10

A SEJTEK FELÉPÍTÉSE ÉS ANYAGCSERÉJE

A SEJTEK FELÉPÍTÉSE
Mi is az élő rendszer? Erre az egyszerűnek látszó kérdésre mind a mai napig nem tudunk pontos választ adni. A korai próbálkozások csak egy-egy területet emeltek ki, részigazságokat állítottak, vagy túl bonyolultak lettek. Az élet fogalma az ismeretek bővülésével folyama­ tosan változott. Claude Bernard (1813-1878): az élet lényege az életjelenségekben van. Herbert Spencer (1820-1903): az élet lényege a folytonos alkalmazkodásban van. A. L. Lehninger (1917-1986): az élő rendszer önszabályozó, önreprodukáló, izoterm, szupramolekuláris (molekulák feletti) rendszer, amely kör­ nyezetével anyag- és energiakicserélődésben áll. Önmaga termelte szerves katalizátorokkal nagy­ számú egymással kapcsolatban lévő átalakulási folyamatot valósít meg. Az önreprodukciót lineáris molekuláris kód teszi lehetővé. Ami ma megállapítható: az élő rendszerben több van, mint a fizikai és kémiai törvények szerint felépülő anyagban és az azt felépítő molekulák viselkedésében. Az élet komplex jelenség, amely változatosságával, bonyolult kölcsönhatásaival az alapjelenségeket messze túlhaladja. Az élet az anyag speciális tulajdonsága, vagyis élet nincs, csak élő rendszer van. Az élő és élettelen közötti minőségi különbség a sejteket felépítő molekulák ezreinek, tízezreinek sajátságos kapcsolatrend­ szerén, belső rendjén alapul. A molekuláknak ez a belső rendezettsége csak megfelelő mennyiségű 10.1. Az emberi testben előforduló leggyakoribb elemek A BIOGÉN ELEMEK Az élő rendszert felépítő és az anyagcserében résztvevő elemek összességét biogén elemeknek nevezzük. A természetben előforduló elemek közül sok megtalálható az élő anyagban, néhányuk gya­ korisága azonban jóval nagyobb. (10.1.) A Földön szén alapú élet létezik, az élő rend­ szer óriásmolekuláinak vázát egymással össze­ kapcsolódó szénatomok sora adja. A szén képes arra, hogy atomjai korlátlan számban egymáshoz rögzítve láncokat, gyűrűket alkossanak. Négy kovalens kötése sok kapcsolódásra ad lehetőséget, így igen változatos molekulák sora jöhet létre. energia folyamatos felhasználásával tartható fenn, hiszen az anyag önként a rendezetlenség irányába változik (az entrópia növekszik). Entrópia (görög szó - ziláltság, összevissza­ ság): a rendezetlenség mértéke. Zárt rend­ szerben maguktól végbemennek azok a folya­ matok, amelyek során az entrópia nő. Az élő rendszernek állandó anyag- és energia­ kicserélődésben kell lennie a környezetével (nyílt rendszer). Ha megszüntetjük az anyag és/vagy az energia a cseréjét, az élőlény elpusztul. A kap­ csolat fenntartása mellett az élőlénynek el is kell határolódnia a környezetétől. A sejthártya át­ enged, sőt átemel anyagokat, ugyanakkor bizonyos anyagokkal szemben lezár. Ez az elhatárolódás a belső rend fenntartása érdekében elengedhetetlen. Vizsgáljuk meg. hogyan épül fel az élő rendszer, milyen ato­ mok, szervetlen és szerves molekulák alkotjak! Tekintsük át. mit tudunk az elő rendszer molekulainak átalakulási folyamatairól (felépítésük, lebomlásuk) Atom: a kémiai elemek azon legkisebb része, amely kémiai módszerekkel oszthatatlan (fizi­ kai eljárásokkal elemi részecskékre bontható). Molekula: több atom összekapcsolódásával kialakuló rendszer. Elem: azonos rendszámú atomok összessége. Vegyület: különböző elemek atomjainak össze­ kapcsolódásával kialakuló rendszer.

A SEJTEK FELÉPÍTÉSE

11

11.1. A legfontosabb biogén elemek helye a periódusos rendszerben Izomerek: azonos összegképletű, de külön­ böző szerkezetű molekulák összessége. Kovalens kötés: közös molekulapályán mozgó kötő elektronpárokkal kialakuló kötés. A szén rendszáma hat ( 6 C), vagyis a neutronok mellett hat proton és hat elektron van az atomban. A 6 elektron 1 s2 2s 2 2p 2 elrendeződésű, de tudjuk, 2 2 hogy a második héj pályái (2s 2p ) könnyen hibridizálódnak, vagyis a szénatomban 2sp3 vegy­ értékhéj alakul ki. A négy elektron igyekszik egy­ mástól a legtávolabb elhelyezkedni, így a négy kötés tetraéderesen rendeződik el (a kötésszög 109,5°-os). (11.2.) A szén elsősorban kovalens kötéseket hoz létre, hiszen az elektronegativitása a különböző atomokra jellemző értékek átlagának felel meg (EN C = 2,5). Ennek az a következménye, hogy más atommal összekapcsolódva a két atom elektronegativitásainak összege nagy, míg különbsége kicsi lesz, ami a kovalens kötés kialakulását eredményezi. A szénatom kötései erősek, mert a vegyértékhéj közel van az atommaghoz. (A szilícium is létrehoz­ hat tetraéderesen elhelyezkedő négy kovalens kötést, de a kötések gyengébbek. A pentaszilán [Si 5 Hi 2 ] robbanás közben bomlik, vagyis a szilíciumatom nem képes korlátlan számban összekapcsolódni.) A szén mellett minden élő rendszerben meg­ található az oxigén, a hidrogén, a nitrogén, a kén és a foszfor, melyek kovalens kötéssel vesznek részt a szervetlen és a szerves molekulák alkotásában. Főleg ionként fordul elő a nátrium, a kálium, a kal­ cium, a magnézium, a klór és a vas. Számos elem csak egyes fajokban fordul elő, ott kisebb-nagyobb mennyiségben. A szilícium például egyes kova­ moszatokban, zsurlókban, illetve szivacsokban található meg jelentős mennyiségben, míg a fluor az emberi fognak is fontos felépítője. 11.2. A szénatom

) 21 ELLENŐRIZD TUDÁSOD! 1. A molekulákat alkotó eleme­ ket a kimutatási reakció előtt ki kell oldani. illetve mi a ma­ gyarázata a reakció során létrejövő csapadék keletkezésének? 4. (12. melyek így a kialakuló molekulák felépítőivé váltak.12 A SEJTEK FELÉPÍTÉSE ÉS ANYAGCSERÉJE 12. sőt mennyiségüket is meghatározhatjuk. mi a sav szerepe a vas kimutatásában. legfeljebb az előfordulás arányában van különbség. A 12. míg a szilícium-dioxid nem? .1. He) atomok kialakulásával indult. Mi lehet az oka annak. és a fejlődés során egyre nehezebb elemek alakultak ki. (ll. Miért volt előnyös a szénalapú élet kialakulása szempontjából.1. a kisebb (H. A periódusos rendszerben való elhelyezkedésükből megállapítható. Az élő rendszert felépítő elemeket kémiai reakciókkal kimutathatjuk.) Az elemek evolúciója az egyszerűbb. egyúttal stabilabb elemek voltak többségben. mely ne lenne meg az élettelen ter­ mészetben is. vagy megfelelő formájúvá kell alakítani. Ezután következhet a megfelelő reagenssel történő ki­ mutatásuk. hogy a tengervíz és az élő rendszer ionösszetétele hasonló? 3.és ólommérgezés). hogy a szén-dioxid vízben oldódik. Az élő rendszer kialakulása idején valószínűleg a kisebb atomtömegű. A biogén elemek kimutatása Az élőlényekben nem található egyetlen olyan elem sem. hogy az élő rendszert a kisebb atomtömegű elemek alkotják. mérgezőek (lásd higany. sőt a nehezebb elemek gyakran károsak. táblázat alapján magyarázd meg.1. Miért a hidrogénből és a héliumból van a legtöbb az Univerzumban? 2.l.

ionokhoz kötött formá­ ban van jelen. melynek következtében egy anyag­ halmazban a kezdetben meglévő koncentráció­ különbségek kiegyenlítődnek. A víz molekulája és különböző halmazállapotai Hó'kapacitás: megmutatja. (Figyeld meg. kondenzációban) is fontos szerepet tölt be.1. Dipólusossága miatt hidrátburkot képez. indukciós és diszperziós köl­ csönhatások). Ha egy rendszerben I a z anyag nem egyenletesen oszlik el (pl. szabad víz. (13. mely létrejöhet poláris és apoláris molekulák kö­ zött is (orientációs.) A szobahőmérsékletű vízben a molekulák 70%-a összekapcsolódik. képes köté­ sekkel összekapcsolni molekulákat. Diffúzió: olyan (külső hatás nélkül bekövetkező) anyagáramlás. hiszen poláros kötései a térszer­ kezettel együtt az oxigén felől negatív. Az újszülött szervezete még 92-95%. míg a legnagyobb a medúzáknak van (95-99%). a magas forráspontot és a sajátságos hőtágulást (+4 °C-on a legnagyobb a sűrűsége). Ez a víz reakcióközegként és reak­ ciópartnerként (hidrolízisben. 13.2. Erősen dipólusos. 13. Négy hidrogénkötés kialakítására képes.A VÍZ BIOLÓGIAI SZEMPONTBÓL FONTOS TULAJDONSÁGAI 13 A VÍZ BIOLÓGIAI SZEMPONTBÓL FONTOS TULAJDONSÁGAI Az élő rendszer víztartalma átlagosan 6 0 . van der Waals-kötés: gyenge másodrendű kötés. ugyanakkor mozgékonysága miatt az apoláris anyagokat eloszlatja (diszpergálja). így sajátságai nagy­ mértékben megszabják az élő anyag viselkedését. nagy elektronegativitású. Legkisebb víztartalma a száraz magvaknak (13-25%).) A sejtekben lévő víz döntő többsége hidrátbu­ rokként a molekulákhoz. Diszpergálás: az anyagnak kisebb méretű részekre történő darabolása. hogy mekkora hő­ mennyiség szükséges az adott mennyiségű anyag hőmérsékletének 1 °C-kal történő emeléséhez. H-kötés: nagy elektronegativitású atomhoz (O.1. lökdösődő mozgása előbb-utóbb magától is egyenletes anyageloszlást fog létrehozni. nemkötő elektronpárral rendelkező atommal létrehozott másodrendű kötése. oldószer­ ként.6 4 % vizet tartalmaz. akkor a részecskék rende­ zetlen. A víz nagy mennyisége miatt a sejtekben összefüggő közeget ad.2. hogy az oldott anyagot a nagyobb koncent­ rációjú hely felől a kisebb koncentrációjú hely felé látjuk áramlani. 105° kötésszögű V-alakú molekula. a nagy párolgáshőt.8 0 % . N. hogy az oldószer is éppúgy diffundál: oldószermolekulák kerülnek oda. Oldatok esetén ez a jelenség abban nyilvánul meg. csak mindössze néhány százalék az ún. a kocka­ cukor egy pohár vízben). ahol eddig nem voltak!) (13. A víz poláros.) A víz kiváló oldószere a poláris anyagoknak. Jó diffúziós képessége miatt fontos szerepet tölt be az anya­ gok szállításában. A diffúzió . Párolgáshő: az az energia. a hidrogé­ nek felől pozitív töltéstöbbletet hoznak létre. (14. Ez magyarázza a nagy fajhőt/hőkapacitást. Részt vesz az anyagok szállításában. amely szükséges a fo­ lyadék gázzá alakításához. Cl) kapcsolódó hidrogénnek megfelelő távolságra lévő. a felnőtt ember szervezete már csak 6 0 . reakciópartnerként szerepelhet.1.

de a sejthártyák is) olyan résekkel rendelkeznek. A víz reakciói a sejtben Ha egy edénybe desztillált vizet teszünk. mint a zsákban lévő szacharózoldat térfogategysé­ geiben. a vízmolekulákat igen. (14. A je­ lenség minden olyan esetben bekövetkezik. de a szacha­ rózmolekulákat már nem). hiszen a fo­ lyadékoszlop növekvő nyomása és a bent lévő mind több molekula fokozza a víz kilépését is.): Hidrolízis: nagyobb molekula bomlása víz belépé­ sével. A szacharózmolekulák nem juthatnak át a féligáteresztő hártyán.illetve kilépési sebessége megegyezik. OZMÓZIS A szabad vízben oldott anyagok koncentrációja megváltoztatja az oldat viselkedését (fagyáspont. ozmózisnyomás). akkor azt tapasztaljuk. Ha megáll a folyadékszint emelkedése. ame­ lyek csak bizonyos mérethatár alatti részecskéket engednek át (pl. Ez azt eredményezi.) készült zsákot. béldarab stb. de a kötések gyengesége miatt folytonosan változó térhálós szerkezet biz­ tosítja a rugalmasságot. ami jórészt annak köszönhető.3.a koncentrációkülönb­ ség csökkentése érdekében .) I 14. Ekkor a féligáteresztő hártyán át a víz be. hogy a zsákba beáramlik a víz. A féligáteresztő hártyák (ilyen a celofán. hogy a sejt citoplazmájában a víz hidrogénkötéseket alakít ki a téhérjemolekulák között. A víz oldószer A víz reakciói a sejtben (14.a diffúzió a vízmo­ lekulákat hajtja a zsák belseje felé.2. beáll a dinamikus egyensúly. Az így kiala­ kuló állandóan meglévő. forráspont.1. ha az edény térfogategységeiben több vízmolekula van. Megfigyelhetjük.14 A SEJTEK FELÉPÍTÉSE ÉS ANYAGCSERÉJE 14. hogy a hártya a nagyobb molekulák diffúzióját akadályozza. majd bele­ merítünk egy féligáteresztő hártyából (pl. A vízbeáramlás miatt a zsák folyadékszintje emelkedik. Pl. 14. hogy a sejtek általában ru­ galmasak. Az idő előrehaladtával a szintemelkedés lassul. a kisebbekét viszont nem.3. „békanad­ rág" [a béka lehúzott bőre]. Kondenzáció: két vagy több molekula egyesülése melléktermék (itt víz) keletkezésével. amelybe szacharózoldatot leszünk. Ozmózis: az oldószer (általában a víz) diffú­ ziója féligáteresztő hártyán keresztül a kisebb koncentrációjú oldat felől a nagyobb felé. Ozmométer vízmolekulák cukormolekulák . Az élő rendszerben az ozmózis jelensége alapvető jelentőségű. így . egyúttal bizonyos belső szerkezetet ad.: NH4CI + H 2 0 -* NH4OH + H+ + Cl~.2.

9%-os (0. hogy nagyobb benne az oldott részecskék koncent­ rációja. a csőben lévő légnyomás növelésével) már a kísérlet elején is 15.) Fiziológiás oldat (izotóniás oldat): a sejt ozmotikus nyomásával megegyező oldat. Az embernél a 0. Ez a külsőleg alkalmazott nyomás (p2) felel meg a Érdekes jelenség (ún. tengervizet sótalanítani (ivóvíznyerés zásához. a hajszálerek artériás szakaszán (fehérjementes) hogy nagyobb a koncentrációja (még pontosabban: vérplazma préselődik ki. 15 Az ozmózisnyomás tulajdonképpen az oldatot jel­ lemző mennyiség.) 15.1. de ez a jelenség az oka annak is. és annak koncentrációjával (nem túl tömény oldatok esetén) egyenesen arányos.1. környezet a környezet hipertóniás a letből a vesében. ha az ozmózisnyomásnál nagyobb külső nyo­ nagyobb a koncentrációkülönbség a hártya két mást alkalmazunk. Ha tehát egy oldat ozmotikus nyomása céljából). itt ugyanis a vérnyomás nagyobb benne az oldott részecskék koncentrá­ meghaladja a vérplazma ozmózisnyomását. amelyet az oldatra kell kifejteni ahhoz. Milyen oldatban következnek be az egyes változások? H20 . Plazmolízis: növényi sejteket hipertóniás oldatba helyezve a sejtből víz áramlik ki. az ozmózist) a tiszta oldószerrel szemben. és a sejt­ hártya elválik a sejtfaltól. akkor az azt is jelenti. Ahemolízis (1) és a plazmolízis (2). ciója). 15. akkor az azt is jelenti. annál nagyobb nyomást (p2) kell a hártyán a hígabb oldat felé. Ilyenkor oldószer préselődik ki oldala között. illetve az állatok bélfa­ szerhez viszonyítva. mint egy másiké.A VÍZ BIOLÓGIAI SZEMPONTBÓL FONTOS TULAJDONSÁGAI Ozmózisnyomás: az a nyomás. rendszer ^környezet a környezet izotóniás a rend­ a víz a növény gyökerén. rendszerhez viszonyítva. (15.2. Az élő szervezetben ozmózissal szívódik fel C. (15. Hemolízis: a vörösvérsejteket hipotóniás ol­ rendszerhez viszonyítva. mint egy másiké. Ha egy oldat ozmotikus nyomása nagyobb. ami miatt a sejt citoplazmája zsugorodik. lán át.. hogy nagyobb. fordított ozmózis) lép fel ak­ töményebb oldat ozmotikus nyomásának. és ozmózissal szívódik vissza a víz a szűr-rendszer <c. Minél kor. datba helyezve megfelelően híg oldat esetén a (C: az oldott anyag koncentrációja) sejtek megduzzadnak és szétpukkadnak. hogy dinamikus egyensúly jöjjön létre (vagyis megakadá­ lyozzuk az oldószer beáramlását. Az ozmózis külső behatással (pl. Milyen anyag hatására alakult ki a plazmolízis? (amikor az oldat még töményebb) leállítható. .166 mol/dm 3 ) NaCl oldat. Ezzel az eljárással kifejteni a vízkilépés kellő mértékű megakadályo­ lehet pl.>c.1. a környezet hipotóniás a rendszer ^környezet c.2.

Ezért fontos a kolloidok sajátosságait megismernünk. . vízben olaj) eloszlatása. ha valamely diszpergált anyag részecskemérete 1-500 nm közé esik. de kicsapással (kondenzálással) is elérhetjük.diszpergált anyag és a diszpergáló közeg hal­ mazállapota szerint (16. mint az ugyanolyan tö­ megű. . vízben baktériumok) eloszlatása. A diszperz rendszerek csoportosíthatók: .). Kolloidról tehát akkor beszélünk. Ezt diszpergálással. hogy közönséges fény­ mikroszkóppal megfigyelhetők legyenek. Ez a folyamat a diszpergálás. Az életjelenségek végbemenetelében nél­ külözhetetlen fehérjék is kolloid méretűek. Nagy felületük miatt termodinamikailag instabilak. hiszen ezzel számos életjelenség alapját is meg­ érthetjük. a létrejött elegy a diszperz rendszer.2. Diszperz rendszer: Olyan legalább kétkompo­ nensű rendszer.1. hogy a fo­ lyadékban eloszlatott részecskék eltérő mérete az anyag különböző viselkedését eredményezi. fényszórás. a fehérjemolekula vizet köt meg és hidrátburok alakul ki).1. Emulzió: folyadékban folyadék (pl. A kolloidok fő jellegzetessége az. ülepítés és ozmózis révén azonban bizonyítható a jelenlétük. hogy a ré­ szecskék fajlagos felülete (a tömegegységre eső felülete) jóval nagyobb. A 16. mellyel bebizonyíthatta a kolloid részecskék meglétét.a diszpergált részecskék mérete szerint (16. ezért külön­ böző anyagokat köthetnek meg a felületükön (adszorpció). amelyben az egyik komponens (diszpergáló közeg) részecskékre oszlatott állapot­ ban tartja a másik komponenst (diszpergált anyag).16 A SEJTEK EELÉPÍTÉSE ÉS ANYAGCSERÉJE 16. a magyar kolloidkémia jeles képviselője. Szuszpenzió: folyadékban szilárd anyag (pl.). Zsigmondy Richárd (1865-1929) magyar szár­ mazású osztrák Nobel-díjas kolloidkémikus. de túlságosan kicsik ahhoz. A diszperz rendszerek osztályozása a diszpergált részecskék mérete szerint KOLLOIDOK Egy folyadékba kevert anyagot a keverés mérté­ kétől függően kisebb-nagyobb részekre oszlat­ hatunk el. közönséges állapotú anyagé. A diszperz rendszerek osztályozása a diszpergáló közeg halmazállapota szerint előfordul. A kolloidok részecskéi álta­ lában számos atomból vagy molekulából állnak. Az élő rendszerekben mindhárom mérettartomány 16. Adszorpció: a felületen való megkötés másod­ rendű vagy elsőrendű kémiai kötésekkel (pl.1. táblázat adataiból is látható.2. Bugát Pál (1793-1865) magyar orvos. meg­ alkotta a Faraday-Tyndall-jelenségcn alapuló ultra­ mikroszkópot. A leg­ több szűrőpapíron átmennek. így stabilizálva kolloid állapotukat. a magyar or­ vosi és kémiai szaknyelv megteremtője.

szol állapotú kolloidok. a szap­ panok ki sózásakor (tengervízben a szappan nem habzik. A szol-gél átalakulás bekövetkezhet: A hőmérséklet átalakulásával: a hűtés során csök­ ken a hőmozgás energiája. Milyen tulajdonsága miatt jó oldószer a víz? A hőmérséklettől. A kialakuló gél állapot hígítással ismét szol állapotba vihető. mivel a kolloid részecskék növekvő mozgási energiája elszakítja ezeket a kapcsolatokat. a felnőtt ember testéé pedig „csak" 62%? .V. a le­ csöpögő szűrlet piros színű. az anyagi minőségtől függően szol vagy gél álla­ potban fordulnak elő. vagy a 3%-os NaCl-oldatnak? Merre történik az oldószer áramlása. . a klorofill megköti a fény energiáját). Koaguláció: az a folyamat. Az előbbihez jól hidratálódó anyagokat (elektro­ litokat . Jellegzetes térhálós szerkezet alakul ki. 2. Tölcsérbe helyezett szűrőpapírra tegyünk aktív szenet.gél állapotú kolloidok. a kolloid ré­ szecskék önálló hidrátburkukkal egyenként elmozdulhatnak. Irreverzibilis (visszafordíthatalan): pl. ha egy ember gyomorrontás miatt sokat hány és megy a hasa? 3.hidrofil (liofil) kolloidok: vonzzák a vizet (az oldószert). A lecsö­ pögő szűrlet sokkal világosabb. Nagy felületükön vizet adszorbeálnak. és makromolekulás kolloidokként viselkednek. alkohol stb. . és a lassuló kolloid részecskéket körülvevő hidrátburok szélén lévő oldószer-molekulák a szomszéd kolloid részecske hidrátburkával létesít kapcsolatot. Miért reped ki esős időben az érő cseresznye? 6. melyek hidrátburkának kialakulásával csökken a kolloid részecskék hidrátburkának vastagsága. . vagy alkoholban történő oldékonyságára? A kolloidok típusai az oldószerrel való viszonyuk szerint: . A kialakuló gél állapot melegítéssel ismét megszüntethető. Melyik oldatnak nagyobb az ozmozisnyomasa: az 1 %-os. ELLENŐRIZD TUDÁSOD! 1.sókat: pl. ^ t V f c t * W. Milyen je­ lenség játszódott le? Ha a tölcsérbe az aktív szénre alkoholt (etanolt) öntünk.A VÍZ BIOLÓGIAI SZEMPONTBÓL FONTOS TULAJDONSÁGAI 17 Abszorpció: az anyagban való megkötés (pl. a kolloid koncentrációjától. Mivel magyarázható. A diszpergáló közeg mennyiségének változtatá­ sával: vizes alapú szolokat gél állapotba vihetünk a kolloid részecske hidrátburkának elvonásával. vagy a kolloid mennyiségének növelésével. Az élő szervezetben a fehérjék mellett a nuk­ leinsavak. Mire következtethetünk: a festék szénhez való kötődésére. NaCl -. A vizes alapú kolloidrendszerek fajtái a részecskék kölcsönhatásából kialakuló szerkezet szerint: . és ez a részecskék összekapcsolódását eredményezi.hidrofób (liofób) kolloidok: taszítják a vizet (az oldószert). Miért iszunk az átlagosnál többet. a hidrofil kolloidok vízelvonással (dehidratálással) tör­ ténő kicsapása. nagy felületű anyag. hogy a csecsemő testének víztartalma 92%. a hid­ rofób kolloidok szolvátburkának elvonásakor. ha sós ételt ettünk? 5. Lehet: Reverzibilis (visszafordítható): pl. szilárdabb állapot. főleg iont adszorbeálnak. Ezt a módszert hasz­ nálják különböző kolloidok kicsapására: pl. hanem fehér csapadék keletkezik). sőt a poliszacharidok önálló molekulái is kolloid méretűek. EMLÉKEZZ! Szol állapot: folyékony állapot. és öntsünk rá piros színű mikroszkópi festéket (fuxint) tartalmazó híg oldatot. Miért veszélyes. vagy a fehérjék könnyűfémionok hatására bekövetkező reverzibilis koagulációjakor.. ezt adszorbeálják a felületükön. a kolloid részecskék összekapcsolódnak hid­ rátburkukkal. Az aktív szén porózus. esetleg színtelen. Gél állapot: kocsonyás. ha csak féligáteresztő hártya választja el a két oldatot? 4.) hasz­ nálhatunk. mely során a kol­ loid részecskék durva diszperz rendszerré kapcsolódnak össze. n'l •>>.

melyek hidrolízisével ilyen molekulák képződnek. A szénhidrátok csoportosítása felépítésük alapján Szerkezetük általános jellemzői Aldóz: az oxocsoport láncvégi helyzetű (aldehid­ csoport). optikai forgatóképesség és a molekula szerke­ zetének összefüggése Királis rendszer (molekula): olyan rendszer (molekula). de a nagyobb méretűek gyűrűvé is záródhatnak. . (19. csak a fény síkját ellenté­ tesen forgatják (optikai aktivitásuk van).és poliszacharidokat.) A monoszacharidok egy egységből állnak.szerkezeti egysé­ gekként . (18. Az enantiomerpároknak ellentétes konfigurációja van! A biológiai rendszerekben a szerves molekulák egy részének (pl. enantiomereknek nevezzük. 18. A természetben előforduló monoszacharidok molekuláiban mindig a második szénatom képezi.1. Ketóz: az oxocsoport láncközi helyzetű (ketocsoport).C . Nevüket az alkotó szén. hid­ rogén. di. amelynek tükörképe nem hozható önmagával fedésbe. nem hidrolizálhatók.felépítésében játszanak szerepet. oldataikon áthaladva a polározott fény síkját elfor­ gatják. Azokat az izomereket. kémiai tulaj­ donságban megegyeznek. Szénhidrátok: polihidroxi-oxovegyületek polihidroxi-aldehidek (nevük: áldozok) vagy polihidroxi-ketonok (nevük: ketózok). E molekulák egy vagy több kiralitáscentrummal (aszimmetriacentrum) rendelkeznek. Nyíltláncúak. Elsősorban a sejt vagy a szer­ vezet energiaháztartásában és . A szénhidrátokat felépítésük alapján csopor­ tosíthatjuk: megkülönböztetünk mono-. Az.és hidroxilcsoport kapcsolódik [ ( H .O H ) J .18 A SEJTEK FELÉPÍTÉSE ÉS ANYAGCSERÉJE A SZÉNHIDRÁTOK A szénhidrátok a bioszféra szerves anyagainak fő tömegét alkotják. aminosavak) van kiralitása. és emellett oxocsoportot is találhatunk a molekulákban.1. A valóságban a szénatomokhoz hidrogén.) A királis molekulák optikai aktivitást mutatnak. Alapvázukat 3-7 szénatom alkotja. Az enantiomerek minden fizikai.1. melyek tulajdonságai csak a forgatóképesség irányában térnek el. szénhidrátok. vagy olyan vegyületek. oxigén 1 : 2 : 1 arányából hajdan elképzelt képletről [ C n ( H 2 0 ) m ] kapták.

de . A D-monoszacharid a D-glicerinaldehidre vezethető vissza.és az L-konfigurációt. A glicerinaldehid az anyagcsere­ folyamatok egyik legfontosabb köztesterméke. A folyamatot a lánc utolsó előtti szénatomjához kapcsolódó oxigén nemkötő elektron­ párjának az oxocsoport elektronhiányos szénatom­ jához történő bekötődése indítja el (nukleofil [„atom­ magot kedvelő"! addíció . szénatomon az oxocsoportból a gyűrűvé záródás során kialakuló glikozidos hidroxilcsoport helyzete alapján alakul ki az a.) A természetben előforduló monoszacharidok utolsó előtti (az oxocsoporttal ellentétes végétől számítva 2.A SZÉNHIDRÁTOK 19 19. vagyis a hat szénatomos egyszerű cukrok központi jelentőségűek az élő rendszer 19. Mint a legtöbb monoszacharidnak.nagyon fontosak az anyagcserében nélkülözhetetlen nukleotidok és származékaik (koenzimek. A triózok.2. Az 1. A gyűrűs molekula síkjára merő­ legesen elhelyezkedő (axiális helyzetű) hidroxilcsoportot tartalmazó az a-. valamint az a-glükóz és a /3-glükóz szerkezete A legkisebb monoszacharidok a három szén­ atomos triózok.C .) szénatomja is kiralitáscentrum.mivel a mo­ lekula két vége eltérő . Ennek meghatározott konfigurációja alapján elkülönítjük a D. ennek is a foszfátszármazékai a jelentősek (glicerinaldehid-3-foszfát). de fedésbe nem hozhatók A szénatom királis.3. (19. míg a lánc utolsó előtti szénatomja -OHcsoportjának oxigénje a gyűrű tagjává válik (éterkö­ tést létrehozva). A kialakuló gyűrűs molekulában az oxocsoport hidroxilcsoporttá. Gyűrűs molekula kialakulása (fent). (19.3.2. Ezeknek a molekuláknak kikris­ tályosítva csak a gyűrűs formájuk. amelyek reakciójakor ötvagy hattagú gyűrű alakulhat ki.O H részlet szénatomjai . a pentózok és a hexózok képviselői 5 ©H20H 5 0H?OH .) Az öt szénatomos pentózok molekulái szintén lehetnek köztestermékek. vizes oldatukban pedig a nyílt és a gyűrűs formájuk is előfordul. a síkkal párhuzamos (ekvatoriális) helyzetű -OH-csoporttal rendelkező a /J-konfigurációjú molekula. majd tovább­ alakul.) A hexózok. 19.és a /^-konfiguráció (anoméria). ha négy különböző ligandum (egy molekulában a központi atomhoz kapcsolódó atom vagy atomcsoport) kapcsolódik hozzá (a lánc­ közi H .kiralitáscentrumok). vagyis a folyamatokban képződik. A gyűrűs szerkezet kialakulása Azok a hidroxilcsoportok. addíciós folyamat során képesek az oxocsoportot hordozó szénatom­ hoz kapcsolódni.datív kötés jön létre). nukleinsavak) felépítésében.gyűrűvé záródott formában .3. ún. Az élő szerve­ zetben elsősorban ilyen szénhidrátok fordulnak elő.1. (19. glikozidos hidroxilcsoporttá alakul. Királis rendszerek: egymás tükörképei.

: Na-K-tartarát (Seignette-só) + NaOH >-C00H + 2Cu+ + 20H.). vagy ezüsttükör formájában Ezüsttükör-próba redukáló hatás -CHO 2Ag+ + 20H.: CuS04 Fehling II.2. Reakció Tapasztalat fémezüst válik ki fekete csapadék.1. A monoszacharidok jellemző reakciói Vizsgált tulajdonság Anyagok AgN03 + NH40H (fehér csapadék. A cuk­ és 20. mert H-0-OH H ©-OH a szénhidrátszállítás ebben a formában történik I sejten belül H a sejtek közötti térben is (20. és egyúttal energiát is tárolnak.20 A SEJTEK FELÉPÍTÉSE ÉS ANYAGCSERÉJE H-O-OH HO-0-H szempontjából. és a nagy rok A glükóz tömegben előforduló poliszacharidok is glükóz­ ból. hogy 20. Az aldehidcsoportot tartalmazó H-©^0H sí szőlőcukor (glükóz) a legfontosabb szénhidrát. A monoszacharidok vízben jól oldódnak. a lúg feleslegében oldódik = Ag20) I 3I termésekben fordul elő. afruktózMagyar neve (gyümölcscukor) utal arra. A heterotróf élőlények táplálkozásában betöltött jelentős szerepe mellett az anyagcsere-folyamatok köztestermékeként is gyakran találkozunk foszfátszármazékával.lebontása általában ebből indul ki. vagy annak származékaiból épülnek fel. Ezt jelentősen akadályozza. hogy foszforsavval kapcsolódnak össze (kondenzáció).0 zöld 2Cu+ + 20H/:-CH0 + CuO melegítés Cu20 COOH + Cu 2 0] vörösbarna gyűrű a két folyadék határán vöröses szín jelenik meg a ketózt tartal­ mazó oldatban Aldóz-ketóz elkülönítés erős szervetlen savak hatására vízelvonással heterociklusos vegyület jön létre -> színes fenol­ származék alakul ki a) Molich-próba: ketóz + c c H 2 S0 4 (alárétegezve) oxi-metil-furfurol képződik b) Szelivanov-reakció: ketóz + sósavas rezorcin . Az állatok táplálkozása szempontjából nagyon fontos a legédesebb ízű monoszacharid.[Ag(NH3)20H] •* -C00H + 2Ag + H20 CuS04 + 2Na0H -» Cu(OH)2 + Na2S04 fehér csapadék -> a feleslegben mélykék színnel oldódik (= CuO) -CHO + 2Cu 2 + + 40H> voros szinu csapadék (Cu20) képződik a réz(ll)oxid redukáló­ dásával Fehling-reakció redukáló hatás Fehling I.1. Foszfátésztereik a szénhidrát­ anyagcsere köztestermékei.hH. így könnyen átjutnának a sejthártyán.

és a másik hexóz 4. két hexóza a galaktóz és a glükóz.2. amelynek mole­ kulatömege nagyobb. A maltóz és a cellobioz lebontási köz­ testermékként jelentős az élővilágban. A cellulóz lebontásakor képződő cellobioz két /3-glükózból áll. A cellulóz molekulája több ezer /J-glükózból áll (21. amelyek jelentős mér­ tékben stabilizálják a molekulákat.). A szacharóz kialakulásakor a glükóz 1. Makromolekula: olyan . Nem redukáló hatású diszacharid.) A szacharóz a növényekben fordul elő.általában kolloid méretű polimer .1. POLISZACHARIDOK A poliszacharidok több száz vagy több ezer monoszacharid összekapcsolódásával (konden­ zációjával) létrejövő makromolekulák. Ennek következtében egyik gyűrű sem képes vizes közeg­ ben kinyílni. szénatom­ ján lévő hidroxilcsoportok között kialakuló éter­ kötés. A cellulóz molekulaszerkezete (1).1. A kondenzációban legalább az egyik egyszerű cukor glikozidos hidroxilcsoportja részt vesz. nádcukor) a heterotróf élőlények tápanyagaként tölt be jelentős szerepet. A láncon belül az egymás melletti egységek és az egymás mellett fekvő láncok között is ki­ alakulnak hidrogénkötések. Min­ den molekula közös jellemzője a monomerek kö­ zötti 1-4 glikozidkötés. így nincs szabad aldehidcsoport. valamint összekapcsolódási módjuk adja. A két a-glükózból álló maltózt általában a kemé­ nyítő vagy a glikogén lebontásakor találjuk meg az élőkben.1. vagyis ezért nem redukáló hatású a szacharóz. a cellobiózban és a laktózban azon­ ban a második gyűrű glikozidos hidroxilcsoportja szabad. Mindkét esetben az egyik hexóz 1. mint 10000. a sejtfal alkotója.A SZÉNHIDRÁTOK 21 21. szénatomján lévő hidroxilesöpört reakciójával alakul ki az éterkötés. A diszacharidok DISZACHARIDOK Két monoszacharidból állnak.) A diszacharidok is jól oldódnak vízben. a cellobioz és a laktóz redukáló tulajdonságú. a cellulóz szá­ lak szerkezete (2) és a cellulóz a sejtfalban (3) .2. és édes ízérzetet keltenek. A poliszacharidok monomerje a glükóz. amelyek az egységek elrendeződése miatt hosszú. 21. s ezek képesek redukálni. A vízben nem oldódó cellulóz a növények tipikus vázanyaga. Az egyes poliszacharidok közötti különb­ séget a monomerek típusa és száma.molekula. A maltózban. így Földünk legelterjedtebb összetett szénhidrátja. (21. szénatomján található hidroxilcsoportok gliko­ zidos hidroxilcsoportok kondenzálódnak. el nem ágazó egyenes láncot alkotnak. és a mellette lévő egység 4. A tejcukor az emlősök tej váladékának fontos alkotója. (21. vagyis a kapcsolódó egyik glükóz 1. és a fruktóz 2. A maltóz. A laktóz (tejcukor) és a szacharóz (répacukor. melyeket éterkötés kapcsol össze. illetve egyes alacso­ nyabbrendű eukarióta képes speciális enzimeivel lebontani. a glü­ kóz és fruktóz alkotja. Jellegzetes szerkezete miatt csak néhány baktérium.

).1. Az a-kötések kötésszögei miatt nem lineáris. az állatokra. Milyen biológiai jelentősége van az élő rendszerben előforduló diszacharidoknak? 7. A barna színű Lugol-oldat (KI-os I2-oldat: a jodidion lehetővé teszi az apoláros jódmolekula 1 22. A keményítő a növényi sejtekben a fotoszin­ tézis eredményeként képződik. Mi miatt nem lehet gyűrűs molekulája a triózoknak és a tetrózoknak? 3. de 20-25 egységenként 1-6-os glikozidkötésekkel elágazó. ágas-bogas szerkezet alakul ki. A szénhidrátoknak is kialakulnak az élő rendsze­ rekben származékaik. A meneteket H-kötésck tartják össze. hanem spirál (hélix) alakú. újra megjelenik a Lugol-oldat barna színe. majd fajra jel­ lemző alakú szemcsék formájában raktározódik. Miért nem oldódnak vízben a poliszacharidok? 9. (P Q A glikogén a keményítő amilopektinjéhez ha­ sonlít. Miért nem redukáló hatású a szacharóz? 8. Miben tér el a keményítő és a glikogén? .2.IT —> I^ kelet­ kezik) jódja behatol a hélix belsejébe. Kék szín jelenik meg. a kél mo­ lekula kapcsolata miatt megváltozik az elektronok energiaszintje. A keményítő „korróziója" vízben való oldódását. A szemcsék réteges felépítésűek. valamint a gom­ bákra a glikogén. Mindkettőre jellemző. 3 ELLENŐRIZD TUDÁSOD! 1. ami a jód elektronburkának fényel­ nyelését megváltoztatja. Spirális el­ rendeződése biztosítja a keményítő kimutatásának alapját. a kék szín eltűnik. 22. Miért lehetnek energiatárolók a szénhidrátok? 6.). a májban és a harántcsíkolt izmokban tárolódik. hogy sok száz a-glükóz kondenzációjával jön létre. Miért nincs két szénatomos szénhidrát? 2. Az amilopektinbcn is jellegzetes a fenti mole­ kulaalak.2. A több ezer a-glükóz egység által kiala­ kított spirál azonban sokkal sűrűbben tartalmaz 1 -6-os elágazásokat.22 amilóz A SEJTEK FELÉPÍTÉSE ÉS ANYAGCSERÉJE amilopektin 22. A gerincesekben apró szem­ csék formájában (22. Mi okozza a monoszacharidok jó vízoldékonyságát? 4. Miért redukáló tulajdonságúak az élő szervezet monoszacharidjai? 5. A keményítő (amilum) két különböző összetevője az amilóz és az amilopektin (szemcsénkénti arányuk 20 : 80 százalék. Ha felmelegítjük a rendszerünket. és bennük az amilóz és az amilopektin szénhidrát-molekulák mellett a szénhidrátot bontó amiláz enzimet is megtaláljuk. hiszen a hőmozgás fokozódása miatt a jód „kirázódik" a spirálból.1. Az amilóz és az amilopektin molekulája A tartalékszénhidrátok közül a növényekre jel­ lemző a keményítő. Az állatok és a gombák ki­ tinje például fontos vázanyag. Az amilóz több száz glükóza az 1 -4 glikozidos kötéssekkel el nem ágazó láncot hoz létre. hiszen: I -l. Miért lehet vázanyag a cellulóz? 10.

de az adott zsírmolekulák megfelelő arányú raktározása fajra jellemzően történik. a kacsazsír sárgás. a bekap­ csolódó egyéb molekularészletek módosíthatják. olajok között.1. . zsíroldószerekben (klo­ roform. melyek közé sokfajta. mint az állati zsírok.C H 2 . szobahőmérsék­ leten szilárd. míg ugyan­ olyan tömegű szénhidrátból 17. A növények neutrális zsírját olajnak nevezzük.H kötések oxidációjával (főleg a hidro­ gén vízzé oxidálásával) nagy mennyiségű energia szabadulhat fel. a sok szén-hidrogén kötésnek köszönhető. Zsírsavak: hosszú szénláncú ( C ) 2 24) telített vagy telítetlen szerves savak (az élő szervezetben páros szénatomszámúak). így a lipidek egyik legfontosabb szerepe az energiatárolás (1 gramm lipidből 39. olajsav: C 1 7 H 3 3 C O O H : linolsav: C . Az apoláris tulajdonság általában a bennük található számos [ . melynek szénláncai sok telítetlen kötést tartalmaz­ nak. sztearinsav: C 1 7 H 3 3 C O O H .] csoportnak. így különbség van az egyes fajokból kinyert zsírok. A C . A HIDROLIZÁLHATÓ LIPIDEK A neutrális zsírok (gliceridek) háromértékű al­ koholnak. Egyes típu­ saikban a jellegzetességet az oldal láncok. éter stb.2 kJ). A leggyakoribbak: palmitinsav: C | 5 H 3 | C O O H . A lipidek különböző típusainak legfontosabb jellemzői tere. benzol. 7 H 3 1 C O O H . a glicerinnek zsírsavakkal alkotott ész­ 23. ún. válto­ zatos felépítésű anyag tartozik.) oldódnak. Bár az egyes molekulák nem faj specifikusak. ugyanazon a hő­ mérsékleten folyékonyabb a sertészsírnál. Minél több a molekulában a telítetlen zsírsav. Közös tulajdon­ ságuk. annál inkább folyékony a molekula halmaza.5 kJ energia nyerhető a sejtben.A LIPIDEK 23 LIPIDEK Az életfontosságú szerves vegyületek nagyon heterogén csoportja. hogy apoláris. A sertészsír fehéres. ezért folyékonyabbak.

neutrális zsír (2) és a lecitin (3) molekulájának szerkezete A neutrális zsírok legjelentősebb biológiai A folyadékban kolloid méretű micellákat szerepe az energiatárolás. Zsírsav (I). funkciós cso­ portok változatos sajátságú típusokat alakítanak ki. Az epesavak a májban képződnek. így azokat egymástól. . Mindkettő jól oldódik merevségét. alapváza a sztefatidok alapvegyülete. de a har­ A NEM HIDROLIZÁLHATÓ LIPIDEK madik -OH-csoporthoz foszforsav kapcsolódik. melyet ban is oldódnak. Mivel a zsír rossz hővezető. közegtől eltávolodni. és a sejt környezete is vizes fontos szerepet tölt be az állat hő-.juttatja be a bőr sejtjeibe. hogy lizáló) enzimnek a Iipidek emésztéséhez.a zsírsavak miatt .) rész a lehető legtávolabb igyekszik elhelyezkedni A zsírok felületi feszültségét csökkentik. A foszfatidok molekulájában a glicerin két hidroxilcsoportját észteresíti egy-egy zsírsav. A D-vitamin a normális csontosoéterben. Ebből következik. így része.pl. a dió. Az apoláris rész igyekszik a vizes apró cseppekké alakítva megnövelik a felületüket.1. és a biológiai A növények . sőt vastagsága alapú. víz felületén játszanak e molekulák felszívásában és a lipidbontó egyrétegű (monomolekuláris) hártyákat képeznek.1. a citoplazma.24 1 A SEJTEK FELÉPÍTÉSE ÉS ANYAGCSERÉJE palmitinsav linolsav 24. jában tárolják az energiát . A szteránváz alapja a gonán. hiszen van vitaminná.könnyen létesítve kapcsolatot a sejtmemb­ ránnal . míg a poláros rész a vizes lehetőséget biztosítva a lipáz (a zsírokat hidroközeghez vonzódik. Az így kialakult molekula a foszfatidsav. majd ezt a lipoA felépítés tekintetében a gliceridekhez leg­ szóma .és egy ötatomos kondenzált gyűrű alkot. Emiatt a sejthatáron a fosz­ miatt mechanikai védelmében is. molekula.és hidroxilcsoportot tartalmazó hat.az olajat raktározó A liposzómák kettős foszfatidrétege hasonló a sejt­ alapszövetükben különítik el. fordulva kettős réteget alakítanak ki.és közül. mely a foszforsavval együtt poláros A vázhoz kapcsolódó oldalláncok. A-. enzim aktiválásában is. A sejt belső halmozódik fel.apoláris részük is. epe alkotójaként a tápanyagként bekerült Iipidek Ez a térszerkezetre is hatással van. részét képezi a foszfatid-molekulának. közelebb a foszfatidok és a glikolipidek állnak. A foszforsavat észteresíti ránváz. az apoláris részek egymással szembe­ K-vitamin. de a neutrális zsírok acetonban és alkohol­ dáshoz szükséges zsírban oldódó vitamin. elsősorban a bőraljában kedve ún. A liposzómák gyoró. Különösen sokat membránhoz. vesz fel. míg a foszfatidok az éteres olda­ a szervezet előanyag (ergoszterin) formájában tukból ezen oldószerek hatására kicsapódnak. fázishatárokon . fokozza a hártyák guk alapján választhatjuk el. az poláros és . Ezt használják ki a kozmetikai cégek tárol olajból a repce. Tartaléktápanyagként képeznek.bár főleg keményítő formá­ membránok alapját képezik. E.giai membránok alkotója. sőt képesek kettős rétegben elhelyez­ az állatok zsírszövetében. a napraforgó. liposzómakat kialakítani. melyet három még egy aminő. üregébe építik be a hatóanyagot. Szerepet a felületeken. és a bőralja zsírszövetébe raktározódva A szerkezet következtében a foszfatidok ket­ a napfény UV-sugarainak hatására válik aktív tős tulajdonságúak (amfipatikusak). a fosz­ A szteroidok kiindulási vegyülete. hiszen a két emészthetőségét segítik. A koleszterin a foszfatidokkal együtt a bioló­ A neutrális zsírokat a foszfatidoktól az oldékonysá. a mák stb. ami biztosítja tartós tárolásukat. a mo­ a liposzómás krémek készítésekor. tehát poláris. (25. A zsírrétegben fatidok apoláris részei kiszorítják a vizet maguk oldódik az apoláros tulajdonságú D-.

A LIPIDEK Sok hormon is a szteránvázas vegyületek közé tartozik. Ezek a mellékvesekéregben (pl. aldoszteron, kortizon) és az ivarmirigyekben (ösztrogének, progeszteron, tesztoszteron) termelődnek. Fontos szerepük van a belső környezet szabályo­ zásában és a két nem közötti eltérések kialakí­ tásában. Képzésük a koleszterinből indul ki. A nö­ vényekben termelődő szteroidokat gyógyszerként használhatjuk (digitonin). (25.1.) Az ötszénatomos izoprén (2-metil-l,3 butadién) különböző számú molekulájának összekapcsoló­ dásával alakulnak ki az illat- és színadó vegyületek, a terpének és a karotinoidok. A karotinoidok a növényekben és az állatok­ ban is megtalálhatók. A molekulákban a sok kon­ jugált kettőskötés ^-elektronjai delokalizálódnak, így a látható fény fotonjai képesek gerjeszteni. Az elnyelt, illetve kisugárzott energia miatt a mole­ kulák színesek, a szín a sárgától a vörösig változik. A likopin a paradicsom termésének piros szí­ néért felel, míg a karotin a sárgarépa karógyö­ kerének narancssárga színét adja. A növények fotoszintézisében is fontos szerepe van a karotinnak és oxidált származékának, a sárga xantofillnak. A levelek színtestjeiben a karotinoidok a fényener­ gia megkötésében, illetve a klorofillok védelmében játszanak szerepet. A szerv clszáradása során a zöld klorofill lebomlik, és egyéb színes vegyületek (antociánok) alakulnak ki. Az eközben kialakuló változatos színek között láthatóvá válnak a karo­ tinoidok is. Az idő előrehaladásával a karotin eloxidálódik, a levél lassan megsárgul. A karotinoidok közé tartozik az állati és az emberi szervezet számára fontos néhány zsírban ELLENŐRIZD TUDÁSOD! 1. Miért apolárisak általában a lipidek? 2. Miért jó tartaléktápanyag a lipid? 3. Mi a hasonlóság és a különbség a neutrális zsírok és a foszfatidok között? 4. Miért képezhet határhártyákat foszfatidok tömege? 5. Milyen tulajdonságú festékkel mutathatjuk ki a neutrális zsírok jelenlétét? 6. Mi eredményezi a szteroidok nagy változatosságát? 7. Miért veszélyes, ha sok koleszterin kerül a biológiai membránba? 8. Milyen biológiai szerepet tölthet be egy szteroidmolekula? 9. Miért színesek a karotinoidok? 10. Miért nem hidrolizálhatók a karotinoidok?

25

25.1. Szteránvázas vegyületek oldódó vitamin is. Az A-vitamin bőrvédő hatású, és a szem látóbíborának, a rodopszinnak az alko­ tásában vesz részt. Karotinszármazék a véralvadási fehérjék (pl. protrombin) képzésében nélkülözhetetlen szerepet játszó K-vitamin, és az E-vitamin is. A lipidek kimutatása az oldékonysági saját­ ságuk alapján történik. Az apoláris tulajdonságú, ugyanakkor piros színű szerves festék, a Szudán III. a sejtben, vagy oldatban ott halmozódik fel, ahol apoláros a közeg. A piros szín megjelenése utal a lipidek elhelyezkedésére. Akarotinoidokat antimon-triklorid kloroformos oldatával mutathatjuk ki. Az Sb3+-ion bekapcsoló­ dik a karotinoidba és megváltoztatja a delokalizált elektronrendszer fényelnyelését, ami kék szín megjelenését eredményezi.

26

A SEJTEK FELÉPÍTÉSE ÉS ANYAGCSERÉJE

FEHÉRJÉK
A sejt fehérjéit aminosavak építik fel. Az amino­ savak aminő- és karboxilcsoportot tartalmazó szerves, kisméretű molekulák. (26.1.) Vizsgáld meg a 26.1. ábrán a fehérjéket felépítő 20-féle aminosavat. Mi a közös bennük? Aminosavak: aminő- és karboxilcsoportot tar­ talmazó molekulák. a-aminosav: a lánc a-szénatomjához kapcso­ lódik az aminocsoport. Az aminosavak bázikus aminő- és a savas jellegű karboxilcsoportja vizes oldatban, de kristályosítva, szilárd állapotban is ikerionos szerkezetűvé alakul: az aminocsoport pozitív, a karboxilcsoport negatív töltésű. Az aminosavak ezért szobahőmérsékleten ionos jellegű rácsot kialakítva szilárd halmaz­ 26.1. A 20-féle aminosav állapotúak. Amfoterek, protont képesek felvenni, illetve leadni. A glicint kivéve az a-aminosavak rendelkeznek legalább egy kiralitáscentrummal (az a-szénatom). A fehérjéket felépítő aminosavak L-konfigurációjúak, ellentétben az élő szervezet szénhidrátjaival. Az a-aminosavak mellett az élő szervezetben fontos szerepe van a /3-alaninnak (a koenzim-a mo­ lekulában), és a y-amino-vajsavnak (GABA), mint az idegrendszer ingerületátvivő molekulájának. A természetes eredetű fehérjék a-aminosavai amidkötéssel, peptidkötéssel kapcsolódnak össze. Az egyik aminosav karboxilcsoportja a másik ami­ nosav aminocsoportjával vízkilépéssel kapcsolódik. Korlátlan számú monomer kötődhet egymáshoz, így polimer molekulák, polipeptidek alakulnak ki. A fehérjék sajátságos térszerkezetű polipeptid óriásmolekulák. (27.1.)

A FEHÉRJÉK

27

egységekből kialakuló szerkezete leggyakrabban az a-hélix, illetve a /3-redő. Ezeket a szerkezeteket a peptidkötések atomjai között kialakuló másod­ rendű kötések (főleg hidrogénkötések) tartják fenn. Az a-hélixre a spirális szerkezet, a /3-redőre az egymás mellé hullámpapírszerűen rendeződött láncrészek jellemzőek. Bizonyos aminosavak (pl. Glu, Ala, Leu, His) előfordulása kedvez az a-hélix kialakulásának. Az aminosav-alapláncok (-NH-CH-CO-) sora felülről lefelé haladva - az óramutató járásának megfelelő irányban spirálisan rendeződik, vagyis jobbcsavarodású. Egy csavar 3,6 aminosavat tartal­ maz, ami miatt a peptidkötések kissé elcsúsztatva kerülnek egymás fölé. így az egyik peptidkötés oxi­ génje (karbonil) a föléje kerülő másik -NH (imino)részletével alakít ki hidrogénkötést, amivel rögzíti a spirált. Az oldalláncok sugár irányban a spirálból kifelé helyezkednek el. A /3-redő (főleg Met, Val, Ile, Cys többlet esetén) cikcakkos fonal formájában rendeződik el úgy, hogy polipeptidlánc-szakaszok rendeződnek egymás mellé. Ebben az esetben is a peptidkötések közötti H-kötések rögzítik a szerkezetet. A prolin aminosav lánctörő. Azzal, hogy az oldallánca az alaplánccal kötést létesít, egyik szerkezet kialakításában sem vehet részt. A fehérjék harmadlagos szerkezetét a teljes polipeptidlánc további térbeli elrendeződése adja. Ez gyakorlatilag a másodlagos szerkezeti elemek egymáshoz viszonyított elrendeződését jelenti. 27.2. A fehérjék szerkezete peptidkötés

27.1. A peptidkötés kialakulása és bomlása Polipeptid: sok aminosavat tartalmazó mo­ lekula (pl. inzulin, glukagon, hormonok). Fehérje: a jellegzetes térszerkezettel rendel­ kező, sajátságos működésű polimer makro­ molekula. Az építőegységek (aminosavak) összekapcsolódási sorrendje egyediséget kölcsönöz az adott fehérjének. Az aminosavsorrend a polipeptidlánc elsődleges szerkezete. Az átlagos méretű fehérje kb. 100-300 amino­ savból áll. Ha egy 300 egységből felépülő fehér­ jében mind a húszféle aminosav előfordulhat, akkor 20 3 0 0 db különböző aminosav-sorrend ala­ kulhat ki. Ez hatalmas változatosságot eredményez. A kémiának külön ága - a peptidkémia - foglalko­ zik a peptidek, a fehérjék kémiai tulajdonságaival. Az elsődleges szerkezet meghatároz egy tér­ szerkezetet (lánckonformációt), melyet a polipeptidlánc igyekszik felvenni. Az elvileg végtelen sok elrendeződési lehetőség közül a természetben egy adott fehérje csak egy vagy néhány konfor­ mációban fordul elő. Ennek oka az összekapcso­ lódott aminosavak oldalláncainak nagysága és töltése, valamint a környezet - kémhatás, hőmér­ séklet, az ionok koncentrációja - viszonylagos állandósága. A fehérjék lánckonformációja több szinten alakul ki. A másodlagos szerkezet a polipeptidlánc rövidebb-hosszabb részeinek térbeli elren­ deződését jelenti. Viszonylag monoton, ismétlődő

vagy a redoxi-reakciókat segítő citokróm-c molekulában. melyet az aminosav-oldalláncok közötti kötések stabilizálnak. amely a delokalizáció miatt könnyen gerjeszthető. lipoproteid (a nem fehérje rész lipid). A név utal a nem fehérje részre: nuklcoproteid (a nem fehérje rész nukleotid típusú). Az apoláris oldalláncú aminosavak van der Waals-kötésekkel kap­ csolódnak össze (pl. Az ilyen mo­ lekulákat fibrilláris fehérjéknek nevezünk. glükoproteid (a nem fehérje rész szénhidrát) stb. a kazein. pl. A hem és a mioglobin . a rodopszin).).1. Ilyen esetben az összekap­ csolódó két vagy több alegység egymáshoz viszonyított helyzete is jellemzi a fehérjét. a ferredoxin). kollagén. pl. ribonukleáz. A fehérjéket hidrolizálva aminosavak keletkez­ nek. A porfirinváz konjugált kettőskötés-rendszerrel rendelkezik. A fe­ hérjelánchoz kapcsolódik egy nem fehérje termé­ szetű rész. vagy a tej tartalékfehérjéje. a fotoszintézis egyik enzimje. A globuláris forma gömbszerű térkitöltésű. De beszélünk kromoproteidekről (színes vegyületek. nem fehérje molekularészletek is felszabadulnak. aktin. Egyes oldal­ láncok képesek hidrogénkötések kialakítására is (pl.2. a piros színű hem. A hem alapját négy pirrolgyűrű összekapcsolódásával kialakuló porfi­ rinváz és vas(II)ion alkotja (28. a Leu és Ala oldallánca). hanem egyéb. (28. A savas és a bázikus aminosav-oldalláncok között a protonvándorlás miatt ionos kötések (pl. kiszorítva maguk közül a vizet. sőt két cisztein aminosav -SH-csoportja kovalens kötést (diszulfidhíd) képes kialakítani. A nem fehérje rész igen változatos meg­ jelenésű. Gyakran több fehérjelánc (alegység) alkot egy működő fehérjét. 28.). A lánc teljes hosszában azonos másodlagos szerkezetű mole­ kulák szálas alakot is felvehetnek. A csak aminosavakból felépülő molekulák az egyszerű fehérjék (proteinek). fibrinogén stb.28 A SEJTEK FELÉPÍTÉSE ÉS ANYAGCSERÉJE 28. Asp-Lys) jöhetnek létre. A több polipeptidláncból felépülő fehérjék esetén a lán­ cok egymáshoz viszonyított helyzete adja a negyed­ leges szerkezetet. mucin. amely fosz­ fátcsoportot tartalmaz. metalloproteidekről (fémion. a szemünk látásban fontos fehérjéje.) A harmadlagos szerkezet jellegzetes megje­ lenési formája a globuláris szerkezet. A lánckonformációt biztosító kötések (vázlat és képlet) A lánckonformációt másodrendű és elsőrendű kémiai kötések rögzítik. mioglobin. Ezek az összetett fehérjék (proteidek). A fehérjék több­ ségét bontva nemcsak aminosavak keletkeznek. A mioglobin az izmok oxigéntároló fehérjéje. Ilyen a hem a hemoglobinban. Összetett fehérjék (proteidek): szerves vagy szervetlen nem fehérje részt is tartalmazó fe­ hérjék (pl.1. kazein stb.2.). a Ser-Tyr között). Egyszerű fehérjék (proteinek): csak amino­ savakra hidrolizálható fehérjék (pl.

az elsődleges szerkezet a meghatározója a térszerkezetnek. melyek egyenként hasonlítanak a mioglobinhoz. s elzárják a vékony ereket. A kötések csak akkor jöhetnek létre. (29.A FEHÉRJÉK 29 29. A felnőtt ember hemoglobinjának négy fehérjeláncát (két a. s így a mű­ ködésére. összecsapód­ nak.) kialakulása.és két /3-lánc) összesen 576 aminosav alkotja.1. A vörösvérsejtek fehérjéinek döntő többségét a negyedleges szerkezettel is rendelkező hemoglo­ bin adja.) A négy egység kapcsolódása adja a molekula negyedleges szerkezetét. 29.3. amelyek képesek egymással kapcsolódni. mely a működését is befolyásolja. amely az oxigén­ szállításban részt vesz. A betegség kialakulása a vörösvérsejt hemoglobinjának hibája miatt következik be. A sarlósejtes vérszegénységet okozó hiba mind­ össze egyetlen aminosav helytelen beépülése miatt következik be: az egyik /3-lánc 6. Az elsődleges szerkezet megváltozása tehát a fehérje térszerkezetének.2.3. A hemoglobin A Fe 2 + a porfirinváz nitrogénjeihez kapcsolódik. hogy az oxigénmolekula is a vashoz kötődjön. a lánckonfor­ mációnak. Normális (1) és sarló (2) alakú vörösvérsejtek így az aminosavsorrend. oldalláncok) a meghatáro­ zóak. Tehát egyetlen aminosav megváltozása is jelentős hatással lehet a fehérje térszerkezetére. beépülő amino­ sava glutaminsav helyett valin. így képes a mioglobin oxigént tárolni az izomban. A fehérjék csoportosítása szerkezet szerint 29. A betegben szabálytalan (legtöbbször sarló) alakú vörösvérsejtek alakul­ nak ki. . Minden alegységhez van egy-egy hem. s ezzel tulajdon­ ságának módosulását eredményezi. A molekula négy alegységből áll. A koordinatív kötések lehetővé teszik.1. a mio­ globin nem rendelkezik negyedleges szerkezettel. Ezek könnyen összeakadnak. A térszerkezet kialakításában tehát az amino­ savak (peptidkötések. Mi­ vel a molekulát csak egy fehérjelánc építi fel. Gyakran az oxigént sem képesek szállítani. ha olyan oldalláncú aminosavak kerülnek egymáshoz közel. de a vasionon keresztül kötődik hem is a fehérje­ lánchoz. Jól szemlélteti ezt a sarlósejtes vérsze­ génység (29. ami a beteg halálához vezet.

sőt egyes anyagoknak (ionok­ nak. vagy visszafordíthatatlan (irreverzibilis). szaru). Mind a denaturáció. melynek eredményeként megszűnik a biológiai aktivitás. hemoglobin amiláz keratin. Nem véletlen. molekuláik nagyjából gömb alakúak általában egyféle másodlagos szerkezeti elem építi fel. hor­ monok. mind a koaguláció . szállítóanyagok. tárolófehérje 4. A kémhatás változása az ionos kötéseket is tönk­ reteheti. A fehérjék denaturációja A fehérjék alapvető molekulái az élő rend­ szernek. szállítófehérje 3. védekező fehérje 8. 30. Határ­ talan változatosságuk.1. szabályozó fehérje kollagén hemoglobin.lehet vissza­ fordítható (reverzibilis). A fehérjék csoportosítása különböző szempontok szerint Konformáció szerint Összetételük szerint Egyszerű (proteinek) Összetett (proteidek) Feladatuk szerint Globuláris Fibrilláris Feladat Példa 1. szerkezeti fehérje rendezetlen (amorf). Na + -K + -pumpa ovalbumin (tojás) lipáz. Bár energiatartalmuk megegyezik a szén­ hidrátokéval (17. elsődleges szerepük mégsem az energiatárolás és -szolgáltatás. összhúzékony fehérje 7. ép fehérje 30.a vál­ tozást okozó hatástól függően . specifikusságuk az élet számos kis részletében megjelenik. A hatások gyakran még a fehérje kolloid állapotát is megszüntetik.2. a mecha­ nikai hatásokra. „mérgező" anyagoknak) a láncra gyakorolt hatása okozhatja a térszerkezet megváltozását. amiláz növekedési hormon miozin. a fehérje nemcsak denaturálódik. enzim 5. tehát gyenge kötőerőt jelentenek. vagyis a denaturációját. hogy a fehérjék nagyon érzékenyek a környezet változására.2 kJ/g). Mindezek. és a védekezésben is nélkü­ lözhetetlenek. selyem kollagén miozin citokróm-c (hem tartalmú) kazein (foszfortartalom) mucin (szénhidrát) 6. szálas szerkezetű aminosavak mellett szerves vagy szervetlen nem fehérje részt is tartalmaznak 2. A másodrendű kö­ tések nagyon érzékenyek a hőváltozásra.30 A SEJTEK FELÉPÍTÉSE ÉS ANYAGCSERÉJE A térszerkezetet biztosító kötések többnyire másodrendűek. Denaturáció: a fehérjék térszerkezetének olyan megváltozása. Az élőlény mozgását is fehérjék biztosítják. albuminok. aktin immunglobulin represszor csak aminosavak építik fel . a feladatuknak megfelelő módon és mértékben működni csak optimális körülmények között képesek. hasznosul. Koaguláció: a kolloid állapot durva diszperz rendszerré alakul (kicsapódás). ezzel a működés módosulását. hormonfehérje ribonukleáz immunglobulinok. de a hidráthurok meglétére is. Vannak közöttük az élőlények szerkezetét meg­ határozó fehérjék (elasztin. hanem koagulálódik is. a folyamatokat befolyásoló biokatalizátorok (enzimek). megszűnését. /3-redő és a-hélix egyaránt előfordulhat.

1. A fehérjék és az azokat felépítő elemek kimutatása .A FEHÉRJÉK 31 31.

Mi eredményezi a fehérjék változatosságát? 2. almasav 8. Mi jellemzi a peptidkötést? 3. alanin 11.2. Miért érzékeny a legtöbb fehérje a környezet változásaira? 4. Miért mérgezőek a higanyvegyületek? 5. majd végigfuttatjuk a mozgó fázist. Ismertesd a fehérjék specifikusságát! . cukor-foszfát 3. Miért választhatók el jobban a felvitt keverék anyagai? 5. aszparagin. 32. szacharóz glikolsav fenol : víz fenol : víz fenol : víz ELLENŐRIZD TUDÁSOD! 1. álló fázis papír. Milyen szempontból csoportosíthatjuk a fehérjéket? 6. míg a mozgó fázis legtöbbször folyadék.sav 6. A 32. cukor-foszfát 2. A módszer alapja. valamilyen oldószer. Mi történik az aludttej kialakulásakor a tejben? Miért? 7. trióz-foszfát Az álló fázisra csepegtetjük a szétválasztandó keverék kis mennyiségét.1. glicerinsav-foszfát 4.1. A minta anyagai tulajdonságai alapján hosszabb-rövidebb utat tesznek meg. gél és más is lehet. így a szilárd fázis különböző helyein gyűlnek össze. hogy a szét­ választandó vegyületkeverck anyagai különböző megoszlást mutatnak egy nagy felületű álló fázis és az azon átáramló mozgó fázis között. A hordozó. ábrán láthatod a kétdimenziós papírkromatográfia mód­ szerét. glicin 9. A papírkromatográfia Az egyik leggyakrabban használt módszer a fe­ hérjéket felépítő aminosavak szétválasztására a kromatográfia. Keress különbséget egy poliszacharid és egy polipeptid molekula között! 8. 7.32 A SEJTEK FELÉPÍTÉSE ÉS ANYAGCSERÉJE 32. szerin 10. Papírkromatográfiás felvétel 1.

A kötés a biokémiai reakció energiájával alakul ki.2. a felszabaduló energia jelentős része pedig felhasználódik a lezajló folyamatban. Közülük a legfonto­ sabb az ATP (adenozin-trifoszfát).) A nukleotidban két molekula szénlánca található. Ez az egység maga is összetett vegyület. egy öt szén­ atomos monoszacharid.megkülönböztetésül vesszőindexet használnak. A KISEBB MÉRETŰ NUKLEOTIDSZÁRMAZÉKOK A nukleotidok gyakran trifoszfátok formájában találhatók meg a sejtben. Sok nukleotid összekap­ csolódásával pedig makromolekulák. nuklein­ savak jönnek létre. (33. Egy energiafelszabadulással járó biokémiai reakció esetén ATP keletkezik az ADP (adenozin-difoszfát) és a foszforsav kondenzá­ ciójával. A kémiában megállapodás szerint a pentóz szén­ atomjainak számozásakor .1. A nukleotidok felépítése Felépítését a 33. vagyis a nukleotidhoz további foszfátcsoportok kapcsolódnak. A kisebb méretű vegyületek az alapvető biológiai folyamatok nélkülözhetetlen résztvevői: egyrészt a sejt anyagcsere-folyamataiban az energiatováb­ bítás és -tárolás központi vegyületei. szénatomját észteresíti. A nukleotidok származékai nagyon fontos sze­ repet töltenek be az élő rendszer működésében. Nagy energiájú (makroerg) kötés: 25 kJ/molnál több energiát tartalmazó kémiai kötés. Az energia­ igényes folyamatok során hidrolizálódik az ATP foszfátjai közötti kötés.. 33. ábra mutatja. másrészt az élő rendszer kémiai reakcióit katalizáló enzimek alkotórészei (kofaktor). 33. hogy alapvegyü­ letük nukleotid. Az ATP molekulája P kondenzáció 36 kJ/mól . hiszen egy szerves bázis (egy nitrogén­ tartalmú heterociklusos molekula). a foszforsav pedig az 5'. A szerves bázis a pentóz 1'.1. amely nél­ külözhetetlen minden élő sejt anyagcseréjében. melyek a biológiai informá­ ciótárolás és -átadás feladatát látják el a sejtben.2. pentóz (ribóz vagy dezoxiribóz) és egy foszforsav alkotja.A NUKLEOTID TÍPUSÚ VEGYÜLETEK 33 NUKLEOTID TIPUSU VEGYÜLETEK Az élő rendszereket alkotó molekulák egy másik csoportjának közös jellemzője. A trifoszfátok a foszfát-csoportok közötti nagy energiájú (makroerg) kötéseivel a sejtek energiaközvetítő vegyületei.

közvetlenül biztosítva az energiát a polinukleotid lánc kialakulásához.2. A nukleotidok származékai az energiaforga­ lom mellett fontos szerepet töltenek be az anyag­ forgalomban is. amelyet más helyen képes leadni. energia­ felszabadító folyamatokban.) A koenzim-A felépítése és működése a 34. A koenzim-A és működése nikotinamid-adenin-dinukleotid-foszfát (P j 34. hogy más fehérjékkel képes összekapcsolódni. 34. A N A D + és a N A D P + 34. A molekulában megfigyelhető a nuk­ leotid és a vitamincsoport.4. A többi nukleotid típusú vegyületben.3. (34. A NAD+ (nikotinamid-adenin-dinukleotid) két ribóztartalmú nukleotidbol épül fel. áb­ rán látható.) Feladata a hidrogén szállítása a lebontó.1.34 A SEJTEK FELÉPÍTÉSE ÉS ANYAGCSERÉJE A trifoszfátok jelentős részében a pentózmolekula ribóz. Ez a molekula mind a lebontó. Csak a DNS nukleotidjaiban van dezoxiribóz. melyekben egy adenin és egy piridinvázú nikotinamid a szer­ ves bázis. hiszen az anyagok átalakítását végző enzimek segítői. Leggyakrabban az acetilcsoport (acetil-CoA) szállítását végzi. míg a másik proton a molekulával együtt mozog a közegben.1. A koenzim-A -SH cso­ portjához bármilyen acilcsoport bekapcsolódhat. Mindkét molekula azonos módon működik: NAD(P)+ + 2H -> NAD(P)H + H +.4. ún. hogy a nukleotid mellett vitamin jellegű csoport is megtalálható bennük. mind pedig a felépítő folyamatok központi vegyülete. Az eltérés azt eredményezi. vagyis a NAD(P) + redukálódik. A koenzim szerepe a biokémiai folyamatokban A anyag B anyag . amely a hidrogénszállítást a felépítő folyamatokban végzi. így az RNS nukleotidjaiban is mindig ribózt találhatunk. Közös jel­ lemzőjük. Ezek a nukleotidok is trifoszfátokká alakul­ nak a DNS képződésekor.2. kofaktorai. míg a fordított reakcióban a NAD(P)H oxidálódik. (34. A NAD + hidrogénszállítása 34. A molekula nikotinamid részére kötődik 2 elektron és egy proton. Mindössze egy fosz­ fátcsoporttal tartalmaz többet a NADP + .

de a DNS-ben timin (T). egy hatos (pirimi­ din-) és egy ötös (imidazol-) gyűrű kondenzálódása.) A pirimidin váz egy hatos gyűrű.1. a guaninhoz mindig citozin kapcso­ lódik és viszont. (35. A nukleinsavak elsődleges szerkezetét a nukleotidok kapcsolódási sorrendje adja. Í . így a két lánc párhuzamos lefutású. Mivel egy kilencatomos purinvázú molekulával mindig egy hatatomos pirimidinvázú bázis kötődik. Megfigyelhető szabályszerűség. A negyedik bázis is pirimidin vázú. i/liert mondhatjuk.A NUKLEOTID TÍPUSÚ VEGYÜLETEK 35 A dezoxiribonukleinsav (DNS) sok ezer nuk­ leotid összekapcsolódásával létrejött kettős polinukleotid láncból áll. A bázi­ soknak ez a szabályos kapcsolódása azt eredmé­ nyezi.. Mindkettő 4-4-féle nukleotid polimerje. A két láncot a cukor­ foszforsav-lánchoz kapcsolódó bázisok között kialakuló hidrogénkötések kapcsolják össze. vagyis sok. két nitrogénnel.. hiszen a DNS-ben dezoxiribóz. így az adenin-uracil kapcsolat is kettős H-kötéssel jön létre). A különbséget egyrészt a nukleinsav nevét adó pentóz minősége adja.3' vagy 3 ' .pentóz-foszfát-pentóz-foszfát. az RNS-ben az egy metilcsoporttal kevesebbet tartalmazó uracil (U) található. A DNS szerkezete NUKLEINSAVAK A nukleinsavak polinukleotidok. A nukleinsavaknak két típusa . sor alkotja. mely négy nirogénatomot tartalmaz. melyhez oldalláncként tartoznak a bázisok. akár több millió nukleotid kondenzációjával létrejövő makromolekulák. Az adenin és a timin között kettős. úgy a hidrogénkötések száma is a bázisok kémiai felépítéséből kö­ vetkezik. (Mivel az RNS-ben lévő uracil szer­ kezete közel áll a timinhez. hogy a purin vázú adenin (A) és a guanin (G).2.) Ahogy a kapcsolat. A nukleotid-monomerek egy­ mással 5'-3'-foszfodiészter kötéssel kapcsolód­ nak össze.a dezoxiribo­ nukleinsav (DNS) és a ribonukleinsav (RNS) alakult ki az evolúció során. 35. a guanin és a citozin között hármas hidrogénkötés alakul ki. míg az RNS-ben ribóz található. hogy a két polinukleotid-lánc nem egymás tükörképe. hogy a bázisok sorrendje adja a poliíukleotidlánc elsődleges szerkezetét? A nukleinsavak elsődleges szerkezete: a nukleotidok (bázisok) sorrendje a polinukleotid láncban. A pentóz elhelyezkedése ad irányt a polinukleotidláncnak ( 5 ' .5'). A purin alapváza kilencatomos. valamint a pirimidin vázú citozin (C) mindkettőben megtalálható. hogy adeninhez mindig timin. (35. A kialakuló lánc gerincét az egymást követő ..2. a funkciós csoportokban t*«ek el egymástól. hanem egymás kiegészítője (komple­ mentere). A két mak­ romolekula bázisaiban közös. Az azonos alapvázú bázisok az oldalláncokban..

Egy fordulat 10 bázispárból áll. A = U.2. Kialakul a kettős a-hélix. 36. Aprokarióta DNS szuperhélixének kialakulása A két lánc hőhatásra vagy a kémhatás vál­ tozására elválhat egymástól. A DNS hatalmas mérete miatt térben további rendezettséget vesz fel: felcsavarodik. A DNS térszerkezete A DNS KETTŐS LÁNC FELÉPÍTÉSE A DNS KETTŐS SPIRÁLJA 36. Ez a szerkezet a térben rendeződik. A DNS-ben a két lánc ellentétes lefutású (antiparalel elhelyezkedésű). összekapcsolt két polinukleotid lánc.1. A DNS ebben az állapotban jóval kisebb helyen elfér.) bázisok . A szálak irányát a pentóz helyzete szabja meg.36 A SEJTEK FELÉPÍTÉSE ÉS ANYAGCSERÉJE A bázispárosodás szabálya: a nukleinsavak­ ban a bázisok kapcsolódása természetes vi­ szonyok között: G = C. ami befolyásolja a DNSszakasz stabilitását. (36. A hármas hidrogénkötés jóval erősebb (-21 kJ/mól). Minél több egy molekula­ részletben a G = C pár. Ezt nevez­ zük szuperhélix szerkezetnek. hiszen a H-kötések kialakulása alacsonyabb energiaszintet eredményez benne. vagyis az egymásra csavarodott. A molekula erősen savas kémhatású. anionként található meg a sejtben.2. A = T.4 nm. hossza 3. Az eredeti viszonyok visszaállásával azonban a molekula visszanyeri az eredeti szerkezetét. és mint a leg­ több makromolekula. mint a kettős (-5 kJ/mól). ráadásul védettebb is a különféle hatásoktól. annál erősebben kötődik a két lánc egymáshoz.) Mivel a bázisok hidrogénkötéseit apoláris hatások is befolyásolják.1. így a bázisok befelé fordulnak. (36.

) Hogyan tudták bejuttatni az izotópot a bakteriofágba? A jelölt vírusokkal megfertőztek izotópmentes baktériumokat. és azt tapasztalták. hogy a baktériumba csak a vírus örökítő anyaga jut be. élő R-variánst oltott be az egérbe —> az egér életben maradt. egy kb.A NUKLEOTID TÍPUSÚ VEGYÜLETEK Az eukarióták DNS-e fehérjékhez kötődik. A nukleoszomak O. Megvizsgálták a baktériu­ mokat. Hershey és M.1. és így juttatta élő R-rel együtt az egérbe) bizonyították. A kísérlete során 1. S-vátozatot. a 3 2 P a nukleinsavba. Ismeretes volt. élő S-variánst oltott be az egérbe —> az egér megbetegedett és elpusztult.1. hisztonfehérjék. hanem a dezoxiribonukleinsav a felelős. hogy azok a baktériumok váltak radioaktívan sugárzóvá. (37. Egy DNSmolekulán nagyon sok ilyen nukleoszóma ala­ kul ki. így egy gyöngysorhoz hasonló struktúra keletkezik. a fehérjéje nem. Ezek a fehérjék bázikus jellegű. Az örökítő anyag létéről bizonyítékot először F. ezt oltotta egerekbe —> az egerek többsége megbetegedett és elpusztult. A fertőzést követően centrifugálással elválasztották a megfertőzött baktériumokat a vírusok kívül maradt fehérjeburkától. (Az egerekből élő S-változatokat tenyészthetett ki!) Mit bizonyít még ez a kísérlet az örökítő anyagról? 37 37. 4. így kialakul a nukleoszóma. hogy az átörökítésért nem a sejtmag fehérjéi. A hisztonfehérjék a prokariótákból hiányoznak. amelyre a DNS kétszeresen. A hisztonmolekulákból 8 db egy hisztonmagot alkot.R-változatot. Griffíth (1928) angol bakteriológus szolgál­ tatott: a tüdőgyulladás kórokozójának két változatát fedezte fel: a betegséget okozó tokot termelő ún. A gennyben talált sejtekben egy foszforban gazdag. de ként nem tartalmazó anyagot talált. 2. hővel elölt S-variánst oltott be az egérbe —> az egér életben maradt. 50 bázispámyi DNSszakaszok kötnek össze.2. Avery és munkatársai (1944) ezt a kísérletet továbbfejlesztve (a hővel elölt S-baktérium külön­ böző anyagait egyenként enzimekkel emésztette. Egy fehérjemolekula pedig kívülről rögzíti a DNSszakaszt. Chase radioaktív izotópot használt a bakteriofág DNS-ének és fehérjéjének jelölésére. Az örökítő anyag létének bizonyítása élő S-valtozat élő R-változat f=ft . és a ritkább. Külön kísérletben használva az izotó­ pokat.betegséget nem okozó . amelyeket a foszfor­ izotópot tartalmazó vírusokkal fertőztek meg. Mit tudtak meg a vírusról a kísérlettel? 37. 3. melyeket átlagosan kb. (37. hogy az R-változat S-változattá alakítható (transzformálható). tokot létrehozni képtelen .) A DNS-ről 1869-ben Friedrich Mischer német orvos írt először. 140 bázispárnyi hosszúságú szakaszával feltekeredik. ún. a 3 5 S izotóp a fág fehérjéjébe épült be. Kísérletei során felfedezte. élő R-variánst összekevert hővel elölt S-variánsokkal.2.

és az egyes láncrészletek . A DNS információjának a köz­ vetítője a hírvivő RNS (mRNS.1. és az élőlény tulajdonságainak meghatározásáért. D. H. Pentózuk a ribóz. rövidebbek. hogy a dezoxiribonukleinsav felelős az élő rendszerek (és a vírusok) tulajdon­ ságainak utódokra történő átörökítéséért.1. A ribonuklcinsav szerkezete . A ribonukleinsavak (RNS) biológiai feladata a DNS-ben tárolt információnak a fehérjeképzés helyére történő továbbítása és a fehérjeszintézis közvetlen megvalósítása. Típusai: . DNS: az élő rendszer örökítő anyaga és a fe­ hérje képzésének közvetett irányítója (feladata az információtárolás és -továbbítás). Ma már tudjuk.2.riboszóma-RNS. hogy a DNS-molekulákban a purin/pirimidin arány egy. vagyis a bázissorrend alapvetően megszabja. A DNS röntgendif'frakciós képe 38. (38. Chargaff írta le. hogy tömegük jóval kisebb. melyhez adenin. C. Franklin DNS-ről készített röntgendif'frakciós felvételei is (38.38 A SEJTEK FELÉPÍTÉSE ÉS ANYAGCSERÉJE A bázisüsszetételt vizsgálva E.amennyiben egymás kiegészítői (komplementerei) .Nobel-díjat kaptak.ribozim stb. és részt vesznek a fehérjeszintézisben). mint a DNS-é. és csak egy polinukleotid-lánc alkotja a molekuláikat.) Az RNS-nek méretben és működésben is több típusa alakult ki. A térszerkezetüket az elsőd­ leges szerkezet.melyet azóta egyre több bizonyíték igazolt . (Egyes vírusoknál örö­ kítő anyagként is szerepelhet. . Felépítésükre jellemző.2. . Fel­ használva az összegyűlt ismereteket F.bázis­ párokat képezve hidrogénkötéssel kapcsolód­ hatnak össze. hiszen a polinukleotid-lánc visszaha­ jolhat. citozin vagy uracil kapcsolódhat. Wilkins és R.hírvivő RNS. A szerkezet megismeréséhez jelentősen hozzá­ járultak M.).szállító RNS. sőt a ribozimek biokatalizátorként is működhetnek. guanin. Crick és J. 38. .) RNS: a fehérjék képzését közvetlenül biztosító nukleinsavak (molekulái az örökítő anyag in­ formációját továbbítják a fehérje képzéséhez. F. Watson 1953-ban ismertették a DNS térszerkezeti-modelljét. messenger RNS). H. Felfedezésükért .

A NUKLEOTID TÍPUSÚ VEGYÜLETEK rnRNS .szállító RNS (transzfer-RNS) aktivált aminosav szállítása a riboszómára. Elnevezésükkel vajon milyen tulajdon­ ságukra utalhattak? 39. a fehérjeszintézis helyére 73-93 nukleotid 39 rRNS .riboszóma-RNS a riboszóma felépítője (a fehérjeszintézis színhelye) több ezer nukleotid a legtöbb Mérete Mennyisége a sejtben ». egyben a legnagyobb méretű ribonukleinsav a fehérjeszintézis színhelyét adó riboszómában található riboszóma-RNS (rRNS). illetve adenozin-2'-foszfát? 7. Az RNS osztályozása a legkevesebb A legkisebb méretű az aminosavat a fehérjeszin­ tézis színhelyére juttató szállító RNS (tRNS. A sejt citoplazmájában legnagyobb menynyiségben előforduló. Ellentmondásban van-e az energiamegmaradás elvével az ATP-ből AMP. Miben hasonlít az ATP. Miért fontosak a vitaminok az anyagcserében? 3. a NAD+ és a koenzim-A molekula? 4. transz­ fer RNS). összekapcsolódhat-e két nukleotid a megismert szabálytól eltérően! 6. illetve az RNS-nek? 10. Miért fontosak az anyagcserében a trifoszfátok? 2. Milyen szerepe van a koenzimeknek? 5.2. Vizsgáld meg. az mRNS-t labilis RNS-nek nevezték felfe­ dezésük időszakában. Kialakulhat-e a polinuklcotid-lánc hidrolízisekor adenozin-3'-foszfát (az adenin tartalmú nukleotidban a 3' szénatomon van a foszfát-csoport). Milyen szerepe van a DNS-nek. azonos szintű energiaváltozás)? . Vizsgáld meg. milyen különbség van a DNS és az RNS között -a bázisokban? -apentózban? -a molekula felépítésében? -a térszerkezetben? Melyik RNS-molekula térszerkezete lehet a legbonyolultabb felépítésű? Miért? A tRNS-t oldható.1. Szállító RNS-molekula vázlata | ELLENŐRIZD TUDÁSOD! 1.hírvivő RNS (messenger-RNS) Szerepe a fehérje aminosavsorrendjét meghatározó információ szállítása átlagosan 1000 nukleotid tRNS . illetve ATP-ből ADP képződés során felszabaduló energia különbsége (vagyis ugyanolyan szerkezetű kémiai kötés szakad fel. Melyik molekulára igaz azA + G = C + X(T vagy U)? És az A + X (T vagy U) = C + G? 8. Milyen kötések fordulnak elő az RNS-ben? 9.

1. Ostor. a további differenciálódást.) van. csilló egyszerűbb (9 + 2)-es szerkezet (tubulin fehérjékből álló mikrotubulusok. 40.szabadon. A prokariota és az eukariota sejtek összehasonlítása A PRO.ES EUKARIOTA SEJTEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Az élővilág sejtes szerveződésének ősibb típu­ saként a prokariota sejtek jelentek meg. EMLÉKEZZ! Sejt: az élővilág legkisebb önálló életre képes egysége.sejtes szerveződésű. Prokariota: olyan sejt vagy élőlény. Az örökítő anyag . dinéin) . Ezek mérete kisebb.hatékonyabb anyagcsere megy végbe.függet­ lenül attól. Eukariota: olyan sejt vagy élőlény. melynél a sejt nem tartalmaz elkülönült sejtmagot. és fejlett önálló belső membránrendszere (maghártya. melynél a sejt tartalmaz elkülönült sejtmagot.40 A SEJTEK FELÉPÍTÉSE ÉS ANYAGCSERÉJE SEJT A Földön megtalálható minden élőlény . Az eukariota sejtben . hiányzik az önálló belső membránrendszer. felépítése egyszerűbb. mitokondrium stb. hogy prokariota vagy eukariota az organizmus . diffúzán talál­ ható meg a sejt alapállományában. ER.egy gyűrű alakú DNS-molekula . A sejtfalon és a sejthártyán belül csak egy közös reakcióterű citoplazma található.mivel a bennük kialakult sokféle sejtalkotó számtalan reakcióteret alakít ki . Az evolúció során ez biztosította a nagyobb mé­ retet.

míg a sejtváz fehérjcszál-hálózata (filamentumok) igyekszik az adott helyen rögzíteni azokat. fehérjeszálai és -csövei egymással és a vízzel összekapcsolódva egy állandóan meglévő. A scjtalkotók. ugyan­ akkor . Ez első­ sorban a fehérjéknek köszönhető. aminosavak stb. A sejtváz vázlata sejthártya mitokondrium fehérjeszáluk . de az elektronmikroszkópos képen számos egyéb sejtalkotó is megfigyelhető. esetleg a kromoszóma). A sok sejt együttműködése pedig újabb lehetőségeket nyitott az élővilág fejlődéséhez. hogy a lassabban növekedő prokarióta sejteket bekebelezve létrejöjjön a mitokondrium és a színtest is. Fontos szerepe van a citoplazma anyagainak mozgatá­ sában és a belső rendezettség biztosításában.folytonosan változó hálózatot. Ugyanakkor rugalmassá teszi a sejtváz.a gyenge kötőerők miatt .) A sejtváz egyes fehérjéinek működése .2. hiszen a nagy víztartalom hatására nagy a felületi feszültsége. Az eukarióta sejt mérete fél mikrométertől több centiméterig terjed.1. a fehérjetartalmú aleuron).) valódi oldatként fordulnak elő.2.biztosítja a sejten belüli mozgásokat és az amöboid mozgást is. ami a sejt környezeti hatásokhoz történő alkalmazkodását biztosítja. az információ­ áramlás fejlődésével a többsejtű élőlény fenn­ maradása és elterjedése következhetett be. a raktározott szemcsék (keményítő. A váz fehérjecsövei (lubulusok) az anyagoknak. sőt az. (41. Z Változatosabb működési formák alakulhattak ki. a lipidcseppek.1. a növényekben a zárványok durva diszperz rendszerként találhatók meg a cito­ plazmában. A citoplazma gömb alakot igyekszik felvenni. A szervetlen ionok és kismolekulájú hidrofil szerves vegyületek (monoszacharidok. A fehérjék mellett a citoplazmában kolloidként találjuk a ribonukleinsavakat is. Fénymikroszkóppal vizsgálva csak néhány sejtalkotót láthatunk (sejt­ hártya.A SEJT 41 endoplazmatikus háló/at íejthártya Golgi-kés/ülék 41. A benne lezajló számos biokémiai reakciósor anyagai a sejtváz (citoszkeleton) segít­ ségével találkozhatnak. A citoplazma 41. (41.) A sejt alapját a citoplazma alkotja. A molekulák méretéhez képest a citoplazma hatal­ mas térfogatú. egyes sejtalkotóknak a sejtplazma megfelelő helyérc történő szállítá­ sában töltenek be központi szerepet. melynek 80%-a víz. sejtfal. és a sejtek közötti kapcsolatok. biztosítva a reakciók sorát. szerkezeti (2) és elektronmikroszkópos (3) képe. sejtvázat alakítanak ki. sejtmag. A fehérjeszálak egymáshoz képest történő elmozdu­ lása is energiaigényes. A sejt fénymikroszkópos (1). a szükséges energia az ATPből származik. Melyik képhez tartozik a 10 fim-es lépték? A méretnövekedés tette lehetővé az eukarióta sejt s/ámára. glikogén. Mégsem folyékony.moz­ gatva a citoplazma nagyobb részleteit . hiszen a benne található anyagok kocsonyássá teszik.

szorosabban összecsomagolt. A kromatin az elektronmikroszkópos képen világosabb és sötétebb területekként jelenik meg.42 A SEJTEK FELÉPÍTÉSE ÉS ANYAGCSERÉJE sejtmag gyökérszerű nyúlványok 42. nucleus). a fej­ lődésük leállt. akkor a helyzet rövid idő alatt rendeződött. ahol az örökítő anyagnak éppen azon szakasza található meg. A membránnal nem határolt sejtmagvacska az a terület.) A sejtmaghártyán belül találjuk a maganyagot. ahol a riboszómák összeszerelődnek az ott képződő rRNS-ből és a citoplazmából odaszállított fehérjemolekulákból. (42.) 42. melyet magnedvre és kromatin(állomány)ra külö­ nítünk el.a környe­ zetétől sokkal erősebben festődő .) és makromoleku­ lákat (fehérjék. Mindkét rész nukleo­ szómákat tartalmaz. Milyen összefüggés van a citoplazma összetétele (felépítése) és működése között? . nukleotidok stb.1. A kromatinállományban világosabb területet (eukromatin) és sötétebb területeket (heterokromatin) figyelhetünk meg. ugyan­ akkor a sejtmag anyagcsere-folyamataihoz szük­ séges kiindulási vegyületek szorosan együtt. RNS-ek) tartalmaz. Az Acctabularia és a kísérlet A SEJTMAG FUNKCIÓJA Az eukariota sejtek névadó sejtalkotója a sejtmag (karion. egy helyen helyezkednek el. melyek a DNS-sel összekapcsolódva alkotják a nukleoszómákat. A lazább szer­ kezetű eukromatinban zajlik az RNS szintézise. A sejtmagvacska ELLENŐRIZD TUDÁSOD! 1.sejtmagvacskát találunk.2.1. monoszacharidok. A mag azon részén alakulnak ki. Ha viszont az eltávolított sejtmagú sejtbe hamarosan egy másik Acctabularia magját ültették. A sejtmag állományában két vagy több .vagy végter­ mékei. Az evolúció során miért biztosít nagyobb differenciálódási lehetőséget az eukariota sejt? 2. Jellegze­ tesek a bázikus sajátsága (ún. A prokarióta sejtekben egy gyűrű alakú DNS az örökítő anyag. Az önálló belső hártyarendszer egy része. (42. A magnedv a citoplazmához hasonlóan vízben oldott kis molekulákat (ionok. helyreállt az eredeti működés. a sejtmaghártya. amely a riboszomális RNS képzését irányítja. Ezzel ellentétben az eukariota sejtekben a DNS mindig több darabban. hiszton) fehérjék. A sejtmag szerepének bizonyítása: Az Acetabularia nevű nagyméretű egysejtű zöld­ moszatok megfosztva sejtmagjuktól hamarosan elpusztultak.2. DNS-molekulákból és fehérjékből áll. de az eukromatinhoz képest a heterokromatinban a DNS többszörösen felteke­ redett. az örökítő anyagot és az ennek működéséhez szükséges egyéb tényező­ ket elkülöníti a citoplazma anyagaitól. több molekulaként található meg. hiszen anyagcseréjük megszűnt. melyek a sejt­ magban lezajló anyagcsere köztes.

mely a foszfatidok apoláris részével érintkezik. úgy alakítja térszerkezetüket. a fehérjék és a szénhidrátok teszik specifikussá a membránt. ugyanakkor a poláros részek képesek kapcsolatba lépni a poláris közeggel. melynek legfontosabb molekulái a kettős oldékonysági tulajdonsággal rendelkező foszfatidok. és van der Waals-kötésekkel rögzülnek egymáshoz. A foszfatidok mellett egyéb lipidek is fontosak. a lipidek szerkezete miatt csak a másik két felépítő molekulacsoport.1. Mindez csak úgy lehetséges. A foszfatidok között a legjelentősebb a lecitin. a membrán mozgását biztosítják. A kapcsolatot itt is elsősorban a van der Waals-kötések biztosítják. Molekuláik a poláris anyagok specifikus átjutását. A fehérjék a lipidretegben nem alkot­ nak folyamatos réteget. A membránfelület vizsgálata fagyasztva-töréssel . A biológiai membrán felépítése réteg poláris felületéhez is kapcsolódhatnak globuláris vagy fibrilláris fehérjék (perifériás fehérjék). mint például a membrán merevségét fokozó koleszterin. vagy belesüllyednek egyik vagy másik oldalról (integráns fehérjék).2. így képes összekap­ csolódni (van der Waals-kötésekkel) a lipidréteggel. Bár a kettősréteg molekuláris összetétele nem egyezik meg.1. A hosszú szénhidrogén-láncok apoláris sajátsága jól meggátolja a környezetben és a sejtben is jelentős arányt kitevő apoláris anyagok szabad mozgását.A SEJT MEMBRÁNJA 43 A SEJT MEMBRÁNJA A sejtek működéséhez egyszerre elengedhetetlen a környezettől való elhatárolódás és a környe­ zettel való kapcsolat kialakítása. A lipid43. 43. hogy a molekulák apoláris részei egymás felé fordulnak. a hidrofób lánc­ részletek pedig kifelé fordulnak. A biológiai membránok képesek megfelelni ennek a feladat­ nak. Az idegsejtekben sok a kefalin is. hogy a hidrofil aminosav­ oldalláncok a molekulák belsejébe. A poláris rész a kettős réteg felszínén helyezkedik el. (43. az anyagok megkötését. A globuláris térszerkezetű fehérjék átérhetik a kettős lipidréteget. Alapjukat a lipidekből álló kettős réteg adja.) A membránba bemerült fehérjék azon része. hanem mozaikszerűen helyezkednek el.

illetve a folyamatok (pl. A biológiai membránok nem merev kép­ ződmények. így alakul ki a sima endoplazmatikus retikulum (SER).. A védelem és a megfelelő anyagok cseréjén (felvétel-leadás) kívül a sejtek egymással történő kapcsolataiban. A Golgi-készülék is minden eukarióta sejtben megtalálható (45. a fehérjék leadásának előkészítését végzi. ionok).). A BIOLÓGIAI MEMBRÁNOK MŰKÖDÉSE A prokarióta sejtekben a sejthártya számtalan betüremkedéssel (mezoszóma) növeli a membrán felületét.1. A legjellegzetesebb típusán (rögös endoplaz­ matikus retikulum. ezért ne­ vezik folyékony-mozaik membránmodellnek).1. A molekulák egymáshoz képest a membrán síkjával párhuzamosan elmozdul­ hatnak. ahonnan az ott képződött fehérjék membránhólyagok közvetítésével kerülnek át a Golgi-készülékbe. Ennek feladata az anyagok tárolása. minél erőteljesebb annak váladéktennclése.2. an­ nak membránjával közvetlen kapcsolatban lévő. A membránok biztosítanak felületet sok biokémiai folyamat számára. párhuzamos membránlemezekből és -csövekből áll.44 A SEJTEK FELÉPÍTÉSE ÉS ANYAGCSERÉJE A szénhidrátok rövid .néhány monoszacharidból álló . Egy sejtben annál több van.) Az eukarióta sejten belül található memb­ ránrendszerek közül a legnagyobb felületű az endoplazmatikus hálózat. hiszen a kapcsolatot kialakító kötések gyengék (a mozgás hasonlít a folyadékrészecskék egymáshoz viszonyított elmozdulására. hiszen a sejtben •dfehérjeláncok átalakítását és membránhólyagokba „cso­ magolva" a rendeltetési helyükre történő irányí­ tását.láncai a membrán külső felületén a fehérjékhez vagy a lipidekhez kapcsolódnak. az információ felvételében és átadásában is nélkülözhetetlen szerepe van. (44. emésztés az enzimekkel) egy­ mástól való elhatárolásában is. A sejtmag körül. így a membrán felületet ad a.) A riboszómák lejöhetnek a RRR felületéről. RER) fehérjeszintetizáló szemcsék.1. Ezzel aszimmetrikussá teszik a membránt. . riboszómák találhatók. Az ER körül található. Sejtkapcsolatok az érintkező sejtek sejthártyáján Minden élő sejt citoplazmáját sejthártya bo­ rítja. A íelületbiztosítás mellett a memb­ ránok jelentősek az anyagok (pl. Az egyes membrán­ részletek különböző működésű sejtalkotókat alakítottak ki. a termelt fehérjék segítségével a káros anyagok elbontása. fehérjék képződéséhez. mi­ közben jelenlétükkel védelmet is biztosítanak. a méregtelenítés. Az eukarióta sejtekben viszont fejlett belső membránrendszer jött létre az evolúció során.jelei"-t is fehérjéhez kötött szénhidrátláncok adják). sőt felületet biztosít egyes lipidek képzéséhez is. 44. (44. Fontos szerepet töltenek be a sejtek felismerhe­ tőségében (például a vércsoportok . A membránalkotók kiszakítása viszont nehéz a sok kapcsolat miatt.

R. szórna = test. Ha viszont egy enzimtartalmú és egy anyagot tároló membránhólyag egyesül. A nevét (hasító testecske.számos kutató munkájának eredménye­ ként ismerhettük meg. például a bekebelezéskor. E. (45. hogy rajta . Az elsődleges lizoszóma emésztést nem végez. melyet enzimek végeznek. ún. Az eddigiekből is kiderült. A hidrolízis eredményeként létrejött kisebb méretű molekulák közül a hasznosíthatók felszí­ vódnak. C. Különlegessége nemcsak abban áll. Lizoszómák képződhetnek nagyobb méretű (kolloid vagy durva diszperz) részecskék sejtbe kerülésével (endocitózis .1. másodlagos lizoszóma. átkerülnek a citoplazmába. hidrolízisről kapta. a két membránrétegű sejtmaghártya borítja.A SEJT MEMBRÁNJA lizoszóma 45 Arit gok sejten belüli mozgatásában. A kialakult harmadlagos lizoszóma a sejtből a sejthártyán keresztül kiüríti a tartalmát (exocitózis . A felesleges. felhasználhatatlan anyagok maradnak csak a hólyagban. mint ahogy ilyen membránhólyag képződik a sejt egyes elöregedett sejtalkotóinak lebontásakor. a sejt szerkezetének és működésének feltárá­ sáért Nobel-díjat kapott (1974). Ezek nem egyszerű lyukak.) Az eukarióta sejt sejtmaganyagát is membrán. Golgi (1844-1926) 1898-ban fedezte fel a róla elnevezett membránsejtalkotót. az elektronmikroszkópos kutatások úttö­ rője. vagy a bontandó anyag hiányzik belőle.pórusok találhatók. megindul a hidro­ lízis. egyúttal a citoplazma anyagaitól történő elkülönítésében. később). Palade (1912-) az endoplazmatikus hálózat leírója. Brown (1773-1838) felfedezte a növényi sejt­ magot és sejtmagvacskát. Tanulmányozta az idegrendszert. hiszen fehérjékből álló nyitó-záró egység biztosítja a maganyag és a citoplazma aktuális kapcsolatát.akár a felület 10%-ában is . A.) azonban a benne jellegzetesen lezajló lebontásról. A pusztulásra ítélt sejtösszetevőt az ER membránrészlete veszi körül. az általa leírt két idegsejt és az alkal­ mazott festési eljárás a nevét viseli (Nobel-díj: 1906).ld. De Duve (1917-) a lizoszómák felfedezője (Nobel-díj: 1974). hiszen vagy az enzim. hogy kettős membrán. a lizoszómák nagyon fontosak az anya­ *9 ^Tiß \ \ \ u . hanem abban is.ld.elsődleges lizoszómának nevezzük.2. G. Ez a tipikus. C.a Golgi-készülékről lefűződött enzimtartalmú hólyagokkal együtt . hogy a membránhólyagok. A kialakult emésztő űröcske is egy lizoszóma. 45. Az így kialakult lizoszómát . később). lízis = hasítás. A Golgi-készülék Az eukarióta sejteket felépítő sejtalkotókat •a vizsgálati módszerek fejlődésével párhuza­ mosan . Claude (1899-1983) differenciáló ultracentrifugálás alkalmazásával a sejtalkotókat különítette el (Nobel-díj: 1974).

) A különböző sejtalkotók membránjának felépítése alapvetően megegyezik.belső membrán található.ebből adódóan jellegzetesen begyűrődött . mind pedig a színtestben gyűrű alakú lizoszóma . míg belül egy sokkal nagyobb felületű . Mindkettőt egy feszes külső membrán határol kívülről. A két sejtalkotó eredetét az endoszimbionta elmélet magyarázza (a mitokondrium bekebele­ zett baktériumnak.1. majd abból lizoszóma alakulhat ki.1. hogy a maghártya felületén is találunk riboszómákat. növelve annak felületét. fehérje) kell nagy mennyiségben áthaladniuk. A prokarióta sejt mezoszómái a belső membrán betüremkedéseihez hason­ líthatóak.) 46. és endoplazma­ tikus membránból alakul ki a sejtosztódás befe­ jeztével.2. meretét. Az így növekvő ER membránrészlete átke­ rülhet a Golgi-készülék membránjába. hiszen a záró­ rendszer nyitásával a nyílásokon a kolloid méretű molekulák is könnyebben átkerülhetnek. Az eukarióta sejt belső membránjainak kapcsolata sejtmaghártya á A SZINTESTEK ES A MITOKONDRIUM Membránok alkotják ezt a két jellegzetes cukarióta sejtalkotót is. Az alapállományban mind a mitokondriumban. endoplazmatikus membránon jönnek létre. hogy képesek egyikből a másikba átalakulni.46 A SEJTEK FELÉPÍTÉSE ÉS ANYAGCSERÉJE belső membrán pórus 46. A maghártya keresztmetszetének rajza. míg a két membrán között a membránközi tér található. Egymástól általában a fehérjetartalmukban térnek el. A sejthártya anyagai az. míg a belső membrán a prokarióta sejt­ hártyájához áll közel. Nem meglepő. A külső membrán összetétele a gazdasejt.2. A belső membrán által határolt teret a citoplazmához hasonló szerkezetű alapállomány (mátrix) tölti ki. Ennek bizonyítékát a sejtalkotók felépítésében jól megfigyelhetjük. A sejtosztódáskor feldarabolódó maghártya endoplazmatikus hálózattá alakul. a színtest bekebelezett kék­ baktériumnak a gazdasejttel létrejött szimbiózisa során alakult ki). A sejt növekedése során a növekvő felületet egy nagyobb sejthártyának kell fednie. A lizoszóma a benne lévő anyag kiürítése (exoeitózisa) során beépül a sejt­ hártyába. illetve felületi képe (a számok egy-egy fehérjét jelölnek) A maghártyán keresztül makromolekuláknak (pl. Az átjutást a pórusok biztosítják. (46. miközben megváltozik a működésük. (46. Nem meglepő. RNS.

tehát felépítő fo­ lyamatok színhelye. 47. csövek. és a kialakuló új színtestek először szín­ telenek. Ez azt is jelenti. hogy a mátrixban riboszómákat találunk. A színtestek belső membránjának felépítésé­ ben pénzérmeszerűen egymásra helyezett memb­ ránkorongokból álló egységeket. a virágtakaró levelekben gyak­ ran találunk színes színtestet (kromoplasztisz). Képesek osztódni. A mitokondrium betüremkedései ujjszerűen. enzimek). A lebontáskor szén-dioxid képződik. tápértéke sem megfelelő. A színtest a fotoszintézis. a zöld színtest (kloroplasztisz). Fény hatására bennük klorofillmolekulák képződnek. és azokat összekötő lemezeket figyelhetünk meg. Az.1. A méretük is a sejtmagnélküli sejteknek megfelelő.2. A mitokondrium telepítése DNS irányítja a sejtalkotó bizonyos működéseit. az anyagok raktározásában játszanak szerepet (lcukoplasztisz). Megfigyel­ hető. A színtest felépítése tekintjük. Ha a burgonyanövényt nem töltik fel talajjal. (47.1. míg az alapállományban a képződő energiával szén-dioxidot megkötő és redukáló szervesanyag-képző folyamatok enzimei vannak.) A színtestek és a mitokondriumok szerkeze­ tének számos hasonlósága mellett fontos eltérések is megfigyelhetők. ilyen burgonya már nem tárolható tartósan. hogy a gumók azon része. A biokémiai reakciók során az anyagok eloxidálásából felszabaduló energia felhasználásával ATP képződik. A színtesteknek három típusa alakult ki. így a saját fehérjeképzést is. A mitokondriumban lebontó anyagcsere­ folyamatok (a biológiai oxidáció közös útja: a citromsavciklus és a terminális oxidáció . A sejtben elő­ állított ATP legalább 80%-a a mitokondriumban keletkezik. vagy többé-kevésbé párhuzamos lemezek formájában növelik a felületet (esöves. A fénytől elzárt helyeken megmaradva. A belső membrán elrende­ ződése jellegzetesen különbözik egymástól. . ezért a sejt energetikai központjának 47.2.. általában piros vagy sárgás színt biztosítva a szervnek. illetve lemezes mitokondrium).ld. Agránumok membránjában találhatók meg a fényenergia megkötésének és átalakításának anyagai (fotoszintetikus pigmen­ tek. később) zajlanak le. gránumokat. melyet ért a fény. és a légzéssel felvett oxigén használódik fel. Ezekben a klorofill helyett karotinoidok halmo­ zódnak fel. bezöldül. A termésekben. akkor a képződő gumókat fény érheti.A SEJT MEMBRÁNJA 47 47. kialakul a tipikus növényi sejtalkotó. amelyek a prokarióta riboszómáknak felelnek meg.

Ekkor az oldat felszínére cseppentve a sejtszuszpenziót. annál gyorsabb a kiülepedésük. majd centrifugálva az elegyet.) Minél nagyobb erő hat a részecskékre.1. míg a tudományban használt ultra­ centrifuga 104— 105 percenkénti fordulatszámmal működik. A kilenc csőszerű fehérjeegység (mindegyik három fehérjecsőből épül fel) ebben is hengerpalástszerűén helyezkedik el. Milyen szerepe van a membránok aszimmetriájának a sejt működése szempontjából? 3. majd a riboszómák különülnek el. A kör keresztmetszetű. Jobb elkülönítést tesz lehetővé a sűrűséggrádiens-centrifugálás. Ez utóbbi akár 500 000 g-t is létrehoz­ hat. majd a mitokondrium méretű részek ülepednek ki. Mi a feladata az endoplazmatikus hálózatnak a sejtben? 6. a sejtből kinyúló fonalat kívülről sejthártya borítja. Belül kilenc kettős. Az aktuálisan kiülepedett részt eltávolítva szétválaszthatjuk az anyagokat. összehúzódásra alkalmas fehérjecső (perifériás tubulus) hengerpalástszerűen helyezkedik el. A sejtközpont a sejten belüli mozgások irányításáért felelős. (A mosócentrifuga 500-1500. Az egy sejten csak egy vagy néhány pél­ dányban előforduló hosszabb ostor. Miért a sejtmaghártyán találhatunk pórusokat? 5. Fokozva az ultra­ centrifuga fordulatszámát. szacharóz stb. A középen található két fehérje (centrális tubulus) pedig az információt továbbítja az összehúzódás ingerét kialakító alapi testből. A sejtalkotókat a sejt „aprítása" után centrifugálással különíthetjük el. Miért nevezik a mitokondriumot a sejt energetikai központjának? 10. így azokat könnyen el­ választhatjuk egymástól. Milyen szerepe van a membrán egyes molekulatípusainak a membrán működésében? 2. A sejtek középső részében. Miben tér el a maghártya a sejthártyától? 4. aminek következtében az oldatban folyamatos sűrűségnövekedés alakul ki. Miből képződhetnek a lizoszómák? 8.48 A SEJTEK FELÉPÍTÉSE ÉS ANYAGCSERÉJE 48. Első lépésben nagy sűrűségű anyagot (pl. (48.1. de középen nem található meg a két központi fehérjecső. Képesek megkettőződni és a sejt­ osztódáskor kettéválni. illetve a különbség a színtest és a mitokondrium között? 9. A sejtalkotókat tartalmazó szuszpenzió centrifugálásakor először a sejtmagok. a sejtmag körül található a sejtközpont (citocentrum). A sűrűséggrádicns-centrifugálás EMLÉKEZZ! Egyes sejttípusokon sejtalkotó lehet az ostor és a csilló.) ELLENŐRIZD TUDÁSOD! 1. Milyen célt szolgál a Golgi-készülék? 7. Melyik sejt helyezkedhet el a centrifugacső alján: a baktériumsejtek. Mi a hasonlóság. CsCl. Egy sejtközpont két egységből áll.) centrifugálunk. és a sok rö­ videbb csilló felépítése azonos (fonál és alapi test). a membrántöredékek. A centrifugálás az anyagok fizikai szétválasztása a gyors forgatással megnövelt erő felhasználásával. melynek szerkezete szinte megegyezik az alapi testtel. az adott sűrűségű anyagok a velük azonos sűrűségű rétegben halmozódnak fel. vagy az ember fehérvérsejtjei? .

) képzése. mono­ merjeinek létrehozása. az anyagok áta­ lakítása és az anyagleadás hármas egysége. felszabadítása az anyagcsere során képződött molekulákból vagy a táplálékból. A lezajló anyagcsere-folyamatok tartják fenn a szervezet. nyomás stb. kém­ hatásának. raktározhatja. EMLÉKEZZ! Oxidáció oxigénfelvétel hidrogénleadás elektronleadás Redoxi-reakciók: oxidáció. a kémiai reakciótípusok száma nem nagy. ozmotikus nyomásának. illetve a szervezet specifikus feladatait ellátó molekulák (hormonok.A SEJTEK ANYAGCSERE-FOLYAMATAI 49 SEJTEK ANYAGCSERE-FOLYAMATAI Az élőlények nyílt rendszerek. A sejtben folyó anyagcsere jellegzetes reakció­ útjai: 1. hogy az anyagcsere-folya­ matoknak több mint tízezer biokémiai reakcióját ismerjük az élő rendszerekben. A sejt és a több­ sejtű élőlény szintjén is megjelenik az anyag­ csere hármas egysége három alapfeladatával. EMLÉKEZZ! Homeosztázis: a szervezet belső környeze­ tének (a testfolyadékok mennyiségének. melyek fennmara­ dásához nélkülözhetetlen az állandó anyag. A szervezetben a sejt intermedier anyagcseréje a szervezet többi sejtjének működésével összhangban zajlik. A kettő közötti anyagátalakítás biokémiai fo­ lyamatainak összessége az intermedier anyagcsere. mely az élő számára megfelelő anyagot. nem redoxi-reakciók. illetve lebontása. Redukció oxigénleadás hidrogénfelvéte elektronfelvétel oxidációs szám növekedése oxidációs szám csökkenése Az összetett molekulák bomlása hidrolízissel. Az élő­ világ anyagi egységét támasztja alá az anyagcsere­ folyamatok e nagymértékű egyezése. A transzportfolyamatok. enzimek segítségével zajlanak le. 3. Annak ellenére. enzimek. ami lehetővé teszi a szabályozott működést. a sejt egyensúlyát (dinamikus állan­ dóságát) a változó hatások között. dinamikus egyensúlya. a kör­ nyezethez való folytonos alkalmazkodást. vagy a fényenergiából nyeri. 2. A makromolekulák felépítő egységeinek. és a viszonylag egyszerű sejtekben is lezajlik ezekből több száz különböző folyamat. Egyes anyagok egyszerű jelenléte is képes információt szolgáltatni az élő rendszernek. és a fő anyagésereutak lénye­ gében minden élő rendszerben azonosak. koenzimek. Az anyagcsere-végtermékek. lebonthatja). A folyamatok szinte kivétel nélkül biokatalizátorok. A szervezet. 5. kémhatás. A sejtek. hasznosítja (átalakíthatja. . hogy legtöbbjük rendkívül gyors. ion­ összetételének. hőmérsékletének) szabályozott állandósága. és nagyon szabályozott körülmények (állandó hőmérséklet. ener­ giát és információcserét biztosít. A kémiai energia kinyerése. Anyagcsere: az élő rendszer és a környezete között lezajló anyagfelvétel. illetve sejt anyagot vesz fel. Transzportfolyamatok: a membránokon ke­ resztül végbemenő anyagfelvétel és anyag­ leadás. kiüríti. A biokémiai folyamatok közös jellemzője.) között megy végbe. A sejtek membránon keresztül zajló anyagfel­ vételét és -leadását transzportfolyamatnak nevez­ zük.és energiacsere a környezetükkel. Egyik során sincs oxidációszám-változás. A működéséhez szükséges energiát az anyag eloxidálásából. információtováb­ bító anyagok. nagyobb molekulákba beépítheti. illetve a mérgező anyagok leadásra alkalmas formába hozása (biotranszformáció). károsakat leadja. míg a számára szükségteleneket. Intermedier anyagcsere: a sejtben az anyag­ felvétel és a leadás között lezajló biokémiai folyamatok összessége. míg képződésük kondenzációval történhet. tartalék tápanyagok stb. 4.

sejtben lezajló biokémiai folyamatok ugyanolyan szabályok szerint men­ nek végbe. Ribozim: katalizátor hatású RNS az élő rend­ szerekben.206 + 602 > 6C02 + 6H20 Q R = -2856 kJ A folyamat beindításához igen sok energiát kell adnunk. szerkezetük miatt nagyon stabil vegyületek. főleg a fehérjék zömét dena­ turálná.) A glükózt oxigéndús környezetben elégetve szén­ dioxid és víz képződik: C6H.50 A SEJTEK FELÉPÍTÉSE ÉS ANYAGCSERÉJE 50. T. Az élő rendszerben ezek a fehérjék (enzimek) és ribonukleinsavak (ribozimek). és van annyi energia. Katalizátorok: a kémiai reakciók végbeme­ netelét elősegítő anyagok. vagyis nagy mennyiségű aktiválási ener­ giára van szükség. A kémiai reakció energiaviszonyai A BIOKATAL1ZATOROK (ENZIMEK. Egyre több sejtben fedeznek fel olyan RNS-eket.ütközés . hőmérséklet. Hosszú ideig biokatalizátorként csak a fehérje ter­ mészetű enzimeket ismerték a biológusok. A kellően magas hőmérséklet azonban a hőérzé­ keny molekulákat. nyomás anyagkoncentráció stb. ami a meglévő kötéseket fellazítja. mint az élettelen környezet kémiai reakeiói.). Ezen enzimek híján pedig csak rövid DNS-molekulák képződhettek. Enzim (biokatalizátor): olyan fehérje. Altman az 1989-es kémiai Nobel-díjat éppen azért kapták. ezzel elősegítik a folyamatok sejtekben történő lejátszódását. ha a kapcsolat megfelelő irányból következik be. Aktiválási energia: az az energiamennyiség. EMLÉKEZZ! A kémiai reakciókhoz a reagáló anyagoknak talál­ kozniuk kell. a megfelelő körülményekre (pl. hogy a kémiai reakció elin­ duljon. melyek segítségével csökkenthető az aktiválási energia. nehéz reakcióba vinni a molekulákat. Az RNS-molekulák viszont enzim és információhordozó szerepet is elláthattak. A szénhidrátok szimmetriájuk. A reakció lezajlásához szükség van az akti­ válási energiára. (50.1.1. amely segíti egy adott biokémiai reakció vagy reak­ ciótípus végbemenetelét. sőt koagulálná. Cech és S. A találkozás . Az evolúció során kialakul­ tak azonban olyan molekulák. Ez az aktiválási energia szükséges a glükóznak az élő szervezetben lezajló oxidációja során is. mert a 80-as években egyes RNSmolekulák enzimatikus szerepét mutatták ki. amely ahhoz kell. A megfelelő irányú talál­ kozáshoz és a kötések átrendezéséhez szükséges energiát aktiválási energiának nevezzük. Az RNS-enzimek (ribozimek) megismerésének óriási jelentősége van az élet eredetének vizsgálatában. az újakat pedig létrehozza. . melyek katalizátorként működnek.azonban csak akkor vezethet reakcióhoz. RIBOZIMEK) Az élő szervezetben. A földi élet kezdetén (csupán a molekulák egy­ másra hatásával) hosszú DNS-molekulák nélkül nem jöhettek létre összetett fehérje-enzimek.

ha a tejet/tejtermékeaz étkezések végén fogyasztja a csökkent enzimtermelésű 1 A legtöbb biokémiai lépést azonban a fehérje ermészctű enzimek katalizálják.2. Az aktiválási energia enzimmel és anélkül Az enzimhez kötődő szubsztrát vagy szubsztrátok a fehérje aktív centrumával létrejövő kapcsolat specifitása miatt csak megfelelő irányból képesek bekötődni. ekkor válik aktívvá. rossz közérzet alakulhat ki. görcsös hasi fájdalom. hidrogénIvonás. így leválik az aktív centrumról.1.) Ahogy a fehérjék többsége nagyon érzékeny a környezet hatásaira. ATP-képzés A D P é s összekapcsolásával) katalizálják. az aktiválási energia. peptidkötés-hasítás).A SEJTEK ANYAGCSERE-FOLYAMATAI Sok emberben a tejfogyasztás emésztési zavarokat okozhat. hogy a reakció lebonyolításában csak a moleula egy . Jellegzetes térszerkezetük van.az aminosav-oldalláncok által kialakíott-sajátságos része. A tejcukor-érzékenységért a laktáz nevű enzim hiánya. hogy az enzim-szubsztrát komplex kialakulásával az enzimfehérje térszerkezete is megváltozik. a megfelelő irányban történő bekötődés és egyéb hatások miatt csökken a reakció lezaj­ lásához szükséges energia. vagy csak kis mennyiségben fogyasztható! Miért csökken a tünetek súlyossága. az aktív centrum vesz részt. Érdekes azonan. A laktózt végül a vastagbei baktériumai bontják el rövid szénláncú zsírsavakká es gazokká. Az aktív centrum térszerkezete általában olyan. hogy csak adott szerkezetű molekulák (szubsztrátok) képesek belekapcsolódni. amelynek a szerkezete eltér az alkotó szubsztrátokétól. vagyis újabb átalakítást végezhet. Az enzimhez kerülés. Aktív centrum: az enzimnek az a része. émelygés. mely lehetővé teszi. Attól függően. úgy az enzimek is csak 51. hasmenés. Vagy egy reakciótípust (pl. illetve csökkent termelődése felel. (51. Az enzimek glouláris fehérjék. vagy teljesen kerülni kell a tej/tejtermékek fogyasztását. Az enzimet maradéktalanul visszakapjuk. hogy a túlérzékenység milyen mér­ tékű. Puffadás. ahol a katalizált reakció végbemegy. vagy csak egy bizoyos anyag átalakulását (pl. hogy az enzimek specifikusak legyenek. A tejcukor lebontatlanul keru! tovább a vékonybélből. Emiatt a reagáló anyagok csak a reakció szempontjából megfelelő irányból találkoznak. kialakítva az enzim-szubsztrát komplexet. Az enzim segítségével a reakció lezajlásához szükséges aktiválási energia mennyisége jelentő­ sen csökken. A kötések átrendeződésével alakul ki a termék.1. Gyakori. Szubsztrát: a katalizált reakcióban szereplő kiindulási anyag. 51 idő 51. Egy egyszerű enzim működése A aktív rum egyik szubsztrát (A) szubsztrát (B) C WB! másik .

illetve különböző anyagok is serkenthetik vagy gátolhatják a műkö­ désüket. és az enzim aktív centruma nem képes a szubsztrá­ tot befogadni.a szubsztrát felépítésével rész­ ben megegyező szerkezetű . (52. és gátolja annak működését.II ai szubsztrát . Az enzimek gátlása. Ennek az lehet az oka. miért fontos a sejt.UL'. hogy az aktív centrum nem képes a szubsztrátot átalakítani termékké. Hasonló módon aktiváló anya­ gok is kapcsolódhatnak az enzimekhez. Az enzimek rendelkeznek hőmér­ séklet. gyors légzés. hogy a fehérje térszerkezete megváltozik. Látható. A szubsztrát és az anyag „versenyeznek" az aktív centrumhoz való kötődésért.és pH-optimummal.) Ismert.1. a szervezet számára a homeosztázis.2. Már kis hőmérsékleti változás (pl.) A gátlások az enzimműködés szabályozásában is szerepet játszhatnak. Milyen összefüggés lehet az egyes anyagok mérgező hatása és az enzimműködés között? KOMPETITÍV GÁTLÁS ALLOSZTÉRIKUS GÁTLÁS gátló anyag man I/. a szabályozott állandóság.molekula bekapcso­ lódva a szubsztrát helyére erősebben rögzül az enzim aktív centrumához. Mérgezés esetén legtöbbször a sejt. amivel megakadályozza a szubsztrát bekötődését. ami akár összeegyeztethetetlen is lehet az élettel. vagy gyakori hányás miatt) is jelentős működési zavarokat okozhat az enzimeknél. amely ugyan nem képes az aktív centrumhoz kötődni. hogy egy . működő enzim. Az enzimműködés gátlása azt jelenti. Az enzimek kis része csak aminosavakból épül fel (egyszerű enzimek). ezért ezt kompetitív gátlásnak nevezzük. (52. Jelentős részük a fehérjelánc mellett valamilyen nem fehérje természetű anyagot is tartalmaz.1. a két rész csak együtt lesz aktív. Amennyiben a bekapcsolódás azzal jár. Lehet olyan anyag is az élőben. hogy a mérgek mennyire veszélyesek az élőlényekre.és pH-függése megfelelő körülmények között képesek megfe­ lelően működni. akkor elmarad a katalízis. tartós magas nyári hőmér­ séklet. vagy a kémhatás módosulása (pl. Ez az allosztérikus gátlás. Az enzimhatás hőmérséklet.).I/. Ezeket nevezzük 52. láz stb.52 A SEJTEK FELÉPÍTÉSE ÉS ANYAGCSERÉJE 52.2. de hozzákapcsolódik az enzim más részéhez. az élőlény enzimjét befolyásolja a méreg.

) Egyszerű enzim: csak aminosavakra hidrolizálhatók.A SEJTEK ANYAGCSERE-FOLYAMATAI 53 53. Vannak azonban olyanok is. N A D + . NADP+. amiláz. (53. esetleg mindkettőt -áz végződéssel kapcsoljuk: pl. Egy összetett enzim működése összetett enzimeknek. Egy másik enzim­ fehérjéhez kötődve. közben a ko­ enzim is átalakul: felvesz. lipáz. Milyen jellegzetességei vannak az anyagcserének? 3. Az előbbi kofaktorok a már megismert koenzimek.ún. amino-transzferáz. vagy prosztetikus soport (az enzim tönkremegy a leválasztásá­ val) pl. Milyen tényezők befolyásolhatják az enzimek működését? 5. 3 ELLENŐRIZD TUDÁSOD! 1. A koenzimek szerepe: a koenzim a fehérjéhez kapcsolódik. A tudományos nevet úgy képezzük. me­ lyekből ma is használatos néhány: pl. A nem fehérje részek .1. fémionok stb. Az ismert módon lezajlik a katalizált reakció. az utóbbiak a prosztetikus csoportok. Miért módosítja az enzimhatás sebességét a szubsztrát és a termék koncentrációja a sej . frukto-foszfo-kináz. A kofaktor lehet koenzim (leválasztható a fe­ hérjéről és visszakapcsolódhat) pl. majd visszakapcsolódhat. pepszin. hidroláz. tripszin stb. Általában mindkettő részt vesz az enzim aktív centrumának kialakításában. hogy az átalakuló anyag vagy a reakció nevét. így közvetlenül befolyásolja a reakció végbemenetelét. Összetett enzim: fehérje (apoenzim) + nem fehérje rész (kofaktor). kofaktorok .1. vagy lead anyagot. majd az enzimfehérje specifikussá­ gának megfelelő szubsztrátot köt meg.egy része szabadon leválhat a fehér­ jéről. az előzővel ellentétes reak­ cióban vehet részt. Az enzimek először triviális nevet kaptak. melyek leválasztása az összetett enzim végleges tönkretételét eredményezik. Koenzim-A stb. Mik a biokatalizátorok? Mi a közös sajátságuk? 4. hem. Mit nevezünk anyagcserének és intermedier anyagcserének? 2. Ezután a termék az átalakult koenzimhez hason­ lóan leválik az enzimfehérjéről..

glicerin stb. Emiatt ezeket passzív transzportnak ne­ vezzük. K -. A hordozó fehérje mű­ ködése gyorsabbá teszi a transzportot. az anyagmozgást passzív diffúziónak nevezzük. az információ áramlását is biztosítja. Ezzel képessé válik az újabb anyag szállítására. Ezzel utat biztosítanak az adott ion számára. melyeknél a membránfehérje térszerkezet-változása segíti át az anyagot a másik oldalra. a széntetraklorid.mint láttuk . mely az anya­ gokat ellentétes oldalra juttatja (antiport). Ca csatorna). Ezek különböző hatásokra megváltoztatják térszerkezetüket. Bekerülve a szervezetbe (az illékonyak akár a légzőszervrend­ szeren keresztül is). PASSZÍV TRANSZPORT A membrán kettős foszfatidrétege a belső részén apoláris tulajdonságú. vagy olyan kémiai hatás (valamilyen mo­ lekulának a fehérjéhez kapcsolódása: hormon. Ilyen módon veszik fel a Na+-ionnal együtt a glükózt az emberi sejtek.) vagy az apoláris molekulák (szteroidok. megnyílnak. (54. illetve a ketontestek és a kis szénatom­ számú zsírsavak membránon való átkerülésekor. de egyidejűleg a megfelelő anyagok átjutását. egyes gyógy­ szerek. Az ATP hidrolízise hatására. az abból származó energia a fehérje (hordozó) molekula térszerkezetének időszakos megválto­ zását eredményezi.akadálytalanul jutnak át ezen a membrán lipidrétegen. A csatornák megnyílhatnak külső hatásokra.) A fehérjék aktív centrumának specifitása miatt egy hordozó molekula csak egy vagy néhány (többnyire két) szubsztratot tud átjuttatni a membránon. Mivel az energiaszint az eredetire áll vissza. A folyamat a segített (facilitalt) diffúzió. vagyis a diffúzió jellemzi. melyek ATP felhasználása nélkül következnek be. Ilyen pl. Az egyszerre két anyagot szállító hordozó moleku­ lák között ismerünk olyat.az aktív centrumukkal megkötik a szállított anyagot. AKTÍV TRANSZPORT Az aktív transzport .általában . Ezek a hordozó molekulák mint enzimek . Az élő rendszer számára talán a legveszélyesebb vegyületek az apoláris oldószerek (benzol. A membránban találunk olyan csatornaképző fehérjéket is. amely a két anyagot azo­ nos irányba szállítja (synport). Az aktív transzport folyamata (Na+-K+-pumpa) A hatás lehet feszültségváltozás (Na -. inge­ rületátvivő stb. A kisméretű.a sejt nyugalmi állapotában zártak. amely az energetikai viszonyokat módosítja.A térszerkezet-változás során a szállított anyag a membrán másik oldalára kerül. ezért romboló hatásuk először itt jelentkezik. mely a sejttől energiabefektetést (ATP) nem igé­ nyel. a Na+-K+-pumpa nevű hordozó.a segített diffúzióhoz hasonlóan . Vannak olyan szállító folyamatok. oxigén stb. kevéssé poláris molekulák (karbamid.) szinte átoldódva . a különböző éterek stb. az ATP-nek a felhasználásával történik.).felépítése miatt képes elhatárolni a sejtet a környezetétől. Az anyag a koncentrációkülönbségnek megfelelően a nagyobb koncentrációjú hely felől a kisebb felé mozog. mely fontos szerepet tölt be pl. 54.1. a fe­ hérje is az eredeti térszerkezetet veszi fel. oldékonyságuk miatt a memb­ rán apoláris rétegébe kerülve feloldják azt. A kisméretű poláris anyagok (víz) és az ionok egy része a membrán fehérjéi által kialakított csatornákon keresztül ha­ tolnak át. Olyan transzportfolyamatokra is van azonban lehetőség. melyek . + + 2+ . A membránokon keresztüli anyagmozgás elsősorban a sejt saját energiájának.a membrán egyes fehérjéinek mű­ ködésével jön létre.1. Mivel az idegrendszerben különösen nagy a membránok lipidtartalma. Van olyan hordozó molekula is. Az energia felhasználásával a hor­ dozó molekula általában a kisebb koncentrációjú hely felől a nagyobb felé szállítja az anyagot. és ez a sejt pusztulásához vezet. A mozgatást biztosító konformáció-változást a szubsztrát bekötődése eredményezi.).54 A SEJTEK FELÉPÍTÉSE ÉS ANYAGCSERÉJE A SEJTEK ANYAGFELVÉTELE ÉS LEADÁSA A membrán .

az idegsejtek ingerület­ átvivő anyagai exocitózissal ürülnek a sejtekből. Miért csak kisméretű anyagok kerülhetnek át a membránon aktív transzporttal? 4. Ezt követi az újrarendezés. Egy ATP felhasználásával 3 Na+ot és 2 K+-ot szállít az ellentétes oldalra.2. így az átrendeződés miatt az anyag egy lizoszómába zárva kerül a sejtbe. Az exocitózis során viszont a lizoszómában lévő anyag kerül a külvilágba úgy.) Ezek a membránáthelyezéssel járó transzport­ folyamatok a sejttől ATP-t igényelnek.A SEJTEK ANYAGFELVÉTELE ÉS LEADÁSA 55 55. illetve exocitózis között? 5. MEMBRÁNÁTHELYEZÉSSEL JÁRÓ TRANSZPORT Gyakran előfordul. Exo. A mirigysejtek által termelt váladékok. A különböző ioncsatornák. Mi a különbség az aktív transzport és az endo-. folyadékcseppeket.ellentétben az aktív transzporttal. (55. anyaghalmazokat kell a memb­ ránon átjuttatni.fehérjéket. Miért kerülhet át nagyméretű apolaris anyag a membránon. Ezek transzportját az exocitózis és az endocitózis biztosítja.) A sejtekre jellemző.és endocitózis enzimek/ATP ENDOCITOS EXOCITÓZIS enzimek/ATP — • " " ^ ^ ^ • J * ^ . ahol az energia a hordozó molekula térszerkezetének a megváltoztatásához kell . (55.passzív és aktív transzportot biztosító .2. hogy a lizoszómamembrán az átrendeződés kö­ vetkeztében beépül a sejthártyába. hogy milyen fajtájú . hordozó molekulák kombinációja is hozzájárul a sejtek eltérő működéséhez. Milyen szerepe van a membránfehérjéknek a transzportfolyamatokban? Enzimek segítségével a membrán felületi feszült­ sége csökken. T3k ELLENŐRIZD TUDÁSOD! 1. Hogyan valósulhat meg az anyagok felvétele. Az egysejtű eukarióták vagy az emberi fehérvérsejtek bekebelezése jellegzetes endocitózis. Az endocitózis eredményeként a sejten kívül található anyagot a sejthártya körbeveszi. miközben a jóval kisebb méretű szervetlen ion erre képtelen? 3.1. csakhogy . ami a membránszerkezet megválto­ zását eredményezi. A két folyamat azonos módon valósul meg. hogy makromolekulákat. de ellentétes anyagmozgást jelent: az exocitózis az anyag sejtből történő leadása. milyen számban tartalmaznak. és K+-ionokat a sejtközötti térből a citoplazmába.az ATP itt a membrán átrendezéséhez szükséges.1. míg az endocitózis a felvétele. 55. illetve leadása a szervezet szintjén? 2. Az aktív transzport típusai A sejtek szempontjából nélkülözhetetlen Na+-K+-pumpa egyszerre juttat a sejtből Na+ionokat kívülre.

).terminális oxidáció. aminosavak. Típusai: alkoholos erjedés C 6 H 1 2 0 6 -^ 2C 2 H 3 OH + 2 C 0 2 + 2 ATP. majd továbbalakul. Ennek során az oxidá­ cióval nyert energia jelentős része az ATP nagy energiájú kötéseibe kerül. Erjedés (fermentáció): anaerob körülmények között lezajló anyaglebontás. C-H) kötéseiben tárolt . Részfolyamatai: . tejsavas erjedés C 6 H 1 2 0 6 -> 2CH 3 -CHOH-COOH + 2 ATP. Az élő és a környezete között ezért állandó anyag.Kemoszintézis: az a folyamat.elsősorban a fényből származó . hidrogénjeit vízzé oxidálja. A lebontás végterméke függ a sejtek oxigén­ tartalmától. Összefoglalása (glükózból kiindulva): C 6 H 1 2 0 6 + 6 0 2 -> 6 C 0 2 + 6 H 2 0 + 38 ATP. víz stb. a növényszerű alacsonyabbrendű eukarióták és a növények tudják megkötni. mely során az élőlény a szervetlen anyagok eloxidálásából nyert kémiai energia felhasználásával szer­ vetlenből szerves anyagokat állít elő. majd azt szervetlen molekulák (szén-dioxid. mely a biokémiai folyamat során képződik.Fotoszintézis: az a folyamat. Ha egy sejtben az oxigén hiányzik vagy kevés (an­ aerob körülmények között). mely a szerves anyagok szénatomjait szén-dioxiddá. Ehhez a környezet anyag. vagyis az élőlények állandó anyagcserét folytatnak. . melyek a változó környezetben viszonylagos állandóságot mutat­ nak. Az autotrófokban képződött szerves anyagok szolgálnak táplálékként a heterotróf élőlények­ nek. . I Köztestermék: az az anyag. mindegyik az anyag­ hoz kötött.glükolízis és a hozzá kapcsolódó folyamatok. A fényenergiát a prokarióták egy része. Az anyagcsere biztosítja az élőlény számára szükséges anyagokat. majd a sejt számára felhasználhatóvá alakítani (fotoszintetizálók).) redu­ kálására használva szénhidrátokat alakítanak ki (autotrófia). Ebben az esetben végtermékként . Mindkét esetben az elsődleges energiát először kémiai energiává alakítják a sejtek. mely során az élőlény szerves anyagból képes elő­ állítani saját szerves anyagait. A három tényező egymástól elválaszthatatlan.kémiai energiát nyerik ki a sejtek a lebontó anyagcsere-folyamatokkal.56 A SEJTEK FELÉPÍTÉSE ÉS ANYAGCSERÉJE A z ANYAGCSERE-FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Az élőlények önálló rendszerek. mely során az élőlény (a sejt) szervetlen anyagból építi fel saját szerves anyagait (monoszacharidok. A prokarióták egyes képviselői. A földi élet elsődleges energiaforrása a Nap sugárzó energiája. Végtermék: a folyamatsor végén keletkezett anyag. a kemoszintetizálók képesek ilyen módon energiát nyerni. A szerves molekulák (főleg a C-C.erjedéses lépés. valamint a folya­ matokhoz szükséges energiát. az életműködésekhez az információt és annak tárolását. .citromsavciklus. melynek végter­ méke a részleges oxidáció eredményeként létrejövő szerves anyag. Részfolyamatai: . Lebontó folyamatok: Biológiai oxidáció: aerob (oxigéndús) kör­ nyezetben lezajló lebontó folyamat. . . zsírsavak stb. Mennyiségi szempontból jóval kisebb jelen­ tőségű a szervetlen anyagok eloxidálásával nyert energia. esetleg az enzimkészlettől. mely során fényenergia (kémiai energiává alakítva) fel­ használásával építi fel az élőlény szervetlen anyagokból a saját szerves anyagait. Amennyi­ ben elegendő oxigén áll rendelkezésre .és energiaforrásait használják fel.glükolízis. Heterotróf anyagfelépítés: az a folyamat. akkor erjedés (fermen­ táció) zajlik le.a szerves anyagokból bioló­ giai oxidáció során szén-dioxid és víz keletkezik.aerob körülmények között . Felépítő folyamatok: Autotróf anyagfelépítés: az a folyamat.és energiakicserélődés zajlik.

mely az ATP —> ADP + P. A lebontó folyamatok során az anyag oxidálódik. A leadott elektronok a NAD+-ra kerülnek. A folyamatok során elkerülhetetlen az ener­ giaveszteség. Az ATP a központi . átalakulással adja át az ener­ giát valamilyen anyagcsere-folyamatnak. A földi élet energiaszükségletét elsődlegesen a napfény energiája biztosítja. redukált szénatomokat tartalmazó vegyületek oxidálásának irányába hatnak. amelynek eloxidálásával más sejtek energiát nyerhetnek. mely hőenergia (reakcióhő) felsza­ badulását jelenti. A SEJTEK ENERGIAFORGALMA Az energiaáramlás a sejtekben egyirányú. A sejtekben ATP képződhet a fényenergia vagy egyes anyagok eloxidálásából nyert energia felhasználásával. 3 ELLENŐRIZD TUDÁSOD! 1. hiszen annak segítségével állítják elő a fotoszintetizálók azt a szerves anyagot. mert a kötések teljes eloxidálása nem következhet be. Az oxidációval nyert energia felhasz­ nálásával ATP szintetizálódik. a transzportfolyamatokhoz. A felépítő folyamatok eredményeként az anyag redukálódik. Az anyagcsere-folyamatok összefoglalása valamilyen szerves anyag keletkezik (etanol. Az elektront a NADPH szolgáltatja. a mozgáshoz stb. akkor a sejt az energiát szerves vegyületek kötéseiben elrak­ tározza (tartaléktápanyagok). A folya­ tat a nagy energiatartalmú. Emiatt szükséges az élőlény fenntartásához az állandó energiabevitel. reduilva azt. A folyamatok során létrejött köztestermékek kiléphetnek a reakciósorból.1. Milyen körülmény befolyásolhatja a lebontó folyamatokat? 2. mint az aktuális energiaigény. A keletkező ATP hidrolíziséből származó energiát használhatják fel a sejtek a saját anyagaik felépítéséhez (felépítő anyagcsere-folyamatok). Milyen különbségek vannak a lebontó és a felépítő folyamatok között? 3.energiahordozó.általánosan résztvevő . hiszen a részleges oxidáció miatt a kisebb szerves vegyületekben marad még kinyerhető energia. A lebontás során keletkező ATP mennyisége az oxidáció mértékétől függ.AZ ANYAGCSERE-FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE 57 57. majd egy másikban alakulhatnak tovább. Miért nélkülözhetetlen a földi élet számára a napfény? . újra felhasználhatja. Amennyiben a sejt energiafelhasználása ki­ sebb. Ezt szükség esetén visszanyerheti. tejsav). célja a sejten belüli rendezettség fenntartása.

és a fényt nem igénylő sötét­ szakasz (enzimatikus szakasz).1.gyengébb kötöttségük következtében . A fotoszintézis két fő része a csak fényben le­ zajló fényszakasz. A fényszakaszban történik & fényenergia meg­ kötése és kémiai energiává alakítása.) 58. A földi élet­ hez szükséges energia a Nap sugaraival érkezik a bolygónkra.2. konjugált kettőskötések az elektronok delokalizálódnak a látható fény is képes gerjeszteni abszorbeálhatja a fény energiáját 58.4. Az energiát a fényelnyelő (foto­ szintetikus) pigmentek. (58. A fotoszintetikus pigmentek gerjesztése 58.3.2. A folyamat állítja elő a heterotrofok fennmaradását biztosító szerves anyagot. A konjugált kettőskötések zr-elektronjainak gerjeszthetősége így . A fényelnyelő pigmentek fényelnyelése 58.4.) A növényekben a kékeszöld színű klorofill-a. miköz­ ben energiát adnak le.58 A SEJTEK FELÉPÍTÉSE ÉS ANYAGCSERÉJE FELÉPÍTŐ FOLYAMATOK A fotoszintézis a földi élet alapja. képesek a látható fény­ sugarak fotonjainak energiáját átvenni. Az elektromágneses sugarak .megnő. (58. a zöld klorofill-b. hogy a látható fény fotonjai gerjesztik a molekulák delokalizált elektronjait. A fotoszintetikus festékek felépítése A FOTOSZINTETIKUS PIGMENTEK A molekulák közös jellemzője a delokalizált elekt­ ronrendszer. A gerjesztett molekulák a gerjesztő hatás meg­ szűnésével visszakerülnek alapállapotukba. valamint az aerob élőlények számára a légzési oxigént. a klorofillok és a karotinoidok képesek felvenni úgy. a narancssárga karotin és a sárga xantofill elektronrendszere végzi a fényenergia megkötését.

hanem a porfirin vázzal kapcsolódik a fehérjéhez. hogy azokról elektront szakítson le. fűtőrend­ szerekben működnek. Együttes nagyságuk már elegendő ahhoz. klorofill-b és karotin alkotja. vagy a légkörbe kerülhet. és képesek redoxi reakciókat végrehajtani (az elektronokat felvenni. A megkötött energia néhány (8-10 db) . Az elektronszállító rendszer tagjai enzimek. így nem meglepő. A légkör oxigéntartalma elsősorban a fotolízisből kelet­ kezett. elektronra és molekuláris oxigénre bontják. A folyamat a fotolízis. melyek meghatározott sorrendben.) AZ ELEKTRONSZALLITO RENDSZEREK Az elektronokat a gránum membránjában talál­ ható fehérjemolekulák kötik meg. melyek továb­ bítják azokat egy elektronszállító rendszerbe. fotorendszert . A mole­ kulák aránya sem azonos. A citokrómok hemje nem a vason keresztül. Az oxigén felhasználódhat a lebontó folyamatokban.az ún. A rendszer jellegzetes molekulái ahemet tartalmazó citokróm vegyületek. fűtőrendszerhez kötött). gerjesztve ezzel a szomszédot. A fotorendszer molekuláinak kapcsolata és elrendeződése a gránumban A FOTORENDSZEREK A íényelnyelő pigmentek csoportokban. Ez a kapcsolódási mód teszi lehetővé a vasion redoxi reakcióját (Fc 2 + <> Fe 3+ ).1. antennamolekuláknak . így átadhatják egymásnak az általuk megkötött ener­ giát. I A pigmentek egymás melletti elrendeződését a színtest gránumjai biztosítják.fehérjéhez kötött központi helyzetű klorofill-a molekulára kerül. majd leadni). hogy meg­ kössék a fény energiáját. Az I. . (59. A gránum memb­ ránjában vannak rögzítve a molekulák.1.klorofill-a. térben rendezetten helyezkednek el. A FÉNYSZAKASZ MŰKÖDÉSE A gerjesztés hatására az elektronját elvesztett festékmolekula az elektront a víz molekulájából pótolja. Fotolízis: fény segítségével történő vízbon­ tás (II. míg a II. Az I. Egy fotorendszer 300-1000 db fényelnyelő pig­ ment együttműködésével alakul ki. míg a II. fotorendszerben a klorofill-a és a klorofill-b mellett xantofill található. így a II.feladata.először ezt fedezték fel . hogy a két fotorendszer fénymegkötő képessége eltér egymástól. fűtőrendszerhez tartozó enzimek a fényelnyelő pigmentek által megkötött ener­ giával a vizet protonra. (molekuláris összetétele miatt) tőként a rö­ videbb hullámhosszúságú sugarakat nyeli el (PÖSO)A fotorendszer molekulái többségének . és a gerjesztő energiát továbbadják a szomszédoknak. A molekulák szorosan egymás mellett rögzítve helyezkednek el. a nagyobb hullámhosszúságú lénysugarakat is elnyeli (P100). A fotoszintetizáló zöld élőlényekben két különböző molekula-összetételű fotorendszer alakult ki.A FELÉPÍTŐ FOLYAMATOK 59 59. mivel koordinatív köté­ seinek egy része szabadon marad.

elektronjait. fűtőrendszer köz­ ponti klorofilljainak .1. annál több gázgömb sza­ badul fel. barna szín jelenik meg. E feszültség hatására a gránummembrán egy enzimjének tér­ szerkezete megváltozik. Alkalmas-e a buborékszám a gázmennyiség összehasonlítására? Milyen fiziko-kémiai oka van ennek? Az elektronok pótolják a II.) A/. A fehérjék a megfelelő elrendeződésük következtében .1. elektronnak a membrán túloldalára juttatásá­ hoz . Ezen a csatornán keresztül a protonok a külső térbe áramolnak . A keletkező gázt kimutathatjuk pirogallol vagy szín­ telen indigó reakciótérbe juttatásával.kialakítják a már odakerült elektronokkal együtt a NADPH-t -. Ez az enzimsor az elektro­ nokat a NADP + -re juttatja. A kialakuló feszültség hatására kinyílnak a membráncsatornák (ATP-áz enzimek). fűtőrendszerből kikerülő elektronok végighaladnak az elektronszállító rendszeren.egyúttal a gránum belsejében maradó H+ionoktól való elválasztásához .a reakeiósorba kerülő elektronok energiáját felhasználva . Kemiozmotikus elmélet: A színtestben és a mitokondriumban az elektronszállító rendszer memb­ ránfehérjéinek működése következtében képződik ATP. és pótolják az I. A fotonok ener­ giája az elektronokba kerül a központi helyzetű klorofill-a molekulák gerjesztésekor.energia szükséges. A fényenergia megkötése és átalakítása A fotoszintézis során felszabaduló oxigén kimutatható akvá­ riumi növény felhasználásával. A gránum membránjában elhelyezkedő fény­ szakasz működésének eredményeként jelentős töl­ téskülönbség alakul ki a gránum membránkorong­ jainak belseje és a külső tér között. A II. miközben az enzim ADP-ből és foszforsavból létrehozza az ATP-t. melyet a fény fotonjai biztosítanak. redukálva azt. A pirogallol nyomokban reagál az oxigénnel. tapasztalhatjuk.a gerjesztés miatt leszakadt .töltéskülönbséget létre­ hozva a membrán két oldala között az elektronokat elválasztják a protonoktól. Ha megvilágítjuk a növényt. I A FÉNYT NEM IGÉNYLŐ SÖTÉTSZAKASZ A fotoszintézis sötétszakaszának biokémiai folyamatai működésükhöz ATP-t és NADPH-t 60. aminek következtében csatornát alakít ki. A fotoszintézis sötétszakaszának lényege . fűtőrendszer köz­ pontjából egy másik elektronszállító rendszerbe került elektronokat.egy határon belül -.60 A SEJTEK FELÉPÍTÉSE ÉS ANYAGCSERÉJE 60. melyek járatain a protonok átáramlása során felszabaduló energiát a fehérjék ADP + Pj —> —> ATP átalakulásra fordítják.2. Minél nagyobb a fényerősség . (60. hogy buborékok keletkeznek.

A szén-dioxid egy körfolyamatba lép be. ott szabadul fe! a legtöbb oxigén (a legtöbb buborék). me­ lyet a szén-dioxid redukciós ciklusának (Calvinciklus) nevezünk. hogy a forralt vízben is termelődik a növényben oxigén? 61. A növénynek l 4 C izotóppal jelzett szén­ dioxidot adtak. és glicerinaldehid-foszfát ala­ kul ki. és poliszacharidokká kapcsolódjon össze. és megvizsgálták a sejtek anyag­ összetételét: milyen molekulák tartalmaznak radio­ aktív izotópot. mely felhasználódhat zsírsavak. hiszen a glicerinaldehid-foszfát a körfolyamatban maradva pentóz-foszfáttá. Elegendő oxigén felszabadulásakor meg­ próbálhatjuk a kimutatást izzó gyújtópálcával is. Szénatomok száma Glicerinsav-foszfát Fruktóz Szedoheptulóz Ribulóz 1 82 3 2 2 6 3 2 3 6 43 28 4 42 24 5 3 5 3 2 27 11 10 69 5 3 Hogyan magyarázható a fruktóz. Ehhez már nem szükséges közvetlenül fényenergia.5%-os NaHC0 3 1%-os NaHCQ3 SÖTÉTBEN csapvíz csapvíz FÉNYBEN TARTVA forralt víz . Amelyik kémcsőben a legnagyobb koncentrációban volt a hidrogén-karbonát ion. A legelőször jelölődő termék a glicerinsav-foszfát volt. A fotoszintézis szén-dioxid igényét kimutató kísérlet 1 akváriumi növény fényben tartva 2 színtelen kék világoskék forralt víz csapvíz 0. Mi lehet az oka annak. 1944-ben Nobel-díjat kapott. lipidekké. részén látható egy­ szerű kísérlettel bizonyítható. Mi a szerepe az olajnak? Mind a négy kémcsövet megvilágítjuk. és számos más molekula jelölődött. 61 Egyperces fotoszintézis után számos cukor-foszfát. Fontos-e. nukleotid típusú vegyületekké alakulhat tovább. hogy a glicerinaldehid-foszfát glükózzá alakulva kilépjen a körfolyamatból.) A trióz-foszfátokból nem csak glükóz alakulhat ki. A C 0 2 öt szénatomos pentóz-difoszfát molekulára kapcsolódik.1. aminosavak képzésére. Koenzimhez kapcsolódva két szénatomos csoport is kialakul. aminosavakká. (60. glicerinsav-foszfát. hogy mind a négy kémcsövet azonos fényviszonyok között tartsuk? Mit bizonyít a forralt vízben tartott növény gyér oxigéntermelése? A 2. A sejt a sötétszakaszban az ATP energiájával a szén-dioxidot megköti és a NADPH hidrogénjeivel szerves anyag­ gá redukálja. a glicerinsav-foszfátra bomlik. amely ismét képes újabb szén-dioxid megkötésére. vagyis ott a leginten­ zívebb a fotoszintézis. A képződő szerves anyag monoszacharidokká. Az indigó szerves festék. rész az oxigén kimutatásának egy módját mutatja be. hogy a növénynek milyen monoszacharidra van szük­ sége. ami azonnal két három szénatomos molekulára. Ezek a fényszakaszban a fény ener­ giájából és a vízből keletkeznek. Bevezető lépése a szén-dioxid megkötése. Több alternatív lehetőség is adódik aszerint. ábra 1.2. A folyamat több irányban mehet tovább. -difoszfát. A molekulák redukálódnak a vízből szár­ mazó hidrogének és a fényből képződött kémiai energia hatására. melyek különböző koncentrációban tartalmaznak NaHC03-ot. majd ATP felhasználá­ sával pentóz-difoszfáttá alakul (vagyis energiával telítődik). hogy melyik lehetett az első jelölődő termék? A leggyakrabban jelölődő molekulák egyes szénatomjainak százalékos izotóptartalmát a következő táblázat tartalmazza. Ugyanakkor lehetőség van arra. Miért? Négy növényt négy kémcsőbe. A fotoszintézis C0 2 igénye a 61. Előnyös akváriumi növényt hasz­ nálni.1. közben számoljuk a fel­ szabaduló buborékokat. A Calvin-ciklus lépéseit radioaktív izotópokkal vizsgálták. oxidálva kék színű.A FELÉPÍTŐ FOLYAMATOK igényelnek. majd a hét szénatomos mo­ lekula jelölődése? Milyen folyamat okozhatja a ribulóz sajátos izotópeloszlását? Hevesy György (1885-1966) magyar származású kémikus elsőként használt radioaktív izotópot az orvosi kutatásban. mely redukált állapotban színtelen. vízbe helyezünk. Hogyan lehetett eldönteni. A folyadékra étolajat rétegezünk.

A C2-es egységek redukálásával külön képződnek a zsírsavak. a szén-dioxid redukciós ciklusa az eukarióta sejtek színtesteinek alapállományában. Melyik fotorendszerre lehet igaz.62 A SEJTEK FELÉPÍTÉSE ÉS ANYAGCSERÉJE A környezet szén-dioxid-tartalmának növekedése 0. A képződő ATP és a NADPH a szén-dioxid meg­ kötését és szerves anyaggá redukálását biztosítja a sejtben végbemenő Calvin-ciklusban. Miért kötött a membránhoz a fényszakasz. ha a levegő szén-dioxid-tartalma megváltozna? A fotoszintézis sötét szakasza. A különböző folya­ matokban keletkező acetil-csoport. Mire használódik fel a fényszakaszban képződött ATP? 7.1. kiindulópontja lehet a glükóz lebontásához hasonló. illetve melyikre a 2:1? Miért? 3. hogy a klorofill-a/klorofill-b aránya 1:1. piroszőlősav stb. és miért nem a sötétszakasz? .a növények sötétben mégsem vesznek fel szén-dioxidot? 10. Milyen tényezők befolyásolják a fotoszintézist? 9. A képződő anyagok itt raktározódhatnak. (62. 3 ELLENŐRIZD TUDÁSOD! ADP+® fJJJ ADP+® £]JJ A lipidek bioszintézise Acetil-csoportokból kiindulva a sejtek egy része képes lipideket felépíteni ATP és NADPH segít­ ségével. Van-e kémhatáskülönbség a gránumon belül/kívül? 6. Például a talajban megtalálható nitrifikáló baktériumok az alábbi folyamatból nyerik az anyagokat: NAnP+fTOTHTB N O •IJMiUlfflB AP 62. de átkerülhetnek a sejtplaz­ mába is. Hogyan mutatható ki. Kemoszintézis A kemoszintézis során az energiát (ATP-t) és a redukáláshoz szükséges hidrogéneket (NADPH-t) a szervetlen anyagok oxidálása biztosítja. 1. Mi a szerepe a gránum membránjának a fényszakaszban? 5. Miért fontos a pentóz-foszfát —> pentóz-difoszfát átalakulás a Calvin-ciklusban? 8. míg a prokarioták esetén a citoplazmában zajlik le. Miért jó a konjugált kettős kötésrendszer a fényenergia megkötésére? 2. glicerinaldehid.bár a sötétszakasz nem igényel fényt . A zsírsavak bioszintézise tejsav. hogy a fény serkenti a fotoszintézist? 4. A glükóz képződése szerves anyagból (glükoneogenezis) A glükóz ATP felhasználásával előállítható anyag­ csere köztestermékekből is. Mi lehet az oka annak. Mi történne. vagy csak alig jár együtt a fotoszintézis intenzitásának emelkedésével. hogy . a glicerin pedig a köztestermékként képződött glicerinaldehid redukálá­ sával jön létre. de azzal ellentétes irányú folyamatnak.1.) C2-es egységek redukálásával alakul ki a szteránváz és az izoprén váza is.03% fölött nem.

A biológiai oxidáció csak oxigéndús C)b). a reakcióképességét növeli. vagy kiürülnek a szervezetből (amnónia vagy karbamid.függet­ lenül attól. Az újabb ATP energiájának hatására fokozódik a reakciókészség. . a szervezet más folyamataiban. Az összetett szénhidrátok monoszacharidokra. (63. a fehérjék amino­ savakra. miközben fruktóz-difoszfát alakul ki. A monoszacharidok bontása a glükolízis folyamatában zajlik. amely felhasználódik a sejt. Ezek a lebontó folya)k a szerves anyagból energiát szabadíta­ nak fel. A felszabaduló hidrogének a NAD+-ot redukálják. hogy a kiindulási molekula felvett vagy saját anyag . amely . (63. A molekula második foszfátcsoportja az oxidáció során keletkező energia segítségével a citoplazma szervetlen foszfátjai közül épül be. és felépítő folyamatokba átkerülve más szerves molekulák képződhetnek belőlük.biológiai oxidációval vagy erjedés­ sel történhet.természe­ tesen egy enzim katalizáló hatására .1.és pirimidinbázis) az enzimek leválasztják. illetve húgysav formájában). A glükóz kötéseit az ATP-től a foszfátcsoporttal együtt átkerült energia lazítja. A molekulák nitrogéntartalmú részeit (NH 2 -. A lebontás során keletkező kö/.2. purin. Enzim segítségével a hexóz-difoszfát (fruktózdifoszfát) két három szénatomos (glicerinaldehid­ foszfát) molekulára bomlik. A sejtek citoplazmájában lezajló reakciósor bevezető szakasza a glükóz ATP energiájával történő .testermékek ki is léphetnek a folyamatsorból. a lipidek glicerinre és zsírsavakra. majd ezek felhasználódnak a felépítő' folyamatokban. a nukleinsavak nukleotidokra hidrolizálódnak. miközben glükóz-foszfát jön létre.oxidálódik ílicerinsav-difoszfát alakul ki).) A monoszacharidok gyűrűs molekulái igen stabil vegyületek. az erjedés viszont oxigénhiányos (anaerob) yezet esetén játszódik le.aktiválása.A LEBONTÓ FOLYAMATOK 63 LEBONTÓ FOLYAMATOK A szerves anyagok lebontása a sejtekben .) BIOLÓGIAI OXIDÁCIÓ biológiai oxidáció első szakasza a legkülön­ bözőbb szerves vegyületek két szenatomos (C 2 ) molekulákká bontása. nehezen vihetők reakcióba.

) C 6 H 1 2 0 6 ^ 2 C H . míg a nukleinsavak pentóz-foszfátjai egy .miután az egyik foszfát­ csoportját leadta .) Oxigéndús közegben a szénhidrátok mellett a többi szerves anyag is oxidálódhat. sörélesztő.körfolyamatba (pentóz-foszfát ciklusba) kerülve vagy szén­ dioxidra bomlanak.C H O H . Hasonlóan acetil-csoportra bomlanak le (ún. Oxigénhiányos közegben viszont redukció zajlik le.1. A zsírsavak is oxidálódnak. két szénatomos mo­ lekulák. gyökércsúcs. A lipidek lebontásá­ ból származó glicerin oxidálódva alakul glicerin­ aldehid-foszfáttá. az izomzatban oxigénhiányos közegben. melyeket a koenzim-A molekula szállít el a különböző folya­ matokba.C H 2 OH + 2 C 0 2 + 2 A T P (Pl. Ez a változás (glicerinsav-2-foszfát —> foszfoenol-piroszőlősav) teszi lehetővé a másik foszfátcsoport kinyerését.2. Az alkoholos erjedés vázlata Glükolízis A glükolízis végén piroszőlosav keletkezik. karbamid-. amely a sejt enzimkészletétől függően vagy tejsavat. és/vagy húgysavkent). mikroorganizmusok.2. A tejsavas erjedés vázlata . A glükolízis összefoglalása: glükóz piroszőlosav C 6 H 1 2 0 6 -> 2 C H 3 . Mind aerob. mind anaerob körül­ mények között végbemehet a glükolízis. acetil-csoportok képződnek.C O COOH + + 2(NADH + H + ) + 2ATP A folyamat színhelye: a sejtek citoplazmája. vagy etanolt és szén-dioxidot ered­ ményez. A glicerinsav-difoszfát . Eddig a folyamatsort nem befolyásolta a sejt oxigéntartalma.átrendeződik.64 A SEJTEK FELÉPÍTÉSE ÉS ANYAGCSERÉJE Erjedés: az anyagok (elsősorban a szénhid­ rátok) lebontása oxigénhiányos (anaerob) közegben. A fo­ lyamat minden sejtben lezajlik. mely a glükolízisben kelet­ kezett. . amely beléphet a glükolízisbe.1. C 2 (acetil-) csoport és szén-dioxid kép­ ződik.C O O H + 2ATP (Pl. Az aminosavakból és a nukleotidokból szárma­ zó nitrogéntartalmú részletek vagy a felépítő folya­ matokban újra felhasználódnak. mi­ közben a molekulák foszfátcsoportjai több lépés­ ben az ADP-re kerülnek. 64. vagy az élőlényre jellemző módon kiürülnek a sejtből. és acetil-csoportra bomlanak. majd egy mole­ kulán belüli redoxireakció zajlik le. gombák. /3-oxidációval) az aminosavak nitrogénmentes szénláncai is. míg a redukció hidrogénszükségletét az a NADH + H+ fedezi. A kötésekben felhal­ mozott energia fordítódik az ATP képződésére. A piroszőlosav oxidációjakor újabb NADH + H+ jön létre. az élőlényből (ammónia-. a sejtek mindegyi­ kére jellemző. Típusai: Tejsavas erjedés (64. A piroszőlosav tovabbalakulasa függ a körülményektől: oxigéndús környezetben az enzimek a piroszőlosav oxidációját katali­ zálják. vagy glicerinaldehid-foszfáttá alakulva belépnek a glükolízisbe.) C 6 H 1 2 0 6 -» 2 C H 3 .) Alkoholos erjedés (64. de azzal ellentétes irányban zajló lebontó . 64.a Calvin-Benson ciklushoz hasonló.

Az aerob lebontó folyamatok vázlata Aerob körülmények között az életfontosságú szerves vegyületek szinte mindegyike végső soron acetil-csoportokká oxidálódik. majd négy szénatomos molekulává alakul. a citromsav­ ciklus és a terminális oxidáció folyamatsorában.1.) A citromsavciklus (Szent-Györgyi-Krebs ciklus) jellemzői: .hidrogé­ neket a koenzimeknek leadva . . hogy a sejtben hogyan kerülnek a lebontás közös útjára az életfontosságú szerves vegyületek! CITROMSAVCIKLUS (SZENT-GYÖRGYI-KREBS CIKLUS) Szent-Györgyi Albert (1893-1986) magyar bio­ kémikus 1935-ben kimutatta.C 2 -» 2 C 0 2 + 4 x 2H (~ 4NADH).a belépő két szénatom nem azonos a körből kilépő két szén-dioxid szénatomjával. . (66. Krebs használta fel a ciklus teljes felderítéséhez. Foglalkozott a B2és a C-vitamin állati szervezetbeni előfordulásával. . További lebontásuk . . A citromsavciklusról leírt vizsgálati eredmé­ nyeit H. a csecsemő­ mirigy működésével is. a hat szénatomos trikarbonsav. A citromsav . Figyeld meg a 65. és egy-egy szén-dioxid kilépésével öt. így további energiát nyerhet belő­ lük a sejt .a felszabaduló energia közvetetten haszno­ sítható.a mitokondrium alapállományában (prokariótákban a citoplazmában) zajlik le.1. fumársav. Kimutatta az oxálecetsavat és a citromsavat is.A LEBONTÓ FOLYAMATOK 65 65. ábrán. A. kialakítva a ki­ indulási dikarbonsavat (oxokarbonsavat).oxidáló jellegű (négy helyen hidrogén lép ki). Egy négy szénatomos oxodikarbonsav (oxálecetsav) molekulához kapcsolódik.C és C-H kötés.körfolyamat. a citromsav. hogy kis mennyiségű dikarbonsav (almasav. borostyánkősav) izomba juttatása fokozza az izom oxigénfogyasz­ tását és a szén-dioxid termelését. az izomösszehúzódás biokémiájával. így alakul ki a folyamat névadója. Az acetil-csoport a mitokondrium alapállo­ mányában lezajló citromsavciklusban oxidálódik tovább.közös úton mehet tovább.1.oxidálódik. .hiszen a csoportban van még C . 1953-ban ő is Nobel-díjat kapott. .

^ 66.) A reakciósor eredményeként a NADH pro­ tonjai a mitokondrium külső és belső membránja közé. a FAD molekulájára kerül. a légzési oxigénre kerülnek.a keletkező egy molekula GTP miatt .2. TERMINÁLIS OXIDÁCIÓ Az aerob körülmények között lezajló glükolízisben és a hozzá kapcsolódó lebontó folyama­ tokban. (66.66 A SEJTEK FELÉPÍTÉSE ÉS ANYAGCSERÉJE Az oxidációs lépések során felszabaduló ener­ gia nagy része nem közvetlenül az ATP makroerg kötéseibe kerül. A terminális oxidáció . míg az elektronok az alapállományba. Mint ahogyan a foto­ szintézis fényszakaszában megismert elektron­ szállító molekulák.és energiamérlegben . ezek is fehérjéből és hemből épülnek fel. majd tovább­ adja a következő molekulának. a terminális oxidációba. A hem vasionja az elektronokat felvéve redukálódik (Fe : . + —» Fe 2 + ). A különbség a végső anyag. hanem a hidrogénszállító koenzimek által felvett elektronok viszik a biológiai oxi­ dáció utolsó szakaszába. egy helyen egy másik koenzimre. Az elektronszállító rendszer legjellemzőbb molekulái a citokrómok.1.lényeges változást nem eredményez. vagyis az elektronok energiája a töltések elválasztására fordítódik. miközben oxidá­ lódik ( F e 2 + -> F e 3 + ) . valamint a citromsavciklusban keletkezett NADH + H + molekulák elektronjainak energiáját a mitokondrium belső membránjában lévő elekt­ ronszállító rendszer alakítja az ATP energiájává. 66. A citromsavciklus vázlata és folyamata A hidrogéneket a folyamat három oxidációs lépé­ sében a NAD + veszi fel.2.

A sejtek által megtermelt energiamennyiség 80-90%-a a mitokondriumban keletkezik. A biológiai oxidációt és az erjedést egyszerű kisérletekkel vizsgálhatjuk. A NADH által átadott két elektron végighala­ dásával 3 ATP képződik. a glicerinaldehid-foszfát).1. része a kenyérélesztő erjedési folyamatát vizsgálja. ábra 2. A kapcsolatot elsősorban az ATP és néhány köztestermék biztosítja. A folyamatokban kialakuló molekulák kilép­ hetnek a reakciósorból. Viszonylag kisméretű.és végtermékek jelenléte a reakciótérben. melyet enzimek által képezett csatornák megnyitásával a mitokondrium egyenlít ki. ingerlékenység. a köztes. része a biológiai oxidációt folytató állat és növény lebontó folyamatát vizsgálja. emésztés stb. A citokróm-c aminosav­ sorrendje alapján következtethetünk az élőlények rokonságára. A lebontó folyamatokban keletkező ATP a fel­ építő és egyéb (mozgás. Mi lehet a szerepe az üvegedénynek és az azt borító alu­ fóliának? Hogyan változhat az Erlenmeyer-lombikban a hő­ mérséklet? Miért vattadugót használunk? Mit bizonyít az egyre erősödő habzás? Milyen vegyületet mutathatunk ki a lombik­ ban maradt folyadékból a reakció végén? A FELÉPÍTŐ ÉS LEBONTÓ FOLYAMATOK ÖSSZEFÜGGÉSE A különböző anyagcsere-folyamatok a sejtekben egymás mellett. Oxigént hasz­ nálnak fel. azaz viszonylag egyszerűen kivonható. acetil-csoport.A LEBONTÓ FOLYAMATOK A belső membrán két oldala között töltés­ különbség. mindössze 107 aminosav alkotja. gyakran egyidejűleg mennek végbe. Egy reakció végbemenetelét befolyá­ solja a szükséges enzimek és energia megléte vagy hiánya. és átkerülhetnek más fo­ lyamatba. 67. A biológiai oxidációt (1) és az erjedést (2) bemutató kísérlet . feszültség alakul ki. A citokróm-c talán a legismertebb közöttük. mégis egymástól viszonylag függetlenül zajlanak le. Az aminosavsorrendjét illetően kisebb-nagyobb eltérések tapasztalhatók az egyes élőlényekben.folyamatokban haszná­ lódik fel.1.) . A 67. elkülöníthető.1. a kiindulási anyagok. A glükóz és a borkősav az anyagcsere-folyamathoz szükségesek. ábra 1. miközben szén-dioxid és víz keletkezik. Szinte minden aerob élőlény sejt­ jében megtalálható. ugyanakkor térben egymástól el­ határolva. ott alakulva tovább (pl. A protonoknak a kinyílt fehérje­ csatornákon történő átáramlásakor felszabaduló energiát az enzim az ATP képzésére használja fel. hiszen ez a molekula perifériás fehérjéje a mitokondrium belső memb­ ránjának. Mi a szerepe az üvegcsőben lévő NaOH-oldatnak? Mit jelez a folyamat során a fenolftalein? Miért mozdul el befelé (a kémcső ürege felé) a fenolftaleines NaOH-csepp? Mi miatt változik meg a folyadékcsepp mozgása (olaj) a harmadik kémcső csövében? Mi az oka? 67 A 67. A citokrómok szerkezete és működése a foto­ szintézis fényszakaszában megismert elektronszál­ lító molekulákhoz nagyon hasonló.energiaigényes . Ezek összerendezését a folyamatok szabályozása biztosítja. A felépítő és a lebontó folyamatok szorosan összekapcsolódnak.

68 A SEJTEK EELÉPÍTÉSE ÉS ANYAGCSERÉJE 68. 3. citromsavciklus) esetében? 1. 4. 2 mol ATP-t. A heterotróf élőlények a táplálékkal felvett szerves molekulák anyagcseréjével nyert köztestermékek és energia felhasználásával építik fel saját szerves anyagaikat. 6.így a sejt . 7. A lebontó folyamataik minősége függ a környezet . A felépítő és a lebontó folyamatok kapcsolata A többsejtű élőlényeken belül az egyes sejtcsoportokban. lebontó folyamata az oxigéndús környezetben lezajló biológiai oxidáció. mitokondrium belső memb­ ránjában)? Miért nem szükséges ez a körfolyamatok (Calvin-ciklus.1. a terminális oxidáció) membránhoz kötötten működjenek (színtest gránumjában.oxigén­ tartalmától. hogy a különböző anyagok lebontása közös úton történik? 1 mol glükóz 38 ATP-t szolgáltat. (68. 2. Mi a különbség oka? 8.1. de az egyes élőlénycsoportokban is eltérő anyagcsere-folyamatok mehetnek végbe. ha erjedéssel bomlik le a sejtben. 5. Miért szükséges.) L . ha biológiai oxidációval. A növényi típusúak anyagfelépítésének alapja a fotoszintézis. hogy az elektonszállító rendszerek (a fotoszintézis fényszakasza. Hol mennek végbe a lebontó folyamatok egyes szakaszai a sejtben? 10. ELLENŐRIZD TUDÁSOD! Miért oszthatjuk három szakaszra a glükolízis folyamatát? Mi a szerepe a glükolízisben felhasznált ATP-nek? Milyen molekulákba kerül az anyagok oxidációjából felszabaduló energia? Miért fontos köztestermék a glicerinaldehid-foszfát molekula? Mely sejtek képesek a glükolízis folyamatára? Előnyös-e a sejtek számára. Mi a szerepe a légzési oxigénnek a sejtekben? Milyen folyamatokban használódik fel közvetlenül? 9.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful