L.S.

Vigotsky és a legközelebbi fejlődési zóna Vigotsky szocio-kulturális elmélete, a magasrendű kognitív folyamatok eredetét az egyén szociális és kulturális mátrixába helyezi. Az elméletnek megfelelően, a gyerek kognitív eszközei a szülő - gyerek interakció során fejlődnek ki, alakulnak, s a gyerek csak a későbbiekben integrálja, interiorizálja őket. A szerző szerint, bármilyen felsőbbrendű folyamat két szinten jelenik meg: szociális téren - mint a szülő és a gyermek közötti megosztott tevékenység, vagyis interperszonális kapcsolat - illetve pszichikus téren - mint belső jelenség, interiorizált funkció/cselekvés. Vigotsky elméletében tehát a gondolkodás, a nyelv, a képzelet képezik az intrapszichikus működés központi részeit. Ezek eredete, a kompetens szülővel való tanulás eredményeképpen megjelenő interpszichikus cselekvések interiorizálásában keresendő. A kognitív jellegű feladatok megoldásakor kezdetben a gyerek egy kompetens felnőttel, szülővel működik közre, s fokozatosan válik képessé a problémahelyzetek egyéni megoldására. L. S. Vigotsky „Gondolkodás és nyelv” című monográfiájában határozza meg és körvonalazza a legközelebbi fejlődési zóna fogalmát (1934), mely a későbbiekben valamennyi intelligencia és tanulási potenciált felmérő dinamikus módszer számára kiindulópontként szolgált. Érdekes, hogy az orosz pszichológus szerint, a kisgyereknél el vannak különítve a reprezentációs és kommunikációs funkciók. Ezek az ontogenézis során egyesülnek: a kommunikációs eszközből, nyelvből gondolkodási eszköz lesz. Vigotsky úgy határozza meg a legközelebbi fejlődési zónát, mint az a távolság, amely a jelenlegi fejlődési szint, a gyerek független feladatmegoldó képessége, illetve a potenciális intellektuális teljesítmény, vagyis a felnőtt segítségével végrehajtott cselekvések között van. Az iskolai képességek szintjének megállapítására és előrejelzésére irányuló pszichológiai kutatások többnyire korlátozottak a gyerek értelmi fejlettségi szintjének felbecslésére vonatkozólag. A fejlettségi szint megállapítását a gyerek által önállóan elvégzett feladatok alapján valósítják meg. Ez azt jelenti, hogy elsősorban azt veszik figyelembe, amit a gyerek egy adott időben ismer. Ezt a módszert használva az érett kognitív funkciók, valamint a gyerek intellektuális fejlettségének jelenlegi szintjei térképezhetőek fel. Az érett funkciók vizsgálatára való korlátozódás azonban nem elegendő, a

Vigotsky. az amit a gyerek ma csak segítséggel képes elvégezni. szociális . 1934. Ennek a folyamatnak tulajdoníthatóan. A második szint. Vigotsky a hangsúlyt a gyerek és felnőtt együttműködésének sajátosságaira teszi.pszichológusnak a fejlődésben levőket is figyelembe kell vennie. melyek a gyerek számára hozzáférhetőek. az aktuális fejlettségi szint mellett. Az értelmi potenciál felbecslésében.). amikor a gyerek és egy kompetens felnőtt olyan feladatok megoldásában működik közre. Más szóval. Ezen értelmi funkciók működési szintjének meghatározása. az érett kognitív funkciók jelentik. a gyermek pszichikus fejlődésének alapját a kognitív funkciók fokozatos „önállósodása” képezi. A legközelebbi fejlődési zónában levő ismertek. A képzésre alapozó fejlődés egy alapvető tényező. 1986. amelyek meghaladják a gyerek képességeit. azt holnap már képes lesz önállóan is megtenni” (L. csak olyan helyzetekben jelentkeznek. A kognitív fejlődési dinamika felbecslésében. hogy a gyerek intellektuális fejlettségének megállapításakor. a legközelebbi fejlődési zóna figyelembe vétele átfogóbb képet mutat a gyerek kognitív stádiumának meghatározásában és az elkövetkezendő intellektuális fejlődési dinamika predikciójában. Egy gyerek valós fejlettségi szintjének felbecslésének érdekében. S. a legközelebbi fejlődési zónát is figyelembe kell venni (L. Vigotsky azt állítja.). Vigotsky elméletének megfelelően. amelyek nem nélkülözik a szociális interakciót. A legközelebbi fejlődési zóna azokat az átmeneti területeket írja körül. 203 204 o. „A gyerek számára a sajátosan emberi együttműködés és képzés szolgálnak a fejlődés alapjául. az önállóan elvégzett teljesítmény szint mellett. Vigotsky két eltérő értelmi szintet különböztet meg a gyereknél: az elsőt.o. a felsőbbrendű értelmi folyamatok a mediált együttműködési és szociális tevékenységben gyökereznek (ez a verbális interakció). az egyén fokozatosan olyan független szervezési és mediálási értelmi képességeket sajátít el. 206. amelyeket a gyerek önálló intellektuális tevékenysége határoz meg. Az értelmi funkciók érettsége és a legközelebbi fejlődési zóna hozzáférhetősége szociális mediáló mechanizmusok által. S. 1934. a fejlődésben levő kognitív funkciók. egy következő pillanatban asszimilálódnak és a gyerek aktuális fejlettségi szintjét fogják meghatározni. a legközelebbi fejlődési zóna felbecslését igényli. Vigotsky szerint. figyelembe kell venni a felnőtt-gyermek interakció folyamán megjelenő megnyilvánulások jellemzőit is.Vigotsky. 1986.

A legközelebbi fejlődési zóna elérésében használt mediálási (kommunikációs) pszichológiai eszközök sajátos jelentőséget kapnak az ismeretek interiorizációs ritmusa. a különböző viselkedési. de nem teszi lehetővé a hatékony kezelési módszerek kidolgozását. 265. Vigotsky elméletében a szociális mediálás szemiotikai jelleget ölt és abban áll. „A szimptomatikus értékelés hasonló kognitív fejlettségű gyerekek tipikus viselkedésének leírására irányul. Például az olyan szimptomatológiai diagnózis. a pszichológus azt a diagnózist adja. Vigotsky a betegségek belső folyamatait meghatározó fiziológiai ismereteket hiányoló orvostudományban használt diagnózissal hasonlítja össze. 1984). 1984. kognitív. hogy ezek belső kauzalitását magyarázná. és a külső pszichológiai megnyilvánulások jegyzékbe foglalására szorítkozik. ez lehetőséget ad a fejlődő kognitív folyamatok belső dinamikájának vizsgálatára. valamint fejlesztőmódszerek kidolgozása. mint „a köhögés vagy a láz” valamivel több információt ígér. hogy a pszichológiai értékelésben használt tesztek hasonló helyzetben vannak: „ha egy gyereket pszichológiai kivizsgálásra hoznak. a diagnosztikai felmérés célja. Vigotsky rámutat. A diagnosztikai értékelés arra irányul. hogy a reális mentális folyamatot meghatározó belső dinamika kauzalitását vizsgálja (Vigotsky. Ami a legközelebbi fejlődési zóna diagnosztikai értékét illeti. Ebben az értelemben.interakció keretén belül alakul ki. Vigotsky felfogásának megfelelően a legtöbb pszichometrikus teszt alapú mérési folyamatnak szimptomatikus jellege van. valamint a problémamegoldó stratégiák szempontjából. a létező hiányosságok függvényében a specifikus intervenciós módszerek kiválasztását. affektív tünetek alapját képező pszichológiai okok felkutatása és magyarázata.). hogy értelmi fogyatékos. a gyerek tevékenységének legközelebbi fejlődési zónában való elemzése lehetővé teszi a kognitív működések egyéni sajátosságainak kiemelését és ezáltal. anélkül. hogy a gyerek a felsőbbrendű értelmi folyamatok interiorizálására egy sajátos információs kontextus által meghatározott pszichológiai eszköztárat használ fel (Wertsch. vagy az emlékezete. A legközelebbi fejlődési zóna diagnosztikai értékét tekintve. mert elégtelen a gondolkodása a megértése. Ebben az értelemben. meghatározva így az intellektuális kompetencia fokát. Ezt a típusú pszichológiai diagnózist. Analógia által. Vigotsky a diagnosztikai és a szimptomatikus irányzatot különíti el. o. mint a direkt megfigyelés. Ezzel semmit .

Galperin és Luria tűzték ki célul. bár utalt az interiorizáció fontosságára. melynek eredményeképpen az interpszichikus működés szociális elemei fokozatosan az intrapszichikus struktúra összetevőivé válnak. A formálási folyamat nem a tényleges cselekvéssel kezdődik. analitikus elemzésére nem tért ki. A legközelebbi fejlődési zónára alapozó pszichológiai diagnosztikai módszerek lehetővé teszik a kognitív működés belső kauzalitásának leírását és a mentális fejlődési folyamatot meghatározó pszichogenetikai feltételek kiemelését.sem magyaráz. a feladatról alkotott képzet. és nem kínál egy hatékonyabb kezelést. a cselekvés tárgyi vagy tárgyiasított formájánban való megjelenése. vagyis egy külső cselekvés fokozatos belső. 4. 1960) munkásságában találhatjuk meg az interiorizálás folyamatának széleskörű elemzését.o). az interiorizáció 5 szakaszát különíti el: 1. A legközelebbi fejlődési zóna diagnózisa. mint az az orvos. 268. a belső beszéd kialakulása (Galperin. így ennek megvalósítását tanítványai és követői Leontiev. mely a jövőbeli cselekvés tájékozódási alapját biztosítja. 5. Ahhoz. mint a saját önálló tevékenységében. a bizonyítás és magyarázat – bármilyen részletes is . a cselekvésnek hangos beszéd formájában történő megfogalmazása (konkrét eszközök hiányában). Egyetlen értelmi művelet sem észlelhető közvetlenül – nem lehet bemutatni.ezt először külső cselekvésként kell megjelenítenünk.). fedi a gyerek kognitív rendszerének hatékonyságát. hogy a gyermeknél új intellektuális műveletet tudjunk kialakítani – például az összeadás műveletét . aki a köhögés diagnózist állítja fel” (Vigotsky. Galperin (1959. 3. közvetlenül látni (30 o. értelmi műveletté válása az ontogenezis szükséges velejárója. Vigotsky. 1984. Vygotsky követői A felsőbbrendű kognitív folyamatok szociális eredetének elméletében. az interiorizáció fogalma is fontos szerepet kap. Leontiev (1959) szerint. „Az újat kizárólag saját cselekvés által lehet elsajátítani. Általánosan tekintve. a cselekvés interiorizálása. 1959. a legközelebbi fejlődési zóna fogalma mellett. . úgy felnőttel való együttműködésben. az interiorizáció azt a folyamatot jelenti. A cselekvés összetételében elkülöníthető egy orientációs és egy végrehajtó rész. 1960).csak a cselekvés sémáját biztosítja” (Galperin. a cselekvés külső öncélú nyelvvé való alakítása. Az ’50-es években megjelentetett elméletében. 2. hanem az erről való „képzettel” – hangsúlyozza Galperin (1960).

vagyis az iskolában nagyon gyakori „papír-ceruza” eszközhasználattal. a második jelrendszer – a nyelv . A szerző. Az új anyag pontos elsajátítását követően – pontosít Galperin – a szakaszok sorrendje már nem kötelező. „A nyelv – mutat rá Galperin (1960. matematikai jelek stb.) – az egyetlen lehetőség arra. A teljes körű sémát tekinti hatékonynak. 67 o). Ezt tényként könyvelhetjük el. melyekben a tárgyakat helyettesítő képi megjelenítéseken (rajz. Ezen a szinten a cselekvés végbemegy (a műveleteken) és teljes körű kontroll alatt van. A külső beszéd. tárgynak tekinthető. Ez már az utolsó szakasz. A negyedik szakaszban. hogy az interiorizáció a formatív folyamat egyetlen dimenzióját jelenti. „a szavak csak maguktól a dolgoktól kapnak értelmet” (68 o. Ennek a következő kiterjedései vannak: a konkrét tárgyról való leválás. .1960. A cselekvés interperszonális dialógussá való alakítása elősegíti a konkrét tárgyakról történő elszakadást és a cselekvés tudatosítását. A szerző. ebben a vonatkozásban Ignatiev és munkatársai kutatására alapozott. Megfigyelhető. 70 o. melynek megfelelően nem létezik egyetlen belső reprezentáció sem. és ez teszi lehetővé számára a cselekvés lerövidítését és belső nyelvi szinten történő megjelenítését. Ez a szigorú lépcsőzetesség kizárólag az elsajátítás folyamatában szükségszerű: kizárólag ezek a szakaszok és ebben a sorrendben biztosítják a mentális cselekvés kialakulásának folyamatát (71 o.) történik a művelet.). melyben a cselekvés ki nem mondott nyelvi jelentésekké alakul. mivel ez kizárja a próbaszerencse útján történő megoldásokat. modell.). A végrehajtó funkció a tárggyal vagy a tárgyat helyettesítő képi ábrázolással történő cselekvést foglalja magába. egy dinamikus sztereotípia által fixálódik – és ez már az automatizálódását jelenti.hiányában. és ez biztosítja a csatornát melyen keresztül a cselekvések a tudat belső szférájába szállíthatóak. az öncélú külső beszéd megjelenésekor – mely már csak minimális motricitást foglal magába – a kontrollt teljes mértékben az egyén veszi át. a művelet általánosítása. az előzetes séma bonyolultsága alapján többtípusú cselekvés orientációt különít el. hogy a cselekvést mentális szintre lehessen átvinni”. materializált formájának (hangos beszéd) köszönhetően. de reális nevelési követelményként is megjelenik: az új cselekvés kialakítása kizárólag konkrét tárgyra kell támaszkodjon. A szerző elfogadja a cselekvés tárgyiasított formáit is.

automatizálódás Az aktuális zónába való integrálás nyújtott segítség 1. A legközelebbi fejlődési zónában történő interiorizálás szakaszos modellje A modellnek megfelelően. az interiorizációt a behaviorista pedagógia fogalmai alapján magyarázzák. A gyermek már önállóan meg tudja oldani a . Vigotsky késői követői. A második szakasz folyamán a kompetens felnőtt általi felülbírálást és monitorizálást az önkontroll veszi át. mind pedig a gyerek aktuális intellektuális képesség szintjétől függ. Ebben a szakaszban a gyermek által felhasznált segítség mennyisége és minősége úgy az elsajátítandó ismeretek természetétől. 1983).lerövidítése és automatizálódása. Tharp és Galimore (1991). 1. Ki nem fejlődött intellektuális képesség Kifejlődött intellektuális képesség Legközelebbi fejlődési zóna Egy felnőtt vagy egy más kompetens személy által Az egyén önálló tevékeny -sége Interiorizál ás. amikor a gyerek teljes mértékben átveszi azokat a kognitív feladatokat melyek a megszerzett ismeretek átviteléhez. Ábra. Míg az első szakasz elején a gyerek „néző”. a szakasz végére a specifikus cselekvések kognitív sémáinak elsajátításában már aktív résztvevőként jelenik meg. Ezt követi a monitorizálás fokozódó csökkenése és a feladat kivitelező kompetencia részleges uralása a gyermek által. valamint konkrét helyzetben történő önálló alkalmazásához szükségesek (Bruner. az első szakaszban a gyermek a kompetens felnőttel kooperál és ennek irányítása alatt cselekszik. az értelmi folyamatok kialakulásának szakaszos elmélete számos iskolai kísérletet eredményezett. A jelenkori didaktikában. A szakaszt akkor tekinthetjük befejezettnek.

átstrukturálódása következhet be.problémát. . de még mindig meg van a lehetősége arra. Ezek további monitorizálása által megvalósul a metakognitív stratégiáknak a probléma helyzetek specifikus kontextusához való folyamatos adaptálása. Ebben a szakaszban az ismerteket és intellektuális készségeket stabilitás és magas szintű funkcionalitás jellemzi. az előzőekben kialakult ismeretek átalakulása. A harmadik fejlődési szakaszt a megszerzett ismeretek teljes interiorizációja és a specifikus feladatok megoldási sémáinak automatizálódása jellemzi. hogy sikertelenség esetén visszatérjen az előző szakaszra jellemző felnőtt általi monitorizáláshoz. Az utolsó szakaszban.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful