Blahota István

Ubuntu Linux kezdőknek

2011

Szerző: Dr. Blahota István, PhD, főiskolai tanár (NyF, FSF.hu) Ubuntu Linux kezdőknek 2011. május 7.

Lektorálta: Dr. Kovács Zoltán, Csc, főiskolai tanár, egyetemi docens, (NyF, DE), Mátó Péter (FSF.hu) További segítség: Papp Valéria

Készült a Nyíregyházi Főiskola Norvég Finanszírozási Mechanizmusból támogatásban részesülő „Partiumi Tudáscentrum fejlesztése” elnevezésű (száma: 0022/NA/200-1/ÖP-4) projekt Partium Vizuális Campus alprojekt keretében megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódóan. PVC 002 e-Multi, „Tanuljunk multiul!” elektronikus oktatási program

ISBN szám: lesz

2

1. Miről, kiknek szól ez a jegyzet?
Miről szól ez a jegyzet? Röviden: bevezet a Linux használatába. Kicsit hosszabban: segít megtenni az első pár lépést egy, az átlagos felhasználó számára ismeretlen rendszer megismeréséhez, valamint elegendő ismeretet nyújt az önálló, mindennapos használathoz. Nem baj, ha azt sem tudjuk pontosan, mi is az operációs rendszer, pláne, hogy mi az a Linux. Ez a kis segítség elég is lesz a kezdéshez. A pontos megfogalmazás miatt le kell szögeznünk, hogy a „Linux” mást jelent a szakemberek és mást a laikus felhasználók számára. A szakemberek a számítógépet működtető teljes szoftver miskulancia egy kicsi de fontos részét nevezik Linuxnak, ez a rendszer „magja”. Így a szabatos kifejezés tehát „Linux alapú operációs rendszerek” lenne. Csakhogy a köznyelv egyszerűsít, és minden ilyen rendszert nemes egyszerűséggel Linuxnak titulál. A jegyzet a könnyebb érthetőség miatt a továbbiakban a Linux kifejezés alatt a köznyelvi jelentést fogja érteni, kivéve ha azt külön kihangsúlyozza. Kinek szól ez a könyv? Nagyjából mindenkinek, aki nem használt még Linuxot. Vagy használt, de nem nagyon értette, mi történik. Annak, aki használt már Windowst és vagy értette mi történik, vagy nem. Azoknak is szól, akik – tényleg, vagy nem is annyira – értenek a Windowshoz, aztán azt hiszik, hogy ezért a Linuxszal is rögtön boldogulnak, elég csak odaülni elé. Pedig nem. Aztán olyankor halljuk rögtön azt, hogy a Linux, hogy is mondjam, szóval nem jó. Pedig de. Csak nem Windows. Szükséges hozzá egy kis szemléletváltás. Magyarul, ez a könyv a magyar számítógépet használó lakosság többségéhez szól. Már most szólok, hogy a technikai részleteknél leginkább nem általában fogok beszélni a Linuxról, hanem egy konkrét változat, az Ubuntu Linux lesz a téma. Ez a jegyzet rövid, sok témába vágó képpel, és reményeim szerint könnyen emészthető. Rövid, mert korunk tipikus emberének készült. Aki használja a számítógépet. Olvasgat és ír az interneten, levelezik, cseveg, filmet néz, zenét hallgat, esetleg játszik. Vagy aki a munkájához, tanuláshoz használja, de ott is leginkább csak szöveget, táblázatot szerkeszt, információt keres, esetleg néhány speciális szoftvert használ. Tehát nem rendszergazdáknak vagy programozóknak szól, bár nekik is hasznos lehet az első lépések megtételében. Aztán meg azoknak is kellenek alapismeretek, akik nem profik. Hiszen a számítástechnika használata összetettebb, mint más technika – TV, DVD lejátszó – használata. Egy kicsit mégiscsak tanulni kell. Óhatatlanul lesz szó néhány dologról, ami az alapismeretek közé tartozik, de túlmutat a legelemibb felhasználói szinten. Tehát a rendszer kissé mélyebb ismerete, telepítése, alapvető beállításai, programok telepítése, a rendszer adminisztrációjának alapjai. Úgy gondolom, nem minden tanulság nélkül való a telepítési folyamat átnézése akkor sem, ha nem valószínű, hogy magunk telepítjük rendszerünket. Nagyobb rálátásunk lesz az Ubuntu lelkivilágára, ami sosem árt. Aztán az eddigi kliens (desktop) információkon túl egy kis betekintést láthatunk abba, amiben a Linux igazán otthon van; vagyis a parancssoros üzemmódba.

3

Ezek néha kitekintést is nyújtanak. megoldásuk nemegyszer további keresést. utánaolvasást és gyakorlást kíván. ezért néhány fejezet végén feladatok segítenek az olvasottak megértésének ellenőrzésében. 4 .Mivel a jegyzet eredendően távoktatási segédanyagnak készült. kutatómunkát.

hogy milyen operációs rendszert kap a géppel együtt. egy rendszerszoftverrel. ahol ez az arány több. Egy Vistához készült program nem biztos hogy használható XP-vel.com/) 1. Word. Ezek a programok általában nem közvetlenül érik el a számítógép erőforrásait. operációs rendszerrel. Ha már van operációs rendszer a gépben. de bármi más. még nem működik. előre összeszerelt gépeknél előre elvégzi a gyártó. Például egy igen fontos területen. a Microsoft sosem tudott ilyen meghatározó szereplővé válni.netcraft. Ezt a telepítési műveletet a boltban kapható. Egy köztes programmal kommunikálnak. amely nagyon sok mindenért felel a számítógép működése közben. hogy beszéljünk róla. Mikor egy számítógép „kijön a gyárból”. Megtudhatjuk. Firefox). Ott egy olyan program (az Apache) az uralkodó. leginkább a szemlélet kialakításához van szükségünk arra. kell rá operációs rendszer. így a vásárló az árlistában (és az árban) láthatja. Program a böngésző (pl. és elkezdünk ismerkedni a Linuxszal Mi az az operációs rendszer? Ez elég komolyan hangzik. Ma a világ felhasználóinak döntő többsége valamilyen Windows operációs rendszer változatot (leggyakrabban XP-t. ábra: Hálózati kiszolgálók elterjedtsége a világban A számítógépen programokat futtatunk. mi is az operációs rendszer. ami leggyakrabban Linuxon fut. igényeinknek megfelelően szükség lesz még felhasználói programokra.2. Ahhoz. Vágjunk bele a közepébe. 90% (nemigen lehet egészen pontos adatokat kapni). Ez az arány most kb. Sőt még csak nem is vezeti a statisztikát. esetleg Vistát. olyanokra. amelyek együtt tudnak működni (kompatibilisek) a telepített operációs rendszerrel. zenelejátszó stb. képnézegető. mostanában inkább 7-est) használ. Vannak az informatikának ágai. az ún. Minél nagyobb a 5 . hogy használni tudjuk. Ahhoz viszont igen fontos. de bármennyire is fontos dologról van szó. van ahol kevesebb. a web kiszolgálóknál. Internet Explorer. (Forrás: http://www. LibreOffice). a szövegszerkesztő (pl.

mit kell tudni a Linuxról. csak egy felhasználói program a sok közül. ami a háttérben teszi a dolgát. más jogi hátterű. Így ha a Windowst megpróbálnánk „karcsúsítani”. Azért hangsúlyoztam ezt ennyire. ha a nagypapa felmegy a padlásra. Me és a korábbiak pláne) még csak grafikus felületű „ruhák” voltak egy karakteres felületű operációs rendszeren. 2. nem kellene. hogy nem fog működni az egyik rendszerre szánt program a másikon.). irányítja és kiszolgálja a felhasználói programokat.két rendszer közti különbség. komoly az esélye. stb. Mert például egy kiszolgálóra (szerverre. több különböző változatot jelent. hogy a Windows név valójában gyűjtőfogalom. hogy instabil rendszert kapunk. ami azt jelenti. monitort. hogy egy levelet megírjunk Wordben. 7. de majd mindenre sort kerítünk. és jó régóta már az Internet Explorer is. Vista. a pingvin – 1996-tól a Linux kabalafigurája Nézzük. annál valószínűbb. memóriát. mert a Linux nem ilyen. Jegyezzük meg azért. Lehet. hogy nem rögtön. Az operációs rendszereknek sok tulajdonságuk van. hogy bár az operációs rendszer fő funkciói ezt feltétlenül nem igénylik. A grafikus felület sem több. Ha ki akarnánk húzni egy gerendát. Lehet. lehet. ábra: Tux. A Linux. mégsem lehet a tálcát „letörölni”. És más céllal készült. és mivel az újdonsült Linux felhasználók zöme Windows felhasználó is. Tehát nem igazán éri meg. a DOS-on. 6 . napi használatra szánt gépen semmiképp sem. nyomtatót. mint operációs rendszerről. Ennek vannak előnyei és vannak hátrányai. hogy csak akkor. Most minket elsősorban a Linux érdekel majd. Ha van egyáltalán. leginkább csak ezzel a két rendszerrel fogunk foglalkozni. sokféleképpen lehet őket csoportosítani. Kezeli a hardverelemeket (billentyűzetet. hogy a gépen tálca legyen. a rendszer elválaszthatatlan részei az asztal. melyek nem egységes felépítésűek. A múlt évezred Windowsai (95. de például ahhoz. a tálca és még sok más program. hogy összedőlne a ház. Lehet hogy meglepő. A Windowsban összedrótoztak jó sok mindent. de már az NT és a 2000 is) grafikus felületű operációs rendszerek. például web-. A Linux szorosan véve csupán az a felhasználó számára láthatatlan rendszermag (idegen szóval kernel). szerkezetű. 98. Ez így kicsit sok egyszerre. mint operációs rendszer más felépítésű. A „modern” Windowsok (XP.

De nem kell aggódnunk. a változatok (úgynevezett disztribúciók) készítői ezt a munkát már elvégezték nekünk. nagy mértékben hasonlít az általánosan használt Windows rendszerekhez.fájlszerverre. Mi az Ubuntu nevű Linux változattal fogunk foglalkozni. A Linux tehát rugalmasan testre szabható – méghozzá nagyon nagy mértékben –. amiről ez a jegyzet szól. Az a rendszer. minden megszokott. az a Linux története részből fog kiderülni. kényelmes grafikus segédeszközt tartalmaz. a felhasználót szolgáló. de számára közvetlenül nem elérhető gépre) szánt változatára fölösleges biztonsági kockázat lenne a – ráadásul erőforrás igényes – grafikus felület. Hogy miért. ha úgy tetszik helyettünk. Legalábbis külsőleg és funkcionálisan. de valójában ehhez sem kell értenünk. az a Linux változat. vagy bármi más. amit felhasználóknak szántak. 7 .

tudásvágyból. de hasonlóan tudjuk használni. A Linux előnyeiről lesz szó. bár akadnak hátrányai is. hasonló eredményességgel.) Ezt a témát rendesen körül kell járni. Ismernünk kell a múltat. Sok könyvben van ilyen. Sok gazdasági vezetőt. de megismerjük a szabad szoftver és a Linux történetét. Egyszerűen azt kell megértenünk. (Léteznek „fizetős” Linuxok. mint amit a Microsoft alkalmaz. hasonló célokra. 3. Egyelőre elég legyen annyi. hogy képben legyünk a 8 . lelkesedéssel. ami nem a Windows. hogy ingyenes. az gyanús.3. ábra: Ken Thompson és Dennis Ritchie 1972-ben a Unixon dolgoznak A helyzet persze sokkal árnyaltabb. ingyen fejlesztettek és ma is rengeteg önkéntes segíti a munkát. Hogy megérthessük. ott valami átverést sejtünk. A vállalati és állami (oktatási. akik főállású programozóként fejlesztik a rendszert. de a révészt persze valaki kifizeti. de ezeknél általában pénzt a rendszerhez tartozó támogatásért kell fizetni és nem magáért a szoftverért. menedzsert épp ez bizonytalanít el. amit a fejlesztők szabad idejükben. jöjjön hát némi történeti áttekintés. valamint egy kicsit eltöprengünk az informatikai biztonságról is Lesz hát egy operációs rendszerünk. De miért van rá szükségünk? Miért használjunk Linuxot? Használjunk-e egyáltalán Linuxot? Ezekre a kérdésekre sokféle választ lehet adni. érdekességképpen. azonban ma már a fontosabb fejlesztők tőkeerős cégek alkalmazottai. A Linuxnak sok előnye van. mert ami ingyen van. közigazgatási) szférában komoly előnye. de itt ez tényleg fontos. Bár a Linux hobbi operációs rendszernek indult. hogy a Linux nekünk ingyenes. hogy ez csupán egy más gazdasági modell.

Ennek előzménye az volt. tömegesen elterjedt operációs rendszer a Unix volt. inkább százas nagyságrendre kell gondolni). bár a határok elkezdtek összemosódni. Ebből a vonalból nőttek ki az IBM-PC-k és klónjaik. finn állampolgárságú fiú 21 éves ekkor). A leginkább játékra. a C-t. ezek leszármazottai találhatóak munkahelyeinken és otthonainkban. Egy kicsit előreszaladtunk. Régebben ennek nem volt realitása. Akkoriban maga az Internet sem az. A DOS-ban rejlő lehetőségekkel elégedetlen. ekkor leginkább az email. bár nálunk még eltelik pár év. szuperszámítógép vagy felhő). az IBM akkori vezetője úgy vélte. több. egyetemeken. amikből most is a legtöbb van. (A sikertörténet a mai napig folytatódik. Az IBM-PC-k már tömegesen elterjedtek. a rájuk írt programok semmilyen más gépen nem működtek. A Windowsra sem kizárólag úgy gondolunk már. Ezeknek eleinte nem sok hasznuk volt. ami igényt támaszt egységes operációs rendszerre. és így van ez ma is. Néhányan közülük üzleti lehetőséget láttak ebben. az alkatrészek olcsóbbá válásával és az ismeretek mélyülésével egy másik irányzat is kibontakozott. ami a DOS-ból nőtt ki). a számítógépeket nem gyártották. mint egy óriás gépet vásárolni. Egy informatikát tanuló diák. Ekkor kezdenek el szaporodni a számítógépek. Linus Torvalds kísérletezni kezd frissen vásárolt (386-os AT) IBM-PC-jével (a svéd anyanyelvű. Eleinte ugyanis a számítógépek és a rájuk írt programok teljesen egyediek voltak. hogy izgalmas barkácsélményt nyújtanak. mint harminc éve!) A Unix Ken Thompson és Dennis Ritchie nevéhez fűződik. magyar családoknak pedig még további pár évig csak vágyálom marad az otthoni Internet. míg pl. a Linux születéséhez. hogy lelkes fél-amatőrök elkezdtek saját gépeket barkácsolni.jelenben. a Digital Equipment Corporation elnöke szájából: „Ugyan miért akarna bárki is az otthonába egy számítógépet?!” A 80-as években megjelentek az úgynevezett mikroszámítógépek. és sokkal olcsóbb több PC összekapcsolásával nagy teljesítményű gépet összeállítani (ún. Nem sokkal később már milliószámra gyártották a Spektrumokat. egyre nagyobb teljesítményűek. mára lényegében kihalt szolgáltatás hódít. Ezek azok a gépek. Ez a korszak az Internet tömeges térhódításának hajnala. A helyzet persze nem volt ilyen szép. mint egy hobbigép operációs rendszerére. hogy mindösszesen öt számítógépre lesz szükség a világon. és jól lehet velük játszani. De még 1977-ben is ez hangzott el Ken Olsen. Míg korábban volt egy olyan szemlélet. de másképp is gondoltak a számítógépek használatára. a Helsinki egyetem hallgatója. Például 1943-ban. a Minixszel kísérletezik. és a Unix klónok is terjednek az desktop felhasználók körében. A számítógépek ekkor a mai szemmel még mindig nagy és drága monstrumok voltak. de egyre több van belőlük és egyre olcsóbbak. kizárólag komoly. A számítástechnika eljutott az átlagemberhez. menjünk vissza 1991-be. A PC-k egyre többet tudnak. egy átlagos jóléti társadalombeli fiatal könnyen saját géppel rendelkezhet. FTP szerverek és néhány más. Az első igazán rugalmas. de hamar kiderült. Nem megyünk vissza Ádámig és Éváig. hordozhatóságra. legalábbis készítésük során egyre több egységes elvre. a magyar felsőoktatásban a világháló első szolgáltatásait elkezdhetjük használni. egyszerűbb irodai alkalmazásra alkalmas IBM-PC-ken ekkor a DOS volt az egyeduralkodó operációs rendszer (és később a Windows. Tömeggyártás kezdődik (no nem millió számra. de mondjuk a 70-es évekig érdemes. míg a nagygépes. amire az átlagembernek sose lesz szüksége. az idő múlásával ezek egyre kevésbé voltak egymással köszönőviszonyban. Leginkább még kutatóintézetekben. így egy oktatási célzattal készült operációs rendszerrel. nagy tudású szakemberek „játékszerei”. speciális állami alkalmazásoknál (pl. nem is minden országban. népszámlálás) találjuk őket. a levelezőlisták. többféle számítógépen is használható. az 9 . komoly gépeket továbbra is a Unix (vagy valamilyen Unixszerű rendszer) uralta. A 80-as évekre a technika fejlődésével. hiszen a Unixból sok verzió készült. hogy a számítógép olyan komoly dolog. akik „mellesleg” kifejlesztették a máig egyik legsikeresebb programozási nyelvet. hanem építették. amire most gondolunk. ekkorra már minden technika-megszállott saját gépet akart. Commodore-okat és a többi hasonlót.

hogy mi tetszik és mi nem tetszik a Minixben az embereknek. maga az operációs rendszer egy jogvédett termék. Akkor hogy is van ez?! GNU. Szeretnék visszajelzéseket arról. Linus Torvalds saját operációs rendszert. . ábra: Linus Torvalds (2001-ben) Bár ez csak egy részlet. milyen funkciókat szeretnének legtöbben. mint a gnu) a 386-os (486-os) AT-klónokhoz. azt viszont nem ígérem. hogy meg is valósítom őket :-) .helsinki. Április óta érlelem... Fontos hangsúlyozni. hogy a Linux ingyenes.: Igen! Nincs benne Minix-kód. hogy soha nem is fog az AT-merevlemezeken kívül bármi mást támogatni. az alaphangulatára így is ráérezhetünk. Talán egy ismeretlen fogalom szerepel benne.). Minden javaslatot szívesen veszek. és milyen komoly jelentősége lett ennek a Linux fejlesztése során. egy Unix-klónt kezd fejleszteni. nyílt forráskód.. mik is ezek?! 10 . Eleinte azonban jóval kisebb. mivel az én operációs rendszerem némileg hasonlít rá. A Linux közösségi alkotás. és lehet. minthogy nekem csak ez van :-(. hogy egy rövid. Mivel a Unix bejegyzett márkanév.Linus (torvalds@kruuna. kezdeti időszak után Linus már nem egyedül fejlesztette a rendszert. újabb kitérőt kell tennünk. és lassan elkészül. hanem hasonló funkcionalitással rendelkező.fi) Ui. nem lesz olyan nagy és profi. szerényebb céljai voltak. Nem hagyhatjuk ki.pár hónapon belül valami hasznosat fogok kapni. Ott tartottunk. Nem hordozható (a 386 feladatváltást használja stb. PC-n használható rendszerszoftver előállítása volt.. Hogy megérthessük. ez a „gnu” (helyesen: GNU). mit is jelent ez. GPL. 1993-ban fejlesztik ki. és kíváncsi lennék. szabad szoftver.első böngészőprogramot. a Mosaic-ot csak később... augusztus 25-én.” 4. a Minix listára küldött e-mail-jének fordításából: „Üdv minden Minix-felhasználónak odaát! Egy (ingyenes) operációs rendszert csinálok (csak hobbiból. Álljon itt történelmi dokumentumként egy részlet 1991. célja nem annak lemásolása. hamarosan lesz róla szó.

hogy míg eleinte a hardverek áraihoz képest az emberek munkadíja és így a szoftverek ára is elenyésző volt. Varázslók voltak. A programnak ez a forráskódja. bankárok fejlesztették. Persze ha egyedi igényeink vannak. vagyis olyanok. akkor az mindenképpen olcsóbb. nem csak egyetlen gépen lehetett futtatni. ez volt az életük. hiszen ha valaki több példányban el tudja adni ugyanazt a szoftvert. Ez az ember számára rettenetesen nehezen követhető. Ők nem voltak átlagemberek. ezért kitalálták a programozási nyelveket. mint kizárólag saját célra fejlesztetni egy terméket. akik csak az anyagi hasznot látják. akkor nem biztos. ugyanakkor egy-egy szoftver fejlesztésébe nagyon sok energiát kellett belefektetni. Stallman (valamikor a múltban) Egy rövid technikai kitérőt kell tennünk. amikor a cégük titoktartási kötelezettséget írt elő nekik. akik elsősorban nem anyagi előnyökért dolgoztak. Megérte megvenni a más által írottat. Az még a hőskor volt. azok is). hiszen egy szoftver nem volt többé egyedi. Imádták munkájukat. amikor az emberek csodát láttak a számítógépekben (akik nem szerették a technikát. hogy alkotni lehessen. bár az egy másik vállalatnál dolgozott. Akkor még nem volt hardveres. mert nincs jobb ötletük a pénzszerzésre. és a hatékony felfedezőmunkához – ahogy ez a tudományos életben is van – szabad információáramlás kell. hogy megmutassák az általuk készített kódot a haverjuknak. A számítógépnek saját nyelve van. de ott van azért az emberi tényező is. Gyakorlatilag kódolt utasítások 11 . és csak ezt érti. Együtt fedeztek fel egy új világot. 5. ábra: Richard M. akik valójában csak azért űzik ezt a szakmát. mindenhez kellett egyszerre érteni. hogyan folyik a programfejlesztés. Egy különc klikket alkottak. meg szoftveres.A klasszikus Unixos hőskortól kezdve (70-es évek) kezdtek megjelenni a kereskedelmi szoftverek. hogy megfelel nekünk a tömegtermék. A programok ilyen. a kereskedelmi szoftverek megjelenésével pedig kezdtek a programok valódi értéket képviselni. Ez a nyelv az úgynevezett gépi kód. amikor azon kevesek. Ez összhangban volt azzal is. különleges. A programokat ugyanis nem közgazdászok. Ez így közgazdasági gondolkodással elég logikus. ami tehát egy programozási nyelven készült szöveg. az ember számára is átlátható programozási nyelven készülnek. Akkoriban nem voltak kitaposott ösvények. Akkoriban még nem léteztek megélhetési informatikusok. akik folyamatosan megosztottak egymással minden információt. Volt értelme áruba bocsátani egy programot. szerencsés embereknek tartották magukat. amikor megtiltotta. akivel mondjuk történetesen rendszeresen együtt ötleteltek. akik számítógépekkel foglalkozhattak. Így aztán ezek az emberek nem fogadták jól. hogy értsük. később a hardverek ára csökkenni kezdett.

Ennek lényege.. aminek a forráskódja bárki által hozzáférhető. amit a programozó bepötyög a billentyűzeten. hogy megjelenjenek. hírnévért. Ők értelmezik az ember által érthető nyelvet és ezt átültetik a gép által érthetőre. gyakorlatilag lehetetlen fejleszteni. Jogi értelemben a nyílt forráskódú szoftver ellentéte a tulajdonosi szoftver. szabadon módosítható. akkor csak a futtatható fájlt kaphatjuk meg. Ez a kiegészítés azért kell. a 60-as évek hippikorszaka akkor még sokak fejéből nem kopott ki. hanem mindenféle hasznos felhasználói program.. És nem csak egy ilyen operációs rendszer lenne jó – gondolták –. akiknek nem tetszett ez az új rendszer. hasonlóan szabad elvek szerint fejlesztve. Ezen zsörtölődők élére állt egy nagy tekintélyű amerikai szakember. hogy szabad programon alapuló program szabad maradjon. Gépi kód: 011011011110000111100011110101110000111. a GPL-t (General Public License).halmaza. Richard M. kicsit azért. de a terjesztései és a módosítások szintén GPL licenc alatt kell. az a futtatható fájl. Jogi védelmül saját licencet találtak ki. amikor megvásároljuk a programot. Szemléletes kifejezéssel az ilyen programokat zárt forráskódúaknak nevezzük. no meg ingyenes. Stallman. Vegyük észre. Kereskedelmi programok esetében a forráskódot hét lakat alatt tartják. Egy olyan operációs rendszert. ne „zárhassa be” senki a mások által fejlesztett programot. 12 . Jobbára hobbiból. hogy a zárt kód a nyílt kódnak technikai értelemben ellentéte. hogy létrehozzon egy szabad Unix-szerű operációs rendszert. Ami ekkor keletkezik. hogy voltak programozók. ábra: A GNU mozgalom logója Ott tartottunk. hogy a program szabadon terjeszthető (pénzért vagy ingyen. 6. azt le kell a számára fordítani. meg hogy jobb legyen a világ. módosítható. szabadidejükben dolgoztak. Kicsit ezért. amikor 1983 szeptemberében elindította a GNU (GNU is not Unix) projektet és létrehozott egy alapítványt FSF (Free Software Foundation) néven azzal a céllal. Szakmai érdeklődésből. az attól nyilván nem lesz futtatható). kivagyiságból. mindegy). a trükkös próbálkozásokat pedig licencek tiltják a törvények szigorával. Ne felejtsük el. hogy valaki mondjuk vicces kedvében egy szövegfájlnak exe kiterjesztést ad. Hogy a gép megértse a programozók által írt és érthető forráskódot. Ezt a futtatható fájlt nagyon nehézkes módosítani. Windowson ilyenek az exe kiterjesztésű fájlok (bár attól. A két leírás közti különbség kissé szemléletesebben valahogy így néz ki: Forráskód: írd_ki('Helló világ!'). Ezt a munkát a fordítóprogramok végzik el.

melyet Eric S. jó helyen. Ő volt a megfelelő ember. ahol korábban Unixot használtak. A Linuxnak elnevezett rendszer. mert az ötlet eléggé utópisztikusnak tűnt. A nyílt alapokon. Ekkor jött Linus Torvalds a semmiből. ábra: A könyv magyar kiadásának borítója Ez a nyílt forráskódú fejlesztési modell. 8. a „Katedrális és bazár”-ban annak látszólagos összevisszasága miatt bazárhoz hasonlított. Pár megszállott ember egy ilyen grandiózus vállalkozáshoz. jó időben. hogy a GNU valaha is sikeres lehet. kezdettől GPL licenccel fejlesztett PC-s „Unix-pótléka” az interneten összejött közösség által fejlesztve berobbant a szakmai köztudatba.7. Egyre többen lettek. Sok program elkészült. ábra: GNU és Tux. de ezek egyelőre csak Unixon futottak. Azért szép lassan haladtak. eddig teljesen ismeretlen 13 . a szabad operációs rendszer (a Hurd) készítése nehezen haladt. Raymond híres esszéjében. hamar közkedvelt lett leginkább olyan helyeken. a páros Nem sokan bíztak benne. ahogy azt Stallman el is várja). használva a GNU projekt programjait (ezért is szokás a Linuxot sokszor GNU/Linux rendszernek nevezni.

Mindenki ismeri például az Adobe Reader nevű PDF néző programot. félreértések. Nem hitték el. valamikor az egyik hatékonyabb. Hogy fogok pénzt keresni valamivel. nem lesznek részei a fejlesztési folyamatnak. hogy (a projekt méretétől függően) az egy vagy néhány fejlesztő munkája nagyban támaszkodik a projekthez szorosan véve nem tartozó önkéntes tesztelőkre. hanem ingyeneset is jelent. Ma már nem lepődünk meg a „felhasználók számára ingyenes”-ségen alapuló üzleti modelleken. 9. majdnem mindig feltűnik valamilyen cég (magán vagy állami). és az angolban a free nem csak szabadot. Kezdetben nem is nyílt forráskódúnak hívták az ilyen típusú szoftvereket. hogy 14 . hanem a szabadságról. akik a fejlődő kódot folyamatosan látják.volt. Lényege az. Ez angolul free software. ábra: Az ubuntu. a funkciókat kipróbálják.kérdezték. Minden tudományosan lefektetett szoftverfejlesztési elvnek (katedrális modell. A kisebb projektek fejlesztése általában hobbi szinten.04 kiadása után A szabad szoftverek zöme is ingyenes a felhasználók számára. No de most már mégis. de működött. a 10. Ekkor kezdték használni az open source (nyílt forráskódú) kifejezést. vagy más. hogy lehet ingyenes a Linux és a nyílt forrású programok? Valójában a nyílt forrás nem elsősorban az ingyenességről szól. az elnevezés szintén Raymondé) ellentmondott. Ezzel szemben a zárt forráskódú fejlesztési modell esetén a terméket akkor láthatják a felhasználók. van amikor a másik. javaslatokat tesznek a célokra. de ha valamelyikük termékét sokan kezdik használni. ami ingyenes? . Ezzel mindig is voltak értelmezési problémák. Sok projekt munkáját segítik a felhasználók adományokkal. hanem szabad szoftvernek. de mivel a kódhoz akkor sem férhetnek hozzá.com honlapja. böngészőkbe telepíthető Flash lejátszót. Ez azonban megrémítette a befektetőket. kevésbé szembetűnő üzleti modellt alkalmaz. ami reklámokból él. aminek érdeke lesz pénzt fektetni bele a célból. ha az lényegileg készen van. Létezik rengeteg zárt forráskódú ingyenes program is. vagy ugyancsak az Adobe által birtokolt. hogy működhet. Például rengeteg ingyenes szolgáltatást találunk az interneten. Ez két különböző fejlesztési módszer. a fejlesztők szabadidejében folyik.

Sok cég.hu honlapja 2010-ben Mivel a Linuxot először kiszolgálók üzemeltetésére. A Linux rendszermag fejlesztőit rendszerint hardvergyártók alkalmazzák. Sokszor érdemesebb a fejlesztés helyett a marketingbe fektetni. egyre több szoftvergyártó jelentette meg szoftvereit Linuxra is. ez a gazdaság minden területén látszik. ahol a rajongók pólókat. hogy az operációs rendszer jól ki tudja használni az általuk fejlesztett alkatrész képességeit. amik egyre könnyebbé tették a telepítését és a napi használatot. A nyílt forráskódú programok nagy része semmilyen profitot nem termel. ezért nem is volt túl felhasználóbarát. A kereskedelmi szoftverek elsődleges célja a minél nagyobb profit termelése.az ő igényeinek minél jobban megfeleljen. amivel mások elkészíthették azt). vehetnek Ubuntu logóval. Ezt sajnos naponta tapasztalhatjuk. mind üzleti célra. sok projekttel az volt a fejlesztők célja. Maga a szoftver így tud ingyenes lenni. otthoni használatára leginkább csak szakemberek vállalkoztak. és ez a szoftverpiacra is igaz. hogy írjanak egy olyan programot. Aztán teltek az évek és egyre másra születtek meg azok az alkalmazások. hogy „akárki” tudja használni. 10. Így a Linuxnak „veszett” híre alakult ki. A felhasználói igények egyre szélesebb rétegét fedték le a hozzáférhető programok. nem is alaptalanul. így az Ubuntu Linux disztribúció mögött álló Canonical terméktámogatást (supportot) árul. Mivel nem volt profitorientált termék. hogy a program minél jobb legyen. A nagyobb profit elérésének hajszolása sokszor nem eredményez jobb minőségű terméket. a fejlesztőknek nem volt érdeke. Ez nem volt szempont a fejlesztés során. illetve szerverként használták. mind magán. nem csak Windowsra. valamint internetes boltot tart fent. ábra: Az ubuntu. bögréket stb. amire saját maguknak szükségünk van. Sokszor nem kifizetődő igazán jó minőségű terméket előállítani. egyre több hardvergyártó készített linuxos meghajtóprogramot (drivert) termékéhez (vagy adott ki dokumentációt. ami segítségével Linuxon is 15 . Az ő céljuk tehát az.

technológiáknak. néha bűnös dolgokat csinál. aki kajánul vigyorog. megszerezhetik személyes titkainkat. kalóz szoftverekre alapozza a mindennapi működését. És ha áttételesen is. A tökéletes kompatibilitás elérése egyrészt azért sem lehetséges. az MS Office része) lehet megnézni (olyan módon. Valóban. Magyarországon sajnos bevett felhasználói hozzáállás. Vírusirtókat. mondván ő még sosem fizetett szoftverért. mint az időjárással: nem tudjuk. valamint létrejött egy nyílt dokumentum formátum és egy azt támogató. hogy valójában mit is csinál? Sok zárt forrású szoftverről derült már ki. Kicsit úgy vagyunk ezzel. hogy mostanra a Microsoft kénytelen volt egyes kormányoknak megengedni. kémkedik utánunk. államérdekből. Tehát vannak hátrányai a zárt forrásnak. Emlékezzünk a 80-as évek talán legnagyobb sikerszámítógépeire. Ez a titkosság egy elég komoly problémát vetett fel. akinek ez tökéletes lesz. van olyan. A nyíltság kérdése olyan témakör. Ez a „nagy mértékben” kifejezés erősen szubjektív. mert az MS Office változatok egymással sem kompatibilisek 100%-ban. Látom viszont magam előtt a szomszéd Pistikét. hogy ne feleljen meg az állami megrendelések feltételeinek). amire csak szüksége van. megteheti. állami szinteken. Gyártó cége pár évvel piacvezetővé válásuk után rossz döntések sorozatával lenullázta magát. de a világ történetében sokszor volt már. és ha esne. hogy hatásuk nem elhanyagolható. Ma mindenki hallott már kártékony programokról. Ugyanis ha titkos. elveszhetnek adataink. És hát ott van a félelem. Ezt az összeget lehet megspórolni Linux és a szintén szabad és ingyenes irodai programcsomag. hogy titokban jelenti milyen zenéket hallgatunk. hogy hogyan is épül fel egy MS Office dokumentum (doc kiterjesztésű fájl) és azt egyedül egy magánkézben lévő cég (Microsoft) szoftverével (MS Word. akkor sem tudnánk megakadályozni. 16 . valamint a kód nyitottságáról.org és LibreOffice használatával. amiről nem tudhatom meg. Nagy botrány volt. esni fog-e a jövő héten. és bár van azért ennek a hozzáállásnak is kockázata. jelent rólunk. de mivel a lehetőség adott. Ezek a problémák vezettek arra. mikor a Microsoft Media Playeréről kiderült. ami működik egy akkori gépen és megbízhatóan kezeli az adott fájlt. személyes tűzfalakat használnak. pl. hogy valójában hogyan is működnek. másrészt zárt forrású termékek. mindig lesznek olyanok akik ez megteszik. mégis mindene megvan. hanem a személyes szinten is. Hogyan bízzak meg egy olyan termékben. hogy beletekinthessenek a Windows forráskódjába. Kéretlenül telepít szoftvereket gépünkre (ezek szélsőséges esetekben kártékony programok. a zárt formátumoknak. milyen filmeket nézünk. amit kellene). vírusok is lehetnek). a paranoia. módosítani). hogy gyanús. van aki néha problémákba ütközik. vásárolhatnak hitelkártyánkkal.használhatjuk az adott eszközt. A Linux előnyeiről szólva eddig csak az árról szóltunk. használó szövetség. Damoklész kardjaként lebeg a fejünk fölött. hogy mondjuk 50 év múlva lesz olyan szoftver. Bár a tapasztalat azt mutatja. az (MS Office-szal nagy mértékben kompatibilis) OpenOffice. jogszerűen nem ismerhető meg. legmagasabb. Együtt élünk veszélyükkel. a Commodore-okra. közel sem nyújtanak teljes védelmet. akkor ki tudja garantálni. Jól teszik. hogy illegális. ez manapság. aminek a Microsoft is kénytelen volt tagjává válni (mert nyilván nem akarja. És nem csak gyanús sufnicégek termékei lehetnek veszélyesek. hogy tényleg azt látjuk. amiben például fontos adatokat tárolnak? Mi lesz. ami az egyszerű felhasználót nem érinti közvetlenül (hisz nem fogja a forráskódot böngészni. ha addigra a Microsoft eltűnik a süllyesztőben? Ez persze csak fikció. hogy egy nagy világcég eltűnt a gazdaság színpadáról. Árban jelentős tételnek számít az operációs rendszer és az irodai szoftver (ez esetben a Windows és az MS Office) beszerzési költsége. de ez jó mindenkinek. Ma már egyetlen piaci tényező vagy állami intézmény sem engedheti meg magának. majd 1996-ban az utolsó irodája is végleg bezárt. A nyíltság érinti a biztonságot is. De nem csak titkosszolgálati szempontból. jelentéktelenre zsugorodott. Persze a legtöbben próbálnak védekezni. Nem az viszont céges keretek között.

Ez sajnos a technika ilyen bonyolultsági szintjén elkerülhetetlen. trójai programokat minden rendszerre lehet írni. ami jelentősen megnehezít egy tömeges fertőzést. mégis maradt még hátránya a Windowsnak a Linuxhoz képest a biztonság terén. Ez az informatikában is így van. Ezek mind különbözőek. független gyártóktól. összetett dolog (ez gondolom már feltűnt :-)). hogy a Linuxok sokfélék és új verziók is gyakran jelennek meg különböző szoftver-összeállítással. Ezért is fontos. sokkal szélesebb autókat nem érdemes gyártani. rendszermaggal. hogy népszerű ötlet lenne. Windowsra rengeteg ilyen ismert. Olcsóbb lenne az új is. Vírusokat. A kiderülő hibákat. Azért ez különbség. Belegondoltunk már abba.Néhány dolgot tisztáznunk kell. hogy garantáltan tartalmaznak hibákat. tervezési hiányosságokat használják ki a kártékony programok írói. hiszen most a Linuxszal foglalkozunk és itt sokkal kisebb a veszély. amiket a modern. Nem tisztem tovább részletezni ezt a témát. ami Windowson mindennapos. Mivel sokkal többen használják a Windowst. Egy olyan sem. annak példányai millió számra fertőzik meg a felhasználók gépeit. De akarnánk ezt? Nem hiszem. Pedig ha belegondolunk. amelyik igazán elterjed. ezek mind a mai napig nem jelentek meg Linux alapú rendszereken. Csak a szabványok rögzítettek. nem? 17 . annyira. a javítás is. jobban megéri arra fejleszteni kártékony programot. felhasználóbarát rendszerek jobbára önállóan is megtesznek. Az utak adottak. hogy miért épp az operációs rendszerekből terjedt el csak egy tömegesen? Azt mindenki természetesnek veszi. amik leginkább a Windows 95/98/ME vonalat jellemezték. Ezek egy része sosem derül ki. hogy letöltsük és telepítsük a biztonsági frissítéseket. hogy többféle autómárka létezik. ha csak egyféle autó létezne. A programok sokszor rendkívül összetettek. És bár – ahogy ezt már hangsúlyoztam – minden rendszerre lehet vírust írni. A számítástechnika bonyolult. A mai Windowsok már kinőtték azokat a gyermekbetegségeket. Nem beszélve arról. lennének előnyei. A biológusok jól tudják: a monokultúrák a legsebezhetőbbek. számuk százezres nagyságrendű.

M.Feladatok 1. Foglalja össze a GPL lényegét pontokba szedve! 18 . Milyen legális kereseti lehetőséget kínál a programozóknak a szabad szoftveres világban R. Keressen szabad szoftvereket fejlesztő nagy világcégeket! 4. Keressen szabad szoftvereket használó nagy világcégeket! 3. Milyen szerverszoftvereket futtatnak Linuxon? Keressen nagy szolgáltatókat akik Linuxot használnak! 2. Keressen példákat nagy szabad szoftver migrációs projektekre! 6. Hogyan változott a Microsoft hozzáállása a szabad szoftverekhez? Keressen konkrét nyilatkozatokat a régmúltból és a közelmúltból! 5. Stallman? 7.

Mit jelent a disztribúció fogalma? Fogjuk a Linux kernelt. de a lényeg ugyanaz. Maguk a disztribúciók azért jöttek létre. magánember készíthet saját disztribúciót. hisz ez is csak egy program) egy telepítőt és kész a disztribúció. Ha nem érdekünk többé a régit használni. Sok. A disztribúció kifejezés helyett magyarul sokszor terjesztést használunk. (Léteznek szoftverek. a döntések nagyját már megtették helyettünk. tanulnunk kell. április) zavara elbizonytalaníthatja a kezdőt. hogy megkönnyítsék a telepítést. az átállás buktatóiról hallhatunk. gyakran kompromisszumos döntést kell hozni. amit már nem tudunk vagy nem akarunk tolerálni. Ha belevágunk. mi is a folyamat. ha az elégedetlenségi szintünk eléri azt a határt. melyek segítségével különösebb hozzáértés nélkül csinálhatunk saját változatot mondjuk egy Ubuntuból kiindulva. A bőség 11. hiszen az életben minden változás konfliktusokkal jár. cég. holnaptól ezen dolgozol. 19 . válogatunk hozzá felhasználói programokat. Akkor változtatunk.com-ról (2011. hisz bárki. Ha elszenvedői vagyunk a változásnak. készítünk (vagy választunk egyet a meglévők közül. A Linux használatának hátrányairól. Azért nézzük át. ne kelljen mindenkinek saját rendszert építenie a legkisebb alkotóelemekből. rengeteg Linux disztribúció létezik. és egyúttal világítsunk rá az esetleges nehézségekre. Kezdjük a Linux kiválasztásával. meg kell ismerni az új környezetet. Menet közben megtudhatunk némi alapvető információt a Ubuntu Linuxról Tagadhatatlan.4. Az is lehet. hogy a fejünk fölött döntenek úgy – mondjuk munkahelyünk vezetői jutnak erre az elhatározásra –.com oldalon találjuk a legnépszerűbb száz terjesztés bemutatását. állam. Már maga az átállás is egy nehézség. ábra: Az első tíz legnépszerűbb disztribúció a distrowatch. iskola. Mivel a forrás szabad.distowatch. hogy vannak hátrányai is ha Linuxot használunk Windows helyett. mondjuk a cégnél azt mondják.) A http://www.

általában nem is teszik. XFCE. Hogy kevesebbet kelljen barkácsolni. 12. az átlagos felhasználó azonban jellemzően a GNOME-ot vagy a KDE-t használja. de ha ki akarunk próbálni valami mást. minimalista környezeteket (pl. Viszont sokféle van belőle. Ez a bőség szintén meg szokta zavarni a kezdőket. a GNOME környezettel. egy kezdő számára feltehetőleg használhatatlan lenne egy általában a Linuxszal foglalkozó témájú könyv. Ahogy már említettem. ábra: openSUSE 11. a Linuxnak (a Windowszal ellentétben) nem elválaszthatatlan része a grafikus felület. binárist) készíthetnek. kezdőknek is ajánlott. bár – nyugodjunk meg – desktopra szánt rendszernek azért ma már ez elvárt eleme. az Ubuntu alapértelmezettjével. Nem egyszerű a szoftvergyártóknak a sok különböző változathoz hozzáigazítani a programokat. ezért foglalkozunk részletesen csak eggyel.3. belőlük a disztribúció készítői saját futtatható változatot (ún. ismert változatok még a Fedora. Gyengébb gépekhez például használhatunk kevés erőforrást igénylő. Valójában ez nem okoz akkora gondot. 20 . a grafikus felületet le is cserélhetjük. az openSUSE és a Mandriva. de ezen problémák általában áthidalhatók. KDE felülettel A Linuxok sokféleségének legszembetűnőbb megnyilvánulásai vizuális természetűek. ami a disztribúciók számában is tükröződik. A Linux hátrányaként (meg előnyeként) is szokták emlegetni sokszínűségét. A különböző desktopra szánt disztribúciók általában telepítés után egy alapértelmezett felülettel indulnak.) Így le kell tennünk a garast. válasszuk az évek óta listavezető Ubuntu Linuxot. (Haladók számára készülnek ilyenek. Esetleg szóba jöhető. sokak által használt disztribúciót választani. A zárt forráskódú programokkal ritkábban használt disztribúciókon lehetnek gondok. célszerű népszerű. mert mivel Linuxon leggyakrabban nyílt forráskódú programokat használunk. Ezért is választottuk az Ubuntut. Openbox).Bár a disztribúciók általában hasonló elveken alapulnak.

(Ezek a jelzők azért nem mindig fordíthatók egyszerűen. vagy mesebeli) állat lett. hogy Ubuntu? Kezdetben volt a Debian. 13. október 20-án jelent meg. míg a 11. később kiderül. Warty Warthog néven. 4. az Ubuntu mögött álló céget. mai napig is létező és népszerű Linux terjesztés. nem egy cég határozza meg a fejlesztési irányokat. amely elsősorban közösségi fejlesztésű. A Debian egy főleg rendszergazdák körében népszerű.10 verziószámú változat. Az Ubuntut 2004.. A Debian az egyetlen a „nagy” disztribúciók közül. se száma a Debian alapú disztribúcióknak. A későbbi verziók neve is valamilyen jelzős (létező. hogy ő volt a világ második űrturistája (az első afrikai űrhajós).04 verzió számú neve például Lucid Lynx (Értelmes Hiúz). ami a kiadás dátumára utal.De honnan jön egyáltalán ez az Ubuntu elnevezés? Ubuntu?! Miféle név az. A 10. El szokás róla még mondani. Hogy mi az a „csomag” és hogyan „kezeljük”. Az első hivatalos verzió 2004. Ő alapította a Canonical-t. XFCE felülettel Debiant használt a meggazdagodásához Mark Shuttleworth dél-afrikai IT szakember is.04-esé Natty Narwhal (Elegáns Narvál). Debian alapokon. ábra: Debian. egy szóban. A 2010 október 10-én megjelent 10. Csomagkezelő rendszerét számos másik terjesztés is használja. melynek neve Maverick Meerkat (Szabadúszó/Antiszociális Szurikáta) lett. Se szeri.10 verziószámmal.. április táján kezdték el fejleszteni. A játékos névhez (Rücskös Varacskos disznó) a korai verzió viszonylagos csiszolatlansága adta az ötletet.) 21 .

Maga az Ubuntu egy afrikai szó, egy alapelv, jelentése „emberiesség másokkal szemben”. Az Ubuntunak, mint terméknek a szlogenje pedig „Linux for human beings”, vagyis „Linux emberi lények (értsd: nem szakemberek, hanem közönséges földi halandók) számára”. Ezek a mondatok tökéletesen ki is fejezik a projekt célkitűzéseit. Tegyük fel, hogy megtörtént a kiválasztás, Ubuntut szeretnénk használni. Milyen gondok lehetnek még? Tagadhatatlan, hogy egyik Linux verzió sem fog annyi hardvert támogatni, mint a Windows. Windowshoz a legtöbb eszközmeghajtót maguk a hardvergyártók készítik el a termékükhöz, akiknek sokszor nem éri meg egy kisebb mértékben használt rendszerhez is fejleszteni. Ez azonban sokkal kisebb gondot okoz, mint évekkel ezelőtt. Ugyanis Linux alá is egyre több meghajtóprogram készül el, gyakran a hardvergyártóktól függetlenül. És ha az új hardverek beszerzésénél az is szempont lesz, hogy működjön, jól működjön Linux alatt, akkor nem lehet probléma a hardvertámogatás. Néhány perces internetes kereséssel könnyedén kiválaszthatjuk a Linux által is támogatott hardvereket az aktuálisan kaphatók közül. Ezek aránya ugyan függ a hardver kategóriájától, de manapság az átlag otthoni felhasználónak semmiben nem kell nélkülöznie. Másként megfogalmazva, ma már azok a számítógép alkatrészek sokkal ritkábbak, melyeket nem támogatnak a Linux rendszerek.

14. ábra: A Gimp indulása – kiváló program Nagy, komoly cégek, szervezetek álltak át mára (szinte) kizárólag Linux használatára. Sok, jól működő példa van erre szerte a világban. Ezek mind tovább erősítik a Linux használhatóságát, az esélyt, hogy Linux alatt jól használható rendszert rakhassunk össze nagyobb bonyodalmak nélkül, sőt a „vaktában” összerakott gépünkkel se legyen problémánk ha Linuxot szeretnénk használni. További gond lehet, hogy nem minden Windowson népszerű program készült el Linuxra, illetve 22

amiket használhatunk helyettük, azok nem pont azt, nem pont úgy tudják, mint ahogy azt elvárnánk. Ezt a problémát sokszor át lehet hidalni, de néhány speciális helyzetben nem fogunk elfogadható megoldást találni. Például a mérnöki tervezésnél gyakran használt AutoCAD és a profi képmanipulátorok kedvence, a Photoshop Linuxon nem elérhető, az alternatívák pedig nem tökéletesen váltják ki az eredetit. De például családi képek retusálását, átméretezését a Gimp nevű (egyébként Windowson is elérhető) programmal is könnyedén elvégezhetjük. Jó tudni azért, hogy egyes windowsos programokat használhatunk Linuxon trükkös módon (emuláció, virtualizáció segítségével), erről később még lesz szó. Ez a probléma szélsőséges esetben okozhatja azt is, hogy a Linux használata nehézkessé válik, egyszerűen technikailag nem lehet megoldani hogy a kívánt munkát elvégezzük. A legtöbb munkahelyen használt gépen azonban nem használnak olyan speciális programokat, amik a váltást lehetetlenné tennék. Mindenesetre egy esetlegesen felmerülő váltás előtt a helyzetet fel kell mérni, a használt szoftverparkot tanulmányozni kell. Ez a rendszergazdák feladata, a döntéshozók felelőssége.

15. ábra: Firefox, Chromium és Opera böngészők Ubuntu 10.04 alatt Sok helyen azt a megoldást alkalmazzák, hogy a gépek zömére Linuxot raknak, a néhány speciális, erősen Windowshoz kötődő program futtatására pedig megtartanak néhány windowsos gépet. Ez nem okoz gondot, mert a legtöbb alkalmazott által végzett tevékenységhez megtalálható a megfelelő eszköz, Firefox (vagy Chrome, esetleg Opera) böngésző a hálózat használatához, 23

OpenOffice.org (Ubuntu 11.04-től LibreOffice) irodai programcsomag a dokumentumok, táblázatok, prezentációk készítéséhez és kezeléséhez. Kicsit más a helyzet az otthoni számítógép használattal. A legtöbb probléma a játékokkal kapcsolatban merül fel. Ez nem azt jelenti, hogy ne találnánk szinte minden játékkategóriában jó linuxos programot, viszont problémát jelenthet, hogy egyes konkrét játékokat nem biztos, hogy tudunk Linuxon futtatni. Létezik ugyan néhány kezdeményezés ami segíthet (a Wine project és társai, amikről a későbbiekben részletesebben szólunk), de sokszor nincs tökéletes megoldás. Bár a játékpiac elmozdult a számítógéptől a konzolok felé, ez még mindig komoly problémát jelent. A lényeg, hogy komoly játékfüggőségben szenvedőknek nem javaslom a Linux használatát.

24

Milyen fontosabb felhasználói programok hiánya nehezíti a Linux elterjedését? Soroljon fel legalább hármat! 5.Feladatok 1. Soroljon fel öt Debian alapú disztribúciót! 3. Milyen disztribúciókat ajánlanak készítőik és a szakma elsősorban szerverre. Milyen funkciókat látnak el a Debian kiadások (segítség: Sid és a másik kettő)? 4. Milyen cégnek lehet kifizetődő egy linuxos átállás? Gondolja végig a migráció esetleges lépéseit! 25 . és melyeket desktopra? 2.

Honnan tölthetjük le? Legegyszerűbb. Az átlagos felhasználónak erre nemigen van szüksége. hogy milyen célból használjuk. van is belőlük jó sokféle). méghozzá a képernyő mérete által inspirált speciális asztali környezettel. célszerű azt választani. (Kattintsunk a Letöltés-re. teljesen jogtisztán. ahol nem lesz nehéz megtalálni. hisz a DVD-n pluszban található programok a CD-s változatot telepítők számára is elérhetőek. de ez két eléggé eltérő változat. A Canonical az eredeti CD-s változat mellett speciális program-összeállítással készíti például – csak hogy a legfontosabbakat említsük – a KDE alapértelmezett grafikus környezettel felálló Kubuntut és az oktatási szoftvereket tartalmazó. Az Ubuntu 11.ubuntu. valamint az órai közös munkát támogató Edubuntut. működni a 32 bites változat minden gépen működni fog.hu honlapot.) Átlagos felhasználásra. otthonra vagy munkába szánják az ún. netbookokhoz esetleg jobb döntés a netbook verzió (Netbook Remix. Honnan lesz nekem ilyen? Persze kérhetek is valakitől. Sokan még nem tartják teljesen kiforrottnak a 64 bites szoftvereket (például egyes szoftverek 64 bites változatainak hiányozhatnak 64 biten működőképes kiegészítői). ami tulajdonképpen egy desktop változat. Tehát először is kell egy Ubuntu CD. ha meglátogatjuk a http://www. szabadon másolható akárhány példányban. de készül szerver verzió (Server Edition) is minden kiadásból. A CD kiadás mellett készítenek DVD-s változatot is. Ki kell választanunk még. először szerezzük be a telepítő készletet. Kis képernyős laptopokhoz. Ki lehet próbálni az Ubuntut telepítés nélkül is. mint a legtöbb Linux verzió. későbbi nevén Netbook Edition). könnyen telepíthetőek internetkapcsolaton keresztül. de le is tölthetem az Internetről. alapértelmezett Unity felület miatt fölöslegesnek tartották ezt a külön ágat is továbbvinni. így desktopra ma még a 32 bites verzió tekinthető ajánlottnak. az ún. Az átlagos felhasználás szintjén jelenleg egyébként sem tapasztalhatunk lényeges gyorsaságbeli különbséget is a 32 bites és a 64 bites operációs rendszerek között. amelyik közelebb áll az elképzeléseinkhez.04-től a hivatalos Netbook kiadás megszűnt. Ebből baj nem lehet.5. tetszőleges számú gépre telepíthető ingyenesen. a szerver verzióról nem lesz szó. akinek van. az új. Megismerjük az Ubuntu változatait. Minket elsősorban a desktop változat érdekel. ami jóval több programot tartalmaz. tekintet nélkül arra. hogy 32 vagy 64 bites változatot akarunk használni. desktop verziót (Desktop Edition). hiszen ez egy szerveren felesleges. szerverprogramok) vannak válogatva. támogatási rendszerét és előkészületeket teszünk a telepítésre Van egy jó hírem a bizonytalanoknak. Ez a gépünk processzorától függ. Itt az aktuális kernelhez más szoftverek (ún. 26 . és telepítés után még grafikus felületünk sem lesz. A konkrét kipróbálásról a következő fejezetben lesz szó. Ugyanis az Ubuntu. Léteznek további hivatalos (a Canonical által készített) és számtalan további „nemhivatalos” Ubuntu telepítő médiák (hisz ilyet bárki készíthet. Valójában bármelyik változatból elő lehet állítani a másikat programok telepítésével és törlésével.

megváltoztatják a rendszer megjelenését. Ha valakinek arra van szüksége. Mindez nem került nekünk semmibe. ha esetleg hiányolunk valamilyen tengerentúli jogi akadály miatt kimaradt szoftvert. A tartalmi változás oka lehet még például a különböző országok eltérő jogrendje. Speciális nyelvi. gyári kinézetű CD-ket. A magyar és román felhasználóknak szánt Kiwi Linux például tartalmaz olyan szoftvereket is. ha nem akarunk egy csúnya. ízléses tokban. másolt. az alap Ubuntu módosításával létrehozott disztribúciók. Kicserélgetik a telepítőlemez programjait. plusz tartalommal. Kubuntu és Edubuntu változatokban. hogy egy ekkora letöltés bárkinek problémát jelentett volna. de ne aggódjunk. csak akkor volt értelme a rendelésnek. vagy valamilyen oknál fogva fontos számunkra a lemez szép. A mai világban nem valószínű. esetleg extra hardvertámogatással bővítik. Sem anyag-. 16. ha gondjaink lettek volna ekkora méretű (kb. Mi itt a leggyakoribbat. nem maradunk le semmiről. sőt még sátánista kiadás is az Ubuntuból. az eredeti Ubuntu verziót mutatjuk be. muszlim. programot nem tartalmazott a honlapjukról letölthető telepítő médiához képest (azzal bitre pontosan megegyezett). köztük a magyart is. sok nyelvhez faragnak saját verziót. amik az amerikai törvények miatt nem lehetnek az eredeti telepítőlemezen. céges.04 telepítő CD tok A Canonical reklámcélból éveken keresztül készített hivatalos. 27 . sem postaköltséget nem kellett fizetnünk. esztétikus külseje. 700 MB-os) fájl letöltésével. ábra: Hivatalos Ubuntu 10.Százával léteznek ilyen. Ezeket meg lehetett rendelni honlapjukról („ShipIt” akció). könnyedén telepíthetjük utólag is. Mivel semmilyen extra információt. inkább akkor lehetett hasznos. létezik keresztény. arra filctollal írt CD-t egy döntéshozó kezébe nyomni. Bár az Ubuntu eleve rengeteg nyelvet támogat. oktatási tartalommal. vallási. Ubuntu.

nem kell várnunk a következő kiadás megjelenésére. Éppen ezért erről szól ez a jegyzet. feltelepíti. letölti. A jelenlegi legutolsó ilyen a 10. drivereket tartalmaznak. Nem kell azonban félévente újratelepíteni rendszerünket. melynek címe: http://shop. Főleg szerverek üzemeltetőinek lehet hasznos funkció. Más taktikát választottak az Ubuntu készítői. Célszerű lehet a legfrissebbet (általában félévente jelenik meg az új). Minden páros év első kiadásai úgynevezett LTS (Long Term Support. Ha tehetjük. hogy beleegyezünk. nem fárasztó. rengeteg programot felrakott automatikusan telepítéskor. esetleges regresszióért (vagyis olyan problémáért. pár kattintással (és a hálózat gyorsaságától függően. rövidebb is a támogatási idejük. nekünk csak rá kell bólintanunk.canonical. Lehetőség van verziófrissítésre. meglátjuk majd a telepítést bemutató fejezet után. A megjelenés után néhány hónappal már sok hibát javítanak. Hogy konkrétan hogyan is megy ez. ha mindig a legfrissebbet akarjuk használni. a rendszer jelezni fogja. az tartalmazza a legfrissebb szoftvereket. magyarul: hosszú támogatási idejű) kiadások. hogy egy átlagos desktop kiadáshoz másfél évig. Régebben például a SuSE Linux hat darab CD-n jelent meg. A frissítéseket nagyon fontos a lehető leghamarabb telepítenünk. érdemes valamilyen tesztrendszeren kipróbálnunk a frissítést. Azonban lehetnek hátrányai is a legújabb. Ez azt jelenti. esetleg ismertté válnak hasznos „workaround”-ok (a probléma tényleges megoldása helyetti időleges. hogy letöltené az adott program javítását. A telepítő egyetlen CD. A Windowszal ellentétben ugyanis a rendszermag és kiegészítői (ún. a folyamat közben nem kell megszakítanunk munkánkat.04-es is. hogy ha valamilyen durva.com/ Mivel az Ubuntu kiadások a Windows verziókhoz képest lényegesen gyakrabban jelennek meg. esetleg DVD-t. de sokan kritizálják az Ubuntu feszített (fél évenkénti) kiadási ütemét. Persze a gép dolgozik olyankor. akkor sem. hisz az fogja támogatni a legújabb hardvereket. moduljai) rengeteg hardver működéséhez szükséges programrészleteket. ekkor internetkapcsolat birtokában. Egy átlagos felhasználó a legújabb (nem feltétlenül LTS) desktop változatot használja. a szerver verzióhoz 3 évig jelennek meg (zömmel) biztonsági frissítések. Ez azt jelenti. mely felelős lehet sok ki nem javított hibáért. szerveren 5 évet jelent. Nem bonyolult. leggyakrabban a „minden célra egy szoftver” elv jegyében. ami elromlott. de a mai átlagos sávszélességű interneteléréssel pillanatok alatt végez. kerülő megoldások. valamint egy tipikus disztribúció nem csak a rendszer működéséhez szükséges legalapvetőbb programokat tartalmazza. jellemzően a rendszer biztonságát veszélyeztető hibát találnak valamilyen programban. de legfeljebb pár óra alatt) frissíthetjük Ubuntu verziónkat. Ne legyünk saját magunk ellenségei.Ha mégis szeretnénk ilyen telepítő CD-t. mikor az megjelent. szórakozásunkat. A többség elégedett. Ez desktopon 3 évet. legfrissebb változat megjelenés utáni gyors telepítésének. Ez teljesen automatikus. jutányos áron hozzájuthatunk a Canonical online boltjában. trükkök). például volt vagy ötféle CD író szoftver. Így szerencsésebb. 28 . a korábbi verzióban még helyesen működött). ha éles rendszerünk frissítésével az új verzió megjelenése esetén egy-két hónapig még várunk. letöltéshez használja a hálózatot. hogy LTS verzió használata esetén lehetséges frissíteni – verziókat átugorva – a következő LTS verzióra.

Soroljon fel legalább tíz Ubuntu verziót (pl. illetve Ubuntu származékot (pl. Kiwi Linux) 3. Melyek voltak az eddig megjelent LTS verziók? Mit jelent az Ubuntu „point release”? 4.Feladatok 1. Kubuntu). ha telepíteni akarjuk? Miért a torrent a legjobb választás? 2. Próbálja ki a telepítőmédián található Wubi programot Windows alól! Válassza a „Telepítés a Windowson belül” opciót! 29 . Milyen módokon juthatunk hozzá az Ubuntuhoz.

Igaz. Ezek az ún. magyarul: alapvető bemeneti / kimeneti rendszer) üzenetei. Ezek a sorozatok az ún. mi is történik a számítógép bekapcsolása után. az ellenőrző összege nem fog stimmelni. vagyis – meghonosodott kifejezéssel élve – miről bootoljon. DVD meghajtóban lévő lemezről. A BIOS-ban (most minket csak ennyi érdekel róla) lehet beállítani. Ez azt jelenti. Ott tartunk tehát. mint CD-ről. Megnyomtuk tehát bekapcsolás gombját. Végre tényleg kipróbáljuk az Ubuntut. milyen operációs rendszert futtató gépet használunk a letöltéshez és a lemez égetéséhez. BIOS (Basic Input / Output System. a neve MD5SUM. pendrive-ról is. ellenőrzőösszegek. ha a legfontosabb hardverelemek rendben vannak és a monitor is be van kapcsolva. amely nagyban növeli a biztonságot. hogyan próbálhatjuk ki új rendszerünket tényleges telepítés nélkül. akkor használhatunk rsync programot. a CD képmás (ISO) fájlból készítsünk CD-t. Windows rendszerekre pedig számos ingyenesen használható program letölthető. Általában a merevlemezről (ha több van a gépben. Mielőtt a telepítés folyamatát néznénk végig. akkor melyikről). hogy az a rendszert először innen próbálja meg betölteni. így az Ubuntut is CD-ről. mindenféle feliratok jelennek meg a képernyőn. A legtöbb Linuxot. akár csak egy kicsit is. mivel a DVD eszköz sokkal gyorsabban olvas DVD-ről.6. Ennek előállítására használhatjuk az md5sum nevű programot Linux alatt. mely csak a hibás részt hozza le újra). amiket az md5 algoritmus állított elő a fájlokból. Ha a gépben DVD meghajtó található. de néha mégis előfordul. hogy fájlunk megegyezik az eredetivel. így az Ubuntu is automatizálva használja rendszerfrissítéskor és programok telepítésekor (más módszerekkel együtt). Ha körülnézünk a letöltési oldalon. ritkábban hálózatról. érdemes lesz. egy szabálytalannak tűnő karaktersorozatot láthatunk az egyes ISO fájlok nevei előtt. Ha egy fájl megsérül. ami tartalmazza az ISO fájlt. Persze csak annyira részletesen. ellenőrizzük le. tegyünk kis kitérőket. látunk egy furcsaságot. CD. akkor érdemesebb a CD képmást egy DVD-re írni. hogy így nem használjuk ki annak teljes kapacitását. be kell állítani a BIOS-ban. Ezt a módszert. Ha CD-ről szeretnénk telepíteni. Az eltérés nem gyakori. DVD meghajtó. CD. Erre több 30 . Ha nincs a gépben ilyen olvasó. pendrive). biztosak lehetünk benne. töröljük és töltsük le még egyszer (ha csökkenteni akarjuk a letöltött forgalmat. hogy anélkül. Töltsük le! Mielőtt azonban lemezre pörkölnénk. hogy adat CD-t készítenek. Ha nem egyezne a két összeg. Nyilván mindegy. valamilyen USB-s eszközről (USB-s merevlemez. hogy módosítanánk merevlemezünk tartalmát. amennyire feltétlenül szükséges. Ha mindent rendben találtunk. CD-s telepítést fogjuk tárgyalni. esetleg DVD-ről telepítjük. hogy megnézzük. egyelőre telepítés nélkül. Tipikus hiba (és ez nem Linuxspecifikus probléma). Megismerjük a telepítő CD használatát Kiválasztottuk tehát a megfelelő CD ISO fájlt. sőt hálózatról is lehet telepíteni. hogy nem sérült-e a fájl letöltés közben. hogy a gép honnan kezdje el betölteni a használni kívánt operációs rendszert. Ha a két ellenőrző összeg megegyezik. Nem erre van szükségünk. A gép áram alá kerül. Ha megnézzük az MD5SUM eredményeket. Mi a klasszikus. de a rendszer telepítése lényegesen gyorsabb lesz. írjuk ki az ISO-t egy CD-re. Vagyis az összehasonlításhoz elő kell állítanunk a letöltött fájl ellenőrző összegét. számos rendszer. Nézzük meg először a rendszerindítás folyamatát. ne kísérletezzünk a fájllal.

képernyőképek is arról készültek. Hogy megtudjuk hogy ez mit jelent. csak az alján lesz egy kis ábra.lehetőségünk is van. hogy ha be akarunk avatkozni a folyamatba.04-es verziójáról fognak szólni. ahol a megjelenés számos ráncfelvarráson esett túl. Ha tényleg a telepítőmédiáról kezdett bootolni a gépünk. hiszen a telepítőlemez használatát egyébként is meg kell ismerniük. 17. az első kép. alul Az itt leírtak konkrétan az Ubuntu 10. Ez az a verzió. sötétbordó képernyőt láthatunk. ábra). ábra: A (részleges) nyelvi támogatás már az elején kiválasztható Az Ubuntu telepítőlemeze jó néhány verzió óta egyben ún. Egy majdnem üres. nem jelentős eltérések a telepítés folyamatában is lehetnek. Tegyünk most így. ábra: Az első kép. Az alapértelmezett megjelenés kezdetektől jellemző barnás színvilágát mostanra egy sötét bordós (egyesek szerint ez lilás-narancs) stílus váltotta. nem lesz túl sokat mondó (lásd 17. ami arra utal. hanem rászánták magukat a telepítésre. Viszont azoknak sem tanulság nélküli ez a rész. nyomjunk meg egy tetszőleges billentyűt. akik nem próbálgatni akarnak. nyomjunk 31 . live-CD. A korábbi verziókhoz képest kisebb. 18. amit láthatunk. és itt azt is ismertetni fogom. először bootoljuk a gépet a telepítő CD-ről.

amit úgy sem tudna egyedül kezelni. csak a közvetlenül a telepítéshez tartozó dolgokat tartalmazza. Viszont van magyar is a nyelvek közt. Ezek között a fel és le gombokkal manőverezhetünk (fehér az aktuális szöveg színe. az egér ilyenkor még nem működik. a többi sötétebb) és itt is az Enterrel kell választanunk. le. azt olyan probléma felmerülése okozná. hogy amúgy sem lesz szükség rájuk. de előtte válasszuk ki a telepítés nyelvét! Ha harminc másodpercig nem nyúlunk a billentyűzethez. ábra: A menü – immáron magyarul Öt fő menüpontot láthatunk a képernyő közepén. Vegyük sorra a lehetőségeket! 32 .meg egy billentyűt! Ekkor egy menüt fogunk látni. válasszuk azt! A navigáláshoz a billentyűzet fel. kiválasztáshoz pedig az Entert használhatjuk. A képernyő alján az F1-F6 funkcióbillentyűk megnyomásának hatásait láthatjuk. Nem is férne el a CD-n annak a sok nyelvnek a teljes rendszerre vonatkozó támogatása. Tehát a nyelv kiválasztása után vehetjük szemügyre a tényleges menüt. úgyhogy hagyjuk ezt a részt. A telepítő lemezen lévő nyelvi támogatás – ahogyan később láthatjuk – nem teljes. jobbra. A tényleges településnek része lesz a kiválasztott nyelv többi csomagjának automatikus letöltése és beüzemelése. automatikusan el fog indulni az rendszer betöltődése az alapértelmezett angol nyelvet használva. 19. Ha egy kezdőnek valamelyiket meg kellene nyomnia. Nagyon valószínű. balra gombjait.

Ha több memóriamodul van a gépben. hadd dolgozzon. feltelepítettük. Ezt fogjuk majd választani. aminek lennie kell. Ez lesz a live-CD mód. Ilyenkor bootoljunk be a telepítőlemezről. Megjegyzem. akkor válasszuk ezt. hanem biztosan telepíteni akarjuk rendszerünket a gépben lévő merevlemezre. melyikkel is 33 . ha baj van. Ha fél nap. „Az Ubuntu kipróbálása a számítógép módosítása nélkül”. a hibás modult cserélni kell. Akkor használjuk. Fagyások. egy nap után sem jelez hibát. Sok bosszúságtól kíméljük meg magunkat. használatba vettük az Ubuntut és titokzatos dolgok történnek. ha ezt választjuk ki először. hogy telepíteni a live-CD módból is könnyedén lehet. De most még ne nyomjunk rajta Entert. A már korábban említett hibaellenőrzési technikát használva a rendszer leellenőrzi a telepítő CD-t. „Memóriateszt”. majd hagyjuk ott jó pár órára. válasszuk ki a memóriatesztet. a fizikai memória meghibásodását legalább kizárhatjuk. még akkor is. vagy a CD kiírásakor. „Ubuntu telepítése”. Ha nem akarjuk kipróbálni a live-CD módot. Ha hibát jelez az ellenőrzés. további tesztekkel dönthetjük el. 3. valóban az van-e rajta. 2. ábra: Kipróbáljuk vagy telepítjük? 4. Mondjuk kipróbáltuk.1. Szánjuk rá azt a pár percet! 20. ha Windows alatt ilyet nem tapasztaltunk. „Lemez hibaellenőrzése”. leállások. másoláskor (ez ellen véd a fájl MD5SUM-jának ellenőrzése). Az adatok módosulhattak ugyanis letöltéskor. Mindez utalhat a memória hibájára.

viszont az épp most beindított gép benne találta. konfigurálása sokszor nehézséget okozhat még az elég lelkes kezdőknek is. Ha bootolás kezdetén nem nyúlunk a billentyűzethez. negyed gigabájt (256 megabájt) memóriával pedig lehet. de leginkább telepítése. Slackware. ekkor az alábbi képernyőképet láthatjuk (20. régi gépünk van. Így vagy úgy. néhány másodperc múlva a CD-ről való betöltődés elindult volna. Puppy Linux) is.van gond (egy modult hagyjuk a gépben egyszerre). ha nem állt szándékunkban használni a CD-t. Bár lehet kísérletezni. És nem is témánk ezen rendszerek tárgyalása. viszont ezek kezelése. vannak kevesebb erőforrást igénylő Ubuntu változatok (pl. Itt – a nyelv kiválasztása mellett – az előző menü első két pontjából választhatunk. Zenwalk. Akkor hasznos ez. ábra). mint egy feltelepített rendszeré. válasszuk ki „Az Ubuntu kipróbálása a számítógép módosítása nélkül” menüpontot. hogy már nem is fog működni. Slax. mintha nem is lett volna benne a telepítő CD. Ha ez történik. 34 . Crunchbang Linux) és „még kevesebbet evő” más Linuxok (pl. a gép úgy fog bebootolni. Egy mai átlagos gépben ennek a memóriamennyiségnek többszöröse található. Debian. A Live rendszer működése – nem meglepő módon – lassabb. az Ubuntu valószínűleg rossz választás. 5. Fél gigabájt memória alatt használata nem ajánlott. „Rendszerindítás az első merevlemezről”. Ha ez a menüpont fehér amikor Entert nyomtunk. nyomjunk rajta Entert (a grafikus verzióban használhatjuk az egeret is). Elkezdődik a rendszer betöltődése a memóriába. Ha nagyon elavult.

működni fog az egér és a billentyűzet. kategóriánként csoportosítva. de ott mindjárt három menüt is találunk. hiszen jó pár menüpont angol maradt. Emiatt nem kell aggódni. Mellesleg most már láthatjuk. A legérdekesebb számunkra az „Applications” (Alkalmazások) menüpont. melynek végén egy barátságos asztali környezetet láthatunk. Próbáljunk ki néhányat! A „Places” (Helyek) menün 35 . Vegyük sorra. hogy „hiányos nyelvi támogatás”. ahogy erről már volt szó. de néhány különbség is lesz. 22.telepítés után. hogy két tálcát láthatunk. mit is látunk a képernyőn. Ebben a menüben néhány felhasználói program indító ikonját találjuk. mit értettünk az alatt. ami szemet szúrhat. egyet lent és egyet fent. lesz kép (megfelelő felbontásban). ábra: Az Ubuntu Súgója . hang.A Live CD bootolási folyamata egy átlagos gépen két-három perc (a feltelepített rendszer esetén ez egy perc sem szokott lenni). magyarul Az első dolog. Feltehetőleg minden rendben lesz. a tényleges telepítés után ezek a hiányosságok megszűnnek. Sok hasonlatosság. ha a Windowst tekintjük összehasonlítási alapnak. így „körül is nézhetünk”. A rendszeren lévő programok kényelmes indítását támogató menü (a windowsos „Start menü” itteni megfelelője) a felső tálcán van.

keresztül különböző nevezetes könyvtárakba juthatunk el. „System” (Rendszer) menüből a rendszer beállításához, adminisztrációjához szükséges programokat indíthatjuk el. Ennek Live módban sok értelme nincs, egyébként sem valószínű, hogy kezdőként sokat fogunk itt matatni. Az esetek zömében a telepítés után felálló rendszer komoly módosítások nélkül, rögtön használható. Ha valami nem stimmelne, akkor se Live üzemmódban próbáljuk javítani, hiszen a változtatások ilyenkor nem őrződnek meg, mivel a rendszer nem a merevlemezről, hanem a memóriában működik. Ugyanezt fogjuk látni a képernyőn telepítés után, akkor kezdjünk most a Rendszer menü használatához, ha feltétlenül szükséges. A felső tálcán találunk még két ikont; a Firefox böngésző és a Súgó ikonját. A tálcán lévő ikonok itt is egy, az asztalon lévők két (bal) egérkattintásra reagálnak az elvárt módon. Példánkban a tőlük jobbra lévő „fel-le” nyilak mutatják, hogy a vezetékes kapcsolat (automatikusan) létrejött, a böngészővel ezt ellenőrizhetjük is. A Súgót hálózat nélkül is kipróbálhatjuk. Nézzünk is körül itt, főleg kezdőknek szóló alapos tájékoztatást kaptunk, nem csak elméleti, hanem technikai kérdésekben is. Mivel Live módban ezen leírások jó része még angol, érdemes inkább telepítés után visszanézni. A felső tálca jobb oldalán a hálózati kapcsolat ikonjától jobbra található a hangerőszabályzó. Az asztalon lévő „Examples” (példák) könyvtárban (és az abban lévő további könyvtárakban) számos mintafájlt találhatunk különféle nyílt formátumokban. A fájlok ikonjaiból következtethetünk azok típusára. Ha a hangrendszerünk rendben van, és ha valamelyik zene típusú fájl ikonjára rávisszük egérkurzorunkat, már el is kezdődik a lejátszás. A hangerőszabályzótól jobbra egy borítékot látunk, itt a levelezést és a csevegő szolgáltatókat állíthatjuk be. Tőle jobbra egy kis naptárt látunk, lakóhelyünket megadva ezt is testre szabhatjuk, de Live módban még ezt sem érdemes megtennünk. Ugyanez igaz a tőle jobbra lévő (szintén csevegéssel kapcsolatos) menüre is. A jobb felső sarokra kattintva kapjuk a menüt, melyből leállíthatjuk, esetleg újraindíthatjuk rendszerünket. A lenti tálca kevésbé zsúfolt, itt jelenleg meg az elindított programok egy-egy kis gombként. Jobb sarkában található a „Kuka”, bal sarkában az asztalmegjelenítő, ami elrejti az asztalon lévő alkalmazásokat. Mindkét funkció ismerős lehet a Windowsból. Idegen lehet viszont egy, a grafikus felületű Linuxokon régóta használt, nagyon hasznos funkció. Ez pedig a több asztal kezelése. A Kuka mellett található (alapértelmezés szerint) négy kis téglalap (először a bal oldali az aktív, vagyis az aktuális) négy független asztalt jelképez. Próbáljuk ki: indítsunk el egy programot, váltsunk egy másik asztalra (egy másik, nem aktív téglalapra kattintva). Egy üres asztalra jutunk. Itt is elindíthatunk programokat. Tetszés szerint váltogathatjuk az aktív asztalokat, az egérrel, vagy az Alt+Ctrl és jobb, esetleg bal kurzorvezérlők együttes lenyomásával. És ha valami problémát észlelünk telepítéskor? Általában a hibaelhárítás nem tartozik a kezdők tevékenységi körébe, de azért pár gondolatot elmondanék. Persze a Live üzemmódban működő rendszert nem szoktuk elkezdeni javítgatni, de ha valami így nem működik, akkor feltelepítve se nagyon fog, ha egyáltalán fel tudjuk rakni a rendszert ilyen körülmények között. Az alapvető hardverelemek támogatottságával csak akkor szokott baj lenni (akkor sem mindig), ha az adott eszköz nagyon új vagy speciális. Ha például nincs kép (fekete a képernyő, esetleg már az indulási folyamatot sem láttuk) indítsuk újra a gépet és próbálkozhatunk a „Csökkentett grafikus mód” használatával (az F4 nyomására jön elő a menü, amiből kiválaszthatjuk).

36

Normál (ps2-es) billentyűzet és egér minden bizonnyal rögtön használható lesz, bár nálam az USB-s billentyűzetekkel vagy egerekkel sem volt gond soha. Egyes különleges gombok billentyűzeteken, egereken nem biztos, hogy alapból működni fognak. Ám szerencsére internetes kereséssel, fórumozással ezek az apró hiányosságok a leggyakrabban pótolhatóak. Ha ethernet kábelen jön az internet (például a kábel-szolgáltató internet modemének vagy az ADSL modemnek a számítógéphez csatlakozó része is ilyen /RJ45/), sok bajunk nem lesz vele. Feltehetőleg menni fog minden beavatkozás nélkül. A wifi kártyák meghajtó programjaival lehetnek gondok. Ha nem megy, keressünk rá a neten a típusára és a „Linux” szóra. Persze már a hardverelemek típusának pontos meghatározása is többet feltételez a legalapvetőbb informatikai ismereteknél. Végső esetben szinte mindegyik wifi kártyát be tudjuk üzemelni az ndiswrapper programmal az eszköz windowsos driverét használva. (Ha majd megtanultunk programot telepíteni, a tárolókban található ndisgtk programot felrakva egyszerűen használható grafikus felületet kapunk az ndiswrapperhez.) Általában elmondható: teljesen valószínűtlen, hogy egy hardver eszközt mi használunk először Linuxszal. Az is valószínűtlen, hogy ha valami gond lenne, ne találnánk az Interneten róla valami bejegyzést, ami legtöbbször a beüzemeléséhez is tartalmazza az elégséges információkat. Persze az angol nyelv alap/középfokú ismerete előnyt jelent. De bátran használhatjuk a magyar Ubuntu közösség fórumát is, mely az ubuntu.hu címen érhető el.

37

Feladatok
1. Végezzen MD5SUM ellenőrzést a letöltött ISO fájlon! Gyakorolja az ellenőrzést más, ismert ellenőrző-összegű fájlon! 2. Az Ubuntu telepítő CD segítségével végezzen memóriatesztet gépén! 3. Keressen az Interneten magyar nyelvű, Ubuntu témájú blogokat! 4. Ismerje meg a http://www.ubuntu.hu honlapot, fedezze fel részeit, a Fórumot, a Blogokat! 5. Fedezze fel a több asztal funkció használatát, állítsa át az asztalok számát! 6. Keressen Ubuntu változatokat, melyeket gyengébb hardverű gépekre szántak! Mi a különbség köztük és egy eredeti Ubuntu között?

38

bármilyen új rendszer telepítése esetén ez a helyzet. filmjeink. Aki telepített már rendszert. ahol adataink vannak. Ebben semmi meglepő nincs. Most már tényleg hozzákezdünk a 10. elveszhetnek.7. hogy egyetlen helyen lehet elrontani. aki meg nem. az a „hova” kérdése. Láthattuk hogy több. akkor azokat a telepítés felülírhatja. rendszergazda.) vagy éppen egy Windows rendszer. különböző úton is eljuthattunk a tényleges telepítésig. Feltehetőleg megteszi valaki helyette. tehát amik ott voltak. családtag. Járjunk el tehát körültekintően. hogy egyedül fog felrakni. Elöljáróban annyit mondanék róla. Ha nem egy üres merevlemezre telepítjük. szomszéd Pistike. stb. készítsünk biztonsági mentést fontos fájljainkról. az tisztában van az ehhez szükséges elégséges tudással. akár Windowst. egy Linuxot sem valószínű. zenéink. legyen az bármilyen személyes (dokumentumaink. Kezdhettük rögtön a CD indulása után a telepítéssel. hanem olyan helyre.04-es Ubuntu telepítéséhez Ideális (és leggyakoribb) esetben a telepítés rendkívül egyszerű. vagy kipróbálhattuk először a Live funkciót. majd ott kattinthattunk 39 .

bár semmiképpen nem tartoznak a számítógép mindennapi használatához szükséges ismeretek közé. nem nagyon indokolja semmi. telepítéskor ugyanazt utat fogjuk bejárni. természetesen azt is könnyedén beállíthatjuk.04 LTS telepítése” ikonra.az Asztalon lévő „Ubuntu 10. Mindegy hogy jutottunk el idáig. Nagy valószínűség szerint a harmadik lépésben sem kell változtatnunk a rendszer által felajánlotton. megfelel-e az elvárásainknak. Itt az automatikusan felismert billentyűzetkiosztáson változtathatunk. ahogy az menet közben is látszik. A következőekben jön az egyetlen rész. A második lépésben az időzónát állíthatjuk be. Az alapok nem Linux specifikusak. ha szükséges. amennyiben ez idáig nem kerítettünk volna rá sort. 40 . ha az arra szolgáló szövegmezőben kipróbáljuk legalább az ékezetes betűk megjelenését. Azért hasznos lehet. ahol nagyot lehet hibázni. itt mindenképpen kérjük gyakorlottabb segítségét. Ha bizonytalanok vagyunk. ez a particionálás. Az első lépés a telepítés és a telepítés után felálló rendszer alapértelmezett nyelvének kiválasztása. A telepítést hét (esetleg nyolc) részre oszlik. Ha más időzónában élünk. hogy változtassunk a magyar nyelvi beállítás után automatikusan felajánlott időzónánkon. Ha Magyarországon tartózkodunk.

kicsit rendet csinálni. lépés: Telepítés üres merevlemezre Gyakran már van egy másik rendszer is a lemezen (általában valamilyen Windows). A legkönnyebb dolgunk akkor van. még ha sokáig tart is! Ezzel egybefüggővé tesszük a használt részeket. 41 . vagy teljesen felhasználható merevlemezre telepítjük az Ubuntut. 25. helyet csinálva a telepítendő rendszernek. illetve a linuxos fájlstruktúrával A 4. ha egy üres. Valójában ez nem szükséges. Folytatjuk a telepítést. Ha járatosak vagyunk a particionálásban. az olvasófejnek kisebb utat kell majd megtenni a merevlemez használata közben. Így ez előnyére válik a régi. fájlrendszerekkel. ekkor kiválasztjuk a „Törlés és a teljes merevlemez felhasználása” lehetőséget és megyünk is a következő lépésre a Tovább gomb megnyomásával. már Windows alól is kialakíthatunk egy üres partíciót a Linux részére. lépés a lemezhely előkészítéséről szól. de a telepítendő rendszerünknek is. Ez egyszerű. Semmiképpen ne hagyjuk ki a windowsos rendszer töredezettségmentesítését. de az üres helyeket is. amire nincs már szükségünk. az Ubuntu telepítője menet közben is képes csökkenteni a használt partíciók méretét. ábra: 4. A legtöbb esetben azonban ettől bonyolultabb a helyzet. ábrán látható helyzet áll elő.8. törölni (a Kukából is). Ilyenkor a lemezen lévő üres helyből csípünk le a Linux telepítéséhez. Ekkor a 25. de előbb megismerkedünk a partíciókkal. Ilyenkor célszerű körülnézni a használt rendszerünkön. ez gyorsítani fogja a lemezműveleteket.

). vagyis annak valamilyen fájlrendszert kell tartalmaznia. 26. Ahhoz. ábra: 5. A fájlrendszer gondoskodik arról. E. például: C. lépés: Particionálás saját kezűleg A Linux rendszerek saját fájlrendszereket használnak. Ilyenkor a részeket úgy tudják kezelni az operációs rendszerek. hogy nincs több részre (partíciókra) osztva. Legtöbbször azonban több részre osztjuk. fényképezőgépek vagy mobiltelefonok memóriakártyái stb. Ez az eljárás probléma esetén (például áramszünet miatti szabálytalan leállás) segít a fájlok helyes állapotba való visszaállításában. hogy az operációs rendszer milyen elv szerint tárolja és rendezze a fájlokat a partíción. amely naplózza a változásokat egy fájlba. stb. Ma az Ubuntuk alapértelmezett fájlrendszere az Ext4. pendrive-ok. például a fájlok nem lóghatnak át az egyik partícióról a másikra. meg kell formázni. A naplózó fájlrendszer egy olyan fájlrendszer. A Windowsok ma az NTFS fájlrendszert használják. mielőtt beírná azokat a valódi fájlrendszerbe. D. naplózó fájlrendszer. mintha azok külön merevlemezek lennének. A Windows külön betűjeleket ad a partícióknak.De hogyan is képzelhetjük el a partíciókat? A merevlemezt használhatjuk úgy is. ez a swap. hogy csak egy példát mondjuk a hátrányukra. hanem egy. Valójában a FAT fájlrendszer még nem halt ki. vagyis nem lehetett a fájlokat egyes felhasználók elől írásvédelemmel ellátni. a VFAT egyszerűsége miatt minden mobil adattároló kvázi-szabvány fájlrendszere (pl. 42 . osztatlan partícióval üzemel. hogy egy partíciót akármire is használhassunk. speciális fájlrendszerrel meg kell ismerkednünk. ami egy modern. A FAT-os fájlrendszerbe szervezett fájloknak például még nem volt „tulajdonosa”. Még egy. A swap szó magyarul cserét. Minden partíciónak pontosan egy fájlrendszer típusa van. egy fejlesztett változata. Régebben a FAT volt az elterjedt DOS-Windows alatt.

ez esetben csereterületet jelent. esetleg megváltoztathatjuk a csatolás helyét is. így a Linuxnak is egyetlen fastruktúrája van. Például ha berakunk egy CD-t egy Ubuntus gépbe.) külön komplett fastruktúrája van. Manapság. Itt néhány szót kell váltani a linuxos fájlstruktúra alapjairól. hogy a rendszer a számítógép hardverelemeire is úgy hivatkozik.. hogy míg Windowson minden egyes meghajtónak (A. Aztán az így keletkezett könyvtárakba ismét fájlok és könyvtárak kerülhetnek. annak a tartalmát a /media/cdrom könyvtárban fogjuk megtalálni. használhatunk kiterjesztett partíciót. vagy csak nem akarjuk az Ubuntu automatizmusára bízni a particionálást.. pendrive-ot. Ha a rendszerünk egy formázott. Ily módon válik lehetővé négynél több partíció használata. amibe fájlokat és könyvtárakat rakhatunk. A csatolás azt jelenti. hogy az ne csatolja automatikusan a behelyezett CD-t. Ekkor egy plusz lépést iktatunk be a telepítési folyamatban. Gyakorlatilag „álfájlokat” kezel. A kiterjesztett partíció egy olyan elsődleges partíció. természetesen módosíthatjuk úgy rendszerünket. a Unixoknak és leszármazottaiknak. B. A Linux és Windows fájlstruktúrájában az az egyetlen jelentős különbség. akkor azt a rendszer automatikusan visszatölti a fizikai memóriába. A különböző meghajtók egy fastruktúrába csatolhatók le és fel. hanem logikai partíciókat tartalmaz. csak nem külön partícióra rakják. gyökérkönyvtár. lépésében válasszuk a „Partíciók saját kezű megadása (haladóknak)” lehetőséget. épp futó programok vehetik át. hanem nyolc lesz innentől az összes lépések száma. Ennek érdekében a nem használt programok memória tartalmát kiírja a diszk cserepartíciójára. C. azt automatikusan csatolja az adott helyre. Valódi. nem hét.) Szintén régi Unixos szokás. ha rendkívüli memóriaigényű feladatokra használjuk a gépünket. ábra: Inkább készítsünk swap partíciót. így annak helyét a memóriában más. D. mintha azok is a fastruktúra részei lennének. Mikor újra használni akarunk egy programot. Tehát vagy egy ún. a telepítési folyamat 4. a swap partícióra kerül. 27. Ha tehát van már (legalább) egy rendszer a merevlemezünkön. stb. hogy az újonnan rendszerbe integrált partíció tartalma a fájlrendszer egy könyvtárában elérhetővé válik. hogy a rendszer a gyors de viszonylag kicsi fizikai memóriát mindig optimálisan használja ki. (Mivel a Linuxok maximálisan testre szabhatók. A Windowsok is használnak ilyet. elsődleges partícióból legfeljebb négy lehet egy merevlemezen. Ha többre van szükségünk. amely nem fájlrendszert. E. A számítástechnikában a fájlrendszerek felépítése fa struktúrájú. melyek az adott 43 . és így tovább. a partíción található fájlba. a fizikai memória relatív olcsósága miatt egy átlagos konfiguráció esetén a swap-nek csak akkor van jelentősége. A különböző típusú adatokat tartalmazó partíciókat általában tradicionális helyekre csatolják. Minden más partíció adatpartíció. A swap speciális partícióra. Az a szerepe. hanem egy. fájlokat tartalmazó CD behelyezését észleli.

sőt a swap partíció elhagyása sem főbenjáró bűn. hogy a felhasználók saját könyvtárai a /home könyvtárba kerülnek (vagyis a partíció csatolási pontját a /home-ra állítjuk). ekkor a swap-en kívül egyetlen partíciót fog használni Linuxunk. Ubuntu esetén az ajánlott minimum 4 GB szokott lenni. Egy jól belakott rendszer mérete sok telepített program esetén akár 7 GB fölé is kúszhat. az IDE meghatók eseten a jelölés hda. (Valójában eredetileg az „sd” SCSI Disk-et jelentett. ábrán látható üzenet is. a /dev/sdb.) Ha van tehát 100 GB helyünk. Megjegyezzük. Ha ezzel sikeresen kialakítottuk a merevlemez kívánt felosztását – ügyelve közben. A változások ilyenkor még nem hajtódnak végre. hdb. akkor adjuk 2 GB-ot a swap-nek. hogy így a rendszert könnyedén cserélhetjük személyes fájljaink háborítása nélkül. azoknak is lesz bejegyzésük a /dev könyvtárban.hardvernek megfelelő bejegyzések.) Ha mindehhez hozzárakjuk még azt az információt. ha meggondoljuk magunkat. a /dev/sdc és a /dev/sdd jelöli a meghajtókat. Láttuk. Az is csak akkor. Ezek az „álfájlok” a /dev könyvtárban (a „dev” a device (eszköz) szó rövidítése) találhatóak. 8 GB-ot a rendszerpartíciónak. volt. stb. A /home könyvtár külön partícióra rakása nem feltétlenül szükséges. hogy ajánlatos swap partíciót készíteni. már mindent érteni fogunk a 26. bár ez utóbbitól azért a rendszerünk stabilitása érdekében tartózkodjunk. Ha léteznek partíciók a lemezen. A külön home partíció létrehozása mellett szólhat. A /dev/sdb2 például a második meghajtó második partíciójára utal. ábra: Utolsó figyelmeztetés partíció átméretezése előtt Ha a merevlemezt korábban már teljesen belakta egy rendszer. 28. (Hibernáláskor a memória tartalma a swap-be mentődik le. ha szeretnénk a rendszerünkkel a hibernálást használni. amiben 2 GB memória van. hogy megtartani kívánt partícióinkat nehogy felülírjuk – tovább is léphetünk. Ellenkező esetben nem szükséges számolgatni. hogy kiszolgálókon ennél sokkal több partíciót szoktak kialakítani. de ez tényleg nagyon szűkös. Mekkora helyet hagyjunk különböző partícióinknak? A legfontosabb a rendszerpartíció (a gyökérkönyvtár jelölése a /) mérete. ami egy egyedi particionálási tervet mutat. Régen a swap méretét a fizikai memória méretének kétszeresére kalibrálták. mindenképpen át kell méretezni 44 . még nem késő. így elszeparálva a rendszer különböző részeit egymástól. 90-et a home partíciónak. ha mégis megpróbálnánk swap partíció létrehozása nélkül továbblépni a telepítési eljárás során. A mai rendszereken nem indokolt a fizikai memóriánál sokkal több swap. Erre figyelmeztet a 27. Ezért én legalább 8 GB-ot javaslok. amit a Linuxra szánunk (ez manapság nem is sok) egy olyan gépen. Például egy mai modern Linuxon a /dev/sda. ábrából. persze csak ha a /home könyvtár külön partíción van.

a 4. ábrát. lépésben meg fog jelenni egy „Telepítés egymás mellé és az indítandó kiválasztása rendszerindításkor” választási lehetőség is. Ez mindenképpen jó opció lehet. újra a „Partíciók saját kezű megadása (haladóknak)” irányt kell választanunk. de ha erre az automatikus megoldásra sem akarjuk magunkat rábízni. Ez az az első lépés. akár úgy. Járjunk el igen körültekintően! Ha nem vagyunk biztosak magunkban. Akár így.legalább egy partíciót. ahol egy rossz döntéssel visszavonhatatlan károkat okozhatunk. kérjünk segítséget! Az átalakítások előtt mindenképpen készítsünk mentést hasznos adatainkról! 45 . Egy korábbi rendszer jelenlétét érzékelni fogja a telepítő. lásd a 28. átméretezés előtt figyelmeztetést kapunk.

ha szükséges. A felhasználói név kötöttebb. ékezeteseket is – és a felhasználói nevünket. Nem kezdődhet számmal. a rendszer nem enged. Vagyis nem lesz rendszergazda. melynek az adatait megadtuk.9. A telepítés után további felhasználókat is felvehetünk a rendszerbe. Adjuk meg nevünket – itt gyakorlatilag bármilyen karaktereket használhatunk. lehetnek egyszerű felhasználók. de nem automatikusan. lépjünk tovább. Ez a felhasználó. és befejezzük a telepítést Ha sikerrel kialakítottuk az új rendszer helyét. A következő lépésben néhány adatunkat kell megadnunk. jogosult lesz rendszergazdai teendők ellátására. szóközt. egyéb különleges karaktert. 46 . de joga lesz azzá válni. A jelszónak gyakorlatilag bármilyen nem nulla hosszúságú karaktersorozatot elfogad a rendszer. de nem is ajánlatos akármilyen karakter használata. ékezetes betűt. Megismerkedünk egy különleges felhasználóval. ezek különféle jogkörökkel bírhatnak. de őket is feljogosíthatjuk rendszergazdai jogokkal. nem tartalmazhat nagybetűt.

bár ez kezdődhet számmal és tartalmazhat nagybetűket is.. hogy a rendszer 47 . Itt dönthetjük el azt is. írásjel egymás után fűzésével érhetjük el úgy. hogy meg is tudjuk jegyezni. ábra: Elindult a tényleges telepítés A rendszerünknek is nevet kell adnunk.. a felhasználónévhez hasonló megkötésekkel. Nagyon ajánlott legalább a rendszergazdai jogokkal rendelkező felhasználóknak erősebb jelszót választani.legfeljebb nem ajánlja. 31. ábra: Ha több merevlemez van a gépben. 30. Ezt a legegyszerűbben két össze nem illő szó és néhány szám.

32. és más személy nem fér hozzá fizikailag a számítógéphez (például egy kollégiumi szobában nem javasolt). újra kell indítanunk a gépet. Hálózati proxy beállítására igen ritkán. a telepítés tényleges része fog elkezdődni. hogy az a kis program (a GRUB).. ha erre nincs szükségünk. hol tart a telepítési folyamat. ami több rendszer használata esetén az indulásakor lehetőséget ad a betöltendő rendszer kiválasztására. Ennek akkor a legnagyobb a jelentősége.megengedje-e az automatikus bejelentkezést a most megadott felhasználónak. Ennek akkor lehet értelme.. A korábban beállítottaknak megfelelően létrejönnek a megfelelő méretű és típusú partíciók. Ha most a „Telepítés” gombra kattintunk. illetve a „Haladó. Az ablak alján láthatjuk. melyik merevlemez speciális részére (Master Boot Record-jába. Legvégül a hardver konfigurálásával befejeződik a telepítés. rövidítve MBR) vagy melyik partícióra kerüljön (lásd 30. Egy rövid áttekintést láthatunk az eddig beállítottakról. 48 . néhány felhasználói programról (lásd 31. A telepítési adatok beállításának végére értünk.” gomb megnyomása után beállíthatjuk azt is. ábra: Ennyi volt a telepítés Ha minden készen van. a telepítés vége felé a hiányzó nyelvi fájlok is letöltődnek. Ha beüzemelt hálózati kapcsolattal telepítünk. ha egyedül használjuk a gépet. a kitöltetlen részt hagyjuk nyugodtan üresen. ábra). A telepítés közben tájékoztatást kaphatunk a rendszer működéséről. például céges tűzfal mögötti telepítés során van szükség. ábra). ha több merevlemezünk van a gépben. a telepítendő fájlok rámásolódnak a diszkre. Ez után vehetjük birtokunkba a feltelepített rendszert.

próbálja ki a médiafájlok lejátszását (egyszerűen csak kattintson rájuk kétszer)! 2. majd telepítse fel a rendszert! Mi a különbség a CD-s és a DVD-s változat között? 4. aztán NTFS. és egyéb elérhető formájú partíciókra telepíteni! Tapasztal-e különbséget a telepítés. Töltse le az Ubuntu telepítő DVD-s változatát! Ellenőrizze az MD5SUM összeget. Lépjen be a saját könyvtárból nyíló Minták könyvtárba és nézze meg az ott található különböző formátumú fájlokat. akkor készítsen róla mentést! Jobb. • • • Futtasson le egy átlagos telepítést! Telepítse úgy az Ubuntut. telepítéssel. mintha az értékes adatainkat tartalmazó adattárolót törölnénk véletlenül. így biztosan nem fog kárt tenni benne. Szerencsés. ha a valódi adatokat tartalmazó merevlemezt a teszt idejére kiköti. Ha mégis benn hagyja. óriás méretű kép – legalább 4000x4000-es – letöltése az internetről és szerkesztése)? 49 .Feladatok 1. Telepítse az Ubuntut swap partíció nélkül! Tapasztal-e valami rendellenességet nagy memóriahasználat esetén (pl. hogy legalább három nevezetes könyvtár (pl. /usr) külön partícióra kerüljön! Formázza a partíciókat eddig még nem használt típusúakra! Próbálja meg a rendszert FAT. (Haladóknak!) Szereljen be a gépébe egy nem használt diszket (lehet akár csak 10 GB-os is) és próbálkozzon a particionálással. esetleg néhány perc használat során? 3.

hogy arról a merevlemezről bootoljunk. Ha több merevlemez van a gépben. Valójában számos hardverelem akkor még nem használható. Tehát nem csak egy részleges rendszer indult el.10. Megismerkedünk a csomagkezelés alapjaival. a háttérben folytatódik. Így ma egy átlagos gépen a boot folyamatnak egy percen belül végbe kell mennie. A Windows rendszereken ugyanis azt a pszichológiai trükköt alkalmazzák. hogy ha a grafikus felület már betöltődött. 50 . eltávolítottuk a telepítő CD-t. hogy milyen teendőink vannak közvetlenül telepítés után. ha kell. hogy a rendszer a merevlemezről töltődjön be. tehát a rendszer betöltődése meg nem fejeződött be. Sorra vesszük. hogy a rendszer indulási és leállási folyamatát jelentősen felgyorsítsák. vagyis az Ubuntu 35 másodperc alatt teljesen betöltődött. a felhasználó azt hiszi. de ebből 20 másodperc a BIOS betöltődése volt. Új felhasználót hozunk létre Tehát újraindítottuk a gépet. melyre a rendszerbetöltő program települt. azt is be kell állítanunk a BIOS-ban. Saját gépemen – automatikus bejelentkezés esetén – 55 másodpercet mértem. hanem ekkorra minden hardvereszköz és szoftver rendelkezésre állt. hogy a betöltési folyamatnak vége. A legutóbbi Ubuntu kiadásoknál nagy gondot fordítottak arra. gondoskodtunk róla.

Nem úgy. láthatjuk. valamint általában ennek sok másolata – úgynevezett tükre. hanem egy teljes. a Linux valójában csak a rendszermag. Ha körülnézünk az „Alkalmazások” menüben. hanem egyéb információkat is. mindössze pár kattintást. Ahogy már említettük.04 LTS esetén 2010 április 29. a futtatható (bináris) állomány. telepíti. míg amikor egy Linux rendszerre gondolunk. mint egy Windows rendszer telepítése után. Ez a frissítés gyakorlatilag a rendszer megjelenése (például ez az Ubuntu 10. hogy hova települjenek (másolódjanak be) az egyes fájlok. Ehhez azonban léteznie kell egy adatbázisnak is. Bár ezen frissítések végrehajtása nem kíván mély ismereteket. Innen töltődnek le az alaptelepítés után igényelt csomagok és azok frissítései is. a csomagkezelő a csomag telepítésekor azokat – az úgynevezett függőségeket – is ellenőrzi. hogy jobban megismerjük rendszerünk felépítését. Az Ubuntu feltelepítése után nem egy csupasz rendszert kapunk. A leállítás is gyors. amiben benne van a program minden része. dokumentáció. nem csak ez jelenik meg előttünk.Az Ubuntu bootideje versenyképes a többi ma használt rendszerével. a különböző konfigurációs fájlok. 51 . Ez az adatbázis a rendszer telepítésekor felkerül a gépre és azonnal használhatóvá is válik. stb. Persze az összes használható csomag természetesen helyhiány miatt nem fér el a telepítő CD-n. például. Minden disztribúciónak létezik egy hatalmas tárolója (repository. De a csomag nem csak ezeket a fájlokat tartalmazza. játékokon át a hangrögzítőig sok remek program áll rendelkezésünkre. hogy mely csomagok vannak már telepítve. Internetkapcsolat híján esetleg meggondolandó CD helyett DVD-t használni telepítőmédiaként. Egy ilyen csomag egy tömörített fájl. mirrorja – szerte a világban. Ha igen. első dolgunk legyen a rendszer frissítése. valamint szükséges-e egyéb szoftver a program futásához. használható rendszer.) óta kiadott – leginkább biztonsági okból kiadott – szoftverfrissítéseket tartalmazza. Ha újonnan telepített rendszerünk betöltődött. hogy irodai programcsomagtól kezdve. A felhasználói programok legtöbbször úgynevezett bináris csomagokban találhatóak. A mai modern Linux rendszerek feltételezik az internetes kapcsolat jelenlétét. röviden repo). a képszerkesztőn. ismerkedjünk meg a csomagokkal és a csomagkezeléssel. egyáltalán milyen csomagok vannak. 5 másodperc körüli mindössze. amely számon tartja. Szinte minden Linux disztribúció – így az Ubuntu is – a programokat csomagokba szervezi. és ha szükséges.

ábra: Új felhasználó nevének és felhasználói nevének megadása Ezzel ellentétben a Linuxok. ábra: Adminisztrációhoz meg kell adni a jelszavunkat. de sajnos van olyan. A Windows legtöbb alkalmazása saját telepítési és eltávolítási eljárást használ (még ha erre van is bizonyos szabvány. Ezért nincs egységes koncepció frissítésükre. amely figyel önmaga frissítésére (például a népszerű szabad szoftver böngésző. Van olyan program. 35. ezt sajnos sokan nem tartják be). valamint a Windows rendszerek között a legnagyobb eltérés a programok telepítésében és eltávolításában van. Ez csak akkor működik. a Firefox). ha jogosultak vagyunk rendszergazdai teendők ellátására 36. A nem Microsoft által készített telepített alkalmazások frissítése tehát nem az operációs rendszer szintjén történik. amelyik nem.Az Ubuntu (és a legtöbb Linux változat). így az Ubuntun használható programok frissen tartása egyszerű feladat 52 . így az akár már néhány program mellett is nehézkessé válhat.

napi szintű felhasználáshoz ez nem szükséges. Ha megadtuk – és jogosultak is vagyunk rendszergazdai teendők ellátására. 53 . A telepítéskor megadott felhasználó ilyen. További felhasználókat a „Rendszer” → „Adminisztráció” → „Felhasználók és csoportok” menüpontjában vehetünk fel. fölösleges biztonsági kockázatot jelent. hogy akarunk-e a felhasználónak lehetőséget adni a rendszer adminisztrációjára. Ez az ablak szolgál a későbbiekben a felhasználó jelszavának megváltoztatására is. illetve megadhatjuk. ábrát. ami első felhasználóként garantáltan így lesz –. Ha kitöltöttük. A frissítést csak rendszergazdai teendők ellátására felhatalmazott felhasználó végezheti el. Az átlagos. Ez azt jelenti. hogy a rendszer ne kérjen jelszót ezen felhasználó bejelentkezésekor. a rendszer kérni fogja a saját jelszavunkat. illetve megváltoztathatunk – bár ez nem kötelező. hogy ha ilyen tevékenység elvégzéséhez érkeztünk. Kattintsunk a „Hozzáadás” gombra. megnyílik az új felhasználó létrehozására szolgáló első ablak. hogy akarjuk-e. sőt.és a felhasználók kényelme érdekében teljesen automatizált. Ez után néhány egyéb adatot is megadhatunk. a következő ablakban a jelszót állíthatjuk be. Rendszergazdai szintű tevékenységhez azonban – így ehhez is – hitelesítésre van szükség. Ugyanezen ablak „Felhasználói jogosultságok” fülén adhatjuk meg. lásd a 35. amire a csomagkezelő már néhány perc után figyelmeztetni fog minket. A telepítés utáni első indításkor (már néhány nappal a megjelenés után is) biztosan lesz frissítendő csomag. Jelenleg egyetlen felhasználó létezik a rendszerben.

Felhasználókat törölhetünk. leállítás. 54 . adminisztrálhatják a rendszert. ha szükséges. létrehozhatunk.38. 39. ábra: Jogosultságok beállítása Létrehoztuk hát a kívánt felhasználókat. stb. akinek joga van rendszergazdai teendők ellátására. Valójában nem rendszergazdák. Akik megfelelő joggal rendelkeznek. Egy dologra kell csak figyelnünk. csak azzá válhatnak jelszavuk megadásával. mindig kell lenni legalább egy olyan felhasználónak. ábra: Felhasználóváltás.

Ha megjelentek a telepítendő frissítések. Nagyon hasznos funkció a „Vendég-munkamenet”. mely frissítések töltődjenek le és konkrétan 55 . magunk lépünk a tettek mezejére. felhasználót váltani a jobb felső sarokban lévő ikonra kattintva megjelenő menüből lehet. nem akarjuk. ábra: Most van mit frissíteni Végezzük el a rendszer frissítését! Adminisztrátori jogkörrel rendelkező felhasználóként belépve vagy automatikus értesítést kapunk a frissítés szükségességéről. kattintsunk a „Telepítés” gombra. akkor érdemes használni. Kattintsunk a „Rendszer” → „Adminisztráció” → „Frissítéskezelő” menüpontra. részletesen szabályozhatjuk. melynek adatai nem őrződnek meg kilépés után. ideiglenes fiók. ha valaki csak kölcsönkéri a gépünket. Bár kezdőknek nem ajánlott. hogy már most látunk frissítendő programokat. Ez a „Vendég-munkamenet” egy korlátozott jogkörű. Ahogyan az a nevéből is kitalálható. hogy teljes jogú felhasználója lehessen. Ekkor a rendszer kérni fogja a jelszavunkat. de kattintsunk először az „Ellenőrzés” gombra. 40. Könnyen lehet.Kijelentkezni. vagy nem várjuk ezt meg. Telepítéskor letöltődnek a csomagok egy tárolóból és automatikusan lecserélik a régieket.

változatos keresési funkciókkal ellátott csomagkezelő felület a Synaptic. azt is csak vázlatosan. eltávolítására. hogy még rendszer-adminisztrációs tevékenység.mely tárolókból. Mi itt most csak a legegyszerűbbet ismertettük. melyekről szó lesz a későbbiekben) a csomagkezelőt igénybe vennünk. Ubuntun elegendő (néhány kivételtől eltekintve. A programok telepítése – leírást. Kattintsunk az „Alkalmazások” → „Ubuntu szoftverközpont” menüpontra. 41. illetve vadászgatunk az Interneten telepítendő szoftverekért. képernyőképet is láthatunk a szoftverekről – mindössze egy kattintás. Szintén kényelmes. programtelepítésre. hogy csak akkor. Itt kategóriákba gyűjtve tallózhatunk több tízezer program körött. grafikus felületű. Míg Windows telepítése után elővesszük CD-inket. hogy a Linuxok igazi erejét a parancssorból – grafikus felület nélkül –. ábra: A szoftverközpont egyszerűen használható programtelepítő és eltávolító Valójában számos egyéb módszer létezik egy Ubuntu frissítésére. 56 . Megfigyelhetjük. esetleg távolról intézett teljes körű rendszer-adminisztráció lehetősége adja. esetleg programtelepítés után is csak ritkán kell újraindítani a linuxos gépet. Programfrissítés esetén ez azt jelenti. („Rendszer” → „Adminisztráció” → „Synaptic csomagkezelő”). akárcsak a telepített programok eltávolítása. ha a kernel megváltozik. DVD-inket. azonban az egyszeri felhasználónak az alapértelmezett beállítások is megfelelőek lehetnek. Illik tudni azonban. ha a kernel frissült. Általában csak akkor. A legegyszerűbben az Ubuntu szoftverközpontját használhatjuk. Mindezt a „Rendszer” → „Adminisztráció” → „Szoftverforrások” menüpontban állíthatjuk.

Keressen érdekes szoftvereket a Szoftverközpontban.Feladatok 1. Keressen háttereket. témákat. Szüntesse meg az eredeti.org/ címeken. Próbálja ki a Synaptic csomagkezelőt! 57 . Vegyen fel egy új felhasználót. adminisztrációs joggal rendelkező felhasználó adminisztratív jogait! 4. Telepítse fel néhányukat! 6. Próbálja ki a Vendég munkamenetet! 2. Állítsa át az alapértelmezett hátteret. témát! 5. akinek megengedi rendszere adminisztrációját! 3.org és a http://gnome-look. és telepítse fel azokat! 7. ikonkészleteket az http://ubuntu-art.

válasszuk az ajánlottat. Ilyenek például az NVIDIA videokártyák. Bár Linux alá a legtöbb meghajtó nyílt forráskódú (és része a rendszermagnak). Illetve le kellene. Ha több verzió is elérhető valamely eszköz meghajtóiból. vagy csak kényelmetlenségek árán tudnánk nélkülözni bizonyos zárt forráskódú programokat. így az Ubuntu felhasználói is leginkább nyílt forráskódú programokat használnak. Ezen programok egyik típusa a meghajtók (driverek). melyekhez léteznek ugyan nyílt forráskódú driverek. ábrát). Ugyanis ha rendszerünk észleli. Az Ubuntuban nagyon ügyesen kezelik a helyzetet. Ez sem komoly gond. Az „Eszközmeghajtók” ablakot megnyithatjuk a kis ikonra kattintva. Szinte biztosan előfordul majd. amely lejátszásához szükséges dekódoló modul jogi okok miatt nem kerülhetett rá a telepítő CD-re. esetleg a legújabbat. hogy zárt forráskódú meghajtóprogram érhető el bizonyos hardverelemekhez. zárt technológiát használó médiafájlt akarunk lejátszani (MP3. de a „Rendszer” → „Adminisztráció” → „Eszközmeghajtók” a menüből is. Mivel jogi okok miatt a telepítőlemez nem tartalmazhatja az NVIDIA hivatalos gyári driverét. Ezek a programok felelősök a hardverelemek és az operációs rendszer kapcsolatáért. Zárt forráskódú meghajtók és egyéb programok telepítése A linuxos rendszerek. le kell azt töltenünk a gyártó honlapjáról. hogy olyan hardvereszközünk van. hogy nem. AVI.11. a rendszer ezt felismeri és felajánlja a szükséges csomagok telepítését. melyhez zárt forráskódú meghajtót tud telepíteni. ha az Ubuntu készítői nem találtak volna erre kényelmesebb megoldást. és a magyar jogrend szerint nyugodtan használhatjuk is őket. ha szükségünk lenne valamilyen zárt technológiára. 58 . azonban a jobb teljesítmény érdekében sokan a gyártó által biztosított zárt meghajtóprogramot használjuk. a felső tálcán egy kis ikon és egy üzenetbuborék fogja ezt jelezni (lásd a 42. hogy olyan. Előfordul azonban. MPEG). probléma nélkül telepíthetjük. előfordul. A Telepítés elvégzése után érdemes ezeket a meghajtókat a rendszerre beüzemelni.

43. ábra: Zárt eszközmeghajtók beüzemelése 59 .

hisz ne feledjük. Ezek a partizán-projektek könnyebben kifulladhatnak. mint egy médialejátszó MP3 támogatása. elhalhatnak. ma már természetesnek tűnő dolgokat. 45. Erre az USA-beli törvények szigorúsága miatt van szükség. amit egy alap Ubuntura ne tudnánk magunk is telepíteni. 60 .Természetesen minden médiafájl típus lejátszása előtt csak egyszer kapunk ilyen üzenetet. akik még minimális energiát sem akarnak a telepítés finomhangolásába ölni. többé nem lesz ilyen. hogy így kell utólag telepíteni olyan.linuxmint. Ehhez telepítsük az „Ubuntu korlátozott extrák” elnevezésű csomagot. hogy az Ubuntu is hasonló módon jött létre a Debian nyomdokain. Természetesen jó is kisülhet az ilyen kezdeményezésekből. esetleg a Kiwi Linuxot (http://www. meg is találjuk.org/kiwi/hu/). illetve olyanoknak. hasznos kiegészítésekkel. Esetleges hátrányuk lehet a mögöttük lévő kisebb fejlesztőbázis. Lehetőségünk van az összes ilyen típusú kiegészítés egyszerre történő telepítésére is. Ha valaki nem akar még ennyit sem vesződni a telepítés kiegészítésével. Hasznosak lehetnek azonban türelmetleneknek. ábra: Érdemes telepíteni a „korlátozott extrákat” Kicsit körülményesnek tűnhet. Mindkettő Ubuntu származék (angolul „flavor” az ilyen Ubuntu alapú rendszerek gyűjtőneve). miután a szükéges bővítmény telepítését végrehajtjuk. Ezek és ehhez hasonló Ubuntu leszármazott disztribúciók (a dizájnon kívül) jellemzően nem tartalmaznak semmi olyat. ajánlhatom esetleg a Linux Mint disztribúciót (http://www. az utóbbi még előtelepített teljes magyar nyelvi támogatást is tartalmaz. Ha a szoftverközpontban rákeresünk a „korlátozott” szóra.com/).kiwilinux.

olyan módszerekkel készítették őket. úgynevezett bináris programot készíteni. Ha egy programról azt mondjuk. hogy elérhető. Megnézzük. de hasonló funkciójút és tudásút biztosan. Sok zárt kódú programnak nincs linuxos változata. és az egyes disztribúciók különböző kiadásai is lényeges eltéréseket mutathatnak. tehát a kiadott „linuxos változat” sem működhet 61 . tehát pénzt fektetni a linuxos változat elkészítésébe. hogy megérné időt. Ennek legtöbbször az az oka. vagy natívan fut Linuxon. lehetett belőle futtatható. hogy egyszerűen csak nem látja úgy a jogtulajdonos. használható programot. akkor az általában azt jelenti. Nem is beszélve arról.12. futtathatunk még programokat Linuxon Az átlagfelhasználó az összes fontosabb szoftverkategóriában (ez alól talán csak a videoszerkesztés a kivétel) garantáltan meg fogja találni a célnak megfelelő. amit Windows alatt használt. hogyan telepíthetünk. hogy olyan eszközökkel. melyek erősen kötődnek (általában) a Windows operációs rendszerhez. A legtöbb esetben nem ugyanazt. energiát. Az is lehet. hogy a forráskódját le lehetett fordítani Linuxon. Zárt forráskódú program esetén ezt természetesen csak a tulajdonos munkatársai tehetik meg. hogy rengetegféle Linux változat van.

Ez a legtöbb esetben csak frusztrációt okozhat. ábra: A Wine beállítása Ha mindenképpen ragaszkodunk valamely windowsos programhoz. itt nem függünk a kód tulajdonosától. de ha sikerül előállítani a natív kódot. az eredményt legtöbb esetben bárki használhatja. 47. Ha egyáltalán nincs linuxos változat az adott programból. még mindig lehet esélyünk. először érdemes hasonló funkciójú szoftverek után nézni az Ubuntu tárolóiban. Hasonló problémák merülhetnek fel a zárt eszközmeghajtókkal kapcsolatban is. Kezdő linuxos felhasználók sokszor esnek abba a hibába. és semmilyen használható pótlékot sem találtunk a natív linuxos programok között. hogy ez egy más rendszer. más programokkal – és a mai Linuxokon ez akármennyire is nem szembeötlő első ránézésre – más filozófiával. Ez általában haladóknak való feladat. Nagyon gyakran találunk majd használható alternatívát. hogy megszokott windowsos programjaik pontos mását keresik Linuxon. bárki megpróbálhat linuxos binárist fordítani rendszeréhez. Azt kell megértenünk. Nyílt forráskódú programokkal általában kevesebb ilyen jellegű probléma merül fel. használva például az Ubuntu szoftverközpontot. A segítség 62 .automatikusan minden Linux rendszeren.

a Wine konfigurációjában érdemes a legegyszerűbb. A beállítóközpontot szintén a menüből indíthatjuk el. hogy a program ikonjára az egér jobb gombjával kattintunk. Ettől azonban a legtöbb felhasználó – érthetően – ódzkodik. A Windows minden változata zárt forráskódú. Ha ezután újra próbálkozunk a program futtatásával.winehq. ábrát). hanem a 48. hogy most eredeti Windows alatt. mit és hogyan kellene megoldaniuk. Ez egy olyan program. De a helyzet nem ennyire fényes. már valószínűleg elindul a programunk. Gondoljunk bele. ami azt jelenti. Ez egyszerűen úgy történik. majd a „Jogosultságok” fülön. így annak licencének megvásárlására sem. Több fontos projekt épül a Wine kódbázisára. hogy nem indul el a program. hogy egyáltalán nem indulnak el.neve: Wine. Ha a futtatni kívánt program több Windows verzión is telepíthető. Nem hallgathatjuk el azonban a problémákat sem. Előfordulhat. A Wine néhány fontosabb tulajdonságának beállítására is lehetőségünk van. hogy azon speciális programok. gyakran nem is tudunk különbséget tenni. Ekkor sem reménytelen azonban a helyzet (például eredeti windowsos dll-ek használata sokat segíthet). hogy kétszer rákattintunk annak ikonjára. melyek futtatására felkészítették a Wine-t. A Wine a szokott módon telepíthető a szoftverközponton keresztül. ha ez a megoldás tökéletes lenne. a felbukkanó ablakban rákattintunk a „Tulajdonságok” menüpontra. Telepítés után indítóikonját az Alkalmazások menüben találjuk.org) tájékozódhatunk. ábra: Ilyenkor a programnak engedélyeznünk kell a futtathatóságot Maga a windowsos program futtatása egyszerűen úgy történhet. a többi program esetén azonban szerencsére is szükségünk lehet. a témában sok információt gyűjthetnek különböző fórumokon. jól működnek. és egy operációs rendszer nagyon nagy bonyolultságú szoftver. ők csak használni szeretnék a gépüket. Általában elmondhatjuk. arról a Wine honlapján (http://www. nem szerelgetni. vagy Wine alatt fut a program. melyet a célból hoztak létre. úgy ahogy Windowson is tennénk. a legtöbb embernek. Akik mégis vállalják a nehézségeket. legrégebbi változatot választani (lásd a 47. A zártság miatt pedig a Wine fejlesztők sokszor csak találgathatnak. A programok gyakran kisebb funkcionalitásbeli gondokkal küzdenek Wine alatt. De biztosat előre nemigen lehet tudni. hogy Linuxon tudjunk futtatni Windows alá írt programokat. ábrát). cégnek egyáltalán nem lenne szüksége Windowsra. de ez már a buherálás szürke (az érintettek szerint arany) zónájába tartozik. belekattintva pipát rakunk a „Fájl végrehajtásának engedélyezése programként” szöveg melletti kis négyzetbe (lásd a 49. 48. Hogy melyik nevezetesebb program esetén mit várhatunk. 63 . A feladat nehézsége ellenére a Wine sok esetben meglepően jól teljesít. de az is lehet. hogy a programnak engedélyeznünk kell a futtathatóságot. ábrán látható – sajnos angol nyelvű – üzenetet kapjuk.

49. melyek egyébként nem ingyenes szoftverek. hogy minden esetben lényegesen többet tudnak. így ennyi fizikai memóriát a (nem virtuális) gépünknek tartalmaznia kell. Nem biztos. stb. lehetőségünk van még valamilyen virtuális gép használatára. ábra: Engedélyezzük a program futtatását Ha sehogy nem jártunk sikerrel. egy gépen. vagy csak nagyon lassan futnak. Több ilyen virtuális gép szoftver is elérhető. hogy ha egy Ubuntu alatt akarjuk a Windows 7-et és mondjuk az új Ubuntu kísérleti (például béta) változatát egyszerre futtatni.com) Crossover Linux nevű programjával elsősorban az irodai programok (MS Office. akkor ezen három rendszer együttes memóriahasználata több gigabájt lehet. hogy nem közvetlenül a hardverrel érintkezik. Jó tudni azonban.Kiemelném a két legfontosabbat. mint az ingyenes Wine. Talán a legismertebb és legelterjedtebb a régóta piaci 64 .) futását biztosítja Linux rendszereken. Gondoljunk arra. Így telepíthetünk Windows alá Linuxot vagy fordítva.codeweavers. particionálás nélkül kipróbálhatunk más. amely nem is fogja észrevenni. Adobe Photoshop. Az egyikük a Transgaming terméke. hogy a virtuális gépek lefoglalják a rendszer erőforrásait. Ekkor egy virtuális gépre (ami a valódi gépen futó szoftver) kell feltelepíteni a vendég rendszert. lényegileg egy időben. Szükségmegoldás lehet ez akkor. így gyengébb gépeken nem.cedega. legfeljebb megkímélnek minket a fórumok turkálásától és a „barkácsolástól”. míg a Codeweavers (http://www. ha két (vagy több) operációs rendszert akarunk használni egyszerre. a Cedega (http://www. egzotikus rendszereket is. amely windowsos játékok linuxos futtatására specializálódott. Lotus Notes.com). esetleg könnyedén.

de még mindig ingyenes változatot (http://www. így részletesebben nem tárgyaljuk a virtuális gépek beüzemelését és használatát.virtualbox.org/wiki/Downloads). A VMware Player (http://downloads. 65 . A tárolóban található nyílt forráskódú. használatuk elterjedőben van. bár nem elsősorban az otthoni felhasználók körében. de ingyenes szoftver. de nem túl bonyolult dologról van szó. Ez két változatban érhető el. Hasznos eszközök. de letölthetjük a kissé nagyobb tudású zárt. ábra: Virtualbox: Windows XP bootol Ubuntu alatt Nem akarunk ekkora kitérőt tenni. a Virtualbox-ot is.vmware. 50.com/d/info/desktop_downloads/vmware_player/3_0) egy zárt forráskódú.résztvevő VMware termékcsalád. amellyel virtuális gépet készíthetünk és használhatunk. De használhatjuk az Ubuntu tárolóiban is megtalálható Oracle terméket.

com/appliances/ címen – kategóriákba szedve – hatalmas kínálatot talál. Telepítse a VMware Player windowsos és linuxos változatait is! Keressen az Interneten szabadon letölthető Vmware virtuális gépet és próbálja ki! (A http://www. (Haladóknak!) Telepítse az Ubuntut pendrive-ról! 66 . Telepítse és próbálja ki a Crossover Linux szabadon letölthető verzióját! 5. Próbálja ki néhány egyszerű windowsos program futtatását a Wine segítségével! 2.Feladatok 1. Telepítse a Virtualbox windowsos és linuxos változatait is! Telepítse az Ubuntu aktuális változatát a windowsos Virtualbox alól! Telepítse Virtualboxban az Ubuntu fejlesztői változatát! 4. Telepítse és konfigurálja a Wine programot.vmware.) 3.

hiszen a legtöbb Linux rendszeré is ilyen. könyvtárakat. Az Ubuntu fejlesztői előkészítettek számunkra néhány könyvtárat ezen belül. Képek. elnevezése a Unixos hőskortól kezdve adott. ebben hozhat létre fájlokat. Először induljunk ki a mi kis világunkból. A DOS-Windows rendszerek könyvtárszerkezetéhez képest azonban nagy a különbség. menthet. Minden felhasználónak van egy saját mappája. Ebbe másolhat. 67 . Saját mappánk és az Ubuntu könyvtárszerkezete Valójában a könyvtárszerkezet témája nem igazán Ubuntu-specifikus. de miért is ne tennénk. Természetesen nem kötelező ezeket a sugallt célra használni.13. ezek nevei magukért beszélnek: Dokumentumok. így hogy eligazodjunk benne. vagy nagyon hasonló. jó ha legalább az alapokat áttekintjük. amibe alapértelmezés szerint csak neki van írásjoga. ott nézzünk körül! Ezután rendszerszinten is szemlélődni kezdünk. A főbb könyvtárak helye. Videók. Zenék.

A Letöltések mappa használata nem csak ajánlott. a Nautilus nevű fájlkezelőt indítjuk el. hasznos fájlkezelő. SVG).Az Asztal nevű könyvtár ténylegesen az asztalunk tartalmát tárolja. Természetesen ismeri a Húzd és Dobd (Drag and Drop) adatmozgató műveletet. A konfigurációs állományok jellemzően rejtett fájlok. de Listanézetet is. Így látni fogjuk. ezek általában a program első futtatásakor jönnek létre. melyek alapértelmezés szerint nem látszanak a fájlböngésző alatt. az asztalra rakott fájlok itt találhatóak a könyvtárstruktúrában és az ebbe a mappába rakott fájlok meg is jelennek az asztalon. Ilyen fájl lehet például az Ogg. a videóból származó képkocka lesz. SPX. itt kell majd keresnünk. a szállítható dokumentumok (PDF). GIF. milyen típusú programokat milyen alapértelmezett szoftverek kezelnek. különféle fájlokat láthatunk. Figyeljük meg. A Nautilus egy nagy tudású. melynek segítségével – egyéb műveletek mellett – mappát és fájlt is létrehozhatunk. 52. hogy néhány fájlnak az ikonja a fájl előnézete. és személyes beállításainkat tartalmazzák. akkor elkezdi lejátszani azt. ábra: A Nautilus fájlkezelő a Saját mappa kezdeti tartalmát mutatja Ha belenézünk a Minták könyvtárba. ha az egérkurzort egy hangfájl fölé visszük. hanem ha ténylegesen letöltünk egy fájlt az Internetről. Ha például az 51. A Nautiluson jobb egérgomb lenyomására menüt kapunk. aminek működése teljesen hasonló a Windows rendszereken megismertéhez. melyek meg is nyithatunk. 68 . A Saját mappánkba mentődnek a felhasználói programok egyéni konfigurációs fájljai. Ilyenek például a képfájlok (JPG. hogy az F3 funkcióbillentyű lenyomására kétpanelessé alakul. ábrán a Saját mappára kattintunk. valamint jó tudni. az MP3. Videó fájlok esetén – szintén az esetlegesen szükséges bővítmények feltelepítése után – a fájl ikonja egy. Sőt. az alapértelmezés szerint ide fog kerülni. Oga és ha lejátszó modulja (angolul codec) már fel van telepítve. sokszor rejtett könyvtárakban vannak. PNG. Az alapértelmezett ikonnézet helyett használhatunk Tömör nézetet. ha erre utasítjuk a rendszert. csak akkor. például a Firefox böngészőt használva.

Léteznek Linuxon is natív eszközök a fájlkezelésre. a Norton Commander óta azonos: F5 másol. 53. melynek jele: „/”. bár való igaz. Inkább a középhaladók használják. talán ez hasonlít legjobban az ősére. karakteres felületű eszköz. 69 . próbáljuk ki a GNOME Commandert. A legtöbb bináris valójában nem itt található. nem használnak még karakteres felületű kétpaneles fájlkezelőt sem. és így tovább. a Norton Commanderre. Windowsról éppen átállás alatt lévő haladó számítógépes felhasználók gyakran futtatják Linuxon is a Total Commandert a Wine segítségével – általában probléma nélkül – de személy szerint azt gondolom. a felhasználó programok binárisai a /usr/bin könyvtárban vannak. Előnye. kimerészkedhetünk saját könyvtárunkból. ahol a „/” a neve előtt arra utal. Windowson is szeretik a rendkívül hatékonyan használható klasszikus kétpaneles fájlkezelőket. hamarosan eljutunk a gyökér (root) könyvtárba. ABC sorrendben nézzük végig a gyökér könyvtárból nyíló könyvtárakat. Ez egy egyszerű. Vállalkozóbb kedvűek használhatják – a tárolókból való telepítés után – a Midnight Commandert is. hogy grafikus felület nélküli gépen is használható.A Nautilus a kezdők igényeit maradéktalanul kielégíti. bár grafikus terminálban is elfut. Ezek kiosztása az ős eredeti. az „igazi” linuxosok inkább parancssorból kezelik a fájlokat. hogy erre nincs szükség. az úgynevezett főkönyvtárakat. Egyre feljebb lépkedve. Az ilyen típusú fájlkezelők hatékonyságát növeli. Ha már megismerkedtünk egy-két fájlkezelővel. F6 áthelyez. hogy a gyökérkönyvtárból nyílik) Itt találhatóak a rendszer működéséhez szükséges bináris fájlok. Sokan több funkcióra vágynak. • /bin (vagyis a /bin könyvtár. ha használjuk a funkcióbillentyűket. a Total Commander pontos mását nem találjuk meg. például a Total Commandert. ábra: Használatban a GNOME Commander Ha mindenképpen grafikus felületű valódi kétpaneles fájlkezelőt szeretnénk Linuxon. körül is nézhetünk a fájlstruktúrában. A Canonical hivatalos tárolójából könnyedén telepíthetjük például a szoftverközpont segítségével.

/etc (a név a latin „et cetera”. /dev/sdb (és így tovább d-ig) névre hallgattak. Rendszerkönyvtár. Arra szolgál. mint a fastruktúra részére hivatkozik. MP3 lejátszók. Jelenleg ezt a könyvtárt az Ubuntu nem használja.• /boot Ez a rendszerbetöltést szolgáló fájlok helye. DVD-k. létrehozva egy alkönyvtárat az adathordozó nevével.) Ezek a fájlok általában egyszerű szövegfájlok. Például a gipszjakab felhasználói névhez a /home/gipszjakab könyvtár tartozik. Ebben a könyvtárban a felhasználónak korlátlan jogai vannak. vagyis az „és a többi” kifejezésből származik) A globális konfigurációs fájlok helye. /media Volt már róla szó. /dev (az angol „device” (eszköz) szóból) A Linux minden hardverelemére. amikor is az egyes merevlemezek a /dev/sda. itt egyetlen fa struktúra van. például: /dev/sda2. Szerencsére erre valószínűleg soha nem lesz szükségünk. /lib Itt a rendszer-közeli library (könyvtár) fájlok egy része található. Ezek a speciális „álfájlok” találhatóak itt. Ezek szerepe megegyezik a Windows rendszereken használt dll fájlokéval. a behelyezett adat CD. Ezek a rendszer azon részei. /cdrom Eredetileg ez volt a behelyezett CD lemez tartalmának a helye. E és egyéb meghajtó. jelentése „elveszett+megtalált”) Ha ext4 (vagy ext3) típusú fájlrendszert használunk – és Ubuntun ez az alapértelmezett – minden ilyen típusú partíció gyökerében lesz egy ilyen könyvtár. gyakran rengeteg megjegyzéssel ellátva. hogy a rendszer fájlrendszer sérülés esetén ide állítja helyre a sérült állományokat. fényképezőgépek. Telepítéskor a haladó particionálást választva már találkozhattunk ezzel a jelenséggel. pendrive-ok. melyben megvan a helye az egyes meghajtóknak. jelentése „otthon”) Itt találhatóak a felhasználók saját mappái. míg ezen kívül általában csak olvasási (megnézheti egy fájl tartalmát) és futtatási. Ez úgy értendő. hogy a DOS-Windows rendszerekkel ellentétben itt nincs A. Itt. csak szükség esetén betölthetők. 70 • • • • • • • . telefonok (és a floppy-k is. /home (angol szó. vagy DVD automatikusan felcsatolódik a fájlrendszerbe. D. itt található a rendszermag is. (A Windowszal ellentétben a Linuxok nem használnak „registry”-t. vagy még azok sem. C. ha még van ilyen gépünkben) csatolódnak ide automatikusan. A felhasználói programok közös könyvtárfájljai inkább a /usr/lib könyvtárban vannak. az ezeken belüli partíciókat pedig számok jelölték. a /lib könyvtárban találhatóak még a kernelmodulok is. az eltávolítható média. felhasználóknak alapértelmezés szerint olvasási joguk sincs hozzá. méghozzá a /media könyvtárba. vagyis az adat CD-k. /lost+found (angol. B. – pongyolán fogalmazva – melyek nem tartoznak automatikusan a rendszermaghoz.

Alapértelmezett Ubuntun a SELinux védelmi rendszer nincs bekapcsolva. továbbá a rendszer működéséről. /sys A /proc-hoz hasonló funkciójú és tartalmú könyvtár. Mivel az Ubuntu rendszereken nincs valódi rendszergazda. Ritkán használják. /var Itt találhatóak az egyes rendszerszolgáltatások naplófájljai. de beállítása igen komoly szakértelmet igényel. Manapság ritkán használatos. /root A rendszergazda saját könyvtára. A rendszer futó folyamatai itt (processzei) testesülnek meg fájlként. A jogosultságokról a következő fejezetben olvashatunk. /proc A /dev könyvtárhoz hasonlóan itt sem valódi fájlok találhatóak. /opt Idegen forrásból származó (tehát nem a rendszer fejlesztői által készített csomagból) felhasználói programok opcionális telepítési helye. Ez a legnagyobb helyet foglaló rendszerkönyvtár. /selinux („Security Enhanced Linux” (megnövelt biztonságú Linux) angol kifejezés rövidítése) A SELinux egy biztonsági kiegészítő amely rendkívül nagy biztonságot tesz elérhetővé. /tmp A rendszer működéshez szükséges ideiglenes fájlok helye. a könyvtár használaton kívüli. Ha feltelepítünk egy felhasználói programot. /usr A felhasználói (a „user” (felhasználó) szóból) programok könyvtára. üres. /sbin A /bin-hez hasonló tartalmú könyvtár. ezért itt ez a könyvtár nem használatos. Alapértelmezett Ubuntun szerverprogramok nem futnak. aktuális állapotáról kaphatunk információkat az itteni fájlok böngészésével. Mivel a felhasználói programok is ide helyezik el átmeneti állományaikat. annál rendszer-közelibb (az „s” a „system” (rendszer) angol szó rövidítéséből jött) binárisokkal. ahova az egyszerű felhasználóknak is írásjoguk van. az egyéb részei pedig a /usr/lib és a /usr/share könyvtárba. ide – általában a /usr/bin könyvtárba – kerülnek a binárisai. /srv Egyes kiszolgáló (angolul „server”) programok által használt könyvtár. a könyvtár használaton kívüli. Ezen a speciális fájlrendszeren keresztül lehet a kernel működésének sok paraméterét befolyásolni. üres. azon ritka helyek egyike. programok változó (angolul 71 • • • • • • • • • • .• /mnt (az angol mount (tartó) szóból) Ideiglenesen csatolandó fájlrendszerek csatolási helye. A különféle diagnosztikai szoftverek is innen szedik az adataikat.

Ezzel áttekintettük az Ubuntu könyvtárstruktúráját. fájljaikat is. a rendszer tudtunkon kívül használja azokat is. 72 .„variable”) adatfájljai. Bár a legtöbb könyvtárban az egyszerű felhasználónak nincs sok keresnivalója.

Már többször érintettük is. 7) – is van. ki írhatja (módosíthatja). Tudnunk kell továbbá. Jogosultságkezelő rendszere minden modern operációs rendszernek –. hogy egy fájlnak meg lehet adni. itt az ideje megbeszélni – legalább felhasználó szinten. Az itt igen kivonatosan ismertetésre kerülő jogosultságkezelést a Linux rendszerek teljes egészében a Unixból vették át. otthoni rendszereken ezt ritkán használják. ACL (Access Control List – hozzáférés vezérlési lista). ha a rendszer egyébként támogatná azt. De mit is jelent a jogosultságkezelés? Például azt. hogy egy felhasználó adminisztrációs tevékenységet folytathasson. törölheti. hogy létezik Linuxra ennél kifinomultabb jogosultságkezelési rendszer is – ilyen például az ún. hiszen például FAT fájlrendszer esetén akkor sem lehet jogosultságokat kezelni. de átlagos. Például ha meg akarjuk engedni. Ubuntun minden létrehozott 73 . hogy Linuxon a felhasználókat csoportokba szervezik. egyáltalán ki nézheti meg a tartalmát.14. így a nem túl régi Windowsoknak (NT. mit tehet vele. XP. Megemlítjük. Mindez összefügg azonban a fájlrendszerrel is. könyvtár esetén ki léphet bele. a jogosultságkezelés ismertetése megkerülhetetlen téma. Jogosultságok kezelése A jogosultságok bemutatása. Egy felhasználó több csoportnak is tagja lehet. ami egy kiegészítése a normál unixos-linuxos védelmi lehetőségeknek – . be kell rakni az „admin” csoportba. Vista. hogy melyik felhasználó.

valamint megadhatjuk. illetve futtathatja-e. legfeljebb magának (például véletlenül letöröl fájlokat a saját könyvtárában). ábra: Alkalmazás futtatás: Alt+F2 Az egyszeri felhasználónak azonban semmilyen írásjoga nincs a fájlrendszer egyéb részén (néhány speciális részt leszámítva). ha megnyomjuk az Alt+F2 billentyűkombinációt. amikor is egy fájl futtatási jogát megadtuk. mindenki más csak olvashatja. Linuxon a fájlok és könyvtárak jogosultságának három szintje van. hogy a három szint szereplői – tulajdonos. hogy egy felhasználó (vagy egy annak nevében elindított program) nem tud kárt okozni a rendszernek. A „gksu” bekéri a jelszavunkat az adminisztrációs feladatok végrehajtásához. Könyvtár esetén ez utóbbi a könyvtárba belépés jogát jelenti. könnyen végzetes problémákat okozhatunk rendszerfájlok törlésével. ábrát. amik a rendszer használhatatlanságához vezethetnek. tartoznak egy csoporthoz. törölhet. Ilyenkor gyakran csak az egész rendszer újratelepítése segíthet. Viszont egyik más felhasználó sem módosíthatja. A linuxos rendszernek korlátlan ura viszont a rendszergazda. melynek – eredetileg – az adott felhasználó az egyetlen tagja. Alapértelmezés szerint a saját könyvtárunkban lévő fájlok és az egész saját könyvtárunk jogosultsága a következő: mi (a tulajdonos) olvashatjuk és írhatjuk. a könyvtárakba beléphet (a könyvtárakban lévő fájlokat elérheti. Erre láttunk példát a 49. könyvtárt módosíthat. A felhasználó szintjén ezen jogosultságok állítását – természetesen csak ha jogunk van hozzá – a Nautilus fájlkezelővel is megtehetjük. Grafikus felületen úgy válhatunk a legegyszerűbben a fájlkezelő korlátlan uraivá. Létezik egy tulajdonosuk. a csoport tulajdonoson kívüli tagjai és mindenki más – külön-külön olvashatja-e. és ha benne vagyunk az admin csoportban. hogy bármilyen fájlt.felhasználóhoz automatikusan létrejön egy vele azonos nevű csoport is. hogy bárki beléphessen a saját könyvtárunkba. jogosultságait megváltoztathatja. 74 . Legyünk nagyon óvatosak. elindul a fájlkezelő rendszergazdai jogokkal. majd a felbukkanó ablakba beírjuk a „gksu nautilus” parancsot. Ez azt jelenti. 55. Ahogy erről már volt szó. fájlba belenézhet. hogy a csoporton kívüli felhasználók mit tehetnek velük. mert admin joggal bárki bármit megtehet. Ha nem akarjuk. lásd az 54. vagyis a „többiek” résznél a „Mappa elérésé”-t állítsuk „Nincs”-re „Fájlok elérése” helyett. könyvtárunkat sem. törölheti egyetlen fájlunkat. ilyen kitüntetett felhasználó Ubuntun nincs. ábrán. bármilyen könyvtárba. Valójában minden felhasználó (általában) több csoporthoz is tartozik. elegendő azt az egy könyvtárat megfosztani ettől a jogtól. vagyis olvashatja). csak valamely arra jogosult felhasználó ideiglenesen megkapja a rendszer adminisztrálásának jogát. Ez azt jelenti. Minden egyes fájlnak és könyvtárnak meg lehet adni. írhatja-e (ez jelenti a módosíthatóságot és törölhetőséget is). Ezzel nagyon vigyázni kell. majd rákattintunk a „Futtatás” gombra.

A csoportok ügyes használatával mi magunk is kifinomultabbá tehetjük egy többfelhasználós rendszer működtetésének jogosultsági szintjeit. A linuxos rendszerek nem csak fájlt és könyvtárat különböztetnek meg. Ezután megadjuk a CD-DVD író programnak. ha korlátozni akarjuk a felhasználókat valamilyen hardverelem – például CD-DVD író – használatában. hiszen csoportok létrejönnek a rendszer telepítésekor. létrehozunk egy csoportot. valamint csak a csoport tagjainak engedélyezzük a szoftver futtatását. Továbbá léteznek a tárgyaltakon kívül egyéb. fejezetben tárgyaljuk. Megjegyezzük. hanem más speciális „képződményeket” is – mint például a különféle fájlrendszer-elemekre mutató speciális fájlokat –. de (adminisztrátori jogkörrel) mi is létrehozhatunk ilyeneket. kiszolgálókat üzemeltető rendszergazdák számára viszont kötelező tananyagot képeznek. mondjuk „iro” néven. Ezeket azonban egyszerű felhasználóként jobbára szükségtelen ismerni. belerakjuk azokat a felhasználókat. Például. hogy ez legyen a csoportja. speciális jogok is. hogy a jogosultságok helyzete a valóságban kissé bonyolultabb. A témához tartozik még a jogosultságok parancssoros megjelenítése. 75 . akiknek meg akarjuk engedni ezt a tevékenységet. Ezt az ls parancs ismertetésénél. a 20. melyeknek szintén lehet szabályozni a jogosultságait.

majd (ha sikerül telepíteni) a GNOME Commadert vagy a Midnight Commandert! 1. Töltsön az Internetről fájlokat a „teszt ”könyvtárba (a böngésző beállításainál szabályozható. hogy hová mentse azokat)! 6. hogy a letöltés megkezdése előtt rákérdezzen. Hozzon létre a saját könyvárában egy „teszt” nevű könyvtárat! 2. Írjon a fájlba néhány soros szöveget! 5.Feladatok Az alábbi feladatok végrehajtására használjon a Nautilust. Tömörítsük be a letöltött fájlokat (használja a jobb egérgombos menüt a Nautilus használata közben)! 76 . Hozzon létre a „teszt” könyvtárban egy üres fájlt „szöveg” néven! 4. hogy Önön kívül más felhasználó ne léphessen be a könyvtárba! 3. Állítsa be.

Ez egy 3D gyorsítást igénylő program. Ezek önmagukban is érdekesek. 77 . Látványos asztali effektek – Compiz A most következő részben – túlzás nélkül állíthatjuk – rendkívül látványos világ fog elénk tárulni. de például NVidia kártya esetén az optimális működéshez zárt meghajtó telepítését feltételezi. számos vizuális testreszabást segítő eszközt találunk. majd kiválasztjuk az „Asztal hátterének megváltoztatása” menüpontot. Ez a leggyakrabban használt Intel videokártyák esetén telepítés után elérhető. A kulcsszó: Compiz. érdemes elidőzni velük egy kicsit. melynek számos modulja – úgynevezett pluginja – van.15. Valójában a Compiz alap szinten már a telepítés után elérhető. amennyiben a videokártya 3D támogatással rendelkezik és az engedélyezve is van. de most csak a „Vizuális effektusok” füllel foglalkozunk. Ha az asztalon a jobb egérgombra kattintunk.

esetleg a Ctrl+Alt+ a bal egérgombot lenyomva és az egeret mozgatva manőverezhetünk. 78 . az oldallapok számának változásával a keletkezett test (szabályos sokszög alapú egyenes gúla) is változni fog. leglátványosabb elem. találunk igen hasznos funkciójú segédeszközt is köztük. Ha az asztalunk jobb alsó sarkában lévő Munkaterület-váltón a jobb egérgombbal kattintunk. nézzük meg. amikor a munkaterületek száma kettő. az így elérhetővé váló ablakban átállíthatjuk a Munkaterületek számát. a Compiz-kocka. Ha a Compiz-kocka aktiválva van. mint a testeket. és hogy érdekel-e minket egyáltalán ez az „optikai tuning”. Itt kategóriák szerint csoportosítva számtalan plugin áll rendelkezésünkre. amit több változatban is kipróbálhatunk. Kísérletezzünk bátran. Már itt is találkozhatunk látványos funkciókkal (áthelyezés közben hullámzó ablakok). amit persze ugyan úgy forgathatunk. hogy a gépünk elbírja-e a plusz terhelést – egy mai átlagos gépen nem lehet probléma –. A másik a Zoom. ami a „Windows” billentyű és az egérgörgő együttes használatával felnagyítja a képernyőt. Az egyik az Expo. Két hasznos plugint említenék még meg. A lapok között a Ctrl+Alt+ a jobb vagy bal kurzorvezérlőkkel.A menüpontok önmagukért beszélnek. Extrém esetben. melyik felel meg az ízlésünknek. amely a megnyitott ablakokat lekicsinyíti és egymás mellé rendezi. amin aztán az egeret mozgatva lavírozhatunk. Telepítés után indítsuk el a „CompizConfig beállításkezelő”-t a „Rendszer” → „Beállítások” menüből. mindkettő használható a Vizuális effektusok Normál beállításával. Próbáljuk ki a beállítási lehetőségeket. Ekkor az asztalok egy kocka négy oldallapjára kerülnek. Csak így bizonyosodhatunk meg róla. A legismertebb. ez a „Windows” billentyű és a „w” lenyomására kapcsol be/ki. Bár sokuk csupán látványelem. a felbukkanó menün pedig a ballal a „Beállítások”-ra. a „kocka” egy lap lesz. de a teljes paletta eléréséhez telepítsük az „Asztali effektek speciális beállításai (ccsm)” (CompizConfig) és a „compiz-fusion-plugins-extra” csomagokat.

ábra: Forog a Compiz-kocka (térhatású ablakok engedélyezve) 79 . Erről lehet vitatkozni. mert bár a mai operációs rendszereken már sok hasonló vizuális effekt elérhető. Sokan kételkednek abban. 58. de egy jól bekonfigurált Compizos Ubuntu látványa és használata azért elgondolkodtató lehet a kétkedők számára. Sokan ezért kezdtek el Linuxot használni. a Compizzal felszerelt Linux azért még mindig a leglátványosabb rendszerek közé tartozik.A Compiz bemutatása általában igen hatásos. hogy a Linux megérett-e egyáltalán a desktop (nem szerver) használatra.

Ennek viszont az a hátránya. fél éves kiadási ciklus miatt. A másik véglet a Debian disztribúció. félkész programok is. Mindenesetre a Linux felülete. mit számos akkori kereskedelmi operációs rendszer. sajnos a tárolókban lévő szoftverek ezrei között akadnak kezdetleges. legyen annyira stabil. ott gyakran évekig nem adnak ki új. már stabilabbnak. Többek véleménye szerint meg kellene nyújtani annak hosszát. kiforrottabbnak tűnt. leginkább Mark Shuttleworth-öt – az erőltetetten rövid. A 90-es évek közepén. A stabilitás élményét ronthatják a változó minőségű felhasználói programok is. így több idő lenne tesztelésre. De ne felejtsük el. A linuxos rendszerek stabilitására nem igazán volt panasz korábban sem. hogy olyan alapértelmezett alkalmazásokat válasszanak. ahogy azt az előző 80 . stabilnak mondott változatot. az a Linux akkoriban szinte kizárólag kiszolgáló operációs rendszer volt. Még néhány szó Linux „felhasználói élményéről” Egy rendszer használhatósága több dologtól függ. melyek jó minőségű. a hibák javítására.16. hogy egyáltalán működjön. amikor még a Linux „kiskorú” volt. A disztribúció összeállítói természetesen mindent megtesznek. hogy a ritkán megjelenő disztribúció aktuális stabil változatában lévő szoftverei az évek alatt nagyon elavulnak. hogy – ahogy arról már korábban volt szó – mostanában gyakran éri bírálat az Ubuntut – lényegileg tehát a döntéshozóit. Hibák természetesen így is előfordulhatnak. Ettől nem független az sem. hogy érdemes legyen használni. felhasználók asztali gépére csak a legelszántabbak telepítették. kezelhetősége sokat javult az évek alatt. A legfontosabb. rendszeresen karbantartott programok.

Szinte kizárt. mint a Microsoft új termékeként. Viszont a helyzet nem fekete-fehér. szebbnek találták. konfigurációs fájlok állítgatására volt szükség. Nem volt ez mindig így. Általában azonban találunk használható telepítési útmutatókat. így ez esetben az eszköz nem használható ki teljes mértékben az adott rendszer alatt. esetleg Ubuntu szóra. effektekkel ellátott Linuxot mutogatott az utca emberének a Windows 7 béta megjelenésének idején. Biztos. Bár a driverek többségét sajnos továbbra sem a hardvergyártók készítik. Az évek alatt a helyzet sokat javult. esetlegesen az alapfunkciók működnek. hogy támogat a driver.fejezetben is láthattuk. de grafikus felület elindításához és használható állapotba hozásához – nekem. de most tekintsük át részletesen a problémásabb hardverelem-csoportokat a linuxos meghajtóprogramok szemszögéből. Akkorra már kipróbáltam a Red Hat és Mandrake disztribúciókat. Az Ausztrál ZDNet egy KDE4-es grafikus felülettel. még mindig komoly esélyünk van annak helyes működtetésére. A műsor teljes idevágó része megtekinthető a következő címen: http://www. sokkal használhatóbbnak. 81 . amik használhatóak. vagyis létezik hozzá meghajtóprogram (driver) az adott operációs rendszeren. Néhány perc böngészéssel képbe jöhetünk Linuxon való használhatóságával kapcsolatban. Először egy DOS-os bootlemezről particionáltam a fips programmal. keressünk rá a típusára és a Linux. konkrétan ha kinéztünk egy hardvert. csak esetleg még nem kerültek bele az alaptelepített rendszerbe. a Linux fejlettsége lehetővé tette az Ubuntu és hozzá hasonlóan kezdőknek (is) szánt rendszerek működtetését. A mai helyzet ettől lényegesen jobb. A 90-es években egy – nyilván kisarkított – vélemény szerint az a rendszer. esetleg fejlesztés alatt álló drivereket. Ritkán előfordul. extrákat azonban nem biztos. A legtöbb esetben a csatlakoztatott hardverelemet rögtön használatba is vehetjük. de az első igazán kalandos telepítés élménye a Debianhoz fűződik. Ha valami gond van.com/watch?v=CPIgEFIv5MI. mint a Vistát és elődjeit (59. Telepítés közben már téma volt a driverek kérdése. Az alaprendszerrel nem is volt semmi baj. Másik sarkalatos pont a meghajtók kérdése. hiszen egy-egy hardverelem lehet egy driver által részlegesen támogatott is. ábra). A megszólaltatottak rajongtak az új „Windows”-ért. Egy hardverelem csak akkor tud működni. hogy találunk valami leírást a problémáról az Interneten. hogy vásárlás előtt nem árt először körülnézni az Interneten. ne keseredjünk el. a Debian Potato verziójának telepítésével kezdtem. hogy csak mi akartuk beüzemelni az eszközt Linux alatt.youtube. kezdőként – több napig tartó „reszelésre”. Jómagam a Linuxszal való mélyebb ismerkedést 2000-ben. hogy be tudunk-e bootolni egy Ubuntu telepítőlemezről és használatba tudjuk-e venni az alapfunkciókat. majd indítottam a CD-ről való telepítést. aminek telepítéséhez nem kellett hexa számológépet használni (a tizenhatos számrendszerbeli számoláshoz) már felhasználóbarátnak számított. hogy csak annyit: nem ismert megoldás a problémára. Általános javaslat. Ma egy átlagos géphez ülve nem kell reszketnünk. ha a rendszer támogatja.

majd alakítson ki otthonos. Telepítsen Compizos effekteket gépére! Keressen gyakorlati haszonnal is járókat közöttük! 2. Telepítsen fel egy Fluxbox ablakkezelőt! Lépjen be alá. Próbáljon az alábbi képen láthatóhoz hasonló beállítást létrehozni: 3. kézreálló rendszert! Próbálja ki a KDE saját programjait! Ismerkedjen a KDE beállítóközpontjával! 4.Feladatok 1. majd konfigurálja a menüt saját céljaira! Próbálja ki a Fluxbox mellé ajánlott kis erőforrás igényű programokat! 82 . Telepítse fel a KDE környezet! Lépjen be alá.

főleg ha a driver írójának nem állt rendelkezésére megfelelő dokumentáció. hisz például ma már egy véletlenszerűen kiválasztott laptop minden fontos funkciója nagy valószínűséggel működni fog Ubuntu alatt minden különösebb buherálás nélkül. melyek esetén a windowsos driver szebb képet hoz ki a szerkezetből. Nem árt azért tudni. Linuxon a scannerek támogatását a Sane projekt fogja össze. • Lapolvasók (scannerek) 61. ábra: Driver keresés az OpenPrinting adatbázisában A kép vegyes. milyen problémákba futhatunk bele bizonyos hardverelemekkel. A támogatottak között is akadnak olyanok. hogy a nagyon új típusú eszközök támogatására lehet. • Hangkártyák Bár a legtöbb hangkártya működik Linuxon – legalábbis az alapfunkciói – az 5.17. de akadnak fehér foltok. Meghajtóprogramok Ezzel a fejezettel senkit nem akarok elriasztani. mint a linuxos. A fejlesztések állásáról.1-es funkció beüzemelésével és a drágább kártyák professzionális lehetőségeinek kihasználásaival azonban gondok lehetnek. a 83 . Általánosságban elmondható. sokuk támogatott. hogy még várni kell.

de akadnak nem támogatott termékek. • Webkamera A webkamerák minősége rendkívül széles skálán mozoghat. és nem igazán nagy teljesítményű. hogy igazán jó minőségű videokártya drivert csak a gyártó tud készíteni a főbb típusokhoz. A nyomtató beállításaihoz kattintsunk a „Rendszer” → „Adminisztráció” → „Nyomtatás” menüpontra. hogy bár az Ubuntu alatt minden további telepítés. az ATI Radeon kártya linuxos támogatottsága már jóval hektikusabb. de nem túlzottan nagy erőforrás igényű 3D-s programok – például Compiz – futtatására alkalmas. Bár a kártyák legújabb fejlesztési eredményei gyakran csak Windows alatt használhatók ki. de nyílt forráskódú meghajtóprogramja általában megbízhatóan működik Linux alatt is. Ez az eszköz annyira bonyolult. esetleg néhány extra funkciót – például a kétoldalas nyomtatás (már amennyiben az eszköz hardveresen képes rá) – az alapértelmezett driver nem ismer. Viszont a támogatott nyomtatók esetében is előfordulhat. multifunkcionális nyomtatók támogatottságával akadhatnak gondok. Hatalmas adatbázisában jó eséllyel megtaláljuk nyomtatónkat és az ott talált PPD fájlt telepíthetjük rendszerünkre. Beszélnünk kell még az Intel videokártyájáról. hogy jelen pillanatban úgy tűnik. valamint jellemző módon a gyártók olyan mértékben titkolóznak a hardverelem tényleges működésével kapcsolatban. Ha szerencsénk van minden rendben lesz. Talán nem túlságosan szubjektív tapasztalat. Linuxhoz hosszú évek óta elsősorban a GeForce NVIDIA kártyákat ajánljuk. vagy beállítás nélkül használatba vehetjük az eszközt. a belépő szintű olcsóságoktól a neves márkák Carl Zeiss optikát tartalmazó csodáiig.org/ honlapra és kikeresni az adott eszközt. a billentyűzet – .openprinting. netbookokba kerül. Szerencsére egy linuxos driverrel néha egész webkamera családokat meg lehet hajtani (ekkor a támogatás kernel-szintű). A piac másik fő szereplője. 3D gyorsítással egyetemben. laptopokba. A webkamerákhoz adott speciális – és általában nem túl fontos – szoftverek legfeljebb Wine segítségével bírhatók működésre Linux alatt. hogy nem tudunk 3D-s támogatást kihozni egy driverrel sem Linux alatt az arra egyébként hardveresen alkalmas kártyából. nyílt forrású 2D-s driver is jól használható. amikhez nem igazán nehéz eszközmeghajtót írni. nagy részük megfelelő mértékben támogatott. az aktuális driverek esetleg csak részleges használhatóságot biztosítanak. de összetettebb feladatok megoldására telepíthetjük a XSane képbeolvasó programot is. mint a játékok futtatására kihegyezett többi kártya.sane-project. ha nincs szükségünk a 3D-s gyorsításra. Bár ez a kártya inkább irodai gépekbe. A videokártya nem ilyen. 84 . de az alap. • Videokártyák Vannak eszközök – például ilyen az egér. ha valakinek fontos a 3D gyorsítás Linuxon. Ilyenkor érdemes ellátogatni a http://www. de a legnagyobb hiányosságokat a Canon nyomtatók támogatottságában láttam. • Nyomtatók A nyomtatók esetén jobb a helyzet.támogatottság mértékéről tájékozódhatunk a http://www. Tapasztalatok szerint az új.org/ oldalon. még mindig az NVIDIA a jó választás. Zárt forrású drivereik rendszeresen frissülnek Linuxra. hogy a webkamerákat használó nagy népszerűségnek örvendő fontosabb szoftverek (Skype. Ez hardveresen lényegesen kisebb teljesítményű. Gmail video chat) jól használhatóak Linux alatt. A lapolvasó használatához az alapértelmezett és az alaprendszerrel fel is telepített Simple Scan programot ajánljuk. de könnyen előfordulhat. Jó hír azonban.

de egy gyakorlottabb felhasználó számára nem nagy feladat. mivel a Linux szerver területen igen fontos szereplő a piacon. ami nem várható el egy kezdőtől. vagy kisebb jelentőségű csoportról van szó.• Hálózati eszközök Le kell szögezni. de szerencsére ekkor is van megoldás. 85 • . ábra: Windowsos wifi driver beüzemelése Linuxon Egerek. Ilyen például a rajzolótáblák családja. melyek jól támogatottak Linuxon. Speciális kártyák (10G és társai) is működnek a legtöbb esetben. ami az ndiswrapper program grafikus felülete. prezentációs eszközök. sokszor Linuxra jön ki először referencia driver. billentyűzetek. jellemzően új típusú eszköz linuxos támogatottsága – például az ujjlenyomat olvasóé – esetleg gyenge. de gyakran nem működnek csatolás után azonnal („out of the box”). A hálózati forgalmat kiszolgáló eszközök közül a problémásak a Wifi hálózati kártyák lehetnek. A függőségek miatt ezzel települni fog minden más program is. hogy speciális. 62. beüzemelése küzdelmes (vagy akár reménytelen) is lehet. különleges billentyűzetek nem minden funkciója fog minden további „buherálás” nélkül működni. botkormányok. melyek tárgyalása meghaladja jegyzetünk kereteit. E célból telepítsük az ndisgtk programot. Ahogy azt már korábban említettük. Néhány. monitor. Ezekkel vagy nem szokott probléma lenni Linuxon (tehát támogatásuk kielégítő) – mint például a memória. Számtalan más típusú hardver eszköz létezik. Gyakran csak zárt driverük van. a friss meghajtóprogramot kézzel kell telepíteni – ahogy az pár perces Internetes keresés után kiderül –. sok extra gombos egerek. kormányok Linuxos támogatottságuk kifejezetten jó. de előfordulhat. Indítás: Egy futtassuk (Alt+F2) az „gksu ndisgtk” parancsot. a hardverelemek közt egyedülálló módon létezik egy projekt – az ndiswrapper – . esetleg van nyílt driver. mely segítségével a kiadott windowsos drivert üzembe helyezhetjük Linux alatt. de az nem tud kezelni minden titkosítási módot. Rosszabb esetben egyáltalán nincs driver Linuxra a kérdéses eszközhöz. billentyűzet –. hogy a nem Wifi hálózati eszközök tökéletesen működnek Ubuntun.

Ha engedélyezzünk a „partner” tárolók használatát. a Skype (és az Adobe Reader) program linuxos változata is egyszerűen. az Opera mind könnyedén telepíthető és használható.br/ies4linux/page/Main_Page Ha telepítés után elkezdjük használni például a Firefox böngészőt. majd pipáljuk ki az ott található kis 86 . E célból nem kell magunknak kísérletezni a Wine finomhangolásával.. A Firefox.tatanka. Ezt legegyszerűbben a „Rendszer” → „Adminisztráció” → „Szoftverforrások” menüpontban tehetjük meg. jelzi azt. Fontosabb felhasználói programok • Internetes kommunikáció Ahogy arról már korább is volt szó. amennyiben legalábbis a legnagyobb tudású változatot. mikor valamelyik oldalon olyan elemet talál. megtették ezt helyettünk az IEs4Linux projekt fejlesztői: http://www. Ilyen például a böngészőkbe települő Flash plugin. ezért Flash-t használó oldalon azt az üzenetet kapjunk. hogy: „Az oldal teljes tartalmának megtekintéséhez további bővítmények szükségesek”. A megjelenő ablakban – miután beírtuk jelszavunkat az adminisztrátori tevékenységhez – kattintsunk az „Egyéb szoftver” fülre. Alapból nincs ilyen telepítve..18. az Adobe szoftverét választjuk. Ez után a 63. A plugin zárt forráskódú. a korábban megismert csomag-telepítési eljárással telepíthető lesz a rendszerünkre. a Chrome. Kattintsunk a szövegtől jobbra lévő „Hiányzó bővítmények telepítése.” gombra. melynek megjelenítéséhez további bővítményekre van szüksége. Szükség esetén az Internet Explorer – legalábbis a régebbi változatai – is futásra bírható Wine segítségével. ábrán látható ablakhoz jutunk. számos jelentős és kevésbé fontos böngésző érhető el Linuxra.com.

ahogy az a 65. de legalább a felsőbe. Kattintsunk hát a „Csevegőfiókok..négyzeteket. Bezárás után kis ablak figyelmeztet az elérhető szoftverekkel kapcsolatos információk frissítésének szükségességére. ábrát). ha regisztrált felhasználói vagyunk.. Népszerűek még a csevegő és különböző közösségi szolgáltatások. Számos csevegőfiókot használatba vehetünk.” menüpontra. Például az Empathy integrálva van az Ubuntu rendszerébe (lásd a 65. 87 . ábrán látszik. Számos szoftver létezik ezek támogatására Linuxon. Ezután válasszuk ki az „Igen.

egy Simple Scan nevű szkenner (lapolvasó) kiszolgáló szoftver.megadom a fiókom adatait”. Multimédia. A tárolókból igény esetén telepíthetünk más. grafika • Alapértelmezetten települ az F-Spot fotókezelő. A következő ablakban már láthatjuk is a csevegőfiókok választékát (lásd a 66. 66. ábra: Választható csevegőfiókok Érdemes megemlíteni még egy különálló – a tárolókból telepíthető – szoftvert. az aMSN-t. mely egy MSN kliens. majd lépjünk tovább. esetleg nagyobb tudású szoftvert is. hasonló célú. ábrát). az 88 . a Totem média (zene és film) lejátszó és a Rhythmbox zenelejátszó.

04-es verziójától LibreOffice) tartalmaz egy egyszerű rajzolóprogramot. akkor használhatjuk az Inkscape nevű. Igen hasznos és látványos eszköz az ugyancsak itt található Lemezhasználat ellenőrző. a VLC. amely minden szükséges és szokásos Officeelemet tartalmaz. az indul el) szerkesztési funkcióját kiválasztva vágtam. az alapértelmezett és igen egyszerűen használható CD/DVD készítőt. igen gyors és jól használható az alapértelmezett Evince. kiváló választás lehet a TVtime televíziónéző program. ábra: A Lemezhasználat-elemző gyűrűdiagramja plasztikus eszköz Számos PDF olvasó létezik Linuxra. Az OpenOffice.XSane lapolvasóprogramot. Irodai szoftverek • A legjelentősebb irodai szoftver az OpenOffice. Az OpenOffice.org több más modult is tartalmaz.org (az Ubuntu 11. de – ahogy arról már volt szó – az Adobe Readernek is van linuxos változata. majd a szintén alapértelmezett képnézegető program (ha kettőt kattintunk a kép ikonjára.org. 67. de ha komolyabb igényeink vannak. igen komoly vektorgrafikus szerkesztőt. esetleg SMplayer videolejátszókat és a Gimp nagy tudású képmanipuláló szoftvert. 89 . másik két leggyakrabban használt része a Calc (táblázatkezelő) és az Impress (prezentációkészítő és kezelő). A „Kellékek” között találjuk a szokásos Számológépet. Ezt a jegyzetet is az OpenOffice. A képernyőképeket az alapértelmezett programot használva hozom létre („Alkalmazások” → „Kellékek” → „Képernyőkép készítése”). de – bár használata ritkán indokolt – a Windows rendszereken oly jól ismert Nero is elkészült Linuxra.org Writer (szövegszerkesztő) részével készítem. Ha van TV Tuner kártyánk. majd ha kész lesz – a program beépített eljárását használva – PDF formátumúvá konvertálom.

a Linux rendszereknek – a mai Windowsokkal ellentétben – nem feltétlenül része a grafikus felület. és a telepítés végeztével valamely könnyen kezelhető – gyakran Windowshoz hasonlító – felhasználói felületet – leggyakrabban a két legelterjedtebb környezet egyikét. Az Ubuntunak is van grafikus felület nélküli. szerverre szánt változata. az átlag felhasználónak nincs is szüksége másra. már 90 . mintha ki-ki kellene nyúlni az egérért. mint egy kényelmes. hogy ma felhasználóinak többsége el sem tudja képzelni a gépét ablakok és egér nélkül. enélkül tehetetlennek érzik magukat. Ugyanis kizárólag a billentyűzetet használva gyorsabb az adatbevitel. Említettük azt is. A lényeg tehát. és testreszabásuk már nem lesz olyan egyszerű. Egy kis szelete maradt csak meg a desktop felhasználásnak DOS-on (vagy annak kinéző felületen): egyes adatbázis-kezelői felületetek. felhasználóbarát disztribúcióé. kevés programot tartalmaznak. Ez nem baj. 10-80 MB) méretűek. nekik az ablakok látványa és az egérhasználat már alapélmény. Természetesen ennek a „spórolásnak” ára van. hogy léteznek alapértelmezett grafikus felület nélküli Linuxok is. modern. hogy sok mindenre lehetett használni a gépet azzal az egyszerű rendszerrel is. de – egyszerű rendszerek. így gyorsak. De a testreszabhatóság azt is jelenti. zene. Aztán vannak egészen minimális méretű Linuxok is. hiszen a DOS – a Windows elődje – még élénken élt a köztudatban. A parancssori felület alapjai Ahogy arról már az említés szintjén esett szó. disztribúciókészítők is igazodtak ehhez a – nem is mostanában bekövetkezett – szemléletváltáshoz. hogy a Linux a végletekig testreszabható. a felhasználók tudták. A Linux forgalmazók. Damn Small Linux és a Tiny Core Linux. de minimális erőforrást igénylő változatok. Régebben nem volt olyan nehéz erről beszélni. amik minimális (kb. Számos disztribúció – általában a szerverre szántak – eleve ilyen. és így talán a kezelői felület is jobban áttekinthető. A legtöbb Linux kiadásnak már a telepítése is grafikus környezetben zajlik.és filmlejátszási lehetőségekkel ellátott. nyilvántartóprogramok.19. a GNOME-ot vagy KDE-t – kapjuk. kevés memóriával és tárhellyel is megelégszenek. Ezt a ma átlagos felhasználónak nehéz elképzelni. Ennek következtében léteznek gyengébb gépekre szánt. mint például a Puppy Linux. Ezek desktopra szánt – böngészővel. könyvelő és ügyviteli programok kezelőfelülete.

Bár az Ubuntut úgy készítik. amelyiknek grafikus felülete is van).. De nem csak szerveren lehet hasznos. ha nem kizárólag grafikus felületű beállítószoftverekkel tudjuk adminisztrálni a rendszerünket. és ez Linuxon talán még fokozottabban igaz. a kettőspont után be kell írnunk a felhasználónevünket.04. tényleg grafikus felület nélküli parancssorhoz az Alt+Ctrl lenyomása után az F1. A rendszeradminisztráció sokszor Windows rendszeren is komoly gyakorlatot és tudást kíván. Egy bebootolt. általában használnunk kell a parancssort is. ezután a jelszavunkat adjuk meg és újra Enter. ábra: A GNOME grafikus terminálja A parancssorhoz többféle módon hozzáférhetünk. speciális célokra. 69. LTS). A második sorba. Ekkor jutunk be a rendszerbe. De lehetnek problémák. kapjuk) látható. F2. konkrétan a bash nevű program várja a parancsainkat.. Feltelepítettük hát rendszerünket. ábra látványához hasonló tárul elénk. vagy sokszor csak érdekességképpen.. 91 . Ugyanis nagyon sok desktop felhasználó maga adminisztrálja a rendszerét. beállítottunk ezt-azt.F6 billentyűk egyikét lenyomva juthatunk. Az Alt+Ctrl+F1 lenyomására a 68. Utánanézünk az Interneten és tegyük fel. Legalábbis a képernyő bal felső sarkában. máshol csak feketeség lesz. a gép neve (ez most „mikkamakka”) és a „tty” után a terminál sorszáma (F1-re az elsőt. Ebben az esetben szinte kizárt. hogy gyakorlatilag bármilyen átlagos felhasználó által igényelt beállítást megtehessünk grafikus felületen. Például valamely hardvereszközünk nem működik azonnal a telepítés után. A terminálba lépéskor először mindig a saját könyvtárunkban találjuk magunkat. hogy megússzuk kattintgatással..1. használatra várva.egyetlen floppy-n létezhet működő Linux rendszer. különösebb nehézség nélkül. egy parancsértelmező (shell). majd Entert kell nyomnunk. Ilyen minimális – 1-2 floppy méretű – Linuxból rengeteg van (van köztük olyan műremek is. Egy kurzor fog villogni. átlagos grafikus felülettel ellátott Ubuntu esetén a klasszikus. használatba vettük. A grafikus rendszerre (ha fut) bármikor visszajuthatunk az Alt+F7 (egyes rendszereken Alt+F8) lenyomására. F2-re a másodikat stb. szükségünk lehet másra is. Nosza fogjunk hozzá. Gyakorlatilag hat darab karakteres terminál lapul a háttérben. hogy találunk is valami leírást a beüzemeléshez. A felső sorban a rendszer verziója (Ubuntu 10.

használhatunk grafikus terminált is. @ után a gép nevét látjuk. A parancssor értelmes használatához gyakran nem kellenek komoly ismeretek. Előtte a felhasználónevet. Ha rendszergazdák lennénk – akár csak Ubuntus értelemben.A desktop rendszerek felhasználói (szerencsére) ritkán kerülnek abba a helyzetbe. ezt ugyanis eleve csak akkor indíthatjuk el. Grafikus terminált minden grafikus felület. esetleges indítási paramétereiről. de komolyabb. nem tudja futtatni akkor sem. Ez azt jelenti. ideiglenesen is – . tájékoztatást kapunk a szoftverről. gyakran jó hibakeresési módszer. hogy binárisa nevének beírásával (plusz Enter-nyomás) csak akkor futtathatjuk a programot. környezet biztosít. Egy program parancssorból való futtatásánál nagyon fontos tudni. a kijelölt szöveg vágólapra kerül. Ekkor hibaüzenet jelenhet meg a terminálban. Például ha valamely grafikus felületű szoftver rendellenesen működik. de alapvetően mégiscsak a parancsok futtatására használhatók. majd Entert ütve. jó ha tudjuk. Parancsok futtatására már láttunk példát korábban (lásd az 55. ha benne van az elérési útban. mert a grafikus felületen szokásos ablakok közötti „kivágás+beillesztés” funkció itt is használható. hogy a terminál eme nem túl barátságos klasszikus változatát kényszerüljenek használni. A grafikus terminálok testreszabhatók. nyomjuk meg az egérgörgőt. ha korábban bejelentkeztünk már – a grafikus felületre. ha ilyen sincs. Ha működőképes a grafikus felületünk. hogy a programot terminálból indítva segítséget. ami esetleges hibás. Ha nem ilyen egyszerű a helyzet. ábrát) fogjuk használni. a $ jel helyett a # jelet látnánk. A beillesztés az egér középső gombjának lenyomására. színeket lehet beállítani). ahonnan kiadtuk a parancsot. Kényelmesebb használni mint a karakteres terminált. a program nevét beírva. ha maga a program például éppen abban a könyvtárban van. sokszor „feldíszíthetők” (átlátszó háttereket. és ha ott nem találja. Mi a GNOME Terminált (lásd a 69. vagy hiányzó komponensekre utalhat. ez az Ubuntu alapértelmezettje. ha nem menüből. Linuxon egyébként a „kivágás” már az egérrel való kijelöléskor megtörténik. Ott fog villogni a kurzor a prompt (alapértelmezetten a $ jel) után. a kapott üzenet alapján több esélyünk van a hiba okát megtalálni az interneten. Most már „csak” tudnunk kellene. mint a grafikus programok. Ezek a terminálok egy ugyan olyan ablakban indulnak majd el. ikonjára kattintva indítjuk. mit írjunk a parancssorba. vagy hasznosabb hibajelentést küldhetünk a szoftver készítőinek. hanem grafikus terminálból. Ha ilyen nincs. vagy a „Shift” és az „Insert” billentyűk együttes lenyomására megy végbe. hogy a parancsértelmező a kiadott parancsot néhány jól meghatározott könyvtárban keresi. Néha csak telepítenünk kell a hiányzó szoftvert vagy dinamikus könyvtárat tartalmazó csomagot. hogy a középső gomb lenyomását a bal és jobb gombok együttes lenyomása emulálja. Alapértelmezés szerint az Ubuntu parancsértelmezője az alábbi könyvtárakban keres: /usr/local/sbin /usr/local/bin /usr/games /usr/sbin /usr/bin /sbin 92 . ábrát). Az is előfordulhat. A grafikus terminálra nem kell bejelentkeznünk. összetettebb műveletekhez kényelmesebb eleve terminált használni. A GNOME Terminált az „Alkalmazások” → „Kellékek” → „Terminál” menüpontra kattintva indíthatjuk el. ami azért nyújt néhány kényelmi szolgáltatást.

/bin. 93 . Összetettebb problémák kezeléséhez persze nem árt ismerni néhány alapvető parancssoros alkalmazást. Ha egy programot az aktuális könyvtárból szeretnénk futtatni. köztük ne legyen szóköz) karaktereket kell rakni. hogy tipikusan azokban a könyvtárakban./” (pont és per. a neve elé a „. Nem meglepő. A következő fejezetben ezek bemutatására vállalkozunk. ahová a szabványosan elkészített csomagok a programok binárisait elhelyezik.

kiírja a szóba jöhető lehetőségeket. fel) (grafikus felületen az egérgörgővel is) vagy az Enterrel (le) és a Page Up. bár ezek többségéről nem tárgyunk most. Valójában a Microsoft változtatta meg ezt a Unixos tradíciót a DOS kiadásával. majd a keresés elindításához üssünk Entert. És ez még csak a jéghegy csúcsa. amíg egyértelmű. Figyeljük. ennek belátására elég belenéznünk a /bin. A „Tab” lenyomására működésbe lép a bash alapértelmezett kényelmi funkciója. hogy kiegészíti a fájl vagy könyvtárneveket. A man lapkezelőjéből (ami alapértelmezettként a „less” program. Például a „man man” kiírja. meg hogy az URL-ekben (az Internetes címekben) az ősi Unixos változatot. a „jobbra dőlő per” jelet találjuk. Page Down (PgUp. ha még egyszer megnyomjuk a „Tab”-ot. Ezekből legfeljebb egyet-kettőt említünk meg. A fontosabb parancsok manuáljainak általában létezik magyar fordítása. a „Tab” használatát. /sbin könyvtárakba. hiszen főképp saját tapasztalatokon alapul. addig egészíti ki. Ilyenkor a szöveg újabb karakterét beütve tovább folytathatjuk a kiegészítést. kedves olvasó. Ha valakinek ismerősek a DOS parancsok. ki tudja. Ne feledjük. Az ablak alján megjelenő kettőspont után írjuk be a megtalálni kívánt karaktersorozatot. de a(z elérési útban lévő) parancsok neveit is. Kereshetünk a leírásban: a „/”-rel előre. Tekintsük hát a fontosabb segédprogramokat: • man A man parancs kiírja az utána (szóköz után) írt parancs manuálját. A parancsok használatánál gyakran előfordul. Sajnos nem minden manuál van magyarra fordítva. a „?”lel visszafelé. vagy könyvtárneveket. úgynevezett kapcsolóval futtatható. nemegyszer elérési úttal. feltéve.20. az ősi Unixból örökölt parancsok rövidek (régi terminálokon a gépelés is lassú volt). általában angol szavak és/vagy rövidítéseik. amennyiben a kiegészítés egyértelmű. jó pár hasonlót találhat (hasonló funkciókkal) hiszen a DOS – egyes vélemények szerint – egy erősen lebutított Unix-szerűségnek készült. hiszen ezek főleg grafikus felületű programok részei. Mondjuk például a „man manja” még vár a magyar fordítóra. A legrégebbi. Fontos különbség még. mit kell tudnunk a man parancsról. PgDn) gombokkal navigálhatunk. A magyar verziók eléréséhez fel kell telepítenünk a „manpages-hu” (magyar nyelvű man-oldalak) csomagot. a szabad szoftverek és a Linuxok tájékán legnagyobb számban önkéntesek dolgoznak. Ennek a funkciónak az ismételt használatával – kis gyakorlással – ördögien felgyorsíthatjuk a a parancsértelmezőben végzett munkát. lásd később) a „q” billentyű lenyomásával tudunk 94 . Ezután. de sok alapvető igen. hogy paraméterként meg akarunk adni fájl. Ha nem az. amennyiben az létezik. ha használjuk a „Tab” billentyűt. Szinte minden parancs rengeteg paraméterrel. a legtöbb bináris a /urs/bin és a /urs/sbin könyvtárakban van. az összesről leírást találunk azonban a program kézikönyv lapjain (manuáljában). hogy a DOS-Windows rendszereken az egymás alatt lévő könyvtárakat „\” választja el. Ez Linux alatt nagyon gyorsan mehet. akár Ön is lehet az. Ráadásul hatalmas halmazból kellett választani a következőekben. míg a Unixban és klónjaiban – így a Linuxban is – a „/”. A gyakrabban használt parancssoros programok Maga a cím is szubjektív. A megtalált szöveget inverzben láthatjuk. A néha igen hosszú leírásokban a kurzorvezérlő billentyűkkel (le.

Például az „apt-get remove amsn” eltávolítja (uninstallálja) az aMSN-t. használata esetén a rendszer először megmutatja. ha benne vagyunk a rendszergazdák csoportjában. Mindkét esetben egy rendszergazdai jogosultsággal ellátott terminált kapunk. • apt-get purge csomagnevek Eltávolítja a megadott csomagot és annak konfigurációs állományait is. Például az „apt-get install amsn” telepíti az aMSN nevű MSN (Windows Live) Messenger-klónt. függőségeivel együtt. Kizárólag rendszergazdaként használható. míg az „i” esetén nem. Gyakoribb felhasználási módjai a következőek: • apt-get update Frissíti a csomag adatbázist. Ehhez be fogja kérni a jelszavunkat. • apt-get A Debian alapú rendszerek (így az Ubuntu is) legfontosabb programja ez a rendkívül nagy tudású csomag-adminisztrációs eszköz. Ekkor „root” (rendszergazda) jelenik meg a felhasználó nevénél és a „$” jelet „#” váltja a promtban. • apt-get upgrade Végrehajtja a rendszer frissítését. • sudo Egyébként is fontos program. de a művelet természetesen ez csak akkor lehet sikeres. Előtte mindig adjuk ki az „apt-get update” parancsot! Hasznos opciója a „-u”. • apt-get remove csomagnevek Eltávolítja a megadott csomagot. profi csomagkezelő eszköz”. de az Ubuntus parancssorban szinte nélkülözhetetlen. A „sudo” után írt parancs rendszergazdai jogosultsággal hajtódik végre.kilépni. vagyis körülbelül „haladó. Használjuk még az „i” vagy „s” kapcsolókkal. 95 . ekkor nem írunk parancsot utána. A „sudo” parancs a karakteres párja a korábban ismertetett. A csomagnévhez ne tartozzon a „. ahol az „exit” (kilépés) parancs kiadásáig (vagy grafikus terminál esetén az ablak bezárásáig) korlátlan jogokkal rendelkezünk. hogy mit fog frissíteni.deb” kiterjesztés. Több csomag telepítése esetén a neveket csak szóköz válassza el. Az „s” kapcsoló használata esetén megmarad a terminál eredeti felhasználó beállítása (például a „cd” parancs (lásd később) az eredeti felhasználó saját könyvtárába visz). • apt-get install csomagnevek Ezzel telepíthetünk (installálhatunk) csomagokat. Az „apt” az „Advanced Package Tool”. a kurzor előtt. grafikus felületen használt „gksu” programnak.

már amennyiben létezik olyan könyvtár. de ha a „/home” könyvtár az aktuális könyvtár a parancsértelmezőben. Például a „cd ~/teszt” és a „cd. A „cd /usr/bin” után a „/usr/bin” könyvtárban találjuk magunkat. paraméter nélkül kiadva az aktuális felhasználó a saját könyvtárába lép vele. Kezdő felhasználóknak szinte soha nincs ezekre szüksége. Utóbbi esetben először beléptük a saját könyvtárunkba. • apt-cache search kifejezés A csomag leírásában keresi a megadott kifejezést. Önmagában.”-ot. vagyis akkor jutunk vele a „/usr/bin” könyvtárba. Gyakori használat esetén erősen ajánlott a man lapok 96 . avagy a könyvtárváltás parancsa. ekkor egymás után hajtódnak végre). a „cd usr/bin” kiadása után a „/home/usr/bin”-be jutunk. és ami szükséges használatukhoz: • cd A change directory. a saját könyvtárunkat jelenti. • apt-get moo Ez csak egy apró vicc. majd az ott található „teszt” könyvtárba (több parancsot pontosvesszővel elválasztva egy sorba is írhatunk. ha éppen a gyökér könyvtárban állunk. Rendszergazdai jogosultság nélkül is használható. a csomag-adatbázisban való keresésre szolgál. A „cd usr/bin” relatív utat jelöl (mivel nem „/” jellel kezdődik).. Hasznos karakter a „~”.és könyvtárkezelő parancsokat. • apt-cache Ez is az „apt” csomag része. cd teszt” hatása (ha létezik a könyvtár) azonos. „sudo” nélkül is kipróbálhatjuk. • ls Számtalan kapcsolója van. így nyugodtan kiadhatjuk a fenti parancsokat. sok száz megabájt helyet szabadíthatunk így fel a /var könyvtár alatt. ez egy szinttel feljebb lép a fastruktúrában. de már egyetlen program által sem használt csomagokat.• apt-get autoremove Eltávolítja a korábban (függőségek miatt) települt. Például „apt-cache search video editor” • apt-cache showpkg csomagnevek Részletes leírást ad a megadott nevű csomagokról. • apt-get clean apt-get autoclean Eltávolítják a korábban már feltelepített programok csomagfájljait. Például „apt-cache showpkg mc” Nézzük a fájl. Gyakran használjuk még a „cd .

Példa: az „mkdir teszt” parancs létrehozza a teszt nevű könyvtárat az aktuális könyvtárban. eltávolítása (remove directory). amennyiben még nincs ott ilyen nevű fájl vagy könyvtár. innen az „l” kapcsoló). e nélkül mindegyik bájtokban szerepelne. vagyis olvasható. Az első oszlopban a fájl (ekkor az első karakter a „-”) vagy könyvtár (ez esetben az első karakter a „d”. méretét. • du Megmutatja a könyvtárban található fájlok méretét. vagyis írható. • ssh • 97 . A fájl vagy könyvtár meghatározása után kilenc karakter következik. és persze ha van az adott könyvtárra írásjogunk. Az eredmény a megnevezett könyvtár hosszú (long. ábra: Egy könyvtár tartalmának bőbeszédű listázása mkdir. mint directory. míg az „x” az executable.tanulmányozása. végül nevét láthatjuk. megjelenítve a ponttal kezdődő nevű rejtett fájlokat. könyvtárakat is (ehhez kell az „a” kapcsoló). a „w” a writeable. Gyakran használjuk az „s” (összegzés) és a korábban már említett „h” kapcsolóval. létrehozásának idejét. illetve (kizárólag üres) könyvtár törlése. ki van húzva. ábrán. részletes tartalma. betű jelzi. Ha egy jog megvan. 70. rmdir Könyvtár létrehozása (make directory). Például a „du -sh /home” a home könytár méretét (helyfoglalását) mutatja. csoportját. Könyvtárak esetén az „r” listázási. a végrehajtható rövidítése. vagyis könyvtár) jogosultságai szerepelnek. A „h” (human readable. vagyis emberek számára jól olvasható) kapcsoló testhezálló mértékegységre váltja a fájlok méreteit. Az „r” a readable. Például az „ls -lha ~/teszt” hatását láthatjuk egy valós környezetben a 70. a harmadik az összes többi felhasználóra vonatkozik. ha nincs. Az első három a tulajdonosra. a „w” fájl létrehozási és az „x” a belépési jogot jelenti. A további oszlopokban a fájl tulajdonosát. a második három a csoportra.

mint a ma már nem javasolt „telnet”. • cat Elsődleges feladata fájlok összefűzése (konkatenációja) és a kapott eredmény megjelenítése. illetve másolt fájl neve. a „fájl” és „helyi_fájl” a másolandó. hanem a fájl tényleges tartalmából szerzi az információkat. de annál biztonságosabb. Itt a „userid” felhasználói névvel próbálunk meg belépni az adott IP című gépre.100”. Az „scp” használatának szintaktikája letöltésre: „scp userid@szerver:fájl helyi_célkönyvtár” és feltöltésre: „scp helyi_fájl userid@szerver:célkönyvtár”. A „cp” alapból nem másol könyvtárat. Példa használatára: „ssh userid@192. Példa: a „touch új_fájl” létrehozza az „új_fájl” nevű fájlt. 98 . Használatához a célgépen ssh szervernek kell üzemelni. ahol a „userid” a felhasználó azonosítója. A kapcsolatot az „exit” paranccsal szakíthatjuk meg. http vagy ftp protokollt használva.Távoli gépre történő biztonságos (titkosított) belépés kliense.168.png ~/teszt/” bemásolja a „kép. illetve biztonságos másolása gépek között (secure copy). de minden máshoz ajánlatos a manuál gondos tanulmányozása. Például a „cp ~/kép. • touch Eredeti funkciója. hiszen titkosított kapcsolaton kommunikál. Az alapszituáció egyszerű (egy fájl másolása. a „szerver” a szerver IP címe. csak a „-r” (rekurzív) kapcsoló használatával. másrészt a rendszer és a „file” parancs nem a kiterjesztésből. Kezdőknek karakteres felületen is inkább a Midnight Commandert ajánljuk. hanem a futtatási jogosultság meglétén). • cp. Az „ssh” hasonló célú program.1. de kapcsolók nélkül ezt a parancsot használhatjuk új (üres) fájl létrehozására is. hogy megváltoztatja a fájl utolsó elérésének és/vagy utolsó módosításának idejét. vagy áthelyezése az egyik helyről a másikra). a célkönyvtár pedig értelemszerű. • wget Letölt egy fájlt az Internetről. áthelyezése (move). Linux alatt sok esetben nincs a fájloknak kiterjesztése (hisz például a futtathatóságuk sem a kiterjesztésén műlik. Az „scp” használatához a célgépen ssh szervernek kell üzemelni. Mint azt észrevehettük. • file Roppant hasznos parancs: a „file fájlnév” megadja a „fájlnév” nevű program típusát és gyakran más egyéb információkat is.png” nevű fájlt a saját könyvtáram gyökeréből a „teszt” nevű könyvtárba. mv. a neve. scp Fájlok másolása (copy). vagy ha ismert.

az úgynevezett csővezeték (pipe) átirányítja a „dmesg” parancs kimenetét a „grep minta” bemenetére. Nagyobb méretű fájl esetén nem jó használni.*”. a „. Ha az eredményt fájlba akarjuk írni. hogy lapokra tördeli. whereis A „which” megmutatja az utána írt parancs teljes elérési útját. Összetett. hiszen egyszerű felhasználóként nincs jogom más tulajdonában lévő fájlok jogosultságait állítgatni. Több kényelmi funkcióval rendelkezik. • grep Kiírja a bemeneti fájl egy megadott mintát tartalmazó sorát. hogy az aktuális könyvtár minden „. így a parancs a könyvtár minden elemére vonatkozik. ami igen kínos problémát okozhat. chgrp Fájl vagy könyvtár tulajdonosának vagy csoportjának megváltoztatása (change owner.” kezdetű fájlján és könyvtárán fogja végrehajtani a tulajdonos és csoport beállítását. Példa: három fájlt („text1”. Ez kiírja a képernyőre a „text” nevű fájl azon sorait. bonyolult felhasználású parancs. Minden rekurzív paranccsal óvatosan kell bánni. így a szülőkönyvtár teljes tartalmát is módosítjuk. Mivel azonban minden könyvtár tartalmaz egy speciális könyvtárnevet. A „sudo” szükséges. hogy a saját könyvtáramban minden fájl garantáltan az én tulajdonomban legyen: „sudo chown blahota:blahota -R /home/blahota/”. Például a „cat text” kiírja a „text” nevű fájl tartalmát. group=csoport. az összes sor egy pillanat alatt „elfut” a terminálon. „text3”) összefűzünk egy negyedikbe („text”) a „cat text1 text2 text3 > text” paranccsal. például keresés. Nagy fájlok esetén is gyors a megjelenítése. „-” jellel veszünk el. míg a „R” kapcsoló a rekurzióra utal. „text2”. others=többiek) rövidítésekre is. míg a „whereis” még a hozzá tartozó forrásfájlok és manuálok helyét is.w. amelyek tartalmazzák a „minta” karaktersorozatot. • chown. például „dmesg | grep minta”.g. • chmod Fájl vagy könyvtár jogosultságának megváltoztatása (change mode). a kimenet átirányítására a „>” jelet kell használnunk. Parancsok kimenetelében is kereshetünk. Használható még egy kicsi fájl tartalmának megjelenítésére. a „sudo”-t használnunk kell. A chown lehetővé teszi a két tulajdonság egyszerre történő változtatását.o (user=felhasználó.”-ot. Szükségünk lehet még a u. A „blahota:blahota” a beállítandó felhasználónév:csoport párt jelzi. Példák: 99 . • less Úgy jeleníti meg a fájl tartalmát. talán legegyszerűbb a az alábbi példákban bemutatott módszer. mert nem tördeli lapokra annak tartalmát.x) használva jogot „+” jellel adunk hozzá. Például így érem el. • which. Igen kellemetlen meglepetést okozhat például a következő: „sudo chown -R blahota:blahota . A szokásos jelöléseket (r. Erről azt hinnénk. Többféle módon alkalmazhatjuk. navigáció a fájlon belül előre-hátra. change group). Magyarázat: a „|” jel.. Ha nincs hozzá jogunk. kényelmesen olvashatóvá teszi. egyszerű használatára egy egyszerű példa a következő: „grep minta text”.alapértelmezett módon a képernyőn.

txt” paranccsal olvasási jogot adtunk mindenkinek a „szöveg. A „kill” után a megölni szándékozott folyamat azonosítóját 100 . ábra: A „top” parancs kimenete • kill.txt” fájlhoz. A „chmod u+w. míg a csoport tagjaitól és mindenki mástól elveszi azt. 72. killall Kilövi (megöli) a processzt. hogy melyik folyamat terheli legjobban a rendszert. de például az „A” kapcsolóval használva megmutatja az összes.txt” fájlhoz.• • • A „chmod +r szöveg.txt” utasítás a felhasználónak írásjogot ad a „szöveg. vagyis hogy milyen programok futnak a gépen. újra és újra frissülve mutatja a futó programokat és azok processzor és memóriafelhasználását. ha szeretnénk látni. Hasznos olyankor. A „chmod -x progi” mindenkitől elveszi a „progi” nevű program futtatásának lehetőségét. • top Folyamatosan.go-w szöveg. a számítógépen futó programot: „ps -A”. Folyamatok (processzek) kezelése: • ps Önmagában nem túl informatív.

szintén a „ps -A” vagy „top” parancsok alkalmazásával juthatunk hozzá a kívánt nevekhez. Kernel modulok kezelése. De amíg a PID egyértelmű. egy program több példányban is futhat és a „killall” mindet leállítja. Ekkor elkezdődik a letöltés. ezért csak végszükség esetén szabad használni. Előfordulhat. amit a „ps -A” vagy „top” parancsokkal deríthetünk ki. hogy lépjen ki – a program valamilyen okból nem képes kilépni (például annyira hibás állapotba került). az megszakad amikor kilépünk a gépről. Ez utóbbi esetben feltétel nélküli leállítást kérhetünk a rendszertől a „-9” kapcsoló használatával. ha megszakítjuk a kapcsolatunkat a távoli géppel. ami folytatódik akkor is. így ez utóbbi akár adatvesztést is okozhat (például egy szövegszerkesztő esetén). máskor – mivel ez a parancs „megkéri” a programot. Az „&” jel a sor végén arra kell. Ilyenkor a programnak nincs lehetősége elmenteni a módosított állományokat. amelyek nem a kernel állományában 101 . A kilövés nem mindig sikerül. egyéb rendszer-információs parancsok: 73. e nélkül nem működik a dolog. Például jelentkezzünk be egy távoli gépre ssh-val és adjuk ki a „nohup wget http://cim. hogy nincs jogosultságunk hozzá.hu/fajl &” parancsot (a végén nyomjunk Entert). míg a „killall” után a program (a futó bináris) nevét kell írnunk. hogy Enter-nyomásra visszakapjuk a promtot. Ezt lehet megakadályozni ennek a trükkös parancsnak a használatával.(PID-jét) kell írnunk. ábra: Egy pendrive hibátlan felcsatolásának folyamata a „dmesg” kimenetében A kernel modulok a kernelhez tartozó azon részek. • nohup (no hangup. például saját gépünk leállításakor. vagyis nincs kapcsolatmegszakítás) Ha bejelentkezünk egy távoli gépre és ott elindítunk egy folyamatot. Hasonlóan.

lshw Az „lsusb” a rendszerben aktuálisan működő USB-s. modprobe. amelyet nem mindenki használ (pl. így ugyanazzal a driverrel egész halom hardvert meg tudunk hajtani. az „rmmod” eltávolítja. lspci. • lsusb. ábra: Az „lsusb” kimenete nevekkel és azonosítókkal • free 102 . • lsmod. ha esetleg később meg szeretnénk őket nézni. • dmesg A kernel üzenetek modulokra vonatkozó részeinek böngészéséhez használhatjuk a „dmesg” parancsot. azonosítójukkal együtt. probléma esetén láthatjuk. Ezek azonosítóak fontosak lehetnek. dinamikusan töltődnek be. hol. miért állt le a hardver rendszerbe illesztésének folyamata. ha valamely hardverelemet nem kezel rendszerünk automatikusan kielégítően és valamilyen interneten talált leírás alapján drivert akarunk hozzá telepíteni. insmod Az „lsmod” parancs kilistázza a memóriába betöltött modulokat. Ezek – általában – a /lib/modules/kernel_verzio/ könyvtárban találhatók. ami nem foglalkozik a függőségekkel. A „modprobe” nagyobb tudású. mint az „insmod”. Gyakorlattal (és angoltudással) hibakereséshez kiváló. 74. ha kevésbé ismert. teljes tudását csak rendszergazdaként futtatva mutatja. Ezek az információk ugyanakkor a rendszer naplóállományaiba is bekerülnek. amelyet nem mindig csatlakoztatunk a számítógéphez. azok belseje nem változik sokat. vagy egy olyan speciális kernel funkció. Bár egyszerű felhasználóként is sok információt ad. vagy felismerhetetlen típusú eszközt szeretnénk beazonosítani. csomagszűrő tűzfal funkció). Általában akkor kerülhetünk velük kapcsolatba. a „modprobe” és az „insmod” betölti az utána írt modulnévhez tartozó modult. Ilyen lehet egy speciális eszköz kezelőmodulja. Ilyenkor ezekre az azonosítókra keressünk rá az interneten. hanem szükség esetén. rmmod. Komplett jelentést kaphatunk hardvereinkről az „lshw” programmal. A hardvergyártók gyakran csak a csomagolást és a típusszámot cserélik ki az eszközökön. az „lspci” a PCI-os eszközöket listázza ki.vannak.

• dos2unix.txt néven. de egyúttal megtudhatjuk. reboot A „halt” leállítja. Esetleg eleve ajánlatos a korábbiakban már használt „h” kapcsolóval használni. Ezzel a két programmal az oda-vissza konverziót tehetjük automatikussá.Kiírja a rendszer összes és szabad memóriáját. 103 . ez az Ubuntu alapértelmezettje) vagy Latin 2 (iso-8859-2) kódolással tárolják a szövegfájlokban.txt szövegfájlt átkonvertálja utf-8-ról Latin 2-esre és az így kapott fájlt menti kimenet.txt” a bemenet. fájlnevekben. Például az „iconv -f UTF-8 -t ISO-8859-2 < bemenet. konkrétan utf-8. a „reboot” újraindítja a rendszert. Az iconv programot a karakterkészletek közti konverzióra használjuk. És végül: • halt. Szövegkonvertáló programok: • iconv Magyar szövegeket leggyakrabban Unicode (unikód. hogy az egyes partíciók milyen néven vannak becsatolva a rendszerbe.txt > kimenet. unix2dos A DOS-Windows és a Unix-Linux típusú rendszerek eltérő módon használják a szövegfájlok sorvégkezelését. Mindkettő végrehajtásához rendszergazdai jogosultság szükséges. • df A df parancs a szabad lemezterületekről informál. míg a Unix-Linux rendszerek csak kocsivissza karaktert használnak. Ez néha zavaró lehet. A sorok végét a DOS-Windows kocsivissza-soremelés karaktersorozattal jelöli.

Nevezze át a „gy1” könyvtárat „gy”-re! 6. „gy1”-et és „gy2”-t! 5. Hozzon létre egy „szöveg” nevű fájlt a „gy” könyvtárban! 8. Hozzon létre egy új alkönyvtárat. Adjon mindenkinek írási jogot a fájlhoz! 9. Jelenítse meg a könyvtár tartalmát! 3. Hozzon létre ebben két újabb könyvtárat. a neve legyen „gyakorlás”! 4. Jelenítse meg tartalmát a képernyőn! 104 . Írjon szöveget a fájlba! 10.Feladatok Az alábbi feladatok végrehajtásához ne használjon Nautilust vagy Commander típusú programokat! 1. Törölje a „gy2” könyvtárat! 7. Lépjen be a saját könyvtárába! 2.

A telepítés lépéseinek sorrendje is változott kissé. az Adobe Flash. ami segített a ténylegesen villogásmentes rendszerindulás megvalósításában. A Sound Indicator a Canonical Ayatana nevű projektjének része. Az új kiadás már telepítés közben is képes letölteni a frissítéseket. Számos változást tapasztalhatunk a telepítőben és a Szoftverközpontban is. amelyek a licenc vagy a szabadalmi korlátozások miatt nem lehetnek a CD-n (például az MP3 támogatása. ahonnan később további fejlesztések várhatóak. vagy a szükség esetén jó szolgálatot tevő zárt forráskódú wifi meghajtó). vagyis a zenelejátszó vezérlésére is képes hangerőszabályzó. A továbbiakban így egy helyen szabályozhatjuk a hangerőt. Bár eddig sem panaszkodhattunk. így – a folyamatot részben párhuzamosítva – még gyorsabbá vált a telepítés. Mindamellett szebb is lett.04 LTS után megjelent első új Ubuntu változat – a Maverick Meerkat fantázianevű 10. tovább folytatódott az indulási folyamat felgyorsítása. Az Ubuntu 10. hiszen a betöltő immáron támogatja a grafikus mód beállítását. Látványos újdonság a Sound Indicator. 105 .21. valamint kezelhetjük a zenelejátszást. mint korábban.10-ban beköszöntő változásokról A 10. ezzel könnyebb lett a rendszer kezelése. a friss csomagokon kívül számos kisebb-nagyobb változást is tartalmaz.10 – ahogy az lenni szokott. valamint azokat a csomagokat.

A Szoftverközpontban most már pontozhatjuk. személy szerint jelen pillanatban – 2011 áprilisában – nem tudom. így azokon a gépeken. azonban ez a „lo-menubar” csomag telepítésével orvosolható. Ez alapból még nem támogatja a globális menüt.04 újdonságai A 11. használom-e majd hosszútávon.04-es – Natty Narwhal – változat legfontosabb újdonsága egyértelműen a Unity felület bevezetése. Ilyen például a továbbfejlesztett telepítő. automatikusan a klasszikus GNOME munkaasztal indul el. amelyeken nem működik a grafikus gyorsítás. Az OpenOffice. A Unity a Compiz ablakkezelőt használja. A Unity alapértelmezetté tétele megosztotta a régi felhasználókat. 106 . Más fontos változások is történtek. A felhasználók visszajelzéseire is kíváncsiak a fejlesztők. Telepítéskor felajánlja a program ikonjának elhelyezését az indítópanelon. fogom-e szeretni. bevezetése bátor húzásnak tűnik. hogy a Rhythmbox alapértelmezett zenelejátszót a Banshee váltotta.org irodai programcsomagot az azonos kódbázisú a LibreOffice váltotta. valamint az. Az Ubuntu 11. akár szövegesen is értékelhetjük az alkalmazásokat.22.

Openbox c. Egy licenc c. GDM 6. külön partíción tárolja b. Slackware d.6. Mit történik. FreeBSD 5. Gimp d. 1999 3. A swap területet a Linux általában a. külön meghajtón tárolja 107 . Mi az FSF? a. 1991 c. 10.org b.38-rc1 c.10 4. 1984 b. 2. 1994 d.37 b. Melyik a jelenlegi legfrissebb stabil kernel? (Figyelem! Az adatok elévülnek!) a. Egy alapítvány b. A fentiek közül egyik sem 2. Az alábbiak közül melyik Linux disztribúció? a. Az alábbiak közül melyik ablakkezelő? a. 10. Leellenőrzi az aktuális könyvtár töredezettség-mentességét 7. 2. openSUSE b. Egy mozgalom d. Mikor kezdődött a Linux fejlesztése? a. Belépünk a saját könyvtárunkba b. Hacsak valamilyen program nem használja. Fedora c. OpenOffice.04 d.Tudásellenőrző tesztek Minden kérdésre több jó válasz is elképzelhető! Első teszt 1.6. Az aktuális könyvtár tartalmát CD-re írjuk d. ha kiadjuk a cd parancsot? a. a gép kiadja a CD-ROM-ot c.

Drupal c. Adobe Reader g. Apache f. Milyen eszközre hivatkozhat a /dev/sdb1 ? a. csak a tulajdonos módosíthatja c. Mit jelent. Internet Explorer 108 . mindenki olvashatja d. merevlemez partíciójára d. bin d. Firefox d. mindenki írhatja 9. Skype e. nem használ 8. home 11. OpenOffice. Karikázza be az alábbi programok közül a zárt forráskódúak betűjelét! a. videokártyára b. root b. Mely könyvtárak találhatóak egy szabványos Unix/Linux rendszerben a / alatt? a.org b. csak a tulajdonos futtathatja b. Blender j. külön fájlban tárolja d. GIMP i. tv-kártyára c.c. log c. Quake III h. pendrive partíciójára 10. ha egy állomány Linux alatt az alábbi jogosultságokkal rendelkezik:-rw-r--r--? a.

c 9. a. d 11. a 7. j 109 . c 5. b 3. c. a 4. d. a 8. a 2. b. a.Megoldások: 1. b 6. f. d 10. c.

nem. Mikor indult a GNU project? a. kiürítjük a csereterületet c. csak ha nem rendszergazdaként léptünk be c. Szabad szoftvereken fejlesztett szoftveremet a. Mit jelent. mindig 7. igen. A fejlesztők szerették a pizzát b. csak a tulajdonos módosíthatja 110 .Második teszt 1. a felhasználók állományai b. a rendszergazda könyvtárai c. soha b. de ha kérem.hu d. ha egy állomány Linux alatt az alábbi jogosultságokkal rendelkezik:-rw-rw-rwx? a. csak a tulajdonos futtathatja b. 1991 2. a kernelmodulok 3. ingyen kell adnom. 1969 b. a szervergép és legalább egy kliensgép együttese d. A fejlesztésbe bárki bekapcsolódhatott d. de kivételes esetben ez alól felmentést adhat az FSF c. csökkentjük az aktuális könyvtár töredezettségét 8. kérhetek érte pénzt 4. csak ha rendszergazdaként léptünk be d. információt kapunk a memóriafelhasználásról d. ez alól felmentést ad (Magyarországon) az FSF. A Linux megkülönbözteti-e a kis és nagybetűket a parancsok nevében? a. csak ingyen adhatom oda másnak b. egy komplett disztribúció 6. hacsak valamilyen program nem használja. grafikus telepítés nélkül c. rendszerszintű konfigurációs fájlok d. A Linux tulajdonképpen a. A munka koordinálója nem amerikai állampolgár volt c. 1973 c. felszabadítjuk a fölöslegesen használt memóriaterületeket b. Mit történik. Grafikus felület nélkül indult a fejlesztés 5. ingyen kell adnom. A /home könyvtárban találhatóak a. csak a rendszermag b. ha kiadjuk a free parancsot? a. a rendszermag és néhány fontosabb program. Az alábbiak közül melyik momentum bizonyult a legfontosabbnak a Linux fejlesztésekor? a. 1984 d.

VLC media player j. Adobe Flash Player g. MySQL 111 . Opera c. Melyik program alkalmas Linux alatt elsődlegesen a fájlkezelésre? a. wc 10. Alapítvány a szabad szoftverekért b.c. Nero e. Karikázza be az alábbi programok közül a nyílt forráskódúak betűjelét! a. A fentiek közül egyik sem 11. nc b. kc d. Adobe Photoshop i. mindenki írhatja 9. mc c. MS Office b. mindenki olvashatja d. A Linux alapértelmezett grafikus felülete d. Joomla h. Virtualbox OSE d. Általános közreadási feltételek dokumentuma c. Mi a GPL? a. Total Commander f.

c 8. c. b 11. c. j 112 . a 3.Megoldások: 1. d 9. b 10. c 5. i. g. c 2. a 6. d 7. d 4.

Törölje a mappa1 könyvtárat! Fogalmazza meg néhány mondatban. hogy mit jelentenek az alábbi fogalmak! a. Másolja át a fájlt a mappa2 könyvtárba! V. Hozzon benne létre egy szoveg. csomag d. disztribúció f. I. shell b. repository e. LTS c. Nevezze át a mappa1 könyvtárat mappa3-ra! V. Saját könyvtárában hozzon létre egy mappa1 és egy mappa2 nevű könyvtárat! II. Saját könyvtárában hozzon létre egy mappa1 és egy mappa2 nevű könyvtárt! II. Lépjen be a mappa2 könyvtárba! III. Live rendszer 113 . Lépjen be a mappa1 könyvtárba! III. I.txt nevű fájlt! IV.Egyéb feladatok Írja le az alábbi folyamat parancsait! A. Másolja át a mappa2 könyvtárat a mappa1 könyvtárba! IV. Törölje a mappa2 könyvtárat! B.

Kiskapu kiadó. Nicholas Petreley. Kiskapu kiadó. Budapest. Kiskapu kiadó. Henczi Béla . Budapest. Budapest.. Budapest. Budapest. Zalaegerszegi Helikon Nyomda. Jono Bacon: Linux az asztali gépen. Eric S. Ad Librum. 2004 9. Pere László: Linux felhasználói ismeretek I. BBS-INFO Kft. Kiskapu kiadó. Kiskapu kiadó. Budapest. Budapest. 2005 3. 2002 5. Lawrence Lessig: Szabad kultúra.Molnár Hajnalka: Tanuljunk Linuxot!. Marcel Gagné: Válts Linuxra!. Raymond: A katedrális és a bazár. kötet.Felhasznált és ajánlott irodalom 1. Torma László: Az Ubuntu világa. 2006 8. 2002 6. Budapest. 2000 2. kötet. Kiskapu kiadó. 2008 4. Sikos László: Bevezetés a Linux használatába. Pere László: Linux felhasználói ismeretek II. 2005 114 . 2004 7.

........................ Zárt forráskódú meghajtók és egyéb programok telepítése....39 8.........104 21................................................38 7...............................................29 6...................................................................................................................................................................... de előbb megismerkedünk a partíciókkal..................................... támogatási rendszerét és előkészületeket teszünk a telepítésre..... az átállás buktatóiról hallhatunk................... Jogosultságok kezelése...............................................3 2.................. Megismerjük a telepítő CD használatát........ Miről.............................................................................................. és befejezzük a telepítést........................................................... Megismerkedünk egy különleges felhasználóval.....................61 Feladatok.58 12.8 Feladatok. Menet közben megtudhatunk némi alapvető információt a Ubuntu Linuxról................................................................................................................... de megismerjük a szabad szoftver és a Linux történetét..........................5 3.................................................................. A Linux előnyeiről lesz szó.............................................41 9................................................................ Látványos asztali effektek – Compiz.................................................... egyelőre telepítés nélkül.................. Új felhasználót hozunk létre........114 115 .......................... illetve a linuxos fájlstruktúrával......................................................90 20....... Meghajtóprogramok.......................................................82 17....................................................................................................................... A parancssori felület alapjai.......................................................................................................... Az Ubuntu 10....................................................... és elkezdünk ismerkedni a Linuxszal.................................................................................... Megtudhatjuk......................... A Linux használatának hátrányairól....................................57 11........................................30 Feladatok................46 Feladatok .................. Sorra vesszük.113 Felhasznált és ajánlott irodalom.......................................04 újdonságai.................50 Feladatok............................................................................................................................................................................................................................................................ Fontosabb felhasználói programok.........................04-es Ubuntu telepítéséhez................................................................................ Megismerkedünk a csomagkezelés alapjaival...........77 16..................... Saját mappánk és az Ubuntu könyvtárszerkezete..........67 14.......... fájlrendszerekkel............................ Megismerjük az Ubuntu változatait...................86 19.......25 5..............................................................18 4.... Megnézzük..................................... valamint egy kicsit eltöprengünk az informatikai biztonságról is............................................................................................................................................................................................. mi is az operációs rendszer............................................26 Feladatok............................................................................................. Még néhány szó Linux „felhasználói élményéről”...................................107 Egyéb feladatok......106 Tudásellenőrző tesztek............... Végre tényleg kipróbáljuk az Ubuntut.................................................................................................. hogy milyen teendőink vannak közvetlenül telepítés után............83 18.....Tartalomjegyzék 1........................................................................................................76 15............................................. A gyakrabban használt parancssoros programok.........................................................................................80 Feladatok....................................................10-ban beköszöntő változásokról..........................................................................................................................................................49 10.......................94 Feladatok.............................. Folytatjuk a telepítést...............105 22................................................................................... Az Ubuntu 11.....19 Feladatok................................ Most már tényleg hozzákezdünk a 10........ futtathatunk még programokat Linuxon..... hogyan telepíthetünk....66 13..... kiknek szól ez a jegyzet?..................73 Feladatok.........................................................................................................................................................................

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful