi folyik a zendōban. amelyet a sanzennél (参 喚鐘 禅) is használunk keisu: bronz gong kenshō: japán terminológia a megvilágosodásra 磬子 見性 .) japán 直日 jikidō: ő az a személy. míg a rövidebbeket a csuklón viselik. időben érkezzenek a zazenre. nádkalap.I definíció inkin: csészeharang. mint fiatal szerzetesYamada Mumon inji-je volt. s így segít vagy ismerhető a következőként is:nenju: 念珠 legyőzni őket. Főleg szertartások alkalmával használják. Ő 侍者 fogadja a vendégeket. hogy Kínából eredeztethetően. hogy szellőztetve legyen. Kannon érdekessége. A könnyebb kezelhetőség miatt készítenek rövidebb füzéreket is. A hosszabbakat többnyire nyakban. aki ellensúlyozza az előző szigorúságát.akkor a Roshi. mindent figyelembe véve szervezi a közösség munkáját. ügyel arra. 27. és ezzel 直堂 egyben munkáját is. a közepes körülbelül 12 cm átmérőjű 引鏧 vagy 印鏧 japán inji: a mester személyes szolgálatát ellátó személy. a zendōban segítőként működik. Figyeli. 36. hogy időben ébredjenek. még zazen közben is. azaz a Mumon Roshi szolgálatára rendelt személy). ezzel megkönnyítve életét. aki figyelemmel követi és megszervezi azendō időbeosztását. (Nálunk a jikijitsu segítője a zazen idején és a zendōban zajló események folyamán. hogy mindenki a helyén legyen a gyakorlás megkezdésekor. bár néhol úgy tartják. 108 gyöngyszeme tiszteleti alakjábanojuzu: 御数珠 emlékeztet a 108 gonosz vágyra. női bosatsu (菩薩) kasa: bambuszkalap. jisha(rio): de sannōként (三應) vagy injiként (隠侍) is nevezik. női alak.) juzu (szanszkrit nyelven: mālā / málá): „japán 数珠 buddhista olvasó”. hogy a rövidebb silányabb is egyben. és többnyire ő kezeli a keisakut is. (Nálunk ő vezeti a zazent. szerzeteseket. K definíció Kanzeonvagy Kannon:lásd Avalokitesvara. Mindig körültekintőnek kell legyen. .

kesa: a buddhista szerzetesek öltözékének neve ki: életenergia. aki elérte a megvilágosodást. Ő az. A „bátorítás botjának” is nevezik. kyōten: vagyis sūtra (szútra). amelyet „fahal”-ként is emlegetnek – mivel a kanjik jelentése ez. A sūtra szanszkrit eredetű szó. 袈裟 気 経行 kinhin: sétáló meditáció. amellyel japánul leírják –. mint például a zazen (座禅) gyakorlások alkalmával gyakran recitált Szív szútra 警策 経典 L definíció japán M definíció Maitreya: bodhisattva. hogy elűzze a fáradtságot. Miroku. Kínai elnevezése chi (csi). amely 如来 szót Buddha is használja magára. Számtalan szútra létezik. Japánban a legfontosabb nyoraiok: Amida. Megvilágosodott tudatok szavai ezek. amelyet a zazenek közti „szünetben” végzünk. hogy képesek legyünk tisztázni az igazságot. és segítse a koncentrációt. álmosságot. és ez némely esetben a faragáson is megjelenik. aki a Tuṣita(Tusita) mennyországban (tiszta földön) várja eljövetelének idejét. és egyben a buddhista szent iratok neve is. Yakushi. amelyeket megérteni vagy megfejteni nem lehet racionális gondolkodással. Miroku Nyorai: vagy röviden Miroku lásd Maitreya mumyō:lásd avidya Miroku Nyorai: 弥勒如来 vagy Miroku Bosatsu: 弥勒菩薩 japán 弥勒如来 無明 mokugyo: a recitáció alapütemét adó fa 木魚 hangszer. N definíció nehan: lásd nirvana nirvana (nirvāṇa / nirvána): 涅槃 nehan:涅槃 japán Nyorai: japán kifejezés a Tathagatára. 公案 koan (kōan): régi mesterek rövid történetei. amely vezérfonalat jelent. a felébredést segítik. akit igen gyakran nagydarab figuraként is ábrázolnak. zazen közben használják. keisaku: „a felébredésbotja”. főleg Kínában. Dainichi O definíció okyō vagy röviden kyō: lásd sutra お経 röviden 経 japán .az eljövendő buddha. és jelentése: aki megvilágosodott. átvágva ezzel minden elképzelésünket és előítéletünket. vagyis a járás közben végzett meditáció elnevezése. sajátos szavaiknak és tapasztalataiknak megjelenítői. csak egyfajta intuitív ráébredéssel. Ezen történetek mindig ahhoz visznek közelebb. amelyek a megvilágosodást.

応量器 お釈迦さま oshō: magas rangú. amely a szerzetesek. hogy minél jobban képes legyen elmélyíteni zazenjét. amelyet csak szútrázás. Ténylegesen azonban semmi köze a cím viselőjének korához. úgy gondoskodik róluk. Mester. erényes szerzetes tiszteleti 和尚 megnevezése. tanító értelmet is rejthet magában. Ezt a címet csak a tanban nagyon magas megvalósítást elért személyek kapják. hogy valódi tudatunkkal találkozzunk. A rōshi egy tiszteleti megnevezés. mint egy apa. és úgy figyel rájuk. P definíció japán R definíció rakusu: fogadalmi „mellkendő” rinne: lásd samsara 絡子 輪廻 japán roshi (rōshi): Harada roshi 老師 megfogalmazásában: ő az apa. étkezés és pihenés szakít meg. Rövidebben Shakaként (釈迦 vagy 釋迦) szokták emlegetni. sokkal inkább az őt övező tisztelethez. és egyben a koncentráció és a megfigyelés nyugodt. amely szó szerint „idős mestert”. amelyhez általában a san is hozzá járul. jelentése elmélyülés. hanem sokkal inkább a gyakorlásról szól.ōryōki: evőcsészék megnevezése Oshaka sama: a történelmi Buddhát neve japánul a a megfelelő tisztelettel ez. az elme szilárd állapota. aki nagyon közvetlen viszonyt ápol tanítványaival. tanítvány és mester közötti speciális interjú. „öreg tanítót” jelent. satori: japán terminológia a megvilágosodásra 悟り sesshin: egy hetes zazen gyakorlás. 接心 vagy 摂心 vagy 攝心 . hogy minél jobban képes legyen elérni tudatának tiszta állapotát. Ennek érdekében hét napot csakis belső lényünk mélyítésével. Egy ilyen intenzív gyakorlás lehetőséget ad számunkra. hiszen ő az. aki vezeti a közösséget. sanmai:lásd samadhi 茶礼 sōgya: 僧伽 三昧 sanzen: másként nisshitsu (入室). békés szabadsága samu: közös munka a sesshinen 作務 japán samsara (saṃsāra / szanszára): „létforgatag” rinne: 輪廻 sarei: a szertartásos teázás elnevezése sangha (szangha): szanszkrit eredetű szó. tudatunk összeszedésével „némán” töltünk. vagyis a gyakorlók közösségét jelöli. amely azonban nem általános jellegű megbeszélésekből áll. A sanzen alkalmával a mester útmutatásaival segíti a gyakorlót. S definíció samadhi (samādhi / szamádhi): szanszkrit sanmai: 三昧 eredetű szó. a mesterrel 参禅 való személyes találkozás.

amely hatással van környezetünkre és mi felajánljuk azt számos ember gyógyítására teisho: tanítás. sanmai) vagyunk a légzésünkkel. bronz gong (az elnevezésben nem is válnak el szigorúan egymástól) sōgya: lásd sangha susokkan vagy susokukan: a susokan valódi lényege. - 僧伽 数息観 okyō: お経 vagy kyōten: 経典 T definíció tabi: két ujjas „zokni”. ahogy az van – elengedve mindazokat a tudáshoz.shikantaza: „csak ülés” 只管打坐 shippei: a zen mester szertartásos botja. és az összes elterelő gondolatot elengedjük. természetes módon samadhiban(samādhi vagyiselmélyült állapotban. Japánul a „tan” elixírt vagy életenergiát. sutra (sūtra / szútra): A sūtra szanszkrit eredetű szó. A susokkan azonban nem csak a lélegzet figyelése. úgy. „dharma-beszéd” tenzo: a szakács 提唱 典座 U definíció japán V definíció japán . és egyben a buddhista szent iratok neve is. 足袋 柝 托鉢 japán tanden: a test energia központja. amelyet a keleti orvoslás az ember fizikai. Teljesen kilélegzünk. Onnan árad ki a ki. lábbeli taku: két fa hasáb. elmélyülve addig a pontig. amely vezérfonalat jelent. ahol a légzés maga az egész univerzum lélegzete. és amelyek eltakarják igazi természetünket. Az alhasban 丹田 található pont. A keisakuval ellentétben ezt a botot a fegyelmezésre is használhatja a mester. Vagyis a tandennel bőséggel hozzuk létra az életenergiát. A légzés samadhijának megfelelően. dús termést jelent. amelyeket összeütve használnak takuhatsu: tradicionális és formális alamizsnagyűjtés. amely 竹箆 gyakran „s” alakban görbült. amely túllépet a külső és belső megkülönböztetésén. amelyek az életünket képezik. ahol megismerjük azt a tudatállapotunkat. míg a „den” rizsföldet. pszichikai és szellemi központjának tekinti. és eggyé válunk minden élettel. Oda „megyünk”. korábbi tapasztalatokhoz és más díszletekhez való ragaszkodásunkat. teljesen az életenergiánkra összpontosítunk. shokei: a keisu „párja”. japánul: 三昧. hogy amikor világra jövünk. amikor susokkant gyakorlunk. és születésünk pillanatától halálunkig soha nem is szakadunk el teljesen ettől a lélegzetünktől.

a meditációs terem. amikor az ember minden kapcsolatot elvág a külső világgal.Y definíció Yakusi Nyorai: az egészség és orvoslás buddhája. 禅板 禅師 . gyakorlók a zazen gyakorlását folytatják zenpan: fából készült álltámasz az ülve alváshoz zenji: zen mester. amelyben a szerzetesek.. A Sogenjiben minden felavatott gyakorló szerzetes: zenji. és elenged minden belső képzetet és megfontolást 座布団 座蒲 vagy 坐蒲 坐禅 vagy 座禅 japán zendō: amit gyakran japánul a sōdō (僧堂) 禅堂 vagy dōjō (道場) névvel jeleznek. A világi gyakorló pedig: koji (ha nő. akkor: daishi). a Gyógyító Buddha (szanszkrit neve: Bhaiṣajyaguru / Baisadzsjaguru) 薬 如来 師 japán Z definíció zabuton: ülőpárnaalatti „párna” zafu: ülőpárna zazen: ülő meditáció. a gyakorlás helyszíne.